Az elektromos áram hatásai

Az elektromos áram hőhatása

elektron
fématom
elmozdulása
a hőmozgása
miatt

fématom

A vezető anyaga melegszik.

 Áramsűrűség

kisebb keresztmetszetű,
vékonyabb vezető
anyag
A1

A2

nagyobb keresztmetszetű,
vastagabb vezető anyag
 Szarvas kialakítású olvadóbiztosító

olvadószál ívelt szarv megszakadt ív

I I
 Porcelánházas olvadóbiztosító

rugós
jelzőszem tartószál csatlakozó kés

porcelánház olvadószál kvarchomok

 Az elektromos áram vegyi hatása
U

anód + - katód
szénelektróda
e- e-
2Cl- ⇒ Cl2 + 2e- Cu2+ + 2e- ⇒ Cu

Cl rézbevonat
elektrolit Cu2
CuCl2
Cl I
vizes oldata

CuCl2 + 2H2O = Cu2+ + 2Cl- + H3O+ + OH-

Akkumulátorok töltése

U
It

+ -
 Akkumulátorok kisütése
Lúgos és savas
akkumulátorok
Ik

+ -
 Az elektromos áram élettani hatása

kedvező kedvezőtlen

- az emberi élet alapjait az - baleset- és életveszélyes

agyból kiinduló elektromos emberre és állatra egyaránt
impulzusok biztosítják
- fizikoterápiás kezelések a
gyógyászatban

Balesetvédelem: szigeteléssel, védőburkolatokkal, a

berendezések
karbantartásával, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások
betartásával, veszélyes helyek jelzésével, védőeszközök
használatával, oktatással.
 Az elektromos áram mágneses hatása

Mágnesezhető anyagok

állandómágneses anyagok lágymágneses anyagok

pl.: vasötvözetek pl.: vas
Mágneses terek kölcsönhatása
D É D É

vonzás
D É É D

taszítás

É D D É

taszítás
 Állandó mágnes mágneses tere

mágnesen kívüli erővonalak

É
D

mágnesen belüli erővonalak

 Mágneses tér az áramjárta vezető körül

É D

áramjárta vezető (huzal)

I

É D

mágnestű (iránytű)
 Mágneses tér az áramjárta vezető körül

É D

áramjárta vezető (huzal)

I

É D

mágnestű (iránytű)
 Áramjárta vezető mágneses tere

egyenes vezető
„jobb kéz” szabály
mágneses tere
 Áramjárta vezető mágneses tere

hengeres tekercs
„tekercs” szabály
mágneses tere
8.-9. rész vége
A vezető anyagban áramló töltéshordozók az
anyagot alkotó más részecskékkel ütköznek és
energiájuk egy része hőenergiává alakul, ami a
vezető anyagának melegedését okozza.
Ha az áramkör különböző keresztmetszetű vezető anyagain állandó
erősségű áram halad át, akkor ugyanannyi idő alatt azonos
töltésmennyiségnek kell áthaladnia az ”A1” és „A2” keresztmetszeten
is.
Ez csak úgy lehetséges, ha a töltéshordozók az „A2” keresztmetszeten
egymáshoz, illetve az anyag más részecskéihez viszonyítva közelebb
haladnak, mint az „A1”-en.
Ebből következik, hogy a mozgó töltéshordozók a vezető anyagot is
jobban melegítik.
Tehát állandó erősségű áram a vékonyabb vezető anyagot jobban
melegíti, mint a vastagabbat.
Erre példa az izzólámpa működése, mert a vékony izzószál az
összekötő vezetékhez képest olyannyira felmelegszik, hogy fehéren
izzani kezd.
Az elektromos áram hőhatását használják ki az elektromos
berendezések túláramvédelmét szolgáló olvadóbiztosító esetében.
Az olvadóbiztosító legfontosabb eleme egy kis keresztmetszetű
vezetőhuzal, amit olvadószálnak neveznek.
Az olvadószál túl nagy áram esetén megolvad és az áram útját
megszakítja.
Az áram egy ideig ív formájában fenn marad, amit meg kell
szakítani.
Az olvadószál méreteinek pontos megválasztásával kiszámítható,
hogy mekkora áramerősségnél lépjen működésbe az
olvadóbiztosító.
A szarvas kialakítású olvadóbiztosító esetén az ív a szarvak között
felemelkedik és az egyre távolodó szarvak között megnyúlik és
megszakad.
A porcelánházas olvadóbiztosító kiolvadásakor a rugós
jelzőszem a porcelánházról leesik, így jelzi a működését.
Az elektromos áram hőhatásának elvén működnek a különböző
fűtőberendezések, mint a páramentesítő, vezetőfülke- és utastér
fűtés.
Ezekben a fűtőberendezésekben nagy elektromos ellenállású
fűtőbetét található, ami az áram hatására felizzik, de nem olvad
meg.
A másodrendű vezetőanyagok közé tartoznak a sók, savak és lúgok
vizes oldata, amit elektrolitnak neveznek. Az elektrolitokban az anyag
nem atomos állapotban, hanem ionos formában van jelen. A réz-klorid
CuCl2 molekula felbomlik és a kémiai kötésben lévő két elektronja a
klórhoz vándorolva klorid ionokat Cl- alkot, amelyek negatív
töltésűek, mert elektrontöbbletük van. A réz pedig réz ionná Cu2+
alakul, amely két pozitív töltésű, mert két elektron hiánya van.
Merítsünk az elektrolitba két szén elektródát és helyezzük feszültség
alá. Az elektrolitba merülő elektródák közül az áramforrás „+”
sarkához kapcsolódót anódnak, a „-” negatív sarkához kapcsolódót
katódnak nevezzük. Az elektrolitban a töltéssel rendelkező részecskék
– az ionok – vezetik az elektromos áramot, aminek hatására az
elektrolitban kémiai reakció megy végbe. A klorid ionok Cl- az
anódhoz vándorolnak, ott leadva elektron feleslegüket klór atommá,
majd molekulává alakulnak. A réz ionok Cu2+ a katódhoz vándorolnak
és az áramkörben az anód felől érkező elektronokat felvéve réz
atommá, majd molekulává alakulva bevonatot képez a katódon. Ezt a
folyamatot elektrolízisnek nevezik.
Ha elektromos áram hatására kémiai folyamatok játszódnak le, de
ezek a kémiai folyamatok megfordíthatóak is, akkor a szerkezet
elektromos feszültséget (áramot) szolgáltatna.
Ezeket a szerkezeteket akkumulátornak nevezzük.
Attól függően, hogy az akkumulátor elektrolitja sav vagy lúg, savas
illetve lúgos akkumulátorról beszélünk.
Ahhoz, hogy az akkumulátor feszültséget (áramot) szolgáltasson,
először fel kell tölteni.
A töltést elektromos árammal végzik, amely az elektródákon az
elektrolit segítségével kémiai reakciót eredményez.
Töltés után az elektródák anyaga megváltozik.
Töltéskor az akkumulátort egyenáramot szolgáltató áramforrás
kapcsaira kell kötni, mint fogyasztót.
Ebben az esetben az elektromos energia kémiai energiává alakul.
A villamosokon általában (KOH) lúgos (Ni-Fe, vagy Ni-Cd)
akkumulátorokat alkalmaznak.
Az áramkivétel folyamatát kisütésnek nevezik, amikor az elektródák
megváltozott anyaga folyamatosan visszaalakul a töltés előtti
állapotnak megfelelően.
Kisütéskor az akkumulátornak, mint áramforrásnak a kapcsaira kell
fogyasztót kötni. Ebben az esetben a kémiai energia elektromos
energiává alakul.
Az akkumulátor időben csak korlátozott mennyiségű áramot képes
szolgáltatni. Az akkumulátor kapacitása függ a töltöttségétől. Azt az
Ah-ban (amperórában) mért töltést, amelyet a telep lemerüléséig le
tud adni, kapacitásnak nevezik.
Az akkumulátor két elektródáját az elektrolitot tartalmazó edénnyel
együtt cellának nevezik. Ezeket a cellákat egymáshoz kapcsolva
akkumulátortelepet kapunk. Ha a cellákat egymással sorosan
kapcsoljuk, az egyes cellák feszültsége összeadódik. Ha a cellákat
párhuzamosan kapcsoljuk, az egyes cellákból kivehető áramerősségek
összeadódnak.
A lúgos akkumulátorok a mechanikai erőhatásokra ( ütés,
nyomás, rázkódás), illetve a túltöltésre kevésbé
érzékenyek, mint a savas akkumulátorok, és a kisütött
állapotban történő tárolást is károsodás nélkül elviselik.
A villamosok üzemeltetése során a kisfeszültségű
berendezések áramellátásához szükséges 24 V-os
kisfeszültséget akkumulátorok biztosítják.
A test nedvei (vér, nyál, izzadtság) mint elektrolitok, az
elektromos áramot vezetik.
Ha a szervezeten keresztül áram indul meg a föld felé, annak
erősségétől függően izomgörcsöket, szívritmuszavart,
idegrendszeri zavarokat, szívbénulást, légzésleállást okozhat.
A vegyi hatása miatt megindulhat a vér bomlása.
A hőhatás következtében az áram be- és kilépési pontján égési
sérüléseket okozhat.
A tapasztalatok alapján akár 50 mA-es áram már halált is
okozhat.
A fizikoterápiás kezelések kis áramerősséggel és igen nagy
frekvenciával történnek.
A mágneses anyagok mágneses tulajdonságuk alapján két
nagy csoportba sorolhatók.
Vannak anyagok amelyek mágnesezhetők és mágneses
tulajdonságukat megtartják.
Ezek az állandómágneses anyagok.
Vannak anyagok amelyek mágnesezhetők, de mágneses
tulajdonságukat nem képesek megtartani csak nagyon
kismértékben.
Ezek a lágymágneses anyagok.
A mágnes legerősebben vonzó helyei a pólusai.
A mágnesnek mindig két pólusa van.
Megfigyelték, hogy ha egy mágnestűt felfüggesztenek egy fonálra,
az a Föld észak-déli irányába áll be. (Ez alapján működik az
iránytű.)
A Föld északi sarka felé elhelyezkedő pólust „északi”, a déli sarka
felé elhelyezkedőt „déli” pólusnak nevezték el.
Ha két mágnest egymáshoz közelítünk azt tapasztaljuk, hogy a
mágnesek vonzzák egymást.
Ha az egyik mágnest megfordítjuk és így közelítjük a másikhoz,
akkor azt tapasztaljuk, hogy a mágnesek taszítják egymást.
Az ellentétes pólusok taszítják, az azonosak vonzzák egymást.
Tehát a mágnes körül erőtér van, amit mágneses erőtérnek
neveznek.
A mágneses tér jellemzésére a mágneses erővonalakat
alkalmazzák.
A mágnesen kívül az erővonalak az északi pólustól a
déli felé, a mágnesen belül a délitől az északi felé
haladnak.
A sűrűn egymás mellett futó erővonalak azt jelentik,
hogy ott a mágneses erőhatás nagy.
Ha egy egyenes huzalt észak-déli irányban kifeszítünk és
mellé egy mágnestűt (iránytűt) helyezünk, a mágnestű is
beáll az észak–déli irányba.
Ha a huzalban elektromos áram folyik, azt tapasztaljuk, hogy
a mágnestű (iránytű) kitér az észak-déli irányból.
Ennek oka az, hogy az áramjárta vezető körül kialakult
mágneses tér kölcsönhatásba lépett a mágnestű (iránytű)
mágneses terével.
Tehát az áramjárta vezető körül mágneses tér alakul ki.
Ha megfordítjuk a huzalban folyó elektromos áram irányát,
akkor azt tapasztaljuk, hogy a mágnestű (iránytű) ellentétes
irányban mozdul el.
Ennek oka az, hogy az áramjárta vezető körül kialakult
mágneses tér iránya megváltozott.
Tehát az áramjárta vezető körül kialakult mágneses tér iránya
az áram irányától függ.
Ha a huzalban folyó áram erősségét növeljük, azt tapasztaljuk,
hogy a mágnestű (iránytű) a huzal irányába még jobban
elmozdul.
Ennek oka az, hogy az áramjárta vezető mágneses terének
nagysága (térereje) növekedett.
Tehát az áramjárta vezető körül kialakult mágneses tér
nagysága az aramerősségtől függ.
Egyenes vezető körül kialakuló mágneses tér iránya az
úgynevezett „jobb kéz” szabály alapján meghatározható.

Ha jobb kezünk hüvelyk ujját az áram folyásának

irányába kinyújtjuk, a többit pedig a tenyér felé
behajlítjuk, akkor behajlított ujjaink a mágneses tér
irányába mutatnak.
Tekercs esetében a „tekercs” szabály alkalmazható.
Jobb kezünk hüvelyk ujját nyújtsuk ki, a többi ujjunkat a tenyér
felé hajlítsuk be és kezünket helyezzük a tekercs fölé úgy, hogy
behajlított ujjaink a tekercsben folyó áram irányába mutassanak.
Ebben az esetben a kinyújtott hüvelyk ujjunk a mágneses tér
irányát mutatja.
Ebből következik, hogy az áramjárta vezető ha tekercset képez, a
tekercs körül kialakuló mágneses tér iránya megváltozik, ha
megváltoztatjuk az áram irányát.
A mágneses tér nagysága nem csak az áramerősségtől, hanem a
tekercs meneteinek számától és a tekercs hosszától is függ.
Ha a tekercs belsejébe egy jól mágnesezhető anyagot,
úgynevezett lágyvasmagot helyeznek el, a mágneses tér nagysága
tovább növelhető.