Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Ezermester

    Uploaded by

    pozman
    87 views96 pages
    Ezermester

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Ezermester

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    87 views96 pages

    Ezermester

    Uploaded by

    pozman
    Ezermester

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 96
    MESTERMUVE ORDEH 0 ezs0 - RTT SCR ES SEE me Te Ge, ae oe te STEPHANEDH XYOUDA 5 KONYVEIADS R. 7, “Biedapett, VIL, Scenic indiyiu. 25. — A-nyonndiin telelge: iff. Kokl Berene. ELOSZO, nian Dezsd megirta a magyar Robinzonok tankényvét, | Mit tesa Robinzonnak lenni? Robinzon svémnyii kata- trédfa wtin-a roncsokbdél kimenti, ami menthets ségbe, hanem tjrakezdi az letet. A mult remjai- abjaibél, a katasztréfa témmelékébol megalkotja a jév6 ts hallatlan erGfeszitéssel (avégtelen munkavals, it Defoe mondja) 5 Isten segité itmutatasat lesve berendes- magany szigetén. Robingon tipikus ezermester; nem liésbal dolgozik, hanem azért, hogy elviselhetvé, sot pe teeye: az életet, Motivamai a legemberibb motivumok, természet erdit, kiismeri és igajaba hajtja oket. \ villimot tlizhelyére kényszeriti; a vadallatokat magahoz desgeti s munkaba dll{tja ; hazat épit, gerendat farag, polcot Keze, a nem nyugszik, amig nincs asztala, evi- . Cserépedényt éget, Grlomalmot szerkeszt, szé- . csinakot készit, Alaptulajdonsiga a talélékonysag. Minden nap és minden dra tijabb és ijabb megoldandé fel- adatok elé dllitja Robinzont s az egéss regény a talaékony- sig jegyében folyik le eléttiink. Kialakitja magaban a s¢abé- mestert, az ernyokészitot, a farmert, a kosdrfondt, katélverot, dcsot, kémiivest, péket ,.. A kélté hazinkat szigetnek nevezi: WSiesiny sziget va- gyunk tenger kézepében». . . Igazi robinzoni sziget, nagy tor- ténelmi katasztréfak szintere. Meavolt benntink is a képes- ség és készség, hogy mindannyiszor atjra kezdjiik az detet, valahanyszor a végaet féldretepert. Mi is tudjuk, mit tesz az © a mult romjain jovat épiteni, ujra meg ujra berendezkedni. Orbin Dezsé kinyve emlékezetiinkbe idézi azokat a robinzoni erényeket, amelyekre a trianoni magyaroknak nagy salikségik van. Melyek azok? pS t. A boldogulds egyetlen eszkdze.a munka legyer a zatonyra jutott hajordl mindenekelott a sz partra: a hajdics Mdajat, szegeket, ¥ huzét, baltat, készbriikévet, feszi sat, ollét, kést, ket; egyszoval mindazt, aminek munka kiézben ha’ veheti. ai tudna megmondani, mennyit ér az des szersi- Igen sokat ér! Egész életet lehet pitent. esetre tébbet ¢r az elhagyatottsig szigetén, mint arany, Robinzon a hajé pénztaniban taldlt aranypénat fl dobja és ginyosan mosolyog: «Egy kés tébbet ér ndlatok. Tnkibb taliltam yolna egy mark répamagot vagy egy palack tintat to 2. A robinzoni munkaértckeléssel kapesolatos a masodik robinzoni erény, a tirelem 5 a kitartds. Egy helyen igy sz6l - (Mihelyt ezt Kivihetének lattam, nem hagytam abba !s Ext @ mondatot minden magyar ember fogadja el élete jeligéjé- nek! Robinzon életében nem seimit, miennyi id6 s er’ kell valamely munkdhoz; az a fontos, hogy kiviheté, tehdt meg kell valésitani, Ez a titkaaz angol vilaguralomnak sez a titka a magyar jovendinek is, Robinzont csak az eredmnény érdekii ; a munka, a csalddasok akaddlyversenye nem szAmit. Egyet- ce Seas harom napig tart. Hihetetlen tirelem- mel kesciti el haza berendezésé széket, g 2 cou ezestt, a széket, a polcot, ax agyag- 3:5: Robinzon igy jellemzi munkajat : «Sohasen: heseritett el, hogy dolgoznom felletty, 4 harmadik robinzoni erény a munka optimizmusa, FE nélkiil a Magany emberit megette volna a nyomorisig. = A robinzoni optimizmus a letérhetetlen életerd viraga. Nehany idézet ravilagit ¢ termékeny Gletfélfopasra : ee hogy semmi miatt sem szabad kéiséghe- ‘Minden rossnak van valami j¢ oldala i e ely aay még voswabbul e ee Ta nnzon megalkotta az soptimia ajae-t + mi: den csapAs, Szerencsétlensée ete aie oe se ere felét, az egyensiilyaxs jot &s elé ee onyt. Ha an egésrséges tuga- 4 act htt hn nyessig minden erének a forrisa: el kell tanulnunk Robin- zontol, 4. Mindent elére at kell gondolni; ez a negyedik robinzoni rény. Robinzon kézel harmine évig tarté szigeti életében sz4m- lta, hogy a meggondolatlansag sok baj apasztalta a meggondoltsdg elényeit is. Sokszor la e kifejezésekkel’; «[6] meggondoltam a dol * iteondoltam, mit kell tennem . . .o «logy ezt »Igen jellemz6 mondasa ; «Mar kezdettol fogva 1 atra, horyan yzem meg a bekévetkezhet6 relatas legyen magyar tulajdonsig, 6l dvjuk meg magunkat. inka megbeestilése ; a tiirelem és kitartés ; a munka izmusa ; 5 a meggondoltsag legyen azoknak a jelszava, i pjan alakitjak ki magukban az ezermestert ! i irodalma volna nalunk is ezeknek a nem- ‘nyeknek | A tudomianynak és szépiredalomnak galnia kell az ¢letrevald ember tipusat, azt az st, akinek a kedvét az ¢lettél nem veszik el a kataszt kK Orbin Dezsé kényye a robinzoni erények szolgalatiban Ali, GO maga is hangsilyozza, hogy az itt ismertetett kez jigyességi, ipari, miivészeti munkak kilénbéznek a munksas, a hivatdsos iparos és milvész ténykedésctol; mint ahogy példiul a cserkész krumplipucolasa, favagisa, rantaskeverese nem szakacsmunka, hanem «pedagogiai favigas és tlizélesztess, Nem a [étreliozott @parcikki a fontos a jelen esetben, hanem elsésorban az a lella folyamat, amely munkakozben bizonyos nemzeti, polgdri s egyéni erényeket eredmeényez : Gnbizalmat ; a munkis kéz sikerében vald hitet ; az erb s figyesség memes. Snérzetét ; a kézzel dolgozdkkal valé szolidaritast ; a lakasunk berendezésével, megszépitésével egyiittjaré robinzoni ramet. Kivanom, hogy ¢ konyy ezermesterei is elmondhassak munkéjuk végén Robinzon énérzetes, boldeg szavait cot «Igy aztin kezemiigyében is volt minden s nagy Gromém telt. benne, hogy a dolgaimat ilyen szép rendben litem, Kiilondsen annak Griiltem, hogy ilyen sok mindentélémn vane. nf A skétségbeesés szigeté:-t Robinzon optimizmnes, runka- sveretete, Istenbe vetett bizalma a «boldogsdg otda-ve alakitotta at. Adja Isten, hogy a mi szigetiinket, ezt a csonka hazat isa boldogsig orszAgiva yardzsolja poly @ torhetetlen hite és lankadatlan munkaja ! BEVEZETES, Dr, Radudényi Keli ESTER Kiilénds, de azért elée pyakori ember. ulajdonsagai harom élethivatissal érint- k. Az iparossal, a mivésszel és a technikussal. dy majdnem mindenkiben benne We srunnvad; valamennyien szeret- t, le it akkor, ha azt a magunk munkéja és higondolisa hozta létre, Ezermester mindenki Jehet, Rendesen kifejléditt testi scellemi tulajdonsagok kellenek hozzi. Normalis épségi érték; kézligyesség ; Kegyensiilyozott kedély, amely s elmeriilni a yalésagok viliginak apré szépségeiben ; idegrendszer, amely nem érzi tehernek a munkahoz sztikse- ges kényszerti tiirelmet; lehetéleg taghatani ismeretvilag, va thinden tj dolog irént éraett scenvedélyes érdekio~ bs logika, amély az Osszefliggéseket és kovetkezme ket azonnal felismeri; annyi képzelétehetség, amennyi éx, hogy elérhet6 célokat kittizalink, é végiil dnbizalom és batersag, hogy uj és ismeretien feladatok megoldasara vallalkezni merjiink. Ezek a tulajdonsagok az emberek nagyobb részében meg- yannak, EE kényynek az a célja, hogy az ezermesterek vilkeaban rendet csinaljon. A mitvészet, ipar ds technika befejezett nézipontjaibél kilinbséget tegyen az ériékes mindsey és a= évightelen mikedveldskodds hizttt, s az elmosédott hatarvonala- kat wjra Glesen meghtizza; hogy az ismeretek viligit ki- egésaitse mindazeal at ujdonsiggel, amit a legntalsd évek felszinre hoztak: sa feladatok kitlizésére necsik jozan iranyt adjon, hanem olyan odavezet6 utakat is megjeléljén, ame lyeken haladva a siker elmaradhatatlan. 4 ie Noha az ezermester a miivészet, ipar és techntka teljes fegyvertdraval dolgozik, mégis mindent maskép csi mint a miivész, az iparos és a technikus. Az ezermester az alkotas egyéni kedvtelés és nem az életktizdeler eszkize, Tehat egy fontos tényezivel, az idé ezgel egyenld, a munka, faradozis mennyiségével — nem kell svamolnia. Az ezermester ideje és faradsign nem uyom a meérlegen. semmit. Tehat egészen mas a szempontja, amivel a mur hozzdkezd, s minden térekvése a mindséget s kiy szolgalhatja. Jobban, mint azt a szakembernek tenni mod ja ban van, Ehhez képest ebben a kényvben nem fogunk besadlii arrél, amit a szakember tud. Nem fogjuk megmagyarazni, hogy hogyan kell fat ftirészelni, vagy hogyan kell megfogni a kalapics nyelét. Ellenben beszéliink ij eszkbzikrél és szerszamokrél, amiket a szakember nem hasznalhat, mert neki lassit, Nektink azonban jé. Is semmi olyant nem magya- Tigiink, amit barki az Gletben seazfelé lilt, : A kunyvben mondanivaléinkat témak szerint folyd- szamokkal lattuk el 1-t6l Too-ig. Minden témardél csak azt mondjuk ¢l, ami ott a helyén lényegbevagéan sziik Akola mondanivald mas tertiletet érint, utalas arra, hol lapozauk fel a Kiegészité ré szdm a kiegészité rész témasza Hs minthogy a témak Mines egymassal, eliforduthat, hogy a kiegészitések és ntaldsok ee aie az egész kGnyvet kiolvassuk. sonyy Usyanis voltaképpen exyetlen egé: Sszjardsanak és tudasinal 10% sOz05, ‘ojelbe tett szam sak, A zdrdjeles kapesolatban vannuk L &2 ezermester k frasba foglalt kiyonata. A NYERSANYAGOK VILAGA. A fa, 1, A fataragas. Mielott a radidkésaités az dsszes ezermes- + magéra szabaditotta volna, egy ¢vtizeddel ezelott, seni ideig a lombitirésymunkik készitése foglalta el az ubrmunkak terén a fohelyet: é Ma mdr minden radié elkésaiilt és ijra elovehetyiik a szép sima, habos fat. Természetesen nem azért, hogy lombfiresszel lljunk neki a munkanak. A kéaismert lombftirészmunkak ugyanis, barmilyenforma~ tokletességgel késziiltel is el, semmiféle iparmiivessr értéket nem jelentenek. Ennek két oka van. Az egyik, hogy olyan miivelettel doleozza ki a fit a lombfureszels, amelyile nines Ssszhangban a fa anyagszertisegével, A fa nem csipke. a faz termeészetesen és magatol értetédéen ilik a valen- sien yagy mondjuk, a esetneki csipkehez, amelyek vékony cérnafonalakbél dllanak és értheté velejéréjuk, hogy a fonalak tt sok lyuk marad. A fa azonban tomér test anyagszerti igényekkel, : « ok, hogy minden Jombfiirészmunka etalapja egy mintalap, amit valami nagyon Ugyres milvése késaitett sa lombftirészeld exermester ezt masolja solgailag. Ha van mintalap, van lombfiirészmiiremek ; ha nines: — nincs, § ickintve, hogy a lombfirész-mintalapok késaitése teljesen kiforrott miivészkezet kivin, e mintakon semmi eaters Atalakitas nem eshetik, Fejlédése semmifele irinyban hale egyéni nines. ‘ 2 Epészen mas elbiralas ald eshetik azonban a lombiirése- munkakndl szereplé. masik tényexo, maga a lombfirész. ie acérnavékonysigi firészfogas acélsz4l—amit, ha a megszo! 9 miatt nem becstilnénk olyan kevésre — egész bé nliszaki csodinak tekinthetnénk. * Ennek, a mi ezermester-szertarunkban is megvan a maga, megbeesiilt helye, és sokszor el is vessztik A mi nézépontunkbél a famunka a fafaragdsnd] kez- dodik. A szép és miivészi faszobra munisinal, Tgen am, de ehhez ra tt stg, miveszi készsép kell — mondja az ellenvetés — hogyan fog ilyesini- hez valaki alapos hozz4érté Az enermestert azonban az jel lemzi, hogy az ellenvetéseknek kala- pot emel, a nehézségeket pedig ™meg- keriili, Tit és a kévetkez6 oldalakon rajzok ésmintak kévetkeznek, Volta- képpen az egész ‘kényy végig minta- lap, mint ahogy ezeken kiviil minta- lap minden arravalé Tajz, ami a Kényvek léeiéiban az ezermester tendelkezésére Ali, Ezeket a kis mintikat, hogy hogyan kell megfelelé mérettire nagyitani, s egydltaldban hogy hogyan kell rajzolni, erre sikert biztosité Wtmutatdst az ezzel fog- Talkozé fejezetiini: (8r.) ad. Az ezer- ces ce. q., mester ezen iitmutatasok birtoki- og ftudni rajzoini, A fafaragds azonban szobraszmii- c eet Michelangelé seerint abbot dil, hogy Ik ‘faragni a felesleges Mirvanyt. A mibyész szellemi alko- tisin Kiva Valéban €2 a szobriscat mesterségheli léenyege, Tg lefaragia a felesloges fit, oe fee a egy potest oromdiszt mutatunk mar ; a tmetszetel és a feliiinézete is adva van, 19 = Hh természetesen egy akkora fahasdb kell, amelyik- ossziban 4s szélessigben elférjen, amelyik- aghaté legven, - Abra haérom rajza sorjaban mutatja a sotéeten” kel, hogy mennyit és hol kell lefaragni, nyertink, oldalt k le a fe- : A : részeket, A masodik dbra harmadik rajzan mar a% é sé cst ilyanyara kerilt a sor, ndisz ‘yékony felsd estiesnytilvanyara ot A miiveletben az a dénté fontossagn, hogy anny eee ves fit favagjunk le és onnét, ahol a megmaradt rész hibitia- nul a célul kittizétt format, mint maradékot megérzi & ki- alakitja. se * : Tosket a fogisokat egyszerre megertent és a tenni nehéz, ellenben ha errdl a ee : assankint kialakul benniink a teljes ep a es A anpane abran egy dombormiinek ee diszit- ményt ldtunk. Ha ezt a diszitményt egy Se fAbél kifaragnank, viligos, hogy 4 diszitm y Bi része : a deszkalap felsé s¢invonalabel piaradna meg, részél 1 pedig kulénbiz6 meértékben mélyebben esnének. 5 volna epy legmélyebb szinvonal, a diszitmény alapja, amit a harmadik dbra masotik rajza tar a szemiink elé. Ext a faragvanyt tehdt ugy is elkezdhetnénk, } eloszor fiiggélyesen bemennénk mindenhal az a munka javarésze mar készen is volna. A k yonalakat aztan mar megtalalni s az atgémbélydc ki- faragni nem is volna tulnagy feladat, J6 volna, persze, ha megkinnyité tampontjaink tex nek arra nézve is, hogy hogy talaljulk meg 2 kien Kézbeesb szinvon: lak mértéket és yo- nulisi sajatsdgait. Erreeljutni-van mod. Tegytik fel, hogy a neeyedik abra Agnus [ei szimbofumat fafara- gasban el akarjuk Résziteni. Az otodik abrin Mmegtaliljuk a kép 4. abra, atrajzolasat olyan formaban, hogy csak hangstilyozva mnak, a vildzosabbak Voltaképpen nem mas, mint tajta a seinvonalkiilinbségek yannak A stitétebb rétegek mélyebben vai oils Ez az 6tdik rajz ae azoknak a Megallapitisoknak, amiket barki meg- ee i ta negyedile brat nézi. Mindenki meg tudja Allapi- Negyedil: abrin, hogy az alak és hattér melyik része van Magasabban ¢s melyik mélvebben. . ; Sut egy kis merlegelésse] allapitani, hogy meritkegyste s; kozti kilonbsée. Példaut tegyi Nagysigban cey harom centir 12 a¢t is képes mindenki meg- werint mekkora a szmvonalak ik fel, hogy az Abrit bizonyos métér vastag fadesskAbsl fog- bormtinek kifaragni. Elhatarozhatjuk, hogy a legaisé Stel t haboritatlanul marad hAttérnek, a m3 szinVvo- “an faragni. a huszondt erta negye- fogjuk ysatan. J, amit ak, szimunkra most ketta be 5. Abra, ey fel tudjuk rajzolni a negyedtk abrat a deszkalapunk feliletére ; a miasik pedig, hogy sedmtalan pontot jelélhettink meg a raj- zon, amikrol tudjuk, hogy végleges formajaban hany miliiméterrel kell mélyeb- ben fekiidni a felszinnél, Hogy a pontok végleges helyét a fa belsejében is meg tudjuk jelélni, kézbe- vessziik az erre vali szer- szimunkat, a pontozdfurot. (6r,) A pontozéfira lényege az, hogy milliméter pontos- 6. Abra, sagra be tudjuk dllitani, ‘ i hogy a tiivékonysigh hegye mennyire menjen he faget- lyesen a faba. A hatodik bra képet ad arrdi, hogy merre legyenck a pontok ¢5 milyen surtin. ‘ 13 A hajszalvékony befiirt lyukak tehat k lysé- #ig hatoltak a faba. Mi most aztin a fara tank Megyiink egészen addig, mig fardheg nem. értiik. Elértik a tervbevett szinvonalat, de egyiit dombormive is kialakult, csak a részletek me; maradt hatra. Faanyagul alkalmas a gyertyAnfa, hi vagy a keményebb alma, kérte vagy koris. A faragépengéknél a legfontosabb fe élesség. Voltaképpen egy kittind élii zsebkessel minden fa munkat elvégezhetiink, mégis a célra inkabb megfe v szerszamokrol a maguk helyén (53.) fogunk beszélni, ha: képpen a kész munkak pacolsardl, sainezéséral és lakkozi- sarél. (78.) 2, Az intarsia. Faberakas, A famunkak sikdiszitmény Ertéktelen fajtaja az, amikor példaul egy javorfaleme sok apr6 részben kivapunk egy tajképet, az egyes részeket megtelelé szinre pacoljuk — az eget kékre, a fat zéldre Sa részeket megint Osszeragasztjuk. 3 A valdi, értékes intarsiik mesterének valdsdgos fa- Muzeuma kell, hogy legyen, Sztikséges nyersanyaga an gont, paliscander, teak, barsino, cachou, aranyfa, ha Migyota, Syongyosta, campés, fernambuk, vortis szan fasonlé fanemek egész serege ; esetleg arany-, eziist- és lemezek, mindenesetre gyongyhaz, i : 8 exeknek ax alkalmazdsdval, a fa: saval, mint valami mozaikmitvés miuvét, k. Mindezel azonban nemesak nalunk, hanen a gazdag Yugaton is rézen kimentek a divatbal, Helyette a modem on elefantesont, teknéchéja, nemek kulénboz % howa létre a mester- : technika egészen uj ¢s szokatlan aoe nyersanyagokat allit elé, amiket a régiek nem Ao gy a Miveiknel nem is haszndltak. fae a ee és végtelen valtozatossdgeal eléallit- ett 1 amiket a technika aképlékeny anyagoknaka el. A maguk helyén részletesen beszéhink rOluk, [tt 14 ) : j t jegyziink meg, hogy a legkilénbézébb alapanya- idk elé tetszés szerinti keménységlire ¢s bar n, Arra pedig: kivaloan alkalmasak, hogy mii- i hatasti betétlapokat késaftsiink velik, amik diszéil szoleithatnak sa legnemesebb intar- felvehetik a yersenyt. z ink menete ez esetben a kbvetkezd : is meg a hetedik dbra rajzat az elére elhataro- iben és rajzoljuk fel (vagy kopirozzuk) egy vékony, legye- a fa Ak , amelyik sziget e foltok kdzt 5 7. lira, kiln ragasztjuk be a helyére, , Igy most a fekete foltok mindegyike egy-egy kis tat képez, amelyiknek feneke és 3 milliméteres oldal- van. A kazettakba kelléen megtagasztézva gytrjuk bele a ztott keplékeny masszat, amit ébentafeketére seine? r kenjiik el gy, hogy egy kissé magasabb sima rete- get adjon, $ aminek a szinvonala feljebb legyen, mint a sayorfa. szinvenala. Azért, hogy legyen mibél lecsiszolni, kor a fekete betétet simdn egy szinvonalra howauk: a javorfaval. A lecsiszolas a fekete anyag megszradiisa utan csiszolépapirral vagy s1ma hengerfelileti koptatékorong- gal (56.) térténik, A fekete anyageal a legvékonyabb rése- ket ig ki kell téltent, hogy a rajz minden részlete énvénye- siiljén. : ; Természetesen tébbféle sainnel és tobbfcle képlékeny anyaggal dolgozni szabad_teriilet nyilik szimtalan irinyban- 15 3. Az esztergamunka. Az cszterga az czermester leg- fontosabb szersz4ma, enélktil nines igazi ezermes fds. Eppen exért részletesen kozliink a tovabbiakion (g0.) egy esstergatervet, ami meglehetésen kilGnbizil) minden olyan gépt6l, amit az ipar eszterga néven hasznal De kiilénbézik abban is, hogy nagyon kertil. A mi esztergank kilenc-tizféle gépet egyesit im 5 az ezermester-mihely univerz ésbe ban s mit seere. Az esatergakések valfajairél pedig a” §3. tétel beszél. Erte itt nem sok szdt vesztegetiink, Ay esztergara valé fads gok ugyanazok, mint amik a fafarag: alkalmasak, s hogy milyen hajlisokkal szép 6S mutatds az esztergamunka, ext figyeljik meg azon a szamtalan példin, ami nmaponta szemiink elé keri, Tit csak a spiral- 4 4 esztergalast Grintjiik sa | nyoleadik @brin muta- } tunk be egy ilyennemii — __ filigran mestermunkat, egy szobordllvinyt, A kilencedik dbra az allvanyalsérészének mun- Toe Kamenerét Mititatja, Az az 1. stim: jelzi, hol kerdé- = @ cemizavonal, amivel « spirdlmenetet felrajzoltuk., A 2. ered a vonalon elovagjuk a spiralist. Ez a legfon- ae ee 4 munkinak. Mert ebben az elévagott kis oe ean nee ie esatergakés, ahogy a vajatot fokoza- ae re pe anit Yajatban folyton hibisan A3. seim a een are A dm jelzi : I. Wajat, A q. si zh azt a2 allapotot, amikor a a Gee ee vit i 16. 9. dbra. mar eltiintettiik. Az aim pedig, amikor a alakjukat elnyerték, vadlessége minden famunkanalle nem kudhat el, Fokozottabban all fenn ez a sziikséglet nu tergindl é& itt is legjobban a spinilisesztergilasnal, etben az eszterga csak Jassan.jarhat, s minél wim, annil élesebh penge saiikséges a 6 ia Abra, i, abra. 4, A koptatas. A tizedik abrin bemutatott diszyaza észében koptatassal késwiilt. Kis mértékben haszndltuk esstergit és a faragokést. oe A koptatas szerszama a kilénbozd dtmérdji, szclessegit idomi koptatékorong, amit kellé médon az esater dira szerelttink. (56. a ee munkamenete azzal kezdodik, hogy a tizenegy! Abra mAsodik rajza szerint esatergaval elkesrit- jiik a vigatestet, amirél aztan a nem sammetrikuis: vazatorma i hh esaknem teljes op Pct ee kbvetelményel szerint a stéfen vona juk. Hogy mennyit és hol faragy szobrokat pontozd firdyal (62.) jel a rajta alkalmazott barokkdisz olyan ter a yiza eevik oldala kész, ez uigyszdlvan paranc elé, hogy mit és hogyan dolgozzunk ki a koptat a masik oldalon. Jél megnézhetG és hasznos tanulsagul szolg.isatnak ennél a munkanal az oltardisziil szolgald hasonli' a niyok, mert a kisebb templomainknak jayaré: ben Kapott diszitést és e diszek kozt muzeali remekmiiveket is stirtin talalhatunk, A kész vaza fényes és matt aranyorisira a seam alatt taldlunk ttbaigazitast. 5. A dekopirozéfirész, Ez a mi szdmunkra az eszter- Sinkat kiegészité géprészlet. Voltaképpen nem ma lombfitirészelgép, amit nagyon hasznos A lombfireszeldgép, tekinive, hogy mechanikus jarist, nz munkabirast, faradhatatlan szerszam. (54.) Mia lombfirészelégépiinkkel minden munkét elvégez- hetink, ami erre a szerszimra var s a jelen esetben n meg dekopirszerepben. Gyerekjatékul szolgalé apré dllatalakokat raj Pubs deszkalapokra, vigydava ara, hogy az dllatok szalirinyba essenek, mert kiilinben a labak mar keésziilés Kézben Jetérmnek, Példdul vegyiik a tizenkettedik Abrat. Sz pele jiink iissze hérom, négy, 6t, hat deszkalemezt < erre. vagjuk kia figurakat. Igy mindegyikb6l tobb példdnyunk lesz. Ezutan alljunk neki a faragékéssel s a kinagyolt. alakokat dolgoxzuk ki a réesaletekben is, Voltaképpen ugyanazt kapjuk, Snes ayerekjatéknak d@rolnak a boltokban. Azok sietosen késziiltek, lehetileg kevés far: i olesébban keriilhessenek ee es ae ee : Mikellé miigondot fordithatunk a munkankra és far apis: eselesek, bar azért az is jG ie Per a eae jo, ha tounka elott jol megnézxitk 18 mint int. Ij bsairai SE lt hasonlé figurdkat is, mert atunk valamit, anit mi maid jobban munkalnal ceéls i — kiiléndsen annak, ‘a az,¢ fajta munkahoz — hogy mielétt hoz nyulnank, a feladatunkat elobb tanul- nyagon, példaul gipszen oldjuk meg s tokat érvényesitsiik a faban, Ez egy- a A ragdsra, esate! ovasta és a koptatasra. be kinyvben (40. sz. alatt) megtalaljuk a médot, hogy 5 4 ae FP 12. Abra, kell cikésziteni a gipszet, hogy az hasonls tanulminyt an alkalmas legyen s.az Gsszes rossz tulajdon- famunkak teraletére = ilyen tervhez fogpunle amit e kényy példai , valasszunk és talaljunk az itt fe 16 feladatokat. Az egyik, bogy keszitstink nivén allé betlehemi jészolt, aminek kilén- nk egy pillantast a re, hogy mit csindljunk magas miives en sok készségnel knek olya y ; ami mindenkit kielégithet. Vagy pedig kisebb teriiletrészek dombormiivit térképét vésstik ki f4bél a hegy- ¢s vieraja i {oOo +érképek pontos titmutatasai szerint, }6l dalgo: pontozd- firoval, Ezeket a faragisokat aztan papirn szorosithatjuk. A fém. G, Drothajlitas. Az acél és a vas nehéz me médja és magas héfokon vali olvadaspontja miatt az ezermester mithelyébe. A vassal és acxllal cs munkagépek és nagy fizikai erejil kéctmanka tud megbir- ‘komi, Esetieg Kisebb darabok reszelével térténd megmunki- Kisa elifordulhat az ezermester mitihe- lyében is, ilyen ese- tekre elégedjiink meg az dltalinos utasitassal, hogy ezekkel is tigy kell tibbiekkel. azonban — a sarga= réztél lefeléaz Glomig vagy 6nig — mara . mi yilagunk s§ az ea elem a leghilisabb nyersanyagai logy a eribbon kezdjii ik eldsxer tA Bale oe A a keadjiik, vegytik elészGr tar- ane oe a sirga- vagy vordsrézdrétot, esetleg Gls vagy Horganyt. et millimétertal Gt-hat milli- ¥ vastagsigig terjed a scamunkra most sai anyagméret. A tizenharmadik Abra 1 néhdny dtletet és példat ae ee hajtogatisibol milyen sokféle ee eee ea ca allithate el6. Az abran az 1, rajz egy a c ct és konyvtarts, S 4 2, fajz ugyanaz fire- ee ae : iil, hogy a hajtogatas forniijat megfigyel- ee » A 3. Tale cay gyertyatarté, a 4. egy zsebdra- mt) az 5. egy falra akaszthats pohartarté, sa 6. 6s 7. cay =. 13. dbra, BES NYECS- dolgoznunk, mint a A atébbicks Piste it melybdl a 6. rajz tiresen a hajtogatasi format 7. rajz pedig a forma két pynfatartéval toreénd 2 alsé gyufatart6 csak gyufatartéfedél 3 a sit szolgdlja, a felsé gyufatarté 6rai a onlé tovabbi Gtleteket magunk is Kigondal- ft s fejtoréssel. As dbrin mutatott terveket jellemzi az, hogy mindegyik (len drétszalb6l keésatil. A drét kezd6 és befejezd minden alakitis nél abadon all, mint a 4. , vary csigavonal alaku végzodést és kezdetet kap, mint a 3. 6s 6. rajzon, vagy egyszertien dsszeillik s esetlep, al (rr.) van eltiintetve, mint a 2. rajzon. zités kbzben — lassi és meggondolt munkaval — il arra, hogy a drétszal ds a belle kesaiilt munka nes, Grbiletien legyen, mert ez a szepstge. Ne legyen hanyagul @ssze-visszahajlitva, gorbitve, mert akkor sémmit sem ér, Csak ott hajlitsuk, abot kell. De ott aztan energikusan és pontosan. A d zie legyen derckszig, a2 cayenes egyencs, az egysikba est menetek egysikban fekvdk. A kényesebb hajtist seigekhez faragjunk puba fabél kis sablonokat és azokon egyengesstik a drotot. Ha sarga- vagy vérdsrésbOl késaiilt a munkink, azt utélag nikkelezhetjik vagy misszintire futtathatjuk. Azt is megtehetjiik, hogyha pdd4ul egy harommilli- Steves drotbél készitjtik a munkankat, arra utélag, amikor készen van, egy hasonlé lyukbéségi, vékony, vords gumi- estivet Injzunk 14, amelyik szépen kéveti a hajlasokat es nagyon modem hatdast s nem is miivészietlen iréasztal- diszt ad. Ez a hajiitott drétmunka yoltaképpen ugyanaz, mint nagyban az u. n. csébitor. Ami ott szék, asztal, pole szekrény, az itt asztalra valé csinos és hasznos aprdésig. Ugyan: stilusa és uijszerti hatasa. ‘A szerszamok, amiket hasznalunk hozz4, apré fogok & egypar reszeld a végek rendbehozdsara. igyelni | ‘J. Apré kovdcsmunka. Azt a vasricsot, amit a tizen- 21 negyedik Abra mutat, egy ligyes kovdes a tizhelye ¢s az ‘ill6je mellett sok faradsdgeal és kalapdlassal miesterien el Nekiink nem kell hozza se tiiz, se fujtatd, sv ‘munka. Az igaz, hogy a mi mestermiiviink, az kerités mindenestiil nem lesz egy araszndl_ ma en annal csinosabban és finomabban fox hatn diszes doboz oldalfala, szobortalapzat, villanylimy: disee, vitrinbe walé aprésag vagy hasonlék. ‘Mi ogyanis ext az apré kovacsmunkat — nevehez ten — retekben rejtékes st Ties- = a ric arucikke, Négysz6g- letes drét sirga- = vagy vordsrézbal, aluminiumbél kom fe: i i 7 : i ean een is. Mind hasznalhaté nyersanyag a ee gy, tnint a dréthajlitisnal (6.), készitjiik el oe a,b, ¢ formiéit, Az é betti jelzi a négyszigietes katd- ee amiket esetleg forrasztunk (x1,), esetleg csak par 2 ar az Osszekot(sre saint sarkokra hajlitjule, re abran a nesok KOatprozettai vékonyabb gémbilyti dré- ek - 2 ae. a ad alatt rajzolt darabokbdl all a @ kezimunka nem nehéz, csal iga ker ee 4 i a pontossiga keriil : en : 7a finom és évatos dolgoz4s benne a munka : eee természetesen hidegen hajlft- erénk soxszorosin f6ldtte all a drét dé: ovacsiniihely {Sl6sleges, sear " A lose ootivet, stilusanak megfeleléen, fekettre Kell ak- kozni kkat meg pontosabbak akarunk lenni — a may be is lehet égetni, (37.) a kis minta, amit itt Kéz6ltink, egy iiveszeti viligha nyitja ki szamunkra az it vasmunka szinte évezredes tradiciékkal ext az ezermester miihelyében egyszer die kisméretti remekmiivekben utdnoznt, oxen és nézze I pukat, mindegyikral velyfogdsokat tanulhat, amit kimmyen fog uta- ‘égi, sok es kovacsremekmitivek ! sok, amik mind- ték és felhaszndlhaté sokoldahisaga ma is minden otthon figyelemremélté diszéiil szolgalhat. rende gyar nem kel a vasracsokat, 8, Fémdomboritas. Ennél a munkanal sarga- vagy vords- a nyersanyag. Vorésrézben dolgozni kénnyebb; mert . A-sdrgaréz keményebb, Az alkalmas lemez- nétertSL egy milliméterig. De lehet ezeknél egy darab vassal, az be fog horpadni, Ha czzel a horpadassal csinjan banunk ¢s valami tery és rajz szerint megszabott és kisaimitott helyen hozunk létre horpadisokat, amik ilyenforman a rajaunk kérvonalait ik, a fémlemezt dombormiivel disaitettiik s a munkank fémdomboritas volt. Az ilyenfajia munkaknal szerszdmnak jo mindentéle vas- b, ami alul tompa élt, lapet vagy valami rajzot visel; a ik vegere pedig ra lehet titni a kalapdcesal, mint valami vésdre, peraze nem akkorat, hogy keresatiiliisse a rézlapot, ak éppen hogy homoni vagy dombort nyomokat hagyjon. fémdomborité a szerszamait ilyen kezéhez ill6 vasakbél Allitja tssze. Mégis ajdniatos sverkeszteni egy beliirol tito sat (59.), kiilimbox6 kaliberli szegecsfejezdt (60), s félhevagott tompa vagy elkdszGrillt élii Lyukaszté- Ha egy rézlemezre vasakat, A tovabbiakat a tizendtédik abra alapyin bes#eljtik meg. 23 Teayilk fel, heey van egy Me simafaln 16) fémnyomissal (9.) magunk allitottunk elé egyet miivel akarunk disifteni, E célbé) eldszér tel darabokkal, az élmot tiizén megolvasztjuk 5 ha kihult, a vaza egy teljesen belefesziilo Glomdarab ‘Ex ay Siom annyi mupanyos ellentatlist ad a 1 hogy a rajz szerinti horpasztésokkal kinnyen dolgozhatunk rajta. Amikor a domboritds 0 lvasztjuk az, dlmot és kidntjiik a vazabdl. Hasonléképpen, ha a tizendtédik Abra sik mir fer tah = a hata mégé's Tost . nyu godtan és sxilar dan kezdhetjiik 15. Abra. a domboritast. ieee Is pedig tetszé- ae eae ees példul'a tenger feiclivos raj i ania a & madarat hittulré] domborita- verjiik ay a hi betelé, vagy pedig tigy, hogy a hatteret as canoe a Hees kidomborodjék, Faleolfuk vagy Rocio ee vonalakkal fel. len ae ee ese mar Bnként adédik, Tisztira ttire> zon létre = ke ne ns rézdomboritésban mliremeket hoz- & 8 kévetkez smumkamenettel - A tajzbéla i ‘ nal, ¥; ve smmyit: amennyit kihozunk az elsé nekiindulis- ae alakot heielé verjiik, vagy qigy, hogy olen : ere, ahogy birjuk. Ezutin le- atjuk az dlomlapot & tontjike a réclemes tulsé felére, Slomlapet Gatink — efelitet, ami eddie fel} valt, most bell A mir elidolgozott mintat most toyabb- részletekben domboritunk rajta, $ az al €3 jrabntéssel addig dobaljuk a a masikra, mig munkank minden ten ¢S finoman ef nem keésatilt, (15.) digy szinez- Vapyis az ¢ kertil az thiivel Glomlapot lel “¢ fnom Ebbal Inc miivesek palnak. E folytatott fémnyomas. Mindenki ismeri kii- lénben a petroleumiam- pak kis rézkalapjat, ame- lyiknek a hasadékin az, ¢g6 lAmpabél jar f6l- vagy lefelé. & ok is réznyomassal késziiltek, de mar nem kézzel, hanem ¢ don. A tizenbatodik 2 mi esztergapadunkat (50.) is bedliftottuk réznyomisra. A «is vajarésalet egy kerek yirds- réglemez, (Egynegyedrésze ki van yagya a rajzon, hogy johban lathalé legyen az, ami mogotte van.) A lemez @ faformahoz tapad (a se faszerkezet szoritja hozzi) s a faforma be van fogva az esatergiba és esttergasebességgel forog. Ha mar most a ote lemezt egy hosszii nyelii: tompa ves6- vel elkezdjiik forgiskézben hogzanyomni az a faormahoz, a rézlemez lassan elkezd nyiilni és felveszi a faforma cstszére emlékezteté alakjat, végiil teljesen hozziidomul és a rézlemez- b6l rézesésze lesz. 25 kalénboz6bh idomot, hajlast és torést ad arra kell igyelni, hogy az idem a fene 6 és ne befelé hajoljon. Példaul a tizenhato ‘nem lehet, a 3, rajzokat lehet fémnyo Végereiményben ¢zén a modon “illithatunk eld edény- és vazaformakat, amiket «211 “boz6 médon miivészien diszithettink. ___Természetes dolog, hagy minél vékonyabb a . annal Kénnyebb vele dolgozni s virtisrézy kinnyebb, mink -sargarézzel, Viszont a vékony Jemez is szokatlan sril‘rdsdgot kap, amikor igy edénnyé alakult At. ‘ Anyomasra hasznalt szerszam ugyszdlvan minden tompa vastudaeska lehet, csak lehetdleg hossai nyele legyen, amivel a rézlemezhey, fesziteni kénnyebben Iehet. 10, A fémmaratés. Salétromsay és séisav Tarja 8 vOrés- és sargarezet. A cinket és yirdsrezet pyorsan, rezet lassabban. Foszforsav marja az aluminiumot. 2 Ha a réz-, cink- vagy aluminiimlemezt aszfaltlakkal be. vonjuk, ez a fémfeliileteket védi a savidl. Az aszfaltlakk lénye- gileg nem mas, mint terpentinben felolyasztott aszfaltpor. aes bee ae festek a fémlemezre, a say mar, ahol a lemez, 52 t br Gatian zabadon van 3 az aszfalttal @yakorlatban azonban az aszfaltlakk esak ideig-drdig ved. A lakieréteg vékonyabb helyein a say BEcacers ae olyan kis szemcsefoltot, ahol keresztiiitér és Tontja a fém_ a Eitri kell gondoskodni. Ennek eee i ; ‘syriai aszfalts néven arusit a Az aszfaltpor esokolddébarna, lisztfinom- ot a femmaratis munkamenete a kivetkezd: skOnYy ecset ; segitségevel az aszfaltlakkal befestiink : zen mindent, ‘Amit meg akamink Oriani. Av aszfalt= hamar megszarad, amit6l ugyan a felillete méz hetekig : cen ha tnegérintem, mir nem feketiti est a fémlemezt végig bebintjik asefalt- nket, rga- porta a fémlemez ar ott elég vast Ezuten hogy mele | sokaig virni amit abba} we barsonysimas. pen egyesi til folyndic ¢= tapad vagy ragad tibbé nt lerézznk réla. Cmnét, ahold por lehullik, ahol aszfallakkos, Ez abbol all, Nem is kell avadni kezd, liszt feliilete ilakul at. Voltakép- mi mar nem | karcolhaté meg. Ez a réteg aztan mar tikéletesen vedi a fémet a savtil és A. fémlemeznél vigyazni kell saint feliile fragacl, ha mem is me van mértékben, mint az aszfaltlakkrs beégetéskor ott is beolvad ¢ kapargélassal lehet eltavolit m is tavolithaté el egyszerti médon mAsként, minthogy terpentinnel lemossuk liporral valé behintés elott még 3 kéazel ne érintsik a marasz itpor a zsiros feliiletekre is cS ak hosszadalmas, késsel valé No, de ez a baj nem tértént meg, a asefaliettegiink szép sima feliilet, a maratasra szAnt rész tiszta s kOvetkezhetik a maratas. Cserép- vagy fatepsibe téltsiink vizet s bele egynegyed- wész savat. Tegyiik bele a fémlemezt. Ha gyorsabb maratast akarunk, télisiink sayat, ha lassibbat, téltstink vizet hozaa. a lemossuk 5 2 mun- Amikor a maratas kész, jeiveseztik a lemezt, vi: a say maradvanyait, terpentinnel az aszfaltrétegct kank készen van. ‘A tizenhetedik abra ati6rt miivii rézedényet @ bivetkezb- képpen készitjuk el: ‘Az 1. st, Vazatestet a 2. rajz verint hérom darabbdl fénnyomdssal (9.)

    You might also like