A holokauszt es mas nepirtasok: osszevetes

YEHUDA BAUER (FORDiTOTTA DOBOS LIDIA)

Emlitettem mar, hogy a definiciok es altalanositasok hasznalhatosagat csak egyfelekeppen lehet ellendrizni, megpedig 6'sszehasonlitasok utjan. Ha tobbet akarunk megtudni a tarsadalmi patologiarol altalaban, rendkivtil fontos foltenni azt a kerdest, vajon a holokausztnak voltak-e olyan elemei, amelyek nem bukkantak fel a nepirtas egyetlen mas eseteben sem (mig a tb'bbi esetben nines olyan elem, amely ne lenne mas nepirtasok tanulmanyozasakor megtalalhato}.1 Ha valaki egy tarsadalmi jelenseg elozmeny nelkiili elemeirdl beszel, azonnal felmerul a kerdes: mihez kepest elozmeny nelkiili? Mar magat azt az allitast, hogy egy tortenelmi esemeny elozmeny nelkiili, csak akkor lehet kimondani, ha az illeto esemenyt feltetelezhetden hasonlo jellegii esemenyekkel hasonlitjuk ossze, olyanokkal, amelyekkel legalabb nehany kozo's tulajdonsaga van. Hacsak nem talal az ember mercet az osszehasonlithatosagra, az elozmeny nelkuliseg kizarolag azt jelentheti, hogy az esemeny nem emberi - mas szoval, nem tortenelmi -, amely esetben nines ertelme beszelni rola, leszamitva a feltetelezett teologiai vagy misztikus osszefiiggeseket. Meglehetosen nyilvanvalo pszichologiai korlatai vannak a tomeggyilkossagok es a nepirtasok megertesenek, amelyekrol Rudolph Rummel irt, es akinek a munkassagarol az elso fejezetben esett szo, es most is nagymertekben epitek ra.* Mindnyajan tudjuk, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy tagadjak az eletet fenyegeto esemenyek letet. A tankonyvekben a haboriikat politikai vagy mas motivaciokkal, valamint katonai strategiakkal es taktikakkal irjak le. Napoleon peldaul megnyerte az austerlitzi csatat - de vajon egyedul jart arra? Vajon nem segitette-e egy kicsit az a nehany tizezer katona, akit 6 (es masok) vezettek a csataba? Hany katona pusztult el mindket oldalon? A tortenelemkonyvekben ezek a szamok altalaban nem szerepelnek. Az effele statisztikak jelentese meg kevesbe tema. Ritkan olvashatunk beszamolokat az orvosok tevekenysegerol, a vegtagok amputalasarol es hasonlokrol, vagy leirasokat arrol, mi lett a sorsuk a megcsonkitottaknak. A nagy Lord Willoughby flandriai hostetteirol szolo tizenhatodik szazad vegi ballada szerint ,,a hareban megsebesiilt vagy nyomorekka valt katonaknak a kiralynd napi tizennyolc pennys nyugdijat adott". Ez ugyan mar valami, am az orvosi kezelesrdl, a felesegekrol es a gyermekekrol, meg hasonlokrol itt sem esik szo. Mas katonak mas haborukban nem voltak olyan szerencsesek, hogy legyen egy nagy Lord Willoughbyjiik, aki kb'zbenjar erdekiikben Erzsebet kiralynonel. Irtak ilyen eneket Napoleonrol vagy von Moltkerol, netan Marlborough hercegerol? Es ki beszel a hadi utak menten eld polgari lakossagrol? Kl beszel a halottakrol, a sebesiiltekrol, a megerdszakoltakrol es azokrol, akik foldonfutokka valtak? Mindenfele politikai vagy katonai vezetok, Napoleonok, Palmerstonok es Bismarckok nagy tetteirdl beszeltink a gyerekeinknek, es igy mossuk tisztara a tortenelmet.
1 Robert Melson velem azonos kovetkeztetesekre jutott. On the Uniqueness and Comparability of the Holocaust Comparison with the Armenian Genocide cimii eloadasaban, Macqarie University, Sydney, 1995. A reszleteket lasd: Melson: Revolution and Genocide.

7 18 Yehuda Bauer

Mindnyajan tudjuk, hogy az emberiseg tortenelmehez ver tapad. Megprobalunk a tortenelemnek errdl a sotet oldalarol minel kevesebbet beszelni, vagy egyenesen tudomast sem venni rola, kihagyni a tananyagbdl, mert allando fenyegetest jelent a biztonsagerzetiinkre, es mi ugy akarjuk elkeriilni a veszelyt, hogy elforditjuk a fejunket Erich Fromm a Thanatosz, a rombolo oszton fogalmat hasznalta viselkedesiink magyarazatara.2 Ugy tiinik, hogy az emberek ingadoznak az eletoszton, a Freud altal (tulsagosan is szexualis terminologiaval) leirt libido, valamint az eletet elpusztito kesztetes kozott. Velemenyem szerint a ,jo" istenek vagy egyetlen mindemitt jelen levd, mindenhato Isten, vagy transzcendentalis, nem emberi lenyek altalaban, akik az erkolcs letetemenyesei, illetve ellenteteik - az ordogi figurak, a gonosz istenek vagy egy arcat elrejtd monoteista Isten - ebbdl a belsd konfliktusbol erednek. Magunkban hordozzuk ezeket az emberi fejlodes hosszu tortenete alatt genetikailag rogziilt ellenteteket: mi is lehettink ,jok", Jgazak" es ,,humanusak" vagy eppen ellenkezdleg. Ezeket a tulajdonsagokat aztan kivetitve transzcendentalis lenyek kepeit alkotjuk meg, akik megszemelyesitik dket szamunkra. Ravesszuk az isteneket, vagy az egy Istent, akit erre a celra talaltunk ki, hogy jojjon el hozzank, es hozza el a ,jo" erkolcsot, hogy olyan tekintely legyen, aki megakadalyozza, hogy azza valjunk, amive tudjuk, hogy valhatunk, es amitol feliink, hogy valhatunk - azaz ,,rossz", ,,6rdogi" lenyek. Ha leterunk az egyenes es keskeny utrol, egyesek koziiliink elkoborlasunkat bunnek fogjak nevezni. Ha el akarjuk kovetni a bunt, azt mondjuk, hogy az istemink/isteneink utasitottak ra. A huszadik szazadban ennek eredmenye Rummel statisztikaja lett. A nepirtas es a tomeggyilkossag leirasa szerepel valamennyi ligynevezett szent konyvben, legyen az az indiai Vedak, a Biblia vagy a Koran. Mint zsidonak, egyiitt kell elnem azzal a tennyel, hogy az a civili/acio, amelyet orokoltem, szinten tartalmazza kanonjaban a nepirtasra valo felhivast. Az elozo fejezetben emlitettem a midianitak legyilkolasat (4M6z 31). Ha ez a tortenet nem a nepirtas ,,isteni" igazolasa, akkor nem tudom, mit lehet annak nevezni. Bolcsek kesobbi generacioinakjutott az a csoppet sem irigylesre melto feladat, hogy kimagyarazkodjanak, de annyi bizonyos, hogy kinosnak ereztek ezt a gyilkossagot, es nem akartak, hogy precedens legyen a zsidok viselkedesehez. Mindent megtettek, hogy ,,ertelmezes" reven mintegy kiiktassak a szovegbol. Hozza kell tenni, hogy a szovegeknek ez az (ujrajertelmezes altali megvaltoztatasa altalaban a meglehetdsen fejlett civilizaciok sajatja. A tomeggyilkossagra es a nepirtasra adott teologiai igazolasok termeszetesen a monoteista vallasokon kivul is leteznek, erdemes lenne azonban megvizsgalni azt a kerdest, vajon a monoteizmus nem gyilkosabb-e, mint a vallas mas formal Hiszen a szereto isten neveben keresztenyek es nem keresztenyek millioit oldostek le mas keresztenyek. A problema az, hogy a Kozel-Kelet monoteista Istenet sajnos igen pontosan mintaztak egy olyan emberrol, aki a verszomjas gyilkossag es a fennkolt, igazsagot keresd erkolcsiseg kozott ingadozik. Masfelol azonban az emberi lenyeknek nines szuksegiik teologiai igazolasra ahhoz, hogy tomeggyilkossagokat es nepirtasokat kovessenek el. A romaiak Karthago alatt, a mongolok Iszfahannal, a danok a romaiak utani Angliaban, az indiaiak es kinaiak a tortenelem kulonbozd periodusaiban csak talalomra kiragadott peldak. A marxizmus-leninizmus isten nelktili vallas (volt), de a kulonfele kommunista rezsimek huszadik szazadi kegyetlenkedesei elokeld helyet foglalnanak el a listan.

2 Erich Fromm: The Sane Society. Fawcett, Greenwich, Conn., 1955. ,,Ha nem tudok eletet teremteni, akkor el tudom pusztitani azt. Az elet elpusztitasa altal meghaladhatom sajat hataraimat. Valojaban az, hogy az ember elpusztithatja az eletet, ugyanolyan csodalatos teljesitmeny, mint az elet teremtese, mert az elet a csoda, a megmagyarazhatatlan. A pusztitas aktusaban az ember fbliilkerekedik az eleten; feliJlemelkedik sajat teremtmeny mivoltan. Ez a vegso kerdes az ember szamara: arra vagyvan, hogy felulemelkedjen sajat magan, teremtsen vagy pusztitson, szeressen vagy gyiilb'ljon." 42.

A holokauszt es mas nepirtdsok: osszevetes 7 79

Mindezek tudataban ajanlatos tehat vizsgalni a nepirtast, azt, amit az elso fejezetben ,,termeszetes" ,,emberi" cselekedetkent hataroztunk meg, es ami egy olyan tendencia eredmenye, ami ellen lehet harcolni, es talan el is lehet keriilni, ha az emberek ezzel clienteles hajlamait erositjuk. Az, hogy leteznek ilyen, a gyilkossagot ellenzd hajlamok, es hogy nem kevesbe fontosak, mint a gyilkosak, arrol a kesobbiekben lesz szo. Elemzesemet a nemzetiszocializmussal kezdem, es onnan haladok hatra es elore a tortenelemben, mert vizsgalodasom kozponti targya es kiindulasi pontja a holokauszt. A kovetkezot azonban hangsiilyozottan ki kell jelenteni: A holokauszt rettenete nem abban all, hogy eltert az emberi normaktol - a rettenet az, hogy nem. Mint ahogy konyvemben mas helyutt is megprobalok ramutatni, az en velemenyem, sok kollegameval ellentetben az, hogy a nacik rasszista, antiszemita ideologiaja volt a holokausztot eldidezo legfontosabb tenyezo. Elkoptatott igazsag, hogy a naci ideologia a kereszteny antiszemitizmusnak koszonheti a zsidokrol alkotott kepet.3 A fobb naci vadak a zsidok ellen a kovetkezok voltak: a zsidok osszeeskiivest szonek, mert vilaguralomra torekszenek; a zsido befolyas a Satantol ered; a zsidok azon vannak, hogy az oket befogado nepek es orszagok civilizacioit tonkretegyek; a zsidok eloskodok es verszivok, elraboljak es megolik a kereszteny gyerekeket, es meg folytathatnam. Ezeket a fantazmagoriakat kereszteny antiszemitak alakitottak ki evszazadok soran, alapjuk az volt, hogy kereszteny ellenfeleik demonizaltak a zsidokat. Ennek a demonizalasnak az alapjai a kereszteny-zsido konfrontacioban rejlenek, amely a zsido szektak csaladi veszekedesekent indult. Amikor a nem-zsidokbol lett kereszteny csoport levalt az eredeti zsido egyhazrol, felmeriilt az igeny a ket teologia kozottt kiilonbsegek kifejezesere. A keresztenyseg elso evszazadaiban ezek a kiilonbsegek ellensegeskedesben es kolcsonos demonizalasban kristalyosodtak ki.4 Mindket oldal ugy velte, hogy Isten akaratanak csak egy ertelmezese ervenyes. A negyedik szazadra az allamhatalom altal elfogadott kereszteny ideologianak ra kellett mutatnia, hogy a zsidokat az ordoggel kotott alku hajtja, maskulonben egy pogany, aki at akar terni a monoteizmusra, inkabb a zsido forrashoz megy vissza, mint a kereszteny utanzathoz. Hiszen mit akart a Satan, ha nem a vilagot meghoditani, es fellazitani Isten ellen? Ki, ha nem a zsidok azok, akiket megszallt a Satan, hiszen ki mas 6'lne meg az Istent - ezzel a hamis vaddal illettek a zsidokat a keresztrefeszites miatt -, mint egy Satan altal megszallt nep? A logikus kovetkeztetes az volt, hogy a zsidok a Satan neveben akarjak uralni a vilagot. A naci antiszemitizmus atvette az antiszemita szimbolumokat, mikozben elvetette a kereszteny teologiat; valqjaban a keresztenyseg nelkiil - amit, helyesen, zsido talalmanynak tartott - tette magaeva a kereszteny antiszemitizmust A nemzetiszocializmus forrasa ezen a teren is, mint ideologiajanak nehany mas aspektusaban, a felvilagosodas es a francia forradalom volt. Hiszen Francois Marie Voltaire is elvetette a keresztenyseget, ugy tartotta, hogy destruktiv ero, amelyet az altala megvetett zsidok vezettek be Europaba. A naci ideologia masik osszetevoje, mint tudjuk, a szocialdarwinizmus volt, azaz Darwin eszmeinek kiforgatasa, miszerint az emberi ,,fajok" allando harcban allnak egymassal. Ennek megfeleloen az erosebb egyben jobb es szebb is, es aki jobb, annak erkolcsi joga, sot kotelessege uralkodni a tobbieken, es ha szlikseges, akar el is pusztithatja oket. Altalaban a rasszizmusnak ezt a valfajat

3 William Nicholls: Christian Antisemitism. Aronson, Northvale, NJ, 1993. Keves tortenesz vitatkozna ezzel az allitassal. Nehany kereszteny tortenesz es gondolkodo meg ennel is tovabb menne, es azt allitana, hogy a kontinuitas egyenes vonala vezet a kereszteny antiszemitizmustol a naci antiszemitizmusig. En nem mennek el ilyen messze. 4 Franklin H. LittelhThe Crucifixion of the Jews. Harper and Row, New York, 1975; es Nicholls, i.m.

120 Yehuda Bauer

tekintik az altalanosnak, amelynek az antiszemitizmus egy specialis esete. Ha azonban jobban megvizsgaljuk a naci irasokat es beszedeket, latjuk hogy a nacik rasszizmusa teljesen osszefonodott a mindent athato antiszemitizmussal. Magyarazatuk alapja a tarsadalmak viselkedeserol az antiszemitizmus volt, a rasszizmust - marxista terminologiaval elve - affele ,,felepitmenykent" alkalmaztak, azaz a naciknal az antiszemitizmust tekinthetjuk elsodleges motivacionak, a rasszista ideologia elfogadasat pedig logikus kovetkezmenynek. Ugyanez maskeppen es elesebben: a rasszizmus, a naci ideologia legfobb alkotoeleme velejeig antiszemita volt, ami azt jelenti, hogy az antiszemitizmus lehetett az inditeka annak, hogy elfogadtak a tizenkilencedik szazadban Franciaorszagban, Nagy-Britanniaban, Amerikaban, Ausztriaban es Nemetorszagban kialakult szocialdarwinista nezeteket. Naci fonisokat olvasva lehetetlen nem levonni azt az igen fontos kovetkeztetest, hogy a nacik szemeben a zsidok voltak a foellenseg, az Ordog megtestesitoi. Velemenyem szerint a nacik az abszolutjorol es az abszoliit rosszrol alkotott felfogasukat szemelyesitettek meg: az egyik oldalon alltak az arja faj german, vagyis nordikus nepei, a masikon a nem emberi, zsido ,,anti-faj". Az Men es a Satan testet oltottek, valosagga valtak.5 Azt, hogy a negativ polust a zsidokkal azonositottak, a kereszteny hagyomany tette lehetove. A fajoknak az 6 felfogasuk szerinti hierarchiaja valojaban kereszteny elokepeken alapult: a zsidok es a morok Spanyolorszagbol valo 1492-es kiuzese utan azoknak, akik a spanyol kiralysagban valamilyen fontos koztisztseget akartak viselni, bizonyitaniuk kellett a ,,limpieza de sangre"-t, a vertisztasagot, ami azt jelentette, hogy ereikben nem folyik zsido vagy mor ,,ver".6 Olyan eszmek, amelyeket ma rasszistaknak hivnank, nem alltak tavol az europai gyarmatositoktol az Ujvilagban, a Tavol-Keleten vagy Afrikaban. Igaz, a nacik ujszerii modokon fejlesztettek tovabb ezeket az eszmeket, de volt mire epiteniuk. Ezzel nem feltetlenul azt akarom mondani, hogy a fejlodes utja kozvetleniil vezetett a tizenkilencedik szazad elotti rasszizmustol annak modern valfajaig. Ebben a fontos kerdesben meg nem szviletett meg a vegso szo. Konyvem mas fejezeteiben foglalkozom a nacizmus interpretacioival, de hadd mondjam el itt, hogy a holokausztrol szolva egyetertes van abban, hogy a biirokracia es mas hasonlo, a modemitasbol eredo tenyezok, valamint a gazdasagi, tarsadalmi es polinkai valsagok hatasa is fontos szerepet jatszott benne, am egy iranymutato ideologiai motivacio es igazolas nelkul a tomeggyilkossag altalaban - es a zsidok kiirtasa specifikusan - elkepzelhetetien lett volna. Az ideologia kozponti jelentosegu volt.7

5 Uriel Tal szerint, mig a kereszteny antiszemitizmusban a zsido a Satan es a vilagban hato satani erok szimboluma, a nemzetiszocializmusban a zsido maga a Satan. A gonosz szimbolumabol gonossza valt (vagy 6 maga lett a Gonosz), ami oriasi atalakulas A szimbolumnak maganak teljesen megvaltozott az ertelme es a funkcioja. Elvesztette azt 3 tulajdonsagat, hogy valami mogottes tartalom helyett alljon, vagy a Mogottes helyett alljon. arra utaljon. azt helyettesitse, elfedje, amit nem lehet felfedni A szimbolum... azonos lett az azt kivalto eredetevel... a zsido mar nem a nacizmus-ellenesseget jelkepezte, 6 volt a megtestesUlese a nacizmus-ellenessegnek." {Tal: Forms of Pseudo-Religion in the German Kulturbereich Prior to the Holocaust Irnmanuel Jerusalem, No. 3, [Winter 1974], 72.) A nacik szerint a judaizmus ,,a lathatova valt demon" (Tai: Political Theology and Myth Prior to the Holocaust. In: Yehuda Bauer - Nathan Rotenstreich (eds.):. Holocaust as Historical Experience. Holmes and Meier, New York, 1981, 63., idezi Alfred Baumlert [1943]). 6 Lasd Yosef H. Yerushalmi: Assimilation and Racial Anti-Semitism: The Iberian and the German Models, Leo Baeck Memorial Lecture 26, New York, 1982. 7 Baratom es kollegam, Raul Hilberg velemenyem szerint egyertelmuen es ismetelten bebizonyitotta, mennyire kozponti szerepet jatszott a nemet burokracia a zsidok elpusztitasaban. Gondosan kerulte a kerdest, miert tette a burokracia azt, amit tett. Eloszeretettel mondogatja, hogy azert nem akart nagy kerdeseket fbltenni, nehogy aztan kis valaszokat talaljon rajuk; am egy ennyire nyilvanvalo kerdest fol kell tenni. Mivel valaszt nem talalt ra, kbvetkeztetese szuksegszeriien misztifikal: azt soha nem fogjuk megtudni vannak megvalaszolhatatlan kerdesek, es hasonlok. Valojaban a valasz ugyanaz, mint barmely mas emberi cselekves eseten: az embereket az motivate a cselekvesre, hogy a tarsadalomban mindenen ativelo, az uralkodo ideologia altal kil jezett konszenzus volt, hogy igy tegyenek.

A holokauszt es mds nepirtasok: osszeveres 121

De nem akarmelyik ideologia. Az itt kulcsfontossagu eszmerendszer egy olyan antiszemita mag koriil kialakult ideologia, amely a tarsadalom uj, a fajok hierarchiajara epiilo formajat akarta letrehozni. Ennek az utopianak a fonakja a kereszteny-iszlam tarsadalomban egyedi helyet elfoglalo nep legyilkolasa volt. A zsidok megolesenek naci inditekai koziil az elso az, hogy a megtestesiilt Satant lattak benniik, amely vilaguralomra tor; a masodik, hogy pusztito parazitaknak es virusoknak tekintettek oket, akiknek kiiktatasa a vilagmeretu faji higiene kerdese, mas szoval orvosi problema; a harmadik pedig az ujfajta emberiseg utopisztikus alma volt, amely majd eljon, ha a zsidokat eltavolitottak, Saul Friedlander, a kozelmultban megjelent Nazi Germany and the Jews [A naci Nemetorszag es a zsidok] cimu muveben talaloan nevezi az inditekoknak ezt az egyutteset ,,redemptiv [megvalto] antiszemitizmusnak", mert fontos eleme az egyetemes megvaltas alma, affele (hamis), altalaban a keresztenysegben es a judaizmusban fellelheto messianizmus.8 Ez a fajta pszeudo-vallasos, a marxista-leninista gondolkodasban is fellelheto utopizmus hordozza a tomeggyilkossag magvat. Nem tudok olyan megvaltas-ideologiarol, amely ne lenne gyilkos - a keresztes habonikat vivo keresztenysegtol a mai zsido, iszlam vagy hindi fundamentalizmuson at a kinai kommunistak almaig a nagy ugrasrol. Minden egyetemes iizenetet hordozo Utopia biztos lit a tomeggyilkossaghoz. A nemzetiszocializmus eseteben ,,a redemptiv antiszemitizmus" a nepirtas addig soha nem latott formajahoz vezetett. Az ezt motivalo ideologia nem pragmatikus, hanem tisztan irracionalis volt. Az ormeny nepirtas eseteben, amely a legkozelebbi parhuzamban all a holokauszttal, politikai es soviniszta inditekrol beszelhetiink, azaz a nepirtasnak volt pragmatikus alapja. Talaat, Enver es klikkjuk, az un. ifjiitorokok Jemiyetje [az Egyseg es Haladas Bizottsaga] a Torokorszag europai reszen talalhato Edimetol Kazahsztanig tarto pantiirk, azaz torokiil beszelo nepek altal uralt birodalmat akart letrehozni. Az ormenyek ,,idegen" nemzetkent Anatoliaban, Torokorszag sziveben foglaltak el bizonyos teriileteket. El kellett hat oket tavolitani. Az ormeny parasztokon kiviil ott volt meg a torok varosok fontos kereskedelmi, kulturalis es intellektualis befolyassal biro ormeny kozeposztalya. Az ormeny kereszteny civilizacio versengett a torok civilizacioval, es sok evszazaddal megelozte azt a kesobbi torok teriileten. A torokok altal tildozott ormenyek termeszetesen az oroszoktol, az ottoman birodalom eskiidt ellensegeitol vartak a tamogatast. Az onrendelkezesre, tehat fuggetlensegre torekvo ormeny politikai partok egyre gyamisabbak lettek a torokok szemeben, es fenyegetest jelentettek a torok etnikai teriilet sziveben. A nyugati hatalmak az ormeny torekveseket kihasznalva gyakoroltak nyomast a torok hatosagokra, hogy adjak fol az ottoman szuverenitas fontos elemeit. Latszolag tamogattak tehat az ormeny torekveseket, de csak addig, amig erdekiikben allt. A magukra maradt ormenyeket az elso vilaghaboru elott, alatt es utan nagy tomegekben gyilkoltak le. Ennek a nepirtasnak pragmatikus celja a politikai expanzio, a foldteriilet szerzese, a vagyonok megszerzese, a gazdasagi rivalisok kiszoritasa es a dominans etnikai csoport forradalmi magvara jellemzo soviniszta kesztetesek kielegitese volt. Ezt csak fokozta a teljes frusztracio es megalazottsag erzese egy valsagoktol sujtott es szetesoben levo birodalomban.9

8 Saul Friedlander: Nazi Germany and the Jews. Vol. 1., Harper Collins, New York, 1997. 9 Lasd Robert Melson: Revolutionary Genocide. Holocaust and Genocide Studies. Vol. 4, No. 2, 1989. 161-174; Melson: Paradigms of Genocide. Annals of the American Academy of Political Science, 1996. 156-168; Vahakn Dadrian: The Armenian Genocide in Official Turkish Records. Journal of Political and Military Sociology, Vol. 22, No. 1, (Summer 1994), 1-204. Lasd meg az ormeny genoddiumrol irott gyujtemenyt, Roger W. Smith, James J. Reid, Robert Melson es masok munkaival, in: Richard G. Hovanissian (ed.): The Armenian Genocide. St. Martin's, New York, 1992.

722 Yehuda Bauer

A ruandai tutszik eseteben a hutuk dominans klikkje a francia neveltetesu ertelmiseg vezetesevel a tutszik foldjet akarta megszerezni - egy agrargazdasagban, ahol keves a termofold -, egyben a hatalom bazisat attol az etnikai kisebbsegtol, amely evszazadokon keresztiil a hagyomanyos, a hutu tobbseget elnyomo uralkodo osztalyt alkotta. Ebben az esetben is pragmatikusan motivalt nepirtasrol volt szo.10 A kambodzsai tragedia nepirtaskent valo definiciqja problematikus, mert a khmer elkovetok celja nyilvanvaloan nem a khmer nep kiirtasa volt, megis, felismerhetoek a nepirtas egyes elemei. Ben Kiernan kutatasai szerint az aldozatoknak harom csoportja volt: a khmer etnikumbol azok, akik varoslakok voltak, vagy akik valamilyen modon potencialis vagy valosagos ellensegeknek szamitottak; a tomegesen lemeszarolt muzulman csamok, valamint a Kambodzsaban elo vietnamiak, akik kozul sokaknak sikeriilt vietnami foldre menekiilni. Szamunkra az az erdekes, hogy a khmer-khmer gyilkossag motivaciqja egy osztalyalapu Utopia volt, amely szerint a potencialisan ellenseges varoslakok feltetelezett ellenerdekeit ligy kellett kikiiszobolni, hogy magukat a varoslakokat semmisitik meg. A vegletes mezogazdasagi kommunizmust csak ugy lehetett megvalositani, hogy az ellenallas minden lehetseges kozpontjat elpusztitjak - ez egyertelmu politikai inditek, amely annak ellenere, hogy irracionalisan szelsoseges szadizmussal es brutalitassal vittek veghez, megis mutat valamifele torz racionalitast.11 Folosleges lenne elemezni, mi motivalta azt, hogy a spanyolok megsemmisitsek a karibi nepeket, vagy a nepirtast Mexikoban, vagy a perui indianok kiirtasat - vilagos, hogy az arany, a kereskedelem es a termeszeti kincsek voltak a fo inditekok, a keresztenysegre valo atterites pedig az ideologiai ,,felepitmeny". A pragmatikus szempontok meg a romak (ciganyok) eseteben is nyilvanvaloak. A nemet birodalom teriileten belul dominans volt a - foleg kiirtasuk utjan - teljes eltavolitasukat kovetelo rasszista ideologia, de a birodalmon kivul mas volt a helyzet. A naciknak nem volt egyertelmu a romakhoz valo viszonyulasa. A legujabb kutatasok kimutattak, hogy 1942 elejetol a Wehrmacht - valoszinuleg a partbol kiindulo konszenzust kovetve - ktilonbseget tett a letelepedett es a vandorlo romak kozott. Az utobbiakat le kellett gyilkolni, mert utban voltak, es nem lehetett oket egy leendo, nemetek altal uralt politikai rendbe integralni. A nacikat az elobbiek altalaban nem erdekeltek, bar voltak kivetelek. A letelepedett romakat (es nem volt egyertelmu az sem, ki szamit annak) nagyjabol ugy kezeltek, mint a helyi lakossagot.12 Ezt a kerdest a kovetkezdkben fogom targyalni. A holokauszt es a nepirtas tobbi formaja kozott az egyik legnagyobb kiilonbseg, hogy minden mas nepirtas eseteben kozponti szerepet kaptak a pragmatikus megfontolasok, es kisebbet az elvont ideologiai inditekok. A holokauszt eseteben a pragmatikus megfontolasok csupan marginalis fontossaggal birtak. Bar igen alaposan kiforgattak a zsidokat a vagyonukbol, vagy a meggyilkolasuk utan fosztottak ki oket, egyetlen jelentos tortenesz sem allitotta soha, hogy a gyilkossagok fo inditeka a rablas lett volna - inkabb annak velejarqja. A zsidoknak nem voltak foldjeik, amelyeket meg

lehetett volna kh nemet gazdasago leptek fel, hanem ban Nemetorszag tarsasag egyetlen niszter volt, 6t 1 tekrol volt szo, a nemzetkozi zsidd egyetlen nepirtas pet sem gyakorlai sitottak meg. Ami to teologiai megf hitbol taplalkozoi cio fokozatosan i kossag intezkedes fonodo valsagok tarsadalomban ve Annak, hogy Minden mas nepi hetdsen jol defini csamok Kambodz tovabb) A torokok a masutt elo orme ormenyek sem. A Nemetorszagon ki regisztralni a rom; de kiterjedt mind gyilkossag gyakor - kozvetleniil vag zsidokat az egesz kiizdelemben 6 az Nemetorszagbol e tortenelemben, a \

10 Lasd Helen Fein: Testing Theories Brutally: Armenia, Bosnia and Rwanda. In: Levon Chorbaijan - George Shirinian (eds.): Problems of Genocide. Zoryan Institute, Toronto, 1997. 181-190; es tobb cikk kiilonfele szerzoktol, in: Der Oberblick (Hamburg), March 1994, September 1994, January 1996, March 1996. 11 Ben Kiernan: Enver Pasha and Pol Pot. In: Chorbaijan - Shirinian, i.m. 53-68.; ill. Kiernan: The Pol Pot Regime: Race Power and Genocide in Cambodia Under the Khmer Rouge, 1975 -1979. Yale University Press, New Haven, 1996. 12 Lasd Michael Zimmerman: Rassenutopie und Genozid. Christians, Hamburg, 1996, passim.

mivolta. A nacik ; harom vagy negy Az emberiseg torti nyeri a habonit, n mas nepirtasokkal talaljuk, hogy enn

13 Friedlander, i.rr

14 Lasd Goring hir

A holokauszt es mas nepirtasok: dsszevetes 723

lehetett volna kivanni. A legendaval ellentetben a nemet zsidok nem tartottak iranyitasuk alatt a nemet gazdasagot - bar egyes agazatokban kiemelkedd szerepet jatszottak -, es nem csoportkent leptek fel, hanem egymassal versengd egyenekkent. Tovabba nem volt katonai hatalmuk, es magaban Nemetorszagban politikai erejiik legjobb esetben is marginalis volt. 1920 utan a Weimari Koztarsasag egyetlen politikai ertelemben prominens zsido szemelyisege Walther Rathenau kulugyminiszter volt, 6t 1922-ben jobboldali szelsdsegesek meggyilkoltak. Nem, itt tisztan ideologiai inditekrol volt szo, ami a naci fantazia illuzdrikus vilagaban gyokerezett, ahol a vilaguralomra tord nemzetkozi zsido konspiracioval szemben az ,,arjak" hasonlo torekvese allt. Mind a mai napig egyetlen nepirtas sem epiilt ennyire kizarolagosan mitoszokra, hallucinaciokra, absztrakt es cseppet sem gyakorlatias ideoldgiara, amit aztan nagyon is racionalis es pragmatikus eszkozokkel valositottak meg. Amikeppen a kereszteny antiszemitizmus alapja a fontos gyakorlati funkciokat betoltd teologiai megfontolas volt, ugy a nacik antiszemitizmusa, amely ugyanabbol a kereszteny tevhitbdl taplalkozott, de elfordult annak erkolcsi elveitdl es vallasi hiedelmeitdl; a gyilkos absztrakcio fokozatosan a megkiilonboztetes, kieheztetes, megalazas es vegiil a megtervezett totalis gyilkossag intezkedeseiben oltott testet. A zsidok elpusztitasat gyilkos ideologia motivalta, de az osszefonodd valsagok konkret tortenelmi helyzeteiben az ideologianak eldbb le kellett gyoznie a nemet tarsadalomban vele szemben allo eszmeket es gondolatokat.13 Annak, hogy a holokauszt eldzmenyek nelktili, a masodik oka globalis, sot, egyetemes jellege. Minden mas nepirtas foldrajzilag korlatozott volt, a megcelzott csoport a legtobb esetben meglehetdsen jol definialhatd foldrajzi teriileten elt (indianok Eszak- es Del-Amerikaban, khmerek es csamok Kambodzsaban, tutszik fdkent Ruandaban, Ugandaban, Burundiban es Zaire-ban, es igy tovabb) A torokok az etnikailag tiirk teruleteken lako ormenyeket vettek celba, nem erdekeltek dket a masutt eld ormenyek, meg az etnikailag arabnak szamito es ottomanok uralta Jeruzsalemben eld ormenyek sem. A nacik a vandorlo es letelepedett roma csoportokat Nemetorszagban megoltek, de Nemetorszagon kiviil a letelepedett romak nem kiilonosebben erdekeltek dket. Meg sem probaltak regisztralni a romakat a birodalmon kiviil. A zsidok eseteben az uldozes Nemetorszagban kezdddott, de kiterjedt mindarra, amit a nemetek az europai nemet erdekszferanak neveztek, es a totalis gyilkossag gyakorlata lett beldle.14Mivel a nemetek nemcsak Europat akartak teljesen uralni, hanem - kozvetleniil vagy szovetsegeseiken keresztiil - az egesz vilagot, ez azt jelentette, hogy vegiil is a zsidokat az egesz vilagon le kellett vadaszni. Hitler jol ismert kifejezesenek, miszerint a zsidok elleni kiizdelemben d az Ur munkajat vegzi el, egyertelmuen egyetemes iizenete van. Az antiszemitizmust Nemetorszagbol exportaltak a vilag tobbi reszebe. Ez az, ami eldzmeny nelkiil valo az emberi tortenelemben, a valamennyi zsido legyilkolasara iranyulo szandek globalis jellege. A harmadik osszetevd, ami a holokausztot a tobbi nepirtastol elvalasztja, az a szandekos totalis mivolta. A nacik a zsidokat iildoztek - valamennyi zsidot. A naci ervek szerint mindenki, akinek harom vagy negy zsido nagysziildje volt, halalra volt itelve azert a bunert, hogy megsziiletett. Az emberiseg tortenelmeben ilyen politikat meg soha nem alkalmaztak, es ha Nemetorszag megnyeri a habonit, minden ketseget kizaroan meg is valdsitottak volna azt. Ha ezt osszehasonlitjuk mas nepirtasokkal - peldaul a karibiak esetevel, akiket valdban teljesen kiirtottak a spanyolok -, azt talaljuk, hogy ennek a celnak az eleresere soha nem sziilettek tervek, nem is volt kifejezett allami

13 Friedlander, i.m. 73-112. 14 Lasd Goring hires utasitasat Heydrich-nek, 1941. Julius 31. A niirnbergi per dokumentumai, PS-710.

724 Yehuda Bauer

szandek ra, bar a gyakorlati eredmenye ez left. Az ottoman Tb'rokorszagban megklmeltek nehany not es kisgyermeket, hogy szexualisan kihasznaljak, vagy toroknek neveljek oket. Tovabba, amint arra fent mar ramutattam, a szandek az ormenyeknek elsdsorban az etnikai torok teruleteken valo kiirtasa volt, masutt nem szuksegkeppen. Az eszak-amerikai indianok a mohosag es a kizsakmanyolas miatt lettek nepirtas aldozatai, a gyilkossag ott a nemzeti politikai gyakorlat eredmenye volt, am ott sem volt kormanyzati terv a teljes megsemmisitesre. A huszadik szazad elotti nepirto hadjaratok eseteben egyfelol a technika, masfelol az egyetemes utopisztikus ideologiak altal vezerelt bonyolult biirokratikus strukturak meg nem fejlodtek ki. Mondhatna valaki, hogy ha a karibiak es az eszak-amerikai indianok legyilkolasa idejen adott left volna az allamilag iranyitott megsemmisites lehetosege, akkor ezt az utat kovettek volna. Lehet, hogy ez igy van, am ez nemcsak arra bizonyitek, hogy a holokauszt elozmeny nelkuli volt, hanem arra is, hogy az emberi civilizacio kesz arra, hogy lehetove tegye a holokausztot, ha ennek megertek a feltetelei - ami ervelesunknek egy masik kozponti eleme. Mas szoval a holokauszt megismetelhetd, valoszinuleg nem pontosan ugyanolyan korulmenyek kozott; nem a nemetek altal es nem a zsidok ellen, de barkimas altal barkimas ellen. Utoljara a zsidok voltak az aldozatok, es nem tudjuk, ha ismet bekovetkezik, ezuttal kik lesznek a zsidok. Ha ez az elemzes helyes, akkor a holokauszt a nepirtas szelsoseges esete. Fontos megismetelni, mit is ertek itt ,,szelsoseges" alatt. Ennek a nepirtasnak az aldozatai semmilyen ertelemben nem szenvedtek tobbet, mint mas nepitrasok aldozatai - a szenvedesnek nincsenek fokozatai. Igy tehat Auschwitz roma aldozatainak sorsa pontosan olyan volt, mint a zsido aldozatoke.15 ,,Szelsoseges" alatt a fent emlitett harom jellemzo egyiittes meglete ertendo: a zsidok nepirtasanak ideologiai, globalis es totalis jellege. A holokausztot epp ez az extremitasa teszi elozmeny nelkiilive. A temahoz hozzaszolok koztil egyesek a holokauszt egy sor mas jellemzqjet nevezik elozmeny nelkulinek. Az egyik ilyen a feltetelezett furor teutonicus, az extrem eroszak vagy szadizmus valamifele kvazi-genetikus, specialisan nemet kifejezodese.16 Ez a magyarazat csoppet sem meggyozo, raadasul valamifele forditott rasszizmus fedezheto fel benne. A nacik kollaboransai a tobbi europai orszagban semmivel sem voltak kevesbe brutalisak, mint a nemetek. A horvatorszagi Jasenovac koncentracios tabora, ha lehet, meg rettenetesebb volt, mint naci megfeleloi. A roman egysegek es a rendorseg konyorteleniil leptek fel a tomeggyilkossag olyan helyszinein, mint a transzmsztriai [ma: Moldavia] Bogdanovica, vagy a besszarabiai zsidok halalmenete; a romanok mintegy 260 000 roman es 100 000 ukran zsidot oltek meg." A legtobb litvan zsidot - bar nemet tamogatassal es nagyreszt nemet feliigyelet mellett - a litvan kollaboransok gyilkoltak meg. Minden ismert nepirtas soran hasonloan viselkedtek az elkovetok, ezt barki keszsegesen elismeri, aki tanulmanyozta a spanyolok tetteit az Ujvilagban, az europai telepeseket Eszak-Amerikaban, a kambodzsai kommunistaket vagy a hutu gyilkosoket. Vajon a modern kori hatekonysag lenne a holokauszt kulonleges jegye? Ugy ninhet, errol van szo, am nehany mas nepirtasra is igaz az, hogy teljes mertekben kihasznaltak az akkor modern technikat. Talan a legjobb pelda erre az ormeny eset. A torokok taviron informaltak embereiket arrol, hogy mit

15 Vo. Yehuda Bauer: Gypsies. In: Yisrael Gutman - Michael Berenbaum (eds.): Anatomy of the Auschwitz Death Camp. Indiana University Press, Bloomington, 1994. 451-453. 16 Bartiltakozikellene, Daniel J. Goldhagen a nemetek viselkedesenek ehhez hasonlo kvazi-genetikai magyarazatat adja, Hitler's Willing Executioners, Knopf, New York, 1996. 17 Halas vagyok dr. Jean Ancelnak, amiert megmutatta a romaniai holokausztrol szolo keziratat, amelyet a Yad Vashem fog kiadni heber es angol nyelven.

kell tenniii sara egy k amerikaiak Bar a k legesen lij tottak ,,nor tanak irany len naci do kovetkeztet nem volt sz sosegesebb Extremi taborlakot Veleme nalatat a ta cikra illik. S azt, hogy 6 des szot has jaban az, ah nacik veszit zalt eletehez tot, amit ny maradtak az Az eldzm voltak a na biinenek vo Beszelhe amely bizon forradalmat, las neveben volt, hogy e az uralkodo, listajan szer definialni a torekednek, Hasonlo kedett elsob monarchia, amelyben cs inkabb jelle

18 Lasd elc gyalasa

A holokauszt es mas nepirtasok: osszevefes 725

kell tenniiik a megcelzott aldozatokkal, vasuton szallitottak a csapatokat, es a gyilkossag vegrehajtasara egy kozpontilag iranyitott fegyveres erdt hoztak letre.18 Hasonlokeppen lehetne ervelni a feher amerikaiak altal leoldosott eszak-amerikai indianok eseteben is. Bar a koncentracios tabort nem a nacik talaltak fel, ujitd modon fejlesztettek tovabb azt Kiilonlegesen uj volt az a bonyolult eljaras, amelynek soran a foglyokat modszeres megalazassal megfosztottak ,,normalis" emberi tulajdonsagaiktol. Ennek a melypontja volt az emberi kivalasztas folyamatanak iranyitasa reven vald megalazas. Ebben a fejlddesben talan az a legfelelmetesebb, hogy egyetlen naci dokumentumban sem talalunk az aldozatok megalazasara tortend utalast. Elkeriilhetetlen a kovetkeztetes: a megalazas nem tervezes eredmenye volt, hanem egy olyan konszenzuse, amelyhez nem volt sziikseg parancsra, sem biirokratikus intezkedesekre. Mas szoval, a megalazas talan legszelsosegesebb ismert formaja termeszetesen kovetkezett a naci rendszerbol. Extremitasaban igen, de lenyegeben nem volt uj elem az, hogy a nacik felhasznaltak az egyik taborlakot a masik ellen. Ugyanez volt a szokas a kelet-europai gettokban is. Velemenyem szerint a leheto legmesszebbre el kell keriilni az elembertelenedes fogalmanak hasznalatat a taborok es a gettok lakoira, hiszen a meghatarozas valojaban, minden masnal inkabb, a nacikra illik. Szerencsetlen aldozataikra, a valojaban civilizalt lenyekre, zsidokra es masokra kivetltettek azt, hogy 6k maguk hagytak fel minden, addig ,,civilizaltnak" tartott normaval. Ha az elembertelenedes szot hasznalnank, az elkoveto lenne az ember, es az aldozata nem az. A szandek ez volt, de valojaban az, ahogyan a nacik bantak a taborokba zart emberekkel, epp az ellenkezqjet mutatta, hiszen a nacik veszitettek el civilizalt emberi jellegiiket. Mig az a keves tiilelo, aid felszabadult, visszatert civilizalt eletehez, meglehetosen ketseges, hogy kinzoik visszatertek-e, hacsak nem gyakoroltak bunbanatot, amit nyilvan csak igen kevesen tettek meg. Mas szoval meg a lidercnyomas elmultaval is a nacik maradtak az embertelenek, nem a tulelo aldozataik. Az eldzmeny nelkiiliseghez tehat hozzatehettink egy negyedik, vitatott elemet is: mivel a zsidok voltak a naci koncentracios tabornak nevezett pokol feneken, a teljes megalazas egyediilallo bunenek voltak az aldozatai, es ugyanannak a bunnek mas aldozatainal is rosszabb soruk volt. Beszelhetiink egy otodik elemrol is. Ez arra a rezsimre utal, amelybol a holokauszt kifejlodott, es amely bizonyos mertekig ravilagit az osszefliggesekre is. A nemzetiszocializmust megelozoen minden forradalmat, amely az emberiseg atszervezeset nizte ki celul, egy osztaly, egy nemzet vagy egy vallas neveben vivtak. Ezek a tarsadalom atszervezesere tett olyan kiserletek voltak, amelyek celja az volt, hogy egy valodi vagy kepzeletbeli osztaly, etnikai vagy nemzetisegi csoport vagy vallas legyen az uralkodo, amely a tobbieket megsemmisiti, vagy alarendelt szerepre kenyszeriti. A forradalmarok listajan szerepelnek peldaul a kommunistak is, akik - kezdetben legalabbis - uj modon akartak definialni a tarsadalom osztalyszerke/etet A mai Iran, Libia, es Szudan fundamentalista rezsimjei arra torekednek, hogy az iszlam daltaluk kepviselt valtozata legyen a tarsadalom meghatarozo eleme. Hasonlo kiserleteket mar a huszadik szazad elott is folytattak. A miiltban a katolitizmus torekedett elsdbbsegre es abszoliit tekintelyre. A can Oroszorszag abszolut hatalomra tartott igenyt a monarchia, az arisztokracia es az ortodox vallas szamara. Az inkak olyan birodalmat uraltak, amelyben csak egy bizonyos osztaly szolhatott bele a tarsadalom vezetesebe, ugyanez igaz, sot meg inkabb jellemzd az indiai kasztrendszerre. De a nacik nemcsak Nemetorszagot akartak uralni,

18 Lasd elobb Zygmunt Bauman: A modernita's es a holokauszt, Uj Manda'tum Kiado, Budapest, 2001. kb'nyvenek a tar- gyalasat.

726 Yehuda Bauer

hanem egesz Europat, es vegul az egesz vilagot egy uj elvnek, a ,,faj" elvenek a neveben. Igaz, hogy a nacionalizmusbol indultak ki, es a nemet nep neveben cselekedtek, de folbuzdulva a fajelmelet sajat ertelmezesen, eltavolodtak a tisztan nemet ideologiatol. Az 1940 juliusi dobbenetes dokumentum bizonyitja, hogy a gyilkos hadjarat celjai koze tartozott a nemetek megtizedelese is, a szorny arra keszxilt, hogy folfalja a sajat gyermekeit.19 A vilagot az erosebb, a jobb fajoknak kellett uralnia, az uj hierarchia elen az arja fajii german nepekkel. Ahhoz, hogy ebbe az utopisztikus helyzetbe keriiljenek, meg kellett tagadniuk az dket megeldzo europai kultura minden fobb vivmanyat, kvilonosen a francia forradalom es az emancipacio orokseget. Ha hihetunk Hermann Rauschnig feljegyzeseinek a Hitlerrel folytatott beszelgeteseirol - bar ez problemas lehet, mert emlekezetbol irta le, es evekkel kesobb publikalta oket -, akkor ugy tunik, Hitler tisztaban volt az emberiseg elleni lazadasanak oriasi hatasaval.20 Tovabb mennek, es azt allitom, hogy a nemzetiszocializmusnak a humanizmus, a liberalizmus, a demokracia, a szocializmus, a konzervativizmus, a pacifizmus es a tobbi eszme elleni lazadasa a tortenelem mindmaig legradikalisabb kiserlete volt a vilag megvaltoztatasara: a legujszerubb es a legforradalmibb. Epp a naci rezsim elozmeny nelkiili jellegebol vezetheto le es magyarazhato a holokauszt elozmeny nelkulisege. Bizonyos ertelemben logikus volt, hogy a nacik, akik tamadast inteztek minden ellen, amit addig humanusnak es erkolcsosnek tartottak az emberek, hogy a zsidokban lattak fo ellensegiiket. Miert kellett ennek igy lennie? A zsidok nagyon kiilonos embercsoport. Semmikeppen sem lehet oket faji-genetikai alapon meghatarozni, annak ellenere, hogy bizonyos betegsegek elterjedtebbek a koriikben, mint masoknal, es annak az ujabb keletii allitasnak ellenere, hogy bizonyos genetikai tulajdonsagaik miatt mas a zsido nepesseg papi vagy kvazi-papi resze a tobbieknel (sokan, akiknek a ,,pap" jelentesu Cohen a neve, hasonlo genetikai jellegzetessegekkel birnak). Az etiop, indiai, marokkoi vagy orosz zsidok egyertelmuen mutatjak a mas csoportokkal valo keveredes jeleit. Az idoszamitasunk utani elso evszazadban (ekkor romboltak le a jeruzsalemi templomot) a zsido nepesseg szama legalabb szaz szazalekkal, ha nem tobbel, megnott. Ez nem a termeszetes szaporulat eredmenye volt, hanem aze a reszleteiben meg nem egeszen tisztazott folyamate, amelynek soran a zsidok koze nagy szamban keveredtek nem zsidok is. A korabeli zsido forrasok ,,istenfeloknek" nevezik azokat, akik anelkiil csatlakoztak a zsido kozosseghez, hogy teljes tagsagot nyertek volna, am gyermekeik a szuletesiikkor betertek, igy a kovetkezo generacio mar teljesen zsidonak szamitott. Ha a zsidok nem is ,,faj", mindenkeppen olyan kultiirat es civilizaciot orokoltek, amelyben egyedi vallasuk kozponti szerepet jatszott. Ez a civilizacio hatalmas szobeli hagyomanyt teremtett, amelybol a modern civilizaciot donto modon befolyasolo irasos hagyomany letrejott. A keresztenyseg es az iszlam ebbol a hagyomanybol sarjadt ki. Ha tegyuk fid, a tizennyolcadik szazadban valakinek volt egyaltalan konyve, az minden bizonnyal a kereszteny Biblia volt, amely ket reszbol all, az 0-, es az Ujszovetsegbol. Mindkettot javareszt zsidok irtak. A zsido kultura hatasa erzodik minden ,,nyugati" vagy ,,eszaki" kultiiran, Chaucertol es Shakespeare-tol Danten at a lengyel vagy az orosz irodalomig, a profetak erkoksi tanitasaitol a jogi fogalmakig es a/ emberi jogokig. A zsidok maguk nem kovetik jobban erkolcsi tam'tasaikat, mint barki mas, es sem nem jobbak, sem nem rosszabbak mas csopor-

toknal. Am anny bar a legtobben hangsulyozzak a A nyugati vag lerre epiil: Athen a modern irodalo letezik. A mai go ugyanazokat az kovetik a regi sz legregibb, de az ven, szotar nelkii a mai angol olva Velemenyem jelkepes tuleloi v a tenyezo is hozz

Raul Hilberg n rendszerrdl lehet, am megis sokan e kaptak benne az akciokkal. A megl

kodott; idovel azo segeire, es igy a h feudalis naci vezer A rendszer a valsa onimadatnak es a A koltseghatek nepirtas soran. T Chehnno, Sobibor (mindameUett tobb

21 Lasd Jeffrey He nemet verzioja a

vezerelte. A libera

parhuzamokkent e Oroszorszagot (ez Endlbsung, passim

22 Maly Trostinec tok szama valoszin 19 Gbtz Aly - Heinz Roth: Die Restlose Erfassung. Berlin, 1984. 105., idezi: Gotz Aly: Endlbsung. Fischer, Frankfurt, 1995. 376-377. 20 Hermann Rauschnig: Hitler Speaks. Butterworth, London, 1939.

Ha'hashmada Mal Christian Gerlach: mintegy 60 ezret.

23 A naci taborok

A holokauszt es mas nepirtdsok: dsszevetes 727

toknal. Am annyiban kiilonboznek toliik, hogy 6k a letetemenyesei ennek a kiilonleges tradicionak, bar a legtobben mindent megtennenek azert, hogy ne kulonbozzenek. Masok viszont oly mertekben hangsulyozzak a kiilb'nbseget, hogy athaghatatlan korlatokat allitanak maguk es masok koze. A nyugati vagy eszaki civilizacio (ha Auschwitz utan meg lehet civilizaciorol beszelni), ket pillerre epiil: Athenra es Romara, valamint Jeruzsalemre. Am Athen es Roma, a modem esztetikanak, a modern irodalom Java reszenek, a modern jognak es meg sok minden masnak a forrasa, mar nem letezik. A mai gorogok es romaiak mas, noha az okoribol szarmazo nyelvet beszelnek. Mar nem ugyanazokat az isteneket imadjak, mar nem folytatjak ugyanazt az irodalmi hagyomanyt, nem is kovetik a regi szokasokat. A zsidok azonban meg mindig itt vannak, es a kulturajuk, ha nem is a legregibb, de az egyik legregibb ismert folyamatos civilizacio. Barki, aki olvas a mai heber nyelven, szotar nelkiil el tudja olvasni a haromezer ewel ezelott irt szovegeket is. Probalja csak ezt meg a mai angol olvaso Chaucerrel, vagy az indiai nyelvek mai ismeroje a szanszkrittal. Velemenyem szerint a nacik zsidok elleni tamadasanak belsd logikaja volt, a zsidok ugyanis jelkepes tuleloi voltak azoknak az ertekeknek es oroksegnek, amit a nacik el akartak pusztitani. Ez a tenyezo is hozzajarulhat a holokauszt meghatarozasahoz. Raul Hilberg nagyszabasii es kivalo - velemenyem szerint maig feliil nem mult - elemzese a naci rendszerrdl lehet, hogy nem a szinte kozhelyszeruen hatekony ,,teuton" biirokraciat akarta bemutatni, am megis sokan ezt lattak benne. A naci biirokracia valqjaban nem volt hatekony, es nagy szerepet kaptak benne az egyeni kezdemenyezesek, amelyek neha osszeiitkozesbe keriiltek a megtervezett akciokkal. A meglevo leirasok alapjan talan vallalhato az a kijelentes, hogy amig a naci korszak eldtti, tapasztalt biirokratak voltak a felelos poziciokban, a hivatalnoki rendszer tobbe-kevesbe siman miikodott; idovel azonban a naci rezsim egyre jobban hatott a kormanyzas gyakorlatara es rutintevekenysegeire, es igy a hatekonysaga szamottevden csokkent.21 A biirokratikus strukturakert felelos kvazifeudalis naci vezerek versengtek egymassal, es megjelentek a diktanirakkal egyiitt jaro tokeletlensegek. A rendszer a valsagok es a haboni kozepette egy olyan vezerelv alapjan mukodott, amely kedvezett az onimadatnak es a felelo'sseg elharitasanak, meg sokkal inkabb, mint egy nem autoriter rezsim. A koltseghatekonysagot, egyes allitasokkal ellentetben, a nacik nem tartottak szem elott a nepirtas soran. Teljesen fuggetlenul attol a tenytol, hogy a halaltaborokat (Auschwitz-Birkenau, Chetmno, Sobibor, Treblinka, Beizec, Maly Trostinec122 kifejezetten zsidok meggyilkolasara terveztek (mindamellett tobb ezer romat, tobb szaz lengyelt es szovjet hadifoglyokat is elgazositottak),23 ennek

21 Lasd Jeffrey Herf: Reactionary Modernism. Cambridge University Press, New York, 1984. Herf szerint a modernizmus nemet verzioja a gyors modern ipari fejlodes es a reakcibs, arisztokrata tarsadalmi elit tovabburalkodasanak kombina'cioja, amelynek sikeriilt bekebeleznie az iparosok es kereskedok feltorekvo elitjet Tagjainak tobbseget a reakcios ideologia vezerelte. A liberalis kozeposztalynak nem sikeriilt legyoznie ezt az erot. Szerintem Herf elemzese meggyozo, parhuzamokkent ertelmezhetjuk Japant a Mejdzsi-restauracio alatt es utan, valamint a bolsevizmus eldtti cari Oroszorszagot (ezt Herf nem emliti). A naci biirokracia belso problemainak reszleges leirasat lasd meg Go'tz Aly: Endlb'sung, passim. 22 Maly Trostinecet, a Minszk melletti halaltabort csak nemregen irtak le, itt meg sok kutatasra van sziikseg. Az aldozatok szama valoszinuleg 200-230 ezer koriil van. Itt nem csak zsidokat oltek meg. Lasd Yakov Tsur: Makhane Ha'hashmada Maly Trostinetz [A maly trostineci megsemmisitdtabor]. Yalkut Moreshet, No. 59, 1995. 31-50.; es Christian Gerlach: Kalkulierte Morde, Hamburger Edition, Hamburg, 1999. 768-770., aki sokkal alacsonyabb szamot emlit, mintegy 60 ezret. 23 A naci taborok belso szerkezetenek reszletes leirasat lasd Gutman -Berenbaum, i.m.

128 * Yehuda Bauer

a rengeteg embernek a meggyilkolasa, azoke, akiket legalabbis fegyvergyartasra, repuldterek vagy utak epitesere, mezdgazdasagi vagy gyari munkara lehetett volna hasznalni, ellentmond a modern gazdasagi elveknek. Az eldzmeny nelkiiliseg egy tovabbi aspektusa talan meg nehezebben megfoghato. Allandoan meg kell birkoznunk azzal, hogy egy modern tarsadalom, amely a humanista kultura nehany igen fontos vivmanyat adta a vilagnak, remiszto'en rovid idd alatt brutalis gyilkosok toborzohelyeve valt.24 Az a dobbenetes, hogy a legtobb nemet reszt vett az elsdsorban a zsidok, de masok ellen is folytatott nepirto muveletekben. Felelmetes arra gondolni, hogy ha ez megtortenhetett Nemetorszagban, akkor barhol megtortenhet. A zsidok es nem zsidok altal a nemetek mint olyanok ellen eloszeretettel hangoztatott, sztereotip, genetikai alapu vad olyan, mintha azt mondanank: ez csak Nemetorszagban es csak a nemetekkel tortenhetett meg. Mivel ,,mi" nem vagyunk nemetek, nines okunk az aggodalomra.25A szorongas elfojtasanak tipikus eseterdl van szo. A holokauszt eldzmeny nelkiilisegenek targyalasa elvezet a holokauszt mint a nepirtas extrem esetenek mas nepirtasokkal torteno osszehasonlitasahoz. Hogy ezt megtehessiik, terjtink vissza a meglevo definiciok problematikus kerdesehez. Allitom, hogy a nepirtas a megfelelo kifejezes egy csoport megsemmisitesenek tomeggyilkossagokkal kisert brutalis folyamatara, ami az aldozatul kiszemelt nepesseg reszleges megsemmisiteset eredmenyezi, mint ahogy azt Lemkin es az ENSZkonvencio meghatarozta. A teljes megsemmisitest, elfogadhatobb szo hianyaban holokausztnak nevezhetjiik. Eszerint a meghatarozas szerint a nepirtas lenne a megfelelo kifejezes peldaul arra, amit a nacik a lengyel neppel akartak megtenni. Nem volt szandekukban minden egyes lengyelt kiirtani, a lengyeleket mint nepet, mint kozosseget akartak megsemmisiteni az autonom lengyel gazdasagi szerkezet lerombolasaval, a vallasi vezetok megtizedelesevel, az oktatasi intezmenyek tonkretetelevel es annak megakadalyozasaval, hogy barmilyen lengyel politikai szervezet letrejohessen. Mindezt a szolgasorba hajtas, a gyermekek elrablasa, erdszakos germanizacio es tomeggyilkossag kiserte. A parhuzamok a zsidok es a lengyelek koreben elkovetett nepirtasok kozott nyilvanvalok. Am melyek a kiilonbsegek? Nem kesziiltek tervek a lengyelek totalis megsemmisitesere. Az tin. Generalplan Ost elsd tervezeteben, amelyet 1941 vegen dr. Konrad Meyer-Hetling adott at Himmlernek, a lengyel es szovjet teriilteken elo 31 mDlio ember eliizeserol es a maradek elnemetesiteserol volt szo. A modszerek kozott feltehetden szerepelt az ertelmiseg es a lehetseges vezetok likvidalasa, ezt egyebkent 1939 szeptembere utan a lengyelek eseteben mar meg is tettek. A terv nem bocsatkozott reszletekbe, ezeket kesdbb dr. Erhard Wetzel SS vezetd es fajelmeleti szakertd dolgozta ki. A balti nepeket kiilon csoportokkent kivantak eliminalni: a nemetesitheto reszeit bekebelezni, azokat, pedig, akik nem voltak germanizalhatok [,,eindeutschungsfa'hig"], a keletre szamuzott szlavok uralkodo osztalyava tenni. Wetzel ugy gondolta: ,,nyilvanvalo, hogy a lengyel kerdest nem lehet ugy megoldani, hogy a zsidokhoz hasonlatosan likvidaljuk a lengyeleket. Ez a megoldas ... a tavoli jovoben is allando vad lenne a nemet nep ellen"26 Wetzel azt javasolta, hogy a lengyelek egy reszet germanizaljak, a tobbieket pedig deportaljak Nyugat-Sziberiaba, ahol az oroszokkal valo
24 Goldhagennak igaza van, amikor ezt a tenyt hangsulyozza, haba'r masok mar elotte is allitottak ezt. 25 Lasd Goldhagen, passim. A Goldhagen-tezisekkel a korabbi fejezetben foglalkozom. 26 Helmut Heiger: Der Generalplan Ost. Vierteljahreshefte fiir Zeitgeschichte, No. 2, 1972, 133-153; a teljes dokumentaciot lasd Czeslaw Madajczyk (szerk.): Generalny Plan Wschodni - Zbior dokumentow. Instytut Historii Polskiej Akademii Nauk, Warszawa, 1990, kiilonosen 71., 82-110.

antagonisztikus e front. A nem gen roszokat pedig he Wetzel tiltako Csaszar Antropol solt. Az intezet e orvosanak, Josef am igen rovid po minden bizonnya seget. Nem kevesb zott szovjet nepbd son.27 Osszefoglal tok elpusztitasa, t nem holokauszt. Meg jobban ill a eel, a torok etnik bar celkent nem t volt, nem faji, min befolyasolta, hogy birodalom keretei sanak ki, de ezt autonomiat kovete latszolag tamogatt meriilt, ahogy allit megtamadtak Leng folyamatosan kife soha semmit sem a kiilonbsegek: a k birodalmon beliil, neha mindkettd ko volna a nagyhatalm nyeknel az aldozat sabb (koriilbelul leg dat irtottak ki, ez h Az ormeny nep ni azt. A naci Nem usztot es a tobbi ald zadi amerikaiak fe

27 Christian Gerlac passim.

28 Hitler 1939. aug A bizonyftekok a Hitler and the A

A holokauszt es mas nepirtasok: osszevetes 129

antagonisztikus ellentettik biztositja majd, hogy soha nem fog kialakulni egyseges nemetellenes front. A nem germanizalhato ukranokat szinten fel akartak hasznalni az oroszok ellen, a feheroroszokat pedig helotaknak, tartalek munkaerdnek megtartani. Wetzel tiltakozott az oroszok teljes kiirtasa ellen is, amit a Kaiser Wilhelm Institut [Vilmos Csaszar Antropologiai, Oroklestudomanyi es Eugenikai Intezet] tudosa, dr. Wolfgang Abel javasolt. Az intezet egyebkent ugyanaz az illusztris akademia, amely Ph.D. fokozatot adott Auschwitz orvosanak, Josef Mengelenek. Wetzel ugy velte, hogy az oroszokra munkaerdkent sziikseg van, am igen rovid porazon kell dket tartani. Himmler pozitivan reagalt ezekre a javaslatokra. A nacik minden bizonnyal megvalositottak volna a terveiket, ha Sztalingradnal nem szenvednek vereseget. Nem kevesbe volt fontos az a terv sem - amely nem ment at a gyakorlatba -, hogy a leigazott szovjet nepbdl mintegy 30 millidt halalra eheztetnek, hogy Nemetorszag elelemhez juthasson.27 Osszefoglalva tehat: rabszolgasag, deportalas, kivalasztott - nemzetikent definialt - csoportok elpusztitasa, tomeggyilkossag eheztetes es aktiv legyilkolas utjan - mas szoval nepirtas. De nem holokauszt. Meg jobban illik a nepirtas szo az ormenyek esetere. Itt is az ormeny identitas elpusztitasa volt a eel, a torok etnikai teriiletnek tartott reszeken tomeggyilkossag aldozata left valamennyi ormeny, bar celkent nem niztek ki mindeniitt, minden egyes ormeny megoleset. Az iildozes etnikai alapti volt, nem faji, mint a zsidok esetebexv. Mas !&&&. x4.,Vn^ -SL d\tocaks\ 'avKsfccg^iv swsal ^oii\6eTi befolyasolta, hogy a nagyhatalmak tamogattak az ormenyek azon kivansagat, hogy az ottoman birodalom keretein beliil, a birodalom gyengitesere kulturalis es politikai autonomiat alaklthassanak ki, de ezt nem voltak keszek vegigvinni. Az ormenyek a tamogatason felbatorodva autonomiat koveteltek, ami feltiizelte a torok nacionalistakat, am cserbenhagytak oket azok, akik latszolag tamogattak elkepzeleseiket. Senki sem torddott az ormenyekkel, es tragediajuk feledesbe meriilt, ahogy allitolag Hitler is mondta roluk a lengyelek sorsaval kapcsolatban, mielott csapatai megtamadtak Lengyelorszagot.28 A zsidokat epp igy magukra hagytak a nyugati hatalmak, akik folyamatosan kifejeztek egyiitterzesiiket, csakhogy a zsidok az ormenyekkel ellentetben valojaban soha semmit sem koveteltek a nemetektol. Megint csak nyilvanvaloak mind a parhuzamok, mind a kulonbsegek: a kiilonbseg abban all, hogy az ormenyeke egy elismert etnikai csoport volt a torok birodalmon beliil, mig a zsidokat hoi etnikai csoportnak tartottak, hoi tisztan vallasi csoportnak, neha mindkettd kombinaciojanak, ezen kiviil nem volt nemzetkozi jogi precedens, amely kotelezte volna a nagyhatalmakat, hogy lepjenek kozbe az erdekiikben, szemben az ormeny esettel. Az ormenyeknel az aldozatok szama a megcelzott lakossag szamahoz viszonyitva minden bizonnyal magasabb (koriilbeliil legalabb a fele), mint a zsidok eseteben (a vilag zsidosaganak mintegy egyharmadat irtottak ki, ez hasonlo a tutszik esetehez). Az ormeny nepirtas egyik szembeotld vonasa, hogy az elkovetdk orokosei igyekeznek letagadni azt. A naci Nemetorszagot legydztek, am orokosei beismertek a zsidok legyilkolasat, a holokausztot es a tobbi aldozat elpusztitasat. Az Egyesiilt Allamok elfogadta, hogy a tizenkilencedik szazadi amerikaiak felelosek voltak az eszak-amerikai indianok kiirtasaert, es Spanyolorszag is elis-

27 Christian Gerlach: Krieg, Ernahrung, Volkermord. Hamburger Edition, Hamburg, 1998; ill. Gerlach: Kalkulierte Morde, passim. 28 Hitler 1939. augusztus 22-i nyilatkozata. Vita targya, mil is mondott pontosan - sot, arrol is, mondta-e egyaltalan. A bizonyitekok azonban arra utalnak, hogy mondott a neki tulajdonitottakhoz hasonlot. Lasd Kevork B. Bardakjian: Hitler and the Armenian Genocide. Zoryan Institute, Cambridge, Mass., 1985.

730 Yehuda Bauer

merte, amit a spanyolok tettek az amerikai kontinensen. Ez igaz nehany mas nepirtasra is, bar nem mindegyikre. A mai Torokorszag viszont mereven elzarkozik attol, hogy elismerje az ormenyek tomeges elpusztitasat, bar a Musztafa Kemal Atatiirk pasa vezette republikanus rezsim egy izben nemcsak hogy elismerte, de egyertelmuen el is itelte a nepirtasert felelos ifjutorok kormanyt.29 A republikanus Torokorszag megforditotta a torok hadsereg szovetsegesek altali vereseget, kieroszakolta Gorogorszaggal a lakossagcseret, homogen nemzetet hozva igy letre (a kelet-torokorszagi kurdok kivetelevel), es elhatarozta, hogy elfojtja a nepirtas emleket. Ezt azert tehette meg, mert a Kemal-kormanynak koszonhetoen, a szo valodi ertelmeben gyoztes hatalom left. A gyoztes hatalmaknak nem kell csontvazat keresgelmiik a szekrenyiikben. Mas dolog persze az, hogyan hat ez a tagadas a torok nemzeti identitastudatra. Elmondhato, hogy Torokorszagban soha nem alakul ki a kiegyensulyozott azonossagtudat, ha nem ismerik el, hogy a jelenlegi rezsim elo'dje kozremukodott egy masik nep kiirtasaban. Hasonio kovetkezteteseket lehet levonni a romak elpusztitasanak esetebdl is. Ket amerikai (zsido) tortenesz, Sybil Milton es Henry Friedlander egy sor publikacioban fejtette ki, hogy ok azt nevezik holokausztnak, amit a nacik tettek a zsidokkal, a ,,ciganyokkal" es a nemet fogyatekosokkal (akik koziil mintegy 70 ezret az eufemisztikusan ,,eutanazia-programnak" nevezett projekt elso szakaszanak kereteben oltek meg 1941 augusztusaig es tobb ezret felig titokban kesobb}.30 Azzal ervelnek, hogy a romak es a fogyatekosok eseteben a nacik cselekedeteit ugyanaz a rasszista ideologia motivalta, mint a zsidok vonatkozasaban.

Igaz, ho nologiaval, a szerzok A teny azon tottak. Igy p niuk, mert a ha Olaszorsz betartani ez a szlovakok letezett altal tettek, maso nak a csatarr A nacik rom olult, hiszen oket, akik ke

29 1919. szeptember 22-en a Harbord alezredessel, az ormenyorszagi amerikai katonai misszio vezetojevel keszitett beszelgetes soran Musztafa Kemal panaszkodott, hogy ,,csak Torb'korszagot tartjak felelosnek 800 ezer polgaranak leme'szarla'saert", majd 1920. aprilis 20-an, az uj torok parlament beiktatasanak masnapjan ,,az ormenyek lemeszarlasarol" beszelt, ,,szegyenteljes tettnek" minositve. Az ittihadista vezetok es biinsegedeik ,,akasztofat erdemelnek. Miert keslekednek a szovetsegesek, miert nem akasztjak fel ezeket a gonosztevoket?" Idezi Vahakn N. Dadrian: The Documentation of the World War I Armenian Massacres in the Proceedings of the Turkish Military Tribunal. International Journal of Middle East Studies, Vol. 23, 1991. 549. 30 Sybil Milton: The Context of the Holocaust. German Studies Review, Vol. 13, No. 2, 1990, 269-283.; Milton: Gypsies and the Holocaust. History Teacher, Vol. 24, No. 4, 1991, 375-386.; Milton: Nazi Politics Toward Roma and Sinti. Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. 2, No. 1, 1992, 1-18.; Henry Friedlander: The Origins of Nazi Genocide. University of North Carolina University Press, Chapel Hill, 1995. Friedlander a kb'vetkezoket mondja: ,,Raj6ttem, hogy a na'ci rezsim csak harom embercsoportot gyilkolt le szisztematikusan, a fogyatekosokat, a zsidokat es a ciganyokat" (XIII). Az a teny, hogy 6 nemet romakra osszpontositott, csak akkor lesz vilagos, amikor hozzateszi, ,,A rezsim kizarta a nemzet kb'zossegebol a megcelzott csoportokat" (uo.). Ez teljes mertekig igaz, es hozza lehet meg tenni a politikai es egyeb ellenfeleket is (a hatosagoknak besiigott homoszexualisokat, es a Jehova taniiit), bar oket nem biologiai alapon zartak ki. Friedlander igy folytatja: ,,A Szovjetunio 1941. juniusi megtamadasaval a gyilkossagokat kiterjesztettek a zsidokra es a ciganyokra is" (uo.). A ciganyok ,,megsemmisiteser6l" beszel. Mint ahogy arrol kesobb szo lesz, sok romat valoban meggyilkoltak, de nem terveztek valamennyi roma ,,megsemmisiteset". Vegul a 295. oldalon Friedlander a kovetkezoket allitja: ,,Nem lehet megmagyarazni kulon-kiilon ezeket a gyilkos naci hadmiiveleteket anekul, hogy a tb'bbit is meg ne magyaraznank. Egyiitt kepviselik a nemet nepirtast." Mivel Friedlander nem tesz kiilonbseget a nepirtas es a totalis, megtervezett megsemmisites (holokauszt) kb'zbtt, mindharom esetet ugyanabba a kategoriaba sorolja, ami, mint megprobaltam ramutatni, hiba. Friedlander nagy jelentosegu munkaja a fogyatekosokrol ugy tunik, oda vezetett, hogy a zsidok meggyilkolasahoz hozzaveszi a fogyatekosoket is. Itt most nem kivanokfoglalkozni a nemet fogyatekosok meggyiikolasaval. Ez egy belso ,,tisztogatasi" akcio volt, hogy ezzel az anakronisztikus meghatarozassal eljek, semmikeppen sem nepirtas; tbmeggyilkossag volt, hasonio ahhoz, amikor a kommunista rendszerek irtottak ki politikailag es maskeppen nem kivanatos elemeket, bar az inditekok kulb'nboztek. A birodalomhoz csatolt teruleteken szazaval irtottak ki a lengyel fogyatekosokat is, am az 6 esetiikben ennek az volt a celja, hogy igy felszabaduljanak intezmenyek, amelyek a balti allamokbol es mashonnan erkezett nemet telepeseket fogadtak.

mental) a. A n sbiologische Fajhigieniai e mint a zsidot) fiatal orvos, R orvosi diplom osztalyozniuk: nemet, mint ci Himmler 1 a fajelmelettel specialis taboro Himmler egy p ideologianak ti feketeket), ktilo ciganyokkal me nemet ciganyo inkabb ciganyo kimelik majd a adjon-e nekik e tin Bormann vo ezt az ellenvete valasztja a tiszt menyek is: Hin februar 27-en H

31 Tilman, Zul Jews, Gyps Paris, 1985

A holokauszt es mas nepirtasok: osszevetes 757

Igaz, hogy a nacik a romakkal es a fogyatekosokkal kapcsolatos elkepzeleseiket rasszista terminologiaval, es a biologiai-faji ideologia alapjan fogalmaztak meg. Kelld bizonyitekul szolgalnak erre a szerzok idezetei Himmler rendeleteibdl es mas nacik velemenyeibol, illetve utasitasaibol. A teny azonban az, hogy a nacik mas nepekkel szembeni valamennyi fellepeset faji szempontok iranyitottak. fgy peldaul az SS tiszteknek nem volt szabad kiilon engedely nelkul olasz not felesegiil venniuk, mert az olaszokat nem tekintettek egyenldknek az uralkodo faj kepviseldivel, meg akkor sem, ha Olaszorszag Nemetorszag szovetsegese volt. A realitasok vilagaban termeszetesen nem lehetett betartani ezeket a rasszista elveket. A szlavokat alacsonyabb rendueknek tekintettek az arjaknal, de a szlovakok, a horvatok es a bolgarok - valamennyien szlav nepek - szovetsegesek voltak, tehat nem letezett altalanos szlavellenes politika. Ehelyett egyes szlavokat affele ,,szubhuman arjaknak" tekintettek, masokat nem. A latin nepeket valamivel jobbaknak tartottak, mint a szlavokat, de az olaszoknak a csatamezon nyiijtott gyenge teljesitmenye a verbeli nacik fejeben ketsegeket ebresztett e teren. A nacik romakhoz valo viszonya a romak szarmazasi helye - Eszaknyugat-India - miatt volt bonyolult, hiszen eszerint arjak voltak. A megoldas az volt, hogy alacsony rendu arjakkent osztalyoztak oket, akik keveredtek az europai arjak legaljaval (ideertve a nemet nepesseg legaljat is). A nacik szemeben ezaltal oroklotten aszocialis bunozok lettek, Ezt az osztalyozast egy sor naci forras dokumentalja. A nacik egy ktilon szervezetet hoztak letre, a neve - Rassenhygienische und Bevolkerungsbiologische Forschungsstelle des Reichsgesundheitsamtes [a Birodalom Egeszsegugyi Hivatalanak Fajhigieniai es Nepessegbiologiai Kutatointezete] - arra utal, hogy a ,,cigany" problemat (csakiigy, mint a zsidot) alapvetoen (preventiv) kozegeszsegugyi kerdesnek tekintettek. Az intezet vezetqje egy fiatal orvos, Robert Ritter es egy hivatasos apolond, Eva Justin volt (d kesdbb kapta csak meg az orvosi diplomajat). Sikeriilt a Nemetorszagban talalhato 28 607 ,,ciganybol" 18 922-t ,,faj" szerint osztalyozniuk: 1078 ,,tiszta" cigany, 6992 ,,inkabb cigany, mint nemet", 2976 ,,felver", 2992 ,,inkabb nemet, mint cigany", 2231 bizonytalan, es 2652 ,,ciganykent viselkedd nemet" volt.31 Himmler 1938-ban kijelentette, hogy a ciganykerdes ,,megoldasanak" osszhangban kell lennie a fajelmelettel. Miutan nagy szamban tartoztattak le nemet romakat (fokent szintiket) - sokakat specialis taborokba helyeztek el, es meglehetdsen nagy szamban keriiltek koncentracios taborba -, Himmler egy problemaval talalta szemben magat. A szintik vegiil is nem zsidok, es elvben a naci ideologianak tisztelnie kellett minden faj egyedi sajatsagait (kiveve a zsidokat es feltehetden a feketeket), kiilonosen, hogy a ciganyok vegtil is, legalabbis reszben arjak, es koziiliik a ,,tiszta" ciganyokkal meg jobban kellett banni, mint a reszben arjakkal. Himmler ezert elhatarozta, hogy a nemet ciganyokat Ritter osztalyozasa alapjan kiilonvalasztja. A tiszta ciganyokat, es azokat, akik inkabb ciganyok voltak, mint nemetek, egy a zsido tanacsokehoz hasonlo egyezmeny alapjan megkimelik majd a pusztulastol, kilenc szinti fdnok igazgatja majd oket. Meg azon is gondolkodort, ne adjon-e nekik engedelyt, hogy fenntartsak vandorlo eletmodjukat. Hitler nagyhatalrmi titkara, Martin Bormann vonakodott ettdl (1942. december 3.). A fent emlitett amerikai torteneszek azert idezik ezt az ellenvetest, hogy bemutassak, semmi sem left Himmlernek abbol az otletebdl, hogy ktilonvalasztja a tiszta ciganyokat azert, hogy eletben maradhassanak. Vannak azonban uj kutatasi eredmenyek is: Himmler 1942. december 6-an talalkozott Hitlerrel, aminek eredmenyekeppen 1943. februar 27-en Himmler informalta az igazsagiigyminisztert, Otto Thierackot, hogy ,,a ciganykerdes-

31 Tilman, Zulch (Hrsg.): In Auschwitz vergast, bis heute verfolgt. Rowohlt, Reinbek, Hamburg, 1979. 85-90., idezi Bauer: Jews, Gypsies and Slavs: Policies of the Third Reich. In: UNESCO Yearbook on Peace and Conflict Studies, UNESCO, Paris, 1985. 73-100. Lasd meg Bauer: Gypsies, 451-453.

732 Yehuda Bauer

rol" a part titkaratol, Bormanntol kapott informaciok alapjan tovabb kell targyalni. ,,Az ujabb kutatasok" vilagossa tettek, mondta, hogy ,,a ciganyok kozott is vannak pozitiv faji elemek".32 Bormannt megnyugtattak, hogy nem tervezik a ciganyok birodalmon beliili vandorlasanak engedelyezeset, ez csak egy koriilirt teriileten, a birodalom hatarain kiviil, feltetelezhetden a nemet rendorseg altal ellenorzott csoportokban lesz lehetseges. Himmler valoszimileg ligy dontott, legalabbis elvben, hogy eletben hagyja ezeket a romakat. Az is vilagosnak tunik, hogy a Hitlerrel folytatott beszelgetesek eredmenyekeppen az volt a terv, hogy a tobbi nemet romat megolik, miutan munkaerokent hasznaltak oket. 1942. december 16-an Himmler elrendelte, hogy a nem tiszta kategoriaba sorolt valamennyi romat (es meg masokat is) szallitsak koncentracios taborba, a tobbieket sterilizalni kellett (az SS kiilonbozd csoportjai kozott 1943. januar elejen folyt megbeszelesek alapjan). Igy, a tiszta romak esetleges kivetelevel, akiknek azonban azt semmikeppen sem engedelyeztek volna, hogy Nemetorszagban maradjanak, minden tovabbi romat ,,el akartak tavolitani", akar ugy, hogy megolik, akar ugy, hogy sterilizaljak oket. Itt ra kell mutatnom a zsidokkal es a romakkal valo banasmod ket fd kiilb'nbsegere. A zsidok eseteben a leggyilkosabb tamadas azok ellen a zsidok ellen iranyult, akiknek harom vagy negy zsido nagysziildjuk volt. ,,A felzsidoknak [Mischlinge] volt ttilelesi eselyiik, mert a nacik nem voltak biztosak abban, hogyan is kezeljek oket.33 A romak eseteben a fd tamadas eppen a ,,felverek" ellen iranyult, mert naci szempontbol a veszelyt a cigany vernek az arja fajjal valo keveredese jelentette. Elvben ez lehetseges volt, mert a romak nem voltak zsidok, am mivel a keveredest nemkivanatosnak iteltek, meg kellett akadalyozni azt. Igy tehat a tiszta romaknak volt tiilelesi eselyiik a birodalomban, am a tiszta zsidoknak nem. A masik kiilonbseg sokkal lenyegesebb: a naci rezsim szempontjabol az egesz ciganykerdes csak marginalis fontossaggal birt. Hitler maga mindossze ket izben tett emlitest a ciganyokrol, mindketszer laza, vacsora utani beszelgetesek alkalmaval. Egyszer, 1940. majus 2-an Hitler megjegyezte, hogy ellenezi a ciganyok jelenletet a Wehrmachtban, es azt mondta, majd beszel Wilhelm Keitellel errdl, de a rendeletet a ciganyoknak a hadseregbdl valo eltavolitasarol csak 1941 februarjaban adtak ki. 1941. oktober 2-an Hitler arrol panaszkodott, mennyit szenvednek a nemet parasztok a ciganyoktol, es megjegyezte, hogy a magyarok is olyanok, mint a ciganyok.34 En nem egyszer kijelentettem, hogy a nacik a romakat marginalis problemanak tekintettek, es ezert tamadas ert, mintha en tartottam volna oket marginalis problemanak, ami termeszetesen ostobasag. Egyszeruen csak teny, hogy a nacik szamara a zsidok voltak a fo ellenseg, a metahistoriai Satan, akit el kell pusztitani. A nacik szamara a romak csak kisebb bossziisagot jelentettek, es mint minden mas tarsadalmi problemaet, ennek a megoldasat is egyre inkabb a gyilkolasban lattak. Az europai romaknak csak egy meglehetosen kis resze elt a nemet birodalomban. Michael Zimmermann igen nagy anyagot tekintett at a tobbi europai orszagban elo romarol. Bar tovabbi kutatasok valtoztathatnak kovetkeztetesein, erdemes azokat megismetelni. Szerbiaban, az elsd orszagban, ahol minden zsidot elpusztitottak, elofordult a romak es a zsidok egyuttes lemeszarlasa, elsdkent meg 32 Itt es a kovetkezokben egy viszonylag iij doktori disszertaciora tamaszkodom, amely konyv alakban is megjelent: Zimmermann: Rassenutopie und Qenozid. 300-301. Zimmermann konyve az egyetlen valoban atfogo kutatas az europai romak sorsarol. Kenrick es Paxon konyve, a The Destiny of Europe's Gypsies ota (Chatto-Heineman, London, 1972), amely igencsak elavult es pontatlan. A szerzo rendkivul ovatos, es meg csak nem is osszegzi a megolt romak szamat (lasd alabb). 33 Raul HilbenThe Destruction of the European Jews. Quadrangle, Chicago, 1961, kiilonosen 50-58., 268-277. 34 Zimmermann, i.m.13-15.

A holokauszt es mas nepirtdsok: osszevetes 133

ujabb kutaiek".32 Bormannt igedelyezeset, ez renddrseg altal falabbis elvben, ?n az volt a terv, iecember 16-an neg masokat is) soportjai kozott televel, akiknek djanak, minden ilizaljak dket. egere. A zsidok nom vagy negy rt a nacik nem >en a ,,felverek" ralo keveredese :1 a keveredest olt tulelesi eseanykerdes csak jkrol, mindketi megjegyezte, ilhelm Keitellel uarjaban adtak asztok a cigagyszer kijelenert, mintha en uen csak teny, kell pusztitani. rsadalmi probban. Michael r tovabbi kuta]so orszagban, elsdkent megi megjelent: kutatas az euron, London, 1972), t romak szamat S-277.

rAz

torlaskent, amiert a partizanok nemet katonakat oltek meg. Kesobb meggyilkoltak az osszes zsido ferfit, majd ugyanott valamennyi not es gyermeket is, es nehany romat. 1941. december 8-an Semlinnel letrehoztak egy tabort, nem messze a Belgrad melletti romateleptdl, itt tartottak fogva 292 roma no es gyermek mellett 6280-7500 zsidot, koztiik noket es gyermekeket is. A zsidokat megoltek, a roma csaladokat elengedtek35 1943-ban Szerbiaban 115 ezer roma elt. A haboni vegere mintegy ezret, fdkent ferfiakat oltek meg a nemetek. Bar sokan szenvedtek es haltak meg a haboniban, nehanyan a partizanellenes nemet tevekenyseg aldozataikent, a tobbseg megmenekiilt. A romakkal kapcsolatos intezkedesek az elfoglalt szovjet teriileteken kovethetok legjobban nyomon. Az 1941 augusztusaban az Einsatzgruppeknak kiadott parancsok a zsidokon es a kommunistakon kivul kiterjedtek a romakra is. De harom Einsatzgruppe, az A, a B es a C nem vadaszott romakra, igy viszonylag keves roma esett aldozatul az iildozteteseknek. Ezzel szemben Otto Ohlendorf csoportja, a D ,,minden" ciganyt meggyilkolt, ,,mert nem voltak letelepedve", ami arra utal, hogy o a vandorciganyokat celozta meg, nem a letelepedetteket, bar ennek megerdsitesere nines bizonyitek.36 A Krimben megoltek mind a letelepedett, mind a vandorciganyokat (elsdsorban Ohlendorf emberei): 1941 vegen 824 romat es 17 645 zsidot, es tovabbi 1583 romat, akik koziil valoszinuleg voltak letelepedettek is, valamint 1942 elejen tovabbi 10 ezer zsidot, mindosszesen 31 ezer embert.37 Lassan azonban egy masfele taktika kezdett korvonalazodni. 1941. november 21-en az eszaki front hatorszaganak parancsnoksaga elrendelte, hogy ,,a letelepedett ciganyok, akik ket eve ugyanazon a helyen elnek, nem gyamisak politikai vagy buniigyi szempontbol, es beken kell hagyni oket".38 Voltak azonban kivetelek, a 339-es gyalogos hadosztaly parancsnoka peldaul minden ciganyt meg akart olni. De 1942 eleje utan, mint ahogy Zimmermann a Baltikum eseteben kimutatja, az altalanos megkozelites az volt, hogy ktilonbseget tettek letelepedett es vandorciganyok kozott. Mindazonaltal a gyakorlatban, peldaul Lettorszagban nem mindig tettek ilyen megkulonboztetest egeszen 1942 aprilisaig, amikor az Ordnungspolizei [rendorseg, ORPO] parancsnoka, Karl Friedrich Knecht ugy dontott, hogy ,,csak a vandorciganyokat" kell kivegezni. Ennek azt lett az eredmenye, hogy Lettorszagban eld 3800 roma kozel fele halt meg. Kiilonosen Esztorszagban jott az lij iranyvonal nil kesdn ahhoz, hogy megkimelje a kis helyi romapopulaciot.3'' A balti teriiletek es Belorusszia egy reszenek polgari iranyitasaert felelds Osrministerium Alfred Rosenberg iranyitasaval jol peldazza ezt az ingadozo politikat. 1942-ben ugy dontottek, hogy nem tesznek kiilonbseget a letelepedett es a vandorlo romak kozott. Aztan 1943. majus 11-en, amikor a helyi adminisztracio egyik rendeletet megtekintesre Berlinbe kiildtek, Himmler vilagossa tette, hogy ,,a letelepedett ciganyokat ugy kell kezelni, mint a helyi lakossagot".40 Ami a megszallt Lengyelorszagot illeti, Himmler az ottani Ordnungspolizei parancsnokan keresztiil 1942. augusztus 13-an elrendelte, hogy a letelepedett ciganyok ellen elvben ne lepjen fel a rendorseg.41 Az nyilvanvalo, hogy az effele dontesek tag teret biztositottak a gyilkos kezdemenyezeseknek. Jerzy Ficowski

35 Uo. 255-257.
36 Uo. 261.

37 Uo. 263-264.

38 Uo. 265.
39 Uo. 271. 40 Uo. 275.

41 Peter Witte et al., (HrsgJ: Der Dienstkalender Heinrich Himmlers, 1941/42. Hamburg, Christians, 1999. 405.

734 Yehuda Bauer

lengyel tortenesz, akit Zimmermann idez, azt allitja, hogy a 28 ezer lengyelorszagi romabol nyolcezret gyilkoltak meg.42 Ha ma, otven ewel kesobb - toredekes informaciokra alapozva Lengyelorszagban lenyegesen tobb mint szazezer roma van, akkor a 28 ezres haboru elotti szam problemasnak latszik, ezert tovabbi kutatasokra van sztikseg. Valoszinuleg az egyetlen terulet, ahol a nacik nem tettek kiilonbsege vandorlo vagy letelepedett romak kozott, Horvatorszag volt, ahol 25-50 ezer lehetett a legyilkolt romak szama. Ott azonban a kezdemenyezes minden bizonnyal nem nemet, hanem helyi volt. Ante Pavelic horvat fasiszta rezsimje szazezer szamra gyilkoltatta meg a szerbeket, tizezer szamra a romakat, es mintegy 35 ezer zsidot, mikozben a nemetek josagosan bologattak - nem volt ra szukseg, hogy kozbelepjenek vagy iranyitsanak. Csak a zsidok eseteben ,,segitettek": a megmaradt horvat zsidokat lengyelorszagi halaltaborokba deportaltak.43 Romaniaban a helyi fasiszta rezsim a 300 ezerbol mintegy 20-26 ezer romat (akik nem voltak sem katonak, sem iparosok) Transznisztriaba, a megszallt Ukrajna Dnyeszter es Bug kozotti teriiletere deportalt, 170 ezer zsidoval egyetemben. A deportalt romak kozul becslesek szerint mintegy 8-9 ezren haltak meg, bar egy nem nil megbizhato roman forras szerint osszesen 36 ezer roma vesztette eletet Romaniaban a haboru alatt.44 Ezzel osszehasonlitasban Szlovakia es Magyarorszag vesztesege viszonylag kicsi volt, a haboru utolso fazisanak zurzavara es a visszavonulo nemet csapatok fokozott brutalitasanak eredmenye. Himmler parancsanak megfeleloen 22 600 romat deportaltak Auschwitzba, akiknek 81%-a a birodalombol es a ,,Protektoratusbol" (Cseh- es Morvaorszag), 6/o-a pedig Lengyelorszagbol szarmazott. Az auschwitzi feljegyzesek szerint tobb mint 5600 fot elgazositottak, es tobb mint 13 600 ember halt ehen, halt meg betegseg vagy kimeriiltseg miatt. 2500 nemet es osztrak romat sterilizaltak, ami a roma kulturaban leirhatatlan tragedianak szamitott, rosszabbnak, mint a halal. Tovabbi 5007, a iodzi gettoba deportalt osztrak roma Cheimnoban halt meg. A haboru elejen Lengyelorszagba deportalt 2330 nemet romanak tobb mint a fele meghalt, mint ahogy tobb mint a fele elpusztult annak az ezernek is a birodalombol, akiket kiilonbozo koncentracios taborokba hurcoltak. Osszesen mintegy 15 ezer nemet es 8250 osztrak roma halt meg (a 37 ezerbol, es ebbe nem szamitottuk bele azokat, akiket Ritter ciganykent viselkedo nemetekkent jellemzett). Azt, hogy a megoltek kozott csak tiszta ciganyok voltak-e, vagy inkabb ciganyok, mint nemetek, nem tudjuk pontosan. Zimmermann nem ad meg vegosszeget a romak vesztesegeirol, de ha osszeadjuk az egyes europai orszagokra ebben a kutatasban megadott szamokat, akkor mindosszesen mintegy 150 ezer jon ki. Mivel nem tudjuk, hany roma elt 1939-ben, szazalekban nem tudjuk kifejezni a veszteseget.45 Szeretnem megismetelni, hogy a szenvedesnek nincsenek fokozatai, es hogy az aldozatok szama nem fokmeroje a gyilkolas kegyetlensegenek. Vilagos, hogy a nacik a romakat mint azonosithato embercsoportot, mint egy kultiira hordozoit akartak megsemmisiteni. Ezt tomeggyilkossaggal es megalazassal, a leheto legnagyobb kegyetlenseggel es szadizmussal hajtottak vegre. A birodalmon belul ez to-

talis kiirtas bizonytalan akik egy he Itt nepi egyes egye aprilis 20-a Vernichtun amit nehan Azert f mert szerin kere abban huzamok, k lehet adni. nines ertelm zavart amo mennyi ald megkonnyi era, a tifusz gyilkossag Ez elvez a legutobbi nem avatkoz toi a legnag lat a borzal bizonyos ok ret: bizonyo megkozelito ezert teszne valamennyi Ruanda, Ka keveset tanu kereszteny t legy be nem is az eselye, kotelessegiin

42 Zimmermann, i.m. 283. 43 Keriilom a lengyel halaltaborok kifejezest, mert teljesen teves lenne az az asszociacio, hogy a lengyeleknek valami koziik lehetett ezekhez az intezmenyekhez, amelyeket a nemetek es nem a lengyelek hoztak letre a meghoditott lengyel teriJleteken. 44 Zimmermann, i.m. 288-289. 45 Ujsaghirek szerint 1997-ben az europai romak szama valahol a 6 es 12 millio kozott lehetett. Itt alapos kutatasokra van szUkseg, mert a jelentesek csupan becslesekre alapoznak, es romaellenes eloiteletek is befolyasolhatjak az adatokat.

46 Witte e

A holokauszt es mas nepirtasok: 6'ss/evefes 735

tails kiirtast jelentett gyilkossag, sterilizalas vagy deportalas litjan. A birodalom hatarain Mviil nemi bizonytalansag es egymasnak ellentmondo parancsok utan a vandorciganyokat megoltek, mig azokat, akik egy helyben eltek, tobbe-kevesbe elni hagytak. Itt nepirtasrol van szo, nem holokausztrol, azaz nem volt globalis szandek a celnepesseg minden egyes egyedenek megolesere. A nacik nem akartak az osszes romat megsemmisiteni. Himmler 1942. aprilis 20-an, egy Hitlerrel tortent talalkozas utan a kovetkezdket irta az eldjegyzesi naptaraba: ,,Keine Vemichtung der Zigeuner", azaz a ciganyokat nem kell megsemmisiteni.46 Nem helytallo az a nezet, amit nehany tortenesz hangoztat, hogy a nemetek valamennyi roma elpusztitasara torekedtek. Azert foglalkoztam a holokauszt es a romak koreben elkovetett nepirtas osszehasonlitasaval, mert szerintem az irodalomban egyre nagyobb teret kap a nepirtas teves ertelmezese. A hiba gyokere abban az igen jogos kerdesben rejlik: mi ertelme a kiilonbsegeket hangsulyozni, amikor a parhuzamok, kiilonosen a tomeggyilkossag alapveto tenye annyira egyertelmuek? Erre szamos valaszt lehet adni. Az egyik az, hogy ha minden brutalitast es gyilkossagot egyformanak vesztink, akkor nines ertelme kulonbseget tenni a tomeggyilkossag, a nepirtas, es mondjuk akozott, hogy egy zavart amokfuto skot iskolas gyerekeket oldos le egy faluban: akkor valamennyi gyilkossag valamennyi aldozatat egy csoportba sorolnank. Pragmatikus szempontbdl differencialunk, azert, hogy megkonnyitsiik az effele gyilkossagok elleni kiizdelmet. Epp ugy, mint ahogy nem tudunk a kolera, a tifusz es a rak ellen ugyanazzal a gyogyszerrel kiizdeni, a politikai okokbol elkovetett tomeggyilkossag ellen maskepp kell harcolni, mint a nepirtasok es a holokauszt ellen. Ez elvezet a masodik okhoz, amiert elemezni kell a kiilonbsegeket: ha megtanuljuk, mi tortent a legutobbi alkalommal, nemcsak az elkovetdkrol tudunk meg tobbet, hanem az ugynevezett be nem avatkozokrol is, valamint arrol, hogyan viselkedett az aldozatul esett nepesseg es annak vezetoi a legnagyobb veszely idejen. Minel tobbet tudunk, annal vilagosabb lesz a dialektikus kapcsolat a borzalom egyedisege es egyetemessege kozott. A holokauszt egy bizonyos embercsoporttal, bizonyos okokbol, egy bizonyos idoben tortent meg. Ily modon minden tortenelmi esemeny konkret: bizonyos emberekkel, bizonyos okokbol es bizonyos iddkben tortenik. Nem pontosan, csak megkozelitoleg ismetlddik meg, es az egyedisegnek ugyanazon parametereivel jellemezheto. Eppen ezert tesznek szert egyetemes jelentdsegre. Ami korabban mar megtortent, ismet megtortenhet. Mi valamennyien potencialis aldozatok vagyunk, lehetseges elkovetdk, lehetseges be nem avatkozok. Ruanda, Kambodzsa, Jugoszlavia eseteben legtobbiink valoban be nem avatkozo volt, aki vajmi keveset tanult a multbol. A holokauszt figyelmeztetes. Harom tovabbi parancsot ad hozza a zsidokereszteny tradicio tizparancsolatahoz: ne legy elkovetd, ne legy passziv aldozat es legfdkeppen ne legy be nem avatkozo. Nem tudjuk, sikeriil-e ezt a tudast elterjeszteni. De ha csak egy a milliohoz is az eselye, hogy az ertelem gydzedelmeskedik, akkor a kanti moralfilozofia szellemeben erkolcsi kotelessegiink, hogy kiserletet tegyiink ra.

46 Witte et al., i.m. 405