Az idegrendszer

Az idegrendszer tanulmanyozasa azert fontos, mert lenyegeben az idegrendszer altal vagyunk emberek. Ez maris nehezseget jelent, hisz allati kiserletekkel a magasabb rendu funkciokat nem lehet tanulmanyozni. Sok gyogyszer az idegrendszerre hat. Angol statisztikak szerint a receptre kiirt gyogyszerek 20%-a a kozponti idegrendszerre hato gyogyszer, de az emberek eloszeretettel hasznaljak eloiras nelkul is: tea, coffein, nikotin, canabis, opium stb. Az idegrendszer eseteben egy sejt mukodese nem magyarazza a teljes rendszer mukodeset. Pl. ha egy szer klinikailag hallucinaciot(viselkedes szintje-lasd kesobb) okoz, akkor tudjuk, hogy sejt szinten a szerotonin transmissziot befolyasolja, fokozza ennek a felszabadulasat, de ez a sejt szintu hatas hogyan fugg ossze a hallucionacioval azt nem tudjuk. A kovetkezokben a kulonbozo szinteket fogjuk beazonositani: A Viselkedes szintje a legmagasabb: Inkabb a pszihologia targykore, nem a fiziologiae. Barmilyen magatartas formaban 3 jelenseg kapcsolodik egymashoz: 1. erzekeles 2. az informacio kozponti feldolgozasa 3. valasz adas Hogy ezeket megerthessuk lennebb kell menjunk, igy hat a kovetkezo szint a palyak es kozpontok szitje: meg mindig nem az elettan targykore, inkabb anatomiai. A harmassag itt is megfigyelheto: 1. szenzoros palyak- a bemenetet biztositjak, 2. associativ palyak kozpontok kozotti belso kapcsolatot biztositjak, 3. motoros palyak- a kimenetet biztositjak. A motoros kimenet nem feltetlenul mozgas, lehet szekretoros is. Az informacio amely a palyakon fut, a kozpontokban dolgozodik fel, tehat a kovetkezo szint a kozpontok es a bennuk levo mikrokapcsolatok megertese lenne. Minden kozpont idegsejtek halozatabol epul fel , tehat a kovetkezo szint az idegsejtek szintje. Egy alapelv ervenyes barmely agyteruletre: a harmassag itt is megorzott: 1. Talalunk mindig egy fosejt populaciot: ezek a piramis sejtek, melyek hosszu axonnal rendelkeznek, ok a kimenet mas kozponthoz vagy a periferiara. 2. Masik komponens az afferens rostok ossszesege: ezek a bemeno informaciot szolgaltatjak. 3. A ketto koze beekelve a koztineuronok, vagy interneuronok amelyek nagymertekben befolyasoljak a bemenet es kimenet kozotti kapcsolatot. A fosejt populacio homogen, nagy kulonbsegek nincsenek, de az interneuronok nagyon kulonboznek. Meg kell ertsuk a neuronokat es a kommunikaciojukat, azaz a szinapszisokat, tehat a kovetkezo szint a szinapszisok szintje. Egy neurotransmitter szabadul fel egy idegsejtbol es hatni fog a posztszinaptikus receptorokra. Igy hat a kovetkezo szint a molekularis szint:

A receptorok es hatoanyagok feherjek vagy polipeptidek, ezek kodolva vannak, tehat az utolso szint a genetikai szint. Optimalis esetben akkor erthetnenk meg az idegrendszer mukodeset, ha a genetikai szinttol a viselkedesi szintig mindent meg tudnank magyarazni. Sajnos keveset tudunk igy felterkepezni. A legjobban ismert az extrapiramidalis rendszer es a dopamin hatasa kozotti kapcsolat(parkinson kor). Egy masik terulet a szerotonin es noradrenalin szerepe a hangulatzavarok kialakulasaban es kezeleseben (depresszio vagy mania). Hasonlokeppen aranylag ismert a GABA es a szorongas kozotti kapcsolat. A szkizofrenia es a dopamin kozotti is kapcsolat van de inkabb a hipotezisek szintjen vagyunk. Az epilepszia amely egy klinikailag jol meghatarozott betegseg, melynek alapmechanizmusat is ismerjuk(egy bizonyos neuroncsoport korosan szinkronizalva fog kisulni), megsem tudjuk megmagyarazni, igy az epilepszia kezelese a rohamok megelozesere iranyul, magat az alapbetegseget kezelni nem tudjuk. Az idegrendszer megismeresenek egy masik akadalya, hogy mukodese egy rendkivul tag idospektrumot fog at: vannak olyan folyamatok amelyek szazadmasodpercek alatt zajlanak es vannak olyanok amelyek 50-70 even at is stabilan mukodnek az agyban(emlekezet) es ezeknek kulon terulete nincs, ugyanazok a neuronok reszt vesznek a gyors es lassu folyamatokban is. A spektrum gyors veget jol ismerjuk az allatkiserletek miatt, viszont ha a honapok, evek nagysagrendben mozgunk, akkor mar hianyosok az ismeretek. Sajnos a klinikai problemak nagyresze elhuzodo folyamat(neurodegenerativ betegsegek), amit nem ismerunk es az allatkiserletek nem segitenek, mert allatoknal ezek a funkciok nem leteznek. Tovabbi problemak, hogy az a regi klasszikus elkepzeles elavult. Ennek lenyege, hogy van 4-5 neurotransmitter ami felszabadul, atdiffundal a szinaptikus resen es hat a postszinaptikus membranra, serkentve vagy gatolva a posztszinaptikus sejtet. Helyesbitesek: Nem nehany neurotransmitter van, jelenleg kb. 40 neurotransmittert ismerunk Szinte mindeniknek 4-5-10 receptor altipusa van Ezek eloszlasa sem egyenletes az agyban:egyesek csak bizonyos agyteruleten fordulnak elo Ez reszben hatrany, de elony is, mert gyogyszerek melyek nagyon receptor specifikusak, nagyon jok lehetnek bizonyos korkepekben. A masik problema a szinaptikus transmisszioval hogy sok esetben a transmitter egy nagyobb terben diffundal szet(nincs klasszikus zart szinapszis), tobb sejtre is hathat, es sok esetben a receptor az extraszinaptikus membranon van. Ezek a hatasok lassubbak es atfogobbak. Az ilyen lassu hatasokat neuromodulacionak nevezzuk, befolyasolyja az alapveto informacio feldolgozast. A klasszikus felfogas stabil szerkezetet feltetelezett: a neuron nem osztodik nem szaporodik, felnott agy nem valtozik. Nem igaz, mert : vannak agyteruletek ahol szaporodnak a neuronok(pl. szaglogumo, hyppocampus), de hogy ez mennyire altalanos nem lehet tudni; az idegsejtek kozotti szinaptikus jelatvitel allando valtozasban van. Ezt nevezzuk plaszticitasnak. Utolso problemank a gliasejt nemcsak tamaszto es taplalo funkcioval rendelkezik: ugyanazokat a transmittereket kepesek szintetizalni mint az idegsejteket ugyanazok a receptorok is A gliasejtek akcios potencialt gerjeszteni nem tudnak, nem ingerelheto a membranjuk. Osszegezve, a gliasejteknek biztos tobb a feladatuk,mint ami a klasszikus felfogasban roluk megfogalmazodott, de hogy pontosan mi, meg nem tudjuk. A gliasejtek talan passziv idegsejtek. 2

A Neuron Morfofunkcionalis egyseg. Funkcionalis szempontbol 4 resz: 1. 2. 3. 4. Sejttest Dendrit Axon Axonvegzodes- szinaptizal a kovetkezo dendrittel

1. A sejttest az idegsejteknel is a metabolikus kozpont, tehat rendelkezik maggal, a feherjeszintezis organellumaival(ribo, endoplazm, golgi), a kulonbozo lebontasokhoz szukseges organellumokkal(lysosomak) es mitokondriumokkal(energia); A neuronnak specifikus organelluma nincs( a nissl testecskenek csak a neve mas csak). Ami kolonos, hogy a neuronokban a feherjeszintezis rata igen magas ami furcsa, mert nem osztodnak. Miert ennyi feherje? Ugy tunik az informacio feldolgozashoz, a szinapszisok allando megujulasahoz, valtozasahoz. szukseges, de ez meg mindig nem magyarazza a fokozott szintezist; Ami meg kulonos, hogy riboszomak csak a sejttestben es a dendritek alapi reszeben. Tehat az axonban nincs feherje szintezis. Marpedig a legtobb feherje itt szukseges. Tehat ezek is a sejttestben szintetizalodnak es szalitodnak a felhasznalas helyere; 2. Axon: egy neuronnak egy axonja van, de bosegesen elagazik(akar tobb ezer agra is), cellulifugalis iranyban vezet. Az informacio akcios potencial formajaban terjed. Az akcios potencial ahogy kivaltodik ugy megy vegig, nem valtozik(nem gyengul). Az axon kepes nagy tavolsagra megbizhatoan, modosulas nelkul tovabbitani az informaciot. Az axonra is(szivre is) ervenyes a minden vagy semmi torvenye: ha az ingerkuszobot elerjuk, maximalis valaszt kapunk es az tovaterjed, kuszob alatt viszont semilyen valasz nincs. Tehat az axonban digitalis jellegu jel van: vagy van vagy nincs. A legtobb esetben az ingererosseg az akcios potencial frekvenciajaban van kodolva.(nagyobb ingererosseg eseten tobb akcios potencialt gerjeszt). Nem az axon membranja hatarozza meg hogy az ingerulet merre megy, a sejtnek van egy erzekenyebb, ingerelhetobb terulete ez az axon inicialis szegmentum(axon domb, generator domb).

1. abra Az akcios potencial es a membranpermeabilitas Na es K irant. Az akcios potencial kivaltasat, vagyis a depolarizaciot a Na csatornak nyilasa okozza. Amig nem repolarizalodott a membran, refrakter stadiumban vagyunk. Az axon iniciacios szegmentumon van a legtobb Na csatorna, ezert fiziologias korulmenyek kozott ez a legingerelhetobb terulet, tehat itt valtodik ki az akcios potencial. Az axonon a vezetesi sebesseg 1m/s, de ennel gyorsabb vezetesre van szukseg. Ezt a mielin huvely biztositja a szaltatorikus vezetesen keresztul. A mielin huvelyt a periferian a schwann sejtek, a kozponti idegrendszerben az oligodendroglia sejtek termelik. Altalaban egy gliasejt nemcsak egy axonra, hanem tobb axonra is ad glia boritast. Ez racsavarodik az axonra(a valosagban tobbszor mint a rajzon). Miutan racsavarodott a gliasejt nyulvanya az axonra, a citoplazmajat kivonja es csak a sejtmembranok maradnak. Tehat a mielinhuvely sok tiz, egymasra retegezett sejtmembranbol all. A mielin elektromos szempontbol elszigeteli az axont(a lipidek szigetelok), de nem folytonos.

2. abra a mielinhuvely Ha a kuszobig ingerlodik egy membran, nyilnak a Na csatornak es depolarizalodik a membran, de nem lesz ahogy a szomszedos membran reszt depolarizalja, igy atugrik a kovetkezo Ranvier fele befuzodesre. Az ingerulet szaltatorikusan, befuzodesrol befuzodesre fog terjedni. Minel vastagabb a rost annal gyorsabb a vezetes, akar 100120m/s sebesseget is elerheti. Az axonban feherjek nem szintetizalodnak, tehat a sejttestbol kell eljussanak az axonba, ha ez diffuzioval tortenne, tul lassu lenne. Igy egy gyorsabb, aktiv transportra van szukseg. Ez az axon transzport. Ezt bizonyos motoros feherjek biztositjak. Ket ilyen feherje csalad van: Kinesin (380 kDa) a sejttesttol a vegzodes fele szallit.(anterograd transport) Dynein (1200kDa) a vegzodestol a sejttest fele szallit(retrograd transport) Ezek a motoros feherjek a mikrotubulusok menten, holyagocskakba csomagolva szallitjak(gorgetik) a feherjeket.

3. abra Az axontranszport es a kinezin molekula 5

A kinesin molekula: - 2 nehez lanc(ossze van csavarodva) - 2 konnyu lanc Funkcionalisan a molekulanak harom reszet kulonitjuk el: 1. Feji resz: 2 globularis domainnel: a mikrotubulushoz kotodik. ATP-az aktivitasa van. 2. A holyagocskakhoz kotodik (a masik veg) 3. A kozepso resz molekularis mozgasra kepes. A holyagocskak membranjaban kinesin receptorok vannak. Ide kotodik a kinesin molekula. A kinesin molekulak szabad allapotban vannak a citoplamzaban. Amikor erkezik egy holyagocska, kotodnek a mikrotubulushoz majd a holyagocskahoz, lebontjak az ATP-t es konformacio valtozast szenvednek, igy a holyagocska tovabb mozdul. Itt a sebesseg 25cm/nap. A dinein hasonlo keppen mukodik, csak ellenkezo iranyban. A modern palyatan(neuroanatomia) antero es retrograd szallitott jelzo molekulakkal keszul.

3. A dendritek A sejttest bokorszeru nyulvanyai. Altalaban a dendritbol tobb van es rovidebbek mint az axon. A sejttest fele vezetik az ingeruletet, centri- vagy cellulipetalisan, ily mondon a dendritek a sejttest bemenetet kepezik, informacio feldolgozas szempontjabol a bemenetet jelentik. A dendritekben nincs feszultseg fuggo natrium csatorna, akcios potencial nem keletkezhet, tehat valamilyen mas modon kell terjedjen az ingerulet. A dendrit eseteben elektrotonusos vezetes van.

4. abra. A membran potencial valtozasa egy dendritag stimulalasa eseten Egy dendrit ag stimulalasa reven membran potencial valtozas kovetkezik be, es vizsgalni fogjuk hogyan valtozik a membran potencial a tavolsag fuggvenyeben. Mivel akcios potencial nincs, az aram ami befolyik a sejtben, a dendritben oldaliranyban fog elfojni, a depolarizacio exponencialisan fog csokkenni. A serkentes helyetol mindket iranyban exponencialisan csokken a hatas, ezt nevezzuk elektrotonusos vezetesnek. Tehat: - az axon eseteben akcios potencial van(regenerativ terjedes), gyengules nelkul terjed - dendritek eseten , akcios potencial nincs, eletrotonusos terjedes van, ami exponencialisan csokken. A dendritek szerepe hogy a szinapszisokbol erkezo kis kemiai jelzeseket, kis membran potencial valtozasokka alakitjak. Ezeket a potencial valtozasokat posztszinaptikus potencialoknak nevezzuk

kKiserlet: ket sejtbe beszurjuk az elektrodot es feltetelezzuk hogy ezek szinaptikus kapcsolatban allanak egymassal. Ha az egyik sejtben kivaltjuk az akcios potencialt, egy kis kesessel a masik sejtben jelentkezni fog a posztszinaptikus valasz. \=[;o.0 5. abra. Excitatory postsynaptic potencial Ha a posztszinaptikus valasz depolarizacio iranyaban mutat, akkor kozeliti a membran potencialt a kuszobhoz, noveli az akcios potencial keletkezesenek valoszinuseget. Ez egy serkento hatas lesz, melynek a neve serkento posztszinaptikus potencial(excitatory postsynaptic potencial- EPSP). A posztszinaptikus potencialok lenyegesen kisebbek(< 1mV) mint az akcios potencial(100mV). Vannak olyan szinapszisok is amelyek hiperpolarizalnak, tavolitanak a kuszobtol, tehat az akcios potencial keletkezesenek a valoszinuseget csokkentik. Ezek gatlo posztszinaptikus potencialok(inhibitory postsynaptic potencial-IPSP).

6. abra. Inhibitory postsynaptic potencial Osszegezve: a tavolsaggal csokken a hatas, es a EPSP es IPSP amplitudoja kicsi. Mivel a nyugalmi membran potencial (-70/-80mV) es a kuszob potencial (-50/ -55mV) kozott kb 20mV a kulonbseg, ertheto hogy egy szinapszis(EPSP) onmagaban nem kepes depolarizalni a posztszinaptikus sejtet, de tudjuk, hogy nem egy szianpszis van a dendritfan hanem tobb ezer szinapszis. A szinaptikus hatasok osszegzodnek, tehat ha kelloen sok szinapszis egyidejuleg aktivalodik, akkor kuszobig kepesek depolarizalni a membrant.

7. abra. a.) a posztszinaptikus membran potencial egy szinapszis eseten; b.) ket szinapszis szinkron hatasa eseten; c.) ket szinapszis aszinkron hatasa eseten Az idegsejtek idoben es mennyisegben is kepesek szamolni a szinapszisokat(lasd abra. 1 vagy ket szinapszis, szinkron vagy nem). A dendrit egy bonyolult terbeli es idobeli szummaciot vegez. Ezt a jel osszegzest szoktuk dendritikus integracionak nevezn. Tehat ahol a tulajdonkeppeni informacio feldolgozas van az a dendrit.Az axon az csak egy drot amely tovabbitja a mar kidolgozott valaszt a neuron fele, az axonban nincs informacio feldolgozas. A dendriteken sokszor dendrit tuskeket talalunk nagy mertekben novelik a dendritek feluletet. Egy tusken 2-3 szinapszisnal tobb nem fer el.

8. abra. A dendrittuske A tuskek nyakanal van egy szukulet, a nyak a tuske belsejet reszlegesen elvalasztja a sejt tobbi reszetol. A tuskek tehat kompartimentalizaciot okoznak. Pl. feltetelezzuk, hogy van egy olyan szinapszis amelyiken keresztul Ca aram jut be a sejtbe, a membranban van egy csomo Ca fuggo K csatorna. Ha szuk a nyaka a tuskenek, ez azt jelenti, hogy ebben a terben a Ca koncentracio meg fog noni, mert lassan tud eldiffundalni, tehat nagy mertekben aktivalodnak a Ca fuggo K csatornak . Hogyha ugyanez a szinapszis es ugyanez a csatorna a vastag reszen lett volna akkor a Ca diffuzioval oldal iranyba elmegy es sokkal kissebb hatassal lett volna a K csatornakra. Tehat a tuskeben torteno esemenyek fuggetlenek attol ami a dendrit tobbi reszebe tortennek, tehat a dendrit tuske egy elementaris szamitasi egysegnek tekintheto. A fo sejteknek sok tuskejuk van, a gatlo sejtek (az interneuronok) altalaban keves vagy egyaltalan nem tartalmaznak tuskeket, ezert szoktak ezeket sima dendritu vagy izodendritikus sejteknek nevezni. 4. Axonvegzodes - A SZINAPSZIS A szinapszis ket neuron membranjanak szoros osszefekvese, ahol az igerulet atadodik egyik neurontol a masiknak. Ez a kapcsolat polarizalt: meg tudja kulonboztetni egy pre- es egy posztszinaptikus reszet a szinaszisnak. Altalaban a preszinaptikus reszben szamos neurotranszmittert tartalmazo holyagocska van. Ingerleskor ezekbol a szinaptikus reszbe jut a transzmitter. A szinaptikus res nagyon keskeny, a transmitter gyorsan atdiffundal a resen es a posztszinaptikus receptorokhoz kotodik. A szinapszisnak jellegzetessege a rendkivul kicsi meret, egy atlagos szinapszis atmeroje nem tobb mint 1 mikrometer ezert az aranylag kis meretu agyban rengeteg szinapszist lehet osszecsomagolni: megkozelitoleg kb. 1014 -re teheto a szinapszisok szama az agyban.

10

9. abra. A szinapszis Az ingerulet a szinapszisig akcios potencial formajaban terjed, a szinaptikus uton szamos feszultseg fuggo Ca csatorna van( a Ca csatorna depolarizacio hatasara nyilik, az akcios potencial pedig egy nagy merteku depolarizacio volt. Ez azt jelenti hogy az akcios potencial hatasara a Ca csatornak nyilnak es Ca ionok fognak bezudulni a preszinaptikus vegzodesbe. Ha egyszer bement a Ca es megnott az intracellularis Ca koncentracio, az a sejt aktivalodasat jelenti, transmitter felszabadulas kovetkezik be). A Ca Calmodulinhoz kotve a transzmitter felszabadulasat fogja eloidezni. A transmitter nagyon hamar atdiffundal a resen es kotodik a posztszinaptikus receptorokhoz. Ket nagy receptor csalad van: azt egyik receptortipus ion csatornahoz kotott (IONOTROP receptor) , amelynek hatasa az lesz hogy ionok fognak atmenni a membranon. Negy ion ami fontos: Na, K, Ca es a clorid. Ezek is szelektivek: ha egy receptor aktivalodik es dominansan : 1. Na-ot enged at : depolarizalo hatas , serkento hatas 2. K- ot enged at : gatlo, hiperpolarizalo hatas 11

3. Ca- ot enged at : serkent , depolarizalni fog 4. Clorid- ot enged at : gatolni fog a masik receptor tipus meg G proteinen keresztul valamilyen enzimhez vagy mas effektor proteinhez kotott. Az enzim egy second messengert termel, ez meg szamos intracellularis hatast idez elo , reszben kozvetlenul, reszben protein kinazokra hatva. Ezek a hatasok intracellularis metabolikus hatasok lesznek, az ilyen tipusu receptort METABOTROP receptornak nevezzuk. Ez a klasszikus neurotransmisszio. Vannak szinapszisok amelyek igy mukodnek, de van ahol nincs ez kelloen jol elszigetelve es a neurotranszmitter kidiffundal, kis mennyisegben kikerulhet a szinaptikus resbol, valamelyik szomszedos sejten levo receptorra fog hatni vagy ugyanazon sejten levo extraszinaptikus receptorra hat. Tehat a mikroszkopos struktura nagymertekben befolyasolja, hogy az a hatas csak az adott szinapszisra fog lokalizalodni, vagy a kornyezetben is valamilyen hatast elo fog idezni. Ahhoz, hogy ujabb ingerulet is atvezetodhessen, a neurotransmitternek el kell tunnie: lebomlik vagy visszaszallitodik. LEBOMLAS- lebontjak kulonbozo enzimek: a peptid mediatorokat proteazok, az acetilkolint a kolineszterazok. A kolineszteraz gatlo vegyuleteket (neostigmin, isostigmin) fel lehet hasznalni a miastenia gravis kezeleseben(astenia- faradekonysag, mio-izom, gravis sulyos; Oka: autoimmun mechanizmusok reven puszulnak az acetilkolin receptorai), mert az acetilkolin mennyiseget a szinapszisban novelik, es a meglevo receptorokon keresztul erosebb hatas keletkezik, ami atmenetileg javitja a korkepet. Tulzott adagolas benulast okoz (sanin- egy polieszteraz gatlo vegyulet volt- felhasznaltak a haboruban). Jelen pillanatban nagy veszelyt jelentenek a szerves foszfat vegyuletek, mint gyomirtok. Eletveszelyes mergezest okozhat: kolineszteraz gatlok es blokalni tudjak a kolinerg neurotranszmissziot. VISSZASZALLITAS- a neurotransmitter egy transzporter segitsegevel, koncentracio gradiens ellenebe szallitodik, ami azt jelenti hogy energia szukseges folyamat (aktiv). Az energia a natrium gradiensbol szarmazik (szekunder aktiv transzport), vagyis Naneurotransmitter cotranszportrol van szo. Ezutan a neurotransmitter visszajut a holyagocskakba a vezikularis transzporter segitsegevel, ami proton gradienst hasznal energiaforraskent. Ezek a transzporterek szamos gyogyszer tamadaspontjai: Antidepresszivumok: Prozac: a szerotonin visszavetelt(reuptake) gatolja, vagyis Selective Serotonine Reuptake Inhibitor(SSRI). A szerotonin es a noradrenalin hianya a depressziohoz kotheto; Triciklikus antidepresszivumok:(pl. Desipramine) ezek noradrenalin reuptake gatlo szerek. Kokain: azon kivul hogy natrium csatorna blokkolo, egy nem szelektiv reuptake gatlo, ami azt jelenti hogy a szerotonin, noradrenalin es dopamin reuptaket gatolja. Az addictiv hatasa a dopaminhoz kotheto(a dopamin a jutalmazasi rendszer reszet kepezi)

Nemcsak posztszinaptikusan vannak receptorok, hanem preszinaptikusan is. A neurotranszmitter ezeket a preszinaptikus receptorokat is ingerli, tipikus esetben ezek 12

a receptorok a transzmitter felszabadulast gatoljak. Ez tehat egy negativ feed back, szerepe van a neurotransmitter felszabadulas stabilizalasaban. Altalaban a pre- es posztszinaptikus receptorok eltero altipushoz tartoznak, (pl. ha posztszinaptikusan 1 adrenerg receptor van, preszinaptikusan altalaban 2-es tipus van. Ha 1 antagonistat hasznalunk, az a szinaptikus hatast csokkenti, ha 2 antagonistat hasznalunk, az noveli.) A vezikula leptetes vagy korforgas A szinaptikus hlyagocskk, szllt fehrjk segtsgvel, felveszik a citoplazmbl a neurotranszmittert s troljk (10. bra). Ezzel egyidben a sejthrtya irnyba szlltdnak, s a preszinaptikus membrn bels felhez horgonyozdnak. Ezek a horgonyzsi helyek a kalcium csatornkhoz szorosan kapcsoltak, ilymdon a hlyagocskk optimlisan helyezkednek el ahhoz, hogy kirtsk tartalmukat, ha nylnak a csatornk s a kalcium beramlik a sejtbe. A kirlt hlyagocska endocitzissal visszakerl a sejt belsejbe, ahol nagyobb, savas tartalm endoszomlis hlyagokkal egyesl. Az endocitzis sorn a hlyagocskkat egy clathrin nev fehrje bortja be (clathrin-coated vesicles). A clathrin segtsgvel trtn vezikulris szlltst nem csak az idegsejteknl, hanem minden kompartimentalizlt sejtnl, gy akr az leszt gombk szekretoros vagy endocitotikus folyamatainl is megtalljuk. Vgl, az endoszmbl j hlyagocskk rgyeznek, melyek felveszik a citoplazmbl a transzmittert, majd kihorgonyozdnak s a ciklus kezddik ellrl.

10. bra. A neurotranszmitterek felszabadulsa s a szinaptikus hlyagocskk jrafelhasznlsa. A hlyagocskk a citoplazmbl proton-neurotranszmitter antiport segtsgvel veszik fel a transzmittert. A szlltshoz szksges energit az alacsony intravezikulris pH biztostja, amelyet a hlyagocska membrnjban tallhat ATPz aktivits protonpumpa hoz ltre. (Rszleteket l. szvegben) 13

A hlyagocskk feltltdse s kihorgonyzsa ltalban perceket vesz ignybe s szmos szllt fehrje szksges hozz. Ezek kzl a legfontosabbak a preszinaptikus membrnba gyazott syntaxin s SNAP (synaptosome-associated protein), s a hlyagocska membrnjba rgztett synaptobrevin s synaptotagmin. jabb, genetikai mdostsokon alapul ksrletek arra utalnak, hogy a synaptotagmin kalcium-rzkelknt mkdik. Kalcium hatsra olyan konformci-vltozst szenved, ami a synaptobrevint kzel hzza a syntaxin/SNAP fehrjkhez, majd ezek zippzrszeren sszekapcsoldnak, ami ltal a szinaptikus hlyagocska s a preszinaptikus membrn rintkezsbe kerl egymssal s vgl a fehrjk mellett tszakad. A fenti mechanizmus lehetv teszi, hogy gyors szinapszisoknl a preszinaptikus kalcium beramls s a posztszinaptikus vlasz kztt kevesebb mint 200 s teljen el. Egy rendkvl slyos telmrgezst okoz anaerob bacillus, a Clostridium botulinum toxinja a synaptobrevin enzimatikus elbontsa rvn megakadlyozza az acetilkolin felszabadulst. A toxin ms fehrjt nem bont, s hallatlanul kis adagban is hallos, egrben a minimlis hallos adag 10-12 g, alig nhny milli molekula. A botulizmus toxin progresszv paraszimpatikus s motoros bnulst idz el, ami szjszradssal, ltszavarokkal, nyelsi nehzsgekkel, vgl fokozatos lgzsbnulssal jr. A tetanus-toxin hasonlan hat, de ms idegsejtekben; a synaptobrevin elbontsa rvn, megakadlyozza egy gtl meditor, a glicin felszabadulst a gerincvel interneuronjaibl. Ezltal fokozott reflex-ingerlkenysget s izomgrcsket idz el(opistotonus). A tetanust meg lehet elozni kell: DPT-t be kell. A gatlo es serjkento szinapszisok mukodese 1. a legfontosabb serkento mediator az agykeregben a glutamat 2. a legfontosabb gatlo mediator a GABA Glutamaterg szinapszis A glutamatnak tobbfele receptora van: metabotrop receptor: mGluR1-8 (8 altipus); ionotirop receptorok tobb felek lehetenek : AMPA Kainat NMDA (N-metil-d-aszpartat) Az AMPA es kainat receptorra jellemzo hogy gyorsan nyilnak,milisecundum nagysagrendben valtoztatjak a membran potencialt es elso sorban Na szamara ateresztok, kissebb mertekben Ca szamara is. Serkento transzmissziot fog jelenteni. Az NMDA lassabban mukodik, 10 100 milisecundum kozott, elso sorban Ca szamara atjarhato, a csatorna porusat kivulrol egy magnezium ion elzarja a nyugalmi membran potencial erteken.

14

11. abra. A glutamterg neurotranszmisszi vzlata Ahhoz, hogy ez a magnezium tavozzon, a membrannak reszlegesen depolarizalodnia kell. A csatorna nyitasa a glutamattol(is) fugg. Ahhoz, hogy ionaram jojjon letre, ket feltetelnek is egyidejuleg teljesulnie kell: a membran potencial reszlegesen depolarizalt kell legyen a glutamat kell jonnon a preszinaptikus vegzodesbol A reszleges depolarizacio akkor kovetkezik be, ha tobb szomszedos szinapszis egyidejuleg depolarizalja a membrant, vagy a posztszinaptikus neuronban kivaltodik az akcios potencial. Ha a posztszinaptikus neuronban kivaltodik az akcios potencial, ami a dendritben eletrotonusosan(exponencialisan csokkenve) terjed visszafele, akkor back propagation-rol(visszaterjedesrol) beszelunk.

15

12. abra. A Long Term Potenciation(a szovegben 2.-es eset) Ket esetet vizsgalunk meg: 1. A preszinaptikus neuron aktiv, a posztinaptikus nyugalmi membran potencialon van. Igy az NMDA nem tud vezetni, az AMPA viszont igen: elsosorban Na aram fog behatolni es depolarizal, klasszikus gyors EPSP keletkezik. 2. A preszinaptikus neuron aktiv, a posztszinaptikus membran reszlegesen depolarizalt. Igy az NMDA is nyilik es foleg Ca(Na is) fog bejutni. A Ca kalmodulinhoz kotodve, egy protein kinazt fog aktivalni. A protein kinaz szamos intracellularis folyamatot indit el, valamint foszforilalja az AMPA receptorokat es ezaltal a vezeto kepesseguket megnoveli. Ezenkivul aktivalja a nitrogen monoxid szintazt(NOS), ez pedig NO-t termel. A NO kilep a posztinaptikus vegzodesbol es akar a preszinaptikus reszbe is vissza tud diffundalni, itt pedig a szolubilis guanilat ciklazt fogja aktivalni es cGMP termelodik. Ennek a hatasa, hogy a neurotranszmitter felszabadulasa fokozodik. A NO a posztszinaptikus reszbol kerult a preszinaptikus reszbe, tehat retrograd jelzesrol van szo. Hatas: ket hatas ugyanabban az iranyban hat, tehat a szinaptikus jelatvitel erosebb lesz, potencialodik a szinapszis. 16

Ha egyszer aktivalodott ez a mechanizmus, hosszu ideig aktiv marad(napokig hetekig). Ezt LTP-nek(Long Term Potenciation- 12. abra) nevezzuk. Ugyanarra az akcios potencialra erosebb szinaptikus valaszt kapunk(ha valamilyen jelek egybeestek: vagy tobb szinaptikus bemenet, vagy a pre es posztszinaptikus tuzeles esett egybe). Ha biologiailag ket relevans jelenseg tobbszor egybeesik a szinapszis megtanulja, hogy ezek osszetartoznak. Ezt asszociativ tanulasnak neveszzuk. Az asszociativ tanulas alapja tehat az LPT(pavlov kutyaja megtanulja, hogy biologiailag hasznos asszocialnia a csengohangot es az etelt) Egy masik fajta tanulas a proceduralis tanulas/memoria (mozgas koordinacio megtanulasa- uszas). Ezen mechanizmusok tanulmanyozasa knock out egereken tortenik(valamilyen gen ki van utve, es nem termel valamilyen feherjet). A gatlo szinapszisok Az agykeregben a legfobb gatlo mediator a GABA, a gerincveloben pedig a glicin. Hatasukat tekintve ezek hasonlitanak egymashoz, ugyhogy csak a GABAval fogunk foglalkozni. A GABA-nak ket nagy receptor tipusa van: GABA-A es GABA-B. A GABA-A receptor egy clorid csatorna, egy gyors kinetikaju csatorna, 10 milisecundum nagysagrendben nyilik es zarodik. A GABA-B receptor egy G proteinen keresztul egy K csatornahoz kotodik. Ez egy lassabb hatast kozvetit, 100milisecundum nagysagrendben nyilik es zarodik. Gyakran elofordul preszinaptikusan is. Mindket receptort szamos gyogyszerrel befolyasolni lehet.

13. abra. A GABA receptorokra hato gyogyszerek A gyors posztszinaptikus gatlasert a GABA-A receptor a felelos. Serkento gyogyszerek: - benzodiazepinek - barbituratok Ezek onmagukban a csatornat nyitni nem kepesek , viszont az endogen GABA hatasat nagy mertekben fokozzak. Ezek a szerek nem fogjak legatolni az egesz idegrendszert 17

viszont egy kicsit tulsulyba hozzak a normal gatlo folyamatokat, klinikailag nyugtato, szorongasoldo es gorcsoldo hatasuk lesz. Vannak olyan szerek amelyek a GABA kotohelyhez kozvetlenul kapcsolodnak: - neuron szteroidok: ezek progeszteron szarmazekok. Ha nagy mennyisegben hasznaljuk, akkor az osszes gatlo szinapszis erossen aktivalodik es az egesz agy egy gatlasi allapotba kerul, ezert a neuroszteroidokat sebeszeti altatoszerkent is lehet hasznalni. Egy masik agonista a - muscimol(kiserletesen hasznaljuk csak) Gatlo vegyuletek : - bicucullin: oda kotodik mint a GABA. - picrotoxin: kozvetlenul a csatronat zarja. Mind a ketto a gatlast csokkenti , az aktivitasi folyamatok tulsulyba kerulnek, ennek kovetkezmenye a gorcsroham, tehat ezeket gorcskeltoknek tekintjuk(konvulsziv szerek). Ezek kiserleti szerek illetve mergek. A bicucullin ugyanarra a kotohelyre szeret kotodni mint a GABA, versengenek a kotohelyert. Ezt nevezzuk kompetitiv antagonizmusnak. Az hogy mekkora a hatas, a bicucullin es GABA koncentraciojatol fugg. A picrotoxin a csatornat gatolja, ez nem kompetitiv antagonizmus. A GABA koncentracio nem fog szamitani. A GABA-B receptor eseten az agonista a baclofen, az antagonista pedig a saclofen. Ezeket a szereket a klinikumban hasznaljak, de itt bonyolultabb a helyzet, mert a receptor mind pre, mind pedig posztszinaptikusan megtalalhato. A GABA-B receptor K csatornahoz kotott.(a K egyensulyi potencialja -90- -100 mV). Ha nyilik a csatorna, hiperpolarizaciot es gatlast okoz. A GABA-Anal egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert ez egy clorid csatorna(a clorid egyensulyi potencialja -70mV korul van, a nyugalmi membran potencial is -70). Ha nyugalomban van a sejt es aktivalunk egy GABA-A receptort, a membran potencial nem valtozik meg, viszont a membran permeabilitasa megno. Tehat ennek a csatornanak a hatasa akkor ervenyesul, ha a szomszedsagban valahol egy serkento szinapszis aktivalodik, amely depolarizalja a membrant, igy eltavolitva a membran potencialt a clorid egyenulyi potencialjatol. Ilyenkor megindul a clorid aram es igyekszik vissza hozni a membran potencialt a clorid egyensulyi potencialja fele. Ez azt jelenti hogy a clorid csatornak stabilizaljak a membran potencialt a clorid egyensulyi potencialja korul. Ugy is mondhatnank, hogy amennyi aramot beinjektalt a serkento szinapszis, az ki fog folyni cloridaram formajaban a GABA-A csatornan, vagyis rovidre zarja a serkento szinapszisokat. Ezt shunt(rovidre zaro) tipusu gatlasnak nevezzuk. Egy sejten vannak serkento es gatlo szinapszisok. (14. abra) Minden gatlo szinapszis a tole disztalisan levo serkentest hatekonyan gatolja , a proximalis hatasokat kevesbe befolyasolja.

18

14. abra. Egy piramis sejten levo szinapszisok: a 2-es gatolja az 1-est, de nem gatolja a 3-ast; a 6-os gatolja az 1-est es 3-ast is, de a 7-est nem; a szamozatlan mindeniket gatolja. Tehat a gatlo szinapszisoknal nagyon fontos a lokalizacioja a szinapszisnak. Ez magyarazza, hogy nagyon sok fele gatlo neuron van, es egy szabalyos munkamegosztast tudunk megfigyelni az interneuronok kozott, kiegeszitik egymas munkajat.

15. abra. A hippocampus gatlo szinapszisai Peldaul a hippocampusra az a jellemzo, hogy a piramis sejtek egy retegben vannak, a stratum pyramidaleban. Az apikalis dendritek mindig ugyanabban az iranyba neznek (stratum radiale), es ahol a bazalis dendritek vannak az a stratum oriens. Pontosan lehet tudni a bemenetet is es a kimenetete is. Az interneuronok kozul vannak olyanok amelyek kifejezetten a sejttesre adnak szinapszisokat , ezeket kosarsejteknek nevezzuk, mert vegzodesei kosar szeruen korbe veszik a piramis sejteket. 10-20 kosarsejt egyuttesen fogja a teljes kosarat kiadni. A kosarsejt egy globalis gatlo hatast fejt ki. A gatlast egy kis merteku ellenhatas koveti(rebound), egy kis depolarizacio valtodik ki. Ha a sejt a kuszobhoz kozel van, akkor ez a kis depolarizacio eleg ahhoz, hogy egy akcios potencial kivaltodjon.

19

Egy kosarsejt tobb ezer piramissejtet idegez be, megteheti hogy ezeket egyszerre legatolja es utana egyszerre fogja felengedni. Ez azt jelenti hogy ez a rebound hatas egyszerre ervenyesul, ily modon tobb ezer piramissejtet szinkronizalni kepes. Egy masik sejttipus a kettos axonmezeju sejt(bistratified) ez vagy az apicalis vagy a bazalis dendritre ad szinapszist. Ezek a szinapszisok kozvetlenul a sejt bemenetet fogjak befolyasolni. Egy harmadik sejttipus az axon kezdeti szakaszara(axon inicialis szegmentumara, axo dombra) adja a szinapszist, ezert ezt axo-axonikus sejtnek fogjuk nevezni(itt keletkezik az akcios potencial, ezert ez a sejt meg tudja akadalyozni az akcios potencial keletkezeset). Funkcionalis szempontbol ez a gatlas , ket tipusu lehet: Feed back(visszacsatolas) Feed forward(elorecsatolas) A Feed back gatlasnal a celsejtet ad egy rekurens kollateralist, nem engedi, hogy kontrolalatlanul magas szintre fusson a celsejt aktivitasa.

16. abra. Feed Back tipusu gatlas A Feed forward eseteben a bemeno rost ad a gatlo interneuronhoz egy oldalagat, a gatlo sejt serkentodik, es kifejti hatasat.

17. abra. Feed Forward tipusu gatlas A serkentes monoszipatikus, a gatlas biszinaptikus uton tortenik, tehat idoben a gatlas egy kicsivel kesobb fog a celsejthez erni.

18. abra. A celsejt integralja a serkento es gatlo hatasokat 20

A sejtre felirhatjuk a serkento hatast(az egy EPSP lesz), utana kis kesessel a gatlo hatast, de a sejt integralja az osszes bemenetet, ugyhogy vegeredmenyben egy gyors serkentes lesz, amit nagyon hamar felvalt a gatlas. Valojaban ket dolog tortent: Ha rovidebb lett a posztszinaptikus potencial, kevesebb toltes injektalodik a celsejtben, tehat a serkento hatas kisebb lesz. Rovidebb lett a posztszinaptikus hatas, tehat lerovidul az osszegzesi idoablak, igy a sejt a szigoruan egybeeso serkentest erzekelni fogja, koincidencia detekciot vegez. Ha nem volna gatlo hatas, az idoablak nem rovidulne le. Ilyenkor szummacios uzemmodban van a neuron. Egy masik tipusu gatlas a lateralis gatlas.

19. abra. A lateralis gatlas. A kontraszt novelo halozat .(az abra aljan a vonalak az akcios potencialok frekvenciajat jelolik, vagyis az intenzitast) Legyen ket egymas melletti neuron(a1,a2), mely ket masik retegbeli neuront(b1,b2) fog serkenteni, es gatlo interneuronok vannak kozbeiktatva. Feltetelezzuk, hogy a retinaba vagyunk: a bal oldali sejtet nagyobb intenzitasu feny stimulalja, a jobbat gyengebb intenzitasu feny eri. Igy a1 erosen stimulalja b1-et es erosen gatolja b2-t, a2 pedig gyengen gatolja b1-et es gyengen stimulalja b2-t. Az a1 es a2 kozotti kulonbseg a kimeno neuronoknal fokozodni fog, ezert az ilyen ideghalozatokat kontrasztnovelo halozatoknak nevezzuk. A szenzoros rendszerekben latni fogjuk, hogy ez egy alapjellegzetesseg, egy erosen aktiv teruletet mindig egy gatlo zona vesz korul.

21

20. abra. A lateralis gatlas. Az iranyszelektiv neuronhalozat. Tetelezzuk fel most egy olyan rendszert ami hasonlit az elobbihez, de az a1 es b2 kozott nincs gatlo interneuron. Ha a stimulus balrol jobbra megy, az a1 aktivalodik, ez aktivalja a b1-et, majd a stimulus aktivalja az a2-t ami gatolja a b1-et. Ennek a gatlasnak viszont nem lesz erteke, hisz a gatlas pillanataban a b1 mar nyugalomban van. Ha viszont a stimulus jobbrol balra megy, az a2 aktivalodik es gatolja a b1-et. Igy amikor a stimulus az a1-hez erkezik, ez nem tudja a b1-et aktivalni, mert az eppen gatolva van, igy az esemeny valasz nelkul marad. Preferalt iranynak nevezzuk azt az iranyt amely eseten a rendszer valaszt adott es null iranynak azt az iranyt amely eseten nem volt valasz.(a rajz alapjan a null iranyu terjedes eseten a b2-nek valaszt kellene adnia, de a valosagban ez elmarad egy a3 neuron altali gatlas miatt). Ezt a halozatot egy iranyszelektiv neuronhalozatnak nevezzuk.

22

Az idegtevekenyseg merese Az intracellularis modszerek hatranya, hogy csak arrol a neuronrol ad informaciot amit eppen vizsgalunk. Az extracellularis modszerek amelyek kevesbe pontosan, de tobb neuronrol ad kepet.

21. abra. Az akcios potencial extracellularis merese; 1. az akcios potencial az axon egyik vegenel van; 2. az akcios potencial pont az elektrod alatt halad at; 3. az akcios potencial az axon masik vegenel van;

Az extracellularis jelek keletkezese nagyon hasonlit ahhoz amit a szivnel lattunk. Van egy hosszabb sejtnyulvanyunk. Ennek ha egyik vegen aram injektalodik be, akar egy elektrodrol, akar egy szinapszis ion csatornain keresztul, ez az aram vegigfolyik a citoplazmaban es ily modon zarodni fog a kor. Ahol a stimulacio tortent ott a kulso ter negativva valik, ahol az aram forditott iranyban megy(nyugalomban vagyunk), ott kivul pozitiv lesz, belul meg negativ. Ha a rendszert kivulrol merjuk akkor a ket pont kozott egy potencial kulombseget fogunk talalni. A sejt szempontjatol egy dipoluskent mukodik. Azt a helyet ahol az aram befolyik a sejtbe sink-nek(lefolyo) nevezzuk, ahol meg kifolyik az aram az lesz a source(forras). Ha felhelyezunk egy meroelektrodot az axonra(a masik elektrod egy tavoli referencia elektrod), mikozben ezen vegighalad az akcios potencial, akkor annak fugvenyeben hogy eppen hol halad az akcios potencial, kulonbozo ertekeket fogunk kapni. Az 1es es 3as pontban kirajzolodo(pozitiv) hullam kisebb mint a 2es pontban(negativ), mert az esemeny tavolabb van az elektrodtol. Ez a hullamtipus az ami a nervogramon jelentkezik. Ez a periferias idegrendszer vizsgalatanak egyik alapmodszere(reflexek, ingerulet vezetesi sebesseg merese). Nezzuk meg, hogy az agyban hogy mukodik ez. Vegyuk peldanak a hippocampust.

23

22. abra. A hippocampus piramis sejtjein kialakul sink-ek es source-ok valamint az extracellularis potencial merese EPSP es akcios potencial eseten.(reszletek a szovegben) Ha serkento bemenetunk van a dendriten akkor ez az aktiv resz, ez lesz az aktiv sink, a masik resz meg a passziv source. Ha gatlo szinapszisunk van a sejttesten, ez lesz az aktiv source, es a dendritben passziv sink. Akcios potencial eseten a sejttest is depolarizalodni fog, es ez lesz az aktiv sink, es a dendritben lesz a passziv source. Ha egy stimulalo berendezest teszunk a stratum radiatumba, a dendritre erkezo serkento palyakat fogjuk stimulalni. Az elejen kis stimulust hasznalunk, csak nehany serkento szinapszist aktivalunk es ezaltal serkento posztszinaptikus potencialokat(EPSP) valtunk ki. Ha a stratum radiatumba helyezunk meroelekrodot, ezt negativitaskent fogjuk latni(ez a sink), ha viszont a stratum pyramidaleba(sejttest) helyezzuk az elektrodot, akkor pozitivitaskent fogjuk latni(ez a source, ez kisebb lesz mert tavolabbi). Ha emeljuk az inger intenzitast, es elerjuk a kuszobot, akkor kivaltodik az akcios potencial. Ez esetben ha a sejttest szintjen merunk, lesz egy pozitiv EPSP a radiatumbol erkezo impulzusok miatt, es erre ratevodik az akcios potencial miatt megjeleno sink, ami egy negativ hegyes hullamkent rajzolodik fel es amit spike-nak nevezunk. A radiatumban ez esetben megjelenik a negativ EPSP, amire ravetul a sejttestbol erkezo pozitiv(mert ez a source) spike. Ha sok neuronra irjuk fel a spike-okat, akkor ezt populacios spikenak nevezzuk. Ily modon az agy kulmbozo teruletei kozotti funkcionalis kapcsolatokat fel lehet terkepezni, hisz ha egy teruletre stimulatort, egy masik teruletre pedig mero berendezest csatlakoztatunk a spike-ok lete a ket terulet kozotti kapcsolatot fogja bizonyitani. Minel szorosabb a kapcsolat a ket terulet kozott, annal nagyobb populacios spike-ot kapunk.

24

Elektroenkefalografia (EEG) A fejborre helyzett elektrodok segitsegevel irja fel az agy elektromos tevekenyseget. Itt emlitjuk meg az elektrocorticogramot, amikor kozvetlen az agyra teszik az elektrodot(agymutetek soran). Az EEG-nel, valahonnan tavolrol probaljuk felirni a dipolusok tevekenyseget.

23. abra. Egy dipolus tevekenysegenek merese. Ha a meropont a negativ polushoz van kozelebb, negativitast, ha pedig a pozitiv polushoz van kozelebb, pozitivitast fogunk merni. Ha a dipolusra meroleges vonalon(szaggatott vonal) van a meropont, nulla potencialt fogunk merni, tehat merolegesen elhelyezkedo dipolusok aktivitasat nem tudjuk merni. Ahhoz, hogy merni tudjunk a dipolusok egymassal parhuzamosan kell elhelyezkedjenek. Az agykeregre ez a feltetel teljesul(a paleocortextben es neocortexben a piramis sejtek egymassal parhuzamosan helyezkednek el, ez utobbiban a felszinre merolegesek).

24. abra. A gyrusok oldalan levo neuronok tevekenysege nem merheto, mert merolegesek a meroelektrodra. A sulcus szintjen levo neuronok tul tavol vannak az elektrodtol. Az EEG csak a gyrusok domboru felszinen levo neuronok tevekenyseget meri, az oldalan, valamint a sancokban levo neuronok tevekenyseget nem.

25

Barmely elvezetesben tobb ezer neuron aktivitasat latjuk egyidejuleg, a hatas vektorialisan osszegzodik. Akkor fogunk nagy amplitudoju jelet merni, ha a neuronok szinkron mukodnek, ilyenkor a jel frekvenciaja alacsony lesz. Ha a neuronok mukodese aszinkron, a jel frekvenciaja magasabb, viszont az amplitudoja kisebb lesz. Tehat az EEG ertelmezesben ket parametert tudunk felhasznalni: a frekvenciat es az amplitudot. Az EEG ertelmezesenel kulonbozo savokrol beszelhetunk: sav. A legregebbrol ismert. Frekvenciaja 7-13 Hz kozott van. Eber de relaxalt allapotban figyelheto meg. -sav. Nagyobb frekvenciaju(13-30 Hz). Az aktiv allapotra jellemzo(gondolkozas). -sav. Frekvenciaja 30-100 Hz(tipikusan 40 Hz). Az intenziv agymukodesre jellemzo. -sav. Frekvenciaja 4-7 Hz. Felnottnel az elalvas kezdeti szakaszaban figyelheto meg. -sav. Frekvenciaja 4 Hz alatt van. Ez a mely alvasra jellemzo hullamforma. EEG Alkalmazasok Ahhoz, hogy ertelmes informacio feldolgozas legyen, minimum 5-6 Hz-es EEG jel kell legyen, igy az EEG felhasznalhato az alvas - ebrenlet monitorizalasara. Sebeszeti altataskor egy modern keszulek akar kepes az altatot is adagolni az EEG fuggvenyeben. Egy masik felhasznalasi terulet az epilepszias gocok kimutatasa. Az epilepszia egy nagyfoku szinkronizacioval jaro betegseg, ilyenkor az EEG-n egy nagy amplitudoju hegyes hullamot lehet latni. Sok esetben a rohamok kozott is jelentkeznek a hullamok, ami arra utalhat, hogy itt egy epilepszias hatter van. A legnagyobb amplitudoval a jelek azokban az elvezetesekben jelentkeznek, amelyek a goc felett vannak, igy egy fokalis epilepszianal a goc lokalizalasaban segit. Tovabba fel lehet hasznalni az agyhalal megallapitasara(EEG diagnozis az agyhalal egyik feltetele). Az EEG alapalkalmazasa az alvas tanulmanyozasa. Az alvas idejen is az agy aktiv, csak mas uzemmodban mukodik. Az EEG jel alapjan negy alvasi (melysegi) stadiumot kulomboztetunk meg.

25. abra. Az alvas stadiumai(az abra nem teljes, normalisan 6-7 ciklus van)

26

Ezek a stadiumok egymasbol alakulnak ki. Az elso alvasi ciklus kb. 45 percet tart(az ebrenlettol a mely alvas stadiumaig), es kb. ugyanannyi vissza(az 1-esig), tehat egy ilyen ciklus kb. egy es fel orat tart, es az ejszaka folyaman ez otszor hatszor megismetlodik. Az 1-es stadium atmeneti stadium. Felalom-nak felel meg. Az illeto gyengen valaszol az ingerekre. Az EEG lassubb frekvenciakkal mukodik. A 2-es stadium mar alvas, de meg mindig felszines alvas. Itt mar megjelennek a hullamok. Megjelennek az un. alvasi orsok. Ezek 1-2 masodpercig tarto, a savba eso hullamsorozatok. Feltetelezik hogy ezek azert jelennek meg, mert az agy menne at az eber allapotba, de gatlo mechanizmusok visszahozzak. Ezenkivul megjelennek az un. K-komplexusok. Ezek nagy amplitudoju hullamcsoportok, altalaban 2-3 hullam egymas utan. Ez jellegzetes a 2-es fazisra, az elalvas biztos jele. Elofordul hogy a motoros cortexben jelentkezik, ilyenkor rangasok lehetnek. A 3-as mar dominansan , neha hullamokat tartalmaz A 4-es stadium dominansan(50%) hullamu. Ezert nevezzuk ezt lassu hullamu alvasnak is. Ebben a szakaszban paraszimpatikus tonus dominal: a szivfrekvencia, vernyomas es izomtonus csokken. Ahogyan az elso ciklus utan ujbol felszines alvasi stadiumba kerulunk, nem ebredunk meg, hanem egy kulonleges stadium, a paradox alvas vagy R.E.M.(Rapid Eye Movements- Gyors Szemmozgasok) fazis kovetkezik, majd ujbol mely alvasi stadium kovetkezik, amit ujabb felszines alvasi fazis es R.E.M. fazis kovet. Hajnal fele a R.E.M. fazisok hossza no, az alvas melysege viszont csokken. Az ebredes mely alvasi stadiumbol vagy R.E.M. szakaszbol tortenik. Az almodas a R.E.M. idoszakban tortenik. Alatkiserletekben megfigyeltek, hogy alvas idejen az allat visszajatssza a nappal megtortent esemenyeket a R.E.M. fazisban. Ilyenkor az izomtonus teljesen megszunik(kivetel a szemizmok, a kozepful izmai es a legzoizmok; patologias korulmenyek kozott diszkrepancia lephet fel a kulonbozo agyteruletek ebersegi allapota kozott. pl. alvajaras). Ezen allatkiserletekben sok sejtet kell egyidejuleg figyelni, igy egy elektrod helyett negyet hasznalunk(tetrodot).

26. abra. A Tetrod Par szaz micrometer tavolsagra az agyba bevezetunk negy elektrodot. Az idegsejtek kozottuk vannak(dipoluskent tekinthetok). Egyidejuleg mind a negy elektrod mer. Ha egy neuron aktivalodik, az altala adott jelt mind a negy elektrod maskepp fogja latni, es kielemezve a negy elvezetest, lokalizalni tudjuk a neuront. Tobb szaz sejt kovetesere a tetrodnal bonyolultabb 64 elektrodos matrixot is hasznalhatunk. A 27

neuronok nem veletlenszeruen aktivalodnak, hanem bizonyos helyzetekben, bizonyos neuron csoportok aktivak. Jelenleg az elfogadott allaspont az, hogy az agyi reprezentacio tobb neuron egyideju aktivalodasaban van kodolva. Ugyanaz a neuron tobb agyi reprezentacioban is reszt vesz, es barmilyen agyi reprezentacio tobb ezer neuron egyuttes aktivitasaban kodolodik. Hogy mit jelkepeznek ezek a neuronok azt a hippocampusban ismerjuk a legjobban. A hippocampusban vannak helysejtek(place cells), amelyeket azert nevezunk igy, mert ezek a sejtek akkor aktivak, ha az allat a ketrecenek egy jol meghatarozott pontjan van.

27. abra. Egy ket meter hosszu keskeny futtaton a patkany hippocampusanak egyik helysejtje a piros teruletert felelos. Ha a patkany a piros teruleten kozepe fele megy, a helysejt aktivabb, ha kifele megy kevesbe aktiv lesz. Ha a patkany elhagyja a piros teruletet a helysejt nyugalomba kerul. A kulonbozo helysejtek altal kepviselt teruletek kozott atfedesek vannak. Igy az allat agyaban van egy terkep a kornyezeterol, es aszerint hogy melyik helysejtek aktivak, meg lehet hatarozni az allat helyzetet. Ezt a 64 elektrodos matrixal bizonyitani is lehet.(a 64 elekroddal figyelunk par szaz sejtet, es meghatarozzuk az allat helyzetet, majd egy videofelvetellel osszehasonlitjuk a kapott eredmenyeket). Mikor az allat alszik, a meresekbol kiderul hogy alvas kozben a nappali tevekenysegkor jelentkezo neuron aktivacios szekvenciakat jarja ujra, tehat a nappali informaciok(esemenyek) ujra feldolgozasarol van szo(persze a motoros kimenet ki van kapcsolva), es ez segiteni fogja az allatot, hogy egy bizonyos tortenesre adott valaszat a kovetkezo nap megvaltoztassa(jobban alkalmazkodjon). Tehat ezek az alvasi idoszakok nemcsak a memoria szempontjabol fontosak, hanem a teljes viselkedesi strategia kidolgozasaban is. A helysejtek aktivitasa a populacios EEG-hez kepest eltolodik, amint keresztulmennek a receptiv mezon, egy faziseltolodast latunk, ezt fazis precesszionak nevezzuk.

28. abra. A fazis precesszio A hippocampus stratum pyramidalejaban kiirjuk az extracellularis potelcialokat(tehat mikor aktivak a piramis sejtek, negativ hullamok irodnak ki), ami egy alapritmuson 28

mukodik, es populacios EEG-nek hivjuk. Amint a patkany bekerul a piros korbe, megjelenik a neki megfelelo helysejt tuzelese(akcios potencialja), de ez egy kicsit kesik a populacios EEG-hez kepest,(azt varnak hogy egybeessen a hullam legmelyebb pontjaval, mert akkor aktiv a legtobb neuron, es megis a theta csucsan jelenik meg) majd egyre jobban egybeesik a hullam legmelyebb pontjaval, majd meg is elozi azt.Azt is mondhatnank hogy ennek a helysejtnek a tuzelesi frekvenciaja valamivel gyorsabb a theta hullam frekvenciajanal. Ahogy a patkany halad elore a sarga kor helysejtje is kezd tuzelni, ugyanugy mint a piros, vagyis kezdetben a theta hullam csucsan stb. Igy ertheto, hogy, ha kiragadnank egy theta hullamot es azon megvizsgalnank a kulonbozo helysejtek tuzelesi helyet, akkor meghatarozhatnank a patkany utvonalat, vagyis egy theta ciklusban a patkany utvonala be van komprimalva. Tehat az agy egy nagyfoku informatio idobeli tomoritesere kepes. Mint lattuk az LTP-nel, ket biologiailag relevans folyamat asszocialasa(tanulas) fog megtortenni, de ha a agy nem komprimalna egy theta ciklusban az utvonalat akkor a patkany egy masodperces utvonala LTP reven nem lenne megtanulhato(mert kiesne az NMDA receptor savjabol, ami 10-100 milisekundum), igy viszont igen. Ugyanigy az agyban, mikor egy memoriakepet elohivunk akkor rendkivul tomoritett modon jon ez elo. Hrom magyar idegtuds kapta az els alkalommal kiosztott, 1 milli eur sszdjazs Agy-djat (The Brain Prize), a memria-folyamatokban kulcsszerepet jtsz agyi ideghlzatok feltrsrt: Buzski Gyrgy, Freund Tams s Somogyi Pter.

29

Rendszerek szintje Altalaban van egy bemenet , kozponti feldolgozas es egy kimenet. Bemenet - erzekszervek Az erzekszervek informaciot szolgaltatnak a kulso es belso kornyezetrol. Ilyen ertelemben beszelunk extero- es interoceptorokrol. Az extreoceptorok meg feloszthatok: telereceptorokra(tavolban levo objektumrol tajekoztat latas, hallas) es kontrakt receptorokra(a szervezettel kapcsolatba kerulo dolgok, pl.tapintas, izleles)) Ilyen ertelemben, hogy mit erzekel az illeto erzekszerv beszelhetunk modalitasokrol. Latas, hallas, izleles,szaglas, tappintas (valajaban tobb mint ot van: proprioceptiv, egyensuly erzekeles, fajdalom erzekeles.) Mindegyik erzekszerv egy bizonyos energiaformara nagyon erzekeny,rendkivul kis energiat is kepes erzekelni, viszont nagy energiak eseten mas energiaforma is serkenthet. Pl. a latas elektromagneses sugarzasnak egy bizonyos spektrumat fedi le, rendkivul erzekeny, egyetlen fotont is kepesek vagyunk erzekelni. A hallas levego nyomasvaltozasait, rezgeseit erzekeli, 1016 W/m2 ingadozasokat kepesek vagyunk erzekelni. De van athajlas a rendszerek kozott: a szem valaszolni fog a mechanikus ingerekre is. Az atlalakitas elso lepesben egy generator potencial formajaban tortenik. A generator potencial vagy receptor potencial egy analog jel, minel erosebb a stimulus annal nagyobb lesz a depolarizacio.

29. abra. A generator potencial A primer afferens neurontol felfele viszont mar a jel akcios potencial formajaban terjed: amikor stimulalunk akcios potencial sorozat fog jelentkezni. A stimulus intenzitasa az akcios potencialok frekvenciajaban van kodolva, ezt nevezzuk frekvencia kodnak.

30. abra. Az intenzitas az akcios potencial frekvenciajaban kodolodik. Ezt kiegesziti az un. populacios kod, vagyis nagyobb ingerintenzitas eseten, tobb receptorsejt fog ingerlodni, egy nagyobb populacio aktivalodik. Receptiv mezo az a terulet ahonnan egy adott idegsejt informaciot nyujt, vagy az a terulet amelyet ingerelve a sejt mukodeset befolyasolni lehet. A receptiv mezok kozott altalaban atfedes van, tehat ugyanazt a teruletet tobb sejt is lefedi, tovabba ahogy egy 30

szenzoros rendszeren belul haladunk felfele a receptiv mezo egyre nagyobb es komplexebb lesz.

31. abra. A receptiv mezo. A sarga neuron pusztulasa nem okoz erzet kiesest. A piros neuron receptiv mezeje nagyobb es komplexebb. Az atfedes lenyege, hogy egy sejt pusztulasa nem okozza az erzetek kieseset az adott teruleten. Az inger intenzitasa es az erzet kozotti osszefugges Weber torvenye: S = Kx S, ahol S a stimulus(fizikai inger intenzitas), a S a minimalis megkulonboztetheto ingerintenzitas. Minel kisebb a stimulus intenzitasa, annal kisebb kulonbsegeket tudunk erzekelni, vagy minel nagyobb az inger intenzitas annal nagyobb a kulonbseg is(a 10 es 20 gr-os suly kozotti kulonbseg jol erzekelheto, de egy 1010gr-os es 1020gr-os suly kozott mar nem erzekeljuk a kulonbseget, pedig mindket esetben a kulonbseg 10gr volt). Fechner torvenye: I = K x log S/S0 , ahol S a stimulus, I a szubjektiv erzet intenzitasa, S0 a kuszobinger(az a minimalis intenzitas amit meg erzekelni tudunk). Az erzekeles egy logaritmikus skala szerint tortenik. Hogyha az inger intenzitasa 1.000.000szor erosebb, mi csak nehanyszor fogjuk(szubjektiven) erosebbnek erezni.

32. abra. Az inger es erzet kozotti osszefugges. Fechner torvenye. Az erzekszervek oriasi dinamikus tartomanyt tudnak atfogni. Kb. 106-on az a nagysagrend ameddig mukodnek az erzekszerveink. Adaptacio Hosszas allando ingerles eseten az erzet intenzitasa csokken. Ilyen szempontbol a kulonbozo erzekszervek kozott nagy a kulonbseg. A leginkabb adaptalodo erzekszerv a szagloszerv. A szaglas teljes mertekben kepes megszunni, ha folyamatosan fenn all a szag inger. Hasonlo a tappintas is. Van olyan erzekszervunk ami egyaltalan nem alkalmazkodik-a fajdalom-az amelyiknel semmilyen adaptacio nincs.A hallas nem nagyon adaptalodik. A latas alkalmazkodik valamelyest (pl. nalppali es ejszakai latas) 31

A LATAS ANALIZATORA A kornyezetbol szerzett informacionak tobb mint 75%-at a latas utjan szerezzuk be. A retinara egy kicsinyitett forditott allasu kep vetitodik es ezt nezzuk meg, hogy hogyan fog idegi jelle atalakulni. A csap es palcika sejtek kepezik a receptor sejtek reteget. Ezek a bipolaris sejteknek adjak at az informaciot, ezek pedig a multipolaris sejteknek. Ezek koze interneuronok vannak beiktatva, a receptor es bipolaris reteg kozott vannak a horizontalis sejtek, a bipolaris es multipolaris reteg kozott pedig az amacrin sejtek. Ez a sok sejt azert kell, mert a retina nem egy egyszeru fenyerzekeny lemez, hanem itt mar komoly informacio feldolgozas tortenik. A retina ugymond az agynak egy kihelyezett resze. A latoidegben mar egy feldolgozott informacio fut, raadasul parhuzamos kepek futnak. A retina feldolgozza es kulonbozo szempontok szerint , bizonyos tulajdonsagokat kihangszulyozva fogja az agynak tovabbitani a latott kepet. Receptor sejtek fototranszdukcio A receptor sejtek a kulso reteget kepezik, tehat ok a pigment sejtekbe vannak agyazva es befele jon a bipolaris es multipolaris sejtek retege( a feny keresztul megy ezeken a retegeken es ezert az eleslatas teruleten, tehat a fovea centralisban el is vannak oldalra nyomva ezek a retegek, hogy ne szorodjon a feny, legelesebb legyen az erzekeles).

33. abra. A fototranszdukcio A receptor sejten van egy szukulet. Ez felosztje egy kulso szegmentumra es egy belso szegmentumra. A kulso szegmentumban korongok vannak, alapi reszen szamos mitokondrium talalhato. A belso szegmentumban van a sejtmag es az egesz metabolikus aparatust itt talaljuk es ugyancsak ez folytatodik a szinaptikus aparatussal (a bipolaris sejteknek a vegzodesei ide jonnek) Pigment sejtek Fekete sejtek. Feladatuk hogy sotet kamrat kepezzenek a szemen belul, tehat a feny szorodasat akadalyozzak. Taplalo szereppel is birnak, egy stabil vegyi kornyezetet biztositanak a receptor sejteknek, es fagocita szerepuk is van. 32

Fototranszdukcio A receptor sejtbol kiemelunk egy reszt(egy korong darabkat es a sejt membrannak egy reszet) es megvizsgaljuk. A korongok fenyerzekeny pigmentet, rodopszint tartalmaznak, a sejt membranban pedig Na csatornakat talalunk. A Na csatorna kulonleges, ezeket a cGMP nyitja. Ha ket molekula cGMP kotodik a csatornahoz, akkor az nyitott allapotban lesz. Sotetben a cGMP koncentracio magas, a Na csatornak nyitott allapotban vannak es a sejtet reszlegesen depolarizaljak, ezert sotetben a membran potencial olyan -40 mV korul van. Mivel ez a Na aram sotetben folyik, szoktak ezt sotet aramnak is nevezni. Feny hatasara a rodopszin molekula elnyel egy fotont(rodopszin = opszin + retinal). Sotetben a retinal 11 cisz konformacioban van, ha a rodopszin elnyelte a fotont atmegy all- trans konformacioba es nem tud beilleszkedni a zsebbe ahova kotodott, igy levalik az opszinrol. A megvaltozott szerkezetu rodopszin igy aktivalni kepes egy transzducin nevu G proteint. A transzducin pedig egy foszfodieszterazt fog aktivalni, a PDE6-ost, ez pedig cGMP-t bont. Csokken a cGMP koncentracio, zarulnak a Na csatornak, vagyis megszuntettunk egy depolarizalo hatast , tehat a sejt csuszik a hiperpolarizacio fele. Tehat feny hatasara hiperpolarizalodni fog a fenyreceptor (kb -70mV-ig). Ez a valtozas a neurotranszmitter felszabadulasban is tukrozodik: a glutamat felszabadulas csokkenni fog. A bipolaris sejtek

34. abra. A bipolaris sejtek A bipolaris sejteknel megfigyelhetjuk hogy egyesek feny hatasara depolarizalodnak, masok pedig hiperpolarizalodnak. Ezeket ON(depolarizalodni fog feny hatasara) es OFF(hiperpolarizalodni fog) bipolaris sejteknek fogjuk nevezni. Ha mindketto bemenetet kap a receptor sejttol, az egyik serkentodik a masik pedig gatlodik. A receptor sejt mindig glutamatot szabadit fel, de az ON sejteknek van egy metabotrop glutamat receptoruk(mGluR6, csak a retinaban szintetizalodik), ez Gproteinen keresztul PDE-hoz kotodik, ez cGMP-t bont, a Na csatorna zarodik es hiperpolarizacio tortenik. 33

Tehat feny hatasara a receptor sejtbol kevesebb glutamat szabadul fel, igy az ON bipolaris neuron mGluR6 receptora kevesbe aktiv, a cGMP nem bomlik, es a Na csatorna nyitva marad, a bipolaris sejt depolarizalodik. Tehat az ON biplaris sejt a jelt megforditja(a feny hatasara a receptor sejt hiperpolarizalodott, az ON bipolaris sejt viszont depolarizalodik). Az OFF bipolaris sejtek eseten klasszikus AMPA receptoron keresztul tortenik a jelatvitel. Ez jelmegtarto, vagyis ha no a glutamat szint akkor o is aktivabb. A multipolaris sejtek megtartjak ugyanezt a ket utat, az ON is es OFF is serkenti a neki megfelelo multipolaris neuront. A multipolaris neuronok mar hosszu tavon kell tovabitsak az informaciot, ugyhogy ez akcios potencial formajaban fog tovabbitodni. Feny hatasara az ON sejtek altal serkentett multipolaris neuronok kisulesi frekvenciaja no, az OFF sejteknel pedig csokken. Ez a ket utvonal(ON/OFF) a csapsejtekre jellemzo. A palcikasejtek eseteben csak ON bipolaris sejtek vannak es nincs multipolaris sejt, ok az AII amacrin sejteknek adjak at a jelet, amelyek ezutan gap junction reven serkentik az ON palyat, GABA gatlas reven pedig az OFF palyaval vannak kapcsolatban. A palcika sejtekre jellemzo a konvergencia, sok palcikasejt fog egy bipolaris neuronra atkapcsolni. Lenyeges kulonbseg van a csapsejtek es palcikasejtek rendszere kozott. Altalaban a receptorsejtekben egy nagyfoku erosites van. Egy fotopigment(rodopszin) molekula tobb mint 100 transzducin molekulat kepes aktivalni, ez egy molekula PDE-t, es egy PDE molekula masodpercenkent tobb 1000 cGMP-t kepes hasitani. Tehat olyan 100.000szeres erosites van. Egy foton elnyelese a palcikasejtekben a sotet aram 4%at fuggeszti fel, ami egy erzekelheto valtozas. A csapsejteknel a valasz 70szer kisebb, kb. 0.06%ot fuggeszt fel, ami mar nem erzekelheto, viszont a csapsejtek nem telitodnek eros nappali fenyben sem. Tehat a palcika sejtek a szurkuleti es ejszakai latasnak a receptorai, a csapsejtek meg a nappali latas receptorai. A palcika sejtekben csak a rodopszin forgdulhat elo, vagyis szinerzekenysege a palcikaknak nincs. A csapsejtekbol harom fele van, harom eltero opszin molekulaval, ami altal a csapsejtekben levo fotopigment abszorbcios maximuma eltero hullamhosszon van(az egyik legjobban kek fenyre, a masik zold fenyre, a harmadik pedig piros fenyre fog jobban ingerulni). A horizontalis sejt Nemcsak ON es OFF sejtunk van, hanem ezeknek a receptiv mezeje center surrounding tipusu. Ha egy ON sejtnek a kozepet megvilagitom az depolarizaciot jelent, ha a szelet viszont az gatlast fog jelenteni. Az OFF sejtnel ez pont forditva van.

35. abra. Az ON/OFF sejtek center surrounding tipusuak A center surrounding mezo ugy valosul meg hogy a horizontalis sejt megkapja a bemenetet a receptor sejttol, es o lateralis gatlast gyakorol. Tehat ha egy pontot megvilagitok, az serkent, a korulotte levo resz az gatol, vagyis egy serkentesi zonat egy gatlo gyuru vesz korul. Ha a sejt kozepet es szelet is megvilagitanank, a sejt nem valtoztatna szamottevoen az aktivitasat. 34

Az egyenletesen megvilagitott teruletek nem gerjesztenek olyan valaszt ami az agy fele tovabbitodna, hanem ott lesz szamottevo jel ahol a szomszedos teruletek kozott kontraszt van, tehat nem az abszolut fenyerore, hanem kontrasztra vonatkozo informacio tovabbitodik. Az ON sejtek sotetben kevesbe aktivak, feny hatasara viszont gyorsan novelik a frekvenciajukat. Az OFF sejtek forditva: fenyes teruleten kevesbe aktivak es sotet hatasara novelik a frekvenciajukat. A center surrounding magyarazza a kovetkezo optikai csalodast.

a.

b.

36. abra. A center surrounding bizonyitasa optikai csalodassal. a. a keresztezodeseknel szurke foltot latunk feher helyett, mert b. a jobb oldali receptiv mezonel lathato hogy balrol es jobbrol a surrounding nem gatlodik, igy szubjektiven szurkenek lassuk a keresztezodest. A multipolaris sejtek axonjai a vakfolt teruleten elhagyjak a szemgolyot. Igy a vakfolt teruleten nem erzekelunk fenyt. Ezek az axonok mint nervus optikus futnak a chiasma optikaig ahol a nazalis rostok keresztezodnek, es innen mint tractus opticus jutnak az oldalso terdestestekhez(corpus geniculatum laterale, lateral geniculate nucleus, LGN). Innen az informacio az agykereg Brodman 17-es mezejebe jut. Egyes rostok nem kerulnek be a LGN-be, hanem a pretectumba vagy colliculus superiorba jutnak.

35

37. abra. A latopalya. Serulesek: 1. a bal latoideg serulese, a bal latoter kiesik; 2. a chiasma optika szintjen a keresztezodo rostok elpusztulnak(altalaban hypophisis daganat miatt) es bitemporalis hemianopsia alakul ki(vigyazat: a nasalis rostok serulnek, de azok a temporalis latoterbol hoznak az informaciot); 3/3a. A tractus optikus serulese: kontralateralis omonim hemianopsia; 4. A radiatio optika serulese: altalaban quadranst erinto latoter kieses van; A pretectum es a colliculus superior a nem tudatos latasban jatszik szerepet. A pretectum a pupilla feny reakciojaban, a colliculus superior az optokinetikus reflexben jatszik szerepet. Az optokinetikus reflex azt jelenti hogy ha a retinan elmozdul a kep, egy reflexes szemmozgast idez elo ami igyekszik a kepet visszahozni az eredeti pozicioba. Ide tartozik a vestibulo-ocularis reflex is: az egyensulyerzo keszulek a fej mozgasara a szem mozgasat idezi elo. A vestibulo-ocularis gyorsabb reflex. A pupilla feny reakcioja eseten a pretectumbol az Edinger-Westphal maghoz megy az impulzus, innen meg a III agyidegen keresztul a pupillaszukito izmokhoz. Ez mar ketoldali, vagyis az egyik szem pretectuma az ellenoldali E-W maghoz is ad impulzust(egyik szemet ha megvilagitsuk, az ellenoldali pupilla is szukul 38. abra).

38. abra. A pupillaszukito reflex

36

Ennek a tenynek van klinikai jelentosege is van, mert megallapithassuk hogy az afferens agon, vagy az efferens agon van a problema. Ha az egyik szembe vilagitunk es csak az ellenoldali pupilla szukul, az azt jelenti hogy azonos oldalon a motoros(efferens) agon van problema(a jel eljutott a pretectumba, es az ellenoldali pupillaba, viszont az azonos oldalon valahol elakadt a jel a pretectum utan(39. abra). Peldaul serult az azonos oldali III. ideg, vagy serultek az azonos oldali pupilla szukito izmok).

39. abra. Az efferens(jobb) agon van a problema Ha az egyik szembe vilagitunk es egyik oldalon sem szukul a pupilla, de ha a masik szembe vilagitva mindket oldalon szukul, akkor az elobbi szem afferens agan van a baj.( 40. abra).

40. abra. Az afferens(jobb) agon van a problema Mivel a pretectumhoz meno rostok meg a corpus geniculatum laterale elott levallnak a tractus opticusbol, egy furcsa helyzet alakulhat ki ha a serules a corpus geniculatum laterale utan van(37.abra / 3a). Ez esetben a pretectumhoz meno rostok epek, es a vak latomezore vetitett feny is kivaltsa a pupilla reflexet. A corpus geniculatum laterale hat lemezebol 2 magno-, 4 pedig parvocellularis. Ebbol a hat lemezbol 3(1 magno, 2 parvo) az azonos oldali latotertol kap informaciot, 3(1 magno, 2 parvo)pedig az ellenoldalibol. Minden reteg a teljes retina teruleterol szolgaltat informaciot(ismetlodik a terkep). Azoknak a sejteknek a rostjai amelyek a magnocellularis retegbe mennek, m rostoknak nevezzuk, nagy a receptiv mezejuk, az akcios potencialt nagyon gyorsan vezetik es nem szallitanak szin informaciot. Azoknak a sejteknek a rostjai amelyek a parvocellularis retegbe mennek, p rostoknak nevezzuk, kicsi a receptiv mezejuk, az akcios potencialt kozepes sebesseggel vezetik es szallitanak szin informaciot is. Igy mostmar a retinabol negy parhuzamos csatornan tovabbitodik az informacio, lesznek ON-m, OFF-m, ON-p, OFF-p rostok.

37

A thalamusban a latas is atkapcsol, de jelentosebbek a keregbol a thalamusba meno rostok. A radiatio optika az elsodleges latokeregbe vetiti a jelet a 17-es Brodman mezobe. Ez neocortex tehat 6 retegu.

41. abra. A latokereg szerkezete Az 1-es reteg nagyon vekony. A 2,3-as es 5,6-os funkcionalis osszetartozik. A bemenet a 4-es retegbe erkezik a thalamusbol. A 4-bol a 2,3-asba erkezik az informacio. Utana a 2,3-as es 5,6-os reciprok modon szorosan ossze vannak kotve. A kimenet 2 fele: a projektiv rostok az 5,6-os retegbol mennek a subkortikalis strukturakhoz, az asszociativ rostok meg a 2,3-as retegbol indulnak. Az agykeregnek oszlopos szerkezete van(egy oszlop nehany 100 mikrometer atmeroju). A negyes retegben meg center surrounding tipusu receptiv mezo van. A tobbi retegben viszont mar megvaltozik. Ezek a sejtek vonalakra reagalnak, orientacio szelektiv receptor mezo van.

42. abra. Az orientacio szelektiv receptor mezo. Ha egy sejt a fuggoleges fenycsikot szereti arra intenziv valaszt ad, a vizszintesre nem ad valaszt, a ferdere pedig mersekelt valaszt ad. Az egymas melletti agyteruletek(oszlopok) nem veletlenszeruen valasszak az orientaciojukat, hanem altalaban a szomszedos teruletek hasonlo orientaciora erzekenyek.

38

Fentrol nezve az agy felszinet, ha megjeloljuk a sejtek orientaciojat akkor a kovetkezot kapjuk:

43. abra. A szomszedos oszlopok orientacioja Egy masik jellegzetessege a V1-nek(vizualis 1-es mezo), hogy egymas melle kerulnek a jobb es bal szembol jovo rostok. Azokat a savokat amelyeket egy szemhez tartoznak okularis dominancia oszlopoknak nevezzuk. Ha mindket szem mindket orientacioja megvan benne akkor hipercolumnnak nevezzuk. Ha citokrom oxidazzal festjuk akkor barna teruleteket talalunk, ezeket blob-nak(folt, paca) nevezzuk. A blobban szin informacio feldolgozasa tortenik.

44. abra. A blob A 18,19-es mezo es felsobb kozpontok receptiv mezeje nemcsak vonalakra fog valaszolni, es az egesz latorendszer ket nagy utra szakad: Az egyik a halanteklebenyben(ventralis) van, foleg a forma es szin erzekelesevel(a targyak reszletes feldolgozasa) foglalkozik A masik a parietalis(dorsalis) keregben van, a mozgaserzekeles, terbeli orientacio es durva objektum azonositasban jelentos.

39

45. abra. A ventralis es dorsalis rendszer A p rostok a CGL-bol egyertelmuen a V1 blobokba mennek mert szin informaciot csak ezek szallitanak, de a p rostok mennek a blobok kozotti terbe is, ezt interbloboknak nevezzuk. Az m tipusu rostok kizarolag a blobok kozotti teruleteken vegzodnek. A 18-as(V2) mezot nezzuk itt is megvan a citokrom oxidaz mintazat de nem pacak hanem vastagabb es vekonyabb parhuzamos csikok vannak. Ezeket thick es thin stripe-oknak nevezzuk. A blobtol a vekony csikhoz megy az informacio, az interblobtol az interstripehoz(csikok kozotti resz), az m rostok pedig a vastag csikokban mennek tovabb. Az m ad bemenetet az interstripenak es a vekony csikoknak is. Tovabb a p vonal a V4-es terulet, az m vonal pedig a V5-os terulet fele halad. A V5-os anatomiailag az MT(middle temporal) terulet. Itt mar megvan a ket utvonal. A meg magasabb teruleteken teljesen szetvalik a ket utvonal egymastol: A dorsalis(parietalis) rendszerhezhez tartozik az intraparietalis(IP) mezo es a medial superior temporal terulet(MST). A ventralis(temporalis) rendszerhez tartozik az inferior temporal terulet(IT) Ezen szintek kozott van kapcsolat, de a fo ut az ebben az iranyban vezet. A V4 az elso terulet ahol a szinek nem kromatikus osszetevore bontva erzekelodnek, hanem abszolut szin formajaban. A dorsalis terulet az m rostoktol kapta az informaciot, tehat foleg a durva terbeli erzekelessel foglalkozik, a ventralis rendszer az objektumok reszleteit, szinet, texturajat, pontos formajat dolgozza fel. A vegso feldolgozashoz az informaciokat masitani kell, de ezt nem tudjuk hogyan tortenik, ezt kapcsolasi problemanak(binding problem) nevezzuk. Egy masik problema az un. apertura problema: minden sejtnek a receptiv mezeje aranylag kicsi, tehat egy sejt, egy retina terulet onmagaban nem elegendo az objektumok es azok mozgasanak felismeresehez, tehat kapcsolni kell a kulonbozo teruletekrol jovo informaciokat egymassal. Egy kovetkezo problema a terbeli latas, ami binocularis latast feltetelez. Kb. a 6-10 m-nel kozelebbi objektumoknal az agy az un. binocularis disparitast hasznalja fel mint melyseg informaciot( ez azt jelenti hogy a ket szem altal erzekelt kep egy kicsit elter egymastol,46.abra).

40

46. abra. Binocularis disparitas: ha az A pontra fixalunk akkor a B pontban levo targy kepe azonos iranyu lesz mindket szemben. Ha viszont nem a fixacios sikon van a targy, hanem elotte vagy mogotte(P targy), akkor a keletkezett kep a ket szemben ellentetes iranyu. A 6 meternel tavolabbi objektumoknal a kulonbseg annyira kicsi a keletkezett kepek kozott, hogy az agy azt mar nem tudja erzekelni, igy itt mar monokularis kriteriumok alapjan erzekeljuk a melyseget. Ilyen kriteriumok a relativ elmozdulas, a takaras, perspektiva, targyakrol alkotott tapasztalati kep.

41

A HALLAS ANALIZATORA A hallas az informalja az egyent a ra leselkedo veszelyrol. A teljes kornyezetrol szolgaltat informaciot(nem mint a latas- csak ami elottunk van). Soha nincs teljesen kikapcsolva a hallokeszulek, alvas idejen is mukodik. A hallas kommunikacios eszkoz is, meg az allatvilagban is(pl. madarak). Az embernel a beszed, zene. A hang mint fizikai jelenseg A hang a levego longitudinalis rezgese(a levego hossziranyban surusodik es tagul).

47. abra. A nyomasvaltozast abrazolasa az ido fuggvenyeben. Egy tiszta hang eseten egy sinusoidalis valtozast latunk. Hangok eseteben tobb sinus hullamot osszegzek akkor egy komplex hullamot kapok. Ilyenek a valos hangok is es ezek visszabonthatok sinusi hullamokra. A hangok eseten harom parametert kell kovessunk: Amplitudo (csucstol csucsig merjuk) a hallas az oriasi tartomanyt(1 millioszoros) fog at, ezert az amplitudot logaritmikus egysegekben fejezzuk ki. Ez a decibell.

I(db) = 20 x lg A/A0; ahol A0 a referencia amplitudo , ami mindig a hallas kuszob es 20 Pa-nak felel meg. Ha tizszer erosebb a hang akkor az 20db(20 x lg 10/1 = 20). 40 db egy szazszoros hangot jelent( 40 = 20 lg A/1; lg A/1 = 2; A=100). 60 db egy ezerszeres hangot jelent. Egy kuszobintenzitasu hang 0 db (20 x lg 1 = 0). A tartomanyunk egymillioszoros, tehat 120db mar fajdalomkuszobot jelent. Az ember nem minden frekvenciaju hangot hall egyforman jol.

42

48. abra. A kuszobintenzitas abrazolasa a frekvencia fuggvenyeben. 20Hz alatt es 20kHz folott nem hallunk, es ezek kozott van a hallhato hangok tartomanya. Kb. 1 kHz-nel(1 es 4kHz kozott) a legerzekenyebb a hallasunk. Van a decibellnek egy masik definitioja is. Amirol eddig beszeltunk az a dbSPL(sound pressure level), ami nem veszi figyelembe az emberi hallas szubjektiv voltat. A masik meghatarozasnal hozzaadunk egy korrekciot, minden frekvencian a 0 db-t az adott frekvencia kuszobenek vesszuk. Ennek az elonye, hogy egy normalis hallasu egyen az osszes frekvenciat 0 db-en hallja. Frekvencia , a periodus idobol adodik( = 1/T ), vagyis a masodpercenkenti rezgesszam, amit Herzben merunk. Fazis: Megtortenhet, hogy egy masik rezges ugyanilyen amplitudoval es frekvenciaval jelentkezzen es megis eltero legyen azaltal hogy idoben el van tolodva(47.abra piros rezges).

A frekvenciat szubjektiven hangmagassagnak erzekeljuk, az amplitudot hangeronek, a fazist viszont igy nem erzekeljuk, viszont az agyunk felhasznalja a hangforras iranyanak a meghatarozasaban. Pl. ha szembe van a hangforras akkor a ket fulhoz ugyanakkor erkezik, ha oldalt van akkor egyik fulhoz hamarabb erkezik.

A ful
Harom reszbol all: 1. Kulso ful rezonatorkent mukodik, feladata, hogy a dobhartya iranyaba vezesse a levego rezgeseit. 2. Kozepful kezdodik a dobhartyaval es tart az ovalis ablakig. Benne vannak a hallocsontocskak es a hozzajuk tartozo izmocskak. A belso fulben folyadek van. Valahogy a levego rezgeseit folyadek rezgesse kell alakitani. A problema az hogy a levego molekulai konnyen, a folyadek molekulai viszont nehezen elmozdithatoak. Ezt ugy nevezzuk hogy a folyadek akusztikus impedanciaja nagyobb. Szukseg van egy akusztikus impedancia illeszto keszulek. Ez a kozepful. A dobhartya felulete kb. 17szer nagyobb mint az ovalis ablak felulete, tovabba a hallocsontocskak emelokent mukodnek(innen meg egy 1,3szoros erosites bejon), tehat vegsosoron egy 22szeres erositest kapunk. Ha ez a keszulek karosodik akkor vezeteses tipusu nagyotthallasrol beszelunk, es tobb 10 db is lehet a hallas csokkenes. A masik tipusu nagyotthallas a 43

percepcios, amikor a belso ful vagy a kozponti idegi aparatus karosodik. A harmadik a kevert forma. 3. Belso ful

49. abra. A csiga keresztmetszete A csiga keresztmetszeten lathato a modiolus, membrana basilaris(MB), Reissnerhartya. A MB es a Reissner-hartya harom reszre tagolja a csontos csigat: scala vestibuli, scala media(ductus cochlearis), scala tympani. A scala mediaban a MBon talahato a Corti fele szerv, es oldalt egy ergomolyag a stria vascularis. A harom jaratban nem ugyanaz a folyadek, a scala vestibuli es tympani perilimfat tartalmaz, a scala media meg endolimfat. A perilimfa az agygerincuri folyadekhoz hasonlo osszetetelu es extracellularis folyadekra emlekeztet. Az endolimfa nagyon elter ettol, mert a K koncentracioja nagyon magass benne, olyanszeru mint az intracellularis ter. Az endolimfat a stria vascularis termeli, aktiv szekrecios termek. A scala tympani es scala media kozotti potencial kulonbseg 80 mV(a scala media pozitivabb), ezt nevezzuk endocochlearis potencialnak. A kengyel talpa megrezegteti a scala vestibuli perilimfajat.

50. abra. A csiga kiteritve A csiga csucsan a scala vestibuli es tympani a helicotreman keresztul kommunikal egymassal. Ha merev rendszerrol lenne szo, akkor amennyire benyomnank az ovalis ablakot annyira domborodna ki a kerek ablak. Csakhogy a rendszer egyaltalan nem merev. Igy ha hirtelen benyomjuk az ovalis ablakot, akkor oldaliranyban is terjed a hullam(a rajzon a nyil iranyaban a scala tympani fele), es 44

ha hirtelen most visszahuzzuk az ovalis ablakot akkor visszaterjed a hullam. Ido nincs arra, hogy a helikotremaig(a csiga csucsaig) eljusson a hullam, csak az alapon tortenik elmozdulas. A MB nem egyforma a csiga teljes hosszaban. Ha megcsavarjuk, egy 33 mm-es kepzodmenyt kapunk.

51. abra. A membrana basilaris A rugalmas rostok a MB-ban ki vannak feszitve, az alapi reszen a rostok hossza 100m, a csucsi reszen 500m. A rovid rostok magas hangokat, a hosszu rostok mely hangokat fognak adni. Az alapi reszen rovid, feszes rostok vannak, a csucsi reszen hosszu es lazabb rostok vannak. Ezek a rostok a nekik megfelelo frekvenciaval rezgesbe fognak jonni. Ha nagy a hang frekvenciaja akkor az ovalis ablakon a rezgesek csak az alapi reszen maradnak, ha lasabban mozgatom akkor messzebb jut. Ha nagyon gyorsan(>20kHz) vagy lassan(<20Hz) rezegtotjuk az ovalis ablakot, nem tortenik semmi, mert vagy olyan nagy a frekvencia hogy ahogy megmozditana a perilimfat, mar jon a kovetkezo hullam, vagy olyan kicsi hogy valasz nelkul hagyja a rendszert. Ahogy a kengyel talpat megmozgattuk, ezen a membranon egy hullam fog vegighaladni. Ha megneznenk hogy mekkora az alaphartya kiterese, azt latnank, hogy az egesz hartya rezeg, de egy adott pontja maximalis amplitudoju kiterest mutat.

52. abra. Az alaphartya rezgese harom idopillanatban 45

Egy kesobbi idopontban megvizsgalva, a maximalis amplitudo mar arrebb lesz. Hogy hol van ez a maximalis amplitudo ez fugg a hang frekvenciajatol. Tehat azt lattuk, hogy a csiga hosszaban egy passziv frekvencia-analizis tortenik. Ha betennenk egy meromuszert a csiga egy pontjara, es kolonbozo frekvenciaju hangokat bocsatanank a fulbe, merve az alaphartya rezgesenek amplitudojat, kiderulne hogy az alaphartya minden pontjanak van egy karakterisztikus frekvenciaja, vagyis egy olyan frekvenciaja amelyre legnagyobb amplitudoval valaszol. Az alapi reszen a magas hangok fognak nagy amplitudoju valaszt eloidezni, a csucsi reszen pedig a mely hangok. De a mely hangok is at kell elozetesen menjenek az alapi reszen, tehat az alapi resz mechanikailag sokkal nagyobb terhelest kap. Az itt levo receptor sejtek sokkal hamarabb karosodnak, idovel percepcios nagyothallas alakul ki(idoseknel). A receptor sejtek A MB-on elhelyezkedo receptor sejtek ket sorban helyezkednek el: Belso sejtsor: 3500 sejt(egy sorban) Kulso sejtsor: 15000(egy fulben) sejt 3-5-onkent A belso szorsejtsor felelos a tudatos hallasert. Azert nevezzuk szorsejteknek, mert csucsi reszukon stereocilliumok vannak. Ezek a stereocilliumok a membrana tectoria fele neznek, a kulso sejtsorban elerik a membrana tectoriat, a belso sejtsorban csak kozel mennek, de nem erik el teljesen.

53. abra. A kulso es belso szorsejtek stereocilliumainak a membrana tectoriaval valo viszonya. Ahogy a membrana basilaris fel-le mozog, ugy a stereocilliumok a sejt tengelyehez kepest jobbra-balra fognak dolni. A kulso szorsejteknel ez logikus(mert a ket hartya elmozdulasa miatt el kell doljenek), de a belso szorsejteknel nem. Itt valoszinu ahogy a membrana basilaris elmozdulasa miatt, a folyadek fogja sodorni a stereocillumot.

54. abra. A membrana basilaris mozgasa

46

A szorsejt

55. abra. A szorsejt A stereocilliumok nem ossze vissza vannak, hanem fokozatosan novekedve helyezkednek el. Az alapi reszuk egy feherje halozatban ki van horgonyozva, de a csucsi reszek is ki vannak kotve egymashoz, ugy hogy egy stereocillum csucsa mindig a szomszedos nagyobb stereocillum oldalahoz kotodik. Ami osszekoti a csucsi reszeket azt tip-link-nek nevezzuk. A tip-link kornyeken mechano-szenzitiv kalium csatornak vannak, ezek a membran feszulese hatasara kinyilik. Tehat ha a stereocilliumok a nagyobb stereocilliumok iranyaba dolnek(a rajzon jobbra), akkor nyilik a kalium csakorna, ha pedig a kisebb stereocilliumok iranyaba, akkor zarodik a csatorna. Ezek a csatornak gyors kinetikajuak(talan a leggyorsabb ismert ioncsatornak), mikroszekundum nagysagrendben nyilnak es zarodnak. Ezek a receptor sejtek be vannak ekelve a membrana basilarison, a scala media es a scala tympani koze, tehat a membranjuk egy resze az endolimfaval, egy resze pedig a perilimfaval erintkezik. Az endolimfaban +80mV a feszultseg, a perilimfaban pedig 0mV. Az also membranban megtalalhato a Na-K-ATPaz, tehat a sejt belseje ezen a reszen -70mV-os. Igy a sejt belseje 150mV-al negativabb mint az endolimfa, a kalium egyensulyi potencialja viszont 0mV(mert az endolimfa es az intracellularis terben a kalium koncentracio azonos). Tehat ha nyilnak a kalium csatornak, depolarizalni fognak(a kalium bearamlik hogy vigye a membran potencialt -150mV-rol a 0 fele). Az alapi membranban vannak feszultseg fuggo calcium csatornak, es amikor depolarizalodott a membran, calcium aramlik be es transmitter felszabadulast okoz. A transmitter a glutamat, ami serkento hatasu. Szamottevo afferens beidegzese csak a belso szorsejteknek van. Minden szorsejthez kb 10 afferens rost halad, egy rost viszont csak egy szorsejtet lat el, tehat nincs konvergencia. Az afferens rostok nagyobb valoszinuseggel gerjesztenek akcios potencialt a nyomashullam maximuman. Az akcios potencialok fazis csatolasban vannak a nyomas valtozassal. Az akcios potencial hossza kb. 1-2 milisekundum, ami azt jelenti hogy egy 500Hz-es tuzelesi frekvencianal az akcios potencialok majdnem osszeernek annyira gyorsan kovetik egymast, tehat egy rost 500Hz folott nem tud ingeruletet tovabbitani, telitodik. 47

56. abra. A nyomasvaltozas az ido fuggvenyeben A fazisrol az agy 500Hz folott is tajekoztatast kap. Ha felrajzoljuk a nyomasvaltozast az ido fuggvenyeben, es veszunk harom afferens rostot. Az afferens rost a nyomashullam maximuman fog akcios potencialt gerjeszteni. Tehat ha 1 kHz-es frekvenciarol van szo, akkor eloszor gerjeszt, utana viszont nem, mert refrakter stadiumban van, utana pedig megint tud(tehat minden masodiknal). A masik rost masodik, harmadikra fog ujbol akcios potencialt adni. Tehat egyik rost sem kell 500Hz-nel nagyobb frekvenciaval mukodjon, mert az osszes rost egyuttesen minden nyomashullam maximumra tudott adni akcios potencialt, igy a fazis csatolas megtartott. Ha a rostkotegunk populacio, nagyobb frekvencia eseten is a fazisinformaciot tovabbitani tudja. Osszegezve: A frekvencia ugy kodolodik, hogy a MB a csiga hosszaban gerjesztodott. Es ha ez az alapi reszen tortent akkor magas, ha a csucsi reszen akkor pedig mely hangrol van szo. Az amplitudo(hangero) az akcios potencialok frekvenciajaban kodolodik: minel nagyobb a hangero, annal nagyobb a MB kiterese, annal nagyobbat dolnek a stereocilliumok, annal tobb lesz az akcios potencial. Egy nagyobb hangero, nagyobb populaciot is ingerel, tehat a frekvencia kod kiegeszul egy populacios koddal is A fazis pedig a fent leirt fazis csatolas reven jut tovabb az agy fele A rostok ket felek lehetnek: Magas hatteraktivitasu rost ezek allandoan gerjesztenek akcios potencialokat, kis hangero eseten is nagymertekben gyorsul a kisulesi frekvencia, viszont 40db-nel telitodnek. Tehat ez a rost tipus a halk hangok erzekeleseben jelentos. Alacsony hatteraktivitasu rost hang hianyaban nem gerjesztenek akcios potencialt, viszont nem telitodnek nagy hangero eseten sem. Ezeknek a rostoknak a nagy hangintenzitas jelzeseben van szerepuk. A tudatos hallasban a kulso szorsejteknek direkt szerepuk nincs. Ennek ellenere hogyha szelektiven elpusztulnak a kulso szorsejtek, az egy 20-30db-es hallascsokkenest eredmenyez. A prestin nevu feherje felfedezese tisztazta a kulso szorsejtek szerepet. Ennek a feherjenek a hossza a membran potencial valtozaskor megvaltozik. A prestin az oldalso membranban talahato.

48

57. abra. A prestin mukodese Depolarizacio eseten a prestin molekulak megrovidulnek, es osszehuzzak a szorsejtet is. Ez viszont a stereocilliumok helyzetet megvaltoztatja, es akkor nyilik a kalium csatorna es valtozik a membran potencial. Egy onmagat erosito kor van tehat. Az elektromos jelenseg es a sejt meret valtozasa csak a rezonancia frekvencian segiti egymast. Egyreszt a membrana basilaris rezgesei nagyobb amplitudojuak lesznek, es a frekvencia diszkriminacio elesebb lesz.

49

AZ EGENSULY ERZEKELES Tajekoztatja a szervezetet a fej terbeli helyzeterol, linearis gyorsulasarol es szog gyorsulasarol. Szerepe van a normalis testtartas megorzeseben es a kornyezet szemmeltartasaban(ha elmozdul a fej egy korrekcios szemmozgas kovetkezik bevestibulo-cochlearis reflex). Felepites: - 3 csontos es hartyas felkoros ivjaratok, tomlocske es zsakocska. Ezek egymassal kommunikalo uregek, es itt is a hartyas resz beleli a csontos csoveket es ezen belul endolimpha van. Elegge eltero funkciojuk van. A felkoros ivjaratok Ezek egymassal merolegesek. A ter harom iranyat tokeletesen lefedik. Alapi reszukon egy tagulat van, az ampulla. Az ampullan belul egy keresztiranyu csonttaraj a crista ampullaris van. Ezen vannak a receptor sejtek, amelyek nagyon hasonlitanak a hallokeszulek szorsejtjeihez. A csucsi reszukon stereocilliumok vannak, amelyek egyre nagyobbak. A legnagyobb stereocillium vegen van egy bunkos duzzanak ezert ezt kinocilliumnak nevezzuk, de a jelentoseget nem tudjuk, de elonye hogy segit minket mikroszkop alatt tajekozodni. A crista ampullarison a sejtek egymassal parhuzamosan helyezkednek el, mindeniknek ugyanabba az iranyba nez a kinocilliuma. A receptor sejtek felett egy kocsonyas hartyas membran a kupula talalhato, es ez teljesen ateri az ureget, tehat rogzul a szemben levo falon, elvalasztja a folyadekot. Az ivjaratok majdnem teljes korok.

58. abra. A felkoros ivjarat es az ampulla 50

A felkoros ivjaratok a szog gyorsulast erzekelik(Allo helyzetbol elkezdunk egy forgo mozgast, vagy egy forgo targyat megallitunk). Ha a fej mozdul a folyadek belul a tehetetlenseg miatt elmozdul ellentetes iranyba. Igy az ellenkezo oldalon no a nyomas es a kupula meghajlik, a stereocilliumokat is magaval hajlitsa es nyilnak a mechanosensitiv K+ csatornak, bemegy a kalium, depolarizal, no a transmitter felszabadulas , no az afferens rostokban az akcios potencialok frekvenciaja. (A mechanotransdukciot reszletesen lasd a hallasnal). A ketoldali felkoros ivjaratok egymasnak tukorkepei, tehat amikor az egyikben a nagyobb stereocilliumok iranyaban tortenik az elmozdulas, akkor a masikban a kisebb stereocilliumok iranyaban tortenik az elmozdulas, igy az egyikben depolarizacio a masikban hiperpolarizacio van, tehat a ketoldali ivjaratok komplementer parokkent mukodnek. Amikor leall a forgo mozgas, a folyadek tovabb mozdul es ellentetes iranyu elhajlas lesz, amit hasonlo modon erzekel a vestibularis erzekszerv. Tomlocske es zsakocska Tomlocske es zsakocskaban un. erzekfoltok a maculak vannak.A maculaban talaljuk az erzeksejteket. Ezek is kinocilliummal rendelkezo szorsejtek. Ezeket is beboritja egy kocsonyas hartya, ami viszont nem rogzul a szemben levo falhoz, ez szabadon elmozdulhat. Talalunk benne otolitot(Ca karbonat kristalyok). Ezek be vannak epulve a memranba, suruseguk ketszer nagyobb mint a folyadeke. Linearis gyorsulas eseten, tehetetlenseguknel fogva elmozdulnak.(Ha allohelyzetbol gyorsitjuk a fejet lemaradnak, ha mozgasbol megallitjuk tovabbmennek). Igy ha a hartya lemaradt, a stereocilliumok is dolnek, es a sejtek depolarizaciojat es az afferens rostok gerjeszteset eredmenyezi. A maculakban a sejtek nem parhuzamosak egymassal.

59. abra. A zsakocskaban levo macula. A nyil a kinociliumok iranyaba mutat . A macula kozepen egy kepzeletbeli vonal(striola). A striola egyik oldalan egy iranyban neznek a sejtek, a masik oldalan meg pont forditva, tehat a striolanal van egy iranyvaltas. A striola meghajlik igy a siknak minden orientacioja fellelheto. A tomlocskeben nagyjabol vizszintes sikban van a macula, a zsakocskaban pedig nagyjabol fuggoleges sikban. Tehat igy a ter mindharom iranya le van fedve. Az otolitok sulyuknal fogva huzzak a membrant(lefele), es ezaltal a fej terbeli helyzetet is erzekelik a maculak.

51

FAJDALOM ERZEKELES A fajdalom egy kellemetlen zavaro erzet ami altalaban a szervezetet ero karos behatasrol tajekoztat. Adaptacio szinte egyaltalan nincs, nem lehet megszokni, es a taplalkozasi es szaporodasi magatartashoz hasonloan motivacios jellege van. Tehat a teljes viselkedes alarendelodik a fajdalom megszuntetesere iranyulo magatartasnak. A fajdalomerzet a periferian valtodik ki a karos behatas helyenel, es innen egy bonyolult vezetesi, atkapcsolasi rendszer segitsegevel az agykereghez tovabbitodik ahol tudatosul. Az idegrendszer minden resze reszt vesz. A tudatos fajdalomerzekeles a kereg szintjen van, viszont a rendszer egy disztributiv rendszer, nincs egy egyertelmuen korulhatarolhato agyterulet amelyik a fajdalom erzekelesevel foglalkozna. Vannak specifikus fajdalomerzo neuronok amelyeknek a gerjesztese fajdalomerzetet jelez, csakhogy ezek szetszortan talalhatok az agyban, tehat nem tomorulnek egy kozpontba. Ezen fajdalomerzekelo neuronok barmilyen okbol torteno ingerlese fajdalomerzetet kelt. A jelentkezo fajdalom minden esetben a periferiara vetul(nem az agykereg faj). Ennek legnyilvanvalobb peldaja a fantom fajdalom. Ugy erzi az illeto hogy az amputalt vegtagja faj. (Nocicepcio = karositas erzekeles.) Ha nem mukodik jol a fajdalom erzekeles, az karos lenne, a tuleles szempontjabol hatrany. Harom kulon szint van: Periferias szint Gerincveloi szint Agyi szint. Periferias szint: Nem sikerult specifikus fajdalomerzo receptor talalni. Ugy tunik a szabad idegvegzodesek a fajdalom erzekelok. Polimodalis(tobb fele ingerre valaszol) nociceptoroknak nevezzuk oket. Jellemzo rajuk a magas ingerkuszob, szinte barmire reagalnak, de csak ha eros az inger. Ha a mechanosensorokat vagy a homersekleterzo receptorokat ingereljuk erosen, ok is fajdalomerzetet fognak kivaltani, de a tipikus fajdalomerzekelo az a szabad idegvegzodes.

60. abra. A fajdalom periferias szintje. A szabad idegvegzodes.

52

A szabad idegvegzodes ingerles hatasara depolarizalodik, vagyis generator potencial keletkezik, es ha elerjuk a kuszobot akkor kivaltodik az akcios potencial ami utana felfele vezetodik az idegsejt membranjaban. Termeszetesen az inger erosseg az akcios potencial frekvenciajaban kodolodik. Minden olyan tenyezo amely depolarizalni kepes a szabad idegvegzodest, az fajdalmat okozhat. Receptorok: 1. VR1 -a vanilloid receptor egyes tipusa.(tranziens receptor potencial receptorok csaladjaba tartozik- TRP csalad). A fo ingere a capsaicin(csipos paprika hatoanyaga) nevu anyag. Ez egy ionotrop receptor, rajta egy vegyes kation(+) aram folyhat at, tehat depolarizalo. Ez a receptor azert fontos mert mas vegyuletek(hatasok) is ezen keresztul hatnak: H+(sav), magas homerseklet. A savaknak van egy kulon receptoruk is: 2. ASIC- (acid sensing ion channel, sav erzekelo ion csatorna). Ha ischemias vagy hypoxias korulmenyek vannak, savas vegyhatasu termekek szabadulnak fel. Tehat az extracellularis ter savasodik, azt jelenti hogy az anyagcsere sulyos zavarokat szenvedett, es errol tajekoztatni kell a KIR-t. 3. P2x-R Purinerg receptor.Az x csalad ionotrop, az y csalad metabotrop. Az ATP-t erzekeli. Tehat az ATP ha az extracellularis terben van az azt jelenti hogy karosodas volt valahol. Minden gyulladaskelto mediator fajdalomerzetet valt ki : PG-ok, bradikinin, histamin, szerotonin. Ezek vagy kozvetlenul fajdalomerzetet keltenek vagy potencialjak a tobbi hatasat. 4. B2-R Bradikinin receptor. A bradikinin PKC-n(protein kinaz c) keresztul foszforilalja a vanilloid receptort. 5. PG A prosztaglandinok a PKA-n keresztul foszforilalja a bradikinin receptorat. Nem aktivalja, csak elosegiti a bradikinin hatasat. 6. Histamin, szerotonin- (mas-mas receptorokon keresztul) is depolarizaciot ideznek elo. Mechanikai serules(zuzodas, rongalas, elvagas) eseten bejutnak az ionok es depolarizalodik a sejt. Ha zsiroldo anyagok kerulnek a szabad idegvegzodes kozelebe, a lipid resze a membrannak oldodik, ionok jutnak be es depolarizalodas jon letre(szesz a nyilt sebre). Ha magas homersekletnek tesszuk ki a membrant, oldodni fog es ugyanugy depolarizacio a vegeredmeny. Hypoxia eseten keves lesz az APT, kisebb koncentracio gradiensek lesznek, kisebbek lesznek az egyensulyi potencialok es a sejt depolarizalodik. Ha hidegbe tesszuk az idegvegzodest, a kemiai reakciok lassulnak, a pumpak lassulnak, fajdalomerzet keletkezik. Ha az extracellularis Na+ concentracio megno, a Na+ gradiens nagyobb lesz. Ha nyilnak a csatornak nagyobb lesz a Na+ aram es depolarizalodas lesz.(sebre so) Ha a K+ concentracio no meg az extracellularis terben, az is depolarizalo hatasu lesz, tehat fajdalmat okoz. Ilyen eset akkor all fenn ha szetesett egy sejt, vagyis szovetkarosodas van. A szabad idegvegzodesek nemcsak felfogjak a jelzeseket, de ok maguk is termelnek mediator anyagokat. Felszabadulhat a P-anyag(p mint pain- fajdalom) es a Calcitonin Gene Related Peptide. Ezek az erekben vasodilatatiot okoznak es gyulladas fog keletkezni. A gyulladasos mediatorok stimulaljak az erzo idegvegzodest, tehat visszahatnak az idegvegzodesre, es egy onmagat erosito vagy fenntarto folyamat lesz a vegeredmeny. 53

Ez magyarazza hogy gyulladasos esetben tulerzekenyseg, un. hyperalgezia jelentkezik. Ez a hyperalgezia periferias mechanizmusa(lesz centralis mechanizmusa is). Elofordul(arra hajlamosoknal), hogy minden nemu gyulladas nelkul aktivalodik az idegvegzodes es gyulladas keletkezik(fertozes nelkul).Ilyenkor neurogen gyulladasrol beszelunk. Gerincveloi szint A fajdalomerzetet a C tipusu mielinhulvely nelkuli es az A delta mielinhuvelyes rostok tovabbitjak. Hogyha egy fajdalomingerre adott valaszt irnank fel, akkor jelentkezik egy eles rovid fajdalom(az A delta rostok aktivitasa), es utana egy a C rostoknak tulajdonithato fajdalom. Ezek csak akkor valnak szet, hogyha nagy tavolsagot kell az ingerulet megtegyen. Altalaban az A delta egy eles, szuro jellegu fajdalmat kozvetit, a C egy tompa, sajgo, ego fajdalmat.

61. abra. A gerincveloi kapu A fajdalom lokalizaciojaban a tapintasnak is nagy jelentosege van, akarcsak a hoforras lokalizaciojaban. Az A beta rostok fognak ebben segiteni. A transzmisszios neuron a felsobb kozpontok fele tovabitja az informaciot. Egy ilyen transzmisszios neuron ha impulzust kuld felfele az egyertelmuen fajdalmat jelez, tehat itt veletlenszeruseg nem tortenhet. A substancia gelatinosaban vannak gel sejtek amelyek pace maker aktivitasuak, es allandoan gatlas alatt tartjak a transzmisszios neuront, tehat biztositva van, hogy spontan fajdalom ne keletkezhessen. A bejovo rost egy kollateralis interneuron legatolja a G sejtet, es aktivalja a T sejtet. Igy letrejohet a T sejt tuzelese. Ezt a gerincveloi atjatszo allomast gerincveloi kapunak szoktuk nevezni, mert itt befolyasolhato hogy hogyan tovabitodik az informacio. A periferiarol erkezo A beta rostok kollateralist adnak a G sejteknek ezaltal fokozvan a gatlast. Tehat ha a fajdalom kivalto okkal tapintaserzet is erkezik, akkor a fajdalomerzet kevesbe fog vezetodni.(a seb kornyekenek simogatasa). Ez a palya viszont, gyengebben ugyan, de a T sejtekhez is kapcsolodik, igy nagyon eros tapintas erzet eseten ez is fajdalmat fog kelteni. A felsobb kozpontokbol is jonnek leszallo palyak amelyek majd gatolni fogjak a T sejtet, foleg enkefalin(endogen opioid) reven. Ugyanezt a hatast opiatokkal is elerhetjuk. Ez egy igen hatekony mechanizmus, szinte teljesen le tudja vagni a fajdalomerzetnek a tovabitasat. Az afferens rost es a T neuron kozott a transmisszio a glutamat(AMPA, NMDA) es a P-anyag(substance P -R) reven tortenik. A P-anyagnak nincs reuptake mechanizmusa, 54

hosszu ideig marad a szinaptikus resben es egy elhuzodo depolarizaciot okoz. Tehat a P-anyag altali depolarizacio es a glutamat jelenlete az NMDA receptort nyitni fogja es itt egy LTP-szeru(long term potentiation) folyamat fog zajlani. Tehat eros es ismetlodo fajdalom eseten az atvezetes facilitalodik, es konnyeben keletkezik fajdalomerzet, hyperalgezia keletkezik(centralis mechanizmus).(lokalis erzestelenites is kell amputacional, altatas nem eleg hogy nehogy megtanulja a gerincveloi kapu LTP-vel hogy az amputalt vegtagnal baj van).

Agyi szint

62. abra. A fajdalom agyi szintje. SST somato-sensoros thalamus A gerincvelotol tobb palya parhuzamosan vezet felfele. A legfontosabb a spinothalamukus palya. Ez mar a gerincvelo szintjen keresztezodik es az antero-lateralis kotegben halad felfele. A keresztezodeset comissura anteriornak nevezzuk. Ezek kozel vannak a gerincurhoz. Siringomieliaban a gerincur tagul es ezek a fajdalomerzekelo rostok karosodnak es egy szegmentaris, szelektiv fajdalom kieses jelentkezik. Mas palyak: Spino-retikularis palya(a retikularis allomanyhoz halad), ez is az anterolateralis kotegben halad, de nem minden rost keresztezodik, es magyarazza hogy antero-lateralis chordotomia(feherallomany atmetszes) eseten is fajdalomerzet fennmarad. Cervico-thalamikus palya. A nyaki ducok szintjerol tovabitja az informaciot. Spino-mesencephalikus palya. Ez halad a periaqueductalis szurkeallomanyhoz Spino-brachialis palya, amelyik a parabrachialis magvakhoz halad, ami az amigdalahoz vezet. Spino-hipothalamikus palya.

55

SST =somato-sensoros thalamus : az elsodleges erzo kereghez tovabbit, itt tortenik meg a fajdalomerzet tudatosulasa. Az elsodleges somatosensoros keregbol(S1) az informacio megy az S2- hoz, innen meg a parietalis cortexhez(PC) halad az ingerulet. A PC-ben az inger tobbi modalitasaval tarsul a fajdalomerzet(itt lesz a karosito behatas azonositasa). Innen tovabb haladunk az insularis cortex(IC) fele. Ennek a feladata a karosito jelleg felismerese. Ennek a keregteruletnek a serulese fajdalom aszimboliat okoz, az illeto erzi a fajdalmat, de ez nem zavarja. Ez nem olyan mint a morfium hatas, mert ez esetben megvan a kellemetlensegerzet, de nem erdekli az illetot. Az IC kap a thalamustol(SST) is direkt bemenetet. Az IC-bol a gyrus cinguli fele haladunk, amelyik ugyancsak kap bemenetet a SST-tol is. Itt a figyelem es a magatartas iranyitasa szervezodik, a valaszprioritasok kidolgozasa tortenik, erzelmi komponens tarsul a fajdalomerzethez. Tehat logikus, hogy ez a terulet a suplementer motoros area-hoz(SMA) kapcsolodjon, ami a mozgasok tervezeseben jelentos terulet. Innen pedig a primer motoros (M1) kereghez haladunk, amelyik reciprok kapcsolatban all a szomato-szezoros(S1) kereggel. Ezen kapcsolatok reven magyarazhatjuk, hogy a fajdalomerzes miert jar motoros nyugtalansaggal. A gyrus cingulitol a prefrontalis kereg(PF) fele is haladhatunk. A PF a legmagasabb asszociacios terulet. Itt az erzet tarsul korabbi memoria kepekkel, kulonbozo elkepzelt dolgokkal, tehat nagyon fontos a masodlagos fajdalomerzet lezajlasaban. Az elsodleges fajdalom a karosito hatas kovetkezmenye es rovid ideig tart. A masodlagos fajdalomerzet egy pszihes reakcio, a kronikus fajdalomban szenvedo beteg, elgondolkodik hogy ezt mennyire fogja birni, mennyire fogja ezt ot befolyasolni. Ezert ez a komponens nagyon fontos tenyezo lesz ez esetben. Ezt a komponenst nehez kiserletesen tanulmanyozni, mert allatoknal nincs ahogy, human kiserleteknel a kiserleti alany tudja, hogy nem lesz baja. Igy gyogyszeresen sem tudjuk hatekonyan kezelni. A PF-tol(IC is ad) megyunk tovabb az amygdala fele, a parabranchialis(PB) is erre fele halad. Az amygdala a limbikus rendszer resze tehat az erzelmi komponensekert felelos es a motivacios komponens is itt tarsul. Innen a hypothalamushoz haladunk. A hypothalamus a spino-hypothalamikus palyatol is kap bemenetet. A hypothalamus neuroendokrin szabalyozo kozpont es a legmagasabb vegetativ szabalyzo kozpont. Igy endokrin es vegetativ valtozasok is lesznek. Az adrenalin es cortison szint emelkedik, a szivfrekvencia fokozodik, hanyinger, hanyas, verejtekezes, sapadas. Ezeket azert erdemes tudni, mert a fajdalomerzet nagyon szubjektiv, es ilyenkor segitenek ezek a vegetativ parameterek. Innen tovabb a nucleus basalis fele megyunk. Foleg acetilkolin tartalmu mag es az alvas-ebrenlet szabalyozasaban fontos. A fajdalomerzethez ebersegi allapot fog tarsulni. A felszallo palya megy a periaqueductalis substancia griseahoz(PASG) is, amelyik igen fontos leszallo kapcsolatokat is kap(foleg az agykeregtol), ahonnan kapcsolat megy a raphe magvakhoz(nucleus raphe magnus - NRM) es a formatio retikularishoz(FR), ahonnan gatlo palya megy a gerincveloi kapuhoz. Ide kapcsolodik be a locus coeruleus(LC), amely nem kap a PASG-tol impulzusokat, de gatolni fogja a gerincveloi kaput. A LC foleg noradrenerg rostok reven hat, a NRM szerotonerg mag. A PASG annyira eros gatlast tud a gerincveloi kapura gyakorolni, hogy stimulalva a PASG-t, patkanynal hasi mutetet lehet vegezni anelkul hogy fajdalomerzet keletkezzek. A PASG sok opioid receptort tartalmaz, igy opiatokkal stimulalhato. A fajdalom aszerint hogy honnan ered, beszelhetunk szomatikus es zsigeri fajdalomrol. A kivalto okok hasonloak mindket esetben, de a palyak kulonboznek. A gerincveloi atkapcsolas hasonlo, de a zsigeri fajdalom tobb szegmentumban kapcsol at ezert sokkal inkabb kisugarzodik mint a szomatikus fajdalom es sokkal 56

rosszabbul lokalizalhato. A zsigeri fajdalomerzo rostok oldalagakat adnak a szomatikus transzmisszios neuronokhoz, ezaltal, ezen neronok altal elaatott borteruleten tulerzekenyseg vagyis hyperaestezia keletkezik. Minden zsigernek megvan a neki megfelelo dermatomaja amelyben tulerzekenyseget okozhat, ezt nevezzuk HEAD zonanak. Tehat ezek a HEAD zonak segithetnek a zsigeri betegsegek diagnozisaban. Egy masik kulonbseg, hogy a zsigeri fajdalom egy erosebb vegetativ komponensel tarsul, tehat az agytorzsi retikularis allomany jobban ingerlodik, es gyakran hanyinger, hanyas, tachicardia, verejtekezes, sapadas, kergi szinten halalfelelem tarsulhat. Altatasnal es muteteknel vigyazni kell, mert altatassal csak a fajdalomerzet van kikapcsolva, mas subkortikalis kozpontok nincsenek kikapcsolva, vagyis az altatas nem egy teljes fajdalomtalanitas. Koros fajdalom Akkor beszelunk koros fajdalomrol ha minosegi, mennyisegi vagy idotartambeli elteres van a karosito behatas es a fajdalomerzet kozott(ha jobban faj vagy tovabb faj). Beszelhetunk: Hiperalgeziarol, mikor erosebb fajdalomerzet keletkezik mint amit a karosito tenyezo indokolna. Allodynia, mikor egy nem karosito inger fajdalomerzetet kelt. Spontan fajdalom, mikor semilyen kulso inger nem hat, megis fajdalomerzet keletkezik.(fejfajasok nagyresze, fantom vegtagfajdalom, trigeminus neuralgia, thalamikus fajdalom) Minel magasabb szinten van a fajdalom eredete, annal nehezebben kezelheto, igy a legrosszabb a thalamikus fajdalom. A thalamustol egy lepesre vagyunk a keregtol, igy hiaba adunk opiumot, mert az lennebb hat. A thalamikus fajdalmat szoktak ongyilkos fajdalomnak is nevezni. Ujabban a thalamust elektromosan ingerelve elektrodokkal lehet eredmenyt elerni. A fajdalomerzet csokkenese: Siringimielia A fajdalomcsillapitas alapelvei Ha mod van ra az okot kell megszuntetni es ez automatikusan a fajdalom megszuneset is magaval vonja. Ha ez nem lehetseges palliativ(athidalo kezeles. Fajdalmat csillapitunk anelkul hogy az okot megszuntetnenk) kezelest alkalmazunk Mielott a diagnozist felallitanank lehetoleg nem kell fajdalomcsillapitast vegezni, vagy legalabbis az eros fajdalomcsillapitokat kerulni kell, mert ezek elmossak a betegseg tipikus tuneteit. Ha megvan a diagnozis akkor a leghatekonyabb fajdalomcsillapitast vegezzuk. Nem szteroid gyulladascsokkentok Vezeteses erzestelenites Leghatekonyabbak az opiatok de ezek fuggoseget okoznak, ugyhogy vigyazni kell ezekkel Alternativ modszerek: akupunktura, simogatas

57