* 1996 finlus + ANTROPOZOFIA * NEVELESMOVESZETTARTALOM ) Tastalom ANTROPOZOFA A Goetheanum épitésének tirténete [Kédes Agnos) “os AL, akit kerestek ..” (W. Kuhfuss, részlet) .. Frisch Mihaly, 'A mordlis tachnolégia 6 techrike vidga P Emberson: ‘A mordlis technolégia 6s ez Anthro-Tech Kuraté Intéxet murkéla eveéswOvszeT Jakob Streit atogatésa (Kies Agnes} : Sraasenyicin 66th ncn 10 Talhonis Jakob Stet (Mesterhey Mati : Jakob Stet Gyorgy lovag 2 Klovagol Szent Gyorgy vitse {bolgir népkats) ... 3 6 Kriebe ‘Agyermek améseaic ht xan (résodk és) G kriote: Azostélyianté Srmagirtise hss magadia, {Karoly Séndor vers. | Finkbiner-M. Kller- Th. Stic: A tard olé. és wtekésziltérl Jéték a kookin (Somogyi THC VISE) eren 7 ‘SZOCIAUIS KERDES Bulla Monika: Hogyan lt a természetet nnn J. Kennedy: A bétorségidl H. Pinter levele Tony Blaitier rés26t) anna 23 ‘OWASGI LEVELEK HIREK, INFORMACIOK HIRDETESEK CIMMEGYZEK Tisztolt Olvasél Lapurk bemuiattoxs sede gyrsan fo: aot, és ~ bar meg Kevesvisszaes erke- et —Ugyltsak, a Nevelésmaveszet vo O- vast tirslemmnel és nytotsdggalfogadtak a vols, ami bOwldtémevéiaset ot gt Uy tapastlk - mar eay neayad tiv él, hogy a Saba Bondeatok Hézaldet litrohazttszlom te sogictSsxzohomi Xilntin tovéienyked® csoportlat. Ac cl6xdisok bernutatck felyiish a exyes ‘oro kissébeteres zétsdgat, és egy dram 16, viszaebésekoen gaztag rrakidesi for aval vatk Az Sntevékenys6y é ke séy elé léphet, a megméretetés uta gy taldkozk a megismerésigéméve. Ea ltats6qmindenk sztmsra fonts, ek St, hogy elgondor: a ms, int megralsien. Fmt és gyakolat egyrdstdsttneb meg. nyivdnulse ek ailapurat i, amely most Jakob Stet eléacassorocatrl tos. Mindnydan lik halget6| eben ezeinek ameséspillnatoknk, tuk. yen rény vol @ 88 éves Tait etadésa, Ez drt. tink igy hogy it tak assrafogiaét és be seémelétadunk az esom6nr6, az oadésto. _esonyagat pedig kn fzetbonagjuk Ker A plagnial résokban's, és. a tovabi té- imankoan isi és ie elbkernek a valast- ‘is, abstorsdg és a cselvbképesséy pot ler. Suet Gyéray mithus szaréye 2ay- ségbe fooie mindezsket 4 tuladonsigoka. xe Hide alaja az irsok egy rszét. 8 érkdnmyal oltatottkiadolem joenk meg elétink més és més forméjsben vaishiny sor ex ember szllom a hatlmaskodésok- kal, avisszoléseikel vegya bénultsgga ve saitela harcot Ahogran act « Szatad Gondola slmében asweyeik anvopodstiéval, petansaival 5 tarsadlmi szcils kirdésokka ekarurk ‘ogaliomi. ‘A antroperdia jelenleg) tehyziél, oy gondaljuk, ner atanosségban vagy me ltben,hanem a seimgromathus slenségek fs estmenyek felsmeréseveléslefastval tu dunk vl képet ac yen igyelermemato folyamat a Goetheanun dtéptése és ennck sléeményei's, area mostan fs si ‘Machnol6gaitatéso kit lentes fe- lostsi FérySt ‘ogia pithuzamosan faye lemme! Keri és bertatni Frisch Miny sorezatnak idl rds, meyoen a vituilis vidghailbte az Anthro Tech iégéba kalau zal ola. A pedanogiarész scare hezaénln 2 Waliriskoik tovdbiojidessne. Ennok ket bofoiosabb ipl: tart Kale tésa 6s a bizosan magelapomt és ate hatSktssgvotes. A Inise soem até rrérlkisaitok ‘lop harradk rsasbona trsadlom mi- ids6] 6s mks averarl szlunk Az gyre er6s8c6 ktmyezetvéemi ragga sk i Kerdest vette. Ezeker sag tstbban ania Pagenyirode programiird kézstt ‘Geszaltss els ris. A bosvlgtisok az ‘mbar és a Kiryezet kot hatarokat, ie 132 ember toemészct 6 atomiszt Kz ti péneamotat Keres, ‘A magysrrstig vilesaésok ma betel 2édtek, mie ezek az Fasok megilennek, de tear axed loversenyitern-szerientozve- tet scavazestl« vegs6 exeményak bon colgatsa nékil islet alyasit monde, amifortosséoga br, John Kemneiy a Profie Courage" [Abéarsag aca) cil Kins. bon aig, names amerika szleriek ait comlcet, Eb6) olashajok (cl6szor magya ral Jazutcs6fjozett. Az emeritai demokrs a tonénstn6valogatat pada seeato- rok 8s potusok bor heytlesénak pl ratait eleven fl Harcid Piter angel drémaié levele Tony Bat brit miniseries apy alialmaian Kormanypoltkinak s25l6 fgysimesttés NATO tagségunk tudatSban nom drt yen asszefiggssere is rividigtoi. Az Eure rhezed amerika Deloss erisidésevel fentossé val, hogy a van tistaamerkai srelmet el tugjuk vaszteni a hatelom jté ait, s no ngeeokmaguniban a ele toket eluralod Nagyon éilink a mér beteret olvas6 leveokok, és tovibbra is szdmturk ovasé ink viszjeésoir. Igyeksaink ezelot fel husindni, Keavettoni Kerik, ne sali 3 faradségar a maghasca Vagulertesituk obasoinkat, hogy «ster sesabbizetség oj taggal bévt. Gaara Ag nasa fleisszzkeszi teen liti SZABAD GONDOLAT sttopoétie, revelésmivdsiet, "sols nomes agnzodes Swertesntiaons: slo Mek, DSbrontel Zale, Fiach Nii Galénta Aa Kempis Miles, Kas Agnes, cv ee re a FalelOs kinds: Frisch Mihaly eles szerkasa6. Galintal Agnos 2 (SSN rate-4ae3 ‘Ovaso\ level, hidetesek,iformacib: Kadae Agnes Telefon: 303-77-46 Fostacm: 1089 Sudapest, Bistry Ota u 4).A GoETHEANUM EPITESENEK TORTENETE _Armiltszézad végén magsziletett a ‘lek nélkili lektan. Most, 2 20. szézad végén szellem nb antropec6tst akacunk e Filan?” (Th. Meyer, EUROPAER, 2/7. sz.) Nézzink meg egy dit. A didnak héja is ‘an, A dis karl ext a héjat ugyanazcic a ‘tirvények alakitgk, melyek magit a dit, adiérragot tiehozidk, és didhéjat ner lehiet masmilyennek elgondoln, mint ami- Iyen, ta eayszar a dé olyan amityen. ‘Az antropozstia szérad eleji megjelenése 63 kbontakozésa egy bizanyos id8 etelté- vol szikségoss6 totte ogy olyan épillet letrehozését, melyben egyrésztotthont ta lal mindag, ai az antropozéfia impulzusé- bol megsziletetta vlégtan, masrészt for rat dit az a svellemiség, amit antrapaz0- fidmak neverink. A fentidézett mondato- kat a ols6 Goatheanumrsl mondta Rudo ‘Stone: 192. jinius 29-én Bemben, Ebdon ‘& épiletben tajes egységet alkotot az a szelom, amaly Rudolf Steiner atal artro- pozéfcként megnylatazott, és az épilet - anyagit,szerkezetét.formait, megmunklé- sit, sznetiletien, egészen az Sptést vég- 25k egyittmikédsi formiig, 6 az 6pilet rmegveléstéedhoz szikségos anyagialapok megteremtéséiy. Gesamikunsiwerk" volt 1822 sziveszerén folgyitettek és pari nett 1923 kardesonyén Rudolf Steiner meati- totta a2 antropozsfiai tirsaségot, amit et- 181 kezdve Altakinos Antropozifiai Térsa- ‘dgnak nevernok Nemesak néwéltozist jalentet ez a megiiftés. A korébbi cent- ‘alsztkus foldpités helyett a Steiner ata clinitott ij struktira a demas tagonédis lehetdségétbitostotta, ami azentan nem {bit Iere. A tirsasdg siruktirgja cent- ralsttilus maradt. Evtzedek teltek el alk, hogy ext a indulaskor Steiner 4I- ‘a monfogamaccttlehetSséoet eayata- an bark Sszrovtte volna, Csek a niyoc- vanes Svok dta Kozdott egyes ombere ben egyre vildgosabban megfogalmazédni 2 a gondola. A tarsaség Steiner halél ‘ténitorténetével nem is leet maskeépp szembenézm, ezt atekntani,osak ha van batorsdgunk ext a_struktirélédési folya- rmatot fltrni. Ahogy a didhéj nem lehet rds, mint a dis, igy tormészetesen egy térsaség strktisja semlehet més, mint mia tema jtenl6v6szalem sé fa tad, ‘Ax 1921. kius 23-€1 Bemben tartott a6- adésdban Steiner a kvetkezdket is mond- ja: Ha az6piletet masodszor is mon k!- lan0 éptenom, jdlohot uayanabbst az é- iletbd, ugyanazon térvényszoriségehbd {fhe létre, de réscleteiven, sb, tlén egé- svében is més lene...” ‘A els6 Gcethoerumet flavitottk, és fi 2icai pilet megsemmisit. 1924-ben Sti nor sllazdottdolgoani a msodk Geathe- ‘anum modelfén Ms anyagot vilaszot 6s ims formdkat — a mésodik Goetheanum rar egy elyan totenet utin szletet, me- Iyet Steiner nem fagvot figyalmen kvl A ‘model nem tude befeeni mint ahogy @ ‘tersaség stroktirdésit som. 1925, mérci- siban moghalt Konfiktusokkal és szokadésokkel terhes Grtizedek Kovetkeztek a tirsaség tOrténe- teben, ‘A mésodik Gostheanumat. 1924-ben kerdtéc épiteni, szerkezete 1928. szep- tember 23-0 elkésait. Bols6 kalakitése azéta folyamatosan zai. A nagyterem megloiméléséra Steiner nem Késcitett sem modelt, sem vazatokat. EdbszOr 1956-ban, Jokannes. Schopfer terval alapjan pete ki, 65 1987 husvétjan nytotték meg a temet ‘A nyolovanas évek véoétl« betonszer kezotonolyan .6regedési kertak, malyok sallsdgossé tttok ogy suerkozetifeijdst. Enter kaposolédan a nagyterem dtéphésértl is ot az o- nokstg. Voltak, akik azt tarot volna természatesrek hogy talisen oj bos ki alekits szilessen, ami az egést— az es6 Goethesnumt6l alapvetéon kiibrbizs — Spilethez igazedik. Tabbréle vila. ko sult, meyek Kil ChvstianHitsch vo tat JO Ki megvalistsre, Igy a es6 Goetheanum belsé terének format Kesz- tették 6 0:61 hil it: betonb, és he- Iyeték ble abeton épiletoe. Abels. lt- 2 fllotoketczutén vés6vel mogdelgoz- 1k A nagyterem étépitsvol kapcsolat- ban jelent meg W. Kufuss ck, melynok egy rése6t Kizeadjuc. A cid nyiven- ab, hogy Steiner eredet §pt6 impulusét rmiyen méetékhan frdtotisk a vissziéra. Saimptemstikus a Srtéret,abocyan Fu dof Soin; maj Mae Steiner hamvaiti heiyerték o Goesheanurbal. 1982, noven ber huszaikén, akonyator av Allémos ‘ArtropaaiakTarsasig olndkséyének tag- jai IM. Schmid, H. Zimmermann, V. Seas Route Fi Kerlr kinotae lt Stoiror uméjét a Goothoarumbl, és. 2 hhamvakat a Nachlassvowatung (Hagyat6 4 Bizoség) épilte kGzodben etemetik. ‘A Wocherblatt 1892. november 1b, 46 szinra bir ate, gy ahanwak tielyeé- sé november 21-6n ker sor. De amitor azemborekésstegyitek, kértényeet ta lakak 6 Kazbhok elk, hogy az ath zs mée megtrtint. 1983. jnivs 30-6n austin Maie Stener hanwvat is khelyez- ‘et. Ezck utan Christian Hitsch vezstesvel clndalt a nagyterm beisS Kiiaktasérak ‘tererdse A pits munkik 1986. angus tusdban kexiSctok Az Unnop6lyes megryi- ‘61a 1880, hisetjn keto. ‘Kédas Agnesrmélésa, mint mivésa foamat, éppigy ke méton tj, az ugyanebbe acsapdbe kl E22 : resetihaladt Rucolf Steiner incividualitsén, csapde, nt olyan, Rudo Steiner resco Urésclet) mint ahoayan Ratfadlonak a scintn = legma: Az ldozatsbban Al, hogy az artepoxfinek asatb igacségot tertdmazé Méria-dbrézols- Ahrimnt nem szabad kia, Az es6 Goethe anu 3 maga méién vtlen vot Atmel Seni Gat nem merészel, ar egyior objetiv ‘gemban, miva fdjsban, aakjédan sito fowmékhoe vai telesen Git” af hoz, oats vl il A szkages esata tage moped sot sérandel6dé Ent. Mo ha 4 ed wtnade szolor éborégérok kala volna bite, fowme klséségeitertelisen pontosis bnne. a legmossaabimonékig unaimee és mésok a tarthatta wo mog Nive nam lt rondo w/AZ AKIT KERESTEK, Az uti mévész pentesan azal, hogy a sroga sina kibell (A szahadségflozfi- sera érdoktlon. Ami ogy toromt6 incni- aioe, Avian Képe vol az pit, mint & ‘ja uols6 mondaténak ételmében: Ax em- guaités mévsei wnyagcaersn” heresetl-_zkaiképafdményt mepsemistes 6s AE barnek Képssnek tll ernie Samagét dn ent, ge min eldrgott” tl -men étvdgy- _vetzanényoa mésodk dpe ets: iv szrmbodtani ax oemével,aloaben zag geresct, ha leutérent esaikal fdyamel- il redtettknbl ax 296 Goetheanum tei lose Aka terembon tendetodk 6 g-gn jb Tokina. Ets bionyosséggel akira rruta. Ez érényesil fryben, seen Zi fermikat sem a= Kisslgitote magét gaz a tebelsegbon megjdend mavesvatek2. 65 wharben, valiant a sone, It reba eet inden Sel mvészetep- Hell amésoaK pit nem ms, int ey tele Gill, sSt_ maghetagszi. Tehét: pontosan —royykélasanak problematkéa. Ax aldzatos jvollen dk A mage bels6 lgiia cerita, azirt, mert az ganségotcsak mitajéh s nem hogs e tényeken nit sem vallza, nivel nem tu méslerni A ndsodkGoethesnum be tare’ solamilogteknve oxy lis sr, telangfézekraknety valami névtean sz tore, ek a fomek lelilg €s érzekleg a alga tales mértakton magénigye ama, ronbolé hast fetene Ki. Melyebben szom- ska de nem leet mfeheabe IB hats alana eqy msokrairnyulé jo- vend osuiatenelévetécslekede. _ olf Sina mésodknagy Glenda on- ban flamoménk, aor a ts expert Minden igi mévése kuinbséget tud toni bora gondoatn :a za a aint axkrt, _ramlenno mis ‘eendé, mint ex a batangot ext ‘medics, mivésiesctGzbkayakertésa és 2-3 bantazbont. Szcbod Gas ostinazobsn aks 6 tt gy magi, hogy bar akhats remté tett kdz6tt Meditécié sarén befogadé oz gymutathoak mog: akileShéjegyteleg et lene, més. az Sberséget, ax igaeségot, a fide. ‘médancolgozk magasaby mindsége @képi esate best tvs a égett ob Corths- oma eomicterst afl Az ohh taralmaival, melyok nem 18 szdmazmak, A grumot. A idhlon, « megerdiés meailals, reach rrcsitl”&eélaeindrk bee ‘mévéss eck gyaoriss sordn sat mG- ant az epi el megan el sv, Armin kevéssélhetséges egy Ores siratt vészeténok adotisdgaival iemerkedik. A te- Igy az epi sab legmélyebb és etedendi je _belsStémek nevemi oly kevéssé het & misc- remt6teitben megssnbadtja megét mindatl, _enrgasuntemlkrn, és azamikezetsci- ak Goethearum best amnak ronan. A Tot ait mets vepygyakorés raven megseer- mara ganaleétresése- orm amictiwész chest kSitsdgptel bid tudat et nem zat, Csakezutintud var Gj at bane. Hanna orbs it A st ele oki az aka bolt. Er a tut Steinether sak ta fe aharom muntateruiewt dsszekeverk ak gptmnyben putin eszdike sere! mey- lag hen domi szeretne meni, zeigkzés a antimvészot jon ler, agy rem seabed Ache minis akotist lt ax copia er. es mat smn, ez ébesépet é 2 soem epaidmény, egy coord gyerek”. ad egy Ak an antepsiteay Kitts cmdoli ele thee eke oy az rag tl delle el6e és hata is smetne moniuni, Gswdoyen sme bei ki ex a Nis poli sx tual fel mgt aes be aja kn Fay ven teit nem hivatiozaine Rudolf Steiner ny talesen mds, elentétes szemiéltméd is niinyesthetne a teremépiés tekntedben, Neverhenénk iyi, toy z igarsdoher hi = szemban az domba ringtéval. Vedrmotini- me eletetne : Alt forstel, nine it Abrézolri @ Nomitlévt, fédaiommal tol- jes Keres6t, a Szikségot és Reménycodést0 seized weyén, az Eljvend6 megielenéss ws I vBgyekosss,é9egyie)dleg a trsadslon~ ban tient regius eseményekre vai emié- keésebrertartasat— 27 mindenesetreolyan felaget anne, mely egy maveszarsaségtol Sot bétersagct ¢s meréseséget kOvetahet- na. Azonban ext sem kllene rgzien, ha ram minden rsztvev6 snémraryilvénva6- an, exy magvaltziathaté bizonytalansdgot ‘lenihetne mea, mint egy éopen megnyis ‘lt a6 ple, Mévésiog 6 szllemtudamnyosan te log magjlontett frmt mog akrjon iemta ri. Az ol96 Goothoanun belt kiaaktéedban gy cbjaktivtirvinyszordséy jelent meg, de 2x egy individu rads mivolta hive et "e, egy meghatérozet anyagbd), egy megta- ‘raz iddperodustan. Hogy ar ami miyen, vagy miyen vot, aboan barks elmalyedhet, 6 how kapesolodd gyatorlstokat 1s: vogehet Ennek vszont esa az leet a votkerménye, hogy az iyen colgokkl valéfogaletossg va lanit elhiv azemberél. Mavésaileg azcnban mégeayseer unvanaat éppoly kevéssé tudia ‘lin, ahooy nem leet kétsmr ugyanabha a foydba sem pn. Goethecnum megfer-5 SSS Goothe 2 szép épilletrst Goathe ax kiveiete meg egy sein spit, ‘ogy ne esupan a scene hasson, kanem cay dlyan ember széméra is éebkahet5le- ‘ven és annak is tetasze, ak bekett ‘vend rozetnek végig benns, ri agit a, ami temészte son sovsroqva vigyalonk ara, nogy cumagét ax anvopoasta. cemundta telyeze. Mer Atriman is tia, hogy anropoaa nekol ner tw tvabbjun, Ae ember tat 6t nor tus kik, Képes leet ‘xosban ese és ftartéaaty, elt még 8 degue migé begpino. Az pitirrnndéct” (yskrk vohotndk a fradedgst, hogy @ trem fenccat eet init liaakitéea még pi- lansarak, Mié nem szindékot eleriormak anak aol a iogekbd. meyek a fszan- kal kéit homickaat maga reit6ekosne? ‘x alsé Gretheanumban az anven, a térvines terhek és teharhordés enyséqével vat dalgunk. A bel 6s aki ogymésra ut, Sehol sem fordlt 6, hegy az, ari a megfigyelseanére regielent, ne lot vone tajes dsszhangban az puetel, anak szrkezetével, anyagéval és ‘egmuriisaval. Sehol sem nelezek.sze- 1m okckbo” valemey flee egy a ltiadk seémia ezine elenseget azo, hogy egy br _eeyas nat enek 2 ‘Ati suanban a nso Goethearumben mos! tes, annem mis, nin ar aryag a szekemt, ‘ munkamédser 6 a fora tatamnak. st: hullsa. Ha a bols6 atéiés belejexése utin az aSszt takin, Kabel aKOvetiaatre jt Fatunk: a bels6 ireghen megplonk ogy a sasitemtleg nam Bsszegg6, acdhdébi eda haépitett alcka, maly betel nave az sb Goetheanum ragyteme fomainak egytaa in ‘cit mutata dekard gyarant. A formacat rem aol anyagno nak 6, rye al ra flsdrck, haan Kv vest ré, Elemét- ben az Fan ds @ fan vege dram ‘murkamécszarel melyitahaatenlezekheza ‘oxmétbaz tarot, it csupin egy hasonls-s2e- ‘mélcbn-eazstiue flan’ mogrunkdte jlo. ‘ik meg. Afém fice azorban Kihatatlan ma rad, Vezstkpességp run mégie exten milédic - egyrésn antencaként, ffogvén az sleltrongneses supéraisckat melyeket azn de Kisugrox. vagy pea ways Fraday- Ketracént ami unyencsak - nem vig — na tdsokal fot Ki. A Kolemesen baté fork tal mogérnet Kindnséy enki retet mikisé- Sekt mit em tu, Ebeléran MOG], a reyes Kies torkbsl egy bizanyos farmatescéd lt- sabik, méy sarcén hat, de nem széndotan, 5 nem annak megieeien, amit ez az akctas il obenk a, ‘Minden forma mindenanyag, minder eg kali lnyeketteront és vor. Kifetételem, hogy. joakarals. széndécok © lényetet Ke ‘eqyenftendk és fékentartandk? Hogyan éez- hetnérk magunlattdjkozotinal, kn opyszor sam tokintttak hovetelményrek a medisme- ris batorséqdi, hogy Gj utekra akarjonk ini? A gellemiekten nem létezk visavenulés ‘ey bitos paicéra. egy merészelink Gj l= péseket temni, vagy pedig. mintegy hétuie, ismeretion alekok Kazelterek, akk kizdese rmégnagychb batorsiget kovetol, Ha az ember ft a batorsagot is elmulasae,akkor eme f= Imoraten ldozate lesz, It nem soy az ez Folielleneismer, togy a Gostheanum nagy- turmébe beéptet allotisban gy kotség lsu meg, mely ell! egy nyiimalé, se Jami megtévoszté karaktr: horde, milton keels — nom fliemorten, dmde hatSkoryan — fennak sgylata tortépst (grimaszs) ent eg, ‘Minoxa kvetker5 gondolatotsugalmachai: ds Goothearurot az antiopeza tse signam édemete meg. Exrts éghetet a. A ‘misogi nam tu lebgn. Itt Rudo Steiner ‘azvolta szinééka, hogy a trsaség hozeivetS lag at api, aire seat. Wemer Kuti, (orator: Resnyay Nev, Erey Ata) ‘Weehensprishe "Denke Mal (gordon, .gundoléalalom jondlkadj marti jlenthet) cael a aFisch Minaly A MORALIS TECHNOLOGIA és TECHNIKA VILAGA ovezeté Paul Emberson cikkshez) Még 1997 jiniusdban, a Novolésmdvé set évolyam 4, sziméban olvashat- tuk Frenk Meyer: Infesoptie ~ Heng @ vilag mésik véigdb6l cimi cikkét. Fhben megielenk az a vilég, amelyot felileto son a ,technika felgyorsult fel6aése" rok nevezink, nem 's gondolva arr hogy milyon mélysigosen boloszbv6dik etinkde mind szellemi, rind ficial tolomben. Meyer, mikizhen bemutat: ieert e vigot,utal egy mastajtatrek- vier is, melynok alapait Rucolt Stoinor szelemtudoményi felledezésel vetetiék neo Paul Emborson cikko, amely az Ggyne- vezett morals technolidt, s az ennek megvalésitésare létrehozott Anthro- Paul Emberson A MORALS TECHNOLOGIA Es AZ ANTHRO-TECH KUuTATOINTEZET MUNKAJA Tivol a vérosok sirgés-forgésétél @ Dent de Lys ltSinck egyik fennsikién fekszk a Les Sciemes-d’Albauve nevi felueska. Afennstk mintagy ezer méter- rel magasodik a tongorszint (016, 6 sréjl Alpok elShegyeinek esicsai del katbe, A falueska Kozéppontiatan, egy felvad kerthen il La Patemelle, egy antropozéfus szanatérium. 1988-ban La Paternete @ birtokaban lév6 ld egy carabjét felaénlotta az Anthro-Tech Egyesiletnok, hogy azon @ rmordlis technolégia kifejleszése céié ol, @ gyakoriati 6s elméleti kutatésok srdméra intézetet tasitsenek, Tervia- zk késziltek, 65 1989-bon elkezdddtt a giérit domboldaiba méiyen benyelé kétszintes épilet felépitése. A felsé stint kSt maghatérozott cel laborat6ri- tunnak, & ezek kiscolglé helységeinek ad otthont, A latoratoriumok egyike st6p, tizennégy oldali szoba, melynek falait gyortyén., Kétis, cseresznye- tUlgy-, Sa, juliar- és nyfaburkolat fel {az els6 Goetheanum mintajra,) Ez egy akusztikus tezonancie kamra, amely t6- kéletesen elszigetelhet6 ax elektromos sugarzisokidl. Az épdlet als6 sainiét eretotileg tertészmahelynek és pincé Tesh Kutat6intézetot mutata be, talén lsd olvasésra meghohkent3, Gépekrél sz6l, amelyeket @z ember l6lekDOl su- (gér26 mordlis er6 mozgatna, Hihetetlen- nek tGnik ugyo, de Kézbon mar nom csodélhoaunk az agyba dltetett mikro- cchipaken, amelyek oly mertekben ecavé valhatnak az agy tevéhenységs- vel, hogy mér az él és 0 gépi,tochnikai berendezés nem kolonbéztethetS meg. Eqyrebiztosabban mozgunk olyanvirt- lis terekbon, amelyekr6l ma még falén turjuk, hogy nem valéségosek, de ki ‘tuje, medalg ‘arjuk magunkat ehtez @ ‘uudésho? Létnunk kell hogy az emboriség tirté- netéven egy vélaszithoe érkezett, A ‘technika szédiletes fellédése nem mi- szaki kérdés thé. Le kell szimolnunk zal a tévedésiinkkel, hogy a termé- szettudomany tovabbfej6céseként je- lent meg a tachnika. Latnunk kell, hoay a tomészottudomény felédése a ma- nick hasznaldk, de azSte Kifogéstalanal felszerelt mészak mihellyé alakitottak at. i ca riictechasigit Ce mia Anthro-Tech Egyestlet? Ez @ ket leogya- koritb kérdés, amit feltesmek nekiink, 6s &n ebben a citkben megkisérek vi- laszt adniréjuh. ‘Az Anthro-Tech az e's6 planatt fog- vva oyyan emberek kézis tevékenyséce, ali tisetéban vannak a moréls techno- légia fontossdgéval, Enhez a munkéhoz ‘a kerdetiimpulzust ~ ami kés6ibb vezér- fonaia lett kutetésunknak —ecy bernem hasszt évekon &t 615 meggyé26dés od- ta, Beszémolémat ezért egy személyes élménnyel kezdem. Uay 30. éwel exelétt, amikor Ceci Harwood volt Nagy-Brtannidban ez A. 'S, (Anthroposophical Studies) elndke, ‘at a feledetot kaptam, hogy szervez- 2am mag a leedsi antropoz6fus tanulb- ‘csoportok (Study Groups) tevékenysé- gét. Cecil Harwood gyakor vendégel0- adé vot. rélunk. Szerettem gyengéd fu- rmorit és jétékos Képzolotét. Eldads utén, de még lefekvés eltt szetette Ki- {ini magat,ienkor f szoktunk Glni a ‘ti Kil karosszSkokbo heszélgetri Az egyik yen este mélyen az emiékeze- tembe vésédott. Narenesot ettink, vi- ‘oydava ara, hogy a héiat enészben feit- sik lo, amit eztin évatosan a padléra hullatunk, Cecil azt alitotta, hogy el- ‘mondia a jévérket a narancshéjak alé- ga minden nagyszeriségével ogyitt @ XIX. szézadban befejezSd5tt Am) ezutén tortént — és ext mar nom kenny tlatn- ez nem a fiikai viléa,@ fold, a valiségos anyag magismorss hanem a belsé ember meghéditis llyen értelemben érkeztunk ereszt hoz, A tachnika a bels6 ember manipu- I6léséra, moghédicdsérairdnyl, ugyan akkor srabadsdgében az enber o'yen belsd, mordis erdvet fejeszthet ki, “amelyek gSpek mozgatéséra is akalma- sak, egaimas és ragyon fontos feladat nak tartom enneka két stelle dtnak - a tachnikénak, és a még telesen ism2- ration, a2 omber szellomiséyéher kits 46 humén technolignak a megisine- resét, A most magelen6 rovid cikket sak els6 Epésnek gonddojuk. Amennyi- bon érdoklSiSst lt, szorotnénk lands rovatté tenn, Masfel6l -esetieg ax cl vas6k egy résaével — kézds munkét is slkezdhetnérk ebben a témsban. séb6\, akér egy ciginy a csésze alién maradit kévézaecb6l, Nem tudtam bele- Ini magam a jatékha, mert méyen snyugtalanveltem, Akkoriban Karnyezet- szannyezéssel foglakoz6 Kinyveker és cikkekettanulméryeztam. Harwood Gr ~ menctam - feltohatek Bnnek egy komoly Kérdést? - Erzékelte a lelkidlapotomat, és azonnal beleegye- ret. ~ Gondola, hogy 2 tudomény tényleg megoldést fog talani azokre @ nagy problémdkra, amelyeket a természetben &s az ombori életben okozunk? - Harwood sokdig, és szokatlanul gond- tomettarckifejezéssel haligatott,Aztin tebintetink Ssszekencscl6cott, és na- ayon hakan azt mondta: Nom. Aztfiszem, tl késé megmen- toni az emberiséget, Abriman gyézott. Harwood vélaszdnak mélyebb értel: me letért 3 Gsszeziizott. Eveken dt Iyos teherkent hordoztam magamban a dolget. Nem tudiam rdseénni magam, hogy baszblok réle, do azért mozgal ‘unk sok més. vezet5 egyéniségét is faggattam ezeknek a problémaknak a koakeét megoldési Iehetéséoei fell, mindhidbs, Mégis er6s6d6tt bonnom a bizonyossig hogy Steinernek tna kel lett mindact, ami felé Kézeledink, és bizonyéra javasot is valamyen gyakor- lati megodési leheiGséget. Es tényleg fay volt.8 —— eee Tie évvel késGbb el6szér volt alkal —_vetkezetesen utalt is. Akkotiban a vlég imam litei Steiner négy miszténumdrd- az |, wlghabor kéoszéba merit, és az rméjat a Goethearumban, (Akkoritan _emberek. akk fefigyelnettek volra azek- Svdjcba Kéltéztem, hogy ott dolgoz roa modelllea, frontszlgélaton vany am) Az els6 darab alojatekkal kozd- —Kilfeldonvoltak. A misztériumjétékok ditt artén felgbrdilt a figatny ar elsé nem eriltek tOob® szinpadra Steiner jolonothoz, melyben szinro \éptek a fS- _életéhen, és a modellek kapcsén felme- scorepl6k. Hintelen kilénds el6érectom ril6fontos kérdécok som keriitak el. tamadt. A Stradert jétsz6 szinész elsé Maga Steiner vetette fol (jre @ kér- sorei kovetkeatek. Eoy sorsérzet sepert —_dést a hébord utén, hutatést Kezdomé- ‘vigig raam. A jéték ala és hatokkel —_nyenve azon alapvetétachnolégidk kite wulén is Svadey a feted alakje lode _lesztésére, amelyek valédi Strader g6- ett elétiem. Tuctam, hogy az 6 harma- _pekher satkségesek, de @ munkat abba dik derabbeli kilénds gépei jelontit 2 kellet hagyri, amikor a inanszirozo val rmogoldést azokra a problémdkra, ame- —_lalatok 1924-on, a vilsdg ala ténkre- | Iyek oly melyan aggesztottak. Valésg- mentek, Steiner suvszekaszi6. szavak- i tel tenn Beet. de hogyan? kal mona el, mennyie fata, hogy @ ‘A deémékban Strader éton er6k éltal _kutetés nor folytatchat. A dolog aktor hajiott gSpeket tld fi, Steiner megépt _ennyiben maradt...aztén offoleit6aBt. | ‘tt modeljeit bemutatiak a sznpadon, _U) antropozifus generdciok saietek. ‘Meg ellatértonem, hogyanmikédhet- Al. vléghéberd utan Manited Schmit nének ezek a gépek, tohét olyan ombe- Brabant Borinben dolgozat, ahol az rektel Korautatam, akik esetleg ismer- _antropocéfidré tarttteléncst. 0 kezito hették a modelleket. A helyzet, amit te- felismeri, miyen nagy felertdséget tu- titam, slkosarité vot, vegy legelébbis _ajdontott Steiner az Gj technoligia fe nekem dgy tint. Steiner megtette exta _lesetésének. Bardijéval, Bodo Hamp- rendkivili 6pést, hogy részetes model- recta, @ betini egyetem professzoré- lokot kesrtott a dtala szertesztott g- val a téma komoly tenulményazisébe pekrél, melyeket szinpadon ldthattck, s hezdet. A felelhot6 tidnyos infermécik amelyek egy elvend6 technoiigia eld- api kéudsen épftették meg Strader himékei voltak Ara szémitatt, Hogy laglontosab génének egy modalit, kérdezni fogiak a g6pak fol, de keser- _munkaosoporiot szereriek a téma tanu vesen csalédott, mivol nem kapatt kér- _ményozdeéra, Melt munkjuldalolbb- désexet, ahogyan ere eléadésaiban ki- re aladhatek voln, Schmedt Brabant cr _meghivast kapott Domactba, Nagy meg-

You might also like

• Szabad Gondolat 2000 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 2000 3

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1998 3

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 4

  

  Document30 pages

  Szabad Gondolat 1998 4

  ozsvi

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Szabad Gondolat 2001 1

  

  Document34 pages

  Szabad Gondolat 2001 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1999 2

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1999 2

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 1

  

  Document28 pages

  Szabad Gondolat 1998 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  ozsvi

  100% (1)
• Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  ozsvi

  0% (1)
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  ozsvi

  No ratings yet
• Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  

  Document2 pages

  Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  ozsvi

  100% (1)
• Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  

  Document3 pages

  Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  ozsvi

  No ratings yet