Professional Documents
Culture Documents
Renczes Ágoston
A szlovák gazdaság
és Dél-Szlovákia magyarlakta
vidékeinek fejlődése
az EU-csatlakozás óta
.
Lektorálta: Réti Tamás
Budapest, 2010
Tartalom
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43
A tanulmány bevezető jellegű; célom egy átfogó kép felvázolása volt, emiatt talán
egyenetlennek tűnhet. A legfeltűnőbb valószínűleg a 2004–2005-ös reformcsomag
adóreformjára fordított különös figyelem. Bár a tárgyalt időszak gyors növekedése
messze nem csupán ennek a reformnak köszönhető, mégis ez a legjelentősebb, a leg-
ismertebb és elismertebb, sőt – mondhatni – a legünnepeltebb.
1 Az EÖKiK két műhelytanulmány-kötete foglalkozott a témával: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti ré-
gióiban (Réti Tamás szerk., 2003); Átalakuló régiók (Réti Tamás szerk., 2004). Jelen tanulmányommal ezen munkákat kívánom
folytatni. Az idézett cím Ádám János Imre munkájáé, az Átalakuló régiók tanulmánykötetből.
Szlovákia az EU-csatlakozáskor
Reálnövekedés (%) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
GDP 0,0 1,4 3,4 4,8 4,7 5,2 6,5 8,5 10,6 6,2
Háztartások fogyasztása – 0,1 2,2 5,7 5,5 1,6 4,2 6,6 5,9 7,1 6,1
Közszféra fogyasztása – 7,3 4,6 5,3 3,9 4,1 -2,2 3,3 10,2 0,1 5,3
Beruházások – 15,7 – 9,6 12,9 0,2 -2,7 4,8 17,6 9,3 9,1 1,8
Export 12,2 8,9 6,8 5,4 15,9 7,4 10,0 21,0 14,3 3,2
Import 0,4 8,2 13,5 4,4 7,4 8,3 12,4 17,7 9,2 3,1
3 Fontos megemlíteni, hogy az EU-csatlakozás puszta ténye kedvező hatást gyakorolt a szlovák gazdaságra. A várható csatlako-
zás – már annak bekövetkezte előtt – rendkívül pozitív üzenet a befektetők irányába, hiszen a csatlakozásra való felkészültség
egyben stabilitást, a gazdasági kritériumok teljesítettségét jelenti, ezért már a csatlakozás előtt is nagy volt a befektetői érdek-
lődés Szlovákia iránt (csatlakozás előtti, pre-accession boom), ami a csatlakozás bekövetkeztével csak fokozódott (csatlakozás
utáni, post-accession boom).
2. táblázat: A GDP és a külkereskedelem 1999-2008 (milliárd EUR, folyó áron)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
GDP 28,09 31,15 33,86 36,78 40,58 45,13 49,28 55,05 61,55 67,22
Export 14,06 18,21 20,29 21,64 26,66 29,81 32,86 40,92 47,35 49,52
Import 15,56 19,59 23,70 24,83 27,44 31,48 35,32 43,67 48,08 50,28
4 Total general government expenditur – teljes kormányzati kiadásoknak is fordíthatnánk, valójában a teljes közszféra összes ki-
adását takarja (ESA 95 módszertan)
5 A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a transzferek 1998-ban még a GDP 15%-át tették ki (és az összes kiadás kb. harma-
dát), ezt a következő évben a GDP 10%-ára csökkentették, 2001-ben pedig 2% alá.
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Infláció (éves átlag, %) 10,4 12,2 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8 4,3 1,9 3,9
Folyó fiz. mérleg egyenlege (a GDP %-ában) – 5,3 - 2,4 – 5,8 – 5,5 – 4,3 – 5,9 – 6,5 – 6,2 – 4,8 – 6,3
Államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) – 7,4 -12,3 – 6,5 – 8,2 – 2,8 – 2,4 – 2,8 – 3,5 – 1,9 – 2,3
Állami kiadások (a GDP %-ában) 56,8 50,9 44,6 45,1 40,1 37,7 38,1 37,1 34,6 34,8
Államadósság (a GDP %-ában) 47,8 50,3 48,9 43,4 42,4 41,4 34,2 30,5 29,3 27,7
A folyó fizetési mérleg viszonylag magas, a GDP 4-6%-a körül mozgó hiánya nem
jelentett kockázatot, ugyanis ennek nagy részét 2007-ig fedezte a közvetlen befekteté-
sek magas pozitív egyenlege (vagyis a hiány finanszírozása nem generált adósságot);
2008-ban azonban romlott a külkereskedelmi mérleg, és a közvetlen beruházások
egyenlege már csak a fizetési mérleg hiányának körülbelül a felét fedezte. Ezzel meg-
nőtt a hiány finanszírozásának adóssággeneráló – hitelekből fedezett – része.7
6 „…a reformok rövid idő alatt felpörgették a gazdasági növekedést, ami önmagában évről évre zsugorította a deficitet.” – mond-
ta Ódor Lajos, a Szlovák Jegybanktanács tagja a HVG-nek adott interjújában (Magyarországon nehezebben lehetne ugyanezt
megcsinálni, 2009. 02.18).
7 A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban 4,31 Md USD volt, a közvetlen befektetések egyenlege 4,18 Md USD. 2007-ben 3,99,
illetve 2,88; 2008-ban már 6,2 Md illetve 3,16 Md USD volta a folyó fizetésimérleg-hiány, illetve a közvetlen beruházások egyen-
lege. (Forrás: Szlovák Nemzeti Bank; a fizetési mérleg hiányának finanszírozásáról bővebben: Szakolczai György: A folyó fizetési
mérleg kumulálódó hiánya és a hiány finanszírozásának lehetőségei. Statisztikai Szemle, 2005. március, 239–257. o.)
5. táblázat: Az árszínvonal és az egy alkalmazottra jutó átlagos havi munkaköltség
az uniós átlaghoz viszonyítva (%; EU 27 = 100)
1. ábra
Gazdaságszerkezet
8 A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai alapján; az „ipar összesen” kategóriában a bányászat, az ipari termelés
(élelmiszeripar, vegyipar, fém- és gépgyártás, egyéb ipari termelés) és az energetika szerepel.
2. ábra. Az egyes ágazatok aránya a reál GDP-ben 2008-ban
Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján; az ada-
tok az ESA 95 módszertan alapján számolva.9
Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján (ESA 95
módszertan)
9 „A GDP a különböző gazdasági szektorok vagy a nemzetgazdasági ágazatok által létrehozott bruttó hozzáadott értéknek, valamint
a termékadók és -támogatások (amelyeket nem osztanak szét szektorok vagy nemzetgazdasági ágazatok között) egyenlegének
az összege.” (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003R1287:HU:HTML)
10 Saját számítás a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján („Az ipar árbevétele 2000-2007”)
11 http://www.nbs.sk/sk/statisticke-udaje/statistika-platobnej-bilancie/priame-zahranicne-investicie
A legnagyobb befektetők egyben a legnagyobb exportőrök is. A 2007-es export
25%-át tette ki a gépjármű, 20%-át pedig az elektromos gépek és berendezések. A tíz
legnagyobb exportőr között ott van mindhárom autógyár: a VW az első, a PSA és a Kia
pedig az 5. illetve a 6. helyen. A második helyen a Samsung áll, a Sony a hetedik. Az
első tízben találjuk még a Slovnaft-ot, a U.S. Steel-t és Mondi Business Paper SCP-t.12
Az adórendszer reformja
12 Forrás: A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma; „A külkereskedelem eredményei 2007-ben és 2008 első félévében”
(http://www.economy.gov.sk/vysledky-zahranicneho-obchodu-6739/128424s)
13 Ivan Mikloš: Kniha reforiem (Reformok könyve), SzK Pénzügyminisztériuma, Pozsony, 2005
14 A szlovák adórendszer a vállalkozásokat és társaságokat nevezi jogi személyeknek, a társasági nyereségadót pedig „jogi sze-
mélyek jövedelemadójának”. A továbbiakban „vállalati adónak” nevezem.
15 Árendás–Dudás–Illés–Szinek–Kénesy: A szlovákiai adórendszer 2004-ben – a 19% egy éve, Polgári Szemle, 2006/2
16 Tükörfordításban hozzáadottérték-adó; ez valójában az általános forgalmi adónak felel meg, a továbbiakban „áfaként” említem.
17 Ivan Mikloš: Kniha reforiem (Reformok könyve), SzK Pénzügyminisztériuma, Pozsony, 2005
20 2005 óta az szja-ból származó bevételek 93,8%-az önkormányzatok költségvetésébe irányul (70,3% a helyi önkormányzat-
ok, 23,5% a megyei önkormányzatok költségvetésébe.) Ezért az állami költségvetés adóbevételei között jelentéktelen tétel-
ként jelenik meg.
21 Saját számítások az SzK Pénzügyminisztériumának adatai alapján.
Az adóreform sikere azonban a lakosság körében nem volt olyan kézzelfogható (és
a hatásai sem azonnaliak), mint a szociális ellátórendszer, a munkaerőpiac és az egész-
ségügy reformjainak népszerűtlen intézkedései. A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét
célozta a munkaszerződések megkötésének leegyszerűsítése, az évi kiszabható túlórák
számának megemelése, az alkalmazottak elbocsátásának egyszerűbbé tétele. A mun-
kanélküli és szociális segélyeket szigorúbb feltételekhez kötötték, és aktív munkakere-
sésre ösztönözték a munkanélkülieket. Ezek az intézkedések a munkavállalók körében
meglehetősen népszerűtlenek voltak, amit csak fokozott a tény, hogy a Dzurinda-
kormány két ciklusa alatt tartósan 15% feletti volt a munkanélküliség, ami csak 2005-ben
kezdett csökkeni. Az egészségügy liberalizálásából – az adósságok csökkentése, az
egészségügyi biztosítók részvénytársasággá alakítása, vagyis a magántőke bevonása,
a rendszer hatékonyabbá tételének szándéka – a lakosságot „a páciens felelősségének
növelése”, a vizitdíj érintette a legközvetlenebbül, és vált miatta az egészségügy reform-
ja az összes reform közül a legnépszerűtlenebbé. A nyugdíjreform igyekezett kiszűrni a
csökkenő aktív lakosság, egyre több nyugdíjas demográfiai trendjének közpénzekre
nehezülő terhét, és biztosítani a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. A hárompillé-
res rendszerbe szintén bevonták a magántőkét; a magán-nyugdíjpénztárak pedig – a
kockázat mértékének választhatóságával – gazdálkodhatnak a nyugdíjszámlákra befi-
zetett pénzzel. Továbbá sor került a nyugdíjkorhatár – nemre és gyerekek számára való
tekintet nélküli – 60 évre való emelésére. Az oktatásügyi reform az iskolák finanszírozá-
sának hatékonyabbá és átláthatóbbá tételét, és a felsőoktatás színvonalának emelését
célozta. A közigazgatási decentralizáció következtében több korábban állami kompeten-
ciát áthelyeztek megyei és helyi szintre; finanszírozásuk – fentebb említett módon – az
szja-ból származó adóbevételekből történik.
„A válságot nem ez a kormány okozta. Nem is Szlovákia lakosai. A válságot a politika azon vál-
faja okozta, amelyet Szlovákiában az ellenzék képvisel.”
Robert Fico
Forrás: Ivan Mikloš blogja a Hospodárske Noviny weboldalán, 2009. 08. 17.24
24 http://hnonline.sk/nazory/c1-38074870-manana
25 Kivéve az elnökválasztás körüli időszakot, amikor Radičová volt a favorit.
26 Az előrejelzés 2010. február 3-i keltezésű, forrás: A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (http://www.finance.gov.sk/
Documents/Ifp/Ekonomicke_prognozy/Progn_feb2010/final_prognozy_web_FEB2010.pdf)
2011-től a fogyasztás is újra növekedik; a közszféráé szerényebben, a háztartásoké
gyorsabban, de nem meghaladva a GDP növekedésének mértékét. 2010-től tehát újra
növekedő gazdasággal számol a Pénzügyminisztérium, a növekedés markáns eleme
pedig ismét az export lesz, ami várhatóan majdnem kétszer olyan gyorsan növekszik
majd, mint a GDP.
Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján (előzetes, becsült adatok)
2009 első félévében is folyamatosan nőtt. 2009 júniusában 11,8% volt a regisztrált
munkanélküliek aránya.
Roncsprémium
28 Šramko: Az Euró bevezetése nélkül sokkal nehezebb lenne a válság elleni küzdelem (Šramko: Bez prijatia eura by sa proti kríze
bojovalo ťažšie) – Hospodárske noviny, 2009. 07. 14.
29 Saját számítás a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján („Az ipar árbevétele 2000–2007” és „Az ipar exportárbevétele
2000–2007” táblázatok alapján)
Fiskális eszközök
„A költségvetés tervezete világosan rámutat arra, hogy Robert Fico kormányának legfőbb jel-
legzetességévé az eladósodás vált, a hazugság, a szemfényvesztés, a lopás és a pazarlás.”
Ivan Mikloš, miután a kormány elfogadta a 2010-es év költségvetésének tervezetét
sek szerint 36,2%-ára emelkedett; 2010-ben pedig 39,8%-át teszi ki majd a GDP-nek.
(Tételszerűen ez a 2008-as 18,6 milliárd eurós államadóssághoz képest 2009-ben
22,3 milliárdos, 2010-ben pedig 26,1 milliárd eurós államadósságot jelent.) A pénzügy-
minisztérium szerint a költségvetési hiány és az államadóság növekedése természetes
velejárója a válságnak, az államháztartási deficit 3%-os küszöbének átlépését az EU
ebben a helyzetben elnézi, az államadósság pedig még így is mélyen a 60%-os
maastrichti küszöb alatt marad. Az ellenzék azonban azzal érvel, hogy Szlovákia gaz-
dasági megítélését és vonzerejét kiugróan jó gazdasági eredményeinek és stabilitási
mutatóinak köszönhette; ezekhez képest a költségvetési hiány és az államadósság
ilyen mértékű növekedése negatív üzenet lehet a befektetők számára, és valószínűleg
romlik majd az ország eddigi nagyon kedvező megítélése. Ráadásul az államadósság
megugrása hatalmas összegekkel növeli az utána fizetendő kamatot is.
Regionális különbségek
Miközben a szlovák gazdaság aggregált mutatói 2004 és 2008 között gyors fejlő-
désről és egyre erősödő gazdaságról tanúskodnak, a meglévő regionális különbsé-
gek mindezek ellenére szinte alig csökkentek. A külföldi beruházók kimerészkedtek
Pozsony szűkebb környezetéből, de az ország még mindig felosztható egy délnyu-
gat–északkelet irányú vonallal egy fejlettebb és egy kevésbé fejlett részre. 2006-ban
az ország GDP-jének több mint negyedét Pozsony megye termelte, ami durván a
háromszorosa Eperjes és Besztercebánya megyék GDP-jének, és a többi megyéének
is több mint kétszerese. Az egy főre jutó GDP Pozsony megyében 2,34-szerese a szlo-
vákiai átlagnak, és több mint négyszer nagyobb, mint a legalacsonyabb egy főre jutó
GDP-vel rendelkező Eperjes megyében.
36 A közép-európai térszerkezeti modellekből Szlovákia keleti fele általában „lemarad”. Ezen térszerkezeti modellek közül a köz-
ismert és közszájon forgó Budapest–Bécs–Pozsony és Bécs–Pozsony–Győr arany háromszögekre utalok, de említhetném a
Halle–Lodz–Budapest ipari háromszöget is. A közép-európai bumerángot a Gdansk–Poznan–Prága–Budapest vonal menti te-
rületek alkotják; egy másik pedig az adriai kikötőktől indul, és Zágrábon, Budapesten, Bécsen és Pozsonyon, Krakkó, Prágán
keresztül Berlinig tart. (Források: Aubert Antal: Kelet-Közép Európa ezredfordulón. In: Társadalom és átalakulás (szerk. Tésits
R. – Tóth J.) PTE Egyetemi Kiadó, Pécs, 2000; és Reichnitzer János Az oszrák–magyar határ menti együttműködés 15 éve
című előadása [www.nyuti.rkk.hu/borderregion/pps/rechnitzer050405.pps])
37 Az ENSZ 2002-es Fejlesztési programjának tanulmánya külön kitér arra, hogy Szlovákia deli és keleti vidékein alacsonyabb a
várható élettartam, mert nagyobb az alacsony végzettségű férfiak aránya, akik tartósan az egészségre ártalmasabb ágazatok-
ban dolgoznak.
A válság hatására tehát nem csupán a munkanélküliség nőtt meg minden megyé-
ben, hanem tovább mélyültek a regionális különbségek.
38 A közigazgatási egységek neveinek használatakor a „magasabb területi egység” (vyšší územný celok) helyett a „megye” (župa)
általánosan elterjedt kifejezést használom; a járások (okres) esetében pedig – azok neveit földrajzi neveknek véve – a nagy be-
tűs verziót használom (pl. Galántai járás a galántai járás helyett; a szakirodalomban mindkét írásmód előfordul, az előbbi a gya-
koribb, és magam is ezt érzem helyesnek.)
8. ábra: Szlovákia magyarlakta járásai
39 A 2001-es közigazgatási reform elfogadásakor – annak ellenére, hogy a Dzurinda-kormány szakértőkkel kidolgoztatott egy a
természetes földrajzi adottságokat és a régiók történelmi fejlődését figyelembe vevő megyerendszer-javaslatot – az az elv érvé-
nyesült, hogy egyetlen megyében se legyen a magyarság többségben. Ez – különösen Nyugat-Szlovákiában – olyan megyé-
ket eredményezett, amelyek egymástól távoli, egymással semmilyen természetes kapcsolatban nem lévő régiókat szorított kö-
zös keretek közé.
40 A Vágsellyei járást is a 2001-es reform hozta létre, területét a Galántai járás korábbi területéből „vágták ki.”
Az egy főre jutó GDP Pozsony megyében a legmagasabb – ide tartozik a Szenci
járás is. Szenc városa Pozsony és Nagyszombat között található, a D1 autópálya mel-
lett, és az ország egyik legnagyobb logisztikai központjának ad otthont. Pozsony
megyében az egy főre jutó GDP több mint 2,2-szerese az országos átlagnak.
Bár a Vágsellyei járás már Nyitra megye területén fekszik, inkább tartozik Galánta
és Nagyszombat vonzáskörébe, mint Érsekújváréba, már csak azért is, mert önálló
járásként csak 2001 óta létezik, korábban a Galántai járás része volt. Nyitra megye egy
főre jutó GDP-je az országos átlag alatt van; a Vágsellyei járásban – a nyugat-szlováki-
ai nagyberuházásokhoz (is) köthető cégek tucatjainak és az ország egykori legna-
gyobb vegyipari vállalatának, a Duslónak köszönhetően – valószínűleg magasabb az
egy főre jutó GDP a nyitra megyei átlagnál.
szlovákiai terjeszkedést ugyanis az indokolta, hogy a magyarországi gyár elérte a növekedés felső határát, és az új telephelyet
kereső korei//magyar küldöttség jobban meg tudta magát értetni Galántán. (Ako pomôcť južnému Slovensku [Hogy lehet se-
gíteni Dél-Szlovákián] – Trend, 2009. 6. 17.)
kül, 2008-ban már csak a 6,9%-a. A Dunaszerdahelyi járásban is 9,2%-ról 5,1%-ra csök-
kent a munkanélküliek aránya.
A Komáromi, Érsekújvári és Lévai járások már messze kívül esnek a nagy nyu-
gat-szlovákiai beruházások vonzásköréből. Az Érsekújvári járásba 2006-ig 124 millió
euró értékben érkezett külföldi működőtőke; ehhez, de különösen a délnyugati régió-
ba fektetett működőtőke-állományhoz képest a Komáromi és Lévai járás 66, illetve 54
millió eurós külföldi befektetés-állománya szembetűnően alacsony. A régió legtöbb
alkalmazottat foglalkoztató cégei a komáromi hajógyár (685 alkalmazott) és a Rieker
cipőgyár, a világítástechnikával foglalkozó Osram Érsekújvárban (2100 alkalmazott),
az autóelektronikát gyártó Nuritech Ógyallán (340 alkalmazott) és a Smurfit Kappa
papírgyár (570 alkalmazott) Párkányban. Bár ezen cégek nagy jelentőséggel bírnak a
régióban, nem tudták felszívni a szabad munkaerőt.
Mindhárom tárgyalt járás Nyitra megye területén található; a megyei GDP/fő ada-
tok csak bajosan alkalmazhatók ezen járások gazdasági jellemzésére,45 inkább a
többi megyével való hozzávetőleges összehasonlításra alkalmasak. Nyitra megye egy
főre jutó GDP-je nem éri el az országos átlagot, és 2006-ig nem is bővült olyan dina-
mikusan, mint Pozsony vagy Nagyszombat megye esetében láttuk.
45 Nyitra megye északi fele fejlettebb, mint a déli, járási bontásban a GDP/fő vélhetően magasabb lenne az északi járásokban,
mint a déliekben. Másrészt a Komáromi, Érsekújvári és Lévai járások az ingázó munkások nagy száma miatt tipikusan olyan te-
rületeknek számítanak, amelyek problematikusak az egy főre jutó GDP kiszámításánál. (A Szlovák Statisztikai Hivatal „Módszer-
tani jegyzetei” alapján)
12. Táblázat: Az egy főre jutó GDP Nyitra megye járásaiban (EUR, folyó árakon)
3. Ipolyságtól keletre
Bár az Ipolyságtól keletre húzódó határszakasz hosszabb, mint az előző két tár-
gyalt határszakasz együttvéve, az itt elterülő régiókat nagyon hasonló gazdasági
helyzet jellemzi, ezért nem tárgyalom őket kisebb egységenként. Az ezen határsza-
kasz mentének régiói a legelmaradottabbak a magyarlakta térségek között. A határ
ezen a hosszú szakaszon a földrajzi adottságok és a történelmi fejlődés eredménye-
ként szorosan összetartozó régiókat szakított ketté és szorított perifériára. Az európai
integráció és a határ virtuálissá válása emiatt ezen régiók számára különösen nagy
jelentőséggel bír. A régiók újra-összekapcsolása és az együttműködés azonban
komoly akadályokba ütközik. A határ fizikailag korántsem virtuális: az évtizedeken át
tartó elszakítottságnak köszönhetően több olyan közút és vasútvonal leépült, ame-
lyet a határ kettészelt.
13. táblázat: Az egy főre jutó GDP Besztercebánya és Kassa megye járásaiban
(EUR, folyó árakon)
Az Ipolyon korábban kb. 50 híd ívelt át, ma számuk a határszakaszon csak négy;
az új hidak építésének előkészületei évek óta húzódnak, a tervek szerint idén elkezdőd-
het két híd építése.46 Az Ipolytól keletre húzódó határszakasz több pontján is leépült a
közúti és vasúti összeköttetés, illetve nem fejlesztették tovább a meglévő utakat.
Tehát nem tapasztalható az, ami Komárom és Párkány környékén, hogy az egyik
oldal gazdasági fejlettségéből a másik oldal is profitál. A térségben több közepes
méretű beruházás is található,47 ezek többnyire valamelyik távoli, külföldi cég beszállí-
tói. Végterméket előállító cégek maguk köré vonják a beszállítóikat is, generálva ezzel
a további beruházásokat (ahogy Nagyszombatban vagy Galántán), ilyenek azonban
ebbe a régióba nem érkeztek.
46 A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Besztercebánya megye önkormányzata közös pályázatán 7 millió euró támogatást
nyert a Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködés operatív programból a hidak felépítésére. (Hétmillió euró Ipoly-
hidakra, idén megkezdik az építést; Paraméter, 2009. 04. 17. www.parameter.sk)
47 Például az alumínium alapú csomagolóanyagokat gyártó német Hörnlein Ipolyságon, a hazai tulajdonú Ekoltec bútorgyár Füle-
ken, a Kia számára autóüléseket gyártó losonci Johnson Controls, a dél-koreai Sewon Rimaszombatban, amely a csehországi
Hyundai beszállítója, vagy a szintén autóipari beszállító holland CMF Group Rozsnyó mellett.
állomány 2006-ra 21 millió euróra csökkent. Jobb a helyzet Kassa megye déli járásai-
ban. A Rozsnyói és a Nagymihályi járások külföldi működőtőke-állománya 2006-ban
egy ilyen tekintetben „középmezőnybe” számító délnyugat-szlovákiai járáséhoz (pl. a
Dunaszerdahelyi) közelít.
Kassa megye szintén nagyon magas munkanélküliséggel küzd, bár Kassa városa
kiugróan jó adatokat produkál (a munkanélküliség 6% körüli, a megye 2006-os FDI-
állományának majdnem 82%-a Kassán koncentrálódott, és az egy főre jutó GDP-t is
valószínűleg a megyeszékhely „húzta fel” az országos átlag közelébe), nincs akkora
pozitív hatása a régióra, mint nyugaton Pozsonynak.
49 Rimavská Sobota: Kríza? Tu je už roky (Rimaszombat: Válság? Itt már évek óta tart), Sme, 2009. 03. 03.
50 Taliansky investor otvoril v Kechneci nový závod na autokomponenty (Az olasz beruházó megnyitotta Kenyhecen az új gépko-
csialkatrész-gyárát), Sme, 2009. 11. 06.
Összegzés
A szlovák gazdaság 2004 és 2008 között gyors növekedésen ment keresztül. A gaz-
daság addig soha nem látott szárnyalásának a világgazdaság konjunktúrája nyújtott
rendkívül kedvező hátteret, amit a szlovák gazdaságpolitika 1998-tól kezdődően követ-
kezetes reformintézkedésekkel sikeresen használt ki. A 2004–2005-ös átfogó reform-
csomag az addig is komoly potenciállal rendelkező gazdaságot átláthatóbbá,
vállalkozóbarátabbá, és a külföldi befektetők számára különösen vonzóvá tette. A
Szlovákiába érkező külföldi beruházásoknak – túlnyomórészt a gépkocsigyártó és az
elektronikai ipari cégek – köszönhetően a gazdaság felpörgött, és 2006–2007-ben
rekordmértékben bővült. A gazdaság bővülésének árnyoldala, hogy a regionális
különbségek a kiugróan jó makrogazdasági eredmények ellenére sem csökkentek, a
fejlődés az ország nyugati felében koncentrálódott, míg a középső és keleti régiók
továbbra is komoly – leglátványosabban a magas munkanélküliségben megnyilvánu-
ló – gazdasági problémákkal küzdenek. A szlovák gazdaság növekedésének másik
nagy hiányossága, hogy túlságosan nagy súlyt foglal el benne két ágazat: az autóipar
és az elektronika. Az országot 2008-ban elérő és 2009-ben kibontakozó válság a kül-
földi kereslet szűkülésén keresztül érintette az országot. Mivel a gépkocsik iránti keres-
let világviszonylatban is a legnagyobb mértékben esett vissza, a szlovák gazdaságot
annak nem kielégítő mértékű differenciáltsága miatt nagyon érzékenyen érintette a
válság. Másrészt az előző évek növekedése stabilizálták a gazdaságot, amelynek
köszönhetően a szlovák gazdaságpolitika (a dolgozat befejezéséig) komoly megráz-
kódtatások és kemény megszorítások nélkül küzdött a válsággal, ám megugró mun-
kanélküliséggel, a tervezettnél jóval nagyobb államháztartási hiánnyal és növekvő
államadóssággal kellett szembe néznie.
Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia
határ menti régióiban (Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei
a határon túli magyarok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd és Tibori Sza-
bó Zoltán tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban;
Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképesség egyes
kérdései (Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy Lehel tanulmányai, szer-
kesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (Ádám
János, Morvay Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai, szerkesztette Réti
Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási közösségek
társadalmi szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi
eszközök nem szándékolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és vallási mikroszo-
ciográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség vallási arculata
és az ortodox egyház társadalmi szerepe
15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségei Magyarország
EU-csatlakozása után
18. Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus – Az identitástudat változásai
19. Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. – Multilaterális
keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai bilaterális együttműködési formák
áttekintő elemzése
20. Böszörményi Jenő: Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
21. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon
22. Majoros András: Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia
külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói
23. Jakab Attila: Értelmiségi sorsok Erdélyben – Jelenünk a történeti visszatekintés tükrében
24. Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága
25. Ilić Angéla: Egyházi és vallási közösségek szerepe a vajdasági magyarok identitásának megőrzésében
26. Majoros András: Piac határok nélkül
27. Jakab Attila: A szlovákiai magyarság vallási arculata – Eredmények, folyamatok és perspektívák
28. Petrás Éva: A szlovák nemzettudat történetisége
29. Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása – A 2001-es és a korábbi
népszámlálások adatai alapján
30. Hegedűs Dániel: Komplementer vagy redundáns struktúrák a területi együttműködés európai
szabályozásában? – Az Európa Tanács készülő Euroregionális Együttműködési
Csoportosulásának előzetes elemzése a magyar nemzetpolitika, illetve a létező EGTC-
struktúrával történő összehasonlítás komparatív nézőpontjából
31. Zolnay János: Kirekesztés, szegregáció, vákuumhelyzet a drávaszögi kistérség iskolakörzeteiben
32. Tóth Gábor: „Az eltávolítás haladéktalanul végrehajtandó” – Deportálások Kárpátalján
a második világháború idején
33. Lagzi Gábor: Kisebbségi kérdés, nemzeti kisebbségek Észtországban, Lettországban
és Litvániában a rendszerváltást követő időszakban
34. Majoros András: Délkelet-európai tőkebefektetések Magyarországról
(Lektorálta: Réti Tamás)
35. Ágoston Vilmos: Magyar és román szélsőséges honlapok
36. Hegedűs Dániel: Hatékony nemzetpolitika? – Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakértői bizott-
ságai munkájának elemzése az 1998 és 2002 közötti kormányzati ciklusban közpolitikai eszközökkel
Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és
a várakozások éve (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and Expectations (Szer-
kesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
5. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2004: Helybenjárás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
6. A Roma’s Life in Hungary – Report 2004: Stagnation (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
7. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
8. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002–2006: The Age of Reorganization
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
9. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
10. A romapolitika kifulladása – Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2006
(Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János)
11. A gyűlölet célkeresztjében – Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2006
(Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János)
Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen
küldött tájékoztatásaiból (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és
állampolgárság megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról, különös tekintettel a
határon túli magyarokra (Szerkesztette Mézes Zsolt László)
3. Jakab Attila: „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben – A Gyulafehérvári Római Katolikus
Hittudományi Főiskola (Papnevelő Intézet – SIS) betagolódása a kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetembe