SZABAD GONDOLAT ” ‘Az ANTROPOZOFIA, NEVELESMUVESZET ES SZOCIALIS ELET FOLYOIRATA 2000 decemberBEVEZETO TARTALOM ) Leépilés és halé! ~ valsdg és pusztuléis: régéta foglalkoztalfék az emboreket. Manapsag ezek a fogainak olyan dsszekusziltan és homalyba merilten hizédnak — Boverei6 2 ‘og tutatunk mélyén, hogy szintekiszamihatatlan, hegykibé lyon reakcist vail pelitie 4 esol: = Kélmén Istvén Egyrdszt mély agodalommal sz6lunk kémnyezetink és egészségunk romiésérdlés (5 szorongva varjuk a holnapot. Vagy a halasztast nem tiré problémdkat tatva lelke- Be are eae oe sen kilunk valemely ~ szerintink néikilSzhototen- vétoztatés mele, dihésen _"9°1S24sz politike 7 nnézve azokat, akik lelkesedéstinkben nem osztoznak.(,Tekintve, hogy a vilégot a — . Bracher: lenesedés viszi ele, igen szomord, hogy olyan kevés lees emberrdl mondhaté Az anglofil hélézot 3 ol, hogy igazat beszéi.” - mondia Lord Arthur Balfour brit polittus, és ebben Technika 10 bizonyara nem tévedett.) Frisch Mihaly: Maisie! ‘sosem volt sziklitdkoriségget éifik mindonnapjainkat. Sem let és holel-kérdések 10 kérnyezetink pusztuléséval, sem sojét leépilésiinkkel nem tudunk mit kezdeni. — Gygydszat 12 Egyformén értetionil és elutaitdan élunk szemben az ember ds afl természet —_ W, Hole: frnyoldataival. retort a oi? Ac ember én Kljesedése eképzelheelentudatos gondolkodis, nérzet és az Marre loro ayéaydszal® 12 ezonkel jéré egoizmus néikil. Miként lehetséges mégis, hogy a természetnek ez a ucla Marita Minion Gal ‘magasrendid ,betetézése” magat a természelet létszik veszélybe sodorn!? See eee eer Irdsaink mas 65 més terdletr| né2vést vel fel az élet és hal Kérdés@t. K6pet #6" [On eay hegy ug kapunk kérmyezetink dllapotirél és arrél, hogy éber tudatunk az ér2éki viligot 9 ~ . Suchonike: Kapesolat maga természeténé! fogva szelektdltan, mozdulatlannd merevitve, szétboncolva 9 természettel (részletek) 18 voszi magiba. igy ad ismeroteket mindarrdl, amit vizsgélata térgyava tesz, Féiskola 24 Gondolkodésunknak ez a sajétossdga minden tudasunkat egyoldalisigra és rész- — Beszélgelés Kampis Mikléssal 24 legességre kérhoztalja. Ez! a tény! azonban sem a technikal clulizécid, sem az — HHallgctok irésci: Mit tanulok orvastudomény, sem a térsadalom-irinyitds, de még a lelkes komnyezetvedéh sem © Szobad Féiskolan? 28 hnajlanaék belsmern s tudomasul venn. Enékil vszont nines tovdbblépés. Hire, hirdetésele 9 [Nem tekinthetink hidnyos adataink és erészakoit méréseredményelnk ésszefig- ‘gdstelen halmazira Ugy. mint valédi megismerésre. Igaz lehel, hogy az éreéki tapasztalatok valdjéban a szellemi aktivtés dszténzésére szolgéinak, de szellem aktivtéson nem elméletek kiagyalésat kell értenink. Még hevésbé szabad ez életet elméletoknok és feltovéseknek alérendolnink. Mindnyéjan testink kegyelmébél élink és eszmélink. A ld vilégra van szi E szémunk képanyagat az irésok- ‘ségiink ahhaz, hogy természetinket tovabb miiveini, nemesiteni meglanuihassuk, ben is faglalt kérdéskOrhdz vélo- Erre a szellomi aktivitisra kapunk itt meghivést. gattuk: a kémnyezet mint tudatél- Goethe - Eckermann emiékezete szerint-igy gondolkodott err: lapotunk, gondolkodésmédunk Fonnmaradisunkba votatt hitem a tevékenység fogalmdbél fakad; ha ugyanis — tGkre. féradhatallanul munkétkodom a halélomig, akkor a természet kételes szémomra ‘masik I8ttormérdl gondoskodal, mihelyt szeliemem nem Képes tovabb megtérnt a ieleniegiben.” Igen, ezen malik minden. sLenndnk kell valamivé ahhoz, hogy esinéthassunk is valamit." ki valam/ nagyot akar csindln, annak olyan magas szintre kel elesztenie mivelt: '56gél, hogy a gérdgokhaz hasoniGan képes legyen folemoini szelleme magasaba az alacsonyabb rendii redlis természetet, és valésan Jetezévé tenni azt, ami a ter mészetl felenségekben, belsd gyengesdghél vagy kilsé akactély mlatt csak szindék maradt.” SZABAD GONDOLAT- aniroporia,nevelésmivésel, roils hérmae togexéls seerkesisbinoiseg: Bvella Meni, Dabrent! Zein, Frisch Mily, Golfo! Agnes, Kamps Mis, das Agnes, Klan hn. Bore: DabrenesZolisn Tipoorfin: Kados Agnes Kiodjo ox WA WEGMAN ALAPITVANY Felelés kiadé: Frisch Mihdly Felelés szerkeszié: Golintai Agnes Issn 1at-eaes COlvos6i level, hirdelésel,informécs: Kédos Agnes Telefon: 303-77-46 Foslacim: 1089 Budapest, chy ONS v.41. Aro: 300. Eloiethel oz alopivényndl Bekok isch! nem KOLOnk vss és nem Srink meg. Keészall « Criszée NyomeébonPOLITIKA i Kalman Istvan KOZEP-EUROPA ES AZ ANGOLSZASZ POLITIKA Bevezeté gondolatok Szeptomberi saémunkban kézaltale Andreas Bracher A ¥X. szézad 6s- kataszirSlgjo" cimG iréséi, melyben © ster5 arra hivjo fel oz olvas figyelmét, hogy milyen sorsra julot- tak Rudolf Steiner koriérfénatiirésoi 45 jovoslatai ~ koléndsen azon ja- vaslotci, melyekel az én. Memoran- dumokbon foglalt éssze, és Kézép- Eurépa vezelé éllomérfidihor jutta- tott el. * Steiner o mamorandumokban kimé- leilendl leleplezi oz anglo-ameriksi politike hétterét, egyben ort is meg- fogalmazza, amit Kézép-Eurépébél kiindulvo ezzel a poliikéval szembe kellet volne élltoni. ‘At angolszész politika megualésité- sénak fonios lépése volt o szocialis- to Kiséret olinditésa keleten, maid ‘annak megbultotéso oz 1989-05 rendszervéllozéssal ‘A Szabad Gondolet mostani és ké- vetkez5 sxémoiban olyan trésokat dunk kézre, melyek Eurépo kuliv- rélis, politika’ és szocidlis megfor- mélésénok leheiéségeit vilégiak meg A Kézép-Eurépébél kiindulé impul- ust és or angolszész politkét sem- rmiképpen nem ckarjuk szembedlli toni; c kozbit sok segtiségével — minden moralizélé érigkelést mel- l6zve - dsszetortozésukal igyskszink megvilégitani. Csok az teszi leheté- vé oz eurépai kulidra jelenénok és jvéjének megismeréséi, ho. mind- ketiét, valomini o selév keletel val kopesolatulat is iemerjlk. ‘Az angolszész politika hétterének le- leplezésével nem —okarunk ‘merikeellenes honguloto! kelleni. Ezt mér az is mutalia, hogy elsésor- bon amerikai sebredk Irdsairo 16 ‘maszkodunk. Amerika gozdaségi_ viléguralomra Yrekvését t6riénelmi szdkségszer6- séqnck iekinliGk, abban az értelem- ben, chogyan a miliba visszotekin‘- ve tudjuk, hogy milyen szerepel idi- szolt oz emberiség felédésében az Imperium Romanum. Nines nagyobb vilégellenté mint a kereszignység &s o Rémoi Imperium. De a civis romanum méltésdga — mely csok egy 18ldi birodolomban szilethetett meg ~eléfeliétele annak © keresziény kuliérimpulzusnak, melynek legiébb tSrelvése, hogy oz gi biredalmat a félddel dsszekop- csolio, megleremise egy globilis vi- I6gbon az ember mint sxabad indi- viduum igazi maliéségéi, 6 szabod individuumok kézbsségét A119, sxézod vagén Kozép-Eurépat «© Hobsburg és a Name! Birodatom kereiei kézéit magyar, német és salév népek Iokték. Ezek 0 népek 0 20, sx6zadban tragikus sorsol dliek rmog. A Périzs kornyéki békeszerzé- dések &s azok kovetlonményei K8- zép-Eurdpdi felszimolisk. A Il. vie léghéborit kévet6 hideghéborsbon Assia és Amerika kiszit vilégméreté konfroniécié kelelkezel, A sudzad vgén oz Euro-Amerika é Euro- Aasio kext t6tongé szakadék o ke- Andreas Bracher zép-eurépai kérdést eurépai problé- méva tata A 21. szézad hojnolan o legfonio- sabb kérdés: képes-e Eurépa a jo- vében egyenstilyt teremteni o két vilégpolartés kozott? Z. Brezinski** Amerika t6riénelmi szerepét az egész Féldet étiogd vi- légbirodolom megalopitésébon Iét- io, egy olyan hatalmi egyensily enniariéséban, ahol Amerika min- denkor 0 mérleg nyelve lehel ‘Az eurépai kérdés - ozon belill a ko- 2ép-eurdpoi gondolat - ma is a leg- komplikéltcbb kérdés, éspedig ozér, met ennek ismeretéher és konflikiusainak megoldésshoz ox ember reélis Iényének a megismeré- se sz0kséges. 1917 61a oz eurépai kérdés kézépponijéban a héimos fogozédés szocidlis impuleuse éll, melyet Rudolf Steiner szellemtudo- ményos kutoidsai révén ismert meg ovilég, Eurépén belil mo az elleniéiet oz EU keézponitirényiiést, birokratikus igozgdtdsé dllamrendszere és a hér- mas togoz6dés jelent. Europe sorsét © jévében oz fogia meghatérozni, hogy oz Eurépoi Unié melyik irdny! fogja kéveini. 4 oad Orxagépté 96/2 ds 96/4 srémat bon a .Huszaik s2ézcdi dokumentumak” irk TZ Brazinsk: A nagy sate (Euxépo ind, 1999), AZ ANGLOFIL HALOZAT Carroll Quigley gondolatai a 20. szézadi nyugati politika hatterérél 1. Corroll Quigley (1910-197) ‘Az Amazon" internet-kényvszol aéloinél az olvosék bérmely kényv- haz hozzélizhetik soiét megiegyzé- seikel, recenzidjukat, véleménydket Ha megnéz2Gk Carroll Quigley (1910-1977) kényeit, oft oléljuk Obbek kéz6Ht egy névielen olvasé révid jegyeeléi, s aban mintegy meligkesen a kévetkez6ke!: hr Hé-beli lesen, 1996. j dikén reggel megemlitatiom oz al. ndknek, hogy a nyéron Carroll Quigley icéscit ckorom Giroolvasni. Mulatségos, hogy ext mondja, szsl az elndk, én épp mo éijel alvastom Quigley-t!” Ez oz elndk, Clinton, méskor is emlegette Quigley-!. Ab- ban a beszédében, amelyet elnokké4 iel6lése olkolmébél tariot, Quigley-t nevexte Joha F Kennedy mele on- nok oz embernek, oki politika’ iden- liamusato legmélyebben befolyésol- fa, Clinton © 60-05 évek kézenén Quigley dikja volt Georgetownban (Weshington dllam), aban oz idé- szakban, omikor Quigley éppen 16 maven ~ JTregedy and Hope” (Tragé- dio és reméry) — dolgozoti Quigley tehdt egyréset Clinton egyile lényeges inspirdldja, mésrésci vie szont ozon t6riénészek legielen sebbike, okik oz Gn. ,Osszeeskivesi” elméletekke! kopcsolatbon mindig biro felbukkonnok. Exzel szemben 2 okadémioi tériénelirés szdméra, legalébbis Eurépabon, labu ma- radi. Nem emiitik és nem fogadisk be; okér azéri, mert félnek megké- zeliteni azokoi az dsszeliggéseke!, tomelyekben o2 6 neve egyébként felmeril, akér ozért sem, meri a ve~ le valé dsszehosonlitasban az egyéb l6riénelirés tél nogy része bizonyul- ne mésod- voay hormedranginck, 6}, jelentékielennek. Quigley amerikai volt és i-katolikus héilerd csolédbél s2érmazoti. Az ‘omeriei, ill. ongolszdsz fels6bb ré- fegekre vonatkozé ismereicire vem sziletése révén, hanem szakmoi pa- Iyalutése sordn tet szer. A kivilall6- rick ez a nézdponiio az, emi szem- léleimadjét e kérdkkel kapcsoloibon aly élassé tet, &s ex a néz6pont je- lenik meg késbb kényveiben is. A Harvard rendkivil lehetséges dis! jokéni elész6r 0 biokémist vélasziot to, €5 csok késdbb véllotl i o 1éré- nelemre. Tanulményai befejexése uién tonér felt, elészér Princeton- bon, mojd 1938-1941 ig @ Harvor- don, 1941-161 1977-ben bekévetke- zeit haldléig Georgelownban volt o School of Foreign Service (Kilszol- QGlatiIskola) tandro és professzora Ez or otiani, jexsvitdk veretie egye- iemhez csatoltiskolo az USA legion. tosabb, diploméciai pélyéra kép26 intézménye, Quigley eayértelmGen egy szenvedélyes, nem szokvényos fanér volt, oki didkjai kérében le- gendés himévee fel ster. A tanités (..) oz egyeilen lehetéség, amellyal rendelkeziink, ha valomi jét ckarunk fenni o vilégbon. A feladat olyan fonlos, 0 kihivés olyan 6ris ~ és la- hetéségeink, hogy egyre jobbon és mindig mésképp csinéliuk, végtele nek, Eppen ez teszi o tanitést min- den emberi tevékenységek legios- nyesebbjévé és leqnehezebbjévé,” ® iro 6 mogo. Az oi! IIH évizedek alatt Quigley Georgetownbon min- dig kél kuraus! foro, kiegésztive 65 lolaktive; azek egyike 4A vilég 1914 6to", Ebb! nd ki 1966-ban Trogédia &s remény c. kényve, 0 20. sudzad t&rlénete tab min’ 1300 ol: dalon, egy rendhagys, lenyigh kényy, 0 legkilonfélébb tuddstor- mék, s61, vegeredményben Quigley vildg- és élebdlesességének dssze- feglolésa. Il, ,Az angolszész uralkodé ‘oszidly” Cecil Rhodes és Milner Csoport Quigley jelentésége © 20. sxézodi ‘Griénelem hatterét illetéen aban All, hogy felledett ox angolszész po- ltk6bon egy bizonyos kopcsolat- szbvevényt, omelyet 6 a kezdeli id szak kimogaslé egyénisége ulén legidbbs2ér Milner Csoporinak” everett, Ennek o Milner Csoporinak © szézadel6t6l mintegy 0 2. vilag- habord végéig kifejteittevékenységet Quigley egy mésik kanye: The Anglo-American Esloblishment"(Az ongolszész urolkodé oscil" gyalia. A kényy (94B-ban készilt el, de csok 1981-ben, Quigley holéla Uulén jelent meg, fletében Quigley rnem falélt r kiad6t Ennek © kopcsolotrendszernek o ki alokulése Cecil Rhodesre (1853- 1902), az angol gyarmatosités nagy kolondoréra nydlik visszo. Rhodes Alike déli réstén sterzet! vagyont corany- és gyéménikereskedeleramel, ugyanakkor © brit vilégbirodalom {ovbjér6l és kuldetésér6l_ sz6ttgran- didzus élmokai. Céliai kéeé toriozott egy olyan likes térsaség megolopi- 1630, mely feladotéult6zi ki o bil vi- laabirodolom, ill. az angol vilég- mmisszié kiterjesziését. Ext 0 térsos6- got Rhodes nyilvinvol6an 1891- ben olopitotia meg. Holéla ulén, 1902-ben hotalmas vogyona egy alopivdnyé, 0 Rhodes Trusté leit, ‘amalynek Lord Milner (1854-1925) volt a legfontosabb vagyonkezeléje. ‘Az olopiivény egyik fontos felodaia © Rhodes-dsziondij finanszirozéso, ‘ami évente 12, els6sorbon oz angol ryalvterdlet orseégaibél_gondoson kivélasziott didk szdméra tes lehe- 16vé, hogy Oxfordban tanuljon. Exo Rhodes.oszi6ndij kexdetilazt a célt szolgélta, hogy bevonjanak egyloito eliiet Rhodes 8 Milner nogyszabési terveibe.® Rhodes holéla utén Alfred Milner Vall o filkos térsoség hojtéereiéve s0 alot a kévetker évlze- dekben o térsoség 02 angol és 0 vi- légpolitia egyik legjelentésebb 1é- nyezéje lett. A Milner Csoport egy politkci-idealista térsulés volt, egy ‘olyan csoporiosulés, melynek célio inkébb bizonyos impulzusok lerjesz- 1ése, és nem onnyira o személyes hatolom koncenirélésa volt. Milner ideolégidja jobbos és bolos elemek egylajta osszekapcsolés6bol ill; médosult formdban e2 a ideolégia «@ moi napig fennmaradl, és @ nem angel vilégtan, mslynek idegen ex 0 fojia kombinécié, 2Grzavori okow «Milner hilt egy esemében, (...) ‘amelyet Rhodesnél és 6 csoport més tagjaindl is megtolalt. Ennek az es: mének két dsszeievéje voll: hogy a brit birodalom kiterjesziése és integ- «éléso, ugyonigy, mint o szocidls {lat béviiése, nélkilézheteilen o brit Gletméd tovabbi Iétexéséhoz; és hogy ez o bil 6letméd egy olyan esz- koa, mely oz emberiség legmago- sobb rendG és legjobb képességei- nick o foldését szolgélio."* Az og- ressziv imperiolizmys és @ szocidlis progresstivizmus [vagy pszeudo- progresszivizmus) egy hasonié keve- réke fontos szerepet jétszott 0 20. subzad angolszész viligénak poli ksjdban; egy mai megielenési for- majai lathatjuk obbon oz omerikei kilpolikébon, omelyik imperiolista médon, o202 ogressziven fordul ki- felé és mélyen dthatja sojét jogosult- ségénak tudota; ém — mini ennek ‘ez imparializmusnok oz eszkbzét - mégis egy bizonyos mértékig képvi- seli a demokréciét, az énrendelke- 26st és az ember jogokat, azoz Iét- seblag o szobadsighor kopcsol6dé Griékeket. Exi o kombindciét lative 1kr6z6dni, csak mas médon, Cecil Rhodes viselkedésében is, chogyon ct néhény helyen leirék. Néla min- denléle szomélyes célon tal lévé, nogyivd, grondiézus vzidk kapeso- ledlok éssze azzal a készséagel, hogyoz embereket puszia eszkiznck és gépnek iekinise, és a2 alkalmazan. dé médszerekkel szemben ennele megfeleléen indifferens legyen. Impulzuscit a Milner Csoporiniéa- mények és hatdkérék sokaséga ré- vn terjestietie. Az oktotés terdletén egyes egyetemi lonszékeket és f6is- koldkot ellendrz6it vagy belolyéscl, kilénésen Oxlordbon."" Sokdig csoport hatdroata meg o londoni Ti- mes-1, 0 vildg legfontosabb tisdgjét a 20, seézad sé felében. 1910-ben, ‘az els6 viléghabori eléestéjén, a eso- port Iétrehozle soiét, névielenség- ben tartot ergénumét, © The Round Table (Kerekasztal) c. folydicatot. Gardoséai iéren fontos kepesolatci voliok © csoporinak egyes london beruhézési bankokkol, pl. o ,Lazard Bros"-szal. Poitkai befolyése kilon- bézé pértokon és iniéaményeken ke- resatil éevényesilt. A csoport érdak- I6désének el6terében idészokon- ként més-més témakérdk dliak Nemzeikézlleg a csopon Nogy-Bri- tannién tilmenéen eleinte {6leg obi ,angolul beszélé nemzeire* gyokorolt hatést: Ausetréliéro, Uj- Zélandro, Dél-Afikéra, Kanedéro 45.02 USAro. A 20, sxdzod mésodi évtiredében mindezen orszdgokbon kerekasziol csoportok jétiek léire, mmelyek inlenziv eszmecserél folylot tok oz eryaorszéggol és egyméssol. ‘Acro szolgéitak, hogy koardindliék az angol nyelvs ngpek kilpoliké- i6'; 02 els6 viléghébordt megelézé vekben és a hébont alatt egy Né. meiorszég elleni kézds front megte- remiése voll o {6 célkitéess. Az ural kodévé vail realités és 0 kéchongu- lat hatéséra 0 esopor készen allt ar- 10, hogy lemondjan egy tuloidon- képpeni politika! imperializmusrél oxéri, hogy 02 angol-ongols2dse eredets sirultirék és gondolkodés. méd viligban vol6 terieseiésének szentelje mogdt A Milner Csoport és az elsé vilghébors Aa els6 viléghébors eldit o Milner Csopart egy cljon befolyésolési 16+ nyez6 vell, amely kézremdkSdait @ német-brit kapcsolatck rontésbon 45a német politika elioritatismer- fetésében. Ez nem violsésorban a | max. A Sat csoport dial ellendr26tt Times segt- ségével t6riénl. A Milner Csoport rnémetelenes volt 6s részi vail az ele 36 vilighdbord konstellécididnak ki- dolgozéséban." Némelorszagbon egy olyan erszagot tat, amely az congol impulzusok teriedasének bi- zonyos mériékig dja! él, ezokhoz képest konkurencial jelentett és egy rmésik modell kind a vldgnak, me- lyet @ csopor mint reakeiésat és despotikusat difaml. ‘A héboribon @ csopor tekinilyes kéavetlen befolyésro tat szert az an gol habords poliika vezelésében Milner, cki maga egyébként szive- sebben dolgozot « héttérbél, hiva- fal néikil, 1916-bon térconélkil miniszierré nevertalt ki magd! és © mministierelndk, Lloyd George utén 0 kormény mésodik legerésebb em- bere leit. Magét Lloyd George-ot 1917-161 192\-ig lényegében o csopot irényilotta. A hdbors vién 0 Versailles-i békekon{erencidt igen ogy mériékben a Milner Csopart vrata, Ezenkivil a konfecencio egy olyan foldlko26vé vélt, emely impul- zusok sokasiigét sugdrozta ki a kde vetkex6 éviizedek nemzelkési poli kéidra, & ohennan Milner Cso- port elsésorban Amerika felé épitell i kopcsolotokat. nMegbékélés” Németorszég- gal és a féklya étadésa az USA-nok A csoporl 0 megolokités idején ér- dekelt voll 0 Népseévetségben, oz ENSZ akkori elédszervezeiében és 0 Versailles: konferencia egyik tovéb- bi .gyermekében’; 0 csoport a Nép- sabvelségben ,0z eoyesttett bit kil- politika’ cselekvés gépezetét” latio.® A Milner Csoport o Népszévelség fenndllése alot mindvégig_onnok igen fontos befolydsolési ényezdie moradi, késébb azonbon inkébb léknek fekintetie, omely 0 brit kilpo- litikét tdlsdgoson megkdthetné. A 30-05 években © csopori jalentés belolydssal birt a Hitler Németors26- gévol srembeni engol in. meghé- kélési poliikéra,"* dm 1939-ben, 0 hébord kitérése utn irényt valtozto- toll, Az On. ,Cliveden Set” Ragasz- kodé Csopor}, @ megbékélék leg- ‘ominensebb csoporia - melyirén! idénként o nemzeli-szociolisia Né- metorszég is reményeket idplalt -, eay kilsS megjelenési forméja volt © Milner Csoporinok, Am némel- bordtségé! Németorszégon bela egész nyilvénvoléan tilbecsalék A2. vildghébortoon o csoport tag joi o woshingtoni brit kévelségen #8- moriltek, A habors kitérésekor Lord Lothion {Philipp Kerr) lett « nagyké- vel, 0 Milner Csoport egyik akkori vezeldje. 1940 decemberében be- kévetkezelt véroilon haldlo vién posziist lord Holifox vette dt (1946. ig), aki szinién 0 csopot fagio volt Céluk a2 voll, hogy dszténézzék az USA.t o héboribo volé belépéste, és ligyelmeziessék vildglérlénelmi nkBielességei” teljesitésére. Bizo- ryos érielemben ekkor valésutt meg «© faklyo tadéso oz Eoyestli Alla- moknak: erésebb eszkozeivel most mdr neki Kellett zt a feladatet elvé- geznie, melyre Nagy-Britonnia egye- dol nem volt 16bbé képes; neki kel- lett rendelkezésre bacsdtania a2! 0 haialmct, omely majd kitelesii at angol ajktnépek vildgmisszisiat @ Feldén Chatham House A Versailles-i konlerenciéra yl vissza két olyan inléemény megalo: pitéso, omelyek a Milner-impulzus elterjesziése szempontiébél kulénd- sen fontosnak tekinthelék: London- ban a Royal Institute of International Affairs (Kirdlyi Kalugyi Intézet), oz ‘un. Chatham House és New York- ‘ban a Council on Foreign Relations {Kilkapesolatok Tanécsa}. Mindket-6 —_—— eee 161 1919/20-ban hoxtdk léire mint foljes egészében mogénintézetoke!, ozzal a céllal, hogy kilpolitikei problémék kulaidséval foglatkozza- nak. A rBvidldvi érdekek véloszté- sokhor igozod6 polikéjévol szem- ben, ill. oxt kiegésdive hosszctivi célkitizések és sirotégidk: kidolgozs- 61 Kellett elvégezniik, Mindkétinté- zelel egy iddkézben széles kérben clteriedttipus, o2 Gn. ,Think Tanks” (gondolaigyérak) els6 példdinydinak tekinthetik, melyekben politkai op- cidkat és sirotégiékat gondolnok 6t, késatenek eld és igazolnak. ‘A Chatham House és @ Council zon fontos szervekké véltak, melye- ken kereszial a Csoport onélktl iu- dott hatni oz ongol és az amerikoi politikéra, hogy Kivilrdl az intézeie- ket © Csopori esekézeinek tekintet- ték volna. A 2. vildghdbord utén azoknak 0 kilpolikoi iniézeteknek © hélézolo, melyek alapitésénél o Chatham House ill. 0 Council on Foreign Relations bébéskodott, cz fongol nyelvierileten messze 1il- menden szinte minden valamennyi- (2 is jaleni6s orszégra kiteried.!" A Milner Csoport az Eayesilt Allamokban Ha szemiigyre vesseik o Council on Foreign Relations-t (CFR), akkor v- lgossé valk o Milner Csoport ame- rikoi 6gdnok néhdny jellemzé voné- 0: 0 Councilbon kezdeiben dénté tébbségben voliak a Morgan Bank ~ cz amerikei gazdaségi élet akkori- ban leghatalmasabb iniézménye — csallésai; és dlioléban jellemz6, hogy tagiai elsdsorban a magén- gozdoségben villolisk nogyobb szerepel. Az ongol égban ezzel szemben inkébb az arsziokrécia, oz egyetemi berkek és az dllam szol- Qdlot képviseléi domindliak, A CFR csak a mésodik viléghébord utén rie el befolydsa csicspontii, és e2- 2el is szemiéltelc hotalom tiolédé- 361 Nagy-Britonnigbél oz USA-ba. A Council elkalmasint « mai nopig oz Ssszes, oz omerikoi kilpolika iré- nydban érdekelt kor legfontosabb gyGitémedencéje. Sziréként &3 cso- omnoként szolgél oz impulzusok ot ién © mogan érdekkorBki6! kezcve © korménypoliiko befolyésolésdig, Folyéiralo, 0 Foreign Alors (Ktl- gyal) mindmdig © nyugati lit kul- politike! gandolkodéstinak egyik Fegbelolésosabb és. logionlosabb orgénuma. Az elmilt években a Foreign Affoirs-ben jeleniek meg clészér olyan ériési hol6sd iézisak, mint Francis Fukuyama tonulmanyo LA térlénelem vége", 1989) vagy Samuel Huntington iréso (4A kultd rék harca” mint a vilsgpolitika 8+ vendé modell) ‘A Tragedy ond Hope-ban Quigley még kilén és kivonatoson térgyalio © Milrer-kapesolatok amerikai_ ol- dal" sojatos médon @ McCarthy- inmussal, oz 50-25 évek eleiének ‘emerikai oniikommunista_ poranois- jévol Gsszefiggésben, Quigley o Milner Csoponbél eredé kopcsola- tokbon, oz anglofilok hélézatébon létjo © tulajdonképpeni magiét on- nol, emit a korabeli gyandsitésok \évesen egy pro-kommunisto besti- vargiésnok vagy dsszeeskivésnek fartattak. Volojaban kevésbé voll ‘orrél 526, hogy kommunisiék szivé- rogiak velna be az amerika uralko- 1d6 rélegekbe, honem inkabb annok tagiai o kommunisiék & batoldaliak kazé ozérl, hogy ellendrizhessék kel. A Wall Sireet bankércsolédjai- nak kérében olykor rigolyaként Brdklédtek bololdaliszervezetek vogy publikécidk. Quigley réscletek- re is literad6, gozdog ismeretei és intuicidja érthetévé teszik, hogy ho- gyan makédiek vol6jéban az egye- temek, kutotdintézetek, cloplivé- yok, @ korméry és © Well Street kapesolatoi az 50-es évekig az USA- ban. Es ez egyben a jelenlegi hely-ze megéstéséher is j6l megalapo- zolt kiindulépontot nyt. Ebben az dsszeldggésben egy a kanyy mélyén elreliett helyen Quigley egyszer réviden dsszefoo- Jalja sojét hozzédllését és oz ezek- hez © kopcsolatokhor val6 viszo- nyét ,Eoy nemzedék éto valéban létezik egy nemzetkézi angloil hélé- zat, amely bizonyos mériékig gy makédil, shogyon ozi o racikélis jabboldal o kommunistékré! hist Ennek a hélézainak, amelyet kerekaszial csoporioknak nevezhe. tank, nincs ellenére, hogy egyiitimé- kédian kommunisiékkal vagy bér- mmilyen més csoportal, és ezt gyak- ran meg is teszi. smerem ennek hélézatnak az akcigit, mert 20 éve tonviményozom éket. A 60-05 évek eleién ket évig lehetésége! koptom, hogy dliekinisem oz okigikot és fit kos bestémoléikal. Semmi kifogé- som nincs a hdlézat, vogy leglébb célkitdzése ellen, életem legno- agyobb réseében kézel dlliom o hélé- zothoz & jénéhény médszeréhez (a. A legfoniosabb eliérést véle- ményiink kézéit o2 jelenti, hogy a hélézet ismereilen kivén moradni, mig én az! hiszem, hogy 0 térién lamben jétszott szerepe elég jelentés ohhoz, hogy ismert legyen.""* ‘A Milner Csoport & a koré fonédé kopcsolotok feltérésévol Quigley ki- bogozio ozon szévevények ényegét, amelyek @ 20. s2ézcdbon ox angol politkét motivéliék &5 a moi nyugo- fi politika dsszességének formélésé- bon részi vetiek. E magait a Nyugat ‘mBgéit tulajdonképpen oz jangol nyelvi népek” azon missziondriusi viléguraimi vagy vilégformélé igé- aye bok meg, emelynek olyan nogy @ szuggessfv areje, hogy més népek is megtolélhatiék’ beteljesilésiket aban, ho énmagukat ezen igény hordozéinok tekinik. A 20. sxézod elején Cecil Rhodes és Lord Milner sremdlyiségének inspirélé ereje nyegesen hozz6jérult obhoz, hogy megieremisék vogy megtervezzék o20ka' © politika’ szerveket, melyek: kel ext 0 vildglormald igényt sera lehetettinditani Ml, Quigley mint térténész ‘Am Quigley-nek mint ariénésznek a isleniésége semmiképp sem meril ki exeknek ar dsszelggéseknek oz Gbrdz0l6sdban, F6 mave, o Tragé- dio &5 remény, bér rendszerezeilen, 2 moga bémulaios gazdagségéval egy olyon ms, moly messze kima- gaslk 0 20. szézad okadémikus i6r- ‘gnelirésébél. Quigley vgyonazzal o scenvedélyes érdeklédéssel ir 0 mi: szoki feilédésr6l mint o hadvezetés siratégidirél, 0 gozdaségi élet valto- 2éscirél, vogy 0 40-05 évek ameri- koi tinédzsereinek szociélis maga- fartésérél. Mindebbél. semmit sem puszlén a telesség kedvéér illesztet © konyvhéz, mindent éthat egy mély, semélyes érdeklédés. [résmédjat 0 legiobb érielemben véve dilelidns- nak nevezheinénk: Quigley nem va- lamiféle elére kimunkalt szaknyelvet vagy szakkifejezéseke! veit é1, ho- nem 6 maga dolgozte ki fogalmait 5 fellogdsat, és ez az olvasd szé- méra is rendkivil érthei6vé és érde- kessé testi. Ahogyan a gazdoségi letet, cnnak fejlédését és 0 IB. és I9. szézad ote végbement véliozésa- it Ieirio, az clyon érielemben ,epi- kus", chogyan oz! Rudolf Steiner ezen a téren elvério!*: valés folyo matokat ir les rendszerez, ahelyett, hogy ~ mint dlialéban ~ absztrakt népgozdoségi fogalmak é sémék raszlerét helyezné o dolgok (le. Quigley szocidlis és gazdasdgi siruliGrdkrél 5 felédésokr6| késd tell elemzéseinek olyan nagyszert fogalmi-cnalikus ersje van, rely egész_ t6rsodolmakat képes, mint egy titkos kulecsol, fltémni.Alapeszmek A tBrlénelmi jolenségek kdz01 Quigley twiajdonképpeni szeretete s érdeklédése a ,Nyugainak” szélt. ‘A Nyugal vilégiérténelmi misszi6jo kéavetitgiének lekintetie -mogét, és digkjaiban megprébalt egy ezen miss2id nogységa irénti éreéket ki- alokfiani. Ex alatt zt 0 cvilieéci6t értatle, omely a korai kézépkor oto fejlédot ki Nyugol-Eurépaban, be- leérive ebbe o tengerentili sartozé- koke!", & mint ezek legfontosobb- iat, o7 Egyesilt Allamokot is. Quig- ley szerint ennek a civiligéciénak © kéxéppontio ,Oloszorszag észoki fe- le, Fronciaorszag, Némelorseég ryugati pereme és Anglo" volt, oxoz kérilbelil Nagy Kéroly biro- dalmo, Angliat is hozzészémitva. A legmélyebb, olonkéni makéds vols. jt pedig, egy kissé homdlyoson, jmagaba joglolé sokléleségkéni” {inclusive diversity) ita le, vagy 0 ko- vetkeréképp: ,A valéség 07 iddk so- én, egy egyites folyama! segi gével bontokozik ki.” Quigley ieljes csodélotial és enihuziozmussol szemlélie oz onyogi vil&g minden ospekiusbal valé meg- héditését, chogyan az! o nyweatci- vilizécié végheavitie. A jelen problé méi irdnti szenvedélyes érdekiods lekinive meglené, hogy nyilvanval con lényeges befolydssal bir ré, 186 kozédésdban fonios volt a kézépko- 1 kecesztény filez6lio, ¢ skolosziko. Kézépkon reminiszcenciokéni. hot hogy milyen magdiél érietédén be- s241 Quigley ayugati ,orlodoxiérél” és yeretnekségekrél". Orienticisjo lényegere jellemz6, hogy ezekel ryugat ,ortodonidja” ellen’ ereinek- ségekat féleg ozokbon oz éromla- fokban kereste, amelyekel 1dlségo- san a spiritudlis oldolon létott. Szar- kazmuso okkor ér el a csicsot, omi- kor pl. o Ghandi vagy az orost kul- ‘ér0 elleni overti6jéi fogalmazza meg. Exel szemben olig figyelt oz ‘anyagra irdnyuld nyugali orientaci = a102 9 modern természettudo: mény és technika ~ problemotikus tendenciéira. Ebbél o szemponibél ‘gy hat, mint egy olyon valaki, oki még mindig act a feladolo! hirdeti, omelyel o 13. s2ézod skolaszikusoi ‘Gztek maguk elé. Ennek a felado. nak az volt a lényege, hogy oz em. ber tekinielét oz anyaggal vold el- mélyilt foglolkozésro, 02 yértelem” terdletére iénytso, szemben a ,hil- tel", ami csok 0 kinyilatkoziatésnak hozzéférhel6. Quigley ezzel kopcso- lotos hozz6éllésé! igy ita le poselu- must egy borbiia: Quigley day te kintatle Aquingi Tomés mérsékelt e- alizmusénak a platonizmusbél dé dualisto, Wlzotl realizmus f6ldtt aratott diadaléi, mint « legfonto- sabb ismeretelméleli diadalt, amely lehetévé telle a nyugoti civilizéci- 61." Barmennyce jagosult is le- yen ex 0 1driénelmi iglet o skolosz- ‘ka jaleniéségérél, oz mégsem tanik bles dolognak, hogy ei o hozz4l- lést_mo egyszerden divegyik és tovébbvigyik, ahogyan az! Quigley ‘ele Jellemz6 Quigley poziciéiénok he: ‘raira ebb6!_ @ szemponibél Orostorszighoz és Némelorszég~ hoz'vol6 hozzdallésa is." Az orose kultérét © spiritudlis: mazachiemus eqyik fjtdjaként korikirozeo olyon {ejtegelésekben, melyekrél kénnyen alképzelhet, hogy 1989 utén nyu- ‘gli kordk idiskorédésél srolgdlak, amikor arr volt s26, hoay Oraszor- 526g figyelmét energikusan felhiviak. 1 fizikoi lervekre. A német 1rténel- mel Quigley dsszességében vay Jérgyalio, mint a kézésségben volo feloldédés és oz istéllomeleg irént vagyakorés kiboniokozését, Bér Goeihe-1 és Beethoven! @ .nyugol ortodoxiéhor” sorolia, a német kul trdnak nam tulajdonit Gnélls été kel. Németorszégo! egyfoite oroble- matikus jain jekinti, amely még nem igazén tudott csatlakozni a rnyugati civlizéci6hoz, Saéméro Né melorszéq a 20, szézcdban ke! Gramlot Kéz6ti ingdzik oda-visszo: egyrése! egy j6, holodé, az angol- 26st vilégrendhez uiot keres6 N&- melorszég; mésréscl a csészérs6g 6s © Hormedik Birodolom despotitus, reokci6s, az el6z6 ellen lézadé Né- melorszdga kéz6i. Az, hogy létezik eay i6 Németorszég, amely azon boon oz ongolszész miderben nem ud kivirégzani, és hogy 9 gonosz Neémetorsxégnak valomi kéze volt 5 von ennek a tulojdonképpen i6- nak @ megfojtésahoz, alkalmasint kivil eset Quigley képzeletének: ho: técain, Egy alyan megiegyzés, omi- Iyet egyszer Rudolf Steiner tet, hogy «© kultira jOvéje déntéen Kéxép- és Kelet-Eurépc kapcsolatdtl fog fog- geni ~ egy ilyen megiegyzés Quigley szomében bizlos fontoszlikus eret- nekség lett volno. Enzel fagg éssze or is, hogy Quigley nem toldlt utai az amerika hogyo- mény tulajdonképpen individualisto Gramlotaihor sem, omelyek példéul ‘92 Emerson keri csoporiosulésban elevenek voltok. Hiszen ezek o2 4ramlatok szoros kapcsolatban éil- tak Kézép-Eur6pa szellemiségével. Ezek alkoijék oz imperialste pclitiko & @ brikomerikai yvldg-iervezt” Amerikan belili ellenzékének a tu- lajdonképpeni hétteréi ~ és épp ozo polio és tery volt o2, ami Quigley-t tannyira megigézie (A cikke mogialent a2 »Evropaer" 4/7 sxéméban. Forchotia: Kédas Kotalin) Jegyzeiek: (1) Ankopensiusok kext nyemtékoson via Quigley: Armnen Revver, km Namen dor even Wellodnung. Vom urzetgemsten Herechallzillen und soinan Tiger in dor Welipolit, Darnach, 1994 (2) Carmen Srssetta-Groyron, Corral Quigley, Some Aspacie of his Lost Twelve Years", magiolont: C. Quigley, Weopons Systams and Political Stebilty, Ik ol. (3) Carll Guigley: Fogedy and Hone. A History of tha Woe inoue Tena, New Yok, 1968, (4) Caroll Quigley: The Anglo-American Establishment. From Rhodes to Clsdon, New Yak 198 (5) Mo péléul ox ameritoi ela, Chon {297 vol Rhodes SelSndis (2 Georgetown Quigley.intermesto ulin ment Rhodes: aatondiedeéat Orford). A Cinton od ristrcidbon egykori ésoncliasok sokosé- 191 Yollvk, tsbbok: hssah Talo balogy Piscor halter, aknak:lsésarban ax Oro- sorséggo sombenipaliitére von nagy b- falyeso. {8) Quigley: Anglo-Ameicon Eslablishmen 29. old {2) A exlord All Souls College” Guialoy s2erint clsmi val, mint @ Milner Ceoport Julaidonképpeni kezpontj. Erdekes, hogy 0 20.01 dveben lkohoxish Amaitébon oxll Souls” egy mésolotst cx Insitute for Advonced Studies Paneetonban (New ‘ereayl. Princeton viszonto bets ‘udoményos kollgiom lchazésénél scl ash mintotént © 80-0s évekbon. (B) A czopot agit togia, Lard shar or ‘angel kdl hdr lopfontosabb tonécendsia voll Quigley Esher ax 1904-05 engl: ‘oraz: &s ar 1907-25 ongol-rancio névettég lewrejia egyetlon fontos.szeropléjének evant (| Quigley: Arglo-American Establishment, 254. old. B2onyara aljan okcilrél von 525, ‘alyelndl a bri kilpotbha malilaiodis for- smdkot hasmalhot (és mégesdk magia, (10) A .megbékslés” crnak o politkinak oz slevatice, malynl raion 1933 de 999 boast bakers engedményekel tell Hilar- rok ér@ namzaiezociaisia Némelorssgnck A.megbskilés-pliike eeapania az 1938- 1s Muncheni Egyesmény wail, mellyal Cseh- sslovikiét Kizolgdtotak Hilemak. Quigley ‘arnt cx egyexndny 0 bet minisierlnakel, ‘Chombelainl erect, oki Németormg ie lot felé ckrtaidnytani ds @ Szexetunival ‘kara lpesolaibo hon (01) Az ehher tartond. német intéamény 0 Deuliche Getalechalt fir Auewartige Paik (OGAP, egy howd kopcsolidé kutttintésel- fel é egy diols Kledot felyiatal, 22 Intemetcnale Polihkel (1945461 19944 Europo-Archiv-ként jlent meg) fx @ német iasig aindlg egy nyugel impulaie 4 0 Nyugat embersdgmisidje képviselgienck tekinate megél. A GAP példéul mindig slraszlt 2 NSZKbon o nyugeli kapesole- lie tranzelonl seule megeréssset, ‘ eurépoiintizményel tovbblejesteséet {6 bévitbsbr stb. és vol ax olen kiss ‘min ogy niet kiln i" 0 Kol fo- duds, 0 poliko-gozdosdgi skukhindk torén lilt Wl ack gondola rants b= heron {12} Quigloy: Togedy ond Hope, 936.956. ol (13) Usyenot: 950, old. Bzoryéxe a Council fn Foreign Relaians papijit nézhotio vial. (14) hher: Rudolf Steines, GA 239, 1923.04 15.cikioldods. (15) Quigley: Tagedy and Hope, 5. ld. 116} Horry J. Hogas: .Fereword", megiclent: Quigley: The Evolution of Civlctions, Indianopelis 1979, 18, Old 17] Quigley: ragedy ond Hope, 102-104 85 409-418. ol,10 eee TECHNIKA ) Frisch Mihdlly ELET-HALAL KERDESEK (toprengés-szilankok) Obesom or Orseégépiié legdjabb szémébon 0 2000. febrvéridbon megolokult védegylet néhény alapt- téjdnak gondolatait a vilég pusztu- lés6rél, megmeniésérél, 0 kérnyo- zl, o Fold éllapotérél Nagyon elszomorodom, hiszen a cikkben aggédé emberek jobbitd szindéla) gondolaiei jelennek meg, clopvelé tévedéssel. Nem kénnya magiogalmazni ezt 0 tévedés!, mert nem egyszerd térgyi tévedésre_gondolok, honem oz cegése vilégszomisletinkse, 0 vildgro volo rétekintéstinkre. Hogyan lativk ma az embert, az él6- lenyaker® Ho kévetkezetesen végigvissedk a mai tudoméay éllésponiiat, olkor ‘az ember nem éll mésb6I, mint oto mokbél, elekironokbél,protonok- bl, nevironokbél és még kisebb ré- suekbl. Ezeknek oz elemi részecs- kéknek @ vélellenszerd tolélkoziso lakilie ki oz ember kils6, belsé fel- épitését, Minden, ami az élélényben onyagkéni megielenik, és minden, comi ez! a fitikai, onyogi testet maké- désként jellemsi, ezen részecskék véletlenszerG tolélkozdsdtél fuga. Porsxe © mai tudomény ilyen kove! keezelesen nem viszi vegig gondola- fail, beszél volomiféle [élekrél, s6t néha szellemrél is, de ezeknek o nem materidlis fogolmoknak @ he- Iyél nem toléljo. Ho becsiletes és keveikazates lenne 9 tudomény, ok- kor el kellene juinia chhoz @ pora- doxonhoz, hogy bizonyithaté t6r- vényszeriségek olopién nincs is més vil6g, esak o7 életiclen vilég ‘A modern természettudomény egész feilédése, kutotési eredményel oz éleltelen vilégro vonaikoznak, meg- llopitésai csok ilt érvényesck. Per sze még iit is elgondolkozhatunk, hogy vajon @ vos vogy © konyhas6 clekironszerkozatének: megismerésé- vel valdban t6bbet ivdiunk-e meg magérél oz enyagrél, meatoléltuk-= ezen onyagok helyét a vilégbon. Mindeneseire o2i elmondhatiuk, hogy o2 bj megéllapitéscink énma- gukbon tolén helyesek, legfeliebb vilég megismerésérevonatkozé mondhatni gyermeli kérdéseink megvélaszoléséban nem segitettek. Mas a helyzet or éléviligot illetéan. Ugy gondolom, hogy az djkor ter- mészeitudoményo — de 0 folyamot résrben_mér a kézépkoriél tet- tenérhelé ~ az életielen vildgra vo- ntkozé tWrvényszerdségeke! jogo- suloilanul olkalmazte oz él6vilégre. Nogyon fontos lenne ezt oz dtlépést tanulményorni, hogy o XX), szézad- hoz eliuiva egyféle visszaickintéssel megérihessik a természetiudomény feilédésé!. Mos! csok egy szempon- tot kiragadve gondoljunk kutotés médszerére. A kézépkor embere vilég megismerésének vagyétel hajlve oz ember mékédését is meg ‘karta ismerni. Erhet6, viligos szén- dék, &3 mit tet? Leonardo de Vinci, 2.0 f6leg mavésként ismert zseni, ‘oki azanban sok-sok techrikai ese- kez megolkoisia & megélmoddia, « vildgon elészar ~ megszegve egy- féle irotl és irallon fobut ~ holitestet boncalt. A mai napig is haté ellen'- mondés ragadhaté meg ezen a onion. A tudomény eayre hatéko- nyabbon behatcl! az emberbe, egy- re tobb ésszeliagést, tOrvényszerd- séget dllapitoli meg az életre vonat- kozéan, de mindig a halott, o halott anyag fonulmanyoxésével. Az egése lel kémioi kuiaiéso oz onalizisen alapul, amelyben a bickémia egy AIS Bssxeltiagésb6l kivett fehériét sizsgal, de a vizsgélal médszerébél adédéan csak o holAl uléni, mond- haini ,szeneilen", élettelen éllapo- {ébon. Ellent Iehet mondani, hogy igenis, 0 tudomény mindig végzett megfigyeléseket az éleire vonotko- z6an, Ez részben igaz is, de 0 prob- Vémo oz, hogy megligyelései_ma- gyordzotéul mindig oz anclizisekben megtoléltiGrvényszerdiségeke! olkal- mozia. A természelludomény fell6- désél étiekinive mondhatiuk, hogy szikségszeré volt eljuini o boncolés- hoz. Az anotémia feil6dése nogy- szori eredményeket ado, de el gondolkozhatunk azon is, hogy ezen megismerés vojon miért csok @ se- bészetben, 65 czon bel is « csont vézr0 ~ teh6t ox ember legdsvényibb részére — vonotkozé gyGgyitasbon hozo!t egyérielmden pozitiv eredmé- nyekei Sojnos, erre a probléméra a legele- mibb foposztalataink, a felismert el lenimondésok sem gbresttenek ré, Tudjuk, hogy korunkbon nemesak gySayiléssal, hanem a téplilkozds- sol is alopvelé problémék adédnck. Topasztaliuk, hogy egyik ember kilé- srémra eszi a szolonndt é sovény marad, a mésik csok rénéz és né- hhény kilt hitik, A terméscettudo- mény o t6plélkozdst egyszert kémi- «i lebontési és felépitési folyamat- keént fogia fel, chol o lenyelt seriés- hist 0 stervezet kémioi laborotériv- imo fehériére, ominosavokra sib. le- boniia, majd a laboraiérium felé 16. osziélya emberi hissé felépiti (mondhatjuk igy lesz « disendhisbol ember-his). Ezen 0 ponton legalébb gyanakod- nun kénel Aki o tudomény mély el- kotelezetiie, o2i is elbizonyialant- haind a modern biokémic felfede 2ése, miszerint az éllati fehérjék és oz emberi fehériék azonosnak vet asszotéiele is egy finomabb dssze- faggésben kulonb626. Ho ex igaz, ‘okkor hogyan alokult ét ¢ disendhés lebontésébél keletkezettélloti fehér- je emberi fehériévé? De a vilégra sok récsodslkoxé ember is fele- dezheine egy alapvetS. problémai Neveretesen: mit csinél oz ember! szervezet, omikor © bevit 1éplélékot lebonija, maid a holo, életelen Ssszetevikb6l él6t épit fel. Persze ez ‘a névénynél is megkérdezhet6. ‘A névény széndioxidbél, vieb6l, vo- lamint © tudomény éltal homélyo- son megfogalmazolt napfénybél él6 Ssszefiiggési varézsol al6. Mi ennek a lika® A kérdés mellt! elmegyank, nem gondolunk orre, hogy ezt a keerdést még nem vélostolia meg oz emberiség. Minden eréfeszités elle- nére oz ember nem tudolt élettelen- bal él6t alkotni. Az, hogy 0 kérdés megvélaszolatlon, legaldbb el kell hogy gondolkoziasson. A XVII-K,"1 szézodban még gy gondolték« tu- ddésok, hogy nem ludunk eleget oz fenyagrsl, és ha megiolaljuk oz onyog végs6 felépité elemst, ckkor leremigs lik is megleifidk. Axio som falduk meg az élet tiks', de liutotiunk a2 anyagkutatésban ad- dig, hogy oz enyog valéségo, ete is meghérdéjelezSd6ll (lésd pelddul Heisenberg). Vojon csak az 0 boi, hhogy nem vagyunk lég okcsak oz aanyog végs6 dsszelevdjének megio- lalassban, vagy rosse dion jérunk? Mindennapi valés_topasziolatcink alapién ki kellene, ki lehetne mon- dani: igen, rossz Slon jérunk, més- képpen kellene oz emberre, az élé asszefggésekre rétekinieni. De ie tessz0k! Uay gondolom, hogy a kézeliové- ben ismét kényszerive lesztink o kér- és flienésére, eseleg megvélaszo- Ieséra A bialgia dj tudoménydiga, « gén- monipulicio fog ere kényszarien A génmanipulécié © most vizsgdlt {érdés stemponijdbdl nagyon érde- es folyomet, Az allot, emberi gé- nekkal falytaton Kisérletekben az ember az élet clapjaiba ny bele, Ge il som az emia ailépéet ‘onul rményozza, illelwe nem ext az clop- problémé! lia meg, hanem mind 210 ludését, amalyat ox cnolixisso, a holott élet tonulményozéséval megszerzeil, annok koncenirétumét bevisti oz 6 ésszafdggésbe. Bizo- nyosan szémnyi dolgokat fog ezen fez Gion az ember produkélni, sok szenvedést fog okozni magénak, de mivel megfigyelése kényszerden 6t- levddik az élejielenségek tonulm: nyoxdséra, a kudorcokbsl lehetdsé- ge lesz oz élet sj megismerésére. Le heidségei_mondotiom, nem bizo. nyossigol, meri a kudarcokbél io- nulni, ennek alopién egy mésik vial vélosztoni tolén még nehezebb, onnak elétie kat dt kézil o he- Iyeset kivélasztani Hasonl6, de toldn még nehezabb © helyzel, ho a Foldet és kérnyezetét vizsgaliuk. Az embers, az dllairél, a ndvényrél legolabb ogy beszé- Unk, mint lblényedl, 6s csok ssze- fGggéseiben, iérényszerdségeiben zed: életiolen onyagkéni. A Fold- ral gy is beszélink, mint egy holott kepzédményrél. Vojon mikor lesztink kepesek olyan megligyeléseket ezni, min! Goethe, aki c borométe- ren megligyelt sitmikus véliozasban 1 féld légzési folyamatt ismerie fel2 (Lésd Seabad Gondolat 3/2), Persze sokszor elvashatunk 8 26kdek- nel az €l6 Feld Kifejexése6l, de exeh- ben 0 gondslaiokban csok az agg- das szilte megszemélyesitet Fold fo- lélhal6, & nem térgyilagos, pontos megkézeliiése o probléménak, Amaddig dénié felismerés nem s20- lelik 02 616 féldorganizmusrél, od- dig nem csak hiébovalé, de hibés is 2 kolonb6z6 kémyeret- és foldved6 suervezeiek itakozdso. Nem lehel ny! Yay gyéayitani, hogy o dkedéset nem ismeridk, hogy sem a suiletési folyamatt, sem «9 flépitési folyamatét, som a lebom- [6si, holalfolyamaist nem ismeridk Az Gn, szelid energidk, 0 kémyezet- bardt technolégidk éppen annyit se- aitenek FeldGnkon, mint @rékos fo- Iyomaiban o kemoterdpiés onyo- gok. Mindkét gyégyitds gy torténik, hogy a jogosulailanul haszndli Sssteltiggéseke! alkolmoz6 tudo- méiny eredményeit vissz0k be az 66 organizmusba, amelynek o valédi mok&déséi nem ismeriok. Meg kell szbleinie onnak 9 tudaménynak, amely mas megkézelitéssel, de Uugyanolyan térgyszerdséggel, mini «a lermészettudomndny teszi az ette- len vildgban, kikutalja or élet dssce- feggéseil. Egy Gj tudomanyi kell al- koinia oz embernek, amely oz ‘onyag és a szellem egységében fo- gant. Ennek csirdi mar megielaniek @ vilégbon, és 0 kozeliovs dans kerdése, hogy vojon élai is lud-e oz emberiség ezzel a tudoménnyal. ¢12 a GYOGYASZAT ) Walter Holtzopfe! MERRE FEJLODIK A GYOGYASZAT? A gyégyésza! helyzete teliesen meg- véllozott azéia, hogy Rudolf Steiner megtarlotia orvosi kurusait. A terd- pici rihilizmusi terépiai optimizmus véltoita fel. Vesziiett-e exéltal jelen- téségébdl a .gydgyészat kitighté- so"? Ellenkezdleg. Ma még oktuli sabb é¢ sirgetébb, mint valcho; mindozok @ tapaszialaiok, melyek o gyégyésza! fejlédéséb6l odédnak, ij médon sirgetik és igazoliék sxok- ségessétt. Aggyoayiiésnok ez emberrel van dol- go, Ezéd o2 antropoxétia, omi az ember lényér6l tudésit, 6ppen az or- vosi hivelés sx4méra fortolmaz ren- goteg dsxténzést. Makédése kexde- 116! fogva nagyon sok orvos fordult fondcsér! és segitségért Rudolf Stei- nerhez, Steiner felvilégositést adott szémukro minden kérdésikkel kop- czolaiban, maga ozonbon soha nam kerelt betegekel 1920-ban az érdeklédés olyan or5- telios volt, hogy Steiner megtortolla ls6, hist eldodésbél dilé kurusdt, melyet hamaroson fovébbick kévet- tek, Vagal Dr. lo Wegmannal kézd- sen kényvel is iri ox orveslésrél, omi kkézvetlenil o holéla utén jelent meg AGrundlegendes fir eine Erweite- rung der Heilkunst nach geisteswis- senschatlichen Ercenninissen” drmmel Sokrété dszt6nzései Eurépa és Ame- riko stémos orvosi praxisdban, mold Ilinikékon és kérhézokban is meg- termékenyii6en hoiotiok Abban az idében, mikor Steiner az orvosi kurzusait tartotic, a hivatolos ayéayészotban még ferSpici nil mus urolkodott, amit Bécsben didk- ként maga Steiner is megismert Akkoriban kevés gyégyszer allt ren- delkezésre, és az orvosok azok haté- konységardl sem igen voltok meg- gybzddve, Erdeklédésiik elsésorban fo ponies diognéxisfeldlidsdra é betegségek okainak kuiatasara iré- nyult, Igy Rudolf Steiner Sszténzései miniegy Orasen hagyolt trbe kerdl- tek, ahol éldésosen kibontokoztak. Ma teliesen més oz orvoslés helyze- fe, Az orvosoknak erds hotést gyégyszerek arzendiia ail rendelke- zésére, melyek bizonyos esetekben nagyon gyorsan képesek megsztin- fetni életveszélyes megbeiegedése- kel. Akut megbeiegedések, fertdzé- sok, fajdalmak, nyugtalan, itt 6- lapotok sib. uralhaiék. De pl. a da- gonatck kezelésében, 0 cheumali- keusé keringési_megbetegedések esetében sokkal csekéhyebbek a si- keerek. Mégis, egészében véve egy- fojto .terépiai optimizmus” lépelt @ su6zodel6 lerdpioi nihilizmusa ho- lyébe. Hosszt térlénete sorén 0 ‘aySgyészatlzon még soho olyan r5- vid id8 ala olyan mélyrehois vélto- zés0k nem 16riéniek, mint oz ul6bbi éuiizedekben; és iolin még scha nner volt akkora oz dltclénos érdek- lédée orvosi kérdések dnt, mint manapsdg. A nyilvéinos soilé — Gisé- gok, radia, iv — gondoskodik réla, hogy o diagnosatica és terépia fell6- dése mindeniitismerté vélion. ‘Az onvosi fellédés diadalmeneiével szamben @ stellemtudomény éltal kilégitott orvoslés csondesebb torte nései veszietiek volna jelentéségtk- bal? Vogy talén éppen ma jelente- rnek kilénésen fonios kiegészitést az el6iérben zojlé toriénésekher? Alaposobban szemogyre véve a moi el6reholadoll gydaySszotot, ea szen vérallan és ellenimondésos vo- indsokat fedezhetGnk fel. Azt kellene {eltételezniink, hogy ekkora sikerek: riyomén @ megbelegedések széma csdkken, Ennek azonban o2 ellenke- xéje lSrlénik, Ext nemesok o stotisti- kek, de a 2sdfolt orost vér6k is igo- zoliék A jelenségnek kolonféle okoi von nak, Az egyik éppen az orvosids fej- lsdésével fgg Ossze: ez a modern aySayszerek digynevezeit mellékha- tés0. A szer nem kinéréig of fe ki @ hatdséi, ohol ex kivénotos lenne, hanem teljesen més, nem kivinatos tertleteken is. Olyan vér-, ideg- és kalanésen gyakran méjkérosodéso- kal irnak le, vogy az éltalénos élet- 4rzés alyan megvélionését, omelyek a kezell belegség lekizdése uién to- vvabbro is fennmaradnok. A mellék- hatésok olyan gyakorivé véltok, hogy legidbb tudésnak meggyS- xédéséve vali, hogy hatékony gyégyszer egydlalén nem is létezhet mellélhatésok nélktl. Nagy boj len- ne, ha ez igaz lene. Valéban nincs 6 méd, hogy 0 gySgyszer hatékony- ségé! olyan pontoson. irénytsuk, hogy ellendreésiink alatt maradjon® A mellékholdsok esetenként csok Gvek, évizedek malin, tol6n csok a kvelke26 generéciéndl Iepnek f6l — ‘exér is olyon nehezen megragadho- tak. Nem éttekintett terdleten moz- ‘gunk, nem letiuk el6re a hatésokot, hanem mindig csok akkor tudjuk ezeket konstotélni, amikor bekovet- keetek. Ex dsszefigg azzol o méd- dol, chogyan ma kitelliak 0 gyéay- szereket: nevezetesen kiprobdldssal; rengeleg kilénléle kisérettel, me- Iyek sorén soha nem leheinek bizto- sak aban, hogy vajon nem hagy- tak-e figyelmen kivil volomilyen még ismeretlen hotdsleriletet, ami kés6bb nemkivénatos médon fog jelenikezni. A bizonylolanséigot oz is fokozza, hogy mindenekel6t dllotki- sérleteledl van s26, melyek dWvitele oz emberre ugyancsok problematixus Semmilyen korbon nem kévetel! meg egy gySgyszer megalapozésa ‘anny! féredségat, mint ma. Néha ebb ezer kisérlelet kell elvégezri, mmielétt egy gydgyszer forgolomba kerilhet. Es mégis - vagy talén ép- pen exérl — &rvényes oz © meglepé megallopités, hogy © gyégyszemek és hatésénok tulajdonképpeni ter- mészele_messzemenéen ismeretlen morod. Még meglepébb, hogy 02 ¢ két terdlat, melyeket a gySgyszerek- rnek egymésbo ét kellene vezeini — ugyonis a betegség és oz egészség terdlete —, olopidbon véve ugyan- fennyire ismeretlenek. Nincs fiszta kép sem a betegség, sem az egész- ség tulajdonképpeni lényleg}érél. A sikeres orvosi kezelés ma olyan teri- leleken mozog, melyeket o megis-eet 13 — merés alig hat éi, Ez llaléban is, és specidlis eselekben is igoz. Példéul {0 mai oniikonvulsivéval meg lehet 24 FOISKOLA ) BESZELGETES KAMPIS MIKLOSSAL ~ Hogyan ialélkoziél az antropozd- fidvol? Az blvenes évek eleién, kvézikitele- pitettként éltunk Ceglédbercelen. Budopesire valé visszoksliézésink céljab6l olbérletet szereztink egy Takacs Ferenc nevi ember csoléd- i6nél. O 0 debreceni kormény mi- nisziere vol, egy hédmezévasache- lyi dgynevezett porosatértelmiségi; 2 6 szobsjéban lokiunk. (Tokées Ferenc ugyanis ekkor bérlénben ‘lt.) Rengeteg kényve volt, amelye- kel mind elolvasiom. 18-19 éves vyoltam, iti tolélkoziom eléseér a népiIrdkkol, és sol-sok ir6val, sz0- ciolégussal, akikel addig nem is- meriem. Voli o kanyek kéz3H egy vékony kis piros katet. Akkoriban minden betdt elolwasiom, és elju- fotiom ehhez © vékony kis piros kényvhoz, ami oz ,Akasho-kréni- ko" cimet viselte. Eben o kényy- ben voltak olyan megiegyzések, hogy oz ember a holéla vlén a Holdszlérébo kerdl, és okkor vi- ‘y62ni Kall, mert kénnyen dsszeté- veszli Krisztust Luciferrel. Mikor ext © részi olvasiam, akkor fogiam a kényet, 5 bevégiom @ sarokbo. ‘Arra gondoltam, hogy ha valakinek onnyi megkilénbazielé-képessége nines, hogy Krisztust Lucifertél megkilanbéztesse, akkor ex a do- log nem igaz. Tessék ezi elképzelni; olyan volt ez, mintha valakinel, aki motemotiks! sose fanul, régién 0 difloronciélszémitést ayomndk kezébe. Részemrdl itt be is volt fe- jezve. lay iolélkoziom Rudolf Sieinerrel eldsz6r. A mai eszemmel visszagondolva — elesodélkozom zon, hogyon kerdthelell egy héd- mez6véséthelyi szérmozésU po: rasttérielmiséginek © kényvidréba Ueon Giono, Erdei Ferenc, Németh Lésal6 kozé) ex 0 vékonyko katet, mit érthetett, mit tudott proftélni ebbsl? Hossz6 id6 felt el; © haivanas években lekerdltem Koposvérra. Eqy idé uién réidtiem, mi minden forog kockén, hogy vagy megeszi az emberi a kizeg, vagy kitalél va- lamit; harmadik Ut nines. Akkor: bban szokés volt azt mondani, hogy ox artelmiség sxéméra kél Gl von: oz egyik a2 alkoholizmus, © mésile iéthatotlan, Az alkoholizmus fenye- agetelt. Ekkor forduliam o, Pesten moradt bardtaimhoz. Ok ozt mondik: teliesen vilégos dalogrél yon s28, meg kell ismemi oz oniropozsfiét. Tehét ivlajdonkép- pen terdpidnok szdnidk et 0 dol got... Példdul ahogy Kélmén Isivin megkérdezeit, hogy gondolkodés ijn ovegy érzelmi alopon kézel- tem mag o dolgokal? Amire azt vé- laszaltam: rengstege! foglalkoztam 6 filozétiéval, tehat természetesen gondolkodas dln. Ennek volt né- imi olopia, egy konyy (amit ti nem ismerhettek, vagy ho igen, oz kilén szerencse): Hallasy Nogy Jézsef- nek, 0 Pdzmény Péter Egyetem to- nérénak ,Filozéfiatérignet” cimé konyve, (& harmincas években je- lent meg). En ezt kijegyzeteliem, mindon odoto!, ésszefiingést Kir tom, ogy gondoliam, hogy ezzel majdhogynem el is végeziem az ITE. llyen fellegyerkezéssel éll- tam neki o ,Szabadség filozsfidjé- rok” is, amit ugyanilyen lelkisme- relesen kijogyzeteliom. Este 8 éréra felmentem Mokovecz Imre lakésé- +9, chal voit egy 3x4 méteres log- gio fonatt székekkel (akkoribon Makovecz is, mint lelkiismereies ‘antropozéfus, bodzelé! fogyasz- toll, €s Kb, négy érén keresztil elo- meziem, hogy miéri ostobasdg a »Szabodség filozstigio”. Ott dltek hérman: Makovecz Imre, Kélmén Isivén, Papp Lojos, és hallgatiok Egy dra s26t sem széliok négy 6rdn keresztil. Am o szemokén le- hetett lain, hogy 9 reakcié nem az, ‘amit én vérlam. Nem kopiak a fe- ikhéz, hogy HG, tényleg, ez osto- basdg...” Hossad idé utdn megszé- lol o Pista: ,Retienetes energia van eben cz emberben.” ~ és iovdbb hallgatiak. Azt éreztem, hogy olyan bels6 erével éllok szemben, omit nem tudok megmozditoni. Eleinie még éreziem egy iniellekiudlis ma- gobiztossigo!, o kézepére kezdtem Kicsit elbizanytalanodni, mire 0 vé- gére értem, megsemmisitete sojét magai oz érvelésem, Elé26leg Pisto adott egy mésik komvet is, 0 .Magasobb vilégok megismerésének tlio" cimét, Ho- zafelé o villamoson mondtam neki, hogy azt a kényvetis elolvastom, és oz elején fel van sorolva néhény clyan tulojdonség, ominek a birto- kéban lehet a mogasabb vilégok- hoz eljvini. Bennem ezek o tuloj- donsdgok ugyan nincsenek meg, de fantéziém oz van, tehét el tu- dom képzelni, milenne, ho rendel- keznék ezekkel a tulajdonsdgokkol. Példdul akkor ezek a kérdések, amelyekei négy drén dt fejteget- tem, nem Iéieznének. Axl felelie 0 Pisio erre: «Létod, mégisesok érzel- ‘mi alapon kozelited meg a dolgo- kot." Ezek uién sok szomizdo! Steiner kényet kaptam, de ezek nagyon nehezen olvashatéak voliok. Gé- pelt, borzalmason leforditot,ilyen- olyan médon dsszefirkélt szévegek, omiket day Kellett kisilabizdlni. No- yon sokat kinlédiunk. Ma mor nyomiatésban kophatéak ezek o kényvok, e2 hihetetion elény, En olyon médon jutotiom lossocs- kkan eldre, hogy elolvasiam vala- mit, témadi bennem egy ellenke- 2és, de 200 kilométeres kérzetben, kézel-tévol nem voll senki, okivel Ieheieti volna erré!_ beszélgeini Magamra Kellett témaszkodnom. Hosszé idébe iell, omig réjéttem, hogy egy kérdést, emi bennem o huszadik oldaton felmerdl, nyugod- tan hogyhatom magamban kérdés- ként, maid @ nyolcvanadik oldalon megkopom ré a vdlaszt. Amig vie szont oz ember eliut « nyolevana- dik oldalig, addig ugye még t8bb kérdés SsszegySlik. Ex egy nagyon rnchéz kinlédés. Ebben megin! segi- tettek a bordiok. Kéthovonio egy: suer tolélkoziunk, omikor ezeket25 kérdéscket megbeszélivk. De no. kem megayézédésem, hogy aki exeket 0 vivédésokat nem csindlio végig, az voltaképpan nem fogia megésteni a2 ontropoz6tiéi. Mert ez szukséges ahhoz, hogy o szem- léletmédja éialokuljon, 6s tényle- gesen megérise, ami le von frva, ‘Mondjuk, gondoliatok a ,Szellem- tudomény kérvonalai” idébeli és Aérbeli perspektivéiro. Anélkil, hogy oz embernek o mésodperc terirészéig o hideg végig ne fusson © héidn, e2i nem lehet megérteni Az els6 fézis 2, hogy intellekivali- son felfogia voloki, hogy mirél van 526, de az igozi megériés voliakép- en az, amikor rézuhan oz ember. Fe az az inézotos perspektiva, omi a vildgleremtéstdl a vilégvégeig le- rajzolodik. Ha ezt a lépiéket nem érzi, é5 nem fut vagig rojta 2, hogy amilyen vilég ex2", ,mi a2 élel2", shogy van e22", nem borzong bele, akkor igazébél nem érfi meg. Ter- mészeiesen fel lehe! mondoni hé- tulrél elére, eldlrdl hétulra, dorab- jira szedve, de ex az embert nem Grinii meg igazdbél. Kell félnil R& kell szakodion oz emberre a féle- lem, hogy minden, omi szilérd, ki van hiézva o dbo alél. Lebeg. Nin- csen semmi, ami megfaghoi6. Ho ext a2 érzést nem éli 6t valaki, mig olvas és gondolkodik — néhény mésodpercig tort oz egész -, akkor érzésem szerint nem érti meg, mit ielent ez oz egész Van ennek egy mésik része is. Ha viszont valoki 6t tudja létni ennek a jelentéségét, okkor inneniél kezdve sak hat l6val lehei visszotarioni al- 16l, hogy kimenjen © Kossuth térre é olkezdien orditoni: ,Emberek, Alli! Nagy baj van!”. Csupén a j6- zon esze fori vissro, Ex régen is fgy volt, és mo sincs mésképp. Meri tudjo, ho megtenné, megjelenne ket fehér ruhds ember, okik meg- fognék, é bevinnék egy sérga sz 1ng épileibe, Tehét igy nem lehet. De akkor hogyon? Hit élliunk meg. Ennek @ tudésnck sok akkor van érielme, ho masoke nok ét tudom edni, Annok, hoy iljok Koposvéron vogy Budapesten (mindegy, hogy hol, mart innentél keadve or ilyen vidél-f6vdros ellen- Iéick humoros kotegéridvé kerde- nek valni), gyGjiégessem magamba ext a szemilelet, dagadion a fe- jem, egyre nagyobb tévlatokot tud- jok befogadni, ugyan mi érielme van? Aki ezi valébon megérette, nézetem szerint azt mondja: ,Uris- fen, itt valomit sirgésen tenni kelll”, Mert borzaszié nagy kélénb- ség van aktz6it a ,valésdg” kéz6tt, ‘omit oz ember appercipil, amit ta- nitanak (65.12 vi kemény munké- val belevésnel}, és o valéség ke 26it. Iszonyatos. szokadék von, és ext valohogy 6 kell hidolri 1965 kéril volt @ mér emit! be- szélgetés az Imrééknél és 1974 ké- til kezdiem el tontioni, Akkoribon gy teniiotiom, mini hojdan oz ‘orosztanérok, oki mindig két lec- kével iériok el6rébb, mint o tonite vényoik. Arra gondoltem, hogy munkahelyemen o kollégéim kozil kivilasziok 3-4 embert, okiknek ez! médszeresen megprébélom étad- ni. [gy el6sz6r a ,Theosophie*-1 vetttk (oersze megkérdeziem 0 mén Isivéni, hogy mivel kezdj vuléno a ,Szebadség_filoz6f wht egyiptomi 12 eléadés!", o ul os evangéliumot”, maid... mér nem emiékszem, hogy mit. Kb. hét estiendén keresztdl foly« lakéiso- mon ez a munka. Volt, akinél pszi- cholégioi terépiokéni' is hosznél- fom. Bizonyiiolt tény © szémomro, hogy a7 oniropordlist erre is lehet hasenélni, mert ha semmi més nem tOrténik, csok a kiindulési éllopot- hoz segit viss20 - mondjuk a dep- ress2i6 helérérél -, okkor az mér ie Nekem nem vat olyan szerenesém, mint o Kélménnk é a Moko- vecznek, akik oz antropozétist fa fol korukban, komely emberekisl sojéitiotték el. Ného meghivick lyon megheszélésekre, chol cz Ist vyén és oz Imre foriotiak valamiféle eléadést. Viszonylag kevés embert ismerttink meg, akik ezzel foglal- koziok, tehét inkébb ozt tudom mondani, hogy azt (aevezzok talén szemléleinel), omit nogy nehezen elsojaiitottunk, megprébélivk bele- vinni a vilégbo, £5 ez © legnehe- zebb. Addig még valahogy elmegy, mig az ember sxép szdgleles hé- zokat épit, czién hazamegy, és el- kezd az aniropoz6tidval foglolkoz- Ho viszont arrél von s26, hogy el kell felejteni, omit eddig esindltam, és meg kell nézni, hogy akkor most mit kéne tennem © munkémbon, ennek mér silyos kévetkezményei vannak. Exért mondiom azt, hogy nekem nincs olyan szerencsém, ‘mint oz Imrének, oki fiatalon telte zt. En kb, tz évvel késdbb kezdtem az aniropoz6fiéval foglakozni, hor- mine éves korom félétt. tlyenkor mér sokkal nehezebb mozdulni. A legnagyobb hizés a kaposviri te- melé terve volt, ami sojnos nem volésult meg, de azi élltatiom a tery elkésziltével, hogy ho Imhotep ine, és egy helikopierrel felszéllna a temeié f6lé, akkor pontosan tud- 1nd, hogy az 6 ideje 6ta mennyben véltozott oz ember szerkezele A kévetker6 f6zis: 'B1-82 kdral ot mondtam, hogy 18, hét éy lott ‘omit meg lehet tonulni, a2t meg le- hel fanulni, ho nem sikeralt eddig, nem lehet tébbet tenni. Megprs- béliom kiszélesiteni 0 ka, 8-10- 15 emberi hivni a lokésro, hogy valomiképpen ezt o szemiéletet dt- adjuk, Meghiviam Makevecz Imeét, Kélmén Isivant, Karéison Gébon, volt alyan, hogy huszondten szo- rongtunk 9 noppoliban, Sokan jét- tek Budopesirdl is. A Siki, 0 Téseio, © Zsigmond Laci, Gere Jéno: Miuién Iétrehoztunk egy énéllé iro- dét, mér nem a lokésomon, hanem cz irodébon ‘arfottunk eléadéso- kot. Voltok néhényan, pl. a Kovées Péter, Zimre Eresébet, akkkel kilén is foglollo2tam. Ennek oz okités- nok éridsi feleléssége van, Senki sem tudje axl megmondani, hogy egy olyan gondolati rendszer, omit Steiner a szdzad eleién egy nogyon merev tanulésnak, oz akkori viszo- nyoknak (méveliségnek, sxéhosz- niélainok, retorikénak) megfeleléen kitolélt, most hogyan Iehelne ta tani. Ez egy fogas kérdés. Ma mér tudom, hogy Steiner csok kérdé- sekre reagéll, és csok kérdésoket jell fel. Mondiom is @ Kélmén Ist- vannck, hogy ho Steiner ma élne, ‘egy el6adést sem tudna megtarta- ni, mert senki sem tenne fal neki egyeilen kérdést sem, Ebben az idében még megprébél- fom zi, hogy egyszerre hdcom kényvet vettink. Az egyik kereszi- metszetet adott, tehdt egy slotikus lloképet, 0 masik dinomikus pet, a harmadik a kozmikus dssze-fOggéseket toglolia. Ez kb. 2 évig fortott, viéno megkérdeztem dket, hogy mivel szereinének foglalkozni Ac Enasi révéglo, hogy 6t a peda- g6gi0 érdakli. Kénylelen voliam megszervezni egy elGodéssorazoto! Steiner Woldord tandroknak iortoll elGodésaibél. Iii Giro ket fejezetiel el6rébb jdriam, mint a tanitvény- im. Ennok aztén oz lett 0 vége, hogy or Erzsi szorzett agy asztondi- jal, omivel kiment Witlenbe. (Tehdt ilyon furesa médon oz emberek letébe is beleavatkozhotunk, pe- dig eredetileg nem okariunk bele- avotkozni. Kélmén Isivén szokta fe- szageini Albertus Magnus kérdésé!, hogy oz ember csinél-e valami, voay pedig éliale tériénik valomi? Szeriniem megfeitheietlen.) ‘Az Ensi Wittenbél elhozia Rover professzort Keposvérra, oki részben ‘x ottoni Tanitékép25 Feiskolén fartolt eldedésokai, részben egy srdkebb kér széméra o Kapos- lervben, Rover professzor az egyik ilyen s2vkebb kérnek tarlott elé- addson megkérdezte, hogy ki hol tort 0 alla kényvber” lefrlakkal. (Hogyan juihatunk o magasobb vi- lagok megismeréséher?) Elmond- tam, hogy elolvasiom, megériel- tem, de Gey déntétiem, hogy eb- ben az életemben nem éhojtok ilyen &nfeilesti6 gyokorlatokot csi nélni, nem éhojtak ezzel foglalkoz- ni. De az ember mégis foglakozik exzel. Nem direkt médon feileszli sojét személyiségét, hanem gon- dolkodik, és mindig kap olyan kér- désoket omire semmiképpen sem kap Steinert felele‘et, mest ilyen kérdést Steinernek nem tetiek fel Forrésmunko hiénydbon kell o vé- sci kitalélnia, s ha e2 igy van, ok- or melyik vélose @ relevéns® Tehat foglolkozik ezzel oz ember. Eltelt cz6ia ‘izegynéhdny &, €s bizony fogalmam sincs, hogy mennyiben colakultam ét, de oz bizlos, hogy ét- olakuliam. Ho oz ember szilérdan elhotérozo, hogy semmiképpen sem fog véllozni, de oz antropozé- fidval foglalkozik, akkor biztos, hogy més lesz © szellemisége, sze- mélyisége, hozzééllésa. Még olor js, ha ez 0 mindennapokban nem fettenérhe6. A kévotker6 lépés: 1988-89-ben megalopitottuk o Kés Karoly Egye- sdlést. Tudiom, hogy 9 Mokovece Mesteriskolét csinél, Kélmén Ishin © Kédas Agnesnél szerver eldadé- sokat. Arro gondoliam, hogy en- nek, é minden hasonl6 terekvés- nek szervezeti format kellene adn, ‘88-ban még nem tudivk, hogy re- form, hogy véltozés lest, de azi Grextdk, hogy 0 mozgéstér megné Ebben a mozgéstérben egy iniciti- va szereine megielenni, csak ki kell taldinunk a jogi- szervezeti kersie- ket. Ex nem voli egy nappal sem kés6bb vogy korébban, mint ohogy Kelleit volna. Volészindleg ha ket éwel késdbb csindlivk, akkor elké- sik, ha korébban prébéllozunk ve- le, akkor meg nem j6n léire. Innen- 161 kezdve gdrdill a i6riénet, 01 nek most csak arra a részére ref idlnék, hogy mi oz, omi hidnyail Az Egyosilés létrejéttekor 7 olopi cég vol. Most 22 cag a tagia. lyen szemponib6l ez egy olyon folya- mat, hogy ha oz Eqyesilést nem fel, mini egy motor, ior! szellemi sikon, ok- kor nines semmi értelma. Tehdt én ‘oggédom, meri a fiatalok kezil j6- formén a Frisch Mihély az egyellen, aki tovabb tudja vinni ezt o dolgat, mert a Pista, az Imre és jémagam losson eljutunk oda, hogy elme- yink, 6 okkor jészerivel esak aMisi marad, aki el tud igazodni a sirukidréban, Ex a2 egylk része 0 dolognok. aSzellemi forrésként kell mokbd- nie.” ~ mondio Makovecz Imre. ,A Kos Karoly Eayesilés o fény, omi két s6tét pélus ké28H oz uta! fénye- sen vilégitia.” Mit lehet ez vién mondoni, mert ho Makovecz Imre és 0 Kélmén Isivén nem lesznek, akkor ki fogia hordozni ext? Ex mér nehezebb. A mésik problémo még ennél is ke- ményabb. Mik ezek az objektumak, iniéamények, pl. az Egyasulés, 0 Véndoriskola, © Szabad Féiskolo? Amatér szigetek. A mostani vilég 27 pedig profi, és 5 perc alatt ténkre tudné tenni bérmelyiket. Tetszik vagy nem tefszik, © profizmushoz iszonyoios mértékG szokszerdség kell, ami térgyszerd ismereteke! igéryel, és eek 0 lérgyszerd isme- retek hidnyoznak oz organizécié- b6l. A profizmushor pénz kell, mégpedig sok. Az lenne a feladat, hogy szerezrink 10 millié svéjei frankot. Ezen fel kellene épiteni o Scobod Féiskolét, profi médon meg kéne szervezni tonszékekiel, fondrokkal, hallgaiskkal. Hogy ne- hogy félreériés legyen, példéul o Szcientolégus Eayhéz e2t megcsi- niélta, Nines més ut. J6, egy daro- big el lehe! szdrakozni, és lehet ki tGntetéseket, cimekei adogaini egymésnak, sajét é egymés véllét veregeini, hogy milyen éldozatké- szek vogyunk, hogy 0 fonérok nem kapnok egy vasat sem. Nagyszerd. Kérdem én, hogy ezt ki nem fogia kinevetni?. Hosszi t6von o2 igy nem mehel. Az egyik probléma a tant ‘s-ianulés folyamotos fovébbélte- tése; 0 mésik a professzionista mé- kadés gozdoségi és személyi fellé- foleinek o megleremiése. ‘Az 6reg ember aggédik, hogy mi Arténik, ho... Ennek jelet vannok, Példéul, hogy csinéljunk Szobad Foiskolét, ozt ki tolélie ki? Az reg Kélmén, A 2000. évben jelet kell épiteni..ezt ki talélio ki? Ax reg Mokovecz. A kérdés az, hogy ki fogja kitolélni o kévetkezs lépést, ‘omirél fogalmunk sem lehel, mert ‘okkor mér meghalunk @ forgaté- kginyv szerint. Ki fogia kitalélni o kevetkez6 teendét® Ki lesz oz, aki- re hollgaini fognak? Kélmén Ist véntél fanultuk, @ XV-XVIl. szézadi céhek vizsga kérdés-felelt jstékét: Ki lehet Mester? Ki lehet segéd, és kilehet inas? A véloszt mi nem tud- juk megadni a sojét esaink szorint. Hihetetlen mély bélesesség von benne: Mester a2, oki valamitkita- Il. Segéd az, oki valamit tud. Es ki lehet inas? Mindenki (A beszélgetés 2000. méjusdbon 2ajlot. Kérdezsk: Siréma Gabrielio, Zajti Ferenc és Dabréntei Zolién.) +28 es HALLGATOK A Szobad Féiskolin 0 nyéri szone! el6t kétnanos korauliéci farfotiunk A beszélgatésré! 626 szemunkbon hit odiunk. A felveten kérdések indi foltdk « fanéroket arr, hogy ryérra uhé2i feladatot” adjanak fel: ki ho- yon tudné dsszeloglan, hogy mit is fonul ezen a féiskolin? Gyéii Andes Mit tanulok a Szabad Féiskolin? A eladot kiodésa éta ez 0 harmodik alkalom, hogy nekléiok o meglogal- moxésnak. Az elsé két prébélkoads — melyek még igen sirukturdlatlonok vollak ~, volomint leghissebb gondo- lotaim olopién ez aselben talén sike- ral egy véglegesnek nem mondhat, de érthoté formét megolkoinam. An- nak ravidismartelése utén, hogy mi- yen indiiatdsbél kertltem co Szabad Foiskoléro, idézni fogok emberek megnyilaikozéscibél 2 aniropozd idl, 0 Féiskol6t az organikus & slat illel6en. Teszem mindezt ozér, mert tgy vélem, mindenképpen s20k- séges - legalébbis szdmomra - 0 problémo ilyesfojia kérvonalazéso abhor, hogy lényagét felismerve esé- Iyink legyen o megoldés megialdla- s6r0. A koveikez6rél van s2é: hogyon lehet az, hogy e2 6 seémomea léfon. fossigd gy mésokot nem lelkesi vyagy egyszerien nem érdekel, hova- lovébb ellenszenvel éreznek irdnta? Téiépitése hallgaté levén megismer- em 0 Pagony kézésségét, Alkoiésoik, megnyihénuldsoik mégil eléseilett egy szellemiség, mely érdekl6dés!vél- tot ki bennem. Pérhuzomosan ezzsl elemeniéris erével hatott rim iioko- vecz Imre épitészole. Epiletel szdmom ra volomiféle egészen Gj tartolom hordozéi, melyeknél a puszio esuéli- kai megitélés nem lehet a megisme: résemegértés forciso. Ax épitésr élet. mG kéletében tolélkoziam Rudolf Steiner nevével. Munkésségéed, ku- {atési eredméryeirél kényvein keresz- {Gl szecezlam tudomést. Egy éwel ex- l6H indul « Szabad Féiskolo, melyre hoboxds nélktl beiratkoziom. Azt mondhaiom tehét, hogy rétalélam olyan példaképekre, akik hatérialan SAI ‘ombicidjukkol &s Sszinie igaxsdgkere- sésikkel felmutatick szémomra egy hiteles magalorést, egy uot, melyel kevetéste érdemesnek icléliom. Ennek cléfeliele volt egy setésnek o meg saletése bennem: gy éreztem, hogy cegyrésc! « molerilisle lermészettudo- mény nem alkalmas o vilég tees 6. 15 megismerésére ~ mikzben felel6i- lend hasendlt vieményai a féldi életet egyre inkébb veszélybe sodoriél mésrésai pedig, hogy dlioléban véve 6 vallésok nem is brekszenek @ meg- ismerésre. Mig 9 vallés © hit éliol ki- zirja © megismerés lehetdségé!, od- dig o mogét ellogulatlannok mondé hagyoményos temészettudomdny oz ‘onyog fogségdba ese!t—ha kulolds lé- indi iletéen ner s kixérdlogoson, de ‘gendokkodésat iekinive tees: més ben. Usy érzem, ennyi ialén elegendé ‘onnok magériéssher, hogy miér va- gyok © Szabad Féiskola hallgoisi. Ezok vidn kévetkezzenek ar idézetek — « komnyezatemben 616 embereli6: »».Szdmomra oz aniropozéia sem bb, mint més, « vilégro magyarézo- indlé ieényzot, Mit6! lenne ez ‘més, mint volomelyik srekia ideoléci Gio? ... Ax embert annyi minden dekli, miéri pont ebbe dssam bole mogamat? Nézd esok meg, Mako- vect Imre is 2 aniropozéfidra hivat- korik, é agy széls6séges ember..." ‘nw Figyeletek, benneteke! nem fog- lolkoztat oz, hogy micsode megolku vst jeleni, ha oz ember letest a vok- sot eqy szokma, példéul o teiénitéscet mellet® Hiszan annyi minden méssol Icheine és kellene foglalkozni oz élet ben. Migr pont ez leayen az? ... Ha el okorom dénieni volamirél, hogy 4rdekelse vagy sem, okkor el6bb ki kell prdbélnom ... 02 embernek vi szont csok egy sete van ‘--dMibél gondolod, hogy © moteré- lis természetiudomény 0 jovében nem ad véloset egy sor moi kardésre, igy példéul oz élet kérdésére? Most ke: saUlt el © teljes emberi géniérkép. Gondoltad voina eat egy pér 6vvel e2- el6ti? Nem ludom, mig pont az niropozétio lenne hivatclt ezan kér- désekre megadni a vilaszi {o Fenli idézetek eay ember! seér- moznol}) Eqyk évfolyamtérsom Spanyolorszég- bl haxaérkezve a sevilla: magyar po- vilonrét: «Hi, nagyon gd!” Upyonez ax ember Piliscsabén épi- 16 Siephaneum épiletében séicho: «dvilyen. megayé26 lenne egy olyon ridsplokst, melyen egymés mallet egy erdéinés és egy Mokovece épilei képe lenne léthot6!" Egy évfolyamtérsam 0 pilisesaboi egyetomi épiletekr: Nekem nem nogyon telszenek. Zita txt mendia, hogy i t6rténelem v- hari 6that6k egy helyen. Szerniem 1k jdl megfogte o lényege!.” Végil Kélmén Isnt idézem: Az antropozétia ma nagyon sok em- ber széméra lkikérdés leone — ho rmogfeleléen kézvetiienék s2émukra.” Kélmén Tanér Ur dlitésénok els6 fe- let ~ day vélem ~ keléképpen alté- rmosadk 0 fentiidézeiek. Mi a helyaet 6 ,megielelé kozveités™sel? hrésomat e kérdéssel nyitva hagyo, 0 cimidli kérdésre padig 0 dalgana! gon- dololmenetével valaszoha reménylelie- son vérom bérkinck folézcltproblé- rméval kopcsolotos vélaményél, bizva 0 megoldés ké26s felismerésdben, Budopest, 2000. okiéber 17, Nagy Agosion ‘Amikor 0 cimadé kérdés felmerl, ax tannak kapesén tértént, hogy hogyan iudjuk kivilélldk szamaro meglogol- mori o [éiskola tartalmét. Pillano ryilag 22 0 kérdés nem annyra 86 bbenem, exért inkébb 8nmagom s2é- méra prébélom étiekinieni, mil vér- om és mit ildllom o Szobed Féisko- lan, Ho et jl sikeril, ton visszojel- 28s ériéke is lehel 0 fonéri kollégium Mit vartam @ Szabod Féiskolatel? Elvérdsoim nem valtok konkrétak Szellori impulzysokat vérlam, Egy. fel6l kols6 format & motivéci6t oh. hoz, hogy folyamatoson és mélyeb- ben foglolkozzam olyon szellemi kérdésekksi, melyek télmuicinak zon a szellemi kérnyezeten, melyben tovoly ityenkor még inkébb benne éltem, Msfeldlazt is keresiem, hogy29 mélyebb és rendszerezeltebb betekin- 18st kopjak obba o szellemi forrésba, ‘emi 0 Waldor iskola kapesén egyre inkébb begytiriz6t az életembe. ‘Amit nem kerestern, és nem voliam r& felkészilve, ox oz jfojta intéxmény megieremiéséhen val felelésség val. laléso. (,A fene, mér megint ilyen helyzetbe keriltem...”) Mit tanulok a féiskolin? Nyugati szellemi gondolkodast. A szellemiverolerikus vilbgro én is, mint manopsag oly sokan, o kelei forré: sokon keresail toldliom ré. Ehher o ‘oyugat a két labbol o féldén éllést folie hoz26. Aal, hogy egy mélyen el- moterializ6lédot, kils6, gyakorlti dletben benne élve is iehet ~ s6i fay érdemes — spiriudls tartalommal él Melyebb tsszelUggéseket t6rsodalmi- gazdosigi-sallemi jelenségek kézbt Ezen ésszefiiggések gyokran megdob- beniéeck, lész6lag egymést6ltévol lle jelonségeket kapesolnck szorosan eayméshor, egy mésik gondolkodés- med perspektidiébél Ezen kerostil ozzol_szembesiltom, hogy létechet-tezk olyan .mésfajta® gondolkodésméd, aminek kilénbé- 2ésége oz urolkodé éramlotokiél nagysdgrenddel nagyobb, mint a sojé: tomé, melyet amigy is meglehetdsen doviénsnok, é o2 uralkodéndl lénye- gesen_elremutat6bbnak tortottam Réscben ezen scembesilés haléséro, de o féiskola lagkérének is készonhe- 16en, iti nytotion tudok fogadni olyan gondolaiokot, omelyeket nem is olyan 6g még csipdbél elutositotiom vor. Usyanakkor igényem van orra, hogy ssze tudjom kopcsolni egyméssal 0 kalénbé26 megkézelitéshél kivetker6 eredményeket, Ara, hogy ami eaylcilo ‘gondolkodésméddl ténynek tink, oz més médon szemléhe is vagy tény morachosson, vagy legalébbis el le hhessen fogodni, mint redlis kovetker- felést maga korllain beldl. Ennek a meglordiotic day hongzik, hogy ho egy szellemiudoményos meghgyelés ésdelete merdben ellentmond oma urolkodé éaéki meglgyelésnek vogy ‘2 abbél levont kévelkeztelésnek, ak hor igényem von hidot létni a keité Ke2éti, megéreni, mi médon kilénbéas ‘oldola: ugyanennak o volbsagnak. Aniropozélist nem. A {éiskolén kevés 5 elszért 526 esik kézvollendl oz antropoxbtérél. Egy év utén nem tudném egy kivolllé s2dméra meg- hatérozni, hogy mi oz aniropozéfi. Ellenben példatlatok a féiskolén ar- 10, hogy leheiséges keményen szel- emtudoményos-ezoterikus megfigye- lésekrél olyan kéznopi kilejerésekkel és olan médon beszélni, hogy oz nem gerjese! 1Svolsdglartést ox ide- genkedékben sem. Alighonem era kkor vélik képessé oz ember, ha vold- di, dtd, saj6t megfigyeléseket ad dt Ezek alopién gy lstom, hogy {iskolén szerzett impulzusokbél sz6- ‘momra oz kéveikezik, hogy eldszbr is ira kell értékelnem, hogy mi sojét mogfigyelésem @ vilégrél, és mi ‘lyon, omit mésoktél vettem 61, onélkil, hogy igozébél megvizsadl- fam volna, bizalombél. Felesstenem kell 0 sojdt_megfigyeléseimet és kévetkerteiéseimet (chez alighaner © figyelmem erdteljes fellestiésin ot vere az ci). Ezen keresail, és/vogy ezzel pérhuzamosan feilesztenem kell egy nem érzéki topasztaloiokre épilé gondolkodésmédot. Ezek segitségé- vel rugoszkodhotok aki bétrobbon aroknck 0 feladaioknok, amiket {iskola oly béséggel rll elditem. 2000. szepiember Luzsényi Kornélia Sojnos sok gj nem tel télem, oz sBbreszi6 pofonok" tovebbra is ér- vényesok, Ito I6iskolén gy érzom, elsésorson gondolkodni_ tonulok Ennek © méthetetlen munkénak ~ mer! ezt igenis nagyon kemény rmunkénok érzem — a magkerlésével, eqyszeribb és gyorsabb médon ste- retiem volna volédi ériéshez juin. Mos! vilégoson tudatosul! bennem, hogy ezt nem Iehei és nem is szabod iiyen médon fenni, Enélkil a .munko" nélkol nem Iehet 0 magasabb viligok magismaréséhoz hozzbfémni. tom féléves dolgoraiombon is, hogy stem- besiliem © korlélaimmal. De végre szombesillom veltk, Mos! prébélok i6rni o7 egyre tisatébbon kirojzoléd6 lion, é prébélom azokal © képes- ségeimet ébreszigeini, melyek seat ségével volédi megismeréshez jutho- tok. Ehhez kopok it seaiséget Tasnddi Kriszia AA {6iskolén 0 s26 hogyoményos telmében — nem fonulok semmit. A {iskola sxdmomra - ébrestishely Alv8 ér2ékszarvek lasso dbroszigot6i. Saendergé lélekéllapoibdl ~ a feléb- ‘adh szellemember elbhivéja. Ext o fo- lyomotat az én s26lérom nem fonu- lésnak, hanem inkébb esemélésnek hivia, Onmogamra esemélés. Ex nem fonulhoté. Hatalmos belsé er feszitést Kivin,telies mértékben bell 16 fokad, kivilrél a folyorat lege! jebb kotalzélhaté. Igen, a féiskola ilyen koioliadtorhely 2000. szeptember 29. HIREK ) SZEGEDI TORTENET Suuléi felelésséggel iskolénk satle- irl ~ Sregeden 1997 észén kezde meg mun- kaj a Walder Bord Kor s2013k, peda. sgdgusok és a: onlropozéfioirdnt dake Idk részvétolével. Heli rendszeresség- gel tonjuk ésszejévotclsinkel, melyek kerelében kézmvességgel, zenével és képrémovészttel, énismerettel, or & ker annepeivel és néphagyoményotkel, volomint gyermekneveléssel kopcsola- los kérdésoke! foglalkorunk Rendervények, eldcddsok és jétsxohd- aok rendszeres szervezésével igyeksxink jelen lenni o véros kezéletében, ot eklbdé sxvldk karébon, leholéséget adva a Woldor-pedogégia és szllemi hattorenck megismerdsére 1998 nyrén logalmenddol! meg ks- ssséginkben @ Szabod Waldor! Ovor da és skola létrehoxdsénak gondola, Céljaink megvoldsiéso érdekében kos: hosand egyesblete! hozunk Ie, Seege- 4i Woldor Térsos Kér Egyostla! névan, 1998 ésxén sxdléi kar alokull, Hei rendszerességgel tolélkoxiue egy-2gy csoléd otthondban, és évadlnkldreki vésén munkélkodtunk. 1999 mérciusé- bon sxil6i ssszelogdseol jdtxécsopor. tot inditoitunk, és 1999 dszén megkeud ve mikedésé! Stabed Wieder Irényba30 Tevéhenykeds Ovodénk Jelanleg egy imaked6 brkorményzti évodéban bére- lone ends épietrésx,ohol 19 yer mokel kt yn8 fagalkoate. ‘Az dlindulsl Kivetden sacmbe kell ‘néanink 0 makéctetésfelelésségével és folodatanval. Exel egy mér azn goa. dolkodiunk, hogy iskoldskor’ gyermake- ‘nlc 2000 steptembersben hogyon tudjak ‘anulményaiket Ssabod Waldor Iskoé bon elketdeni. Jonudiban iskolaolopt s7iléi kor alokul. Kéthetenie alos. funk az évodébon, ahololeends ket pe dagégus é 15-20 dedekl5d6 croed fer Seale, srorveite 02 shold. A staged lo heldségek mele! felvet6da, hogy ax ole Iehaine Ujsrentcinon, @ Szegedt6l 15 kere lav8 kiskonségben, Kézosie- ink Ujszenivin mele deat, ‘az éraytén Sanbad Welded lekoknk kx {Brio hivogaie kopuit 012 {6s elsés ose- ‘alyaok, @ kil tanté néninek, ot angol ‘ands bécsinak, lonéctad tandruninok é5 0 stl kézdsstgnek ‘x skola Spiletét agésr nyéron 3 sxip tot Sole munko, fk, llki&s seelem ext lt be és épil be flyamatoson a: t= kolabo, magéba oz épuletbe, Samo- unlike és kanssséginkbe is Az itkole bozos alts Exsiesetcei dhol mindenkibsl egy sche ‘ny bonne von. & 0d ks let és erl- leme!, exek oz odotis6ige, lhelésége, és mint skola, exeken az olapokon képes névakedni évl dvr, osatlyol onily- ra. Ez vont, & ho nem vogyunk sberek, ‘tralia Igkoalalaptoninogy ilaészég En figyelemme! kel jlen lennon nap- ‘al napra, hogy sagil folbdszé, oyo- ropodasal. Az do, mely fal kexé ke ‘oz, kéads munkénknok ed alopo, + 205 6 gyri reményeinknok volasdgot Iskolénk jlen von, o jv él, &s sorso fgyént sorsunkna is razéve vl Ae ithole aval, © landy megnyiéia egysted,termésteles ds s2ép voll. Egy nnepelink gyermalk, sak, pedags ‘usok: és segté bordtok. Ajet benndn- ato mogizoletéiskolalénye, Reménys ink bo20s ceményekeé kopezolédiak fsm0. A hénopok éta leré kéu8s munko rome 6 feszulzege, nshny nehé2 pile lonat emis a viols5 nopok betes: SUl5 varokozéso egi-egy csp konnybe léde meghita ee bensdségossé vord seclio ex a delutint. Gyormekeinknel ikolét tremtenink. Is kolst, ohol mozgésuk szabeden, lal biionségbon, szellemik nylollan és samyaléan labo elen Otthon vogyunke Mi szogedick i Usreninénon apKd A Kés Kéroly Egyesilés hire = 2000. december cleién ielenik meg Kunkowics Last elnogrdtus Oséptimé- yak cimd aibume, mely 2500 Flat megrésérolhaté vagy megrendelhels o 6s Karoly Alopfivényndl (1114 Bp, Villdnyi it 8. I./2,tol/fox: 209-1174) ~AKés Kéroly Egyestlés 2000. decem- ber 9-én é 10-8n konferencit tart a réckevei Savoyoi kosiélyszdliébon, A Kés Keéroly Egyestlés felvidéki vane dorkdllitésa 2000, december 19-én Pozsonybon nylik meg, maid 2001. ja nudridbon Besstercebényén, februdr- 'ban pedig Kassén is bemutatkosik, Kidl Its onyogdnok egy céstt ox agyasilés 2000. decembersben 0 sxlovéniai Lendvdn lt ke = A Kés Kéroly Egyestlés keri oz Orsetgésld cid negyedéves folySia! kedveléi, témogaiéi, hooy legvenek slizeldi 0 lopnak o 3, évezred, a 27 sxdzadalsd évében is, A fly! 2001 yi 12, éxfoloma négy sxéménok ek 2elési dijo belleldén lposiakéiuégge) 1600 Fi, ami befzethets 0 Kés Kéroly Aloptvinynal késapéncben vagy siulo- léssol a 20402166-21629530. (00000000 bonksxémiée, vagy meg rendeleté 22 oloivény clnén HIRDETESEK ) COniayionts, nyebionér eunimini és bother gmmomtaslntkréas ajuk Forint port e-logadé Weld iki Cimink: 9700 Szomboshely,Sork v4 Tels 06-94-917-489 Evade neve: Savinyedy cme: 9700 Szombsthely, Benczue v2 Tel: 06:94-349-887 A solyméri Fészok iekolébe @ 2001 steplemberében indulé els6 oseldlyba osziélyaniiét,exen kival angol és én zene tzalandrt kerasink, 2083 Solymdr, Jozsef Atl v. 24 Tal: 06-26-360-182 Aoi Wold isola és Ovoda magkap- to ar engedétto kvéislér, iy © Jonévidl tizenhérom éves képedst foly- tothat, Az isola oj neve: FOR Szobod Waldor Ovoda, Aliolénos Iskola, Alop- fokt Mivisr kala és Gimndsiom Ciménk: 2151 Fel, Versemany ter 2 Tel: 05-27-36-06-82 Alopitvnyunk: Rudolf Steiner Waldo Alopvdny, 2120 Dunokessi, Jeane Mu. 8 Egyerdletonk: Dunokessi Woldod Egyestlet, 2151 Fat, Vordsmarty tér 2. ‘A611 Waldo iskalo Waldorf képestéss napkbzisl, tostnevel6! és kézépiskelai fiikatondt heres Jelenikezés: Sallai Gabriella iskoltit- ketnél © 06-27-36-06-82-05lelefonon, A Budoérsi Woldor! Atalénos Iskola ondyiont eres leandéelsé oniaho széméro. 2001. augur belépése Gs 3 ortaya sxémare 200), januari (oyermeksléés math marod toni6 ale Kal oz oszdy). Angolnyslanar een exsist is vis atoléneo imonk: 2040, Budosrs, Koméromi v.16. 1 emelat Tel Fon 06-23-41 40488 Kézlemény Az lip Wegmen Alapitvény ax 1986 14 COW, oruény (a szemy ver dalemad moghotérozot részének or odézé rendelkexése sri hasené felhoszndlésérél) 6.§ 3. be- kezdéte olapidn nyiltkozi, hagy a2 APEH lol dtutolt 166 350 Fi ésse- {elo kuretérim denise alopién at aldbbi célolea fordiota = 60 000 Fel témogata« Tei fg fold.” olopivdnyt mist képeésihhde anyagok visérlssval ~ 50 000 Fisa tamogate 0 Srege: i Woldor Tacos Kir Eqyasilaet a: Glole fenniertt veda résaére lel: serosal visélésebon; ~ 56 350 Ft étékben német ds on- gol nyeli terksnyveke! adoményo- zoll a Pes! Walder!-padagéiai Alo. ny réstéve. ‘A le Wegmen Alepivéey Koroléruma31 WALDORF INTEZMENYEK CiIMJEGYZEKE - POSZTGRADUALIS TANARKEPZES TE Bray Gus Gy. arg Fst tar Wider Peagagi Tousobis Tefalyam 1098 Bp. Eos it Ovéndxérzés Wilder Ovodapedaicia Saini 2083 Say Pnordmau. 5, EURITMIAKEPzES 1022 Budapet, Bimbo u 3 Ta: e002 12 OSZTALYOS ISKOLAK 1028 Busnes, Peshidegh Kossuth w+ Tal 307-4468 193 Budapest isos, Vdsayu 9-72, Ted: 232-563, 229816 2181 Ft Weromaty te Tal: 0527-20882 100 Ged, eae. 4 Tal: a6 20-11.062 ALTALANOS ISKOLAK 1098 Gupast Out, Bes at 375 aL 386-68.95 1173 Badepest Fechepyi it 38. Tel: 257.8207 2040 Busse, Korromi Tal coxa £200 Daten Kismace, Napelogé 58. Tal 0352415147 £027 Gybt Mach w 10 Tel: 0056322-489 {351T MiskoloFesbhémer, Loses v.64 Tel: 0546.370710 2400 Nyjregyhina S65 Ts, Edel Saba Fak Tel: wa2co9.a7e Fle kat ‘53 Soy Jose A, Tei: 0560-182 S000 Scalp, Napsugr 18. 270 aay, Kanarssig us 8 Tel: 0638518281 2500 Vie, Ket. 8. Ten: 05.27.3085 6754 Upenivn ISceged, Felsabelis uta 73. $700 Stonbathly Sor Tal: 05.98-3172-490 évonac Lge sr dues 5800 Bessa, Liat Karly sr 16 Tal: 5384.06 1073 Budapest Bs 15, TDL: 326-2057 1098 Budapest, Harr Plu 9 1114 Budapes, idszehy Tel: 86-9098 2131 Gb Kodaly Z.u. 17-18 Tel: 05.27 341.684 2100 G6, Tess M1 Tel: 45 GaN oe Tel: inet zisoibon) an20-05 8024 Gye, Bisa w. 88 Te oBo671513 nat Virsa vote {551 Mtl Brn Ju. 27. Facoeanasean 2004 Rayos Pskin a2 ods {Bs0 Sao, lb 2. Tlsebanav aie 2069 Say Pari. 2. Tels on 80308 2200 bina, resi Puse Tas osatoie2st 2600 Vie, et 8 Tas 0627306467 \adoesterye Guede 2200 esr, Sen tv 12 Ta osgean6 02 ita rea 075 Dares, Ptr. 8 at ant 052495591 Fea Vit Avy drei 153 Buspes, eee, 1, WALDORF IRANYBA TEVEKENYKEDO SvoDAK 0 Heenan, Boy 2. 3. S03 Nstte,Apa , 2m eae, even. 12 Rékosmenti W. Alapitviny ovadsja 1174 Budspast, Appory/ u. 7. ei 285065, Nese Ovade 3560 Teas cyt Tel cosoen8%8 Ws. van [500 Talc, Kacey, 401 Debra tn 74, 572 Sep Figo 1. Tel a662208%6 ALAPITVANYOK Géddil6i Wieldort-pedagogiai Eqyesilet 710 Got, S. 4 Te oszpcanatze Gy tert eng Ti 802 Gyr Basha 68. lseoaszaesia Sseleromsoy My Epes, £006 Gy sate Kerry Sino Wldrpetapbgh Api 220 Duated . 28, Teleabaratveae isk Walon pene Aptvy S517 Mistl Fees aso a 6 Ts o6a5ar0-710 Nogykoviesi Valder Ove Aetiny 2H Nagykovis\ Kaloo u 21, Tel: 1380-720 (buds Waldo Api 1088 Budepest Has u 7.7, Tal: 0620910.82 est Vado padagégil apy 1196 Bp Este 67 Ta: 19.116 atosmens Valder pedagéialAaptviny 117 Budapest Lemberg u. 8. Tle 256518, 257-1281 Rubicon Waldo poate Alaptvany 2040 Budd, tei. Te: 06.050, 206-5473 Seab PedagjtEoyosttt 4981 Debrecen, lan wT. Te o8szais.47 EGLAMASERT Wild ped. Alapitviny 22 Debracn,Tssadk Su 12 Tel: 062380380 Seabed Waldo Neveléska Atptviny 2063 Som, Boca u. 23. TW: 06.28.3431, 06-25. 960-182 Slo Weld isk Eyes: 5000 Stolnok, Sia Ta cesbaKe715 ‘atanysi Wale Alpvdny 2800 Tatabya, Knesset £5 Tal: o6eai6251 Tak Sindor Walort pegs Aptiny 2083 Symi Jéoa Ala. Ta. 06-26980-45 Vie Wort Aaptny 2600 Vc Cae 7 vel: 062731605, ‘Wald Ties Kr Egaset, 6731 Step, Széchenyi v.71 Tel: 0682461887 Walder Tse Ke ‘700 Szombahaly, E50 Tams. 36, Tol: ceses.225 ‘Szabad Gondolatok Héz: ALAPITO INTEZMENYEK CiME Ks Kray Egyeslés 7400 Kaposia ie 1218 ‘Starbeus Mivéztet Maly ‘0E8 Budapes, ty Oud agony Tas Konépitsa eds ‘197 Budapest, Pile Korda v2 ta Wegman Aapivny 169 Budapest, Bihy Ox wt