A sz am t astudom any alapjai

A BME I. eves villamosm ern ok, m ern ok-informatikus es matematikus-hallgat oi sz am ara

Ossze all totta: Fleiner Tam as

G1 x v v x

Utols o friss t es: 2014. febru ar 21.

Tartalomjegyz ek
Bevezet o Vizsgatematika 1. Alapismeretek 1.1. Komplex sz amok . . . . . . . . . . . . . 1.2. Kombinatorika . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. Elemi lesz aml al asok . . . . . . . . 1.2.2. A szita-formula es a skatulya-elv . 1.3. Koordin atageometria . . . . . . . . . . . 4 7 10 10 15 15 20 23 26 26 33 38 39 39 40 45 45 48 50 52 52 56 58 62 62 66

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

2. Line aris algebra 2.1. Vektorterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Line aris egyenletrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.1. Egy koordin atageometriai alkalmaz as . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Permut aci ok, determin ansok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.1. Permut aci ok, inverzi osz am . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.2. Determin ansok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. M atrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.1. M atrixm uveletek, t erbeli vektorok szorz asa . . . . . . . . . . . . . 2.4.2. M atrix inverze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.3. M atrix rangja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.4. Line aris egyenletrendszerek t argyal asa m atrixokkal . . . . . . . . 2.5. Line aris lek epez esek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5.1. Line aris lek epez esek m atrixai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5.2. Line aris transzform aci ok es m atrixok saj at ert ekei, saj atvektorai es saj atalterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Gr afok 3.1. A gr afelm elet alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. F ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

3.3.

3.4.

3.5.

3.6. 3.7.

3.8.

3.2.1. F ak alaptulajdons agai . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. Cayley t etele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.3. Kruskal algoritmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . Euler es Hamilton bej ar asok . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.1. Gr afok eleinek bej ar asa . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. Gr afok cs ucsainak bej ar asa . . . . . . . . . . . . . . Gr afbej ar asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.1. Legr ovidebb utak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2. Legsz elesebb utak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.3. M elys egi bej ar as, aciklikus gr afok, leghosszabb utak H al ozati folyamok es alkalmaz asaik . . . . . . . . . . . . . 3.5.1. Menger t etelei es gr afok t obbsz or os osszef ugg os ege . 3.5.2. P aros gr afok, p aros t asok es gr afparam eterek . . . . S kgr afok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.1. S kgr afok dualit asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gr afok sz nez esei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7.1. Gr afok elsz nez ese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7.2. S kgr afok sz nez ese . . . . . . . . . . . . . . . . . . Perfekt gr afok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

66 68 71 75 75 80 82 83 90 94 99 105 110 118 121 128 131 132 135 142 142 150 151 155 158 158 160 164 165 166 168 168 171 172 176 176 181 181

4. Sz amelm elet 4.1. Oszthat os ag, pr mek, k oz os oszt ok . . . . 4.2. Kongruenci ak . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. Reduk alt marad ekrendszer, Euler-Fermat 4.4. Line aris kongruenci ak . . . . . . . . . . . 5. Altal anos algebra 5.1. Algebrai strukt ur ak, csoportok . . . 5.1.1. F elcsoportok es csoportok . 5.1.2. Ciklikus csoportok . . . . . 5.1.3. Di edercsoportok . . . . . . . 5.1.4. Permut aci ocsoportok . . . . 5.1.5. A kvaterni ocsoport . . . . . 5.1.6. A csoportelm elet alapjai . . 5.2. Direkt osszeg, v eges Abel csoportok 5.3. Gy ur uk, testek . . . . . . . . . . .

. . . . . . t etel . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alapt etele . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

6. Adatszerkezetek, algoritmusok es bonyolults agelm elet 6.1. Alapvet o adatszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Keres es, rendez es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.1. Keres esi feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

6.3. 6.4. 6.5.

6.6.

6.7.

6.2.2. Rendez esi feladatok . . . . . . . . . . . . . . Gr afok t arol asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Algoritmusok bonyolults aga . . . . . . . . . . . . . 6.4.1. N eh any egyszer u elj ar as bonyolults aga . . . AP es NP probl emaoszt alyok . . . . . . . . . . . . 6.5.1. NP-teljess eg . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. Neh ez probl em ak megold asa a gyakorlatban A kriptogr aa alapjai es az RSA . . . . . . . . . . . 6.6.1. Pr mtesztel es . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6.2. Nyilv anos kulcs u titkos r asok . . . . . . . . Bizony t as inform aci ok ozl es n elk ul . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

183 189 189 190 191 194 200 202 202 204 208 210

7. A halmazelm elet alapjai

Bevezet o
Jelen tank onyv a BME-n villamosm ern ok-hallgat oknak oktatott, A sz am t astudom any alapjai c m u (VISZA 105 fed onev u) t argyhoz tartoz o jegyzet, de hasznosan forgathatj ak a Bevezet es a Sz am t astudom anyba (VISZA 103 es VISZA 110) el oad ast hallgat o m ern ok-informatikusok es a Kombinatorika es Gr afelm elet (VIMA 0173 es VIMA 0175) t argy matematikus hallgat oi is. A feldolgozott anyag nagyr eszt lefedi a tan or akon leadott ( es sz amonk er eseken elv art) ismereteket, helyenk ent t ul is mutat az el oad ason elhangzottakon, gy olyan r eszeket is tartalmaz, amelyek ismeret et nem k ovetelj uk meg a vizsg an. Mivel a villamosm ern ok tananyag eppen a talakul oban van, ez ert bizonyos t emak or ok egyel ore hi anyoznak, a m ahogyan a v altoz asok el orehaladnak, u gy ker ulnek azok is kidolgoz asra. A vizsg ara t ort en o felk esz t esen t ul a jegyzetnek c elja egy uttal az diszkr et matematik ara fog ekony hallgat ok erdekl od es enek felkelt ese is. Az egy-egy t emak or ir ant komolyabban erdekl od o olvas okat c elozz ak azok a megjegyz esek, amelyek m elyebb osszef ugg esekre mutatnak r a. Ne felejts uk el azonban, hogy ezek csup an a kieg esz t o ismeretek: ahhoz, hogy egy adott anyagr eszben valaki t enylegesen elm ely ulhessen, a val odi szakirodalmat (is) erdemes tanulm anyoznia. Hogyan c elszer u a jegyzetet haszn alni, es egy altal an: hogyan folyik a vizsga? A jegyzetet ossze all t asakor fontos szempont volt, hogy abban a tananyagb ol minden szerepeljen, amit a vizsg an megk erdezhet a vizsg aztat o. Ez bizonyosan nem siker ult t ok eletesen, de a sz and ek megvolt. A jegyzet fel ep t ese a den ci o-t etel-bizony t as szenth aroms agon alapszik: a deni alt fogalmakat d olt bet us szed es jelzi, a t etel ( all t as, meggyel es, lemma) el ott f elko v e ren tal a lhat o , mir o l is van sz o , a bizony t a sok v e g et pedig olyan kiskocka jelzi, mint amilyen pl. ennek a sornak a v eg en is all. A jegyzet ossze all t asakor az is c el volt, hogy ne legyen t ul sz araz az anyag. A jegyzet ez ert tartalmaz a tananyagot kieg esz t o, ill. ahhoz kapcsol od o, erdekesnek t elt inform aci omorzs akat is. Az gy (pl. Megjegyz es vagy T ort enelem c mszavak ut an, vagy apr o bet uvel szedetten) k oz olt ismereteket a (BME) vizsg an teh at nem k ovetelj uk meg: az az a ltal anos ir anyelv, hogy az ilyen r eszeket m eg a jeles oszt alyzat ert sem k otelez o ismerni. Tal an nem t ul kock azatos azt kijelenteni, hogy a fennmarad o r eszek behat o ismerete elegend o az adott t emak orben a jeles oszt alyzathoz. A spektrum m asik v eg enek el er es ere m ar l enyegesen t obb lehet os eg k n alkozik. El egtelent pl. u gy lehet szerezni, hogy 4

a vizsg az o nem tudja pontosan kimondani valamelyik l enyeges den ci ot, t etelt vagy a ll t ast. Eredm enyes m odszer az is, ha a den ci okat es t eteleket sz o szerint bemagolja a hallgat o, de a vizsg an bizonys ag at adja, hogy nem erti, mir ol besz el. M as sz oval: a legal abb el egs eges oszt alyzatnak felt etele a t orzsanyaghoz tartoz o fogalmak, a ll t asok pontos ismerete, vagyis az, hogy a hallgat o ezeket ki tudja mondani, k epes legyen azokat alkalmazni es azokra sz uks eg eset en p eld at mutatni. Az el egs eges oszt alyzatnak nem felt etele, hogy minden ismertetett bizony t ast t ok eletesen ismerjen a vizsg az o. S ot: ak ar egyetlen egyet sem kell tudnia. Azonban aki ennek alapj an pr ob al levizsg azni, az azt u ze ni az ot vizsg aztat onak, hogy nagyon nem erdekli ot az anyag. Mint gyakorl o vizsg aztat o elmondhatom, hogy ez engem arra oszt on oz, hogy alaposan gy oz odjek meg a den ci ok es t etelek kell o szint u ismeret er ol, mert azt gondolom, hogy sz amos olyan a ll t ast tartalmaz a tananyag, amit u gy a legk onnyebb meg erteni, ha ismerj uk a bizony t ast, vagy legal abb annak v azlat at. Altal anoss agban elmondhat o, hogy sokkal fontosabb ( erts uk: elengedhetetlen), hogy egyetlen t emak orben se lehessen zavarba hozni a vizsg az ot, mint egy-egy bizony t as r eszletes ismerete. Akinek sajnos nem jut ideje a ferdetest obskurus den ci oj at megtanulni, de hatosra tudja a Menger t etelt, az epp ugy megbukik, mint az, aki semmit sem tud a pr msz am den ci oj an k v ul, es azt is csak alig. A vizsga lebonyol t asa u gy t ort enik, hogy minden vizsg ara jelentkez o hallgat onak kisorsolunk egy t etelt az itt is megtal alhat o t etelsorb ol. Ezt k ovet oen legal abb 45 perc felk esz ul esi id o alatt a hallgat o kidolgozhatja a t etel et, c elszer uen v azlatot r. A sz amonk er es abb ol a ll, hogy a kidolgozott v azlat alapj an ki kell tudni mondani a vizsgat etelben szerepl o den ci okat es t eteleket, illetve reproduk alni kell tudni a bizony t asokat. Ha nem megy mag at ol, a vizsg aztat o seg t. Sz am tani kell arra is, hogy m asik t etellel kapcsolatos fogalmakra, a ll t asokra is r ak erdez a vizsg aztat o. Az az ir anyelv, hogy zh-k altal le nem fedett anyagr eszb ol minden vizsg az o kap k erd est. A vizsg aztat o szem elye a helysz nen d ol el, az esetek t obbs eg eben valamelyik el oad o vagy gyakorlatvezet o el ott kell sz amot adni a tud asr ol. Hogyan is j ott l etre a jelen jegyzet? A munka m eg 2004 tavasz an kezd od ott egy seg edlet meg r as aval, az ota h zik az anyag. F el ev v eg en az el oad ason elhangzottaknak megfelel oen igyekeztem igaz tani a tartalmon, es pr ob altam folyamatosan gyoml alni a jelent os sz amban felbukkan o hib akat is. (Volt, van, lesz is bel ol uk b oven.) Ebben a harcban m ulhatatlan erdemeket szereztek azok a hallgat ok ( es koll eg ak, k ul on osen T oth G eza, az anyag szakmai lektora), akik jelezt ek, ha el r ast vagy hib at tal altak. Munk ajukat ez uton is k osz on om: ennek r ev en jegyzet haszn alhat os aga jelent osen javult es rem enyeim szerint sz amos k es obbi hallgat o felk esz ul ese v alik k onnyebb e. Ebb ol a munk ab ol term eszetesen en is kiveszem a r eszemet: minden a tdolgoz askor u jabb el r asokat es t eved eseket illesztek az anyagba az egyens uly meg orz ese erdek eben. Alljon az ert itt egy n evsor azokr ol, akik megjegyz eseikkel, javaslataikkal erdemben r eszt vettek a jegyzet jav t as aban: Baranyai Bal azs, Benei Viktor, Bui Duy Hai, Cs ondes L aszl o, Erd os Csan ad, Fleiner Bal azs, Hidasi P eter, Jo o Ad am, Keresztes L aszl o, Ketipisz Vangelisz, Kov acs Akos, am, Pereszl Moln ar Gergely, Mucsi D enes, Nagy G abor, Nagy-Gy or Ad enyi Attila, Pint er 5

Oliv er, R adi Attila, Simon K aroly, Simon Tam as, Sweidan Omar, Szab o Andor, Szab o B alint, Sz arnyas G abor, Szebedy Bence, Szedel enyi J anos, Szelei Tam as, Tarnay K alm an, am, T Tauber Ad oth Zolt an, Vandra Akos, Varga D aniel, Varga Judit, Velinszky L aszl o, Vir ag D aniel, Viszkei Gy orgy, V oneki Balazs, Wiener G abor, WolframAlpha, Zsolnay K aroly. Val osz n uleg minden er ofesz t es ellen ere is sz amos hiba maradt a most k ozreadott jegyzetben. Term eszetesen minden ilyen hi anyoss ag ert egyed ul az eny em a felel oss eg. A jegyzettel, az abban tal alhat o, ak ar helyes r asi, nyelvhelyess egi, ak ar m odszertani, ak ar matematikai hib akkal kapcsolatos megjegyz eseket es a konstrukt v hozz asz ol asokat k osz onettel fogadom a fleiner@cs.bme.hu c men. Unnep elyesen g erem, hogy az erdemi kritika gyelembev etel evel igyekszem tov abb jav tani az anyagot. Minden olvas onak sikeres felk esz ul est es eredm enyes vizsg az ast k v anok. Budapest, 2013. december 23.

Fleiner Tam as A jegyzet megjelen ese o ta t ort ent hibajav t asokban m ulhatatlan erdemeket szerzett az al abbi hibak ozl o olvas o: Varga Bal azs. Ez uton k osz on om a seg ts eg et. Fleiner Tam as

A Sz am t astudom any Alapjai vizsgatematika a 2012/2013-as tan evben

1. Lesz aml al asi alapfogalmak: permut aci ok, vari aci ok es kombin aci ok (ism etl es n elk ul es ism etl essel); binomi alis egy utthat ok k ozti egyszer u osszef ugg esek, a binomi alis t etel, skatulya-elv, szita-formula. 2. Alapvet o adatstrukt ur ak: t omb, l ancolt lista, bin aris fa. Line aris es bin aris keres es, ezek l ep essz ama, minimumkeres es, besz ur asi feladat, rendez esi feladat. Bubor ek-, kiv alaszt asos, besz ur asos, osszef es ul eses es gyorsrendez es, als o korl at, l ep essz ambecsl esek. 3. L adarendez es, bin aris keres of ak. Keres es, besz ur as, t orl es, minimumkiv alaszt as, pre-, in- es posztorder bin aris keres of aban, rendez es bin aris keres of aval. Kupac, kupacos rendez es. 4. Gr afelm eleti alapfogalmak: pont, el, foksz am, szomsz edoss agi m atrix, szomsz edoss agi lista, ellista. Egyszer u gr af, r eszgr af, fesz tett r eszgr af, izomora, elsorozat, s eta, u t, k or, osszef ugg o gr af, komponens. Gr afok foksz am osszege, f ak egyszer ubb tulajdons agai. 5. Cayley t etele f ak sz am ar ol, Pr ufer k od. Minim alis k olts eg u fesz t ofa, Kruskal algoritmus, norm al f ak. 6. Euler-s eta es k ors eta, l etez es enek sz uks eges es el egs eges felt etele. Hamilton-k or es u t; sz uks eges, illetve el egs eges felt etelek Hamilton-k or l etez es ere: Dirac es Ore t etelei. 7. Legr ovidebb utakat keres o algoritmusok (BFS, Dijkstra, Ford, Floyd). Legsz elesebb utak ir any tott es ir any tatlan gr afban. 8. H al ozati folyamok: h al ozat, folyam, folyamnagys ag (folyam ert ek), st-v ag as, v ag as kapacit asa. Ford-Fulkerson t etel, jav t o utas algoritmus. Eg esz ert ek us egi lemma, Edmonds-Karp t etel (biz. n elk ul). 9. T obbtermel os, t obbfogyaszt os h al ozatok, cs ucskapacit asok es ir any tatlan elek ke zel ese. Eles pontidegen utak. Menger n egy t etele, gr afok t obbsz or os o sszef ugg o s ege, kapcsolata a Menger t etelekkel. 10. P aros gr afok, ekvivalens den ci o. P aros t asok, Hall, Frobenius es K onig t etelei, altern al o utas algoritmus maxim alis p aros t as keres es ere. Lefog o es f uggetlen cs ucsok ill. elek, Gallai k et t etele. Tutte t etele p aros t asokr ol (csak a trivi alis ir anyban bizony tva). 7

11. Pont- es elsz nez es, kromatikus sz am, klikksz am, als o es fels o korl atok a kromatikus es elkromatikus sz amra, Brooks t etel (biz. n elk ul), Myczielski-konstrukci o, Vizing t etel (biz. n elk ul). 12. S kbarajzolhat os ag, g ombre rajzolhat os ag. Az Euler-f ele poli edert etel es k ovetkezm enyei: egyszer u, s kbarajzolhat o gr afok elsz ama es minim alis foksz ama. Kuratowski gr afok, Kuratowski t etele (csak k onny u ir anyban biz.), F ary-Wagner t etel (biz. n elk ul). 13. Dualit as, tulajdons agai. Elv ag o el, soros elek, v ag as. Gyenge izomora, absztrakt dualit as, Whitney h arom t etele (biz. n elk ul), s kgr afok kromatikus sz ama, otsz nt etel. 14. M elys egi keres es es alkalmaz asai ( elek oszt alyoz asa, ir any tott k or l etez es enek eld ont ese), alapk orrendszer, alap v ag asrendszer. Aciklikus ir any tott gr afok jellemz ese, topologikus sorrend, PERT-m odszer, kritikus utak es tev ekenys egek. 15. Algoritmusok bonyolults aga, d ont esi probl em ak. P, N P, co N P bonyolults agi oszt alyok fogalma, felt etelezett viszonyuk, polinomi alis visszavezethet os eg, N P teljess eg, Cook-Levin t etel (biz. n elk ul), nevezetes N P -teljes probl em ak: SAT, HAM, 3-SZ IN, k -SZ IN, MAXFTN, MAXKLIKK, HAMUT. 16. Oszthat os ag, legnagyobb k oz os oszt o, legkisebb k oz os t obbsz or os, euklideszi algoritmus, pr mek es felbonthatatlan sz amok, a sz amelm elet alapt etele, oszt ok sz ama, nevezetes t etelek pr msz amokr ol: pr mek sz ama, pr mek k ozti h ezag m erete es a pr msz amt etel (biz. n elk ul). 17. Kongruencia fogalma, m uveletek kongruenci akkal. Teljes es reduk alt marad ekrendszer, az Euler-f ele -f uggv eny, Euler-Fermat t etel es kis Fermat t etel. Line aris kongruenci ak megoldhat os aga es megold asa. Line aris diofantikus egyenletek megold asa. 18. 2-v altoz os m uvelet, f elcsoport, csoport, p eld ak sz amokon es nem sz amokon. Csoport rendje, csoportok izomor aja, r eszcsoport, gener alt r eszcsoport, elem rendje, ciklikus csoport, di edercsoport. 19. Mell ekoszt aly, Lagrange t etele, elem rendj ere vonatkoz o k ovetkezm enye. Gy ur uk. 0, 1, ellentett fogalma, 0-val szorz as gy ur uben. Kommutat v, egys egelemesgy ur u.P eld ak gy ur ukre sz amokon es polinomokkal. Ferdetest, test fogalma, p eld ak sz amokon, polinomok h anyadosteste. Polinomok marad ekos oszt asa p eld an szeml eltetve.

20. Sz amelm eleti algoritmusok: alapm uveletek, (modulo m) hatv anyoz as es az euklideszi algoritmus. Pr mtesztel es. Nyilv anos kulcs u titkos r asok, digit alis al a r as. Az RSA titkos t asi m odszer.

1. fejezet Alapismeretek
1.1. Komplex sz amok
Motiv aci o. Ebben a fejezetben a sz amfogalom egy kiterjeszt es er ol lesz sz o. Kor abbi tanulm anyaink
sor an tal alkoztunk a term eszetes sz amokkal (N = {0, 1, 2, . . .}), az eg eszekkel (Z = {0, 1, 1, 2, 2, . . .}), a racion alis sz amokkal (Q = { p : p Z , 0 < q N } ) illetve a val o s sz amok R halmaz aval. Erdemes q arra is visszeml ekezni, mi motiv alta az egyes sz amhalmazok bevezet es et ill. kib ov t es et. Ha valamit meg akarok sz amolni, akkor a term eszetes sz amokkal dolgozom. Hasznos, ha m uveleteket vezet unk be, melyek megk onny tik annak kisz amol as at, hogy mennyi csirk em lesz, ha van most 18 es veszek m eg (vagy eladok) 5- ot. De megtudhatom azt is, hogy egy 100m100m-es vagy egy 90m110m-es f olddarab er-e t obbet. A negat v eg eszek bevezet es evel egyr eszt a tartoz as t eny et lehet j ol le rni, m asr eszt el erhet o, hogy a kivon as m uvelete gond n elk ul elv egezhet o legyen. A racion alis sz amok bevezet es evel az oszt as lesz l enyeg eben elv egezhet o (persze a 0 nevez ot kiz arjuk), azonban a gyakorlatban is sz uks eg van a t ortekre: ha 3 testv er 100 p enzt or ok ol egyforma ar anyban, csak u gy tudnak igazs agosan megosztozni, ha nem eg esz sz am rja le az or oks eget. A val os sz amok bevezet es et indokolja az, hogy elm eletileg pontosan akarjuk megm erni mondjuk a n egyzet atl oj at, a k or ter ulet et, vagy m as, hasonl o mennyis eget. Az eddigi sz amfogalmakban k oz os teh at, hogy mindegyik alkalmas arra, hogy megm erjen valamit, azaz a sz amokon van egy term eszetes rendez es, melynek seg ts eg evel b armely k et, k ul onb oz o sz amr ol egy ertelm uen el lehet d onteni, melyik a nagyobb. A sz amfogalmak bevezet es ere alkalmas motiv aci o, hogy m erhet o dolgokat tudjak megm erni. A sz amokon ertelmezett m uveletek ( osszead as, kivon as, szorz as, oszt as, hatv anyoz as, gy okvon as, logaritmus, sz ogf uggv enyek, stb) mindegyik er ol elmondhat o, hogy arra val ok, hogy kisz am tsuk egy-egy mennyis eg nagys ag at bizonyos m as mennyis egek ismeret eben. A komplex sz amok bevezet esekor szak tunk az eddigi gyakorlattal. Tov abbra is arr ol van sz o, hogy a megismert legb ovebb sz amk ort tov abb b ov tj uk, azonban egyszer, s mindenkorra le kell sz amolnunk azzal az intu ci oval, hogy a sz am valamely dolog nagys ag at jelenti: a komplex sz amokon nem lesz olyasfajta rendez es, mint ami az eddigi nagys agviszony volt. (Term eszetesen a komplex sz amoknak is tulajdon that o valamif ele jelent es, azonban erre ebben a jegyzetben nem all m odunk r eszletesen kit erni.) A motiv aci o itt sokkal ink abb az, hogy bizonyos uveletek nem voltak elv egezhet ok a val os m sz amokon, es valamilyen rejt elyes okb ol szeretn enk pl. a 1-nek ertelmet tulajdon tani. L assuk mindezt a gyakorlatban!

1.1. Den ci o A komplex sz amok halmaza C := {a + bi : a, b R}, teh at minden komplex sz am egy form alis a + bi alak u osszegk ent rhat o fel, ahol a es b tetsz oleges val os sz amok, az i-t (melynek neve k epzetes egys eg) pedig valamif ele ismeretlenk ent 10

tekintj uk. Ezt a z = a + bi fel r ast nevezz uk a z komplex sz am kanonikus alakj anak, a z sz am val os r esze Re(z ) := a, k epzetes r esze Im(z ) := b, es a den ci o alapj an kimondhatjuk, hogy k et komplex sz am (mondjuk z es z ) pontosan akkor egyenl o, ha kanonikus alakjuk z = a + bi es z = a + b i megegyezik, azaz, ha a = a es b = b . Ahogy eml tett uk, a val os sz amok halmaza r eszhalmaza a komplexek enek; konkr etan, ha a R, akkor a kanonikus alakja a = a + 0i. Meg kell persze mondani, hogyan v egz unk m uveleteket a komplex sz amokkal. Ezeket a m uveleteket r aad asul u gy kell deni alnunk, hogy azok a val os sz amokon v egzett m uveletek kiterjeszt esei legyenek. Az alapm uveletek eset en u gy j arunk el, mintha az i ismeretlen volna, ill. haszn aljuk az i2 = 1 azonoss agot: (a + bi) + (c + di) = (a + c) + (b + d)i, (a + bi) (c + di) = (a c) + (b d)i

(a + bi)(c + di) = (ac bd) + (ad + bc)i Az oszt as azonban nem ilyen egyszer u. Ehhez erdemes deni alni a z = a + bi komplex olt konjug altj at, melynek kanonikus alakja z := a bi . sz am z -vel jel 1.2. Lemma Tetsz oleges z, w C komplex sz amokra (1) z = z , ill. (2) z + w = z + w, z w = z w, zw = z w teljes ulnek. armely, null at ol k ul onb oz o komplex (3) Ha 0 = z C, akkor 0 < z z R, azaz b sz amot megszorozva a konjug altj aval, pozit v sz amot kapunk. Bizony t as. (1): Trivi alis. (2): A kanonikus alakokat behelyettes tve k onnyen ellen orizhet o. (3) Legyen z = a + bi, ekkor z z = (a + bi)(a bi) = a2 + b2 + (ab ab)i = a2 + b2 > 0, hiszen a2 0 b2 , es a2 = b2 = 0 eset en z = 0 lenne. Ezek ut an oszt as is k onnyen elv egezhet o a konjug alttal val o b ov t es seg ts eg evel. Tegy uk fel teh at, hogy z = a + bi es 0 = z = a + b i. Ekkor z a + bi (a + bi)(a b i) (aa + bb ) + (a b ab )i aa + bb a b ab = = = = 2 + 2 i 2 2 2 z a +bi (a + b i)(a b i) a +b a +b a +b2 K onnyen ellen orizhet o, hogy a szok asos m uveleti azonoss agok tov abbra is erv enyesek, azaz z, t, u C eset en z + t = t + z, zt = tz, (z + t) + u = z + (t + u), (zt)u = z (tu) ill. z (t + u) = zt + zu. A kivon asra es oszt asra vonatkoz o azonoss agok a z t = z + (0 t) z 1 ill. t = z t azonoss agokb ol k ovetkeznek. Egy fontos tulajdons agot bizony tunk is: 1.3. Lemma A z, w komplex sz amokra pontosan akkor lesz zw = 0, ha z = 0 vagy w = 0.

11

Bizony t as. K onnyen ellen orizhet o, hogy 0w = 0 tetsz oleges w komplex sz amra. Azt kell igazolni, hogy ha a szorzat 0, akkor valamelyik t enyez oje 0. Tegy uk fel teh at indirekt, hogy zw = 0 es z = 0 = w. Ekkor 0= ellentmond as. L attuk, hogy a komplex sz amok egy ertelm uen jellemezhet ok k et val os koordin at a val, ak arcsak a s kbeli koordin atarendszer pontjai. Term eszetesen ad odik teh at egy k olcs on osen egy ertelm u megfeleltet es a komplex sz amok es a (koordin atarendszerrel ell atott) s k pontjai k oz ott: a z = a + bi komplex sz amnak megfelel az (a, b) koordin at aj u pont a komplex sz ams kon. Vizsg aljuk meg, mi itt az alapm uveletek jelent ese! Ha z, z komplex sz amok a sz ams kon, akkor a z + z komplex sz amnak megfelel o pontot u gy kapjuk, hogy az orig ot eltoljuk azzal a vektorral, melyet u gy kapunk, hogy az orig ob ol z -be mutat o vektorhoz hozz aadjuk az orig ob ol z -be mutat o vektort. (Kivon asn al az ut obbi vektort kivonjuk.) A szorz as jelent es enek meg ert es ehez deni aljuk egy komplex sz am sz og et. Azt mondjuk, hogy a z C komplex sz am sz oge , ha az orig ob ol a z -be mutat o vektor a val os tengely nemnegat v r esz evel sz oget z ar be. Vigy azat: el ojeles, gy pl. 3 , ( i )- e pedig , vagy ha u gy tetszik . Deni a ljuk tov a bb a a z = a + bi i sz oge 2 2 2 2 2 komplex sz am abszol ut ert ek et a |z | := zz = a + b k eplettel. Tegy unk is n eh any meggyel est. 1.4. Lemma (1) Ha z C, akkor |z | val os, es |z | 0. Tov abb a |z | = 0 z = 0. (2) |z | nem m as, mint a komplex sz ams kon a z komplex sz amnak megfelel o pont t avols aga az orig ot ol. (3) Ha a z komplex sz am sz oge , akkor z = |z |(cos + i sin ). (4)Ha z, w C komplex sz amok, akkor |z + w| |z | + |w|.
Im Im(z ) i 1 Re(z ) |z | Re z

1 1 1 1 0 = (zw) = z w z w

1 z z

1 w

=11=1 ,

Bizony t as. (1) A z = a + bi kanonikus alakb ol zz = a2 + b2 0, gy |z | egy nemnegat v sz am n egyzetgy oke, ami szint en nemnegat v es persze val os. Pontosan akkor lesz 0, ha a2 + b2 = 0, azaz a = b = 0, teh at, ha z = 0. (2) Az (a, b) koordin at aj u pont t avols aga az orig ot ol epp az a, b befog o okkal rendelkez 2 2 der eksz og u h aromsz og a tfog oja, ami Pitagorasz t etele szerint eppen a + b = |z |.

12

(3) Ha a z -nek megfelel o pont a sz ams kon |z | t avols agra van az orig ot ol, es a nemnegat v val os tengelyt ol sz ogre l atszik, akkor z val os koordin at aja Re(z ) = |z | cos , k epzetes koordin at aja pedig Im(z ) = |z | sin . (4) Legyen O az orig o, es legyen Z ill. T a z -nek ill. z + w-nek megfelel o pontok a komplex sz ams kon. Az abszol ut ert ekr ol ill. osszead asr ol tett kor abbi meggyel eseink aromsz ogre vonatkoz o alapj an |z + w| = |OT | |OZ | + |ZT | = |z | + |w|, az OZT h h aromsz og-egyenl otlens egb ol. A z komplex sz amnak a fenti lemma (3) r esz eben megadott fel r as at a z sz am trigonometrikus alakj anak nevezz uk. Jegyezz uk meg, hogy m g a kanonikus alak egy ertelm u, addig a trigonometrikus nem az: egyr eszt helyett v alaszthatunk + 2k sz oget is (tetsz oleges k eg esz param eterrel), ill. a z = 0 fel r as aban tetsz oleges val os lehet. A trigonometrikus alak egyik jelent os ege, hogy seg ts eg evel a szorz asnak es az oszt asnak is szeml eletes jelent est tulajdon that o. 1.5. Lemma Legyen a z ill. w komplex sz amok trigonometrikus alakja z = |z |(cos + i sin ) ill. w = |w|(cos + i sin ). Ekkor a szorzat ill. h anyados trigonometrikus alakja |z | z as zw = |z ||w|(cos( + ) + i sin( + )), ill. w = |w| (cos( ) + i sin( )) lesz. M sz oval: szorz as eset en az abszol ut ert ekek osszeszorz odnak, a sz ogek osszead odnak, m g oszt asn al az abszol ut ert ek a k et abszol ut ert ek h anyadosa, es a sz og a k et sz og k ul onbs ege lesz. Bizony t as. zw = |z |(cos + i sin )|w|(cos + i sin ) = |z ||w|(cos cos sin sin + i(cos sin + sin cos )) = |z ||w|(cos( + ) + i sin( + )) ad odik. A h anyadosra azt
kapjuk, hogy |z |(cos +i sin ) z w = |w|(cos +i sin ) =
|z |(cos +i sin )|w|(cos i sin ) |z ||w|(cos cos +sin sin +i( cos sin +sin cos )) |w|(cos +i sin )|w|(cos i sin ) = |w|2 (cos2 +sin2 ) |z |(cos( )+i sin( )) |z | = (cos( ) + i sin( )) |w|1 |w|

A komplex sz amok pozit v eg esz kitev os hatv anyait is ertelmezhetj uk, hiszen z n kisz am t as ahoz z -t n-szer kell onmag aval osszeszorozni, de ehelyett elegend o azt az orig ot ol n |z | t avols agra elhelyezked o pontot tekinteni, melybe mutat o vektor a val os tengely po zit v r esz evel n sz oget z ar be, ahol z sz oge . Erdekes meggyelni, hogy ha |z | > 1, akkor z hatv anyai egy, az orig o k or uli, t agul o spir alvonalon, m g ha |z | < 1, akkor z hatv anyai egy, az orig ora sz uk ul o spir alvonalon helyezkednek el. |z | = 1 eset en z minden hatv any anak abszol ut ert eke 1, ez ert mindezen hatv anyok az orig o k ozep u, egys egsugar u k or on tal alhat ok. A fentiek szerint tetsz oleges z = |z |(cos + i sin ) komplex sz amnak meg tudjuk hat a rozni az n -dik gy o k e t (helyesebben: gy o keit), tetsz o leges 1 n eg esz eset en. Az n n z az a w komplex sz am lesz, melyre w = z . Ha w = |w|(cos + i sin ), akkor wn = |w|n (cos(n ) + i sin(n )), azaz |w| = n |z | es = n + 2k valamely k Z +2k eg eszre. Innen = n ad odik, azaz minden (0-t ol k ul onb oz o) komplex sz amnak pontosan n db n-dik gy oke van. 13

A tov abbiakban az 1 abszol ut ert ek u komplex sz amokkal foglalkozunk. Az komplex n sz amot n-dik egys eggy ok nek nevezz uk, ha = 1. A fentiek szerint a komplex egys eggy ok ok abszol ut ert eke 1, azaz a komplex sz ams k orig o k or uli egys egsugar u k or en helyezkednek el. 1.6. Meggyel es (1) Az komplex sz am pontosan akkor n-dik egys eggy ok, ha = 2k + i sin alak u ak, valamely k eg e szre. Pontosan n db n -dik egys e ggy ok van. cos 2k n n (2) A komplex sz ams kon az n-dik egys eggy ok oknek megfelel o pontok az orig ok ozep u egys egk or on egy szab alyos n-sz og ment en helyezkednek el u gy, hogy az = 1 is egys eggy ok. Bizony t as. (1) Az n-dik gy okvon asr ol elmondottak alapj an azonnal ad odik, hisz azt || = 1, es = 0-ra kell alkalmazni. (2) Minden egys eggy ok az egys egk or on van, egym ast ol 2n sz ognyi t avols agra, es az 1 csakugyan egys eggy ok.
Hasznos tudnival o az egys eggy ok ok o enek es szorzat anak ismerete. sszeg
2k t 1.7. All as Ha 1 , 2 , . . . n az n-dik egys eggy ok ok (ahol k = cos 2k es n > 1). Ekkor n + i sin n n n

k = 1 +2 +. . .+n = 0 ,
k=1

tov abb a
k=1

k = 1 2 . . .n =

1 1

ha n p aratlan ha n p aros

Bizony t as. Legyen S = 1 + 2 + . . . + n . Ekkor (1 1 )S = 1 + 2 + . . . + n 1 (1 + 2 + . . . + n ) = 1 + 2 + . . . + n 2 3 . . . n 1 = 0, teh at (1 1 )S = 0, ahonnan S = 0 ad odik. (Felhaszn altuk, hogy 1 k = k+1 a trigonometrikus alakb ol ad od oan.) (Itt tkp azt bizony tottuk, hogy egy szab alyos n-oldal u soks og k oz eppontj ab ol a cs ucspontokba mutat o vektorok osszege 0. Ez trivi alis, ha n p aros, hisz ekkor a vektorok ellentett p arokba rendezhet ok. Egy ebk ent, ha az osszeg egy v vektor, akkor a cs ucsokba mutat o vektorok 2 o elforgatottjait osszeadva az osszeg egyr eszt a v vektor 2 n -nel val n -nel val o elforgatottja lesz, m asr eszt pedig nem v altozik, hisz ugyanazokat a vektorokat adtuk ossze. Innen 0< 2 < 2 miatt v = 0 ad o dik.) n Az egys eggy ok ok szorzat aval kapcsolatban vegy uk eszre, hogy ha n-dik egys eggy ok, akkor is az, hiszen n = n = 1 = 1. Az n-dik egys eggy ok ok teh at konjug alt p arokba all that ok, kiv eve a val os egys eggy ok oket, amelyek onmagukkal allnak p arban. Vegy uk eszre m eg, hogy ha || = 1, akkor = 1. Ez ert minden konjug alt p ar szorzata 1, es az onmag aval p arban all o 1 hozz aj arul asa is 1 a szorzathoz. Teh at az osszes n-dik egys eggy ok szorzata att ol f ugg, hogy az = 1 vajon n-dik egys eggy ok-e: ha igen, akkor a szorzat 1, ha nem, akkor a szorzat 1. A 1 pedig pontosan akkor lesz n-dik egys eggy ok, ha (1)n = 1, azaz pontosan akkor, ha n p aros. L attuk, hogy a komplex sz amok alkotta matematikai strukt ur aban nem igaz sz amos olyan tulajdons ag, amit a val os sz amokon megszoktunk, pl. nem lehet ugyanolyan ertelemben besz elni a sz amok nagys ag ar ol. Azonban nem is ez a komplex sz amk or bevezet es enek igazi jelent os ege, hanem sokkal ink abb az, hogy a val os sz amokon megszokott legfontosabb tulajdons agok igazak, azaz C egy u .n. testet alkot, ami annyiban jobb a val os sz amtestn el, hogy ebben minden polinomnak van gy oke, m as sz oval, hogy algebrailag z art. (Testekr ol k es obb lesz sz o.) Err ol sz ol az algebra alapt etele: 1.8. T etel Ha p(x) egy komplex egy utthat os, legal abb els ofok u polinom, akkor l etezik olyan komplex sz am, melyre p(x) = (x ) r(x) alakba rhat o, ahol r(x) egy p(x)-n el eggyel alacsonyabb fok u, komplex egy utthat os polinom.

14

Az 1.8. T etel k ovetkezm enye, hogy ha p(x) val os egy utthat os, akkor tal alunk egy gy ok et, ami vagy val os ( es kiemelhetj uk az (x ) gy okt enyez ot) vagy k epzetes r esze nemnulla. Ut obbi esetben (mint az k onnyen l athat o) is gy oke p(x)-nek, azaz p(x) = (x )(x )r (x) alakba rhat o, ahol r (x) egy p(x)-n el kett ovel alacsonyabb fok u, val os egy utthat os polinom. (Ut obbi abb ol ad odik, hogy os egy utthat os m asodfok u polinom. (Ertelemszer uen q (x) diszkrimin ansa q (x) = (x )(x ) egy val negat v, es a m asodfok u egyenlet megold ok eplete eppen -t es -t adja.)) Az algebra alapt etel enek ism etelt alkalmaz as ab ol az ad odik, hogy minden val os egy utthat os polinom fel rhat o legfeljebb m asodfok u val os egy utthat os polinomok szorzatak ent, es ez a t etel b ar a val os sz amk orre vonatkozik, nehezen bizony that o a komplex sz amk or megker ul es evel.

1.2. Kombinatorika
1.2.1. Elemi lesz aml al asok
1.9. Den ci o Legyenek k, n N es 0 k n. Az n elem k -adoszt aly u (ism etl es n elk uli) vari aci oj an n db, r ogz tett, egym ast ol megk ul onb oztethet o elemb ol kiv alasztott k k ul onb oz o elem egy sorrendj et ertj uk. Azaz kiv alasztunk egy els o elemet az n k oz ul, egy t ole k ul onb oz o m asodikat, stb, v eg ul az eddigiekt ol k ul onb oz o k -adikat. V (n, k ) jel oli n elem k -adoszt aly u vari aci oinak sz am at. 1.10. P elda A fenti vari aci ofogalomra egy lehets eges p elda, ha azt k erdezz uk, hogy egy n versenyz o r eszv etel evel megrendezett ker ekp arversenyen az els o k befut o sorrendje h anyf ele lehet. A k erd es ertelemszer uen V (n, k ) ert eke. Vil agos, hogy V (n, 0) = 1, V (n, 1) = n. Az is l atszik, hogy V (n, k ) = V (n, k 1) (n k + 1), hiszen minden sz obaj ov o sorrendet meghat arozhatunk u gy, hogy el osz or k 1 elemet rakunk sorba, majd a k -dik elemet tetsz olegesen kiv alasztjuk az eddig ki nem v alasztott nk +1 elem k oz ul. Innen V (n, k ) = n (n 1) . . . (n k + 1) ad odik. 1.11. Den ci o Az n term eszetes sz am faktori alisa n! := A fenti jel ol essel V (n, k ) =
n! (nk)!

1 1 2 ... n

ha n = 0 . ha n > 0

ad odik.

1.12. Den ci o Legyen k, n N. Ekkor n elem k -adoszt aly u, ism etl eses vari aci oja alatt egy olyan k hossz u sorozatot ert unk, aminek tagjai n db, egym ast ol megk ul onb oztethet o elem k oz ul ker ulnek ki, u gy, hogy az n elem b armelyik et tetsz olegesen sokszor felhaszn alhatjuk a sorozatban. Az eml tett ism etl eses vari aci ok sz am at Vism (n, k ) jel oli. 1.13. P elda Az ism etl eses vari aci o kapcs an a Tour de France ker ekp aros vet elked o egy versenynapj ara gondolhatunk, es megk erdezhetj uk, hogy ha az adott napon n versenyz o indult, es k etap (azaz r eszt av) volt (ezek mindegyik en el az els o n eh any befut o pontokat szerez), akkor h anyf ele lehet az aznapi etapgy oztesek sorrendje. 15

Hasonl oan a fenti gondolatmenethez, itt Vism (n, 0) = 1, Vism (n, 1) = n, ill. k 1 eset en Vism (n, k ) = Vism (n, k 1) n, ahonnan Vism (n, k ) = nk . 1.14. Den ci o Legyen n N. Ekkor n elem egy permut aci oja az n db, egym ast ol megk ul onb oztethet o elem egy sorbarendez es et jelenti. Form alisan az {1, 2, . . . , n} elemek egy permut aci oj an egy : {1, 2, . . . , n} {1, 2, . . . , n} bijekci ot (azaz k olcs on osen egy ertelm u megfeleltet est ert unk. 1.15. Megjegyz es Egy permut aci ot teh at megadhatunk u gy is, mint a lek epez est, teh at 5 elemnek egy konkr et permut aci oja az a , amire (1) = 3, (2) = 4, 3 = 5, (4) = 2, (5) = 1 es (6) = 6. Ugyanezt a permut aci ot megadhatjuk egy t abl azattal, amiben oszloponk ent t untetj uk fel hogy melyik elemet hova viszi a f uggv eny: 1 2 3 4 5 6 , de megadhat ou gy is, hogy megkeress uk a ciklusait, azaz megvizs3 4 5 2 1 6 g aljuk, hogy egy elemet hova vihet el az iter alt lek epez es, es az gy kapott ciklusokat z ar ojelek k oz e t eve rjuk fel (az egy hossz u ciklusokat (azaz x pontotkat) nem szok as ki rni): = (1, 3, 5)(2, 4)(6) = (1, 3, 5)(2, 4). K es obb hasznos lesz, ha egy permut aci ora t obbf elek epp tudunk gondolni. 1.16. P elda Tegy uk fel, hogy n ellen orz esen kell atjutnunk, mindegyiken egy-egy jelsz o bemond as aval, es ha rossz jelsz oval pr ob alkozunk, azonnal vesz t unk. Ha ismerj uk az n jelsz ot, de nem tudjuk, hogy azok melyik ellen orz esi pontokhoz tartoznak, akkor a feladatunk az, hogy eltal aljuk a jelszavak azon permut aci oj at, ami szerint azokat bemondva atjutunk az ellen orz eseken. A Den ci okb ol azonnal ad odik, hogy n elem permut aci oi azonosak az n elem nn! edoszt aly u vari aci oival, gy a fentiek szerint a sz amuk 0! = n! . 1.17. Den ci o Legyen k1 , k2 , . . . , kl N r ogz tett sz amok es n := k1 + k2 + . . . + kl . Ekkor n elem ism etl eses permut aci oja alatt l f ele elem egy olyan n hossz u sorrendet ert unk, amiben az i-dik elem pontosan ki -szer jelenik meg minden 1 i l eset en. 1.18. P elda Ha tudjuk, hogy egy h eten minden nap ot or ank van az altal anos iskol aban, es ismerj uk az egyes t argyak heti orasz amait (legyenek ezek k1 , k2 , . . . , kl , amelyekre term eszetesen k1 + k2 + . . . + kl = 25 teljes ul), akkor a lehets eges orarendek sz ama eppen a 25 ora ism etl eses permut aci oinak sz ama. (A p elda pindurit s anta, mert nem val osz n u olyan nap, hogy testnevel es- enek-rajz-technika-oszt alyf on oki legyen a beoszt as.) 1.19. Megjegyz es 1. Az n elem ism etl eses permut aci oja elnevez ese nem teljesen pontos. Ugyanis amikor err ol besz el unk, akkor azt mindig u gy ertj uk, hogy az l es a ki -k ert ekek is r ogz tettek. 2. Ha minden ki ert eke 1, akkor az ism etl es n elk uli permut aci o fogalm ahoz jutunk vissza. Az ism etl es n elk uli permut aci onak teh at k et lehets eges altal anos t as at l attuk: az ism etl es n elk uli vari aci ot, ill. az ism etl eses permut aci ot. 16

Az ism etl eses permut aci ok sz am anak kisz am t as ahoz az {1, 2, . . . , n} halmaz minden elem ehez rendelj uk a sorbarendezend o l-f ele elem valamelyik et u gy, hogy az i-dik fajta elemet pontosan ki db sz amhoz rendelj uk. Vil agos, hogy a fenti hozz arendel essel az {1, 2, . . . , n} halmaz elemeinek minden egyes permut aci oja meghat aroz egy ism etl eses permut aci ot. M asfel ol, minden egyes ism etl eses permut aci o az {1, 2, . . . , n} elemeinek pontosan ugyanannyi permut aci oj ab ol kaphat o meg: ha ugyanis egy r ogz tett ism etl eses permut aci ot szeretn ek megkapni, akkor minden egyes ki m eret u halmaz elemeit az ism etl eses permut aci o altal meghat arozott poz ci okra kell tetsz olegesen sz etosztani. Ezt csoportonk ent ki !-f elek epp tehetj uk meg, a csoportonkon egym ast ol f uggetlen ul, teh at minden egyes ism etl eses permut aci ot eppen k1 ! k2 ! . . . kl ! permut aci o hat aroz meg. Mivel az {1, 2, . . . , n} ism etl es n elk uli permut aci oinak sz ama n!, ez ert az ism etl eses pern! odik. mut aci ok sz am ara a k1 !k2 !...kl ! formula ad
1 +k2 +...+kl )! 1.20. Megjegyz es 1. A (kk kifejez esr ol r an ez esre nem vil agos, hogy eg esz 1 !k2 !...kl ! sz am. L attuk azonban, hogy az ism etl eses permut aci ok sz am at rja le, ez ert bizonyosan eg esz. Ezzel teh at egy algebrai t enyt kombinatorikus u ton igazoltunk. 2. Figyelj uk meg, hogy az ism etl eses jelz o a vari aci ok ill. permut aci ok eset en k ul onb oz o dolgot jelent: vari aci ok eset en tetsz oleges sz am u ism etl od es megengedett, permut aci okn al minden elemr ol adott, hogy h anyszor ism etl odik.

1.21. Den ci o Legyen k, n N, k n. Ekkor n elem k -adoszt aly u kombin aci oj an egy (r ogz tett) n elemb ol all o halmaz egy k -elem u r eszhalmaz at ertj uk. Az n elem k adoszt aly u kombin aci oinak sz am at (azaz az n-elem u halmaz k -elem u r eszhalmazainak sz am at) C (n, k ) jel oli. 1.22. P elda K ezenfekv o p elda a lott oh uz asok lehets eges kimeneteleinek sz ama: 90 lehets eges sz amb ol az 5 nyer osz amot C (90, 5)-f elek epp lehet kiv alasztani, hisz a kih uz as sorrendje nem sz am t. Vegy uk eszre, hogy n elem minden k -adoszt aly u vari aci oja egy ertelm uen meghat aroz egy k -adoszt aly u kombin aci ot: egyszer uen el kell feledkezni a kiv alasztott k elem sorrendj er ol. Az is azonnal l atszik, hogy minden egyes k -adoszt aly u kombin aci o annyi k adoszt aly u vari aci ob ol sz armaztathat o, ah anyf elek eppen a kiv alasztott k db elemet sorba n,k) ! = (nn . lehet rakni, azaz k ! db-b ol. Ez ert C (n, k ) = V (k ! k)!k! 1.23. Megjegyz es Az fenti kombin aci ofogalom ism et speci alis esete az ism etl eses permut aci onak: ha n elemb ol akarok k -t kiv alasztani, akkor feltehetem, hogy az n elemnek van egy r ogz tett sorrendje. Ebben a sorrendben minden elemr ol meg kell mondanom, kiv alasztottam-e vagy sem, r a aad asul ezt u gy, hogy pontosan k -t v alasszak ki. Vagyis egy olyan n hossz u sorrendr ol van sz o, amiben a kiv alasztva k -szor, a nem ki v alasztott pedig (n k )-szor jelenik meg. Ez pedig az n elem egy olyan ism etl eses permut aci oja, amire k1 = k es k2 = n k . 17

! az n alatta k (vagy n alatt a k ?) m odon 1.24. Den ci o Jel olje n := (nn k)!k! k n kiolvasott u .n. binomi alis egy utthat ot. A fenti jel ol essel C (n, k ) = k ad odik. Ha n k > n, akkor az k binomi alis egy utthat ot 0-nak deni aljuk.

1.25. Megjegyz es 1. R an ez esre itt sem vil agos, hogy n eg esz sz am, de kombinatorikus k u ton ez azonnal ad odik, hisz egy halmaz m eret et adja meg. (Persze ezt m ar l attuk az ism etl eses permut aci okn al.) n 2. n = n : algebrai u ton is vil agos, de abb ol is l atszik, hogy n elem k oz ul k elem k k kiv alaszt asa ugyanaz, mint n k elem otthagy asa, vagyis a megmarad o n k elem kiv alaszt asa. 1 1 3. Ha k 1, akkor n = n + n . R ogz ts unk ugyanis egy x elemet az n elem k oz ul. k k k 1 Ha most n elem k oz ul k -t v alasztunk ki, akkor ebben a k elemben vagy nincs benne az 1 x, es akkor tkp n 1 elemb ol v alasztottunk k -t ( n -f elek epp), vagy benne van az x, es k n1 ekkor az x-t ol k ul onb oz o n 1 elem k oz ul kellett (k 1)-t kiv alasztani, amit k1 -f elek epp tehet unk meg. Az azonoss ag persze algebrai u ton is igazolhat o, de az az u t unalmas es f araszt o. r s r +s 4. Az el oz o meggyel es altal anos t asa, hogy , hisz ha az r + s k=0 k nk = n elemet egy r es egy s m eret u r eszre osztjuk, akkor n-t ebb ol u gy v alasztunk ki, hogy valamilyen k -ra az s-b ol v alasztunk k -t es az r-b ol pedig (n k )-t. 1.26. Den ci o Legyen k, n N. Ekkor n elem k -adoszt aly u, ism etl eses kombin aci oja n-f ele elemt pusb ol k db kiv alaszt as at jelenti, ahol b armely t pusb ol tetsz olegesen sokat v alaszthatunk. Teh at az ism etl eses kombin aci ok megfeleltethet ok az a1 + a2 + . . . an = k o sszegeknek, ahol a N rja le, hogy az i -dik t pusb o l h a nyat v alasztottunk. Az n elem i k -adoszt aly u ism etl eses kombin aci oinak sz ama Cism (n, k ). 1.27. P elda Ha egy cukr aszd aban n-f ele s utem enyt arulnak, es mindegyik fajt ab ol korl atlan sz am u all rendelkez esre, akkor k db s utem enyt eppen Cism (n, k )-f elek eppen v as arolhatunk. 1.28. T etel Cism (n, k ) =
n+k1 k

Bizony t as. Az n elem tetsz oleges k -adoszt aly u, ism etl eses kombin aci oja egy ertelm uen megfeleltethet o egy (n + k 1) hossz us ag u 0/1-sorozatnak: el osz or le runk a1 db 1-t, majd egy 0-t, ut ana a2 db 1-t, egy 0-t, a3 db 1-t, 0-t, stb. (Tkp. egy a1 + a2 + . . . + an = k ism etl eses permut aci ot u gy alak tunk at, hogy minden ai -t ai db 1-essel, es minden +-t egy db 0-val k odolunk, az = k v egz od est pedig elhagyjuk. Pl a 0 + 0 + 3 + 2 + 0 + 5 + 0 = 10 osszegnek megfelel o ism etl eses permut aci ot a 0011101100111110 sorozat k odolja.) Osszesen teh at k db 1-t es (n 1) db 0-t runk le. R aad asul, minden n + k 1 hossz us ag u, k db 1-est tartalmaz o 0/1 sorozatb ol egy ertelm uen ad odik egy ism etl eses kombin aci o. Ez ert az ism etl eses kombin aci ok sz ama azonos a lehets eges 0/1-sorozatok sz am aval. Egy 18

ilyen sorozatot pedig u gy kapunk, hogy a lehets eges n + k 1 helyb ol kiv alasztjuk azt a k helyet, ahova 1-t runk, a marad ek helyeken ertelemszer uen 0-k allnak. Eszerint n k1 elem k -adoszt aly u ism etl eses kombin aci oinak sz ama Cism (n, k ) = n+k . A binomi alis egy utthat okkal kapcsolatos a binomi alis t etel. 1.29. T etel (Binomi alis t etel) Ha 1 n Z, akkor (a + b)n = n n b + n abn1 + . . . + n ai bni + . . . + n an . 0 1 i n
n n i=0 i

ai bni =

Bizony t as. Amikor a z ar ojeleket felbontjuk, akkor a keletkez o kifejt esi tagok u gy ad odnak, hogy az n t enyez o mindegyik eb ol kiv alasztjuk az a ill. b valamelyik et, es ezeket osszeszorozzuk. Teh at minden kifejt esi tag ai bni alak u lesz valamely 0 i n eg esz i ni re. Konkr etan: a b annyiszor fog ad odni, ah anyf elek eppen ki lehet v alasztani i db a-t a lehets eges n-b ol, azaz n -szer. i 1.30. K ovetkezm eny 1. n n n 2. 0 1 + 2 . . .
n 0 n n

+ =

n + n + ... + n = 1 2 n n i n n i=0 (1) i = (1 1)

= (1 + 1)n = 2n . =0 =0.

n n i=0 i n

Megjegyz es: A Pascal h aromsz og. A binomi alis egy utthat okat elrendezhetj uk piramisalakzatban u gy, hogy a 0 1 piramis cs ucs an a ll az 0 = 1 egy utthat o, alatta az 0 = 1 ill. 1 = 1 1 2 2 2 egy utthat ok, a harmadik sorban tal alhat ok a 0 , 1 , 2 egy utthat ok. Altai i i l aban, az (i+1)-dik sorban az 0 , 1 , . . . , i egy utthat ok allnak. A legut obbi k ovetkezm eny mutatja, hogy a Pascal h aromsz og i-dik sor aban tal alhat o elemek osszege 2i1 . Ez azonban bel athat o abb ol a t enyb ol is, hogy minden sor osszeg k etszerese az el oz onek, ugyanis a pascal h aromsz og egy elem et u gy kapjuk, hogy osszeadjuk a f ol otte a ll o k et elemet. (Ez a kor abban l atott n n1 n1 = k1 + k osszef ugg esb ol ad odik.) A Pascal h aromsz ognek tov abbi k erdekes tulajdons agai vannak. 1 1 1 1 1 1 ... 5 4 10 ... 3 6 10 ... 2 3 4 5 ... 1 1 1 1 1

19

1.2.2. A szita-formula es a skatulya-elv

Elemi lesz aml al asi feladatokban sokszor nagyon hasznos a szita-formula. 1.31. T etel (A szita-formula) Ha A1 , A2 , . . . , An v eges halmazok, akkor Ai =
i{1,2,...,n}

(1)|I |+1
=I {1,2,...n} i I

Ai

(1.1)

Szavakban: az uni o elemsz am at u gy kapjuk, hogy Ai halmazok elemsz amainak osszeg eb ol levonjuk a p aronk enti metszetek elemsz amait, ehhez hozz aadjuk a h armas metszetek elemsz amait, levonjuk a 4-es metszetek m eret et, s t. A sztenderd p elda, hogy 1 es 1000 k oz ott h any olyan sz am van, ami a 30-hoz nem relat v pr m. Mivel egy sz am pontosan akkor nem relat v pr m a 30-hoz, ha a 2, 3 vagy 5 pr mek valamelyik evel oszthat o, ez ert az 1 es 1000 k oz otti sz amok k oz ul a 2-vel, 3-mal ill. 5-tel oszthat ok sz amok halmaz anak uni oj anak elemsz am at kell meghat aroznunk. Ha vessz uk a az 500 p aros, 333 db 3-mal oszthat o es 200 db 5-tel oszthat o sz amot, akkor minden olyan sz amot k etszer sz amoltunk meg, ami k et pr mmel is oszthat o a 2, 3, 5 k oz ul. Ha teh at levonjuk a 166 db 6-tal, 100 db 10-zel ill. 66 db 15-tel oszthat o sz amot, akkor egyed ul a 33 db 30-cal oszthat o sz ammal van csak baj, amelyeket 3-szor sz amoltunk meg es 3szor vontunk le, teh at ezeket meg hozz a kell adni a v egeredm enyhez, ami ilyenform an (500 + 333 + 200 166 100 66 + 33)-nak ad odik. Ha azonban meg ertj uk rendesen mir ol van sz o, akkor a szita-formula bizony t asa b ar absztrakt, de j oval r ovidebb. A szita-formula bizony t asa. Tekints uk az A1 A2 . . . An halmazt, es legyen x ennek egy tetsz oleges eleme. A szita-formula igazol as ahoz mind ossze azt kell megmutatnunk, hogy x hozz aj arul asa ugyanannyi az 1.1 formula baloldal ahoz, mint a jobboldalhoz. A baloldal egyszer u: x-et pontosan egyszer sz amoltuk meg. Azt kell teh at igazolnunk, hogy x-et a jobboldalon osszess eg eben egyszer vessz uk gyelembe. Tegy uk fel teh at, hogy x k eppen k db Ai halmaznak eleme. Vil agos, hogy eppen t -f elek epp lehet az Ai -k k oz ul t k ul onb oz o x-t tartalmaz o halmazt kiv alasztani. Ez ert x hozz aj arul asa a jobboldalhoz eppen
k

(1)
i=1

i+1

k i

=1+
i=0

(1)

i+1

k i

=1
i=0

(1)i

k i

= 1 (1 1)k = 1 0 = 1 ,

amint azt a ll tottuk. (A harmadik egyenl os eg a binomi alis t etel miatt igaz.) 1.32. P elda A szita-formul aval meghat arozhatjuk azon permut aci ok sz am at, amelyek olyan sorrendnek felelnek meg, ahol egyik elem sem ott all, ahol az eredeti sorrendben allt. Legyen ugyanis a permut aland o elemek n sz ama r ogz tett, es jelentse Ai azon permut acioit az n elemnek, amelyek az i-dik elemet a hely en hagyj ak. Vil agos, hogy |Ai | = (n 1)!, 20

hisz az i-dikt ol k ul onb oz o n 1 elem egy permut aci oj ar ol van sz o. S ot, ha k k ul onb oz o Ai halmaz metszet et tekintj uk, akkor ez eppen azokat a permut aci okat tartalmazza, ahol a k adott elem a hely en van, azaz n k elemet permut alhatunk tetsz olegesen, gy a k -as metszet m erete pontosan (n k )!-nak ad odik. Ezek ut an u gy hat arozzuk meg a keresett permut aci ok sz am at, hogy lesz aml aljuk a komplementer halmazt, azaz mindazon permut aci okat, amelyek legal abb egy elemet helyben hagynak, m as sz oval meghat arozzuk az n eret et. A keresett i=1 Ai halmaz m mennyis eg teh at
n n

n!
i=1

Ai = n!
n

(1)
I {1,2,...,n}

|I |+1 i I

Ai = n!
k=1

(1)k+1
=I {1,2,...,n},|I |=k iI

Ai =

= n! +
k=1

(1)k

n n n n (n k )! = n! (n 1)! + (n 2)! (n 3)! + . . . = k 1 2 3 = n! 1 1 1 1 + + ... 0! 1! 2! 3! n! 1 e

Amit kaptunk, azt szokt ak n eha u gy fogalmazni, hogy ha a sz nh azi ruhat arban mindenki 1 v eletlenszer uen kap vissza egy kab atot, akkor kb e a val osz n us ege annak, hogy senki sem a saj at ruh aj at kapja. M as szavakkal, ha minden villamosm ern okhallgat o mikul as el ott ki uzza egy m asik hallgat o nev et a kalapb ol, akkor t obb, mint 60% val osz n us eggel legal abb egyvalaki saj at mag at lepi meg. Valami ert a skatulya elv is ebbe a t emak orbe tartozik, l assuk h at azt is. A skatulyaelvet a ltal aban csak k or ul rni szokt ak, valahogy u gy, hogy ha n dobozba t obb, mint n t argyat helyez unk, akkor lesz olyan doboz, amiben 1-n el t obb t argy van. A szerz onek sajnos epp a m ar kor abban emlegetett den ci o-t etel-bizony t as a vessz oparip aja, u gyhogy k ovetkezzen az egyesek sz am ara hajmereszt o formalizmus. 1.33. T etel (Skatulya-elv) Ha f : H K v eges halmazok k oz ott egy lek epez es es |K | < |H |, akkor l etezik H -nak k et egym ast ol k ul onb oz oh es h eleme u gy, hogy f (h) = f (h ) teljes ul. Bizony t as. Indirekt: ha f H b armely k et elem ehez k ul onb oz o K -beli elemeket rendel, akkor K -nak legal abb annyi eleme van, mint H -nak, ellentmond as. 1.34. P elda (1) Ha minden villamosm ern okhallgat o egy-egy 3-jegy u sz amz arral z arn aa biciklij et, akkor bizonyosan lenne k ozt uk k et olyan, akik egym as bicaj at haszn alhatn ak a saj at k odjukkal. (Bizony t as: t obb, mint 1000 hallgat o mindegyik ehez 1000 lehets eges sz amz ark od valamelyike tartozik.) 21

(2) Ha a1 , a2 , . . . , a100 eg esz sz amok, akkor kiv alaszthat o k oz ul uk n eh any u gy, hogy osszeg uk 100-zal oszthat o legyen. (Bizony t as: Tekints uk a bi := a1 + a2 + . . . + ai sz amokat. Ha valamelyik bi a 100 t obbsz or ose, k esz vagyunk. Ha nem, akkor a b1 , b2 , . . . , b100 sz amok k oz ul a skatulya-elv miatt lesz k et olyan, ami ugyanarra a k et jegyre v egz odik, mondjuk bi es bj , ahol i < j . Am ekkor a bj bi = ai+1 + ai+2 + . . . + aj sz am 100-zal oszthat o.) A skatulya-elv alkalmaz as aval eg eszen komoly t eteleket is bizony thatunk. Itt van mindj art egy p elda. 1.35. T etel (Erd os-Szekeres t etel) B armely k, n N eset en tetsz oleges nk +1 hossz u sz amsorozatban tal alhat o n-n el hosszabb n ovekv o vagy k -n al hosszabb cs okken o r eszsorozat. Bizony t as. Indirekt bizony tunk, tegy uk fel, hogy valamely n es k eset en van olyan nk +1 tag u sorozat, aminek se n + 1 tag u n ovekv o, se k + 1 tag u cs okken o r eszsorozata sincs. E sorozat x elem ehez rendelj unk hozz a azt az (n(x), c(x)) sz amp art, ahol n(x) a leghosszabb x-szel kezd od o monoton n oveked o r eszsorozat hossz at, m g c(x) a leghosszabb x-szel kezd od o monoton cs okken o r eszsorozat hossz at jelenti. Vil agos, hogy ha x es y a sorozatunk k ul onb oz o elemei, (mondjuk y az x-t k oveti), akkor x y eset en n(x) > n(y ), m g ha x y , akkor c(x) > c(y ) teljes ul. Ez azt jelenti, hogy a sorozat k ul onb oz o elemeihez k ul onb oz o sz amp arokat rendel unk. Mivel n(x) {1, 2, . . . , n} es c(x) {1, 2, . . . , k }, ez ert a sorozat elemeihez rendelt sz amp arok nk -f el ek lehetnek. Mivel nk + 1 taghoz rendelt unk sz amp art, ez ert k et k ul on obz o taghoz ugyanazt a p art kellett rendeln unk, ami lehetetlen. Az ellentmond as mutatja az indirekt feltev es helytelen volt at, ezzel pedig igazoltuk a t etelt. Az Erd os-Szekeres t etelre mutatunk egy m asik igen eleg ans, a skatulya-elvet nem haszn al o bizony t ast is. 2. bizony t as:. Legyen S0 az (a1 , a2 , . . . , ank+1 ) sorozat. Azt mondjuk, hogy egy S sorozat x eleme erdekes, ha az S sorozat x ut ani elemei k oz ul egyik sem kisebb x-n el. Vegy uk eszre, hogy egy sorozat erdekes elemei a sorozat monoton n oveked o r eszsorozat at alkotj ak. Az S0 sorozatb ol kiindulva deni aljuk az S1 , S2 , . . . r eszsorozatokat u gy, hogy Si+1 az a sorozat, amit u gy kapunk Si -b ol, hogy elhagyjuk Si erdekes elemeit. Ha valamelyik Si nek t obb, mint n erdekes eleme van, akkor ezek az elemek egy legal abb n + 1 hossz us ag u n ovekv o r eszsorozatot alkotnak az eredeti S0 sorozatban, es az t etel all t asa teljes ul. Ha ez nem t ort enik meg, akkor viszont mindig csak legfeljebb n elemet hagyunk el, es gy az Sk sorozat sem u at x1 az Sk egy eleme. Mivel x1 nem erdekes Sk1 res. Legyen teh x2 sem ben, ez ert van Sk1 -ben x1 ut an egy n ala kisebb x2 elem. Am erdekes Sk2 -ben, musz aj teh at Sk2 -ben x2 -t egy n ala kisebb x3 elemnek k ovetnie. Az x3 -b ol kapjuk az x4 , x5 , . . . elemeket, az utols o elem xk+1 lesz S0 -b ol. Mivel x0 , x1 , x2 , . . . , xk+1 az S0 egy monoton cs okken o r eszsorozata, a t etelt igazoltuk. 22

1.3. Koordin atageometria

Tudjuk, hogy a h aromdimenzi os t er pontjai egy ertelm uen jellemezhet ok egy val os sz amh armassal, m ar persze, amennyiben el ozetesen r ogz tett unk egy der eksz og u koordin atarendszert. Term eszetes k erd es, hogy hogyan jellemezhet ok k ul onf ele t erbeli alakzatok, illetve azok metszetei. T erbeli alakzatokon most a pontot, az egyenest es a s kot ertj uk. 1.36. Lemma Ha a P pont koordin at ai (x0 , y0 , z0 ), es O az orig o, akkor |OP |2 = x2 0 + 2 2 y0 + z0 . Bizony t as. Legyen P1 (x0 , y0 , 0) a P vet ulete az xy s kra, es legyen P2 (x0 , 0, 0) a P1 vet ulete az x tengelyre. Vil agos, hogy OP2 P1 es OP1 P der eksz og u h aromsz ogek, ez ert 2 2 2 2 2 2 2 Pitagorasz t etele szerint |OP1 | = |OP2 | + |P2 P1 | = x0 + y0 , ill. |OP | = |OP1 | + 2 2 2 2 2 + |P1 P |2 = x2 |P1 P | = x0 + y0 0 + y0 + z0 .
z y P (x0 , y0 , z0 ) O P1 (x0 , y0 , 0) x P2 (x0 , 0, 0)

A lemma seg ts eg evel jellemezhetj uk k et vektor mer olegess eg et. 1.37. T etel Legyenek P (x0 , y0 , z0 ) es Q(x1 , y1 , z1 ) a koordin atarendszer tetsz oleges pontjai, O pedig legyen az orig o. Ekkor OP OQ (x0 x1 + y0 y1 + z0 z1 = 0) . Bizony t as. OP es OQ pontosan akkor mer olegesek, ha az OP Q O-n al lev o sz oge 2 2 , ami Pitagorasz t etele szerint pontosan akkor teljes ul, ha |OP | + |OQ| = |P Q|2 . 2 Be rva a megfelel o koordin at akat, az el oz o lemma alapj an ez pontosan azt jelenti, hogy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 x0 + y0 + z0 + x1 + y1 + z1 = (x0 x1 ) +(y0 y1 ) +(z0 z1 )2 = x2 0 + x1 2x0 x1 + y0 + y1 2 2 2y0 y1 + z0 + z1 2z0 z1 teljes ul. Ez ut obbi pedig azzal ekvivalens, hogy x0 x1 + y0 y1 + z0 z1 = 0. Mi pedig eppen ezt akartuk bizony tani.
z y P (x0 , y0 , z0 ) O x Q(x1 , y1 , z1 )

1.38. Den ci o Ha S a h aromdimenzi os t er egy s kja, akkor az n vektort az S norm alvektor anak nevezz uk, ha n = 0 es n mer oleges minden S -beli vektorra. (A 0 jel ol es a 0 hossz us ag u nullvektort jelenti.) 1.39. T etel Legyen S a koordin atarendszer s kja, legyen P (x0 , y0 , z0 ) az S s k egy pontja, alvektora. Ekkor egy Q(x, y, z ) pont pontosan akkor van az n = (a, b, c) pedig S egy norm S s kban, ha ax + by + cz = ax0 + by0 + cz0 teljes ul. 23

Bizony t as. Q S n P Q = (x x0 , y y0 , z z0 ) 0 = a(x x0 ) + b(y y0 ) + c(z z0 ) ax + by + cz = ax0 + by0 + cz0 .

y z n = (a, b, c) P (xo , y0 , z0 ) S x

A fenti t etel mutatja az al abbi den ci o erv enyess eg et. 1.40. Den ci o Az n = (a, b, c) norm alvektor u P (x0 , y0 , z0 ) ponton atmen o s k norm alvektoros egyenlete ax + by + cz = konst, ahol konst = ax0 + by0 + cz0 . anyvektora, ha v = 0 es v 1.41. Den ci o Ha e egy egyenes, akkor a v vektor az e ir e.

Tetsz oleges e egyenest egy ertelm uen meghat aroz, ha megadjuk egy pontj at es e egy ir anyvektor at. anyvektor u e egyenes egy 1.42. Meggyel es Legyen P (x0 , y0 , z0 ) a v = (v1 , v2 , v3 ) ir pontja. Ekkor Q e R : OQ = OP + v (x, y, z ) = (x0 , y0 , z0 ) + (v1 , v2 , v3 ) x = x0 + v1 y = y0 + v2 z = z0 + v3 .
v = (v1 , v2 , v3 ) y z P (x0 , y0 , z0 ) x

(1.2)

1.43. Den ci o A (1.2) felt etelrendszert az e egyenes param eteres egyenletrendszer enek nevezz uk. Vizsg aljuk meg a (1.2) egyenletrendszert. Ha az ir anyvektor egyik koordin atas kkal sem p arhuzamos, azaz v1 v2 v3 = 0, akkor az al abbi ekvivalens form at kapjuk: = x x0 y y0 z z0 = = . v1 v2 v3

Ha v -nek pontosan egy koordin at aja 0 (mondjuk v3 ), akkor az egyenletrendszer a = y y0 x x0 = v1 v2 24 z = z0

alakot olti. V eg ul ha az ir anyvektor valamelyik (mondjuk az x) koordin atatengellyel p arhuzamos (azaz v2 = v3 = 0), akkor a = x x0 v1 y = y0 , z = z0

alakot kapjuk. Vegy uk eszre, hogy a fenti h arom eset mindegyik ere igaz, hogy az egyenest k et s k egyenlet enek egy uttes teljes ul ese rja le, a param eterrel nem foglalkozunk.

25

2. fejezet Line aris algebra

2.1. Vektorterek
2.1. Den ci o A V halmazt R feletti vektort ernek mondjuk ( es R elemeit skal aroknak nevezz uk), ha (1) (V, +) kommutat v csoport, azaz az osszead asra az al abbi azonoss agok igazak u, v, w V eset en ( o1) u + (v + w) = (u + v ) + w, ( o2) u + v = v + u, ( o3) l etezik 0 V : u + 0 = u u U -ra, ( o4) u U -ra l etezik egy u V , amire u + (u) = 0 . (2) A skal arral val o szorz asra a szorz asaxi om ak teljes ul es et kiv anjuk meg: , R, (, R) u, v V (sz1) ( + )u = u + u, (sz2) (u + v ) = u + v , (sz3) ()u = (u), (sz4) 1u = u 2.2. Megjegyz es Az ( o4) felt etelben szerepl o u vektort az u vektor ellentettj enek h vjuk.
2.3. Megjegyz es A fenti den ci o val oj aban a val os vektort er den ci oja. Ha az R halmaz helyett Q vagy C allna, akkor besz elhetn enk racion alis ill. komplex vektort err ol. A vektort er skal arjait ol az elv ar as, hogy rajtuk legyen egy osszead as es egy szorz asm uvelet, mellyel u .n. testet alkotnak. A testekkel k es obb foglalkozunk, itt elegend o a val os vektorterekre koncentr alni.

2.4. P elda (1) R ( es minden test) vektort er onmaga felett. (2) A s kbeli (t erbeli) helyvektorok vektorteret alkotnak R felett a szok asos vektor osszead asra es skal arral val o szorz asra. (3) A val os sz amokb ol alkotott n hossz u sorozatok is vektorteret alkotnak R felett, ahol (x1 , x2 , . . . , xn ) + (y1 , y2 , . . . , yn ) = (x1 + y1 , x2 + y2 , . . . , xn + yn ), illetve (x1 , x2 , . . . , xn ) = (x1 , x2 , . . . , xn ). A nullvektor az csupa-0 sorozat, az ellentett a (1)-szeresek sorozata. 26

(Vil agos, hogy az (1) ill. (2) p eld ak a (3) speci alis esetei n = 1 ill. n = 2, 3 eset en.)

(4) Az n k m eret u (val os) m atrixok is vektorteret alkotnak R felett, ha az osszead ast elemenk ent, a skal arral val o szorz ast pedig az osszes m atrixelem v egigszorz asak ent ertelmezz uk. A nullvektor az azonosan 0 m atrix, az ellentett az elemenk ent (1)-gyel v egigszorzott m atrix.
Az n = 1 eset epp az el oz o p eld at adja.

(5) A val os polinomok is vektorteret alkotnak R felett, a legfeljebb n-edfok u polinomok szint en. Nullvektor az azonosan 0 polinom, ellentett a (1)-szeres. (6) A val os sz amok mindegyik ehez egy val os sz amot rendel o (f : R R t pus u) f uggv enyek R felett vektorteret alkotnak, ahol az osszead as az (f + g )(x) := f (x) + g (x), a skal arral szorz as pedig a ( f )(x) := f (x) azonoss aggal ertelmezhet o. Nullvektor az azonosan 0 lek epez es, ellentett pedig a f uggv eny (1)-szerese. 2.5. T etel Ha V egy val os vektort er, akkor teljes ulnek az (1) 0 = 0 (2) 0v = 0 v V , (3) (1)v = v v V , (4) v = 0 ( = 0 vagy v = 0) azonoss agok. R,

Bizony t as. (1): Vil agos, hogy 0 = 0 + 0. Mindk et oldalt -val megszorozva azt kapjuk, hogy 0 = (0 + 0) = 0 + 0. Mindk et oldalhoz a 0 vektor (0) ellentettj et hozz aadva ad odik, hogy 0 = (0) + 0 = (0) + (0 + 0) = ((0) + 0) + 0 = 0 + 0 = 0, es eppen ezt kellett igazolnunk. (2): Hasonl oan j arunk el, csak a vektor es skal ar szerepet cser el. Mivel 0 = 0 + 0, ez ert v -t megszorozva ezzel az egyenl os eg fennmarad: 0v = (0 + 0)v = 0v + 0v . Most mindk et oldalhoz hozz aadhatjuk a 0v vektor (0v ) ellentettj et, azaz 0 = (0v ) + 0v = (0v ) + (0v + 0v ) = (0v + 0v ) + 0v = 0 + 0v = 0v , gy ozt unk. (3): Az el oz oek szerint 0 = 0v = (1 1)v = 1v + (1)v = v + (1)v , gy mindk et oldalhoz v -t adva v = v + 0 = v + (v + (1)v ) = (v + v ) + (1)v = 0 + (1)v = (1)v ad odik, es nek unk ezt kellett igazolnunk. (4): L attuk, hogy = 0 ill. v = 0 eset en v = 0. Tegy uk fel most, hogy v = 0, es 1 1 1 = 0. Azt kell igazolnunk, hogy v = 0. Tess ek: 0 = 0 = (v ) = ( )v = 1v = v . 2.6. Megjegyz es A 2.5. T etel (3) es (4) r esz enek bizony t as ahoz sz uks eg volt az (sz4) axi om ara is. Ha ennek az axi om anak nem kellenne teljes ulni, akkor m odos thatn ank egy tetsz oleges vektort eren a skal arral val o szorz ast u gy, hogy v := 0 teljes ulj on minden R es minden v V eset en. Az gy kapott nem t ul izgalmas strukt ura az (sz4) kiv etel evel minden vektort eraxi om at teljes t. 2.7. Den ci o A W V r eszhalmaz a V val os vektort er altere, ha W is val os vektort er a V vektort er m uveleteire. Jel ol ese: W V . Trivi alis alt er alatt mag at a V vektorteret, ill. az egyed ul a 0-b ol all o alteret ertj uk. 27

2.8. P elda (1) A s kbeli helyvektorok alkotta vektort ernek alterei a trivi alis altereken k v ul u gy kaphat oak, hogy tekint unk egy orig on atmen o e egyenest, es pontosan azon vektorok lesznek az alt erben, melyek e-re illeszkednek. (2) A 2 3-as m atrixok k oz ott alteret alkotnak azok a m atrixok, amelyek els o sor aban all o elemek osszege 0. (3) A legfeljebb 10-edfok u val os polinomok vektorter enek alter et alkotj ak azok a polinomok, amelyekben csak olyan tagok szerepelnek, amelyeknek a kitev oje pr mhatv any ( es persze legfeljebb 10-edfok uak). Ebb ol az alt erb ol egy polinom pl a p(x) = 24x2 x3 + 4x7 . 2.9. T etel Ha V vektort er, akkor = W V pontosan akkor altere V -nek, ha z art a vektor osszead asra es a skal arral val o szorz asra. Bizony t as. Vil agos, hogy ha W alt er, akkor sem a vektor osszead as, sem a skal arral val o szorz as nem vezethet ki W -b ol. Az el egs egess eghez gyelj uk meg, hogy a m uveletek z arts ag ab ol azonnal ad odnak az ( o1, o2), ill. az (sz1, sz2, sz3, sz4) axi om ak, gy csup an ( o3, o4)-t kell ellen orizni. Mivel = W , ez ert l etezik egy w W , ahonnan w = (1)w W a skal arral szorz as z arts aga miatt. Innen pedig 0 = w + (w) W , teh at ( o3, o4) is teljes ul.
t 2.10. All as Ha U, W V alterek, akkor U W V , azaz alterek metszete alt er. Ez v egtelen sok alt erre is igaz, azaz ha U V minden I eset en (ahol I ak ar v egtelen halmaz is lehet, akkor en alt er. I U V szint Bizony t as. A m uveletz arts agot kell ellen orizni. Ha u, v U W , akkor u, v U , ez ert u + v U es u, v V gy u + v V , azaz u + v U W . Ha pedig R, akkor u U miatt u U es u V miatt u W , ez ert u U W . A v egtelen v altozathoz u, v I U ) eset en u, v U miatt u + v U teljes ul minden I -re, ez ert u + v I U . Tetsz oleges R eset en pedig u U miatt u U teljes ul minen I -re, ez ert u I U ad odik ha u I U .

2.11. Den ci o Legyen V val os vektort er. A v1 , v2 , . . . vn vektorok line aris kombin aci oja n n aris a i=1 i vi = 1 v1 + 2 v2 + . . . + n vn vektor osszeg, ahol i R. A i=1 i vi line kombin aci o trivi alis, ha i = 0. 2.12. Den ci o Azt mondjuk, hogy a v V vektort gener alja a V vektort er U r eszhalmaza, ha v el o all U n eh any (v eges sok) vektor anak line aris kombin aci ojak ent. (Azaz, ha l etezik egy n N sz am, es l eteznek u1 , u2 , . . . , un U vektorok u gy, hogy v = n i=1 i ui teljes ul alkalmas i -ket v alasztva.) Az U r eszhalmaz gener alta vektorok halmaz at U jel oli. Egy g1 , g2 , . . . gn v eges vektorrendszer altal gener alt vektorok halmaz at g1 , g2 , . . . gn vel jel olj uk. Az U V halmaz gener alja a W V alteret, ha minden vektor at gener alja, azaz, ha W U . Ha ezen t ul m eg U W is teljes ul, akkor U -t a W gener atorrendszer enek mondjuk.

28

A line aris kombin aci o val oj aban annak a t enynek pontos le r asa, hogy vektorok egy adott U halmaz ab ol a vektort er m uveleteinek seg ts eg evel hogyan lehet el oa ll tani egy u jabb v vektort. Ilyenform an U nem m as, mint mindazon v vektorok halmaza, amelyeket megkaphatunk az U elemeib ol a vektort er m uveleteinek alkalmaz as aval. Ezen szeml elet szerint U bizonyosan z art a m uveletekre, gy kor abbi t etel szerint alt er. Ezt be is bizony tjuk az al abbiakban. 2.13. T etel Tetsz oleges vektorrendszer altal gener alt vektorok alteret alkotnak, azaz U V b armely U V eset en. Bizony t as. A m uveletekre val o z arts agot kell ellen orizn unk, azaz, hogy U n eh any elem enek egy line aris kombin aci oj at a skal arral megszorozva line aris kombin aci ot kapunk, illetve, hogy k et line aris kombin aci o osszege is line aris kombin aci o. Az els o esetben legyen n v := i=1 i ui , ekkor v = (1 u1 + 2 u2 + . . . n un ) = 1 u1 + 2 u2 + . . . + n un = n oban line aris kombin aci o. Az osszeg eset en legyen v = n i=1 i ui , ami val i=1 i ui az m asik line aris kombin aci o, ahol a gener al o ui vektorok k oz ul egyik, ill. w = i=k i ui a m n eh anyat esetleg a v es a w el oa ll t as ahoz is felhaszn altunk, n eh anyat pedig esetleg csak az egyikhez. Az adott el o all t ashoz fel nem haszn alt ui -k egy utthat oj at 0-nak v alasztva m m uak. Ekkor a linefeltehet o, hogy az el o all t asaink v = i=1 i ui ill. w = i=1 i ui alak a ris kombin aci ok atrendez es evel (az ( o1, o2) illetve az (sz1) axi om ak felhaszn al as aval) a m m m odik, ami szint en egy line aris v + w = i=1 i ui + i=1 i ui = i=1 (i + i )ui alak ad kombin aci o, es ilyenform an v + w U . 2.14. Den ci o A v1 , v2 , . . . , vn vektorrendszer (line arisan) f uggetlen, ha csak a trivi alis n line aris kombin aci ojuk all tja el o a 0-t, azaz, ha i=1 i vi = 0 i = 0. A fenti rendszer (line arisan) osszef ugg o, ha nem line arisan f uggetlen, azaz, ha a 0 el o all nemtrivi alis n v = 0 , e s = 0 valamely i -re. line aris kombin aci ok ent is: i i=1 i i 2.15. Megjegyz esek 1. A 2.14. Den ci ohoz teljesen hasonl oan deni alhat o egy U V r eszhalmaz line aris f uggetlens ege is, de mi megel egsz unk a fentivel annak ok an, hogy csak olyan vektorterekkel fogunk r eszletesebben foglalkozni, amelyekben minden line arisan f uggetlen halmaz v eges. (M as sz oval: a sz amunkra erdekes vektorterek b armely v egtelen halmaza line arisan o sszef u gg o .) 2. Nem gy ozz uk el egszer hangs ulyozni, hogy a line aris f uggetlens eg nem egy vektor tulajdons aga, hanem vektorok egy halmaz ar ol lehet eld onteni, hogy f uggetlen-e vagy sem. A gyors vizsg az as egy lehets eges m odja a k ovetkez o kijelent es: Ha az u line a risan f uggetlen vektor es a v is line arisan f uggetlen, akkor az u es v vektorok line a risan f uggetlenek. (Eppens eggel egyelem u halmazokr ol is besz elhet unk, es ebben a tekintetben mondhatjuk, hogy a {v } halmaz pontosan akkor line arisan f uggetlen, ha v = 0.)

29

3. Igaz viszont az az all t as, hogy ha vektorok egy rendszere line arisan f uggetlen, akkor ennek a rendszernek b armely r eszhalmaza szint en line arisan f uggetlen rendszert alkot. t 2.16. All as A v1 , v2 , . . . , vn vektorrendszer pontosan akkor f uggetlen, ha egyik vk sem all el o a marad ek vj vektorok line aris kombin aci ojak ent. Bizony t as. Vil agos, hogy ha vk = i=k i vi , akkor a 0 = i=k i vi + (1) vk egy nemtrivi alis line aris kombin aci o, hiszen vk egy utthat oja 1. Ha teh at vk el oa ll line aris kombin aci ok ent, akkor a rendszer osszef ugg o. M asfel ol, ha {v1 , v2 , . . . , vn } osszef ugg o, azaz nem line arisan f uggetlen, akkor a 0 el oa ll nemtrivi alis line aris kombin aci ok ent, pl. 0= n v alakban, ahol (mondjuk) = 0. Ekkor a trendez e ssel v = k k k i=1 i i i=k i vi , i 1 odik, ami epp vk el oa ll t asa a marad ek ahonnan vk = k i=k i vi = i=k k vi ad vektorok line aris kombin aci ojak ent. 2.17. Den ci o A {b1 , b2 , . . . , bn } vektorrendszer a V vektort er b azisa, ha line aris f uggetlen es egy uttal V gener atorrendszere. 2.18. T etel A {b1 , b2 , . . . , bn } pontosan akkor b azisa V -nek, ha v V egy ertelm uen all el o a bi -k line aris kombin aci ojak ent. Bizony t as. Tegy uk fel, hogy {b1 , b2 , . . . , bn } b azis. Ekkor V minden vektora el o all linea ris kombin aci ok ent, hiszen a b azis gener atorrendszer. Azt kell l atnunk, hogy a line aris n n kombin aci ok ent t ort en o fel r as egy ertelm u. Tegy uk fel, hogy v = i=1 i bi = i=1 i bi n n b k et fel r as. Ekkor a trendez essel 0 = n i=1 (i i )bi , ahonnan i=1 i bi = i=1 i i a bi f uggetlens ege miatt i i = 0 k ovetkezik minden i-re. Eszerint 1 = 1 , 2 = 2 , . . . , n = n , teh at a fel r as csakugyan egy ertelm u. Most tegy uk fel, hogy a V b armely eleme egy ertelm uen a ll that o el o a b1 , b2 , . . . , bn vektorok line aris kombin aci ojak ent. E vektorok teh at gener atorrendszert alkotnak, csak a line aris f uggetlens eget kell ellen orizni. Ha line arisan osszef ugg oek lenn enek, akkor valamelyik uk (mondjuk bk ) el o allna marad ek vektorok line aris kombin aci ojak ent, de ez ellentmond as, ugyanis bk nem a llna el o egy ertelm uen, hisz bk = 1 bk egy, az eml tett ol k ul onb oz o el oa ll t as lenne. 2.19. Den ci o Az u V vektor B = {b1 , b2 , . . . , bn } b azis szerinti koordin at ai 1 , 2 , . . . , n , ha u =
n i=1 1 . . . n

i bi . Az u B szerinti koordin atavektora az [u]B :=

oszlopvektor.

2.20. Meggyel es Erdemes ut anagondolni, hogy ha B a V vektort er b azisa, u, v V es R, akkor [u + v ]B = [u]B + [v ]B ill. [u]B = [u]B . 2.21. Den ci o A V vektort er dimenzi oja a V egy tetsz oleges B b azis anak elemsz ama. 30

2.22. T etel (Kicser el esi t etel) Ha F = {f1 , f2 , . . . , fn } V f uggetlen es G = {g1 , g2 , . . . , gk } V gener alja V -t, akkor tetsz oleges fi -hez (i = 1, 2, . . . , n) l etezik gj (j = 1, 2, . . . , k ) u gy, hogy F \ {fi } {gj } f uggetlen. Bizony t as. Indirekt bizony tunk, azaz feltessz uk, hogy valamelyik fi -hez nem l etezik gj . R ogz ts uk ezt az fi -t, es vizsg aljuk meg, mit jelent az, hogy F \ {fi } {gj } nem line arisan f uggetlen. Mivel F \ {fi } line arisan f uggetlen, ez ert ha F \ {fi } {gj } egy nemtrivi alis line aris kombin aci oja 0-t ad, akkor gj egy utthat oja nemnulla, azaz gj el oa ll that o az F \ {fi }-beli vektorok line aris kombin aci ojak ent. Ez minden gj vektorra igaz, teh at g1 , g2 , . . . gk F \ {fi } . Ekkor azonban a gj -k a ltal gener alt vektorokat is gener alj ak az F \ {fi }-beli vektorok (hiszen a gener alt alt er z art a m uveletekre, gy a line aris kombin aci ora is), teh at fi g1 , g2 , . . . gk F \ {fi } , ahol az els o rel aci o a gj -k gener atortulajdons ag ab ol ad odik. Azt kaptuk, hogy fi -t gener alj ak a marad ek F -beli vektorok, ami ellentmond F f uggetlens eg enek. 2.23. K ovetkezm eny Ha f1 , f2 , . . . fn line arisan f uggetlenek es a g1 , g2 , . . . gk vektorok gener alj ak V -t, akkor n k . Bizony t as. A kicser el esi t etel altal biztos tott m odon (teh at a f uggetlens eg megtart as aval) cser elj uk ki sorban az f1 , f2 , . . . , fn vektorokat egy-egy gj -re. Az fn cser eje ut an egy olyan n vektorb ol a ll o, line arisan f uggetlen rendszert kapunk, amiben minden fi helyett egy-egy gj a ll. Ha k et k ul onb oz o fi hely ere is ugyanaz a gj ker ul, akkor a kapott rendszer nem lesz f uggetlen: az egyik gj -nek 1, a m asiknak 1 egy utthat ot adva (a t obbit pedig 0-nak v alasztva) egy 0-t ad o nemtrivi alis, line aris kombin aci ot kapn ank. Teh at a becser elt gj -k mindegyike k ul onb oz o, gy a gj -k sz ama legal abb akkora, mint az fi -k e. 2.24. K ovetkezm eny Vektort er b armely k et b azisa azonos elemsz am u. A dimenzi o fogalma j oldeni alt. Bizony t as. Legyenek B1 es B2 a V t er b azisai. Mivel B1 f uggetlen, es B2 gener atorrendszer, ez ert az el oz o k ovetkezm eny miatt |B1 | |B2 |. B2 f uggetlens eg eb ol es B1 gener atortulajdons ag ab ol pedig |B2 | |B1 | ad odik, ahonnan az a ll t as r ogt on k ovetkezik.
2.25. Megjegyz es Jegyezz uk meg, hogy a fent kimondott all t asok olyan vektorterekre vonatkoznak, amelyek v egesen gener altak, azaz l etezik v eges gener atorrendszer uk. Nem minden vektort er ilyen: nem v egesen gener alt pl a val os polinomok vektortere, vagy az azt alt erk ent tartalmaz o val os f uggv enyek vektortere sem. B ar a nem v egesen gener alt vektorterek matematik aja legal abb olyan erdekes, mint a v egesen gener altak e, mi megel egsz unk azzal, hogy a tov abbiakban csak az ut obbi t pus uakkal foglalkozunk. ( Igy pl. a b azis mindig egy v eges halmazt fog jelenteni.)

2.26. T etel Ha F V f uggetlen es a G V halmaz gener alja a V (v egesen gener alt) vektorteret, akkor l eteznek F B1 ill. B2 G b azisok. M as sz oval: ha a V vektort er v egesen gener alt, akkor tetsz oleges line arisan f uggetlen r eszhalmaz kiterjeszthet o a teljes t er egy b azis av a, ill. tetsz oleges gener atorrendszer tartalmaz egy b azist. 31

Bizony t as. Legyen G = {g1 , g2 , . . . , gk } a V vektort er egy v eges gener atorrendszere. H zlaljuk fel az F halmazt u gy, hogy egyes evel megpr ob aljuk G soron k ovetkez o elem et hozz avenni a m ar eddig felh zlalt halmazhoz, arra u uk be gyelve, hogy csak akkor vessz az aktu alis gj -t, ha a keletkez o halmaz ez altal line arisan f uggetlen marad. Legyen B1 az osszes G -beli ellen orz ese ut an kapott felh zlalt halmaz. Vil agos, hogy F B1 , tov abb a, hogy B1 f uggetlen. Azt kell csup an igazolni, hogy B1 gener alja V -t. Ez abb ol k ovetkezik, hogy B1 gener alja a G gener atorrendszer minden elem et. Ha ugyanis gj B1 , akkor ez vil agos, k ul onben pedig gj ellen orz esekor egy f uggetlen rendszerb ol line arisan o ugg ot sszef kaptunk gj hozz av etel evel, teh at gj m ar el o allt egyszer az aktu alis f uggetlen halmaz elemeinek line aris kombin aci ojak ent. Igy el oa ll a kib ov tett B1 halmaz elemeinek line aris kombin aci ojak ent is. M arpedig, ha B1 a G minden elem et gener alja, akkor minden G a ltal gener alt vektort is gener al, azaz a teljes vektort er gener atorrendszer et kaptuk. A B2 b azis el oa ll t as ahoz v alasszuk ki G egy tetsz oleges nemnulla elem et, mondjuk b1 -t. Ha b1 = V , akkor k esz vagyunk, hisz m aris tal altunk egy b azist. Tegy uk fel, hogy G-b ol m ar kor abban kiv alasztottuk a b1 , b2 , . . . , bl line arisan f uggetlen elemeket. Ha b1 , b2 , . . . , bl = V , akkor k esz vagyunk, hisz egy line arisan f uggetlen gener atorrendszert tal altunk. Egy ebk ent b1 , b2 , . . . , bl = V = G , teh at l etezik G-nek olyan eleme (mondjuk bl+1 ), ami nem a ll el o a b1 , b2 , . . . bl elemek line aris kombin aci ojak ent. A line aris f uggetlens egre kor abban bizony tott o sszef u gg e s alapj a n ekkor b , b , . . . , bl , bl+1 is 1 2 line arisan f uggetlen lesz. Mivel G a V t er egy k -elem u gener atorrendszere, minden linea risan f uggetlen rendszer legfeljebb k -elem u lehet, teh at a fenti b ov t est legfeljebb k -szor tudjuk megtenni. Eszerint legk es obb a k -dik l ep esben a bi vektorok gener alj ak a teljes V teret, azaz megkaptunk egy B2 G b azist.
t 2.27. All as (1) U V dim U dim V . (2) Az al abbi 5 all t as ekvivalens. (a) dim V = n (b) n-elem u f uggetlen, es minden n-elem u f uggetlen b azis (c) n-elem u gener atorrendszer, es minden n-elem u gener atorrendszer b azis (d) n-elem u f uggetlen, es b armely (n + 1) vektor osszef ugg o (e) n-elem u gener atorrendszer, es (n 1) elem u gener atorrendesz. Bizony t as. (1): Legyen B az U alt er egy b azisa. Mivel B f uggetlen V -ben, ez ert B kieg esz thet o V b azis av a, teh at V b azis anak legal abb annyi eleme van, mint U - enak. (2): (a) (b): Ha dim V = n, akkor l etezik n-elem u b azis, ami egy n-elem u line arisan f uggetlen gener atorrendszer. L etezik teh at n-elem u f uggetlen. Ha F egy n-elem u f uggetlen, akkor l etezik F -t tartalmaz o b azis, de a b azisok elemsz am anak egyenl os ege miatt ez csak F lehet. (b) (c): L etezik n-elem u f uggetlen, gy minden gener atorrendszer legal abb n-elem u. Mivel l etezik n-elem u b azis, ez ert ha G egy n-elem u gener atorrendszer, akkor b armely G altal tartalmazott b azis is n-elem u, teh at az csakis G lehet. (c) (d): L etezik n-elem u gener atorrendszer, ez ert nem l etezhet legal abb (n + 1)-elem u f uggetlen. Azt is tudjuk, hogy l etezik n-elem u b azis, ami egy uttal egy n-elem u f uggetlen. (d) (e): Mivel van n-elem u f uggetlen, minden gener atorrendszer is legal abb n-elem u. Ha pedig G egy gener atorrendszer, akkor az altala tartalmazott b azis nem lehet legal abb (n + 1)-elem u, hisz b armely n + 1 elem osszef ugg o.

32

(e) (a): A vektort er dimenzi oja nem m as, mint egy olyan gener atorrendszer enek elemsz ama, amely gener atorrendszer nem tartalmaz val odi r eszhalmazk ent gener atorrendszert. Az (e) felt etel szerint ez csakis n lehet.

2.2. Line aris egyenletrendszerek

Egy k egyenletb ol all o, n-ismeretlenes line aris egyenletrendszer alatt k olyan egyenletet ert unk, melyek mindegyike n r ogz tett ismeretlen konstansszorosait, konstansokat es ezek osszeg et (ill. k ul onbs eg et) tartalmazza. Megtehetj uk, hogy minden egyes egyenletet rendez unk, azaz baloldalra gy ujtj uk az ismeretlent tartalmaz o tagokat, ezeket a benn uk szerepl o ismeretlenek egy r ogz tett sorrendj eben rjuk fel, es jobbra rendezz uk a konstansokat. Ez altal a line aris egyenletrendszer egy rendezett alakj at kapjuk. Ebben az alakban szerepl o egy utthat ok es konstansok egy t abl azatba rendezhet oek. Ezek alkotj ak az abr an is jelzett kib ov tett egy utthat om atrix ot. 2.28. Den ci o A kib ov tett egy utthat om atrixot l epcs os alaku nak nevezz uk, ha (1) minden sor aban az els o nemnulla elem 1 (a l epcs os alakban ezeket a m atrixelemeket nevezz uk vez eregyeseknek), ill. (2) b armely vez eregyesre igaz, hogy tetsz oleges felette all o sorban van a vizsg alt vez eregyest ol balra vez eregyes.
Ugy is deni alhat oak a l epcs os alak u m atrixok, mint mindazon m atrixok, amelyek megkaphat ok valamely k N eset en egy elfajul o k 0 m eret u m atrixb ol kiindulva az al abbi k et l ep es tetsz oleges sorrendben t ort en o, tetsz olegesen sokszori ism etelt alkalmaz as aval. (1): egy M m atrixhoz baloldalt hozz avesz unk egy csupa0 oszlopot, ill. (2): egy M m atrixhoz balr ol hozz avesz unk egy csupa0 oszlopot, majd a kib ov tett m atrix tetej ere egy 1-gyel kezd od o (egy ebk ent tetsz oleges) sort biggyeszt unk.

Az al abbi a bra szeml elteti a fenti den ci okat. Line aris egyenletrendszer (kib ov tett) egy utthat om atrix
0 1,1 x1 + 1,2 x2 + . . . + 1,n xn = b1 2,1 x1 + 2,2 x2 + . . . + 2,n xn = b2 . . . k,1 x1 + k,2 x2 + . . . + k,n xn = bk 0 B B B @ 1,1 2,1 . . . k,1 1,2 2,2 . . . k,2 ... ... 1,n 2,n . . . k,n b1 b2 . . . bk 1 C C C A B B B B B B B 0 B B @

l epcs os alak
1... 1... 1... 0 1... 0...0 .. . 0...0 1 C C C C C . C . . C C C A

...

2.29. Den ci o A reduk alt l epcs os alak (RLA) olyan l epcs os alak, aminek minden vez eregyes ere igaz, hogy az adott vez eregyes az egyed uli nemnulla elem a saj at oszlop aban, m as sz oval a vez eregyesek felett is csak 0-k allhatnak. 2.30. Den ci o Azt mondjuk, hogy (s1 , s2 , . . . , sn ) megold asa a fenti line aris egyenletrendszernek, ha az x1 = s1 , x2 = s2 , . . . , xn = sn helyettes t es az egyenletrendszerben szerepl o osszes egyenl os eget igazz a teszi. A line aris egyenletrendszer egy ertelm uen megoldhat o, ha pontosan egy megold asa van. 33

C elunk egy olyan m odszer keres ese, aminek seg ts eg evel egy line aris egyenletrendszerr ol eld onthet o, hogy l etezik-e megold asa, ha l etezik, akkor pedig a megold as(ok) k onnyen megtal alhat o(ak). Els o meggyel es unk, hogy ha egy line aris egyenletrendszer kib ov tett egy utthat om atrixa RLA, akkor a megold as pofonegyszer u. Nem a rt az ert egy den ci o. 2.31. Den ci o Ha a kib ov tett egy utthat om atrix RLA akkor a line aris egyenletrendszer azon ismeretlenjeit, amelyekhez tartoz o oszlopban nincs vez eregyes, szabad param etereknek h vjuk. Ha egy l epcs os alak u kib ov tett egy utthat om atrixnak az utols o ( kib ov t o) oszlop aban van vez eregyes, akkor azt a sort tilos sornak nevezz uk. Ha a kib ov tett egy utthat om atrix nem felt etlen ul l epcs os alak u, akkor tilos sor alatt olyan sort ert unk, amiben az utols o nemnulla elem kiv etel evel csupa 0 all. 2.32. Meggyel es (1) A tilos sor egy olyan egyenletnek felel meg, ami az ismeretlenek 0-szorosainak osszeg et egy nemnulla sz ammal teszi egyenl ov e. Vil agos, hogy ha a kib ov tett egy utthat om atrixnak van tilos sora, akkor az adott line aris egyenletrendszernek nem lehet megold asa. (2) Ha a RLA-nak nincs tilos sora, akkor a m atrix altal reprezent alt egyenletek mindegyike vagy a 0 = 0 egyenlet, vagy pedig olyan egyenlet, ami egy vez eregyesnek megfelel o ismeretlen es szabad param eterek vmilyen egy utthat os osszeg et egy konstanssal teszi egyenl ov e. Ez az egyenlet a vez eregyesnek megfelel o ismeretlen egy ert ekad as anak is tekinthet o. 2.33. P elda Tegy uk fel, hogy a kib ov tett egy utthat om atrix a reduk alt l epcs os alakja a jobboldali abr an l athat o. Ekkor z es u a szabad param eterek, a megold as pedig z, u R tetsz oleges, x = 6 + 3z 2u, y = 2 4u es v = 7.
x 1 0 0 0 y 0 1 0 0 z 3 0 0 0 u 2 4 0 0 v 0 0 1 0 6 2 7 0

2.34. K ovetkezm eny Ha a kib ov tett egy utthat om atrix RLA, akkor pontosan akkor van megold asa az egyenletrendszernek, ha nincs tilos sor, azaz nem szerepel vez eregyes az utols o oszlopban. Ebben az esetben a szabad param eterek tetsz oleges v alaszt as ahoz egy ertelm uen l etezik az egyenletrendszernek megold asa. A tov abbiakban teh at az a c elunk, hogy a kib ov tett egy utthat om atrixot reduk alt l epcs os alakra hozzuk, m egpedig olyan oper aci ok seg ts eg evel, amelyek a megold asok halmaz at nem v altoztatj ak meg. Miel ott azonban megadn ank a sz oban forg o a talak t asokat, saj at haszn alatra r ogz t unk n eh any m atrixokkal kapcsolatos praktikus jel ol est. Ha egy M m atrixnak k sora es n oszlopa van, akkor azt mondjuk, hogy M egy k n m eret u m atrix. Rkn a val os, k n-es m atrixok halmaz at jel oli. (Ha R helyett C-t runk, akkor komplex m atrixokr ol besz el unk. Minden, amit ebben a szakaszban elmondunk, komplex m atrixokra ill. komplex egy utthat os line aris egyenletrendszerekre is igaz. S ot: 34

racion alisakra is.) Ha M egy m atrix, akkor Mi jel oli az M m atrix i-dik sor at, M j a j -dik j oszlop at, Mi pedig az (i, j ) poz ci oban a ll o elem et. 2.35. Den ci o A kib ov tett egy utthat om atrix elemi sorekvivalens a talak t asai az al abbiak: (1) k et sor felcser el ese, (2) valamely sor elemeinek egy = 0 sz ammal t ort en o v egigszorz asa, ill. (3) valamely sornak egy m asik sorhoz val o (elemenk enti) hozz aad asa. (4) (valamely sor konstansszoros anak hozz aad asa egy m asik sorhoz) (5) (csupa 0-sor elhagy asa) A (4) es (5) atalak t asok az ert szerepelnek z ar ojelben, mert a hagyom anyos fel ep t esben azokat is elemi sorekvivalens a talak t asnak tekintj uk. Nek unk a tov abbiakban azonban elegend o az (1-3) atalak t asokra szor tkozni. Figyelj uk meg ugyanis, hogy a (4) a talak t as megkaphat o egy (2) egy (3) es egy (2) a talak t as egym asut anjak ent. Az (5) a talak t as elhagy asa pedig csak a 0-sorok cipel es et eredm enyezi, komoly k art nem okoz. 2.36. Meggyel es Ha A az A m atrixb ol az (1-4) elemi sorekvivalens atalak t asok egym asut anj aval kaphat o, akkor A is megkaphat o A -b ol az (1-4) atalak t asok seg ts eg evel. Bizony t as. L attuk, hogy (4) megkaphat o (2) es (3) seg ts eg evel, ez ert elegend o az (1-3) a talak t asokra bizony tani. S ot, elegend o csak azt igazolni, hogy ha A az A-b ol egyetlen a talak t assal keletkezik, akkor az visszaalak that o. Az (1) sorcser en el ez vil agos, hisz m eg egyszer elv egezz uk ugyanazt a sorcser et. A (2) sorszorz asn al = 0 miatt ugyanezt 1 egigszorozva u jfent visszakapjuk az eredeti m atrixot. A (3) sorhozz aad as a sort -val v az legkem enyebb di o. Ha a Ai -t adtuk Aj -hez, akkor el osz or egy (2) a talak t assal Ai -t (1)-gyel v egigszorozzuk, majd egy (3) oper aci o seg ts eg evel az i-dik sort a j -dikhez adjuk, v eg ul ism et (2)-t alkalmazzuk az i-dik sorra = 1 v alaszt assal. Gy ozt unk. t 2.37. All as Elemi sorekvivalens atalak t as sor an a line aris egyenletrendszer megold asainak halmaza nem v altozik. ut Bizony t as. Megmutatjuk, hogy ESA an megold as nem veszhet el, azaz minden kor abbi megold as az ESA ut an keletkez o egyenletrendszernek is megold asa marad. Ez t obb, mint az egyenletek nyelv vil agos, ha arra gondolunk, mit is jelent egy ESA en megfogalmazva: (1) k et egyenlet felcser el es et, (2) egy egyenlet v egigszorz as at, m g (3) egy egyenletnek egy m asikhoz val o hozz aad as at. Nem meglep o, hogy minden eredeti megold as az gy kapott rendszernek is megold asa lesz. Mivel megold as nem veszhet el, ez ert legfeljebb annyi t ort enhet, hogy u j megold asok is beker ulnek a megold asok halmaz aba. Ha azonban az el oz o meggyel es szerint ESAkkal visszaalak tjuk a rendszer unket az eredetire, akkor az u jonnan bej ott megold as nem veszhet el, teh at az m ar az eredeti rendszernek is megold asa volt. 35

2.38. T etel Elemi sorekvivalens atalak t asokkal tetsz oleges kib ov tett egy utthat om atrix l epcs os alakra hozhat o. Bizony t as. Megadjuk a Gauss-elimin aci o nev u elj ar ast, ami az (1), (2), (4) a talak t asok seg ts eg evel a kib ov tett egy utthat om atrixot l epcs os alakra hozza. Az algoritmus inputja teh at az M m atrix, es az algoritmus rekurz v, azaz id onk ent megh vja onmag at u gy, hogy bemenete egy M -n el kisebb m eret u (konkr etan, egy M -n el kevesebb oszloppal rendelkez o) m atrix. Az algoritmus kimenete egy, az M -b ol elemi sorekvivalens a talak t asokkal keletkez o l epcs os alak. Az M m atrix Gauss-elimin aci oja. o oszlopa csupa 0), akkor h vjuk meg a Gauss-elimin aci ot 1. Ha M 1 = 0 (azaz M els az M els o oszlop anak elhagy as aval keletkez o M m atrixra, es a kapott l epcs os alak el e biggyessz unk egy csupa0 oszlopot. evel ((1)-es atalak t as) erj uk el, hogy 2a Egy ebk ent (ha M 1 = 0), egy esetleges sorcser 1 M1 = 0 legyen. 2b M1 (vagyis M els o sor anak) v egigszorz as aval (azaz a (2) l ep essel) erj uk el, hogy 1 M1 = 1 legyen. en. 2c A (4) l ep es seg ts eg evel erj uk el, hogy Mi1 = 0 legyen minden i = 2, 3, . . . eset ( Kinull azzuk az 1-es alatti elemeket.) 2d Hagyjuk el M els o oszlop at es els o sor at, es h vjuk meg a Gauss-elimin aci ot az gy keletkez o M r eszm atrixra. A kapott l epcs os alakot eg esz ts uk ki el ol egy csupa0 oszloppal, fel ul pedig az im ent elhagyott sorral.
Ennyi az algoritmus. Az algoritmus v eges sz am u l ep es ut an v eget er, hiszen legfeljebb (k etszer) M elemsz amnyi m uvelet elv egz ese ut an egy kevesebb oszlopb ol all o m atrixra h vjuk meg az elj ar ast. (Ez ert az algoritmus o eg eben egy m n m eret u m atrixon 2mn2 m uveletet hajt v egre.) K onnyen sszess l athat o, hogy az algoritmus akkor er v eget, ha 0 oszlopa marad a m atrixnak. Mivel az ilyen m atrixok l epcs os alak uak, a 0 oszlop u m atrixokon az algoritmus megfelel oen m uk odik. Tegy uk fel, hogy ez igaz a legfeljebb n oszlopb ol all o m atrixokra, es Gauss-elimin aljunk egy (n + 1)-oszlop u m atrixot. Ekkor rekurz v h v as k ovetkezik, ami az indukci o szerint l epcs os alakot szolg altat. Ezt egy csupa0 oszloppal es esetleg egy 1-essel kezd od o sorral kieg esz ve a kapott m atrix nyilv an l epcs os alak u. Annyi van h atra, hogy azt megmutassuk, hogy a Gauss-elimin aci o altal szolg altatott l epcs os alak val oban elemi sorekvivalens atalak t asokkal sz armaztathat o M -b ol. Ehhez pedig mind ossze annyit kell eszrevenni, hogy b ar a rekurz v h v asok sor an a Gauss elimin aci o sor an haszn alt elemi sorekvivalens atalak t asokat kisebb m atrixokon hajtjuk v egre, az id ok ozben elhagyott sorokat es csupa0 oszopokat odagondolva azok nem v altozn anak a l ep esek sor an. Teh at amikor vissza rjuk azokat, helyesen j arunk el.

Az ert ha r asban kell a Gauss-elimin aci ot v egrehajtani, akkor jobban j arunk, ha a fenti bizony t asbeli rekurzi oval pr ob alkoz as helyett ink abb akkur atusan ki rjuk az elhagyand o sorokat es oszlopokat. Azt kaptuk, hogy a Gauss-elimin aci o b armely kib ov tett egy utthat om atrixot l epcs os alakra hoz. Ha reduk alt l epcs os alak a c el, akkor innen m ar k onny u dolgunk van: pontosan u gy, ahogy a vez eregyesek alatt kinull aztuk az oszlopokat, a vez eregyesek felett is megtehetj uk ugyanezt. K onnyen l athat o, hogy kinull az as sor an a l epcs os tulajdons ag 36

nem s er ul, teh at ha minden vez eregyes feletti elemet kinull azunk, akkor megkapjuk a reduk alt l epcs os alakot. A kor abban a RLA-r ol tett meg allap t asunk igazolja az al abbi t etelt. 2.39. T etel Egy line aris egyenletrendszer pontosan akkor megoldhat o, ha a (reduk alt) l epcs os alakja nem tartalmaz tilos sort. Tov abb a, ha a line aris egyenletrendszer nem tartalmaz tilos sort, akkor a szabad param eterek ert ek enek tetsz oleges megv alaszt as ahoz egy ertelm uen l etezik megold as.
2.40. Megjegyz es A t etel els o r esze term eszetesen u gy is kimondhat o, hogy az egyenletrendszer pontosan akkor megoldhat o, ha a l epcs os alak kib ov t o oszlopa nem tartalmaz vez eregyest. Annak oka, hogy a fenti form at haszn aljuk az, hogy hangs ulyosabb a v aljon, hogy egy konkr et feladat (pl Gauss-elimin aci oval t ort en o) megold asakor egy tilos sor felbukkan asa azt jelenti, hogy nincs megold as, teh at nem erdemes tov abb dolgozni.

Bizony t as. L attuk, hogy tilos sor eset en nincs megold as. Az, hogy tilos sor hi any aban van megold as, a t etel m asodik mondat ab ol k ovetkezik, elegend o teh at csak azt igazolni. Adjunk a szabad param etereknek tetsz oleges ert ekeket, mondjuk p1 , p2 , . . . , pm -t. Vizsg aljuk meg, milyen egyenl os egeknek felelnek meg a reduk alt l epcs os alak egyes sorai. Ha az adott sorban nincs vez eregyes, akkor annak a 0 = 0 egyenl os eg felel meg, ez nem t ul izgalmas. Ha az xi vez eregyese van az adott sorban, akkor a megfelel o egyenl os eg nem m as, mint xi + a1 p1 + a2 p2 + . . . + am pm = bi , ahol az aj a pj szabad param eter i-dik sorbeli egy utthat oja. Teh at a vez eregyesnek megfelel o sorok tekinthet oek a megfelel o xi ismeretlen egy (egy ertelm u) ert ekad as anak. A t etel innen azonnal ad odik. 2.41. K ovetkezm eny (1) A line aris egyenletrendszer pontosan akkor oldhat o meg egy ertelm uen, ha a (reduk alt) l epcs os alakban nem l etezik sem tilos sor, sem szabad param eter, azaz minden oszlopban van vez eregyes. (2) Ha egy line aris egyenletrendszernek l etezik es egy ertelm u a megold asa, akkor legal abb annyi egyenlet van, mint ah any ismeretlen. Bizony t as. (1): Ha egy ertelm u a megold as, akkor nincs tilos sor, hisz l etezik megold as. Nincs tov abb a szabad param eter sem, hisz az tetsz oleges ert eket felvehetne. M asfel ol, ha nincs tilos sor, akkor l etezik megold as, es ha ezen t ulmen oen szabad param eter sincs, akkor azoknak csak egyf elek epp lehet tetsz oleges ert eket adni, gy az el oz o t etel szerint a megold as egy ertelm u. (2): Ha egy ertelm u a megold as, akkor nincs szabad param eter, vagyis minden oszlopban van vez eregyes, es ezek a vez eregyesek k ul onb oz o sorokban tal alhat oak. A sorok sz ama (azaz az egyenletek sz ama) teh at nem lehet kisebb az oszlopok sz am an al, vagyis az ismeretlenek sz am an al.
Homog en line aris egyenletrendszernek nevez unk egy egyenletrendszert, ha a kib ov tett egy utthat om atrix jobb oldali oszlopa csupa0, azaz a megfelel o egyenletek mindegyik enek 0 all a jobb oldal an.

37

Vil agos, hogy egy homog en line aris egyenletrendszer kib ov tett egy utthat om atrix aban sosem keletkezhet tilos sor az elemi sorekvivalens atalak t asok hat as ara, hisz a jobboldal mindv egig 0 lesz. Csakugyan: minden homog en line aris egyenletrendszernek l etezik megold asa, m egpedig az u .n. trivi alis megold as, ami minden ismeretlennek 0 ert eket ad. A nemtrivi alis megold as l etez es enek el egs eges felt etel et adja a k ovetkez o t etel. t 2.42. All as Ha egy homog en line aris egyenletrendszer t obb ismeretlent tartalmaz, mint ah any egyenletet, akkor van nemtrivi alis megold asa. Bizony t as. A kib ov tett egy utthat om atrixnak t obb oszlopa van, mint sora, gy a legfeljebb sorsz amnyi vez eregyes nem foglalhat el minden oszlopot, teh at van szabad param eter. Ezek ert ekeit nemnull anak v alasztva pedig nemtrivi alis megold ast kapunk.

2.2.1. Egy koordin atageometriai alkalmaz as

L attuk, hogy egy e egyenes pontjait jellemzi a e egyenes 1.2 param eteres egyenletrendszere, amit az e egy p = (x0 , y0 , z0 ) pontj ab ol es az e egy nemnulla v = (v1 , v2 , v3 ) ir anyvektora seg ts eg evel rtunk fel.
v = (v1 , v2 , v3 ) y z P (x0 , y0 , z0 ) x

Eml ekeztet ou at aj u pontok alkotj ak, l: az e egyenest pontosan azok az (x, y, z ) koordin amelyek el o allnak (x, y, z ) = (x0 , y0 , z0 ) + (v1 , v2 , v3 ) alakban valamely R eset en, azaz a koordin at ak kiel eg tik az 1.2 rendszerrel ekvivalens, 3 egyenletb ol a ll o, 4 ismeretlent (x, y, z, ) tartalmaz o x v 1 = x0 y v2 = y 0 z v3 = z0

(2.1)

egyenletrendszert. A 2.1 egyenletrendszer kib ov tett egy utthat om atrixa reduk alt l epcs os alak u, es az x, y es z -nek megfelel o oszlpokban vannak a vez eregyesek: x 1 0 0 y 0 1 0 z 0 v 1 x0 v 1 0 v2 y 0 v2 1 v3 z0 v3 x 1 0 0 y 0 1 0 z 0 x0 0 y0 1 z0

Megtehet o azonban, hogy a kib ov tett egy utthat om atrix oszlopait nem x, y, z, sorrendben rjuk fel, es ekkor elv egezhet o lesz a Gauss-elimin aci ou gy, hogy a ne szabad param eter legyen, hanem az oszlop aban vez eregyes a lljon, es persze ekkor ennek a vez eregyesnek a sor aban lesz m eg m as nemnulla is. Minthogy mi csak x, y, z -re akarjuk 38

megoldani az egyenletrendszert, az az egyenl os eg, ami a vez eregyes enek sor ahoz tartozik, egyszer uen elhagyhat o. Marad teh at 2 egyenlet, mindegyikben csak x, y, z a v altoz ok, es megold asai pontosan az e egyenes pontjainak (x, y, z ) koordin at ai lesznek. L attuk teh at, hogy a s kot egyetlen egyenlet, m g az egyenes pontjait k et egyenlet rta le. Vil agos az is, hogy a pont egyenlete voltak eppen egy h arom egyenletb ol all o line aris egyenletrendszer: a p = (x0 , y0 , z +0 ) ponthoz az x = x0 , y = y0 , z = z0 egyenletrendszer tartozik. Ha pedig a fent le rt halmazok (pont, egyenes, s k) k oz ul n eh anynak a k oz os pontjait kell meghat aroznunk, akkor az elj ar as az lehet, hogy mindegyik ponthalmaznak fel rjuk az egyenlet(rendszer) et, ezeket egy k oz os egyenletrendszernek tekintve, azt Gauss-elimin aci oval megoldjuk. Ha nincs megold as, akkor a metszet ertelemszer uen u res, egy ebk ent a reduk alt l epcs os alakban szerepl o egyenletek sz am at ol f ugg oen a megold as egy pont, egy egyenes vagy eppen egy s k lesz.

2.3. Permut aci ok, determin ansok

2.3.1. Permut aci ok, inverzi osz am
2.43. Den ci o Jel olje [n] az {1, 2, . . . , n} halmazt. A : [n] [n] bijekt v (azaz k olcs on osen egy ertelm u) lek epez es neve permut aci o. Az [n] permut aci oinak halmaz at Sn jel oli. 2.44. Megjegyz es A permut aci o a den ci o szerint egy olyan f uggv eny, ami az 1 es n k oz otti sz amok mindegyik ehez egy 1 es n k oz otti sz amot rendel u gy, hogy minden 1 es n k oz otti sz am pontosan egy m asik sz amhoz van hozz arendelve. Szok asos a permut aci ot egy 2 n m eret u t abl azat seg ts eg evel megadni: az els o sorban vannak 1-t ol n-ig a sz amok, es minden sz am alatt az a sz am all, amit a permut aci o hozz arendel. Szeml eltethetj uk a permut aci ot u gy is, hogy felvesz unk egym as alatt k et sorban n n db pettyet, mindk et sorban megsz amozzuk a pettyeket 1-t ol n-ig (balr ol jobbra), es nyilat vezet unk a fels o sorban lev o i-dik pettyb ol az als o sor j -dik petty ebe, ha (i) = j .
1 2 3 4 5

Egy ilyen abra akkor k odol permut aci ot, ha minden fels o pontb ol pontosan egy ny l indul, es minden als o pontba pontosan egy ny l erkezik. (Az abra pl. a (1) = 3, (2) = 2, (3) = 5, (4) = 1, (5) = 4 permut aci o ny ldiagramja.) 2.45. Den ci o A Sn permut aci o inverze az a 1 Sn permut aci o, amire 1 (i) = j (j ) = i. (A ny ldiagramon a nyilak ir any at meg kell ford tani, es az eg esz abr at a feje tetej ere kell all tani.) A k, l elemek inverzi oban a llnak Sn szerint, ha k, l ill. (k ), (l) nagys agviszonya 39

ford tott. A permut aci o I ( ) inverzi osz ama a Sn szerint inverzi oban all o sz amp arok sz ama. Egy Sn permut aci o p aros, ha I ( ) p aros, es p aratlan, ha I ( ) p aratlan. 2.46. Meggyel es Az a t eny, hogy k et elem inverzi oban all a permut aci o szerint, k onnyen meg allap that o a ny ldiagramj ar ol. Nevezetesen, i es j pontosan akkor all inverzi oban, ha az i-b ol es j -b ol indul o nyilak metszik egym ast. (Ha ugyanis nem metszik egym ast, akkor a nagyobbik sz amhoz a permut aci o nagyobbat rendel, ha pedig metszik, akkor a nagyobbhoz rendelt sz am kisebb lesz, mint a kisebbhez rendelt.) Ez ert a permut aci o ny ldiagramj ar ol k onnyen leolvashat o az I ( ) inverzi osz am, ami nem m as, mint a ny ldiagramban tal alhat o nyilak p aronk enti metsz espontjainak sz ama. A fenti 2.46. Meggyel es u gy is megfogalmazhat o, hogy I ( ) azonos a metsz o ny lp arok sz am aval. Ha a ny ldiagram olyan, hogy semelyik h arom ny l nem megy a t ugyanazon a ponton, akkor I ( ) azonos a metsz espontok sz am aval. Egy ebk ent minden olyan met1 k (k 1)-szer kell megsz amolni. sz espontot, amin k ny l megy a t, 2 2.47. T etel Tetsz oleges Sn permut aci ora I ( ) = I ( 1 ). Bizony t as. L attuk, hogy 1 ny ldiagramj at u gy kapjuk, hogy a ny ldiagramj at a feje tetej ere a ll tjuk, es a nyilak ir any at megford tjuk. Vil agos, hogy ett ol a p aronk enti 1 metsz espontok sz ama nem v altozik, azaz I ( ) = I ( ).

2.3.2. Determin ansok

Ebben a r eszben n egyzetes m atrixokhoz egy olyan mennyis eget deni alunk, amit sz amos helyen tudunk majd haszonnal alkalmazni a tov abbiakban. Legyen teh at A = (ai,j ) egy n n m eret u m atrix, es tegy uk fel, hogy elemein ertelmezett az osszead as es a szorz as, amelyek kommutat v m uveletek. Az A m atrix determin ans an az al abbi szorzat osszeget ertj uk:
n

det(A) := |A| :=
Sn

(1)

I ( ) i=1

ai,(i)

Teh at annyi szorzatot adunk ossze, ah any permut aci oja van az 1, 2, . . . , n sz amoknak. Egy ilyen szorzatban az adott permut aci o inverzi osz am anak parit asa hat arozza meg az el ojelet, a szorzat tov abbi t enyez oi pedig a m atrix bizonyos elemei. Vil agos, hogy minden sorb ol egy elemet v alasztunk a szorzatba, es a permut aci o k olcs on osen egy ertelm u lek epez es volta miatt az sem t ort enhet meg, hogy (i) = (j ) valamely i = j eset en. Teh at az egyes szorzatokba kiv alasztott elemek k ul onb oz o oszlopokb ol sz armaznak. B astyaelhelyez es nek h vjuk az A m atrix n elem enek kiv alaszt as at, ha k oz ul uk semelyik k et elem sem esik ugyanabba a sorba vagy oszlopba. Teh at a determin ans den ci oj aban szerepl o szorzatok mindegyike egy b astyaelhelyez esnek felel meg. Ez ford tva is igaz: ha ugyanis adott egy b astyaelhelyez es, akkor deni aljuk (i)-t u gy, mint az i-dik sorban all o 40

b astya oszlopindex et. Ez altal egy permut aci o lesz (hiszen i = j eset en (i) = (j )), teh at minden b astyaelhelyez es egy uttal meg is hat aroz egy, a determin ans den ci oj aban szerepl o szorzatot. A determin ans den ci oj at ezek szerint u gy is megfogalmazhatjuk, mint az osszes b astyaelhelyez eshez tartoz o m atrixelem-szorzatok el ojeles osszege. Ez a den ci o a miatt hi anyos, hogy nem rja le pontosan az el ojelek megv alaszt as at. Ez h at most a c elunk. Mit jelent egy adott b astyaelhelyez es szempontj ab ol, hogy a megfelel o permut aci oban i es j inverzi oban a llnak? Feltehetj uk, hogy mondjuk i < j . Ha e k et elem nem all szerint inverzi oban, akkor (i) < (j ), azaz a megfelel o b astyaelhelyez esben a j -dik sorbeli b astya jobbra van az i-dik sorbelit ol, m ask eppen mondva e k et b astya egym ast ol ENY-DK ir anyban helyezkedik el. Ha azonban i es j a permut aci o szerint inverzi oban a ll, akkor (i) > (j ), teh at a j -dik sorban a ll o b astya balra van az i-dik sorban tal alhat ot ol, azaz a k et b astya EK-DNY ir anyt hat aroz meg. Pontos thatjuk teh at a determin ans alternat v den ci oj at: az osszes b astyaelhelyez es szerinti szorzatokat u gy kell osszegezn unk, hogy egy szorzat el ojele aszerint lesz pozit v ill. negat v, hogy az EK-DNY ir anyt meghat aroz o b astyap arok sz ama p aros-e vagy p aratlan. 2.48. P elda Az al abbi 3 3 m eret u m atrix determin ansa p eld aul |A| = (1)0 aei + (1)1 af h + (1)1 bdi + (1)2 bf g + (1)2 cdh + (1)3 ceg . A=
a d g b e h c f i

A fentiek f eny eben n eh any tov abbi meggyel est tesz unk a determin anssal kapcsolatT ban. Az A = (ai,j ) m atrix transzpon altja az az A m atrix, amely i-dik sor anak j -dik T j i egyzetes A m atrix f o atl oja a eleme aj,i . (Ugy is mondhatjuk, hogy (A )i = Aj .) A n bal fels o sarkot es a jobb als o sarkot osszek ot o atl o ment en elhelyezked o m atrixelemek halmaza. A n egyzetes A m atrix fels o h aromsz ogm atrix, ha f o atl oja alatt csak 0-k a llnak. Ugyanez az A m atrix szigor u fels o h aromsz ogm atrix, ha olyan fels o h aromsz ogm atrix, aminek a f o atl oj aban is csak 0-k a llnak. 2.49. T etel Legyen A n n-es m atrix. (1) det(A) = det(AT ) (2) Ha A fels o h aromsz ogm atrix, akkor det(A) az A f o atl obeli elemeinek szorzata. (3) Ha A egy sora/oszlopa csupa-0, akkor det(A) = 0. (4) Ha A egy sor at/oszlop at -val v egigszorozzuk, akkor a determin ans is -szoros lesz. (5) Ha A k et sor at/oszlop at felcser elj uk, a determin ans (1)-szeres lesz. (6) Ha A k et sora/oszlopa azonos, determin ansa 0. (7) Ha A egy sor anak -szoros at hozz aadjuk egy m asik sorhoz, a determin ans nem v altozik.

41

Bizony t as. (1) Az A m atrixhoz tartoz o tetsz oleges b astyaelhelyez es meghat arozza egy T olyan b astyaelhelyez es et az A m atrixnak, ami ugyanazon elemek szorzat ahoz tartozik. (A b astyaelhelyez esben szerepl o b asty akat a f o atl ora kell t ukr ozni). Teh at A es AT determin ans anak den ci oj aban ugyanazok a szorzatok szerepelnek, ez ert mind ossze azt kell igazolnunk, hogy az egyes szorzatokhoz ugyanazok az el ojelek tartoznak a k et de n ci oban. Ez ut obbi pedig az ert igaz, mert a t ukr oz es sor an egy EK-DNY-i b astyap ar EK-DNY-i marad, es az ENY-DK-iek is megmaradnak ugyanolyanoknak. (Ez a bizony t as egy ebk ent elmondhat o u gy is, hogy eszrevessz uk, hogy az A-beli -hoz tartoz o T 1 b astyaelyez esnek megfelel o A -beli b astyaelhelyez es a permut aci ohoz tartozik (ha T az i-dik sorb ol a j -dik elemet v alasztottuk A-ban, akkor A -ban a j -dik sor i-dik elem ere lesz sz uks eg unk), es a permut aci ok szakaszban l attuk, hogy I ( ) = I ( 1 ).) (2) A determin ans den ci oj aban szerepl o szorzatok k oz ul azok, amelyek tartalmaznak a f oa tl o al ol elemet, nem erdekesek, hiszen ert ek uk 0. Igy csak azokat kell o sszegezn unk a megfelel o el ojellel, amelyeknek minden eleme a f oa tl ob ol vagy a f ol ul ker ul ki. Az utols o sorb ol teh at k enytelenek vagyunk az utols o elemet v alasztani. Az utols oel otti sorban m ar nem v alaszthatunk az utols o oszlopb ol, hisz onnan m ar v alasztottunk, gy marad itt is a f oa tl obeli elem. Altal aban, ha az i-dik sorb ol v alasztunk, es a nagyobb sorsz am u sorokb ol m ar kiv alasztottuk a f oa tl obeli elemet, akkor az i-dik sorban is k enytelenek vagyunk a f oa tl ob ol v alasztani. Teh at a determin ans den ci oj aban legfeljebb egyetlen nemnulla szorzat van, m egpedig a f o atl obeli elemek e. Mivel a megfelel o b astyaelhelyez esben b armely p ar ENY-DK ir anyt hat aroz meg, az el ojel pozit v. (3) Ha mondjuk az i-dik sor csupa-0, akkor minden b astyaelhelyez esben lesz innen b astya, ami az adott szorzatot 0-v a teszi. Teh at 0 ert ek u szorzatokat kell el ojelesen osszegezni, de gy sem kaphatunk m ast a determin ansra, mint 0-t. (Csupa-0 oszlop eset en az ervel es hasonl o. De hivatkozhatunk ak ar a transzpon altra is, aminek egy csupa-0 sora lesz.) (4) Ha egy sorban minden elemet -val megszorzunk, akkor a determin ans den ci oj aban szerepl o minden egyes szorzatban pontosan egy t enyez o j on ebb ol a sorb ol, teh at minden szorzat eppen -szoros ara v altozik, vagyis az el ojeles osszeg, a determin ans is -szoros lesz. (5) Ha adott az A m atrixon egy b astyaelhelyez es, es k et sort felcser elj uk, akkor egy atrixban, amihez ugyanaz a szorzat olyan b astyaelhelyez est kapunk a felcser eltsor u A m tartozik. Ha teh at az A determin ans at akarjuk kisz am tani, azt kell meghat aroznunk, hogy a sorcsere hogyan v altoztatja egy b astyaelhelyez esben az EK-DNY-i b astyap arok sz am at. Vil agos, hogy a felcser el es altal nem erintett b asty ak alkotta p arok eset en ez a sz am nem v altozik. K onnyen ellen orizhet o, hogy egy nem erintett b astya ha nincs benne a k et felcser elt b astya fesz tette t eglalapban, akkor a k et erintett b asty aval ugyanannyi ENY-DK-i p art alkot a csere el ott, mint a csere ut an. Ha egy nem erintett b astya a megfelel o t eglalapban van, akkor viszont vagy mindk et felcser elt b asty aval ENY-DK-i p art alkotott, es a csere ut an EK-DNY-it fog alkotni, vagy ford tva. Teh at az ENYDK-i p arok sz am anak parit asa csak att ol fog megv altozni, hogy a k et felcser elt b astya 42

alkotta p ar hogyan viselkedik. E k et b asty ara viszont az igaz, hogy ha a csere el ott EK-DNY-i p art alkottak, akkor a csere ut an ENY-DK-it fognak alkotni, es viszont. Azt kaptuk, hogy sorcsere ut an minden b astyaelhelyez esben megv altozik az EK-DNYi p arok sz am anak parit asa, azaz a den ci oban minden szorzat el ojelet v alt. Teh at a determin ans is (1)-szeresre v altozik. (Oszlopokra hasonl o ervel es igaz, de att erhet unk a transzpon altra is, hisz a oszlopcsere abban sorcser enek felel meg.) (6) Ha A-nak felcser elj uk a k et azonos sor at, akkor ugyanazt a m atrixot kapjuk, teh at a determin ans nem v altozik, m asfel ol (5) miatt a determin ans el ojelet v alt. Teh at a determin ans azonos a saj at ellentettj evel, azaz csak 0 lehet. (Ugyanez a bizony t as az oszlopokra is, de zl es szerint lehet a transzpon alttal is indokolni.) (7) Legyen A az a m atrix, amit A-b ol u gy kapunk, hogy A i-dik sor anak -szoros at hozz aadjuk A j -dik sor ahoz, azaz (A )k = Ak , ha k = j , es (A )j = Aj + Ai . Ekkor |A | =
(s) (j ) (j ) ( s) n I ( ) n = Sn (1)I () (A)j + Ai Sn (1) s=1 (A )s 1sn,s=j (A )s ( s) (s) (j ) (j ) I ( ) + Sn (1)I () (A)i n = (A)j n Sn (1) 1sn,s=j (A )s 1sn,s=j (A )s

|A| + 0 = |A|, ugyanis a m asodik szumma annak a m atrixnak a determnin ansa, amit A-b ol u gy kapunk, hogy a j -dik sor helyett is az i-dik sort rjuk. A fenti nem t ul atl athat o levezet es szavakban u gy mondhat o el, hogy det A den ci oj aban minden b astyaelhelyez eshez tartoz o szorzatban a j -dik t enyez o egy osszeg. Ha felbontjuk a z ar ojelet, akkor k et szorzat osszeg et kapjuk: az egyik szorzat az A determin ans anak megfelel o tagja, a m asik pedig az e a m atrix e, amit u gy kapunk Ab ol, hogy a j -dik sort helyettes tj uk az i-dik sor -szoros aval. Azt kaptuk teh at, hogy det A = det A + det A . Ha = 0, akkor det A = 0 a (3) miatt, egy ebk ent pedig ha 1 -val v egigszorozzuk, akkor a kapott determin ans (6) miatt 0 lesz, teh at A j -dik sor at det A = 0 = 0, ism et. Innen det A = det A ad odik.

A most bizony tott t etel egy n egyzetes m atrix determin ans anak hat ekony kisz am t as ahoz seg t minket. Ha a den ci oval pr ob alkozn ank, akkor a l ep esek sz ama nem volna korl atozhat o n polinomj aval. Megtehetj uk azonban, hogy a m atrixon elemi sorekvivalens a talak t asokat v egz unk. Az el oz o t etel megmutatja, hogy egy-egy l ep esn el mi t ort enik a determin anssal. Ha teh at elv egezz uk a Gauss-elimin aci ot a m atrixon, akkor tudjuk, hogy a kapott m atrix determin ansa h anyszorosa lesz az eredeti enek. R aad asul egy fels o h aromsz ogm atrixot kapunk, aminek egy j ol meghat arozott n-t enyez os szorzat a determin ansa. Mivel a Gauss-elimin aci o hat ekonyan elv egezhet o, ez a m odszer altal aban gyorsabb, mint a den ci o alapj an t ort en o kisz am t as. 2.50. P elda 30 2
1 0 0 0 3 1 0 0 2 1 3 2 0 5 1 21 6 4 3 3 2 1 0 1 0 5 0 6 4 3 0 2

= 2
1 0 0 0 3 1 0 0

= 60

1 1 3 2 0 5 1 0

3 4 3 3 2 1 0 1

0 5 0 6

2 3 0 2

= 2

1 0 0 0

3 1 6 3

0 5 0 6

2 1 6 2

= 2

1 0 0 0

3 1 0 0

0 5 30 21

2 1 0 1

= 60 1 = 60

43

H atr anya sajnos a fenti m odszernek, hogy nem mindig alkalmazhat o. Egy olyan m atrix eset en pl, aminek elemei polinomok, a determin ans ertelmes, de mivel osztani nem tudunk, az elemi sorekvivalens a talak t asokat sem tudjuk elv egezni. Igy marad a kisz am t ashoz a gyalogos u t. Az al abbiakban mutatunk egy m asik m odszert, ami ebben az esetben is m uk odik, es sokszor seg t. Az A n egyzetes m atrix i-dik sor anak es j -dik oszlop anak elhagy as aval keletkez o m ati+j rix determin ans anak (1) -szeres et az Ai,j el ojeles aldetermin ans nak nevezz uk. Az el ojeles aldetermin ans nem t evesztend oo ssze az A m a trix aldetermin a ns a val , amit akkor kapunk, ha az A m atrixnak elhagyjuk n eh any (ak ar 1-n el t obb) sor at, es ugyanennyi oszlop at, es a keletkez o n egyzetes m atrix determin ans at n ezz uk. 2.51. T etel (Kifejt esi t etel) Ha A n n-es m atrix es i r ogz tett, akkor n (1) det(A) = j =1 ai,j Ai,j ( az i-dik sor szerinti kifejt es). R ogz tett j -re det(A) = n a A ( a j -dik oszlop szerinti kifejt e s ), ill. i,j i=1 i,j n es). (2) Ha k = l, akkor n j =1 ak,j Al,j = 0 = i=1 ai,k Ai,l ( ferde kifejt Bizony t as. (1) Elegend o csak a sor szerinti kifejt essel foglalkozni, hisz az oszlop szerinti kifejt es nem m as, mint a transzpon alt sor szerinti kifejt ese. Csoportos tsuk a det A-beli szorzatokat a szerint, hogy az i-dik sorb ol az ai,1 , ai,2 , . . . , ai,n t enyez ok k oz ul melyiket tartalmazz ak. Ha most a j -dik csoportban minden szorzatb ol kiemelj uk ai,j -t akkor pontosan azokat a szorzatokat kapjuk meg, amelyek az Ai,j el ojeles aldetermin ans den ci oj aban szerepelnek. Azt kell teh at megvizsg alni, hogy hogyan v altozik egy szorzat el ojele akkor, ha nem a determin ansban, hanem az eggyel kisebb m atrixban tekintj uk. Megsz amoljuk teh at, hogy ha egy, az ai,j elemet tartalmaz o b astyaelhelyez esben elhagyjuk az i-dik sort es a j -dik oszlopot, akkor a kapott b astyaelhelyez esben hogyan v altozik az EK-DNY-i b astyap arok sz ama az eredeti elhelyez eshez k epest. Mivel itt l enyeg eben csak az (i, j ) mez o feletti b asty at hagytuk el, azt kell megsz amolni, hogy h any olyan EK-DNY-i b astyap ar van az eredeti b astyaelhelyez esben, ami az (i, j ) b asty at tartalmazza. Az ilyen p arok (i, j ) b asty at ol k ul onb oz o b asty ai az A m atrix k et, t eglalap alak u r eszm atrixban helyezkednek el. Tegy uk fel, hogy az (i, j ) b asty at ol DNY-ra k b astya van az elhelyez esben. Mivel az els o j 1 oszlop mindegyik eben pontosan egy b astya van, az (i, j )-t ol ENY-ra j k 1 b astya tal alhat o. Az els o i 1 sorban is eppen i 1 b astya a ll, teh at (i, j )-t ol EK-re ij + k b astya tal alhat o. A keresett astyap arok sz ama teh at k + i j + k = 2k + i j . b
jk1 ij+k

ai,j k

Azt kaptuk teh at, hogy az el ojel pontosan akkor v altozik meg, ha 2k + i j p aratlan, ami pontosan akkor teljes ul, ha i + j p aratlan. Ezzel igazoltuk, hogy az el ojeles aldetermin ansok den ci oj aban szerepl o szorzatokat a megfelel o ai,j -vel es (1)i+j -vel megszorozva, az A m atrix determin ans at kapjuk. 44

(2) A ferde kifejt es egy olyan determin ans kisz am t asa sor szerinti kifejt essel, amely determin ansnak k et azonos sora van. L attuk, hogy a determin ans ert eke ilyenkor 0, ez ert azt ily m odon kisz am tva sem kaphatunk m ast.

2.4. M atrixok
2.4.1. M atrixm uveletek, t erbeli vektorok szorz asa
A determin ansok t argyal asa ut an erdemes a m atrixok k oz ott m uveleteket bevezetni. 2.52. Den ci o Ha A, B Rnk , azaz A es B n k m eret u m atrixok, akkor o sszeadhaj j nk t oak, ami elemenk enti osszead ast jelent. Azaz A + B R , amire (A + B )i = Aj i + Bi . t osszead as fel2.53. All as Ha az A, B, C Rnk , akkor A + B = B + A (vagyis az cser elhet o, m as sz oval kommutat v) es (A + B ) + C = A + (B + C ), ami az osszead as atz ar ojelezhet os egi tulajdons aga, idegen sz oval asszociativit asa. A m atrix skal arszoros at a vektorterekn el megismert m odon ertelmezz uk, azaz az elej j meit v egigszorozzuk a skal arral: ( A)i := Ai . Enn el sokkal izgalmasabb, hogy m atrixok egym assal is megszorozhat ok. 2.54. Den ci o Legyenek A Rnk es B Rkl tetsz oleges m atrixok. Ekkor (vagyis ha A-nak pontosan annyi oszlopa van, mint ah any sora B -nek) az A es B m atrixok k j j B , azaz a szorzatm atrix A osszeszorozhat ok, A B Rnl , es (A B )j = A B = i i k i k i-dik sor anak j -dik elem et u gy kapjuk, hogy az A m atrix i-dik sor at (mint sorvektort) skal arisan osszeszorozzuk a B m atrix j -dik oszlop aval (mint oszlopvektorral) Ezt a tulajdons agot szok as a sor-oszlop szorz as kifejez essel illetni, amin azt ertj uk, hogy a szorzat egyes koordin at ait u gy kapjuk, hogy a megfelel o sorvektort skal arisan osszeszorozzuk a megfelel o oszlopvektorral.
j B Bj

AB

Ai

Ai B j

45

2.55. Meggyel es Ha az A es B m atrixok osszeszorozhat ok, akkor az AB szorzatm atrix oszlopai az A m atrix oszlopainak line aris kombin aci oi lesznek. Konkr etan az i-dik oszlop olyan line aris kombin aci o, amelynek egy utthat oi a B m atrix i-dik oszlop aban vannak 2 1 i i i felsorolva: (A B ) = B1 A + B2 A + . . . A tov abbiakban t obbsz or lesz sz uks eg a 2.55. Meggyel esre. 2.56. Megjegyz es Ha A es B m atrixok, akkor altal aban nem igaz, hogy A B = B A, hiszen ha az els o szorz as elv egezhet o, a m asodik nem felt etlen ul, r aad asul a szorzatok m erete sem lesz azonos. n n m eret u m atrixokra sem igaz a kommutativit as. Igaz viszont, amit a val os sz amokon megszoktunk, hogy a szorz as disztribut v az osszead as felett: A(B + C ) = A B + A C ill. (A + B )C = A C + B C . Ha a szorz asok elv egezhet ok, akkor az asszociativit as is igaz: A (B C ) = (A B ) C . M g a disztributivit as k ozel trivi alis, az asszociativit as bizony t asa ezen a ponton meglehet osen keserves lenne. A fenti den ci o azt is megmutatja, hogy egy m atrixot es egy oszlopvektort hogyan szorozhatunk o ssze, amennyiben az oszlopvektort egy egyoszlop u m atrixnak tekintj uk. 2.57. Megjegyz es M atrix es oszlopvektor osszeszorz as ara egy fontos p elda a line aris egyenletrendszerek megad asa. Figyelj uk meg, hogy ha adott egy line aris egyenletrendszernek az (A|b) kib ov tett egy utthat om atrixa, akkor ha az ismeretleneket (a m atrixban megT adott sorrend szerint egy x = (x1 , x2 , . . . , xn ) oszlopvektorba gy ujtj uk, akkor az Ax = b szorzat pontosan azt rja le, hogy a line aris egyenletrendszerben minden egyes egyenletnek teljes ulnie kell. A determin ansok es a m atrixm uveletek k ozti osszef ugg esre p elda, hogy ha A egy n n m eret u m atrix, akkor |A| = n |A|, hiszen A minden sor ab ol kiemelhet oa a szakasz els o t etel enek (4) pontja miatt. Jegyezz uk meg, hogy a determin ansnak nincs sok k oze a m atrixok osszead as ahoz, es nagyon nem igaz, hogy a det(A + B ) determin ans det A + det B lenne. A szorz assal viszont erdekes kapcsolat a ll fenn. 2.58. T etel (Determin ansok szorz ast etele:) Ha A, B n n-es, val os m atrixok, akkor |A B | = |A| |B |. Koordin atageometriai sz am t asokn al roppant hasznos lehet a vektori alis szorzat fogalma. alis szorzata az az a b 2.59. Den ci o Az ( sz oget bez ar o) a, b R3 vektorok vektori vektor, ami mer oleges az a es b s kj ara, azokkal jobbsodr as u rendszert alkot, es hossza es b altal fesz tett paralelogramma ter ulete. |a| |b| sin , azaz az a t 2.60. All as Az a = (a1 , a2 , a3 ) es b = (b1 , b2 , b3 ) vektorok vektori alis szorzata az
ex a1 b1 ey a2 b2 ez a3 b3

determin ans ert eke, ahol ex , ey es ez a t er h arom koordin atatengely enek

egys egvektorai. 46

Bizony t as v azlat. K onny u ellen orizni, hogy a, b {ex , ey , ez } eset en igaz az all t as, s ot, ez akkor is l atszik, ha az a es b vektorok a koordin atatengelyek egys egvektorainak konstansszorosai. Figyelj uk meg, hogy az ab vektori alis szorzatot u gy kapjuk, hogy a b vektor |a|-szoros at az a-re mer oleges s kra vet tj uk, ol n ezve +90 -kal elforgatjuk. Hasonl o megfontol assal es ezt a vet uletet a mer oleges s kban a hegye fel l atszik, hogy ugyanezt a szorzatot u gy is megkaphatjuk, hogy az a vektor |b|-szeres et vet tj uk a b-re ol n ezve 90 -kal. Ebb ol az ad odik, mer oleges s kra, es ezt a vet uletet forgatjuk a mer oleges s kon b fel hogy a vektori alis szorz as disztribut v az osszead as felett, azaz a (b + b ) = a b + a b ill., hogy ul. Ez ert a b = (a1 ex + a2 ey + a3 ez ) (b1 ex + b2 ey + b3 ez ) = a1 ex b1 ex + (a + a ) b = a b + a b teljes a1 ex b2 ey + a1 ex b3 ez + a2 ey b1 ex + a2 ey b2 ey + a2 ey b3 ez + a3 ez b1 ex + a3 ez b2 ey + a3 ez b3 ez . Az al abbi levezet est pedig pl a determin ansok kifejt esi t etele igazolja:
ex 0 b1 ex 0 0 ey a2 b2 ey a2 b2 ez 0 b3 ez 0 0 ex ey ez a1 a2 a3 b1 b2 b3 ex ey ez a1 0 0 0 0 b3 ex ey ez 0 0 a3 0 0 b3

= +

+ +

ex 0 b1 ex 0 0

ey 0 b2 ey a2 0

ez a3 b3 ez 0 b3

= +

ex ey ez a1 0 0 b1 0 0 ex ey ez 0 0 a3 b1 0 0

+ +

ex ey ez a1 0 0 0 b2 0 ex ey ez 0 0 a3 0 b2 0

+ +

ex a1 b1 ex 0 b1

ey 0 b2 ey a2 0

ez 0 b3 ez 0 0

+ +

Az els o meggyel es

szerint a k et r ems eges kifejez es jobboldalai megegyeznek, ez ert a baloldalak is, ami epp a bizony tand o all t as.

2.61. Den ci o Az a, b, c R3 vektorok vegyesszorzata (a, b, c) := a (b c). t 2.62. All as (1) Ha a = (a1 , a2 , a3 ), b = (b1 , b2 , b3 ) es c = (c1 , c2 , c3 ), akkor az (a, b, c) vegyes szorzat ert ek et az
a1 b1 c1 a2 b2 c2 a3 b3 c3

determin ans adja meg. (2) A vegyes szorzat fel-

ert eke az a, b es c vektorok rhat o (a, b, c) = (a b) c alakban is. (3) A vegyes szorzat fesz tette paralelepipedon el ojeles t erfogata (ami akkor pozit v, ha a, b, c jobbsord as u rendszert alkotnak).
Bizony t as. (1) Ha a determin anst az els o sor szerint fejtj uk ki, akkor ai -t eppen azzal a determin anssal kell megszorozni, ami a megfelel o egys egvektor egy utthat oja lenne a b c = kisz am t asakor. Az all t as a skal aris szorat den ci oj ab ol ad odik. (2) Az im ent bizony tott (1) all t asb ol es a determin ansokra vonatkoz o
c1 a1 b1 c2 a2 b2 c3 a3 b3 a1 b1 c1 a2 b2 c2 a3 b3 c3 ex b1 c1 ey b2 c2 ez b3 c3

determin ans
a1 c1 b1 a2 c2 b2 a3 c3 b3

azonoss agb ol k ozvetlen ul k ovetkezik.

es c vektorok fesz tette paralelogramma ter ulete. Ebb ol u gy kapjuk a (3) A b c vektor hossza a b paralelepipedon t erfogat at, hogy ezt megszorozzuk az a vektor hossz aval es cos -val, ahol az a vektor es a b es c vektorok altal fesz tett s k altal bez art sz oget jelenti. Vil agos, hogy a b c es a vektor sz oge = , hiszen a vektori a lis szorzat mer o leges a b, c s kra. Ez azt mutatja, hogy sin = cos , 2 vagyis a vegyesszorzat abszol ut ert eke csakugyan megegyezik a paralelepipedon ter ulet evel. Az el ojellel most nem piszmogunk. 2.63. Megjegyz es H arom dimenzi oban teh at a determin ans a sorvektorok fesz tette paralelepipedon el ojeles t erfogat at adja meg, es ezt a vektori alis szorzat seg ts eg evel l attuk be. Magasabb dimenzi oban azonban nem tudjuk k et vektor ertelmes vektori alis szorzat at deni alni. Azonban nem is ez az az u t,

47

ami a determin ans szeml eletes jelent es ehez vezet. Ha n dimenzi os t err ol van sz o, akkor a vektori alis szorzat mint aj ara lehets eges tetsz oleges n 1 vektor szorzat at deni alni, ahol ak arcsak a vektori alis szorz asn al, sz am t az osszeszorzott vektort enyez ok sorrendje. (Valami olyasmir ol lenne sz o, hogy n 1 vektor egy u .n. hipers kot fesz t, a szorzat erre mer oleges, m egpedig u gy, hogy az n dimenzi oban el o alienek sz am ara jobbsord as u rendszert kapjunk. A szorzatvektor hossza pedig a fesz tett n 1 dimenzi os paralelepipedon t erfogata lenne. (Minden valamireval o uf okutat o el ott j ol ismert, hogy az n dimenzi os u rl enyeknek k et karjuk van es mindegyik kez uk on legal abb n ujjuk, hiszen egy ebk ent nem tudn anak dolgokat szil ardan megfogni.)) Nos, ezt az altal anos vektori alis szorz ast felhaszn alva be lehet eppens eggel vezetni az n dimenzi os vegyesszorz ast, ami nem volna m as, mint az els o t enyez o skal aris szorzata a tov abbi t enyez ok vektori alis szorzat aval. A fenti lemma ertelemszer u altal anos t asa igaz lenne erre a m uveletre, es gy azt kapn ank, hogy az n n-es determin ans a sorvektorok fesz tette sokdimenzi os paralelelpipedon (szaknyelven paralelot op) el ojeles t erfogat at adja meg.

2.4.2. M atrix inverze

2.64. Den ci o A B n n m eret u m atrix az A Rnn m atrix balinverze, ha B A = In , ahol In az n n m eret u egys egm atrix, aminek a f o atl oja csupa-1, egy eb elemei 0-k. A J Rnn m atrix az A jobbinverze, ha A J = In . t 2.65. All as Ha az A Rnn m atrixnak l etezik jobb- es balinverze is, akkor azok egyenl oek. Bizony t as. Legyen B bal-, J pedig jobbinverz. Ekkor B = BIn = B (AJ ) = (BA)J = In J = J . 2.66. K ovetkezm eny Ha egy m atrixnak van jobb es balinverze is, akkor azok egy ertelm uek. 2.67. T etel Az al abbi k et all t as ekvivelens. (1) det A = 0 . (2) A-nak l etezik jobbinverze. 2.68. K ovetkezm eny Az A m atrixnak pontosan akkor van jobbinverze, ha A-nak l etezik balinverze. A bizony t ashoz egy seg edt etelre van sz uks eg. 2.69. Lemma Ha A es B osszeszorozhat o m atrixok, akkor (A B )T = B T AT . Bizony t as. Eml ekeztet unk, hogy az als o index sort, a fels o oszlopot jelent. Azt kell i megmutatni, hogy a k et m atrix elemenk ent azonos. Es val oban: ((A B )T )j i = (A B )j = Aj B i = (B T )i (AT )j = (B T AT )j i . (A formalizmus valamennyire elrejti, mennyire trivi alis az a ll t as. K onnyen meggy ozhetj uk err ol magunkat, ha lerajzoljuk, hogyan allnak a m atrixok a szorz askor.)

48

A 2.68. K ovetkezm eny bizony t asa a 2.67. T etel felhaszn al as aval. A-nak a t etel szerint pontosan akkor van jobbinverze, ha det A = 0, azaz, a determin ansokr ol tanultak alapj an det AT = 0. Ut obbi a 2.67. T etel miatt azzal ekvivalens, hogy AT -nak l etezik egy X jobbinverze, ami a 2.69. Lemma szerint eppen azt jelenti, hogy X T az A balinverze. 2.70. Lemma Tegy uk fel, hogy A az A n egyzetes m atrixb ol elemi sorekvivalens atalak t asok egym asut anj aval kaphat o meg. Ekkor a det A = 0 es det A = 0 all t asok ekvivalensek. Bizony t as. A lemma bizony t as ahoz feltehetj uk, hogy A egyetlen elemi sorekvivalenssal kaphat o A-b ol, hiszen ha egyetlen ESA sem tudja elrontani determin ans 0 volt at ill. a sorozata sem k sorok line aris f uggetlens eg et, akkor ESA-k epes erre. A determin ans tulajdons agair ol tanultak alapj an sorcser en el a determin ans (1)szeres lesz, sorszorz asn al a determin ans nemnull aval szorz odik, m g sor m asik sorhoz hozz aad asakor a determin ans nem v altozik, teh at nem kaphatunk 0-b ol nemnull at vagy ford tva. A 2.67. t etel bizony t asa. Tekints uk azt a line aris egyenletrendszert, aminek kib ov tett egy utthat om atrixa az A m atrix, jobbr ol az ei egys egvektorral (azaz azzal az oszlopvektorral, aminek az i-dik koordin at aja 1, az osszes t obbi 0) kib ov tve. Vegy uk eszre, hogy ha J az A jobbinverze, akkor a J m atrix i-dik oszlopa egy megold as at adja ennek az egyenletrendszernek, hiszen A J i = ei a jobbinverz den ci oja szerint. Teh at ha l etezik jobbinverz, akkor minden i-re megoldhat o a fenti line aris egyenletrendszer. M asfel ol, ha ezen line aris egyenletrendszerek mindegyike megoldhat o, akkor a megold asokat oszlopvektorokba rendezve, az oszlopokat pedig egy J m atrixba gy ujtve AJ = In ad odik, teh at A-nak van jobbinverze. Az inverz meghat aroz as ahoz teh at ezeket az egyenletrendszereket pr ob aljuk megoldani. Azt a hasznos eszrev etelt tessz uk, hogy ehhez nem sz uks eges nek unk sorban n Gauss-elimin aci ot elv egezni, mert elimin alhatunk szimult an is: jobbr ol A mell e runk egy In egys egm atrixot, es gy v egezz uk el a Gauss-elimin aci ot. Amikor az i-dik egyenletrendszer megold as at keress uk, akkor egyszer uen elhagyjuk a feleslegesen hozz avett oszlopokat, es leolvassuk a megold ast. N ezz uk teh at az (A|In ) m atrix Gauss-elimin aci oja ut ani kapott (A |J ) reduk alt l epcs os alakot! Ha A = In , akkor az egyfel ol azt jelenti, hogy A mindegyik oszlop aban van vez eregyes es nincs szabad param eter, ez ert mindegyik line aris egyenletrendszer egy ertelm uen megoldhat o, azaz l etezik jobbinverz, es az nem m as, mint J . M asfel ol, det A = 0, sorozat es mivel A -t A-b ol ESA-k aval kaptuk, ez ert a lemma szerint det A = 0 is fenn all. A m asik lehet os eg, hogy A = In . Ez azt jelenti, hogy A -nek van olyan oszlopa, amiben nincs vez eregyes, ez ert A utols o sor aban sincs vez eregyes. Teh at det A = 0, es a lemma miatt pedig det A = 0. Azt kell m eg megmutatnunk, hogy A-nak nem l etezik jobbinverze, azaz valamelyik line aris egyenletrendszer nem megoldhat o. Mivel J az In 49

 sorozata ut m atrixb ol ESA-k an j ott l etre, ez ert det In = 0 = det J . Eszerint nem lehet J -nek csupanulla sora, gy ha J utols o sor aban mondjuk az i-dik koordnin ata nem 0, akkor az i-dik line aris egyenletrendszer nem lesz megoldhat o a kapott tilos sor miatt. Ezek szerint nem l etezik A-nak jobbinverze sem.
2.71. Megjegyz es Az im enti t etelnek az a r esze, hogy ha det A = 0, akkor A-nak nincs se jobb-, se balinverze, k onnyen igazolhat o a determin ansok szorz ast etel eb ol. Tegy uk fel, ugyanis, hogy mondjuk B balinverz. Ekkor 1 = det In = det(BA) = det B det A, teh at det A = 0. Ellentmond as.

ovetkezm eny Az A Rnn m atrixnak pontosan akkor van inverze, ha (A|In ) 2.72. K Gauss-elimin aci oj aval a RLA (In |B ) alak u. Ekkor B = A1 .

2.4.3. M atrix rangja

Egy m atrixnak fontos param etere, mennyire f uggetlenek az elemei. Mindj art meg is adunk h aromf ele m odszert ennek m er es ere, majd megmutatjuk, hogy ugyanarr ol van sz o mindh arom esetben. 2.73. Den ci o Az A n k m eret u m atrix sorrangj an az A m atrixb ol kiv alaszthat o line arisan f uggetlen sorok maxim alis sz am at ertj uk: s(A) := dim A1 , A2 , . . . An . Az A m atrix oszloprangja az A m atrixb ol kiv alaszthat o line arisan f uggetlen oszlopok maxim alis sz ama: o(A) := dim A1 , A2 , . . . Ak . V eg ul az A m atrix d(A) determin ansrangja megegyezik A legnagyobb, nemnulla aldetermin ans anak m eret evel. (Eml ekeztet unk, hogy aldetermin anson egy olyan (term eszetesen n egyzetes) determin anst ert unk, amit A n eh any sor anak es oszlop anak elhagy as aval kapunk.) t 2.74. All as Tetsz oleges A m atrixra d(A) = d(AT ) . Bizony t as. Mivel n egyzetes m atrix determin ansa megegyezik a transzpon altj anak deterT min ans aval, ez ert az A-beli legnagyobb nemnulla aldetermin ans az A -beli legnagyobb nemnulla aldetermin ans transzpon altja lesz, ez ert m eret uk megegyezik. 2.75. Meggyel es Ha az A m atrix l epcs os alak u es k vez eregyest tartalmaz, akkor a vez eregyeseket tartalmaz o sorok line arisan f uggetlenek. Ha A-nak legal abb k + 1 sor at v alasztjuk ki, akkor azok line arisan osszef ugg ok, hiszen van k ozt uk (legal abb) egy csupa-0 sor. Ha az A m atrix vez eregyeseket nem tartalmaz o sorait es oszlopait elhagyjuk, akkor egy k k m eret u fels o h aromsz ogm atrixot kapunk, aminek a f o atl oja csupa-1, teh at ennek determin ansa sem 0. Ha pedig egy legal abb (k +1) (k +1) m eret u r eszm atrixot tekint unk, akkor annak ugyancsak lesz csupa-0 sora, gy a determin ansa is 0-nak ad odik. Eszerint l epcs os alak u m atrixokra s(A) = k = d(A). Az al abbi t etel ezt a meggyel est altal anos tja. 2.76. T etel Tetsz oleges A m atrixra s(A) = d(A). 50

A bizony t as el ott r amutatunk egy fontos k ovetkezm enyre. 2.77. K ovetkezm eny Tetsz oleges A m atrixra o(A) = d(A) = s(A). Bizony t as. A t etel szerint o(A) = dim A1 , A2 , . . . = dim (AT )1 , (AT )2 , . . . = s(AT ) = d(AT ) = d(A) = s(A), haszn alva az el oz o t etelt es all t ast. A k ovetkezm eny szerint mindegy, hogy egy m atrix eset eben melyik rangfogalomr ol besz el unk, ez ert helyt all o az al abbi den ci o. 2.78. Den ci o Az A m atrix rangja r(A) := s(A) = o(A) = d(A). A t etel bizony t as ahoz az al abbi seg edt etelt haszn aljuk. 2.79. Lemma Tegy uk fel, hogy A az A m atrixb ol elemi sorekvivalens atalak t asok egym asut anj aval kaphat o. Ekkor s(A) = s(A ) es d(A) = d(A ) . Bizony t as. Ahogy ezt kor abban l attuk, elegend o azt az esetet igazolni, hogy ha A egyet den len ESA-sal kaphat o A-b ol. Az ESA ci oj ab ol ad od oan A minden sora el o all A sorainak line aris kombin aci ojak ent, vagyis A1 , A2 , . . . A1 , A2 , . . . , gy A1 , A2 , . . . A1 , A2 , . . . , teh at dim A1 , A2 , . . . dim A1 , A2 , . . . , m as sz oval s(A ) s(A). ad odik. ford sorozatak Kor abban m ar l attuk, hogy minden ESA tottja is elv egezhet o ESA-k ent, ez ert A -b ol megkaphat o A is. Ebb ol a fenti gondolatmenet szerint s(A) s(A ) k ovetkezik, amit az im ent kapott s(A ) s(A) egyenl otlens eggel osszevetve s(A) = s(A ) ad odik. L assuk a determin ansrangot! Elegend o azt igazolni, hogy A minden k k m eret u aldetermin ansa pontosan akkor 0, ha A minden k k m eret u aldetermin ansa 0. Tegy uk fel, hogy ez A-ra igaz, es tekints uk A egy k k m eret u B r eszm atrix at. Ha A -t egy sorcsere vagy egy sor konstanssal val o szorz as aval kaptuk meg, akkor l atjuk, hogy A-ban van egy B -nak megfelel o B r eszm atrix, amire |B | = |B | = 0 vagy |B | = |B | = 0 = 0 sor vagy |B | = |B | = 0 = 0 teljes ul, ut obbi arra a konstansra, amivel az ESA an a sort szoroztuk. Teh at sorcsere vagy sorszorz as ut an minden k k m eret u determin ans 0 sorhozz marad. Ha az ESA aad as volt, akkor vagy |B | = |B | = 0, vagy |B | fel rhat o k et A-beli k k m eret u determin ans o sszegek e nt. Ism e t azt kapjuk, hogy | B | = 0 + 0 = 0. H atra van m eg annak igazol asa, hogy ha A minden k k m eret u aldetermin ansa 0, akkor ez A-ra is igaz. Ez a fenti gondolatmenetb ol u gy k ovetkezik, hogy ism et ford sorozatak meggyelj uk, hogy minden ESA tottja elv egezhet o ESA-k ent. A 2.76. T etel bizony t asa. L attuk, hogy ESA-kkal sem s(A), sem pedig d(A) nem v altozik. V egezz uk el A Gauss-elimin aci oj at, gy kapjuk A l epcs os alak u m atrixot. A fenti lemma es meggyel es miatt s(A) = s(A ) = d(A ) = d(A), es nek unk pontosan ezt kellett igazolnunk. 51

2.4.4. Line aris egyenletrendszerek t argyal asa m atrixokkal

2.80. T etel Legyen A Rkn , tetsz oleges val os m atrix. Az al abbi all t asok ekvivalensek. (1) Az (A|b) kib ov tett egy utthat om atrix le rta line aris egyenletrendszernek (egy ert.) n megold asa van. (2) (Egy ertem uen) l etezik x R , amire Ax = b. n i (3) (Egy ertem uen) l etezik x R u gy, hogy b = n i=1 A xi . (4) b A1 , . . . , An ( es A1 , . . . An line arisan f uggetlen vektorok). 1 n 1 n 1 (5) A , . . . , A = b, A , . . . , A ( es A , . . . An line arisan f uggetlen vektorok). 1 n 1 (6) dim( A , . . . , A ) = dim( b, A , . . . , An )(= n) . (7) r(A) = r(A|b)(= n) . Bizony t as. (1) (2): A den ci okb ol ad odik. (2) (3): A m atrixszorz asn al tett i fontos meggyel es alkalm aval l attuk, hogy Ax = b b = n A x . (3) (4): b-t i i=1 (den ci o szerint) pontosan akkor gener alj ak az oszlopvektorok, ha el o all line aris kombin aci ojukk ent. Az oszlopvektorok a ltal gener alt t erben pontosan akkor egy ertelm u a fel r as, ha e vektorok b azis at alkotj ak az a ltaluk gener alt t ernek, azaz, ha line arisan f uggetlenek. (4) (5): b pontosan akkor van benne az oszlopvektorok ter eben, ha az oszlopvektorokhoz b-t hozz av eve nem tudunk tov abbi vektort gener alni. 1 n (5) (6): Az A , . . . , A vektorok pontosan akkor line arisan f uggetlenek, ha az a ltaluk gener alt t erben b azist alkotnak, azaz, ha a gener atum dimenzi oja n. (6) (7): Egy oszlopvektorai altal gener alt t er dimenzi oja nem m as, mint az oszlopvektorokb ol kiv alaszthat o line arisan f uggetlen vektorok sz ama, azaz az oszloprang. Err ol pedig tudjuk, hogy a ranggal egyenl o. 2.81. T etel Az n n m eret u A egy utthat om atrixszal megadott line aris egyenletrendszer pontosan akkor oldhat o meg egy ertelm uen, ha |A| = 0. Bizony t as. Ha |A| = 0, akkor a m atrixok inverze kapcs an tanultak szerint A-nak l etezik 1 1 1 inverze. Innen x = (A A)x = A (Ax) = A b, teh at x (ha l etezik), akkor egy ertelm u. 1 1 1 Az x = A b vektor viszont megold as, hiszen Ax = A(A b) = (A A )b = I b = b. Ezzel az el egs egess eget igazoltuk. A sz uks egess eghez tegy uk fel, hogy a megold as egy ertelm u. Az el oz o t etel (4) r esze szerint ekkor A oszlopai line arisan f uggetlenek. Ekkor A rangja n lesz, ez ert l etezik Anak n n m eret u nemnulla determin ans u r eszm atrixa, ami csakis maga A lehet. Eszerint |A| = 0.

2.5. Line aris lek epez esek

2.82. Den ci o Az U, V val os vektorterek k oz ott hat o A : U V f uggv eny egy line aris lek epez es, ha 52

(1) A(u + v ) = A(u) + A(v ) u, v U ill. (2) A(u) = A(u) R, u U teljes ul. Line arisnak teh at a m uvelettart o lek epez est nevezz uk. K onnyen l athat o, hogy az (1,2) tulajdons agok helyett megk v anhatn ank az al abbi tulajdons agot: (3) A(u + v ) = A(u) + A(v ) u, v V, , R. Ha ugyanis A line aris,
akkor A(u + v ) = A(u) + A(v ) = A(u) + A(v ). M asr eszt ha (3) fen all, akkor = = 1 eset en (1), m g = 0 helyettes t essel (2) k ovetkezik.

Az is egyszer uen (n szerinti indukci oval) bizony that o, hogy (3) ekvivalens a form alisan t obbet k v an o n (3) A( i=1 i vi ) = n i=1 i A(vi ) n N, v1 , v2 , . . . , vn V, 1 , 2 , . . . , n R felt etellel. Eszerint a line aris lek epez es nem m as, mint olyan lek epez es, ami tetsz oleges line aris kombin aci ot a k epek ugyanolyan egy utthat os line aris kombin aci oj aba k epez. Az U es V k oz otti line aris lek epez esek halmaz at Hom(U, V ) jel oli. Az A : V V (azonos terek k oz ott hat o) line aris lek epez est line aris transzform aci o nak h vjuk. 2.83. Meggyel es Ha A : U V egy line aris lek epez es, akkor sz uks egk eppen A(0) = 0 teljes ul, ahol az els o 0 az U , a m asodik pedig a V t er nullvektora, hiszen A(0) = A(0 + 0) = A(0) + A(0), es mindk et oldalhoz az A(0) vektor ellentettj et hozz aadva 0 = A(0) ad odik. 2.84. P elda (1) A s kvektorokon az x tengelyre vet t es, (2) a s kvektorokon az orig o k or uli (ny ujtva)forgat as, (3) a s kvektoroknak egy orig on atmen o egyenesre t ukr oz ese, b b 0 2c a (4) a 22-es m atrixokhoz 23-as m atrixok hozz arendel ese a d c d d 3d szerint, (5) A polinomok vektorter en a deriv al as, azaz p(x) p (x). A m uvelettart as a deriv al as azonoss agai miatt igaz: (p + q ) (x) = p (x) + q (x), ill. (p) (x) = p (x). t 2.85. All as A line aris lek epez est egy ertelm uen meghat arozz ak a b aziselemek k epei. Pontosabban: Ha U es V val os vektorterek, az u1 , u2 , . . . , un vektorok az U b azis at alkotj ak es v1 , v2 , . . . , vn tetsz oleges, V -beli vektorok, akkor pontosan egy olyan A Hom(U, V ) line aris lek epez es l etezik, amire A(ui ) = vi i. 2.86. Megjegyz es A fenti all t as egyik haszna, hogy seg ts eg evel k onnyen meg tudunk adni egy line aris lek epez est (t.i. egy tetsz oleges b azis vektorainak k ep et kijel olve), es ez remek ul j on, ha valamilyen speci alis tulajdons agot kiel eg t o line aris lek epez est kell konstru alnunk p eld aul a zh-ban. Bizony t as. Tegy uk fel, hogy l etezik a k v ant line aris lek epez es, megmutatjuk, hogy egy ertelm u. Legyen ugyanis u U tetsz oleges vektor. Ekkor u egy ertelm uen a ll el o az U 53

adott b azis anak line aris kombin aci ojak ent, mondjuk u = n i=1 i ui alakban. Ekkor A n n felt etelezett linearit asa miatt A(u) = A( i=1 i ui ) = i=1 i A(ui ) = n at i=1 i vi , teh (ha A val oban l etezik, akkor) A(u) egy ertelm uen meghat arozott. Csup an azt kell ezek ut an bebizony tani, hogy az im ent deni alt A lek epez es line aris, n n azaz m uvelettart o. Legyen mondjuk u = es R. Az i=1 i ui , v = i=1 i ui osszead asra az ad odik, hogy
n n n n

A(u + v ) = A(
i=1 n

i ui +
i=1 n

i ui ) = A(
i=1 n

i ui + i ui ) = A(
i=1 n

(i + i )ui ) =

(i + i )vi =
i=1 i=1

i vi + i vi =
i=1

i vi +
i=1

i vi = A(u) + A(v ) ,

(a fenti negyedik ill. az al abbi harmadik egyenl os egn el haszn aljuk, hogy A-t hogyan deni altuk a b azis line aris kombin aci oin) ill.
n n n n

A( u) = A(
i=1

i ui ) = A(
i=1

i ui ) =
i=1

i vi =
i=1

i vi = A(u) .

2.87. Den ci o Az A : U V line aris lek epez es magtere KerA := {u U : A(u) = 0}, k eptere pedig ImA := {A(u) : u U } . Szavakban: a magt er mindazon U -beli vektorokb ol all, amelyek a V t er nullvektor aba k epz odnek, a k ept er pedig a V t er mindazon elemeinek halmaza, amelyek el o allnak valamely U -beli vektor k epek ent. (Ld. az a br at.) 2.88. P elda A line aris lek epez esre adott kor abbi p eld akban (1) az x tengelyre vet t esn el a k ept er az x, a magt er az y tengely, (2-3) az orig o k or uli (ny ujtva)forgat as ill. orig on athalad o tengelyre t ukr oz eskor a k ept er a teljes s k, a magt er pedig egyed ul az orig ot tartalmazza.
U
A

V
ImA

KerA

0 y 0 A (4)-beli 2 2-es m atrixok lek epez esekor rendre az x ill. a 2x alak u z z 3z x 0 m atrixok alkotj ak a k epteret ill. a magteret. Az (5) deriv al as eset en a k ept er az o os polinom halmaza (hisz minden posszes val linomnak van primit v f uggv enye, ami polinom), a magt er pedig a konstans polinomok halmaza.

54

 t 2.89. All as Ha A Hom(U, V ), akkor KerA U es ImA V , teh at a magt er ill. k ept er nev ukh oz m elt oan egyar ant alterek. Bizony t as. Elegend o azt igazolni, hogy mindk et halmaz z art a m uveletekre. A magt er eset en, ha u, v KerA es R, akkor A(u + v ) = A(u) + A(v ) = 0 + 0 = 0, azaz u + v KerA, ill. A(u) = A(u) = 0 = 0, teh at u KerA. A k ept erre pedig tetsz oleges A(u), A(v ) ImA es R mellett A(u) + A(v ) = A(u + v ) ImA, ill. A(u) = A(u) ImA ad odik. 2.90. T etel (Dimenzi ot etel) Ha A : U V line aris lek epez es, akkor dim KerA + dim ImA = dim U . Bizony t as. Legyen B := {b1 , b2 , . . . , bk } a KerA vektort er egy b azisa. Mivel B f uggetlen az U vektort erben, ez ert l etezik U -nak egy B -t tartalmaz o b azisa, mondjuk B = {b1 , b2 , . . . , bk , bk+1 , . . . , bn } . Vil agos, hogy dim KerA = k es dim U = n, gy azt kell csup an igazolni, hogy dim ImA = n k . Ezt u gy bizony tjuk, hogy megmutatjuk, hogy az A(bk+1 ), A(bk+2 ), . . . , A(bn ) vektorok az ImA t er egy b azisa. Azt kell teh at igazolnunk, hogy az eml tett vektorok gener alnak minden ImA-beli vektort, r aad asul f uggetlenek. oLegyen teh at A(u) a k ept er egy tetsz oleges vektora. Legyen az u = n i=1 i bi az u el n n n a ll t asa a B b azisban. Ekkor A(u) = A( i=1 i bi ) = i=1 i A(bi ) = i=k+1 i A(bi ), hiszen A(b1 ) = A(b2 ) = . . . = A(bk ) = 0, teh at val oban gener atorrendszerrel van dolgunk. A line aris f uggetlens eghez tegy uk fel, hogy a 0 el oa ll line aris kombin aci ok ent: n n n at u := 0 = i=k+1 i bi KerA. De ekkor i=k+1 i bi ), teh i=k+1 i A(bi ) = A( az u vektor fel rhat o a B b azisban, azaz a b1 , b2 , . . . bk vektorok line aris kombin aci ojan k n b , ami a ( ) b + b , ahonnan 0 = b = k ent is: u = k i i i=k+1 i i i=1 i=k+1 i i i=1 i i B b azis line aris f uggetlens ege miatt csakis trivi alis line aris kombin aci o lehet. Eszerint k+1 = k+2 = . . . = n = 0, azaz a kiindul asi line aris kombin aci o is trivi alis volt, a sz obanforg o rendszer val oban f uggetlen, gy csakugyan az ImA t er b azisa.
2.91. Den ci o Az A : U V lek epez es izomorzmus ha line aris (azaz A Hom(U, V )) es bijekci o (azaz k olcs on osen egy ertelm u). A R feletti U es V vektorterek izomorfak, ha l etezik k ozt uk izomorzmus. Jel ol ese: U =V. t 2.92. All as (1) Az A : U V line aris lek epez es (izomorzmus) KerA = {0} es ImA = V . egesen gener alt, val os vektorterek, akkor (2) Ha dim V = n, akkor V = Rn . (3) Ha U, V R feletti, v dim U = dim V U =V. Bizony t as. (1): : Ha A izomorzmus, akkor bijekci o, gy ImA = V , es A1 (0) = 0 miatt KerA = {0}. : A k olcs on os egy ertelm us eget kell igazolni. Minden elem el o all k epk ent, hisz ImA = V . Ha A(u) = A(v ), akkor 0 = A(u) A(v ) = A(u v ), azaz u v KerA, teh at 0 = u v , vagyis u = v . Azt kaptuk, hogy A csakugyan k olcs on osen egy ertelm u. (2): Legyen B a V vektort er egy (n-elem u) b azisa. K onnyen l athat o, hogy ha minden V -beli vektornak megfeleltetj uk a koordin atavektor at (sorvektork ent fel rva), akkor egy bijekt v line aris lek epez est kapunk Rn -be, es ez bizony tja az izomor at. (3): (2) alapj an U = Rn = V , ami azt jelenti, hogy U =V.

55

2.5.1. Line aris lek epez esek m atrixai

A line aris lek epez esek tanulm anyoz as anak fontos eszk oze a hozz ajuk rendelt m atrixok vizsg alata. 2.93. Den ci o Legyen A Hom(U, V ) line aris lek epez es, B1 = {u1 , u2 , . . . , un } az U , B2 = {v1 , v2 , . . . , vm } pedig a V b azisa. Az A lek epez es m atrix at a B1 es B2 b azisokban az al abbi m odon rjuk fel: 1 [A]B := ([ A ( u )] atrixr ol van 1 B2 |[A(u2 )]B2 | |[A(un )]B2 ), azaz egy olyan m n-es m B2 sz o, aminek i-dik oszlopa az ui b azisvektor A(ui ) k ep enek koordin atavektora. M ask eppen i 1 kifejezve, ha ui k epe A(ui ) = m v alakban a ll el o a B b a zisban, akkor az [A]B 2 B2 j =1 j j m atrix j -dik sor anak i-dik eleme i j lesz. N ezz uk meg, hogyan kaphatjuk meg a lek epez es m atrix anak ismeret eben egy u vektor koordin atavektor ab ol az A(u) vektor koordin atavektor at. (Ertelemszer uen a B1 ill. B2 b azisban fel rt koordin atavektorokr ol besz el unk.) Meg kell hat aroznunk teh at, hogy egy n ep et hogyan rhatjuk fel a v1 , . . . vm b azisban. H at l assuk: u = i=1 i ui vektor k m n m n n n i A(u) = A( i=1 i ui ) = i=1 i A(ui ) = i=1 i ( j =1 j vj ) = i=1 j =1 i (i j vj ) = n m n m m n i i i at a keresett koordii=1 i j )vj , teh j =1 ( i=1 i j = j =1 vj j =1 i=1 i j vj = i n atavektor egy olyan, m-elem u oszlopvektor, aminek j -dik koordin at aja n i=1 i j . Ha j ol meggyelj uk, eppen azt kaptuk, hogy a lek epez es m atrix aval val o szorz as megadja a lek epez est a koordin atavektorokon. Ezt rja le az al abbi t etel.
1 t 2.94. All as A Hom(U, V ), B1 U es B2 V b azisok [A(u)]B2 = [A]B B2 [u]B1 u U . (Teh at, ha a line aris lek epez es m atrix at megszorozzuk egy u vektor koordin atavektor aval, akkor u k ep enek koordin atavektor at kapjuk.)

2.95. Megjegyz es A fenti t etel l enyege, hogy ha r ogz tj uk az U es V terek egy-egy b azis at ( es ez altal e vektorterek vektorait azonos thatjuk a koordin atavektoraikkal), akkor a line aris lek epez esekre gondolhatunk u gy is, mint (dim V dim U ) m eret u m atrixokra, mag ara a line aris lek epez esre pedig, mint a megfelel o m atrixszal val o szorz asra.
A line aris lek epez esek Hom(U, V ) halmaz an m uveleteket is ertelmezhet unk. 2.96. Den ci o A, B Hom(U, V ) es R-re (A + B )(u) := A(u) + B (u) ill. (A)(u) := (A(u)) deni alja az A + B , A lek epez eseket. 2.97. Meggyel es Ha A, B Hom(U, V ) es R, akkor A + B , A Hom(U, V ), azaz line aris lek epez esek osszege es skal arszorosa is line aris lek epez es. E m uveletekkel Hom(U, V ) szint en val os vektort er, es ez a vektort er izomorf a dim V dim U m eret u val os m atrixok alkotta vektort errel. Konkr etan, B1 1 1 A + B m atrixa [A]B atrixa pedig [A]B es B2 pedig a V egy b aziB2 + [B ]B2 , A m B2 lesz, ahol B1 az U sa. (Teh at osszeglek epez es m atrixa a megfelel o m atrixok osszege, skal arszoros lek epez es e pedig a m atrix skal arszorosa lesz.)

56

Bizony t as. (A + B )(u + v ) = A(u + v )+ B (u + v ) = A(u)+ A(v )+ B (u)+ B (v ) = (A(u)+ B (u))+(A(v )+ B (v )) = (A + B )(u) + (A + B )(v ), ill. (A)(u) = (A()u) = (A(u)) = ((A(u))) = (A(u)), teh at A + B , A Hom(U, V ). R ogz ts uk az U ill. a V t er B1 ill. B2 b azis at. A lek epez exm atrix den ci oja szerint A + B m atrix anak i-dik oszlopa a B1 b azis i-dik vektora (A + B )(bi ) k ep enek koordin atavektora lesz, am (A + B )(bi ) = 1 1 A(bi ) + B (bi ) miatt ez nem m as, mint a [A]B atrix i-dik oszlop anak es a [B ]B atrix i-dik oszlop anak B2 m B2 m osszege. A skal arral val o szorz asra vonatkoz o bizony t ast az olvas ora b zzuk. Ezek szerint a line aris lek epez esek m atrixos fel r asa val oban megadja a m atrixok vektorter evel val o izomor at.

A fentieken t ul ertelmezhet o line aris lek epez esek szorzata is. 2.98. Den ci o A Hom(U, V ), B Hom(V, W ) eset en a BA : U W lek epez est a (BA)(u) := B (A(u)) ( u U ) k eplettel ertelmezz uk. (Azaz k et line aris lek epez est u gy szorzunk ossze, hogy egym as ut an alkalmazzuk azokat. (Sz uks eges persze, hogy az els onek alkalmazott lek epez es k eptere benne legyen a m asodiknak alkalmazott ertelmez esi tartom any aban.))
A B BA U V W

2.99. Meggyel es Ha A Hom(U, V ) es B Hom(V, W ), akkor BA Hom(U, W ), azaz line aris lek epez esek szorzata is line aris lek epez es. Bizony t as. Ha u, v U es R, akkor (BA)(u + v ) = B (A(u + v )) = B (A(u)+ A(v )) = B (A(u)) + B (A(v )) = (BA)(u) + (BA)(v ), ill. (BA)(u) = B (A(u)) = B (A(u)) = B (A(u)) = (BA)(u). Vizsg aljuk meg, mi is lesz a fenti meggyel esben szerepl o BA lek epez es m atrixa. R ogz ts uk ez ert rendre az U, V ill. W terek egy-egy b azis at: B1 -t, B2 -t ill. B3 -at. Vizsg aljuk B1 meg, mi lesz a [BA]B3 m atrixnak (mondjuk) a j -dik oszlopa, azaz, mi lesz a B1 b azisbeli bj vektor k ep enek (azaz a (BA)(bj ) = B (A(bj )) vektornak) a B3 b azis szerinti koordin atavektora! A lek epez es m atrix ar ol kor abban tanultakat a B lek epez esre alkalmazva az ad odik, hogy a k erd eses oszlopot u gy kapjuk, hogy a B lek epez esnek a B2 es B3 b azisokB2 ban fel rt [B ]B3 m atrix at megszorozzuk a bj vektor A lek epez es szerinti A(bj ) k ep enek B2 b azis szerinti koordin atavektor aval (azaz az [A(bj )]B2 oszlopvektorral). Am vegy uk eszre, B1 hogy A(bj ) den ci o szerint nem m as, mint az [A]B2 m atrix j -dik oszlopvektora. Eszerint B1 B2 1 a keresett [BA]B3 m atrix j -dik oszlopa eppen a [B ]B3 m atrixnak es az [A]B atrix j -dik B2 m oszlop anak szorzata. Ha pedig konr etan a j -dik oszlop i-dik elem ere vagyunk k v ancsiak, B2 akkor ezt a fentiek szerint u gy kaphatjuk meg, mint a [B ]B3 m atrix i-dik sor anak es az B1 [A]B2 m atrix j -dik oszlop anak szorzata. Honnan is ismer os ez a sor-oszlop szorz as? Az al abbi all t as adja meg a v alaszt. 57

 t 2.100. All as Ha A Hom(U, V ), B Hom(V, W ) es B1 , B2 ill. B3 rendre az U, V B1 B2 B1 ill. W terek egy-egy b azisai, akkor [BA]B3 = [B ]B3 [A]B2 , azaz line aris lek epez esek szorzat anak m atrixa azonos a lek epez esek m atrixainak szorzat aval (egyez o b azisok eset en). 2.101. K ovetkezm eny Ha C Rmn , B Rnk es A Rkl tetsz oleges m atrixok, akkor (C B ) A = C (B A), azaz a m atrixszorz as asszoci at v (felt eve, hogy a m uveletek elv egezhet oek).
Bizony t as. A megfelel o m atrixokat tekinthetj uk egy-egy line aris lek epez esnek, nevezetesen C Hom(Rn , Rm ), B k n l k Hom(R , R ) ill. A Hom(R , R ), es ekkor (C B ) A a annak a line aris lek epez esnek lesz a m atrixa, amit az u (CB )(A(u)) formula deni al tetsz oleges u Rn eset en, m g a C (B A) m atrix annak a line aris lek epez esnek lesz a m atrixa, amit az u C (BA)(u))) formula ad meg. Mivel (A, B, C -t most line aris lek epez eseknek gondolva) (CB )(A(u)) = C (B (A(u))) = C ((BA)(u)), ez ert a k et fenti line aris lek epez es azonos, gy (az ugyanazon b azisokban fel rt) m atrixaik sem k ul onb ozhetnek.

2.5.2. Line aris transzform aci ok es m atrixok saj at ert ekei, saj atvektorai es saj atalterei
Egy A line aris lek epez es eset en egy vektor k ul onlegesnek sz am tott, ha a nullvektorba k epz odik (hisz a nullvektor egy k ul onleges vektora a vektort ernek). Ezek a vektorok alkott ak a KerA magteret. Ha azonban line aris transzform aci or ol van sz o, akkor amint r ogz t unk egy v vektort, az ertelmez esi tartom anyban m ar nem csak a 0 lesz k ul onleges vektor, hanem v ( es annak konstansszorosai) is. Teh at nemcsak u gy j ohet l etre erdekes szitu aci o, ha egy vektor a 0-ba k epz odik, hanem u gy is, ha egy vektor x pontja a lek epez esnek, azaz onmag aba k epz odik. S ot, az is erdekes szitu aci o, ha egy vektor k epe a saj at konstansszorosa. Ez motiv alja a most k ovetkez o szakaszt.

2.102. Den ci o Legyen A : V V egy line aris transzform aci o, v V egy vektor a t erb ol es R egy skal ar. A v V vektort az A transzfom aci o saj at ert ekhez tartoz o saj atvektor anak nevezz uk, ha (1) v = 0 es (2) A(v ) = v teljes ul. Ha az A transzform aci o egy saj at ert eke (azaz tartozik hozz a saj atvektor) akkor a -hoz tartoz o saj atalt er a nullvektorb ol es a -hoz tartoz o saj atvektorokb ol all: {v V : A(v ) = v }. Az Rn vektort eren hat o line aris transzform aci ora p elda egy tetsz oleges n n m eret u A Rnn m eret u m atrixszal val o szorz as, azaz az x A x hozz arendel es. (Az el oz o szakaszban azt l attuk egy ebk ent, hogy minden v eges dimenzi os vektorterek k oz ott hat o line aris lek epez es a koordin atavektorokon m atirxszorz ask ent hat, ez ert az Rn t er minden line aris transzform aci oja egy n n m eret u m atrixszal val o balszorz as.) Igy speci alis line aris transzform aci okra: a n egyzetes m atrixszal val o szorz asra is elmondhatjuk a fenti den ci ot. 2.103. Den ci o Legyen A Rnn egy n egyzetes m atrix, v Rn egy oszlopvektor, es R egy skal ar. A v vektort az A m atrix saj at ert ekhez tartoz o saj atvektor anak mondjuk, ha (1) v = 0 es (2) A v = v . 58

(A fenti den ci oban 0 a szok asos m odon a csupa 0-kb ol a ll o oszlopvektort jel oli.) A tov abbiakban altal aban foglalkozunk a line aris transzform aci okkal, gy a meg allap t asaink az im enti den ci oban szerepl o m atrixszorz as eset ere is erv enyesek lesznek. 2.104. Megjegyz es Vegy uk eszre, hogy = 0 pontosan akkor saj at ert ek, ha a KerA magt er nem csak a nullvektorb ol all. Ebben az esetben a = 0-hoz tartoz o saj atalt er megegyezik a magt errel. A den ci o (1) felt etele val oj aban technikai dolog, az ert vett uk el ore, hogy ne felejts uk el (mondjuk a vizsg an). Az ert van r a sz uks eg, mert e n elk ul nem volna igaz az al abbi t etel. 2.105. T etel (1) Line aris transzform aci o minden saj atvektora pontosan egy saj at ert ekhez tartozik. (2) B armely saj at ert ekhez tartoz o saj atalt er a V vektort er altere. Bizony t as. (1): Ha v saj atvektor, akkor 0 = v . Tegy uk fel, hogy A(v ) = v es A(v ) = v . Ekkor v = v , azaz ( )v = 0. Tanultuk, hogy skal ar es vektor szorzata csak u gy lehet 0, ha v = 0 vagy = 0. Az els o eset kiz art, ez ert = , teh at minden saj atvektor pontosan egy saj at ert ekhez tartozik. (2): Legyen V := {v V : A(v ) = v } a vizsg alt halmaz, melynek alt er volt at kell igazolnunk. Azt kell csup an megmutatni, hogy ha u, w V , es R tetsz oleges skal ar, akkor u + w, u V . Term eszetesen ez is a linearit asb ol k ovetkezik: A(u + w) = A(u)+ A(w) = u + w = (u + w) ill. A(u) = A(u) = ( u) = ()u = (u) . Vizsg aljuk meg, mit jelent az, hogy egy A transzform aci o saj at ert eke! Ekkor a -hoz tartoz o b armely v saj atvektorraA(v ) = v teljes ul, azaz A(v ) v = 0. Jel olje id azt az ( un. identikus) line aris transzform aci ot, ami minden vektorhoz onmag at rendeli. Nyilv an id is line aris transzform aci o, ami minden vektorhoz a -szoros at rendeli, es a legut obbi osszef ugg es u gy rhat o fel, hogy (A id)v = 0. K onnyen l athat o, hogy A id is egy line aris transzform aci o (konkr etan, egy w vektorhoz (A(w) w)-t rendel), es az a t eny teh at, hogy az A transzform aci o saj at ert eke, u gy fogalmazhat o meg, hogy az A id line aris transzform aci o a v = 0 vektort a 0-ba k epzi. Legyen B a V vektort er egy b azisa, es tekints uk az A transzform aci o [A]B m a trix a t. Tudjuk, hogy a koordin a tavektorokon B az A lek epez es u gy m uk odik, hogy ezzel a m atrixszal kell balr ol szorozni, ez ert az a t eny, hogy saj at ert ek, azaz, hogy A id egy nemnulla vektort 0-ba visz, u gy mondhat o el, hogy a [A]B I m a trixot egy nemnulla koordin a tavektorral jobbr o l megszorozva B megkaphatjuk a csupa-0 vektort. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy a [A]B atrix B I m oszlopai nem line arisan f uggetlenek (az el obbi vektor koordin at ai adj ak meg a 0-t el o all t o nemtrivi alis line aris kombin aci o egy utthat oit). Azt kaptuk, hogy az oszloprang kisebb, mint az oszlopok sz ama, es mivel n egyzetes m atrixr ol van sz o, ez a determin ansranggal 59

kifejezve azt jelenti, hogy a [A]B atrix determin ansa 0. Bebizony tottuk teh at, B I m B hogy det([A]B I ) = 0 pontosan akkor teljes ul, ha az A transzform aci o saj at ert eke, r aad asul ez a t eny f uggetlen a fel r ashoz haszn alt B b azist ol. 2.106. Den ci o Az A : V V line aris transzform aci o karakterisztikus polinomja B kA () := det([A]B I ), ahol B a V vektort er egy tetsz oleges b azisa. 2.107. T etel (1) A karakterisztikus polinom a v altoz onak egy n-edfok u polinomja, ahol n = dim V . (2) A karakterisztikus polinom f uggetlen a fel r as ahoz haszn alt b azist ol. (3) A R skal ar pontosan akkor saj at ert eke az A transzform aci onak, ha kA () = 0, azaz gy oke a karakterisztikus polinomnak. Bizony t as. (1): A determin ans den ci oj ara gondolva a karakterisztikus polinom olyan n-t enyez os szorzatok el ojeles osszege, ahol a szorzatok t enyez oi az [A]B atrix B I m elemei. E m atrix minden eleme egy legfeljebb els ofok u polinomja -nak, ez ert minden szorzat egy legfeljebb n-edfok u polinom, gy a determin ans is az. Egy szorzat pontosan akkor lesz n-edfok u, ha minden t enyez oje els ofok u. M arpedig pontosan a f o atl oban szerepelnek az els ofok u elemek (1 a f oegy utthat ojuk), gy pontosan egyetlen n-edfok u tagja lesz a determin anst meghat aroz o osszegnek (aminek a f oegy utthat oja egy ebk ent (1)n lesz). A determin ans teh at csakugyan egy pontosan n-edfok u polinomja. (2): Nem bizony tjuk. (Jegyezz uk meg, hogy maga az a ll t as fontos (hiszen ez mutatja, hogy a karakterisztikus polinom fogalma j oldeni alt), bizony t asa nemtrivi alis.) (3): A karakterisztikus polinom den ci oja el otti gondolatmenet pontosan ezt igazolja. Hogyan sz am thatjuk ki egy adott A line aris transzform aci o saj at ert ekeit es saj atvektorait? R ogz t unk egy B b azist, es fel rjuk a transzform aci o [A]B m a trix a t ebben B a b azisban. A m atrix f o atl oelemeib ol kivonunk -t, es az gy kapott m atrixnak kisz am tjuk a determin ans at, azaz meghat arozzuk a karakterisztikus polinomot. Valahogyan meghat arozzuk a karakterisztikus polinom gy okeit. Pontosan ezek a gy ok ok lesznek A saj at ert ekei. Egy adott -hoz tartoz o saj atalt er meghat aroz asa pedig u gy t ort enik, hogy megoldjuk az ([A]B I ) x = 0 line a ris egyenletrendszert, e s a megold a sul kapott x-ek B lesznek a -hoz tartoz o saj atalt erbeli vektorok koordin atavektorai.
2.108. P elda Tegy uk fel, hogy az A lek epez es m atrixa A = karakterisztikus polinom (oszlop szerint kifejtve)
0 2 3 5 2 0 1 0 2 1 2 0 1 3 5 0 2 1 3 5 0

valamely b azisban. A
2 1 5

= (2 )

+1

= (2 )( (2 ) 5)+3(2 ) = (2 )(2 2 2) = (2 )( (1+ 3))( (1 3)) . Eszerint a saj at ert ekek = 2, = 1 + 3 es = 1 3. A = 2-h oz tartoz o saj at ervektorokra az igaz, hogy (A 2 I )x = 0, vagyis olyan line aris egyenletrendszer megold asait keress uk, amelynek kib ov tett egy utthat om atrixa es annak Gauss-elimin aci oja az al abbiak szerint n ez ki:

60

0 0 1

0 0 1

3 5 2

0 0 0

1 0 0

1 0 0

2 3 5

0 0 0

1 0 0

1 0 0

2 1 5

0 0 0

1 0 0

1 0 0

2 1 0

0 0 0

A saj atalt er elemei az

x = (x1 , x2 , x3 ) megold asok lesznek, teh at x2 R szabad param eter, x3 = 0 es x1 = x2 ad odik. Vagyis a saj atalt er elemei a (x2 , x2 , 0) alak u vektrok lesznek, es x2 = 0 eset en ezek eppen a = 2 saj at ert ekhez tartoz o saj atvektorokkal lesznek azonosak. 2.109. T etel (Cayley-Hamilton t etel) Minden line aris transzform aci o gy oke a karakterisztikus polinomj anak, azaz kA (A)(v ) = 0 minden v V vektorra. (M as sz oval, kA (A) a nulla transzform aci o. Egy harmadik megfogalmaz as szerint, ha kA () = an n + an1 n1 + . . . + a1 + a0 , akkor tetsz oleges v V vektorra an An (v ) + an1 An1 (v ) + . . . + a1 A(v ) + a0 v = 0 teljes ul, ahol az Ak line aris k transzform aci ot az A (v ) := A(A(. . . A(v ) . . .)) k -szoros iter alt deni alja.)

61

3. fejezet Gr afok
3.1. A gr afelm elet alapjai
A diszkr et matematik aban az egyik legfontosabb fogalom a gr af. A legv aratlanabb szitu aci okban bizonyul nagyon j ol haszn alhat onak es sz amos gyakorlati alkalmaz ashoz kapcsol od o modell alapvet o osszetev oje. 3.1. Den ci o A G = (V, E ) p ar egy egyszer u gr af, ha (1) V = es (2) E V := 2 {{u, v } : u, v V, u = v }, azaz E elemei V bizonyos k etelem u r eszhalmazai. Ha G egy gr af, akkor V (G) jel oli G cs ucsainak (n eha pontjainak), E (G) pedig G eleinek halmaz at, azaz V (G) az a V halmaz, es E (G) az az E halmaz, amire G = (V, E ). A G egyszer u gr af v eges, ha V v eges halmaz. 3.2. Den ci o A G gr af egy diagramja a G egy olyan lerajzol asa, amiben a cs ucsoknak (s kbeli) pontok felelnek meg, eleknek pedig olyan s kg orb ek, amelyek az adott el k et v egpontj at k otik o ssze, o nmagukat nem metszik, e s m a s v e gpontokat elker u lnek. Az e = {u, v } elt r oviden e = uv -vel jel olj uk, u-t es v -t az e el v egpontjainak mondjuk. Az u es v cs ucsok szomsz edosak, ha uv E . Az e es f eleket p arhuzamosnak nevezz uk, ha v egpontjaik azonosak. Hurok el az olyan el, aminek k et v egpontja megegyezik. A G = (V, E ) p ar gr af, ha V = , E elhalmaz V -n, es p arhuzamos es hurok el is megengedett. 3.3. P elda A G = ({a, b, c, d}, {ab, ab, ac, bc, cd, dd}) gr af k et lehets eges diagramja es szomsz edoss agi m atrixa.

62

b a c b a c d d

0 2 1 0

2 0 1 0

1 1 0 1

0 0 1 2

3.4. Megjegyz esek 1. Gr af diagramj anak a den ci oj aban g orbe helyett szerencs esebb t or ottvonalr ol beszelni, ugyanis egy g orbe eg eszen v aratlan m odon is tud viselkedni. P eld aul egy egys egn egyzet minden bels o pontj an athalad. 2. A p arhuzamos eleket prec zen egy kicsit k or ulm enyes deni alni. Az egyik lehet oseg hogy E (G)-t multihalmaznak tekintj uk (egy el t obbsz or os multiplicit assal lehet eleme), de j arhat o u t az is, ha E csak az elek neveinek halmaza, es odagondolunk egy E V lek epez est is, ami megmutatja az elek v egpontjait. Nem k nl odunk a fogalom prec z 2 den ci oj aval: megel egsz unk azzal, hogy lehets eges formaliz alni azt, amit szeml eletesen le runk. 3. A hurok el den ci oj ahoz is m odos tani kellene az el den ci oj at, de (kiv etelesen) itt sem az absztrakt formalizmus a c el. 3.5. Den ci o A G gr af szomsz edoss agi m atrixa az a V (G) V (G) m eret u m atrix, aminek (u, v ) poz ci oj an az u es v k ozti elek sz ama all (u = v eset en a hurok elek sz am anak k etszerese). A G gr af v eges, ha V (G) es E (G) is v eges halmazok. 3.6. Den ci o A G gr af v cs ucs anak d(v ) foka a v v egpont u elek sz ama (a hurok el k etszer sz am t), form alisan d(v ) := |{e E : v v egpontja e-nek}|+|{e E : e hurok el es v -n}| . A G gr af maxim alis ill. minim alis foksz am at (G) := max{d(v ) : v V (G)}, ill. (G) := min{d(v ) : v V (G)} jel oli. A G gr afot (r-)regul arisnak mondjuk, ha minden pontj anak ugyanannyi (r) a foka: (G) = (G)(= r). 3.7. T etel Ha G v eges (nem felt etlen ul egyszer u) gr af, akkor vV (G) d(v ) = 2|E (G)|, azaz egy v eges gr af foksz amainak osszege eppen az elsz am k etszerese. Bizony t as. Ha G-nek nincs ele, akkor a foksz am osszeg is es az elsz am (k etszerese) is 0. Ep ts uk fel G-t u gy, hogy egyenk ent h uzzuk be G eleit. Minden egyes u j el beh uz asa eggyel n oveli az elsz amot, es kett ovel a foksz am osszeget, hisz k et ponton n ovekszik egyet a foksz am (vagy hurok el eset en egy cs ucsn al 2-vel). Eszerint amikor G-t fel ep tett uk, akkor is igaz lesz ez a tulajdons ag, epp, ahogy a t etel all tja.

63

3.8. Den ci o Kn az n pont u teljes gr af: |V (G)| = n, es b armely k et pont ossze van k otve (egyszer). Vil agos, hogy a Kn gr af (n 1)-regul aris, es |E (Kn )| = n . 2 Pn az n pont uu t, Cn az n pont u k or: V (Pn ) = V (Cn ) = {v1 , . . . , vn }, E (Pn ) = {vi vi+1 : 1 i < n}, E (Cn ) = E (Pn ) {v1 vn }. (ld. az abr at)
Pn

Cn

K6

Meggyel es: K2 = P2 , K3 = C3 3.9. Den ci o D = (V, A) ir any tott gr af, ha (1) V = es (2) A V 2 . (Minden elnek van egy ir any t asa. A diagramon nyilakkal szok as jel olni. P arhuzamos es hurok el itt is ertelmezhet o, es ak ar mindk et ir any u el be lehet h uzva k et pont k oz ott. Az ir any tatlan fogalmak j o r esze ertelemszer uen kiterjed.) 3.10. Den ci o A G1 es G2 gr afok izomorfak (G1 etezik egy-egy V : = G2 ), ha l V (G1 ) V (G2 ) es E : E (G1 ) E (G2 ) bijekci o u gy, hogy uv E (G) V (u)V (v ) = E (uv ). (Olyan k olcs on osen egy ertelm u megfelel es a pontok k oz ott, u gy, amelyre tetsz oleges u, v V (G1 ) eset en u-b ol pontosan annyi el vezet v -be G1 -ben, mint a (u)-b ol (v )-be G2 -ben.) 3.11. Den ci o A G egyszer u gr af komplementere a G := (V (G),
V 2

\ E (G)) gr af.

3.12. P elda A P4 , a C5 ill. a bika onkomplementer (saj at komplemeter evel izomorf ) gr af.

a bika

3.13. T etel Gr afok izomor aja ekvivalenciarel aci o: tetsz oleges G1 , G2 , G3 gr afokra (1) G1 = G1 , (2) G1 = G2 G2 = G1 es (3) G1 = G2 = G3 G1 = G3 . 3.14. Den ci o A G gr af elsorozata egy olyan (v1 , e1 , v2 , e2 , . . . , vk ) sorozat, amire ei E (G) es ei = vi vi+1 (1 i < k ). A s eta olyan elsororzat, aminek minden ele k ul onb oz o. A k ors eta olyan s eta, aminek kiindul o es v egpontja azonos: v1 = vk . Az u t (ill. k or) olyan (k or)s eta, aminek cs ucsai (a v egpontok azonoss ag at ol eltekintve) k ul onb oz ok. 64

Egyszer u gr af eset en az u t (k or) azonos that o a hozz atartoz o pontsorozattal vagy elsorozattal. 3.15. Den ci o A G gr af osszef ugg o ( of), ha b armely k et pontja k oz ott vezet s eta. t 3.16. All as A G gr afban pontosan akkor l etezik u es v k oz ott s eta, ha l etezik u es v k oz ott u t. 3.17. Den ci o u, v V (G)-re u v , ha l etezik u es v k oz ott s eta. t 3.18. All as Ir any tatlan gr afon a rel aci o ekvivalenciarel aci o: (1) u u, (2) u v v u, (3) u v w u w tetsz oleges u, v, w V (G)-re. 3.19. Den ci o A G gr af komponense a ekvivalenciarel aci o ekvivalenciaoszt alya. A komponens fogalma a fenti absztrakt den ci o helyett az al abbi m odon is deni alhat o. 3.20. K ovetkezm eny K V (G) a G gr af komponense, ha b armely u, v K k oz ott l etezik G-s eta, de nem l etezik u v s eta ha u K , v V (G) \ K . 3.21. K ovetkezm eny Minden gr af egy ertelm uen bonthat o komponensekre. 3.22. Den ci o Legyen G = (V, E ) gr af, e E , E E , v V , V V . Ekkor G e := (V, E \{e}) az e el t orl es evel keletkez o gr af, G E := (V, E \ E ) pedig az E -beli elek t orl es evel keletkez o gr af. Legyen Ev := {e E : v v egpontja e-nek}. Gv := (V \{v }, E \ Ev ) a v pont t orl es evel keletkez o gr af. EV := {e E : e-nek van V -beli v egpontja}. G V := (V \ V , E \ EV ) a V -beli pontok t orl es evel keletkez o gr af. Teh at el (ill. elek) t orl esekor csak az elhalmaz v altozik, ha pontot (ill. pontokat) t orl unk, akkor a t or olt pont(ok)ra illeszked o eleket is t or oln unk kell. 3.23. Den ci o Legyen G egy gr af es V V (G), ill. V := V \ V . G a G gr af V a ltal fesz tett r eszgr afja, ha G = G V . A fesz tett r eszgr afot teh at u gy kapjuk, hogy n eh any cs ucsot t orl unk a gr afb ol. R eszgr afjot u gy kapunk, hogy a cs ucsok mellett elek t orl ese is megengedett. 3.24. Den ci o A H gr af a G r eszgr afja, ha H = (G V ) E alkalmas V V (G) es E E (G)-re.
b e a c d

Az a br an l athat o gr af vastag tott elei a cs ucsaikkal egy utt egy r eszgr afot alkotnak. Ez nem fesz tett r eszgr af, ugyanis ehhez a hurok elt es az ab el p arhuzamos p eld any at is tartalmaznia kellene. 65

3.25. Megjegyz es Hagyom anyosan u gy szok as deni alni a fenti fogalmakat, hogy a H = (V , E ) gr af a G = (V, E ) r eszgr afja, ha V V es E E . A H r eszgr afot pedig akkor nevezik fesz tettnek, ha E minden olyan E -beli elt tartalmaz, aminek v egpontjai V -ben vannak. K onnyen l athat o, hogy az altalunk haszn alt den ci o ekvivalens a hagyom anyossal.

3.2. F ak
3.2.1. F ak alaptulajdons agai
3.26. Den ci o A G gr af erd o, ha k ormentes, azaz nem tartalmaz k ort. A G gr af fa, ha osszef ugg o erd o, azaz ha k ormentes es osszef ugg o. 3.27. T etel Tegy uk fel, hogy G n pont u, k ormentes gr af. G pontosan akkor o ugg o, sszef ha n 1 ele van. ts Bizony t as. Ep uk fel F -t az n pont u u afb ol elek beh uz as aval. A k ormentess eg resgr miatt mindig k et k ul onb oz o komponens k ozt kell elt beh uzni, hiszen egy komponens k et pontja k oz e elt h uzva k ort kapn ank. Azonban k et k ul onb oz o komponens k oz e beh uzott el pontosan 1-gyel cs okkenti a gr af komponenseinek sz am at. Ha v eg ul G osszef ugg o, akkor n-r ol 1-re cs okken a komponensek sz ama, teh at n 1 elt h uztunk be. M asfel ol, ha G (n 1) el u, akkor komponenseinek sz ama n (n 1) = 1, teh at G osszef ugg o. 3.28. T etel Legyen G n pont u, (n 1) el u, osszef ugg o, egyszer u gr af. Ekkor G k ormentes. Bizony t as. Indirekt. Ha G-ben van egy k pont u k or, akkor e k or k el enek beh uz asa ut an n k izol alt pontot es egy k ort, azaz n k + 1 komponenst kapunk. Az ezt an beh uzott, tov abbi n 1 k el mindegyike legfeljebb 1-gyel cs okkenti a komponensek sz am at, v eg ul teh at legal abb n k + 1 (n 1 k ) = 2 komponens ad odik, m as sz oval G nem lesz osszef ugg o. Ellentmond as. A 3.27. es 3.28. t etelekb ol k ovetkezik, hogy v eges ir any tatlan G gr af eset en az al abbi h arom tulajdons ag k oz ul b armely kett o teljes ul ese maga ut an vonja a harmadikat, azaz a fa den ci oj ahoz b armely kett ot haszn alhatjuk. 1. G osszef ugg o 2. G k ormentes 3. |E (G)| = |V (G)| 1, azaz G-nek eggyel kevesebb ele van, mint cs ucsa. Hasznos tulajdons ag az al abbi is. 66

 t 3.29. All as Ha uv az F fa ele, akkor F uv -nek k et komponense lesz, melyek k oz ul egyik az u, a m asik a v cs ucsot tartalmazza. Ha a es b az F fa cs ucsai, akkor F -ben pontosan egy ab- ut tal alhat o. Bizony t as. Az uv el t orl ese ut an F -nek a 3.27. T etel miatt pontosan n 2 ele lesz. Ha teh at a 3.27. t etel bizony t as aban le rt m odon ep tj uk fel F -t elek egyenk enti beh uz as aval, akkor a v egs o gr afnak n (n 2) = 2 komponenese lesz, es vil agos, hogy a t or olt el k et v egpontja k ul onb oz o komponensbe ker ulnek. Az a ll t as m asodik r esze abb ol k ovetkezik, hogy mivel F osszef ugg o, ez ert van F -ben (legal abb egy) ab- ut. Ha azonban P es P k ul onb oz o ab-utak lenn enek, akkor van olyan e = uv el, ami a k et u t k oz ul pontosan az egyikhez (mondjuk a P -hez) tartozik. Tegy uk fel, hogy P -n v egighaladva az a, u, v, b cs ucsokat ebben a sorrendben erintj uk. Vil agos, hogy F e-ben u-b ol eljuthatunk a-ba, a P u t a-b ol b-be vezet F e-ben, v eg ul P -n el lehet jutni b-b ol v -be. M arpedig ez ellentmond az els o r eszben igazoltaknak, miszerint F e-ben u es v k ul onb oz o komponensbe tartoznak. eny Minden v eges, o ugg o G gr afnak l etezik fesz t of aja, azaz olyan 3.30. Ko sszef vetkezm F r eszgr afja, amire F fa es V (G) = V (F ) . (Jegyezz uk meg, hogy a fesz t ofa altal aban nem fesz tett r eszgr af.) Bizony t as. Hagyjunk el eleket, m g a gr af osszef ugg o marad. Mindaddig, am g a gr af tartalmaz k ort, el tudjuk hagyni a k or egy el et, mert ez altal a gr af osszef ugg o marad. V eg ul teh at egy k ormentes, osszef ugg o F r eszgr afj at kapjuk G-nek. Ez az F fesz t ofa lesz, hisz G-b ol egy altal an nem hagytunk el pontot. t 3.31. All as Legyen F egy fa, es h uzzunk be F -be k et nem szomsz edos pont k oz e egy u j e elt. Ekkor a kapott F + e gr afnak pontosan egy k ore van. Bizony t as. Vil agos, hogy az F + e gr af osszef ugg o, de nem fa, ez ert tartalmaz k ort. R aad asul F + e minden k ore tartalmazza e-t, es persze e-n k v ul egy olyan F -beli utat, t ami e k et v egpontj at k oti ossze. A 3.29. All as miatt viszont e k et v egpontja k oz ott pontosan egy u t halad F -ben, ez ert F + e-nek pontosan egy k ore van. 3.32. Den ci o Ha F a G gr af fesz t of aja es e a G-nek egy F -ben nem szerepl o ele, t akkor az F + e gr afnak a 3.31. All as szerint egy ertelm u k or et az e el F -hez tartoz o alapk or enek nevezz uk. 3.33. Den ci o Egy F fa v cs ucsa lev el, ha d(v ) = 1. 3.34. T etel Minden legal abb 2 pont u F f anak legal abb k et levele van. Bizony t as. Tekints unk F egy leghosszabb u tj at, mondjuk P -t! A P u t egyik v egpontj ab ol sem indulhat tov abbi el: ha az ugyanis egy P -n k v uli pontba futna, akkor P nem lenne leghosszabb, ha pedig P egy pontj aba, akkor a gr af nem lenne k ormentes. 67

3.2.2. Cayley t etele

Alapprobl ema: H any n pont u fa van? Izomora erej eig: n = 1-re 1, n = 2-re 1, n = 3-ra 1, n = 4-re 2 (K1,3 es P4 ), n = 5-re 3 (2-level u, 3-level u, 4-level u), n = 6-ra 6 (2-level u, 2 3-level u, 2 4-level u, 5-level u), ... Neh ez. Sz amozott cs ucsokon (izomorf f akat t obbsz or megsz amolva) n = 1-re 1, n = 2-re 1, n = 3-ra 3, n = 4-re 16 (4 K1,3 es 12 P4 ), n = 5-re 125 (60 2-level u, 60 3-level u, 5 4-level u), n = 6-ra sok. 3.35. T etel (Cayley t etele) Az {1, 2, . . . , n} ponthalmazon nn2 k ul onb oz o fa adhat o meg. Bizony t as. Az u n. Pr ufer-k od seg ts eg evel bizony tunk. R eszf ak egy F = F1 > F2 > . . . > Fn1 sorozat at konstru aljuk az al abbiak szerint. Legyen i {1, 2, . . . , n 1}re wi az Fi legkisebb sorsz am u levele, vi pedig wi Fi -beli szomsz edja. Legyen tov abb a Fi+1 := Fi wi . (Az aktu alis Fi f anak a legkisebb wi level et hagyjuk el, ami vi -hez csatlakozik.) 3.36. Meggyel es V (Fn ) = {n}, azaz vn1 = n . Bizony t as. Az n cs ucsot sosem hagytuk el, hisz mindig legl. 2 lev el volt.
3, w2 5, w4 6, v4 v6 , w7 v1 2 v7 , w8 7, v2 , w5 v3 8, w6 4, w3 1, w1 9, v8

Lev elt orl esi sorrend: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 6, 2 Pr ufer k od: (2, 7, 2, 6, 9, 6, 2)

A fenti F fa Pr ufer-k odja P (F ) = (v1 , v2 , . . . , vn2 ). A den ci ob ol ad odik, hogy az Fi fa Pr ufer-k odja P (Fi ) = (vi , vi+1 , . . . , vn2 ) . Az is vil agos, hogy minden f ahoz egy ertelm uen tartozik Pr ufer-k od. Azt kell igazolni, hogy minden (n 2)-hossz u sorozat n2 pontosan egy fa Pr ufer-k odja, hisz ekkor a lehets eges n -f ele Pr ufer-k od k olcs. egy ert. megfelel a vizsg alt f aknak. 3.37. Meggyel es Az F fa Pr ufer-k odj aban F b armely v cs ucsa (d(v ) 1)-szer szerepel. A 3.37. Meggyel es bizony t asa. L attuk, hogy V (Fn1 ) = {n}, ez ert a v = n pont eppen annyiszor szerepel a v1 , v2 , . . . , vn1 pontok k oz ott, ah anyszor egy-egy szomsz edja t orl esre ker ult, azaz d(n)-szer. Mivel vn1 = n, ez ert a Pr ufer-k odban d(n) 1-szer szerepel az n. Legyen most k < n. A k cs ucs pontosan akkor szerepel a Pr ufer-k odban, ha t or olj uk egy szomsz edj at, azaz, ha foksz ama eggyel cs okkent. Amikor k foksz ama 1-re cs okken, akkor az utols o k -b ol indul o el m ar k -nak ( es nem a szomsz edj anak) a t orl ese miatt lesz t or olve, teh at ekkor m ar nem k ker ul a Pr ufer-k odba. (Ez az el egy ebk ent a k -b ol az n cs ucs fel e vezet ou t els o ele, hisz a r eszf ak n-re zsugorodnak.) Teh at k is d(k ) 1-szer bukkan fel a Pr ufer-k odban. 68

3.38. K ovetkezm eny Az F fa levelei pontosan F -nek a Pr ufer-k odban nem szerepl o cs ucsai. Bizony t as. A levelek az 1-fok u cs ucsok, vagyis pontosan azok az 1 es n k ozti sz amok, amelyek 0-szor szerepelnek a Pr ufer-k odban. 3.39. K ovetkezm eny w1 a legkisebb olyan term eszetes sz am, ami nem szerepel a v1 , v2 , . . . , vn1 sorozatban. L attuk, hogy az F Pr ufer-k odj anak k -dik jegyt ol indul o v egszelete az Fk fa Pr uferk odja. Ez ert wk (az Fk fa legkisebb index u levele), a legkisebb olyan sz am, {1, 2, . . . , n} \ {w1 , w2 , . . . , wk1 } k oz ott, ami nem szerepel a Fk Pr ufer-k odj aban, azaz vk , vk+1 , . . . , vn2 k oz ott. M as sz oval, a legkisebb olyan sz am, ami nem szerepel a w1 , w2 , . . . , wk1 , vk , vk+1 , . . . , vn1 sorozatban. (Ez k = n 1-re is igaz.) Ha teh at a Pr ufer-k od csakugyan egy F f ahoz tartozik, akkor F egy ertelm uen rekonstru alhat o: be kell h uzni a vn1 wn1 , vn2 wn2 , . . . , v1 w1 eleket az {1, 2, . . . , n} ponthalmazon. (Az eleket ebben a sorrendben erdemes beh uzni, mert gy mindig egy f at b ov t unk, amit emiatt k onny u elkeresztez od es n elk ul lerajzolni.) Azt kell m eg igazolni, hogy egy tetsz oleges (v1 , v2 , . . . , vn2 ) sorozatb ol a fenti m odszer szerint konstru alt F gr af olyan fa, aminek Pr ufer-k odja eppen (v1 , v2 , . . . , vn2 ). Legyen Fk a wn1 vn1 , wn2 vn2 , . . . , wk vk elek fesz tette gr af. Azt mutatjuk meg k szerinti indukci oval, hogy Fk olyan fa, aminek Pr ufer-k odja (vk , vk+1 , . . . vn2 ). (Ez k = 1 eset en epp azt adja, amit szeretn enk.) Az indukci os a ll t as k = n 1-re vil agos, hisz u, es Pr ufer-k odja u Fn1 egypont res. 3.40. Meggyel es (1) w1 , w2 , . . . , wn1 , n k ul onb oz ok. (Hisz wj v alaszt asakor wi tiltott ha i < j .) (2) vk {w1 , w2 , . . . , wk } (wi v alaszt asakor i k -ra wi = vk ) , gy vk {wk+1, wk+2 , . . . , wn1 , n}. Tegy uk fel, hogy Fk+1 fa, es hogy Pr ufer-k odja csakugyan (vk+1 , . . . vn2 ). (1) es (2) miatt V (Fk+1 ) = {n, wn1 , vn2 , wn2 , . . . , vk+1 , wk+1 } = {n, wn2 , wn3 , . . . , wk+1 }, ez ert (1) miatt Fk csakugyan fa, aminek wk levele. Azt kell csup an bizony tani, hogy wk az Fk legkisebb levele. Fk+1 Pr ufer-k odj ab ol a fenti K ovetkezm eny alapj an az l atszik, hogy Fk+1 leveleinek halmaza L(Fk+1 ) = {wk+1 , . . . , wn1 , n}\{vk+1 , . . . , vn1 } = {1, 2, . . . , n}\({w1 , w2 , . . . , wk }{vk+1 , . . . , vn1 }) . Vil agos, hogy L(Fk ) = (L(Fk+1 ) \ {vk }) {wk } = {1, 2, . . . , n} \ ({w1 , w2 , . . . , wk1 } {vk , vk+1 , . . . , vn1 }), es az Fk Pr ufer-k odj ara vonatkoz o meggyel es szerint wk -t eppen e halmaz legkisebb eleme. 3.41. Alkalmaz as V eletlen fa gener al asa n ponton: Egy n-oldal u dob okock at (n 2)szer feldobva, a keletkez o sorozat egy egyenletes eloszl as szerint kisorsolt v eletlen fa Pr ufer-k odja. 69

A Cayley t etelre megadunk egy nemsztenderd, alternat v bizony t ast is. El onye, hogy valamivel k ozvetlenebb ul l atszik a k olcs on osen egy ertelm u megfeleltet es a f ak es az azokat le r o ism etl eses vari aci ok k oz ott, tov abb a, hogy a fa rekonstrukci oja a k od alapj an valamivel egyszer ubb. Cayley t etel enek unortodox bizony t asa. Legyen teh at F egy fa a v1 , v2 , . . . , vn pontokon. Az F f aban (egy ertelm uen) l etezik egy P2 ir any tott u t v1 -b ol v2 -be. A P2 u t valamelyik pontj ab ol l etezik egy egy ertelm u ir any tott P3 u t v3 -ba u gy, hogy P2 -nek es P3 -nak nincs k oz os ele. (Ha pl v3 rajta van P2 -n, akkor P3 -nak egyetlen pontja es 0 ele van.) Altal aban, ha m ar ismerj uk a P2 , P3 , . . . , Pi utakat, akkor Pi+1 az az (egy ertelm uen l etez o) vi+1 -be vezet ou t lesz, aminek kiindul opontja rajta van a P2 , P3 , . . . , Pi utak altal alkotott r eszf an, de ett ol eltekintve diszjunkt t ole. Vil agos, hogy a fenti elj ar as az F f at a P2 , P3 , . . . , Pn utak uni oj ara bontja fel, es ezen utak elei p aronk ent k ul onb oz ok.
3 9 6 2 7 1 4 5

P1 = {1}, P2 = {1, 2}, P3 = {2, 9, 7, 3} P4 = {2, 4}, P5 = {2, 6, 5}, P6 = {6} P7 = {7}, P8 = {6, 8}, P9 = {9} Ref urp k od: (1, 2, 9, 7, 2, 2, 6, 6)

Ha Pi = (va(1) , va(2) , . . . , va(k) , vi ) egy felbont asbeli u t, akkor legyen Pi k odja a(1), a(2), . . . , a(k ). (Ha teh at a Pi = (vi ) u t egypont u, akkor a k odja u urp-k odja az F felbont as aban res.) Legyen az F fa Ref szerepl o P2 , P3 , . . . , Pn ir any tott utak k odjainak egym asut anja. Vil agos, hogy ha F egy fa a v1 , v2 , . . . , vn pontokon, akkor egy ertelm uen l etezik Ref urp-k odja. E Ref urp-k od r a ad asul n 1 sz amb ol all, hiszen minden Pi u t k odja megegyezik Pi eleinek sz am aval, teh at az F fa Ref urp-k odja is epp olyan hossz u, mint ah any ele van F -nek. Vil agos, hogy a Ref urp-k od els o jegye 1 (hisz P2 a v1 cs ucsb ol kiindulva fut a v1 = v2 cs ucsba), es a k od tov abbi n 2 jegy enek mindegyike az 1 es n k ozti eg eszek k oz ul ker ul ki. Igy az ism etl eses vari aci okr ol tanultak alapj an legfeljebb nn2 -f ele Ref urp-k od k odolhat n pont u f at. Azt kell csup an igazolni, hogy ha 1 = r(1), r(2), r(3), . . . , r(n 1) egy olyan sz amsorozat, amiben minden r(i) egy 1 es n k ozti eg esz, akkor egy ertelm uen l etezik egy olyan F fa, aminek Ref urp-k odja r(1), r(2), r(3), . . . , r(n 1). A c el teh at nem m as, mint az r(1), r(2), . . . , r(n 1) sz amsorozatot felbontani n 1 sorozat egym asut anj ara (ezek n emelyike u gy, hogy e sorozatok rendre a P2 , P3 , . . . , Pn res lesz), u utak k odjai legyenek. Az els o k erd es teh at, hogy az r(1), r(2), . . . , r(n 1) sz amsorozatban melyik r(i) lesz a P2 u t k odj anak utols o jegye, azaz melyik r(i + 1) lesz a P3 k odj anak els o jegye, m as sz oval a P3 u t kiindul opontj anak indexe. (Ha P3 egypont u, akkor itt P3 helyett az els o, nem egypont u Pi u tr ol van sz o, hiszen annak a k odja kezd odik r(i + 1)-gyel.) A P3 u t k etf ele lehet: kiindul opontja vagy v2 , vagy a P2 u tnak egy v2 -t ol k ul onb oz o pontja, aminek indexe teh at szerepel P2 k odj aban. Ez ert a P3 u t k odj anak kezdete (vagyis az omin ozus r(i + 1)) az els o olyan jegye lesz F Ref urp-k odj anak, amire r(i + 1) = 2, vagy amire r(i + 1) m ar kor abban el ofordult F Ref urp-k odj aban. A fenti m odszer altal anoss agban is m uk odik. Tegy uk fel, hogy az r(1), . . . , r(n 1) sorozatb ol m ar meghat aroztuk a P2 , P3 , . . . , Pi utak k odjait. A c el a Pi+1 u t k odj anak meghat aroz asa. Legyen a Pi k odj anak utols o jegye az F Ref urp-k odj anak k -dik jegye, vagyis r(k ). Vil agos, hogy ha m ar valamelyik kor abbi Pj u t haszn alta a vi+1 cs ucsot, akkor i +1 m ar kor abban szerepelt a Pj k odj aban, azaz r(l) = i +1 valamely l k eset en. Ekkor Pi+1 k odja u es r at erhet unk Pi+2 -re. Ellenkez o esetben, vagyis ha res, i + 1 nem szerepelt a Ref urp-k od r(k )-ig tart o r esz eben, akkor vi+1 nem pontja a P2 , P3 , . . . , Pi utak egyik enek sem, teh at Pi+1 legal abb k etpont u, es csup an azt kell meg allap tani, hogy Pi+1 (r(k + 1)-gyel kezd od o) k odja hol er v eget, azaz melyik r(s + 1)-gyel kezd odik a Pi+1 -t k ovet o, els o, legal abb k etpont u Pm u t k odja. A Pm u t k etf ele lehet: vagy a v2 , v3 , . . . , vi+1 cs ucsok valamelyike a kiindul opontja, vagy

70

egy olyan pont, aminek indexe a P2 , P3 , . . . Pi+1 utak valamelyik enek k odj aban m ar szerepelt kor abban. Ez ert s + 1 olyan sz am, amire s>k es r(s + 1) {2, 3, . . . , i + 1} {r(1), r(2), . . . , r(s)} (3.1)

teljes ul. Vil agos, hogy ha s + 1-re a 3.1 rel aci o fenn all, akkor r(s + 1) nem lehet benne Pi+1 k odj aban, teh at s + 1 a legkisebb olyan sz am, ami teljes ti a 3.1 felt etelt. Ezzel pedig egy ertelm uen meghat aroztuk Pi+1 k odj at: r(k + 1), r(k + 2), . . . , r(s). Ha pedig ismerj uk a P2 , P3 , . . . , Pn utak k odjait, akkor mindezen utak rekonstru alhat ok, teh at uniojuk, az F gr af is. Kell, hogy F fa. Vil agos, hogy minden Pi kiindul opontja egy el oz o Pj u tnak pontja, teh at a F osszef ugg o. Minden Pi -nek annyi ele van, mint a k odj anak hossza, teh at F -nek n 1 ele van, tov abb a F tartalmazza minden Pi u t v egpontjait, teh at a v2 , v3 , . . . , vn pontokat, valamint P2 kezd opontj at, v1 -t. Teh at F egy n pont u, (n 1) el u osszef ugg o gr af, azaz F csakugyan fa. Az F konstrukci oj ab ol pedig azonnal ad odik, hogy Pi egy olyan ir any tott u t, aminek a kiindul opontja egy kor abbi Pj pont valamelyike, v egpontja vi , teh at F Ref urp k odja csakugyan r(1), r(2), r(3), . . . , r(n 1). A Ref urp-k odb ol a fa rekonstrukci oja val oj aban m eg egyszer ubb. Legyen r(1), r(2), . . . , r(n 1) egy Ref urp-k od. A rekonstrukci o n 1 l ep esben t ort enik: az i-dik l ep esben vr(i) -b ol ind tunk egy ei elt. Az ei el m asik v egpontja vr(i+1) lesz, ha i + 1 n 1 es vr(i+1) nem szerepel a m ar fel ep tett f aban. Egy ebk ent az a vj lesz az ei m asik v egpontja, amire j a legkisebb olyan pozit v cs ucsindex, ami nem szerepel a m ar fel ep tett f aban. 3.42. Alkalmaz as H any olyan F fa van n c mk ezett ponton, amiben az 1 es 2 c mk ej u pontok k oz ott fut o u t F -nek pontosan k el et tartalmazza? (Vil agos, hogy a Ref urp-k od els o k + 1 jegy et nem v alaszthatjuk teljesen szabadon, gy (n 1) (n 2) . . . (n k ) (k + 1) nnk3 ad odik. Az is l atszik, hogyan kell ilyen tulajdons ag u v eletlen f at gener alni.) Szorgalmi h azi feladat: Mi k oze a Pr ufer-k odnak a Ref urp-k odhoz? (A helyes megfejt ok d ja a szerz o elismer ese.)

3.2.3. Kruskal algoritmusa

Alapprobl ema: Egy v zm ub ol kell iv ov zzel ell atni n v arost. Ugy kell azonban meg ep teni a vezet ekh al ozatot, hogy csak v arosokon bel ul lehet vezet ekeket el agaztatni, es term eszetesen a ki ep t es k olts eg enek minimaliz al as a c el. Form alisan: Adott G = (V, E ) lehets eges utak osszef ugg o gr afja es a k : E R+ k olts egfv. Egy F E elhalmaz k olts ege k (F ) := f F k (f ). Feladat: keress unk egy olyan F E elhamazt, amire (V, F ) fa, es ezen bel ul k (F ) minim alis. Az ilyen (V, F ) f at minim alis k olts eg u fesz t of anak nevezz uk. Az al abbiakban mutatunk egy, a feladatot megold o algoritmust. Ak arcsak a k es obbiekben, az algoritmust az input, output es a m uk od es pontos le r as aval adjuk meg. Kruskal algoritmusa: Input: G = (V, E ) osszef ugg o gr af, k : E R+ k olts egfv. Output: A G gr af egy F = Fm min. ktg- u fesz t of aja. Az algoritmus m uk od ese:

71

Legyen E = {e1 , e2 , . . . , em }, n ovekv o k olts eg szerint sorbarendezve (azaz k (e1 ) k (e2 ) . . . k (em )) es legyen F0 := . Sorban minden ei -r ol eld ontj uk, hogy bevessz uke az Fi elhalmazba: ha Fi1 az ei el hozz av etel evel k ormentes marad, akkor Fi := Fi1 {ei } k ul onben, ha Fi1 -be ei -t beh uzva k or keletkezik, akkor Fi := Fi1 . Kruskal fenti algoritmus at h vj ak n eha moh o algoritmusnak is, mert a fesz t of at moh o m odon ep tj uk: csak azzal t or od unk, hogy mindig a legolcs obbat v alasszuk, m ar persze amennyiben ez a v alaszt as nem ertelmetlen. A tov abbiakban igazoljuk a Kruskal algoritmus helyess eg et, vagyis azt, hogy ez a r ovidl at o hozz aa ll as (legal abbis ebben az esetben) a lehet o legjobb eredm enyre vezet. 3.43. Den ci o Adott G = (V, E ) osszef ugg o gr af ill k : E R k olts egf uggv eny eset en egy F E elhalmazt optim alisnak nevez unk, ha l etezik G-nek olyan minim alis k olts eg u (V, F ) fesz t of aja, amire F F . 3.44. Lemma Legyen G = (V, E ), k : E R+ . Tegy uk fel, F E optim alis, tov abb a, hogy X V olyan, hogy nem vezet X es V \ X k oz ott F -beli el. Legyen az X es V \ X k oz ott vezet o elek k oz ott f egy minim alis k olts eg u. Ekkor F {f } is optim alis. Bizony t as. F optimalit asa miatt l etezik egy (V, F ) minim alis k olts eg u fesz t ofa, amire F F . Ha f F , akkor (V, F ) az F {f } optimalit as at is bizony tja. Ha f F , akkor a (V, F ) f aban l etezik egy u t f k et v egpontja k oz ott. Ez az u t X -b ol indul, es V \ X -ben er v eget, teh at tartalmaz legal abb egy f elt, ami X es V X k oz ott vezet. Az f el v alaszt asa miatt k (f ) k (f ) a ll. Ha a (V, F ) f ab ol elhagyjuk f -t, akkor a fa k et komponensre esik, r aad asul f v egpontjai k ul onb oz o komponensekben lesznek.
G f1 f3 f2

f F

X F \ F

Ez ert f beh uz as aval (V, F \ {f } {f }) szint en fa lesz, es a k olts ege sem lehet t obb, mint (V, F ) k olts ege volt. Teh at egy, az F {f } elhalmazt tartalmaz o, minim alis k olts eg u fesz t of at kaptunk. 3.45. T etel A Kruskal algoritmus konstru alta (V, F ) a G gr af egy minim alis k olts eg u fesz t of aja. Bizony t as. Az F fel ep t esekor sosem hoztunk l etre k ort, ez ert F k ormentes. A (V, F ) gr afba b armely ej E \ F -beli elt beh uzva k ort kapunk, hiszen ej -t m ar az Fj 1 -be beh uzva is k or keletkezett. Eszerint tetsz oleges ej el v egpontjai (V, F )-nek ugyanabban 72

a komponens eben vannak. Mivel G osszef ugg o, ez ert (V, F ) is osszef ugg o, teh at a Kruskal algoritmus csakugyan fesz t of at konstru al. Teljes indukci oval igazoljuk (i szerint), hogy Fi optim alis. Ez elegend o, hisz ekkor Fm is optim alis, es az ezt bizony t o minim alis k olts eg u fesz t ofa csakis maga (V, Fm ) lehet. Az a ll t as F0 = eset en trivi alis. Tegy uk fel, hogy Fi1 optim alis. Ha Fi = Fi1 , akkor Fi nyilv anval oan optim alis. Egy ebk ent Fi = Fi1 {ei }. Figyelj uk meg, hogy az ei a (V, Fi1 ) gr af k et komponense (mondjuk X es Y ) k oz ott fut (egy ebk ent k ort hozna l etre). Az is vil agos, hogy ei el ott egyetlen X es V \ X k oz ott fut o ej el sem ker ult sorra, hisz akkor ej -t be kellett volna venni, es a komponens X -n el b ovebb volna. Teh at ei az X es V \ X k oz ott fut o elek k uz ul az egyik legolcs obb. De ekkor az el oz o lemma szerint Fi = Fi1 {ei } is optim alis.
G Y ei X ej

Fi1

3.46. Alkalmaz as G = (V, E ) v eges gr af, V1 , V2 , . . . , Vk V . L etezik-e G-nek olyan fesz t of aja, ami minden egyes Vi -nek tartalmazza egy fesz t of aj at? Legyen k (e) azon Vi -k sz ama, amelyek e mindk et v egpontj at tartalmazz ak, azaz k (e) = k1 (e) + k2 (e) + . . . + ks (e), ahol ki (e) = 1, ha e v egpontjai Vi -ben vannak, egy ebk ent ki (e) = 0. Ha F fa G-ben, akkor
s s s

k (F ) =
f F

k (f ) =
f F j =1

kj (f ) =
j =1 f F

kj (f )
j =1

|Vj | 1 =: c ,

es pontosan akor all egyenl os eg, ha F egy olyan fesz t of aja G-nek, ami minden Hi -t bel ulr ol fesz t. Keress unk teh at egy maxim alis k -k olts eg u F fesz t of at G-ben. Ha ennek k olts ege c, akkor F j o fa, ilyet kerest unk. Ha a k olts eg c-n el kisebb, akkor nem l etezik megfelel o fa. Bemutatjuk a Kruskal algoritmusnak egy m asik, gyakorlati alkalmaz as at is, ami t obbek k oz ott a Jelek es rendszerek t argyhoz kapcsol odik. Tekints unk egy villamos h al ozatot, amely kiz ar olag k etp olus u aramk ori elemeket tartalmaz (azaz fesz ults egforr ast, a ramforr ast, ellen all ast, esetleg tekercset vagy kondenz atort). Minden ilyen h al ozathoz tartozik egy gr af, amelyben az elek az egyes a ramk ori elemeknek felelnek meg. Vissza fel e is m uk odik a kapcsolat, azaz tetsz oleges v eges ir any tott gr af eleihez tetsz es szerinti a ramk ori elemeket rendelve egy h al ozatot kapunk. Ha egy ilyen h al ozatot csakugyan 73

meg ep ten enk, akkor azt, hogy abban mi t ort enik, k ul onf ele zikai t orv enyek, mint p eld aul a Kirchho-f ele hurok- es csom oponti t orv enyek ill. az Ohm t orv eny rj ak le. Egy h al ozatot akkor nevez unk egy ertelm uen megoldhat onak, ha ezekb ol a t orv enyekb ol a h al ozat b armely el en meghat arozhat o az ott foly o aramer oss eg es b armely k et cs ucs k oz ott a potenci alk ul onbs eg. Az egy ertelm u megoldhat os agnak p eld aul sz uks eges felt etele, hogy a gr afban ne legyen olyan k or, aminek a ment en kiz ar olag fesz ults egforr asok vannak. Ebben az esetben ugyanis ha az fesz ults egforr asok fesz ults egeinek el ojeles o or ment en nem nulla, sszege a k akkor s er ul a hurokt orv eny, ez ert nem k epes az osszes fesz ults egforr as egyszerre megfelel oen m uk odni, teh at egy altal an nem lenne megoldhat o a h al ozat. Abban az esetben viszont, ha egy csupa fesz ults egforr ast tartalmaz o k or ment en a fesz ults egk ul onbs egek el ojeles osszege nulla lenne, akkor eppens eggel lehets eges, hogy megoldhat o a h al ozat, am a megold as nem egy ertelm u: egy tetsz oleges megold asb ol kiindulva es a k or ment en tetsz oleges a ramot m eg k orbek uldve egy m asik, k ul onb oz o megold ast kapunk. Hasonl o a helyzet az aramforr asokkal. Ha n eh any a ramforr as elhagy as at ol a gr afunk komponenseinek sz ama megn o (m as sz oval a h al ozat sz etesik), azaz, ha az aramforr asok alkotta elekb ol tal alhat o v ag as a gr afban (ld. a 3.134. Den ci ot), akkor szint en nem lehet a h al ozat egy ertelm uen megoldhat o. Tegy uk fel ugyanis, hogy a h al ozat diszjunkt X es Y ponthalmazai k oz ott fut o minden el a ramforr as. Ha most mindezen eleken az a ramok el ojeles o sszege nem nulla, akkor a nem l e tezhet megold a s, hisz s e r u l a csom oponti t orv eny. Ha pedig nulla az aramok el ojeles osszege, akkor m eg ha van is megold as, nem lehet egy ertelm u, mert az X es Y k ozti potenci alk ul onbs eg b armi lehet. A fentieket u gy is megfogalmazhatjuk, hogy az egy ertelm u megoldhat os agnak sz uks eges felt etele, hogy a fesz ults egforr asoknak megfelel o elek k ormentes, az a ramforr asoknak megfelel ok pedig v ag asmentes elhalmazt alkossanak a h al ozatot le r o G gr afban. Kider ul, hogy ennek a felt etelnek a teljes ul ese egy uttal el egs eges is az egy ertelm u megoldhat os aghoz. Azt mondhatjuk teh at, hogy a h al ozat pontosan akkor egy ertelm u megoldhat o, ha tal alhat o benne az al abb deni alt norm alis fa. 3.47. Den ci o Tegy uk fel, hogy egy osszef ugg o G gr af eleit 5 lehets eges kateg ori aba soroltuk: minden egyes el vagy fesz ults egforr as, vagy aramforr as, vagy ellen all as, vagy kondenz ator vagy pedig tekercs ( es pontosan az egyik). A G gr af F fesz t of aj at ekkor a G norm alis f aj anak nevezz uk, ha F tartalmaz minden fesz ults egforr ast es nem tartalmaz egyetlen aramforr ast sem, tov abb a az ilyen tulajdons ag u fesz t of ak k oz ott F olyan, ami a lehet o legt obb kondenz atort es a lehet o legkevesebb tekercset tartalmazza. A den ci oban a tekercs-kondenz ator felt etel jelent os ege az, hogy a h al ozatot le r o dierenci alegyenletrendszer rendje nem m as, mint a norm alis f aban tal alhat o tekercsek es a komplementer eben tal alhat o kondenz atorok sz am anak osszege. Az al abbi alkalmaz as mutatja, hogyan lehet norm alis f at keresni a Kruskal algoritmus seg ts eg evel. 74

3.48. Alkalmaz as Tegy uk fel, hogy G egy kiz ar olag k etp olus u aramk ori elemeket tartalmaz o h al ozathoz tartoz o gr af. Legyen a fesz ults egforr asok k olts ege 1, a kondenz atorok e 2, az ellen all asok e 3, a tekercsek e 4, v eg ul az aramforr asok e pedig 5. Legyen tov abb a F a G egy minim alis k olts eg u fesz t of aja (amit p eld aul a Kruskal algoritmus szolg altat). Ekkor ha F tartalmaz minden fesz ults egforr ast de nem tartalmaz egyetlen aramforr ast sem, akkor F norm alis fa. Ha azonban F tartalmaz aramforr ast vagy F -en k v ul van fesz ults egforr as, akkor G-nek nincs norm alis f aja, es a h al ozat nem oldhat o meg egy ertelm uen.

3.3. Euler es Hamilton bej ar asok

3.3.1. Gr afok eleinek bej ar asa
3.49. Den ci o A G = (V, E ) gr af Euler-s et aja (Euler-k ors et aja) a G gr af egy olyan (k or)s et aja, amely G minden el et (pontosan egyszer) tartalmazza. Bevett elnevez es az Euler-s eta es Euler-k ors eta helyett az Euler- ut ill. Euler-k or, m eg ha nem u t ill. k or is az, amir ol besz el unk. Voltak eppen a G gr af eleinek olyan bej ar as ar ol van sz o, melyben minden elt pontosan egyszer erint unk. Ez a rejtv eny ujs agokban szok asos, rajzoljuk le egy vonallal, a ceruza felemel ese n elk ul t pus u fejt or o absztrakt v al tozata: ha a lerajzoland oa br at egy (s kbarajzolt) gr af diagramj anak tekintj uk, melynek cs ucsai az a bra csom opontjai, elei pedig a csom opontok k oz ott fut o vek, akkor pontosan abban az esetben oldhat o meg a feladv any, ha l etezik az eml tett gr afnak Euler-s et aja. A gr afelm elet sz ulet es et a K onigsbergi hidak probl em aj anak megold as ahoz szok as k otni. T ort ent ugyanis, hogy 1736-ban Leonard Euler megv alaszolta v arosa, a porosz K onigsberg polg arait izgalomban tart o k erd est, miszerint mi ert nem siker ul sz araz l abbal olyan s et at tenni uk, melyben a Pregolia foly o h et h dj anak mindegyik en pontosan egyszer haladnak at, es mindek ozben v zij arm uvet nem vesznek ig enybe.

3.1. a bra. K onigsberg a XVIII. sz azadban, es Kalinyingr ad a XXI.-ben.

3.50. Megjegyz es Jegyezz uk meg, hogy K onigsberg mai neve Kalinyingr ad, es a Kalinyingr adi Orosz Exkl av e sz ekhelye. Az exkl av e annyit tesz, mint Oroszorsz ag olyan osszef ugg o komponense, ami nem

75

tartalmazza Moszkv at. Szomsz edai Litv ania es Lengyelorsz ag, gy 2004 ota az EU veszi k or ul Oroszorsz ag egy r esz et. Kalinyingr ad strat egiai jelent os ege abb ol fakad, hogy ez az Orosz F oder aci o egyetlen fagymentes balti tengeri kik ot oje, a szovjet balti otta kor abbi allom ashelye. K onigsberg teh at a gr afelm elet b olcs oj enek tekinthet o. A matematika szempontj ab ol azonban nemcsak emiatt fontos, hiszen sz ul otte volt a sz amelm el esz Christian Goldbach (akinek sejt es ere k es obb t er unk ki), a geom eter David Hilbert de a sz amelm elett ol a Fourier-anal zisig sz amos ter uletet m uvel o Rudolf Lipschitz es m eg sokan m asok is. A v aros a korabeli szellemi eletnek szint en az egyik k ozpontja volt: innen sz armazik p eld aul a loz ofus Immanuel Kant es a zikus Gustav Kirchho, ut obbir ol szint en sz o lesz nemsok ara. Eulerr ol egy erdekes t eny m eg, hogy ha a ma kombinatorik aval foglalkoz o matematikusokn al megvizsg aljuk ki volt a doktori t emavezet oj enek a doktori t emavezet oj enek a ... stb, akkor az esetek jelent os r esz eben Leonard Eulerig jutunk: a jelen jegyzet szerz oje is az o k ob ukunok aja. A hidakra visszat erve eml t est erdemel m eg, hogy a jelenlegi hidak k oz ul m ar csak kett o eml ekeztet a korabeliekre. Egy hidat a n emetek 1935-ben ep tett ek u jj a, m g kett ot a Brit hadsereg bomb azott le a t ort enelmi v arosk ozpont megsemmis t esekor, 1944 augusztus aban. K es obb, a szovjet id okben tov abbi k et hidat v altottak ki u jakkal.

Euler meggyelte, hogy az egyes sz arazf oldeket cs ucsoknak, a hidakat pedig k oz ott uk fut o eleknek tekintve eppen egy minden elt pontosan egyszer tartalmaz o elsorozat l etez ese a k erd es. A konkr et esetben pedig nem teljes ul az al abb k ovetkez o sz uks eges felt etel. t 3.51. All as Ha a v eges G gr afnak l etezik Euler-k ors et aja, akkor G minden cs ucs anak p aros a foksz ama. Ha G-ben l etezik Euler-s eta, akkor G-nek 0 vagy 2 p aratlan fok u cs ucsa van. Bizony t as. A s eta eleit az azokon val oa thalad as szerint ir any tva minden v cs ucs befoka (azaz a v -be befut o elek sz ama) azonos lesz v kifok aval (azaz a v -b ol kiindul o elek sz am aval), kiv eve esetleg az els o es utols o cs ucsot. A v cs ucs foksz ama pedig a kifoka es befoka osszege, teh at ha ezek egyenl ok, akkor d(v ) felt etlen ul p aros. Az im enti sz uks eges felt etelnek az ertelmes megford t asa is igaz. 3.52. T etel Ha a G = (V, E ) gr af v eges es osszef ugg o, akkor 1. G-nek pontosan akkor van Euler-k ors et aja, ha G minden cs ucsa p aros fok u, ill. 2. G-nek pontosan akkor van Euler-s et aja, ha G-nek 0 vagy 2 p aratlan fok u cs ucsa van.
3.53. Megjegyz esek 1. A 3.52. T etel 2. r esz er ol erdemes v egiggondolni, mi van akkor, ha a G gr afnak pontosan egy p aratlan fok u cs ucsa van. 2. Az egyik els o gr afelm elettel foglalkoz o k onyvben a t etel els o r esze gy szerepel: Egy v eges G gr afnak akkor es csak akkor van Euler-k ors et aja, ha G osszef ugg o es minden foka p aros. Tanuls agos meggondolni, mi ert is nem igaz ez az all t as.

Bizony t as. A 3.52. T etel bizony t asa 1.: A sz uks egess eg a fenti meggyel esb ol k ovetkezik. Az el egs egess eget G elsz ama szerinti indukci oval bizony tjuk. 0 el u gr afokra a t etel nyilv anval oan igaz. Tegy uk fel, hogy m-n el kevesebb el u gr afokra a t etelt m ar bebizony tottuk, es legyen G-nek m ele. 76

G-ben l etezik egy C k or, mert minden foksz am legal abb kett o: ha elindulunk G egy tetsz oleges cs ucs ab ol, es mindig csatlakoz o eleken l ep unk tov abb, akkor egyszer egy kor abban erintett v cs ucsba kell jutnunk, hisz els ofok u pont h j an sosem akadhatunk el. A v cs ucs k et erint ese k oz ott pedig eppen egy k ort j artunk be. Tekints uk a G = G C gr afot, mely C eleinek t orl es evel keletkezik G-b ol. G minden egyes komponense v eges, osszef ugg o, m-n el kevesebb elt tartalmaz, es minden foksz ama p aros, ez ert az indukci os feltev es miatt minden komponensnek van Euler-k ors et aja. A G gr af C Euler-k ors et aj at u gy kapjuk, hogy a C k or v cs ucs ab ol indulva C elein haladunk v egig, azonban mikor egy nemtrivi alis komponensbe erkez unk, akkor az adott komponens Euler-k ors et aja szerint haladunk tov abb, majd miut an azzal v egezt unk, folytatjuk a C k or bej ar as at. (Itt felhaszn altuk, hogy ha egy komponensnek van Euler-k ors et aja, akkor van olyan Euler-k ors et aja is, aminek kezd o- ( es gy v egpontja) a komponens egy adott cs ucsa.) A kapott elsorozat nyilv an G Euler-k ors et aja lesz.

2.: Ha G minden cs ucs anak foka ps, akkor 1. miatt l etezik Euler-k ors eta, ami egy uttal Euler-s eta is. Egy ebk ent h uzzunk be G ptn fok u cs ucsai k oz ott egy u j e elt. (Ha m ar volt el e k et cs ucs k oz ott, akkor h uzzunk be egy ezzel p arhuzamosat.) 1. miatt a keletkez o G gr afnak l etezik Euler-k ors et aja, feltehetj uk, hogy ennek e az utols o ele. Az e el Euler-k ors et ab ol val o t orl esekor pedig eppen G egy Euler-s et aj at kapjuk.
Megadunk a 3.52. T etel els o r esz enek az el egs egess eg ere egy m asik lehets eges bizony t ast. M asodik bizony t as a 3.52. T etel els o r esz ere. A G gr af cs ucsainak sz am ara vonatkoz o teljes indukci oval bizony tunk. Ha G-nek egyetlen cs ucsa van, akkor G-nek csak hurok elei lehetnek; ezek pedig tetsz oleges sorrendben felsorolva egy Euler-k ors et at alkotnak. Tegy uk fel teh at, hogy az n 1 cs ucs u gr afokra m ar tudjuk az all t ast, es legyen G-nek n cs ucsa, ezek egyike legyen v . Legyenek K1 , K2 , . . . Ks a G v tjuk, hogy v -b gr af komponensei. All ol legal abb k et el vezet mindegyik Ki -be. Mivel G osszef ugg o, ez ert v es Ki k ozt van el. Ha tekintj uk a v es Ki altal fesz tett G[Ki + v ] r eszgr afot, akkor ez minden Ki -beli v egponttal rendelkez o elt tartalmaz, ez ert G[Ki + v ] minden Ki -beli pontj anak foksz ama p aros. A G[Ki + v ] gr af foksz am osszege azonban csak u gy lehet p aros, ha v foka is p aros, ami eszerint legal abb 2.

77

Azt kaptuk teh at, hogy v -b ol G v minden komponens ebe legal abb k et el vezet. Most v egezz uk el a k ovetkez o atalak t asokat. Hagyjuk el a v -re illeszked o hurok eleket. Rendezz uk p arokba a v -b ol indul o (nem hurok) eleket, es ha vu, vw egy ilyen elp ar, akkor helyettes ts unk azokat egy uw ellel. Arra kell azonban u unk, hogy az elek p aros t as at u gy v egezz uk el, hogy minden Ki -re legyen olyan vu, vw gyeln elp ar, hogy u a Ki , w pedig a Ki+1 pontja (ahol Ks+1 = K1 ). Hagyjuk el ezut an a v cs ucsot. A keletkez o G(v ) gr af osszef ugg o lesz (hisz a Ki komponenseken k orbe lehet menni. R aad asul G(v )-nek n 1 cs ucsa van, es G(v )-ben minden cs ucs foka megegyezik az adott cs ucs G-beli fok aval, teh at p aros. Az indukci os feltev es szerint teh at l etezik G(v )-nek Euler k ors et aja. Ebb ol u gy kapjuk meg G egy Euler k ors et aj at, hogy minden alkalommal, amikor G(v ) egy u jonnan bevezetett el en haladunk v egig, olyankor e helyett a megfelel o k et elt j arjuk be, es athaladunk v -n, majd a k ors eta v eg ere biggyesztj uk a v -beli hurok elek bej ar as at. Ez pedig azt jelenti, hogy G-nek l etezik Euler k ors et aja, azaz igazoltuk az indukci os l ep est. K
1

G K2

K4

K3

G(v )

A fenti t etel b ar ir any tatlan gr afokr ol sz olt, ir any tott gr afokra is hasonl o eredm eny mondhat o ki. Az Euler-s eta ill. k ors eta ir any tott v altozata a den ci o ertelemszer u m odos t as aval kaphat o meg, es a p aros foksz amokra vonatkoz o all t as ir any tott az al abbiak szerint m odosul. t 3.54. All as Ha a v eges, ir any tott G gr afnak l etezik Euler-k ors et aja, akkor G minden cs ucs anak ugyanannyi a befoka mint a kifoka, azaz tetsz oleges v cs ucsra igaz, hogy a v -be befut o elek sz ama megegyezik a v -b ol kiindul o elek sz am aval. Ha Euler-s et aja van G-nek, akkor lehet k et kiv eteles cs ucs: az egyikben a befok egyel t obb a kifokn al, a m asikn al a kifok nagyobb a befokn al eggyel. A bizony t as az ir any tatlan bizony t as ertelemszer u m odos t asa. A 3.54. All t as al abbi megford t asa szint en teljes ul. 3.55. T etel Ha a G = (V, E ) ir any tott gr af v eges es ir any tatlan ertelemben osszef ugg o, akkor 1. G-nek pontosan akkor van Euler-k ors et aja, ha G minden cs ucs aba ugyanannyi el fut be, mint ah any onnan kil ep, ill. 2. G-nek pontosan akkor van Euler-s et aja, ha G-be beh uzhat o legfeljebb egy ir any tott el u gy, hogy a kapott gr af rendelkezzen az 1. pontban megfogalmazott tulajdons aggal. B armelyik fent k oz olt bizony t as ertelemszer u m odos t asa igazolja a fenti t etelt. Ez az ir any tott v altozat k es obb a Menger t eteln el lesz hasznunkra. Jegyezz uk meg azt is, hogy sem az ir any tatlan,

78

sem pedig az ir any tott v altozatn al nem kellett feltenni a sz obanforg o gr af egyszer us eg et: az elmondott bizony t asok m uk odnek p arhuzamos es hurok elek megl ete eset en is. (A m asodik bizony t as l enyegesen t amaszkodott is erre.) E szakasz v eg en egy j ol ismert feladat kapcs an mutatunk p eld at az Euler-bej ar asok egy kev ess e ismert alkalmaz as ara. Erd os P al, az egyik legnagyobb hat as u magyar matematikus sz amos mond as ar ol volt k ozismert, ezek egyike szerint valahol odafenn, a legf obb fasiszt an al (ami ebben a nyelvezetben a teremt o megnevez ese) ott van a K onyv, amiben a vil ag minden t etel ere megtal alhat o a l etez o legele g ansabb bizony t as. Igen ritk an, egy-egy frapp ans bizony t as megtal al asakor mi is bepillanthatunk ebbe a K onyvbe. (Erd os elm elete nyitott volt az ateist ak fel e is, hisz mint azt egyszer kifejtette nem sz uks eges hinni a legf obb fasiszt aban ahhoz, hogy meg legy unk gy oz odve a K onyv l etez es er ol.) Erd os 1996-os hal ala ut an nem sokkal ki is adt ak a Proofs from THE BOOK c. k otetet, ami sz amos olyan bizony t ast tartalmazott, amielyekr ol a szerz ok szerint maga Erd os is elismerte volna, hogy a K onyvb ol val ok. Nos, ebben a k otetben szerepel az al abbi all t as. 3.56. Alkalmaz as Ha egy T t eglalap kiparkett azhat o a T1 , T2 , . . . , Tn t eglalapokkal u gy, hogy minden Ti t eglalapnak van eg esz hossz us ag u oldala, akkor T -nek is van eg esz hossz us ag u oldala. A k otet sz amos bizony t ast k oz ol (n emileg ellentmondva Erd os koncepci oj anak). Az al abb k oz olt, az ott szerepl on el valamivel egyszer ubb gondolatmenet Fleiner Bal azst ol sz armazik. Bizony t as. Feltehetj uk, hogy a T t eglalap egyik cs ucsa a koordin atarendszer orig oja es T oldalai p arhuzamosak a koordin atatengelyekkel. Tekints uk a kiparkett azott T t eglalapot es v alasszuk ki minden Ti t eglalapnak k et eg esz hossz us ag u, p arhuzamos oldal at. (Ha valamelyik Ti -nek mind a n egy oldala eg esz hossz us ag u, akkor tetsz olegesen v alasztunk a k et lehet os eg k oz ul.) Legyen G az a gr af, aminek cs ucsai a Ti t eglalapok cs ucsai, es minden Ti -nek pontosan k et el fog megfelelni, m egpedig azok, amelyeket a kiv alasztott eg esz oldalak meghat aroznak. (Teh at G-ben lehetnek p arhuzamos elek is.) Vegy uk eszre, hogy G minden cs ucs anak 2 vagy 4 a foksz ama, kiv eve a T t eglalap A, B, C, D cs ucsainak megfelel o n egy els ofok u cs ucsot. H uzzuk be G-be az AB es CD eleket. Az gy kapott G gr af minden cs ucs anak p aros lesz a foksz ama, ez ert G -nek az A-t tartalmaz o komponens enek lesz Eulerk ors et aja. Hagyjuk el a k ors et ab ol az AB elt, ekkor egy A-b ol B -be vezet o s eta marad. Ha ez a s eta tartalmazza a CD elt, akkor hagyjuk el azt is: ez altal az AB s eta ugyan k et s et ara esik sz et, de mindk et s eta v egpontjai a T t eglalap cs ucsai lesznek. Igy vagy u gy, de tal alunk olyan G-beli s et at, ami a T t eglalap k et cs ucs at k oti ossze. Mivel egy ilyen s et aban mindig v zszintesen vagy f ugg olegesen l ep unk es mindig eg esz t avols agot, ez ert T e k et cs ucs anak koordin at ai eg esz sz amban k ul onb oznek egym ast ol, teh at van a T t eglalapnak eg esz hossz us ag u oldala. Eredekes o t ast az al abbi, gr afelm eletet egy altal an nem haszn al o megold assal. sszevetni a fenti bizony A 3.56. T etel m asodik bizony t asa. Ism et feltessz uk, hogy a T t eglalap oldalai v zszintesek es f ugg o1 legesek a koordin atarendszerben. Fess uk a s kot pepit ara, azaz tekints uk a s knak egy 2 1 m e ret u 2 n egyzetekkel val o parkett az as at, es fess uk ki a kis n egyzeteket sakkt ablaszer uen feket ere es feh erre. Nem neh ez bel atni, hogy egy v zszintes es f ugg oleges oldalakkal rendelkez o T t eglalapnak pontosan akkor van eg esz hossz us ag u oldala, ha b arhogyan is toljuk el T -t a s kon, T ter ulet enek pontosan a fele lesz feh er es pontosan a fele fekete. Ha teh at T b armely eltoltj at kiparkett aztuk a Ti t eglalapokkal, akkor a meggyel es unk miatt minden Ti -nek pontosan a fele lesz feket ere festve. Ez teh at a kiparkett azott T -re is igaz, gy a fenti meggyel es miatt T -nek is van eg esz hossz us ag u oldala, es nek unk pontosan ezt kellett igazolnunk. A fenti bizony t ashoz nem sz uks eges a T t eglalap osszes eltoltj ar ol bel atni azt, hogy a pepitasz nez es a fel et festi feket ere, elegend o mind ossze azt az eltoltat vizsg alni, amelynek (mondjuk) bal als o cs ucsa r acspont.

79

B ar a m asodik megold as legal abb olyan eleg ans, mint az els onek k oz olt, arra m eg u gy sem k onny u r aj onni, ha az ember kifejezetten az ilyen feladatokn al szok asos sz nez eses invari anst keresi. Ami viszont az igaz an izgalmas a dologban, hogy egym ast ol l atsz olag eg eszen t avoli m odszerek k epesek ugyanannak a jelens egnek az ok ara r avil ag tani.

3.3.2. Gr afok cs ucsainak bej ar asa

Ha elek helyett cs ucsokr ol besz el unk, akkor egy m asik fontos fogalomhoz jutunk. 3.57. Den ci o A G gr af Hamilton-k ore (Hamilton- utja) a G olyan k ore ( utja), mely G minden cs ucs at tartalmazza. Mivel egy k orben ( utban) szerepl o minden cs ucs k ul onb oz o, ez ert a Hamilton-k or (Hamilton- ut) a G gr af olyan bej ar asa, mely G minden cs ucs at pontosan egyszer erinti. t 3.58. All as Ha a v eges G gr afban l etezik Hamilton-k or (ill. Hamilton- ut), akkor Gnek k tetsz oleges pontj at t or olve, a keletkez o gr afnak legfeljebb k (ill. k + 1) komponense van. Bizony t as. Ha a G gr af maga egy Hamilton-k or (Hamilton- ut), akkor az all t as vil agos. Ha G-nek tov abbi elei is vannak, akkor a pontok t orl ese ut an keletkez o komponensek sz ama csak cs okkenhet. A fenti a ll t as szerepl o felt etel sz uks eges, am nem el egs eges. A Petersen-gr afnak nincs Hamilton-k ore, noha teljes ti a felt etelt. Ha volna Hamilton-k ore, akkor 3 sz nnel sz nezhetn enk az eleit u gy, hogy az azonos sz n u elek p aronk ent diszjunktak legyenek. (A Hamilton-k or 10 el ere kell 2 sz n, a kimarad o elek pedig diszjunktak, mivel a Petersen-gr af 3-regul aris.) M arpedig a k uls o otsz og es a hozz a csatlakoz o elek 3-sz nez ese (a szimmetria miatt) l enyeg eben egy ertelm u, es ez nem terjeszthet o ki glob alis 3-sz nez ess e. Ha a Petersen-gr af k uls o k or eb ol a, bels o k or eb ol pedig b cs ucsot hagyunk el, akkor a k uls o ill. bels o k or on keletkez o komponensek sz ama legfeljebb a ill. b, vagyis a gr afnak nem keletkezhet osszess eg eben a + b-n el t obb komponense.

A Petersen-gr af

Vannak azonban j ol haszn alhat o, el egs eges felt etelek is Hamilton-k or l etez es ere. 3.59. T etel (Dirac t etele) Ha az n pont u (n 3), egyszer u G gr af minden pontj anak n foka legal abb 2 , akkor G-nek van Hamilton-k ore.

80

3.60. T etel (Ore t etele) Ha az n pont u (n 3), egyszer u G gr af olyan, hogy uv E (G) eset en d(u) + d(v ) n (azaz osszek otetlen cs ucsok foksz am osszege legal abb n), akkor G-nek l etezik Hamilton-k ore. Ha egy gr afra teljes ul a Dirac felt etel, akkor teljes ul r a az Ore is. Ez ert a Dirac t etel k ovetkezik az Ore t etelb ol. 3.61. T etel (P osa t etele:) Ha az n pont u (n 3), egyszer u G gr af foksz amai d1 n en dk k + 1, akkor G-nek l etezik Hamilton-k ore. d2 . . . dn , es minden k < 2 eset t 3.62. All as Ha egy gr afra teljes ul az Ore felt etel, akkor teljes ul r a a P osa is. Ez ert az Ore t etel k ovetkezik a P osa t etelb ol. Bizony t as. Indirekt bizony tunk: tegy uk fel, hogy teljes ul az Ore felt etel, de a P osa n es legyen U a k legkisebb fok u felt etel nem. Legyen dk k valamely 1 k < 2 -re, pont halmaza. B armely U -beli pont foksz ama legfeljebb k , gy b armely k et U -beli pont foksz am osszege kisebb, mint n, ez ert az Ore felt etel miatt U teljes gr afot fesz t. Minden U -beli pontb ol teh at k 1 el indul U -beli ponthoz, ez ert legfeljebb 1 el indulhat U miatt l e tezik teh a t V ( G ) \ U -nak olyan v pontja, mely U egyetlen n k v ulre. k < n 2 pontj aval sincs osszek otve. Ekkor tetsz oleges u U cs ucsra u es v foksz am osszege legfeljebb k + (n k 1) = n 1, ami ellentmond az Ore felt etelnek. 3.63. T etel (Chv atal t etele) Legyen G n pont u (n 3), egyszer u gr af, melynek fokn sz amai d1 d2 . . . dn . Tegy uk fel, hogy minden olyan k < 2 -re, melyre dk k teljes ul, fenn all a dnk n k egyenl otlens eg. Ekkor G-nek l etezik Hamilton-k ore. M asr eszt, ha egy d1 d2 . . . dn sorozatra nem teljes ul az el oz o felt etel, akkor van olyan G gr af, aminek nincs Hamilton-k ore, es foksz amainak d1 d2 . . . dn sorozat ara di di i = 1, 2, . . . , n all fenn. K onnyen l athat o, hogy ha egy gr afra teljes ul a P osa felt etel, akkor teljes ul r a a Chv atal is. Ez ert a P osa t etel k ovetkezik az Chv atal t etelb ol. A 3.60. T etel bizony t asa. Legyen G egy ellenp elda a t etelre. Mivel u j elek beh uz asa nem rontja el az Ore-tulajdons agot, feltehetj uk, hogy G-ben b armely u j el beh uz asa l etrehoz egy Hamilton-k ort, azaz G b armely k et osszek otetlen pontja k oz ott vezet Hamilton- ut. Ha teh at u es v nem szomsz edosak, akkor l etezik egy P Hamilton- ut u-b ol v -be, feltehetj uk, hogy ez az u t az u = v1 , v2 , v3 , . . . , vn = v sorrendben tartalmazza G cs ucsait. Ha most v1 vk a G gr af ele, akkor vk1 vn nem lehet G ele, mert v1 , v2 , . . . , vk1 , vn , vn1 , vn2 , . . . , vk , v1 egy Hamilton-k or lenne, ellent etben G v alaszt as aval.

81

vk1 vk

v2 v1 = u vn = v

Ha teh at v1 szomsz edai a vi1 , vi2 , . . . , vim cs ucsok, akkor vn -nek nem lehet szomsz edja a vi1 1 , vi2 1 , . . . , vim 1 cs ucsok egyike sem, azaz vn szomsz edainak sz ama legfeljebb n 1 m lesz, vagyis d(v1 ) + d(vn ) m + n 1 m = n 1 < n, ellentmond as. A 3.63. T etel bizony t asa. Feltehetj uk, hogy G cs ucsai az 1, 2, . . . n pontok, es d(1) d(2) . . . d(n). Indirekt bizony tunk, legyen G egy ellenp elda a t etelre. Mivel u j elek beh uz asa nem rontja el a Chv atal-tulajdons agot, feltehetj uk, hogy G-ben b armely u j el beh uz asa l etrehoz egy Hamilton-k ort, azaz G b armely k et osszek otetlen pontja k oz ott vezet Hamilton- ut. Ha teh at k es l nem szomsz edosak, akkor az Pkl Hamilton- uton a k szomsz edait megel oz o pontok Vkl halmaz ab ol nem futhat el l-be, mert akkor lenne G-ben Hamilton-k or. Ez ert (gyelembe v eve, hogy k Vkl ) d(k )+ d(l) d(k )+(n 1) d(k ) = n 1 teljes ul. (Ez id aig az Ore t etel bizony t asa.) V alasszuk most a nem szomsz edos k, l pontokat u gy, hogy d(k ) + d(l) maxim alis n1 1 .) legyen. Feltehet o, hogy k < l. (Vil agos, hogy d(k ) 2 (d(k ) + d(l)) 2 < n 2 Mivel nem Vkl pontjait v alasztottuk k helyett, ez ert d(i) d(k ) a ll minden i Vkl -re. Eszerint d(d(k )) d(k ), gy a Chv atal felt etel miatt d(n d(k )) n d(k ) all, vagyis miatt G-nek legal abb d(k ) + 1 olyan pontja van, mely legal abb n d(k )-fok u. d(k ) < n 2 van teh at e pontok k oz ott egy l , mely nem szomsz edja k -nak, de ekkor d(k ) + d(l ) d(k ) + n d(k ) = n > d(k ) + d(l), ellentmond asban l v alaszt as aval. A t etel m asik r esz ehez, ha csak a foksz amsorozat alapj an kell megmondani, van-e biztosan Hamilton-k or a gr afban, akkor nem a ll thatunk er osebbet a Chv atal t eteln el. -re l e tezik ugyanis olyan n pont u , egyszer u gr a f, Tetsz oleges n N-re es tetsz oleges k < n 2 melynek nincs Hamilton-k ore, de k db k -adfok u, (n 2k ) db (n k 1)-edfok u es k db (n 1)-edfok u pontja van. (Az innen ad od o foksz amsorozat csak k -ra s erti meg a Chv atal felt etelt. B armely foksz am megn ovel es evel pedig teljes ul a Chv atal felt etel.) Legyenek ugyanis az A, B, C ponthalmazok rendre k, k ill. n 2k pont uak, h uzzuk be C -n bel ul az osszes elt, tov abb a k oss uk ossze B minden pontj at az osszes t obbi ponttal. A foksz amok a fentiek lesznek, de B elhagy as aval k + 1 komponens keletkezik, nem tal alhat o teh at a gr afban Hamilton-k or.

3.4. Gr afbej ar asok

Egy G gr af egy bej ar as an a G cs ucsainak valamilyen sorrendben t ort en o v egigl atogat as at ertj uk. Az altal anos szab aly, hogy minden v cs ucsot lehet oleg u gy l atogassunk meg 82

el osz or, hogy egy kor abban m ar megl atogatott u cs ucsb ol erkezz unk egy uv el ment en. (Azaz nem h uzhatunk el o a kalapb ol u j cs ucsot mindaddig, m g kor abban el ert cs ucs b ol tudunk bej aratlan cs ucsba l epni.) A c el ( ertelemszer uen) a gr af osszes cs ucs anak v egigl atogat asa. A fentiek alapj an minden bej ar ashoz tartozik egy el er esi sorrend, azaz G cs ucsainak egy sorrendje, aszerint hogy mikor l attuk el osz or az adott cs ucsot es egy befejez esi sorrend is, ami azt rja le, hogy mikor foglalkoztunk utolj ara az adott cs uccsal. A bej ar as sor an egy cs ucsot vagy egy m ar kor abban bej art cs ucsb ol odavezet o el ment en ert unk el, vagy csak u gy, a kalapb ol h uztuk el o, mint ahogyan pl. azt a legels onek bej art cs uccsal tett uk. Az el obbi t pus u cs ucsok mindegyik ehez egy ertelm uen tartozik egy (ir any tott) odavezet o el, ami ment en el osz or jutottunk el az adott cs ucsba. Ezek az elek egy (ir any tatlan ertelemben) k ormentes gr afot alkotnak, hiszen minden pontba legfeljebb egy ilyen el fut be, es egy el mindig kor abban el ert cs ucsb ol vezet egy k es obb el ert cs ucsba. Ezen elek teh at egy erd ot alkotnak. Ezt az erd ot (helytelen ul) bej ar asi f anak nevezz uk. A bej ar asi fa komponensei teh at olyan ir any tott f ak, melyek elei a gy ok ert ol kifel e vannak ir any tva. A bej ar as ismeret eben G tetsz oleges uv ele az al abbi 4 t pus valamelyik ehez tartozik. Az uv elt fa elnek mondjuk, ha uv a bej ar asi fa ele. Ha a bej ar asi f aban u-b ol v -be ir any tott u t vezet (azaz u a v o se), akkor uv el ore el. Ha v -b ol u-ba vezet u t a bej ar asi f aban (azaz u a v lesz armazottja), akkor uv vissza el. V eg ul pedig, ha u es v k oz ott nincs ir any tott u t a f aban (azaz u-nak es v -nek k oz os o se van vagy u es v a bej ar asi fa k ul onb oz o komponenseibe esnek), akkor uv kereszt el. A fent elmondottak erv enyesek ir any tott es ir any tatlan gr afokra is, ut obbiban az el ore el es a vissza el ugyanazt jelenti. A tov abbiakban ir any tott gr afokkal foglalkozunk, ugyanis az ir any tatlan gr afokra kimondhat o a ll t asok innen egyszer uen megkaphat ok, ha egy ir any tatlan gr af minden el et egy oda-vissza mutat o elp arral helyettes tj uk. K et alapvet oen fontos bej ar asi strat egi at fogunk k ozelebbr ol megvizsg alni. A m elys egi bej ar asn al mindig a legk es obb bej art cs ucsb ol szeretn enk u j cs ucsba tov abbl epni, a sz eless egi bej ar asban pedig a lehet o legkor abban el ert cs ucsb ol pr ob aljuk megtenni ugyanezt. A k ul onf ele szab alyok szerint v egrehajtott gr afbej ar asok sz amos esetben bizonyulnak hasznos eszk oznek, p eld aul legr ovidebb utak keres es en el, osszef ugg os eg eld ont es en el vagy a komponensek meghat aroz as an al.

3.4.1. Legr ovidebb utak

Ertelmezhet o egy gr af cs ucsai k oz ott a t avols ag fogalma, ami k ul on osen hasznos lehet gyakorlati alkalmaz asokban. 3.64. Den ci o Ha u es v a G gr af cs ucsai, akkor az u es v G-beli t avols aga a legr ovidebb u-b ol v -be vezet o G-beli u t elsz ama. A fenti den ci oban nem hat aroztuk meg, hogy G ir any tott vagy ir any tatlan. Ut obbi esetben, amikoris persze ir any tott utat kell a den ci oban erteni, az a furcsas ag is 83

el ofordulhat, hogy az u es v t avols aga nem egyezik meg v es u t avols ag aval, m eg csak az sem biztos, hogy mindkett o l etezik. Annak ellen ere, hogy a t avols agf uggv eny nem szimmetrikus, igaz r a az al abbi tulajdons ag. 3.65. Meggyel es Ha a G gr afban P egy legr ovidebb uv - ut, es P a P egy r esz utja (mondjuk x-b ol y -ba), akkor P a G egy legr ovidebb xy - utja. Bizony t as. Indirekt bizony tunk. Ha lenne G-ben egy P -n el kevesebb elt haszn al oP u t x-b ol y -ba, akkor P -ben P -t P -vel helyettes tve a G egy P -n el kevesebb elb ol all o uv s et aj at kapn ank. M arpedig a legr ovidebb G-beli uv - ut enn el a s et an al nem haszn alhatna t obb elt, j ollehet P t obbet haszn al. Az ellentmond as a meggyel est bizony tja. Gyakran felmer ul o probl ema, hogy adott gr afban hat arozzuk meg k et adott cs ucs t avols ag at. Egy erre a c elra is haszn alhat o hat ekony elj ar as, a sz eless egi bej ar as ismertet ese a c elunk. A sz eless egi bej ar as A sz eless egi bej ar as (angolul breadth rst search, r oviden BFS) a k ovetkez o strat egia szerint t ort enik. Kiindulunk egy v0 gy ok erb ol, es bej arjuk v0 bej aratlan (ki-)szomsz edait (azaz a v0 -b ol ir any tott elen el erhet o cs ucsokat). Legyenek ezek a cs ucsok v1 , v2 , . . . , vk . Ha m ar nem tudjuk v0 t obb szomsz edj at bej arni, akkor bej arjuk v1 bej aratlan szomsz edait. Legyenek ezek vk+1 , vk+2 , . . . , vk+l . Ezut an bej arjuk v2 bej aratlan szomsz edait, mint soron k ovetkez o cs ucsokat. Altal aban, ha m ar v0 , v1 , . . . vi1 pont szomsz edait bej artuk, es ez altal a bej art pontok halmaza v0 , v1 , v2 , . . . , vp , akkor bej arjuk vi m eg bej aratlan szomsz edait, es ezeket a bej ar asi sorrend v eg ere biggyesztj uk: vp+1 , vp+2 , . . .. Ha m ar nem tudunk gy t obb pontot bej arni, de m eg van bej aratlan pont, akkor v alasztunk egy u j gy okeret, es onnan kiindulva folytatjuk a fenti elj ar ast. (Az abr an a fa eleket vastag, a kereszt eleket szaggatott, a vissza eleket pedig folytonossal ny llal jel olt uk.)
v3 v4 v8 v10

v9 v7 v1

v11

v0

v2 v5 v6

A G gr af eleinek a sz eless egi bej ar as ut ani oszt alyoz asakor nem kaphatunk el ore elt, hisz ha vi vj el i < j eset en, akkor vagy m eg vi szomsz edainak megvizsg al asa el ott eljutottunk vj -be, (ekkor vj nem lesz armazottja vi -nek), vagy legk es obb vi vizsg alatakor j artuk be vj , amikoris vi vj fa el.

84

A sz eless egi bej ar assal kapott sz eless egi fa (ami persze csak erd o) fontos tulajdons aga, hogy abban minden v0 -b ol vi -be vezet ou t egy legr ovidebb (azaz lehet o legkevesebb elb ol a ll o) v0 vi - utja az eredeti G gr afnak. (Ez ert a sz eless egi f at a legr ovidebb utak f aj anak is szokt ak nevezni.) Enn el egy kicsit t obb is igaz. 3.66. T etel Ha a sz eless egi bej ar asban kapott sz eless egi f aban vi -b ol vj -be ir any tott u t vezet, akkor ez az u t egyben a G gr af (egyik) legr ovidebb uv - utja is. Bizony t as. Elegend o bebizony tani, hogy minden vj -re a sz eless egi fa v0 vj - utja a G gr af egy legr ovidebb v0 vj - utja, hisz ha vi rajta van ezen az u ton, akkor a legr ovidebb utakra vonatkoz o meggyel es miatt a sz eless egi fa vi vj - utja is legr ovidebb G-ben. Jel olje Vt a G gr af v0 -t ol t t avols agra lev o cs ucsainak halmaz at. (Vil agos, hogy V0 = {v0 }, V1 pedig v0 (ki)szomsz edainak halmaza.) Elegend o azt igazolnunk, hogy ha vi Vt es vi vj a sz eless egi fa ele, akkor vj Vt+1 , azaz a sz eless egi fa minden ele ment en egys egnyit t avolodunk a gy ok ert ol (a G-ben m ert t avols ag szerint). Hogyan m uk odik a sz eless egi bej ar as? El osz or v0 -t j arjuk be, majd a V1 -t alkot o szomsz edait, es ennek sor an minden fa el V0 -b ol V1 -be vezet. Ezt k ovetik a V1 -beli pontok eddig be nem j art szomsz edai, azaz pontosan azok a pontok, amelyek V2 -t alkotj ak. Ennek sor an mindig V1 -b ol V2 -be fut o eleket vesz unk a sz eless egi f aba. Ezek ut an j onnek a V2 -beli pontok eddig be nem j art szomsz edai, azaz a V3 -beli cs ucsok, es gy tov abb. Ha teh at egy G gr afban szeretn enk egy adott u cs ucsb ol egy m asik v cs ucsba megtal alni a legr ovidebb utat, akkor nem kell m ast tenn unk, mint u-b ol v egrehajtani egy sz eless egi bej ar ast, es a kapott sz eless egi f aban megkeresni az u gy ok erb ol v be az utat. Az elj ar as l ep essz ama l enyeg eben a sz eless egi bej ar as l ep essz am aval egyezik meg, amit az al abbiak szerint lehet becs ulni. 3.67. T etel A sz eless egi bej ar as l ep essz ama O(n + m), azaz l etezik egy c konstans u gy, hogy a sz eless egi bej ar as legfeljebb c(n + m) l ep est haszn al, ahol n es m a G gr af cs ucsai ill. elei sz am at jel oli. Bizony t as. Vegy uk eszre, hogy a sz eless egi bej ar as minden l ep ese a G gr afnak vagy egy el ehez, vagy egy cs ucs ahoz k othet o. A vi cs ucshoz k otj uk azt a l ep est, amikor a vi -t el osz or el erj uk, illetve azt, amikor eszrevessz uk, hogy a vi cs ucsb ol m ar nem vezet bej aratlan pontba el (azaz amikor vi -b ol tov abbl ep unk vi+1 -be). Az e = vi vj elhez k otj uk azt a l ep est, amikor vi -b ol megvizsg aljuk, hogy vj -t m ar bej artuk-e. Minden cs ucshoz ill. elhez legfeljebb 2 l ep est k ot ott unk, ezzel az a ll t ast igazoltuk. A sz eless egi bej ar as seg ts eg evel teh at nemcsak hat ekonyan tudjuk megkeresni a gr afbeli t avols agokat egy gy ok erpontb ol, hanem gyorsan el tudjuk d onteni azt is, osszef ugg o-e az inputk ent kapott ir any tatlan gr af, ill. ha nem az, akkor meg tudjuk tal alni a komponenseit. (Az input G komponenseit pontosan azok a pontok alkotj ak, amelyek k et kalapb ol el oh uzott pont k oz ott ert unk el, a m asodiknak el oh uzott pontot nem bele ert ve.) 85

 Altal anos t avols agfu enyek gr afokon ggv Egy gr af k et cs ucsa k oz otti legr ovidebb u t meghat aroz asa gyakorlati probl emak ent pl. u gy mer ulhet fel, hogy egy orsz ag u th al ozata alkotta gr afon keres unk k et pont k oz ott egy leggyorsabb u tvonalat. Adott teh at egy gr af, aminek cs ucsai a k ozleked esi csom opontok, elei az egyes u tszakaszok, es k et kijel olt cs ucs. Term eszetesen ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy egy-egy gr af el (azaz u tszakasz) milyen hossz u, milyen sebess egkorl atozas erv enyes ill. az adott napszakban mennyire lehet haladni az adott szakaszon. Sz uks eg unk van teh at erre vonatkoz oan m eg tov abbi inform aci ora. Az al abbiakban ezt igyeksz unk formaliz alni. 3.68. Den ci o Legyen G = (V, E ) ir any tott gr af, es legyen l : E R egy hosszf uggv eny G elein. Az e el hossza alatt az l(e) sz amot ertj uk, de besz elhet unk ekkor a G gr af egy P u tj anak l(P ) hossz ar ol is az l(P ) := eE (P ) l(e) den ci o alapj an. Ennek alapj an ertelmezhet o a G gr af tetsz oleges u es v pontj anak t avols aga, azaz a legr ovidebb u-b ol v -be vezet o u t hossza: dist(u, v ) := min{l(P ) : P a G gr af u-b ol v -be vezet ou tja} (ha nem vezet u-b ol v -be (ir any tott) u t G-ben, akkor dist(u, v ) := ). Jegyezz uk meg, hogy altal aban itt sem igaz, hogy dist(u, v ) = dist(v, u), j ollelhet ir any tatlan gr afokra ez is teljes ul. B ar a gr af pontjai k ozti dist t avols agf uggv eny j oldeni alt, m egis, a fenti t avols agfogalom bizonyos esetekben ellentmond az intu ci onak. Azt v arhatn ank ugyanis, hogy a k et pont k oz otti legr ovidebb u t egyben legr ovidebb elsorozat is: nincs ertelme egy pontot t obbsz or erinteni, ha u-b ol v -be szeretn enk eljutni. Ez azonban nincs gy. Ha G-ben van negat v k or, azaz olyan ir any tott k or, melyben az elek osszhossza negat v, akkor e k or k et pontja k oz ott tetsz olegesen r ovid (negat v osszhossz u) elsorozat is l etezik: egyszer uen kell oen sokszor k orbe kell menni a k or on. Negat v k or jelenl ete eset en az a kor abbi meggyel es unk sem igaz, hogy legr ovidebb u t r esz utja is legr ovidebb (az adott cs ucsok k oz ott). Ha ellenben nincs a gr afban ilyen cs ufs ag m eg az esetleges negat v elhosszok ellen ere sem, (azaz ha a t avols agf uggv eny konzervat v ), akkor k onnyen l athat o, hogy minden legr ovidebb u t egy uttal legr ovidebb elsorozat is es legr ovidebb u t r esz utja is legr ovidebb. Azt is el aruljuk, hogy nem konzervat v t avols agf uggv enyt is megengedve a legr ovidebb u t probl ema bizony that oan neh ez (pontosabban NP-teljes) lesz. Ez ert a tov abbiakban konzervat v gr afokkal fogunk foglalkozni. K onnyen l athat o, hogy egy ir any tatlan gr af pontosan akkor konzervat v, ha nincs negat v hossz us ag u ele. A nemnegat v elhosszf ugv eny azonban az ir any tott gr afok eset en is fontos speci alis eset, pl a gyakorlati u tvonaltervez esi alkalmaz as is ilyen. L attuk, hogy a BFS algoritmus j ol m uk odik, ha egy u t hossz at az elsz am aval deni aljuk, azaz ha a t avols agf uggv eny az azonosan 1 f uggv eny. A BFS algoritmust fogjuk nemnegat v elhosszokra altal anos tani: egy u jabb bej ar asi algoritmust runk le, ahol ellent etben az eddigi szab allyal, amikoris mindig a legkor abban el ert pontb ol szerett uk volna felfedezni a k ovetkez onek el ertet az eppen el erend o pontot 86

mindig u gy v alasztjuk, hogy az eddig el erteken kereszt ul a lehet o legk ozelebb legyen a gy ok erhez. Miel ott azonban ezt megtenn enk, le rjuk azt az a ltal anos elj ar ast, amit rutink ent alkalmazni fogunk a t avols agok meghat aroz as ara. Tegy uk fel, hogy a d : V R f uggv eny egy fels o becsl es a t avols agokra, azaz dist(u, x) d(x) minden x V eset en.(N emileg szerencs etlen a d jel ol es, hiszen gy jel olt uk a foksz amf uggv enyt is, de ez itt rem elhet oleg nem fog f elre ert est okozni.) Ha xv ir any tott el, akkor a legr ovidebb uv - utn al nem lehet r ovidebb az sem, ha el osz or u-b ol x-be megy unk, majd onnan k ozvetlen ul v -be: dist(u, v ) = min{dist(u, w) + l(wv ) : wv E } dist(u, x) + l(xv ) d(x) + l(xv ). Ha teh at d(x) + l(xv ) < d(v ) (3.2) a ll valamely x cs ucsra, akkor dist(u, v ) d(x) + l(xv ) miatt az eddigi d(v ) fels o becsl es d(x) + l(xv )-re jav that o. Ezt a v altoztat ast nevezz uk az e = xv el ment en t ort en o jav t asnak. Az is k onnyen l athat o, hogy ha egy d fels o becsl es olyan, hogy egyetlen e = xv el ment en sem lehet rajta jav tani, akkor d(v ) = dist(u, v ) minden v eset en. A fenti meggyel es seg ts eg evel hat ekonyan tudunk legr ovidebb utakat keresni. Dijkstra algoritmusa Input: Egy G = (V, E ) ir any tott gr af, egy l : E R+ nemnegat v hosszf uggv eny es egy u = u0 V gy ok erpont. Output: a dist(u, ) f uggv eny, azaz kisz am tjuk a dist(u, v ) t avols agot G minden v cs ucs ara, meghat arozunk egy legr ovidebb uv utat, es nem mellesleg bej arjuk a G gr afot. A fenti feladatot oldja meg Dijkstra algoritmusa, ami a BFS algoritmus altal anos t as anak tekinthet o abban az ertelemben, hogy ha minden elhossz pozit v eg esz, akkor a Dijkstra algoritmus azt szimul alja, hogyan m uk odne a BFS arra a gr afra, amit u gy kapunk a bemenetb ol, hogy minden elt egy olyan hossz uu ttal helyettes t unk, amennyi az adott el hossza. (Term eszetesen a BFS lefuttat as aval is megoldjuk a feladatot, a baj azonban ezzel az, hogy az input gr af hatalmasra tud n ovekedni, es ennek hat as ara a l ep essz am elfogadhatatlanul nagy lesz. A Dijkstra algoritmus ett ol m eg tekinthet oa BFS-nek a megn ovelt gr afon t ort en o egyfajta gyors elv egz es enek is.) M uk od es: A dist(u, ) f uggv eny egy d fels o becsl es eb ol indulunk ki: kezdetben d(u0 ) := 0, ill. d(v ) := minden tov abbi u = v cs ucsra. Legyen U0 := {u0 }. El osz or elv egezz uk a jav t ast az osszes, u0 -b ol indul o elre. Legyen u1 egyike azon pontoknak, amire a jav t asok ut an kapott d fels o becsl es minim alis. L epj unk u1 -be a minimumot meghat aroz o elen es legyen U1 := U0 {u1 }. Vil agos, hogy d(u1 ) = dist(u, u1 ) es u1 az u-hoz legk ozelebbi cs ucs. Az altal anos l ep eshez tegy uk fel, hogy m ar bej artuk az u-hoz legk ozelebbi i db pontot, ezek az Ui = {u0 , u1 , . . . , ui } halmazt alkotj ak, es azt is tudjuk, hogy minden x Ui -re d(x) = dist(u, x) teljes ul. V egezz uk most el a jav t asokat az 87

ui -b ol indul o osszes Ui -t elhagy o elre. Legyen ui+1 egy olyan Ui -n k v uli cs ucs, amire a jav t asok ut ani d(x) minim alis. A minimumot megval os t o elen (vagy azok egyik en) l epj unk ui+1 -be es legyen Ui+1 := Ui {ui+1 }. K onny u l atni, hogy d(ui+1 ) = dist(u, ui+1 ), tov abb a, hogy Ui+1 is az u-hoz legk ozelebbi pontok halmaza (itt kell haszn alni, hogy nincsenek negat v hossz us ag u elek), ez ert Ui+1 is rendelkezik azzal a tulajdons aggal hogy minden x Ui+1 -re d(x) = dist(u, x). Vil agos, hogy az Ui halmaz legfeljebb (n 1)-szeri h zlal asa ut an m ar nem tudunk t obb jav t ast v egezni, ez ert az algoritmus v eget er: minden u-b ol el erhet o x pontra d(x) = dist(u, x) lesz, az u-b ol nem el erhet o y pontokra pedig d(y ) = a ll.
5 u3 3 2 u7 5 3 u0 0 1 3 2 u2 1 2 4 u5 5 3 1 1 u1 1 1 5 u6 5 2 3 u4 1 2 3 10 u10 2 8 u8 2 1 5 15 u11 7 2 u9 10 3

Az algoritmus l ep essz am anak becsl es ehez azt erdemes meggyelni, hogy minden el ment en legfeljebb egyszer jav tottunk, ami az elsz am (m) konstansszorosa sz am u l ep est jelent. Az algoritmus persze nem csak jav t asokat v egez. A m asik fajta l ep es az aktu alis ui+1 kiv alaszt asa. Ez egy minimumv alaszt as, legfeljebb n becsl es k oz ul, ami legfeljebb n l ep esben elv egezhet o. A minimumv alaszt asok sz ama az algoritmus fut asa sor an legfeljebb n, teh at erre a c elra legfeljebb konst n2 l ep es kell. Mivel m n2 , ez ert a Dijkstra algoritmus fut asideje n2 konstansszoros aval becs ulhet o. Alkalmas adatstrukt ura-v alaszt assal
az algoritmus fut asidej ere konst (n + m) log n becsl es kaphat o, ami javul as a konst n2 -hez k epest, ha a gr afnak nincs t ul sok ele. Ha a gr afnak sok ele van, akkor l etezik olyan implement aci o, ami konst m l ep est tesz.

Erdemes v egiggondolni, hogy ha minden elhossz 1, akkor a Dijkstra algoritmus l enyeg eben egy annyiban m odos tott sz eless egi keres es, hogy minden x cs ucs bej ar asakor feljegyezz uk d(x)-t, vagyis azt, hogy x a sz eless egi f aban milyen t avol van a gy ok ert ol. Tanuls agos meggondolni, hogy ir any tatlan gr afon adott nemnegat v elhosszok eset en egy mechanikus sz am t og ep seg ts eg evel egy mozdulattal meghat arozhat ok a gy ok er t ol val o t avols agok. Feleljen meg minden pontnak egy (pontszer u) s uly, es az u ill. v cs ucsoknak megfelel o s ulyokat k oss uk ossze egy l(u, v ) hossz us ag u zsin orral. Ha most ezt a rendszert felemelj uk az u gr afcs ucsnak megfelel o s uly an al fogva, akkor minden v cs ucsnak megfelel o s uly eppen dist(u, v ) t avols aggal lesz a felemelt, u-nak megfelel o s uly alatt. A Dijkstra algoritmus (a megfelel o ir any tatlan gr afon futtatva) ebben az esetben azt modellezi, hogy ha lassan emelni kezdj uk a gy ok ercs ucsot, akkor milyen sorrendben emelkednek fel a tov abbi s ulyok az asztalr ol, a bej ar asi f at az eppen megfesz ul o zsin orok alkotj ak, es a dist(u, ) f uggv eny pedig azt tartja nyilv an, hogy egy-egy s uly a felemelked esekor mennyivel lesz a gy ok er alatt.

88

Ford algoritmusa Ford algoritmus anak bemenete (inputja) egy ir any tott G = (V, E ) gr af, elein egy l : E R konzervat v hosszf uggv eny, es egy u V cs ucs. Az algoritmus kimenete (outputja) a dist(u, ) f uggv eny, azaz a dist(u, v ) t avols agok meghat aroz asa az osszes v V cs ucsra. Az algoritmus m uk od ese: legyen E = {e1 , e2 , . . .}, es legyen d(u) := 0, ill. d(v ) := a tov abbi u = v V cs ucsokra. Az algoritmus f azisokb ol all. Egy f azis abb ol all, hogy sorra megpr ob alunk az e1 , e2 , . . . elek ment en jav tani. Ha egy f azisban nem t ort ent sikeres jav t as, akkor az algoritmus v eget er, es a dist(u, v ) = d(v ) a ll minden v cs ucsra. Az algoritmusnak legfeljebb n 1 f azisa lesz, ahol n a G cs ucsainak sz ama. Ugyanis az els o f azisban a d(v ) = dist(u, v ) lesz minden olyan v -re, amire l etezik a legr ovidebb uv -utak k oz ott egy el u. A m asodik f azisban a d(v ) ert eke m ar azokra a v cs ucsokra is helyesen lesz be all tva, amelyekre l etezik a legr ovidebb uv -utak k oz ott k et el u. Altal aban, az i-dik f azis v eg en a legfeljebb i el u legr ovidebb u ton el erhet o v pontokra lesz a dist(u, v ) kisz am tva. Mivel egy u tnak legfeljebb n 1 ele lehet, ez ert legk es obb az (n 1)-dik f azis v eg en az algoritmus v eget er. A Ford algoritmus minden f azis aban nagyj ab ol elsz amnyi l ep est v egz unk, ez ert az eg esz algoritmus l ep essz ama nm konstansszoros aval becs ulhet o, ahol m a G elsz ama. A Ford algoritmus arra is alkalmas, hogy hat ekonyan eld onts uk, l etezik-e egy ir any tott G gr afban negat v k or, azaz, hogy egy adott t avols agf uggv eny csakugyan konzervat ve. Ha ugyanis l konzervat v, akkor a Ford algoritmus (mint l attuk) legfeljebb n 1 f azis ut an v eget er. Ha azonban nem konzervat v G s ulyoz asa, akkor a negat v k or ment en mindig lehet jav tani, vagyis sosem er v eget az algoritmus, gy meg eri m eg az n-dik f azist is. Floyd algoritmusa Konzervat v t avols agf uggv enyek eset en Ford algoritmus aval hat ekonyan tudjuk meghat arozni a gr af o sszes pontp a rj a nak t a vols a g a t (minden gy o k e rb ol futtatunk egy Ford 2 algoritmust, osszesen konst n m l ep essel), de l etezik erre a probl em ara hat ekonyabb megk ozel t es is. Feltehetj uk, hogy v1 , v2 , . . . , vn a G gr af cs ucsai. Jel olje d(k) (i, j ) a vi -b ol vj -be vezet o legr ovidebb olyan u t hossz at, aminek cs ucsai a vi , vj , v1 , v2 , . . . , vk (0) halmazb ol ker ulnek ki. Vil agos, hogy d (i, j ) = l(vi , vj ). Mivel a d(k+1) (i, j )-t meghat aroz ou t vagy nem haszn alja a vk pontot, vagy egy vi vk es egy vk vj - utra bonthat o ez ert d(k+1) (i, j ) = min{d(k) (i, j ), d(k) (i, k + 1) + d(k) (k + 1, j )} teh at d(k) ismeret eben d(k+1) k onnyen sz am that o. Teh at dist(vi , vj ) = d(n) (i, j ), es ut obbi f uggv enyt konst n3 l ep es(k) ben ki tudjuk sz am tani, hiszen pontosan egyszer kell minden d (i, j ) ert eket kisz amolni, ahol i, j, k {1, 2, . . . , n}.

89

3.4.2. Legsz elesebb utak

Ha egy gr af eleihez sz amokat rendel unk, az nem csak az adott el hossz at vagy k olts eg et rhatja le. Elk epzelhet o olyan modell is, ahol egy elhalmazt nem a hozz ajuk rendelt sz amok osszege, hanem mondjuk azok minimuma jellemez. K epzelj uk el, hogy egy sz am t og eph al ozat egyik cs ucs ab ol egy m asik cs ucs aba kell adatfolyamot k ulden unk u gy, hogy az esetleges k esleltet es nem okoz probl em at, azonban az adatok csak egyetlen u tvonalon utazhatnak, amelyen min el nagyobb s avsz eless eg el er ese a c el. Ebben az esetben a sz am t og eph al ozatot le r o gr af eleihez tartoz o ert ekek az adott kapcsolat s avsz eless eg enek felelnek meg es egy u t s avsz eless ege pedig az u ton tal alhat o elek s avsz eless eg enek minimuma lesz. Ez motiv alja az al abbi den ci ot. 3.69. Den ci o Legyen G = (V, E ) egy ir any tott vagy ir any tatlan gr af, es legyen w : E R+ az egyes elek sz eless eg et le r o f uggv eny. Ha P a G egy u tja, akkor w sz eless ege a P legkeskenyebb el enek sz eless ege: w(P ) := min{w(e) : e E (P )}. A legr ovidebb utak keres es ehez hasonl oan term eszetes probl ema adott G gr af es w sz eless egf uggv eny eset en, hogy G b armely k et cs ucsa k oz ott legsz elesebb utat keress unk, ill., hogy egy G-beli gy ok erpontb ol G b armely m asik pontj aba legsz elesebb utat tal aljunk. Az al abbi t etel szerint ha G ir any tatlan, akkor nagyon gyorsan boldogulhatunk, mert G tetsz oleges maxim alis ossz-sz eless eg u fesz t of aja a G gr af b armely k et cs ucsa k oz ott egy maxim alis sz eless eg u utat tartalmaz. 3.70. T etel Tegy uk fel, hogy G = (V, E ) ir any tatlan, osszef ugg o gr af es a w : E R+ sz eless egf uggv eny olyan, hogy w(e1 ) w(e2 ) . . . w(em ), ahol E = {e1 , e2 , . . . , em }. Ekkor a Kruskal algoritmust az e1 , e2 , . . . sorrendben lefuttatva a G olyan F fesz t of aj at adja meg, ami G b armely k et cs ucsa k oz ott G egy legsz elesebb u tj at tartalmazza. Bizony t as. Indirekt bizony tunk. Legyen F a T etelben le rt fesz t ofa, es tegy uk fel, hogy P olyan uv - ut G-ben, ami sz elesebb az u-t es v -t F -ben osszek ot o P u tn al. A P u t sz eless eg et meghat aroz oe el sz eless ege teh at kisebb a P u t b armely el enek sz eless eg en el. Hagyjuk el e -t F -b ol, mi altal F u gy esik k et komponensre, hogy a u az egyik, v pedig a m asik komponensbe ker ul. Mivel P egy u-t es v -t osszek ot ou t, a P -nek van legal abb egy olyan (mondjuk e) ele, ami F e k et komponense k oz ott fut, es ez ert persze e nem ele F -nek. Az indirekt feltev es miatt w(e) > w(e ), de ekkor a Kruskal algoritmus e-t e -n el kor abban ellen orizte, teh at F e egy r eszhalmaz ahoz pr ob alta hozz avenni. Mivel e-t m eg F e -h oz hozz av eve sem kapunk k ort, a Kruskal algoritmus fut asakor az e elt be kellett volna venn unk az F elhalmazba, m arpedig ez ellentmond annak, hogy e nem ele F -nek. Ez az ellentmond as pedig az indirekt feltev es unket c afolja, teh at F a G gr af b armely cs ucsa k oz ott egy legsz elesebb utat tartalmaz. A fenti bizony t as ertelemszer u m odos t as aval az is igazolhat o, hogy a 3.70. T etelben a Kruskal algoritmus helyett b armely m as olyan algoritmust is haszn alhattunk volna, 90

ami egy legnagyobb ossz-sz eless eg u fesz t of at tal al a G gr afban. Ha azonban a G gr af ir any tott, akkor a fenti elj ar as nem m uk odik. Kider ul azonban, hogy a Dijkstra algoritmus egy ertelemszer u m odos t asa alkalmazhat o erre az esetre. Mivel az algoritmus kiterjeszt ese l enyegesen a ltal anosabb k or ulm enyek k oz ott is m uk odik, ez ert az al abbiakban altal anos tjuk a legsz elesebb utak keres es enek probl em aj at, es erre az a ltal anos tott probl em ara mutatunk elj ar ast. 3.71. Den ci o Tegy uk fel, hogy a G gr af u tjain u gy ertelmezt unk egy j os ag nev u tu lajdons agot. Ez a tulajdons ag rendez es, ha b armely u t legal abb olyan j o mint onmaga, b armely k et u t o sszehasonl that o (azaz k o z u l u k az egyik legal a bb olyan j o , mint a m asik) es tranzit v, azaz ha P jobb, mint Q es Q jobb, mint R, akor P is jobb mint R. A j os ag tulajdons agot akkor nevezz uk monotonnak, ha tetsz oleges u t r esz utja mindig legal abb olyan j o, mint maga az u t. V eg ul a j os ag tulajdons ag konzisztens, ha tetsz o leges u t egy kezd oszakasz at egy, a kezd oszakaszn al nem rosszabb u ttal helyettes tve a kiindul asi u tn al nem kaphatunk kev esb e j ot. Vegy uk eszre, hogy ha egy u t ann al jobb min el sz elesebb, akkor ez a fajta j os ag tulajdons ag monoton, konzisztens rendez es. Hasonl oan, ha egy utat akkor tekint unk jobbnak egy m asikn al, ha kevesebb elt tartalmaz (vagy altal anosabban: ha adott nem negat v hosszf ugv eny szerint r ovidebb), akkor is egy monoton, konzisztens rendez est deni altunk. Sz uks eg unk lesz a k ovetkez o seg edt etelre. 3.72. Lemma Ha a j os ag a G ir any tott gr af u tjain egy monoton, konzisztens rende z es, es P egy legjobb uv - ut G-ben (azaz nincs P -n el jobb uv - ut), akkor P tetsz oleges w pontj ara G legjobb uw- utja legal abb olyan j o, mint P . Bizony t as. A P u t u-b ol w-be vezet o P r esze a P u t r esz utja, ez ert a j os ag mo notonit asa miatt P legal abb olyan j o, mint P , es a legjobb uw- ut nem lehet P -n el rosszabb. A legsz elesebb utak ir any tott gr afban t ort en o keres es ehez az a f o eredm eny, hogy tetsz oleges monoton, konzisztens rendez es eset en haszn alhat o a Dijkstra algoritmus al abbi v altozata. Dijkstra algoritmusa az utak monoton, konzisztens j os ag szerinti rende z esekor Input: Egy n cs ucs u G = (V, E ) ir any tott gr af, u = u0 gy ok erpont es egy monoton, konzisztens j os ag szerinti rendez es G u tjain. Output: G egy u gy oker u, u-b ol kifel e ir any tott F r eszf aja, amiben minden u-b ol G-ben el erhet o cs ucs el erhet o, m egpedig egy legjobb G-beli uv - uton. M uk od es: Legyen U0 = u0 es F0 az u0 pontot tartalmaz o egypont u fa. Az algoritmus az i-dik l ep esben elk esz ti az Fi r eszf at es az Ui = {u0 , u1 , . . . , ui } halmazt, az output i pedig az F = Fn r eszfa. A tov abbiakban jel olje Pv az Fi fa uv - utj at (felt eve, hogy v 91

cs ucsa Fi -nek). Az algoritmus fut asa sor an minden i-re igaz, hogy u-b ol Fi -ben az Ui halmaz minden v cs ucsa el erhet o, tov abb a, hogy Ui1 -en k v ul Fi -nek csak levelei vannak.
Ui

ui

Az algoritmus i-dik l ep es eben az Fi1 r eszf ab ol u gy k esz ti el az Fi r eszf at, hogy a G gr af osszes olyan ui1 v elen jav tunk, amire v Ui1 . A jav t as abb ol all, hogy ha i 1 i 1 nem jobb mint az az u t, amit u gy kapunk, hogy a Pu utat kieg e sz tj uk az ui1 v Pv i1 ellel (mivel v az Fi1 lev ele, ez ert ez val oban u t lesz), akkor t or olj uk Fi1 -nek a v -be vezet o el et, es bevessz uk Fi -be az ui1 v elt. (Speci alisan, ha v nem volt cs ucsa az Fi1 f anak, akkor Fi -be automatikusan bevessz uk az ui1 v elt.) Az algoritmus i-dik l ep es enek i m asodik r esz eben pedig tekintj uk az Ui1 -b ol kivezet o Pv -utakat, ezen utak legjobbika vezessen ui -be, es legyen Ui := Ui1 {ui }. Rendszerint azt is erdemes feljegyezni, i u t, mert ez lesz majd G legjobb uui - utj anak j os aga is, es hogy mennyire j o a Pu i bizonyos j os agfogalmak est en ebb ol tudjuk gyorsan meghat arozni az ep ul o f aban ui lesz armzottaiba vezet o utak j os ag at. an azt al Az algoritmus helyess eg ehez csup abbi Lemm at kell igazolni.
3.73. Lemma A fent le rt Dijkstra algoritmus v egrehajt asa ut an az al abbi tulajdons agok teljes ulnek minden i = 0, 1, . . . n eset en.
i+1 az egyik legjobb olyan G-beli uv - ut, Az Fi+1 fa tetsz oleges v cs ucs ara Pv ami v -n k v ul kiz ar olag Ui cs ucsait haszn alja.

(3.3) (3.4)

Ha v Ui

w, es P a G egy tetsz oleges uw- utja,

i legal abb olyan j o, mint P . akkor Pv

Tekintettel a V (G) = Un1 egyenl os egre, az algoritmus helyess ege azonnal k ovetkezik az output F = Fn fa 3.3 tulajdons ag ab ol. A 3.73. Lemma bizony t asa. Azt igazoljuk i szerinti indukci oval, hogy az Fi f ara minden i eset en fennallnak a 3.3 es 3.4 tulajdons agok. A j os ag monotonit asa miatt az egypont u utak a legjobbak, ez ert i = 0-ra teljes ul a 3.4 tulajdons ag. A 3.3 tulajdons ag i = 0-ra k ozvetlen ul ad odik az F1 den ci oj ab ol. Tegy uk fel teh at, hogy 3.3 es 3.4 teljes ulnek (i 1)-re, az indukci os l ep esben pedig ugyanezt igazoljuk i-re. Legyen teh at v az Fi+1 fa egy pontja, es legyen P az egyik legjobb olyan uv - ut, ami v -n k v ul csak Ui cs ucsait haszn alja. Legyen w Ui a P u tnak a v -t megel oz o cs ucsa. es legyen Pw az P -b ol v t orl es evel keletkez o r esz ut. A j os ag monotonit asa miatt Pw nem rosszabb P -n el es az (i 1)-re i vonatkoz o 3.3 tulajdons ag miatt Pw nem rosszabb Pw -n el, teh at P -n el sem. i i i 1. eset Ha v rajta van a Pw - uton, akkor Pv a Pw kezd oszelete, teh at a j os ag monotonit asa miatt i i nem rosszabb Pw -n el es P -n el sem. Ilyenform an Pv is egy legjobb olyan uv - ut, ami v -n k v ul csak i i+1 Ui cs ucsait haszn alja. Mivel a Pv u t nem lehet rosszabb Pv -n el, ez ert ekkor a 3.3 teljes ul i-re.

92

i 2. eset Ha azonban v nincs rajta a Pw u ton, akkor legyen P az az uv - ut, amit u gy kapunk, hogy a i P u t w-ig tart o kezd oszelet et helyettes tj uk Pw -vel. Figyelj uk meg egyr eszt, hogy az (i 1)-re vonatkoz o 3.3 tulajdons ag es a j os ag konzisztenci aja miatt P nem rosszabb P -n el. 2.1 eset Ha a P u t tartalmazza az ui cs ucsot (ami az Fi1 f anak levele), akkor w = ui . 2.1.1 eset Ha most v Ui , akkor az algoritmus i-dik l ep es eben az ui v el menti jav t asn al az ui v elt i becser elt uk Fi -be ez ert P = Pv , ami i-re igazolja a 3.3 tulajdons agot. i 2.1.2 eset Ha pedig v Ui , akkor az (i 1)-re feltett 3.4 tulajdons ag miatt a Pv u t jobb a i i tn al, ami a P u t kezd oszelete l ev en nem rosszabb P -n el, teh at P -n el sem. Azt kaptuk Pu i = Pw u i teh at, hogy Pv ism et csak az egyik legjobb olyan uv - ut, ami v -n k v ul csak Ui cs ucsait haszn alja, teh at a 3.3 tulajdons ag ekkor is teljes ul. i+1 2.2 eset V eg ul, ha a P u t nem tartalmazza az ui cs ucsot, akkor az algoritmusb ol ad od oan Pv i nem rosszabb Pv -n el, ami (i 1)-re erv enyes 3.3 tulajdons ag miatt nem rosszabb P -n el, teh at P -n el sem. Ebben az esetben is teljes ul teh at a 3.3 tulajdons ag i-re. Az indukci os l ep es befejez es ehez a 3.4 tulajdons agot kell i-re igazolnunk. Tegy uk fel, hogy v Ui es w Ui , valamint, hogy P a G egy tetsz oleges uw- utja. Ha v = ui , azaz v Ui1 , akkor az (i 1)i 1 i re feltett 3.4 tulajdons ag miatt Pv nem rosszabb P -n el. Az algoritmusb ol ad od oan pedig Pv nem i 1 i rosszabb, mint Pv -n el, teh at Pv csakugyan legal abb olyan j o, mint P . Feltehetj uk teh at, hogy v = ui . Legyen x a P u t utols o Ui -beli cs ucsa ut an k ovetkez o cs ucs es i -szel helyettes tj uk. Mivel x-be vezet k esz ts uk el a P utat u gy, hogy a P u t u-b ol x-be vezet o r esz et Px i Ui -beli pontb ol el, ez ert x benne van az Fi f aban. R aad asul Px minden x el otti cs ucsa Ui -beli, ez ert P i val oban egy G-beli u t lesz. Az (i 1)-re feltett 3.3 tulajdons ag miatt Px legal abb olyan j o, mint az amit helyettes tett unk vele P -ben, ez ert a j os ag konzisztenci aja miatt P legal abb olyan j o, mint i i i -n e l, ez ert Pu ne legyen rosszabb P P . Az algoritmus i-dik l ep es eben ui -t u gy v alasztottuk, hogy Pu x i i nem rosszabb P -n el es gy P -n el sem. Ez pedig a 3.4 tulajdons agot igazolja, es ezzel befejezt uk az indukci os l ep es bizony t as at.

Mi ert k nl odtunk az altal anos tott Dijkstra algoritmus helyess eg enek j os agos igazol as aval ahelyett, hogy k ul on bizony tottunk volna legr ovidebb utakra es legsz elesebbekre is? K et okb ol. Egyr eszt p eld at mutattunk arra a fajta gondolkod asm odra, aminek elsaj at t asa a t argy egyik c elja, es tal an haszna is azok sz am ara, akik meg ertenek valamit bel ole, es nem csak atmennek a vizsg an. Arr ol van ugyanis sz o, hogy amint siker ult igazolni egy m odszer helyess eg et, azonnal felmer ul (egy matematikusban) a term eszetes k erd es: vajon melyek azok a leg altal anosabb felt etelek, amelyek fenn all asa mellett m eg helyesen m uk odik az algoritmus? Erre l attunk egyfajta v alaszt a fenti gondolatmenetben. De innen mindj art l atszik a m asik ok is. Az utak r ovids ege ill. sz eless ege csup an k et kiragadott p elda volt monoton, konzisztens rendez esre. Az algoritmus ereje abban all, hogy b armely ilyen szitu aci oban helyesen m uk odik, teh at ha pl egy gr af elein adott egy l hossz- es egy w sz eless egf uggv eny, akkor egy P u t j os ag at deni alhatjuk eppens eggel u gy, hogy P akkor jobb, mint P , ha g (P ) g (P ), ahol g (P ) := 63 w(P ) 37 l(P ). Ez a j os agfogalom k onnyen l athat oan monoton es konzisztens rendez es, teh at erre is m uk odik az algoritmus. (Voltak eppen arr ol van sz o, hogy a j os ag szempontj ab ol s ulyozzuk az u t sz eless eg et es hossz at, a konkr et p eld aban 63%-ban sz am t a sz eless eg, es 37%-ban a hossz.) Egy erdekes extr em eset, amikor a sz eless eg 100%-ban sz am t, es innitezim alisan a hossz, vagyis egy P u t akkor jobb P -n el, ha P sz elesebb P -n el vagy ha P es P egyforma sz elesek, de P r ovidebb. Ekkor a fenti algoritmus u .n. legr ovidebb legsz elesebb utakat keres: a megtal alt uv - ut a l etez o legsz elesebb uv -utak egyike, m egpedig az egyik legr ovidebb lesz. M uk odik persze a dolog ford tott priorit assal is: az altal anos tott Dijkstra algoritmus tetsz oleges u gy ok erb ol (kezd opontb ol) megtal alja a G olyan kifel e ir any tott fesz t of aj at, amely a gy ok erpontb ol b armely m as cs ucsba egy legr ovidebb utat tartalmaz, de ha t obb ilyen is van, akkor a legr ovidebbek k oz ul a legsz elesebbek egyik et.

93

3.4.3. M elys egi bej ar as, aciklikus gr afok, leghosszabb utak

A m elys egi bej ar as (amit az angol depth rst search elnevez es r ovid t es eb ol DFS-nek is neveznek) olyan bej ar as, ahol egy v0 gy ok ercs ucsb ol indulunk, es mindig a legut obb el ert vi cs ucsb ol egy m eg bej aratlan vi+1 cs ucsba igyeksz unk egy gr af el ment en tov abbl epni. Ha ez nem lehets eges, akkor a vi -b ol visszal ep unk abba a vj cs ucsba, ahonnan vi -t el ert uk, es vj -b ol pr ob alunk bej aratlan cs ucsba l epni. Ha ez sem siker ul, innen is visszal ep unk, s t. Ha visszajutottunk a v0 cs ucsba, es m ar innen sem tuduk u j cs ucsot el erni, de m eg nem j artunk be minden cs ucsot, akkor egy u jabb gy okeret v alasztunk a bej aratlan cs ucsok k oz ul, es folytatjuk a bej ar ast. A m elys egi bej ar as bej ar asi f aj at m elys egi f anak nevezz uk (j ollehet ez p eld aul nem osszef ugg o, ir any tatlan gr af eset en csak erd o). Egy m elys egi bej ar ashoz tartoz o m elys egi sz amoz ason a m elys egi bej ar as el er esi sorrendj et ertj uk, azaz a fenti le r asban a vi cs ucs m elys egi sz ama i. A bej art G gr af eleit a bej ar asokn al elmondottak szerint oszt alyozhatjuk. A m elys egi bej ar as saj atoss agaib ol az al abbi ad odik az oszt alyoz asra. Legyen uv a gr af ele. Ha v m elys egi sz ama nagyobb, mint u- e, akkor u el er es eig v -t nem ert uk el, gy vissza sem l ephett unk m eg v -b ol amikor u-t el ert uk. Ez ert amikor u-t befejezz uk (vagyis amikor u-b ol visszal ep unk), akkor a m elys egi bej ar ar as szab alya alapj an v -t m ar el kellett ern unk, legrosszabb esetben a k ozvetlen uv elen. Teh at a m elys egi f aban v az u k ozvetlen vagy k ozvetett lesz armazottja, vagyis uv fa el vagy el ore el. A m asik lehet os eg az, ha az uv el olyan, hogy u m elys egi sz ama nagyobb v - en el. Ekkor persze u-b ol v -be nem vezethet ir any tott u t a m elys egi f aban (azaz v nem lehet u lesz armazottja), hiszen a fa elek ment en a m elys egi sz am n ovekszik. Vagyis vagy u a v lesz armazottja, amikoris az uv el vissza el, vagy u es v nem lesz armazottai egym asnak, de ehhez v -b ol m eg u el er ese el ott vissza kellett l epn unk. Ekkor pedig az uv el kereszt el. A kereszt elekkel kapcsolatos fontos meggyel es, hogy ir any tatlan gr af m elys egi bej ar asa ut an a gr afban csak fa elek es el ore elek lesznek. Minden vissza el ugyanis egyben el ore el is, kereszt elek pedig az ert nem ad odnak, mert egy kereszt el k et v egpontja nem lesz armazottai egym asnak a m elys egi f aban, kereszt el mindig k es obb el ert pontb ol vezet kor abban el ert pontba, de az ir any tatlan gr afb ol k epzett ir any tott gr afban minden el ford tottja is megtal alhat o. 3.74. Den ci o Egy G (ir any tott) gr afot aciklikusnak mondunk, ha G nem tartalmaz (ir any tott) k ort. 3.75. T etel Legyen G ir any tott gr af. Ekkor az al abbi n egy all t as ekvivalens. (1) G aciklikus. (2) G egyetlen m elys egi bej ar as aban sincs vissza el. (3) G valamely m elys egi bej ar as aban nincs vissza el. (4) G cs ucsai sorbarendezhet ok u gy, hogy G minden ele egy a sorrendben k es obbi cs ucsba mutat. 3.76. Den ci o A 3.75. T etel (4) pontj aban le rt sorrendet topologikus sorrendnek nevezz uk. 94

Bizony t as. 1. 2.: Ha egy m elys egi bej ar asban tal aln ank egy uv vissza elt, akkor l etezik egy vu- ut csupa fa elekb ol, ehhez az uv vissza elt hozz aadva egy k ort kapn ank. 2. 3.: Trivi alis. 3. 4.: Tekints uk azt a m elys egi bej ar ast, amiben nincs vissza el. Vegy uk eszre, hogy ennek sor an minden v cs ucs eset en pontosan egyszer t ort ent meg, hogy eppen v -b ol pr ob altunk bej aratlan cs ucsot tal alni, de ilyen nem volt ( es ez ert vagy visszal ept unk v -b ol az os ebe, vagy v gy ok er volt, es u j gy okeret kerest unk). E m elys egi bej ar ashoz tartozik teh at egy befejez esi sorrend is, ami a cs ucsokat olyan sorrendben sorolja fel, ahogyan a fenti szitu aci o el oad odott. K onnyen l athat o, hogy ha uv fa el, el ore el vagy kereszt el, akkor v megel ozi u-t a befejez esi sorrendben. Ez ert ha egy m elys egi bej ar as ut an a G gr afban nincs vissza el akkor a megford tott befejez esi sorrend pontosan olyan sorrendet ad, amilyet kerest unk. 4. 1.: Ha lenne ir any tott k or, akkor az felt etlen ul tartalmazna olyan elt, ami egy, a sorrendben k es obbi cs ucsb ol mutat egy kor abbiba. A felt etel szerint ilyen nincs, teh at G aciklikus.
3.77. Megjegyz es Megmutathat o, hogy egy ir any tott gr af minden ir any tott k ore egy ertelm uen el oa ll mint alapk or ok szimmetrikus k ul onbs ege, azaz tetsz oleges C k orh oz egy ertelm uen l etezik n eh any alapk or u gy, hogy C elei pontosan azok, amelyeket az alapk orhalmazb ol p aratlan sok tartalmaz. Ilyen tulajdons aggal rendelkez o alapk orhalmazt u gy kaphatunk, hogy tekintj uk egy m elys egi f ahoz tartoz o vissza elek altal meghat arozott k or oket.

3.78. T etel Ha a G gr afnak n cs ucsa es e ele van, akkor a m elys egi bej ar as l ep essz ama line aris, azaz l etezik egy c konstans u gy, hogy a m elys egi bej ar as legfeljebb c(n + e) l ep est haszn al. Bizony t as. A bizony t as l enyeg eben azonos a sz eless egi bej ar asra vonatkoz o hasonl o all t as bizony t as aval.
Vegy uk eszre, hogy a m elys egi bej ar as minden l ep ese a G gr afnak vagy egy el ehez, vagy egy cs ucs ahoz k othet o. A v cs ucshoz k otj uk azt a l ep est, amikor a v -t el osz or el erj uk, illetve azt, amikor eszrevessz uk, hogy a v cs ucsb ol m ar nem vezet bej aratlan pontba el (azaz amikor v -b ol visszal ep unk v os ebe). Az e = uv elhez k otj uk azt a l ep est, amikor u-b ol megvizsg aljuk, hogy v -t bej artuk-e. Minden cs ucshoz ill. elhez legfeljebb 2 l ep est k ot ott unk, ezzel az all t ast igazoltuk.

To enelem: A DFS eredete rt Gyerekkori olvasm anyai vagy lm elm enye alapj an a legt obb ember ismeri az ismeretlen labirintusb ol t ort en o kijut asra szolg al o univerz alis elj ar ast: v alasszunk ki egy falat, es k ovess uk azt eg eszen addig, am g ki nem jutunk. Kevesebben gondolkodnak m ar el azon, mi ert is m uk odik ez a m odszer. Azonban akik ezt megpr ob alj ak, azok k oz ul is sokan feladj ak, mert nem k onny u ezt bizony tani. Ez azonban nem v eletlen: a m odszer ugyanis nem j o, altal aban nem m uk odik, gy a helyess eg et sem lehet bebizony tani. Annak, hogy m egis elterjedt a k oztudatban, val osz n uleg k et oka van. Egyr eszt az, hogy egy egyszer u, k onnyen megjegyezhet o algoritmusr ol van sz o, ami azt a megnyugtat o erz est kelti a hisz ekeny befogad oban, hogy valami hasznosat tanult, aminek seg ts eg evel a m odszert nem ismer okkel

95

szemben igazi versenyel onybe ker ul egy m egoly val osz n utlen, am felett ebb kil at astalan helyzetben. A m asik ok pedig az lehet, hogy a m odszer sokszor val oban m uk odik. A rejtv enyekben tal alhat o legt obb labirintus ugyanis olyan, hogy abban nincsenek falszigetek, azaz sehonnan sem lehet u gy visszajutni a kiindul asi pontunkba u gy, hogy ne haladjunk v egig k etszer ugyanazon a folyos on. M arpedig az ilyesfajta u tveszt okb ol mindig kijutunk folytonosan jobbratartva. Ha elm eletileg akarjuk megoldani a labirintusb ol menek ul es probl em aj at, akkor erdemes a labirintust egy ir any tatlan G gr afnak tekinteni, aminek elei a folyos oknak felelnek meg, cs ucsai pedig a folyos ok v egpontjai. A szabadul asi feladat pedig azt k v anja, hogy az altalunk nem ismert G gr af egy adott u cs ucs ab ol kiindulva tal aljunk egy olyan s et at G-ben, ami G egy meghat arozott, de altalunk ismeretlen v cs ucs aba (a kij arathoz) vezet. Mivel nem ismerj uk sem G-t, sem a s eta v egc elj at, olyan s et at kell tal alnunk, ami G minden u-b ol el erhet o cs ucs aba eljut. M as sz oval az a c el, hogy bej arjuk a G gr af u-t tartalmaz o komponens enek minden cs ucs at. Ha p eld aul a sz eless egi bej ar assal pr ob alkozunk, akkor az az ert nem kiel eg t o m odszer, mert ott az aktu alis cs ucsb ol kivezet o elek ellen orz ese ut an, egy m asik, esetleg eg eszen t avoli cs ucsban kell folytatni a munk at. Ha teh at a sz eless egi bej ar as alapj an egy s et at szeretn enk tal alni, amelyik G minden el erhet o cs ucs aba eljut, akkor ahhoz alland oan nyilv an kellene tartani a gr af m ar felfedezett r esz et, es a kapott s eta hossza a G elei osszhossz anak tetsz olegesen sokszorosa lehetne. Azonban BFS-sel szemben szemben a DFS algoritmus term eszetes m odon hat aroz meg egy bej ar asi s et at, hiszen egy cs ucsb ol mindig egy m asik, vele szomsz edos cs ucsba l ep unk. K onnyen l athat o, hogy DFS algoritmusnak megfelel o G-beli s eta olyan, ami a DFS f at oda-vissza v egigj arja, es minden DFS f an k v uli elen is egyszer oda-vissza v egigmegy. Ugy t unik, a DFS bej ar as els o le r asa m eg j oval a gr afelm elet l etez ese el ottr ol sz armazik: az 1800-as evekben elt francia matematikus, Charles Pierre Tr emaux mutatott r a, hogyan lehet egy kr eta seg ts eg evel (amivel a folyos okra h uzunk vonalakat) tetsz oleges labirintusb ol v eges id o alatt kijutni, ha ez egy altal an lehets eges. Az altala le rt, a m elys egi bej ar ast megval os t o szab aly a k ovetkez o. Kezdetben tetsz oleges ir anyba indulunk, es ahogyan haladunk, kr et ankkal mindv egig vonalat h uzunk az erintett folyos on u gy, hogy egy folyos on sosem haladunk at harmadszor, teh at minden folyos on legfeljebb k et vonal lesz. D ont esi helyzet akkor all el o, ha egy folyos o v eg ere, egy keresztez od eshez erkez unk. Haladjunk innen tov abb egy tetsz olegesen kiv alasztott olyan folyos on, amin a lehet o legkevesebb (de legfeljebb egy) vonal van. Ha ezt az elj ar ast k ovetj uk es a kij arat el erhet o a labirintusban, akkor el obb-ut obb megtal aljuk azt, es amikor ez megt ort enik, akkor a pontosan egyszer bej art folyos ok utat alkotnak a kiindul asi pont es a kij arat k oz ott. Ha a kiindul asi pontunkb ol nem erhet o el kij arat, akkor el obb-ut obb olyan keresztez od eshez er unk, ahonnan minden folyos on m ar k et vonal van. Ekkor a kiindul asi pontban vagyunk, es a labirintus minden bej arhat o r esz et bej artuk. Ez a m odszer teh at rendelkezik azzal a tulajdons aggal, hogy legfeljebb k etszer annyit kell gyalogolni, mint a labirintusbeli folyos ok osszhossza, s ot, m eg enn el is kevesebbet, m egpedig a kiindul asi pont es a kij arat k ozti t avols aggal. Persze itt sem u gy igaz minden, ahogy az ember els ore gondoln a. Erdemes meggyelni, hogy a fenti elj ar as ugyan nagyon szoros kapcsolatban van a m elys egi bej ar assal, am m egsem eg eszen arr ol van sz o. Tanuls agos meggondolni mi is a pontos k ul onbs eg, es hogy hogyan kellene a Tr emaux-szab alyt megv altoztatni, hogy val oban a DFS szerint haladjunk. Ha ez siker ult, akkor azon lehet elmorfond rozni, hogy a k et elj ar as k oz ul vajon melyik alkalmasabb a konkr et feladatra.

96

A PERT-m odszer: leghosszabb utak aciklikus gr afokban A m elys egi bej ar as kapcs an el oker ult aciklikus, ir any tott gr afok alkalmaz as ara egy lehets eges p elda a PERT-m odszer (a n ev az angol project evaluation and review technique r ovid t es eb ol sz armazik). A probl ema l enyege egy osszetett F feladat (project) optim alis u ese. F r eszfeladatokb ol (tev ekenys egekb ol) a ll, es F -t akkor tekintj uk elv egzetttemez nek, ha minden r eszfeladat at elv egezt uk. A tev ekenys egek elv egz es ere azonban bizonyos szab alyok vonatkoznak. A szab alyok mindegyike olyan alak u, hogy valamely v tev ekenys eget nem kezdhet unk hamarabb, mint egy m asik u tev ekenys eg megkezd ese ut an c(uv ) id ovel. (Pl. az ert, mert v -t csak u befejez ese ut an lehet elkezdeni, es u elv egz ese eppen c(uv ) ideig tart.) Deni alhat o teh at F -hez egy P (F ) ir any tott gr af, aminek cs ucsai a tev ekenys egek. Minden szab alynak megfelel P (F ) egy s ulyozott, ir any tott ele, a fenti szab alynak konkr etan az uv el felel meg, c(uv ) s ullyal. Vil agos, hogy az o sszetett feladat nem v e gezhet o el, ha a P (F ) gr af ir any tott k ort tartalmaz. (Val oj aban P (F ) tartalmazhat ir any tott k ort, ha annak minden ele 0 s u ly u. Am ekkor az adott tev ekenys egeknek egy id oben kell elkezd odni uk, gy a k ort egy ponttal helyettes thetj uk, azaz az adott tev ekenys egeket egyetlen tev ekenys egnek tekintj uk.) Feltehet o teh at, hogy P (F ) aciklikus. Ha t obb forr asa ill. nyel oje van P (F )-nek, akkor erdemes P (F )-t kieg esz teni k et cs uccsal: az s cs ucs fog a kiindul asnak megfelelni, minden m as cs ucsba fut s-b ol egy-egy 0 s uly u el, ill. egy, az osszetett feladat elv egz es et reprezent al o t cs uccsal, ahova minden egy eb cs ucsb ol fut egy-egy el. Az ut el s ulya az u tev ekenys eg elv egz es enek ideje, azaz az az id o, amennyit biztosan v arni kell az u megkezd es et ol, hogy F befejez odj ek.
a 9 s 9 f 15 5 d 8 6 6 3 g 5 15 b 9 e 5 5 6 c 6 t

Egy PERT probl em ahoz tartoz o gr af es els ulyok

Az F feladat k u es ese abb ol all, hogy az F minden tev ekenys eg enek u gy jel ol unk temez ki egy-egy kezd esi id opontot, hogy minden vonatkoz o szab alyt betartunk. M as sz oval, P (F ) minden v cs ucs ahoz rendel unk egy k (v ) sz amot (v kezd esi id opontj at), u gy, hogy k (s) = 0, tov abb a, hogy P (F ) minden uv el ere k (v ) k (u) + c(uv ) teljes ulj on. Az F feladat k u es szerinti elv egz es ehez sz uks eges id o k (t). Az F optim alis u ese egy temez temez olyan k u es, amire k (t) minim alis. Az F feladat h(F ) hossza az F v egrehajt as ahoz temez sz uks eges id o, azaz h(F ) = k (t), ahol k az F egy optim alis u ese. Az u tev ekenys eget temez kritikus tev ekenys egnek nevezz uk, ha u optim alis u es melletti kezd esi id opontja nem temez f ugg az optim alis u est ol, azaz k (u) = k (u) b armely optim alis k es k u esekre. temez temez (Ugy is mondhatjuk, hogy ha u-t nem kezdj uk el id oben, akkor az eg esz F befejez ese 97

cs uszik.) A PERT-m odszer c elja az adott F feladahoz egy optim alis u es kisz am t asa, temez h(F ) meghat aroz asa, tov abb a F kritikus tev ekenys egeinek meghat aroz asa. A P (F ) gr af egy (ir any tott) u tj anak s ulya az u t a ltal haszn alt elek s uly anak osszege. 3.79. T etel A fentiek szerint megadott F feladat hossza megegyezik a P (F ) gr afban az ir any tott st-utak s uly anak maximum aval. Egy u tev ekenys eg pontosan akkor kritikus, ha l etezik u-n kereszt ul P (F )-ben h(F ) s uly u, ir any ott st- ut. A P (F ) gr af h(F ) s uly u, ir any tott st- utj at a P (F ) kritikus u tj anak nevezz uk. A fenti t etel l enyege eppen az, hogy a kritikus utak megtal al as aval meghat arozhat o mind h(F ), mind a kritikus tev ekenys egek halmaza.
c 43 28 15 b 6 5 9 49 9 5 t 18 6 e 5 d 37 s 15 3 6 8 9 g 15 6 9 f 23 a 5 Az el oz o PERT probl ema optim alis u ese es az azt meghat aroz o elek temez

Bizony t as. Legyen (s, u1 , u2 , . . . , ul , t) egy ir any tott st- ut P (F )-ben, es legyen k az F egy optim alis u ese. Ekkor den ci o szerint temez h(F ) = k (t) k (ul ) + c(ul t) k (ul1 ) + c(ul1 ul ) + c(ul t)
l 1

k (ul2 ) + c(ul2 ul1 ) + c(ul1 ul ) + c(ul t) . . . c(su1 ) +

i=1

c(ui ui+1 )

+ c(ul t) ,

azaz F hossza nem kevesebb, mint az ir any tott st-utak s uly anak maximuma. A t etel els o r esz enek bizony t as ahoz teh at elegend o egy k u est es P (F )-ben egy k (t) s uly u temez ir any tott st utat konstru alni. Legyen v0 := s, k (v0 ) := 0 es legyen vi+1 a Gi+1 := G {v0 , v1 , . . . , vi } gr afnak egy forr asa. Ha m ar k (v1 ), k (v2 ), . . . , k (vi )-t meghat aroztuk, legyen k (vi+1 ) := max{k (vj ) + c(vj vi+1 ) : vj vi+1 E (P (F ))} , es jel olj uk meg P (F ) mindazon vj vi+1 eleit, ahol a fenti maximum felv etetik. Vil agos, hogy az elj ar as meghat arozza P (F ) cs ucsainak egy v0 , v1 , . . . sorrendj et es minden vi -hez hozz arendel egy k (vi ) sz amot. Mivel az elj ar as sor an mindig forr ast v alasztottunk, ez ert P (F ) minden vi vj el ere i < j teljes ul. A k (vj ) den ci oja alapj an k (vj ) k (vi ) + c(vi vj ) a ll minden vi vj elre, azaz k csakugyan egy u es. temez

98

Minden vi = s-hez van egy vj vi megjel olt el, amire j < i. Ez azt jelenti, hogy minden vi -be l etezik s-b ol ir any tott u t megjel olt eleken. L etezik teh at egy csak megjel olt eleket haszn al o P = (s, vi1 , vi2 , . . . , vil , t) u t is, amire
1

k (t) = c(vil t) + k (vil ) = c(vil t) + c(vil1 vil ) + k (vil1 ) = . . . = c(vil t) +

j =l

c(vij1 vij ) + c(svi1 ) ,

azaz a P u t s ulya eppen k (t). Ezzel a t etel els o r esz et bebizony tottuk. A bizony t as azt is mutatja, hogy a P u t minden cs ucsa kritikus tev ekenys egnek felel meg. A m asodik r eszhez legyen Q a P (F ) azon cs ucsainak halmaza, melyekb ol t el erhet o megjel olt elekb ol a ll o, ir any tott u ton. Vil agos, hogy minden q Q cs ucson kereszt ul van megjel olt elekb ol a ll o, ir any tott st- ut is, teh at minden Q-beli cs ucs kritikus tev ekenys egnek felel meg.
Azt kell m eg l atni, hogy ha egy vl tev ekenys eg nincs kritikus u ton, akkor F nem kritikus. V alasszunek egy pozit v konstanst u gy, hogy < c(vi vj ) alljon minden jel oletlen vi vj elre (azaz vi -nyi k es ese m eg nem okozza vj k es es et). V alasszunk egy optim alis k u est, es k esleltess uk -nal minden, a temez vl -b ol jel olt elen el erhet o tev ekenys eg kezd esi id opontj at. Az v alaszt asa miatt ez is u es lesz, es temez mivel vi nincs kritikus u ton, ez ert vi -b ol t nem erhet o el. Vagyis az u es optmi alis marad, de vi temez v egrehajt asa id ovel elcs uszott.

A fenti bizony t as egyben m odszert is ad az F feladat hossz anak, kritikus u tjainak es kritikus tev ekenys egeinek megtal al as ara. Az algoritmus minden l ep esben a marad ek gr af egy forr as at dolgozza fel. Hasznos l atni, V pontjainak egy v1 , v2 , . . . sorrendje pontosan akkor lehet feldolgoz asi sorrend, ha a G gr af minden vi vj el ere i < j a ll. L attuk, hogy egy m elys egi keres es sor an a cs ucsok ford tott befejez esi sorrendje eppen ilyen lesz, persze, csak ha G val oban aciklikus. (Ha pedig a feladatkit uz eskor csaltak, es volt G-ben ir any tott k or, akkor a m elys egi keres es azt is felismeri a vissza el megl et eb ol. Megjegyezz uk, hogy a PERT m odszer u gy is m uk odik, ha egyszerre nem csak egy forr ast dolgozunk fel, hanem (amennyiben t obb is van, akkor) tetsz oleges sz am ut: az els o l ep esben G forr asainak V1 r eszhalmaz at, azt an G V1 forr asainak V2 r eszhalmaz at, stb. A G gr af cs ucsainak V1 , V2 , . . . halmazokra t ort en o part cionl al as at a G emeletekre bont as anak is szok as nevezni. Ha teh at adott egy emeletekre bont as, akkor egy l ep esben az aktu alis emelet minden v forr as ara kisz am tjuk a k (v ) ert eket, majd a k ovetkez o emeletet dolgozzuk fel. A bizony t asban le rt algoritmus egy topologikus sorrendet, mint speci alis emeletekre bont ast haszn alja: ebben minden emelet egypont u.

3.5. H al ozati folyamok es alkalmaz asaik

A tov abbiakban olyan ir any tott gr afokat vizsg alunk, amelyeknek minden el ehez tartozik egy, az adott elt valamilyen szempontb ol jellemz o sz am. Sz amos gyakorlati probl ema vezet ilyen sz amozott elekkel rendelkez o gr afokra, el eg itt az im ent t argyalt legr ovidebb 99

utakra vagy a hamarosan felbukkan o) PERT probl em ara utalni. Mi itt most egy m asik modellel foglalkozunk. 3.80. Den ci o H al ozatnak nevez unk egy olyan (G, s, t, c) n egyest, amelyben G egy ir any tott gr af, aminek s es t k ul onb oz o cs ucsai, tov abb a G minden e el et jellemzi egy nemnegat v c(e) sz am, az e el u .n. kapacit asa. (Nem k ovetelm eny, hogy a G aciklikus legyen: megenged unk ir any tott k or oket is.)
A G gr afot szeml eletesen egy sz am t og eph al ozat modellj enek gondolhatjuk: G minden cs ucsa egy-egy sz am t og ep, es az s cs ucsban tal alhat o sz am t og epr ol szeretn enk inform aci ot k uldeni a t cs ucsbelibe. Az ir any tott elek a g epeket osszek ot o, kommunkik aci os csatorn aknak felelnek meg. Minden ilyen csatorn an csak egy ir anyba k uldhet o inform aci o, tov abb a minden csatorn anak adott a maxim alis s avsz eless ege is. Egy m as szem elet alapj an egy cs oh al ozat modellj enek tekinthet o a h al ozat, ahol s-ben t apl aljuk a h al ozatba a t-be sz all tand o folyad ekot. A cs ucspontok k oz otti kapcsolatot reprezent al o elek itt egyegy cs onek felelnek meg, aminek a c(e) kapacit asa azt fejezi ki, mennyi folyad ekot lehet az adott cs ov on egys egnyi id o alatt tov abb tani. (A hasonlat annyiban s ant t, hogy egy szokv anyos cs ov on b armerre lehet a folyad ekot sz all tani, m g a modellbeli ir any tott elek ezt csak egy ir anyba engedik meg. Azonban ha G minden ir any tott el enek ellenkez o ir any t as u p arja is ugyanakkora kapacit as u ele G-nek, akkor ez m ar val oban a k etir any u cs oh al ozat egy lehets eges modellje lesz. Ilyen ertelemben teh at az ir any tott gr afmodell altal anosabb a cs oh al ozatn al.) Term eszetes k erd es, hogy az adott kapacit askorl atok mellett mennyi a h al ozat atbocs at ok epess ege, azaz egys egnyi id o alatt mennyi inform aci o ill. folyad ek juthat s-b ol t-be. A fenti bekezd esben az apr o bet u arra utal, hogy b ar hasznos dolog szeml eletes jelent est tulajdon tani a vizsg alt h alozati modellnek, mindez nem elegend o a folyamok es az azt k ovet o (Menger, p aros t asok) anyagr esz elv art szint u meg ert es ehez. Tapasztalatom szerint sz amos hallgat o puszt an a szeml eletes p elda nagyj ab oli ismeret evel felv ertezve v ag neki a vizsg anak, es nem k epes deni alni az absztrakt fogalmakat ( ugymint h al ozat, folyam, folyamnagys ag, st-v ag as ill. v ag as kapacit asa). Tisztelettel szeretn ek mindenkit lebesz elni az ilyesfajta pr ob alkoz asr ol.

3.81. Den ci o A (G, s, t, c) h al ozatban folyamnak mondunk egy olyan f f uggv enyt, mely G minden el ehez egy sz amot rendel u gy, hogy 1. 0 f (e) c(e) teljes ul G minden e el ere, tov abb a 2. {f (uv ) : uv E (G)} = k ul onb oz o v cs ucs ara. {f (vu) : vu E (G)} all G minden, s-t ol es t-t ol

Az els o kapacit as-felt etel azt fejezi ki, hogy a folyam minden elen legfeljebb kapacit asnyi lehet, a m asodik, u .n. Kirchho-szab aly azt mondja ki, hogy minden, s-t ol es t-t ol k ul onb oz o v cs ucsra a befoly o folyam osszmennyis ege azonos a kifoly o osszfolyammal, teh at egyetlen cs ucsban sem keletkezik vagy t unik el folyad ek. A n ev egy uttal arra is utal, hogy a h al ozati folyam fogalma az elektromos h al ozatok elm elet eben is hasznos seg edeszk oz.

100

1 (1) 5 s
(1)

4 (1) 3 2 3 (3)
(0)

1 (0) 3
(3)

(0)

t
(1)

1(1)

(0)

1(1) H al ozati folyam. A z ar ojelekben az f folyam altal felvett ert ekek allnak. A folyam ert ek mf = 1 + 3 + 1 = 5 . A szaggatott vonal 5 ert ek u st-v ag ast jel ol. (A Ford-Fulkerson algoritmus m asikat tal al.)

3.82. Den ci o Az f folyam mf folyam nagys aga ( omagyarul: a folyam ert eke) az a nett o folyammennyis eg, ami s-b ol kifolyik: mf := {f (sv ) : sv E (G)} {f (vs) : vs E (G)} .

(Rendszerint nincs ok arra, hogy s-be folyam erkezzen, hiszen onnan min el t obbet akarunk kijuttatni, de altal aban nem z arhatjuk ki ezt a lehet os eget sem. Az s-t elhagy o osszfolyammennyis eg kisz am t as ahoz teh at le kell vonni azt, ami s-be erkezik.) Az f folyam nagys ag at m ashogyan is kisz am thatjuk. 3.83. Den ci o Legyen X a G cs ucsainak egy s-t tartalmaz o, de t-t ol diszjunkt r eszhalmaza. Az X es V (G) \ X k oz ott fut o eleinek halmaz at a h al ozat egy st-v ag as anak nevezz uk. Az X altal meghat arozott st-v ag as kapacit asa az X -b ol V \ X -be fut o elek kapacit as osszege, azaz {c(xv ) : x X v V (G)}. Szeml elet alapj an vil agos, hogy az X a ltal meghat arozott st-v ag as kapacit asa fels o korl at a lehets eges folyamnagys agra. S ot, azt sem neh ez elhinni, hogy tetsz oleges f folyam mf folyam nagys aga meghat arozhat ou gy, hogy az X -b ol V (G) \ X -be fut o eleken halad o osszfolyammennyis egb ol levonjuk a V (G)\X -b ol X -be tov abb tott folyammennyis eget. Ezt a k et t enyt bizony tjuk az al abbiakban. t 3.84. All as Ha f a (G, s, t, c) h al ozat egy folyama, es s X V (G) \ {t}, akkor mf = {f (xv ) : x X v V (G)} {f (vx) : x X v V (G)}, tov abb a mf {c(xv ) : x X v V (G)}.
Bizony t as. Felhaszn alva, hogy minden s = x X -re es 0 f (uv ) c(uv ), kapjuk, hogy mf = {f (sv ) : v V (G)} =
x X

{f (xv ) : v V (G)}

{f (vx) : v V (G)} = 0

{f (vs) : v V (G)} =
x X

{f (xv ) : v V (G)} {f (vx) : v V (G) \ X } = v V (G)} {c(xv ) : x X

{f (vx) : v V (G)} =

{f (xv ) : v V (G) \ X } v V (G)} {f (vx) : x X

{f (xv ) : x X

v V (G)}

101

Az st-v ag as teh at egy k ezenfekv o eszk oz annak bizony t as ara, hogy a folyamnagys ag nem lehet nagyobb egy adott mennyis egn el. Val oj aban enn el jobb bizony t ek nem is kell: a maxim alis folyamnagys ag pontosan megegyezik a minim alis v ag askapacit assal. Ezt mondja ki az al abbi max-ow min-cut (MFMC) t etel. 3.85. T etel (Ford-Fulkerson t etel) Ha (G, s, t, c) egy v eges h al ozat, akkor l etezik egy f folyam es egy s X V (G) \ {t} r eszhalmaz u gy, hogy az mf folyamnagys ag azonos az X altal deni alt st-v ag as kapacit as aval. Bizony t as. El osz or (a teljess eg kedv e ert) igazoljuk, hogy l etezik maxim alis folyam, azaz olyan f
folyam, melyre mf mf minden f folyamra. Nyilv an az X = {s} altal meghat arozott v ag as v eges kapacit asa fels o korl at a lehets eges folyamnagys agokra. A lehets eges folyamnagys agok x szupr emuma teh at v eges. Azt kell megmutatni, hogy l etezik x nagys ag u folyam. A szupr emum den ci oja miatt l eteznek f1 , f2 , . . . folyamok, amelyekre limn mfn = x. Az fn sorozatnak a G gr af minden e el ehez van olyan r eszsorozata, hogy a r eszsorozat az e elen konvergens. V eve a r eszsorozatok r eszsorozatait, az eredeti fn sorozatnak olyan fni r eszsorozat at kapjuk, melyre teljes ul, hogy G minden e el ere fni (e) konvergens. Jel olje f (e) az fni (e) sorozat hat ar ert ek et. Mivel 0 fni (e) c(e), ez ert a rend or-elv (r egebbi nev en csend or-szab aly) miatt 0 f (e) c(e), es a limeszk ent kapott f f uggv enyre a Kirchhofelt etel teljes ul ese hasonl oan k ovetkezik. Azt kaptuk teh at, hogy f val oban folyam. A folyamnagys ag at f csakugyan egy maxim alis den ci oj ab ol pedig az l atszik, hogy x = lim mfn = lim mfni = mf , teh nagys ag u folyam.

Legyen teh at f maxim alis nagys ag u folyam. A c elunk f seg ts eg evel egy mf kapacit as u v ag as megtal al asa. Bevezetj uk a (Gf , s, t, cf ) h al ozatot a Gf = (V (G), Ef ) elore vissza seg edgr afon, melyre Ef := Ef Ef , ahol
elore Ef := {uv : f (uv ) < c(uv )} vissza Ef := {vu : 0 < f (uv )} .

Gf -nek teh at el ore es vissza elei vannak: az el ore elek G azon elei, amin m eg tov abb n ovelhet o a folyam, a vissza elek pedig G azon eleinek a ford tottjai, amelyeken a folyam pozit v, teh at cs okkenthet o. A Gf seg edgr afon deni aljuk a cf (uv ) := c(uv ) f (uv ) f (vu) ha uv el ore el ha uv vissza el

kapacit asokat. Ha teh at van egy P ir any tott u t Gf -ben s-b ol t-be ( u.n. jav t ou t), akkor P el ore elein -nal megn ovelve f -t, P vissza eleinek megford tottjain -nal cs okkentve f -t egy, a Kirchho-szab alyt teljes t o f -t kapunk. Ha -t alkalmasan v alasztjuk (nevezetesen a P u t elein a cf kapacit asf uggv eny minim alis ert eke) akkor az eredeti kapacit asfelt etelek is fennmaradnak, teh at f folyam lesz, melynek nagys aga mf = mf + > mf , ellentmond asban f maximalit as aval.

102

1 1 4 s 3 2 1 2 1 1 3 3 3

1 t

1 Az el oz o p eld ahoz tartoz o (Gf , s, t, cf ) seg edh al ozat. (Nem tartalmaz jav t o utat.)

Legyen teh at X a Gf -ben s-b ol el erhet o pontok halmaza. A fentiek alapj an t X , azaz X csakugyan st-v ag ast hat aroz meg. Mivel X -b ol nem l ep ki Gf -nek ele, ez ert minden X -b ol V (G) \ X -be vezet o uv elre f (uv ) = c(uv ), es minden V (G) \ X -b ol X -be l ep o uv elen f (uv ) = 0. Ha teh at az el oz oa ll t as felhaszn al as aval sz am tjuk ki az mf folyamnagys agot az X a ltal deni alt st-v ag as seg ts eg evel, akkor mf = {f (xv ) : x X v V (G)} {f (vx) : x X v V (G)} = {c(xv ) : x X v V (G)}, ami eppen az X a ltal meghat arozott st-v ag as kapacit asa. Ha a c kapacit asf uggv eny G minden el en eg esz ert eket vesz fel, akkor a fenti bizony t as egyben m odszert is k n al a maxim alis folyam keres es ere: kiindulunk az f0 0 folyamb ol, es elk esz tj uk az f0 , f1 , f2 , . . . folyamok sorozat at u gy, hogy 0 = mf0 < mf1 < mf2 < . . . eg eszek. Ha fk -t m ar megtal altuk, es fk minden elen eg esz ert eket vett fel, akkor a Gfk seg edgr afban keres unk egy P utat s-b ol t-be, es fk+1 -t u gy kapjuk, hogy P ment en -nyi folyamot vezet unk, ahol a P elei ment en a cfk kapacit asf uggv eny minim alis ert eke. (Pontosabban P el ore elein -nal n ovelj uk, vissza eleinek ford tottjain -nal cs okkentj uk fk -t.) Ezt altal az fk+1 folyam is minden elen eg esz lesz, hisz az meghat aroz as ahoz bizonyos cfk (e) (pozit v eg esz) kapacit asok minimum at kellett k epezni. Teh at mfk < mfk+1 , es az mfk+1 folyamnagys ag is eg esz. Mivel a maxim alis folyamnagys agot b armely v ag askapacit as fel ulr ol korl atozza, el obb-ut obb olyan fl folyamot kapunk, amin m ar nem tudunk a fenti elj ar assal jav tani. Ekkor teh at nincs a Gfl seg edgr afban st- ut, l etezik teh at mfl kapacit as u v ag as, teh at az fl folyam minden elen eg esz es egy uttal maxim alis nagys ag u is. Ezzel igazoltuk a Ford es Fulkerson al abbi t etel et. lemma) Ha a (G, s, t, c) h 3.86. T etel (Eg esz ert ek us egi (EgEr) al ozatban minden e el c(e) kapacit asa eg esz sz am, akkor l etezik olyan maxim alis f folyam, hogy f a G gr af minden el en eg esz ert eket vesz fel. Az ilyen folyamot eg eszfolyamnak nevezz uk. A fenti algoritmus akkor is v eges elj ar as, ha nem azt k otj uk ki a kapacit asokr ol, hogy eg eszek, hanem csup an annyit, hogy racion alisak. Ekkor ugyanis minden egyes jav t askor legal abb a kapacit asok k oz os nevez oj enek reciprok aval n ovelj uk a folyam nagys ag at, amit nem tehet unk meg v egtelen sokszor. Ha azonban a c kapacit asf uggv eny nem racion alis, akkor m eg ak ar az is megt ort enhet, hogy minden fk -t tudjuk tov abb jav tani, r aad asul az mfk folyamnagys agok nem a maxim alis folyamnagys aghoz, hanem egy ann al kisebb sz amhoz konverg alnak. Egy m asik kellemetlens eg, hogy a fenti, n ovel o utas algoritmus sokszor sajnos nem el eg hat ekony. Az al abbi t etel mindk et probl em ara megold ast k n al. 103

3.87. T etel (Edmonds-Karp t etel) Ha a (G, s, t, c) h al ozatban a maxim alis folyamot a jav t outas algoritmussal keress uk, es mindig egy legkevesebb elb ol all o jav t o u t ment en n ovel unk, akkor a maxim alis folyam meghat aroz as ahoz sz uks eges l ep essz am fel ulr ol becs ulhet o |V (G)| polinomj aval.
3.88. Megjegyz es Az Edmonds-Karp t etel teh at azt biztos tja, hogy a legr ovidebb jav t o utakon maxim alis m ert ek u jav t asokat v egrehajtva gyorsan tal aljunk maxim alis folyamot. Ha eszetlen ul pr ob alunk jav tani, akkor indokolatlanul sok munk aba ker ulhet egy maxim alis folyam megtal al asa: az abr an l athat o h al ozatban felv altva az sabt ill. sbat jav t o utakat v alasztva mindig csak egys egnyit tudunk emelni a folyamnagys agon, teh at az Edmonds-Karp algoritmus altal k et jav t as ut an megtal alt, 2 1010 nagys ag u maxim alis folyamot csillag aszati sz am u l ep es ut an tal aljuk csak meg.
a 1010 s 1010 1 b 1010 t 1010

A folyamprobl ema kiterjeszthet o arra az esetre is, ha t obb forr asb ol t obb nyel obe akarunk folyamot vezetni, de nincs megk ot es arra, hogy melyik forr asb ol melyik nyel obe erkezz ek a folyam. Ha teh at s1 , s2 , . . . , sk a forr asok, t1 , t2 , . . . , tl a nyel ok, akkor bevezet unk egy-egy u j s ill. t cs ucsot, majd s-b ol minden si -be ill. minden tj -b ol t-be vezet unk egy kapacit as u elt. (Ez gy csal as. Egy h al ozatban az elek kapacit asa v eges. A v egtelen azonban itt annyit jelent, hogy olyan (v eges) kapacit ast adunk az adott elnek, hogy az ne legyen semminek se korl atja. Konkr etan: az ssi el kapacit asa legyen t obb, mint amennyi folyam az si -b ol kifolyhat, es a tj t el kapacit asa pedig legyen t obb ann al, mint amennyi folyam tj -be erkezhet az odavezet o eleken.) Ezzel a v alaszt assal minen esetre az u j h al ozatbeli folyamok eppen a t obbtermel os, t obbfogyaszt os folyamnak felelnek meg.
s1
s

G t1 t tl

s2

sk

Ertelmezhet o az a folyamprobl ema is, ahol nemcsak az eleknek, hanem a pontoknak is van kapacit asuk, ami fels o korl at a ponton a tfoly o folyammennyis egre. Ez a probl ema is visszavezethet o a szok asos folyamprobl em ara az al abbiak szerint.
c(e1 ) v c(e2 ) c(v ) c(e3 ) c(e1 ) vbe c(v ) c(e5 ) c(e2 ) c(e5 ) vki c(e3 ) c(e4 ) c(e4 )

Minden kapacit assal rendelkez o v cs ucsb ol egy vbe es egy vki cs ucsot k epez unk: a v -be befut o eleket a vbe cs ucsba vezetj uk, a v -b ol kiindul o elek pedig a vki cs ucsb ol indulnak, tov abb a bevezet unk egy vbe vki elt a v cs ucs kapacit as aval. (Ezt az oper aci ot a v pont sz eth uz as anak nevezz uk.) A pontsz eth uz asokkal l etrej ov o h al ozat folyamai a pontkapacit asos h al ozat folyamainak felelnek meg, es viszont. 104

Lehets eges altal anos t as m eg, hogy a h al ozatban ir any tatlan elek is vannak, amelyeken mindk et ir anyban folyhat folyam. Mint azt m ar a szakasz elej en jelezt uk, ekkor bevezetve k et, ellent etesen ir any tott elt az ir any tatlan el k et v egpontja k oz ott az elhagyott ir any tatlan el kapacit as aval, akkor a probl ema ism etelten visszavezethet o h al ozati folyamokra: minden h al ozati folyamnak megfelel egy folyam az ir any tatlan eleket tartalmaz o gr afban, es minden, az ir any tatlan eleket haszn al o folyamnak megfelelnek folyamok a h al ozatban. Ha azt szeretn enk, hogy k olcs on osen egy ertelm u legyen a megfeleltet es, akkor azzal a megszor t assal is elhet unk, hogy a konstru alt h al ozatban csak olyan folyamokat n ez unk, amelyek rendelkeznek azzal a tulajdons aggal, hogy b armely ir any tatlan elnek megfelel o k et, oda-vissza ir any tott el k oz ul legal abb az egyiken 0 folyam folyik. A tov abbiakban elni fogunk ezzel a feltev essel.
To enelem: A folyammodell eredete rt Ford es Fulkerson munk aj anak alapja az amerikai l egier o sz am ara 1955-ben k esz tett, titkos Harris-Ross jelent es volt. Ebben a jelent esben az eur opai vas uti h al ozatot egy 44 cs ucs u, 105 el u gr aal modellezt ek. Az egyes cs ucsok a vas uti igazgat os agoknak, az elek pedig az ezek k oz ott fut o vas utvonalaknak feleltek meg. A CIA altal szolg altatott adatok alapj an minden elhez egy tonn aban m ert kapacit ast tudtak rendelni, es az gy l etrej ott h al ozatban kerestek maxim alis folyamot, ill. minim alis v ag ast. A l egier o erdekl od es enek homlokter eben term eszetesen a minim alis v ag as megtal al asa allt: a hidegh abor u idej en amerikai szemmel val os vesz elnyek t unt a V or os Hadsereg nyugat-eur opai inv azi oja. Ennek meg all t as ara a logisztika hat ekony rombol asa t unt az egyetlen lehet os egnek. Azon t ul, hogy a titkos jelent esben megtal alj ak a konkr et minim alis v ag ast ( erdekess eg, hogy ez Lengyelorsz agot kett ev agja, majd a Csehszlov ak-Szovjet, ill. Magyar-Rom an hat ar ment en halad), be is bizony tj ak, hogy enn el jobb nincs, ugyanis mutatnak egy azonos nagys ag u folyamot is a szovjet t amaszpontokb ol Nyugat-Eur op aba. A l egicsap asok tervez es et el oseg tend o, a jelent es egy uttal m odszert is ad egy h al ozat minim alis v ag as anak meghat aroz as ara. Ross t abornok j ol ertette a hadsereg m uk od es et. A jelent esben hangs ulyozta: a javasolt u j m odszer nem forgatja fel fenekest ul az eddigi rendszert, mert a sz am t og epet kezel o specialist ak mellett tov abbra is elengedhetetlen a j ol k epzett katonai szak ert ok munk aja. Ford es Fulkerson az absztrakt h al ozati modellben kimondta es bebizony totta a maxim alis folyam minim alis v ag as t etelt, ami az ezut an kialakul o kombinatorikus optimaliz al as tudom any anak egyik alappill ere lett, es ez altal jelent os hat ast gyakorolt sz amos m as tudom anyter uletre, pl. a gr afelm eletre. A jelen jegyzetben a h al ozati folyamokra t amaszkodva fogjuk feldolgozni a k ovetkez o k et fejezetet (a Menger t etelek ill. p aros gr afok p aros t asainak attekint es et), amelyek b ar j oval kor abbi eredm enyek, t argyal asuk a h al ozatok ismeret eben sokkal egys egesebb.

3.5.1. Menger t etelei es gr afok t obbsz or os osszefu os ege gg

3.89. Den ci o A G ir any tott vagy ir any tatlan gr af u ponj ab ol v pontj aba fut oP es Qu tjait eldiszjunktaknak vagy elidegennek ( pontdiszjunktaknak vagy pontidegennek) nevezz uk, ha E (P ) E (Q) = (ill. V (P ) V (Q) = {u, v }).
Az eldiszjunkt (pontdiszjunkt) uv -utak maxim alis sz am at (u, v )-vel (ill. (u, v )-vel) jel olj uk.

105

3.90. Den ci o Azt mondjuk hogy a G (ir any tott vagy ir any tatlan) gr af U ponthalmaza (ill. F elhalmaza) lefog minden uv -utat, ha a G U (ill. G F ) gr afban nem l etezik u-b ol v -be (ir any tott) u t. 3.91. T etel (Menger t etelei) 1. Ha u es v a G ir any tott gr af k ul onb oz o cs ucsai, akkor az elidegen uv -utak (G (u, v )-vel jel olt) maxim alis sz ama azonos az uv -utakat lefog o elek minim alis sz am aval. 2. Ha u es v a G ir any tott gr af k ul onb oz o, nem szomsz edos cs ucsai, akkor a pontidegen uv -utak (G (u, v )-vel jel olt) maxim alis sz ama azonos az uv -utakat lefog o, u-t ol es v -t ol k ul onb oz o cs ucsok minim alis sz am aval. 3. Ha u es v a G ir any tatlan gr af k ul onb oz o cs ucsai, akkor az elidegen uv -utak (G (u, v )-vel jel olt) maxim alis sz ama azonos az uv -utakat lefog o elek minim alis sz am aval. 4. Ha u es v a G ir any tatlan gr af k ul onb oz o, nem szomsz edos cs ucsai, akkor a pontidegen uv -utak (G (u, v )-vel jel olt) maxim alis sz ama azonos az uv -utakat lefog o pontok minim alis sz am aval. Bizony t as. Vil agos, hogy a lefog o elek ill. pontok sz ama mind a n egy esetben legal abb annyi, mint a sz obanforg o utak sz ama, hisz a maxim alis sz am uu t mindegyike egy-egy k ul onb oz o elt ill. pontot tartalmaz a lefog okb ol. A tov abbiakban teh at mind a n egy esetben bebizony tjuk, hogy a lefog o elemek sz ama legfeljebb annyi, mint a pont- ill. eldiszjunkt utak maxim alis sz ama. 1. Deni aljuk a (G, u, v, 1) h al ozatot. Ebben a h al ozatban minden uv eg eszfolyam 0-t vagy 1-t rendel minden elhez. Legyen f ebben a h al ozatban egy maxim alis nagys ag u folyam, es legyen X olyan ponthalmaz, ami egy minim alis uv -v ag ast hat aroz meg. Mivel lemma miatt feltehetj minden el kapacit asa eg esz, ez ert az EgEr uk, hogy f eg eszfolyam, es a nagys aga mondjuk k . Ez itt azt jelenti, hogy G b armely elen vagy 0 vagy 1 mennyis eg u folyam folyik. Az is igaz m eg, hogy az X ponthalmaz (ami u-t tartalmazza de v -t nem) olyan v ag ast hat aroz meg, aminek a kapacit asa k . Ez itt azt jelenti, hogy X -b ol pontosan k el l ep ki. Vil agos, hogy ezt a k elt elhagyva nem tudunk az X halmazb ol V \ X -be eljutni, teh at ez a k el minden uv utat lefog, vagyis az uv -utakat lefog o elek minim alis sz ama legfeljebb k . A tov abbiakban teh at nincs m as c elunk, mint azt megmutatni, hogy l etezik k eldiszjunkt uv - ut G-ben.
Az f maxim alis eg eszfolyamra gondolhatunk u gy, mint a jav t o utas algoritmus altal szolg altatott folyamra, hiszen eg esz kapacit asok eset en az bizonyosan minden elen eg esz ert eket vesz fel. Mivel minden el kapacit asa egys egnyi, ez ert minden egyes jav t o u t pontosan egy egys egnyivel jav totta az aktu alis folyamot, teh at a jav t o utas algoritmus pontosan k jav t o utat haszn alt f konstrukci oj aban. Cs ab t o gondolat, hogy ezzel k eszen is vagyunk, hiszen a k jav t ou tnak az egys egnyi kapacit asok miatt musz aj eldiszjunktnak lennie, ez ert m aris megtal altuk a keresett k eldiszjunkt uv -utat. Sajnos azonban ez a k ovetkeztet es hib as, de szerencs ere nem menthetetlen ul. Ha mondjuk valami kozmikus szerencse folyt an az f folyam konstrukci oj aban minden n ovel o u t csak el ore elekb ol allt, akkor helyes a k ovetkeztet es. Ha azonban a n ovel o utakban vissza elek is szerepeltek, akkor m eg ak ar az a furcsas ag is megt ort enhet n eh any n ovel es ut an, hogy a folyamban keletkezik egy minden m ast ol diszjunkt ir any tott k or, ahol pozit v mennyis eg u folyam aramlik k orbe, am sem a k orbe befel e, sem a k orb ol kifel e nem folyik semmi.

106

Amit az al abbiakban bebizony tunk, az voltak eppen az, hogy tetsz oleges f folyamhoz l etezik olyan f folyam, ami f -fel azonos nagys ag u, minden elkapacit ast legfeljebb annyira haszn al ki, mint f , r aad asul f megkaphat o a n ovel o utas algoritmussal u gy, hogy mindig csak el ore eleket haszn alunk.

Tekints uk teh at a fent deni alt, k nagys ag u f folyamot, es legyen E a G azon eleinek halmaza, amelyeken 1 egys egnyi folyam folyik. A Kircho-szab aly miatt minden u-t ol es v -t ol k ul onb oz o w cs ucsra igaz, hogy E -nek pontosan annyi ele mutat w-be, mint amennyi E -beli el kil ep w-b ol. Abb ol pedig, hogy f nagys aga k az k ovetkezik, hogy u-b ol k -val t obb E -beli l ep ki, mint amennyi u-ba erkezik, v -be pedig eppen k -val t obb ele erkezik E -nek, mint amennyi kil ep bel ole. Tekints uk a G = (V, E ) gr afot, ahol az E elhalmazt u gy kapjuk, hogy E -h oz hozz avesz unk m eg k p arhuzamos vu elt. A G gr af konstrukci oja folyt an G minden cs ucs anak megegyezik a kifoka es a befoka. Legyen K a G -nak az az ir any tatlan ertelemben vett komponense, ami az u cs ucsot tartalmazza. A vu elek bev etele miatt K tartalmazni fogja persze a v cs ucsot is. Az Euler-k ors et akr ol sz ol o t etel ir any tott v altozata szerint K -nak l etezik Euler-k ors et aja. Ha ebb ol a k ors et ab ol elhagyjuk az ut olag bevett k p arhuzamos vu elt, akkor a k ors eta k eldiszjunkt ir any tott uv s et ara esik sz et. Minden ilyen uv s et ab ol (esetleges k or ok elhagy asa ut an) kiv alaszthat o egy-egy ir any tott uv - ut. Azt kaptuk teh at, hogy l etezik k eldiszjunkt ir any tott uv - ut es egy uttal k ellel lefoghat o minden ir any tott uv - ut G-ben. Ez ert az eldiszjunkt ir any tott uv -utak maxim alis sz ama legal abb annyi, mint az osszes ir any tott uv utat lefog o elek minim alis sz ama. A trivi alis max min egyenl otlens eggel ezt egybevetve eppen a Menger t etel 1. r esze ad odik. 2. H uzzunk sz et minden u-t ol es v -t ol k ul onb oz o x pontot G-ben, azaz helyettes ts uk x-t egy xbe es egy xki ponttal, vezess unk minden x-be fut o elt egy, az xbe cs ucsba erkez o ellel, minden x-b ol kiindul o elt egy, az xki cs ucsb ol indul o ellel, es h uzzunk be egy xbe xki elt is.
x xbe xki

Ha ezt G minden x = u, v cs ucs ara elv egezz uk, akkor az gy kapott G gr afban k eldiszjunkt uv - ut pontosan k pontdiszjunkt u tnak felel meg G-ben, es viszont. A m ar bebizony tott (els o) Menger t etel szerint teh at l etezik G -nek G (u, v ) ele, amelyek G minden uv utj at lefogj ak. Minden ilyen elnek kiv alaszthat o egy-egy v egpontja, aminek a G-beli megfelel oje sem nem u, sem pedig v . (Itt haszn aljuk ki, hogy u es v nem szomsz edosak.) Vil agos, hogy ez altal legfeljebb G (u, v ) pontj at jel olj uk ki G-nek, r aad asul ezek a pontok a konstrukci o folyt an minden G-beli uv -utat lefognak. 3. K esz ts uk el a G ir any tott gr afot u gy, hogy G minden el et oda es vissza is megir any tjuk! (G -nek teh at k etszer annyi (hurok elt ol k ul onb oz o) ele lesz, mint G-nek.) Vil agos, hogy G -ben l etezik G (u, v ) darab eldiszjunkt, ir any tott uv - ut, hiszen G-ben van ennyi, es azok ir any tott v altozatai megteszik. M asfel ol, ha G -ben van k darab eldiszjunkt, ir any tott uv - ut, akkor l etezik k darab ilyen azzal a tulajdons aggal is, hogy 107

ezen utak nem haszn alnak ellent etesen ir any tott eleket. Ha ugyanis egy P1 = (u . . . xy . . . v ) u t haszn alja az xy elt, egy m asik P2 = (u . . . yx . . . v ) u t pedig az yx elt, akkor a P1 = (u . . . x . . . v ) illetve P2 = (u . . . y . . . v ) utak ugyanazokat az eleket haszn alj ak, mint P1 es P2 , kiv eve xy -t es yx-t. x x
P1 u P2 y v u P2 y P1 v

Ha teh at minden olyan elre elv egezz uk a fenti konstrukci ot, amit k et u t oda-vissza haszn al akkor G -ben kapunk k darab ir any tott uv -utat, amelyeknek a G-ben ugyanennyi (imm ar) eldiszjunkt, ir any tatlan uv - ut felel meg. Azt kaptuk teh at, hogy G -ben az eldiszjunkt, ir any tott uv -utak maxim alis sz ama szint en G (u, v ). A m ar bizony tott els o Menger t etel miatt l etezik teh at G -ben G (u, v ) el, ami minden G -beli uv -utat lefog. A konstrukci o folyt an ezen elek G-beli, ir any tatlan megfelel oi lefognak minden ir any tatlan uv utat, r aad asul ez a G-beli elhalmaz is legfeljebb G (u, v ) m eret u. 4. Alkalmazzuk itt is a 3. r esz bizony t as aban haszn alt konstrukci ot: k epezz uk a G gr afot a G eleinek oda-vissza ir any t as aval. Vil agos, hogy az ir any tatlan pontdiszjunkt G-beli uv -utak k olcs on osen egy ertelm uen megfelelnek az ir any tott, pontdiszjunkt G -beli uv -utaknak. Teh at G -ben az ir any tott pontdiszjunkt utak maxim alis sz ama G (uv ). A m ar bizony tott, m asodik Menger t etel alapj an l etezik G -nek G (u, v ) pontja u gy, hogy azok minden ir any tott uv -utat lefognak. A konstrukci o folyt an ugyanezek a pontok lefognak G-ben is minden ir any tatlan uv -utat, es nek unk eppen ezt kellett bizony tanunk. A Menger t etelek bizony t as anak l enyege, hogy kisebb-nagyobb atalak t asok ut an az a ll t as k ozvetlen ul ad odik a h al ozati folyamok MFMC t etel eb ol, hiszen egy maxim alis diszjunkt u trendszer egy maxim alis nagys ag u eg esz folyamb ol, a minim alis lefog o halmaz pedig egy minim alis kapacit as u v ag asb ol ad odott. Ez a meggyel es egy u jabb el ony et mutatja a fenti bizony t asnak: amennyiben mi egy maxim alis pont- vagy eldiszjunkt u trendszerre illetve egy minim alis, minden utat lefog o pont- vagy elhalmazra vagyunk k v ancsiak, akkor nem kell m ast tenni, mint meghat arozni az ismert m odon egy maxim alis eg eszfolyamot illetve egy minim alis v ag ast a gr afb ol k epzett h al ozatban.
To enelem: Menger es K onig rt Menger 1927-ben publik alta a t etel et, amely eredeti form aj aban az ir any tatlan pontdiszjunkt v altozattal volt ekvivalens. K onig D enes eszrevette, hogy a t etel Menger altal adott bizony t asa hib as, es egy uttal ki is jav totta az eredeti bizony t ast: a hi anyz o l ancszem a p aros gr afokra vonatkoz o (hamarosan sorra ker ul o) = egyenl os eg volt. K onig lev elben felt arta Mengernek a hib at, es azt is meg rta neki, hogyan lehet kijav tani azt. Menger v alasz aban k oz olte, hogy tudott a dologr ol, es azt a k esz ul o k onyv eben m ar kijav totta, am hogy hogyan, azt m ar nem arulta el. Az eml tett k onyvben val oban egy helyes bizo ny t as szerepel, de Menger egy sz oval sem eml ti, hogy az eredeti bizony t asa hi anyos. Es term eszetesen K onig nev et is hi aba keresn enk a sz oban forg o r eszn el.

108

A Menger t etel Ford-Fulkerson alap u bizony t as ahoz nem haszn altuk fel K onig t etel et, ellent etben az eredeti bizony t assal, amihez sz uks eg volt arra. Erdemes azonban l atni e k et t etel kapcsolat at is, ez ert az a p aros gr afokr ol sz ol o fejezetben levezetj uk a K onig igen: a vizsg t etelt Menger eredeti t etel eb ol (Es an azt is elfogadjuk az ott els onek k oz olt bizony t as helyett.)

3.92. Den ci o Az ir any tatlan G gr afot k -szorosan (pont) osszef ugg onek (r oviden k osszef ugg onek) nevezz uk, ha G-nek legal abb (k + 1) pontja van, es G osszef ugg o marad, b arhogyan is hagyunk el bel ole legfeljebb k 1 pontot. A maxim alis k -t, amire G k osszef ugg o (G) jel oli. 3.93. Den ci o A G ir any tatlan gr afot k -szorosan el osszef ugg onek (r oviden k - el osszef ugg onek) nevezz uk, ha G osszef ugg o marad, b arhogyan is hagyunk el bel ole legfeljebb k 1 elt. A maxim alis k -t, amire G k - el osszef ugg o (G) jel oli. 3.94. T etel Egy egyszer u, ir any tatlan G gr af pontosan akkor k - osszef ugg o ha G-nek legal abb (k + 1) pontja van, es G b armely k et k ul onb oz o pontja k oz ott l etezik k pontidegen u t. G pontosan akkor k - el osszef ugg o, ha G b armely k et, k ul onb oz o pontja k ozt vezet k elidegen u t. Bizony t as. Az ir any tatlan Menger t etelekb ol k onnyen ad odik: ha b armely k et pont k oz ott van k el- ill. pontdiszjunkt u t, akkor G nem eshet sz et k -n al kevesebb pont ill. el elhagy as aval. Ha G k - el osszef ugg o, akkor semelyik k et pont k ozti utakat sem fogja le k -n al kevesebb el (azok elhagy as aval ugyanis G sz etesne), ez ert Menger 3. t etele szerint tetsz oleges k et pont k oz ott l etezik k elidegen u t. Ezzel a t etel eldiszjunkt v altozat at igazoltuk. A pontdiszjunt esethez tegy uk fel indirekt, hogy G k - osszef ugg o, es u-b ol v -be legfeljebb k 1 pontdiszjunkt u t tal alhat o. Ha u es v nem szomsz edosak, akkor Menger 4. t etele miatt az uv -utak lefoghat ok legfeljebb k 1 ponttal. Ezek elhagy as aval G sz etesne, de ez ellentmond G k -szoros osszef ugg os eg enek. Ha uv E (G), akkor az uv el t orl ese ut an keletkez o G gr af legfeljebb k 2 pontdiszjunkt uv utat tartalmaz, teh at Menger 4. t etele szerint l etezik k 2 pontja, aminek etesik. A sz etesett gr afban ism et osszek otve az u es v pontokat egy elhagy asakor G sz legal abb 3 pont u gr afot kapunk (hisz G-nek legal abb k + 1 pontja volt), mely az uv el t orl es et ol sz etesik. De ekkor az uv el helyett u vagy v valamelyike is t or olhet o, hogy a gr af sz etessen. Ism et azt kaptuk, hogy G legfeljebb k 1 alkalmas pont t orl es evel sz etesik, ami a k -szoros osszef ugg os egnek mond ellent. 3.95. T etel (Menger) Ha G legal abb 3 pont u gr af akkor az al abbi all t asok ekvivalensek. (1) G 2- osszef ugg o, (2) G b armely 2 pontj an at vezet k or. Ha G-nek nincs izol alt pontja, akkor a fentiekkel ekvivalens az is, hogy (3) G b armely 2 el en at vezet k or. 109

Bizony t as. (1) (2). Ha G 2- osszef ugg o, akkor b armely u, v pontja k oz ott van k et pontidegen u t, amelyek egy utt egy u-t es v -t tartalmaz o k ort alkotnak. (2) (1). A k or tekinthet o k et pontidegen u t uni oj anak, azaz b armely k et pont k oz ott l etezik legal abb 2 pontidegen u t, es az el oz o t etel szerint (gyelembev eve, hogy G legal abb 3 pont u), azt jelenti, hogy G 2- osszef ugg o. (3) (2). Ha u-n es v -n kereszt ul akarunk k ort tal alni, akkor elegend o egy-egy u-ra es v -re illeszked o elen kereszt ul k ort tal alni, ami a (3) felt etel szerint l etezik. (1) (3) G u gy is 2- osszef ugg o marad, ha k et el et felosztjuk egy-egy ponttal. (2) miatt l etezik a feloszt o pontokon kereszt ul k or, ami epp egy, a felosztott eleken kereszt uli k ornek felel meg. 3.96. T etel (Dirac t etele) Ha G k - osszef ugg o, es k 2, akkor G b armely k pontj an kereszt ul tal alhat o k or G-ben.

3.5.2. P aros gr afok, p aros t asok es gr afparam eterek

3.97. Den ci o A G gr af p aros gr af, ha G k et sz nnel kisz nezhet o, azaz, ha (G) 2. 3.98. Megjegyz es A fenti den ci o azzal ekvivalens, hogy a G gr af pontosan akkor p aros, ha G cs ucsai k et diszjunkt halmazba oszthat ok u gy, hogy G minden ele a k et halmaz k oz ott fut, azaz mindk et halmazban van egy-egy cs ucsa. (Ez egy ebk ent a p aros gr af szok asos den ci oja.) Minden p aros gr afnak van teh at k et sz noszt alya, amelyek k oz ott az elei futnak. Azonban ez a k et sz noszt aly nem felt etlen ul egy ertelm u: pl az n pontb ol all o u af cs ucsainak tetsz oleges k et oszt alyra bont asa teljes ti a felt etelt. res gr (K onnyen l athat o, hogy a k et sz nnel val o sz nez es pontosan akkor egy ertelm u, ha a p aros gr af o sszef u gg o .) Ha hangs ulyozni akarjuk, hogy a sz obanforg o G = (V, E ) gr af p aros, es egy uttal az A es B sz noszt alyokat is meg szeren enk adni, akkor haszn alhatjuk az egy ebk ent el eg szerencs etlen G = (A, B ; E ) jel ol est. 3.99. Meggyel es 1. Minden p aros hossz u k or p aros gr af, t.i. felv altva ki lehet sz nezni a cs ucsait k et sz nnel.
A

2. P aratlan k orre ezt nem tehetj uk meg, mert mikor k orbe er unk, k et azonos sz n u pont szomsz edos lesz. A p aratlan k or teh at nem p aros gr af. 3. Ha egy gr af p aros, akkor minden r eszgr afja is p aros. 4. P aros gr af ez ert nem tartalmazhat ptn k ort. Megadjuk a p aros gr afok egy ekvivalens jellemz es et. 110

3.100. T etel A G v eges gr af pontosan akkor p aros, ha G nem tartalmaz p aratlan k ort (azaz, ha G minden k ore p aros). 3.101. K ovetkezm eny Mivel a f aban nincs k or (h at m eg ptn k or), ez ert minden fa p aros gr af. A 3.100. T etel bizony t asa. Sz uks egess eg: az el oz o meggyel esb ol k ozvetlen ul ad odik. El egs egess eg: tegy uk fel, hogy G nem tartalmaz p aratlan k ort. Azt kell megmutatni, hogy l etezik alkalmas 2-sz nez es. Mivel elek csak a gr af komponensein bel ul futnak, ez ert elegend o egy komponensen bel ul tal alni egy 2-sz nez est, azaz feltehet o, hogy G osszef ugg o. Legyen F a G egy fesz t of aja, es v pedig G egy tetsz oleges pontja (F gy okere). Legyen A a v -t ol az F f an p aros t avols agra lev o cs ucsok, B pedig a v -t ol F -en p aratlan hossz uu ton el erhet o cs ucsok halmaza. (Pl. v A.) Vil agos, hogy F minden ele A es B k oz ott fut, de megmutatjuk, hogy ugyanez G-re is igaz. Innen az a ll t as k ovetkezik, hisz ez altal G pontjait k et sz noszt alyra tudtuk bontani.
v A B x A B y A

Ha teh at futna G-nek egy xy ele (mondjuk) az A halmazon bel ul (B -re a bizony t as sz o szerint megegyezik), akkor l etezne G-ben egy xy . . . v . . . x p aratlan hossz us ag u k ors eta, melyet az im enti el, a v -t az x-szel ill. a v -t az y -nal osszek ot o F -beli utak hat aroznak meg. Ha ebb ol a k ors et ab ol lev agjuk az F -beli vx- ut es vy - ut k oz os r esz et, amit a k ors eta dupl an j ar be, akkor a k ors et ab ol p aros sok el marad ki, es marad ek ele G-nek egy p aratlan k or et alkotj ak, ami ellentmond as. 3.102. Den ci o A G = (V, E ) gr af eleinek M r eszhalmaza f uggetlen, m as sz oval M (r eszleges) p aros t as, ha az M -beli elek v egpontjai k ul onb oz ok, azaz G minden cs ucs ab ol legfeljebb egy M -beli el indul. Az M p aros t as teljes p aros t as, ha M G minden pontj at fedi, azaz G minden cs ucs ara illeszkedik egy M -beli el. 3.103. P elda Egy t anciskol aban tanul o uk ill. l anyok halmazai alkoss ak a G p aros gr af sz noszt alyait. Fusson G-ben el k et cs ucs k oz ott, ha az adott u es l any hajland o egym assal t ancolni. Ekkor G minden p aros t asa egy lehets eges t ancpartner-v alaszt asi szitu aci ot r le. Ebben a modellben a hat ekony oktat as erdek eben a t anctan ar min el t obb elb ol all o p aros t ast szeretne tal alni, mely optim alis esetben egy teljes p aros t as. Egy m asik lehets eges p elda, ha a gr af cs ucsai az egyetem termeinek ill. az ott foly o el oad asoknak felelnek meg. Akkor van el egy teremnek es egy el oad asnak megfelel o cs ucs k oz ott, ha a terem alkalmas az adott el oad as megtart as ara. Egy adott pillanatban az egyetemen foly o tev ekenys eg egy p aros t ast induk al az el obb deni alt seg edgr afban. 111

3.104. Den ci o A G = (V, E ) gr af X V ponthalmaz szomsz edainak halmaz at N (X ) jel oli: N (X ) := {v V : x X , melyre xv E } . 3.105. T etel (Frobenius t etele) A G = (A, B ; E ) v eges, p aros gr afnak pontosan akkor l etezik teljes p aros t asa, ha |A| = |B | es |X | |N (X )| minden X A ponthalmazra. 3.106. T etel (Hall t etele) A G = (A, B ; E ) v eges, p aros gr afnak pontosan akkor l etezik A-t fed o p aros t asa, ha |X | |N (X )| minden X A ponthalmazra.
X A

N (X )

A 3.106. Hall t etelben szerepl o felt etelt szok as Hall-felt etelnek h vni. A 3.105. Frobenius t etel bizony t asa a 3.106. Hall t etel eb ol. Vil agos, hogy ha van G-ben teljes p aros t as, akkor egyr eszt |A| = |B | teljes ul, tov abb a a teljes p aros t as egy uttal fedi az A sz noszt alyt, teh at |X | |N (X )| teljes ul minden X A ponthalmazra. Most tegy uk fel, hogy |A| = |B | es teljes ul a Hall-felt etel. A 3.106. Hall t etel miatt ekkor l etezik G-ben egy A-t fed o M p aros t as, es |A| = |B | miatt az M p aros t as B -t is fedi, teh at M teljes p aros t as. Teh at a Frobenius t etel trivi alisan k ovetkezik a Hall t etelb ol, gy el eg ez ut obbit igazolni, amit pedig a K onig t etelb ol fogunk levezetni. 3.107. Den ci o Adott G gr af eset en (G) jel oli a G f uggetlen elhalmazai k oz ul a maxim alis m eret et, azaz G maxim alis p aros t as anak elemsz am at. 3.108. Den ci o A G gr af pontjainak U halmaza lefog o ponthalmaz, ha G minden el enek van U -beli v egpontja. A legkevesebb pontb ol all o lefog o ponthalmaz m eret et (G) jel oli. t 3.109. All as Ha G v eges gr af, akkor (G) (G) . (Itt G nem felt etlen ul p aros gr af.) Bizony t as. Legyen M G-nek egy maxim alis ( (G) elb ol a ll o) p aros t asa. Ha U egy minim alis m eret u lefog o ponthalmaz, akkor lefogja M minden el et is, am U minden pontja legfeljebb egy p aros t as elt fog le. Teh at (G) = |U | |M | = (G) . 3.110. T etel (K onig t etele) Ha G = (A, B ; E ) v eges, p aros gr af, akkor (G) = (G).

112

To enelem: Frobenius es K onig rt Frobenius 1912-ben publik alt egy determin ansokra vonatkoz o eredm enyt, ami a gr afok nyelv en fogalmazva a p aros gr afok teljes p aros t as anak jellemz es evel egyen ert ek u. K onig 1915-ben ett ol az eredm enyt ol f uggetlen ul bizony totta a sz obanforg o t etel et, amit azt an elk uld ott Frobeniusnak. Frobenius k es obb megjelentetett egy elemi bizony t ast a saj at t etel ere, majd ugyanitt u gy eml tette K oniget, mint akinek az eredm enye k onnyen k ovetkezik az ov eb ol. Mindezen t ul azt is megjegyezte, hogy az a gr afelm elet masin eria, amin K onig bizony t asa alapszik nem sokat seg t a determin ansok elm elet eben, hiszen K onig t etele egy meglehet osen speci alis, nem sokat er o all t as. Minden, ami K onig eredm eny eb ol haszn alhat o, megtal alhat o az o saj at, determin ansokr ol sz ol o t etel eben. Nos, az id o nem Frobeniust igazolta.

A 3.106. Hall t etel bizony t asa. A sz uks egess eg nyilv anval o: ha l etezik A-t fed o p aros t as, akkor minden A-beli pontnak k ul onb oz o p arja van, teh at tetsz oleges X A eset en az X -beli elemek B -beli p arjai az N (X ) egy |X | m eret u r eszhalmaz at alkotj ak. Az el egs egess eghez tegy uk fel, hogy |X | |N (X )| minden X A-ra. Azt kell igazolnunk, hogy (G) |A|. Legyen U minim alis (azaz (G) m eret u) lefog o ponthalmaz, es legyen UA := U A, UB := U B . Mivel U lefogja az X := A \ UA -b ol indul o eleket, ez ert N (X ) UB , teh at |N (X )| |UB |. A K onig t etel ill. a Hall felt etel miatt (G) = (G) = |U | = |UA | + |UB | |UA | + |N (X )| |UA | + |X | = |A| .
X 111111111111111111111 000000000000000000000 000000000000000000000 111111111111111111111 UA 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 A U
0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 B 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111 0000000000000000000000000 1111111111111111111111111

A 3.110. K onig t etel bizony t asa. Legyen G az al abbi gr af. Ir any tsuk G minden el et A-b ol B -be, vegy unk fel egy u j s es t pontot, vezess unk s-b ol elt A minden pontj aba, es vegy unk fel egy-egy elt B minden pontj ab ol t-be. Adjunk minden elnek kapacit asokat: az s-b ol indul o ill. t-be erkez o elek e legyen 1, az A-b ol B -be fut ok e pedig legyen (pontosabban |A| + 1). Tekints uk a (G , s, t, c) h al ozatot, ahol c az im ent deni alt kapacit ast jelenti.
1 s 1 A B 1 1 1 1 1 t 1

Vegy uk eszre, hogy ha G-ben van egy k m eret u p aros t as, akkor l etezik ebben a h al ozatban k nagys ag u eg eszfolyam: a p aros t as eleknek megfelel o eleken, az ezen elek A-beli v egpontjaihoz vezet o s-b ol indul o eleken, valamint a p aros t as elek B -beli v egpontjaib ol 113

t-be vezet o eleken legyen a folyam a ltal felvett ert ek 1, minden egy eb elen 0. Az is k onnyen l athat o, hogy a h al ozatban minden eg eszfolyam u gy all el o, hogy n eh any, A-b ol B -be vezet o f uggetlen elen a folyam 1 ert eket vesz fel, ezeket az eleket s-b ol t apl aljuk, a kifoly o folyamot pedig t-be engedj uk. A h al ozatban teh at a maxim alis eg eszfolyam ert eke (G), es az EgEr lemma miatt a maxim alis folyam ert ek is ugyanennyi. A Ford-Fulkerson t etel szerint l etezik teh at egy (G) kapacit as u v ag as. Ha ezt a v ag ast az s-t tartalmaz o X halmaz deni alja, akkor X A-b ol nem futhat G -nek ele B \ X -be, hisz akkor a v ag as kapacit asa volna. (Pontosabban legal abb |A| + 1, de m ar az is t obb, mint (G), hisz A egy lefog o halmaz, ahonnan (G) |A|.) Ez azt jelenti, hogy (A \ X ) (B X ) egy lefog o ponthalmaz, teh at |A \ X | + |B X | (G). A h al ozat konstrukci oj ab ol ad od oan az X a ltal deni alt v ag as kapacit asa (G) = |A \ X | + |B X | (G). A K onig t etel el ott bizony tottuk, hogy (G) (G) a ll, ahonnan (G) = (G) ad odik.
A 1 s 1 1 1 1 1 1 t B 1

A 3.110. K onig t etel bizony t asa Menger t etel evel. Most hagyjuk meg a G gr afot ir any tatlannak, de vegy uk fel az s es t pontokat, vezess unk s es A minden pontja ill. t es B minden pontja k oz ott egy-egy elt. Vil agos, hogy ha l etezik G-ben k f uggetlen el, akkor ezek seg ts eg evel tal alunk k pontdiszjunkt st-utat a fent konstru alt G gr afban. M asfel ol, ha ismer unk k pontdiszjunkt st-utat G -ben, akkor az ezek altal haszn alt G-beli elek f uggetlenek. Teh at a G-ben a f uggetlen elek maxim alis sz ama megegyezik G -ben a pontdiszjunkt st-utak maxim alis sz am aval: (G) = G (s, t). Minthogy G -ben s es t nem szomsz edosak, alkalmazhatjuk Menger 4. t etel et, amely szerint a pontdiszjunkt st-utak maxim alis sz ama (G (s, t)) megegyezik a minden st-utat lefog o, s-t ol es t-t ol k ul onb oz o pontok minim alis sz am aval. Csup an azt kell eszrevenni, hogy G cs ucsainak egy U r eszhalmaza pontosan akkor fogja le G minden el et, ha ugyanez az U ponthalmaz G -ben lefog minden st-utat. Teh at G-ben a lefog o pontok minim alis sz ama megegyezik a G -ben minden st-utat lefog o, s-t ol es t-t ol k ul onb oz o pontok minim alis sz am aval: (G) = G (s, t) = (G), ahol az ut obbi egyenl os eget a bizony t as els o r esz eben l attuk be.

Az altern al o utas algoritmus A K onig t etel im enti bizony t as ab ol hat ekony algoritmust kaphatunk egy p aros gr af maxim alis p aros t as anak ill. minim alis lefog o ponthalmaz anak megtal al as ara. Ha ugyanis a maxim alis folyamok meghat aroz as ara szolg al o jav t o utas m odszert a K onig t etel bizony t as aban le rt konstrukci ora alkalmazzuk, es eltekint unk az s-re ill. t-re illeszked o elekt ol, akkor az al abbi elj ar as ad odik. Kiindulunk az u res p a ros t a sb o l, e s azt jav tgatjuk. Ha m ar tal altunk egy M p aros t ast, akkor tekintj uk az M -hez tartoz o seg edgr afot, azaz M eleit B -b ol A-ba ir any tjuk, G egy eb eleit pedig A-b ol B -be. 114

Ha ebben a seg edgr afban l etezik egy P ir any tott u t egy A-beli, az aktu alis M p aros t as altal fedetlen pontb ol olyan B -beli pontba, melyet szint en nem fed a p aros t as, akkor ezen az u .n. altern al o u ton az eddigi p aros t as eleket elhagyva, es P p aros t ason k v uli eleit bev eve (m as sz oval M helyett M P -t tekintve), egy eggyel nagyobb m eret u p aros t ast kapunk.

Ha pedig nincs jav t o altern al ou t, akkor M maxim alis p aros t as, es k onnyen tal alhat o egy |M | cs ucsot tartalmaz o lefog o ponthalmaz is.
To enelem: A magyar m odszerr ol rt N eha helytelen ul a fent ismertetett elj ar ast nevezik magyar m odszernek. Az igazi ma gyar m odszer az amerikai Harold Kuhn tal alm anya. T ort ent ugyanis 1953-ban, hogy Kuhn eppen K onig D enes k onyv et lapozgatta, amikoris megakadt a szeme egy l abjegyzeten, mely Egerv ary Jen o egy 1931-b ol sz armaz o magyar nyelv u cikk ere hivatkozik, mint a maxim alis p aros t asokr ol sz ol o = t etel altal anos t as ara. Kuhnt pedig eppen az a probl ema erdekelte, hogy hogyan lehet egy p aros gr afban nem maxim alis, hanem maxim alis s uly u p aros t ast tal alni. (A maxim alis p aros t as a maxim alis s uly unak speci alis esete, amennyiben minden el s ulya pontosan 1.) Nos, a nyom helyesnek bizonyult: Egerv ary cikk eben ahhoz, hogy ez kider val oban err ol volt sz o. Am ulj on, pinduri kis elsz ants agra volt sz uks eg: Kuhn egy magyar sz ot ar es egy nyelvtank onyv seg ts eg evel k et h et alatt leford totta mag anak a cikket. A m odszer seg ts eg evel, a cikkben le rtak szerint meghat arozta egy h aromjegy u els ulyokkal rendelkez o, 24 cs ucs u p aros gr af egy maxim alis s uly u p aros t as at. A t eny, hogy ehhez mind ossze 3 or ara volt sz uks ege, meggy ozte ot a m odszer helyess eg er ol. Mag at az algoritmust teh at Kuhn rta le, de azt Egerv ary tisztelet ere magyar m odszernek nevezte el, es az ota az eg esz vil ag gy ismeri. Csup an ezzel a nagylelk u gesztussal Kuhn val osz n uleg j oval t obbet tett a hazai matematika nemzetk ozi elismerts eg e ert, mint Frobenius es Menger egy uttv eve.

A tov abbiakban nem felt etlen ul p aros gr afok p aros t asait, illetve a p aros t asok szempontj ab ol hasznos param etereit vizsg aljuk. 3.111. Den ci o A G gr af pontjainak U r eszhalmaza f uggetlen (vagy stabil), ha U nem fesz t elt, azaz G minden el enek van nem U -beli v egpontja. A G gr af legt obb pontb ol all o, f uggetlen ponthalmaz anak m eret et (G) jel oli. A G gr af eleinek F halmaza lefog o elhalmaz, ha G minden pontj ab ol indul F -beli el. Ha a G gr afnak van lefog o elhalmaza (azaz G-nek nincs izol alt pontja), akkor a G gr af legkevesebb elb ol all o, lefog o elhalmaz anak m eret et (G) jel oli. 3.112. Meggyel es Tetsz oleges, v eges G gr afra (G) (G) .

115

Bizony t as. M ar onmag aban egy (G) m eret u f uggetlen ponthalmaz lefog as ahoz legal abb (G) el sz uks eges. 3.113. T etel (Gallai t etele) Legyen G n pont u gr af. 1. Ha G-ben nincs hurok el, akkor (G) + (G) = n . 2. Ha G-nek nincs izol alt pontja, akkor (G) + (G) = n . Bizony t as. 1.: K onnyen l athat o, hogy U V (G) pontosan akkor lefog o ponthalmaz, ha V (G) \ U f uggetlen ponthalmaz. Az all t as innen k ozvetlen ul ad odik.
U G

2.: Mivel G-nek l etezik (G) diszjunkt ele, ezek 2 (G) pontot fognak le. A marad ek n 2 (G) pont mindegyike lefoghat o egy-egy u j ellel (hisz nincs izol alt pont), azaz (G) + n 2 (G) = n (G) ellel minden pont lefoghat o. Innen (G) n (G), ahonnan (G) + (G) n ad odik. M asr eszr ol, k onnyen l athat o, hogy ha F minim alis m eret u lefog o elhalmaz, akkor F k ormentes, es nem tartalmaz 3 hossz u utat sem. Teh at F diszjunkt csillagok uni oja. (A csillag olyan o sszef u gg o gr a f, melynek (legfeljebb) egy h j a n minden pontj a nak foka 1.) Ha a minim alis lefog o elhalmazban k csillag van, akkor e halmaz n k elt tartalmaz, m asr eszt e halmaz tartalmaz k diszjunkt elt, teh at (G) k . Azt kaptuk, hogy (G) + (G) n k + k = n, es innen a m asik ir any u egyenl otlens eg gyelembev etel evel k ovetkezik a t etel. A Gallai t etel egy lehets eges alkalmaz asa a 3.114. T etel (K onig t etel) Ha a G v eges, p aros gr afnak nincs izol alt pontja, akkor (G) = (G) Bizony t as. P aros gr afban hurok el nem lehet, gy az all t as k ovetkezik K onig el oz o t etel eb ol es Gallai k et t etel eb ol: (G) = |V (G)| (G) = |V (G)| (G) = (G) .
A maxim alis p aros t as m eret enek (azaz a (G) gr afparam eternek) a meghat aroz asa nem csak p aros gr afok eset en erdekes. Ez ert hasznos meggyel es, hogy a jav t o altern al o utakkal val o n ovel es (elm eletileg) itt is maxim alis p aros t ast ad. (A p aros gr afokon haszn alt altern al o ill. jav t o u t fogalma ertelemszer uen kiterjed nem p aros gr afokra is.) 3.115. T etel (Berge t etele) A G gr af M p aros t asa pontosan akkor maxim alis, ha nincs M -hez jav t o u t. Bizony t as. Ha M nem maxim alis, akkor l etezik egy |M |-n el t obb elt tartalmaz o N p aros t as. Az M N elhalmaz egy komponense vagy a k et p aros t as k oz os ele, vagy egy olyan M -altern al ou t, mely egyben N -altern al o is egy uttal ( un. M N -altern al ou t), vagy egy olyan k or, melynek elei felv altva M ill. N -beliek (M N -altern al o k or). Mivel |N | > |M |, ez ert kell olyan M N -altern al ou tnak lennie, ami t obb N -beli elt tartalmaz, mint M -belit. Az ilyen u t az M p aros t as jav t ou tja.

116

Hogyan lehet bebizony tani, hogy egy adott gr af nem tartalmaz teljes p aros t ast? P aros gr af eset en l attuk, hogy egy, a sz noszt alym eretn el kisebb lefog o ponthalmaz megfelel o bizony t ek. J o ez a bizony t ek nem p aros gr afokra is, de pl. m ar K3 eset en sem el eg j o: (K3 ) = 1 < 2 = (K3 ). Nem p aros esetre a k ovetkez o all t as mutat egy lehets eges bizony t ekot. Egy G gr af p aratlan komponenseinek sz am at cp (G) jel oli. t 3.116. All as Ha a G v eges gr afnak l etezik k olyan pontja, melyek elhagy asa ut an t obb, mint k p aratlan komponens keletkezik (azaz cp (G X ) > |X | valamely X V (G)-re), akkor G-nek nincs teljes p aros t asa. Bizony t as. Ha G-nek van teljes p aros t asa es X V (G), akkor G X minden p aratlan komponens enek van olyan v pontja, hogy a v -t fed o p aros t as el nem a komponensen bel ul fut, azaz kil ep a bel ole. Ezen p aros t as el m asik v egpontja sz uks egk epp X -ben van. Teh at minden p aratlan komponenshez tartozik egy-egy k ul onb oz o X -beli pont.
X

ps komponensek

ptn komponensek

A fenti a ll t as alkalmas megford t asa is igaz. 3.117. T etel (Tutte t etele) A v eges G gr afnak pontosan akkor van teljes p aros t asa, ha tetsz oleges X V (G) eset en cp (G X ) |X | teljes ul. A Tutte t etel egy fontos k ovetkezm enye az al abbi. 3.118. T etel (Petersen t etele) Minden v eges 3-regul aris 2- el osszef ugg o gr afnak van teljes p aros t asa. Bizony t as. Legyen G = (V, E ) egy 3-regul aris, 2- el osszef ugg o gr af. Tutte t etele miatt csak azt kell igazolni, hogy V tetsz oleges X r eszhalmaz ara cp (G X ) |X | a ll. Legyen teh at K a GX egy p aratlan komponense. A K komponensb ol kil ep o elek a K den ci oja folyt an mind X -be futnak, es mivel G 2- el osszef ugg o, ez ert K -b ol legal abb k et el l ep ki. Mivel azonban K -ban a foksz am osszeg 3 |K | p aratlan, ez ert K -b ol p aratlan sok elnek kell kil epnie. Azt kaptuk teh at, hogy G X minden p aratlan komponens eb ol legal abb 3 el l ep ki, gy X es a G X p aratlan komponensei k oz ott fut o elek sz ama legal abb 3 cp (G X ). M asr eszt ezen elek mindegyik enek van X -beli v egpontja, ez ert (mivel X minden cs ucsa 3-adfok u) legfeljebb 3 |X | ilyen el l etezhet. Vagyis 3|X | 3cp (G X ), azaz cp (G X ) |X |. Nek unk pedig pontosan ezt kellett bizony tanunk. 117

3.6. S kgr afok

A G gr af egy s kbarajzol asa a G egy olyan diagramja, amiben az eleknek megfelel o g orb ek (t or ottvonalak) csak v egpontokban metszhetik egym ast. G s kbarajzolhat o (sr), ha l etezik s kbarajzol asa. A s kbarajzol as a s kot tartom anyokra (lapokra) osztja. Lesz egy v egtelen tartom any, az u n. k uls o tartom any. G ombre rajzol ason l enyeg eben ugyanezt ertj uk, csak s k helyett a g omb felsz n en dolgozunk, es k uls o tartom anyr ol nem besz el unk.
1111111111 0000000000 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111 0000000000 1111111111

111111 000000 000000 111111 000000 111111 000000 111111 000000 111111

00000000000 11111111111 11111111111 00000000000 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111 00000000000 11111111111

111111 000000 000000 111111 000000 111111 000000 111111

3.119. T etel A G gr af pontosan akkor s kbarajzolhat o, ha G g ombre rajzolhat o. Bizony t as. Sztereograkus projekci oval. (A g omb ot u gy helyezz uk el, hogy a s kot a d eli sarkon erintse, es az eszaki sarokb ol (egyenes) vet t essel a s k pontjai bijekt ven megfelelnek az eszakisark-mentes g ombfelsz n pontjainak. (A s kbeli inverzi o altal anos t asa. Vicces tulajdons agai vannak: a s k egyeneseit a g ombfelsz n eszaki sarkon a tmen o k oreibe viszi, a s k k oreit a g ombfelsz n eszaki sarokra nem illeszked o k oreibe, es viszont. R aad asul sz ogtart erk ep eszek ez ert szeretik.)) o: t E

G tetsz oleges s kbarajzol as at a sztereograkus projekci o a G g ombre rajzol as aba viszi, tov abb a, ha az eszaki sarok egy g ombi tartom any belsej eben fekszik, akkor G g ombre rajzol as at a G s kbarajzol as aba k epezi. A g omb ot od ebbgur tva es az u j eszaki sarokr ol visszavet tve l atszik, hogy tetsz oleges s kbarajzol as b armely T tartom any ahoz l etezik egy m asik s kbarajzol as, amiben T a k uls o tartom any. 3.120. K ovetkezm eny Tetsz oleges konvex poli eder elh al oja s kbarajzolhat o. Bizony t as. Vet ts uk az elh al ot a poli eder egy bels o P pontj ab ol egy P k ozep u g ombre. Ez altal az elh al o gr afja g ombre rajzolhat o, azaz s kbarajzolhat o.
3.121. Megjegyz es A fenti all t as megford t asa u gy igaz, hogy tetsz oleges G s kbarajzolhat o gr afhoz l etezik egy P konvex poli eder, u gy, hogy G a P elh al oj anak egy r eszgr afj aval izomorf.

3.122. T etel Ha a G s kbarajzolt gr af cs ucsainak, tartom anyainak, eleinek es komponenseinek sz ama rendre n, t, e es k , akkor n + t = e + k + 1. 118

 am szerinti indukci Bizony t as. Elsz oval bizony tjuk, hogy ha G egy n cs ucs u, e el u s kbarajzolhat o gr af, akkor igaz r a az all t as. Ha a G0 gr af elsz ama e0 = 0, akkor komponenseinek sz ama k0 = n (hisz minden cs ucs on all o komponens) es a l etrej ov o s ktartom anyok sz ama t0 = 1, teh at igaz az all t as. Tegy uk fel, hogy az n pont u, i ellel rendelkez o, s kbarajzolhat o gr afokra m ar bebizony tottuk az all t ast. Legyen Gi egy tetsz oleges n pont u s kbarajzolhat o gr af, eleinek, tartom anyainak ill. komponenseinek sz ama pedig legyen rendre ei = i, ti ill. ki . H uzzunk be Gi -be egy (i + 1)-dik elt (mondjuk uv -t). Igy kapjuk a Gi+1 gr afot. Vizsg aljuk meg, Gi+1 megfelel o param etereit, azaz az ei+1 , ti+1 , ki+1 sz amokat! Vil agos, hogy ei+1 = i + 1. K et esetet k ul onb oztet unk meg. Ha u es v a Gi gr af k et k ul onb oz o komponens eben tal alhat o, akkor az uv el Gi k et komponens et k oti ossze, teh at ki+1 = ki 1. Az uv el a Gi egy tartom any an (mondjuk T -n) bel ul halad, teh at Gi minden T -t ol k ul onb oz o tartom anya egy uttal Gi+1 -nek is tartom anya lesz.
T u v

Azt kell csup an l atni, hogy T (elhagyva bel ole az uv elt) szint en tartom anya lesz a Gi+1 gr afnak, hiszen ha T -t a beh uzott uv el kett ev agn a, akkor az egyik keletkez o T tartom any hat ara tartalmazna u-t a v -vel osszek ot o elsorozatot a Gi gr afban, ami ellentmond annak, hogy u es v a Gi k ul onb oz o komponenseiben tal alhat o. Teh at ti+1 = ti , azaz n + ti+1 = n + ti = ei + ki + 1 = i + ki + 1 = (i + 1) + (ki 1) + 1 = ei+1 + ki+1 + 1, vagyis az indukci os l ep est bebizony tottuk. A m asik eset az, amikor u es v egyazon komponensbe esnek, azaz l etezik u es v k oz ott egy P u t. Err ol a P u tr ol feltehet o, hogy annak a tartom anynak a hat ar an halad, amelyik tartom anyba beh uzni k esz ul unk az uv elt. Ekkor ki+1 = ki , hiszen egy komponensen bel ul elt beh uzva ugyanazok a ponthalmazok maradtak a Gi+1 gr af komponensei, amelyek Gi e voltak. Legyen T a Gi gr afnak az a tartom anya, aminek a belsej eben vezet az im ent beh uzott uv el.
T v P u

Vil agos, hogy Gi minden T -t ol k ul onb oz o tartom anya tartom anya lesz Gi+1 -nek is, tov abb a a T tartom any k et tartom anyra esik sz et, amelyek az uv el ment en hat arosak. (Az egyik tartom anyt az uv el es a P u t alkotta k or hat arolni fogja. Azt kaptuk teh at, hogy ti+1 = ti +1 ez ert n + ti+1 = n + ti +1 = ei + ki +1+1 = i +1+ ki+1 +1 = ei+1 + ki+1 +1. Igazoltuk az indukci os l ep est, a t etelt bel attuk. 3.123. K ovetkezm eny (Euler-formula) Ha egy osszef ugg o, n pont u, e el u gr af t tartom annyal s kbarajzolhat o, akkor n + t = e + 2. 119

Bizony t as. Ha G osszef ugg o, akkor k = 1, teh at az el oz o t etel szerint n + t = e + k + 1 = e + 1 + 1 = e + 2. 3.124. K ovetkezm eny Ha G s kbarajzolhat o, akkor b armely s kbarajzol as anak ugyanannyi tartom anya van. 3.125. K ovetkezm eny Ha G egyszer u, legal abb 3 pont u, s kbarajzolhat o gr af, akkor e 3n 6 . Bizony t as. H uzzunk be annyi tov abbi elt a s kbarajzolhat os ag megtart as aval, amennyit csak tudunk. Vil agos, hogy egy n cs ucs u, s kbarajzolhat o, osszef ugg o G gr afot kapunk. Legyen G eleinek es tartom anyainak sz ama rendre e es t . Minden tartom anyt 3 el, es minden el 2 tartom anyt hat arol G -ben, ez ert 2e = 3t = 3(e + 2 n) = 3e + 6 3n 3n 6 = e e. 3.126. Megjegyz es Ha G s kbarajzolhat o es egyszer u, akkor (|E (G)| = 3|V (G)| 6) (G minden lapja h aromsz og). 3.127. K ovetkezm eny Ha G s kbarajzolhat o es egyszer u, akkor van legfeljebb 5- odfok u cs ucsa, azaz (G) 5. Bizony t as. Indirekt. Ha d(v ) 6 v V 2e = ellentmond as.
v V

d(v ) 6n e 3n,

3.128. K ovetkezm eny Sem K5 , sem K3,3 nem s kbarajzolhat o. Bizony t as. Indirekt. K5 -re: n = 5, e = 10 t = 7 21 = 3t 2e = 20, ellentmond as. K3,3 -ra: n = 6, e = 9 t = 5 . Mivel K3,3 C3 -mentes, ez ert minden tartom anyt legal abb 4 el hat arol: 20 = 4t 2e = 18, ellentmond as. 3.129. Den ci o AG es H gr afok topologikusan izomorfak, ha H megkaphat o G-b ol az al abbi l ep esek ism etelt alkalmaz as aval:
K3,3

K5

1. T orl unk egy uv gr af elt, es bevesz unk egy u j, m asodfok u cs ucsot, aminek a szomsz edai u es v . (Ha u gy tetszik, egy w cs ucsot u unk az uv elre.) ltet 2. T orl unk egy m asodfok u x cs ucsot, es ellel osszek otj uk x k et szomsz edj at. 3.130. Megjegyz es A fenti den ci oban a k et l ep es egym as inverze, azaz ha G-b ol az 1. l ep es egy G gr afot k epez, akkor G -b ol egy 2. l ep es konstru alja meg G-t, es viszont. 120

3.131. T etel (Kuratowski t etele) A G gr af pontosan akkor s kbarajzolhat o, ha nem tartalmaz sem K3,3 -mal, sem K5 -tel topologikusan izomorf r eszgr afot. Bizony t as. Sz uks egess eg: ha G s kbarajzolhat o, akkor minden H r eszgr afja s kbarajzolhat o. Ha H s kbarajzolhat o es K topologikusan izomorf H -val, akkor K is s kbarajzolhat o. Igy K = K5 ill. K = K3,3 nem lehets eges ha G s kbarajzolhat o volt. Az el egs egess eg nem trivi alis, itt nem bizony tjuk. 3.132. T etel (F ary-Wagner t etel) Ha G egyszer u, s kbarajzolhat o gr af, akkor G u gy is s kba rajzolhat o, hogy minden el egyenes szakaszk ent van lerajzolva.
V azlat. A s kbarajzolhat os ag megtart as aval u j eleket beh uzva feltehet o, hogy G-nek maxim alisan sok (3n 6) ele van, gy tetsz oleges s kbarajzol askor G minden lapj at h arom el hat arolja. Rajzoljuk le G-t a s kba u gy, hogy az eleknek megfelel o g orb ek t or ottvonalak legyenek. Vegy unk fel a s kon egy olyan ABC h aromsz oget, aminek a lerajzolt G teljes eg esz eben a belsej eben van. T or ottvonalak seg ts eg evel k oss uk ossze G k uls o lapj anak h arom cs ucs at az A, B, C cs ucsokkal u gy, hogy a s kbarajzolts agot megtartjuk es A, B, C mindegyik evel G k uls o lapj anak egy-egy cs ucs at k otj uk ossze. Legyenek a G gr af cs ucsai a lerajzol asbeli t or ottvonalak t or es- es v egpontjai, G elei pedig a t or ottvonalak szakaszai. Vil agos, hogy G is s kbarajzolt gr af. Ha ennek a s kbarajzol asnak van olyan lapja, ami nem h aromsz og, akkor azt a soksz oget h urjai seg ts eg evel fel tudjuk darabolni h aromsz ogekre. (Ugyanis tetsz oleges soksz ogbe be tudunk h uzni olyan h urt, ami teljes eg esz eben a soksz og belsej eben halad: vagy egy konvex X cs ucs k et szomsz edja osszek othet o, vagy X osszek othet o a hozz a legk ozelebbi, a konvex sz ogtartom anyba es o cs uccsal.) Igy megkapjuk egy G -t r eszgr afk ent tartalmaz o, csupa h aromoldal u tartom annyal rendelkez o G gr af egyenes szakaszokkal val o s kbarajzol as at. Helyettes ts uk G minden el et egy gumiszalaggal, r ogz ts uk az A, B es C cs ucsok helyzet et, majd hagyjuk, hogy a gumik osszeh uz od as aval a rendszer egyens ulyba ker ulj on, azaz a t arolt rugalmas energia minim alis legyen. Nem trivi alis, de igaz, hogy ez bek ovetkezik. Mik ozben a rendszer egyens ulyba ker ul, nem t ort enhet meg, hogy egy cs ucspont atker ul egy gumiszalag t uloldal ara. Az egyens ulyi helyzetben minden gumi egyenes lesz, es csak G cs ucsaiban metszik egym ast. Egyenk ent hagyjuk el E (G ) \ E (G ) eleit, es hagyjuk, hogy a rendszer egyens ulyba ker ulj on. Itt sem t ort enik meg, hogy cs ucs egy gumiszalag t uloldal ara ker ul, ez ert az osszes sz uks eges elhagy as ut an G olyan s kbarajzol as at kapjuk, amiben minden el egy-egy szakasz, es a G eleinek egy egyenesbe es o szakaszok felelnek meg. Ez pedig G k v ant lerajzol as at adja. (Ha G-nek nemcsak h aromsz oglapjai voltak, akkor G r eszgr afja a lerajzolt gr afnak, ami nem v altoztat azon, hogy az elek szakaszok.)

3.6.1. S kgr afok dualit asa

Legyen G = (V, E ) s kbarajzolt gr af, legyen V G lapjainak halmaza. G = (V , E ) a G du alisa, ahol E = {e : e E } es e az e-t hat arol o tartom any(oka)t osszek ot o el.

121

3.133. Megjegyz es A G du alis gr af nem(csak) G-t ol, hanem G adott s kbarajzol as at ol f ugg. Adott s kgr af k ul onb oz o s kbarajzol asai nemizomorf du alisokat deni alhatnak.

A fenti abra illusztr alja, hogy k ul onb oz o s kbarajzol asokhoz k ul onb oz o du alis tartozhat. (Egyszer van 6-odfok u cs ucs, m asszor nincs. 3.134. Den ci o A Q E (G) elhalmaz v ag as, ha Q egy olyan elhalmaz, hogy elhagy asakor G komponenseinek sz ama megn o, es Q egy legsz ukebb ilyen elhalmaz, azaz Q semelyik val odi r eszhalmaz ara ez nem teljes ul. Az e el elv ag o el, ha {e} v ag as. A G gr af e es e elei soros elek, ha {e, e } v ag as. Az abr an l athat o G gr af azonos sz nnel es bet uvel jelzett elei egym assal p aronk ent sorosak, m g a j a G egyed uli elv ag o ele. Az i es m elek sem nem elv ag o elek, sem pedig m as ellele nem sorosak. e
1 2

f1 f2

g1 g2 e3 i

h1 j h2

l1 k1 m k2 l2

3.135. T etel Legyen G = (V, E ) s kbarajzolhat o. (1) Ha G a G du alisa, akkor G s kbarajzolhat o es osszef ugg o. (2) f (e) := e egy f : E (G) E (G ) term eszetes bijekci ot deni al. (3) G lapjai bijekt ven G pontjainak felelnek meg. (4) e, e E (G) p arhuzamos (soros) elek f (e), f (e ) soros (p arhuzamos) elek. (5) e E (G) a G hurok ele (elv ag o ele) f (e) a G elv ag o ele (hurok ele). (6) Ha G osszef ugg o, akkor G = (G ) , es ekkor G pontjai bijekt ven G lapjainak felelnek meg. (7) C E (G) a G k ore (v ag asa) f (C ) G v ag asa (k ore). (8) Ha G osszef ugg o, akkor F E (G) a G fesz t of aja f (F ) a G egy fesz t of aj anak komplementere. Bizony t as. (1): Elk esz t unk egy G = (V , E ) gr afot az al abbiak szerint. A s kbarajzolt G gr af
minden l lapj an felvesz unk egy vl pontot, legyen V := {vl : l G lapja}, es legyen V := V V . A G gr af minden ele egy V -beli es egy V -beli pont k oz ott fut. Az eleket u gy kapjuk, hogy minden V -beli v cs ucsb ol annyi E - elt ind tunk, ah any E -beli indul v -b ol, m egpedig u gy, hogy v k or ul felv altva k ovetkezzenek az E -beli ill. E -beli elek. Ha egy v -b ol indul o E -beli e el az l lapon indul, akkor ezen el m asik v egpontja vl lesz. Feltehet o, hogy minden vvl elt az adott l lapon bel ul rajzoltunk, gy megkapjuk a G := G E gr af egy s kbarajzol as at. Vizsg aljuk meg G fenti s kbarajzol as anak tartom anyait! Mivel minden E -beli elnek van V -beli v egpontja, es a V -beli pontok k or ul az E -beli es E -beli elek felv altva k ovetik egym ast, ez ert G minden lapj anak van V -beli cs ucsa es G minden lapj at hat arolja E -beli el. Legyen l a G egy tetsz oleges lapja, amit a G gr af egy uv ele hat arol. Mivel G a G gr afb ol elek beh uz as aval keletkezik, ez ert l a G valamely l lapj anak r esze, es ez ert l -t hat arolnia kell az uvl es vvl eleknek is. Azt kaptuk teh at, hogy G minden lapj at h arom el hat arolja, es ezek k oz ul pontosan egy el lesz E -beli.

122

AG es G gr afok Ha teh at sorra elhagyjuk a G gr af E -beli eleit, akkor a minden elt orl eskor k et h aromsz oglapb ol keletkezik egy u j n egysz oglap, es a v eg en kapott G gr af minden lapj at 4 el hat arolja. Ezek szerint G olyan s kbarajzolt gr af aminek seg ts eg evel u gy kaphat o G egy s kbarajzol asa G bizonyos n egysz oglapjaiba (a lapon bel ul haladva) beh uzunk egy atl ot. Vil agos, hogy azt is megtehetj uk, hogy ugyanezen n egysz oglapokon nem a V -beli cs ucsokat osszek ot o atl ot h uzzuk be, hanem (szint en a lapon bel ul maradva) a V -belieket osszek ot ot. Ez altal u jfent egy s kbarajzolt gr afot kapunk, ami den ci o szerint epp a G du alis gr af lesz. Azt kell m eg igazolni, hogy a G gr af osszef ugg o, azaz b armely vl es vk cs ucsa k oz ott vezet u t. Tekints unk a s kon egy olyan g orbe vonalat, ami ezek k oz ott a cs ucsok k oz ott vezet, de nem megy at G egyetlen cs ucs an sem. Ez a g orbe a G gr afon tartom anyr ol-tartom anyra halad, mindig a G el et atmetszve. Vil agos, hogy minden ilyen tartom anyugr asn al a du alisban a megfelel o tartom anyokhoz tartoz o cs ucsok szomsz edosak, teh at a g orbe deni al egy elsorozatot a du alis gr afon, amib ol m ar k onnyen k esz thet o egy vl -t a vk -val osszek ot ou t is.

(2,3,4,5): A den ci ob ol vil agos, ill. (1)-b ol l atszik. (6) Mivel G minden ele pontosan egy elet metszi G-nek pontosan egyszer, ez ert G b armely
tartom anya tartalmazza G-nek legal abb egy pontj at. Mivel G osszef ugg o, ez ert az Euler-formula szerint n = e + 2 t, ahol n, t, e jel oli G pont-, tartom any- es elsz am at. (1) szerint G is osszef ugg o, ahonnan t = e + 2 n , ahol n , t es e a G pont-, tartom any- es elsz ama. (2) miatt e = e , (3) szerint t = n , gy n = t , azaz G minden lapja pontosan egy V -beli pontot tartalmaz. Innen az l atszik, hogy (G ) = G , teh at (G ) = G. Az all t as m asodik r esze (3)-b ol k ovetkezik.

(7): Ha C a G k ore, akkor C lerajzol asa 2 r eszre osztja a s kot. Ez ert f (C ) eleit elhagyva a k or belsej eben l ev o du alis cs ucsokb ol nem lesznek el erhet ok a k or on kiv uli cs ucsok. Az is k onnyen l athat o, hogy mind a k or belsej eben lev o, mind a C k orlapon k v uli du alis cs ucsok osszef ugg o gr afot fesz tenek G-ban. Ez ert, ha f (C ) val odi r eszhal maz at hagyjuk el, akkor G osszef ugg o marad, teh at a C eleinek megfelel o elek G egy v ag as at adj ak. Ha Q a G v ag asa, akkor Q a G egy K komponens et v agja sz et egy K1 es egy K2 komponensre. Ha Q tartalmaz egy uv elv ag o elt, akkor Q minimalit asa miatt Q = {uv }, es f (Q) (5) miatt hurok el, ami k or. Egy ebk ent Q minden ele k et k ul onb oz o tartom anyt hat arol, gy K1 -t legal abb 2 tartom any hat arolja. A K1 komponens k or ulj ar asa a hat arol otarom anyok egy ciklikus sorrendj et adja, es bel athat o, hogy ebben minden hat arol o tartom any pontosan egyszer szerepel. Ez ert az f (Q) du alis elhalmaz a G egy k ore. Az

123

ekvivalenci ak m asik ir anya a fentiekhez hasonl oan bizony that o. (8) F a G max k ormentes r eszgr afja f (F ) a G max (elv ag o elhalmaz)-mentes r eszgr afja F := G f (F ) a G min osszef ugg o r eszgr afja, F fesz t ofa (hisz G (1) miatt osszef ugg o). A fentiekben azt l attuk, hogy a s kbarajzolhat o gr afokhoz el tudunk k esz teni egy du alis gr afot, ami nemcsak a s kbarajzol asa r ev en k ot odik az eredeti gr afhoz, hanem a v ag as-k or dualit as alapj an is. Ez a meggyel es teremt lehet os eget a fogalom a ltal anos t as ara. 3.136. Den ci o A G gr af a H gr af absztrakt du alisa, ha l etezik egy : E (G) E (H ) bijekci ou gy, hogy az al abbi k et ekvivalencia teljes ulj on: 1. C a G k ore (C ) a H v ag asa es 2. Q a G v ag asa (Q) a H k ore.
3.137. Megjegyz es A fenti den ci oban elegend o lenne csup an az els o ekvivalencia teljes ul es et megk v anni, mert abb ol a m asodik m ar k ovetkezik, de ezt nem bizony tjuk.
1 3 2 6 8 7 4 5 1 2 3 6 4 8 5 7

3.138. P elda Az abr an l athat o k et gr af egym as absztrakt du alisa, a sz amoz as adja az elek k ozti bijekci ot. Vil agos, hogy minden s kbarajzolhat o G gr afnak l etezik absztrakt du alisa (ak ar t obb, nemizomorf is), hiszen tetsz oleges s kbarajzol ashoz tartoz o G du alisgr af megfelel. Nem vil agos azonban, hogy vajon l etezik-e nem s kbarajzolhat o gr afoknak du alisa. 3.139. T etel (Whitney t etel) A G gr afnak pontosan akkor l etezik absztrakt du alisa, ha G s kbarajzolhat o.
Bizony t as. (V azlat) Vil agos, hogy ha G() a G gr af absztrakt du alisa, es H a G r eszgr afja, akkor az eszgr afj at alkotj ak, ami a H gr af absztrakt du alisa. E (H )-nak megfelel o elek G() -nak egy olyan H () r A Kuratowski t etel szerint Whitney fenti t etel et bebizony thatjuk u gy, hogy igazoljuk, hogy sem a K5 tel, sem pedig a K3,3 -mal topologikusan izomorf gr afoknak nincs absztrakt du alisa. Vil agos, hogy a sz obanforg o gr afok u gy keletkeznek, hogy K5 vagy K3,3 eleit soros elekkel helyettes tj uk. Ezen soros eleknek az absztrakt du alisban p arhuzamos eleknek kell megfelelni uk. Ha most e p arhuzamos elekb ol csak 1 1 p eld anyt tartunk meg, akkor a K5 vagy a K3,3 absztrakt du alis at kapn ank. A Whitney t etelt teh at visszavezett uk arra, hogy k et konkr et gr afr ol (a K5 -r ol ill. a K3,3 -r ol) kell igazolni, hogy nincs absztrakt du alisuk. N ezz uk a K5 -t! Ennek van 5 db olyan v ag asa, amelyek mindegyike 1 1 pontot v ag le, es ezek 4 4 () elt tartalmaznak. Ha indirekt l etezik egy K5 absztrakt du alis, akkor ennek pontosan 5 db 4-hossz u

124

k ore van (mondjuk C 1 , C 2 , . . . , C 5 ) u gy, hogy azok p aronk et 1 1 k oz os ellel rendelkeznek, amit elhagyva egy 6-hossz u k ort kapunk. Legyen a C 1 es C 2 k oz os el ehez csatlakoz o C 2 - el e = uv ! (Ld. az abr at.) Ha v a C 1 k or on van, akkor u biztosan nem pontja C 1 -nek, hiszen C 1 C 2 -b ol elhagyva a k oz os elt egy 6-hossz u k ort kapunk. Tudjuk, hogy uv a C 2 -nek es egy m asik k ornek a k oz os ele. A fentiek szerint az u v egpont csakis a C 3 k or v -b ol indul o el enek m asik v egpontja lehet. A fenti gondolatmenet a C 1 b armely () szomsz edos k or evel elmondhat o. Ebb ol az ad odik, hogy a K5 gr af sz uks egk eppen a kocka elh al oja, de ennek 6 db 4-hossz u k ore van, ami ellentmond as.
u e 2 v C C3 C1 C5 C4

Tegy uk fel ezut an indirekt, hogy a K3,3 gr afnak l etezik egy K3,3 absztrakt du alisa. A K3,3 -nak 6 db 3 el u v ag asa van (amelyek egy-egy cs ucs lev ag as aval keletkeznek). E 6 v ag as k et 3-as csoportra oszthat o u gy, hogy az egy csoporton bel uli v ag asok p aronk ent eldiszjunktak. A du alis megfelel oj uk 6 db 3-hossz u k or lesz, mondjuk C 1 , C 2 , C 3 es C a , C b , C c u gy, hogy sem a sz amozott, sem a bet uz ott k or oknek nincs k oz os ele, de b armely sz amozottnak pontosan egy k oz os ele van b armely bet uz ottel. N ezz uk a C a k ort es a hozz a elen csatlakoz o C 1 , C 2 , C 3 k or oket. Az abr an l athat o cs ucsok k oz ul semelyik kett o sem eshet egybe a fent elmondottak miatt. Ekkor azonban nem l etezhet olyan C b k or, aminek a h arom sz amozott i C mindegyik evel k oz os ele van. A kapott ellentmond as igazolja a Whitney t etelt.
C3 Ca C1 C2

()

Kor abban m ar l attunk p eld at arra, hogy egy osszef ugg o, s kbarajzolhat o G gr afnak alisai. A fenti, 8 pontb ol all o t etel persze azokra is igaz, lehetnek nemizomorf G1 , G2 du elei k oz ott es G k o reinek is megfelelnek. Teh at G ill. G gy G v ag asai bijekt ven G 2 1 2 1 k ortart o bijekci o van. Ez motiv alja a k ovetkez o fogalmat. 3.140. Den ci o G es H gr afok gyeng en izomorfak (2-izomorfak), ha l etezik egy : E (G) E (H ) bijekci ou gy, hogy C pontosan akkor k ore a G gr afnak, ha (C ) = {(c) : c C } a H k ore. 3.141. P elda A k et gr af az abr an gyeng en izomorf, az elek k ozti bijekci ot a sz amoz as adja.
1 3 2 6 8 7 4 5 2 5 4 37 1 6 8

3.142. T etel (Whitney t etele) Ha G s kbarajzolhat o, tov abb a G es H gyeng en izomorf, akkor (1) H is s kbarajzolhat o, (2) G es H is gyeng en izomorf, v eg ul (3) G es (G ) gyeng en izomorf. 125

Bizony t as. (V azlat) (1): Legyen G a G gr af egy du alisa. Vil agos, hogy G egy uttal a H absztrakt du alisa is, ez ert az els onek kimondott Whitney t etel miatt H s kbarajzolhat o. (2): Minthogy G es H egyar ant absztralt du alisai H -nak (hisz a du alis is absztrakt du alis), ez ert egym assal gyeng en izomorfak a 8 pontb ol a ll o t etel (7) all t asa szerint. (3): Az id ezett t etel (1) all t asa miatt (G ) osszef ugg o, a (6) all t as szerint teh at G du alisa (G ) -nak es persze G-nek is. De ekkor G es (G ) egym assal gyeng en izomorfak.

Hogyan kaphatunk gyeng en izomorf gr afokat? Ha G k et k ul onb oz o komponens enek egy-egy pontj at azonos tjuk, akkor a k or ok halmaza nem v altozik. Az inverzoper aci o (amikor egy elv ag o pont ment en k et r eszre daraboljuk a G gr afot vagy egy izol alt pontot adunk hozz a G-hez) szint en G-vel gyeng en izomorf gr afot eredm enyez. Ha G a pontdiszjunkt G1 es G2 gr afokb ol keletkezik u gy, hogy G1 u1 pontj at azonos tjuk G2 u2 pontj aval es G1 v1 pontj at azonos tjuk G2 v2 pontj aval, akkor G es G is gyeng en izomorf, ahol G u gy kapjuk, hogy G1 u1 pontj at azonos tjuk G2 v2 pontj aval es G1 v1 pontj at azonos tjuk G2 u2 pontj aval.

G1

G1 G G2

G2

3.143. T etel (Whitney) Ha G es H gyeng en izomorf, akkor H el o all that o G-b ol a fenti 3 oper aci o ism etelt alkalmaz as aval.

Megjegyz es: Gr afok es elektromos h al ozatok Ahogyan ezt a Kruskal algoritmus alkalmaz asak ent m ar l attuk, egy olyan elektromos h al ozatot, amelyik kiz ar olag k etp olus u elemeket (azaz ellen all asokat, a ram-, ill. fesz ults egforr asokat, kapacit v elemeket (kondenz atorokat) valamint indukt v elemeket (tekercseket)) tartalmaz, tekinthet unk egy, a kapcsol asi rajzzal megadott G gr afnak is: G cs ucsai a csatlakoz asi pontok lesznek, minden elnek pedig egy-egy k etp olus u aramk ori elem fog megfelelni. Egy ilyen elektromos h al ozat megold asa nem m as, mint G minden egyes el en az a ramer oss egnek es a fesz ults egk ul onbs egnek (mint f uggv enynek) a meghat aroz asa. A megold ast a Kirchho-f ele csom oponti- es hurokt orv enyek es az Ohm t orv enyek (ill. az indukt v elemekre es a kapacit v elemekre fel rt differenci alegyenletek) fel r as ab ol ad od o egyenletrendszerb ol kaphatjuk meg ( es persze innen der ul ki az is, ha esetleg nincs megold asa az adott h al ozatnak). A csom oponti t orv eny l enyeg eben azt mondja ki, hogy G tetsz oleges v ag asa eset en a v ag as elein foly o aramok el ojeles osszege 0, m g a hurokt orv eny szerint G tetsz oleges k ore ment en a potenci alk ul onbs egek osszege 0. 126

Ha a G gr af v eletlen ul osszef ugg o es s kbarajzolhat o, es G a G egy du alisa, akkor mint azt l attuk G es G elei k oz ott term esztes bijekci o van, es e szerint G v ag asai es k orei G k oreinek es v ag asainak felelnek meg, tov abb a G . Ez ert a G-beli Kirchho t orv enyeket u gy is tekinthetj uk, mint ame lyeket a G gr af eleire rtunk fel azzal, hogy a fesz ults egk ul onbs egek ill. az a ramer oss egek szerep et felcser elt uk. A zikai t orv enyek egy erdekes k ovet kezm enye, hogy G eleihez lehets eges u gy a ramk ori elemeket rendelni, hogy azok az aramer oss eg es a fesz ults egk ul onbs eg szempontj ab ol pontosan u gy viselkedjenek, mint ahogyan a G-beli megfelel oj uk a fesz ults egk ul onbs eg ill. az a ramer oss eg szempontj ab ol m uk odik. Ez pl azt jelenti, hogy egy R nagys ag u 1 nagys ag u ellen all as, egy x nagys ag u fesz ults egforr asnak ellen all asnak egy R egy x nagys ag u aramforr as, valamint egy y nagys ag u induktivit asnak egy y nagys ag u kapacit as felel meg. Ha most az gy konstru alt du alis G h al ozatot szeretn enk megoldani, akkor pontosan ugyanazt az egyenletrendszert kell megoldanunk, mint amelyet a G-hez tartoz o h al ozathoz, azzal a k ul onbs eggel, hogy ami G-ben a ramer oss eg volt, az G -ban fesz ults egk ul onbs eg, ill. ami Gben fesz ults egk ul onbs eg volt, az G -ban aramer oss eg lesz. A G megold as at teh at u gy kaphatjuk meg G megold as ab ol, hogy az a ramer oss eg es fesz ults egk ul onbs eg szerep et felcser elj uk. Ezt a jelens eget h vj ak a villamos h al ozatok elm elet eben dualit asi elvnek. A 3.139. Whitney t etelb ol az k ovetkezik, hogy du alis h al ozatot pontosan akkor tudunk k esz teni egy adott h al ozathoz, ha az eredeti h al ozatnak meg felel o gr af s kbarajzolhat o. L attuk azonban azt is, hogy a G du alis gr af nem egy s kbarajzohat o G-hez, hanem G egy konkr et s kbarajzolh as ahoz tartozik: k ul onb oz o s kbarajzol asokhoz tartozhatnak nemizomorf du alisok. Ezek a dua lisok teh at olyan h alozatokra adnak p eld at, amelyekben b ar ugyanazok az a ramk ori elemek tal alhat ok, de topol ogi ajuk k ul onb ozik, es m egis, a megol d asuk azonos: az egyik du alis minden egyes e el en ugyanannyi lesz az a ramer oss eg es a fesz ults egk ul onbs eg, mint a m asik du alisban az e-nek megfelel o elen. S ot. Ahhoz, hogy k et azonos aramk ori elemeket tartalmaz o h al ozatnak ugyanaz legyen a megold asa, nem kell m as, mint hogy l etezz ek a k et h al ozat a ramk ori elemei k oz ott k ortart o es v ag astart o bijekci o, azaz, hogy a k et h al ozat egym assal gyeng en izomorf legyen. Itt l atszik a 3.143. Whitney t etel egy fontos alkalmaz asi lehet os ege: a h al ozat G gr afj anak s kbarajzolhat os ag at ol f uggetlen ul ha G -t a Whitney oper aci okkal kapjuk G-b ol, akkor a G -h oz tartoz o h al ozat megold asa megegyezik a G-hez tartoz o h al ozat megold as aval.

127

3.7. Gr afok sz nez esei

3.144. Den ci o A G gr af k sz nnel sz nezhet o, ha G minden cs ucsa kisz nezhet o k adott sz n valamelyik ere u gy, hogy G b armely el enek k et v egpontja k ul onb oz o sz n u legyen. A G gr af kromatikus sz ama (G) = k , ha G kisz nezhet o k sz nnel, de k 1 sz nnel m eg nem. Amikor egy gr af kisz nez es er ol besz el unk (hacsak nem jelezz uk az ellenkez oj et), mindig a cs ucsoknak a fenti szab aly szerinti sz nez es ere gondolunk. Egy konkr et sz nez es eset en az azonos sz n ure festett cs ucsok halmaz at (amely halmaz teh at nem fesz thet elt) sz noszt alynak nevezz uk. Jegyezz uk meg, hogy a sz noszt aly mindig a sz nez est ol f ugg, es a ltal aban nem egy ertelm u, hogy egy G gr afot hogyan is kell (G) sz nnel kisz nezni. 3.145. Megjegyz esek 1. Ha G k -sz nezhet o, akkor G-ben nincs hurok el, hisz egy hurok el v egpontj at nem lehet a fenti szab aly szerint megsz nezni. 2. A G gr af k -sz nez ese tekinthet o olyan c : V (G) {1, 2, . . . , k } lek epez es, amelyre c(u) = c(v ) uv E (G) teljes ul. (Ez voltak epp a form alis den ci o.) 3. A G gr af egy (adott sz nez eshez tartoz o) sz noszt aly anak cs ucsai k oz ott nem fut el. A lehets eges sz noszt alyokr ol sz ol a k ovetkez o den ci o. 3.146. Den ci o A G gr af cs ucsainak U r eszhalmaza f uggetlen, ha G-nek nincs olyan ele, melynek mindk et v egpontja U -beli. A G gr af f uggetlen cs ucsainak maxim alis sz ama (G) = l, ha l etezik G-nek l pont u f uggetlen ponthalmaza, de l +1 p aronk ent o sszek o tetlen cs ucs m ar nincs G-ben. A kromatikus sz amot ezek szerint u gy is deni alhatjuk, hogy (G) a legkisebb olyan k eg esz, melyre G cs ucshalmaza lefedhet o k f uggetlen ponthalmazzal.
Mik azok a gr afok amelyeket egy sz nnel kisz nezhet unk, azaz mit jelent, hogy (G) = 1? Vil agos, hogy amint G-nek van ele, a k et v egpontj ara k et k ul onb oz o sz nt kell haszn alni, illetve, ha G egy u .n. u af, aminek minden cs ucsa izol alt, akkor egy sz n elegend o. Teh at az 1-sz nezhet o gr afok eppen az resgr u afok (azaz a teljes gr afok komplementerei). Enn el izgalmasabb oszt alyt alkotnak azok a gr afok, resgr amelyekhez k et sz n elegend o. A 2-sz nezhet o gr afok (vagyis azok, amelyek kromatikus sz ama legfeljebb 2) olyanok, hogy el csak a k et sz noszt aly k oz ott futhat, azaz a gr af bizonyosan p aros. (Egy uttal magyar azatot kaptunk a p aros gr af k et cs ucshalmaz anak elnevez es ere is.) Az is vil agos, hogy ha G p aros, akkor a sz noszt alyait k ul onb oz o sz n ure sz nezve (G) 2 ad odik. A fentiekkel szemben a 3-sz nezhet o gr afok m ar nem rhat ok le ilyen egyszer uen, s ot, a bonyolults agelm elet r eszben azt is l atni fogjuk, hogy nem v arhat o olyan algoritmus, ami egy inputgr afr ol hat ekonyan eld onti, kisz nezhet ok-e a cs ucsai mind ossze 3 sz nnel.

3.147. Den ci o A G gr af klikkje a G teljes r eszgr afja. A G gr af (G)-vel jel olt klikksz ama G legnagyobb klikkj enek pontsz ama, azaz a legnagyobb olyan k sz am, melyre l etezik G-ben k p aronk ent osszek ot ott cs ucs, de k + 1 m ar nem l etezik. t 3.148. All as Minden ir any tatlan, v eges G gr afra (G) (G) (G) + 1 valamint (G)(G) n teljes ul, ahol n a G cs ucsainak sz am at jelenti. 128

Bizony t as. G pontjainak kisz nez es evel a maxim alis klikk pontjait is kisz nezz uk, m egpedig k ul onb oz o sz nekkel. Ebb ol vil agos az els o egyenl otlens eg. M asr eszt az u n. moh o sz nez es mutatja, hogy b armely G gr af ((G) + 1)-sz nezhet o. Sz nezz uk ki G pontjait v1 , v2 , . . . vn sorrendben u gy, hogy az i-dik l ep esben vi -t olyan sz nre sz nezz uk, ami nem szerepel vi kisz nezett szomsz edain. Mivel vi -nek legfeljebb (G) kisz nezett szomsz edja lehet, es mindegyik szomsz ed legfeljebb egy-egy sz nt z ar ki, vi sz nez ese elv egezhet o a rendelkez esre a ll o sz nek valamelyik evel. vn kisz nez ese ut an G egy ((G) + 1)-sz nez es et kapjuk, ami a m asodik egyenl otlens eget igazolja. A t etel m asodik r esze az ert igaz, mert ha G-t kisz nezz uk (G) sz nnel akkor minden egyes sz noszt aly legfeljebb (G) m eret u, hisz f uggetlen pontokb ol all. Ezek szerint G cs ucsait (G) darab, legfeljebb (G) m eret u halmaz uni oj ara bontottuk, ahonnan n (G) (G). 3.149. Megjegyz es A fenti all t asban egyik egyenl otlens eget sem lehet a ltal aban megjav tani: az els o als o becsl es pl. az u n. perfekt gr afokra eles, es a m asodik als o becsl esre is k onny u azt egyenl os eggel teljes t o gr afot konstru alni. A fels o becsl es teljes gr afokra es ptn k or okre is pontos: (Kn ) = n = (Kn ) + 1 ill. (C2n+1 ) = 3 = (C2n+1 ) + 1. A fels o becsl es azonban l enyeg eben csak az ut obbi gr afokra eles. 3.150. T etel (Brooks t etele) Legyen G v eges, egyszer u, osszef ugg o gr af. Ha G nem teljes gr af es nem p aratlan k or, akkor (G) (G). Egy, a Brooks t etel valamivel gyeng ebb a ll t ast igazolunk, amit n eha gyenge Brooks t etelnek h vnak. 3.151. T etel Ha a G v eges gr af osszef ugg o es G nem regul aris, akkor (G) (G). Bizony t as. A t etel azzal ekvivalens, hogy G kisz nezhet o (G) sz nnel. Ezt a moh o sz nez essel fogjuk megmutatni. L attuk, hogy a moh o sz nez eskor legfeljebb eggyel t obb sz nt haszn alunk fel, mint ah any kor abban kisz nezett szomsz edja lehet G egy cs ucs anak. A (G) sz nnel val o sz nez es lehet os ege k ovetkezik teh at abb ol, ha G cs ucsainak siker ul olyan v1 , v2 , . . . , vn sorrendj et megadnunk, amire az teljes ul, hogy minden vi -nek legfeljebb (G) 1 kisebb index u szomsz edja van. A v1 , v2 , . . . , vn sorrend viszont automatikusan ilyen lesz, ha az teljes ul r a, hogy vn kiv etel evel minden vi -nek van i-n el nagyobb index u szomsz edja, tov abb a, hogy vn foksz ama (G)-n el kisebb. Mivel G nem regul aris, l etezik (G)-n el kisebb foksz am u cs ucsa, legyen ez vn . Tekints uk G egy F fesz t of aj at (ami G osszef ugg o tulajdons aga miatt l etezik), legyen ennek v1 egy vn -t ol k ul onb oz o levele. Ilyen van, hisz minden (legal abb k etpont u) f anak van legal abb k et levele. Legyen v2 az F v1 fa egy vn -t ol k ul onb oz o levele, es gy tov abb, azaz vi az F {v1 , v2 , . . . , vi1 } fa egy vn -t ol k ul onb oz o levele. Ez a Pr ufer k odol ashoz hasonl o lev elt orl esi elj ar as a G gr af cs ucsainak olyan v1 , v2 , . . . , vn sorrendj et hat arozza meg, amire vn nem maxim alis foksz am u, es minden m as vi -nek van a sorrendben o t k ovet o szomsz edja is. Nek unk pedig pontosan erre volt sz uks eg unk a t etel bizony t as ahoz. 129

Az al abbi t etel pedig azt mutatja, hogy az (G) (G) als o becsl es sokszor bizony fabatk at sem er. 3.152. T etel (Mycielski) Tetsz oleges k 2 pozit v eg eszhez l etezik olyan G gr af, melyre (G) = k es (G) = 2. Bizony t as. Megadunk egy Gk gr afot a k v ant tulajdons aggal. A konstrukci o egy ebk ent Mycielski nev ehez f uz odik. A k param eter szerinti indukci oval bizony tunk. A G2 = K2 megfelel o gr af, teh at k = 2-re az indukci os all t as igaz. Tegy uk fel, hogy valamely k -ra a Gk gr afot m ar siker ult elk esz teni. Legyen V (Gk ) = {v1 , v2 , . . . , vn }, es V (Gk+1 ) = {v1 , v2 , . . . , vn } {u1 , u2 , . . . , un } {w}, ahol az ui es w az eddigiekt ol es egym ast ol k ul onb oz o, u j cs ucsok. Legyen E (Gk+1 ) := {wui : 1 i n} {vi uj , vj ui : vi vj E (Gk )} E (Gk ), azaz k oss uk ossze w-t minden ui -vel, tov abb a minden Gk -beli el ( onmag an k v ul) k et el ert felel os Gk+1 -ben.
w

u1 u2

ui

uj

un

Gk+1

v1 v2

vi

vj

vn

Gk

Mivel az ui pontok f uggetlenek, tov abb a w-b ol nem fut el vi -be, ez ert Gk+1 -ben minden h aromsz og legal abb k et Gk -beli pontot (mondjuk vi -t es vj -t) tartalmaz. A h aromsz og harmadik pontja nem lehet w, hisz az nem szomsz edos egyik vi -vel, es nem lehet Gk -nak sem pontja, hisz Gk az indukci os feltev es szerint nem tartalmaz h aromsz oget. Ha teh at a h aromsz og a harmadik pontja mondjuk ul , akkor Gk+1 den ci oja vi , vj , vl a Gk -ban h aromsz oget alkotnak, ami ism et csak ellentmond az indukci os feltev esnek. Azaz (Gk+1 ) = 2. Azt kell m ar csak bebizony tani, hogy Gk+1 (k + 1)-kromatikus. k szerinti indukci ot haszn alunk: k = 2-re (K2 ) = 2 miatt az a ll t as igaz. Vil agos, hogy a Gk+1 gr af k + 1 sz nnel sz nezhet o, azaz, hogy (Gk+1 ) k + 1, hisz a vi -ket a Gk egy k -sz nez ese szerint sz nezve, minden ui -nek a vi -vel azonos sz nt adva es w-re egy (k + 1)-dik sz nt haszn alva Gk+1 egy (k + 1)-sz nez es et kapjuk. Azt kell megmutatnunk, hogy Gk+1 nem sz nezhet o ki k sz nnel. Indirekt bizony tunk: tegy uk fel, hogy Gk+1 m egis kisz nezhet o k sz nnel. Tekints unk egy ilyen sz nez est, es sz nezz uk a t a w-vel azonos sz nt kap o vi pontokat a megfelel o ui cs ucs sz n ere. Eza ltal a {v1 , v2 , . . . , vn } pontok mindegyike w- et ol k ul onb oz o sz nt kap. Teh at Gk pontjai (k 1)-f ele sz nt kaptak. Az indukci os feltev es szerint (Gk ) = k > k 1, ez ert Gk nem sz nezhet o j ol k 1 sz nnel, vagyis az im enti sz nez esben lesz k et azonos sz nt kap o, szomsz edos cs ucs, mondjuk vi es vj . Ezek az eredeti sz nez esben term eszetesen k ul onb oz o sz nt kaptak, teh at az egyik uk (mondjuk vi ) a w-vel azonos sz nt kapott, es ez ert 130

a tsz nezt uk ui sz n ere. Azonban vj es ui is szomsz edosak Gk+1 -ben, teh at eredeti sz n uk k ul onb oz o volt. Ez ert az a tsz nez es ut an sem fordulhat el o, hogy vi es vj azonos sz nt kapott. Ez az ellentmond as igazolja az indukci os a ll t ast, azaz (Gk+1 ) = k + 1.

3.7.1. Gr afok elsz nez ese

3.153. Den ci o A G gr af elgr afja az az L(G) gr af, aminek a cs ucsai G eleinek felelnek meg, es L(G) k et cs ucsa pontosan akkor van ellel osszek otve, ha G megfelel o elenek van k oz os v egpontja.

3.154. Den ci o A G gr af k - elsz nezhet o, ha G elei k sz nnel sz nezhet ok u gy, hogy szomsz edos elek k ul onb oz o sz nt kapnak. A G gr af elkromatikus sz ama (G) = e (G) = k , ha G k - elsz nezhet o, de G nem (k 1)- elsz nezhet o.
3.155. Megjegyz es G pontosan akkor k - elsz nezhet o, ha L(G) k -sz nezhet o. Tetsz oleges G gr af eset en (G) = (L(G)). t 3.156. All as Tetsz oleges G gr afra (L(G)) (G), tov abb a, ha (G) 3, akkor (L(G)) = (G).
c a b e c a b e f L(G) d f G d

Bizony t as. Az egy cs ucsb ol indul o eleknek megfelel o pontok klikket alkotnak L(G)-ben. M asfel ol L(G) minden klikkje vagy G egy cs ucsb ol indul o n eh any el enek, vagy G egy h aromsz og enek felel meg.

t 3.157. All as Tetsz oleges G gr afra (G) (G) all. Bizony t as. Az egy cs ucsb ol indul o elek egym ast ol k ul onb oz o sz nt kapnak, es ez specia lisan a maxim alis foksz am u cs ucsb ol indul o elekre is igaz. Ugyanez form alisan: (G) =
(L(G)) (L(G)) (G). 3.158. T etel (K onig t etel) Ha G = (A, B ; E ) p aros gr af, akkor (G) = (G). Bizony t as. Az el oz o all t as miatt elegend o azt igazolni, hogy (G) (G), azaz csup an egy (G) elsz nez est kell mutatni. L etezik olyan H p aros gr af, melynek G r eszgr afja, es H minden cs ucs anak foksz ama (G). (Ilyen H -t p eld aul u gy kaphatunk, hogy G mell e felvessz uk m eg G-nek egy G = (A , B ; E ) m asolat at, H sz noszt alyai A B es B A lesznek, es minden v cs ucs es annak asolata k oz e beh uzunk tov abbi (G) d(v ) p arhuzamos elt.) Ha siker ul a (G)-regul aris H gr af v m eleit (G) sz nnel kisz nezni, akkor egy uttal a G r eszgr af eleinek is megkapjuk egy ugyanennyi sz nnel val o sz nez es et. A H gr af elsz nez es ehez pedig elegend o azt megmutatni, hogy tetsz oleges regul aris p aros gr afban van teljes p aros t as. Ugyanis akkor H egy teljes p aros t as at kisz nezve az els o sz nnel, a sz nezetlen elek

131

egy ((G) 1)-regul aris p aros gr afot alkotnak, abban is tal alunk teljes p aros t ast, ez a m asodik sz nt kapja, s t. Mi ert l etezik teh at egy r-regul aris p aros gr afnak teljes p aros t asa? A Hall felt etel teljes ul es et kell csup an ellen orizni. Ha az egyik sz noszt alyb ol kiv alasztunk egy k pont u X halmazt, akkor az X -beli cs ucsokb ol osszesen kr el indul ki. Mindezen elekb ol a m asik sz noszt aly b armely cs ucsa legfeljebb r-t fogadhat be, teh at a kr darab el meg erkez es ehez legal abb k pontra van sz uks eg: |N (X )| |X |. A Hall felt etel az r-regul aris gr af b armelyik sz noszt aly ara teljes ul, teh at csakugyan l etezik teljes p aros t as, es pontosan ezt kellett bizony tanunk.

M g a becsl es a ltal aban nem t ul j o (mutatj ak ezt a Mycielski gr afok), addig a fenti becsl es k ozel j ar az igazs aghoz. 3.159. T etel (Vizing t etele) Ha G v eges, egyszer u gr af, akkor (G) (G) + 1 .
3.160. T etel (Shannon t etele) Ha G v eges, gr af, akkor (G)
3 2

(G).

3.161. Megjegyz es Ha egy K3 minden el et k p arhuzamos ellel helyettes tj uk, akkor az gy kapot G 3 (G). gr afra (G) = 2

3.7.2. S kgr afok sz nez ese

L attuk, hogy a 2-sz nezhet o gr afok pontosan a p aros gr afok. A 3-sz nezhet o gr afok m ar sokkal bonyolultabb strukt ur at alkotnak: mint l atni fogjuk, annak a felismer ese, hogy egy adott G gr af 3-sz nezhet o-e (azaz G cs ucsai el oa llnak-e 3 f uggetlen ponthalmaz uni ojak ent), bizony that oan neh ez. Erdekes viszont, hogy a 4-sz nezhet o gr afok oszt alya tartalmazza a s kbarajzolhat o gr afokat. 3.162. T etel (4-sz n t etel) Minden egyszer u, s kbarajzolhat o gr af 4-sz nezhet o.

To enelem: A 4-sz n t etel rt S kbarajzolt gr afok sz nez ese legterm eszetesebben a t erk epsz nez es kapcs an mer ul fel: egy politikai t erk epen szeretn enk az orsz agokat u gy kisz nezni, hogy szomsz edos orsz agok sz ne k ul onb ozz ek. M as sz oval, egy s kbarajzolt gr af tartom anyait kell sz nezn unk, ami ekvivalens az adott gr af du alis anak sz nez es evel. (Egy ebk ent a politikai t erk epek nem sz uks egk eppen 4-sz nezhet ok, hisz pl. Kalinyingr adot is az Oroszorsz aghoz haszn alt sz nnel kell festeni. Ha ezt j ol meg ertett uk, akkor nem meglep o az az all t as sem, hogy tetsz oleges k -hoz l etezik olyan politikai t erk ep, ami nem sz nezhet o ki k sz nnel. Szorgalmi h azi feladat: keress unk tov abbi p eld akat nem o ugg o sszef orsz agokra, tengerrel val o elv alasztotts ag nem sz am t.) A 4-sz n t etelt el osz or Francis Guthrie sejtette meg 1852-ben: meggyelte, hogy Anglia megy ei u gy 4-sz nezhet ok, hogy szomsz edos megy ek k ul onb oz o sz nt kapnak. T obbsz or os att etellel ertes ult err ol Cayley, aki nem tal alt bizony t ast, ez ert 1878-ban publik alta a sejt est. 1879-ben Kempe k oz olt egy bizony t ast, melyet Tait bizony t asa k ovetett 1880-ban. 1890-ben Heawood hib at tal alt Kempe bizony t as aban, 1891-ben pedig Petersen a Taitf el eben. A hib ak egyik et sem siker ult az ota sem kijav tani. Sokak hossz u, eredm enytelen

132

pr ob alkoz asai ut an Appel es Haken 1976-ban jelentett ek be, hogy igazolt ak a t etelt. M odszer ukkel az all t as egy hihetetlen ul bonyolult, szerte agaz o esetvizsg alatra vezetett, amit sz am t og eppel v egeztek el. Mivel a bizony t as helyess eg enek ellen orz ese elk epzelhetetlen sz am t og ep n elk ul, felmer ult az a metamatematikai probl ema, hogy mi tekinthet o teljes ert ek u bizony t asnak: mennyire lehet unk biztosak abban, hogy a sz am t og ep programja val oban azt v egzi el, amit arr ol felt etelez unk. A t ort enet k ovetkez o allom as ahoz 1996-ban erkezett, amikoris Robertson, Sanders, Seymour es Thomas tal alt egy, az Appel-Hakenf el en el j oval egyszer ubb bizony t ast, mely arra vezet, hogy 633 kis gr af u .n. reduk alhat os ag at kell ellen orizni. Term eszetesen Robertson ek is sz am t og eppel v egeztett ek ezt el, ez ert tov abbra sem lehet unk abszol ut bizonyosak afel ol, hogy a bizony t as korrekt. Sajnos ezen ma sem tud senki seg teni. T ort ent az ert m eg valami, ami eml t est erdemel. Ha nincs ember, aki ellen orizhetn e a bizony t ast, mi ert ne tehetn e meg azt a g ep? L eteznek ugyanis mechanikus bizony t asellen orz o programok, ezek egyike az u .n. coq. 2004-ben Georges Gonthier at rta Robertson es t arsai bizony t as at a bizony t asellen orz o altal ertelmezhet o form alis nyelvre, es ellen oriztette azt. A munka egy altal an nem volt trivi alis, es b ar a teszt sikeres volt ( ugyhogy mostanra azt an tov abb cs okkentek a k etelyek, ha voltak m eg egy altal an), de nem ez a l enyeg. Az eredm eny jelent os ege abban rejlik, hogy a bizony t asok egyre komplexebb e v al as aval a levezet esek ellen orz es et nem tudjuk mindig mi magunk elv egezni. Elj ohet egyesek szerint k ozel van m ar az id o, amikor egy-egy bizony t as ellen orz ese jelent osen nehezebb lesz, mint mag anak a bizony t asnak a megtal al asa. De u gy t unik, van rem eny, es nem fog emiatt meg allni a tudom any: lehet os eg lesz az ellen orz es g epes t es ere, hisz a ma ismert bizony t asok egyik legkomplexebbike eset eben ez sikerrel megt ort ent. De t erj unk vissza a pr of eci akt ol az eredeti 4-sz n t etelre adott hib as bizony t ashoz. Kempe 11 evig megt evesztette a vil agot, ami sz ep teljes tm eny, m eg ha nem is sz and ekos. A hiba megtal al asa ut an azonban a bizony t as menthetetlennek t unt. Az ott haszn alt m odszer azonban annyib ol nem haszontalan, hogy alkalmas egy gyeng ebb, am nemtrivi alis eredm eny igazol as asra.

3.163. T etel (5-sz n t etel) Minden egyszer u, s kbarajzolhat o G gr af 5-sz nezhet o, azaz (G) 5. Bizony t as. Legfeljebb 3 pont u gr afokra a t etel trivi alisan igaz. Nagyobb gr afokra pontsz am szerinti indukci oval bizony tunk: tegy uk fel, hogy a legfeljebb (n 1) pont u gr afokra a t etel igaz. Legyen G egy n pont u (n > 3), egyszer u, s kbarajzolhat o gr af. Tudjuk, hogy G elsz ama legfeljebb 3n 6, azaz G pontjainak foksz am osszege legfeljebb 6n 12. Van teh at G-nek egy legfeljebb 5- odfok u v cs ucsa. Mivel G v is egyszer u es s kbarajzolhat o, ez ert az indukci os feltev es miatt 5sz nezhet o. Ha teh at v szomsz edai legfeljebb 4 sz nt kapnak e sz nez esben, akkor v megkaphatja az ot odik sz nt. Ez akkor nem m uk odik, ha d(v ) = 5 es mind az ot szomsz ed k ul onb oz o sz n u. (Ha csak a 6-sz nt etelt szeretn enk igazolni, akkor ez sem okozna probl em at, es a bizony t ast itt be is fejezhetn enk.) (Ld. az abr at.) Tekints uk az 1-es es 3-as sz nek altal fesz tett G13 r eszgr afot (G v )-ben. Ha a v cs ucs 1-es ill. 3-as sz n u szomsz edai G13 k ul onb oz o komponenseibe esnek, akkor pl. az 1-es szomsz ed komponens eben felcser elve az 1-es es 3-as sz neket, a G v olyan 5-sz nez es et kapjuk, amiben v -nek nincs 1-es sz n u szomsz edja. Ekkor v 1-es sz nre sz nezhet o. 133

1 5 2

v 4 3

Ellenkez o esetben van v 1-es es 3-as sz n u szomsz edja k oz ott egy olyan u t, ami csak 1-es es 3-as sz n u cs ucsokat haszn al. A s kbrarajzolts ag miatt biztos nincs v 2-es es 4-es sz n u szomsz edja k oz ott olyan u t (G v )-ben, ami csak 2-es es 4-es sz n u cs ucsokat haszn al, vagyis a G13 -hoz hasonl oan deni alt G24 gr afban az eml tett k et szomsz ed k ul onb oz o komponensekben van. A 2-es sz n u szomsz ed komponens eben felcser elve a 2-es es 4-es sz nt G v olyan 5-sz nez es et kapjuk, amiben v szomsz edai k oz ott nem fordul el o a 2-es sz n. A v cs ucs teh at megkaphatja a 2-es sz nt.
3.164. Megjegyz es Erdemes meggondolni, Kempe mit n ezett el, azaz, hogy a fenti bizony t as mi ert is nem m uk odik 4 sz nre.

Mutatunk az 5-sz nt etelre egy m asikm, a fentit ol l enyegesen k ul onb oz o bizony t ast is, amelyben szerepl o otlet m askor is hasznos lehet. A 3.163. T etel u jabb bizony t asa. Az el oz o bizony t as els o bekezd es eben le rtak szerint j arunk el. Van teh at egy legfeljebb 5- odfok u v cs ucsunk. Ha d(v ) 4, akkor G v s kbarajzolhat o l ev en az indukci o szerint 5-sz nezhet o, es ebben a sz nez esben v alaszthat o v -nek olyan sz n a lehets eges 5-b ol, amit nem haszn altunk a legfeljebb 4 szomsz edja egyik ehez sem. V eg ul ha d(v ) = 5, akkor v -nek van k et egym assal nem szomsz edos szomsz edja, mondjuk u es w, hisz ellenkez o esetben lenne G-nek K6 -tal izomorf r eszgr afja, amir ol m ar l attuk, hogy nem lehets eges. H uzzuk ossze az uv es vw eleket. Az gy keletkez oG gr af s kbarajzolhat o lesz, gy az indukci o miatt 5 sz nnel sz nezhet o. Legyen az u, v, w cs ucsoknak megfelel o G cs ucs sz ne piros. Ha most G cs ucsait a G sz nez ese szerint sz nezz uk, tov abb a az u es w cs ucsnak piros sz nt adunk, akkor v ot szomsz edja osszesen 4 f ele sz nt kap, teh at a rendelkez esre all o 5 sz n k oz ul v -nek is v alaszthatunk alkalmasat. Ez altal G cs ucsait siker ult 5 sz nnel sz nezni, az indukci os l ep est igazoltuk, a bizony t ast befejezt uk.
3.165. Megjegyz es A fenti bizony t as nemcsak s kbarajzolhat o gr afokra m uk odik. Mind ossze annyit haszn al G-r ol, hogy G nem tartalmaz K6 -minort (azaz G-b ol cs ucsok elhagy as aval es elek osszeh uz as aval nem kaphat o K6 , tov abb a, hogy G b armely fesz tett r eszgr afj anak kevesebb mint 3-szor annyi ele van mint a cs ucsainak sz ama.

134

3.8. Perfekt gr afok

3.166. Den ci o A G v eges gr af perfekt, ha G minden fesz tett G r eszgr afj ara (G ) = (G ) teljes ul. A fenti den ci oban az egyenl os eg persze mag ara a G gr afra is teljes ul, de a vizsg an m ar annyiszor hallottunk helytelen den ci ot, hogy itt is igyesz unk hangs ulyozni, hogy nem csak az eredeti gr afra k v anjuk meg a le rt tulajdons agot. A 3.166. den ci ot az motiv alja, hogy azoknak a gr afoknak a szerkezet ere vagyunk k v ancsiak, amelyekre a kromatikus sz amra vonatkoz o, (G) (G) als o becsl es egyenl os eggel teljes ul. Ebben a form aban a k erd es nem szerencs es, mert tetsz oleges (v eges) G gr afhoz egy (G) m eret u klikk-komponenst hozz av eve (G) = (G) fog teljes ulni. Ez ert k v anjuk meg az egyenl os eget minden fesz tett r eszgr afra. 3.167. P elda 1. Ha G nem ures, p aros gr af, akkor (G) = 2 = (G) ( ures p aros gr afra (G) = (G) = 1). Mivel p aros gr af fesz tett r eszgr afja is p aros gr af, ez ert minden p aros gr af perfekt. 2. Minden u t p aros gr af, ez ert minden u t perfekt. Minden fa (s ot erd o is) p aros gr af, ez ert egy uttal perfekt. 3. (Kn ) = n = (Kn ), tov abb a minden klikk fesz tett r eszgr afja klikk, ez ert minden klikk perfekt. 4. Ha n 2, akkor (C2n+1 ) = 3 = 2 = (C2n+1 ), teh at a p aratlan k or (a C3 = K3 kiv etel evel) nem perfekt gr af. (Viszont minden fesz tett r eszgr afja perfekt, teh at a legal abb 5 hossz u ptn k or egy minim alis imperfekt gr af.) Az al abbi t etelek tov abbi gr afoszt alyok perfekts eg et igazolj ak. 3.168. T etel Ha G komplementere p aros gr af, akkor G perfekt. Bizony t as. Ha G p aros gr af komplementere, akkor G minden fesz tett r eszgr afja is p aros gr af komplementere, ez ert elegend o azt bizony tani, hogy (G) = (G) ha G komplementere p aros. K onig es Gallai t etelei alapj an (p aros gr afban nincs hurok el) os eg igazol as ahoz a trivi alis (G) = (G) = n (G) = n (G). A (G) = (G) egyenl (G) (G) egyenl otlens eg miatt elegend o a (G) (G) bizony t asa, azaz G egy (G) = n (G) sz nnel t ort en o sz nez es enek megad asa. Ilyet pedig u gy kapunk, hogy r ogz tj uk G-nek egy (G) elb ol a ll o, M maxim alis p aros t as at, es minden cs ucsot k ul onb oz o sz nnel sz nez unk, kiv eve, hogy M minden el enek v egpontjai azonos sz nt kapnak. Ez altal a felhaszn alt sz nekben az n-hez k epest (G) megtakar t ast er unk el. 3.169. T etel P aros gr af elgr afja perfekt. 135

Bizony t as. Ha G p aros gr af, akkor L(G) elgr afj anak tetsz oleges fesz tett r eszgr afja azonos G egy alkalmas r eszgr afj anak elgr afj aval, azaz szint en egy p aros gr af elgr afja. Elegend o teh at azt bizony tani, hogy (L(G)) = (L(G)) tetsz oleges G p aros gr afra. Mivel G h aromsz og-mentes, ez ert L(G) minden klikkje G egy cs ucsb ol indul o eleinek felel meg, gy (L(G)) = (G). K onig p aros gr afok elsz nez es er ol sz ol o t etel enek felhaszn al as aval (L(G)) = (G) = (G) = (L(G)) k ovetkezik. 3.170. T etel P aros gr af elgr afj anak komplementere perfekt. Bizony t as. Ha G p aros gr af, akkor L(G) fesz tett r eszgr afja nem m as, mint L(G ), ahol G a G alkalmas r eszgr afja. Mivel G p aros, ez ert elegend o azt igazolni, hogy ((L(G))) (L(G)) tetsz oleges G p aros gr afra (a m asik ir any u egyenl otlens eg trivi alis). ert elegend o (G) A K onig t etel alapj an (L(G)) = (L(G)) = (G) = (G), ez sz nnel kisz nezni L(G)-t. Legyen U V (G) egy (G) pontb ol all o lefog o ponthalmaz, es v alasszunk G minden egyes e el ehez e-nek egy U -beli v egpontj at. Ha minden elt a kiv alasztott v egpontnak megfelel oen sz nez unk, akkor (G) sz nt haszn alunk, es az azonos uggetlenek. sz n u elek p aronk ent szomsz edosak, azaz a nekik megfelel o pontok L(G)-ben f Teh at ez csakugyan egy (G) sz nnel t ort en o sz nez ese L(G)-nek. Tov abbi p eld at is adunk perfekt gr afra, de ehhez ertelmezz uk a rendez est.
D 3.171. Den ci o Ha D ir any tott gr af, akkor u v jel oli azt, hogy u-b ol vezet v -be D-ben ir any tott u t. A D ir any tott gr af aciklikus, ha nem tartalmaz ir any tott k ort. A D ir any tott gr af v cs ucsa forr as (nyel o), ha v -be nem fut be (v -b ol nem indul ki) G-nek ele.

t 3.172. All as Ha a D v eges, ir any tott gr af aciklikus, akkor l etezik forr asa es nyel oje is. Bizony t as. Tetsz oleges pontb ol kiindul o s et at az aciklikus tulajdons ag miatt sosem erinthet kor abban erintett pontot, ez ert a s eta el obb-ut obb elakad egy nyel oben. A megford tott eleken halad o s eta hasonl o okok miatt forr asba jut. A rel aci ot az X halmazon r eszbenrendez esnek nevezz uk, ha l etezik az X ponthalD mazon egy aciklikus D ir any tott gr af, melyre (x y ) (x y ) . (Az x-t akkor tekintj uk kisebbnek y -n al, ha x-b ol ir any tott u ton y -ba juthatunk.) A r eszbenrendez es szerint x es y o sszehasonl that o , ha x y vagy y x . 3.173. Megjegyz es A r eszbenrendez es szok asos den ci oja h arom tulajdons agot k v an meg: (1) reexivit as: x x x X , 136

(2) antiszimmetria: ha x y es y x, akkor x = y , valamint (3) tranzitivit as: ha x y es y z , akkor x z . D K onny u ellen orizni, hogy aciklikus D ir any tott gr af eset en a := rel aci o kiel eg ti a fenti 3 felt etelt. M asr eszt az is k ozvetlen ul ad odik, hogy ha a fenti 3 tulajdons agot teljes t o rel aci o, akkor az X halmazon bevezetve minden xy elt, melyre y = x y , egy D olyan aciklikus D ir any tott gr afot kapunk, melyre = . Teh at a r eszbenrendez es hagyom anyos den ci oja egyen ert ek u a fenti, ir any tott gr afossal. 3.174. P elda 1. A val os sz amok a rendez essel. (B armely k et sz am o tsszehasonl hat o, teh at ez egy teljes rendez es.) 2. Az X halmaz r eszhalmazain ertelmezett rel aci o. (Vannak nem osszehasonl that o r eszhalmazok.) 3. Az N halmazon az oszthat os ag. (Vannak nem osszehasonl that o sz amok.) 4. Intervallumrendez es: I1 , I2 , . . . val os intervallumok. Ii Ij , ha Ii = Ij , vagy xi < xj minden xi Ii , xj Ij eset en. (Az Ij intervallum teljes eg esz eben jobbra van Ii -t ol.) 3.175. Den ci o Legyen az X halmaz r eszbenrendez ese. A G osszehasonl t asi gr af cs ucshalmaza X , elei pedig azon xy -k, melyekre x = y , tov abb ax es y osszehasonl that o: x y vagy y x. 3.176. P elda Legyenek az I1 , I2 , . . . val os intervallumok a G gr af cs ucsai, es fusson az Ii es Ij cs ucsok k oz ott el, ha Ii Ij = . (Az ilyen t pus u gr afok neve intervallumgr af.)
A G intervallumgr af komplementere az intervallumrendez esnek megfelel o osszehasonl t asi gr af. d
a b c e a b c h g i f d e g i f h

3.177. T etel Ha gr af perfekt.

a v eges X halmaz r eszbenrendez ese, akkor a G

osszehasonl t asi

Bizony t as. El osz or meggyelj uk, hogy G minden fesz tett r eszgr afja is osszehasonl t asi gr af. Val oban: a G ponthalmaz anak egy U r eszhalmaza a ltal fesz tett gr af nem m as, mint az U -ra megszor tott |U r eszbenrendez es G |U osszehasonl t asi gr afja. (Az vil agos, hogy a |U megszor t as is r eszbenrendez es.) A t etel igazol as ahoz teh at annyit kell megmutatni, hogy ha G osszehasonl t asi gr af, akkor (G ) (G ). (Itt felhaszn altuk a kor abban a ltal aban bizony tott (G ) 137

D (G ) egyenl otlens eget.) Legyen D olyan aciklikus ir any tott gr af, melyre = . Jel olje Vi a G azon v cs ucsainak halmaz at, amire az igaz, hogy a v -b ol indul o leghosszabb D-beli ir any tott u t pontosan i cs ucsot tartalmaz. Mivel D aciklikus, ez ert a den ci ob ol ad odik, hogy V (G) a diszjunkt V1 , V2 , . . . , Vk halmazok uni oja, es az is, hogy minden Vi halmaz f uggetlen. Ez ert (G) k . M asr eszt, ha x Vk , akkor l etezik egy x-b ol indul o, k pont u ir any tott u t D-ben, es ezen u t cs ucsai egy k m eret u klikkj et alkoltj ak a G gr afnak. Ezek szerint (G) k (G), es ezt akartuk igazolni.

3.178. T etel (Gyenge perfekt gr af t etel) Ha G perfekt, akkor ( es csak akkor) G is perfekt. 3.179. K ovetkezm eny Minden intervallumgr af perfekt. Bizony t as. Az intervallumgr af komplementere az intervallumrendez es osszehasonl t asi gr afja, teh at perfekt. A gyenge perfekt gr af t etel miatt az intervallumgr af is perfekt. A gyenge perfekt gr af t etelt el osz or Lov asz bizony totta be, az al abbi a ll t as igazol as aval. 3.180. T etel (Lov asz t etele) A G gr af perfekt G minden G fesz tett r eszgr afj ara (G ) (G ) |V (G )|. A 3.180. Lov asz t etel eben a sz uks egess eg bizony t asa. Mivel G egy (G)-sz nez es enek V1 , V2 , . . . sz noszt alyai diszjunkt f uggetlen halmazok, ez ert |V (G)| = |V1 | + |V2 | + . . . (G) (G). Ha G a G perfekt gr af fesz tett r eszgr afja, akkor (G ) = (G ) miatt |V (G )| (G ) (G ) = (G ) (G ). Gasparian bizony t asa Lov asz t etel ere. Az el egs egess eget igazoljuk. A sz uks egess eget l attuk, gy elegend o azt megmutatni, hogy ha G minim alis imperfekt (azaz G nem perfekt, de minden val odi fesz tett r eszgr afja az), akkor (G) (G) < |V (G)|. Legyen := (G), := (G). Figyelj uk meg, hogy ha A V (G) f uggetlen, akkor + 1 (G) (G A) + 1 = (G A) + 1 + 1, teh at = (G A) = (G A). L etezik teh at G minden m eret u A f uggetlen halmaz ahoz egy m eret u, A-t ol diszjunkt K (A) klikk G-ben. Legyen A0 = {a1 , a2 , . . . , a } a G egy m eret u f uggetlen halmaza. G ai perfekt, 2 es (G ai ) = (G ai ) = , teh at legyenek az A1 uggetlen halmazok a i , Ai , . . . Ai f G ai gr af egy -sz nez es enek sz noszt alyai. Vegy uk eszre, hogy az m eret u K (Aj i) k klikk a 1 db Ai (k = j ) sz noszt aly mindegyik et legfeljebb 1 pontban metszi, ez ert j j k |K (Aj ) A | = 1 e s a K ( A ). Mivel a K ( A ) klikk az A f u ggetlent sem metszheti 2 i 0 i i i i j j j pontban, ez ert l = i-re al K (Ai ), vagyis K (Ai ) G al . Az m eret u K (Ai ) klikk a 2 G al gr af -sz nez es enek A1 , A , . . . A sz noszt a lyait teh a t 1 1 pontban metszi. Az is l l l vil agos, hogy az m eret u K (A0 ) klikk diszjunkt ai -t ol, azaz a G ai gr af -sz nez es enek 1 2 Ai , Ai , . . . Ai sz noszt alyait 1 1 pontban metszi. 138

Legyen A az a m atrix, melynek + 1 sora az

2 1 2 A0 , A1 1 , A1 , . . . A1 A2 , A2 . . . , A

f uggetlen halmaznak megfelel o incidenciavektorok, a K m atrix + 1 sora pedig legyen rendre a 2 1 2 K (A0 ), K (A1 1 ), K (A1 ), . . . K (A1 ), K (A2 ), K (A2 ) . . . , K (A ) klikkek incidenciavektora. Mindk et m atrix teh at ( + 1) |V (G)| m eret u, gy az T ( + 1) ( + 1) m eret u M = A K szorzatm atrix rangja is legfeljebb |V (G)|. M arpedig M minden eleme a megfelel o f uggetlen halmaz es klikk k oz os elemeinek sz am at tartalmazza, azaz M f oa tl oj aban 0-k, minden f o atl ot ol k ul onb oz o hely en pedig 1-esek a llnak. K onnyen l athat o, hogy M rangja + 1, azaz < |V (G)|. Az intervallumgr afok perfekts eg et k ozvetlen ul (a gyenge perfekt gr af t etel n elk ul) is bebizony tjuk. Az intervallumgr afok perfekts eg enek k ozvetlen bizony t asa. Figyelj uk meg, hogy az intervallumgr af minden fesz tett r eszgr afja intervallumgr af, amit epp a fesz tett r eszgr af cs ucsainak megfelel o intervallumok hat aroznak meg. Ez ert elegend o azt igazolni, hogy tetsz oleges G intervallumgr afra (G) = (G). L attuk, hogy a (G) (G) egyenl otlens eg minden gr afra teljes ul, ez ert a feladatunk mind ossze annyi, hogy a (G) (G) egyenl otlens eget igazoljuk, azaz, sz nezz uk ki G-t k sz nnel es ugyanakkor tal aljunk egy k m eret u klikket is G-ben. A G gr af kisz nez es et a m ar l atott moh o sz nez essel v egezz uk, ahol a cs ucsokat a megfelel o intervallumok balv egpontjainak n ovekv o sorrendj eben vessz uk. (Az a br an l athat o intervallumgr af eset en ez az abcdef hgi sorrendnek felel meg.) Teh at G cs ucsait ebben a sorrendben sz nezz uk u gy, hogy minden u jabb intervallumnak megfelel o cs ucs kisz nez esekor a legkisebb sorsz am u olyan sz nt haszn aljuk, ami nem okoz azonos sz n u v egpontokkal rendelkez o elt. Tegy uk fel, hogy k sz nt haszn altunk fel ek ozben. Mit mondhatunk annak az x cs ucsnak megfelel o intervallumr ol, amit a k -dik sz nre festett unk? Nos, x-nek vannak olyan v1 , v2 , . . . , vk1 szomsz edai, amelyeket kor abban m ar az els o k 1 sz nnel megsz nezt unk. Ezek szerint a v1 , v2 , . . . , vk intervallumok mindegyik enek van k oz os pontja az x intervallummal. Az intervallumok feldolgoz asi sorrendj eb ol ad od oan ez azt jelenti, hogy x bal v egpontj at minden egyes vi intervallum tartalmazza, azaz, a v1 , v2 , . . . , vk1 , x cs ucsok G-ben egy k m eret u klikket alkotnak. Nek unk pedig eppen ezt kellett bizony tanunk. Az intervallumgr afok perfekts eg ere adunk egy m asik bizony t ast is a gyenge perfekt gr af t etel felhaszn al asa n elk ul, amivel altal anosabb eredm eny igazolhat o. 3.181. Lemma Tegy uk fel, hogy a G gr af olyan, hogy minden fesz tett r eszgr afj anak van szimplici alis cs ucsa, azaz olyan v pontja, melynek szomsz edai klikket alkotnak Gben. Ekkor G perfekt. 139

Bizony t as. A G gr af n pontsz ama szerinti indukci oval bizony tunk. Ha n = 1, akkor G perfekt, az a ll t as igaz. Tegy uk fel, hogy a legfeljebb n pont u gr afokra igaz a lemma, es legyen az a ll t asban le rt tulajdons ag u G gr afnak n + 1 cs ucsa. A G gr af minden val odi fesz tett r eszgr afja legfeljebb n cs uccsal rendelkezik, ez ert igaz r ajuk az indukci os all t asa. Vagyis csup an annyit kell bizony tanunk, hogy (G) = (G) a ll. Legyen v a G szimplici alis cs ucsa es legyen G = G v az e pont t orl es evel keletkez o, n cs ucs u gr af! Mivel v t orl ese legfeljebb eggyel cs okkenti a klikksz amot, ez ert (G) (G ) (G) 1. Ha teh at (G) > (G ), akkor (G) = (G ) + 1 = (G ) + 1 (G), ahol a m asodik egyenl os eg az ert igaz, mert a G gr afra teljes ul az indukci os all t as, az egyenl otlens eg pedig abb ol k ovetkezik, hogy ha G -t kisz nezz uk (G ) sz nnel, es v -nek egy u jabb sz nt adunk, akkor G egy j o sz nez es et kapjuk. Ezt osszevetve a minden gr afra teljes ul o, kor abban bizony tott (G) (G) egyenl otlens eggel, (G) = (G) ad odik. Az (G) = (G ) esetet kell m eg ellen orizn unk. Mivel v a szomsz edaival egy utt is klikket alkot, ez ert v -nek legfeljebb (G) 1 szomsz edja lehet. Innen (G) = (G ) (G) (G) ad odik, ahol az utols o egyenl otlens eg a szok asos trivi alis becsl es. Az utols o el otti egyenl otlens eg magyar azata, hogy G az indukci os all t as szerint kisz nezhet o (G ) sz nnel, de v -nek (G )-n el kevesebb szomsz edja van, teh at v sz am ara is marad felhaszn alhat o sz n. Ez G-nek egy (G ) sz nnel t ort en o sz nez es et adja, enn el G kromatikus sz ama nem lehet nagyobb.
Be lehet bizony tani, hogy az u .n. merevk or u gr afok (melyekben 3-n al hosszabb k or ok nem fordulhatnak el o fesz tett r eszgr afk ent) rendelkeznek szimplici alis cs uccsal. Innen azonnal ad odik, hogy a merevk or u gr afok perfektek.

Az intervallumgr afok perfekts eg er ol sz ol o 3.179. K ovetkezm eny harmadik bizony t asa. A fenti lemma miatt csup an azt kell igazolni, hogy az intervallumgr af tetsz oleges fesz tett r eszgr afj anak van szimplici alis cs ucsa. Mivel az intervallumgr af minden fesz tett r eszgr afja intervallumgr af, ez ert elegend o csup an annyit megmutatni, hogy tetsz oleges intervallumgr afnak l etezik szimplici alis cs ucsa. Legyen G teh at egy intervallumgr af, es legyenek I1 , I2 , . . . a G-t meghat aroz o intervallumok. Feltehetj uk, hogy az I1 intervallum tjuk, hogy jobbv egpontja a legkisebb az adott intervallumok jobbv egpontjai k oz ott. All a G gr af I1 -nek megfelel o cs ucsa szimplici alis. Ehhez mind ossze azt kell igazolni, hogy az I1 -t metsz o intervallumok egym ast is p aronk ent metszik. Mivel minden Ij intervallum jobbv egpontja jobbra van I1 jobbv egpontj at ol, ez ert minden I1 -t metsz o intervallum tartalmazza I1 jobbv egpontj at, es eppen ezt akartuk bizony tani.
A fenti bizony t as m odszere alkalmas a t etel altal anos t as ara, es intervallumgr afok helyett r eszfagr afokr ol megmutatni, hogy perfektek. Egy G gr af r eszfagr af, ha cs ucsai egy F fa r eszf ainak felelnek meg u gy, hogy k et cs ucs k oz ott pontosan akkor fut el, ha a megfelel o k et r eszf anak l etezik k oz os cs ucsa. Ha F egy u t, akkor az F -hez tartoz o r eszfagr af intervallumgr af, es minden intervallumgr af r eszfagr afja egy alkalmas u tnak. Ha tekintj uk F egy v cs ucs at, akkor vagy minden r eszfa tartalmazza v -t, es akkor G egy klikk, ami perfekt, vagy l etezik egy olyan T r eszfa, aminek a v -hez legk ozelebbi u cs ucsa v -t ol a lehet o legt avolabb van. K onnyen l athat o, hogy minden T -t metsz o r eszfa tartalmazza u-t, vagyis a G gr af T -nek megfelel o cs ucsa szimplici alis.

140

3.182. T etel (Perfekt gr af t etel (Chudnovsky, Robertson, Seymour es Thomas)) Egy G v eges gr af pontosan akkor perfekt, ha sem G, sem G nem fesz t legal abb 5 hossz u, p aratlan k ort.

To enelem: A perfekt gr af t etel (n ok a matematik aban) rt A perfekt gr af t etelt Claude Berge m ar 1960-ban sejtette. Sz eles k orben ismertt e v al as at k ovet oen n epes matematikushadsereg pr ob alta bebizony tani, de csak r eszeredm enyeket siker ult igazolni. A sejt es fokozatosan a gr afelm elet egyik centr alis jelent os eg u megoldatlan probl em aj av a v alt: sz amos fontos k er esr ol der ult ki, hogy szorosan kapcsol odik a probl em ahoz. A 2002-ben megtal alt bizony t as, mely jelent os r eszben az akkor 25 eves, ukr an sz armaz as u Maria Chudnovsky nev ehez f uz odik, komoly att or es a gr afelm eletben. Maria id ok ozben t obb neh ez probl em at oldott meg, ezzel is bebizony tva, hogy r esz er ol nem v eletlen szerencse volt a sejt es igazol asa. Mindez jelzi azt is, mekkora ostobas ag az a m ult sz azadban tal an n epszer u v eleked es, miszerint a f erak agya a n ok en el j oval alkalmasabb a matematika m uvel es ere, hiszen a komoly matematikai t etelek szinte minegyike f erakhoz k othet o. Erdekes, hogy m g Magyarorsz agon 30 eve a matematikus evfolyamokon m eg csak elv etve tanultak l anyok, addig a Szovjetuni oban a hallgat oknak majdnem a fel et tett ek ki. Val osz n uleg a matematika hagyom anyos f erdominanci aja legink abb a m ultbeli er osebb t arsadalmi elv ar asokban es k ot ottebb szerepekben gy okerezik. Term eszetesen a fenti gondolatmenet is propaganda, de kor antsem a feminizmus mellett. Sokkal ink abb azt igazoland o, hogy mindig erdemes a k ozkelet u igazs agok m ely ere n ezni azok kritika n elk uli elfogad asa helyett.

141

4. fejezet Sz amelm elet

4.1. Oszthat os ag, pr mek, k oz os oszt ok
4.1. Den ci o Az a, b eg esz sz amokr ol azt mondjuk, hogy a osztja b-t, illetve b az a t obbsz or ose, (jel ol ese a | b), ha b = aq valamely q eg esz sz amra. Vil agos, hogy n = 0 eset en 1, n | n, ezek az n trivi alis oszt oi. Az n nemtrivi alis oszt oit val odi oszt oknak nevezz uk. 4.2. P elda 1 | 7, 19 | 0, 3 | 9, 0 2, 0 | 0. Az a es b eg esz sz amokra (ahol a = 0) ertelmezhet o a marad ekos oszt as, aminek b b +m k es obb haszn at vessz uk. Vil agos, hogy a b sz amot fel tudjuk rni b = a a = a a b b alakban, ahol 0 a a < 1 miatt 0 m < b ad odik. A gy deni alt m-et a b sz am a-val val o osz asi marad ek anak nevezik. P eld aul 111-nek a 9-es oszt asi marad eka 3, (18)-nak az 5- os oszt asi marad eka 2, es 17-et (1)-gyel osztva 0 marad ekot kapunk . 4.3. Den ci o A p Z sz am felbonthatatlan (n eha irreducibilis, omagyarul t orzssz am), ha |p| = 1 es p-t csak trivi alis m odon tudjuk eg eszek szorzatak ent el o all tani, azaz p = ab (a, b Z) eset en |a| = 1 vagy |b| = 1. Ugyanezt u gy is mondhatjuk, hogy p akkor felbonthatatlan, ha p-nek csak trivi alis oszt oi vannak, es |p| = 1.
4.4. Megjegyz es A 4.3. Den ci ot helytelen ul u gy szok as mondani, hogy p akkor pr m, ha p-t csak az 1 es o nmaga az oszt o ja. Mind o ssze h a rom okb o l butas a g ez. Ebben a den ci o ban egyr eszt felbonthatat lanokr ol van sz o, m asr eszt pedig azt kellene kik otni, hogy p-t csak a 1 es a p osztja, es persze azt is, hogy p = 1.

4.5. P elda 2, 5, 11 felbonthatatlanok, a 1 ill. a 9 = 3 (3) pedig nem azok. 4.6. Megjegyz es Kor abban azt tan tott ak, hogy a most deni alt sz amok a pr msz amok. Ez gy nem pontos. L atni fogjuk, hogy a pr mek den ci oja eg eszen m as, mint a felbonthatatlanok e. J ollehet, az eg eszek k or eben a k et fogalom azonos sz amhalmazt deni al, 142

a felbonthatatlan es pr m tulajdons ag m as sz amk or okben ertelmezve, nem felt etlen ul ugyanazt jelenti. A l enyeg, amire itt r a szeretn ek mutatni, hogy tudjunk arr ol, hogy m as a pr m es m as a felbonthatatlan den ci oja, es kor antsem trivi alis, hogy eg eszek k or eben a k et fogalom egybeesik. t 4.7. All as B armely z eg esz sz am el o all felbonthatatlan sz amok szorzatak ent ha |z | > 1. Bizony t as. |z | szerinti teljes indukci ot alkalmazunk. Vil agos, hogy |z | = 2 eset en z felbonthatatlan, es mint egyt enyez os szorzat megfelel. Tegy uk fel, hogy k -ig m ar bizony tottunk, azaz minden olyan sz amra igaz a t etel, aminek az abszol ut ert eke legfeljebb k . Legyen |z | = k + 1. Ha z felbonthatatlan, akkor z megfelel, mint egy egyt enyez os szorzat. Ha z nem felbonthatatlan, akkor z nemtrivi alis m odon felbomlik z = ab alakban, ahol 1 < |a| k es 1 < |b| k . Az indukci os feltev es ertelm eben a es b is el o all felbonthatatlan sz amok szorzatak ent, ez ert ez a szorzatukra, z -re is igaz. 4.8. T etel (A sz amelm elet alapt etele) Ha egy z eg esz sz amra |z | > 1, akkor z el o all felbonthatatlan sz amok szorzatak ent, es a z ilyen el o all t asai csak a t enyez ok sorrendj eben es el ojeleiben k ul onb ozhetnek. 4.9. P elda A 24 n eh any lehets eges el o all t asa 24 = 2 3 (2) 2 = (3) (2) (2) 3 2 = (2) 3, es ezek csakugyan az el ojelekben es a sorrendben k ul onb oznek csup an.
2 1 4.10. Den ci o Az 1 < n N sz am kanonikus alakj an egy olyan n = p 1 p2 . . . k o all t ast ert unk, amiben p1 , p2 , . . . , pk k ul onb oz o (pozit v) felbonthatatlanok es az p k el 1 , 2 , . . . , k sz amok pedig pozit v eg eszek. Id onk ent szok as azt is feltenni, hogy p1 < p2 < . . . < pk .

Az im ent bizony tott all t as miatt minden 1-n el nagyobb eg esznek l etezik kanonikus alakja es ez a kanonikus alak a sz amelm elet alapt etele szerint a sorrendt ol eltekintve egy ertelm u. A sz amelm elet alapt etele nem axi oma. B armennyire is mag at ol ertet od onek erezz uk (els osorban az a ltal anos- es k oz episkol as s ulykol as miatt), bizony t asra szorul. Az al abbi bizony t as egy uttal arra is r amutat, hogy mi az az ok, ami miatt az eg eszek alkotta sz amk orben igaz a t etel. A sz amelm elet alapt etel enek bizony t asa. A m ar bizony tott a ll t as szerint a vizsg alt sz amok el o allnak felbonthatatlanok szorzatak ent. Mivel egy sz am pontosan akkor felbonthatatlan, ha az ellentettje felbonthatatlan, elegend o pozit v eg eszekre szor tkoznunk a bizony t asban. A felbont as egy ertelm us eg ehez teh at csak azt kell igazolni, hogy ha z = p1 p2 . . . pk = q1 q2 . . . ql k et olyan el o all t as, amire p1 p2 . . . pk es q1 q2 ql , teljes ul, akkor k = l es a pi = qi minden i-re. Ezt is z szerinti teljes indukci oval bizony tjuk. Ha z = 2, akkor z felbonthatatlan, nincs mit igazolunk. Tegy uk 143

fel teh at, hogy a z -n el kisebb sz amokra m ar megmutattuk a felbont as egy ertelm us eg et. Tekints uk a fenti z = p1 p2 . . . pk = q1 q2 . . . ql felbont asokat. Az a ltal anoss agot az sem korl atozza, ha kik otj uk, hogy p1 q1 . os I. eset: p1 = q1 . Ekkor pz1 = p2 p3 . . . pk = q2 q3 . . . ql . Mivel pz1 < z , az indukci a ll t as szerint k = l es p2 = q2 , p3 = q3 , . . . , pk = ql . Igy p1 = q1 miatt z -re is igaz az indukci os a ll t as. II. eset: p1 < q1 . Ekkor z = p1 p2 . . . pk = (q1 p1 ) q2 . . . ql + p1 q2 . . . ql , teh at p1 (p2 p3 . . . pk q2 q3 . . . ql ) = (q1 p1 ) q2 q3 . . . ql =: z . Vil agos, hogy z < z , ez ert z -re tudjuk, hogy igaz a sz amelm elet alapt etele. A fenti k et fel r as alapj an elk esz thetj uk a z felbonthatatlanok szorzatak ent t ort en o k etf ele fel r as at, m egpedig u gy, hogy a bal oldalon a (p2 p3 . . . pk q2 q3 . . . ql ), a jobb oldalon pedig a (q1 p1 ) t enyez ot helyettes tj uk egy-egy felbonthatatlanok szorzat ak ent t ort en o el oa ll t asukkal. E k et fel r asb ol a bal oldalon p1 lesz az egyik t enyez o, gy az indukci os feltev es szerint p1 -nek szerepelnie kell a jobb oldalon is. Mivel p1 mindegyik qi -n el kisebb ez ert p1 -nek az (q1 p1 ) felbont as aban kell szerepelnie. Ekkor azonban p1 | q1 p1 , ez ert p1 | q 1 , es ez 1 < p1 < q1 miatt ellentmond q1 felbonthatatlans ag anak. Az ellentmond as azt mutatja, hogy a II. eset nem val osulhat meg, es ezzel az indukci os bizony t ast befejezt uk.
4.11. Megjegyz es Min m ulik a fenti bizony t as? A kulcs a II. eset gondolatmenete. Itt van ugyanis sz uks eg unk a sz amhalmazunkon a term eszetes rendez esre. L enyeg eben azt mutatjuk ugyanis meg, hogy ha van egy olyan sz am, amire a felbont as nem egy ertelm u, akkor van egy m asik ilyen sz am is, es ez a m asik kisebb, mint amit epp vizsg alunk. M as sz oval b armely rossz sz amn al van kisebb rossz sz am is, ami term eszetes sz amokon lehetetlens eg. A bizony t as lelke teh at a sz amk or term eszetes rendez ese. Ennek a rendez esnek pontosan arra a tulajdons ag ara van sz uks eg unk, amib ol az is k ovetkezik, hogy van marad ekos oszt as, azaz minden a b eset en l etezik egy a = q b + m fel r as, ahol 0 m < b. Ez ert a fenti bizony t as minden olyan strukt ur aban elmondhat o, ahol van marad ekos oszt as. A felbonthatatlans ag den ci oj anak ertelemszer u m odos t as aval a sz amelm elet alapt etele igaz marad pl. az u .n. Gauss-eg eszekre, azaz az a + bi alak u komplex sz amokra, ahol a, b Z es az eg esz egy utthat os polinomok k or eben, j ollehet ez ut obbi strukt ur aban nincs marad ekos oszt as.

Itt az ideje, hogy v egre el aruljuk mik is a pr mek. 4.12. Den ci o A p Z sz am pr m, ha |p| > 1 es tetsz oleges a, b Z-re teljes ul, hogy p | ab p | a vagy p | b. Szavakban: egy sz am akkor pr m, ha csak u gy tud osztani egy szorzatot, ha a szorzat valamelyik t enyez oj et osztja. A sz amelm elet alapt etel enek fontos k ovetkezm enye a pr m es a felbonthatatlan ugyanazokat a sz amokat jelenti. 144

4.13. K ovetkezm eny 1. Ha a p eg esz sz am pr m, akkor p felbonthatatlan. 2. Ha a p eg esz sz am felbonthatatlan, akkor p pr m. Bizony t as. 1. Tegy uk fel, hogy p pr m es tegy uk fel, hogy felbomlik p = a b alakban. Ekkor persze p | ab, gy a pr mtulajdons ag miatt p | a vagy p | b, es az a ltal anoss ag megszor t asa n elk ul feltehet o, hogy p | a. Ekkor azonban a = p k es p = 0 = a miatt |p| |a| |a| |b| = |ab| = |p| k ovetkezik, teh at v egig egyenl os eg all, vagyis a = p. Igy p b armely felbont asa trivi alis, azaz p felbonthatatlan. Figyelj uk meg, hogy ez az a ll t as f uggetlen volt a sz amelm elet alapt etel et ol. eg esz, ez ert 2. Most tegy uk fel azt, hogy p felbonthatatlan es p | ab. Mivel z = ab p z -nek egy felbonthatatlanok szorzatak ent t ort en o el oa ll t as at p-vel megszorozva az ab egy felbonthatatlanok szorzatak ent val o el oa ll t as at kapjuk. A sz amelm elet alapt etele szerint ekkor a p t enyez onek az ab tetsz oleges olyan szorzatt abont as aban szerepelni kell, amiben a t enyez ok felbonthatatlanok. Igy azt an abban a felbont asban is, amit u gy kapunk, hogy az a ill. a b egy-egy felbonthatatlanok szorzatak ent t ort en o el oa ll t as at osszeszorozzuk. Ezek szerint teh at p szerepel az a vagy a b felbonthatatlanok szorzatak ent t ort en o el oa ll t as aban, vagyis p | a vagy p | b (esetleg mindkett o) teljes ul. Ez pedig eppen a p pr mtulajdons ag at igazolja.
aban is igaz, hogy ahol igaz a sz 4.14. Megjegyz es Altal amelm elet alapt etele, ott a pr mek es a felbonthatatlanok ugyanazok. Mivel mind a Gauss-eg eszek, mind az eg esz egy utthat os polinomok r eszstrukt urak ent tartalmazz ak Z-t, erdekes megvizsg alni, mik az ottani pr mek. Az eg esz egy utthat os polinomok k or eben a pr meket irreducibilisnek szok as nevezni. A 0-fok u irreducibilis polinomok eppen a szok asos pr mek, de irreducibilis pl a 2x + 7 vagy az x2 3x + 1 is. A Gauss eg eszek k or eben viszont az az erdekess eg is el ofordul, hogy egy eg esz pr m nem Gauss-pr m. Pl. 2 = (1 + i)(1 i) vagy 5 = (2 + i)(2 i). Eg esz pontosan minden 4k + 3 alak u eg esz pr m Gauss-pr m is, de az osszes t obbi pr m k et (egym assal konjug alt) Gauss-pr m szorzat ara bonthat o. A val os ill. a komplex egy utthat os polinomok olyan tov abbi strukt ur ak, amelyekben van marad ekos oszt as, gy igaz a sz amelm elet alapt etele. L attuk, hogy a p(x) = x2 3x + 1 irreducibilis az eg eszek felett. Ugyanez a polinom a val osak felett felbomlik k et gy okt enyez o szorzat ara p(x) = (x 1 )(x 2 ) alakban, ahol 1 es 2 a k et gy oke a p polinomnak, es e gy okt enyez ok nyilv an nem bonthat ok tov abbi polinomok szorzat ara nemtrivi alis m odon. Az algebra alapt etele (miszerint minden n-edfok u polinomnak (multiplicit assal sz amolva) pontosan n komplex gy oke van) u gy is fogalmazhat o, hogy a komplex egy utthat os polinomok k oz ott a pr mek pontosan az els o fok u polinomok. (Ez a gy okt enyez ok kiemelhet os eg eb ol l atszik.) A val os egy utthat os x2 3x + 4 polinomnak nincs val os gy oke, ez ert irreducibilis a val os egy utthat os polinomok k or eben. Persze nem az a komplex egy utthat osok k oz ott, ahol az els ofok uak a pr mek. Mivel egy val os egy utthat os p polinom minden komplex gy ok enek a konjug altja is gy ok, ez ert a k et gy okt enyez o szorzata (ami egy m asodfok u val os egy utthat os polinom) irreducibilis faktora lesz a p polinomnak. Ebb ol az k ovetkezik, hogy a val os egy utthat os polinomok k or eben a pr mek az els ofok u es a val os gy okkel nem rendelkez o (azaz negat v diszkrimin ans u) m asodfok u polinomok. Term eszetesen a fentieket sem kell tudni a vizsg an. De abban rem enykedek, egyeseknek talan nem erdektelen, ha a matematika viszonylag t avolinak t un o ter uletei k oz ott kapcsolatot l atnak, a t obbiekt ol pedig eln ez est k erek. Egy ebk ent a fenti gondolatmenetben n eh any dolgot elsunnyogtam: akit erdekel, k erdezzen r a, ha r aj on, hogy mi az. FT

145

A sz amelm elet alapt etele a ltal biztos tott kanonikus alak seg ts eg evel jellemezhet o az oszthat os ag. t 4.15. All as A d N sz am pontosan akkor oszt oja a n N sz amnak, ha d kanonikus alakj aban kiz ar olag n kanonikus alakj aban megtal alhat o pr mek szerepelnek, es minden ilyen pi pr m kitev oje legfeljebb annyi d-ben, mint n-ben. Bizony t as. Ha d | n, akkor n = d d valamely d eg eszre. Az n kanonikus alakj at u gy kapjuk, hogy o sszeszorozzuk d e s d kanonikus alakjait, vagyis a sz u ks e ges felt e tel teljses ul. Az el egs egess eg igazol as ahoz tegy uk fel, hogy a kanonikus alakok az a ll t asban 2 1 k 2 1 k es es d = p1 p2 . . . p le rt tulajdons aggal rendelkeznek, azaz n = p1 p2 . . . pk k , k k 2 2 1 1 , tehat d | n. . . . pk p2 i i . Ekkor n = d p1 Innen azt an remek ul kisz am thatjuk egy sz am oszt oinak sz am at a kanonikus alak seg ts eg evel. 4.16. K ovetkezm eny Legyen n = oszt oinak sz ama d(n) = k i=1 (i + 1).
k i=1
i am kanonikus alakja. Az n pozit v p i az n sz

Az n pozit v oszt oinak osszege (n) =

pi i 1 k i=1 pi 1 .

+1

Bizony t as. B armely d | n oszt o kanonikus alakja olyan, hogy azt alkalmas pr mekkel k i ul megszorozva n kanonikus alakj at kapjuk, azaz d = i=1 pi , ahol 0 i i teljes minden i-re. Vil agos, hogy minden oszt ohoz tartozik egy (1 , . . . , k ) kitev osorozat, es k ul onb oz o kitev osorozatok (a pr mfelbont as egy ertelm us ege miatt) k ul onb oz o oszt okhoz tartoznak. (A d = 1 oszt ohoz pl. a csupa-0 sorozat tartozik.) Vagyis a pozit v oszt ok ( + 1) sz ama azonos a lehets eges (1 , . . . , k ) sorozatok sz am aval, ahonnan d(n) = k i i=1 ad odik, hisz minden i a t obbi kitev ot ol f uggetlen ul i + 1 ert ek valamelyik et veszi fel.
1 2 2 Vil agos, hogy az oszt ok osszege (n) = (1 + p1 + p2 1 + . . . + p1 )(1 + p2 + p2 + . . . + p2 ) . . . (1 + k p
i +1

k i o egy ertelm uen all el o, mint az els o szorzat egy pk + p2 k + . . . + pk ) = i=1 pi 1 , hisz minden oszt kifejt esi tagja, m g a m asodik egyenl os eg a m ertani sorozatok osszegz es evel ad odik.

4.17. Den ci o Legyen a, b Z olyan, hogy a = 0 vagy b = 0 teljes ul. Az a es b sz amok (a, b)-vel jel olt legnagyobb k oz os oszt oja a legnagyobb olyan sz am, ami oszt oja a-nak es b-nek is. Az a, b sz amokat relat v pr mnek mondjuk, ha (a, b) = 1. Az a, b Z sz amok legkisebb k oz os t obbsz or ose az a legkisebb n N sz am, amire a | n es b | n all. Jel ol ese: [a, b]. 4.18. P elda (15, 24) = 3, (22, 18) = 2, (20, 0) = 20 es (0, 0) nem ertelmezett, hisz a k oz os oszt ok Z halmaz anak nincs legnagyobb eleme. [5, 17] = 85, [9, 0] = 0 es [0, 0] = 0. Az oszt ok kanonikus alakj ara vonatkoz o all t as seg ts eg evel k onnyen kisz am thatjuk a legnagyobb k oz os oszt ot ill. a legkisebb k oz os t obbsz or ost. 146

1 2 1 k 2 1 t es i = 0 is 4.19. All as Ha a = p 1 p2 . . . pk ill. b = p1 p2 pk (ahol i = 0 megengedett), akkor

(a, b) = p1

min(1 ,1 )

p2

min(2 ,2 )

. . . pk

min(k ,k )

ill.[a, b] = p1

max(1 ,1 )

p2

max(2 ,2 )

. . . pk

max(k ,k )

m as sz oval a lnko-hoz a kanonikus alakokban szerepl o k oz os pr meket kell a kisebb hatv anyon, a lkkt-h oz pedig a kanonikus alakokban szerepl o valamennyi pr met a nagyobb hatv anyon kell osszeszorozni.
Tetsz oleges a, b pozit v eg eszekre ab = (a, b) [a, b].

Bizony t as. Ha d k oz os oszt o, akkor d kanonikus alakj aban csak az a es b kanonikus alakj aban szerepl o k oz os pr mek szerepelhetnek, legfeljebb a kisebbik kitev on, ez ert az lnko-ra adott k eplet helyes. A lkkt-nek a es b is oszt oja, ez ert a kanonikus alakban minden a-ban vagy b-ben el ofordul o pr mnek legal abb az a ill. b-beli kitev on kell szerepelnie, ez pedig a m asodik k epletet indokolja.
A szorzatra vonatkoz o azonoss ag az ert igaz, mert minden pr m ugyanazon a hatv anyon szerepel a jobb- ill. baloldal kanonikus alakj aban.

Ha a kanonikus alak nincs k ezn el, akkor is boldogulhatunk a legnagyobb k oz os oszt oval. t 4.20. All as Ha a es b eg eszek, akkor (a, b) = (a b, b). Bizony t as. Tegy uk fel, hogy d az a es b k oz os oszt oja, azaz d | a es d | b. Ekkor d | a b, azaz d az a b-nek es a b-nek is k oz os oszt oja. Ha pedig d az a b-nek es a b-nek is k oz os oszt oja, azaz d | a b es d | b, akkor d | a b + b = a, teh at d ekkor az a-nak es a b-nek is k oz os oszt oja. Azt kaptuk, hogy ugyanazok a sz amok lesznek az a es b k oz os oszt oi, amelyek az a b-nek es a b-nek k oz os oszt oi, teh at e k oz os oszt ok legnagyobbika megegyezik. 4.21. Ko eny Ha a es b eg eszek, akkor (a, b) = (a b, b) = (a 2b, b) = . . . = vetkezm (a kb, b). K et sz am legnagyobb k oz os oszt oja hat ekonyan meghat arozhat o. eszek (mondjuk b a). Output: (a, b). Euklideszi algoritmus: Input: a, b eg M uk od es: Legyen a0 := a, a1 := b. Ha m ar meghat aroztuk az a0 a1 . . . ai sz amokat, akkor legyen ai1 = qi ai + ai+1 , azaz osszuk el marad ekosan ai1 -t ai -vel es legyen ai+1 a marad ek, amire teh at 0 ai+1 < ai teljes ul. Az elj ar as akkor er v eget, ha ak+1 = 0. Ekkor az algoritmus v alasza (a, b) = ak . Az euklideszi algoritmus helyess eg enek igazol asa. Az euklideszi algoritmus az ert er v eget, azaz el obb-ut obb ak+1 = 0 lesz, mert (ai ) nemnegat v eg eszek cs okken o sorozata, teh at az elj ar as l ep essz am ara |a0 | fels o becsl es. Mivel ai1 qi ai = ai+1 , ez ert az el oz o k ovetkezm eny miatt (a, b) = (a0 , a1 ) = (a0 q1 a1 , a1 ) = (a2 , a1 ) = (a1 , a2 ) = (a1 q2 a2 , a2 ) = (a2 , a3 ) = . . . = (ak , ak+1 ) = (ak , 0) = ak . 147

4.22. Megjegyz es Az euklideszi algoritmus val oj aban enn el sokkal hat ekonyabb: bel athat o, hogy ai+2 ai , ez e rt a sz u ks e ges marad e kos oszt a sok sz a ma legfeljebb 2 log ( a ) , vagyis a bin a ris jegyeinek sz am aval 0 2 0 2 +1 ar anyos. S ot: ha az euklideszi algoritmusban az ai+2 marad ekot u gy v alasztjuk, hogy ai2 ai+2 < ai+1 +1 | is teljes ulni fog, amit ol az algoritmus teljes ulj on (amit szint en megtehet unk), akkor |ai+2 | | ai2 2 elm eleti hat ekonys aga tov abb n ovekszik.

Az Euklideszi algoritmus seg ts eg evel egy m asik fontos all t ast is igazolunk. 4.23. T etel Tetsz oleges a b eg esz sz amokhoz l eteznek olyan k es l eg eszek, amelyekre (a, b) = k a + l b teljes ul. A 4.23. T etel szavakban: b armely k et eg esz legnagyobb k oz os oszt oja el oa ll a k et eg esz sz am eg eszkombin aci ojak ent. (Itt az eg eszkombin aci o kifejez es a line aris kombin aci ora r mel. Arr ol van ugyanis sz o, hogy m g line aris kombin aci oban tetsz oleges skal arok lehetnek az osszeg tagjainak egy utthat oi, itt most csak eg eszek lehetnek az egy utthat ok.) Bizony t as. Hajtsuk v egre az Euklideszi algoritmust az a es b sz amokra. Vil agos, hogy az a0 = 1 a + 0 b es az a1 = 0 a + 1 b sz amok el o allnak az a es a b eg eszkombin aci ojak ent. A teljes indukci ohoz tegy uk fel, hogy az a0 , a1 , . . . , ai sz amokra m ar bebizony tottuk ugyanezt. Az Euklideszi algoritmus den ci oja alapj an ai1 = qi ai + ai+1 . Mivel ai az a es b eg eszkombin aci oja, ez ert qi ai is el oa ll az a es b eg eszkombin aci ojak ent. Nyilv anval o, hogy eg eszkombin aci ok k ul onbs ege eg eszkombin aci o gy ai+1 = ai1 qi ai is az a es b eg eszkombin aci oja lesz. Ezek szerint ak = (a, b) is el o all az a es b eg eszkombin aci ojak ent. V eg ul a pr msz amokr ol k ozl unk n eh any hasznos ismeretet. 4.24. T etel A pr msz amok sz ama v egtelen. Bizony t as. Elegend o azt megmutatni, hogy minden 2 n N-re l etezik n-n el nagyobb pr msz am. Mivel n! az 1, 2, . . . , n sz amok mindegyik evel oszthat o, ez ert N := n! + 1 az 1, 2, . . . , n sz amok mindegyik ehez relat v pr m, teh at N nem oszthat o egyetlen n-n el kisebb pr mmel sem. Vagyis N kanonikus alakj aban kiz ar olag n-n el nagyobb pr mek fordulnak el o.
A 4.24. T etelnek igaz az al abbi altal anos t asa is: 4.25. T etel A pr mek reciprokait kell oen sok aig osszeadva tetsz olegesn nagy sz amn al nagyobbat kapha1 1 1 tunk: 2 +1 + + + . . . = . 3 5 7

4.26. T etel Tetsz olegesen hossz u sorozat k epezhet o szomsz edos osszetett sz amokb ol, azaz b armely n N-re l etezik olyan N , amire az N +1, N +2, . . . , N + n sz amok mindegyike osszetett.

148

Bizony t as. Legyen N := (n + 1)! + 1. Ekkor tetsz oleges 2 k n + 1 eset en k | (n + 1)! + k = N + (k 1), teh at N + 1, N + 2, . . . , N + n sz amok mindegyike osszetett. A pr mek eloszl as ar ol sz olnak a k ovetkez o all t asok. 4.27. T etel (Csebisev t etel) Tetsz oleges n pozit v eg eszre l etezik p pr m, melyre n < p 2n. 4.28. T etel (Dirichlet t etel) Ha a es d relat v pr m, akkor az a, a + d, a + 2d, . . . sz amtani sorban v egtelen sok pr m fordul el o. 4.29. T etel (Nagy pr msz amt etel) lim ( x)
x ln x

=1,

ahol ln az e alap u logaritmust, (x) pedig az x-n el nem nagyobb pr mek sz am at jel oli. A nagy pr msz amt etel jelent os ege az, hogy kider ul bel ole, hogy x k orny ek en a pr mx sz amok s ur us ege kb ln . x
4.30. Sejt es (Goldbach sejt es) Minden 2-n el nagyobb p aros sz am el o all k et pr m osszegek ent. A Goldbach sejt es bizony t asa nagyon er os eszk ozt adna a kez unkbe. Azonnal k ovetkezne bel ole p eld aul a Csebisev t etel: ha 2n + 2 mondjuk p + q alakban all el o, akkor p es q k oz ul a nagyobbik n + 1 es 2n k oz e esik. 4.31. Den ci o Az a, b sz amok ikerpr mek, ha pr mek, es k ul onbs eg uk 2. Megoldatlan probl ema annak eld ont ese, hogy v eges vagy v egtelen sok ikerpr m van-e. To enelem: Erd os es a pr mek rt Az els o elemi bizony t ast a Csebisev t etelre Erd os P al m eg k oz episkol as kor aban tal alta. A pr msz amt etel bizony t asa t obb l ep esben t ort ent. Az utols o l ep est egym ast ol f uggetlen ul Hadamard es de la Vall ee Poussin tett ek meg 1896-ban. 1949-ben szint en furcsa holtverseny alakult ki az els o elemi (azaz fels obb anal zist nem haszn al o) bizony t asok tekintet eben: a befut ok Atle Selberg es Erd os P al voltak, akik egym as eredm enyeire t amaszkodtak a bizony t asaikban. A k et szerz o k oz ott az eredm eny Erd os altali bejelent es et k ovet oen cs uf vita t amadt. Selberg a bizony t as ert Fields ermet kapott, Erd os a kev esb e tekint elyes Cole d jat vehette at. Erdekess eg, hogy a Selberg altal bevezetett m odszerrel k es obb Chen igazolta a Goldbach sejt essel kapcsolatos egyik legjobb ismert eredm enyt, ami szerint minden p aros pozit v eg esz el o all egy pr m es egy olyan sz am osszegek ent, aminek legfeljebb k et pr moszt oja van.

149

4.2. Kongruenci ak
Sokszor bizonyul hasznosnak az a meggyel es, hogy eg esz sz amok osszeg enek parit asa csak az osszeg tagjainak parit as at ol f ugg. (Pl egy osszeg csak u gy lehet p aratlan, ha p aratlan sz am u (legal abb egy) p aratlan tagja van.) Azonban nem csak a kett ovel val o oszthat os agb ol sz armazhatnak erdekes eredm enyek, hanem sz uks eg lehet id onk ent arra, hogy m as oszt o szerint pr ob aljuk oszt alyozni az eg eszeket, es a szerint sz amoljunk vel uk. Ezt a gondolatot formaliz aljuk az al abbiakban.

4.32. Den ci o a, b, m Z, 0 < m eset en azt mondjuk, hogy a kongruens b modulo m (jel ol ese a b (mod m), r oviden a b(m)), ha m | a b. 4.33. P elda 2 17(5) . A 2-vel kongruens sz amok modulo 5 a 2, 7, 12, 17, 22, . . . ill. 3, 8, 13, 18, . . . Tetsz oleges m 2 eg esz eset en az eg esz sz amok Z halmaza m diszjunkt oszt aly uni oj ara bomlik fel, m egpedig u gy, hogy 0 i m 1 eset en az i-dik oszt alyban az k m + i alak u sz amok vannak, ahol k v egigfut az eg eszeken. (M as sz oval, az i-dik oszt alyba az m-mel osztva i marad ekot ad o sz amok tartoznak.) Ezeket az oszt alyokat az m szerinti (vagy m ask eppen modulo m) marad ekoszt alyoknak nevezz uk. A marad ekoszt alyok jelent os ege az, hogy ha k et sz am azonos marad ekoszt alyba esik (modulo m), akkor kongruensek egym assal modulo m, ha pedig k ul onb oz o marad ekoszt alyb ol val ok, akkor nem kongruensek. t 4.34. All as 1. Ha a b(m) es c d(m) akkor a + c b + d(m) es ac bd(m), azaz k et kongruencia osszeadhat o es osszeszorozhat o. b m a ( (m,d ), azaz kongruencia oszt asakor 2.Ha d | a es d | b es a b(m), akkor d d ) nemcsak a kongruencia k et oldal at osztjuk, hanem a modulust is (az oszt o es a modulus legnagyobb k oz os oszt oj aval). Bizony t as. 1. Tudjuk, hogy m | a b es m | c d. Ez ert m | a b + c d = a + c (b + d), azaz a + c b + d(m). Az is igaz, hogy m | c(a b) + b(c d) = ac bd, azaz ac bd(m). 2. Legyen a = a d, b = b d, D = (m, d), d = d D es m = m D. Ekkor az a b(m) kongruencia a d D b d D(m D) alakot olt, ami den ci o szerint azt jelenti, hogy m D | a d D b d D = (a b )d D, azaz m | (a b )d ad odik. Mivel D az m es d legnagyobb d e s a d = sz a moknak m a r nem lehet k o z o s pr moszt ojuk. k oz os oszt oja, ez ert az m = m D D a b m Teh at m | a b is igaz, ami eppen azt jelenti, hogy a b (m ), azaz d d ( (m,d) ). Sokszor az a c elunk, hogy egy kongruenci an ekvivalens a talak t ast v egezz unk, azaz ne csak a k ovetkeztet es unk legyen helyes, hanem az ut obb kapott kongruenci ab ol az eredeti is k ovetkezzen. Err ol sz ol az al abbi a ll t as. 4.35. K ovetkezm eny 1. Az a b(m) kongruencia pontosan akkor teljes ul, ha a + k b + k (m). 150

2. Ha d relat v pr m az m-hez, akkor az a b(m) kongruencia ekvivalens a ad bd(m) kongruenci aval, teh at kongruencia szorz asa csak akkor ekvivalens atalak t as, ha a modulushoz relat v pr m sz ammal szorzunk. 3. Az d > 0 r ogz tett eg esz, akkor az a b(m) kongruencia ekvivalens a ad bd(md) kongruenci aval. Bizony t as. 1. Az, hogy az egyik kongruenci ab ol k ovetkezik a m asik, a k k (m) ill. a k k (m) kongruencia hozz aad as aval ad odik. 2. Az a b(m) kongruenci at a d d(m) kongruenci aval beszorozva ad bd(m) ad odik. Az oszt asra vonatkoz o all t as miatt pedig az ad bd(m) kongruenci ab ol a m k ovetkezik, ami (m, d) = 1 miatt a b(m) alakot olt. b (m,d ) 3. a b(m) m | a b md | (a b)d md | ad bd ad bd(md). Teh at egy kongruenci an ekvivalens a talak t as mindk et oldalhoz konstanst hozz aadni, a modulushoz relat v pr mmel szorozni mindk et oldalt a modulus v altozatlanul hagy as aval ill. az eg esz kongruenci at (a modulust is bele ertve) egy sz ammal v egigszorozni vagy leosztani. Ennek hamarosan, a line aris kongruenci ak t argyal asakor fogjuk haszn at venni.

4.3. Reduk alt marad ekrendszer, Euler-Fermat t etel

4.36. Meggyel es Ha a b(m), akkor (a, m) = (b, m). Speci alisan, ha egy marad ekoszt aly valamely eleme relat v pr m az m modulushoz, akkor annak a marad ekoszt alynak minden eleme relat v pr m m-hez. Bizony t as. Tudjuk, hogy m | a b, ez ert b = a + km valamely k eg eszre. Az Euklideszi algoritmus el ott bizony tott t etel szerint viszont (a, m) = (a + m, m) = (a + 2m, m) = . . . = (a + km, m) = (b, m) 4.37. Den ci o R ogz tett m > 1 eg esz eset en az m elem u T = {a1 , a2 , . . . , am } halmazt modulo m teljes marad ekrendszernek ( TMR-nek) nevezz uk, ha T minden m szerinti marad ekoszt alyb ol pontosan egy elemet tartalmaz. Az R Z halmaz pedig reduk alt marad ekrendszer (RMR) modulo m, ha R minden m-hez relat v pr m m szerinti marad ekoszt alyb ol pontosan egy elemet tartalmaz. A modulo m RMR m eret et, azaz azoknak az m szerinti marad ekoszt alyoknak a sz am at, amelyek m-hez relat v pr m sz amot tartalmaznak (m)-mel jel olj uk. 4.38. P elda TMR modulo m a {0, 1, 2, . . . , m 1} vagy az {1, 2, . . . , m} halmaz. Modulo 10 TMR a {100, 21, 21, 42, 42, 13, 13, 44, 55, 66} halmaz.

151

4.39. Meggyel es RMR-t pl. u gy kapunk , hogy egy TMR-b ol elhagyjuk a modulushoz nem relat v pr m elemeket. Ezek szerint RMR-t alkotnak az 1 es m k oz otti, m-hez relat v pr m eg eszek. Ez ert a (m) f uggv enyt deni alhattuk volna u gy is, mint az 1 es m k oz e es o, m-hez relat v pr m sz amok sz am at. Ha p pr m, akkor 1 es p 1 k oz ott minden eg esz relat v pr m p-hez, ez ert (p) = p 1. A relat v pr m marad ekoszt alyok fontos tulajdons aga, hogy k et ilyen marad ekoszt aly szorzata is relat v pr m marad ekoszt aly lesz. Enn el j oval t obb is igaz. 4.40. T etel Legyen (a, m) = 1 es k Z. Ha R = {r1 , r2 , . . . r(m) } reduk alt marad ekrendszer modulo m es T = {t1 , t2 , . . . , tm } pedig teljes marad ekrendszer modulo m, akkor aR := {ar1 , ar2 , . . . ar(m) } reduk alt marad ekrendszer modulo m, aT = {at1 , at2 , . . . , atm } es T + k = {t1 + k, t2 + k, . . . , tm + k } pedig teljes marad ekrendszerek modulo m. Bizony t as. Azt kell igazolni, hogy az ari -k p aronk ent k ul onb oz o, m-hez relat v pr m marad ekoszt alyokhoz tartoznak, hisz ekkor sz uks egk eppen minden relat v pr m marad ekoszt alyb ol pontosan egy reprezent ans szerepel. Minden ari relat v pr m marad ekoszt alyba tartozik, mert m-nek sem a-val, sem ri -vel nincs k oz os pr moszt oja, gy (m, ari ) = 1. E marad ekoszt alyok pedig k ul onb oz ok, hiszen ha ari arj (m), akkor a-val oszthatunk az oszt asr ol sz ol o k ovetkezm eny szerint, azaz ri rj (m), ahonnan i = j k ovetkezik. Az aT es T + k halmazok TMR volta hasonl oan igazolhat o. Mindk et halmaz m elem u, ez ert csak azt kell igazolni, hogy elemeik k ul onb oz o m szerinti marad ekoszt alyokba tartoznak. Ha pl ati atj (m), akkor (a, m) miatt oszthatunk a-val, es ti tj (m), amib ol T TMR volta miatt i = j k ovetkezik. Hasonl oan, ha ti + k tj + k (m), akkor ti tj (m), azaz i = j . A fenti meggyel esb ol k ovetkezik a kongruenci ak elm elet enek egyik legfontosabb t etele, mellyel meghat arozhat o a kor abban hivatkozott modulo m reciprok. 4.41. T etel (Euler-Fermat t etel) Ha (a, m) = 1, akkor a(m) 1(m). Bizony t as. Legyen R = {r1 , r2 , . . . r(m) } RMR modulo m. Az el oz o meggyel es szerint aR := {ar1 , ar2 , . . . ar(m) } is RMR modulo m. Mivel kongruenci akat lehet szorozni, ez ert (m) i ri i ari (m), ami azt jelenti, hogy i ri a i ri (m). Mivel (m, i ri ) = 1, a (m) modulus v altoztat asa n elk ul tuduk osztani, azaz a 1(m), ami epp a bizony tand o a ll t as. 4.42. K ovetkezm eny (kis Fermat t etel) Ha p pr m, akkor b armely a eg eszre ap a(p). Bizony t as. Vil agos, hogy (p) = p 1 (hisz 1-t ol p 1-ig minden eg esz relat v pr m p-hez), ez ert ha (a, p) = 1, akkor ap1 1(p), ahonnan ap a(p). Ha (a, p) = 1, akkor p pr mtulajdons aga miatt p | a, azaz a 0(p), es ap 0 a(p). 152

4.43. Megjegyz es Az Euler-Fermat t etel egyik jelent os ege, hogy k ovetkezik bel ole a reduk alt marad ekrendszerben a reciprok l etez ese, amit a k es obbiek miatt inverznek fogunk h vni. Ha teh at R egy RMR modulo m, akkor azt mondjuk, hogy r R az r R inveze, ha rr 1(m). Az Euler-Fermat t etel szerint teh at minden r R-nek l etezik inverze, hiszen r r(m)1 = r(m) 1(m), vagyis a r r(m)1 (m) v alaszt as megfelel o. Vil agos, hogy ha r inverze r , akkor r inverze r lesz. Az is k onnyen ad odik, hogy minden r R-nek pontosan egy inverze van: tegy uk fel ugyanis, hogy rr 1(m) es rr 1(m) valamely r , r R eset en. Ekkor rr rr (m), es (r, m) = 1 miatt oszthatunk r-rel: r r (m), de ebb ol r = r k ovetkezik. Erdemes m eg azt is l atni, hogy az 1 es a 1 onmaguk inverzei.

L attuk, hogy (p) = p 1, ha p pr m. Ahhoz, hogy az Euler-Fermat t etelt val oban haszn alni tudjuk (pl. az inverz kisz am t as ara), j o ha ki tudjuk sz am tani (m)-t tetsz o leges m modulusra. Pr mhatv anymodulusra k onny u dolgunk van: ha m = p valamely p pr mre, akkor a es m pontosan akkor relat v pr mek , ha p a. Ez ert (m) nem m as, mint = p 1 , 1 es m k oz ott a p-vel nem oszthat o eg eszek sz ama. A p-vel oszthat ok sz ama m p gy (p ) = p p1 .
Az al abbi t etelben az bizony tjuk, hogy a sz amelm eleti f uggv eny multiplikat v. Ennek alapj an meghat arozhat o a (n) ert eke n kanonikus alakj ab ol.

4.44. T etel Ha (m, n) = 1 akkor (mn) = (m)(n). Bizony t as. Azt kell meghat arozni, hogy a T = {0, 1, 2, . . . , mn 1} halmazban h any mn-hez relat v pr m van. Egy a sz am pontosan akkor relat v pr m mn-hez, ha a m-hez is es n-hez is relat v pr m. A k erd es teh at u gy is fogalmazhat o, hogy T halmazban m-hez relat v pr mek k oz ott h any sz am relat v pr m n-hez.
0 1 2 m m+1 . . . . . . . . . im im + 1 im + 2 . . . . . . . . . (n 1)m (n 1)m + 1 ... ... . . . ... . . . ... j m+j . . . im + j . . . (n 1)m + j ... ... . . . ... . . . ... m2 2m 2 . . . m1 2m 1 . . . (i + 1)m 1 . . . . . . nm 1

Irjuk fel a T halmaz elemeit n ovekv o sorrendben egy olyan t abl azatba, aminek n sora es m oszlopa van. Ekkor az i-dik sor j -dik eleme (i 1)m + j 1 lesz. Ha teh at r ogz t unk egy oszlopot (vagyis egy j -t), akkor az ottani elemek azonos marad ekoszt alyban lesznek modulo m. Mivel a t abl azat m oszlop anak mindegyike m as-m as mod m marad ekoszt alynak felel meg, ez ert a t abl azatban az m-hez relat v pr m sz amok pontosan (m) oszlopot t oltenek ki. Vizsg aljunk egy oszlopot, azaz r ogz ts unk egy j -t, es n ezz uk a j -dik oszlop meghat arozta {j 1, m + j 1, 2m + j 1, . . . , (n 1)m + j 1} halmazt. Ezek a sz amok u gy keletkeznek, hogy az Tn = {0, 1, . . . , n 1} mod n TMR minden elem et v egigszorozzuk m-mel, majd hozz aadunk mindegyik ukh oz (j 1)-et. Mivel (n, m) = 1, ez ert minden oszlop egy TMR-t alkot modulo n. Vagyis minden oszlopban pontosan (n) db n-hez relat v pr m elem tal alhat o. Eszerint a t abl azatban az olyan elemek, amelyek m-hez is es n-hez is relat v pr mek, (m) oszlopban helyezkednek el, mindegyik oszlopban pontosan (n) db. A keresett elemek sz ama teh at (mn) = (m)(n). 153

A (n) ert eke a szita formul ab ol is megkaphat o annak tanuls agos alkalmaz as aval. 4.45. T etel Ha n =
k i=1
i p i az n kanonikus alakja, akkor

(n) = n
p|n, pr m

1 p

=
i=1

i 1 i p i pi

Bizony t as. Azt kell megsz amolnunk, hogy az 1, 2, . . . , n TMR-ben h any sz am relat v pr m n-hez. Ezt u gy tessz uk meg, hogy megsz amoljuk azokat, amelyek nem relat v pr mek, es az eredm enyt levonjuk n-b ol. Egy sz am akkor nem relat v pr m n-hez, ha van n-nel k oz os pr moszt oja, azaz a p1 , p2 , . . . , pk sz amok valamelyik enek t obbsz or ose. Ha teh at az Ai halmaz tartalmazza az 1 es n k oz otti pi -vel oszthat o sz amokat, akkor az n-hez nem relat v pr m, 1 es n k oz otti sz amok eppen az k i=1 Ai halmaz elemei lesznek. Alkalmazhatjuk teh at a szita formul at:
k

(n) = n|
i=1

Ai | = n

(1)
=I {1,2,...,k}

|I |+1 iI

Ai =

(1)
I {1,2,...,k}

|I |

n
iI

pi

=n

1 (1 ) , pi i=1

ahol az utols o egyenl os eg teljes ul ese a z ar ojeleket felbontva l atszik. A t etelben all tott i es a m asodik egyenl os eg pedig az ert igaz, mert a jobboldali t enyez okb ol pi -t kiemelve szorzat el e gy ujtve epp a baloldalt kapjuk. 4.46. T etel (Wilson t etel) Ha p pr m, akkor (p 1)! 1(p). Bizony t as. Minden 1 a p 1 eg eszhez tartozik egy 1 b p 1 eg esz, amire ab 1(p), hiszen az ax 1(p) kongruenci at pontosan egy modulo p marad ekoszt aly oldja meg. K onnyen l athat o, hogy ha a-hoz b tartozik, akkor b-hez a tartozik, teh at az 1, 2, . . . , p 1 sz amok u gy rendezhet ok p arokba, hogy minden p ar szorzata 1-et ad marad ekul p-vel osztva. A p arokba rendez es az ert nem eg eszen pontos, mert bizonyos sz amok esetleg on2 2 magukkal allnak p arban. Ezekre az a sz amokra a 1(p) teljes ul, azaz p | a 1 = (a + 1)(a 1), ahonnan p pr mtulajdons aga miatt p | a + 1 vagy p | a 1 ad odik. Eszerint az onmagukkal p arban all o sz amok kiz ar olag az 1 es a p 1 lesznek. Rendezz uk at a (p 1)! = 1 2 . . . (p 1) t enyez oit u gy, hogy p aros aval a lljanak a fenti ertelemben egym ashoz tartoz o sz amok. Ekkor minden p ar szorzata 1 lesz modulo p, es lesznek m eg a p aratlanul maradt 1 illetve a p 1 t enyez ok. M as sz oval (p 1)! p3 odik, es eppen ezt akartuk bizony tani. 1 2 1 (p 1) p 1 1(p) ad
A fenti gondolatmenetet felhaszn alva az az altal anosabb t eny is igazolhat o, hogy ha 1-t ol (m 1)-ig osszeszorozzuk az m-hez relat v pr m sz amokat, akkor a szorzat 1 vagy 1 marad ekot ad m-mel osztva. Ha (a faktori alisokn al maradva) azt szeretn enk tudni, milyen marad ekot ad n-nel osztva az (n 1)!, akkor ezt osszetett n-ekre is k onnyen megkaphatjuk. Ha n felbonthat o k et k ul onb oz o nemtrivi alis a es b oszt oj anak szorzat ara, akkor n = ab | (n 1)! miatt (n 1)! 0(n). Ha n nem ilyen osszetett sz am, akkor n egy p pr m n egyzete, de ekkor p > 2 eset en n | p 2p | (n 1)! miatt szint en (n 1)! 0(n) ad odik, m g a kimarad o egyetlen eset a p = 2, amikoris n = 4, es (n 1)! 2(n).

154

4.4. Line aris kongruenci ak

4.47. Den ci o Line aris kongruenci an egy ax b(m) kongruenci at ert unk, ahol a es b adott eg eszek, m pedig adott pozit v eg esz. (Az m = 1 eset nem t ul izgalmas, altal aban m 2-vel fogunk foglalkozni.) A line aris kongruencia megold asa azt jelenti, hogy meghat arozzuk mindazon eg eszeket, amelyeket x hely ebe rva a kongruencia igaz lesz. Amikor egy line aris kongruenci aval dolgozunk, akkor a ltal aban u gy v egz unk m uveleteket, hogy a kongruencia mindk et old aval ugyanazt tessz uk. Az al abbi t etel seg ts eg evel k onnyen el onthet o, h any megold asa van egy adott line aris kongruenci anak. 4.48. T etel Az ax b(m) kongruencia eset en pontosan akkor oldhat o meg, ha (a, m) | b. A kongruencia megold ashalmaza (a, m) darab marad ekoszt aly modulo m. Bizony t as. Legyen d := (a, m), a = a d, m = m d. Ha az ax b(m) kongruencia megoldhat o, akkor d | m | ax b, gy d | a | ax miatt d | ax (ax b) = b k ovetkezik. Ezzel a sz uks egess eget igazoltuk. Tegy uk fel teh at, hogy d | b, azaz b = db . A kongruenci at (a modulust is bele ertve) d-vel v egigosztva ekvivalens atalak t ask ent v egz unk, es azt kapjuk, hogy a x b (m ). Mivel d az m es a legnagyobb k oz os oszt oja, ez ert a leoszt as ut an (a , m ) = 1 a ll. Az Euklideszi algoritmus ut an l attuk, hogy az Euklideszi algoritmus seg ts eg evel a lnko el oa ll eg esz kombin aci ok ent, azaz kisz am thatunk olyan k es l eg esz sz amokat, amire ka + lm = 1. Vil agos, hogy k -nak es m -nek nem lehet k oz os p pr moszt oja, hiszen ha volna, akkor p | ka + lm = 1 a llna. Ez ert k es m relat v pr mek. A a x b (m ) kongruenci anak a modulushoz relat v pr m k -val t ort en o megszorz asa ekvivalens a talak t as, azaz ka x kb (m ), ami k es l v alaszt asa miatt (1 lm )x kb (m ) alakba rhat o. A kongruenci ahoz hozz aadva az lm x 0(m ) kongruenci at azt kapjuk, hogy x kb (m ). Az elv egzett a talak t asok ekvivalens volta miatt az ax b kongruencia megold asai pontosan azok az x eg esz sz amok, amelyek modulo m a kb -vel egy marad ekoszt alyba tartoznak. H atra van m eg, hogy a megold asokat modulo m adjuk meg. Minthogy m = m d, ez ert minden m szerinti marad ekoszt aly pontosan d darab m szerinti marad ekoszt aly uni oja, a konkr et esetben az al abbi reprezent ansokkal rhat o fel a megold as: x kb (m), vagy x kb + m (m), vagy x kb + 2m (m), vagy . . ., vagy x kb + (d 1)m (m).
4.49. Megjegyz es Az a x b (m ) kongruenci at az Euklideszi algoritmusb ol kapott k sz ammal t ort en o beszorz assal kaptuk meg. Ha nek unk nem line aris kongruenci at, hanem az ax = b line aris egyenletet kellene megoldanunk, akkor a megold as az a-val val o oszt as lenne, amit szerencs esebb u gy tekinteni, 1 mint az a reciprok aval t ort en o szorz ast. Az a reciproka a szok asos szorz as eset en term eszetesen a . A line aris kongruencia fenti megold asakor kapott k -val t ort en o beszorz as teljesen hasonl oan m uk odik, hiszen itt is azt kapjuk, hogy ka 1(m ), teh at a sz obanforg o k tekinthet o az a reciprok anak modulo t as gondolatmenet eb ol az is ad odik, hogy pontosan az m-hez relat v pr m sz amoknak m . A fenti bizony van modulo m reciproka.

155

Teh at, m g az ax = b egyenlet pontosan akkor oldhat o meg, ha a-nak van reciproka vagy a = 0 es b = 0, addig line aris kongruenci akra ez u gy m odosul, hogy az ax b(m) akkor megoldhat o, ha a-nak van modulo m reciproka vagy ha a-nak nincs (mert (a, m) = 1), akkor b-nek is legal abb annyira nincs reciproka, azaz (a, m) | (b, m).

A fenti bizony t asban szerepl o, Euklideszi algoritmussal dolgoz o m odszer seg ts eg evel hat ekonyan tudunk megoldani a line aris kongruenci at. Ha azonban a modulus el eg kicsi, akkor az is kell oen hat ekony lehet, hogy egy TMR minden elem et behelyettes tj uk a kongruenci aba, es pontosan azok a marad ekoszt alyok alkotj ak a megold ashalmazt, amelyikeknek a reprezent ansait behelyettes tve teljes ult a kongruencia. Egy harmadik m odszert alkalmazhatunk, ha ismert az m kanonikus alakja, es gy ki tudjuk sz am tani (m)-t. Ekkor az Euler-Fermat t etelt felhaszn alva tudjuk megoldani az ax b(m) kongruenci at, a leoszt as ut an, amikoris m ar (a, m) = 1 teljes ul. Ha (m)1 ugyanis mindk et oldalt beszorozzuk a modulushoz relat v pr m a sz ammal ( es gy ekvivalens atalak t ast v egz unk), akkor azt kapjuk, hogy x 1 x a(m) x a(m)1 ax a(m)1 b(m) , azaz megkapjuk a line aris kongruencia egy ertelm u megold as at. A gyakorlatban (pl a zh-n) legink abb egy negyedik m odszert alkalmazunk. Gyakran oldunk meg konkr et (mondjuk ax b(m)) line aris kongruenci at ekvivalens a talak t asok seg ts eg evel. Ennek sor an az al abbi atalak t asokat v egezz uk. 1. Az a-t vagy a b-t vele kongruens m asik sz ammal helyettes tj uk. 2. Ha (a, b) > 1, akkor osztunk (sz uks eg eset en az m modulust is) 3. A modulushoz relat v pr mmel szorzunk ( es a modulust nem b antjuk). Az a talak t asok sor an a c el az a egy utthat o abszol ut ert ek enek cs okkent ese, eg eszen 1-ig. 4.50. P elda Megoldand oa 62x 24(36) kongruencia. Mivel 62 26(36),ez ert a 26x 24(36) kongruenci at kapjuk. (26, 36) = 2, teh at osztunk: 13x 12(18) ad odik. Sajnos nem szorozhatunk 2, 3 ill. 4-gyel, gy ink abb 13 5(18)-t helyettes t unk: 5x 12(18) , majd szorzunk (1)-gyel, mert nem szeretj uk a negat v egy utthat ot. 5x 12(18) , ism et helyettes t unk: 5x 6(18) Most j o lenne 4-gyel szorozni, hogy 2 legyen az egy utthat o, de ezt nem tehetj uk, hisz a 2 nem relat v pr m 18-hoz. Viszont u eszrevessz uk, hogy 7-tel szorozhatunk: gyesen 35x 42(18) , es megint helyettes t unk: x 6(18) , szorzunk (1)-gyel: x 6 12(18) . Most m ar csak a 36 modulusra kell att erni: gy ozt unk. x 12(36) vagy x 12 + 18 = 30(36), 156

A fenti, u o m odszer el onye, hogy a seg ts eg evel sokszor nagyon gyorsan meg gyesked tudunk oldani egy-egy line aris kongruenci at. Lehets eges azonban olyan p eld at mutatni, amelyen k or ulm enyes pr ob alkoz asokkal tudunk csak c elt erni. (Ilyen helyzet ad odott a fenti p eld aban a harmadik atalak t asn al.) Az al abbiakban bemutatott m odszer el onye, hogy mindig m uk odik, es minden kongruenci an viszonylag gyorsan v egez. A m odszer egyes ti mag aban az Euklideszi algoritmust, es haszn al egy olyan gondolatot, ami line aris kongruenci ak Gauss-elimin aci oval t ort en o megold asakor ker ult el o. Ha teh at az ax b(m) kongruenci at szeretn enk megoldani, akkor ezt a kongruenci at egy olyan kongruenciarendszerrel helyettes tj uk, amelynek a megold asai pontosan azok az x-ek lesznek, amelyek az eredeti kongruenci at is megoldj ak. A rendszer konkr etan k et kongruenci ab ol a ll: az ax b(m) kongruencia mell e bevessz uk az mx 0(m) kongruenci at, amit persze minden eg esz x megold. Ha most ezek ut an k et kongruenci ank van, mondjuk a1 x b1 (m) es a2 x b2 (m), ahol mondjuk a1 > a2 , akkor az a1 x b1 (m) kongruencia helyettes thet o a k et kongruencia k ul onbs eg evel, azaz a (a1 a2 )x b1 b2 (m) kongruenci aval. Vil agos, hogy ha x megold asa az a1 x b1 (m) es a2 x b2 (m) kongruenci aknak, akkor x megoldja az (a1 a2 )x b1 b2 (m) kongruenci at is. Visszafel e, ha x-re teljes ulnek az (a1 a2 )x b1 b2 (m) es a2 x b2 (m) kongruenci ak, akkor ezek osszege, azaz a1 x b1 (m) is igaz r a. Teh at a nagyobb egy utthat os kongruencia lecser el ese ut an is pontosan ugyanazon x-ek maradnak a megold asok. V eg ul, ahogyan az Euklideszi algoritmus eset en is, itt is megtehetj uk azt, hogy t obb l ep est egyszerre v egz unk el, azaz a kisebb egy utthat os kongruenci at annyiszor vonjuk le a nagyobb egy utthat osb ol, hogy az egy utthat o a2 -n el is kisebb legyen. L assuk az el oz o p eld anak ezen m odszer szerinti megold as at! 4.51. P elda Megoldand oa 62x 24(36) kongruencia, pontosabban a 26x 24(36) 36x 0(36) kongruenciarendszer. Az els o kongruenci at kivonjuk a m asodikb ol ( es felcser elj uk a kongruenci ak sorrendj et, ahogy a k es obbiekben is): 10x 12(36) 26x 24(36) . Az els o kongruencia k etszeres et vonjuk ki a m asodikb ol: 6x 0(36) 10x 12(36) . Ism et az els o kongruenci at vonjuk ki a m asodikb ol: 4x 12(36) 6x 0(36) . Megint az els o kongruenci at vonjuk ki a m asodikb ol: 2x 24(36) 4x 12(36) . Most az els o k etszeres et vonjuk ki a m asodikb ol: 0x 0(36) 2x 24(36) . A megold asok teh at mindazon x eg esz sz amok lesznek, amelyekre teljes ul a 2x 24(36) kongruencia. Mivel x egy utthat oja nem 1, ez ert le kell azzal osztani, teh at a megold as x 12(18), avagy 36-os modulussal fel rva x 12(36) vagy x 12 + 18 = 30(36).

157

5. fejezet Altal anos algebra

5.1. Algebrai strukt ur ak, csoportok
5.1. Den ci o A H halmazon ertelmezett n-v altoz os m uveleten egy tetsz oleges f : H n H lek epez est ert unk, azaz minden, H elemeib ol k epzett rendezett n-eshez (pl. (h1 , h2 , . . . , hn )-hez) H -nak egy bizonyos elem et (itt f (h1 , h2 , . . . , hn )-t) rendelj uk. 5.2. Megjegyz es Rendszerint k etv altoz os m uveletekkel fogunk foglalkozni. Ilyen esetben a m uvelet jel et az osszem uvelt elemek k oz e ( es nem el e) rjuk, azaz nem +(2, 2)-r ol, hanem 2 + 2-r ol besz el unk. Ez a konvenci o a tov abbiakban nem fog f elre ert est okozni. 5.3. P elda K etv altoz os m uvelet pl. a val os sz amokon az osszead as, szorz as, kivon as. A pozit v sz amokon az oszt as es a hatv anyoz as. Egyv altoz os m uveletnek tekinthet o pl. az ellentett k epz ese (x-hez x-t rendel unk), a pozit v sz amokon a reciprok vagy a 18 alap u logaritmus. Nullav altoz os m uvelet pl. az eg eszeken az, hogy 5. H aromv altoz os m uvelet |x3 |+5) -t rendel. Vektort erben a val os sz amokon ami az x, y, z sz amokhoz x(y + z ) + log( y 2 +3 a vektor osszead as k etv altoz os m uvelet, egy vektort er line aris lek epez eseinek kompoz ci oja (egym asut anja) szint en k etv altoz os m uvelet, ut obbi esetben Hom(V, V ) az alaphalmaz. A val os polinomokon k etv altoz os m uvelet az osszead as, ill. a kompoz ci o (ami itt a behelyettes t es). Egyv altoz os m uvelet a deriv al as, vagy a [0, x] intervallumon t ort en o integr al as. 1 2 uvelet (ebben az ertelemben) a hatv anyoz as a val os sz amokon, mert (1) = Nem m 0 1 nem val os sz am. Nem m uvelet a val os sz amokon az oszt as sem, mert a 0 nem val os sz am. Azonban mind a hatv anyoz as, mind az oszt as m uvelet a pozit v sz amokon, hiszen b armely pozit v sz am pozit v kitev os hatv anya es b armely k et pozit v sz am h anyadosa is egyar ant pozit v sz am. Szint en nem m uvelet a skal arral val o szorz as vektrotereken, mert a k et osszem uvelend o elem nem azonos halmazb ol ker ul ki. Egy m uveletet meg lehet adni az u .n. Cayley t abl aj aval is, ami a szorz ot abla altal anos t asa. Ha teh at {a, b, c, d, e} az alaphalmaz, akkor a 158

a b c d e

a c b b e d

b c a d e e

c d a d e c

d a c d e b

e b e d c a

Cayley t abla szerint a c = d, es c a = b ill. d d = e teljes ul. 5.4. Den ci o Ha fi egy, a H halmazon ertelmezett ni -v altoz os m uvelet minden i I eset en, akkor az S = H, {fi : i I } p art algebrai strukt ur anak mondjuk. 5.5. P elda Algebrai strukt ura a val os sz amok halmaza az o asra es kivon asra, forsszead m alisan R, {+, } . Szint en algebrai strukt ura {x R : x > 0}, , azaz a pozit v sz amok halmaza a szorz asra, mint k etv altoz os m uveletre n ezve, de algebrai strukt ura R, + is.
Az 5.5. P eld aban szerepl o k et utols o algebrai strukt ura l enyeg ebenazonos, u.i. log xy = log x+log y , azaz a pozit v sz amok szorz asra pontosan u gy viselkednek, mint a logaritmusaik az osszead asra. Err ol sz ol a k ovetkez o den ci o. 5.6. Den ci o Az S = H, {fi : i I } es az S = H , {fi : i I } algebrai strukt ur ak izomorfak, ha az fi es fi m uveletek tetsz oleges i I eset en ugyanannyi (mondjuk ni ) v altoz osak, tov abb a l etezik egy : H H bijekci o, amire (fi (h1 , h2 , . . . , hni ) = fi ((h1 ), (h2 ), . . . , (nni )) tetsz oleges i I es h1 , h2 , . . . , hni H eset en. (Vagyis a lek epez es m uvelettart o: az osszem uvelt elemek k ep et u gy kapjuk, hogy osszem uvelj uk a k epeket.) 5.7. P elda Vektorterek kor abban megismert izomorzmusa egy speci alis izomora a k et osszead asm uvelettel ell atott algebrai strukt ura k oz ott. A specialit as abb ol ad odik, hogy a skal arral val o szorz asra (ami ugyeb ar nem algebrai ertelemben vett m uvelet) szint en megk v anjuk a m uvelettart ast. 5.8. Den ci o Tegy uk fel, hogy S = H, {fi : i I } egy algebrai strukt ura, es a H H halmaz olyan, hogy egyetlen fi m uvelet sem vezet ki bel ole (azaz fi (h1 , h2 , . . . , hni ) H ha h1 , h2 , . . . , hni H ). Ekkor az S = H , {fi |H : i I } algebrai strukt ur at az S strukt ura r eszstrukt ur anak nevezz uk, es ezt a t enyt S S -sel jel olj uk. (fi |H az fi m uvelet H -re megszor tott v altozat at jelenti. A tov abbiakban a megszor t as jel ol es et mell ozz uk, ha ez nem okoz f ere ert est.) 5.9. P elda N, {+, } R, {+, } . Ha V vektort er, es U egy altere, akkor U, + V, + . 5.10. Meggyel es Ha az Sj = Hj , {fi : i I } strukt ura minden j J -re az S = H, {fi : i I } strukt ura r eszstrukt ur aja, akkor a j J Sj := j J Hj , {fi : i I } metszetstrukt ura is r eszstrukt ur aja az S algebrai strukt ur anak. Bizony t as. Csak azt kell ellen orizni, hogy az fi -k megszor t asai m uveletek, azaz nem vezetnek ki a mivel egyik Hj -b metszetb ol. Am ol sem vezetnek ki, az ert a metszetb ol sem.

159

5.11. Den ci o Legyen S := H, {fi : i I } egy algebrai strukt ura, es a K H . A K altal gener alt K r eszstrukt ura a legsz ukebb olyan r eszstrukt ur aja S -nek, ami K -t tartalmazza, azaz K := K S S S .

A tov abbiakban speci alis algebrai strukt ur akat fogunk tanulm anyozni. A sz amunkra erdekes strukt ur ak egyt ol egyig olyanok, amelyeken a l enyeges m uvelet k etv altoz os. A f elcsoportokon es csoportokon egy, m g a gy ur uk on es testeken k et m uveletet lesz ertelmezve. enumerate

5.1.1. F elcsoportok es csoportok

L attuk, hogy a m uveletekre az egyetlen l enyegi megk ot es, hogy ne vezessenek ki az adott strukt ur ab ol, gy azt an az ezekkel kapott algebrai strukt ur ak annyira a ltal anosak, nem is v arhat o, hogy j ol haszn alhat o, m ely t eteleket kapjunk. C elszer u teh at tov abbi megk ot eseket tenni a vizsg alt strukt ur akra. Erre a legterm eszetesebb m od, hogy a m uveletekt ol k ul onb oz o tulajdons agokat v arunk el. 5.12. Den ci o A H halmazon ertelmezett, 2-v altoz os m uvelet asszociat v (magyarul a tz ar ojelezhet o), ha tetsz oleges x, y, z H elemekre x (y z ) = (x y ) z all. A m uvelet kommutat v (magyarul felcser elhet o), ha tetsz oleges x, y H elemekre x y = y x teljes ul. 5.13. P elda 1. A val os sz amokon ertelmezett + m uvelet asszociat v es kommutat v,

2. a pozit v sz amokon ertelmezett hatv anyoz as nem asszociat v es nem kommutat v (23 ) 2 3 3 2 (hisz 2 = 256 = 64 = (2 ) ill. 2 = 8 = 9 = 3 ), 3. az R R f uggv enyek kompoz ci oja (azaz egym asba helyettes t ese) asszociat v m uvelet, am nem kommutat v (hisz [(p q ) r] (x) = p(q (r(x))) = [p (q r)] (x) de altal aban (p q )(x) = p(q (x)) = q (p(x)) = (q p)(x), pl ha p(x) = 2x es q (x) = x +1, akkor (p q )(x) = 2(x + 1) = 2x + 2 = 2x + 1 = (q p)(x). 4. m g a val os sz amokon ertelmezett sz amtani k oz ep m uvelet kommutat v, de nem b+a a+b asszociat v (hisz a b := 2 = 2 = b a, de pl (0 0) 1 = 0, 5 = 0, 25 = 0 (0 1)). 5.14. Den ci o Az S = H, strukt ura f elcsoport, ha kommutat v is, akkor S Abel f elcsoport. a H -n asszociat v. Ha

5.15. P elda Az n n-es m atrixok a szorz asra f elcsoportot alkotnak. Az n n-es, szimmetrikus m atrixok e f elcsoportnak egy Abel r eszf elcsoportj at alkotj ak.

5.16. Den ci o Legyen k etv altoz os m uvelet H -n. Az e H elem az s egeleme, ha e h = h e = h a H tetsz oleges h elem ere. 160

m uvelet egy-

5.17. Meggyel es Ha az S strukt ura egys egeleme van.

m uvelet enek van egys egeleme, akkor egyetlen

Bizony t as. Tegy uk fel, hogy e, e H egyar ant egys egelemek, ekkor e = e e = e . 5.18. Den ci o Ha az S = (H, ) strukt ur aban e H a h h = h h = e, akkor az mondjuk, hogy h a h inverze a h inverze -ra n ezve.) m uvelet egys egeleme, es m uveletre. (Egy uttal h a

5.19. P elda A R, {+, } strukt ur aban az o as egys egeleme a 0, az x elem inverze sszead 1 . x. A szorz as egys egeleme az 1, az x = 0 elem inverze az x 5.20. Den ci o A S = G, strukt ura csoport, ha (1) S f elcsoport, (2) a m uveletnek l etezik egys egeleme, es (3) minden g G elemnek l etezik inverze a m uveletre. 5.21. Megjegyz es Ha a csoportm uveletet jel oli, es a csoport megad asakor ennek elhagy asa nem okoz f elre ert est, akkor a fenti csoportot egyszer uen G-vel jel olj uk. Ha nem okoz f elre ert est, akkor a m uveleti jelet a m uveletekn el sem rjuk ki, gy pl. a gh jelent ese ag es h osszem uvel es enek ( osszeszorz as anak) eredm enye, azaz g h. A csoportban ezen konvenci o ertelm eben besz elhet unk hatv anyoz asr ol: egy g elem n-dik hatv anya nem m as, mint az elemet n-szer osszeszorozzuk (eg eszen pontosan osszem uvelj uk) onmag aval. A 0-dik hatv anyt az egys egelemk ent deni aljuk, a (n)-dik hatv any pedig a g 1 inverzelem n-dik hatv anya. A G csoport rendje |G|. A G csoport Abel csoport, ha G csoportm uvelete kommutat v. 5.22. P elda 1. R, + , Z, + , R \ {0}, , Rnk , + Abel csoportok, ahol Rnk jel oli az n k m eret u val os m atrixokok halmaz at. Ha Zn jel oli a modulo n marad ekoszt alyok halmaz at, akkor Zn a +n -ra (modulo n osszead asra) csoportot alkot. Az egys egelem a 0 marad ekoszt aly. Ennek a csoportnak az elemei nem sz amok, hanem marad ekoszt alyok, azaz v egtelen sz amhalmazok. K et ilyen marad ekoszt aly o sszege egy u jabb marad ekoszt aly lesz. Akinek ez szokatlan, az gondoltat a Zn , + csoportra u gy is, mint {0, 1, 2, . . . , n 1}, +n , ahol az alaphalmazt n sz am (egy mod n TMR) alkotja, +n pedig a modulo n osszead as: ha az alaphalmazb ol k et sz am hagyom anyos osszege nem szerepel az alaphalmazban, akkor a hagyom anyos osszeg helyett vessz uk az alaphalmazb ol az o sszeggel modulo n kongruens reprezent a nst. 2. A Zn halmazon a modulo n szorz as is egy asszociat v m uvelet, r a aad asul az 1 marad ekoszt aly egys egelem erre a m uveletre. De pl. a 0 marad ekoszt alynak nincs iverze, gy a Zn , nem csoport, csak egys egelemes f elcsoport. Ha azonban Z n jel oli az n-hez pr m marad ekoszt alyok halmaz at, akkor bel athat o, hogy Z art a n z szorz asra, es ebben a strukt ur aban nemcsak egys egelem van, de minden elemnek inverze is: az a sz am marad ekoszt aly anak inverze az Euler-Fermat t etel miatt eppen 161

 az a(n)1 sz am marad ekoszt alya lesz. A Zn , teh at (Abel) egy (n) rend u csoport. Hasonl oan az el oz o p eld ahoz, erre a csoportra is gondolhatunk u gy, hogy elemei az n-hez relat v pr m, n-n el kisebb pozit v eg eszek, a m uvelet pedig n , azaz a modulo n szorz as.

3. A legv aratlanabb helyzetekben bukkanhatnak fel eg eszen furcsa csoportok. A Nim osszead ast p eld aul u gy ertelmezz uk a nemnegat v eg eszeken, hogy azokat kettes sz amrendszerben fel rva adjuk ossze, de nem t or od unk az egyes helyi ert ekeken ad od o marad ekokkal. M as sz oval, a sz amokat a kettes sz amrendszerbeli alakjuk szerint 0/1-vektoroknak tekintj uk, amelyeket koordin at ank ent o at p elsszeXOR-ozunk. Teh d aul 19 6 = 21, hiszen 100112 XOR001102 = 101012 . K onnen l athat o, hogy a Nim osszead as asszociat v es kommutat v, egys egeleme a 0, es minden pozit v eg esznek van inverze (azaz Nim-ellentettje), m egpedig onmaga. Tov abbi erdekes tulajdons ag, hogy tetsz olege a, b pozit v eg eszekre 0 a b a + b teljes ul. Mi ert erdemes j ol begyakorolni egy ilyen term eszetellenes m uvelet elv egz es et? K ets egk v ul az SzA ill. BSz t argyakb ol tanultak legfontosabb alkalmaz asi ter ulet ehez erkezt unk. Legt obb unk elet eben elk ovetkezik az a pillanat, amikor r ab zz ak a hiperakt v unoka occs et: kezdjen vele valamit, mialatt a sz ulei revitaliz alj ak a h azass agukat. Tapasztaltabbak tudj ak, hogy ilyenkor a vesztes eg minimaliz al asa a c el, amit u gy lehet el erni, ha le tudjuk k otni valami sz am ara is erdekessel a kis gengszter ok at. Ha m ar g ert unk neki csokit a K5 s kbarajzol as a ert es eleget pr ob alkozott egy vonallal lerajzolni a K5,3 -at, akkor att erhet unk vele a Nim j at ekra, amiben verhetetlenek lesz unk, ha gyorsan tudunk Nim osszeadni. A Nim (k naiul csien-sz u-dz u) j at ek teh at a k ovetkez o: adott k kupac, amelyek rendre a1 , a2 , . . . , ak kavicsot tartalmaznak. (Sz nes lego kock aval j atszva m eg csak sz et se kell v alogatni a kupacokat, az a j at ek v eg ere automatikusan megt ort enik, es k et legyet u unk egy csap asra.) K et j at ekos j atszik, felv altva l epnek. Egy l ep esben a t soron k ovetkez o j at ekos egy neki tetsz o kupacb ol elvesz tetsz oleges sz am u kavicsot, de legal abb egyet. Az gy oz, aki az utols o kavicsot veszi el. K et kupaccal j atszva m eg egy ovod ast is betan thatunk a nyer esre. Ha ugyanis a k et kupac m erete nem egyezik meg, akkor a soron k ovetkez o j at ekos nyer o l ep ese az, ha a nagyobb kupacb ol elv eve k et egyforma m eret u kupacot k epez, m g egyforma kupacok eset en a soron k ovetkez o nem nyerhet, amennyiben az ellenfele gy j atszik. (Ha az unoka ocs enk mag at ol r aj on erre, b atran javasoljuk neki a BME Villanykart.) Nem vil agos azonban, hogyan is erdemes kett on el t obb kupac eset en j atszani. Hasznos meggyel es p eld aul, hogy ha van k et egyforma m eret u kupac, akkor azokat el is felejthetj uk, mert ha az ellenf el az egyikb ol vesz el, u gy a m asikon mi is ugyanazt a l ep est v egezz uk, ha pedig m as kupachoz ny ul, akkor a mi is a marad ek kupacokon l ep unk. A titok nyitja, hogy a Nim j at ek akkor nyerhet o meg bizonyosan, ha a kupacokban 162

l ev o kavicsok sz am anak Nim osszege a1 a2 . . . ak = 0. Ekkor (b ar kor antsem trivi alis, de igaz, hogy) valamelyik kupacb ol el tudunk venni n eh any kavicsot u gy, hogy kapott kupacok m eret enek Nim osszege pontosan 0 legyen. (A legnagyobb olyan helyi ert eket kell n ezni kettes sz amrendszerben, ahol p aratlan sok ai fel r as aban all egyes, es egy olyan ai -hez kell ny ulni, amiben ezen a helyi ert eken egyes all.) M arpedig ha mindig 0 Nim- osszeg u kupacrendszeren k enyszer ul l epni az ellenf el, akkor az o l ep ese ut an sosem lesz 0 a kupacok Nim osszege. Vagyis mi mindig tudni fogunk l epni, es persze u gy, hogy ism et 0 legyen a Nim o at nem tudunk, sszeg. Veszteni teh ez ert musz aj nyern unk, ha gy j atszunk. Sajnos a fent le rt m odszer nehezen altal anos that o: a d og os n ok rendszerint nem esnek hasra a m egoly meggy oz o Nim tud asunkt ol sem, a legt obb f ert pedig valljuk be frusztr alja, ha egy n o az esz evel gy ozi le ot. Mindenk epp erdemes teh at valami olyan nem h etk oznapi tev ekenys egben is j artass agot szerezn unk, amivel a rem elt c elk oz ons eget leny ug ozhetj uk. A sk ala a ker ekp arszerel est ol a t arsast ancon at a celebek mag an elet enek kulisszatitkai behat o ismeret eig terjed, ki-ki egy eni zl es et ol f ugg oen. (Matematikai szempontb ol term eszetesen pazarul altal anos that o a fenti m odszer: a Grundy sz amokra erdemes r aguglizni.) 5.23. Meggyel es Ha G csoport, akkor G minden elem enek egy ertelm u inverze van. Bizony t as. Ha x es y a g inverzei es e a G egys egeleme, akkor x = xe = x(gy ) = (xg )y = ey = y . A Cayley t abla seg thet az adott algebrai strukt ura csoport volt anak eld ont es eben. B ar az asszociativit as nem l atszik k ozvetlen ul a Cayley t abl ab ol, a kommutativit as pontosan a t abla (mint m atrix) szimmetrikus volt at jelenti. Az egys egelem l etez ese pedig olyan (egym asnak megfelel o) sort es oszlopot jelent, amelyekben a pontosan az adott sorhoz ill. oszlophoz tartoz o alaphalmazelemek szerepelnek. K onnyen ellen orizhet o ezen k v ul, hogy a m uvelet pontosan akkor hat aroz meg csoportot, ha asszociat v es a Cayley t abla minden sor aban es minden oszlop aban az alaphalmaz elemeinek egy permut aci oja szerepel. Az ut obbi felt etel u gy is megfogalmazhat o (ami a csoportoknak egy m asik fontos tulajdons ag ara mutat r a), hogy az alaphalmaz tetsz oleges a, b elemire mind az a x = b, mind az x a = b egyenletek egy ertelm uen oldhat ok meg. 5.24. P elda L attuk, hogy R Abel csoport az osszead asra, es k onnyen l athat o, hogy a pozit v val osak Abel csoportot alkotnak a szorz asra n ezve. (Ut obbi esetben egys egelem az 1, inverz a reciprok.) Erdemes azt is l atni, hogy ez a k et csoport l enyeg eben ugyanaz: a (mondjuk 2 alap u) log f uggv eny olyan bijekci ot l etes t a pozit v es a val os sz amok k oz ott, ahol a szorz asb ol o sszead a s lesz: log( a b ) = log( a ) + log( b ) . Csoportoknak az ilyesfajta azonoss ag ar ol sz ol az al abbi den ci o.

163

5.25. Den ci o (1) K et csoport (mondjuk G es H ) izomorf, ha van k ozt uk m uvelettart o bijekci o, azaz l etezik egy : G H bijekci o, amire tetsz oleges g, g G eset en (g g ) = (g ) (g ) all. (Figyelj uk meg, hogy a baloldali szorz as a G, a jobboldali pedig a H m uvelete.) (2) A G csoport H r eszhalmaza a G r eszcsoportja (jel ol ese H G), ha H maga is csoport a G csoportm uvelet ere. 5.26. Meggyel es Tetsz oleges G csoport r eszcsoportjainak metszete is G r eszcsoportja. 5.27. Den ci o Tetsz oleges K G altal gener alt K csoport a G csoport K -t tartalmaz o r eszcsoportjainak metszete. 5.28. Meggyel es Ha G csoport, akkor tetsz oleges K G eset en K a G csoport egy r eszcsoportja.

5.1.2. Ciklikus csoportok

5.29. Den ci o Az olyan csoportot, amit valamely eleme gener al, ciklikus csoportnak nevezz uk. A G csoport g elem enek rendje a g altal gener alt g r eszcsoport elemsz ama. Az elem rendj enek den ci oja u gy is kimondhat o, hogy a g elem rendje az a legkisebb n n sz am, amire g = e. Ha ugyanis l etezik ilyen n, akkor, g 1 = g n1 , es a g, g 2 , g 3 , . . . , g n elemek k ul onb oz ok (hisz ha g i = g j , akkor g ij = e), ez ert g n-elem u. Ha pedig nem l etezik ilyen n, akkor a g, g 2 , g 3 , . . . elemek mind k ul onb oz ok, ez ert g v egtelen. Ha az G, ciklikus csoport g G gener alja, akkor G minden eleme el oa ll g i (= g g . . . g [i-szer]) alakban, ahol i Z. Ha G rendje v eges, akkor elegend o a pozit v i kitev okre szor tkozni. Ha G v egtelen, akkor a gener atorelemnek semelyik hatv anya sem egys egelem, mert egy ebk ent a gener atorelem csak v eges sok elemet gener alna. H anyf el ek lehetnek a ciklikus csoportok, azaz izomora erej eig hogy n eznek ki a ciklikus csoportok? Nyilv anval o, hogy ha k et ciklikus csoport rendje k ul onb oz o, akkor nem izomorfak. Ha azonban |G| = |H | = n a G es H ciklikus csoportra, akkor G = H. n n Legyen ugyanis g ill. h a G ill H gener atoreleme. Ekkor g ill. h a G ill. H egys egeleme, i i i i a k et csoport minden eleme g ill. h alak u, es k onnyen l athat o, hogy (g ) := h izomorzmus. Teh at a v eges ciklikus csoportot az elemsz ama izomora erej eig meghat arozza. Az n-elem u ciklikus csoportot Cn jel oli, es k onnyen l athat o, hogy Cn = Zn , ahol Zn a Zn , + csoportot jel oli, ahol Zn a modulo n marad ekoszt alyok halmaza. Minden v eges ciklikus csoportot le rtunk teh at. Ha G v egtelen ciklikus csoport, akkor a g gener atorelem semelyik hatv anya sem egys egelem, mert egy ebk ent g v eges csoportot gener alna. Mivel a g a ltal gener alt e, g i , g i elemek r eszcsoportot alkotnak (e az egys egelem), ez ert g eppen ezt a r eszcsoportot gener alja, gy ez a r eszcsoport maga a csoport. Azt kaptuk teh at, hogy minden v egtelen, ciklikus csoport a Z, + csoporttal izomorf. 164

5.30. T etel Ciklikus csoport minden r eszcsoportja ciklikus.

Bizony t as. Legyen a G ciklikus csoport egy gener atoreleme g , es legyen H G r eszcsoport. Tekints uk a minim alis 0 < k -t, amire g k H (ilyen l etezik, ha H nem a trivi alis, egyelem u csoport (ami persze ciklikus)). Megmutatjuk, hogy g k gener alja H -t, amib ol azonnal ad odik, hogy H ciklikus. Nyilv an g k ik ik gener alja az e, g , g elemeket tetsz oleges pozit v eg esz i eset en. Tegy uk fel, hogy a H r eszcsoport g l elem et g k nem gener alja, azaz k l. Osszuk el l-t k -val marad ekosan, azaz l = ak + r, ahol 1 r < k . Mivel g k , g l H , ez ert g l ((g k )1 )a = g ak+r g ak = g ak+rak = g r H , ami ellentmond k k v alaszt as anak. Teh at H -t g csakugyan gener alja, vagyis H val oban ciklikus.

5.1.3. Di edercsoportok
Fontos p eld ak csoportokra a szimmetri ak alkotta csoportok. Legyen X egy halmaz, es tekints uk f : X X bijekci oknak egy olyan F nem ures halmaz at, ami z art a kompz ci ora, vagyis f, g F eset en f g F , ahol f g (x) := f (g (x)) x X , tov abb a, minden f F bijekci o f 1 inverze is F -ben van. A f uggv enykompoz ci o m uvelet den ci o szerint asszociat v. A fenti v alaszt as eppen azt a c elt szolg alta, hogy legyen egys eg es inverz, gy e miatt F , csoport. A csoport egys egeleme az id identikus (azaz a minden pontot helybenhagy o) lek epez es (ez az ert F -beli, mert id = f f 1 tetsz oleges f F -re), a kompoz ci ora vonatkoz o inverz az adott f uggv eny inverze lesz, a kompoz ci om uvelet asszociativit asa pedig k ozvetlen ul ad odik a den ci ob ol.

Az egyik legfontosabb p elda a fenti szimmetriacsoportra a Dn di edercsoport, amikoris X a s k egy szab alyos, n oldal u soksz oge, a Dn csoport elemei az X egybev ag os agai (azaz a s k mindazon egybev ag os agai, amelyek az X soksz oget (mint halmazt) xen hagyj ak), a csoportm uvelet pedig az egybev ag os agok egym as ut ani elv egz ese.
Van am itt egy bosszant o konvenci o. Nevezetesen, hogy az egybev ag os agok voltak eppen f uggv enyek, m arpedig egy f uggv eny fel r asakor az argumentumot a f uggv eny jele ut an rjuk (z ar ojelek k oz ott): f (x) m odon. A f uggv enykompoz ci o den ci oja szerint az f g f uggv eny egy x ert ekhez az (f g )(x) := f (g (x)) ert eket rendeli. Ott okoz ez zavart, hogy ha csak az f g kifejez est l atjuk, azt gondolhatn ank, hogy el osz or kell az f -t es csak ut ana a g f uggv enyt alkalmazni. L attuk, hogy ennek epp a ford tottja igaz. A l enyeg teh at, hogy a kompoz ci om uveletn el jobbr ol balra haladva kell a f uggv enyeket sorban ki ert ekelni, ha minket a kompoz ci of uggv eny konkr et jelent ese erdekel. Sz amolni a kompoz ci oval, mint m uvelettel azonban hajsz alpontosan u gy kell, mint b armely m as m uvelettel.
Az egyik ilyen egybev ag os ag a soksz og k oz eppontja k or uli 2n -sz og u f forgat as, egy m asik lehets eges egybev ag os ag a soksz og egy szimmetriatengely ere val o t t ukr oz es. L enyeges tulajdons aga a di edercsoportnak, hogy n > 2-re nem kommutat v (u.i. tf = f t). Az f es t szimmetri ak a soksz og minden szimmetri aj at gener alj ak, hiszen a k or ulj ar astar o egybev ag os agok k oz eppont k or uli forgat asok, a k or ulj ar asv alt ok pedig u gy kaphat ok, hogy el osz or t ukr oz unk, majd forgatunk. A Dn di edercsoportnak teh at 2n eleme van.

A t t = id, f n = f f . . . f [n-szer] = id ill. f t = t f n1 azonoss agok teljes ul ese egyszer uen ellen orizhet o. Ebb ol az l atszik, hogy Dn minden eleme vagy f k , vagy t f k alak u valamely 0 k < nre: ha ugyanis f es t is szerepel a kompz ci oban, akkor a t-ket baloldalra csoportos thatjuk a harmadik azonoss ag miatt. L assuk a D3 di edercsoport p eld aj an, hogy n ez ez ki a gyakorlatban!

A szab alyos h aromsz ognek t, t es t jel oli a h arom szimmetriatengely et, ill. f a k oz ep pontja k or uli 23 sz og u forgat ast (az abr an l athat o m odon). Tudjuk, hogy t2 = id = f 3 , tov abb a k onnyen ellen orizhet o, hogy f t = t f 2 = t , es ebb ol k ovetkez oen f 2 t = f (f t) = f (t f 2 ) = (f t) f 2 = (t f 2 ) f 2 = t f 4 = t f = t a ll. Teh at 165

a D3 di edercsoport hat egybev ag os aga az id, f, f 2 , t, t = t f 2 es a t = t f . Ezen osszef ugg esek felhaszn al as aval megkaphat o a D3 csoport szorz ot abl aja is.

f t t

id f f2 t t t

id id f f2 t t t

f f2 t t = t f2 t =tf 2 f f t t f2 = t tf =t f2 id f t=t f t = f (t f 2 ) = t f t = f (t f ) = t id f f2 t = t f 2 t = f 2 (t f 2 ) = t f 2 t = f 2 (t f ) = t tf =t t f2 = t t t = id t t = t (t f 2 ) = f 2 t t = t (t f ) = f 2 2 t f = t f =t f = t t= t t = id t t = (t f 2 ) f = t (t f 2 ) f 2 = t (t f 2 ) t = f (t f 2 ) (t f ) = f 2 t f = t f2 = t t= t t = t t = id (t f ) f = t (t f ) f 2 = t (t f ) t = f 2 (t f ) (t f 2 ) = f

Erdemes meggyelni, hogy a forgat asok (f hatv anyai) a Dn egy ciklikus r eszcsoportj at alkotj ak.

5.1.4. Permut aci ocsoportok

Kor abban m ar vizsg altuk n elem lehets eges permut aci oinak sz am at; most a permut aci ok csoportstrukt ur aj at vessz uk szem ugyre. Vil agos, hogy az {1, 2, . . . , n} {1, 2, . . . , n} bijekci ok z artak a kompoz ci ora es az inverzk epz esre, ez ert az {1, 2, . . . , n} halmaz permut aci oi szimmetriacsoportot alkotnak a kompoz ci ora. 5.31. Den ci o Az Sn szimmetrikus csoport {1, 2, . . . , n} halmaz permut aci oi alkotta csoport a f uggv enykompoz ci o m uveletre n ezve. 5.32. P elda Erdemes megn ezni, hogyan hat konkr etan a f uggv enykompoz ci o a permut aci okon. Egy permut aci ot u gy adunk meg, hogy 1-t ol n-ig minden i-re meghat arozzuk (mondjuk egy t abl azattal megadva) (i) ert ek et. Eml ekeztet unk, hogy a permut aci o kisz am t asakor el osz or alkalmazzuk a permut aci ot, es azt an a -t. Konkr etan, ha p eld aul = 1 2 3 4 5 2 4 3 1 5 es = 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 akkor = ad odik. 3 2 1 5 4 3 4 2 5 1

Annak igazol as ahoz, hogy a permut aci okon a kompoz ci o csakugyan csoportot hat aroz meg, csup an annyit kell l atni, hogy a kompoz ci o, mint k etv altoz os m uvelet asszociat v (ez vil agos), l etezik egys egelem (az identikus (mindent helybenhagy o) lek epez es egy permut aci o, es ezzel ak ar jobbr ol, ak ar balr ol kompon alunk, egys egk ent viselkedik), ill., hogy 166

minden permut aci onak l etezik egy 1 inverze, amire 1 = 1 = id, de az inverzlek epez es (ami szint en permut aci o) l atnival oan rendelkezik ezzel a tulajdons aggal. A di edercsoportok ut an teh at a szimmetrikus csoport a m asodik fontos p elda a szimmetriacsoportra. Kor abbi tanulm anyainkat kamatoztatand o meggyelhetj uk, hogy az Sn szimmetrikus csoport rendje az {1, 2, . . . , n} permut aci oinak sz ama, vagyis n! . L attuk, hogy a di edercsoport sem volt kommutat v, es mivel a Dn di edercsoport tekinthet o a szab alyos n-sz og cs ucsain hat o permut aci ok egy halmaz anak, ez ert Dn Sn , gy azt an Sn sem kommutat v n > 2-re.
K ovetkez o c elunk a permut aci ok hatv anyait megvizsg alni, hogy konkr et permut aci ok rendj et meghat arozhassuk. Legyen i {1, 2, . . . , n}, Sn , es tekints uk az i, (i), 2 (i), 3 (i), . . . elemeket. Ezek az elemek (teh at azok, melyekbe a permut aci o i-t elviszi) az i szerinti orbitj at alkotj ak. bijekt vit asa miatt az orbitot alkot o sorozatban az elemek ciklikusan ism etl odnek, azaz j +k (i) = j (i), ahol k az orbit m erete. Ha teh at le rjuk az (i, (i), 2 (i), 3 (i), . . . k1 (i)) elemeket, akkor i orbitj anak minden egyes elem er ol l atjuk, hogy a a felsorol as k ovetkez o elem ebe viszi (az utols ot az els obe). Az fenti ciklikus sorrend a permut aci o egy ciklusa. Mivel k et elem orbitja vagy diszjunkt, vagy azonos, ez ert igaz az al abbi meggyel es. 5.33. T etel Minden permut aci o fel rhat o diszjunkt ciklusok szorzatak ent. A gyakorlatban is alkalmazzuk ezt a fel r ast, azaz ahelyett, hogy a permut aci ot az ertelmez esi tartom any minden elem en megadn ank, csup an egym as mell e rjuk a ciklusokat, amelyek k oz ul (ha n ismert) az egypont uakat (vagyis a x pontokat) kihagyjuk. Igy pl a fenti p eld aban szerepl o permut aci ok fel r asa = (124) ill. = (13)(45) lenne. Ciklikus permut aci o nak nevez unk egy permut aci ot, ha pontosan egy ciklusa van. Ha a permut aci ot hatv anyozzuk, akkor az elemek a ciklusukon bel ul mozognak, m egpedig minden elem kitev onyit l ep jobbra. Ebb ol l atszik, hogyan lehet meghat arozni legkisebb hatv any at, ami minden elemet helyben hagy, vagyis azt a legisebb k kitev ot, amire k = id az egys egelem. 5.34. T etel Ha ciklusai k1 , k2 , . . . , kl m eret uek, akkor rendje a k1 , k2 , . . . kl sz amok legkisebb k oz os t obbsz or ose. Transzpoz ci o nak nevezz uk az olyan permut aci ot, aminek a x pontjain k v ul egyetlen k etelem u ciklusa van, azaz a permut aci o k et elemet felcser el, a t obbit xen hagyja. t 5.35. All as A tranzpoz ci ok gener alj ak az Sn szimmetrikus csoportot. Bizony t as. Minden permut aci o diszjunkt ciklusok szorzata, ez ert elegend o megmutatni, hogy b armely ciklus el o all olyan transzpoz ci ok szorzatak ent, amelyek csak a ciklus elemeit haszn alj ak. Mivel az (i1 , i2 , . . . , ik ) ciklikus permut aci o a (i1 , ik ), (i1 , ik1 ), . . . , (i1 , i2 ) transzpoz ci ok szorzata, ez ert az all t ast igazoltuk. Ertelmes k erd es, hogy legal abb h any transzpoz ci o kell Sn gener al as ahoz. Minden transzpoz ci onak megfelel egy el az {1, 2, . . . , n} ponthalmazon. Transzpoz ci ok egy halmaz anak teh at egy n-pont u gr af felel meg. Vil agos, hogy ha egy ilyen gr af nem osszef ugg o, akkor a sz obanforg o transzpoz ci ok nem gener alj ak Sn -t, s ot: altal aban nem gener alnak egyetlen olyan permut aci ot sem, ami a komponensek k oz ott (is) hat. Teh at minden, transzpoz ci okb ol a ll o gener atorrendszernek osszef ugg o gr af felel meg, vagyis legal abb n 1 transzpoz ci o kell Sn gener al as ahoz. Ennyi egy ebk ent elegend o is: az (1, 2), (1, 3), . . . , (1, n) transzpoz ci ok alkalmas kompoz ci oj aval tetsz oleges Sn -beli permut aci o el o all that o. Ennek bel at as ahoz elegend o azt megmutatni, hogy a fenti n 1 transzpoz ci o seg ts eg evel minden m as transzpoz ci o el o all, hisz azok m ar mint l attuk minden permut aci ot gener alnak. Konkr etan az (i, j ) transzpoz ci o egy lehets eges el o all t asa (i, j ) = (1, j ) (1, i) (1, j ).

167

5.36. Den ci o Az Sn szimmetrikus csoport r eszcsoportjait permut aci ocsoportnak nevezz uk. H anyf el ek lehetnek a permut aci ocsoportok? A v alasz, hogy a permut aci ocsoportok (izomora erej eig) minden (v eges) csoportot fel olelnek. Cayley t etel: Minden v eges G csoport izomorf egy alkalmas permut aci ocsoporttal.
Bizony t as. Az altal anoss ag megszor t asa n elk ul feltehet o, hogy G n-edrend u, es G elemei az 1, 2, . . . , n sz amok. Ekkor G minden g elem enek megfeleltethet o egy g permut aci o az al abbiak szerint: g (i) := g i. Ellen orizz uk, hogy a megfeleltet es m uvelettart o: gh = g h . Csakugyan, tetsz oleges i {1, 2, . . . , n} eset en gh (i) = (gh)i = g (hi) = g (h (i)) = g (h (i)) = g h (i). Az kell m eg, hogy a g g lek epez es injekt v, azaz g = h eset en g = h . De ez is igaz, mivel g (e) = ge = g = h = he = h (e). Teh at a {g : g G} permut aci ok az Sn szimmetrikus csoport egy G-vel izomorf r eszcsoportj at alkotj ak. K onnyen ellen orizhet o, hogy p aros permut aci ok szorzata is p aros permut aci o, p aros permut aci o es p aratlan permut aci o szorzata p aratlan permut aci o, tov abb a, hogy k et p aratlan permut aci o szorzata pedig p aros permut aci o. Ez azt jelenti, hogy a p aros permut aci ok az Sn szimmetrikus csoportnak egy r eszcsoportj at alkotj ak. E r eszcsoport az An -nel jel olt altern al o csoport, rendje Sn rendj enek fele, azaz n! . 2

5.1.5. A kvaterni ocsoport

A Q kvaterni ocsoport elemei 1, 1, i, i , j , j , k , k , a szorz asm uveletet deni alj ak 2 2 2 2 (az asszociativit ason t ul) az i = j = k = 1, ij = k, jk = i, ki = j , (1) = 1, (1)x = x = x(1), (x) = x, ill. az 1x = x1 = x (x Q) azonoss agok. Pl. 2 ji = j (jk ) = j k = (1)k = k . (A csoport-tulajdons ag igazol as ahoz az asszociativit ast val oban ellen orizni kell (kicsit f arads agos), egys egelem az 1, a 1 inverze onmaga, a t obbi elem inverze a saj at ellentettje. Mivel ij = ji, ez ert Q nem Abel csoport, gy nem is ciklikus. Nem izomorf Q az ugyancsak 8-adrend u D4 di edercsoporttal sem, mert Q-ban 1 rendje 1, 1 rendje 2, a t obbi elem e pedig 4, m g D4 -ben id rendje 1, minden tengelyes t ukr oz es (t, f t, f 2 t, f 3 t) es a k oz eppontos t ukr oz es (f 2 ) rendje 2, m g a forgat asok (f, f 3 ) rendje 4. A Q kvaterni ocsoport teh at k ul onb ozik az eddig megismert osszes csoportt ol.

5.1.6. A csoportelm elet alapjai

Ebben a r eszben v eges csoportokkal foglalkozunk. 5.37. Den ci o A G csoport K es H r eszhalmazainak komplexusszorzat an HK := {hk : h H, k K } G halmazt ertj uk. Ha H G es g G, akkor a gH (Hg ) komplexusszorzat a H r eszcsoport baloldali (jobboldali) mell ekoszt alya. Ha a gH (a Hg ), akkor a-t a gH (Hg ) mell ekoszt aly reprezent ans anak nevezz uk. 168

5.38. P elda Tetsz oleges n > 1 pozit v eg esz eset en H = nZ, + Z, + = G, ahol nZ := {nz : z Z} az n t obbsz or oseit jel oli. Egy adott k Z eset en a G csoport k szerinti baloldali mell ekoszt alya a k + nZ halmaz lesz, vagyis mindazon eg eszek, amelyek k -val kongruensek modulo n. Egy r eszcsoport mell ekoszt alyainak gyelemrem elt o strukt ur aja van. 5.39. Meggyel es Legyen H G g, g . Ekkor (1) g Hg , (2) g Hg Hg = Hg , (3) Hg = Hg vagy Hg Hg = (4) |H | = |Hg | Bizony t as. (1): e H g = eg Hg . (2): g = hg valamely h H -ra, ez ert Hg = H (hg ) = (Hh)g Hg . Mivel g = h1 g , ez ert g Hg , gy az el oz o gondolatmenet szerint Hg Hg is igaz. (3): (2) miatt, ha g Hg Hg , akkor Hg = Hg = Hg . es h = h , akkor hg = h g , ez ert a h hg bijekci oH es Hg k oz ott. (4): Ha h, h H 5.40. K ovetkezm eny (Lagrange t etel) Ha H G, akkor |H | | |G|. Speci alisan, G b armely g elem enek rendje (a g altal gener alt r eszcsoport elemsz ama) osztja G rendj et. Bizony t as. Az el oz o meggyel es szerint a G csoport n eh any H szerinti (jobboldali) mell ekoszt aly uni oja, es minden mell ekoszt aly |H | elemet tartalmaz. 5.41. K ovetkezm eny Ha G csoport, akkor b armely g G elem enek rendje a G csoport rendj enek oszt oja. Bizony t as. A g elem rendje a g r eszcsoport rendje, ami a Lagrange t etel miatt |G| oszt oja. 5.42. Den ci o A H G r eszcsoport indexe a |G| es |H | h anyadosa, jele |G : H |. 5.43. Ko eny Minden pr mrend u csoport ciklikus. vetkezm Bizony t as. B armely, e = g G elem a Lagrange t etel miatt k enytelen az eg esz csoportot gener alni.
L attuk teh at, hogy minden csoport el o all, mint tetsz oleges r eszcsoportja jobboldali mell ekoszt alyainak diszjunkt uni oja. Term eszetesen ugyanez a baloldali mell ekoszt alyokra is igaz, azonban altal aban nem igaz, hogy ez a k et el o all t as azonos. Ha pl. a G csoport Abel, es H G r eszcsoport, akkor a kommutativit as miatt Hg = gH a G minden g elem ere, gy ilyenkor a k et felbont as val oban megegyezik. Ugyanez a szitu aci o nemkommutat v csoportokban is el ofordul, es az ezt megval os t o r eszcsoportok k ul on osen erdekesek. 5.44. Den ci o A G csoport N r eszcsoportja a G norm aloszt oja (jel ol ese N minden g elem ere. G), ha N g = gN a G

169

Vil agos, hogy minden r eszcsoport egyszerre bal- es jobboldali mell ekoszt alya onmag anak. Ha teh at egy csoport indexe 2, akkor a r eszcsoport komplementere egy uttal jobb- es baloldali mell ekoszt aly is, azaz minden 2 index u r eszcsoport sz uks egk eppen norm aloszt o. P eld aul An Sn . A norm aloszt o tulajdons ag ekvivalens m odon jellemezhet o az al abbiak szerint. t 5.45. All as (1) N G (2) g 1 N g = N g G (3) g 1 ng N g G, n N .

Bizony t as. (1) (2): N g = gN g 1 N g = N . (2) (3): g 1 N g = N g 1 ng N . (3) (1): g 1 ng N n N ng gN n N N g gN . De |N g | = |gN | miatt N g = gN tetsz oleges g G elemre. 5.46. Meggyel es Ha N tetsz oleges g, h elemeire. G, akkor (N g )(N h) = N (gN )h = N (N g )h = (N N )(gh) = N (gh) a G

A fenti meggyeles szerint a mell ekoszt alyokon a komplexusszorz as m uvelet: k et mell ekoszt alyhoz rendel egy harmadikat. E m uveletnek az egys egeleme az N mell ekoszt aly, es inverz is l etezik: N g inverze N g 1 , hisz N gN g 1 = N gg 1 = N . 5.47. Den ci o Ha N G, akkor az N mell ekoszt alyainak csoportj at a komplexusszorz asra a G csoport N szerinti faktorcsoportj anak nevezz uk, es G/N -nel jel olj uk. A faktorcsoport rendje nyilv an N indexe, azaz |G : N |. Ha G Abel, akkor b armely H r eszcsoportja norm aloszt o, es a H szerinti faktorcsoport is Abel. Ha G mindezen t ul ciklikus is, akkor a faktorcsoport is ciklikus lesz, es G minden gener atorelem enek mell ekoszt alya gener alja a faktorcsoportot. A norm aloszt ok szoros kapcsolatban allnak a csoportok k oz otti, m uvelettart o lek epez esekkel. 5.48. Den ci o Ha G es H csoportok, akkor a : G H lek epez es homomorzmus, ha m uvelettart o, azaz b armely g, g G elemekre (gg ) = (g )(g ). (Ertelemszer uen, az egyenl os eg baloldal an all o szorz as a G, a jobboldali a H csoportm uvelete.) Ha homomorzmus, akkor Ker() := {g G : (g ) = eH } a magja, es Im() := {(g ) : g G} a k epe. 5.49. Meggyel es Ha : G H homomorzmus, akkor (1) (eG ) = eH , (2) (g 1 ) = (g )1 , (3) Ker() G es (4) Im() H . Bizony t as. (1): (eG ) = (eG eG ) = (eG )(eG ) eH = (eG )1 (eG ) = (eG )1 (eG )(eG ) = (eG ). (2): eH = (eG ) = (gg 1 ) = (g )(g 1 ) (g )1 = (g 1 ) 1 (3): Ha (g ) = (h) = eH , akkor (gh) = (g )(h) = eH eH = eH , ill. (g 1 ) = (g )1 = e H = eH , azaz Ker() G. A norm aloszt o-tulajdons aghoz csak annyi kell, hogy tetsz oleges n Ker() es g G eset en g 1 ng Ker(). L assuk: (g 1 ng ) = (g 1 )(n)(g ) = (g )1 eH (g ) = eH , csakugyan. (4) L attuk, hogy (g 1 ) = (g )1 , ill. (gh) = (g )(h), azaz Im() z art az inverzk epz esre es a H csoportm uvelet ere, azaz Im() H . Teh at minden homomorzmus magja norm aloszt o. Ennek az all t asnak a ford tottja is igaz, azaz minden norm aloszt o egyben homomorzmus magja is, nevezetesen a N G norm aloszt o a N : G G/N term eszetes homomorzmus magja, ami a N (g ) := N g lek epez essel van megadva. (N csakugyan homomorzmus, hiszen N (gh) = N gh = N N gh = N gN h = N (g )N (h).) Homomorzmus t etel: Ha : G H csoport-homomorzmus, akkor G/Ker() = Im().

170

Bizony t as. Azt kell csak meggondolni, hogy b ar G elemeit viszi H -ba, de egy uttal az N := Ker() norm aloszt o mell ekoszt alyain is homomorzmus, amihez csak azt kell l atni, hogy minden mell ekoszt alyon konstans. Legyen a, b N g a g mell ekoszt aly anak elemei, azaz a = ng , b = mg valamely n, m Ker()-re. Mivel (n) = (m) = eH , ez ert (a) = (ng ) = (n)(g ) = (g ) = (m)(g ) = (mg ) = (b). Teh at deni alhat o a (N g ) := (g ) egy m uvelettart o : G/N H lek epez est (azaz homomorzmust) deni al. Az izomora igazol as ahoz csak annyi kell, hogy a lek epez es bijekt v. Legyen h at (N g ) = (N g ). Ekkor (g ) = (g ), es g fel rhat o g = (g g 1 )g = f g alakban. Innen (g ) = (g ) = (f g ) = (f )(g ), ahonnan (f ) = eH , azaz f Ker() = N , vagyis g N g , azaz N g = N g.

5.2. Direkt osszeg, v eges Abel csoportok alapt etele

Ha adott k et csoport akkor a seg ts eg ukkel deni alhatunk egy harmadikat, azaz a csoportok oszt aly an is ertelmez unk egyfajta m uveletet. 5.50. Den ci o Ha G, es H, k et csoport, akkor direkt osszeg uk az a G H = G H, csoport lesz, amire g, g G es h, h H eset en (g, h) (g , h ) := (g g , h h ). A fenti den ci o voltak eppen egy algebrai strukt ur at r le, azt ellen orizni kell, hogy ez val oban csoport. (A strukt ur ahoz az kell is, hogy a m uvelet a Descartes szorzaton, de ez r an ez esre trivi alis. A asszociativit asa egyszer u: ha g, g , g G es h, h , h H , akkor ((g, h) (g , h )) (g , h ) = (g g , h h ) (g , h ) = ((g g ) g , (h h ) h ) = = (g (g g ), h (h h )) = (g, h) ((g , h ) (g , h )) . Sz uks eges, m eg, hogy legyen egys egelem a direkt osszegben, es persze ez nem lesz m as, mint (eG , eH ), ahol eG ill. eH a G ill. H csoportok egys egelemei, hiszen (g, h) G H eset en (g, h) (eG , eH ) = (g eG , h eH ) = (g, h) = (eG g, eH h) = (eG , eH ) (g, h). A (g, h) elem inverze pedig nem t ul meglep o m odon a (g 1 , h1 ) elem lesz, ugyanis 1 1 1 1 (g, h) (g , h ) = (g g , h h ) = (eG , eH ) = (g 1 g, h1 h) = (g 1 , h1 ) (g, h). 5.51. Meggyel es A direkt osszeg rendje a k et direkt osszeadand o rendj enek szorzata. Bizony t as. Trivi alis: |G H | = |G| |H |. 5.52. P elda A Z2 Z3 csoportot u gy kapjuk, hogy az els o koordin at aban modulo 2, a m asodikban pedig modulo 3 adunk ossze. Az al abbiakban egym as mellett t untett uk fel a Z2 Z3 es a Z6 csoportok Cayley t abl azatait (ami a a szorz ot abl at, helyesebben a m uveleti t abl at jelenti).
Z2 Z3 (0, 0) (1, 1) (0, 2) (1, 0) (0, 1) (1, 2) (0, 0) (0, 0) (1, 1) (0, 2) (1, 0) (0, 1) (1, 2) (1, 1) (1, 1) (0, 2) (1, 0) (0, 1) (1, 2) (0, 0) (0, 2) (0, 2) (1, 0) (0, 1) (1, 2) (0, 0) (1, 1) (1, 0) (1, 0) (0, 1) (1, 2) (0, 0) (1, 1) (0, 2) (0, 1) (0, 1) (1, 2) (0, 0) (1, 1) (0, 2) (1, 0) (1, 2) (1, 2) (0, 0) (1, 1) (0, 2) (1, 0) (0, 1) Z6 0 1 2 3 4 5 0 0 1 2 3 4 5 1 1 2 3 4 5 0 2 2 3 4 5 0 1 3 3 4 5 0 1 2 4 4 5 0 1 2 3 5 5 0 1 2 3 4

171

K onnyen l athat o, hogy a Z2 Z3 es a Z6 csoportok izomorfak, hiszen ha a fenti t abl azatok megfelel o soraihoz es oszlopaihoz tartoz o elemek egym asnak felelnek meg, akkor a k et csoport m uvelete pontosan ugyan ugy hat a k et alaphalmazon. A v eges Abel csoportok strukt ur aj anak meg ert es ehez k ul on osen fontos a direkt osszead as, amint azt az al abbi t etel mutatja. A v eges Abel csoportok alapt etele: Tetsz oleges G v eges Abel csoporthoz l eteznek k 2 1 p1 , p2 . . . pk pr mhatv anyok u gy, hogy G = Zp oleges 1 Zp2 . . . Z k , azaz tetsz pk 1 2 Abel csoport fel rhat o pr mhatv anyrend u ciklikus csoportok direkt osszegek ent. 5.53. K ovetkezm eny Az n-edrend u nemizomorf Abel csoportok sz ama annyi, ah any pl. tetsz f elek epp az n felbonthat o pr mhatv anyok szorzat ara. Igy oleges 36-edrend u Abel csoport izomorf az al abbi csoportok valamelyik evel: Z2 Z2 Z3 Z3 , Z2 Z2 Z9 , Z4 Z3 Z3 , Z4 Z9 .

5.3. Gy ur uk, testek

Eddig egym uveletes strukt ur akkal foglalkoztunk. Ha azonban a Z, Q, R vagy C sz amhalmazokr ol szeretn enk t obbet tudni, erdemes mindk et alapm uveletet (az osszead ast es a szorz ast is) gyelembe venni. Ez (is) indokolja az olyan algebrai strukt ur ak vizsg alat at, ahol k et k etv altoz os m uvelet ertelmezett. 5.54. Den ci o A R, {+, } algebrai strukt ura gy ur u, ha R, + Abel csoport, R, f elcsoport, tov abb a teljes ulnek a disztribut v azonoss agok: a(b + c) = ab + ac ill. (a + b)c = ac + bc (a, b, c R). Ha r oviden csak R gy ur ut mondunk, akkor konvenci o szerint R k et m uvelete + es a fentiek szerint. Az R gy ur u kommutat v, ha a szorz as kommutat v. Az R gy ur u osszead as anak egys egelem et nullelemnek nevezz uk, es 0-val jel olj uk. Az R gy ur uben az a R elem inverz et az osszead asra a jel oli. Az R gy ur u egys egelemes, ha a szorz asm uveletnek van egys ege, amit (ha van) 1 jel ol. 5.55. Meggyel es Ha R gy ur u, es a, b R, akkor 0a = a0 = 0 ill. (a)b = ab = a(b). Bizony t as. A disztributivit as miatt 0 = 0a + (0a) = (0 + 0)a + (0a) = 0a + 0a + (0a) = 0a. Innen ab = ab + 0 = ab + 0b = ab + (a + (a))b = ab + ab + (a)b = (a)b . Az a0 = 0 ill. ab = a(b) azonoss agok hasonl oan k ovetkeznek a baldisztributivit asb ol. 5.56. P elda (1) Z, Q, R, C gy ur uk. N nem gy ur u, mert nem csoport az osszead asra (nincs inverz). 172

(2) Egy tetsz oleges n N sz am t obbsz or osei (nZ) is gy ur u. (3) A mod m marad ekoszt alyok szint en. (4) Az n n-es (racion alis, val os vagy komplex) m atrixok is gy ur ut alkotnak. (5) Az eg esz egy utthat os polinomok detto. (6) A Gauss eg eszek (az a + bi alak u sz amok, ahol a, b Z) ugyancsak gy ur u. (7) Tetsz oleges H halmazra P (H ), { , } a H halmaz Boole gy ur uje, ahol a szimmetrikus k ul onbs eget jel oli: A B := (A \ B ) (B \ A). Itt a nullelem az , az egys eg pedig a H . 5.57. Den ci o Az R gy ur uben a a = 0 elem nulloszt o, ha l etezik olyan 0 = b R, amire ab = 0. Az R gy ur u nulloszt omentes, ha R-ben nincs nulloszt o. Az R gy ur u integrit asi tartom any, ha kommutat v es nulloszt omentes. 5.58. P elda (1) nZ kommutat v es nulloszt omentes, ez ert integrit asi tartom any. (2) Zn nem nulloszt omentes, ha vannak olyan a, b Zn sz amok, amelyekre a = 0 = b (azaz a 0 b(mod n)) es ab 0(mod n), azaz ha n osszetett. Ha n = p pr m, akkor a pr mtulajdons ag miatt, ha ab = 0, azaz ab 0(p), vagyis p | ab, akkor p | a vagy p | b, gy a = 0 vagy b = 0 (a Zp gy ur uben(!)). Teh at Zp nulloszt omentes, gy integrit asi tartom any. (3) Az Rnn m atrixgy ur uben A nulloszt o, ha l etezik olyan B m atrix, amire AB = 0. Ez pontosan
akkor van, ha az Ax = 0 egyenletnek van nemtrivi alis megold asa, azaz, ha A szingul aris.

(4) A P (H ), { , } Boole gy ur uben H minden val odi r eszhalmaza nullosz o, mert A (H \ A) = . 5.59. Den ci o Az R gy ur u r eszgy ur uje az R, {+, } olyan r eszstrukt ur aja, ami gy ur u. (Csup an a m uveletekre val o z arts agot es az ellentettek megl et et (tkp a kivon asra val o z arts agot) kell ellen orizni.)
5.60. Meggyel es Ha n Z, akkor nZ a Z r eszgy ur uje. A Z gy ur u minden r eszgy ur uje nZ alak u. Bizony t as. L attuk kor abban, hogy nZ gy ur u. Ha R a Z r eszgy ur uje, akkor R, + r eszcsoportja a Z, + csoportnak. Mivel az ut obbi csoport ciklikus, ez ert minden r eszcsoportja is az, teh at R-t egyetlen elem (mondjuk n) gener alja, gy R = nZ.

L attuk, hogy a gy ur uben tudunk kivonni, azaz egy elem ellentettj et hozz aadni (a b := a + (b)). Felett ebb bosszant o, hogy osztani nem tudunk, azaz nem tudunk egy elem ellentettj evel szorozni, hiszen a szorz as nem csoport- (csak f elcsoport-) m uvelet, gy nincs a szorz asra n ezve inverz. Nyugodjunk meg: a szok asos sz amk or okben (R, C) sem tudunk osztani, mert az oszt as nem algebrai ertelemben vett m uvelet, hisz nem tudunk b armely k et sz amot elosztani. Altal aban sem v arhatjuk, hogy a gy ur uben a szorz asra n ezve minden elemnek legyen inverze, hisz ha a x a 0 inverze, akkor 1 = 0x = (0 + 0)x = 0x + 0x = 1 + 1, ahonnan 0 = 1 ad odik. Innen 0 = 0a = 1a = a, azaz a gy ur u trivi alis, csak a 0 elemb ol a ll. Kider ul, hogy a szorz as invert alhat os ag anak nem kell enn el jobban s er ulnie. 173

5.61. Den ci o A T gy ur u ferdetest, ha T \ {0}, csoport. Ha a szorz as kommutat v, akkor T test. 5.62. P elda (1) Q, R, C testek. (L attuk, hogy kommutat v gy ur u. Minden nemnulla sz amnak van reciproka, gy a szorz as is csoport a nemnulla sz amokon.) (2) Ha p pr m, akkor Zp test, aminek a szok asos jel ol ese Fp . (L attuk, hogy Zp kommutat v gy ur u, es az Euler-Fermat t etelb ol ad odik a reciprok kisz am t asa.) Ha m nem pr m, akkor (l attuk) van Zm -ben nulloszt o, teh at Zm nem test. : p, q R[x], q (3) A val os polinomok h anyadosteste a k ovetkez o. R(x) := { p q p ps+qr p pr r r 0}. A m uveletek: q + s := qs , ill. q s := qs . (A polinomok h anyadosteste a legsz ukebb, az R[x] gy ur ut (azaz a val os polinomok gy ur uj et) tartalmaz o test. Ugyanazzal a konstrukci oval kapjuk, mint racion alis sz amtestet, ami a legsz ukebb, az eg eszek gy ur uj et tartalmaz o test.) = (4) Az {a + b 2 : a, b Q} halmaz is test, hiszen (a + b 2)1 = (a+1 b 2) ab 2 ab 2 a b = a 2 miatt l etezik inverz. (Itt haszn altuk, hogy 2 2b2 = a2 2b2 + a2 2b2 (a+b 2)(ab 2) allhatna t is ha a, b Q, akkor a2 = 2b2 . Igaz az is, hogy a p eldabeli 2 helyett (0 < t Q+ ).
(5) A kvaterni ok ferdeteste a k ovetkez o: {a + bi + cj + dk : a, b, c, d R}. Az osszead ast a term eszetes m odon deni aljuk, a nullelem a 0 + 0i + 0j + 0k , a + bi + cj + dk ellentettje a bi cj dk , teh at az osszead as val oban kommutat v csoport. A szorz asn al pedig haszn aljuk a Q-bel szorz ast, pl (i +2j )(3+ k ) = 3i + ik + 6j + 2jk = 3i j + 6j + 2i = 5i + 5j . A kvaterni oszorz as asszociativit as ab ol ad od oan a szorz as itt is asszociat v lesz. K onnyen l athat o, hogy a szorz as egys egeleme az 1 = 1 + 0i + 0j + 0k abibj bk abibj bk 1 lesz, az inverz pedig (a + bi + cj + dk )1 = a+bi+ cj +dk = (a+bi+cj +dk)(abicj dk) = a2 +b2 +c2 +d2 = b c d a odik. (Hasonl oan a komplex sz amokhoz, a2 +b2 +c2 +d2 a2 +b2 +c2 +d2 i a2 +b2 +c2 +d2 j a2 +b2 +c2 +d2 k -nak ad itt is a konjug alttal kell b ov teni.) Jegyezz uk meg, hogy a kvaterni ok nem test, hisz pl. ij = k = k = ji. 5.63. Megjegyz es Hasonl oan ahhoz, ahogyan azt az eg esz sz amok k or eben tett uk, a gy ur uben is ertelmezhet o a felbonthatatlan es a pr m fogalma. L attuk, hogy a sz amelm elet alapt etel enek teljes ul ese aban azon m ulott, hogy a pr m es a felbonthatatlan sz am ugyanazt jelentette az adott strukt ur aban. Altal kommutat v gy ur ukben is igaz, hogy a sz amelm elet alapt etele pontosan akkor teljes ul, ha a pr m es a felbonthatatlan az alaphalmaz ugyanazon r eszhalmaz at jelenti. Ez nincs mindig gy. Az a + b 5 alak u komplex sz amok (mint az k onnyen ellen orizhet o) egy R kommutat v gy ur ut alkotnak. Az R-beli komplex sz amok abszolut ert ek enek n egyzete eg esz sz am, es azt is tudjuk, hogy komplex sz amok szorzat anak abszol ut ert ekn egyzete megegyezik a t enyez ok abszol ut ert ekn egyzeteinek szorzat ava. Ebb ol az k ovetkezik, hogy az r = 2 sz am (aminek abszol ut ert ekn egyzete 4) csak trivi alis m odon bonthat o R-beli sz amok szorzat ara, azaz felbonthatatlan. (Nincs ugyanis olyan R -beli sz a m, aminek az abszol u t e rt e kn e gyzete 2 lenne.) es 2 1 + 5, 2 1 5 miatt a 2 nem pr m. Azonban 2 | 6 = (1 + 5) (1 5),

5.64. T etel Minden v eges integrit asi tartom any test. 5.65. Megjegyz es A v egess eg sz uks eges, hisz pl. nZ integrit asi tartom any, de nem test. Bizony t as. Az integrit asi tartom anyban a szorz as kommutat v, gy csak azt kell bizony tani, hogy l etezik a szorz asnak egys egeleme, es minden nemnulla elemnek van reciproka, 174

azaz a szorz asra vonatkoz o inverze. Legyen R v eges integrit asi tartom any, es legyen 0 = a R. Ha ab = ab , akkor 0 = ab + (ab ) = ab + a(b ) = a(b + (b )), ez ert a nulloszt omentess eg miatt b + (b ) = 0, azaz b = b . Eszerint az ar1 , ar2 , . . . elemek mind k ul onb oz ok (ahol R = {r1 , r2 , . . .}), gy R v egess ege miatt a teljes R halmaz el oa ll: R = {ar : r R}. Van teh at olyan e R, amire ae = a. Azt szeretn enk igazolni, hogy e a szorz as egys egeleme, azaz be = b minden b R eset en. A szorz as kommutativit asa miatt ab = (ae)b = a(eb) = a(be), azaz 0 = a(be)+(ab) = a(be)+ a(b) = a(be +(b)), amib ol a nulloszt omentess eg miatt be + (b) = 0, azaz eb = be = b ad odik. Teh at R val oban egys egelemes. L attuk, hogy r ogz tett 0 = a R eset en R minden eleme el oa ll ar alakban (alkalmas r R-re). Ez persze e R-re is igaz, teh at l etezik olyan r R, amire ar = e, azaz b armely 0 = a-nak l etezik inverze, vagyis R csakugyan test. 5.66. Den ci o A T test pr mtest, ha nincs val odi r eszteste. t 5.67. All as Q es Fp (ha p pr m) pr mtest, es m as pr mtest nincs. Bizony t as. L attuk, hogy testek, es hogy 0 = 1. Legyen T pr mtest. Vil agos, hogy n := 1 + 1 + . . . + 1 [n-szer] benne van T -ben. Ha n = 0 valamely n > 0-ra, akkor a Zn T a minim alis ilyen n-re. Mivel a T test nulloszt omentes, ez ert Zn is az, vagyis n pr m. Ekkor teh at Fp T . L atjuk egyr eszt, hogy Fp pr mtest, m asr eszt, hogy ekkor T = Fp . Ha n = 0 minden n > 0-ra, akkor 0, 1, 1, 2, 2, . . . mind T -beliek es k ul onb oz ok, teh at Q T . A T test pr mtulajdons aga miatt ekkor Q = T .

175

6. fejezet Adatszerkezetek, algoritmusok es bonyolults agelm elet

6.1. Alapvet o adatszerkezetek
A legt obb sz am t og eppel v egrehajthat o feladat sor an adatokat (rekordokat) kell t arolnunk es azokkal dolgozni, p eld aul m uveleteket v egezni vel uk. Ezt a c elt valamif ele adatszerkezet fel ep t es evel erj uk el. Egy konkr et adatszerkezet teh at meghat arozza, mif ele m odon t aroljuk az adatainkat, mik az adatszerkezet elemei k oz ott a kapcsolatok es azt is, hogy mif ele m uveleteket tudunk az adatainkkal v egrehajtani. Term eszetesen att ol f ugg oen, hogy mif ele c elb ol t aroljuk az adatokat, k ul onf ele adatszerkezetek lehetnek el ony osek. Ebben a r eszben n eh any alapvet o adatszerkezettel fogunk megismerkedni, de m ar itt hangs ulyozzuk, hogy egy-egy konkr et feladatra elk epzelhet o, hogy erdemes nek unk magunknak valamif ele nemsztenderd adatszerkezetet kifejleszteni. Az egyik legismertebb adatszerkezet a t omb (angolul: array). Ez arra alkalmas, hogy az adatainkat k ozvetlen hozz af er essel valamif ele sorrendben t aroljuk. Egy t omb a deklar al as an al meghat arozott sz am u rekordot tartalmazhat, ezek sz am ara k ul on mem oriater uletet tartunk fenn. Ez ert ha hangs ulyozni szeretn enk az A t omb m eret et, akkor szok as A[1..n] m odon is jel olni (amennyiben n rekordot t arolunk benne). Az A t ombben t arolt i-dik rekordot A[i] jel oli, es az alapvet o m uveletek egy t ombn el az OLVAS[i] es IR[i], amikoris az i-dik rekordot kiolvassuk vagy be rjuk, esetleg at rjuk. A t omb el onye, hogy a t arolt rekordokhoz konstans id o alatt hozz af er unk, am h atr anya, hogy nem dinamikus, neh ez pl. besz urni a t ombbe, ha a besz urand o rekordot k et szomsz edos elem k oz e 1akarjuk illeszteni. i 2 3 n
A[1] A[2] A[3] A [i ] A[n]

Ezeket a neh ezs egeket a l ancolt lista (angolul: linked list) seg ts eg evel tudjuk sikeresen lek uzdeni. A l ancolt lista elemei az u .n. cell ak vagy csom opontok: minden cella

176

egy adatmez ob ol (amin tetsz oleges form aj u adatot tudunk t arolni) es (a lista utols o cell aj at kiv eve) egy mutat ob ol a llnak, ahol a mutat o a lista k ovetkez o cell aj ara mutat. A k etszeresen l ancolt lista (doubly linked list) ett ol abban k ul onb ozik, hogy minden cell ahoz k et mutat o tartozik, melyek k oz ul a m asodik a cell at megel oz o cell ara mutat. Az alapvet o m uveletek itt ELSO ELEM, AKTUALIS ELEM (az aktu alis cell aban t arolt ELEM (az aktu rekord), KOVETKEZ O alis elem mutat oj anak seg ts eg evel hat arozzuk O ELEM (amit a m meg), k etszeresen l ancolt list eset en az ELOZ asik mutat o jelez), AS (az aktu ESe. BESZUR alis elem ut an), ill. (az aktu alis elem ut ani elem) TORL A besz ur as u gy t ort enik, hogy l etrehozunk egy u j cell at a besz urand o elemnek, az aktu alis elem mutat oj at bem asoljuk az u j cella mutat oj aba, v eg ul az aktu alis elem mutat oja az u j cell ara fog mutatni. T orl es eset en pedig u gy j arunk el, hogy az aktu alis cella mutat oj at a t rjuk a k ovetkez o (t orl esre ker ul o) cella mutat oj ara. A l ancolt lista el onye, hogy dinamikus adatszerkezet, nem foglal feleslegesen sok mem ori at, gyors a besz ur as es a t orl es, am h atr anya, hogy az ott t arolt rekordok nem k ozvetlen ul hozz af erhet ok, es ez ert a keres es sem t ul gyors egy ilyen list aban. Ha a t aroland o rekordokon ertelmezett valamif ele rendez es, akkor sokszor hasznos a fenti adatszerkezetek rendezett v altozata: a rendezett t omb es a rendezett l ancolt lista. Itt az a tov abbi megk ot es a t arolt rekordokkal, hogy a t ombben a rekordok a t omb egy kezd oszelet et t oltik ki, es mind a lista, mind a t omb eset en nagys ag szerint j onnek egym as ut an. A l ancolt lista egy a ltal anos t asa a bin aris fa (angolul: binary tree) adatszerkezet. Ha egy a l ancolt lista cell ait egy gr afnak tekintj uk, es a mutat okat pedig ir any tott eleknek, akkor a kapott gr af egy ir any tott u t lesz. A bin aris fa minden cell aja legfeljebb k et mutat ot tartalmaz, ak arcsak a k etszeresen l ancolt lista, de a k et mutat o itt nem a k ovetkez o es a megel oz o cell ara mutat, hanem k et u j cell ara: a bal ura es a jobb ura. Az a megk ot es, hogy legyen a bin aris f anak egy gy okere (olyan cell aja, amire nem mutat a bin aris fa m as cell aj anak mutat oja) es a mutat ok deni alta gr af aciklikus (ir any tott k ormentes) legyen. A bin aris f aban lehet a cell aknak egy harmadik apa mutat ojuk is, amelyik arra a cell ara mutat, amelyiknek az adott cella a bal- vagy jobba. Vil agos, hogy minden l ancolt lista tekinthet o bin aris f anak, de a bin aris f ahoz a ltal aban nem tartozik a cell aknak egy sorrendje. A bin aris f an ertelmezett alapvet o m uveletek a GYOKER, AKTUALIS ELEM, BALFIU, JOBBFIU, APA, BALRESZFA, m ER JOBBRESZFA. A GYOK uvelet a bin aris fa gy ok ercell aj at adja, az AKTUALIS az aktu ELEM az aktu alis cell aban t arolt rekordot, a JOBBFIU alis elem jobb u mutat oja pedig a bal szerinti cell aj at, a BALFIU u mutat o szerintit adja vissza. Az APA m uvelet eredm enye az aktu alis cell ara mutat o cella. V eg ul a BALRESZFA ill. JOBBRESZFA m uveletek az adott bin aris fa gy oker enek bal- ill. jobb aban gy okerez o bin aris r eszf at adj ak eredm eny ul.

177

A bin aris f aban t arolt rekordoknak (szemben a l ancolt list aval) nincs egy term eszetes sorrendje, a m deni alhat o mindj art h aromf ele igen hasznos konkr et sorrend is egy bin aris fa cell ain. Ezen sorrendeket a bin aris fa egy-egy bej ar asa hat arozza meg. Mindh arom esetben a gy ok erb ol indulunk, es rekurz van bej arjuk a bal, majd a jobb r eszf at. Att ol f ugg oen, hogy a gy okeret a k et r eszfa bej ar as ahoz k epest mikor j arjuk be, deni alhatjuk a preordert, inordert es posztordert. Az x bin aris f an ertelmezett h aromf ele bej ar as pszeudok odja az al abbi. pre(x) in(x) post(x) begin begin begin l atogat(x) in(bal(x)) post(bal(x)) pre(bal(x)) l atogat(x) post(jobb(x)) pre(jobb(x)) in(jobb(x)) l atogat(x) A fenti abr an l athat o bin aris fa rekordjainak pre-, in-, ill. posztorder szerintti sorrendje abdegcf h, dbgeaf hc, ill. dgebhf ca. Vil agos, hogy mindh arom bej ar as algoritmus aban egy konkr et cell aval konstans sok l ep est v egz unk, teh at b armelyik sorrend meghat aroz as anak l ep essz ama legfeljebb konst n, ahol n a t arolt rekordok sz ama. Ha a bin aris f aban t arolt rekordokon van valamif ele rendez es (azaz b armely rekordhoz rendelhet o egy val os sz am, es k et rekord osszehasonl t asakor a hozz ajuk rendelt sz amok nagys agviszony at vizsg aljuk), akkor hasonl oan a rendezett t ombh oz ill. rendezett l ancolt list ahoz, itt is megk v anhatunk egy tov abbi tulajdons agot, amit ol a bin aris f aval v egzett m uveletek k onnyebb e v alnak. Egy bin aris f at teh at bin aris keres of anak (angolul: binary search tree) nevez unk, ha teljes ul r a a keres ofa tulajdons ag, azaz a keres ofa tetsz oleges x cs ucs anak bal r eszf aj aban t arolt egyetlen rekord sem nagyobb az x-ben t arolt rekordn al, m g az x cs ucs jobb aban gy okerez o jobb r eszf aban t arolt egyetlen rekord sem kisebb az x-ben t arolt rekordn al. Ha feltessz uk, hogy a keres of aban t arolt rekordokon szigor u rendez es van (azaz b armely k et rekord k oz ul az egyik kisebb a m asikn al), akkor a keres ofa tulajdons ag u gy is megfogalmazhat o, hogy tetsz oleges cs ucs bal r eszf aj aban a cs ucsban t aroltn al kisebb, a jobb r eszf aj aban pedig ann al nagyobb rekordokat t arolunk. A bin aris keres of ak egyik hasznos tulajdons ag ara utal az al abbi meggyel es. 178

6.1. Lemma Tetsz oleges bin aris keres ofa inorder szerinti bej ar asa a f aban t arolt rekordokat nagys ag szerinti rendezi. Bizony t as. Azt kell csup an megmutatni, hogy a f aban t arolt tetsz oleges x es y rekordok eset en x es y sorrendje az inorder szerinti felsorol asban eppen a nagys ag szerinti sorrendj uk lesz. Tegy uk fel, hogy a bin aris f aban x es y egym as lesz armazottja, mondjuk x az y o se. Ekkor az in(x) h v asakor l atszik, hogy y a szerint el ozi meg vagy k oveti x-et az inorder szerinti sorrendben, hogy kisebb vagy nagyobb n ala. Ha pedig x es y nem egym as lesz armazottja ( es mondjuk x kisebb y -n al), akkor legyen a z rekord az x es y rekordok legk ozelebbi k oz os o se a bin aris f aban, teh atx a z bal, y pedig a z jobb r eszf aj aban tal alhat o. Ekkor az in(z ) h v asa mutatja, hogy x megel ozi y -t az inorder sorrendben. Tov abbi erdekes meggyel es, hogy b armely bin aris fa h aromf ele ismertetett bej ar asa (azaz a pre-, in- es posztorder) a fa leveleit ugyanolyan sorrendbe rendezi. A konkr et p eld an mindh arom bej ar asban dgh a levelek sorrendje. A bin aris keres of aban tov abbi m uveleteket tudunk ertelmezni: ilyenek a KERES, BESZUR, MIN, MAX vagy a TOLIG. A KERES(s) m uvelethez a gy ok erb ol indulunk, es s-t a gy ok errel osszehasonl tva vagy megtal altuk s-t, vagy tudjuk, hogy a bal- vagy a s) jobb r eszf aban folytassuk a keres est, ahol el or ol kezdj uk a fenti elj ar ast. A BESZUR( elj ar as egy KERES(s) elj ar assal indul, es ha s nincs a bin aris keres of aban, akkor az s-t az al a a lev el al a sz urjuk be ertelemszer uen bal- vagy jobb uk ent, amelyikben a keres es v eget ert. A MIN es MAX m uveletek is hasonl ok a keres eshez: a gy ok erb ol addig megy unk balra ill. jobbra, amig van arra rekord, ha nincs, akkor megtal altuk a legkisebb ill. legnagyobb rekordot. Mindh arom m uvelet l ep essz ama a bin aris keres ofa m elys eg evel ar anyos. A TOLIG(a, b) m uvelet abb ol all, hogy megkeress uk a-t es b-t, mi altal megkapjuk az az a es b k ozti elemeket tartlamaz o r eszf at, es ezt inorder szerint bej arjuk. A l ep essz amot itt az inorder domin alja, ez teh at konst n, ahol n a t arolt rekordok sz ama. A legv eg ul k ovetkez o adatszerkezetet akkor haszn alhatjuk, ha a t arolt adatokon adott egy rendez es, es sz uks eg unk van arra, hogy a legkisebb rekordot gyorsan meg tudjuk tal alni es ki tudjuk t or olni. Itt a t arolt rekordokra egy, bin aris keres of an al haszn altt ol k ul onb oz o felt etelt runk el o, es a bin aris keres ofa alakj ara is tesz unk megk ot est. l+1 Egy l-szintes bin aris f at szok as teljesnek nevezni, ha pontosan 2 1 rekordot t arol, azaz az els o l 1 szinten tal alhat o cell ak mindegyik enek pontosan k et mutat oja van. Ha persze nem pontosan 2n + 1 rekordot kell t arolnunk, akkor nincs es ely unk ilyen m odon teljes f aval dolgozni, be kell ern unk egy kev esb e szigor u megk ot essel. Egy bin aris f at teh at a ltal anos ertelemben teljesnek h vunk, ha u gy kaphat o meg, hogy egy l szintes, 2l+1 1 rekordot t arol o bin aris f ab ol, hogy annak valamelyik level et ol jobbra a ll o minden level et t or olj uk. (Ezt u gy is meg lehet fogalmazni, hogy az l szintes, 2l+1 1 rekordot t arol o bin aris f ab ol a h aromf ele bej ar as valamelyike szerint vett lev elsorrend szerinti utols o n eh any levelet t or olj uk.) 179

A teljes bin aris fa egy fontos tulajdons aga, hogy t arolhat o a mutat ok megad asa n elk ul egy egyszer u t ombben. S ot: minden t omb tekinthet o teljes bin aris f anak ugyan gy. Konkr etan, az A[1..n] t ombnek megfelel o teljes bin aris f at u gy kapjuk, hogy az A[i] rekord bal a A[2i], jobb a pedig A[2i + 1] (m ar amennyiben 2i n ill. 2i + 1 n teljes ul). Egy (pl. t ombk ent megadott) teljes bin aris fa akkor kupac (angolul: heap), ha teljes ul r a az u n. kupactulajdons ag, azaz egyetlen rekord sem nagyobb a aiban t arolt rekordok egyik en el sem, azaz A[i] A[2i] es A[i] A[2i + 1] teljes ul minden 1 i n eset en. Vil agos, hogy a kupac gy oker eben (t omb os reprezent aci oban az els o helyen t arolt rekord) a kupacban t arol rekordok legkisebbike. (Azt sem neh ez l atni, hogy egy kupacban t arolt legnagyobb rekord a levelek b armelyike lehet.) Az al abbi a bra egy konkr et kupac k etf ele megad as ara mutat p eld at.
1

16

111 13 27

18 10

16

111

13

27

18

10

A kupac rendk v ul hasznos adatszerkezet, erdemes teh at megvizsg alni, hogyan ep thet unk egy rendezetlen A[1..n] t ombb ol kupacot. A t omb ot ek ozben term eszetesen teljes bin aris f anak tekintj uk. Az a c el, hogy a t omb minden elem ere teljes ulj on a kupactun lajdons ag (ami a t omb A[ 2 + 1] . . . A[n] elemeire, azaz a teljes bin aris fa leveleire ak h j an automatikusan teljes ul), es ezt a t omb elemein jobbr ol balra haladva erj uk el: megn n n h vjuk egym asut an a kupacol( 2 ]), kupacol( 2 ] 1), kupacol( 2 ] 2), . . ., kupacol(1) elj ar asokat. A kupacol(i) elj ar as sor an megkeress uk az A[i], A[2i] es A[2i + 1] elemek legkisebbik et. Ha ez A[i], akkor a kupactulajdons ag teljes ul i-re, v egezt unk. Ha ez mondjuk A[j ] (ahol j > i), akkor felcser elj uk az A[i] es A[j ] rekordokat, es megh vjuk a kupacol(j ) elj ar ast. K onnyen l athat o hogy a kupacol(1) v egezt evel csakugyan kupacot kapunk. Mivel egy kupacol(i) elj ar as az a ltala esetlegesen megh vott kupacol(j ) elj ar ast ol eltekintve konstans sz am u l ep est haszn al, ez ert a kupac ep t es l ep essz ama a megh vott kupacol elj ar asok konstansszoros aval becs ulhet o. M arpedig a bin aris fa k -dik szintj en t arolt A[i] rekordhoz tartoz o kupacol elj ar as kapcs an legfeljebb l k kupacol elj ar ast h vunk meg

180

(ahol l a kupachoz tartoz o bin aris fa szintjeinek sz ama). Ez ert a kupac ep t es l ep essz ama (l 1) 1 + (l 2) 2 + (l 3) 4 + . . . + (l i) 2i1 + . . . + 1 2l2 =
l1 l1 l2 l3 1

= =2

(l i) 2i1 =
i=1 l1 i=1

2i1 +
i=1 0

2i1 +
i=1 l1

2i1 + . . . + +2
l2 0 i=1 l

2i1 =

1+2

l2

1 + . . . 2 1 = 2

+ . . . 2 2 2n ,

ahol az utols o egyenl otlens eg oka az, hogy az l-szintes bin aris fa els o l 1 szintj en az l 1 utols o szint egy level evel egy utt osszesen legal abb 2 rekord tal alhat o, teh at n 2l1 . A A kupac adatstrukt ur aban a k et legfontosabb m uvelet a MINTOR es a BESZUR. MINTOR t orli a kupacban t arolt minim alis rekordot (ami a bin aris fa gy oker eben, azaz a t omb els o hely en a ll), majd helyre all tja a kupactulajdons agot. Ehhez a t omb utols o elem et a kit or olt els o elem hely ere mozgatja es v egrehajt egy kupacol(1) elj ar ast, aminek a l ep essz ama a bin aris fa m elys eg evel, azaz log2 n konstansszoros aval fel ulr ol becs ulhet o. A BESZUR m uvelet sor an egy u j elemet illeszt unk a kupacba, amit a t omb v eg ere runk. Ezzel a kupactulajdons ag egyed ul az utols o elem apj aban romolhatott el, es ha ez t ort ent, akkor ezt egy cser evel helyre lehet a ll tani, annak a r an, hogy a nagyap aban esetleg elromlik a kupactulajdons ag. A kupactulajdons ag helyre all t as ahoz teh at az utols o helyre besz urt elemet felsziv arogtatjuk eg eszen addig, mig felette mar kisebb fog allni, amihez szint en legfeljebb a kupac m elys eg evel ar anyos sz am u l ep es sz uks eges.

6.2. Keres es, rendez es

6.2.1. Keres esi feladatok
A keres esi feladat (itt) abb ol all, hogy valamely adatstrukt ur aban kell megkeresni egy adott x rekordot, vagy arra a k ovetkeztet esre jutni, hogy x nem szerepel az adatstukt ur aban. Vil agos, hogy ha az elemek valamif ele v eletlen sorrendben vannak t arolva az adott adatstrukt ur aban, akkor nincs jobb m odszer, mint a teljes adatstrukt ura v egigolvas asa. Az a ltalunk vizsg alt keres esi feladatban azonban adott egy line aris rendez es az adatstrukt ur aban t arolt rekordokon, es a rekordok e rendez es szerint valamif ele ertelmes m odon vannak t arolva. Ez ert a tov abbiakban a rekordok halmaz at egyszer uen egy sz amhalmaznak tekintj uk, es a rekordok rendez ese pedig a nagys ag szerinti rendez es lesz. Line aris keres es Egy lehets eges m odszer a rendezett halmaz t arol as ara a l ancolt lista, ami (mondjuk) n ovekv o sorrendben tartalmazza a t arolt rekordokat. Mivel itt nincs lehet os eg a lista tetsz oleges elem enek kiolvas as ara, ez ert a legjobb, amit tehet unk, hogy elindulunk a lista elej er ol, es addig olvassuk ki a lista soron k ovetkez o elemeit, m g vagy megtal aljuk x-t, 181

vagy pedig x-n el nagyobb rekordot tal alunk, vagy net an a lista v eget er. Az ut obbi k et esetben arra k ovetkeztet unk, hogy x nincs a list aban. Ezt a keres est h vj ak line aris keres esnek, es l ep essz ama a lista m eret evel ar anyos, hiszen legrosszabb esetben k enytelenek vagyunk az eg esz list at v egigolvasni. Ha az adatainkat kupacban t aroljuk, akkor sem tudunk a line aris keres esn el l enyegesen jobbat mondani, legrosszabb esetben ki kell olvasni minden rekordot. Azonban m g rendezett l ancolt list an al meg allhattunk, amint a keresett x-n el nagyobb rekordra lelt unk, itt akkor lesz a keres es eredm enye negat v, ha nem tal aljuk meg x-et es valamely i-re az i-dik rekordt ol eg eszen a (2i 1)-dik rekordig olvasunk x-n el nagyobbakat (vagy ha a kupac v eget er). V eg ul ha az adataink nem egy rendezett adatstrukt ur aban vannak t arolva (azaz rendezett l ancolt list aban, rendezett t ombben, kupacban, bin aris keres of aban vagy valami ezekhez hasonl oban), akkor sincs a keres esre jobb m odszer, mint az o sszes rekord kiolvas asa, ami l enyeg eben a line aris keres esnek az adott strukt ur ara val o alkalmaz as at jelenti. Bin aris keres es Ha a rendezett halmaz elemei egy n m eret u t ombben vannak (szint en n ovekv o sorrendben felsorolva), akkor a t omb b armely elem et k ozvetlen ul kiolvashatjuk, es ez jelent os javul ast eredm enyez a line aris keres eshez k epest. Tegy uk fel, hogy k olyan eg esz, melyre 2k1 1 < n 2k 1. Ha kiolvassuk a t omb 2k1 -dik elem et, akkor h arom dolog t ort enhet. Vagy megtal aljuk x-t, vagy x-n el nagyobb elemet olvastunk, ez ert x-t a tov abbiakban elegend o k1 a t omb els o 2 1 eleme k oz ott keresni, vagy x-n el kisebb elemet olvastunk, ami k 1 azt jelenti, hogy x-t a tov abbiakban a t omb (2 + 1)-dik es n-dik eleme k oz ott kell keresn unk. Mindk et ut obbi esetben a feladat egy olyan keres esi feladat, amelyben a rendezett t omb m erete legfeljebb 2k1 1 lesz. Mivel egy 21 1 = 1 m eret u t ombre a keres esi feladat egyetlen eleme kiolvas as at ig enyli, ez ert a fentiek szerint egy legfeljebb 2k 1 m eret u t omb eset en k ert ek kiolvas as aval megoldhat o a feladat. A fentiekben le rt bin aris keres es l ep essz ama teh at k = log2 (n + 1) + 1-nek legfeljebb konstansszorosa. Az is k onnyen l athat o, hogy erre a feladatra nem l etezik olyan algoritmus, mely minden esetben hat ekonyabb a bin aris keres esn el. Ha ugyanis a keres oalgoritmus csak a t omb elemeit k erdezheti le, akkor az algoritmusnak fel kell k esz ulnie arra, hogy az adott kiolvas askor nem tal alja meg x-t, ez ert a keres es egy olyan keres esi feladattal v alik n1 ekvivalenss e, melyben egy legal abb n = 2 m eret u t omb van megadva. Ha n kettes sz amrendszerbeli alakj at tekintj uk, akkor n -t u gy kapjuk, hogy n utols o jegy et lev agjuk. Legrosszabb esetben teh at musz aj feltenni annyi k erd est, mint ah any jegy u az n sz am kettes sz amrendszerbeli alakja, azaz ak ar log2 (n + 1) + 1 cell at is ki kell olvasni. A bin aris keres es val oj aban speci alis esete a bin aris keres of aban m ar le rt keres esi elj ar asnak. Ha ugyanis egy t omb ot nem u gy tekint unk bin aris f anak, ahogyan azt a kupac eset en tett uk, hanem egy A[1..n] t ombh oz tartoz o bin aris keres of at (rekurz v m odon) u gy 182

, a bal r eszfa az A 1.. n 1 t omb, a jobb r eszfa deni aljuk, hogy a gy ok er az A n 2 2 n pedig az A 2 + 1..n t omb, akkor ezzel bin aris keres of at deni altunk, amelyben a keres es pontosan az A[1..n] t omb on v egzett bin aris keres es lesz. L attuk, hogy bin aris keres of aban a keres es l ep essz ama a bin aris keres ofa m elys eg evel ar anyos, ami a rendezett t ombb ol k esz tett bin aris keres ofa eset en eppen a jegyek sz ama n kettes sz amrendszerbeli fel r asban. Minimumkeres es Egy m asik, algoritmikus szempontb ol erdekes feladat a minimumkiv alaszt asi feladat. Itt rendezetlen ul adottak az a1 , a2 , . . . , an sz amok, es ezek k oz ul kell kiv alasztani a minim alisat. Egy l ep esben az algoritmus kiv alaszthat egy ai es egy aj sz amot, amelyeket osszehasonl tva megtudja, melyik a kisebb es melyik a nagyobb. Vil agos, hogy a mi nimumkiv alaszt as n 1 osszehasonl t assal megoldhat o: az i-dik osszehasonl t as el ott ismerj uk az a1 , a2 , . . . , ai sz amok k uz ul a minim alisat, mondjuk aj -t. Az i-dik l ep esben aj -t osszehasonl tjuk ai+1 -gyel, es k oz ul uk a kisebbik lesz az a1 , a2 , . . . , ai+1 sz amok k oz ul a legkisebb. Az (n 1)-dik l ep es ut an teh at ismerni fogjuk az osszes sz am k oz ul a legkisebbet. Azt sem neh ez l atni, hogy puszt an n 2 osszehasonl t as eredm eny enek ismerete sosem elegend o a minimum kiv alaszt as ara. Deni aljunk ugyanis egy gr afot, melynek cs ucsai az ai sz amok, es el akkor fusson k et sz am k oz ott, ha az algoritmus osszehasonl totta o ket. Mivel egy n-pont u, osszef ugg o gr afnak van egy (n 1)- el u fesz t of aja, ez ert az im ent deni alt gr afnak nincs fesz t of aja, vagyis legal abb k et komponense van. Ha az ai -k minimuma mondjuk egy K1 komponens eben van a gr afnak, akkor megtehetj uk azt, hogy a K1 komponenst ol k ul onb oz o K2 komponens minden egyes elem et egy r ogz tett x ert ekkel cs okkentj uk. Ez altal nem v altozik meg egyetlen osszehasonl t as eredm enye sem, azonban x alkalmas v alaszt as aval el erhet o, hogy a minimum most m ar a K2 komponensben legyen. Az n 2 osszehasonl t as eredm eny enek ismerete teh at sosem elegend o a minimum meghat aroz as ahoz. Az erd okr ol tanult ismereteket kamatoztatand o azt is b artran kijelenthetj uk, hogy k osszehasonl t as ut an legal abb n k jel olt van a minimumra, hiszen a minimum a fent le rt gr af b armelyik komponens eben lehet.

6.2.2. Rendez esi feladatok

A fenti minimumkiv alaszt asn al egy nehezebb feladat az a1 , a2 , . . . , an elemek rendez ese. Itt n ovekv o sorredenbe kell raknunk az elemeket es ehhez csak osszehasonl t asokat v egezhet unk ill. azok eredm enyeire t amaszkodhatunk. El osz or megbecs ulj uk, hogy tetsz oleges, a rendez est v egrehajt o algoritmusnak legrosszabb esetben legal abb h any o sszehasonl t ast kell v egeznie. Tegy uk fel, hogy az algoritmus el osz or az ai1 es aj1 elemeket hasonl tja ossze, ezt k ovet oen az ai2 es aj2 elemeket, a ltal aban az l-dik osszehasonl t asban az ail es ajl elemek ker ulnek osszehasonl t asra. Ha az algoritmus minden esetben legfeljebb 183

k osszehasonl t as ut an rendezni tudja az a1 , a2 , . . . , an sz amokat, akkor az algoritmus fut as ahoz hozz arendelhet unk egy k hossz u 0/1 sorozatot, melynek az l-dik jegye 0, ha ail < ajl , k ul onben az l-dik jegy 1 (azaz, ha ail > ajl , vagy ha az l-dik osszehasonl t asra m ar nem is ker ul sor). Az itt a l enyeges eszrev etel, hogy ennek a k hossz u 0/1 sorozatnak meg kell hat aroznia az a1 , a2 , . . . , an sz amok rendez es et. Az els o osszehasonl t asnak ugyanis nemcsak az eredm enye ismert, hanem ai1 es aj1 is, hiszen az algoritmusnak mindig ugyan ugy kell kezd odnie. Ennek az o sszehasonl t a snak az ismeret e ben ismerj u k az a e s a elemeket. i2 j2 Az osszehasonl t asuk eredm eny et ismerj uk a sorozatb ol, innen ad odik, hogy mi lesz ai3 ill. aj3 , s t. Teh at a k hossz us ag u 0/1 sorozat meghat aroz minden elv egzett osszehasonl t ast, es persze ezek kimenetel et is, ez ert a sorozatnak meg kell hat aroznia az a1 , a2 , . . . , an elemek rendez es et is. Eszerint az algoritmus fut as at le r o k hossz us ag u 0/1 sorozat legal abb annyif ele lehet, mint az a1 , a2 , . . . , an lehets eges rendez eseinek sz ama. Minden egyes rendez es az a1 , a2 , . . . , an elemek egy permut aci oj anak felel meg, es viszont. A lehets eges k hossz us ag u sorozatok sz ama pedig nyilv an 2k . Ez ert n! 2k , vagyis k log2 (n!) = log2 n + log2 (n 1) + log2 (n 2) + . . . + log2 1 (log2 n + log2 (n 1) + log2 (n 2) + . . . + )+(log2 ( n 1)+ . . . +log2 4) n log2 n +( n 4) log2 4 = n (log2 (n) 1)+2( n 4) = log2 n 2 2 2 2 2 2 2 1 n n 1 n 1 ( n log n ) +2( 4) = ( n log n )+ 8 ( n log n ), ut o bbi egyenl o tlens e g n 16 2 2 2 2 2 2 2 2 2 eset en igaz. (A becsl eseket a vizsg ara nem kell pontosan reproduk alni, el eg az eredm enyt ismerni.) Bubor ekrendez es (bubble sort) Ezek ut an konkr et, osszehasonl t as-alap u rendez oalgoritmusokat vizsg alunk. A bubor ekalgoritmus inputja egy n m eret u T t omb, amiben a rendezend o sz amokat t aroljuk. Az output egy n m eret u t omb, melyben az inputt omb elemei n ovekv o sorrendben k ovetik egym ast. Az bubor ekalgoritmus f azisokb ol a ll. Minden f azisban az algoritmus az aktu alis T t omb on hajt v egre osszehasonl t asokat, es cser eket. Egy f azisban az i-dik osszehasonl t as a T (i) es T (i +1) osszehasonl t asa. Ha T (i) > T (i +1), akkor felcser elj uk a t omb i-dik es (i + 1)-dik elem et (m eg az (i + 1)-dik o sszehasonl t a s el o tt). Egy f a zisban teh at n 1 osszehasonl t as, es legfeljebb n 1 csere t ort enik. K onnyen l athat o, hogy az i-dik f azis v eg ere az i legnagyobb elem a hely ere ker ul, ez ert legfeljebb n 1 f azisra van sz uks eg, vagyis a bubor ekalgoritmus l ep essz ama n2 konstanszoros aval fel ulr ol becs ulhet o. Kiv alaszt asos rendez es (selection sort) A kiv alaszt asos rendez es egy A[1..n] t omb eset en u gy m uk odik, hogy sorra megkeress uk az A[1..n], A[2..n], . . . , A[n 1..n] t omb ok minim alis elemeit, amelyeket azonm od felcser el unk az adott t omb els o elem evel. L attuk, hogy a minimumkeres es l ep essz ama becs ulhet o az adott t omb m eret enek konstansszors aval. Mivel maga a csere tov abbi 184

konstans sz am u l ep es, gy az elj ar as l ep essz ama legfeljebb konst n2 . Kicsit ovatosabb n becsl essel az osszehasonl t asok sz ama (n 1) + (n 2) + . . . + 2 + 1 = 2 , a cser ek sz ama pedig legfeljebb n 1. Besz ur asos rendez es (insertion sort) A besz ur asos rendez es sor an a rendezend o rekordokat egyenk ent sz urjuk be egy rendezett t ombbe. Tipikus esetben az input egy rendezetlen A[1..n] t omb, az output pedig ugyanez a t omb, amelyben a rekordok imm ar a rendez es szerint k ovetkeznek egym as ut an. A rendez oalgoritmus n besz ur asi l ep esb ol a ll. Az i-dik l ep es el ott a t omb unkben t arolt els o i 1 rekord, azaz az A[1..i 1] r eszt omb elemei m ar n ovekv o sorrendbe vannak rendezve. A besz ur asi l ep esben bin aris keres essel megkeress uk az A[i] hely et az aktu alis A[1..i 1] t ombben (legyen ez mondjuk a j -dik poz ci o), majd a t omb (i 1)-dik, (i 2)-dik, . . . , j -dik elemeit eggyel jobbra mozgatjuk, v eg ul A[i]-t beillesztjuk a t omb j -dik hely ere. Vil agos, hogy az n-dik besz ur as ut an eppen a k v ant rendezett t omb ot kapjuk. Minden besz ur asn al a keres es legfeljebb log2 n + 1 osszehasonl t ast ig enyel, az adatmozgat as ig enye pedig legfeljebb n 1. Az osszl ep essz am teh at n2 konstansszoros aval becs ulhet o. Ha az a1 , a2 , . . . sz amok eredetileg cs okken o sorrendben voltak, akkor a besz ur asos rendez es adatmozgat assal kapcsolatos l ep essz ama m ar onmag aban n(n1) 1 2 uks eg van kb 2 bn l ep esre. 1 + 2 + 3 + . . . + (n 1) = 2 , azaz legrosszabb esetben sz Osszef esu eses rendez es (merge sort) l Vannak a fentiekn el jobb m odszerek is. Az osszef es ul eses rendez es haszn alja az u n. osszef es ul es elj ar ast, ami egy k m eret u A ill. egy l m eret u B rendezett t ombb ol k esz t egy k + l m eret u rendezett C t omb ot. Az osszef es ul es elj ar as osszehasonl t asokat v egez, es az s-dik osszehasonl t as ut an, meghat arozza a C t omb s-dik elem et, ezt be rja a C t ombbe, es egy uttal kit orli ezt az elemet az A ill. B t omb ok k oz ul a megfelel ob ol. (Kezdetben a C t omb u uk fel, hogy az s-dik l ep es el ott az A t ombb ol m ar res.) Tegy kit or olt uk az els o i elemet, a B t ombb ol pedig az els o j elemet, es ezeket okosan be rtuk a C t ombbe. Az s-dik l ep esben osszehasonl tjuk az A t omb (i + 1)-dik es a B t omb (j + 1)-dik elem et, a kisebbet kit or olj uk a megfelel o t ombb ol, es be rjuk a C t omb s-dik cell aj aba. Vil agos, hogy az osszef es ul es elj ar as azt adja, amit v arunk, es az elv egzett o sszehasonl t a sok sz a ma legfeljebb k + l 1. (Kevesebb is lehet, ha id o k o zben valamelyik t omb elfogy: ekkor a marad ek t omb elemeit minden tov abbi osszehasonl t as n elk ul sorban be rhatjuk a C t ombbe.) Az osszef es ul eses rendez es egy rekurz v algoritmus. Inputja egy n m eret u t omb, ami a rendezend o sz amokat t arolja valamilyen sorrendben. Az output egy n m eret u t omb, melyben az inputt omb elemei n ovekv o sorrendben k ovetik egym ast. Az o sszef e s u l eses rendez es nem tesz m ast, mint osszef es uli az A1 A2 rendezett t omb oket. A ravaszs ag annyi, hogy A1 t omb u gy keletkezik, hogy (rekurz v h v assal) osszef es ul eses rendez essel 185

elem et. Hasonl oan, az A2 t omb az A t omb marad ek rendezz uk az A t omb els o n 2 n elem enek osszef es ul eses rendez es evel keletkezik. (A rekurzi o miatt sz uks eges azt is 2 deklar alni, hogy egy 1 m eret u t omb osszef es ul eses rendez ese egyszer uen abb ol all, hogy az inputot (hipphopp) kiadjuk outputk ent.) Ha az osszef es ul eses rendez es egy n m eret u t omb on legfeljebb f (n) osszehasonl t ast ig enyel, akkor az f (n) n n + 1+f 2 2 n 2 +f n 2 =n1+f n 2 +f n 2

rekurzi o ad odik. Vil agos, hogy f (1) = 0, f (2) = 1, ez ert n = 1, 2 eset en fenn all az f (n) n log2 n egyenl otlens eg. n szerinti teljes indukci oval igazoljuk, hogy ez minden n N-re fenn all. Tegy uk fel, hogy n < N -re m ar bizony tottuk ezt. Ekkor f (N ) N N N N log2 ( N ) N+ N 1 + f ( 2 ) + f ( 2 ) N 1 + 2 log2 ( 2 ) + N 2 2 N N N N N log ( ) + log ( ) N + N log ( ) = N + N log 2 2 2 2 2 2 2N 1 = 2 2 N + N log2 N N = N log2 N , teh at egy n m eret u t omb on az osszef es ul eses rendez es val oban legfeljebb n log2 n osszehasonl t ast v egez. (A becsl eseket a vizsg ara nem kell pontosan reproduk alni, el eg az eredm enyt ismerni.) Azt sem neh ez megmutatni, hogy az osszef es ul eses rendez es osszl ep essz ama (amibe teh at nemcsak az osszehasonl t asok sz am tanak bele) f (n) konstansszoros aval becs ulhet o. Kupacos rendez es (heap sort) A kupacos rendez est legk enyelmesebben egy rendezetlen t omb on tudjuk v egrehajtani. Ebb ol els o l ep esk ent kupacot ep t unk (legfeljebb konst n l ep esben, ahol n a rekordok m sz ama), majd n egym ast k ovet o MINTOR uvelet elv egz es evel a rekordokat n ovekv o sorrendben kapjuk meg. Mivel egyetlen MINTOR elv egz ese konst log2 n l ep est ig enyel, az eg esz elj ar as l ep essz ama n log2 n alkalmas konstansszoros aval fel ulr ol becs ulhet o. Gyorsrendez es (quick sort) A gyorsrendez es egy u n. nemdeterminisztikus algoritmus, amely a v eletlent is felhaszn alja a m uk od es ehez. A gyakorlatban egy determiniz alt v altozat at szok as alkalmazni, arra sz am tva, hogy a rekordok valamif ele v eletlen sorrendben vannak, es elhanyagolhat o az es elye annak, hogy pont olyan sorrendb ol kiindulva kelljen a rendez est v egrehajtani, amely t uls agosan sok l ep est ig enyel. Ha a gyorsrendez est v eletlen algoritmusnak tekintj uk, akkor a v arhat o l ep essz am ar ol tudjuk elmondani, hogy igen versenyk epes, ha pedig a determinisztikus v altozat at tekintj uk, akkor b ar az n eh any inputtal sok l ep esben v egez, a m az inputok d ont o t obbs eg en rendk v ul gyors. A gyorsrendez es inputja egy A[1..n] rendezetlen t omb, outputja pedig a rekordok s) elj n ovekv o sorrendj eben rendezett t omb. Az algoritmus alapja a PART ICIO( ar as, ahol s az egyik (v eletlen ul v alasztott) rekord. A gyakorlatban az s rekordot a t omb 186

 s) elj els o (A[1]) elem enek szok as v alasztani. A PART ICIO( ar as inputja egy X [1..k ] t omb es egy benne t arolt s rekord, outputja pedig egy atrendezett t omb, amely h arom r eszb ol a ll: t omb elej ere, mondjuk az X [1..t] t ombbe gy ujtj uk az s-n el kisebb rekordokat, k oz epen, az X [t+1..l] t ombben tal alhat ok az s-sel egyenl o rekordok, m g az X t omb v eg en elhelyezked o X [l + 1..k ] t ombben s-n el nagyobb rekordok k ovetkeznek. Ezt u gy szok as implement alni, hogy elkezdj uk kiolvasni az X [1], x[2], . . . rekordokat, am g egy s-n el nem kisebb rekordot tal alunk, mondjuk X [i]-t. Ugyancsak addig olvassuk az X [k ], X [k 1], . . . rekordokat, eg eszen addig, am g egy s-n el kisebb rekordot tal alunk, mondjuk X [j ]-t. Ekkor kicser elj uk X [i]-t es X [j ]-t, majd folyatjuk az elj ar ast, az X [i + 1], X [i + 2], . . . rekordok ill. az X [j 1], X [j 2], . . . rekordok olvas as aval. Akkor a llunk meg, ha az els o sorozatban s-n el nem kisebbet, ill. a m asodi sorozatban s-n el kisebb rekordot tal alunk, amelyeket ism et felcser el unk, majd folytatjuk az elj ar ast. Ha a k et olvas asi sorozat o ssze e r, akkor e kapott rekordt o l balra s -n e l kisebb rekordok vannak a t o mbben, m t att ol jobbra az s-n el nem kisebbek tal alhat ok. Ezt k ovet oen az s-sel egyenl o rekorodokat a t omb m asodik r esz enek elej ere mozgatjuk. s) elj A PART ICIO( ar as seg ts eg evel a gyorsrendez es algoritmust a rekurz v QUICKSORT(A[1..n]) elj ar assal val os tjuk meg a k ovetkez o m odon. V egrehajtunk egy PARTICIO(s) elj ar ast az A[1..n] t ombre es egy benne t arolt v eletlen s rekordra. A kapott A[1..k ], A[k + 1..l], A[l + 1..n] part ci on els o t ombj en v egrehajtunk egy QUICKSORT(A[1..k ]) elj ar ast, m g a harmadik r eszen egy QUICKSORT(A[l + 1..n]) elj ar ast. Az input t omb n m erete szerinti indukci oval k onnyen l athat o, hogy a QUICKSORT elj ar as helyesen m uk odik. Nem trivi alis, de igazolhat o, hogy a QUICKSORT elj ar as a tlagos l ep essz ama az n log2 n konstanszoros aval fel ulr ol becs ulhet o. Az is k onnyen l athat o, hogy a QUICKSORT l ep essz ama legrosszabb esetben (amikoris a v eletlen ul v alasztott s rekord mindig a legkisebb vagy a legnagyobb elem az adott t ombben) az n2 -nek konstansszorosa alkalmas pozit v konstansra. Az eddig ismertetett rendez esi algoritmusok mindegyike osszehasonl t as-alap u volt, es ez ert teljes ult r ajuk a szakasz elej en igazolt inform aci oelm eleti fels o korl at, azaz van olyan pozit v c konstans, hogy n rekord rendez esekor legrosszabb esetben legal abb c n log2 n osszehasonl t asra van sz uks eg. Az al abbiakban k et kulcsmanipul aci os rendez esi algoritmust tekint unk a t, amelyek nem o sszehasonl t a s-alap u ak l e v e n ak a r c n log n -n el 2 l enyegesen kevesebb l ep es ut an is v egezhetnek. L adarendez es (binsort) L etezik az o t as-alap u rendez esek l ep essz am ara kapott als o becsl esn el kevesebb sszehasonl l ep est haszn al o rendez esi algoritmus, de persze csak olyan, amelyik nem osszehasonl t asalap u. Ha p eld aul tudjuk, hogy az a1 , a2 , . . . , an sz amok mindegyike 1 es m k oz otti eg esz, es m kisebb (de legal abbis nem sokkal nagyobb) n-n el, akkor hasznos lehet az u n. l adarendez es. Itt k esz t unk egy m m eret u T t omb ot, melynek minden cell aja egy lista (ezeket nevezik l ad aknak). Sorra elolvassuk az a1 , a2 , . . . elemeket. Ha ai = j -t olvasunk, 187

akkor a T t omb j -dik cell aj aban a ll o lista v eg ere fel rjuk az i ert eket (azaz i-t betessz uk a j -dik l ad aba). Teh at n l ep es ut an kit oltj uk a T t omb ot. Ezut an sorban v egigolvassuk a t omb cell ain a ll o list akat, es kit olt unk egy n m eret u A t omb ot, mely n ovekv o sorrendben fogja tartalmazni az ai elemeket. Nevezetesen, ha egy u ad at tal alunk, akkor a res l k ovetkez o l ad ahoz l ep unk. Ha egy nem ures l ad at tal alunk, akkor v egigolvassuk a l ad ahoz tartoz o lista elemeit, es az ezeknek az indexeknek megfelel o ai -ket sorban be rjuk az A t omb soron k ovetkez o cell aiba. Ha ki ur ul egy l ada, akkor a T t omb soron k ovetkez o cell aj an tal alhat o l ad at kezdj uk olvasni. A l adarendez es l ep essz ama fel ulr ol becs ulhet o n + m konstansszoros aval. Radix rendez es Van olyan eset is, melyben a l adarendez es nem kizet od o, de m egis c elt erhet unk egy (n log2 n) konstansszoros an al jelent osen kevesebb l ep est haszn al o algoritmussal. Ha az a1 , a2 , . . . , an sz amok eg eszek, mindegyik s alap u sz amrendszerben van fel rva, es mindegyik ai legfeljebb k jegy u, akkor alkalmazhat o a radix rendez es. El osz or l adarendez essel rendezz uk az ai -ket az utols o jegy uk szerint. Ez altal helyesen lesznek rendezve az j 1 1 a1 , a , a , . . . sz a mok, ahol a -t u gy kapjuk, hogy a utols o j jegy et tekintj uk az s alap u i 1 2 3 i fel r asban. Ezt k ovet oen l adarendez essel rendezz uk az im ent rendezett t omb ot az ai -k 2 2 2 amok. Altautols oel otti jegye szerint. Ekkor helyesen lesznek rendezve az a1 , a2 , a3 , . . . sz j 1 j 1 j 1 l aban, a (j 1)-dik l adarendez es ut an kapott sz amok a1 , a2 , a3 , . . . szerint helyesen vannak m ar rendezve. A j -dik f azisban l adarendezz uk az adott sorrendet a h atulr ol j j j dik jegyeik szerint. Ez altal az aj , a , a , . . . u gy lesznek rendezve, hogy ha valamelyiknek 1 2 3 h atulr ol a j -dik jegye kisebb egy m asikn al, akkor a j -dik f azisban t ort en o l adarendez es szerint megel ozi a m asikat, ha pedig egyenl ok ezen a helyi ert eken a jegyek, akkor a kor abbi rendez esek szeinti sorrendben a llnak a rekordok. (Ez ert volt sz uks eg arra, hogy a l adarendez es konzervat v legyen, azaz ha k et elem a l adarendez es szerint azonos, akkor a rendez est k ovet o sorrendj uk azonos legyen a kiindul asi sorrenddel.) Ezek szerint a j -dik j j f azis ut an helyesen lesznek rendezve az aj , a , a , . . . sz amok, vagyik a k -dik f azis ut an az 1 2 3 ai sz amok helyes rendez es et kapjuk. Minden l adarendez es legfeljebb konstansszor (n + s) l ep est ig enyel, teh at a radix rendez es l ep essz ama k (n + s) konstansszorosa lesz. Ism etelten hangs ulyozzuk, hogy radix rendez es helyes m uk od es ehez elengedhetetlen, hogy a k ozben alkalmazott l adarendez esek konzervat vak legyenek, vagyis azok sor an az egyes l ad akban elhelyezett elemeket mindig a l ad aban tal alhat o lista v eg ere ( es ne az elej ere) rjuk. (Mag ahoz a l adarendez eshez erre nem volna sz uks eg.) Ezzel erj uk el ugyanis, hogy ha k et elemet m ar kor abban rendezt unk egym ashoz k epest, es a soron k ovetkez o l adarendez esben nem kell v altoztatni ezen, akkor a kor abbi sorrend tov abbra is megmaradjon.

188

6.3. Gr afok t arol asa

Nemsok ara...

6.4. Algoritmusok bonyolults aga

A gyakorlatban sz amos probl em at sz am t og eppel, algoritmikus u ton oldunk meg. Gyakran t obb u t is k n alkozik a c el el er es ere, es nyilv an azt erdemes v alasztani, ami az adott probl em at a leghat ekonyabban kezeli. Ilyenkor o ssze kell hasonl tanunk k ul onb oz o al goritmusokat, de m askor is fontos lehet, hogy egy elj ar as gyorsas ag ar ol tudjunk valamit mondani. Egy algoritmust k epzelhet unk u gy, hogy egy mi altalunk megadott bemenethez egy kimenetet a ll t el o. A bemenetet gondolhatjuk a k erd esnek, amit az algoritmusnak feltesz unk, a kimenet pedig a feltett k erd esre a v alasz. Nyilv an, min el nehezebb a k erd es, ann al t obb id ot erdemes hagyni a sz am t og epnek a v alaszra, azaz ann al t obb l ep est tehet az adott algoritmus. Hogyan kell h at a k erd es neh ezs eg et m erni? Egy c elszer unek l atsz o m odszer az input hossza: teh at az, hogy h any bit a bemenet, vagyis milyen hosszan rtuk le a probl em at az algoritmus nyelv en. Az algoritmus meghat aroz teh at egy f : N N f uggv enyt. Ez a f uggv eny minden n-re meghat arozza azt az f (n)-t, ami az algoritmus legnagyobb l ep essz ama egy n hossz u bemenet eset en. (Felt etelezz uk, hogy az algoritmus minden bemeneten el obb-ut obb meg all.) Ha egy A ill. A algoritmus f ill. f l ep essz amf uggv enyeire minden n eset en f (n) f (n) all, akkor bizonyos ertelemben jogos az A algoritmust hat ekonyabbnak tekinteni, mint az A algoritmust. (Teh at rosszabb egy A algoritmus, ami az inputok 99, 99%- an szinte azonnal v egez, de n eh any szerencs etlen inputon elsz all, mint az az A algoritmus ami minden inputon sokat er ol k odik, de az ert mindig megb zhat oan v egez. Ez pl. akkor lehet k ul on osen indokolt, ha az a fontos, hogy bel athat o id on bel ul megoldjuk a probl em at (pl. kisz am tsuk az u rhaj o p alyam odos t as at, a szembej ov o meteor miatt, vagy atomer om uvet vez erelj unk), mert az id ot ull ep esek nem a tlagol odnak ki: el eg egyetlen szerencs etlen input, es game over.) Mi van azonban akkor, ha bizonyos n-ekre f (n) f (n), m as n-ekre pedig f (n) > f (n)? Nos, ekkor az erdekel minket, hogy az input m eret enek n ovekedt evel milyen gyorsan n o az algoritmus l ep essz ama. A motiv aci o e m og ott az, hogy nagym eret u feladatokat szeretn enk megoldani, es m g r ovid input eset en a nagyobb l ep essz am kompenz alhat o jobb sz am t og eppel, a bemenet m eret enek n ovekedt evel ez nem tehet o meg. Konkr etabban: ha az A algoritmus l ep essz ama n hossz u inputon 105 n, az A - e pedig 2n , akkor n 21 eset en az A algoritmus hat ekonyabb, n 22-re pedig az A. Ha teh at mondjuk 10 10 l ep est tudunk megengedni az algoritmusnak, hogy bel athat o id on bel ul eredm enyt 5 kapjunk, akkor az A algoritmus n 10 m eret u bemenetken m uk odik, m g az A algo10 10 3 log 10 < 10 < 34 a ll, azaz m ar ritmus sz am ara n log2 1010 log2 (103 ) 3 = 10 2 3 3 a 34 hossz u bemenettel sem k epes megbirk ozni a program. A fenti p eld aban a l enyeges k ul onbs eg a k et algoritmus k oz ott az volt, hogy m g az els o maxim alis l ep essz ama az in189

putm eret polinomj aval volt becs ulhet o, addig a m asik algoritmus fut asideje exponenci alis f uggv enye is lehetett a bemenet hossz anak. Paradox m odon jobbnak tekint unk teh at egy 10 1010 1010 1010 n/1010 10 n l ep essz am u algoritmust, mint egy (1+1/10 ) fut asidej ut, m eg akkor is, ha a gyakorlatban az el obbi m ar n = 2 m eret u bemenet eset en is kivitelezhetetlen, m g az ut obbi akkor is m uk odik, ha a bemenet m erete a hihetetlen ul hatalmas sz amok vil ag ab ol val o. M eg egyszer teh at az Allatfarmba ill o szab aly:

A polinomi alis algoritmus j o, az exponenci alis algoritmus rossz.

(A rend kedv e ert tegy uk hozz a, hogy ez gy egy altal an nem igaz. Itt es most azonban polinomi alis l ep essz am u algoritmusok erdekesek a sz amunkra.) Egy algoritmust a tov abbiakban polinomi alisnak (n eha, kiss e f elre erthet oen hat ekonynak ) nevez unk, ha l ep essz ama ( gy k ozvetve a fut asideje) fel ulr ol becs ulhet o a bemenet m eret enek polinomj aval.

6.4.1. N eh any egyszer u elj ar as bonyolults aga

Megvizsg aljuk n eh any sz amokkal oper al o algoritmust hat ekonys ag at. Az algoritmus bemenete teh at n eh any ( altal aban k et) sz am, ezekkel v egz unk m uveletet. El osz or is gondoljuk meg, mi egy sz am hossza. Itt az esszer u elj ar as a sz amot a szok asos m odon megadni, ha nem is epp 10-es, de 2-es vagy mondjuk 16-os sz amrendszerben. Ekkor n hossza log2 n ill. log16 n lesz, amelyek (mivel konstans szorz oban k ul onb oznek) az algoritmus polinomi alis volt at nem befoly asolj ak. (S ot, a polinom fok at sem, csup an a f oegy utthat o v altozik.) Mi teh at sz amrendszeralap u megad asban gondolkodunk, ekkor egy n es m sz am egy uttes m erete log n + log m lesz. A k erd es teh at, hogy ennek a sz amnak milyen f uggv enye egy-egy m uvelet l ep essz ama. Osszead as: Az a ltal anos iskol aban tanult r asbeli osszead as remek ul m uk odik m as sz amrendeszerekben is. A m uveletig eny minden helyi ert ekn el legfeljebb 2, hisz k et sz amot adunk ossze az adott helyi ert eken, plusz m eg egy esetleges marad ekot az el oz o helyi ert ekb ol. A l ep essz amra fels o korl at teh at a 2 max(log n, log m) < 2 (log n + log m), ami line aris, vagyis polinomi alis. A kivon asra hasonl o igaz. Szorz as: A szok asos r asbeli szorz as m uk odik, es megval os that o log n db osszead assal, ahol minden osszeadand o az m egy egyjegy u sz ammal osszeszorzott t obbsz or ose. Egy egyjegy u sz ammal m-t 2 log m l ep esben ossze lehet szorozni, ugyanis minden jegyet szorozni kell, es az esetleges marad ekot a szorzathoz hozz aadni. Teh at az o ep essz am sszl 2 2(log n)(log m) (log n +log m) , vagyis a szorz as polinomi alis. Az r asbeli oszt as is polinom id oben elv egezhet o, de sz or ozni kell pindurit, mikor megbecs ulj uk a soron k ovetkez o h anyadost. Hatv anyoz as: Az nm sz am jegyeinek sz ama kb k 2l , ahol k es l az n ill. m jegyeinek sz ama 2-es sz amrendszerben. Mivel itt a bemenet m erete k + l, ez ert a v egeredm enyt m eg le rni sem tudjuk a bemenet hossz anak polinomj aval becs ulhet o l ep esben ez ert nem l etezik a hatv anyoz asra polinomi alis algoritmus. V eg ul m eg k et olyan elj ar asra n ezz uk meg ugyanezt, amelyeket szerencs etlen m odon 190

csak a jegyzet k es obbi r esz eben deni alunk. Hatv anyoz as modulo m: Az input n, k es m, a c el pedig nk (mod m) meghat aroz asa. amrendszerbeli alak. Sorra kisz aLegyen k = i ki 2i , azaz k = . . . k2 k1 k0 2 a kettes sz 2 moljuk a 0 es n1 k oz e es o n0 , n1 , n2 , . . . sz amokat, ahol n0 n(m), n1 n (m), . . . , ni i n2 (m). Az ni+1 -t az ni+1 n2 ( m ) alapj an egy szorz assal es egy marad ekos oszt assal i kaphatjuk, r aad asul ni m erete mindig legfeljebb log m lesz. Teh at egy ni kisz am t asa egy legfeljebb log m m eret u sz am n egyzetre emel es et es a legfeljebb 2 log m m eret u eredm eny marad ekos oszt as at ig enyli. Az sz uks eges ni -k kisz am t as ahoz mindezt log k -szor kell ki k k ki 2i megtenni. Az n meghat aroz as at pedig n = i=1 n an tov abi=1 ni (m) alapj bi, legfeljebb log k db, legfeljebb log m m eret u sz am szorz as aval es log k db, legfeljebb 2 log m m eret u sz am marad ekos oszt as aval kapjuk. 6.2. P elda Ha pl az n23 (mod m)-t szeretn enk kisz am tani, akkor kisz am tjuk an n 2 4 2 2 8 4 2 16 (mod m), n (mod m), n (n ) (mod m), n (n ) (mod m), es n (n8 )2 (mod m) ert ekeket modulo m, ami n egy szorz assal (ahol a t enyez ok m-n el nem nagyob23 16 4 bak) es ot (m-mel val o) marad ekos oszt assal j ar. Ezut an n n n n2 n (mod m) miatt tov abbi h arom szorz as (a t enyez ok m-n el nem nagyobbak) es h arom marad ekos oszt as szolg altatja a v egeredm enyt. A modulo m hatv anyoz as teh at osszess eg eben is polinomi alis elj ar as. Euklideszi algoritmus: Az euklideszi algoritmus egy l ep es eben adott ai+1 ai eset en kell egy marad ekos oszt ast v egezni, es meghat arozni azt a 0 ai+2 < ai+1 -t, melyre ai = qi+1 ai+1 + ai+2 a ll. Az ai m erete legfeljebb akkora, mint a0 es a1 m erete k oz ul a nagyobbik, teh at az euklideszi algoritmus minden l ep ese polinomi alis id ot ig enyel. i , ez ert a fentieket legfeljebb log a0 -szor kell elv egezni, A nagy eszrev etel, hogy ai+2 a 2 amit ol az elj ar as polinomi alis marad.

6.5. A P es NP probl emaoszt alyok

A tov abbiakban d ont esi probl em akkal foglalkozunk. Ilyen probl ema pl. a k es obb vizsg alt pr mtesztel es (bemenet egy n sz am, a kimenet egy bit, mely 1, ha n pr m, 0, ha nem), az osszef ugg os egi teszt (bemenet egy G gr af, a kimenet egyetlen bit: 1, ha G of, 0 k ul onben), a s kbarajzolhat os agi teszt, az Euler (ill. Hamilton) k or l etez es enek eld ont ese, stb. Jegyezz uk meg, hogy sz amos esetben a megoldand o probl ema nem d ont esi probl ema. (Pl. mennyi egy h al ozatban a maxim alis folyam, keress unk minim alis k olts eg u fesz t of at, tal aljunk Hamilton-k ort, bontsunk egy adott sz amot pr mt enyez ok szorzat ara, stb.) Sokszor (de nem mindig) azonban a megfelel o probl em ahoz tartozik egy d ont esi probl ema, es az is igaz, hogy -re l etezik hat ekony algoritmus, akkor is hat ekonyan megoldhat o. Pl, ha hat ekonyan el tudjuk d onteni, hogy egy gr afban van-e Hamilton-k or,

191

akkor hat ekonyan tudunk tal alni is egyet. Ugyanis egym as ut an minden elt megpr ob alunk elhagyni a gr afb ol. Ha az elhagy as ut an is van Hamilton-k or (amit hat ekonyan tudunk tesztelni a d ont esi probl ema algoritmus aval), akkor hagyjuk el az adott elt, ha nincs H-k or az elhagy as ut an, akkor hagyjuk benn az elt a tov abbiakban. Vagyis elsz amnyi teszt ut an a gr afb ol eppen egy Hamilton-k or marad (m ar amennyiben eredetileg is volt Hamilton-k ore a gr afnak). Nem ismeretes azonban olyan hat ekony elj ar as pl. a pr mt enyez okre bont asra ami a megfelel o (pr mtesztel esi) d ont esi probl em ara alapoz. (A kanonikus alak megtal al as ara egy ebk ent egy altal an nem ismert hat ekony algoritmus.) Az el obbiek f eny eben fontos probl emaoszt aly az olyan d ont esi probl em ak e, amelyekre l etezik a probl em at polinom id oben eld ont o A algoritmus, azaz olyan elj ar as, melyhez l etezik egy pA polinom azzal a tulajdons aggal, hogy b armely n m eret u bemeneten A legfeljebb pA (n) l ep est v egez, es ezt k ovet oen mindig helyes v alaszt ad. Az ilyen, polinom id oben megoldhat o d ont esi probl em ak halmaz at P jel oli. Miel ott p eld akat mutatn ank P beli probl em akra, meghat arozzuk n eh any tipikus bemenet m eret et. Ha pl. egy n-pont u, m- el u gr af a probl ema bemenete, akkor a bemenet m eret enek azt tekintj uk, hogy h any bittel tudjuk le rni az adott gr afot az algoritmus sz am ara. L attuk, hogy (egyszer u gr af 2 eset en) a szomsz edoss agi m atrix erre alkalmas, es ehhez nagyj ab ol n bit kell. Ha azonban ellist akkal dolgozunk, akkor a bemenet m erete nagyj ab ol n + 4m lesz, hiszen minden cs ucshoz tartozik egy cella, es minden el k et cs ucs list aj aban lesz benne, es egy mutat o is tartozik a megfelel o listaelemekhez. A fontos eszrev etel itt, hogy a gr aal dolgoz o algoritmus polinomi alis volta nem f ugg a k etf ele megad ast ol: a l ep essz am pontosan akkor korl atozhat o n2 egy polinomj aval, ha n + 4m egy polinomj aval korl atozhat o. (Itt kell, 2 hogy a gr af egyszer u. Am ugy a szomsz edoss agi m atrix m erete sem n volna.) Ha az A algoritmus bemenetek ent egy k sz amot kell megadnunk, akkor a bin arisan alak m erete log2 k + 1 lesz. Ha k -t s alap u sz amrendszerben adjuk meg, akkor a m erete logs k + 1. Itt is hasonl o a helyzet: A l ep essz ama pontosan akkor korl atozhat o log2 k + 1 egy polinomj aval, ha logs k egy polinomj aval korl atozhat o. L assunk ezut an n eh any P -beli (azaz polinom id oben megoldhat o) probl em at. Az Euler-teszt pl. ilyen probl ema. Megadunk egy n-cs ucs u, m- el u gr afot (a bemenet m erete n + 4m), es azt k erdezz uk, van-e Euler-k or a gr afban. Kor abbi t etel unk alapj an azt kell ellen orizni, hogy (izol alt pontokt ol eltekintve) o sszef u gg o -e a gr a f, ill., hogy minden foksz am p aros-e. Az ut obbi ellen orz es konst m id oben elv egezhet o, hisz v egigmegy unk minden ellist an, es megn ezz uk, hogy ps hossz u-e. Az osszef ugg os eg ellen orz es ehez egy m elys egi vagy sz eless egi keres essel bej arjuk a gr afot. Ha a bej ar asi f anak legfeljebb egy, eleket tartalmaz o komponense van, akkor a gr af izol alt pontokt ol eltekintve of, gy ha az el oz o teszt is sikeres volt, akkor l etezik Euler-k or, egy ebk ent nem. A bej ar as l ep essz ama legfeljebb m + n konstansszorosa, a bej ar asi fa ellen orz ese pedig konst n l ep est ig enyel. Azt kaptuk, hogy az Euler-k or l etez es enek eld ont es ere l etezik konst (n + m) fut asidej u algoritmus, aminek l ep essz ama teh at a bemenet m eret enek legfeljebb konstanszorosa, gy az Euler-teszt P -beli. Bizony that o (a sz amol asokat mell ozz uk), hogy az al abbi d ont esi probl em ak szint en P -beliek: 192

 A bemenet a ltal megadott gr af osszef ugg o-e. (Pl. BFS-sel) A bemenet altal megadott gr afnak l etezik-e k m eret u p aros t asa (azaz l etezik-e k ftn el). (Minden elk -ast k ul on-k ul on ellen orizhet unk.) A bemenet a ltal megadott h al ozatban l etezik-e k nagys ag u folyam. (Maxim alis nagys ag u folyamot keres unk.) A bemenet a ltal megadott PERT probl em aban elv egezhet o-e a feladat legfeljebb k id o alatt. (Optim alis u est keres unk.) temez A bemenet a ltal megadott els ulyozott gr afnak l etezik-e legfeljebb k -s uly u fesz t of aja. (Kurskal algoritmust futtatunk.) A bemenet a ltal megadott gr af s kbarajzolhat o-e. (Nem is olyan egyszer u.) Term eszetesen elk epzelhet o olyan d ont esi probl ema, amire nincs polinom idej u algoritmus, s ot, m eg polinom m eret u bizony t ek sincs a helyes v alaszra. Persze lehet olyan is, hogy minden bemenetre l etezik a helyes v alaszra polinom m eret u bizony t ek. A fenti lehet os egekre p elda a Hamilton-k or l etez es enek eld ont ese. Ha egy bemeneti gr afra igen a v alasz, akkor (b ar nem tudunk hat ekony algoritmust a Hamilton-k or megkeres esre) ha valaki megmutat egy Hamilton-k ort, akkor polinom id oben ellen orizhet o, hogy az adott k or Hamilton-k or, vagyis be tudjuk hat ekonyan bizony tani, hogy igen a v alasz. Ha azonban nincs a gr afban Hamilton-k or, akkor azt sejtj uk, nincs ilyen bizony t ek. Pontosabban: egyes gr afokhoz l etezhet, de nem igaz az, hogy minden olyan gr afhoz, aminek nincs Hamilton-k ore, ez polinom id oben bebizony that o a gr afr ol. A fentiek motiv alj ak az al abbi den ci ot. N P jelenti az olyan d ont esi probl em ak oszt aly at, melyekre l etezik egy ( -t ol f ugg o) p polinom azzal a tulajdons aggal, hogy minden egyes olyan b bemenet ehez, melyre igen -re a v alasz, ez legfeljebb p (|b|) l ep esben bebizony that o (itt |b| a b bemenet m eret et jelenti). A Hamilton teszt eset en a bizony t ek a Hamilton-k or le r asa volt: ennek ismeret eben konst n l ep esben demonstr alhatjuk, hogy van a gr afnak Hamilton-k ore, azaz bizony that o az igen v alasz. co N P jelenti azon d ont esi probl em ak oszt aly at, amelyekre a fenti tulajdons ag azokra a bemenetekre teljes ul, amelyekre nem a v alasz. Figyelj uk meg, hogy ha P , azaz -re l etezik polinomi alis algoritmus, akkor N P es co N P egyar ant teljes ul (azaz N P co N P ). L etezik ugyanis -re egy polinom id oben fut o A algoritmus, es A fut asa polinom id oben bizony tja az igen vagy a nem v alaszt. Az az a ltal anos v eleked es a bonyolults agelm eleti szaktekint elyek (a tov abbiakban beszt -ek) k or eben, hogy a fenti meggyel es ford tottja is igaz, azaz ha N P co N P , akkor P .

193

NP

111111111111 000000000000 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 N P -teljes 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111 000000000000 111111111111
N P -neh ez

co N P

D ont esi probl em ak

P eld aul: tetsz oleges G = (A, B ; E ) p aros gr af eset en polinom id oben be tudom bizony tani, ha van G-nek teljes p aros t asa (konkr etan megadom), es azt is, ha nincs (megadok egy X A halmazt, melyre |N (X )| < |X |), ez ert a fentiek szerint kell l eteznie polinomi alis algoritmusnak, ami eld onti, l etezik-e G-ben teljes p aros t as (ilyen a m ar megismert jav t o utas m odszer).

6.5.1. NP-teljess eg
Legyen es k et d ont esi probl ema, es tegy uk fel, hogy -re l etezik egy A algoritmusunk. Elk epzelhet o, hogy -re tudunk olyan A algoritmust konstru alni, ami felhaszn alja az A algoritmust, azaz az A fel rja A egy bemenet et, es megh vja A-t. Ha A megh v as at egy l ep esnek sz am tva A egy polinomi alis l ep essz am u algoritmus, akkor azt mondjuk, hogy a probl ema (polinomi alisan) visszavezethet o a probl em ara. 6.3. Meggyel es Ha a d ont esi probl ema polinomi alisan visszavezethet o a probl em ara, es polinomi alisan visszavezethet o a probl em ara, akkor polinomi alisan visszavezethet o -re is. Bizony t as. Tudjuk, hogy -re l etezik olyan A algoritmus, ami egyszer megh v egy -t megold o A algoritmust, es ezen k v ul A polinomi alis sz am u l ep est v egez. Azt is tudjuk, hogy -re l etezik egy olyan A algoritmus, ami egyszer megh vja A -t, es ezen k v ul csak polinomi alis sz am u l ep est v egez. az A algoritmus u Am gy is felfoghat o, mint egy olyan algoritmus, ami egyszer megh vja az A algoritmust. Az kell bel atnunk, hogy A ebben az ertelmez esben is (A h v as at ol eltekintve) csak polinomi alisan sok l ep est v egez (az b bemenet m eret enek f uggv eny eben). Vil agos, hogy az A h v as an k v uli l ep esek sz ama legfeljebb polinomja |b |-nek. Ez ert A megh v asakor az A -re konstu alt b bemenet m erete is polinomja lesz |b |-nek. Nek unk A azon l ep eseit, amelyek nem az A h v as ab ol ad odnak szint en be kell sz amolnunk A l ep esei k oze. Ezen l ep esek sz ama |b | polinomja a visszavezet es den ci oj ab ol

194

ad od oan. Azonban |b | polinomja egy uttal |b | polinomja is, hisz polinomok egym asba helyettes t ese tov abbra is polinom. Azt kaptuk, hogy A h v as at ol eltekintve A polinomi alis sz am u l ep est v egez, teh at csakugyan polinomi alisan visszavezethet o -re. t 6.4. All as Ha visszavezethet o -re es P , akkor P . Bizony t as. Legyenek A es A a polinomi alis visszavezet es den ci oj aban szerepl o algoritmusok. Feltehetj uk, hogy A polinomi alis. Vegy uk eszre, hogy az A algoritmus u gy is polinomi alis lesz, ha A megh v as at nem egy l ep esnek vessz uk, hanem becs uletesen besz am tjuk az A a ltal v egzett l ep eseket is. Az A algoritmust ugyanis olyan b bemenettel h vjuk meg, amit a probl ema b bemenetm eret enek polinomja sz am u l ep esben kapunk, ez ert |b| a |b | polinomja. Az A l ep essz ama pedig |b| polinomj aval becs ulhet o, de |b| polinomja egy uttal |b | polinomja is, hisz polinomok kompoz ci oja (egym asba helyettes t ese) is polinom. M arpedig ha A rendesen sz amolva is polinomi alis sz am u l ep est v egez, akkor P teljes ul. Azt kaptuk teh at, hogy ha egy d ont esi probl em at siker ul polinomi alisan visszavezetni egy P -beli probl em ara, akkor is P -beli. N emileg leegyszer us tve azt mondhatjuk, hogy ha visszavezethet o -re, akkor nagyj ab ol hasonl o hat ekonys aggal eld onthet o, mint . Nem z arhat o ki persze, hogy -re l etezik m eg hat ekonyabb elj ar as, de azt biztosan mondhatjuk, hogy ha visszavezethet o -re, akkor (bizonyos ertelemben) nehezebb probl ema, mint . (Itt legy unk eszn el. Ezt rendszeresen halljuk ford tva a vizsg akon.
Teh at a k onnyebb feladatot tudjuk a nehezebb megold as anak ismeret eben megoldani, es nem ford tva.)

6.5. Den ci o Egy d ont esi probl em at N P -neh eznek mondunk, ha b armely N P -beli probl ema polinomi alisan visszavezethet o -re. Ha N P is teljes ul, akkor -t N P teljesnek nevezz uk. Az eddigiek f eny eben vil agos, hogy ha egy N P -neh ez probl em ara l etezne polinomi alis algoritmus, akkor abb ol P = N P = co N P k ovetekezne. A besztek azt gondolj ak, hogy ez ut obbi k ovetkeztet es nem igaz, teh at egyetlen N P -neh ez probl em ara sem l etezhet polinomidej u algoritmus. Ha egy N P -neh ez probl em at siker ul egy N P -beli probl em ara visszavezetni, akkor azzal igazoltuk, hogy N P -teljes. (Ugyanis b armely N P -beli probl ema visszavezethet o -re, pedig -re, azaz b armely N P -beli probl ema -re is visszavezethet o.) Nem vil agos persze ezen a ponton, hogy vajon l etezik-e egy altal an N P -neh ez (h at m eg N P -teljes) probl ema. Ez ut obbi k erd esre szerencs ere ismert a v alasz. 6.6. T etel (Cook es Levin, 1971) A SAT probl ema N P -teljes. A SAT probl ema F bemenete egy speci alis Boole-formula egy u .n. konjunkt v norm alforma, ami a k ovetkez ot jelenti. Ha F egy konjunkt v norm alforma, akkor F tagokb ol 195

a ll, melyek egym assal es kapcsolatban allnak. F minden egyes tagja n eh any v altoz ob ol ill. azok tagad as ab ol a ll, melyek k ozt vagy kapcsolat van. Egy konjunkt v norm alforma pl. az (x y z ) ( xa b) ( yac z ). A SAT probl em at megold o algoritmus kimenete arra v alaszol, hogy vajon kiel eg thet o-e az F formula, azaz megv alaszthat ok-e az egyes logikai v altoz ok ert ekei u gy, hogy azokat F -be helyettes tve a ki ert ekel es igaz lesz. A Cook-Levin t etel alapj an m ar k onny u N P -teljes probl em at tal alni: ha egy N P a SAT-ot (vagy egy, a SAT seg beli probl em ara siker ul visszavezetni ts eg evel m ar N P teljesnek bizony tott probl em at), akkor is N P -teljes. Mi ert hasznos, ha tudjuk egy probl em ar ol, hogy N P -teljes? Term eszetesen az ert, mert att ol a pontt ol kezdve, hogy ez bebizonyosodott, nem erdemes azzal k uzdeni, hogy -re P -beli algoritmust tal aljunk.
(M ar amennyiben elhissz uk a P = N P dogm at. Ha ebben nem hisz unk, akkor elegend o a sz amos lehet os eg k oz ul egyetlen N P -teljes probl em ara polinomi alis algoritmust tal alni. Ez altal a dogma r ogt on megd ol, egy eletre h resek es gazdagok lesz unk, h atral ev o eveinkben csup an a tudom anyos d jakat kell egym as ut an a vitrinbe passz roznunk, es postal ad ankb ol rendszeresen kis op orni a k orn egysz oges t o es sz ogharmadol o onjel oltek leveleit.)

A tov abbiakban teh at k ul onf ele probl em ak N P -teljess eg et fogjuk m as probl em ak N P -teljess eg ere visszavezetni, ez altal egyfel ol v alaszt ekot biztos tunk a modernkori k orn egysz oges t oknek, m asr eszt pedig a tekint elyelv u dogmah v oket besz elj uk le bizonyos feladatokat megold o polinomidej u algoritmus keres es er ol. N ezz unk teh at konkr et d ont esi probl em akat. A k -SAT probl ema a SAT probl ema speci alis esete. A k -SAT bemenete csak olyan konjunkt v norm alforma lehet, aminek b armely tagj aban o sszesen legfeljebb k (pon a lt vagy neg a lt) v a ltoz o van o sszesen. K o nnyen l athat o, hogy a 2-SAT ( es gy az 1-SAT is) eld onthet o polinom id oben. Viszont a SAT probl ema polinomi alisan visszavezethet o a 3-SAT-ra (nem bizony tjuk), ami azt jelenti, hogy a 3-SAT is N P -teljes. A 3-SZ IN probl ema bemenete egy G gr af, a kimenete pedig v alasz arra, hogy G vajon 3-sz nezhet o-e. Az al abbi t etel l enyege, hogy a 3-SZ IN probl ema is N P -teljes. NP probl 6.7. T etel 3-SZIN es a 3-SAT polinomi alisan visszavezethet o a 3-SZIN em ara. Bizony t as. A 3-SZ IN probl ema az ert N P -beli, mert az igen v alasz (hogy G val oban 3-sz nezhet o) polinom id oben bebizony that o: egyszer uen megadjuk G cs ucsainak egy 3-sz nez es et. Az F 3-SAT formul ab ol k esz ts unk egy GF gr afot: ebben minden x v altoz onak k et, egym assal o sszek o t o tt cs u cs felel meg: egy x ill. egy x . Van m e g a G gr a fnak egy F u cs ucsa, ami minden v altoz ohoz tartoz o cs uccsal ossze van k otve, ill. u-nak van egy tov abbi v szomsz edja is. F minden tagj anak egy otsz og felel meg (az abr an az x y znek megfelel o l athat o), v ossze van k otve az otsz og k et szomsz edos cs ucs aval, a m asik h arom cs ucs pedig a tagokban szerepl o v altoz oknak megfelel o cs ucsokkal van osszek otve.

196

x u x v

xy z

Figyelj uk meg, hogy a GF gr af (mint input) m erete fel ulr ol becs ulhet o az F formula m eret enek polinomj aval, s ot, GF el is k esz thet o F -b ol polinom id oben. Megmutatjuk, hogy GF pontosan akkor 3-sz nezhet o, ha F kiel eg thet o. Tegy uk fel, hogy F kiel eg thet o. Sz nezz unk z oldre egy x v altoz onak megfelel o cs ucsot, es pirosra a x cs ucsot, ha a x ki ert ekel ese igaz, egy ebk ent legyen x piros es x z old. Legyen tov abb a u feh er es v piros. Ekkor a tagoknak megfelel o otsz ogek kiv etel evel minden ki van sz nezve. Minden otsz og kisz nezhet o, hiszen az als o k et cs ucs an tiltott sz n a piros, a fels o cs ucsai k oz ott pedig van egy olyan, melyre a z old a tiltott sz n (hisz F ki ert ekel ese igaz). Van teh at k et olyan szoszm edos (mondjuk p es q ) cs ucsa az o tsz o gnek, amelyek kisz nez e s e re nem ugyanaz a k et sz n a ll rendelkez esre. Sz nezz uk ki p-t egy olyan sz nnel, amit nem haszn alhatunk q hoz, majd p-nek a q -t ol k ul onb oz o szomsz edj at ol indulva, sz nezz uk ki sorra a cs ucsokat. Mindig ki tudjuk sz nezni a soron k ovetkez o cs ucsot, hisz k et sz n a ll rendelkez esre, amib ol az el oz onek sz nezett cs ucs sz n et nem haszn alhatjuk. V eg ul q -t is kisz nezhetj uk, hisz nem fenyeget az a vesz ely, hogy p sz n et haszn aln ank. Ha GF 3-sz nezhet o, akkor feltehetj uk, hogy u feh er es v piros. Ekkor minden v altoz o es tagad asa a z old es piros sz nek egyik et kapja. Minden otsz ogben az als o k et pont sz ne teh at z old es feh er, ez ert az otsz og fels o 3 cs ucsa k oz ott lesz olyan, melynek a sz ne piros. E cs ucs szomsz edja csakis z old lehet. Teh at ha a z old sz nek szerint ert ekelj uk ki a v altoz okat, akkor minden tagban lesz igaz v altoz o, vagyis a ki ert ekel es igaz lesz. A k -SZ IN probl ema bemenete egy G gr af, es a kimenet v alasz arra a k erd esre, hogy G k -sz nezhet o-e. Megmutatjuk, hogy a k -SZIN probl ema is N P -teljes. NP polinomi 6.8. T etel Ha k > 3, akkor a k -SZIN es a 3-SZIN alisan visszavezethet o a k -SZIN probl em ara. Bizony t as. Ha az adott G k -sz nezhet o, akkor a k -sz nez es ismeret eben ez polinom id oben bizony that o, teh at a probl ema val oban N P -beli. Legyen G a 3-SZ IN probl ema bemenete. Vegy unk k 3 u j pontot G-hez, es k oss uk o ssze azokat G minden pontj a val e s egym a ssal. Ez a ltal kapjuk a G gr a fot. Vil a gos, hogy ha G 3-sz nezhet o, akkor G k -sz nezhet o, hiszen az u j pontok mindegyike kaphat egy u j sz nt. Ha pedig G k -sz nezhet o, akkor az u j pontok p aronk ent k ul onb oz o sz nt kapnak, es ezek a sz nek a G-re haszn alt sz nekt ol is k ul onb oz ok kell, hogy legyenek. Vagyis G kisz nez es ere osszesen 3 sz n marad. 197

Mivel G konstrukci oja a G ismeret eben G m eret enek polinomj aval becs ulhet o sz am u l ep esben megval os that o, ez ert a 3-SZIN probl ema polinomi alisan visszavezethet o a kSZ IN probl em ara. A k ovetkez onek bizony tott N P -teljes probl ema a MAXFTN. Ennek bemenete egy G gr af es egy k sz am, a kimenet arra v alasz, hogy van-e G-nek k f uggetlen cs ucsa. polinomi 6.9. T etel A MAXFTN probl ema N P -beli, es a 3-SZIN alisan visszavezethet o a MAXFTN-re. Bizony t as. Ha mutatunk G-ben k f uggetlen pontot, akkor azzal polinom id oben be lehet bizony tani, hogy igen a v alasz a d ont esi probl em ara, teh at MAXFTN N P . A polinomi alis visszavezet eshez legyen az n-cs ucs u G gr af a 3-SZ IN bemenete. K esz ts uk el a G gr afot, mely 3, diszjunkt gr afb ol all (mondjuk G1 , G2 es G3 -b ol), mindegyik Gi a G-vel izomorf, tov abb a Gi es Gj egym asnak megfelel o pontjait osszek otj uk. Megmutatjuk, hogy G -nek pontosan akkor l etezik n m eret u f uggetlen ponthalmaza, ha G 3-sz nezhet o. Mivel G polinom id o alatt elk esz thet o G-b ol, ez ert ha ezt igazoljuk, azzal csakugyan bebizony tjuk a t etel m asodik r esz et.
U1 u1 v1 G1

u2

U2 v2

G2

u3

v3

G3 U3

Tegy uk fel, hogy G -ben U egy n m eret u f uggetlen cs ucshalmaz. Ekkor U V (G1 ), U V (G2 ) es U V (G3 ) mindegyike a G gr af egy-egy f uggetlen ponthalmaz anak felel meg. Legyenek ezek a ponthalmazok U1 , U2 es U3 . A G konstrukci oja miatt e h arom halmaz diszjunkt, es mivel osszesen n cs ucsot tartalmaznak, egy uttesen fedik a teljes V (G) cs ucshalmazt. Ha teh at Ui pontjait az i-dik sz nnel sz nezz uk (i = 1, 2, 3), akkor G egy 3 sz nnel val o kisz nez es et kapjuk. M asfel ol, ha G 3-sz nezhet o, akkor cs ucsai felbomlanak 3 sz noszt alyra (mondjuk U1 , U2 es U3 -ra), melyek mindegyike f uggetlen. Tekints uk az Ui -nek megfelel o pontokat Gi -ben. Ezek onmagukon bel ul, es egym ashoz k epest is f uggetlenek G -ben, ez ert az gy kapott U halmaz a G egy n cs ucsb ol all o f uggetlen ponthalmaza. probl 6.10. Megjegyz es A 2-SZIN ema P -beli, hiszen egy gr af pontosan akkor 2-sz nezhet o, ha p aros, es ez ut obbi polinom id oben eld onthet o. A fenti bizony t ashoz hasonl oan iga probl probl zolhat o, hogy a 2-SZIN ema visszavezethet o a 3-SZIN em ara, ami N P -teljes. nem N P -teljes. L M arpedig ha P = N P , akkor a 2-SZIN atjuk teh at, hogy ahhoz hogy egy (N P -beli) probl ema N P -teljess eg et bizony tsuk, egy N P -teljes probl em at kell -re kell visszavezetni, es nem ford tva. 198

A MAXKLIKK probl ema bemenete egy G gr af es egy k sz am, a kimenet pedig azt mondja meg, van-e G-ben k m eret u klikk (azaz teljes r eszgr af). Term eszetesen ez a probl ema is N P -teljes. 6.11. T etel A MAXKLIKK probl ema N P -beli, es a MAXFTN visszavezethet o r a. Bizony t as. Mivel egy k -m eret u klikk megad asa ut an polinom id oben bizony that o, hogy az adott pontok G-ben klikket alkotnak, ez ert M AXKLIKK N P . af. Mivel Vil agos, hogy a G gr afb ol polinom id oben elk esz thet o a G komplementergr G-ben pontosan akkor van k m eret u f uggetlen ponthalmaz, ha G-ben van k m eret u klikk, ez ert a MAXFTN csakugyan visszavezethet o a MAXKLIKK probl em ara. A HAM probl ema bemenete egy G gr af, es a kimenet arra a k erd esre v alaszol, van-e Hamilton k or G-ben. Vil agos, hogy HAM N P , hisz a konkr et Hamilton k or megad asa egy bizony t ek az igen v alaszra. Itt nem bizony tjuk, de lehets eges az N P -teljes 3SAT probl em at polinomi alisan a HAM probl em ara visszavezetni, teh at a tov abbiakban felhaszn alhatjuk, hogy a HAM probl ema is N P -teljes. Ebb ol pl azonnal k ovetkezik, hogy
ha a P = N P co N P es a P = N P sejt esek igazak, akkor HAM co N P , azaz a Hamilton k or neml etez es ere nem v arhat o polinomi alis bizony t ek, m as sz oval a Hamilton k or l etez es ere nincs j ol haszn alhat o sz uks eges es el egs eges felt etel.)

probl A HAMUT ema bemenete egy G gr af, es a kimenet megmondja, van-e G-nek probl Hamilton u tja. A MAXUT ema a beadott G gr afr ol es k sz amr ol k erdezi, van-e G ben k hossz uu t. A RESZGR probl ema a bemenetben megadott G es H gr afokr ol k erdezi, l etezik-e G-nek H -val izomorf r eszgr afja. Megmutatjuk, hogy az ut obbi 3 probl ema mindegyike N P -teljes. RESZGR probl 6.12. T etel A HAMUT, es MAXUT em ak mindegyike N P -teljes. Bizony t as. Bel atjuk, hogy mindh arom probl ema N P -beli es hogy a HAM probl ema a h arom probl ema b armelyik ere visszavezethet o. Az N P -belis eghez csup an azt kell l atni, hogy ha egy n-pont u gr afban l etezik Hamilton u t, ill. k hossz u u t, akkor egy ilyen u t le rhat o n-ben polinomi alis sz am u bittel, es egy ilyen le r asr ol is eld onthet o n-ben polinomi alis sz am u l ep esben, hogy val oban Hamilton utat ill. legal abb k hossz u utat adtunk-e meg. A RESZGR probl ema N P -belis ege abb ol k ovetkezik, hogy a G gr af H -val izomorf r eszgr afja, es maga az izomora egy uttesen is le rhat o n-ben polinomi alis sz am u bittel, es polinom id oben eld onthet o, hogy egy le r as helyes-e, azaz csakugyan egy r eszgr afot ad-e meg, melyre izomorf H -val a megadott lek epez es szerint. H atra van, hogy a HAM probl em at k ul on-k ul on visszavezess uk a h arom probl ema mindegyik ere. Ezt u gy tessz uk meg, hogy tetsz oleges G (n-pont u) gr af eset en n-ben polinomi alis sz am u l ep esben elk esz tj uk a G1 , G2 , G3 ill. H3 gr afokat tov abb a meghat arozzuk a k2 sz amot u gy, hogy az al abbi n egy a ll t as ekvivalens legyen. 1. G-nek l etezik Hamilton k ore 199

2. G1 -nek van Hamilton u tja. 3. G2 -nek l etezik legal abb k2 hossz us ag uu tja 4. G3 -nak l etezik H3 -mal izomorf r eszgr afja. G1 konstrukci oj ahoz legyen v a G egy tetsz oleges pontja. Vegy unk fel egy u j, v pontot, es k oss uk ossze v minden szomsz edj aval (n eha ezt az oper aci ot v kl onoz as anak h vj ak). Vegy uk fel m eg az x es x u j pontkat es h uzzuk be az xv ill. x v eleket. Legyen a kapott gr af G1 . Vil agos, hogy ha G-nek van Hamilton k ore, akkor l etezik x es x k oz ott G1 -nek Hamilton u tja, mely v es v k oz ott l enyeg eben a Hamilton k ort j arja v egig.
G G1 x v v x

M asr eszt, ha G1 -ben van Hamilton u t, akkor az bizonyosan x es x k oz ott vezet, es az u t v es v k ozti r esze G-ben egy Hamilton k ort hat aroz meg. L attuk teh at, hogy (1) (2). Legyen G2 := G1 , es k2 := n, a G1 pontsz ama. Ezzel a v alaszt assal a (2) es (3) all t as pontosan ugyanazt jelenti. V eg ul legyen G3 := G, es H3 := Cn . Ezzel a v alaszt assal azt kell eld onteni, hogy G-ben l etezik-e n-pont u k or, azaz Hamilton k or. Teh at HAM probl ema a RESZGR probl em ara is visszavezethet o.

6.5.2. Neh ez probl em ak megold asa a gyakorlatban

A gyakorlatban el ofordul o probl em ak megold asakor nagyon gyakran der ul ki, hogy a megold ashoz haszn alt modellben egy N P -teljes probl em at kell megoldanunk. M egsem t arhatjuk sz et a kez unket, valamif ele megold ast kell tal alnunk, m egpedig bel athat o id on bel ul. Sokszor seg t az al abbi m odszerek valamelyike: 1. Lehets eges, hogy az a ltalunk megoldand o probl ema nem annyira a ltal anos, mint a modell unk, azaz minket csak az N P -teljes probl ema egy speci alis esete erdekel, amire esetleg lehet polinomidej u algoritmus. Ha pl egy gr afban kell maxim alis m eret u f uggetlen halmazt keresn unk, elej et veheti a fejf aj asnak, ha kider ul, hogy val oj aban csak p aros gr afok ker ulhetnek el o az inputban. 2. Ha ez nem seg t, akkor erdemes lehet azon elgondolkodni, hogy t enyleg olyan nagy baj-e az exponenci alis fut asid o. Ha szerencs enk van, akkor a sz amunkra erdekes inputon az algoritmus m eg bel athat o id on bel ul v egez. Ha m egsem, akkor erdemes lehet az egy m asik exponenci alis fut asidej u algoritmust keresni, ahol az exponens kisebb, gy az inputm eret n ovekedt evel a fut asid o lassabban n ovekszik, es tal an 200

m egis megoldhat ov a v alik a probl ema. A gr af maxim alis m eret u f uggetlen ponthalmaz anak meghat aroz as ara van a minden r eszhalmazt megvizsg al o 2n fut asidej u n algoritmusn al gyorsabb, ami kb 1, 3 l ep esben v egez. 3. A fenti m odszernek egy kinomultabb v altozata, amikor az algoritmus l ep essz am at nem egyszer uen az input m eret enek f uggv eny eben keress uk, hanem igyeksz unk olyan inputt ol f ugg o param etert (vagy param etereket) tal alni amely az a ltalunk megoldand o probl em ak eset en nem t ul nagy. Ezek ut an az a c el, hogy olyan algoritmust konstru aljunk, amelynek a legrosszabb esetbeli l ep essz am at u gy tudjuk az inputm eret es a v alasztott param eterek seg ts eg evel fel rni, hogy az inputm erett ol val o f ugg es polinomi alis, es ne exponenci alis legyen. Term eszetesen a param eter(ek)t ol val o f ugg es ilyenkor lehet exponenci alis. Ha ezt siker ul el erni, akkor az az ert szerencs es, mert az olyan inputokra, amelyekre a param eter ert eke r ogz tett (vagy korl atos), de minden esetre nem t ul nagy, az algoritmus l ep essz ama az inputm eret polinomj aval fel ulr ol becs ulhet o. ami a MAXFTN probl Egy lehets eges p elda a CSUCSFED ES, ema rokona. M g az ut obbi probl em aban az a k erd es, hogy a G inputgr afnak van-e k f uggetlen cs ucsa, itt azt k erdezz uk, hogy tal alhat o-e az inputgr afnak k cs ucsa u gy, hogy azok komp lementere G-ben f uggetlen ponthalmaz legyen. K onnyen l athat o, hogy a CSUCS FEDES probl ema is NP-teljes, azonban k onnyen adhat o r a olyan algoritmus, amelyek l ep essz ama a G inputgr af m eret eben polinomi alis, k -ban pedig exponenci alis G, k ) probl a k ovetkez ok eppen. Legyenek e = uv a CSUCSFED ES( eme G inputgr afj anak egy ele. Ha G u af, akkor igen a v alasz. K ul onben rekurz v m odon resgr G u, k 1) G v, k 1) probl oldjuk meg a CSUCSFED ES( ill. CSUCSFED ES( em akat. Ha mindk et esetben nem a v alasz, akkor az eredeti probl em ara is ez lesz, a m ha valamelyikre igen-t kapunk, akkor a CSUCSFEDES(G, k )-ra is igen lesz G, a v alasz. Indukci oval pedig k onnyen l athat o, hogy a CSUCSFED ES( k ) l ep esk sz ama fel ulr ol becs ulhet o 2 p(n)-nel, ahol n a G inputgr af cs ucsainak sz ama, p pedig egy alkalmas polinom. 4. Persze lehets eges, hogy a fenti m odszerek egyike sem hozza meg a k v ant eredm enyt. Elgondolkodhatunk: val oban olyan nagy baj, ha nem v egez az algoritmus id oben? (Atomer om uir any t asn al hessegess uk el ezt a gondolatot.) Mert ha nem, akkor lehet, hogy az algoritmusunknak b ar a n eh any szerencs etlen inputon elsz all, a gyakorlati esetek d ont o t obbs eg eben igen gyorsan v egez. P elda erre a line aris programoz asi feladatot megold o szimplex algoritmus, ami a gyakorlatban sokkal jobb, mint amit a legrosszabb esetre vonatkoz o becsl es mutat. 5. Ha semmi sem seg t, akkor azon morfond rozhatunk, hogy vajon csakugyan optim alis megold ast kell-e tal alnunk az adott inputhoz. Lehet, hogy k epesek vagyunk bel athat o id on bel ul az optim alisn al csak p ar sz azal ekkal rosszabb megold assal 201

el orukkolni, es ez a hiba m eg elviselhet o. Ha egy egyszer u G gr af eleit kell kisz nezn unk, akkor N P -teljes annak eld ont ese (G) vagy (G) + 1 sz n kell-e, de (G) + 1 sz nnel a sz nez es el eg gyorsan v egrehajthat o. Egy m asik p elda a l adapakol asi feladat, aholis a1 , a2 , . . . , ak t erfogat u t argyakat kell l ad akba pakolni u gy, hogy minden l ad aba csak egys egnyi osszt erfogat rakhat o, es mindehhez a lehet o legkevesebb l ad at kellene felhaszn alni. (Ehhez hasonl o probl em aval a k olt oz eskor tal alkozunk, a neh ezs eget csak fokozza, hogy k ul onb oz o m eret uek a l ad ak.) Ismert, hogy annak eld ont ese, hogy l l ada elegend o-e N P -teljes. Azonban ha nem baj, hogy egyk et l ad aval t obb kell, akkor van j o k ozel t es. Ha a t argyaknak sorban egym as ut an tal aljuk meg a hely et, m egpedig u gy, hogy az els o olyan l ad aba pakoljuk, amibe belef er, akkor legfeljebb 70%-kal t obb l ada kell, mint az optimum. (Ez az u .n. FF (rst t) algoritmus.) Ha r aad asul a t argyakat cs okken o t erfogat szerint vessz uk egym as ut an az FFD (rst t decrease) algoritmus szerint, akkor garant altan nem haszn alunk t obb l ad at, mint az optim alisan sz uks eges l ad ak sz am anak 1, 22-szerese. 6. Ha m ar v egk epp semmi sem seg t, akkor megpr ob alkozhatunk heurisztik akkal. Ekkor nem fogunk optim alis megold ast kapni, es garancia sem lesz arra n ezve, hogy a megold as az optimum k ozel eben van. M egis kapunk valamif ele megold ast, ami ak ar elfogadhat o is lehet. A heurisztikus algoritmusoknak komoly irodalma van, es ezeket k ul onf ele altal anosan elfogadott adatokon (benchmark-okon) versenyeztetik. Id onk ent u gy t unhet, a megfelel o heurisztika megtal al asa ink abb m uv eszet, mint tudom any, de az eredm eny ennek ellen ere nagyon hasznos lehet egy-egy gyakorlati probl ema megold asakor. Persze vannak olyan feladatok, ahol a fentiekt ol gy okeresen elt er o megk ozel t es vezethet c elhoz, es v eg ul olyan feladat is l etezik, amire nem ismert kell oen hat ekony algoritmus.

6.6. A kriptogr aa alapjai es az RSA

6.6.1. Pr mtesztel es
Egy adott n N sz amr ol kell eld onten unk, hogy pr m-e. A bemenet m erete log n, ennek polinomja lehet a l ep essz am. Nem polinomi alis teh at sem az erathoszten eszi szita (l ep essz aris, ami log n-ben alis), sem a na v m odszer (ebben exponenci ama n-ben line orizz uk az oszthat os agot n-ben line aris sz am u oszt assal). 1-t ol n-ig ellen A pr mtesztel es kem eny di o. L etezik ugyan r a olyan determinisztikus algoritmus, ami egy uttal polinomi alis is, de ilyet csak a legut obbi id oben tal altak. Ehelyett mutatunk egy sokkal gyakorlatibb m odszert, aminek az a hib aja, hogy nem ad hal albiztos eredm enyt. Megengedj uk ugyanis a v eletlen v alaszt ast is az algoritmus fut asa sor an, amib ol 202

az k ovetkezik, hogy az elj ar as nem lesz t evedhetetlen. A m odszer azonban csak egy ir anyban t evedhet, azaz egy pr met sosem mond osszetettnek de egy osszetett sz amot esetleg ( csillag aszatian kis val osz n us eggel) pr mnek gondolhat. A teszt alapja az Euler-Fermat t etel. Eszerint, ha egy n sz am pr m, akkor k n1 1(n) minden (k, n) = 1 eset en. Ha n1 teh at (k, n) = 1 es k 1(n), akkor bizonyosan tudjuk, hogy n osszetett, j ollehet, n egyetlen oszt oj at sem ismerj uk. Az ilyen k sz amot az n sz am arul oj anak nevezz uk, hisz seg ts eg evel megtudtuk hogy n nem pr m. Egy m asik lehet os eg n osszetetts eg er ol meggy oz odni, hogy tal alunk egy olyan 0 < k < n sz amot, amire (k, n) = 1. Ekkor az euklideszi algoritmus az n egy val odi oszt oj at is megtal alja, ez ert k m eg tov abbi inform aci ot ad n-r ol. Az ilyen k sz amok az n leleplez oi. Ak arcsak a a rul okra, a leleplez okre is igaz hogy k n1 1 (mod n), hiszen k n1 nem relat v pr m n-hez ha k sem volt az, teh at nem lehet a reduk alt marad ekrendszer eleme sem. Persze az is megt ort enhet, hogy n o es egy 0 < k < n sz amra k n1 1(n) sszetett, a ll. Ekkor k az n cinkosa, hisz nem arulja el, hogy n osszetett. Igaz viszont, hogy ha van a rul o, akkor az 1, 2, . . . , n 1 sz amok k oz ott legal abb annyi a rul o van, mint cinkos ( es akkor a leleplez okr ol m eg nem is besz elt unk). t 6.13. All as Ha 1 c1 < c2 < . . . < cl < n az n sz am cinkosai, es a az n egy arul oja, akkor ac1 , ac2 , . . . acl az n sz am p aronk ent (modulo n) k ul onb oz o arul oi.
t Egy ebk ent a 6.13. All asn al j oval t obb igaz: a modulo n reduk alt marad ekrenszer a szorz asra eszcsoportj at alkotj ak. Ha van arul o, akkor csoportot alkot (ez volt a Z n csoport), aminek cinkosok r a r eszcsoport indexe legal abb 2, gy a r eszcsoport m erete legfeljebb fele a csoport enak. A sz uks eges fogalmakat a csoportelm elet r eszn el t argyaltuk.

Bizony t as. Ha aci acj (n), akkor (a, n) = 1 miatt ci cj (n), azaz ci = cj , teh at az n1 ac1 , ac2 , . . . acl sz amok val oban k ul onb oz o marad ekoszt alyokb ol val ok. Mivel ci 1(n) 1 n1 es an1 1(n), ez ert (aci )n1 = an1 cn a 1( n ), teh a t a fenti sz amok csakugyan i a rul ok. A pr mtesztel esre egy lehets eges m odszer teh at a k ovetkez o. V eletlen ul v alasztunk n1 egy 0 < k < n sz amot. Ha k a rul oja vagy leleplez oje n-nek, azaz k 1 (mod n), akkor k esz vagyunk, n o sszetett. Ha k cinkos, akkor n -r o l azt val o sz n u s tj u k, hogy pr m. Ezen az elgondol ason alapszik a Fermat-teszt. Persze a Fermat-teszt hib azhat, de az el oz o all t as szerint a hib aja csak az lehet, hogy egy osszetettet sz amot pr mnek mond. R aad asul, ha n-nek van arul oja, akkor 1 at m-szer v alasztunk (egym ast ol f uggetlen) a hiba val osz n us ege legfeljebb 2 . Ha teh 1 v eletlen sz amokat, akkor a hiba val osz n us ege legfeljebb 2m lesz, ami m ar m = 100-ra is elhanyagolhat o a hardverhib ab ol ered o t eved es val osz n us eg ehez k epest. Jegyezz uk meg, hogy a t obbsz or (mondjuk 100-szor) megism etelt Fermat-teszt polinomi alis sz am u, polinomi alis id oben elv egezhet o l ep est haszn al. Van azonban a Fermat-tesztnek egy hib aja. Csak akkor m uk odik, ha n-nek l etezik a rul oja. Sajnos l eteznek olyan sz amok (az u .n. alpr mek, vagy m as n even Carmichael 203

Fermat-teszt Bemenet: n N. Kimenet: d ont es, hogy n pr m-e begin Legyen 0 < k < n v eletlen sz am n1 if k 1(n) then STOP: n nem pr m. else STOP: u gy t unik, n pr m end if end

sz amok ), amelyeknek csak cinkosai es leleplez oi vannak (ut obbiak eleny esz o sz amban). Az ism etelt Fermat-teszt ezeket a sz amokat majdnem biztosan pr mnek tal alja. Olyan m odszert szeretn enk teh at, ami a m egoly ritka alpr mekre is teljesen megb zhat oan m un1 k odik. A Fermat-teszt a f o l ep es eben azt ellen orzi, vajon teljes ul-e, hogy n | k 1. Ha ugyanis n pr m, akkor ez minden 0 < k < n-re teljes ul. Enn el azonban t obb is igaz. Ha t.i. n 1 = 2t q , ahol q p aratlan, akkor az (x + y )(x y ) = x2 y 2 azonoss ag t obbsz ori alkalmaz as ab ol az ad odik, hogy k n1 1 = k 2 q 1 = (k 2
q
t t1 q

1)(k 2
q

t1 q

+ 1) = (k 2
4q

t2 q

1)(k 2

t2 q

+ 1)(k 2

t1 q

+ 1) = . . . = (6.1)

= (k 1) (k + 1)(k + 1)(k + 1) (k

2q

2t1 q

+ 1) .

Teh at ha n = p pr m, akkor p a 6.1 jobboldal anak valamelyik t enyez oj et is osztja. Hi aba oszthat o teh at a baloldal n-nel: ha a jobboldal egyetlen t enyez oje sem n t obbsz or ose, akkor n bizonyosan osszetett, es k az n sz am egy Carmichel ertelemben vett arul oja.
(Figyelj uk meg, hogy ha k cinkos, de Carmichael ertelemben vett arul o, akkor a 6.1 jobboldal an all o t enyez ok valamelyike leleplez o, gy az Euklideszi algoritmussal megtal alhat o n egy oszt oja is.)
3 Igaz, hogy minden osszetett sz am reduk alt marad ekrendszer enek legal abb 4 -edr esze Carmichael ertelemben vett a rul o. Ez ert a 6.1 jobboldal an all o szorzat t enyez oinek n-nel 3 val osz val o oszthat os ag at vizsg al o Miller-Rabin teszt egy osszetett sz amr ol legal abb 4 n us eggel azonnal meg allap tja, hogy nem pr m. A Miller-Rabin tesztet f uggetlen ul v alasztott v eletlen sz amokkal 50-szer megism etelve a hiba val osz n us ege gyakorlatilag 0-ra cs okken. A Miller-Rabin teszt hat ekonys ag ar ol erdemes megeml teni, hogy sokkal jobb, mint amit az elm eleti becsl es garant al: mind ossze 10 egyetlen olyan osszetett sz am van 1 es 2, 5 10 k oz ott, aminek k = 2, 3, 5, 7 mindegyike Carmichael-cinkosa. Az osszes t obbi osszetett sz am kisz urhet o n egy Miller-Rabin teszt elv egz es evel a fenti k ert ekekre.

6.6.2. Nyilv anos kulcs u titkos r asok

A nyilv anos kulcs u titkos r as az egyir any u f uggv eny l etez es ere ep t. A pontos den ci o helyett nagyj ab ol azt lehet mondani, hogy egyir any u f uggv enynek nevez unk egy 204

Miller-Rabin teszt Bemenet: n N. Kimenet: d ont es, hogy n pr m-e begin Legyen 0 < k < n v eletlen sz am q if k 1(n) then STOP: n vszg pr m. else i:=0, loop while i<t i if k 2 q 1(n) then STOP: n vszg pr m else i:=i+1; end if end loop end if STOP: n nem pr m. end

f : {1, 2, . . . , n} {1, 2, . . . , n} f uggv enyt, ha f bijekci o, mely hat ekonyan (azaz polinomidej u algoritmusok felhaszn al as aval, a gyakorlatban is gyorsan) sz am that o, azonban a 1 ford tott ir any u f lek epez es kisz am t asa puszt an f ismeret eben rem enytelen. (Pl. ha megvan a telefonk onyv, akkor egy adott szem elyhez hamar telefonsz amot tudok rendelni, de egy telefonsz amhoz az el ozet o megtal al asa m ar kor antsem ilyen hat ekony csup an a telefonk onyvben bogar aszva). Elk epzelhet o, hogy f egyir any u f uggv eny, es f 1 is kisz am t as ara is l etezik hat ekony elj ar as. Persze ennek megtal al asa puszt an f ismeret eben (az egyir any us ag den ci oja szerint) rem enytelen. Ut obbi f uggv enyeket nevezz uk kiskapus egyir any u f uggv enyeknek. Rossz h r, hogy b ar a nyilv anos kulcs u titkos r asi rendszerek biztons aga a kiskapus egyir any u f uggv enyek l etez es ere ep t, nem tudjuk teljes bizonyoss aggal, vajon csakugyan l eteznek-e kiskapus egyir any u f uggv enyek. Vannak azonban f uggv enyek, melyekr ol azt sejtj uk, hogy ilyenek, de bebizony tani ezt nem tudjuk. ( Igy azt an mindig van min dolgozniuk a rejtjelfejt o szakembereknek.) Egy titkos r asi rendszern el r ogz t unk egy -val jel olt ABC-t: ennek a jeleivel rjuk le az u odoland oM u ol (M , mint message) feltehet o, hogy t bet ub ol zeneteinket. A k zenetr t a ll, azaz M , hiszen a hosszabb u us ag u blokkokra v aghatjuk, es zenetet t hossz minden blokkot k ul on u unk. Feltehetj uk, hogy t szavai 1 es ||t zenetnek tekinthet k oz otti term eszetes sz amoknak felelnek meg (pl. = {0, 1} eset en a bin aris alak egy ilyen megfeleltet es, egy ebk ent az u zenetet egy | | alap u sz a mrendszerben fel rt sz amnak tekintj uk). A nyilv anos kulcs u titkos r asi rendszert egy olyan kiskapus egyir any u f : t {1, 2, . . . , n} {1, 2, . . . , n} f uggv eny rja le, melyre n | |. Ezt a lek epez est egy u .n. nyilv anos kulcs seg ts eg evel egy ertelm uen megadjuk, es b arki sz am ara hozz af erhet ov e tessz uk. Felt etelezz uk tov abb a, hogy az A-nak nevezett c mzett, akinek a titkos tott inform aci ot el akarjuk juttatni, k epes f 1 hat ekony sz am t as ara, mert rendelkezik az f 1 t le r o titkos kulccsal. Ha teh at el szeretn enk juttatni A-nak egy M u as zenetet, nincs m 205

dolgunk, mint kisz am tani M = f (M )-t, amit a nyilv anos kulcs ismeret eben k onnyen megtehet unk. Ezut an M -t b atran elk uldhetj uk A-nak. Ebb ol A hat ekonyan ki tudja sz am tani f 1 (M ) = f 1 (f (M )) = M -t, vagyis el tudja olvasni a pontos u arki zenetet. B m as, aki u tk ozben lehallgatja az M k odolt u ol M -t kih amozni, zenetet, nem tudja abb 1 hisz m eg f -t ismerve sem tudja f (M )-t megtal alni. A lehallgat o mind ossze arra k epes, hogy ha valamilyen egi sugallat folyt an megsejti, mi is az u zenet, akkor ellen orizni tudja, csakugyan azt k uldt ek-e el. Nem art az ert picit ovatosnak lenni. Ha p eld aul a lehallgat o tudja, hogy az u zenet egy harci cselekm e ny kezd o napj a t jelzi, akkor a nyilv a nos kulcs ismeret eben kisz am thatja az f (h etf o), f (kedd), . . ., f (vas arnap) ert ekeket, es ha ezek egyik et fogta el, akkor mindent tud. Sz oval nem erdemes ilyen but an u ere zenni. Szerencs vannak technik ak, melyekkel ez a fajta t amad as kiv edhet o. (Pl. minden t-es blokk egy kell oen nagym eret u v egszelete v eletlen jeleket tartalmaz.) A nyilv anos kulcs u titkos r as alkalmas a digit alis al a r as megval os t as ara is, azaz seg ts eg evel bizony that o, hogy egy adott u ol erkezett. Nevezetesen, tegy uk fel, zenet kit hogy minden szerepl onek van egy kiskapus egyir any u f uggv enye, pl. A- e fA , m g B - e fB . Ha most B al a akarja rni az M (titkos tott vagy titkos tatlan) u zenetet, akkor 1 A-nak az M = fB (M )-t k uldi el. Ezt A vissza tudja fejteni a nyilv anos fB lek epez es 1 ismeret eben, hiszen fB (M ) = fB (fB (M )) = M . R aad asul a c mzett b arki m as (pl. a b r os ag) sz am ara is bizony tani tudja, hogy az u ol az a ll, amit a ll t, zenetben egyfel m asr eszt, hogy az u ol ered. Ha ugyanis A felfedi M -t, es M -t, akkor b arki zenet B -t ellen orizheti B nyilv anos kulcs anak ismeret eben, hogy M = fB (M ), vagyis, hogy B val oban al a rta az M u ant titkos u zenetet. Ha pedig M egy A-nak sz zenet volt, azaz M = fA (M ), ahol M az igazi u anos volta miatt b arki l ahatja, zenet, akkor fA nyilv hogy M az M titkos tott v altozata. Az el obbiek szerint bizony that o, hogy az M k odolt u a rta, teh at a digit alis al a r as titkos tott u en is haszn alhat o. zenetet B al zenetek eset Fontos, hogy a bizony t ashoz csak a nyilv anos kulcsokra van sz uks eg: egyik f elnek sem sz uks eges felfednie a titkos kulcs at. N ezz uk meg, hogyan lehet a fenti s em at megval os tani, azaz hogyan lehet egy kiskapus egyir any unak sejtett f uggv enyt megadni. Az al abbiakban a nyilv anos kulcs u RSA rendszert v azoljuk. (A n ev a rendszert kifejleszt o Rivest, Shamir es Adelman neveinek kezd obet uib ol sz armazik. E h arom szerz o mutatott r a el osz or a digit alis al a r as lehet os eg ere, es rt le el osz or egy a mai napig kiskapus egyir any u f uggv enynek gondolt lek epez est.) Ahhoz, hogy b arki is titkos tott levelet tudjon k uldeni az A c mzettnek, A el oz oleg v alaszt k et kell oen nagy pr msz amot, mondjuk p-t es q -t. A kell oen nagy azt jelenti, hogy a tudom any aktu alis all asa szerint rem enytelen legyen a n := pq szorzat faktoriz al asa, tov abb a n |t | is teljes ulj on. (Ez ut obbi u gy teljes thet o, hogy az u zenetdarabok t hossz at alkalmasan v alasztjuk.) Legyen m := (n) = (p 1)(q 1) es v alasszuk az 1 e n sz amot u gy, hogy (e, m) = 1 teljes ulj on (ilyen e k onnyen tal alhat o, es e legyen f (M ) := M (mod n). Ha ez megvan, akkor A k ozh rr e teszi a nyilv anos kulcs at, azaz mindenki sz am ara hozz af erhet ov e teszi az n es e sz amokat, hiszen ennek seg ts eg evel 206

b arki hat ekonyan tudja f -t sz am tani, azaz k epes lesz A sz am ara titkos u uldeni. zenetet k Hangs ulyozzuk, hogy A titokban tartja a p, q es m sz amokat.
6.14. Megjegyz es Az e v alaszt as an al nem art eszn el lenni: u alaszt asn al a rendszer t amadgyetlen v hat ov a v alik. (Pl. az e = 1 egy matematikailag korrekt, am hiperbuta d ont es.) Van arra vonatkoz o altal anos ir anyelv, hogyan erdemes e-t v alasztani ahhoz, hogy a rendszer biztons aga ett ol ne s er ulj on. (Vagy egy kicsit pesszimist abban fogalmazva: ne ett ol s er ulj on.) Term eszetesen, ahogy egyre u jabb t amad asi m odszereket eszelnek ki ( es hoznak nyilv anoss agra), u gy az altal anos ir anyelv is id onk enti m odos t asra szorul. Arany elet uk van az elm eleti kriptol ogusoknak.

Term eszetesen A k v ancsi arra, mit tartalmaznak a neki c mzett titkos u ert zenetek, ez sz uks ege van arra, hogy az f 1 lek epez est hat ekonyan tudja sz am tani. Ehhez el osz or megoldja d-re az ed 1(m) kongruenci at, amit (e, m) = 1 miatt egy ertelm uen ( es hat ekonyan) megtehet. Annak, aki nem ismeri m-t, ez a feladat ugy hissz uk rem enytelen, gy azt felt etelezz uk, hogy A-n k v ul senki sem k epes n es e alapj an d-t kisz am tani. (L atjuk persze, hogy ha az n-t valaki faktoriz alja, akkor m-t majd d-t k onny uszerrel kisz am thatja. A titkos r asi rendszer megt or es ehez azonban m eg csak erre sincs sz uks eg: el eg, ha valahogyan megszerzi m-t, mert d m ar akkor is meghat arozhat o. Ha teh at A b olcsen j ar el, akkor nyomban azut an, hogy d-t kisz am totta, megsemmis ti minden addigi sz am t as at, k ul on os tekintettel a p, q es m sz amokra.) A d meghat aroz as aval A megkapta az (n, d) titkos kulcsot, amit elete a r an is meg oriz. Az inverzlek epez es ugyanis pontosan u gy m uk odik, mint a nyilv anos kulcs u titkos t as, csak persze a nyilv anos helyett a titkos kulccsal. Konkr etan: ha A egy X = f (M ) 1 titkos tott u odolt u oban: zenetet kap, akkor a dek zenet f (X ) = X d (mod n). Val X d = (f (M ))d (X e )d = X ed = X lm+1 = X lm X = (X m )l X 1l X X (mod n) ,

az Euler-Fermat t etel miatt. (A fenti sz amol asn al az (X, n) = 1azt felt etelez essle elt unk. Bel athat o, hogy a fenti inverztulajdons ag a m egoly val osz n utlen p | X es q | X esetekben is igaz.) Teh at az (n, d) titkos kulcs ismeret eben az inverzlek epez es is hat ekonyan sz am that o, ahogyan ezt egy kiskapus egyir any u f uggv enyt ol elv arjuk. Azt is l attuk, hogy (n, d) hat ekonyan megkaphat o p, q es e ismeret eben. Mi ert gondoljuk, hogy a fent le rt f f uggv eny val oban kiskapus egyir any u f uggv eny? Csup an az egyir any us ag szorul indokl asra, a kiskaput l attuk. T obb jel mutat arra, hogy ha e-t j ol v alasztjuk (ennek mik entje nem f er bele a jelen jegyzet kereteibe; l enyeg, hogy l etezik a ltal anosan elfogadott m odszer, mely biztos tja, hogy e alkalmas legyen), akkor n es e ismeret eb ol d meghat aroz asa hasonl oan neh ez, mint n pr mt enyez okre bont asa. Az a ltal anos hiedelem szerint pedig ez rem enytelen, ha a p es q pr msz amok kell oen nagyok: jelenleg a legal abb 200-jegy u pr mekben hisznek, ugyanis kb 100 jegy u pr mek szorzat at el eg hat ekonyan tudj ak faktoriz alni. (Az RSA-ban haszn alt egyir any u f uggv enyben a kiskapu teh at att ol keletkezik, hogy el osz or a pr meket v alasztjuk, amelyekb ol egyszer u szorz assal ad odik n; az n sz amot nem tudjuk k ozvetlen ul v alasztani, hisz akkor k odt o r essel pr ob alkoz okhoz hasonl oan mi magunk sem tudn ank n-et faktoriz alni, ami sz uks eges 207

az inverz lek epez es megad as ahoz.) Az RSA m odszer den ci oj ahoz imm ar csak annak az az elj ar as hi anyzik, amellyek a p es q pr meket v alasztjuk. Ezen pr meket r aad asul u gy kell tal alni, hogy minden pr met lehet oleg egyforma es ellyel v alasszunk, hisz ha bizonyos pr mekhez t ul nagy val osz n us eggel ny ulunk (pl egy nagy titkos k onyvb ol szemelj uk ki), akkor ez o ri asit k onny t a k odt or o helyzet en. A megold as az, hogy pr oba szerencse alapon keres unk pr met, azaz v alasztunk egy (kell oen nagy) v eletlen sz amot: ha pr m, gy ozt unk, ha nem, u jat h uzunk. Ehhez a m odszerhez persze sz uks eg van hat ekony pr mtesztre (ilyet m ar l attunk), m asr eszt azt kell biztos tanunk, hogy ne kelljen t uls agosan sok v eletlen sz amot gener alni, m g v egre-valah ara egy pr mn el k ot unk ki. Szerencs ere ez is teljes ul: a pr msz amt etel egy er osebb alakja szerint a pr mek s ur us ege n k ozel eben u sz amok) k orny ek en v eletlen sz anagyon j o k ozel t essel ln1n , vagyis e461 (azaz a 200 jegy 1 mokat v alasztva kb. 500 val osz n us eggel b ok unk pr mre. Vagyis 500 k pr ob alkoz as ut an kb ek a val osz n us ege annak, hogy nem akadt pr m a horogra. (A pr ob alkoz asok v arhat o sz ama jelent os m ert ekben cs okken, ha kisz urj uk a kis pr mekkel oszthat o (legegyszer ubb esetben a p aros) sz amokat, es azokat r ogt on eldobjuk, nem tesztelj uk.)
T ort enelem: Ha sok id om lesz, err ol is rok m eg...

6.7. Bizony t as inform aci ok ozl es n elku l

(V azlat) Arr ol szeretn enk meggy ozni valakit, hogy tudunk valamit, am arr ol, amit tudunk semmif ele inform aci ot sem szeretn enk adni azon t ul, hogy ismerj uk a dolgot. Valami hasonl or ol van sz o, mint amit egy arul o kapcs an megtudjuk, hogy egy sz am osszetett, de az oszt oir ol semmif ele inform aci ot nem kapunk az arul o hatv anyoz as ab ol. A sztenderd p elda egy adott gr af Hamilton k or enek ismerete. Az A j at ekos teh at ismeri G egy Hamilton k or et, es ezt szeretn e bebizony tani B -nek u gy, hogy B ne tudjon semmit meg a Hamilton k orr ol. Az A j at ekos teh at mutat B -nek egy G-vel izomorf H gr afot, es B v alaszt asa szerint vagy mutat H -ban egy Hamilton k ort vagy megmutatja B -nek a G es H k ozti izomor at. A B j at ekos ha nem hiszi, hogy A igaz an ismer egy Hamilton k ort G-ben, akkor H -t l atva eld onti, hogy A hogyan csal szerinte. Ha B azt gondolja, hogy nem G-vel izomorf gr afot felmutatva pr ob al A az esz en t ulj arni, akkor B izomor at k erdez. Ha B elhiszi, hogy H izomorf G-vel, es azt gondolja, hogy A nem ismer Hamilton k ort, akkor B Hamilton k ort k er. Vil agos, hogy az A j at ekosnak nincs m as lehet os ege a csal asra, ez ert ha csalni pr ob al, akkor 50% es ellyel leleplez odik, ha B fej vagy r as alapon k erdezi az izomor at ill. a Hamilton k ort. Ha teh at 100-szor megism etlik a k s erletet, es A nem bukik el, akkor B -nek j o oka van azt gondolni, hogy A csakugyan ismer egy Hamilton k ort G-ben. K erd es, hogy mi ert nem kap B inform aci ot a Hamilton k or mibenl et er ol. Azt gondoljuk ugyanis (illetve a szak ert ok ezt hangoztatj ak, en elhiszem...), hogy a gr azomora probl ema bonyolult. Ez ert B -nek nincs egy eb es elye a H es G gr afok izomor aj at meg208

tal alni, mint r ak erdezni erre A-t ol, amikoris persze semmit sem fog megtudni a Hamilton k orr ol.

209

7. fejezet A halmazelm elet alapjai

A modern matematika alapj anak manaps ag a halmazelm eletet es a matematikai logik at szok as tekinteni. Mi ebben a fejezetben a halmazelm eletnek egy speci alis r esz et villantjuk fel, m egpedig a sz amoss agok elm elet et. Nincs arra m od, hogy sz amottev o m elys egben foglalkozzunk az elm eletnek ak ar ezzel a szelet evel, de a t argyal as tal an elegend o ahhoz, hogy meg erts unk valamit e a rendk v ul absztrakt es m ely tudom any agban szok asos gondolkod asm odb ol. E fejezet c elja a sz amfogalomnak a komplex sz amokt ol k ul onb oz o ir any u altal anos t asa: a v egtelennek mint sz amnak a kezel ese. Most nem a term eszetes sz am, eg esz sz am, racion alis sz am, komplex sz am vonalon pr ob aljuk b ov teni a sz amk ort, hanem azt gyelj uk meg, hogy a v eges halmazok b armelyik ehez egy ertelm uen hozz arendelhet o egy term eszetes sz am: az adott halmaz elemsz ama. M as sz oval, ha k et halmazhoz ugyanazt rendelt uk, akkor ugyanannyi elem uk van. De vajon mi ert csak a v eges halmazokhoz tudunk gy elemsz amot rendelni? Mi ert ne pr ob alkozhatn ank meg a v egtelen halmazok elemsz am anak meghat aroz as aval is? Ezt tessz uk az al abbiakban.

7.1. Den ci o Tegy uk fel, hogy az f f uggv eny az A halmaz elemeihez a B halmaz elemeit rendeli. Az f f uggv eny injekt v, ha k ul onb oz o elemekhez k ul onb oz o elemeket rendel, azaz x = y f (x) = f (y ) teljes ul tetsz oleges x, y A eset en. Azt mondjuk, hogy f sz urjekt v (magyarul r ak epez es), ha a B halmaz minden eleme el o all k epk ent, vagyis b B a A : f (a) = b. Ha egy f f uggv eny injekt v es sz urjekt v, akkor f -t bijekci onak (magyarul k olcs on osen egy ertelm u lek epez esnek vagy egy-egy ertelm u lek epez esnek) mondjuk.
Ha f egy A es B k ozti bijekci o, akkor f voltak eppen p arokba rendezi A es B elemeit, gy szeml eletesen vil agos, hogy A-nak es B -nek ugyanannyi eleme van. Ha f injekci o A-b ol B -be, akkor B -nek nem felt etlen ul all el o minden eleme k epk ent, teh at A-nak annyi eleme van, mint B egy r eszhalmaz anak, azaz B elemeinek sz ama legal abb akkora, mint A- ei e. Err ol sz ol az al abbi den ci o.

7.2. Den ci o Azt mondjuk, hogy A sz amoss aga azonos B sz amoss ag aval (jel ol esben |A| = |B |), ha l etezik A es B k oz ott bijekci o. Ha l etezik A-b ol B -be injekci o akkor A sz amoss aga kisebb vagy egyenl o, mint B - e, es ezt az |A| |B | jel ol es rja le. 7.3. T etel (Cantor-Bernstein t etel) Ha |A| |B | es |B | |A|, akkor |A| = |B |.

210

To enelem: Cantor, Dedekind es a halmazok rt Az id onk ent Schr oder-Bernstein ill. Bernstein-Schr oder n even emlegetett 7.3. T etelnek a t ort enete 1887-ben kezd odik, amikoris Richard Dedekind ezt bebizony totta mag anak. Akkort ajt m eg l enyeg eben nem l etezett halmazelm elet, gy szinte senkit sem erdekelt az eredm eny. 1895-ben azonban a halmazelm elet m asik nagy alakja, a Dedekinddel ekkor m ar haragban all o Georg Cantor ugyanezt sejt esk ent mondta ki. (Cantornak rosszul esett, hogy Dedekind visszautas totta a neki sz ant hallei professzori kinevez est, ezt k ovet oen a kor abbi szoros egy uttm uk od es uknek v ege szakadt, es nem t argyaltak egym assal.) Cantor sejt es ere Ernst Schr oder 1896-ban adott egy hib as bizony t ast, majd Felix Bernstein 1898ban tal alt egy helyeset. A t etelnek sz amos elnevez ese forog k ozsz ajon, abban azonban mindegyik k oz os, hogy a Dedekind karaktersorozat egyikben sem fordul el o. Cantort sz amos szem elyes trag edia s ujtotta, egyiknek magyar vonatkoz asa is van. 1904ben K onig Gyula (K onig D enes edesapja) tartott el oad ast a nemzetk ozi matematikai kongresszuson, amiben Cantor transznit halmazelm elet et igyekezett alapjaib ol c afolni. Annak ellen ere, hogy nem telt el egy nap, m g Zermelo kimutatta K onig ervel es eben a hib at, a at m ar kor abban elvesz tett Cantor u gy erezte, hogy koll egai es l anyai el ott al azt ak meg. Ekkort ol hatalmasodott el rajta a depresszi o, ker ult sz amos alkalommal szanat oriumba ahol elete utols o ot ev et is t olt otte. Ak arcsak Bolyainak, neki sem adatott meg, hogy munk aj anak jelent os eg et m eg elet eben annak hely en ert ekelj ek.

Bizony t as. Feltehetj uk, hogy az A es B halmazok diszjunktak. Legyenek f : A B es g : B A injekci ok, amelyek a t etel felt etelei szerint l eteznek. Legyen A B a G (esetleg v egtelen) gr af cs ucshalmaza, es a A, b B eset en legyen ab E (G), ha f (a) = b vagy ha g (b) = a. Vil agos, hogy a G gr af b armely cs ucs ab ol legfeljebb k et el indul. Az A es B halmazok k oz otti bijekci ot G minden egyes komponens en bel ul k ul on-k ul on deni aljuk. A G gr af komponensei otf el ek lehetnek: (1) a, b egy komponens, ha f (a) = b es g (b) = a. Legyen ekkor (a) = b. (2) Komponens lehet az a1 , b1 , a2 , b2 , . . . , an , bn k or, ahol teh at bn a1 is G ele. Deni aljuk ekkor a komponensen bel ul a lek epez est a (ai ) = bi -nek. Ez altal bijekci o a komponensen bel ul. Ezzel a v eges komponenseket elint ezt uk. Ha G egy komponense v egtelen, akkor az egy v egtelen u t, ami vagy mindk et ir anyban v egtelen, vagy csak az egyikben. H arom eset van teh at: (3) G egy komponense a . . . , a2 , b2 , a1 , b1 , a0 , b0 , a1 , b1 , a2 , b2 , . . ., mindk et ir anyban v egtelen u t. Ekkor a (ai ) := bi bijekci o a komponensen bel ul. (4) Ha G egy egyir anyban v egtelen u t komponens enek v egpontja A-beli, azaz a komponens a1 , b1 , a2 , b2 , . . . alak u, es a (ai ) := bi ism et bijekci o. (5) Az az eset marad, amikor a komponens egy B -beli cs ucsb ol indul o v egtelen u t, azaz b1 , a1 , b2 , a2 , . . .. Ekkor legyen (ai ) = bi ism et bijekci ot ad a komponensen. A fenti ot eset valamelyike G b armely komponens ere r ah uzhat o, ez ert a lek epez est az A minden elem ere deni altuk, es az is vil agos, hogy B minden eleme pontosan egy A-beli elem k epe lesz. M as sz oval egy A es B k ozti bijekci o, nek unk pedig pontosan egy ilyen f uggv eny l etez es et kellett igazolnunk.

A Cantor-Bernstein t etel ereje abban rejlik, hogy k et halmaz sz amoss ag anak egyenl os eg et nem musz aj egy konkr et bijekci o sokszor f arads agos megad as aval igazolni. Elegend o mind ossze k et injekci ot mutatni a k et k erd eses halmaz k oz ott. 7.4. Den ci o Azt mondjuk, hogy A sz amoss aga kisebb, mint B sz amoss aga (jel ol esben |A| < |B |), ha |A| |B | es |A| = |B | (azaz ha |A| = |B | nem teljes ul). 211

Megjegyz es: Vil agos, hogy ha A es B k et v eges halmaz, akkor vagy ugyanannyi elem uk van (azaz |A| = |B |), vagy az egyiknek t obb eleme van, mint a m asiknak, m as sz oval az egyik halmaznak van a m asik halmazzal egyez o elemsz am u r eszhalmaza (azaz |A| < |B | vagy |B | < |A|). Nem vil agos azonban, hogy v egtelen halmazokra is altal anos that o-e ez a meggyel es. Elk epzelhet o eppens eggel, hogy az A es a B annyira v egtelen halmazok, hogy egyiket sem lehet a m asikba injekt alni. Nos, hogy ez csakugyan megt ort enhet-e, az a halmazelm elet legink abb vitatott u .n. kiv alaszt asi axi om aj an m ulik. Ez az 1904-ben Ernst Zermelo altal megfogalmazott axi oma a k ovetkez ot mondja ki: Ha A egy halmaz, akkor l etezik egy olyan f lek epez es, amelyik az A halmaz nem ures r eszhalmazaihoz az A elemeit rendeli u gy, hogy tetsz oleges X A eset en f (X ) X teljes ulj on. M as sz oval az A halmaz osszes r eszhalmaz ab ol szimult an kiv alaszthat o egyegy elem. Ha ezt az axi om at bevessz uk a halmazelm elet szok asos axi omarendszer ebe, akkor egy hihetetlen ul hat ekony eszk ozt kapunk. Ez az axi oma ekvivalens az u .n. j olrendez esi t etellel. E t etel szerint minden halmaz j olrendezhet o, azaz tetsz oleges H halmaz elemeinek l etezik olyan sorrendje, amely szerint H tetsz oleges K r eszhalmaz anak van a sorban legkisebb eleme. A val os sz amok szok asos rendez ese pl nem j olrendez es, mert a val os sz amok 1 1 1 , 3 , 4 , . . .} r eszhalmaz anak nincs els o (legkisebb) eleme. A kiv alaszt asi axi om aval ek{1, 2 vivalens a teljes indukci o v egtelen altal anos t as anak, az u .n. transznit indukci onak a l etjogosults aga. Erdekes sz amunkra a kiv alaszt asi axi om anak az a k ovetkezm enye is, mely szerint tetsz oleges vektort ernek l etezik b azisa. (V egesen gener alt vektort erre ez vil agos, nem v egesen gener altakra ez kor antsincs gy.) A sz amoss agok osszehasonl hat os aga kapcs an pedig azt erdemes megjegyezni, hogy a kiv alaszt asi axi oma ekvivalens a sz amoss agok trichot omi aj aval is, ami pontosan azt mondja ki, hogy b armely k et halmaz osszehasonl that o, azaz l etezik injekci o valamelyik ukb ol a m asikba. Ha igaz a kiv alaszt asi axi oma, akkor teh at nem t ort enhet olyasfajta cs ufs ag, hogy k et halmaz sz amoss aga ne volna osszehasonl that o. Felmer ul teh at a k erd es: a kiv alaszt asi axi oma vajon igaz vagy sem. Ha a kiv alaszt asi axiom at feltessz uk, akkor igen er os t etelek igazolhat ok. Egy meglep o k ovetkezm eny p eld aul a Banach-Tarski paradoxon, mely szerint a h aromdimenzi os egys egg omb sz etdarabolhat o v eges sok r eszre u gy, hogy a keletkez o r eszekb ol (pontosabban azok eltoltjaib ol es elforgatottjaib ol) k et ( ertelemszer uen t om or) egys egg omb rakhat o ossze (term eszetesen u gy, hogy minden darabot a k et u j g omb k oz ul pontosan egyhez haszn alunk fel). (Erdekes epiz od a paradoxon t ort enet eb ol a Scientic American 1989-es aprilisi sz ama Arlo Lipof level evel, mely egy k ozelebbr ol meg nem nevezett d el-amerikai orsz ag szupertitkos akci oj ar ol sz amol be: a Banach-Tarski t etel felhaszn al as aval aranyg omb oket kett oznek. A k erd es persze csak az, hogy Arlo Lipof melyik angol kifejez es anagramm aja.) A kiv alaszt asi axi oma egy m asik meglep o k ovetkezm enye az al abbi. Egy b ort on osszes rabj aval k ozlik, hogy m asnap reggel mindenkinek egy pozit v eg esz sz amot rnak a homlok ara. Mindazokat, akik a t obbiek sz amainak ismeret eben helyesen tippelik meg a saj at sz amukat, szabadon engedik. Ekkor a rabok meg allapodhatnak egy olyan strat egi aban, amivel el erhetik, hogy b armilyen sz amokat is kapnak m asnap reggel, v eges sok kiv etelt ol eltekintve mindegyik uk helyesen tippeljen. M as sz oval, ha v egtelen sok rab volt bez arva, akkor 100% fogja kitatl alni a saj at sz am at. Mi teh at a kiv alaszt asi axi oma st atusza? Ha igaz, v aratlan k ovetkezm enyei vannak, ha nem igaz, akkor nincs pl. trichot omia. Kurt G odel es Paul Cohen munk aj anak nyom an der ult ki, hogy a kiv alaszt asi axi oma logikailag f uggetlen a halmazelm elet szok asos Zermelo-Fraenkel

212

f ele axi omarendszer et ol (r oviden ZF-t ol), azaz sem a kiv alaszt asi axi oma, sem annak tagad asa nem bizony that o az eml tett axi om akb ol. Ez ert ak ar a kiv alaszt asi axi om at, ak ar annak tagad as at vessz uk hozz a a ZF-hez, puszt an ett ol nem kapunk ellentmond ast. Ha teh at a ZF ellentmond asmentes, akkor a kiv alaszt asi axi om aval egy utt is az marad. Miut an nem v arhat o, hogy a kiv alaszt asi axi om at b arki megc afoln a (hisz ez a ZF ellentmond asoss ag at jelenten e), az ert semmi h atr anyunk sem sz armazik abb ol, ha igaznak tekintj uk. Igy sz amos erdekes all t as eld onthet ov e v alik, amelyeket remek ul be lehet bizony tani. Pontosan ugyanarr ol van itt is sz o, mint amit a geometri aban a p arhuzamoss agi axi om anak a t obbi axi om ahoz val o viszonya kapcs an feszegettek evsz azadokon kereszt ul. Sokan es sok aig pr ob alkoztak eredm enytelen ul a p arhuzamoss agi axi oma bizony t as aval a marad ek axi om ak seg ts eg evel (k ozt uk Bolyai Farkas is), majd (az atyai tilt as ellen ere ezzel foglalkoz o) Bolyai J anos es az orosz Nyikolaj Lobacsevszkij egym ast ol f uggetlen ul demonstr alt ak, hogy a p arhuzamoss agi axi oma tagad as at felt eve egy eppoly m ely es erdekes geometri at kapunk, mint amilyen a megszokott euklideszi. K es obb azt an szigor uan matematikai eszk oz okkel is siker ult igazolni, hogy a p arhuzamoss agi axi oma logikailag f uggetlen a t obbi axi om at ol, es ak ar az axi om at, ak ar annak a tagad as at vessz uk hozz a a t obbihez, ez nem hoz ellentmond ast a rendszerbe.

7.5. Den ci o Az A halmaz megsz aml alhat o, ha |A| |N|. Az N halmaz sz amoss ag at 0 (alef null) jel oli.
7.6. Megjegyz es Az (alef ) a h eber ABC els o bet uje. K oveti a tov abbi bet u. Ne n ezz unk but an, hogy csak az alefet ismerj uk. (bet), ( gimel), (dalet), es 18

t 7.7. All as Ha az A halmaz megsz aml alhat o, akkor A v eges, vagy A megsz aml alhat oan v egtelen halmaz, es ekkor |A| = 0 . Ha egy A halmaz megsz aml alhat o, akkor l etezik bel ole az N halmazba injekci o, vagyis A elemeinek k ul onb oz o term eszetes sz amokat tudunk megfelelteni. Ezzel egy uttal sorba is rendezz uk A elemeit: A = {a1 , a2 , . . .}. Az is vil agos, hogy ha A = {ai : i N}, akkor A megsz aml alhat o halmaz. Vagyis egy halmaz pontosan akkor megsz aml alhat o, ha elemei felsorolhat ok (sorba rendezhet ok) u gy, hogy a felsorol asban mindegyik elem el obb-ut obb sorra ker ulj on. 7.8. K ovetkezm eny A n egyzetsz amok halmaza vagy a pr msz amok halmaza b ar val odi r eszhalmaza a term eszetes sz amok halmaz anak, sz amoss aguk m egis 0 , azaz ugyanannyi van bel ol uk, mint a term eszetes sz amokb ol. Az eg esz sz amok Z halmaza tartalmazza N-t, de sz amoss aga annak sem t obb 0 -n al, hisz az eg eszek felsorolhat ok: 0, 1, 1, 2, 2, 3, . . . . A 7.8. K ovetkezm enyben szerepl o legutols oa ll t as a ltal anos t asa k ovetkezik. t 7.9. All as Ha A es B megsz aml alhat o halmazok, akkor A B is megsz aml alhat o.

213

Bizony t as. Tudjuk, hogy A es B elemei felsorolhat ok, azaz A = {a0 , a1 , . . .} es B = {b0 , b1 , . . .}. Ekkor A B = {a0 , b0 , a1 , b1 , a2 , b2 , . . .}, teh at |A B | 0 . 7.10. K ovetkezm eny V eges sok megsz aml alhat o halmaz uni oja is megsz aml alhat o. Enn el azonban t obb is igaz. 7.11. T etel Megsz aml alhat o sok megsz aml alhat o halmaz uni oja megsz aml alhat o, azaz, ha |Ai | 0 minden i N eset en, akkor | iN Ai | 0 . Bizony t as. Feltehetj uk, hogy Ai = {a(i, 0), a(i, 1), a(i, 2), . . .} az elemek egy sorbarendez ese. Ekkor iN Ai = {a(0, 0), a(1, 0), a(0, 1), a(2, 0), a(1, 1), a(0, 2), a(3, 0), a(2, 1), a(1, 2), a(0, 3), . . .}, azaz el osz or azokat az elemeket soroljuk fel, ahol az z ar ojelen bel uli sz amok o sszege 0, majd azokat, ahol 1, majd 2, s. .t. (Ezt gyakran u gy teszik szeml eletess e, hogy az a(i, j ) elemet a koordin atarendszer pozit v s knegyed enek (i, j ) pontja reprezent alja, es a nemnegat v r acspontokat kell sorba rendezn unk, amit sz amos m odszerrel meg tudunk tenni, k et lehets eges p eld at mutat az a bra.) Azt kaptuk, hogy iN Ai elemei sorba rendezhet ok, ez ert a halmaz megsz aml alhat o.
8 7 6 5 4 3 2 1 0 8 7 6 5 4 3 2 1 0

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

7.12. K ovetkezm eny |Q| = 0 .

n Bizony t as. Vil agos, hogy a Q halmaz el oa ll Q = i=1 Qi alakban, ahol Qi := { i : n Z} az i nevez oj u t ortek halmaza. Vil agos, hogy |Qi | = |Z| = 0 , ez ert uni ojuk (Q) is megsz aml alhat o.

Az o r an a fenti t etel al abbi bizony t as aval illusztr altuk a Cantor-Bernstein t etel alkalmaz as at. 2. bizony t as:. Mivel N Q, ez ert 0 = |N| |Q|. Az egyenl os eg bizony t as ahoz azt kell megmutatnunk, hogy |Q| |N|, azaz Q elemeihez k ul onb oz o term eszetes sz amokat kell rendeln unk. Ezt az al abbiak szerint tehetj uk meg. Tetsz oleges r Q fel rhat or=p q alakban, ahol 0 < q N es (p, q ) = 1, azaz p es q relat v pr mek. Legyen ekkor ha p = 0, 0 2p 5q ha p > 0, f (r) = p q 3 5 ha p < 0. Vil agos, hogy minden racion alis sz amhoz egy ertelm uen rendel unk term eszetes sz amot, es k ul onb oz o racion alisak k epe (a pr mfelbont as egy ertelm us ege miatt) k ul onb oz o lesz. 214

A k ovetkez o c elunk, hogy megsz aml alhat onal nagyobb sz amoss ag u halmazt tal aljunk. 7.13. Den ci o A H halmaz hatv anyhalmaz anak elemei a H halmaz r eszhalmazai: P (H ) := {X : X H }. t 7.14. All as |P (N)| = |(0, 1)|, ahol (0, 1) a val os sz amegyenes 0 es 1 v eg u ny lt intervallum at jel oli. Bizony t as. A Cantor-Bernstein t etelt alkalmazzuk, azaz mindk et ir anyba megadunk (a+1) egy-egy injekci ot. Ha teh at A N akkor legyen f (A) := aA 10 . M as sz oval az A r eszhalmaznak az a sz am fog megfelelni, amit u gy kapunk, hogy le runk egy 0-t, es ut ana sorra 1-t vagy 0-t runk a szerint, hogy az N soron k ovetkez o eleme benne van-e az A halmazban. (Pl. ha A a pr msz amok halmaza , akkor f (A) = 0, 00110101000101 . . .nak ad odik.) Vil agos, hogy k ul onb oz o r eszhalmazokhoz k ul onb oz ok eppen fel rt sz amok tartoznak, ra ad asul minden f (A) pozit v es 0, 2-n el nem nagyobb lesz. f teh at injekci o. Legyen most x (0, 1) tetsz oleges sz am, melynek 2-es sz amrendszerbeli alakja x = 0, x1 x2 . . .. Legyen g (x) := {n N : xn = 1}. Mivel k ul onb oz o sz amok 2-es sz amrendszerbeli alakja k ul onb oz o, ez ert a g f uggv eny is injekci o. 7.15. Megjegyz es A fenti bizony t asban a g f uggv eny nem bijekci o, ugyanis j op ar olyan A N halmaz van, ami nem all el o g (x) alakban. Konkr etan azok az A halmazok tartoznak ide, amelyekre l etezik olyan N k usz ob, hogy minden N -n el nagyobb sz am Aban van. Az ilyen halmaz az olyan 2-es sz amrendszerbeli alaknak felelne meg, amiben egy helyi ert ekt ol kezdve csupa 1-esek allnak. M arpedig ilyen sz am nincs, ahogyan 10-es sz amrendszerben sincs olyan sz am, ami a tizedesvessz o ut an valahonnant ol csupa 9-esb ol all. Az f f uggv eny konstrukci ojakor is pontosan a fenti anom ali at igyeksz unk elker ulni: 10-es sz amrendszerben nincs olyan sz am, ami tizedesvessz o ut an valahonnant ol csupa 9-eseket tartalmaz. Persze ilyen sz amot nem is konstru altunk. 7.16. Den ci o A P (N) halmaz sz amoss ag at kontinuum sz amoss agnak nevezz uk, es (ritk abban) c-vel (g ot c-vel) vagy (gyakrabban) 20 -lal jel olj uk.
7.17. Megjegyz es A 7.16. Den ci oban haszn alt jel ol es osszhangban van azzal, hogy egy n elem u halmaznak 2n r eszhalmaza van.

L etezik-e vajon nem megsz aml alhat o halmaz? Az al abbi t etel szerint a v alasz igen. 7.18. T etel |P (N)| > |N|, avagy c > 0 . Enn el azonban j oval t obb igaz. 7.19. T etel (Cantor t etele) Tetsz oleges H halmazra |P (H )| > |H |. 215

Bizony t as. Az al abbi bizony t as a h res Cantor-f ele atl os m odszer. Indirekt bizony tunk, tegy uk fel, hogy valamely H halmazra |P (H )| > |H |, azaz a trichot omia miatt |H | |P (H )|. Mivel l etezik H -b ol P (H )-ba injekci o (H tetsz oleges h elem enek a {h} r eszhalmazt feleltetj uk meg), ez ert |H | |P (H )| teljes ul. A Cantor-Bernstein t etel szerint ebb ol |H | = |P (H )| k ovetkezik. L etezik teh at egy f : H P (H ) bijekci o. Legyen A := {h H : h f (h)}, vagyis azon H -beli elemek halmaza, amelyeket a nekik megfelel o r eszhalmaz nem tartalmaz. Vil agos, hogy A a H halmaz egy j ol meghat arozott r eszhalmaza, es gy az f bijekt v volta miatt l etezik egy olyan a H elem, amire A = f (a). K et eset lehets eges. Az a elem vagy A-ban van, vagy nem. Ha a A, akkor A den ci oja miatt a f (a) = A, ami ellentmond as. Ha pedig a A, akkor a az ert nem eleme az A halmaznak, mert a f (a) nem teljes ul, teh at a f (a) = A, ami szint en nem lehets eges. Az ellentmond as az indirekt feltev es hamis volt at bizony tja, ez pedig Cantor t etel et igazolja.
A Cantor t etelnek egy k ovetkezm enye, hogy nem l etezik a sz amoss agok k oz ott legnagyobb, azaz minden halmazn al van nagyobb sz amoss ag u halmaz (p eld aul a hatv anyhalmaza). Innen ad odik, hogy nem l etezhet olyan halmaz sem, aminek minden halmaz eleme, hiszen enn el a halmazn al nem volna nagyobb sz amoss ag u halmaz. Ugyanennek a t enynek egy ravaszabb megfogalmaz asa a Russel paradoxon. Alljon az R halmaz mindazon halmazokb ol, amelyek nem tartalmazz ak onmagukat elemk ent: R := {A : A A}. K erd es, hogy vajon R eleme-e R-nek. Ha igen, akkor R R, ha nem, akkor pedig R den ci oja szerint nem teljes ul, hogy R R, azaz R R. Ejnye. Bertrand Russel a paradoxont 1901 k or ul vette eszre ( eppen a fenti Cantor t etel kapcs an), es a matematikusoknak j op ar evnyi fejt or es ebe ker ult, m g siker ult tiszt azni a l atsz olagos ellentmond ast. Russel eredm enye sz amos form aban lett k ozismert. Ezek egyike a borb elyparadoxon: tegy uk fel, hogy egy v arosban egyetlen borb ely van, es igaz, hogy pontosan azokat a f erakat borotv alja ez a borb ely, akik maguk nem borotv alkoznak. Borotv alkozik-e a borb ely, vagy sem? (Nem az a megfejt es, ami a k ovetkez o feladv any e. Hazamegy a fav ag o, es gy sz ol a ahoz: Te az en am vagy, de en nem vagyok az ap ad.. Na, hogy lehet ez, ha a fav ag o igazat mond?) A paradoxont a halmazelm elet axiomatikus megalapoz asa oldotta meg. Ahogyan a vil ag osszes halmaza nem lehet egyetlen halmaz eleme, u gy a paradoxonban deni alt halmazok oszt alya (azaz R) sem alkot halmazt. A halmaz a matematik aban alapfogalom, nem deni aljuk, de nem igaz az az intuit v k ep, hogy minden, amir ol besz elni tudunk, az egy uttal halmaz is.

7.20. T etel |(0, 1) (0, 1)| = 20 , azaz a ny lt egys egn egyzetnek kontinuum sok pontja van. M as sz oval kontinuum sok kontinuum m eret u halmaz uni oja is (csak) kontinuum sz amoss ag u. 7.21. K ovetkezm eny Megsz aml alhat oan sok kontinuum m eret u halmaz uni oja kontinuum sz amoss ag u. Kontinuum es megsz aml alhat o halmaz uni oja kontinuum.
1 1 Bizony t as. Vil agos, hogy |(0, 1)| = |(0, 1) 2 |, es (0, 1) 2 (0, 1) (0, 1), ez ert |(0, 1)| |(0, 1) (0, 1)|. A Cantor-Bernstein t etel szerint teh at elegend o egy f : (0, 1) (0, 1) (0, 1) injekci ot adni. Legyen teh at (x, y ) (0, 1) (0, 1) tetsz oleges. Legyenek mondjuk x = 0, x1 x2 x3 . . . es y = 0, y1 y2 y3 . . . a t zes sz amrendszerbeli alakok. Legyen

216

f (x, y ) := 0, x1 y1 x2 y2 . . .. Vil agos, hogy f (x, y ) egy j ol meghat arozott (0, 1)-beli sz am (hiszen nem lehet, hogy valahonnan kezdve csupa 9-est tartalmaz). Az is vil agos, hogy ha f (x, y ) adott, akkor abb ol x es y meghat arozhat o, vagyis f injekt v. Nek unk pedig eppen erre van sz uks eg unk.
Erdemes meggondolni, hogy a fenti bizony t asban szerepl o f mi ert is nem bijekci o. (Ha ugyanis az volna, nem lett volna sz uks eg a Cantor-Bernstein t etel alkalmaz as ara.)

7.22. K ovetkezm eny Az R es C egyar ant kontinuum sz amoss ag u halmazok. Bizony t as. R el oa ll megsz aml alhat o sok (0, 1) intervallummal azonos sz amoss ag u halmaz 2 2 egyes t esek ent. C-nek annyi pontja van, mint az R s knak, es R el oa ll kontinuum sok egyenes uni ojak ent.
Igaz an szuper, hogy a kontinuum t obb, mint megsz aml alhat o, de vajon van-e olyan halmaz, aminek a sz amoss aga szigor uan e k et sz amoss ag k oz e esik? A k erd es jogos es erdekes, Cantor vette fel el osz or. Kerestek ilyen halmazt, de senki nem tal alt. Pr ob alt ak h at bebizony tani, hogy nem l etezhet ilyen, am ez sem j art sikerrel. 1900-ban P arizsban a nemzetk ozi matematikai kongresszuson David Hilbert, az akkori id ok egyik legbefoly asosabb matematikusa tartott el oad ast arr ol, hogy mik az akkori matematika el ott all o legfontosabb probl em ak. Itt 10 prob em at ismertetett, k es obb a lista 23-ra b ov ult. Olyan probl em ak szerepeltek a list an, mint a mindm aig megoldatlan Riemann sejt es es Goldbach sejt es. Hilbert legels o probl em aja pedig eppen ez a k erd es volt. Azaz, igazoljuk az al abbiakat.

7.23. (Kontinuum hipot ezis) Nem l etezik olyan H halmaz, amire 0 < |H | < 20 teljes ul.
A 7.23. kontinuum hipot ezis altal anosan is megfogalmazhat o. 7.24. (Altal anos tott kontinuum hipot ezis) Ha X egy v egtelen halmaz, akkor nem l etezik olyan H halmaz, amire |X | < |H | < |P (X )| teljes ul. Igaz vagy sem a kontinuum hipot ezis? Ha tudjuk, akkor mi ert nem t etel? Ha nem tudjuk, akkor mi ert nem sejt es? Nos, Kurt G odel es Paul Cohen egy-egy eredm enye egy utt adja meg az eg eszen v aratlan v alaszt. G odel azt igazolta, hogy a halmazelm elet szok asos axi om aib ol (ak ar a kiv alaszt asi axi om at is bele ertve) nem lehet a kontinuum hipot ezist c afolni, gy semmik epp sem v arhat o, hogy valaki egy megsz aml alhat o es kontinuum k oz otti halmazt konstru al. Cohen eredm enye pedig azt mutatja, hogy a kontinuum hipot ezis a szok asos axi omarendszerben nem bizony that o. Ez azt jelenti, hogy a kontinuum hipot ezis eld onthetetlen a halmazelm eleten bel ul: ak ar a kontinuumhipot ezist, ak ar annak c afolat at (de csak az egyiket) felvessz uk az axi om ak k oz e, akkor ett ol nem ker ul ellentmond as a halmazelm elet axi omarendszer ebe. M as szavakkal: a kontinuumhipot ezis epp ugy logikailag f uggetlen ZFC-t ol (azaz a kiv alaszt asi axi om aval kieg esz tett Zermelo-Fraenkel axi omarendszert ol), mint ahogyan a kiv alaszt asi axi oma volt logikailag f uggetlen a ZF-t ol vagy ahogyan a p arhuzamoss agi axi oma f uggetlen a geometria marad ek axi om ait ol.

217