Forrs: http://www.doksi.

hu

A szveg szban s rsban

1. Szvegtpusok:
a) a kommunikci tpusa szerint:

dialogikus

monologikus

b) a kommunikcis funkcik szerint:

elbeszl

ler

rvel

c) a kommunikci kzege (a csatorna) szerint:

szbeli

trsalgs, ksznts, krs, felelet, elads, beszmol, sznoki beszd stb.

rsbeli

levl, dolgozat, nletrajz, krvny, rtekezs, novella stb.

2. Az lbeszd s az rott szveg kztti klnbsgek:

lbeszd

rott szveg

Akusztikai jelleg (hangok).

Vizulis jelleg (betk).

Idbelisg jellemzi.

Trbelisg jellemzi.

Gyors gondolkodst, azonnali szvegalkotst Idt enged a gondolkodsra.

kvn.
A hallgat azonnal visszajelezhet.

A visszajelzsre csak ksbb van lehetsg.

A beszl reaglhat a hallgat visszajelzsei- A ksleltetett visszajelzs miatt nincs md a

re (kapcsolat-helyrellts, rtelmezs stb.).

kapcsolatteremtsre, -helyrelltsra.

Nyelvhasznlati klnbsgek
sztnsebb, ignytelenebb nyelvi viselke- Tudatosabb, ignyesebb nyelvi viselkeds.
ds.
Lazbb, szablytalanabb szvegszerkeszts.

Szablyosabb, megformltabb szerkezet.

Forrs: http://www.doksi.hu

Lazbb, szablytalanabb mondatszerkezetek Szablyosabb, megformltabb mondatszer(pl. tagolatlan s hinyos mondatok).

kezetek.

Vltozatosabb mondat modalits.

Mrskelten vltozatos modalits.

A kznyelvi normtl eltr, gazdagabb, A kznyelvi normkhoz szigorbban alkalegynibb szhasznlat (pl. diknyelv, szleng mazkod szhasznlat.
stb.)
Verblis eszkzk mellett szerepet kapnak a A szvegfonetikai eszkzket rsjelekkel,
nonverblis eszkzk is (gesztusnyelv, sz- alhzsokkal, kiemelsekkel helyettestjk.
vegfonetika)

A gesztusnyelvre nincs lehetsg.

3. A fenti klnbsgeket tovbb rnyaljk az egyb kommunikcis tnyezk:

a) az rott vagy szbeli szveg mfaja
b) a kzls tmja
c) a kommunikl felek viszonya
d) a beszdhelyzet
e) stb.