Professional Documents
Culture Documents
W1LLAM TYNDALE
A P ath w ay intő
th e H o ly S cripture
WILLIAM T ÍN D A L L
Sorozatszerkesztő:
Fabiny T ibor
Fordította:
E csedy Ágnes
Lektorálta:
Fabiny T ibor
M űszaki szerkesztő:
Sim ó Szabolcs
ISSN 1217-7520
ISBN 963 86168 7 3
MAGYAR LUTHER FÜZETEK 9.
W1LLIAM TYNDALE
A Pa t h w a y intő
THE HOLY SCR1PTURE
(1531)
3
lapelveit fogalmazza m eg, s egyértelm űen képviseli Luthernek a tör-
vény és az evangélium feszültségéről szóló tanítását.
Ajánljuk ezt a szép m unkát m indazoknak, akik a l ó . századi re-
formáció iránt érdeklődnek, s azoknak is, akik a szöveget nyelvgyakor-
lásként kívánják forgatni.
A Függelékben Tyndale két levelét adjuk közre, m elyeket a fiata-
labb reform átor-társához, a Tow er börtönében raboskodó, ham arosan
szintén m ártírhalált szenvedő John Frith (1503-1533) számára írt.
M egrendítő a testvéri buzdítás hangja és a tanúságtétel tisztasága külö-
nősen a m ásodik levél soraiban.
A z angol reform ációról, W illiam Tyndale életéről s az itt közölt í-
rás szerkezetéről az U tószóban adunk rövid tájékoztatást.
Az angol szöveget a 19. századi Parker Society kiadása alapján
közöljük. Dr. Ralph W errell nyugalm azott anglikán lelkészt illeti kö-
szönet, hogy egykor a szöveget számítógépre vitte, s azt m ost nagyiéi-
kűen rendelkezésünkre bocsátotta.
Fabiny T ibor
A fordító jegyzete A Szentíráshoz vezető ösvény-tői
Ecsedy Ágnes
2 Kempis Tamás: Krisztus követése (De Imitatione Christi), ford. Jeleníts István Dr.,
Budapest: Ecclesia, 1996, p.24.
6
T yndale Szentírás-magyarázataival. A S%entírásho\ζ vehető ösvény jelen
fordítása is akkor készült, m ajd a m egjelenésig eltelt időben ״érlelő-
dött.” Ez a jegyzet, m ellyel útjára bocsátom , kettős célt szolgál. Egy-
részt szeretné feltárni Tyndale szövegének ״titkait”, vagyis azt a gaz-
dag szókincset, am ely a fent idézett szerzők m űveit is átható és a re-
form ációval végképp tért hódító olvasásm ódra vonatkozik. Annál is
fontosabb rávezetni a m agyar olvasót ezekre a ״titkokra”, m inthogy
a fordító, bár nagy öröm m el járta végig az Ösvényt, időnként bizony
m eg-m egbotlott: hol T yndale körm ondatainak kanyarulataiban, hol
pedig szinonim áinak sokféleségében. Ennek következtében ״titkok”
és ״irodalm i érdekességek” egyaránt rejtve m aradtak, vagy nem jutót-
tak kellőképp érvényre a m agyar szövegben.
A jegyzet másik célja az, hogy rámutasson azokra a szövegrészek-
re, m elyekből a lelkipásztor, az igehirdető, az élő szóval tanító refor-
m átor beszél, majdnem fél évezred távlatából is tisztán hallhatóan, a
mai olvasóhoz. Erőteljes, de korántsem dagályos retorika, érzelmi teli-
tettség és pátosz a színpadiasság látszata nélkül, a belső szerkezet szi-
lárdsága iskolás logika nélkül, és végül az élőbeszéd elevensége az írott
szöveg rögzítettségében: ezek Tyndale prózájának múlhatatlan érdemei.
Igaz, a fordító sok helyütt eltom pította ezt a tiszta hangot, ami-
ért ezúton kéri az olvasó bocsánatát. Főleg a m unka utolsó fázisában
jutott gyakran eszem be, m ennyivel könnyebb és sikeresebb m unkát
végzett volna ezzel a szöveggel egy korabeli m agyar prédikátor. Ne-
kém kom oly töprengést okozott, vajon m ennyit lehet visszaadni
Tyndale 16. századi angol igehirdetésének élőbeszéd-stílusából anél-
kül, hogy a mai m agyar olvasó türelm ét próbára tenném . M eddig le-
hét kanyarítani egy körm ondatot anélkül, hogy erőszakot tennék a
m agyar m ondatszerkezetek értelm én és gram m atikáján? Csakham ar
rájöttem : jobb, ha ezt az ״irodalm i érdekességet”, Tyndale szövegé-
nek ״testi értelm ét” m eghagyom a jövő fordítóinak, és inkább a ״ti-
tokra”, vagyis a szavak és az egész szöveg lelki értelm ére figyelek,
m inél közelebb segítve a m agyar olvasót Tyndale szószékéhez.
Az időbeli távolságot m ég csak le lehetett volna győzni, ha nem
állná utunkat a szavak pontos értelm ezésének problem atikája. Tyndale
rengeteg szinonimával, vagy m egtévesztően hasonló jelentésű szóval
él, m elyeket nem m indig sikerült jelentéseik m inden árnyalatával e-
7
gyütt visszaadni. Akadnak olyan kifejezések is, melyekre nem épp a lég-
szerencsésebb magyar megfelelőt sikerült megtalálnom, és olyanok, a-
melyeket egyazon magyar szóval helyettesítettem —meglehet, tévesen.
Tyndale-lel együtt kérném a kétnyelvű kiadás értő olvasóit:
״jám bor lélekkel vizsgálja m eg és fürkéssze végig m unkám at”, és ne
engedje, hogy a fordítói hiányosságok elvegyék tőle a szöveg öröm ét.
Legyen ez a fordítás W illiam T yndale m agyarországi recepciójának
nem első, inkább csak előkészítő állom ása. Ő szintén rem élem , hogy
nem sokára jobb és m éltóbb fordításokban kerül a m agyar olvasók e-
lé T yndale többi, nem kevésbé szép írása.
A fordítás alapjául a Parker Society 1849-es kiadása szolgált:
W illiam Tyndale, Expostions and notes on sundryportions ofthe Holy Smptures,
togethermth the Practice ofPrelates, ed. Henry Walter. A bibliai idézeteket (e-
gyenes és függő idézeteket egyaránt) a M agyar Bibliatársulat Új fordítású
Bibliájára támaszkodva ültettem át.
3Vö. Λ Dialógé Conceming Heresies (7 'he Complete Works o f St. Thomas More, vol. 6, ed.
T.M.C. Lawler, G. Marc’hadour, R. C. Marius, New Haven&London: Yale University
Press, 1981), p. 335/30-38.
9
kockázatával és fenyegetésével harcolva, legyen az a fenyegetés egy
nyomdahiba, egy tiszteletlen olvasó, egy könnyelmű fordító ־- vagy ép-
pen egy szélsőségekbe bocsátkozó reformátor a kontinens egy másik
országában, esedeg egy tudós katolikus humanista ellenfél Angliában.
íg y aztán ״kötözni való bolond” lesz a neve annak, aki tagadja a
népnyelvre fordított Biblia szükségességét. (A ״Bedlam mad” szó sze-
rint azt jelenti: ’a bolondokházába való őrült’. Bedlam, a Betíehem rövid
alakja volt a neve a korabeli angol elmegyógyintézeteknek.) ״Szentegy-
házunk fenséges oszlopai” csak ״ugatnak, mint a kutyák” —hozzáadva
ezt a szavak miatti civódáshoz, valamint a teológiai iskolákhoz, az irónia
félreérthetetlenül az egyetemeket elárasztó teológiai vitákra céloz, vala-
mint azokra a katolikus szerzőkre, püspökökre, akikre a bolondokról
szóló kitétel is vonatkozik. Felkiáltások, kérdések, hömpölygő érvelések,
az ismédések és fokozások üzeme teszi a szöveget élőszóhoz hasonló
zengésűvé, mint például a Krisztust magasztaló és különféle neveken
nevező sorokban, vagy amikor szembeállítja a törvény és az evangélium
hatását, vagy amikor a magukat tévhitbe ringató emberek három fajtájá-
ról beszél, szemléletesen, nagy meggyőző erővel.
A tévedhcteden igazság, a m agától értetődőség retorikai fegyve-
révei indul csatába Tyndale, semm i teret nem engedve a cáfolatnak.
H osszú, összetett, de egységes és szép ritm usú m ondataira a m agyar
hitvitázó irodalom ban is bőven akad példa, ám nehezen lehetne őket
mai nyelven reprodukálni — m eg kell elégednünk a retorikai alakza-
tokkal, a köréjük épített szintaxis nélkül.
M indennél fontosabb kérdésről lévén szó, ez a harc néha a ״lé-
ha szócsatánál” kem ényebb és elkeseredettebb form át is öltött, és
m ásfajta áldozatokat követelt, m int holm i civódó disputák. A részt-
vevők harcm odorára, álláspontjukkal szem beni elkötelezettségükre
m agyarázatot ad az új világ, am elyben éltek, és am ely bőven tartoga-
tott szám ukra ijesztő lehetőségeket, m elyeket atyáik generációja m ég
nem ismert. Úgy tűnik, az adott körülmények közepette nem lehetett
úgy írni olvasásról, hitről, Szentírásról, hogy a szerző hangjából ne hall-
juk ki m ajd’ ötszáz év után is a páli aggodalmat: ״Ezt azért mondom,
nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen.” (Kol 2, 4)
10
III. ״kinyitni magunk előtt az írást”: ahol a titok lappang
The Old Testam ent is a book, wherein is written the law o f God,
and the deeds o f them which fulfil them, and o f them alsó which fulfil
them nőt.
The N ew Testam ent is a book, wherein are contained the
promises o f God; and the deeds o f them which believe them, or believe
them nőt.
Evangelion (that w e call the gospcl) is a Greek word; and signifieth
good, merry, glad and joyful tidings, that maketh a man's heart glad, and
maketh him sing, dance, and leap fór joy: as when Dávid had killed
Goliath the giant, came glad tidings unto the Jew s, that their fearful and
em el enemy was slain, and they delivered out o f all danger: fór gladness
whereof, they sung, danced, and were joyful. In üké manner is the
Evangelion o f God (which we call gospel, and the N ew Testament)
joyful tidings; and, as somé say, a good hearing published by the
apostles throughout all the world, o f Christ the right Dávid; how that
he hath fought with sin, with death, and the devil, and overcome them:
whereby all mén that were in bondage to sin, wounded with death,
overcome o f the devil, are, without their own meríts or deservings,
loosed, justified, restored to life and saved, brought to liberty and
reconciled unto the favour o f God, and set at one with him again:
which tidings as m any as believe laud, praise, and thank God; are glad,
sing and dance fór joy.
This Evangelion or gospel (that is to say, such joyful tidings) is called
the New Testament; because that as a mán, when he shall die, appointeth his
goods to be dealt and distributed after his death among them which he
nameth to be his heirs; even so Christ before his death commanded and
appointed that such Evangelion, gospel, or tidings should be declared
throughout all the world, and therewith to give unto all that [repent, and]
believe, all his goods: that is to say, his life, wherewith he swallowed and
devoured up death; his righteousness, wherewith he banished sin; his
salvation, wherewith he overcame etemal damnation. Now can the wretched
mán (that [knoweth himself to be wrapped] in sin, and in danger to death
and hell) hear no more joyous a thing, than such glad and comfortable
tidings o f Christ; so that he cannot bút be glad, and laugh írom the low
bottom o f his heart, if he believe that the tidings are true.
16
A Szentíráshoz vezető ösvény
17
A Pathway intő the Holy Scripture
18
A Szentíráshoz vezető ösvény
19
A Pathway intő the Holy Scripture
Bút, saith John in the same piacé, "grace and verity is given us in
Christ:" so that, when the law hath passed upon us, and condemned us
to death (which is his natúré to do), then w e have in Christ grace, that is
to say, favour, promises o f life, o f mercy, o f pardon, freely, by the
meríts o f Christ; and in Christ have we verity and truth, in that God [fór
his sake] fulfilleth all his promises to them that believe. Therefore is the
Gospel the ministration o f life. Paul calleth it, in the fore-rehearsed
piacé o f the 2 Cor. iii. the ministration o f the Spirit and o f
righteousness. In the gospel, when we béliévé the promises, we récéivé
the spirit o f life; and are justified, in the blood o f Christ, from all things
w hereof the law condemned us. [And we récéivé lőve unto the law, and
power to fulfil it, and grow therein daily.] O f Christ it is written, in the
fore-rehearsed John i. This is he o f whose abundance, or fulness, all we
have received grace fór grace, or favour fór favour. That is to say, Fór
the favour that God hath to his Són Christ, he giveth unto us his favour
and good-will, [and all gifts o f his grace,] as a father to his sons. As
affirmeth Paul, saying, "Which lóvéd us in his Beloved before the
creation o f the world." [So that Christ bringeth the lőve o f God unto
us, and nőt our own holy works.] Christ is made Lord over all and is
called in scripture God's mercy-stool: whosoever therefore flieth to
Christ, can neither hear nor récéivé o f God any other thing savé mercy.
In the Old Testam ent are m any promises, which are no thing else
bút the Evangelion or gospel, to savé those that believed them from the
vengeance o f the law. And in the N ew Testam ent is oft made mention
o f the law, to condemn them which believe nőt the promises.
M oreover, the law and the gospel m ay never be separate: fór the gospel
and promises serve bút fór troubled consciences, which are brought to
desperation, and feel the pains o f hell and death under the law, and are
in captivity and bondage under the law. In all m y deeds I must have the
law before me, to condemn mine unperfectness. Fór all that I do (be I
never so perfect) is yet damnable sin, when it is compared to the law,
which requireth the ground and bottom o f mine heart. I m ust therefore
have always the law in m y sight, that I m ay be meek in the spirit, and
give God all the laud and praise, ascribing to hím all righteousness, and
to m yself all unrighteousness and sin.
20
A Szentíráshoz vezető ösvény
21
A Pathway intő the Holy Scripture
I m ust alsó have the prom ises before m ine eyes, that I despair
nőt; in w hich prom ises I see the m ercy, favour, and good-w ill o f
G od upon me in the blood o f his Són Christ, w hich hath m ade
satisfaction fór m ine unperfectness, and fulfilled fór me that w hich I
could nőt do.
H ere m ay ye perceive that two m anner o f people are soré
deceived. First,· they w hich justify them selves w ith outward deeds, in
that they abstain outw ardly from that w hich the law forbiddeth, and
do outw ardly that which the law com m andeth. T hey com pare
them selves to open sinners; and in respect o f them justify
them selves, condem ning the open sinners. T hey set a vail on M oses'
face, and see iiot how the law requireth lőve from the bottom o f the
heart, [and that lőve only is the fulfilling o f the law.] If they did, they
w ould nőt condem n their neighbours. "Lőve hideth the m ultitude o f
sins," saith St. Peter in his first epistle. Fór w hom I lőve from the
deep bottom and ground o f m ine heart, him condem n I nőt, neither
reckon his sins; bút suffer his weakness and infirm ity, as a m other
the w eakness o f her són until he grow up intő a perfect mán.
T hose alsó are deceived which, w ithout all fear o f God, give
them selves unto ah m anner vices with full consent and full
clelectation, having no respect to the law o f G od (under whose
vengeance they ate locked up in captivity); bút say, God is m erciful,
and C hrist died fór us; supposing that such dream ing and
im agination is that faifh w hich is so greatly com m ended in holy
scripture. N ay, that is nőt faith, bút rather a foolish blind opinion,
springing o f their own [corrupt] natúré, and is nőt given them o f the
Spirit o f G od, [bút rather o f the sp in t o f the devil, w hose faith now-
a-days the popish com pare and m ake equal unto the best trust,
confidence, and belief, that a repenting sóul can have in the blood o f
our Saviour Jesus, unto their ow n confusion, sham e, and uttering
w hat they are within. Bút] true faith is (as saith the aposde Paul) the
gift o f God; and is given to sinners, after the law hath passed upon
them , and hath brought their consciences unto the brim o f
desperation and sorrows o f hell.
22
A Szentíráshoz vezető ösvény
23
A Pathway intő the H oly Scripture
They that have this right faith, consent to the law, that it is
righteous and good; and justify God which made the law; and have
delectation in the law (notwithstanding that they cannot fulfil it [as they
would,] fór their weakness); and they abhor whatsoever the law
forbiddeth, though they cannot [always] avoid it. And their great sorrow
is, because they cannot fulfil the will o f God in the law; and the Spirit,
that is in them, crieth to God night and day fór strength and help, with
tears (as saith Paul) that cannot be expressed with tongue. O f which
things the belief o f our popish (or o f their) father, whom they so
magnify fór his strong faith, hath nőne experience at all.
The first, that is to say, he which justifieth him self with his
outward deeds, consenteth nőt to the law inward, neither hath
delectation therein, yea, he would rather that no such law were. So
justifieth he nőt God, bút hateth him as a tyrant; neither careth he fór
the promises, bút will with his own strength be saviour o f himself: no
wise glorifieth he God, though he seem outward to do.
The second, that is to say, the sensual person, as a voluptuous
swine, neither feareth God in his law, neither is thankful to him fór his
promises and mercy, which is set forth in Christ to all them that believe.
The right christdan mán consenteth to the law that it is righteous,
and justifieth God in the law; fór he affirmeth that God is righteous and
just, which is author o f the law. He believeth the promises o f God; and
justifieth God, judging him true, and believing that he will fulfil his
promises. W ith the law he condemneth himself, and all his deeds, and
giveth all the praise to God. He believeth the promises, and ascribeth all
truth to God: thus, everywhere, justifieth he God, and praiseth God.
B y natúré, through the fali o f Adam, are we the children o f wrath,
heirs o f the vengeance o f God by birth, yea, and from our conception.
And w e have our fellowship with the damned devils, under the power
o f darkness and rule o f Sátán, while we are yet in our mother's wombs;
and though we shew nőt forth the fruits o f sin [as soon as we are born,]
yet are w e full of the natural poison, w hereof all sinful deeds spring, and
cannot bút sin outwards, (be we never so young,) [as soon as we be able
to work,] if occasion be given; fór our natúré is to do sin, as is the
natúré o f a serpent to sting.
24
A Szentíráshoz vezető ösvény
25
A Pathway intő the Holy Scripture
26
A Szentíráshoz vezető ösvény
A m int a kígyó is, legyen bár fiatal vagy akár szüleieden, tele van
m éreggel, és később (ha eljön az idő és az alkalom ) nem tehet m ást,
m int m eghozza m érge gyüm ölcsét. A viperát, a varangyot vagy a ki-
gyót sem azért a rosszért gyűlöli az em ber, am it tett, hanem a benne
lévő m éregért és m ert nem tud m ást tenni, csak m ásokat bántani. U-
gyanígy mi is a fogantatáskor kapott és világra hozott m éregért va-
gyünk utálatosak Isten előtt, m ielőtt még· bárm i rosszat tettünk vol-
na. A kártevő férget sem teszi rossz tette kígyóvá: azért tesz rosszat
és azért ont m érget m agából, m ert kártevő féreg. A fát sem gyüm öl-
cse teszi rosszá, hanem azért hóz a fa rossz gyüm ölcsöt, m ikor itt a
gyüm ölcsterm és ideje, m ert ő m aga rossz. U gyanígy m inket sem go-
nosztetteink tesznek először gonosszá, (bár tudadanságunk és vaksá-
gunk m egedzi szívünket a rosszban a gonosztetteken keresztül, m in-
dig rosszabbá téve m inket), hanem azért gondolkozunk és cselek-
szünk gonoszul, m ert term észetünknél fogva gonoszak vagyunk, a
törvény bosszújának vagyunk alávetve, örök kárhozatra ítélt m inket a
törvény, és akaratunkban Isten akaratának m ondunk ellent, m inden
ügyeinkben a gonosz ellenség akaratának hódolva.
K egyelem ből (vagyis Isten tetszéséből) kim etszettek m inket A-
dám ból, m inden gonoszság talajából, és beoltottak m inket K risztus-
ba, m inden jóság gyökerébe. K risztusban Isten szeretett m inket m int
jelöltjeit és kiválasztottak a világ kezdete előtt, és m egtartott m inket
Fiának és szent evangélium ának ism eretére. M ikor az evangélium ot
hirdetik nekünk, Isten m egnyitja szíveinket, m egadja nekünk a hit
kegyelm ét és K risztus L elkét helyezi belénk. M i pedig m egism erjük
őt m int legirgalm asabb A tyánkat, m eghajtjuk fejünket a törvény előtt,
szeretve azt egész szívünkből, kívánjuk, bár teljesíthetnénk és
bánkódunk, m ert nem tudjuk teljesíteni. Á m ez a vágy (bárm ennyit
vétsen is gyöngeségünk) elegendő, am íg több erő nem adatik
nekünk; a többiért K risztus vére m ár elégtételt adott; K risztus vére
szerzett m eg nekünk m indent Istentől. K risztus a m i elégtételünk,
M egváltónk, M egm entünk, V édelm ezőnk a bosszú és a harag elől.
Lássátok és jegyezzétek m eg, m it ír leveleiben Pál, Péter és János ar-
ról, m i is nekünk Krisztus.
27
A Pathway intő the H oly Scripture
28
A Szentíráshoz vezető ösvény
29
A Pathway intő the Holy Scripture
Paul had this thirst; he consented to the law of God, that it ought so to
be, bút he found another lust in his members, contrary to the lust and
desire o f his mind, [that letted hím,] and therefore cried out, saying, "O
wretched mán that I am! who shall deliver me from this body o f death?
thanks be to God through Jesus Christ." The righteousness that before
God is o f value, is to believe the promises o f God, after the law hath
confounded the conscience: as when the temporal law ofttimes
condemneth the thief or murderer, and bringeth him to execution, so
that he secth nothing before him bút present death; and then cometh
good tidings, a charter from the king, and delivercth him. Likewise,
when God's law hath brought the sinner intő knowledge o f himself,
and hath confounded his conscience and opened unto him the wrath
and vengeance o f God; then cometh good tidings. The Evangelion
sheweth unto him the promises o f God in Christ, and how that Christ
hath purchased pardon fór him, hath satisfied the law fór him, and
appeased the wrath o f God. And the poor sinner believeth, laudeth and
thanketh God through Christ, and hreaketh out intő excecding inward
joy and gladness, fór that he hath escaped so great wrath, so heavy
vengeance, so fearful and so everlasting a death. And he henceforth is
an hungred and athirst after more righteousness, that he might fulfil the
law; and mourneth continually, com mending his weakness unto God in
the blood o f our Saviour, Christ Jesus.
Here shall ye see compendiously and plainly set out the order and
practice o f every thing afore rehearsed.
The fali of Adam hath made us heirs of the vengeance and wrath of
God, and heirs of etemal damnation; and hath brought us intő captivity and
bondage under the devil. And the devil is our lord, and our ruler, our head,
our govemor, our prince, yea, and our god. And our will is locked and lenit
faster unto the will of the devil, than could an hundred thousand chains bind
a mán unto a post. Unto the devil's will consent we with all our hearts, with
all our minds, with all our might, power, strength, will and lusts; [so that the
law and will of the devil is written as well in our hearts as in our members,
and we run headlong after the devil with full zeal, and the whole swing o f all
the power we have; as a stone cast up intő the air cometh down naturally of
his own self, with all the violence and swing of his own weight.]
30
Λ Szentíráshoz vezető ösvény
Pál érezte ezt a szom júságot: fejet hajtott Isten törvénye előtt, és ki-
vánta annak beteljesülését, ám más vágyat is érzett testében, elméjé-
nek akaratával és sóvárgásával ellenében. E zért kiáltott fel: ״O én
nyom orult! Ki szabadít m eg ebből a testből? Istennek legyen hála a
mi U runk Jézus Krisztus által.” Az Isten előtt értékes igazság az iste-
ni ígéretekbe vetett hitből ered, m iután a törvény m ár m egkínozta a
lelkiism eretet. O lyan ez, m int am ikor a világi törvény elítél egy tolvajt
vagy egy gyilkost, vérpadra viszi, és m ikor az elítélt m ár csak a rög-
tön bekövetkező halált látja m aga előtt, jó hírek érkeznek: jön egy
rendelet a királytól, am ely felm enti őt. Éppen így, m ikor Isten törvé-
nye m egism ertette a bűnössel saját tettét, m egkínozta lelkiism eretét
és m egnyitotta előtte az isteni harag és bosszú m élységeit —akkor jön
az öröm hír. Az evangélium elé tárja Isten ígéreteit K risztusban, azt,
hogy K risztus m ár m egvásárolta szám ára a bocsánatot, elégtételt a-
dott érte a törvénynek, és lecsillapította Isten haragját. A szegény bű-
nős pedig eltelik hittel, dicséri Istent és hálát ad neki K risztus névé-
ben, túláradó öröm ben és boldogságban tör ki, hogy m egm enekült a
nagy haragtól, az oly nehéz bosszútól, oly félelm etes és örök haláltól.
És ezentúl m ég inkább éhezi és szom jazza az igazságot, hogy betelje-
síthesse a törvényt; szüntelenül kesereg, Istennek ajánlva gyöngeségét
M egváltónk, Jézus K risztus vére által.
M ost pedig elétek tárom töm ören és egyszerűen a fentieknek
rendjét és gyakorlatát.
Ádám bukása Isten haragjának és bosszújának örököseivé tett
m inket, az örök kárhozat örököseivé. Az ördög fogságába és szolgá-
latába taszított minket. íg y az ördög a mi urunk és parancsolónk, ve-
zetőnk, korm ányzónk, fejedelm ünk és bizony istenünk is. Erősebb
kötelek fűzik akaratunkat az ördög rendeléséhez, m int százezer lánc
tudna valakit egy oszlophoz kötni. Egész szívünkkel az ördög akara-
tát követjük, egész elm énkkel, m inden erőnkkel és tehetségünkkel, a-
karatunkkal és vágyakozásunkkal; így tehát az ördög törvénye és ren-
delése fel van róva szívünkbe és tagjainkba, eszünket vesztve roha-
nunk a nyom ában; am int a kő, m ikor feldobják a levegőben, saját
lendületével, m agától visszaesik, saját súlya húzza le.
31
A Pathway intő the H oly Scripture
W ith w hat poison, deadly, and venom ous haté hateth a m án his
enem y! W ith how great m alice o f m ind, inw ardly, do we slay and
m urder! W ith w hat violence and ragé, yea, and with how fervent lust
com m it w e advoutry, fornication, and such like uncleanness! W ith
w hat pleasure and delectation, inwardly, serveth a glutton his belly!
W ith w hat diligence deceive we! H ow busily seek we the things o f
this w orld! W hatsoever we do, think, or im agine, is abom inable in
the sight o f God. [Fór w e can refer nothing unto the honour o f
G od; neither is his law, or w ill, written in our m em bers or in our
hearts: neither is there any m ore pow er in us to follow the will o f
G od, than in a stone to ascend upward o f his own self.] And (beside
that,] w e are as it w ere asleep in so deep blindness, that we can
neither see nor feel w hat m isery, thraldom , and w retchedness w e are
in, till M oses com c and w ake us, and publish the law. W hen we hear
the law truly preached, how that we ought to lőve and honour God
with all our strength and m ight, from the low bottom o f the heart,
|because he hath created us, and both heaven and earth fór our
sakes, and m ade us lord thereof;] and our neighbours (yea, our
enem ies) as ourselves inw ardly, from the ground o f our heart,
[because G od hath m ade them after the likeness o f his own im age,
and they are his sons as w ell as we, and Christ hath bought them
w ith his blood, and m ade them heirs o f everlasting life as w ell as us;
and how we ought to] do w hatsoever G od biddeth, and abstain from
w hatsoever G od forbiddeth, w ith all lőve and m eekness, with a
fervent and a burning lust from the center o f the heart; then
beginneth the conscience to ragé against the law , and against God.
No sea, be it ever so great a tem pest, is so unquiet. Fór it is nőt
possible fór a natural m án to consent to the law, that it should be
good, or that G od should be righteous w hich m aketh the law;
[inasm uch as it is contrary unto his natúré, and dam neth hím and all
that he can do, and neither shew eth him w here to fetch help, nor
preacheth any m ercy; bút only setteth m án at variance w ith G od, (as
w itnesseth Paul, Rom. iv.) and provoketh him and stirreth him to rail
on. G od, and to blasphem e him as a cruel tyrant.
32
A Szentíráshoz vezető ösvény
33
A Pathway intő the Holy Scripture
34
A Szentíráshoz vezető ösvény
35
A Pathway intő the H oly Scripture
36
A Szentíráshoz vezető ösvény
37
A Pathway intő the H oly Scripture
Christ did nőt his deeds to obtain heaven thereby, (that had been a
m adness;) heaven was his already, he was heir thereof, it was his by
inheritance; bút did them freely fór our sakes, considering nothing
bút our w ealth, and to bring the favour o f G od to us again, and us to
God. And no natural són, that is his father's heir, doth his father's
w ill because he w ould be heir; that he is already by birth; his father
gave him that ere he w as born, and is loather that he should go
w ithout it, than he h im self hath w it to be; bút o f pure lőve doth he
that he doth. And ask him , W hy he doth anything that he doth? he
answ ereth, M y father bade; it is m y father's will; it pleaseth m y
father. Bond-scrvants w ork fór híre, children fór lőve; fór their
father, w ith all he hath, is theirs already. So doth a Christian mán
freely all that he doth; considering nothing bút the w ill o f G od, and
his neighbour's w ealth only. If I live chaste, I do it nőt to obtain
heaven thereby; fór then should I do w rong to the blood o f Christ:
Ghrist's blood hath obtained m e that: Christ's m eríts have m ade me
heir thereof; he is both door and w ay thitherwards: neither that I
look fpr a higher room in heaven, than they shall have w hich live in
w edlock, other than a w hore o f the stews (if she repent); fór that
were the pride o f Lucifer: bút freely to w ait on the evangelion; [and
to avoid the trouble o f the w orld, and occasions that m ight pluck me
therefrom ,] and to serve m y brother w ithal; even as one hand
helpeth another, or one m em ber another, because one feeleth
another's grief, and the pain o f the one is the pain o f the other.
W hatsoever is done to the least o f us (whether it be good or bad), it
is done to Christ; and w hatsoever is done to m y brother (if I be a
Christian m án), that sam e is done to me. N either doth m y brother's
pain grieve me less than m ine own; neither rejoice I less at his w ealth
than at m ine own, [if I lőve him as w ell and as m uch as m yself, as
the law com m andeth me.] I f it were nőt so, how saith Paul? "Let
him that rejoiceth, rejoice in the Lord," that is to say, Christ, w hich is
Lord over all creatures. I f m y m eríts obtain m e heaven, or a higher
piacé there, then had I w herein I m ight rejoice besides the Lord.
38
A Szentíráshoz vezető ösvény
39
A Pathway intő the H oly Scripture
Here see ye the natúré o f the law, and the natúré o f the
evangelion; how the law is the key that bindeth and damneth all mén,
and the evangelion [is the key that] looseth them again. The law goeth
before, and the evangelion followeth. W hen a preacher preacheth the
law, he bindeth all consciences; and when he preacheth the gospel, he
looseth them again. These two salves (I mean the law and the gospel)
useth God and his preacher, to heal and cure sinners withal. The law
driveth out the disease and maketh it appear, and is a sharp salve, and a
fretting corosy, and killeth the dead flesh, and looseth and draweth the
sores out by the roots, and all corruption. It pulleth from a mán the
trust and confidence that he hath in himself, and in his own works,
meríts, deservings and ceremonies, [and robbeth hím o f all his
righteousness, and maketh hím poor.] It killeth him, sendeth hím down
to hell, and bringeth him to utter desperation, and prepareth the w ay o f
the Lord, as it is written o f John the Baptist. Fór it is nőt possible that
Christ should come to a mán, as long as he tmsteth in himself, or in any
worldly thing, |or hath any righteousness o f his own, or riches o f holy
works.] Then cometh the evangelion, a more gende pastor, which
suppleth and suageth the wounds o f the conscience, and bringeth
health. It bringeth the Spirit o f God; which looseth the bonds o f Sátán,
and coupleth us to God and his will, through strong faith and fervent
lőve, with bonds too strong fór the devil, die world, or any creature to
loose them. And the poor and wretched sinner feeleth so great mercy,
lőve, and kindness in God, that he is sure in him self how that it is nőt
possible that God should forsake him, or withdraw his mercy and lőve
from him; and boldly crieth out with Paul, saying, "Who shall separate
us from the lőve that God loveth us withal?" That is to say, W hat shall
make m e believe that God loveth me nőt? Shall tribulation? anguish?
persecution? Shall hunger? nakedness? Shall sword? Nay, "I am sure
that neither death, nor life, neither angel, neither rule nor power, neither
present things nor things to come, neither high nor low, neither any
creature, is able to separate us from the lőve o f God, which is in Christ
Jesu our Lord."
40
A Szentíráshoz vezető ösvény
41
A Pathway intő the Holy Scriptare
42
A Szentíráshoz vezető ösvény
43
A Pathway intő the Holy Scripture
44
A Szentíráshoz vezető ösvény
45
A Pathway intő the Holy Scripture
46
A Szentíráshoz vezető ösvény
47
A Pathway intő the Holy Scripture
wliich is alsó God's law, ever by an bigher power, and remitting the
vengeance unto God, and in the mean season suffer until the hour be
come.
And on the other side, to know that a m án ought to lőve his
neighbour equally and fully as well as him self, because his neighbour
(be he never so simple) is equally created o f God, and as full
redeem ed by the blood o f our Saviour Jesus Christ. O ut o f which
com m andm ent o f lőve spring these: Kill nőt thy neighbour: defile
nőt his wife: bear no false witness against him: and finally, nőt only
do nőt these things in deed, bút covet nőt in thine heart his house,
his w ife, his m an-servant, m aid-servant, ox, áss, or w hatsoever is his:
so that these laws pertaining unto our neighbour, are nőt fulftlled in
the sight o f God, savé with lőve. He that loveth nőt his neighbour
keepeth nőt this com m andm ent, ,D efile nőt thy neighbour's wife,'
though he never touch her, or never see her, or think upon her. Fór
the com m andm ent is, Though thy neighbour's w ife be never so fair,
and thou have never so great opportunity given thee, and she
consent, or haply provoke thee (as Potiphar's w ife did Jo seph), yet
see thou lőve thy neighbour so w ell, that fór very lőve thou cannot
find in thine heart to do that wickedness. And even so he that
trusteth in any thing, savé in God only and in his Són Jesus Christ,
keepeth no com m andm ent at all, in the sight o f God. Fór he that
hath trust in any creature, w hether in heaven or in earth, savé in God
and his Són Jesus, can see no cause to lőve God w ith all his heart,
&c. neither to abstain from dishonouring his nam e, nor to keep the
holy day fór the lőve o f his doctrine, nőt to obey lovingly the rulers
o f this w orld; nőt any cause to lőve his neighbour as him self, and to
abstain from hurdng him , w here he m ay get profit by him , and savé
h im self harm less. A nd in like w ise, against this law , ,Lőve thy
neighbour as thyself,' I m ay obey no w orldly pow er, to do aught at
any m an's com m andm ent unto the húrt o f m y neighbour that hath
nőt deserved it, though he be a Turk:
A nd to know how contrary this law is unto our natúré, and how
it is dam nation nőt to have this law w ritten in our hearts, though we
never com m it the deeds;
48
A Szentíráshoz vezető ösvény
49
A Pathway intő the Holy Scripture
and how there is no other m eans to be saved from this dam nation,
than through repentance tow ard the law, and faith in Christ's blood;
w hich are the very inw ard baptism o f our souls, and the w ashing and
the dipping o f our bodies in the w ater is the outw ard sign. The
plunging o f the body under the w ater signifieth that w e repent and
profess to fight against sin and lusts, and to kill them every day more
and m ore, with the help o f God, and our diligence in follow ing the
doctrine o f Christ and the leading o f his Spirit; and that w e believe
to be w ashed from our natural dam nation in which we are born, and
from all the w rath o f the law, and from all the infirm ities and
w eaknesses that rem ain in us after we have given our consent unto
the law, and yielded ourself to be scholars thereof: and from all the
im perfectness o f all our deeds done with cold lőve, and from all
actual sin which shall chance on us, while w e enforce the contrary
and ever fight there against, and hope to sin no more. And thus
repentance and faith begin at. our baptism , and first professing the
laws o f God; and continue unto our lives' end, and grow as w e grow
in the Spirit: fór the perfecter we be, the greater is our repentance,
and the stronger our faith. And thus, as the Spirit and doctrine on
G od's part, and repentance and faith on our part, bégét us anew in
C hrist, even so they m ake us grow , and w ax perfect, and savé us
unto the end; and never leave us until all sin be pút off, and w e clean
purified, and full form ed, and fashioned after the sim ilitude and
likeness o f the perfectness o f our Saviour J esus, w hose gift all is:
A nd finally, to know that w hatsoever good thing is in us, that
sam e is the gift o f grace, and therefore nőt o f deserving, though
m any things be given o f G od through our diligence in w orking his
law s, and chastising our bodies, and in praying fór them , and
believing his prom ises, w hich else should nőt be given us; yet our
w orking deserveth nőt the gifts, no m ore than the diligence o f a
m erchant in seeking a good ship bringeth the goods safe to land,
though such diligence doth now and then help thereto: bút when we
believe in God, and then do all that is in our m ight, and nőt tem pt
him , then is God true to abide by his prom ise, and to help us, and
perform alone w hen our strength is pást:
50
A Szentíráshoz vezető ösvény
51
A Pathway intő the Holy Scripture
52
A Szentíráshoz vezető ösvény
53
Letters of William Tyndale to John Frith who is in
Prison in the Tower of London
First Letter
T he grace o f oui ־Saviour Jesus, his patience, m eekness,
hum bleness, circum spection, and wisdom , be with your heart.
Ámen.
D early beloved brother ja c o b , m ine hcart's desire in our
Saviour Jesus is, that you arm yourself with padence, and be cold,
sober, w ise, and circum spect, and that you keep you alow by the
ground, avoiding high questions that pass the com m on capacity. Bút
expound the law truly, and open the veil o f M oses to condem n all
flesh, and prove all m én sinners, and all deeds under the law, before
m ercy have taken aw ay the condem nation thereof, to be sin and
dam nable: and then, as a faithful m inister, set abroad the m ercy o f
our Lord Jesus. And let the w ounded consciences drink o f the w ater
o f him. A nd then shall your preaching be with pow er, and nőt as the
doctrine o f the hypocrites; and the Spirit o f G od shall work with
you, and all consciences shall bear record unto you, and feel that it is
so. A nd all doctrine that casteth a m ist on those two, to shadow and
hide them , I m ean the law o f G od and m ercy o f Christ, that resist
you with all your power. Sacram ents w ithout significadon refuse. If
they pút significations to them , récéivé them , if you see it m ay help,
though it be nőt necessary.
O f the presence o f Christ's body in the sacram ent, m eddle as
little as you can, that there appear no division am ong us. Barnes w ill
be hot against you. T he Saxons be soré on the afdrm ative: w hether
constant or obstinate, I rem it it to God. Philip M elancthon is said to
be w ith the French king. T here be in A ntw erp that say they saw him
com e intő Paris w ith a hundred and dfty horses; and that they spoke
w ith him. If the Frenchm en récéivé the w ord o f God, he w ill plánt
the afdrm ative in them . G eorge Jo ye would have pút forth a treatise
o f the m atter, bút I have stopped him as yet: w hat he w ill do if he
get m oney, I w ot nőt.
54
William Tyndale levelei John Fridinek, aki a
Tower börtönében raboskodik
Első levél
55
I believe he w ould m ake m any reasons, little serving the
purpose. M y m ind is that nothing be pút forth, till w e hear how you
shall have sped. I w ould have the right use preached, and the
presence to be an indifferent thing, till the m atter m ight be reasoned
in peace at leisure o f both parties. If you be required, shew the
phrases o f the scripture, and let them talk w hat they will. Fór to
believe that God is evcry w here, hurteth no mán that worshippeth
him no where bút w ithin the heart, in spirit and verity: even so to
believe that the body o f Christ is every w here, though it cannot be
proved, hurteth no mán that w orshippeth him no w here savé in the
faith o f his gospel. Y ou perceive m y mind: howbeit, if God shew
you otherw ise, it is free fór you to do as he m oveth you.
I guessed long ago, that G od w ould send a dazing intő the head
o f the spiritualty, to be catched them selves in their own subtlety; and
I trust it is com e to pass. And now m ethinketh I sm ell a council to
be taken, little fór their profíts in time to come. Bút you m ust
understand that it is nőt o f a pure heart, and fór lőve o f the truth;
bút to avenge them selves, and to eat the whore's flesh, and to suck
the m arrow o f her bones. W herefore cleave fást to the rock o f the
help o f God, and com m it the end o f all things to him: and if God
shall call you, that you m ay then use the w isdom o f the w orldly, as
tar as you perceive the glory o f G od m ay com e thereof, refuse it nőt:
and ever am ong thrust in, that the scripture m ay be in the m other
tongue, and learning set up in the universities. Bút and if aught be
required contrary to the glory o f G od and his C hrist, then stand
fást, and com m it yo u rself to G od; and be nőt overcom e o f m en's
persuasions, w hich haply shall say w e see no other w ay to bring in
the truth.
B rother Jaco b , beloved in m y heart, there liveth nőt in w hom
I have so good hope and trust, and in w hom m ine h eart rejoiceth,
and m y sóul com forteth herself, as in you, nőt the thousand part so
m uch fór your learning and w hat o ther gifts else you have, as that
you w ill creep alow by the ground, and w alk in those things that
the conscience m ay feel, and nőt in the im aginations o f the brain;
in fear, and nőt in boldness; in open n ecessary things, and nőt to
pronounce or define o f hid secrets, or things that neither help or hinder,
56
Ú gy hiszem , több érve is lesz, m elyek nem szolgálják az ügyet.
Ú gy gondolom , hogy sem m it sem kellene kijelentenünk addig, am íg
nem értesülünk arról, hogyan boldogulsz. Én a helyes m eggyőződést
prédikálnám és a jelenlét kérdése lényegtelen dolog lenne, am íg az
ügyben m indkét fél nyugodt és békésen érvel. H a szükséges, m utass
rá az írás szavaira és engedd, hogy beszéljenek, ahogy szeretnének.
M ert a hit, hogy Isten m indenütt jelen van, nem sérti azt, aki nem
m ásutt m int szívében im ádja őt, lélekben és igazságban; annyira,
hogy higgye, hogy K risztus teste m indenütt jelen van, m ég ha ez
nem is bizonyítható, nem sérti azt, áld nem m ásutt m int az írásba ve-
tett hitében im ádja őt. É rted gondolataim at, jóllehet, ha Isten m ást
m utat neked, szabadon cselekedhetsz úgy, ahogy m egindít.
M ár régen gondoltam , hogy Isten zavart kelt az egyházi vezetők
körében, hogy saját éleselm éjűségükbe zavarodjanak; és bízom ab-
bán, hogy ez elmúlik. És m ost úgy gondolom , hogy zsinatot fognak
ülni, m ely idővel nem fog javukra válni. De m eg kell értened, hogy
nem tiszta szívből és az igazság szeretetéből teszik, hanem hogy elég-
tételt vegyenek és hogy a szajha húsából egyenek és csontja velejéig
kiszipolyozzák. Ezért láncold m agad Isten segítségének sziklájához
és m indennek kim enetelét bízd rá; és ha Isten hív, hogy m ajd hasz-
nálhatod a szavak bölcsességét, m ely által am íg érzed Isten dicsősé-
gét., ne utasítsd vissza; és m indig tarts ki am ellett, hogy az írás anya-
nyelvű legyen, és tanítsanak az egyetem eken. D e ha Isten dicsősége
és K risztusa ellen kellene kiállnod, légy szilárd és kötelezd el m agad
Istennek; és ne engedj em berek győzködésének, m ellyel esedeg azt
m ondják, hogy nincs más út az igazság eléréséhez.
Szeretett Jákob testvér, nincs más, kiben így remélek és bízom és
kiben szívem ily örömét leli és kiben lelkem megnyugszik, mint benned
—ezernyi tehetségeddel a tanuláshoz és m ég sok más adottsággal, amit
kaptál, m int ahogy földön csúszva olyan dolgokban veszel részt, mely a
lelkiismeretet sérti - sem az elme képzelgéseiben; félelemben, sem ra-
vaszságban; nyilvános szükséges dolgokban, sem titkok magyarázásában
vagy elrejtésében, vagy dolgokban, melyek nem segítenek, nem gátolnak,
57
whether they be so or no; in unity, and nőt in seditious opinions;
insomuch that if you be suté you know, yet in things that may abide
leisure, you will defer, or say (táll other agree with you), 'M ediink that
the text requireth this sense or understanding:' yea, and that if you be
sure that your part be good, and anothcr hold the contrary, yet if it be a
thing that maketh no matter, you will laugh and let it pass, and refer the
thing to other mén; and stick you stiffly and stubbornly in earnest and
necessary things. And I trust you be persuaded evén so o f me. Fór I call
God to record against the day we shall appear before our Lord Jesus, to
give a reckoning o f our doings, that I never altered one syllable o f
God's word against my conscience, nor wouid this day, if all that is in
the earth, whether it be pleasure, honour, or riches, might be given me.
Mórcover, I take God to record to my conscience, that I desire o f God
to myself, in this world, no more than that without which I cannot keep
his laws.
Finally, if there were in me any gift that could keep at hand, and
aid you if need requircd, I promise you I wouid nőt be far off, and
commit the end to God: m y sóul is nőt faint, though m y body be
weary. Bút God hath m ade me evil-favoured in this world, and without
grace in the sight o f mén, spcechless and rude, dűli and slow-witted.
Your part shall be to supply that lacketh in me, rcm em bering that as
lowliness o f heart shall make you high with God, even so meekness o f
words shall make you sínk intő the hearts o f mén. Natúré giveth age
authority; bút meekness if the glory o f youth, and giveth them honour.
Abundance o f lőve maketh me exceed in babbling.
Sir, as concerning purgatory, and m any other things, if you be
demanded, you may say, if you err, the spiritualty hath so led you; and
that they have taught you to believe as you do. Fór they preached you
all such things out o f God's word, and alleged a thousand texts; by
reason o f which texts you believed as they taught you. Bút now you
find them liars, and that the texts mean no such things, and therefore
you can believe them no longer; bút are as ye were before they taught
you, and believe no such thing: howbeit you are ready to believe, if they
have any other w ay to prove it; fór without proof you cannot believe
diem , when you have found them with so many lies, &c.
58
legyen bárhogy; egységben, és nem csábító vélem ényekben; egészen
addig, m íg biztos vagy tudásodban, m indezek ellenére m ondd (m íg
m ások egyet nem értenek veled), ״úgy vélem , a szöveg ilyen értelm e-
zést kíván”, igen, ha biztos vagy abban, hogy a jó oldalon állsz és
m ások az ellenkezőjét állítják, m ég ha az a dolog nem is lényeges, ne-
vess és lépj át rajta, add át m ásoknak; és szilárdan és m egingathatatla-
nul ragaszkodj az őszinte és szükséges dolgokhoz. Bízom benne,
hogy ez a m eggyőződésed rólam is. M ert kérem Istent, hogy emlé-
kezzen a napon mikor a mi U runk Jézus előtt m egjelenünk, hogy is-
m erje el tevékenységünket, hogy sohasem változtattam Isten igéjének
egy betűjét sem lelkiism eretem ellenére, és nem tenném ma sem,
m ég ha m inden földön létezőt, legyen az élvezet, elism erés, gazdag-
ság, is m egkapnék érte. Sőt, lelkiism eretem re kérem Istent hogy em-
lékezzen, hogy vágyom Istent ezen a világon, nem jobban, m int am i
nélkül ne tudnám törvényeit m egtartani.
V égül, ha lenne bárm i, am ellyel rendelkeznék és segíthetnék ne-
ked ha szükséged van rá, ígérem , nem hagylak el és Istenre bízom a
dolgokat: lelkem nem gyenge, m ég ha testem elcsigázott is. M ert Is-
ten gonoszra hajlónak terem tett ebben a világban, és az em ber ke-
gyeim é nélkül ném a és nyers, buta és lassú felfogású. A te feladatod,
hogy pótolj m indent, ami hiányzik bennem , em lékezve, hogy a szív
m agányossága Istenhez em el, úgy, ahogy a szavak alázatossága az
em berek szívében rejt el. A term észet a kornak tekintélyt adott, de az
alázat a fiatalság dicsősége, am i becsületet ad nekik. A szeretet bősé-
gétől túláradok a beszédben.
Sir, am i a Purgatórium ot és sok más dolgot illet, ha úgy kíván-
ják, m ondhatod, am ikor hibázol, hogy az egyház vezetett erre; úgy
tanítottak, hogy ebben higgy. M ert m inden olyan dolgot tanítottak
neked az Ú r szavából, ezer szöveget idéztek; m ely szövegek alapján
te azt hitted, am it tanítottak neked. De m ost rájöttél, hogy hazugok
és a szövegek nem azt jelenük, ezért nem hihetsz ebben tovább; ha-
nem azt jelentik, am it akkor, am ikor m ég nem tanítottak és sem m i o-
lyat nem hiszel; jóllehet, kész vagy hinni, ha más m ódon ezt igazol-
ják: m ert igazolás nélkül nem hihetsz bennük, am ikor oly sok hazug-
ságon kaptad őket, stb.
59
If you percéivé w herein w e m ay help, either in being still, or doing
som ew hat, let us have w ord, and I w ill do m ine utterm ost.
M y Lord o f London hath a servant called Jo h n T isen, with a red
beard, and a black reddish head, and was once m y scholar; he was
seen in Antwerp, bút cam e nőt am ong the Englishm en: w hither he is
gone, an em bassador secret, I w ot nőt.
T he m ighty G od o f Jaco b be w ith you to supplant his enem ies,
and give you the favour o f Joseph; and the w isdom and the spirit o f
Stephen be w ith your heart and with your m outh, and teach your lips
w hat they shall say, and how to answ er to all things. H e is our God,
if w e despair in ourselves, and trust in hím; and his is the glory.
Ámen.I
W illiam Tyndale.
I hope our redem ption is nigh.
Ha úgy látod, hogy valam iben tudunk segíteni, akár csendességben
vagy tettekben, hadd legyen szavunk és én a legvégsőkig m egteszem
a kötelességem et.
Az uram nak Londonban van egy John T isen nevű szolgája, vö-
rös bajsza és fekete vörhenyes feje van, valam ikor tanítóm volt: lát-
ták A ntw erpenben, de nem az angolokkal együtt volt: hova m ehetett,
követségi titok. Én nem tudom .
Jáko b hatalm as Istene legyen veled hogy harcolj ellenségeivel és
adja neked Jó z se f oltalm át; bölcsesség és István szellem e legyen szí-
vedben és a szádon és tanítsa ajkadat ha beszél, hogyan is válaszoljon
m indenre. ( ) a m i Istenünk rem énytelenségünkben, és bízunk benne;
ő a dicsőség. Ám en.
W illiam Tyndale.
A közeli m egváltás rem ényében.
Second Letter
62
Második levél
63
M o re o v e r, th e d e a th o f th e m th a t c o m e again a fte r th ey h av e o n ce
d en ied , th o u g h it b e a c c e p te d w ith G o d a n d all th a t believe, y et is it
n ő t glo rio u s; fó r th e h y p o c rite s say, 'H e m u s t n ee d s die; d enying
h e lp e th n ő t: b ú t m ig h t it h av e h o lp e n , th ey w o u ld h av e d en ie d five
h u n d re d tim es: b ú t see in g it w o u ld n ő t h elp th e m , th e re fo re o f p u re
p rid e, an d m ere m alice to g e th e r, th ey sp ak e w ith th e ir m o u th s th a t
th e ir co n sc ie n c e k n o w e th false.' I f y o u give y o u rself, cast yourself,
yield you rself, c o m m it y o u rs e lf w h o lly an d o n ly to y o u r lo ving
F a th e r; th e n shall his p o w e r b e in y o u an d m ak e y o u r stro n g , an d
th a t so stro n g , th a t y o u shall feel n o p ain , w h ich sh o u ld b e to
a n o th e r p re s c n t d eath : a n d his S p irit shall sp ea k in you, an d teach
you w h a t to an sw er, a c c o rd in g to his p ro m ise . H e shall set o u t his
tru th by you w o n d erfu lly , a n d w o rk fó r y o u a b o v e all th a t y o u r h e a rt
can im agine. Y ea, a n d y o u arc n ő t y et dead; th o u g h th e h y p o crites
all, w ith all th a t th e y can m ak e, h av e sw o rn y o u r d ea th . Una salus
victis nullám sperare salutem. T o lo o k fó r n o m a n 's h elp b rin g e th th e
h elp o f G o d to th e m th a t seem to b e o v e rc o m e in th e eyes o f th e
h y p o crites: yea, it shall m ak e G o d to carry y o u th ro u g h th ick an d
th in fó r his tru th 's sake, in sp ite o f all th e en e m ie s o f his tru th . T h e re
falleth n ő t a h air till his h o u r b e co m e: an d w h e n his h o u r is co m e,
n ecessity ca rrieth us h en c e , th o u g h w e b e n ő t w illing. B ú t if w e b e
w illing, th e n h av e w e a re w a rd a n d th an k s.
F e a r n ő t th e th rea te n in g , th e re fo re , n e ith e r b e o v e rc o m e o f
sw eet w o rd s; w ith w h ic h tw ain th e h y p o c rite s shall assail you.
N e ith e r let th e p e rsu a sio n s o f w o rld ly w isd o m b e a r rule in y o u r
h eart; n o , th o u g h th ey b e y o u r frie n d s th a t c o u n se l you. L e t B ilney
b e a w a rn in g to you. L e t n ő t th e ir v íz ő r beguile y o u r eyes. L e t n ő t
y o u r b o d y faint. H e th a t e n d u re th to th e e n d shall b e saved. I f th e
p ain b e ab o v e y o u r s tre n g th , re m e m b e r, 'W h a tso e v e r ye shall ask in
m y n am e, I will give it yo u .' A n d p ra y to y o u r F a th e r in th a t n am e,
an d h e shall cease y o u r p ain , o r s h o rte n it. T h e L o rd o f p eace, o f
h o p e , an d o f faith, b e w ith you. Á m en.
W illiam T yndale.
64
R áadásul, a z o k n a k a halála, akik ú jra állítják azt, a m it egyszer m eg ta-
gad tak , n e m d icső ség es, m é g h a Is te n b e n és m in d e n h itb e n elfoga-
d o tt, m e rt az álszen tek a z t m o n d já k ’m eg kell h aln ia, n e m segít neki
a tagadás, d e h a seg ített v o ln a, ö ts z á z s z o r is ta g a d o tt v o ln a; d e m ivel
látja, h o g y n e m segít, p u sz ta b ü sz k e sé g b ő l és álság ból a z t állítja, am i-
rő l lelk éb e n is m e g g y ő z ő d ö tt, h o g y h a m is’. H a m eg n y ilatk o zo l, állj ki
n é z e te id é rt, fe d d fel ö n m a g a d , k ö te le z d el m ag ad teljesen és kizáró-
lag sze rető A ty ád m ellett; a k k o r ereje v eled lesz és m eg erő sít, annyi-
ra, hogy n e m fogsz fájd alm at ére z n i a h alálban; és L elke fo g b e n n e d
beszéln i és ta n ít téged a v álasz o k ra íg ére téh ez h ív en . Ig a zát csodála-
to sa n m e g fo g ja m u ta tn i és fe n trő l fo g m ű k ö d n i úgy, ahogy csak szí-
v ed el tu d ja képzelni. Ig e n , m é g n e m haltál m eg, h a b á r az álszentek,
m in d e n t b e v e tv e h alálra ítéltek. A leig áz o tt eg y etlen bizo n y o sság a,
ho g y n e m re m é l b iz to n sá g o t. H a az, akit látszólag legyőztek az álszen-
tek, n em várja senkinek sem a segítségét, Isten segítségét fogja kapni, i-
gén, Isten fo g átsegíteni jó b an és ro sszb a n az igazságért, igazságának el-
lenségeivel dacolva. E gy hajad szála sem fog m eggörbülni, m íg az ő órá-
ja el n em jön, a szükségszerűség fog odavezetni, m ég h a akaratunk elle-
nére is. Á m h a ez akaratunk, jutalm at és k ö szö n e té t kapunk.
E z é rt n e félj a fen y eg etéstő l, n e g y ő z z ö n le éd es szó sem ; e k ét
m ó d o n fo g n a k tá m a d n i az álszen tek . N e hag y d az evilági b ö lcsesség
érveit sem u ra lk o d n i szív ed en ; ak k o r sem , h a e z ek b arátaid , akik ta-
n á c so t ad n ak . L egyen B ilney fig y elm eztetés sz á m o d ra. Á larcu k n e té-
vessze m e g szem eid et. N e g y en g ü ljö n el tested . A ki m in d v ég ig állha-
tato s, az ü d v ö z ü l. H a a fá jd a lo m e r ő d e t m eg h alad ja, em lékezz, ’bár-
m it, a m it az é n n e v e m b e n k érte k , m e g k a p to k ’. A z ő n e v é b e n im ád-
k o zz A ty á d h o z és m e g sz ű n n e k vagy c sö k k e n n e k fájdalm aid. A bék e,
re m é n y és h it U ra legyen veled. Á m en .
W illiam T y n d ale
65
T w o h av e su ffe re d in A n tw e rp , in die sanda crucis, u n to th e g re at
glo ry o f th e gospel: fo u r at R iselles in F la n d ers; a n d at L u k é h a th
th e re o n e a t th e least su ffe re d , a n d all th e sam e day. A t R o an in
F ra n c é th ey p erse c u te ; a n d a t P aris are five d o c to rs tak en fó r th e
gospel. See, y o u are n ő t alone. B e ch eerfu l; a n d re m e m b e r th a t
a m o n g th e h a rd -h e a rte d in E n g la n d th e re is a n u m b e r re serv ed by
grace: fó r w h o se sakes, i f n e e d be, y o u m u s t b e read y to suffer. Sir, if
y o u m ay w rite, h o w s h o rt so e v e r it be, fo rg e t it n ő t; th a t w e m ay
k n o w h o w it g o e th w ith you, fó r o u r h ea rts'ea se . T h e L o rd be yet
again w ith y o u , w ith all his p le n te o u sn e ss, a n d fill you th a t you flow
over. Á m en .
W illiam T yndale.
K e tte n sze n v ed tek A n tw e rp e n b e n S zen t K e re s z t n ap ján az e-
v an g éliu m d icső ség éb en : n ég y e n R iselles-ben, F la n d riáb a n ; m in d egy
n a p o n . R o a n b a n , F ra n c ia o rsz á g b a n ítélkeznek; P á riz sb a n ö t tu d ó s t í-
téltek el az ev an g éliu m ért. L á to d , n e m vagy egyedül. Légy v id ám ,
em lék ezz, h o g y a k em én y sz ív ű A n g liáb an so k ak a t m e n t m eg a kegye-
lem , akik ért, h a szükséges, k é sz n e k kell le n n e d szen v ed n i. Fia írnál,
akárm ilyen rö v id e n is, h o g y k ö n n y e b b legyen szív ed, n e feledd, tu d -
juk, h o g y m eg y so ro d . A z Ú r ism é t veled lesz b ő ség é v el és m e g tö lt
azzal, am i árad belőled. Á m en .
W illiam T y n d ale
(F o rd . K o rz e n sz k y E m ő k e )
67
Utószó
Az angol reformáció
és William Tyndale
F a b in y T i b o r
I. angol reformáció
68
m us, az anglikanizm us szilárdul m e g A ngliában, am i aztán u ta t nyitha-
to tt az euró p ai k u ltú ráb an is p á ra d a n ״angol re n e sz á n sz” korszakának.
A z an g o l re fo rm á c ió első látásra k ü lfö ld rő l jö tt eszm éi a z o n b a n
A n g liáb an ig en fo g ék o n y szellem i-vallási talajra találtak. J o h n W ycliff
(1330-1384) o x fo rd i p ro fe s s z o r írása ib a n élesen tá m a d ta a visszaélé-
seket: a b ű n b o c s á tó céd u lák áru sításá t, a sz e n te k im ád ását, a zárán -
d o k lato k a t, a p áp ai h atalm at, az eg y h ázb an ta p a sz ta lh a tó erk ö lcsié-
lenséget. A m e g ro m lo tt k ö z é p k o ri k eresztén y ség g el sz e m b e n az ős-
k e resztén y sé g tisztaság ára h iv a tk o z ta k , s e z é rt W y c liff és k ö v ető i le-
fo rd íto ttá k a B ibliát latin b ó l an g o l nyelvre. M o zg a lm u k at, a lollardiz-
m u st e re tn e k sé g n e k b ély eg ezték eg é szen a l ó . szá zad elejéig.1
S em N é m e to rs z á g b a n , sem A n g liáb an a re fo rm á c ió eszm éi n e m
te rje d h e tte k v o ln a el a h u m a n istá k h atalm as filológiai m unkássága,
szellem i teljesítm én y e nélkül. ״A d fo n te s ” ( ״v issza a fo rrá so k h o z !”)
elve alapján R o tte rd a m i E ra s m u s (1469-1536) p éld áu l k im u tatta,
hogy a V u lg ata szám o s h ib á t tarta lm az . E ra s m u s h atása A n g liáb an i-
gén erő te lje s volt: b arátján ak , az an g o l h u m a n ista M o ru s T am á s
(1478-1535) h á z á b a n lak o tt, az ő n ev é re utal já té k o sa n az Rncomium
Moriae-t {balgaság dicséretété), a m it n ek i is ajánlott.
A ״lu th e rá n u s e retn e k sé g ” ren d k ív ü li g yorsasággal A ngliára is
átterjed t. C a m b rid g e -b e n ״little G e rm a n y ” -n e k n e v e z té k a ״W h ite
H o rs e I n n ” társaság át, ah o l re n d s z e re s e n m e g v ita tták L u th e r és kö-
v e tő in e k n éz eteit. T h o m a s W o lsey kardinális (1473-1530), m ajd ké-
ső b b M o ru s T a m á s lo rd k an c ellár m in d e n t e sz k ö zze l arra tö rek e d tek ,
ho g y elfo jtsák e z t az ״új e re tn e k sé g e t” . A ״k o rai re fo rm á c ió ” képvi-
selői: W illiam T y n d ale, J o h n F rith (1503-1533), R ó b e rt B arnes
(1495-1540), P a tric k H a m ilto n (?-1528) n éz etei a z é rt jelen tő sek , m e rt
ő k m ég b á rm ifé le politikai széljárástó l fü g getlenül, c su p á n a S zentírás
ih lettsé g é tő l é rin tv e á ld o z tá k éle tü k e t h itü k é rt és m eg g y ő ző d ésü k ért.
1 Smeeton, Danáid Dean, Ijollard Tbemes in the Keformatwn Theology o f William Tyndale.
Sixteenth Century Essays and Studies Vol.VI. Sixteenth Century Journal Publishers.
Kirksville. 1986
69
II. William Tyndale élete (1494-1536)
70
csán. T y n d a lc k é ső b b úgy em lék sz ik ezek re az év ek re, b o g y az egye-
te m e n so k fá rasztó sk o lasztik u s v itá b a n v o lt részü k .
N o h a nin cs k ö zv etlen b izo n y íték u n k arra v o n atk o zó lag , hogy
T yndale C am b rid g e-b en is tan u lt, F o x e szerin t 1517-1521 k ö z ö tt v o lt
o tt hallgató. K o rá b b a n itt ta n íto tt R o tte rd am i E ra sm u s is, s ezért itt a
h u m an izm u s és a re fo rm ác ió eszm éi is ked v ező fo g ad tatásra találtak.
A m ár em líte tt ״W h ite H o rs e I n n ” -b e n talán m e g fo rd u lta k az itt tanú-
ló k ésőbb i nagy re fo rm á to ro k , a V éres M ária ellen reform ációs uralko-
dása idején m eg ég e tett H u g h L atim er (1485-1555) vagy T h o m a s C ran-
m er (1489-1556) can terb u ry érsek, a Book o f Common Prayer szerkesztő-
je. C am b rid g e-b en té rt m eg - E ra sm u s 1516-os g ö rö g Ú jszövetség-
fo rd ításán ak olvasása k ö zb e n — az ugyancsak m á rtír T h o m a s Bilney
(1495-1531) is. Itt m ű k ö d ö tt és sze rze tt d o k to ri fo k o z a to t R ó b e rt
B arnes, akinek k éső b b L u th errel v o lt k ö z v e d e n kapcsolata. Ma T y n d a-
le v aló b a n ta n u lt C am b rid g e -b e n , ak k o r m in d e n b izo n y ára láth atta,
hogy 1 5 2 1 -b e n n y ilv án o san elég e tté k L u th e r iratait p á r héttel azu tán ,
h ״gy J o h n F ish e r (1459-1535) p ü s p ö k p réd ik áció ját k ö v ető en L ó n -
d o n b a n a S zen t Pál székesegyház e lő tt is nyilv án o san tű zre v etették a-
zokat. F ish e r egyébként M o ru s h o z h aso n ló a n k atolikus h itéért szenvc-
d e tt m ártírhalált.
T y n d a le m á r fe lsz en telt p a p v o lt, a m ik o r h á z ita n ító n a k m e n t
egy G lo u c e stc r-b e li csa lá d h o z L ittle S o d b u ry -b e , B risto ltó l tiz e n k é t
k ilo m éterre . Sir J o h n W alsh és feleségénél v o lt h á z ita n ító , m ik ö z b e n
B risto lb a n is p réd ik ált, s v aló sz ín ű le g ek k o rib a n m ély ítette el g ö rö g
nyelvi ism e re te it is. 1 5 1 6 -b a n jelen t m e g E ra s m u s Nóvum instrumen-
tum-)2L, az Ú jsz ö v e tsé g g ö rö g -la tin kritikai kiadása, m elynek m áso d ik
kiadása m á r a n n o tá c ió t is ta rta lm a z o tt. T y n d a le itt lefo rd ítja E ra s-
m us: Pnchiridion militis Chnsitiani (Λ keresztény katona kézikönyve) cím ű,
m in d a m ai n a p ig nagy h a tá sú m u n k áját.
Sir J o h n W alsh o tth o n á b a n élénk asztali beszélgetések folytak, ahol
az előkelő klerikus vendégek eleinte lenézték a fiatal házitanítót, aki kri-
tizálni m erte az egyházat, ám széles k ö rű tájékozottsága h am aro san nyíl-
vánvaló lett szám unkra. Feljegyezték, hogy' az egyik alkalom m al valaki
azt m ondta: ״a p áp a törvénye fo n to sa b b nek ü n k , m in t Isten törvénye” .
T yndale így válaszolt: ״m eg v etem a p á p á t és m in d e n törvényét. H a Is-
ten életben tart, akkor n em so k ára elérem azt, h o g y egy szántóvető fiú
71
jo b b an fogja ism erni a Bibliát m in t T e ” . E z u tó b b i szavak E rasm u s
g o n d o latát visszhangozták. R észint E ra sm u s im m ár angolul is olvasható
m űve, részin t T yndale szem élyes m unkássága n y o m án a házigazda Sir
J o h n is m egtért, aki a to v áb b iak b an m ár n em hívta m eg a környékbeli
klérus tagjait az asztaltársasághoz. T yndale lefo rd íto tta m ég lsocrates he-
svédét (egy b eszédet, n e m tudjuk melyiket, m e rt elveszett. lso crates a 5-
T sz . i.e. nagy rétora, Szókratész tanítványa), . זgazdája ajánlólevelével
L o n d o n b a indul el, hogy nagy tervét, az Ú jszövetség angol fordítását
egyházi p a tró n u so k segítségével m egvalósíthassa.
A n g liáb an a lo llard b ib lia fo rd ítá so k te rje d é sé t m eg ak ad ály o zan -
d ó 1408 ó ta v o lt é letb e n egy olyan tö rv én y , h o g y egy p ü s p ö k enge-
délye szük ség es a S zen tírás fo rd ítá sá h o z . T y n d ale g azd ájátó l v itt a-
ján ló lev elet gazdája ism e rő s é n e k Sir J o h n G ilfo rd -n a k , aki m eg íg érte
neki, h o g y k ö z v e títen i fo g C u th b e rt T u n sta ll (1474-1559) L o n d o n
p ü sp ö k é h e z , aki n ag y szerű h u m a n ista h íré b e n állo tt, h isz e n E ra sm u s
b arátja is volt: jól tu d o tt g ö rö g ü l és h é b e rü l, s az a rith e m tik áró l írt
tan k ö n y v e k o rá b b a n szélesen e lterje d t v olt.
M ivel T y n d ale a lo n d o n i p a p o k k a l is v itá b a k e v e red e tt, valószí-
n ű leg e n n e k h íre e lju to tt a p ü s p ö k h ö z , aki n e m tá m o g a tta javaslatát.
A z egyházi h iv a ta ln o k o k p e d ig - m in t k é s ő b b T y n d ale írta - ״úgy
b á n ta k v elem m in t egy ku ty áv al” . T y n d a le m é g egy ideig L o n d o n b a n
élt, p ré d ik á lt a F le e t stre e t-e n , itt h allg atta ő t egy jó m ó d ú k eresk ed ő
H u m p h re y M o n m o u th , aki anyagilag is segítségére sietett. ״Végül
megértettem, hogy nem volt hely számomra a londoni palotában, sőt a% egész or-
slagban arra, hogy lefordítsam a g Éjtestamentumot. H át miképpen terjesszem
előjavításra és változtatásokra tehát ezt a könyvet azoknak, akik nem híják
elviselni, ha valami igaz?' (R észlet az Ó sz ö v e ts é g h e z írt előszavából).
E z é r t 1524 áp rilisáb a n N é m e to rs z á g b a h a jó z o tt, h o g y nagy tér-
v én e k m e g v aló sítását o tt fo ly tath assa.
T y n d a le rö v id id eig H a m b u rg b a n ta r tó z k o d o tt, m ajd o n n a n
W itte n b e rg b e m e n t, ah o l b e ira tk o z o tt az eg y etem re. W illiam M ozley
sz e rin t T y n d ale b iz to n sá g a é rd e k é b e n áln év e n ir a tk o z o tt b e a w itten -
b ergi egyetem re: “ G u illem u s D a ltici ex A n g lia” . (A ״D a ltin ” a T in d al
egy variánsa). K é t évvel k o rá b b a n , 1522 s z e p te m b e ré b e n ill. decem -
b é ré b e n itt je len tette m e g L u th e r az Ú jszö v e tsé g fo rd ításá t, s ez a
72
tény nagy lö k é s t a d h a to tt a h a rm in c a s éves angol d iák n ak , h o g y régó-
ta d é d e lg e te tt te rv é t m in d e n k é p p e n m egvalósítsa.
1 5 2 5 -b e n T y n d a le -t m á r K ö ln b e n találjuk. Segédjével W illiam
R oye-jal (akire a z tá n m á r k é s ő b b joggal p an a szk o d ik ) P e te r Q u e n te ll
n y o m d ájá b a n az an g o l n y elv ű Ú jsz ö v e tsé g e t k észítik kiadásra, am i
fo rm á tu m á t tek in tv e igen h a s o n lít L u th e r n é m e t Ú jszö v etség -k iad á-
sára. H o s s z ú p ro ló g u s t is ta rta lm a z , am i ré sz in t L u th e r E lő szó -já n ak
fordítása, illetve an n a k kiegészítése. A kölni n y o m d á b a n T y n d ale
szám ára egy m a jd n e m v ég zetes ese t tö rté n t. J o h a n n e s D o b n e c k -- a-
lias C o ch le u s — (1479-1552), L u th e r k é ső b b i k ato lik u s életrajzírója e-
gyik k ö n y v é t is é p p e n o tt n y o m tá k , am ik o r m eg h allo tta, hogy a
n y o m d á sz o k arró l b eszélg etn ek : h a m egjelenik ez az Ú jszö v e tsé g an-
goiul, A n g lia királya is lu th e rá n u s lesz. E z k ellett csak D o b n e c k n e k :
az o n n al je le n té st te tt a kö ln i h ató ság o k n á l. Á m a m ire a h a tó sá g o k a
n y o m d á t m egszállták, T y n d ale és társa a R ajn án elm en ek ü lt.
V an bizo n y íték , hogy p éld án y o k a t sikerült b e c sem p észn i eb b ő l a
csu p án P ro ló g u st és M áté ev an g éliu m a első h u s z o n k é t fejezetét tártál-
m azó n y o m tatv án y b ó l A ngliába. A P ro ló g u s te k in th ető az első luthe-
ránus trak tátu sn ak , am ely A n g liáb a érkezett. E cso n ka kiadásból m ind-
össze egy péld án y m ara d t fenn, am ely a B ritish L ib rary-ben található.
E gy e sz te n d ő sem telik el, a m ik o r W o rm s b a n T y n d ale -n ek és
seg éd jén ek W illiam R o y e-n ak sikerül m eg jelen tetn i a teljes Ú jszö v et-
ség -fo rd ítá st n y o lc a d ré t (octavo) fo rm á b a n . E z a z o n b a n n em tártál-
m ázzá sem a P ro ló g u st, sem a m arginális jegyzeteket. A k ö n y v et ru-
h a c so m a g b a re jte tték , és úgy c se m p é sz té k A n g liába. 3000 példány-
b á n jelen t m eg , de m ára csak h á ro m m a ra d t fen n . A z egyik p éld án y t
p á r évvel e z e lő tt fe d ezték fel S tu ttg a rtb a n . E g y b risto li b ap tista kollé-
g iu m tó l a B ritish M ú z e u m 1 m illió fo n té rt v á sá ro lta m e g az egyik
p éld án y t 19 9 4 -b en .
E z v o lt az első k éz b e v e h e tő Ú jsz ö v e tsé g A n g liáb an . F o x e leír-
ja, h o g y ak in él p é ld á n y t találtak, szig o rú a n m e g b ü n te tté k , m e rt az t a
szem élyt re n d k ív ü l v esz ély esn ek ta rto ttá k az eg y h ázra nézve. 1526
n o v e m b e r 2 6 -á n C u th b e rt T u n sta ll p ü s p ö k p réd ik ációja u tán T yndalle
Ú jszö v etség ét a S zen t P ál katedrálisnál n yilvánosan is elégették. M iu-
tán errő l T y n d ale tu d o m á st szerzett, egyre éleseb b en tám ad ta a katoli-
kus egyházat, a ״k é p m u ta tó k a t” .
73
T y n d a le itt írta m e g a Kómái levélbez szóló összefoglaló bevezetőjét,
am i L u th e r p ro ló g u sá n a k k ib ő v ítése. E z id ő tájt k e z d e tt T y n d ale ko-
m o ly án h é b e rü l tan u ln i.
T y n d ale h a m a ro sa n A n tw e rp e n b e k ö ltö z ö tt. A nagy forgalm ú ke-
resk ed ő v áro s k ed v e zett az új vallási eszm ék b efo g adásának. T yndale
angol keresk ed ő k k el együtt lak o tt az ״E n g lish H o u s e ” -ban. I tt jelen-
tette m eg első ö nálló m ű v eit 1528-ban. The Parable o f the Wicked Mám-
mon (Λ hamis mammonról szóló példázat), a h it általi m eg igazulásról szó-
ló lutheri tan ítást fejti ki részletesen. U g y a n eb b en az év b e n jelent m eg
m ásik m ű v e, Obedience o f the Christian Mán (A keresztény ember engedet-
mességéről), am ely az 1 525-ös p a ra s z th á b o rú u tán a z ért v o lt aktuális,
m e rt L u th e r tan ain a k tu la jd o n íto ttá k a p a ra s z th á b o rú t. T y n d ale
h an g sú ly o zz a, h o g y a S zen tírá s az e m b eri lelket akarja m eg v álto ztat-
ni, s n e m a társa d a lm a t felfo rg atn i. A k ö n y v B o ley n A n n á h o z is elju-
to tt, aki úgy ad ta to v á b b le e n d ő férjének, a királynak: ״E z t n ek e m és
m in d e n királynak el kell o lv asn i.”
I tt h a m a ro sa n n ap v ilá g o t lát a Pentateuchos, M ó zes ö t k ö n y v én ek
fo rd ítása. M arginális m egjegyzései p áp a -ellen e se k , s a k ö n y v et m ár
n em g ó tik u s, h a n e m latin b etű k k el n y o m ta tjá k ki. U gy an csak kiadja a
Jónás p ró fé ta k ö n y v é h e z írt h o s s z ú elő sza v át M a rtin d e K ey ser kia-
d ó n á l 1 5 3 1-ben. 1 5 3 0 -b a n m eg jelen ik a Practice ofPrelates (A fő p a p o k
praktikái) cím ű m u n k ája, m ajd k o m m e n tá rja i J á n o s első leveléről
(Exposition o f the First Epistle o f St John és a H e g y ib e széd rő l (Exposition
Upon the E jL T , and 1/77 chapters ofMatthew).
A n A nsm re unto Sir Thomas M ore’s Dialógé (V'álasz Morus Tamás-
nak) is 153 1 -en jelenik m eg. H á tte re , h o g y T u n sta ll p ü s p ö k engedélyt
a d o tt M o ru sn a k , h o g y elo lv assa T y n d a le m u n k á it és m eg cáfo lja ők et,
h iszen L u th e r ellen is írt k ö n y v et. M o ru s k ép z eletb eli dialógus fó r-
m ájáb an írt az e re tn e k e k ellen. T y n d a le v álasza k ö rü lb elü l nyo lcv an
ez er szó, M o ru s Dialógusa és a T y n d ale v álaszára a d o tt ú jab b M o ru s-
m ű , a Confutatio ö ssz e se n h é ts z á z ö tv e n e z e r szó. M ég M o ru s, a nagy
ellenfél is elism erte, h o g y ״m ie lő tt a te n g e rre k elt v o ln a, T y n d ale dsz-
ta életű, szo rg alm as, az írá s o k b a n jára to s e m b e r h íré b e n állt, akit
A n g lia-szerte k ed v eltek , és p réd ik áció iv al nagy sz o lg ála to t v é g z e tt” .
74
A z Ó s z ö v e ts é g tö rté n e ti k ö n y v e it (Józsuától II. K ró n ik a köny-
véig) 1530-1535 k ö z ö tt fo rd íto tta le T y n d ale, d e a z t csak halála u tán ,
1 5 3 7 -b en n y o m ta ttá k ki.
T y n d a le -e t k ö z b e n m e g p ró b á ltá k v isszah ív n i A ngliába. E k k o r
m á r a p ro te s tá n s o k n a k k e d v e z ő T h o m a s C ro m w ell (c l 485-1540)
v o lt h a ta lm o n , ső t ő v ez én y elte le n é h á n y évvel k é s ő b b a k o lo sto ro k
feloszlatását. C ro m w ell egy an g o l k e re sk e d ő t S te p h e n V a u g h an -t bí-
z o tt m eg, h o g y tárgyaljon T y n d ale-lel A ngliába v aló v isszatérésérő l.
T y n d ale v álasza így h an g z o tt: ״H a a király e n g e d n é, h o g y az írás a
n ép k ö z ö tt terje d je n , m in t itt a csá szár b iro d a lm á b a n terje d h et, ak k o r
azo n n al m eg íg érem , h o g y tö b b e t n e m fo g o k írn i” .
T y n d a le u to lsó év ein ek egyik le g jelen tő seb b ered m én y e a revi-
d eált Ú jsz ö v e tsé g 1534-ből. M ik ö z b e n h é b e r tu d á sá t g y arap íto tta,
felism erte, h o g y az Ú jsz ö v e tsé g e t is egy á td o lg o z o tt k iad ásb an kell
m eg jelen tetn ie. D e m i is b iz to s íto tta erre az anyagi h átteret?
F o x e m esél el egy e p iz ó d o t arró l, h ogy T u n sta ll p ü s p ö k politikai
k ü ld e té sb e n A n tw e rp e n b e n járt. E gyik célja v o lt, h o g y felvásárolja
T y n d ale w o rm si Ú jszövetségének összes kiadott p éldányát csupán a-
zért, hogy azo k at m egsem m isíthesse, nehogy egyszer eljussanak azok
Angliába. T yndale egy ravasz k ereskedő barátja (A ugustine P ockington)
négyszeres á ro n ad ta el a p ü s p ö k n e k a példányokat és T unstall el is éget-
te azokat A n tw e rp en b en . T y n d ale-n ek v iszo n t nag y on jól jö tt a pénz:
eb ből n y o m tath atta ki Ú jszövetség-fordításának revideált változatát.
A n tw e rp e n b e n T y n d ale b ará tsá g á b a fé rk ő z ö tt egy H e n ry P hilips
n ev ű fiata le m b e r, akit T y n d ale ellenségei b é re lte k fel. 1 5 3 5-ben va-
cso rára h ív ta T y n d ale -t, csak a z ért, h o g y a csá szár k ato n ái kezére
játszh assa ő t. P h ilip s-e t te k in tik T y n d ale “Jú d á s á n a k ” .
T y n d a le -t a B rüsszel m elletti V ilvorde v árán ak b ö rtö n é b e szállí-
tották. F e n n m a ra d t latin nyelvű levelében arra p a n a sz k o d o tt, hogy
nincs m eleg ruhája. L ám p á t, h é b e r Bibliát, h é b e r szó tárt és h é b e r
n y elvtant kért, hogy d o lg o zh asso n . A n g o l nyelven írt k ét m ásik levelet
is, am it J o h n F rith -n e k a T o w e rb a n ra b o sk o d ó b a rátján ak írt, am íg ő
m ég sza b a d o n volt. A k iad v án y u n k b an is k ö z ö lt k é t levél evangélium i
hangvétele P ál a p o sto l és T im ó te u s k ap cso latát ju tta th atja eszünkbe.
Ja c o b u s L a to m u s (1475-1544) a lo u v ain -i eg y etem neves p ro -
fe ssz o ra és re k to ra , L u th e r ellenfele és R u ard T a p p e r (1487-1559)
75
hallg atták ki. A z u tó b b i m in t in k v iz íto r v ég ü l m e g állap íto tta, ho g y
T y n d ale e re tn e k , s e z é rt h alálra ítélték.
1536 o k tó b e r 6-án nagy tö m eg elő tt először m egfojtották, m ajd
elégették. H alála előtti u to lsó kiáltása így hangzott: ״L ord, O p e n the
K in g o f E n g lan d ’s Eyes!” (“ Istenem , nyisd fel Anglia királyának szemét!”)
E gy évvel k é ső b b V III. H e n rik an g o l király en g ed ély ezte az an-
g oi nyelv ű B iblia h aszn álatát.
E lő zm én y : P ro ló g u s a K ö ln i fra g m e n tu m h o z (1525)
2 Alfréd W.Pollard (ed.). The Beginning ofthe New Testament Translated by IVilliam Tyndale
1525. Facsimile of the Unique Fragment of the Uncompleied Cologne Edition. Oxford,
Clarcndon Press, 1926.
3 Ld. Luther Márton, ״Előszó az Újtestamentumhoz”, in Előszók a Szentírás
könyveihez Budapest, Magyarországi Luther Szövetség, (Magyar Luther Könyvek 2.)
1995.121-125.old.
76
p est, 1995. 125 -1 2 6 .old.). E b b e n az írásb a n n e v e z te Ja k a b levelét
L u th e r ״szalm ával b éle lt” levélnek. L u th e r E lő sz a v á h o z T yndale m ég
h o z z á a d o tt egy h a t oldalas b efejezést is az e m b e r b u k o tt állapotáról.
4 Day, John T. ”Proper Guidance in Reading the Bibié: Tyndale’s A Pathwaj intő Holy
Scripture, In, Moreana (28), 1991, pp.131-44 (idézet: 132.01d.)
77
A z evangélium lényege a b ű n tő l való m eg szab adulás feletti ö rö m -
hír, am i an aló g D á v id G ó liá t felett a ra to tt g y ő zelm ének öröm ével.
Hasonló okból n evesü k Isten evangéliumát (tehát az Újszövetséget) ö-
römhímek; mint némelyek mondják, egt a j ó hírt a g apostolok kapták
Krisztustól, az igaz( Dávidtól, és az egész világon elterjesztették. Annak
a híre ez hogy Krisztus megvívott a bűnnel, a halállal és az ördöggel, győ-
Zedelmeskedve mindhárom felett. Minden ember, aki eddig a bűn fogságá-
bán volt, akit megsebzett a halál vagy legyőzött az ördög e győzelem ál-
tál, saját érdemén kívül és anélkül, hogy megszolgálta volna, kiszabadult,
megigazít, újból életre támadt és megmenekült.
L u th e rh e z h a s o n ló a n T y n d ale is d ialektikus e lle n té te k b e n g o n -
d o lk o d o tt: tö rv én y és ev an g éliu m , M ó ze s és K risz tu s, cselek ed etek
és hit. E g y é rte lm ű e n L u th e rn e k a tö rv é n y és az ev an g éliu m k ö zö tti
k ü lö n b sé g té te lé t idézi fel, a m ik o r rá m u ta t, h o g y M ó zes tö rv én y é n
keresztül m eg ism erjü k ö n m a g u n k a t, v aló d i te rm é sz e tü n k e t ism erjük
fel, s e z é rt ítélet alatt vagyunk. A z ev an g éliu m v is z o n t íg éretek et és
kegyelm et tarta lm az a z o k szám ára, akik K ris z tu s h o z m en ek ü ln ek .
Á m a k e ttő egym ástól so h a el n e m v álaszth ató :
Törvény és evangélium tehát elválaszthatatlan: mert az evangélium és az
ígéretek a nyugtalan lelkiismeretnek nyújtanak enyhülést, mely a törvény
alá vetve eljutott a kétségbeeséshez a pok ol és a halál gyötrelmei között.
Minden cselekedetemben legyen előttem a törvény, hogy átkoztam tökélet-
lenségemet. Hiszen bármit teszek (tegyem bár mégoly tökéletesen), a tör-
vényhez mérten az csak gyalázatos bűn lehet; mert a törvény szívem lég-
mélyéig hatoló tökéletességet kíván. Ezért legyen mindig szemem előtt a
törvény, hogy lélekben szelíd maradjak... Hogy ne essem kétségbe, az í-
géreteket is szemem előtt kell tartanom, melyekben Isten irgalmát, telszé-
sét és jóindulatát látom Etának Krisztusnak vére által reám szállni.
Mert Krisztus vére elégtételt adott tökéletlenségemért, és teljesítette, amit
én nem tudtam megtenni.
A z o k a t az em b e re k e t, akik n o h a m e g ria d n a k b ű n ö ssé g ü k felett,
ám a z o k jó v átételét cselek ed etek k el akarják k iérd e m eln i, T y n d ale — e-
gyik k ed v e n c m etafo rájáv a l — a z o k h o z h aso n lítja , akik ״fátylat v etet-
tck M ó ze s arcára” .
78
ilyen emberek fátylat vetettek Mózes arcára, és nem látják, hogy a
törvény a szív m élyébőljövő s^eretetét követel [és hogy a törvény beteljesi-
tése a szeretet.J
S zületése alapján m in d e n e m b e r A d á m te rm é sz e té h e z tarto z ik , s
így eleve m in d n y ájan ö n z ő k n e k , kígyóknak szü lettü n k :
Természettől fogva, Adám bukása által, a harag gyermekei vagyunk,
születésünktől, sőt fogantatásunktól Isten bosszújának örökösei. Még ki
sem jöttünk anyánk méhéből, de máris a kárhozptt ördögökkel vagyunk
közösségben a Sátán uralma és a sötétség hatalma alatt.
T y n d alc Iste n kegyelm ét egy m ásik szép —ezú ttal im plicit —m éta-
forával a kertész m u n k álk o d ásá h o z hasonlítja, áld a ro m lo ttb ó l kim et-
s z í a m ég életet m u tató hajtást, s azt a jó b a oltja bele.
5 Fabiny Tibor (2004), “T his Day is Health Come unta This House’. When
‘Health’ Disappears in Favour of ‘Salvation5 in William Tyndale’s Two
Translations of the New Testament (1526 and 1534), In, Kathleen E.Dubs (ed.)
What does in m án? Pázmány Papers in English and American Studies Volume 3.
Pázmány Péter Catholic University Piliscsaba, 2003-2004, pp. 116-38
80
M ost látjátok a törvény és az evangélium jellegét; a törvény a kulcs, a-
mely gár alá helyezi agt, akit kárhozatra ítél, az evangélium pedig [az
a kulcs, ami] megoldja bilincseiket. A törvény ?négy elöl, az evangélium
pedig a nyomában jár. M ikor az igehirdető a törvényt hirdeti, megkötő-
Zj lelkiismeretünket, mikor pedig az evangéliumot hirdeti, feloldja újra.
Ez a két gyógyír (tehát a törvény és az evangélium) Istent és szavának
hirdetőjét használja, hogy a bűnösöket meggyógyítsa és megenyhítse. A
törvény kiűzj a betegséget, és megjeleníti mint éles, maró szer, mely az
elhalt húst kiirtja, minden gyulladás és sérülés gyökeréig hatol és ott la-
ZÍtja fel. Eellazítja az emberben a saját magába és saját tetteibe, érdé-
meibe, a szertartásokba vetett bizalmat, [minden igazságtól megfosztja
és kisemmizj]· Elpusztítja, pokolra küldi, és teljes kétségbeesésbe viszj,
az Ür útját készíti ahogy Keresztelő Jánosról írva van. Hiszen lehetet-
len dolog hogy Krisztus bárkihez odamenjen, amíg az önmagában bí-
Z;k vagy bármi földi dologban [vagy bármi igazságot tulajdonít magá-
nak, vagy szent cselekedetektől hasznot remél]. A kkor jön az evangéli-
um mint gyengédebb pásztor, mely csillapítja és begyógyítja a lelkiisme-
rét sebeit, üdvösséget hozva neki. Elhozza Isten Eelkét, mely megoldja
a Sátán kötelékeit, Istenhez és az ő akaratához kapcsol minket, erős
hit és izzó szeretet által, olyan erős kötéssel, amivel sem az ördög sem a
világ sem bármelyik teremtmény nem tud mit kezdeni. A szegény nyo-
morult bűnös pedig oly nagy irgalmat érez annÁ sgeretetet és istenijóin-
dulatot, hogy bizton bízik abban, hogy Isten nem hagyhatja el őt, nem
vonhatja el tőle irgalmát és szpretetét.
K risz tu s n élk ü l az e m b e r n e m tu d ja a jó t cselekedni, h iszen csak
olyat tu d u n k cselek ed n i, am ilyen a te rm é sz e tü n k . A z eredeti term é -
sze tü n k eleve ro ssz , d e a k risztu si te rm é sz e t b e n n ü n k jó gyü m ö lcsö -
k ét fo g tere m n i.
Hogy gonoszul cselekedjünk, előbb gonosszá kell lennünk, ahogy a ki-
gyó is mérges kell legyen, mielőtt másokat megmérgez Hogyj ó l cseleked-
jünk, előbb jó vá kell lennünk, ahogy a tűz f orr(l kell legyen, mielőtt
valami mást fölforrósít]... egy ember sem képes semmi jóra, amíg
Krisztus ki nem szabadította a Sátán kötelékeiből, és meg nem adta
neki mindazt, ami általjó t tehet, amíg belé nem öntötte, amit az ember
majd másoknak továbbadhat.
81
A P rológusban n em szereplő befejező rész pedig a keresztény hitből
fakadó cselekedeteiről szól. A K risztusba v etett hitből tehát élet fakad.
Tyndale gyakorlati-etikai tanácsaival rám utat, hogy a K risztusban újjá szü-
letett em b er szám ára a T ízparancsolat újra értelm et nyer. P ásztori lelkűiét-
tel elm agyarázza m ég a keresztség értelm ét, rám utatva, hogy az írás kinyi-
tása tudással jár. A z írást ezért nem szabad bezárni, ezért kell fordítani, min-
denki számára hozzáférhetővé tenni, s ezáltal ״M ózes arcáról a fátylat levenni.”
T y n d a le e korai és ré sz b e n k é ső b b k ib ő v íte tt írása b e n ső m egvi-
lá g o s o d o tt h itrő l, az e m b e re k irán ti s z e re te trő l tan ú sk o d ik . V ilágos
teológiai a la p o k o n eg y szerre tan ít, p réd ik ál és p á s z to ro k A kérész-
tény h e rm e n e u tik a en n y ire so k o ld alú , ö s s z e te tt tevékenység.
Cári R .T ruem an szerint világosan kell látnunk a különbséget L uther
és Tyndale között: a w ittenbergi re fo rm á to r szám ára az elsődleges ügy
az irgalm as Isten m egtalálása, T y n d ale-n ek v iszo n t a B ibliának a nem zeti
nyelvre tö rté n ő lefordítása volt, s am íg a törvény és az evangélium
szem beállítása L u th e r szám ára teológiai végeredm ény, addig Tyndale-
nek ez herm eneutikai kiindulópont. T o v á b b á a tö rv én y T yndale szám á-
ra n em annyira negatív m in t L uthernél: az igazi h it egyetért a tö rvény e-
redcti szándékával, hogy az szent, igaz és jó. T ru e m a n szerint T yndale e-
rasm ista szellem i h áttere m agyarázza a kereszténység e gyakorlati-m ora-
lista k oncep ció ját (22,old). A tö rv én y és az evangélium nála egym ással
k o m p lem en ter viszonyban van, a hívő e m b e r m ár részlegesen képes be-
tölteni a törvényt, hiszen a Szentlélek b irto k áb an van. T ru e m a n szerint
T yndale szám ára n em a tö rv én y és az evangélium , h an em a term észet és
a kegyelem a végső kategóriák. T yndale szám ára a gyakorlati és morális
dim enzió m ellett a Szentlélekről szóló tanítás a m ásik feltűnő sajátossága.
T yndale krisztológiája is k ü lö n b ö zik L u th erétől, am ennyiben
K risztu st n em csak m egváltóként, h an e m k ö v eten d ő péld ak én t m utatja
be. M ind ezek a L u th ertő l való eltérések T ru e m a n szerint szükség-
szerűen vezettek e szövetség-teológiához. M indazonáltal T yndale bibliai
és kreatív teológus volt, p o n to sa b b a n fogalm azva: teológiailag kreatív
v o lt a B ibliához való h ű ség én keresztül, am i m érték ad ó sze m p o n t le-
gyen kell, hogy legyen m a is m in d e n keresztény tu d ó s szám ára.6
6 Trueman, Cári, “Pathway to the Reformation: William Tyndale and the Importance of the
Scripture”, In, Λ Pathway Intő the Holy Smpture, Eds.P.E.Satterthwaite, and D.F.Wright,
Wm.B.Eerdmans, 1994, pp.l 1-30
82
B ibüográfía
Források
83
C u m m in g s, B rian (1998): “T h e T h e o lo g y o f T ra n sla tio n : T y n d a le ’s
G ra m m a r” , in: D ay , J o h n T ./L u n d , E r i c / O ’D o n n e ll M . A n n e
(eds.): Word, Church and State·. T y n d ale Q u in c e n te n a ry E ssays,
ed ited by, W a sh in g to n , D .C .: T h e C ath o lic U n iv ersity o f A m erica
P ress. 36-59.
D an iell, D á v id (1994): William Tyndale. A B io g raphy, N e w H a v e n
a n d L o n d o n : Y ale U n iv ersity Press.
D ic k e n s, A. G . (1989): The English Reformation. S eco n d E d itio n ,
U n iv ersity P ark , PA : T h e P e n n sy lv an ia U n iv ersity P ress.
D o e rn b e rg , E rw in (1961): Henry VIII and Luther. An Account ofT heir
Relations. L o n d o n : B arrie an d Rock]i ff.
F ab in y T ib o r (2004), “ ’T h is D a y is H e a lth C o m e u n to T h is H o u s e ’.
W h e n ‘H e a lth ’ D isa p p e a rs in F a v o u r o f ‘S a lv atio n ’ in W illiam
T y n d a le ’s T w o T ra n s la d o n s o f th e N e w T e s ta m e n t (1526 and
1534), In , K a th le e n E .D u b s (ed.) What does in mean? P ázm án y
P a p e rs in E n g lish an d A m erican S tudies V o lu m e 3. P ázm án y
P é te r C ath o lic U n iv ersity P iliscsaba, 200 3 -2 0 0 4 , p p . 116-38
G re g o ry , B rad (2000): Salvation at Stake. Christian Martyrdom in Early
Modern Europe. C a m b rid g e M assac h u setts: H a rv a rd U niversity
P ress.
G re g o ry , B rad (2003), “T y n d a le a n d M o re , In L ife a n d D e a th ” , in:
Keformation, 8, 173-197.
H aigh, C h ris to p h e r (1993), English Keformations. Religion, Politics and
Society under the Tudors, O x fo rd : C la re n d o n P ress.
M ozley, J. F. (1937): William Tyndale, W e s tp o rt, C o n n ecticu t:
G e e n w o o d P ress P u b lish e rs.
P a rk e r, D o u g la s (1998): “T y n d a le ’s B iblical H e rm e n e u tic s ” , in: D ay,
J o h n T ./L u n d , E r i c / O ’D o n n e ll M . A n n e eds.: Word, Church and
State. T y n d ale Q u in c e n te n a ry E ssays. W a sh in g to n , D .C .: T h e
C ath o lic U n iv ersity o f A m e ric a P re ss, 87-101.
S m e eto n , D o n a ld D e a n (1986): I^ollard Themes in the Keformation
Theology 0/ W illiam T y n d ale. S ix te en th C e n tu ry E ssay s a n d S tudies
V o lu m e 6. K irkville, S ix te e n th C e n tu ry J o u rn a l P u b lish ers.
T jern ag el, N e elak , S era w lo o k (1965): Henry VIII and the Eutherans. A
Study in Anglo-Eutheran Relations Erőm 1521 to 1547. S ain t Louis:
C o n c o rd ia P u b lish in g H o u se .
84
T ru e m a n , C ári (1994a): “ P a th w a y to th e R e fo rm a tio n : W illiam
T y n d ale a n d th e Im p o rta n c e o f th e S c rip tu re” , in: Pathway Intő the
Holy Scripture, S atterth w a ite, P .E ./W rig h t, D .F . eds: W illiam B.
E e rd m a n s , 11-30.
T ru e m a n , C ári (1994b): lauther's Legacy: Salvation and the English
Keformers, 1525-1556, O x fo rd : O x fo r d U n iv ersity P ress.
85
T artalomjegyzék
W illiam T yndale:
A P ath w ay in tő th e H o ly S c r ip tu r e ......................................................... 14
Függelék