A koros jatékszenvedély tipusai Balazs Hedvig, Kun Bernadette, Demetrovics Zsolt ois Lord Tudomsnyegyetam, AddotgiTanseoh Sakesopor, Budapest Osszefoglalds; Hauér:A szerencse|dték hazai torténete ateljes, maja részlegesdllamt tlalmak felolddsa 61a egyre in tenzfuebb idBszakat él, mind szélesebb kindlasial. A Kontrolldlt, szocidlis 6 rekredcids jellegd scerencsejaték fokozb- do népszeriségével pdrhuzamosan tapasztalhatjuk a nilzott mértékt, problémds,iletve a patoldgis, rps inter- vencigeigenyldjaréksconvedély rerjedését is, Problémafeluetés: Mind a kutatds, mind a klinikai gyakorlat ininyabdt Imegfogalmazadik a kérdés, hogy Iéteznek- a problémds vagy paoligidsjauékszenvedétyen bell eltérd személyiséy Jeayekkel és kezelés szitkségletcljellemezhe altipusok, tovdbba érdemes-e az egyesscerenesejaidk tipusok preferen cidja mentén diffeencidini a jatékosok kozbrt, Eredmények: A serencsejdték szenvedélybetegek csoportosttdsdtcélz6 utatasok egyik vonulata a patologids jatékosokat dltaldban, jacékpreferenciatol fggetlenil viesgdlia.E szerzOk ki- lonbizd pszicholdgiai sajatossagokkal biré alcsoportokat,ilerve a szerenesejdtékdlial bevltbt kulonbiz6 lehetséges {funkeidkat irnak le, Ugyanakkor rendelkezink arra vonatkoze adatokkal is, hogy a szerencsejdrékok kulonboz6 for ‘mit elényben részesté seemélyek eltéré demografiat, illetve pszichés mutatokkaljellemezhetbk. A szerzdk tanulmd- nyukban réseleteson bemutatjak a killénbdzé szempontok mentén kialakttottripoligidkat. Kovetkectetések: A ki ‘ményben bemutatott, a scerencsejdték scenvedélyberegek tipologizdldsat és motivumaik feltdrésde élzé kutatdsok lapjan a legegyértelmiibben a menekil, lletve az impulzte tipusok kilénitherdk el, Mindezek mellett egy normal tipus, valamint egy, a disszocidci6 élményét keresé jdtékostipus Iéezését i felvetika kutatdsok. A kilénbézb tipust szerencse}dtdkokas jds26 szemelyok eltrd személyiségiellemzirdlegyeldre még kevés adattalrendelkeztink. ‘Kulesszavak: kéro:jdnékszenvedély,epiemioliga; tipologlak: motivumok; jtékpreferencia ‘Summary: Background: Beginning with theend of the rotaland later on the partial state ban on gambling in Hungary, ‘an increasingly intensive revival of gambling can be observed together with a widening scope of offers. Parallel othe growing popularity of controlled, social and recreational forms of gambling the spread of excessive, problematic and pathological gambling requiring therapeutic intervention is also present. Objective: Both from the perspective of research and ellnical practice the following questions are raised, Whether there exist subtypes of problematic or patho. logical gamblers with speeifie personality characteristics and therefore needs for specific types of treatment, and if i is worth differentiating between gamblers according to their preferences towards specific types of gambling. Results: (One stream of research with the objective of fuding subtypes of gambling examines pathological gamblers in general, independent oftheir gambling preferences. These authors describe subgroups with typical psychological characteristics ‘and they present various possible functions of gambling. On the other hand, data is available supporting that persons ‘with unlike dominant preferences towards different types of gambling can be characterized by dissimilar demographic ‘and psychological indices as well. Authors in these studies present typologies created according to various different ‘aspects in details, Conclusion: Based on studies aiming 10 create a typology of gambling addicted patients and discover ‘their motives, we can assume that escape gambler and impulsive gambler types can most unequivocally be differen: fiated. Besides thes, studies suggest the existence of two other types of gamblers; normal and ones seeking the exper ‘ence of dissociation, On the personality characteristics of gamblers playing specific types of games, however, there is litle data available ye. Key words: pathological gambling: epidemiology; ypologies; motives; gambling preference Bevezetés zt indukcidjara valunk képessé. Mindez lehe- t6vé teszi az unalom elkerlilését, fesziitség- A jéték, Grastydn (1) meghatérozisa szerint szerver6, szabélyoz6 er6: jaték kézben akadd- lyokat allitunk egy cél elérése elé, enyhe averziv fesziiltséget keltve, amely feloldasdval drémér- Psychiat Hung 2009, 24 (4):298-247 szintiink szabélyozasat, az optimeélis aktivaciés szint elérését. A jaték dtszivi életiinket, szdmos formajat azonosithatjuk és szerepe is sokréti. A gyermekkori jatékokon tl, az intellektualis jétékokat, a kilénféle sport- és hobbitevékenysé- sgeket, a szerencsejétékokat emlithetjik, ame- lyek dltalaban rekreaciés célt szolgélnak. Szorosan vett téménk, a szerencsejaték bizo- nyos sajatossdgait tekintve igen messzire sodré- dott a gyermekkori jatéktevékenységtél. A gye- rekek jatéka Ordmteli, s énmagaért val6: maga a jatékfolyamat, a ténykedés, a fantéziaképek, a jaték élménye nysit élvezetet, s nem valamely satikséglet kielégitése (2). Annak ellenére igy van ez, hogy a gyerekkori jatéknak szdmos funkci6- ja és alapvet6 szerepe van az.érés soran és bizo- nyos készségek elsajatitasaban. A szerenesejdték ezzel szemben nem énmagé- ért folytatott tevékenység: szamos motivum ta- pad hoze4, s ezaltal a jaték szlkségletkielégi6 jellege itt masodlagos. Masképp fogalmazva: a Jdték egyes pszichés sziikségletek kielégitése ér- dekében alakul ki, intra- vagy interperszondlis konfliktusok maladaptiv feloldési_ médjaként jelenik meg, A gyermek szAméra a tek drome egyben a jaték célja is, azaz a gyermek szilkség- letét a jatéktevekenység kézvetleniil elégiti ki. A szerencsejéték esetében a jaték - bar bizonyo- san van kézvetlen sziikségletkiolégit6 értéke is ~ jorészt inkabb eszkbz ax egyéb, masodlagos sciikségletek kiclégitéschez. A szerencsejatek te- vékenység mindig versenyhelyzet, amelyben az ellenfél akar a jatékostarsak, akar a jatékeszkbz Iehet, de kivint célként szerepelhet a jétékos sajat teljesftményének meghaladasa is, Mindig jelen van tehat a gyézelem és a veszteség lehe- tésége, s ily médon a dominanciasziikséglet, annak gy6zelmen keresatiil torténé kielégitése a szerencsejaték hétterének egy kulesmotivuma Iehet. Hasonl6képp, bar az anyagiak szerepe nem kizér6lagos, s6t gyakran tilhangstilyozott, ez a tényez6 is jelentés hatdst gyakorol a sze- renesejaték alakulaséra. A kovetkezOkben rész- letesen térgyaljuk majd mindazokat a kapcso- 16d6 kiils6 és belsé motfvumokat, amelyek sze- repet jétszanak a szerencsejaték, s kilondsen a kéros jatékszenvedély kialakulasaban, Mar e ponton is fontos azonban hangstilyoz- unk a jaték, a szerencsefaték és a k6ros jaték- szenvedély kézti kilénbséget. Mint Léttuk, a j4- tek természetes szikségletiink, az ember (6s 4l- lat) alapvet6 jellemzdje, az egészséges éréshez ‘A.kotos jatekszenvedely tipusal elengedhetetlen tevékenység. A szerencsejaték tevékenységrél mindez mar nem ailithaté: nem elsddleges sziikségletiink, mas sziikségletekre épiil, de éppen az alapjat képezs elsddleges saiikségletek kielégitése miatt fontos szerepet jatszhat életiinkben. A tégan értelmezett sze- rencsejéték nem feltétleniil értalmas jelenség: srolgalhatja a kikapcsolédast, a fesziiltség meg- Alését, a versenyhelyzet megtapasztalasat, a ri- valizaci6 salikségletének kiélését, illetve szamos més élmény megélésének lehetdségét. Artalmas szerencsejatékrsl, azaz. problemas vagy kéros jatékszenvedélyrdl akkor beszéliink, mikor ez a tevékenység a természetes sziikségletek kielégi- tése helyett (esetleg részben azok mellett) az egyén és kémyezete problémainak ndvekedé- séhez vezet. Tanulményunkban els6ként a kéros jaték- szenvedély definici6jat és diagnosztikai kritériu ‘ait tekintjik &t, majd el6fordulasi gyakori git, lefolydsat és Kévetkezményeit ismertetjtik. A patol6gids jatékhoz,térsul6 pszichiatriai be. tegségeket,illetve a zavar szemeélyiség-korreli. tumait, etiologidjat és kezelési lehetdségeit — a rendelkezésre all magyar nyelvi szakirodalom (3-5) eléthetdségébs1 adédéan — nem érintjuik Részletesen kitériink azonban a patolégids jé- tekszenvedély tipusaira, valamint a preferalt jé- ték mentén torténé jellemzés kisérleteire. A k6ros jatékszenvedély definicidja Bolen é Boyd meghatérozsa szerint szeren- csejdték folytatdsa sordn a jatékos fogadast kot vagy tétet tesz egy kiszémithatatlan, a véletlen altal determindlt eseményre (6). Természetesen a jétékosok jelentésen kiilnbézhetnek a sze- rencsejétékban val6 részvétel intenzitasaban, sajétossdgaiban, igy a szerencsejétékosokat a -vonatko76 szakirodalom is tobb elnevezéssel i leti. Azigen elterjedt scocialis vagy rekredcids jd 16k kontrollalt részvételre utal, mig az excessziv, mértéktelen jaték (7) mind gyakoriségaban, mind jellegében koros. Az excessziv vagy tilzott mértékti jatéknak ket fokozati t{pusat szokas el- Kiléniteni. A problémds jaték enevezés a sze- renesejaték-tevékenység azon mintazatairautal, amelyek megzavarjék, kérositjak a szemé- lyes, interperszonalis vagy foglalkozdsbeli mii- Kédést (8), de e kérosodés nem olyan jellegi és mértéké, hogy teljesttené a DSM-IV-TR (9) kri- tériumait. A patologids/kéros jatékszenvedély a problémas jatéknal stilyosabb, progressziv és r6nikus megbetegedés (8), amelyet a DSM-IV az impulzuskontroll zavarok kézdtt térgyal. A kor0s jatékszenvedély esetében a beteg életét a szerencsejaték uralja, anyagi problémai el- ‘rasztjak, munkéjat, karrierjét képtelen fenntar- tani, mindekézben kapesolatai is széthullanak. Bar a jelenlegi diagnosztikus kritériumrend- szerek~ DSM-IV-TR (9), illetve BNO-10 (10) ~a k6tos jatékszenvedélyt az impulzuskontroll za- varok kérébe soroljék, a szindréma viselkedést addikcidkéntis értelmezhet6 (11), tiinetei meg- feleltethetdek a kémiai addikcidk kritériumainak + progresszié (az. eredeti szandéktol eltérden a jatékban val6 elmerillés fokoz6dik) + tolerancia (a jétékra forditott idé és pénz nd akivant hatas elérése érdekében) + megvonési tiinetek (alvészavar, nyugtalan- dg, ingerlékenység) + kontrollvesztés interperszonillis és/vagy foglalkoz4si zavar 4. tébldzat ao jared cages bial DST seen A kéros jatékszenvedély egy tovébbi, szintén domindns magyarézat szerint az obszessziv- kompulefv spektrum része, amelynek az impul- 26v, kockézatkeresé polusan helyezhet6 el (11). Ugyanakkor, tbbek kizitt Pallanti és munka- tdrsai hangstilyozzak a jatékszenvedélynek a bi- polétis zavarokkal val6 kapesolatatis (12). Kézis jegy az impulzivitas, a kockazatkeres6 magatar- tds, a hangulati kilengések, az itéloképesség, csorbuldsa és a grandiézus gondolatok. Mésok a jétekszenvedély heterogén jellegét hangsti- lyozz4k, rémutatva, hogy a patolégids jétckosok szdmos szempontb6l — igy a preferdlt szeren- csejaték tipusa, a jéték intenzitésa, a térsulé za- varok tipusa, vagy a csalddi el6torténet ~ eltérd {ipusokba sorolhatok (13, 14). E tipusokat a ké- sébbiekben részletesen ismertetjtik. Epidemiol6gia Aproblémés,illetve a patol6gids szerenesejaték mértékét mérd vizsgélatok eredményet jelentés sz6rdst mutatnak, ami jérészt a médszertani kiilénbéz6ségeknek tulajdonithat6. Az egyes kutatasok gyakran eltéré kritériumszinteket A. Tests 6s ismét6c6 maladaply viseledés a szerencsejétckokatiletden, azaz bt (vagy 18bb) az alabbiakb: (1), szerencsejétékokkal vai intenaiv foglakoz4s (pl, rabbi, szerencsejsiekkal kapcsolatas Gményeivel loglakozk 2 kévetkez6 halandottervezget, vagy a szerencsejéldkhoz szikséges pénz megszerzésén gondolkodik) (2) _akivant izgalom elaréséhez egyre nagyobb Osszegi tételek mogiatszaca (@ismétettsikertolen erGlesztbsok a jabk felt kontroll magtarasa, a jek osdkxentéee vagy abbahagyasa excenétoen (@)_ayuptalansdg, table, ha meger (6) a szerencsejatek foytatésa a proble la a kot esbkenton vagy abbaragyei 61 vagy r0587 nangulatl val megszabadulés madja (pl. sagiség nékkliség, bonbsség, szorongas, depressziv hangulatérzésel) (© miutan a szerencsejetékon penat veszR, gyakran masnap visezatr, hogy veszleséget Kegyentise (veszteseg tani vadészat) (7) hazudik csaléctagjanak, a terapeutanak 6s masoknak, hogy elikola a jtekszenvedelyoe vald Bovonédas mere @ szoroncseistexat (©) aiétekszenvedly miatt veszélyeatet vagy elveszt fontos Kapesolatot, Al karierlenetoséget iogalis cseloksményeket, mint hamistast, csaldt,lopdst vagy skkasziast KOvet 105) fnansztozza “aobIanUl6SE vagy (10) masokra timaszkodva gondoskodik @ pénarGl, hogy a atékszenvedély okozta reményllon anyagihelyeeién koanytsen 1B._Aatekezenvedely nem magyarazhaté jabban maniés epoddalhaszndlhatnak, nagy véltozatossagot mutatnak a vizsgalt mintak, és kilndsen hangstilyozan- d6ak az alkalmazott mérdeszk6zOkb6I szérma- 26 eltérések. Stucki és Rihs-Middel 33 angol, letve egyéb eurépai nyelvii, 2000 és 2005 kozatt publikalt epidemiol6giai vizsgalat metaanalizi- sét végerték el (7). Eredményeik szerint az ex- cessziv (a problémas és a patolégids szerencse- atékot egyardnt magaba foglal6) szerencsejdiék életprevalencidja mérdeszkézt6l _fiiggden 5-3,3%, Az egyes mérbeszkiziket tekintve, a legmagasabb, 3,3%-08 érték a Kanadai Problé- mas Szerencsejaték Index (Canadian Problem Gambling Index) esetében mutatkozott (a prob- lémés szerencsejaték mértéke 2,4%, mig a pato- logias szerencsejatéké 0,8%). A DSM-IV alapi mérdeszkézzel ugyanerek az. értékek 1,9%, il- letve 1,2%, mfg a SOGS (South Oaks Gambling Survey) mérte a legalacsonyabb, 3%-08 bss: tett értéket (a problémas jatékszenvedély mér- éke ut6bbi esetében 1,2%, mig a patologids jé- t6ké 1,8%). Bar a koros jatékszenvedély a férfiak kbzott ketszer gyakoribb (15), a ndk esetében kifejezett emelkedd tendenciarél beszéthetiink (16): A {écfi nemen kivil kockazati tényezdnek tekint- jk az alacsony szocioékonémiai statuszt, a ki- sebbségi csoporthoz valé tartozAst (17, 18), a serdiildkort (15), a pszichidtriai problémakat (a pszichoaktiv szerhasznalatot is beleértve), vala- mint a biinelkéveté magatartast (19). Ebbél adédéan néhdny specislis esoportban a kéros jatékszenvedély el6fordulasi gyakorisé- ga lényegesen magasabb, mint az dltaldnos po- puldciban. Shaffer é munkatdrsai 119 angol nyelvii, 1997 elétt megjelent, az USA-ra és Ka- nadéra vonatko76 epidemiolégiai vizsgalat mi taanalizise alapjén 4 kategoridrél— (1) az dltal nos felnétt populdciérdl; (2) a serdiilékrdl; (3) a foiskolai hallgat6kr6l; valamint (4) a felnétt € ftéltek, a pszichiatriai kezeltek és a drogfogyasz- 16k egyiittesen térgyalt esoportjér6l— nytijtanak informéci6t (15). Eredményeik szerint a serdii- I6k kérében mind a problémas, mind a patolé- gids jaték elterjedtebb, mint a felndttek koré- ben, Eldbbiek életprevalencia értékei 9,45% és 3,88%, mig a felndttek kérében 3,85% a problé- mds és 1,6%-08 a patolégids jatékszenvedly el6- A koros jatekszenvedély tipusal fordulésa, Stinchfield a Minnesota Student Sur- vey keretében vizsgalt serdiiléknél (n=78 582) a kisebbségekhez tartozék nagyobb aranytt sze- renesejaték aktivitésat tapasztalta (20) A szerencsejétékkal kapesolatos problémak a fitikndl gyakoribbak, stilyosabbak. A felnéttek- hez. képest a serdildknél jellemz6bb, hogy al- kohol- és droghaszndlat (mindkét nemnél),ilet- ve diszféria, depresszié (Linyoknal) térsul a jé- tékszenvedélyhez, A patolégia korabbi kezdete stilyosabb lefutést és tb negativ kévetkez- ményt feltételez, (21), Minél stilyosabb a jaték- szenvedély mértéke, annéil inkébb jellemz6 az. egyéb kockézati magatartasok megjclenése. Ilyen Iehet példéul a dohdnyzés, az.alkohol- és droghasznélat, az ittas vezetés, a fegyverbirtok- las, a verekedés stb. (22) Tébb mint 2000 serdull6 bevondsaval végzett kutatésuk alapjén Bergevin és munkatdrsai a problémas jatékszenvedély és a jelentés negativ életesemények kéz6tti kapcsolatra, valamint a feladatorientalt megkiizdéssel szemben az el- keritl6 coping stflus dominancidjara hnivjak fel figyelmet (23). A szerencsejatékos fitk inkabb hajlamosak az érzelemkézpontii megktizdésre, mint nem jétsz6 térsaik Pszichidtriai betegek egy 105 fs heterogén mintajan Lesieur é Blume 6,7%-08 patologids jatékszenvedélyt azonositott (24), mig egy ko. zelmiiltban megjelent kézlemény szerint a pszichiatriai jarsbetegek 2%. a sz4molt be arr6l, hogy valaha kéros jatékszenvedély jellemezte (25). A pszichoaktiv szerhaszndl6k fokozott érin- tettségét szdmos tanulmény jelzi. Cunningham- Williams é munkatdrsai példéul a problémés jé- 16k 22%-08, miga k6ros jatékszenvedély 11%-os eléforduldsét jelezte szerhasznal6 mintén (26). ‘Az elitéltek megkézelit6leg 33%-a problémas vagy k6ros szerencsejatékos, ez a legmagasabb elofordulisi ardny a vizsgalt populdcisk kézil Ennek oka, hogy esetiikben az egyes, fent tér- gyalt rizikétényezdk hatdsa dsszeadédik, hiszen eben a populacidban felilreprezentaltak a fi talok, a férfiak, a kisebbségi csoportok tagjai, a drogfogyaszt6k és az. antiszocialis szemeélyisé- gliek. Tovabb4, a patol6gids jétékosok jelent6s része biineselekményeket is elkévet a jaték ‘ozsa érdekében (19). A felndtt pszichi-Eredeti kéz mények atriai kezeltek és binelkivetdk egyitt vizsgalt mintajaban a problémas jaték élettartam preva- lencigja 15.01%, a patologids jatéké 14,23% (15) ‘Az tlagpopulécishoz képest a kaszind alkal- ‘mazottak (27) és az iddsek (28) is fokozott koc- kazati csoportot alkotnak. Betegséglefolyas ‘A.kérkép krénikus, progressziv folyamat, absz~ tinens és kontrollvesztett iddszakok valtakozé- sdval. Pérfiakndl kora serdiil6korban, néknél késébb indul, ugyanakkor ndknél a betegség ki- alakulasa, stilyosabba valsa gyorsabb (16). Korabbi elemzések alapjén (8), Blume az alabbi négy fézist kiloniti el a k6ros jatékszen- vedély lefolygs4ban (29). A nyereség szakasza: a betegek egy részénél a jaték jelent6s nyereséggel indul, se kezdeti meg- erdsitést kévetden gyorsan kialakulhat a tole- rancia és a kontrollvesztés. Ez az idészak a gy6- zelem, az er6, a gazdagség, az omnipotencia ér- zését kolesinzi a jétékosnak. A nyereségek fel- nagyitésa mellett a veszteségek tagadsa, deg- radaldsa vagy racionalizélisa is jellemz6. A veszteség szakasza: ez a szakasz gyakran egy hem vart veszteséggel indul. A veszteség élmé- nye azonban a szenvedélybeteg jatékosnil spe cidlis. Mig egy dtlagos szerencsejatékos szami. ra a veszteség kellemetlen, szorongés- és stresszteli élmény, addig a szerencsejaték- szenvedélybeteg ndrcisztikus esapdsként li meg, a veszteséget. Az omnipotens érzések csbkken- hetnek, megkezdédik a veszteség ,hajszoldsa", ‘azaz a kényszeres torekvés a veszteségek vissza- nyerésére. Ezzel pérhuzamosan jellemz6vé valik a jatékszenvedély titkoldsa is, ugyanakkor rend- szeressé vélnak a kilesnik, s megkezdédik a sajat vagy a csaléd anyagitartalékainaka felélé- se, a kilinb6z6 értéktargyak eladésa, A kétségheesés szakasza: mivel ¢ betegségti- zisban az anyagi lehetdségek mar kimerilltek, a pénzszerzés mar esak immordlis és/vagy illegé- lis titon t6rténhet, mikézben Ujra és dra vissza- tér az irredlis hit a jovend6 nagy nyereségben. A reménytelenség szakasza: a jétékos nem ker- geti tovabb a ,mindent visszanyerek” irredlis, fantazidjat. A szerenesejaték fennmaradhat még, de mar esak az ,akci6ban lét” a fontos. A jatékszenvedély kévetkezményei Noha a patologids mértékti és jellegd szerencse- jaték az élet szdmos teriiletén kérosodast, funk- cidromlast eredményez, e kévetkezményck hem minden esetben kildnithetdek el egyértel- miten a komorbid zavarok hatésait6l. E hanyat- lds észlelhet6 a fizikai és mentélis egészség, az életminéség terén (30). A zavart szomatikus tti- netek, mint gasztrointesztinalis,illewve szivpa- naszok, magas vérnyomds, inszomnia és fejfi jas Kisérheti (1). Gyakori a pszichés problémak- kal val6 térsulds; ingerlékenység, a koncentré- ci6 zavara, pszichoaktivszer-hasznilat, szoron- ‘fs- és hangulatzavarok, dngyilkossagi kisérlet allegiellemz6bb problémak (32-34). ‘Acsalddi életet vizsgalva a szakirodalom elsé. sorban a diszharmonikus csaladi miliét, a vé- list, a gyermekek fizikai bantalmazasat és a hozaatartozdk pszichés panaszait emeli ki (35, 36). Emellett, jellemzé a munkahelyi feladatok nem megfelelé ellatésa, a csiikkent hatékony- sg, a gyakori hidnyzasok, az dllasvesziés,illet- ve a7, elobbiekkel dsszefiiggésben a pénziigyi ésszeomlas (37), illetve a krimindlis magatartés (38), Mindez természetesen jelentés térsadalmi koltséggel jar (37, 39) A szerencsejétékok tipusai Valamennyi szerencsejaték esetében kézponti szetepet jatszik a lehetséges pénznyeremény. Maguk a tevékenységek azonban nagyon kilén- 626 jellegtiek, jelentds eltéréseket mutatnak a sniikséges készségek, ismeretek, tapasztalatok vagy épp a jaték térsas vagy maganyos volta szempontjéb6l. A szerenesejatékok kéziil egye- sek stratégiai jatéknak (pl. kutya- és l6verseny, kértya, sportfogadas, kockajéték, rulett), mig ‘mésok nem stratégiai jatéknak (pl. jétékautoma- ta, lotté, ken6) tekinthetdk. A stratégial jétékok- nak megfeleltethet6k a szemidl szembeni jdtékok (pl. kartya, kockajétéh), illetve a nem stratégiaijftékokhoz.az interperszondilisan kevésbé inter- cakiiv jatékokat (pl. jatékautomata) kapcsolhat- juk (40). A megkillinbdztetés relevancigjét az adja, hogy az egyes személyek killinbéz6 tipusokat részesftenck elényben. E tekintetben nemek szerinti és szemeélyiségbeli meghatéro- 70k egyardnt kimutathaték. A szerencsejatékosok tipol6giai Pszichol6giai tipusok A szerencsejatékosok tipusainak legkorabbi le- {résa az analitikus Bergler nevéhez fitzédik (41) Bergler a tudattalan vesztési vigyat tekintia sze- encsejaték {6 komponensénck, azonban egyéb dimenziok mentén négy kiilnbé76 tipust kti- lonit el. A klasszikus jdtékost agressziv omnipo- tencidval, mazochisztikus, énbiinteté tenden- clékkal, valamint a val6sg elleni laizadassal jel- lemzi. Eza t{pus semmiképp nem nézszembe a val6sdggal, nem ismeri el betegségét; ellenke- zéleg, bar sorra szenvedi ela traumikat és vesz- teségeket, meg van réla gyOzddve, hogy egyszer nyerni fog. A masodik csoportba Bergler azokat a férfijétékosokat sorolja, akik feminin identifi- kacidjuk kévetkeztében tudattalanul vereségre vagynak. Esetiikben a veszteség a passziv femi- nin tipus szexuslis Ordmének felel meg. A ké- vetkezé tipust az ezen feminin jellega, passziv szexuilis fantéziak ellen védekez6 jatékosok, mig a negyedik esoportot az izgalommentes jd- tékosok alkotjak. Bar a 70-es évekt6l kezdve szamos tovabbi ki- sélet sziiletett (pl. 421), mégis egy frissebb kon- cepei6, Lesieur tipolégidja bizonyult Klinikai egyik leghasznosabbnak (4 szer2d impulziv menekiild, impulztv akcidkere- 86 és normal problémds tipusokat azonositott. A menekiildk a szerencseféték dltal felejtenck, anak segitségével enyhitik a szamukra kelle- metlen érzelmeiket és csékkentik a fajdalmas Almények hatését. Fz a csoport a repetitiv, mo: noton, magényos jatékokat részesiti elényben, szemben a stratégiai, versengo jatékokkal. Az ide sorolhat6 jatékosok elsdsorban nok, a jaté- kot idésebb korban kezdik és prefordlt jatékaik szempontbdla A koros jatekszenvedtély tipusai kézé a jatékautomata, a video poker, a bings és alotts tartozik. Ezzel szemben az akcidkeres6k inkabb férfiak, akik a versengést, a speci dist és készségeket igényl6 jatékokat részesttik elényben, tovabbé szémukra a szerencsejétek fontos eleme az atélt izgalom. Kaszin6, kartya- jatékok, sportfogadés, I6verseny tartoznak ked velt jatékformdik kéz6. A szerencsejaték és a problémés szerencsejaték kezdete esetiikben kordbbi életkorra tehet6. A jétékosok személyiségiegyel alapjén Blasz czynski é Nower szintén hérom tipus elkiil6ni- tés6t javasolja (44). Elképzelésk szerint az emociondlisan sériilékeny problémas jatékosok elsésorban az érzelmileg f4jdalmas tapasztala- taikt6l menektilnek, jellemz6 esetiikben a pre- morbid szorongésos, illetve depressaiv tiinetek jelenléte, a gyenge megkiizdési képességek, va- lamint a kedvezstlen csalédi hattér. Az antiszo- cidlis impulztv csoportot a szerenesejatékban impulzivitésuk é élménykeresésiik vezérli, A szerabk biol6giai és pszichoszocislis vulnerab lités szerepét feltételezik, tovabba egyéb ps: chopatolégia elsésorban antiszocialis szemé- lyiségzavar, impulzivitas, pszichoaktivszer-abs aus - jelenlétét irjak le. A viselkedésesen kondi- ciondlt problémés jétékosok esetében az eml- tett pszichés vagy biolégiai sértilékenysé,illet- ve impulzivités nem, a kondiciondlas, a kognitiv torzitasok és a déntéshozatal terén jelentkezé problémak azonban kiemelt szerepet jatszanak. A szer26k tipusonként eltér6 pszichol6giai sajé- tossaigokat és kezelési sziikségleteket feltételez- nek, amelyeket azonban empirikus ton nem Kiséreltek meg igazolni A patolégias szerenesejaték hatterében meg- buiv6 kiilonb6z6 dime: isda Led- gerwood és Petry tett empirikus kisérletet (45), akik faktoranalizis médszerét alkalmazva hé- rom, a Blaszezynski é Nower dltal feltételezett tipusoknak megfeleltethet6, azok tartalméval ‘sszhangban All6 faktort azonositottak. 1. Az els6 faktor a szerencsejaték azon funk- ci6jét irja le, ami a fajdalmas tapasztalatoktsl, negativ érzelmektdl valé menekiilésre utal. Ez. a faktor valészindibbben jellemzi a ndket, mint a férliakat. 2..A masodik faktor {6 jellemzdje a disszocid- i6k azonoscid elérésének lehetdsége, amely élmény dltal a jatékos térben-idében eltévolodhat a valdsigt6l. 3. Végiil, az els6sorban férfiakra jellernzé ego- izmus faktor esetében a jéték hatterében a nar- cizmus, azimpulzivités, a nyerés, a dominancia sztikséglete jelenik meg. Dannon és munkatdrsai kutatdsaik alapjén (13) a patol6gids jétékosok hérom tipusét kii- Tonbéztették meg, komplex leirdst adva r6luk. Az impulztv tipusba télnyoméan fiatal férfiak Keriilnek, akik jatékszenvedélye stilyosabb fokt. Aze csoportba tartoz6 szerenesejatékost magas kockizatkeresés és a tervezés képességének hidnya jellemzi. {gy pl. gyakori, hogy egyszerre nagyobb dsszegeket veszit. Esetében figyelem- hidnyos zavar, pszichoaktivszer dependencia, egyéb impulzuskontroll zavar térsul a jatékszen- vedélyhez. Flséfokti rokonai kézdtt nagyarényti a koros jatékszenvedély és a kémiai addikciok cldforduldsa. A szerz6k dital feltételezett a fron- tilis lebeny és a végrehajt6 funkcidk érintettsé- ge. Farmakolégiai kezelésként a bupropiont vagy hangulatstabilizatorokat javasoljak a szer 28k, Az obszessziv-kompulz(v tipusta néi domi- nnancia jellemz ké , a zavar az, impulziv tipushoz kés6bb kezdédik; pszichés trauma, pl. is vagy Gres fészek szindréma eldzi meg. Gyakori a térsulé hangulat- és szorongasos za- var, ezért antidepresszivumok (SSRI, SNRI) al- kalmazasa javasolt. Az inkabb férfiakra jellem- 76 addiktiv tipus alkotja a legnagyobb csopor- tot. A jatékszenvedély ennél a csoportnal mér- sékelt foki, magas ugyanakkor a drog- és alko- holfiiggdség el6fordulésa. Feltételezheté a jutal- mazé rendszer érintettsége, fgy megfelelé keze- ési médként kindlkozik € csoportnal az opiat fagonistak alkalmazasa Stewart é munkatarsai 158, szerencsejaték folytatésa kzben rendszeresen alkoholt fo- gyaszt6 jatékos kérdétves vizsgalata nyoman a szerencsejaték tevékenység motivacids hatterét szdndékoztak feltérni (46). Eredményeik szerint az alfektiv motivaci6, az érzelemszabilyozés jellege alapjan egyesek a jaték nyiijtotta élmény ‘ltal pozitiv érzelmeiket fokozedk, mig masokat ~ akik bar pozitiv érzelmeiket is fokozzak - el- sddlegesen a negativ érzelmek elkeriilése, az. azokkal val6 megkiizdés verérel, A szerz6k altal lefrt harmadik, mérsékelten érzelemszabdlyoz6 motivaci6s dimenzié esetében a szerencsejaték folytatdsdnak oka eltér a direkt érzelem-befo- lyasolastol, s kovetkezményeként a szerencse- jaték intenzitisa és k6ros volta enyhébb foki. Stewart és munkatdrsai eredményeiket tobbek koztt a mar emilitett Lesieur (43), illetve Blasz~ ceynski 6 Nower (44) tipusaival veti egybe, amely bsszehasonlités alapjén egy menekil negativ érzelmi Allapotaitél szabadulni kivan6, a szerenesejatékot a belsé kellemetlen élmé- nyek elnyomsdra haszndl6 és egy impulztv, él- ménykeres6 kategoria rajzol6dik ki, mig harma- dik tipusként egy normal, viselkedésesen kon- diciondit, a fenti vagy egyéb specidlis motivaci- ‘kkal nem jellemezhet6 csoport kérvonalazs- dik. A menekiil, illetve az impulziv jelleg az Uijabb, Ledgerwood és Petry-féle (45) funkci6k- ban, illetve Dannon és munkatdrsai (13) tipols. gidjaban is megjelenik, azonban ezekben a vizsgdlatokban a harmadik konstruktum egyér: telmii tartalmat kap: a disszociacis élményé. nek keresése, valamint a kémiai addikci6k tér- sulésa a médosult tudatallapot Atélése irénti igényként értelmezhets. Jatékpreferencia szerinti tipusok és jellemz6ik A legtabb patolégias jatékos rendelkezik egy adott szerencsejétékra vonatkoz6 preferencid- val, amely egyben a legproblem: mara. A kutatésok ome mégsem differencial a dominéns jaték tipusa szerint, hanem a jatéko- sokat mint homogén csoportot kezeli, vagy egyetlen alesoportjukat jellemzi. Ugyanakkor, még ha csak néhény tanulmny erejéig is, rendelkeziink arra vonatkoz6 adatokkal, hogy a szerencsejatékok kuldnbiz6 formdit bizonyos demogratiai, illetve pszichés mutatk mentén eltéré jétékos tfpusok ‘izik. Cocco, Sharpe és Blaszczynski 12 problémds pokerautomata jaté kos és 13 problémés léverseny jatékos szoron- asa, preferdlt arousalszintje és szerencsejaték- kal kapcsolatos motivacidik kérddives vizsgéla tat végezték el (47). Eredmeényeik szerint a po- kerautomata jatékosok a \6versenyen fogaddk- hoz képest szorongobbak és gyakrabban kerillik ‘ikusabb sz- deaz arousal emelkedést. A léversenyen fogadok ezzel szemben magasabb arousalszintet prefe- rdlnak és esetiikben a szerencsejéték e kivnatos izgalmi szint elérésének egy lehetséges eszkize. Kroeber 46 excessziv szerencsejatékos adatait clemezve tigy taldlta, hogy a jétékautomata jd- tékosok a rulettjatékosokhoz képest korabban ékot (19 évesen, szemben a rulett- jatékosok Atlagosan 30 éves kezdésével), ese- taikben a depressziv tiinetek gyakoribbak és szociodkonémiai stétuszuk alacsonyabb (48). A ruletjatékosok vizsgalata tb esetben mutatott személyiségzavarra (els6sorban_nércisztikus zavarra) utal6 jeleket, mfg az antiszocidlis ma- gatartas, a problémas jatékot megel6zé biind- zés mindkét csoportban gyakori volt. Oliveira és Silva bingo, video poker jatékosok 6 loversenyen fogaddk (n=171) szociodemog- réfiai adatait, szerencsejaték szokasait és alko- hol-, illetwe drogfogyasztasat vetette bss7e (49) Mig a bingo jatékosok egyéb szerencsejétékot nem jatszanak és a Idversenyen fogad6k eseté- ben a fogadasok gyakorisaga alacsony mértéki addig a video poker jatékosok mintaja a vizsgalt csoportok kévzil alegfiatalabb, és 6k a leginkdbb hajlamosak egyéb szerencsejétékkal, killondsen kartyaval is jétszani. A South Oaks Gambling Screen pontszéma esettikben magas, ves7é- Iyeztetett allapotot mutat a patologias j4ték ki alakulasa szempontjab6l Kroeber, illetve Oliveira és Silua eredményei- nek bizonyos részleteinek ellent mond Petry (14), aki retrospektiv elemzésében a preferdlt szeren- esejiték mentén Ot csoportba sorolt, kezelésre jelentkez6 jétékosok (n=347) szociodemografiat 65 pszichidtriai jellemz6it vizsgalta South Oa Gambling Screen és Addiction Severity Index alkalmazasdval. Megéllapttotta, hogy a7. elt szerencsejatékot jatszdk kilénbéznek szocio- demografiai jegyeikben, valamint a szerencse- jdtékuk & egyéb pszichidtrial problémaik sti- lyossdgaban. A (1) kutya- é l6versenyre fogadok a szer76 eredményei szerint kizdrélag férfiak, iddsebbek, s a legalacsonyabban iskoldzottak. A rendszeres jaték esetlikben kordn kezdédott, jelentés mértékii és sokat koltenek rd. Szet- haszndlatuk ugyanakkor mérsékelt, a distress2, a szorongas és a memériazavarok, a kezdik aj A koros jatekszenvedély tipusai viselkedés féken tartésa és az Ongyilkossagi gondolatok nagy ardnyban jellemzi dket. A (2) sportfogadok fiatal férfiak, kézepes intenzitassal és mérsékelt anyagi réforditassal jétszanak, Az, alkoholfogyasztés mértéke kézepes-magas, a distressz és az egyéb pszichidtriai probléma cléforduldsa azonban alacsony az esetiikben. A ) kdrtyajdtékosok csoportjaban a jatékra for ditott pénz és id6 alacsony mértéki és a jéték stilyosséga is alacsony-mérsékelt fokti. Az alko- hol- és egyéb pszichés problémdk jelenléte nem. jellemz6 eben a populdcidban. A (4) jdtékau- tomata jdtékosok ~ szemben a fenti eredmé- nyekkel ~ Altalaban idésebb ndk, akik kés6bbi életkorban kezdenek jatszani, és jelentés adés- sdgokat halmoznak fel, Kismértékti szerfogyas tas és nagyaranyti pszichés problémak jellemzik ext a csoportot. A (5) kapards sorsjegyet udsdrlok 6a lottdz0k koltika legkevesebbet szerencsej tékra, de 6k jatszanak a leggyakrabban, Komoly alkohol- és pszichés problémaktl szenvednek Osszefoglalds Azismertetett vizsgalatok a fent idézett értelme- z6si keretek skaléjab6l a szerenesejéték, mint heterogén zavar koncepcidjét kivanjak megerd- siteni. Lathat6, hogy a jatékpreferencia terén eltéré személyek egyéb jellemzéikben, fgy pl. életkorukban, a szerencsejéték kezdetében, in- tenzitésdban, problémas voltaban, szociodko- n6miai statuszukban és tarsul6 pszichés prob- lémaik mértékében is kilinbéznek, Ugyanak- kor a jatékpreferencidtol faggetlentil a szeren- csejaték hatterében killinbdz5 motivacids ba- zisok, személyiségvondsok, komorbid zavarok 6s kezelési Ichetdségek bontakoznak ki e kuta- tasok nyoman. A motivaciés dimenzi6k és tipu- sok dsszchasonlitasa alapjan ismétiédéen egy menektil6, a ni kivénd, valamint egy impulziv, élménykere- 96 kategéria kilnithet6 el. Harmadikként egy normél, viselkedésesen Kondicionélt, specilis motivcidkkal nem jellemezhet6 csoport, iletve més megkOzelitésben egy negyedik csoport, a disszociaci6 élménye csoportja jelentkezik. nti fogékony személyekKészénetnyilvanitas ‘tansy ees a May Tadoradyos Aad Denis sk ce meh ly ns Kun stn mogat lrodalom 1 CuSTEAN, ut its Dlg at 2 Mena vase A Gene detaapet Gono 7, ‘his een pacciie tmamaesn ee Ptholgieal gublng to of hee ‘erect Pc inser esontA TOMA ‘Akos isentedybereppaaan Si ahi hp Rn ‘ntingand te pmb Aree and Prey ange uch Cen Pe. "ib eyo Paola gab Aree of err prepare oe meen Feyhsre contac on S17 rite oracle con ‘hen cea) Cambs, 2 in rat en 1. woth Orman, ‘era oni Ret lee ‘logs rt epost Maga ‘carl titeae keer 12 PALLANTIS,quEREOHL,soODE, HOLLANDS Fatal gnbling sansa Sgt ty Ch ayy 902 ‘Cowororski MUU T ROLER Patogenia ew sega ads a mene shore rin ie ton Ca ‘Neompatarg of eiment ching egy. in 50 anette tag he ns dd ‘Gr ateserchsytet A Pate a 1988 Sep 81875 ‘GENDER etrncs in gahing progr, Faso Soren sst 17 WELTE BARNES CME WIECZONEK WE "Rowe Me: PARKER amg prepa the Sree 1. jn BARNES CM, EcZOREK WE “Towra es PARKER Bt ono ie ing A ‘anbing wo protien arg eh {ee palo sei of he eas, Gambing an creat i ging among mest gb heen Fea 2. DESAI, MACIEINWSE FE, PANTALON MY, Conde diereceinasiecet ang teacan rch One 2 RCE. cUPTAR DEES, daar Gaming Undertnng he foe ‘Stes and Cop Cam St 20812 amc pata en Phi 180 sept 00-1012 25, mnoceanan cH, YOUNG D Satine hig ch ‘uate Cant S28 A 26, CUNNINGHNE MILAM RM, COTTLER ED, Gotmostoa saat Probe gambling and carat pachitre tdsibtinc redress dg ‘cremate Ca. 27. LET LABRIE RA ADE ‘shan ‘Asta Sut Koran cin eyes ngage ctu i 28 {ati gambling headed behaves Pathe Gaming I: awison ae lin Ranged cs Sane ‘tat oe protien page ‘tan Act Go Pye 200 Sech pyetnopel an cd anseenssof pei mg in Sede, amb Sad obese VLunks BEER CA MANE ta Tpidenllpo socnons here, ‘inbing be mane te nd ‘eae nrc a ‘trons paolo gumbo, on] Ae ash 30930. NEWNAN SC, THOMSON pein 207 Sesto ck2 [ROSENMAN E, BLACK DWV. heat! f pats gage {Ses marin tnd eaten, ENS spec, oor aapares 2 ‘ring bles inte fami st Preah sampled of occ nt Tepe cnsegnnes NE Pb eh, ona ouvERa a SLE DX sa Paola gombing ad eens ‘yl beth er oud Puen 26 ates minal env dnd wi Patol Gaming Cab St sure, KORN DA, ‘pbb ais An ev Pa [NCLAUGHLIN SD, Wt ROUNSAVIAEB, Sopris 50-1,‘A koros jatékszenvedtly tipusai ‘oe eb A misunderstood net utes mand ‘itecnesinpeereeeof sou noe Ieweatetchninalfahoigy 1904270-92, pbnlogealpaminghdcon 002M; snap eh omc eran peau por a Se ‘2, soso TAL ; aero nasa Hbaiaanes aioe gbg hg ge Fxdnlpaenetnc oepnbingand 4 KROERERHL cwwareeuchondpeacteeecambing The subypereptaga gues Pychaty Role pen wd pet deco leroie armel rings 206 ‘Ren oesepau tn fpr nether bert enact eect coon Feats tanta a ms Huo " ‘» ouneana in stant asin Strpin stent getinn on tetas" Reomputen nese bng ie ‘ean ye npn sateatnettomtr puting wnion pom gmt in ea onto tn Dathobral gunbls Mrachet Sel sing rote eas robles, Vesna Suet ana ttn Pai 20 en mending Ft BALAZS HEDVIG, Ena bats hedge hu