Portuglia s a portugl nyelv orszgok termszet- s trsadalom fldrajza

BBN-POR11-141 2014/15/1 Rkczi Istvn 11.3

N. L.

Kelet-timori Demokratikus Kztrsasg1

Republica Democratica de Timor-Leste Repblika Demokrtika Timr
Lorosae
I. ltalnos adatok:
- Loro Sae = a felkel nap orszga
- fvros: Dili
- hivatalos nyelv:
tetum (=praszadili ~ praa dili): 82%
kintrl jv ember: bai + jelzk, pl.: bai balanda (fehr, szke), knai bai
keresztnevek: a napokrl kapjk, amikor szlettek + portugl arisztokrata csaldnevek
indonz: 43%
portugl: 5%
angol: 2%
- antropolgusok szeretik: tanulmnyoshatjk a bevndorlst
- valls: rmai katolikus: 96%
- etnikai csoportok:
malj-polinz
melanz
trzsek: fataluco, lospalos, macassai
1970-es vektl knai kisebbsg

II. Fldrajz:
- Kelet-Timor + Enclave de Oecussi
2
- 14 874 km Ausztrlia partjainl

III. Trtnete:
-

16. sz.: fszerek miatt is gyarmatostottk

1904: hatrok megjelense a szigeten
1905-1907: Portuglia + Hollandia: a sziget felosztsa, Enclave de Oecussi tartozik mg hozz
2. vh.: Ausztrlia elfoglalta Timor egy rszt Japn bombzta
hadifoglyok, koncentrcis tborok hatalmsa vesztesgek
a portuglok megprbltk dekolonizlni ket
2
FReTiLIn mozgalom, Indonzbart frakci
1974: Indonzia bekebelezte K-Timort
20. sz.: irtsok
1975: Alvori Egyezmny: mikor szabadtja fel Portuglia K-Timort?
Portuglia: diplomciai offenzva Indonzia ellen
1999: ENSZ nemzetkzi megfigyel csapatokat kld, mikor Indonzia elkezdi kivonni a csapatokat
2002. mjus 20.: teljes fggetlensg
a portuglok szolidaritssal segtenek pteni az orszgot
Jos Mattoso: portugl kzpkorsz, elment K-T-ba levltrat alaptani
miniszterelnk: Xanana Gusmo: Nobel-bkedjat kapott a 90-es vekben

IV. Gazdasg:
- export: szantl fa Knba, kv, mrvny, petrleum, fldgz
+ 10%: 2010 2012
- 19. sz.: kv megjelense: zld kv
a bevtel egy rszt iskolafejlesztsre fordtottka vilg egyik
legszegnyebb rgija

1
2

https://www.youtube.com/watch?v=afetuPSl380
Frente Revolucionria de Timor-Leste Independente