Tartalom Melyik médszer melyik fejezetben? 0 Melyik foglalkozdsterv melyik fejezetben? iit Médszerek . . . Vv Foglalkozastervek : vil Munkalapok tanéroknak . . ... VOI Munkalapok diakoknak x Elész6 a magyar kiadéshoz (Czike Bernadett) Eldsz6 (Kagan, Spencer) I. A kooperativ tanulas elmélete 1. fejezet. A tiz legeyakoribb kérdés 2. fejezet. Miért van sziikség kooperativ tanuldsra? 3. fejezet. Milyen eredményeket varhatunk? fejezet. Hat kulesfogalom 5. fejezet. A kooperativ tanulis harom megkézelitése IL. A kooperativ tanulds gyakorlata 6. fejezet. Csoportok 7. fejezet. Tanulisiranyitas 8. fejezet. Csoportfejlesztés 9. fejezet. Az osztily tarsas kapcsolatainak fejlesztése 10, fejezet. Mesteri médszerek 11. fejezet. A gondolkodas-fejlesztés médszerei 12. fejezet. Az informacié-megosztés médszerei 13. fejezet. A kommunikicié-fejlesztés médszerei 14. fejezet. A tarsas kapcsolatok fejlesztése 15. fejezet. Kooperativ projektek Azoldalseémok fejezetenként 6j- 16. fejezet. Az elismerés és az értékelés médszer rakezdSdnek. A 10, fejezet els6 6. fejezet. Az elismerés és az értékelés médszerei rasta erwin ate aa - 7 Ennek az az elénye, hogy ha III. Kooperativ foglalkozastervek az Olvasé mar tudja, hoy ey pel 17. fejezet. Mestermunkak daul a mestermédszerekrél min- 18, fejezet. Feladatkézponti foglalkozastervek dent megralil a 10. fejezetben, 19. fejezet. Projekttervek akkor rdgt6n odalapozhat anél ap oar . kil, hogy a tartalomjegyzéket meg- 20. fejezet. A kooperativ foglalkoz4sok tervezése nézné. Az oldalszamokr6l IV. Kooperativ tanulas az osztalytermen kiviil 21. fejezet: Egymast timogaté tanérok 22. fejezet. Egyiittmtik6dés az iskokin feliil és kiviil 23. fejezet. Kooperatiy jatékok 24, fejezet. Valogatott tematikus bibliografiaMELYIK MODSZER MELYIK FEJEZETBEN? |A gondotkodés-fejlesztés médszerei az ke 119. Keniry gondosods 125, ' : cscr mdea e Esoponpeojekt 153] Faved és kita 1116 —_Négykireyds gondolkods . 11:25) | Csoportesca on fas a| avon Ali Nga diele 116) |udivanen 2 ae vagy hams 84) | pishanosed meg. 11:3 Sorbarendents 106) [Relaclatesere. 100 a = “as ms ee ono i faeseese | ae B) |dommonticsicieerds mete vce ~All pth Boas Sal ce eit neesrate oe berit wa ig esate ee 99) | eakdpaneliorongok, ... 132 Seneca 156. Caporilennyrnal 132 ‘Sarkok 98) | Nines sok id 132 Osatily-véleményvonalak 15% Sora, 96) | sence korongok ba Fakold, amit monde: 189 | sseterys 95] | Vatsckoroneok Bs Readead, ogy teat 15.10 [amare wrap tipster 1. Csoportiagok kiizotr Il. Csoportok koz0tt fecang bie are cect iets c an | poe 2 ee ce is fee ee «| sopbenatiblind 326 | aMELYIK FOGLALKOZASTERV MELYIK FEJEZETBEN? 1 eet (9 se Mestervek, eines SORE a | Lépések a foglalkozastervekben | 1 Tudo | ton 11S. Eepéaieinées | 2 Aiko ry Aésatenek 1 oportonken eq ik kines ‘6. Azearni floes ponacsa | 3. viii 2. AtundrabenmaridGhnaktnéacet 7. Acaoponerdemekeimersse | 4 edad aon 5 Afedéspontorisa 2. Adioksunjoonck Parterek ea ‘ke 4 ok aki ala sent 1 vo alaloak 7. Tens | inondk asa, ok em 2 Aue storie nhs hat 4 Moaajuka mune 9 mere | xeauikiereineros abla onenetet 4 Aparire dogtana vo Miscpiants | telefono alot 5. Apanneek kona 6 Apurmerk elec « seva vs | Nozait. 516 hai: i 1 Tekst « mdse Apueeyeae eee | minden ae ex ate ae yea lod |: aeasonos ena folk ; } «At ie aes Sasa ‘ Csoportérdemek elismerése 4 A sakértok eredet csoposttirsakar a Bees. Projekatervek orem va Repee ae we 1 Onin 1 eles lat 2 Aesipona es 2 Dope seakeascoorok > chpincpatcrmtafece naan een See aes $ nest da 4 Foie cope [iaeealienaes 6 Bets ee lonirs as ifs 1, Het: elskescatet, 1 Na ni 2 Ned tt mann Tobbfunkcids foglalkozastervek + edn aol 4 Gondoots kessegek 6 Onl gaolMELYIK MODSZER MIRE JO? Csoport- | Azosztily | Mesteri_ | Agondol- | Azinfor- | Atirsas | Lisd még | fejlesztés | térsas | médszerek | Kodis- | micié- | készségek . kapesolatai fejlesztés | megosztas | fejlesztése | médszerei | médszerei__ 96 119 I Azonos - kiilénb6z5 | | Abeszélgetés fonala Allj fel, ha van étleted! Batorité korongok Becsiilt vonalak Beszédpanel-korongok Beszélé korongok Csoportinterjis Csoportmegbeszélés Csoportprojekt Csoport-szshale Csoportteset Csoportkonzultécis Csoportmegoldasok | Csoport-véleményvonalak Didkkvartett Ellendrzés pirban Egy megy, hérom marad Egyedi és kozds Egy vonalban Epited fel, amit lefrtam Feladatesere Feladathiildés Felfedez6 riporterek Falentés 84 97 1013 | |Gondolkozz - beszéld meg parban = kupac-tandes Gondotkozz, beszéld meg parban - oszd meg Hjlitote véleményvonalak _ MELYIK MODSZER MIRE JO? Csoport- fejlesztés | tarsas | | apesolaas Kodas- | tejtesztés | médszeret Az osztdly Mesteri ‘A gondol Azinfor- | A tarsas modszerek mici6- _ készségek megosatis | fejlesztése \Sdszerei Lisd még | Halmazibra Hasonlok esoportia romlépesés interjt Harom megy, egy marad gaz vagy hamis Indian beszélgetés Informacié-megosztés indigéval Jolly Joker Kerekasztal Keresd meg a helyed! Kett6s kor Keveredj,allj meg, prt Keveredi, all) parba, beszéld mej Keveredi ~All meg - esoportosulj! Ki vagyok? Képrirlitogatas Kérdexésdi Kérdex6 matrix Kétkirtyas gondotkod6 Kétoszlopos koverkezterés 126 Kéborlds a teremben 126 Kolts el egy huiszast! Kérhinta 136 127 Kozds megegyerés Kérusvalasz 135 10:15 Megosztis- ‘osszehasonlitis 125MELYIK MODSZER MIRE JO? | csoport- | Azosztily | Mesteri | Agondol- | Azinfor- | Atarsas | Lisd még | fejtesztés | tirsas | médszerck | kodas- _-maciG- | készségek | | kapesotatai | | fejlesztés megosztas | fejlesztese | | | modszerei__ modszerei Négylépesés inter Nines sok idéd i Osstilyprojektek Osetilymappa Osztily-véleményvonal Parok [ Paros megheszélés Pros sxoforgs Rajzold, amit mondok! Rendezd, ahogy irtam! Rendszerez6 feladatlapok Sarkok Sorakoz6 Sorbarenderés Strukturilt rendezés | Szabad valogatas Se6fors6 Szavaris Szines korongok .erd, ahogy mondom! |[Tamogate érvelés ‘Taldlj valakit! it mondok! Ténybings ‘Tobben a tablinal Tiind ki a helyet! Valasztistine Valaszkorongok 108MELYIK TERV MIRE JO? Mestertervek | Feladatkézpontii | Projekttervek foglalkozastervek 18:8 19:7 Kettds szakértdesoport mozaik Kooperativ mozaie [ 19.10 Kooperativ mozaik I. Seakértk besrimol6ja | 19.10 Kooperativ mozaik II, Csoportbeszémol6 19:11 Moraik Mozaiketl Mozaik a esoportban Munkallomés-mozaik Munkasarok-forg6 Partnerek Partner szakértéesoport mozaik Telefon Ugrobéka mozaike vora vuSEGEDESZKOZOK TANAROKNAK Elmélet Parhuzamos interakci6 Epité egymasrautaltsag Egyéni felelésség Hat kulesfogalom Médszerelemzés Elemmétrix A modszerkézponti megkézelités kulesfogalmai Csoportok Vegyes csoportok képzése . Szociometrikus megkézelités Véletlenszertien dsszedllitott csoportok Csoportformalé kerék Tanuldsiranyitas Ulésrend Csoportfejlesztés Ablakok Mesteri médszerek Gondolkodasi készségek egyvonalban Halmazibra Egyéni és kizis Sz6nal6 Folyamatabra, pokhalé Fogalomtérkép, jelentés-té Kérdez6 matrix Feladatlap a gondolkodas- fejlesztéshez Rendszerez6 feladatlap Tarsas készségek ‘Tarsas készségek kézpontja Szerepkértyak 12 tarsas szerep vu 4:6 4:7 48 4:11 54 5:8 6:3 65 68 6:14 8:4 WAL 1A 1115 11:15 11:17 11:17 11:18 11:20 11:23 14:7 14:9 14:9 Urlap megfigyeléshez. Urlap segitségadas megfigyelés¢hez Kooperativ projektek Készitsiink négyzeteket! latmesék Hasonlésag - ellentét Kézmondasok merés és értékelés Fejlédési ponttablazat 1 Fejlédési ponttablizat 2. Feleletvalaszt6 kérdések Osztaly-héméré, Az osztaly fejlédéstablaja Példak jutalmakra Feladatkézponti foglalkozastervek Urlap a kettés szakértécsoportok kijeloléséhez Projekttervek Példak témakra csoportmozaikhoz Munkasarok-forg6 Kooperativ foglalkozastervek Folyamatabra a tervezéshez Melyik médszer melyik fejezetben? Melyik terv melyik fejezetben? Médszerek tervelemekhez Urlap foglalkozistervhez 12 fontos elem a tervhez Idékitdltk Példa a ,4 Nagy” érvényesitésére.. Egymast tamogat6 tandrok A litogatast segité ivek Tovabbi olvasnivalé Valogatas 14:18 14:35 15:9 15:10 15:12 15:13 16:5 16:6 16:6 16:10 16:11 16:13 18:12 19:12 19:16 20:2 20:5 20:8 20:10 20:11 20:14 20:19 20:20 21:8 SS t#t#....gg9 S MUNKALAPOK DIAKOKNAK Csoportok Elismerés egyiittmtikédésért 16:14 Kivel szeretnél egy csoportban lene? . 6:5 Buicstiiizenet 6:13 Csoportfejlesztés Kedvenc 85 Csoportfejtord 8:6 llyen vagyok/Valasztasaim 8:11 Mit tartasz értéknek?/ Mi szeretnél lenni? 8:10 ezuhantunk ~ éljiik wil! 8:14 Uryhajétérés a Holdon 8:16 Szivszakadva 8:18 Az osztaly tarsas kapcsolatainak fejlesztése Hogyan is csinaljuk? +2293 Ki szereti? 9:4 Mesteri médszerek Ellen6rzés parban 10:6 Litéktébla a négyesfogathoz 10:17 Kerdések a négyesfogathoz 10:17 Negyesfogat - foldrajz! 10:18 A gondolkodas-fejlesztés médszerei 4x4 puzzle 11:8 Ket készlet a Nyakiglib, merre jarsz? jatékhoz 113 Jatektabla a négykartyas gondolkodGhoz 11:26 Kérdések a négykartyas gondolkodéhoz .. 1:27 Rendszerez6 feladatlapok 11:19 A kommunikaci6-fejlesztés médszerei Kommunikacié-szabalyoz6k Beszélgetéskorongok Véleményvonalak Azonos-kiilénbéz6, ‘Tedd, amit mondok! Feldarabolt négyzetek A tarsas kapcsolatok fejlesztése Visszapillantis: kisiskolisok Onértékeld lap - elemi Onértékelé lap - k6zépiskola Kooperativ projektek ink négyzeteket! Allatmese Feliileti fesziiltség Az clismerés és értékelés Elismerés egyiittmikédésért Mestertervek A 28 szorz6tényez6 Projekt tervek Hogy sikeriilt? Milyen volt a csoportbemutaté? 13:3 13:4 13:6 13:14 13:18 13:21 14:19 14:20 14:21 15:6 15:14 15:15 16:14 17:2 19:8 19:9Elész6 a magyar kiaddshoz A hooperativ tanulés médszerének és szemléleténck sziikségessége az ezredy lord ulé magyar iskoldiban A Spencer Kagan-féle KOTTA:t (KOoperatTiv ‘TAnulis) Amerikaban taldltam, Az 1999-2000-es tanévben csalidommal hat hénapot wltdttiink az. ij vilig” keleti partjin, New Englandben. Két kiskamasz gyerekem egy kisviros llami iskolijaba art. Igy kerilt sor arra, hogy egy middle school”-ban (6-8. osztilyos gyerekek ko: zépfokt iskolajaban) hospitiltam 1999 dszén Northampton-Massachusetts-ben, Természetismeret Grin az osztily portokban dolgozore, dra eleji szamonké- lott, de szimomra egészen tj mod szerrel. A gyerekek egyenként A, B, C, D jeleket kaptak, négy kulbn csoport mind- egyikében. A tandr feltette az ismétlé kér- dést. A négyfds csoportok Osszedugtik a fejtiket, megkeresték kizOsen a vilaszt. Ez- tin a tandr egy kalapbol kihizta a kuln- boz6 jelti cédulék egyikét. Amelyik bectit hiizta, a csoportbél azzal a jellel rendelke- 26 gyereknek kellett vilaszolnia a kérdésre. igy a csoportok mindegyik tagja kényszerit- ve volt arra, hogy dolgozzon (,Egyéni fele- Tosség"), hogy figyeljen a kéz6s gondolko- dasra, valaszkeresésre, hiszen 6 is ,kibtiz hato” volt a kalapb6l. E mellett drukkolt a felszélitot gyereknek, a csoport érdeke volt, hogy tirsa minél jobb valaszt adjon. (Epité egymisra utaltsig".) A csoport annyi pontot kapott, ahny j6 vilaszt adott Atandrt nem zavarta az sem, haa csoportok felszdlitottjai, egyféle {6 vilasz esetén sor- ban ugyanazt a hogy ez csoportmunka eredm: rekek drdmmel, egytitt, egymé tak. A szimonkérés Ot percig tartott, htisz el626 Gran tanult ismeretet vettek dt ennyi id6 alate tigy, hogy minden tanuld figyelt, jén feluti a napl6t. A gyerekek bijinak a pad ald, rettegnek, hogy €pp az 6 neviiknél la- poz6dik fel a kOnyy, Végil elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nilam jobban meg: frta mar...), a gyerekek megkénnyebbil: nek, a kivilasztott megizzad, Megkezdédik agai boldogan tltik el w idét mindenféle mis dologgal, a felelé felel. A rossz tanuld drill, hogy nem 6 hiv. ck fel, a j6 tanulé deukkol, hogy a felel6 ne ilasz, salitsa fel. Aan egy vagy két fel, majd jegyet ad. Sajndlja, hogy igen ke- vés gyerek meghallgatasara jut ideje egy év- ben. A gyerekek nem sajnaljik. Versengé helyzet ez, amelyben egyms ellen kell jl teljesiteni. A koopericié halviny jele is, amit jellemzé médon stigisnak hivunk, csalisnak minésiil. Spencer Kagan olyan rendszert kind, amelybe be van épitve, mint salikségszeri elem, a segités, az egyittmd- kodés. ,Fpit6 egymasra utaltsignak” neve: Zi egyik alapelvér, amelynek Iényege, hogy a pedagégus Altal iranyitott rendszerben a gyerckek tevékenysége és megoldands fel adatai Ugy vannak jelen a csoportban, hogy egymas nélkil nem boldoguinak, egyiit mikGdés nétkill a feladat megoldhatatlan A kooperativ tanulis rendszerébe be van épitve ~ hasonléan ahhoz, ahogy a mi léte- 26 rendszeriinkben a versengés ~ a koope- Azegyén a kooperativ tanulis médszer vel megtanulja az iskoliban, hogyan figyel- jen oda masokra, hogyan torddjon azzal, tudjae a feladatit, megtanulja ry cay sebveget, feladatot, elméletet hany- féleképpen lehet értelmezni, hanyféle mod: ja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy kulénboz6ek vagyunk, Megtanul virni, ig.a masik elkészil, egyszéval olyan né kiilzhetetlen szociilis készségekre tesz szert, amelyek késObb egészen biztosan hasznira valnak, A kényv részletesen bemutatja az egyes -geket, valamint az azok kiala- 06 médszereket. Nagyszerti do- log, hogy a tirsas készségek egyes elemei- nek (megkOszinni tudas és a koszbnet el- fogadasa, segitségadas és segitségkéré meghallgatni tudés és a masik meghallgat nak képessége, biztatis és a biztatis elfo gadisa) mindkér oldala megjelenik, hiszen xIELOSZO A MAGYAR KIADASHOZ akdleséndsség, az adisa valaminek és az el- fogadni tudis egydttese az alapja az egyutt- miikédésnek, Kicsit amerikainak tiinhet a tirsas kész- ségek fejlesztésével foglalkoz6 fejezetben néhany technika lefrisa, az el6re megfogal- ‘mazott mondatok, a térsas szerepek elne vezése, Azonban a lenyeg eben az, hogy 2 tandr a kilénb6z6 szerepek pontos megfo- galmaziisival a velik val6 foglalkozasra svint idével és fejleszésuk kézos tervezé- sével eléri, hogy az oly sokat célhoz, a sokoldalian ~ értelmileg, érzel- mileg €s tarsas képességeiben fejlett sze meélyiségfejlestéshez kozelebb kerilhes- stink altala Igaz, hogy a Kagan-féle kooperativ tanu- lis szemilélete, médszereinek gyijteménye hem pszichoanalitikus beallitottsagd. Nem taglalja az egyes tarsas képess lelki, személyiségjegybeli okait. Az a mély meggy6z6dés vezérli ~ hogyha az egyiitt- mikOdes alapjaic kis kortol szisztematike jouristénak’ nevezhets modszerek és technikik vagy elnevezés-ja- vaslatok ebb6l a kiindukisbl mir nem is Kitszanak a magyar olvas6 szimara olyan ncéliinak, helyenként erdltetettnek vagy miivinek meszetesen minden ilyen résznél ax alkots pedagogus feladata, hogy esoportjit életéhez képestisillesz- ked6, dszinte megoldasokat taliljon a szo- cidlis vagy mas készségek, képességek fej- lesztésekor Hasonloan izgalmas fejezetek még a gon- dolkodasi képességek, kommunikicids ke pességek valamint az informa ‘ist szolgilé médszerek bemutatisér6l sz6- 16 fejezetek. Az amerikai fejlett gazdasdighan szukség- sent az egylittmikédés. Eurdpaban is a globalizacio felé haladunk. Egy-egy munka- folyamat elvégzésére szakosodnak a mamut- villalatok, az egymassal kooperilé cégek hamarabb fejlédnek, tobb hasznot hoznak. Magyarorszig meg sem lehetne a k6rnyez orszgokkal val6 egyiittmik6dés nélkiil A mai pedagogia f6 kc w egesz vil gon nem a ,MIT tanitsunk”. A {6 kérdé: omilyen készségeket, képességeket tani sunk”, hogy a jov6 felnéttje alkalmazkodni tudjon az Uj kihivisokhoz. Ehhez sokféle képességre, tulajdonsigea lesz szikksége Kagan Kooperativ tanulds cima konyve szerint az informéciszerzésen tal legin- kibb a gondolkodisi készségekre, a tarsas, kooperativ készségekre, valamint a kom- x munikicids készségekre. E készségek kiala- eulasét segitik a konyvben leirt modszerek, amelyek kéziil az tin, Mestermédszerekr6l S261 fejezetben leirtak univerzilis, vagyis egyszerre sok- sok készséget fejleszt6 mod- szerek, A két eldzetesen emlitett hospititiso- mon litott és a hazai gyakorlatot feleleveni- 16, feleltetési jelenet lényegében pontosan azokon a pontokon kilénbézik egymast6l amelyekben a kooperativ tanulis kitlénbd- zik a leggyakrabban alkalmazott, frontalis, versengo tanulisi format6l. Mig az elsot ér- dekI6d6, motivalt tanulds jellemzi, egyitt mitikodés igénye a csoporttal és oromerzés amisik teljesitményekor, ezzel egytitt min- denki szaimara tartalmas iddkihasznalas va lamint szorongismentes légkOr, addig en- nek ellentéte: kényszer, felelem, gydzni akards igaz a masikra Elkértem a kOnyver a tandrt6l. Bibliaként hiizta el6 szekrényébél, rongyosra olvasva, minden masodik lapniil kis cédulival tele izdelve, ,En ail = mondta, és akkor mar tudtam: a lehetd legjobb konyvet taliltam a kooperativ tanu: Lisrél. A legiobbat, mert ez mar megméret- tetert a legilletékesebb — a tanité pedags- ‘gus - dltal Elkértem és utdna elhoztam egy példanyt mert a hazai, 20. szizad elejt reformpe g6giai alapon mak6d6 (Uj Iskoléban, Csa- lidi Iskokiban) természetes volt az egyuitt- mikédésen alapulé csoportmunka, nap- jainkban pedig a Benda Jozsef altal alapi- tort Humanisztikus Kooperativ Tanulis Is- kolija a kooperativ tanulis médszerével dolgozik, mégis gy kitom, a médszer 1994- It Spencer Kagan-féle valtozata Iyet a pedagogus igénye és felkésaiiltsége ‘int Magyarorszig vala-mennyi iskol ban lehet alkalmazni. Kagan 1992-es doktori munkdjinak at- dolgozonr, frissitett viltozata hordozza ata szemléletet is, amely a hazai alternativ is- kolik jellemzéje, vagyis fontos benne, el sédleges szempont a gyerek, {6 eleme a ké pességfejlesztés. Koriltekinté a tanulis- az értékelésben egyarint Arendszer és egyes elemei mélyen athatot tak a humanista pedagogia alapelveivel, Olyan megtanuthat6, logikus rendbe sze- dett stratégia, olyan médszerek egyiittese, amelyben alapvet6 a szemlélet, ami néikiil nem Iehet megtanulni és alkalmazni sem. ‘Szokatlan ebben a konyvben, hogy Ka gan mindvégig hangstilyozza az dltala ki- rnalt médszer hiinyossigait is. Sokszor ki " Behaviourizmus: a viselkedés - megerdsité- sével és kioltésival ope- filo Iélektani irinyzat (aszerk)Pe eel ELOSZO A MAGYARKIADASHOZ fejti, hogy a KOTTA nem mindenhat6. Bi- zonyos dolgokra j6, bizonyos célok érde- kében j6l hasznalhat6. De hangstilyozza, hogy ez a pedagégusnak csak az EGYIK médszere. Rokonszenves ez az attitid nem: cesak azért, mert igaz, hanem azért is, mert napjainkban oly sok médszer, szemlélet jellegzetessége, hogy mindenhaténak, ki- zirdlagosnak tartja Gnmagit, egyedali sze- rene lenni Kagan j61 litja, hogy sok olyan pedago- giai cél van, amelynek elérése érdekében a KOTTA nem alkalmazhat6. Példdul amikor egyéni tehetséget, alkotokészséget akarunk fejleszteni, vagy amikor k6z6s hangulatot eremtenénk egy irodalmi alkotis felolva- sisdval. Ugyanakkor, ha egymasra hangol6 dst, munkamegosztisi készséget, empatiat vagy toleranciat szeretnek fejleszteni, vagy éppen sokféle, kilénbéz6 gyerek szimara egyarant hasznos, differenci ak runk, nélkiilzheretlen, s6t, igen hasznos modszer, A hazai pedagégide és iskoldkat ismerve azért is szerenesés leherdség ez, mert nem kell hozza ij iskolit, specials rendszert lét- rehozni, Alkalmazhat6 egyénileg is a kU 6z6 iskolikban. Hasonl6 tehat eben Fr net pedagogiil probalhat egyetlen tanit6, tani dltal is. Az is clnye, hogy nem kell hozzi kiln esz- kézkészlet, nines sok iskola szimira megli- zetheretlen infrastruktirija, Altern: dagéghikkal kapesolatos tovibbképzéseken, amikor egy-egy ti eljirdst, médszert beszé- unk meg, visszatéré probléma, hogy nines pénz a tanultak ,otthoni” bevezetéschez, A KOTTAhoz nem kell pénz. Elég egy lel- kes pedagégus, aki szeretné, ha a gyerekek mindegyike hasznosabban, jobb- kedvien, egyiittmikédve tltené ideje egy részét a foglalkozisokon. Elég egy tanito vagy ta nar, aki tigy érzi, a frontilis, versenyeztet6 médszer sokszor akadilyozza Gt aban, ho} a tanuldkat megismerje, hogy humdnus ke pességeiket fejlessze, segit6 egymasrauraltsa- sgukat kialakitsa, tolerancisjukat novelje. E pedagogus, aki kész arra, hogy néhany h6n: pos intenziv felkésziléssel tj tavlatokat nyis son osztélyaban, Gyakori és sokszor jogos kifogis az am kai médszerekkel, tréningekkel kapesola- tosan, hogy feliletesek, az curdpai, kilé- ndsen a kelet-eur6pai Kézegben idegenek, nem hasznilhatoak. Kagan konyve, ahogy eat mir emlitettem, alapelveiben, gondol- n é pedagdgiai szemléleré- Alapvetései, kiindul6pont jai és médszerei pont ugyanannyira helyt loak a magyar tirsadalmi szukségletek ko- zegében, mint hazajaban. Stilusa, idénkén- ti redundancidja lelkesit6 hangneme leher, olykor furesa, azonban a lényeget tekintwe nem feliletes. Ahol fontosnak tartottuk a magyar szokisok és stilus miatti médositast vagy megiegyzést, ott meg is tetik ajitossiga e médszernek az is, hogy bir rendszere, mint ebbol a konyvbs! kithat6, nagyon atgondolt és kovetkezetes, méais Ligy van felépitve, hogy az alkalmaz6 peda- g6gus nmaga alakithatja konkrét céljainak megfeleléen a foglalkozistervét, hozzate- het, elvehet a médszerekbél, mindezt sza- badon teheti, egyetlen tényez6 koti ebben a munkaban, sajatcélja. Bz a viltoztathato- sig, rugalmassag kittinik a kOnyv szerkes tébol is, hiszen sok fejezetben a leit méd- szert kiprobal6 pedagégusok 6tlete, ovabb- fejlesctett médszer valtozatai, tapasztalatai, véleménye is be vannak épitve. Mondhat- juk, hogy a konyy maga is kooperativ mun- ka eredménye A médsverek hasznilatinak, kiv sanak és alkalmazisinak val6di korlatja csak a pedagogus ‘tal elérni kivnt cél. Ennek, de csak ennek kell mindent alérendelni ‘Allegfontosabbnak azt tartja Kagan, hogy a it6, tanar pontosan tisztaban legyen sa- al. Mit akar fejleszteni, eléeni, ni a foglalkozson? Ha erre a ker. désre vilaszolt, Kagan béséges repertoart inal ahhoz, hogyan tegye Lényeges vonasa a KOTTAnak a szigora sverkezet. A pedagogus az Ora kitalilisa- kor, megtervezésekor nagyon kreativlehet, valtozatos dtleteit, egyéni gondolatait boven felhasznalhatja, beillesztheti Kagan mod- szerének kereteibe. Ha azonban elkeszilt a véalattal, tervvel, akkor magin az 6ran, ami- kor megvalésitja terveit, csak a legritkabb esetben valtoztathat. Az eldre tervezett viz. lawl eltémni kockizatos, mert az egyes I ések visszacsatolist igényelnek. A tudatos- sg, a tervezettség tehata KOTTA lényegi ele- sme. Ezért lehetséges, hogy a tanit6,a tandr, bar az dratervezéssel sok id6t tt, enyege- sen tobbet, mint a frontalis 6ra tervezésé- vel, a megvalésulis pillanataiban, magin a foglalkozason képes a gyerekekre figyelni cegy-egy csoport munkijaban elmélyuli. IEbb6I kovetkezik az is, hogy ha intuici6 ra épillé, a kreativitisnak nagyobb teret ad6, a gyerekek otletei alapjin mas iranyba is cligazé témat dolgoz fel a pedagogus, nem célszerii a KOTTA-talkalmazni. Irodal- mi mivek, vitit igényl6, tobb megoldasa, bizonyos elemeiben kiszémithatatlan, ru- xm| ELOSZO A MAGYARKIADASHOZ galmassigot igénylé témak6rdk feldolgo- zisinal még hawraltathat is. Fontos jellemzoje a médszernek, hogy a gyerekek a csoportokban tanitjik egymast. Tudjuk, hogy a jobb képességi gyere nul azzal, ha canit. igy mindkét fel fejlédik. Azonban fontos tudnunk, hogy hosszii té von egy kisgyerek sziméra megtethel6 le- het a mellette lév6, lassan halad6 tars segi- tése. A jobb képességti gyereknek meg kell adnunk a lehetséget arra is, hogy az anyag- ban cldbbre haladjon, képességeiben to- vibbfejlddjék, és ne csak masok tanitésa il agodjék. Ezért vigyiznunk kell a csoportésszetérel viltogatisira, 1 homogén és heterogén csoportok célnak megfelelé chogy megmerevedjenek a szerepek. Kagan erre is figyel, konyvében err6l is hosszan értekezik. Leirja, melyik csoport mire alkalmas, Bir az egyének v sengését a médszer megsaiinteti, a rivaliza- is mégis megielenhet a csoportok kozitt Ezért is fontos a esoportok Osszetételének valkoztata A kulnbéz6 médszerek magyar elneve- 2esét igyekeztiink Otletesen kitaldlni, Az Ot leteken till fontos volt szimunkra, hogy pontosan megértse az olvas6, mirdl is van seb, AKOTTA nem knnyii olvasminy. Nyel- vezete konnytinek ninhet, im ez a kOny- nyedség félrevezets is lehet. Mikor mar gy érezzik, pontosan értjik, mirOl van sz6, akkor masokkal vitatkozva, beszélgetve r6la, hamar kidertil, hogy még nem értjik elég xIv 196. Az amerikai egyszeniség olykor primi- tivnek tinhet, de van eldnye is. Egészen pontosan azt érti a szavakon a szer26, amit leir, Nincsenek hats6 gondolatok, ki nem fejtett itéletek, homilyos utalasok, egyéni értelmezésre lehetdséget adé megfogalma- zisok. Egyszeri, de pontos. Eurépai, ke- let-eur6pai, és ezen belil a magyar értelmi ségi is hajlamos arra, hogy értelmezzen, itéljen, belevetitsen az olvasott irisba, mai az els6 sorok utin. Fogadjak meg javaslatomat: tegyenek gy olvasis kézben, mintha még alig tudnanak valamit err6l a témarél. Ne legyen a fejuik- ben korai itélet, elézetes vélemény. Probal- jk csakaze Latni, amit a szerz6 leirt. Meghit- jak — meg Ha mar elolvastik, ne maradjanak meg a szolgai szerepni ‘Onok is lépjenek be abba a hatalmas kooperativ csoportba, amely lathatatlanul ugyan, de egytittmakodik a vikig 24 orsz: giban. Abba a csoportba, amelyik azon dol- gozik, hogy minél tobb Otlettel gazdagod: jek a médszer, és a pedagégiat gyakorlat- ban megkapja mélt6 helyét az emberi segi ségadasra és toleranctira nevelé pedago- ‘gia: a kooperatiy tanulés, Budapest, 2001. Aprilis Czike BernadettElész6 ‘8 Annak idején, 1980-ban, még, kénydrdgniim kellet az egyes iskolikban, hogy engedélyez- zék kisérletem lebonyoliti- sit, melynek Iényege a volt, hogy a gyerekek egytitt dol- goznak, Voltak olyan iskolik, melyek nagylelktien engedé lyezték, de esak a helyesiris oktatisban, hiszen ott nem okozhattam til nagy galibat a tantervben, Most, tobb mint tiz év el- teltével, szimos korzetben tObb éves programok kereté ben oktatjak a tandrokat a ko- operativ tanulisi médszerek elsajititassinak esinjara-binja- ra. Amikor 1980-ban elészor irtam ezt a koszonetnyilvani- ast, akkor még csak Roger Skinner iskolaigazgatonak ilkodhartam, amiért meg: "xt a kOnyvet a jov6 tandrainak ajdnlom, azoknak, akik most kez- dik a képzést. Barcsak a mai 6véképz6ballgatok tanulményaik so- ran szereznének annyi médszerbeli tuddst és gyakorlati tapaszta- addig 1985-0t kovetden egyetlen 6rin akir fl rucat médszertis alkalmaztam, mint pél: daul a kettds kor, a haromlépesds interjti vagy az ellendrzés parban. A valtis oka a koverkez6 volt: megay6z6dtem rola, hogy amédszer sokasigib6l épitkez6 drik kere- beliil valésithaté meg a leghatasosab- kittizot cel siltak megkézelitésem 1é- ayegévé. Visszatérd jelenségnek szimitott, hogy a pedagogusok, akiket az alapképzé- sen oktattam és a kooperativ tanulasi tevé- kenységek tam el, i tan szimoltak be € tevékenységek elsopro sikerér6l, a diikok lelkes részvételér6l és sorgalmas tanulisardl. A pedagogusok to- vabbi hasonlo tevékenységekre vigytak — mivel a készletiiket kimeritewék, Ugyanak kor, amikor médszereket adtam a pedago- ‘gusok kezébe, nem kértek tbbé dllandoan jabb és Gjabb tevékenységet, noha a siker tovibbra is maradéktalan volt. Az igy fel: fegyverzett pedagégusok szimtalan médjit otlotték ki annak, miként haszno- sithatjak tjra és dja az egyes mo svereket tantervik legkulonbizabb teriletein, mivel a modszerek, a revokenységekkel ellentéthen, ki- latot, bogy amikor az elsé olyan foglalkozasra késziilnek, amelyet joeypatatlanok mar 6k vezetnek, ne az jusson esziikbe, hogy a ,tandr eléad”, ba- nem az, bogy miként alkalmazkodbatnanak a 20. szdzadhoz. Tudasprobitoz alkal- sehat6 esrkée (lisd 17 sit Lisd a 9. faje- nyitotta eldttem iskolijit, Most azonban egy sereg embernek szereinék kiszonetet mondani, amiért az USA és Kanada egesz teriletén teljes kOrzeteket nyitottak meg a kooperati tanulis ltaan szerkozpontti megkozel 1985-re teljesen atalakult a kooperativ tanulisr6l alkorott szemléletem: tObbé mar nem tigy littam, hogy az dra van a médsze- rért, hanemamédszerek vanna Rigbrediiink, hogy milyen dridsi hatés- foktiak azok a foglalkozisok, amelyeken a gondosan dsszevilogatort, egymasra épit- kez médszereket hasznalja fel a tandr, hogy dikjaival valéra viltsa az dltala ki lilt célt. Az egyes médszerek az 6ra épité- kovei lettek A kooperativ tanukisr6l tartott bemuta- 16 6raim ezutén gyors Utemben Atalakul- tak. Mig 1985 elétt a mozaikot, a szines KOTTA kairtydkav’, vagy a tanuldk érdek Jodésén alapulo egytitimikodést, waz a ‘A médszereknek tovabbi eldnyei is ad6dtak. Atanaroknak nehézsé- voltak sz olyan elvont fogal- (6 egymasrautaltsig vagy az egyéni felelésség gyakorlatha val6 stil tetésében, ugyanakkor viszont konnyedén alkalmaztak olyan médszereket, mint a didk- kvartett vagy az ellendrzés parban, melyek- be a fent emlitett fogalmak be vannak épi ve. A tanarok szabadon tanithattak, és nem kellettdllandéan azon gyotrodn kivitelezhet6k az egyes kivinalmak. A ta- tette a médszerek bevezetése, mert mig a kooperativ tanulis oktatasa nagyon nehi feladat, addig az egyes modszerek elsajiti- tésa lenyegesen kénnyebb. igy aztén az is kolik egész éves tovabbképzési programja- ikat a ,Havonta egy ij médszer" cimsz6 alatt inditottak, melyekben a kooperativ ta nulist aprinként, médszerr6l médszerre hraladva oktattik Jelen kényvben a médszerek az dltaluk kidlakitand6 készségek szerint vannak ¢so- portositva. Az egy fejezetben dsszefoglalt médszerek mind ugyanazt a célt hivatottak xvL680 * 11. fejezet: A gondot- elérni. Az egyes fejeze seh kodds-fejlesztés modsze- tek megszerkesztésénél, témat feldolgoz6 kerek: asztal, Adott cél eléré: hhacsak- mais. szempon- se érdekeben alegmes- —"". rewtewesen lis a tok nem szdltak kozbe, felelobb tartalmataleg- 29, fejezeiben, a fokozatossagra tore- megfelelobb médszer- Sajit egyéni pont kediem, mindiga legegy- ex a6 seam" dthaga” Lasd a szertibb médszerektsl miivészetének —_ feiezetben. indultam a bonyolul- tabbak felé, A tartalom clsajititisdra koncentralé tandr példaul ki- indlulisként haszndlhatja el6szir az egysze- riibb, mindassze négy lépésbol Allo diak- kvartett médszert, melyrdl aztin attérhet a bonyolultabb, kilene egymasra épul6 le pésbal dsszeailitott szines KOTTA kartydle modszerre, Hasonl6 megfontolasok alap: jin, a gondolkodis fejlesztéset cé1z6 feje- zetben’ a csoportos vitdt a esoport-sz6bdl6 celétt muratom be. Mi az tiidonsdg? Azok, akik ismerik ennek a konyvnek a ko- rabbi kiadsait, rengeteg valtoztatast talil- nak ebben az tj kiadasban. Ez a kiadas ugyanis a médszerkézponta megk6z sokkal arnyaltabb formajat népszertisit, és kuilnbséget tesz a kooperativ tevékenysé- ek, a modszerek €s a foglalkozastervezés* fogalomkore k6z6tt. MODSZEREK, TARTALOM ES TEVEKENYSEGEK Nines ofyan pillanat, amikor éppen ne egy médszert alkalmaznink, legyen a2 a tandr beszél. a didivartett vagy a néma olva- sas. médszer onmageban tarzalom nél- feult. Peldaul a tandr beseél médseer kOz- vetitheti, hordozhatja a polgrhabora ite Kintéset vagy egy mese tanulsiganak fejte- geteset coakigy, mint a Pitagorase-téelt Barmely madszer végtelen féle tartalmat ozvetithet A médszerek hordozzik a taralmat. A taytatommal megtoltott madszert neve: ik tanulist tevékenységnek. Ha vagy 2 modszert vagy a tartalmat megydltoztatjuk, ti tevekenyseg jon letre, melynek termé- Sretesen a tanulsra kifejeer hatasa is mas Peldaul a kilonfele ételekrdl sz616 sz6for- {go mas tanulést eredményez, mint a his ekkel foglalkoz6 forgdssinpad. Hason- Tokeppen, ha azonos taratom mellet a médszert viltortayjuk, megydltozik a tevé- Kenyseg és annak eredménye, a tanukis jel lege is. Igy a bustermékekkel foglalkoz6 ssoforgo mist eredményer, mint a hasonl6 XVI Modszer tartalom nélkil vekenység tehitamod- szer ésa tartalom dtvézete, ORAMODELLEK . ES FOGLALKOZASTERVEZES Rég6ta tisztiban vagyunk azzal, hogy a SEPA’ és a TA“TI-T-TA teljesen mas katego- ria, mint a kerekasztal vagy a gondolleodj — beszéld meg parban —oszd meg modszerck Ha ezeket is médszereknek titulalnank, ket alapvetden kulonb6z6 fogalomkort olvasz- tanank egylivé, Mig a kerokasztal és a gon- dolkeodj - beszéld meg pdrban - oszd meg. kooperativ médszerek Kategoria) zik, addig. a SEPA vagy TATITI-TA 6ramo- dellek, A médszerek és az 6ra- vagy foglal- kozisterv kézétti kulonbségtérel legalibb olyan fontos, mint a médszer és a tevékeny ség elkilonitése. Az éramodellben nem jelennek meg a tevékenységek, Az Oramodell csupin viz, ww 6ran megvalositand6 célokat tartalmaz- ‘Az éramodell célok és alcélok egyma uténisiga. Minden egyes célt tevekenysége- ken keresztiil val6situnk meg (médszer plusz tartalom). A tandra akkor kész, ba az bramodell a célok eléréséhez szitkséges tevékenységeket is tartalmazza (modszer/ tartalom). A kooperativ Grafelépités egyik Tehetséges médja, hogy Osszevilogatjuk az0- kat a modszer/tartalom kombindciokat, me- Iyek az Gramodell dltal megjel6le célok el- érésére a legmegfelelobbek Béirmely ramodell végtelen szdmi ora {felépitésére alkalmas. Modszer + tartalom = tevékenységL086 Tevékenységsor = foglalkozés Példiul a SEPA éramodell mésodik sea- kasziban a esapatok gyakorolnak, Ezen a a tudas elmélyitésére donthetiink a feladatlapos gyakorls, a feladatkildés, 2 négyesfogat, a villdmkrtya, vagy birmely mas olyan médszer mellett, amelyben ¢sa- atokban gyakorolhatnak Kovewe ezt a logikit, a konyy még az Gramodellekrst s26l6 (17.) fejezet el6wt a kilonbéz5 —-médszerekkel — foglalkozik Hogy példival is szemleltessem ezt a fata felepitest, a tudis clmélyitésér szolgil6 modszerek, mint amilyen a didkkvartert vagy a ellendrzés parban, egy fejezetben, a Mesteri médszerek cimii fejezetben (10. fejezet) keriinek bemutatisra, mig az olyan mester oramodellek, mint a SEPA vagy a szines KOTTA kartydk, a Mesterter vek cimi fejezetben (17. fejezet). Ebben a kiadisban négy fejezet, melyek kézil 22 egyik vadonatt, S261 a médszerckrdi, ha rom teljesen i fejezetfejtegeti xz Sramo- delleket, egy pedig a kooperatv foglalko- zastervet. A kommunikiiciés készséget fej- lesaté médszereket megkilonbaztetjak szocialis keszsegtejlesztés: médszereit6l Tovibba kulon fejezetekbe keritek az in- megosztis madszerei és a gondol- képessegek madszerei. Tovabbi donsagként emlitendsk a Kooperativ pro Jektek (15, fejezet), a kooperativ szervezés- ol s2616, valamine az Egytittmikedés az iskolan belil és kos ci (22. fejezet) fe- jezetek A Konyy tovabbi jtisa, hogy Wj kereter ad a gondolkodisi képesség fejlesztésére alkalmas médszerek kategorizilisira, €8 3) szempontok szerint osztia fel a kooperativ jftekokat, Ez a kiadas nemesak a régi mod- sverek leirisat kovli részletesebben, hanem sok tj médszert és tevékenységet is k6zol. Az osztily tarsas kapesolatainak fejlesztése cimd fejezetben (9. fejezet) példul megta lilhat6k az osztilytalilkoz6, a kéz0s ose tilycél és még sok més uj modszer és tevé- kenység, Egyes régi fejezetek, melyeket a koribbi adisokbol mar kihagytunk, djra bekeril tek, mert a tandroktol szirmaz6 visszajelzé- sek alapjin nagy népszerdiségnek Orvend tek, Ez utdbbiak k6zé tartozik példiul a munkasarok forgs is, melynek a javitott ki adasit olvashatjuk a 19. fejezetben. Készénetnyilvdnitas Rendkivil hilis vagyok Celso Rodriguez 16 barétomnak, kinek rajzai teszik vidamabba az olvasmanyt. Celso alig par sorban képes kifejezni mindazt, amit nekem csak sokkal nehezebben sikertil. Minden egyes alka Jommal, mikor Celsonak illusztrilasea t- nytijtok egy Gjabb fogalmat,alig gyéz6m ki: vvirni, hogy az a vidm kis fick6, Professzor Gumicukor mit is fog legkozelebb miivel- ni, Migus el Kagan a konyy elméleti vizét segitett megteremteni. Az 6 neveher fi fika és az iris egy része, a formé mint a didk vezérelte sokemédszerkézpon- 10 tandra és a felled feszultseg témajainak kidolgozasa. © timogatott és batoritott, hogy a lehet6 legjobbat hozzam ki ebbol a konyybol. Segitsege és elkotelezertsége nélkill sohasem szilethetett volna meg € az Wj, jelentésen javitott kiadis, Laurie Robertson vallalta, ogy rajta tartja a sze- meét ezen az elvont, dreg professzoron, & Vigyéz area, hogy valéban tandroknak S261: jon a konyv. Az 6 javaslatéra dsszpontosi tottam jobban a tandrok szikségleteire, 6 tel egy sor javaslatta, forrismunkaval toritassal. Ha ez a viltozat érthetabbre gosabbra sikerilt, mint az el6: téscinek é hozzijirulisinak készonhers, Hésies kiizdelmet folytatott, nehogy wil korin a ayomdaba rohanjak a kézirattal. Laurie vett +4, hogy olvassam at és javitsam ki azt, amit leirtam. Noha zavarba ejt6 élmény volt, a konyy javit szolgdlta. Ben Taylor, a maga pozitiv lelkiletével és tj megkézelitésével formilt szavakka varizsolta macskakapari- somat, valamint grafikus elemekkel rubaz. tafel és tetszet6s killalakba bijtatta, Cathe- rine Gardner még, idében csatlakozort a XVIIEL6Sz6 csapathoz, hogy elvégezie a technikai seer: kesziést. Szereiném megkésznni megannyi em. bemek, kik otletekkellitak el, timog tak és segitetek. Sok tana leteivel aknyvh,akiker nev szerint meg: emilitek a scovegben, Ted é Nan Graves littak el a kerekasctal, a csoport-sdbdlo, valamint scamos esapat fel ezen kivul hozzajarultak a forrismun Kak hossedlisthoz is. Robert Slavin szol- siltata a SEPArOL és a mozatk x6 s2616 anyagot, David és Roger Jobnson pedig az eguute-tanubdst8l. Az évck mélisival mind- inkabb hilis vagyok munkéjukért, mert eye inka tapasztalom a térsadalini sze- repek ésaz elmelkeds csoportokra és os: talyokra gyakorolthatasit. Liz Coben a Fel fedezésrsh szOl6 reset irta, Noreen Webb, Dee Dishon es Pat Wilson O Leary sskipok kal itott el, melyek az 6 magyseers kony- vkbsl (A Guidebook for Cooperative Learning. A Technique for Creating More Elective Schools) szirmaznak. Chris Har- rison alkotta és megosztotta velem a Ko-op Mozaik Ft. Dolores Sasteayt6l szérmazik Workstation Movaik, Doug Wilkinson ter verte az ugrobeka Moraiko és javasolta 3 “Team Worksheets bevezetést, Gayle Hughes litott el kooperati képességeke feeszt6 mindenféle anyagokkal, valamint engedé- Iyezte, hogy koleson vegyek Konyvebl (Working together, Learning together! The Cooperatively Structured Classroom) Shlo ‘mo Sharan 4 kooperatv tanulishoz val6 lt engem, melya dik el foglalkozik. Noha & a Csoportos nyomozist és én aTACTE-TL Tht egymist6l tejesen kuldn fejlestettik i hasonlo lelkilerben keszitek, exert mae guk a médscerekis hasonl6ak Kilon halaval tanozom Irving Balownak (ean, School of Education, UC Riverside) aki elgokent biztarot arr, hogy elevigak 2 foiskolathallgatok és oktatoik tomeges kepzesebe Sylvia Andreatta és James Rear. don (Supenisors of teacher training, UCR School of Education) mindketten nagyon inspiralgan hatottak rim. Jean Reardon- tol szdrmaik a TWlelés a sivataghan és a2 htévedtimk a Holdon témak kidolgordsa, melyek ajelen valrozatok dseinek tekinthe- tok Roger Skinner volt az az igazgat6, aki a ezdetek kerdetén megnyitortaeldttem is kolaja kapuit (Chapparal Middle School, Diamond Bar, California), mely esodilatos helynek bizonyul a tanuldsra és a kisérle- teim se4mara. Chapparal sok kitintetést XVII Mindenek elott mély elismerésem azoknak a tandrok- nak, elméleti szakembereknek, gyakorlatvezetoknek, szak- tandcsadoknak, akiknek volt batorsdguk szembefordi- tani a didkokat egymassal. Milyen merész gondolat: a didkok ne egymds batat, hanem egymas arcat lassdk. Eb- ben a forradalmi folyamatban mindannyian didkok va- gyunk ~ egymastél és egymasrél tanulunk. kapott, é idével mintaiskolava lépett el6, amely az egész k6zépiskolai mozgalom ve zetdje lett, A tanari kar tretlenial folytatja elsznt munkilkodasit a kooperativ tanu- isért, és az odalitogat6 tanirok és admi- nisatratorok szézainak illnak rendelkezé- sére, Ezenkiviil a kornyez6 kézépiskolik tovibbképzési programyjait is ez a maréknyi esapat vezeti {Az alibbiak megengedték, hogy veliik dot gozzam az dltaluk kidolgozott kerileti ko- operativ tanulisi tervezeteken: Helen Fried (ABC School District), Frank Encinias (Coachella Valley Unified School District), Yolanda Gutierrez Miller (Pajaro School District), Bill Manaban (Saddleback Uni fied School District), Henrietta Sakamaki (Franklin-MeKinley School Dist- ict) Jobn Pennoyer (Lyon Country Town- shi Diane Wallace (Culver City Unified School District) Nagyon sokat tanultam azokb6l a tobb keriletet atfogo képzési programokbol, melyeket a kévetkez6 személyck terveztek: Shelly Coleman (Los Angeles County Office of Education), Rocio Moss (San Diego Mul- tifunctional Resources Center), Tina Mari- nez (Riverside County Office of Education) Dien To (Santa Clara County Office of Edu- cation), Jeannie James, David Delgado és Naeda Robinson (Monterey County Office of Education), valamint Catherine Jones (Sonoma County Office of Education), ‘Az alibi személyek a kOnyv el6z6 kiad: saihoz jérultak hozzi munkijukkal, de még ez a kiadas is magan viseli ténykedésiik nyomait: Pat Lederer, Pam Betz, Chuck Wie~ derbold, Keith Bimson, Ann McCrocklin, Susan Paul, Amalya Nattiv, Ethel Barke- Tew, Simon Kagan, Monica Kagan és Car. los Kagan. 1991. november ok1. fejexet J. ? ae a A tiz leggyakoribb kérdés a Akooperats anlisolszilé adam, a zo esoporban. Nylinals hoy a ko- pa imihelymunka utin a résztvevdk gyakran kérdésekben fogalmazzak meg ellenveté- seiket. Minden alkalommal, amikor ez el6- fordul, arra gondolok, baresak el6re vila- szoltam volna ezekre az ellenverésekre, hi szen valoszint, hogy a kérdez6 mindvésig, ellenkezésének homalyosité kodén kerest til figyelte zt, amit mondtam, fgy most megisérlem elosztatn a kéte- Iyeket annak reményében, hatha a kényy cartalmat fay mitotzabban fogadjak. & tz leggyakrabban eloforduls kerdésre rogton valaszotok 1. Nem helytelen-e a kooperativ tanulds médszereivel tanitani, amikor a diakokat versenycentrikus vilégra kell felkésziteniink? kevésbé az, 2.2) nem a Kooper rativ tanul si médszerek kizirlagossigit hirdetem, hanem az egészséges egyenstilyt a koope- és az individualis tanu- Lisszervezés kézitt, ez olyan kombinici6, amely a legmegfelelébben késziti fel a did- kokat a leheté legtobb élethelyzetre. Manapsiig, nehéz még esak elképzelni is olyan munkahelyet, ahol ne kerillne az em- ber kooperativ interakciGkba misokkal. Az cembereket manapsig legtbbszir nem azé menesatik életiik legelsé munkahelyér6l, mert nem rendelkeznek a kell6 szaktudis: sal, hanem azért, mert fejletlenek interper- szonilis képességeik. Napjaink munkal hetdségeit samba véve, az iskolikea harul didkokat az egytittmik- 161 fiiggés olyan tapaszta: lataival lissa el, kKommunikicis készségei- ket dgy fejlessze, hogy la tirsas szeskezete nines ésszhangban a mun- kahelyek vilgaval. Mivel gazdasdgi élerink- ben a fejlett technol6giat alkalmaz6, infor micid-feldolgozissal jird tevékenységek egyre nagyobb szerepet kapnak, ezekben pedig a kooperativ kommunikicids készsé- geknek egyre nagyobb jelentOsége van, igy hha (iskoléinkban) semmi sem valtozik, ak- kor aziskola és a munka viliga kézdtt egyre nagyobb lesz a diszharm6ni Akkérdés masodik részére térve, ha az is- kolik kizérdlag kooperativ médszerekkel dolgoznanak, az legalabb olyan kiros lenne, mint az, ha kizéir6lag kompetitiv, vagy necin individwalis médszerekkel tanitanak. 1968- ban belefogtam egy kutatési programba, mely azt vizsgilta, hogy a kilnb6z6 kultirakbol sedemazé gyerekek miként viselkednek olyan vilaszthatnak a sérleti koriilményekhez rendszerint egy tar- is hozzitartozout, ezzel a gyerekek jutalmakért jatszhattak. Ennek a kutatasnak az egyik megdébbenté tapasztalata az volt, hogy a virosi kornyezetbol szirmazé gyere- kek elérvén a mésodikos kort, még akkor is versenyz6 stratégiikhoz folyamodnak, ha ilvinval6, hogy ezekkel kevesebb jutal- mat szerezhetnek. A sikerte- len versengés azutan jelenik meg, ha a gyerekek néhany évet mar ylehtiztak” a hagyomanyos, verse- nyeztet6 médszerekkel dolgoz6 iskolarend seerben. A kompetitiv magatartist tantisitd gyerekek kéziil sokakban egysltalin fel sem vetddik az egyiittmiikOdés lehetdsége. Olya- nokat motyognak, hogy ,ez a jaték talsigo- san nehéz”, vagy ,itt Soha senki sem szerez jutalmac", Néhiiny éwel fiatalabb testvéreik konnyiinek taliljik ugyanazt a jatékor, é jitszi konnyedséggel szerzik meg szinte a jutalmak mindegyikéc. (Kagan és Madsen, 1971) 2 givdasig viligaban Napjainkban nebéz elképzel-—\ kompetitiv irsa- boldoguljanak. Jelen- ni olyan munkakért, amely- dalmi értékek és. jelen- leg ez nem igy torté- ben nincs sztikség arra, bogy ‘egi iskolai_gyakorlat nik. Egyetemi hallga- egyiittmikédjiink masokkal. Az em készitik fel a didkot toimat minden neged- embereket manapsag legtobb- ¥, hogy észrevenye és éxben meg szoktam Sry mem aeért monesztile éte. ‘ivalassza a legmegtele kérdezni, hogy hanyan if ati lab kooperativ straté vettck részt kéziiliik va- sae isd munleabely elmer gidt. Azt taldltuk, hogy Jaha is csoportmunka- 77% rendelkeznek a kellé szak- 7k 4 diékok, akiket va- ban, Assokicos valasz tuddssal, hanem azért, mert fej- tana (még ha csak egé- ‘az, hogy mintegy85 svi letlenek interperszondlis ké- szen révid iddre is, é& zalékuk sosem dolgo- pességeik. akér esak egyetlen tan- agybdl), de kooperativ médszerrel oktat- tak, gyakeabban folyamodnak megfelel6 koo- perativ stratégidhoz, (Kagan és munkat sai, 1985) Ha azt akarjuk, hogy a most felnovekv6 nemzedékek a tarsas helyzetek valamennyi valtozatiban értelmesen viselkedjenek, ak kora tantermekben a verseng6 és az egyéni tanulisi helyzetek mellett létre kell jonnittk a kooperativ, kOlesOn6s egymasrautalts _got teremté helyzeteknek is. Mivel kisza hratatlan jovnk egyre bonyolultabb és val tozékonyabb tarsadalommal és gazdasigi lettel kecsegtet, didkjainkat rugalmassé kell tenniink, hogy a kooperativ, kompetitiv és individiwalis jellegd tirsas helyzetcket fel ismerjék és tudjanak alkalmazkodni ezek- hez. Legalébb anayira meggondolatlan k pés lenne diikjainkat kizir6lag kooperati helyzetekre felkésziteni, mint az, ha kizar6- lag kompetitiv helyzeteket gyakoroltatunk velk. Rugalmas, racionalis személyiségekre van svikség, akik a virsas helyzetek teljes it megtapasztaltak és birmelyikben produktiv interakcidra készek. 2. A ro: tchestts trsail rovdssra feilédnek rohamosan? Az egyéhként is jl jal ul teljesité didleole nem teljesitsk nem tanulhatnénak esetles tobbet, ha nem éllandéan gyengébb Lémsaikat kellene obtatnink? Bz a kérdés - lévén, hogy tanaroktél szir- mazik -, meglep. Tanirokként tudjuk, hogy tanitva magunk is tanulunk, Mindig Gjabb részeit fedezziik fel azanyagnak, melyet ok- tatunk, Tanités kézben néha a diikok leg- nyilvanvalobb kérdései is arra késztetnek benniinket, hogy tj szemszigbol tekint- siink az anyagra. Mikézben azon gondolko- dunk, hogyan tehetjiik érthersbbé, feldol- gozhatobba a tananyagot, magunk is elmé- Iyiiltebb tudist szerziink réla, Ugyanakkor ext az elmélyilt tudast didkjainktol megta- ‘gadjuk, Nem engedjik, hogy tanitsik egy ‘mist. Didkjainkra pillantva megfeledkeziink saat tapasztalatainks kodnak, hogy @ mester. ‘A kutatdsi eredmények e téren egyértel mtiek. Azok a felmérések, amelyck azoknak ikoknak a fejlédését vizsgiltik, akik a Iyok kéz6tti hatarokat atlepve egy- mist tanitortik, azt bizonyitjak, hogy a tuto- rok tudisa eben a folyamatban majdnem olyan mértékben gyarapodott, mint azoké akiket tanitottak, Arra egydltalin nines bi 1:2 | FEJEZET. ATIZ LEGGYAKORI KéRots a zonyiték, hogy a misok tanitésival totrott id6 Kairos hatissal lenne a tanulisra, az el- lenkez6jére viszont van. Tanitas kézben néba a didkok legnyilvdnvaldbb kérdéset is arra késztetnek benniinket, hogy tij szemsz0gb6l tekint- sink az anyagra. Mikézben azon téprengiink, bogyan te- hetjtik értbetdbbé, feldolgozbat6bbd a tananyagot, ma- ‘gunk is elmélyiiltebb tuddst szerziink réla. Ugyanakkor ext az elmélyiilt tuddst didkjainkt6l megtagadjuk. Nem engedjiik, hogy tanitsak egymast. Sajndlatos médon elhittiik, hogy a leg: tobbet tigy tanulunk, ha tanitanak benniin- ket. Pedig a valésig az, hogy a legtobbet ak kor tanulunk, ha motivaltak vagyunk, és biztositottak a tanulishoz sziikséges kOril- mények. A tanitas pedig pont ilyen helyzet egyaraint adott. ‘Ajo tanul6k szimos mis médon profit nak a kooperativ tanukisbol. A koopera tanulis ltal életbe léptetett tj program ‘magiba foglalja a vezet6i készségek, az On- a konfliktusmegold6 és a szerep- sszség fejlesztését, Kérdezziik csak. irmelyik iskolis sziileit, milyen mun- nnak gyermekiiknek, miutin elvé gezte iskoldit, Valaszukban olyan poziciot fognak megjeldlni, melyhez clengedhetet- ességek. Ezek utin te- a motiviicid és a leherssé gozzon masokkal, hol fogia clsaj szimara nélkilézhetetlen vezetdi képessé- geker?” 3, Nem vail kezelhetetlenné ax osrtaly, ha megengedem a didkoknak, hogy ymassal heszélgessenck, vitathozzanak? Ha a kooperativ tanulist nem elég korilte kintéen szervezzik meg, minden val6szi- niiség szerint silyos problémakkal taléljuk magunkat szembe, A kooperativ tanuliés sarkalatos, de gyakran hanyagolt pontja a tanuldsszervezés. A tandrok elvesztik az ‘uralmat az osztily felett, mert egyszerden nem tudjak, mit is kezdjenek azzal a hatal- mas energidval, amelyet a csoportokba szer- vezidés és a szabad interakci6 szabadit fel a didkokbol. ‘A legtdbb tanar misodik természetévé vile, hogy energidja jelentés részét arra for- ditja, hogy diakjai kizérdlag ra vagy a sz- vegre dsszpontositsik figyelmiket, riadé sul mindezt még siri csendben is tegyék. El-1. FEJEZET. felejtik, hogy azx tiltjak meg diskjaiknak, amit zok legjobban szeretnének: a tirsaik: kal val6 interakci6t. Nem meglepé hat, hogy a hagyomanyos tandrik végére atand- rok kimerilnek. A didkok alaptermészetét tik gizsba. A didkok kérdéseket feltenni, érvelni, vitatkozni, véleményt nyilvinitani akarnak. A kooperativ tanulis driisi ereje éppen aban rejlik, hogy a didkok termé- szetes megnyilvinulisait nem visszafojtja, hanem tanulmanyi és tarsas fejlédésuk szolgilataba dllita. Afolyamatban rengeteg, energia szabadul fel, amelyet a hatékonyan miik6d6 kooperativ tanéenak helyes me- derbe kell terelnie, vagyis tudnia Kell, ho- ‘gyan irinyithat egy esopostokban mik6ds osztilyt. Ennek a konyynek az egyik legfon- tosabb fejezete éppen a tanulisszerve: 161 sz 4, Nincs-e ellentmondésban a kooperativ tanulis a kézvetlen tanitéssal 6 az alapolthor vals visszatéréssel"? Nem, Egyesek tévednek. A kooperativ tanu- list valamiféle Ligy, fegyelmezetlen, ,hu- manisztikus” megkdzelitéssel azonositjik. Pedig a megvalésitandé célok egész sere- Nem meglepé bat, bogy a bagyomanyos tanérak végére a tandrok kimertilnek. A didkok alaptermészetét kotike gizsha. A didkok kérdéseket feltenni, érveini, vitatkozni, vélemény nyilvdnitani akarnak. A kooperativ tanulds Gridsi ereje éppen aban rejlik, hogy a didkok természe- tes megnyiludnuldsait nem visszafojtia, hanem tanulma- nyi és tarsas fejlédésiik szolgdlataba dllitja. \sverk,) get jelenti, Egyes médszerekhez szigort szerkezet, j6l meghatirozott célok, a hala- diis rendszeres egyéni ellendrzése tartozik A kozvetlen gyakran a kooperativ foglalkozis szerves része. A kuta mények szerint a koo} kor Jidkok tbb idét toltenek a feladat- |, mint a hagyomanyos rikon. Ha tuda ‘aban vannak annak, hogy értékelésiik eso- porttarsaiktol fiigg, akkor gondoskodnak r6la, hogy térsaik ne térjenck el a feladat- ‘ol. Osszefoglalva, a kooperativ tanulis a cso- portokra ruhazza a feleldsséget, és elszi- ja ket azzal, amit vege: sze kevésbé teszi lehetov' kozvetlen ismeretitadast, sverepet, a konzultinsét szinja neki. Ha kozvetlen utasitisokat ad, mikézben a did LEGGYAKORIBB KERDES. kok csoportokban dolgoznak, megzavar- hatja a csoportmunkit, félbeszakithatja a diikok beszélgetését, ez pedig a tanulisuk megszakitasat jelenti. A kooperativ tanulis egyes médszereitdl fiiggden a tandr felada- ta teljesen mas is lehet. Egyes médszerek velejir6ja ugyanis éppen a kézvetlen isme- retdtadas, a csoportok rendszeres meg. figyelése, teljesitményik visszaigazolisa, a diikok atgondolt elhelyezése a csoportok- ban, és végill, de nem utols6sorban a krea- tiv foglalkozsterv. Egyes médszerek meg- koverelik, hogy a tandr egy sor technika és kilonbaz6 készségek birtokaban legyen, 22 adott foglalkozastervet pedig kreativan al- kalmazza 5. A kooperativ tanulésarza kényszert- We ila, hoy abel» a is egit dolgorsanale akketegylta. lennem kedvelnek? * ‘Tavolr6l sem errdl van sz6, Ha a tanér megprébilnd az egymast nem kedveloket yzonos csoportban dolgoztatni, akkor va- loszintileg egyaltakin nem dolgoznanak. A j6l irinyito kooperativ osztilyokban soha sines ,erédemonstracié”. A tandr ugyan csoportokba osztja a didkokat, de ext Gigy teszi, hogy a csoportok elfogadjak a megfeleld tanulasi és tirsas viselkedési szabvilyokat. A csapat- és osztilyépités ere- je, a pozitiv csoportdinamika a kezdetben felénk, vonakod6 diakokat is részvételre keszteti 6. Bgyszer magam is dolyoztam cooportprojektben, A csoport egy Altalam ellenzett térmat véleczttt Nem vole mit tennem, velik kelltt tartanom. A Eooperativlanulés nem a szemdlyiagg fladéeat jlenti? Nem. A kooperativ tanulasi: médszerek alakitjik a résztvevOk viselkedési szoki- sait, egytttal tiszteletben tartjak a részt- vewik képességei és értékrendje KOzOtti egyéni kilonbsegeket is. Példaul a mo- zaikban a csoport k6z0s eredményéhez minden diik egyéni hozzdjérulisdra van sziikség. A TA-TL-TL-TAcban minden cso- porttag egy-egy mini-témat kap, ezért ki- zirdlag 6 a felelds. Sok kooperativ méd- szernek olyan a felépitése, hogy a didkok- nak a csoport minden tagiat egyforméin ‘meg kell becsiilnitik ahhoz, hogy a ¢s0- port elérje a céljat 1:37. Abban a csoporthan, amelyben részt vettem, osak két ember dolgozott A kooperativ tanulés nem azt jelenti, hogy mig egyesek a Igbukat logatjak, addy mésok megerakodoak a munksban? Nem. A kooperativ tanulisi médszerek fel- épitése olyan, hogy haa csoport meg akarja val6sitani a céljit, akkor valamennyi disk- nak dolgoznia kell. Eben a tekintetben a kooperativ tanulisi médszerek kilénboz~ nek az egyszerti egyattmikédésen alapulé modszerektdl. Az utObbiakban az egyenlé részvétel nem feltétele a sikernek. A koope- rativ tanulisi médszerek Ggy vannak meg. alkotva, hogy senki sem tud a csoporttarsai munkéjabol megélni. A tanulisi teljesit- ményt egyénenként értékelik, és sajatfejl6- déséért minden didk maga felelés. 8 ho kooperativ tanulési médszereket alkalmazunk? Nem maga a fol Ieeril el6térbe a tartalom rovésira Elvégezhets-e az eléirt tantery, amat 2 Vannak olyan kooperativ tanubisi médsze- rek, amelyck az alapvetd képességeket fej- lesatik és a legfontosabb informaciok elsa- ‘a céljuk ~ és vannak olyanok, amelyek komplex csoportprojektek meg- valositasat bb szintd gondolko- dis fejl6 nulist ~ a tanar értékrendjétdt és figeGen - sokféleképp alkalmazzik. Ugyan: az a modszer tobb célt is szolgihat. Pél- jul a mozaik — mivel munkamegosztissal jie -, jelentds haladast tesz lehet6vé. Mii részt a mozaik médszer hasznalhaté olyan folyamatban, amelyben szintd gondolkodis fejlesatése, anétkil, hogy a tartalom meghatarozott mennyiségének feldolgozasaval tordnénk. Mindegyik didk egy vitis kérdés valamelyik megkizelitését z- eredmény maga a vita é lets gondolatok. Vannak tanirok, akik a gyakorl Jalak meg a kooperativ tanulisban, ezzel segitve a legfontosabb tudnivaldk megiegy eset és a keszségek fejlbdését. A kooperativ tanulis a hagyomdnyos médszereknél hatéko- yabb médon teszi lehetSvé a tanitis min- den lehetséges céljinak a megvaldsitisat. 14 1. FEJEZET. ATiZ LEGGYAKORIBB KERDES, A kooperativ tandr étékeitdl, céljaitot fiiggéen valtogatja, hogy az cgyes osztd- lyokban milyen médszert hasznal. Ez a Kényy dtlettirként szolgal, melybol a tand- rok merithetnek, Mint minden miivész, a tandr is a rendelkezésére all6 alapanyagok- bol alkorja meg mestermiivét. 9, Mennyi id6t szdnjunk a kooperativ tanulésra? Ahdny tandr, annyi kilénb6z6 valasz. Egyes nagy gyakorlattal rendelkez6 tandrok az id tlnyoms tbbségében kooperativ csopor- rokat mikédtetnek, misok hetente egyszer, egyetlen tantirgy tanitésaban hasznaljak Azok a tandrok, akik az dltalam vezetett kepzéshen vettek részt, lenyegesen nagyobb arinyban alkalmazzak a kooperativ tanuli- si modszereket, mint az Osszes tobi md szert egytitt, Persze nem egyszerre, hanem. fokozatosan vezetik be a kooperati- vitist. Sajat kutatisi tapasztalacaim aze mutatjik, hogy a tanulisban és a tarsas kapcsolatok fejldésében akkor is jelentds eredmenyek vid ideig alkalmazaak. Megs tartom, hogy esak korlétozottan éljink tele. Uj kooperatir madszert csak akkor Kezdjank alkalmazni, ha mir meg 2 csoportokra tagot ositalyok ir mmiveszetet, sha az e160 méd-szeralkalma ‘Asiban mie kompetensnek érezzik gunkat. Kesobb majd epeésnek arra a mértck amely saat stitisunknak legjobban mesfe- Tel Javastom, hogy kénnyeden meraljenek ela kooperaty tanulisban, Didkjaink izga- tottsiga, a modszerrel val6 azonosulisa, az 6 sikereiktgyis arra Ssténdzik maja, hogy tovdbb prébilkozzon. 10. Hasznéljunk-e kitiinteté: jelkcpes jutalmakat, pontokat, izonyitvinyt? Egyesek amellett kardoskodnak, hogy a pontozis, a jelképes jutalmak, bizonyitv: nyok, s6t még a dicséret is, mind olyan ju: talmazisi formik, amelyek erdsitik ugyan a kiilsé motivici6t, de a bels6 motiviciénak még a nyomait is eltOrlik. Masok a kivint ‘magatartasformak elismerésének olyan es kozeiként beszélnek minderrél, amelyek viligoss4 teszik a didk szimdra azt, hogyan értékeli a tandr a cselekedeteiket, egyattal halaclésuknak is fokmérdi,Idével, ahogyan a tanérok egyre tapasz- taltabbak lesznek a kooperativ tanulisi médszerek alkalmazisaban, dgy azt is meg- tanuljak, hogy a jutalom maga a kooper: feladatmegoldis, és cgyre kevésbé folya- modnak kilsé jutalmazishoz. Szeretem igy megtervezni a didkok tevékenységét, hogy maguk a feladatok legyenek jutalma. 26 jellegiick. Ha pedig puszta gyakorlésrél van $26, példdul amikor az ellendrzés pdir- bant alkalmazzuk, vagy ha a diikok dicsé rik egymdst, akkor ezek a médszerek vide. mak, jdtékosak lesznek. Ha a jutalmazis tényleg megsciinteti a bels6 motivaciot, ak- kor miért kovetelik a didkok ~ mintegy pi henésképpen ~ az ellendrzés parbant vagy ines kotta kartydkat? A jelképes ajindékok, az elismerés sajs tos formai és a tirsak diesérete nem feltét Ieniil gyengiti a bels6 motivaciét. A kiils6 jutalmak erdsithetik. Olyan feladatok meg. alkotisira kell wrekedniink, amelyek On. magukban is érdekesek. Az igazi problémat nem a pontozas, a dicséret vagy a jitekok jelentik. Az igazi probléma az, ha ahelyett, hogy a feladatot célszerive, értelmessé ten: nénk, a kel motiviljuk Végiil a tanar személyes ér gaydzddése, a feladat természete és a Jetel egyltt szabjik meg, hogy milyen mértékben alkalmazzunk (kil- $6) motivaciot. ja diékokat, hanem aszerint jutal- mazza Gket, hogy Gamagukhoz képest nyit fejlédtek. Bar a pontozis nem frox6 kooperativ ta is dsszeegyeztethers vele, és jelen- tésen serkentheti a tanulisi kedver. Ha egy j6, két kézepes és egy gyenge didkor teszek mindegyik csoportha, és a hagyomanyos médszerrel osztilyozom Oket, a didkok ha mar megtanuljik, hogy birhogyan is pro- balnak a gyenge didknak segiteni, az min- dig alulteljesit, Hamarosan tj csoporttarsat koverelnek maguknak, A hagyomnyos osicilyozis a rosszl teljesitd diikok Onbe. slilése szdmara kész kataszte6fa, Ha ellen- ben annak alapjin pontozzuk a didkokat, hogy a sajat szokasos teljesiteményiikhoz ke pest hogyan dolgoztak, akkor elvben min- denkinek megvan a lehetésége arra, hogy ratinak maximalis pontszimot szerez- zen. Ha tehit a teljesitményjavulist pon- tozzuk, a _1.FEIEZET, ATIZLEGGYAKORI KERDés Egy kis elmélkedés A kooperativ tanubisi médszereket és meny nyiségiiket tanitési céljaink faggvényében kell megviilasztanunk. Van, akinek az a cel ja, hogy didkjai egyutemukodobbek legye- ‘nek, masoknak pedig az, hogy versengob: bé valjanak. Magam egyik céllal sem azono: sulok, Azt szeretném, ha didkjaim minél rugalmasabbak lennének. Atél fiiggéen, hogy mit kivan a helyzet, legyenek koope- rativak, versengék vagy éppen teljesen All Oriilnék, ha a lehet6 lege gazdagabb tanulisi tapasztalatokkal_ren- n tapasztalatokkal, ame: Iyek lehetvé teszik, hogy minél megfele- Iobben alkalmazkodjanak és viltoztassik carsadalmi és fizikai kornyezetiket. irdlag a tanuls koopera- tiv forméjaban szerez tapasztalatot, az ugyanolyan rossz, mint ha esak versengést vagy egyéni munkit kivan6 helyzetekben, Ideilis esetben a tanulisi tapasztalatok le het6 legszélesebb skilijit kinaljuk di jainknak, beleértve a strukturale és steuktu. ralatlan kooperativ tanulisi helyzeteket, a kooperativ, a versengo és az individuals ta nulisi tapasztalatok helyes aranyat. Ha ez megvalosul, joggal gondolhasjuk, hogy a didkok az élet valamennyi helyzetére felh sailtek. Ezt a modell kOvetve, ideilis eset ben a kooperativ tanulasra sznt idé is sok- féle tanuldsi tapasztalatra hasznilhat6. Hasznalhatjuk a kooperativ tanuldst, mint folyamatot, médszereit tekinthetjitk ser kezeteknek, modellilhatjuk vele a koope- rativitist és a kollaborici6t, alkalmazhatjuk a mesterfokt tanulis (egyik) médszere- kent, fejleszthetjUk dltala a gondolkoda képességeket dltaliban és a fogalmi gon. dolkodast kiléndsen Az oktatis egyik legnemesebb célkiciize- se, hogy a didkokat ob Lissa el, amelyek leherivé hogy pozitiv médon formaljik va Gs fizikai kOrnyezetiiket, tartsik természe- tesnek az élethosszig tarts Gnnevel Nines kifogésom, ha alkalmanként a tanu- i tapasztalatokat mereven strukturaljuk = példul pontozunk, jelképes jutalmakat hasznilunk, ,sulykolva” gyakoroltatunk ~ de problematikusnak talilnm, ha didk- inknak kizirdlag ilyen tanubist tapaszcala. tokban lenne résziik. Ha mi, tandrok, rendezkednénk be, hogy a tanubist mindig uils6 jutalmaziis koveti, megfosztanink a diékokat az olyan tapasztalatokt6l, melyek- kel azok a helyzetek szolgilnak, amelyek1 LFEJEZET, ATIZ LEGGYAKORI ben a tanulist érdeklédésiik vagy sztiksé leteik motivaljak, A didkoknak meg kell ta- ulniuk, hogyan épitsék fel, szikség esetén hogyan rendezzék at sajat tarsadalmi kor- ayezetiiket és tanulisi tapasztalataikat. Eh- hez kell6 tapasztalatot esak az osztilyter- mekben alkalmazott sokféle tanulasi mod- szer révén szerezhetnek. A nevelék mai nemzedékének teljesen ij, elddeikét6l eltér6 feladata van. Olyan ligea kell felkésziteniink tanitvinyainkat, amelynek magunk is esak korvonalait sejt- jk, A vilég olyan iramban valtozik, hogy az iskoldit idén megkezd6 didkok mintegy fe- Iének olyan munkakore lesz, amelyr6l ma még nem is dlmodunk. Eletak sorin sokfé- le munkakérben fogitk Oket alkalmazni. ‘Tobbé nem vagyunk aban a kényelmes helyzetben, hogy didkjainkat az informaciok olyan térhazaval lithassuk el, amely élevitk végéig hasznalhat6, A legfontosabb infor- miciok gyorsan vltoznak, azok kozill a té- nyek, fogalmi rendszerek kozuil, amelycket ma tanitunk, sok mar azel6tt elavul, miel6tt aa didkok végeznének, de munkis éveik alatt mindenképp idejétmltta valnak. Ebbot ko- vetkezik, hogy a gondolkodasi képességek fejlesctésére éppugy koncentrélnunk kell, Jidkjainkat meg kell hogyan miikédhetnek a sas helyzetekben. mint a tartalomra, tanitanunk legktilnbéz6bb IRODALOM Kagan, 8. - Madsen, M.C.: Cooperation and competititon of Mexican, Mexican-Amert can, and Anglo-American children of two ages under four instructional sets. (Mexi koi, mexik6i-amerikai és angol-amerikai gye- 1:6 KERDES rekek két korcsoportjinak egytittmikodé- se és versengése négy oktatisi helyzetben.) Developmental Psychology, 1971, 5, 32-39. Kagan, S,, Zahn-G. L., Widaman-K., Schwarz: wald, J—Tyrrel, G.: Classroom Structural Bias: Impact of Cooperative and Competi- tive Classroom Structures on Cooperative and Competitive Individuals and Groups. (Eheré. tanitisi médszerek: Egytittmako- déssel és versengéssel jaré médszerek ha- tisa egyittmakdd6 és versengé egyénekre és csoportokra.) In: R. Slavin, S. Sharan, S Kagan, R, Hertz-Lazarowitz, C. Webb és R. Schmuck (Eds) Learning to Cooperate, Cooperating to Learn, New York: Plenum, 1985, A csoport Négy szemeély, ad és elfogad. Interakcidban, megtobbszbrdz6dve.2. fejexet Miért van sziikség kooperativ tanuldsra? ‘Tandrként elsSdleges feladatunk, hogy disk- | jainkban a boldogulisukhoz leginkabb saiikséges készségeket fejlesszik. Ezért gondosan szemiigyre kell venniink tarsa- dalmunk gazdasigi és szocidlis viszonyait, hogy a jelenlegi szocializaci6s és nevelési syakorlat ala essik, novendé- lesz. sziikségiik, illerve hogy melyek azok, amelyckkel még nem rendelkeznek. A {6 kérdés az, hogy diikjainknak milyen gazda- siigi és virsas kornyezettel kell majd szem benézniik. A nevel6 szerepéhez hozzitar- tozik, hogy figyelmesen tanulmanyozza a szociilis, gazdasigi és demogrfiai viltozi- sok alakuldsinak jellegér, hogy ennek alap- jn el tudja donteni, hogy azoka készségek amelyeket fejleszt, megfeleléek-e ahhoz, hogy diakjai optimitisan fejlédjenek. A huszonegyedik sziizad kliszObén a ra dikalis gazdasigi és demogrifiai viltoz:isok 5 en , oktatasi rendszertink ujraértékel. Egrre gyorsulé iitemben baladunk a birtelen-valtox6, informa Serressiksrikscpessé. Amodern is cio-bazisti csticstechnolégia és a minden elemében dsszefiiggs Baz \ola a huszonegyedik szizad gu dasag korszakdba, Az iskoldkra tj szerep bérul, ugyanis azon kf- dasigi és varsadalmi életében be tul. bogy névendékeit alapvets ismeretekkel és készségekkel ldtja wWltends szerepekre késziti fel el. a magas szinti gondolkodast, fejlett kommunikacios készséget novendékeit, ¢2 feladat gyokere- es tarsas viselkedést is ki kell alakitsa didkjaiban. ‘sen mis, mint az iskolik megszo- kott, hagyomanyos szerepe. Egy- re gyorsulé titemben haladunk a hirtelen: Miért van szikség kooperativ | viltozs, informicié-bazist esticstechnoli- tanulasra? gia és a minden elemében dsszefiiged p22 dasig korszakaba, Az iskolira ij szerep ha ee Nate | mul, Ugyanis azon kivil, hogy novendekeit Meer ort secein LAS 2 | alapvets ismererekkel és készsegekkel litja A szocializaci6s tir .2| — elyamagas szinei gondolkodist,fejlert kom ‘ : munikacios készseget és tirsas viselkedést Aeslicl seekers 2) iskikell alakitsa diakjaiban hig ?| Ma tandrokként olyan ~ eddig Atalakult gazdasag 4 | meretien - feladatot kell vallalnunk, Gabi a ecb kenpontd enegnay hogy didkjainkat olyan vilagban nalé részuételre készitsiik fel, amely- fe 4) rél nekiink is csak bomdlyos elkép- A viltozis tteme felgyorsul 5 zeléseink vannak. Megvaltozik a népesség. 6 Gazdasigunk dtalakuléban van: a legna ‘kz oj wobbség 6 | syobba, leggyorsabban fejl6d6vé az infor ici letrehorasa, elemzése &s cseréje/to Urbanizaci6 6 notte ki magit.' A fejlett techno- 1 Natunte ws eteededoe ea Helcatener esis 7 | logidid tirsadalmakban a munkahelyeken oe aera cegyre inkibbb az interakcidé a kézponti sze- cova Legranyebe oe Etnikai esoportok viszonya rep. Elétérbe kerilt a esapatmunka. Ennek sat dgazat, de fel kell eeymishoe 9 | hatterét kolesonosen—cgymasra uralt, de SSsaulnank. (A szerk) x c egymistol Rgetlen esapatok adjék, melyek 2a SS ___—_—_—————_______ ,_uaenaeeaessssssemsssmsamily2. FEJEZET, MIERT VAN SZOKSEG KOOPERATIVTANULASRA? colyan dsszetett problémakkal birk6znak meg, amelyek megoldésa meghaladja az egyén kepességeit. Iskoliinknak telat els6dleges célja kell legyen, hogy fejlessze azokat a gondolkodasi médokat, kommunikici6s é tarsas készségeket, amelyek a boldogulés- hhoz mai osszetett, kblesOnds fggések rend- sverét6l dtsz6ttvitégunkban nélkulozhetet- lenek. ” “ek mintegy fele olyan munkakorben fog eihelyezkedni, amely jelenleg még nem lé- tezik, A technologia tjabb és ujabb viems- nai egyre jobban és egyre gyorsabban vi toztatiik meg a didkok cletét, munkalehe tosegeit. Eppen ezért az iskoliknak a ta pasztalatszerzés és az informacié gazeagabb tara kell biztositaniuk. Mivel a jové mun- kahelyére egyre inkabb a koopera patmunka, az interakeié és a kommuni- ‘ico Tx jellemz6 ~Letfontos cegyen- €8 versenyk6zponi iskolai foglalkozisokban is teret nyerjen a ket, amelyekkel a jov6 gazdasagi tevékeny- ségeiben részt vehetnek? Iskokiinknak orszigszerte drimai vilto- zisokkal kell megbirkézniuk: kilénboz6 népesoportokhoz tartoz6, kulnb6z6 any nyclvi, élesen kilnboz6 anyagi és szocid- lis hatterd didkok talilkoznak az iskolaban, Kalifornidban a huszonegyedik saiizad kit- szobén a spanyol/portugal népesség lesz a legnagyobb arinyban jelen a kozoktatés ban? [abb tényez6 indokolja, hogy a tarsadal- mi viltozisokra adott egyik legfontosabb viilasz a kooperativ anulisban rejik, S a diikok beleértve az interaktiv {si lehetdségeket, ezek pedig a jovo munkahelyeinek legfobb jellemz6i_lesz- ‘Sokféle médjat biztositja a kommuni- acids, a magasabb szintd gondolkodi sdlikséges és a tirsas készségek fejlesztésé- nek ~ manapsig pedig pen ezek a kész- ségek a legsaiikségesebbek. A hererogén Osszetételd csoportok j6 modellek (lehet- nek) arra, hogyan birk6zik meg a tirsada- Jom a demogrifiai és a gazdasigi vale: sokkall A nyGri sziinidében a gyerekek t6bb idét tolte- nek televizidzdssal, mint amennyit az iskolai te- vékenységekre vagy barmi masra forditottak. 2:2 Megvéltozott szocializdcié ASZOCIALIZACIOS UR Manapsig a didkok nagy része nem az egy- kor megszokott, kéz6s térsadalmi érték- renddel érkezik az iskoliba. A dial nem annyira tisztelettudsk, sé egyiittmiikéd6k, mint htisz évvel ezelort. A fontos szocidlis értékek, viselkedésformak ftalakulésa, elvesztése tbb gazdasigi és szocialis tényez6 egyiittes hatasa. A CSALAD SZERKEZETE Accsalédok manapsig gyakran valtoztatnak rerekek kikeriilnek a tart6s kOzSsségi ti cony befolyasa alél, A gazcasa inkibb azt a csalidmodelle te- saikségessé, melyben mindkét szillé ‘Az anydk az otthont hatrahagy- inkabb a gyerekek sinylik meg, hiszen keve- sebb idér tolthetnek azzal a személlyel, ak nek a legfontosabb, hogy k kedvez6en fejlodjenek. A ketszils esalid sem jellem 25 mir, hiszen xz amerikai esaladok mint egy negyedében esak taddal." Eldzetes semi évre ez az ariny tovibb romlik, elérheti 22 egyharmadot, vagy akir az Egyesile Alla mokban €16 csalidok felét: emelkedik a Csonka esalidokban felnow gyerekek ari- ra. A esalidok kiesik €s zirtak, a gyerekek Sigy ndnek fel, hogy kevesebb a kapesola- tuk idsebb testvérekkel és nagyszilOkkel, vagyis olyanokkal, akik torddni tudnénak velik: megsriint az-a helyzet, amely régeb- ben alddisos hatissal volt virsas fejl6désak- TELEVIZIO Ha a gyerekekre nem az idésebb testvéreik vagy a nagysaiileik feligyelnek, akkor mer- re koszilnak? Mi t6lttte be a titongé szoci- alizici6s tir? A vilasz a kovetkez6: ha egy dik eljut az érectségiig, kOrulbelil 15 000 Orit tGlt6tt az iskoliban. A tévézéssel t6l- tt rik szima_ugyanezen idészak alatt, mintegy 18 000 ra. Atelevizi6val, mint a szo- cializacié pérldlagos eszkizé- vel, hiirom gond van: Magyarorseigon 22s koliba kerulé roma aye rekek sama a kovetke Evekben hazzaversleg 20% kal nd. (A szerk) * Magyarorszigon 199 ben az Altalanos iskoli- sok 30%a elt egyszil6s esaldban. (A szerk,)2. FEIEZI TAN SZOKSEG KOOPERATIV TANULASRA? 1. Antiszocidlis tartalom Lehetetlen anélkil végigpasztdzni a kiiln- béz6 tévécsatornakon, hogy éppen ne dIné, vagy ne bantand valaki a mésikat. A televi zi6 miisorai iltaliban nagyon siliny szerep- mintat kinlnak. Az iddegységre juts erd- szakos cselekedetek szima a gyerekmiiso- rokban a legmagasabb, riadsul a fomisor- iddben, gyermekmisorokban vetitett erd- szak mennyisége az elmiilt évtizedben sok: szorosiea nétt 2. Hirdetések sebbnek és mit. Fiataljaink a televizi6b6l azt tanuljdk meg, bogy ba von- :obbak akarnak lenni, akkor tij dezodort kell vasérol- niuk. Még sose ldttam olyan birdetést, amely a kommuni- képességek vagy a konfliktusmegoldé képesség fe baci lesztését ajanlotta volna. 3. Pusztulé csaladi kommunikacié Ha a televizio be van kapcsolv: valészimisége annak, hogy kozot olyan interakei6 jon létre, amely a tirsas készségek fejl6desér. A te- leviziozas rendkivil maginyos tevékeny- ség. Ha a csaladtagok nem egymésra, h nem a képernyére figyeinek, megfosztjik a gyereket att6l, hogy értékes tirsas interak idkat tanuljon, és att6l, hogy kommunik: Gids képességei fejlddjenek. Napjainkban gyerekek tizendtszir eldsegi az diltalinos iskolis annyi idét tltenek el televiziézissal, mint az apjukkal valé be- szélgetéssel. A tele, vizio. nagyon siliny potléka a masikkal val6 worddést kifeje- 26 csalidi interak- ciénak A SZOCIALIZACIOS UR KOVETKEZMENYEI A fatalkori Ongyilkos- sagok szimma Magyarorszie Sona elmalt években okkent: 1980-ban a 106 évesek kOzil 99-en, s9-ben Gen lettek dn. Solkosok. (A szerk.) ridsi vagyonokat fektetnek a reklimokba, amelyeknek alapvet6 kézés izenete mit dig ugyanaz: ha boldogralan vagy, ha er6- nagyobbnak akarod_magad érezni, ha sikereket akarsz elérni, ha tbb: re akarod tartani ma cin kinaljuk neked: gyere és vasirolj va A csalidszerkezet valtozisai és a szocializa- ‘a nem jonnek ki j6l térsaikkal, nem tudjak, hogyan torddjenek velitk, ahogyan azt sem, hogyan trddjenek sajat magukkal. Mar tucatnyi vizsgilat kimutatta, hogy a didkok nem ismerik fel a problémik megol- dasthoz vezet6 kooperativ utat. Abban a pillanatban, mihelyst olyan helyzetbe hoz- tak Gket, amelyben egyuttmikédésik lett volna a leghasznosabb - inkabb versengeni kezdtek egymassal, s ez persze kevésbé se gitett rajtuk és a térsaikon. A didkok alkal- mazkodas helyett versengést valaszt6 vis kedését fejl6désiak minden szakasziban és lekék. Ez a viselkedésméd par éwel az utin figyelheté meg, hogy megkezdik els6 iskola- évaket, és fennmarad egészen az egyetemi éveikig. Alig par évnyi ~ a hagyomanyos ver- senyezteté rendszerii iskolaban eltaltort id6 ~ és a 7-9 éves diékok képtelenek azo- kat a kooperativ stratégidkat alkalmazni, amelyeket a versengést még nem probit 4-5 évesek konnyedén alkalmaznak. \d; a megoldast ti mok sziskségességet stat iga jelzi. Idén 640 gimnazista kbzil egy Ongyilkos lesz, tiz megkisérli az Sngyilkos- sigot, szazan pedig fontolora veszik,’ Nem- zetiink fiatalkordinak Ongyilkosségi muta 16i az elmult huisz évben drasztikusan emelkedtek, A személy és vagyon ellen az iskolikban elkévetett_ btincselekményck szama korabban nem litott méreteket Ol- Ot. AZ iskolik jelentds Osszegeket ford ak a vandalizmus okozta karok helyreho- zatabira, egyeseknek még 6rz6véd6 cége- ket is kellett fogadniuk. Napjainkban sok diak anélkil hagyja el az iskolit, hogy birto: iban lenne azoknak az alapvetS szociilis, készségeknek, amelyek szikségesek ah. hoz, hogy munkahelyet taliljanak. Szimos tanulmany probilta felderiteni, mi az oka annak, hogy az elsé munkahelyak6n dol: ‘esékken a \dtagok »Fejlédjén a didkoknak az a személyes képessége, amely érzékennyé teszi ket masok sziikségletei, prob- lémai és vdgyai irént ... amellyel nem valamely kiilén- leges csoport megszokott tagjaiként, banem individun- mokként értik meg az embereket; ez a képesség hozzd- igazitja viselkedéstiket masok viselkedéséhez tigy, hogy batékonyan tudjanak dolgozni egyiitt. (History-Social Science Framework, CSBE, 1987. p. 24.) goz6k végill munkanélkiilivé vilnak. A sta- tisztikai adatok szerint j6val tobben veszter ték el alkisukat a szociilis, mint szakmai keszségeik hidnya miatt. A didkok napjaink- ban gy fejezik be tanulmanyaika, hogy nem késziilnek fel a modern gazdasag tar- sadalmi kihivisaira.2. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSE A SZOCIALIZACIOS URT AZ ISKOLANAK KELL BETOLTENIE “Tetszik vagy sem, az iskoléra haul az a fel adat, hogy a nemzet fiatajait a misokkal val6| torédésre, Onzetlenségre, segitség- aytijtésra szocializélja. Az iskolik nem von- hratjdk ki magukat az erkOlesi és tirsas fej- lesztés feladata al6l. A tapasztalatok ezen a téren Gnmagukért beszélnek. Ha az iskolé- ban a hagyoményos médszerekkel tanita- nak, a didkok versengok lesznek, ha a ko: operativ médszereket alkalmazzik ~ akkor kooperativva vilnak. Az egyik mellett dén- teni kell! A val6di kérdés nem is az, hogy hassunke, hanem az, hogyan_hassunk dikjaink tirsas felédesére. ‘A kooperativ csoportokban a versenyez- tet6 és az egyéni tanulisi helyzeteknél sok- kal serkentObb, batorit6bb interakci6k jén- nek létre a didkok kozbtt. Szimos vizsgilat imasztja ali, hogy ha hagyjak ket egyitt dlolgozni, akkor tirsas képességeik sokkal szélesebb skalajat hasznalik, igy sokkal in- kabbb kepesse villnak olyan problémak meg- oldasara, amelyekhez. kooperici6. sziksé- ges, jobban magukra tudjik dlteni misok sverepét ~ kooperativabbak segitségnytj- tésban és abban, hogy hajland6k legyenek masok telesitményét elismerni. EI sem tudom képzelni, hogyan tanul- anak meg a diskok példaul az, hogy az ered- ményesebb munka érdekében hogyan al kalmazkodjanak mésokhoz, ha egyszertien sohasem volt alkalmuk arra, hogy masok- kal dolgozzanak. Sajnos igen sok iskoliban még kizirOlag kompettiv vagy individudlis médszereket alkalmaznak. A népraji kuta- {sok sverint az osztilytermekben elhang- 26 saavak mintegy 80%a a taniroktOl szit- mazik. A didkokt6l elvarjak, hogy passzivan a tandrra figyeljenek, val6jaban semmilyen belesz6lésuk sines abba, hogyan is tanul- nak. Dobbenetes, hogy egy nemzet, mely oly biiszke a demokréciéjira, olyan tanitisi rendsverre rendezkedett be, amely fiatal nemzedéket az autokracta passziv részive- vOjéve szocializalja, ‘Acalatta tizenhét év alatt, amiga Kalifor- niai Egyetemen tanitottam, a kooperativ ta- rnukis médszereit haszndltam. Ha megkér- dezwem diikjaimt6l, hogy kéziilik hanyan dolgoztak mar valaha egyit didktarsaikkal kooperativan, a jelentkez5k szima soha sem haladia meg a 15%ot. Az adatok el pesadek: a diikok nagy része anélkil sgezheti el tanulmanyait, hogy valaha egyutt dolgozott volna valamelyik tarsival. Szocia- lizici6s gyakorlatunkban Oridsi Ge titong 2:4 KOOPERATIV TANULA RA? A didkoknak nincs hol megtanulniuk a ha- tékony egytittmakédést. Nem véletlen, hogy a munkaad6k munkavallaldik legfdbb problémdjaként leggyakrabban szocializa- ids készségeik hidnyat nevezik meg. AjOv6 ‘gazdasigi és tirsadalmi rendszerében a tir sas képességekre még nagyobb sziikség lesz, Atalakult gazdasdg UTBAN AZ EMBERKOZPONTU GAZDASAG FELE Ugy tink, hogy a kézeljiv6 gazdaséea, amelyben a jelen didkjat éini é egymésra hhatni fognak, merdben mis lesz, mint nagyscileink vila, vagy akér ami vil gunk. A valtozisok tobbségérél kivdl6 le- indst olvashatunk John Naisbitt Megatrends* cimi kényvében. Az elsé, talin legfonto- Sabb irimyvalts az ipari termelésrdl az in- formécid-alaps gazdasigra val6 érés, Ha mdr nem farmer-nemzet vagyunk, mint egykor, és nem a nagyiparosok nemzete, mint még az utobbi idék- ben is, akkor milyen nemzet vagyunk? A mezégazdasdgrél az iparra A szézadfordul6n az orszig munkaképes la kossiganak mintegy harmada a mezSgaz- dasagh6l élt. Mara ez az arany 3%-ra cs6k Jeg 10%-a a nyomor szélén tengodik®. A jo- voben a mezégazdasigban foglalkoztator- tak szima tovibb fog csékkenni. Torténel- mi mértékkel szemlélve, a mezdgazdasdg- r61 iparra torténd valtis rendkivil gyors volt, sziiz év se kellett hoz. Az utobbi har- mine évben tjabb valtozist figyelhettiink meg: Daniel Bell szocioldgus szavaival .posztindusztridlis kor"-ba léptiink. A far- merek nemzetébél lett nagyiparosok és munkisok az elmtilt harminc évben Gjabb radikalis valtozist éltek it Az ipartel az informdciékezelésig ‘Az elmiilt harmine évben az amerikaiak seinte észrevétleniil, mégis jelentsen ujra dtalakitortak gazdasiguk alapjait. A gazda- sig termelé dgazata erdsen besaikillt David L. az MIT” munkatarsinak 1983 ma- jusdban készilt jelentése szerint a termelé gazatban foglalkoztatottak szima az or- “A Kony cime ayers forditisban: ,Orlastren-| ek”. (A sek) * Nehdny adat a hazai arinyokrel: 1993ban 100 fébol 349.4, 1999>benf 287.9 elt mez6- vagy er] dogazdasighél, illere hhaliszatbol. (A szerk) “Az eredetiben is fel} oldatlan beuisz6. seerk,)2 havai 1 1000 ben aay er ilewe 2. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERATIV TANULASRA? szig munkaerejének mindéssze 12%-dt te- sz ki Szakemberek nemzetévé viltunk. 1956. ban a torténelem sorin elészor a ,fehérgal léros” munkasok, azaz a menedzsmentben, technikai és hivatalnoki munkakorben fog- lalkoztatottak szima meghaladta a ,kékgal- 4 hetvenes években keletkezett 20 millié ij munkabelybst jot létre a gydriparban, 90% az informacic ésban, a tudomdnyos szférdban és a szolgaltatasban. Je- Idolgo- lenleg a munkaeré tébb mint kétharmadanak a munka- kore emberekkel vagy informdciékkal valé foglalkozast Jjelent, léros” munkisok szimat. 1950-ben még sak 17% volt azoknak az arénya, akiknek munkakére kapesolatban volt az informa- cidkezeléssel. Titkirndk, hivatalnokok, tanarok, bank- tisztviseldk, menedzserek nemzetévé v: tunk. 1970-re az éves GNP* és dsszjoved Jem tobb mint fele az informacid-szervez6 és informacié-szolgaltat6 szektorra jutott” A folyamat nem torpan meg, egyre ha- lad elre. New York City legfébb export- Grujanak ma mar nem a ruhizati cikkek, hanem a jogi szolgiltataisok szimitanak Mig az 1970-es években a munkaképes 1 pesség szima 18%-kal nétt, addig ugyan- ezen iddszak alatt az adminisztricios menedzseri tevékenységet folytaték ar: nya a becslések szerint 60%-kal emelke Ha annak a gazdasagi és tarsadalmi tekintetben radika- lisan megvéltozott vilagnak a szempontjabél szemléYjiik a helyzetet, amelyben didkjaink élni fognak, félelmetes lat nunk, hogy az iskolai osztdlyok szerkezete véltozatlan. Osztdlyaink szerkezete olyan, mintha didkjainkat stati- kus, egyéni teljesitményen alapulé gazdasdgra készite- néntk fel. GNP = Gross Na opal Product = nemze- vossztermék, (A szetk,) Ezzel még iyen mér cekben nem Kell szimol- unk, de a folyamae nae nkeiselindult (Aszerk) dett. A gazdasig alapjais lyezidését j61 szemlélteti az exeszségiigyi adminisztricidban dolgozok sziminak a mérndkok szamaval dsszehasonlitort emel kedése. Mig az eldbbiek szima az 1970-5 években 118%-kal, addig az utobbiaké csak scerény 3%-kal emelkedett. Az 1976-tal zi rul6 hétéves periédus folyaman a munk: képes személyek szima 9 millié fovel nou, ugyanakkor a legnagyobb ipari cégnek sza- mité Fortune 1000" munkisainak szima nem emelkedett, Xk stilypont-athe- Egymésrautaliség a termelésben Az ipar is egyre inkabb kooperativ model- Ick alapjin mGkddik, Példaként a forga- lomban lévb kézi szimologépeket emit hetjitk; ezek elektronikus esipje az Egyesuilt Allamokbot szairmazik, fémbizit Indidban gyirtjak, az egészet Szingaptrban, Indoné- zidban vagy Nigéridban szerelik éssze, majd Yokohamaba érkezvén a ,gyirtasi hely: Ja- imkét titik rajuk, \d-Ardbidban a korszerii szdllodik brazil elemekb6l, dél-koreai munkaerével 5 USAbeli i gunk a szemiink Littira globalizal zel pedig minden képzeletet felilmul6 egy: misrautaltsig jar egy. A General Motors tj telepén, a kalifor- nial Fremontban a termelési, termékmin6: i, elegedettségi és kereseti mutatok egy- emelkednek. Minek kosonhet6 2 a ndulés? A magyarazat a kuldnb6z6 munkaesoportokon belil, illetve a munka- csoportok és a menedzsment kozitt létre- jot egyiitemikddésben rejlk. A VALTOZAS UTEME FELGYORSUL Korunk masik Grits viltozisa, hogy az 6 in formacié keletkezésének iiteme felgyorsul. A rendelkezéstinkre dll6 technikai tudas és tudomanyos informacié jelenleg orévente megkétszerezddik. Eldzetes becslések sze- int még a szizadforduld eldtt ugyanebhez a teljesitményhez két év is elegendé lesz Rendkivili felgyorsult a gazdasigi vilto- zissok iiteme is. A mezdgazdasigi termelé- sen alapulé tirsadalom mintegy sziz. év alatt alakult at ipariva; ahhoz, hogy az ipar 161 az informacids szolgdltatésokea helye z6djén it a hangstily ~ mar harmine év is clegendé volt. Mindennek alapjan biztor Aillitharjuk, hogy diikjaink minden val6szi niiség szerint szdimos nagymérvi gazdasigi talakulsnak lesznek szemtantii, bar ezek- nek a viltozisoknak a természetérdl aligha Iehet sejtésiink. Iskoldikat_ mostaniban megkezd6 didkjaink életk sorin szimos munkahelyen, szimos olyan munkakérben fognak dolgozni, amelyek ma még eszebe sem jutnak senkinek. Az iskoléknak fel kell készilnitk az Uj gazdasdgi rendszerre Gazdasagi és informaciés bazisunk radika- lis dtalakulisinak, az dtalakukis titeménekIenyeges hatassal kell lennie az oktatésra is. Ha sikeres neveldk akarunk lenni, nem szabad, hogy a es6lités csapdajaba essiink, és csak a felmér6 dolgozatok pontszémait lissuk. Az a feladatunk, hogy a diikokat tel- jesen més vildgra készitsiik fel, amelyben a sikerességhez mésfajta készségekre van saiikség. Mivel informéciés bizisunk rohamosan valtozik, mire ndvendékeink elvégzik az is- kolit, azoknak az adatoknak a nagy része, amelyeket tanitottunk nekik, elavul. Gyo- keresen meg kell valtoztatnunk az oktatis- 61 alkotott szemléletiinket. Meg kell talal- hunk a helyes egyenstilyt a tartalom és a forma k6zott, Egyre inkabb nemesak a tu- domény eredményeit kell megtanitanunk diikjainknak, hanem azt is, hogy ezek az eredmények hogyan sziilettek meg, A gazdasig alapjaiban végbemend gyors viltozisok arra Oszt6ndznek benniinker, hogy didkjainkat rugalmassdgra neveljk — arra, hogy sokféle gazdasigi, szociilis rend: szerben, a sikeresség kilénféle feltételei mellett megilljak a helyiket. A megoldan. dé feladatnak megfelelden egyarint képe- seknek kell lennitik arra, hogy versenyhely- zetben, egyediil vagy masokkal egyuttmd kédve, dolgozzanak. Meg kell tanulniuk azt is, hogyan alakithatok t a meglévé feladat- és jutalmazisi rendszerek, vagyis azt, hogy ne esak a kész rendszerek hasznildi legye- nek. Egyéni és villalati szintii gazdasigi si- kereket egyarant agy érhetnek el, haa ver- senyeztet6 médszereket az egyattmikodés médszereivel valtjuk fel Korabban tigy gondoltak, hogy ha a disk rendelkezik néhiny alapvetd, nélkilézhe- tetlen készséggel, és tud dnilléan dolgoz- ni, akkor majd j61 boldogul. A mezigazd sigi tirsadalmakban, amelyekben a terme- jés alapjat a hagyomvinnyal tovibbadott tudas képezte, anil tobbet tudott valaki termelni, minél nagyobb teriletet tisztitott és miivelt meg, Ez a vilig a mGlté. Az iskoliknak m: napsig belithatatlanul gyorsan valtozé carsadalmi és gazdasigi helyzetre kell fel- készitenttik a diikokat. A jov6 képlékeny, fejlett technol6gisjd, menedzsment- & formici6-kézponta gazdasigi rendszeré- ben azok lesznek elényés helyzetben, akik rsas viselkedésben sokoldalian’ ké zettek. A ma diakjanak sajét boldogulisa érdekében meg kell tanulnia kommunikil- ni és masokkal tobbféle térsas helyzetben keresen egyiitt- mikédni ~ kiléndsen azokban a helyzetekben, amelyeknek tirsas szerkezete viltoz6, amelyekben na- 2. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERATIV TANULASRA? gyon kiilénbéz6, ugyanakkor egymésra utalt emberek mikédnek egyitt, Megvaltozik a népesség AZ UJ TOBBSEG Népességiink hiromféleképpen viltozik: egy re tobb disk él vicoskézpontokban; eqyre tobbfele népesoporttagiai élnek egy, sa kulesfontosségs virosokban és dllamokban eayre tabbet hallunk az tin, .j tobbségrdt" URBANIZACIO Vikigszerte logaritmikusan né a varosiaso- das. Az 1800-a években a vilignépesség 2,4%-a volt viroslak6, 1900-ra ez az ariny 10%-ra, 1950-re 25%-ra emelkedett. Mivel a Jbement technol6giai forradalom a vidéki lakossig tekintélyes hanyadat hitranyos helyzetbe sodorta ~ vi- ligméretd, a vidékr6l a varosokba irinyulé alakult ki. A népesség ilyen fokit virosiasodiisa a tarsadalom arculatat és az iskolikkal szemben timasztott szocializé 1 egyardint megvaltoztata, ‘Az urbanizacinak a virsadalom jellegé re gyakorolt hacisit illeten régota folynak a talilgatasok. A szociolégusok mar a sz zadforduld eldit felhivtak a figyelmet azok. ra.a potencialis veszélyekre, amelyek abbél fakadhatnak, hogy mindennapi kézelség. ben éliink és dolgozunk olyan személyek sokasigival, akikkel semmiféle koles6n6- sen fiiggé viszonyban, sem érzelmi, sem pedig gazdasigi tekintetben nem vagyunk. A virosi életet mir akkoriban a versengés, A jévében a didkok egyre kevésbé fogjdk tudni baszndtni| a tudas szildrd tarbazat; egyre inkabb azt kell tudniuk,| hogy ez a tudés bogyan jétt létre, ext a tudast bogyan fe dezték fel. az egymvds kihaszndiisa és a kizirSlagos 6n- érvényesités bolesdjének nevezték, Viligszerte szimos olyan vizsgalat ké- saiilt, amely a virosi és a videki gyerekeket hasonlitotta dssze az egytitimikédés szem- pontjabél. Kivétel nélkiil arra a kéverkezte- tésre jutottak, hogy a varosi kornyezetben felndv6 gyerekek kevesebbre becsilik az olyan tarsas megnyilvinulisokat, mint a t= az egytitumikédés.Osszegezve tehit, mivel (1) egyre urba nizaltabbak vagyunk, mivel (2) a varosi gye- rekek koopericiés készsége csdkkent, majdhogynem bizton megjésolhatjuk a tir- sadalmi arculat alakulésanak irinyat. Ha je- lenlegi szocializéciés szokasainkon nem valtoztatunk, a maihoz viszonyitva a jov6 embere kevésbé lesz kooperativ. A tarsadal mi arculat paradox médon éppen olyan korban tavolodik a tarsadalmi értékekt6l amelyben az egyittmikodésre, ennek érté keire fokozottan sziikségiink van. Az egyuttélés terhes feladat egy olyan vikig- ban, amelyben a gazdasigi déntések az ‘egész fOldgolyéra hatnak, amelyben min- denekel6tt az egymisrautaltsig érzését kell tudatositanunk, A népesség sokfélesége és az ,,Uj tobbség” clmilt hisz estrendé demogrifiatvilto- sokhelvtt szikségesse teszik, hogy megvéltoztassuk azta szokincset, amellyel dlidkjainkat leirjuk. A demogrdfiai Stalaka- las a délnyugati allamokban a legerdtelje- sebb, de az Egyesilt Allamok més terile- tein is ésclethets EJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERAI ligyre véve, el6zetes szimitasok szerint Ka- liforniaban a kisebbséget a spanyol/por- tugil s4rmazisdak fogjik jelenteni. Mivel a kisebbség tbbségge viltozott, régi fogal- maink reviziora szorulnak. Az tj tobbség eldrelathatdlag Grisi hatissal lesz a k6zok- tatdsra, A TELJESITMENY VALSAGA ‘Az Egyesiilt Allamokban a tbbség és a ki- sebbség iskolaiteljesitményében az idé fige- vényében mindeniitt progressziven novek- v6 szak: eltéltoxt évek eléreh: didkok iskolai teljesitménye egyre jobban elmarad a fehéreké mogott. Mig az iskolai tanulmanyok kezdetén nem figyelhets meg kulonbség, addig az dltalnos iskola befe; zésekor a szines bortiek eredményei mate- ‘matikib6l dtlagban fél, olvasisb6l pedig egy egész jeggyel maradnak el fehér tarsaik ered- ményeitél. A kézépiskola végére ez a ki: Tonbség megkettézddik, vagyis a fehér b6: rii diskok matematikibél egy, olvasisbél pedig két egész jeggyel jobbat érnek el. Ezen a ponton tal mindeniitt ~ a tovabbta nulisi arinyok egyenl6tlensége miatt ~ szinte lehetetlen folytatni az dssze- 4 regi médszerek, amelyek arra a feltételezésre épiilnek, bogy @ jasonlitist, A spanyol portugal szir. sakok anyanyelve, tanuldsi tempoja és stilusa azonos, ugyan- marisiak korabban sakitjak meg san motivaciés rendszerrel serkentheték - egyre alkalmatla- anulminyaikat, mint fehér tirsaik. mubbak. A kooperativ tanulds beterogenitasra épiilé médszerei Mire 17. életévaket betltottek, hiv [p+ban tiikrozik napjaink didkjainak sokféleségét. romszor annyi (6tb6l egy) spanyol! portugal szirmazsii didk marad ki ol: A ,tbbség” és a ,kisebbség” jelzdket az iskoldbél, mint fehér (tizen6tb6l 1967-ben is a kétertelmuség veszélye egy). A vizsgilatok szerint napjainkban a kiil Iehetett hasznalni: a kaliforniai iskolik- _k6zépiskolai tanulmanyaikat megkezdett an iltaliban a diikok 75%a fehér bord volt, teat tényleges tobbséger alkortak, mig 4 fennmarad6 25%-ban benne foglaltatott rcsoport, jelentdségteljc nyol/portugal szérmazisti didkok fele még az érettségi vizsgak el6tt kimarad az iskoli- él. Ezek az adatok, amelyeket a8. oldalon Lithats tablizat is szemléltet, megdobben- dln ‘koknak neveztiink. Ka. t6ck, Ha szem el6tt tartjuk a kovetkezdket, jul, lifornidban napjainkban a népesség — egy. KOzelg6 vlsig stlyosséga vitatharatlan: n fe- littl a2 iskolai mutatdk is ~ megvaltoztak, (2) Kalifornidban 2000-re az iskoliskortt JA: uj tobbség a régi tobbségtol eltéré ériékekkel és tarsa- d.sini hattérrel érkezik az iskolaba. A hagyomanyos okta- scsi rendszer szdmukra alkalmatlan. Az Ailami iskolikban oktatott didkok keve- sebb, mint 50%-a angoltbrit, a ré ség pedig tj tbbséggé lepett eld. teriileten a 2000. évre ez az ariny tovabb viltozik és varhatoan a kOzoktatasban részt vevoknek csupan 42,7%a lesz angol/ brit 53%-a pedig a ,kisebbséghez” fog tartozni. A .kisebbségen” belilli ardinyokat is szem- gyermekek jelent6s Gbbsége spanyol/por- tugil szirmazist lesz, (2) jelen pillanatban a spanyol/portugil szirmaziisd didkok maje: hhogynem fele még az Grettség elt abba ja €S csupan 10% fejezi be tanulms- it valamely felsGoktatisi inté Mig teat a magas fokui vegzettségre egy. re nagyobb a kereslet, addig a népesség egyre inkibb alulképzett ‘Annak okét, hogy az iskoliknak miért nem sikerdl megtartaniuk szines b6rd didk- jaikat, még nem sikerilt kideriteniink. Az egyik elfogadhaténak tind magyarizatot a _tészrehajlé médszerek” cimszéval illették. ményben. 27| 2. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERATIV TANULAS! etnikai csoportok szerint %-ban Kézépiskolai tanulmanyait befejezi | Fehérek 83 Feketék 72 Spanyol anyanyelviiek* 55 Amerikai bennsziiléttek 35 Didhéjban dsszefoglalva az elmélet azt fej- egeti, hogy 2 hagyoményos osztilytermi modszerek erésen versenyeztet6 jellegik- nél fogva eldnyben részesitik azoknak a tar- sadalmi tabbséghez tartoz6 diikoknak az értékeit, akik kisebbségi tirsaik- nal amiigy is versenykozponttibb sembe kell nézniink azzal, hogy a jovendé generdciok kevésbé képzettek, mint a jelenlegiek. Ez a kildtas félelmetes kibivasokat jelent az oktatas szimdra - kiilénésen akkor, ba a jovend6, cstics- Scbbségi, kivaltkeppen aspanyol/ fechnologidval mikédé gazdasdgra gondolunk. tirsadalmi kézegben mozognak Ezt a nézetet alétamasztani it~ svik az a megfigyelés, hogy a ki- portugal difkok sokkal egyuict- mikédObb tirsadalmi kérnyezetben mo- zognak, mint tObbségi tarsaik, igy ezek ~ a kornyezetiiknél fogva mar eleve egylittmt kéd6bb didkok ~ kevésbé versenyeztet6 is- kolai kérnyezetben jobban teljesitenének és jobb lenne az dnértékelésiik is. Ahogyan azta diagramok is szemléltetik, a hagyom: rayos modszerekkel szemben a kooper: médszereknek igen erds differencialé hata van a kisebbségi és a tobbségi diikok Féiskolai Foiskolai tanulményait —_tanulmanyait megkezdi befejezi 38 2B 29 2 22 9 7 6 teljesitményeire. A diagram egy tizenkét hé- ten at zajl6 vizsgalat eredményeit mutatja be. A 12-15 évesek tudasat vizsgaltak angol nyelvtanbol. A vizsgilatban részt vevo feke- te és fehér didkok egy belvarosi iskola (az Egyesiilt Allamokban ezek a leggyengébb iskolik, hiszen a kézéposztily az el6 okba kélt626tt) ndvendékei voltak. A vizs- gilat talin legfontosabb megillapitasa volt, hogy a kisebbségi és tbbségi didkok teljesitmenye kézt meglévé kiilinbségek nem a kisebbségi diskok motivalatlansiga- bol vagy képességeik hiinyabél, hanem el- sésorban a tanitis médszereib6l kovetkez- nek. Négy nagyszabist vizsgalat keszillt, ezek a didkok fejléd kooperativ és ha- Teljesitmeny hagyomanyos és kooperativ osztélyokban (Slavin és Oickle, 1981) LD Fehér didkok BE Eckete didkok ymiinyos osztilyszerkezetben kooperativ osztilyszerkezetben Ol vagy spanyol nyeh orszighol bevindorolta (A szerk)pésbé sokat stics- cn His clon i nyelva rola ‘gyominyos iskolai kOrnyezetekben vizs tik, Mind a négy vizsgilat arrél taniskodik, hogy a kisebbségi diakok kooperativ méd: szerek révén sokkal jobban fejl6dtek, mint hagyomanyos médszerekkel. Fontos hang- siilyozni, hogy a szines béri didkok tanul6- csoportokban elért szembetiiné fejlbdé nem fehér tarsaik rovisira trtént, hiszen kooperativ kdrnyezetben 6k is jobban telie- \gyomanyos- ban. Bara tanulis folyamataban a jol tel diikok tekintélyes id6t toltenek gyengéb- vERT VAN SZOKSEG KOOPERATIV TANULASRA? Etnikai csoportok viszonya egymashoz xcsoportok is jelenti, Az isko- liknak (azonban) ninesenek hatékony médszereik a népességesoportok koz6tti kapesolatok javitaséra, Akkilénbdz6 népesoportokba tartoz6 dis- kok kézétt a viszony elég lehangolé és egy- re romlé tendenciat mutat, parhuzamosan a teljesitménybéli kitlonbségeknél korib- ban tapasztaltakkal, Ahogyan Fontoljunk meg két tényt: (1) 2000-re Kalifornidban az iskolds kovetik egymast a tanévek, a kortiak legnagyobb része spanyol anyanyelvii lesz; (2) jelenleg a spanyol anyanyelvii didkok kézel fele kimarad a kézépiskola- * idkok egyre kevesebbet ba- tkoznak a sajat etnikai vagy b6l. a foiskolat 10%-uk fejezi be. Egyre nagyobb szitkségiinke van a Kulturilis kortkon kivil es6 kézépiskolat végzettekre, és létezike egy olyan populaci6, amely- ben ez kevésbé dltalanos. ben teljesité virsaikkal egytiemakodv legakibb olyan j6l, vagy még jobban teljes tenek, mintha folyamatosan egyediil dol- gozndnak, Ugyanis amig tanitanak, addig maguk is tanulnak. Mas oldalrél meg- kéze- litve, el6fordulhat, hogy ha réjonnek a di kok, hogy a tanulis képessé teszi és fella. talmazza ket a tanitisra, motivaltabbak lesznek a tanulisban, Ezzel a kutatisi ered: ménnyel azonos eredményt hoztak azok a vizsgilatok is, amelyekben idéscbb didkok tanitottak niluk fiatalabbakat, Azok a did kok, akiket azért kiildtek az als6bb oszta- Iyokba, hogy ott foglalkozzanak a gyengébb képességi tanulékkal, maguk is legalibb anayit fejlddtek tanulmanyilag, illewe leg- Kab annyira javult az iskolahoz valé viszo- nyuk, mint azoknak, akiket tanitottak. A nitok és a tanitottak csoportia egyardnt je- ents fejlédést mutatott az olyan didkok fejldésehez képest, akik nem igy tanultak. 4 torvényhozds elrendelte a szegregdcié megsziinte- tesét, de nem gondoskodott forrdsokrol és képzésrél abboz, hogy iskoléink integrdlitd valjanak. Térvény- hozasunk szegregdciéellenes, de tanterveinkben a kuilénb6z6 etnikai csoportokboz tartozé didkok én- magukat szegregaljak. Birmilyen ok is htizédik meg a hittér ben ~ tigy litszik, hogy a kooperativ tanu: Lisnak a gyengén teljesit6 diakokra gyako- rolt piratlanul aldasos hatisa a legbizta- tobb vilasz arra a vilsghelyzetre, amelyet az. Griisi teljesitmény-kilnbségek valtot- tak ki rsaikkal. Az altalinos iskola kezdeti éveiben a gyerekek még kénnyedén _mikédnek barmilyen etnikailag hetero- gén dsszetételd csoportban, az ltalinos is- kola utols6 éveiben azonban elkezdenck egymast6l etnikai hovatartozas alapjin el: kulonulni. Az egyes népesoportok kéz6tti Az etnikai csoportok kézétti kap- csolat valsaga fenyeget6. Az etni- kai csoportok elkiiléniilése, azok- nak a programoknak a hidnya, amelyek az etnikai csoportok k6- 26tti_ kapcsolatok problémdival foglatkoznak, és pozitiv kapcsola- tok kialakulasét segitik elé -mind- ez demokratikus tarsadalmunk szerkezetét fenyegetheti. celkitlénillés és a kéztik Iév6 fesziltségek a kézépiskolai években egyre ndnek, és az Greuségi eldtti egy-két évben tetbznek. Fuggetleniil att6l, hogy megjelenneke ss bandak, etnikai fesziiltség van. Az is nem készitik fel a didkokat az etn lag integrilt, demokratikus tirsadalomban val6 makédésre. Manapsig mar sok tanulmany bizonyitja, hogy az iskolaban kiil6nbiz6 etnikai cso- portok kézétti viszony megromolhat. ‘A kooperativ tanulés hatdsira a didkok sokkal tb etnikai csoporthoz tartoz6 ba. itor tartanak szémon, interakci6juk sokkal integriltabb. Slavin (1983) tizennégy - 3-12. osztilyos gyermekkel végzett vizsgilatot elemzett, A kontrollesoportokhoz viszonyit va.a kooperativ tanulisban részt vev6 oszta- yokban a kil6nb6z6 etnikai esoportok ko- zotti viszony javult, Az eredeti, a mozaik médszert haszndlé vizsgalatokban az etni- 92. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERATIV TANULASRA? kai kapesolatok jellemzésére kidolgozott mutatdk kOzill sak Ot jelzett javulist, a kontrollesoporthoz viszonyitva a 19 mu tonak mintegy 63%a utalt a kilénbéz6 seirmazisis gyerekek k6z6tti kapesolatok javuliséra. A vobbi mutat6 nem jelzett. A kontrollesoportokban a kulonbOz6 szir- mazisi csoportok kézétt sohasem volt je- lentésen jobb a kapesolat, mint a vizs Azokban az osztdlyokban, amelyek- ben integralt tanulécsoportokat mi: kédtetnek, javul a kiilénbéz6 etni- kai csoportokhoz tartoz6 didkok koz6tti kapcsolat. Egyes vizsgilatok sorin az etnikai kap- solatok drimaian javultak. Példa lehet az vizsgilat, amelyben a hagyominyos méd- szerekkel oktatott kontroll-diskok bariti korének esupan 9,8%-a, a kooperativ tanu- isi médszerekkel tanulbk bardti korének mintegy 37,9%-a tartozott a kérdezett sze- mély etnikumatol eltérd népességesoport- aok sorin ~ ha egészen rovid Al tanulis hatisa ala keriiltek ~ igy a kilénb6z6 et kai csoportok elhatérolédasa jelentésen csokkent, vagy akar teljesen meg is saint (Kagan, Widaman, Schwarawald & Tyrrel, 1985), Névekszik a csak szerényebb angoltuddssal rendelkez6 didkok szama” Ahogyan a demogrifiai viszonyok viltoz- nak, Ugy egyre tobb az olyan dik, aki csak szesényebb, alacsonyabb szinten birtokolja, sz angol nyelvet. Azilyen didkok problémi- ra is megoldés a kooperativ tanulis, mivel szimukra érthetbb formaban kézvetiti a ananyagot, egyittal megkivinja a nyelv- hasendlator, lehet6vé téve ezzel a tananyag megiclel6 elsaatitésit. Mivel a esoportmun- kihoz kapott informécié érthet6, a nyelvtu- das 6, és nagyobb a valosziniisége annak, hogy elsajititjak a tanultakat. A didkok egy- re tobbet beszélnek a tananyagrél, igy nd a valoszimisége anak, hogy az uj nyelvi ele- mek szdkinestikbe épillnek, é annak is, hogy elsajiitjak a tananyagot. Azt is lit hratjuk, hogy mikézben egyuttmikddve ta- nnulnak, az interakeidban arra tOrekednek, hogy tirsaik megértsék Gket, hogy nyelv- haszndlatuk minésége és mondandéjuk tartalma segitse a megertést. Mikozben 2:10 megbeszélik a tananyagot, az egyik disk nyelvi fejl6désének gylimolese a masik sz mara érthetbbé, jobban elsajitithatova te- sziatananyagot. A kooperativ tanulis tehit egyszerre szolgilja a tananyag és a nyelv megértését és elsajititisat (Kagan 1990) Amennyiben nem valtoztatunk tanitasi gyakorlatunkon, a nem-fehér didkok és a népesoportok szimanak novekedésé kovetkez6 vilsiggal kell szembenézniink: 1. az iskolik képrelenek lesznek a tobbségi didkokat megtartani és kiméivelni, 2. ndve- kedni fog a kilonbéz6 etnikai esoportokba tartoz6 diékok k6zOui fesailtség, elszige teltség. Cséd6t mond a rendszer a nem fe hér bord diikok nevelésének tekintetében aziltal, hogy mig Ok keriilnek tobbségbe, az, iskolik elitistava valnak és csak a fehér 6rd kisebbség szimara lesznek haték yak. igy minden képzeletet felllmal6 val sigha fognak keriilni az etnikai csoportok kazdtti kapesolatok, és Sridsi hézag titong majd a kiilénbéz6 csoportok teljesitoke- pessége kézitt OSSZEFOGLALVA Az oktatis silyos vilsighetyzet et6t ll. Ha i gyakorlatunkon kapesolatok teljes Osszeomlis- val kell szimolnunk az osztilytermekben s a tirsadalomban egyarint. Ha nem vil- toztatunk, képtelenek leszink tarsadal- rmunk tbbségét az oktatis akiresak mini ilis elvirisainak is megfeleld. szintjére fejleszreni Keitikus helyzetben — valasait el6tt 4 Junk, Vagy hagyjuk tirsadalmunk arculat olyan irinyban fejlédni, amely korunk scukségleteinek szembitomist ellentmond, vagy pedig neveldként jétékonyan befoly.- soljuk az eseményeket, és olyan irényban fejleszajuk tovabb tanitasi gyakorlatunkat, hogy didkjainkat arra a kOlesnos egymis- rautaltsigon alapul6 vikigra készitsuk fel amellyelrakikozni fognak. Nyitvinval6, hogy a kérdés nem az, vajon az iskola hatissal vane a térsadalmi fejlbdésre, hanem a hogy milyen irényban hat ra. A jelentegi tendeencia szerint iskoldink a jOv6 polggrait cegymas problémdira érzéketlen, egymassal versenyzé nemzedékké szocializaljak. Neve- lékként aban a helyzetben vagyunk, hogy donthettink, Médunkban ll tandrainkat Ugy alakitani, hogy a didkok, ha esak rovid idére is, de megtapasztaljik, hogy igenis vannak olyan helyzetek, melyekben az egy ims segitése gytiméleséz6 és nem hitrilta- Nalunkis meghigyel hheté az anyanyelvi kor munikicios készségel gyengulése, ez a hate fayos. és a halmozot: hatrinyos helyzeti réte geknél tOmegesnek ne} verhets, Ezzel pirhuza -ggel kizdok soir (szerk)2. FEJEZET. MIERT VAN SZUKSEG KOOPERATIV TANULASRA?, Aneveld szerepében ez idaig nem villal- unk felel6sséget didkjaink kompetitiv szo- cializaci6jéért. A kompetitiv tandrai keret ket napjainkban adottnak vessziik, val6ja- ban azonban magunk teremtjik ket nap mint nap. Ezzel parhuzamosan romboljuk a népességesoportok kézbtti_kapesolato- kat, és eskkentjik az iskolai teljesitménye- ket ~ féleg a nem fehér bri diskoket, és az egyre inkabb kélesénds egymésrautalts gon alapulé virsadalmi és gazdasigi vilig elvarisainak megfelelni képtelen szociilis karaktert alakitunk ki Osztilytermeinkben meg kell honosita- unk a kooperativ tanulis elemeit, mert a hagyomanyos szocializiciés gyakorlat hiany- zik, € a diakok a szociilis érzékenység és az egytittmukOdes alapjat nélkul érkeznek az iskolikba. A versenyeztet6 médszerek csak fokozzik a hirtelen timade szociali zici6s tirt, Ennek kovetkezményeként a didkok felkésziiletlenek maradnak nap- jaink kélesonds egymasrautaltsdgon alapu- 16 gazdasagi és varsadalmi viligara, arca a viligra, mely egyre inkibb fejlett szociilis sgeket kovetel tlk A kooperativ tanulishoz kell folyamod- unk akkor is, ha meg akarjuk drizni a de- mokrickét. Aza tanitisi folyamat, amelyet kizirélag a tandr ural, lehetetlenné teszi, hogy a didkok késGbb a demokrician ala készs pulé tarsadalomban éljenek. Arrél nem is beszélve, hogy az olyan rendszer, amely didkjait6l passziv engedelmességet var cl eleve nem is készither fel a demokractira A passziv engedelmesség, az autokratikus

You might also like

• The Subtle Art of Not Giving a F*ck: A Counterintuitive Approach to Living a Good Life

  

  From Everand

  The Subtle Art of Not Giving a F*ck: A Counterintuitive Approach to Living a Good Life

  Mark Manson

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (5814)
• The Gifts of Imperfection: Let Go of Who You Think You're Supposed to Be and Embrace Who You Are

  

  From Everand

  The Gifts of Imperfection: Let Go of Who You Think You're Supposed to Be and Embrace Who You Are

  Brene Brown

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1092)
• Never Split the Difference: Negotiating As If Your Life Depended On It

  

  From Everand

  Never Split the Difference: Negotiating As If Your Life Depended On It

  Chris Voss

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (844)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Principles: Life and Work

  

  From Everand

  Principles: Life and Work

  Ray Dalio

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (609)
• The Glass Castle: A Memoir

  

  From Everand

  The Glass Castle: A Memoir

  Jeannette Walls

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (1717)
• Grit: The Power of Passion and Perseverance

  

  From Everand

  Grit: The Power of Passion and Perseverance

  Angela Duckworth

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (590)
• Sing, Unburied, Sing: A Novel

  

  From Everand

  Sing, Unburied, Sing: A Novel

  Jesmyn Ward

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1104)
• Hidden Figures: The American Dream and the Untold Story of the Black Women Mathematicians Who Helped Win the Space Race

  

  From Everand

  Hidden Figures: The American Dream and the Untold Story of the Black Women Mathematicians Who Helped Win the Space Race

  Margot Lee Shetterly

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (897)
• Shoe Dog: A Memoir by the Creator of Nike

  

  From Everand

  Shoe Dog: A Memoir by the Creator of Nike

  Phil Knight

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (540)
• The Perks of Being a Wallflower

  

  From Everand

  The Perks of Being a Wallflower

  Stephen Chbosky

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (2104)
• The Hard Thing About Hard Things: Building a Business When There Are No Easy Answers

  

  From Everand

  The Hard Thing About Hard Things: Building a Business When There Are No Easy Answers

  Ben Horowitz

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (348)
• Bad Feminist: Essays

  

  From Everand

  Bad Feminist: Essays

  Roxane Gay

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1018)
• Elon Musk: Tesla, SpaceX, and the Quest for a Fantastic Future

  

  From Everand

  Elon Musk: Tesla, SpaceX, and the Quest for a Fantastic Future

  Ashlee Vance

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (474)
• Her Body and Other Parties: Stories

  

  From Everand

  Her Body and Other Parties: Stories

  Carmen Maria Machado

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (822)
• The Outsider: A Novel

  

  From Everand

  The Outsider: A Novel

  Stephen King

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1866)
• The Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer

  

  From Everand

  The Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer

  Siddhartha Mukherjee

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (271)
• The Sympathizer: A Novel (Pulitzer Prize for Fiction)

  

  From Everand

  The Sympathizer: A Novel (Pulitzer Prize for Fiction)

  Viet Thanh Nguyen

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (122)
• Angela's Ashes: A Memoir

  

  From Everand

  Angela's Ashes: A Memoir

  Frank McCourt

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (441)
• Brooklyn: A Novel

  

  From Everand

  Brooklyn: A Novel

  Colm Toibin

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (1947)
• The Little Book of Hygge: Danish Secrets to Happy Living

  

  From Everand

  The Little Book of Hygge: Danish Secrets to Happy Living

  Meik Wiking

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (401)
• A Man Called Ove: A Novel

  

  From Everand

  A Man Called Ove: A Novel

  Fredrik Backman

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (4770)
• The World Is Flat 3.0: A Brief History of the Twenty-first Century

  

  From Everand

  The World Is Flat 3.0: A Brief History of the Twenty-first Century

  Thomas L. Friedman

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (2259)
• Steve Jobs

  

  From Everand

  Steve Jobs

  Walter Isaacson

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (807)
• The Art of Racing in the Rain: A Novel

  

  From Everand

  The Art of Racing in the Rain: A Novel

  Garth Stein

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (4203)
• The Yellow House: A Memoir (2019 National Book Award Winner)

  

  From Everand

  The Yellow House: A Memoir (2019 National Book Award Winner)

  Sarah M. Broom

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (98)
• Devil in the Grove: Thurgood Marshall, the Groveland Boys, and the Dawn of a New America

  

  From Everand

  Devil in the Grove: Thurgood Marshall, the Groveland Boys, and the Dawn of a New America

  Gilbert King

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (266)
• A Tree Grows in Brooklyn

  

  From Everand

  A Tree Grows in Brooklyn

  Betty Smith

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (1929)
• Yes Please

  

  From Everand

  Yes Please

  Amy Poehler

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (1898)
• A Heartbreaking Work Of Staggering Genius: A Memoir Based on a True Story

  

  From Everand

  A Heartbreaking Work Of Staggering Genius: A Memoir Based on a True Story

  Dave Eggers

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (231)
• Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln

  

  From Everand

  Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln

  Doris Kearns Goodwin

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (234)
• The Woman in Cabin 10

  

  From Everand

  The Woman in Cabin 10

  Ruth Ware

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (2522)
• Fear: Trump in the White House

  

  From Everand

  Fear: Trump in the White House

  Bob Woodward

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (738)
• Wolf Hall: A Novel

  

  From Everand

  Wolf Hall: A Novel

  Hilary Mantel

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (3811)
• John Adams

  

  From Everand

  John Adams

  David McCullough

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (2409)
• On Fire: The (Burning) Case for a Green New Deal

  

  From Everand

  On Fire: The (Burning) Case for a Green New Deal

  Naomi Klein

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (74)
• The Light Between Oceans: A Novel

  

  From Everand

  The Light Between Oceans: A Novel

  M.L. Stedman

  Rating: 4.5 out of 5 stars

  4.5/5 (789)
• Manhattan Beach: A Novel

  

  From Everand

  Manhattan Beach: A Novel

  Jennifer Egan

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (792)
• The Constant Gardener: A Novel

  

  From Everand

  The Constant Gardener: A Novel

  John le Carré

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (104)
• The Unwinding: An Inner History of the New America

  

  From Everand

  The Unwinding: An Inner History of the New America

  George Packer

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (45)
• PIP Teszt

  

  Document3 pages

  PIP Teszt

  Brigovacz Valeria

  100% (1)
• A Pszichológia MA Szakon Készítendő Diplomamunka Követelményei2

  

  Document8 pages

  A Pszichológia MA Szakon Készítendő Diplomamunka Követelményei2

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Rise of ISIS: A Threat We Can't Ignore

  

  From Everand

  Rise of ISIS: A Threat We Can't Ignore

  Jay Sekulow

  Rating: 3.5 out of 5 stars

  3.5/5 (137)
• Little Women

  

  From Everand

  Little Women

  Louisa May Alcott

  Rating: 4 out of 5 stars

  4/5 (104)
• OH-VIZ04K Tanmenet

  

  Document15 pages

  OH-VIZ04K Tanmenet

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Kognitiv Es Affektiv Diagnosztikus

  

  Document257 pages

  Kognitiv Es Affektiv Diagnosztikus

  Brigovacz Valeria

  0% (1)
• PDF

  

  Document260 pages

  PDF

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• APA 2016 3 Hamori Etal Modsz

  

  Document26 pages

  APA 2016 3 Hamori Etal Modsz

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Etika Kerdoiv PDF

  

  Document7 pages

  Etika Kerdoiv PDF

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Rzelmi Intelligencia Teszt PDF

  

  Document2 pages

  Rzelmi Intelligencia Teszt PDF

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• 05 Kutatasmodszertan5 Kvalitativ Modszerek

  

  Document28 pages

  05 Kutatasmodszertan5 Kvalitativ Modszerek

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Berkely EQ Teszt

  

  Document11 pages

  Berkely EQ Teszt

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet
• Egy Objektív Érzelmi Intelligenciateszt Konvergens És Prediktív Érvényességének Empirikus Tesztelése

  

  Document10 pages

  Egy Objektív Érzelmi Intelligenciateszt Konvergens És Prediktív Érvényességének Empirikus Tesztelése

  Brigovacz Valeria

  No ratings yet