Királyok könyve

Előszó

„Amelyek régen megírattak a mi tanulságunkra írattak meg, hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása
által reménységünk legyen” - írja Pál apostol. Róma 15, 4. Ez a bibliai vers Pál apostol ószövetség értelmezésének a
summáriuma.” Nevezetes vers ez - írja Kálvin a Római Levél magyarázatában - mert midőn megértjük belőle, hogy Isten
kijelentéseiben nincs semmi hiábavaló és meddő dolog, egyben arra is megtanít minket, hogy a Szentírás olvasása a
kegyességre és az élet szentségére vezet bennünket.”

Hogy Pál apostol és Kálvin milyen jól látják az isteni kijelentés írásba foglalásának célját - mutatja a Királyok könyve. A
legnagyobb tévedés volna azt gondolni, hogy puszta történetírás volt e könyvek írójának szándéka. Ez a két Könyv
Izrael királyainak ürügyén Istenről kíván bizonyságot tenni. Isten Lelke azért foglaltatta írásba Izrael királyainak
történetét, hogy Isten sokféle próbatételeinek kitett választott népét építse, vigasztalja, tanítsa. A Királyok Könyveit
tanulmányozva igazat kell adjunk Pál apostolnak, hogy „amelyek régen megírattak, csakugyan a mi tanulságunkra
írattak meg.” Ugyanígy Kálvinnak. A Szentírás olvasása valóban a kegyességre és az élet szentségére vezet bennünket.

Bojtor István kezünkben lévő könyve a Királyok Könyveinek ilyen „tanulságos” magyarázatát nyújtja. Szerző a hosszú
fejezeteket rövid szakaszokra bontja. A szakaszból kiemel egy-egy jellemző mondatot. Ennek a vezérigének az alapján
frappánsan összefoglalja a szakasz üzenetét, a kérygmát. Ez a bibliamagyarázat a szó igaz értelmében vett gyakorlati
bibliamagyarázat. Hitmélyítő és ugyanakkor evangélizáló, tanító ugyanakkor lelkigondozó, lelkiismeret ébresztő
ugyanakkor vigasztaló írásmagyarázat. Sajátos református ismertetője a következetes, újra meg újra visszatérő
Krisztusra mutatás. Ami rendkívül időszerűvé teszi könyvünket az a kérdés, amit a …. (6. ?) oldalon így olvasunk: „Van-é
Isten az égben?” A metafizikai elbutulás, a „napfogyatkozás” (Buber), az istenhit általános krízise idején, a
legkülönbözőbb álvallások és valláspótlékok konjuktúrájának tombolásában a Királyok Könyvének ez a magyarázata
kijózanít, elgondolkoztat, bűnbánatra, hálaadásra, Jézus Krisztus követésére serkent. Szeretettel ajánljuk minden hívő
és nem hívő embertársunknak Bojtor István könyvét.

Budapest, 2004 húsvét hetében.

dr. Boross Géza

egyetemi tanár

Forrás: http://www.tzsinat.hu

Első Könyv

I. 1, 1 - 4. Öreg és fiatal.

Mikor megvénhedett Dávid, kerestek egy szép leányt, akit el is hoztak a királyhoz.

Dávid megöregedett, vége fiatalságának, amikor apja juhait őrizte, oroszlánokkal vagy a filiszteus Góliáttal vívott. Lejárt
az ideje. Próbálkozhatunk ifjító szerekkel, rehabilitációval, de a hívők is megöregszenek. Betegség, fájdalom,
tehetetlenség lesz úrrá. A fiatal lángol, perzsel, Dávid a melegben is fázik. Ápolásra szorult. Szolgái, családtagjai
gondozzák. Teher az öregség.

Az Ószövetségben szent volt a család, megbecsülték az újszülöttet és tisztelték az időseket. Sumen városából Abiságot
hozzák a király ápolásásra. Nagyon szép leány. A nő alkalmasabb erre a szolgálatra.

Öregkorban még inkább az Úrra vagyunk utalva. Az érett korú fogadja el állapotát. Isten az öregeket is szereti. A
fiatalabb imádsággal, látogatással, mosollyal, egyszerű ajándékkal is könnyíthet az ágyban fekvőnek.

I. 1, 5 - 10. Hol a helyed?

Adónia felfuvalkodott, szerzett magának lovagokat, tanácskozott Joábbal és Abjátár pappal.

Dávid király többet fekszik, mint mozog. Bizonytalanság, nyugtalanság jelei mutatkoznak az országban. Kezéből
kicsúszik a hatalom. Ekkor Adónia fia, aki Haggittól született, élre tör. Az apja kedveltje volt és most nem a szülője
meglátogatására indul, hanem királyi trónra vágyik. Nem kérdezi Istent, hanem saját kívánsága ösztönzi.

1
Adónia felfuvalkodott. Ötven embert szerez magának, akik ezt kiáltják: éljen Adónia király! Nem a közvélemény dönti el
sorsunkat. Megnyeri Joábot, a hadsereg fővezérét is. A katonaság melléáll. Ezután a papság vezetőivel szövetkezik, az
egyház is támogatja. Az egész rokonsága is vele van. Biztos út vezet a királyi trónhoz.

Csak Isten nem áll mellé. A helyünket, pozíciónkat nem mi álmodjuk meg, hanem az Úr adja nekünk. Nélküle
összeroppansz, akkor is, ha az egész világ segítene. Vele győzöl, ha mindenki ellened volna is.

I. 1, 11 - 14. Együtt az Úrért.

Szólt Nátán Betsabénak, eredj, menj be Dávid királyhoz és mondd néki: miért uralkodik Adónia?

Dávid király erőtelen. Még itt van ezen a földön, de már közelebb az örökkévalósághoz. Az országban találgatják, ki lesz
az utód? Az, aki először, határozottan és gyorsan cselekszik. Adónia megnyerte a közvéleményt, a katonaságot,
egyházat és rokonságát. A Rogel forrásánál Juda férfiai ünnepi egyetértésével megtörtént a beiktatás. Szerintük a
tényeken változtatni már nem lehet.

Mit tesz Isten, Aki Salamont ígérte? Elkésett? Elaludt? Dávid a Szentlélek által próféta volt, megesküdött rá, hogy
Salamon fia lesz az utód.

Az új király „beiktatása” után Nátán próféta a színre lép. Isten indítja rá. Az Úr, emberek által is cselekszik, úgy látszik,
hogy emberi módon. Nátán, Dávid feleségét Betsabét keresi és azt tanácsolja neki, hogy azonnal beszéljen Dávid
királlyal. Azt is megmondja, hogy miről és hogyan?

Hívő ember beleszólhat a napi politikába? Krisztus követői, hirdetői és vándorok vagyunk. A mi országunk a
mennyekben van. Az ige figyelmeztet, hogy ne szeressétek a világot! De beleszólhatunk, sőt kell is, ha erre Isten indít
és az Úrtól kaptunk üzenetet. - Betsabé! Menj Dávid királyhoz és emlékeztesd arra, hogy Salamon fia üljön utána a
királyi székben. Míg te beszélsz, én is utánad megyek. „Összejátszanak.” Ahol ketten vagy hárman egyetértenek a
Krisztus nevében, a Krisztus dicsőségére, ott a hegyek is mozdulnak. Legyen erős az Úrban való közösségünk. Álljunk a
magunk helyén Isten akarata szerint.

I. l, 15 - 21. Múlt - jelen - jövő.

Még most te vagy uram a király, kicsoda fog ülni az én uramnak, a királynak székében, ő utána?

Dávid megvénhedett. Az Úr harcait küzdötte életében győzelmekkel és bukásokkal. Most átlép a mulandóból az életre.
Földi nyomorúságból a dicsőségbe. Betsabé is emlékezteti a múltra és a halálra.

Dávid feleségének, Betsabénak helyzete életveszélyes, mert ellenszegült a beiktatott királynak. Nátán próféta az Úr
nevében tanácsolta. Nemcsak hallgatta az igét, hanem megcselekszi. Fölkeresi király férjét. Betsabé szembekerült az
egyházi, katonai hatalommal és a néppel. Ez a jelen. Magát védi? Salamon fiának útját egyengeti? Tény, hogy az igét
hallgatta és megcselekszi. Nemcsak önmaga és gyermeke védelméről van szó, hanem Isten döntéséről, Aki Salamont
választotta. I. Krónika 22,:8-10.

A jövő? Dávidnak kell elrendezni Isten akarata szerint. A király nem hagy zavaros dolgokat maga után. Öreg korában is
készíti a jövőt. Megöregedve is hirdeti az Úr döntését. Így indult el a mindenélők útján.

I. 1 : 22 - 27. Nátán prédikációja.

És mondta Nátán: Uram király, te mondtad-é, Adónia legyen én utánam a király?

Nátán az Úr prófétája. Nem a saját érdekeit nézi, hanem Isten szolgája. Tudja, hogy mit kell mondani és cselekedni.
Neve azt jelenti, hogy „Isten adta”. Isten adta Dávidnak, amikor gyalázatos módon megölette a király Úriást, és elvette a
feleségét. II. Sámuel 12. Megjövendölte a templomépítést, valamint Salamon születését. II. Sámuel 7 és 12, 25.
Hangszereket hozat és krónikát írt. II. Krónika 29:25, 29. Hű volt Istenhez, Dávidhoz, majd Salamon királyhoz.

Az Úr kényes pillanatban küldi. Tanácsolta Betsabét és segíti a királynál az Úr dicsőségére. Tiszteletet ad Dávidnak.
Örülünk a nagy gyülekezetnek, Nátán itt egynek prédikál. Az ige neked szól. Isten kiválasztott.

A prédikáció kérdéseket támaszt. Mit felelsz rá? Erősen állasz a hitben? Engedd, hogy Isten megvizsgáljon,
ellenőrizzen, hogy mit döntöttél? Isten szavára válaszolj igen-nel.

I. 1, 28 - 31. Az igehallgató döntése.

És megesküdött a király: él az Úr, hogy Salamon uralkodik én utánam.

2
Dávid meghallgatta a prédikációt és aszerint cselekedett. Ez volt az utolsó döntése. Biztos az Úr akaratában. A
Szentlélek munkálkodik benne, mint az öreg Simeonban Jeruzsálemben. Lukács 2:30. A Szentlélek összeköt az Úrral és
egymással. Komolyan veszi a prédikációt. - Megteszem. - 30.v. Ez az ő kötelessége. Az ige hallgatója cselekszik.
Visszahívja Betsabét. Itt most csak Dávid dönthet. Neki már lejárt az ideje, de van ereje jövendőt építeni. Nem hárítja el
magától. Ez még az ő feladata.

- Ezt ma megteszem. Nem halogatja. Most van itt az alkalmas idő, az utolsó lehetőség. Megteszi az Úr parancsát. Erős
az Úrban. Sok fiú gyermeke közül biztos abban, hogy kit választott utódjául az Isten. Az Úr cselekedett benne és általa.

I. 1, 32 - 50. Két királyság.

Vegyétek Salamont, Gihonban kenje föl őt Sádok pap és Nátán próféta. De Adónia félt Salamontól és elfutott.

Zsidóországban múló pillanatig két király uralkodott: Adónia és Salamon. Hasonlítsuk össze őket. Az egyik mellett
tekintélyes papok, hadsereg, hangoskodó nép áll, a másik Isten választottja. Az egyik magának szervezte és elkapkodta,
a másikét az apja és az Úr készítette elő. Adónia beiktatásán őt ünneplik, és nincs említve az Isten neve. Salamon
fölkenetésénél Istent áldják. Az egyik fél, a másikat betölti a Szentlélek ereje. Egyik tömegben feszültség, aggódás
nyomaszt, velük szemben öröm és fölszabadulás.

Salamon királyt édesapja öszvérére ültetik és győzelmes királyi bevonulással veszi át a hatalmat. Minden népnek
vezetőre van szüksége. Dávid most is áldja az Urat, hogy még életében megláthatta fiát. Adónia a szenthelyre menekült
és megragadta az oltár szarvát. Királlyá választásakor nem kereste az Urat, most a bajban Isten védelmében
reménykedik.

Isten áldása nyugszik azokon, akiket kiválasztott és szeretik Őt.

I. 1, 51 - 53. Az oltár szarvánál.

Hírül adták Salamonnak, Adónia megfogta az oltárnak szarvait. És mondta Salamon: ha jámbor lesz, hajszál fejéről le
nem esik.

Adóniát beiktatták és megünnepelték. A pünkösdi királyság után hamar szétszaladtak az emberei. A bajban egyedül
maradt. Félelmében az Úrhoz menekült, Akit nem kérdezett meg, Akire nem volt szüksége. Vereségben, magányban,
betegségben, öregségben elhúzódnak mellőlünk. És most kell az Úr?

Az oltár szarva menedékhely volt a bűnös számára. Aki megfogta, Isten védelme alá tette magát. Az Úr biztos menedék.
Nem a kocsma, szórakozóhely, vagy más a menedék, hanem a templom ahol az Úr igéje szól és Szentlelke van jelen.
Ha akarsz, kényszer nélkül jöjj Jézus Krisztushoz. Egyedül az Ő halála és feltámadása által van megtartatás.

Adónia a halál közelségében Istenhez fut, mert élni akar. Bűnösnek érzi magát. Halálos játékba keveredett.

A bűnösről, üdvösségünkről vagy kárhozatunkról Isten dönt. Emberek által hirdeti ki a sorsunkat. Adóniát Salamon király
elé vezetik. - Ha jámbor leszel, akkor egy hajszál sem hull le fejedről. Ha gonoszságot cselekszel, meg kell halnod.
Nemcsak egy pillanatig kell ajánlani magunkat Krisztus szeretetébe, hanem életünk minden pillanatában. Naponként
döntünk Krisztus mellett, vagy Krisztus ellen.

Adónia kegyelmi időt kapott. Aki Jézus kegyelmében van, az él örökké. Valaki elutasítja Isten kegyelmét, az nem
maradhat meg.

Salamon király is kegyelmi időt kapott. Amíg lehetőségünk van, szolgáljuk, dicsérjük és hirdessük az Urat.

I. 2, 1 - 6 Testamentum.

Dávid parancsolta Salamonnak, légy férfi és az Úrnak megőrizzed rendeléseit.

Isten megáldotta Dávidot a Szentlélek bölcsességével, profétikus látással, öreg korában is erővel, határozottsággal és
anyagi javakkal. Ezeket nem viszi magával a sírba, hanem átadja Salamon fiának. Ő már befejezte. Ez a közös sorsa
királynak és koldusnak. Dávid nem siránkozik, nem kíván tovább élni. Tudatosan készül a távozásra és az utolsó szó
jogán beszél Salamonhoz. Búcsúzik tőle és elindítja.

Mit hagy hátra? Aranyat, palotát, hírnevet? A legfontosabbat teszi előre, Isten igéjét. - Légy bátor férfi és ragaszkodj az
Úrhoz. Első legyen Isten írott igéje. Akkor juthatsz győzelemre. Lesznek, vannak küzdelmeid, de az Úr győzelemre
visz. - Nehéz állni az édesapa halálos ágyánál de mégis van öröm, hogy él az Úr

Dávid az igéből fakadt tanácsok után gyakorlati dolgokat is mond. - Büntesd meg Joábot, a sereg fővezérét, mert orvul
gyilkolt ártatlanokat. Az Úr nem hagy büntetés nélkül. Előbb vagy utóbb ítél. Csak a bűnbánónak, Jézus áldozatáért van
bűnbocsánat.

3
I. 2, 7 - 11, Kegyelem és ítélet.

Ne hagyd őt büntetés nélkül, mivel eszes férfiú vagy, tudod mit kell cselekedned.

Dávid elindult a mindenélők útján. Teste mint az árnyék, lelke erős az Úrban. Emlékezik a múltra és a jövendőre készíti
Salamon fiát. Parancsol neki.

- Lesznek segítőid és gyűlölőid. Végezz tisztogatást. - Pál apostol is szabadulni kívánt az alkalmatlan emberektől. II.
Timótheus 3:2. - Büntessed meg Joáb fővezért, de légy irgalmas Barzillai családjához. Segítettek rajtam a nyomorúság
idején. Isten irgalmasságot cselekszik ezerízíglen azokkal, akik Őt szeretik. Barzillai az Úrnak szolgált, amikor segített
Dávidnak. Jézus mondja, aki egy pohár vizet adott az én nevemben, jutalmát veszi.

Dávid elaludt. Lesz ébredés. Az Úr mindenkit föltámaszt és utolsó ítéletet tart fölöttünk. Egyedül Jézus a szószólónk és
közbenjárónk. Hiszed-é ezt?

I. 2, 12 - 18. Egy hamislelkű

Adónia bement Betsabéhoz: egy kérést kérek tőled.

Salamon király elfoglalta édesapja trónját. Dávid sok fia közül ő volt az Isten választottja. I. Krónika 22, 9. Az Úr döntött
így. A királyság nem csak dicsőség, hanem feladat és szolgálat a népért. Trónváltás után Salamon megerősödött a
hatalomban. Sikerének titka, hogy hallgatott az Úrra és az apja tanácsára. Öröm ez neki és az országnak.

Jönnek a napi gondok. Először Adóniával, édes bátyjával ütközik össze. Nemcsak a pogányok, hanem a keresztyének
között is támadnak feszültségek, amikor valaki nem találja helyét, nem csöndesedik el Krisztus előtt, hanem kitűnni akar.
Pál apostol int, hogy egymást különbnek tartsátok!

Adónia nem nyugszik helyzetébe, hanem újra fölfelé kapaszkodik, hogy elnyerje a trónt. Első lépése volna, hogy
feleségül vegye Abiságot 1, 2-4, Dávid egykori ápolóját és így indulhat el a trón felé.

Betsabé okos, határozott nő, szereti Salamon fiát, de nem veszi észre a csaló szándékot. Adónia képmutatóan alázatos,
ravaszul sajnáltatja és dicséri magát. Úgy tesz, mintha elfogadná Isten akaratát, pedig elvakultan lázad Isten és fölkentje
ellen. Abiságot venné feleségül, de az érdekházasság nem az Úr szerint való.

A rossz kívánság bűnt szül és halált szerez. Jakab 1, 15. Az önző, lelki vak ember saját vesztébe rohan. Jézus nyitja
meg szemünket, szívünket és mutatja meg hivatásunkat.

I. 2, 19 - 25. A nagyravágyó.

Akkor felelt Salamon király: Adóniának kérjed az országot is. Adónia saját élete ellen szólt.

Betsabé közbenjár Salamon királynál, hogy teljesítse a király bátyjának, Adóniának kívánságát. Azt hiszi, hogy jót csinál,
pedig halálos ítélet a következménye. Ha előbb Istent kérdezi, akkor nem vállalja megbízatását. A felfuvalkodott, a
magabiztos, a tudatlan többet árt felebarátjának, mint segítene.

Salamon tiszteli az anyját. Élnek olyan „nagy” emberek, akik már lenézik a szüleiket. „Faternak”, „mutinak”, „nagyinak”,
„vén öregnek” szólítják őket. Salamon becsüli az anyját, jobb keze felöl ülteti, de elutasítja a kérését. Szülő is adhat
rossz tanácsot, amire ne hallgasson a hívő gyermek. Salamon átlát a szitán. Itt nem házasságról, hanem nagyravágyók
összeesküvéséről van szó. Adónia, a papok és hadvezérek szövetkeztek a király ellen. A hivatalos rangot nehéz elérni
és megtartani, mert sokan jelentkeznek trónkövetelők.

Salamonban Isten Lelke munkálkodik, ezért nem lehet félrevezetni. Az Úrra esküszik, hogy Adóniának meg kell halni.
Minden vallás Isten nevét emlegeti, de nem elég mondogatni, hogy „Uram, Uram”, ha a szívben nincs ott Jézus. Máté 7,
25.

Adónia kegyelmi időt kapott. 1, 51-53. Nem az Úr dicsőségére használta, hanem önmagát kívánta megvalósítani. Aki
meg akarja tartani az életét, elveszti azt, aki elveszti életét Krisztusért, megtalálja azt. Máté 10:39.

I. 2, 26 - 35. Abjátár és Joáb halála.

Kiűzte Salamon Abjátárt. Joáb az Úrnak sátorához futott. Ekkor elküldte Salamon Benáját: menj el, vágd le.

Salamon király megtisztítja udvarát Abjátár paptól és Joáb hadvezértől. Nincs szüksége alkalmatlan, haszonleső
emberekre. Az Úr mondta Jeremiás profétának: irts, pusztíts, építs és plántálj. Jeremiás 1, 10.

4
Abjátár papon az Úrnak beszéde teljesült, amit Éli főpap házáról mondott. Éli fiai: Hofni és Fineás. Fineás fiai: Ikábód és
Akhitób. Akhitób fiai: Sádok, Akhija, Akhimelek. Akhimelek fia: Abjátár. Amikor Dávid Saul király elől menekült, Abjátár
pap csatlakozott hozzá és osztozott a nyomorúságában. Később Adóniához pártolt, aki Dávid utódja kívánt lenni. De
nemcsak ezért bűnhődött, hanem rajta is beteljesült az Úr ítélete. I. Sámuel 23, 9-12. Éli főpap családjával együtt
megvetette az Urat és az Úr eltaszította őket magától. Abjátár után Sádok következett.

Joáb fővezér az Úr harcait vívta és sok gonoszságot elkövetett. Ártatlan vért is ontott. Ezekért meg kell halni. Az Úr
sátrában keresett menedéket. Megfogta az oltár szarvát, de ott vágták le. Saját vére hullott saját fejére. Jézus
kivégzésekor kiáltott a zsidó nép: vére mirajtunk és magzatainkon. Máté 27, 25. A kérésük teljesült. Jeruzsálem
elpusztult.

Kieshetünk a kegyelemből? Pál leírja, hogy Egyiptomból Kánaán felé egy lelki eledelben, egy lelki italban részesült a
nép, mégis sokan elhullottak. I. Korinthus 10. Abjátár és Joáb úgy látszik, hogy csak látszólag tartoztak Isten népéhez,
mint Júdás volt a tizenkettő között. Szívük távol volt az Úrtól. Csak Jézus vére által nyerünk bűnbocsánatot, ha
megvalljuk vétkeinket és elfogadjuk hittel a kegyelmet. Krisztusban nincs kárhoztatás. János 8, 11.

I. 2, 36 - 46, Nyert és veszített.

Sémei, miért nem tartottad meg az Úr előtt való esküvést?

Dávid halála után új király, Salamon ül a trónon. Új főpap Sádók (Cádók) a vallási élet vezetője. Benája lett a hadsereg
fővezére. Új életstílus, új kormányzás, új épületek. Folyamatos változásban, cserélődésben élünk. I. 4, 1-6.

Salamon utoljára Sémeit hivatja magához. Sémeiről öt feljegyzés található a Szentírásban. Először az, hogy amikor
Dávid saját fia Absolon elől menekült, akkor a Benjamin nemzetségéből való Sémei kövekkel hajigálta Dávidot és
gyalázta az Úr felkentjét. I. Sámuel 15, 5-8. Amikor Dávid visszatért Jeruzsálembe, bocsánatért esedezett és bocsánatot
kapott. Nem állott Adónia önjelölt király mellé. Negyedszer Dávid végakaratában emlékezik róla, azt kéri fiától, hogy
büntesse meg ezt a gonosz embert. Végül Sémei házi őrizetbe kerül. Salamon megparancsolja neki, hogy
Jeruzsálemben lakjon és soha nem hagyhatja el a várost. Sémei megesküszik az Úr nevére, hogy így lesz.

Évek múltak el. Ennek a rendkívül gazdag embernek megszökik két szolgája, utánuk megy, hazahozza őket. Salamon
magához rendeli és halálra ítéli.

Mi történt? Sémei nem vette komolyan a király parancsát, nem vette komolyan az Úrnak tett esküvését sem. Úgy
képzelte, hogy szidalmazta ugyan az Úr felkentjét, amiért nem jár büntetés. Sémei megtalálta két szolgáját, de
elveszítette az életét.

A hitetlen embernek fontosabb ez a világ, mint Isten igéje. Megnyerte a vasárnapi munkát, aztán beteg lett. Nem volt
ideje Bibliát olvasni és balesetet szenvedett. Pénzét sajnálta az Úrnak áldozni és meglopták. Megnyerte talán az egész
világot, de elveszítette az üdvösséget.

Teljesítsd az Úrnak tett fogadalmadat. Krisztus szava drágább legyen mindennél. Pici dolgok se szakítsanak el az Úrtól,
mert az életedbe kerülhet.

I. 3, 1 - 4. Salamon házassága

Szerette Salamon az Urat.

Salamon életében az a legfontosabb, hogy szerette az Urat. Bízott Istenben és ráhagyatkozott. Isten is szerette őt.
Salamon ezer barommal áldozott Gibeonban, amit Józsué hódított meg a honfoglaláskor. Krisztusunk egyetlen áldozata
kiengesztelte mennyei Atyánkat. Salamon magas helyeken is áldozott és tömjénezett, mert ez volt a divat abban az
időben. Isten tiltotta ezt.

Életének nagy eseménye, hogy házasságra lépett a fáraó leányával. Volt lakása, foglalkozása és érett kora. Nem próba
házasságot kezdett. Miért éppen a fáraó leányát vette el? Szerelemből? Politikai célból, hatalom vágyból? Értelmi és
anyagi szinten azonosak voltak. És az Úr követésében? Házasságok az égben köttetnek. Isten megtiltotta, hogy a
zsidók pogány lányokat vegyenek feleségül, vagy fiaikat pogányokhoz adják. II. Mózes 34, 16. Nem tudjuk, hogy a leány
megtagadta-e Egyiptom isteneit és leborult az élő Isten előtt? Később az idegen nők elfordították Salamon szívét az
Úrtól. A házasság nem missziói terület, hanem férfi és nő közösen szolgál Istenünknek.

Rövid feljegyzés a népről. A magas helyeken tartották istentiszteleteiket. Imádták az Urat és segítségül hívták a
bálványokat is. Nem szolgálhattok két Úrnak, hanem csak az egyetlen Jézus Krisztusnak.

I. 3, 5 - 10. Megjelent az Isten.

Kérj amit akarsz, hogy adjak neked.

5
Van-e Isten az égben? A nagyon régi és nagyon modern világban ráfelelik, hogy nincs. Ki látta? A hitetlen, kőszívű, lelki
vak soha nem láthatja őt. Az existenciálista filozófia szerint mindegy, hogy él vagy halott, mert úgyis rossz a világ. A
közönyöseket nem érdekli az Isten.

Salamon szerette az Urat. Isten megjelent neki. Keresztyén, azt jelenti, hogy Krisztust követő. Személyes közösségünk
lehet Istennel, Aki Salamonnak is megjelent. Úgy mutatja magát, ahogy akarja. Most álomban jelentkezett, mint
Józsefnek, Mária férjének, vagy a napkeleti bölcseknek. Megmutatta magát Salamonnak és beszélt hozzá. Életünknek
ez a legnagyobb csodája és eseménye. Nem a szépség, fiatalság, gazdagság, méltóság, hanem közösség Istennel.
Legnagyobb csoda látni, hallani, követni az erős Urat. Az idők teljességekor Jézus Krisztusban jött hozzánk. Akinek
megnyitotta szemét, az hitte és hallotta, hogy Te vagy a Krisztus az élő Istennek Fia.

Isten biztatta Salamont: Kérj amit akarsz. Isten gazdag, övé minden erő és hatalom. Mindent megtehet amit akar. Segít
rajtunk. A keresztfán önmagát adta érettünk.

Salamon kér. Isten előtt alázatos. Egymásnak dicsekedhetünk, de az Úr előtt parányiak vagyunk. Salamon biztos abban,
hogy a királyságát nem az apjától, nem a barátaitól vagy a néptől kapta, hanem Istentől. A lelkipásztor, presbiter, a
helyiség vagy ország vezetője az egész népért felelős. Szükséges a tudás, bölcsesség, magatartás, jó munkatárs, de ha
Isten nem segít, akkor nyomorultak vagyunk. Salamon értelmes szívet kér Istentől. Nem a saját hasznát keresi, hanem
az Úrnak és népének kíván szolgálni. - Segíts meg Uram abban, amire elhívtál, hogy megtagadjam magam és
szolgálhassalak Téged, valamint népedet!

Kérjetek és adatik néktek. Ne keveset, hanem sokat kérj. Azt, hogy a Szentlélek töltse be életedet.

I. 3, 11 - 15. Jó kezdet.

Mondta Isten: íme adok néked bölcs szívet.

Salamon király álmában találkozott Istennel. Tapasztalta erejét és hallotta szavát. Velünk vagy ellenünk az Úr. Ettől függ
az életed, családod, egyházad, néped sikere. Ettől függ az üdvösséged!

Isten szeretet. A szeretet jellemzője, hogy bőséggel ad. Isten önmagát adta érettünk Jézus Krisztusban. Lelki - testi -
anyagi javainkat az Úrtól kaptuk.

Az áldás egyetlen feltétele, hogy „ha az én útaimon jársz megőrizvén parancsolataimat, mint a te atyád Dávid”. Jézus az
út. Isten Krisztusért megáldotta azokat, akik Jézus nevében hisznek.

Dávid példamutató apa volt. Szomorú ahol a szülők Isten nélkül botránkoztatják gyermekeiket. Az ige figyelmeztet:
„Emlékezzetek előjáróitokra és kövessétek hitüket.” Zsidók 13, 7.

Salamon felébredt. Tudja, hogy ez nem csak álom volt, hanem valóság. Rajta maradt Isten fénye és áldása.
Hálaáldozattal dicsőítette az Urat.

I. 3, 16 - 28. Bölcs döntés

Jött a királyhoz két asszony.

Előzmény, hogy Isten kiválasztotta Salamont, Szentlelkével fölkente és bölcsességgel megáldotta. Amikor Salamon
Istennel találkozott, bölcsességet kért Tőle. Megkapta. Az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete.

Királyi feladatait végzi. Nem haszonleső, nem önmagának él, hanem a közösségnek szolgál. Az előljáró feladata, hogy
mindig és mindenben Istenét és a rábízottakat szolgálja. Mindenre van erőnk és képességünk a Krisztusban.

Különös eset történt. Két asszony lakott együtt, egy - egy gyermeküket nevelték. Éjszaka meghalt az egyik és mind kettő
sajátjának mondja az életben maradottat. A királyhoz jönnek tanácsért. Hangos szóval veszekednek. Talán csúfolják és
tépik egymást. Mindkettő bizonyítja, hogy az életben maradt gyermek az övé és nem a másiké.

Salamon türelmes. Neki ez parányi ügy, a két asszonynak pedig élet kérdés. Nem zavarja el őket. Isten nevében dönt.
Az asszonyok nem is tudják, hogy a királynak Istennel van közössége, de a bölcsességén megdöbbennek.

Az ítélet drasztikus, vágjátok ketté az élő gyermeket és fele- fele arányban osszátok el. Hozzák a kardot. Fölsír a
gyermek és fölsikolt az is, akinek a tulajdona. - Ne, ne! Inkább adjátok oda neki. - A másik asszony helyesel. -Igazad
van király, se neki, se nekem! - A jelenlévők csodálatára kiderült az igazság.

Az egész nép mikor ezt hallotta, tiszteletet adott a királynak, mert látták, hogy Isten bölcsessége van a szívében.

Üzenet számunkra, hogy a Szentlélek tekintélyt ad nekünk. Isten a bölcsesség lelke. Isten tanácsol és megerősít
bennünket. Téged itt és most. Az örömhír pedig az, hogy Krisztus halt meg érettünk. Halála és feltámadása által
nyertünk életet.

6
I. 4, 1 -20. Munkatársak.

Júda és Izrael megsokasodott, mint a tenger.

Isten fölkentje karizmatikus, rátermett férfi volt, de jó munkatársak nélkül nem kormányozhatott volna. A dolgok egyedül
nem mennek. A vezetőnek dolgozni és dolgoztatni kell. Alkalmas munkatársakat Isten gyűjthet össze. Így történt most
Jeruzsálemben.

Salamon mindegyik tisztviselője a „helyén” volt. Értettek a munkájukhoz. Tehetségesek voltak. Mindegyik más feladatot
végzett. - Amit te tudsz, azt én nem, amit én csinálok, te ahhoz nem értesz. - Krisztus testének, az anyaszentegyháznak
sok és különféle tagja van. I. Korinthus 12, 14-25. Különféle kegyelmi ajándékokat kaptunk. Egészséges dolog, ha egy
közösségben mindenkinek van speciális feladata.

Kik voltak Salamon munkatársai? - Elsőként a papok, akik Isten szavát olvasták és hirdették, a népért imádkoztak,
személyes lelki gondozást végeztek. Ahol Isten szolgáit becsülik, ott az Úrnak adnak tiszteletet. - Az emlékíró följegyezte
a múlt eseményeit. Az Úr rendelte így. Zsoltárok 102, 19. A történelmet, múltat, jelent és jövendőt csak az ige által
érthetjük. - Katonaság védte az országot minden közeledő ellenségtől. - A királyi tanácsosok nem csak hajbókoltak,
hanem akár ellenvéleményüket is megmondották. Minden ország előmenetele bölcs tanácsosok által van.
Példabeszédek 11, 14. - A bírók kisebb személyes ügyekben döntöttek. - Kincstárosok a közpénzt kezelték. - A
tiszttartók gazdasági ügyintézők voltak. - Fejedelmek gyakorolták országrészenként a felügyeletet.

Salamon munkatársai nem egymást piszkálgatták és jelentgették, nem akadályozták egymást, hanem összedolgoztak.
Ahol egy akaraton vannak, oda küld áldást az Úr. Zsoltárok 133. Nem korrupciós munkatársak voltak, akik meglopták a
közös vagyont, hanem saját maguk és a nép javára gyarapították azt.

Volt sikerélmény, mert megsokasodott az ország. A debreceni kollégium jelmondata: Imádkozzál és dolgozzál. (Orando
et laborando) Emberé a munka, Istené az áldás.

I. 4, 21 - 28. Hétköznapok.

Uralkodott Salamon és lakozott Izrael bátorsággal.

Salamon az Úr választottja és fölkentje volt. Amíg szerette az Urat, áldás volt rajta és az országon.

Miben látszott az áldás? Először is abban, hogy Isten akarata szerint cselekedett. A Példabeszédek könyvében van
megírva: Áldott a családfő, a gyülekezet pásztora, az ország vezetője, aki az Úrra támaszkodik, mert Isten áldása
gazdagít. Az igaz áldásával emelkedik a város. Eszes által hosszabbodik az ország. Példabeszédek 10, 22, 11, 1, és 28,
12.

Áldás, hogy nem hullott szét az ország, hanem alkalmas király és munkatársak kormányozták. Ahol nincs vezetés,
elvész a nép. Példabeszédek 11. 14.

Áldás, hogy megerősödött Izrael az Eufrátesz folyó, Damaszkusz városa és Egyiptom között. Határa messze földre
kiterjedt. Áldás az anyagi bőség. Hiába korán kelni és későn feküdni, ha Isten nem építi a várost. Békesség volt
Izraelben. Ez a rész egy beszámoló az országról. Kötelesek vagyunk számot adni dolgainkról embereknek és Istennek.
Az Úrért és egymásért dolgozunk. Boldog az a szolga, akit mennyei Atyánk hűségesnek talál. Amíg a megbízatásunk
tart, hűséggel végezzük feladatainkat és naponként onnan felülről kérjünk erőt hozzá.

I. 4, 29 - 34. A különbség.

Salamon bölcsebb volt minden embernél.

Isten bölcsességet és érző szívet adott Salamonnak, amit modern kifejezéssel empátiának mondanak. Beleérzett,
ráérzett emberekre és dolgokra. Kié a szíved? Isten azt kéri: adjad fiam szívedet nékem, hogy megtisztítsam bűnöktől és
betöltsem önmagammal. Példabeszédek 23, 28.

Különbség van keresztyén és nem keresztyén között. Más az arca, megjelenése és cselekedete annak, akiben a
Szentlélek munkálkodik és más az, akiben a Sátán. Salamon tekintélyesebb volt minden más korabeli nagyságnál,
Egyiptom tudósainál és varázslóinál is. Lelkiekben és szellemiekben gazdagabb.

A gondolatot és tapintható anyagot szokás egymással szembeállítani. Azon vitáznak, hogy melyik a nagyobb, az eszme
vagy a gazdasági tények? Szembeállítják egymással az anyagot, a pénzt, a testiséget és az eszmét. Vagy
materializmus vagy az idealizmus? Salamont mindkettővel megáldotta az Úr, anyagilag virágzott az ország, a király
pedig 3000 példabeszédet szerzett, szólt és tanított a cédrusfákról, mező liliomairól és az állatokról, madarakról, halakról
is. Az egészséges embernek testi-lelki és anyagi igényei vannak.

7
Az ének és zene vigasztal, bátorít, tisztít bennünket és lélekben az Úrhoz emel.

Jeruzsálem királyához jöttek mindenfelől közelről és távolról. Jézus azt mondta a követőiről, hogy ti vagytok a világ
világossága, ha valóban Krisztus a fény lakozik bennünk, Akit nekünk és érettünk adott az Úr.

I. 5, l - 6. Barátok.

Azt gondoltam magamban, hogy házat építek az Úrnak az én Istenemnek.

Megváltó Jézusunk bejárta Galilea, Názáret, Tirus és Szidon tartományait is. Salamon idejében 970-930 között Hírám ült
Tirus trónján. Apja kánaánita, az anyja zsidó volt. Élnek közöttünk kiállhatatlan, mindenkivel kötözködő emberek. Hírám
a békességet szerette. Bibliánkban olvassuk, hogy minden időben szeret az igaz barát.

Dávid halála után követeket küld Jeruzsálembe, jókívánságokkal. Szeretné folytatni a „békés egymás mellett élést”.
Salamon szívesen fogadja Hírám küldötteit. Volt idő, amikor zsidók és pogányok összecsaptak egymással. Lesz még
ilyen korszak, de most barátság honol Tirus és Jeruzsálem között. Volt idő, amikor állam üldözte az egyházat, de olyan
is, mint pl. a keresztes háborúkban, amikor keresztyének gyilkolták a pogányokat. Hívő és hitetlen szemben állhatnak
egymással, de barátságban is élhetnek.

Salamon segítséget kért Hírámtól a templom építéshez. Mi köze világosságnak a sötétséghez? Ez itt nem borbarátság,
politikai szövetség, cinkos bűntársulat, hanem mindketten az Úr házát építik. Az Úr mondta Salamonnak, hogy
templomot építsen neki. Salamon vállalja ezt, hitét nem tagadja meg, nem minden áron szövetkezik, hanem az Úrra
figyel. Hírám is hivatkozik az Úr nevére. Szerződést kötnek, ami nem vallási megalkuvás, hanem Isten országának
építése. Salamon nem a maga hasznáért, hanem az Úr dicsőségére fáradozik.

Békességet csak Krisztus ad a szívben és teremt egymás között. „Amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben
éljetek.” Róma 12, 18. Isten országának építése.

I. 5, 7 - 12. A templomépítő Hírám.

Mikor meghallotta Hírám Salamon üzenetét, igen megörült.

Hírám követei köszöntik Salamont, aki örömmel fogadja őket és segítséget kér a szomszédjától. Tirus királya
visszaüzen, hogy megértettem. Bizalommal vannak egymás iránt, ezért szót értenek. Ahol nincs bizalom, oda a félelem
és gyanakvás fészkeli be magát. Ott félreértik és becsapják egymást.

Hírám azonnal intézkedik. Szerződést kötnek. A beszéd és a tett fonódnak össze. A felelőtlen mindent ígér, a komoly
ember tartja szavát. Hírám cédrust és fenyőfát küld, amire szükség van. Értékes anyagot. Nem a feleslegest, az
eldobottat szánja oda Istennek. Egy gyülekezet gondnoka állt a lelkésze elé. - Tiszteletes úr, a borjúm elveszett. Ha
megtaláljuk, akkor a fiamnak ajándékozom. Ha nem találjuk, akkor legyen az egyházé. -

Isten országa lélekben és anyagiakban épül. Hírám küldi az értékes fa és kő anyagot, megszervezi a szállítást is. A
Szentlélek spontán is cselekszik, Pétert kiszabadította a börtönből. Cselekedetek 12, 11. Az egyház azonban nem csak
spirituális, hanem organizációs test is. Szervezni kell a vasárnapi istentisztelet rendjét, a missziót, az egyházi munkát.

János apostol kéri: „Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal” I. János 3, 18.

I. 5, 13 - 18. A templomépítő Salamon.

Salamon király robotosokat szedett egész Izraelből.

Salamon király 30.000 munkást rendelt az építéshez. Megoldotta szállításukat, lakást, élelmet, munkabeosztást és a
fizetést. Nem magának épít, nem magára költi a pénzt, hanem az Úr házára. Emberei egy hónapot dolgoznak, két
hónapot pihennek. Isten a rendet szereti. Van olyan eset, amikor a lelki és anyagi építkezést vagy munkát meg kell
szervezni.

Adományainkat térítés nélkül felajánlhatjuk az Úrnak, de viszonzást is kérhetünk érte. Salamon kifizeti Hírámot. 20.000
véka búzát és sajtolt olajat küld rendszeresen Tirus királyának ellátására. Templomépítés nem a pogányok, hanem Isten
népének a kötelessége.

Céltudatos és fárasztó munka. Isten egy szempillantás alatt is megadhatná, mint Jézus idejében 5.000-nek a kenyeret
és halat. De úgy rendelkezett, hogy „orcád verejtékével” dolgozz! A templomépítés egyszerre lelki és fizikai munka.
Salamon és munkásai örömmel végzik, mert „önmagukat adták először az Úrnak.” II. Korinthus 8, 5.

I. 6 , 1 - 10. Az Úr háza

8
És megépült az Úrnak háza.

Salamon Isten akaratából templomot épít. II: Sámuel 7,13. Pontos adatokat kapunk róla. Alapjait a Mória (Sion) hegyén
rakták le, ahol Ábrahám kész lett volna feláldozni egyetlen fiát. A hely közelében szenvedett Megváltó Jézusunk kínos
kereszthalált. Egyiptomból való érkezés 480. esztendejében kezdték, Salamon király uralkodásának negyedik évében.
Férfiúi erejét, képességeit adja az Úrnak.

Pontos adatok olvashatók hosszúságáról, szélességéről és magasságáról. A világ építészeti csodái közé tartozott.
Leírás van az ajtókról, ablakokról, oszlopokról, tornácról és berendezéséről. A világ csodájának három része volt: udvar,
ahol gyülekeztek, szentély, ahol áldozatot mutattak be és a szentek szentje, ahol a szövetség ládáját őrizték. Isten népe
lelki közösség, de épületekben is él, végzi munkáját.

A templom csöndben épült, kalapács, fejsze, vas pengése és hangja nélkül. Vannak harsogó keresztyén missziók,
látványos felvonulások és megragadó jelenetek, de Isten országa csöndben növekedik.

Még Jézus is úgy emlékezett rá, mint Salamon templomára. Salamon idejében épült, de nem az övé. Izrael népe, az
anyaszentegyház. A keresztyének közössége és a templom nem az emberek tulajdona, sem a papoké, vagy államé,
hanem az Úré.

Jó dolog szolgálni, templomot építeni az Úrnak!

I. 6, 11 - 18. Munkaközben.

Az Úr beszéde Salamonhoz: Ha az én rendeléseimben jársz, bizonyára megerősítem veled az én beszédemet.

Jól haladt az építkezés. A falakat cédrusfával burkolták, amelyeket díszek és virágok szépítettek. Hírám ügyes
kőművesei szorgalmasan, minőségi munkát végeztek. Naponként megbeszélték a terveket, intézkedtek, aggódtak,
bizakodtak és könyörögtek: most segíts Uram, most segíts a Te nagy nevedért. Károlyi Gáspár magyar Biblia fordítónak
ez volt a napi imádsága, hogy addig éltess Uram, míg ezt a munkát befejezem a Te dicsőségedre.

Az építkezés szorgalmas munkája idején megszólalt az Úr: „Ha az én rendeléseimben jársz és az én parancsolataimat
cselekszed, bizonyára megerősítem veled az én beszédemet.” Munkaközben Salamonnak közössége volt az Úrral.
Hétköznapon, vasárnapon reggeli csendben vagy templomi istentiszteleten hallod-e az Úr szavát, vagy süketen és
vakon futsz sürgős feladataid után? Isten munkaközben is szól hozzánk. Nem azt kérdezte, hogyan haladtok, mi az
eredmény, mennyi a fedezet és a hiány, hanem a véle való közösségről érdeklődik. Szeretsz engem? Fontos neked az
ige?

Nagy gondjai közepette Salamon hallotta Isten szavát és aszerint cselekedett.

I. 6, 19 - 35. Jelképek.

Salamon beborította a házat tiszta arannyal.

Isten választott népe az udvaron gyülekezett. A papok a szenthelyen mutatták be az áldozatot. Szentek szentjébe
helyezték a frigyládát, ahová csak a főpap léphetett be egy évben egyszer. A szentélyben két kerub volt, szárnyaikkal a
falat, középen egymást érintették. Arannyal borították be őket. Kerubok őrizték a paradicsom kapuját. Dávid király és
Ezékiel próféta látomásaiban megjelentek. A Jelenések könyvében is olvasunk róla. Kerub jelentése: imádkozni,
szentelni, áldozni a megközelíthetetlen Istennek.

A borításokat pálmákkal díszítették ami a növények legszebbike, fejedelme. Örökké zöldellnek. A békét, győzelmet,
dicsőséget jelképezik. A virág füzérek arról beszéltek, hogy az élet, az Úr szolgálata és dicsősége nagyon szép.

Keresztyén jelképeink a csillag, hal, kenyér, kehely, kereszt, mind-mind a győztes Jézusra emlékeztetnek.

I. 6, 36 - 38. Elkészült a templom.

A tizenegyedik esztendőben végeztetik el a ház minden dolga. Így épült hét esztendeig.

Az építkezés Salamon uralkodásának negyedik évében kezdődött és a tizedik esztendőben befejeződött, hét év alatt. A
zsidóknál a hetes szent szám.

A templom építést Isten parancsolta. Izrael fiai „készítsenek nekem szent hajlékot, hogy őközöttük lakozzam.” II. Mózes
25, 8. Isten háza viharok között is épül, néha láthatatlanul. Isten arra méltatta Salamont, hogy templomot építsen.
Életének ez volt a legnagyobb eseménye. Kiváltság az Úrnak szolgálni.

9
Voltak és lesznek templomrombolók, akik pusztítják a keresztyén egyház épületeit és gonoszsággal mérgezik a
keresztyének lelkét. Áldott idő az építés, az Úrnak való engedelmesség. A jeruzsálemi templom a világ építészeti csodái
közé tartozott, fénye messze csillogott. Pál apostol írja, hogy mi keresztyének a világ látványossága lettünk.

Az anyaszentegyház olyan mint a menyasszony. Krisztus a vőlegény. Amikor a menyasszony elkészült, akkor jön vissza
Jézus, hogy elragadjon a dicsőségbe és örökké dicsérjük, áldjuk Istent.

I. 7, 1 - 12. A sorrend.

Azután a maga házát építette Salamon tizenhárom esztendeig.

A templom elkészülte után Salamon a királyi palota és saját lakása építéséhez fogott. Ez volt a sorrendje: templom,
paloták, családi otthon. Első volt az Úr, aztán a nemzet érdeke, végül saját kényelme. Általában keresztyéneknél fordított
a sorrend: először én és családom, azután embertársaim sorsa, végül az Isten, ha jut rá időm és pénzem. Mennyei
Atyánk igénye: keressétek először Isten országát. Máté 6, 33. A református presbiteri esküvés szövegének fontos
mondata: az egyház javát a magam java elé helyezem. Salamon először az Úrnak épített.

Következett a palotája. 7.v. Ez a középület a saját és munkatársai feladatát segítette. Az ember hat környezetére és
környezetünk az emberre. Nem mindegy, hogy a tisztviselők és munkások milyen környezetben dolgoznak. Otthon vagy
idegenül érzik magukat. A királyi palota országház. Az országház nemzeti szimbólum. A gyülekezeti ház, a parókia
stílusa, állapota mutatja a gyülekezet lelki, anyagi helyzetét. Épületek is mutathatják a tartalmas vagy igénytelen embert.

A király családi háza neki és az Egyiptomból hozott feleségeinek épült. 8-12. Jeruzsálemben, Európában és régi magyar
lakóhelyek közepén emelkedett a templom, mellette a közhivatalok, aztán családi házak. Szegények a város, illetve falu
szélére húzódtak. Amennyiben rajtunk áll igényes otthonra törekedjünk.

Szép halleluja énekünk első sora így kezdődik: „Itt jövevény vagyok, hazám a menny.” Jeruzsálemi templomnak, királyi
palotáknak, családi otthonoknak már csak a romjait láthatjuk. Szaporodnak az üres vagy romos templomok is. „Mert
nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.” Zsidók 13, 14.

I. 7, 13 - 39. Mester ember.

Salamon király elhozatta Hírámot Tírusból.

Salamon tovább díszíti a jeruzsálemi templomot. Hozzáértő, híres mesterrel szerződik. A neve Hírám, vagy Hurám?
Nem azonos Tirus királyával. Zsidó özvegyasszony fia. Tírusban lakott. Királyok és Krónikák könyvében nincs ellentét,
mert egyik helyen származását, másikon lakóhelyét jegyezték. Külföldről jön a szent városba. A külföldi mindenütt
csábítóbb a hazainál. Salamon idejében nem voltak kiváló zsidó mesterek. Magyarországon évszázadokon át ügyes
(olasz) külföldiek építettek. Hírám értett hozzá és megbízható, kegyes lelkű volt. Mindkettő nagyon fontos. Emellett
bölcs, elméleti és ügyes gyakorlati ember, ami ritka eset. Mindezek fontosak az építkezésben.

Gömb az egésznek, a befejezettnek szimbóluma. Az oszlop Isten hatalmára emlékeztet. Öntött tenger az élet és bőség
jelképe. Az állat, csillag és növényzet faragásai arra buzdítottak, hogy minden lélek dicséje az Urat. A mosdómedence
testi tisztálkodásra szolgált és a lelki megtisztulásra emlékeztetett.

Részletes fölsorolást olvasunk. Keresztyén életünkben apró részletek is vannak, amelyek fontosak a számunkra.

I. 7, 40 - 51. Klenódiumok

Csináltatott Salamon minden egyéb fölszerelést is, mely az Úr házához szükséges volt.

Az egyházi kegyszereket klenódiumnak nevezik. Jelentése: drágaság, kincs, ereklye. Ezeket az eszközöket
istentiszteleteken használjuk. Szükség van rájuk. Az utolsóvacsorához Jézusunknak otthonra, asztalra, ülő helyekre és
edényekre volt szüksége.

Föl van jegyezve, hogy mikor és hol készültek. Illik tudni a szent edények származási helyét és idejét. Jordán völgyében
öntötték agyagos földben, Salamon idejében.

Élő gyülekezetekben rendszeresen adományoznak új eszközöket. Például kehely, terítő, zeneszerszámok, vagy
hangerősítők. Salamon az apjától örökölt kincseket templomba vitte. Voltak és lesznek adományozó keresztyének, akik
akár teljes vagyonukat is készek voltak az egyháznak ajándékozni névvel vagy a nélkül, de mindig Isten dicsőségére. Az
özvegyasszony két fillérje is kedves volt az Úrnak. Márk 12, 42.

Isten anyagiakat is vár tőlünk. Csak azok készek erőt, időt, javakat adományozni, akik szívüket adták először az Úrnak.
Isten hatalmas arra, hogy bőven visszafizesse, vagy pedig kegyelmének gazdagságával áldja meg azokat, akik szeretik
Őt.

10
I. 8, 1 - 9. Ünneplés.

Fölvitték az Úr ládáját és a szent edényeket a papok és a léviták.

Kedves az Úrnak ha egy templom, egyházi, magán, vagy hivatalos épület használata istentisztelettel kezdődik. Salamon
fölszenteli a templomot. Összegyűjti a fejedelmeket, hogy példát mutassanak az istenfélelemre, a papokat, hogy
szolgáljanak. Ethánim a hetedik hónap, az ősz tája. Az ördög mindig, mindenütt meghasonlást gerjeszt, a Szentlélek
összegyűjt. Az ünneplésre Salamon hívott, de csak Isten indíthatja az emberi szíveket, hogy önként jöjjenek a
templomba.

A szentládát léviták hozták a sátorból. Az Úr rendelte a papokat. A láda sittim (akác) fából készült, benne volt az a két
kőtábla, amire a tíz parancsolatot véste az Úr és Mózes hozta le a Sinai hegyről. Isten kéri, hogy igéje ne csak kőbe,
hanem szívünkbe vésve legyen. V. Mózes 6, 6. A ládában őrizték a pusztai vándorlás emlékét, a mannát és Áron
vesszejét. A ládát kerubok (imádkozni, szentelni, áldozni) szárnyai födték. A szövetség jelei hirdették, hogy közöttünk
van az Úr.

Jézus Krisztus áldozatos halála és föltámadása óta nem a törvény, hanem Jézus vére által vagyunk szövetségben
Istennel. Befejeződött az Ószövetség. Csak Isten Bárányának kiömlött vére által lehet zsidónak és pogánynak
szövetsége mennyei Atyánkkal.

A szentelésen nem a résztvevőket, hanem Istent dicsőítették. Egyházi ünnepélyeinken fölsorolják a résztvevő
méltóságokat, az építők és adakozók nevét és néha háttérbe szorul a jelenlévő Isten. Adjatok tisztességet az Úrnak!

I. 8, 10 - 21. Az Úr jelenléte.

Az Úr mondta Dávidnak, hogy nem te építesz házat, hanem a te fiad.

Felépült Izrael első temploma. Szentelésén résztvett a király, fejedelmek, lévita papok és a nép közössége. Központban
a szentláda. Központban az Isten, Aki nagy ünnepen, vasárnapokon és hétköznapokon is velünk kíván járni. Éjjel
nappal, mindig és mindenütt vigyáz reánk. Ha Isten nincs velünk, akkor hiábavaló a munka, az élet és minden.

A szentláda Istenre emlékeztetett, de az Úr nem lakott abban. Ő nagyobb mindennél. Az új templomot köd borította be.
Mózes idejében a szentsátor fölállításánál is köd szállott alá. II. Mózes 40, 34. Isten nem azonosítható filozófiával,
ideológiával, vallással, klenódiumokkal, épületekkel, tárgyakkal vagy emberekkel, mert megfoghatatlan. A köd egyszerre
közeli és távoli, láthatjuk és titok. Salamon a gyülekezettel együtt hit által biztos volt arról, hogy jelen van az Úr.

Az idők teljességében Krisztus alakjában jött el hozzánk az Isten. A föltámadott Jézus tapintható és mégsem, látható és
láthatatlan, jelenvaló és távoli. A Szentlélek bizonyítja nekünk hit által, hogy jelen van az Úr.

Az építést Dávid készítette elő és a fia végezte el. Más a vető és más az arató. Salamon engedelmesen vállalta az óriási
feladatot és nem utasította el magától. Isten ígérete beteljesült, megáldotta gyermekét, megmutatta jelenlétét a
templomban, szentládában és a gyülekezetben.

I. 8, 22 - 30. Salamon imája.

Ó Uram, a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal.

Salamon hiszi, látja, érzi, tapasztalja, hogy az Úr van jelen. Az Úrral beszél. A királyt súlyos bel és külpolitikai feladatok
terhelik, de neki most a legfontosabb, hogy Istenhez szóljon. Nem szégyelli a nyilvános imádságot. Nagyon sok az
elfecsérelt időnk, pedig „igenhasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” Jakab 5, 16.

Többféle imádság van: dicsőítő, hálaadó, kérő, bűnbánó és más egyéb. Salamon áldást mond és áldást kér: „A Te
szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal.” 29. Ezt csak az örökkévaló Isten teheti. Nem szunnyad Isten népének
Pásztora!

Milyen testtartással imádkozol? Lehet behunyt vagy nyitott szemmel, összetett kézzel, vagy felemelt karokkal, égre
nézve vagy letérdepelve földig hajoltan. Az ószövetségi zsidók föltartott kézzel könyörögtek. Zsoltárok 77, 3, 134, 2.
Lehet hosszan vagy röviden, egyedül vagy közösségben, hangosan és magunkban beszélni Istennel. Salamon az Úr
oltárához állott, szemben a gyülekezettel, karjait pedig az égre emelte. Térdre borulva fejezte be.

A híres nagy király kicsi porszem Isten előtt. De bízik abban, hogy az Úr meghallgatja és kegyelmes lesz hozzá és
népéhez. Kegyelmes hozzánk is a Krisztusban.

I. 8, 31 - 40. Az Úr házában.

Te hallgasd meg a mennyekből és bocsásd meg az Izraelnek, a te népednek vétkét.

11
A jeruzsálemi templomban hosszan imádkozik a király. Jó dolog Isten közelében lenni. A gyülekezet nevében is
könyörög, azokért, akik majd templomba jönnek. Imádkozz magadért, családodért, egyházadért és a magyar népért.

Uram, a bűnbánó gonosznak adj bocsánatot. Akit ártatlanul vádolnak állj mellé a Te igazságoddal. Vigasztald a
csalódottakat és lenézetteket. Biztasd a reményteleneket, akik vereséget szenvedtek. Szárazság idején, szűk
esztendőben gondoskodj a megtérőkről. Lásd meg és segítsd a szegényt. Éhség, járvány és ellenség szorításakor jöjj a
Te szabadításoddal és hadakozz érettünk.−Kik és miért látogatják az Úr házát? Azok, akik bajbajutottak. Salamon
fölsorolja ezeket.

A keresztyén hiszi erős hittel, hogy az Úr meghallgat és segít. Ezért jövünk a templomba, Jézus nevében.

I. 8, 41 - 53. Idegenek és háborús idők.

Sőt még az idegent is hallgasd meg és légy kegyelmes a te néped iránt, akik ellened vétkeznek.

Salamon a messze földről jövő idegenekért is fohászkodik. Az Úr csodálatos nevét messze földön elhirdették a
bizonyságtévők. Akik ezt hallották, közülük sokan zarándokolnak Jeruzsálembe. Ne csak magadról, embertársaidról,
csiklandós ügyekről beszélj, hanem hívogass Jézushoz, Aki nagyobb a templomnál, egyháznál és egész világnál. A
templom idegenek számára is épült. Imádkozz a részegesekért, tévelygő fiatalokért, az ördög rabjaiért, és az idegeneket
is hívogasd az Úrhoz, hogy az evangélium a föld végéig terjedjen.

A király háborús időkre is gondol. - Uram, amikor a Te néped hadba indul, akkor segítsd győzelemre őket. Ha pedig
fogságba kerülnek és megtérnek, akkor jöjj a Te szabadításoddal!

Különbség van az Isten népe és a pogányok között. Általában szívesen „összemosnák” a hívőt és hitetlent. Néha
valóban egyaránt bűnösök, de Isten elválasztja a konkolyt és búzát, keresztyént és a pogányt. Választott népét
kiszabadította Egyiptom rabságából és adta nékik az ígéret földjét. A keresztyéneket, Krisztus követőit üdvösségre viszi.

Isten a Jézus áldozatáért kegyelmet hirdet a pogányoknak is. A foglyokat pedig előbb-utóbb kiszabadítja.

I. 8, 54 - 63. Ne hagyj Uram!

Mikor elvégezte Salamon az imádságát, megáldotta Izrael gyülekezetét és áldoztak az Úr előtt.

Vége az ünnepi istentiszteletnek. Az Úrtól kapott áldást Salamon továbbadja, mert Isten, a király és a választott nép
vezetőivel együtt összetartoznak. Nemcsak a templomban, hanem hétköznapok idején is az Úrral járnak. Isten védi és
segíti népét. Rajta kívül nincs más segítség, se a választott népnek, se a pogányoknak.

Vége a hosszú imádságnak. Lehetünk hosszú időn át, vagy csak sóhajtásnyi pillanatig Isten közelében. A hosszú és
rövid imádságban egyaránt gyönyörködik az Úr, ha lelkünkben, szív szerint történik. János 4, 24. Isten előtt utálatos az
értelmetlen, látványos bőbeszédűség! Máté 6, 7. Ég és föld elmúlnak, de Krisztus beszéde örökkévaló. Imádságaink jó
illatú füstként vannak a mennyben. Jelenések 8,3.

Az istentisztelet áldozat bemutatásával folytatódik és fejeződik be. Egyes gyülekezetben szokás, hogy istentisztelet előtt
perselyeznek, máshol istentisztelet után. Isten nem a módszert, hanem jóakaratunkat nézi. Adományunkat mintegy az
Úrnak ajánljuk fel és ezzel is kifejezzük az iránta való hálánkat és tiszteletünket. Salamon rendkívül sok áldozatot
mutatott be. Aki többet kapott lelkiekben és anyagiakban, annak többet kell adni.

Csak az önként és örömmel való adakozás kedves az Úrnak.

I. 8, 64 - 66. Az ünnep vége.

Elbocsátotta a népet és áldották a királyt mindama jók felett, amelyeket cselekedett az Úr.

A hosszú ünnepet áldozatok sokaságának bemutatásával fejezték be. Mindez valószínüleg aratás után történt. Az
anyagi ügyek gyakran kényesek a keresztyén gyülekezetben is. Az ember szíve önző. Szívesen, gyakran feleslegesen
költ önmagára, de javait sajnálja Istentől és embertársaitól. Akit szeretünk, annak örömmel ajándékozunk. A
templomszentelés ünnepén rendkívül sokat vittek az oltárra, 22.000 ökröt és 120.000 juhot. Rézoltár csak itt van említve.
Aki bőven adakozik, annál inkább gazdagodik. Példabeszédek 11, 24.

Kétszer hét napig ünnepeltek. Egyesült Államokban egy napig, Erdélyben három napig tartják a karácsonyt. Az
Ószövetségben napokon át tartott ünnepeken az Úr áldásával és erejével töltekeztek be. Ez fontosabb volt mint a
munkakiesés. Zsidóknál a hetes szám a teljesség jelképe.

Örömmel, megbékült szívvel, áldással mentek haza. Ahol Isten jelen van, ott a béke. A Sátán veszekedést, keserűséget,
félelmet gerjeszt. A keresztyének szívében Krisztus békéje honol.

12
Ez a hosszú fejezet azzal végződik, hogy Dávid király és fia Salamon az Úr szolgája volt. Pál apostol azzal kezdi leveleit,
hogy ő Krisztust szolgálja. A püspök, lelkipásztor, presbiter és minden keresztyén az Úrnak szolgál. Nem a bűnt, a
Sátánt, az emberek hiábavaló kívánságait szolgáljuk ki, hanem a királyok Királyát, Jézus Krisztust. Ez a legnagyobb
méltóság, amit ezen a földön elérhetünk.

I. 9, 1 - 9.. Istennel vagy nélküle?

Megjelent az Úr Salamonnak másodszor is és mondta neki: meghallgattam a te imádságodat.

Salamon befejezte a templomépítést. Talán néha elcsüggedt az akadályok láttán, hogy képtelen véghezvinni. Látunk
félkész épületeket, félbemaradt dolgokat, tétovázó embereket, de a keresztyének nem hátrálhatnak meg. Amire Isten
elindított, azon az úton végig kell haladni a nehézségek közepette is. Sikerülni fog!

A nagy munkák befejezése után ismét megjelent Salamonnak az Úr. A Szentlélek által Krisztus minden pillanatban
velünk jár, de vannak különleges idők, amikor nagyon közel jön hozzánk. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán
folyónál megnyílt az ég és mennyei hang szólt. Máté 3,7, l6,6. Salamonnak megjelent az Úr Gibeonban és most újra
nagyon közel hajol hozzá.

Isten beszéde egyszerű és világos: velem, vagy nélkülem? Kétszer is előfordul ez a szó, hogy: „ha”. Ha velem jársz, ha
Jézust szereted, ha a Bibliából merítesz, ha Istent dicséred, akkor én megerősítelek téged és utódaidat Izrael trónján. Ha
elfordulsz tőlem, akkor kigyomlállak népeddel együtt és nem tekintek rátok. Szükségünk van egyházi épületekre, de mit
ér az a templom, egyház, papi és vallási közösség, vagyon, amitől elfordult az Úr? Az ilyenek előbb-utóbb
megsemmisülnek. Magyarországon Baranyában szomorú látvány a tetőnélküli romos templom. Pusztuló egyházi
épületek Erdélyben is az Úr ítéletére emlékeztetnek

Naponként választanunk kell az Úr mellett vagy ellene? Áldást örököltünk Jézus Krisztusban.

I. 9, 10 - 22. Virágzó ország.

Megépítette Salamon a tárházak városait birodalmának egész földén. .

A jeruzsálemi templom hét évig, a királyi paloták 13 évig épültek. 6, 38, 7, 1. Van pusztulás és van gyarapodás ideje.
Salamon tovább építkezik Milló, Kácor, Megiddó városában és fölhúzza Jeruzsálem kőfalát. Áldott idők.

Munka végeztével az elszámolás következik. A király nem marad adós, a fenyő és cédrusfákért, aranyakért húsz várost
fizet Hirámnak, ami kb. másfélmillió dollár. Isten és emberek előtt tisztességes dolog, hogy kifizessük adóságunkat és ne
csapjuk be egymást. Hírám végigjárja az ajándékul kapott városokat Galilea szegényes vidékein és keveselli az
adományt. „Miféle városok ezek atyámfia?” Kábulnak nevezi ezt a vidéket, ami azt jelenti, hogy értéktelen.

A kincstáros följegyezte az adományok és adók összegét, vagyis 120 talentum aranyat. Ofirból hozatták, ami délkelet
Ázsiában vagy Afrikában keresendő. Elszámol a befolyt és kifizetett összegekről. Az Úr pénzéért és a közvagyonért
felelősek vagyunk. A 420 talentum értéke kb. 10 millió dollár. A király nem pocsékolt, nem magának gyűjtött, hanem az
Úr dicsőségére Izraelt gyarapította.

Elszámolások után nekilendül az államszervezése. Földalatti istállók, raktárak, erődítmények épülnek. Fölvirágzik az
ország. A pogányokat jobbágy munkára osszák be, Izrael fiait a hadseregbe sorozzák. Szekeresek és lovagok vezetői
lettek, vagy hivatali feladatokat kaptak. Isten országában sokféle szolgálat van és minden rendben, ékesen történik.
Krisztus testébe különféle tagok épültek bele az Úr dicsőségére, egymás javára. I. Korinthus 12,4-7.

I. 9, 23 - 28. Család, egyház és társadalom.

A hivatalnokoknak száma ötszázötven volt. És áldozott Salamon minden esztendőben háromszor.

Arany korszak köszöntött Izraelre. Fölépült a templom, királyi paloták és városok. Ötszázötven kiváló fejedelem
kormányozott. Erős hadsereg vigyázta az országot. Együtt - egymásért dolgoztak az egyház, a család és a nép javára.
Lelki - szellemi - anyagi gyarapodást hozott Isten áldása.

Salamon a családjára is gondot visel. Feleségét, aki a fáraó leánya volt, új palotába költöztette. A keresztyén ember
családjának él, felelősen dolgozik Isten dicsőségére. Van aki csupán családjának él, vagy csak a munkának, vagy
önmagának. Salamon idejében az események kiegyensúlyozottan folytak, templom, paloták, erődítések, hivatalok,
hadsereg és család építése egymással összefonódva történtek.

Amint Isten megparancsolta Mózes által, három fő ünnepet tartottak évente: kovásztalan kenyerek ünnepe, hetek
ünnepe, és betakarítás ünnepe. II. Mózes 23, 14-16. Ünnepelhetünk névnapon, születésnapon, nemzeti évfordulókon is.
De legfontosabb az Úrra emlékezni. Hétköznapok és ünnepek váltogatják egymást az Úr és embertársaink tiszteletére.

13
Az ünnep lényege áldozat bemutatás volt. Mi keresztyének is nagy ünnepen az Áldozatra emlékezünk, Isten Bárányára,
Aki mennyei Atyánk akaratából önmagát adta érettünk. Egyedül az Ő kihullott vére által vagyunk kedvesek Isten előtt.

I. 10, 1 - 13. Séba királynő látogatása.

Mikor látta Séba királyné asszonya Salamonnak minden bölcsességét és a házat, amelyet épített, a lélegzete is.

A „nap királynője” délkelet Arábiában uralkodott (Jemen?) Eljutott hozzá Jeruzsálem híre. A vezető legyen tájékozott az
országán belüli és határokon kívüli eseményekről. Séba királynő saját szemével kívánt meggyőződni a hallottakról.
Hírvivők tájékoztatták. Szólni, prédikálni kell arról, amit Isten az Ő népével cselekszik és cselekedett.

A királynő útra kel Jeruzsálembe, ami azt bizonyítja, hogy Isten meghallgatta Salamon imádságát, amikor kérte, hogy a
messziről jött idegen is megismerje, imádja az élő Istent. 8, 41-42, 60, Zsoltárok 72,10.

A „nap királynője” gazdag, fényes, illatos kísérettel vonult Jeruzsálembe. Kérdések özönével ostromolja Salamon királyt.
A buta ember „mindent tud”, az értelmiségi állandóan kutat, érdeklődik, újat keres. A látogatók csodálkoznak azon, amit
hallottak és láttak. Pál apostol úgy jellemzi a keresztyéneket, hogy „a világ látványossága lettünk.” Isten gyermekei
valóban érdekes, különös, vonzó emberek.

Ebben a történetben az a csodálatos, hogy a látogatók fölismerik a „siker titkát”, vagyis nemcsak az építészet remekeit,
a kincseket, drága öltözeteket, bölcsességet látták, hanem az Istent. A királynő szíve fölbuzdul áldás mondásra. „Az Úr
az Isten”, Aki mindezt cselekedte! Nem a sors, az emberi ügyesség, a véletlen műve, hanem az Istené. Boldogok
Jeruzsálem lakosai nemcsak a bölcs uralkodóért, virágzó országért, az egészségért, vagy hírnévért, hanem mert Istenük
az Úr. Boldogok, akik elhitték, és befogadták Isten legnagyobb ajándékát, Krisztust. Dél királynője Salamont figyelmesen
meghallgatta, Jézus nagyobb Salamonnál és szavára, csodáira mégsem tértek meg. Máté 11,42.

Boldogság csak ott lehet, ahol Krisztus van jelen és dicsőséget adnak Neki!

I. 10, 14 - 23. Isten elhívásához méltóan.

Följebb magasztaltaték Salamon gazdagsággal és bölcsességgel a földön való minden királyoknál.

Salamon uralkodásakor pontosan számba vették az ország vagyonát, hogy mi az államé és mi magán tulajdon. A kicsit
(fűszereket) éppen úgy meg kell becsülni, mint az értékeset (arany), a keveset és a sokat. A haszonleső korrupt
tisztviselők megrontják a lelkületet, a tisztakezűek üdítenek és bátorítanak.

Salamon arany pajzsokat csináltatott. Elefántcsont trónusát arany borította. Karfája mellett kétfelől 12 oroszlán vigyázott.
Múltra, származásra, hatalomra emlékeztettek. A magyar fejedelmek címerében gyakori az állatkép. Jákób ősatya úgy
áldotta meg Juda fiát, hogy olyan leszel mint az oroszlán. Nem múlik el tőled a fejedelmi pálca. I. Mózes 49, 9-10.
Salamon a Juda törzséből származott. Minden hatalom Jézus Krisztusé, Aki a judabeli oroszlán. Jelenések 5, 5.

Salamon fényes trónon ült. Isten szegénységbe, gyalázatba is beleviheti gyermekét. Jeruzsálem királyához fény és
gazdagság illik. A keresztyén nem járhat mocskos, szakadt ruhában. Az amerikai evangélisták és bizonyos közösségek
vezetői feltűnően elegánsak.

Isten az, Aki megaláz vagy fölmagasztal, sírba visz és visszahoz. I. Sámuel 2, 8. Az biztos, hogy bármilyen helyzetben
vagyunk, él bennünk a Krisztus. Galata 2, 20.

I. 10, 24 -29. Isten áldásával.

Az egész föld kívánta látni Salamont, hogy hallhassák az ő bölcsességét, melyet Isten az ő szívébe adott.

Isten megáldotta Salamont. A mélységben el ne csüggedj, mert ott is velünk az Úr. A magasságban el ne bizakodj.

Az állami vezetőket Isten adja a népnek áldásul vagy haragjában büntetésül. Példabeszédek 8,15, Hóseás 13,11.
Salamon királyt áldásul adta, mert szerette Izraelt. 10,9. Bölcsesség és gazdagság párosult benne. Bölcs ember is lehet
szegény, gazdag pedig oktalan. A királyi palotában arany tányérokból étkeztek, jó illatok terjengtek, díszállatok
szórakoztattak, harciszekerekkel egyiptomi lovak száguldoztak. Jaj azoknak, akik egyiptomi lovakban és testi erőben
bíznak! Ésaiás 31,1. Zsoltárok 20,8. Salamon bizodalma az Úrban volt. A felhalmozott ezüstök és cédrusfák Isten
hatalmát jelezték. Az Úr segítségével köszöntött rájuk az aranykorszak, amiben béke honolt és nem volt járvány sem
létbizonytalanság.

A király és a nép ereje és dicsősége nem a külsőségekben, hanem az Istennel való közösségbe gyökerezett. A külső és
belső állapotunk összefügg. Rendezett, vagy rendezetlen külső a belső állapotunk következménye. Isten a szívünket
vizsgálja, hogy ott van-é a legdrágább kincs, Aki Jézus Krisztus.

14
I. 11, 1 - 10. Elhajlás.

Mikor megvénült Salamon, nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz.

Nagy ember nagyot bukhat. Salamon bölcs, gazdag és világhírű, följebb magasztalták minden uralkodónál és az élete
csúcsán tönkretette magát valamint az országot. Testisége volt a bűne, vagyis jobban szerette önmagát, mint az Urat.
Nem az igét szolgálta, hanem vágyait elégítette ki.

Az, hogy sok feleséget szerzett magának, hétszáz királynét és háromszáz ágyast. Az Ószövetségben és az
őskeresztyénség kezdetén poligamiaban, többnejűségben éltek. Pál apostol azt kéri, hogy a gyülekezet vezetője egy
feleségű legyen. I. Timótheus 3,2. A házasságot Isten azért rendelte, mert nem jó az embernek egyedül élni.
Megparancsolta, hogy az Ő gyermekei pogányok közül ne nősüljenek. II. Mózes 34,16, V. Mózes 7,3-4. Isten
figyelmeztet, hogy hitetlenekkel ne legyetek felemás igában. Mi köze világosságnak a sötétséghez? II, Korinthus 6,14-
15. Sajnos a hitetlenek tévútra vihetik a hívőt.−Mi történt?

A pogány feleségek „elhajtották” Salamon szívét. Az Olajfák hegyén bálvány templomokat épített, hogy kedveskedjék
feleségeinek. Nem az Isten tetszésére figyelt. Astarte volt a szexualitás istennője. Salamon megcsúfolta az Úr szavát.
Bálvány az, amit az ember gondol ki és emberi alkotás. Salamon nem az élő Istent hirdeti pogány feleségeinek, hanem
meghajlik a bálványok előtt.

Király és a nép az ammoniták bálványaival paráználkodott. Az Úr templomában fogyott a gyülekezet, csökkent az igaz
Istent imádóinak száma, halkult az ének és dicséretmondás, a bálvány templomokban pedig őrjöngtek az emberek.
Akkor gyulladt fel Isten haragjának tüze és lángja fölcsapott az egekig.

Vizsgáljátok meg a szíveteket, hogy Krisztusban vagytok-é?

I. 11, 11 - 22. Fölbontott szövetség.

Ellenséget támasztott az Úr Salamonra.

Isten lehajolt az emberhez és szövetséget kötött Salamonnal. A király egyoldalúan fölrúgta ezt a szövetséget. Az élő
Isten házával szemben, az Olajfák hegyén a moábiták és ammoniták bálványainak épített templomot. A népet
odacsábította, hogy paráználkodjon a pogányokkal. A bálványimádás olyan mint a paráznaság, amiben az ember
elfordul Teremtőjétől. Jahve megparancsolta, hogy ne csinálj magadnak faragott isteneket. „Szájuk van, de nem szólnak,
szemeik vannak, de nem látnak, lábaik vannak, de nem járnak.” Zsoltárok 115, 5. Ne imádd és ne tiszteld azokat. II.
Mózes 20,4-5. Isten és a megváltott ember között erős közösség legyen. Az Úr világosan megmondta, hogy tartsd meg
az igét és akkor megáldalak. Ha pedig nem hallgatsz Teremtődre, akkor legyél átkozott. V. Mózes 28, .15.

Mielőtt az ítélet elkezdődnék, Isten figyelmeztette Salamont, hogy elszakadtál tőlem. Nincs szükségem reád, én is
elfordulok tőled és az országot szolgádnak adom. Csak a Juda nemzetsége marad fiadnak.

Az ítélet hamar bekövetkezett. Az edomita Hadád szövetkezett ellene. Ő Egyiptomba emigrált, a fáraó feleséget és
helyet adott neki a palotában. Mikor meghallotta, hogy Dávid király és Joáb fővezére meghaltak, akkor visszatért
hazájába. Közös volt Izrael és Edom határa. Villongások folytak a zsidók és edomiták között. Hadád nyugtalanította,
tövisként szúrta Salamon királyt. A gyenge és kicsi sorvasztotta az erőset. Állandóan keserítette Salamont.

A történetnek az a mélypontja, hogy Salamon hallotta Isten figyelmeztetését, de nem tért meg. Mikor az Úr Dávidot, az
édesapját fenyegette, hogy bűnös vagy, akkor Dávid bűnbánattal megalázkodott. Salamon közönyösen fogadta Isten
figyelmeztetését és folytatta a bálványozást. Rosszul döntött. Áldás helyett az átkot vette magára, erő helyett félt, béke
helyett háborút, megmaradás helyett pusztulást választott.

Isten új szövetséget kötött velünk Jézus Krisztusban, aki Őt visszautasítja, annak a számára nincs mentség.

I. 11, 23 - 39. Csapások sorozata.

Ezt mondja az Úr: íme elszakasztom ezt az országot Salamon kezéből.

A bajok egymásután következtek. Először az edomita Hadád fordult szembe Salamonnal. Nem az Úr gyermeke volt,
hanem talán olyan bálványozó, mint mások. Fogalma sincs arról, hogy ő az Isten eszköze. Gonosz erők arra
kényszeríttették, hogy gyöngítse, támadja a zsidók királyát.

Következő ellenség Rézon. Rablócsapat élén Damaszkuszba vonul és a város királya lett. Ő sem Isten gyermeke,
hanem csak eszköze, hogy büntesse Salamont. Gyűlölte, fosztogatta a zsidó népet és keserítette a király életét.

Harmadik „tövis” Jeroboám (= sokasodjál). Ez a kicsi tövis szintén fájdalmasan szúr. Jeroboám Salamonnak
megbízható, fiatal, ügyes, szorgalmas, hűséges szolgája volt. Isten arra választotta, hogy szembekerüljön Salamonnal
és családjával. Nem önmagát tornászta föl, hanem Ahija próféta hirdette neki Isten döntését, hogy a zsidók királya lesz.
Ahija neve először itt fordult elő a Szentírásban. Miután Jeroboám ruháját tizenkét felé hasította, ezt mondta néki, hogy

15
uralkodni fogsz Izrael tíz nemzetségén. Ha pedig engedelmeskedsz Isten törvényének, akkor áldás lesz rajtad és
megerősödsz.

Miért szakadtak sorozatos csapások Salamonra? A történelmet sokféle emberi szempontból magyarázzák, pedig
világosan megmondta az Úr: Salamon, ha előttem jársz, akkor megerősítlek, ha elszakadsz tőlem, akkor kigyomlállak. I.
9,6-7. Salamon megvetette az igét, Isten megvetette választottját. Nagy bajában a bálványai sem jönnek segítségére.
Időt kapott a megtérésre, mint a thiatirabeli gyülekezet, - de nem tért meg. Jelenések 2,21.

Ha az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket!

I. 11, 40 - 43. Alkonyodik.

Igyekezett Salamon megölni Jeroboámot, ezért fölkelvén Jeroboám futott az egyiptombeli királyhoz.

Mert az ellenségeit Isten támasztotta.−Dávid 40 évig uralkodott, Salamon fia is 40 évet. Élete utolsó szakaszán vége az
aranykorszaknak. Már nem kezdeményez, mert belefáradt. Fő gondja, hogy a lázadókat, trónkövetelőket megfékezze.
Nem a bűne, hanem az emberek ellen harcol. A megoldást nem Istennél keresi, hanem saját maga csinálná. A lázadók
ellen fordul, hogy megölje őket. Salamon csodálatos templomot, csillogó palotákat, állami hivatalokat épített, ragyogóan
megszervezte országának kormányzását, világhírű lett, ám képtelen arra, hogy parányi ellenségeit megsemmisítse.
Miért tehetetlen?

Jeroboámnak sem könnyű egy ideig. Saját királya elől Egyiptomba menekül.

Salamon helyzete nehezül. Dávid az Istentől kérte szabadítását, Salamon az önerejével próbál segíteni magán.
Zsoltárok 70,2. Isten nélkül nincs megoldás.

Ez bibliai kifejezés. Azt jelenti, hogy meghalt. Kedves énekünk: „Siessetek hamar lejár, kegyelme már régóta vár. Ma
még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt.” - Hamar lejár. Az életünk olyan, mint a sóhajtás, mint a kiöntött víz.
Koldusnak és királynak ez a sorsa. Elalusznak. Amikor Jézus elindult Lázár sírjához, azt mondta róla, hogy elaludt,
„elmegyek, hogy felköltsem őt.” János 11,11. Jézus az élet, Aki az utolsó napon feltámaszt, hogy számot adjunk
cselekedeteinkről. Halál után nincs újrakezdés, nincs lehetőség a megtérésre. Most van az üdvösség napja!−Salamon
„elaludt.”

I. 12, 1 - 15. Az utód.

Tanácsot tartott Roboám király a vénekkel, akik Salamon, az ő atyja előtt állottak.

Salamon trónját 41 éves fia, Roboám örökölte 17 éven át. Isten akaratából Zsidóországban az uralkodói pálca apáról
fiúra szállt. I. Krónika 17,12, 27. A nép ünnepelte Salamon fiát, ahogy mondani szokás: „meghalt a király, éljen a király!”
Az élet kereke tovább forog új emberekkel, új politikai helyzettel és szokásokkal. Korszakváltás történt.

Zsidóország északi területén Sikemben gyűltek össze. A város régi hagyományos, történelmi hely, ahol Ábrahám imádta
Istent, ahová Jozsuét temették, ahol Abiméleket királlyá koronázták. I. Mózes 12,6, Józsué 24,32, Bírák 9,1-8. Genius
loci, a hely szelleme áradt, de siker nem a helytől, hanem Istentől függ.

A királlyá koronázás jeles ünnep. Uralkodó és a nép várakozásokkal teli. Azonnal követséget menesztenek az új
királyhoz, hogy enyhítse az adót. Adófizetés minden országban kényes kérdés. Roboám mellett még ott vannak a
régiek, de már a fiatal tanácsadók is. Véleményüket kérdezi. Az egyénnek, közösségeknek, országoknak megmaradása
jó és sok tanácsostól függ. Példabeszédek 11,14. A király három nap múlva válaszol. Az öregek alázatra intik, hogy
teljesítse a nép kívánságát és csökkentse az adót. A vezető nemcsak uralkodik, nemcsak dicsőségben sütkérezik,
hanem szolgál. Egy versszakban háromszor is előfordul a szolgálat. Nép a királynak, király a népnek szolgál, így halad
előre az ország.

A fiatalok heveskednek, lenézik az idősebbeket. Az öregekkel szemben azt tanácsolják, hogy a király ne hagyja magát,
hanem mutassa ki erejét, mert nagyobb az apjánál. Kisujja is vastagabb atyjának derekánál. Ha Salamon ostorral
kormányozta a népet, akkor a fia skorpiókkal veri őket. Roboám úgy képzeli, hogy a nép van érette és nem ő a népért.
Felelőtlenül döntött. Sorsást megpecsételte. Uralkodását nem az imádsággal, hanem fenyegetéssel kezdte.

Az eseményeket Isten által értjük. „Az Úr fordította így a dolgokat.” A nagy Isten így határozott a pici bűnös emberről.

I. 12, 16 - 24. Meghasonlott ország.

Nincs nekünk örökségünk az Isai fiában. Elment azért Izrael az ő hajlékaiba.

Észak és dél között a szakadás gyökerei régi időkbe nyúlnak vissza. Zsidóország északi és déli része között sohasem
volt teljes egység. A kegyes zsidók Júdeába települtek át, hogy közelebb húzódjanak a templomhoz. II. Krónika 11,16. A
lázadó Absolon és Séba északon toboroztak embereket Dávid ellen maguk mellé. Az emberiséget nehéz összetartani.

16
Voltak és lesznek szakadások. 1378-tól egyszerre két pápa VI. Orbán és VII. Kelemen volt az egyház feje. Amikor a
török erő 1526-ban porrá zúzta a magyar sereget, akkor két királya lett az országnak: Szapolyai János Erdélyben
uralkodott, Ferdinánd pedig Nyugatmagyarországon. Ritkán békességben, sűrűbben háborúságban éltek egymással.

Szakadásokat az ördög szít emberek között. Háborúskodás oka a bűn. Jézus arra tanít, hogy a keresztyének ne
uralkodjanak egymáson, hanem segítsenek. Aki nagy akar lenni, az szolgáljon. A történelmet azonban nem az ördög,
hanem Isten tartja kezében. Az Úrtól lett, hogy Zsidóország kettészakadjon. Így büntetett az elődök vétke miatt.

Roboám adószedőket küldött Jeruzsálemből északra, akiket megköveztek. A király riadót fúj, harcra indul, hogy
megvédje igazát. Döntsenek a fegyverek. Fölvonul saját népe ellen. A kérdéseket azonban nem lehet háborúval
megoldani. Isten figyelmeztet, hogy ne harcoljanak, hanem forduljanak vissza. Érdekes, hogy az a Roboám, aki
megvetette az öregek tanácsát, most engedelmeskedik az Úr beszédének.

Békesség csak abban a szívben, országban, vagy világrészen lehet, ahol Isten az Úr.

I. 12, 25 - 33. Lejtőn.

Jeroboám csináltatott két arany borjút és e dolog nagy bűnnek lett az okozója.

Sikem nagy múltú hely. Roboám Jeruzsálemben uralkodott Juda nemzetsége fölött, Jeroboám pedig Sikemben tíz zsidó
nemzetségen. Ez a város lett a királyi székhely.

Jeroboám az Úrtól kapta méltóságát I. 11,31. és bizonytalan az elhívatásában. Nem elég megtérni, Isten nevében
kezdeni, hanem az Úrban is kell maradni. János 15,4. Biztosítani akarja királyságát. Fél, hogy a nép majd a déli
országrészhez pártol, ha Jeruzsálemben mutatnak be áldozatot az istentiszteleten. Megtanácskozta főembereivel és
azután nagy bűnre adta magát. Mint Áron a Sinai hegy lábánál, ő is aranyborjút öntetett. Kettőt. Az egyiket Bételben, a
másikat Dánban állította föl és meghirdette: „Imhol a te isteneid ó Izrael.” Nincs szükség a jeruzsálemi templomra. A
király nem egyedül csúszik a kárhozat felé, hanem magával ránt másokat is.

A vezetők propagandájával manipulálható a nép. A hitetlen, naív ember bármilyen irányba terelhető mint a birkanyáj.
Örülnek a borjúisteneknek, igézi őket az arany sápadt fénye. Jeroboám a bálvány kultuszhoz papokat szerez, de nem a
Lévi fiai közül, ahogy Isten rendelte, hanem az aljanépből. Ezek pénzért, önmutogatásért mindenre képesek. Nem az Úr
hívta el őket, hanem a Sátán. Vallási iparosok. Igaz pásztor a nyáját félti, a béres pedig fizetését. USA-ban az 1966-os
vietnámi háborús tüntetésnél rácsodálkoztam egy férfire. - Uram, délelőtt a háború mellett, délután meg ellene
tüntetett? - Közönyösen válaszolt. - Délelőtt 10 dollárt, délután 9 dollárt fizettek érte. Valamiből élni kell. - Istent csúfolja
az, aki a vallásból üzletet csinál.

Jeroboám ünnepeket is rendezett, de nem III. Mózes 23,24. szerint a hetedik hónapban, hanem a nyolcadikban, saját
tervei alapján. Így lett karácsonyból Jézus születése helyett fenyőfa ünnep, húsvétból Jézus föltámadása helyett
locsolkodás, pünkösdből a Szentlélek dicsőítése helyett népünknek kiskirály választás. Jeroboám áldozatokat mutatott
be az ördögnek. A bűnért fizetni kell. Egy részeg öklével beverte házuk ablakát és az üveg összevagdalta ereit. Mentő
vitte el. Két hétig feküdt a korházban. Drága volt az orvosi kezelés, a mentő és a munkából való kiesés. A bűn sokba
kerül.

Mélybe jutott Isten választott népe. Igen haragszik Isten a bálványozókra, aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, aki
elveszíti, megtalálja azt.

I. 13, 1 - 10. Igaz beszéd.

Isten embere jött Judából Bételbe az Úrnak intésére és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.

Bétel magyarul azt jelenti, hogy Isten háza. De csak a város neve volt „Isten háza”, mert ott Jeroboám király aranyborjút
csináltatott. Az ördögnek förtelmes bálványozást rendeztek. A nép kiélte magát a vad orgiában. Isten gyűlölte azt.
Felelőségre vonta Jeroboámot. Én ültettelek trónra, én adtam neked Izrael tíz törzsét, te pedig az aranyborjúkat
dicséred. Alja papokat hívtál össze, áldozat helyett tömjéneztél, szentség helyett mocsokba mártóztál. Az ilyen
magatartást napjainkban értékvesztésnek mondják, ahol a semmit tartják fontosnak, az értékeset pedig nullának. Bűn az
első, szent Isten az utolsó.

Az Úr prófétát küldött Bételbe. Neve, származása, családja, vagyona ismeretlen, csak a lényeget jegyezték föl róla, hogy
Isten embere. Istenhez tartozó égi követ. Szemben áll Jeroboámmal és a lezüllött néppel. Nem egy kellemes üzenetet
hozott, amit szívesen várnának tőle, hanem ítéletet. - Oltár, megölik rajtad a tömjénező papokat. - Ez a prófécia is
beteljesült. II. Királyok 23,5. 16. Jeroboám ráordít. - Fogjátok meg! - Ellentmond az Istennek. Abban a pillanatban
kinyújtott karja elszáradt és az oltár meghasadt. Megváltónk mondta, hogyha az igehirdetők elhallgatnak, akkor a kövek
fognak kiáltani. Lukács 19,40.

Új csoda történt. A dühös király lecsendesült és gyógyulásért esedezik annál, akit meg akart ölni. - Próféta, könyörögj
érettem a te Istenednél, mert az én bálványaim tehetetlenek. - A próféta imádkozik, a király meggyógyul, mert irgalmas
az Úr.

17
Jeroboám palotájába hívja Isten emberét, hogy megvendégelje és borravalóval kifizesse. Isten embere visszautasítja ezt
a kínálatot, mert az ő gazdája nem egy földi király, hanem égben lakozó Hatalom. Őt nem az anyagiak, jó
összeköttetések és a hiúság ösztönzik, hanem az Úrnak való engedelmesség. Mi keresztyének nem magunknak élünk,
hanem az Úrnak!

I. 13, 11 - 22. Hamis beszéd.

Lakozott Bételben egy vén próféta és elment az Isten embere után. Akkor mondta neki: Gyere haza velem és egyél
kenyeret.

Isten embere - miután küldetését befejezte - hazaindult. Mindent úgy mondott és cselekedett, ahogy Gazdája
parancsolta. Bétel városában erről a csodáról és prédikációról beszélnek. Híre eljut az öreg prófétához is, aki szamarat
nyergeltet, utána siet és egy cserfa alatt rátalál Isten emberére. Visszahívja Bételbe. A fiatal próféta tiltakozott, hogy az
Úr mást parancsolt neki, de az öreg meggyőzte, hogy ő is próféta. A fiatal nem vette észre a hamis beszédet és
visszafordult enni és inni.

Miért csinálta ezt az öreg? Tisztázatlan előttünk. Talán az Isten emberének prédikációja és csodája átmelegítette a
szívét? Talán sajnálta, hogy nem ő volt a küldött? Talán a siker fényében kívánt sütkérezni? - Az biztos, hogy nem az Úr
küldte. Hazugságot prédikál az, akit nem az Úr küldött, aki nem az Úr szavát hirdeti, még ha prófétának is tartja magát
és elhiteti a hallgatóit. Jeremiás próféta korában is voltak sokan akik hitték a hamis beszédet, de az Úr szavát nem.
Jeremiás 7,8. Sokan jönnek Jézus nevében, de ne higgyetek minden léleknek. Máté 24,4-5. Isten gyermekei a
Szentlélek által felismerik a hamis beszédet, mint pl. Nehemiás vagy az apostolok. Nehemiás 6,12, Cselekedetek 8,21.
Amikor a teológiára az Úr elhívása folytán beiratkoztam, egy tekintélyes keresztyén vissza akart fordítani Isten nevében.
Egy másik keresztyén éppen ezzel az igével bátorított, hogy vigyázz, engedelmeskedj az Úrnak.

A fiatal próféta nem ismerte föl a hamis beszédet és visszafordult. Miért? Talán szerette volna elmondani a csodákat,
amelyeket cselekedett? Talán jólesett az otthon nyugalma és az étel? - Az öreg próféta által most az Úr szólt hozzá:
„Mivel hogy engedetlen voltál Isten parancsának, ezért meghalsz.” - A Szentlélek bizonyossá tesz bennünket Isten
akarata felől. Jobb az engedelmesség egy falat kenyérnél, vagy a kosok kövérjénél. I. Sámuel 11,22.

I. 13, 23 - 34. Halál az országúton.

Az Isten embere engedetlen volt az Úr szájának, ezért adta az Úr őt az oroszlánnak.

Krisztusunk születése előtt kb. 900 évvel Isten embere érkezett Bételbe. Szólt és cselekedett az Úr parancsa szerint egy
ideig. Bátran prédikált a gonosz Jeroboámnak, csodát művelt és étlen-szomjan hazaindult, ahogy Isten parancsolta neki.
Egy öreg próféta sietett utána, meghívta otthonába, etette-itatta, azután halálba küldte társát. Alig távolodott a fiatal,
amikor oroszlán támadt reá és széttépte. Szamarát nem bántotta.

Mi történt ezzel a fiatallal egy jól sikerült prédikáció és csoda után? A rendkívüli eset érdekli a lelkészt, orvost,
rendőrséget, bírót és közvéleményt. Nem vigyázott magára? Kiéhezett oroszlán rontott reá? Valóban Isten akarta így
bűnei miatt? Az eseményeknek minden oka és célja a történelem Ura. Csak Isten által érthetünk annyit, amennyit. Itt le
van írva, hogy a fiatal próféta félig teljesítette az Úr parancsát. Hirdette az ítéletet, aztán elfogadta a vendéglátást, ami
meg volt tiltva neki. Élet és halál mezsgyéjén járunk, vagy az élet Istennel, vagy a halál Isten nélkül. A megtartott íge
megtart bennünket, aki megveti az igét, az megsemmisül, akár hívő, akár hitetlen.

Jeroboám király élte világát, mintha semmi nem történt volna. Szólt hozzá az Úr, meggyógyította betegségéből,
megdöbbent a próféta halálán, de nem tért meg. Jézus számtalan csodát tett az idők teljességében, a hitetlen, lelki vak
zsidók mégis jelt kívántak tőle. Látván vakok, hallván süketek voltak. Nem ismerték föl Isten akaratát. Máté 12,38-39.

Az Úr kiirtotta Jeroboámot családjával együtt, pedig nem kívánja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.
Ezékiel 18,23. A Bibliában 365-ször fordul elő a megtérés szó. Jézus első prédikációjának első mondata ez volt: Térjetek
meg!

I. 14, 1 - 12. Elhagyott Isten, elhagyott ember.

Ezt mondja Izrael Istene: veszedelmet hozok Jeroboám házára és kiirtom még az ebét is és kihányom maradékait, mint
a ganéjt.

Jeroboámot Isten ültette Samária királyi trónjára. Hálátlan volt az Úr iránt, mert aranyborjúkat csináltatott és arra
buzdította a zsidókat, hogy boruljanak le a bálványok előtt. Isten megharagudott reá és a fia halálosan megbetegedett.
Miért a betegség? A bűn, szenvedés, halál együtt járnak. A gyermek szülei miatt szenvedett. A prófétától kérdezik a
jövendőt, szeretnék megtudni gyermekük sorsát.

Bajban, halál közelben kicsivé törpül az ember és eszünkbe jut a hatalmas Isten. Hátha segítene? Jeroboám király
felesége nem a bűnbocsánatért megy a prófétához. Álruhába öltözött azért, hogy megőrizze királyi méltóságát.

18
Társadalmunkban „természetes dolog” a képmutatás. Nem az vagyok belül, ami kívülről látszik. Politikában és
bűnözésben alapvető szempont becsapni a másikat, mert „ez a siker titka.” A szíveket és gondolatokat vizsgáló Istent
nem lehet becsapni. A keresztyének Szentlélek által ismerik föl az igazságot és hamisságot, mint például Simon
mágusban. Csel. 8,18-21. Isten elől nem bújhatunk el.

Vezetőket, nagy embereket dicsérni szokás még az igehirdetőknek is. Az „időszerű prédikátorok” a történelem folyamán
igyekeztek a vezetők szájíze szerint beszélni. Az igazságos Isten előtt minden ember egyenlő, még a király és a koldus
is.

Az öreg Ahija prófétának Isten megmutatta a jelent és a jövendőt. Így szólt az álruhás királynőhöz: Én az Úr
megáldottalak értelemmel, anyagiakkal és királysággal, te pedig bálványimádó lettél. „Hátad mögé vetettél.”
Megcsúfoltad a világ Teremtőjét, Akitől függ a mindenség sorsa és a tied is, ezért kipusztítom családodat, fiad pedig
meghal.

Így történt. A királyfi meghalt. Isten lesújtott azokra, akik a bűnnek adták magukat. Légy buzgóságos azért és térj meg!
Fordulj vissza!

I. 14, 13- 20 . Jeroboám halála.

Megveri az Úr Izraelt és szétszórja őket a folyóvízen túl, mivelhogy Aserákat csináltak maguknak.

Jeroboám Zsidó ország északi felében tíz törzs fölött uralkodott. Elhagyta az élő Istent, bálványozó lett, sőt alattvalóit is
bűnre csábította. Vak vezette világtalant. Másokat is magával rántott a bűnre. Isten megelégelte gonoszságát és azzal
büntette, hogy fia belehalt a betegségébe és kiirtotta Jeroboám király maradékát.

Jeroboám és felesége dacoltak az Urral. Megtérhettek volna bűneikből. Jézus hívogatja a vétkeseket. Jónás
prófétálására megtért Ninive város. Király és lakosság böjtölve esedezett bocsánatért és az Úr megkegyelmezett a
városnak. Jónás 3,10. Jeroboám kemény maradt az Úr előtt, ezért a fia meghalt. Abban a pillanatban, amikor felesége
hazatért Silóból, Ahija prófétától.

Jeroboám 22 évig uralkodott. Sajnos ritka az olyan vezető, aki Isten dicsőségére, családja és nemzete javára él. A
többség önző módon saját hasznát lesi, Isten és emberek megcsúfolására. Életünk határát kimérte az Úr és az ítélet
napján számon kér. Aki több talentumot, nagyobb pozíciót és feladatot nyert, attól többet vár az Úr és az ember.
Jeroboám elaludt. Mindnyájan meghalunk. Jézus föltámadott a halálból és dicsőségre viszi azokat, akik a nevében
hittek. I. Thesszalonika 4,14. „Írott könyvet előadnak, minden titkok benne vannak… Drága Jézus, ne feledd el, értem
jöttél kegyelmeddel. El ne ejts a rossz sereggel… Kegyes Jézus el ne hagyj, örök nyugodalmat adj.” (Ének a XII.
századból.)

I. 14, 21 -31. Zsidó királyok.

Júda is gonoszul cselekedett, mert építettek magoknak magaslatokat és faragott képeket.

Zsidóország északi részében tíz nemzetség fölött Jeroboám, déli felében Júda két nemzettsége fölött Roboám
uralkodott, aki 41 éves fővel kezdte. A történetíró időrendben állítja párhuzamba a két testvér ország eseményeit.
Roboám 17 évig, Jeroboám 22 évig uralkodott. Mindketten rosszul. Mivel rontották el? Mindketten gonoszak voltak az Úr
előtt és állandóan hadakoztak egymással.

Mi volt a bűnük? A pogányok, Baál papok, vezetők és köznép talán dicsérték őket, hogy jól csinálják, mert haladó
szelleműek, akik már nem hiszik az égben lakó láthatatlan Istent, hanem csak saját magukat és műveiket dicsérik, amit
tapinthatnak, amit elfogad az emberi ész. Az ország népe gyönyörködött a férfi és nő prostituáltakban, a kánaánita
szobrokban, a vallási keveredésben. Isten pedig utálta ezeket. Kánaán visszafoglalása előtt Józsuénak megparancsolta,
hogy pusztítsák ki a pogányokat bálványaikkal együtt. Nem így történt, mert a győzők átvették a legyőzöttek istenkéit. A
nép örült az istenkéknek, megelégedett bűnös vezetőivel és azt mondták, hogy így a jó. Igyekszünk megnyerni a
közvéleményt, mint a farizeusok Jézus korában. Isten haragudott a bálványozókra és az Úr az igaz bíró. Önmagához
viszonyít bennünket.

A bálványozás mellett folyt a civil háború. Állandó hadakozás dúlt a két királyság között, ami lekötötte erejüket.

A belső romlás közepette jött a külső ellenség. Az egyiptomi fáraó serege fölvonult Jeruzsálem városa ellen és kirabolta
a templomot. Nem törődött azzal, hogy Roboám apja Salamon király Egyiptomból hozott magának sok feleséget.
Kifosztotta az Úr házát és királyi palotát.

Kölcsey Ferenc írta magyar Himnuszunkban: „Jaj, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben S elsújtád villámidat dörgő
fellegekben.” Isten arra int bennünket, hogy ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg. Róma
12,21.

I. 15, 1 - 8. Abija Judeában.

19
Abija járt az ő atyjának minden bűneiben. Hadakozás volt Abija és Jeroboám között.

A krónikás azzal folytatja Izrael történetét, hogy az északi (Samária) és déli (Juda) királyainak uralkodási időpontját
párhuzamba állítja egymással. Samária királyának, Jeroboámnak tizennyolcadik esztendejében Abija kezdett uralkodni
Judában. Dávid király dédunokája, Salamon unokája, Roboám fia volt, aki három évet kapott Istentől a cselekvésre.
Kereste az Urat, bízott benne és az Úr irgalmas volt hozzá a szentéletű ősatyáért, Dávidért. Isten csak Jézus Krisztusért
irgalmas hozzánk, Aki test szerint Dávid házából született, lélek szerint onnan felülről jött hozzánk.

Hadakozás folyt Abija és Jeroboám, dél és észak királya között. Együtt, egymásért is élhettek volna, hiszen ugyanahhoz
a népcsoporthoz, valláshoz, Istenhez tartoztak, de az ördög szembeállította őket. A meghasonlás, a testvér háború
nagyon gyakori és mindig az ördög munkája. Judából 400.000 Samáriából 800.000-en vonultak egymás ellen. A
háborúskodás emberi életekbe és sok pénzbe kerül. Az utolsó nagy ütközet előtt Abija király vádolta az északi testvért,
hogy haszontalan, gonosz emberek gyűltek mellé, elűzte a lévitákat, akiket az Úr rendelt papi szolgálatra. Bálványozók
lettek. De velünk az Isten! Ne harcoljatok az Úr ellen.

Isten győzelemre vitte a déli királyt, elfoglalták Bételt, és többé Jeroboám nem volt képes Judára támadni. II. Krónika 13.
Isten irgalmas volt Judához, amint ígérte a tízparancsolatban, hogy irgalmas lesz ezerízíglen. II. Mózes 20,5.

Sajnos Abija hűtlenné vált az Úrhoz és követte atyáinak bűneit. Ne csak a szorongatás idején keressük az Urat, hanem
naponként. Ezt mondja az Első és Utolsó, Aki halott volt és él: „Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek
koronáját.” Jelenések 2,10.

I. 15, 9 - 24. Asa Judeában.

Asa azt cselekedte, ami kedves volt az Úr szemei előtt. De a magaslatokat nem rontották le.

Asa király édesanyjának neve Maaka, Abisálom leánya, aki valószínű az előtte lévő királynak, Abijának testvére. Úgy
látszik, hogy alig tanult Isten félelmet a szülői háznál. Negyven éven át uralkodott Júdeában. Más, mint az előtte lévő
királyok, mert sok kedves dolgot cselekedett az Úr szemei előtt. Obed próféta az Úr félelmére intette, hogy bátorságban
lakozhasson a földön. Elfogadta, magáévá tette Isten üzenetét.

Asa összetörte Izrael bálványait. A templom és olajfák hegye közötti völgyben megsemmisítette, bemocskolta a
bálványokat. Nem kímélte a sodomita férfi és nő paráznákat, hanem kiirtotta őket. Nem a „másság” elfogadása, a
tolerancia volt a vezérelve, hanem radikálisan ítél a gonoszok fölött. Isten azt parancsolja nekünk, hogy tisztítsuk meg
szívünket az igaz Isten imádására. Asa meghagyja a pogány magaslatok egy részét, de az Úrnak kíván szolgálni. Szent
edényekkel gazdagítja a templomot, ezért az Úr irgalmas hozzá és nyugalmat adott 35 éven át az országnak. II. Krónika
15,15-19.

Zerah szerecsen király fölvonul ellene. Az ostrom nehéz napjaiban Asa az Úrhoz kiáltott: Segíts meg Istenem az oriási
erővel szemben, mert benned bízunk! Szolgáid vagyunk. Meghallgatta Isten imádságát és legyőzte a szerecseneket.

Ezután ismét föllángolt a testvérháború a két ország között. Az északi király Baása vonult dél ellen. Asa a szír
Benhadádhoz fordul segítségért. Az Úr és a király házából kivett ezüsttel és arannyal fizeti a költségeket. Pogányokkal
szövetkezik a saját népe ellen, mint a Korinthusban lakó keresztyének római bíróság előtt pereskedtek egymással. I.
Korinthus 6,1-2. Hívő a hitetlennel szövetkezett saját testvére ellen. „Két veszekedő között a harmadik örül”. Benhadád
jó hasznot húz a zsidó testvér háborúból.

Asa pogányok segítségével leveri a testvéreit. Hanáni próféta szemére hányja, hogy nem az Úrban, hanem Szíriában
bízott: Bolondul cselekedtél, ezért fogsz háborúskodni egy életen át. Asa válaszul börtönbe záratja Isten prófétáját. II.
Krónika 16,8-10. Pál apostol írja Timótheusnak, hogy az igehirdetőnek szenvednie is kell. II. Timótheus 4,5. Asa súlyos
betegségében sem kereste az Urat. Így halt meg.

Izrael! Istennek népe! Te az Úrban bízzál. Példabeszédek 3,5.

I. 15, 25 - 34. Nádáb és Baása Izraelben.

Hadakozás volt Asa és Baása között mindéltig.

Jeroboám halála után Nádáb fia lett a király Samáriában. Rövid, két esztendős uralkodását a történet író így jellemzi:
gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt és járt az apjának bűnös útján. Dávid király Istentől kérte, hogy az Úr mutassa
meg neki az élet útját. Zsoltárok 25,4. Nádáb nem forgatta a Zsoltárok könyvét, az ősök szent iratait. Nem kutatta Isten
akaratát, hanem ment saját feje után a bűnnek útján.

Baása pártot ütött Nádáb ellen. Gibethonnál megütköztek egymással, Nádábot megölik és Baása foglalja el Izrael
trónját. Hozzáfogott a „tisztogatáshoz.” Úgy hányta ki Jeroboám egész háza népét, mint a ganéjt, azokkal együtt akik
aranyborjúkat öntöttek és bűnre csábították Izraelt. Ez a tisztogatás az Úr beszéde szerint történt. 14,10. Ha a gonosz

20
ember nem bánkódik bűnei miatt a Krisztus keresztje alatt, akkor nincs számára bűnbocsánat, hanem csak a biztos ítélet
földön és mennyben.

Baása Thirsában trónolt 24 esztendeig. Szüntelen hadakozás folyt észak és dél között. Szomorú korszak a nemzet
életében, amikor „önfia vágja sebét,” amikor hazafi pusztítja saját fajtáját, amikor testvér harcol a testvér ellen, amikor
egy család, egyház, egy nemzet önmagával meghasonlik. A sötét, viharos, gyilkos korszak azért szakadt Izraelre, mert
Asa, dél királya, Baása észak királya szívében Isten Lelke helyett ördögi indulatok uralkodtak. Kérdésük volt, hogy ki az
erősebb, a gazdagabb, a híresebb? Baása nem tanult Jeroboám és Nádáb tragédiájából. A róka nem lép bele
ugyanabba a csapdába. Mondják, hogy tanuljunk a történelem hibáiból, nehogy ismétlődjenek a tragédiák. Ennek a
mondatnak nincs értelme, mert a történelemben ugyanazok a bűnök ismétlődnek.

Jézus szólt a tanítványokhoz, hogy aki nagy akar lenni köztetek, legyen a ti szolgátok. Azért jött az embernek Fia, hogy
„szolgáljon és adja az Ő életét váltságul sokakért.” Máté 20,26-28.

I. 16, 1 - 7. Leszámolás.

Mivel téged fölemeltelek a porból, te pedig a Jeroboám útján jársz, íme én elvetem Baása maradékait.

Isten azért emelte föl a porból Baását, hogy az Urat dicsérje és a választott népet szolgálja. Az egyház és állam
vezetőinek szent kötelessége, hogy az élő Isten akarata szerint cselekedjenek a nép javára. A haszontalan uralkodót
előbb-utóbb eltörli az Isten. Leszámolt Baásával is, aki vétkezett és vétekre csábított. Mielőtt az Úr kitöltené haragjának
poharát, előbb figyelmezteti a bűnöst. Jéhu próféta Hanáni fia volt. Élete ismeretlen előttünk. Csak az bizonyos, hogy
valamilyen módon szólt hozzá az Úr, tudta, hogy mit prédikáljon és bátorsága volt mindezt elmondani a királynak. Titok,
hogy kik voltak a szponzorai akik támogatták? Az a lényeges, hogy nem úszott együtt a bűn piszkos árjával, nem ő
találta ki, hogy kihez menjen milyen üzenettel, de tudta, hogy Isten eszköze és a Szentlélek szól általa. Máté 10,19-20.
Isten először Juda királyához, Asához küldte, azután Izrael királyához Baásához. Jéhu próféta nem az egyik vagy másik
országrészhez, vagy politikai irányzathoz tartozott, nem azok irányították, hanem Isten, Akinek a királysága határtalan.

Jéhu Isten üzenetét prédikálta: az Úr megbüntet téged Baása király, maradékaiddal, egész házad népével együtt, mert
bűneid miatt haragszik reád. Megölted az elődödet és Nádáb király életéért életeddel fizetsz.

A büntetést Isten szabja ki és különféle eszközökkel hajtja végre. Megmondta, hogy a bűnös halálnak halálával fog
meghalni. Ezékiel 3,18. Isten szent Báránya ártatlanul szenvedett a bűnösökért és az Ő kihullott vére árán bocsánatot
nyernek azok, akik hiszik és követik Jézust.

I. 16, 8 - 22. Kiskirályok

Zimri megölte Baása egész házát és uralkodott hét napig. Az egész Izrael Omrit választotta királynak. Akkor kétfelé
hasonlott a nép, egyik része Tibnit tette királlyá.

Észak és dél Zsidóország története egymással párhuzamban folytatódik tovább. Baása halála után a fia Ela
kormányozott északon Thirsa városában két esztendeig. Nincs szó arról, hogy Isten, vagy a nép, vagy önmaga
választottja volt. Ebben a korszakban önjelöltek sokasága próbált trónra kapaszkodni. Arról sincs adat, hogy
ünnepélyesen beiktatták, hanem csak ennyi az életrajza, hogy két évig viselte a koronát.

Szerette a szeszesitalt. A királyi palota gondviselőjének házánál berúgott. Az alkohollal bátorította vagy nyugtatta magát.
Isten utálja a részegest, mert az ilyen ember csapás a családon, egyházon, társadalomban és az ország élén. Zimri, a
szekeres katonaság csoport főnöke kileste Ela gyöngéjét és amikor jól lerészegedett, akkor rontott rá Thirsában és
megölte, hogy uralkodhasson helyette hét napig. Életünk olyan mint a lehelet, napjaink mint a futó árnyék. Zsoltárok
144,4. Mit csinált Zimri a „pünkösdi királyság” alatt? Első dolga volt, hogy kipusztítsa Ela és Baása királyok közeli és
távoli rokonságát. A politikai tisztogatást mindenütt azért csinálják, hogy ne legyen vetélytárs, hanem „biztosítsák”
magukat. A teológiai magyarázatot a 13. versben találjuk: Zimri akár tudta, akár nem, az Úr döntése alapján irtotta ki
elődeinek rokonságát, amit Jéhu megprófétált.

A katonai puccs után sincs nyugalom Samáriában. A bűn bűnt szül. A nép nem áll oda a véreskezű Zimri mellé, hanem
ellenkirályt választ, akit Omrinak neveznek. Omri sereggel vonul be Thirsába. Zimri rádöbben, hogy elveszett. Keserűen
magára gyújtja a királyi palotát. Az öngyilkosság a teljes csőd végállomása. Az követi el, aki már se Istentől, se embertől
nem remél segítséget. A tíz parancsolatban Isten megtiltotta, hogy ölj, se magadat, se másokat, mert bűn. Akik fegyvert
fognak, fegyver által vesznek el. Máté 26,52. A keresztyén nem a halálba, hanem Krisztushoz menekül. Zsoltárok 71,5.

A meghasonlott Zsidóország tovább szakadozik a valószínűleg négy éven át tartó testvérháborúval, mert Omri és Tibni
egyenlő pozicióban küzdöttek egymással. A világ zűr-zavarában, az egyházak közötti meghasonlásban, a keresztyének
közötti békételenségben egyedül Isten képes rendet tartani. Feladatainkat ne magunktól találjuk ki, hanem az Úrtól
kérjünk tanácsot és engedelmesen kövessük azt. Ne csak az uralkodásra, múló dicsőségre törekedjünk, hanem vállaljuk
a névtelen szolgálatot, Krisztusért, egyházáért és népünkért.

I. 16, 23 - 34. Omri és Akháb Samáriában.

21
Gonoszul cselekedett Omri és elaludt. Akháb pedig, a fia uralkodott Samáriában, oltárt emelt a Baálnak és csinált Aserát
is.

Omri volt Izrael seregének fővezére Samáriában. I. 16,16. A polgárháború zivataros éveiben magas rangú katonatisztet
választottak királynak. Beszéljenek a fegyverek és döntsék el „az igazságot”. Omri ősei talán Szíriából származtak.
Ebben az időben Zsidóország északi felén Sikem, Béthel, Tirsa, Samária tekintélyes városok voltak. Omri Tirsában
lakott 12 éven át. Megvásárolta Samária hegyeit és régi tulajdonosáról Samáriának nevezte, Sámár azt jelenti, hogy
vigyáz, őriz. A várost magaslaton, felvonulási út közelében építették és könnyebben ellenállt az ostromnak. Romjait
kiásták, mai neve Sebaste.

Isten közösségben kíván lenni veled és népével. Ne légy közönyös, hanem keressed az Urat. Omri gonoszabb volt az
elődeinél. Hiúság jellemezte és az, hogy az emberek által csinált istenkékben bízott. Bálvány azt jelenti, hogy
hiábavalóság, semmiség. Zsoltárok 115, 5. Isten megharagudott rá, mert az Úr gyűlöli a bálványimádást, a hamissággal
szerzett kincseket és gyűlöli azt is, hogy a gazdagok még inkább gazdagodni kívánnak. Mikeás próféta az Úr haragjával
fenyegette azokat akik Omri és Akháb tanácsain járnak. Mikeás 6,16.

Omri halála után fia, Akháb következett (874-853). Omrinál is gonoszabb. Astarte papjának kéjenc, piperkőc leányát,
Jézabelt vette feleségül, aki gyűlölte az Úr prófétáit. Jézabel megölette Isten küldötteit. Férje, Akháb átvette a
szidonbeliek útálatosságait. Oltárt épített Baál férfi istennek és Astarte női bálvány szobornak. Gyermekeket áldozott fel
az ördögnek.

Akháb idejében újra építik Jerikót emberélet árán. Beteljesült az a prófécia, hogy átkozott, aki fölépíti Jerikót. Józsué
6.26. Kőműves Kelemen című magyar balladában feleségét falazzák az épületbe, hogy ne dőljön le a fal. Az
anyaszentegyház nem emberekre, se dogmákra, vagy szervezetre, hanem a kőszikla Jézusra épült és örökre
megmarad. V. Mózes 32,4.

I. 17, 1 -16, Thesbites Illés.

Szólt Thesbites Illés Akhábnak: él az Úr, hogy sem harmat, sem eső nem lészen, hanem csak az én beszédem szerint.

A zsidó nép sötét korszakában vakító fénnyel ragyogott föl az Úr! Nomen est omen. Név a sors. Illés azt jelenti, hogy én
Istenem az Úr. A Jordán folyó mellől Thisbe (=vándor, alapító) városkából jött. Egyik legnagyobb próféta az Ó
szövetségben, aki szoros közösségben élt Istennel és állandó összeütközésben volt a bálványozókkal. A Biblia szerint ki
a nagy próféta? - A gazdag, megbecsült, híres, jól képzett? - Nem! Nagy próféta az, aki közösségben él az Úrral, aki
engedelmeskedik Istennek, a Lélek által hatalmasan szól és belőle erők áradnak, jelek és csodák kíséretében. A Tábor
hegyén Illés megjelent Jézusnak és tanítványainak. Máté 17,3.

A király és főemberei, valamint a nép bűne miatt szenvedett Samária népe és a természet. Iszonyatos szárazság
pusztított. Amikor Illés hallja Isten szavát, azonnal úgy cselekszik, elrejtőzik az üldözők elől, vagy megmutatja magát.
Isten holló, patak vize és szegény özvegy által gondoskodik róla. Az özvegy fölismeri az Úr szolgáját, mert száraz
időkben is élnek Istennek gyermekei. Szegényekről is az Úr visel gondot, arról, akinek nincs kenyere, csak élő Istene. Az
Úr megszaporította a keveset, amint Jézus megvendégelt 5.000 embert. János 6,1-15. Gazdagok azok, akiknek hit által
Jézus él a szívükben. I. Korinthus 1,5.

Isten gyermekei föladatot kaptak az Úrtól. Az özvegy mindent adott amilye volt, mint Jézus idején a szegény asszony.
Márk 12,42-44. Földi javainkat és szívünket is kéri az Úr. Te mit kívánsz Istentől? Éhezed és szomjúhozod a Krisztust,
Aki az élet kenyere és az élet vize? Krisztus által elégül meg testünk és lelkünk.

I. 17, 17 - 24. Én Istenem az Úr

Ráborult háromszor a gyermekre és meghallgatta az Úr Illés szavát.

Életünk során bő és szűk esztendők, siker és nyomorúság, öröm és bánat váltogatják egymást. Minden körülményben
velünk az Úr! Sareptában szűk esztendők jártak. Egyik baj követte a másikat. Alig múlt el az özvegyasszony anyagi
gondja, az egyetlen fia súlyos beteg lett. Édesanyja bűne miatt? Betegség a bűn következménye. Az özvegy siránkozik:
mit vétettem én nyomorult bűnös ember? Isten közelében törnek elő a súlyos kérdéseink, amikor már nem csak a másik
ember vétkeit látjuk, hanem az önmagunkét is. Mea culpa.

Illés próféta bizonyos abban, hogy az Úr él benne, szól és cselekszik általa. Hiszi, tudja, hogy most nem az orvosnak,
hanem néki kell gyógyítani. Felső szobába viszi a haldoklót. Az Úr gyógyítása nem cirkuszi mutatvány. Jairus
zsinagógafő házánál Jézus mindenkit kiküldött a halottas szobából. A megtérés, a gyógyulás, a halálból való
föltámasztás titok az emberek szemei előtt. Márk 9, 24-25.

Az ember test - lélek - szellem. Hallhatatlan lelkünk neve zsidóul nefes, görögül psühé. Isten lelke az élet bennünk. Halál
pillanatában test és lélek elválnak egymástól. I. Mózes 6, 3. A megfeszített Jézus Isten kezébe ajánlotta lelkét. János 19,
30. Máté 27, 50. Isten az élet, adja vagy elveszi belőlünk a lelket. Az utolsó ítélet napján halhatatlan testben támadunk
föl. A mennyei test és lélek örökké együtt marad.

22
Illésnek személyes közössége van Istennel, benne lakozik a Szentlélek. A keresztyénség nem szertartás, se dogma
vagy érzelem, se tradíció vagy organizáció, hanem személyes közösség Jézussal. Isten lakik bennünk a Szentlélek és
az Íge által. Meghallgatta prófétáját. A fiúba visszatért a lélek és feltámadott. Az anyja látja és hiszi az Urat. Ez a
különbség hívő és hitetlen között: te vagy az Isten embere! Jézus idejében hitetlen zsidóknak nem adatott jel. Máté 12,
38. Csupán a hívők látnak csodákat, hitetlenek soha!

Az Úr öl és elevenít, sírba visz és visszahoz. I. Sámuel 2, 6. Életünk ideje az Úr kezében van, Ő rendelkezik fölöttünk.
Zsoltárok 31, 16.

I. 18, 1 - 15. Jelenti magát az Úr.

Felelt neki, én vagyok. Menj el, mond meg a te uradnak, íme itt van Illés.

Akháb a zsidók egyik leggonoszabb királya. Samáriában halálra kerestette Illést, hogy megölje. A próféta három évig
rejtőzködött üldözői elől, de most Isten parancsára megmutatja magát Akhábnak. Isten dönt arról, hogy szóljunk vagy
hallgassunk, rejtőzködjünk vagy előálljunk, mártíromságot vállaljunk, vagy meglapuljunk? Amerre Illés járt, ott Isten volt
jelen. Krisztus előtt 874-53 között sivár években kiszáradt a természet és az emberi lélek. Gyilkolták a prófétákat,
hallgatott és büntetett az Úr. Jézus erről a korszakról beszél a farizeusoknak, hogy a ti atyáitok megölték a prófétákat, ti
pedig építitek azok sírjait. Lukács 11, 49-51. Illés nem vitázik Istennel, hanem engedelmes és megmutatja magát a
királynak.

Istentelen korszakokban is vannak keresztyének. Abdiás, Akháb király főembere „igen félte az Urat.” Barlangokba
rejtette Isten száz prófétáját. Titkos, krüpto hívő a hitetlen világban. Nehémiás próféta is hívő volt Círus perzsa király
udvarában a pogányok között. Nehemiás 2, 1. A római császár hivatalaiban is dolgoztak titkos keresztyének. Filippi 4,
22. Pál apostol a halál torkában is vallotta, hogy „az én életem sem drága nékem” Cselekedetek 20, 24. Jézus mondta,
hogy aki tanítványokat fogad be, az engem fogad be. Máté 10, 40. Szárazság és bűn miatt pusztult az ország. Isten
nélkül nincs áldás. Az istentelenek sorsa előbb utóbb megpecsételt.

Abdiás főember és Illés próféta összetalálkoztak az Úr rendelése folytán. Abdiás leborul Illés előtt. Nem az embernek,
hanem Istennek ad tiszteletet. Félti az életét, mégis vállalja kockázatos küldetését és jelentette a királynak, hogy itt van
Illés.

A keresztyének naponként a halál szélén járnak. Isten szüntelenül döntésre sürget bennünket maga mellett. Aki
meghátrál, abban nem gyönyörködik a Szentlélek, de mi nem vagyunk a meghátrálás emberei. Zsidók 10, 39. Mindenre
van erőnk a Krisztusban. Filippi 4, 13.

I. 18, 16 - 24. Ki a megháborító?

Te vagy é az Izrael megháborítója? Nem én, hanem te.

Krisztus születése előtt 870 tdáján Illés próféta és Akháb zsidó király feszült légkörben találkoztak. Kölcsönösen
zavarkeltéssel, háborítással vádolják egymást. A hitetlenek gyűlölik a keresztyéneket, mert a Sátán gyűlöletet szít az
emberek között és a keresztyéneket is próbálja egymás ellen fordítani. A zsidó főpapok fogaikat csikorgatták Jézus
tanítványaira. Similis simile gaudet. (Hasonló a hasonlónak örül.) Zákeus örömmel fogadta Jézust, Akháb dühösködik az
Úr követére. Iszonyatos szakadék tátong közöttük.

Ki a megháborító? Illés vagy Akháb? Ki rontotta el a világot? Krisztus megváltottai vagy a Sátán rabjai? Akháb dühöng
az Isten emberére mint Thessalonikában a zsidók fölingerelték a tömeget, hogy „ezek az országháborítók itt is
megjelentek” mert Jézust imádják. Cselekedetek 17, 6-7. Pál apostol így jellemzi a helyzetet: „mi bolondok a
Krisztusért…” I. Korinthus 4, 9-11. Református teológusnak fölrótta egyházi előjárója, hogy egy családnál Bibliát olvasott.

Illés próféta Kármel hegyére (=termékeny föld, gyümölcsös, díszkert) hív 450 Baál papot és az ide-oda hajlongó,
bálványnak és Istennek szolgáló népet. Számszakilag ez a képlet: 1 a 450 pappal, 400 papnővel és ember tömeggel
szemben. Jézus keskeny útján kevesen járnak, a széles úton tömegek hömpölyögnek, de Isten országában sohasem
azon dől el a győzelem, hogy kevesen vagy sokan vannak, hanem azon, hogy hol van az Úr? A győzelem mindig Istené.
Függetlenül a tömegtől és emberi erőktől.

Illés számonkér: meddig sántikáltok kétfelé? Nincs aurea mediocritas, nincs arany középút. Nem református az, aki nem
olvas Bibliát, kételkedik Jézusban, mellőzi az istentiszteletet, a gyülekezetet és nem vállal szolgálatot. Jézus kérdezi:
hideg vagy forró? A langyost kiköpi az Úr. Jelenések 3, 16. Jézus figyelmeztet, hogy nem szolgálhatunk két Úrnak! Isten
kérdez, a nép hallgat. Az Úr közelében megnémulunk.

A Kármel választóhely volt. Isten Szentlelke a Golgota hegyére mutat. Ez is választóhely, Krisztus mellett vagy Krisztus
ellen. Hidd el, hogy az Úr az Isten és kövessed Őt.

I. 18, 25 - 46. Az Úr az Isten.

23
Ó Uram, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy Te az Úr vagy Isten és Te fordítod vissza az ő szívüket.

Illés próféta a Kármel hegyére hívja az Úrnak és Baálnak szolgáló zsidókat. Jézus Krisztus mondta: Jöjjetek énhozzám
mindnyájan! Két oltárt építettek, az egyiket Baál 450 papjának és Asera 400 papnőjének, a másikat Istennek. A
pogányok embert vagy állatot áldoztak bálványaiknak. A két oltár távol van egymástól és szó sincs szinkretizmusról,
vallási keveredésről. Csak a meggyulladt oltár lehet az igaz Istené.

A Baál papok reggeltől estig önkívületben ordítoztak, késekkel vagdalták magukat, de a bálvány néma és tehetetlen.
Illés az esti áldozás idején háromszor önti le vízzel Isten oltárát, azután imádkozott: Ó Uram, hadd tudja meg a nép,
hogy Te vagy az élő Isten. A bűn útján tévelygő Izraelért imádkozott. Csak a Szentlélek térít és teremt új szívet, senki
más. Egy ateista kérte, hogy térítsem meg. - Ez csak Isten műve lehet - válaszoltam. Illés imádságára tűz szállott alá és
megemésztette az áldozatot. Isten tüzes csipkebokorban jelent meg Mózesnek. II. Mózes 3, 2. Pünkösdkor tüzes
nyelvek lángoltak Jézus tanítványain. A mi Istenünk megemésztő tűz. Zsidók 12, 29. Isten csak a neki szánt szent
áldozatot fogadja el.

A sokaság bűnbánattal borult le és vallotta, hogy az Úr az Isten. Olyan istentiszteleten, ahol jelen van a Szentlélek, ott
Isten királyságát dicsérik. Filippi 2, 11.

Illés lemészároltatja Baál papjait és papnőit. Az Úr parancsolja, hogy ne ölj, de a bűnöst halállal bünteti. A Kármel
hegyén megtérhettek volna Baál papjai, de mivel nem így történt, ezért pusztultak el. Isten parancsolta, hogy ha Izrael
pogány isteneket imád, azokat hányd kard élére barmaikkal együtt. V. Mózes 13, 15. Aki szembeáll az Urral, azoknak
meg kell halni, mint a gonosz szőlőmunkásoknak is.

A szörnyű ítélet és mennyei jel után áldás kezdődött. Megszűnt a három év és hat hónap óta pusztító szárazság és eső
áztatta a szomjú földet. Jakab 5, 12. Természet és állatok az ember bűne miatt szenvednek vagy az Úr gyermekeivel
együtt felüdülnek.

Isten a Golgota hegyén mutatta be igaz, szent és tökéletes áldozatát. Önmagát adta érettünk. Minden bűnössel, az
egész világgal kiengesztelődött, de csak azokkal és ott, ahol elfogadták Krisztust.

I. 19, 1 - 14. A menekülő ember.

Ő pedig elment a pusztába, könyörgött, hogy haljon meg. És íme angyal illette őt.

Akháb király felesége Jézabel királynő fizette Baál papjait, akiket Illés megöletett. Jézabel is megtérhetett volna, de
megkeményedett a szíve és elhatározta, hogy végez Illés prófétával. Hívő és hitetlen között lehet csöndes egymás
mellett élés vagy halálos szakadék. A római császárok oroszlánok elé dobták a keresztyéneket, a római katolikusok
inkvizícióval gyilkolták a protestánsokat, rabszolgának adták el őket. Illésnek vagy a Baál prófétáknak meg kell halni.

A győzelem után próba következik. Félelem és csüggedés szakad a prófétára. Lejön a Kármelről a „megdicsőülés
hegyéről” és a másik országrészbe, Júdeába, a Hóreb hegyén egy barlangban húzza meg magát. Elcsüggedt. Istentől
kéri, hogy meghaljon. Istentől várja ezt a „megoldást.” Nem önmagától, királytól vagy a néptől. Dicséret helyett halálra
keresik, ezért keserű.

Ellenségei nem tudják hol van, de Isten igen, Aki jelenvaló a magasságban és a mélységben. Zsoltárok 139, 7-8. Még
célja van gyermekével, ezért nem veszi magához, hanem testében, lelkében erősíti. Igét, vizet, pogácsát ad neki, mert
gyengén nem mehet tovább. A próféta barlangjából sötétnek látja a világot, Isten népét, Isten gyermekeit. Az Urat
tájékoztatja egy szomorú tényről: mindenki elhagyott Téged, csak én egyedül maradtam. Pedig azt kiabálták a Kármel
hegyén, hogy az Úr az Isten.

Jézus a Gecsemáné kertjében emberektől elhagyott volt, de Isten angyalai erősítették.

Illésnek csodálatosan szép a múltja, keserves a jelene. Múltunkra kell emlékezni, de azzal sem lehet dicsekedni, hanem
csak a Szentlélekkel. Illés lemondott önmagáról, Isten nem mondott le szolgájáról. Rákérdez, hogy mit csinálsz? Ismeri
Illés szívét, gondolatait, helyzetét és igéjével kinyitja szemét, perspektívát ad neki. Küldetése van. Illés magát és Izraelt
siratta. Jeruzsálemben a kivégzése helyére vánszorgó Jézus mellett is zokogtak, de ezt mondta nekik: ne engem
sirassatok. Nincs vége Istennek, sem az egyháznak, sem a keresztyénnek, hanem csak jövője!

Illés menekül, csődhelyzetbe jutott. A keresztyéneket megszoríthatják, Istent soha, mert Ő a legsötétebb helyzetben is
győztes!

I. 19, 15 - 21. A soron következők.

De meghagyok Izraelben hétezer embert, mely meg nem hajolt a Baálnak.

24
Illés újabb feladatot kap Istentől: menj, kenjed királlyá Jéhut és Hazáelt, prófétává pedig Elizeust. Illés világosan hallja,
megérti és megcselekszi az Úr szavát. Biztos a feladatában, mert közössége van Istennel a Szentlélek által. Azonos
hullámhosszon van Vele.

Az egyház és világ történelme nem a sorozatos véletlenek láncszeme, hanem Isten irányítja azt. Az égi madarakra,
gyermekekre, szegényekre éppen olyan gondja van, mint a híres vezetőkre. Voltak püspökök, lelkészek, presbiterek és
gyülekezetek, azután eltűntek és mások kerültek a helyükbe, de az anyaszentegyház örökkévaló.

Mennyei Atyánk irányítja a pogányok dolgát is. Trónra ülteti Hazáelt. Ugyanakkor Jéhu sem diktatórikus döntés vagy
demokratikus választás útján kerül Samária trónjára, hanem Isten akaratából. Áldás nyugszik azokon, akik szolgálják és
dicsérik az Urat. Egyedül Őbenne van megtartatásunk. Azt a hétezer embert is látja és ismeri, akikről fogalma sincs
Illésnek. Még a keresztyének ítélőképessége is véges, mert csak az Úr ismeri az övéit!

Illésnek egy fiatal szántóvető lesz az utódja. A Szentlélek erejével és olajjal keni föl Elizeust. Az öregek önsajnálattal
vagy örömmel adhatják át szolgálatukat. Nincs pótolhatatlan ember, még Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája sem
az. A barlangban Istenhez könyörgött és az Úr meghallgatta kérését és fölmentette küldetéséből.

Elizeus jómódú gazda 12 ökörrel. Elhagyott mindent az Úr szolgálatáért. A gazdag ifjú inkább ragaszkodott vagyonához,
mint Jézushoz. Máté 19, 20-22. Péter, Máté, András és a többi tanítványok azonnal mindent odahagytak Jézusért. Ilyen
a lelkipásztorok, evangélisták és misszionáriusok munkája: mindent föladni Krisztusért. Isten a szívünket, életünket,
vagyonunkat kéri az Ő dicsőségére. Adjad fiam a te szívedet nékem. Példabeszédek 23, 26.

Illés ráteríti palástját az utódjára. A ruhán keresztül is áradhat Istentől erő, ezért érintették Jézust vagy vitték el Pál
apostol kendőit. Márk 5, 28. Cselekedetek 19, 12.

Illés valamint Elizeus úgy cselekedtek, amint az Úr akarta.

I. 20, 1 - 12. Szorítóban.

Ne kérkedjék úgy, aki fegyverbe öltözik, mint aki leveti a fegyvert. .

Szíria és Izrael állandóan háborúztak. Szíria megerősödött, 32 tartományt foglalt el Samáriában, megjött az étvágya és
még többet kívánt. Pál apostol nyugtat bennünket, hogyha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg azzal.

Akháb zsidó király gonosz volt az Úr szemei előtt. I. 16, 30. Bálvány isteneket tisztelt Isten mégis irgalmas hozzá, amikor
szorítóba kerül. Benhadád szír király óriási sereggel vonul Samária ellen, hogy szaporítsa vagyonát. A milliomosok
további gazdagodásra törekszenek. Bűnös, aki a más vagyonát erőszakkal igyekszik megszerezni, mert a hetedik
parancsolat így szól: ne kívánd a te felebarátodét.

Akháb király tanácskozásra hívja össze a véneket. Szükségünk van bölcsekre, különösen az ország vezetőinek, mert a
megmaradás sok tanácsos által van. Példabeszédek 11, 14. Az Úr emberek által is tanácsolhat bennünket.
Példabeszédek 8, 14. A vének vállalják feladatukat és egy akarattal biztatják Akhábot: állj ellene Benhadádnak.

Mit csinál az ellenséges oldal? Ostromol és tárgyal. Ősi taktika, egyszerre tárgyalni és háborúzni a győzelemért.
Benhadád fölfuvalkodott. Biztos a maga dolgában. Borral erősíti magát. Az alkohol bátrabbá, ingerlékenyebbé,
meggondolatlanabbá tesz. A részeg ember hősnek képzeli magát és felelőtlenül cselekszik. Benhadád legyőzött
tartományokat, mellette vonult fel 32 király segíteni, ezért magabiztos. Megüzeni Samáriába ellenségeinek, hogy minden
vagyon és minden család az enyém. Azután kiadja támadási parancsát.

Akháb az ellenség szorításában, Benhadád az alkohol mámorában volt. Jézus Krisztus a szabadítónk, Aki győzelemre
visz.

I. 20, 13 - 22. A kegyelmes Isten.

Egy próféta ment Akhábhoz, aki azt mondta: ezt a sokaságot kezedbe adom, hogy megtudjad, én vagyok az Úr.

Samáriát az ellenség vette körül. Reménytelen helyzetük volt. Akkor egy névtelen próféta érkezik Akháb király
palotájába és ezt mondja neki: készülj a háborúra. Ezen a földön soha sincs nyugalmunk. Régi énekünk szép mondata:
„Mindebből észbe vehetem, harc életem, sok ellenségim vernek. Lelkem sok ütközet vérzi, ki nem érzi vágtát ennyi
fegyvernek?” Ádám és Éva ős szüleink bűnesete óta állandó fenyegetettségben élünk. A Bibliából és igehirdetések által
üzeni Isten, hogy erősítsd meg magad és légy készen.

Névtelen próféta keresi föl Akháb királyt. A dolgok nem az embertől, hanem Istentől függenek. Mi csak parányi eszközök
vagyunk. Nem magunkat prédikáljuk, hanem Krisztusnak adunk dicsőséget.

Isten üzenete megrendítő. Segítségül jön egy bűnös királyhoz, aki nem érdemelné, hiszen Akháb gonoszságok halmazát
követte el az Úr szemei előtt. I. 16,30. Csoda, hogy az Úr beszél hozzá. Csoda, hogy ez a bűnös ember elfogadja Isten
tanácsát, ezért győzhet. A betegségben, a szenvedésben, kemény küzdelemben, halál közelben nyílik a szív Isten előtt.

25
Samáriát körülvette az ellenség, a király nyakán már szorul a hurok és most Isten arra tanítja, hogy Ő az Úr. Akkor is
segít a királyon, ha botrányosak és bűnösök a dolgai. Megérdemelné a büntetést. De azért ostromolják Samáriát, hogy
vezetők és a nép fölismerjék újra, hogy Isten az Úr és nem a bálványok. 20, 10. A vészhelyzetben tudd meg, hogy Isten
az Úr! Egy vak állott Jézus közelében. A tanítványok kérdezték, hogy ő vétkezett, vagy a szülei? Jézus így válaszol,
hogy nyilvánvalóbbak legyenek Isten dolgai. János 9, 3.

Igen, ha az Úr akarja és küldte. Akháb indulj el és támadj az ellenségre! A király elfogadja Isten üzenetét, ezért
győz.−Istentől függenek a dolgok. Nem a tanácsosok, a harcművészet, a véletlen, vagy a természet segít Samáriában,
hanem egyedül az Úr. A névtelen próféta katonai tanácsot ad. A keresztyén beleszólhat a világ dolgaiba? Politizálhat és
cselekedhetik a társadalomért?

Két sereg néz farkasszemet egymással: az ördögök hada és az Úr népe. Az egyik túl magabiztos, a másiknak egyetlen
reménye Jézus Krisztus. Melyik sereghez tartozol? Győztesekhez vagy vesztesekhez? A végső győzelem is a Krisztusé.

I. 20, 23 -34. Elveszítették a megnyert háborút.

A hetedik napon megütköztek és az Izrael fiai levágtak a szíriabeliek közül egy nap százezer gyalogost.

Benhadád szír király oriási hadereje megsemmisült. Nem a zsidók voltak bátrak, ügyesek és erősek, hanem Isten
bizonyította meg, hogy Ő az Úr. A hitetlen ember vak és a történelemben nem látja Isten kezét.

Benhadád nem nyugszik a vereségbe. Összegyűjti a szakértőit és kielemzik a vereség okát. Úgy mint a rendőrség és a
bíróság baleset után, hogy ki a felelős mindezért? Tanácsadói biztatják a szír királyt, hogy megoldható a szomorú
helyzet: Kezdjenek gazdasági reformot, ésszerűbben dolgozzanak, új modern módszerekkel és csúcs technikával.
Szervezzék újra a sereget és állítsák helyre megromlott világpolitikai helyzetüket. Isten népét a hegyek istenei segítették
és azok legyőzhetők. A hegyek istenei valóban legyőzhetők, de az élő Úr soha.

Szíria felkészült az új hadjáratra, szervezték, képezték, gyakorlatozták a katonákat. Pontosan kidolgozták a hadi
helyzetet, amint I: Ferenc József császár nyilatkozta az első világháború kitörésekor: mindent meggondoltam, mindent
megfontoltam. Ugyan így szólt Bush elnök 2003-ban az iraki háború előtt: teljesen fölkészültünk.

A két tábor ősszel támadt egymásra. A második világháború és az 1956 forradalom is ősszel kezdődött, mert szükség
elvégezni a betakarítást és utána jobban ráérnek az emberek. Bírák 6, 4. II. Sámuel 17, 19.

A felvonult csapatok hét napon át mustrálták egymást mint az ökölvívók mérkőzés előtt. Izrael olyan volt mint kicsi
kecskenyáj. Szíria hadserege mint a sáskák, ellepték a földet. A keresztyén - nem keresztyén összehasonlítás mindig
pontosan ilyen: kevesen járnak a keskeny úton, tömegek a széles úton sodródnak a kárhozat felé. Isten nem
fölszabadító sereget, sem modern fegyvereket küldött népének, hanem egy névtelen prófétát, aki meghirdette, hogy az
Úr az Isten. A történelem folyamán mindig az Úr dicsősége és győzelme ragyog elő. Mindig, minden úgy történik, ahogy
Isten elgondolta. Csak azok a vesztesek, akikben, ahol nincs Jézus Krisztus. Istennel győzedelmet nyerünk, Ő tapossa
meg ellenségeinket. Minden napon vívjuk az élet harcát.

A szír hadsereg összeomlott. Félelem lelke ülte meg a katonákat és Afekbe menekültek, ahol 22.000 férfira szakadt rá a
fal. Benhadád megmenekült. Míg erős volt, addig szolgájának tekintette Akháb királyt, most pedig megalázkodik és
szolgának nevezi magát. Félelemből, képmutatásból, politikusan?

Akháb barátsággal fogadja ellenségét és szövetséget kötött vele. Megajándékozta és elbocsátotta. Így veszítette el a
megnyert háborút, mert a szíriabeliek ölték meg. I. Királyok 22, 31. 34. Ne a bűnnel, a bűnössel köss szövetséget,
hanem fogadd el Jézus Krisztus érettünk kiomlott vérét és Vele maradj közösségben.

I. 20, 35 - 43. A bűnös halála.

Mert elbocsátottad kezedből a férfiút, akit én halálra szántam, ezért lelked lesz lelkéért és néped népéért.

Nagy építkező volt Akháb király. Elefánt csontokkal díszített téli-nyári palotában lakott. Ezek megérdemelted. - Ekkor a
fiatal próféta levette kötését és így prédikált neki: - mert elbocsátottad Benhadádot, akit az Úr halálra szánt, ezért meg
kell halnod.−pusztulásáról is jövendölt Ámos próféta. Ámos 3, 15. Az Úr megsegítette a szíriaiak ellen, ő pedig hátat
fordított Istennek. Menekülni hagyta Benhadád szír királyt, akit meg kellett volna ölni. Akkor jön hozzá egy fiatal próféta,
aki az Úr parancsára azt kérte valakitől, hogy verje el jól. Miután ez megtörtént, sebektől és vértől csúfítva, egyik szemét
bekötve állt oda a király elé. Elpanaszolta Akhábnak, hogy egy talentum ezüstért fölvállalta egy bűnös őrzését, de míg
más dolga akadt, az a gonosz megszökött, őt meg jól elverte az, akivel szerződést kötött. A király azonnal és röviden
ítélt:

Látható, hallható, audió vizuális predikáció volt ez. A király látott és hallott. Jézus beszélt és csodákat tett, mert akik nem
látnak jeleket, nem hisznek.

A fiatal próféta vállalta ezt a nehéz, fájdalmas szolgálatot.

26
Akháb elengedte Benhadádot, mert így gondolta jónak. Az ember tételeket állít fel arról, hogy mi a helyes és mi a rossz.
Vallási és filozófiai dogmákat fogalmaz és ahhoz méri magát. A liberálisok önmagukat tartják mércének, önmagukhoz
mérik magukat. Akháb azt tette, amit jónak képzelt. A keresztyének zsinórmértéke Isten igéje és Szentlelke. Azt szóljuk
és tesszük, amit az Úr mond. Pál apostol vallotta, „ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem
volnék.” Galata 1, 10.

Akháb Isten parancsa helyett saját feje után ment. Vétkezett. Bűneiért halt meg a szíriabeliek keze által. I. 22, 34. A
bűnösök kárhozatra jutnak, Isten kegyelmi ajándéka az örökélet, Jézusért. Róma 6, 23.

I. 21, 1 - 16. Vagyon szerzés minden áron.

Mondta neki az ő felesége: a te szíved örvendezzen, én majd néked adom a jezréelbeli Nábót szőlőjét.

Akháb gazdag király volt és többre vágyott. Nagy dolog az istenfélelem megelégedéssel. I. Timótheus 6, 6. A királyt nem
az istenfélelem, hanem az anyagiasság jellemezte. Megkívánja Nábót szőlőjét, aki nem adja oda neki az atyai
örökségét. Becsüli a szüleinek szerzeményét. Akháb keserű, ágynak dől és arccal fal felé fordult, hogy nem nyert. Az
Isten szerint való szomorúság üdvösséget, a világ szerint való szomorúság halált szerez. Akháb egy mulandó miatt
kesereg.

A feleség észreveszi férje bánatát és nem az igével hanem bűnnel „gyógyítgatja”. - Örülj, majd én megszerzem neked,
mert a vezetőnek mindent lehet. Pozíciódat használd a magad javára.

Jézabel a leggonoszabb királynők egyike volt. Jelenések 2, 20. Ő az, aki megölette az Úr prófétáit, mit számít most egy
ember? I. 18, 13. Mindenre képes. Férje nevében levelet hamisít, amiben állítja, hogy Nábót gyalázta Istent és a királyt,
a bíróság szerezzen két hamis tanút és kövezzék agyon. Isten rendelte, hogy két tanú legyen. V. Mózes 17, 6. Jézus
perénél „törvényesen” két hamis tanú vallott. Máté 26, 60. Jézabel szerint az istenfélő Nábót egy istentelen ember.
Pénzért sok minden megvásárolható, mert ez a legnagyobb érték. Még az üdvösséget is eladják érette. A két tanú Beliál
(=semminek istene) fia volt.

Nábótot megkövezték. Visszaéltek Isten nevével és a hatalommal. Ki a bűnös? Nábót, aki ellentmondott a királynak?
Jézabel, aki levelet írt? Bírók, akik utasításra cselekedtek? Hóhérok, akik végrehajtották az ítéletet? Vagy a tanúk, akiket
lefizettek? Ez itt kollektív bűnösség. A hitetlen tagadja Isten létét, ha pedig volna is, akkor nagyon messze lakik fenn az
égben, a király meg itt a földön és tőle függ a jutalom. Évszázadok során gyakran vádolták a keresztyéneket, mint
Nábótot, hogy Isten és ember ellenesek.

Boldog lennék, ha pénzem volna. Akháb „szerencsés” király, boldogan sétálhatott a szőlőskertjében. Vagyonát
szaporította, Isten kegyelmét elveszítette. Jézus kérdezi: - Mit ér, ha az egész világot megnyered, lelkedben pedig kárt
vallasz? Máté 16, 26.− Hogy vagy? −A királyi család gazdagodott. Ingyen kapták meg a szőlőt. Boldogok lettek? Napi
témánk a pénz. Egy rajzon fölemelt kézfejet láttam, az újak között pénz csillogott. Emberi tömeg kúszott utána, hogy
megkaparintsa.

I. 21, 17 - 29. Akháb bűnbánata.

Nemde megölted és el is foglaltad? Ezt mondja az Úr: ahol fölnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják föl a te véredet
is.

A királyi udvar napirendre tért Nábót szőlője felett. Némelyek dicsérték Akhábot és feleségét, hogy jól ügyeskedtek,
mások suttogtak a háta megett és kifogásolták cselekedetét. Isten beleszólt az eseményekbe. Samáriába küldi Illés
prófétát. Volt bátorító üzenete a szíriabeliek ellen és most ítéletet mond a király fölött. Akháb alig ült be a pompás szőlő
közepébe, máris utoléri Isten szava. Rajtakapták a bűnön. Itt mellékes a feleség, a főemberek, a bíróság, a tanúk, a
hóhérok véleménye, hanem egy üzenet lényeges, az Istené, Aki így szól: te ölted meg Nábótot. Nem Akháb keresi
Istent, hanem Isten keresi személyesen Akhábot.

A király indulatos: - megint rám találtál ellenségem? - A felesége jól csinálta, az istentelen bíróság is. Ők a barátai, Isten
pedig az ellensége. A király téved, mert Isten még most is kegyelmes hozzá és szeretné fölrázni tévelygéséből, kihúzni a
fertelmes mocsárból. Illés próféta jött, mert ez a kegyelmi idő.

Akhábnak dönteni kell, dacol az Urral, vagy összetörik? Isten döntésre kényszerít bennünket. A kőszívű, véreskezű
király megalázkodik az Úr előtt, Aki olyan hatalmas és erős, hogy még ezt a kemény királyi szívet is összetörte. Akháb
megalázkodik, zsákruhát ölt magára, böjtöl és bocsánatért esedezik. Csoda, hogy Isten újra szólt hozzá és megbocsát,
magához fogadja ezt a gyilkost.

I. 22, 1 - 28. Hazug és igaz predikáció.

Az igaznál egyebet ne mondj nekem az Úr nevében.

27
Akháb kibékült Benhadáddal. Zsidók által megszerzett városokat adott vissza neki, a kereskedelmi út mellett fekvő
Rámót Gileádot is. Aztán meggondolta magát és ezt a várost szeretné visszaszerezni. Politikában szüntelenül változnak
a szövetségek, mindig a pillanatnyi érdekek szerint. Szerződést köt Josafáttal aki Juda királya volt. Összetoborozták a
hadsereget, kidolgozták a haditervet és már csak Isten jóváhagyása hiányzik a döntésükhöz. Magukhoz rendelték a
prófétákat. Az udvari papok mindig a vezetők szája íze szerint prédikáltak. Közel négyszázan hirdették a győzelmet, mint
Hitler Adolf vagy Sztálin József idejében.

Az udvari papok mindig sikert jövendölnek. A Sátán csaló, becsap, halálba visz, mert emberölő volt kezdettől fogva. Már
fölvonultak a lovasok, harci szekerek és gyalogosok, amikor Mikeást, az Úr prófétáját rendeli magához a két király.
Megmondták neki, hogy mit prédikáljon. Dolgaidban, pénzügyeidben szoktad kérdezni Istent a Biblia, keresztyének, vagy
lelkipásztorod által?

Mikeás látomásában a mennyei dicsőség jelenik meg, mint Mózesnek, Illés prófétának, Jézus tanítványinak a
megdicsőülés hegyén, István vértanúnak, vagy Pál apostolnak, aki elragadtatott a hetedik égbe. Isten dicsőséges trónon
ül és ott a mennyben dőlnek el földi dolgaink. Isten megengedi, hogy hazug lelkek ámítsák el az embereket. Az igaz
prófétákat és igehirdetőket az Úr küldi, Aki megengedi a hamisságot is ezen a földön. János apostol figyelmeztet, hogy
ne higgyetek minden léleknek, csak azoknak, akik testben megjelent Istennek vallják Jézust. I. János 4, 1-2. A Sátántól
elcsábított emberek hisznek a hazugságnak. II. Timotheus 2, 11.

A hamis próféták sohasem Istent, hanem mindig az embert magasztalják és biztatják: ne hagyd magad. Igyál alkoholt,
amennyit bírsz. Ragaszkodj a jussodhoz. Taposd el a másik embert. A pénzért, hatalomért tegyél meg mindent. Mikeás
által az Úr vereségről szól. Sedékiás hamis próféta arcul veri, de a lelki kérdések nem dönthetők el erőszakkal. Isten
gyermeke szenved mint Pál apostol, akit megvertek, megköveztek és kivégeztek. A tanítvány nem lehet nagyobb a
Mesterénél. Krisztust az igazságért feszítették keresztfára. Csak Isten gyermekeiben lakik igazság.

Jézus bárányai hallgatnak a jó Pásztor szavára és a tévelygés helyett Krisztust követik.

I. 22, 29 - 40. Aki mentené magát.

A király az ő szekerében meghalt és a vér a sebből a szekérbe csorgott.

Akháb és Josafát vesztes háborúba indulnak, amit előre megmondott az Úr. Isten akarata ellenére is belevághatunk az
élet sűrűjébe, házasságba, munkába, vállalkozásba és a háborúskodásba is. A kemény szívűt engedi Isten, hogy
menj…

Akháb jól bebiztosítja magát. Mi kell a háborúhoz? Megfelelő szövetség, jól szervezett katonaság, kitűnő fegyverek.
Mindez megvan Rámót Gileád ellen. Akháb ráadásul ravasz cselhez folyamodik. Álruhába öltözött, mintha közkatona
volna, hogy megtévessze az ellenséget. A hadviselés legfontosabb feladata, megtéveszteni a másikat. Hol a király? Ki a
vezető? Ha megsemmisül, akkor szétfut a sereg. Ahol megverik a pásztort, elszéled a nyáj. Zakariás 13, 7. Az ellenség
becsapható, de Isten nem. Egy szír katona találomra lőtte ki halálos kézívét. Fogalma sem volt arról, hogy a királyt
találta el. Nem a sors fintora volt ez, hanem Isten ítélete.

Akháb belehalt sebeibe és az ebek nyalták aláhullott vérét, ahogy az Úr megmondotta. Manapság így fogalmazzák,
hogy tragikus körülmények között meghalt. A Biblia ezt mondja, hogy Isten megbüntette azt, aki mindenáron meg akarta
menteni önmagát Isten nélkül. Jézust kiűzték Názáretből vagy Gadarából és eltávozott. Két zsidó király szembeszegült
Istennel és az Úr nem ment velük. Isten nélkül vereség, halál és kárhozat a végeredmény.

Akháb elaludt, földi élete befejeződött, a túlvilági pedig most kezdődik. Isten megkérdezi tőle: mit cselekedtél? Kinek
szolgáltál? Az Úrnak vagy az ördögöknek? Küldtem hozzád igehirdetőket, hallgattál rájuk? Küldte érettünk Jézust az
Üdvözítőt, te pedig nélküle próbáltál magadon segíteni? Egyetlen szószólónk, egyetlen protekciónk a mennyországban
Jézus Krisztus. Ha befogadtad Megváltónkat e földön, akkor hív: jöjjetek Atyámnak áldottai. Ha pedig nem fogadtad be
Őt, akkor rád mutat: távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre. Máté 25, 41. 43.

I. 22, 41 - 54. Josafát

Járt az ő atyjának útjában, ami az Úr előtt kedves.

Akhábnak, Samária királyának idejében Jeruzsálemben Josafát uralkodott. Apja neve Asa, anyja neve Azuba.
Megmenekült a szíriaiakkal vívott háborúban. Kedves volt az Úr előtt, bár meghagyta a magaslatokon a bálvány
oltárokat. Kielégítette a nép igényeit. Aki akart a templomba ment, aki akart, bálványozott. Református egyházunknak,
keresztyénségünknek az a gyengéje, hogy nem teljes szívvel szolgáljuk az Urat.

A király magáért, a népért és az országért felelős. A keresztyének sem csak önmagukért dolgoznak, hanem az Úr
dicsőségére és a felebarát javára élnek. Különös korszak volt Josafát idejében, mert békesség honolt az északi és déli
királyság, Samária és Juda testvér országok között. Cselekedetei a Krónikák könyvében olvashatók. A híres emberek
igyekeznek emléket hagyni magukról. Régi szép magyar szokás volt, hogy a gyermek szülője nevét örökölte, hogy ezzel
is tiszteletet adjon őseinek. Földi adatainkat különféle hivatalok őrzik. Mennyországban az életkönyvét vezetik rólunk.

28
Samáriában a gonosz Akháb gonosz fia, Akházia következett a trónra. Temetések után nagy kérdés a hagyaték. Mit
örökölt Akházia? Koronát és bűnt. Arra biztatja országa népét, hogy Isten helyett az ördögök előtt boruljanak le. Nem
törődik vele, hogy Isten hozta ki választott népét Egyiptomból és az ördögök csapták be, ölték meg az apját és anyját.

Josafát lete befejeződött, vele királyok első könyve is. Boldogok akik az Úrnak éltek és az Úrban halnak meg, mert
megnyugosznak a fáradalmaiktól. Jelenések 14, 13

Második könyv

II. 1, 1 -18. Egymással szemben.

Az ágyból, amelyben fekszel, föl nem kelsz. És meghalt az Úrnak beszéde szerint.

Akházia lett Samária királya. Akháb és Jézabel szüleitől, az istentelenséget örökölte. Mire tanítod a gyermekedet,
imádságra vagy káromkodásra, istenfélelemre vagy hazugságra, tolvajlásra, önzésre?

Akházia rövid időn át katasztrofálisan uralkodott. Súlyos baleset érte, amikor kibukott a felház korlátján. Testileg - lelkileg
összetörve szenvedett a betegágyon. Gyógyulni szeretne. Isten orvos által és gyógyszerekkel vagy azok nélkül is
gyógyíthat. Az ördög megszállottai misztikában, szellemvilágban keresik a megoldást. Ekron város filiszteus földön volt.
Akházia bálvány istenekhez meneszti a követeit abban a reményben, hogy azok segítenek rajta. Baál-Zebul a legyek
istene volt, Akháb és Jézabel neki mutattak be áldozatokat, Akházia is a legyek istenétől kér tanácsot. Az istentelen
ember asztrológusba, javasasszonyba, horoszkópba, vagy természetgyógyászba kapaszkodik, nem a Szentírásba,
pedig csak az Úrnak van gyógyító hatalma, az ördögnek soha, legfeljebb egy kicsit, részlegesen, időlegesen. Mióta
valakinek a szeme meggyógyult ráolvasástól, azóta zúg a füle és rémképek kínozzák.

Akházia követei Ekron felé haladva Illés prófétával találkoztak. Nem egy irányba mentek, hanem egymással szembe.
Egy az Úr szolgája, többiek az ördögöké. Egy az üdvösség felé halad, többiek a pokol irányába. Illés szembekerült az
árral, a közvéleménnyel, a hatalommal, de véle az Úrnak ereje. Nála van az égi üzenet: mondjátok meg a királynak,
hogy meghal. Az orvosok lelkiismereti problémája, hogyan tájékoztassuk a beteget? Szabad-é neki a halálról beszélni?
Az igaz Isten világosan kijelenti az életet vagy halált.

Miért kell meghalni? Isten az élet és akiben nincs Krisztus, az élet sincs meg abban. A „modern” ember éppen úgy
tagadja Isten létét, mint Akházia 3.000 évvel ezelőtt. A Sátán emberölő volt a világ kezdetétől fogva és marad a világ
végéig. Vagy-vagy? Akházia elutasította Istent, ezért jön érte a halál.

A követek visszafordulnak a királyi palotába és beszámolnak Illésről. Akházia megtérés helyett haragra gyullad és
parancsot ad a próféta letartóztatására. Egy tiszt alá 50 katonát rendelt. Tűz emészti meg őket. Újra küld 50-et, azok is
elpusztulnak. A harmadik 50 ember kapitánya megalázkodik Illés előtt és életben maradnak.

Az Úr prófétája bemegy Akháziához és megerősíti fölötte az ítéletet. Halála után Jórám következett.

Isten nem gyönyörködik a bűnös halálában, térjetek meg azért és éljetek.

II. 2, 1 - 18. Dicsőséges vég és kezdet.

Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor megütötte a vizet, kétfelé vált az.

Illés próféta igen gonosz világban hirdette az Urat. Fényes szövétnek volt tapintható sötétségben. A reformáció 150 éves
török megszállás alatt jutott el Magyarországra 1526 után és akik sötétségben ültek, fény ragyogott fölöttük.

Isten úgy döntött, hogy szolgája befejezi megbízatását és magához hívja. Tüzes szekeret küldött érte. Dicsőséges volt e
földről való távozása és az Úrhoz érkezése. Rendkívüli volt az élete és az elragadtatása.

Hol van a mennyország, fent az égben, vagy alant a földön? Amikor Kóré és családja Mózes ellen lázítottak, megrepedt
alattuk a talaj és alázuhantak. IV. Mózes 16, 32. Csak Énokot és Illést kerülte el a halál, még Krisztus is megszenvedett
miatta. Elizeus (Isten megsegített), Illés szolgája tüzes szekeret látott. Sáfát fia volt. Hűségesen követte mesterét. Tanító
és tanítvány, öreg és fiatal között erős szálak kötődtek az Úrban.

Illés egy kérdéssel búcsúzik Elizeustól: mit vársz tőlem? A távozásra indulók végrendelkeznek, hogy kire mit hagynak?
Elizeus nem vagyont, se rangot kér, hanem a Szentlélek erejét kettős mértékben. Meg is kapta a prófétálás, valamint
csodatévő erők lelki ajándékát. (karizma)

Illés fölvitetett a mennyei seregek dicsőségébe. Ott van Ábrahámmal, Pál apostollal és a többi szentekkel. A
megdicsőülés hegyén megjelent Jézusnak és tanítványainak. Máté 17, 3. Odafent szüntelenül zengik: Szent, szent,
szent a Seregeknek Ura! Teljes mint a széles föld az Ő dicsőségével! Ámen.”
29
II. 2, 19 - 25. Áldás vagy átok?

Ezt mondja az Úr: meggyógyítottam e vizeket. Onnét fölment a Kármel helyére.

Szolgálata kezdetén Elizeus próféta megkapta Isten erejét és kijelentését. Gyakran tartózkodott az emberek között.
Szentlélek nélkül nincs próféta, nincs prédikáció, sem keresztyénség. Jerikóban lakott. Szép, kellemes város, de nincs
ivóvize. Ami van, emberre, gyümölcsre, természetre káros. Azt mondja a város vezetőinek, hogy sót hintsenek a
forrásba és iható lett a fertőzött víz. A cinikusok kémiai változással magyarázzák ezt a történetet, a hívők Isten
csodatételét látják benne. Keresztyének által Isten áldása nyugszik a társadalmon és a természeten.

Akik az Úr nevében alázattal jöttek Elizeushoz, azokon segített, gúnyolói pedig megsemmisültek. Egy dombon lihegve
haladt fölfelé, Bételbe. Nagy gyermek csoport csúfolta: jöjj fel kopasz, jöjj fel kopasz. Figyelmeztette, vagy kérte őket,
hogy hagyják abba, vagy azonnal átkot kívánt? Két nőstény medve jött ki az erdőből és szétszaggatott negyven
gyermeket. Az írásmagyarázók kritikus helye ez a történet. Lehetséges, hogy az Úr prófétája megátkozzon? Az
Ószövetségben több helyen előfordul ilyen. Dávid átkot szórt az ellenségeire. Pl. Zsoltárok 35, 26. 37, 28. 41, 9.
Átkozott, aki nem becsüli Isten követét. Ilyen ember az Isten ellensége és bűnhődni fog mint például Dániel idejében
oroszlánok vermébe dobták őket. Mennyei parancs, hogy tiszteljed az időset és az Úr szolgáját, és „ha nem hallgatsz az
Úrra, átok száll reád.” V. Mózes 28, 15. Gyerekek csúfolták Elizeust. Manapság fiatalok ezrei csúfolják az evangéliumot.

De mi az Újszövetségben élünk, ahol Jézus ezt tanította: megmondatott a régieknek: szemet szemért, fogat fogért. De ti
ne álljatok ellene a csúfolóknak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a másik orcádat. „Áldjátok azokat,
akik titeket átkoznak.” Máté 5, 44. Pál ezt írta Galáciába: Átkozott, aki meg nem marad az írásokban. Galata 3, 10. A
Korinthusban lakókat pedig figyelmeztette: aki nem szereti az Úr Jézust, legyen átkozott. I. Korinthus 16, 22.

Isten az áldást és átkot adja elénk. Válaszd az életet.

II. 3, 1 - 27. Útvesztőben.

Nincs itt az Úr prófétái közül egy sem, hogy általa tanácsot kérhetnénk az Úrtól?

Akháb és Jézabel az északi országrész leggonoszabb uralkodója volt. Akháb halála után fia, Akházia lépett örökébe, de
nem sokáig, mert hamar elhunyt. Akháb testvére Jórám került Samária trónjára. II. 1, 17. Elődei nyomdokain haladt.
Felelőtlen, alja papokat hozott és aranyborjúkat öntetett. Annyi jó volt benne, hogy összetörte Baál szobrát.

Uralkodása idején a moábiták függetlenítették magukat Izraeltől. Ez a híres barompásztor nép százezer bárányt fizetett
Izraelnek adóba. A Holttenger vidékén táboroztak, gyorsan szaporodtak. Amikor a zsidók Egyiptomból Kánaán felé
vonultak, moáb királya lefizette Bálám prófétát, hogy átkozza meg az Úr választottait. Boáz zsidó férfi felesége Rút
asszony moábita volt. Tőlük származott Obed, akinek fia Isai, az ő fia pedig Dávid, ő hajtotta igába moáb népét.

igyatok belőle, mert az Úr kezetekbe adja moábot.− Azután énekest hivat, mert az énekre megnyílik a szív Isten előtt. A
sátáni zene fölkorbácsol, a Szentlélektől való muzsika fogékonnyá tesz mennyei dolgok iránt. Elizeus csodát tesz, mert a
kiszáradt patak megtelik vízzel. Megbátorítja a népet: − Menjetek a Baál papokhoz! −Akháb király halála után a moábiták
megtagadták az adót, ezért Jórám szövetséget kötött a déli ország királyával Josafáttal moáb ellen. A múltban is
előfordult már, hogy északi és déli testvér királyok együtt harcoltak a közös ellenséggel. I. 22, 3-4. Edom uralkodója is
csatlakozott hozzájuk és így vonultak föl moáb megfenyítésére. Útközben elveszítették az irányt és hét napon át
bolyongtak össze-vissza. Élelmük megfogyott, testük kiszáradt a víz hiánya miatt és reménytelenség vett erőt rajtuk a
kritikus helyzetben. Josafát Juda királya az Úrhoz fordult. Bajbajutottak Isten után sóhajtoznak. Elizeus próféta
táborukban tartózkodott. Először visszautasítja a kérdezőket:

Az ellenség nagyot tévedett, mert azt képzelte, hogy a három király egymásnak rontott. Igen, a meghasonlás vereséggel
jár, de ahol szeretik és megbecsülik egymást, oda leszáll az Úr ereje és áldása. Moáb rátört a zsidó táborra, de a
szövetségesek szétverték őket. Sorra visszavették városaikat és betörtek az ellenség országába. Moáb királya
félelmében a kőfalon mindenek láttára tűzzel áldozta meg a fiát. Ez a látvány fölháborította az ostromlókat és
visszafordultak.

Abszolút nem érdemeltük, hogy Jézus Krisztus önmagát áldozta föl érettünk. Így mentett ki minket a jelenvaló gonosz
világból, segít harcainkban és üdvösségre vezet.

II. 4, 1 - 7. Az özvegyasszony olaja.

A te szolgálólányod házában nincs egyéb, csak egy korsó olaj.

A szegény, istenfélő özvegyasszonynak valószínüleg Abdiás volt a férje, aki barlangokba rejtette az Úr prófétáit a
vérszopó Jézabel királynő elől. I. 18, 4. Az országos szegénység idején az özvegy olyan szükségbe jutott, hogy
hitelezője mind a két fiát rabszolgának akarta elvinni. Isten megengedte, hogy az eladósodott családból valakiket

30
rabszolgának vigyenek. III. Mózes 25, 39. Az Úr gyermeke is juthat nagy ínségbe, de nagy mélységeinkben hívjuk
segítségül mennyei Atyánkat. Az özvegy másokhoz is fordulhatna, de ő az Úrban bízik és Elizeus prófétát keresi.

Elizeus nem utasítja el az özvegyet, az elfoglaltságára vagy más indokokra való hivatkozással. Nem ő segít a
szegényen, hanem az Úr, Akié a dicsőség örökké! A próféta csupán eszköz. - Menj, kérj kölcsön edényeket és töltsd
meg azokat maradék olajoddal. - Az özvegy nem érti a dolgot, de nem vitázik, se nem kételkedik, hanem
engedelmeskedik az igének. Majdnem mindig különös, értelem fölötti dolog az, amit az Úr mond nekünk. Csoda történt!
A kölcsönkért edények csordulásig megteltek olajjal. Az özvegy eladta fölöslegét és abból kifizette adóságát.

Isten megmondta Ádámnak és Évának, hogy orcád verítékével egyed a te kenyeredet. Pál apostol megrótta a lustákat,
hogy aki nem dolgozik ne is egyék. II. Thes. 3, 10. Dolgoznunk kell, de Isten azt is megcselekedheti, hogy kegyelemből
és munka nélkül bőven megvendégel. Jézus 3.000 embernek adott kenyeret és halat. János 6:1-15. Szerelmesét
álmában is megelégíti. Zsoltárok 127: 2. Isten az árvák és özvegyek édesatyja. Haragszik azokra, akik nyomorgatják a
szegényt. Szereti azokat, akiknek a Szentlélek indítására lehetőségük van arra, hogy másokon segítsenek.
Kötelességünk a jó cselekedet.

II. 4, 8 - 37. A halott fiú föltámad.

Íme úgy veszem észre, hogy az Isten embere, aki szüntelen erre jár, szent ember.

A bibliai próféták beszédeit és cselekedeteit följegyezték, az Elizeusét is. Illés próféta barlangokban, sűrű erdőben,
hegyek és völgyek között magánosan járta az Úrnak útját, Elizeus az emberek között tartózkodott. Sunemben is gyakran
megfordult. Gazdag, gyermektelen családnál szállt meg, ahol szívesen fogadták. A felházban kis szobácskát készítettek
számára, amiért fizetséget nem kértek. Az Úr iránti szeretetből adták neki.

Elizeus a szolgájától tudta meg az asszony bánatát. Nincs gyermekük. A zsidók Isten áldásaként fogadták a gyermeket.
Zsoltárok 128. A próféta megjövendölte, hogy egy év múlva szülni fog az asszony. Így történt. Gonddal, örömmel,
éjszakázással, fáradtsággal jár a gyermeknevelés, de ez a fiú volt a család szemefénye.

Miután fölnövekedett, egyik nyáron kiment az aratókhoz. Hirtelen összeesett a mezőn. Édesapja hazaküldte a
szolgákkal, mert vannak férfiak, akiknek a munka fontosabb mint a család. Anya és gyermeke között szorosabb a lelki
kapcsolat, mint az apával. A fiút hazavitték és az anya azonnal fut Elizeushoz. Isten eltitkolta prófétája előtt, hogy mi a
baj. A próféták sem tudnak mindig mindent, de szükséges helyen és időben megkapják a kijelentést.

Az anya elsírja, hogy meghalt a gyermek. A Bibliában olvasunk testi és lelki halálról. Lelki halottak azok a fiatalok és
öregek, akikben nincs Krisztus. Akiben nincs Krisztus, az élet sincs abban. János 18, 25. Elizeus maga helyett először a
szolgáját küldi, pálcájával. Megparancsolja neki, hogy az úton senkit ne köszöntsön, senkivel ne beszéljen, hanem csak
az Úrra és feladatára gondoljon. Az asszony unszolására Kármel hegyéről lejön Sunembe. Géházi pálcájával érintette a
gyermeket. Nem kapta minden keresztyén a gyógyítás lelki ajándékát. Elizeus is megérkezett és bezárta az ajtót,
imádkozott az Úrhoz, ráfeküdt a halottra, száját a szájára, szemét a szemére, kezét a kezére helyezte. A gyermekbe
visszatért az isteni lélek. Csak az élet támaszt életet.

Jézus szólt és megbizonyította, hogy Ő a föltámadás és az élet. Visszatért a halálból. A történelem utolsó napján pedig
föltámaszt minden embert, kárhozatra akik nem tértek meg, üdvösségre, akik Jézus nevében hisznek.

II. 4, 38 - 44. Csodák.

Halál van a fazékban Isten embere! És nem bírták megenni.

Az Úr előre megmondotta, hogy 7 éven át éhség lesz. Samáriában. I. 8, 1.Szegény világban Elizeus közös étkezésre
hívja meg az ifjú prófétákat. Lelki, anyagi közösségben voltak egymással, így élnek keresztyének is, az ősgyülekezet
kezdve napjainkig. Sok helyen istentisztelet előtt, vagy utána szeretetvendégségen vesznek részt, amihez összeadják az
élelmet. Jézus és tanítványai éjjel nappal együtt voltak.

Elizeus a fiatal nemzedék tanítója volt. Átadta, amit az Úrtól kapott. Mester és tanítványok közösen laktak, közösen
tanultak és dolgoztak. Közös ebéd készült és a szakács a narancsszerű zöldségfélét ehetőnek gondolta és „halált”
dobott a fazékba. Amit főzött ehetetlen volt. Elizeus lisztet kevert belé és megszűnt a mérgező hatás. Jézus megígérte,
akik nevében hisznek, olyan csodát is látnak, hogy halálost fogyasztanak és nem árt nekik. Márk 16, 18.

Aztán újabb csoda történt. Egy férfi húsz árpa kenyeret és gabona fejeket hozott a prófétának, mert szerette az Urat.
Isten iránti háláját fejezte ki vele, és a szent szolgálatot segítette. Az istenfélő ember nem lop, hanem ad. Keresztyén
életünkhöz tartozik az adakozás. Pál apostol írja: jobb adni, mint kapni.

Elizeus elfogadja az adományt, de nem teszi félre magának, hanem elosztja. Felelősek vagyunk egymásért. Állítják,
hogy nincs világi, reális és keresztyén matematika, mert kétszer kettő ugyanannyi a hívőnek, mint a hitetlennek. Isten
számításai azonban különböznek a tudományos tételektől, mert a keveset is megsokasíthatja és elveheti a sokat. A húsz
kenyeret szétosztották, jól laktak és még maradt is belőle az Úrnak beszéde szerint.

31
Jézus többször is megvendégelte a körülötte lévő gyülekezetet. Az öt árpa kenyér és két hal bőven elég volt ötezer
férfinek és maradt is belőle. János 6, 5-14. A tanítványok kötelesek bőven adni, mert amilyen mértékkel mértek, olyannal
mérnek nektek. Lukács 6, 38. Pál apostol arra buzdít, hogy „a szentek szükségeire adakozók legyetek.” Róma 12, 13.
Aki bőven vet, az bőven arat és ilyenben gyönyörködik az Isten.

II. 5, 1 - 7. A poklos hadvezér.

Mondta Szíria királya, íme levelet küldök az Izrael királyának, hogy őt gyógyítsa meg poklosságából.

Naámán (= kedves) a szír hadsereg fővezére volt. Minden kitüntetést, gazdagságot, megbecsülést elnyert, amit egy
katona elérhet. Hős, intelligens, híres, családos, de a teste és lelke beteg. Poklos. Eleinte takargatható, aztán kezeltette
magát, hátha meggyógyul. Nagyritkán gyógyulás is előfordult. Naámán állapota azonban romlott. Feszültség volt miatta
a családban és az emberek között. Összesúgtak mögötte és mutogattak rá. Élőhalottként szenvedett. Mennyit ér így az
élet? - Semmit.

Kis fogoly zsidólányka szolgált a házuknál. Szüleitől, testvéreitől, otthonától elrabolták, de Istentől nem, Aki gyermekek
szája által is hirdeti dicsőségét. - Bárcsak az én Uram találkoznék a Samáriában lévő prófétával.- Nem mindenkihez jut
el az evangélium. A pogány Naámánhoz egy fogoly zsidó gyermek által igen. A fővezér komolyan vette a kislány
beszédét és kereste az Urat. Elmondja Szíria királyának, aki azonnal levelet küldött tíz talentum ezüst, hatezer arany és
tíz öltöző ruha „nyomatékkal” Jórám királyhoz Samáriába. Rossz helyen kereste a gyógyulást.

Samária királya kétségbeesett, mert provokációt sejtett a levél mögött. Ez lesz majd indok új háborúra. Jórám képtelen
gyógyítani, mert nincs karizmája erre. Istennél azonban minden lehetséges! A fogoly lányka tudta, hogy hol van a
segítség, Izrael első embere azonban nem.

Mi tudjuk, hogy Jézus Krisztus által az élő Isten megjelent a földön és hívogat bennünket: jöjjetek hozzám bűnösök,
betegek és csüggedtek. Küldjétek hozzám a bajban lévőket. Ne féljetek, mert megváltottalak titeket, nem tíz talentum
ezüstön, hatezer aranyon, tíz öltöző ruhán, hanem kihullott vérem árán ingyen kegyelemből.

II. 5, 8 - 19. Naámán megtisztult.

Bement a Jordánba, belemerítette magát az Isten emberének beszéde szerint és megújult az ő teste.

A híres pogány hadvezér halálos beteg. Szíria királya zsidó kollegáját kéri Samáriában a gyógyításra. Jórám ideges,
másokat vádol és tehetetlen. A patt helyzetet Isten oldja föl. Elizeus üzen a királyi palotába, hogy hozzá jöjjön Naámán
és tudja meg: „van próféta Izraelben.”

Naámán fényes kíséretével Elizeus házához kocsizik. Isten embere kiüzeni, hogy fürödjön meg hétszer a Jordán
folyóban és megtisztul. A fővezér Istent keresi, de nem így képzelte a találkozást, hanem majd kijön hozzá a próféta,
imádkozik érette, megérinti a sebeit, és akkor történik valami. A modern ember képzeletében „jobban tudja” Isten dolgait,
mint az Úr szolgája. Damaszkusz folyóvizei többet érnek a Jordánnál. A büszke, okos Naámán haraggal távozik. Aki
nem alázattal fogadja az igét, aki nem hajlik meg Isten beszédére, az nem gyógyulhat meg. A Sátán igyekszik
visszatartani bennünket Krisztustól.

Naámánt a pogány szolgái mentik meg. Rábeszélik arra, hogy engedelmeskedjék Isten üzenetének. A hős hadvezér
megadja magát Istennek, megfürdött a Jordánban és csoda történt! Nem a víz, hanem az Úr tisztította meg. Számunkra
Jézus sebe a gyógyír. Ésaiás 53, 5. A Krisztus nélküli vallások szertartást, dogmát, szervezést tanítanak, vezetőiket
magasztalják, de gyógyító erő nincs bennük. Naámán testben-lélekben újjászületett és az Isten tulajdona lett.

A gyógyítás világszerte sokba kerül. Naámán jól tudja ezt és ajándékok tömegével visszatér Elizeushoz, hogy
megköszönje neki és az Úrnak ezt a csodát. Egy alkalommal Jézus tíz poklost tisztított meg és csak egy jött vissza
megköszönni. Lukács 17, 17.Volt idő, amikor Elizeus elfogadta az ajándékot, de most visszautasítja. I. 4, 42. Pénzért
sok minden megvásárolható, kivéve Isten gyermekeit és munkáit. Elizeus arra mutat rá, hogy itt is az Úr cselekedett,
Övé a tisztelet.

Naámán két öszvéren vitt földet Samáriából, ami arra emlékeztette szüntelenül, hogy az Úr az Isten. Szíriában Rimmon
bálvány templomában gyakorolták az államvallást. Ezen a szertartáson Naámán hivatalból köteles volt részt venni, ,
amiért Isten bocsánatát kéri, mert szíve már az Úrért dobog.

Elizeus megáldotta a pogányból lett istenfélő embert. „Eredj el békességgel.” A keresztyének is békességet nyertek
Jézusunk ígérete szerint. „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek.” János 15, 3.

II. 5, 20 - 27. Kapzsi ember.

Nem ment-é el az én szívem veled? Most az ideje, hogy szerezz ezüstöt és ruhákat. Azért rád ragad a Naámán
bélpoklossága.

32
Elizeus által az Úr meggyógyította egy pogány fővezér testét-lelkét. A próféta visszautasította a fölkínált hálapénzt, hogy
Naámán mindennap érezze az Istennek való tartozását, ingyen kegyelmét.

Éppen most jött ur−Jézus elfogadta a bűnös nő nárdus olaját, amit a lábára öntött, de azzal küldte ki tanítványait
prédikálni és gyógyítani, hogy ingyen vettétek, ingyen adjátok. Elizeus szolgája Géházi igen sajnálta az elmulasztott
nagy lehetőséget. Élete során nem látott annyi kincset, mint amennyit a dúsgazdag szír vezér hozott. Gyors
elhatározással, két fiatal szolgájával Naámán után futott. Csábította az arany fénye. Futott a pénz után, mert most sokat
és könnyen nyerhet. Számára most mindennél, az Úrnál is fontosabb volt a kincs. Ügyesen, meggyőzően hazudott.
Naámán örömmel teljesítette a kérést és ráerőltetett két talentum ezüstöt és két öltöző ruhát.−amhoz két szegény fiatal
próféta, adj nekik egy talentum ezüstöt és két öltöző ruhát.

Géházi a nyereségét zsákokba gyömöszölte, szolgáit előreküldte, szerzeményét elrejtette. Nyert és veszített. Visszatért
Elizeushoz, akinek Isten kijelentette azt, amit szolgája titokban cselekedett és akkor Géházira ragadt Naámán
poklossága.

A Bibliában több helyen is találunk olyan esetet, amikor hamissággal szereznek pénzt. Ákán meglopta az Urat és
megkövezték. Józsué 7, 25. Júdás elárulta Jézust és lelkiismeret furdalás miatt fölakasztotta magát. Máté 27, 5. Anániás
és Safira megcsalták volna a Szentlelket és belehaltak. „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, a
lelkében pedig kárt vall?” Márk 8, 36.

II. 6, 1 - 23. Látók és vakok.

Ne félj, mert többen vannak akik velünk vannak, mint ővelük. És megnyitotta az Úr a szolga szemét.

Fiatalok gyülekeztek Elizeus köré. Az Úr törvénye szerint idős próféta fiatalokat tanít. Pál apostol is továbbadta amit
onnan felülről kapott. Ezt írja: „Én az Úrtól vettem, amit előtökbe is adtam.” Arra kéri Timóteust, hogy tartsa meg amit tőle
hallott és bízza alkalmas emberekre. II. Tim. 1, 13.

Elizeus iskolájában annyira megszaporodtak a tanítványok, hogy a Jordán folyó mellett kénytelenek voltak tágasabb
helyre költözni. Olyan lelki-szellemi és fizikai közösségben éltek, hogy sajátkezüleg építették az új otthont. Kölcsönkért
szerszámokkal dolgoztak. Véletlenül a fejsze vasa levált a nyélről és elnyelte a víz. A fiatal próféta elsírta bánatát
Elizeusnak, aki egy fát dobott utána és a vas följött a vízszínére. A racionalisták különfélemódon magyarázzák az
eseményt, például azzal, hogy Elizeus fadarabbal halászta ki a vasat. A Krisztusban hívő emberek látják, hogy itt is
csoda történt.

A poklos szír Naámán fővezért meggyógyította Izrael Istene, de az ellenségeskedés tovább dúlt zsidók és szíriaiak
között. A pogány támadók titokban és részletesen megtervezték hadjárataikat. Jézus is beszélt arról, hogy aki harcba
indul, az vessen számot mindennel. Lukács 14,31. A szíriaiak gondosan kidolgozták, hogy mikor, hogyan és hol
támadjanak az ellenség gyors megsemmisítésére. Akár jobbról, akár balról vonultak föl, legváratlanabb időben, mindig a
zsidó hadseregbe ütköztek. Szíria királya fölháborodott, hogy áruló van közöttük, aki előre tájékoztatja a zsidókat. Egyik
szolgája azzal állt elébe, hogy Elizeus próféta jelenti meg a haditervet Izrael királyának. Mi a megoldás? - Elizeus
likvidálása.

Isten embere Dotánban tartózkodott, ezért óriási szír haderő zárta ostromgyűrűbe a várost. Gyermekek és nők
jajveszékeltek, a harcosok rémülten futkostak, Elizeus szolgája is kétségbeesett. - Jaj, jaj édes uram, mit cselekedjünk?
Fölfalnak bennünket! - Ez a szolga csak ellenséget lát, de Isten szabadítását nem. Érdekes, hogy Elizeus nem az
ostromlók elpusztításáért imádkozik, hanem azért, hogy Isten nyissa meg szolgájának szemét. Az Úr meghallgatta
kérését és a szolga már nemcsak a bajt, hanem Istennek tüzes szekereit és lovagjait is látja. „Az Úr angyala tábort jár az
Őt félők körül és kiszabadítja őket.” Zsoltárok 34, 8.

A próféta ezek után azt kéri, hogy vakság szálljon az ellenségre. Így történt. Ekkor elvezette őket Dotánból Samáriába.
Ahol Isten embere volt, az a város megmenekült. Izrael királya lekaszabolná a megzavarodott ellenséget, mert Mózes
törvénye szerint ha nincs békekötés, akkor megölhetik a vezért, mint Sámuel próféta fejét vette Agág királynak. Elizeus
megvédi a pogány sereget. Vendégül látják és hazabocsátják őket.

Mi keresztyének arra is kaptunk erőt, hogy a rosszat jóval győzzük le.

II. 6, 24 - 33. Várjak az Úrra ?

Veszedelem származott az Úrtól. Várjak-e még tovább az Úrra?

Naámán szír fővezért Isten csudálatosan meggyógyította Elizeus próféta igehirdetése által. Amikor a szír hadsereg
vakság miatt utat tévesztett és a zsidók kezébe jutott, Jórám király nem ölte meg őket. Ezek után újra támadnak Isten
népére. Az ördög szüntelenül leskelődik ránk, hogy megsemmisítsen bennünket. Isten megengedi a nehéz helyzeteket
bűneink miatt, próbatételként, hogy várjuk-e az Ő szabadítását, de azért is szakadhat ránk nyomorúság, hogy
megmutassa nekünk csudálatos segítségét.

33
Benhadád megerősített sereggel zárta körül Samária városát, azzal a céllal, hogy kiéheztesse őket. Neki nem a
lakosságra, hanem a kincsekre volt szüksége. A városból se ki, se be. Félelem, reménytelenség, teljes gazdasági csőd
lett úrrá. Kínjukban már saját gyermeküket is megfőzték. Könnyen beleélhetjük magunkat, hogy a gyermek sírt,
rugdalózott, életért könyörgött, de leölték, darabokra vágták és megették. Lehetséges ilyen? - Igen, vannak olyan önző
anyák, akik bármilyen módon szabadulni akarnak gyermeküktől. Isten átka van rajtuk és ezért mindenre képesek. III.
Mózes 26, 29. Jézus példázatában gonosz szőlőmunkások megölték a gazda fiát. Nagy bűn volt, amikor zsidó királyok
tűzben égették el saját gyermeküket.

Jórám király sápadtan, elgyötörten járja végig a város kőfalát, amikor egy asszony elébe dobja magát. - Uram király!
Megegyeztünk egy asszonnyal és tegnap megettük az én fiamat. Ma az ő fia következne, hogy megfőzzük, de ő eldugta
gyermekét. Segíts király, hogy megegyük az övét is! - Megegyük? Ez a megoldás? És azután?

Az orvos, a rendőr, a katonaság, a lelkipásztor és kiváló műszereink azért vannak, hogy segítsenek rajtunk. De a
lehetőségek korlátoltak. Vannak esetek, amikor már senki, semmi nem segít rajtunk. Jórám fájdalmában megszaggatta
királyi palástját. Zsákruha volt alatta. Ruhaszaggatás a legnagyobb fájdalom jele volt Izraelben. Így cselekedett Jákób,
amikor elveszítette kedves József fiát. Így cselekedett Józsué csatavesztés után. Kajafás főpap képmutatásból a Jézus
perében. Jórám szinte őrjöngött. - Ha nem segít az Isten, akkor hogyan segítsek én? - Keserűségében megesküszik,
hogy lefejezteti Elizeus prófétát, mert ő a hibás. Isten az oka mindennek! Úgy szokott lenni, hogyha valami sikerül, akkor
magunkat ünnepeljük és dicsérjük. Amikor nagy baj van, ennek Isten az oka.

Elizeus próféta is Samáriában tartózkodott. Együtt szenvedett a többiekkel. Sorsa külsőleg olyan mint az embertársaié,
de szívében belül békesség honol. Az Úr ereje és kijelentése töltötte be. A király jön a prófétához. Szolgáját küldte maga
előtt. Elizeus gyilkosnak nevezi. A király vádol, szenved és kételkedik. „Várjak-e még tovább az Úrra?” Tulajdonképpen
fölesleges kérdés, mert csalódott az Úrban. Elfogyott minden reménye. De kire várhatna még? Egyiptom segítségére? A
világ lelkiismeretére, vagy a népek összefogására? Mi lesz velem, ha minden összeomlott? Mi lesz családommal,
gyermekeimmel, egyházzal, keresztyénekkel? Mi lesz veled Magyarország?

Amikor Izrael kiszabadult Egyiptomból, és a Vörös tengerhez érkezett, akkor utánuk jöttek az egyiptomiak, hogy
levagdalják őket. A nép jajveszékelt, Mózes pedig biztatott, hogy ne féljetek, mert az Úr hadakozik értetek. II. Mózes 14,
14. „Várom az Urat, várja az én lelkem és bízom az Ő ígéretében… Mert az Úrnál van a kegyelem és bőséges nála a
szabadítás.” Zsoltárok 130, 5, 7.

II. 7, 1 - 7. Az Úr cselekedte.

Az Úr azt cselekedte, hogy a szíriabeliek tábora szekerek zörgését hallotta és elfutottak, csakhogy életüket mentsék.

A szír haderő hosszú blokádja alatt elsorvadt a város. Elizeus is Samáriában tartózkodott. Hívő és hitetlen, keresztyén
és nem keresztyén együtt szenvednek a háborúban vagy a természeti csapások idején. Isten elhatározta, hogy
megszabadítja a halálra ítélteket. Elizeus által meghirdette, hogy holnap térdig gázoltok az élelemben. Egy főember
ellentmondott neki. Szerinte csak jó termés után lehet árubőség, vagy jószándékú emberek küldenek élelmiszersegélyt,
vagy Isten ablakot csinál az égen. Ez a gúnyolódó főember elfelejtette, hogy a pusztai vándorláskor „Isten ablakot csinált
az égen” és onnan küldött fürjeket és mannát. Ez a főember hisz Isten létezésében, de az erejében kételkedik. Voltak,
vannak és lesznek kételkedők, akik hisznek a lekopogásban, szerencsepatkóban, horoszkópban, miszticizmusban, még
az Isten nevében is, de az Ő ígéreteiben, Jézus Krisztusban nem. Az ilyenek sorsa halálosan megpecsételt.

Szíria biztos volt a győzelmében. Azon az estén is alkonyodott, a sötét megnyúlt árnyak nyugtalanítottak. Valami zörgést
hallottak. Egymást ijesztgették, hogy hitteusok, egyiptomiak és ki tudja még milyen szekerek zörgését hallják, akikkel a
zsidók szövetkeztek Samária fölszabadítására. Annyira megrémültek, hogy futásnak eredtek. Isten megáldhat
bennünket az erő lelkével, vagy ránk bocsáthatja a félelem lelkét és az ilyenek akkor is reszketnek, ha nincs mitől félni.
Benhadád vitézei egymást taposva, hanyatt homlok menekülnek. Halál közelben mit ér a pénz, gazdagság, arany és
ezüst, selyem ruhák vagy élelem? Az életünkért készek vagyunk mindent elhagyni. Amikor 1989 decemberében
Ceaucescu román államfő fiát elfogták, millió dollárokat ígért, csak engedjék szabadon.

Szíria elfutott. Ezt a különös történetet filozófiával, pszihológiával, szuggesztióval, hipnózissal, politikai vagy katonai
tételekkel magyarázhatják. A Biblia röviden fogalmaz, hogy az Úr cselekedte. Az Úr cselekedett gyors szabadulást, mert
az Úrnak is van hadserege, erősebb Szíriánál, erősebb a világ minden hatalmasságánál és semmi nem állhat meg
előtte! Zsoltárok 68, 18.

II. 7, 8 - 20. Örömmondók

Most azért gyertek, menjünk el és mondjuk meg a király házának.

Samária kőfala és a szír tábor között a társadalomból kivetett leprások tengődtek. Éhség-betegség sorvasztotta őket. Az
életösztön még pislákolt bennük. Tudják, hogy rövid idő és jön a biztos halál. Elvánszorogtak az ellenség táborához,
hátha megszánják őket és dobnak nekik valamit, ha pedig megölik, meghalnak. Óvatosan lopódzkodnak a szíriaiak
közelébe és nem hisznek a szemüknek. Nincsenek katonák! Lovakat, tevéket, jószágokat, szekereket, élelmet, kincseket
hagyva elmenekültek. Isten szempillantások alatt megszabadíthat! Várnak, nézelődnek, először lassan, aztán mohón
nekiesnek a zsákmánynak, jóllaknak, az összegyűjtött kincseket gyorsan elrejtették. Egyikőjük megszólalt: „ez a mai nap

34
örömmondás napja.” Evangélium azt jelenti, hogy örömhír, győzelmi hír! Menjünk vissza Samáriába, mondjuk el
városban, hogy szabadok! Az Istentől kapott javainkat meg kell osztani. És ez nem is a leprások tulajdona volt, hanem a
szír seregé.

Visszatérnek Samáriába és elmondják az örömhírt. Ha nem hirdetjük Jézust, akkor a hitetlen a saját bűne miatt
elkárhozik, de vérét Isten a mi kezünkből kéri. Ezékiel 3, 18. Ezek a poklosok olyan evangélisták, akik örömet, Isten
győzelmét hirdetik. Isten a bűnösök által is prédikálhat. A világ nemtelenjeit is kiválaszthatja magának. Vannak, akik
válogatnak az igehirdetőben. Nem megyek templomba, míg ez a lelkész prédikál. Én csak jól öltözött főpapoktól, képzett
teológusoktól és a templomban fogadok el igehirdetést. Jézus azt mondta a farizeusokról, hogy amit parancsolnak
néktek, azt megtartsátok, de cselekedeteiteket ne kövessétek. Máté 23, 3. Nem az igehirdető személye a lényeg, hanem
az általa hirdetett evangélium!

A kocsisok félve hajtanak a szír tábor felé és döbbenten látják az Úr szabadítását.− Tegyél kísérletet, küldj ki két
szekeret, hátha igaz, amit a poklosok mondanak? −Jórám király kételkedik a poklosok prédikációjában. Csak azt hiszi,
amit lát. A látás az nem hit, mert a hit „a reménylett dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”
Zsidók 11, 1. Elizeus tegnap megjövendölte, hogy mára megszabadultok. A poklosok megerősítették az üzenetet:
szabadok vagytok! Jórám éppen úgy kételkedik Elizeus szavában, mint a poklosokéban. Okoskodik. Megmagyarázza
népének, hogy csalás történik, mert ha kivonulnának a városból, akkor rájuk törnek a szíriabeliek. Bár a vezetőnek
„mindig igaza van,” egy szolga merészel ellentmondani a király és a nép javára.

A történet nem azzal végződik, hogy a király és a nép hálaadással dicsérte az Urat, hanem azt írta le a krónikás, hogy
egymást taposva rohantak a zsákmány felé. A főember rövid ideig láthatta, hogy Isten ablakot csinált az égen. Halálra
gázolták, ahogy az Úr megmondotta. Ha volt olyan ember, aki kételkedett az Úr szabadításában és bent maradt a
városban, az éhen halt.

Jézus Krisztus a Szabadító! „Ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok.” Ésaiás 7, 9. Higgy az Úr Jézusban és légy
örömmondó békekövet!

II. 8, 1 - 15. Változó idők, változó emberek.

Tudom a veszedelmet, amelyet az Izrael fiaira hozol. Megjelentette nékem az Úr.

Elizeus azt jelenti, hogy „üdvösségistene, Isten embere, Isten üdvössége.” Profémi magyarul: „előrelát, jövendöl” mint
József, Jákóbnak fia Egyiptomban a bő és szűk esztendőkről. Predicare latin szó, aminek jelentése: „előremond”.

Sunemben a tehetős család mindenkor szívesen fogadta Elizeust. A férj meghalt, az asszony özvegyen maradt és a
próféta azt tanácsolja neki, hogy háza népével együtt költözzön a filiszteusok földjére, mert hét éven át éhség lesz
Izraelben. Elizeust ismerték az országban, fontos embernek tartották, mert sokan jöttek hozzá gondjaikkal és bajaikkal.
Benne élt a napi történelemben és politikában, de nem felejtkezik el az özvegyről. Sokan éltek Sunemben, de csak az
özvegyhez volt személyes küldetése. Az asszony hisz Isten emberének, elhagyja földjét, házát, mindenét és Filiszteába
költözik, oda, ahol Ábrahám fia Izsák is meghúzódott az éhség elől.

Hét év után az asszony hazaköltözött, mert szerette szülőföldjét, amit az Úr jelölt ki népének. Aki Jézus Krisztust szereti,
az megbecsüli az őseit és a hazáját is.

Úgy történt, mint lenni szokott. Amíg az asszony távol volt, házát és földjét elbitorolták. A volt tulajdonos nem
önbíráskodó, aki bottal űzi el a tolvajokat, hanem a királyhoz megy panaszra. Éppen akkor Géházi a palotában
tartózkodott és elmondta a királynak, hogyan támasztotta föl ura a halott gyermeket. Elizeus bejáratos volt a királynál.
Isten gyermekeit sorolhatják az együgyűek, egyszerűek közé, de legmagasabb állásokba is helyezheti őket az Úr, mint
Nehémiás papot, aki a perzsa király főpohárnoka lett. Az őskeresztyén üldözés idején a római császár udvarában is
dolgoztak keresztyén hivatalnokok. Filippi 4, 1-2. Jórám tágra nyílt szemekkel hallgatta, hogy valaki visszajött a halálból.
Isten úgy rendezte, hogy éppen akkor érkezett oda föltámasztott fiával az asszony. Minden vagyonát visszakapta.

Meggyógyulok-e? - Nem számít a pénz, van miből adni, mert összeharácsolta élete folyamán. Elizeus prófétát nem
lehet megvásárolni. Akinek szíve az Úré, az nem a hallgatói kedvére prédikál. A Sátán fölajánlotta az egész világot
Krisztusnak, egy föltétellel:- borulj le előttem és imádj. - Máté 4, 9.−Ettől kezdve fordul Izrael története. Elizeus éppen
Damaszkuszban járt, ahol Benhadád szír király selyem takarók között betegen feküdt. Ágyát elefánt csonttal díszítették,
leghíresebb orvosok kezelték, testőrök vigyázták, szolgák lesték minden sóhaját. A király már nem a koronájában, vagy
az aranyaiban gyönyörködött, hanem Elizeusnak üzen. Hazaélt, a legfőbb emberét küldte hozzá. Negyven teve vitte az
ajándékot, hogy megnyerje Elizeus jóindulatát.

Elizeus válaszol: - Benhadád meghalsz. - Aztán sírni kezd. Benhadád fölött? Hazaél csodálkozik: - Miért sírsz uram? -
Elizeus nem a pogányokat, hanem saját népét siratja.- Benhadád meghal és király leszel Szíriában. Te Hazaél
városainkat felgyújtod, ifjainkat és asszonyainkat levágod, mert az Úr büntet bennünket. - Elizeus a pogányoknak is
prófétált.

Benhadádnak hazudják, hogy meggyógyul, mert a beteget vigasztalni kell. Másnap a király semmit se akar látni, se
embereit, se aranyait, se táncosnőit. Valószínüleg Hazaél borított vizes lepedőt az arcára, hogy mielőbb átsegítse a
túlvilágra.

35
Mi Atyánk, legyen meg a Te akaratod, miként a mennyben, úgy itt a földön is.

II. 8, 16 - 29. Júda romlása

De az Úr mégsem akarta elveszíteni Júdát Dávidért, amint megígérte, hogy szövétneket ad neki és az ő fiainak
mindörökké.

A déli ország Azt, hogy megrontotta az Istennel való közösségét. Folytatta gonosz szüleinek bűnös útját. Akkor ez volt a
divat, mindenki Isten nélkül csinálta dolgait. Akháb lányát vette feleségül, aki nem imádkozott érette, nem buzdította,
hogy az ég felé fordítsa arcát, hanem piszkos mocsárba húzta le.−részben, Júdában Jórám harminckét évesen kezdett
uralkodni és nyolc éven át volt a zsidók királya. Ugyanekkor Samáriában Jórám ült a trónon. Egy időben történt az
érdekes névazonosság. Mit írt Júda királyáról a krónikás?

Mit mond Isten Jórámról? Azt, amit a krónikás írt róla, hogy bűnös. Az Úr pedig könyörületes, nem akarta elveszíteni
Júdát Dávidért. Nem akar elveszíteni bennünket, bűnösöket Krisztusért!

Júda, az ország déli része lehanyatlott. Először Edom szakadt el tőle. Észrevették, az anyaország gyengülését, mint
például 1990 után Észtország, Lettország és Litvánia kivált a Szovjetunióból. Jórám mentené magát és az országot.
Tökéletes haditervében kidolgozta, hogy éjszaka, hirtelen ront az edomitákra, de azok keményen ellenállottak, sőt
megfutamították a zsidókat, mert az Úr elhagyta népét.

Jórám elaludt. Életrajzát megírták. A történelem adatait, a gyülekezetek dolgait naplóban, jegyzőkönyvben rögzítik azok
számára, akiket ez valamikor érdekelni fog.

Jórám helyébe fia, Akházia lépett Júdában. Anyjának neve Atália, aki Omri leánya volt, vérszomjas, bálványozó, hiú,
trónkövetelő asszony. II. 11, 1. Akházia csupán egy évig uralkodott Júdában. Mire használta ezt az időt? Szövetkezett
Jórámmal, Samária királyával Szíria ellen. Elizeus már hirdette Hazaélnek, Szíria királyának is, hogy nagy veszedelmet
hoz Izrael népére. Tudott erről Júda és Samária királya? Komolyan vették az Úr igéjét, vagy nem törődtek vele? Ki az,
aki a Biblia fényében vizsgálja magát, jelenét és jövendőjét?

Egyik zsidó király sem törődött Isten kijelentésével, háborút indítottak Szíria ellen. Hazaél megverte őket. Újabb vereség
Izrael népén. Jórám Jezréelbe húzódott vissza, hogy gyógyíttassa magát a háborúban kapott sebeitől. Akházia, Júda
királya lement hozzá látogatóba. Megbeszélték a csatavesztés okait, fölmérték a jelent, tervezgették a jövendőt. Nem
vették észre, hogy az Úr elhagyta őket és közel a vég.

Mózes azt kéri Istentől, hogy „taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” Zsoltárok 90, 12.

II. 9, 1 - 14. Korszakváltás.

Vedd az olajat, töltsd a fejére mondván: azt mondja az Úr, téged kentelek királlyá. És fuss el, semmit ott ne időzz!

Isten az emberek által is cselekszik ebben a világban. Elizeus próféta az Úr csodálatos eszköze volt. Tudta, hogy mi a
küldetése, mert világosságot, bizonyosságot kapott hozzá. Egy fiatal szolgáját Rámót Gileádba küldte, hogy Jéhut olajjal
kenje föl Izrael királyának. Talán az előrehaladott kora, vagy óvatosságból küldött maga helyett mást? A politikai helyzet
megérlelődött korszakváltásra. Észak királya betegen feküdt Jezréelben, a déli király látogatóba ment hozzá és most
vitte véghez az Úr, amire Jéhut kiválasztotta.

A fiatal próféta azonnal elindult. Megtalálta Jéhut Rámót Gileádban, ahol a seregek fővezéreivel tanácskozott. Szószerint
idézte, amit az Úr Illésnek kijelentett. I. 21, 21-22. II. 9, 8-9. Isten igéje örökkévaló, időszerű és személyre szóló. Jéhut
félrehívta és igehirdetéssel, fejére töltött olajjal titokban királlyá kente, mint annakidején Dáviddal történt. I. Sámuel 10.
Észak és dél királyainak halálát is megjövendölte. Megbízatása után elfutott, mint Jákób Ézsautól, vagy Dávid Saul király
elől. Először csak Isten, a próféta és Jéhu tudott a korszak váltásról, de hamarosan a fejedelmek és a nép is.
Összeomlott az Omri dinasztia, ami apáról fiúra szállt. Akháb és rokonsága nagyon erős család volt Izraelben. Erejük
tudatában gyalázni merészelték az Istent. Pusztulásuk után Jéhu és utódai 400 éven át kormányoztak.

Jéhu először titkolta azt, amit a fiatal próféta szólt és cselekedett, mert a fejedelmek bolondnak nevezték Isten küldöttét.
Ilyet is mondhatnak a keresztyénekről. Festus helytartó bolondnak nevezte Pált, aki vállalta ezt. Csel. 26, 24. I. Korinthus
4, 10.

Miután Jéhu megbátorodott, megmondta a fővezéreknek, hogy királlyá kenték. A fejedelmek elfogadják Isten akaratát,
harsonába fuvatnak, felső ruhájukat elibe terítik, mint Jézusnak virágvasárnap. Mindez a hódolat jele. A „belső fölkenést”
külső szertartás követi.

Jeruzsálem és Samária királyai Jezréelben tartózkodnak. Fogalmuk sincs az eseményekről, hogy napjaik
megszámláltattak. Nincs közösségük Istennel, nem foglalkoznak sem a prófétákkal, sem az Úr cselekedeteivel, Aki
támaszt királyokat és dönt trónokat, Aki fölemeli a szegényt és előbb-utóbb porba taszítja a fölfuvalkodottakat.

36
II. 9, 15 - 37. Palotaforradalom.

Ez az Úr beszéde, melyet szólott az Ő szolgája, Illés által.

Samáriában Jórám uralkodott Kr.e. 852-841 között. Júdeát Kr.e. 841-ben Akházia kormányozta egy éven át. Vesztes
háború után Jórám, Jezréelben gyógyíttatta sebeit. Akházia meglátogatta. Magyarázgatták a közös vereség okait és
tervezgették a jövőt. Fogalmuk sem volt arról, hogy az ítélet pallosa lebeg fölöttük. Gondolhattak volna az elmúlásra.
Ilyen emberekről mondják, hogy „váratlanul halt meg.” Földi dolgaik fontosabbak, sürgősebbek voltak annál, minthogy az
Úrra figyeljenek. Ez volt a vesztük.

Jórám most döbbent rá, hogy palotaforradalom történt. Megfordul, hogy meneküljön, de halál ellen nincs orvosság. Isten
megkereste rajta Nábót és a leölt próféták vérét. „Megfizetett az Úr neki.” Júda királya most ismerte föl a veszélyt.
Menekülne a halál elől, de késő! Hátulról nyilat lőttek belé..− Nincs békesség, míg Jézabel anyád gonoszsága növekszik.
− Másik lovas siet elébe, de az sem tér vissza. Akkor a beteg Jórám befogat és Akházia királlyal kocsiznak Jéhu elé.
Megzavarodva kérdezik: „Békességes a dolog?” Jéhu tárgyalás, alkudozás helyett azonnal támad. − kerülj a hátam
mögé, csatlakozz hozzánk. −Az Úr fölkente Jéhut Samária fölött. Megparancsolta neki, hogy pusztítsa el Akháb házát és
álljon bosszút az igaz prófétákért. Jéhu azonnal vállalta megbízatását. Először is mint egy őrült vágtatott Jezréel felé,
ahol Samária és Júda királya pihent. Fejedelmek kisérték. Őrálló vigyázott a kőfalon és messziről fölismerte Jéhut a
„stílusáról”. A lelkész, a családfő, a katonai parancsnok, az államhatalom vezetője köteles másokra vigyázni, de ha „az
Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.” Zsoltárok 127, 1. A zsidó király követet meneszt elébe, hogy miért jön?
Jéhu ennyit válaszol,

Jéhu fölkiált, hogy dobják le. Az eunuhok megragadják, dulakodás, sikoly és utcára hajítják a zsidó királynők
leggonoszabbját. Vére szétfreccsent, lovak és szekerek átgázolnak rajta, csak koponyájából, lábaiból, keze fejéből
maradt valami. „Megfizetett az Úr neki.” Beteljesült Isten haragja, hogy szemet szemért, életet életért. II. Mózes 21, 24.
Nem volt ünnepi temetése és nincs díszsírja.−Jéhu bevonult Jezréelbe, ahol a gyilkos Jézabel tartózkodott. I. 21, 10. Ez
az asszony eladta magát az ördögnek. Neve a Jelenések könyvében is elrettentő példa. Jelenések 2, 20-23. Tudta, hogy
mi történt a két királlyal. Tudta, hogy neki is meg kell halni. Készült erre, de nem a szívét szaggatta meg bűnbánattal és
nem a bemutatott áldozatokkal könyörgött bocsánatért Istentől és emberektől, hanem dacolva, keleti szokás szerint
indult a halálba. Gyönyörűen fölöltözött, kifestette magát és gúnyolódva nézett le az ablakból. - Békesség van-e Zimri fia,
aki gyilkos vagy mint az apád?

Isten időnként bosszút áll az ellenségein. Megmutatja hatalmát és dicsőségét, hogy Ő az Úr a történelemben, mikro és
makrokozmoszban. Utolsó ítéletkor a sátánt és angyalait a kárhozat tüzébe veti!

Jéhuval kapcsolatban kérdések merülnek föl: Mire választotta őt Isten? Jól csinálta ez a vérszomjas uralkodó? A
Szentlélek vagy dicsőség vágy fűtötte? Hol van itt az irgalom? - Az biztos, hogy Isten eszköze volt.

Nincs jogunk vitázni azzal az Istennel, Aki nagyon haragszik a bűnre és meg nem térő bűnösökre. Iszonyatos
haragjában Jézus Krisztusra sújtott, Akinek a szíve megszakadt érettünk a Koponyák hegyén. De kihullott piros vére
által bocsánatot nyer Istentől az a bűnös, aki Jézus kegyelmét elfogadja.

II. 10, 1 - 11.Véres korszakváltás.

Megrettentek és mondták: íme két király nem maradhatott meg őelőtte, mi módon maradhatnánk hát mi meg?

Ami ezután következik, az a horror történetek közé sorolható. Egyik leggyászosabb korszak Izraelben. Fejek hullanak,
trónok omlanak, vezető emberek pillanatok alatt az enyészeté lesznek. Ebben a testvérháborúban vallási, politikai,
egyéni érdekek fonódnak össze.

Miután Isten Jéhut fölkente Samária királyának, megüzente az országban lévő Akháb párti fejedelmeknek, hogy mivel
Jórám királyuk meghalt, ezért válasszanak maguk közül valaki mást. Provokatív javaslatával döntésre kényszeríti
Samária vezetőit, hogy megtudná, mellette vagy ellene vannak-e? Üzenetének lényege, hogy megöltem az apát, fiai
közül válasszatok egy új királyt. - A fejedelmek világosan megértik Jéhu szándékát és egyetlen gondjuk, hogy túléljék a
rendszerváltást és megmaradjanak. Egy tanár mondta 1990-ben Magyarországon, hogy a kommunizmusban vörös
csillagot vittem, a demokráciában pedig keresztet. A fű meghajlik a széljárásban. Korszakváltáskor, bizonytalan
szituációban ez a kérdés, hogyan maradhatnánk meg? Kajafás főpap úgy oldotta meg a Jézus dilemmát, hogy jobb ha
egy ember hal meg a népért, minthogy az egész ország elvesszen. - Igen, a bűnért meg kell halni.

A letűnt rendszer hívei nyugodtan éltek a király védő szárnyai alatt, de Jórám halála után kiszolgáltatottak. Átnyergelnek.
Visszaüzenik Jéhunak, hogy nem választunk királyt, mert a te szolgáid vagyunk. Jéhu bizonyítékot követel. - Ha velem
vagytok, akkor öljétek le az elődöm, Jórám hetven fiát és jöjjetek hozzám. A vének, hogy saját bőrüket mentsék,
kivégeznek hetven férfit. Hetven levágott véres fejet kosarakban viszik Jezréel kapujába nyilvános helyre és a téren két
csomóba rakták. Az iszonyatos látvány Isten szavára emlékeztet: „Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban harmad és
negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.” II. Mózes 20, 5. Jéhu rámutatott a hullákra, hogy „az Úrnak beszédéből egyetlen
egy sem esik a földre… az Úr véghezvitte, amit… mondott.” Az ítélet csupán a rokonságra és családra sújtott, másokra
nem.

37
Jéhu tömegmészárlással pusztította el Akháb király ivadékait. A gonoszok már e földön szenvednek, haláluk után pedig
örökkön örökké.

Jéhu megkímélte az aranyborjút, pedig az Úr teljes szívet kért tőlünk. Jézus Krisztusnak, a megölt Báránynak vére
megtisztít minden bűntől. I. János 1, 7.

II. 10, 12 - 17. Ellenségek és barátok.

Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút az Úrért.

Akházia király barátai és rokonsága nyugalomban élt Samáriában, mivel jó kapcsolatuk volt a bukott rendszer királyával.
Még nem hallották, vagy nem vették komolyan a korszakváltást. Élték önző világukat és kimaradtak a sodró, dübörgő
eseményekből.

Jéhu bosszút állt rajtuk is. Seregével Samária felé vonult. Vele szembe jött a kivégzett judabeli király 42 embere és
családtagja, hogy tiszteletüket tegyék királyuknál, mert nem tudtak gyászos haláláról. Jéhu kikérdezte, azután levágatta
őket.

Samária felé közeledve Jónadáb, a Rékáb fia jött elébe. Rékábiták a Káleb családjából származtak. I. Krónika 2, 42.
Arról ismeretesek, hogy édesapjuk parancsára Isten félelmet fogadtak, bort nem ittak, és megtartották azt. Jeremiás 35,
4-7. Sátorban lakó, a világtól félrevonult „puritán” pásztorok voltak. Nekik a gazdagságnál és kényelemnél fontosabb volt
az Úrhoz való hűség. Egyetértettek Jéhuval és barátságot kötöttek vele. Azonos célért küzdöttek. Akik szeretik az Urat
és együtt dobban a szívük, azok együtt küzdenek emberekért, családért, egyházért, nemzetért. Kezet fogtak egymással,
ami a külső és belső összetartozás látható jele.

Samáriában együtt folytatták a „tisztogatást”, az Úr beszéde szerint. Az Úr parancsolta és vitte véghez Jéhu által. A
Királyok könyvében sűrűn ismétlődik, hogy az „Úr beszéde szerint.” Emberek, közösségek, országok, népek jönnek -
mennek, de az Isten igéje örökké megmarad. Azok is megmaradnak, akikben él és uralkodik Isten beszéde.
Megmaradásunk, győzelmünk biztosítéka, hogy Jézus Krisztus önmagát áldozta fel helyettünk.

II. 10, 18 - 28. Juhok és kecskék.

Tudakozzátok meg, hogy ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői.

Az Úr parancsára Jéhu megölte Jórámot, Samáriának királyát, Akháziát, Júdának királyát, kiirtotta családtagjaikat,
barátaikat és tisztviselőiket. Ezután a Baál papok és követőik ellen fordult. Az egész országból ravaszul meghívta őket
nagy Baál szertartásra. A raktárból ünnepi ruhákat adott nekik. Mózes törvénye óta az Úr szolgái is ünnepi ruhába
öltöznek. II. Mózes 19, 10. Baál papok és Baál imádó nép gyanútlanul gyülekezett a bálvány templomba. Ellenőrizték,
nehogy valaki közöttük az élő Isten követője legyen. Akkor rájuk rontott a kivégző osztag.

Jéhu kiválasztást rendezett. Mózes a Sinai hegy lábánál kiáltotta, hogy „Aki az Úré, ide hozzám!” II. Mózes 33, 26.Az
aranyborjút imádókat öljétek le! Illés próféta ugyanezt hirdette és cselekedte: „Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig
a Baál, kövessétek azt.” I. Királyok 8, 21.

Némelyek azzal áltatják magukat, hogy nincs különbség hívő és hitetlen, megtért és nem megtért között. Helytelen dolog
megkülönböztetni keresztyént és pogányt egymástól. Az ember nem tudhatja, ki a hivő és hitetlen. Ez így bizonyos
mértékig igaz, talán nem tudunk mindig helyes ítéletet mondani, de Isten igen. Ő elválasztja juhait a kecskéktől.
Mindenkinek tudni kell, hogy kit szolgál, kiben - miben hisz, kié a szíve, Istené vagy ördögé? Jézus világosan
megmondta, hogy „Senki sem szolgálhat két úrnak… Nem szolgálhattok Istennek és Mammonnak.” Máté 6, 21.

Jéhu felhívására csak Baál papjai és Baál népe ment a pogány templomba, az Úr tisztelői nem! Személyesen kell arról
döntened, hogy kihez tartozol, Jézushoz vagy az ördöghöz? Milyen ruhát viselsz, színes ördögi cifraságot, vagy az
Úrnak fehér kegyelmi palástját? A bűn szennyével mocskolod magadat, vagy megmosódtál a Bárány vérében? A pokol
gyötrelmeibe zuhansz lefelé, vagy emelkedsz az égi dicsőségbe?

Időnként a történelemben élesen válogat az Úr, hogy ki az övé és ki nem? Az utolsó ítélet napján elválasztja juhait a
kecskéktől és a jobb valamint balkeze felől állítja őket. Azután ítélkezik! „Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek ez
országot… szól a balkeze felől állókhoz is: távozzatok tőlem ti átkozottak, az örök tűzre…” Máté 25, 32-41.

Ugye tudod, hogy kihez tartozol?

II. 10, 29 - 36. Meghagyták az aranyborjút.

Jeroboámnak bűneitől nem szakadt el Jéhu, az aranyborjúktól melyek Bételben és Dánban voltak.

38
Jéhu király nagy tisztogatást rendezett az Úr nevében. Megölte a bűnös királyokat, rokonságot, barátokat és tisztelőket,
de meghagyta az aranyborjút. Miért?

Háromféle szándékkal. Először is azért, hogy egy kicsit a nép kedvébe járjon. Nem így tett Pál apostol, amikor azt
kérdezte, hogy embereknek igyekezzen tetszeni? - Határozottan válaszolt reá: „Bizonyára, ha még embereknek
igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.” Galata 1, 10.

Másodszor meghagyta az aranyborjút, mert ő sem szakadt el az elődje bűneitől. Félszívvel szerette Istent, Aki azt
parancsolta: szeresd a te Uradat teljes szívedből.

Harmadik ok az volt, hogy ragaszkodott a királysághoz, Samária népéhez. Arra számított, hogy biztosabban maradnak
mellette, ha a közeli aranyborjút imádják és nem járnak föl Jeruzsálembe, ahol az ottani király és a főpapok sugallatára
elpártolhatnak tőle.

Jéhu idejében Samária erős állam volt, de bűneik miatt Isten megengedte Szíria királyának, hogy zaklassa Izraelt.
Hazaél rárontott az országra, és a kifosztott égő városok, szenvedő gyermekek és asszonyok sikolya emlékeztetett az
Úr ítéletére. Az aranyborjú pedig nem segített rajtuk. Jézus figyelmeztet bennünket, „hogyha meg nem tértek,
hasonlóképen elvesztek.” Lukács 13, 5.

Jéhu 28 éves országlás után befejezte küldetését. Elaludt, mint az ő atyái. Nevét beírták a Krónikák könyvébe.
Örvendezzünk annak, ha nevünket valahol feljegyezték, vagy fényképen, televízióban láthatnak bennünket. Az alkotók
neve olvasható festményeken, épületeken, jegyzőkönyvekben. Isten angyalai az életkönyvét vezetik rólunk. Boldogok
azok, akiknek nevét nyilvántartják az égben.

Isten alvásnak nevezi a halált, amiből föl kell ébredni. Pál apostol azt írja róla, hogy elaluszunk, de nem mindnyájan. I.
Korinthus 15, 51. Utolsó trombitaszóra feltámadnak a halottak.

Az embernek, népnek, világnak története időszakos. Volt kezdete és lesz vége, mert mulandó. Az Atya - Fiú - Szentlélek
Isten királyságának nem volt kezdete és nincs vége.

II. 11, 1-12. Joás fölkenetése.

Elrejtve volt Joás az Úr házában hat esztendeig és Atália uralkodott az országban.

Ismét Júdeában vagyunk. Ez is a sötétség, a tragédiák, a vérontás országa. Jéhu Samáriában az Úr parancsára ölte
meg a gonoszokat. Júda királyát Akháziát is levágta, de nem érte utol sem Akházia édesanyját, akinek a neve Atália,
sem Akházia húgát, akit Josibának hívtak. Júdeát is elöntötte az erkölcsi, társadalmi és katonai züllés. Az Úr főpapját,
Jójadát is félretolták, hogy ne akadályozza a virágzó Baál kultuszt. A bűn sarában fetrengett az ország.

Akházia király meghalt. Gonosz anyja Atália pedig nagyot gondolt. Intelligens, akaratos, perverz, hiú asszony. A királyi
hatalom megszerzésére sóvárgott. Minden ember gazdagságra és dicsőségre vágyik. Atália fölismeri, hogy most jött el
az órája. Gyász és bűnbánat helyett kiirtotta családját, teljes rokonságát, hogy senki ne lehessen vetélytársa. Sikerült
neki megszerezni a trónt. Ilyen a diktátorok módszere, hogy csak én, minden áron, senki más. Isten egy időre elengedte
a Sátánt Júdeában. Atália ördögi módszerekkel tört előre és sikerült neki. Júdea első és utolsó női királya lett.

Akházia király belehalt háborús sérülésébe, Jósiba húga megmenekült és elrejtette Atália elől a megholt király, vagyis
édes testvérének Joás nevű fiát, Atália unokáját. Annak idején Mózest is rejtegették az egyiptomi fáraó elől. A kis Jézust
Egyiptomba vitték, ahol nem érték utol az őrjöngő Heródes hóhérjai. Jósiba az Úr akarata szerint cselekedett. Joás
unokaöccsét nagy titokban a jeruzsálemi templomban nevelték Isten félelemre. A gyakran megcsúfolt, meggyalázott
templom menedékhely volt a számára. Akiket bűnei szorongatnak, gondjaik terhelnek, emberek sértegetnek, azok
keressék föl Istennek házát. Magyarországon, Erdélyben és világszerte építettek vártemplomokat védelmül az
ellenségtől. Krisztus anyaszentegyházában, a keresztyének közösségében menedéket találunk.

A káriánusok „idegen légiós” testőrök voltak. Ebben a zavaros időben még az áldozati állatot is levághatták, ami csak a
léviták joga volt és nem a pogányoké. Ezékiel 44:7.

Jójada főpap az Úrnak mellőzött szolgája „rendszerváltást” készített elő. Nem az volt a célja, hogy hivatalát
visszaszerezze, hanem hogy a gyilkos Atáliát leváltsa, Dávid házának fonala tovább szövődjék és a nép visszatérjen
Istenéhez. A Szentlélek indította föl arra, hogy az Úr dicsőségére és az ország javára cselekedjék. Az életével játszott.
Krisztus követése időnként kockázatos. Gondosan szervezett. A templom és palota őrségét három felé osztotta. Isten
szolgálatát az Úrra és egymásra figyelve pontosan, teljes odaadással végezzük. A Szentlélek által a vezetők, nép és
hadsereg egyetértettek. Nem volt besúgó közöttük. Családban, gyülekezetben, államszervezetben csak egyakarattal
lehet győzelem. Isten országában mindenkinek van föladata és összedolgoznak.

Hetedik év az ünnepi elengedés ideje. Szombaton történt az őrségváltás, ilyenkor nagyobb és nem feltűnő a mozgás.
Jójada ezt a napot tűzte ki Joás beiktatására. Dávid fegyvereit osztotta szét a fölkelőknek. Ezek a fegyverek azt
jelképezték, hogy te Istenhez tartozol és az Úr hadakozik érted. Nem a fegyverekben, hanem az Úr által van győzelem.
A lateráni zsinaton (1215) „hitelesítették” az ereklyéket, amelyeket később imádni kezdtek. A keresztyén szimbólumok
mint a kereszt, hal, csillag, kehely és a többi, az Úr hatalmára emlékeztetnek. Nem a jelképeket tiszteljük, hanem Istent.

39
A rejtegetett Joást előhozták, megkoronázták, olajjal fölkenték, hogy külső és belső jelek által megerősítsék Isten
akaratában. Ne félj! Az Úr választott ki téged, hogy király legyél. A főpap, katonaság és a nép csak az Úr eszközei
voltak. Vállald el bátran az elhívásodat.

Jeruzsálemben visszatértek az igéhez. Reformáció, megújulás történt.

II. 11, 13 - 21. Fegyverrel gyilkolt, fegyverrel pusztult.

Vezessétek ki a sorok közül és ha valaki őt követné, öljétek meg. És kötést tett Jójada, hogy ők az Úrnak népe lesznek.

Jeruzsálemben díszes emelvényen áll a kipirult arcú fiatal Joás király. Fején a korona és fölkenés olaja csillog. Körülötte
ujjongó fejedelmek, tapsoló tömeg és a trombitások. Nincs visszaút! Vége Atália hét éves rémuralmának. Vérrel szerezte
trónját és fegyverrel pusztul.

Atália ráérzett a palotaforradalomra. Sejtette, hogy itt a vég. Mit tett a halála előtt? Nem a bűnbánó szívét szaggatta
meg, hanem gyönyörű királyi palástját tépdeste, hogy rokonszenvet keltsen önmaga iránt. Kiabált, hogy megfélemlítsen.
„Összeesküvés?” Önmagát akarta igazolni, hogy ő mindent jól csinált, mások pedig mindent rosszul. A nép nem
szánakozik rajta, sem az Úr, Aki megparancsolta, hogy „szemet szemért, fogat fogért.” II. Mózes 21,24. Ezt az
ószövetségi igét Jézusunk megerősítette: „akik fegyvert fognak, fegyverrel kell elveszniük.” Máté 26,52. Egy asszony
minden rosszat híresztelt a szomszéd lányáról, hogy az milyen könnyűvérű. Az ő gyermeke 16 éves korában
könnyűvérűbb lett. „Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.” Máté 7,1.

Az, hogy papok, vezetők és a nép megvalljuk a mi bűneinket Istennek és a Krisztushoz, valamint egymáshoz való
tartozásunkat a szeretet kötele által megerősítsük. Joás beiktatása után radikálisan újat kezdtek Júdeában, mert
nemcsak beszédben áll Isten országa, hanem cselekedetben és erőben is. Halálra ítélték az istentelen Atália királynét.
Megsemmisítették Baál oltárait és levágták a sátán papjait. Szakítottak a bűnnel és dicsőséget adtak az Istennek. Ahol
Istent szeretik, ott megbecsülik a templomot, az Úr szolgáit és a gyülekezetet. Jeremiás próféta is azt a feladatot kapta,
hogy gyomlálj és plántálj. Jeremiás 1,10.−A jeruzsálemi templomban összegyűlt Isten népe. Mi célja van az
istentiszteletnek?

Joás beiktatása istentisztelettel, imával és az Úr dicséretével kezdődött. Templomból mentek át a királyi palotába. Az Úr
papjai és vénei tanácsolták a fiatal királyt. Hallgatott rájuk. Negyven éven át uralkodott Júdeában. Örvendezett az egész
föld népe. Ahol Jézus Krisztus megjelenik, ott a győzelmes evangéliumot hirdetik. Örülnek a földön és mennyben
egyetlen bűnös megtérésén is. Lukács 15,7. Hátha még nagy sokaság dicséri az Urat!

II. 12, 1 - 16. A templom fölújítása.

És megparancsolta Joás a papoknak, hogy építsék meg az Úr háza romlásait.

Joás király negyven évig kormányozott Júdeában. Jól kezdte és jól folytatta, míg Jójada pap oktatta őt. Fiatalnak, de
még öregnek is szüksége van tanulásra. Isten törvényének lényege, hogy szeresd az Urat és szeresd felebarátodat
teljes szívedből. Féljed, szolgáljad, dicsőítsed a te Istenedet. Jójada pap ezt a célt tűzte ki Joásnak. Nincs olyan toleráns
vezetés, ahol egyszerre jónak és gonosznak igazat adnak. Isten gyermekei nem járhatnak arany középúton. A vezető
vagy istentelen vagy istenfélő. Csak a buta felelőtlen nem befolyásolja gyermekét, hogy majd ő döntse el: vallásos vagy
vallástalan, jót vagy rosszat, mérget vagy gyógyszert válasszon? Hogyan döntsön az a fiatal arról, amit nem tud? Igenis
a lelkészek és szülők felelősek a gyermekért! „Tanítsd a gyermeket…” Példabeszédek 22, 6. Jézus nem azt prédikálta,
hogy a gyermek úgy döntsön ahogy akar, hanem magához hívogatott: „engedjétek hozzám a gyermekeket.” Márk 10,
14. Ez azt jelenti, hogy imádkozzunk gyermekeinkért, hogy Jézus mellett döntsenek. Joás elfogadta Jójada pap intelmeit
és útmutatását. Ismereteket szerzett és jelleme formálódott.

A király sajnos meghagyta Baál oltárait, de elhatározta, hogy felújítja a kb. 150 évvel azelőtt épített templomot. Az a
helyes, amikor az egyház lelkileg és anyagilag egyszerre épül, míg tart a kegyelmi idő, míg lehetőség van a megtérésre,
míg a választottak száma be nem telik. Jelenések 14, 1. A templom felújítása Isten Szentlelke és pénz adományok által
történik. Mennyit adakozzunk az Úrnak? Az ószövetségi törvény tizedet ír elő, vagyis 100 Forintból 10, 100.000 Ft-ból
10.000, egymillióból 100.000 Ft. V. Mózes 14, 23., Malakiás 3, 10. Az őskeresztyének néha erejükön felül is adakoztak.
II. Korinthus 8, 3., 9, 7. Aki szűken vet, szűken is arat. I. Korinthus 9, 6. Csak azok adakoznak sokat és szívesen, akik
elfogadták a legdrágább kincset, Jézust.

Az, hogy papok kezelték az adományokat vagy szakértelem nélkül dolgoztak, vagy megkísértett a pénz, mint Ákánt, Éli
pap fiait vagy Anániást és Zafirát, akik meglopták az Urat? Józsué 7, 25-26, I. Sámuel 2, 13-16, Cselekedetek 8, 9-10.
Aggeus próféta szemére hányja Izraelnek, hogy saját vagyonuk gyarapítása fontosabb az Úr hajlékánál. Aggeus 1, 2-5.
Református előljárók eskü szövegében ez a mondat is áll, hogy az egyház javát a magam java elé helyezem. A
jeruzsálemi templom renoválásánál úgy látszik fontosabb volt a papok haszna, mint Isten háza.−A jeruzsálemi templom
renoválásánál valami hiba történt, mert 23 év után sem fejezték be. Mi volt a baj?

40
Joás király persely ládát csináltatott, amibe az adót és fölajánlásokat gyűjtötték. A pénztárosok olyan becsületesek
voltak, hogy nem volt szükség szigorú elszámoltatásra. Kiváltság az, amikor Isten lehetőséget ad a templom építésére
és azt tiszta kezekkel, tiszta szívvel viszik végre!

Híven kezeld a nálad lévő szent pénzt! Isten számon tartja nagy és látványos adományainkat, de azt is, ha valaki csak
egy pohár vizet nyújt ád a szomjazónak, vagy csak két fillért dob a perselybe, amivel mindenét, a szívét is odaadta
Istennek. Máté 10, 12, Márk 12, 41-44.

II. 12, 17 - 21. Joás hűtlensége.

Joás, Júda királya vett minden aranyat, amelyet talált az Úr házának kincsei között és elküldötte Szíria királyának.

Amíg a főpap tanította és elfogadta Isten tanácsát, addig Joás király szépen kezdte és jól csinálta. Gyászosan fejezte
be. Elhagyta Istenét. Vannak olyanok, akik azzal dicsekednek, hogy valamikor megkereszteltek, egyháztag voltam, de
fölhagytam Krisztus követésével. - Följött Júda ellen Hazael Szíria királya és megszállotta Gát városát, ahol Dávid
idejében a filiszteus Góliát lakott.

Joás elhagyta az Urat és följött az ellenség. Isten Elizeus próféta által előre kijelentette ezt a veszedelmet. II. Királyok 8,
11-12. A zsidó nép vezetői vajon szívükben forgatták ezt az igét? - Valószínűleg nem. Pedig jó előre figyelmeztetést
kaptak. Néha keresztyének is meglepődnek, hogy váratlanul történt, elképzelni sem tudtam. Nem készültem reá. Miért
váratlan? Mert bezárt volt a szív és a fül.

Hazael Szíria királya fölvonult, mert általa büntette meg Isten az Ő népét, akik magaslatokon bálványoztak és
tömjéneztek. II.12, 3. Joás meghagyta Baál oltárait, sőt még nagyobb bűnt is követett el. Ugyanis Jójada pap halála után
a főemberek befolyására visszaállította Aserát. Az Úr elítélte Zakariás próféta által, aki Jójada főpap fia volt. Joás
megtérés helyett kivégeztette Zakariást. II. Krónika 24, 20-21. Amikor kárpátaljai lelkészek Bibliát küldtek Sztalin
generalissimusnak, letartóztatták, börtönbe zárták és száműzték őket. Joás elfelejtette, hogy az Úr templomában
menekült meg a halálból, és Jójada tette királlyá. Hálátlan lett Isten és népe iránt.

Joás fél, de nem az Úrhoz fohászkodik, hanem a templomból vett kincsekkel fizet az ellenségnek A bűnért sokat kell
fizetni.−Hazael serege Jeruzsálemhez közeledett. Mit tegyen most a király? Böjtölhetne és könyöröghetne bocsánatért,
mint ősatyja Dávid király, miután megölette Úriást. Magyar keresztyének Tokióban táskájukat véletlenül a taxiban
felejtették. Mit tegyenek a tíz milliós városban? Könyörögtek és az Úr csodát tett. Visszakapták az elhagyott holmit.

Joás, szép és izgalmas gyermekkora, csodálatos királyszentelése, templom renoválása után hátat fordított az Úrnak. -
Tudok valakiről: megkeresztelték, konfirmált, úrvacsorázott, fogadalmat tett Istennek, áldásokban részesült, mégis
megtagadta Krisztust, mert becsapta az ördög, hogy ez jobb lesz magának és dicsérik érte az emberek.

Joás az Úrral kezdte és folytatta, élete végén pedig az ördögnek adta oda magát. Ezért halt bele. Saját szolgái
föllázadtak ellene és megölték. „Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!” I. Korinthus 16, 22. Aki
nem Jézust szolgálja, ítélet van rajta és elkárhozik.

Mentsen Isten ettől!

II. 13, 1 - 9. Az Úr büntet és könyörül.

Fölgerjedt az Úr haragja Izrael ellen. De könyörgött Joakház az Úrnak és meghallgatta az Úr.

Joakház 17 éven át ült Samária trónján. Életét két dolog jellemezte. Először az, hogy királyi sarj, Jéhu fia volt. Gondosan
igyekeztek fölkészíteni az utódlásra. Származása, nevelése által alkalmas volt a vezetésre. Másik jellemzője, hogy
„gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt.” Ez a följegyzés állandóan ismétlődik a zsidó királyok történetében, olyan mint
a halál kopogtatása. A vezető ember jól készüljön fel a vállalt munkára, mert felelős az egyénekért, közösségért, az
egész országért. Megbízatását csak akkor végezheti jól, ha Istentől kap erőt, tanácsot, valamint az Úr dicsőségére és
embertársai javára dolgozik.

Joakház gonoszul cselekedett és magával rántotta az országot. A tudatlan, könnyelmű nép szenvedélyesen imádkozott
az aranyborjúhoz, élvezte az Asera tiszteletére rendezett orgiákat, az erkölcstelenséget, hogy neki mindent szabad amit
jónak lát. Ateizmus divatozott. Azzal nyugtatták magukat, hogy ez a modern és felvilágosult gondolkozás. Hitegették
magukat, hogy nem törődik velük az Isten.

De törődött velük és megharagudott a bűn mocsarában fetrengő Samáriára. Hazaelt küldte rájuk. Szíria seregei
kifosztották és felégették a zsidó városokat. Leöldösték a férfiakat és nőket, becstelenítették az asszonyokat. Ilyenkor tör
elő mindig ugyanaz a kérdés, hogy miért történt? Miért büntet az Isten? A hitetlen úgy képzeli, hogy az ember jól
csinálja, az Isten pedig rosszul. Az Úr így válaszol kérdésünkre akár elfogadjuk véleményét, akár nem: Elődbe adtam az
áldást és átkot, az életet és halált, Krisztust vagy a Sátánt. V. Mózes 30, 19. Ha pedig az átkot választottad, akkor
szenvedj mint Noé idejében azok, akik kívül maradtak a bárkán, mint Sodomában azok, akik tűzben égtek meg, vagy
Heródes kiskirály, aki istenként imádtatta magát és poklos, rákos lett. A bűn következménye mindig a halál. Szíria hadai
gyötörték és pusztították Samáriát.

41
Az esemény szokásos fordulatot vesz, mint a Bírák könyvében. A nép vétkezett és ezért bűnhődött. Megtértek és Isten
könyörült rajtuk. Bűn- büntetés- megtérés- bocsánat váltakoztak egymásután. Joakház kérte, hogy csak most az egyszer
segíts Uram. Jézus tanítványai jó és rossz napokban követik Megváltójukat. Az Úr szánakozik szenvedő népén.
Kimentette őket a bajból. Szabadítót küldött Samáriának. Az atya visszafogadja tékozló fiát. A keresztyének szabadítója
és üdvössége Jézus Krisztus. Nála mindig van megoldás. Az Úr kiűzte Szíriát Samáriából. A történet megint szokásosan
folytatódik, mert Joakház és a nép visszatért a bálványokhoz. Bűnös útjukat folytatták, ahol abbamaradt, pedig a
Szíriával viselt háború után alig 50 lovagot, tíz szekeret és 10.000 gyalogost számoltak össze. Mégsem maradtak meg a
szabadító Isten szövetségében!

Emberi természetünk hajlamos a bűnre. A sátán visszacsábít magához. Akik elindultak Krisztus követésére és
visszafordultak a világba, állapotuk rosszabb lesz mint megtérésük előtt. „Az eb visszatért saját okádására.” II. Péter 2,
20-23. Ne fordulj vissza, mert aki hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. Szakasszátok el magatokat a bűnös
világtól és állhatatosan kövessétek az Urat. Cselekedetek 2, 40. Róma 12, 1.

II. 13, 10 - 13. Élt és elaludt Joás.

Joás gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt és nem távozott el Jeroboámnak semmi bűnétől.

Joakház halála után Joás fia következett Samáriában. Ugyanekkor Júdeában is Joás nevezetű férfi uralkodott. A fiú
éppen olyan gonosz volt, mint az elődei, mint az édesapja. A róla való följegyzés summája ez, hogy 16 éves királysága
alatt „gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt.” Emberi szívünket, cselekedeteinket vizsgálhatja bíróság, pszihiáter,
orvos, rendőr és az embertársunk. Téved az aki embereknek, vagy önmagának a mércéje és a maga véleménye szerint
dönt arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Joás meggyőződése volt, hogy jól csinálja. A liberális, szabadelvű ember azt teszi,
amit jónak képzel és nem azt, amit Isten parancsol. Az ilyenek magukhoz mérik önmagukat, ezért „nem okosan
cselekesznek.” II. Korinthus 10, 12.

Isten az igaz bíró! Megvizsgálja gondolatainkat, cselekedeteinket és a vele való közösségünket a Krisztusban. Benéz az
otthonunkba, családi környezetünkbe, pénzkezelésünkbe és munkahelyünkbe. Joásról kimondta a szentenciát, hogy
gonosz. Nincs közössége az élő Istennel. Akinek Krisztus által nincs közössége Istennel, annak rossz a viszonyulása
embertársaihoz is.

Joás dolgait megírták a Krónikák könyvében. Mit csinált 16 év alatt? Épített vagy rombolt? Nemcsak a híres emberek
sorsa érdekes, hanem az egyszerűeké is. Az egyén, az egyház, a nemzet, a világtörténelem adatai tanulságosak. Írod
az életed eseményeit? Mit szóltál és mit cselekedtél az elmúlt héten Isten dicsőségére és embertársaid javára? Sokat
vagy semmit? Talán te is meglepődsz, ha visszaolvasod emlékirataidat. Mi marad utánunk, példamutatás vagy
botránkozás? Békesség, vagy háború?

Samária királya elaludt. Nincs újrakezdés. Nagy hazugság a reinkarnáció, hogy lelkünk valakiben visszatér erre a földre.
A pokolban szenvedő gazdag nem léphetett ki a pokolból. Lukács 16, 26. Voltak előttünk és lesznek utánunk. Parányi
láncszem vagyunk a hosszú sorban. Joást családja mellé temették. Szeretteink sírjában vagy közelében kívánunk
nyugodni a boldog feltámadás reménye alatt. „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg.” Jelenések 14, 13.

II. 13, 14 - 25. Elizeus halála.

Lement hozzá Joás az Izrael királya. Azután meghalt Elizeus és eltemették.

Itt és most az író néhány évet visszalapoz Izrael történetében. Ott nyitja föl, amikor Samáriában Joás uralkodott. Ebben
az időben Isten rendkívül áldott prófétája halálos betegen feküdt. Ötven éven át az Úr hatalmas jeleket, csodákat
mutatott és üzeneteket adott általa. Küldetését befejezte. Viaszsárgán készül a dicsőségbe, mert elvégezett dolog, hogy
az emberek meghaljanak, az igazak is. Joás Samária királya meglátogatta a minden élők útjára induló prófétát. Talán a
beteglátogatásnál fontosabb számára Elizeus tanácsa és bátorítása, mert Hazael Szíria királya ismét fenyegeti
Samáriát. A királynak szüksége van Isten vezetésére és erejére Elizeus által. Még a pogány királyok is tartottak
közelükben papokat, jósokat, spirituális embereket. A magyar királyok udvarában is tartózkodtak lelkészek, hogy
intsenek vagy biztassanak. A kommunizmus idején 1949-89 között egy - két papot is beültettek az országgyűlésbe vagy
más társadalmi rendezvénybe.

Joás gonosz király. II. 13, 11. A bűnösnek is szüksége van lelki segítségre. Isten irgalmas a bűnöshöz. Elizeus fogadja
királyi látogatóját és az Úr segítségéről, ígéretéről beszél neki. Kézívet és nyilakat kér tőle, aztán megparancsolja, hogy
nyitott ablakon át lőjön napkelet felé, majd lőjön a földbe. Ezalatt kezét a királyéra teszi, hogy isteni erő áradjon általa. A
halálos beteg, gyönge Elizeus lélekben erős. A beteg, megfáradt, öreg testből is áradhat Isten ereje, amint Izsák
megáldotta Jákóbot. Dicsőséges Krisztusunk menybe menetelekor hintett áldást a tanítványaira. Ő mondta, hogy a lélek
akkor is kész, amikor a test erőtelen. Máté 26, 41. Joás kishitű volt, ezért csak háromszor lőtt a földbe, amiért csak
háromszor verhette meg Szíriát és nem a megsemmisülésig.

Földi életünkből a halál kapuján át lépünk az örökkévalóságba. Elizeus szemét lezárták, halott testét lemosták,
illatszerrel balzsamozták, gyolcs lepedőbe göngyölték és a domboldalon vájt sírba eltemették, nyughelyét megjelölték. A
fájdalom kifejezésére a gyászolók hamut szórtak a fejükre és megszaggatták a ruhájukat.

42
Egy évre rá moábiták portyáztak Samáriában közel Elizeus sírjához. Éppen akkor temettek valakit és az ellenségtől való
félelem miatt nagy sietve a próféta sírjába helyezték halottjukat. Csoda történt! Elizeus tetemeinek érintésére föltámadott
a megholt. Nincs több ilyen eset a Szentírásban. Tudjuk, hogy nem a halottból sugárzott ki az élet, hanem Istentől, Aki
az Élet, a temetőben is jelenvaló és erősebb a halálnál. A tudatlanok hajtogatják, hogy „nem jött még vissza onnan
senki”. Krisztus halottakat is támasztott, Lázárt, Naini ifjat, és Jairus leányát. Ő maga is visszatért a halál birodalmából,
mert nem tarthatta fogva az enyészet. Péter apostol Tábitát, Pál apostol Eutikust támasztotta föl. Tehát többen is
visszajöttek a túlsópartról, de a hitetleneket az sem győzi meg, ha valaki a halottak közül feltámad. Lukács 16:31.

Szíria királya valóban rátámadt Izraelre, de az Úr megkegyelmezett népének, mert megemlékezett az Ábrahámmal,
Jákóbbal és Dáviddal kötött szövetségéről. I. Mózes 17, 2, 26, 3, 28, 12-16. Jézus Krisztus által új szövetséget kötött
velünk. Assziria legyőzte Szíriát. Hazael meghalt. Izrael megszabadult az ostromlóktól, sőt Szíriától városokat vett
vissza. A Kárpátalján szolgáló református lelkészek Bibliát küldtek Sztálin vezérnek és 25 év büntetést kaptak érte.
Sztalin meghalt, ezért a mártírok hamarabb szabadulhattak Isten döntése folytán.

Adj hálát érte, ha bátorító, tanácsadó testvéreid vannak a Krisztusban. Fogadd el őket. Ha pedig téged küld az Úr ilyen
feladattal, vállald és végezd szívesen.

II. 14, 1 - 22. Amásia jól és rosszul csinálta.

Elégedjél meg a dicsőséggel, miért akarsz harcra kelni, hogy elessél magad és Júda is veled együtt?

Judeában, Zsidóország déli részén Joás fia, Amásia következett a trónon. (801-773) Az ország első embere 25 éves
korában kezdte és 29 év után befejezte. Samáriában északon, Joakház fia, Joás volt a király. Juda és Samária
főemberei között névrokonság volt. Joás fia Amásia Judában, Joás fia Joakház Izraelben uralkodott. Néha bonyolult egy
családfa megrajzolása, de Isten név szerint ismer bennünket, pontosan tudja, hogy ki kicsoda?

Amásia kezdetben az Úr törvénye szerint járt el. Megerősödött a birodalma. Leszámolt azokkal a szolgákkal, akik
édesapját orvul megölték, de megkímélte azoknak fiait. Isten törvénye szerint a fiak ne bűnhődjenek az atyák vétkeiért.
V. Mózes 24, 16. Ismét Jézus szava cseng a fülünkben: Akik fegyvert fognak, azok fegyver által elvesznek. Lukács 14,
31.

Amásia követte Mózes törvényeit, de ő is megkímélte a magas halmokon épített bálványokat. Megverte a Holt tenger
közelében lakó edomitákat, akik Izsák másik fiának, Ézsaunak leszármazottjai voltak. Isten azt mondta, hogy Jákóbot
szeretem, Ézsaut gyűlölöm. Róma 9, 13. Nem az edomiták, hanem Izrael az Úr választott népe. Jézus Krisztus halála és
föltámadása óta azok tartoznak Isten népéhez, a választottak seregéhez, akik a Jézus nevében hisznek. Krisztus
kereszthalála óta az anyaszentegyház Krisztus teste és választott népe. I. Péter 2, 7,9.

Amásia visszavette Edomtól azt a terültet, ami Judáé volt. Lehet olyan biblikus törekvés, amikor egy ország visszaszerzi,
vagy visszaszerezheti azt a területet, amelyet erőszakkal vágtak le az anyaország testéről. Felelősek vagyunk
nemzetünk tagjaiért, akiket elraboltak, vagy erőszakkal elszakítottak tőlünk. Amásia jól kezdte és rosszul folytatta. Éppen
úgy mint az elődei. Igyekezett az Úrnak és a bűnre hajló embereknek kedvére járni. Fejébe szállt a dicsőség is, hogy
neki minden s Mi értelme van ennek? Izrael királya gúnyos humorral üzeni vissza, hogy a bogács kóró fiának, cédrusfa
lányát kéri meg feleségül. Lánykérés alatt mezei vad taposta el a bogács kórót. Jézus arra figyelmeztet, hogy aki
háborúba indul, az vessen számot a maga és az ellenség erejével. Aki magas polcon ülhet, el ne bízza magát!−ikerült. A
nagy pozicióba, kiemelt munkahelyre, fényes tisztségre jutott keresztyéneket elbizakodással kísérti a Sátán. Még Jézus
tanítványai is vitatkoztak arról, hogy közülük ki az erősebb és a tekintélyesebb? Amásia megüzeni Samáriába a testvér
királynak, hogy „nézzünk egymás szemébe.”

Samária királya leverte Amásiát, testvér a testvérét. Aztán nekifogott a falvak, a városok pusztításához és kifosztotta
Jeruzsálemben az Úr templomát is. Isten megalázta a gőgös embert. Aki magát megalázza, fölmagasztaltatik, a hiú
ember megaláztatik. Lukács 18, 14. Veresége és Joás halála után, Amásia tizenöt évig uralkodott. Saját népe lázadása
elől Jeruzsálemtől délnyugtra, az ország második nagyvárosába Lákisba menekült. Ott érte utol a halál saját szolgái
által. Testét Jeruzsálemben atyái sírjába helyezték el.

Aki alázatosan az Úrra figyel és legyőzi a hiúságát, azon áldás nyugszik. Máté 23, 12. Ne bízd el magadat.

II. 14, 23 - 29. Jeroboám Samáriában.

Jeroboámnak a Nébát fiának semmi bűnétől el nem távozott, aki bűnbe ejtette Izraelt.

Samáriában Joás fia, második Jeroboám lett a király 40 éven át. (786-746) Olyan gonosz, mint Jeroboám őse valamikor
Salamon király halála után, mert aranyborjúkat csináltatott az élő Isten tisztelete helyett. I. Királyok 12, 28-30. Második
Jeroboámnak sikerült visszaszerezni elfoglalt területeket és városokat, Damaszkuszt és Hámátot is, amint Jónás próféta
által Isten megmondotta. (Jónást Názárethez közel temették el.) Samária gazdaságilag erősödött, erkölcsileg lezüllött. A
gazdagok dőzsöltek, hamis kereskedők üzleteltek, a szegények eladósodtak és szűkölködtek. Ámos 2, 2. A lakosság
többségének a vérét fényűző főemberek szívták. A törvénytelenség, uzsora, házasságtörés, hamis eskü, bérgyilkosság

43
szennyes árja borította el Samáriát. Hóseás 4, 1-2. Isten számon kérte a gazdagok csalárdságát és béketűrésre intette a
szegényeket. Jakab 5, 1-7.

A szennyes világban megmagyarázhatatlan dolog történik. Isten megsajnálja Samáriát. Szánakozik azokon, akik
büntetést érdemelnek. Hóseás iszonyatosan kemény, drasztikus próféciái mellett Isten szeretete villan elő. Ítéli Izraelt és
kegyelmes hozzá: „Kigyógyítom őket hűtlenségükből, szeretem őket ingyen kegyelemből, mert elfordult tőlük az én
haragom.” Hóseás 14:5. A hűtlen menyasszonyra, a bűnnel sározódott keresztyénekre nézve jogos kérdés, hogy a
Vőlegény elvetette az Ő népét? Elsöpri az anyaszentegyházat? Jézus mit döntött személyedről, családodról, az
anyaszentegyházról és nemzetünkről? Kieshetünk a kegyelemből, Isten ölelő karjából? Ki szakíthat el bennünket
Jézustól? Van maradék a Krisztusért. Róma 11, 1-6.

Elaludt Izrael királya. Ez a sorsunk. Mi marad utánunk? Jeroboám idején gyarapodott az ország területe, ám
rendezetlenség, létbizonytalanság maradt utána. Ezt adja át az utódoknak?

Jeroboám halála után Zakariás fia következett. Fölkészült a vezetésre? Mit tanult a múltból és mi a terve a jövendőben,
ameddig parányi gyertyája ég? - Krisztus királyságának nincs kezdete sem vége, hanem örökkévaló.

II. 15, 1 - 7. Uzziás (Azaria).

A nép ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon. És megverte az Úr a királyt, mert bélpoklos lett.

Judeában, Uzziás elődei a következők voltak: Joás nagyapját saját emberei ölték meg 790 táján. II. Krónika 24, 25.
Amásia édesapját szintén saját népe végezte ki. II. Királyok 4, 14-19. Uzziást Azariásnak is nevezték, mert az eredeti
héber szó kétféleképen fordítható. Isten a győzedelmes keresztyéneknek új nevet ígér. Jelenések 2, 17. Az északi
(Samária) és a déli (Judea) ország uralkodói sűrűn cserélődnek, ami a társadalom válságát jelzi. Ebben az időben
Hóseás így hirdette az Úr szavát: „Adtam néked királyt haragomban és elvettem az én búsulásomban.” Hóseás 13, 12.

A köznyelven Uzziás (Ésaiás 1, 1. 6,1. II. Krónika 26,1.), 16 évesen lépett a trónra és birtokolta 52 éven át. Végre egy
istenfélő férfi a gonoszok között. Az Úr kedvére kormányozott. Nem hallgatott a bűnös tanácsadókra, túl lépett a
gáncsoskodókon és csak Mózes törvényére figyelt, ezért volt sikeres uralkodó. Az Istentől kapott képességeit népe
javára fordította, anyagilag, szellemileg és lelkiekben is fölvirágzott Judea. Tornyokat emelt, városokat épített, új
fegyvereket tervezett, jól szervezte hadseregét. Feltaláló volt. Észrevette és kihasználta Szíriának, filiszteusoknak és az
araboknak belső gyöngeségeit. Visszafoglalta Elat (Akaba) stratégiailag fontos várost a Vörös tenger partjánál.
Föllendült a mezőgazdaság és a kereskedelem. Az Úr irgalmas volt hozzá. II. Királyok 14, 22.

Sajnos beleszédült a sikereibe. Éppen úgy, mint az elődei vagy a pozícióba jutott keresztyének, büszkék voltak
önmagukra. Laodiceában azzal dicsekedtek, hogy „meggazdagodtam és semmire nincs szükségem.” Még Istenre sem.
Jézus megfeddette őket, hogy langyos vagy. Ha meg nem térsz akkor kiköplek a számból. Jelenések 3, 14. 16. Uzziás
felfuvalkodott. Mellőzte az Isten szavát és teljesítette a lakosság kívánságát, hogy a magaslatokon áldozhasson és
tömjénezhessen a nép. A jeruzsálemi templomban csak az Úr választott papjai mutathattak be áldozatot törvényesen. A
fölfuvalkodott Uzziás azt képzelte, hogy ő már papi szolgálatot is végezhet. Felejtette nagyapjának és apjának bűneit,
akiket megöltek. A múlt hibáiból nem szokás tanulni. Uzziást a templomi szertartásnál verte meg az Úr poklossággal. II.
Krónika 26, 23. Külön házban, emberi kapcsolatok nélkül szenvedett. A poklos apát Jótám fia helyettesítette és törvényt
szolgált a föld népének. Halálakor hívta el az Úr magának Ésaiás prófétát, aki belekiáltotta Isten szavát Izrael nagy
éjszakájába: „Halljátok Jákób háza… Akik az Úr nevére esküsznek… de nem igazán… Önmagamért cselekszem… És
dicsőségemet másnak nem adom.” Ésaiás 6, 1. 48, 11.

Mi keresztyének jó napokban is megalázzuk magunkat a hatalmas Isten színe előtt és bizonyosak vagyunk abban, hogy
Krisztusunk kiomlott vére árán szeret bennünket a mi Atyánk e földön és a mennyei nyugalomban. Efézus 1, 7.

II, 15, 8 -12. Zakariás.

Ez az Úr beszéde, amit Jéhu felől szólott: A te fiaid negyed ízig ülnek Izrael trónján.

Bibliánkban 29-szer fordul elő Zakariás neve. Legismertebbek közülük: Jójada pap fia, akit megköveztek az ige hirdetése
miatt. II. Krónika 24, 20-22. A babiloni fogságból Zakariás nevű főemberekkel tértek haza. Ezsdrás 8, 3. 16. Egy
ószövetségi könyvet Zakariás nevű próféta írt. Keresztelő János édesapját Zakariásnak hívták. Lukács 1, 5-8.

A név jelentése: Jahve megemlékezett róla. Az Úr dicsőséges. - Zakariás király Jeroboám fia volt. Samáriában hat
hónapig ítélte Izraelt. (647) Ő is nagy lehetőséget kapott az Úr és a választott nép szolgálatára. Isten igéje úgy jellemzi,
mint a többieket, hogy gonoszul cselekedett az Úr előtt. Úgy viselkedett, mint az elődei. Lelki értelemben is vannak bő és
szűk esztendők. Áldott korszak, amikor Isten Szentlelke reformációt, vagy lelki ébredést támaszt. Zakariás király hat
hónapos uralkodását „szárazság” jellemezte. Fullasztó sötétség borította Samáriát. Egyik zsidó hatalomvágyból,
irigységből ölte a másikat. A pogány ellenséggel is képesek voltak szövetkezni egymás letiprására. Pokoli lángok
füstölögtek és aratott a halál. Judeában és Samáriában egymást pusztították. Zakariást és Sallumot saját alattvalói
végezték ki. Az anarchia káoszában sűrűn változtak az uralkodók. Ámos próféta hasonlatával Izrael olyan mint egy érett
gyümölcsös kosár. Megérett a pusztításra, a büntetésre. Zakariást, akit a hatalom és dicsőségvágy fűtött Sallum ölte

44
meg. Vele kihalt Jéhu dinasztiája, amint megmondotta az Úr, hogy negyedíziglen ülhetnek Izrael trónján. II. Királyok 10,
30.

Zakariás dolgait bejegyezték a Krónikák könyvébe. Tanulságos dolog történelmet és életrajzokat olvasni.
Legérdekesebb a Biblia, amit az élet könyvének is nevezünk. Válogasd meg, hogy mit veszel kézbe az irodalom
rengetegéből. Kit érdekel ma már Zakariás zsidó férfi hat hónapos királysága? A Biblia mindig időszerű, ha olvasása
előtt a Szentlelket kérjük, hogy szóljon belőle hozzánk az ige. A történelmi följegyzések elavulnak, a Biblia örökre
időszerű. Hasznos, erősít és tanácsol bennünket.

„Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg, hogy… az írásoknak vigasztalása által reménységünk
legyen” a mi Urunk Jézus Krisztusban. Róma 15, 4.

II. 15, 13 - 16. Sallum halála.

Menahem megölte Sallumot és uralkodott helyette.

Izrael királyai háromféle módon nyerhették el az uralkodói pálcát. Először is az Úr kiválasztása és Szentlelkének
fölkenetése által. Másodszor hivatalos vezetők vagy a nép akarat folytán. Harmadszor erőszakkal. Egyházi és társadalmi
vezetőknek ma is ez a három lehetősége van. Krisztus születése előtt 6-800 évvel Izrael királyai sorozatosan az
erőszakosságot választották azért, hogy megnyerjék a hatalmat, dicsőséget és gazdagságot.

Sallum egy hónapig uralkodott Samáriában. Véres volt a keze, a ruhája és a koronája, mert legyilkolta elődjét, Zakariást.
Túl rövid ideig, egy hónapig tartott a pünkösdi királysága. A legitim vagyis a törvényes, Szentlélek által kiválasztott és
fölkent királyok nem beleszületéssel, sem erőszakossággal jutottak hatalomra, hanem az Úr döntése és felkenetése
által. Sallumnak sikerült megölni riválisát, amivel haragra ingerelte az Urat. Egy hónap múlva Menahem eltette az útból.
Az elődje sorsára jutott, őt is legyilkolták. Vége a gyorsan múló dicsőségnek, lelkifurdalásnak, - ha volt - és a félelemnek.
A bűnös állandóan fél. Tragikus sors. Menahem Tirsából vonult fel seregével Samáriába és kiűzte Sallumot trónjából,
hogy beüljön a helyére. Igyekezett megerősíteni pozícióját, ezért rontott Tifsába, ami egy régiónyi terület volt és az
ellenpárt főfészke. Menahem bizonyítgatta erejét. Bosszúból irtotta ki a lakosságot és még a gyermekeket váró, áldott
állapotban lévő anyákat is felhasogatta. Szaknyelven az ilyen akciót „tisztogatásnak” nevezik. Menahem félt, ezért ütött
és pusztított. Minél nagyobbat ütött és pusztított, annál inkább félt.

Sallum idejében a kis Samária két pártra oszlott. Mindkét párt az ország megmaradását akarta Isten nélkül. Egyik része
asszír barát, másik része Egyiptom barát volt. Az asszírok, illetve az egyiptomiak kegyeit szerették volna megnyerni,
hogy segítsenek rajtuk. Saját népük pusztításával, szakkifejezéssel: „likvidálásával” igyekeztek Assziria, illetve Egyiptom
kegyét megnyerni. Az Isten nélküli kis emberek és kis nemzetek a nagy emberekbe és nagy nemzetekbe kapaszkodnak
azért, hogy kimásszanak a porból és múló vagyont, elismerést, vagy dicsőséget szerezzenek. Az Isten nélküli egyén
vagy közösség előbb-utóbb összeomlik.

Keresztyén ember nem önmagára, se másokra vagy teremtményekre támaszkodik, hanem az Úrra. Az én segítségem
az Istentől van. Mennyei Atyám! Ne az én gondolataimat teljesítsd, hanem életemben legyen meg a Te akaratod. Küldj
ahová akarsz. Cselekedj bennem és általam a Te jótetszésed szerint.

II. 15, 17 - 31. Kiskirályok Samáriában.

Menahem adót vetett Izraelben, hogy Asszíria királyának adja és Asszíria nem maradt az országban.

Menahem Samáriában uralkodott tíz esztendeig (746-738?) Utálatos volt az Úr előtt. Országában kihalt az Isten félelem,
virágzott a haszonlesés, gyűlölködés, vesztegetés, paráznaság. Rablók lesték a zsákmányt, gyilkosok pedig az
áldozatot. Hóseás 4, 2.

Az ország belső bajai mellett rohamosan külső veszedelem is közeledett. Asszíria, más nevén Babilon, (majd Irak) rátört
Samáriára és súlyos hadi sarcra kötelezte az országot, ami kb. kétmillió dollár. Tömegeket hurcolt el Asszíriába. A
zsidók véleménye megoszlott. Egyik csoport Asszíriával igyekezett barátkozni, az ellenpárt pedig Egyiptommal
alkudozott. Menahem szigorúan megadóztatta országát, hogy a hadi sarcot kifizethesse.

Menahem elaludt. Az ítélet napján majd felkölti az Úr.

Fia, Pekája az apja nyomába lépett. Két éven át bosszantotta Izrael Istenét, Aki azért választotta ki Jákób
leszármazottait, hogy velük megáldja a földnek minden nemzetségét. I. Mózes 26, 4. Áldás és ne átok legyen Izrael,
hanem általuk az üdvösség elérjen a föld végső határáig. V. Mózes 7, 6. Ésaiás 49, 6. A választott népnek az volt az
Istentől való elhívatása, hogy e világon áldás legyen. Galata 3, 8., ehelyett a Teremtő dicséretét fölcserélték a múlandó
teremtmények imádásával. Róma 1, 23-25.

Pekája ellen saját hadnagya, bizalmi embere Peka emelte föl a kezét. Főemberekkel és 50 harcosával a palota
szobájában leszúrta Pekája királyt, hogy megszerezze a koronát.

45
Peka, mint az elődei, reszketett a hatalomért, saját dicsőségét szomjazta, pénzre sóvárgott, ezért ölte meg az útjában
lévő elődöt. Megnyerte bűnös szíve vágyait, gátlástalanul húsz éven át folytatta gonoszságát. Isten prófétái állandóan
hívogattak az Úrhoz: térjetek hozzám gonosz fiak! A hívás süket fülekre, bezárt szívekre talált. Peka az Asszíria ellenes
tábor hangadója volt, ezért Asszíria (Babilon) ismét bevonult Samáriába, zsidó városokat foglalt el és kincsek, emberek
sokaságát hurcolta Babilonba.

Pekát is utolérte a sorsa.

Hósea pártot ütött Peka ellen és az Asszír (Babiloni) király támogatásával levágta és beült a trónjába. Szövetkezett az
asszírokkal és a zsidó - pogány szövetség elindult a testvér ország Juda meghódítására. Olyan ez, mikor keresztyén
szövetkezik a pogánnyal, hívő a hitetlennel a másik keresztyén ellen. De mi köze a sötétségnek a világossággal? II.
Korinthus 6, 14. És mindez az Úr tudtával és engedélyével történt, hogy megbüntesse azokat, akik az ördöggel
cimboráltak. II. Királyok 15, 37. .

Ebben a zűr-zavaros bűnnel fertőzött Samáriában az irgalmas Isten hazavárta, magához hívogatta tékozló gyermekeit,
hogy bűnbánattal visszatérjenek hozzá, hogy megmaradjanak. Egymás után küldte prófétáit, hogy térjetek vissza az
Úrhoz böjtöléssel, sírással, kesergéssel, hogy megbocsáthassam vétkeiteket. Mert csak én segítek rajtatok és én
szeretlek titeket.

Isten csak azt, azokat tartja meg az üdvösségre, akik szakítanak a bűnnel, gonosz emberekkel és segítségül hívják az
Úrnak nevét: Jézust!

II. 15, 32 - 38. Jótám Judeában.

Kedves dolgot cselekedett az Úr előtt, csak a magaslatokat nem rontották le, ott áldozott a nép.

nagy lehetőséget kapott arra, hogy az Úr kedve szerint irányítsa Júdeát és testben lélekben építkezzen.− mint az ország
első embere −Jótám 25 évesen kezdte uralkodását Jeruzsálemben és 16 esztendőt kapott Istentől. Apja az Istent félő
Uzziás király volt. Fia Isten szavára figyelt és az Úrnak engedelmeskedett országlásának kezdetén. II Királyok 15, 3. Ő is

Jótám kedves dolgokat cselekedett az Úr előtt. Megépítette az Úr házának felső, leomlott kapuját. Sajnos meghagyta a
magaslatokon lévő bálványokat, ahol áldozott és tömjénezett a nép. Igyekezett megtartani a törvényt, de szabadelvűség,
modernség is befolyásolta. Teljesítette a nép bűnös kívánságát. Egyszerre próbált menni a keskeny és a széles úton.
Ezt így nem lehet! Isten megáldotta Jótámot. A legyőzött ammoniták adót fizettek Júdának. Isten áldott és
figyelmeztetett, mert a laza erkölcsű népre küldte Récint Szíria királyát és Pekát Samária királyát. A történelem kereke
az Úr engedélyével forog, illetve Ő irányítja az eseményeket. Hatalommal uralkodik hívők és hitetlenek fölött. Kezében
tartja és mozgatja az eget, földet, csillagokat és élőlényeket. Júdára engedte Szíriát és Samáriát. Megindult a nép szíve,
mint erdő fái a szél zúgására. Ésaiás próféta világosan hirdette az Úr beszédét, hogy nem veszik be a várost.
Leggyakrabban bűneink miatt kell szenvedni. A bajban hamarabb fordulunk Istenünk felé, Aki megtérésünkre vár.
Amelyik fa jó gyümölcsöt nem terem, azt kivágják és tűzre vetik.

Jótám története befejeződött. Elment a minden élők útján. Cselekedeteit megírták Júda királyainak emlékkönyvében.
Általános emberi kívánság, hogy valami olyat cselekedjünk, amiről halálunk után is emlegetnek. Angliában vezetik a
Guinness könyvet, amibe a rekordokat jegyzik, hogy ki és milyen rendkívülit alkotott. Sportolók, művészek, tudósok nagy
teljesítményeit olvashatjuk benne. Jótám története emlékkönyvben található. De még ennél is fontosabb az élet könyve,
amibe azok nevét írják, akik hit által elfogadták Jézus Krisztust személyes megváltójuknak. Uram, légy segítségül
azoknak, „akiknek neve fölírva az életnek könyvében.” Filippi 4, 3. A gonoszok „töröltessenek ki az élők könyvéből és az
igazak közé ne írattassanak.” Zsoltárok 69, 29.

Az utolsó ítélet napján fölnyitják az égi könyveket. Be van írva a neved?

II. 16, 1 - 9. Ha nem hisztek, meg nem maradtok!

Akház uralkodott Jeruzsálemben, az ő fiát is átvitte a tűzön, a pogányok utálatosságai szerint.

Akház a Jótám fia és Dávid király leszármazottja volt. Jeruzsálemben trónolt 16 éven át. Nem véletlenül és nem „a sors
kifürkészhetetlen akaratából” kapta ezt a tisztséget, hanem az Úr elhatározása folytán azért, hogy Isten dicsőségére és a
választott nép javára munkálkodjék.

Akház „szinkretista” volt mert pogánysággal keverte a zsidó vallást. Az Úr törvényének szigorú megtartása helyett
modernizált. Visszaállította Baál (férfi) és Astarte (női) bálványok kultuszát, a pogányok szokása szerint. Engedte, hogy
tűzben áldozzák föl a gyermekeket, amit nagyon tiltott az Úr. V. Mózes 18, 10. A zsidók Jeruzsálem határában a Hinnom
völgyében áldozták fel gyermekeiket. Jézus gyehennának, kárhozatnak nevezte a Hinnom völgyét. Máté 5, 22. Az
édesanyáktól egészségi ok nélkül elvett gyermek, az abortusz is gyilkosság. Magyarországon két évtized alatt 5 millió
gyermeket abortáltak. Akház király első szülött fiát is átvitte tűzön a pogányok utálatossága szerint, holott minden
elsőszülött az Úré, az Egyiptomból való szabadulás óta. II. Krónika 28, és II. Mózes 13, 2.

46
Akház idejében ismét szövetkezett Récin Szíria királya, Peka Samária királyával, hogy bevegyék Jeruzsálemet.
Remegett a város lakossága mint a fák levelei szélviharban. Isten megszánta őket. Ez az érthetetlen kegyelem.
Képtelenek vagyunk megindokolni, hogy miért hajol le irgalmasan a bűnöshöz? Jeruzsálemet ostromolták, az Úr meg
bíztatta őket, hogy ne féljetek. Elpusztítom az ellenséget. Bízzatok bennem! „Ha nem hisztek, bizony meg nem
maradtok.” Ésaiás 7, 4-9.

Jeruzsálem megszabadult a testvér ország és pogányok halálos szorításából. Ezután kijelentést adott az Úr arról, hogy
Megváltó Jézusunk a Dávid házából születik. Megjövendölte, hogy a szűz fogan méhében és a fiát Immánuelnek
nevezik, ami azt jelenti, hogy Jézus Krisztus emberi alakjában megjelenik az Élő Isten! Ésaiás 7, 13. 16.

Jeruzsálem megszabadult az ellenség ostromától, de Szíria és Samária királyai nagy területeket foglaltak el Júdától.
Ezután Akház arany és ezüst ajándékokkal megrakva követeket küldött Tiglat Pileserhez, Assziria királyához, hogy én a
te fiad és szolgád vagyok, szabadíts meg engem az ellenségtől. Biztosabbnak látta, hogy inkább a pogányokhoz
forduljon segítségért, mint Istenéhez, Aki csodálatosan kivezette népét Egyiptomból és a Vörös tengeren, sivatagon át
megvédte, oltalmazta népét és bevezette őket Kánaánba. Asszíria királya elfogadta az ajándékokat, megölte Szíria
királyát és elűzte Samária hadseregét.

A lelki - szellemi - fizikai ellenség naponként szorít bennünket. Amikor alázattal és hittel fordulunk az Úrhoz, akkor azzal
bíztat, hogy ne félj, újra segítek rajtad a Krisztusért. Ha ezt nem hiszed, akkor meg nem maradhatsz. „Mert kegyelemből
tartattatok meg hit által és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez!” Efézus 2,8. Isten nem az aranyért vagy ezüstért segít
rajtunk, hanem Krisztusunk drága vére által ingyen kegyelemből. I. Péter 1, 18-19.

II. 16, 10 - 20. Ne szeressétek a világot.

Megépítette uUriás pap az oltárt arra a formára, amelyet Akház király Damaszkuszból küldött.

Samária zsidó királya megegyezett Szíria pogány királyával, hogy közösen leverik Jeruzsálemet. Júda királya úgy
védekezett ellenük, hogy Asszíria segítségét kérte. Két zsidó állam szövetkezett két pogány királlyal egymás ellen.
Utálatos az Úr előtt, amikor keresztyén keresztyénnel, apa a fiával, magyar a magyarral perlekedik. I. Korinthus 6, 6.
Akház Jeruzsálem királya templomi kincsekből fizette a háborús költségeket. Asszíria vállalta a háborút, sikerült
megszerezni Damaszkusz városát, ahol összeszedte a zsákmányt és elhurcolta a foglyokat. Duplán keresett az üzleten,
mert fölszedte Akház aranyait s megkaparintotta a hadizsákmányt.

Így szól egyik konfirmációs vers két sora: „A hitemnek nincsen ára, Nem viszem én azt vásárra.” Akház király vásárra
vitte a hitét, eladta testét, lelkét, népét, vallását, függetlenségét az ördögnek. A győzelem után Akház köszönetet
mondott Asszíriának a segítségért, és nem az Istennek. Hódolatát azzal is kifejezi, hogy fényes kísérettel siet
Damaszkuszba hódolni a győztes pogány előtt. Tovább csúszik a lejtőn. Damaszkuszban lát egy bálvány oltárt. Egyrészt
azonosulni kíván a pogányokkal, másrészt úgy képzeli, hogy ez a bálvány segítette győzelemre Asszíriát. Megcsináltatta
ezt az oltárt és fölküldte Jeruzsálembe. Mire hazatért Damaszkuszból a fővárosba, Uriás pap megformálta a bálvány
pontos hasonmását a templomban. Így modernizálták a nép gondolkodását, a vallást, és az istentiszteletet. Nagy bűnt
követtek el.

Uriás pap tiltakozás nélkül engedelmeskedett az állami felsőbbségnek. Nem úgy cselekedett, ahogy Isten
megparancsolta, hanem ahogy a király óhajtotta. Volt és lesz olyan korszak, amikor az egyház mint Krisztus
menyasszonya hűtelenné válik Vőlegényéhez. Jeruzsálemben állami és politikai érdekekből, közkívánatra, vagy filozófiai
- társadalmi meggondolásokból megcsúfolták Istent. Papok azt prédikálták és tették, amit az emberek kívántak tőlük. Ige
helyett kultúrát, tudományt, új szertartásokat, szociális tevékenységet, épületeket, hagyományokat, színes látványokat
ajánlottak az embereknek.

A „fölvilágosult” Akház a pogányok hiedelmei szerint alakítgatta az Úr templomát, berendezéseit és a szertartásokat.

Ördögöknek áldozott a bálvány oltáron. Uriás pap teljesítette a király minden gonosz kívánságát. Isten arra választotta
és rendelte az ő népét, hogy a világ sötétségében fényes szövétnek legyen. Ésaiás 49, 6. Jézus azt mondta
tanítványainak, hogy ti vagytok a világ világosságai! Máté 5, 14. Arra figyelmeztetett, hogy ne szeressétek e világot, mert
aki a bűnnek rabja, abban nincs meg az Atya szeretete. I. János 2, 15.

II. 17, 1 - 7. Hóseás, Samária utolsó királya.

Mikor Asszíria királya megtudta, hogy Hóseás pártot ütött ellene, elfogatta őt és börtönbe vetette.

Samáriában Hóseás volt az utolsó király. Megölte Pekát. Vér tapadt kezeihez, mint az elődeinek. Saját fajtáját pusztította
el, hogy megszerezze a dicsőséget. II. Királyok 15, 30. Gazdagságra, hatalomra, hódolatra sóvárgott és megnyerte.
Vajon mit gondolt magáról? Furdalta lelkiismerete? Mit szóltak az alattvalói? Tisztelték, mint nemzeti hőst, vaskezű férfit,
vagy összesúgtak mögötte? Nagy embereket hódolat illet és nem bírálat! A hatalmasokat nem illik számon kérni.

Mit szólt hozzá Isten? Ez nem kérdés, mert világosan megparancsolta, hogy a gyilkosnak meg kell halni. IV. Mózes 35,
16. A gyilkos bűnhődni fog. Nem késik ítélettel az Úr, mint ahogy némelyek késedelemnek tartják, hanem hosszan tűr
érettünk. II. Péter 3, 9. Hóseás megtérésére 9 évig várt mindhiába.

47
Életrajza olyan szokásos mint az elődeié volt: gonoszul cselekedett az Úr előtt.

Vihar közeledett Samáriához. Salmanassár, Asszíria királya vonult az ország ellen és legyőzte. Folyt a rablás, a vér, a
kegyetlenség. Sebesültek, haldoklók könyörögtek az életért. Jaj néktek, kiáltotta a próféta. Hóseás 7, 11-12.
Reménytelen helyzetükben az árnyék király és vazallus népe bűnbánat és megtérés helyett politikai kalandokkal
próbálkozott. Titokban küldöttség ment Egyiptomba segítségért. Annyira biztosak voltak Egyiptom erejében, hogy
Asszíriának beszüntették az adófizetést. Asszíria megbosszankodott, Saragon ismét Samáriára rontott és három évi
ostrom után bevette az országot. (722) Hóseást börtönbe dobatta és közel 30.000 lakost Mezopotámiába száműzött.

Krisztus Urunk születése előtt több mint 700 esztendővel befejeződött északi Zsidóország, Samária viharos története.

Ezzel vége? - Nem, mert mindnyájunknak oda kell állni Krisztusunk ítélő széke elé, hogy számot adjunk jó vagy gonosz
cselekedeteinkről. II. Korinthus 5, 10.

Nincs vége, mert az irgalmas Isten szánakozik kiválasztott népén. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy a korabeli
próféták nemcsak drasztikusan ostorozták a bűnös népet és vezetőit, hanem fölcsendült ajkukon az evangélium is, mert
megjelentette az Úr, „hogy örökkévaló szeretettel szerettelek téged… Újra fölépítlek téged Izrael leánya.” „Kigyógyítom
őket hűtlenségükből, szeretem őket ingyen kegyelemből.” Jeremiás 31, 3-4. Hóseás 14, 5.

II. 17, 8 - 17. Azért történt mert…

Elhagyták az Úrnak minden parancsolatját, öntött képeket csináltak, két borjút készítettek és meghajoltak az ég seregei
előtt.

Samária elpusztult. Miért történt ez? Baleset, betegség, természeti katasztrófa, háború elvesztése, különféle bajok után
kérdezzük, hogy miért? Ilyenkor szakértők elemeznek és indokolnak. Hívők és hitetlenek véleménye általában
megegyezik abban, hogy Isten büntetése. Amit az emberek olyan jól csinálnak azt elrontja Isten. Vádolják az egeket.

Samária elpusztult. Miért? Hamis teológusok egyházi szempontból vizsgálják a történelmet. Embereket az egyházhoz
viszonyítanak. Akik elfogadják egy vallási közösség tanrendszerét és szervezetét, akik engedelmesen áldoznak és
dolgoznak a közösségért, azok a jó emberek. A kritizálókat, ellenállókat kiközösítik, megkínozzák vagy megölik. Hamis
helyzet az is, amikor az egyház aláveti magát az államnak és a politika, vagy ideológia kiszolgálója, amint Uriás pap
feltétel nélkül teljesítette Akház király gonosz kívánságait. II. Királyok 16, 11.

A vallásos és világi történészek két nagy csoportba tömörültek és realista vagy idealista elvek alapján kutatják a
történelmet és realista vagy idealista szempontból magyarázták azt.

Samária összeomlott. Mit mond erről az Isten? A bibliai történetszemlélet az ige fényében, az Istenhez való viszonyban
ítéli meg az embert, a közösséget, az egész világot. Az alapvető kérdés az, hogy milyen közösségben voltál és vagy
Jézus Krisztussal? Ebben a szakaszban határozott és súlyos vélemény, hogy „igen megharagudott az Úr”
Figyelmeztetett a próféták által, hogy térjetek meg! Forduljatok vissza hozzám. A királyok és a nép szíve azonban
kemény maradt, az elhintett íge köves helyre hullott. Jézus az élet, sátán a halál.

Miért pusztult el Samária? A szentíró részletesen fölsorol konkrét bűnöket: pogányok utálatosságai, öntött bálványok,
faragott képek, aranyborjú imádat, gyermekeket égettek és a spiritisztáktól kérdezték a jövendőt. Az Úr megparancsolta,
hogyha jövendőmondó csábítana, csalogatna idegen istenek tiszteletére, azt agyon kell kövezni. V. Mózes 13, 10. Isten
elibük adta az életet, önmagát, de Izrael az ördögöt, a halált választotta. Szándékosan belerohant a katasztrófába.

Isten ma is kér bennünket, hogy válaszd az életet, Krisztust, hogy élhess mind te magad, mind a te házad népe.

II. 17, 18 - 23. Az Úr elfordult Izraeltől.

Elidegenült az Úr Izraeltől, megsanyargatta és kóborlók kezébe adta őket, mígnem elvetette az ő szemei elől.

Ezek csak következményei az egyetlen, a fő bajnak, hogy elhagyták az Urat. Ezek után Isten is elfordult a választott
népétől.−Ez a szakasz olyan mint egy halotti beszéd. Isten prédikál Izrael koporsója fölött. Illendő dolog temetéskor, hogy
szépen emlékezzenek az elhunytról. Isten semmi jót nem mond Samáriáról, hanem bűneit sorolja fel, amiért nagyon
megharagudott rájuk. Mi volt a vétkük? Hibásan mérték föl a politikai helyzetet? Elfordultak Asszíriától és Egyiptom
barátságát keresték? Hiányosan szerelték föl a katonaságot? Rossz volt a háborús taktikájuk?

Az Úr határozottan megparancsolta és leíratta az Ószövetségben, hogy én népem, azt kívánom tőled, „hogy féljed az
Urat… minden Ő útjain járj és szeresd Őt… teljes szívedből és teljes lelkedből.” V. Mózes 10, 12. A kőszívekről lepergett
az íge, sőt kicsúfolták a királyok Királyát! Bálványokkal megfertőzték a jeruzsálemi templomot. Magaslatokon szobrokat
imádtak, gyermekeiket tűzön vitték át, varázslást űztek, mindent a pogányok utálatosságai szerint. Az Úr pedig
elidegenedett tőlük és hagyta, hogy a felelőtlen nép és király kóborló ellenség martaléka legyen. Belehaltak vétkeikbe.

Bölcs mondás, hogy „más kárán” tanul az okos. Júda tanult-é Samária esetéből? Tanulsz-e az igéből és
eseményekből? Hajlandó vagy először vagy újra bűnbánó szívvel leborulni Jézus elé? „Ma, ha az Ő szavát halljátok,

48
meg ne keményítsétek a ti szíveteket.” Zsidók 3, 7-8.−Isten egy időre eltemette Samáriát. Júda még áll és hátha megtér?
A kegyelmes Isten hívogat bennünket: jöjjetek hozzám fáradtak és bűnösök, hogy megbocsássak néktek a Golgota
hegyén történt szent áldozatért.

II. 17, 24 -41. Samaritánusok

Történt ott lakásuk kezdetén, hogy az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk, amelyek megölték őket.

Kormányok és népek világuralomra törekednek. Asszíria elfoglalta Samáriát. Bőséges hadizsákmánnyal és közel 30.000
fogollyal tért vissza hazájába. Hatalmát, befolyását igyekezett Samáriában is megerősíteni. Salmanassar lakosságcserét
hajtott végre. Kiűzte a zsidókat és Babilóniából, más vidékekről pogányokat telepített helyükbe. Így történt 1920 után
Erdélyben és Felvidéken is: elűzték a magyarokat és helyükre románokat, illetve szlovákokat hoztak. A győztes
hatalmak ilyen módszerrel is növelik országuk területét, hogy „örök időkre” biztosítsák jogaikat, és megtartsák a
zsákmányt.

Pogány népek költöztek Samáriába, az Úr pedig oroszlánokkal büntette őket. A zsidó népet legyőzhették, elhurcolhatták,
de Istent nem, mert Ő mindenkinek, még a pogányoknak is az Ura. Nekik is kötelességük tisztelni az élő Istent, mert ha
nem, akkor belepusztulnak.

Követséget küldtek haza és papot kértek a fogoly zsidók közül, hogy tanítsa őket az igaz Isten tiszteletére, mert az „Úré
a föld−Érdekes, hogy az új lakosok nem az ellenük támadó oroszlánok kiirtását tartják megoldásnak, hanem a föld,
vagyis Samária Istenét keresték. Azt, Aki a földön, föld alatt és a csillagokon túl lakik. Hogyan tiszteljék az élő Istent? …
és annak lakósai.” Zsoltárok 24, 1.

Asszíria királya papot küldött Samáriába a fogoly zsidók közül. A zsidók Samáriában megcsúfolták az Urat, most pedig
egy pap Samáriában Isten tiszteletére tanítja a pogányokat. Isten a győztes keresztyének és pogányok fölött.

A betelepültek elfogadták az igét, készek voltak engedelmeskedni az Úrnak, de folytatták a bálványozásukat is.
Különösen missziói területeken probléma a kettősség, vagyis a pogányok megtérnek, befogadják Krisztust és
ragaszkodnak régi hagyományokhoz. Egyszerre tisztelik az Urat és a bálványaikat. Jézus nyomába lépnek és
megmaradnak szokásaikban. Isten Szentlelke tisztít meg bennünket teljesen, hogy ne a modern gondolkodás, divat,
pénz szerelme legyen az első életünkben, hanem Jézus Krisztus mindenkor.

A zsidók évszázadokon át lenézték a samaritánusokat. Jó néhány samáriai faluból, elűzték Jézust, Aki idegennek
mondta őket, de a poklos samaritánust meggyógyított. Lukács 17, 16-19. Sikár nevű samáriai városban tömeg hitte és
vallotta, hogy Jézus a Krisztus. Lukács 9, 53. János 4, 41.

Te hiszel az Isten Fiában?

II. 18, 1 - 16. Ezékiás

Kedves dolgot cselekedett az Úr szemei előtt. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat és az érckígyót is.

Samária megszállásakor Judeában Ezékiás lett a király (725). Apja, Akház nagyon gonosz ember volt. Édesanyját
Abinak hívták II. Királyok 21, 1. Bűntől széltében hosszában átszőtt országot, bálványokkal meggyalázott templomot,
bonyolult nehéz politikai helyzetet örökölt. Nincs többé testvérország. Samáriában már pogány telepesek dolgoznak.

Ezékiás kedves volt az Úr előtt. Az ember azt nézi ami szeme előtt van, szépség, fiatalság, gazdagság, egészség, „az Úr
azt nézi, ami a szívben van.” Van-é közösségünk Vele? I. Sámuel 16, 7. Ezékiás félte az Urat. Különös kegyelem,
amikor gonosz apának istenfélő fia van. Az ötödik parancsolat szerint tiszteld atyádat és anyádat, de ha elszakítanának
Krisztustól, állj ellent nekik. Aki inkább ragaszkodik hitetlen szülei bűneihez mint Jézushoz, az méltatlan tanítvány. Máté
10, 37. Ezékiás nem járt és nem állt a bűnösök útján. Zsoltárok 1, 1. Reformálta az országot. Reformáció azt jelenti,
hogy visszatérés, közeledés Istenhez. Az ige és Szentlélek által kapunk erőt a megújuláshoz, mint Sámson.

Ezékiás szíve az Úrért dobogott, ami cselekedeteiben is látszott. Lerombolta Asera bálványait. Összetörte az érckígyót,
amit Mózes öntött a pusztai vándorlás idején, hogy fölnézzenek reá. IV. Mózes 21, 9. Idők múlásával a szabadító Isten
helyett a szimbólumot, (nékustan) az érckígyót, az ereklyét imádták. A csillag, hal, kereszt, galamb és más szimbólumok
Krisztusra emlékeztetnek, de nem imádjuk sem csókoljuk őket, hanem egyedül a Fiút! Zsoltárok 2, 12.

A hitben való megújulás, lelki ébredés, reformáció egyéni és közösségi megújulással, gazdasági felvirágzással jár. Juda
anyagilag is gyarapodott. Megverték a filiszteusokat. Valószínüleg az Egyiptom barát hangadók követelésére szakítottak
Asszíriával.

A 9 - 12 versekben Samáriába térünk vissza. II. Királyok 17, 3-16. Samária azért pusztult el, mert kicsúfolták az Urat. Az
időrendi adatok pontosításának nincs döntő jelentősége. Itt az a lényeges és a nyilvánvaló, hogyha Júda meg nem tér,
akkor ő is a testvér ország sorsára jut. Asszíria megtorló hadjáratot indított Júda ellen. 46 kőfallal védett város bevétele
után Jeruzsálem ostromára készült. Ezékiás megadta magát és az Úr házának kincseiből kb. 3 millió dollár értékű
hadisarcot fizetett.

49
Miért hagyta Isten, hogy Asszíria egy megreformált országra támadjon? Mert így határozott az Úr? Mert elszakadtak
Assziriától és beszüntették az adófizetést? Ezékiás Egyiptommal szövetkezett? Fiak bűnhődnek az atyák vétkeiért?
Valamiben súlyosan vétkezett? A hívők is szenvednek bűneik miatt? Isten megpróbál bennünket? Ez a rész úgy
végződik, hogy Isten megszabadította Jeruzsálemet. Megmutatta hatalmát, dicsőségét, szeretetét nekünk a mi Urunk
Jézusban.

II. 18, 17 - 37. Fegyveres és lélektani háború.

Vagy azt akarjátok nekem mondani, mi az Úrban, a mi Istenünkben bízunk? Ne higgyétek: az Úr megszabadít minket.

Asszíria királya Senakherib, sorra bevette Judea városait. Ezékiás nagy hadisarcot fizetett neki, hogy mentse
Jeruzsálemet. Megalázó békeszerződést kötött vele, aminek ellenére a pogányok ismét fölvonultak a szent város ellen.
Legkönnyebb, legolcsóbb győzelemre törekedtek. A háborúkat fegyveres és lélektani eszközökkel vívták és vívják.
Először is a hadsereg erejét fitogtatta katonai demonstrációkkal. „Adok kétezer lovat ha tudsz küldeni kétezer lovast.”
Isten népe állandó fenyegetések között él. A világ hiteget, hogy nála az erő. Nézzétek a csillogó fegyvereket, az erős
harci szekereket.

A lélektani háborúnak különféle módszerei vannak. Lényege a hazugság, az ellenfél becsapása. Ezékiás békét kötött
Asszíriával, és miután az ellenség elvitte a zsákmányt, fölrúgta a szerződést. A második világháború előtt 1938-ban
Németország, Anglia és a Szovjetunió egyezményt kötöttek egymással, ami után német és orosz csapatok közösen
rohantak Lengyelországra végül egymás ellen fordultak. Ugyanekkor USA vasat szállított Japánnak, hogy
fölfegyverezze. Aztán háborúba indultak egymással. .

A lélektani háborút demagóg propagandával vívják és szokás az Isten nevére hivatkozni. Asszíria vezérei úgy
szónokoltak mint egy gyakorlott prédikátor: „Az Úr mondta nekem, menj föl a föld ellen.” Ezzel az istenfélő zsidókat
ijesztette. Azután fordított egyet a propaganda beszéden, hogy a bálványozó zsidókat megijessze, akik bálványoltárokat
építettek a templomba és azon áldoztak az ördögnek. Asszíria először az élő Istent szidalmazta, hogy kicsoda az Úr, Aki
megszabadíthatna kezemből? Azután Izrael bálványait gyalázta. „Egyetlen isten sem szabadított meg az én kezemből!”
Önmagát dicsérte.

Asszíria gyalázkodott és ígérgetett. Ha nem fogadjátok el békejobbomat, akkor saját ganéjotokat eszitek és saját
vizeleteteket isszátok. Ha meg kijöttök hozzám és megadjátok magatokat, akkor saját gyümölcsöt esztek Asszíriában,
gabonás földeket, szőlőt, tejjel, mézzel folyó földet adok nektek. A sátán ígérget. Jézusnak az egész világot felajánlotta,
„ha leborulva imádsz engem.” Máté 8, 9.

Végül az ellenség meghasonlást szított a király és a nép, zsidó és zsidó között. „Ne higgyetek Ezékiásnak! Ne higgyetek
Egyiptomnak, csak nekem!” Ez a háborús állapot éppen olyan, mint a zsidók és filiszteusok között volt Dávid és Góliát
idejében. A látható fizikai és szellemi erő valóban Asszíriánál. A Szentlélek ereje Istennél! Mit tehet most a választott
nép? Hallgatnak. A király hivatalnokai beszámolnak Ezékiásnak, aki megszaggatta ruháit.

Van olyan idő és helyzet, amikor nincs értelme vitázni. Isten kezében vannak a dolgok. Pilátus helytartó a hatalmával
dicsekedett (amit nem a római császártól, hanem Istentől kapott). Jézus országa nem e világból való. Pilátus előtt
elhallgatott a Megváltónk. János19, 10-11. Van olyan helyzet és idő, amikor egyetlen lehetőségünk marad, bűnbánó
szívvel és reménységgel kérjük, várjuk az Úr szabadítását.

II. 19, 1 - 19. Most segíts Uram.

Mi Urunk, szabadíts meg minket, hogy megismerje minden ország, hogy te vagy az Úr, egyetlen Isten.

Asszíria igen nagy serege vonult föl Jeruzsálem ostromára. A ruhafestők útjánál és a halastó mellett táboroztak. Már
csak pillanatok kérdése a háború kitörése. A fizikai és lélektani hadviselés jól sikerült. A látványos erő, fenyegetések és
ígérgetések megtörték Júda királyát és népét. Mit tehet most Ezékiás? Próbáljon alkudozni? Adja föl a várost? Ígérjen
újra hadisarcot? Kérjen szabad elvonulást? Szervezze át a hadseregét? Találjon ki valami taktikát? Menesszen titkos
követeket Egyiptomba? Forduljon a népek lelkiismeretéhez, akik majd megszánják és fölmentő csapatokat küldenek?
Segítene valamilyen nemzetközi bíróság?

Ezékiás az egyetlen utolsó, de mégis legelső lehetőséget választotta. Rajta már csak az Isten segít. Ha Isten nem segít,
akkor bárkihez fordulhat, úgyis vége… A király bement az Úrnak házába, megvallotta bűneit és az Urat hívta segítségül,
mert neki nemcsak katonái, főemberei, kőfallal védett városa, hanem Istene is van. Nemcsak a szorongatott nép és
vezetői hallották a káromló beszédet, hanem az Úr is. Jézus bíztat: jöjj hozzám bűneiddel, szorongatásaiddal, terheiddel,
majd én segítek. Máté 11, 28. Péter apostol is bíztat bennünket: „Minden gondotokat Őreá vessétek.” I. Péter 5, 7.
Gyermekeit még a halál torkából is kiszabadíthatja Mennyei Atyánk. Minden lehetséges az Istennél!

Ésaiás próféta is az ostromgyűrűbe szorított városban tartózkodik. Ezékiás a követeit küldte hozzá, hogy megkérdezzék
az Urat. Isten válaszolt: Ne félj népem, mert visszafordítom és levágom az ellenséget. És úgy lett, mert váratlanul
Senakherib háborúba keveredett a szerecsenekkel. Sietve elvonult Jeruzsálem alól, de levelet küldött Ezékiásnak, hogy
meg ne csaljon a te Istened, Akiben bízol! Rövidesen visszajövök és porrá zúzlak benneteket! Isten bíztat, a sátán pedig

50
ijeszt és csal. Becsapta Ádámot és Évát, becsapta az emberiséget, becsapja azokat, akiket megkaparintott. Isten szent
és igaz. Előbb utóbb megszabadítja azokat, akik Hozzá esedeznek. Kire hallgatsz? Jézusra vagy a sátánra?

Ezékiás imádságban az Úr elé vitte Asszíria fenyegetését. Az Úr elé, Aki eget és földet teremtett, Akié minden hatalom,
Aki uralkodik még Asszíria felett is. A pogányoknak is meg kell tudni: hogy „te az Úr vagy, az egyetlen Isten!”

Az Úr bátorít bennünket: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején és megszabadítlak téged.” Zsoltárok 50, 15.

Most segíts Uram!

II. 19, 20-28. Isten oltalmaz és büntet.

Kit gyaláztál? A te elbizakodásodért az én karikámat orrodba vetem és visszaviszlek az úton, amelyen jöttél.

Igen nagy Asszír sereg vonult föl Jeruzsálem ostromára. Kívül kb. 300.000 támadó, zsákmányra éhes katona, belül kb.
20.000 védő fegyveres. Királyt és népet gyűrűbe szorították. Lehetetlenség kitörni. Egyetlen nyitott út maradt: fölfelé!
Kitárult az ég kapuja, a dicsőséges Úr hallotta Senakherib gyalázkodását, de hallotta Ezékiás imáját is.

Isten uralkodik égen és földön, személyek és népek fölött, még Asszírián is! Ésaiás próféta által üzen, hogy látta Ezékiás
alázatát és Senakherib gőgjét. Látja, hallja az istentelenek dicsekedését, akik gyalázni merik az élő Istent és megváltott
népét. A sátán és a neki szolgáló ember istennek képzeli magát. Az égben lakó tűri, neveti és egy ideig kegyelmes
hozzá, hátha megtér. Nem késik az ítélettel, hanem a bűnös megtérésére vár. II. Péter 3, 9. Isten sokféle módon
beszélhet hozzánk. Ezékiáshoz Ésaiás próféta által üzent. Akik az Úr követeit látják és hallják, azok Istent látják és
hallják. Lukács 10, 16.

Senakherib biztos önmagában és dicsekedik hősi tetteivel. Neki ezidáig minden sikerült. A dicsőséges múlt egyáltalán
nem garancia sikeres jövendőre. Isten máskép látja a múltat, jelent és jövendőt, mint Asszíria. Az Ő eszköze volt ez a
pogány haderő Samária megszállására, Júdea városainak kifosztására, foglyok elhurcolására, új lakosok betelepítésére,
de most befejezi küldetését és ítéletet tart fölötte. Az Úr végezte el, hogy kőhalommá döntsön városokat, kipusztítson
embereket, elpusztítsa vagy fogságra hurcolja a lakosságot. „Mivel gőgösen kicsúfoltál engem, ezért karikámat orrodba
vetem.” Zabolámat vetem a szádba és visszadoblak oda, ahonnan jöttél. Tanuld meg, hogy nem az ember uralkodik
Isten fölött, hanem az Isten uralkodik az emberen. A pogányokon is!

Ezékiás elhitte, befogadta az igét.

„Istennel győzedelmet nyerünk, Ő tapodja meg ellenségeinket.” Zsoltárok 60, 14.

II. 19, 29 - 37. Az ige beteljesül.

Jeruzsálemből fog származni a maradék és a megszabadult a Sion hegyéről. A seregek Urának buzgó szerelme
cselekszi ezt.

Isten elítélte a káromkodó, gőgös Asszíriát és kegyelmet hirdetett a bűnbánó Jeruzsálemnek. Mindkettő beteljesedett.
Júdea fölött a kegyelem. Gyarapodtak. Első évben a hulladékból táplálkoztak, második évben magától termett a föld,
harmadik évben vetettek és arattak. Olyan isteni jelek voltak ezek mint Gedeon bírónak a nedves és száraz gyapjú.
Bírák 6, 37-40. Mennyei kijelentés által a jövendőről föllebbent a fátyol. Csak Isten gyermekei hallják az ígéreteket és
látják a csodákat. Csak azok, akiket megérintett a Szentlélek. Mindennapi kenyerünk, ruházkodásunk, testi lelki
gyógyulásunk, sikereink, mind az Úr szeretetének jelei. Ezékiás hitt és beteljesült az ígéret.

Isten megítélte a nagyszájú ellenséget és megvédte Jeruzsálemet. Rendkívüli volt a szabadítása és a büntetése. Azon
az éjszakán öldöklő angyalok kardja levágott 185.000 pogányt. Pestis járvány dühöngött a táborban. Reggelre holttestek
sokasága feküdt szanaszét. Otthonról is nyugtalanító hírek jöttek. Senakherib visszafordulni kényszerült. Semmivé lett
az Úr perzselő haragjában. Ninivében lakott, ahol Jónás prédikált. Óriási város. Ma Iraknak nevezik és a Tigris folyó
keleti partján fekszik. Az istentelenség fészke volt Asszurbanipal haláláig. (626). Babilon a világ erkölcstelenségeinek
jelképe. Méregpoharából itatott népeket. A föld kereskedői dobzódásából és csalásaiból gazdagodtak meg. Krisztus
visszajövetelekor megsemmisül. Jelenések 18, 10. Isten megbüntette Babilont, 612-ben lerombolták.

Senakherib talán még 20 évig élt. Gondolni sem lehetett arra, hogy visszatérjen Jeruzsálem kifosztására. A büntetés
otthon érte utol. Az ő pogány istenének templomában rátörtek a fiai és megölték az apjukat. Isten haragja elől nem
futhatunk el se keletre, se nyugatra, se a csillagok közé, se a föld mélyébe.

„Ha a mennybe hágok föl, ott vagy, ha a seolba vetnék ágyat, ott is jelen vagy.” Zsoltárok 139, 7. „Mindig velem Uram,
mindig velem!”

II. 20, 1 - 11. Ezékiás meggyógyult.

Ó Uram, emlékezzél meg róla, hogy Te előtted tökéletes szívvel jártam.

51
Ezékiás király 40 év körül lehetett, amikor halálosan megbetegedett. Egyik baj jön a másik után. Megszabadult
Asszíriától és most legyőzte a kór. Mikor és miért történt? - A kérdésre nincs válasz, csak a lényeget olvassuk, hogy
halálos beteg. Az az igazság, hogy mindenki meghal, király és koldus egyaránt. Helyzetünkről és a világról való
gondolkodásunk változó. Más a nézőpontja a szerelmesnek, annak akit kitüntettek, a nagyon gazdagnak és nagyon
szegénynek, sikeresnek és reménytelennek. Más az, ha valaki temet vagy haldoklik, vagy győzött.

Ésaiás próféta az Úr nevében látogatta meg Jeruzsálem királyát. „Rendelkezz a házadról, mert meghalsz.” Orvosi
dilemma, hogy mennyi mondható meg a betegnek? Illetlenség, vagy szabad a halálról beszélni, arról, hogy itt hagyod a
családot, házat, munkádat, embereket és virágokat? - Isten őszintén figyelmeztette az első embert Ádámot, Noé barátait
az özönvíz előtt, Mózest Kánaán határában, Péter tanítványt és Ezékiás királyt is. Hosszú élet az Isten áldása.

Görög filozófus szerint semmi a halál, mert míg én vagyok, addig nincs, mikor eljött a halál, én már nem vagyok. - A
Biblia szerint halálunk pillanatában változás történik. Lelkünk kiszáll a testből, mint ahogy Jézus az Atya kezébe adta
lelkét a keresztfán. Testünk elromol, elporlad, elenyészik. Hogyan készüljünk a halálra? Bűnbánattal és azzal a
reménységgel, hogy Jézusért bocsánatot nyertünk. Amennyire lehet, rendezzük el a dolgainkat. Édesapám elosztotta
vagyonkáját, múzeumba küldte irodalmi hagyatékát, kijelölte temetési textusát és az igehirdetőt. Pál apostol örömmel
várta elköltözését: „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség.” Filippi l, 21. Nyereség, mert Jézussal leszünk
dicsőségben.

Ezékiás megszomorodott. Falnak fordulva imádkozott a gyógyulásáért. Nem érdekelte palotája, kincsei, családja,
főemberei. Semmivé foszlott előtte a világ. Halál közelben senki, semmi nem marad nekünk csak Isten. Amikor István
vértanút főpapok és zsidó nép megkövezte, szíve utolsó dobbanásában, elhomályosuló szemeivel is Jézust látta
mennyei dicsőségben. Cselekedetek 7, 56. Minden más kihull a kezünkből és az életünkből, csak Krisztusba
kapaszkodunk mint Ezékiás: Uram emlékezzél meg rólam.

Életünkről és halálunkról a szuverén Isten dönt, Aki: „öl és elevenít, sírba visz és visszahoz.” I. Sámuel 2, 6. Velünk van
az életben, a halálban és azon túl is. Dönt a sorsunkról. Meghallgatta Ezékiás imáját és talpra állította. Isten gyógyíthat
orvossal és orvos nélkül, gyógyszerrel és gyógyszer nélkül. De minden esetben Ő cselekszik. Ezékiásnak megígérte,
hogy három nap múlva fölmehet az Úr házába. Most pedig hozzanak szárazfügét, helyezzék a kelevényre gyógyszer
gyanánt. És még egy erősítő jelet kap: a nap árnyéka 10 fokkal visszamegy a napórán. Középen álló vessző mutatta az
időt. Isten különféle jelekkel erősíti hitünket. Egy keresztyén fiú olyan keresztyén lányba volt szerelmes, aki dohányzott. -
Uram, csak akkor veszem feleségül, ha fölhagy a cigarettával. - Mikor legközelebb találkoztak, a lány azzal kezdte, hogy
nem dohányzik többé.

Az ördög is mutat jeleket mint az egyiptomi varázslók Mózes idején, a világ végefelé égi jelekkel (ufó) hiteget, hogy
becsapja az embereket. Jelenések 13, 13. Szentlélek által világosan felismerjük az isteni és ördögi cselekményeket. .

Egyik szép evangéliumi énekünk így kezdődik: „Keresztnek népe fel! A Golgotán a jel!”

II. 20, 12 - 21. A dicsekedő.

Ezékiás megmutatta neki az egész kincsesházát.

Ezékiás a Dávid sarja volt. Messze kiviláglott a sötét, gonosz királyok sorából. Tisztelte az Urat, Aki csodálatosan
kimentette az óriási Asszír világhatalom mérges fullánkjától, csodálatosan meggyógyította halálos betegségéből. Sajnos
Ezékiás eldicsekedett önmagával. A hívők életében is előjöhetnek sebezhető pontok. Állandó kísértés a dicsekedés,
hogy vagyok valaki.

Baladán, Babilonia királya látogatóba elküldte fiát Jeruzsálembe. Zsidóknál és keleti uralkodóknál szokás volt a
beteglátogatás. II. Királyok 8, 29. Ajándékokat, néha kísérő levelet vittek magukkal. Nem is annyira humánus szándékkal
tették, hanem inkább puhatolóztak. Valószínüleg Baladán, Asszíria ellenes szövetségre igyekezett volna rávenni Júdát.

Te is szoktál dicsekedni? Magaddal, körülményeiddel, sikereiddel?−Betegnek és fölgyógyultnak jólesik az együttérzés.

Ezékiás azzal fogadta látogatóit, hogy szervezete győzött a betegségén. Kísértette a hiúság. Eldicsekedett magával,
kincseivel és az építkezéseivel. Mindent megmutatott a babiloni küldöttségnek. Hallgatott a templomról, hallgatott az Úr
csodálatos gyógyításáról. Szégyellte Izrael Istenét? Erejét bizonygatta a küldöttség előtt? Oda is elvezette a
babiloniakat, ami nem tartozott rájuk.

Ésaiás próféta vagy a király embereitől hallott a babiloni küldöttségről, vagy az Isten jelentette ki néki. Azonnal Isten
üzenetével ment a palotába. Világosabban látta a jövendőt, mint a király. A Szentlélek által értelmezhetjük a jelent és
jobban láthatjuk a jövendőt, mint a képzett politológusok. Ésaiás megmondta a királynak, hogy amivel dicsekedtél,
azokat elrabolja Babilon.

A szülők hajtogatják, hogy gyermekeikért dolgoznak, mert szeretnék, hogy könnyebb sorsuk legyen mint nekik volt.
Szokatlan Ezékiásnak a megjegyzése, akit nem a gyermekei és unokái jövője izgat, hanem azt kívánja, hogy békesség,
hűség legyen az ő napjaiban.

52
Az ő országlása alatt épült, erősödött Júda. Halastavat, és vízvezetéket készíttetett. Dolgait pedig megírták Júda
királyainak Krónika könyvében.

Mivel és kivel dicsekszel? A tudós és gyakorlati képességekkel megáldott zseniális Pál apostol írja, hogy nekem „ne
legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében.” „Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.”
Galata 6, 14. I. Korinthus 1, 31.

II. 21, 1 - 18. Manasse.

Manasse gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt mert újra megépítette a magaslatokat. .

de nem az ég és föld Istenéhez, hanem az ördögökhöz. 12 éves korában ülhetett a trónra. Keleten hamarabb érnek a
gyermekek. Tanácsadók is segítették. 55 éven át kormányozott (695-641).−Istenfélő szülőknek gonosz fia volt.
Követhette volna Ezékiás apja példáját, aki tisztelte az Urat. Manasse neve azt jelenti, hogy szilárd, hű,

A történetíró nemcsak azzal jellemzi, hogy utálatos volt az Úr előtt, hanem azzal is, hogy egyik leggonoszabb államférfi.
Az ő idejében Asszíria és Babilon, két nagy hatalom ütközött egymásnak. Izrael a kettő között lavírozott. Valószínüleg
politikai megfontolásból és az asszonyok óhajára visszaállította az ördög kultuszát, amiről Isten megparancsolta, hogy
tilos. V. Mózes 4, 19. A magaslatokon újra építette az oltárokat, templomba is vitetett bálványokat a Baál és Astarte, férfi
és nő lélektelen szobrok tiszteletére. Áldoztak az ördögöknek. Isten háza olyan lett mint a latrok barlangja. Máté 21, 13.
2 „Vagyok, Aki Vagyok” szabadította meg rabszolga népét Egyiptomból, adta nékik Kánaán földét, Ezékiás apja
idejében, csodálatosan megvédte Jeruzsálemet Asszíria ostromától, apját visszahozta a halálból, Manasse mégis
hálátlan volt és bálványozott. Tűzön vitte át fiait, ördöngösöket és halottidézőket fizetett, a bűn fertőjébe rántotta Júda
lakosait, sok ártatlan vért ontott, gyilkoltatta az Úr prófétáit és gonoszabb volt a pogányoknál. A könnyelmű, felelőtlen
nép vakon követte bűnös vezetőjét.

Az Úrnak ebben a szörnyűséges időben is voltak prófétái. Sofóniás fájdalmasan kiáltotta el Isten haragját azoknak, akik
az ég seregei előtt hajlongtak: „elveszítek, mindent elveszítek!” Sofóniás 1, 2. Ugyanígy fenyegetett Jeremiás és Ezékiel
próféta: „Kitörlöm Jeruzsálemet, mint egy tálat,” vagyis kipusztítom. Akik hallják ezt, azoknak megcsendül mind a két
füle. Jeremiás 19, 15. De nem akarták meghallani.

Iszonyatos csapás zúdult Jeruzsálemre. Manasset láncra verve hajtották Babilonba, ahol nagy könnyhullatással
könyörgött Istenhez bocsánatért. II. Krónika 33, 11-13. Isten szíve megesett rajta és hazatérhetett. Első dolga volt, hogy
a templomból kihordassa a bálványokat. Megparancsolta, hogy az igaz Istent kötelesek tisztelni. Nem a Dávid sírjába,
hanem háza kertjébe temették el.

„Az Úr, az Úr irgalmas Isten… megbocsát hamisságot, vétket és bűnt, de nem hagyja a bűnöst büntetlenül.” II. Mózes
34, 6.

II. 21, 19 - 26. Amon

Amon gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt és elhagyta az Urat.

Az északi országrész elpusztult. Miután Asszíria kifosztotta Samáriát, pogányok települtek oda. Délen, Judeában 22
évesen Amon lett a király két évig. Fölkészítették rá a papok és a nevelői? Gyarapította az országot? A nemzet
hivatalnoka magáért, családjáért dolgozik és felelős a rábízottakért. Csak Isten segítségével vagyunk képesek elvégezni
feladatunkat.

Amon gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt. Azon az úton járt, mint az apja és nem úgy mint Dávid őse, aki így
fohászkodott: Uram, mutasd meg nékem utadat, „ösvényeidre taníts meg engem.” Zsoltárok 25, 4. Amon ment saját feje
után és a bűnös szívének indulatai hajtották? A főemberek vagy a nép befolyásolták? Vérébe szívódott a bűn mérge?
Miért gyalázta meg Istenét, miért nem követte az Urat? - Falusi lakást vásároltunk. Beköltözésünk előtt a régi bútorokat,
szerszámokat elvitték, csak egy nagy Jézus kép árválkodott a falon. Nem volt szükségük rá. Nem kellett az Úr. Egyszer
műértő látogatott hozzánk. Meglátta a képet. - Tudják-e, hogy milyen óriási az értéke?

Amon tisztelte a semmi bálványokat. Áldozott az értéktelen, halott fának, kőnek, vagy érc szobornak, de nem volt
szüksége a megtartó, segítő, hatalmas Istenre. Manapság divatos mondás, hogy: „imádom”. Nem az élő Istent imádom,
hanem a szórakozást, sportot, bélyeggyűjtést, számítógépet, színésznőt vagy az ínyenc falatot. Isten parancsa, hogy
csak Őt, az Urat imádd!

Pártot ütöttek Amon ellen és megölték a szolgái. Nem Dávid ősatya mellé, hanem saját sírjába temették. Itt várja Jézus
Krisztust, aki feltámaszt bennünket és ítéletet mond rólunk.

Isten szólongat: Én népem, keresztyén gyülekezet! „Mit kíván az Úr a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat,…
minden Ő útjain járj és szeresd Őt… a te Istenedet teljes szívedből… „ V. Mózes 10, 12. Jézus önmagát adta érettünk:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, hanem ha énáltalam.” János 14, 6.

53
II. 22, 1 - 7. Templom újítás.

Jósiás király elküldte az íródeákot az Úr házához mondván: számláljátok meg a begyült pénzt.

Jeruzsálem trónját 638-ban Jósiás foglalta el. Neve azt jelenti, hogy az Úr oltalmaz. Kezdte 8 évesesen és 31 év után
befejezte. Jellemzője, hogy nem a gonoszok társaságába vegyült, hanem az Úr kedvére igyekezett. Isten megígérte,
hogy ezer íziglen cselekszik irgalmasságot azokkal, akik Őt szeretik és parancsolatait megtartják. II. Mózes 20, 6. Péter
apostol pünkösd napján azt prédikálta, hogy néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek. Cselekedetek 2, 39. A
történelem folyamán láttuk, hogy gonosz apát istenfélő gyermekkel áldott meg az Úr, ám fordítva is történt, hogy
istenfélő családban gonosz gyermekek nőttek fel. Amon király bűnös uralkodó volt, Jósiás fia pedig félte az Urat. Amikor
egymással találkozunk, megkérdezzük, hogy vagy? Ilyenkor a családi, az egészségi, a munkatársi állapotokról adunk
választ. És hogy vagy az Úrral? Közösségben élsz Krisztussal?

Jósiás súlyos társadalmi és külpolitikai helyzetben vette át a kormányzást. Országában lezüllött az erkölcsi és vallási
élet. Külpolitikában változtak az erőviszonyok. Asszíria hatalma gyöngült, Babilon erősödött. Izrael hol Asszíriához, hol
Babilonhoz, hol Egyiptomhoz orientálódott. A világhatalmak azért harcolnak, hogy vezetésükkel egy kormány, egy nyelv,
egy gazdasági rendszer, egy féle vallás legyen. Az antikrisztus mindig szemben áll Krisztus egyházával, hogy
elpusztítsa.

Zavaros bel- és külpolitikai helyzetben Jósiás templomrenováláshoz kezdett. Mindig vannak óvatosak, fukarok, akik
szerint templom újítás „éppen most nem időszerű”. Majd máskor. Jósiásnak és a népnek fontos a templom. Isten
népének szüksége van „szenthelyre, magaslatra”. Már Kain és Ábel áldozatot mutattak be az Úrnak. Ábrahám, Jákób és
az istenfélő ősatyák oltárokat építettek. Mózes szent sátort készített. Salamon király idejében épült Jeruzsálemben
templom. Magyarország első királya, István elrendelte, hogy minden tíz falucska templomot építsen. Az 1800-as évek
utóján az USA-ba kivándorolt magyaroknak még nem volt saját lakása, de már templomokat emeltek, mert fontos volt
számukra az Úrral való közösség. A templomban különös képen jelen van Isten. Pál apostol hasonlata szerint a
keresztyének olyanok mint a templom, mert Krisztus él bennük. I. Korinthus 3, 16.

A templomépítéshez pénzre van szükség. Nagy gyűjtést rendeztek Jósiás idejében és az adományokat tisztán kezelték.
Arra költötték, amire adták. Nem volt korrupció. A munkásokat becsületesen fizették, mert méltó a munkás az ő bérére.
Isten előtt utálatosak azok, akik visszatartják a megérdemelt járandóságot. Máté 10, 10. Jakab 5, 4.

II. 22, 8 - 13. Megtalálták a Bibliát!

Mikor hallotta a király a törvény könyvének beszédeit, megszaggatta az ő ruháit.

Jósiás király uralkodása kezdetén templomot renováltak. Munka közben Hilkia főpap megtalálta a törvénykönyvet, vagyis
az addig elkészült Szentírást, Mózes törvényeinek egy részét. Isten parancsolta Mózesnek, hogy írja le azt, amit mond
neki. Az igét olvasni kellett. Kérdés, hogy ki és miért dugta el? Félénk, megalkuvó templomszolgák? A bálványozó
papok? Hogyan bukkantak reá? Véletlenül? Szándékosan keresték? A munkások találták meg?

A teljes Biblia ( = könyvek) két fejezetre oszlik: Ó és Új Testámentum (= szövetség, hagyaték). Összesen 66 könyvet
foglaltak egybe. Az Ó Testámentum lényege az, hogy Isten szövetséget kötött a zsidó néppel és megjövendölte Krisztus
eljövetelét. Az Új Testámentum lényege az, hogy Isten Krisztus által, zsidókkal és pogányokkal szövetséget kötött, akik a
Jézus nevében hisznek. A teljes Szentírást Szentlélek ihlette, írói az Úr beszédét rögzítették. Jeremiás 36, 1-2., II.
Timótheus 3, 16.

A Biblia nem avult dísztárgy a könyvespolcon, nem egy muzeális darab, nem egy könyv a sok között, hanem az
egyetlen, az élő Istennek élő beszéde. Van-e Bibliád és olvasod?

Hilkia főpap megtalálja a Bibliát, tovább adja az író deáknak, aki elviszi Jósiáshoz. Felolvasnak belőle. Mikor meghallja a
király, magára és a népre vonatkoztatja. Megszaggatja palástját. A Bibliát lehet közönyösen, vagy ellenállással forgatni.
A bibliakritikusok saját véleményüknek, tudományos vagy filozófiai tételeknek vetik alá a Bibliát és emberi módszerekkel
analizálják Istent. Lehet dogmákat, tantételeket, tudományos állításokat „igazolni” és tagadni a Bibliával. Állandó
kísértés, hogy politikai, ideológiai, társadalmi áramlatokkal „egyeztessék” a Bibliát. Lehet bírálni, mellőzni, átalakítani,
amikor: „így szól az Úr” helyett keresztyén hagyományokat, keresztyén értékeket, a karácsony vagy húsvét üzenetét
prédikálnak és nem az Úr, hanem „az egyház hallatja szavát.”

A keresztyén teológia nem bírálhatja a Szentírást, mint Isten igéjét, nem az a feladata, hogy kiszűrje mennyi a valódi és
mennyi a betoldás, hanem köteles alávetni magát Isten igéjének. Jósiás nem vitatkozik, nem magyarázkodik, nem a
legmodernebb, fölvilágosult gondolatokkal fogadja a Bibliát, hanem úgy, mint az élő Isten élő szavát, ami személyesen
hozzá és a néphez szól. Nem a Bibliát igazítja emberi gondolatokhoz, hanem megalázkodik és magát igazítja a
Bibliához. A Szentírás olyan tükör, ami mutatja, hogy nagy baj történt, a választott nép megcsúfolta és elhagyta Istenét,
ezért az Úr haragjának tüze föltámadt Juda ellen. Még a templomrenoválás is abbamaradt, mert a szív bűnbánata,
megtérése fontosabb az építkezésnél.

Judára nagy büntetés vár! De a Biblia nemcsak azt mutatja, hogy milyen mocskos az ember gondolata, milyen gonoszak
az ország vezetői és lakossága, hanem azt is, hogy érettünk dobog Istennek szerető szíve. A Golgota keresztjén ez a

54
szív megszakadt érettünk, mert Isten úgy szerette a bűnöst, hogy meghalt érette. Aki Jézust hittel fogadja, az elnyerte a
bűnbocsánatot.

II. 22, 14 - 20. Ezt mondja az Úr!

Ezt mondja az Úr: íme én veszedelmet hozok e helyre, mert elhagytak engem és idegen isteneknek áldoztak.

Jósiás király uralkodásakor 621-ben megoszlott a vélemény a gyöngülő Assziriáról, erősödő Babilonról és a virágzó
Egyiptomról. A pénzgyűjtést, templom renoválást, és a Bibliát is különbözőképen fogadták. A lelki és anyagi
építkezésekről megoszlanak a vélemények. Állítják, hogy először templom, épület legyen, azután Biblia és lelki élet.
Ezzel szemben hangoztatják, először a Bibliát, lelki megújulást adjon az Isten és azután foglalkozzunk szervezéssel,
valamint épületekkel.

Jósiás a templomrenoválás elé teszi a Szentírást. „Kérdezzétek meg az Urat énérettem és a népért.” Elődei a
varázslókhoz, csillagjósokhoz, (horoszkóp), bálványokhoz mentek tanácsért. Kerülték az élő Istent. Jósiás, Hulda próféta
nőhöz küldi Hilkia főpapot tanácsért. Hulda a templomi ruhák őrizőjének felesége volt. Hóseás nem bízott a templom
papjaiban, vagy azok nem értették a Szentírást? Hallgatott az Úr? Kérdezhette volna Jeremiást, Hóseást, Ezékielt és
korabeli más prófétákat. Hulda prófétanő volt legközelebb hozzá? Mivel a Biblia lélek és élet, ezért csak Szentlélek által
magyarázható és Szentlélek által szól hozzánk.

A bibliamagyarázatot szaknyelven kommentárnak nevezik. Hulda világosan, megdöbbentően kezdi: „Azt mondja az Úr.”
A bibliatudósokról halljuk, hogy „az a véleményem… úgy látom… egyes magyarázók szerint… mások az ellenkezőjét
állítják… talán… egyházi dogmatika alapján… az a legújabb tudományos feltételezés…” A Bibliában olvasunk olyan
verseket, amelyeknek az értelme titok előttünk, de az aktuális kijelentés mindig világos. Hulda kézbe veszi a Szentírást
és határozottan, időszerűen alkalmazza Isten szavát: „azt mondja az Úr… veszedelmet hozok e helyre.” A prédikáció
mindig időszerűen szól valakinek, vagy gyülekezetnek. Személyesen egy embernek, mint itt Jósiásnak: mivel
„meglágyult a te szíved és magadat megaláztad az Úr előtt.” Vagy a közösségnek, az itt „lakók ellen szólottam.” V.
Mózes 6, 4. Cselekedetek 2, 22. Isten megüzeni a személynek vagy közösségnek, hogy mit döntött róla. Megüzeni, hogy
segít rajta, vagy büntetni fogja. Aszerint ítél fölötted, hogy szeretted vagy utáltad Őt! Judára veszedelem zúdul, mert
„elhagytak engem.” Áldás, szabadulás helyett a halál vermében pusztulnak el.

Jósiás szívébe zárta az igét. Kegyelmet kapott, mert megtért. Tragikus haláláig siker koronázta a munkáját.

Mosódjatok és tisztuljatok meg Krisztus által: Így szól az Úr!

II. 23, 1 - 20 . Szövetség újítás.

Fölment a király az Úr házába, Judából minden férfi és Jeruzsálem minden lakósa vele volt. És minden beszédét olvasta
előttük a szövetség könyvének.

Jósiás király idején, templomrenováláskor megtalálták a befalazott, elrejtett Bibliát. Sem a papok, sem a nép nem
szomjúhozta az igét. Senkinek sem hiányzott Isten szava. A király Hulda prófétanőhöz küldi a Szentírást, aki időszerűen
prédikál belőle, hogy király és nép elpusztul. Mivel Jósiás sírt az Úr előtt, ezért bocsánatot nyert. A király halálos
komolyan vette a hirdetett és írott igét. .Jakab apostol figyelmeztet, hogy az igének ne csak hallgatói, hanem cselekvői
legyetek! Jakab 1, 22. 2, 17.

látványos szórak−Jósiás hallgatta és megcselekedte az igét. Isten szava fordulópontot jelent az életünkben és aktivizál.
Az ördög szétszór, a Szentlélek összegyűjt. A király Jeruzsálembe hívja meg a papokat, prófétákat, tanácsosokat,
gazdagokat és a népet., Vészterhes időben kultúr műsor, politikai tájékoztatás, kellemes oztatás helyett istentiszteletet
tart. Az istentisztelet lényege csak bibliaolvasás és bibliamagyarázat lehet. Az emelvényt, vagyis a szószéket itt most
nem a király tiszteletére, hanem az Úr dicséretére építették. Nézzetek föl Arra, Aki világot teremtett, akitől függ a jelen és
a jövő.

A választott nép elfogadta a meghívást, a hirdetett igét és kész volt megújítani az Istennel való szövetségét. Ezután nagy
tisztogatás kezdődött. Volt mitől elszakadni, mert iszonyatos bűnök fertőzték Jeruzsálemet. Cselekedetek 2, 40. Először
az istenházán kezdték. Minden fertőzött edényt, látható és tapintható kézzel csinált istenképet kihordtak onnan,
összetörték és megégették a Kidron völgyében. Az Úr házának bejáratánál előző királyok lóistállót építettek és azért
tartottak benne állatokat, mert a görög és keleti pogány babona szerint napisten kocsikázik az égen. Kiirtották a fekete
ruhába öltözött démonikus papokat. Szétverték a királyi palota tetejére épített oltárt. Megfertőztették a Tófetet, ahol
együtt tisztelték Jahvét és Molokot, ami vasból öntött, izzásig hevített bálvány volt, és üres belsejébe élő gyermekeket
dobtak áldozatul az ördögnek.

Jósiás vidéken is személyesen intézkedett. Az olajfák hegyén ember csontokat égetett, ahogy megjövendölte Isten
prófétája. I. Királyok 13, 2. Még Samária vidékein is magaslatokat rombolt, ledöntötte a sodomita férfi paráznák házait.
Megkímélte az Úr bételi prófétájának sírját. I. Királyok 13, 29-30. Radikálisan szakítottak az ördöggel. Amikor az
egyetemi hallgató megtért, visszavitte a könyvtárból ellopott könyveket és szakított a cinikus alkoholista barátaival is.

55
A teológusok általános szóhasználatában Jósiás „kultuszreformot” hajtott végre. Ez helytelen megfogalmazás, mert nem
kultuszreform, nem vallási szertartás, modernizálás történt, hanem reformáció, olyan értelemben, hogy visszatértek a
Bibliához, az élő Istenhez. Nem a kultuszt, az istentisztelet rendjét reformálták, hanem a szívek tisztultak meg Isten igéje
által. Dávid király így könyörgött, hogy tiszta szívet teremts bennem ó Uram. Pál apostol kérte a gyülekezeteket, hogy
tisztítsátok meg magatokat Jézusunk kifolyt szent vére által. Az Úrnak szolgáljatok örvendezéssel, ti akiket megtisztított
Krisztus beszéde. Zsoltárok 51, 12, 100, 2. János 15, 3. II. Korinthus 7, 1.

II. 23, 2l - 30. Húsvét ünnep.

Ünnepeljetek páskát az Úrnak, amint meg van írva e szövetség könyvében.

Jósiás királynak a Bibliából olvastak föl, ami nagy fordulatot jelentett az életében. Teljes szívvel, lélekkel borult le az Úr
előtt. Csak teljes szívvel érdemes és kell Jézust követni. Jósiásnak az ország szervezésére is volt képessége. Hitte azt,
amit hirdetett és meggyőződésből cselekedett. Bírák kora óta, sem előtte, sem utána nem volt ilyen áldott király, aki
szerette és szolgálta az Urat. Az embereket különféle szempontból értékeljük, hogy pl. legerősebb, leggazdagabb,
legmagasabb, legügyesebb. Jósiás a legistenfélőbb volt Dávid után az uralkodók sorában.

Az Úr törvénye szerint nagy tisztogatásba kezdett. V. Mózes 16, 1. 8. Kipusztította a bálványokat, az oltárokat,
titokfejtőket és a sátán papjait.

Teráf volt a kisebb- nagyobb méretű házi bálvány. Tisztogatás után húsvétot ünnepeltek. Most Krisztus előtt 620 táján
nem otthon, családonként, hanem közösen a templomban gyűltek össze és a juhok ezreit vágták le áldozatul és
fogyasztásra. Páska vagy peszakh átkelést jelent. Elkészítésével évenként az Egyiptomból való szabadulásra
emlékeztek. Mózesnek rendelte Isten, hogy hibátlan bárányt vágjanak le, vérével hintsék meg lakásuk ajtófélfáját, hogy
elkerülje az öldöklő angyal. A bárány húsát megsütötték és elfogyasztották. Ótestámentumban bárány szenvedett a
bűnösért, az Újtestamentumban szenvedő, megáldozott Jézusunk engesztelte ki a haragvó Istent. Jeruzsálemben a
bárányok egy részét családoknak osztották el áldozatra, vagy étkezésre. Hangszerek, muzsikák, dicsérő énekek hangja
szállott az ég felé. Öröm ragyogott az arcokon.

A babiloni fogság előtt ez a húsvét volt az utolsó nagy ünnep. Az Úr haragja mégsem szűnt meg Juda ellen. Isten nélkül
és az Ő bosszantására is lehet ünnepelni egyedül és közösségben. Jósiás húsvétja kedves az Úrnak.

Nem ellened, hanem az országom ellenségével hadakozom. „Ne tusakodj Isten ellen−Mivel Jósiás szíve szerint megtért,
ezért nyugalmat ígért neki az Úr. A tragédia mégis bekövetkezett. Mi történt? Nékó egyiptomi fáraó ezután vonult fel
Asszíria ellen. Jósiás seregével útjába állott. Nékó Isten nevében igyekezett a békességre. … hogy el ne veszessen
téged.” A makacs Jósiás megütközött Egyiptommal és belehalt. Jeremiás próféta is elsiratta. II. Krónika 35, 21. 25.

Miért bonyolódott értelmetlen háborúba? Lehet találgatni, hogy súlyos katonai és politikai hibát követett el. A fáraó a
hanyatló Asszíria szövetségese volt, Jósiás meg Babilont akarta védeni Asszíriával szemben Az egyiptomiak lenyilazták
Jósiást. (608). A babiloni király megverte Egyiptomot. Jeremiás 46, 2. Babilon annyira megerősödött, hogy rövid idő
múlva bevonult Jeruzsálembe, tehát katonailag Jósiásnak Egyiptomot kellett volna segíteni.

A fölvázolt kérdések labirintusában és zavaros helyzetben csak az világos előttünk, hogy az Úr búsult haragja nem szűnt
meg Juda ellen. Világos az is, hogy Jósiás nem hallgatott az igére, amit most a fáraó hirdetett. Tanulság az is, hogy az
elmúlt évek győzelmei nem garantálják a jövendő sikereit. Ne csak az eredményes múltra emlékezzünk, hanem minden
pillanatban közösségünk legyen Jézussal.

II. 23, 31 - 37. Egymást követő testvérek.

Joakház gonoszul cselekedett…Joákim gonoszul cselekedett…

Jósiás király tragikus halála után a föld népe kisebbik fiát, Joakházt választotta meg. Más néven Sallum. Szokás
mondani, hogy „meghalt a király, éljen a király”. Elment az apa, jöjjön az új. Joakház 23 évesen kezdte és 3 hónapot
kapott Istentől Jeruzsálemben. Nem az a fájdalmas, hogy csak három hónapot, hanem ezalatt olyan gonoszságokat
cselekedett, mint az elődei. Csalással szerzett pénzt az építkezésekhez, ingyen dolgoztatott a szegényekkel, állandóan
nyerészkedett és dicsekedett, sőt ártatlan vért is ontott. Úgy élt mint aki soha nem hallott a Bibliáról. Jeremiás 22, 11-17.
Istennek az volt a szándéka vele, hogy világosság legyen, az ige jó illatát árassza, ő pedig sötétségben járt és
hullaszagot árasztott. Nem az élő forrásokhoz terelgette nyáját, hanem poshadt vízzel, romlott kenyérrel fertőzte meg
őket. Jeremiás próféta figyelmeztette, hogy legyen igazságos az árvákhoz mert ha megveti a törvényt, akkor az Úr is
megveti őt. Jeremiás 22, 1, l1. Isten előre szólt az özönvízről Noé idejében, Ninive pusztulását hirdette Jónás, Jézus
megtérésre hívta Jeruzsálemet, mert ha nem, akkor kő kövön nem maradhat. Aki több talentumot kapott, attól többet vár
Isten. Vezető ember sokakért felelős.

Miután Nékó fáraó kigyógyult a babiloniaktól kapott sebeiből, bevonult Jeruzsálembe. Joakházt elcsapta, bilincsben
magával hurcolta Egyiptomba. Ott halt meg.

56
Jeruzsálemet Nékó fáraó úgy kormányozta, hogy Jósiás kisebbik fia Joakház után, 25 éves bátyját, Eliákimot nevezte ki
a trónra. Azért csinált rendet, mert így könnyebben és gyorsabban hajtotta be az ezüst és arany „kárpótlást”. A
győztesek jóvátételt követelnek maguknak. A veszteseket adó fizetésre kötelezik.

A fáraó Eliákim nevét Joákimra változtatta. Az ókorban szokás volt a név változtatás. Babilonban Dániel nevét Baltazárra
cserélték. USA-ban Böszörményi István Steven Bessemer lett. Az a cél, hogy minél hamarabb beolvadjanak az idegen
közösségbe és azonosuljanak az új ország lakosaival. A mennyországban Isten új nevet ád a győzteseknek. Ezzel is
jobban hasonlítunk Megváltónkhoz.

Jézus követőit keresztyéneknek hívják. Krisztiánusz = keresztyén azt fejezi ki, hogy Krisztus követője és hit által Krisztus
él a szívében. Keresztyén szó hatszor olvasható a Bibliában. Először Cselekedetek 11, 26: „A tanítványokat először
Antiokiában nevezték keresztyéneknek.”

Joákim gonosz úton járt. Nem törődött azzal, hogy a viharfelhők egyre sötétebben tornyosultak Jeruzsálem egén.
Hogyan fog számot adni annak, Aki van, Aki volt és Aki eljövendő?

II. 24, 1- 7. Az Úr beszéde szerint.

Ráküldte az Úr a káldeusok seregeit, hogy elvesse őt a maga orcája elől.

Izrael többé nem lavírozhatott keleti és nyugati országok között. Joákimot azért tette oda Egyiptom fáraója, hogy Judea
ezüstjét és aranyát beszolgáltassa kincstárába. „Királynak” és népnek két lehetősége maradt: vagy fizetnek, hogy
mentsék az életüket, vagy leölik őket és elrabolják a megmaradt értékeket. .

Az istenfélő Jósiás fia, Joákim 25 évesen kezdte és 11 éven át uralkodott. Olyan gonosz volt, mint apja kivételével az
elődei. Ez a vallástalan, világias, nyerészkedő, önző férfi, önszántából népének hajójával együtt gyorsan sodródott a
zátony, a végpusztulás felé.

A babiloniak kiverték Egyiptomot. Juda megszabadult az egyik ellenségtől és már itt a másik. Három esztendeig fizette
és szolgálta Babilont, az új hódítókat. Lazán kezelt vazallus ország volt, mert Nabukodonozort lekötötték az amonitákkal,
egyiptomiakkal és barbárokkal vívott háborúk. Egyiptom bujtogatására Jeruzsálem kicsúszott Babilon markából, de az
Isten kezéből nem. Mikor Babilon kivonult Jeruzsálemből, az Úr rájuk küldte Káldeát, Szíriát, Moábot, Ammont, azután
ismét Babilont, mint a darazsakat. Járványok, szegénység, létbizonytalanság, halál sorvasztotta el az országban.

Megint ez a kérdés: miért? A sors keze, véletlen, politikai hiba, természeti csapás miatt? A kelet és nyugat ütköző
pontján lévő országnak ez a sorsa? - Ki-ki saját szájíze szerint magyarázhat. Az ige teológusa Isten Szentlelke által
kutat. Ebben a rövid hét verses szakaszban négyszer fordul elő, hogy mindez „az Úr akarata, az Úr beszéde szerint
történt.” Mert az Úr határozottan kérte: „térjetek meg már és ne járjatok idegen istenek után… de nem hallgattatok rám.”
Menj és szólj ismét Jeremiás, hátha megtérnek és elfordul tőluk haragom? Jeremiás 25, 1-7.

A második parancsolatban meg van írva, hogy „ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz… Ne
imádd és ne tiszteld azokat, mert én az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkeit a
fiakban harmad és negyedíziglen…” II. Mózes 20, 4-5. - Samária és Judea népe megtaposta a törvény, kinevette,
kicsúfolta, sőt megölte a prófétákat. Nem kértek és nem is kaptak bocsánatot.

Joákim elaludt az ő atyáival. Egyiptom többé nem vonult Jeruzsálem ellen, mert Júdea és Samária Babilon karmai között
vérzett.

Krisztus tanítványait azzal biztatja Isten, hogyha mi hitetlenkedünk is, Ő hű marad. II. Timotheus 2, 13.

II. 24, 8 -17. Az árnyék király.

Elhurcolta egész Jeruzsálemet, a föld szegény népén kívül senki sem maradt, elhurcolta Joákint is.

Joákin, más néven Jekoniás kis szürke ember volt. Jeremiás 28, 4. Tizennyolc évesen lett pünkösdi király, három
hónapig. Fizette Baál papjait, népszerű volt a lakosság előtt, de az Úr gyűlölte bűnei miatt.

Babilonia királya ismét táborba szállott Jeruzsálem ellen. A zsidóknak semmi esélye nincs a védekezésre. Joákin
megadta magát. Családjával, fejedelmeivel, hadnagyaival együtt föltétel nélkül meghódolt az ellenségnek. Békét ajánlott
a pogányoknak. Olyan ez, mint amikor az egyház fölkínálja magát az államnak, amikor a keresztyének megalkusznak a
hitetlenekkel.

Mi ebben a bűn, ha meg van írva, hogy „nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől”? Róma 13, 1. Jeremiás az Úr igaz
prófétáival együtt sürgette, hogy hajtsátok fejeteket Babilon jármába. Jeremiás 27, 1-11. Csak a hamis próféták
ösztönöztek az ellenállásra. Joakinnak miért bűne, hogy letette a fegyvert és kinyitotta Jeruzsálem kapuit az ellenség
előtt? Bűn az, amikor az egyház megalkuszik azzal a világgal, ami Isten akaratával, illetve engedélyével működik?

57
Az a bűn, hogy Joákin és családja, udvartartása nemcsak Jeruzsálem kapuit nyitotta meg, hanem a szívét is Babilon
előtt. A világi hatalmasságot elfogadta, de Istent nem, Aki azt kérte, hogy „adjad fiam a te szívedet nékem, és a te
szemeid az én útjaimat megőrizzék.” Példabeszédek 23, 26. Izrael népe békülni kívánt Babilonnal, Isten nélkül. A világ
fiai sem fogadták be Joákint. Hitetlen emberek nem fogadják maguk közé a hívőt.

Nabukodonozor rátört a városra, összeszedte a templom maradék kincseit és arannyal, ezüsttel, hengerekkel,
oszlopokkal, gyertyatartókkal, rabláncra fűzött királyi családdal és a lakossággal együtt vonult hazájába. A világ csak
látszatra fogadja be a keresztyéneket és sohasem azonosul vele.

Krisztus által van békességünk Istennel és a keresztyénekkel. „Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne
miáltalunk, Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.” II. Korinthus 5, 20.

II. 24, 18 - 20. Sedékiás

Az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Judával, míg csak el nem vetette őket az ő orcája elől.

Először Nékó egyiptomi fáraó, azután Nabukodonozor babiloni király fosztották ki Zsidóországot. Előbb Samáriát, azután
Júdeát semmisítették meg. Jeruzsálemben egy ideig árnyék királyok vegetáltak. Hol az egyiptomiak, hol a babiloniak
trónoltak Jeruzsálemben és hol Egyiptom, hol Babilon sanyargatta Isten népét. Joákint családjával, főemberekkel,
mesterekkel, harcosokkal hurcolták el idegen földre. Nabukodonozor Natániát kinevezte ki Jeruzsálembe, aki Sedékiás
fiainak, Joákim és Joákin letűnt uralkodóknak nagybátyja volt. Megbízott benne. Natániát a nép is elfogadta. Okos és
ravasz győztesek a kontinuitás, a folyamatosság látszatát keltik, hogy „törvényesen” kiszívják a legyőzöttek vérét.
Natánia nevét Sedékiásra változtatta, ujabb fordítás szerint Cidkija, 25 évesen kezdte hivatalát és 11 éven át végezhette
megbízatását Jeruzsálemben. Vészterhes korszakban éppen olyan gonosz volt, mint az elődei. Gőgösen fogadta
Jeremiást, az Úr szolgáját. Engedte, akarta, hogy bebörtönözzék az Úr követét, aki az uralkodó és a nép javára lett
volna. Nem fogadta el Isten utasítását, de hűséget esküdött Nabukodonozor királynak, aztán pártot ütött ellene. Isten
megtérésre hívó követeit kigúnyolták és megölték. II. Krónika 36, 11-20. Héber férfiakat és lányokat adtak el
rabszolgaságra. Jeremiás 34, 11. Isten kérte a királyt, fejedelmeit és a népet, hogy nyakukat hajtsák Babilon 70 évig
tartó jármába, és megtartja őket, megkegyelmez nekik. A választott nép a sátán hamis prófétáinak hazugságait fogadta
el és elzárkózott az Úr követeinek igaz beszédeitől. Jeremiás 27, 12-13.

Babilonnak adlak titeket. Menj ki Nabukodonozorhoz és életben maradsz. Jeremiás 37, 6-12.−Isten hiába kérte őket,
mégis belerohantak a veszedelembe. Akkor szólt az Úr: mivel megvetettétek eskümet, ezért Babilonba száműzlek
benneteket, hogy magatokba szálljatok, bűneiteket megbánjátok és megtérjetek. Ezékiel 17, 19. Sedékiás félt szembe
kerülni a főemberekkel, de nem félt az Istentől. Bizonytalankodott. Titokban többször magához hívatta Jeremiást. -
Mondd, hogy mi lesz velünk? Élet vagy halál? - Jeremiás megerősítette az Úr kijelentését.

Sedékiás Egyiptom segítségére számított. Álmokat kergettek. Azt remélték, hogy megszabadulnak az Úr büntetésétől.
Isten megkeményítette szívüket, mint a fáraóét Egyiptomban Mózes idejében. Vége a kegyelmi időnek! Az Úr kitöltötte
haragjának poharát.

Ha győzni akarsz, akkor alázd meg magadat Isten előtt, Aki „a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet
ad.” I. Péter 5, 5. Sedékiást behálózta az ördög és halálba vonszolta Juda népét is. Amikor vak vezeti a világtalant, mind
a ketten verembe esnek. Lukács 6, 39. De miért halnátok meg? Isten „azt akarja, hogy a bűnös megtérjen és éljen.”
Ezékiel 18, 32.

II. 25, 1 - 21. Babiloni fogság.

Feljött Nabukodonozor Babilon királya Jeruzsálem ellen, ostromtornyokat építettek és betöretett a város. Elfogták a
királyt, fiait levágták, Sedékiás szemeit megvakították és láncokba vitték el.

Salamontól Sedékiás királyig a 25 uralkodó közül alig volt 5, aki félte az Urat. Sedékiást 21 éves korában Babilon
nevezte ki Jeruzsálem vazallus királyának. Egyiptom sugallatára elpártolt tőle. Megesküdött, hogy hű szolgája lesz
Babilonnak, de fölrúgta az egyességet és megszegte az Istennek adott esküjét is. Nabukodonozor ismét feljött
Jeruzsálem ellen és többé nem volt irgalom. Bevált haditechnikát alkalmazott. Sáncokkal, tornyokkal vette körül a várost.
Se ki, se be. Az ostrom decemberben kezdődött és júniusra elfogyott az élelem. Másfél év múlva betörték a város
kapuját (586). Beteljesedett az ítélet. Sedékiás családjával, főembereivel, harcosaival menekült a szenvedéstől. Az
ember sexben, szeszben, kábítószerben, pénzhajszában, munkában, politikában, TV-ben vagy öngyilkosságban keresi
a megoldást. Az első emberpár Ádám és Éva bokor mögé bújt, Jónás próféta a tengerbe próbált eltűnni. A világ végén
barlangokba rejtőznének és azért könyörögnek az emberek, hogy a hegyek omoljanak rájuk és takarják el őket az ítélő
Bárány Jézus elől. Jelenések 6, 16.

Sedékiás menekülne a haragvó Isten elől. Az Úr büntetése bárhol utoléri a vétkest. Jerikó mezején a káldeusok elfogták
a királyt. Riblába, a főhadiszállásra hurcolták. Fiait saját szeme előtt kaszabolták le, Sedékiás szemeit valószínűleg
tüzes vassal égették ki. A templom papjait, a sereg vitézeit úgy vágták le, mint az állatokat. Az ítélet Jeruzsálemben
folytatódott. Nabuzáradán babiloni fővezér Jeruzsálemben összeszedte a templom és a királyi palota maradék kincseit,
elvitte, azután felgyújtotta a templomot, palotát és a város épületeit. (Debrecenben 1944 őszén a kistemplomba lovakat
kötöttek be az orosz katonák és lelövöldözték a csillárokat.) A maradék lakosságot megbilincselték és elhajtották. Élve

58
hagyták a szegényeket, hogy megműveljék a földet és gyümölcsösöket. II. Krónika 36, 11-20. Természet, állatok, együtt
szenvedtek az emberrel. Füst gomolygott a szent város fölött. Éjjel és nappal halálhörgés, jajkiáltás, sikoly összevegyült
egymással. A holttestek fölött dögkeselyűk kóvályogtak, vagy fenevadak marcangolták szét őket.

Izrael történetének ez a legsötétebb, legmélyebb pontja. Hova lett a templom dicsősége? Mivé lettek a bálványok? Miért
késik Egyiptom segítsége? Hol van most az Isten? Ez itt már nem kérdés, mert Isten szólt, a választott nép pedig dacolt
vele és ellent mondott. Templom és szent város pusztulása azt jelképezi, hogy vége van Izraelnek. De Isten a halott
csontokat is képes föltámasztani. Majd 70 év után visszahozza Sion foglyait. Ezékiel 37, 1-4.

Többé nem kérdés, hogy miért történt és ki a hibás? Isten az élet, és az áldás, nélküle halál és átok. Izrael a bűnei miatt
jutott ide. A sátánnal cimborált, aki emberölő volt kezdettől fogva.

Bűnbánattal hívd segítségül Megváltónkat és megmenekülsz. Cselekedetek 16, 31.

II. 25, 22 - 26. Külső és belső romlás.

Maradjatok az országban és szolgáljatok Babilonia királyának.

Izrael nemzetté válásának története Mózessel és a Tizparancsolattal kezdődött. Isten hívta el és formálta ezt a népet az
Ő dicsőségére és az emberiség javára. A Tízparancsolat lényege ez: „Én vagyok az Úr a te Istened.” Én tanácsollak
téged, hogy mit szólj és mit cselekedj. Én gondoskodok rólad. Én mutatom meg hatalmamat és dicsőségemet, ezért
csak engem tisztelj, engem imádj. Izrael meggyalázta az Úr parancsát, és leborulva imádta a semmit, az emberi ésszel
kigondolt ördög isteneket. Ezért jutottak babiloni fogságra! Egy ideig Babilon az Úr eszköze volt, aztán legyőzték őket a
perzsák.

Nabukodonozor a régi, neki kényelmes módszerrel intézte Izrael sorsát. Gedáliás zsidó férfit nevezte ki tiszttartónak
Mispába. Ezt a várost Asa király építette. I. Királyok 15, 22. Gedáliás nem a Dávid házából való, de Babilon bízott benne
és a zsidó lakosság elfogadta. Mispa nem az ország fővárosa. Babilon azért normalizálta a körülményeket, hogy a
maradék dolgozó zsidók által hasznot húzzon az országból. Azzal „csöndesítette őket”, hogy „az Úr rendelte ezt a
büntetést… mert nem hallgattatok az Ő szavára.” Jeremiás 40, 2-3.

Gedáliás tisztelte Jeremiás prófétát. Elfogadta tőle Isten szavát, hogy hajtsátok fejeteket Babilon jármába. Jeremiás 40,
7. 43. Szószerint ugyanezt prédikálta Ésaiás a kortárs másik nagy prófétája: maradjatok veszteg és ne fussatok
Egyiptomba. Ésaiás 30, 15. Ismáel és csapata másként látta a dolgot. Feljöttek, orvul megölték Gedáliást, munkatársait
és azokat, akik Babilon királyát szolgálták. Tovább romlott a szerencsétlen ország helyzete. Miért merészkedett ilyen
gyalázatra Ismáel? Hiúságból? Mert Gedáliás nem a Dávid családjából származott, mint ő Ismáel? Személyes
bosszúvágy fűtötte? Meggondolatlanul cselekedett? Hazafiként szerepelt a kollaboránsokkal szemben? Még mindig
Egyiptom segítségében reménykedett, mert odamenekült a gyilkosság után? Jeremiás 40, 14-ben olvassuk, hogy az
ammoniták bérelték föl. Az biztos, hogy nem az Isten indította föl vérontásra és újabb tragédiát okozott.

Johanán Káreának fia utána ment Ismaelnek és kiszabadította honfitársait Ismáel rabságából. Ismáel nyolc emberével
az ammonitákhoz menekült. Az ammoniták Lót atya és leánya vérfertőzéséből származtak. I. Mózes 19, 38.

Mit csináljanak azok akik megmenekültek Ismáeltől? Féltek visszatérni Mispába, nehogy a Káldeusok bosszút álljanak
rajtuk. Őket is csábította Egyiptom, hogy ott jó lesz. Jeremiás által megkérdezték az Urat és megígérték, hogy csak azt
cselekszik, amit Isten tanácsol. Az Úr azt válaszolta, hogy maradjanak otthon. A tétovázók kételkedtek és hazugsággal
vádolták Jeremiást. Ezután elindultak Egyiptomba oda, ahol rabszolgák voltak, ahol számtalanszor becsapták,
kifosztották őket. Oda, ahonnan soha nem kaptak segítséget, csak ígéretet. „Az eb visszatért saját okádására, a
megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.” II. Péter 2, 22. Oda az új „hazába”, ahol bálványok és boldogság csábította
őket. Jeremiást is magukkal hurcolták. Az Úr megítélte Egyiptomot és az ammonitákat is!

Isten gyermekei a babiloni dráma után sem az Úr oltalmát keresték, hanem a pogányok segítségét- Az Úr elveszti a
hitetleneket és megsegíti azokat, akik hozzá fordulnak. „Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, valaki
pedig elveszti az ő életét énérettem és az evangéliumért, az megtalálja azt.” Márk 8, 35.

II. 25, 27 - 30. Az örökkévaló kegyelem.

Kivette Juda királyát a fogházból és kegyesen beszélt vele Babilóniában.

A Királyok könyvét a babiloni fogság idején írták. Reménység nélkül fejeződik be. Nincs remény ott, ahol nincs Isten. A
könyv utolsó lapjain bepillantunk oda, ahová Nabukodonozor rabláncon hurcolta Sedékiást, az utolsó zsidó királyt
családjával, vezéreivel és a lakosság színe javával. Mind két szemét megvakította, hogy véglegesen kioltsa belőle az
élet vagy a visszatérés reménységét. Sedékiást kivégezték, vagy iszonyú kínok között halt meg. Végig gondolhatta
életét, és az Úr üzenetét, hogyha kimégy a káldeusokhoz, akkor megmaradsz te és a város, ha ellen állasz akkor
belepusztultok. Halála előtt megtért vagy megkeményedett ez a bűnös uralkodó? Isten tudja.

Nabukodonozor magával hurcolta Jeruzsálem volt királyát, a 18 éves Joákint. Ő is visszagondolhatott a sorsára és
bánkódott az életén. Nabukodonozor fia Merodák, változtatott az apja politikáján és harminchét év után, Joákin 55 éves

59
korában bocsánatot nyert. Kijöhetett a börtönből, levethette rongyait, a király asztalánál étkezhetett, de soha többé nem
térhetett haza.

Istenünk kegyelme örökkévaló. Rabságában is biztatja szenvedő népét: „Ne félj én szolgám Jákób… megszabadítlak
téged a messze földről… veled vagyok én… mert véget vetek minden nemzetnek, akik közé kiűztelek, csak neked
nem… Megváltó Jézusunk a mennyben készített nekünk ünnepi lakomát, azoknak, akik megtisztultak a Bárány
vérében.−” Jeremiás 30, 10-11.

A két Zsidóország: Samária északon, Judea délen egy időre összeomlott. Zsidóország egy emberöltőnyi időre megszűnt
létezni. A babiloni kevesebb mint 70 esztendős fogság után a nép hazatérhetett. Perzsák győzték le a káldeusokat.
Círus perzsa király amnesztiát adott a foglyoknak. A választott nép visszatérhetett Kánaánba, ám a Dávid házának
királysága többé nem folytatódott. Isten megfizetett Babilonnak és nem törölte el az ő népét. Jeremiás 51, 1-2. Egy újat
ígért nekünk: „Íme napok jönnek, azt mondja az Úr és az Izrael házával és Júdának házával új szövetséget kötök.”
Zsidók 8, 8. Az új szövetség Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása által valósult meg. Máté 26, 28. Jézusban
többé nincs zsidó, se görög, nincs körűlmetélkedés vagy körűlmetéletlenség, se szolga, se szabad, hanem mindenekben
Krisztus. Kolosé 3, 11. Isten új szövetséget kötött velünk Jézus Krisztusban.

Bűneidben, bajaidban csöndesen várj az Úr szabadítására, mert örökkévaló az Ő kegyelme.

Sedékiás, Joákin, Babilon, Perzsia, Római birodalom, világ hatalmak elmúltak, az ég és föld is megszűnnek, de Isten él
és uralkodik örökké. Országa meg nem romlik. Királyságának nincs kezdete és nincs vége, ezért: „Magasztaljátok az
Urat, mert jó, mert örökkévaló az Ő kegyelme.” Zsoltárok 136, 1.

Téged is hív az új szövetségbe, hogy szolgálj Neki és dicsőítsed Őt e földön és majd odafent mennyei seregek karával
együtt szüntelenül.

Ámen.

60