* 1999 mérdus = 8 = & 5 3 2 Ss 8 s § 8 iS 8 3 = 4 3 = = = 3 = = & § 8 8 \ : 9 : S SZAGADBEVEZETO a2 ember mara tilségosan olos afr hoz, hogy bilesesség n6kil kipes logyon ‘etben marachi” —idézi Sohumachert Sc- rmogyi Teor abban az fésben, melyber gordolatit 6s felismeréscit fogia éssze a ‘éllahorés tovékenységi4l, Szokatian de- Ing az, hogy egy mei ember ilyen megion- ‘olésok yezessenek vilakozaséban, $70- fatlan delog, hogy egy gazcaségnak ron- dott 1éma elereéséb6l hidnyczzanak pérz, a hatékanysag, a piae eS a verseny inalomig ismételt fogalma. Ezek helyett srabadeigel, felolSesdgrél, ompatisrl odeadasol, megéllaoodésrél beszél ~ olyan fogalmakrl, malyek megartése mélyltfigyelmet igényel, 6s sohasem al kelmezhaté mechanikusan. Edemos idit szanni a, hogy az (es segitségével djra- gondoljuk a vilckords id6szerd kérdéset ‘Annél ie inkéob, mival obhen a témaban hehezen tldlunk .Hasszkus”iredoimat. A lehetséges peldaket gondosan elretettek szemink eb Henry Frd alae a szézedfordulé legen dav vélt. Beme a nyagati vilag legjot képersége\ egyestinek, Bétorséna, szvis- sig, szevezikészségo, rmegsmer6 szen- veseWye, formateremtS erele kimagasibck, 6s a modern vilég Kealakiiésdban minde- nit slapokat teremtottok Ezek! 2 kapes> ségekkel, dgy tinik, a vlég formélésénake ‘Alma vaiésagga vat. De eva lehetdseg 18 lelmetes tavlatokat is nyittt az emberisg tbténetében. Ett kezdvo a tt Sidi, az emberek szorongva kérdezk: milyen srindSkok szolyaatéba szegédnek maid mk a képosségek? Vejon tudisunk elég bictos alagokon dlt-e aha, hogy moglévs ismereteinkre éptsOk a jov6rker? Upyanazokoan a sokat hordozd idékben, imelyekben Henry Ford Gscint lekesedéssel egy vlégbrodalmat épit a puntanizmus las- tidresed3 szllemi aleniéra, Kizép-Eu- épban Rudef Steiner @ gendolkodis fora. dala inj el Az ember Onmagar6l és 2 vidorélallotat, etorzuk semidetst iga- ja, a természattudeminyos nézet rsa (gessiyét a szolemtudoménnyal kiegésati ‘azaz hidat épit @ mit 2s jelen eriberi ta- paszalésal KSzitt. A lehetdség az eayete- tree gendalkodéora az antropotfia szomlé- lexmbdigval megadatt Felméthetatlen ennek a jelentéséve. Henry Ford nor ismerte Rudolf Steinert, de Sioior ismerte, megétene és @ helyén beostite Henry Fordot, épatay, ahooyan a alti ember problimat i Stitt, A ktisle ember, az &9 ¢s a fli, nem kiléndlban, stembendl6kért, harem szoros eqységben, scaotartozdként, egymasra uialiként és eayméstHiegésiteniképesként alt elite, ‘A magyar olvastk sijnos nem e3y- knnyen juthatnac hoz Hanry Ford ve 2s 6s egysterd gondeltsioz Ondota abil |926-ban pent meg magyarnyed eadés violdre (Eletem és mfkéésem, Légréy ryomés},vlamint ogy gaxdasdg torileténszerzatttapasetlaaitl seo ds (ite és alnap, Légrady nym) —nagyie él ogy idSben az eraceti biadisoktal Neves ellen egy emberténtindult tama cisba a hanonis Konjuniturban meager sic imooiaista vezsté reg, sami le ‘bon labatetlen vok, <2 hala utd ive feciek eli: ogdse murkéssigat,szlle rmisegétljratat, neghamsitotak, veg roca ltineték sam ell. A szellem fol tonostdga szonbankilazthatoln, A Keyserlingk Intézet_munkajéban Elisabath Beringer és Serhold Hoyden szel- lari villadkocéséval ismerkechetink meg (6k olyan utiérd murkat vallatak, amelyoen clkerihetetonl elékertek a tirvény sz balyords midostisinek goreldatiig. A j& voben ezak az akadyok micden vali val lolozas itn felmerunetnel,tgyeineztet- ve arr, logy nem léteakkilonaléan garde- 4g, ogi 6s kulturdis slo. Elisabeth Beringernok a Szabad Gonde- lato Hazdban tartett dGodéssorovata a \éplékozdssal kepcsoatban mutatta 69, hogy miyen sreteagaz6an sokretd az er- ber minden tevékenysége,Irését azohnak ajnlpk, alik elmulasetotté& meghallgati 4, azokva is, okb siemélyesvoréesét fogiak feidsniraohasott gondletainan. Befojexé rész6i Kartik Christoph Stravie: A szocifls kérces a statervber” cimG irésének, amely a szocialis éreek megerSeftésénok 6 a szciflsteremtasie valé felkéscitisnek a lehetdségeire ruta ria Waldort-isholak pedagogiajépan. zomber tudet kiteljesodése, a szabad ség felismertse és a valalkozis egymés- sal szoresan Ssszeilgg6,idaben egybees0 folyamacok. A vlaliors ember mara, a szocilis let hérmas tagozidésénakisma- retében, a2 antropozifial szemiéle: sagi- séaével, egészen dij perspektivit mythat rmindayajunk jj érdekében, Bevezets 2 Henry Foe Eleten és mikédésem (részletek| a Semogy Tibor {A vétaleozisipraisi6l a formatoremi6 valakozdsig 7 Elisabeth Betnoer: ‘Az ember tplSkoxi 6! 1“ Koly Séndr: ne fl a Kades Agnes: AKeysetinglsttut~ vélaltochs a szellai étben 2 NEVELESMOVESZET Civistoph Straws: Aszocilskérdis a gtetervner” (I rés) au Sirma Eva: Az én napom a Sirama Eva: Lepke a HIREK, INFORMACIOK 28 HIRDETESEK 29 cimsesyzeK aHenry Ford Alapvet6 elvek (..) Ha afpek és azipar névelvé ha- talmérél boseélin, kénnyon egy rideg, rcbil veld. vilég Kképe térul lnk, amelyben a fakat, a virégokat, a mada- raat, 2 meziket a nagy gyarak letipor- jk: egy olvan vildgé, amely ves- és em- beri gépekb6t all, Eben az ekénzelés- ben nem hiszek. Sét inkébb arél va- agyok moguyézédve, hogy ha nem étjik jobban a gépeket és azoknok haszndla- tat, na az dletnek mechanikai oldalét rem tudjuk jobban felfogni, nem is lesz 14 idBne, hogy gyBnySrkédink a fak- bon, a maderakben, a virégokbon és a mezékben. Az én felfogasom szerint 22 8, a gp. apénz és ajavak csak annyi- ban hasanosak, amennyiton az dct sza badsiganozjénuinakhozzd. Csak escki- 26k 2 célhoz En példdul azokst @ gépe- ket, amelyek nevemet viselik, nem te- kintem gy, mint puseta gépekot, Ha {sak azok voinénak, akkor velami mas valllatba kezdenék Az én sedmomra 20k a gépok olyan tizeti elmélet kork- 16 bizanytékei, amely szerintem tébb mint izleti elmelet ~ olyan elméiet tugyanis, amalynek a2 a célja, hogy ezt a vildgot az éet drémiolps santorévé vil Toxtessa. Az a tény, hogy @ Ford ‘Automobi-Tarsaséig sikere olyan sz0- ketlan volt, esek azértfontes, mer fre nem érthet6 médon bizonytje, hogy az én elméletem eddig minden tekintetban helves volt Ha éna6 céokat kévettem vlna, nom lett volna saikséyem arta, hogy a me meglévé berendezések meg- veltoztatéséra torekedjom. Ha. osak pénzre akamék szet tonni, a mal red szorkitiné vlna: ontand a pénat b6sé gesen. En azonban a szoigétatds Kbte- lesséaeire gondolok ‘Nem akarok semmit sem mondani az ellen az étaénos hajlem ellen, hogy az Uy eszmeket rendszerint igdinycljuk. Mert sokkal jobb bizonyos kétkedéssel fogadni ar ij esamét és bizonyitékokat kévetehi annak helyességér6l, sem- hegy mindenki gondokodsénak,allan- dé zavaréhan Gj esarét hejhfsszon. A kétokedés, ho elfrelétésbél szérmazk, 2 cillzdcidirénytdje. A vig mosteni alut zavare legnegyobbréset onnan szirmazik, hogy az emborek Gj osemé ket kOveinek anékGl, hogy el6leg ELETEM ES MUKODESEM (Reszltek) gondasen szemigyre_vennék, vejon ezek az estmék jok-e? Valamely eseme nem okvetienilj6 axért, mert régi, de nem feltStlenil rossz azirt, mert dj let 8 boldegsag csak tisziességes mmunka érén érhet6 el. Az ember rvo- mer nagyrészt abbél a kiséiotb6l sz mazik, hogy letértink er 2 természe- tes dsvenyrdl, Osszes slérehaladasunk esak agy bizonyos logikus megismerés eredménye, annak a megismerésnch, hogy ha mat egyszer doigcznunk Kel, iobb intaligensen és el6relatva dolgoe- ni 6s hogy annéljobban megy a sorunk, ‘mennél ktartdboan dolgorunk. Felfogé som szerint az elem, eészséges embe- fi értelem is etirjael6. Nem vagyok re formétor; igy lstom, hogy az emberek a vildgot formals és vilégjobbits Ksérle- feknek tilsagosan sok idét és figyelmet szentalnek A vidgjavitoknak kétféle fa- ‘ja van 6s mindkett6 ross ‘Az egyik, aki megét teformatomak neved, csak a rombolésra gondl. Sz: vesebben széttépi ar ingét, csak arért, ert a galléigomd nem valé a gomt- Iyukhoz. Nem jut eszébo, hogy a gomt ‘vukat kibévitse, Ezek a feta reformséte ‘ok sohasem tudjs, hogy mit tosenok 1914 6ta sok ember mordben Gi értel- mi fekésziltséqre tettszert. Sokan k- asiek a lak és erkslesi egyensilyh6! Oroszorszéighan val6ban skerit is vi légot teremteni, Ez az a hely, hol @ vir [dgiavitkrak tanuiményokatkeliene vi orni, Oroszorszég példdja art tanta nnektink, hogy a rombolé cselekményel- re velo elnatérozés a kisetbségt6l és nam a tbbséat6l srérmazik, Azt is te nia, hegy az omborsknek hatelrrukban Ail tarsedli thivényeket kiboosétan, amelyek elentétesek a természet torve- nysival, 6s hogy a természet kényérte- lenebo, mint a cé,, met vétst mond. A természat vétot mondott az eg3s2 s20¥- jetkértarsasta ellen. mivel ez a termé- setet pba tagaéni. A valésdgban a szegény Oroszorszég ismét dotgelk, csaktiogy az ottani munkanak ninesen tredménye. Nem szabad a munka, Az Egyesilt Allamokban a munkés. nyole frét doigczik raporként, Oroszorszég- ban tzenksttizennégy drét. Ha az Eaye- siit Allamokban a munkés szabadnapot akar megének sind, megteheti, sen i abban meg nem avadalyozze. Orosz: crszdghen a szovjel-ezsim alt dolgoz ria kel, ha akar, ha nem. A polgéti sea boadsagot megali © bériénszorden ogy hhangu fegyelem, emely nem ismer Ki lonbséget. Ez a rabsroigasdg. Oroszor sziq inteligencia és tapasztalat ndkil rem juthat tovébb. Amikor 3 tandcsok az orosz gyarak vezetését kezikbe vet ték, minden pusztulasta és romlésbe jutot. A vitathozds jutotfeldnya a tor eles ft. Amikor pedig a tandcsok @ tanult és buzy6 embereket kidobéltak, srdxezat tonndkra mend értékes anya- got kellet elpocsékolni. A fanaticusok belekiabaltak a népet ax éhinséghe, Ma a szoviet a mérnbkokoek, a vezet6 hive talnokoknak, a mivezstéknek a fol figyeldkrek, akitet Keadetber slkerget agy penzisszegeket tindl, hogy visszatéijenek. A bolsevizmus intl gence 6s tapasztolat utin kel, amelyet ‘még tegnap irgamatianululdozset. Amit a ,reform” Oroszorszéanak hazott, ser ini més-nem vol, mint a termelés sxét robbantésa. Van a reformétoroknak még egy mé sik faitéia is, e2 pedi a reekciondrius, ‘aki ogy hire pendil voltakppon a bosevistakkal, A reakciondrius t i szeretne visszatémi 2 régi dlapotokhoz ‘a egyik part tehat remake akarna val toziatni a vilégot, hogy job vilagotteremtsen, a masik a vilégotjének tart- ia oy, aint vot. Eza felfoads épp day, mint a2 ols6, onnean szérmazik, hogy ez emverek nem hasendligk a scemiket, Mind a kett6 sqyforman kares. A vilegot azzal szolgéluk egyes-2gyedil ha do- goanunk, Munka pecig van béségesen, Az izlet nem jelent mast, mint munkat. De ater- ‘melt dolgokkalval6 spekuléciénak nines sommi kéz0 az izlethez. A spekulicis voltaképp nem jelent. mst, mint a fo- pésnak tabbé-kevésdé elsmert formé- iat, do amelyst nom lohat a vilaghl tor. vényekkel kikOscébéIni, Torvénynords- sal nagyon Keveseterink el, mert a tor- vényalkatés sohasem konstruktiy. Sze- rope nem tabb, mint @ rendéri hatalo- mé: ezétt tiszia idépocsékolés We- shingtonban, vegy pedi az egyes alla- mck f6virosaitian hivatalos kérelmeink- ‘61 azt vr, hogy majd azok oszkéz6 nek ki szdmunkra olyasmit, amie a tOr- vényhozis nem képes. Mindadtio, amig a térvényhordsra bizzuk, hogy a szegénységet gyégyitsa, és a vilégbél tikaszobolje a2 elfjogokat, a szagény- s6q csak nvekszk. a2 e6jogok pedig mogsokasodnak. A sogitség nom Westingtonbdt jn, hanem tisztén &- smagunkl. ElenkezGieg, mi tudjuk talén Westingtont témogatni, mi tudjuk seq toni a korményt, nem pedig 2 kormény minket. A sormény a nép szolgija és ne is eqyen soha més. 4k mai térsadalmi rend annak dacéra, hogy vannak nehéeségei,hibdi és také- fetlenségel minden massal_szemben azt az ebnyt nysitia, hogy mikédik. Az ok, amirta tolsoviemus nom mGkédéit és nem is mGkdchet, nem gazdasig. Mert kozimbés, hogy az ipar veretése magénemberek kezében van-e, vagy podig @ téreadaloméban. fs az is tlie- sen mindegy, hogy @ munkesok része- sedését murkabérnek’ vagy ,osztalék- nak” nevezaik-e. A bolsovista vezéret ‘ehetetlensdyét bebizonyitota az a lr ma, amit kulenbozd rasvletkerdések mi- att csaptal. A bolsevizmus meghiisuit azét, mort erkéicstolon és természetel tenes. A mi rendsverank ezzel ellntét ten rendijetenil dl. Vajon hamis-2? “Temészatesen hamis ezemys dologban. fs tOkéletlen is? Avis. Azigazsig és ax ‘észjog sverint mar req Ossze kelet Yo! 1a omlania. De nem omilik éssze, mert magéban roti a gaedagsignak és az or Aélesnek bizonyos alapvets elvet ‘Az alepveté Gazdaségi ely a munka, a erkiesialepvetS lv az embereknek a munis val6joga, Ha nem tudunk tormetn, nom is lesz sommink: néma- Iyek ezonban ax alk, hogy cxak 0 kapitalstak szamara termalink, Az ivan kanitalisték, ak jobb termolsi exzkbrék mogteremtéce Stal vltk ta- pilalstskké howeéiartomek a térsada: lem alapahoz. Ezek valoben semmitsle tuleidonckat nem neverik magukénak & csak adminizetelsk birtkukat mé sok javéra, Atok a Keptastik viszont, akik kereskedelemmel és péneszerés Atal viltakazzé, a iiseali nélk@zho- tetlen bejok kis tartoak. Ezek meg salimek bak len akkor, ha a pénzis mét a termeléshe folyik, Ha azontan penedket ara haszndlidk hogy az ase tist megietedtse, ha torgiokat lita- nak a fogyasaté és a terme kaze, ak- or dk veldban artelmasak, atkek Ite ‘mo fog sz, minlyt a pénz a mun- kayszonyolhoz jobban akamackodk, é ez az eset akkor fog belivethemi,ha folsmari mindenkl act, hgy @ munka, eqyedil csek a munke a egészségre a gaziogségra és a boldagségra vezeté Bits it Nines dérdbb dlités és ex ember ssigiot semmevel sam tesznrosszabb szolgdatot, mint azz, ha azt mondiuk, hogy minden amber egyeni6. Az embe- rok ogymés KSzstt egyentienek és az @ {blreéntott-demokratkus hiodslem, amely minden ember eqyenlGvé akar tenni, sake ara val, hogy a haladist ital. Nem minden ember képes egy- forma szolgéatot talesteni es nines a természetben kétdolog, amely egyms- hz tefoson hesenltara Atereld skee véyeredményben at tal tiga, hogy mit teljesit a kézinség sréméra. Egy ieig boltoqubat egész séper, ha cook Snagit szolgi, de ex nom tartar sokaig. A kézénség egy- sr esak én, hogy a tamelé nem ne- Kiszolg 6 chlor itt végéra. As boris heusse elatt a temeldk (6leg axon faradoztek, Nogy érmagutat szol- lak, de miko atin a ndpnak @ se- me felyit, soken ténkejutotok Kéai- UOk, Ezek az emierek aztalltja, hogy 4 lopressiés i6szekta” kerk, pe dig nem igy volt. 6k egyszertion azon {4- radeetak, hogy ex esztelenséget vonul tssék fel a izan ész allen, e pecig olen kiséret, amely még santt sem tett szoroneséseé. A péne utén velé vagy a legbitosebb mbcszer ara, hogy pénchez ne jussunk. Hoayha.csupdin sak @ tellesitményért dolgoaunk, ppénz magatél jon déségesen. A pénz természates Kivotkezménye a toli ménynok. Absvoit szikségesséa, hogy ppénzink legyen. Nem szabad azonban elfelejteni hogy a péne céla nem a tet lenség, hanem a tejesitéste vals lkal- mak megsokszorazésa, Nem tudok ber- zasztobbat elképzeini a tétlen életnél. Ether tallink senkinek sincs joga. A civilizécié bozérul a ronyhék ott, Min den alyan tery, amely a pénw eltirlését szolgéila, csak ra val, hogy a kérdést ‘mg bonyoliltaboa tegye, mert hiszen Grtéhméré nélkdl nem boldogulhatunk ‘Aut mindenesetre étsegbe vorhatjuk, hhagy mostani pénzrendsverink Kielbgi6 cesorsalap-o, Ext a kérdést ogy kés6bbi fejezetben bivebben fogom téxgyaii (a) Eseméimnek az a rivid_ foglaata, hogy @ pazarlés és kepzsiség meg- akasatjak a vaiddi tljasitményt. A pa- zarlés Es kapzsisag nem sziksécképpe- fi bajok. A pazartas nagyonbrészt cse- letményeink hiéayos. megismerésébl vagy padig a kivteiikndl valé hanyag sg folytdn dl el6. A kapesisd @ rovid- latés etfazisa. Az én célom 2 vot, hogy minimal anyag-elhasznstssal és minimis emberierdvel terme, mini: mils nyereséageladjek ats amellet az Ssszayereséaet iletélea az éruforaalom nagysgéra fektessem a sdiyt, Eme ter- rmelési elds mellett ugyanakkor az volta fctlom, hogy @ munkebérekben a maximuot. vagy's vaséil6 erdben is ‘a maximumot adjam. Minthogy ez oz Jrds egydttal a kOttsSgek minimumé- haz vezet és mi 2 nyereség minimum’ val afunk el, képesek vagyunk a terma- lst a vésérié erével ésschangbo hozri fgy torten, ogy aki velunk bsszokott- tésben dll legyen az ayarvezsté, munkés vagy vev6s esak nyora mi ogzsztenciénk révén. Az dtalunkaleptot valet val6a szolgiletokattejesit. €s ezért szeretnek ria hoszéni Ennek a tejesttményt seolgéib munk- nak elapelvei a kOvetkezSképpen hangza- ak 1. No fila j6v6t 6s ne tisrteld a inital. Akio jévétd, vagy a skertelen- segtél (61, maga von hatart mikédési kérének. A sikertolonség csak akalmat nyt arre, hogy tra és okosabben kerdjik a munkal. & becstletes bukés nem széqyen, a bukéstél val félelemellenben az. A mit esak annyitan hasz- fos, amennyiben megmutata a fides tt és mocha. 2. A konkurencidra ne takints, Aki valamely doigot legjodban csindl, ex vegeze el, AZ a kisérit, hogy valakit kizzink deletébd: bin — bGn, mert e2- sital nyoroségszerzésk61 ombertérsz- ink életviszonysira nyomdst gyakore- lunk és az erdszak uralmat akaruk intoligencia helyébe lépteti. 4. A tollsitményt tébbre boostlld a nyereségnel. Nyereség_nélkil ninos tartés Gzlet. A nyereséghee a termé- szettél fogve sommiféle gonost sem tapod, A j6l vezetett vélalatnak meg kel hoznia, s6t mag is hozza a [6 szo- aélatokért az il nyereséaet. A nyere- 69 azonban ne alapja, henem eradmé- aye legyen a teljesfunénynek. 4, A termelés nem azt lent, hogy oF sin vésérofunk és drdgén adjunk ol: sokkalinkébb axte6lozza, hogy a nyors- anyagotll6 on vegyak meg és ehet6- séq sterint esekély réfizetéssel hasand- haté termémnyé alekitsuk és osszuk seit a fogyasztok kazétt. A hazércire- 285, 2 spetulicé és a becstelen keres- tedelem csak meaneheztik ezt az elié- (ast. |.) Ura pénz. vagy szolga? (1A bankokkal vaio sszekbttetés veszedelmet jelent minden vélllatra nézve. A bankorherek sak a pénufor mulétra gonéolnak, mert a gyér szerin- 1k slyan intezmény, amelynek nem drut hanem pénzt kell termelnie, miést is sak a pénat miltatjk figystorre, nem a termeést. Nem tudjk megérte- i, hogy egy valaat sohesem ail meg Vagy n6. vagy fogy. Az dreszailitst pe- dig Gigy tokinik, mint kidebatt nyoresé- get, nem pedig az dct felienctesének alaojet. ‘A barkomberekek 2 iparban tilsé- gosan nagy szerepik van. Eztprivatim a logidth izeterber alismer, nyiitan azontan nem tesa ~ a hankarjatél val félolom mitt. A kézfeliogds szerint ugyanis: nem fontos, hogy @ vagyont penzspekuidcioval vagy termel6 mur- aval szerik-e, A szerencsés hankér laghan kevésbé inteligens és széles latokord, mint a sikertel dicsekv6 vilalkoz6, mégis xt mondhatiuk: @ bite! hatalma révén a banksr valéssg galurattodik a véaikoz6 100. A bankarok hatalma az utols6 15:20 éyben — kalndsen a habord 6ia ~ nar qyon megnévekedatt. A bankér az én tapasitalatom srint tépzettségénél, de mindenekelétt allésénd fogva tele sen akaimatlan aira, hogy az jpartan vvezet6 sverepe leayen, Vajon az @ tény, hogy 2 hitel urai az utdbbiidében olyan svbinyi hatelmat étek el, nem annak @ jele-e, Nogy @ mi penzrendszerunkben valamihba van? A bankérok Snpenséa: gol nom ipari élosolméidséuiknek Ké- sebnhetik ext, hogy az ipar vezetése 2 kezikbe keri; maga a rendszer, seit akaratuk ellére,jutiatta Sket oda. Sa- jat személyemet iletéleg is eztéltom, ogy az a pénaigyi rendszer, ameliye| mi dolgozunk, éppenséggel nem a leg job. Ele kellboositanom, hogy Kfogdsa im nem szeméiyes terméseetdek. Nem vagyot a bankérok elensége, mer bizo: ryos, hogy nom nélkilézhatjik az okos 65 pénzigyileg képzett emboreket 5 @ vilég sem nélkilézhet a bankok sevitsé abt. Sat, sziks link van tokéreis, met nélkile nem von termelés, De hogy bark: 6s hitelugyunket telyes elapre fektettik-e, az mas kérds. ‘Nokom magamnnak kézémbés, hogy & barkemberek mit csinélnek, minthogy mi eléntik az, hogy Ualetinket @ bankok sogtséoe nékil vezethetiik. Eimélke- dsomnok tehdt rinesenck szomélyos oka, De egyetlen pénutgyl rendszert sem [ehet jénak mondani, amely a tr ‘melbk valamely osztalyanak kilbndsen kedver, Az osctdytorvényhozss minden fajtéla karhozatos. Azon a nézeten va- ‘yok, hogy erszégunk termelési méd- szotei annyira megvaltoztak hogy az arany nem abszolt értéhmér6 és hogy az aranystencard mint @ hteellendres esakze, gy, mint azt ma alkalmazzik sak bizonyos osztilyoknak kodvez Mert a hitel natrait vegeredményben az orstégben talilhaté aranymennyiséo alapjin llapitjSk meg, tekintetnélkdl az corszdghan talthaté vagyonra Nem vagyok adban a helyzetben, hogy a pénz- és hitelrendszerrl dog matizéjak, A jeloniogi pénzrendszer sem demayégidval, ser politika szen zacibkeal, sem nemzetgazdaségi kisér- letezéssel nem vaitortathats meg Csak ¢ viszonyok nyomiséra alakul ét; olyan nyomas alatt, amelyet éppenigy nam ellen6rihetink, mint a viszonyo: at. Ma. mér mindkét fektor valésdggé val sew: Példaként. most Ore ik elé élltok egy KonKrst esetet. Megjeler egy: csodélatos kanyy, egy Kényve a sajit Slots etaja, Ford ‘Act kell ron: danom, hogy amit ez a automobik ‘Aly seis eletdrek letdsahént ¢ vldg ol te, az ronckivol keralteriszti, Egészen magéval ragadé, epésten ‘nagyezed. Art mendhainém: amit x a2 automebikirly. lb sedlleni é maietidis lt, mize cere végyott, aa Lovetiow venyomast ete ram. | Gondalk el, hogy valaki eay kapv ‘ltl, és Fihetetlen vagy s7tksége ‘van valanie ~ ebben az esetben ex - fem kifejeretten szalerni tormészetd, | de sirgisen akar vali, valamjo- osutat és ner elég fds 2 hang, gy olmanda, iis az amitjogosan “aka Hangosan, nagyon hangosan szeremé a viggba Ketan, nooy mit aar, de 2 hangist nem ‘alli dy aésnok, & alkré Brioni a ka ‘pun. 65. mindenflet Kita, hogy menydrg6 zal feeze Ki, hogy tu -ajdonképpen mit is eke: “igen, Csaknem lyen ani 3 Ford kanyt ol ha énmagam lenndka k szimvona, vesom, mint capa. Es'ennek cllenére magivelragadb ex ax egese, Jelileg kek foltoket kap az ember, de seer ezcketa kek (oltokat, smart ki- -menchatatlanul értelmes ax egész. Es | a opi mégbit ett az antropozdtia. De: ‘mindedcig egy olyan médon konst- “tut tétsaségben, hogy annak, aki ¢ epi d@rimbal, tefesen lehetetlen ‘homlémie anhoz, ami a kapun balk van. Ez egyitelén ner lehetséyes. | Ford ogy roprozonatv smb Do a amit oagystilen,valdjaban @ kor lege kiemelkedébb mécjén megtestest. az ‘a nagyon sok emberben jelen van. Es itt art van s25, ho | ténylegesen letezcen « ‘osak art hogy hogyan tanulé entopoztusss ay a jivebon ay tht, ne valve jo. Ainek eb ‘her térsulnia kel, arrive tOrekedni Kalk, a antrooorShat a vig olét képitel 165 ey, verde, egeseonmas stivs. ‘xovetel.” ‘{Reszet isi Steiner Az anvopuztta tatsasag otgenius letesilése 65 jovt. bel fadata cimmel 1924, janie 1: Somachban tart eladéseb6l)6 A népot tanitani kel, hogy a pnt helyesen ériskeje. Meg kell mendani, hogy mia pénz, az mit teremt és miben Allnak a mai pénzrendszer fortéyal aminek szomors kbvotkozménye, hogy néhny egyén urelma aatt nybg a néa! Miyen egysterd dolog padig a pénz a valbsigban, Egy tésze forgalmi szet- vezetinknok. A logkézvotloncbb és leg- egyszerdbb esekiz arra, hogy a javak cyik embert6l a mésikhoz vandoroja- nak. A péne Snmagiban kivéls, st scikséges dolog és termésceténél fog va nem tepad horzé semmi gonosesag sem. De a pénz maradion mindvégia ppénz. Egy mater 100 centiméterbél al, ellenben mikor dolir a dolla? Ha @ széniénya tulgjdonos a méterménsat, vagy @ tejtereskeds a litermértéket mogvéltoztainé 6s ha a métert ma 110, hhalnap 80 centiméterrel szémtandk (t- tokzatos mivelet, amit némelyek t6zs- dei szikségszertiségnek neveznek), @ nép bizonyéra kurtén-furesén elégtétalt vvenne megénak az ilet6ktn! Vajon mi éntelme van enrak, ha a dollar nem marad doll, ha a 100 contes dollar ima 65 centes, holnap 50 centes, hol naputan 47 centes doller Ise, mint az a 16aij6 amerika arany- vagy ezlistdal- \éeral tértént; talin azér, hogy a2 «ol 6" vagy .értékvesztet” péne miatt jaigessunk? Hogy a dollar pontosan 100 cent legyen, ar éppen alyan szik- ségesség, aminthogy szikségos a2, hogy a kldban 1000 gramm, a méter- ben pedig 100 centiméter leayen. ‘Abankomberek, akik osak tisztoss6- ges bankiideteteket vallanek, termé- suetszeri hivatésuknak tekintheinek, hogy jelanlegi pénzrendsverinket ta- rulményoz2ik és felidgitésoktal szl- giljanak r6ia, abelyett, hogy megelég- szenek a bankligyexban vel lokdlis jal logGi mesterkedésekkal. Ha ék a bank- kontéval val6 hezécdjétékosokt6l meg vvonjak a ,bankar” nevet és elveszk 16- lk a leabefolySsosabb Sltésokat, ame- Iyokeok méltéséga védi éket, a bank let tistént visszanyeri becsiletél & & kaz szolgiletaban visszakapja azt a he- Iyet. amely 6t magillet. Ebben a7 eset ben a jelenlegi pénzrondszomok és pntigyi machinacidknak était lave: nék a nép valladl Ha a bankambor @ mai ebiézott rendszort nagyobb elGnyékke! jérérak tert a2 igezan egeseseges .szolyéta- tés"-ndl és ha @ szamélyas profit né hay esetendejét tdbbre bessili, mint azta tisetlotot, amoly sziméra kijéna és egyben a vilagot is bollogitané, mi- kdaber lehetGve tanné egy jobb rend szor fldlitisét, —aktor nines semmifé- le médjo ennek, hogy az érdekek Bsszo- Atkdzését ekeriljok. Vain nem volna-e helvesebb a pénaigyi érdekelsegeket figyomeztetn ara hogy a harcat, ame- yet profitjuk kodveért és a mai sxiszté ma fennillésaén folytatnak, ma mér tel jason olveszteték De hat mil kell a mai pérevilignak tartania? Hise 2 vlég nem fog elpusctuli, ax emberek igye emi foonak mindig daleteket osinaln. Pénz fay is, gy is last &s szikséqiink lesz olyan emberekre, kik mesterck a pénz kerelésében. Csak 2 mestersége- sen dsszebonyolitott, de valejaban ser mit som jelenté un. .mivelateket™ kell Aikisrdbbhhi 6s a tormészatszerd vétor- tatisokat Kell elise! A benkok ne legyencek 22 ipar ura, anem csak s2o!- gi, Az Gdotok ellonérizék a pénat & hema pénz ez dzleteket. A romldst oke- 16 kamatok léjogosultségét meg kell svintetni, Er esetben a bankszakma nem lose tébbé rizkéval bsszokstét, hanem nagy, nyivnos, suolgéiatiev6 Gletallé alakul dt. Es @ bankok igy tab- bet nycithatnak a néprek, mint manap- 39. Abelyett, hogy szorvezetinkben a legdragab, az osztaléxok tekintatében pedo a vildg legtBbbet feet6 valaatal lonnének, kovésbé kéltségesek lasinek és a mOvoletekbdI szirmazé nyeresé- ‘gek azt az intezményt gyarapithatna, amelynek szolgélataban dlarak A r6qi rendszer sojét ignzolésa vé ott ket alapvets tényre hivetkezt Elészir is a mi népink ‘Sbbsége a rnagy bankkoncerneknek, tehat vagy a7 fllami bankckrak, vagy pedig a szoro- ‘san csoportosutt privat bankoknak tu Iajdonit e”Gryt, A hitet minden alam ben vagy privé, vagy podig lig lami érfokeltséggel ellendzik. Mésodszor: hogy uavanaz a kézpontosité tenden- cia ax egésr vilégon észrevehetd. Az famerikai hitelt New York ellendrai, amintnogy a nabord el6tt Londonts! irdnyitottak a vilaghitet, hiszen az an- gal font avilégkereskedstomban mint a pénzszémités standardja érvényesiit. Kétidle rofommmédszer all rendelko- zésiinkre: a2 egyik alulrél, a mésik fe- llr) avatkezik be. Az utdbbi a holyes, az el6bbit most prébalia Ki Oroszor- szég. Ha a reformot fill kezdik,ak- kor szocilis kordltekintéssel, Sszint, rmeleg altruizmussal és azzel az o¢a- adéssal kell végrohajtani, amolynek a sajat haszn4t keres6 okossaghoz sem- imi kéze nines: AA vilég.gozdegséga nem azoros a pénzzel és nom is feezhet6 K toktlete sen a péne segitséyével, Az arany ma- agiban nem értékcitk. Az arany pp oly Kevéssé gazdagség, mint ahogy a biz- tositasi osekkek sem biztositekek Mint a gazdagség lifejer6ttuajdono- sti, vagy urai azonban Gay kezelhoti, hogy az nekik hatalmat jelenthet ama hitel foloit, amelyre a vel6di gardegség mogteremtdinek van szikségik. A csereescktul sxolyslé pénzel vaié ke reskedés rendkivil nyereséges Get. Ha a pénzt kereskodelmi cikké valtoz- tatjuk, amolyet adni és vennilehet, mi- elGtt @ tulajdanképpeni javak étalakul- nninak, vagy hicserél6dnének, az wzs0- rasoknak és spekulansoknat jogot fadunk arre, hogy termelést adéval siljtsak. A hatalom, melyet @ péne ura a termel6 erékkel szemben bitorolnak, szombetfindbo lasr akkor, ha alaposab: ban scemiigyre vesszik azt a téryt, hogy a pare fejezi kia vileg vaioci gaz: daoségat, annck ellenére, hoay tébb gazdagsig van, mint pérz 68 az igaz gazdagsag gyekran acre kényscerti hogy @ péwznek tabszolgamunkat ve igerren, Fz veret artin arra a hallatlan kKéptelenségro, iletdley paradoxonra hogy @ vilag meg van aldva gazdagsag cal és mécis szikséoet storved Ezok nem csupén sziraz tényok, amelyek kifejechetéx és actén féire- dbhatdk; itt. az emberi sorsrol van 26, A vilég szegénységét legritkabb eset: bon a avakban vaio higny idézi of, ha- nom sokkal inkéb 2 pénzsedte. A niemzetek vilagtereskedelmi versenye, amaly namzetkézi civédésolher &s hd horihor vezet, az emberiséghe: valé ‘iszonylatéban csak egyke ezeknex & tényeknek. Ienformén a scegényséa 68. habori, oz a két nagy elkerilhets ‘tok kas t6D6! sarjad. Hassunk ada mindannyian, hogy a2 eddiginél job rendszer honosocjék meg! Henry Ford: Eietem és mikidésem, 1926, Budapest, Leqrady kidéSomogyi Tibor A VALLALKOZASI PIRAMISTOL A FORMATEREMTO VALLALKOZASIG 1, Van-e, lohet-e a vallalkoxésnek cemberi jellege? A kérd6choxtalén annan kézalithornGk 4 legeayszersbben, ha foie art kée demém: lehet-e nem ember jelege? As- vanyi? Nem. Néuényi? Nem. Alt? frr6l mér beszéthotnk: Nem mondhatom aki hogy viel ‘omit anvil elogyasctsra,hiszen ehes lévin mast nem is tehet. Vélaltozisel @ pelddan abkorlehetne besa, ha 3 Kayé 2zt mondand: nem eszem meg a nyulat, hanem tj &kezési ult tereméek a ma- gam sedmira, vagy, hogy egy tS nyu fat fook meg, hogy jusson misnak is fzekbona dértésekoen van ugyanis benne a yalamit vil mozranat, kikeriii K- séiete 0 sikagsorinck. A kigy6 azon tan ere dortésrenem képes, 2 valdés- valalhozis lehetiséae hidayak a lényé- bl. Enpiigy, chogyan minden mas dllaté- bali ‘A fer paldsl zs asa, hogy a k= ayé nom torédik = ny semortaival, sziksiglteve, eselekedetében semmi- Iyer méiegols sincs jelen, é nem tn ik azokcal som, kik raja Kil sintn szeretk a nyihst. A magaryos ember abtan, hogy 4 W ydhcz hasorlatosan csolekedien, gon- dolkodasa esak aban a irényban seg, hogy képes rafindlt csapdaktal és fegy- verektel mind tobb nytt alejtésére és tar- ‘éstasi cll val teltstblisére A térsadalomban 61 embor anyil iru. ba bocsétésdig is elu, A gondolkodas ax embert tsagitiazon az aggalyon is, amit esetlag a nyuiak egyet nem étése otoz- hatna, hiszen tettét a sajét ge a vdsérld edie ismert és kiszémithaté éiségével igazolnitucna. LUgyanaz 2 tasadalom eldibb-ut6bb ré6b- resiti az ambert arr, hogy 8 nyulak eljté- sobon Onmaget koratozz, djfajta kosztat foressen maginek, hiszen @ nyulak — szo- pora voltukollenére kipusctulhatnak, Attekintve az eletés, a tartésités, ax aruda bocsétés és a céltudatos Onkorls- tozis okoss4gr6l érutkod6 mozzanatait, az embeinek kolethozk egy éése, hogy ‘eb a folyamatb6l méais higmyzk velo ‘mi ember, Hiszen amir eddig szé vot, ‘az valeminek az elvétele 8s az elételt ki sr kivatédtgondolt tovékonyssg, Mr pedig elvemi act ani ven, aligha never het villakazésnak. Sokkal inkatb yafal: ors: ac az, ami nines! Seabadséqunkban al, hogy beleddk-e magunkat ebbe a valekozds| ‘olyamatbe ‘azzal az igémyel, hogy hidnyéreatink ‘okt megteljuk, vagy tillépink raita, ‘mond: ce emberi mozanatot megke resem mAshol, példéul a miveszetben, 2 rrevelésban, a szerelemben, a jétékban, Csachogy lemondania az embornek ard hogy egy ember dtal vezéreltfolyarat emberilegyen, annyit lent, min ember: én értelmezett szabadségér6! mondani le azon a teriicten! Lemondanis ar em bemek ember' mécon vai vllalkczasd r6l annytjelent, mint ernondani az Bletét sikot6 egyik féfolyamathan a szahadsig ral, E szebedsignak a visstanyerésében meg kell taldini mindenesetre valamit, ami az embert a gondolkedésat mecha an veri. 2. Akérisségi morzanat Teitank JSvObeli KOverkeaményeinek fel- meréséhez az adott informacick me sterzése osak a2 als6 ~ dnmmagsban elég- teen —lépés. A Komyozet én empat- ara van saitség,tovabbs ar, hogy ne aut tegyem, amit én akarok, hanem azt, aire a kéryezstom hv, 0 fogadiam, 5 mivtén slfagadtar, ez kara Ha a hivés helyett ez ego felvonuldsi te- retin fegyile gondsatokat nasanlom ogy csilekvsel, vllaarési dntiseat Kapesolatban, akkor azt tapasztelom, hogy azok azomal tsmocatist kepnak az ombor role fl ‘Av fay kelekecett gondolatobkal sem ben az ember sohasem gondolatilag, in- ‘kébb a lolki dletében felnovelt “aggilyai” ‘itl dt Lotokat~ ha dle egy lyenkor monauk, hogy “oezesem meg akadalyorttonnek 85 emek & dlognek ar oldvetéssbon’, es méris nam tet, honem elvetisrl beszlink, ‘Alc, hoy a2 ember a eek ertines ne sak aggalyait hasandlve fér2n_ hozzd, scikstigo van ara, hoay egy fle 6 i- vast ér2ékelve vallaljon vatamit, ari legy- ziazértelem eréi dltal kigpitett bastyékat. A gondolkacist maghalad holblés gant tara née, hogy ahve miker in éskit sbi, seit kuomhseget tenia vas ‘az egon attérd, azt hasznaé erd kézétt. (A goncolkadés az utsbitvlasrtan) A véloloais tet sat egy hid ofo- gate, Ahiivas nélkili tett agresszi6 — t6lem a vi- tg 6, amalyo hat, s iinyomban az oS fel amely egomon st kdzet, s amelynek agresszidmban eliendrizetleniil siivetom magam Agrossié ait st, abel ines blebs, de ao tko, atta bele@6t maga a gy AA muikid5valakorésok sivesen vd- lasztiak Gitként a7 agressziét, mivel annak8 ‘exedményel sokkal tomnyetiven kiszamit- hatéak. Ami hiszémithats, az mindig ac frodény, és soasem 2 Kevetteamény 2 Kavetkoeméay valahol ex eredményen til, axon Kivil jon ive, felfogesior ‘megin inka a leek erbivel fink ho2- 24, mint a gondokodéssa, yy vali vélaliozés csupin a vals, 2 vallshozdhoe Képest kivle j8v6 sak ségjet kilégitéstre létestet ~ eért falyamates cselekvésven megnylvanulé Kézisséo’séggel azonos. ‘Meg loll étendnk, hogy 2 Kirnyeze- tinkbél folénk fordlé seikségltihivés képazi arta feledett, amely Endnknek él valamint hogy az egoban visse- hangz6 birollési 6S hatalomvday t& imaszta 0 feladatunk tljstéeévol szam ben’ legnagyobh ellendis. Vallakozési hamisivénynak tekintet rninden élslkozésnak nevezeti emberi cselehvést amelyben az ember nem sa- jst szemibiségénok 5 szoropinok ‘ésével,henam ascleg éppen ernak oF lenere vesarésct aol az into és fenn- tarts impulaus a felhesendisk szerpont jbl o0m egy leterd val6ségos, haem egy kilsédleges, beitetet saikségle. 3. Kerdeményerés, vallalkozés, intéz- mény Nagyon kézeli fogalmak @ sezdemé- nyezés és a vallalkozas, Kapcsolataik 6s kiilénbségeik feltérésa éppen azért lehet fonas, ment « kzalisdgbenvalé meght- lanbértetés stim finomséigra état tat Mindket fogalomnak gy impurz- sa ogy valés szikséget, a kezdomérye- 2éseknél axonban inkébb az a jellemz6, hogy a migato hat ezkesglet kovisbé felt, vaay éppen ismeretlen, eseeg sffdeftet, éppen ozért a keléghésére ‘szolgalé cselekvés iranyai kibontatianok, 2 csolokvés kivetkezmbnyeinak és ered rényoinek a logkevéab8 som vagyunk ilyerkor tudatéban. A kezdoményerés ez6rt eldszér is felismer6, teltérd, kibonte jellead. A kazdernényez6 helsd készteté- te aihnyba bt egy neve mal ge: ttn kazceményéhex, Ez tehét © keveter6 mozznat ¢keprselet. A kezdeményez6, vagy a csoportté ki- bSvilt Kezdeményez6 kér hordoz6ként mihicik. A kezdeményezés mindia ogy spzdogods silk, stabilise vines: meg seinet, febid6chat nek, nogy het sa elmilna, léte egész iddszakéban im- pusokat fogaé és bocsit k, d6vl vagy legsbbis melylszakadatlanu.& kezdeményezésnek Ienyegi réze, hogy ane més szemyek, mas imeulausok, mas erdk is kapesolbdjanak. Eppen ezért ‘akerdeményeaés épité flyamat — a kez deményt és a henne eésrtvaviket ile. ‘en ogyarént. Eténykodse kizhon az on ber alkotokemt Glhet! &t magét. Ezért is teldlunk akezdemenyezésekben snr al- tematiy szoméyiséuet itkereséket, mG- visa hajlamd, a kiisélleges rendet n- hhezen vigol6 embert. A vvéllakorés sorén mér tudatéban va~ ‘gyunk annak, hogy tetreinkt6! mit vartia- ‘unk. (Ami persze egyéltalén nem zérja ki a tévedés lehetéséyét. Amint font I tam, a megtelelé beleélés hiérya felmr- hhotetlenné teszi a folyematok jovdbelt tertalmét és irényat) A valaltor6 és az aban részt vevé szamsra a szikséqletek jallogo, tartalma, forrisa 6s az ozo kep- solatos felelésséy egyarént diléthaté, {gy 2 vallatozisban a felismerd mozza- hat heiyére a megértés & a céintési fel- adat keri. {A vallakosésban mér nom kal kerosni ‘8 gardit, hiszen éppen ere irényul a val- lakezas,igy it nem kepvselewdl és nem hhordozisr6l, hanem célrényos cselek- vésril van sx6, Céliényos eselekvésénok szakaszdban az ember lemond s kezde~ ‘ményez6 mozzanatr6l, yen irényi aktivi- tésat legfelebb két céirényos cselekvis kézattfolytathatj. frre sajnos kevés val- lalkez6 képes, mint akogyan kovés ker- deményezé képes arra, hogy a kezdemé. niyexésen belo! kitart6an cselekedjen. A cclinyos, cétucatos csalekves ugyanis, a kezcoményerd akoté mozzanata he- Iyott 2 szolgélatot slltja feladatként a2 ember ele A szolgalet! mazzenet helyes felfogasa az elsé lénés lehat ahnoz, hogy a vallal- kerdsban goncoltodé embert egy maga- ‘sab minéségi igsnnyel bir, vali vél- lelkazdal vltsuk fel A vallakazas ~ még ha egyébként di- rnamikusan fjlidk, vagy specialitasainl fogua valtozSkony is —tertalmaiban,fol- adatvéllatéséban, személyi és egyéb kapesolataiban Jol kérlhatarolt, rks ddésében kerasi Gnndn stabiltdsat. ‘A kezdeményerést gyakran_yélalko- 26264 loll élelni ahhos, hogy a vildg fol fog tertelmait és jelent6sEg6t. Egyre kkébb (gy van ex ma, amikor a valakcozs- si hamisitvényok megtévesitik ar embe- roket,figyelemerdiket elvonjak. & kezdo- ‘ményotot,csirdkat idcalemusnak novo ik, kivtelezhetetlemnek gordo. De valoban, ett is van s20: egy idea belé a vilégba kezdoményexdjén at aki- nek sorséban meghatdrozév vali, hogy feitért kezdeményerését villaltozisba tuaje-e fordtani, vagy a tbbbiek érteten- ségére rémutat, és ezzel beéri? A véllakoras nem csak cazdasdgi és nem csak cézatosan eredményre tor la- het. Valalkozés minden szeméyes vagy ‘csopartmegeyilanulés, amibon az om ber Kils6 sctkséglet kislégitése cél:bol korllhatarott, trtes cselexveseben atta Tiaz adottsdgot, az dsztbndsséget, az au- tomatizmust, a magét6l érietidiséget jobbits rdndékkal, folmémhet6 cred ménykimenettel Gj helycetet tert 2 ré- ginevyere. Samorira altuslis példat hozva: vél- lalkoz4snak gandalom egy iskola izemel- tetésst és alapitésdt, amemyben az folyametban résztvevOk kre hatarazou, alland6, és egyittmikedéstiket mecalla- podsok rogaitik. Nem lehat azentan vél- Jalkozés a nevelés maga, mint ahogy Imévészat és a sport sem, hiszen ac e vékenységek erecmenye nem felmerhe- 6, a mikidéshen hat célztosség a Ié- rnyegnek lenne kardra, és Kérilhatarolha- t6tdiga som bistosithaté. Ez ut6bbiakat seolgélati tevékenségnek tekintem és ~ ‘bata vallakozason belli szerepaket fon- tosnek tartom — atiél valé.meakilén- Dbrtet6dési nélkiléshetetlen, Bnnén tartalmi minéségik, higiénigiuk megter tsa Srdekében, A megallanadés szerepére éppen it, az iskolak — vagy a viltoré dsszotétett kérdsségek ~ korkrét példéjaral, ilotue faz alibbiakban felmerilé iniéeményi fo galom tapesén éidemes néhdny foates, Mezzanatot hiemelni, Megalapadis nél- killa felek nam egy valakozést. hanem kil kiln Srmagukat fejozk ki: kilen vélakoxnek, Egy szervezet nem vlako- 24a, legfeljebb egyuttes sodredésa an- nak a csoporinak, amelyikben a személy filorany bizonytalan, a feletet magal ppodasok nam kétik egymassal szerben, iletve @ megallapodast. komolyen nem veszit. A megslapadsokst ald nem iro, illetve be nem tartdk kérével szemben srervonédés (anna kaméry magia) dkta- {rit fog akalmazri,hiszen a posseivitée sal szemben més eszkb nem lenetséges. A megéllenodéstél valb.tartéckodés kivilmaradés vagy belépé passrivits Utébbi osetbon annsk tudomasubétele, hogy misok, vagy egy személyesen Volk mtezméry iogja ienyitani a passzv résetvevs sorsét. A megdilapodastéltar- téxkodni: lemondés a szabadsdgréll Ahol az ombor szabadeéga vigor 6 ote kez az intéamény. Aa inéernény kovlat. Korlatja elészar az emberben 66 gonasznak. késSb pedig a szabadsdo- nak agészeben, ‘A karszerGnek tekintatt demokratikus Intézmények mikidese soran a kim aslé szemeélyiséaek impulzusainek csisit mini lve a tbs ven mi os saved, flmares Lnseenasa helyett a kompromisszum lényegaié gya- Koran ai AziniSendtyt a jeu dicta is leet — felsmetetik andl he. annok taj ner reglpods,hanern ko- desi szebdlyzat foglalja egybe. Ebben a mozzanatban ugyenis, a szabélyzat ala- Hesor minder a Keabe aspelaseska figyet aja 2 szabilyatot anéki, ony semdyes egyutmakddesenek ‘kérdése ~ mint f6szempont — szdba ke- ci vl at mondhatné vali hogy nom thot sy steve! inden tagidval mega poses kot. Enpecg azt mondo, toy iehet, sét kell is. A megéllapodast betar- 16k vallalkozasa kell hogy legyen a szer- vorst mikbdésének contra, amcly @ been tala passe een te it, de ddmeshezeal! mindadclg kizirja, amig_kételezettségeinek cleget nem fs, veleszeiben alle ho- cot htirosntolatérnyesti, Eoben «2 ' bonne van, hagy al nem képes vla- ‘asat teliesiteni, az kerheti megallapoda- sdnak feliliviesgdlatat, A megéllapodast aeenbanogysrrden be nm tran t- hotetin, 2 felek nagytorisaginek his nya ta ‘Az nteaményestlés kategérigaba me- napség inkdbb a korményzati és kor ménykézi déntéack lépnek, melyeket rem fitkin igazi ember! kezdeményezé sek elznek meg. Az intézmény vallako- 72k valamire. § hogy #7 a vlalkoris va- lad vagy hamistviny-<, az megéllanit- hati, aint a szikségletre valé rétalilde és megragadis mozanateit kévlaruk Nehézzé valk helyzet attekintése, ha az intézméryt mér aleve azérthoztak lére hogy vallalkozés: hamistvinyok problé ‘mat kezel, Beléthet6 aronban, hogy hamisiviny kozelésére letehozot szer- vezetet 2 val6dl hatdsainak bofogadésé 1 dtalakiteni nem lehet. kt mutatkoaik mag a villelkozds intézmémnyol szerrve ni korszeriségének egy fortos mozzana ta: az ember sajaterGibél és mindig ira indul. Képes a belil trei6vé kezdemé. ‘iyerdsoket befogadni, 6s aroknak mi. dao révin téptalat adn. Torténeini feladat lehet az intdemé: ryeknek az ember valakozés és kere riényezés kontralia al utaiésal? Mia bize tosan fordtva van: a vilalazési hamist vvinyokkal egyitt a szabad emberi vllal- zis &s kezdeményerés is intéxmsnyek feligyalete alat ll 4, Témogatis, szolyslattéte,villakozés ‘Amitor az ember valaminek a témoga: tiséra hatérozza el magit, akkorjellem Rater Seonbnety zen egy ~ a2 igayel szembeni ~ empé- tia vezéli, Vaninak bennonk ar empatiés megerintettségnek olyan terlletei, aol ay gesctussal adunk valamit, és a prob- lémat elongodjik. van, ahot kaedeményo. ink, vagy elktelezetten murkét flyta ‘unk, de van olyan is, abo! vllakozunk. Ex utébbira az ember akkor hatérozza el rmagat. ha ahivatotiségot érer, van ben- ne valami tabblot az ompatiés éraichox képest. valemni er6vel, tudéssal bi, emi Denne eselekv6 aradatot indukal ‘A magam péidajan act tapasztalom, hogy ekételezettséget érrck az oktatis. nevelés torén, de ugyanigy @ fogyatéto soktal, rautatakkal szemben is, mégis csolokv6 aktivitast, villalkazési készs6- get berinem a szekmunke helyzete és le- hetdségoinee felsrisa ébroszt. Ennok oa nyivén életutarnmal kapcsolatos,ta- lin azzal, ogy az apai életminta a szek- rmunka terdleteit hozta hozzsm Kézel, apd révin 2 lstforménak srép és denyé- kes oldalit ismortom mag, Ugyanakkor nines # viseonyuldshor elegendé fogéd- z6m az emitett masik ket tedleten, Azempitia, mint a énmagart6 valéel- olds képesséqe annal intense, mi- nil inkibb 86 visconyban vagyok egy ‘ott dologgsl, Ez az\ is fled, hogy a va- [oil empétia nem ervelmeket gyi az em- berben, de méo csak nam is gondolatokat Gbresat, hanam idedkkal ajndékoz meg, ae Tel. Pass 06-1 ge uw 17, Tels 06:04-325-69310 ee ‘agit cbban, hagy flébe emelediek saat fees 6s ego-vezérite ényormok, Et edig az ember csak oti at, cho & tigy- ismeret és targysreretet talakonk egymas- sal. Ugyenakker, aki vllelkczésdban érel- ‘mok 6s indulatok lepnek ol aki saintelenil ordolatokat, fantizthat koros, fogjon ‘yan — tain alam rosse dtm és! Mint hogy hibat kovet ea is, aki mages foki empaiisst nem valta valallozisa. Ugy gendolem, hogy mig az empatia nd- Ail valokocés kisélet szabadségot ndlki- tna Kaland,adcig a vllakouds neki ern- pata a szabad itr valé lemondas. 5. Az indi sziksegletek ilités és a valéségos A saikséoletek étalakulésanak va- yun tani. Egy s2Gk kor s2émara ez a vakozts nemesedést jelert, de a téme- ges tenderciék a szkségletek indvidué- fs, személyes, valésjellegének elveszt +6161 szénak Mik ozok a saikséglotok? Péidaul ceu- pan: igény a figyelemre — tiem &s én tam (felvatotta az ertekelés 4s onértéke- lés qyakoriata, ahol a szempontek és @ siiyorés térsadalmilag befolyésolva van; igény © szerotetre — télom 6s irén. tain (felvdltotta a rajongés, amit a kultie ra- es tarsadalomfagg6.siker kormd- rnyor|; inény a tormészat etre (Felvtet= ‘ta az.urbanizicié, ami megint csak kulti- ra 65 tirsadalemiiiggd); igény a rtmus: ra (felveltowa a gyorsasag, ama techni~ kal esekGzik altal meghatarozott) igény a nevelésre (Felvéltotta az informacidét- adie}; igény az empatiara (felvaiotia az celgitélet vagy © kizimbésség) igéry az erieiteremtesre (fevaltona a méihet6 tefesiiméayek versenye); igény a sze- mélyessécee (folviltotta @ sormaivtés); igony a seabadedora (fbvatotta a kordto- zallanség); igéry @ partner ellogadiséra (feveltatta a partner menipulsa) .. stb. A térsadalom normatiy szabélyok, mér- hetésig,nomzetkévi dsszehasonitas, tec nikal fjlSdés, informéltsig, érdalviszo rok... mentén szervezdik, E mutatike ceqyre mélyebben viszik az embert atbe a rendhe, ami az et terét a folyematseat Iyoads kérébe utlja. Mindez igaz, do még sem slits, hogy afentiflvékédsok az ceriberleksben is végbementek velne ‘Az embernek, ha sajat kozésségében idéz, Enoigy sabksége van 2 fyelene, szoretoto, a tormészotilére, aritnusra, a nevelésre és noveltetésre, ex empstira, az értetekre és a szabadsagra ~ csak a ‘enti fogalmekat véve is szémba. Kiléavélik tehdt 2 kizisség és tarsa- alm élotet61é embor, és e szerint alakul- ink szikségetsi s. Vale, czomelyiségé- vel rokon igenyeittérsadalm ltébven nem rmutatja meg, s6t ebben az aletérben ta és) meg i feledkezk azokrl, Az ember: ak orre # meghasonlottsSgéraré kell mu- ‘atmunt, ha valédi sake gletoinor szeret- én hozzAtéii. ‘A csaléd as a kba0ss6q adhatja az em- bemek stemeliséaé valé megvaltasst, art, amit térsadalrilag tiszabott helyén sigha tall meg, Figyelembe vove azi a ldnyt ak osalé- di 6s kéizéss6i letformajsban mutatkozik meq, eqészen mas szikségleteket mutat rint térsadalmi alvotottségében, beren- dozattségéber. Egyszerd pda: Onnepelnénk, jatsza rink, zenélnénk, kézmdvestednénk yer rmatoinktol, ha megtanuturk yolna tirne- peli, jtzani, zonéini 6s kézrtvaskodn Lévén hogy esak péut keresnitudunk, ver ‘lnk nokik egy szamtogepet,szdz elekt- ramos jatot, mi magunk pedi a fotelba vagy egy fitness terembe manekilink a6 lik, Ez a példa is mutt ara, hogy ezoro- ink, térgyaink Os az zak elaltéséa, for galmazdséra forte detokesiing csupan otek. ‘Aki eta esa hitustvalaha dle, az acts tugja, hogy a péet6k nom vathatb dt egysceriven eredetie, hiseen a eredett megsieréséher nem aéq cyemekeinc ‘yerotkora, de a seit Gltink sem. Tudo mésul kell vennink az adott Pelzetet, de gyben fl kell mérirk anal a ehetbsé- ‘gl, hogy mikepp Ichet ex mésképp a jave- ber. ‘A jv ent feita formals tekinter sz ammbor kazdoményaz6s 6s az abbil kind 16 valahozis leyfdb irényinek. Emyiben Iphetnek forasaiavalalozésrak alert le individuals ribkek 8s szikségletek, me- Iyeket az ember valéséges sitséalutoinek nvezak, szembon azokkal, amslyoket a ‘sadalom —elsSsorban gardaségi mozz fatal lal determinaltan — epit az ember Aletbe. ‘A valalkozést megindlé impulas aialé- ban ex ember szemébiségébil sredeztet helG feladatkdsiterésebsl kel eeu, Ke- sdb, a nehézs6gok ll vale ktérésben ke= rlnek felsinra az ember seemélyiségenek més jagyei, mart 2 nohézs6ygo valé s20m- bedllst egy bizonyos penton til em val lala, de ezt maganak bevatari nem tua Fost bilszkin felt, és atl act az érést, hogy marpedg tava nam szoigal, hha sit magdnak az 6 mogilets rése. Ex az agressls feldedésének pilanate, e vla- ov bitotldsi és hatalomvagrdval leo sche, 68 a kOmyezet saikségletekre in- nen esak mint érdekérvenyestésének es2- kéreire né, ‘Az agreseé tohdt — mint mingg — az ember gyengestgéne, ehéseletlnség- nek, ort elégtelenségenek okan gytl fl Visszaterve az indté impuleushor, még isi ne akarra kerdetben stabil rtmusban imikéd, szlgéatot tojosité valakazis- ban dh, he az sernéra leet is Batosi?! ‘A vélalcozisakaltalaban art Otte 2- lel" jelogiket, met a valaltozS ner ké- pes « elleg uraima nk forméra len. A fornét ugyaris teremtenickelloo — mog ‘alan egyszeden nem leet. 6. AhhétKznapi 6s a folosleg Atal ins- pirdit szikségletek A villalkozésok tébbségének étaléban nines. areje ara, hogy meg nem 1év6 saiksGglotet timasszon,ezért is fordulfi- ‘gyelmével inkabb = valds szikséqletek {faé, Sok példst lanetne hounl erre, gon- doljunk csak @ falvakat vagy telepilés- Ikérantekot lt szolgéltatisokra, apisc- ras az at elit Grukst tormoi6 vilalo zésokra Mas a helyzet a toketeesieg elhalyezes! kényszore ata inspirdit valaletok eseté- ben. A téke birtckosa magayézédatt ar- rel, hogy gazdasdgos az ombarekbon olvan szikséyetket Sbrescteni, aivel rom rendelkeztek, mert az ere fordtott ‘onergiak és kiltségok bdséyesen vissza. téelinck a manipulécié révén témogoson jelentkezé egyforma sztkségletek kielé gtesekor, Feleslen ezanban nemesak atétében, de @ agyasetd kbltSpSnzdbon is jolene. Az tember dial 6rzékoltsxikséqlotok jorbezdt inde enok a foeslegek hozak le Ez @ tendencia art céloza, hogy az em- ber felestogeinek falélési médjaban ke- esse sromélyiségének sajatosségait ‘Act is jlenti ez, hogy 2 figyolom mar remcsak a tonmék elGalitésdra vonatko- 26 vallalkozis mkéntjevel nem foglalko- 2k, he mér a termétkel magaval sem ~ 2 rgyak pusets svimbéluma: a felesieggel birdknak, rondhati: a feleslegeseknek 1. Aa brtolmiség srerepe a vallalhozis- ban ‘Az értalmisigi szoigalatban olyan eben, toljasitmény alt testet, amelynek tartal rat az adott helyen 2 szolgalatiovsn ki vil més nem léthatja &t mas megtogal rmazni és clfeltételeani nem tudja, egy"1 siyan vlami teh, emi 9 szolgsattvé- ben saline red fl, Renakiil ki tyes teietezér: a szolgtetevé hg sieak mecromlésa eset tstitaan- 4g Sra ba #kiztsbgho a2 értoknis6i stellt (sale) fron st Az etl val tele mitt 3 Kozosség vany ey flette 16 iniéomény gyatren programot ad a szolgdlattevé szimara, 1 oral exolgiatavebdl szolgiv vas ik, (Ee tik a dteisdgiel, omit imenedesene valk 6 @ tana, amikor ‘nem azt tanitja, ami benne az atélé tudas cévén fegbrd, hanem art amit sxémdra atdirak Az érelniség| nem villozd! Magi- ayosan valli art Kenyszerl, mert a vele szembeni sziikséglet a vaillalkoz6 ‘oll nam érkak mag. A magényosen vilalkomi kényszeril6 ércimis6i sol gilatievS nehecen taj fen forrdsdnck igri, mig @ mésik olson: a nem- vallalkoz6t az életgyakorlat hidnya kidire- sit, forrisa sapad,slsogényedie Az rtlmiség seoigdottevrok a vél laozisban magénen bels6 tagga kell vali, tiszen annak nékichettin r- seét ~ akuttrdt aia. lven médon vil ‘ors thei mogaraint, éotoyskeriat Ler fnnmersd A mémntkok,kozgezddsiok 6s tndrck kGu6sségének a létezé és dlmabél ébrecd Butorkésehs saliksdgletet kell szngsini, 69 nem sak ségletet vardzsoln, Szolgdlnl a vevot, oki a villalkozdt valasalia. 6 ¢ dolgozd em- bor. kiléteigazolését via etl hely 16), ahol dolgerik,ahol murkdjat a vevél. igénylik, az érelmiség pedig megbecsil zzért, amit tud (és amit 6 maga nem) ‘Nem tarthat igéryta vaalhozsclyan ve re, aki 6t meg ner becsii #8 olvan olgoaéra som, skit afoladat a haze ‘sq magival ne ragaiine. Mint ahogyan rings helye benne olyan értelmiseginat sem, akirindezt be nam léja és nemt8: rakszittudatosan esajattani és alekitani 2 villalhozss bonséleg mogformalede tarde ‘Aves val6dligénysnek hianya teem scikséoletetotoke irént: a rabeszélés és ‘az annak serkenté hatésaban bi6, gyors ‘mogtérlbsre Kényszerilé témoggySrtés sok befektetéstigényel. It azonban nem bizalom, henem szamitas miKédik ~ ki szémitésa annak, hogy mit és milyen keltsdggol, miyen hesszi idbig hatoan Tohet a mésikearébestéti ‘A haistot igénybél épitett md nem ‘teremtés, harem ellenkeztleg: a terem- ts erBinok elvondsa, a vals saikséale ‘ok olfodise. ‘A ertelmiségnek anért van identtéstu catproblémje, mere alomba meritek az emberek valds.szikséoletel, észrevenn ‘kot nehéz, nohéz mogtalini atta vikeny meesgyet, ami a sdkséget felbresctése 65 abeleavakozas Kizotthizodik. Marpe- dig a beleavetkazéstélviotelenil idegenke- dlc, inkibb magéra voszi attlonség bind. Az ételmiség szolgélattovs szoropét sak atkor tudja tejesiten, ha Gnmega veszrészt a valalkozisban. A toke, ha pro- fitigényévelbelép lyan snikséoletet haz a rendszerbe, ani nom valéd, amit 6s ami- nek mikédését 0 térsedslom szabélyorza Joglag 6 kuturaisan egyarsnt, A rOkét te ht eben a— ma még ~ mkroviigban a véllalkez6, szelgélatteud értelmiségnek kell magdval hozria, 8. Ar élotgyakorlat és a példa A novelés 6s a figyslom mindenki se mira feltéchat olyan terdetet, abol aktiv ‘selekuskent ol eri meget. Mindenkssza- Imire az 2 meqfelet5 Sletayakoriat, abol szomélyiségvel szinkronban 3s, at po. 1 felemel képes csciokvé akivkdstfojt- thet Wi, Lehetéletgyakoriat pétiaul Konya rosnak lenni, a valaki att atéive, garda. kent foltatj. mine ahogy nem életgyakor- lat ae ceatorgélyoxis annak, ak azt szaro- tell ive. A sa Két tagjanak ,gyskorat” reste ar- ralutal, hogy tevékenyséqil van s26, nem Szerezimbésaité