Professional Documents
Culture Documents
a szveg mint nyelvi egysg nem hatrozhat meg tisztn grammatikai eszkzkkel a szveg fogalma nem nyelvszeti fogalom, de vannak nyelvszeti aspektusai Kiefer
A szveg hasonlan a sz, a mondat vagy a jel fogalmhoz a nyelvtudomny nyitott, heterogn megkzeltseket lehetv tev, nem definilhat alapfogalma, amelynek heurisztikus funkcija van Hjelmslev minden amit kimondtak s ki fognak mondani
A kommunikci-kzpont felfogs
a szveget a kommunikci olyan manifesztcijaknt rtelmezi, amely a kommunikci kt jl szlelhet, elklnthet megszaktsa, sznete kztt ltrejv nyelvi jelsorozat a nyelvi kommunikci alapegysge a szveg (Csri)
Weinrich
...egy szveg a kommunikci kt szembetn megszaktsa kztt lev beszdjelek (monmk) rendezett sora. A szvegben egymst kvet monmk szmnak als hatra kett, a fels hatr nyitott
A beszdaktus-elmlet
a beszdaktusokban megjelen nyelvet tekinti szvegnek, szerinte teht a szveg a befogadt befolysol cselekvs Kallmeyer a beszdaktus-elmlethez kapcsoldva: a beszdaktusokban megjelen nyelvet nevezzk szvegnek... A szveg az alapegysg: minden ms nyelvi egysget a szveghez viszonytva, abbl kiindulva lehet/kell lerni
Szemiotikai megkzelts
a szveg egy adott kommunikcis szituciba gyazott, dominnsan verblis nyelvi jel, komplex jel - viszonyfogalom: a jell s a jellt viszonya a szveg olyan egysges egszet (globlis struktrt) alkot, szerves sszetettsg, lezrt, elhatrolhat, autonm, dominnsan nyelvi jel (jelsorozat, jelrendszer, szuperjel, komplex jel) s kommunikcis egysg (kzlemny), amelynek (1) sszefgg, koherens jelentsfolytonossga van, amelyet (2) klnbz koherens, strukturlis viszonyokban ll mondatsorozatok alkotnak, s (3) pragmatikai kontextusok (helyzetek, krlmnyek) hatroznak meg
A szveg a nyelvhasznlat egysge. Nem grammatikai egysg, mint a szintagma vagy a mondat, s nem terjedelme hatrozza meg