Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Szabad Gondolat 1999 3

    Uploaded by

    ozsvi
    15 views32 pages
    Szellemtudományi és Antropozófiai folyóirat

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Szellemtudományi és Antropozófiai folyóirat

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    15 views32 pages

    Szabad Gondolat 1999 3

    Uploaded by

    ozsvi
    Szellemtudományi és Antropozófiai folyóirat

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 32
    SZABAD GONODOLCAT Pn Causa cea alae (ave ey kyle ee nae OAC) EER afd BEVEZETO 84: a nyarisxdrmok cktualtéstodé habo- 1 latag belejex6d6t,« Seabad Gon- dolat « léinot mégith deesfiggécalat ‘biataban is nyomon kavel. Jelenleg ‘ferenelmunk” megénéssher és megeele- ‘éhez elengedheleten, hogy isaén élon alétink onnck mulkavesé gyékere, és Jolamerik 0 jSvérkat form. rxéndiko- ote gondolatcha sex ntonndciok den ryonet elmos6 éradaratan. Themas ‘Meyer irbso: ,Tények, hazugségok, hossab ‘ty tere” Shokespese motel in- aut: ,Orak beszéd: de von. benne rend- szer"; és a1 omatikai krmbnyect treet ‘sive wig 6. sheet eee és fete karat cihidolhaatan szakedék ‘uladontéppen manger sxémara fale. ‘mothe. Neheieb® ozonban fefigeln aa ¢ hotel technikéra, orely« nepek monipuléssi mokodtes, 65 mogéini a soit kewinitbenIéu6, még kihasznetlon formélé ordket. 2udol Steiner gordolati tbben is sogihehek. A Iényeg ax eleven egészben egymds t-meg atsove miko- 46 kepzStervének nagiszeri gondola felépiése” -mordio Sener Goethinel a s3%6ryok molamorésisaval kopceloton imeglétisaicl. E2 ylvdevaléon éréryes ember gordolotkba formslédé val6- sig is annyiton, hoay csakis ez eaész Bl magyarbthotSk a rémletat. A mafia zowaieik s2erepétpsldéul bajoson 6 heméck meg anrak gobikat vonatkors 5), a hotlomel volo kaprsclatak Gre Ketise nil. Andras Bracheridsébon ‘ennrk 9 emiblemschak « let6s26g606! nate bee mata da: habors dsscelog tse. Ehhex a témdhor kopcsaledih 0 Szabad Gordelat Kel Isvénnal ‘ola tot beielaeéso i Gosthe terméstetsmerste - amelyé! Bella Mariko ad rovidismerteiést 2 év- forcle alkcimsbol - és heletinkfeisme- rs fay kapesolédnak Sse elt, sor- ‘sunka'fomtintudé & okoréemberek ot Ehrenhied Meier sziletesének 100. by fordubja is jo alkalom ora, hogy tire oe ole ee ‘eneraia kil otc ke ‘nak ol ard von «26, eeu ‘¢ orygo!dtceleiiok, és ex ox asil- emitet anyagot mint ee eee ole lt Innen jutunk e! ozutin Joseph Beuys mun- Késsdgdrak mogéniéseher, off atic sminden ember mivés', ere a fudéxra ‘lopors. AnovenbriBeuy-hitvgs en- exvényet veztl be it kizlt bordel éc a ele kémtiet nen. A coc pose- ka" a mindnydjunk chal ismert méveszerek kiteliesitése, Térsodolmi életinket minden- képnen forméluk, tudaticlonul és okarat- lanul i - ahogyan act « hatolom biszolga. Ioikent tesszik. De a tudatos, szabed el- hateroxasokestetek enetsige is meqro- Késithats, ahogyan azt Goethe vagy Bevys ‘pilddje mutaij. Orémmel adivk hiril, hogy sxeptember- ben endl o kes Karly Epyestls és oz Ita Wegman Alapitvany Seabad Féiskold- ja, melnek felhivését eléz6 szdmunkban lebracde, A Létbves prograrn a jSx6 ben élandéan tudéstuk maf chascin- ket, bsten o kela egyben kites eg a kor felodoténak megteleld felséoktaas kinlokitésora, A Kés Kéroly Egqaslés oz idin dnnepl mmagolekuléssnak aves évfordulja. AZ ‘Snnepség programjettsagunk 30, olda- ln kéaslik, melye ili mindenkit core total meghivun TARTALOM Thomas Meyer Tenyek, hazugsdgok, hosszi t6vi tervek ree Kéroly Séndor: De te repilez?,....... 6 ‘Andreos Bracher A t, Szerbio és ‘szervere'e, a, Strima Eva: (Cir nll) snes B »MegiGriénhetett volno...” beszélgeres Kalman Isvénnal a. 8 Buello Ménika: Goethe éfordul....10 Rudolf Steiner Goethérdl. Frsch Mikaly Emlékerés Enrentried Petter 13 Erisey Atti ‘Joseph Beuys szomindrium elé A misctériumok a {6odlyoudvaron vannok” Inver Joseph Beuys-se 15 Kisltdny 8 tantery (FL U)auvnan.20 Beuys: Beszélni soit f6lourkrél 22 Beuys: Od 0 Wrote BT Hire, informéci, besedmol Cig 28k ens 3 -] Thomos Meyer TENYEK, HAZUGSAGOK, HOSSZU TAVU TERVEK Adalékok az USA-kormanyzat kilpolitikajanak megérléséher’ ELOZETES MEGJEGYZES Kiiérbséget kell tenniink az omerkat 1ép és oz amerikai korményzat kGx6t Mindaz, amit a kévetkerékhen kimon. dk, nem sonaitorik az .amerikci nép- re’, cx ,amerkoiakra’ vagy 0, .nyuga 10" Sokeété simpdtia fiz ox Ujildghor 62 szdmos lakdi¢hor. Es nem Nilosevies {oki ugyanesok nom Iehet 0 szerb nép: pel axerositon) 66n826 rendezorének @ édelmében mondorm mindez!, de ab: ban 0 tudatbon, hegy az USA-kor manyaat nem kevésbé btnéeé ~ esupén zal a kulbnbségoel, hogy massee no: gyobb hatalommal rendelkezik, hogy 0 mage irtenciait megvolosisa. Bindzés- nek neverek minden olyan cselekedete, aamelynek egrvalaki, vogy egy kisebb vogy nagyobb cxoport érdelet kell ssol gdinia, 6 céjai etréséher ox ember jogokot semmibe véve saimol mas em- berek vagy embercsoportok szeavedé- sérel éshaéléval, Klonbségeitehetnk stenvedéhes” és hideavéri-sromits bongeés kezoit a2 FELRE MINDEN SZENTIMENTALITASSAL..” A mécodik viléghéboris ui6ni korezak ‘america vozelésénok kilpolitka: ket é eliSeSsmédit ralén sommi nom isleme jabbon, mint Georg Kenrarnak 9 Kilégrminisetérium terver6. stébja ‘okkori vezetSnek ~ 1948:-bon megir, elészor csak belsé hosndioo sini, saigorden tikes ,Tervez6si tanulménya {Plonungs-studie 23) Ebben tobbek ko- 201 ex dll: ,A vig jovoinok 50%-6val, népessegének vszont csok 6,3 %-dvol rendelkezink. Enné! a enyollésndl stuk- ségazer(, fogyitigység és sonda végyak t6rgyailegyink. Az elkOvetkozé icésrok- bon oz lest a feladatunk, hogy megter- verzink egy olyon kopésclatendszer, amely lehet6vé testi szémunkea ennek Though this be madness Yet there is method in’t. {Oralt beszéd: de van benne vendszer! Homlet, 2. feh 2. ilene!) 2 egyenléllenségnek © fenniorését (J Enhez minden szenfimentalitist és ébrerdimodés fle kll temiiak, 6s fi ayelmiinkel minderko legknellenebb nemzeti céliainkra kell koncertrdinunk. {...) Fal kell hagynunk azzal, hogy olyan hhomélyes 6s nemvoléségos.célotré besvéliink, mint ax ember jagok, a2 sletszinvonol emelése vagy o demakra- tizdlés. Nines messze a nap, omicor leple. zollen hotalmi koncepciéke szeint kell cs. Jekedniink. Es akkor anndl jobb, minél ke- vyéibé gétolnak idedlstajelszavok.” * ‘Ani it leplezetlend] megfogalmazédott ‘az USA-koimanyzal elszént, fotétel nél- kali és géildstalan iérekvése a (vilig) hatalomra -, az! kifelé rendszerint a ‘eg: klonibozSbb idealista jelszavakkol cico- mazzk f6l, melyek’él 0 vilégsaj'6 most is csok Ugy visszhangzik. Az egyik legins- sebb példe Clinton elnok Gprilis 154 beszéde Son Franciscobon az American Seciely of Newspaper Editors el6t. .Je- len vagyunk Koszovdban' - erdsti meg Clinton -, ,mert ozon téradozunk, hogy emberéeicke! menisink, 6s mer bcio sitani okaruk a hidaghébor’ wténi mul fietntus viégot.””,Elfe! merieri* - a ielenlegi exeményex és az USA ebben \éisrotszerepe kortextusiban — chiki ve henug frzis, melyrek or 0 feladata, hogy ,6" oticai intencidkat slimuléljon és az emberek srivéher szdljon, és ame- yet kézel hot hete a bombézasok és médidk zoja é= méthetetlen néma szen- vedés kisér. Midia élotmenté eskézék 0 bombake* ‘Amilyen hazugok eben az dsseefiiggés ben az ,élete! menteni® stovok, épp- lyon hazug vol Szerbia meglimadésé- iidk orgy fs, omit Ramboulle-ban ko- wécsolick, Rudolf Augsiin megélapic: Az USA Rambouillet-ban olyan katonai feltételeket seabott, melyeke! egyetlen is- koldzott szerb sem irt volna al6.” (Der Spiegel, 1999/18, 24, oldal) Ezeket a fetételeket a (csak néhdny honapos ké- séssel ismertié val) B figgeltk total mazia, 4 lehetévé tette volna, hogy a NATO. csapatok egész Szerbist meg: szélidk, Rombout uiélag vilézoson Felsmerheté céli: meghidsul6 térgyalé- sok, omi magiaremii« hibort) Origyét Miutén a2 drigy mér meguot,« nyivé: noiség sx6les kGreinok egyeterése mel lotto Korovdbon mér20l6 wogédia r adésoként el lobstelindiiari ¢ bors 260k ,humenitérve kotosardigja”, Es hogy 2 azar fl Gzemanyaghisnye mia nnehogy i eli hellien befejoan a hat bborzongaté sznjéekor,tebbek kéz6* or amerkoi TEXACO olsiillela) 0 kon- Centedlt NATO kalézakcib kezdete vlén még cscknem hérom héig olcjat sell tor Jugostlavidoa (Die Suddevische Zetung, 1999. dor 22). Ekozven 0 NAIO-n keresztdl USA segitséggel 16 mogatik és kiéofietiék az UCKI. Egy id6 elt békek6'és — ami minden volo ban békeszerei6 ember sziméra_ nem torérheine elég korén ~ lehetetlenné tenné bizonyos kiln célok els Usd alsbb), melyeket— Gay t0nik ~ egy ilyen hoborival el lehet éni. Hacsok a: ‘eurdpoiok 65 0 peremierdieti sxévok’ ‘egy stép nopon el nem kezck allendliés nalkl ajesitei az america eta ko vetelésetet - om még bekdvetkezhet ) 2, AZ EUROPA! ILLUZIO Eurépai réserél kilonds figyelmet kelle ne szerielni anngk, shogyan oz USA korményzo! « NATO-n keresitOl vezei ex\ a hdbott, Ea iletéen a legncgyobb illidk urakkodnok Eurépaban, Ahébo 1 veretésében némely meofigyel6 kép- felennél keptelenebb dclgokar korsto- tl. Mégis, 0 levont kovetkeztetések dlto- ldbon ¢ legkevésbs som redlisck, sé neha potoisgiésan illuzonstck. 1999. marcius 31-61 pl. 6 NZZ* ben ez alh Hogy 2 USA @ mai nopig tilakozic az ellen, hogy Milosevics elen o haga: b rés6qnd vido! emeljenek, annok ox az cka, heay a doytoni egyezményoen

    You might also like