K�rj�k, az itt k�vetkez� r�szt (314 sor) ne t�r�lje ki, ha ezt a file-t

tov�bbadja. K�sz�nj�k.
========================================================================
A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r

Isten hozta a P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�rban,

a magyarnyelv� kereszt�ny irodalom t�rh�z�ban!

A K�nyvt�r �nk�ntesek munk�j�val mindenki sz�m�ra elektronikus

form�ban terjeszti Isten Ig�j�t.

A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r bemutat�sa

------------------------------------------------

C�lkit�z�s
----------
A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r (PPEK) c�lja az, hogy
mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet�v� tegye a teljes magyarnyelv� katolikus
egyh�zi, lelki irodalmat elektronikus form�ban. A lelkip�sztori munka
t�mogat�sa mellett el�seg�ti az egyh�zi kutat�munk�t, k�nyvnyomtat�st
�s az �rott, magyar kereszt�ny �rt�kek bemutat�s�t, meg�rz�s�t,
terjeszt�s�t. A k�nyv�llom�ny mindenki sz�m�ra ingyenesen
rendelkez�sre �ll az Internet h�l�zaton kereszt�l. Egyh�zi
int�zm�nyeknek �s szem�lyeknek post�n is elk�ldj�k a k�rt anyagot.

�llom�ny
--------
Minden szabadon m�solhat�, szerz�i jogv�delem al� nem es� egyh�zi
�s vall�si vonatkoz�s� kiadv�ny r�sze lehet a K�nyvt�rnak: a Szent�r�s
(t�bbf�le ford�t�sban), imak�nyvek, �nekesk�nyvek, k�dexek, p�pai
dokumentumok, katekizmusok, liturgikus k�nyvek, teol�giai munk�k,
szentbesz�d-gy�jtem�nyek, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok,
im�ds�gok, lit�ni�k, istenes versek �s elbesz�l�sek, szertart�s-
k�nyvek, lexikonok, stb.

Ir�ny�t�s, k�zpont
------------------
K�zpont: St. Stephen's Magyar R.C. Church
223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA
(Az Egyes�lt �llamok New Jersey �llam�ban lev� Szent
Istv�n Magyar R�mai Katolikus egyh�zk�zs�g)

Levelez�s: Fels�v�lyi �kos

322 Sylvan Road
Bloomfield, NJ, 07003, USA
Tel: (973)338-4736
Fax: (973)778-4263
e-mail: felsoval@email.njin.net

A K�nyvt�r haszn�lata, a k�nyvek form�ja

----------------------------------------
Ebben az elektronikus k�nyvt�rban nincs olvas�terem, hanem a sz�ks�ges
k�nyveket ki kell venni (vagyis ,,let�lteni''). Let�lt�s ut�n mindenki
a saj�t sz�m�t�g�p�n olvashatja, ill. haszn�lhatja fel a sz�veget. A
h�l�zaton kereszt�l b�ng�szni, ill. olvasni dr�ga �s lass�. A saj�t
szem�lyi sz�m�t�g�p haszn�lata a leggyorsabb �s legolcs�bb, a k�nyv
pedig az olvas� birtok�ban marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek
Internet-kapcsolattal, post�n elk�ldj�k a k�rt k�nyveket. Ebb�l a
k�nyvt�rb�l �gy k�lcs�n�zhet�nk, hogy nem kell (�s nem is lehet) a
kik�lcs�nz�tt k�nyveket visszaadni!

A K�nyvt�r a kiadv�nyokat k�tf�le alakban adja k�zre:

1. form�latlan sz�vegk�nt, ami a tov�bbi feldolgoz�st
(k�nyvnyomtat�s, kutat�munka) teszi lehet�v� szakemberek sz�m�ra
�s
2. a Windows oper�ci�s rendszer S�g� (,,Help'') programj�nak
keret�ben, ami a k�nny� olvas�st �s felhaszn�l�st teszi lehet�v�
mindenki sz�m�ra (a sz�vegek -- k�l�n beg�pel�s n�lk�l -- egy
gombnyom�ssal egy sz�vegszerkeszt� programba vihet�k �t, ahol
azut�n szabadon alak�that�k).

A K�nyvt�rban tal�lhat� file-ok neve

------------------------------------
Minden kiadv�ny n�gyf�le file form�ban tal�lhat� meg a
K�nyvt�rban: text file (form�latlan v�ltozat), help file (,,S�g�''
form�tum), s�r�tett text file �s s�r�tett help file. Ezenk�v�l minden
help file-hoz tartozik egy ikon file.
Minden file nev�nek (file name) a k�t utols� karaktere a
verzi�sz�m (01 az els� v�ltozat�, 02 a m�sodik�, stb). A file nev�nek
kiterjeszt�se (file extension) mutatja a file t�pus�t:
txt: text file,
zpt: s�r�tett text file,
hlp: help file,
zph: s�r�tett help file �s
ico: a Help file-hoz tartoz� icon file.

P�ld�ul a Vas�rnapi Kalauz c�m� k�nyv els� v�ltozat�nak (,,01'')

n�gy form�ja: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH;
az ikon file pedig: VASKAL01.ICO.

A s�r�t�st a legelterjedtebb s�r�t� programmal, a PKZIP/PKUNZIP

2.04 DOS v�ltozat�val v�gezz�k. A s�r�t�s nagym�rt�kben cs�kkenti a
file nagys�g�t, �gy a let�lt�s/tov�bb�t�s sokkal gyorsabb, olcs�bb. A
file-t haszn�lat el�tt a PKUNZIP program seg�ts�g�vel kell
vissza�ll�tani eredeti form�j�ba. (P�ld�ul a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH"
utas�t�s vissza�ll�tja az VASKAL01.HLP file-t.)

A file-ok felhaszn�l�si m�djai

------------------------------
Mivel minden m�vet k�tf�le form�ban ad k�zre a K�nyvt�r, a k�vetkez�
k�tf�le felhaszn�l�si m�d lehets�ges.

1. A text file felhaszn�l�sa

Ez a file form�latlanul tartalmazza az anyagot. A felhaszn�l�
bet�ltheti egy sz�vegszerkeszt� programba, �s ott saj�t �zl�se,
sz�ks�glete szerint form�lhatja. P�ld�ul ha az anyagot ki akarjuk
nyomtatni k�nyv alakban (felt�ve, hogy az szabadon publik�lhat�),
akkor ebb�l a text file-b�l k�nnyen el� tudjuk �ll�tani a nyomdak�sz
v�ltozatot.
 Vigy�zat! A text file minden sora sorv�g-karakterrel v�gz�dik,
ezeket el�bb el kell t�vol�tanunk, �s csak ut�na szabad a
form�l�st elkezden�nk.
A sz�vegben a kezd� id�z�jelet k�t egym�st k�vet� vessz�, a fels�
id�z�jelet k�t egym�st k�vet� aposztr�fa �s a gondolatjelet k�t
egym�st k�vet� elv�laszt�jel k�pezi (l�sd a sz�veg form�j�ra
vonatkoz� megk�t�seket k�s�bb).
Az egyes fejezeteket csupa egyenl�s�gjelb�l �ll� sorok
v�lasztj�k el egym�st�l. A file eleje ezt az ismertet�st
tartalmazza a K�nyvt�rr�l.
Ezt a text file-t felhaszn�lhatjuk sz�vegelemz�sre is, amihez
term�szetesen sz�ks�g�nk van valamilyen elemz� programra.

2. A,,s�g�'' file felhaszn�l�sa

Ez a file form�tum igen egyszer� olvas�st, felhaszn�l�st tesz lehet�v�
a Windows oper�ci�s rendszerben megszokott ,,s�g�'' programok
form�j�ban. (Az aj�nlott k�perny� felbont�s VGA.)

Az elektronikus k�nyv legnagyobb el�nye az, hogy a sz�veg

elektronikus form�ban �ll az olvas� rendelkez�s�re. A ,,M�sol''
gombbal a teljes fejezet �tvihet� a v�g�asztalra [Notepad]) �s onnan a
szok�sos m�don: ,,Szerkeszt�s'' �s ,,M�sol'' [Edit �s Paste]
paranccsal b�rmilyen Windows sz�vegszerkeszt�be. Ugyanezt �rj�k el a
Ctrl+Ins gombok egy�ttes lenyom�s�val is. Ha nem akarjuk a teljes
sz�veget �tvinni, akkor haszn�ljuk a ,,Szerkeszt�s'' [Edit] majd a
,,M�sol'' [Copy] utas�t�st a program men�j�r�l, minek k�vetkezt�ben a
fejezet teljes sz�vege megjelenik egy M�sol�s p�rbesz�d-panelban. A
kijel�lt sz�vegr�szt a ,,M�sol'' utas�t�s a v�g�asztalra [Notepad]
viszi, �s onnan az el�bbiek szerint folytathatjuk a munk�t.

A programb�l k�zvetlen�l is nyomtathatunk fejezetenk�nt a

,,File'' �s ,,Nyomtat'' [Print] utas�t�ssal. A nyomtatott sz�veg
form�ja kiss� elt�rhet a k�perny�n l�that�t�l. A nyomtatott sz�veg
bet�t�pusa ,,Arial'', bet�m�rete 10 pontos. Ha m�s form�tumra,
bet�t�pusra vagy -nagys�gra van sz�ks�g�nk, akkor vigy�k el�bb a
sz�veget a sz�vegszerkeszt� programunkba, ott �ll�tsuk be a k�v�nt
form�tumot, �s ut�na nyomtassunk.

Ahhoz, hogy a ,,s�g�'' file-t haszn�lni tudjuk, a k�vetkez�ket

kell tenn�nk (a ,,Vas�rnapi kalauz'' c�m� k�nyvvel mutatjuk be a
l�p�seket).
1. A P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�rb�l t�lts�k le a
VASKAL01.HLP �s a VASKAL01.ICO file-okat a saj�t g�p�nk
,,C:\PAZMANY'' nev� alk�nyvt�r�ba. (A VASKAL01.HLP helyett
let�lthetj�k a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor
let�lt�s ut�n ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01"
utas�t�ssal.)
2. K�sz�ts�nk egy programind�t� ikont. A Programkezel�ben
kattintsunk el�sz�r a ,,P�zm�ny P�ter E-K�nyvt�r'' nev�
programcsoportra. (Ha az m�g nincs fel�ll�tva, akkor hajtsuk
v�gre a fejezet v�g�n le�rt ide vonatkoz� utas�t�sokat.) Ezut�n
v�lasszuk a ,,File'', ,,�j'' �s ,,Program'' utas�t�sokat a
men�r�l. A p�rbeszed-panelban a k�vetkez�ket g�pelj�k be:
Megnevez�s: Vas�rnapi Kalauz
Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP
 Munkak�nyvt�r: C:\PAZMANY
Ezut�n kattintsunk az ,,Ikon'' nev� utas�t�sra, �s adjuk meg a
C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t.

Ha ezut�n r�kattintunk az �gy fel�ll�tott ikonra, a program elindul,

�s olvashatjuk a k�nyvet.

A ,,P�zm�ny P�ter E-K�nyvt�r'' nev� programcsoport fel�ll�t�sa:

A Programkezel� men�j�r�l v�lasszuk a ,,File'', ,,�j'' �s
,,Programcsoport'' utas�t�st. A p�rbesz�d-panelban a k�vetkez�t
g�pelj�k be:
Megnevez�s: P�zm�ny P�ter E-K�nyvt�r
Ezut�n z�rjuk be a p�rbesz�d-panelt.

Hogyan lehet a k�nyvekhez hozz�jutni?

-------------------------------------
A k�nyveket b�rki elektronikus �ton let�ltheti a K�nyvt�rb�l
(l�sd a K�nyvt�r Internet c�m�t) vagy post�n megrendelheti (l�sd a
postai c�met). Egyh�zi int�zm�nyeknek �s szem�lyeknek ingyen k�ldj�k
el a k�nyveket, m�sok a rendel�ssel egy�tt 3 doll�rt vagy annak
megfelel� p�nz�sszeget k�ldjenek a lemez- �s postak�lts�g
megt�r�t�s�re.

A K�nyvt�r haszn�lat�nak jogi k�rd�sei

--------------------------------------
Az �ltal�nos elvek a k�vetkez�k:
1. A K�nyvt�r mindenkinek rendelkez�s�re �ll szem�lyes vagy
tudom�nyos haszn�latra. Ha a K�nyvt�r anyag�t publik�ci�ban haszn�lj�k
fel, akkor k�rj�k az al�bbi hivatkoz�s haszn�lat�t:

,,A sz�veg eredete a P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r -- a

magyarnyelv� kereszt�ny irodalom t�rh�za.''

2. Egyh�zi int�zm�nyek �s szem�lyek kereskedelmi c�lokra is

ingyenesen haszn�lhatj�k a K�nyvt�r anyag�t, csak azt k�rj�k, hogy a
kiadv�nyuk elej�n helyezz�k el az el�bbi utal�st. A K�nyvt�r
fenntartja mag�nak azt a jogot, hogy eld�ntse: ki �s mi min�s�l
egyh�zi szem�lynek, ill. int�zm�nynek. K�rj�k, keresse meg ez �gyben a
K�nyvt�rat.

3. Ha a K�nyvt�r kiadv�nyait nem egyh�zi int�zm�ny vagy szem�ly

kereskedelmi c�lokra haszn�lja fel, akkor az el�bbi utal�s
felt�ntet�s�n k�v�l m�g k�rj�k a haszon 20%-�t a K�nyvt�r sz�m�ra
�tengedni. A befolyt �sszeget teljes eg�sz�ben a K�nyvt�r c�ljaira
haszn�ljuk f�l.

El�fordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos k�nyvekre nem vonatkoznak,

mert a szerz�i jog nem a K�nyvt�r�. Az ilyen k�nyv r�sze az
�llom�nynak, lehet olvasni, lelkip�sztori munk�ra felhaszn�lni, de
kinyomtat�sa, -- b�rmilyan form�ban --, tilos. Az ilyen jelleg�
korl�toz�sok minden k�nyvben k�l�n szerepelnek. (L�sd a k�nyvek
elektronikus v�ltozat�r�l sz�l� fejezetet!)

Hogyan lehet a K�nyvt�r gyarapod�s�hoz hozz�j�rulni?

----------------------------------------------------
 Minden p�nz�gyi t�mogat�st h�l�san k�sz�n�nk, �s a k�zponti c�mre
k�rj�k tov�bb�tani. Az anyagi t�mogat�sn�l is fontosabb azonban az az
�nk�ntes munka, amellyel �llom�nyunkat gyarap�thatjuk.
K�r�nk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyh�z sorsa �s az
egyetemes magyar kult�ra �gye fontos, hogy lehet�s�geinek megfelel�en
t�mogassa a K�nyvt�r munk�j�t. A munka egyszer�, b�rki, -- aki m�r
haszn�lt sz�vegszerkeszt� programot --, r�szt vehet benne.

Hogyan lehet az �llom�ny gyarap�t�s�ban r�szt venni?

A munka egyszer�en egy-egy k�nyv sz�veg�nek sz�m�t�g�pbe val�

bevitel�t jelenti. El�sz�r optikai beolvas�ssal (szkennol�ssal),
automatikus �ton, egy nyers sz�veget k�sz�t�nk, amit azt�n az
�nk�nteseknek ki kell jav�taniuk. A munka l�p�sei �gy a k�vetkez�k:

1. Ellen�rizz�k, hogy a kiv�lasztott k�nyv szabadon m�solhat�-e (nem

esik-e szerz�i jogv�delem al�), vagy meg lehet-e kapni a K�nyvt�r
sz�m�ra a m�sol�s jog�t. Ez �gyben vegy�k fel a kapcsolatot a
K�zponttal.
2. Ellen�rizz�k, hogy a k�nyvet m�g nem kezdte-e el senki beg�pelni.
Ez �gyben is vegy�k fel a kapcsolatot a K�zponttal. A K�nyvt�r
�lland�an t�j�koztat a beg�pel�s alatt �ll� munk�kr�l.
3. A k�nyvet k�ldj�k el a K�zpontnak, ahol optikai beolvas�ssal
elk�sz�tik a nyers sz�veget.
4. A K�zpont visszak�ldi a nyers sz�veget egy sz�m�t�g�pes lemezen a
k�nyvvel egy�tt. A nyers sz�veget tetsz�leges sz�vegszerkeszt�-
form�ban lehet k�rni. Ha az eredeti kiadv�ny nem alkalmas optikai
beolvas�sra (rossz min�s�g, r�gies bet�t�pusok stb. miatt), akkor
az �nk�ntesnek kell a nyers sz�veget is beg�pelnie.
5. V�gezz�k el a nyers sz�veg ellen�rz�s�t �s jav�t�s�t. Ez a munka
legid�ig�nyesebb r�sze, �s ett�l f�gg a v�gleges sz�veg
helyess�ge! K�vess�k a sz�veg form�j�ra vonatkoz�
meg�llapod�sokat (l�sd a k�vetkez� r�szt).
6. A k�sz sz�veget k�ldj�k vissza lemezen a K�zpontnak.
7. A K�nyvt�r ezut�n elk�sz�ti a k�v�nt file-form�kat �s a k�nyvet
behelyezi a K�nyvt�r �llom�ny�ba.

Megk�t�sek a sz�veg form�j�ra

-----------------------------
Mivel mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet� m�don kell a sz�vegeket
t�rolnunk, egyszer�s�gre t�reksz�nk. �ltal�nos szab�ly az, hogy
semmilyen tipogr�fiai karaktert vagy k�dot nem haszn�lunk, csak a
billenty�zetr�l bevihet� karakterek szerepelhetnek a sz�vegben. A
sz�veg k�sz�t�sekor k�rj�k a k�vetkez� meg�llapod�sokat betartani:
1. Marg�: 1 h�velyk (2.54 cm) bal- �s jobboldalt.
2. Bet�t�pus: Arial, 10 pontos.
3. Als� id�z�jel: k�t vessz� sz�k�z n�lk�l,
fels� id�z�jel: k�t aposztr�fa sz�k�z n�lk�l,
gondolatjel: k�t elv�laszt�jel sz�k�z n�lk�l,
id�z�jel id�z�jelen bel�l: aposztr�fa (als� �s fels� id�z�jelk�nt
egyar�nt).
4. Tabul�tor karakter megengedett (a tabul�torokat f�l h�velyk, azaz
1.27 cm t�vols�gra kell egym�st�l be�ll�tani).
5. Semmilyan m�s form�l�si k�d nem megengedett.
6. L�bjegyzet helyett sz�gletes z�r�jelbe ker�ljenek a hivatkoz�sok
 sz�ma (pl. [1]), �s a hozz�tartoz� magyar�zatok a file
legv�g�n egym�s ut�n, mindegyik �j sorban kezdve.

�rdekl�d�s/Javaslat
-------------------
A m�r meglev� �llom�nyr�l, a k�sz�l�f�lben lev� k�nyvekr�l, az
�nk�ntes munka lehet�s�geir�l �s a K�nyvt�r leg�jabb h�reir�l a
k�vetkez� c�meken lehet t�j�koztat�t kapni:

1. lev�l: St. Stephen's Magyar R.C. Church

223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA

2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net

3. elektronikus h�l�zat (World Wide Web):

http://www.piar.hu/pazmany

Min�s�g -- �lland� jav�t�s

--------------------------
A K�nyvt�r �llom�ny�nak min�s�g�t �lland�an jav�tjuk, �jabb �s
�jabb v�ltozatokat bocs�tunk k�zre (a file nev�nek utols� k�t
karaktere a v�ltozat sz�m�t jelenti). K�rj�k ez�rt a K�nyvt�r minden
tagj�t, olvas�j�t, hogy jelentsen minden felfedezett sz�veghib�t. A
lev�lben (postai vagy elektronikus lev�lben egyar�nt), k�z�lj�k az �j,
jav�tott sort az �t megel�z� �s k�vet� sorral egy�tt. �gy a
sz�vegk�rnyezetben elhelyezve, k�nny� lesz a hib�t megtal�lni �s
jav�tani. Miut�n a file �j v�ltozata (�j verzi�sz�mmal) felker�lt a
K�nyvt�rba, a r�git t�r�lj�k.
K�rj�k, a k�nyvekkel �s a K�nyvt�r munk�j�val kapcsolatos
�szrev�teleit, javaslatait, kritik�j�t k�z�lje vel�nk! Seg�ts�g�t
h�l�san k�sz�nj�k.

A k�nyvt�r mott�ja egy szent�r�si id�zet

----------------------------------------
Ha ugyanis az evang�liumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem,
hiszen ez a k�teless�gem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evang�liumot!
Ha �nsz�ntamb�l teszem, jutalmam lesz, ha nem �nsz�ntamb�l, csak
megb�zott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17)
========================================================================
========================================================================
Karl Rahner
Herbert Vorgrimler

Teol�giai kissz�t�r

10., Kuno F�ssel k�zrem�k�d�s�vel

teljesen �tdolgozott, �j kiad�s

Ford�totta: Endreffy Zolt�n

A ford�t�st az eredetivel egybevetette �s

teol�giai szempontb�l ellen�rizte: Ny�ri Tam�s

Nihil obstat.
Dr. Thomas Ny�ri,
censor archidioecesanus deputatus.

Nr. 704-17/1979. Imprimi potest,

Strigonii, die 15 Septembris A. 1979.
Dr. Ladislaus L�kai Archiepiscopus
Strigoniensis, Primas Hungariae.

Tartalomjegyz�k
========================================================================
Tartalomjegyz�k

A k�nyv elektronikus v�ltozata

R�vid�t�sek
El�sz� a magyar kiad�shoz
C�mszavak
Kieg�sz�t� sz�jegyz�k
========================================================================
A k�nyv elektronikus v�ltozata

Ez a program az azonos c�m� k�nyv elektronikus v�ltozata. A k�nyv

1980-ben jelent meg a Szent Istv�n T�rsulat kiad�s�ban az ISBN 963-360-
105-3 azonos�t�val, a 10., Kuno F�ssel k�zrem�k�d�s�vel teljesen
�tdolgozott, �j kiad�sa alapj�n. Az elektronikus v�ltozat a Szent
Istv�n T�rsulat enged�ly�vel k�sz�lt. A k�nyvet lelkip�sztori c�lokra a
P�zm�ny P�ter Elektronikus K�nyvt�r szab�lyai szerint lehet haszn�lni.
Minden m�s szerz�i jog a Szent Istv�n T�rsulat�.
A k�nyv sz�veg�t Radv�nszkin� De�k Csilla �s P. Mity�k J�nos vitte
sz�m�t�g�pbe.
A Help file saj�toss�gai �s az itt alkalmazott speci�lis �r�sjelek
(als�, fels� id�z�jel, valamint gondolatjel) miatt egyes sorv�gi
elv�laszt�skor helytelen tagol�st ad a program. Ezt kik�sz�b�lni nem
lehet, k�rj�k sz�ves meg�rt�s�t. A k�nyv d�lt bet�s hivatkoz�sait a
program z�ld sz�nben mutatja, norm�l st�lusban. A sz�ra vagy az el�tte
�ll� ny�lra kattintva lehet a hivatkozott c�msz�ra ugrani.
========================================================================
R�vid�t�sek

CIC Codex Iuris Canonici

DHI defini�lt hitigazs�g (dogma)
DS H. Denzinger-A. Sch�nmetzer, Enchiridion Symbolorum, 32.
Auflage, Barcelona-Freiburg 1963.
K.F. A K. F. al��r�s� sz�cikkeket Kuno F�ssel k�sz�tette

A bibliai k�nyvek r�vid�t�s�n�l a Szent Istv�n T�rsulat 1973. �vi

Biblia-kiad�s�nak r�vid�t�seihez igazodtunk.
========================================================================
El�sz� a magyar kiad�shoz
 Ny�ri Tam�s professzor felk�rt, �rjak r�vid el�sz�t a Kleines
Theologisches W�rterbuch magyar kiad�s�hoz. Ez a k�nyv, melyet Herbert
Vorgrimler bar�tom �s �n �rtunk, N�metorsz�gban m�r 11 kiad�sb�n jelent
meg, �gyhogy n�met nyelvter�leten a k�nyvb�l m�r t�bb, mint 100.000
p�ld�ny kelt el. Ezenk�v�l a k�nyvet leford�tott�k angolra, olaszra,
franci�ra, spanyolra �s hollandra is. A szerz�k e t�nyekb�l arra
k�vetkeztetnek, hogy napjaink teol�gi�j�ban erre a kis k�nyvre sz�ks�g
volt, �s az bizonyos m�rt�kben teljes�tette is a r� h�rul� feladatot. A
szerz�k ez�rt �r�mmel �dv�zlik a magyar kiad�s megjelen�s�t, �gy is,
mint a magyar egyh�z fejl�d�s�nek egyik �jabb jel�t. B�r magyarul nem
tudnak, m�gis bizonyosak benne, hogy ez a ford�t�s nagyon j�l siker�lt,
mert Ny�ri Tam�s professzort, aki a ford�t�st nyelvi �s teol�giai
szempontb�l ellen�rizte, szem�lyesen �s teol�giai munk�ib�l is j�l
ismerik. A szerz�k k�sz�netet mondanak neki �s mindazoknak, akiknek
f�rads�gos �s �ldozatos munk�ja a magyar kiad�s megjelen�s�t lehet�v�
tette. -- E k�nyv maga �rulja el a c�lj�t �s jellegzetess�g�t, an�lk�l,
hogy azt egy el�sz�ban hosszasan magyar�zni kellene. Egy ilyen k�nyvben
ki kell fejteni r�viden a mai katolikus hittannak (a dogmatik�nak �s,
amennyire lehets�ges, a dogmat�rt�netnek) a legfontosabb fogalmait;
k�zben �kumenikus felel�ss�ggel mindig tekintetbe kell venni, amennyire
lehets�ges, a nem-katolikus kereszt�nyek teol�giai k�rd�seit is; �s
olyan terjedelemben, amilyet ez a kis k�nyv megenged, utalni kell a
katolikus dogmatik�nak a Szent�r�sban �s az egyh�zi tan�t�hivatal
megnyilatkoz�saiban tal�lhat� forr�saira. Az egyh�zi tan�t�hivatal
ir�nti h�v� engedelmess�gt�l vez�reltetve (�s egyben figyelembe v�ve
azt, hogy a tan�t�hivatali megnyilatkoz�sok k�telez� �rv�ny�nek
fokozatai vannak) mag�t�l �rt�d�en ,,ortodox'' k�nyvet akartunk �rni, a
hamis modernizmus buktat�i n�lk�l, �m m�gsem akartuk egyszer�en csak
megism�telni az utols� m�sf�l �vsz�zad iskol�s dogmatik�j�nak
hagyom�nyos megfogalmaz�sait, hanem ezenfel�l �gy akartuk kifejteni a
katolikus tan�t�st (amennyire a r�vids�g megengedte), hogy azt a mai
ember be�p�thesse ,,vil�gn�zet�nek'' eg�sz�be. Ez oly nagy c�l, hogy a
k�nyv aligha val�s�thatta meg teljes eg�sz�ben. A szerz�k azonban
rem�lik, hogy valamennyire siker�lt megk�zel�teni�k ezt a c�lt, �s �gy
k�nyv�k n�mi seg�ts�get ny�jt a kereszt�ny �zenet hirdet�s�hez �s a mai
kereszt�nyek hit�nek elm�ly�t�s�hez.

M�nchen, 1979. �prilis�ban

Karl Rahner
========================================================================
C�mszavak

Kattintson a c�msz�ra, hogy a cikket olvashassa!

-- A --
Abszolzt
Adam
Adopcianizmus
Afthartodokitak
Agapi
Agnoszticizmus
Aisn
Ajtatossagi gysnas
Akarat
Akcidens
Aktus
Alap
Alapszentsig
Alapvet� hitcikkely
Alazat
Aldas
Aldozat
Alexandriai teolsgiai iskola
Allam
Allhatatossag
Alom
Anakephalaisszisz
Analsgia, analogia entis
Analogia fidei
Analysis fidei
Angelolsgia
Angyal
Anima naturaliter christiana
Anonim keresztinysig
Antikrisztus
Antinomizmus
Antiochiai teolsgiai iskola
Antropocentrikus szemlilet
Antropolsgia
Antropomorfizmus
Anyag
Apokaliptika
Apokatasztaszisz
Apokrifok
Apollinarizmus
Apostol
Appropriacis
Arianizmus
Assumptus-homo-teolsgia
Aszeitas
Aszketika
Aszkizis
Ateizmus
Attricionizmus
Augusztinizmus

-- B --
Bajanizmus
Ba�ezianizmus
Basel
Baszileia
Beavat�s
B�kess�g
B�rm�l�s
Besz�m�t�sb�l sz�rmaz� megigazul�s
Betegek kenete
Betegs�g
Bibliakritika
Biblikus teol�gia
B�z� hit
Bizonyoss�g
Boldogs�g
Botr�ny
B�lcsess�g
B�n
B�nb�nat
B�nb�nat szents�ge
B�nmisztika
B�n�s hajlam
B�ntelens�g
B�ntet�sek
B�nt�l val� mentess�g
B�cs�

-- C --
C�l
Csoda

-- D --
Defin�ci�
Deizmus
Demiurgosz
Demokratiz�l�d�s
D�monok
Desiderium naturale
Destrukci�elm�letek
Determinizmus
Diak�nus
Dialektikus teol�gia
Dial�gus
Dichotomizmus
Diszpoz�ci�
Diteizmus
Dogma
Dogmafejl�d�s
Dogmatika
Dogmatikus t�nyek
Dogmat�rt�net
Dok�tizmus
Donatizmus
Doxa
Dualizmus

-- E --
Ebed Jahve
Egzisztenci�l, term�szetfeletti
Egzisztenci�lis etika
Egyh�z
Egyh�z apostolis�ga
Egyh�zaty�k
Egyh�z egys�ge
Egyh�zi hatalom
Egyh�zi parancsolatok
Egyh�zirend
Egyh�zjog
Egyh�z katolicit�sa
Egyh�z p�sztori hivatala
Egyh�z szents�ge
Egyh�ztags�g
Egyh�ztan�t�
Egyh�zt�rt�net
Egyidej�s�g
Ekkl�ziol�gia
El�gt�tel
El�gt�telelm�letek
�let
Elfordul�s a vil�gt�l
Elhivatotts�g
Elm�let �s gyakorlat
Elm�lked�s
Elvet�s
Eman�ci�
Emancip�ci�
Ember
Ember eredete
Emberfia
Emberis�g egys�ge
Ember szents�ge
Ember teremt�se
Eml�kez�s
Enciklika
Engedelmess�g
Epheszosz
Epif�nia
�p�l�s
�rdem
Eredend� b�n
Erekly�k
Er�ny
Eretnekkereszts�g
Eretneks�g
Erk�lcsi statisztika
Erk�lcsrendszerek
Erk�lcsteol�gia
Er�szak
�rtelem
�rz�kis�g
�rzelemvall�s
Eszkatol�gia
Etika
Etiol�gia
Eucharisztia
�va
Evang�lium
Evang�liumi tan�csok
Exeg�zis
Extra Ecclesiam nulla salus

-- F --
Farizeuss�g
Fejedelems�gek �s hatalmass�gok
Fejl�d�s
Felaj�nl�selm�let
Felebar�ti szeretet
Felel�ss�g a vil�g�rt
Felt�mad�s
Felvil�gosod�s
Fideizmus
Filioque
Filoz�fia �s teol�gia
Firenze
Forma
Form�lis �s fundament�lis teol�gia
Form�lis objektum, term�szetfeletti
Forradalom, a forradalom teol�gi�ja
Fundament�lis teol�gia

-- G --
Generacianizmus
Gn�zis
Gonosz, gonoszs�g
Gyermekkereszts�g

-- H --
Habitus
Hagyom�ny
Hal�l
Halhatatlans�g
Hatalom (uralom)
H�zass�g
Hegyi besz�d
Hermeneutika
Hiperdulia
Hit
Hitehagy�s
Hitlet�tem�ny
Hitvall�s
Hitvit�z� teol�gia
Hivatal
Hivatalok elismer�se
Homousziosz
H�l�morfizmus
H�posztaszisz

-- I --
Ide�k, isteni ide�k
Ideol�gia (ideol�giakritika)
Id�, id�belis�g
Igazs�g
Igazs�goss�g
Ima
Im�d�s
Immanencia
Immanens apologetika
Individualit�s
Integrit�s
Intenci�
Int�zm�ny
Intu�ci�
Irgalmass�g
Irodalmi m�fajok
Irracionalizmus
Iskol�k
Ismeretelm�let: teol�giai ismeretelm�let
Isten
Isten akarata
Istenanyas�g
Isten benn�nk-lakoz�sa
Istenbizony�t�s
Isten dics�s�ge
Isten egy�ttm�k�d�se
Istenf�lelem
Isten fia
Isten gondvisel�se
Istengyermeks�g
Isten h�s�ge
Isten igazs�goss�ga
Isten ig�je
Istenk�pis�g
Isten mint Atya
Isten megismerhet�s�ge
Isten n�pe
Isten orsz�ga
Isten �nk�zl�se
Isten parancsolatai
Istenre hallgat� egyh�z
Isten szents�ge
Isten sz�nel�t�sa
Istentan
Isten tisztelete
Isten �dv�z�t� akarata
�t�let

-- J --
Jahve (YHWH)
Janzenizmus
Jegyesmisztika, jegyesszimbolika
Jel
Jelen
Jelen�sek
J�zus �let�nek miszt�riumai
J�zus k�vet�se
J�zus Krisztus
J�zus Krisztus preegzisztenci�ja
J�zus mennybemenetele
J�zus pokolrasz�ll�sa
J�zus testv�rei
J�zus tud�sa
J�
J�v�
Jutalommor�l

-- K --
Kairosz
Kalkedon
K�non
Karakter, szents�gi jelleg
Kardiogn�zia
Karizma
Karth�g�
Katekizmus
Katolikus igazs�gok
Kauzalit�s
Kegyelem
Kegyelemben val� meger�s�ttet�s
Kegyelemtanok
Kegyelemteol�gia
Keleti egyh�zak
Ken�zis
K�nyszer
K�p, k�pmedit�ci�
K�pek tisztelete
K�prombol�si vita
Kereszt
Kereszt�nys�g
Kereszts�g
Kerigma
Kerigmatikus teol�gia
K�r�ima
K�telked�s
K�ts�gbees�s
Kezdet
K�zr�t�tel
Kik�z�s�t�s
Kinyilatkoztat�s
K�s�rt�s
Kiv�laszt�s
K�v�ns�g
Kl�rus
Kollegialit�s
Kommunik�ci�
Konciliarizmus
Konfliktus
Konkl�zi�-teol�gia
Konstantin�poly
Konstanz
Konszenzus
Konszubsztanci�ci�
Kontingencia
Kontricionizmus
Konveniencia-�rv
Konvergencia-�rv
Konverzi�elm�let
K�r�lmet�l�s
K�teless�g
K�zb�ls� �llapot
K�z�ss�g
K�zvet�t�
Kreacianizmus
Krisztocentrikus szeml�let
Krisztol�gia
Krisztusmisztika
Krisztus teste
Kulcshatalom
Kult�ra
Kultusz
K�ld�s (szenth�roms�gi k�ld�s)
K�l�nb�z�s
K�riosz
Kvietizmus

-- L --
Laikus
Laikus teol�gia
Later�ni zsinatok
L�lek
Lelkier�
Lelkiismeret
L�nyeg
L�t
L�t�llapot
L�tez�s
Lex orandi -- lex credendi
Liber�lis teol�gia
Limbus
Liturgia
Loci theologici
Logosz
Logoszmisztika
Lyon

-- M --
Mag�nkinyilatkoztat�s
Makedonianizmus
Manicheizmus
M�ria
M�ria mennybev�tele
Mariol�gia
M�svil�g
Materializmus
Mediatrix
Megigazul�s
Megism�tl�s
Megsz�llotts�g
Megszentel� kegyelem
Megt�r�s
Megtestes�l�s
Megvall�s
Megv�lt�s
Meleti�nusok
Menny
M�rt�kletess�g
Messi�s
Messzalianizmus
Metanoia
Misszi�
Miszt�riumteol�gia
Misztika
M�tosz
M�tosztalan�t�s
Modalizmus
Modernizmus
Molinizmus
Monarchianizmus
Monizmus
Monofizitizmus
Monogenizmus
Monoteizmus
Monoteletizmus
Montanizmus
Most
Mot�vum
Mozgat�, els� mozgat�
Munka

-- N --
Naturalizmus
Nem-kereszt�ny vall�sok
Nesztorianizmus
N�v
Nikaia
Nominalizmus
Nouvelle th�ologie
Novacianizmus
Nyelvelm�let �s teol�gia

-- O --
Ockhamizmus
Okkazionalizmus
Okoss�g
Old�- �s k�t�hatalom
Ontol�gia
Ontologizmus
Optimizmus
Opus operatum
Orange
Origenizmus
�sz�vets�g, r�gi sz�vets�g

-- � --
�kumenikus mozgalom
�nel�g�lts�g
�nmegtagad�s
�rd�g
�r�kk�val�s�g
�s�llapot, az �s�llapot kegyelme
�sb�n
�segyh�z
�skereszt�ny k�z�ss�g teol�gi�ja
�skinyilatkoztat�s
�szt�n

-- P --
Panenteizmus
Panteizmus
P�pa
Paps�g
Paradicsom
Parain�zis
Parakl�tosz
Par�zia
Par�ziav�r�s, k�zeli
P�szkha
Pasztor�lis teol�gia
P�tri�rk�k
Patripasszianizmus
Patrisztika
Patrol�gia
Peccatum philosophicum
Pelagianizmus
Perikor�zis
Pesszimizmus
Pietizmus
Pistoia
Pl�r�ma
Pluralizmus
Pneuma
Pog�ny miszt�riumok �s kereszt�nys�g
Pog�nys�g
Pokol
Polarit�s
Politeizmus
Politikai teol�gia
Posszibili�k
Posztul�tumteol�gia
Potencia
Potentia oboedientialis
Pozitivizmus
Pozit�v teol�gia
Praeambula fidei
Predefin�ci�
Predesztin�ci�
Predetermin�ci�
Pr�dik�ci�
Preegzisztencianizmus
Preskripci�-�rv
Priszcillianizmus
Pr�f�ta
Propriet�sok
Protestantizmus
Protoevang�lium
Protol�gia
P�sp�k

-- Q --
Qumran

-- R --
Racionalizmus
Regula fidei
Rel�ci�
Relativizmus
Rem�ny
Reprezent�ci�
R�szesed�s

-- S --
Sarkalatos er�nyek
Scientia media
Semmi
Seol
Simul iustus et peccator
Skizma
Socinianizmus
Sola fide
Sola gratia
Sola scriptura
Sors
Species
Stigmatiz�ci�
Successio apostolica
Sugalmaz�s

-- SZ --
Szabads�g
Szabellianizmus
Szadduceus p�rt
Szakr�lis �s prof�n
Szarx
Szeg�nys�g
Szekta
Szekulariz�ci�
Szellem
Szem�ly
Szem�lyis�g
Szemiarianizmus
Szemipelagianizmus
Szeml�l�d�s
Szent
Szentek egyess�ge
Szentek �rdemei
Szentek tisztelete
Szentel�s
Szent�lm�nyek
Szenth�roms�g
Szenth�roms�g-misztika
Szenth�roms�gtan
Szent�r�s
Szent�r�s �rtelme
Szent�r�s hiteless�ge
Szent�r�si bizony�t�s
Szent J�nos-i teol�gia
Szentl�lek
Szentmise�ldozat
Szent P�l-i teol�gia
Szents�g
Szents�gek teol�gi�ja
Szenved�ly
Szenved�s
Szepl�telen fogantat�s
Sz�ps�g
Szeretet
Szerzetesgy�n�s
Szimbolika
Szimb�lum
Szinergizmus
Szitu�ci�etika
Sz�v
Szkotizmus
Sz�
Szolidarit�s-elv
Szomor�s�g
Szorong�s
Sz�t�riol�gia
Sz�vets�g
Szphragisz
Szubordinacianizmus
Szubsztancia
Szubzisztencia
Sz�ks�gszer�s�g
Sz�neid�szisz
Sz�zess�g
Sz�zi sz�let�s

-- T --
Takar�koss�gi elv
Tanbeli szabads�g
Tan�t�hivatal
Tapasztalat
T�rsmegv�lt�
Teizmus
Tekint�ly
Teleol�gia
Teljhatalom
Teodicea
Teol�gia
Teol�giai min�s�t�sek
Teol�giai v�lelmez�s
Teol�giai v�lem�ny
Teol�gusok
Teremt�s
Teremt�stan
Teremt�st�rt�net
Teremtm�ny
Term�szet
Term�szetes erk�lcsi t�rv�ny
Term�szet �s kegyelem
Term�szetes szents�g
Term�szetes teol�gia
Term�szetfeletti
Term�szettudom�ny �s teol�gia
Test
Tettek
T�vedhetetlens�g
T�pus
Tisztas�g
Tiszt�t�t�z
Titok
Titoktart�si fegyelem
T�zparancsolat
Toledo
Tomizmus
T�k�letess�g
T�rt�nelemteol�gia
T�rt�nelmis�g
T�rv�ny
Tradicionalizmus
Transzcendencia
Transzszubsztanci�ci�
Trichotomizmus
Tridenti zsinat
Triteizmus
Tudom�nyelm�let
Tulajdons�gok kicser�lhet�s�ge
T�bingeni iskola
T�relem

-- U --
Ubikvit�s-tan
�jj�sz�let�s
�jplatonizmus
�j sz�vets�g
Unio hypostatica
Unitarizmus
�r napja
�t

-- � --
�dvhelyzet
�dv�ss�g
�dv�ss�g bizonyoss�ga
�dv�ss�ges cselekedet
�dv�ss�g felt�telei
�dv�z�t�
�dvt�rt�net
�ld�z�s
-- V --
V�gykereszts�g
Vall�s
Vall�sszabads�g
Vatik�ni zsinat, I.
Vatik�ni zsinat, II.
V�g
V�gs� dolgok
V�r
V�rtan�s�g
Vienne
Vigasz
Vil�g
Vil�g fenntart�sa
Vil�gn�zet
Visszaeml�kez�s
Votum

-- ZS --
Zsid�s�g �s kereszt�nys�g
Zsinat
========================================================================
Abszol�t

Abszol�t valami, amennyiben �nmag�ban, �nmaga �ltal van, �s m�st�l

nem f�gg. A teljess�ggel abszol�t az, amit �nmag�t�l l�tez�nek,
�nmag�t�l igaznak �s �nmag�t�l j�nak gondolunk, �s ami e tekintetben
nem f�gg semmit�l (ellent�tele a relat�v). A felt�tlenr�l tapasztalatot
szerezhet�nk a gondolkod�s seg�ts�g�vel a megismer�sben, ahol a
relat�vot vagy felt�telt�l f�gg�t mint ilyent ismerj�k meg, valamint az
erk�lcsi k�teless�g �rz�s�ben. A kereszt�nys�g ig�nyt tart az abszol�t
vall�s c�m�re: a kereszt�nys�g nem fokozza abszol�tt� a v�gess�get, a
felt�telhez-k�t�tts�get, a relativit�st, amely minden emberi dolognak,
teh�t minden vall�snak is saj�toss�ga. De mivel Isten J�zus Krisztusban
felt�tlen�l elfogadta a v�gest, �s �nmag�t k�z�lte a v�gessel, ez�rt a
kereszt�nys�g azzal az ig�nnyel l�p fel, hogy a vall�sok k�z�tt
egyed�l�ll�, hogy minden m�s vall�snak a beteljesed�se �s hogy a
t�rt�nelmen bel�l minden tekintetben fel�lm�lhatatlan. Ez az
abszol�ts�g teh�t nem a t�rt�neti felt�telekt�l f�gg� �s b�n�s Egyh�zra
vonatkozik, hanem Isten kegyelm�re. -- -->Nem-kereszt�ny vall�sok,
-->kereszt�nys�g.
========================================================================
�d�m

�d�m (az �kori s�mi nyelvekben jelent�se: ember, emberis�g, F�ldb�l

val� �s f�ldh�z tartoz�; az adam sz� jel�lhet ,,kollekt�v
szem�lyis�get''). A bibliai -->teremt�st�rt�net -- egy t�bb r�teget
tartalmaz�, mitikus elemeket is felhaszn�l� elbesz�l�s -- elmondja,
hogy az els� ember, egy f�rfi, teste szerint a f�ldb�l v�tetett (�s
ez�rt mag�t�l �rtet�d�en r�sze a term�szet t�rt�net�nek is), de az
,,�let lehelet�t'' k�zvetlen�l Istent�l kapta; hogy Isten rendelt neki
egy vele egyen�rt�k� asszonyt, -->�v�t, �t pedig annak rendelte; hogy
ketten egy�tt Isten k�pm�s�t alkotj�k �s hogy ez a p�r az emberis�g
kezdete; hogy �d�mot Isten oly -->paradicsomba alkotta, amely �t nem
illette meg term�szet�n�l fogva �s amellyel Isten nem tartozott neki
(-->�s�llapot kegyelme). �d�m mint minden ember �sapja, �sapja J�zus
Krisztusnak is (Lk 3,38), a m�sodik �sap�nak (m�sodik �d�m), aki �t
fel�lm�lja: �d�m a f�ldi �letet adja tov�bb azoknak, akik az �
engedetlens�ge folyt�n b�n�s�k �s hal�lra sz�ntak (-->eredend� b�n),
J�zus Krisztus a szellemi �letet adja tov�bb azoknak, akik az �
engedelmess�ge �ltal megigazulnak �s felt�madnak (1Kor 15; R�m 5). A
m�sodik �d�mban megval�sult Isten akarata, hogy az emberek szabad,
szellemi t�rsai legyenek az emberr� lett Istennek.
========================================================================
Adopcianizmus

Adopcianizmus: gy�jt�neve mindazoknak az ir�nyzatoknak, amelyek --

els�sorban az�rt, hogy a tiszta -->monoteizmust meg�rizz�k -- -->J�zus
Krisztusban csak olyan embert l�tnak, aki k�l�nleges m�don birtokolja
Isten Lelk�t �s akit Isten a fi�v� fogadott (,,adopt�lt''). F�
k�pvisel�i: zsid�kereszt�nyek az 1. sz�zadban, Szamoszatai P�l a 3.
sz�zadban �s Toled�i Elipandus, valamint Urgeli F�lix a 8. sz�zadban. -
- -->Monarchianizmus.
========================================================================
Afthartodok�t�k

Afthartodok�t�k: monofizita szekta a 6. sz�zad els� fel�ben, amelyet

Halikarnasszoszi Julianosz alap�tott. Az elnevez�s a g�r�g afthartosz
(elpuszt�thatatlan) sz�b�l sz�rmazik, mivel e szekta tagjai J�zus
test�t m�r a fogantat�s�t�l s�rthetetlennek, halhatatlannak,
elpuszt�thatatlannak tekintett�k. -- B�vebben a tanr�l: v�.
-->monofizitizmus.
========================================================================
Agap�

Agap� (g�r�g, jelent�se: szeretet). Els�sorban az �jsz�vets�gben

ezzel a sz�val jel�lik a szeretetet �ltal�ban, mindenekel�tt Istennek
az emberek ir�nti szeretet�t, tov�bb� az emberek egym�s ir�nti �s Isten
ir�nti szeretet�t; az agap� a szeretetnek eg�szen k�l�nleges m�dja,
mivel Isten Lelke �ltal val�sul meg. Az Isten r�sz�r�l az �dvt�rt�net
kibontakoztat�sa sor�n megnyilv�nul: mint Isten akarata, hogy a t�le
k�l�nb�z�t megteremtse, hogy maga azz� v�lj�k �s a t�le k�l�nb�z�vel
k�z�lje �nmag�t; az ember r�sz�r�l megnyilv�nul mint v�lasz, amelyet az
ember ism�t Isten Lelke seg�ts�g�vel ad �s amely azt eredm�nyezi, hogy
az emberek k�z�ss�gben maradnak Istennel �s egym�ssal (R�m 5,5; 1Jn
4,16; 1Kor 13,8-13).
========================================================================
Agnoszticizmus

Agnoszticizmus (g�r�g, latin, jelent�se: a meg nem ismerhet�s�g

tana). A vulg�ris agnoszticizmus tagadja a k�zvetlen, h�tk�znapi
tapasztalaton vagy az erre vonatkoz� tudom�nyon t�li biztos ismeret
lehet�s�g�t (v�. ezzel szemben -->Isten megismerhet�s�ge). Egy finomabb
agnoszticizmus megpr�b�lja a vall�st �tmenteni egy olyan ter�letre,
ahol az m�r eleve t�madhatatlan: a racion�lis megismer�snek kudarcot
kell vallania az �let �rtelm�vel kapcsolatos v�gs� k�rd�sekkel szemben,
�s �t kell adnia a hely�t a ,,hitnek'' (-->modernizmus). A vall�sos
agnoszticizmus annyiban helyes felismer�st fejez ki, hogy Istent csak
ott ismerik meg Istennek, ahol felfoghatatlan -->titoknak ismerik meg
�s ismerik el. A vulg�ris vall�soss�g gyakran v�ltoztatja Istent olyan
l�nny�, akivel az ember megbirk�zhat �s akit kiismerhet.
========================================================================
Ai�n

Ai�n (g�r�g, jelent�se: vil�g, vil�gkorszak, id�tartam, hossz� id�;

id�tlen �r�kk�val�s�g Plat�nn�l). M�r Euripid�sz, majd pedig a
gnoszticizmus Sz�ri�ban �s Egyiptomban megszem�lyes�ti. Az ai�n mint
�r�kk�val�s�g bibliai �rtelmez�s�hez v�. -->�r�kk�val�s�g. A Szent�r�s
nyelvhaszn�lata a k�sei zsid� -->apokaliptika ai�n-�rtelmez�s�n alapul,
ahol k�t egym�st felv�lt� ai�nr�l van sz� (ez az ai�n -- az az ai�n;
muland�s�g -- v�gtelen ai�n; f�jdalmak, szorongattat�s, romlotts�g --
nagyszer� �j ai�n, igazs�goss�g, igazs�g). Itt az elj�vend� ai�n
�rkez�s�t �sszef�gg�sbe hozz�k a Messi�ssal, �s gondolatban vagy az �j
f�ldre vagy a mennyei vil�gba helyezik. Az ut�bbi esetben ekkor m�r nem
arr�l van sz� egyszer�en, hogy az egyik ai�n felv�ltja a m�sikat, hanem
arr�l, hogy min�s�gileg elt�r� ai�nok egyidej�leg l�teznek
(f�ldi/l�that� -- mennyei/l�thatatlan ai�n). A J�zus �ltal hirdetett
-->baszileia gondolat�ban ez a k�t-ai�n-tan semmilyen szerepet nem
j�tszik, j�llehet a terminol�gi�t a szinoptikus evang�liumok is
alkalmazz�k (ez az ai�n -- az az ai�n/az elj�vend�/a j�v�beli). Szent
P�l (aki t�bbnyire tudatosan eltekint a j�vend� ai�nt�l) mindenekel�tt
,,err�l'' az ai�nr�l besz�l, amely jelenval�, gonosz, amelynek saj�t
,,istene'' van (2Kor 4,4), de amelyb�l a kereszt�ny, J�zus hal�la
�ltal, kiv�tetett �s amelyhez a kereszt�nyek t�bb� nem hasonulhatnak
(v�. kozmosz, ,,ez'' a -->vil�g, a J�nosn�l szerepl� anal�g fogalom). E
negat�v kijelent�sekre val� tekintettel sz�m�t�sba kell venn�nk, hogy
ezzel Szent P�l ,,ezt'' a vil�got mint �dvt�rt�neti szempontb�l d�nt�en
fontos helyet m�sk�pp veszi komolyan, mint a k�s�zsid�s�g. Zsid 6,5
szerint a kereszt�nyek m�r megismert�k az elj�vend� ai�n er�it.
========================================================================
�jtatoss�gi gy�n�s

�jtatoss�gi gy�n�s: gyakori megvall�sa a kereszt�ny ember h�tk�znapi

�let�ben el�fordul� olyan �llapotoknak �s eseteknek, amelyekre nem
vonatkozik a b�nvallom�s k�teless�ge a -->b�nb�nat szents�g�ben
(bocs�natos b�n�k). �vsz�zadokon �t ismeretlen volt, de az Egyh�z m�gis
aj�nlja, a CIC pedig el��rja papn�vend�kek �s rendtagok r�sz�re. Az
�jtatoss�gi gy�n�s nem sz�ks�ges eszk�ze a bocs�natos b�n�k
megbocs�t�s�nak �s a kegyelemgyarapod�snak, mert mindkett� lehets�ges a
szents�g n�lk�l is. A t�l gyakori gy�n�s vesz�ly�r�l sem szabad
megfeledkezni, amely a szents�g helytelen �rtelmez�s�b�l fakad. Az
�jtatoss�gi gy�n�s c�lszer�s�g�nek okai a k�vetkez�k: a szem�lyes
megbesz�l�s �s a szem�lyes ir�ny�t�s �rt�ke, amely titoktart�ssal
p�rosul �s amelyben a szents�g objektivit�sa jut �rv�nyre; annak
ism�telt megvall�sa az �jtatoss�gi gy�n�s alkalm�val, hogy b�neinket
egyed�l Isten tette t�rli el, hogy az ember b�nb�nat�hoz Isten
v�lasz�nak kell t�rsulnia, amelyet t�rt�netileg az Egyh�z hordoz.
========================================================================
Akarat

Az akarat annak a tapasztalatnak az alapadotts�gai k�z� tartozik,

amelyben az ember �nmag�t birtokolja, �s ez�rt csak erre a
tapasztalatra utal� k�r�l�r�s seg�ts�g�vel ,,defini�lhat�''. Az ember
nem csup�n az�ltal van ,,mag�n�l'', hogy mer�ben passz�van befogadja
ezt a r� vonatkoz� tapasztalatot, hanem ,,akt�van'' felkutatja azt, �s
�gy mag�t a megismer�st is ,,tettnek'' tapasztalja: az ember a
megismer�st sz�ks�gszer�en �s mindig akaratnak is tapasztalja, �s ezzel
az akaratot a megismer�s megval�s�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�snek (a
megismer�s mozzanat�nak). Ugyanakkor a megismer�s t�rgy�t mint akart
valamit �rt�knek (-->j�nak) �s �gy a megismer�st az akarat
megvil�gosodotts�g�nak (mozzanat�nak) tapasztalja. Itt kider�l, hogy
megismer�s �s akarat (annak ellen�re, hogy k�lcs�n�sen felt�telezik
egym�st) nem egyszer�en csak k�l�nb�z� mozzanatai annak az egyetlen
alapvet� aktusnak, amely a v�ges szellemi szem�lyt realiz�lja. Ez a k�t
alapvet� aktus l�nyeg�n�l fogva visszavezethetetlen egym�sra (�s csak
ketten egy�tt teszik ki a szellem �nmegval�s�t�s�t, mint ahogy a
-->Szenth�roms�gban is k�t ,,sz�rmaz�s'' van): a megismer�s nemcsak a
szeretet vil�goss�ga �s az akarat nemcsak a megismer�s v�gya, hanem
szeretet is. A szellemi akaratot a maga m�dj�n ugyanaz a
-->transzcendencia illeti meg, mint a -->szellemet �s a megismer�s�t:
az akarat mint szeretet, horizontj�nak bens� v�gtelens�g�vel, a
teljess�ggel j�ra ir�nyul �s ez�rt -->szabads�g: akarni annyi, mint az
abszol�t j�ra ir�nyul� transzcendenci�ban egy v�ges (vagy v�gesk�nt
elgondolt) j�t mint nem sz�ks�gszer�t szeretettel megragadni (�s �gy ez
a megragad�s nem is jelent sz�ks�gszer�en helyesl�st).
========================================================================
Akcidens

Akcidensen a tomista filoz�fi�ban �s teol�gi�ban -- a l�nyeg �s

jelens�g �sszef�gg�s�nek vonatkoz�s�ban -- els�sorban azt �rtik, ami
egy -->szubsztanci�hoz j�rul �s azt t�k�letess� teszi (ontikus
akcidens). A tapasztalati vil�gban mindig a szubsztanci�b�l �s
akcidensb�l �ll� eg�sz fordul el� (a szubsztancia megismer�se az
akcidensen kereszt�l), de az akcidenst a szubsztanci�t�l k�l�nb�z�nek
ismerj�k meg, mivel ugyanaz a szubsztancia v�ltoz�snak van al�vetve.
�gy az akcidens csup�n hozz�tapad a szubsztanci�hoz, de �nmag�ban nem
l�tezhet; ez�rt az akcidenst a -->l�t csak anal�g �rtelemben illeti
meg. Az akcidensnek 9 f� fajt�j�t k�l�nb�ztetik meg, amelyek k�z�l
els�sorban a mennyis�g �s min�s�g (abszol�t akcidenci�k), l�trehoz�s,
szenved�s, t�rben �s id�ben elfoglalt hely (relat�v akcidenci�k)
fontosak. Ezt a fogalmi keretet vitt�k �t az eucharisztia-tanra: az
�tv�ltoztat�s ut�n a bornak �s keny�rnek csak az akcidenci�i
(-->species) maradnak meg, nem pedig a szubsztanci�juk
(-->transzszubsztanci�ci�).
========================================================================
Aktus

1. A tomista filoz�fia sz�m�ra, mivel minden l�tez� v�ltozik �s

k�l�nb�z� �llapotokba megy �t, k�t alapvet� l�tm�d van: az aktus
(val�s�g) �s a -->potencia (lehet�s�g). A ,,tiszta aktus'' -->abszol�t,
�r�k �s hat�rtalan val�s�got (�nmegval�s�t�st) jelent, teh�t kiz�r
minden potencialit�st (actus purus: Isten tomista defin�ci�ja).

2. Az aktus mint cselekedet. Az erk�lcsteol�gia k�l�nbs�get tesz

actus hominis �s actus humanus k�z�tt (az el�bbi az ember cselekedete,
de nem saj�tosan emberi m�don, tudatosan �s szabad akarati elhat�roz�s
alapj�n v�grehajtott cselekedet). Minden actus humanus erk�lcsi
cselekedet, mert t�bb�-kev�sb� tudatos �ll�sfoglal�st tartalmaz az
erk�lcsi norm�val kapcsolatban. Ezt az �ll�sfoglal�st a katolikus
erk�lcsteol�gia a term�szetes, illetve term�szetfeletti v�gc�lra val�
vonatkoz�sban l�tja, �s egy emberi cselekedet j� vagy rossz volt�t a
v�gc�lra val� szubjekt�v (tudatos) aktu�lis vagy virtu�lis
r�ir�nyults�gt�l teszi f�gg�v�. Egyh�zi tan�t�s szerint b�n�s�k �s
hitetlenek is k�pesek term�szetes erk�lcsi �rtelemben j�
cselekedetekre, amelyeket a felemel� -->kegyelem -->�dv�ss�ges
cselekedetekk� v�ltoztathat �t, �s t�nylegesen ez t�rt�nik minden j�
cselekedetn�l. Az -->ember testi-szellemi egys�ge miatt a
cselekedeteknek bels�-szellemi cselekedetekre (actus interni) �s k�ls�-
testi cselekedetekre (actus externi) val� hagyom�nyos feloszt�sa csak
megk�zel�t� le�r�s, amelynek csup�n a gyakorlat sz�m�ra van �rt�ke. Egy
cselekedet -->szabads�g�t pszichol�giai-patol�giai t�nyez�k
(neur�zisok, �letkor, szok�sok) �s 4 k�zvetlen akad�ly (er�szak,
szenved�ly, f�lelem, tudatlans�g) korl�tozza. Objekt�v �rtelemben egy
emberi cselekedet j� vagy rossz volta form�lis objektum�t�l, az
erk�lcsi objektumt�l f�gg, vagyis att�l, helyes vagy helytelen
viszonyban van-e az objektum az ember v�gs� c�lj�val. Ez az erk�lcsi
objektum k�t k�l�n elemb�l �ll: a bens� -->c�lb�l, amely mag�nak a
cselekv�snek a strukt�r�j�ban rejlik, �s a k�r�lm�nyekb�l, amelyek k�z�
kiv�ltk�pp a k�ls� c�l tartozik (az a c�l, amelyet maga a szubjektum
t�z�tt ki, a motiv�ci�). Ezen elemek k�vetkezt�ben nem l�tezhet
teljesen k�z�mb�s actus humanus. Itt tekintetbe kell venn�nk, hogy
egyetlen cselekedetet mot�vumok eg�sz sokas�ga befoly�solhat. Egy
cselekedet ,,s�lya'' azzal ar�nyban n�vekszik, ahogyan a mot�vumok a
bels� c�llal �sszhangba ker�lnek, reflekt�lva megtisztulnak �s a
lehet�s�gekhez k�pest a legteljesebb egys�gg� integr�l�dnak (a
kereszt�ny embern�l: -->hitb�l fakad� cselekv�s). -- V�. m�g
-->erk�lcsteol�gia, -->etika.

3. Maga -->Isten nem egy tetsz�leges objektum, amelyre az ember

egyebek mellett ,,szint�n'' vonatkoztathatja mag�t, mivel az embert a
saj�t l�nyege utas�tja Isten -->titk�hoz (-->antropol�gia). A vall�si
aktus abban �ll, hogy az ember elfogadja saj�t l�ny�nek
-->transzcendenci�j�t. Ehhez a k�vetkez� mozzanatok tartoznak: ez az
aktus a priori, vagyis elker�lhetetlen, mivel hozz�tartozik az ember
�nmegval�s�t�s�hoz, teh�t csak elfogadni vagy elfojtani lehet;
integr�lis �s racion�lis, azaz ez az aktus az Isten �s ember k�zti
egyed�l�ll� viszony k�vetkezt�ben az embernek �s az esz�nek fokozott
vnmag�ravonatkoztatotts�g�t �s �nmegval�s�t�s�t jelenti; a szubjektum
k�z�ppontj�b�l (a -->sz�vb�l) sz�rmazik, ahol m�g eredend� egys�get
alkot az �rtelem �s az akarat (gondolkod�s -- �h�tat, meg�rt�s --
meghatotts�g, objektivit�s -- tisztelet, �t�letalkot�s -- meggy�z�d�s);
ez az aktus szem�lyes, vagyis benne elfogadjuk ember-l�t�nket, ezzel
v�laszolunk Istennek, �s �tadjuk magunkat a titoknak (-->szeretet);
kategori�lis, vagyis ez az aktus az ember �sszes dimenzi�j�ban v�laszol
Istennek, direkt-tematikus, konkr�t-t�rgyi �rtelemben is: emiatt
�sszef�gg az inkarn�ci�val is, azaz (tudatosan vagy �ntudatlanul)
vonatkoz�sban van azzal az esem�nnyel, hogy Isten J�zusban f�ldi-
teremtm�nyi �rtelemben konkr�tt� v�lt, emiatt ez az aktus a vil�g
legm�lyebb igenl�se, �gyhogy a vall�si aktusban az Isten ir�nti
-->szeretet egy�ttal a nem-isteni val�s�gok ir�nti szeretet is, �s
megford�tva. A kereszt�ny hitfelfog�sra ezenk�v�l az jellemz�, hogy a
hittartalmaknak t�rt�neti �g�ret jelleg�k van (m�r ez�rt sem lehet a
vall�si aktus vil�gn�lk�li) �s olyan interszubjekt�v strukt�r�juk, hogy
a specifikusan kereszt�ny vall�si aktus szubjektuma az ember --
embert�rsi mivolt�ban (aki emiatt a t�bbiek�rt is felel�ss�ggel
tartozik).
========================================================================
Alap

Alap (latinul: principium). Aquin�i Szent Tam�s szerint alap

,,mindaz, amib�l valami valamilyen m�don l�trej�n''. Az arisztotel�szi-
tomista filoz�fi�ban k�l�nbs�get tesznek megismer�si alapok �s
l�talapok k�z�tt (megismer�si elvek -- l�telvek). A logikai �t�letek
els� (vagy v�gs�) elveken alapulnak, amelyeket nem kell megalapozni,
mert k�zvetlen�l nyilv�nval�ak (ilyen pl. az ellentmond�s elve). A
v�gs� alapokban megsz�nik a k�l�nbs�g logika �s -->ontol�gia k�z�tt:
ezek m�r l�talapok. A skolasztikus filoz�fi�ban ezeket azonos�tj�k az
okokkal: a v�gs� l�talapok (principium quo) konstitu�lj�k a l�tez�t; a
n�gy ok a k�vetkez�:
1. -->forma (causa formalis) �s
2. -->anyag (causa materialis), amelyek �gy viszonyulnak egym�shoz,
mint -->aktus (val�s�g) �s -->potencia (lehet�s�g), -->l�nyeg �s
-->l�tez�s;
3. -->kauzalit�s (causa efficiens, ok) �s
4. c�lszer�s�g (causa finalis, -->c�l).
A v�gs� alapokat azonban vissza lehet vezetni az egyetlen alapra, az
el�gs�ges alap t�tel�nek �rtelm�ben, amely szerint mindennek, ami van,
kell, hogy legyen alapja, amelynek k�vetkezt�ben l�tez� �s nem
neml�tez� (Nicolaus Cusanus). Ennek a v�gs� alapnak a l�nyege a -->l�t;
erre utal mint kimer�thetetlen -->titokra az ember -->transzcendenci�ja
minden megismer� aktusban, �s ugyanakkor ez az alapja minden l�tez�
val�s�g�nak is. A teol�gi�ban ugyanezt ,,ipsum esse subsistens''-nek,
,,actus purus''-nak -->,,Istennek'' nevezik �s az -->ember csak Bel�le
kiindulva �rthet� meg.
========================================================================
Alapszents�g

A Krisztus el�tti id�k �dv�ss�get �g�r� r�tusait�l elt�r�en, a

kereszt�ny -->szents�gek saj�tszer�s�g�t az -->unio hypostatica, a
-->Logosznak egy emberi -->term�szettel val� egyes�l�se �s (ebb�l
sz�rmaz�lag) az -->Egyh�z l�nyege alapozza meg. J�zus Krisztusban �s az
Egyh�zban Isten v�glegesen �s gy�zelmesen oda�g�rte mag�t az eg�sz
vil�gnak, m�gpedig nem a vil�g el�t�l�s�nek, hanem a vil�g �dv�ss�g�nek
form�j�ban; ehhez a kegyelemhez (mint az eg�sz vil�gra kiterjed�
kegyelemhez) �gy viszonyul e kegyelem t�rt�netileg megfoghat� alakja,
amely az eszkatologikusan gy�zelmes �dv�z�t� kegyelemt�l k�l�nb�zik, de
t�le m�gsem v�laszthat� el, mint ahogyan a szents�g mint jel viszonyul
a szents�gben rejl� kegyelemhez, amelyben az egyes ember r�szes�l �s
amely a szents�gben van megalapozva. Ez�rt joggal nevezik J�zus
Krisztust �s �miatta az Egyh�zat alapszents�gnek (-->opus operatum). A
II. vatik�ni zsinat annyiban �tvette ezt a teol�giai tan�t�st, hogy az
Egyh�zat az eg�sz emberis�g egys�ge, Isten �s az emberis�g egys�ge, az
�dv�ss�get hoz� egys�g l�that� szents�g�nek nevezte (Lumen gentium 9 �s
m�shol).
========================================================================
Alapvet� hitcikkely

Alapvet� hitcikkely: a protest�ns teol�gi�ban alkalmazott megjel�l�se

azoknak a hitigazs�goknak, amelyeket -- a nem-alapvet� hitcikkelyekkel
ellent�tben -- az embernek el kell hinnie, hogy a szem�lyes �dv�ss�get
elnyerhesse (-->�dv�ss�g felt�telei). Katolikus felfog�s szerint a hit
k�telezetts�ge mindenre kiterjed ugyan, amit Isten kinyilatkoztatott,
de a hitigazs�goknak m�gis rangsoruk vagy ,,hierarchi�juk'' van,
aszerint, hogy ,,milyen m�don f�ggnek �ssze a kereszt�ny hit
alapj�val'' (II. vatik�ni zsinat, Unitatis redintegratio 11).
========================================================================
Al�zat

Al�zat: annak az embernek a magatart�sa, aki -- miut�n tudat�ra

�bredt Istent�l, a t�k�letes l�tt�l val� m�rhetetlen t�vols�g�nak --
h�l�san �s b�tran elfogadja Istennek Fi�ban val� k�ls�v�-v�l�s�t (Fil
2,2-8) �s az �rt�keknek ebben kinyilatkoztatott megford�t�s�t, amelynek
k�vetkezt�ben Isten orsz�g�ban az lett naggy�, ami ezen a vil�gon kicsi
�s gyenge (Mt 18,4 �s a p�rhuzamos helyek). Az embernek ez az al�zatos
�nelfogad�sa els�sorban embert�rsunk gyenges�g�nek elfogad�s�ban
(megbocs�t�sban, t�relemben), valamint szolg�latk�szs�gben fejez�dik ki
embert�rsunk �s Isten ir�nt.
========================================================================
�ld�s

Mivel Isten teremt� ig�je �ltal van minden (-->teremt�s, -->vil�g

fenntart�sa), ami a val�s�gban j�, a kereszt�ny minden j�ban, amit
tapasztal, ,,�ld�st'', nevezetesen az �ld�st oszt� Isten �ld�s�t ismeri
fel (Ter 1,22.28). �ld�snak nevezik az olyan k�r�im�t is, amelyben az
ember vagy az Egyh�z Isten �ld�s�t k�ri (ez gyakran meghat�rozott
liturgikus form�ban t�rt�nik: -->szentelm�nyek). Ilyen �ld�st ismer m�r
az �sz�vets�g is (p�triark�k, sz�l�k, kir�lyok �s az istentisztelet
alkalm�val a papok �ld�sk�r�se) �s az �jsz�vets�g (Krisztus �ld�sa, az
apostolok �ld�sa stb.). Egy dolog haszn�latba v�tele alkalm�b�l is
lehet �ld�st mondani a dolog haszn�l�j�ra (dolgok -->szentel�se),
valamint lehet �ld�st mondani hivatal�tad�s alkalm�b�l.
========================================================================
�ldozat

Az �ldozat az egyik legr�gebbi �s legelterjedtebb vall�si r�tus,

amely enn�lfogva �ppoly sok�rtelm� �s sokf�le is, mint minden olyan
jelens�g, amely a t�rben �s id�ben annyira �ttekinthetetlen
vall�st�rt�net k�r�be tartozik. Az �sz�vets�gi �ldozati gyakorlatot,
valamint a kereszt�ny sz�teriol�gia �s szents�gtan szempontjait
tekintetbe v�ve, az �ldozat fogalm�t legteljesebb alakj�ban, amely
nincs adva minden �ldozatn�l, nagyj�b�l a k�vetkez�k�ppen �rhatjuk le:
�ldozat az az aktus, amelynek sor�n az arra feljogos�tott szem�ly a
kultikus k�z�ss�g k�pvisel�jek�nt egy kultikus r�tus elv�gz�s�vel oly
m�don v�ltoztat �t egy �rz�kelhet� adom�nyt, hogy az ez�ltal kiv�lik a
prof�n haszn�latb�l, beker�l a ,,szent'' kateg�ri�j�nak hat�k�r�be �s
ily m�don Isten� lesz annak kifejez�sek�pp, hogy az ember Isten ir�nti
im�dat�ban �nmag�t adja �t a szent Istennek, �s mint Isten �ltal
elfogadott �s megszentelt adom�ny a kultikus k�z�ss�g �ldozati
lakom�j�n annak jel�v� lesz, hogy Isten j�indulat�an akarja az embernek
Istennel val� k�z�ss�g�t. �pp az �jsz�vets�g sz�m�ra az eg�sz kultikus
folyamat, b�rhol t�rt�nj�k is, csak -->szimb�luma lehet annak, hogy az
ember im�data kifejez�sek�pp az istenszeretetben �s felebar�ti
szeretetben �tadja mag�t Istennek, � pedig kegyesen elfogadja ezt (v�.
m�r 1S�m 15,22; Zsolt 40,7; 51,18 �s k�v.; Iz 1,11; Jer 7,22; Oz 6,6;
azut�n Mt 9,13; 23,19; R�m 12,1; Zsid 10). Ez�rt a sz� szoros
�rtelm�ben az �ldozat mint a vall�si -->aktus kifejez�se csak Istennel
kapcsolatban elgondolhat� �s megengedhet�. A katolikus teol�gi�ban
vitatott k�rd�s, hogy az adom�nynak Isten sz�m�ra t�rt�n�
�tv�ltoztat�sa sz�ks�gszer�en a ,,lerombol�s'', a ,,meg�l�s'' jelleg�t
viseli-e mag�n, ami azt fejezi ki, hogy a b�n�s ember hal�lt �rdemel,
vagy ez csup�n m�sodlagos jegye bizonyos �ldozatoknak. Isten
-->im�d�sa, amely az �ldozatban kifejez�sre jut, mindenkor ink�bb a
tiszta dics��t�s, a h�la, a k�r�s, az engesztel�s jelleg�t �lti, �s ez
mag�ban az �ldozatban is visszat�kr�z�dhet. E fogalom dogmatikus
alkalmaz�s�t illet�en: -->megv�lt�s, -->kereszt, -->el�gt�telelm�letek,
-->szentmise�ldozat.
========================================================================
Alexandriai teol�giai iskola

Bizonyos hogy a 2. sz�zad v�g�t�l kezdve Alexandri�ban volt egy

katek�ta-iskola (iskola hitoktat�k r�sz�re) �s volt t�bb teol�giai
iskola tanult emberek sz�m�ra. Az �n. alexandriai teol�giai iskola
�ltal�nos jellemz�je volt, hogy Istennek emberr� lett �s �rott ig�j�ben
m�lyedtek el, azaz er�sen hangs�lyozt�k J�zus istens�g�t (ebb�l
sz�rmazott a k�s�bbiekben a -->monofizitizmus vesz�lye). A Szent�r�s
�rtelmez�s�n�l (Phil�n hat�s�ra) els�sorban az allegoriz�l�s �s a
tipol�gia (-->t�pus) m�dszer�t k�vett�k. Legfontosabb k�pvisel�i:
Alexandriai Kelemen �s Origen�sz.
========================================================================
�llam

Ameddig egy �llami k�z�ss�g jogrendj�vel �s hatalmi eszk�zeivel,

legal�bbis eg�sz�ben v�ve, �llampolg�rai sz�m�ra emberhez m�lt�
l�tez�st biztos�t �s err�l gondoskodik, addig azt a sz�ks�gszer�s�get
realiz�lja, amely az ember l�nyeg�b�l fakad �s megfelel a
term�szetjognak; ennyiben �sszhangban van Isten akarat�val �s annak az
isteni parancsolatnak a v�delm�t �lvezi, hogy a legitim hatalmaknak
engedelmeskedni kell. Ez�rt az �llami t�rv�nyek megtart�sa
lelkiismereti k�teless�g lehet �nmag�ban v�ve (ha a k�zj� szempontj�b�l
l�nyeg�ben c�lszer�ek) vagy k�zvetve (ha az ellen�k val� l�zad�s
leromboln� az �llami k�z�ss�g rendj�t). Ha a t�rv�nyek olyasmit �rnak
el�, ami c�lszer�tlen �s er�sen �rt a k�zj�nak, akkor nem sz�ks�ges
engedelmeskedni nekik; ha pedig olyasmit rendelnek el, ami az
erk�lccsel ellent�tes, akkor a nekik val� engedelmess�g (,,parancs az
parancs'') erk�lcstelens�g �s b�n Isten el�tt. Az ,,alattval�'' nem
mentheti f�l mag�t az al�l, hogy amennyire k�pes r�, meg ne vizsg�lja
az �llami t�rv�nyeket �s rendeleteket a kereszt�ny erk�lcsi t�rv�ny �s
a saj�t lelkiismerete norm�j�val; mert ez mulaszt�s volna. Norm�lis
k�r�lm�nyek k�z�tt a k�z�letben val� r�szv�tel (amennyire ez a
r�szv�tel val�ban c�lszer�nek bizonyul) erk�lcsi k�teless�g. Az �llami
k�z�ss�g konkr�t form�ja term�szetesen nem Isten k�zvetlen
rendelkez�s�n alapul; t�rt�nelmi v�ltoz�snak van al�vetve,
megv�ltoztat�sa pedig erk�lcsi k�teless�g is lehet, �gyhogy m�g
erk�lcsileg is igazolhat�k a sz�ks�ghelyzetben �s jogos �nv�delemb�l
hozott forradalmi int�zked�sek, amelyek az �rott jog adta kereteken
t�lmennek (-->forradalom; II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 74). Az
�llam szolga, nem �r, �s nem az egyetlen hordoz�ja a k�zj�nak. A
kereszt�ny ember �s az Egyh�z kritikai funkci�t gyakorolhat az �llammal
szemben, �s nemcsak ott, ahol az �llam specifikusan egyh�zi �rdekeket
fenyeget (-->politikai teol�gia). Egyh�z �s �llam nem ignor�lhatj�k
egym�st �s nem �rthatnak egym�snak, de mindk�t f�l sz�m�ra hasznos a
kett� vil�gos megk�l�nb�ztet�se. A II. vatik�ni zsinat az Egyh�z �s az
�llam ,,sz�tv�laszt�sa'' mellett foglalt �ll�st, mivel a maga ter�let�n
mindkett�t auton�mnak �s a m�sikt�l f�ggetlennek nyilv�n�totta (Gaudium
et spes 76). Az �llam �s az Egyh�z hat�rozott megk�l�nb�ztet�s�vel a
kereszt�nys�g meg�vja att�l a vesz�lyt�l az embert, hogy maga az �llam
vagy a ,,haza'', a nemzet stb. szakr�lis, ,,numin�zus'' dolognak
l�ss�k; a kereszt�nys�g, mik�nt a term�szetet, az �llamot is
,,m�tosztalan�totta'' �vsz�zadokon �t tart� fejl�d�si folyamat
eredm�nyek�nt. A kereszt�nyek is hozz�j�rultak ahhoz, hogy jelenleg a
vil�gon nem jelent fenyeget� vesz�lyt az �llam isten�t�se''.
========================================================================
�llhatatoss�g

�llhatatoss�g: abban nyilv�nul meg, hogy a megigazult ember kitart a

-->megigazul�s kegyelm�ben; m�sk�ppen ez az �ton-lev�s er�nye, amelyr�l
az ember a -->hal�l elfogad�s�val tesz bizonys�got. DHI: lehetetlen
k�l�n kegyelem n�lk�l a v�gs�kig kitartani (perseverantia finalis: DS
1562); bizonytalan marad, hogy az ember megkapja-e a v�gs�
�llhatatoss�g kegyelm�t (DS 1566) (-->�dv�ss�g bizonyoss�ga); ezt a
kegyelmet nem lehet ki�rdemelni, de a kereszt�ny embernek im�dkoznia
kell �rte, �s er�sen rem�lnie kell (-->rem�ny).
========================================================================
�lom

Az �lomnak a kereszt�ny hagyom�nyban k�t mozzanata van, amely csak

egy�tt adja meg helyesen az �lom �rt�k�t. Az �lomban a tudat
kit�rulkozik �s fog�konny� v�lik az ember l�nyegi ind�t�kai ir�nt,
amelyek m�r adottak a racion�lis tervez�s �s d�nt�s el�tt, de ekkor m�g
megform�latlan �sszevisszas�gban �s k�l�nf�le kapcsolatokban jelennek
meg, �s �gy zagyva �lmokban jelentkeznek, amelyekkel kapcsolatban a
Szent�r�s �vatoss�gra int (J�b 20,8; Zsolt 73(72),20; Iz 29,7 �s k�v.;
Sir 34,1-7). De ugyanenn�l az okn�l fogva az �lomban olyan ind�t�kok is
jelentkezhetnek, amelyek el�l az ember �ber tudata helytelen�l
elz�rk�zik, olyan ind�t�kok, amelyeken kereszt�l az �lomban Isten ad
�tmutat�st, �gyhogy az �lom az isteni kinyilatkoztat�s egyik m�dja is
lehet (Sz�m 12,6; Ter 20,3 �s k�v.; 28,12-15; 37,5-10; Mt 1,20; 2,13
stb.).
========================================================================
Anakephalai�szisz

Anakephalai�szisz (g�r�g, jelent�se: valaminek a l�nyeges tartalma

szerinti megism�tl�se, �sszefoglal�sa): a teol�gi�ban haszn�latos
�dvt�rt�neti formula (Ef 1,10-b�l kiindulva els�sorban Lyoni Szent
Ireneus alkalmazza), amely a k�vetkez�ket jelenti: az eg�sz teremt�s
c�lja Isten emberr�-lev�se, abban az �rtelemben, hogy a teremt�s
�ltal�ban az emberr� lett Isten �s az ember t�rsas viszony�nak
el�k�sz�t�se, az emberr� lett Isten pedig a dolgok t�nyleges rendj�ben
nemcsak a teremt�s c�lja �s �d�m nem�nek cs�cspontja, hanem -- Szent
P�l szerint -- ,,b�nn�'' is lett, �s a halottak els�sz�l�ttjek�nt --
vagyis annak k�vetkezt�ben, hogy az ember t�rt�net�nek egyes f�zisait
radik�lisan mag�ra vette -- megv�ltja �s helyre�ll�tja a hi�baval�s�gra
�t�lt teremt�st.
========================================================================
Anal�gia, analogia entis

A teol�gia e fogalom seg�ts�g�vel pr�b�lja a v�ges �s v�gtelen

�sszef�gg�s�t �gy elgondolni, hogy a kett� k�z�tt ne legyen
sz�ks�gszer� �sszef�gg�s (dialektika), de ne is legyenek vonatkoz�s
n�lk�l (pozitivizmus). Az anal�gia azt jelenti, hogy egy fogalom
jelent�se -- an�lk�l, hogy tartalm�nak egys�ge veszend�be menne --
l�nyegesen megv�ltozik, amikor k�l�nb�z� l�tez�kre vagy l�tszf�r�kra
alkalmazzuk. (Megk�l�nb�ztet�s�l: k�t�rtelm�s�g -- ugyanannak a sz�nak
teljesen k�l�nb�z� jelent�sei vannak; egy�rtelm�s�g -- egy fogalomnak
mindig szigor�an ugyanaz a jelent�se, �s alkalmaz�sain�l csak hozz�
k�pest k�ls� jegyekkel tesz�nk k�l�nbs�get). Az anal�g fogalom
logikailag sz�tv�laszthatatlan egys�gben tartalmazza a k�z�s �s
k�l�nb�z�, hasonl� �s elt�r� mozzanatait annak, amit benne elgondolunk.
A l�t anal�gi�ja, az analogia entis (re�lis anal�gia) �s a l�tfogalom
anal�gi�ja (logikai anal�gia) azon alapul, hogy -->l�t�nek tekintet�ben
anal�g �rtelemben az �sszes l�tez� megegyezik �s k�l�nb�zik. Ha
egyoldal�an a l�t egy�rtelm�s�g�t �ll�tjuk, akkor ennek az a
k�vetkezm�nye, hogy v�geredm�nyben azonoss�got t�telez�nk a v�gtelen �s
a v�ges l�t, illetve az emberi �s isteni megismer�s k�z�tt. Ha a l�t
k�t�rtelm�s�g�t �ll�tjuk egyoldal�an, akkor a l�t egym�st�l k�l�nb�z�
�s radik�lisan elk�l�n�tett darabokra esik sz�t. Az emberi szellem
jelenlegi megismer�s�vel a l�tet mag�t csak a l�tez�n tudja felfogni,
de -->transzcendenci�ja k�vetkezt�ben �gy fogja fel, hogy minden egyes
l�tez� (egy-�rtelm�) felfog�s�nak eredend� hordoz� alapja az anal�g
l�tmeg�rt�s.
Az anal�gia k�t form�j�t k�l�nb�ztetj�k meg: az attribuci�
anal�gi�j�r�l akkor besz�l�nk, ha az anal�g fogalmi tartalmat az egyik
anal�g dologr�l egy levezetett anal�g dologra vissz�k �t. Ha a m�sodik
anal�g dologra nemcsak a sz� �s az els�re val� valamilyen vonatkoz�s a
jellemz�, hanem bens� saj�toss�ga a tartalom is, akkor bens�
attribuci�val �llunk szemben (Isten �s minden v�ges l�t k�z�tt a bels�
attribuci� anal�gi�ja �ll fenn, mivel minden l�tez�nek van l�te �s
l�t�ben f�gg Istent�l); a proporcionalit�s anal�gi�ja pedig azt
jelenti, hogy anal�gia van ama viszonyok k�z�tt, amelyek b�rmely anal�g
dolog �s valamely m�s dolog k�z�tt fenn�llnak (a proporcionalit�s lehet
bels� vagy k�ls�). (Isten �s minden v�ges l�t k�z�tt a proporcionalit�s
anal�gi�ja �ll fenn, mert Istennek �s minden l�tez�nek hasonl� �s
ugyanakkor l�nyeg�ben k�l�nb�z� viszonya van a saj�t l�t�hez). Ha az
anal�gia form�j�ban besz�l�nk �s gondolkodunk Istenr�l �s Isten hozz�nk
�s a vil�ghoz val� viszony�r�l, akkor ez nem logikai cselfog�s,
amellyel az emberi megismer�s hatalm�ba ker�ti Istent, hanem az emberi
megismer�s alapadotts�g�nak, nevezetesen annak a t�nynek a k�r�l�r�sa,
hogy az emberi megismer�s mindig is �s kezdett�l fogva az abszol�t
-->titokra ir�nyul, amely sz�m�ra nem-t�rgyi m�don van adva, m�gpedig
oly m�don, hogy sem a titokjelleg nem sz�nteti meg az adotts�got mag�t,
sem az adotts�g Isten felfoghatatlans�g�t. ,,Mert a teremt�r�l �s a
teremtm�nyr�l semmif�le hasonl�s�got nem �ll�thatunk an�lk�l, hogy ez
ne foglaln� mag�ba kettej�k j�val nagyobb k�l�nb�z�s�g�t is'' (IV.
later�ni zsinat: DS 806).
========================================================================
Analogia fidei

Analogia fidei: R�m 12,6-ban szerepl� teol�giai fogalom, melyet Karl

Barth ,,a hitben val� emberi d�nt�s'' �s Isten kegyelm�nek d�nt�se''
k�z�tti anal�giak�nt �rtelmez, de olyan anal�giak�nt, amelyben a
,,hasonl�s�g mellett nagyobb a k�l�nb�z�s�g''. Katolikus �rtelmez�s
szerint e fogalom azt jelenti, hogy nincs a kinyilatkoztat�snak vagy a
hitnek olyan kijelent�se, amelyet ne az Egyh�z egyetlen, objekt�v
�sszhite alapj�n kellene �rtelmezni; e fogalom teh�t azt is
megk�veteli, hogy minden dogmatikus megfogalmaz�sn�l vil�gos maradjon
az, hogy az alkalmazott fogalmaknak csak anal�g jelent�s�k van a
formul�val kifejezett dologhoz viszony�tva (-->iskol�k, -->analogia
entis, -->titok). Ezt az elvet a tan�t�hivatal elismeri (DS 3283 3542-
3547 3887).
========================================================================
Analysis fidei

Analysis fidei: a hit aktus�nak anal�zise, mely azt kutatja, hogy a

hit aktusa mint az �sz helyesl�se k�zvetlen�l �s v�gs� soron mi�rt a
kinyilatkoztat� Isten tekint�ly�re �s mi�rt nem egy m�sik �szokra
t�maszkodik (-->praeambula fidei), teh�t az a k�rd�s, hogyan tudja a
h�v� k�zvetlen�l felfogni a kinyilatkoztat� Istent, akinek a
tekint�ly�n a hit aktusa alapul. A teol�gusok erre a k�vetkez�k�ppen
v�laszolnak:
a) Su�rez: a h�v� mag�nak a kinyilatkoztat� Isten tekint�ly�nek hisz
(ami circulus vitiosus-hoz vezet);
b) De Lugo: a kinyilatkoztat� Isten tekint�lye �nmag�b�l is
k�zvetlen�l felismerhet�, a hit kegyelme r�v�n ,,�nmag�b�l nyilatkozik
meg'' az Egyh�z igehirdet�s�ben (ami mintha gyeng�ten� az �szok
szerep�t);
c) Straub: a hit aktus�ban v�gs� mot�vumk�nt a kinyilatkoztat� Isten
tekint�ly�re mondunk igent, de nem ism�t egy objekt�v �szok alapj�n
(alighanem csakugyan ez t�rt�nik);
d) Billot: mag�ban a hit aktus�ban nem a k�ls� �szokra �s nem is a
kinyilatkoztat� Isten (egyszer�en felismert) tekint�ly�re mondunk m�g
egyszer igent, hanem csak a kinyilatkoztatott igazs�gra (mik�zben az
�szokot az�rt szint�n el kell fogadni). --
Ma a teol�gia a -->hitn�l ink�bb a -->kegyelem megvil�gos�t� (ha nem
is reflekt�lhat�) m�k�d�s�t �s a hit szem�lyes jelleg�t hangs�lyozza
(azaz: az Istennel val� tal�lkoz�st J�zus Krisztusban, �s Isten
,,tekint�ly�nek'' ezen kereszt�l t�rt�n� megtapasztal�s�t).
========================================================================
Angelol�gia

Angelol�gia: a teol�gi�nak az -->angyalokkal foglalkoz� �ga,

pontosabban az a tan, amely az ember nem emberi �dvt�rt�neti
k�rnyezet�t �s a vele kapcsolatban �ll� nem emberi l�nyeket a teol�giai
antropol�gia mozzanatak�nt t�rgyalja, m�gpedig olyan megk�zel�t�sben,
amelyet a teol�giai -->antropol�gia �s a -->krisztol�gia l�nyegi
�sszef�gg�se hat�roz meg (v�. az angyalok kegyelme mint J�zus Krisztus
kegyelme, J�zus Krisztus mint f� az angyalok k�z�tt, az angyalok
v�ltoz� szerepe az �dvt�rt�netben stb.).
========================================================================
Angyal

Angyal (g�r�g�l angelosz, jelent�se: k�ld�tt, k�vet): a k�z�pkor �ta

emberfeletti, teremtett l�nyeket, ,,tiszta'' szellemeket jelent.

A Szent�r�s tan�t�sa. A Szent�r�s ismertnek t�telez fel bizonyos

l�nyeket, akiket feladatuk, k�lsej�k vagy Istenhez val� viszonyuk
alapj�n a k�vetkez�k�ppen nevez: ,,angyalok'': k�vetek, ,,f�rfiak'',
,,Jahve seregei'', ,,mennyei seregek''. A fogs�g ut�ni id�ben
k�zelebbr�l ,,Isten fiainak'', ,,isteni l�nyeknek'',
,,fejedelems�geknek'', ,,hatalmass�goknak'', ,,szellemeknek'' tekintik
ezeket, akik vagy testn�lk�liek vagy csak l�tszattest�k van. Ezek a
l�nyek Isten seg�t� vagy b�ntet� k�veteik�nt �rkeznek, az egyes ember
vagy az egyes n�p sz�m�ra jelennek meg, �s sokszor saj�t nev�k is van
(Mih�ly, G�briel, Uriel).
Az �jsz�vets�gnek az angyalokra vonatkoz� kijelent�sei magukon
viselik a k�s�zsid� angyalk�pzetek hat�s�t, eg�sz�ben v�ve azonban
j�zanabbak. Mivel J�zus Krisztust Isten a jobbj�ra emelte, ez�rt J�zus
Krisztus felette �ll minden angyali l�nynek; m�g az angyaloknak is az
Egyh�z �ltal jut tudom�s�ra Isten �dv�z�t� sz�nd�ka (Ef 3,10).
K�vetkez�sk�pp az �jsz�vets�g szerint az angyalok Krisztusnak �s
tan�tv�nyainak a szolg�lat�ban �llnak (Mt 4,11; ApCsel 5,19 �s k�v.),
mint k�vetek Isten �dv�z�t� akarat�b�l �zeneteket hoznak az emberek
sz�m�ra, az utols� �t�letn�l pedig ott lesznek majd J�zus Krisztus
mellett (v�. Jel).

Dogmat�rt�neti vonatkoz�sok. A zsid� apokaliptik�ban �s a g�r�g

gondolkod�sban kialakult angyalk�pzetekkel szemben az aty�k az angyalok
teremtm�nyi volt�t hangs�lyozz�k, teh�t azt �ll�tj�k, hogy az angyalok
(a -->gn�zis k�l�nb�z� form�inak tan�t�s�val ellent�tben) nem vettek
r�szt a vil�g teremt�s�ben (-->demiurgosz), de ennek ellen�re hatalom
tekintet�ben az ember felett �llnak. Az angelol�gia ama t�tel�nek
fel�ll�t�s�ra, hogy az angyalok tiszta szellemi l�nyek (Aquin�i Szent
Tam�s), csup�n a IV. later�ni zsinat egyik tan�t�i megnyilatkoz�sa
adott alkalmat, amely az angyalokat l�tez�knek felt�telezi (DS 800).
V�g�l egy �jabb kelet� tan�t�i megnyilatkoz�s (,,Humani generis'': DS
3891) azok ellen fordul, akik k�ts�gbe vonj�k az angyalok szem�lyes
jelleg�t, azaz a szellem �s az anyag k�z�tti l�nyegi k�l�nbs�get.

Szisztematikus t�rgyal�s. Az angyalokra vonatkoz� teol�giai

tan�t�snak abb�l kell kiindulnia, hogy az angyaltan eredeti, tartalmi
forr�sa nem maga az �sz�vets�gben vagy �jsz�vets�gben tal�lhat� isteni
kinyilatkoztat�s; ellenkez�leg: e kinyilatkoztat�sn�l egyszer�en
felt�telezik mint mag�t�l �rt�d� dolgot, hogy angyalok l�teznek, �s
hogy l�t�ket tapasztaljuk is (mint a kozmosz k�l�nf�le r�sz-
strukt�r�inak teremtett, szem�lyes, struktur�lis elveit). Az angyalokra
vonatkoz� kinyilatkoztat�snak m�gis l�nyeges funkci�ja van, mivel a
k�v�lr�l sz�rmaz� angyalk�pzeteket megtiszt�tja, �s a megmarad� anyagot
az ember legitim �ton �thagyom�nyozott tapasztalatak�nt igazolja. Az
angyalok eml�t�se arra szolg�l, hogy ily m�don vil�gosabb� v�ljanak
�tfog�bb, vall�si szempontb�l jelent�sebb igazs�gok: Isten mindenre
kiterjed� uralma, az emberi l�thelyzet vesz�lyeztetetts�ge. A
kinyilatkoztat�st nem �rdeklik r�szletk�rd�sek (az angyalok neve,
sz�ma, rangsora stb.). Ez�rt a teol�giai angelol�gia abba az egyetlen
esem�nybe �gyaz�dik bele, amely az emberi l�tez�s eg�sz�t meghat�rozza:
abba az esem�nybe, hogy J�zus Krisztusban Isten az �ltala teremtett
vil�gba j�tt. A teol�giai angelol�gia megakad�lyozza az embert abban,
hogy a vele kapcsolatban �ll� l�nyek k�r�t megr�vid�tse: ami az
�dv�z�l�st �s a k�rhozatot illeti, az ember �tfog�bb k�z�ss�g tagja,
amely nem puszt�n emberekb�l �ll. Innen kiindulva kell azut�n az
angyalok l�nyeg�t meghat�rozni: az angyalok l�t�k alapj�n�l fogva a
vil�ghoz tartoznak, a val�s�g �s t�rt�nelem tekintet�ben term�szetes
egys�gben vannak az emberrel, az emberekkel egy�tt ugyanannak az
egyetlen term�szetfeletti �dvt�rt�netnek a szerepl�i, amelynek legels�
terve �s v�gs� c�lja (az angyalok sz�m�ra is) J�zus Krisztusban van. De
mivel l�nyegi �sszef�gg�s van a teol�giai -->antropol�gia �s
-->krisztol�gia k�z�tt, az angelol�gi�t egyben a krisztol�gia bens�
mozzanat�nak is kell tekinten�nk: az angyalok l�nyeg�k szerint szem�lyi
k�rnyezet�t alkotj�k az Atya kimondott �s testt� lett Ig�j�nek, amely
egyetlen szem�lyben kimondott �s meghallott ige. Az angyalok az�rt
k�l�nb�znek az emberekt�l, mert (,,specifikus'') v�ltozat�t alkotj�k
annak az angyalokban �s emberekben k�z�s (,,generikus'') l�nyegnek, ami
maga is Isten ig�j�ben jut el legmagasabb, kegyelmi beteljes�l�s�hez.
Innen kiindulva �rtelmezhetj�k az angyalok kegyelm�t mint J�zus
Krisztus kegyelm�t, J�zus Krisztust mint f�t az angyalok k�z�tt, a
vil�g �s az �dvt�rt�net eredeti egys�g�t, amelyben az angyalok �s
emberek egym�ssal a k�lcs�n�s f�l�- �s al�rendelts�g viszony�ban
vannak, az angyalok szerep�nek az �dvt�rt�net sor�n bek�vetkez�
v�ltoz�s�t. Az angyalok mint ennek a vil�gnak a mozzanatai
k�ts�gtelen�l jelent�sebb k�zvet�t� szerepet j�tszottak Isten �s ember
k�z�tt J�zus Krisztus el�tt, mint manaps�g. -- V�. m�g: -->d�monok,
-->fejedelems�gek �s hatalmass�gok.
========================================================================
Anima naturaliter christiana

Anima naturaliter christiana (latin, jelent�se: a l�lek term�szett�l

fogva kereszt�ny). Tertullianust�l sz�rmaz� meg�llap�t�s (Apol. 17,6),
amely n�la azt jelenti, hogy Isten ismerete kezdett�l fogva adott a
l�lek sz�m�ra, �s hogy ami ily m�don Istent�l sz�rmazik, az csak
elhom�lyosulhat, de eg�szen kit�r�lni nem lehet. Ez a meg�llap�t�s
t�gabb �rtelemben a k�vetkez�ket jelentheti:
a) az ember l�nyeg�hez tartozik az a lehet�s�g, hogy megismerje
Istent �s a term�szetes erk�lcsi t�rv�nyt (mivel ez az ismeret is
hozz�tartozik a kereszt�ny l�lek fogalm�hoz);
b) az ember l�nyeg�hez tartozik, hogy az ember fog�kony egy
lehets�ges kinyilatkoztat�s ir�nt, t�rt�nj�k az sz�ban vagy esem�ny
form�j�ban (-->potentia oboedientialis);
c) az embert l�tez�s�ben mindig meghat�rozza az emberi t�rt�nelem
eg�sze (a hagyom�ny), teh�t tudatosan vagy �ntudatlanul a kereszt�nys�g
is;
d) az emberre mindig �s minden�tt vonatkozik Isten �ltal�nos �dv�z�t�
akarata (-->Isten �dv�z�t� akarata), az ember term�szetfeletti c�lra
rendeltetett (-->egzisztenci�l, term�szetfeletti), �s k�pes a hitre.
Ez�rt a kereszt�nys�g val�s�gos, t�rt�nelmi �zenete sohasem �gy �ri
az embert, mintha � csup�n kereszt�nys�g el�tti, b�n�sen mag�ba
z�rk�zott ,,term�szet'' volna, amely passz�van szemben �ll a lehets�ges
kinyilatkoztat�ssal. -- -->Kegyelem, -->term�szet.
========================================================================
Anonim kereszt�nys�g

Ez a kifejez�s annak a II. vatik�ni zsinat �ta imm�r vitathatatlan

t�ny�ll�snak a r�vid megjel�l�se (amely, mint minden ilyen kifejez�s,
term�szetesen f�lre�rt�seknek is ki van t�ve), hogy egy ember Isten
kegyelm�ben akkor is megigazulhat �s ez�rt az �dv�ss�g�t megtal�lhatja,
ha szociol�giailag nem tartozik az Egyh�zhoz -- felt�ve, hogy ez nem az
� b�ne --, ha nincs megkeresztelve, s�t, ha �gy v�li, hogy �nmag�t
ateist�nak kell tartania. A teol�giai k�rd�s itt �gy hangzik, hogyan
lehet egy ilyen embern�l csenev�sz form�ban megl�v�nek elgondolni azt a
hitet, amelyet ugyanez a zsinat az �dv�ss�g felt�tel�nek nyilv�n�t. E
k�rd�ssel kapcsolatban utalhatunk, mik�nt a zsinat teszi, azokra az
utakra, amelyeket egyed�l Isten ismer (Ad gentes 7), vagy
megk�s�relhetj�k kimutatni, hogy minden egyes, a lelkiismeret szav�nak
engedelmesked� pozit�v erk�lcsi d�nt�sben -- mivel az ilyen d�nt�st a
-->kegyelem hordozza -- implicite m�r benne van a kinyilatkoztat�sban
val� hit valamilyen form�ja, mert ez a ,,felemel�'' kegyelem mag�val
hoz egy v�gs�, a priori meg�rt�si horizontot (az Istenben val� �dv�ss�g
felt�tlen -->rem�ny�nek meg�rt�si horizontj�t), amelyet
(transzcendent�lis) -->kinyilatkoztat�sk�nt lehet �rtelmezni.
Pasztor�lis szempontb�l igen jelent�s az ,,anonim kereszt�nys�g''
tana. El�sz�r is, ez a felt�tele annak hogy rem�nykedni lehet a
kereszt�ny igehirdet�s eredm�nyess�g�ben, mert e tan csup�n azt az
embert felt�telezi, akit m�r az a kegyelem vez�rel, amelyet �nmag�ban
�s J�zus Krisztust�l val� eredet�ben kell hirdetn�nk. M�sodszor, e tan
arra sz�l�tja fel az evang�lium hirdet�j�t, hogy az �zenet c�mzettj�ben
igyekezz�k mindig azokat a bels� tapasztalatokat felfedezni �s
megsz�l�tani, amelyek m�r akkor adva vannak benne, Istenre val�
r�utalts�ga �s Istenre val� ir�nyults�ga r�v�n -- �s ez sohasem csup�n
,,term�szetes'', hanem mindig a kegyelem �ltal (a sz�m�ra mindig
felaj�nlott kegyelem �ltal) hordozott r�utalts�g �s ir�nyults�g --,
miel�tt m�g Isten ig�je el�rn� �t.
E tan t�rgyi tartalm�t olyanok is hirdetik (mint pl. H. de Lubac, H.
U. v. Balthasar), akik mag�nak a kifejez�snek a haszn�lat�t
helytelen�tik.
========================================================================
Antikrisztus

Antikrisztus (ellenkrisztus): a Szent�r�s �s a hagyom�ny szerint a

,,t�rv�nytelens�g embere'', aki a Krisztusnak adja ki mag�t, �s nagy
sikereket �r el, de J�zus Krisztus legy�zi. Ezt a tant nem kell
m�tosznak tekinteni vagy �gy �rtelmezni, mint a kereszt�ny ember �s az
Egyh�z k�zdelm�nek puszta tipol�gi�j�t, mert az �dv�ss�g�rt �s az
�dv�ss�g ellen k�zd� er�k t�rt�nelemform�l� szem�lyekben testes�lnek
meg, �s a v�gs� id�kben harcuk ki�lez�dik. M�sr�szt a Szent�r�s
kijelent�sei nem z�rj�k ki, hogy ott Antikrisztuson l�nyeg�ben az
emberis�g l�trendj�hez tartoz� �sszes istenellenes t�rt�nelmi er�
megszem�lyes�t�s�t kell �rteni. A nem-kereszt�ny pol�mia �s apol�gia
jogtalanul azonos�t egyes konkr�t szem�lyeket az Antikrisztussal.
========================================================================
Antinomizmus

Antinomizmus: az a szeml�let �s magatart�s, amely minden t�rv�ny

jogosults�g�t �s �rv�nyess�g�t tagadja. Az antinomizmus f�k�pp azzal az
�ll�t�ssal jellemezhet�, hogy az evang�lium szerint az erk�lcsi t�rv�ny
t�bb� nem k�telez� a kereszt�ny mint kereszt�ny sz�m�ra.
Antinomista-vit�nak nevezik a luther�nus egyh�zon bel�l azokat a
k�zdelmeket, amelyek a 16. sz�zad els� f�l�ben J. Agricola (a t�rv�ny
teljesen �rt�ktelen), Melanchton �s Luther, valamint a 16. sz�zad
m�sodik fel�ben egy antinomista csoport (M. Neander, A. Poach: a
kereszt�ny mint h�v� felette �ll a t�rv�nynek, mint b�n�s al� van
vetve) �s Melanchton k�vet�i k�z�tt folyt (Liber concordiae 1580). Az
antinomizmus teol�giai problematik�j�val �s meg�t�l�s�vel kapcsolatban
v�. -->t�rv�ny.
========================================================================
Antiochiai teol�giai iskola

Az Antiochi�ban l�trej�tt teol�giai ir�nyzatokat nem annyira

meghat�rozott tanbeli n�zetek, mint ink�bb bizonyos m�dszerek
jellemzik. Ezeknek az ir�nyzatoknak az a saj�toss�guk, hogy k�l�n�sen
nagy figyelmet szenteltek a kritikailag megvizsg�lt bibliai sz�veg sz�
szerinti �rtelm�nek (az allegoriz�l�s ellent�te), �s er�sen
hangs�lyozt�k Krisztus t�k�letes embers�g�t (innen a -->nesztorianizmus
k�s�bbi vesz�lye). A legfontosabb teol�gusok: Malchion (3. sz�zad),
Antiochiai Lukianosz (4. sz�zad) valamint Arius �s az arianizmus f�
k�pvisel�i, Tarszoszi Diodorosz �s tan�tv�nyai, Mopszvesztiai
Theod�rosz �s Aranysz�j� Szent J�nos.
========================================================================
Antropocentrikus szeml�let

Antropocentrikus minden olyan szeml�let �s gyakorlati magatart�s,

amely ,,az embert mindenek m�rt�k�nek tekinti, �s ennek k�vetkezt�ben
az istenszeretett�l elford�tja, �nmag�ba z�rja, �s jogtalan auton�mi�t
k�vetel sz�m�ra (ilyen minden -->ateizmus, minden szubjekt�v
hitetlens�g, minden szubjekt�v �rtelemben s�lyos b�n, minden olyan
filoz�fia, amely nem arra t�rekszik, hogy az embert nyitott� tegye az
abszol�t -->titok ir�nt, amelyet sohasem tud hatalm�ba ker�teni).
Helyes �rtelemben az antropocentrikus szeml�let azt jelenti, hogy az
ember val�s�gos teocentrikus szeml�letm�dja (mint minden szem�lyes tett
�s magatart�s) mindig sz�ks�gszer�en valamely szubjektum ir�nyults�ga.
Az ember nem tud teljesen kil�pni �nmag�b�l an�lk�l, hogy ne t�rne
vissza �nmag�ba; egy erk�lcsi tett abszol�t m�lt�s�ga �s k�telez� volta
a szubjektum m�lt�s�g�n alapul, aki mint szubjektum transzcendenci�ja
r�v�n Istenre t�maszkodik. Ebb�l k�vetkez�leg az antropocentrikus
szeml�let �s a teocentrikus szeml�let (ha mindkett�t helyesen
�rtelmezz�k) egy�ltal�n nem ellent�tesek. A kereszt�nys�g
antropocentrikus redukci�ja (Mt 25,31-45) egy�ttal Isten
krisztocentrikus volt�t is kifejez�sre juttatja.
========================================================================
Antropol�gia

Antropol�gia (g�r�g, jelent�se: embertan): az -->ember k�s�rlete

arra, hogy a priori-transzcendent�lis �ton, vagy Isten
kinyilatkoztat�s�b�l kiindulva, vagy a posteriori tudom�nyok
(orvostudom�ny, biol�gia, pszichol�gia, szociol�gia stb.) seg�ts�g�vel
kialak�tsa �n�rtelmez�s�t. A saj�tosan teol�giai antropol�gia
felt�telezi azokat az emberre vonatkoz� kijelent�seket, amelyeket a
t�rt�nelmi kinyilatkoztat�s tartalmaz, �s ennyiben az ilyen
antropol�gia sz�ks�gszer�en a posteriori. Mindaz�ltal ez a felt�telez�s
nem z�rja ki eleve azt a lehet�s�get, hogy ez a t�rt�netileg esetleges
m�don k�v�lr�l sz�rmaz� �rtelmez�s legyen az ember abszol�t, alapvet�
�s d�nt� �rtelmez�se. Az ember l�nyeg�n�l fogva sz�ks�gszer�en r� van
utalva a t�rt�neti a posteriorira, �s nem int�zheti el racionalista
m�don azzal, hogy az ,,l�nyegtelen''; az ember minden reflexi�ban csak
�gy tudja mag�t felfogni, mint t�rt�neti felt�telekt�l f�gg� l�nyt, aki
bele van �ll�tva a t�rt�nelembe �s annak �tj�t j�rja; ezt a t�rt�neti
konkr�ts�got semmif�le tudom�nyban nem tudja adekv�t m�don reflekt�lni,
vagyis �nmag�r�l mint a priori m�don felfogott �s �rtelmezett l�nyr�l
lev�lasztani (j�llehet az ember eredeti �n�rtelmez�ssel b�r� l�ny:
-->szem�ly, -->l�t�llapot). Ez�rt a kinyilatkoztat�s a posteriori
antropol�gi�ja nem kell, hogy idegen normak�nt szembeker�lj�n az ember
adekv�t a priori �n�rtelmez�s�vel; ez�rt a teol�giai antropol�gia
joggal indul ki abb�l az �n�rtelmez�s�b�l, amely a t�rt�neti
kinyilatkoztat�s meghall�s�b�l �s az �t�lt hitb�l sz�rmazik.

a) Az �sz�vets�g �s �jsz�vets�g kinyilatkoztat�sa az emberre

vonatkoz�lag olyan kijelent�seket tartalmaz, amelyek azt az ig�nyt
t�masztj�k, hogy k�telez� �rv�nnyel b�rnak �s hogy el�sz�r �s egyed�l
�k adj�k meg az ember sz�m�ra tulajdonk�ppeni (konkr�t, t�rt�nelmi)
l�nyeg�nek �t�lt ismeret�t. Az embert olyan l�nyk�nt mutatj�k be, aki a
vil�g�ban egyed�l�ll�, aki olyannyira szubjektum, hogy Isten partnere,
akinek minden m�s l�tez� -- Isten teremt�i akarat�n�l fogva �s ez�rt a
saj�t igazi l�nyege szerint -- csak a k�rnyezet�t alkotja. Ez a
szubjektivit�s mint szellemis�g, szabads�g; mint olyan tulajdons�g,
amelynek k�vetkezt�ben az embernek �r�kre individu�lis fontoss�ga �s
�rv�nyess�ge van Isten el�tt; mint az a k�pess�g, hogy az ember Isten
partnere legyen �s val�ban dialogikus, ,,sz�vets�g-jelleg�''
kapcsolatban �lljon vele, amely oly szoros lehet, hogy az ember
abszol�t k�zelr�l ,,sz�nr�l-sz�nre'' l�tja Istent felfoghatatlan
f�nyess�gben, ,,r�szesedik az isteni term�szetben'' �s �gy ismeri
Istent, mint � benn�nket; mint az a lehet�s�g, hogy az ember mag�nak
Istennek a megnyilv�nul�sak�nt l�tezz�k (Isten emberr�-lev�se): ez a
szubjektivit�s az embert val�ban olyan l�nny� teszi, amely v�gs� soron
nem r�sze egy nagyobb eg�sznek (a vil�gnak), hanem mindig egyszeri,
megism�telhetetlen m�don maga az eg�sz: �ppen szubjektum, szem�ly,
,,egzisztencia'' �s nem egyszer�en el�fordul�. A kozmosznak ez a
val�ban t�rt�nelmi, vagyis egyszeri (nem-ciklikus) t�rt�nete kezdett�l
v�gig mozzanata ennek az Isten �s ember k�zti t�rt�nelemnek; az ember
t�rt�nelme nem egy �tfog� kozmog�nia mozzanata, hanem a vil�g csup�n az
az el�zetes felt�tel, amely az ember t�rt�nelm�t lehet�v� teszi �s
ebben a t�rt�nelemben van lehet�s�g�nek v�gs� oka: Isten �gy akarta,
hogy a kozmosz v�g�t az ember t�rt�nelme hat�rozza meg. Az ember (ha
h�v� kereszt�ny) azt vallja, hogy teremtm�nyi mivolta �s b�n�ss�ge
ellen�re ezen a t�rt�nelmen bel�l sz�l�totta �t meg Isten
t�rt�nelmileg, m�gpedig abszol�t, szabad, teh�t kegyelmi
felt�rulkoz�s�nak ig�j�vel, oly m�don, hogy a maga legsaj�tabb �let�ben
megmutatkozott. Ez a kijelent�s egyr�szt k�zvetlen�l �rthet� a
kereszt�ny sz�m�ra, minthogy �sszefoglal�sa annak, amit az ige
meghall�jak�nt a hitben �nmag�r�l megtud, m�sr�szt arra is alkalmas,
hogy a teol�giai antropol�gia eredeti kiindul�pontja legyen.

b) Innen kiindulva kider�l, hogy az ember leg�tfog�bb meghat�roz�sa a

termetm�nyis�g, m�gpedig els�dlegesen a szubjektum volt�ban
megnyilv�nul� teremtm�nyis�g (amelynek csup�n hi�nyos modusza a puszt�n
el�fordul� l�tez�nek a teremtetts�ge), teh�t az Isten ir�nti v�gtelen
fog�konys�g egy olyan l�nyben, aki maga nem Isten: �s ez a fog�konys�g
egyszerre pozit�v �s negat�v meghat�roz�s, amely mint hi�ny �s mint
beteljes�l�s ugyanolyan m�rt�kben n�vekszik a semmivel �ssze nem
m�rhet� Isten el�tt.

c) Hab�r a term�szetes �sz felismerheti a -->kinyilatkoztat�s t�ny�t

(-->praeambua fidei), az isteni kinyilatkoztat�s voltak�ppeni
meghall�ja az az ember, aki abszol�t, h�v� engedelmess�gben, teh�t
szeretetben -- melyet Isten kegyelmi �nk�zl�se tesz lehet�v� -- �gy
fogadja be az isteni kinyilatkoztat�st, hogy az isteni ige ama
saj�toss�ga, hogy �nkinyilatkoztat�s, nem megy veszend�be �s nem
degrad�l�dik emberi sz�v� a v�ges ember meghall�k�pess�g�nek a priori
adotts�gai folyt�n. Ennek alapj�n meghat�rozhatjuk a term�szet �s
kegyelem k�zti k�l�nbs�get: a -->kegyelem az az a priori k�pess�g,
amellyel az ember term�szet�nek megfelel� m�don befogadhatja Isten
felt�rulkoz�s�t, ami t�rt�nhet sz�ban (hit-szeretet) �s -->Isten
sz�nel�t�s�ban; a -->term�szet mint az ember maradand� �s ezzel a
meghall�-k�pess�ggel felt�telezett �llapota azt jelenti, hogy a b�n�s
�s a hitetlen ember elz�rk�zhat Isten v�laszt k�v�n� felt�rulkoz�sa
el�l, �s hogy ez a felt�rulkoz�s az embernek m�g mint Isten �ltal
teremtett l�nynek is �gy jelenik meg, mint a szem�lyes szeretet szabad
csod�ja, amelyet mivolt�n�l fogva (mint term�szet) nem k�vetelhet meg
Istent�l, b�r Isten oda�t�lheti neki �s � l�nyege szerint fog�kony is
erre a szeretetre (-->potentia oboedientialis).

d) Mivel az ember Isten ig�j�t a t�rt�nelemben hallja meg, ennek

alapj�n vil�goss� v�lik az ember -->t�rt�nelmis�ge mint az ember
alapmeghat�roz�sa �s mint teol�giai kijelent�s, ami megmutatkozik
els�sorban k�rnyezethez k�t�tt volt�ban, testis�g�ben, nemis�g�ben, az
-->emberis�g egys�g�ben, abban, hogy az ember -->k�z�ss�gre teremtett
l�ny, l�tez�s�nek agon�lis (k�zd�) jelleg�ben, l�thelyzet�nek t�rt�neti
f�gg�s�g�ben, megm�s�thatatlan kiszolg�ltatotts�g�ban.

e) A teol�giai antropol�gi�nak k�l�n�sen nagy figyelmet kell

ford�tania az antropol�gia �s a -->krisztol�gia viszony�ra. A
-->megtestes�l�st csak akkor �rtj�k helyesen, ha J�zus emberi
term�szete nem csup�n az a v�gs� soron k�ls�leges eszk�z, amelynek
seg�ts�g�vel egy l�thatatlanul marad� Isten h�rt ad mag�r�l, hanem az a
valami, amiv� maga Isten v�lik, amikor (Istennek megmaradva) k�ls�v�
v�lik �s �tmegy �nmaga m�s�nak, a nem-isteninek a dimenzi�j�ba. B�r
Isten megtestes�l�s n�lk�l is megteremthette volna a vil�got, m�gis e
t�tellel �sszeegyeztethet� az, hogy a teremt�s lehet�s�ge Isten k�ls�v�-
v�l�s�nak m�g radik�lisabb lehet�s�g�ben van megalapozva (mivel az
egyszer� Istenben nincsenek egyszer�en egym�s mellett k�l�nb�z�
lehet�s�gek). De ekkor az ember eredeti defin�ci�ja szerint: Isten
k�ls�v� v�l�s�nak lehets�ges m�sl�te �s J�zus lehets�ges testv�re. A
krisztol�gia teh�t Isten �s az ember vonatkoz�s�ban �gy jelenik meg,
mint a teol�giai antropol�gia legradik�lisabb, legmagasabb rend�
�sszefoglal�sa.

f) Ma m�g nincs lez�rt teol�giai antropol�gia. Amit az isteni

kinyilatkoztat�s az emberr�l mond, az sz�tsz�rtan els�sorban a
-->dogmatika egyes fejezeteiben van meg, de hat�rozott form�ban m�g
nincs kidolgozva az eg�sz antropol�gia szisztematikus alapja.
========================================================================
Antropomorfizmus

Antropomorfizmus: az az elj�r�s, amikor Isten val�s�g�nak le�r�s�ra

emberi viselked�sm�dokat alkalmaznak. Sokszor tal�lkozunk
antropomorfizmussal az �sz�vets�gben, mikor Istennek emberi
indulatokat, cselekedeteket, s�t, emberi tagokat tulajdon�tanak (Isten
megb�n valamit, nevet, szomor�, haragszik; sz�ja, orra, l�ba van stb.).
Ennek a kifejez�sm�dnak (mely m�g a tisztult szeml�let� pr�f�t�kn�l is
megtal�lhat�) az a c�lja, hogy kifejez�sre juttassa az Istenre jellemz�
dinamik�t, de oly m�don, hogy ne mos�dj�k el az Istent a teremtm�ny�t�l
elv�laszt� min�s�gi k�l�nbs�g. S�lyos probl�m�k ad�dnak viszont abb�l,
ha antropomorf m�don fejezik ki Istennek a gonoszhoz val� viszony�t, �s
az antropomorf kifejez�sm�d s�lyos probl�m�kat jelent Isten
megismerhet�s�g�nek teol�gi�ja sz�m�ra is. J�llehet minden emberi
fogalom (mely egyben mindig konkr�t k�pzet is) csak inadekv�t ismeretet
eredm�nyezhet, ha Istenre vissz�k �t, mindaz�ltal az emberi szellem
Istenre ir�nyul� transzcendenci�ja miatt minden fogalomnak van n�mi
transzparenci�ja is Istenre vonatkoz�lag (-->anal�gia): �s ez a
transzparencia lehet�v� tesz val�di, noha csak anal�g ismeretet,
amelyet mindig �j �s �j tagad�ssal kell Istenhez hozz�igaz�tani. Az
ember mint ennek az ismeretnek a birtokosa tudat�ban van saj�t
antropomorfizmusainak, �s �ppen ezzel emelkedik f�l�b�k s jut k�zelebb
Isten titk�hoz. R�ad�sul az emberi szellem mindig szeml�lethez van
k�tve, �s ez�rt az antropomorfizmusok igazol�s�hoz figyelembe kell
venni azt is, hogy a t�rt�neti tapasztalat le�r�s�ra szolg�l�
fogalmakkal kell tan�s�got tenni arr�l a t�nyr�l, hogy Isten beleny�lt
a t�rt�nelembe, �s �gy az ilyen kijelent�sek magasabb fokon igazolj�k
az antropomorfizmusok haszn�lat�t.
========================================================================
Anyag

1. Filoz�fiai �rtelemben jelenti egy l�tez�nek a -->forma �ltal (egy

,,szubjektum'' meghat�roz� val�s�ga �ltal) meghat�rozhat�, hordoz�
alapj�t, amely �nmag�ban meghat�rozatlan �s meghat�roz�sra szorul:
jelenti els�sorban az arisztotel�szi -->h�l�morfizmusban a szellemis�g
alatti szf�r�ban a tiszta ,,potenci�t'' (els� anyag), amely k�l�nb�zik
a formaad� ,,aktust�l'' (forma, entelecheia stb.). �tvitt �rtelemben a
szents�gekn�l megk�l�nb�ztetj�k egym�st�l a dologi elemet (v�z, keny�r,
olaj), a ritu�lis gesztust (felken�s stb.) mint ,,anyagot'', amelyet a
szents�gi ig�nek kell pontosabban meghat�roznia, �s a szents�gi ig�t
mint �rtelemad� szents�gi ,,form�t''.

2. Az �ltal�nos nyelvhaszn�latban az anyag a konkr�t, fizikai, nem-

szellemi l�tez�t jelenti mint a mindennapi k�ls� tapasztalatnak, a
fizik�nak, a k�mi�nak, a biol�gi�nak �s az antropol�giai tudom�nyoknak
a t�rgy�t, amennyiben ez ut�bbiak az ember testis�g�nek megfigyel�s�n
alapulnak. Err�l az ,,anyagr�l'' (�s a benne adott meghat�rozhat�
alapr�l, azaz az 1. pont �rtelm�ben vett anyagr�l) mondja a kereszt�ny
hit, hogy az anyagot eg�szen Isten teremtette �s az anyag nem �ll
szemben Isten vil�galak�t� m�k�d�s�vel, �ppoly �r�k, vagyis �ppoly
id�feletti, �n�ll� princ�piumk�nt, mint amilyen Isten. Az anyag teh�t
j�, nem a gonosz elve, az igazi k�zvetlens�g viszony�ban van Istennel.
Az anyag v�g�rv�nyes mozzanata a vil�gnak (amit a Logosz megtestes�l�se
�s a ,,test'' -->felt�mad�sa biztos�t), hozz�tartozik a vil�g
megdics��lt v�glegess�g�hez is, ha nincs is pozit�v elk�pzel�s�nk
arr�l, milyen lesz az anyag a vil�g beteljes�l�s�nek �llapot�ban, �s
ez�rt e t�tellel csak annyit mondunk ki, hogy a val�s�got mint a v�ges
szellemnek a szellemet megel�z� alapzat�t a beteljes�l�sben sem lehet
egyszer�en kik�sz�b�lni. Ez�rt alkot a v�ges szellem �s az anyag (mint
a konkr�t szellemi l�tez� bels� mozzanata, mint annak sz�ks�gszer�
k�rnyezete �s tulajdon �nmegval�s�t�s�nak a nyersanyaga) maradand�,
tart�s, j� egys�get. Ez ann�l is ink�bb �gy van, mivel, el�sz�r, az
angyalokat sem olyan �rtelemben kell ,,tiszta szellemeknek'' tekinteni,
mintha nem lehetn�nek l�nyeg�kn�l fogva az anyagi vil�g magasabb
(szem�lyes) rendez� er�i, s ez�rt az angyalok sem fesz�tik sz�t a
szellemb�l �s anyagb�l �ll� vil�g egys�g�t, �s nem sz�ntetik meg a
szellem �s az anyag k�lcs�n�s (de k�l�nnem�) l�nyegi egym�sra-
vonatkoztatotts�g�t; mivel, m�sodszor, az anyagi val�s�g (dialektikus)
nyitotts�ga -- ami abban nyilv�nul meg, hogy -->fejl�d�se (�s a
term�szet-t�rt�nelem) folyam�n a vil�gfeletti �s m�gis a vil�gban hat�
Isten �lland�, teremt� beavatkoz�s�nak hat�s�ra az anyagi bel�p a
szellemi szf�r�ba -- nem mond ellent, helyesen �rtelmezve, annak a
kereszt�ny tan�t�snak, hogy szellem �s anyag k�z�tt l�nyegi k�l�nbs�g
van, �s ez�rt elfogadhatjuk az anyagnak a szellem ir�ny�ba t�rt�n�
�ntranszcendenci�j�t; s mivel, harmadszor, az isteni Ige
megtestes�l�s�nek tana azt mondja ki, hogy a legmagasabb szellemis�g a
val�s�g legals�bb r�teg�t is �tj�rja, ezt mint megmarad� mozzanatot
szabadon Isten konkr�t val�s�g�nak �r�k elem�v� v�ltoztatta, �s �gy a
t�nyleges vil�gnak anyagis�g�ban is olyan dinamik�ja van, amely a
szellemnek ebbe az abszol�t �let�be vezet (mivel a t�nyleges vil�g
t�rt�net�t kezdett�l fogva �s mindig Krisztus hat�rozza meg), �s a
szellemnek ez az �lete �r�kk� tartalmazza mag�ban az anyagis�got mint
maradand� mozzanatot. Kereszt�ny szemsz�gb�l n�zve teh�t az anyag
t�rt�nete l�nyeg�ben �gy jelenik meg, mint a maradand�an testtel b�r�
-->szellem el�t�rt�nete. L�sd m�g: -->teremt�s, -->fejl�d�s.
========================================================================
Apokaliptika

Apokaliptika: �sszefoglal� elnevez�se egy irodalmi m�fajnak, amely a

k�s�zsid�s�gban keletkezett �s kereszt�ny k�r�kben is elterjedt;
ugyanezzel a n�vvel jel�lj�k a benne kifejezett tartalmakat is. A Kr.
e. 200 �s Kr. u. 800 k�z�tti id�ben keletkezett fontosabb, Bibli�n
k�v�li apokalipszisek k�z�tt van 17 kereszt�nys�g el�tti (b�r
kereszt�nyek �ltal �tdolgozott) �s 11 kereszt�ny k�rnyezetb�l sz�rmaz�;
ezeket hi�nyz� tekint�ly�k ellens�lyoz�s�ra gyakran az �sz�vets�g �s
�jsz�vets�g jelent�s alakjainak tulajdon�tott�k (�brah�m, B�ruk, Ill�s,
H�noch, Izaj�s, M�zes, az apostolok stb.). Az �sz�vets�gben az
el�ad�sm�d tekintet�ben apokaliptikus sz�vegek tal�lhat�k Ez, Iz, Zak,
Jo, D�n k�nyv�ben; az �jsz�vets�gben a Jelen�sek k�nyv�ben, Mk 13-ban
(par�zia-besz�d a p�rhuzamos helyekkel egy�tt), 2Tesz 2,1-12-ben �s
sz�mos k�l�n�ll� helyen. Az apokaliptikus �r�sok tartalm�t �ltal�ban a
j�vend�re vonatkoz� l�tom�sok alkotj�k, amelyekhez figyelmeztet�
besz�dek kapcsol�dnak; ezeket gyakran kiz�r�lag a tan�tv�nyoknak sz�nt
oktat�s form�j�ba �lt�ztetik. A bibliai apokaliptik�ban h�tt�rbe szorul
a fantasztikus-le�r� elem (mint el�legezett besz�mol� a j�v�r�l,
amelyet �nmag�ban tekintenek �s nem veszik figyelembe annak
egzisztenci�lis jelent�s�g�t saj�t jelen�kre n�zve), a bibliai szerz�k
tart�zkodnak att�l, hogy indiszkr�ten behatoljanak Isten titkaiba,
�ltal�ban elt�nik az �lnevek haszn�lata is; ezzel szemben az �r�k saj�t
profetikus -->karizm�jukra hivatkoznak. A bibliai apokaliptik�ban
tal�lhat� l�tom�sok hiteless�get -- a Szent�r�s t�ved�smentess�g�nek
figyelembe v�tel�vel -- a -->jelen�sek meg�t�l�s�re vonatkoz� teol�giai
elvek alapj�n, az apokaliptika eg�sz tartalm�t (mindenekel�tt a vil�g
v�g�nek �s a t�rt�nelem lefoly�s�nak megj�vend�l�s�t) az
-->eszkatol�gia teol�giai hermeneutik�ja alapj�n kell �rtelmezni. A mai
teol�gi�ban az apokaliptik�t �gy �rtelmezik, mint a v�ltoz�sr�l �s a
j�v�r�l k�sz�tett v�zlatokat, amelyek a -->m�tosz elemeit haszn�lj�k
fel, �s pozit�vabban �rt�kelik, mint a -->m�tosztalan�t�s k�pvisel�i.
========================================================================
Apokatasztaszisz

Apokatasztaszisz (g�r�g, jelent�se: helyre�ll�t�s). A Szent�r�sban

csak az ApCsel 3,21-ben szerepel ez a kifejez�s, ahol azt jelenti, hogy
a Messi�s helyre�ll�tja a paradicsomi �dv�ss�get (a k�s�zsid�s�g �s Mk
9,12 is Ill�snek tulajdon�tja az apokatasztasziszt, J�zus viszont Mk
9,13-ban Keresztel� J�nosra vonatkoztatja, abban az �rtelemben, hogy �
k�sz�ti fel a n�pet a Messi�s �rkez�s�re). A k�s�bbi teol�gi�ban az
apokatasztaszisz az eg�sz teremt�s helyre�ll�t�sa (b�n�s�kkel,
k�rhozottakkal �s d�monokkal egy�tt) �s a t�k�letes �dv�ss�g
�llapot�nak megteremt�se (apokatasztaszisz: �ltal�nos kiengesztel�d�s).
Apokatasztasziszt tan�tott (tal�n) Origen�sz, (bizonyosan) Nazianszi
Szent Gergely, Nyssai Szent Gergely, a ,,vak'' Did�mosz, Evagriosz
Pontikosz, Tarszoszi Diodorosz, Mopszvesztiai Theod�rosz, Johannes
Scotus Eriugena, valamint a k�z�pkor �s az �jkor egyes teol�gusai. DHI:
a bizonyosan bek�vetkez� apokatasztaszisz pozit�v �ll�t�s�t az egyh�zi
tan�t�hivatal mint eretnek tant elvetette (DS 411 801 1002). Ezzel az
el�t�l�ssel a tan�t�hivatal pozit�v �rtelemben az ember d�nt�si
k�pess�g�re �s szabads�g�ra, valamint d�nt�si szitu�ci�j�nak
nyitotts�g�ra �s fenyegetetts�g�re utal, ami megm�s�thatatlan
saj�toss�ga az emberi l�tnek ebben a vil�gban; negat�v �rtelemben ez a
dogma azt is kimondja, hogy a hal�l ut�n az emberek m�r nem t�rhetnek
meg. Hogy Isten kezdett�l fogva v�g�rv�nyesen elhat�rozott �dvterv�t
(-->Isten �dv�z�t� akarata) milyen m�don fogja az emberek sz�m�ra
realiz�lni, hogy n�h�nyan, kevesen vagy sokan t�nylegesen el fognak-e
k�rhozni, arr�l az isteni kinyilatkoztat�s semmif�le felvil�gos�t�st
nem ad. Az apokatasztaszisz-tan kereszt�ny intenci�j�t a -->rem�ny
teol�gi�ja realiz�lhatja.
========================================================================
Apokrifok

Apokrifok: (rejtett) k�nyvek, amelyeket fantasztikus tartalmuk,

ismeretlen eredet�k �s eretnek szerz�j�k miatt nem alkalmaztak az
istentiszteletben �s teol�gi�ban, �s a Szent�r�s -->k�nonj�ba nem
vettek fel annak ellen�re, hogy r�szben korai eredet�ek �s zsid�
illetve kereszt�ny szerz�kt�l sz�rmaznak. Az �sz�vets�gi apokrifokat
(amelyek a katolikus teol�gia sz�m�ra nagyj�b�l azonosak a k�s�zsid�
-->apokaliptik�val) az evang�likus teol�gia pszeudo-epigraf�knak
nevezi. Az evang�likus teol�gia �sz�vets�gi apokrifokon t�bbnyire az
�n. ,,deuterokanonikus �r�sokat'' �rti (-->k�non). �jsz�vets�gi
apokrifokon (apokrif evang�liumok, apostolok cselekedetei, levelek �s
apokalipszisek; sz�m szerint nagyon sok �r�s; jelent�s leletek a 20.
sz�zadban) a katolikus �s az evang�likus teol�gia ugyanazt �rti.
========================================================================
Apollinarizmus

Apollin�riszr�l (aki 360 k�r�l Laodikeia p�sp�ke volt) elnevezett

teol�giai ir�nyzat, amely azt tan�totta, hogy J�zusban a m�sodik isteni
szem�ly, a Logosz helyettes�ti J�zus lelk�nek szellemi r�sz�t, �s �gy
J�zus embers�g�t nem tekintette teljes �rt�k�nek. Maga Apollinarisz
J�zus Krisztus istens�g�t akarta hangs�lyozni, az emberi testet
alapj�ban romlottnak tartotta, s ez�rt felt�telezte, hogy a test J�zus
Krisztusban nem rendelkezik saj�t akt�v princ�piummal, hanem al� van
rendelve a Logosz radik�lisan b�ntelen akaraterej�nek. �gy Apollinarisz
azt tan�totta, hogy J�zus Krisztusban, aki a Logosz istens�g�b�l �s
emberi testb�l �ll, csak egy term�szet van. -- -->Monofizitizmus.
========================================================================
Apostol

Apostol (g�r�g�l aposztolosz, jelent�se: k�ld�tt). Apostoloknak

nevezik az �jsz�vets�gben el�sz�r is a tizenkett�t, de az egyh�z m�s
misszion�riusait �s k�veteit is (pl. Antiochia vid�k�n): val�sz�n�leg a
m�sodik sz�haszn�lat volt a kor�bbi. A k�s�zsid�s�gban a ,,k�ld�tt''
int�zm�ny�t pontosan meghat�rozta az az elv hogy ,,a k�ld�tt
(megb�zott) olyan, mint az, aki k�ldi''. P�l k�s�bbi leveleiben
apostolnak nevezi �nmag�t �s munkat�rsait (1Tesz 2,7). Az apostolok
J�zust�l kapt�k megb�z�sukat, hogy hirdess�k az evang�liumot; az
apostols�g k�s�bbi krit�riuma J�zus felt�mad�s�nak tan�s�t�sa. Az
apostol J�zus Krisztus szellem�ben az emberek �dv�ss�g��rt v�gzi
k�ld�tti tiszt�t, s Istennek tartozik felel�ss�ggel (R�m 2,4.11 �s
k�v.). Az ApCsel azt hangs�lyozza, hogy az apostolokat J�zus k�ldte;
itt csup�n a tizenkett� �s P�l sz�m�t apostolnak. A tizenkett�r�l,
akiket J�zus megh�vott (Mk 3,14 �s a p�rhuzamos helyek), Mt 10,3 (Lk
9,2) elmondja, hogy J�zus k�ldte �ket, Lk 6,13 pedig arr�l sz�mol be,
hogy J�zus apostoloknak nevezte �ket. A tizenkettes sz�m azt jelenti,
hogy J�zus ig�nyt t�maszt Izrael tizenk�t t�rzs�re, el�sz�r ezekhez
k�ldi az apostolokat, hogy -->teljhatalommal hirdess�k a -->baszilei�t.
Ez a funkci�, amely J�zus �let�nek id�tartam�ra sz�lt, a felt�mad�s
ut�n, a Szentl�lek elnyer�se �ltal, -->hivatall� v�ltozik (Mt 28,18 �s
k�v.), amelynek kollegi�lis strukt�r�ja van �s amelynek a feje P�ter
(v�. Mt 16,18 �s k�v.). Mivel az apostolok J�zus Krisztus tan�i
(kiv�ltk�ppen pedig szemtan�i a Felt�madottnak) �s az Egyh�z alapj�t
alkotj�k, funkci�ik megmaradnak ugyan (tart�s �rv�nnyel b�rnak), de
ezekben a funkci�kban nincsenek voltak�ppeni ut�djaik, ez�rt DHI: a
-->kinyilatkoztat�st az Egyh�z teljes eg�sz�ben �s kiz�r�lag az
apostolokon kereszt�l kapja (DS 1501); az pedig teol�giailag biztos tan
(sententia certa), hogy a nyilv�nos kinyilatkoztat�s az utols� apostol
hal�l�val lez�rult (DS 3421), �s ez�rt m�r csak -->dogmafejl�d�s
lehets�ges, nem pedig a tan tartalmi b�v�l�se. Ennek megfelel�en a
katolikus teol�gia (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 18 �s k�v.; Dei
verbum 18) a kezdet egyszeris�ge mellett elismeri az apostoli hivatal
legitim fejl�d�s�t is (az apostolok ama funkci�i tekintet�ben, amelyek
sz�ks�gesek az Egyh�z fennmarad�s�hoz). Ez a fejl�d�s a p�pa �s a
-->p�sp�k�k koll�gium�nak tev�kenys�g�ben nyilv�nul meg, minthogy az
Egyh�z vezet�s�ben ez az apostolkoll�gium val�s�gos ut�dja, ez
gondoskodik a kinyilatkoztat�s tisztas�g�nak meg�rz�s�r�l �s
�rtelmez�s�r�l, aminek az alapjait m�r az �jsz�vets�g lerakja (ApCsel
20,28; 1Tim 4,14; 2Tim 1,6). -- -->Egyh�z apostolis�ga.
========================================================================
Appropri�ci�

Appropri�ci� (latin, jelent�se: tulajdon�t�s): az a teol�giai

kifejez�sm�d, amikor Isten ama tulajdons�gait vagy tev�kenys�geit,
amelyek a h�rom -->szenth�roms�gi szem�lyben k�z�sek, egyetlen
szem�lyr�l mondjuk ki (de ezek nem csup�n egyetlen szem�lyt illetnek
meg). A katolikus teol�gia azzal, hogy gondosan megvizsg�lja, mi
tekinthet� a Szent�r�sban appropri�ci�nak �s mi nem, a szigor�
-->monoteizmust �rzi �s ahhoz a DHI-hoz ragaszkodik, hogy az isteni
szem�lyek a vil�ggal szemben egyetlen hat� princ�piumot alkotnak, amely
valami �nmag�t�l k�l�nb�z�t teremt (DS 800 1330). (Appropri�ci� pl. az,
ha mindenhat�s�got tulajdon�tunk az Aty�nak, b�lcsess�get vagy
igazs�got a Fi�nak, j�s�got �s szents�get a Szentl�leknek). B�r a
katolikus teol�gia a teremt�s- �s megv�lt�stanban elismeri az
appropri�ci�t mint kifejez�sm�dot, ha gondosan alkalmazz�k, az
appropri�ci�t nem lehet egyszer�en �tvinni a kegyelemtanba. Istennek a
megigazult emberben val� bennlak�s�t (mivel -->Isten benn�nk-lakoz�sa
�nk�zl�s) nem csup�n az appropri�ci� �rtelm�ben mondjuk ki az egyes
isteni szem�lyekr�l, hanem a -->kegyelem k�vetkezt�ben csakugyan
saj�tos viszony van mindegyik isteni szem�ly �s a kegyelemben
r�szes�tett ember k�z�tt (ennek �rtelm�ben nem appropri�ci� az a
szent�r�si kijelent�s, hogy a Szenth�roms�gbeli Atya a mi Aty�nk, vagy
az, hogy a Szentl�lek saj�ts�gos m�don a sz�v�nkben lakozik stb.).
========================================================================
Arianizmus

Arianizmus: az antiochiai teol�giai iskol�b�l kiindul� alexandriai

pap, Arius �ltal k�r�lbel�l 315-t�l kezdve hirdetett t�vtan, amely a
Szenth�roms�gon bel�l az Atya �s a Fi� viszony�val �s Isten emberr�-
lev�s�vel foglalkozott, �s a Fi�ra vonatkoz� k�rd�st a ,,kett�s
Logosz'' �rtelm�ben oldotta meg; a Szentl�lekre vonatkoz� kijelent�sei
puszt�n ennek k�vetkezm�nyei. Az arianizmus szerint a -->Logosz
egyr�szt mindig Istenn�l van, Isten tulajdons�ga; m�sr�szt nem
�r�kk�val�, mint az Atya, hab�r l�t�t az id� teremt�se el�tt
k�zvetlen�l az Aty�t�l kapta, minden m�s teremtm�nyt�l elt�r�en, de
m�gsem az Atya l�nyeg�b�l val�. �gy a Logosz egyszersmind lett �s
teremtetett, Istenben csup�n r�szesedik, �pp�gy, mint mi, k�zb�ls� l�ny
Isten �s a vil�g k�z�tt. Ennek a Logosznak pr�bat�telk�ppen radik�lisan
emberr� kellett v�lnia, �s ez az arianizmus szerint �gy t�rt�nt, hogy a
Logosz foglalta el az ember J�zusban az emberi l�lek hely�t, �gy teh�t
J�zusnak nem volt emberi lelke. Ezeket a tanokat a -->nikaiai I.
egyetemes zsinat 325-ben el�t�lte, de az arianizmus er�s t�maszra
tal�lt a konstantin�polyi udvarhoz k�zel�ll� eusz�bi�nusok p�rtj�ban
(Nikom�diai Eusz�biosz p�sp�k), �gyhogy Athan�znak, a nikaiai zsinati
hat�rozat f� v�delmez�j�nek t�bbsz�r sz�m�zet�sbe kellett mennie. Az
arianizmus azut�n ir�nyzatokra bomlott: egy radik�lis ir�nyzatra
(Krisztus az Aty�hoz egy�ltal�n nem is hasonl�, anhomoiosz, ez�rt
ezeket anhomoi�nusoknak nevezt�k), egy k�zb�ls� ir�nyzatra (Krisztus az
Aty�hoz hasonl�, homoiosz, ezek voltak a homoi�nusok) �s egy k�zvet�t�
ir�nyzatra, amely azt tan�totta, hogy Krisztus az Aty�hoz hasonl�
l�nyeg� (homoiusziosz, homoiuszi�nusok vagy szemiari�nusok). Ez
ut�bbiak eg�szen k�zel ker�ltek a nikaiai zsinat kulcsfogalm�hoz, mely
szerint a Fi� egyl�nyeg� (homousziosz) az Aty�val. A 381-ben megtartott
-->konstantin�polyi II. egyetemes zsinaton teol�giailag v�gleg
legy�z�tt arianizmus a germ�n t�rzsek k�r�ben a 7. sz�zadig fennmaradt.
========================================================================
Assumptus-homo-teol�gia

Assumptus-homo-teol�gia t�bbf�le form�ban megjelen� -->krisztol�giai

ir�nyzat, mely
a) az emberr�-lev�sben nem annyira Isten lealacsonyod�s�t �s k�ls�v�-
v�l�s�t l�tja, mint ink�bb azt, hogy Isten mag�ra veszi, felveszi
(assumptio) az embert (A.-G. Sertillanges OP (meghalt 1948-ban] �s
m�sok);
b) azt tartja, hogy az unio hypostatica-ban a Logosszal nemcsak egy
emberi term�szet, hanem egy pszichol�giai auton�mi�val �s pszichol�giai
�n-nel rendelkez� ember egyes�l (P. Galtier SJ [meghalt 1961-ben] �s
m�sok);
c) az assumptus homo-t az ember J�zus Krisztust ,,valakinek''
tekinti, aki k�l�nb�zik Isten Fi�t�l (D. de Basly OFM [meghalt 1937-
ben], L. Seiller OFM). A c) alatti ir�nyzatot az egyh�zi tan�t�hivatal
1951-ben el�t�lte (DS 3905).
========================================================================
Aszeit�s
 Aszeit�s: azt jelenti, hogy -->Isten �nmag�t�l (a se); �nmag�b�l �s
�nmaga �ltal van, nem valami m�son alapul, �s ez�rt benne a l�tez�s
(Dasein) �s az �gy-l�t (Sosein) azonos (l�tteljess�g). K�zelebbr�l: a
tomist�k Isten l�t�t tiszta -->aktusk�nt fogj�k fel (tiszta l�t,
m�sk�ppen az az alapval�s�g, amely megel�zi az �gy-l�tre �s l�tez�sre
val� megkett�z�d�st, ipsum esse = actus purus), a nem-tomist�k pedig
�gy-l�tk�nt, amely Isten t�k�letess�ge miatt egyben val�s�g is
(essentia subsistens = a se existens).
========================================================================
Aszketika

Aszketika: �gy nevezik azt a teol�giai diszcipl�n�t, amely a konkr�t

kereszt�ny l�tez�s mibenl�t�vel �s feladataival foglalkozik az egy�ni
kereszt�ny �letvezet�s szempontj�b�l, �s ennyiben k�l�nb�zik mind a
-->misztik�t�l, mind az -->erk�lcsteol�gi�t�l (az aszketik�t eddig
gyakran a t�k�letesed�s tan�val is �sszet�vesztett�k). A legr�gebbi
dokumentum, amelyben az aszketika elnevez�s el�fordul, 1655-b�l
sz�rmazik, maga a diszcipl�na a 17. Sz�zad �ta l�tezik.
========================================================================
Aszk�zis

Aszk�zis (g�r�g�l aszk�szisz: gyakorl�s, lemond�s) a sztoicizmus

n�pszer� v�ltozat�ban a vil�gt�l val� elszakad�s, melynek seg�ts�g�vel
a b�lcs szabads�gra �s megingathatatlan bels� nyugalomra tesz szert. Az
�sz�vets�gben azok a szok�sok, hogy az ember Isten kedv��rt lemond
valamir�l, eleinte a kultikus -->tisztas�ggal kapcsolatosak; majd a
k�s�zsid�s�g k�r�ben ehhez m�g m�s mot�vumok is j�rulnak: az aszk�zis
szabadd� teszi az embert Isten sz�m�ra, �s az aszk�zis�rt �pp�gy
jutalmat lehet rem�lni, mint minden m�s j� cselekedet�rt. A kereszt�ny
aszk�zis nem sz�rmazhat tudatos vagy �ntudatlan vil�gmegvet�sb�l vagy
f�ldi feladatunk megtagad�s�b�l, hab�r el kell ismerni, hogy a
kereszt�nys�g k�r�ben van olyan aszk�zis, amely az �lhetetlen emberekre
jellemz� burkolt ressentiment kifejez�d�se: az ilyenek megvetik a
vil�got, mivel gyeng�k �s gy�v�k ahhoz, hogy megkapaszkodjanak benne,
�s �rr� legyenek rajta nagys�g�val �s neh�zs�geivel egy�tt. A
specifikusan kereszt�ny aszk�zis l�nyege nem els�sorban a mor�lis
aszk�zis, vagyis nem az �sszes b�n�s hajlamnak, az �sszes vesz�lyes
term�szeti adotts�gnak a legy�z�se, nem az �nnevel�s, melynek c�lja a
k�l�nb�z� emberi k�pess�gek zavartalan harm�ni�j�nak megteremt�se:
teh�t az aszk�zis nem az er�ny megszerz�s�nek eszk�ze �s nem is a
fogyaszt�sr�l val� lemond�s, b�rmennyire fontos �s �rtelmes dolog is az
ilyen aszk�zis. A kereszt�ny aszk�zis nem is kultikus aszk�zis,
amelyben az ember �ldozatot k�n�l fel az istens�gnek, mivel �gy �rzi,
hogy a vil�g �nfeledt �lvezete, egy�ltal�n a prof�n ellent�te a
szentnek, �s azt gondolja, hogy �ldozatokkal �ldozatocsk�kkal k�zelebb
ker�lhet Istenhez. V�g�l a kereszt�ny aszk�zis nem is misztikus
aszk�zis, amelyben a szubjektum arra k�sz�l fel, hogy titokzatos m�don
�t�lje az istenit (mik�zben meghal a vil�g, az �n, a saj�t akarata
sz�m�ra stb.). A kereszt�ny aszk�zis ink�bb az emberi l�tez�snek mint
eg�sznek kiz�r�lag kereszt�ny �rtelmez�s�ben kell, hogy
megnyilv�nuljon. Az embernek egzisztenci�lisan �s meghamis�t�s n�lk�l
mag�ra kell vennie azt az esem�nyt, amely az emberi l�tnek mint
eg�sznek e vil�gon bel�li �rtelmess�g�t k�rd�sess� teszi, �s ez az
esem�ny a -->hal�l. Ha az ember a hal�l�nak t�ny�t elfogadja �s
szemben�z vele, ha szem�lyesen igent mond erre a hal�lra-sz�nts�gra
(vagy az�rt, mert tudatosan-kifejezetten egy�tt hal meg -->J�zus
Krisztussal, vagy az�rt, mert implicit m�don hisz benne), �s ezt az
igent egzisztenci�lisan realiz�lja azzal, hogy �nk�nt el�be megy ennek
az apr�nk�nt az eg�sz �let folyam�n realiz�l�d� elm�l�snak, ha
ezenfel�l nemcsak k�szen �ll a hal�lra, hanem ennek egzisztenci�lis
komolys�g�t �s bens� igazs�g�t is biztos�tja az�ltal, hogy a
szenved�sb�l mint a hal�l mozzanat�b�l t�bbet vesz mag�ra, mint amit a
sors r�k�nyszer�t: akkor gyakorol igazi, kereszt�ny �rtelemben vett
aszk�zist. Ez der�l ki, ha rendszeres form�ban �sszefoglaljuk az
�jsz�vets�gnek az aszk�zissel kapcsolatos kijelent�seit, amelyek
szerint az embernek titokzatos, paradox azonoss�guk miatt szem�lyesen
akarnia �s v�llalnia kell a k�nyszer�s�get, J�zus k�vet�s�t, a
szenved�st, a keresztet, a hal�lt an�lk�l, hogy valaha is eg�szen meg
lehetne sz�ntetni ezt a k�nyszer�s�get (�s ennek f�jdalm�t); �s amely
kijelent�sek szerint a kereszt�ny aszk�zis sohasem lehet
sz�zsz�zal�kos, sohasem lehet az Istenhez vezet� kiz�r�lagos �t (l�sd
azokat a v�dakat, hogy J�zus ,,fal�nk, isz�kos ember'', Mt 11,18 �s
k�v.), hanem -->elhivatotts�g kell, hogy legyen (mint ahogy az aszk�zis
meghat�rozott form�ihoz, pl. a szerzetess�ghez is elhivatotts�g kell).
Az aszk�zis el�t�rbe helyez�se P�ln�l �s a korai kereszt�nys�g k�r�ben
a k�zeli -->par�ziav�r�ssal magyar�zhat�.
========================================================================
Ateizmus

Ateizmus: mindennem� (nemcsak racion�lis) istenismeretnek �s -->Isten

l�tez�s�nek a tagad�sa. Ez az elm�leti ateizmus, ha nincsenek
misszion�rius sz�nd�kai, toler�ns lehet (eg�szen az aggodalmass�gig);
az ateizmus ,,harcos'', ha olyan tannak tekinti mag�t, amelyet az
emberis�g boldogs�ga �rdek�ben el kell terjeszteni, �s harcol minden
vall�s mint k�rt�kony elt�velyed�s ellen. Gyakorlati ateizmusr�l
besz�l�nk akkor, ha Isten l�tez�s�nek (elm�leti) elismer�s�b�l
semmif�le (�szlelhet�), az �letvitelben megnyilv�nul� k�vetkeztet�st
nem vonnak le (m�sk�ppen: indifferentizmus). Annak a k�rd�snek a
megv�laszol�sa, hogy mikor �llunk szemben ateizmussal, att�l f�gg,
milyen istenfogalmat t�telez�nk fel. Szellemt�rt�neti szemsz�gb�l n�zve
az ateizmus mint filoz�fiai rendszer mindig kritikus �tmeneti
szitu�ci�kban, szellemi, kultur�lis �s t�rsadalmi korszakv�lt�sok
idej�n l�pett fel, amikor az ember l�tsz�lag f�l�be kerekedett saj�t
v�gess�g�nek, mi�ltal elhom�lyosult saj�t v�gess�g�nek ismerete �s az a
benyom�sa t�madt, hogy a mindens�gben nincs hely egy, az embert�l
k�l�nb�z�, val�ban v�gtelen �s abszol�t val�s�g sz�m�ra; ilyenkor
�ltal�ban felismert�k az addig kiel�g�t� gondolati modellek �s fogalmak
problematikus volt�t is. Az ateizmus filoz�fiai kritik�j�nak a
transzcendent�lis m�dszer alkalmaz�s�val el�sz�r is azt kell
megmutatnia, hogy az ismeretelm�leti (kritikai) �s metafizikai
�rtelemben vett abszol�t szkepticizmus �pp�gy �nmag�t semmis�ti meg,
mint a pozitivizmus, pragmatizmus vagy ,,kriticizmus'', mely az emberi
megismer�st a k�zvetlen tapasztalat k�r�re korl�tozza; hogy teh�t a
metafizika lehet�s�ge, amely az ember sz�ks�gszer� megismer�s�ben
implicite mindig benne van, mindig igazolja �nmag�t. Innen kiindulva
kell a helyesen �rtelmezett -->istenbizony�t�sban Isten l�tez�s�t �s
l�nyeg�t t�nylegesen megmutatni, ennek az ismeretnek a teljesen
egyed�l�ll� jelleg�t kiemelni (l�v�n ez anal�gia form�j�ban t�rt�n�
megismer�se a felfoghatatlan Isten -->titk�nak), �s innen kiindulva
kell mag�nak az ateizmusnak a lehet�s�g�t �s korl�tait kifejteni. Ha az
ateizmus �rti �nmag�t, �s felfogja, mit �rt�nk Istenen, akkor tagadja,
hogy egy�ltal�n fel lehet �s fel szabad vetni a l�t eg�sz�nek �s az ily
m�don k�rdez� szubjektumnak mint olyannak a k�rd�s�t. Az ateizmus ilyen
kritik�j�t ki kell eg�sz�teni annak a t�rsadalmi k�rnyezetnek a
szociol�giai �s kult�rkritikai �rtelmez�s�vel, amelyben az ateizmus
mint t�megjelens�g kialakul, valamint annak a ,,pszichol�giai
mechanizmusnak'' a m�lyl�lektani magyar�zat�val, amely el�id�zi a
k�telked�st �s a transzcendencia aktus�nak ,,v�grehajthatatlans�g�t''
(az ateizmus mint ,,menek�l�s'' Isten el�l). Az ateizmus filoz�fiai
kritik�ja ugyanakkor mindig kritik�ja kell, hogy legyen a t�nylegesen
l�tez�, vulg�ris �s filoz�fiai jelleg� teizmusnak is, mert az ateizmus
l�nyeg�ben Istennek abb�l a t�ves �rtelmez�s�b�l �l, amely a teizmus
t�nyleges, t�rt�neti alakjaiban megtal�lhat�. L�tni kell tov�bb�, hogy
Isten elm�leti megismer�se tart�san csak akkor marad meg, ha
,,megsz�nik'' �s ,,meg�rz�dik'' az eg�sz szem�ly Istenre mondott
igenj�ben, �s ha a szem�ly eg�sz �let�t Istennek szenteli. A teol�gia
DHI-k�nt �ll�tja -->Isten megismerhet�s�g�t, �s az ateizmus h�veit az
Egyh�zb�l kiz�rj�k (DS 3021 3023). A Szent�r�s, amely nem az
ateizmussal foglalkozik, hanem a b�lv�nyim�d�ssal, �s az ellen k�zd,
kimondja a vil�g eg�sz val�s�g�nak teremtetts�g�t, valamint annak
lehet�s�g�t, hogy Isten term�szetes �ton, a vil�gb�l megismerhet�
(B�lcs 13; R�m 1,20), �s ezzel m�r az �jkor vil�gfogalm�t k�sz�ti el�,
amely lehet�v� teszi, hogy az ember a vil�got �nmag�ban kutassa �s
uralkodj�k felette. A Biblia ,,var�zstalan�tja'' a vil�got, mivel
teremtm�nynek tekinti -- ami sz�ks�ges is az igazi teizmus
istenim�dat�hoz --, de ennek �ra a modern ateizmus vesz�lyes k�s�rt�se,
hogy az ember pr�b�ljon meg Isten n�lk�l boldogulni a vil�g
,,magyar�zat�ban'' (ApCsel 17,22 �s k�v.; Ef 2,12; R�m 1,21 �s k�v.).
Mivel Isten megismerhet� (m�gpedig viszonylag k�nnyen: B�lcs 13,9), �s
az ,,oktalans�gb�l'' sz�rmaz� ateizmusra nincs ments�g'' (B�lcs; R�m
1), ez�rt a katolikus teol�gusok �ltal�ban azt az �ll�spontot
k�pviselik, hogy norm�lis emberi viszonyok k�z�tt, hosszabb id�n �t nem
lehets�ges b�ntelen negat�v ateizmus (vagyis abb�l fakad� ateizmus,
hogy az egy�n el sem jut az istenk�rd�s meg�t�l�s�ig). A katolikus
teol�gia lehets�ges t�nyk�nt �s tart�s �llapotk�nt elismeri a pozit�v
ateizmust (vagyis az olyan ateizmust, amely �ll�tja Isten neml�t�t vagy
megismerhetetlens�g�t), de b�n�snek �t�li. Mindaz�ltal ezt a tant m�g
sokf�lek�ppen lehet finom�tani. L. Billot hangs�lyozza, hogy az egy�n
szoci�lis �s kultur�lis tekintetben a k�rnyezet�t�l f�gg, �s ez�rt
lehets�gesnek tartja, hogy sok ,,feln�tt'' kiskor� marad az istenk�rd�s
tekintet�ben. M. Blondel �s H. de Lubac hangs�lyozza, az ember
l�nyeg�n�l fogva oly radik�lisan Istenre van utalva, hogy alapj�ban
v�ve csak olyan ateist�k l�tezhetnek, akik �gy gondolj�k, hogy nem
hisznek Istenben. A II. vatik�ni zsinaton az egyh�zi tan�t�hivatal
nagyon komolyan foglalkozott az ateizmussal kapcsolatos teol�giai
meggondol�sokkal. A Lumen gentium 16 re�lis lehet�s�gnek �t�li az
,,�rtatlan'' ateizmust, amely nem z�rja ki az ateist�t az �r�k
�dv�ss�gb�l. A Gaudium et spes 19-21 kimondja: az ateizmus esetleg csak
egy olyan istent utas�t el, amelyik val�j�ban nincs is; az ateizmus
gyakran az igazi vall�si tapasztalat k�pess�g�nek elsorvad�s�b�l ered;
gyakran a -->teodicea-probl�ma v�ltja ki: t�rsadalmi okai is vannak; az
ateizmus gyakran hamis �rtelmez�se a mai ember �nmag�ban v�ve legitim
szabads�g- �s auton�mia�lm�ny�nek �s annak a t�rekves�nek, hogy
gazdas�gi �s t�rsadalmi bilincseket akt�van ler�zzon mag�r�l; vagy az
ateizmus emberi �rt�kek abszolutiz�l�sa. A zsinati konstit�ci�
kimondja, hogy az ateizmus�rt a kereszt�nyek is felel�sek, mivel az
ateizmus kritikus reakci� a teizmusnak az elm�letben �s az �letben
tapasztalhat� fogyat�koss�gaira. A zsinat hangs�lyozza, hogy az
Istenben val� hit olyan k�rd�sre v�laszol, amely el�l az ember sok�ig
�s �let�nek d�nt� pillanataiban nem t�rhet ki, valamint, hogy a
kereszt�ny hit �s az eszkatologikus rem�nys�g nem gyeng�ti az akt�v,
evil�gi j�v�form�l�st. Teol�giai szempontb�l szisztematikusan a
k�vetkez�ket kell mondani az ateizmusr�l: l�tezik n�vleges teizmus,
amely az Istenr�l val� t�rgyias besz�d ellen�re az Istenre ir�nyul�
-->transzcendencia voltak�ppeni l�nyeg�t vagy (m�g) nem hajtja v�gre
t�nylegesen, szem�lyes �s szabad aktus form�j�ban, vagy alapj�ban v�ve
ateista m�don, vagyis istentelen�l tagadja; l�tezik olyan ateizmus,
amely csup�n gondolja mag�t ateizmusnak, mivel az ilyen ,,ateista''
implicit m�don a transzcendenci�t engedelmesen elfogadja, de nem tudja
explicitt� tenni; l�tezik tot�lis, de ezzel egy�tt sz�ks�gszer�en b�n�s
ateizmus is, amikor az ember f�lelemb�l vagy b�szkes�gb�l mag�ba
z�rk�zik, �s hat�rozottan tagadja a transzcendenci�t. Hogy az egyes
embernek vagy valamely korszaknak az ateizmusa e lehets�ges t�pusok
k�z�l melyikbe tartozik, az v�gs� soron az egyed�l �t�lkez� Isten
titka. A kereszt�nys�gnek dial�gust kell folytatnia az ateist�val, �s
�rthet�v� kell tennie sz�m�ra, hol tal�lkozik a l�t �t�l�se sor�n
Istennel, m�g ha � nem nevezi is ,,Istennek'' erk�lcsi szabads�g�nak �s
szeretet�nek eme v�gs� c�lj�t �s forr�s�t, ha nem meri is ezeket
,,objektiv�lni'' �s gyakran �gy �rzi, hogy az int�zm�nyes�tett vall�s
�pium �s ellent�tben �ll l�tez�s�nek ezzel a kimondhatatlan titk�val.
Ateista etika l�tezhet, mivel vannak Istent�l k�l�nb�z� �rt�kek �s
azokb�l fakad� norm�k (az ember szem�lyes term�szete �s minden, ami
ennek megfelel, pl. a k�z�ss�g), amelyeket az ember Isten hat�rozott
ismerete n�lk�l is megl�that �s helyeselhet. De ahhoz, hogy ezek az
�rt�kek �s norm�k abszol�te k�telez�ek legyenek, ahhoz erk�lcsi t�ren
is az ember Istenre ir�nyul� transzcendenci�ja kell (m�g ha ez csak
implicite elfogadott transzcendencia is), �gyhogy e tekintetben nem
lehets�ges ak�rcsak szubjekt�v �rtelemben is �nmag�ban kiteljesed�
etika, �s �gy nem lehets�ges ateizmus sem. Lehets�ges, hogy mag�t
ateist�nak gondolja valaki, aki val�j�ban igent mond Istenre az�ltal,
hogy abszol�t m�don al�veti mag�t az erk�lcsis�g parancs�nak (felt�ve,
hogy val�ban ezt teszi: amit nem lehet egyszer�en feltenni az ilyen
ember puszt�n polg�ri tisztess�ge miatt), �s lehets�ges, hogy a sz�ve
m�ly�n tudja is, hogy igent mond Istenre, noha t�rgyi tudat�nak
objektiv�l� gondolkod�s�val t�vesen �rtelmezi azt, amit csin�l.
========================================================================
Attricionizmus

Attricionizmus (a latin ,,attritio'' sz�b�l, melynek jelent�se:

megb�n�s): az az elm�let, hogy a b�nb�nat szents�g�nek �rv�nyes
v�tel�hez elegend� az attritio. L�nyeges a fogalom t�rt�nete: az
attritio (amely a 12. sz�zadban mer�l fel) eleinte a kev�sb� t�k�letes
b�nb�natot jelenti, amely nem el�gs�ges a contritio-hoz, a t�k�letes
b�nb�nathoz (-->kontricionizmus), de arra ir�nyul; k�s�bb �gy fogj�k
fel, mint a b�nb�natnak �n�ll�, komoly, erk�lcsi mot�vumokb�l (pl. az
isteni igazs�goss�gt�l val� f�lelemb�l), de m�g nem szeretetb�l fakad�,
a b�nt mint olyant elutas�t� m�dj�t, amelyet azonban Luther hevesen
t�madott (-->istenf�lelem). A tridenti zsinat el�tt arr�l folyt a vita,
hogy a -->b�nb�nat szents�ge �tv�ltoztathatja-e az attrici�t
kontrici�v�. A tridenti zsinat azt tan�totta, hogy az attrici�
erk�lcsileg j� el�k�sz�let a szents�g v�tel�re: DS 1678. A tridenti
zsinat ut�n arr�l vitatkoztak, hogy a f�lelemb�l fakad� b�nb�nat mint a
szents�g v�tel�t k�zvetlen�l megel�z� -->diszpoz�ci� el�gs�ges-e, vagy
ezenfel�l sz�ks�ges-e a szeretetnek legal�bb valamilyen gyenge, de
hat�rozott aktusa. -- V�. -->b�nb�nat.
========================================================================
Augusztinizmus

Augusztinizmus: �gy nevezik, el�sz�r is, a kegyelemtannak azt a

jogosan vagy jogtalanul Szent �gostonra (354-430) hivatkoz� form�j�t,
amely szerint az ember az �s�llapotban (a paradicsomban) csup�n Isten
�ltal�nos kegyelmi seg�ts�g�re t�maszkodva, �nmag�ban hat�kony kegyelem
n�lk�l is tudta akarni �s cselekedni a j�t. A b�nbees�s ut�n ez a
k�pess�g megsz�nt; az �nmag�ban hat�kony kegyelem (azaz minden
kegyelem, az a kegyelem is, amely csup�n el�gs�ges, de nem teljesen
hat�kony) gy�zi le az eredend� b�n k�vetkezm�ny�t, a -->k�v�ns�got.
Mivel az augusztinizmus tagadja a tiszta -->term�szet val�di
lehet�s�g�t, teol�giai szempontb�l er�sen t�madhat� (DS 2616 3891). Az
augusztinizmus f� k�pvisel�i (a k�lvinizmussal, -->bajanizmussal �s
-->janzenizmussal ellent�tben): H. de Noris (1631-1704), F. Bellelli
(1675-1742), J. L. Berti (1696-1766). -- Besz�lnek tov�bb�
augusztinizmusr�l a filoz�fi�ban. Ennek f� von�sai: minden emberi
megismer�s k�zvetlen isteni megvil�gosod�sra megy vissza; a teremt�skor
Isten fejl�d�sre k�pes formaprinc�piumokat helyezett az anyagba
(rationales seminales); az emberben t�bb l�nyegi forma van
(pluralizmus); az �rtelemmel szemben az akaratot (a szeretetet) illeti
meg az els�bbs�g stb. Ezeket a n�zeteket az augusztini�nusok r�szben
arab gondolkod�kt�l, Avicenn�t�l �s Avicebront�l k�lcs�n�zt�k.
Legismertebb k�pvisel�i: Auvergne-i Vilmos (kb. 1180-1249), Hales-i
Alexander (1185-1245), Szent Bonaventura (kb. 1217-74), Petrus Joannis
Olivi (kb. 1248-98). Az augusztinizmus cs�cspontja: az augusztinizmus
k�zdelme Auqin�i Szent Tam�s ellen 1270 k�r�l.
========================================================================
Bajanizmus

Bajanizmus: az augusztini�nus teol�gus, M. Bajus (1513-1589)

tan�t�sa, amely szerint Isten nem tagadhatta meg az embert�l az
-->�s�llapot adom�nyait; az eredend� b�n k�vetkezt�ben ez a rend
gy�kerest�l megv�ltozott: a bukott ember kegyelem n�lk�l sz�ks�gk�ppen
mindenben v�tkezik, b�rmit csin�l is (m�g akkor is, ha az er�nyre
mag��rt az er�ny�rt t�rekszik). Teh�t csak k�z�mb�s �rt�kek
vonatkoz�s�ban van v�laszt�si szabads�ga; az �nk�ntelen v�gyakoz�s
(-->k�v�ns�g) is b�n. Az egyh�zi tan�t�hivatal, hogy a kibontakozott
heves vit�nak v�get vessen, 1567-ben Bajus �r�saib�l 79 t�telt el�t�lt
(DS 1901-1980), de nyitva hagyta annak lehet�s�g�t, hogy Bajus t�telei
k�z�l n�melyeket ortodox m�don is lehet �rtelmezni.
========================================================================
Ba�ezianizmus
 Ba�ezianizmus: D. Ba�ez-r�l (D. Ba�ez OP, 1528-1604) elnevezett
kegyelemtani rendszer (-->kegyelemtanok), amely Aquin�i Szent Tam�s
tan�t�s�n alapul. Ba�ez �s csaknem az �sszes teol�gus szerint Isten a
szabad d�nt�s el�tt (in actu primo) aktu�lis -->kegyelemmel aj�nd�kozza
meg az embert, amelynek az a hat�sa, hogy az ember k�pes lesz szabadon
elhat�rozni egy -->�dv�ss�ges cselekedetet. Ba�ez szerint ez az
aktu�lis kegyelem az el�gs�ges kegyelem (gratia sufficiens), �s mag�nak
az �dv�ss�ges cselekedetnek a t�nyleges elhat�roz�s�t Isten csak azzal
eszk�zli ki, hogy az el�gs�ges kegyelemt�l re�lisan k�l�nb�z�, �j
kegyelemmel, a hat�kony (efficax) kegyelemmel aj�nd�kozza meg az
embert, vagyis a ,,praemotio physica'' (el�zetes fizikai ind�t�s) �ltal
�s ennek bens� term�szete r�v�n a szabad d�nt�st megel�z�en maga Isten
id�zi el�, hogy az emberi akarat biztosan eljusson a -->potencia
�llapot�t�l a meghat�rozott, szabad -->aktusig. Titokzatos m�don ez nem
korl�tozza az emberi szabads�got, mivel Isten az aktussal egy�tt annak
szabads�g�t is biztos�tja. -- -->Predetermin�ci�.
========================================================================
Basel

A XVII. egyetemes zsinatot, amelyet IV. Jen� p�pa h�vott �ssze �s

nyitott meg Baselban 1431. VII. 23-�n, ugyan� �thelyezte 1437. IX. 18-
�n Ferrar�ba (-->Firenze), miut�n a zsinat egy�ltal�n nem hozott
teol�giai szempontb�l jelent�s hat�rozatokat. A -->konciliarizmus
Baselben maradt k�pvisel�i dogmak�nt kimondt�k, hogy a zsinat a p�pa
felett �ll, IV. Jen�t letett�k �s V. F�lixet megv�lasztott�k
ellenp�p�nak. 1448-ban III. Frigyes cs�sz�r elkergette �ket Baselb�l.
========================================================================
Baszileia

Baszileia (g�r�g, jelent�se: kir�lys�g, uralom, orsz�g). Az

�jsz�vets�gben a baszileia mindig Isten orsz�g�t illetve a mennyek
orsz�g�t jelenti (a ,,menny'' itt Isten nev�nek a k�s�zsid�s�g k�r�ben
szok�sos k�r�l�r�sa), teh�t a baszileia Isten kir�lys�ga, Isten
orsz�ga, Isten uralma: az �dv�ss�g bibliai �zenet�nek k�zponti fogalma.
M�r az �sz�vets�g legr�gibb r�szei tudnak arr�l, hogy Isten uralkodik
Izrael felett, a t�bbi n�p felett �s a vil�gi uralkod�k felett; Izrael
voltak�ppeni kir�lya -->Jahve, neki szolg�l Izrael a kultuszban �s a
sz�vets�g h�s�ges megtart�s�val. A k�s�zsid�s�g k�r�ben k�tf�le
baszileia-felfog�s alakul ki:
a) A baszileia mint Isten eszkatologikus uralma, amely Istennek a
n�pek feletti �t�let�vel �s a vil�g jelen alakj�nak megsemmis�l�s�vel
majd csak ezut�n k�sz�nt be, vagy titokzatos m�don m�r jelen van mint
az �j -->ai�n. Az -->apokaliptika szerint nem csak zsid�k r�szes�lnek e
baszileia �dv�ss�g�ben.
b) A baszileia mint Isten f�ldi orsz�ga, amelyet a -->Messi�s
gy�zelme fog a f�ld�n megval�s�tani. --
Az Isten orsz�ga J�zus igehirdet�s�nek foglalata: J�zusban, az �
m�k�d�s�ben (a -->d�monok legy�z�se) az Isten orsz�ga elk�zelgett (Mk
1,15 �s a p�rhuzamos helyek), �s ezzel el�rkezett az emberek
-->�dv�ss�ge. J�zus ezzel mindenkit megaj�nd�koz, de k�l�n�sk�ppen
el�nyben r�szes�ti az elesetteket �s deklassz�ltakat. Az Isten orsz�ga
minden emberi boldogs�g foglalata (baszileia = lakoma, menyegz�i
lakoma). J�zus elveti az evil�gi-nacionalista baszileia-felfog�st (Mt
8,11; 21,43). Az Isten orsz�g�ra vonatkoz� �g�reteket (ezek k�z�
tartoznak m�r a pr�f�t�kn�l: a b�kess�g, az igazs�g, a szabads�g, a
kiengesztel�d�s) az embernek J�zus k�vet�s�vel kell ,,beteljes�tenie''.
Az Isten orsz�ga jelenleg olyan, mint a must�rmag, a vet�s vagy mint a
n�vekv�ben lev� n�v�ny (n�veked�ssel kapcsolatos p�ldabesz�dek).
M�sr�szt J�zus hangs�lyozza, hogy az Isten orsz�ga csak a j�v�ben fog
bek�sz�nteni (olyan, mint a must�rmagb�l kin�v� fa, vagy a vet�st
k�vet� arat�s); a kereszt�nynek im�dkoznia kell �rte, �s az Egyh�z is
im�dkozik �rte a Miaty�nkban (Mt 6,10); �s hat�rozottan azt tan�tja
r�la, hogy az ember majd csak a j�v�ben fog bejutni Isten orsz�g�ba,
illetve fogja �r�ks�g�l b�rni, �s hogy a baszilei�t Isten k�sz�ti �s
aj�nd�kozza oda (Lk 12,32; 22,29). De egyed�l csak az Atya tudja (Mk
13,32 �s a p�rhuzamos helyek), mikor fog bek�sz�nteni Isten orsz�ga
(-->�r napja, -->par�zia), �s kijut be oda. Isten orsz�g�t teh�t nem
lehet azonos�tani az -->Egyh�zzal, j�llehet az Egyh�z az Isten
orsz�g�nak felt�teleit, a -->metanoi�t �s a -->hitet hirdeti,
el�k�sz�ti a talajt -->J�zus k�vet�s�hez, ami az Isten orsz�g�ban val�
r�szesed�snek felt�tele, -->teljhatalommal vezeti azokat, akik Isten
orsz�g�ban rem�nykednek, mivel J�zus P�ternek �g�rte a mennyek
orsz�g�nak kulcsait (Mt 16,19), �s �nnepli az -->euchariszti�t, amely
az Isten orsz�g�nak mint lakom�nak az el�legez�se. Szent P�l
k�l�nbs�get tesz a J�zus igehirdet�s�nek �rtelm�ben vett Isten orsz�ga
�s Krisztus orsz�ga k�z�tt, mely ut�bbi az Egyh�zat jelenti (Kol 1,13
�s m�shol). -- -->Isten orsz�ga.
========================================================================
Beavat�s

Beavat�s: vall�st�rt�neti �s n�prajzi szakkifejez�s, amely eredeti

jelent�se (initiatio) szerint ,,bevezet�st'' jelent. Azoknak a nagyon
k�l�nb�z� r�tusoknak a megjel�l�s�re haszn�lj�k, amelyek r�v�n a
feln�tt korba l�p� egy�n a k�z�ss�g tagj�v� v�lik, vagy amelyek r�v�n
egy be nem avatott ,,jel�ltet'' teljes jog�, beavatott tagk�nt
felvesznek egy vall�si sz�vets�gbe, gyakran olyan szertart�sok
k�zepette, amelyek k�zdelmet, hal�lt �s helyt�ll�st szimboliz�lnak. Ha
a fogalmat eg�szen �ltal�nosan �rtelmezz�k, akkor innen kiindulva a
-->kereszts�get �s a -->b�rm�l�st a kereszt�nys�g beavat�si r�tusainak
tekinthetj�k, mivel hasonl�tanak, ha nem is a -->pog�ny
miszt�riumokhoz, de a zsid� k�rnyezet szok�saihoz. A ,,szents�g''
fogalma szint�n ebb�l a k�rb�l sz�rmazik; a ,,sacramentum'' sz� a
latinban eredetileg beavat�st is jelentett.
========================================================================
B�kess�g

B�kess�g: a Szent�r�sban olyan adom�ny, amellyel maga Isten

aj�nd�kozza meg az embert; az �sz�vets�gben ezt az adom�nyt Isten a
v�lasztott n�pnek �g�rte meg, �s J�zus Krisztus �ltal adta a vil�gnak.
K�zelebbr�l a b�kess�g biblikus-teol�giai �rtelemben az az
,,eg�szs�g'', ,,�ps�g'', amelyet J�zus Krisztus szerzett a vil�gnak �s
az embereknek az�ltal, hogy v�gleg legy�zte a gonosznak, a puszta
t�rv�nynek �s a hal�lnak a hatalm�t, mely az embert szolgas�gban
tartotta, �s kegyesen elsim�totta az embernek Istennel val� visz�ly�t
Isten ir�nti t�k�letes engedelmess�g�vel �s odaad�s�val. Ez�rt a
b�kess�g olyan b�kess�g, amely J�zus Krisztusban van (Ef 2,14); b�ke,
amelyet J�zus Krisztus k�t�tt az emberrel (azzal, hogy kinyilatkoztatta
Isten megbocs�t� �n�tad�s�t ApCsel 10,36; Kol 1,20); amelyet csak � tud
fenntartani (Jn 14,27); amely J�zus Krisztus Lelk�nek m�k�d�se �ltal a
vil�gban marad (Gal 5,22; Lk 2,14); amely azonban, noha Isten adom�nya,
ugyanakkor feladata is J�zus Krisztus Egyh�z�nak, amelynek a b�kess�get
meg kell �riznie (R�m 12,18; Ef 4,3). Ezt az ut�bbi mozzanatot k�l�n
kiemeli a skolasztikus filoz�fia; Szent Tam�s szerint a b�ke ,,az
igazs�goss�g alapj�n t�rt�n� egy�tt�l�s rendje''; ez a rend nincs eleve
adva, hanem mindig �jonnan meg kell teremteni. A b�ke biztos�t�sa ez�rt
k�z�s feladata mindazoknak az er�knek, amelyek meg�rz�s�hez
hozz�j�rulhatnak (II. vatik�ni zsinat; Gaudium et spes 42 78 82 �s
m�shol). Akik kereszt�nynek mondj�k magukat, azok eleget kell, hogy
tegyenek az er�szakmentess�g, a felt�tlen megbocs�t�s �s az
ellens�gszeretet k�vetelm�ny�nek �gy, ahogyan J�zus megk�v�nta.
========================================================================
B�rm�l�s

B�rm�l�s: az �jsz�vets�gi h�t -->szents�g egyike (DS 1259 1317 �s

k�v. 1628), amelyet a -->kereszts�g kieg�sz�t�s�nek kell tekinten�nk
(DS 1311) �s amely a kereszts�ghez �s a papszentel�shez hasonl�an
kit�r�lhetetlen jeggyel (-->karakter) jel�li meg az embert (DS 1313
1609 1767 1864). A b�rm�l�s bibliai �rtelmez�se felt�telezi a
-->Szentl�lek teol�gi�j�t. A m�r megkeresztelt ember k�l�n adom�nyk�nt
megkapja a Szentlelket -- erre utalnak az ilyen bibliai kifejez�sek:
,,megjel�l�s'', ,,k�zr�t�tel'', ,,felken�s'', ,,megpecs�tel�s''; ez az
adom�ny k�l�nb�zik a megt�r�sben �s a kereszts�gben k�z�lt kegyelemt�l
(ApCsel 8,12-17; 19,1-7), �s lehet�v� teszi, hogy az egy�n r�szesedj�k
abban a maradand� pr�f�tai �s karizmatikus adom�nyban, amelyet az
Egyh�z P�nk�sdkor kapott. Amennyiben ugyanis J�zus Krisztus kegyelme a
megtestes�l�s kegyelme �s nemcsak J�zus hal�la megoszt�s�nak kegyelme,
amely a kereszts�gben az egyes embert kiszak�tja a hal�l �s a b�n
t�rv�ny�nek hatalm�b�l, annyiban a b�rm�l�snak ez a kegyelme a vil�g
elfogad�s�t a vil�gban val� megdics��l�s form�j�ban kell, hogy
l�that�v� tegye (-->felel�ss�g a vil�g�rt). Teh�t helyesen �rtelmezve a
b�rm�l�s alkalm�val kapott kegyelem az az Egyh�znak juttatott kegyelem,
amellyel Isten elk�ldi az Egyh�zat a vil�gba, �s meghirdeti a vil�g
beteljes�l�s�t. Hogy az egyes ember e kegyelem mely funkci�iban
r�szes�l els�sorban, az � k�l�n megb�zat�sak�nt, azt Isten az � h�v�s�n
�s a L�lek adom�nyainak (-->karizma) sz�toszt�s�n kereszt�l d�nti el;
ezek az adom�nyok pedig nem egyebek, mint kit�ntetett megnyilv�nul�si
form�i egy �s ugyanazon L�leknek, amelyet a b�rm�l�s alkalm�val
mindenki megkap. A L�lek k�zvet�t�se a b�rm�l�s alkalm�val a latin
egyh�zban -- a szents�gi �rtelmez� ig�k k�s�ret�ben -- -->k�zr�t�tellel
�s (balzsammal kevert olivaolajb�l k�sz�tett) krizm�val val�
megken�ssel t�rt�nik: az el�bbi m�r az apostoli korban szil�rdan
kialakult r�tus volt, m�g az ut�bbi csak k�s�bb (a 3. sz�zad k�r�l)
bukkant fel. A b�rm�l�s rendes (,,leghivatottabb'': II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 26) kiszolg�ltat�ja a p�sp�k, de rendk�v�li
esetekben kiszolg�ltathatja pap is (mint ahogy a keleti egyh�zakban ez
a szab�ly). A b�rm�l�s v�tel�hez a legmegfelel�bb kornak az ifj�kor
kezdet�t tekintik (az iskola elv�gz�se, �rett�-avat�s, a kereszt�ny
,,nagykor�s�g'' megpecs�tel�se), de a b�rm�l�st �rv�nyesen ki lehet
szolg�ltatni minden megkeresztelt embernek, b�rmilyen kor� legyen is.
Ezzel szemben vannak olyan t�rekv�sek, amelyek liturgiat�rt�neti
meggondol�sok alapj�n az �kereszt�ny beavat�si folyamatot akarj�k
vissza�ll�tani a k�vetkez� sorrendben: kereszts�g -- b�rm�l�s --
eucharisztia.
========================================================================
Besz�m�t�sb�l sz�rmaz� megigazul�s

Besz�m�t�sb�l sz�rmaz� megigazul�s: a -->megigazul�s m�dj�nak

megjel�l�se sz�mos hit�j�t�n�l (Melanchton). Eszerint Isten t�bb� nem
sz�m�tja be a b�n�snek a b�neit (besz�m�t�s = imput�ci�), mert a
megigazul�sban besz�m�tja neki J�zus Krisztus igazs�goss�g�t. Ez a jogi
imput�ci� tiszt�ra k�ls�leges, a b�n�s megmarad b�n�snek (-->simul
iustus et peccator), �s a megigazults�g nem v�lik val�ban a b�n�s bens�
tulajdons�g�v�. A tridenti zsinat ezzel szemben a Szent�r�s alapj�n
meg�llap�tja, hogy a b�n�s bens�leg is megigazul (R�m 8,1 �s m�shol; DS
1561). Ennek ellen�re a besz�m�t�sb�l sz�rmaz� megigazul�snak van
katolikus szempontb�l is helyes �rtelme, mivel a Szent�r�s alapj�n azt
kell vallanunk, hogy egyed�l J�zus Krisztus kegyelme eszk�zli ki
sz�munkra, hogy Isten nem sz�m�tja be b�neinket (R�m 4; Gal 3,6; Kor
5,19) �s a b�n�sben semmi sincs, ami a megigazul�s alapja lehetne. Ha
ezt a tant �sszehasonl�tjuk a megigazult ember maradand� b�n�ss�g�nek
katolikus tan�val (DS 225 �s k�v. 1533 �s k�v. 1540 1548 �s k�v. 1573
�s m�shol), valamint azzal a manaps�g sokak �ltal k�pviselt evang�likus
tannal, hogy a besz�m�t�sb�l sz�rmaz� megigazul�s a megigazul�s
kegyelmi jelleg�t akarja hangs�lyozni, vagyis azt, hogy az ember
megigazul�sa Isten kez�ben van, de nem akarja tagadni, hogy a b�n�s
igaz�n �s val�ban igazz� lesz, akkor kider�l, hogy a besz�m�t�sb�l
sz�rmaz� megigazul�s tana ma m�r nem v�lasztja el t�nylegesen a
katolikus �s nem-katolikus kereszt�nyeket.
========================================================================
Betegek kenete

Betegek kenete: az Egyh�znak a betegben �s a betegen v�grehajtott

szents�gi aktusa, mely azt mutatja, hogy az Egyh�z eszkatologikus
rem�nys�gben k�pes legy�zni a hal�lt, a hal�l t�mad�s�t �s s�t�ts�g�t.
A II. vatik�ni zsinat �rtelm�ben helyesebb, ha a betegek kenet�t nem
nevezz�k ,,utols� kenetnek'', mivel ez nem csup�n azoknak a szents�ge,
akik a legs�lyosabb �letvesz�lyben vannak (Sacrosanctum concilium 73,
v�. Lumen gentium 11). A betegek szents�g�re vonatkoz� 1972. �vi r�mai
konstit�ci� szerint ez a szents�g azok sz�m�ra rendeltetett, akiknek az
eg�szs�gi �llapota s�lyosan leromlott, valamint azok sz�m�ra, akik
�letvesz�lyben vannak.

I. A hagyom�ny szerint a betegek szents�g�nek bibliai alap�t�s�t Jak

5,14 �s k�v.-ben tal�ljuk, ahol az �ll, hogy a k�z�ss�g el�lj�r�inak
im�dkozniuk kell a beteg f�l�tt, meg kell kenni�k olajjal az �r nev�ben
(ama r�gi hagyom�ny szerint, amely a gy�gyul�s rem�ny�t a megken�ssel
kapcsolta �ssze); a betegek kenet�nek eredm�nye a b�nbocs�nat; a
gy�gyul�shoz az kell, hogy a k�z�ss�g tagjai megvallj�k egym�snak
b�neiket �s im�dkozzanak egym�s�rt. A b�nbocs�natnak itt kimondott, a
hivatal visel�j�nek juttatott teljhatalm�t csak Isten adom�nyozhatja,
�s ez�rt az eg�sz cselekedet mag�n viseli a -->szents�gnek l�nyegi
saj�toss�gait. Ha az Egyh�zat ,,alapszents�gnek'' tekintj�k, amelynek a
l�nyeg�t realiz�l� aktusai az egyes ember �dv�ss�g�re ir�nyulnak
�let�nek d�nt� szitu�ci�iban, �s ezek az aktusok sz�ks�gk�ppen
szents�gek (-->opus operatum), akkor ezzel m�r elismert�k e szents�gnek
J�zus �ltal val� alap�t�s�t, �s ehhez nem is kell sz�ks�gk�ppen
posztul�lnunk olyan J�zus-ig�t, amely kifejezetten bizony�tja ezt.

II. A dogm�t a -->tridenti zsinaton defini�lt�k a hit�j�t�k ellen�ben

(DS 1694-1697 1716-1719). Eszerint a betegek kenete igazi szents�g,
amelyet J�zus Krisztus l�tes�tett �s Jakab hirdetett. E szents�get
venni�k kell s�lyos betegeknek, akik �p elm�vel rendelkeznek vagy
rendelkeztek; nincs azonban megengedve a szents�g ism�telt v�tele
ugyanazon betegs�g alatt (legal�bbis akkor, ha nem l�p fel �jb�l
�letvesz�ly). Kiszolg�ltat�ja a pap (a keleti egyh�zban t�bb pap).
Anyaga a p�sp�k �ltal megszentelt olivaolaj �s az �rz�kszerveknek
(v�gsz�ks�g eset�n csak egyetlen egynek) a megken�se, form�ja a latin
r�tusban a (l�nyegi) szents�gi ig�k.

III. Teol�gi�ja. A betegek kenet�t csak a 9. sz�zadt�l kezdve

�rt�kelt�k a sz� szigor� �rtelm�ben a haldokl�k szents�gek�nt (a
legr�gebbi hagyom�ny: a betegek olaj�nak megszentel�se Hippol�toszn�l
Kr. u. 215-ben), de a -->betegs�get a teol�gi�ban mindig is �gy
tekintett�k, mint az ember hal�lrasz�nts�g�nak testi megjelen�s�t.
Ebben a helyzetben az els� �s sz�ks�ges szents�g az -->eucharisztia,
mindazon�ltal van �rtelme annak, hogy ama val�s�g egy r�sze, amelyet
ebben a szents�gben kapunk meg, m�g vil�gosabban kifejez�dj�k egy m�sik
szents�gben, a betegek kenet�ben, amely -- mivel vil�gosabban jel�li
meg -- egyben hat�sosabban �s nagyobb m�rt�kben adja is meg azt, amit
saj�tosk�ppen �ppen � maga jel�l meg. Az egyh�z a betegek kenet�t a
-->b�nb�nat szents�ge beteljes�l�s�nek is nevezi (DS 1694). Ebb�l arra
k�vetkeztethet�nk, hogy a szents�g v�tel�nek eredm�nyek�pp a betegs�g
mozzanat�v� v�lik J�zus Krisztus gy�zelm�nek, aki legy�zte a betegs�get
�s hal�lt, amennyiben azok a b�n k�vetkezm�nyei �s kifejez�d�sei. Ezzel
a beteg megfelel� -->diszpoz�ci�ja eset�n a betegs�g �dv�s
�lethelyzett� lesz, amely (b�rhogyan is v�gz�dik) �dv�ss�gre fogja
juttatni a beteget. Mivel a hat�s, mint minden szents�gn�l, a
diszpoz�ci�t�l f�gg, ez�rt minden tov�bbi n�lk�l vil�gos, mennyire
fontos a betegek kenet�nek megfelel� id�ben t�rt�n� v�tele �s a pap
b�tor �s b�tor�t� fell�p�se. De a betegek kenet�nek, mint minden
szents�gnek, l�nyeg�n�l fogva ekkl�ziol�giai vonatkoz�sa is van.
Mag�ban a betegben, aki a hitben igent mond erre a megken�sre mint
akarattal b�r� szubjektum �s mint az Egyh�z megkeresztelt tagja, �s
hagyja, hogy azt elv�gezz�k rajta (kisgyermekek nem �lhetnek ezzel a
szents�ggel), �s az Egyh�z cselekedet�ben, amellyel az Egyh�z ki�ll
v�gvesz�lyben lev� tagja mellett �s bizakodva szolidarit�st v�llal
vele: mindebben az Egyh�z val�s�tja meg �nmag�t, emeli magasra a hit
l�mp�s�t ott, ahol a vil�gra �jszaka borul, �s megy a v�leg�ny el�.
========================================================================
Betegs�g

A dogmatika nem defini�lja a betegs�get, hanem a betegs�g �t�l�s�re

utal, amikor teol�giailag �rtelmezi, vagyis �sszef�gg�sbe hozza
Istennel �s az ember �dv�ss�g�vel. �gy a betegs�g egyike azoknak a
folyamatoknak, amelyek eredm�nyek�pp az ember t�bb� nem tud rendelkezni
�nmaga felett, �s ennyiben a betegs�g konkr�t, de k�t�rtelm�
megjelen�se az ember teremtm�nyi volt�nak (mint a l�tez�s
fenyegetetts�g�nek �s az -->Istenre val� r�utalts�gnak), az ember
b�n�ss�g�nek (v�. -->k�v�ns�g, eredend� b�n), a -->hal�l fenyeget�s�nek
(a hal�l mint -->szenved�s �s mint tett), annak a megsz�ntethetetlen �s
v�gleg soha ki nem egyenl�thet� dualizmusnak, amely az ember szenved�
�s cselekv� mivolt�ban nyilv�nul meg. A beteg ember fenyegetetts�g�ben
azzal a k�rd�ssel ker�l szembe, hogy a term�szet �rtatlan �s
�rtalmatlan �letritmusa (mely az�rt oszt hal�lt, hogy bel�le m�g t�bb
�let sarjadjon) puszta mozzanat�nak tekintse-e mag�t (hab�r nem az, �s
nem is lehet az), vagy hitetlen�l tiltakozz�k-e l�tez�s�nek
�rtelmetlens�ge ellen, vagy panaszkodva, de hittel �s rem�nykedve
elfogadja-e l�t�t mint azt az explicit vagy implicit k�rd�st, amelyet
nem neki kell auton�m m�don megv�laszolnia, hanem amelyet Isten J�zus
Krisztus hal�l�ban m�r megv�laszolt. A kereszt�ny, aki l�tja m�sok
betegs�g�t �s J�zus p�ld�j�t akarja k�vetni, nem tekintheti a
betegs�get a b�n b�ntet�s�nek, �s nem seg�thet csup�n kegyes szavakkal
a bajba jutott �s elhagyatott betegen, akivel J�zus azonos�totta mag�t
(Mt 25,36.43).
========================================================================
Bibliakritika

Bibliakritika: a Biblia tudom�nyos vizsg�lata, a t�rt�neti-kritikai

m�dszer seg�ts�g�vel �s a prof�n tudom�nyok (f�k�pp a t�rt�nettudom�ny,
a r�g�szet �s a nyelv�szet) felhaszn�l�s�val. A bibliakritika a
sz�vegkritika ter�let�n sz�p eredm�nyeket �rt el az eredeti sz�veg sz�
szerinti rekonstru�l�s�ban, az irodalomkritika ter�let�n pedig azzal
foglalkozik, hogy kikutassa az egyes bibliai k�nyvek keletkez�si
idej�t, tiszt�zza a szerz�s�g k�rd�s�t, �s meg�llap�tsa a k�nyvek
irodalmi saj�toss�gait �s teol�giai c�lkit�z�s�t (-->irodalmi m�fajok).
Mivel a bibliakritika el�sz�r liber�lis �s racionalista alakban jelent
meg (18-19. sz�zad), �s ebben a form�j�ban a priori vall�st�rt�neti �s
filoz�fiai el�feltev�sek hat�rozt�k meg, ez�rt a katolikus
tan�t�hivatal tart�zkod�an, a teol�gusok pedig elutas�t�an viselkedtek
a bibliakritik�val szemben. Mindazon�ltal XII. Pius biblikus
enciklik�ja (1943) �ta az Egyh�z t�mogatja a t�rgyilagos
bibliakritik�t, amely a -->Szent�r�snak mint eg�sznek teol�giai
t�ny�vel kapcsolatban nem helyezkedik �ltudom�nyos-semleges �ll�spontra
(DS 3825 �s k�v. 3862 �s k�v. 3898). A II. vatik�ni zsinat tov�bbi
�szt�nz�seket adott a bibliakritik�hoz (Dei verbum 12 23; Optatam
totius 16).
========================================================================
Biblikus teol�gia

A biblikus teol�gi�nak mint viszonylag �n�ll� tudom�nynak a m�vel�se

a mai katolikus teol�gi�n bel�l nemcsak tudom�nyszervez�si, hanem
t�rgyi okokn�l fogva is elengedhetetlen feladat: a -->Szent�r�s
saj�tos, egyed�l�ll� helyzet�nek k�vetkezt�ben. Igaz ugyan, hogy a
katolikus -->dogmatika -- mivel al� van vetve a -->tan�t�hivatal
norm�inak, mivel egyik forr�sa �s norm�ja a -->hagyom�ny, s mivel
l�tezik val�di -->dogmafejl�d�s -- tartalmaz olyan kijelent�seket is,
amelyeket hinni k�telez�, de amelyek m�gsem azonosak egyszer�en �s
k�zvetlen�l a Szent�r�s kijelent�seivel. Ennek ellen�re a Szent�r�s
m�gsem csup�n egyike a dogmatika k�l�nb�z�, egyen�rt�k�
ismeretforr�sainak. Igaz, a biblikus teol�gi�nak (amely szigor�an
teol�giai �s nem vall�st�rt�neti vagy tiszt�n t�rt�neti-filol�giai
exeg�zis) a dogmatik�hoz hasonl�an �gy kell �rtelmeznie a Szent�r�st az
Egyh�zban, ahogyan a J�zus Krisztus �ltal tan�t� tekint�llyel
felruh�zott Egyh�z aktu�lis hithirdet�s�nek ,,legk�zelebbi'' norm�ja
megszabja. De ez az aktu�lis igehirdet�s �ppen �gy t�rt�nik, hogy az
Egyh�z �lland�an, mindig �jb�l �s sz�ks�gszer�en visszamegy e
hithirdet�s kezdet�nek �s eredet�nek maradand� konkr�ts�g�ra, amelynek
,,tisztas�g�t'' maga Isten garant�lja �s amely az Egyh�z k�s�bbi
tan�t�s�t�l k�l�nb�zik. Ez a konkr�ts�g a Szent�r�sban �s csak benne
van meg, mivel a hagyom�ny a maga tiszt�n objekt�v fenn�ll�s�ban (a
tan�t�hivatal diakritikus, megk�l�nb�ztet� funkci�j�t�l f�ggetlen�l)
egy�ltal�n nem garant�lja a puszt�n emberi betold�sokt�l val�
mentess�get. Mert az isteni �s emberi hagyom�ny megk�l�nb�ztet�se a
hagyom�nyhoz val� visszat�r�sn�l mag�nak a tan�t�hivatalnak az aktusa,
ez teh�t m�r felt�telezi a tartalmi norma �s a norm�nak al�vetett
tev�kenys�g k�zti k�l�nbs�get. Ennyiben a Szent�r�s az isteni-apostoli
hagyom�ny megl�t�nek ellen�re kit�ntetett �s egyed�l�ll� forr�sa �s
norm�ja mind az Egyh�z aktu�lis hithirdet�s�nek, mind a dogmatik�nak,
amely egyr�szt al� van vetve ama hithirdet�s norm�j�nak, m�sr�szt
szolg�l�ja �s el�k�sz�t�je is annak (v�. DS 3281 �s k�v.; II. vatik�ni
zsinat, Dei verbum 21 24). Amikor teh�t az �sszdogmatika a tekint�llyel
felruh�zott Egyh�zban �s vele egy�tt hallgatja Istennek a Szent�r�sban
meg�rz�tt kinyilatkoztat� ig�j�t -- ahogyan mindig hallgatnia kell azt
a hivatalos Egyh�znak is, hogy helyesen besz�lhessen --, akkor olyan
folyamat megy v�gbe, amellyel m�shol nem tal�lkozunk. M�s
(,,t�rt�neti'' �s ,,spekulat�v'' jelleg�) funkci�it�l elt�r�en a
dogmatika itt -- �s csak itt -- nem ir�ny�t�, hanem csak ir�ny�tott,
nem az igazs�g meg�t�l�je, hanem hallgat�ja. A hithirdet�s tiszta
kezdete, (amely a Szent�r�sban megmarad), j�llehet -->kezdet, m�gis
mindig az a nagyobb �s �tfog� kinyilatkoztat�s lesz, amely a folytat�st
mindig �jb�l lehet�v� teszi �s meghat�rozza. A biblikus teol�gia
visszat�r�s ehhez a kezdethez, �s nem szent�r�si helyeknek bizony�t�s
c�lj�b�l t�rt�n� gy�jt�se (-->szent�r�si bizony�t�s). A biblikus
teol�gi�nak felszabad�t� hat�sa van olyankor, amikor a szisztematikus
teol�gia saj�t konstrukci�iba belebonyol�dva m�r �nmag�t sem �rti (l�sd
�jskolasztika), de nem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy a biblikus
teol�gia bizonyos teol�giai naivit�s vesz�ly�t rejti mag�ban, ha nem
veszik figyelembe a tapasztalat horizontj�nak azt a v�ltoz�s�t, amely
(f�k�pp az �dvt�rt�neti koncepci�k tekintet�ben) a bibliai szerz�k
kor�t�l napjainkig bek�vetkezett.
========================================================================
B�z� hit

B�z� hit: a reform�torok �ltal megalkotott hitfogalom megjel�l�se a

hitvit�z� teol�gi�ban. Eszerint a megigazul�shoz vezet� -->hit azonos
azzal az ,,er�s �s szil�rd sz�vb�li bizodalommal (fiducia)'' �s
rem�nnyel, hogy Isten Krisztusban megbocs�t az embernek, hab�r az ember
tov�bbra is b�n�s marad. A b�z� hittel kapcsolatban hangs�lyozz�k annak
passz�v jelleg�t (a szabad beleegyez�ssel ellent�tben), kiemelik, hogy
az egy�ni �dv�ss�gre mint olyanra vonatkozik (a kinyilatkoztat�s
�ltal�nos igazs�gaiban val� dogmatikus hittel szemben) �s hogy
�nmag�ban k�pes megigazul�st eredm�nyezni. E koncepci� �s a helyesen
�rtelmezett katolikus megigazul�stan k�zti k�l�nbs�g szinte csak
terminol�giai, minthogy ma m�r mindk�t r�szr�l l�tj�k, hogy a kegyelem
�s a szabads�g nem ford�tott, hanem egyenes ar�nyban �ll egym�ssal;
hogy a megigazul�st eredm�nyez� hit val�ban abban �ll, hogy bizton
rem�lj�k egy�ni �dv�z�l�s�nket, �s hogy a l�nyegi beteljes�l�sig
eljutott hit, amelyben az ember teljesen �tadja mag�t Istennek, nem
m�s, mint az a szeretet, amely a hitet a megigazul�s ok�v� teszi.
========================================================================
Bizonyoss�g

Bizonyoss�g: a megismer�s jogosnak tekintett biztoss�ga (az a

tulajdons�ga, hogy felette �ll minden k�telynek), amely mag�ban a
megismer� szubjektumban rejlik. A bizonyoss�g fajt�i:
a) k�zvetlen evidencia, amikor egy t�rgy k�zvetlen�l megmutatkozik,
illetve egy t�ny�ll�s k�zvetlen�l vil�goss� v�lik;
b) k�nyszer�t� bizonyoss�g (evidentia necessaria), amikor k�zvetlen�l
ki van z�rva minden -->k�telked�s �s minden jogos bizonytalans�g;
c) szigor�, de szabad bizonyoss�g, a voltak�ppeni erk�lcsi
bizonyoss�g, amikor a szubjektum l�tja, hogy erk�lcsileg jogos egy
sz�m�ra pszichol�giailag m�g lehets�ges k�telyt eloszlatni, illetve
cselekv�s�ben mag�t t�ltenni rajta.
========================================================================
Boldogs�g

Boldogs�g (t�lvil�gi): az eg�sz embernek a kegyelem �ltal val�

v�gleges beteljes�l�se a term�szetfeletti rendben. A boldogs�g jelenti
teh�t -->Isten sz�nel�t�s�t, a test -->felt�mad�s�t, Isten v�gleges
uralm�t (-->baszileia, -->menny) a -->szentek egyess�g�ben
(-->eszkatol�gia). -- V�gs� soron erre vonatkozik a -->hegyi besz�d
nyolc boldogs�ga is, ha itt m�g nem vil�gos is eg�szen, hogy mi a
pontos tartalma a boldogs�gnak, vagyis annak, hogy Isten elfogadja �s
ezzel megmenti az embert.
========================================================================
Botr�ny

Botr�ny (g�r�g�l szkandalon, melynek eredeti jelent�se: csapda). Az

�jsz�vets�gben mindenekel�tt J�zus Krisztus botr�nya (J�zus mint ,,jel,
amelynek ellene mondanak'': Lk 2,34; v�. Mt 11,6; 1Kor 1,18-2,16);
nevezetesen J�zus botr�nyt jelentett az evil�gi nacionalista
messi�sv�r�s sz�m�ra, valamint tettei �s tan�t�sa r�v�n a farizeusi
�nel�g�lts�g sz�m�ra. A botr�ny (els�sorban Szent J�nos szerint) Isten
emberr�lev�s�nek felfoghatatlans�g�ban (paradoxon�ban) �ll, mivel az
emberr�-lev�s v�gtelen�l fel�lm�l minden evil�gi elk�pzel�st �s
okoskod�st (Jn 1,5.10), m�gpedig legink�bb J�zus keresztje r�v�n (ahogy
els�sorban Szent P�l tan�tja). -- Botr�nyok el�fordul�sa a kereszt�nyek
k�r�ben az �jsz�vets�g szerint mindenekel�tt a gonosz ai�n sz�ks�gszer�
megnyilv�nul�sa, de -- mondja J�zus --,,jaj annak, aki okozza �ket''
(Lk 17,1). Az erk�lcsteol�gia szerint a botr�ny�rt a felel�ss�g
terhelheti azt, aki megbotr�nkozik: nevezetesen akkor, ha egy
cselekedet �nmag�ban j�, de egy korl�tolt, szellemileg-vall�silag
elbizakodott, illetve egy szellemileg �retlen, gyenge jellem� embern�l
a b�n (botr�ny) ind�t�k�v� lesz: az el�bbi a scandalum pharisaicum, az
ut�bbi a scandalum pusillorum. A farizeusok megbotr�nkoztat�s�t nem
szabad, a kicsinyek megbotr�nkoztat�s�t lehet�leg el kell ker�lni. Ha
valaki gonoszs�gb�l okoz botr�nyt (hogy egy m�sik embert b�nre
cs�b�tson) vagy gondatlans�gb�l (ha el�re l�tja a m�sik ember b�n�t, �s
nem akad�lyozza meg, hab�r tudn�), akkor b�nt k�vet el a szeretet
ellen, �s k�teles az okozott k�rt j�v�tenni. A modern pluralista
t�rsadalomban nem az a feladat els�sorban, hogy egyoldal�an �rizkedj�nk
a mor�lis �rtelemben vett botr�nyokoz�st�l, hanem, hogy pozit�v
tan�s�got tegy�nk ott is, ahol ez a sz� bibliai �rtelm�ben botr�ny lesz
a k�rnyezet sz�m�ra.
========================================================================
B�lcsess�g

A vall�si nyelvhaszn�latban a b�lcsess�g (eltekintve att�l, hogy

alkalmazz�k a -->Logoszra is, a gnoszticizmusban pedig egy Isten alatt
lev� hiposztaz�lt vil�ghatalomnak a neve) az ember erk�lcsileg helyes
megismer�s�nek alapbe�ll�totts�ga, amely k�l�nb�zik az egyes
val�s�goknak ink�bb analitikus ismeret�t�l. Ennek k�vetkezt�ben az
ember mindig mindent az Istent�l teremtett val�s�g eg�sz�n bel�l,
Istent�l elindulva �s Isten fel� k�zeledve ismer meg, �s �gy a szellem
Isten ir�nti nyitotts�g�t �s -->transzcendenci�j�t az erk�lcsi
d�nt�sben is meg�rzi, �s az egyedi megismer�sben mindink�bb �rv�nyre
juttatja. Mivel ez a megigazul�st ad� kegyelemnek az eredm�nye �s a
megismer�s az �r�k �letet ad� �s szem�lyesen �nmag�t k�zl� Istenre
ir�nyul, a b�lcsess�g is egyike a ,,Szentl�lek h�t adom�ny�nak''.
========================================================================
B�n

A b�n (mint tett) a sz� szoros �rtelm�ben (,,s�lyos b�n''): a szabad,

egzisztenci�lis szempontb�l alapvet� d�nt�s Isten akarata ellen,
amelyet Isten kinyilatkoztatott a term�szet �s kegyelem rendj�ben,
valamint a sz�beli kinyilatkoztat�sban (v�. DS 1544 1577 �s k�v.;
felt�tele: t�k�letes bel�t�ssal p�rosul� tud�s, szabads�g �s t�rgyilag
fontos anyag; v�. -->aktus). A b�nben a teremtm�ny szembefordul a
Teremt� akarat�val, amely megszabja a teremt�snek �s az Isten �ltal
felk�n�lt -->sz�vets�gnek az alapstrukt�r�it (ez az �sz�vets�g
b�nfogalma), megtagadja mag�t Istent�l, aki a kegyelemben �nmag�t
akarja odaadni a teremtm�nynek (-->Isten �nk�zl�se), �s �gy ellentmond
saj�t l�nyeg�nek �s szabads�ga �rtelm�nek, ami nem m�s, mint szeretet a
legmagasabb megval�sult �rt�k, a szem�lyes Isten ir�nt. A b�n teh�t
ellent�tes az ember l�nyeg�vel, de lehets�ges, t�ny�t tan�s�tja saj�t
szabads�gunk tapasztalata �s a -->kinyilatkoztat�s (az �sz�vets�gben:
Sz�m 15,30 stb.). A b�n mint mysterium iniquitatis (a gonoszs�g titka;
-->gonosz) r�sze annak a titoknak, hogy a teremtm�nyi szabads�g nem
csak Istent�l van, hanem Isten teremt�i mindenhat�s�ga ellen�re (�s e
mindenhat�s�g miatt) lehets�ges Isten el�tt �s Isten ellen�re is. Az
istenszeretet �s a felebar�ti -->szeretet egys�ge miatt figyelembe kell
venni, hogy a b�n Isten ellen �s embert�rsaink ellen ir�nyul. A b�n�s
elfojtja, elleplezi �nmaga el�tt b�n�t. Noha a s�lyos b�n tud�st �s
szabads�got t�telez fel �s elk�vet�s�hez konkr�t ,,anyag'' kell, ennek
ellen�re ez a tudatos szabads�g lehet b�n szinte minden tematikus
ir�nyults�g n�lk�l is mint az ember szem�lyis�g�nek tot�lis magatart�sa
�s l�t�llapota, amely nem reflekt�lhat� adekv�tan, �gyhogy az ember nem
tudja saj�t mag�t eg�sz biztosan �s explicit m�don meg�t�lni (DS 1533
�s k�v.; -->�dv�ss�g bizonyoss�ga). M�r a b�n beismer�se maga Isten
megv�lt� kinyilatkoztat�s�nak �s kegyelm�nek els� k�vetkezm�nye. A b�n
mint a tettb�l sz�rmaz� �llapot (habitu�lis b�n, Szent P�ln�l g�r�g�l
hamartia, a b�n; v�. R�m 5 �s k�vetkez�k) a term�szet �s kegyelem
re�lis rendj�ben nem m�s, mint a -->megszentel� kegyelem hi�nya, amit
Isten akarat�val szembeszeg�lve b�n�s m�don maga az ember id�zett el�
mind az -->eredend� b�n, mind a szem�lyesen el�id�zett b�n�s �llapot
eset�ben. B�nt csak szabadon �s a szabads�g ar�ny�ban lehet elk�vetni.
A -->k�v�ns�g (Ter 6,5; 8,21; MT�rv 10,16; Jer 17,19 �s m�shol) az
eredend� b�n k�vetkezm�nye, szem�lyes b�nre cs�b�t, de a k�v�ns�g mint
olyan m�g nem b�n (DS 1515 �s k�v.). Ahol az ember v�t ugyan Isten
akarata ellen, de nem rendelkezik elegend� szabads�ggal (mert
t�k�letlen a tud�sa vagy akad�lyoztatva van), vagy nem az Isten akarata
�ltal szankcion�lt �rt�krend valamely l�nyeges mozzanata ellen v�t, ott
,,bocs�natos'' b�nt k�vet el, amely nem semmis�ti meg azt a
lehet�s�get, hogy az ember a kegyelemben elvileg Isten fel� t�rekedj�k
�s Istenre hagyatkozz�k (DS 1679 �s k�v.). B�r a (s�lyos) b�n l�nyege
mindig ugyanaz -- Isten akarat�nak hat�rozott elutas�t�sa --, a b�n
m�gis k�l�nb�z� b�nfajt�kra oszlik aszerint, hogy ez az elutas�t�s
milyen anyagon realiz�l�dik, hogyan �rinti a plur�lis �rt�kvil�got
(l�sd: b�n�s hajlam). Ha az �nmag�val teljesen szabadon rendelkez�
embern�l a b�nt v�g�rv�nyess� teszi az id�beli �let lez�r�sa, a hal�l,
akkor a b�n azonos a k�rhozattal (-->pokol). Hab�r a b�n abb�l
sz�rmazik, hogy a v�ges teremtm�ny szabads�g�t Isten akarata ellen
ford�tja, a v�ges teremtm�ny m�gsem menek�lhet ez�ltal Isten akarata
el�l, aki megmutathatja rajta szent igazs�goss�g�t (-->Isten
igazs�goss�ga) �s meg nem �rdemelt irgalm�t. A b�n protest�ns fogalm�t
a katolikus b�nfogalom ellent�tek�nt hat�rozt�k meg: eszerint minden
b�n�s cselekedetnek alapja az ember b�n�s alapterm�szete, amelynek f�
jellemz�je nem az erk�lcsi engedetlens�g �s az isteni parancsolatok
megszeg�se, hanem az Istenben val� szem�lyes hit hi�nya, amelynek
forr�sa az ember l�t�vel adott, vagyis �r�kl�tt �nz�s �s perverz
�nszeretet; az ember b�n�s, azaz nem tudja spont�n m�don szeretni
Istent �s felebar�tj�t, hacsak a Szentl�lek m�k�d�s�nek k�vetkezt�ben,
vagyis egyed�l a kegyelem j�volt�b�l meg nem t�r, �s el nem jut a
hithez; de ez a -->megigazul�s itt a f�ld�n nem sz�nteti meg a
b�n�ss�get (-->simul iustus et peccator). -- A b�nb�l val� megt�r�ssel
kapcsolatban v�. -->metanoia, -->b�nb�nat, -->kereszts�g, -->b�nb�nat
szents�ge. Annak a t�ny�ll�snak, melyet a b�n teol�giai fogalm�val
fejez�nk ki, vannak prof�n vonatkoz�sai is (a b�n pszichol�giai
�lm�nye, a b�n k�rd�se a b�ntet�jogban stb.). Ha valaki tudatosan �s
szabadon megszegi a -->t�rv�nyt mint Isten megszentel� kegyelm�nek �s
akarat�nak kifejez�s�t (v�. -->Isten parancsolatai), akkor szubjekt�v
b�nr�l besz�l�nk (ez a tudatos szabads�g term�szetesen nem �lti mindig
sz�ks�gszer�en a reflexi� alakj�t). Ahol csup�n t�rgyi elt�r�s van a
cselekedet �s a t�rv�ny parancsolata k�z�tt, de ez az elt�r�s nem
sz�nd�kos, ott (puszt�n) objekt�v b�nr�l besz�l�nk. Az egy�n saj�t,
szem�lyes b�n�t pontosan meg kell k�l�nb�ztetn�nk az -->eredend�
b�nt�l; ez�rt ebb�l nem lehet levezetni a kollekt�v b�n lehet�s�g�t,
amely t�bb volna az egyesek b�neinek �sszess�g�n�l, de az ,,eredend�
b�nnek'' megvan a maga analogonja a kollekt�v felel�ss�gben. B�nnek
nevezhetj�k, tov�bb�, a cselekedetet (aktu�lis b�n) �s az �ltala
el�id�zett maradand� �llapotot (habitu�lis b�n), melyet a hib�s
gondolkod�s �s a b�n�s tettnek mag�ra az emberre gyakorolt hat�sai
hat�roznak meg (a -->kegyelem elveszt�se, -->k�v�ns�g, az �szt�n�k
elferd�l�se, -->b�ntet�sek). A b�n�s tett k�vetkezm�nyei k�z� tartozik
Istennek az a joga is, hogy ingyenes kegyelm�t, mely az � szem�lyes
�nk�zl�se, a b�n miatt megtagadja, m�g akkor is, ha az ember
megpr�b�lna a hib�s gondolkod�st�l ,,a maga erej�b�l'' megszabadulni:
�gy teh�t a habitu�lis b�nt�l v�gs� soron csak Isten szabad�that meg.
========================================================================
B�nb�nat

A b�nb�nat a teol�giai sz�haszn�lat szerint a b�n�snek a hitbe, a

rem�nybe, az Isten ir�nti szeretetbe val� megt�r�se (v�. Mt 3,2; 4,17;
-->metanoia) mint v�lasz, amelyet az ember Isten kegyelm�b�l ad a J�zus
Krisztusban felk�n�lt b�nbocs�natra. A b�nb�nat teh�t nem �nmegv�lt�s,
hanem Istennek �s az embernek k�z�s cselekv�se, amelyben Isten kegyelme
egy�ttal megaj�nd�kozza az embert a kegyelemre adott szabad, felel�s
v�lasszal is. Isten szeretete legy�zi az ember b�n�t az�ltal, hogy az
embert szabad viszontszeretetre ind�tja. A b�nb�natnak lehetnek
szakaszai: ha a b�nb�nat els�sorban a b�nt�l val� tart�zkod�s (DS 1677
�s k�v. 1705), amennyiben a b�n Isten szent l�ny�nek �s akarat�nak
megs�rt�se, �s a szubjektumot -->Isten igazs�goss�ga k�szteti arra,
hogy a b�nt�l (gondolatban �s cselekedetben) tart�zkodj�k, l�v�n Isten
igazs�goss�ga a b�n�s elvet�se, akkor a b�nb�natot ,,kev�sb� t�k�letes
b�nb�natnak'' (attrici�nak) nevezz�k (-->attricionizmus). Ha a b�nb�nat
legsaj�tabb l�nyege, �gy, ahogy kell, t�k�letesen megval�sul, �s
mag�nak a -->b�nb�nat szents�g�nek a seg�ts�g�vel vagy n�lk�le (de a
b�nb�nat szents�g�nek kifejezett vagy implicit v�gy�val; DS 1677 �s
k�v.) megsz�letik a szubjektumban az Isten ir�nti igazi szeretet
mag�nak Istennek a kedv��rt, �gyhogy ez a szeretet teremti meg,
hordozza �s tart�s�tja a b�nt�l val� tart�zkod�st, akkor a b�nb�natot
,,t�k�letes (szeretetb�l fakad�) b�nb�natnak'' (kontrici�nak) nevezz�k
(-->kontricionizmus). Ha az ember egy�ltal�n el tud jutni a b�nt�l val�
tart�zkod�sig, akkor k�nnyen megsz�letik az Isten ir�nti szeretet, mert
az ember sz�v�nek szabads�g�t sz�ks�gk�ppen teljesen oda kell hogy
aj�nd�kozza: vagy Istennek vagy az abszolutiz�lt v�gesnek. Ez�rt a
b�nb�natn�l gyakorlatilag mindig az a d�nt�, hogy az ember a kegyelem
f�ny�n�l k�pes legyen felszabadulni egy egyedi, v�ges �rt�k zsarnoks�ga
al�l, amelyr�l azt hitte, nem tud n�lk�le l�tezni �s akkor sem tud r�la
lemondani, ha ez�ltal szembeker�l Isten akarat�val. Amikor az ember a
b�nb�nat aktus�ban nemet mond m�ltj�nak szabad tett�re, akkor ez a nem
a m�ltbeli tett �s ama magatart�s erk�lcsi �rt�ktelens�g�nek sz�l,
amelyb�l az a tett mint konkr�t megnyilv�nul�s sz�rmazott. Ez a nem nem
jelenti azt, hogy az ember undorodik a m�ltj�t�l, menek�l el�le vagy
elfojtja, hanem �gy kell az embernek a m�ltj�hoz viszonyulnia, �gy kell
v�llalnia �s az �rte val� felel�ss�get mag�ra vennie, mivel mindezeknek
ez a helyes m�dja. Ez a nem nem puszta fikci� �s irre�lis hipot�zis; az
ember ezzel a nemmel nem vonja k�ts�gbe azt a vitathatatlan t�nyt, hogy
m�ltbeli gonosz cselekedet�vel is valami ,,j�t'' akart �s nagyon
gyakran val�ban el is �rt sok j�t (�retts�get stb.). Pszichol�giailag a
b�nb�nat gyakran szinte megoldhatatlannak l�tsz� probl�m�ba �tk�zik, ha
egy olyan esem�nyre kell nemet mondani, amely j� k�vetkezm�nyei miatt
szinte nem v�laszthat� el az embert�l. Ilyenkor a m�ltra ir�nyul�
analiz�l� reflexi� helyett a b�nb�nat megfelel� m�dja az, ha az ember a
szeretetben felt�tlen�l Istenhez fordul �s �tadja mag�t a b�nbocs�t�
Istennek.
A b�nb�nat mint er�ny az embernek a -->b�nnel (a saj�t b�n�vel �s
�ltal�ban a b�nnel) szembeni, erk�lcsileg �s vall�silag helyes
magatart�s�t jelenti, ami J�zus Krisztus kegyelm�nek k�sz�nhet�. Ennek
az er�nynek a k�zponti aktusa a b�nb�nat aktusa, amelyr�l az el�z�ekben
sz�ltunk (v�. -->metanoia). Ehhez az er�nyhez a k�vetkez�k tartoznak:
b�tornak kell lenn�nk az istenf�lelemre �s arra, hogy merj�k v�llalni
minden elfojt�ssal szemben saj�t egzisztenci�nk igazs�g�t (ez a
,,m�ltunkhoz val� helyes viszonyul�s'');
k�szs�gesen hagynunk kell, hogy Isten kinyilatkoztat� ig�je jobb
bel�t�sra b�rjon benn�nket az�ltal, hogy lerombolja benn�nk a b�nnel
egy�ttj�r� farizeusi �nel�g�lts�get;
komolyan �s tev�kenyen akarnunk kell saj�t megjavul�sunkat, �s
b�znunk kell Istennek az ember tehetetlens�ge ellen�re is gy�zelmes
kegyelm�ben (amir�l a vezekl�s cselekedeteivel tesz�nk tan�s�got, ezek
bibliai �rtelemben: a virraszt�s, a b�jt�l�s, az alamizsn�lkod�s);
�ln�nk kell a b�nbocs�nat szents�g�vel;
k�szek kell, hogy legy�nk arra, hogy al�zattal elviselj�k a b�nnek a
b�nbocs�nat ut�n is megmarad� k�vetkezm�nyeit (-->b�ntet�sek);
akt�van r�szt kell v�llalnunk a b�n terh�nek visel�s�b�l, amely
konkr�tan az �ltal�nos nyomor�s�gban �s �ns�gben nyilv�nul meg.
A b�nb�nat �ppen mint Isten aj�nd�ka az ember tette is, �s nem csup�n
passz�v tapasztalat: az ember elfordul m�ltj�t�l, amely ,,f�j'' neki
(mivel ism�t elfogadja az Istent�l sz�rmaz� rend megm�s�thatatlan
�rv�nyess�g�t) �s amelyet ,,ut�l'' (mivel most �jb�l �s szabadon a
rendet val�s�tja meg). A b�nb�nat er�ny�ben benne van az is, hogy nem a
saj�t b�nb�natunkban hisz�nk, hanem Isten rajtunk v�ghezvitt tett�ben
�s azt v�rjuk rem�nykedve (-->rem�ny). Beletartozik az ember
pluralit�s�nak elismer�se, ami a cselekedetek pluralit�s�t k�veteli meg
(k�ls� �s bels� vezekl�s, hit �s szeretet, j�v�t�tel, a j�v�
el�legez�se a ,,sz�nd�k'' form�j�ban).
========================================================================
B�nb�nat szents�ge

A b�nb�nat szents�ge az Egyh�znak az a -->szents�ge, amelyben az

Egyh�z a pap b�r�i szav�val, J�zus Krisztus teljhatalm�val
megszabad�tja a megt�rt b�n�st a kereszts�g ut�n elk�vetett b�neinek
terh�t�l.

1. Az Egyh�z tan�t�sa. A b�nb�nat szents�ge egyike az Egyh�z h�t

szents�g�nek �s k�l�nb�zik a kereszts�gt�l (DS 761 793 �s k�v. 1542 �s
k�v. 1601 1668 �s k�v. 1701 1703). A kereszts�ghez hasonl�an (amelyet
sz�ks�g eset�n helyettes�thet a -->votum) az �dv�ss�g n�lk�l�zhetetlen
eszk�ze mindazok sz�m�ra akik a kereszts�g ut�n s�lyos b�nt k�vettek el
(DS 1085 1260 1323 1411 1671 �s k�v. 1679 �s k�v. 1683 1706 �s k�v.). A
b�nb�nat szents�ge a b�n megbocs�t�sa J�zus Krisztus hal�la r�v�n (DS
1668 �s k�v.), oly m�don, hogy a pap hat�kony ,,b�r�i'' szava (DS 1671
�s k�v. 1684 �s k�v. 1709) az isteni megbocs�t�st bek�vetkez� esem�nny�
teszi (DS 1323 1673 �s k�v. 1684 �s k�v. 1709). A b�nb�nat szents�ge
ism�t lehet�v� teszi a szents�gek v�tel�t (DS 129 212 308 468 �s k�v.),
ami els�sorban a hal�los b�n�k elk�vet�inek szempontj�b�l fontos, akik
ki vannak z�rva az euchariszti�b�l �s ezzel bizonyos �rtelemben
elszakadnak az Egyh�zt�l (DS 1646 �s k�v. 1661; CIC 856. k�non). A
b�nb�nat szents�ge elh�r�tja a k�rhozatot, �s az �rd�g hatalm�ba ker�lt
embert megszabad�tja (DS 1542 �s k�v.1580 1668 �s k�v. 1715), de nem
t�rli el eg�szen az �sszes -->b�ntet�st. A szents�g ism�telhet� (DS
1542 �s k�v. 1668 �s k�v.). A szents�gi jel mindenekel�tt a pap �ltal
t�rt�n� sz�beli feloldoz�s, amelynek mint b�r�i �t�letnek kijelent�
�rtelme (ha nem is sz�ks�gk�ppen kijelent� form�ja) van. A latin
egyh�zban a kijelent� forma k�telez�, de a keleti egyh�zakban
haszn�latos r�gebbi, bocs�natk�r� forma k�ts�gtelen�l megengedett �s
�rv�nyes. A szents�ghez tartoznak m�g a vezekl� b�n�snek a szents�gi
jel ,,quasi materia''-j�t alkot� aktusai: a -->b�nb�nat, a gy�n�s, az
-->el�gt�tel. A hitb�l fakad� bens� b�nb�nat sz�ks�ges felt�tele annak,
hogy a szents�g �rv�nyes �s hat�kony m�don l�trej�jj�n (DS 1323 1461
1542 �s k�v.1557 1673 1704); a b�nb�nat szents�g�ben a vezekl� b�n�snek
valahogyan kifejez�sre kell juttatnia a pap el�tt a bens� b�nb�natot
(DS 1464); kev�sb� t�k�letes b�nb�nat is el�gs�ges (DS 1677 �s k�v.);
-->attricionizmus. A szents�g l�nyeg�hez tartoz� k�vetelm�ny �s �gy
isteni rendelkez�s mindazoknak a s�lyos b�n�knek a meggy�n�sa,
amelyekt�l az ember k�zvetlen�l szents�gi �ton m�g nem tisztult meg. A
gy�n�snak ki kell terjednie mindazokra a s�lyos b�n�kre, amelyek
,,szubjekt�ve'' is ilyenek, amelyeknek elk�vet�s�ben komoly
lelkiismeretvizsg�lat ut�n szubjekt�ve is b�n�snek �rezz�k magunkat, �s
csak ezekre kell kiterjednie, de a kor�bban elfelejtett b�n�kkel egy�tt
(ha �jb�l esz�nkbe jutnak), saj�tos jelleg�k �s sz�muk szerint (DS 1679
�s k�v. 1706 �s k�v. 2031). A gy�n�st a gy�n�si titok v�di, amely
szint�n a szents�g l�nyeg�b�l k�vetkezik (DS 323 814 2195 �s m�shol).
Ha egy b�nt �nhib�nkon k�v�l nem gy�nunk meg, az a b�nb�nat szents�ge
�ltal az�rt bocs�natot nyer (DS 1682). Ha az ember s�lyos b�nben
v�tkesnek tartja mag�t, akkor a IV. later�ni zsinat �ta k�teless�ge
�vente egyszer �rv�nyesen gy�nni (DS 812 �s m�shol) (-->�jtatoss�gi
gy�n�s). A b�nb�nat szents�g�nek jelenlegi s�lyos v�ls�ga azt
eredm�nyezte, hogy az egyh�z bevezette a (nem-szents�gi) b�nb�nati
istentiszteleteket, amelyeken 1972 �ta b�rmely p�sp�ki konferencia
�ltal�nos gy�n�s ut�n �ltal�nos szents�gi feloldoz�st enged�lyezhet (a
r�szletes szab�lyoz�st illet�en l�sd ,,A b�nb�nat �nnepl�s�nek rendje''
c�m� dokumentumot 1973 december�b�l). Aki egy szubjekt�v �rtelemben
s�lyos b�nben v�tkesnek tudja mag�t, az emez �ltal�nos feloldoz�s ut�n
mag�hoz veheti az Olt�riszents�get, de az egy�ni gy�n�st (kiv�ve a
mor�lis lehetetlens�g eset�t) p�tolnia kell. Teljhatalm�n�l fogva a
papnak joga �s k�teless�ge, hogy okosan �s megfontoltan j�v�t�telt
szabjon ki, amely a b�n s�lyoss�g�nak �s a vezekl� szellemi
k�pess�g�nek megfelel (DS 1692 �s k�v.), �s amely a feloldoz�s ut�n is
teljes�thet� (DS 1415 2316 �s k�v.). A vezekl�s kirov�s�nak oka az,
hogy a kereszts�g ut�ni b�nbocs�nat nem minden esetben jelenti egyben a
b�n minden k�vetkezm�ny�nek �s minden b�ntet�snek az elt�rl�s�t is;
s�t, az ember ink�bb az elker�lhetetlen, de t�relemmel elviselt
b�ntet�sek �s az �nk�ntes vagy a b�nb�nat szents�g�ben kir�tt vezekl�s
seg�ts�g�vel �li �t az isteni igazs�goss�g komolys�g�t �s a b�n
s�lyoss�g�t, �s v�lik bens�s�gesebben r�szes�v� J�zus Krisztus
szenved�s�nek, amely a b�nt legy�zte (DS 1689 �s k�v. 1712 �s k�v.). A
b�nb�nat szents�g�nek kiszolg�ltat�ja a pap, aki rendelkezik a
sz�ks�ges felhatalmaz�ssal (gy�ntat�si joghat�s�g) ahhoz, hogy a
b�nb�nat szents�g�ben �rv�nyes m�don gyakorolja a szents�gi hatalmat.
(DS 308 812 �s k�v. 1684 �s k�v. 1710). Az Egyh�z (�letvesz�ly
kiv�tel�vel: DS 1686 �s k�v.) nyom�s okokn�l fogva ezt a felhatalmaz�st
korl�tozhatja is, vagyis bizonyos b�n�ket magasabb, illetve k�l�nleges
felhatalmaz�ssal b�r� gy�ntat� joghat�s�g el� utalhat (DS 1686 �s k�v.
1711).

2. A Szent�r�s. Mivel az -->Egyh�z J�zus Krisztus �t�l� �s megbocs�t�

jelenl�te a b�n -->vil�g�ban, ez�rt az Egyh�z �nmegval�s�t�sa
kifejez�sre jut: a kiengesztel�d�s ig�j�nek szolg�lat�ban (2Kor 5,18 �s
k�v.), az embernek mint b�n�snek ez�ltal t�rt�n� megt�r�t�s�ben, a
kereszts�gben �s az euchariszti�ban, az Egyh�z b�n�ss�g�nek
beismer�s�ben (Mt 6,12), a vezekl�sben (-->b�nb�nat), az egyes b�n�s�rt
val� im�dkoz�sban (1Jn 5,16), a testv�ri figyelmeztet�sben (Mt 18,15),
a hivatalos megrov�sban (1Tim 5,20) �s v�g�l az Egyh�z leghat�rozottabb
�t�l� jelleg� reakci�j�ban, amely azonban, ahol lehet, a kegyelem
gyakorl�s�nak az eszk�ze: az old�sban �s k�t�sben (-->old�- �s
k�t�hatalom, -->kik�z�s�t�s). Mivel az Egyh�z Krisztusnak a vil�gban
jelenlev� kegyelm�t szolg�lja, csak az�rt alkalmazhat kik�z�s�t�st,
hogy ez�ltal a b�n�st megmentse �s megkegyelmezzen neki (1Kor 5,5; 1Tim
1,20); mivel az Egyh�z szent, kik�z�s�t�ssel kell reag�lnia tagj�nak
arra a b�n�re, amely tulajdon l�nyeg�vel �sszeegyeztethetetlen. Mivel
az Egyh�z a gy�zelmes kegyelem hat�kony jelenl�te a vil�gban, az
Egyh�zzal val� kiengesztel�d�s az Istennel val� kiengesztel�d�s
megfoghat� alakja, amelyben ez a kiengesztel�d�s v�lik hat�konyan
jelenval�v�, teh�t szents�g. P�ter �s az apostolok erre kapnak
teljhatalmat az -->old�- �s k�t�hatalomban. Szent J�nos
megfogalmaz�s�ban ugyanez �ll Jn 20,19-23-ban. A b�n�s kik�z�s�t�se nem
jelenti azt, hogy a b�n�snek az -->egyh�ztags�ga egyszer�en megsz�nik,
de m�r a kegyelemnek a b�n �ltal t�rt�n� elveszt�se azt jelenti, hogy
v�ltoz�s k�vetkezik be az Egyh�znak a b�n�sh�z val� viszony�ban,
amelyet az Egyh�z, hal�los b�n elk�vet�sekor, a kik�z�s�t�ssel, vagyis
az euchariszti�b�l val� kiz�r�ssal, minden esetben ,,meg�llap�t''.
J�zus �tmutat�s�nak megfelel�en m�r az apostolok Egyh�za is elj�r a
k�zt�k lev� b�n�s�k ellen. Ha figyelmeztet�sek nem haszn�lnak �s olyan
b�n�kr�l van sz�, amelyek a b�n�st ,,kiz�rj�k a -->baszilei�b�l'',
akkor a b�n�st ki kell z�rni az asztalk�z�ss�gb�l �s ker�lni kell. Ezt
a kik�z�s�t� ,,k�t�st'' az apostol hatalm�val �s ir�ny�t�s�val a
k�z�ss�g szabja ki �nnep�lyesen, Krisztus nev�ben (1Kor 5,4 �s k�v.).
Hat�sa el�ri a k�rhozat dimenzi�j�t (,,�tadni a s�t�nnak''). De ha a
b�n�s megb�nja b�n�t �s megt�r, akkor hivatalos hat�rozattal ism�t oda
lehet �t�lni neki a ,,szeretetet'', vagyis az Egyh�z k�z�ss�g�t, �s �gy
a b�n�s ism�t r�szes�v� lehet a kegyelmi Egyh�znak, mely �dv�ss�gre
visz (2Kor 2,5-11), �gyhogy a b�n�s a ,,mennyben is fel lesz oldva'' �s
b�nei megbocs�ttatn�k. Az apostoli Egyh�zban sehol sem tal�lkozunk
azzal a gondolattal, hogy a val�ban b�nb�n� b�n�st ne lehetne
visszafogadni (esetleg abban k�telkednek n�melyek, hogy a b�nb�nat le
tudja gy�zni a b�nt: Zsid 6; 10; 12). Az apostoli Egyh�zban teh�t a
b�nb�nat szents�g�nek gyakorlata a kik�z�s�t�s form�j�ban t�rt�n�
vezekl�s, ezt k�veti az Egyh�zzal t�rt�n� -- -->k�zr�t�tellel (1Tim
5,20 �s k�v.) foganatos�tott -- kiengesztel�d�s, aminek �dv�ss�ges
jelent�s�get tulajdon�tanak.

3. A b�nb�nat szents�g�nek t�rt�net�r�l. A l�nyeges probl�m�t �s

enn�lfogva a b�nb�nat szents�g�nek �kereszt�ny �s mai gyakorlata k�zti
l�nyeges k�l�nbs�get nem a ,,nyilv�nos'' vezekl�sr�l a ,,mag�n''-
vezekl�sre (f�lgy�n�s) val� �tt�r�s okozza, mint ahogy
t�rt�nelmietlen�l sokan m�g mindig gondolj�k, hanem az a t�ny, hogy a
b�nb�nat szents�g�t a nyugati Egyh�zban t�nylegesen csak egyszer
szolg�ltatt�k ki, ma pedig lehet �s kell is ism�telni. Ma is van
nyilv�nos jellege m�g a legtitkosabb gy�n�snak is, mivel a hal�los b�n
elk�vet�j�t kiz�rj�k az euchariszti�b�l, a b�nb�nat szents�g�nek v�tele
ut�n pedig ism�t beveszik az Egyh�znak ebbe a szent asztalk�z�ss�g�be.
A kereszt�ny �korban a 2. sz�zadt�l a 6. sz�zadig a b�nb�nat szents�g�t
egyszeri v�tel ut�n t�bb� nem szolg�ltatt�k ki; sz�mos egyh�zban sok�ig
tartott, am�g a szubjekt�v b�nb�n� lelk�let val�s�gos megl�t�t
elismert�k. A b�nb�nattal kapcsolatos eretneks�gekkel: a
-->montanizmussal �s a -->novacianizmussal szemben az �kereszt�ny
Egyh�z ragaszkodott ahhoz, hogy elvileg minden b�n�s kiengesztel�dhet
az Egyh�zzal. A 3. sz�zadban az egyh�zi vezekl�s r�tusa vil�gosan
k�rvonalazhat�: a megt�rt b�n�s a p�sp�k el�tt bevallja b�n�t; ha
megt�r�se val�di, akkor enged�lyezik neki az egyh�zi vezekl�st,
amelynek id�tartam�ra k�l�n vezekl�ruh�t kell viselnie �s a templomban
a vezekl�k sz�m�ra kijel�lt helyen kell tart�zkodnia, majd hosszabb
pr�baid� ut�n a p�sp�k k�zr�t�tellel �s im�val ism�t visszavezeti az
Egyh�zba. K�s�bb mindink�bb az a gyakorlat kezdett �ltal�noss� v�lni,
hogy csak a hal�los �gy mellett vagy magas korban k�ny�r�gtek a
kiengesztel�d�s�rt s ez f�k�pp azut�n lett �gy, hogy a m�r
bek�vetkezett kiengesztel�d�s ut�n is tart�s vezekl�st vezettek be
(mint amilyen a h�zas�lett�l val� eltilt�s �letfogytiglan). A 6.
sz�zadban szak�tanak ezzel a rigorizmussal (v�. a -->szerzetesgy�n�s
bevezet�se) az �r-angolsz�sz ter�leteken: az egyszer� pap ism�telten
feloldoz�sban r�szes�theti ugyanazt a b�n�st. A gy�n�s gyakoris�ga (a
,,gy�n�s'' kifejez�s a 8. sz�zadban bukkan fel) �s a b�n�k
k�l�nb�z�s�ge sz�ks�gess� teszi, hogy �rnyaltan r�j�k ki a
vezekl�seket, amelyeket kazuisztikus m�don vezekl�si k�nyvekben (libri
poenitentiales) r�gz�tenek. Az �r-sk�t misszi� eljuttatja ezt az
enyh�bb gyakorlatot a sz�razf�ldre, �s az ott a 8. sz�zadban minden�tt
elterjed. Eg�szen a tridenti zsinatig mindig t�rt�ntek k�s�rletek a
r�gi szigor� gyakorlat feleleven�t�s�re, de ezek sikertelenek maradtak.
A szubjekt�ve s�lyos -->b�n eset�re a IV. later�ni zsinat �ltal�nos
egyh�zi parancsolatk�nt szentes�tette azt a szok�st, hogy �vente
legal�bb egyszer felvegy�k a b�nb�nat szents�g�t. -- Tov�bbi k�rd�sek a
b�nb�nat szents�g�nek t�rt�net�vel kapcsolatban: -->attricionizmus,
-->kontricionizmus.

4. Teol�gia. A b�nb�nat szents�g�re ma eg�szen a gy�n�s, vagyis a

b�n�k bevall�sa nyomja r� a b�lyeg�t, �s szinte ez maga vezekl�ss�
lett: a bevall�s sz�gyene vezekl�s a bevallott dolog�rt. Ezzel szemben
ism�t l�tni kellene a b�nb�nat szents�g�nek az -->Egyh�z teol�gi�j�val
val� elv�laszthatatlan kapcsolat�t, jobban figyelembe kellene venni az
Egyh�znak �s a k�z�ss�gnek a b�n �ltal t�rt�n� megk�ros�t�s�t �s ki
kellene emelni, hogy az orvosl�s az Egyh�zzal val� b�ke helyre�ll�t�sa
�tj�n t�rt�nik (a II. vatik�ni zsinat legal�bb megeml�ti ezt a
gondolatot: Lumen gentium 11). S�lyos hi�nyoss�gok vannak a
,,vezekl�s'' kirov�s�ban, az -->el�gt�telben. A b�n teljes legy�z�s�hez
t�bbre van sz�ks�g a b�nb�natn�l �s az Istennel val�
kiengesztel�d�sn�l: az embernek a b�n �ltal megrontott eg�sz emberi
val�s�g�t kell �jonnan integr�lnia egy �j alapd�nt�sben, hogy
elnyerhesse azt a szeretetet, amelyben val�ban minden meg van bocs�tva.
Ez a szeretet, ahol egy�ltal�n lehets�ges, a k�r j�v�t�tel�ben val�sul
meg teljesen. Ahol a vezekl�s nincs kapcsolatban a b�nnel �s ahol t�bb�-
kev�sb� mechanisztikus vagy legalisztikus m�don r�nak ki r�videbb vagy
hosszabb im�kat, ott nem ismerik fel ennek az el�gt�telnek az �rtelm�t.
Ez a k�rd�s az�rt is nagyon fontos a b�nb�nat szents�g�nek mai
�rtelmez�se szempontj�b�l, mert gyakran csak a b�n elleni elsz�nt,
szisztematikus k�zdelem eredm�nyezi azt a -->b�nb�natot, amelyre a mai
ember �ll�t�lag nem k�pes �s amely m�gis felt�tele annak, hogy a
b�nb�nat szents�ge hat�sos legyen, �s a b�n�s eljusson az
-->�dv�ss�gre.
========================================================================
B�nmisztika

B�nmisztika: mai kifejez�s a modern irodalomban megjelen� �s a mai

emberek �let�rz�s�ben benne rejl�, elterjedt felfog�s jel�l�s�re, amely
szerint a gonoszs�g �s a s�lyos b�n sz�ks�ges �tmeneti st�dium az igazi
�s �rett emberi l�t kifejl�d�s�ben, �s �ltala az ember lehet�s�get ad
Istennek arra, hogy irgalmas legyen, �s �gy voltak�ppeni l�nyeg�t
realiz�lja; e n�zet szerint teh�t az ember eleve megtervezheti a b�nt
mint �let�nek v�gs� soron pozit�v mozzanat�t. B�r ebben a most m�g le
nem z�rult t�rt�nelemben az elk�vetett b�n csakugyan benne foglaltatik
Istennek a b�nn�l nagyobb irgalm�ban (R�m 11,32), m�g sincs jogos,
b�nre ir�nyul� akarat, amely Isten kegyelm�nek kiv�lt� ingere lehetne
(R�m 6,1 �s k�v.); a v�ges teremtm�ny k�z�ns�ges elbizakodotts�ga �s
ugyanakkor ostobas�ga volna, ha maga akarna arra az �ll�spontra
helyezkedni, amely egyed�l Isten sz�m�ra van fenntartva, �s eleve be
akarn� kalkul�lni a b�nt abba a tervbe, melynek c�lja a j�. Nincs a
j�nak olyan fajt�ja, amelyet csak a rosszon kereszt�l lehetne el�rni.
========================================================================
B�n�s hajlam

B�n�s hajlam: a teol�giai szaknyelvben a -->habitus (operativus) ama

fajt�j�t jel�li, amelyb�l �lland�an erk�lcsileg rossz cselekedetek
sz�rmaznak. A habitus skolasztikus filoz�fi�j�nak megfelel�en a b�n
mint b�n�s hajlam az �lland� ism�tl�s eredm�nye; ebben az �rtelemben
teh�t a b�n az -->er�ny ellent�te. Mivel a b�n�s hajlamnak is
valamilyen -->diszpoz�ci� az alapja, amelyet nem felt�tlen�l b�n�s
cselekedetek alak�tanak ki, gyakran a m�lyl�lektanra tartozik annak
meg�t�l�se, hogy milyen m�rt�kben cs�kkenti a felel�ss�get az akarat
meggyeng�l�se, amit valamilyen rossz szok�s id�z el�.
Az arisztotel�szi -->sarkalatos er�nyekhez hasonl�an a f�b�n�ket is
katal�gusokba szedt�k, amelyek (a sztoicizmus n�pi v�ltozat�n
kereszt�l) k�ts�gtelen�l befoly�ssal voltak az �jsz�vets�gi
b�nkatal�gusokra, hab�r a b�n�k nev�t az eredeti zsid� hagyom�nyb�l
vett�k �t (pl. a fajtalans�g vagy b�lv�nyim�d�s mint k�pletes kifejez�s
a ,,pog�ny viselked�s'' megjel�l�s�re). Szent P�l sok ilyen
b�nkatal�gust azzal a fordulattal z�r le, hogy akik tudatosan ilyesmit
cselekszenek �s akiket ez�rt felel�ss�g terhel, azok nem kapj�k meg a
-->baszilei�t. Ez a biblikus teol�giai alapja a s�lyos �s a bocs�natos
b�n�k megk�l�nb�ztet�s�nek. Ezt az el�t�l�st azonban nem szabad
�nmag�ban tekinten�nk, hanem ugyanakkor szem el�tt kell tartanunk a
-->b�nb�natra vonatkoz� kereszt�ny tan�t�st �s az Egyh�z �si
meggy�z�d�s�t, hogy elvileg minden megt�rt b�n�s sz�m�ra adva van a
bocs�nat lehet�s�ge.
========================================================================
B�ntelens�g
 B�ntelens�g: egy szellemi -->szabads�gnak (szabad szellemi l�nynek) a
b�nn�lk�lis�ge (-->b�n). A b�ntelens�g (Istenn�l) sz�rmazhat a l�nyeg
sz�ks�gszer�s�g�b�l �s eredm�nye lehet egy olyan l�ny szabads�g�nak is,
aki t�nylegesen (mindegy, milyen okn�l fogva: kegyelem stb.) nem
k�vetett el b�nt. A b�ntelens�g alapja lehet a -->b�nt�l val� mentess�g
kegyelmi adom�nya. A b�ntelens�g lehet eredm�nye annak, hogy Isten
kegyelme elt�rli a b�n�s ember b�neit (-->megigazul�s). A
-->b�nmisztika minden v�ltozat�val szemben hangs�lyozni kell, hogy a
konkr�t �dvrendben a puszta ember b�ntelens�ge mindig (�gy Sz�z M�ria
eset�ben is) Isten J�zus Krisztusban kinyilatkoztatott kegyelm�nek
hat�sa �s megnyilv�nul�sa, valamint az elk�vetett b�n megbocs�t�sa.
Legink�bb a szent ad�sa Istennek.
========================================================================
B�ntet�sek

Minden -->b�nnek term�szetszer�leg vannak k�vetkezm�nyei. Ezek

lehetnek bels�k �s k�ls�k, �s amennyiben mag�nak az illet� b�nnek a
l�nyeg�b�l fakadnak, valahogyan az ember eg�sz testi-lelki val�s�g�ra
kiterjednek; ez a b�n �ltal is form�lt val�s�g -- minthogy ellentmond
annak a rendnek, amely felett Isten rendelkezik -- elker�lhetetlen�l
kiteszi az embert a helyesen alak�tott, konkr�t alakj�ban tov�bbra is
Isten szabad rendelkez�s�t�l f�gg� k�rnyezet visszahat�s�nak (a
k�rnyezetet itt a legt�gabb �rtelemben vessz�k). Mivel Isten teremt�se
(ember �s vil�g) sz�ks�gszer�en Isten akarat�t fejezi ki,
nyilatkoztatja ki, �s tartja fenn felt�tlen�l strukt�r�j�ban akkor is,
ha a teremt�st a b�n megs�rti, ez�rt egy�ltal�n nem sz�ks�ges Istent
�gy elgondolnunk, mintha � (valamilyen gyeng�bb, vil�gi fels�bbs�ghez
hasonl�an) k�nytelen volna az ember v�tk�t k�l�n b�ntet�sekkel
megb�ntetni, amelyeknek c�ljuk csakis a b�ntet�s mint b�ntet�s. A b�n
b�ntet�se az Isten �ltal szabadon alak�tott konkr�t val�s�g, amelybe a
b�n�s ember (�nmag�ban �s a val�s�g totalit�s�ban) bele�tk�zik �s amely
kudarc�t okozza. Ez mindenekel�tt arra az esetre �rv�nyes, ha az ember
erk�lcsi d�nt�se a -->hal�llal v�g�rv�nyess� lett, �s az ember
ellentmond�s�val ny�ltan-eszkatologikus m�don szembeker�l a teljes
val�s�g isteni rendj�vel, amely v�g�rv�nyesen fel�lkerekedett
(-->pokol). A b�n objektiv�ci�i az emberek k�zti kapcsolatok vil�g�ban
�s a k�rnyezet val�s�g�ban gyakran akkor is fennmaradnak, ha a szem�ly
v�gs� d�nt�s�vel m�r ism�t Isten fel� fordul: a b�ntet�seket nem t�rli
el mindig a b�nb�nat �s a b�nnek mint b�nnek a megbocs�t�sa (DS 1542 �s
k�v. 1580). Innen kiindulva lehet felfogni a -->tiszt�t�t�z �s az
-->el�gt�tel �rtelm�t.
========================================================================
B�nt�l val� mentess�g

A b�nt�l val� mentess�g egy teremtett szabads�gnak, azaz szabad

teremtm�nynek bels� k�r�lm�nyek (pl. -->Isten sz�nel�t�sa) vagy k�ls�
k�r�lm�nyek (pl. Isten hat�kony -->kegyelme) �ltal el�id�zett olyan
�llapota, amelynek k�vetkezt�ben a szellemi teremtm�nyben m�r a
d�nt�s�t megel�z�en jelen van egy ok, amely -- an�lk�l, hogy a
szabads�g�t megsz�ntetn� -- kiz�rja a b�nt, �gyhogy azt mondhatjuk: ez
a l�ny nem ,,tud'' b�nt elk�vetni, hab�r a ,,szabads�ga'' megvan hozz�
(a b�nt�l val� mentess�g teh�t k�l�nb�zik a puszt�n t�nyleges
b�nn�lk�lis�gt�l, amely a szabad d�nt�s ,,ut�lagos'' k�vetkezm�nye, �s
egyszer�en abban �ll, hogy a szabad teremtm�ny nem k�vetett el b�nt). A
k�l�nb�z� -->kegyelemtanok k�l�nb�z�k�ppen magyar�zz�k, hogyan
egyeztethet� �ssze a szabads�ggal az ilyen ,,el�zetes'' b�nt�l val�
mentess�g. De minden teol�giai iskol�nak k�z�s tan�t�sa, hogy ez a
szabads�ggal �sszeegyeztethet� b�nt�l val� mentess�g elgondolhat�
(els�sorban a hat�kony kegyelem ,,el�zetes'' hat�konys�ga miatt), �s e
tan�t�s fontos abb�l a szempontb�l, hogy megmagyar�zhassuk J�zusnak
mint embernek, Sz�z M�ri�nak �s az �dv�z�lteknek b�nt�l val�
mentess�g�t, a -->kegyelemben val� meger�s�ttet�st, valamint az
Egyh�znak mint eg�sznek az igazs�gban �s szeretetben val� meg�rz�s�t
(-->Egyh�z szents�ge). L�sd m�g: -->b�ntelens�g.
========================================================================
B�cs�

B�cs�. A b�cs� eredetileg a nyilv�nos, bizonyos id�re kiszabott

egyh�zi vezekl�s elenged�se (ez�rt sz�molt�k �vekben �s napokban;
-->b�nb�nat szents�ge). �vsz�zados vissza�l�sek �s f�lre�rt�sek ut�n
napjainkban a b�cs� (ilyen) alkalmaz�sa l�nyeg�ben megsz�nt.
Teol�giailag a b�cs� az Egyh�z �g�rete, hogy k�l�nlegesen k�zbenj�r
Istenn�l valamely ideigtart� b�ntet�s elenged�s��rt olyan -->b�n�k
eset�ben, amelyeket mint b�n�ket m�r elt�r�ltek a b�nb�nat szents�g�nek
v�tel�vel. De a b�n k�vetkezm�nyeit nem t�rli el egyszer�en a megt�r�s.
Az Egyh�z t�mogathatja -->im�j�val az egyes embert abbeli
igyekezet�ben, hogy e k�vetkezm�nyeket megsz�ntesse; �s mert az ilyen
ima mindig �sszhangban van Isten akarat�val, mindig meghallgat�sra is
tal�l. Term�szetesen az ima csak akkor hat�kony, ha az emberben --
Isten kegyelm�nek j�volt�b�l -- megvan a k�szs�g arra, hogy eg�sz
l�ny�ben mind m�lyebben megtisztuljon (a b�cs� nem p�tolja a
b�nb�natot!). DHI: Az Egyh�znak teljhatalma van arra, hogy b�cs�kat
adjon; a b�cs� gyakorlat�t fenn kell tartani, �s a b�cs�k �dv�sek (DS
1835 2537). Felt�tel: kereszts�g, egyh�zhoz-tartoz�s (kik�z�s�tettek
nem nyerhetnek b�cs�t), az el��rt vezekl�s teljes�t�se, a b�cs�
elnyer�s�nek legal�bb �ltal�nos sz�nd�ka. Bibliai �rtelemben: a
vezekl�s az a folyamat, amelynek seg�ts�g�vel az ember megpr�b�l k�zel
ker�lni Istenhez, akit�l a b�n k�vetkezt�ben elt�volodott. --
-->Tiszt�t�t�z, -->b�ntet�sek.
========================================================================
C�l

C�l: ontol�giai fogalom, amelyet transzcendent�lis megismer�ssel kell

felfogni. Ha egy l�tez� id�belis�ge miatt val�s�g�nak mozzanatait az
-->id�ben ,,kiteregetett'' form�ban birtokolja, de az idej�t m�gis mint
meghat�rozott alakzatot �li �t, akkor az ilyen l�tez�nek a ,,v�ge'',
beteljes�l�se �s id�beli alakj�nak (t�rt�net�nek) eg�sze nincs benne a
kezdet�ben (kezdeti -->l�nyeg�ben), �m ez a kezdet m�gsem k�z�mb�s a
v�g (a beteljes�lt l�nyeg) szempontj�b�l, hanem a v�gnek mint
meghat�rozott �s a kezdetn�l m�r el�re l�tott eredm�nynek a
l�trehoz�s�ra ir�nyul: a v�g a kezdetnek a ,,c�lja''. Ha az ember
explicit form�ban, szabadon partikul�ris c�lokat t�z maga el�, akkor a
c�lnak �s a c�lmegval�s�t� t�rekv�snek meghat�rozott fajt�j�val van
dolgunk, az viszont nem �ll, hogy ez volna a c�l fogalm�nak
voltak�ppeni eredete �s minden m�s alkalmaz�sa csak jogtalan
antropomorfizmus volna. A fogalom fontos bizonyos teol�giai t�telek
�rtelmez�se szempontj�b�l. Ezek k�z� tartozik az -->Isten
gondvisel�s�re, az ember -->term�szetfeletti c�lj�ra, a -->term�szetes
erk�lcsi t�rv�nyre vonatkoz� t�tel; az a t�tel, hogy a vil�g -->Isten
dics�s�g�re teremtetett stb. E fogalom helyes �rtelmez�s�b�l az is
kider�l, hogy a l�nyeg-etika �s a c�l-etika l�nyeg�ben azonos.
A c�l fogalma jelenti tov�bb� azt a valamit is, amire egy l�tez�
strukt�r�ja, illetve egy cselekv�s vagy egy cselekv� sz�nd�ka ir�nyul
(objekt�v, illetve szubjekt�v c�l). A c�l ebben az �rtelemben egyik
alaptapasztalata a fejl�d� �s a fejl�d�s�ben valamire ir�nyul�
l�tez�nek, amely ,,bel�lr�l'' arra t�rekszik, hogy k�l�nb�z� felt�telek
k�z�tt �s ellen�re el�rjen egy meghat�rozott eredm�nyt (finalit�s).
Ahol a c�l mag�n a ,,c�lszer�'' ir�nyults�ggal rendelkez� val�s�gon
bel�l van, ahol teh�t e val�s�g a saj�t beteljes�l�s�re t�rekszik, �s e
beteljes�l�st j�nak gondolja, m�gpedig �gy, hogy e beteljes�l�s m�r nem
puszta k�ls� eszk�z valami m�snak a sz�m�ra, ott �rtelemr�l besz�l�nk.
A c�lszer�s�g �s az �rtelem k�vetkezt�ben valamennyi val�s�g egy val�di
rend �s egys�g r�sze; valah�ny csak van, mind egym�sra utal �s
k�lcs�n�sen megvil�g�tja egym�st. A szellemi szem�ly a megismer�sben �s
szeretetben ,,�nmag�n�l'' van, ez l�tez�s�nek �rtelme, �s �ppen �gy,
szabad �s t�k�letes transzcendenci�ja r�v�n kegyelemben �s dics�s�gben
eg�szen Istenn�l van, aki az eredeti, el�felt�telezett egys�ge
mindazoknak a vonatkoz�soknak, amelyekben valamennyi val�s�g c�lja �s
�rtelme kifejez�dik, �s a szellemi szem�ly �gy �l -->Isten dics�s�g�re.
========================================================================
Csoda

A csoda az emberi tapasztalat l�t�k�r�be tartoz� esem�ny, amely

l�nyeg�n�l fogva nem magyar�zhat� meg e tapasztalati szf�ra (elvileg
bel�that�) saj�t t�rv�nyeib�l, �s ez�rt az embert l�tez�s�nek abban a
legm�lyebb r�teg�ben sz�l�tja meg, amely �ttekinthet� tapasztalati
vil�g�nak eg�sz�t �lland�an k�s�ri �s ugyanakkor fel�l is m�lja:
szellemi term�szet�nek saj�ts�gos bels� felt�rts�g�ban �s egyetemes
nyitotts�g�ban, amelynek k�vetkezt�ben az ember elvileg fog�kony a
tapasztalat szf�r�j�n t�li m�svil�gra �s k�pes arra, hogy k�zel
ker�lj�n Istenhez (-->szellem, -->transzcendencia). Term�szetesen az
embernek mindig �jb�l nyitott� kell tennie l�t�nek ezt a r�teg�t, �s
szabadd� kell tennie minden evil�gi k�t�d�st�l �s r�rak�d�st�l oly
m�don, hogy egyszer�en realiz�lja l�ny�nek eredeti t�gass�g�t, er�s�ti
hit�t, elismeri Istenhez-tartoz�s�t �s becs�letesen elfogadja v�ges
l�tez�s�t: ez�ltal tudat�ra �bred annak, hogy v�gs� soron mennyire
k�rd�ses a saj�t horizontja, �s �gy �bren tartja mag�ban azt az
al�zatos csod�lkoz�st, amelynek �llapot�ban el tudja fogadni, hogy
tapasztalati vil�g�nak azokat az esem�nyeit, amelyek felel�s
vizsg�l�d�s ut�n megmagyar�zhatatlannak (�s nem puszt�n
megmagyar�zatlannak) bizonyulnak, k�zvetlen�l �s sz�nd�kosan Isten
hozta l�tre, magukat az esem�nyeket pedig �gy �rtelmezi, hogy �ltaluk
Isten sz�l�totta �t fel t�rt�nelmi p�rbesz�dre. A Szent�r�s is tud
arr�l, hogy a csod�nak felt�tele ez a k�szs�g, az embernek a hitre val�
alapvet� k�szs�ge (Mk 5,34; Lk 18,42 �s m�shol), a csoda pedig azut�n a
maga r�sz�r�l a konkr�tan megfogalmazott isteni �zenetben val� -->hitet
eredm�nyezi (v�. Jn 11,37 �s m�shol). Ha meg akarjuk alapozni a csoda
lehet�s�g�t �s megismerhet�s�g�t, amit �jkori term�szettud�sok �s
bizonyos, e term�szettud�sok vil�gk�p�t�l befoly�solt teol�gusok
t�bbsz�r k�ts�gbe vontak (�s amit az I. vatik�ni zsinat dogmak�nt
tan�t, DHI: DS 3034, v�. 3009), akkor figyelembe kell venn�nk, hogy az
ember sz�m�ra felt�rul� �sszval�s�g olyan, emeletekb�l �ll� �p�lethez
hasonl�t, amelyben egyetlen sz�nt sem tartozik kiz�r�lag �nmag�hoz,
hanem mindegyik beletartozik egy felfel� nyitott �sszef�gg�srendszerbe,
amely fel�lm�lja az � term�szet�vel �sszhangban lev� hat�slehet�s�geit.
Az ember alatti term�szet bens� c�lszer�s�ggel az emberi term�szetre
ir�nyul, ez pedig �nmag�t�l fog�kony Isten szabad t�rt�neti cselekv�se
ir�nt. Ez�rt Istennek a csod�ban megnyilv�nul� t�rt�neti kezdem�nyez�se
csak min�s�gileg �j m�don juttatja �rv�nyre az anyagi term�szetben e
term�szet l�nyeg�t, azt, hogy a term�szet Isten szuver�n rendteremt�
akarat�nak kifejez�d�se; s ez �gy t�rt�nik, hogy ez a kezdem�nyez�s a
term�szetet, amely l�nyeg�n�l fogva valamilyen �ttekinthet� term�szeti
t�rv�ny korl�tjai k�z�tt bontakozik ki, kiszabad�tja e korl�tok k�z�l,
�s al�veti az isteni �dvrend magasabb t�rv�nyszer�s�g�nek, amely �ltal
Isten, t�rt�neti tett�vel, megh�vja az embert saj�t �letk�z�ss�g�be.
Dogmatikai szemsz�gb�l n�zve: ezzel nem azt mondjuk, hogy a csoda
Isten mindenhat�s�g�nak t�rv�nyekhez nem k�t�tt, �nk�nyes
demonstr�ci�ja, hanem az egyetemes �dvt�rt�neti �sszef�gg�sen bel�l
helyezkedik el, beletartozik -->Isten �nk�zl�s�nek folyamat�ba,
amelyben Isten, kegyelme �ltal �s szabadon, megismerteti mag�t az
emberrel (-->kinyilatkoztat�s, -->praeambula fidei). A csoda Isten
�dv�z�t� akarat�nak �s bel�le fakad� �dvt�rt�neti cselekv�s�nek
t�rt�neti �ntan�s�t�sa a -->pr�f�t�kban (M�zest�l kezdve) �s
mindenekel�tt -->J�zus Krisztusban. A csoda az � sz�mukra legel�sz�r is
arra szolg�l, hogy mint k�ls� jel hiteles�tse isteni megb�zat�son
alapul� m�k�d�s�ket, de a csod�nak ugyanakkor mindig van eszkatologikus
vonatkoz�sa is, ami k�l�n�sen J�zus -->felt�mad�s�nak d�nt� jelent�s�g�
csod�j�ban v�lik vil�goss�: J�zus felt�madott �s megdics��lt test�nek
csod�ja az Isten �letk�z�ss�g�be megh�vott ember eszkatologikus
sors�nak l�that� el�legez�se, aminek az a rendeltet�se, hogy igazolja
(a J�zus felt�maszt�s�ra k�pes) Isten t�rt�nelmet teremt� �s
eszkatologikus hatalm�t, �s ugyanakkor tan�s�tsa az ember sz�m�ra az
Istent�l meg�g�rt beteljes�l�st mint azt az er�t, amely a mai
�dvhelyzetben rejtetten hat.
========================================================================
Defin�ci�

1. �ltal�nos �rtelemben: egy t�ny�ll�snak vagy egy sz� jelent�s�nek

egy�rtelm�, r�vid, teljes fogalmi meghat�roz�sa;
2. a tan�t�hivatal defin�ci�ja: a -->p�p�nak vagy egy egyetemes
-->zsinatnak �nnep�lyes (form�ja szerint is vil�gosan felismerhet�)
tanbeli d�nt�se, amellyel a tan�t�hivatal v�g�rv�nyesen �s az eg�sz
Egyh�z sz�m�ra k�telez�en tan�tja egy t�tel igazs�g�t �s azt, hogy e
t�telt isteni �s katolikus (vagy egyh�zi) hittel el kell fogadni, mert
Isten nyilatkoztatta ki (vagy �gy f�gg �ssze egy kinyilatkoztatott
igazs�ggal, hogy az egyiket nem lehet tagadni a m�sik n�lk�l)
(-->t�vedhetetlens�g, -->dogma, -->tan�t�hivatal).
========================================================================
Deizmus

Deizmus: olyan -->Istenre vonatkoz� felfog�s, amelynek k�pvisel�i

hisznek ugyan Istenben mint szem�lyesen l�tez� val�s�gban, �s
felt�telezik, hogy a vil�got a term�szeti t�rv�nyekkel egy�tt Isten
teremtette (m�r a 14. sz�zadban: Isten mint �r�s, aki a vil�g �r�j�t
k�sz�tette), de tagadj�k Istennek a teremt�s�vel val� tov�bbi
egy�ttm�k�d�s�t �s a teremt�s�be val� beavatkoz�s�t (f�k�ppen pedig
tagadnak minden term�szetfeletti -->kinyilatkoztat�st). Ezt a deizmust
a legk�l�nf�l�bb v�ltozatokban a 16. sz�zad v�g�t�l kezdve k�pviselt�k,
�s kialakul�sa �sszef�gg�sben volt egy filoz�fiai, term�szetes
-->vall�s l�tes�t�s�vel (a deizmus vitathatatlan k�pvisel�je:
Voltaire). A deizmus jogosan utas�tott el egy olyan istenfogalmat,
amely Istenb�l h�zagp�tl�t csin�lt, csak elhamarkodottan t�l messzire
ment. Az I. vatik�ni zsinat el�t�lte a deizmust egyr�szt azon explicit
vagy implicit form�ban el�adott deista n�zet miatt, hogy Isten
sz�ks�gszer�en teremtette a vil�got, ami egyen�rt�k� Isten
-->szabads�g�nak tagad�s�val (ennek k�vetkezt�ben egy�bk�nt minden
deizmus ellentmond�sokba bonyol�dik), m�sr�szt a -->term�szetfelettinek
�s a -->kinyilatkoztat�snak az elutas�t�sa miatt (DS 3000-3020 3027
3031-3034).
========================================================================
Demiurgosz

Demiurgosz: el�sz�r Plat�n filoz�fi�j�ban jelenik meg mint a vil�g

�p�t�mestere; a gnoszticizmusban k�zb�ls� l�nyk�nt gondolj�k el Isten
�s a vil�g k�z�tt, amely eleve adott anyagb�l alak�tja a f�ldi vil�got.
E n�zettel szemben az egyh�zaty�k azt tan�tj�k, hogy az egy igaz Isten
azonos a Teremt�vel �s a l�that�, j� vil�g alak�t�j�val.
========================================================================
Demokratiz�l�d�s

Demokratiz�l�d�s (kritikai nyilv�noss�g). A demokratiz�l�d�s elve azt

az alapvet� �s ugyanakkor egyetemes t�rsadalompolitikai k�vetelm�nyt
jelenti, hogy a demokr�cia -- mint az �llam form�lis szervezeti elve --
ne korl�toz�dj�k csup�n az �llamra, mert e korl�toz�s gy�kere az
�llamnak �s a t�rsadalomnak r�ges-r�g megsz�nt sz�tv�laszt�sa, hanem
mint alapvet� politikai realit�s terjedjen ki a t�rsadalom minden
jelent�s r�szter�let�re is (a gazdas�gra, a nevel�sre, az egyh�zakra,
term�szetesen mindig �sszhangban e ter�letek saj�tos term�szet�vel).
Konkr�tan �s tartalmilag ide sorolunk minden szervezett
csoporttev�kenys�get, amely k�zvetlen�l uralmi strukt�r�k, tud�sform�k,
viselked�si m�dok �s norm�k gyakorlati megv�ltoztat�s�ra ir�nyul, �s
ide soroljuk az oszt�lyok k�zdelm�t �nrendelkez�s�k �s felel�ss�g�k
n�vel�s��rt. A b�zis ezzel egy�ttj�r� mozg�s�t�s�nak c�lja egyr�szt a
gazdas�gi �s technokratikus -->hatalom hat�konyabb ellen�rz�se,
m�sr�szt a t�rsadalmi kreativit�s felszabad�t�sa a k�l�nb�z�
�letszf�r�kban. De ha a particip�ci�t �gy �rtelmezz�k, mint az
�rintettek felel�s r�szv�tel�t a termel�eszk�z�k feletti
rendelkez�sben, akkor ennek siker�hez ugyanakkor arra is sz�ks�g van,
hogy a t�rsadalmi b�zisegys�gek hajland�ak legyenek tanulni, �s k�szek
legyenek a felel�ss�g v�llal�s�ra. A demokratiz�l�d�snak teh�t
bevallott c�lja: szabad �s egyenl� emberek t�rsadalm�nak megteremt�se.
Ez�rt a t�rsadalmi alrendszerek demokratiz�l�sa �ltal�ban arra szolg�l,
hogy jav�tsa minden ember sz�m�ra az �let min�s�g�t.
A szabads�g �jsz�vets�gi �rtelmez�s�t �s az -->Egyh�znak mint
fiv�rekb�l �s n�v�rekb�l �ll� szolidarit�son alapul�, uralomt�l mentes,
szolg�l� k�z�ss�gnek a koncepci�j�t bels� rokons�g f�zi a demokratikus
cselekv�si- �s �letform�khoz, �s ez az �llam �s az Egyh�z minden
k�l�nb�z�s�ge ellen�re arra utal, hogy az Egyh�zban mint szoci�lis
rendszerben elvi lehet�s�g �s k�szs�g van �let�nek mindenre kiterjed�
demokratiz�l�s�ra. Az Egyh�z demokratiz�l�s�n�l nemcsak arra kell
t�rekedni, hogy a h�vek mind akt�van �s minden ter�leten r�szt vegyenek
az egyh�zi d�nt�si folyamatokban, hanem arra is, hogy er�s�dj�k a
-->kollegialit�s-elv �s az Isten n�p�nek gondolata, valamint arra, hogy
az Egyh�z hajland� legyen az �nkritik�ra �s merjen reformokat
elind�tani.
K. F.
========================================================================
D�monok

D�monok (g�r�g�l daim�n, a g�r�g k�lt�kn�l gyakran j�indulat�

v�d�szellem, az ember bens� hangja). A n�pek minden korban ismertek
k�l�nb�z� term�szet�, rang� �s k�l�nb�z� hatalommal rendelkez�
d�monokat. A d�monok fogalm�t legt�bbsz�r sz�kebb �rtelemben a
,,k�rt�kony szellemek'' megjel�l�s�re alkalmazz�k. Ilyen szellemek
l�t�t az �sz�vets�g is felt�telezi, de nem tulajdon�t nekik k�l�n�sebb
jelent�s�get. A k�s�zsid�s�g k�r�ben a d�monokra vonatkoz� elk�pzel�sek
kisz�nez�dnek �s konkr�tt� v�lnak (a d�monok hierarchi�ja, melynek
cs�cs�n az �rd�g, a s�t�n stb. �ll mint fejedelem; a d�monok ront�
szellemekk�nt m�k�dnek; a d�monok az angyalok buk�sa �ltal lettek); az
�jsz�vets�g f� von�saikban �tveszi ezeket az elk�pzel�seket, de
�dvt�rt�neti �sszef�gg�sbe helyezi �ket: a d�monok orsz�got alkotnak
(Mk 3,22-26), amely szemben �ll a -->baszilei�val �s a
-->megsz�llotts�gban nyilv�nul meg. V�. -->fejedelems�gek �s
hatalmass�gok. A IV. later�ni zsinat tanbeli d�nt�se hat�rozottan
kimondja, hogy nincs semmi, ami kezdett�l fogva -->gonosz volna, hanem
minden gonosz v�ges-id�beli, �s a teremtm�ny szabad d�nt�s�b�l
sz�rmazik (DS 800). Ebben az �sszef�gg�sben a tanbeli d�nt�s kimondja,
hogy az �rd�g�t �s a t�bbi d�monokat az Isten j� term�szettel
felruh�zva teremtette meg, �s ezek magukt�l lettek gonossz�. E d�nt�s
teh�t felt�telezi, de nem tan�tja hat�rozottan a d�monok l�tez�s�t. A
hittani kongreg�ci�nak egy 1975. �vi nyilatkozata -->dogmatikus
t�nynek, teh�t nem dogm�nak min�s�ti az �rd�g �s a d�monok l�tez�s�t.
Ezek a sz�kszav� megnyilatkoz�sok nem engedik, hogy a d�monokban Isten
egyenrang� ellenfel�t l�ssuk (ahogyan a n�pi vall�soss�g gondolja),
vagy hogy term�szet�ket �s m�k�d�s�ket kisz�nezz�k. Az �dvt�rt�net
komolys�g�ra val� tekintettel, teol�gi�hoz nem ill� komolytalans�g
volna az �rd�gben �s a d�monokban k�s�rteteket l�tni, akik ide-oda
k�borolnak a vil�gban; ink�bb azt kell felt�telezn�nk, hogy a d�monok
eset�ben �ppen a vil�gnak (az embert�l nem f�ggetlen) hatalmair�l van
sz�, amennyiben ez a -->vil�g az Istennek val� engedelmess�g
megtagad�sa �s k�s�rt�s az ember sz�m�ra. Mivel a vil�gban minden
l�nyegi rendbont�s szem�lyesen realiz�l�dik, ebb�l k�vetkezik a d�monok
szem�lyes volta, amit a Biblia �s a tan�t�hivatal (DS 3891) egyar�nt
hirdet; valamint a d�monok pluralit�sa is, amit a vil�g kvalitat�v �s
region�lis pluralit�s�val �sszef�gg�sben kell elgondolnunk. Benne van
ebben az is, hogy a d�monok mint ennek a vil�gnak a mozzanatai b�n�sen
elz�rk�znak Isten el�l, amire etiol�giai m�don utal ennek a kozmosznak
az elm�l�sa. Mi�ta J�zus Krisztus a b�nt legy�zte, a d�monok hatalma
csak l�tszat (b�rmennyire re�lis is evil�gi �rtelemben a h�bor�k,
zsarnokok stb. hatalma): val�j�ban meg vannak fosztva a hatalomt�l (Lk
10,18 Mt 12,28).
========================================================================
Desiderium naturale

Desiderium naturale (latin, sz� szerinti jelent�se: term�szetes

k�v�ns�g). Ezzel a kifejez�ssel Aquin�i Szent Tam�s �ta a teremtett
szellemnek azt a t�rekv�s�t jel�lik, hogy sz�nr�l-sz�nre l�ssa Istent
(-->Isten sz�nel�t�sa). A desiderium naturale azon alapul, hogy az
emberi szellem �nmag�ban hat�rtalanul nyitott a v�gtelen ir�nt. A
desiderium naturale-nak az ember term�szet�ben benne rejl�
,,term�szetes'' strukt�r�j�val szemben ott van Istennek J�zus
Krisztusban t�nylegesen felaj�nlott �nk�zl�se, amelyet a desiderium
naturale sohasem k�vetelhetett, �s amely ez�rt az ember term�szetes
�llapota sz�m�ra mindig meg nem szolg�lt kegyelem marad; m�gis, a
desiderium naturale az ember dinamikus ,,megny�l�sa'', amely
befogadhatja Isten term�szetfeletti, kegyelmi �nk�zl�s�t �s az
ugyancsak kegyelmen alapul� sz�nel�t�s�t mint az ember t�nyleges
rendeltet�s�t. V�. -->potentia oboedientialis, term�szetfeletti
-->egzisztenci�l.
========================================================================
Destrukci�elm�letek

Destrukci�elm�letek: a -->szentmise�ldozat olyan �rtelmez�sei,

amelyek szerint az -->�ldozat l�nyege az �ldozati adom�ny lerombol�sa,
amely kivonja azt az emberi felhaszn�l�s k�r�b�l (az adom�ny �tad�sa
Istennek �s benne az ember szimbolikus �tad�sa Istennek). A
legjelent�sebb az a destrukci�elm�let, amely a szentmise�ldozat
l�nyeg�t a ,,misztikus le�l�sben'' l�tja, vagyis J�zus Krisztus
test�nek �s v�r�nek szents�gi sz�tv�laszt�s�ban, ami a kett�s
�tv�ltoztat�s seg�ts�g�vel t�rt�nik (Krisztus felaj�nl�sa szenved�s�nek
�s hal�l�nak alakj�ban).
========================================================================
Determinizmus

Determinizmus: az a tan, hogy az ember akarati aktusai c�ljukat

tekintve nem szabad v�laszt�son (-->szabads�g) alapulnak, hanem ezeket
az aktusokat m�r a v�laszt�s el�tt egy�rtelm�en meghat�rozz�k k�ls�
vagy bels� okok (k�v�lr�l hat� mot�vumok vagy lelki �llapotok). A
radik�lis determinizmus a megk�v�nt okokat -- t�vesen -- sz�ks�gszer�en
meghat�roz� okoknak tekinti, teh�t azonos�tja az akarati aktus
mot�vum�t �s (szellemi-szem�lyes) ok�t.
========================================================================
Diak�nus

Diak�nus (g�r�g�l diakonosz, jelent�se: szolga): egy olyan egyh�zi

-->hivatal visel�je, amely m�r az apostoli egyh�zban vil�gosan
felismerhet�. A diak�nus itt k�zvetlen�l a p�sp�k munkat�rsa (Filem
1,1; 1Tim 3,8 �s k�v.), �s az a feladata, hogy karitat�v �s igazgat�si
funkci�kat l�sson el. Ha az a 7 f�rfi, aki az ApCsel 6,1 �s k�vetkez�
versekben szerepel, diak�nus volt, �s �gy ezek a hellenisztikus
k�z�ss�gek vezet�i voltak, akkor a diak�nusnak tan�t�i �s vezet�
feladatai is voltak. Az �segyh�zban �s az �korban a diak�nus feladatai
k�z� a k�vetkez�k tartoztak: szolg�lnia kellett az euchariszti�n�l oly
m�don, hogy neki kellett olvasnia az evang�liumot �s kiosztani az
Olt�riszents�get, f�k�pp t�voll�v�k r�sz�re; hitoktat�st kellett
folytatnia; ir�ny�tania kellett az Egyh�z j�t�konys�gi tev�kenys�g�t,
�s kezelnie kellett az Egyh�z vagyon�t; pr�dik�lnia kellett. A latin
Egyh�zban (legk�s�bb) a korai k�z�pkorban elt�nt az �n�ll� diak�nusi
hivatal, a diakon�tus puszt�n �tmeneti egyh�zi fokozat lett a
papszentel�s el�tt. A diakon�tus az egyh�z �ltal�nos �s biztos tan�t�sa
szerint szents�g, teh�t l�tez�se J�zus Krisztus akarata, legal�bbis
annyiban, amennyiben � alap�totta az Egyh�zban a hierarchikus korm�nyz�
hatalmat, amelyben a diak�nus a p�sp�ki -->k�zr�t�tel k�vetkezt�ben
r�szesedik (DS 1776 3860). Itt figyelembe kell venni, hogy az Egyh�z
apostoli hivatal�ban val� r�szesed�s konkr�t terjedelme k�l�nb�z�
korokban k�l�nb�z� lehet, felt�ve, hogy a tart�s r�szesed�s sz�nd�ka
adva van. A II. vatik�ni zsinat (ism�t) bevezette a latin egyh�zban az
�lland� diakon�tust (Lumen gentium; 29 v�. m�g Ad gentes 17), b�r
megjegyzend�, hogy e d�nt�s mot�vumai k�z�tt m�g t�l nagy szerepe volt
a paphi�nynak. A diak�nus hivatali megb�zat�sa a hithirdet�s, a
liturgia �s a kereszt�ny szeretetszolg�lat ter�let�n k�l�nb�z�
terjedelm� lehet a pasztor�lis elgondol�st�l f�gg�en; de a feladatok
(margin�lis csoportokn�l, a k�z�ss�g megszervez�s�ben stb.) szakmai �s
vall�si k�pz�st �s �lland� �nk�pz�st tesznek sz�ks�gess� (ak�r
f�foglalkoz�sk�nt, ak�r mell�kfoglalkoz�sk�nt, ak�r ,,t�rsadalmi
munk�ban'' gyakorolj�k is az �lland�, szents�gi �ton k�z�lt
diakon�tust).
========================================================================
Dialektikus teol�gia

Dialektikus teol�gia: az evang�likus teol�gi�ban 1918 ut�n

bek�vetkezett �j fellend�l�snek az elnevez�se, melynek eredm�nyek�pp az
evang�likus teol�gia t�ll�pett a 19. sz�zadban uralkod� -->liber�lis
teol�gi�n. A dialektikus teol�gia, ha egy�ltal�n �ssze lehet foglalni
r�viden (maga a dialektikus teol�gia sohasem tekintette mag�t
rendszernek), a v�ls�gb�l mint az ember alapvet� meghat�roz�s�b�l indul
ki. Az ember ebben a v�ls�gban k�s�rleteket tesz arra, hogy valahogyan
biztos�tsa mag�t; e k�s�rletek k�z�tt a legrosszabb fajta �s a
legfon�kabb a vall�s mint az ember biztos�t�ka �s �nv�delme Istennel
szemben. J�zus hal�l�ban �s felt�mad�s�ban Isten megtagadja az embert;
Istent �s az embert, az id�t �s az �r�kk�val�s�got a hal�l hat�rvonala
v�lasztja el. De �ppen J�zus hal�l�ban �s felt�mad�s�ban �rintkezik
Isten �j vil�ga a r�gi vil�ggal, ,,mint ahogy az �rint� �rintkezik a
k�rrel'', nem tapasztalhat� m�don, nem t�rt�netileg �s nem is a hitben,
amely csup�n ,,�r''. Az �j �let k�z�ppontja, Isten emberr�-lev�se
kimondhatatlan �s l�thatatlan: az ebben rejl� igent csak a nemen
kereszt�l lehet megvil�g�tani; ,,az �j ember, aki vagyok, nem az, aki
vagyok''. A dialektikus teol�gi�nak ezt a Karl Barth korai �r�saiban
megteremtett (egyebek k�z�tt Kierkegaardra �s Dosztojevszkijre
t�maszkod�) form�j�t E. Brunner, R. Bultmann �s F. Gogarten
finom�tott�k tov�bb, azt �ll�tv�n, hogy a teol�gia dialektikus
jelleg�nek alapja nem a kinyilatkoztat�sban kimondott nem, hanem az
emberi egzisztencia dialogikus term�szete (ebben M. Heideggerre �s M.
Buberre t�maszkodtak). Az eml�tett szerz�k eset�ben 1933 �ta nem
besz�lhet�nk dialektikus teol�gi�r�l. A katolikus �ll�sfoglal�st
illet�en l�sd: -->titok, -->anal�gia.
========================================================================
Dial�gus

A dial�gus -- amely k�l�nb�zik a vit�t�l �s a k�zvetlen, egyoldal�

meggy�z�si k�s�rlett�l -- felt�telezi, hogy mindk�t f�l abb�l indul ki,
�s arra t�rekszik, hogy a m�sikt�l tanuljon valamit. Ebb�l kiindulhat
egy kereszt�ny �s egy katolikus is, ha dial�gusba bocs�tkozik m�sk�pp
gondolkod�kkal, esetleg �pp ateist�kkal (amint ezt a II. vatik�ni
zsinat meg is k�veteli: Gaudium et spes 21 40 43 92; Dignitatis humanae
3; Ad gentes 16 41 �s m�shol). Ezt a m�sik gondolataib�l val� mer�t�st
nemcsak az teszi indokoltt�, hogy a dial�gus sor�n jobban
megismerhetj�k a m�sik felfog�s�t, tanrendszer�t �s gyakorlati
magatart�s�t, ami hozz�j�rulhat egy ,,d�moninak'' gondolt ,,ellens�g''
emberi mivolt�nak felismer�s�hez �s ez�ltal a t�rsadalom
humaniz�l�s�hoz. Ezt az �tv�telt indokoltt� teszi az is, hogy a
partnernak gyakran olyan tapasztalatai �s eredm�nyei vannak a -->vil�g
hum�nusabb alak�t�sa ter�n, a vil�g egy�ni birtokbav�tele ter�n
(medit�ci� stb.), amelyekkel a kereszt�ny nem rendelkezik, �s amelyeket
teol�giailag Isten -->kegyelm�re kell visszavezetnie ott, ahol ezek
val�ban a humanit�s megnyilv�nul�sai. Tekintettel az -->elm�let �s
gyakorlat �sszefon�d�s�ra, a dial�gusnak akkor is van �rtelme, ha
egyel�re ,,csup�n'' helyes gyakorlati cselekv�sre lehet t�rekedni, de
az elm�leti �rtelemben vett igazs�gra vonatkoz�lag m�g nem lehets�ges
egyet�rt�s. A katolikus kereszt�ny sincs egyszer�en az igazs�g
birtok�ban, hanem az igazs�g felkutat�s�nak t�rt�nelmi �s dialogikus
folyamat�ban mindig �jonnan meg kell tanulnia a neki oda�g�rt
igazs�got. A vil�g konkr�t bajai �s a k�z�s emberi �rt�kek sz�ks�gess�
teszik, hogy a kereszt�nyeknek a m�sk�pp gondolkod�kkal folytatott
dial�gusa �talakuljon k�z�s munk�v� (II. vatik�ni zsinat, Gaudium et
spes 21 90; Ad gentes 11 41 �s m�shol).
========================================================================
Dichotomizmus

Dichotomizmus: az ember l�nyeg�re vonatkoz� n�zet, amely szerint az

ember k�t (l�tez�nek �s nem l�telvnek gondolt) ,,r�szb�l'', testb�l �s
l�lekb�l �ll (Descartes). A dichotomizmus primit�v elgondol�ssal minden
tudati jelens�get egyed�l a l�leknek, minden testi jelens�get egyed�l a
testnek tulajdon�t, �s ez gyakran -->dualizmussal j�r egy�tt. Sem a
bibliai, sem a tomista -->antropol�gia nem nevezhet� dichotomizmusnak,
mivel mindkett�, ha nem is egyform�n vil�gosan, az eg�sz -->ember
szubsztanci�lis egys�g�t hangs�lyozza. -- -->Test, -->l�lek.
========================================================================
Diszpoz�ci�

Diszpoz�ci�:
1. �ltal�nos �rtelemben: egy dolog vagy szem�ly �llapota (vagy
viselked�si m�dja), amely sz�ks�ges felt�tele egy benne l�trehozand�,
meghat�rozott saj�toss�gnak;
2. teol�giai �rtelemben: az a valami, ami az embert k�zvetlen�l
k�pess� teszi egy meghat�rozott aktus elv�gz�s�re vagy egy hat�s
befogad�s�ra azzal, hogy a k�v�nt hat�ssal ellent�tes viselked�si m�dot
megakad�lyozza, �s pozit�ve el�k�sz�ti az embert a hat�sra.
A diszpoz�ci� mint pozit�v el�k�sz�let a megigazul�st ad� kegyelem
befogad�s�ra sohasem jelentheti azt, hogy a diszpoz�ci� e kegyelem
megk�vetel�s�t eredm�nyezhetn�, vagy hogy ne a kegyelem teremten� meg
mag�nak ezt a diszpoz�ci�t. M�r a -->metanoia (megt�r�s) is, amely a
megigazul�s el�tt megk�v�ntatik a feln�tt embert�l, annak az eredm�nye,
hogy Isten a megsz�l�tott embernek kegyesen el�be megy udvarl�s�val,
amely abban m�r elevenen hat (v�. Mt 3,2; Jn 6,44) (-->eredend� b�n,
-->kegyelem, -->b�n, -->term�szet). De az emberi szem�ly ,,�nmag�ban
helyes'' realiz�l�s�t -- mivel egyr�szt ragaszkodnunk kell a
term�szetes j� cselekedetek lehet�s�g�hez, m�sr�szt pedig Isten
�ltal�nos �dv�z�t� akarata a kegyelmi rend t�nye -- ,,negat�v''
diszpoz�ci�nak tekinthetj�k, a. k�vetkez� axi�ma �rtelm�ben: Facienti
quod in se est, Deus non denegat gratiam (aki [nem: mert �] helyesen
cselekszik, att�l Isten nem tagadja meg kegyelm�t). Pontosabban: ez a
negat�v diszpoz�ci� abban �ll, hogy Isten �dv�z�t� m�k�d�s�nek nem
�llja �tj�t �jabb akad�ly. Pozit�v diszpoz�ci�ra, amelyet maga a
kegyelem hordoz �s ad meg az embernek, mindenekel�tt a -->szents�gek
v�tel�hez van sz�ks�ge a feln�ttnek (DS 1554 1557 1606). --
-->Intenci�.
========================================================================
Diteizmus

Diteizmus: az a tan, amely szerint k�t, k�l�nb�z� l�nyeg� isten van.

T�rgyilag diteizmust tan�t a -->manicheizmus, amely k�t, egym�st�l
f�ggetlen �selvet t�telez fel, �s a szigor� -->szubordinacionizmus.
========================================================================
Dogma

Dogma: (a g�r�g ,,dokeo'' ig�b�l; alapjelent�se: ,,ami helyesnek

l�tszott'').

1. A dogma l�nyege. A dogma a mai egyh�zi �s teol�giai

nyelvhaszn�latban (egy�rtelm�en �s �ltal�nosan csak a 18. sz�zadt�l)
olyan t�tel, amely a fides divina et catholica t�rgya (-->hit), teh�t
olyan t�tel, amelyet az Egyh�z a rendes -->tan�t�hivatal �ltal, vagy
p�pai vagy zsinati -->defin�ci� �tj�n �gy hirdet Istent�l
kinyilatkoztatott igazs�gk�nt, hogy e t�tel tagad�sa -->eretneks�g (DS
3011; CIC 1323. can. 1325. can. 2.�). A dogma form�lis fogalm�nak teh�t
k�t d�nt� mozzanata van: a) a t�telt hat�rozottan �s definit�v form�ban
az Egyh�z terjeszti el� kinyilatkoztatott igazs�gk�nt, b) a t�tel (a
-->mag�nkinyilatkoztat�ssal ellent�tben) az isteni, hivatalos,
kereszt�ny -->kinyilatkoztat�shoz tartozik, �s �gy Isten ig�je
tartalmazza. Ezt a tartalmaz�st az is biztos�thatja, ha a dogm�t egy
m�sik (dogmatikus) igazs�g tartalmazza; hiszen az Egyh�z ma sok mindent
dogmak�nt tan�t, amit nem tan�tott mindig kifejezetten ilyen (teh�t a
kinyilatkoztat�sban benne lev�) t�telk�nt, �s amire nem reflekt�lt
mindig. Vitatott k�rd�s, hogy egy dogm�nak egy m�sik kinyilatkoztatott
t�telb�l val� levezet�s�hez sz�ks�g van-e arra, hogy a dogm�t
form�lisan implik�lja ama kinyilatkoztatott t�tel, vagy a dogma
�rv�nyesen levezethet� egy kinyilatkoztatott igazs�gb�l nem
kinyilatkoztatott premissz�k seg�ts�g�vel is. Mindenesetre le kell
sz�gezni, hogy a kereszt�ny hit konkr�t realiz�l�sa sohasem vonatkozhat
csup�n form�lis, tulajdonk�ppeni dogm�kra, hanem mindig kapcsolatban
kell, hogy legyen m�s ismeretekkel, a helyesl�s m�s t�pusaival �s m�s
magatart�sokkal, ha val�ban szem�lyes �s egyh�zi hit akar lenni. Az
Egyh�z ragaszkodik ahhoz, hogy dogm�t nem lehet revide�lni, ha ez a
,,rev�zi�'' azt jelenti, hogy az Egyh�z (ak�r csak az egyes dogm�ban
is) t�vesen ismerte meg Isten ig�j�t. Mert az Egyh�z az Istent�l k�z�lt
igazs�got mint Istent�l k�z�lt igazs�got hiszi (�s hirdeti ki), �s itt
azzal a felt�telez�ssel �l, hogy az Istent�l sz�rmaz� k�zl�sben val�
hitnek egy�ltal�n nem volna �rtelme, ha elvileg lehets�ges volna, hogy
Isten, k�zl�s�nek befogad�sa alkalm�val, f�lrevezeti azokat, akik
k�zl�s�t elfogadj�k. Az Egyh�z Isten k�zl�s�nek befogad�sa �s tagolt
megfogalmaz�sa sor�n az�rt sem t�ved, mert ebben a folyamatban -- amely
nem egy�b �szlel�sn�l, megfogalmaz�sn�l �s megvall�sn�l -- az Egyh�z
csak a saj�t azonoss�g�t �rzi meg. E folyamatnak mag�t�l �rt�d�en
korhoz k�t�tt felt�telei vannak; a dogm�ban Isten k�zl�s�vel konkr�t
�rtelmez�si modellek, perspekt�v�k, v�lem�nyek keverednek; a dogmatikus
t�telek, amennyiben Istenre vonatkoznak, mindig csak anal�g
megfogalmaz�sok; a dogm�k t�rsadalmi, pszichol�giai �s egy�b �rdekekt�l
is f�ggnek. A gondolkod�si �s �rtelmez�si strukt�r�k korszakv�lt�sa
sor�n el�fordulhat, hogy egy dogma ,,ma'' m�r nem mag�t�l �rt�d� �s
t�bb� nem lehet minden tov�bbi n�lk�l asszimil�lni, �gyhogy ezent�l
esetleg nem is lehet minden t�rt�nelmi pillanatban �jonnan,
aktualiz�lva interpret�lni: a dogma feled�sbe mer�l, m�g ha az Egyh�z
t�rt�nelmi ,,eml�kezet�ben'' meg kell is �rizni az ut�kor sz�m�ra, �s
nem szabad teljesen elvetni, mivel a dogmat�rt�nelemnek nem kell mindig
sz�ks�gk�ppen egyetlen ir�nyban haladnia. De a dogma t�rt�netis�g�nek
mindezek a komponensei nem jelentik azt, hogy az egyh�z t�vedett volna
a megismer�s, a megfogalmaz�s vagy a hit ter�let�n. --
-->T�vedhetetlens�g.

2. A dogm�k feloszt�sa. Hab�r elvileg ragaszkodni kell ahhoz, hogy a

dogm�k form�lisan egyen�rt�k�ek, m�gis jogos a k�vetkez�
megk�l�nb�ztet�s:
a) kereszt�nys�g �ltal�nos, alapvet� igazs�gai, alapvet�
hitcikkelyek,
b) speci�lis dogm�k, vagyis a t�bbi hitcikkely.
E megk�l�nb�ztet�s elv�gz�s�hez a legszigor�bb krit�rium a k�vetkez�
k�rd�s: melyek azok a dogm�k, amelyeket mint dogm�kat sz�ks�gszer�en �s
explicit m�don, mindig �s minden�tt, mindenkinek hinnie kell, hogy az
-->�dv�ss�get elnyerhesse (-->�dv�ss�g felt�telei), vagy: melyek azok a
dogm�k, amelyekre vonatkoz�an adott esetben implicit hit is elegend�? A
II. vatik�ni zsinat hat�rozottan tan�tja, ,,hogy a katolikus tan�t�son
bel�l az igazs�goknak �hierarchi�juk� vagy rangsoruk van, aszerint,
hogy milyen m�don f�ggnek �ssze a kereszt�ny hit alapj�val'' (Unitatis
redintegratio 11).

3. A dogma a kereszt�ny l�t �s �n�rtelmez�s eg�sz�ben. A dogma a maga

abszol�t �s k�telez� ig�ny�vel a l�nyeg�n�l fogva szabad emberhez
fordul; a dogma teh�t olyan igazs�g, amelyet csak a hit szabad d�nt�si
aktus�ban lehet helyesen meghallani �s felfogni. De az embernek m�r
eleve ,,dogmatikus'' egzisztenci�ja van, mivel az ember mint szellem
bizonyos igazs�gokat (amelyek k�z�tt t�rt�neti jelleg�ek is lehetnek)
nem tagadhat an�lk�l, hogy el ne puszt�tan� saj�t mag�t, s ez �gy van
akkor is, ha ezek az igazs�gok m�g nem �rik el a tudom�nyoss�g
szintj�t, hanem csak k�z�ns�ges v�lem�nyek form�j�ban, s�t, nem
tematikus m�don vannak jelen benne. Az ember l�nyeg�vel teh�t nem
ellent�tes a t�rt�neti kinyilatkoztat�s �s annak elfogad�sa. A dogma
l�nyeg�t nem lehet levezetni egyed�l egy lehets�ges isteni
igazs�gk�zl�s elvont fogalm�b�l, hanem abb�l kell levezetn�nk, amit
Isten J�zus Krisztus �ltal az embernek mondott �s az emberr�l
elrendelt:
a) a -->kinyilatkoztat�s nem csup�n besz�d, hanem az �dv�ss�g
esem�nye; mivel Isten saj�t mag�t k�zli (osztja meg) az emberrel, �s ez
a k�zl�s maga teremti meg mag�nak a k�zl�st engedelmesen elfogad� �s
arra kifejezetten ,,hallgat�'' szubjektumot, ez�rt a dogma l�nyege
szerint nem puszt�n egy t�tel valamir�l, hanem -- mint olyan tan�t�s,
amelyet az ember a kegyelemben (-->Isten �nk�zl�se) elfogad -- maga a
beteljes�l� esem�ny, amelyet Isten a dogm�ban k�z�l. --
b) Istennek ez az �nk�zl�se el�rte v�g�rv�nyes, eszkatologikus
szakasz�t (a kinyilatkoztat�s lez�rult!). --
c) A dogm�nak l�nyege szerint egyh�zi-szoci�lis jellege van, mert
mag�t az alapj�ul szolg�l� kinyilatkoztat�st az Egyh�z kapta; m�sr�szt
a dogma megfoghat�v� teszi az Egyh�z egys�g�t (a dogma a k�z�s
nyelvhaszn�lat r�gz�t�se), �s ezzel a dogma maradand� �rv�nyess�g�
form�ja Isten ig�j�nek, amelyet az Egyh�z kapott �s �rz�tt meg
(-->hagyom�ny). --
d) A dogma maga -- �let, mivel benne Isten �nk�zl�se val�sul meg,
hiszen a dogm�t csak mag�nak a hittartalomnak (kegyelem) a val�s�g�ban
lehet felfogni.
========================================================================
Dogmafejl�d�s

1. A dogmafejl�d�s t�nye. A dogmafejl�d�s tan�nak azt a k�ts�gtelen�l

l�tez� t�nyt kell megmagyar�znia, hogy az Egyh�z Istent�l
kinyilatkoztatott t�telekk�nt defini�l oly t�teleket, amelyek
a) vagy m�r kor�bban is ismertek voltak, de nem mindig hirdett�k �ket
hat�rozottan Istent�l kinyilatkoztatott t�telekk�nt, vagy amelyek
b) a kor�bbi hagyom�ny t�telei �ltal kimondott hittartalmat nagyon
k�l�nb�z� �s csak lassan kifejl�d� fogalmi appar�tus seg�ts�g�vel
mondj�k ki (annak k�vetkezt�ben, hogy a kinyilatkoztatott t�tel mindig
is ismert �rtelm�t hat�rozottabban v�dik meg eretnek
f�lremagyar�z�sokt�l), vagy amelyekhez
c) nem is tal�lhat�k a hagyom�nyban az apostolokig visszamen�,
explicit t�telek, amelyekr�l azonnal �s k�zvetlen�l bel�thatn�nk, hogy
ezekkel ekvivalensek.

2. A dogmafejl�d�s probl�m�ja azt a feladatot jelenti, hogy ki kell

mutatni a k�s�bbi, ,,fejl�d�s �tj�n keletkezett'' hitel�terjeszt�s �s a
J�zus Krisztusban bek�vetkezett kinyilatkoztat�s apostoli
el�terjeszt�se k�zti elvi azonoss�g lehet�s�g�t, �s az egyes esetekben
konkr�tan is be kell bizony�tani ennek az azonoss�gnak a fenn�ll�s�t. A
dogmafejl�d�s neh�zs�ge abban van, hogy egyh�zi tan�t�s szerint az
Egyh�zra r�b�zott �s az egyes embert�l hitet k�vetel�
-->kinyilatkoztat�s az apostolok hal�l�val lez�rult (DS 1501 3421), �s
ez�rt az Egyh�z mindig csak arr�l tehet tan�s�got, amit az apostolok
nemzed�k�ben J�zus Krisztusr�l hallott �s amit ebben a nemzed�kben a
hitlet�tem�nyhez tartoz�nak elismert. B�r az egyh�zi tan�t�hivatal �s
annak tekint�lye az egyes h�v� sz�m�ra szavatolhatja, hogy objekt�v
�sszef�gg�s van a ,,r�gi'' �s az ,,�j'' hitt�telek k�z�tt az egyh�zi
tan�t�hivatal semmi esetre sem alkothatja vagy �ppen p�tolhatja ezt az
�sszef�gg�st.

3. A megold�s ir�nya. A probl�ma megfogalmaz�s�b�l kider�l: a

,,r�gi'' �s ,,�j'' t�telek k�zti �sszef�gg�s felismer�se racion�lis
�ton kell, hogy t�rt�nj�k, az ,,�j'' t�tel nem lehet �j
kinyilatkoztat�s. A t�nyleges dogmafejl�d�snek csakugyan racion�lis
jellege van: a dogmafejl�d�s sohasem volt f�ggetlen a teol�gusok
munk�j�t�l. Ezzel a teol�gia sz�m�ra, a dogmafejl�d�ssel kapcsolatban,
felvet�dik a k�rd�s: mennyiben foglal mag�ban az addigi hitlet�tem�ny
eg�sze egy k�s�bb defini�lt (vagy defini�land�) t�telt? A (form�lis
logikai) implik�ci�knak milyen form�i lehets�gesek az �dv�ss�g
�zenet�nek strukt�r�ja alapj�n (amely mindig ,,logikai'' strukt�ra is)?
A teol�gi�ban m�g nincs egy�ntet�en elfogadott megold�sa ennek a
probl�m�nak, amely a t�nyleges dogmafejl�d�s legitimit�s�t am�gy sem
�rinti, minthogy az a Szentl�lek k�zrem�k�d�s�n alapul.
========================================================================
Dogmatika

Dogmatika: a -->dogm�val foglalkoz� teol�giai tudom�ny�g; ez�rt

t�rgya az eg�sz kereszt�ny kinyilatkoztat�s, teh�t azok a dogm�k is,
amelyeknek tartalma az emberi szem�ly kereszt�ny megval�sul�sa,
amelyeknek teh�t ,,mor�lis'' jelent�s�g�k van (-->kegyelem,
-->antropol�gia). Mivel a dogmatika a katolikus teol�gia r�sze, ez�rt
hittudom�ny, vagyis reflekt�lt, m�dszeres, rendszeres, a h�v� ember
�ltal a hit f�ny�ben megval�s�tott megismer�se a h�romszem�ly� Isten
�dv�ss�get ad� felt�rulkoz�s�nak, amely J�zus Krisztusban �s az
Egyh�zban mint Krisztus test�ben t�rt�nik.

1. Elhat�rol�sa m�s teol�giai diszcipl�n�kt�l.

a) Az -->erk�lcsteol�gi�t�l: mivel Isten �nk�zl�se, �ppen az�rt
t�m�ja a dogmatikus teol�gi�nak, mert ez az �nk�zl�s az ember
term�szetfeletti cselekv�s�nek elve, �s a (helyesen �rtelmezett)
erk�lcsteol�gi�nak �ppen ezzel az emberi cselekv�ssel kell
foglalkoznia, az�rt az erk�lcsteol�gia t�rgyi tematik�j�nak
vonatkoz�s�ban sz�ks�gszer�en mindig r�sze a dogmatik�nak; --
b) a -->biblikus teol�gi�t�l: l�sd e k�nyv jelzett c�mszav�t; --
c) a -->fundament�lis teol�gi�t�l: ez egyben el�felt�tele a
dogmatik�nak, �s a dogmatika �nmaga el� helyezi a fundament�lis
teol�gi�t mint ,,term�szetes'' mozzanat�t annak a h�v� �sszemberi
reflexi�nak, amely az embernek sz�nt isteni kinyilatkoztat�sra ir�nyul;
--
d) az �sszes t�bbi teol�giai tudom�ny pedig �gy foglalhat� �ssze a
dogmatik�hoz viszony�tva, mint amelyek (j�llehet teol�giai tudom�nyok)
az Egyh�z t�rt�net�vel �s cselekv�s�vel foglalkoznak: -->egyh�zt�rt�net
a liturgiat�rt�nettel, jogt�rt�nettel, egyh�zi irodalomt�rt�nettel
egy�tt (-->patrol�gia �s teol�giai irodalomt�rt�net); gyakorlati
teol�gia, ide sorolva az egyh�zjogot, a -->pasztor�lis teol�gi�t, a
hitoktat�stant, a homiletik�t, a liturgik�t az egyh�zi zen�vel egy�tt.
E diszcipl�n�k t�rgya az Egyh�z, amennyiben az a t�rt�nelem emberi
esetlegess�g�ben, az �nhatalm� emberi cselekv�sekben �s azok norm�iban
�gy jelenik meg, mint az emberek Isten seg�ts�g�vel adott v�lasza Isten
szav�ra.

2. M�dszertana. Mivel a dogmatika Isten szav�nak rendszeres,

meg�rt�sre t�rekv�, ,,pozit�v'' (t�rt�neti) hallgat�sa az Egyh�zon
bel�l, ez�rt a dogmatika ,,spekulat�v'' is, mert a szellem szf�r�j�ban
a meg�rt� befogad�s akt�v tev�kenys�g, amely az Isten szav�ra hallgat�
ember valamennyi a priori, szubjekt�v adotts�g�nak felhaszn�l�s�val
t�rt�nik. A t�rt�nelmi �ton meghallott igazs�g val�di, bens�
elsaj�t�t�sa sz�ks�gess� teszi, hogy az ember a kinyilatkoztat�s
meghallott igazs�g�t szembes�tse a saj�t (transzcendent�lis �s
t�rt�neti felt�telekt�l f�gg�) �nfelfog�s�nak �s vil�gfelfog�s�nak
mindenkori eg�sz�vel. �gy a filoz�fia �s a -->dogmat�rt�net is bens�,
l�nyegi eleme mag�nak a dogmatik�nak.

3. A dogmatika bels� tagoz�d�sa. A dogmatika adekv�t fel�p�t�s�nek

(tagol�s�nak) elvi neh�zs�ge abban rejlik, hogy a dogmatika t�rgya
,,esszenci�lis'' �s egyben ,,egzisztenci�lis'' is: a dogmatik�ban
tematikusan kifejtett isteni kinyilatkoztat�s kijelent�st tartalmaz
Istennek, az embernek, az ember vil�g�nak l�nyegi viszony�r�l, �s
ugyanakkor e kinyilatkoztat�s Istennek az emberrel kapcsolatos
�dvt�rt�neti tette. E dualizmus arra k�nyszer�ti a dogmatik�t, hogy az
�dv�ss�g isteni kinyilatkoztat�s�t ennek sz�ks�gszer�, szisztematikus
form�j�ban �s ugyanakkor (�dv-)t�rt�neti strukt�r�j�ban mutassa be;
csak �gy teheti vil�goss�, hogy abban az eszkatologikus korszakban,
amelyben az Egyh�z (az �sz�vets�gt�l elt�r�en) teol�gi�j�t kidolgozza,
az esetleges �s a l�nyeges, egym�shoz val� mindenkor t�rt�neti (�s
sohasem mindig egyforma) viszonyukban, v�g�rv�nyesen �s
megbonthatatlanul k�zel ker�ltek egym�shoz, mivel Isten v�g�rv�nyess�ge
egyszer s mindenkorra elfogadta ennek az id�beli vil�gnak a val�s�g�t.
Ezt az elevenen tov�bb �l� egyszeris�get hallgatja helyesen az Egyh�z a
-->visszaeml�kez�sben (-->eml�kez�s) �s ,,prognosztik�ban'' (amelyben a
j�v�t mint a tapasztalatb�l m�r ismertnek a beteljes�l�s�t mondjuk ki
rem�nykedve). -- A dogmatika egyes fejezeteit illet�en l�sd a k�vetkez�
c�mszavakat: -->angelol�gia, -->antropol�gia, -->krisztol�gia,
-->ekkl�ziol�gia, -->eszkatol�gia, -->form�lis �s fundament�lis
teol�gia, -->kegyelemteol�gia, -->istentan, -->mariol�gia,
-->erk�lcsteol�gia, -->szents�gek teol�gi�ja, -->teremt�stan,
-->sz�t�riol�gia, -->szenth�roms�gtan.
========================================================================
Dogmatikus t�nyek

Dogmatikus t�nyek: azok a t�nyek, amelyeket nem lehet ugyan levezetni

Isten kinyilatkoztatott ig�j�b�l, de amelyeket az Egyh�znak m�gis
biztosan fel kell ismernie �s meg kell fogalmaznia mint dogmatikus
t�nyeket, mert ezek felt�telei a -->hitlet�tem�ny h�s�ges meg�rz�s�nek
(pl. egy p�pa t�rv�nyess�g�nek, egy zsinat egyetemes volt�nak, egy tan
eretnek volt�nak el-, illetve felismer�se). A dogmatikus t�nyek
teol�giai helye nem annyira a szigor� �rtelemben vett hittan, mint
ink�bb az Egyh�z gyakorlati, adekv�t realiz�l�s�nak teol�gi�ja. --
-->Pasztor�lis teol�gia.
========================================================================
Dogmat�rt�net
 Dogmat�rt�net: az a teol�giai diszcipl�na, melynek feladata, hogy
m�dszeresen �s szisztematikusan bemutassa az egyes -->dogm�knak, az
egyes hitigazs�gok dogmatikus megfogalmaz�s�nak �s a kereszt�ny
hitfelfog�s eg�sz�nek t�rt�net�t mag�nak a -->kinyilatkoztat�snak a
beteljes�l�se ut�n. A dogmat�rt�net alapj�ul az a t�ny szolg�l, hogy a
dogm�nak l�nyeg�n�l fogva t�rt�nelmi jellege van, mert a dogma olyan
isteni igazs�g, amelyet az ember ebben a vil�gban hall meg, hisz el �s
fogalmaz meg, �s mert a dogma eleven funkci�ja az Egyh�znak, amely a
neki aj�nd�kozott �s (mag�t�l Istent�l) szavatolt igazs�got egy l�nyege
szerint t�rt�nelmi �s t�rsadalmi folyamaton bel�l kell, hogy elfogadja,
kifejtse �s hirdesse, m�gpedig �gy, hogy hithirdet�se megfeleljen
k�rnyezete mindenkor v�ltoz� felfog�s�nak (meghall� k�pess�g�nek).
Sz�kebb �rtelemben a dogmat�rt�net t�rgy�t az Egyh�z dogmatikus
d�nt�sei alkotj�k (-->dogma, -->dogmatikus t�nyek, -->tan�t�hivatal),
ahogyan ezek megfogalmaz�sai a -->hitvall�sokban, a zsinatok �s p�p�k
tanbeli d�nt�seiben megtal�lhat�k. A dogmat�rt�net m�dszere teol�giai
�s t�rt�neti: meg kell �llap�tania a hit eredeti megfogalmaz�s�t, az
ezt befoly�sol� mot�vumokat (-->eretneks�g) �s azokat a szem�lyes vagy
t�rsadalmi t�nyez�ket, amelyek a dogma kialakul�s�ban szerepet
j�tszottak (-->dogmafejl�d�s), �s meg kell �rtenie e fejl�d�s
dinamik�j�t a tov�bbi j�v� szempontj�b�l. A dogmat�rt�net teh�t arra
szolg�l, hogy megvil�g�tsa mind az egyes dogm�t, mind a h�v� -->Egyh�z
eg�sz dogmatikus �ntudat�t (-->kereszt�nys�g). A dogmat�rt�netet a
teol�giai f�iskol�kon �ltal�ban nem k�l�n t�rgyk�nt, hanem csak mag�n a
dogmatik�n bel�l adj�k el� �s k�nyvekben t�rgyalj�k (az
evang�likusokn�l a felvil�gosod�s kora �ta, a katolikusokn�l a 19.
sz�zad �ta). Mivel nemcsak a rendk�v�li tan�t�hivatal explicit
defin�ci�i tartalmazhatnak dogm�t, a dogmat�rt�net �s a
teol�giat�rt�net elvileg lehets�ges megk�l�nb�ztet�s�t a gyakorlatban
nem lehet mindig v�grehajtani.
========================================================================
Dok�tizmus

Dok�tizmus (a g�r�g ,,dokein'' sz�b�l, melynek jelent�se: l�tszani):

az a krisztol�giai felfog�s, amely szerint -->J�zus Krisztusnak puszta
l�tszatteste vagy mennyei (�teri) teste volt, illetve: hogy J�zus
Krisztus csak l�tsz�lag szenvedett �s halt meg. A kereszt a dok�tizmus
szerint csak arra szolg�lt, hogy a hitetleneket megt�vessze. Ilyen �s
ehhez hasonl� elm�letekkel azt a teol�giai probl�m�t akart�k megoldani,
hogy Isten halhatatlan �s szenved�sre k�ptelen Ig�je hogyan lehetett
egyidej�leg ember, �s hogyan szenvedhetett. A dok�tizmus nem szekta
volt, hanem m�r az apostoli kort�l kezdve (l�sd 1Jn 4,2; 2Jn 7)
t�bbf�le form�ban is fell�pett. Teol�giailag -->Kalkedonban gy�zt�k le.
========================================================================
Donatizmus

Donatizmus: �szak-afrikai mozgalom a Kr. u. 4. sz�zadban, amelyet

politikai �s t�rsadalmi fesz�lts�geken k�v�l az a konfliktus t�pl�lt,
amely a k�nzat�sokat t�l�l� m�rt�rok �s az �ld�ztet�sek sor�n gyeng�nek
bizonyul� kereszt�nyek k�z�tt t�madt. Nev�t Donatust�l, Karthago
skizmatikus p�sp�k�t�l kapta. Teol�giailag a donatist�k azon a
v�lem�nyen voltak, hogy a kereszts�g �s a papszentel�s szents�g�t el
lehet vesz�teni (ez�rt tan�tott�k az �jrakeresztel�st is).
Elutas�tott�k tov�bb� az Egyh�z �s az �llam k�z�tti b�k�t, az afrikai
egyh�zat tartott�k az igazinak, �s a v�rtan�s�g elnyer�se ut�ni
v�gyukban eg�szen az �ngyilkoss�gik elmentek. Ez a rajong� mozgalom
(amely r�szben a -->novacianizmuson alapult) t�bb p�rtra szakadt, az
�llam elnyomta, Szent �goston harcolt ellene, a later�ni (313) �s az
Arles-i (314) zsinatokon el�t�lt�k; v�g�l a vand�lok afrikai
gy�zelm�vel (430) teljesen megsemmis�lt. A donatista vit�k
term�keny�t�leg hatottak az -->Egyh�zzal �s a szents�gi -->karakterrel
kapcsolatos teol�giai reflexi�ra.
========================================================================
Doxa

Doxa (g�r�g sz�, jelent�se: dics�s�g): Isten mennyei fens�gess�g�nek

k�ls� megjelen�si m�dj�t jel�li, ahogyan az ,,t�z'', ,,felh�'' �s
,,jelen�s'' alakj�ban (m�r az �sz�vets�gben) megmutatkozik. J�zus
Krisztus, lealacsonyod�s�nak idej�n, ,,Isten dics�s�g�nek kisug�rz�sa''
(Zsid 1,3), benne Isten dics�s�ge megtestes�lt alakban van jelen;
-->felt�mad�sa �ta J�zus Krisztus ,,a dics�s�g Ura'' (1Kor 2,8). Ezen
k�v�l a doxa (,,tranzit�v'' �rtelemben) jelenti a Szenth�roms�gon
bel�li immanens ,,tiszteletet'', amelyet az Atya �s a Fi� egym�s ir�nt
tan�s�t. J�zus Krisztus elvileg m�r r�szes�l Isten eszkatologikus
dics�s�g�ben Isten �nk�zl�se folyt�n, amely J�zus Krisztusban
k�vetkezett be; de ez a dics�s�g (ebb�l a sz�t�riol�giai szempontb�l)
l�nyege szerint m�g rejtett dics�s�g, amely csak ennek az �letnek a
szenved�sei ut�n fog megnyilv�nulni (R�m 8,18). -- -->Isten dics�s�ge.
========================================================================
Dualizmus

Dualizmus: szigor� �rtelemben az az elm�let, amely szerint a val�s�g

k�t, egym�ssal teljesen ellent�tes �s egyar�nt �seredeti l�tszf�r�b�l
�ll. Vall�st�rt�neti szempontb�l mindenekel�tt a -->manicheizmus
jelent�s amely a vil�got egy j� �s egy gonosz �selvre szak�tja kett�,
amelyek k�lcs�n�sen korl�tozz�k egym�st, �s ellens�gesen szemben �llnak
egym�ssal. A dualizmus ebben a sz�ls�s�ges form�ban sehol sem tal�lhat�
meg a Szent�r�sban, hab�r a k�s�zsid� vil�gfelfog�s (d�monol�gia; a
gonosz birodalma, amely szemben �ll a -->baszilei�val, amelynek
fels�bbs�ge azonban sohasem v�lik k�rd�sess�; az -->ai�nok tana)
f�lreismerhetetlen�l hat�ssal volt az �jsz�vets�gre. Az �jsz�vets�g
krisztushite -- Isten emberr�-lev�s�nek tan�val, amely szerint a
,,mennyei vil�g'' v�g�rv�nyesen elfogadja �s ezzel megv�ltja a
,,f�ldit'' -- sz�tfesz�t minden m�rs�kelt, viszonylag jogos (mert a
l�tez�s ellentmond�sainak tapasztal�s�b�l sz�rmaz�) dualista s�m�t is.
========================================================================
Ebed Jahve

Ebed Jahve (h�ber kifejez�s, jelent�se: Isten szolg�ja): ezt a

megjel�l�st alkalmazz�k az �sz�vets�gben minden j�mbor izraelit�ra, de
els�sorban egy titokzatos alakra, aki Iz 42; 49; 50 �s 52-53-ban
szerepel, aki pr�f�ta m�dj�ra fog fell�pni �s ,,sokak'' b�nei�rt
vezekelve szenvedni fog. R�szben kollekt�v �rtelemben magyar�zz�k (�s
ekkor eg�sz Izraelt vagy a n�p igaz marad�k�t jelenti), r�szben mitikus
m�don (�ll�t�lagos babiloni befoly�s), �s tov�bbi k�rd�s az, hogy
eszm�ny�tett alakr�l, egy hajdan�ban �lt vagy egy elj�vend� emberr�l
van-e sz�. Az �jsz�vets�g �tveszi az ebed Jahve elnevez�st, �s ezzel
jel�li meg Izrael istenf�l� fiait, J�zust is k�z�j�k sorolva. J�zus
�let�t �s hal�l�t az �jsz�vets�g f�k�ppen az Izaj�s-sz�vegek alapj�n
�rtelmezi (v�. Lk 22,37-et Iz 53,12-vel), �gyhogy az �jsz�vets�gi J�zus-
kinyilatkoztat�s f�ny�ben az izaj�si ebed-Jahve-sz�vegeket messi�si
j�vend�l�sekk�nt olvashatjuk, amelyek nyelvileg megragad� form�ban oly
messi�sk�pet v�zolnak fel, amely a korabeli zsid�s�g sz�m�ra
term�szetesen idegen volt: az izaj�si j�vend�l�s olyan messi�st �ll�t
el�nk, aki utols� az emberek k�z�tt, akit megk�noznak, aki n�m�n t�ri a
szenved�st, aki nem sz�p �s nem �kes, akit az emberek megvetnek �s
Isten megver, aki mag�ra veszi a mi b�neinket, a gonoszok k�z�tt kap
s�rhelyet �s akinek mindez�rt Isten ,,sokakat ad oszt�lyr�sz�l''.
========================================================================
Egzisztenci�l, term�szetfeletti

A ,,term�szetfeletti egzisztenci�l'' fogalm�nak t�rgyilag a k�vetkez�

viszony szolg�l alapul: az emberre m�r a megigazul�s el�tt is --
amelyet a szents�gi �ton vagy an�lk�l kapott -->kegyelem id�z el� --
mindig hat Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata; az ember m�r eleve meg van
v�ltva, �s felt�tlen k�teless�ge t�rekedni a term�szetfeletti c�lra. Ez
a ,,szitu�ci�'', amely az ember szabad cselekv�s�t megel�z� �tfog� �s
elker�lhetetlen adotts�g, nem csup�n Isten gondolataiban �s
sz�nd�kaiban l�tezik, hanem az ember re�lis meghat�rozotts�ga, amely,
j�llehet kegyelemszer�en t�rsul az emberi term�szethez (ez�rt
-->term�szetfeletti), mindazon�ltal a l�tez�s re�lis rendj�ben
t�nylegesen sohasem hi�nyzik. Ez�rt egy ember ontol�giailag �s
szubjekt�ve sohasem lehet k�z�mb�s term�szetfeletti rendeltet�se ir�nt:
akkor sem, ha a kegyelmet elutas�totta �s ez�rt elveszett ember. -- De
az embert ugyanakkor -- az�ltal, hogy az emberis�ghez tartozik --
tart�san, elker�lhetetlen�l �s re�lisan meghat�rozza az emberis�g
Istennel szembeni engedetlens�ge is, amelyet a teol�giai hagyom�ny
-->eredend� b�nnek nevez. Ez�rt az ,,eredend� b�nt'' is
,,egzisztenci�lnak'' nevezhetj�k, amelyet term�szetesen mag�ban foglal
�s amelyen fel�lkerekedik az Isten kegyelm�n alapul�, er�sebb
term�szetfeletti egzisztenci�l.
========================================================================
Egzisztenci�lis etika

Egzisztenci�lis etika (individu�lis etika). Mivel az ember erk�lcsi

cselekv�se nem csup�n ,,esete'' egy �ltal�nos, esszenci�lis erk�lcsi
norm�nak, hanem �nmag�nak egyszeri individualit�s�ban t�rt�n�
megval�s�t�sa, �s mivel ezt a t�nyt tudom�nyos �s m�dszeres reflexi�
t�rgy�v� lehet �s kell is tenni, ez�rt l�tezik egzisztenci�lis etika,
�s kell is, hogy l�tezz�k. Az egzisztenci�lis etika teh�t �gy tekinti
az egyes ember �nmegval�s�t�s�t, ahogyan az az egyes embernek, a
mindenkor egyed�l neki kijel�lt m�don lehets�ges, ahogyan ezzel mint
feladattal szembeker�l �s amennyiben ezt az �nmegval�s�t�st az
�ltal�nos norm�k seg�ts�g�vel nem lehet adekv�tan megragadni. Ennyiben
az egzisztenci�lis etika sz�ks�ges kieg�sz�t�se az ,,esszenci�lis
etik�nak'' (de nem helyettes�ti azt, ahogyan a -->szitu�ci�etika
vallja). Az egzisztenci�lis etik�nak a cselekv� mindenkori
,,szitu�ci�j�ra'' kell alkalmaznia az esszenci�lis etika �ltal
kidolgozott �ltal�nos erk�lcsi norm�kat; ez a ,,szitu�ci�'' nem m�s,
mint az a t�rt�nelmi metsz�spont, amelyet az egyes ember szem�lyes
egyszeris�ge, individu�lis viszonyai, szem�lyes �lett�rt�nete �ltal
meghat�rozott l�t�llapota �s a sz�m�ra intellektu�lisan lehets�ges --
az esszenci�lis etika �rtelm�ben vett -- erk�lcsi reflexi� egym�ssal
alkot, �s amelyb�l szem�ly�nek konkr�t, erk�lcsi realiz�ci�ja
sz�rmazik. Enn�l a m�veletn�l, melynek sor�n az �ltal�nos erk�lcsi
norm�t az egyes ember szitu�ci�j�ra ,,alkalmazzuk'', a ,,Te'' a
konkretiz�lt �ltal�noss�g (k�z�ss�g) szerep�t j�tssza, amely a maga
r�sz�r�l pozit�v m�don meghat�rozza a cselekv� szitu�ci�j�t, mivel nem
csup�n �t �rinti a szubjektum cselekv�se, hanem konkr�t ig�nyekkel �s
cselekv�sekkel � maga is megk�veteli �s m�dos�tja mag�t a cselekv�st.
(Mag�t�l �rt�dik, hogy ez a ,,Te'' nem �rtelmezhet� puszta
egyedis�gk�nt, hanem t�gabb t�rsadalmi �sszef�gg�seket is mag�ban
foglal.) Az egyes ember szitu�ci�j�ban (amelyet a ,,Te'' ig�nye is
meghat�roz) legitim m�don benne foglaltatik Isten konkr�t felsz�l�t�sa,
mellyel Isten a mindenkori egyes emberhez fordul. Ez vonatkozik mind az
erk�lcsileg cselekv� szubjektumra, akinek az �nmegval�s�t�s�t �ppen ez
a felsz�l�t�s rendeli el �s tereli meghat�rozott ir�nyba, mind az
�ltal�nos erk�lcsi t�rv�nyre, amelyben Istennek az emberre, a vil�gra
�s a k�rnyezetre vonatkoz� terve csap�dott le, amelynek az egyes ember
cselekv�s�n kereszt�l kell �rv�nyes�lnie �s amely csak ezen kereszt�l
�rv�nyes�lhet.
========================================================================
Egyh�z

Egyh�z (g�r�g�l k�riak� ekkl�szia; k�riak�: az �rhoz tartoz�,

ekkl�szia: a szent n�p �s mindenekel�tt annak �nnepi gy�lekezete; teh�t
k�riak� ekkl�szia: az �r szent k�z�ss�ge; latinul: ecclesia).

I. A Szent�r�s szerint. -->J�zus Krisztus Egyh�z�nak eredet�t

keresve, kiindul�pontunk J�zus pr�dik�ci�ja Izrael n�p�hez, amelyet meg
akar h�vni Isten orsz�g�ba (-->baszileia). Ez a n�p volt -->Isten n�pe;
a n�p �nnepi gy�lekezet�t h�ber�l qahal-nak, g�r�g�l ekkl�szi�nak
nevezt�k. Izrael h�v�sa el�sz�r a -->sz�vets�gen, az -->�sz�vets�gen
bel�l t�rt�nt; a tizenk�t -->apostol kiv�laszt�sa azt jelentette, hogy
J�zus eg�sz n�p�re, mind a tizenk�t t�rzsre ig�nyt tartott. E h�v�s
megval�s�t�sa sor�n J�zus a korabeli zsid� k�rnyezetben rendelkez�s�re
�ll� ,,anyagot'' haszn�lja fel, amikor vall�si v�ndortan�t�k�nt
tan�tv�nyainak k�r�t ki�p�ti: �gy ez a k�z�ss�g abban is k�l�nb�zik a
hasonl� csoportokt�l, hogy a megh�v�s b�n�s�knek �s elveszetteknek is,
s�t, �ppen ezeknek sz�l (Mk 6,34; Mt 10,6). Amikor h�v�s�t Izrael nagy
r�sze elutas�tja, J�zus nem lelki egyh�zat, nem egy messi�si
k�l�nk�z�ss�g ,,szent marad�k�t'' kezdi hirdetni, hanem m�lyebben
beavatja tan�tv�nyait k�ldet�s�nek �s hal�l�nak titk�ba, �s sz�mol
azzal, hogy hal�la �s a -->baszileia l�that� bek�sz�nt�se k�z�tt
bizonyos id� fog eltelni (l�sd Mk 2,19 �s k�v.; 13,9 �s k�v. verseket;
mindenekel�tt pedig az �rvacsora megism�tl�s�re adott megb�z�st: 1Kor
11,24; Lk 22,16.19 �s k�v. valamint a 30a verset; tov�bb� a 22,31 �s
k�v. verseket). Ezt a kezdeti k�pz�dm�nyt maga J�zus nem int�zm�nyes�ti
tov�bb. De az �jsz�vets�gi �r�k m�gis ebb�l kiindulva �rtelmezik az
Egyh�zat, amelyben �k m�r benne �lnek, l�sd a Mt 16,18 �s k�v. versben
tal�lhat� egyh�zalap�t�si ig�ket: J�zus ,,az � Egyh�z�t'' P�terre
akarja �p�teni mint alapzatra (az alapzatnak teh�t tartania kell
mindaddig, am�g csak az �p�let fenn�ll), az Egyh�z m�g nem a baszileia,
de nem is f�ggetlen t�le, mert P�ter megkapja a baszileia kulcsait is
(-->kulcshatalom). Ez az Egyh�z ebben az id�intervallumban fogja mag�t
realiz�lni, mert a pokol kapui r�t�rnek ugyan, de nem vesznek er�t
rajta. Ez az�rt van �gy, mert J�zusnak, az �r szolg�j�nak (-->ebed
Jahve) hal�l�ban l�trej�n ,,sokak sz�m�ra'' (Mk 14,24) az �j
-->sz�vets�g, �s benne az Egyh�z arra rendeltetett, hogy az �dv�ss�g
eszk�ze legyen mindazok sz�m�ra, akik a baszilei�t �r�k�lni fogj�k. Ez
az Egyh�z apostoli, hierarchikus korm�nyz�s� kell, hogy legyen (Lk
22,31 �s k�v.; Mt 18,18; -->old�- �s k�t�hatalom); tov�bbi
kibontakoztat�ja �s lelkes�t�je a -->Szentl�lek lesz, akit mint
-->parakl�toszt J�zus �g�rt meg. �ltal�ban az Isten Lelk�hez mint
eszkatologikus m�don, visszavonhatatlanul oda�g�rt adom�nyhoz val�
viszony fontos �sszek�t� kapocs J�zus �s az -->�segyh�z k�z�tt. Ebben a
L�lekben tartja fenn az Egyh�z az ig�ny�t Izraelre (ApCsel 2,36; 3,17-
26), �s fordul a pog�nyokhoz (ApCsel 15,14). Szent P�l egyh�zteol�gi�ja
zsid�knak �s pog�nyoknak az Egyh�zon bel�li egys�g�ben l�tja J�zus
Krisztus voltak�ppeni titk�t (Ef 3,4 �s k�v. versek). B�r az ,,egyh�z''
sz� n�la gyakran az egyes helyi k�z�ss�geket is jel�lheti, az ilyen
helyi k�z�ss�g az � sz�m�ra teol�giai fogalom �s nem szervezeti egys�g;
Szent P�l a pog�nymisszi� �sszes neh�zs�gei k�zepette ragaszkodik a
jeruzs�lemi �segyh�zhoz, �s ,,egyh�zon'' voltak�ppen az �sszegyh�zat
irti, amelyet term�szetesen az egyes helyi k�z�ss�gek realiz�lnak �s
reprezent�lnak.

II. Teol�gi�ja.

1. Az Egyh�z l�nyeg�t, els� k�zel�t�sk�ppen, legjobban a

kinyilatkoztat�s l�nyege fel�l lehet meghat�rozni: az Egyh�z az a
legitim m�don megszervezett k�z�ss�g, amelyben a J�zus Krisztusban
bek�vetkezett eszkatologikus �s t�k�letes kinyilatkoztat�s a -->hit
�ltal a vil�g sz�m�ra mint igazs�g �s val�s�gjelen van. Egyh�z teh�t
csak a kinyilatkoztat�snak mint Isten gy�zelmes �nk�zl�s�nek (-->Isten
�nk�zl�se) v�gleges szakasz�ban, Isten hat�kony ig�j�ben (-->Isten
ig�je) l�tezhet, amelyben mint emberi sz�ban Isten mint megk�ny�r�l�
kegyelem v�g�rv�nyesen oda�g�ri mag�t a vil�gnak, teh�t abban az ig�ben
l�tezhet, amely a h�v�k k�z�ss�g�nek sz�l, amely az � hitvall�sukban
reflekt�lt adotts�gg� v�ltoztatja a kegyelem �g�ret�t, �s amelyet e
k�z�ss�g, hivatalos vezet�se seg�ts�g�vel (-->tan�t�hivatal), helyesen
�riz meg �s fejt ki. Az Egyh�z a vil�gnak sz�nt v�gleges (�s ez�rt
expliciten kifejezhet�) ig�nek maradand� jelenl�te a vil�gban �s a
vil�g sz�m�ra. Mivel ez az Ige v�gs� soron J�zus Krisztus, ez�rt
val�s�g�val � alap�totta az Egyh�zat (DS 1330 3050-3075 3537-3542 �s
m�shol; II. vatik�ni zsinat, Ad gentes 5: az Egyh�zat J�zus alap�totta
felt�mad�sa ut�n).

2. Az Egyh�z l�nyegi t�rv�nye. Mivel az Egyh�z l�nyege az, hogy az

Egyh�z Isten hat�kony, istenemberi, hall�s �tj�n megismert �s hirdetett
ig�j�nek maradand� jelenl�te a vil�gban, ez�rt az Egyh�z bizonyos
�rtelemben ,,szents�gi'' egys�ge jelnek �s dolognak, amelyeket sem
azonos�tani, sem egym�st�l elv�lasztani nem lehet (II. vatik�ni zsinat,
Lumen gentium 1 9 48, Gaudium et spes 42 �s m�shol; -->alapszents�g):
az Egyh�z k�ls� t�rsas�g, ,,l�that�'' Egyh�z, melynek fel�p�t�se
(-->p�pa, -->p�sp�k) -- legal�bbis bizonyos elemeit tekintve -- J�zus
Krisztusra megy vissza (DS 3050 �s k�v.), �s amelyben k�zzelfoghat� a
kultusz �s hitvall�s k�z�ss�ge. De �ppen mindez egy�tt jele annak, hogy
Isten hat�konyan oda�g�rte mag�t a vil�gnak: jele Isten igazs�g�nak,
mely az Egyh�z t�vedhetetlen tan�t�s�ban tal�lhat� meg
(-->t�vedhetetlens�g), kegyelm�nek, mely a -->szents�gek hat�kony
ig�j�ben m�k�dik, szeretet�nek, mely a h�v�k kegyelmi egys�g�ben �s a
vil�gban v�gzett szolg�latukban mutatkozik meg. �s �ppen ez a realit�s
maga -- amelynek hat�kony jele a l�that� Egyh�z (l�t�ben �s
m�k�d�s�ben) -- tartozik az Egyh�zhoz.

3. Ezen a kett�s l�tm�don alapul az Egyh�z t�rt�nelmis�ge. B�r az

Egyh�z jelenval�, m�gis csak eszkatologikus m�don (azaz: a m�r J�zus
Krisztusban megkezd�d�tt beteljes�l�s fel�l) �rthet� meg: az Egyh�z
J�zus Krisztus m�sodik elj�vetel�ig Isten v�ndorl� n�pe (1Pt 2,10; Zsid
3,7-4,11). ,,A zar�ndokl� Egyh�z -- a jelen vil�ghoz tartoz�
szents�geiben �s int�zm�nyeiben ennek a vil�gnak muland� alakj�t
hordozza'' (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 48). Az Egyh�z
t�rt�nelmis�ge nincs ellentmond�sban azzal, hogy mindenkori konkr�t
megjelen�s�nek k�telez� �rv�nye van, mivel az Egyh�z mindenkor csak
ebben a konkr�t alakban l�tezik (�s nem valamilyen spiritu�lis,
,,ide�lis egyh�z'' alakj�ban). Az Egyh�z -- t�rt�nelem, de a mindig
fenyeget� sz�thull�st�l mindig �jb�l �s �jb�l meg�vja a Szentl�lek (DS
600 �s k�v., 3807 �s k�v.; -->�dvt�rt�net), aki a m�r lez�rult
-->kinyilatkoztat�st t�rt�nelmileg mindig �jb�l felt�rja az Egyh�z
sz�m�ra. Az Egyh�z bels� dinamizmusa egyr�szt a hit �s kegyelem fel�l e
bels� val�s�g szakrament�lisan megfoghat� �br�zol�sa fel� halad,
m�sr�szt az eg�sz ,,l�that�'' Egyh�znak ett�l a szents�gi jelleg�t�l
visszafel� is a hit �s kegyelem ir�ny�ba, �s mindk�t mozg�s egy�tt az
eszkatologikus beteljes�l�s fel� halad. Az Egyh�z teh�t h�rom
l�tszf�r�ban �l: a hit �s a kegyelem bens� szf�r�j�ban, a bens�
realit�st megjelen�t� hivatalok �s szents�gi cselekv�sek l�that�
szf�r�j�ban, �s v�g�l az itt �s most tettre v�ltott, elk�telezett
szeretet �ltal egyre n�vekv� m�rt�kben r�szesedik az elj�vend� ai�nban,
amelyben m�r nem k�l�nb�zik a jel �s a jelzett dolog.

4. Az Egyh�z e ,,szents�gi'' l�nyege alapj�n lehet meg�rteni, hogy az

Egyh�z sz�ks�ges az ember �dv�ss�g�hez (DS 1351 2865 �s k�v.; II.
vatik�ni zsinat, Lumen gentium 14, Ad gentes 7), �pp�gy, mint ahogy m�s-
m�s m�don a hit �s a kereszts�g is sz�ks�ges (-->v�gykereszts�g,
-->egyh�ztags�g, -->�dv�ss�g felt�telei). Hasonl�an azokhoz a
fokozatokhoz, amelyeket a teol�gia m�r r�g�ta megk�l�nb�ztet a hit �s a
kereszts�g explicit illetve implicit volt�nak tekintet�ben (fides
implicita, votum baptismi), az egyh�zk�pz�d�s folyamata is k�l�nb�z�
fokozatokon megy kereszt�l (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 13-16,
Unitatis redintegratio 4), de �gy, hogy mindezek a fokozatok, mivel a
szents�gi Egyh�z v�gs� fok�ra ir�nyulnak, igazi r�szei ennek az
Egyh�znak. Ez csak az�rt lehets�ges, mert az Egyh�z val�s�ga (J�zus
Krisztus �s a szents�gek val�s�g�hoz hasonl�an) l�that�s�ga ellen�re
sem �gy determin�lt, mint az anyagi jelens�gek. Az Egyh�z testi �s
szellemi szf�r�ban kifejez�d� val�s�g, �s mint ilyen val�s�gnak ink�bb
van lehet�s�ge arra, hogy a testis�gnek m�s �s m�s t�m�rs�g�
megnyilv�nul�saiban �nmag�val szigor�an azonos maradjon. �gy Szent
Cypri�n t�tel�t -- -->Extra Ecclesiam nulla salus -- �rtelmesen �ssze
lehet egyeztetni Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarat�val (-->Isten �dv�z�t�
akarata), m�gpedig an�lk�l, hogy ak�r az Egyh�z sz�ks�gess�g�t, ak�r
minden ember �dv�ss�g�nek re�lis lehet�s�g�t tagadni kellene (teh�t az
Egyh�zon k�v�l lev�k�t sem kell tagadni). Az Egyh�z sz�ks�gess�ge
n�mik�pp csorb�t szenved, amikor az �dv�ss�g ,,rendk�v�li'' �s
,,l�thatatlan'' �tjair�l besz�lnek, vagy azt mondj�k, hogy valaki az
Egyh�z ,,lelk�hez'' tartozik hozz�. A katolikus Egyh�z tan�t�sa szerint
az Egyh�z strukt�r�ja nem enged meg ilyen feldarabol�st (DS 911 2885 �s
k�v.), de (szents�gi strukt�r�ja k�vetkezt�ben) megengedi a fokozatokra
val� tagol�d�st, ha megvan a r�szek objekt�v �sszef�gg�se az eg�sz
realit�ssal, amely ezekben a r�szekben bontakozik ki, �s ha �rintetlen
marad az Egyh�z eg�sz val�s�g�nak sz�ks�gess�ge.

5. Ismertet�jegyei. Manaps�g rendszerint n�gy ismertet�jegyet szoktak

felsorolni, amelyek J�zus Krisztus igazi Egyh�z�nak megk�l�nb�ztet�s�re
szolg�lnak (DS 2886 �s k�v.): a) a katolikus Egyh�z ig�nyt form�l arra,
hogy egyed�l �t illeti meg a k�ls�leg is l�that�, egy egyh�z
megval�s�t�s�ra sz�l� megb�zat�s (-->Egyh�z egys�ge; II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 8); b) a katolikus Egyh�z szentnek tekinti mag�t
(-->Egyh�z szents�ge; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 8 �s k�v. 39
41 48); c) J�zus Krisztus Egyh�za elvileg katolikus, vagyis vil�gegyh�z
kell, hogy legyen (-->Egyh�z katolicit�sa; II. vatik�ni zsinat, Lumen
gentium 8 13 23, Unitatis redintegratio 4); d) az Egyh�znak az
apostolokon kell nyugodnia, �s �ket kell k�vetnie, azaz apostolinak
kell lennie (-->Egyh�z apostolis�ga; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium
8, Unitatis redintegratio 17).

6. Az Egyh�znak mint k�ls� t�rsas�gnak a fel�p�t�s�t illet�en l�sd a

k�vetkez� c�mszavakat: -->apostol, -->p�pa, -->p�sp�k, -->hivatal,
-->laikus, -->tan�t�hivatal, -->Egyh�z p�sztori hivatala,
-->egyh�zirend, -->hivatalok elismer�se, -->successio apostolica.

7. Az Egyh�z l�nyeg�nek k�pei. Az Egyh�z, a Szent�r�s �s a

patrisztika elj�r�s�t k�vetve, a maga l�nyeg�t anal�gi�kban �s k�pekben
mondja ki (�gy tett legut�bb a II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 6 �s
k�v.), amelyeknek az Egyh�zzal val� kapcsolat�t �s pontosabb jelent�s�t
azonban csak a kinyilatkoztat�s eg�sz�b�l lehet felismerni.

a) A legnyilv�nval�bb hasonlat mag�b�l a t�rsadalmis�gb�l sz�rmazik:

az Egyh�z Isten n�pe (1Pt 2,10 �s m�shol). Az �dv�ss�gre val� megh�v�s
ebb�l a szemsz�gb�l a gy�lekez�s elv�v� lesz. A modern individualizmus
sz�m�ra visszatetsz� az, hogy az embernek Istenhez val� viszonya
valamilyen k�ls� �s k�z�s cselekv�shez (illetve szenved�shez) van
kapcsolva. Ez a gondolat m�gis az eg�sz �dvt�rt�neten v�gigh�z�dik
(-->szolidarit�s-elv). Isten kegyelm�t mindig k�z�ss�gek hordozt�k, az
�ssz�l�kt�l kezdve (-->monogenizmus) az Istennel sz�vets�get k�t�
aty�kon: No�n, �brah�mon �s M�zesen �t eg�szen az �j sz�vets�gig,
amelyben ,,k�zel lev�k �s t�vol lev�k'' (Ef 2,17) �sszegy�lnek J�zus
Krisztus v�r�nek b�kess�get ad� ereje �ltal (v�. Mt 21,43 �s m�s
helyeket). Az ember nem t�rhet ki ebb�l az �sszef�gg�sb�l an�lk�l, hogy
el ne v�ten� az utat �ppen ahhoz a transzcendenci�hoz, amelynek
kedv��rt megpr�b�l -- mint ahogy tal�n k�teless�ge is -- tiltakozni e
transzcendencia jogtalan ig�nybev�tele ellen.

b) Ugyanehhez a ter�lethez tartozik az -->,,Isten orsz�ga'' kifejez�s

(e kifejez�s helyes alkalmaz�s�t illet�en l�sd a -->baszileia c�msz�t).
Ez a kifejez�s az Egyh�zat t�rt�nelmi t�rk�nt mutatja be, amelyben
nyilv�nosan �s l�that�an megy v�gbe Isten akarat�nak gyakorlati
megval�s�t�sa, �s �gy t�nteti fel az Egyh�zat, mint a teremt�s ama
v�gleges �llapot�nak, a val�s�gos baszilei�nak az el�legez�s�t,
amelyben ,,Isten lesz minden mindenben''.

c) Szent P�l illetve a ,,p�li levelek'' nyom�n (1Kor 6,15 �s k�v.; Ef

1,22 �s k�v.; Kol 1,24) �s �sszhangban a hagyom�nnyal (R�mai Szent
Kelemen, Origen�sz, Szent �goston, VIII. Bonif�c) az Egyh�z ,,J�zus
Krisztus misztikus test�nek'' nevezi mag�t (-->Krisztus teste). A J�zus
Krisztus misztikus test�r�l sz�l� tan�t�snak az �j egyh�ztudat
szempontj�b�l az a jelent�s�ge, hogy szorosabbra f�zi az Egyh�znak
J�zus Krisztussal val� kapcsolat�t, �s jobban megalapozza a tagok
egym�s k�zti szolidarit�s�t. A J�zus Krisztussal val� kapcsolat
vonatkoz�s�ban azt mondhatjuk: az Egyh�z Krisztus-val�s�g (1Kor 12,13);
az Egyh�z kit�ntetett m�dja annak, ahogyan J�zus Krisztus felemeltet�se
ut�n a Szentl�lek k�ld�se �ltal tov�bb �l az emberekben (v�. 1Kor 10,3
�s k�v.; Ef 2,15.17 �s k�v.), akiket hal�l�ban mag�hoz vonzott mint az
� ,,test�t'', az � ,,teljess�g�t'' (Ef 4,12 �s k�v.). Mindny�jan
egyform�k lesznek vele �s mindny�jan ,,eggy� lesznek Krisztusban'' (Gal
3,28). J�zus Krisztus tov�bb�l�s�nek ezt a m�dj�t nevezz�k misztikus
tov�bb�l�snek; ezzel nem cs�kkentj�k ennek realit�s�t, hanem
megk�l�nb�ztetj�k a testk�nt val� l�tez�s egy�b lehet�s�geit�l (mint
amilyen pl. a biol�giai, szubsztanci�lis egys�g). Az Egyh�z emiatt
minden puszt�n int�zm�nyes vonatkoz�son t�li, eleven egys�g: az Egyh�z
nemcsak mint eredet�re, hanem mint �let�nek jelenval� alapj�ra is
vonatkozik J�zus Krisztusra. Az �sszes h�vek egym�s k�zti kapcsolata
(-->szentek egyess�ge), amelyet az Egyh�z a misztikus test k�p�ben
fejez ki �s amely az egy keny�r ev�s�ben nyilv�nul meg (1Kor 10,17.21),
megalapozza a tagok k�zti, l�tszer�en ,,Krisztusban'' megalapozott
szolidarit�s tudat�t, �s liturgikus, aszk�tikus, lelkip�sztori,
�kumenikus �s szoci�lis k�vetel�sek mot�vum�v� lesz.

d) Mivel az �jsz�vets�gi Egyh�z az �sz�vets�g �r�k�be l�p, ez�rt

Isten n�p�nek �ltal�nos gondolat�n k�v�l alkalmazz�k r� a profetikus
-->jegyesmisztika k�pletes fordulatait is: Isten a megv�ltott
emberis�ggel a szeretet gyeng�ds�g�ben �s rend�thetetlens�g�ben
egyes�l. Ez a k�p egyenrang� a misztikus test hasonlat�val, mert �ppen
ez a szeretet teszi a partnereket ,,egy testt�'' (Ter 2,24), �s �ppen
ez a test �rzi meg a tagok szem�lyes �n�ll�s�g�t. A k�t k�p az
�jsz�vets�gben �sszekapcsol�dik (Ef 5,23-32; ApCsel 21,9 �s k�v.), �s
egym�st k�lcs�n�sen kieg�sz�tve, egyens�lyban tartja a tiszteletet �s
bens�s�gess�get.

e) Ugyanilyen dialektikus funkci�ja van a mechanikus �s az organikus

jelleg� k�pek bibliai kevered�s�nek. Az Egyh�zat egyr�szt �p�lethez
hasonl�tja a Biblia, amely sok k�b�l �ll �s hol h�z (1Tim 3,15; Zsid
3,6; 1Pt 4,17), hol templom (Ef 2,21 �s k�v.) alakj�t �lti, hogy azut�n
a beteljes�l�sben Isten v�ros�v� v�ltozz�k (Gal 4,25 �s k�v.). M�sr�szt
az Egyh�z bel�lr�l n�vekszik, mint a must�rmagb�l kikel� cserje, a
sz�l�t� vagy a fa (Mt 13,31 �s k�v.; Jn 15,1-8), �s �gy halad a
paradicsomi l�tteljess�g fel�. De a v�ros �s a kert sem egym�st kiz�r�
ellent�tek, hanem azt jelzik a k�pletes kifejez�sm�d seg�ts�g�vel, hogy
az Egyh�z titokzatos l�te felette �ll mind a halmaz, mind az �let
fogalm�nak. V�gs� soron azonban az Egyh�z �sszval�s�g�t, amelyet a
Szentl�lek �ltet, a f�ldi l�t semmif�le kateg�ri�j�val nem lehet sem
k�pletesen, sem fogalmilag kimer�teni. Az Egyh�z l�t�nek lehet�s�g�t
,,fel�lr�l'' kapja, �s az emberi gondolkod�s nem f�rk�zhet k�zel hozz�
azzal, hogy ezt tagadja.

8. Helyi egyh�z �s �sszegyh�z. A II. vatik�ni zsinat helyi egyh�zon

mindenekel�tt a p�sp�k vezette egyh�zat (az egyh�zmegy�t) �rti.
Teol�giailag a helyi egyh�z a k�vetkez�t jelenti: J�zus Krisztus
egyetlen �s eg�sz Egyh�za jelen van minden helyi k�z�ss�gben (II.
vatik�ni zsinat, Lumen gentium 26), amelynek l�t�t J�zus Krisztus
-->evang�lium�nak hirdet�se, az -->eucharisztia �s a -->szeretet
gyakorl�sa alkotja. Ez a (bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt nagyon kicsiny)
helyi k�z�ss�g ,,a maga mindenkori hely�n'' Isten �j n�pe a
Szentl�lekben (uo.). �ltala J�zus a h�v�k �s a hitetlenek sz�m�ra
egyar�nt jelen van jel alakj�ban �s a L�lekben. Az �sszegyh�z a
,,b�zis'' nagysz�m� ilyen (bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt sz�tsz�rt) h�v�
k�z�ss�g�b�l (helyi sejtekb�l) �p�l fel.

9. Egyh�z �s �llam. Az Egyh�z, l�nyeg�n�l fogva, az �llamt�l val�

elvi f�ggetlens�get ig�nyel mag�nak (az Egyh�z nincs k�tve semmilyen
politikai, gazdas�gi vagy t�rsadalmi rendszerhez �s semmilyen
kult�r�hoz: II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 42 58 76). Az Egyh�z
felt�tlen�l elismeri az �llam �s a polg�ri t�rsadalom �n�ll�s�g�t, az
Egyh�zt�l val� f�ggetlens�g�t �s auton�mi�j�t (,,t�k�letes
t�rsadalom'') (-->pluralizmus) (DS 638 �s k�v. 943 2895 2919 �s k�v.
3168 �s k�v. 3171 3685). B�r az Egyh�z azt �ll�tja mag�r�l, hogy ,,az
emberi szem�ly transzcendenci�j�nak jele �s v�delmez�je'' (II. vatik�ni
zsinat, Gaudium et spes 76), b�r a -->term�szetes erk�lcsi t�rv�nynek
azokat a norm�it hirdeti, amelyek objekt�ve a k�z�letre �s az �llami
�letre is �rv�nyesek, �s e t�rv�ny megs�rt�s�nek eseteit a n�pek
lelkiismerete ellen elk�vetett v�ts�gekk�nt t�nteti fel �s ezzel
megk�ti tagjainak lelkiismeret�t, ez�ltal m�gsem lesz �llam az �llam
felett, mert az Egyh�z elismeri a lelkiismereti szabads�g �s a
-->t�relem norm�it a vil�gn�zeti szempontb�l vegyes �llam
vonatkoz�s�ban is, s�t, �ppen ennek a vonatkoz�s�ban ismeri el, �s nem
ig�nyli mag�nak azt a k�pess�get, hogy konkr�t imperat�vuszt tudna
megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen pozit�ve az �llam �s
a t�rsadalom a mindenkori t�rt�nelmi szitu�ci�ban. Az Egyh�z, amelynek
a II. vatik�ni zsinat szerint semmif�le k�ldet�se nincs a politikai,
gazdas�gi vagy szoci�lis ter�leten (Gaudium et spes 42), k�teless�g�nek
tartja, hogy akt�van hozz�j�ruljon ,,az emberis�g nagy csal�dja
t�rt�nelm�nek emberibb� t�tel�hez'' (uo. 40). A konkr�t politikai
teend�t illet�leg az Egyh�z tagjai k�z�tt joggal lehetnek
v�lem�nyk�l�nbs�gek (uo. 43 75). Ez term�szetesen nem jelenti azt a
szabads�got, hogy az Egyh�z az �sszes javak kiz�r�lagos birtokosainak,
az elnyom�knak �s kizs�km�nyol�knak az oldal�n �lljon (uo. 63-72). Az
Egyh�z feladatai az �llamban �s t�rsadalomban abb�l ad�dnak, hogy az
Egyh�z m�sok�rt, a hitetlenek�rt is van, �s ez�rt szembe kell sz�llnia
a jogtalans�ggal �s igazs�gtalans�ggal; de feladatai nem a maga
el�jogainak, m�g csak nem is ,,bizonyos t�rv�nyesen szerzett jogainak''
(uo. 76) v�delmez�s�ben �llnak.

10. A mai, �rett kereszt�ny embernek az Egyh�zzal kapcsolatos

magatart�sa egyr�szt annak bel�t�s�n alapul, hogy lehetetlens�g az
abszol�t vall�si individualizmus: Isten mindenkinek az �dv�ss�g�t
akarja, �s ez az �dv�ss�g mint az eg�sz ember �dv�ss�ge az ember minden
dimenzi�j�ban megval�sul �s �rv�nyes�l, �gyhogy nincs olyan dimenzi�,
amelyik egyed�l volna ,,specifikusan'' vall�si (pl. az ember bels�
vil�ga, a l�lek, a n�is�g, a kultikus dimenzi� stb.). �s �gy az
Egyh�zhoz tartozik az isteni �dv�ss�g hat�kony k�pviselet�nek
t�rsadalmis�ga is. Ez�rt a kereszt�ny ember sz�m�ra vall�si t�ren sincs
szeparatista individualizmus, hab�r a kereszt�ny homo religiosus-i
min�s�g�ben is: individuum ineffabile. M�sr�szt a kereszt�ny, b�r
h�s�ges az Egyh�zhoz, amely az � vall�si l�tez�s�nek maradand� tere, �s
engedelmeskedik az Egyh�z tan�t�- �s p�sztori hivatal�nak, m�gis tudja,
hogy az Egyh�z zar�ndok Egyh�z, amely t�rt�nelmis�g�ben f�rads�gosan
keresi �tj�t az id�n �t, �s kritikus lojalit�ssal �s t�relemmel viseli
el az Egyh�zat, mint ahogy az is elviseli �t. �s �gy tekinti az
Egyh�zat, mint ami az �dv�ss�gnek (a b�kess�gnek, a kiengesztel�d�snek
�s az egys�gnek) Istent�l �ll�tott jele a t�rt�nelemben, olyan jel,
amely az eg�sz vil�gnak sz�l, teh�t azoknak is, akik t�rt�nelmileg
megfoghat�an m�g nem tartoznak hozz�. Az Egyh�znak ez az elvi igenl�se,
mely ugyanakkor eg�szen konkr�t igenl�s is, megengedi azt, hogy az
egyes ember vagy egy csoport -- k�l�nleges -->karizm�ja r�v�n, melyet
Isten az embert�l f�ggetlen�l adom�nyoz -- elk�telezetten el�legezze az
Egyh�z sz�nd�k�t, �s ez�rt csak r�szlegesen azonosuljon egy helyi
egyh�zzal, amelyben ez a sz�nd�k csak hi�nyosan val�sul meg.
========================================================================
Egyh�z apostolis�ga

Egyh�z apostolis�ga: mint az Egyh�z l�nyegi tulajdons�ga �s

ismertet�jegye azt jelenti, hogy az Egyh�z, t�rben �s id�ben v�gbemen�
fejl�d�se sor�n, l�nyeg�t tekintve azonos marad az -->apostolok
egyh�z�val (DS 468 �s k�v. 732 2886 �s k�v.; a 4. sz�zadban ker�lt be a
hitvall�sba). Ez az azonoss�g abban �ll, hogy ezt az Egyh�zat J�zus
Krisztus az apostolokban �s �ltaluk alap�totta, hogy az Egyh�z a tan �s
a szents�gek dolg�ban az apostolok gyakorlat�val l�nyegileg �sszhangban
van, hogy a p�pa �s a p�sp�k�k, megszak�t�s n�lk�li sort alkotva, igazi
�rtelemben az apostolok ut�dai (az �rv�nyes szents�gi szentel�sen
alapul�, val�s�gos, anyagi, nem puszt�n form�lis p�sp�ki ut�dl�s, a
-->successio apostolica megvan a katolikus egyh�zon k�v�l is, f�k�pp a
R�m�t�l k�l�nv�lt keleti egyh�zakban). Evang�likus tan�t�s szerint az
egyh�z apostolis�g�t m�r az is biztos�tja, hogy benne Isten ig�je �gy
van jelen, ahogy az apostolok r�nk hagyt�k (Barmen-i nyilatkozat,
1934), �jabban viszont meg�rt�ssel fogadj�k azt az �ll�spontot, hogy az
apostoli ige hirdet�se �s a szents�gek realiz�l�sa akkor legitim, ha a
J�zus Krisztusra visszamen� -->hivatalt�l f�gg.
========================================================================
Egyh�zaty�k

Lerinumi Vince (meghalt az 5. sz�zad k�zep�n) defin�ci�ja szerint

azok az �kori �r�k, akik a maguk kor�ban �s a maguk hely�n a hitnek �s
az Egyh�z k�z�ss�g�nek az egys�g�ben megb�zhat� tan�t�k voltak. Az
egyh�zaty�k hivatalos egyh�zi ismertet�jegyei a k�vetkez�k:
1. igazhit� tan�t�s (amely term�szetesen nem jelent
t�ved�smentess�get �s nem z�rja ki a t�nyleges t�ved�seket egyes
dolgokban);
2. �kereszt�ny �rtelemben vett szent �let;
3. Egyh�z r�sz�r�l t�rt�n� elismer�s, amelynek nem kell explicitnek
lennie, hanem megnyilv�nulhat id�z�sekben stb.;
 4. koruk az ,,aty�k'' kora, vagyis az egyh�zaty�k abban a korban
�ltek, amely Nyugaton Sevilla-i Szent Izidor, Keleten Damaszkuszi Szent
J�nos hal�l�val, teh�t k�r�lbel�l a 8. sz�zadban z�rult le.
Az egyh�zaty�k k�l�n�sen nagy tekint�lyt �lveznek, ha -->konszenzus
van k�zt�k, mert ilyenkor a sz� legtiszt�bb �rtelm�ben az egyh�zi
tan�t�s �tad�inak �s tan�inak tekinthet�k. Tan�t�sukat illet�en l�sd a
-->patrisztika, -->�jplatonizmus c�mszavakat.
========================================================================
Egyh�z egys�ge

1. A Szent�r�s felfog�sa szerint. Az �jsz�vets�g a legk�l�nb�z�bb

kifejez�sekkel jel�li az Egyh�z egys�g�t (ekkl�szia, -->Egyh�z, �brah�m
magja, Isten �ltetv�nye, Isten temploma, �p�let, Isten h�za) �s ennek
az egys�gnek a megalapoz�s�t mindenekel�tt abban a t�nyben l�tja, hogy
az Egyh�z alap�t�sa az egy Isten m�k�d�se �ltal (1Kor 8,6), az egy
J�zus Krisztusban (a Megfesz�tettben, Felt�madottban �s
Felmagasztaltban) (R�m 14,7 �s k�v.) bek�vetkezett egy kinyilatkoztat�s
�ltal, az egy L�lek m�k�d�s�ben (Isten �s J�zus Krisztus Lelk�nek
m�k�d�s�ben) (Ef 2,18) t�rt�nt. V�g�l, ez az egys�g megnyilv�nul az egy
-->evang�liumban, az egy -->kereszts�gben �s az egy -->hivatalban,
amelyet P�ter �s a tizenkett� kapott. A l�nyegi �s konkr�t egys�get
kiv�ltk�ppen a Szent P�ln�l szerepl� ,,test-modell'' fejezi ki; e
testet a kereszts�g alkotja �s az �rvacsora aktualiz�lja (1Kor 10,17).
Ezt az egys�get vil�gosan elhat�rolja a ,,k�lvil�gt�l'' az a m�d,
ahogyan az Egyh�z a b�n�ssel b�nik (-->b�nb�nat szents�ge). Az Egyh�z
egys�g�t teh�t az �jsz�vets�g �gy �rtelmezi, mint kezdett�l fogva
adott, jelenval�, konkr�tan t�rt�nelmi (�s nem csup�n �ltal�nos �s
ide�lis) egys�get, amely Isten egy n�p�nek az isteni szeretet egy �s
�ltal�nos cselekedete �ltal, vagyis az�ltal adatott meg, hogy Isten az
egy f�t (a m�sodik -->�d�mot) az emberis�g f�l� emelte; ez az egys�g
az�rt b�zatott r� a t�rt�nelemben, hogy meg�rizze mint isteni
eredet�nek jel�t.

2. Teol�giai �rtelmez�se. A teol�gia az Egyh�z egys�g�n mind az

Egyh�z egyetlens�g�t, mind egys�gess�g�t �rti. Az Egyh�z �nfelfog�sa
mindk�t szempontot m�r kor�n r�gz�tette, �s a tan�t�hivatal mindig is
ragaszkodott mindkett�h�z (hitvall�sok; DS 802 870 �s k�v. 3050 �s k�v.
3302 �s k�v. 3802). Ennek az egys�gnek a k�ls� mozzanatai: a hitnek, a
szents�geknek, a kultusznak �s a korm�nyz�snak az egys�ge; ezek a
mozzanatok az egys�g bels� elv�nek: J�zus Krisztus m�k�d�s�nek �s az �
Lelke m�k�d�s�nek k�vetkezm�nyei, de mint ilyen mozzanatok ugyanakkor
t�rt�nelmileg k�zzelfoghat� form�j�t alkotj�k Isten egy �s egyetlen
�dv�z�t� akarat�nak, mely az Egyh�zon kereszt�l �s az Egyh�zban
fejez�dik ki, �s minden emberre vonatkozik. Ha a kereszt�nys�g
jelenlegi megosztotts�g�t b�n�s elferd�l�snek kell tartanunk akkor mind
s�rget�bb sz�ks�gszer�s�g az egys�g legeredetibb krit�riumaira ir�nyul�
reflexi� (-->�kumenikus mozgalom, -->hivatalok elismer�se). Az Egyh�z
egys�g�t nem lehet elnapolni az id�k v�gezet�ig, mivel az Egyh�z
egys�g�ben kell, hogy a kegyelem jele legyen az id�ben.
========================================================================
Egyh�zi hatalom

Egyh�zi hatalmon annak a -->teljhatalomnak az eg�sz�t �rthetj�k,

amelyet az Egyh�z, megb�zat�s�nak teljes�t�se v�gett, alap�t�s�val
egy�tt kapott. A teol�giai reflexi� �s az egyh�zjog ezt az egyh�zi
hatalmat felosztja szents�gi hatalomra (potestas ordinis) �s p�sztori
hatalomra (potestas iurisdictionis), itt azonban nem szabad figyelmen
k�v�l hagyni, hogy a kett� egym�sra van vonatkoztatva. A szents�gi
hatalmat az -->egyh�zirend szents�ge �ltal (ennek k�l�nb�z�
fokozataiban) mindenkor egy bizonyos szem�ly kapja a -->k�zr�t�tel
r�tus�ban. A p�sztori hatalom az Egyh�zban valamely hivatal visel�j�t
illeti meg, ez�rt e hatalmat lehet tov�bbadni (deleg�lni), m�gpedig
r�szlegesen is, �s a hivatal visel�j�t�l ism�t vissza lehet venni (de a
-->p�p�t�l mint a joghat�s�gi prim�tus birtokos�t�l csak akkor, ha
lemond, vagy megsz�nik p�pa lenni nyilv�nos eretneks�g vagy elmebaj
miatt). A szents�gi hatalom adom�nyoz�s�t �gy gondolhatjuk el, hogy
bizonyos esetekben (mint papszentel�sn�l) a hatalomban r�szes�l�
szem�ly eg�sz�ben megkapja, de gyakorl�s�ban meg van k�tve vagy
korl�tozva van. �gy lehet a legegyszer�bben meg�rteni, hogy mi�rt
b�rm�lhat az egyszer� pap is (s�t, a k�z�pkorban n�h�ny esetben legitim
m�don kiszolg�ltathatta a papszentel�st is), �s mi�rt nem adhatja meg
�rv�nyesen a feloldoz�st a gy�ntat�si joghat�s�g ,,felszabad�t�sa'',
elismer�se n�lk�l. Az ut�bbi esetben vil�gosan l�that� a k�t hatalom
�sszefon�d�sa. A II. vatik�ni zsinat a teol�giai t�ny�ll�s
megvil�g�t�s�ra a h�rom hivatal (a megszentel�s, a tan�t�s �s a
korm�nyz�s) s�m�j�t alkalmazza, melyeknek mindegyik�t megkapja a
felszentel�ssel a felszentelt szem�ly. A II. vatik�ni zsinat
megk�s�relv�n kidombor�tani az Egyh�zon bel�li �sszes hivatali
teljhatalom egys�g�t, azt hirdette, hogy minden hatalom (teh�t a jogi
hatalom is) a szents�gekben gy�keredzik, �s pneumatikus term�szet�
(Lumen gentium 21, 2. jegyzet, Christus Dominus 2).
========================================================================
Egyh�zi parancsolatok

Egyh�zi parancsolatok: sz�kebb, hittani �rtelemben az az (1555-ben

megfogalmazott) ,,�t parancsolat'', amelynek megtart�sa minden �pelm�j�
megkeresztelt szem�lynek k�teless�ge a 7. �let�v�t�l kezdve:
1. az �nnepnapok megszentel�se,
2. a szentmis�n val� r�szv�tel vas�r- �s �nnepnapokon,
3. a h�st�l val� megtart�ztat�s �s b�jt bizonyos napokon,
4. �venk�nti gy�n�s (s�lyos b�n�k elk�vet�se eset�n),
5. h�sv�tkor szent�ldoz�s;
t�gabb �rtelemben: azok az egyh�zi rendelkez�sek, amelyek az Egyh�z
teol�giai �s t�rsadalmi berendezked�s�b�l ad�dnak, �s megford�tva, ezt
a berendezked�st v�dik a felboml�st�l: csal�dforma, gyermeknevel�s stb.
Az egyh�zi parancsolatok t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�ge abb�l ad�dik, hogy
egy heterog�n, pluralista t�rsadalomban -- �s maga az Egyh�z is ilyen
t�rsas�gg� lett -- nem v�rhat� az Egyh�z megval�sul�sa spont�nul,
karizmatikus m�don, konkr�t ,,minim�lis k�vetelm�nyek'' n�lk�l, �s erre
nem is lehet sz�m�tani. Az egyh�zi parancsolatok, �ppen az Egyh�z
t�rt�nelmi-t�rsadalmi strukt�r�ja alapj�n, k�vetkezm�nyei az �nmag�t a
mindenkori itt �s most viszonyai k�z�tt megval�s�t� Egyh�z aktu�lis
�nfelfog�s�nak is; ez�rt az egyh�zi parancsolatok egy�tt v�ltoznak az
Egyh�z aktu�lis �nfelfog�s�nak legitim v�ltoz�s�val, ha ez a v�ltoz�s
nem az Egyh�z maradand� teol�giai l�nyeg�t, hanem csak a mindenkori
t�rt�nelmi realiz�ci�j�t �rinti (ez�rt v�ltoztattak meg, illetve
t�r�ltek el a legut�bbi id�ben bizonyos egyh�zi parancsolatokat,
amelyek a b�jtre, a k�nyvek cenz�r�j�ra, az egyh�zi temet�sre
vonatkoztak). Az egyh�zi t�rv�nyhoz� mint Isten helytart�ja mag�t�l
�rt�d�en nem konstitu�lhatja Isten akarat�t; ez�rt mint Isten
helytart�ja nem k�zvetlen�l, hanem csak annyiban teheti erk�lcsileg
k�telez�v� a tiszt�n egyh�zi parancsolatok megtart�s�t, amennyiben a
konkr�t esetben a kereszt�ny embernek, aki az Egyh�zat akarja, egy�ttal
ezeket az egyh�zi parancsolatokat is akarnia kell.
========================================================================
Egyh�zirend

Egyh�zirend (latinul: ordo, mely a r�mai jogban a n�pt�l

megk�l�nb�ztetett test�letet vagy vezet� rendet jelent; az ,,ordo''
sz�t a 2. sz�zad �ta a -->kl�rus, az ,,ordinatio'' sz�t a 12. sz�zad
�ta a papszentel�s jel�l�s�re haszn�lt�k). Az apostoli �s az apostoli
kor ut�ni Egyh�zban v�gbement az egyh�zi -->hivatal differenci�l�d�sa,
e folyamat sor�n int�zm�nyes�tett hierarchia keletkezett, s bizonyos
funkci�k ebben �sszpontosultak. A k�vetkez�kben, f� von�saiban,
ismertetj�k a katolikus hierarchi�nak mint az Egyh�z papi rendj�nek
�nfelfog�s�t. Az -->Egyh�z mint rendezett k�z�ss�g hierarchikusan
tagolt (DHI: DS 1776; v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 28); az
Egyh�zat k�l�nb�z� funkci�iban (az igazs�g tan�s�t�sa, az evang�lium
konkr�t megval�s�t�sa az �letben, Isten im�d�sa �s �ldozatbemutat�s
�tj�n t�rt�n� tisztelete, a kegyelmet ad� ige oda�g�r�se az egyes
embernek) az egyes ember �s az Egyh�z szempontj�b�l l�nyeges
szitu�ci�kban (-->szents�gek) korm�nyz� hatalom vezeti -- amelyet a II.
vatik�ni zsinat �ta az Egyh�z ,,szolg�l� hivatalk�nt'' �rtelmez --, �s
�gy e funkci�knak vannak hordoz�i. E korm�nyz� hatalom els� birtokosa
az apostolkoll�gium volt, amelyet maga J�zus b�zott meg; �l�n P�ter
�llt, aki az eg�sz koll�gium k�pvisel�jek�nt szem�lyesen is
elj�rhatott. E korm�nyz� hatalmat �t kellett ruh�zni m�sokra: P�ter
ut�daira, a p�p�kra (DS 3056 �s k�v.) �s az apostolkoll�gium ut�dj�ra,
a p�sp�k�k koll�gium�ra (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 21 �s
k�v.). Nem kell azonban az Egyh�z sz�m�ra sz�ks�ges korm�nyz� hatalmat
(kultikus-szents�gi �s f�hatalmi oldal�val egy�tt) mindenkor mint
eg�szet �truh�zni. Mint minden k�z�ss�gben, az Egyh�zban is lehets�ges
az, hogy a k�r�lm�nyeknek �s a sz�ks�gleteknek megfelel�en a korm�nyz�
hatalomnak csak bizonyos, k�r�lhat�rolt r�sz�t ruh�zz�k �t egy bizonyos
emberre. Ennek az �truh�z�snak az apostoli kort�l kezdve az eg�sz
Egyh�zban minden�tt h�rom fokozata volt (DHI: DS 1776; v�. II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 20): a -->diak�nusnak, a papnak (-->paps�g) �s a
-->p�sp�knek juttatott oszt�lyr�sz. E tagol�d�st legvil�gosabban az
mutatja, hogyan viszonyul a diak�nus, a pap �s a p�sp�k az eucharisztia
�nnepl�s�hez (szolg�latot teljes�t az euchariszti�n�l; az �ldozat
bemutat�s�t v�gzi; voltak�ppeni ir�ny�t�ja az eucharisztia �nnepl�s�nek
�s jogosult arra, hogy �truh�zza az eucharisztia bemutat�s�hoz
sz�ks�ges teljhatalmat): norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt az Egyh�zban
f�hatalma van annak, aki az Egyh�z e k�zponti miszt�rium�hoz val�
viszonynak a legmagasabb fok�n �ll (-->p�sp�k, -->p�pa). Ennek az
�truh�z�snak a tartalm�t a II. vatik�ni zsinat �gy �rtelmezi, hogy a
k�l�nb�z� hatalmakkal felruh�zott szem�lyek k�l�nb�z� m�rt�kben
r�szesednek J�zus Krisztus k�ldet�s�ben �s h�rom hivatal�ban. E h�rom
fokozat� r�szesed�snek �s hatalomnak az �truh�z�sa az Egyh�zban, az
apostoli kor �ta, -->k�zr�t�tellel t�rt�nik (1Tim 4,14; 2Tim 1,6) (a
k�zr�t�tel mint a hivatal �tad�s�nak gesztusa), a megfelel� ig�k
k�s�ret�ben, amelyek a hivatal oda�g�r�s�t mondj�k ki (DS 3857-3861).
Ez az aktus �truh�zza a hivatalt, �s az �j hivatalvisel�nek meg�g�ri
Isten sz�ks�ges kegyelm�t ahhoz, hogy a hivatalt az Egyh�z jav�ra �s a
maga �dv�re ell�thassa. Mivel egy ilyen ritu�lis hivatal�truh�z�s
l�nyeg�n�l fogva azok k�z� az alapvet� aktusok k�z� tartozik, amelyek
az Egyh�zat realiz�lj�k �s amelyek csak akkor lehetn�nek hat�stalanok,
ha az Egyh�z tulajdon l�nyege sz�nne meg; �s mivel az Egyh�z l�t�ben �s
�nmaga realiz�l�s�ban annak a kegyelemnek a jele, amelyet Isten
eszkatologikus m�don, gy�zelmesen �s felt�tlen�l oda�g�rt a vil�gnak,
ez�rt az ilyen hivatal�truh�z�s nem lehet m�s, csak -->opus operatum �s
-->szents�g: teljesen �s visszavonhatatlanul megadja a hivatali
teljhatalmat a felszentelt szem�lynek (DS 1774), �s teljes komolys�ggal
oda�g�ri Istent�l a kegyelmet, amelyet a felszentelt csak akkor
n�lk�l�z, ha b�n�sen elz�rk�zik a kegyelem el�l. A papszentel�s
szents�g�nek kiszolg�ltat�ja a p�sp�k, aki e szents�g teljess�g�t
birtokolja, �s a korm�nyz� hatalomnak szents�gi oldala szerinti
teljess�g�vel is rendelkezik az Egyh�zban (DS 1777; II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 21).
========================================================================
Egyh�zjog

Egyh�zjog: az -->Egyh�zban �rv�nyes jog, amely az Egyh�z k�z�ss�gk�nt

val� megval�sul�s�t szab�lyozza. Amennyiben az egyh�zjog benne
foglaltatik Isten kinyilatkoztat�s�ban, vagy r�sze a -->term�szetes
erk�lcsi t�rv�nynek, annyiban isteni jognak (ius divinum) nevezz�k. Az
isteni jog jobb meg�rt�se v�gett figyelembe kell venni, hogy a
-->kinyilatkoztat�s nem sz�ks�gk�ppen passz�v hallgat�sa valaminek,
hanem bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt lehet akt�v magatart�s is: v�laszt�s
t�bb k�n�lkoz� lehet�s�g k�z�l. Az isteni jog kinyilatkoztat�s�ra
alkalmazva ez azt jelenti, hogy az Egyh�z egy olyan d�nt�si helyzetben,
amely el� �nmaga megval�s�t�sa �ll�tja, a l�nyeg�vel �sszhangban lev�
alternat�v�t v�lasztja. Ha az isteni jogot ebben az �rtelemben az
Egyh�z l�nyeg�vel �sszhangban lev� d�nt�snek tekintj�k, akkor
legal�bbis az apostoli korban, az Egyh�z teljes megszervez�d�s�ig
,,alkottak'' �ly m�don isteni jogot. A tiszt�n egyh�zi jog �ll: egyh�zi
t�rv�nyekb�l (amelyek gyakran term�szetesen isteni jogot fejeznek ki
tartalmilag) �s szok�sjogb�l. A latin egyh�zban az Egyh�zjog f� forr�sa
a Codex Iuris Canonici (az egyh�zjogot r�gebbi megjel�l�ssel gyakran
,,k�nonjognak'' is nevezik, a g�r�g ,,kan�n'' sz� alapjelent�se
alapj�n: kan�n = zsin�rm�rt�k), amely 1918-ban l�pett �letbe; k�s�bb
felismert�k, hogy ez a k�dex reformokra szorul, �s jelenleg folyik az
�tdolgoz�sa. Az Egyh�zban az isteni jog nem merev, hanem felismer�s�t
�s a konkr�t helyzetre val� alkalmaz�s�t illet�leg hasonl� elvek
�rv�nyes�lnek, mint a -->dogmafejl�d�sn�l. Csak a tiszt�n egyh�zi jogot
lehet megv�ltoztatni �s a megv�ltozott korhoz hozz�igaz�tani. Az
egyh�zjog megv�ltoztat�s�nak krit�riumait nem puszt�n annak
megfigyel�se szolg�ltatja, hogy mit parancsol ma az Egyh�znak az Egyh�z
l�nyege, hanem az egyh�zjog keletkez�si k�r�lm�nyeire ir�nyul� kritikai
�s hermeneutikai reflexi� is (pl. a h�zass�gjog �s az igazgat�si jog
keletkez�s�re ir�nyul� reflexi�). Mivel az egyh�zjog norm�i l�nyegi
hordoz�i az Egyh�z �nmegval�s�t�s�nak, ez�rt e norm�knak ugyanolyan
�dv�ss�ges jelent�s�g�k van, mint az Egyh�znak �ltal�ban (ebb�l: az
Egyh�z l�nyeg�nek elt�r� meg�t�l�s�b�l sz�rmazik az egyh�zjog elt�r�
felfog�sa az evang�likus �s a keleti egyh�zakhoz tartoz�
kereszt�nyekn�l), egyes esetekben azonban nem mindig k�nny�
meg�llap�tani e norm�k k�telez� volt�t. Az Egyh�z j� n�h�ny, tiszt�n
egyh�zi norma alkalmaz�s�n�l enged�keny (felmentv�nyek megad�sa; az
epikia, vagyis a t�rv�nyhoz� sz�nd�k�nak enged�keny �rtelmez�se
er�nynek sz�m�t; tiszt�n egyh�zi t�rv�nyekkel kapcsolatban �rv�nyes az
az �ltal�nosan elismert alapelv, hogy azok nem k�telez�ek akkor, ha
alkalmaz�suk s�lyos h�tr�nnyal j�r). -- Egyh�zjognak nevezik azt a
teol�giai diszcipl�n�t is, amelyik egyike a legr�gebbieknek, mivel e
tudom�ny a zsinati k�nonoknak m�r az 5. sz�zadban megl�v� gy�jtem�nyein
alapszik (jelent�s a Gratianus-f�le dekr�tumgy�jtem�ny 1142 k�r�l).
========================================================================
Egyh�z katolicit�sa

Egyh�z katolicit�sa: J�zus Krisztus egy igaz egyh�z�nak egyik l�nyegi

tulajdons�ga �s ismertet�jegye. Azt jelenti,
a) hogy az -->Egyh�z, Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata k�vetkezt�ben
(-->Isten �dv�z�t� akarata), a J�zus Krisztusban bek�vetkezett �s
elvileg minden embernek sz�l� megv�lt�s �s a Szentl�lek m�k�d�se miatt,
t�rbeli �s id�beli korl�toz�s n�lk�l a t�rt�nelem v�g�ig minden ember
el�tt nyitva �ll �s nyitva kell, hogy �lljon (�s objekt�ve mindenkire
n�zve k�telez�), �gyhogy az Egyh�znak mindenkor helyeselnie kell a
mag�n�let �s a k�z�let k�l�nf�le form�inak Isten akarat�val megegyez�,
t�rt�nelmen bel�li pluralizmus�t, �s az Egyh�z igehirdet�se sohasem
korl�toz�dhat egy bizonyos kult�rk�rre, egy bizonyos fajra, m�s fajok
�s kult�rk�r�k kiz�r�s�val;
b) hogy J�zus Egyh�za birtok�ban van a Krisztusban t�rt�nt isteni
-->kinyilatkoztat�s teljess�g�nek. Ezt a katolicit�st vagy
egyetemess�get az �sz�vets�gnek �s a k�s�zsid�s�gnak azok az iratai
k�sz�tik el�, amelyek hat�rozottan besz�lnek arr�l, hogy Isten minden
n�pet �dv�z�teni akar; e katolicit�s Szent P�lnak a pog�nyok apostol�v�
val� megh�v�s�ban val�sul meg (ennek elvi megfogalmaz�sa: Ef 2,11-
3,11).
A katolicit�s a kereszt�ny hitvall�s egyik t�tele, �s ma �pp�gy, mint
az egyh�zaty�k kor�ban (a ,,katolikus'' jelz� mint az Egyh�z jellemz�je
el�sz�r Antiochiai Szent Ign�cn�l szerepel, Smyrn. 8,2) ink�bb a bels�,
min�s�gi aspektust jelenti, m�g az apologetika vir�gkor�ban ink�bb az
Egyh�z k�ls�, t�nyleges egyetemess�g�t jel�lt�k vele.
========================================================================
Egyh�z p�sztori hivatala

Izrael �s az �jsz�vets�g gyakran haszn�lja a p�sztor �s a ny�j k�p�t

arra, hogy Istennek n�p�hez val� viszony�t megjel�lje, s e k�p azt
fejezi ki, hogy Isten szem�lyes viszonyban van n�p�vel, gondoskodik
r�la �s megmenti. J�zus Krisztus is p�sztora marad Egyh�z�nak (1Pt
5,4), de az �jsz�vets�g ugyanezt a k�pet -- amely ma m�r nagyon nehezen
haszn�lhat�, mivel a ,,ny�j'' sz�, a bibliai nyelvhaszn�lattal
ellent�tben, manaps�g a fel�lr�l ir�ny�tott tompa t�meg k�pzet�t v�ltja
ki benn�nk -- alkalmazza az �segyh�z hivatalvisel�ire �s k�z�ss�geikre
is (Jn 21,15 �s k�v.; 1Pt 5,1 �s k�v.; ApCsel 20,28). �gy a teol�gi�ban
is p�sztori hivatalnak nevezz�k azt a teljhatalmat, melynek c�lja az
Egyh�z �dv�ss�ges rendj�nek biztos�t�sa (v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen
gentium 21 22 27 28 �s m�shol: a p�pa, a p�sp�k�k �s a papok p�sztori
hivatala), �s amelynek gyakorl�s�ra bizonyos szem�lyek p�sztori
hatalmat kaptak (a legf�bb p�sztori hatalom birtokosa a p�pa, a
f�p�sztori hatalom birtokosai a p�sp�k�k). A p�sztori hatalom
�sszefon�dik a szents�gi hatalommal: v�. -->egyh�zi hatalom.
========================================================================
Egyh�z szents�ge

Egyh�z szents�ge: a katolikus teol�gia szerint az Egyh�z egyik

l�nyegi ismertet�jegye, amelyr�l felismerhet� mint az az Egyh�z,
amelyet J�zus a L�lekben akart (DS 3013 �s k�v.). Az Egyh�z
szents�g�nek megvall�sa r�gebbi, mint a hitvall�sok (DS 1-2 11 41 150
�s m�shol), m�r ez hat�rozza meg az apostolok viselked�s�t a
k�z�ss�gben l�v� b�n�s�kkel szemben (-->b�nb�nat szents�ge).
Objekt�v �rtelemben az Egyh�z szents�ge azt jelenti, hogy az Egyh�z
az �dv�ss�g �s a kegyelem eszk�ze a vil�gban, hogy az Egyh�z maga jele
Isten eszkatologikus m�don gy�zelmes kegyelm�nek (II. vatik�ni zsinat,
Lumen gentium 1 9 48 59, Gaudium et spes 42 45 �s m�shol; -->Krisztus
teste, -->alapszents�g, -->Egyh�z, -->Extra Ecclesiam nulla salus).
Szubjekt�v �rtelemben az Egyh�z szents�ge azt jelenti, hogy az
Egyh�zb�l sohasem fog hi�nyozni a ,,tan�k koszor�ja'' (Zsid 12,1), az
Egyh�z tagjainak szubjekt�v szents�ge (-->szentek tisztelete). Ezt a
tant egy�tt kell szeml�lni azzal a (-->konstanzi zsinat �ta defini�lt)
hitigazs�ggal, hogy a b�n�s�k az Egyh�zhoz tartoznak (amint az Egyh�z
mindig is hat�rozottan tan�totta a -->montanizmussal,
-->novacianizmussal, -->donatizmussal, az albigensekkel, Wiclif-fel,
Hus-szal, a -->janzenizmussal szemben), �s �gy az Egyh�z a b�n�s�k
egyh�za (Mt 13,47-50; 18,17 �s m�shol). Ez nemcsak azt jelenti, hogy az
Egyh�zban vannak b�n�s�k, hanem azt is, hogy maga az Egyh�z b�n�s,
amennyiben a saj�t tagjai b�n�s�k, m�gpedig �gy is, mint az Egyh�z
k�pvisel�i, �s lesznek is b�n�s�k (�gyhogy az Egyh�z �lland�
meg�jul�sra �s megtisztul�sra szorul: II. vatik�ni zsinat, Unitatis
redintegratio 4 6 �s m�shol). Az Egyh�z szents�ge teh�t ebben a
tekintetben csak azt jelenti, hogy az Egyh�z, amelyet a saj�t b�ne
beszennyez, minden m�s t�rsadalmi k�pz�dm�nyt�l, az �sz�vets�g
,,egyh�z�t�l'' is elt�r�en, soha sem torzulhat el a b�n k�vetkezt�ben
annyira, hogy a Szentl�lek eg�szen elhagyhatn�, vagy hogy t�bb� ne
tudn� mag�t t�rt�nelmileg megfoghat� alakban az Egyh�zban kifejezni
(v�. ezzel Mt 16,18-at: az alvil�g kapui nem fognak rajta er�t venni).
Az Egyh�zat, k�pvisel�inek t�nyleges viselked�s�t�l f�ggetlen�l �s azt
megel�z�en, Isten meg�vja att�l, hogy a kegyelemb�l kiessen, �s
�g�ret�t nem vonja vissza. Sohasem az Egyh�z b�ne nyilatkoztatja ki az
Egyh�z l�nyegi alapj�t.
========================================================================
Egyh�ztags�g

Az egyh�ztags�g, illetve az Egyh�zhoz val� tartoz�s k�rd�se azonos az

Egyh�z l�nyeg�nek, vagyis �nmegval�s�t�s�nak k�rd�s�vel. A II. vatik�ni
zsinat dialektikus ekkl�ziol�giai �ll�spontj�t, melynek �rtelm�ben
egyr�szt
a) mindenki, aki a lelkiismerete szerint cselekszik, elnyeri az
�dv�ss�get J�zus Krisztusban, ak�r katolikus, ak�r valamely m�sik
kereszt�ny felekezethez tartozik, ak�r m�s vall�s� vagy (v�tek n�lk�l)
ateista, de amelynek �rtelm�ben m�sr�szt
b) J�zus Krisztus egyh�za, amelyet a r�mai-katolikus Egyh�z testes�t
meg, minden ember �dv�ss�g�hez sz�ks�ges, mik�nt az eg�sz hagyom�ny
tan�tja �s minden embernek az a rendeltet�se, hogy az Egyh�zhoz
tartozz�k (Lumen gentium 16 �s 14): ezt az ekkl�ziol�giai �ll�spontot
az Egyh�zr�l mint a vil�g �dv�ss�g�nek alapszents�g�r�l sz�l� tan�t�s
k�zvet�ti (Lumen gentium 1 9 48 �s m�shol).
A kegyelem, amelyet Isten az Egyh�zzal k�n�l fel, az Egyh�z n�lk�l is
el�rheti az embert, de m�gis az Egyh�z a t�rt�nelmileg hiteles
megjelen�se ennek a kegyelemnek, egyszersmind az Egyh�z az a jel, amely
e kegyelemre utal.

1. A tan�t�hivatal megnyilatkoz�sai. Az Egyh�zhoz hozz�tartoznak

b�n�s�k �s ,,eleve ismertek'' (R�m 8,29) is (DHI: DS 1201 �s k�v. 1205
�s k�v. 1221 1578 2472-2478 2615 3803). Ez a hitt�tel nem azt jelenti,
hogy az Egyh�z szempontj�b�l k�z�mb�s a megigazul�s kegyelm�nek
elveszt�se; az Egyh�z sohasem tekinthet� tiszt�n k�ls� vall�si
szervezetnek, hanem a Szentlelket l�nyegi alkot�elemei k�z� kell
sorolnunk. Az Egyh�zban az �rv�nyes kereszts�g �ltal �s csak �gy lesz
valaki ,,szem�lly�'' (CIC 87. k�non; v�. DS 1314 �s k�v. 1620 �s k�v.
1627 1671 �s k�v. 3802; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 11). Ezzel a
tan�t�hivatal hitigazs�gk�nt kimondja legal�bbis azt, hogy a
kereszts�ggel minden esetben l�trej�n az Egyh�zhoz val� viszonynak
valamilyen pozit�v, megsz�ntethetetlen (m�g nem szem�lyes) form�ja: a
megkereszteltnek elvileg az Egyh�zhoz kell tartoznia (DS 1621 1671 �s
k�v.). A teljes, akt�v egyh�ztags�ghoz sz�ks�ges: a kereszts�g, a hit
megvall�sa, az Egyh�zzal �s az Egyh�z vezet�s�vel val� egys�g (DS 718
1351 2803 3802 �s k�v.).

2. Az egyh�ztags�g k�rd�s�nek teol�giai vonatkoz�sai. Mint ahogy van

�rv�nytelen, puszt�n �rv�nyes �s gy�m�lcs�z� szents�g, mint ahogy
k�l�nb�z� lehet a kegyelem �s a kegyelem szents�gi jele k�zti id�beli
viszony, mint ahogy az ember mindebben lehet �rtatlan is meg b�n�s is,
ugyan�gy hasonl� k�l�nbs�gek lehetnek az embernek az Egyh�zhoz, az
,,alapszents�ghez'' val� viszony�ban is. Ennek megfelel�en a
k�vetkez�ket mondhatjuk:
a) A teljes egyh�ztags�g, amely t�nylegesen meg is val�s�tja, amit
jel�l: a megigazul�s kegyelm�nek �llapot�ban �l� h�v�nek �s engedelmes
katolikusnak az egyh�ztags�ga (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 14).
A kegyelem t�rt�nelmi megtestes�l�se itt a lehet� legnagyobb, �s az
egyh�ztags�g itt �sszekapcsol�dik azzal, amit jel�lni akar: hittel �s
kegyelemmel. --
b) Ha valaki hitben �s szeretetben val� kereszts�g n�lk�l, az Egyh�z
ut�ni �ntudatlan v�gyakoz�s (-->votum, -->v�gykereszts�g) k�vetkezt�ben
lesz megigazultt�, akkor voltak�ppeni egyh�ztags�gr�l (m�g) nem
besz�lhet�nk, de minden bizonnyal olyan �llapotr�l, amely a maga
t�rt�nelmi �s t�rsadalmi beteljes�l�s�t, objekt�v �s egzisztenci�lis
�rtelemben, az Egyh�zban keresi, amely teh�t az embert az Egyh�znak m�r
,,eljegyzi'', �gyhogy az Egyh�z �dv�ss�ges jelent�s�ge az ilyen ember
sz�m�ra is megmarad. Ahol a kereszts�g �s a hit hi�nya b�n�s mulaszt�s
k�vetkezm�nye, ott megmarad az egyh�ztags�g objekt�v �rtelemben, mint
objekt�v megv�ltotts�g, mint term�szetfeletti -->egzisztenci�l �s
k�telezetts�g (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 13). --
c) E k�t sz�ls�s�ges eset k�z� k�nnyen elhelyezhet�k az Egyh�zhoz
val�, objekt�ve fogyat�kos viszony k�l�nb�z� elgondolhat� lehet�s�gei.
E lehet�s�gek az�rt �llnak fenn, mert a megigazul�s �s az �dv�ss�g
t�rt�nelmi-t�rsadalmi megjelen�se egym�st�l k�l�nb�z� t�rt�nelmi
folyamatok, s hab�r e folyamatok egys�get alkotnak, az�rt lehetnek
k�z�tt�k f�ziseltol�d�sok.
A II. vatik�ni zsinat Szent �gostonnal megk�l�nb�zteti, hogy valaki
,,sz�v�ben'' tartozik-e az Egyh�zhoz vagy ,,teste szerint''. A
katolikus kereszt�ny tudja, hogy ,,test szerint'' J�zus Krisztus
Egyh�z�hoz tartozik. De nem tudja bizonyosan, hogy ,,sz�v�ben'' is
hozz�tartozik-e, vagyis hogy a h�v� szeretet �ltal benne �l-e: ezt csak
rem�lheti, �s kell is rem�lnie. Ez a rem�ny tud arr�l, hogy egy ember
lehet ,,kereszt�ny'' (vagyis itt: lehet olyan ember, aki Istennek �s
Krisztusnak kegyelm�ben �l, -->anonim kereszt�nys�g) akkor is, ha
Krisztus nev�t nem ismeri, vagy azt gondolja, el kell utas�tania �t.
========================================================================
Egyh�ztan�t�

Egyh�ztan�t�: a katolikus Egyh�zban �s teol�gi�ban az a teol�gus, aki

az �si -->hagyom�nyt tan�s�tja �s akin�l a k�vetkez� n�gy krit�rium
megval�sul: igazhit� tan�t�s, szem�lyes szents�g, kiemelked� tudom�nyos
teljes�tm�ny �s az Egyh�z r�sz�r�l explicit form�ban t�rt�n� elismer�s.
A teol�giai �rvel�sben az egyh�ztan�t�k tan�s�gt�telei nem sorolhat�k
az -->egyh�zaty�k tan�s�gt�telei k�z�, mert az egyh�ztan�t�k nem
felt�tlen�l a patrisztika kor�b�l sz�rmaznak, �s nem kevesen k�z�l�k a
k�z�pkorban vagy az �jkorban �ltek: az � tan�s�gt�teleik a
-->teol�gusok tan�s�gt�telei k�z� tartoznak. A latin Egyh�zban a 8.
sz�zad �ta n�gy egyh�ztan�t�t emelnek ki: Szent Ambrust, Szent
Jeromost, Szent �gostont, Nagy Szent Gergelyt. Sz�muk id�k�zben 30 f�l�
emelkedett (els� �zben VI. P�l iktatott k�z�j�k n�ket: Avilai Nagy
Szent Ter�zt �s Sienai Szent Katalint). A keleti egyh�zak a 9. sz�zad
�ta csak a ,,h�rom hierarch�t �s �kumenikus tan�t�t'': Nagy Szent
Vazult, Nazianszi Szent Gergelyt �s Aranysz�j� Szent J�nost tisztelik
egyh�ztan�t�nak.
========================================================================
Egyh�zt�rt�net

Egyh�zt�rt�net: az a diszcipl�na, amely az -->Egyh�znak mint

teol�giai �s �dvt�rt�neti realit�snak a t�rt�net�t tudom�nyosan kutatja
�s bemutatja. Az egyh�zt�rt�net csak akkor teol�giai tudom�ny, ha �gy
�rtelmezi �nmag�t, ha teh�t a t�rgy�t �gy fogja fel, ahogyan azt --
vagyis az Egyh�z t�rt�net�t -- maga az isteni kinyilatkoztat�s felt�rta
el�tt�nk, �s ha az Egyh�z m�ltbeli �nfelfog�s�t t�rja el�nk: az
egyh�zt�rt�net csak ebben az esetben k�l�nb�zik az �ltal�nos
vall�st�rt�netnek a kereszt�nys�ggel foglalkoz� r�sz�t�l (�s ez
vonatkozik arra az esetre is, ha ezt a r�szt t�rt�netesen katolikus
�rn�). Az a kereszt�ny tan �s meggy�z�d�s, hogy az Egyh�z isteni
eredet�, az egyh�zt�rt�net m�vel�s�n�l nem lehet a kereszt�ny
vall�st�rt�net tiszt�n a posteriori kutat�s�nak csup�n negat�v norm�ja.
Az a posteriori kutat�sban az egyh�zt�rt�netnek term�szetesen az Egyh�z
�nkritik�j�t kellene szolg�lnia azzal, hogy szembesz�ll az Egyh�znak az
elm�let �s a gyakorlat ter�n elk�vetett hib�ival, �s megpr�b�lja
rekonstru�lni azt, amit az Egyh�z elkend�z�tt.
========================================================================
Egyidej�s�g
 Egyidej�s�g: olyan meghat�roz�s, amely az -->�r�kk�val�s�got illeti
meg, a -->t�rt�nelmis�get pedig csak annyiban, amennyiben a
t�rt�nelmis�g mintegy az �r�kk�val�s�g -->potentia oboedientialis-a. Ez
a potencia, teol�giai szemsz�gb�l n�zve, nemcsak a t�rt�nelem t�nyleges
befejez�sekor (-->v�g) v�lik val�s�gg�, hanem Krisztus ,,�r�j�nak'' �s
csakis Krisztus ,,�r�j�nak (Jn 2,4 �s m�shol) kit�ntetett pillanat�ban,
amelyben egyed�l � k�pes arra, hogy t�k�letesen szabad cselekedettel
egyes�tse a kezdetet �s a v�get. Ehhez hasonl�an besz�lhet�nk a
kereszt�ny embernek J�zus Krisztussal val� egyidej�s�g�r�l
(Kierkegaard), amelyben, az �dvt�rt�net beteljes�l�se folyt�n, az egyes
ember jelenval�v� lesz J�zus Krisztus sz�m�ra, az pedig az � sz�m�ra;
ez azonban nem a t�rt�nelmi k�l�nbs�g megsz�ntet�s�t jelenti, hanem a
tiszt�n t�rt�nelmi mozzanat relativiz�l�s�t, ami az igazi vall�si aktus
v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges.
========================================================================
Ekkl�ziol�gia

Ekkl�ziol�gia: az -->Egyh�zr�l sz�l� teol�giai tan�t�s. Az

ekkl�ziol�gi�nak elhelyez�se a teol�gia eg�sz�ben m�g bizonytalan
annyiban, hogy egyel�re nem besz�lhet�nk az ekkl�ziol�gi�r�l mint
�n�ll� trakt�tusr�l. Az ekkl�ziol�gi�t legt�bbsz�r az apologetik�ban
(-->fundament�lis teol�gi�ban) t�rgyalj�k, m�gpedig k�tf�lek�ppen:
egyszer t�rt�neti, teol�gia el�tti form�ban, aminek c�lja annak
t�rt�neti bizony�t�sa, hogy az Egyh�zat -->J�zus Krisztus alap�totta �s
hogy az Egyh�znak tan�t�tekint�lye van (itt bizony�tj�k az Egyh�z
ismertet�jegyeit is, valamint a hierarchi�t, a tan�t�hivatalt, a
p�pas�got, a t�vedhetetlens�get), azut�n dogmatikus form�ban, mivel a
-->Szent�r�sra (-->sugalmaz�s) �s ennek a -->hagyom�nyhoz val�
viszony�ra vonatkoz� �sszes, teol�giailag l�nyeges kijelent�s a
Szent�r�s t�rt�neti forr�s�rt�k�n t�l m�r felt�telezi az Egyh�zr�l
sz�l� dogmatikus tan�t�st. Meg kell jegyezni, hogy az Egyh�z
ismertet�jegyeit (egys�g �s egyetlens�g, szents�g, katolicit�s �s
apostolis�g) belevett�k a hitvall�sba �s �gy ezeket hinn�nk kell stb.
Az Egyh�z voltak�ppeni l�nyeg�re vonatkoz� kijelent�seket csak az
emberr� lett Ig�r�l sz�l� tan�t�s, a -->krisztol�gia alapj�n �rthetj�k
meg, ennek teh�t meg kell el�znie az ekkl�ziol�gi�t; az
-->euchariszti�nak mint az Egyh�z k�zponti miszt�rium�nak a tana
l�nyeg�n�l fogva �pp�gy beletartozik az ekkl�ziol�gi�ba, mint a
-->szents�gek tana �ltal�ban, amelynek �gy kell bemutatnia a
szents�geket, mint az Egyh�z l�t�t megval�s�t� alapvet� aktusokat.
========================================================================
El�gt�tel

El�gt�tel: a katolikus teol�gi�ban azt a kegyelemb�l fakad� erk�lcsi

t�rekv�st jelenti, hogy a J�zus Krisztusban val� hit �ltal �s az �
kegyelm�ben adjunk el�gt�telt Istennek (akit a b�nnel j�s�g�ban �s
szents�g�ben megs�rtett�nk) egy olyan tettel, amely kifejez�sre
juttatja Isten szents�g�nek elismer�s�t �s tan�skodik r�la. Ennek az
�rtelmez�si modellnek a teol�giai korl�tjait illet�en l�sd: -->hal�l,
-->el�gt�telelm�letek. Hogy ez az el�gt�tel a kegyelemb�l fakad, az azt
jelenti, hogy ennek az el�gt�telnek a kezdem�nyez�se Istent�l indul ki,
aki az el�gt�tel akar�s�t �s v�ghezvitel�t el�id�zi. Katolikus tan�t�s
szerint el�gt�telt adhatunk saj�t szem�ly�nk�rt vagy m�sok�rt
(helyettes�thet�nk m�sokat �s k�zbenj�rhatunk �rt�k); az el�gt�tel
lehet teljes �rt�k� (satisfactio condigna) vagy csak inadekv�t
(congrua). A nyugati teol�gia szerint J�zus Krisztus t�lcsordul�
el�gt�telt (satisfactio superabundans) adott minden b�n�s�rt azzal,
hogy mindny�junk�rt meghalt (DS 1528 �s k�v. 3891): -->megv�lt�s. Az
ember, J�zus Krisztus kegyelm�ben, nem tud teljes �rt�k� el�gt�telt
adni az emberi b�n�k�rt (DS 1689 �s k�v.), de �nk�ntes vezekl�ssel
(-->b�nb�nat) vagy az Egyh�z �ltal kir�tt el�gt�tel megad�s�val
elt�r�lheti az ideigtart� -->b�ntet�seket (-->szentek �rdemei) (DS 1693
1713). A b�nb�nat szents�g�ben szents�gi �ton kir�tt el�gt�tel r�sze a
szents�gnek; ennek els�dleges saj�ts�gair�l l�sd: -->b�nb�nat
szents�ge, -->b�nb�nat. Fontos, hogy ezzel a szents�gi el�gt�tellel
tudatosan el�gt�telt adjanak a b�n �ltal megs�rtett embernek is, hogy
az el�gt�tel j�v�t�tele legyen pl. a dologi k�rnak, a becs�lets�rt�snek
vagy a megb�ntott szeretetnek. Ha a szents�gi el�gt�tel elmarad, hab�r
el�z�leg az el�gt�tel megad�s�ra ir�nyul� komoly akarat megvolt, akkor
a b�nb�nat szents�ge �rv�nyes ugyan, de az embernek minden esetben meg
kell adnia az el�gt�telt oly m�don, hogy el kell t�rnie a b�n f�jdalmas
k�vetkezm�nyeit: -->tiszt�t�t�z.
========================================================================
El�gt�telelm�letek

A -->megv�lt�s teol�gi�ja ugyanolyan sokdimenzi�j� kell, hogy legyen,

mint amilyen sok dimenzi�ja van sz�ks�gk�ppen a megv�lt�snak mint az
Istenember legmagasabb rend� tett�nek. Ez�rt a megv�lt�s teol�gi�ja m�r
mag�t az emberr�lev�st �gy kell, hogy tekintse (a -->sz�t�riol�gi�nak
valamilyen ,,fizikai'' szempontj�b�l), hogy az emberr�-lev�s Isten
legmagasabb rend�, t�rt�nelmi �s visszavonhatatlan �nk�zl�se a vil�g
sz�m�ra, amelyben m�r benne foglaltatik Istennek a vil�gra vonatkoz�
�ltal�nos �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t� akarata), amelyben m�r
megm�s�thatatlanul t�telezve van az eg�sz teremt�s krisztocentrikus
volta �s term�szetfeletti c�lja. Ez a teol�gia azut�n J�zus Krisztus
tett�t -- amely �let�nek �s kereszthal�l�nak, szem�lyes t�rt�net�nek
legszigor�bb egys�ge, amelyet mint a felvett emberi val�s�g
realiz�l�s�t a Logosz kezdett�l fogva akart, elfogadott �s
megval�s�tott saj�t t�rt�netek�nt -- tekintheti bibliai �rtelemben
,,engedelmess�gnek'' (Fil 2,6-11 stb.) �s ,,�ldozatnak'' (1Kor 5,7; Ef
5,2; Zsid sok helyen; DS 261 539), amelyek l�nyeg�kn�l fogva J�zust a
felmagasztalt �rr� teszik, akinek a val�s�ga (mint a felt�mad�s
dics�s�ge) a vil�g megv�lt�s�nak imm�r feltart�ztathatatlan kezdet�t is
jelenti, mivel ez a val�s�g mint az Emberfi�nak �s a testv�rnek (R�m
8,29) a val�s�ga r�sze Isten egys�ges vil�g�nak, s az is marad, �s
emiatt a vil�g t�bbi r�sze sem juthat eg�szen m�s sorsra. J�zus
Krisztus tett�t �gy tekinthetj�k, mint a benn�nket leig�z� vil�gi
hatalmass�gok (b�n, t�rv�ny, hal�l, id� stb.) zsarnoks�g�nak
elszenved�s�t, mi�ltal a Fi�, minthogy �nk�nt viselte el, le is gy�zte
a vil�g hatalmass�gait (Gal 4,3-7; R�m 6,6 �s k�v.; 8,19-23.38-39 �s
m�shol). J�zus Krisztus tett�t azonban form�lis szempontb�l is
elemezhetj�k: az � tette (az engedelmess�g �s a szeretet) szabad
erk�lcsi tett, amelynek az�rt van ,,v�gtelen�l'' nagy erk�lcsi �rt�ke,
mert Isten egy cselekedet erk�lcsi �rt�k�t nemcsak a cselekedet
tartalma szerint, hanem aszerint is m�ri, hogy milyen m�lt�s�ga van a
cselekv� szem�lynek: �mde az Istenember, az �r�k Logosz szem�ly�nek
eset�ben a cselekv�nek v�gtelen, isteni m�lt�s�ga van. Ha most ezt a
cselekedetet �gy tekintj�k, hogy az k�rp�tl�s �s kompenz�l�s az�rt a
s�relem�rt, amely -->Isten dics�s�g�t �rte a vil�gban jelenl�v� b�n
k�vetkezt�ben, ha felt�telezz�k, hogy Isten szabadon elfogadta J�zus
tett�nek ezt a ,,v�gtelen'' �rt�k�t mint a b�n s�relm�re adott
-->el�gt�telt (�s ez a felt�telez�s bizonnyal adva van a megv�lt�snak a
Szent�r�s �ltal tan�s�tott t�ny�vel), akkor mondhatjuk: J�zus Krisztus
azzal v�ltja meg a vil�got, hogy az emberek helyett v�gtelen el�gt�telt
ad a vil�g b�n��rt. Ez a magja a katolikus teol�gi�ban Canterbury
Anzelm (meghalt 1109-ben) �ta �ltal�nosan elfogadott
,,el�gt�telelm�letnek'', amelyet az egyh�zi tan�t�hivatal �tvett, de
voltak�ppen nem defini�lt (DS 1025 1027 1528 �s k�v. 3891. Az egyh�zi
dokumentumok t�bbnyire csak a megv�lt�s t�ny�t mondj�k ki, tov�bbi
magyar�zat n�lk�l). Ennek az el�gt�telelm�letnek (�pp�gy, mint az
-->�ldozat elm�let�nek) az ,,iskol�s'' teol�gi�ban k�l�nf�le v�ltozatai
vannak aszerint, hogy hogyan �rnyalj�k pontosabban a helyettes�t�s
fogalm�t (vagyis J�zus Krisztusnak a b�n�s emberis�ggel val�
azonosul�s�t), a b�nnek mint Isten szem�lyes megs�rt�s�nek fogalm�t (DS
3891), a szem�ly m�lt�s�g�nak jelent�s�g�t tett�nek �rt�ke
szempontj�b�l, mindenekel�tt pedig aszerint, hogy alkalmazz�k-e vagy
(helyesen) elutas�tj�k a b�n�s�k helyett Krisztusra m�rt ,,b�ntet�s''
k�pzet�t, tov�bb� aszerint hogy J�zus Krisztus el�gt�tel�n�l a
szenved�s t�nyleges volt�t az el�gt�tel bels� l�nyeg�hez tartoz�nak
vagy csak esetlegesnek tekintik-e, �s �gy a keresztet �gy fogj�k-e fel,
mint Isten szents�g�nek �s b�ntet� igazs�g�nak vagy csak megbocs�t�
szeretet�nek kifejez�s�t, ami viszont a -->hal�l l�nyeg�nek
teol�gi�j�ra utal. Nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy az el�gt�tel,
az engesztel� �ldozat stb. k�pzetei korhoz k�t�tt k�pzetek, vagyis csak
bizonyos szellemt�rt�neti �s kultur�lis viszonyok k�z�tt seg�tik el�
t�nylegesen a meg�rt�st, de s�lyos f�lre�rt�seket is el�id�zhetnek (pl.
kialak�thatj�k az olyan Isten k�pzet�t, aki nem maga az oka
kiengesztel�d�s�nek, hanem akit el�sz�r r� kell venni v�lem�ny�nek
megv�ltoztat�s�ra).
========================================================================
�let

�let: filoz�fiailag az �sszval�s�g egyes szintjein egyre magasabb

fokon megval�sul� anal�g l�tm�dot jelent (term�szettudom�nyos
�rtelemben az �let a protoplazm�hoz mint az -->anyag szervez�d�s�nek
legmagasabb ismert form�j�hoz van k�tve). Az �let, a testi �l�l�nyre
vonatkoz� tapasztalat alapj�n, el�sz�r is egy plur�lis val�s�g
rendezett egys�ge, amely r�szeinek �s mozzanatainak re�lis
sokf�les�g�ben, �nmozg�sa �s �nform�l�sa r�v�n, t�rben �s id�ben
egys�gk�nt megtartja �s fenntartja mag�t k�rnyezet�vel szemben �gy,
hogy mozg�s�nak �s mozg�sa ir�ny�nak eredete �nmag�ban van, �nmaga
teh�t nem a k�rnyezet f�ggv�nye, �s az �l�l�ny eg�sze mindig t�bb, mint
r�szeinek �s azok k�lcs�n�s egym�sra-hat�sainak az �sszege. Ha teh�t az
�l�l�ny a maga t�rbeli �s id�beli alakj�nak meg�rz�s�ben �s
kibontakoztat�s�ban �nmag�t feladatk�nt birtokolja �s �nmag�nak az
alapja, akkor az �l� (ha helyesen fogja fel �nmag�t �s helyesen fogj�k
fel) �ppen �gy nyitottabb a k�rnyezete ir�nt, mint az �lettelen
(hat�rfogalom!), �s ez a nyitotts�g megnyilv�nul a k�v�lr�l j�v�
benyom�sok ,,ig�nyl�s�ben'', befogad�s�ban �s l�nyeg�nek megfelel�
feldolgoz�s�ban, abban, hogy saj�t, csak ez�ltal lehets�gess� v�l�
l�nyegi �nmegval�s�t�s�t m�sok szolg�lat�ba �ll�tja, abban, hogy a
k�rnyezetet n�vekv� m�rt�kben bevonja saj�t l�t�nek szf�r�j�ba �s
abban, hogy egyre jobban behatol ebbe a k�rnyezetbe. Teol�giailag az
�letnek ezt a fenyegetett ,,csod�j�t'' el�sz�r is Istent�l sz�rmaz�
adom�nynak tekintj�k, mert a kontingenci�t �s a teremtetts�get
vil�gosabban �t�lj�k az �l�ben; mint az �lettelenben. L�nyegesen
magasabb fokon val�sul meg az �let a szem�lyes szellem l�nyeg�nek
realiz�l�d�s�ban. A tudatos �s szabad �n�ll�s�g -- mint t�rt�nelem,
mint �nmag��rt val� felel�ss�g �s v�g�rv�nyes �nmegval�s�t�s, mint
Isten abszol�t titk�ra ir�nyul� transzcendencia, amelynek k�vetkezt�ben
a k�rnyezet vil�g �s m�s szem�lyekkel egy�tt �t�lt val�s�g lesz (�s �gy
lehet Isten orsz�ga is) -- �let, a sz� legkiv�l�bb �rtelm�ben. V�g�l,
innen kiindulva, fogjuk fel mag�t Istent anal�g, illetve metaforikus
�rtelemben mint a tulajdonk�ppeni �letet, mint minden �let mindig �j �s
teremt� �sok�t, �ppen mint ,,�l� Istent'': Isten nem val�tlan, mint az
�lettelen b�lv�nyok, Isten teljesen szuver�n m�don, szabadon �s
f�ggetlen�l tud cselekedni, a vil�g t�le mint Teremt�t�l mindenben
k�l�nb�zik, �s ugyanakkor eg�szen k�zel van hozz�, �s �benne van (Ter
2,7; Zsolt 36,10; ApCsel 17,24-28), Isten a t�k�letesen tudatos l�t
saj�t kimer�thetetlen, mert v�gtelen l�t�nek (-->Szenth�roms�g)
kimer�t� ismerete �s szeretete �ltal, l�te csakis t�le mag�t�l
sz�rmazik, �s minden m�st �gy ismer �s szeret, hogy mag�t �nzetlen�l
�tadja. Ez�rt Istennek J�zus Krisztusban val� radik�lis �nk�zl�se a sz�
legkiv�l�bb �rtelm�ben �let, amelyet ,,most'' term�szetesen m�g �gy
kell �ln�nk, hogy Krisztus hal�l�val meghalunk (R�m 6,3 �s k�v.; Gal
2,20; 2Kor 6,9; Kol 2,12), �s �gy �let�nk ,,Krisztussal el van rejtve
Istenben'' (Kol 3,4). De mivel ,,m�r nem �n �lek, hanem Krisztus �l
�nbennem'' (Gal 2,20), ez�rt a kereszt�ny r�szesedik a Felt�madott
pneumatikus �let�ben (-->pneuma) (R�m 5-6; 2 Kor 5; Jn 3,15 �s k�v.;
5,24; 6,40 �s m�shol), amely egyre elevenebben bontakozik ki, m�g el
nem �ri az �r�k �let dics�s�g�t (R�m 5,17; 6,5.22; 2Kor 2,16; Jn 14,2
�s k�v.; 17,24.26). Mivel az ,,�r�k �let'' a f�ldi �letben kezd�dik,
mivel az �r�k �letet el�legezz�k a f�ldi �letben, �s itt az
tapasztalhat� kell, hogy legyen, ez�rt, teol�giai szemsz�gb�l n�zve,
minden embernek joga van autentikus �letre.
========================================================================
Elfordul�s a vil�gt�l

Amennyiben a -->,,vil�g'' bibliai �rtelemben azoknak az embereknek az

�sszess�g�t jelenti -- az �ltaluk teremtett viszonyokkal egy�tt --,
akik b�n�sen elz�rk�znak Isten el�l �s �nk�zl�s�nek felaj�nl�s�ban
megnyilv�nul� -->kegyelme el�l, amennyiben ezeknek az embereknek a l�te
-->k�s�rt�st jelent, �s m�sokat arra cs�b�t, hogy b�n�sen �jb�l nemet
mondjanak Istenre, annyiban a kereszt�ny l�tez�snek r�sze �s minden
kereszt�nynek k�teless�ge, hogy tudatosan �s cselekv�en t�vol tartsa
mag�t ett�l a vil�gt�l (mik�zben akarnia kell a vil�g megment�s�t,
mivel az teremtm�ny �s az �dv�ss�g c�mzettje). Sz�kebb �rtelemben a
vil�gt�l val� elfordul�s azt jelenti, hogy az ember sz�nd�kosan lemond
�nmagukban v�ve pozit�v, evil�gi �rt�kekr�l (-->evang�liumi tan�csok),
ami annak a k�szs�gnek a kifejez�se �s gyakorl�sa, hogy az ember Isten
ir�nti szeretet�ben m�g akkor is tud hinni Isten (�nmaga �tad�s�ban
megnyilv�nul�) szeretet�ben, ha a vil�g v�gess�ge, hal�lrasz�nts�ga �s
tragikuma l�tsz�lag megc�folja ezt a hitet (a vil�g kisz�kik az ember
kezei k�z�l), �s ha a J�zus hal�l�ban val� r�szv�telt mint ily
r�szv�telt kell felismernie �s elfogadnia: a vil�gt�l val� elfordul�s
ebben az esetben felk�sz�l�s a vil�gra v�r� hal�l v�llal�s�ra, �s annak
az akaratnak a megval�sul�sa, amely a kegyelmet mindenn�l fontosabbnak
tartja az Egyh�zban �s az Egyh�z�rt. A vil�gt�l val� elfordul�s
,,vil�gi'' alakj�nak is van mondanival�ja a kereszt�ny sz�m�ra: mivel
az emberi -->rem�ny gyakorlatilag kritikus t�vols�gtart�s eset�n is
realiz�l�dik, ez�rt a vil�gt�l val� elfordul�s ,,vil�gi'' �rtelemben
gyakran az elutas�t�s alakj�t �lti (tiltakoz�s igazs�gtalan strukt�r�k
ellen, csup�n r�szleges azonosul�s stb.).
========================================================================
Elhivatotts�g

Elhivatotts�g: az egyes embernek az a felismer�se, hogy egy bizonyos

hivat�s (�letforma) felel meg Isten (megenged� vagy parancsol�)
akarat�nak, �s hogy ez a hivat�s az �letfeladat megval�s�t�sa, amellyel
az ember az �r�k �dv�ss�get megszerezheti mag�nak. Ennyiben
elhivatotts�g lehet minden foglalkoz�s (az is, amit nem szeret�nk):
mivel Isten akarat�val az is megegyez� lehet, ami neh�z. Mindenekel�tt
papi �s szerzetesi hivat�sr�l (de nem csak err�l!) szoktak besz�lni.
Ilyen hivat�st akkor lehet felt�telezni, ha adva vannak az ezekhez az
�letform�khoz sz�ks�ges erk�lcsi �s szellemi felt�telek, ha ezeket az
�letform�kat helyes (vagyis �nzetlen�l vall�si) mot�vumok alapj�n
v�lasztj�k, �s ha az Egyh�z k�sz elfogadni azokat a szolg�latokat,
amelyeket az Egyh�zban �s az Egyh�znak ezekben az �lethivat�sokban
akarnak tenni. Az elhivatotts�g tov�bbi problematik�ja abba a k�rd�sbe
torkollik, hogyan lehet felismerni, mit kell tenni az egyes esetben. Ez
a k�rd�s k�l�nb�zik amaz �ltal�nos norm�k megismer�s�nek k�rd�s�t�l,
amelyek k�r�lhat�rolj�k a helyes egyedi d�nt�s lehet�s�geinek
ter�let�t, de egy�rtelm�en nem tudj�k meghat�rozni. A helyes egyedi
d�nt�s k�rd�se az ,,individu�lis etik�ba'' tartozik (-->egzisztenci�lis
etika).
========================================================================
Elm�let �s gyakorlat

Mivel az elm�let �s gyakorlat problematik�j�ban benne foglaltatik a

gondolkod�s �s a cselekv�s, a kijelent�s �s a t�ny, a tudat �s a t�rgy
viszony�nak k�rd�se is, ez�rt ez a probl�ma az eg�sz ismeretkritik�nak
�s tudom�nykritik�nak az alapt�m�ja. A kereszt�ny teol�gi�ban ez a
probl�ma kett�s alakban jelentkezik s id�z el� olyan fesz�lts�get,
amelyet nem lehet puszt�n a diszcipl�n�k k�zti munkamegoszt�s
seg�ts�g�vel megsz�ntetni: egyr�szt l�tre kell hozni az eredeti �zenet
�s a hit jelenlegi realiz�l�sa k�z�tti k�zvet�t�st, amit az id�beli
t�vols�g tesz sz�ks�gess�, m�sr�szt fel kell oldani az ellentmond�st a
teol�giai reflexi� �s a gyakorlati igehirdet�s k�z�tt. Sem az elm�let
�s gyakorlat viszony�nak a tiszt�n kontemplat�v megismer�s �s az
erk�lcsi cselekv�s viszonyak�nt val� antik �rtelmez�se sem e viszony
�jkori, technol�giai �rtelmez�se -- amely szerint elm�let �s gyakorlat
viszonya nem m�s, mint m�dszeres vizsg�l�d�ssal nyert t�telek
rendszer�nek alkalmaz�sa t�rgyias�tott folyamatokra �s cselekv�sekre (a
c�lracionalit�s �s funkcionalit�s elvei szerint) -- nem alkalmas arra,
hogy kifejezze egyr�szt a hit alapj�n �ll� �let �s gondolkod�s,
m�sr�szt az elm�leti �s gyakorlati �sz k�zti komplex k�lcs�nhat�sokat,
�s utat mutasson az elm�let �s gyakorlat �dv�ss�ges egys�ge fel�. A
szeml�l�d� befel�fordul�snak �s a k�ls� cselekv�snek, valamint az
�dvt�rt�nelemnek �s a vil�gt�rt�nelemnek hagyom�nyos megk�l�nb�ztet�sei
ann�l kev�sb� alkalmasak az elm�let �s gyakorlat viszony�nak
tiszt�z�s�ra, min�l ink�bb felismerj�k, hogy az �jkori szoci�lis
rendszerek �jratermel�d�s�nek komplex viszonyai k�z�tt nincs elm�leti
k�zvetlens�g gyakorlati k�zvet�t�s n�lk�l, �s a gyakorlati
tapasztalatok m�r eleve valamilyen elm�let befoly�sa alatt �llnak. Az
Egyh�zban a hit megval�s�t�s�nak k�zponti form�i is magukon viselik az
elm�leti vit�k t�rt�net�nek nyomait -- mint ahogy a legegyszer�bb
hitt�tel is ig�nyli gyakorlati megval�sul�s�t, hogy szeml�letes legyen
�s igazs�ga bebizonyosodj�k --, s�t, ezenfel�l mind az el�bbiek, mind
az ut�bbiak t�kr�zik a t�rt�nelmi fejl�d�st �s a mindenkori t�rsadalmi
viszonyokat. Teh�t a maga int�zm�nyes form�it �s cselekv�si norm�it a
kereszt�nys�g is �gy fejlesztette ki �s finom�totta ki, hogy k�zben
felhaszn�lt prof�n modelleket, �s figyelembe vette a t�rt�nelmi
adotts�gokat. Itt nem el�g sem a hit sz�vegeinek tiszt�n
szellemtudom�nyi, hermeneutikai magyar�zata, sem a megl�v� hit
deskript�v, empirikus elemz�se, mivel egyik esetben sem reflekt�lnak
megfelel�en az elm�let �s gyakorlat t�rt�nelmi �s t�rsadalmi
k�zvet�t�s�re. A kritikai teol�gia elm�let�nek megfelel� reformj�hoz
teh�t hozz�tartozik a hit gyakorlati c�lzat� t�rsadalomkritikai
hermeneutik�ja.
K. F.
========================================================================
Elm�lked�s

Elm�lked�s: egyh�zi �rtelemben a hitigazs�goknak �s a hitb�l fakad�

k�vetelm�nyeknek gyakorlati sz�nd�k� m�rlegel�se, mely szabadon form�lt
-->im�val kapcsol�dik �ssze. Az elm�lked�s abban k�l�nb�zik a
-->szeml�l�d�st�l, hogy diszkurz�v �s racion�lis szellemi tev�kenys�g,
melyet az akarat ir�ny�t. M�dszere r�v�n k�l�nb�zik a puszta
gondolkod�st�l. E m�dszer l�nyeges mozzanatai a k�vetkez�k: az
elm�lked�s anyag�nak k�r�lhat�rol�sa �s feloszt�sa az elm�lked�s el�tt,
el�k�sz�leti ima, az elm�lked�s t�m�j�nak plasztikus megjelen�t�se
(,,az �rz�kek alkalmaz�sa''), t�rekv�s eg�szen szem�lyes r�szv�telre,
szabad, bens�s�ges ima, melyben az ember eg�sz l�ny�vel Isten fel�
fordul. Val�ban bens�s�ges �s szem�lyes ima, legal�bbis a vall�si
fejl�d�s hosszabb szakaszait tekintve, nem lehets�ges elm�lked�s
n�lk�l, ez�rt a CIC papok, szerzetesek �s papn�vend�kek sz�m�ra el��rja
az elm�lked�st (125. k�non 2. �; 595. k�non 1., 2. �; 1367. k�non 1.
�), hab�r m�g nincs kiel�g�t�en megoldva az a feladat, hogy az
elm�lked�s ne legyen sz�razon racionalista �s sablonos, hanem
hozz�idomuljon az egyes pszichol�giai embert�pusokhoz. Az egyh�zi
�rtelemben vett elm�lked�st az ut�bbi id�ben jogosulatlanul h�tt�rbe
szor�totta a ,,prof�n'' medit�ci�, mely arra szolg�l, hogy az ember
kiegyens�lyozotts�gra, vil�gos �nismeretre tegyen szert, �s meg�llja
hely�t a vil�gban. A kereszt�ny embernek ismernie �s alkalmaznia kell a
mai pszichoter�piai m�dszereket, de be kell �p�tenie azokat kereszt�ny
l�tez�s�nek eg�sz�be, mert a kereszt�ny l�tez�s t�bb, mint az ilyen
prof�n ter�pi�k ,,mitologikus'' form�ja.
========================================================================
Elvet�s

Ha (�s ahol) Isten akarata egy ember elk�rhoz�s�ra ir�nyul �s azt

el�id�zi (v�. Mt 25,41; R�m 9,15 �s k�v.), m�gpedig az�rt (�s csakis
az�rt: DS 623 �s k�v. 1567 2005), mert Isten el�re l�tja, hogy a
teremtm�nyi szabads�g v�g�rv�nyesen elutas�tja �t, akkor ezt az
akaratot elvet�snek (reprobatio) nevezz�k (pozit�v, de [a teremtm�nyi
elutas�t�st k�vet�] ,,ut�lagos'' �s felt�telen elvet�s). Az a tan, hogy
a pozit�v �s felt�tlen elvet�s az ember b�n�t logikailag megel�zi �s
�gy el�id�zi azt, eretnek predesztin�cianizmus volna. --
-->Predesztin�ci�, -->Isten �dv�z�t� akarata.
========================================================================
Eman�ci�

Eman�ci� (a latin ,,emanare'' sz�b�l, melynek jelent�se: ki�ramlani):

a filoz�fiai �s teol�giai emanatizmusban minden dolognak az isteni
szubsztanci�b�l val� ki�raml�s�t �s ennek alapj�n magukat a ki�ramlott
dolgokat jelenti. Az emanatizmus szerint az eman�ci� sz�ks�gszer�; az
eman�ci�k (a f�nysugarakhoz hasonl�an) ann�l kev�sb� t�k�letesek, min�l
messzebb vannak az isteni �sforr�st�l. Az I. vatik�ni zsinat el�t�lte
az emanatizmust mint a -->panteizmus egyik v�lfaj�t (DS 3024), mivel az
emanatizmus ellentmond Isten abszol�t egyszer�s�g�nek �s
v�ltozatlans�g�nak, amit az I. vatik�ni zsinat tan�tott, valamint a
-->teremt�s tan�nak.
========================================================================
Emancip�ci�

Emancip�ci� (latin, jelent�se: felszabad�t�s). Az emancip�ci� fogalma

eredetileg az igazs�gszolg�ltat�s ter�let�r�l sz�rmazik, �s ott
egyr�szt a rabszolga felszabad�t�s�t, m�sr�szt a gyermeknek az atyai
gondnoks�g al�l t�rt�n� felszabad�t�s�t �s ezzel nagykor�s�t�s�t
jel�lte. Ennek alapj�n azut�n az emancip�ci� az �ltal�nos �rtelemben
vett felszabad�t�s jelent�s�t kapta: �gy az emancip�ci� jelenti
egyeseknek, csoportoknak, oszt�lyoknak, n�peknek (n�knek, munk�soknak,
zsid�knak, n�gereknek) a felszabad�t�s�t a legk�l�nb�z�bb (politikai-
jogi, gazdas�gi, m�velts�gi, term�szeti) korl�tok al�l, amelyek
akad�lyozz�k az ember nagykor�v� v�l�s�t. Ez�rt az emancip�ci� fogalma
jelentheti az uralmi �s kizs�km�nyol�si rendszerek al�li t�rsadalmi �s
politikai felszabadul�st, a gondolkod�snak a k�ls� k�nyszer, a cenz�ra
�s a tabuk al�li felszabadul�s�t, az �ns�g, a h�bor� �s a l�tez�s
retteg�se al�li felszabadul�st. Noha az emancip�ci� a -->felvil�gosod�s
alapvet� �rt�ke �s f� c�lja, az emancip�ci�t m�gis meg kell
k�l�nb�ztetn�nk a felvil�gosod�st�l mint korszakalkot� emancip�ci�s
mozgalomt�l: nemcsak az�rt, mert az emancip�ci� a felvil�gosod�s idej�n
�j min�s�gre, a kritikai �sz �ltal t�rt�n� �nfelszabad�t�s min�s�g�re
tett szert, hanem az�rt is, mert az emancip�ci� a marxizmus forradalmi
szabads�gfelfog�s�nak alakj�ban a felvil�gosod�shoz viszony�tva is �j
jelent�st kapott azzal, hogy a marxizmus �sszek�t�tte az emancip�ci�t a
gazdas�gi elemz�sekkel �s az oszt�lyharccal. Marx az emancip�ci�nak,
amelyet a liber�lis polg�ri alapjogok meghalad�sak�nt �s a vall�snak
mint ,,a n�p �pium�nak'' megsz�ntet�sek�nt �rtelmezett, tot�lis
jelleget adott: az emancip�ci� n�la az �sszes viszonyoknak az emberre
mint t�rsadalmi l�nyre val� visszavezet�se lett. V�g�l jelenleg az
emancip�ci� egy olyan t�rsadalmi rendnek -- �s a neki megfelel�
nevel�si gyakorlatnak -- az ide�lja lesz, amelyben nemcsak a legdurv�bb
f�gg�s�gi viszonyoknak �s az egyenl�tlens�g embertelen form�inak kell
megsz�nni�k, hanem az �let �sszes ter�let�nek demokratiz�l�sa
(-->demokratiz�l�d�s) meg kell, hogy akad�lyozza a t�rsadalmi
kiv�lts�gok �s h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sek minden �j fajt�j�nak
kialakul�s�t.
K. F.
========================================================================
Ember

Sok tudom�ny besz�l az emberr�l, �s e tudom�nyok k�pesek is arra,

hogy az emberr�l meghat�rozott, (n�mik�ppen) egzakt �s ily m�don
k�r�lhat�rolt kijelent�seket tegyenek. A hit �s a teol�gia voltak�ppen
csak egyvalamit mond r�la, de ez �tfog�, hat�rtalan, m�rhetetlen �s
ez�rt titok: azt, hogy az ember partnere Istennek, a felfoghatatlan
titoknak, aki ir�nt nyitott, akire r�szorul �s akihez eg�szen k�zel
�ll, �s ez�rt mag�t az embert m�s tudom�nyok nem tudj�k v�g�rv�nyesen
le�rni �s k�r�lhat�rolni. Ez�rt a teol�giai -->antropol�gia kritikai
m�don sz�tfesz�t minden m�s antropol�gi�t, �s be�p�ti azokat a
teol�gi�ba (az Istenr�l sz�l� tanba) �s a krisztol�gi�ba (az
Istenemberr�l sz�l� tanba). Mivel az ember mindenest�l Istent�l f�gg,
�s t�le ered, ez�rt az ember teremt�s �ltal l�tez� teremtm�ny
mindenben, amiv� csak lett (�s itt mindegy, mif�le evil�gi f�gg�s�gi
viszonyokat �s �sszefon�d�sokat lehet m�g err�l a val�s�gr�l �ll�tani
(v�. -->ember teremt�se): mindezeket a viszonyokat �tfogja �s hordozza
a teremtetts�g mint maradand� �s mindig �j [nem ,,kor�bban'' lett]
f�gg�s�gi viszony �s Istenre val� r�utalts�g). Mivel az emberben ez a
teremtm�nyis�g tudatoss� v�lik (teh�t az ember a k�rnyezetet �s az
emberek vil�g�t az abszol�t titok mindig jelenlev� megsejt�s�ben ismeri
meg, mert a -->kontingenci�nak, a -->transzcendenci�nak, a
-->szorong�snak, a -->j� felt�tlens�g�nek, a -->szeretetnek, az �r�mnek
�s m�s egyebeknek a tapasztalatak�nt ez a megsejt�s hordozza �s csak ez
teszi lehet�v� a k�rnyezetet alkot� dolgokkal �s az emberek vil�g�t
alkot� szem�lyekkel val� tal�lkoz�st), ez�rt az ember -->szellem
(-->l�lek). Mivel az ember csak a k�rnyezetnek �s az emberi vil�gnak
t�rt�neti tapasztal�sa �s a benn�k v�gbemen� t�rt�n�sek megfigyel�se
�ltal, a gondolati �ton hi�nytalanul sohasem kimer�thet� t�nyek
megm�s�thatatlan t�nyszer�s�ge �ltal szellem, ez�rt van tapasztalata
testis�g�r�l, �spedig mint konkr�t szellemi szem�ly�nek maradand�,
bels� mozzanat�r�l (-->test). Mivel az ember dialogikusan megsz�l�that�
�s felsz�l�that�, hogy felel�sen v�laszoljon erre az Istent�l kiindul�
felh�v�sra, ez�rt az ember saj�t mag�t szabad szellemi szem�lynek,
szem�ly volt�t pedig (mivel ez m�g akkor is megmarad, ha Istenre nemet
mond) a l�nyeg�hez tartoz�nak, teh�t saj�t ,,term�szet�nek''
tapasztalja, s mindkett�t teol�giai kijelent�snek tekinti (mivel azok
az Istennel val� partneri viszony lehet�s�g�nek felt�tel�t alkotj�k).
Mivel a kegyelem k�ls� tapasztalata (a sz�beli kinyilatkoztat�s
t�rt�nelmi �s t�rsadalmi tapasztalata) �s bels� tapasztalata az
abszol�t titkot az emberhez k�zel lev�nek mutatja Isten abszol�t
�nk�zl�se folyt�n, amelynek k�vetkezt�ben az ember an�lk�l, hogy
ki�rdemelte volna, Isten megbocs�t�, biztons�got ad� k�zels�g�be ker�l:
ez�rt az ember �nmag�t, a sz�m�ra maradand�an felk�n�lt -->kegyelem
j�volt�b�l, ,,term�szetfeletti m�don felemelt'' l�nynek tapasztalja,
m�s sz�val: felismeri, hogy az ember elhivatotts�ga az Istenhez val�
k�zels�gre -- amelyet a kegyelme folyt�n felt�rulkoz� Isten megenged �s
meg is parancsol -- az emberi l�nyeg term�szetfeletti
-->egzisztenci�lja.
========================================================================
Ember eredete

A Szent�r�s az embert mindig egys�ges, testtel b�r� szellemi l�nynek

tekinti, amely testis�g�ben szellemi �s erk�lcsi partnere Istennek. Az
ember ebben az egyed�l�ll� val�s�g�ban Isten saj�tos, k�zvetlen�l az
emberre ir�nyul� kezdem�nyez�s�b�l sz�rmazik: ez a kezdem�nyez�s Isten
k�pm�s�t �s hasonlatoss�g�t eredm�nyezi, ami kor�bban nem l�tezett.
Ez�rt az ember mint szem�lyes szellem (-->l�lek, -->szem�ly), az Egyh�z
tan�t�sa szerint, nem lehet a saj�t term�szeti t�rv�nyszer�s�ge szerint
m�k�d� emberalatti val�s�g puszta produktuma (DHI: DS 3022). De az
-->ember teremt�s�r�l sz�l� bibliai besz�mol� nem az ember
keletkez�s�nek konkr�t mik�ntj�r�l sz�l� tud�s�t�s, hanem mag�nak az
egyszer� t�nynek a n�pies kifejez�se �s plasztikus szeml�ltet�se. Ez�rt
a tan�t�hivatal nem veti el azt a term�szettudom�nyos t�telt, hogy az
ember t�rt�netileg �sszef�gg az �llatvil�ggal, hanem enged�lyezi e
k�rd�s szabad megvitat�s�t (DS 3896). -- B�vebben err�l l�sd a
k�vetkez� c�mszavakat: -->�d�m, -->ember teremt�se, -->monogenizmus,
-->fejl�d�s.
========================================================================
Emberfia

Emberfia: ez a neve egy titokzatos, el�sz�r D�n 7,13-ban felbukkan�

f�ld�nt�li alaknak, akivel a k�s�zsid� -->apokaliptika behat�an
foglalkozott. Egyel�re m�g nem tiszt�zott ennek az alaknak az eredete
�s pontos jelent�se. Az exegetikai kutat�sban vitatott k�rd�s, hogy
J�zus alkalmazta-e saj�t mag�ra az ,,Emberfia'' megjel�l�st. Nincs
megc�folva, hogy J�zus saj�t mag�t jel�lte b�r�i el�tt az ,,Emberfia''
sz�val (Mk 14,60 �s k�v.) �s az Emberfia ,,elj�vetel�vel'' fenyeget�en
a saj�t hatalm�t vallotta meg, minthogy abban a szitu�ci�ban nem
tagadhatta volna a hatalm�t an�lk�l, hogy k�telyeket ne �bresztett
volna a saj�t -- �dvt�rt�neti szempontb�l -- d�nt� jelent�s�g�t
illet�leg, �s nyitva ne hagyta volna azt a lehet�s�get, hogy �ut�na egy
m�sik megv�lt� fog majd j�nni. Az �skereszt�ny Krisztus-teol�gi�ban m�r
semmif�le szerepe nem volt ennek a megjel�l�snek.
========================================================================
Emberis�g egys�ge

Az emberis�g egys�ge r�szben

a) t�ny, amelyet az elker�lhetetlen�l egym�sra vonatkoztatott �s
egym�st�l f�gg� emberek �sszess�ge alkot; r�szben
b) feladat, amelyet egyr�szt a t�rt�nelmen bel�l kell megoldani �s
ennyiben az emberis�g egys�ge a t�rt�nelem evil�gi c�lja �s az Egyh�z
egys�g�nek �s katolicit�s�nak felt�tele, m�sr�szt eszkatologikus
val�s�g �s ennyiben Isten m�ve. --
Az emberis�g egys�g�nek �sszetev�i:
a) az emberis�g f�ldi, biol�giai, prof�n-t�rt�nelmi, t�rbeli �s
id�beli �sszef�gg�s�nek egys�ge (-->monogenizmus);
b) ugyanannak a l�nyegnek az egys�ge (-->szellem), ami az Isten
akarat�t t�kr�z� k�l�nb�z�s�g ellen�re lehet�v� teszi �s megk�veteli a
pozit�v, k�lcs�n�s �rintkez�st;
 c) az el�bbi egys�geken alapul� �s azokat felt�telez� �dvt�rt�net,
amely Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarat�ban �s ennek t�rt�nelmi
megval�sul�s�ban mutatkozik meg (-->�sz�vets�g, -->�jsz�vets�g,
-->eredend� b�n).
Isten �dv�z�t� akarata arra ir�nyul, hogy helyre�ll�tsa az emberi nem
megbomlott egys�g�t (Jn 11,52; 17,11), �s ezt a c�lt szolg�lja az
-->Egyh�z egys�ge �s egyetemess�ge, valamint az Egyh�znak a vil�gra
ir�nyul�, szents�gi dinamik�ja. Az emberis�g egys�ge teh�t evil�gi �s
ugyanakkor csak a kegyelem seg�ts�g�vel megoldhat� eszkatologikus
feladat, mivel a kezdeti egys�g a b�n miatt felbomlott, �s Isten kegyes
�dv�z�t� tette n�lk�l, evil�gi �ton nem lehetne helyre�ll�tani �s
megteremteni.
========================================================================
Ember szents�ge

Ember szents�ge: katolikus tan�t�s szerint a -->megszentel� kegyelem

�ltal t�rt�n� -->megigazul�s k�vetkezm�nye, �s l�nyege szerint nem m�s,
mint r�szesed�s Isten szents�g�ben, mivel az ember szents�ge
voltak�ppen term�szetfeletti -->kegyelem, vagyis a l�nyege szerint
szent Isten �nk�zl�se az ember sz�m�ra. Az ember szents�g�re
sz�ks�gszer�en vonatkozik minden, ami �rv�nyes a ,,kegyelemre'':
term�szetfeletti, meg nem �rdemelt aj�nd�k, l�nyege szerint dialogikus
�s szem�lyes term�szet�, krisztol�giai �s eszkatologikus jelleg�,
adom�ny �s feladat egyszerre. Mivel ez a megigazul�s megbonthatatlan
kapcsolatban van az isteni -->er�nyek, a -->hit, a -->rem�ny �s a
-->szeretet birtokl�s�val (DS 1530 �s k�v.), ez�rt az ember szents�ge
abban �ll, hogy az ember t�k�letesen �tadja mag�t az �r�k �let
Isten�nek, ahogyan � �nmag�ban van. Ha Isten kegyelme folyt�n az ember
�gy tud gyarapodni �s gy�m�lcs�t hozni a szents�gben -- amely teh�t
�nmagunk �tad�sa Istennek --, hogy megk�zel�t�leg teljesen mag��v�
teszi egzisztenci�lisan az Istent�l felk�n�lt kegyelmet, m�gpedig �gy,
hogy az � szents�ge felismerhet� egyedi mozzanata lesz az eg�sz
-->Egyh�z szents�g�nek, akkor a kereszt�ny ember szents�ge el�ri azt a
fokot, amelyet a mai, hivatalos egyh�zi terminol�gia a teol�giai �s a
sarkalatos er�nyek h�si fok�nak nevez: ilyen �rtelemben besz�l�nk
szents�gr�l a boldogg�- �s szentt�avat�s, valamint a -->szentek
tisztelete eset�ben.
========================================================================
Ember teremt�se

I. Az ember eredet�nek k�rd�s�n�l az egyh�zi tan�t�hivatal k�vetkez�

megnyilatkoz�sait kell figyelembe venni:
1. Az ember olyan szubsztanci�lis egys�g, amelyben az egys�g
ontol�giai �rtelemben megel�zi l�nyegi mibenl�t�nek igazi �s val�di,
reduk�lhatatlan pluralit�s�t; az ember egys�ges eredet�ben,
mibenl�t�ben �s v�gleges rendeltet�s�ben (DS 502 900 �s k�v. 1440 �s
k�v. 2828 3221 �s k�v. 3224). Ez azt jelenti, hogy minden olyan
�ll�t�s, amely az ember valamely r�sz�re vonatkozik, tartalmaz
valamilyen �ll�t�st az ember eg�sz�r�l is. --
2. Az emberben m�gis t�bb, egym�sra visszavezethetetlen val�s�g van.
Amit az emberben szellemi l�leknek nevez�nk, az nem puszta
jelens�gform�ja anyagis�g�nak �s testis�g�nek (DS 1440 �s k�v. 3022
3220 �s k�v. 3896) �s megford�tva. --
 3. Az embernek szellemi, egyszer�, szubsztanci�lis -->,,lelke'' van,
ez a l�lek eg�sz l�ny�nek saj�tos, l�nyeg�t meghat�roz�, konstitut�v
elve, �s l�nyegileg k�l�nb�zik az -->anyagt�l an�lk�l, hogy ez�ltal az
egy ember egys�ge csorb�t szenvedne; ez�rt a lelket csak az az aktus
hozhatja l�tre, amelyet -->teremt�snek nevez�nk -- mivel k�l�nb�zik a
m�r megl�v�b�l �s adottb�l egyszer� kombin�ci� �tj�n t�rt�n� alkot�st�l
--, ez az aktus teh�t felt�telezi azt a teljesen f�ggetlen hatalmat,
amelyet Istennek nevez�nk. De Istennek ezt a teremt� impulzus�t --
mivel egys�ges, szellemi �s anyagi l�nyt eredm�nyez -- ebben a
m�k�d�s�ben az anyagi l�t �ntranszcendenci�jak�nt �rtelmezhetj�k. Azaz:
ahol egy olyan, l�nyegileg �j l�ny keletkezik, mint az ember, ott Isten
,,teremt� beavatkoz�s�nak'' fogalm�t alkalmazzuk (megk�l�nb�ztet�s�l
att�l a tart�s alap�t�st�l, amellyel Isten egy�ltal�n fenntartja a
vil�g anyag�t). De ezt a ,,teremt� beavatkoz�st'' nem kell k�v�lr�l
t�rt�n� beavatkoz�snak tekinteni, amely valami �jat tesz hozz� az adott
l�tez�h�z, amely ek�zben tiszt�ra passz�van viselkedik, hanem �gy
foghatjuk fel, hogy ez a beavatkoz�s el�id�zi valami �j -- mondjuk, a
,,szellemi'' l�lek -- evil�gi eredet�nek �ntranszcendenci�j�t, mivel
k�zvetlen�l a l�nyege szerinti �jat sz�nd�kolja. Hogy mit jelent a
,,szellemi'', az az emberi megismer�s a priori adotts�ga, �s csak
bel�le kiindulva lehet metafizikailag meghat�rozni, hogy mit jelent az
,,anyagi''. --
4. Mivel az ember, ontol�giai pluralit�s�ban, testi �s anyagi l�ny,
oks�gi �sszef�gg�sben van az anyagi vil�g eg�sz�vel. Ezt az Egyh�z nem
csak nem vitatja, hanem pozit�ve tan�tja is (DS 800 3002; Ter 2,7;
3,19). -- Ennek az �sszef�gg�snek a m�dj�t illet�leg a tan�t�hivatal --
mik�zben fenntartja a maga jogait ezekben a k�rd�sekben is, �s
fenntartja azt a t�telt, hogy a lelket k�zvetlen�l Isten teremti --
kijelenti: az embernek a term�szet eg�sz�vel val� oks�gi �sszef�gg�s�t
�gy is el lehet gondolni, hogy re�lis, ontol�giai �sszef�gg�s van az
�llatvil�g �s az emberi testis�g k�z�tt (DS 3862 �s k�v. 3896 3898). Ha
a tan�t�hivatal tagadja is, hogy az evolucionista elm�letet megilletn�
a t�k�letesen bizonyos �s szigor�an bebizony�tott tan c�me, ezzel nem
akarja megakad�lyozni a term�szettud�st abban, hogy a maga tudom�ny�nak
ter�let�n gyakorlatilag biztosnak nyilv�n�tsa az evolucionizmust
(-->fejl�d�s). Minthogy ugyanis a tan�t�hivatal egy tudom�nyos
elm�letet csak akkor vethet el, ha az k�zvetlen�l vagy k�zvetve
ellentmond egy kinyilatkoztatott igazs�gnak, ez�rt a tan�t�hivatal elvi
illet�kess�ge megsz�nik ott, ahol �rvel�se nem ilyen igazs�gon alapul.

II: Az idev�g� bibliai kijelent�seket illet�en l�sd:

-->teremt�st�rt�net, -->�d�m -->�va. Az eredettel kapcsolatos tov�bbi
k�rd�sekre vonatkoz�lag l�sd: -->paradicsom, -->�s�llapot,
-->�dvhelyzet, -->kreacianizmus.

III. B�r a mai egyh�zi tan�t�hivatal a m�rs�kelt evolucionizmust nem

�t�li el, ebb�l m�g nem k�vetkeztethet�nk arra, hogy ezzel a teol�giai
k�rd�s m�r tiszt�zva van. P�ld�ul t�ls�gosan kev�ss� vizsg�lt k�rd�s az
ember testis�g�nek specifikusan emberi volta. A -->test teol�gi�j�t
�ppen az ember szubsztanci�lis egys�ge miatt a test -->felt�mad�s�val
�s a -->hal�l teol�gi�j�val �sszef�gg�sben kell szeml�ln�nk; ezek
r�mutatnak arra, hogy a katolikus teol�gia nem szolg�ltathatja ki a
testet a term�szettudom�nynak az�rt, hogy legal�bb a lelket megmentse a
teol�gi�nak. Vil�gosabban fel lehetne vetni a k�rd�st: mit jelent
teol�giailag az ember sorsa, valamint vall�si feladata �s rendeltet�se
szempontj�b�l az, hogy az ember -- egy olyan t�rt�nelemben, amely tal�n
nemcsak a m�ltban volt igazi t�rt�nelem -- legy�zi az �llati
mozzanatot, amely viszont felt�telk�nt, a testtel b�r� szellem
lehet�s�gek�nt �s �g�retek�nt adatott neki (olyan felt�tel ez, amelyet
v�gs� soron maga a szellem ad mag�nak), �s amely tal�n m�g mindig a
hominiz�ci� �llapot�ban van, s�t, az ember b�ne k�vetkezt�ben, a
kinyilatkoztat�s tan�s�ga szerint, m�g vissza is fejl�d�tt. Az �llati
mozzanatnak a t�rt�nelem kezdet�t�l fogva a szem�ly �ltal teljesen
�talak�tott alakban, a szellemi �s szem�lyes mozzanattal �sszhangban,
azzal �sszefon�dva kellett volna l�teznie; az ember teh�t
,,�llatiasabb'' alakban kezdte l�tez�s�t, mint amilyennek lennie
kellett volna, �s anyagi szf�r�j�nak humaniz�l�d�sa csak a test
eszkatologikus megdics��l�s�vel fog befejez�dni. Tov�bbi feladat az
ember teremt�s�nek teol�gi�j�val kapcsolatban: pozit�v teol�giai
�rtelmez�s�t kidolgozni az emberi t�rt�nelem ama rendk�v�l hossz�
szakasz�nak, amely eg�szen addig tart, am�g meg nem kezd�dik a
hivatalos -->kinyilatkoztat�snak �s J�zus Krisztusnak a kora, vagyis
am�g el nem kezd�dik a prof�n t�rt�nelemt�l megk�l�nb�ztethet�
�dvt�rt�net. El kell gondolkoznunk p�ld�ul azon, hogy az eg�sz
-->�dvt�rt�net, �brah�mt�l kezdve M�zesen �t J�zus Krisztusig,
�sszezsugorodik, ha figyelembe vessz�k, hogy az �dvt�rt�netet az emberi
t�rt�nelem t�bb mint egy milli� �ves szakasza el�zi meg, amelyben
�dvt�rt�netnek semmilyen fellelhet� nyom�val nem tal�lkozunk, mivel a
-->protol�gi�t t�rt�nelmi -->etiol�giak�nt kell felfognunk, teh�t a
vil�g �s az ember kezdet�re vonatkoz� teol�giai tud�sunk m�sf�le, mint
a t�rt�nelmi tapasztalat hagyom�nya, a t�rt�nelmi eml�kezet. E
m�rhetetlen�l hossz� t�rt�nelem fel�l szeml�lve, Istennek J�zus
Krisztusban val� emberr�-lev�se �gy jelenik meg, mint egy
bel�thatatlanul lass� fejl�d�s v�ge, mint �jrakezd�s vagy mint a
voltak�ppeni v�g, vagy ink�bb mindkett� egyszerre.
========================================================================
Eml�kez�s

A -->politikai teol�gia megvil�g�t�s�ban (J. B. Metz) az eml�kez�s

fogalma alapfogalma mind a kritikai teol�gi�nak, mind a gyakorlati
t�rt�nelemfiloz�fi�nak. Ez a fogalom ugyanis nemcsak az �sz �s a
t�rt�nelem k�lcs�n�s k�zvet�tetts�g�t fejezi ki alapvet�en tematikus
m�don, hanem megfelel�en �rv�nyre juttatja az �rtelmi megismer�st az a
priori tud�sb�l sz�rmaztat� plat�ni anamn�zis-elm�letnek, valamint a
t�rt�nelmet �s szabads�got az eszkatologikus ,,mem�ria'' fel�l
meghat�roz� zsid�-kereszt�ny t�rt�nelemfelfog�snak kett�s
hat�st�rt�net�t is. A kereszt�nys�g mint konkr�t ,,t�rt�netmond�''
k�z�ss�g -- amely az eml�kez�s �ltal arra a t�rt�nelmileg egyed�l�ll�
esem�nyre vonatkoztatja mag�t, hogy J�zusban Isten visszavonhatatlanul
felk�n�lta az embernek a megv�lt�st, �s amely ennek az esem�nynek
j�v�teremt� erej�t t�rt�nelmileg bontakoztatja ki -- v�get vet az
�ltal�nos �rv�ny� tud�s egyed�li megalapoz�s�nak tekintett elvont
anamn�zis-metafizika uralm�nak, �s ezzel nemcsak azt mutatja meg, hogy
a t�rt�nelemnek megismer�st megalapoz� jelent�s�ge van, hanem azt is
vil�goss� teszi, hogy az �sz gyakorlativ� v�l�s�nak k�zege az eml�kez�s
folyamata. K�zben a J�zus szenved�st�rt�net�re �s az emberek
szenved�st�rt�net�re val� eml�kez�s normat�v alapja lesz a szabad
cselekv�snek, a szabads�g elbesz�lt t�rt�nete pedig biztos el�felt�tele
lesz az �rvel�, kritikai �sznek. -- L�sd: -->visszaeml�kez�s.
========================================================================
Enciklika

Enciklika: sz� szerint k�rlev�l. A 7. sz�zad �ta a p�pa k�rlevel�t

jelenti, a 18. sz�zad �ta ebben a jelent�s�ben szakkifejez�s; az
enciklik�kat kezd� szavaik szerint szokt�k id�zni (pl. ,,Quadragesimo
anno''). Az enciklika teol�giai probl�m�ja tekint�ly�nek k�rd�s�vel
kapcsolatos. Az enciklika mint enciklika a rendes tan�t�hivatal
megnyilatkoz�sa, de �nmag�ban nem egy dogm�nak a rendk�v�li vagy rendes
tan�t�hivatal �ltal t�rt�n� �j defin�ci�ja. Az enciklika tan�t�s�t
elvileg pozit�v, bels�, de nem teljesen v�g�rv�nyes helyesl�ssel kell
fogadni. Ez teh�t nem z�rja ki a fenntart�sokat illetve azt a
lehet�s�get, hogy k�s�bb visszavonj�k ezt a helyesl�st. Az enciklika,
term�szet�n�l fogva, nyelv�ben, hangs�lyaiban, aspektusaiban ink�bb
korhoz k�t�tt, mint a v�gs� hittani d�nt�s. A p�pa elm�letileg
term�szetesen arra is haszn�lhatna egy enciklik�t, hogy rajta kereszt�l
m�g nyitott k�rd�seket v�g�rv�nyesen eld�nts�n: ezt azonban mindenkor
ki kell mondania (DS 3884 �s k�v.).
========================================================================
Engedelmess�g

Engedelmess�g: �ltal�noss�gban v�ve valamilyen jogszer�

-->tekint�lynek az elismer�se, ami meg kell, hogy nyilv�nuljon a
gondolkod�sm�dban �s a viselked�sben. A teol�gi�ban �s az egyh�zi
�letben az engedelmess�gnek h�rom kit�ntetett m�dj�r�l szoktak
besz�lni.
a) R�m 5,19 -->�d�m b�n�t engedetlens�gk�nt jellemzi, amit�l az
emberek mindny�jan b�n�ss� v�ltak, majd utal az egynek az
engedelmess�g�re, ami mindenkit megigazultt� tett; a Fi� a szenved�sb�l
engedelmess�get tanult, �s �gy �r�k �dv�ss�get szerzett mindazoknak,
akik engedelmeskednek (Zsid 5,8 �s k�v.). �gy a Szent�r�sban az
engedelmess�g f�k�ppen az �dvt�rt�neti ,,k�nyszer�s�gnek'' (Mt 16,21 �s
m�shol) az elfogad�s�t jelenti, s e ,,k�nyszer�s�gbe'' -- a baszileia
bek�sz�nt�se el�tt -- beletartoznak Isten parancsolatai �s az Egyh�z
rendelkez�sei is. --
b) Az -->evang�liumi tan�csok k�z�tt k�ts�gk�v�l az engedelmess�get
lehet a legnehezebben kimutatni; mivel e tan�csok mindig az Egyh�zr�l
val� tan�s�gt�telt fejezik ki, felmer�l az a neh�z k�rd�s, honnan is
tudhatjuk, hogy Istennek azzal engedelmesked�nk a legt�k�letesebben,
hogy al�vetj�k magunkat egy emberi hatalomnak. A probl�ma megold�s�t az
a felismer�s adhatja meg, hogy az engedelmess�g itt l�nyeges
alkot�r�sze annak a magatart�snak, amellyel az ember tart�san
elk�telezi mag�t egy bizonyos egyh�zi �letforma mellett. A puszta,
engedelmess�g kedv��rt val� k�ls�leges engedelmess�g n�lk�l�z minden
pozit�v erk�lcsi jelent�s�get; az engedelmess�g nem a felettesnek adott
biank� felhatalmaz�s (�s engedelmess�get egy m�sik embert�l csak olyan
c�l �rdek�ben lehet k�vetelni, amely bizonyosan megegyezik Isten
akarat�val). Az engedelmess�g ink�bb a k�z�s vall�si �let v�llal�sa oly
alkotm�ny szerint, amelyet az Egyh�z az Istennek szentelt �let igazi,
lehets�ges kifejez�sek�nt ismert el. Ennyiben az engedelmess�g
csatlakoz�s J�zus Krisztus tan�t�s�hoz �s p�ld�j�hoz, v�llal�sa a
bel�thatatlan sorsnak. Mivel J�zus Krisztus p�ld�j�nak k�vet�se az
Egyh�zban val�s�that� meg, ez�rt -- de csakis ez�rt -- van �rtelme az
�rtelmetlennek val� engedelmesked�snek is, felt�ve, hogy a teljes�tend�
parancs nem erk�lcstelen. A t�rgyilag helytelent term�szetesen csak
nagyon nehezen lehet az erk�lcstelent�l megk�l�nb�ztetni. E probl�ma
vonatkoz�s�ban teljesen kereszt�nyietlen dolog ,,a parancs, az
parancs'' erk�lcstelen elv�re, illetve valamilyen ,,vak
engedelmess�gre'' hagyatkozni; a kereszt�nynek k�teless�ge ny�ltan
szembesz�llni a tekint�llyel, ha az teljes �rtelmetlens�get parancsol.
Az engedelmess�g mint evang�liumi tan�cs egyr�szt abban val�sul meg,
hogy az ember lerombolja titkos �s ny�lt �nz�s�t, kiszolg�ltatja mag�t
annak, ami mindenkor nagyobb n�la, m�sr�szt pedig b�tran t�rekszik
arra, hogy ez a nagyobb ne maradjon csup�n elm�let �s eszm�ny. --
c) Az elmondottak �rv�nyesek annak a szem�lynek egyh�zjogi
engedelmess�g�re is, aki valamilyen egyh�zi hivatalt visel.
========================================================================
Epheszosz

Epheszosz (Efezus): kis�zsiai v�ros, itt �l�sezett 431-ben VI. 22-t�l

VII. 17-ig a 3. egyetemes zsinat (I. Celesztin p�pa idej�ben). A zsinat
elvi krisztol�giai magyar�zataiban el�t�lte a -->nesztorianizmust, �s
ennek k�vetkezm�nyek�nt hat�rozottan megadta Sz�z M�ri�nak az
,,Istenanya'' (g�r�g�l theotokosz) c�met (DS 250-264).
========================================================================
Epif�nia

Epif�nia (g�r�g, jelent�se: megjelen�s, felt�n�s). Az epif�nia mint

vall�st�rt�neti fogalom az istens�g hirtelen bek�vetkez� �s ism�t
megsz�n� l�that�v� v�l�s�t jelenti. Hat�rozottan el�t ett�l az epif�nia
szent�r�si �rtelmez�se: ott az epif�nia azt jelenti, hogy a szem�lyes
Isten t�rt�nelmileg k�zzelfoghat�an bet�r a vil�gba. Megk�l�nb�ztet�nk
teof�ni�kat, pneumatof�ni�kat �s angelof�ni�kat (-->angyal)
(krisztof�ni�k: Krisztus megkeresztelked�se, sz�nev�ltoz�sa, a
v�zenj�r�s csod�ja). A Szent�r�s nem ismeri a puszta
-->mag�nkinyilatkoztat�s �rtelm�ben vett -->jelen�seket; minden
epif�nia tartalmaz valamilyen megb�zat�st is, amely a k�z�ss�gnek sz�l.
========================================================================
�p�l�s

Az ,,�p�l�s'' egyh�zi fogalma v�gs� soron Istennek abb�l az

�dvt�rt�neti cselekv�s�b�l sz�rmazik, amelyet az �sz�vets�g -- a
,,lerombol�s'' �s az ,,elpuszt�t�s'' ellent�tek�nt -- az ,,�p�t�s''
sz�val jel�l meg Izrael h�z�nak vonatkoz�s�ban. A megv�ltozott
�dvt�rt�neti szitu�ci�ra val� tekintettel e fogalom tov�bb m�dosul a
szinoptikus �s a Szent J�nos-i J�zus-hagyom�nyban. Ha egy�tt szeml�lj�k
a templom lerombol�s�ra �s �jj��p�t�s�re vonatkoz�, J�zusnak
tulajdon�tott mond�st (Mt 20,60 �s k�v.) �s Mt 16,18-at, akkor
vil�goss� v�lik el�tt�nk a saj�tosan �jsz�vets�gi kijelent�s: J�zus �j
n�p�nek (-->Egyh�z) a fel�p�t�se J�zus Krisztus tette �ltal v�g�rv�nyes
�s maradand� lesz a t�rt�nelemben �s ez fogja lehet�v� tenni, hogy az
emberek bejussanak az eszkatologikus -->baszilei�ba. Ezt az imm�r
krisztol�giai fogalmat Szent P�l ekkl�ziol�giai fogalomm� sz�les�ti:
b�r az egyes k�z�ss�geket Isten (teljhatalm�) munkat�rsai �p�tik fel,
de ebben szerepet j�tszik minden egyes tag is (1Tesz 5,11), az
-->agap�, a m�sik gyenges�g�nek elvisel�se, a -->gn�zis �s a pr�f�t�l�s
(1Kor 8,1; 13,1 �s k�v.).
========================================================================
�rdem

M�r az �jsz�vets�g is jogi kateg�ri�kkal fejezi ki a megigazult ember

szabadon �s kegyelemben v�grehajtott tetteinek (-->tettek) Isten
kegyelm�b�l fakad� objekt�v �rt�k�t: az �r�k �letet ezeknek az
�rdemeknek a jutalm�ul adja meg az igazs�gos Isten, aki
szem�lyv�logat�s n�lk�l, a tettei szerint fizet mindenkinek, a j�nak
�pp�gy, mint a gonosznak (R�m 2,6-8; 1Pt 1,17). Ez a kifejez�sm�d
joggal emeli ki e ,,tettek'' Istent�l sz�rmaz� erk�lcsi m�lt�s�g�t �s
�rt�k�t: mivel e tetteket az ember a Szentl�lekben �s a Szentl�lek
erej�ben hajtotta v�gre, ez�rt e tettek ,,az isteni term�szetben val�
r�szesed�sen'' (2Pt 1,4) alapulnak, aktualiz�lj�k ezt a r�szesed�st �s
�gy az �r�k �letnek -- hab�r a hit hom�ly�ban �s a h�tk�znapi f�ldi
�let �ns�ges viszonyai k�z�tt t�rt�n� -- realiz�ci�i, s ez�ltal bens�
viszonyban vannak az �r�k �let dics�s�g�vel is. A kegyelem �lete e
tetteken kereszt�l n� bele konnatur�lis m�don az �r�k �letbe. Ez�rt ez
a t�ny�ll�s kifejezhet� ily m�don is: az �rdemszerz� tettek �ltal
bek�vetkezik a kegyelem gyarapod�sa (a kegyelemnek egzisztenci�lisan
egyre alaposabb elsaj�t�t�sa, aminek k�vetkezt�ben a kegyelem
mindjobban mag�ba �tv�zi az emberi l�tez�s dimenzi�it) (DS 1535 1574
1545 �s k�v. 1576); az �rdemek �ltal ,,ki�rdemelj�k'' a kegyelem
n�veked�s�t. Az ,,�rdem'' sz�val kapcsolatban, amelynek alkalmas volt�t
a tan�t�hivatal defini�lja (DS 1582), k�t f�lre�rt�st kell elker�ln�nk.
a) Nem olyasmit adunk Istennek, ami t�le f�ggetlen, amire neki
sz�ks�ge van, �s amit ez�rt meg kellene jutalmaznia. A term�szetfeletti
�s �rdemszerz� �dv�ss�ges cselekedet lehet�s�ge �s az ilyen cselekedet
szabad megval�s�t�sa maga is Isten adom�nya (a felemel� illetve
,,hat�kony'' kegyelem k�vetkezt�ben); mint ahogy Isten �ltal vagyunk,
cselekedni is �ltala cseleksz�nk, �gyhogy Isten mint igazs�gos b�r� azt
,,jutalmazza meg'' �s ,,koron�zza meg'', amit maga adott, az �rdem tana
teh�t nem �rinti Isten d�nt�s�nek �s kegyelm�nek abszol�t szabads�g�t.
V�gs� soron nem ,,Istennel egy�tt'' ,,dolgozunk'', mint k�t, egym�st�l
f�ggetlen l�ny, hanem � adja meg, hogy szabadon dolgozhassunk, de �gy
val�ban ,,hozhassunk term�st'' is (Mt 13,8). --
b) A v�ges teremtm�ny -- amely a maga val�s�g�t sohasem foglalja
�ssze egyetlen eg�ssz�, �s amely ez�rt nyugodtan �tadhatja mag�t, �s �t
is kell, hogy adja mag�t a mot�vumok sokas�g�nak -- rem�lheti ugyan az
�r�k �letet mint a maga boldogs�g�t, t�rekedhet r�, �s ez�rt akarhatja
a kegyelemben val� n�veked�st �s akarhat �rdemeket szerezni, de v�gs�
soron ezt az �r�k �letet m�giscsak akkor nyeri el, ha Istent a
teol�giai �rtelemben vett -->szeretettel �nmag��rt szereti �s nem �gy,
mint a saj�t boldogs�g�nak ok�t, ha teh�t az �rdemszerz�sre ir�nyul�
akaratot fel�lm�lja �s �talak�tja az, amit maga Isten akar: a szeretet.
========================================================================
Eredend� b�n

Eredend� b�n: az az �llapot, amelyben minden ember sz�letik,

amennyiben a) ez az �llapot ,,�d�m'' -->�sb�ne �ltal keletkezett
(-->monogenizmus), b) Isten el�tt mindenkit olyan b�n�s �s gy�trelmes
helyzetbe hoz, amely az ember bels� l�nyeg�t �rinti, c) de m�gsem
keverhet� �ssze a val�di (vagyis szem�lyes, szabadon elhat�rozott)
b�nnel. Az eredend� b�n teh�t az emberi l�tez�s �t�l�s�nek az a negat�v
min�s�ge, amely az ember sz�rmaz�s�ra mint sz�rmaz�sra vezethet� vissza
�s amelyet mindig egy�tt kell szeml�lni azzal a pozit�v min�s�ggel,
amelyet Isten mindenkire vonatkoz� �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t�
akarata) �s J�zus Krisztus hat�kony kegyelme kezdett�l fogva �s mindig
is k�pviselt.

I. A Szent�r�s tan�t�sa. B�r az �sz�vets�g etiologikus besz�mol�ja

(Ter 2,8-3,24) az �ssz�l�k �s az Isten k�zti bizalmas kapcsolat
megsz�n�s�t, valamint a f�rads�got, a szenved�st �s a hal�lt az
�ssz�l�k b�n�vel (az �sb�nnel) okolja meg, az �sz�vets�g m�gsem ismeri
a szigor� �rtelemben vett eredend� b�nt mint az �sb�n k�vetkezm�ny�t. -
- Az evang�liumok szint�n csak c�lz�sokat tesznek a b�nbees�sre; de
sehol sem szerepel a b�nbees�s k�vetkezt�ben l�trej�tt, minden embern�l
meglev� �llapot. A d�nt� bibliai hely Szent P�ln�l tal�lhat�: 1Kor
15,21 �s k�v., mindenekel�tt pedig R�m 5,12-21. Ezen az ut�bbi helyen
Szent P�l az eredend� b�nr�l besz�l (l�sd a tridenti zsinat d�nt�s�t:
DS 1510-1516), hiszen els�sorban �d�mot �s Krisztust �ll�tja egym�s
mell� (18. vers) (illetve �d�m tett�nek �s Krisztus tett�nek mindenkire
gyakorolt hat�s�t), �s az egyikt�l a k�rhozatot, m�sikt�l az �dv�ss�get
vezeti le, amit (saj�t b�n�vel vagy hit�vel) az egyes ember meger�s�t
ugyan, de ez a k�rhozat, illetve �dv�ss�g az egyes ember
�ll�sfoglal�s�t megel�zi, �s az embert bel�lr�l val�ban meghat�rozza,
mivel �d�m tette az embert kegyelmet n�lk�l�z� b�n�ss�, J�zus Krisztus
tette pedig igazz�, vagyis olyann� teszi, akit el�r Isten tev�keny
�dv�z�t� akarata. Term�szetesen a katolikus teol�gi�ban, a k�rd�s
szok�sos t�rgyal�s�t�l elt�r�en, vil�gosabban kifejez�sre kellene
juttatni, p�li szellemben, a hitet �s a szents�geket megel�z�
,,objekt�v megv�ltotts�got'' mint az embert bel�lr�l meghat�roz�
-->egzisztenci�lt.

II. Dogmatikus �rtelmez�s. A kereszt�nys�gnek a -->megv�lt�sra �s a

-->kegyelemre vonatkoz� alapmeggy�z�d�se abban foglalhat� �ssze, hogy
az isteniv� tev� �s megbocs�t� kegyelmet mindenki a) csakis J�zus
Krisztust�l kapja, teh�t nem egyszer�en mint ember vagy mint (a J�zus
Krisztus n�lk�l gondolt) emberis�g tagja, �s b) ezt a kegyelmet
mindenki b�nbocs�t� kegyelemk�nt is kapja. Ez m�r benne van J�zus
�nfelfog�s�ban, aki �let�t �s hal�l�t ,,mindenki�rt'' hozott
�ldozatk�nt �rtelmezte. Ez azt jelenti, hogy az ember nincs birtok�ban
Isten megszentel� kegyelm�nek (-->pneuma) az�rt, mert ember �s az
emberis�g tagja. A kinyilatkoztat�sb�l kider�l, hogy Isten a (J�zus
Krisztusnak al�rendelt �s t�le f�gg�) kegyelmet hajland� volt odaadni
az embereknek -- az emberis�gnek �s az emberis�g Istennel val� eredeti
-->,,sz�vets�g�nek'' az egys�g�ben --, mert az emberek lesz�rmazottai
voltak az els�, kegyelemben r�szes�tett embereknek. Mivel Isten
senkinek sem tartozik a kegyelemmel, ez�rt Isten megtehette, hogy ezt
az elhat�roz�st felt�telhez k�ti, �s ez a felt�tel lehetett az is, hogy
az els� emberek ki�llj�k-e a pr�b�t. Ha ez a felt�tel nem teljes�l,
akkor Isten az embereknek nem mint ,,�d�m gyermekeinek'' k�n�lja fel az
isteni pneum�t, hanem egyed�l J�zus Krisztus miatt, mivel a b�n
ellen�re sem v�ltozott meg Isten akarata, hogy J�zus Krisztus legyen az
emberis�g feje. Az embereket mint olyan embereket, akik lesz�rmaz�si-
t�rt�nelmi kapcsolatban �llnak az emberis�g kezdet�vel, nem illeti meg
az isteni pneuma. Az emberek ,,�r�klik'' az eredend� b�nt. A pneum�nak
ez a nem sz�ks�gszer� hi�nya az ember saj�tos, bens� �llapota
(valamilyen fajta negat�v -->egzisztenci�l). Mivel a pneuma az eg�sz
ember �dv�ss�g�t jelenti, a pneuma hi�nya a hal�l legy�z�s�re k�pes
dinamik�nak a hi�nya (a -->hal�l az eredend� b�n k�vetkezm�nye �s
megnyilv�nul�sa). B�r az ember, katolikus tan�t�s szerint, az eredend�
b�n �llapot�ban is az marad, amiv� ,,term�szete'' teszi (DS 1955),
m�gis �rezheti mag�t ,,s�r�ltnek'' �s �rezheti �gy, hogy term�szetes
k�pess�gei meggyeng�ltek (DS 1511), ha azokkal az ,,ig�nyekkel'' m�ri
mag�t, amelyek a term�szetfeletti egzisztenci�l k�vetkezt�ben vannak
meg benne: ez ugyanis arra rendeli az embert, hogy a kegyelem �s annak
(esetleg nem is reflekt�lt) tapasztalata �ltal mag�nak Istennek az
�let�ben vegyen r�szt (-->k�v�ns�g).
Az elmondottakb�l kider�l, hogy az eredend� b�n mint ,,hi�ny'' vagy
mint ,,b�n�s �s gy�trelmes helyzet'' (amely konkr�tan sohasem l�tezik
�nmag�ban) nem tekinthet� az egyes ember szem�lyes b�n�nek (DS 456); az
eredend� b�n csak anal�g �rtelemben -->b�n. Miel�tt az ember d�ntene
(v�lasztana a hit �s szeretet vagy a szem�lyes b�n k�z�tt), �dvhelyzete
m�r dialektikusan meghat�rozott: eredend�en b�n�s, mivel �d�mt�l
sz�rmazik, �s megv�ltott, J�zus Krisztus j�volt�b�l. Az ember szem�lyes
�s szabad v�laszt�s�val eld�nti az egyik vagy a m�sik ir�nyban ezt a
dialektikus szitu�ci�t, �s szabadon beleegyezik szem�lyes b�n�vel abba,
hogy eredend�en b�n�s legyen, vagy -->hitben �s -->szeretetben szabadon
beleegyezik abba, hogy megv�ltott ember legyen. Egyik d�nt�s sem
sz�nteti meg egyszer�en �s teljesen azt az egzisztenci�lt, amelyikre az
ember v�laszt�s�val nemet mondott. Mint ahogy a kegyelem mindig
el�rhet� marad a b�n�s sz�m�ra, ugyan�gy a megkeresztelt ember sz�m�ra
sem egyszer s mindenkorra elint�zett, t�lhaladott �gy az eredend� b�n
(-->kereszts�g, -->megigazul�s). A kereszt�ny embernek s�kra kell
sz�llnia az igazs�g�rt �s a szeretet�rt, �s ezzel konkr�t t�rt�nelmi
tapasztalatot kell szolg�ltatnia arr�l, hogy a kegyelem k�pes legy�zni
a szenved�st �s a hal�lt.
========================================================================
Erekly�k

Erekly�k: a szentek f�ldi maradv�nyai, amelyeket az Egyh�z

tiszteletb�l meg�riz, �s bizonyos tisztelettel vesz k�r�l (amely
azonban voltak�ppen maguknak a szenteknek sz�l: CIC 1255. k�non, 2. �).
Az ilyen tiszteletet nem szabad elvileg elutas�tani (DS 1822 1867). Ez
nem z�rja ki azt, hogy az ilyen tisztelet konkr�t form�i er�sen korhoz
k�t�ttek �s nem mindig felelnek meg minden embernek. Az erekly�k
tisztelete v�gs� soron f�ggetlen att�l a k�rd�st�l, hogy a
felt�mad�skor az ilyen maradv�nyok hozz� fognak-e tartozni az ember
test�hez vagy sem.
========================================================================
Er�ny

Er�ny: t�gabb �rtelemben az ember valamennyi t�k�letesen kifejl�d�tt

szellemi-lelki k�pess�ge (teh�t p�ld�ul a megismer�s ter�n: diano�tikus
er�ny), sz�kebb �rtelemben az a k�pess�g (k�szs�g), hogy az erk�lcsi
j�t megval�s�tsuk, f�k�ppen pedig: hogy �r�mmel �s �llhatatosan
cselekedj�k az erk�lcsi j�t akkor is, ha �ldozatokat kell hoznunk, �s
le kell gy�zn�nk k�ls� �s bels� akad�lyokat. Ellent�te: a b�n (a
-->b�n�s hajlam �rtelm�ben). Eredet�k, l�nyeg�k �s c�ljuk szerint
megk�l�nb�ztet�nk term�szetes �s term�szetfeletti er�nyeket. A
term�szetes er�nyek az ember testi-szellemi -->term�szet�n alapulnak,
�s �lland� gyakorl�s �tj�n fejleszthet�k ki (szerzett er�nyek); l�sd:
-->habitus. Ezek teszik t�k�letess� a term�szetes jellemet, �s
ny�jtanak v�delmet a -->k�v�ns�g �s az -->�szt�n�k uralma ellen. A
legfontosabb term�szetes er�nyek (amelyek a t�bbit hordozz�k �s
�sszefoglalj�k) az �gynevezett -->sarkalatos er�nyek: -->okoss�g,
-->igazs�goss�g, -->lelkier�, -->m�rt�kletess�g. Teol�giai �rtelemben
nem nevezhetj�k ezeket ,,term�szetes'' er�nyeknek. Amennyiben a
term�szetfeletti -->kegyelem (m�sk�ppen -->Isten �nk�zl�se) �ltal az
ember eg�sz szem�lyes �s szellemi l�nyege az �r�k �let h�romszem�ly�
Isten�re ir�nyul a megismer�sben �s a szabad cselekv�sben, �s
amennyiben az ember sz�m�ra ez�ltal lehets�gess� v�lik, hogy Isten
�nk�zl�s�t elfogadva erre a c�lra t�rekedjen a kegyelem j�volt�b�l
megtisztult cselekedeteivel, annyiban term�szetfeletti, Istent�l
,,bel�nk �nt�tt'' er�nyekr�l besz�l�nk (vagyis olyanokr�l, amelyeket a
-->megigazul�sban mint a megszentel� kegyelem dinamik�j�ban Isten adott
nek�nk).
A ,,term�szetes'' �s a ,,term�szetfeletti'' er�nyek nem az er�nyek
k�t ,,k�l�n'' csoportj�t alkotj�k, hanem az ut�bbiak az el�bbieket
teljes�tik be, vagyis �ltaluk az ember vall�si �s erk�lcsi l�te �s
cselekv�se k�zvetlen�l a h�romszem�ly� Isten �let�ben val� r�szesed�sre
ir�nyul. A Szent�r�s (1Kor 13,13) �s a hagyom�ny (DS 1530 �s k�v.)
,,teol�giai'', isteni er�nyk�nt h�rom ilyen term�szetfeletti er�nyt
emel ki, mivel ezek k�zvetlen�l Istenre vonatkoznak, ahogyan �
�nmag�ban van; ezek a -->hit, a -->rem�ny, a -->szeretet. Benn�k �s
�ltaluk, �nk�zl�s�ben maga Isten id�zi el� a saj�t �let�ben val�
r�szesed�s lehet�s�g�t �s szabad megval�s�t�s�t az�ltal, hogy az ember
-->transzcendenci�j�t -- a kinyilatkoztat�snak engedelmess�gben �s
szeretetben val� elfogad�sa r�v�n -- �gy szabad�tja fel �s �gy teszi
�nmag�ban jelent�ss�, hogy a transzcendencia m�r nemcsak az a felt�tel
lesz, amely lehet�v� teszi a v�ges val�s�gok szellemi megismer�s�t,
hanem mint transzcendencia megtal�lhatja a saj�t beteljes�l�s�t Isten
birtokl�s�ban �s -->Isten sz�nel�t�s�ban.
========================================================================
Eretnekkereszts�g

Eretnekkereszts�g: nem az olyan -->kereszts�get jelenti, amelyet nem-

katolikus szem�ly szolg�ltat ki, hanem mint dogmat�rt�neti
szakkifejez�s a 3. sz�zad egyik teol�giai probl�m�j�t jel�li: vajon
azokat a konvertit�kat, akik egy eretnek k�z�ss�gb�l megt�rnek az
Egyh�zba, meg kell-e �jb�l keresztelni, ha m�r eretnekek
megkeresztelt�k �ket, vagy pedig elegend� az egyh�zi vezekl�s
gyakorlata is, amelyet elbukott katolikusok visszav�tel�n�l alkalmaztak
(-->b�nb�nat szents�ge)? Az afrikai egyh�z (melynek teol�giai
szempontb�l fontos k�pvisel�i Tertulli�n �s Karthago p�sp�ke, Szent
Cypri�n voltak) sok keleti egyh�zzal egy�tt a m�sodik kereszts�get
vallotta �s gyakorolta; a r�mai �s az alexandriai egyh�z lemondott
r�la, �gyhogy 256-ban szakad�s t�rt�nt a k�t p�rt k�z�tt (ez volt az
eretnekkereszts�gr�l foly� vita); a k�rd�ssel kapcsolatban hivatalos
d�nt�s nem sz�letett, de a vita lassank�nt mag�t�l elsimult. T�bb
zsinat foglalkozott a probl�m�val, �s d�nt�tt �gy, hogy azokat kell
m�sodszor megkeresztelni, akiknek az els� kereszts�g�n�l a kereszts�gi
formula nem tartalmazta a Szenth�roms�g megvall�s�t (DS 123 127 �s
k�v.). Mind a mai napig ez a katolikus Egyh�z �ll�spontja (DS 802
1617). Ezzel egy konkr�t p�ld�n kider�l, hogy a h�romszem�ly� Istenben
val� igazi hit -->eretneks�g eset�n is lehets�ges, �s eretneks�gben is
ki lehet szolg�ltatni az �rv�nyes kereszts�get, ha err�l a hitr�l
objekt�v form�ban tan�s�got tesznek; tov�bb�, hogy a kereszts�gnek (�s
az �sszes t�bbi szents�gnek) az �rv�nyess�ge nem f�gg azoknak a
,,szents�g�t�l'', akik a kereszts�get kiszolg�ltatj�k �s felveszik
(l�sd ezzel kapcsolatban: -->szents�g, -->opus operatum).
========================================================================
Eretneks�g

Eretneks�g (g�r�g�l hair�szisz: v�logat�s, kiemel�s). Az eretneks�g

mindenekel�tt t�ves hitfelfog�s, melynek l�nyege abban �ll, hogy vagy
kiemelnek egy (vagy t�bb) hitigazs�got az eg�sz szerves �sszef�gg�s�b�l
�s hamisan, mert elszigetelten �rtelmezik, vagy tagadnak egy -->dogm�t.
Hogy J�zus Egyh�z�ban ez be fog k�vetkezni, azt maga J�zus el�re
megmondta (Mk 13,6; Mt 13,24-39 �s m�shol), �s az �jsz�vets�g apostoli
iratai t�bb hely�tt is tan�skodnak eretneks�gek l�tez�s�r�l. M�r az
�jsz�vets�gben kirajzol�dik az a tendencia, hogy ,,hamis testv�rek''
elk�l�n�lnek az Egyh�zt�l, �s maguk alkotnak egyh�zat (ApCsel 20,30;
Kol 2,18 �s m�shol); ez a tendencia ett�l kezdve mindig hozz�tartozik
az eretneks�ghez. A mai teol�gia k�l�nbs�get tesz tartalmi eretneks�g
�s form�lis eretneks�g k�z�tt (az el�bbir�l akkor besz�l�nk, ha valaki
objekt�v eretneks�get vall an�lk�l, hogy t�ved�s�nek tudat�ban lenne,
az ut�bbir�l akkor, ha makacsul �s b�n�sen ragaszkodik valamilyen
objekt�v eretneks�ghez). Am�g valaki titokban tartja �s nem nyilv�n�tja
ki t�ves felfog�s�t vagy azt, hogy tagad egy dogm�t, addig az
eretneks�g b�n�r�l besz�l�nk, ellenkez� esetben az eretneks�g
b�ntett�r�l. Aki jogilag bizony�that�an eretneks�gbe esett, az t�bb�
nem tartozik eg�szen az Egyh�zhoz (DS 1351 3802 �s m�shol).
Az eretneks�g teol�gi�j�nak abb�l kell kiindulnia, hogy az eretneks�g
csak olyan, megkeresztelt emberek k�r�ben fordulhat el�, akik
kereszt�nyek akarnak maradni. K�teless�ge tov�bb� az eretneks�g
teol�gi�j�nak, hogy a m�siknak a t�teleit szeretettel �s
,,meg�rt�ssel'' �rtelmezze. V�g�l pedig tekintetbe kell vennie, hogy a
,,meg�rz�tt'' kereszt�ny igazs�goknak olyan objekt�v �s szubjekt�v
dinamik�juk van, amely arra ir�nyul, hogy az eretnek t�teleket
,,megsz�ntetve-meg�rizze'' vagy igazakk� alak�tsa �t. Az eretneks�g
val�ban kereszt�ny szeml�let�nek els� aspektusak�nt teh�t az a szempont
k�n�lkozik, hogy az eretneks�gben, illetve az eretneknek a
kereszt�nys�gr�l alkotott �sszfogalm�ban virtu�lisan ,,m�g benne van''
az eg�sz kereszt�nys�g. Ennek alapj�n ki lehetne dolgozni a puszt�n
,,verb�lis'' eretneks�g fogalm�t is, amely t�rgyilag tekintve
voltak�ppen csak hamis nonkonformizmus �s szemben�ll�s az egyh�zi
nyelvhaszn�lattal: ez teh�t ink�bb -->skizma. Hat�rozottan
elgondolhat�, hogy egy val�di eretneks�g, t�rt�net�nek folyam�n,
puszt�n verb�lis eretneks�gg� fejl�dik vissza (an�lk�l, hogy ennek
tudat�ra �bredne). Mindig szem el�tt kell tartani tov�bb� azt a
lehet�s�get, hogy egy eretneks�g t�rt�nete sor�n a kereszt�nys�g
l�nyeg�nek olyan megval�sul�sai j�hetnek l�tre a tan �s a gyakorlat
ter�n, amelyek potenci�lisan mindig meg�rz�dtek �s benne voltak ugyan a
kereszt�nys�g katolikus (vagyis igazi �s �tfog�) �s t�rt�nelmileg
legitim alakj�ban, de m�g nem jutottak el a hat�rozott megval�sul�snak
ugyanolyan magas fok�ra; az eretneks�gnek ezek a mozzanatai teh�t
�szt�nz�leg befoly�solhatj�k az egyh�zi tanfejl�d�st �s az egyh�zi
gyakorlat kibontakoz�s�t, �s igy pozit�v �dvt�rt�neti funkci�t
t�lthetnek be az Egyh�zzal kapcsolatban. Az eretneks�g teol�gi�j�nak
magja teh�t a k�vetkez�: az eretneks�gre, Szent P�l szerint az
�dvt�rt�neti ,,k�nyszer�s�g'' elve vonatkozik, amelyen bel�l az isteni
igazs�got megr�vid�t� �s lesz�k�t� ember b�n�t (amely nem szabadna,
hogy l�tezz�k) tov�bbra is k�r�lfogja �s fel�lm�lja Istennek a
kinyilatkoztat�s�ra �s ennek hordoz�j�ra, az Egyh�zra vonatkoz�
akarata. Az eretneks�gnek teh�t pozit�v �rtelme van, de nem mag�t�l,
hanem csakis az�rt, mert fel�lm�lja Istennek igazs�g�ra ir�nyul�
akarata (mindez teh�t nem teszi jogosultt� az eretneks�get mint az
ember gyakorlati magatart�s�t): az eretneks�g -- mint az a m�d, ahogyan
Isten igazs�ga (amennyiben az embernek az igazs�ga) megal�ztat�st
szenved el, ahogyan eleinte t�nylegesen kibontakozik az emberi l�lekben
-- ,,sz�ks�gszer�'' alapja annak, hogy az Egyh�z birtok�ba jusson az
eg�sz igazs�gnak. A dolog teh�t nem �gy �ll, mintha az Egyh�z csup�n
statikus �rtelemben v�den� az eretneks�gekt�l amaz igazs�gainak �lland�
rendszer�t, amelyeket � m�r helyesen meg�rtett. Val�j�ban az Egyh�z
csak az�ltal ismeri meg vil�gosabban a saj�t igazs�g�t, hogy hallja
annak tagad�s�t, �s elutas�tja azt, mert ellentmond igazs�g�nak �s (m�g
alakul�ban lev�) �nfelfog�s�nak. De az igazs�gnak �s az igazs�g
fejl�d�s�nek (-->dogmafejl�d�s) a t�rt�nete m�gis a megk�l�nb�ztet�s
t�rt�nete, annak a t�rt�nete, hogy az Egyh�z �lland�an, mind �tfog�bban
�s vil�gosabban nemet mond az eretneks�gekre, a szellemek sz�ks�gszer�
megk�l�nb�ztet�s�nek t�rt�nete, az emberek igazs�g�t �s t�ved�s�t is
megk�l�nb�ztet� isteni �t�let megkezd�d�s�nek a t�rt�nete, hab�r az
Egyh�znak ez az �t�lete az igazs�ghoz val� eredeti, emberi viszonynak a
t�rt�nelmi objektiv�ci�it �t�li meg (amelyek az ember bens� hit�nek
vonatkoz�s�ban mindig k�t�rtelm�ek maradnak), teh�t nem mag�t ezt a
viszonyt �s vele egy�tt az embert.
========================================================================
Erk�lcsi statisztika

Erk�lcsi statisztika: az ember (bizonyos n�pek, csoportok stb.)

t�nyleges erk�lcsi viselked�s�nek le�r�sa (els�sorban bizonyos
viselked�sm�dok vonatkoz�s�ban: szexu�lis erk�lcs, prostit�ci�,
�ngyilkoss�g stb.) a demogr�fiai �s statisztikai m�dszerek
seg�ts�g�vel. Az erk�lcsi statisztika sohasem tudja meg�llap�tani, hogy
valamely mor�lis v�ts�g vajon szubjekt�v b�n is egyben, vagy csup�n
objekt�v (anyagi) b�n; az erk�lcsi statisztika elvileg nem alapozhatja
meg, �s nem helyezheti hat�lyon k�v�l a k�teless�g norm�it, mivel az
erk�lcsi t�rv�ny �rv�nyess�ge l�nyeg�n�l fogva f�ggetlen att�l, hogy
t�nylegesen tiszteletben tartj�k-e vagy sem. Az erk�lcsi statisztika
hozz�vet�legesen bizony�tja ugyan az emberi cselekv�s mot�vumainak �s
felt�teleinek r�szleges azonoss�g�t, de egy�ltal�n nem c�folja az elvi
szabads�got, mivel a szabads�g nem a mot�vumok hi�ny�t jelenti �s senki
sem �ll�tja, hogy a szabads�g teljesen korl�tlan. Az erk�lcsi
statisztik�val val� ilyen jelleg� vissza�l�seket el kell utas�tani
(Kinsey-jelent�s). Az erk�lcsi statisztika viszont fontos lehet nevel�
hat�s� t�rv�nyek megalkot�sa szempontj�b�l, a mor�lfiloz�fus �s
mor�lteol�gus figyelm�t felh�vhatja olyan probl�m�kra, amelyek felett
k�l�nben elsiklana, felvetheti azt a k�rd�st, hogy mi az oka a norma �s
a t�nyleges cselekv�s k�zti k�l�nbs�gnek �s hogy hogyan lehet ezt az
okot illetve okokat megsz�ntetni, �s Isten �dv�z�t� akarat�t tekintetbe
v�ve elm�ly�theti azt a bel�t�st, hogy Isten el�tt nem felt�tlen�l
sz�m�t val�ban szubjekt�v b�nnek az, ha valaki objekt�ve v�t az
objekt�v erk�lcsi norm�k ellen.
========================================================================
Erk�lcsrendszerek

A katolikus erk�lcsteol�gi�ban nem az erk�lcsis�ggel, a t�rv�nnyel

stb. �ltal�ban foglalkoz� k�l�nb�z� filoz�fiai vagy teol�giai
rendszereket nevezik erk�lcsi rendszereknek, hanem azokat az
elm�leteket, amelyek egy bizonyos k�rd�sre adnak v�laszt: hogyan kell
erk�lcs�sen cselekedni, ha k�ts�ges, hogy egy bizonyos t�rv�ny fenn�ll-
e, vagy vonatkozik-e a sz�ban forg� esetre, �s ez a k�tely nem
sz�ntethet� meg k�zvetlen�l a probl�ma alaposabb elemz�s�vel. E
k�rd�sn�l felt�telezz�k, nem �ll fenn olyan k�telezetts�g, hogy
valamilyen c�lt minden�ron el kell �rni (pl. azt, hogy egy szents�g
�rv�nyes legyen: DS 2101), �s ez�rt a c�l szempontj�b�l mindenkor
alkalmasabb eszk�zt kell alkalmazni. Az ily m�don felvetett k�rd�sre a
k�vetkez� v�laszok ismeretesek.
1. Az abszol�t tuciorizmus: mindaddig a t�rv�ny jav�ra kell d�nteni
(akkor is, ha a t�rv�ny l�tez�se k�rd�ses), am�g meg nem sz�nik minden
k�tely a t�rv�ny al�li szabads�g melletti d�nt�s jogoss�g�val
kapcsolatban; a tuciorizmus t�lzottan rigor�zus �ll�spont, amely a
gyakorlatban lehetetlen, a szabads�gnak mint szabads�gnak az erk�lcsi
l�nyeg�t f�lreismeri, �s ez�rt az Egyh�z elutas�tja (DS 2303).
2. A probabiliorizmus: az ember csak akkor d�nthet a szabads�ga
jav�ra, ha a t�rv�ny l�tez�se ellen sz�l� �rvek l�nyegesen jobban
megalapozottabbak, val�sz�n�bbek. De ezzel szemben azt az ellenvet�st
lehet tenni, hogy egy t�rv�ny csak akkor k�telez benn�nket, ha
bizonyos, �s a -->teol�giai v�lelmez�s a szabads�g mellett sz�l,
amelyet �nmag�ban felt�tlen�l erk�lcsi, Isten akarat�n alapul� �rt�knek
kell tekinteni. Ennek ellen�re az Egyh�z megengedettnek tekinti ezt az
elm�letet (DS 2175 �s k�v.).
3. Az ekviprobabilizmus: az ember �lhet a szabads�ggal, ha ugyanolyan
j� indokok sz�lnak mellette, mint a t�rv�ny l�tez�se mellett.
4. Az egyszer� probabilizmus: ha komoly indokok sz�lnak a szabads�g
mellett, akkor a szabads�g marad a -->teol�giai v�lelmez�s mindaddig,
am�g a t�rv�ny ig�ny�t nem t�masztj�k al� biztos bizony�t�kok. Mivel a
pro �s kontra �rvek latolgat�sa maga is bizonytalan kimenetel� dolog �s
bizonyos fokig a becs�letes m�rlegel�st�l f�gg, ez�rt a gyakorlatban a
probabilizmus �s az ekviprobabilizmus �ltal�ban ugyanahhoz az
eredm�nyhez jut el. Ezek egy�tt alkotj�k a legink�bb elterjedt erk�lcsi
rendszert, �s ez az erk�lcsrendszer a felt�tele annak, hogy ilyen k�tes
esetekben maradjon hely m�sf�le meggondol�sok sz�m�ra is (a
t�rv�nys�rt�s vesz�ly�t m�s �rt�kek realiz�l�s�val kell kompenz�lni; az
-->egzisztenci�lis etika szempontjainak alkalmaz�sa).
5. A laxizmus: hacsak a legkisebb m�rt�kben van is jogunk a
szabads�gra, az m�r elegend� ahhoz, hogy a t�rv�ny ellen d�nts�nk.
Mivel itt t�bbnyire eleve csak erk�lcsi bizonyoss�gr�l van sz�, nem
pedig matematikai �s metafizikai bizonyoss�gr�l, mivel teh�t mindig fel
lehet fedezni valamilyen jelent�ktelen indokot, amely a t�rv�ny ellen
sz�l, ez�rt a laxizmus al��sn� a t�rv�ny �s az �ltal�nos norm�k ir�nti
engedelmess�g minden fajt�j�t. A laxizmust az Egyh�z elutas�tja (DS
2101-2165, f�k�ppen: 2103).
========================================================================
Erk�lcsteol�gia

Erk�lcsteol�gia: az ember helyes, Istennek tetsz� cselekv�s�r�l sz�l�

tan�t�s, mely Isten kinyilatkoztat�s�n alapul. Mivel az erk�lcsteol�gia
forr�sa �s norm�ja az a kinyilatkoztat�s, amelyet Isten J�zus
Krisztusban adott, akiben az ember olyannak jelenik meg, amilyennek
lennie kell �s akiben Isten a saj�t k�p�t leplezi le az ember el�tt, �s
mivel ez a kinyilatkoztat�s az embert val�di c�lja fel� ford�tja: hogy
fogadja el Isten abszol�t �nk�zl�s�t, melyet Isten szabad, az ember
�ltal nem kisz�m�that� �s kik�nyszer�thet� kegyelm�ben k�n�l fel, ez�rt
az erk�lcsteol�gia k�l�nb�zik a transzcendent�lis-filoz�fiai
-->etik�t�l, m�g ha felhaszn�lja is annak fogalmi appar�tus�t �s
felismer�seit. Ez az etika felv�zolja az ember t�nyleges form�lis
strukt�r�j�t, amelyet az ember szabad cselekv�s�nek tiszteletben kell
tartania, de azt a k�rd�st, hogy hogyan d�nt Isten szabadon err�l az
�ir�nta nyitott l�nyr�l, �pp�gy nyitva hagyja, mint az Istent�l val�
elt�volod�s illetve a hozz� val� k�zels�g k�rd�s�t, mely Isten szabad
�nk�zl�s�nek elutas�t�s�val illetve elfogad�s�val f�gg �ssze, �s �ly
m�don �gy viszonyul az erk�lcsteol�gi�hoz, mint a k�rd�s (amelyet fel
kell vetni) a v�laszhoz. Az erk�lcsteol�gia, tartalma, forr�sai �s
m�dszere r�v�n, a kereszt�ny -->dogmatika r�sze, norm�i �s forr�sai
teh�t a dogmatika norm�i �s forr�sai (-->Szent�r�s, -->hagyom�ny, az
Egyh�z -->tan�t�hivatala), az erk�lcsteol�gia a dogmatikus
-->antropol�gi�t t�telezi fel �s fejti ki, �s ebb�l vezeti le
szisztematikusan az embernek mint kereszt�nynek a cselekv�si norm�it
(k�zben viszont �lland�an szem el�tt tartja, hogyan t�rt�nt ez a
levezet�s a Szent�r�sban �s a hagyom�nyban). Amennyiben az
erk�lcsteol�gia az ember maradand�, konkr�t l�nyeg�n alapul (a konkr�t
kereszt�ny �dvrendben), annyiban esszenci�lis normatudom�ny; amennyiben
azt a t�rt�nelmi szitu�ci�t veszi figyelembe, amelyet az �dvt�rt�netnek
J�zus Krisztusban �s az Egyh�zban val� beteljes�l�se hat�roz meg (de
amelyet a t�rt�nelem v�g�ig nem t�lsz�rnyalni, hanem csak mind jobban
megk�zel�teni lehet), �s amennyiben -- a tapasztalati hum�ntudom�nyok
figyelembev�tel�vel -- norm�it lehet�leg mindig konkretiz�lnia is kell
�s hozz� kell igaz�tania a mindenkori jelenhez, amelyet a prof�n-
t�rt�nelmi szitu�ci�knak az ember valamennyi dimenzi�j�t �rint�
v�ltoz�sa hat�roz meg, annyiban az erk�lcsteol�gia egzisztenci�lis
normatudom�ny (de nem puszta -->szitu�ci�etika), �s saj�t t�rt�net�ben
nagyon vil�gosan mutatja az ember prof�n �s vall�si szitu�ci�inak
�lland� v�ltoz�s�t. B�r az erk�lcsteol�gia lehet�leg konkr�t, k�telez�
v�laszokat dolgoz ki, amelyeknek nemcsak elvileg kell helyeseknek
lenni�k, hanem t�rgyi �rtelemben is (mivel maga a t�rgy is al� van
vetve Isten �s J�zus Krisztus uralm�nak), m�gsem gondolhatjuk, hogy az
erk�lcsteol�gia egyszer�en leveheti az egyes ember v�ll�r�l azt a
feladatot, hogy Isten konkr�t, r� vonatkoz� akarat�t felder�tse, mert a
konkr�t szitu�ci� elemz�se sohasem teheti a szitu�ci�t teljesen
reflekt�ltt�, mert Isten amaz �ltal�nos norm�k k�r�n bel�l is, amelyek
az �nmag�ban v�ve legitim cselekv�s t�bbf�le lehet�s�g�t engedik meg,
akarhat �s tudathat az emberrel egy bizonyos cselekv�si m�dot, �s mert
az embernek fenntart�s n�lk�l Isten irgalm�ra kell b�znia mag�t akkor
is, ha a cselekv�s�nek konkr�t helyess�g�t adekv�tan �s reflekt�ltan
tudatos�tja mag�ban. Az erk�lcsteol�gia teh�t k�telez� norm�kat ad az
embernek, �s ugyanakkor al�zatra neveli, mivel tudatos�tja benne, hogy
Isten el�tt egyed�l kell v�llalnia a felel�ss�get. Az
erk�lcsteol�gi�nak a t�rgyhoz ill� fel�p�t�se olyan, hogy az els� r�sz
form�lis jelleg� (�sszhangban azzal, hogy ez a r�sz az �ltal�nos
antropol�giai fejteget�seket tartalmazza az erk�lcs term�szetfeletti
vonatkoz�sainak l�nyeg�r�l, a -->t�rv�nyr�l �s a -->lelkiismeretr�l),
�s ezt k�veti egy m�sodik, tartalmi r�sz, amely az erk�lcs egyes
dimenzi�it -- egy�ni �s t�rsadalmi vonatkoz�sban -- �gy mutatja be,
mint a k�teless�g megannyi szf�r�j�t vagy ink�bb: mint az erk�lcsi
gyarapod�s �s t�k�letesed�s lehet�s�g�nek megannyi ter�let�t.
========================================================================
Er�szak

Er�szak (er�szakmentess�g). Az er�szak, egyel�re m�g nagyon

,,spekulat�v'' �rtelemben, egy szubjektum szabads�gszf�r�j�nak az �
szabad beleegyez�se n�lk�l t�rt�n�, re�lis megv�ltoz�sa, amit egy m�sik
szubjektum szabads�ga id�z el�. Ebben az �rtelemben v�ve, az er�szak
alkalmaz�sa nem tekinthet� mindig �s minden esetben erk�lcstelennek,
mert elv�laszthatatlanul egy�ttj�r a szabads�g re�lis �rv�nyes�t�s�vel,
mivel a mag�t megval�s�tani akar� szabads�g nem f�gghet mindig az
�sszes t�bbi szabads�g beleegyez�s�t�l. De az ilyen er�szak nagyon
gyakran r�sze annak a cselekedetnek, amely m�r nem az ember tulajdon
szabads�gszf�r�j�nak szem�lyi �s t�rgyi �rtelemben megfelel�
realiz�l�sa, hanem egy m�sik ember szabads�gszf�r�j�nak erk�lcstelen
korl�toz�sa; r�ad�sul nagyon gyakran hom�lyban marad, hogy pontosan �s
re�lisan hol a hat�r az er�szak �nmag�ban v�ve legitim �s erk�lcstelen
alkalmaz�sa k�z�tt; az embert a saj�t �nz�se t�ls�gosan is gyakran
f�lrevezeti a tekintetben, hol h�z�dik ez a hat�r t�nylegesen. �gy
minden�tt megtal�lhat� az er�szak, amely a ,,vil�g b�n�hez'' tartozik:
ez az er�szak ellent�te a ,,mindenhat�'' Isten er�szak�nak, amelyben az
ember szabads�ga �nmag�ban v�ve felel�ss�ggel r�szesedhet. Valamennyi
emberi kult�ra �s t�rsadalom t�rt�net�ben l�pten-nyomon tal�lkozunk a
hagyom�nyos �rtelemben vett er�szak legk�l�nb�z�bb form�ival --
b�ntet�sek, a tettleges b�ntalmaz�s k�l�nf�le form�i, k�nz�sok,
gyilkoss�g, b�rt�n, rend�ri er�szak, t�szszed�s, mer�nyletek, h�bor� --
, amelyek mint erk�lcstelen eszk�z�k arra szolg�lnak, hogy
seg�ts�g�kkel bizonyos emberek megt�rj�k m�s emberek akarat�t, �s
er�szakkal megval�s�ts�k c�ljaikat. Az er�szak alkalmaz�s�nak egyes
fajt�i (pl. h�bor�) gyakran az er�szakos cselekedeteknek eg�sz sor�t
foglalj�k magukba (hadifoglyok szed�se, nemi er�szak, k�nz�s, hal�l),
�s egyar�nt ir�nyulnak szem�lyek, valamint dolgok �s berendez�sek
ellen. Amikor J�zus a felt�tlen szeretetet hirdette (-->hegyi besz�d),
akkor egy�ttal arra is felsz�l�tott benn�nket, hogy mondjunk le az
er�szakr�l, amely elpuszt�tja a m�sik ember egzisztenci�j�t,
szabads�g�t, m�lt�s�g�t �s boldogs�g�t. A kereszt�ny embernek, e
felsz�l�t�s �rtelm�ben, el�zetes biztos�t�k n�lk�l, egy�rtelm�
er�szakmentess�ggel meg kell t�rnie az er�szak �s a viszonter�szak
�rd�gi l�ncolat�t, de a kereszt�ny ember �ppen ez�rt gyakran
elm�letileg megoldhatatlan konfliktusba keveredik, mivel egy olyan
vil�gban kell cselekednie, amelynek viszonyaira minden�tt az er�szak
nyomja r� a b�lyeg�t, �s �gy e viszonyok megv�ltoztat�sa val�s�ggal
sz�ks�gszer�v� teszi a viszonter�szakot. R�ad�sul, az er�szak
eszk�zeinek �s m�dszereinek tudom�nyos-technikai korunkban bek�vetkez�
szinte elk�pzelhetetlen t�k�letesed�se, valamint azoknak az er�knek a
gyarapod�sa, amelyek az er�szakot dics��tik, gazdas�gilag �s
politikailag kihaszn�lj�k, vagy gondolkod�s n�lk�l, elhamarkodottan
elker�lhetetlennek t�ntetik fel: mindezek a k�r�lm�nyek az etikai
t�j�koz�d�s szempontj�b�l j�r�szt haszn�lhatatlann� teszik az er�szak
v�res �s v�r n�lk�li, t�rv�nyes �s t�rv�nytelen, c�lszer� �s
c�lszer�tlen alkalmaz�sa k�zti hagyom�nyos megk�l�nb�ztet�st, mivel az
er�szak eszk�zei mindig �n�ll�sulhatnak, magukkal sodorhatj�k az
er�szak alkalmaz�it, c�ljaikat pedig korrump�lhatj�k. Enn�lfogva teh�t
a kereszt�nynek hat�rozottan szembe kell sz�llnia az er�szak
dics��t�s�nek �s �nigazol�s�nak minden form�j�val, �s azokat a
tendenci�kat kell igaz�n �sszer�eknek tartania �s t�mogatnia, amelyek
elutas�tj�k az er�szaknak a politika �s a mindennapi �let eszk�zek�nt
val� alkalmaz�s�t, �s a politikai v�ltoztat�s er�szakmentes m�dszereit
keresik; �mde az instrument�lis er�szak t�rv�nyen k�v�l helyez�s�vel
m�g mindig nem oldottuk meg a struktur�lis er�szak probl�m�j�t (itt
most figyelmen k�v�l hagyjuk az �nv�delem �s a jogos v�dekez�s
probl�m�j�t). Marx szerint az er�szak rendszeres alkalmaz�sa az
emberis�g t�rt�nelm�ben maga is az antagonisztikus oszt�lyok
l�tez�s�nek sajn�latos k�vetkezm�nye, �s ez�rt az er�szak oka v�gs�
soron nem puszt�n egyes emberek mor�lis fogyat�koss�ga, hanem a
termel�er�k �s termel�si viszonyok fejletts�gi foka, teh�t az
er�szaknak struktur�lis oka van. A struktur�lis antagonizmus maga ut�n
vonja az els�dleges er�szakot, ez viszont ism�telten az er�szak
instrument�lis alkalmaz�s�hoz vezet, mivel az uralkod� oszt�ly (amely
mindig ,,b�n�s'' is) sohasem mond le �nk�nt hatalma �rv�nyes�t�s�r�l. A
kik�nyszer�tett, forradalmi er�szak (ha val�ban ilyen) �j min�s�get
k�pvisel, mivel az egy�n mor�lis sz�nd�kait megel�zi. Az er�szak
teol�giai meg�t�l�s�n�l ezt a k�l�nbs�get is figyelembe kell venn�nk,
ha nem akarjuk helytelen�l lesz�k�teni a probl�m�t az egy�n szabad
v�laszt�s�ra. B�r a kereszt�ny szubjekt�ve �gy �rezheti, hogy a
forradalmi viszonter�szak �ltal � is belekeveredik ,,a vil�g b�n�be'',
objekt�ve m�gis lehets�ges, hogy az er�szak alkalmaz�s�t a t�bbi ember
ir�nti szeretet �s a t�rt�nelem el�tti felel�ss�g k�nyszer�ti r�, �s
k�veteli meg t�le sorsszer�en. De a kereszt�ny �ppen az�rt tehet fontos
szolg�latot mint a forradalom rossz lelkiismerete, mert tudat�ban van
annak, hogy az er�szak �ltal az ember elker�lhetetlen�l b�nr�szess�
v�lik ebben a ,,b�nben'', �s seg�thet megakad�lyozni, hogy a forradalom
eltorzuljon �s �talakuljon terrorr�.
========================================================================
�rtelem

Az egyh�zi nyelvhaszn�latban az �rtelem �s az �sz fogalma k�z�tt

szinte nem is tesznek k�l�nbs�get; itt mindk�t sz� az ember szellemi
megismer�k�pess�g�t jel�li, melynek az a jellemz�je, hogy
transzcendent�lis (-->transzcendencia, -->szellem), �s hogy
elker�lhetetlen�l Istenre ir�nyul (b�r ez az Istenre-ir�nyul�s
tagad�sk�nt is l�tezhet). Ez az egyetlen k�pess�g mindig sz�ks�gszer�en
�gy �bred tudat�ra �nmag�nak �s transzcendenci�j�nak, hogy az ember a
vil�g fel�, az �rz�kileg szeml�lhet� fel� �s �gy a ,,k�pzet'' fel�, a
k�p fel� fordul, vagyis az emberi tapasztalat �s megismer�s
konkr�ts�g�b�l indul ki, ahogyan az a t�rsadalomban, a t�rsadalom
szok�s�ban �s hagyom�ny�ban adva van. Az �rtelem egyidej�leg a fogalmi,
diszkurz�v gondolkod�snak, a k�vetkeztet�snek a k�pess�ge �s ugyanakkor
,,intuit�v'' k�pess�g, mivel az �rtelem nemcsak kifel�: az �rz�ki
szeml�let fel� fordulva m�k�dik, hanem saj�t transzcendenci�j�nak
tudatos�t�s�n kereszt�l magasabb, metafizikai felismer�sekig is eljut,
amelyek eredetiek �s amelyeket nem lehet m�shonnan levezetni. Az
�rtelem mint a szellem realiz�l�s�nak alapvet� form�ja l�nyege szerint
�sszef�gg a szellem realiz�l�s�nak m�sik alapvet� form�j�val, az
-->akarattal, �s a kett� egy�tt alkotja a -->szellem �nmegval�s�t�s�t
(mint ahogy anal�g m�don a -->Szenth�roms�gban is k�t �s csak k�t
,,sz�rmaz�s'' ismerhet� fel). A kinyilatkoztat�s ezt a
megismer�k�pess�get val�s�g�nak eg�sz sz�less�g�ben �s aspektusainak
sokf�les�g�ben sz�l�tja meg: amennyiben a megismer�k�pess�g
transzcendent�lis jelleg�, annyiban a -->kegyelmen kereszt�l sz�l
hozz�; amennyiben a vil�ghoz k�t�tt, annyiban Istennek t�rt�nelmi,
t�rben �s id�ben elhelyezhet� �dv�z�t� tettein �s -->csod�in kereszt�l,
valamint a kinyilatkoztat�s hordoz�inak l�tsz�lag emberi szavain
kereszt�l; amennyiben ez a megismer�k�pess�g t�rsadalmi jelleg�,
annyiban a kinyilatkoztat�s egyh�zi form�j�n kereszt�l; amennyiben
t�rt�nelmi jelleg�, annyiban annak a folyamatnak a t�rt�net�n
kereszt�l, ahogyan az Egyh�z tudat�ra �bred a hitigazs�goknak
(-->dogmat�rt�net), v�g�l amennyiben diszkurz�v, racion�lis jelleg�,
annyiban a kinyilatkoztat�s teol�gi�j�nak tudom�nyoss�g�n �s a
-->fundament�lis teol�gi�n kereszt�l sz�l hozz� Isten
kinyilatkoztat�sa.
========================================================================
�rz�kis�g

Az �rz�kis�g, erk�lcsileg egyel�re semleges �rtelemben, a teremt�s

eredeti rendj�ben, az emberi tudatnak a ,,megismer�sben'' �s az
,,akaratban'' egyar�nt jelenl�v� mozzanata, amely testhez-k�t�tts�ge
miatt k�zvetlen�l nyitott a k�v�lr�l t�rt�n� meghat�roz�s ir�nt,
megel�zi a szem�lyes, szellemi transzcendenci�t �s szabads�got, �s a
szellem sz�m�ra az ,,anyagot'' szolg�ltatja. Az �rz�kis�g
,,�szt�nalapk�nt'' is sz�ks�gszer� �s j� (-->k�v�ns�g), az �rz�kis�get
nem kell (sztoikus �s manicheus m�don) megsz�ntetni, hanem mind jobban
�s jobban �sszhangba kell hozni a szem�ly eg�sz�vel �s helyes
d�nt�s�vel, amely abban �ll, hogy a szem�ly igyekszik Isten fel�
t�rekedni (-->integrit�s). E feladat a f�ldi �letben befejezhetetlen, s
ez a jellemz�je annak a szitu�ci�nak, amelyben a kereszt�ny hit
megval�s�t�s��rt v�vott k�zdelem folyik (DS 1515 �s k�v.). Az
�rz�kis�gnek a b�n�s emberben jelenl�v� konkr�t alakja term�szetesen
mindig t�kr�zi a -->vil�gnak �s a vil�g b�n�s t�rt�net�nek befoly�s�t
is, az �rz�kis�g kaput nyit a vil�g gonosz er�inek, a
,,fejedelems�geknek �s hatalmass�goknak'' behatol�sa el�tt, �s az
�rz�kis�gnek ezt az alakj�t befoly�solj�k az ember saj�t helytelen
d�nt�sei is, amelyeket szabads�g�nak addigi t�rt�nete sor�n hozott.
Ez�rt az ember saj�t �rz�kis�ge nemcsak feladat (amely, mint l�ttuk,
abban �ll, hogy az �rz�kis�get egyre ink�bb �sszhangba kell hozni a
szem�ly eg�sz�vel), hanem a b�n ,,objektiv�ci�ja'' is (m�gpedig mind az
-->eredend� b�nnek, mind az ember saj�t b�n�nek az objektiv�ci�ja), �s
�gy cs�b�t�s is b�nre, amelyet az ember csak Isten kegyelm�vel tud
legy�zni: ez a kereszt�ny vall�si nyelvhaszn�latban az �rz�kis�g
pejorat�v �rtelme; az �rz�kis�gnek ez az �rtelmez�se nem jogosulatlan,
de ugyanakkor azzal a vesz�llyel j�r, hogy elhom�lyos�tja a sz� els� �s
eredetibb �rtelm�t.
========================================================================
�rzelemvall�s
 Mivel �rzelmen a t�rgyi vil�g �szlel�s�t vagy (a szem�lyek k�zti
viszonyok ter�let�n) a m�siknak a maga specifikus m�ss�g�ban val�
�szlel�s�t kell �rteni, amely a szubjekt�v megindults�g valamely
fajt�j�ba (valamilyen em�ci�ba) torkollik, ez�rt az �rzelem
sz�ks�gszer� alkot�r�sze a vall�soss�gnak. Amikor ezt a mozzanatot az
�gynevezett �rzelemvall�sban abszolutiz�lj�k, akkor azt a t�nyt ismerik
f�lre, hogy az igazi vall�s alap�t�sa az �nmag�t kinyilatkoztat� Isten
racion�lisan bel�that� Ig�j�ben t�rt�nt, �s az igazi vall�s l�nyeg�b�l
nem iktathat� ki Isten e d�nt�s�nek racion�lis v�laszad�s �tj�n t�rt�n�
elismer�se.
========================================================================
Eszkatol�gia

Eszkatol�gia (a g�r�g ,,eszkhata'' sz�b�l, melynek jelent�se: v�gs�

dolgok): a -->v�gs� dolgokra vonatkoz� teol�giai tan�t�s. Az
eszkatol�gia nem el�legezett besz�mol� ,,k�s�bb'' bek�vetkez�
esem�nyekr�l, hanem az ember -- szabad, szellemi d�nt�s�ben
sz�ks�gszer� -- el�retekint�se a Krisztus-esem�ny �ltal meghat�rozott
�dvt�rt�neti szitu�ci�j�b�l az imm�r eszkatologikus m�don meghat�rozott
l�tszitu�ci�j�nak v�g�rv�nyes beteljes�l�s�re. Ennek az
el�retekint�snek az a c�lja, hogy az ember a maga jelen�t �gy fogja
fel, mint a rejtetten m�r most jelenlev� �s v�g�rv�nyes -->j�v�t, amely
m�r most -->�dv�ss�gnek bizonyul, ha az ember �gy fogadja el, mint az
egyed�l rendelkez� Isten cselekedet�t, melynek id�pontj�t �s m�dj�t nem
lehet kisz�m�tani. A jelennek ez az eszkatologikus �rtelmez�se nem
tereli el a figyelmet annak botr�ny�r�l, hogy sokan m�g mindig nemet
mondanak a J�zus Krisztusban m�r adott �dv�ss�gre, �s nem b�n�tja meg a
h�v� emberek aktivit�s�t a j�v� tervez�se s form�l�sa ter�n -- �s itt
az evil�gi j�v�t kell �rteni, amely n�lk�l Isten nem hozza meg az
abszol�t, v�g�rv�nyes j�v�t (produkt�v eszkatol�gia).

1. Az eszkatologikus kijelent�sek hermeneutik�ja olyan norm�kat kell,

hogy fel�ll�tson, amelyek �pp�gy kiz�rj�k az eszkatol�gia hamis
,,apokaliptikus'' �rtelmez�s�t (-->apokaliptika), mint az eszkatol�gia
,,m�tosztalan�t�s�t'' az egzisztencia filoz�fi�j�ban val� teljes
felold�sa �r�n (-->m�tosztalan�t�s). A m�tosztalan�t�s
(egzisztencialista) elm�lete megfeledkezik arr�l, hogy az ember
id�belis�ge igazi id�belis�g, amely valamilyen, eddig m�g val�ban meg
nem t�rt�nt j�v�beli esem�nyre ir�nyul, �s hogy az ember olyan vil�gban
�l, amely nem puszt�n elvont egzisztencia, hanem olyan val�s�g,
amelynek minden dimenzi�j�ban (prof�n-t�rt�nelmi id�belis�g�ben is) el
kell nyernie az �dv�ss�get. Ezek a norm�k vil�goss� teszik t�bbek
k�z�tt a k�vetkez�ket: a -->mennyr�l �s a -->pokolr�l sz�l� besz�dek
nem ugyanahhoz a dimenzi�hoz tartoznak; a mennyre vonatkoz� diadalmas
kijelent�s -- hogy Isten kegyelme eg�sz�ben v�ve bizonyosan
diadalmaskodni fog -- a zar�ndok kijelent�s�v� lesz az�ltal, hogy a
pokolra vonatkoz� kijelent�sben az ember elfogadja egy�ni
elk�rhoz�s�nak igazi �s re�lis lehet�s�g�t, �s mindkett�t mag�ba
foglalja az egy�ni �dv�ss�g -->rem�nye mint az egy�n tette. Az
eszkatol�gia t�teleit mindig nyitva kell hagyni mint olyan
kijelent�seket, amelyek a mi most adott �s most fel�lm�lhatatlan
lehet�s�geinkre vonatkoznak. Az eszkatol�gia t�teleit el kell hat�rolni
att�l az �ll�t�st�l, hogy ezoterikus tud�sunk van valamilyen
-->apokatasztasziszr�l, valamint att�l az �ll�t�st�l, hogy Isten titkos
�t�let�nek el�legez�se folyt�n biztos tudom�sunk van az elk�rhoz�s
valamely konkr�t m�dj�nak megt�rt�nt�r�l. E norm�k seg�ts�get ny�jtanak
ahhoz, hogy a Szent�r�s �s a hagyom�ny eszkatologikus kijelent�seiben
k�l�nbs�get tegy�nk a kijelent�sek tartalma �s a megfogalmaz�s m�dja
k�z�tt.

2. Az eszkatol�gia tartalmi kijelent�sei k�z� a k�vetkez�k tartoznak:

az id� bels� v�gess�ge �s t�rt�nelmi alakzatszer�s�ge, ami abban
nyilv�nul meg, hogy a t�rt�nelem igazi -->kezdetb�l indulva igazi,
fel�lm�lhatatlan -->v�ghez jut el; az -->�dvt�rt�net esem�nyeinek
mindenkori egyed�l�ll� volta; a -->hal�l �s az Isten �ltal v�ghezvitt
esem�nyszer�, ,,�tv�ltoz�s'' mint az id� igazi beteljes�l�s�nek
sz�ks�gszer� modusza; a v�gnek az id�belis�gben val� jelenl�te J�zus
�ta, mivel J�zus emberr�-lev�s�vel, hal�l�val �s -->felt�mad�s�val m�r
bek�vetkezett a v�g; e jelenl�tnek az a saj�toss�ga, hogy a v�g
-->Isten �nk�zl�s�nek �s gy�zelmes irgalm�nak az alakj�ban k�vetkezett
be; a J�zus Krisztus ,,ut�n'' most m�g h�tralev� id� saj�toss�ga a
k�zdelem mint e kor maradand� jellemvon�sa (-->antikrisztus) �s e
k�zdelem sz�ks�gszer� ki�lez�d�se a v�gs� id�kben; a t�rv�nynek, a
hal�lnak �s m�s kozmikus hatalmaknak v�gleges megsemmis�t�se; az
-->�t�let mint a vil�g beteljes�l�se; J�zus embers�g�nek maradand�
jelent�s�ge az �dv�ss�g szempontj�b�l; Istennek mint az �r�k
-->titoknak a sz�nel�t�sa (-->Isten sz�nel�t�sa); a megv�ltottak
otthon�t alkot� -->mennynek a -->d�monok k�rhozatra �t�lt vil�g�hoz
val� viszonya; a megdics��lt testis�g metafizikai l�nyege; az
angyalokb�l �s emberekb�l �ll� egyetlen -->baszileia. -- S�lyos
teol�giai probl�m�ja az eszkatol�gi�nak az individu�lis eszkatol�gia
(hal�l �s k�l�n�t�let, az egyes emberre kiszabott �t�letk�nt
�rtelmezett menny vagy pokol, illetve tiszt�t�t�z) �s az �ltal�nos
eszkatol�gia k�zti dialektika. Az ezekr�l sz�l� kijelent�seket nem
lehet egyszer�en �gy �sszhangba hozni egym�ssal, hogy a k�l�nb�z�
kijelent�seket k�l�nb�z� val�s�gokra vonatkoztatjuk, amelyeket
elv�lasztunk egym�st�l (a ,,l�lek'' boldogs�ga -- a ,,test''
felt�mad�sa), hiszen az ember, test�vel �s lelk�vel egy�tt, egyetlen
val�s�got alkot, �s a r�la sz�l� bibliai kijelent�sek mindig l�ny�nek
eg�sz�re vonatkoznak.
Az ,,eszkatologikus'' mint mell�kn�v a mai teol�gi�ban annyiban
jelenti a jelent, amennyiben J�zus Krisztusban a v�g m�r megkezd�d�tt
(,,Isten eszkatologikus cselekv�se''); ahol ez a sz� valami l�tsz�lag
tiszt�n j�v�belit jel�l, ott is annyiban jelenti a j�v�t, amennyiben a
j�v� a jelent �rtelmezi (,,a Szent�r�s eszkatologikus kijelent�sei'').
========================================================================
Etika

Etika: mint a gyakorlati filoz�fia alapvet� r�sze az erk�lcsi

jelens�gekr�l sz�l� tudom�ny; vagyis az etika azoknak az erk�lcsi
t�nyeknek az elemz�s�re �s filoz�fiai megalapoz�s�ra t�rekszik,
amelyekb�l le lehet vezetni a mindenkori emberi cselekv�s norm�it. Az
etik�t ennyiben szigor�an meg kell k�l�nb�ztetni a teol�giai etik�t�l
(-->erk�lcsteol�gia), minthogy ennek Isten kinyilatkoztatott (�s az
Egyh�z �ltal tan�s�tott) ig�j�b�l �s Istennek az ember �dv�ss�g�re
vonatkoz� rendelkez�s�b�l kell levezetnie az erk�lcsi cselekv�s
norm�it. Amennyiben a filoz�fiai etika az ember erk�lcsi term�szet�vel
foglalkozik, annyiban az ember �nfelfog�s�nak egyik alapjelens�g�t veti
al� tudom�nyos vizsg�latnak: az ember �nmaga realiz�l�sa k�zben akar�
l�nynek tapasztalja mag�t, amely ennek az akar�snak az aktualiz�l�sa
sor�n ,,sz�nd�kosan'' (�nk�nt) a -->j�ra vagy a rosszra (-->gonosz)
indul. A szem�ly, �nmag�nak szabad realiz�l�sa k�zben mindig tudat�ban
van a j� �s a rossz cselekedetek k�l�nbs�g�nek. Az �nmag�t szabadon
realiz�l� szellemi szem�ly ek�zben �nmag�t erk�lcsi alap�rt�knek
tapasztalja. Ez a tapasztalat az etik�ban tematikuss�, explicitt� lesz;
ebb�l a tapasztalatb�l kiindulva ki lehet mutatni, hogy a szellemi
szem�ly olyan l�ny, amely egyszerre realiz�lja erk�lcsileg
,,term�szet�t'' �s v�gs� c�lra ir�nyul� rendeltet�s�t, hogy ilyen
l�nyk�nt abszol�t akar�s t�rgya, vagyis abszol�t m�don akart l�ny,
�gyhogy a szellemi szem�lyre ir�nyul� abszol�t akar�sb�l le lehet �s le
is kell vezetni azoknak az erk�lcsi �rt�keknek a felt�tlen volt�t,
amelyek az abszol�t m�don akart szellemi szem�ly megval�s�t�s�ra
szolg�lnak. �rtelemszer�en az etik�ban ezut�n vetik al� gondos
tudom�nyos elemz�snek a szem�ly egyes l�tvonatkoz�sait: �nmag�hoz, m�s
szabad szem�lyekhez (embert�rsaihoz), az emberi k�z�ss�ghez �s v�g�l
Istenhez val� viszony�t, �s �ll�tanak fel e viszonyok realiz�l�s�ra
vonatkoz� (etikai) norm�kat. Ennek az elemz�snek a k�l�nb�z�
�letszf�r�knak megfelel� feloszt�sa azt eredm�nyezi, hogy az �ltal�nos
etik�t individu�lis �s t�rsadalmi etik�ra osztj�k fel. Ebb�l ad�dik az
objekt�v erk�lcsi rend, amely figyelembe veszi, hogy az emberi szem�ly
l�tszer�en mindig m�r eleve be van sorolva bizonyos k�rnyezeti
adotts�gokba, strukt�r�kba, �s ehhez az objekt�v erk�lcsi rendhez kell
hozz�rendelni a mindenkori erk�lcsi cselekv�s k�zvetlen, szubjekt�v
norm�j�t: az egyes ember -->lelkiismeret�t, amelynek a szava v�gs�
soron meghat�rozza a konkr�t cselekedet �rt�kes vagy �rt�ktelen volt�t.
�gy jutunk el a lelkiismeret v�gs� elveihez (-->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny), mint p�ld�ul: a szubjekt�ve j� c�l nem igazolhat objekt�ve
rossz eszk�z�ket; az olyan �rt�ket, amely az�rt k�telez�, mert a
szellemi szem�ly mint szellemi szem�ly abszol�t m�don akart l�ny, nem
lehet fel�ldozni az emberi l�tez�s valamilyen erk�lcs el�tti r�sz�rt�ke
kedv��rt. -- Mivel az etika az emberi szem�ly szabad, erk�lcsi
realiz�l�s�t eleve adott rend keretein bel�l vizsg�lja, ez�rt f�gg�ben
kell hagynia azt a k�rd�st, hogyan d�nt�tt Isten err�l a szem�lyr�l
vagy m�sk�ppen: milyen c�lra rendeltetett ez a szem�ly
(-->erk�lcsteol�gia).
========================================================================
Etiol�gia

Etiol�gia (a g�r�g ,,aitia'' sz�b�l, melynek jelent�se: ok) a sz�

legt�gabb �rtelm�ben valamely val�s�g alapj�nak, ok�nak megad�sa.
Sz�kebb �rtelemben: olyan kor�bbi t�rt�n�s megjel�l�se, amely oka
valamilyen, az ember l�tszf�r�j�ban tapasztalt �llapotnak vagy
esem�nynek. A kor�bbi t�rt�n�sre val� visszautal�s lehet a) egy ok
k�pletes megjelen�t�se, amely alapj�ban v�ve csak a jelen �llapotot
vil�g�tja meg plasztikusan �s teszi tudatoss�: ez a mitol�giai
etiol�gia. Vagy b) ez a visszautal�s lehet val�s�gos, t�rgyilag
lehets�ges �s jogos (b�r esetleg k�pletesen kifejezett) k�vetkeztet�s,
amelynek seg�ts�g�vel a jelen �llapotb�l eljutnak a t�rt�neti okhoz,
mik�zben mag�t a jelenlegi �llapotot is vil�gosabban meg�rtik
eredet�nek felder�t�se k�vetkezt�ben, �s egyetlen perspekt�v�ban
szeml�lik a val�di okot �s a mostani k�vetkezm�nyt. A visszautal�snak
ez az ut�bbi fajt�ja a t�rt�neti etiol�gia. Ezt a fogalmi appar�tust
lehet -- a b) pont alatti �rtelemben -- alkalmazni a Szent�r�snak az
emberis�g �st�rt�net�vel foglalkoz� kijelent�seire:
-->teremt�st�rt�net.
========================================================================
Eucharisztia

Eucharisztia (a g�r�g ,,eukharisztein'' sz�b�l melynek jelent�se:

h�l�t adni; eu: j�l; kharisz: aj�nd�k): a sz� jelent�se �s az eredeti
szok�s szerint annak az embernek a h�laad� cselekedete, aki valamilyen
,,j� aj�nd�kkal'' megaj�nd�kozottnak �rzi mag�t, �s ennek k�vetkezt�ben
,,h�l�s''. Az eucharisztia jelent tov�bb� h�l�t de h�laim�t is. K�s�bbi
felfog�s szerint az eucharisztia jelenti ezenk�v�l J�zus ,,test�t'',
amennyiben az az Egyh�z eucharisztikus cselekv�s�ben, a keny�r �s a bor
l�that� alakj�ban, e cselekv�s kiindul�- �s k�z�ppontja.

I. Az euchariszti�val jel�lt val�s�g alapja az utols� vacsora

(mindenekel�tt Lk 22,19 �s k�v. valamint 1Kor 11,23 �s k�v.; v�. Mk
14,22 �s k�v.). Ott J�zus, saj�t szavai szerint, saj�t ,,test�t'' �s
,,v�r�t'' adja eledelnek �s italnak a keny�r �s a bor elfogyaszt�s�nak
tapasztalhat� alakj�ban. E cselekedet �rtelme kider�l a szitu�ci�b�l �s
az alkalmazott fogalmakb�l. Alapvet� jelent�s�g� a hal�l gondolata:
J�zus tudatosan elfogadja sors�t, �s �sszef�gg�sbe hozza
pr�dik�ci�j�nak k�zponti tartalm�val. Tov�bb�, J�zus ezt a vacsor�t
eszkatologikus m�don �gy �rtelmezi, mint a v�gleges vigass�gnak
el�legez�s�t. V�g�l J�zusnak ebben a lakom�j�ban szerves �s alkot�
mozzanat a k�z�ss�g gondolata (ez a lakoma �sszekapcsolja J�zust
bar�taival, �s megalap�tja bar�tainak egym�ssal val� k�z�ss�g�t).
Az alkalmazott fogalmakb�l kider�l: a s�mi nyelvhaszn�lat szerint a
,,test'' J�zus szem�ly�nek testi, megfoghat� val�s�g�t jelenti; a
keny�rr�l sz�l� ige kieg�sz�t�se el�rulja, hogy J�zus a voltak�ppeni
-->ebed Jahve (v�. Iz 53,4-12); a -->,,v�r'' pedig, k�zelebbi
meghat�roz�sa szerint, J�zus v�re, amely az Istennel val� �j sz�vets�g
megk�t�s�re ontatik ki (v�. Iz 42,6; 49,8); s mindez azt juttatja
kifejez�sre, hogy J�zus v�res hal�llal hal meg. Az adom�nyok teh�t
azonosak J�zussal, Isten szolg�j�val, aki az er�szakos hal�lt szabad
engedelmess�gben v�llalja, �s ezzel megalap�tja az �j sz�vets�get. Az
Egyh�z eucharisztikus eledel�nek, valamint J�zus test�nek �s v�r�nek az
azonoss�g�t pontosabban meghat�rozza a Korintusiaknak �rt els� lev�l:
ez az eledel J�zus teste, amelyet a vacsor�n�l sz�tosztott; ez az
eledel J�zus megfesz�tett teste, �s �gy az Egyh�z tagjai e test
fogyaszt�s�val J�zus hal�l�t hirdetik �dv�z�t� hal�lk�nt, �s teszik
ebben a min�s�g�ben hat�konny�; ez az eledel a Felmagasztaltnak a h�sa
�s v�re, amelynek az elfogyaszt�s�val az egyes emberek J�zus Krisztus
egyetlen pneumatikus test�nek k�z�ss�g�v� egyes�lnek (1Kor 10,16 �s
k�v.). Hogy ez az eledel maradand�an jelen lesz az Egyh�zban mint az
Egyh�znak az eledele, az kider�l az alap�t�si ig�khez k�zvetlen�l
kapcsol�d� parancsb�l, ,,az eml�kez�s parancs�b�l'': ,,Ezt tegy�tek az
�n eml�kezetemre (-->visszaeml�kez�s)''. Az az utas�t�s, hogy ,,ezt''
tov�bbra is tenni kell, biztos�tja, hogy a Krisztus-val�s�g eg�sze ott
mindig hat�konyan jelen van, ahol ,,ezt'' (vagyis a vacsor�t) J�zus
tan�tv�nyai legitim m�don realiz�lj�k. A vacsor�nak ebben a
megism�tl�s�ben, amelyet maga J�zus rendelt el, egy�ttal jelenval�v�
lesz J�zus Krisztusnak a kereszten bemutatott v�res �ldozata is, mert a
szenved�st �s a hal�lt v�llal� szolga teste, illetve v�re �gy van
jelen, mint amelyet odaadott, illetve kiontott ,,sokak�rt'' (=
mindenki�rt), mert mag�nak J�zusnak az alap�t�sa szerint az � teste �s
v�re csak ily testk�nt �s v�rk�nt lehet jelen, �s mert J�zus Krisztus
egyetlen �ldozat�nak ez a jelenl�te az Egyh�z liturgikus �ldozati
cselekedet�nek (-->�ldozat) alakj�ban van adva. Teh�t az eucharisztia
�nnepl�se az Egyh�zban mindig val�di �tkez�s, amennyiben J�zus Krisztus
teste �s v�re val�ban eledelk�nt van jelen az euchariszti�ban, �s
ugyanakkor val�di �ldozat, amennyiben J�zus egyetlen �ldozata
maradand�an hat�kony a t�rt�nelemben, �s az Egyh�z mint l�nyege szerint
t�rt�nelmi realit�s liturgikus megjelen�t� cselekedet�vel az
eucharisztia �nnepl�se alkalm�val maradand�an hat�konny� teszi ezt az
�ldozatot. Ez�rt ezt a k�t val�s�got, amely az eucharisztia egy
�nnepl�s�ben jelen van, nem is lehet egym�st�l teljesen elv�lasztva
teol�giai reflexi� t�rgy�v� tenni; a -->szentmise�ldozat szempontj�t
teh�t az eucharisztia eg�sz t�rgyal�s�n�l �rv�nyes�teni kell. -- De az
eucharisztia J�zus emberr�-lev�s�nek, felt�mad�s�nak �s
felmagasztal�s�nak is megjelen�t�se (l�sd Jn 6,57; Zsid 10,5-10).

II. Az eucharisztia a sz� legteljesebb �s legeredetibb �rtelm�ben

-->szents�g (DS 802 1601 1866), amelyet k�zvetlen�l maga J�zus Krisztus
alap�tott (DS 1320 �s k�v. 1601 1636 �s k�v. 1866), amelyben
val�s�gosan jelen van J�zus igazi teste �s v�re (�s ezzel az �r eg�sz,
�dv�ss�get ad� konkr�t val�s�ga) (DS 700 793 �s k�v. 802 860 1320 �s
k�v. 1636 �s k�v. 1651 �s k�v. 1658 1866 2535), a k�t ,,sz�n'' --
keny�r �s bor -- b�rmelyike alatt (DS 1198 �s k�v. 1257 1320 �s k�v.
1636 �s k�v. 1729 1733 1866 2535) �s ezek b�rmely r�sz�ben (DS 1320 �s
k�v. 1639 �s k�v. 1653 2535 3231). J�zus Krisztus test�nek �s v�r�nek,
valamint kereszt�ldozat�nak megjelen�t�se az Egyh�z
-->szentmise�ldozat�ban t�rt�nik (DS 793 �s k�v. 802 822 834 854 �s
k�v. 1739 �s k�v.), oly m�don, hogy a pap elv�gzi az �tv�ltoztat�st (DS
793 �s k�v. 802 1072 �s k�v. 1320 �s k�v. 1771 �s k�v.) a szents�g
,,form�jak�nt'' elmondott ig�kkel, amelyekkel maga J�zus alap�totta a
szents�get (DS 782 793 �s k�v. 834 1320 �s k�v. 1352 1639 �s k�v. 1739
�s k�v. 1752). Ezt az �tv�ltoztat�st k�zelebbr�l �gy kell �rtelmezni,
mint egy -->szubsztanci�nak (nevezetesen a b�zakeny�r �s a sz�l�bor
szubsztanci�j�nak mint ,,anyagnak'': DS 1320 �s k�v.) egy m�sik
szubsztanci�v� (nevezetesen J�zus test�v� �s v�r�v�) (DS 700 802 860
1018 �s k�v. 1320 �s k�v. 1642 1866 2535 3891;
-->transzszubsztanci�ci�) val� igazi �tv�ltoz�s�t. J�llehet az
�tv�ltoztat�s az�rt t�rt�nik, hogy az �ldoz�ssal (-->kommunik�ci�) a
h�v�k magukhoz vehess�k J�zus test�t �s v�r�t, �s a t�rt�nelemnek ebben
a konkr�t �r�j�ban mindenekel�tt �k maguk jelen�tik meg (az Egyh�z
k�zvet�t�s�vel) a kereszt�ldozatot (DS 1739 �s k�v.), ennek t�nyleges
esem�nye m�gis maradand�: am�g az ,,eledel'' sz�nei adottak (hogy az
ember elfogyassza �ket), addig J�zus Krisztus is jelen van (�s az
embernek im�dnia kell) (DS 1639 �s k�v. 1654). De J�zus Krisztusnak ez
a maradand�, val�s�gos jelenl�te sz�ks�gszer�en mindig e jelenl�tnek az
Egyh�zban, az eucharisztia �nnepl�s�ben t�rt�n� megval�sul�s�ra �s arra
a c�lra van vonatkoztatva, hogy a h�v� mag�hoz vegye (,,egye'') ezt a
val�s�got.

III. Az eucharisztia realiz�l�s�val �s v�tel�vel az Egyh�z (�s az

egyes h�v�) val�ban az ,,eucharisztia'' cselekedet�t hajtja v�gre,
vagyis h�laad�st v�gez; a h�laad�snak ez a lehet� legmagasabb �s
specifikusan ,,egyh�zi'' form�ja egyed�l J�zus Krisztus Egyh�za sz�m�ra
lehets�ges, de sz�m�ra egyben megb�zat�s is, mely l�t�nek alapt�rv�nye:
az Egyh�z -- az�ltal, hogy realiz�lja J�zus Krisztusnak az Egyh�zban
val� val�s�gos jelenl�t�t, �s J�zus Krisztust eledelk�nt val�ban
mag�hoz veszi (ha ez a hit mer�sz val�s�g�ban t�rt�nik is) -- h�l�ja
kifejez�sek�pp v�laszt ad Isten kegyelm�nek felk�n�l�s�ra (-->Isten
�nk�zl�s�re), �s ez az�rt a legintenz�vebb v�lasz, mert test�vel �s
v�r�vel J�zus fogalmazza meg, akinek az �let�t Isten mindig is
szerette, �s v�g�rv�nyesen elfogadta. Az eucharisztia ,,hat�s�t'' teh�t
nem csup�n egy�ni hat�sk�nt kell elgondolnunk, amely az egyes emberben
k�vetkezik be, olyan hat�sk�nt, amelynek r�v�n az egyes ember
szem�lyesen r�szesedik J�zus Krisztus �let�b�l, �s kapja meg a
kegyelmet ahhoz, hogy ezt a r�szesed�st meg is val�s�tsa a maga
kereszt�ny, vagyis a sz� szoros �rtelm�ben ,,krisztusi'' �let�ben
(vagyis oly �letben, amely az Atya ir�nti szeretet, engedelmess�g �s
h�la, a megbocs�t�s �s a t�relem �ltal J�zus Krisztus �let�t
k�pviseli), hanem az eucharisztia hat�s�t mindenekel�tt ekkl�ziol�giai
(szoci�lis) hat�sk�nt kell elgondolnunk: az euchariszti�ban Isten
�dv�z�t� akarata, mely Isten felt�tlen kegyelme folyt�n minden emberre
vonatkozik, ebben a vil�gban lesz jelenl�v�, megfoghat� �s l�that�,
mivel az eucharisztia a h�v�k megfoghat�, l�that� k�z�ss�g�t (az
Egyh�zat) azz� a jell� v�ltoztatja, amely nem csup�n utal Istennek
valahol esetleg hat� kegyelm�re �s �dv�z�t� sz�nd�k�ra, hanem maga
azonos ennek a kegyelemnek �s �dv�ss�gnek megfoghat� �s maradand�
alakj�val. Az eucharisztia szents�ge �s az Egyh�z szents�ge teh�t
szorosan �sszef�gg (-->Egyh�z, -->alapszents�g).
========================================================================
�va

�va (h�ber, jelent�se sz� szerint: ,,�letet ad�''): a Szent�r�s

etiol�giai besz�mol�ja szerint -->�d�m ,,seg�t�t�rsa'', feles�ge. Az a
t�rt�net, amely �v�nak �d�m oldalbord�j�b�l val� teremt�s�t mondja el,
a f�rfi �s a n� l�nyegi azonoss�g�t, k�l�nnem�s�g�t �s egyenrang�s�g�t
fejezi ki, �s maga a -->n�vad�s (Ter 2,23: ,,f�rfit kieg�sz�t�'') is
ezt specifik�lja k�zelebbr�l: a n� az�rt ,,p�rja'' a f�rfinak, mert a
l�tnek ugyanazon a szintj�n van, mint az els� f�rfi, �s ez�rt felette
�ll minden m�s �l�l�nynek. A n� �s a f�rfi egy�tt Isten k�pm�sa ebben a
vil�gban. A Szent�r�s �d�m �s �va viszony�ban a h�zass�gnak, mint Isten
�ltal akart int�zm�nynek, f�rfi �s n� �sszetartoz�s�nak, k�lcs�n�s
egym�srautalts�guknak �s a sz�l�i kapcsolatnak az �sk�p�t l�tja. --
-->Protoevang�lium.
========================================================================
Evang�lium

Evang�lium (g�r�g�l euangelion): j� h�r. Ez a sz� szerinti ford�t�s

mutatja a legvil�gosabban, milyen jelent�s�get tulajdon�tott J�zus
saj�t igehirdet�s�nek. Ennek az igehirdet�snek a c�mzettje
mindenekel�tt a szeg�ny (Mt 11,5) ember, aki �nmag�n, a vil�gban val�
helyzet�n �s Istenhez val� viszony�n elgondolkodva �gy �rzi, hogy
�nmaga miatt csak elutas�t� �t�letre �s csak elvet�sre sz�m�that. J�zus
j� h�r�nek tartalma az a m�r bek�vetkezett t�ny, hogy Istennek J�zus
Krisztusban val� kegyes uralma jelenval�v� lett ebben a m�r el�t�ltnek
gondolt vil�gban, �s ennek az uralomnak szabad�t� hat�sa van (Mk 1,14
�s k�v.). -- Az �jsz�vets�g k�s�bbi irataiban az evang�lium fogalm�t
kiterjesztik: ebben az �rtelemben az evang�lium h�rad�s mindarr�l, ami
J�zus Krisztusban t�rt�nt, �s amir�l J�zus Krisztus tan�tv�nyai
tudom�st szereztek. Ezzel J�zus l�tez�se, besz�de �s �lete maga lesz az
evang�lium tartalm�v�. Az evang�lium ebben az �rtelemben teh�t
k�zvetlen�l ,,evang�lium'', vagyis Istent�l sz�rmaz� �r�mh�r az
embernek. E h�r egyed�l�ll� volt�nak megfelel�en az ,,evang�lium'' sz�t
a Szent�r�sban csak egyes sz�mban haszn�lj�k. Az evang�lium csak k�s�bb
lesz a tan�tv�nyok igehirdet�s�nek �r�sos r�gz�t�se, �gy, ahogyan az a
n�gy evang�liumban el�tt�nk �ll (ekkor m�r t�bbes sz�mban is haszn�lj�k
az ,,evang�lium'' sz�t: M�t� M�rk, Luk�cs, J�nos evang�liuma). Az a
t�ny, hogy ezeknek az �r�soknak az ,,evang�liumok'' nevet adt�k,
kifejez�sre juttatja azt, hogy ezek misszi�s �r�sok voltak (�s
alapjukat a misszi�s pr�dik�ci� alkotta); az evang�lium mint misszi�s
irat az Egyh�z -->pr�dik�ci�ja arr�l a sz�r�l �s esem�nyr�l, amely
mag�t az Egyh�zat l�trehozta (-->Szent�r�s).
========================================================================
Evang�liumi tan�csok

J�zus igehirdet�s�nek az volt a c�lja, hogy megv�ltoztassa azt a

gondolkod�sm�dot, amelynek �rtelm�ben az ember a t�rv�nyre �s a
teljes�tm�nyekre hivatkozhat Isten el�tt, �s ez�ltal J�zus minden egyes
embert Istennek azzal a k�vetel�s�vel akart szembes�teni, hogy az ember
saj�t mag�t adja oda Istennek (-->hegyi besz�d). J�zus �rtelmez�se
szerint ez az ig�ny nem m�sokra r�k�nyszer�thet� program �s nem is
valamilyen puszta gondolkod�sm�d meghirdet�se; J�zus ezt az ig�nyt
ink�bb k�l�nb�z� utal�sokban vagy ,,tan�csokban'' konkretiz�lta,
amelyek az istenszeretet �s az emberszeretet egyetlen parancsolat�t
fogalmazz�k meg sark�tott form�ban az �let k�l�nb�z� szitu�ci�ira. Az
egyh�zi hagyom�ny m�s �s m�s m�don �rizte meg ezeket a ,,tan�csokat'';
az Egyh�z gyakran nem vett tudom�st olyan dolgokr�l, amelyeket J�zus
nagyon vil�gosan �s �ltal�nos �rv�nnyel megmondott (p�ld�ul az
er�szakr�l val� lemond�s tan�csa), J�zus m�s utal�saib�l pedig,
amelyeknek a megval�s�t�sa csak egy�ni elhivatotts�g k�rd�se lehet,
kialakult a h�rom ,,klasszikus'' evang�liumi tan�cs. E h�rom
evang�liumi tan�ccsal kapcsolatban (-->sz�zess�g, -->szeg�nys�g,
-->engedelmess�g) a Szent�r�sb�l nem lehet egyforma vil�goss�ggal
meg�llap�tani J�zus tan�cs�nak a jelleg�t. J�zus elismeri �s aj�nlja a
h�zass�gr�l val� lemond�st az olyan ember eset�ben, aki erre a
lemond�sra szem�lyes elhivatotts�got �rez a -->baszilei�ra val�
tekintettel (Mt 19,12). Ez nem olyan k�vetel�s, amely mindenkinek sz�l;
Szent P�l nem tud r�la, hogy az �rnak volna valamilyen parancsolata
erre vonatkoz�lag (1Kor 7,25), de, tekintettel a J�zus Krisztussal
bek�vetkezett eszkatologikus szitu�ci�ra, a maga r�sz�r�l j�nak tartja
a h�zass�gr�l val� lemond�st (-->sz�zess�g). Ugyan�gy a -->szeg�nys�get
�s az -->engedelmess�get (amelyet azonban a Biblia felfog�sa szerint
Istennek J�zus Krisztusban jelenlev� Ig�je ir�nti engedelmess�gk�nt
kell felfogni �s egy�tt kell szeml�lni a ,,szolg�lattal'') szint�n
Isten k�l�n�s felh�v�saik�nt kell �rtelmezn�nk, amelyek egyes
embereknek sz�lnak: ennyiben teh�t ezek a tan�csok el�sz�r is Isten
adom�nyai �s lehets�ges utal�sok Isten eszkatologikus, �dv�z�t�
uralm�ra. A szeg�nys�g �s az engedelmess�g mint az ember szabadon adott
v�lasza, amelyre a kegyelem teszi k�pess�, a -->t�k�letess�g lehets�ges
�tj�nak tekinthet�, hab�r el kell ismerni, hogy elvileg ugyanez lehet a
funkci�ja m�s utaknak is; minthogy ez a felh�v�s a konkr�t emberi
egzisztenci�nak sz�l, aki egy bizonyos evil�gi szitu�ci�ban van
(nevezetesen az � szitu�ci�j�ban), ez�rt nem hasonl�that� �ssze
k�zvetlen�l egy m�sik felh�v�ssal, �s azzal szemben nem ig�nyelheti
mag�nak a magasabbrend�s�g rangj�t. Amennyiben az evang�liumi tan�csok
az evil�gi �rt�kekr�l val� lemond�sra buzd�tanak, annyiban k�zvetlen�l
az eszkatologikus �dvhelyzet kifejez�i, �s ennyiben az evang�liumi
tan�csok ,,�nmagukban v�ve'' el�bbre val�k a f�ldi �rt�keknek mint
f�ldi �rt�keknek az igenl�s�n�l (DS 1810; v�. 3911 �s k�v.).
========================================================================
Exeg�zis

Exeg�zis (g�r�g, jelent�se: �rtelmez�s): az a teol�giai diszcipl�na,

amely a Szent�r�st val�ban tudom�nyos m�dszerekkel magyar�zza; ezek
k�z� tartozik a nyelv�szet, a -->bibliakritika, a bibliai kort�rt�nelem
�s m�s tudom�nyok, de az exeg�zis nem mer�lhet ki ezek alkalmaz�s�ban.
Az exeg�zis mint katolikus tudom�ny sz�m�ra az egyh�zi tan�t�hivatal
tan�t�sa �s �tmutat�sa nemcsak negat�v norm�t jelent. A katolikus
exeg�zis feladatai k�z� tartozik, hogy tudom�nyos el�munk�latokat
v�gezzen, amelyek lehet�v� teszik az egyh�zi tan�t�hivatal sz�m�ra,
hogy biztos �t�letet mondjon egy-egy bibliai sz�veg �rtelm�r�l (II.
vatik�ni zsinat, Dei verbum 128), �s hogy megmutassa, hogy eredm�nyei
t�nylegesen �sszeegyeztethet�k a katolikus dogm�val, �s legal�bb
elvileg �sszeegyeztethet�k a tan�t�hivatal nem defini�lt tan�t�s�val
(-->szent�r�si bizony�t�s). A katolikus exeg�zis �gy gyakran �talakul
-->biblikus teol�gi�v�, amely ide�lis esetben azzal a biblikus
teol�gi�val azonos, amely �nmaga sz�m�ra felt�telezi a -->dogmatik�t.
Az erre vonatkoz� elveket a -->hermeneutika dolgozza ki. A sz�kebb
�rtelemben vett exeg�zis (�gy a teol�giai fakult�sokon tan�tott
exeg�zis) a Szent�r�s egyes k�nyveit komment�lja oly m�don, hogy
kritikailag vizsg�lja a sz�veget, tanulm�nyozza a szerz�s�gnek �s a
sz�veg r�gebbi forr�sainak a k�rd�s�t, a sz�veg megvil�g�t�s�hoz
felhaszn�l kort�rt�nelmi, f�ldrajzi �s r�g�szeti adatokat, �s kiemeli a
sz�veg -->kerigm�j�t. Ha modern nyelven akarjuk visszaadni a bibliai
sz�veget, akkor mindezek az el�munk�latok n�lk�l�zhetetlenek.
========================================================================
Extra Ecclesiam nulla salus

Extra Ecclesiam nulla salus (latin, jelent�se: az Egyh�zon k�v�l

nincs �dv�ss�g): Origen�sz �s Szent Cypri�n �ltal megfogalmazott �s a
hagyom�nyban meg�rz�tt elv, amely nem azt jelenti, hogy az Egyh�zon
,,k�v�l'' nem hat a kegyelem (DS 2429), hanem: hogy a kegyelem --
amelyet Isten, emberr� lett Fi�ban val� �nk�zl�se �ltal, az egyes
embernek megigazul�s�ra felaj�nlott, m�gpedig v�g�rv�nyesen �s a
t�rt�nelemben maradand�an k�zzelfoghat� form�ban -- t�rt�nelmileg
jelenval� �s k�zzelfoghat� m�don az -->Egyh�zban marad meg, �s ha ezt a
kegyelmet valaki k�zzelfoghat� kegyelemk�nt keresi, akkor csak J�zus
Krisztus Egyh�z�ban, �s a hozz� tartoz� realit�sokban (Szent�r�s,
szents�gek, a kereszt�ny �letvitel mint p�lda) tal�lhatja meg; ha pedig
ez a kegyelem Isten tetsz�se folyt�n az Egyh�zon ,,k�v�l'' m�k�dik,
akkor mindig olyan kegyelem, amelynek bels� dinamik�ja e kegyelemnek az
Egyh�zban val� megtestes�l�se fel� visz. A II. vatik�ni zsinat azon a
v�lem�nyen van, hogy az �dv�ss�g lehets�ges a (v�tek n�lk�li) ateista
�s politeista sz�m�ra is (Gaudium et spes 22, Lumen gentium 16, Ad
gentes 7), �s �gy minden komoly k�ts�gen fel�l �ll az, hogy Isten
minden embernek tart�san felaj�nlotta a kegyelmet, amely benn�k
re�lisan m�k�dik (-->Isten �dv�z�t� akarata). Az ,,Extra Ecclesiam
nulla salus'' elv�t teh�t, mik�nt itt is tett�k, ennek az �tfog�bb
hitigazs�gnak az alapj�n kell �rtelmezni.
========================================================================
Farizeuss�g

Farizeuss�g (h�ber, farizeusok: az elk�l�n�ltek). A farizeuss�g

teol�giai �rtelemben nem k�pmutat�st vagy k�tsz�n� mor�lt jelent, hanem
a farizeuss�g mindenekel�tt egy p�rt: a nemzeti �rzelm�, idegengy�l�l�,
etikai szempontb�l szigor�, t�rv�nytisztel�, a Biblia kialakul�sa ut�ni
hagyom�nyt is szigor�an tiszteletben tart� zsid�k p�rtja J�zus kor�ban
(ellenfele a -->szadduceus p�rt). Ahol e p�rt negat�v von�sai
hat�rozott rendszerr� abszolutiz�l�dnak, ott j�n l�tre a sz�
tulajdonk�ppeni �rtelm�ben vett farizeuss�g, ami ellen J�zus harcol, �s
ami minden korban megjelenik az olyan vall�sok lez�ll�se eset�n,
amelyek (helyesen) konkr�t form�ban int�zm�nyes�lnek. Ennek a
farizeuss�gnak a jegyei a k�vetkez�k: a vall�s k�ls�s�gess� v�l�sa, a
t�rv�ny bet�j�nek kultusza, ami a t�rv�ny szellem�nek meg-nem-�rt�s�vel
p�rosul, az erk�lcsteol�giai kazuisztika elhatalmasod�sa �s
mindenekel�tt annak a gondolkod�sm�dnak a fel�lkereked�se, amelynek
talaj�n az ember azt hiszi, hogy valamif�le elsz�mol�s szerint j�
viszonyt alak�that ki Istennel a maga erej�b�l (,,megv�lthatja
�nmag�t''), hogy auton�m m�don v�ghezvitt tetteivel ad�s�v� teheti
Istent, akinek meg kell jutalmaznia azt, ami nem az � saj�t kegyelmi
adom�nya volt. Ez a magatart�s m�g voltak�ppeni g�gg� �s k�pmutat�ss�
is fajulhat. J�zus mindenest�l elutas�tja ezt a farizeuss�got, Szent
P�l, az egykori farizeus pedig teol�giailag dolgozza ki, hogy a tettek
�ltal t�rt�n�, t�rv�ny szerinti megigazul�s teljess�ggel
�sszeegyeztethetetlen a kereszt�nys�ggel (R�maiaknak �s Galat�knak �rt
lev�l). (V�. Mt 5,2; 6,1-6,16; 12,1-14; 15,1-20; 23,13-36; Lk 18,9-14).
========================================================================
Fejedelems�gek �s hatalmass�gok

Fejedelems�gek �s hatalmass�gok: az �jsz�vets�gben, k�l�n�sen Szent

P�ln�l a gonoszs�g er�i (-->d�monok), amelyek a jelenlegi -->ai�nban
m�g megpr�b�lj�k gyakorolni hatalmukat. Mivel az �jsz�vets�g mag�t�l
�rt�d�en �tveszi az emberis�g tapasztalatait, �s azokat megtiszt�tott
alakban tov�bbadja, felt�telezhetj�k, hogy ezek a fejedelems�gek �s
hatalmass�gok a vil�gban lev� szem�lyes gonoszt jelentik, amely az
emberi l�tez�s k�l�nb�z� szf�r�iban �s dimenzi�iban jelenik meg
�nk�nyk�nt, ami -->b�nh�z �s -->hal�lhoz vezet (ilyen �rtelemben vett
fejedelems�gek �s hatalmass�gok f�leg az Efezusiakhoz �s a
Kolosszeieknek �rt lev�lben szerepelnek; l�sd m�g R�m 8,38; 1Kor 15,23-
26). J�zus Krisztus keresztj�vel �s felt�mad�s�val legy�zte ezeket a
fejedelems�geket �s hatalmass�gokat, de a hatalomt�l val�
megfosztotts�guk egyel�re m�g rejtve van; ezek az er�k m�g �tj�rj�k
,,ennek'' a vil�gnak az atmoszf�r�j�t, �s ennek az atmoszf�r�nak a
k�vetkezm�nye a -->k�s�rt�s �s a kereszt�nyek -->�ld�z�se. Dogmatikus
szemsz�gb�l n�zve -->Isten gondvisel�se ,,elt�ri'' ezeknek az er�knek a
m�k�d�s�t.
========================================================================
Fejl�d�s

Fejl�d�s: egy olyan l�tez�nek a megv�ltoz�sa, amely (ugyanakkor)

azonos is marad �nmag�val. Az ember �letszf�r�j�ban a fejl�d�s
legk�l�nb�z�bb form�ival tal�lkozunk, (fejl�d�s az ember
gondolkod�s�ban, a vil�gnak, a k�rnyezetnek a fejl�d�se stb.), �s ez�rt
a fejl�d�s l�nyeges t�m�ja a teol�gi�nak. A teol�gia voltak�ppen csak
az �jabb korban kezdett tematikus form�ban foglalkozni a fejl�d�ssel,
miut�n nagyj�b�l egyidej�leg megjelent a filoz�fiai evolucionizmus (=
fejl�d�selm�let) -- vagyis az a Leibnizn�l, Schellingn�l �s Spencern�l
megtal�lhat� felfog�s, hogy minden val�s�gnak legmagasabb rend�, az
abszol�tumot kinyilatkoztat� elve a fejl�d�s -- �s a biol�giai
evolucionizmus, az ember keletkez�s�re vonatkoz� t�tellel, amelyet
els�k�nt Darwin fogalmazott meg. Az evolucionizmusnak ezekkel a
form�ival szemben a katolikus teol�gia els�sorban a -->teremt�s �s a
fejl�d�s k�l�nbs�g�t emeli ki. A teremt�s a tiszta -->kezdetet jelenti:
azt az eredeti aktust, amely egy l�tez�t bele�ll�t a fejl�d�s�be. A
fejl�d�s felt�telez valamit, ami m�r l�tezik, �s ennek id�beli alakj�t
jelenti. Term�szetesen csak most kezd�dik voltak�ppen annak a k�rd�snek
teol�giai vizsg�lata, hogyan l�tezhet valami teremt�s �ltal, �s hogyan
k�pes m�gis fejl�d�sre. Elvileg abb�l kell kiindulni, hogy Isten a
teremt�ssel a -->teremtm�nyt abba az �llapotba hozza, amelyben
lehets�gess� v�lik sz�m�ra �nmaga realiz�l�sa, �s megadja neki az ehhez
sz�ks�ges felt�teleket, �gyhogy elvileg nem t�telezhetj�k fel, hogy
Isten olyasmit teremt, amit a teremtm�ny immanens fejl�d�s�vel is
el�rhet. Ha a teol�giai -->antropol�gia lesz�gezi, hogy a teremt�snek
az -->ember a c�lja �ltal�ban, hogy a teremt�snek igazi kezdete van
(ami teol�giai �s nem term�szettudom�nyos fogalom), �s minden fejl�d�s
�tj�n kialakult l�tez� megmarad a teremtm�nyre jellemz�, Istent�l val�
f�gg�sben (amely f�gg�s�g olyan, hogy min�l nagyobb a m�rt�ke, ann�l
�n�ll�bb lesz a teremtm�ny), akkor a teol�gia b�zv�st �tengedheti a
term�szettudom�nynak ama tov�bbi k�rd�s tiszt�z�s�t, hogy mi j�het
l�tre a teremt�sben fejl�d�s �tj�n. L�sd azt a speci�lis k�rd�st, amin
ez a vita kirobbant: -->ember teremt�se, -->ember eredete. Mik�nt a
kezdet, �gy az igazi -->v�g sem hozz�f�rhet� a term�szettudom�ny
sz�m�ra, l�sd: -->baszileia. Term�szetesen, amennyiben az
eszkatologikus beteljes�l�sben megsz�ntetve-meg�rz�dik minden, ami a
-->t�rt�nelmis�gben lett, annyiban a val�s�gos v�g�rv�nyess�g
vonatkoz�s�ban is van igazi fejl�d�s, amelynek sor�n a szem�lyes
szellem egyre ink�bb mag��v� teszi a c�lj�t. E fejl�d�s megjelen�s�nek
els�dleges sz�ntere az -->Egyh�z (l�sd m�g -->dogmafejl�d�s).
========================================================================
Felaj�nl�selm�let

A -->szentmise�ldozat vonatkoz�s�ban az -->�ldozatnak az elm�lete,

amely szerint szentmise�ldozat l�nyegi aktus�nak
(-->transzszubsztanci�ci�) voltak�ppeni l�nyege nem a szimbolikus
,,le�l�s'' (J�zus Krisztus hal�l�nak megjelen�t�se a k�t sz�n
[-->species] alatt), hanem az adom�nyok �tad�sa Istennek �tv�ltoztat�s
�s megnemes�t�s �tj�n, mivel a f�ldi adom�nyokat (keny�r �s bor),
melyek �talakulnak J�zus Krisztus test�v� �s v�r�v�, Isten J�zus
hal�l�val �s felt�mad�s�val v�g�rv�nyesen elfogadta.
========================================================================
Felebar�ti szeretet

Felebar�ti szeretet: dogmatikai �rtelemben az igazi szem�lyes

j�indulattal p�rosul� �dv�ss�ges, kereszt�ny szeretetet jelenti, amely
Isten kegyelm�n alapul �s �ltala v�lik lehets�gess�. A felebar�ti
szeretet nem az ember saj�t haszna vagy �lvezete miatt keresi a
m�sikat, hanem mag�nak a m�siknak a kedv��rt, enn�lfogva elfogadja a
m�sikat annak abszol�t egyszeris�g�ben, nem akarja �t saj�t
,,eszm�nyk�p�nek'' al�vetni, hanem �nmag�t vonatkoztatja a m�sikra �s
nem a m�sikat �nmag�ra (de v�. -->szeretet). Mivel a szeretet a
szellemi szem�ly igazi �s tot�lis val�ra v�lt�sa, ez�rt az
,,�nzetlens�g'' nem h�v�ss�get �s t�vols�got jelent, hanem eg�sz
l�ny�nk odaad�s�t, amennyire ez lehets�ges �s amennyire a m�sik az
ilyen szeretet c�mzettje lehet. A felebar�ti szeretet mint ,,Isten
kedv��rt'' v�llalt szeretet egy�ltal�n nem azt jelenti, hogy
embert�rsunkat az istenszeretet gyakorl�s�nak puszta anyag�v� tessz�k,
hanem azt a k�zeget �s alapot, amely egyed�l tesz lehet�v� radik�lis
felebar�ti szeretetet, minthogy a l�tez�s term�szetfeletti rendj�ben
maga Isten az ember legbels� titka. Ennek megfelel�en, a teol�gia
�ltal�nos tan�t�sa szerint, a felebar�ti szeretet aktusa az
istenszeretet teol�giai -->er�ny�nek az aktusa, teh�t a Szentl�lek
k�zrem�k�d�s�n alapul�, a kegyelem �ltal t�rt�n� r�szv�tel a
Szenth�roms�gon bel�li �let realiz�l�s�ban is, amelyben Isten
-->pneum�ja nem m�s, mint Isten szem�lyszer� szeretete. Ezzel
kapcsolatban azt kell meggondolni, hogy objekt�ve Isten nem az emberi
tudat szubjekt�v t�rgyra-ir�nyul�s�nak egyik ,,t�rgya'' m�s t�rgyak
mellett; Isten -- miel�tt reflekt�ltt� �s tematikuss� v�lna a
gondolkod�sban -- mindig �gy van benne a gondolkod�s el�zetes �s
eredend� aktus�ban, mint a tapasztalat vil�gon t�li alapja, amely
hordoz�ja ennek az -->aktusnak �s t�rgy�nak; mint v�gs� eredete �s
v�gs� c�lja egy olyan aktusnak, amely t�rgyilag a vil�gra ir�nyul.
Amikor kereszt�ny-vall�si �rtelemben lesz Isten a gondolkod�s t�m�ja,
amikor term�szetfeletti m�don maga Isten lesz az emberi
transzcendentalit�s v�gs� el�rhet� c�lja, akkor ez olyan embert
felt�telez, aki az�ltal �bred �ntudatra �s tudatos�tja szabads�g�t,
hogy szeretetk�z�ss�gre l�p embert�rsaival; hogy szem�lyes tal�lkoz�s
�s �rintkez�s �tj�n kapcsolatot teremt a vil�gon bel�li tapasztal�sban
adott m�sik szem�llyel. Ebb�l kider�l: az Istenr�l val� eredeti �s
explicit tapasztalatszerz�s mindig valamilyen vil�gon bel�li
tapasztal�son bel�l t�rt�nik. A felebar�ti szeretet aktusa az egyetlen
kategori�lis �s eredeti aktus, amelyben az ember el�ri a kategori�lisan
adott eg�sz val�s�got, �s egy�ttal ez az els�dleges aktus, amelyben az
ember tapasztalatot szerez Istenr�l. Az istenszeretetnek is az a
felt�rulkoz�s a hordoz�ja, amely az embert nyitott� teszi a val�s�g
eg�sz�re, �s amely a felebar�ti szeretetben is megval�sul. -- Az egyes
embernek a felebar�ti szeretetben t�rt�n� felt�rulkoz�sa, amely a
val�s�g eg�sz�re ir�nyul, nem korl�toz�dhat csak egyetlen szem�lyre
vagy az ember bet� szerinti �rtelemben vett t�rs�ra. Minthogy a
felebar�ti szeretetben az ember a val�s�g eg�sze fel� fordul, a
kereszt�ny felebar�ti szeretetnek sz�ks�gszer�en mindig van (t�bb�-
kev�sb� explicitt� is v�l�) t�rsadalmi �s politikai dimenzi�ja (s�t, a
II. vatik�ni zsinat egyenesen ,,caritas politica''-r�l besz�l: Gaudium
et spes 75), ami viszont arra utal, hogy a kereszt�ny felebar�ti
szeretet megval�s�t�s�nak �tja nem az �rzelg�ss�g �s az ellent�tek
mesters�ges elsim�t�sa, hanem -- ahol sz�ks�g van r� -- a m�sok�rt
v�vott harc �s az elker�lhetetlen konfliktusok elvisel�se.
Az istenszeretet �s a felebar�ti szeretet egys�g�re vonatkoz� bibliai
sz�vegek: Mt 22,37 �s k�v.; R�m 13,9 �s k�v.; Mt 5,43 �s k�v.; 7,12;
10,40 �s k�v.; 25,40; a felebar�ti szeretet himnusza: 1Kor 13; a
felebar�ti szeretet mint a t�rv�ny t�k�letes teljes�t�se: R�m 13,10; Mt
22,40.
========================================================================
Felel�ss�g a vil�g�rt

Mivel a v�gleges �dv�ss�gnek ki kell terjednie az Istent�l teremtett

val�s�g eg�sz�re (-->vil�g), �s �gy a term�szet �s a t�rt�nelem anyagi
vil�g�ra is (v�. a test felt�mad�sa: -->felt�mad�s, -->test); mivel
Isten �g�reteinek, a v�gs� beteljes�l�s el�legez�sek�nt, emberek �ltal,
a vil�gban kell ,,beigazol�dniuk''; mivel a testtel rendelkez� ember
csak a vil�g testi konkr�ts�g�ban tudja embert�rs�t igaz�n szeretni,
mivel a vil�g konkr�ts�ga az Isten ir�nti h�v� engedelmess�g
sz�ks�gszer� anyaga, �s az ember csak �gy engedelmeskedhet Istennek,
hogy tiszteletben tartja a vil�g l�nyeg�t kibontakoztat� val�s�gok
t�rgyilag meghat�rozott strukt�r�it (-->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny),
ez�rt az embernek a vil�ghoz val� viszony�t nem hat�rozhatja meg
egyed�l a vil�gt�l val� elfordul�s (l�sd: -->elfordul�s a vil�gt�l),
hanem az embernek az is megb�zat�sa (mind az embernek �ltal�ban, mind
az egyes embernek, a saj�t szitu�ci�j�hoz �s tehets�g�hez m�rten), hogy
akt�v tev�kenys�ggel �s erk�lcsi felel�ss�ggel kibontakoztassa a
term�szetnek �s a szellem vil�g�nak immanens fejl�d�si dinamik�j�t
(�gyhogy a vil�g�rt val� felel�ss�g hi�ny�ban is b�nt kell l�tnunk), de
ezt a munk�t term�szetesen azzal a tudattal kell v�geznie, hogy a vil�g
val�ban v�g�rv�nyes beteljes�t�se Isten kegyelm�nek tette marad, hogy
az immanens fejl�d�si folyamatok sohasem z�rulnak le, sohasem hagyj�k
nyugodni a vil�got boldog megb�k�lts�gben, hogy az �sszt�rt�nelemnek
nincs megjel�lhet� emberi szubjektuma, �s hogy az embernek, az eg�sz
l�tez�s�t meghat�roz� hal�lra-sz�nts�ga miatt, minden immanens
kibontakoz�s ellen�re is szembe kell n�znie a hit k�rd�s�vel. A
vil�g�rt val� felel�ss�g �s a vil�gt�l val� elfordul�s k�zti konkr�t
viszonyt nem lehet normat�v �rtelemben t�k�letesen meghat�rozni, �s e
viszonynak v�ltozatos t�rt�nete van mag�n a kereszt�nys�gen bel�l is
(v�. a -->laikusok teol�gi�j�nak felbukkan�sa vagy hi�nya).
========================================================================
Felt�mad�s

I. J�zus felt�mad�sa.

1. Az �jsz�vets�g h�sv�ti �zenet�nek k�z�ppontj�ban nem annak a

t�rt�neti t�nynek apologetikus bizony�t�sa �ll, hogy -->J�zus Krisztus
-- miut�n val�ban �s igaz�n meghalt, miut�n a keresztr�l levett�k �s
szab�lyszer�en eltemett�k -- a maga teljes �s ez�rt testi val�s�g�ban
felt�madott a megdics��lt beteljes�l�sre �s halhatatlans�gra (l�sd
err�l a 2. pontot). De tekintettel azokra az akad�lyokra, amelyek
manaps�g a hit �tj�ban �llhatnak, fontos el�sz�r is utalni e t�ny j�l
megalapozott t�rt�netis�g�re. E t�ny t�rt�netis�ge k�t olyan
tapasztalaton alapul, amelyek egym�st k�lcs�n�sen al�t�masztj�k,
megvil�g�tj�k, �s amelyek a kritikai exeg�zis �s a tiszt�n t�rt�neti
kutat�s szerint is minden vit�n fel�l �llnak. Az egyik tapasztalat az
�res s�r felfedez�se (ennek legr�gebbi tan�s�t�sa: Mk 16,1-8), amelynek
t�ny�t a kritikai exeg�zis meg�llap�t�sa szerint �ppens�ggel nem az
apologetikus bizony�t�s c�ljaira haszn�lt�k (egyr�szt: az �res s�rt
asszonyok fedezt�k fel, akik a zsid� jog szerint nem tehettek
tan�bizonys�got [,,�res fecseg�s'' Lk 24,11]; a besz�mol� egyszer�en a
f�lelem mot�vum�val fejez�dik be: Mk 16,8; m�sr�szt: a besz�mol�
Jeruzs�lemben ellen�rizhet� volt; a jeruzs�lemi, kereszt�nyellenes
pol�mi�ban viszont egy�ltal�n nem szerepel az �res s�r t�ny�nek a
c�folata). A m�sik tapasztalat J�zus t�bbsz�ri megjelen�se (a
legr�gebbi tan�s�gt�tel err�l: 1Kor 15,3b-5, egy eredetileg ar�mi
nyelven megfogalmazott, az �skereszt�ny k�z�ss�g els� �veiben
keletkezett hagyom�nyr�szlet, amely a zsid� antropol�gia szerint csakis
test szerinti felt�mad�st jelenthet, �s semmik�ppen sem lehet ,,puszta
legitim�ci�s formula''): e megjelen�sekben J�zus �nmag�r�l tesz
tan�s�got kiv�lasztott tan�k el�tt, akik els�sorban nem az �res s�r
alapj�n, hanem a saj�t �szlel�s�kb�l sz�rmaz� saj�t meggy�z�d�s�k
alapj�n tan�skodnak hit�kr�l. Ezt a meggy�z�d�st ut�lag, az
evang�liumokban, m�sok sz�m�ra is hiteless� teszi az �res s�r
megtal�l�s�r�l sz�l� besz�mol�, amelyet Jeruzs�lemben nem vitattak �s
nem is vitathattak.

2. 1Kor 15,3-5-h�z hasonl�an Szent P�ter besz�dei (ApCsel 2,22-40;

3,12-16; 5,29-32; 10,34-43 �s m�shol), melyeknek �rt�k�t a kritikai
exeg�zis �jb�l felfedezte, szint�n az �segyh�z h�sv�ti hit�t tan�s�tj�k
(�s mellesleg tan�skodnak a felt�mad�ssal kapcsolatos, zsid�k �s
kereszt�nyek k�z�tt foly� vit�r�l is): az �segyh�z hitt Isten
csodatett�ben, mellyel felt�masztotta �s l�that�v� tette J�zust, �s
ezzel Szent P�ter a Felt�madott megjelen�seir�l mint objekt�v
esem�nyekr�l tesz tan�s�got (a h�sv�ti pr�dik�ci� alaps�m�ja:
felt�mad�s -- szent�r�si bizony�t�s -- a tan�tv�nyok tan�s�gt�tele;
k�s�bbi s�ma: �res s�r � krisztof�nia -- mennybemenetel). A
megjelen�sekr�l sz�l� tan�s�gt�telnek tov�bbi l�nyeges mozzanata annak
bizony�t�sa, hogy a Megfesz�tett azonos a Felt�madottal (pl. Lk 24; Jn
20), hogy a tan�s�gt�teln�l, az �r rendelkez�se folyt�n, az
-->apostoloknak �s els�sorban Szent P�ternek k�l�nleges m�lt�s�ggal
p�rosul� funkci� jut, amit k�l�n m�g egyszer hangs�lyoznak a
Felt�madott besz�deir�l sz�l� besz�mol�k. J�zus felt�mad�s�nak
zjsz�vets�gi tan�s�t�sa elv�laszthatatlanul �sszefon�dik azzal a
felt�telez�ssel, hogy a felt�mad�s objekt�v esem�ny, amelyet (ha nem is
helytelen�l, de) nem kiel�g�t�en ad vissza az a formula, hogy J�zus ,,a
h�v�k tudat�ban t�madt fel'' . Tekintettel a felt�madott test
�jszer�s�g�re, �rthet�, ha azt mondj�k, hogy a tan�tv�nyok h�sv�ti
tapasztalat�nak �rtelmez�si s�m�j�ul a test felt�mad�sa szolg�lt (l�sd
e c�msz� II. pontj�t), amelyet a zsid�s�g v�rt; de ez a tapasztalat nem
csup�n bels�, �rtelmez�sre szorul� reflexi�s folyamat volt, hanem
nyilv�nval�an objekt�v esem�nyeken alapult.

3. A J�zus felt�mad�s�ban val� apostoli hitnek �s e hit megvall�s�nak

-- ami a katek�zisben �s a kultuszban, kiv�ltk�ppen a -->kereszts�g
alkalm�val t�rt�nt -- tartalma r�viden a k�vetkez�: J�zus felt�mad�sa
az Atya legnagyobb csodatette -- a Fi� d�nt� tan�skod�sa �nmag�r�l a
v�gs� id�nek �s a v�gs� id� �dv�ss�g�nek kezdete -- az �dv�ss�g
tapasztal�sa a jelenben; teljes megismer�se J�zusnak mint
-->Messi�snak, mint Isten szolg�j�nak (-->ebed Jahve), mint az -->Ember
fi�nak, mint a m�sodik -->�d�mnak, mint ,,az �let fejedelm�nek'', mint
az �j teremt�s alap�t�j�nak �s mintak�p�nek, mint a kozmikus v�gs�
embernek, mint -->K�riosznak, aki megdics��lt alakban jelen van
k�z�ss�ge sz�m�ra; ebb�l k�vetkezik az a figyelmeztet�s, hogy az �j
-->�letben meg kell v�ltoznunk, fel kell �lten�nk az �j embert; �m e
figyelmeztet�snek csak a Felt�madott kegyelm�ben tudunk eleget tenni,
mert v�gs� soron a Felt�madott ,,Lelke'' az (v�. R�m 7,6; 8,9; 14,17 �s
m�shol), aki �jj�teremti a h�v�t, aki a ,,v�gs� �s mennyei �d�m''
k�pm�s�v� teszi (v�. 1Kor 15,47 �s k�v.), s�t, k�pess� teszi arra, hogy
a Felt�madott benne lakozz�k (v�. R�m 8,10; Ef 3,17; Gal 2,20).

4. J�zus felt�mad�s�t kezdett�l fogva valamennyi hitvall�s ismeri.

J�zus felt�mad�sa k�zponti t�m�ja kell, hogy legyen a mai teol�gi�nak
is, mivel ez a beteljes�l�se a vil�gra �s az emberre ir�nyul� isteni
�dv�z�t� cselekv�snek, benne adja oda mag�t Isten visszavonhatatlanul a
vil�gnak a Fi� �ltal, akit a felt�mad�ssal v�g�rv�nyesen igazolt, �s
ez�rt a vil�got eszkatologikus v�g�rv�nyess�ggel fogadja el �s viszi
�dv�ss�gre (-->hal�l), �gyhogy minden, ami m�g h�tra van, csup�n a
J�zus felt�mad�s�ban t�rt�nteknek megval�s�t�sa �s nyilv�nval�v�
v�l�sa. Itt a hit igazi titk�r�l van sz�, mivel a felt�mad�s, amely a
maga konkr�t �s teljes l�nyege szerint �ppen J�zus Krisztus
beteljes�l�se, adekv�t m�don csak a megtestes�l�s abszol�t titka fel�l
�rthet� meg. Teol�giai szempontb�l teh�t J�zus felt�mad�sa els�dlegesen
nem egy �nmag�ban m�r �rthet�, �ltal�ban vett felt�mad�s egyik konkr�t
esete, hanem az az egyed�l�ll�, J�zus l�ny�b�l �s hal�l�b�l k�vetkez�
esem�ny, amely az �ltala megv�ltottak mint megv�ltottak felt�mad�s�nak
az alapja.

5. A felt�mad�s krisztol�giai aspektusa azt jelenti, hogy J�zus a

maga teljes �s ez�rt testi val�s�g�ban t�madt fel, �s jutott el (egy
halott �jj��leszt�s�t�l elt�r�en) a megdics��lt beteljes�l�s �s
halhatatlans�g �llapot�ba, ami �t szenved�se �s hal�la k�vetkezt�ben
illeti meg, minthogy ezek bens�, l�nyegi sz�ks�gszer�s�ggel hozz�k
l�tre ezt a konkr�t beteljes�l�st. J�zus hal�la �s felt�mad�sa
egyetlen, �sszef�gg� folyamat, melynek szakaszait nem lehet
sz�tv�lasztani (v�. Lk 24,26.46; R�m 4,25; 6,4 �s k�v.): hal�lakor
minden egyes ember a maga v�g�rv�nyess�g�be �p�l bele, �gyhogy ez a
v�g�rv�nyess�g az � id�beli szabad l�tez�s�nek be�rett gy�m�lcse, �s
nem olyan szakasz, amely puszt�n az id�beli egym�sut�nis�gban
k�vetkezik valami ut�n, �s amelyben az el�z�h�z valami eg�szen
k�l�nnem� hozz�ad�dhatna. De ugyanakkor ez a beteljes�l�s m�gis Isten
aj�nd�ka, mivel a hal�lban az ember minden tekintetben r�hagyatkozik
arra, aki rendelkezik felette. Ez�rt a felt�mad�s J�zusn�l �ppen az �
hal�l�nak, ennek a hal�lnak beteljes�l�st hoz� v�gkifejlete kell, hogy
legyen; hal�l �s felt�mad�s egy �s ugyanazon folyamat mozzanatai kell,
hogy legyenek, amelyek k�lcs�n�sen felt�telezik �s �rtelmezik egym�st.
Ez�rt nem mitikus kijelent�s, hanem mag�nak a dolognak a kifejez�se a
Szent�r�snak �s a hagyom�nynak az az �ll�t�sa, hogy a felt�mad�s J�zus
kereszt�ldozat�nak re�lis elfogad�sa az Atya r�sz�r�l, ami
hozz�tartozik mag�nak az �ldozatnak a l�nyeg�hez.

6. Mivel J�zus testis�g�ben �s ember volt�ban maradand� r�sze az

egys�ges dinamik�j�, egys�ges vil�gnak, ez�rt objekt�ve, sz�t�riol�giai
szempontb�l J�zus felt�mad�sa az ontol�giailag �sszef�gg� t�rt�n�st
alkot� vil�g megdics��l�s�nek a kezdete; ebben a kezdetben a vil�g
beteljes�l�se elvileg eld�lt, �s m�r elkezd�d�tt. J�zus felt�mad�sa
ebben sem csup�n az � kiz�r�lagos, senki m�st nem �rint� sorsa, hanem
az � felt�mad�sa teremti meg a -->,,mennyet''; �s felt�mad�sa (a
,,mennybemenetellel'' egy�tt, amely alapj�ban v�ve a felt�mad�s
mozzanata) nem csup�n bemenetel egy eleve adott mennybe, �gyhogy az
�dvt�rt�net v�gs� soron itt is alapja a term�szet-t�rt�netnek, s az
�dvt�rt�net nem puszt�n lej�tsz�dik a megm�s�thatatlan term�szet
keretein bel�l, amelyet � maga nem befoly�sol. Ebb�l, m�sr�szt, annak
is ki kell der�lnie, hogy a Felt�madott -- mivel fel�lemelkedett a
szem�lyeket egym�st�l elv�laszt� f�ldi testis�gen -- �ppen mint
Felt�madott, teh�t az�ltal, hogy ,,elment'', lett t�nylegesen azz�, aki
k�zel van a vil�ghoz, �s ez�rt visszaj�vetel�ben Krisztusnak a vil�g
ir�nti nyitotts�ga �s a vil�ghoz val� bens�s�ges viszonya v�lik
nyilv�nval�v�, ami a felt�mad�sban j�tt l�tre.

7. Ha tapasztalatot szerz�nk valakir�l, aki a ,,m�s-vil�ghoz''

tartozik, akinek meg kell mag�t ,,mutatnia'', aki felette �ll az
emberek vil�g�t alkot� t�rbelis�gen �s id�belis�gen, akkor ez nem olyan
esem�ny, amelyet emberi tapasztalat alapj�n ,,meg�rthetn�nk''. A L�lek
�ltal t�rt�n� tapasztal�s n�lk�l, azaz ebben az esetben a l�tez�s
�rtelmess�g�nek hittel elfogadott tapasztal�sa n�lk�l nem k�vetkezik be
az az aktus, amelyben az ember r�b�zza mag�t a tan�tv�nyok h�sv�ti
tan�s�gt�tel�re. A rem�ny beteljes�l�s�t csak az l�thatja, aki rem�l,
�s a beteljes�l�s l�tv�nya saj�t l�tez�s�nek nyugalm�t adja meg a
rem�nynek. A ,,test szerinti'' felt�mad�st nem lehet ,,elk�pzelni'',
mivel az nem egy kor�bbi �llapot helyre�ll�t�sa, hanem azt a gy�keres
�talakul�st jelenti, amelyen az eg�sz ember szabad, f�ldi
�nmegval�s�t�s�nak kereszt�l kell mennie ahhoz, hogy az ember
megtal�lhassa a maga beteljes�l�s�t az id� legy�z�s�ben �s az
�r�kk�val�s�gnak az id�b�l t�rt�n� l�trehoz�s�ban.

II. A test felt�mad�sa. Az ember olyan l�ny, amely a beteljes�l�st

hoz� j�v�t v�rja. Mivel saj�t mag�t egys�gnek tapasztalja, ezt a
beteljes�l�st nem k�pzelheti egyszer�en a -->l�lek beteljes�l�s�nek, ha
nem tudja is elgondolni eg�sz l�nye beteljes�l�s�nek ,,mik�nt''-j�t.

1. Az �sz�vets�gi Szent�r�s �s a k�s�zsid�s�g iratai azt tan�s�tj�k,

hogy csak fokozatosan alakul ki a test felt�mad�s�ban val� hit, melynek
els� biztos bizony�t�ka az �sz�vets�gben D�n 12,1b �s k�v. (tov�bbi
bizony�t�kok: 2Mak 7; az �sz�vets�gi apokrifokban a test felt�mad�s�t
el�sz�r mint az igazak kiv�lts�g�t tan�s�tj�k, k�s�bb azut�n
mindenkir�l, j�kr�l �s gonoszokr�l egyar�nt kimondj�k). J�zus kor�ban
els�sorban a szadduceusok vitatt�k a felt�mad�st, mivel M�zes nem
tan�skodik r�la, J�zus viszont a Szent�r�s alapj�n c�folta meg �ket (Mk
12,18-27). A felt�mad�s gondolat�t vil�gosan kimondja igehirdet�s�ben
J�zus, az Apostolok cselekedetei (ApCsel 24,15) a J�nos-evang�lium �s a
Jelen�sek k�nyve, Szent P�l teol�giailag fejti ki ezt a gondolatot, s
ennek kapcs�n hat�rozottan elutas�tja a hellenisztikus testfelfog�st
(test = a l�lek s�rja vagy b�rt�ne). Az �jsz�vets�gben egy�ltal�n nem
fordul el� az a gondolat, hogy az ember test n�lk�l boldog lehetne az
�rn�l. A kereszt�ny felt�madott teste Szent P�l szerint pneumatikus
(mint ahogy az eg�sz felt�mad�st a -->pneuma hat�rozza meg), hasonl�
J�zus Krisztus megdics��lt test�hez (l�sd: -->doxa) (Fil 3,21; 1Kor
15,35 �s k�v.), de ha a felt�madott test megv�ltozott is, m�gis
�sszef�gg a f�ldi testtel (1Kor 15,36 �s k�v., valamint 51). A nem-
kereszt�nyek �s nem-igazak felt�mad�s�r�l Szent P�l nem besz�l; de az
-->�t�let teol�gi�j�ban felt�telezi ezt.

2. A felt�mad�s hit�t a kereszt�nys�gen bel�l �vsz�zadokon �t

elhom�lyos�totta a -->test megvet�se, amely a g�r�g gondolkod�s
saj�toss�ga volt, �s ugyanezt eredm�nyezte a lelki �dv�ss�g
individualista kultusza, tov�bb� az antik vil�gk�p, amely szerint a
-->menny az �dvt�rt�net el�tt �s t�le f�ggetlen�l l�tez� hely, ahov� az
ember bejuthat, felemelked�s �tj�n. El�dj�vel, XXII. J�nossal szemben
XII. Benedek dogmak�nt kimondta, hogy -->Isten sz�nel�t�sa nemcsak a
felt�mad�s ut�n k�vetkezik majd be (amir�l felt�telezt�k, hogy
,,k�s�bb'' k�vetkezik be, ezt azonban nem defini�lt�k), hanem m�r
azel�tt is megilletheti az embert, hogy befejez�dn�k l�nyeg�nek
realiz�l�d�sa a megdics��lt testis�gben (DS 1000 �s k�v.).

3. A felt�mad�s adekv�t �rtelmez�se c�lj�b�l figyelembe kell venni,

hogy a ,,test'' a Szent�r�sban az eg�sz embert jelenti, annak testi
val�s�g�ban (a sz� m�sik �rtelm�t illet�en l�sd: -->szarx). Ez az eg�sz
ember azonban a maga egys�g�ben t�bb dimenzi�ban l�tez� l�ny (anyag --
szellem, term�szet -- szem�ly, cselekv�s -- szenved�s stb.), amelynek a
beteljes�l�se nem kell, hogy felt�tlen�l egyidej�leg t�rt�nj�k
valamennyi dimenzi�j�ban. �gy az is elgondolhat�, hogy a szem�lyes
szellem maradand� val�s�ga m�r a -->hal�lban eljut az Istennel val�
k�zvetlen k�z�ss�g �llapot�ba, �s az elhunyt m�gis kapcsolatban marad a
vil�g val�s�g�val, sors�val �s �gy az id�vel -- ann�l is ink�bb, mivel
a szem�lyes szellemet a vil�g �sszval�s�ga �rtelm�nek, a vil�g v�g�t
pedig -- amely, ha nem is a vil�g l�tez�s�nek, de t�rt�net�nek a v�ge -
- a szellem beteljes�l�s�ben val� r�szesed�snek kell tekinten�nk
(-->k�zb�ls� �llapot). Ez a beteljes�l�s csak akkor lesz t�k�letes, ha
kiterjed arra a dimenzi�ra is, amely anyagi mozzanatk�nt
elv�laszthatatlanul hozz�tartozik a szellem konkr�ts�g�hoz �s amelyet a
beteljes�lts�g �llapot�ban m�r nem �gy kell elgondolni, hogy a mi
fizikai ter�nk valamely pontj�n tal�lhat�. Ezzel nem azt mondjuk, hogy
a felt�mad�st nem lehet olyan folyamatk�nt elgondolni, amely m�r a
hal�llal elkezd�dik. Ami a felt�mad�st mint az egyes ember eg�sz
t�rt�net�nek l�that�v� v�l�s�t illeti, l�sd: -->�t�let; az emberi
k�z�ss�geknek a felt�mad�sban bek�vetkez� beteljes�l�s�t illet�en l�sd:
-->menny. A felt�madott testre vonatkoz� spekul�ci�knak a bibliai
-->eszkatol�gia term�szete szab hat�rt.
========================================================================
Felvil�gosod�s

Ak�r a felvil�gosod�s eredet�t tekintj�k olyan 18. sz�zadi

k�pvisel�in�l, mint Diderot, Voltaire, Wieland, Lessing, Shaftesbury,
Hume, ak�r az �ltala felvetett probl�m�kat (-->teodicea, a t�rt�nelmi
folyamat �sszer� rekonstrukci�ja, a hagyom�ny �s az uralkod�
tekint�lyek kritik�ja az �llamban �s az Egyh�zban, term�szetjog, �sz �s
kinyilatkoztat�s), ak�r a felvil�gosod�s c�lkit�z�seit (a term�szeti
�llapotb�l a politikai �s jogi �llapotba val� �tmenet, enciklop�dikus
m�velts�g �s erk�lcsi nevel�s, a t�rsadalom halad�sa a nagyobb
szabads�g, a t�relem �s nagykor�s�g fel�), mindenk�ppen azt l�tjuk,
hogy a felvil�gosod�s az alapvet� kereszt�ny �rt�kekkel van kritikai
kapcsolatban. A felvil�gosod�s k�s�bbi, Kantt�l sz�rmaz� defin�ci�j�t -
- amely szerint a felvil�gosod�s nem m�s, mint kiemelked�s a kiskor�s�g
�llapot�b�l, amelyben �nhib�nkb�l maradtunk meg -- �s az ebb�l ered�
k�vetel�st, hogy az esz�nket nyilv�nosan haszn�ljuk, csak ott
�rezhett�k eleve a kereszt�nys�g kritik�j�nak, ahol a kereszt�nys�get
ama hatalmak k�z� kellett sorolni, amelyek fenntartott�k �s
kihaszn�lt�k ezt a kiskor�s�got �s kritikaelleness�get. A korai
romantik�nak �s a 19. sz�zad politikai restaur�ci�j�nak az a t�rekv�se,
hogy a felvil�gosod�st lej�rassa, teol�giailag abban csap�dik le, hogy
a felvil�gosod�st elhamarkodottan azonos�tj�k a hitet elutas�t�
racionalizmussal, vagy az ateista er�k k�z� sorolj�k, emiatt viszont a
felvil�gosod�s �gy jelenik meg, mint mag�nak a kereszt�nys�gnek
voltak�ppeni v�ls�ga az �jkorban.
Ha a felvil�gosod�s eredeti sz�nd�k�hoz kapcsol�dva a jelent nem
tekintj�k a felvil�gosod�s beteljes�l�s�nek, a felvil�gosod�st pedig a
polg�ri t�rt�nelem kor�bbi szakasz�b�l r�nk maradt, idej�tm�lt
ill�zi�nak, hanem -- Kant, Hegel, Marx nyom�n -- a felvil�gosod�st
teljes�tetlen feladatk�nt, a szabads�g eddig m�g befejezetlen
t�rt�nelm�nek folytat�s�ra sz�l� megb�zat�sk�nt fogjuk fel, akkor a
kritikai teol�gi�nak is foglalkoznia kell, m�gpedig sz�ks�gk�ppen,
azzal a k�rd�ssel, hogyan tud a maga m�dj�n gyakorlatilag hozz�j�rulni
a politikai �s jogi szabads�g megval�s�t�s�hoz. Ez ann�l is
biztat�bbnak l�tszik, mivel a felvil�gosod�s �s a kereszt�nys�g
szemben�ll�sa ellen�re m�g a kanti �rtelemben vett felvil�gosult �sz is
egyet�rt a kereszt�nys�ggel abban, hogy az embernek ama c�lkit�z�se,
hogy a t�rt�nelemben maga v�vja ki a szabads�g�t, alapvet�en k�l�nb�zik
az emberi boldogs�gv�gynak a kegyes �s igazs�gos Isten aj�nd�kak�nt
bek�vetkez� beteljes�l�s�t�l, �s hogy ezt a k�l�nbs�get a t�rt�nelmi
gyakorlat sem tudja megsz�ntetni. A t�rt�nelmi tudat ezzel �sszef�gg�
differenci�l�d�sa nemcsak azt eredm�nyezi, hogy maga a t�rt�nelem
menete lesz a d�nt� krit�riuma minden olyan jelenlegi t�rekv�snek,
amely a szabads�g megval�s�t�s�ra ir�nyul, hanem lehet�v� teszi a
szabads�gon alapul� t�rsadalmi rend �s az Isten eszkatologikus uralma
k�zti k�l�nbs�g tagolt megfogalmaz�s�t is. -- -->Politikai teol�gia.
K. F.
========================================================================
Fideizmus

A fideizmus tana a m�lt sz�zad v�g�n P�rizsban (a reform�tus

teol�giai fakult�son) bukkant fel. E tan szerint a fogalmak �s
hitt�telek csup�n szimb�lumai egy olyan hitnek, amely minden
fogalmis�got megel�z�en, a t�rt�nelmi bizonyoss�gt�l �s a teol�giai
reflexi�t�l f�ggetlen�l alakult ki. A fideizmus szerint egyed�l a
sz�vbeli meggy�z�d�snek �s odaad�snak van jelent�s�ge az �dv�ss�g
szempontj�b�l, nem pedig a hitigazs�gok �sszer� �s biztos
megismer�s�nek. A fideizmus katolikus ir�nyzat�t, amely lebecs�li az
emberi �szt �s a hitnek fogalmak seg�ts�g�vel t�rt�n� megfogalmaz�s�t,
-->tradicionalizmusnak nevezz�k.
========================================================================
Filioque

Filioque (latin, jelent�se: �s a Fi�t�l). A ,,Filioque'' sz�t a latin

egyh�z el�sz�r a 7. sz�zad v�g�n iktatta be a nikaiai-konstantin�polyi
hitvall�s sz�veg�be, kieg�sz�t�sk�ppen. Azt jelenti, hogy a Szentl�lek
az Aty�t�l ,,�s a Fi�t�l'' sz�rmazik mint egyetlen egys�ges elvt�l
(-->Szenth�roms�g). E kieg�sz�t�s nem terjedt el minden�tt egyform�n
gyorsan, R�m�ban csak 1000 k�r�l vett�k bele a hitvall�sba. A
,,Filioque'' beiktat�sa els�sorban a g�r�g egyh�zban �tk�z�tt nagy
ellen�ll�sba, �s 867 �ta a g�r�g egyh�z f�k�ppen ez�rt t�madja a latin
egyh�zat. A g�r�g�k mind a mai napig ezt tekintik a szakad�s ok�nak,
noha a firenzei egyes�l�si zsinaton (-->Firenze, 1439) a k�t p�rt
egyet�rt�sre jutott a Filioque k�rd�s�ben, mind mag�t a dolgot, mind a
hitvall�sba val� beiktat�s�t illet�leg.
========================================================================
Filoz�fia �s teol�gia

A filoz�fia �s a teol�gia viszony�t illet�en az alapprobl�ma az, hogy

lehet-e egy�ltal�n �s hogyan lehet mindkett� egyidej�leg �gy
alaptudom�ny (vagyis ,,tudom�nyos'', rendszeres �s reflekt�lt
megvil�g�t�sa a l�tnek �ltal�ban �s a l�t eg�sz�nek), hogy az embernek
se az egyikr�l, se a m�sikr�l ne kelljen lemondania (hogy teh�t az
ember ne ker�lj�n ama v�laszt�s el�, hogy vagy filoz�fus, vagy teol�gus
legyen), de egyik tudom�ny l�nyeg�t se kelljen megm�s�tania. A k�rd�s
megvil�g�t�sa v�gett el�sz�r is arra kell utalnunk, hogy a katolikus
teol�gia l�nyegi k�l�nbs�get �llap�t meg -->term�szet �s kegyelem,
teh�t term�szetes istenismeret (-->Isten megismerhet�s�ge) �s
-->kinyilatkoztat�s k�z�tt, teh�t a maga r�sz�r�l nemcsak megt�ri,
hanem meg is k�veteli a filoz�fi�t, teh�t a kinyilatkoztat�st �s a
hitet nem a gondolkod� embernek (mint b�n�snek) abszol�t kudarc�val
indokolja. E meg�llap�t�s jelent�s�g�t fokozza, hogy ez a
megk�l�nb�ztet�s nem elszigetel�st jelent (mivel nem valamif�le puszta
term�szetnek a l�tez�s�t �ll�tja); az �ltal�nos �s hivatalos
-->�dvt�rt�net viszony�nak perspekt�v�j�b�l n�zve vil�gos, hogy a
filoz�fiat�rt�net is hozz�tartozik a kinyilatkoztat�s t�rt�net�hez, �s
ez�rt a filoz�fia n�lk�l�zhetetlen kommunik�ci�s partnere a
kereszt�nys�gnek �s teol�gi�j�nak. A t�rt�nelem, tov�bb�, azt mutatja,
hogy a -->teol�gia mindig felhaszn�lt filoz�fiai eszk�z�ket is, �s a
katolikus teol�gia a -->modernizmussal �s az -->�rzelemvall�s minden
fajt�j�val szemben ragaszkodik ahhoz, hogy e t�rt�nelmi t�nyre jogosult
is: a kinyilatkoztat�s �s a kegyem c�mzettje eleve az eg�sz ember,
teh�t a gondolkod� ember is, �s ez az ig�ny nem m�sodlagos, hanem a
vall�s l�nyeg�hez tartozik. A h�v� kereszt�nynek mint kereszt�nynek
eleve az a meggy�z�d�se, hogy a szellem, a term�szet �s a t�rt�nelem
Isten alkot�sa, kinyilatkoztat�sa �s tulajdona, �s Isten mint egyetlen
igazs�g minden val�s�gnak �s igazs�gnak a forr�sa; az � m�ve a
t�rt�nelmi, sz�beli kinyilatkoztat�s is, amellyel saj�t teremt�s�t
tette t�k�letess� �s emelte fel. Ha teh�t valami, ,,k�v�l'' esik a
vil�g val�s�g�nak valamilyen meghat�rozott k�r�n (vagyis itt: a
t�rt�nelmi kinyilatkoztat�snak, az Egyh�znak �s a teol�gi�nak a k�r�n),
akkor a kereszt�ny sz�m�ra ebb�l m�g egy�ltal�n nem k�vetkezik, hogy ez
a valami k�v�l esik az � Isten�nek hat�k�r�n is. A kereszt�nynek teh�t
nem szabad �s nem kell abszolutiz�lnia teol�gi�j�t a filoz�fia k�r�ra.
Ha �gy tenne, �sszet�veszten� teol�gi�j�t annak Isten�vel. �ppen a
kereszt�ny az, aki tudat�ban van a vil�g -->pluralizmus�nak, amelynek
egys�g�r�l pozit�v m�don �s adekv�tan senki sem tud gondoskodni
(egyed�l csak Isten), �gy az Egyh�z sem �s az Egyh�z teol�gi�ja sem,
noha ez term�szetesen semmik�ppen sem jelenti azt, hogy l�tezhet kett�s
igazs�g. Megford�tva: ha a filoz�fia az embernek az a k�s�rlete, hogy
gondolati �ton megbirk�zz�k az emberi l�tez�ssel, m�gpedig annak teljes
sz�less�g�ben �s m�lys�g�ben (m�g a legink�bb transzcendent�lis
filoz�fi�nak is kell foglalkoznia a szellem t�rt�net�vel), akkor a
filoz�fia nem mehet el a vall�s jelens�ge mellett, mert ez a jelens�g
minden korban �s minden�tt (m�g ott is, ahol az -->ateizmust hirdetik
igazi l�t�rtelmez�sk�nt �s �gy ,,vall�sk�nt'') az emberi l�tez�s
alapstrukt�r�i k�z� tartozik. Az olyan filoz�fia, amely nem volna
egyben ,,vall�sfiloz�fia'' �s ,,term�szetes teol�gia'' is (b�rmilyen
alakot �lts�n is ez), csak rossz filoz�fia lehetne, mivel nem l�tn� a
saj�t t�rgy�t. (Az olyan magabiztos ateizmus, amely �gy tesz, mintha a
vall�si k�rd�s m�r egy�ltal�n nem l�tezne, vagy nem tudja, mit �rt�nk
mi Istenen, vagy az Isten el�l val� menek�l�s �tl�tsz� technik�ja -- �s
p�z.)

D�nt� fontoss�g� azonban a k�vetkez� felismer�s:

a) Ha a filoz�fia rendszeres, transzcendent�lis reflexi� k�v�n lenni,

akkor nem lehet a konkr�t, �dv�ss�ges �s adekv�t l�t�rtelmez�s, nem
helyettes�theti a vall�st (�s annak teol�gi�j�t) mint konkr�t �s
t�rt�nelmi l�t�rtelmez�st, �s �nmag�t�l egy�ltal�n nem t�maszthat
ig�nyt erre. Ha a filoz�fia nem �rn� be azzal, hogy ilyen
transzcendent�lis reflexi� (,,k�zvet�t�s'') legyen, ha -- m�s szavakkal
-- konkr�t maieutika (vizsg�l�d�s) szeretne lenni, amely az embert
bevezeti a konkr�t, a reflexi� �ltal adekv�tan nem kifejezhet�, de
elker�lhetetlen �s k�telez� l�tez�sbe (�s �gy a konkr�t vall�sba),
akkor a filoz�fia, filoz�fia n�ven, �ppen a teol�gi�nak �s a
filoz�fi�nak, az a priori �nfelfog�snak �s a kinyilatkoztat�snak
plur�lis egys�ge lenne (vagy hamis lenne, azaz j�r�szt szekulariz�lt
teol�gia) . Ez viszont terminol�giai k�rd�s, jobban mondva az egyetlen
�s tot�lis l�tmeg�rt�s helyes elemz�s�nek k�rd�se volna, amib�l az
der�lne ki, hogy az �gy felfogott filoz�fia az �sznek �s a
kinyilatkoztat�snak, a teol�gi�nak �s a filoz�fi�nak oly egys�ge lenne,
amelyet a reflexi� nem tudna tartalmilag feldolgozni. Ha viszont a
filoz�fia, az eg�sz filoz�fiai trad�ci�val �sszhangban,
transzcendent�lis reflexi�nak tekinti �nmag�t, akkor ezt mondhatjuk: az
ilyen filoz�fia tartalmilag sohasem �ri utol eg�szen a l�tez�s
konkr�ts�g�t, noha ezt a konkr�ts�got �pp a l�tez�s megalapoz�j�nak �s
nem k�z�mb�s marad�knak tapasztaljuk: a t�rt�nelmis�g kevesebb, mint a
val�s�gos t�rt�nelem, a konkr�t szeretet t�bb (nem kevesebb!), mint az
elemz�s �tj�n kapott form�lis szubjektivit�s (a szeretet k�pess�ge �s
parancsa), az �t�lt szorong�s t�bb, mint ennek az alapvet� emberi
l�t�llapotnak fogalma. De ha ez a kijelent�s, mint a filoz�fia
hat�rainak elismer�se, a filoz�fia alapvet� kijelent�sei k�z� tartozik,
m�gpedig �ppen annyiban, amennyiben a filoz�fia ,,els�'' (alap-)
tudom�ny, amelyet m�r nem el�z meg m�s tudom�ny, mint az � alapja (de
megel�zi a n�l�n�l nagyobb, realiz�lt val�s�g), akkor a filoz�fia mint
a szellem transzcendenci�j�nak tana Istenre mint az abszol�t titokra
utal; -->antropol�gi�j�ban �s vall�sfiloz�fi�j�ban (esetleg m�r a
term�szetfeletti -->egzisztenci�l befoly�s�ra) �gy konstru�lja meg az
embert, mint aki lehet�s�g szerint az �l� Isten ,,ig�j�nek hallgat�ja''
(,,H�rer des Wortes''); puszta �ntudatk�nt �s befejezhetetlen
k�zvet�t�sk�nt pedig az �nmag�t t�rt�nelmileg k�zvet�t� embert,
l�tez�s�nek realiz�l�sa c�lj�b�l, mag�hoz a t�rt�nelemhez utas�tja. A
filoz�fia teh�t �nmag�ban nem olyan alaptudom�ny, amely azt az ig�nyt
t�maszthatn�, hogy k�pes egyed�l megvil�g�tani �s ir�ny�tani az ember
konkr�t l�tez�s�t. A filoz�fia -- ha helyesen �rtelmezi �nmag�t �s
helyesen �rti szabads�g�t (melyet Isten titkos kegyeleme szabad�t fel)
-- a l�tez�snek az az els�, reflekt�lt megvil�g�t�sa, amely
felb�tor�tja az embert arra, hogy komolyan vegye a konkr�t val�s�got �s
a t�rt�nelmet. De ekkor a filoz�fia azt a lehet�s�get nyitja meg az
ember sz�m�ra, hogy a konkr�t t�rt�nelemben tal�lja meg az �l� Istent,
aki az emberr�-lev�s �tj�n k�zvet�tette �nmag�t az embernek.

b) Igaz, a konkr�t kinyilatkoztat�s �s ennyiben az Egyh�z �s

tan�t�hivatala (m�gpedig l�nyeg�b�l k�vetkez�leg sz�ks�gszer�en) arra
tart ig�nyt, hogy bizonyos �rtelemben (legf�bb elvk�nt �s a mindens�g
�dv�ss�gek�nt) a val�s�g eg�sz�t k�pviseli. Ez�rt a kereszt�ny mint
filoz�fus, amennyiben h�v� �s amennyiben m�r megval�s�totta l�tez�s�nek
hitbeli egys�g�t �s a hitnek megfelel� hierarchi�j�t, annyiban
l�tez�s�nek egys�ge miatt nem tekintheti �nmaga �s filoz�fi�ja
szempontj�b�l teljesen k�z�mb�snek �s illet�ktelennek az Egyh�z
tan�t�s�t. Ez�rt az Egyh�z tan�t�sa nem t�rgya vagy anyaga a
filoz�fi�nak, hanem ir�ny�tja azt mint ,,norma negativa''. �mde a
filoz�fia �s a teol�gia maradand� pluralit�sa miatt, amelyet maga a
teol�gia is megk�vetel, ez a ,,norma negativa'' semmi esetre sem
jelenti azt, hogy a filoz�fus vagy a teol�gus sz�m�ra mindig el�rhet�
kell, hogy legyen valamilyen (az ember t�rt�nelmis�ge sz�m�ra
tapasztalhat�) pozit�v szint�zis. Filoz�fiai �s teol�giai sors�nak
v�gs� egys�g�t az ember r�b�zhatja �s r� is kell, hogy b�zza a
filoz�fia �s a teol�gia egyetlen Isten�re, aki mindig nagyobb, mint a
filoz�fia �s a teol�gia.

A teol�gia (a kinyilatkoztat�st�l �s az igehirdet�st�l elt�r�en) a

kinyilatkoztat�sra �s az egyh�zi igehirdet�sre ir�nyul� reflexi�,
amelyben az ember (mindkett�vel szemben kritikus k�rd�sekkel)
szembes�ti a kinyilatkoztat�st a maga (r�szben filoz�fiailag is
reflekt�lt) l�tfelfog�s�nak eg�sz�vel, ahogyan az adva van az � konkr�t
szitu�ci�j�ban. E szembes�t�snek az a c�lja, hogy az ember ez�ltal a
kinyilatkoztat�st val�ban elsaj�t�tsa, a maga sz�m�ra �rtelmezze,
kritikailag megtiszt�tsa a f�lre�rt�sekt�l, �s megford�tva: hogy a maga
eleve adott �rtelmez�si szempontjait fel�lvizsg�lja a kinyilatkoztat�s
f�ny�ben stb. �mde az ember ezzel sz�ks�gszer�en ,,filozof�l'' a
teol�gi�ban. Az ember el�zetes, ,,filozofikus'' �nfelfog�sa (amely
lehet reflekt�lt vagy reflekt�latlan) egyike azoknak az er�knek,
amelyek megk�l�nb�ztetik a teol�gi�t a kinyilatkoztat�st�l mint
kinyilatkoztat�st�l �s elind�tj�k a teol�giai vizsg�l�d�sokat. A
teol�gi�nak az�rt lehet filoz�fiai ind�ttat�sa, mert a kinyilatkoztat�s
mint az emberi egzisztencia eg�sz�hez sz�l� h�v�s �s mint az emberi
egzisztencia eg�sz�nek ig�nyl�se m�r eleve nyitott az ember
,,filozofikus'' �nfelfog�sa ir�nt, �s mert mag�ban a teol�gi�ban is
benne rejlik az embernek valamilyen filoz�fiai vagy filoz�fia el�tti
�nfelfog�sa; vagy az is lehets�ges, hogy ez az �nfelfog�s eredetileg
filoz�fiai volt, de azt�n ism�t visszas�llyedt a k�znapi gondolkod�sba
�s -- l�tsz�lag -- mag�t�l �rt�d�v� lett. Aki azt gondolja, a
teol�gi�ban nem kell ,,filozof�lni'', az �ntudatlanul valamilyen
uralkod� filoz�fia �ll�spontj�ra helyezkedik, vagy csak az �p�letes
fecseg�sig jut el, ami nem t�lti be a teol�gia feladat�t. A teol�gi�n
bel�li filozof�l�s sz�ks�gess�g�b�l nem k�vetkezik, hogy a teol�gi�ban
felt�telez�nk oly z�rt filoz�fiai rendszert, amely
megv�ltoztathatatlanul �rv�nyes, �s puszt�n csak alkalmazni kell. A
filoz�fia ,,eklektikus'' m�don visszat�kr�zheti az emberi tapasztal�s
�s a szellemt�rt�net rendszerbe nem foglalt pluralizmus�t, �s a
filoz�fi�nak k�szen kell �llnia arra, hogy teol�giai alkalmaz�sa sor�n
megv�ltozik �s elm�ly�l. Kereszt�ny filoz�fia (ha egy�ltal�n) csak
akkor l�tezhet, ha a filoz�fia, elv�t �s m�dszer�t tekintve, csak
filoz�fia �s semmi m�s nem akar lenni, mert k�l�nben e filoz�fia nem
volna alaptudom�ny. A filoz�fia csak akkor lehet ,,ancilla theologiae''
(vagyis puszta mozzanata egy nagyobb eg�sznek, amely fel� �nmag�t�l
vezet), ha szabad. A teol�gi�nak is v�llalkoznia kell arra, hogy a
filoz�fi�val ny�lt dial�gust folytasson, amelyet nem manipul�l eleve a
priori m�don maga az ember �s az Egyh�z, �s b�tran �t kell vennie a
filoz�fi�t�l azt, amit nem tudott el�re.
A filoz�fus el�sz�r is akkor ,,kereszt�ny'', ha hagyja, hogy
kereszt�ny hite ,,norma negativa''-k�nt �rv�nyes�lj�n. Ez nem
,,filoz�fi�tlan'' elj�r�s. Valamely filoz�fi�t ,,kereszt�nynek''
nevezhet�nk, ha ez a filoz�fia t�rt�nelmileg olyan �szt�nz�seket kapott
a kereszt�nys�gt�l, amelyek n�lk�l t�nylegesen nem volna olyan,
amilyen. Azut�n ,,kereszt�ny'' a filoz�fia, ha a filoz�fus, aki
kereszt�ny, arra t�rekszik, hogy filoz�fi�ja valamint hite (�s �gy a
teol�gi�ja) k�z�tt konvergencia legyen, de k�zben tudat�ban van a k�t
szf�ra l�nyegi k�l�nb�z�s�g�nek �s �sszem�rhetetlens�g�nek, �s �gy
tudja, hogy t�rekv�se csak aszimptotikus �rtelemben lehet eredm�nyes.
Ez a t�rekv�s nem azt jelenti, hogy filoz�fia �s teol�gia k�z�tt eleve
adott, semmit�l sem vesz�lyeztetett harm�nia van, de azt sem engedi
meg, hogy a ,,kett�s igazs�g'' tan�ba menek�lj�nk.
A filoz�fia �s a teol�gia k�zti t�nyleges viszony nemcsak a
filoz�fi�k nagyobb sz�ma miatt v�ltozott meg napjainkban; e viszony
az�rt is v�ltozott, mert a filoz�fia m�r nem az egyetlen, s�t,
t�nylegesen nem is a legfontosabb olyan tudatforma, amely k�zvet�ti a
,,vil�got'' a teol�gia sz�m�ra, melynek tev�kenys�ge k�zben sz�mot kell
vetnie ezzel a vil�ggal. Napjainkban a modern tudom�nyok (a t�rt�nelem-
, a term�szet-, a t�rsadalomtudom�nyok) ebben a tekintetben is
partnerei lettek a filoz�fi�nak. �s a tudom�nyok nem tekintik magukat
az egyetlen filoz�fia k�l�nb�z� �gainak: b�r tudat�ban vannak annak,
hogy t�rt�nelmileg a filoz�fi�b�l sz�rmaznak, m�gsem hagyj�k, hogy
�nfelfog�sukat, m�dszer�ket �s l�nyeg�ket a filoz�fia �rja el�
sz�mukra. S�t, ink�bb azt tartj�k, hogy a filoz�fia mint a l�tez�ssel
kapcsolatot teremt� k�zvet�t�s f�l�sleges, vagy �gy v�lik, hogy a
filoz�fia csup�n ut�lagos formaliz�l�sa az auton�m tudom�nyok
m�dszereinek. A teol�gi�nak sz�molnia kell ezzel: a tudom�nyok is
partnerei a dial�gusban, melynek mindk�t f�lre n�zve vannak
k�vetkezm�nyei. A teol�gi�nak itt a modern tudom�nyos tev�kenys�g
alapvet� szeml�letm�dj�t �s a tudom�nyok adekv�t szint�zisben �ssze nem
foglalhat� pluralizmus�t �pp�gy figyelembe kell vennie, mint e
tudom�nyok saj�tos m�dszereit �s saj�tos eredm�nyeit. Megford�tva, a
teol�gia seg�ts�g�re kell, hogy legyen a tud�snak abban, hogy emberileg
elviselje ezt a szitu�ci�t (amely egyenesen szellemi skizofr�ni�hoz is
vezethet).
A filoz�fi�k mai pluralizmusa ellen�re -- amelyen t�nylegesen m�r nem
lehet �rr� lenni �s amely anal�g pluralizmust id�z el� a teol�gi�ban is
-- figyelembe kell venni a k�vetkez�ket. Az egy Egyh�z, amelynek egy a
hitvall�sa �s egy a tan�t�hivatala, nem mondhat le egy olyan
teol�gi�r�l, amely valamilyen m�don valamennyi tagja sz�m�ra azonos, �s
amelyre sz�ks�ge van az egy hitvall�s �rtelmez�s�hez �s meg�rz�s�hez,
�s nem mondhat le arr�l, hogy ne szab�lyozza a nyelvhaszn�latot,
m�gpedig kiss� r�szletesebben ann�l, amennyit maga a dolog am�gy is
megk�vetel. De ha az Egyh�z hivatala sz�m�ra felt�telez�nk egy ilyen
(terminol�gi�j�ban stb.) n�mileg egys�ges, iskol�s (,,hivatalos'')
teol�gi�t (mik�zben a t�rt�nelmi fejl�d�s tov�bbra is megy el�re),
akkor ebb�l az k�vetkezik, hogy lennie kell -- a m�dszerek valamint az
irthet�nek �s elfogadottnak tekintett fogalmak tekintet�ben --
valamilyen egyh�zi, iskol�s (,,hivatalos'') filoz�fi�nak. Term�szetesen
felvethetj�k a k�rd�st, hogy e ,,filoz�fia'' m�g egy�ltal�n filoz�fia-e
a sz� szigor� �rtelm�ben, vagy csup�n az a nyelv �s az az �rtelmez�si
horizont, amely -- j�llehet a filoz�fi�kt�l sz�rmazik -- nem m�s, mint
valamely korszak �ltal�nos tudata, reflekt�latlan, rendszertelen
form�ban. De ha l�tezik ilyen �tlagos, iskol�s filoz�fia, akkor erre
sz�ks�ge van annak a teol�gi�nak, amely az egy hitvall�s miatt
n�lk�l�zhetetlen.
========================================================================
Firenze

IV. Jen� p�pa a 17. egyetemes zsinatot (-->Basel) 1437-ben Ferrar�ba,

1439-ben Firenz�be helyezte �t, ahol l�trej�tt (de csak �tmenetileg) a
r�mai katolikusok �s a g�r�g�k egys�ge (1439. VII. 6.), a koptokkal
val� egys�g (1442. II. 4.), majd pedig, miut�n a p�pa a zsinatot 1443-
ban R�m�ba helyezte �t, az uni� a sz�rekkel (1444. IX. 30.), bizonyos
k�ldeusokkal �s a ciprusi maronit�kkal (1445. VIII. 7.). A zsinat
defin�ci�i a k�vetkez� k�rd�sekre vonatkoztak: a -->Filioque, -->Isten
sz�nel�t�s�nak azonnali bek�vetkez�se a hal�l ut�n a megigazult
embern�l �s a -->p�pa prim�tusa (DS 1300-1307). Az �rm�nyeknek sz�l�
hat�rozat r�szletesen foglalkozik a h�t szents�ggel (DS 1310-1327), a
jakobit�knak sz�l� hat�rozat pedig a szenth�roms�gtannal, a
krisztol�gi�val, az �sz�vets�gi t�rv�nnyel, a gyermekkereszts�ggel, a
teremt�ssel (minden teremtett dolog j�) �s az egyh�ztags�ggal (DS 1330-
1351).
========================================================================
Forma

Forma: �ltal�ban az (az ,,alak'', a ,,strukt�ra''), ami valamely

anyag vagy tartalom milyens�g�t hat�rozza meg. Az arisztoteli�nus-
tomista metafizik�ban a forma egyr�szt l�nyegi elv, mely a l�tez�
tulajdonk�ppeni mibenl�t�t meghat�rozza, m�sr�szt a l�tez�s elve;
ennyiben a forma korrelat�v fogalma az -->anyagnak, �s l�te egyed�l az
anyag meghat�roz�s�ban �s realiz�l�s�ban �ll. Mivel Istenben nincs
k�l�nbs�g forma �s meghat�roz�sra v�r�, eg�szen soha meg nem sz�ntetett
anyag k�z�tt, ez�rt Istent ,,tiszta'' formak�nt foghatjuk fel. Ennek
alapj�n a -->szellem, teremtett szellemk�nt is, szabad �s anyagtalan
tudatos l�t, amelyet, az Isten tiszta szellem�hez val� hasonlatoss�ga
miatt, ,,forma formarum''-nak is nevezhet�nk, mivel az eg�sz l�tet
�tfogja. -- A szents�gek teol�gi�j�ban form�n azt az alak�t� �s
�rtelemad� ig�t �rtj�k, amely bizonyos anyagot (a pap valamilyen
cselekv�s�t �s a k�zben felhaszn�lt ,,anyagokat'', vagy azt a
,,megfoghat�'' fog�konys�got, amelyet, p�ld�ul a b�nb�nat szents�g�n�l,
a szents�ghez j�rul� szem�lynek kell mag�ban kialak�tania) eg�szen
,,megform�l'', �s �gy szents�gi jell� alak�t.
========================================================================
Form�lis �s fundament�lis teol�gia
 A szigor�an szisztematikus teol�gi�nak (-->dogmatik�nak) azt a r�sz�t
nevezhetj�k form�lis �s fundament�lis teol�gi�nak, amely az �dvt�rt�net
,,form�lis'' �s maradand� alapstrukt�r�it dolgozza ki (az Isten �s a
teremtm�ny k�zti alapvet� viszonyt; az Isten szavai �s tettei �ltal
t�rt�n� szem�lyes kinyilatkoztat�s �ltal�ban vett fogalm�t; a megv�lt�
kinyilatkoztat�s fogalm�t), �s amely annyiban ,,fundament�lis
teol�gia'' volna (ami nem t�vesztend� �ssze az apologetika �rtelm�ben
vett -->fundament�lis teol�gi�val), amennyiben ez a teol�gia ezeket a
form�lis kateg�ri�kat az -->�dvt�rt�net �rtelmez�s�nek eszk�zeik�nt
adn� el� (mag�t az �dvt�rt�netet pedig e ,,form�lis �s fundament�lis
teol�gi�t�l'' k�l�nb�z� ,,speci�lis dogmatik�nak'' kellene t�rgyalnia).
Ez a teol�gia ,,fundament�lis'' annyiban, hogy a kereszt�ny
kinyilatkoztat�snak ezt az �ltal�nos �s form�lis l�nyeg�t szembes�ti az
�ltal�ban vett emberi szellemi �let form�lis strukt�r�ival, amire az�rt
van sz�ks�g, mert a kinyilatkoztat�s t�rt�nete az ember szellemi
�let�be sz�l bele, annak aj�nd�kozza oda mag�t, �s mert a
kinyilatkoztat�st az ember szellemi �let�b�l kiindulva kell
hozz�f�rhet�v� tenni. E ,,form�lis �s fundament�lis teol�gia'' mellett
az apologetika �rtelm�ben vett -->fundament�lis teol�gia sz�m�ra
megmaradna a maga specifikus tematik�ja: a hit racion�lis igazol�sa a
kereszt�ny kinyilatkoztat�s t�nye alapj�n; a kinyilatkoztat�s t�nye �s
t�nyleges, tartalmi strukt�r�ja.
========================================================================
Form�lis objektum, term�szetfeletti

E fogalom m�g�tt a katolikus teol�gia r�g�ta vitatott, de eddig

�ltal�nosan elfogadott m�don m�g nem megoldott k�rd�se rejlik: vajon
annak az embernek a term�szetfeletti, -->�dv�ss�ges cselekedete, akit a
-->kegyelem erre k�pess� tesz, csup�n az embernek a kegyelemb�l fakad�
ontikus (l�tszer�) strukt�r�j�n alapul-e, vagy a kegyelem (a sz�
leg�tfog�bb �rtelm�ben) felemeli �s befoly�solja (,,affici�lja'') az
ember tudat�t is? -- Mivel a kegyelem j�volt�b�l cs�raszer�en (teh�t
val�s�gosan �s hat�konyan!) m�r megkezd�dik az Isten �let�ben val�
r�szv�tel, �s ezzel az ember eg�sz szellemi tev�kenys�ge m�r itt �s
most egy l�nyege szerint term�szetfeletti t�rgyra: -->Isten
sz�nel�t�s�ra (vagyis Isten ,,birtokl�s�ra'') ir�nyul, ez�rt
besz�lhet�nk az emberi szellemnek a kegyelem j�volt�b�l felemelt (vagy
ahogy a Szent�r�s mondja: ,,megvil�gosult'') intencionalit�s�r�l
(ir�nyults�g�r�l), amelynek t�rgya mag�nak Istennek a v�gtelen
val�s�ga: ez az intencionalit�s nem-t�rgyi �s nem-tematikus
,,horizontot'' alkot, s az ember ehhez viszony�tva fog fel mindent, ami
erk�lcsi �s vall�si, teh�t ,,egzisztenci�lis'' szempontb�l jelent�s, �s
ehhez viszony�tva pr�b�lja v�gs� rendeltet�s�t bet�lteni. Semmi sem
k�nyszer�t benn�nket arra, hogy az ember term�szetfeletti
cselekedet�ben csup�n ontikus felemelked�st l�ssunk, de az is igaz,
hogy ezt az intencionalit�st nem lehet explicit m�don, egy�rtelm�en
megk�l�nb�ztetni a szellem transzcendent�lis volt�t�l.
========================================================================
Forradalom, a forradalom teol�gi�ja

Ha a t�rsadalom, a t�rsadalmi munkamegoszt�s k�vetkezm�nyek�pp, olyan

csoportokra bomlik fel, amelyek k�z�l bizonyosak k�zvetlen�l
rendelkezhetnek a termel�si eszk�z�k, int�zm�nyek �s h�rk�zl�si
lehet�s�gek felett, m�g a t�bbiek sz�m�ra a szem�lyes �s t�rsadalmi
�nmegval�s�t�snak ezek a lehet�s�gei t�l�k f�ggetlen, �ltaluk nem
befoly�solhat� adotts�got jelentenek, �s a t�rsadalomnak ez a
tagol�d�sa nem csup�n szabadon elfogadott, funkcion�lis
sz�ks�gszer�s�g, hanem az egyik oszt�ly egyoldal� uralma a m�sikon,
akkor a t�rsadalom saj�t l�nyeg�t tagadja meg, �s tart�s konfliktus
lappang benne. Ennek az ellentmond�snak fesz�t� ereje a t�rsadalmi rend
v�ls�g�t id�zi el�, ha az uralomnak al�vetettek tudat�ra �brednek e
konfliktusnak, a t�rsadalmi rendszer pedig m�r nem tudja re�lisan
teljes�teni az elnyomott oszt�lyoknak azt az imm�r hat�rozott
k�vetel�s�t, hogy t�bb szabads�got �s a t�rsadalmi fejl�d�s nagyobb
lehet�s�geit kapj�k meg �k is, �s ez�rt nem tudja �ket lecsillap�tani
valamilyen kib�k�t� ideol�gi�val. A forradalom, sz�kebb �rtelemben, e
konfliktus ki�lez�d�se �s a fenn�ll� viszonyoknak r�vid id� alatt
t�rt�n� gy�keres �s er�szakos megd�nt�se. Teh�t a forradalom mint a
t�rsadalomnak �s a t�rsadalom termel�si viszonyainak gy�keres
�jj�szervez�se abban k�l�nb�zik a rendszeren bel�l marad� reformokt�l,
hogy a forradalom mag�nak a t�rsadalmi rendszernek az alapelveit
t�madja, �s t�lmegy azokon a k�zvet�t�seken �s probl�mamegold�si
lehet�s�geken, amelyeket maga a rendszer is lehet�v� tesz. Ez�rt a
forradalom, �llamjogi szemsz�gb�l n�zve, a fenn�ll� uralmi rend
�rtelm�ben sz�ks�gszer�en mindig illeg�lis, mivel �ppens�ggel nem
t�maszkodhat a rendszer k�n�lta lehet�s�gekre. De a sikeres forradalom
a maga r�sz�r�l ism�t �j jogot alkot. Minden forradalom c�lja a
szabads�g form�j�ban elgondolt j�: a sz�ks�gt�l, a kizs�km�nyol�st�l, a
jogtalans�gt�l �s a megal�ztat�st�l val� szabads�g. A forradalomra
r�k�nyszer�tett eszk�z az er�szakos k�zdelem, en�lk�l a k�zvetlen �s
struktur�lis er�szakon alapul� fenn�ll� rendszert nem lehet
megsz�ntetni. A forradalom rendszerint �gy megy v�gbe, hogy egy
forradalmi csoport vagy p�rt megpr�b�lja a n�p nev�ben mag�hoz ragadni
a politikai hatalmat. Itt elvileg felvet�dhet az a k�rd�s, hogy miel�tt
a t�rsadalmi viszonyok megv�ltoztat�s�ra sor ker�lhetne, el�bb a
tudatot kell-e forradalmas�tani, vagy a politikai forradalom hozza-e
l�tre az �j tudatot: de ezt a k�rd�st mint elvontan felvetett k�rd�st
nem lehet az id�beli sorrend megad�s�nak �rtelm�ben megv�laszolni.
El�bb �jb�l meg kell hat�rozni az elm�let �s gyakorlat viszony�t, �s
csak ezen az alapon lehet felvetni az objekt�ve forradalmi helyzetnek
�s a forradalmi szubjektumnak a k�rd�s�t. Csak ha mindkett� megvan,
akkor j�het l�tre a forradalmi tudat �s a forradalmi gyakorlat, amelyek
k�lcs�n�sen f�ggnek egym�st�l, �s csak akkor kezdhetnek hatni. Az
elnyomott oszt�ly oly m�rt�kben ismeri ki a viszonyokat, ahogyan a
fenn�ll� ellentmond�sok gyakorlati megsz�ntet�s�re t�rekszik. A
forradalomban gy�keresen megv�ltoztatott int�zm�nyek m�k�dtet�s�hez
gy�keresen megv�ltozott emberekre van sz�ks�g. Ha a kett� k�z�l
b�rmelyik hi�nyzik, akkor t�bbnyire k�osz vagy restaur�ci� k�vetkezik
be. T�rt�nelemfiloz�fiai szempontb�l nyitott k�rd�s, hogy egy�ltal�n
siker�lhet-e �s v�gleges lehet-e a szabads�g �s az egyenl�s�g egyidej�
megteremt�se a t�rsadalmi b�s�g alapzat�n. Napjainkban a forradalom
teol�gi�ja (amely f�k�pp protest�ns eredet�, de amelyet XXIII. J�nos �s
VI. P�l p�pa szoci�lis k�rd�sekkel foglalkoz� enciklik�i is
b�tor�tottak; v�. DS 3775 �s k�v.) nem annyira erre a k�rd�sre �s az
ehhez kapcsol�d� t�rt�nelemfiloz�fiai neh�zs�gekre k�v�n adekv�t
v�laszt adni, hanem, a kereszt�ny �zenet eszkatologikus jelleg�t �jb�l
el�t�rbe �ll�tva, ink�bb az igazs�gtalan uralom megsz�ntet�s�hez �s az
emberhez m�lt� t�rsadalmi rend megteremt�s�hez k�v�n hozz�j�rulni ott,
ahol a t�rsadalmi v�ls�g jelenleg a legs�lyosabb (els�sorban a harmadik
vil�gban). Ebben az �rtelemben a forradalom teol�gi�ja nemcsak a hit
t�rsadalomkritikai hermeneutik�j�nak tekinti mag�t, hanem konkr�t
politikai c�lkit�z�snek is, �s ez�rt a forradalom teol�gi�j�hoz
hozz�tartozik az a k�vetel�s is, hogy strat�giai sz�vets�gre kell l�pni
a kizs�km�nyolt �s elnyomott oszt�lyok politikai szervezeteivel.
K. F.
========================================================================
Fundament�lis teol�gia

1. A fundament�lis teol�gia kialakul�s�t az tette sz�ks�gess�, hogy a

kereszt�nys�gnek m�r t�rt�nelme legkor�bbi szakasz�ban is vit�t kellett
folytatnia a nem-kereszt�ny ,,tudom�nyos k�rnyezettel'', �s mindenkor
sz�mot kellett adnia a kereszt�ny hit alapj�r�l (1Pt 3,15). A
fundament�lis teol�gia legkor�bbi alakj�ban ,,apol�gia'' volt a
zsid�s�ggal �s a pog�nys�ggal (-->gn�zis, -->manicheizmus) szemben,
majd ez az apol�gia mindink�bb szisztematikus apologetik�v� fej�d�tt
(Aquin�i Szent Tam�s: Summa contra gentiles), amely nem kiz�r�lag a
kereszt�ny kinyilatkoztat�s tagad�i ellen ir�nyult, hanem a kereszt�ny
teol�gia �nfelfog�s�nak ,,fundament�lis'' k�rd�seit k�v�nta tiszt�zni.
K�s�bb a kereszt�nys�gnek meg kellett v�denie mag�t a deizmussal, a
racionalizmussal, az idealizmussal �s a materializmussal szemben, s
ennek hat�s�ra azut�n kialakult az ,,apologetika'' pontosabb t�rgyk�re:
a kinyilatkoztat�s megismer�s�nek lehet�s�g�vel kapcsolatos, az
egzisztenci�lis ontol�gi�hoz tartoz� k�rd�sek (a hit mot�vumai, a hit
elfogad�s�nak k�szs�ge, -->praeambula fidei, -->csoda, pr�f�t�l�s);
teh�t egy lehets�ges kinyilatkoztat�s l�nyege, lehet�s�ge �s
megismerhet�s�ge; egy ilyen kinyilatkoztat�s lehets�ges m�djai; a J�zus
Krisztusban adott kinyilatkoztat�s t�nye; a kinyilatkoztat�s t�rt�nelmi
strukt�r�ja; t�rt�neti bizony�t�kai; az apologetika m�sodik r�sz�nek
t�m�ja e kinyilatkoztat�s meg�rz�se a t�rt�nelemben az -->Egyh�z
alap�t�sa �ltal; az Egyh�z teol�giai l�nyege; az Egyh�z t�rt�nelmi-
t�rsadalmi strukt�r�ja (-->apostol, hierarchia, prim�tus
-->tan�t�hivatal, -->p�pa, -->t�vedhetetlens�g); az Egyh�z l�nyegi
ismertet�jegyei (egys�g, szents�g, katolicit�s, apostolis�g)

2. A fundament�lis teol�gia ma m�r nem el�gszik meg azzal, hogy a

kereszt�ny kinyilatkoztat�s t�ny�nek apologetik�j�t �s bizony�t�s�t
ny�jtsa, hanem ezenfel�l egyre ink�bb kezdi bet�lteni a rendszeres
teol�gia (dogmatika) azon �g�nak funkci�j�t, amelynek a kereszt�ny
teol�gia ,,form�lis �s fundament�lis'' �nreflexi�j�t kell
kifejlesztenie. A fundament�lis teol�gia ezzel hasonulna a
-->,,form�lis �s fundament�lis teol�gi�hoz'', �s �gy t�nylegesen a
-->dogmatika r�sz�v� v�lna, ugyanis a dogmatik�nak mint tudom�nynak
l�nyeg�n�l fogva t�rekednie kell arra, hogy a saj�t feladatk�r�n bel�l
megalapozza �nmag�t form�lis �s fundament�lis �rtelemben; de
m�dszertanilag a fundament�lis teol�gia tov�bbra is k�l�nb�zik a
dogmatik�t�l, mivel �s amennyiben a kinyilatkoztat�s konkr�t t�ny�re
vonatkoz� k�rd�st meg lehet, �s didaktikai okokn�l fogva meg is kell
k�l�nb�ztetni a kinyilatkoztat�s ,,form�lis m�djainak'' k�rd�s�t�l.
 A fundament�lis teol�gia megnyitja a dogmatik�t az �ltal�nos
antropol�gia �s az �ltal�nos vall�studom�ny ir�ny�ban; �s megford�tva,
hozz�j�rul ahhoz, hogy e tudom�nyok eredm�nyei beker�ljenek a
dogmatik�nak mint rendszeres teol�gi�nak form�lis �s fundament�lis
�nreflexi�j�ba. Teh�t az embert olyan l�nyk�nt mutatja be, aki
meghall�ja lehet a lehets�ges isteni kinyilatkoztat�snak (-->potentia
oboedientialis); de egy�ttal olyan l�nyk�nt is, aki -- aszerint, hogy
az isteni kinyilatkoztat�st meghallja, hinni akarja, k�ts�gbe vonja
vagy t�nylegesen elhiszi -- konkr�t megnyilv�nul�sa a vil�gban
lehets�ges �s t�nylegesen jelenl�v� vall�soss�gnak, vagy az Isten
transzcendent�lis rendelkez�s�vel szembeni �- lehets�ges �s t�nyleges -
- ellenkez�snek. A fundament�lis teol�gi�nak, a hitet bel�lr�l
vesz�lyeztet� er�k�n t�l, t�kr�znie kellene napjainkban azt is, hogy
milyen t�mad�sok �rik a hitet a t�rsadalmi k�rnyezet r�sz�r�l. Az
-->elm�let �s gyakorlat viszony�nak f�ny�ben �t kellene gondolnia a
teol�gi�nak a filoz�fi�hoz val� viszony�t: a hit szavahihet�s�g�nek,
hitelt �rdeml� volt�nak megalapoz�s�t. T�bb figyelmet kellene
szentelnie a t�rt�nelmi meg�rt�s felt�teleinek (�s ugyanakkora
t�rt�nelemfelfog�sba bele kellene vennie a ,,j�v�'' kateg�ri�j�t). A
fundament�lis teol�gi�nak figyelembe kell vennie, hogy a teol�gia
meggy�z� ereje att�l is f�gg, mennyire k�pes kritikailag szolidarit�st
v�llalni fenyegetett helyzet� csoportokkal (-->politikai teol�gia). Ha
a fundament�lis teol�gia tudom�nyos �s m�dszeres munk�val a teol�gia
t�rgyk�r�nek r�sz�v� tenn� az emberi l�tez�s t�rt�nelmi, t�rsadalmi �s
vall�si dimenzi�j�t, akkor ez k�pess� tenn� a teol�gi�t arra a
voltak�ppeni ,,dial�gusra'', amelyet soha v�get nem �r� �s felt�tlen�l
akart dial�gusk�nt maga Isten kezdett el, amikor a -->megtestes�l�ssel
az isteni Ig�t ebbe, az ily �llapot� vil�gba k�ldte.
========================================================================
Generacianizmus

Generacianizmus: az a tan, hogy a sz�l�k nemzik l�lek n�lk�li

anyagb�l a gyermek test�t �s lelk�t (�gy v�lekedtek az �kor bizonyos
teol�gusai, mint p�ld�ul Tertullianus �s a traducianizmus k�pvisel�i).
A tan�t�hivatal el�t�lte azt a n�zetet, hogy az ember lelk�t egyed�l a
sz�l�k hozz�k l�tre nemz�s �tj�n (DS 360 �s k�v. 1007 3220); az Egyh�z
tan�t�sa ink�bb a -->kreacianizmus (DS 3896). A generacianizmus �ltal
felvetett k�rd�sek ma is nyitottak: a nemz�s nem l�lek n�lk�li
anyagb�l, hanem m�r �l�b�l t�rt�nik. Az ontogenezist (az �l�l�nynek a
cs�r�b�l val� kifejl�d�s�t) term�szettudom�nyosan �ltal�nosan
elfogadj�k, de a teol�gi�nak egyel�re nincs kiel�g�t� elk�pzel�se a
l�lek teremt�s�r�l, az emberi �s isteni m�k�d�s egys�g�r�l. A probl�ma
megold�s�t el�seg�theti az anyag �ntranszcendenci�j�nak fogalma (ha
figyelembe vessz�k, hogy az anyag egyed�l �nmag�t�l nem k�pes erre az
�ntranszcendenci�ra). -- V�. -->ember teremt�se.
========================================================================
Gn�zis

Gn�zis (g�r�g, jelent�se: ismeret, megismer�s, tud�s).

a) Igaz�n kereszt�ny �rtelemben a gn�zis az -->agap� r�sz�t alkot�
megismer�s (mint a hit mozzanata, amely nem magasabb rend� a hitn�l),
amelynek Szent P�l szerint birtok�ban van a t�k�letes, ,,lelki'' ember
(a -->pneuma j�volt�b�l); az a megismer�s, amelyben az ember Isten
felfoghatatlan szeretet�t, amely J�zus Krisztus keresztj�ben
megnyilv�nul, a hit seg�ts�g�vel mindjobban ,,felfogja'', �s ezzel
el�seg�ti, hogy ez a szeretet mint a tulajdonk�ppeni �s v�g�rv�nyes
val�s�g mindink�bb �tj�rja �t mag�t. Ez a tud�sban val� gyarapod�s azt
jelenti, hogy az ember egys�gk�nt �rti meg a kinyilatkoztat�snak mint
kinyilatkoztat�snak az eg�sz�t, �s mind szem�lyesebben vonatkoztatja
saj�t egzisztenci�j�ra. Ez a teol�giai megismer�s l�nyeg�n�l fogva a
-->szeml�l�d�sre ir�nyul, ennek a megismer�snek a -->Szentl�lek
-->b�lcsess�g�n kellene alapulnia, ,,karizmatikus'', ,,t�rden �ll�
teol�gi�v�'' kellene v�lnia, a hittartalomnak a liturgi�ban t�rt�n�
tettre v�lt�s�b�l kellene kibontakoznia az egy�nnek �s a hit
miszt�rium�nak ,,term�szetszer� �sszhangj�ban'' �s szeretettel kellene
p�rosulnia. Ilyen gn�zisra minden -->teol�gi�nak sz�ks�ge van. --
b) Nem ortodox �rtelemben a gn�zis alapvet� szeml�letm�d �s ir�nyzat,
amely a t�rt�nelemben mindig �jb�l felbukkan mint a kereszt�nys�g
ellenfele (�s a kereszt�nys�g elleni t�mad�sban elmegy eg�szen a
szak�t�sig �s az eretneks�gig).
Egyes von�sok alapj�n, amelyek a gn�zis minden fajt�j�ban k�z�sek, a
gnosztikus jelens�geket a ,,gnoszticizmus'' gy�jt�neve alatt szok�s
�sszefoglalni. E jellemz� von�sok k�z�l legfontosabbak a k�vetkez�k: a
mindenkori konkr�t jelen elutas�t�sa, ,,menek�l�s'' az isteni szf�r�ba,
ahov� a filoz�fiai megismer�s �s az aszk�zis seg�ts�g�vel lehet
felemelkedni (�s amelyet kisz�neznek a szellemekre �s angyalokra
vonatkoz� spekul�ci�kban), abszol�t vagy relat�v (a vil�g v�ge �ltal
hat�rolt) -->dualizmus, a t�rv�nyi norm�k elutas�t�sa (antinomizmus).
Ilyen gnoszticizmust k�pviselt az �jsz�vets�g zsid� k�rnyezet�ben
p�ld�ul a qumrani k�z�ss�g, tov�bb� azok a k�r�k, amelyek ellen Szent
P�l a Kolosszeieknek �rt lev�lben, illetve a pasztor�lis levelekben
hadakozik (J�zus Krisztus jelent�s�g�nek al�becs�l�se miatt, illetve
az�rt, mert ,,ostoba mes�kre'' hallgatnak �s ,,tiltj�k a
h�zass�gk�t�st''), tov�bb� azok a k�r�k, amelyekkel a Jelen�sek k�nyve
vitatkozik. Itt figyelembe kell venn�nk, hogy az �jsz�vets�g -- �ppen
az�rt, hogy a gn�zist radik�lisan elutas�tsa -- r�szben a gn�zis
terminol�gi�j�t haszn�lja (-->m�tosztalan�t�s). Az �jsz�vets�g �ppen a
gn�zissal szemben emeli ki, hogy a vil�g �s az egyes ember
beteljes�t�se egyed�l Isten m�ve lehet, hogy egyed�l Isten adhat
-->�dv�ss�get, �s a gn�zissal szemben hangs�lyozza annyira, egyebek
mellett, a val�ban emberr� lett isteni Logosz testi egzisztenci�j�t, a
kereszt botr�ny�val egy�tt, valamint a megv�lt�s meg nem �rdemelt
volt�t �s egyszeris�g�t. A 2. sz�zad elej�t�l kezdve a gn�zis egyik
Keletr�l sz�rmaz� v�lfaja, amely rendszer�be kereszt�ny elemeket is
be�p�t, lesz az -->�segyh�z igen nagy hat�s� �s -- mivel igazi vall�si
tapasztalaton alapul -- legvesz�lyesebb ellenfele. Fontos �s
t�rt�nelmileg tetten �rhet� el�sz�r is egy korai gnosztikus csoport Kr.
u. 120 k�r�l Antiochi�ban (ez a csoport a -->dok�tizmust vallotta, �s
radik�lis nemi megtart�ztat�st hirdetett); Baszilid�sz k�vet�i (120 �s
145 k�z�tt Alexandri�ban: az evang�lium gnosztikus exeg�zise �s himnusz-
k�lt�szet); tov�bb� a valentini�nus gn�zis R�m�ban (145 �s 160 k�z�tt),
amely dualista megv�lt�s-m�toszt alak�tott ki. Markion -- akit 144-ben
R�m�ban kik�z�s�tettek, aki elvetette a ,,zsid�k isten�t'' (az eg�sz
�sz�vets�get) �s aki oly k�nont �ll�tott �ssze, amely a Luk�cs-
evang�liumb�l �s Szent P�l ,,zsid�'' elemekt�l megtiszt�tott 10
level�b�l �llt -- nem volt igazi gnosztikus, de azok voltak a k�vet�i.
Ezzel a gn�zissal szemben v�di meg a kereszt�ny tan�t�st a
-->dogmafejl�d�s legkor�bbi szakasza. A gn�zissal folytatott vita
nagyszab�s� egyh�zi irodalmat hoz l�tre (Szent Jusztin, Szent Ir�neusz,
Tertullianus, Hippol�tosz), �s k�s�rletek t�rt�nnek arra, hogy a
gnosztikusok m�lyebb �s �rv�nyes felismer�seit be�p�ts�k a kereszt�ny
teol�gi�ba (-->alexandriai teol�giai iskola) A gn�zis elleni v�dekez�s
sor�n az Egyh�z els�sorban J�zus val�s�gos ember volt�t �s enn�lfogva a
test m�lt�s�g�t hangs�lyozta (a test felt�mad�sa: -->felt�mad�s). A
k�z�pkorban �s az �jkorban �jb�l �s �jb�l felbukkannak gnosztikus
�ramlatok (teoz�fia, antropoz�fia, r�zsakeresztesek stb.). A hat�rt,
amely a gn�zist a kereszt�nys�gt�l elv�lasztja a gn�zis k�vetkez�
ismertet�jegyei alapj�n lehet megvonni: a gn�zis olyan ismeret, amely
nem Isten szem�lyes, kegyes felt�rulkoz�s�b�l, hanem mag�nak az
embernek a l�nyeg�b�l sz�rmazik, amelyet fel kell fedezni; ez az
ismeret teh�t v�gs� soron gnosztikus ,,�ntudat'', �s nem Isten ig�j�nek
engedelmes hallgat�sa, nem hit. A gn�zis szerint a ,,megv�lt�'' csak
abban seg�t az embernek, hogy lehatoljon saj�t betemetett l�nyeg�ig, de
nem olyan megv�lt�, aki a konkr�t t�rt�nelemben mint igazi ember
el�sz�r megteremti az �dv�ss�get, amelyet odaad az embereknek. A
megismer�s mint megismer�s m�r egyszer�en �nmaga �ltal megv�lt�; a
szeretet �s az erk�lcs�s tett legfeljebb csak a megismertb�l levont
k�vetkeztet�s, �gyhogy a gn�zisban objekt�ve �s szubjekt�ve m�r minden
benne van. Ezzel a gn�zis azt �ll�tja, hogy v�gs� soron az ember
�nmag�ban tal�lja meg minden val�s�g abszol�t �s m�gis mindent mag�ba
foglal� egys�g�t; a gnosztikus teh�t nem veszi �szre, hogy az ember,
teremtm�nyi -->pluralizmus�ban, mindig Isten egys�g�re van utalva,
amely sz�m�ra transzcendens marad, �s �gy egzisztenci�j�val ellent�tes
az a t�rekv�s, hogy puszt�n a megismer�sre �sszpontos�tson. A gn�zis
szerint a megismer�s ,,z�rt'' rendszerr� v�lhat, amely a logikai �s
fizikai sz�ks�gszer�s�ggel realiz�l�d� vil�gfolyam t�k�rk�pe; ez�rt e
rendszer nem ismeri a val�di, szem�lyes szabads�got, a
-->t�rt�nelmis�get �s egyszeris�get, �s a l�tez�s alapj�t alkot�
-->titokkal nem �gy sz�mol, mint annak az istennek a titk�val, aki, b�r
,,k�z�nk j�tt'', mind�r�kre felfoghatatlan marad, hanem azt gondolja,
hogy kiismerte �s fellebbentette r�la a f�tylat.
========================================================================
Gonosz, gonoszs�g

A gonoszs�g oka voltak�ppen annak a teremtm�nynek szabad akarattal

hozott d�nt�se, aki e szabad d�nt�ssel elutas�tja a -->j�t (Isten, a
l�tez�s c�lja, az �let c�lja), �gyhogy a j� n�lk�l a gonoszs�g nem
gondolhat� el. A gonoszs�g nem csup�n a j� hi�nya, hanem a j� elt�k�lt,
hat�rozott tagad�sa. A gonoszs�gnak teh�t nincs �n�ll� val�s�ga, a
gonoszs�g nem Istennel szemben �ll� �selv (gnosztikus-manicheus
-->dualizmus), hanem a szabad teremtm�nynek az az Isten �ltal elt�rt,
titokzatos lehet�s�ge (mysterium iniquitatis), hogy figyelmen k�v�l
hagyja a teremtm�nyis�gnek Isten j�s�g�n alapul� kezdet�t �s Istent�l
kegyesen elrendelt �rtelm�t; hogy a f�le mellett elengedje az �nmaga
sz�m�ra szabad partnert teremt� Isten felsz�l�t�s�t, hab�r ez a
felsz�l�t�s a szem�lyes szabads�g h�ttere; hogy megtagadja a v�laszt;
�s hogy kitartson ebben a nem neki rendelt, ferde �llapotban, vagyis a
gonoszs�gban. Ez a l�zad�s, katolikus tan�t�s szerint, m�r az els�
emberek idej�ben bek�vetkezett (-->�sb�n). M�r ebben az els� b�nben
kirajzol�dik a gonoszs�g l�nyege: a teremtm�ny (�s az eg�sz teremt�s)
megpr�b�l auton�mm� v�lni, a gonoszs�g m�s mederbe tereli a vil�g
foly�s�t, �s ez t�bb� nem ama teremt� �s aj�nd�koz� szeretet fel�
t�rekszik, amely a kezdetkor kinyilatkoztatta mag�t, hanem �nmag�ban
akar beteljes�lni. Ez�rt a gonoszs�g �rv�nyes�l�se ebben a vil�gban nem
els�sorban a rombol�sban �s rendetlens�gben nyilv�nul meg, hanem ink�bb
abban, hogy az egyes ember, a n�pek, az eg�sz vil�g el�g akar lenni
�nmag�nak, Isten n�lk�l pr�b�l boldogulni.
J�zus Krisztus a gonoszs�g h�talm�nak v�g�t hirdeti �s vezeti be
azzal, hogy szem�ly�ben elhozza erre a vil�gra Isten orsz�g�t
(-->baszileia). Ezzel bebizonyosodott, hogy Isten kegyelme -- amellyel
Isten J�zus Krisztusban (-->krisztocentrikus szeml�let) eredend�en
elfogadta az embert a saj�t partnerek�nt -- a b�nn�l is hatalmasabb. Ez
a kegyelem nemcsak azt eredm�nyezte, hogy az egyes ember sz�m�ra, aki
saj�t b�n�vel j�v�hagyta az �sb�nben megnyilv�nul� gonoszs�got,
lehet�v� v�lt, �s legal�bb az emberis�g eg�sz�t tekintve meg is
val�sult a megt�r�s �s Isten uralm�nak elfogad�sa, hanem azt is, hogy
Isten szeretetteljes uralkod�sa teremtm�nyein megfoghat�, t�rt�nelmi
hatalomm� lett a vil�g kell�s k�zep�n, teh�t ott is, ahol az embernek a
j� �s a gonosz k�zti emberi-t�rt�nelmi v�laszt�s�ra sor ker�l. -- A
gonoszs�g mint az emberi �rtelem �s akarat szok�ss� v�lt hajlama abban
�ll, hogy az ember nem annyira emberi gyenges�gb�l (tudatlans�g,
vaks�g, az akarat gyenges�ge), hanem �nmag��rt keresi a gonoszat
megfontoltan, elsz�ntan, alattomosan, irgalmatlanul �s Istent megvetve.
========================================================================
Gyermekkereszts�g

A -->kereszts�g az Egyh�z hat�rozott tan�t�sa szerint az a szents�g,

amely az embert az Egyh�z tagj�v� teszi. Hogy az ember az Egyh�z
tagj�v� lehessen, annak a Szent�r�s szavai szerint felt�tele az Egyh�z
hit�nek megvall�sa. Innen sz�rmazik az a probl�ma, amely az I.
vil�gh�bor� ut�n K. Barth negat�v �ll�sfoglal�sa nyom�n az evang�likus
teol�gi�ban �jb�l vitak�rd�ss� lett �s amellyel a katolikus teol�gia is
foglalkozott: nevezetesen az, hogy meg lehet-e keresztelni a
gyermekeket, akik a hit megvall�s�ra m�g nem k�pesek. Az egyh�zi
tan�t�hivatal az ,,�jrakeresztel�kkel'' szemben (akiket t�vesen
neveztek �gy, �s akik 1521-t�l kezdve elutas�tott�k a
gyermekkereszts�get, �s feln�ttkereszts�get k�veteltek, el�zetes
megt�r�s ut�n) m�r a tridenti zsinaton defini�lta, hogy a megkeresztelt
gyermekek val�ban h�v�k, �s a kereszts�g �rv�nyess�g�hez nem sz�ks�ges,
hogy a megkeresztelt szem�ly meger�s�tse a kereszts�get, mikor az
�n�ll� �t�letalkot�sra k�pess� v�lik (DS 1625 �s k�v.). Ez a tan�t�s az
egyh�zi hagyom�nyra �s az apostoli gyakorlatra hivatkozott, amelyet a
Szent�r�s tan�s�tott: eszerint szok�s volt egy eg�sz ,,h�zat''
megkeresztelni (amelybe az akkori sz�haszn�lat szerint bele�rtend�k a
gyermekek is: 1Kor 1,16; ApCsel 16,15.33). Az -->eredend� b�n mint�j�ra
k�s�bb a teol�gia azt tan�totta, hogy amint az eredend� b�n szem�lyes
v�tek n�lk�l sz�ll �t az emberre, �gy a gyermekkereszts�g alapj�ul
szolg�l� hit a sz�l�k, a keresztsz�l�k �s az eg�sz Egyh�z hite.
Vil�gosabb� v�lt e tan ama felismer�s hat�s�ra, hogy a hit k�pess�ge (a
hit Istent�l bel�nk �nt�tt er�nye) minden esetben csakis Isten
kegyelm�nek aj�nd�ka lehet. D�nt� fontoss�g� az a felismer�s, hogy a
szabad �s �dv�ss�ges cselekv�s lehet�s�ge a kegyelem m�k�d�se
k�vetkezt�ben tiszt�ra Isten adom�nya, amely t�rgyilag (ha nem is
sz�ks�gk�ppen id�rendben) megel�zi az ember cselekv�s�t. A kereszts�g
Istennek ezt az individu�lis �rtelemben vett �dv�z�t� akarat�t -- amely
el�bb oda kell, hogy aj�nd�kozza az embernek az �letet, miel�tt az
realiz�l�dhatna �s kibontakozhatna -- t�rt�nelmileg megfoghat�, egyh�zi
alakj�ban �g�ri meg a gyermeknek adom�nyk�nt �s k�telezetts�gk�nt. Ez
az�rt lehets�ges, mivel egyik sem att�l lesz val�s�gg�, hogy a gyermek
hittel beleegyezik. �m ezzel m�g nem alapoztuk meg a gyermekkereszts�g
mell�zhetetlen teol�giai sz�ks�gess�g�t. A gyermekkereszts�ggel
kapcsolatos agg�lyokat komolyan kell venn�nk. A ,,helyettes�t� hit''
kifejez�s nem korrekt, mivel senki sem p�tolhatja m�snak a hit�t. A
k�zvetlen hal�lvesz�lyt�l eltekintve az Egyh�z tiltja az olyan gyermek
megkeresztel�s�t, akinek kereszt�ny nevel�s�re nincs biztos�t�k.
========================================================================
Habitus

Habitus: az arisztotel�szi-tomista filoz�fi�ban a -->potenci�nak a

meghat�roz�sa, amely �gy form�lja a potenci�t, hogy az tart�san
(�llapotk�nt) megfelel term�szet�nek (habitus perfectivus). Ha egy
cselekv�k�pess�ggel rendelkez� potenci�nak ez a form�lts�ga olyan, hogy
mindig meghat�rozott min�s�g� cselekedetek sz�rmaznak bel�le, akkor
habitus operativusr�l besz�l�nk. A habitus term�szetes alapja a
-->diszpoz�ci�; erre �p�tve, a habitus �lland� ism�tl�ssel kialak�that�
(,,szerzett'' habitus: habitus acquisitus). Ha egy ilyen (szerzett)
habitus az objekt�v erk�lcsi j� valamilyen fajt�j�ra ir�nyul, akkor ezt
a szerzett, j� habitust -->er�nynek nevezz�k. A skolasztikus
er�nyteol�gi�nak megfelel�en, amely Istent�l ,,bel�nk �nt�tt''
er�nyekr�l besz�l, a -->kegyelmet mint a l�lekbe belehelyezett
min�s�get ,,bel�nk �nt�tt'' habitusnak (habitus infusus) nevezt�k: e
habitus k�vetkezt�ben a term�szetfeletti -->�dv�ss�ges cselekedetek, ha
nem is �ppen k�nny�v� �s �lland�v�, de legal�bbis lehets�gess� v�lnak.
(A habitus fogalma ennyiben k�zel �ll az -->egzisztenci�l fogalm�hoz.)
Ennek anal�gi�j�ra besz�lhet�nk gonosz habitusr�l is, amelynek szok�sos
neve: b�n (a -->b�n�s hajlam �rtelm�ben).
========================================================================
Hagyom�ny

Hagyom�ny: �ltal�nos, egyel�re m�g nem teol�giai �rtelemben az

�tsz�rmaztat�st, a tov�bbad�st, vagyis azoknak a folyamatoknak az
�sszess�g�t jelenti, amelyek �ltal a t�rt�nelem folyam�n az egyik
nemzed�k �tadja a m�siknak a megszerzett felismer�seket, k�pess�geket
�s int�zm�nyeket, �s jelenti mindazt, amit ily m�don �tadnak. A
hagyom�ny biztos�tja, hogy folytat�dj�k, ami egyszer elkezd�d�tt, �s az
el�d�k tud�sa �s tapasztalata alapj�n lehet�v� teszi egy olyan
�ll�spont kialak�t�s�t, amelynek seg�ts�g�vel el lehet v�gezni az �j
besorol�s�t �s �rt�kel�s�t. M�sr�szt viszont a hagyom�nyban mindig
benne rejlik a vesz�ly, hogy elv�sz az �j ir�nti fog�konys�g, �s a
hagyom�ny �rz�i megrekednek a m�ltban.
A katolikus teol�gi�ban a hagyom�ny a kinyilatkoztatott igazs�g
(-->dogma) tov�bbad�s�nak folyamat�t �s tartalm�t jelenti: ez a
tov�bbad�s v�gs� soron a kereszt�ny -->kinyilatkoztat�s eredeti
hordoz�inak (k�l�n�sk�ppen -->J�zus Krisztusnak �s az -->apostoloknak)
sz�beli igehirdet�s�b�l indul ki, a Szentl�lek seg�ts�g�vel az Egyh�z
�ltal t�rt�nik, �s a kinyilatkoztatott igazs�gnak ez a tov�bbad�sa
egyben kibont�sa is. Az eredeti hagyom�ny m�g az Egyh�z els�
nemzed�k�nek �let�ben lecsap�dott �s l�trej�tt a -->Szent�r�s, de a
Szent�r�s terjedelm�n (-->k�non) �s �rtelm�n ezut�n is az Egyh�z
hittudata �rk�d�tt, amelyet a hagyom�ny �tj�n adtak tov�bb, �s amelyet
a tan�t�hivatal tekint�llyel ruh�zott fel. Ebben az �rtelemben a
hagyom�ny m�g mindig form�lis norm�ja a Szent�r�s �rtelmez�s�nek,
�gyhogy ebben az �rtelemben a kinyilatkoztat�s megismer�s�nek k�t
,,forr�sa'' van: a Szent�r�s �s a hagyom�ny (DS 1501 �s m�shol), s�t, a
hagyom�nynak logikai els�bbs�ge van a Szent�r�shoz k�pest. De
amennyiben, m�sr�szt, a k�s�bbi Egyh�z hittudata �s �gy a ,,hagyom�ny''
tartalmilag mindig k�tve van az apostoli kor igehirdet�s�hez
(hagyom�ny�hoz), amely, legal�bbis l�nyeg�t tekintve, a Szent�r�sban
objektiv�l�dott, �s amennyiben, legal�bbis sz�munkra, k�ts�get kiz�r�an
nem bizony�that�, hogy az apostoli korban (a k�non terjedelm�n k�v�l)
voltak olyan explicit hittartalmak, amelyek a Szent�r�sban nem
csap�dtak le, annyiban a k�s�bbi hagyom�ny sz�m�ra, legal�bbis
gyakorlatilag, a Szent�r�s marad a hittartalmak egyetlen anyagi-
tartalmi forr�sa; ez viszont nem z�rja ki, hanem �ppens�ggel mag�ban
foglalja azt a lehet�s�get, hogy az Egyh�z hittudata, tov�bbi t�rt�nete
folyam�n, jelent�s m�rt�kben kifejtse, �s mindig �jb�l aktualiz�lja a
Szent�r�snak ezeket a hittartalmait, aminek eredm�nyek�pp l�trej�n a
-->dogmat�rt�net. E kifejt�s a Szent�r�s maradand� alapzat�n t�rt�nik,
v�gs� biztos�t�ka pedig egyed�l az Egyh�znak �s tan�t�hivatal�nak
meg�g�rt Szentl�lek seg�ts�ge (hitlet�tem�ny). A II. vatik�ni zsinat
kijelentette, hogy a Szent�r�s kialakul�sa maga is a hagyom�nyhoz
tartoz� t�rt�n�s (Dei verbum 7); hogy a Szentl�lek seg�ts�g�vel a
-->successio apostolica �ltal folytat�dik a hagyom�ny �tad�sa; hogy a
hagyom�ny ,,adja tudtul az Egyh�znak a szent k�nyvek teljes
felsorol�s�t'' �s aktualiz�lja a Szent�r�st (Dei verbum 8); hogy a
hagyom�ny �s a Szent�r�s egys�get alkot, ,,mert ugyanabb�l az isteni
forr�sb�l fakad mind a kett�'' -- az egyetlen isteni
kinyilatkoztat�sb�l --, mivel az egyik mindig mag�val vonja a m�sikat
(Dei verbum 9). Ebb�l levonhatjuk a k�vetkeztet�st: a hagyom�ny
megval�sul�sa mindig �s mindenben hallgat�s a Szent�r�s tan�t�s�ra, a
Szent�r�snak kritikai normak�nt val� elismer�se, amelyre mindig �s
mindenben sz�ks�g�nk van, hogy az emberi hagyom�nyokt�l
megk�l�nb�ztethess�k az ,,isteni'' hagyom�nyt mint a J�zus Krisztusban
t�rt�nt kinyilatkoztat�s tov�bbad�s�t. Hib�s az az alternat�va, hogy a
Szent�r�s szavai vagy tartalmazz�k teljes eg�sz�ben a kereszt�ny
kinyilatkoztat�st, vagy vannak olyan t�telek, amelyeket ,,csak'' a
(,,sz�beli'') hagyom�ny �rz�tt meg, �s �gy a kereszt�ny
kinyilatkoztat�s �thagyom�nyoz�s�nak ,,k�t'', tartalmilag k�l�nb�z�
,,forr�sa'' volna. Mert egyr�szt a hagyom�ny, amely az apostolok ut�ni
id�ben a Szent�r�sban megtestes�lt alakj�ban �nmag�val tal�lkozik,
eredeti l�nyeg�t tekintve nem egyes t�telek �sszess�ge, hanem Isten
kinyilatkoztat�s�nak megmarad�sa; a J�zus Krisztusr�l szerzett,
teljesen sohasem tudatos�that� �s kimer�thetetlen tapasztalat, Isten
�nk�zl�s�nek sohasem kiismerhet� titka. M�sr�szt ez a hagyom�ny
messzebbre ny�lik, mivel a hagyom�ny, ha �gy �rtj�k, hordoz�ja a
Szent�r�snak is. A Szent�r�s a maga r�sz�r�l �ppen az az esem�ny,
amelyben az Egyh�z megfogalmazza -->kerigm�j�t, konkr�t form�ba �ntve
r�ismer hit�re, s al�veti �nmag�t ennek az objektiv�ci�nak, hogy k�pes
legyen elb�r�lni a t�rt�nelme sor�n benne kialakul� v�lem�nyeket,
tendenci�kat stb., �s �gy tiszt�n megtartja hit�nek voltak�ppeni
tartalm�t azzal, hogy ezt a hitet a Szent�r�sban kifejezi. A szigor�
�rtelemben vett hagyom�nyt�l meg kell k�l�nb�ztetni azokat a t�gabb
�rtelemben vett, a tan�t�ssal vagy az egyh�zi fegyelemmel kapcsolatos
hagyom�nyokat, amelyek k�zvetlen�l nem az �nmag�t kinyilatkoztat� Isten
tekint�ly�re mennek vissza, akire az Egyh�znak mindig hallgatnia kell
(l�sd pl. -->konszenzus).
========================================================================
Hal�l

A hal�l olyan esem�ny, amely az eg�sz embert �rinti. De az ember a

-->term�szet �s a -->szem�ly egys�ge, vagyis olyan l�ny, amely egyr�szt
m�r szem�lyes, szabad d�nt�se el�tt k�szen kapja l�t�nek strukt�r�j�t
mint adotts�got, olyan l�ny teh�t, amelynek meghat�rozott t�rv�nyei
vannak, �s ez�rt sz�ks�gszer� a fejl�d�se, m�sr�szt viszont szabadon
rendelkezik �nmag�val, teh�t v�g�rv�nyesen az, aminek szabadon
tekinteni akarja mag�t. A hal�l teh�t olyan esem�ny, amely egyar�nt
�rinti az embert mint term�szetet �s mint szem�lyt. Mivel a biol�gia
,,voltak�ppen'' nem tudja, mi�rt hal meg minden t�bbsejt� �l�l�ny,
kiv�ltk�ppen az ember, ez�rt a hal�l vitathatatlan �ltal�noss�g�nak
egyetlen megokol�sa a hit magyar�zata, amely a hal�lt az emberis�g
erk�lcsi katasztr�f�j�b�l vezeti le (R�m 5). E magyar�zat teol�giai
alapj�b�l az a bizonyoss�g is k�vetkezik, hogy a hal�l k�nyszer�s�ge a
j�v�ben is mindig a sz�ks�gszer� l�thatalmakhoz fog tartozni, �gyhogy a
hal�lt sohasem lehet megsz�ntetni.

1. A hal�l l�nyeg�nek le�r�sai.

a) A hal�l ideiglenes le�r�sa a kereszt�ny hagyom�nyban az a
meg�llap�t�s, hogy a hal�l ,,a test �s l�lek sz�tv�l�sa''. Ez a
k�vetkez�t jelenti: az emberben rejl� szellemi �letelv, a -->l�lek, a
hal�lban m�sfajta viszonyba l�p azzal, amit -->,,testnek'' szoktunk
nevezni, enn�l t�bbet azonban aligha mond. Ez�rt az eml�tett
meg�llap�t�s a hal�lnak nem olyan l�nyegi defin�ci�ja, amely
metafizikai vagy teol�giai ig�nyeknek is eleget tenne. Ez a defin�ci�
ugyanis semmit sem mond a hal�l saj�toss�g�r�l, mivel a hal�l olyan
esem�ny -- m�gpedig l�nyeges esem�ny --, amely �ppen az emberrel,
m�gpedig az emberrel mint eg�sszel �s mint szellemi szem�llyel
t�rt�nik: a hal�l az ember szabad, szem�lyes �nl�trehoz�s�nak
v�g�rv�nyess� v�l�sa, �s ezt a v�g�rv�nyess� v�l�st k�ts�gtelen�l nem
�gy kell felfogni, mint ami a hal�llal vagy a hal�l ut�n k�vetkezik be,
hanem �gy, hogy bens� mozzanata mag�nak a hal�lnak. A n�v�ny �s az
�llat ,,kim�lik'' de csak az ember,, hal meg'' a sz� tulajdonk�ppeni
�rtelm�ben. A hal�l eml�tett le�r�sa ezenfel�l az�rt sem kiel�g�t�,
mert a ,,sz�tv�l�s'' fogalma hom�lyos, �s ez�rt nagyon elt�r�en
�rtelmezhet�. Ha ugyanis a l�lek egyes�lt a testtel, akkor
nyilv�nval�an valamilyen vonatkoz�sban van azzal az eg�sszel, amelynek
r�sze a test, vagyis az anyagi vil�g egys�g�vel mint eg�sszel. A
vil�gnak ez az anyagi egys�ge nem az egyes dolgok puszt�n gondolatban
megalkotott �sszess�ge, �s nem is az egyes dolgok k�ls�
k�lcs�nhat�s�nak puszta egys�ge. Mivel a l�lek szubsztanci�lis egys�get
alkot a testtel, s ennek l�nyegi form�jak�nt vonatkoz�sban van a
vil�gnak ezzel a bens�, a dolgok m�ly�n rejl� egys�g�vel is, a testnek
�s l�leknek a hal�lban bek�vetkez� sz�tv�l�sa nem jelentheti azt, hogy
teljen megsz�nik a l�lek kapcsolata a vil�ggal, hogy a l�lek tiszt�ra
m�svil�giv�, akozmikuss� v�lik (mint ahogy �jplatonikus m�don gondolni
szokt�k). Mivel a l�leknek a testtel val� kapcsolata tartja fenn �s
�ssze a testi alakot a vil�g eg�sz�t�l elhat�rolt l�tez�k�nt, ez�rt e
kapcsolat megsz�n�s�t ink�bb �gy kell elgondolni, hogy ezzel m�lyebben
�s �tfog�bban kibontakozik �s realiz�l�dik a l�lek kapcsolata a
vil�ggal, a kozmosz eg�sz�vel. A hal�lban az emberi l�lek k�zelebb
ker�l a vil�g egys�g�nek ahhoz a nehezen megragadhat�, de az�rt nagyon
is re�lis alapj�hoz, amelyben a vil�g dolgai m�r egym�sra gyakorolt
k�lcs�nhat�suk el�tt is �rintkeznek egym�ssal. Hogy a hal�lban a l�lek
bens� kapcsolatba ker�l a vil�g egys�g�nek ezzel az alapj�val, az
�ppens�ggel az�rt lehets�ges, mert a l�lek nem �rzi t�bb� egyedi, testi
alakj�t. Ez a felfog�s benne rejlik abban a skolasztikus tan�t�sban is,
hogy a l�lek szubsztanci�lis aktusa nem k�l�nb�zik re�lisan mag�t�l a
l�lekt�l, teh�t a l�lek aktusa csak akkor sz�nne meg, ha maga a l�lek
is megsz�nne s nem volna halhatatlan, ellent�tben azzal, ahogyan a
filoz�fia kimutatja �s az egyh�zi dogma k�telez�en tan�tja. Ezzel
kapcsolatban meg kell fontolnunk, hogy a szellemi l�lek testis�ge
folyt�n m�r a hal�l el�tt is mindig nyitva �ll a vil�g eg�sze el�tt,
hogy teh�t a l�lek sohasem z�rt, ablak n�lk�li mon�sz, hanem m�r eleve
�rintkezik a vil�g eg�sz�vel. A l�lek kapcsolata a kozmosz eg�sz�vel
azt jelenti, hogy a l�lek -- amely a hal�lban feladja elhat�rolt testi
alakj�t, �s ezzel nyitott� v�lik a mindens�g ir�nt -- befoly�solja a
vil�g eg�sz�t, m�gpedig annyiban is, amennyiben a vil�g a t�bbi testi-
szellemi l�ny szem�lyes �let�nek az alapja. Erre utal p�ld�ul sok
parapszichol�giai jelens�g, valamint a -->tiszt�t�t�znek (l�sd
mindenekel�tt a -->k�zb�ls� �llapotot), a szentek k�zbenj�r�s�nak
egyh�zi tana stb. A tiszt�t�t�z p�ld�ul azt jelenten�, hogy a l�lek,
testi alakj�nak felad�sa ut�n is �s �ppen ez�ltal, erk�lcsileg szabadon
v�lasztott �nmegval�s�t�s�ban k�zvetlenebb�l �s hat�rozottabban
tapasztalja a vil�g objekt�ve helyes strukt�r�j�val val� harm�ni�j�t
vagy diszharm�ni�j�t, �s megford�tva: befoly�solja ezt a strukt�r�t.

b) A hal�l m�sik l�nyegi meghat�roz�sa a k�vetkez�: a hal�l az ember

sz�m�ra nem l�t�nek v�ge, �s nem is puszta �tmenet az egyik l�tform�b�l
egy m�sikba, amelynek ugyanaz a l�nyege, mint az el�z�nek (nevezetesen:
hogy szint�n a le nem z�rt id�belis�gbe tartozik), hanem az
-->�r�kk�val�s�g kezdete, ha ezzel kapcsolatban egy�ltal�n lehet m�g
kezdetr�l besz�lni. A teremtett �sszval�s�g, a vil�g, a testi �s
szellemi szem�lyekben -- akiknek bizonyos �rtelemben a ,,test�t''
alkotja -- e szem�lyek �s hal�luk �ltal lassan belen� saj�t
v�g�rv�nyess�g�be, j�llehet a vil�gnak ez a bels� �r�s eredm�nyek�ppen
t�rt�n� beteljes�l�se (az egyes ember beteljes�l�s�hez hasonl�an)
ugyanakkor -- rejtett, dialektikus egys�gben a beteljes�l�ssel --
valamilyen k�ls� ok miatt bek�vetkez� megszakad�sa �s befejez�d�se is a
vil�g foly�s�nak: ez a k�ls� ok Isten kisz�m�thatatlan, k�v�lr�l val�
beavatkoz�sa, ami abban �ll, hogy Isten elj�n -->�t�letet tartani a
vil�g felett, �m ennek napj�t senki sem ismeri. Ez�rt az ember hal�la
olyan esem�ny, amelyet passz�van elvisel az ember, amelyet k�ls�
esem�nynek tekint, amellyel mint szem�ly tehetetlen�l �ll szemben, de a
hal�l l�nyege szerint az ember szem�lyes, �nmaga �ltal t�rt�n�
beteljes�t�se is, ,,saj�t hal�la'', az embernek bel�lr�l kiindul�
cselekedete. F�lre�rt�s ne ess�k: ez a cselekedet a hal�l maga, �s nem
puszt�n az embernek a hal�llal szembeni k�ls�leges �ll�sfoglal�sa. A
hal�l teh�t kett�s t�rt�n�s. Az embernek mint szellemi szem�lynek a
v�ge tev�keny, bel�lr�l j�v� beteljes�l�s: �nmagunk akt�v
beteljes�t�se, term�, az �let eredm�ny�t meg�rz� kibontakoz�s,
szem�ly�nk tot�lis birtokbav�tele, �nmagunk kimunk�l�sa �s szabadon
kialak�tott szem�lyi val�s�gunk teljess�ge. �s egyidej�leg az ember
hal�la a biol�giai �let v�gek�nt megsz�ntethetetlen�l �s sz�ks�gszer�en
az �let k�v�lr�l val� megszak�t�sa, rombol�s, mely az ember eg�sz�t
irinti, �gyhogy ,,saj�t hal�la'' -- amely mag�nak a szem�lynek a tette
�ltal bel�lr�l t�rt�nik -- ugyanakkor olyan esem�ny is, amely a
legt�k�letesebben megfosztja minden hatalm�t�l az embert: a hal�l tett
�s szenved�s egyszerre. �s az ember szubsztanci�lis egys�ge miatt nem
lehet egyszer�en elosztani az egy hal�lnak ezt a k�t oldal�t, az
egyiket a l�leknek, a m�sikat a testnek juttatni, �s ilyk�ppen
feloldani az ember hal�l�nak voltak�ppeni l�nyeg�t.

c) Mivel a hal�l ennyire k�t�rtelm�, ez�rt elvileg titok; vagyis az

ember fel�l sohasem lehet egzisztenci�lisan egy�rtelm�en megmondani,
hogy az �letnek a hal�lban megval�sul� teljess�ge vajon nem az ember
eddig csup�n elkend�z�tt �ress�ge �s semmiss�ge-e, avagy a hal�lban
megmutatkoz� �ress�g nem csup�n visszf�nye az igazi teljess�gnek, amely
nem m�s, mint a szem�ly tiszta l�nyeg�nek felszabadul�sa. Titok volta
miatt a hal�l lehet a -->b�n b�ntet�se �s kifejez�d�se, de lehet a b�n
cs�cspontja is: hal�los b�n a sz� legigazibb �rtelm�ben.

2. J�zus hal�la. Mivel J�zus Krisztus a bukott �d�m nemzets�g�nek

tagjak�nt lett emberr�, �s a ,,b�n test�t'' vette fel (R�m 8,3), ez�rt
olyan l�tez�sk�nt v�llalta az emberi l�tez�st, amely csak a k�t�rtelm�,
titokzatos alakban el�tt�nk �ll� hal�lon kereszt�l juthat el
beteljes�l�s�hez. Ezzel J�zus mag�ra vette a hal�lt, amennyiben a hal�l
a vil�g jelenlegi rendj�ben kifejez�d�se �s l�that�v� v�l�sa a teremt�s
buk�s�nak, amely az angyalok �s az emberek b�ne miatt k�vetkezett be.
J�zus nem csup�n el�gt�telt adott a b�n�rt, hanem �ppen azt tette meg
�s szenvedte el, ami a b�n megjelen�se, kifejez�d�se �s l�that�v�
v�l�sa a vil�gon: vagyis a hal�lt. � ezt teljesen szabadon tette annak
az isteni kegyelemnek a cselekedetek�nt �s megjelen�sek�nt, amely
teljesen belevonta Isten �let�be embers�g�t, �s amely isteni szem�lye
folyt�n term�szett�l fogva megillette. Ez�ltal viszont a hal�l
gy�keresen m�ss� lett, �s l�nyege szerint k�l�nb�zik az olyan ember
hal�l�t�l, akiben nincs meg a tiszta, minden rendetlen k�v�ns�gt�l
mentes szabads�g, �s akit a kegyelemben val� �let nem tulajdon jog�n�l
fogva illet meg. J�zus hal�la �ppen a hal�l titokzatoss�ga folyt�n lesz
az � szeret� engedelmess�g�nek kifejez�s�v�, testileg megfoghat�
alakj�v�: annak a szabads�gnak a megnyilv�nul�s�v�, amellyel J�zus
eg�sz teremtm�nyi l�t�t �tadja Istennek. Ami a b�n megjelen�se volt, az
-- an�lk�l, hogy s�t�ts�ge �s titokzatoss�ga megsz�nn�k -- a b�n
tagad�s�v�, az Atya akarat�nak elfogad�s�v� lesz. J�zus Krisztus hal�la
�ltal szellemi val�s�ga -- amelyet kezdett�l fogva birtokolt, �s
amelyet a hal�l �ltal beteljesedett �lete realiz�lt -- nyilv�nval�v�
v�lt az eg�sz vil�g sz�m�ra, be�p�lt a vil�g eg�sz�be, �s e vil�g
alapj�n kereszt�l maradand�, re�lis-ontol�giai term�szet� meghat�roz�sa
lett ennek a vil�gnak (az emberi hal�l e l�nyegi von�s�nak J�zusn�l
t�rt�n� realiz�l�d�s�t illet�en l�sd a -->J�zus pokolrasz�ll�s�ra
vonatkoz� bibliai kijelent�st). Ezzel azonban a vil�g mint eg�sz �s
mint az emberek szem�lyes cselekv�s�nek sz�ntere lett m�ss�, �s m�r nem
olyan, mint amilyen lenne, ha J�zus nem halt volna meg. J�zus hal�l�nak
�dv�z�t� jelent�s�ge nem f�gg azoknak az �rtelmez�si modelleknek az
�rv�nyess�g�t�l �s alkalmazhat�s�g�t�l, amelyek a ,,vezekl�s'', az
,,�ldozat'', az ,,el�gt�tel'' stb. fogalmaival dolgoznak, �s amelyek
m�g csak nem is n�lk�l�zhetetlenek. Az emberis�g t�rt�net�ben az egyik
ember sors�nak jelent�s�ge van a m�sik ember sz�m�ra. Ha a) Isten egy
olyan embert akar, �s egy olyan embert enged l�trej�nni, aki a maga
val�s�g�ban Isten v�gs� �s visszavonhatatlan �g�rete az emberek
sz�m�ra, ha b) Istennek ezt az �g�ret�t kifejez� szav�t legal�bb ennek
az embernek meg is kell fogadnia, ami nem t�rt�nhet m�sk�pp, csak ennek
az embernek az �lett�rt�nete �ltal, amely a hal�lban �s csak a hal�lban
v�lik v�g�rv�nyess�, �s ha c) ennek az embernek a v�lasza, azaz Isten
szav�nak megfogad�sa t�rt�nelmileg megjelenik, mint olyan v�lasz,
amelyet Isten a maga r�sz�r�l elfogadott, �s amely eljutott hozz� (ezt
nevezz�k J�zus -->felt�mad�s�nak), akkor kimondhatjuk �s ki is kell
mondanunk: Istennek ez az eszkatologikus �g�rete, amely Isten szabad
kezdem�nyez�s�nek gy�m�lcse, t�nylegesen J�zus �let�ben realiz�l�dott
�s lett sz�munkra t�rt�nelmileg jelenval�v�: abban az �letben, amely a
szabadon v�llalt hal�l �ltal teljesedett be, ez a hal�l pedig -- mint
olyan hal�l, amelyet J�zus szabad engedelmess�gben realiz�lt, �s amely
az �letet hi�nytalanul Istennek adja �t -- csak a felt�mad�s �ltal
teljesedik be, �s lesz sz�munkra t�rt�nelmileg k�zzelfoghat�v�. J�zus
�lete �s hal�la (egys�gnek tekintve) ,,oka'' �dv�ss�g�nknek, mert J�zus
�let�ben �s hal�l�ban a jelzett dolog (Isten �ltal�nos �dv�z�t�
akarata) hozza l�tre a jelt (J�zus hal�l�t �s felt�mad�s�t) �s �ltala
(nem n�lk�le) eszk�zli ki �nmag�t.

3. A hal�l mint tett. A hal�l elker�lhetetlens�g�nek (nem pedig

hely�nek �s id�pontj�nak) tudata bel�lr�l hat�rozza meg az eg�sz �letet
(akkor is, ha ez a tudat t�bbnyire nem reflekt�lt). E tudat folyt�n az
emberi �letben m�r eleve �s mindig jelen van a hal�l, �s csak ett�l
nyeri el teljes s�ly�t a tev�kenys�g sz�ks�gess�ge, az alkalmak
visszahozhatatlans�ga �s a d�nt�sek visszavonhatatlans�ga. Amint a
-->b�n -- vagyis a lelkiismeret�nkben tapasztalt abszol�t k�vetel�s
ir�nti engedelmess�g szem�lyes megtagad�sa -- az ember v�gess�g�nek
leg�lesebb kifejez�d�se, �gy a hal�l e v�gess�gnek legszembet�n�bb
kifejez�d�se (-->szem�ly). De �pp a hal�l hat�rozott �s tudatos
megjelen�t�s�ben, a hal�l okozta term�szetes szorong�sban der�l ki,
hogy az �let maga v�gtelen�l t�lmutat a hal�lon. Mert a hal�l okozta
szorong�sban a hal�l nem csup�n az �let ,,v�g�n'' bek�vetkez� (esetleg
f�jdalmas) egyedi esem�nyk�nt jelenik meg (mint a puszta
hal�lf�lelemben), hanem ink�bb olyan esem�nyk�nt, amely eloldja az
embert az �t fogva tart� egyedi dolgokt�l, �s szembes�ti azzal az
igazs�ggal, hogy a hal�lban v�g�rv�nyess� v�lik az embernek Istennel, a
vil�ggal �s �nmag�val kapcsolatos alapvet� d�nt�se, amely �thatja eg�sz
�let�t (Jn 9,4; Lk 16,26; Kor 5,10; DS 839 854-859 923 �s k�v. 1000 �s
k�v. 1304 �s k�v.), s b�r az ember rem�li, hogy ez a v�g�rv�nyess�g
egyben a beteljes�l�st jelenti, m�gis bizonytalans�gban marad a
tekintetben, hogy ez siker�l-e. Mivel az ember bel�lr�l �rlel�d�
akarat�t, hogy magatart�s�t eg�ssz� �s v�g�rv�nyess� form�lja, a testi
l�tez�s sz�tsz�rts�ga m�r eleve k�ls�v� teszi �s megfosztja att�l a
k�pess�gt�l, hogy mindent mag�ba �tv�zz�n; �s mivel emiatt az ember ama
c�lj�nak megval�sul�sa, hogy szem�lyes �lete v�g�rv�nyes eg�ssz�
legyen, nem v�lhat sz�m�ra nyilv�nval� �s egy�rtelm� bizonyoss�gg�,
ez�rt az emberi cselekv�s �pp a hal�l tekintet�ben lesz l�nyeg�n�l
fogva �tl�thatatlan �s k�v�lr�l fenyegetett, hogy v�g�l is a leg�lesebb
ellentmond�soss�gig jusson el a hal�lban, amennyiben a hal�l
egyidej�leg a legmagasabb rend� akarat �s a legnagyobb fok�
tehetetlens�g, �nmagunk �ltal el�id�zett �s vel�nk meges� v�gzet,
teljess�g �s �ress�g. A hal�lnak ez a sz�ks�gszer� titokzatoss�ga �s
k�t�rtelm�s�ge az -->eredend� b�n k�vetkezm�nye, amely minden embert
irint, �s e szitu�ci� az ember l�nyeg�hez tartoz� kifejez�se annak,
hogy az ember, -->�d�mban bek�vetkezett buk�sa k�vetkezt�ben,
elvesztette Isten kegyelmi adom�ny�t, a -->halhatatlans�got (l�sd R�m
5,12; DS 222 372 1521) (mint f�ldi �let�nek l�that� beteljes�l�s�t,
melynek eredm�nye az Istennel val� k�z�ss�g megdics��lt �llapota).
Aszerint, hogy az ember auton�m m�don �nmaga fel�l akarja-e meg�rteni
ezt, az eredend� b�n okozta hal�l�t -- amelyen nincs egy�rtelm�en
hatalma, �s amelyet szem�lyes tettk�nt eg�sz �lete sor�n val�s�t meg --
�s a maga erej�b�l akar-e megbirk�zni vele, vagy felt�tlen, h�v�
odaad�ssal kit�rulkozik a hal�lban a felfoghatatlan Isten el�tt:
aszerint lesz hal�la vagy az els� ember Istennel szembeni b�n�s
�n�ll�sul�s�nak szem�lyes megism�tl�s�v� �s meger�s�t�s�v�, �s ezzel a
b�n cs�cspontj�v�, v�g�rv�nyes, hal�los b�nn�, vagy J�zus engedelmes
hal�l�nak (Fil 2,8) szem�lyes megism�tl�s�v� �s elsaj�t�t�s�v� (vagyis
annak a hal�lnak a megism�tl�s�v�, amelyben J�zus mag�t az � isteni
�let�t oltotta bele a vil�gba), �s �gy az ember �dv�ss�ges
cselekv�s�nek cs�cspontj�v�, mivel az ember most szem�lyesen teljes�ti
be a J�zus hal�l�val val� azonosul�st, amelyet a hitben �s a
szents�gekben (-->kereszts�g, -->eucharisztia, -->aszk�zis) eg�sz
�let�n �t el�legezett, s �gy hal�la, mivel ,,az �rban hal meg'' (Jel
14,13), v�g�rv�nyesen boldog hal�l lesz, amelyben a -->v�g �t�l�se a
beteljes�l�s kezdete.
========================================================================
Halhatatlans�g

A halhatatlans�g mint az -->�let saj�toss�ga nem puszt�n a

fennmarad�st, hanem ennek az �letnek a hal�lt�l val� mentess�g�t
jelenti, ugyanis ez az �let sem bels� t�rt�net�ben nem �lt v�ges
id�beli alakot (mint a puszt�n biol�giai �let), amin t�l a l�tez�se m�r
nem gondolhat� el �rtelmesen, sem ,,k�ls�'' ok nem vet v�get
l�tez�s�nek. Istent abszol�t (metafizikailag sz�ks�gszer�)
halhatatlans�g illeti meg; s�t, a halhatatlans�g mint a fenyegetetts�g
teljes hi�nya �s az �let teljess�ge el�joga Istennek. Az embert nem
az�rt illeti meg halhatatlans�g, mintha biol�giai �let�nek nem volna
v�ges id�beli alakja, mely a -->hal�llal v�get �r, hanem az�rt, mert az
ember mint szellemi szem�ly �ppen ezen a biol�giai id�n bel�l val�s�tja
meg szabadon �nmag�t, �s jut el a beteljesed�shez, enn�lfogva feladja
ezt a t�rbeli �s id�beli biol�giai alakj�t (m�gpedig mag�t�l, akkor is,
ha ez ellen a biol�giai �let ellen�ll�st tan�s�t, �s a biol�giai alak
megsemmis�t�s�t k�ls� okok viszik v�ghez), az ember teh�t nem
,,fennmarad'' ,,id�belileg'', hanem beteljes�l�s�nek birtok�ba jutva
id�feletti l�tez�sre tesz szert, �s ezt az eleven beteljes�l�st t�bb�
nem vesz�theti el. Az embert az�rt illeti meg ez a halhatatlans�g, mert
az emberi -->l�lek szubsztanci�lis, ,,anyagfeletti'' elv, melynek
funkci�ja nem mer�l ki abban, hogy puszt�n az id�beli, anyagi l�tez�t
form�lja, hanem -- mint ahogy a -->transzcendencia �ltal m�r most is
tapasztalhatjuk -- j�val t�bb enn�l. Az embernek ez a szabadon szerzett
v�g�rv�nyess�ge lehet a kegyelem �ltal felk�n�lt j�nak a beteljes�l�se
(-->�dv�ss�g), vagy lehet az Istent elutas�t� b�n�s mag�ba-z�rk�z�snak
a v�g�rv�nyess�ge (megr�gz�tts�g, -->pokol). Ha nem lett volna a b�n
(-->eredend� b�n, -->�s�llapot kegyelme), akkor az ember ehhez a
beteljes�l�shez eljuthatott volna a voltak�ppeni hal�l n�lk�l, a testi,
t�rbeli �s id�beli l�tez�s valamilyen (saj�tszer�s�g�ben k�zelebbr�l
nem elk�pzelhet�) megdics��l�se �ltal; ennyiben besz�l�nk az ember
paradicsomi, felt�teles, testi halhatatlans�g�r�l. A -->felt�mad�s tana
mutatja, hogy az eg�sz ember v�g�rv�nyes beteljesed�s�t, az �r�k
�dv�ss�get Isten most is meg�g�rte, �s J�zus Krisztusban ennek
megval�s�t�s�t meg is kezdte.
========================================================================
Hatalom (uralom)

Az ember antropol�giai alapadotts�gaihoz tartozik (Hobbes, Nietzsche)

az a t�rekv�s, hogy �rv�nyes�tse saj�t akarat�t, saj�t �rdekeit �s
meggy�z�d�seit, �s kib�v�tse saj�t szabads�gszf�r�j�t m�sok (jogos)
ellenkez�se dac�ra is (-->er�szak). Ez a t�rekv�s egyik d�nt�
ismertet�jegye az �llam int�zm�ny�nek is. Ha a re�lis hatalomr�l
le�r�st akarunk adni, a pszichikai �s szoci�lis t�nyez�ket mindk�t
esetben ki kell eg�sz�ten�nk az anyagi �s eszmei hatalmi potenci�llal:
term�szeti er�forr�sok, t�ke, ipari �s katonai kapacit�s, a politikai
�s erk�lcsi befoly�sol�s lehet�s�gei, inform�ci�, b�rokr�cia,
propaganda (rekl�m), tekint�ly. Ha hatalmi viszonyoknak valamilyen
rendszere szab�lyozza �s int�zm�nyes�ti azt a m�dot, ahogyan az akarat
�rv�nyes�t�s�nek lehet�s�gei megoszlanak, uralom j�n l�tre (ez a
szab�lyoz�s alapulhat a hatalom deleg�l�s�n �s elismer�s�n, �nk�ntes
vagy kik�nyszer�tett engedelmess�gen, manipul�ci�n vagy ny�lt
elnyom�son). Az eddigi, t�rt�nelmileg ismert t�rsadalmi rendszerekben
az uralkod�k annyiban mindig kiv�lts�gosok is voltak, hogy a
rendelkez�s�kre �ll� hatalmi potenci�lt elvileg mindig felhaszn�lhatt�k
a fenn�ll� uralmi strukt�ra fenntart�s�ra is, �s megakad�lyozhatt�k a
hatalom �jrafeloszt�s�t. Ez�rt az uralmi strukt�r�k nagyr�szt
meghat�rozz�k a hatalom gyakorl�s�nak lehets�ges form�it (a hatalom
hierarchikus koncentr�ci�ja; a hatalom demokratikus megoszt�sa; az
�sszes �rdekelt r�szv�tele a d�nt�sekben). Ez�rt az uralomnak al�vetett
r�tegek �rdekeit szem el�tt tart� politikai filoz�fia az �jkor kezdete
�ta arra t�rekszik, hogy javaslatokat dolgozzon ki a hatalom
ellen�rz�s�re, korl�toz�s�ra �s megsz�ntet�s�re, �s ezeket politikai
strukt�r�k alakj�ban meg is val�s�tsa a t�rsadalom�talak�t� politikai
gyakorlat seg�ts�g�vel (a hatalmak megoszt�sa, emberi jogok, a
parlamenti rendszer bevezet�se, -->demokratiz�l�d�s).
A hatalom �s uralom b�rmif�le kultusz�nak �s a hatalom
megengedhetetlen koncentr�ci�j�nak radik�lis teol�giai kritik�j�t, az
�ltal�nosan elfogadott politikai mot�vumokon t�l, k�l�n�sk�ppen
indokoltt� teszi J�zus felszabad�t� �r�mh�re �s gyakorlata is. Isten
hatalma �s uralma, amelyet J�zus �r�mh�re meghirdetett, az�ltal
bontakozik ki, hogy J�zus megv�lt� ig�je �s seg�ts�get ny�jt� tette,
isteni teljhatalma folyt�n, �j �lettel aj�nd�kozza meg a szorult
helyzetben lev� �s elveszett embereket. Ez�rt Isten hatalma �pp�gy
�sszeegyeztethetetlen az �nz�ssel �s hatalomv�ggyal, amely saj�t
akaratunk k�m�letlen �rv�nyes�t�s�ben nyilv�nul meg, mint a vall�si-
metafizikai elnyom�ssal vagy a politikai hatalmak �s uralmi ideol�gi�k
t�l�rt�kel�s�vel. J�zus, aki Isten megb�k�l�st hoz� uralm�t hirdette,
ennek az �r�mh�rnek v�gs� konzekvenci�jak�nt mag�ra v�llalja a
kereszthal�lt. Szenved�se jell� lesz, mely szabadd� tesz benn�nket,
mivel arra figyelmeztet, hogy Isten szolidarit�st v�llal az elhagyott
igazak tehetetlens�g�vel, �s ezzel t�rt�nelmi alapja lesz az evang�lium
�dv�ss�gszerz� hatalm�nak. Ez�rt az �llamhatalomban val� r�szv�tel
mindig azzal a vesz�llyel j�r az Egyh�zra n�zve, hogy h�tlenn� v�lik
J�zus eredeti sz�nd�k�hoz.
K. F.
========================================================================
H�zass�g

A h�zass�g, szociol�giai �rtelemben, szil�rd nemi kapcsolat, melynek

sokf�le strukt�r�ja lehet; a katolikus felfog�s szerint: f�rfi �s n�
jogszer� kapcsolata, melynek c�lja a tart�s testi �s szellemi k�z�ss�g.

I. Az �sz�vets�gben a h�zass�g az egyetlen olyan szociol�giai

int�zm�ny, amely hat�rozottan Isten teremt� akarat�n alakul: a h�zass�g
k�t k�l�nb�z� nem�, egyenrang� �s egyenl� jog� ember viszonya,
kezdett�l fogva fenn�ll� szent rend (Ter 1,27 �s k�v.); az �sz�vets�gi
sz�vets�gt�rt�netben -- amely nem �ll a -->teremt�st�rt�net sz�nvonal�n
-- a h�zass�g eg�szen azt a c�lt szolg�lja, hogy a f�rfi nemzets�g�t
fenntartsa �s tov�bbvigye. Ez�rt a h�zass�gk�t�s a csal�df� dolga,
c�lja pedig ut�dok nemz�se. A ,,polg�ri'' �rtelemben vett jogi �s
erk�lcsi k�vetelm�nyek m�sok a f�rfival �s m�sok a n�vel szemben; a
f�rfi h�zass�gt�r�se csak a m�siknak a h�zass�g�t, a n� h�zass�gt�r�se
csak a saj�tj�t bonthatja fel. Az �sz�vets�g nem ismeri a k�telez�
egynej�s�get. Az �sz�vets�gben a h�zass�g elvileg felbonthat�. A
h�zass�gn�lk�lis�g mint �letforma idegen az �sz�vets�g sz�m�ra.

II. Az �jsz�vets�gben a h�zass�g saj�tosan �jsz�vets�gi szeml�lete

abban fejez�dik ki, hogy J�zus a h�zass�got egyetlen f�rfi �s egyetlen
n� Istent�l sz�rmaz�, tart�s egys�g�nek nyilv�n�tja, �s benne a n�nek
visszaadja a f�rfival val� egyenrang�s�got, amelyre a teremt�st�rt�net
c�lzott (Mk 10,6-9; Mt 19,4 �s k�v.) . De a h�zasod�s mint ennek az
ai�nnak az �letform�ja m�gis b�n�ss� teheti az embert Isten el�tt, ha
miatta nem hallgat Isten mindig �rv�nyes felsz�l�t�s�ra, mely J�zusban
testes�lt meg (Lk 14,20; -->evang�liumi tan�csok) . Az apostolok
levelei mindk�t gondolatot tov�bbviszik (l�sd mindenekel�tt 1Kor 7-et).
A h�zass�g �dvt�rt�neti hely�t abban a gondolatban tal�lj�k meg, hogy a
h�zass�g hasonl�t J�zus Krisztus �s az Egyh�z h�zass�g�hoz
(-->jegyesmisztika, -->Egyh�z); mivel a h�zass�g k�pm�sa J�zus Krisztus
�s az Egyh�z kegyelemmel teljes kapcsolat�nak (Ef 5,32), mag�t a
h�zass�got �gy tekintik, hogy benne mint jelben hat�konyan jelen van
m�r az isteni kegyelem (vagyis a h�zass�got szents�gnek tekintik).
Tagadhatatlan, hogy a h�zass�g kereszt�ny szeml�let�nek ezt a k�t
mozzanat�t Szent P�l �s k�s�bbi �rtelmez�i nem tartott�k egyenrang�nak,
�s ez r�nyomta b�lyeg�t a hagyom�nyra is, �gyhogy a k�s�bbi teol�giai
hagyom�ny (Szent �goston hat�s�ra) els�sorban azzal a k�rd�ssel
foglalkozott, hogy mennyiben lehet a h�zass�got igazolni.

III. Az Egyh�z tan�t�sa. K�t megkeresztelt szem�ly h�zass�ga mindig

-->szents�g (teh�t k�t nem-katolikus kereszt�ny h�zass�ga is az, de nem
szents�g az a h�zass�g, amelyet nem-katolikussal k�t egy katolikusnak
megkeresztelt szem�ly, de nem a h�zass�gk�t�s katolikus form�ja
szerint) (DS 718 761; DHI: DS 1514). Ez azon alapul, hogy k�t
-->szem�ly �letk�z�ss�ge a szeretetben felt�telezi az Istenhez mint
alaphoz �s c�lhoz val� viszonyt, hogy kereszt�ny embereknek a k�z�ss�ge
J�zus Krisztusban mindig mag�ba foglalja J�zus �s vele egy�tt az Egyh�z
jelenval�s�g�t (Mt 18,20), �s ez�rt ez k�l�n�sk�ppen �rv�nyes a
h�zass�gra mint a J�zus Krisztusban val� legkisebb, de teljes
k�z�ss�gre. A h�zass�g szents�g�nek kiszolg�ltat�i maguk a jegyesek, ha
h�zass�gi sz�nd�kukat �rv�nyes m�don kinyilv�n�tj�k. A pap (illetve a
diak�nus), akinek a k�zrem�k�d�se katolikusok eset�ben rendes
k�r�lm�nyek k�z�tt sz�ks�ges a h�zass�g �rv�nyess�g�hez, hivatalos
tan�k�nt szerepel, �s egyh�zi joghat�s�gi cselekm�nyt v�gez. E szents�g
�rv�nyes v�tel�re minden megkeresztelt szem�ly k�pes, ha nincsenek
h�zass�gi akad�lyok (l�sd al�bb). A ,,term�szetes'' h�zass�g -- mint a
szents�gi h�zass�g ellent�te -- k�t meg nem keresztelt szem�ly �rv�nyes
h�zass�ga. Az �rv�nyes h�zass�gk�t�s l�nyegi hat�sa a h�zass�gi
k�tel�k, amely term�szet�n�l fogva holtig tart� �s kiz�r�lagos
kapcsolat; kereszt�nyek �rv�nyesen k�t�tt �s elh�lt h�zass�g�t csak a
hal�l bonthatja fel. (Az Egyh�znak vitathatatlanul k�teless�ge, hogy
J�zus szellem�ben v�dje a h�zass�g tart�ss�g�t �s a h�zasfeleket egym�s
ir�nti h�s�gre biztassa. De ezenk�v�l felt�tlen�l k�teless�ge az is,
hogy J�zus szellem�ben, vagyis kik�z�s�t�s �s megk�l�nb�ztet�s n�lk�l,
t�r�dj�n az elv�ltakkal, �s bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt az �jra
h�zasodottakkal is. Az Egyh�znak nem �ll m�dj�ban �t�letet mondani
arr�l, hogy milyen okokn�l fogva ment t�nkre, vagy hogy felbomlott-e
egy�ltal�n egy h�zass�g.) A h�zass�g k�tel�k�b�l k�vetkezik a h�s�g, az
�letk�z�ss�g, a k�lcs�n�s lelki �s testi seg�ts�gad�s k�lcs�n�s
h�zast�rsi k�teless�ge.
A II. vatik�ni zsinat elt�volodott a h�zass�g jogi �s biol�giai
szeml�let�t�l azzal, hogy a h�zass�got sz�vets�gk�nt jellemezte, amely
�ltal a h�zasfelek J�zusnak az Egyh�z ir�nti szeretet�ben r�szesednek,
�s a gyermeknemz�sen k�v�l kiemelte a h�zast�rsak egym�s ir�nti
szeretet�t olyan t�nyez�k�nt, amely a h�zass�got �rt�kess� teszi
(Gaudium et spes 47-51; Lumen gentium 11).

IV. Katolikus h�zass�gi t�rv�nyhoz�s (CIC 1012-1143. k�non). Mivel

kereszt�nyek k�z�tt a h�zass�gi szerz�d�s szents�g, de mivel szerz�d�s
�s szents�g egym�st�l elv�laszthatatlanok, az Egyh�z mag�nak ig�nyli a
h�zass�gi t�rv�nyhoz�st �s a h�zass�gi joghat�s�got. Egy katolikus
kereszt�ny eset�ben az �rv�nyes h�zass�gk�t�si form�hoz a helyi
pl�b�nosnak (vagy megb�zottj�nak) �s legal�bb k�t tan�nak akt�v
seg�dlete sz�ks�ges. Ha esket�sre jogosult papot (illetve diak�nust)
csak s�lyos neh�zs�gek �r�n lehet biztos�tani, akkor �letvesz�ly eset�n
(vagy ha egy h�napon bel�l nem �rhet� el az illet�kes pap) k�t tan�
el�tt k�t�tt h�zass�g is �rv�nyes (rendk�v�li h�zass�gk�t�si forma). Az
egyh�zi h�zass�gk�t�si forma mindenkire k�telez�, akit a katolikus
Egyh�zban kereszteltek meg, vagy aki a katolikus Egyh�zba visszat�rt,
akkor is, ha valaki a kereszts�g (vagy a visszat�r�s) ut�n az Egyh�zt�l
elszakadt; �s akkor is, ha a katolikusnak keresztelt szem�ly (a
felmentv�ny megszerz�se ut�n) egy m�shit�vel k�t h�zass�got. A
h�zass�gra val� szok�sos felk�sz�l�s �ll (az eljegyz�sb�l),
jegyesoktat�sb�l �s kihirdet�sb�l, melyekkel kapcsolatban �ltal�ban a
menyasszony pl�b�nos�hoz kell fordulni. A h�zass�gi akad�lyok (tilt�
akad�lyok: egyszer� fogadalom, t�rv�ny szerinti rokons�g, felekezeti
k�l�nbs�g [mixta religio]; bont� akad�lyok: kiskor�s�g, nemz�sre val�
k�ptelens�g, m�g fenn�ll� h�zass�gi k�tel�k, vall�si k�l�nbs�g
[disparitas cultus], magasabb egyh�zi rendek, �nnep�lyes szerzetesi
fogadalom, v�rrokons�g, min�s�tett h�zass�gt�r�s stb.) al�li
felmentv�nyt -- ha egy�ltal�n lehets�ges -- az illet�kes p�sp�knek kell
megadnia a h�zass�gk�t�s el�tt. A jegyesek h�zasod�si sz�nd�k�nak
egybehangz� kinyilv�n�t�s�t (az igen kimond�sa, -->konszenzus) az
Egyh�z r�sz�r�l �si id�k �ta a h�zass�g meg�ld�sa, az esket�s k�veti,
ennek lehet�leg n�szmise k�zben kell megt�rt�nnie.
 V. Az egyh�zi-h�zass�gi l�t�llapot. A szem�lyes szeretetet, amely a
h�zass�gban megjelenik, a mostani �dvrendben t�nylegesen Isten kegyelme
hordozza, amely a maga j�sz�nt�b�l ezt a szeretetet mindig
meggy�gy�tja, egyre magasabbra emeli �s fog�konny� teszi Isten
k�zvetlens�ge ir�nt. Erre nemcsak akkor ker�l sor, amikor ez a szeretet
t�nylegesen tal�lkozik az evang�lium �zenet�vel, teh�t nemcsak az
egyh�zi-szents�gi h�zass�gban. Ef 5 alapj�n kimondhatjuk: J�zus
Krisztusnak �s az Egyh�znak (az Istent�l szeretett emberis�gnek) az
egys�ge a l�trehoz� oka f�rfi �s n� egys�g�nek, m�gpedig f�ggetlen�l
att�l, hogy mag�n viseli-e �s milyen m�rt�kben ez a l�trehozott egys�g
a l�trehoz� egys�g �sszes saj�toss�gait. �gy a tudatos kereszt�ny
h�zass�g val�s�gos megjelen�t�se Isten egyes�t� szeretet�nek: az
emberis�g ir�nti, J�zus Krisztusban kinyilatkoztatott isteni
szeretetnek; az ilyen h�zass�gban az Egyh�z a legkisebb, de val�s�gos
Egyh�z alakj�ban van jelen a vil�gban. Erre a jelfunkci�ra vonatkozik a
h�zass�gnak mint szents�gnek k�l�nleges kegyelme.
========================================================================
Hegyi besz�d

A hegyi besz�d (Mt 5-7, v�. Lk 6,20-49) -- J�zus legnagyobb, a

zsid�kereszt�ny katek�zis szellem�t t�kr�z� besz�de (irodalmilag M�t�
�ll�totta �ssze) -- J�zus tan�t�s�nak (els�sorban erk�lcsi szempontb�l)
l�nyeges pontjait foglalja �ssze oly m�don, hogy J�zus mint az �j M�zes
meghirdeti az �j �dvrend t�k�letes t�rv�ny�t: ebben az �j �dvrendben
k�zvetlen�l jelenik meg az ember el�tt Isten eszkatologikus orsz�ga
(-->baszileia) a maga k�vetelm�nyeivel, amelyek az Isten orsz�g�ba val�
bebocs�t�s felt�telei, �s ez a baszileia ,,hat�lytalan�tja'' az
�sz�vets�g -->t�rv�ny�t. A k�rd�s itt az, hogyan kell �rtelmezni ezt a
baszileia-erk�lcs�t �s ennek radik�lis k�vetelm�nyeit, m�s szavakkal:
teljes�thet�, minden kereszt�nynek sz�l� k�vetel�s-e a baszileia-
erk�lcs. A k�rd�sre igen-nel kell v�laszolnunk, ha a ,,teljes�t�st''
nem tekintj�k sem objekt�ve m�rhet� teljes�tm�nynek vagy m�sokra
r�k�nyszer�thet�, t�rv�nybe foglalhat� t�rsadalmi programnak, amely az
embert �ppen Isten ,,t�lzott'' k�vetel�s�nek elismer�se al�l menten�
f�l (nevezetesen annak elismer�se al�l, hogy saj�t mag�t kell odaadnia
Istennek), sem puszta ,,�rz�letnek'', konkr�t, dologi norm�k �ltal
meghat�rozhat� tettek k�telezetts�ge n�lk�l, hanem konkretiz�lt
parancsnak, amely az embert�l a sz�v tett�t k�veteli meg: annak a
sz�vnek a tett�t, amely az Isten kegyelm�ben val� hitre t�maszkodva
arra t�rekszik, hogy egy soha le nem z�rul� �s �gy konkr�tan nem
elsz�molhat� folyamaton kereszt�l, csakis szeretetb�l, egyre ink�bb
�tadja mag�t Istennek, az �let konkr�t tette �ltal, amely azonban
sohasem azonos egyszer�en a sz�v tett�vel �s ez�rt mindig m�s �s m�s
lehet (teh�t a mindenkori, egyszeri szitu�ci�t�l f�gg�en lehet
fenntart�sa a teremt�s vil�gon bel�li rendj�nek, vagy lehet a vil�got
elhagy�, a keresztet v�llal� v�gyakoz�s a transzcendens megv�lt�sra �s
Isten orsz�g�ra). A hegyi besz�det a teljes sz�v�nkb�l val� szeretet
konkr�t megfogalmaz�sak�nt kell �rtelmezn�nk. Ez a szeretet Isten
pneum�j�ban lehets�ges az ember sz�m�ra, ha v�gyakozni kezd r�, ha nem
mindj�rt ennek a szeretetnek a nagys�g�t k�rdezi, hanem Istent keresi,
ha nem a saj�t �rzelm�t akarja �lvezni, hanem m�sok�rt akar tenni
valamit �s tudat�ban van annak, hogy a v�ltoz� teljes�tm�nyt sohasem
lehet hi�nytalanul azonos�tani az �nmag�val mindig azonos, de n�vekv�
szeretettel.
========================================================================
Hermeneutika

Hermeneutika (a g�r�g ,,herm�neuein: �rtelmezni, magyar�zni''

sz�b�l): azoknak az elveknek az elm�lete, amelyek egy kijelent�s
�rtelmez�s�re vonatkoznak. Ilyen elvek kidolgoz�s�ra sz�ks�g van, ha
egy kijelent�s �rtelm�t -- a jelent�l val� id�beli t�vols�ga, valamint
a gondolkod�si form�k, a gondolati modellek �s a nyelv megv�ltoz�sa
ellen�re -- �gy akarjuk meg�rteni, hogy eredeti ,,�rtelme'' meg is
maradjon. A hermeneutika mint ,,a meg�rt�s elm�lete'' megpr�b�lja saj�t
tapasztalataink seg�ts�g�vel k�zvet�teni a hagyom�nyt; az egyetemes
k�zeg itt a nyelv (-->nyelvelm�let �s teol�gia). A teol�giai
hermeneutika �tfog� horizontja a -->hagyom�ny. -- A katolikus
teol�gi�ban �n�ll� tudom�ny�gg� csak a bibliai hermeneutika lett; ez
szolg�ltatja azokat a krit�riumokat, amelyekkel a katolikus teol�gusnak
�rtelmeznie kell a Szent�r�s sz�veg�t (l�sd m�g ezzel kapcsolatban a
II. vatik�ni zsinat Dei verbum kezdet� dogmatikus konstit�ci�j�t),
nevezetesen egyr�szt a dogmatikus krit�rium seg�ts�g�vel, minthogy a
Szent�r�s -->Isten ig�je, m�sr�szt a k�l�nb�z� irodalmi krit�riumok
seg�ts�g�vel, mivel a Szent�r�st is, mint minden emberi szerz�t�l
sz�rmaz� sz�veget, ezekkel kell meg�t�lni (nyelv, eredeti sz�veg,
t�rt�nelmi k�rnyezet, -->irodalmi m�faj). A krit�riumok k�t
csoportj�nak �sszeegyeztet�se s�lyos neh�zs�get okozhat, �s a katolikus
teol�gia egyel�re m�g nem k�pes arra, hogy a krit�riumok mindk�t
csoportj�t egyar�nt mindig t�rgyhoz ill�en kezelje. S�t, az �rtelmez�st
mag�t k�l�n elv�gzik a -->dogmatik�ban �s k�l�n az -->exeg�zisben,
pedig ezek a diszcipl�n�k gyakran er�sen elt�volodnak egym�st�l. Ezt a
probl�m�t, amelyet m�r az egyh�zaty�k is l�ttak, akkor sem lehet
megfelel�en megoldani, ha a -->Szent�r�s �rtelm�nek k�l�nf�le
fokozatait pr�b�ljuk felhaszn�lni, melyeket az egyh�zaty�k dolgoztak
ki. L�sd m�g: -->biblikus teol�gia -->szent�r�si bizony�t�s.
========================================================================
Hiperdulia

Hiperdulia (g�r�g�l ,,h�perduleia'', amelyet �rtelm�t t�kr�z� m�don

legink�bb a ,,nagyobb, megk�l�nb�ztetett tisztelet'' kifejez�ssel lehet
ford�tani): ezzel a sz�val jel�lik -->M�ria, a Szent Sz�z tisztelet�t,
amely -->istenanyas�ga �s az ebben konkretiz�l�d� egyed�l�ll�
�dvt�rt�neti rangja miatt ,,nagyobb'' tiszteletet jelent a t�bbi
szentnek kij�r� tiszteletn�l (-->szentek tisztelete). M�ri�t a
katolikus egyh�z �s a k�l�nv�lt keleti egyh�zak r�szes�tik
hiperduli�ban, amelynek mag�t�l �rt�d�en semmi k�ze sincs az
-->im�d�shoz.
========================================================================
Hit

A sz� leg�ltal�nosabb �rtelm�ben hinni annyi, mint szabadon igaznak

elfogadni egy szem�ly kijelent�seit, a bel� vetett bizalom alapj�n.
Ebben benne van m�r az is, hogy a hitn�l mindig -->szem�lyek k�zti
viszonyr�l van sz�, amely azon �ll vagy bukik, hogy hitelre m�lt�-e az
a szem�ly, akinek hisznek. A hit ebben az �rtelemben k�l�nb�zik a
bizony�t�kokon alapul� tud�st�l, valamint az indokolatlan ,,vak''
bizalom paradoxon�t�l. Ha ezt a hitfogalmat a teol�gi�ban alkalmazzuk,
akkor term�szetesen eleve l�tnunk kell, hogy ez a kereszt�ny hitre csak
anal�g �rtelemben alkalmazhat�. Mert itt maga Isten az, akiben hisz�nk
�s akinek hisz�nk, term�szetesen felt�telezve azt, hogy � maga ad h�rt
�nmag�r�l (-->kinyilatkoztat�s), �s -- mivel rendes k�r�lm�nyek k�z�tt
nem k�zvetlen�l az egyes ember kapja a kinyilatkoztat�st -- hogy az
Istent�l rendelt tan�k a maguk r�sz�r�l hitelt �rdemelnek. A kereszt�ny
hitnek �s az �ltal�nos hitfogalomnak ezek a form�lis saj�toss�gai
k�z�sek. A kett� k�zti alapvet� k�l�nbs�g abban van, hogy a kereszt�ny
hitfelfog�s szerint az ember szem�ly�nek sz�l� isteni k�zl�s nem
puszt�n az intellektus ter�let�re tartoz� tud�s�t�s, hogy Isten nem a
hit k�ls�leges mot�vuma, hanem a k�zl�s az ember valamennyi dimenzi�j�t
h�vja, az ember valamennyi dimenzi�j�t Istennek rendeli (-->Isten
�nk�zl�se, -->kegyelem), �s e k�zl�s, l�nyeg�nek teljes megval�sul�sa
eset�n, nem m�s, mint szeretet. Ugyanakkor a kinyilatkoztat� Isten �gy
k�zli �nmag�t, hogy a kinyilatkoztat�s, amely az embert Istennek
rendeli, mag�nak ig�nyli az ember tov�bbi �let�t; Isten pedig, aki
szeret� Istenk�nt nyilatkoztatja ki �nmag�t, �gy mutatkozik meg, mint
az ember egyetlen, v�gs�, minden rem�nys�g�t beteljes�t� �s fel�lm�l�
(term�szetfeletti) c�lja.

I. A hit a Szent�r�sban. M�r az �sz�vets�g is szem�lyek k�zti

viszonynak, k�l�n�sk�ppen Isten �s az �saty�k (akik aty�ink a hitben)
k�zti viszonynak t�nteti fel a hitet (�brah�m: Ter 15,6; az Egyiptomb�l
engedelmesen kivonul� �s a S�s-tengeren kereszt�l v�ndorl� zsid�k: Kiv
14,31; Izaj�s: Iz 8,17); a hit megjel�l�s�re legt�bbet haszn�lt sz�
jelent�se: ,,�nmagunkat biztons�gban tudni''. A hit tov�bbi jelent�se
az �sz�vets�g szerint: a sz�vets�g Isten�nek h�s�g�t az eg�sz n�p �s az
egyesek h�s�g�vel viszonozni (a hitnek ez a jelent�se els�sorban a
pr�f�t�kn�l szerepel). Innen kiindulva a hit felveheti az
-->engedelmess�g jelent�s�t: hinni annyi, mint engedelmeskedni Jahve
akarat�nak, amelyet a -->t�rv�nyben kinyilatkoztatott, valamint a
-->megvall�s jelent�s�t: Izraelnek meg kell vallania hit�t k�s�bbi
szomsz�dai el�tt, akikkel szemben ki kell tartania, mivel t�lerej�k
miatt nem tudja �ket fegyverrel legy�zni (-->monoteizmus). Mindv�gig
alapvet�en fontos marad, hogy az izraelita ama hatalmas tettek miatt
hisz, amelyeket Isten �el�tte, a n�pe el�tt vagy az aty�k el�tt
v�ghezvitt. -- F�ggetlen�l att�l, hogy hogyan alkalmazta maga J�zus a
,,hit'' sz�t, �s hogy pontosan mi volt a sz�nd�ka vitathatatlan
-->csod�ival az egyes esetekben, meg�llap�thatjuk, hogy J�zus hitet
k�vetel, amikor azt k�v�nja, hogy �rts�k meg a benne megkezd�d�tt v�gs�
�dvt�rt�neti kor jeleit, amelyek k�z� eg�sz m�k�d�s�t is oda kell
sorolni (annak a -->baszilei�nak a hirdet�s�t, amely a -->d�monok
ki�z�s�ben, a betegek meggy�gy�t�s�ban �s a holtak felt�maszt�s�ban
jelenval� hatalomnak bizonyul), �s amikor �nmaga k�vet�s�re (-->J�zus
k�vet�se) sz�l�t fel: ,,Higgyetek az evang�liumban'' (Mk 1,15). A hit
olyan -->metanoi�ban nyilv�nul meg, mely az ember eg�sz
gondolkod�sm�dj�nak megv�ltoz�s�t jelenti: ennek hat�s�ra rem�li, hogy
Isten megadja azt is, amit kor�bban lehetetlennek tartott az ember (Mk
9,23; 11,23 �s k�v.). Az -->�segyh�zzal kezd�d� k�s�bbi kor hit�t maga
J�zus b�zta r� a tan�kra azzal, hogy tan�tv�nyait �sszegy�jt�tte,
teljhatalommal ruh�zta fel �s megalkotta bel�l�k az -->Egyh�zat
(-->apostol, -->hagyom�ny) . Ennek megfelel�en, a hit nemcsak bizalom
(R�m 4,24 �s k�v.) �s rem�ny (Gal 5,5 �s m�shol), hanem igaznak-tart�s
(ApCsel 6,7; Gal 5,7; R�m 1,5; 10,16 �s m�shol) �s megvall�s (R�m 10,9
�s k�v.) is; a ,,hit'' sz� jelentheti az igehirdet�s tartalm�t is (Gal
3,2.5; R�m 12,6 �s m�shol). Szent P�l �s Szent J�nos a hit rendk�v�l
t�m�r teol�gi�j�t dolgozza ki, amelyben kifejez�sre jut a hit k�zponti
jelent�s�ge. Szent P�l a hit teol�gi�j�t azzal a zsid� felfog�ssal
�sszef�gg�sben vizsg�lja, hogy az �dv�ss�g �tja a -->t�rv�ny. Szent P�l
e felfog�ssal szemben kifejti, hogy -- mik�nt �brah�m p�ld�ja mutatja
(R�m 4) -- az egyetlen �t az Isten �ltal megk�vetelt -->megigazul�s
fel� a hit, amely mag�nak Istennek kegyelmi aj�nd�ka �s amely minden
ember sz�m�ra lehets�ges (Gal 2,15 �s k�v.; R�m 3,21-31; 10,3-10 �s
m�shol); P�l a hitet a -->kereszts�ggel val� egys�g�ben szeml�li, �s
hangs�lyozza, hogy a benne nyert �j �letnek a szeretet cselekedeteiben
kell megmutatkoznia �s �nmag�r�l bizonys�got tennie (R�m 6; Gal 3,26 �s
k�v.; 5,6). Szent J�nos az �j �let teol�gi�ja fel�l indul el, �s �p�ti
fel a hit teol�gi�j�t (Jn 3,16; 5,24; 6,29.40.47; 8,51; 11,25 �s k�v.;
20,31 �s m�shol), �gyhogy a hit itt is az ember egyed�l�ll� viszonya az
�jj�teremt� Istenhez �s az ember hitbeli testv�reihez (Jn 13,34 �s
k�v.; 17,26; 1Jn 3,23). Mint ahogy ,,evang�lium�val'' kapcsolatban
Szent P�l is az �segyh�z hagyom�ny�ra hivatkozik, amelyet maga is
kapott (1Kor 11,23; 15,3 �s m�shol; a hit hall�sb�l fakad: R�m 10,17),
�gy Szent J�nos is utal a hitnek tan�k �ltal t�rt�n� k�zvet�t�s�re (Jn
5,31-47; 10,38 �s m�shol).

II. A hit k�rd�s�nek szisztematikus t�rgyal�sa.

1. Az egyh�zi tan�t�hivatal (a hit tartalm�nak a -->hitvall�sokban

val� megfogalmaz�s�n k�v�l) a hit k�rd�s�vel el�sz�r az -->Orange-i
dekr�tumokban foglalkozott, ahol lesz�gezte a -->szemipelagianizmussal
szemben (�pp�gy, mint kor�bban a -->pelagianizmussal szemben a Prosper
Aquitanus �ltal megfogalmazott Indiculus, melynek tan�t�s�t a
tan�t�hivatal k�s�bb �tvette: DS 236-248, f�leg 244-248), hogy az els�
�szt�nz�st a hithez �s a hit elfogad�s�nak k�szs�g�t Isten -->kegyelme
aj�nd�kozza az embernek (DS 373-378, f�leg 375). A -->tridenti zsinat a
-->b�z� hit evang�likus felfog�s�val szemben kimondta, hogy a hit t�bb,
mint puszta bizalom, nevezetesen a hit az Istent�l kinyilatkoztatott
igazs�gok �s �g�retek elfogad�s�nak aktusa (DS 1526 �s k�v. 1562); ezt
az aktust Isten kegyelme adja meg nek�nk (DS 1525 1553), ez a kezdete
az ember �dv�ss�g�nek, valamint az alapja �s gy�kere minden
-->megigazul�snak (DS 1532). ,,Cselekedetek'' n�lk�l (rem�ny �s
szeretet n�lk�l) a hit halott (DS 1530 �s k�v.). A 19. sz�zadban a
tan�t�hivatal a -->racionalizmussal szemben azt hirdette, hogy a hit a
kegyelem term�szetfeletti adom�nya, a -->tradicionalizmussal szemben
pedig azt hangs�lyozta, hogy a hit �sszer� (DS 2751-2756 �s 2811-2814).
Az I. vatik�ni zsinat a k�vetkez�k�ppen defini�lta a hitet: ,,Mivel az
ember eg�szen Istent�l, Teremt�j�t�l �s Ur�t�l f�gg, �s mivel a
teremtett �rtelem teljesen al� van vetve a teremtetlen igazs�gnak,
ez�rt k�teless�g�nk, hogy a hitben �rtelm�nkkel �s akaratunkkal
mindenben engedelmeskedj�nk a kinyilatkoztat� Istennek. Ezt a hitet,
amely az ember �dv�ss�g�nek kezdete, a katolikus Egyh�z
term�szetfeletti er�nynek vallja, amely �ltal Isten kegyelm�nek
�szt�nz�s�re �s Isten kegyelm�nek seg�ts�g�vel hissz�k, hogy amit �
kinyilatkoztatott, az igaz, de nem az�rt hissz�k, mert az �rtelem
term�szetes f�ny�vel bel�tjuk a dolgok bels� igazs�g�t, hanem mag�nak a
kinyilatkoztat� Istennek a tekint�lye alapj�n, aki nem csalhat meg �s
nem csalatkozhat. Mert a hit, mik�nt az apostol mondja, szil�rd bizalom
abban, amit rem�l�nk, meggy�z�d�s arr�l, amit nem l�tunk (Zsid 11,1)''
(DS 3008). A hitnek ezeket a min�s�geit a zsinat k�l�n-k�l�n is
kifejti, a II. vatik�ni zsinat pedig helyesb�ti ezek n�mileg
egyoldal�an intellektualista �rtelmez�s�t (Dei verbum).

2. A hit teol�giai problematik�ja.

a) A hit mint aktus. A t�rt�nelmi k�r�lm�nyek alapj�n �rthet�, hogy
az egyh�zi tan�t�hivatal a tridenti zsinat �ta szinte minden figyelm�t
egyre ink�bb a hitnek mint az �rtelem aktus�nak szentelte. Ezzel
p�rhuzamosan kialakult a -->fundament�lis teol�gia, amely ,,a hit
(t�nyszer� �s dologi) el�felt�teleivel'' (-->praeambula fidei)
foglalkozott, amelyeknek a probl�m�ja m�r Albertus Magnusn�l, Szent
Tam�sn�l �s Szent Bonaventur�n�l is megtal�lhat�. Ennek �rtelm�ben a
hitnek �s a hit aktus�nak el�felt�telei k�z�l a k�vetkez� egyes
elemeket emelik ki: a kinyilatkoztat�s hitelt �rdeml� volt�nak
meg�t�l�se az �rtelem r�sz�r�l, az �rtelem �t�lete a hit k�telez�
volt�r�l, teh�t a megismer�s aktusa mint a tulajdonk�ppeni praeambula
fidei aktusa; az akarat szabad aktusa, amely az �rtelemnek vagy
megparancsolja a beleegyez�st vagy nem (mivel a hit mot�vuma nem
k�nyszer�ti evidencia erej�vel az embert), v�g�l mag�nak az �rtelemnek
a beleegyez�se mint a hit voltak�ppeni aktusa. A hit aktus�nak ezzel a
le�r�s�val kapcsolatban k�t l�nyeges k�rd�s mer�l fel teol�giai
szempontb�l. Az els� arra vonatkozik, hogy a konkr�t l�tben lehet-e
t�nylegesen tiszt�n ,,term�szetes'' tev�kenys�g a praeambula fidei
megismer�se, ha ,,a hit kezdete'' Isten bels� kegyelm�nek adom�nya:
l�sd ezzel kapcsolatban: -->praeambula fidei. A m�sodik k�rd�s azzal
kapcsolatos, hogy amikor a hit aktus�t az �rtelem aktusak�nt �rjuk le,
akkor teljesen �s adekv�tan �rjuk-e le ezt az aktust, vagy csup�n az
egyik l�nyeges mozzanat�t emelj�k ki. Mivel a hit aktusa az eg�sz
embert �rinti �s ig�nybe veszi, ez�rt Szent Tam�ssal els�sorban azt
kellene l�tnunk a hit aktus�ban, hogy az az embert mint szem�lyt
teljesen Istennek rendeli; az embernek ilyen radik�lis aktus�n�l, amely
eg�sz val�j�t realiz�lja (b�r term�szetesen k�l�nleges m�don �rinti az
ember szellem�t), nem lehet eleve t�k�letesen megk�l�nb�ztetni ennek az
aktusnak egyes mozzanatait �s elemeit; az a posteriori elemz�s viszont
az embernek mint egys�gnek az ontol�gi�j�t�l �s pszichol�gi�j�t�l f�gg.
A hit aktus�nak tov�bbi t�m�i: amit hisz�nk (materi�lis objektum) �s
ami�rt hissz�k (-->form�lis objektum = -->mot�vum). A hit radik�lis
aktus�ban -- amely a hitnek egyes igazs�gokra val� feldarabol�s�t
megel�zi -- az van benne, hogy az ember elk�telezi mag�t Isten �nmag�t
k�zl�, felfoghatatlan -->titka mellett, amely h�romszem�ly� �s emberr�
lett Istenk�nt nyilatkoztatja ki �nmag�t: ez az Isten, -->kegyelme
folyt�n, a h�v�t az -->Isten sz�nel�t�s�val aj�nd�kozza meg, amelynek
kezdete Aquin�i Szent Tam�s szerint a hit. Az egyes hitt�telek a sz�
tulajdonk�ppeni �rtelm�ben a hitnek nem t�rgyai, hanem ,,eszk�zei'',
amelyek az eg�szet mindig m�s �s m�s szempontb�l k�zvet�tik. A
hitt�telek megk�l�nb�ztet�se �ppen a kinyilatkoztat�s pontos meg�rt�se
(-->bibliakritika) �s egyes kinyilatkoztatott igazs�gok eretnek
tagad�sa miatt sz�ks�ges �s �sszer�. �gy a katolikus teol�gia azt
mondja, hogy csak azt lehet �s kell hinni, amit mag�nak Istennek a
tekint�lye szavatol, vagyis a form�lisan (�s virtu�lisan)
kinyilatkoztatott igazs�got. Form�lisan kinyilatkoztatott az igazs�g
akkor, ha ilyen igazs�gk�nt k�zvetlen�l benne van Isten eredeti
-->kinyilatkoztat�s�ban, �s nem m�s igazs�gok seg�ts�g�vel,
k�vetkeztet�s �tj�n kell felfedezni. Term�szetesen nem sz�ks�ges, hogy
az ilyen igazs�g explicit m�don kinyilatkoztatott legyen: lehets�ges,
hogy mint form�lisan, de implicit m�don kinyilatkoztatott igazs�got a
szellemt�rt�neti fejl�d�s folyam�n fedezik fel �gy, hogy egy m�r ismert
igazs�gb�l kiemelik a bels� mozzanatokat valamilyen �j n�z�pont szerint
(-->dogmafejl�d�s). A form�lisan kinyilatkoztatott igazs�gban mint
kinyilatkoztatott igazs�gban val� hitet nevezi a katolikus teol�gia
fides divina-nak (isteni hit); ha ezt az igazs�got az egyh�zi
tan�t�hivatal hat�rozottan tan�tja is, akkor az ilyen igazs�gban val�
hitet fides divina et catholica-nak nevezz�k (isteni �s katolikus hit;
-->dogma) . Csup�n virtu�lisan kinyilatkoztatott igazs�g az, amire m�s
igazs�gok seg�ts�g�vel lehet csak k�vetkeztetni a kinyilatkoztat�sb�l
(-->konkl�zi�-teol�gia, -->dogmatikus t�nyek). Az ilyen virtu�lisan
kinyilatkoztatott igazs�gban val� hitet a legt�bb teol�gus fides
ecclesiastica-nak (egyh�zi hit) nevezi, mivel az ilyen hit k�zvetlen�l
az -->Egyh�z tan�t�hivatal�nak tekint�ly�n alapul (l�sd m�g
-->katolikus igazs�gok). -- Azzal a k�rd�ssel kapcsolatban, hogy mi�rt
hisz�nk valamit, k�l�nbs�get kell tenni a hitelt �rdeml�s�g mot�vuma �s
a hit tulajdonk�ppeni mot�vuma k�z�tt. Az el�bbi azokat az okokat
jelenti, amelyek biztos�tj�k, hogy a tan� kell�leg megb�zhat� �s
tan�s�t valamit, az ut�bbi egyes-egyed�l annak az igaz �s h�s�ges
Istennek a tekint�lye, aki -- ha �nmag�t nyilatkoztatja ki -- senkit
sem vezethet f�lre (DS 3008 3537-3542): l�sd -->analysis fidei.
A katolikus teol�gia szerint a hit aktus�nak l�nyeges min�s�ge:
term�szetfelettis�ge, �sszer�s�ge �s szabads�ga. A hit
term�szetfeletti, mert egyed�l a term�szetfeletti, bels� -->kegyelem
teszi lehet�v�. Ezt a kegyelmet nevezik a katolikus teol�gi�ban ,,a hit
vil�goss�g�nak'': ezzel a vil�goss�ggal fogjuk fel a kinyilatkoztat�s
materi�lis objektum�t szellem�nk term�szetfeletti (nem reflekt�lt)
tudatos dinamik�j�nak horizontj�ban, annak a dinamik�nak a
horizontj�ban, amely Istennek az � k�zvetlen sz�nel�t�s�ban val�
birtokl�s�ra ir�nyul, �s ezzel a vil�goss�ggal �rtelmezz�k a
hitelt�rdeml�s�g jeleit minden er�tlen szkepszissel szemben az isteni
kinyilatkoztat�s term�szetfeletti hitelt �rdeml� volt�nak jeleik�nt. A
hit az�rt �sszer�, mert -- mik�nt a -->fundament�lis teol�gi�nak ki
kell mutatnia -- az embert �ppen mint -->szellemet veszi ig�nybe, mert
az emberi szellemnek azt az aktus�t k�veteli meg, amely teljes
eg�sz�ben realiz�lja a szellem l�nyeg�t, �s mert a -->praeambula fidei
elegend� biztons�ggal megismerhet�ek, de nem az�rt, mintha a hit az
abszol�t -->titok kiismer�se �s racion�lis elemz�se volna (l�sd DS 3008
�s k�v.). A hitb�l mint a szem�ly aktus�b�l k�vetkezik a hit
-->szabads�ga, amely Isten kegyelm�b�l a hit elfogad�s�ra
felszabad�tott szabads�g.
K�vetkezik ebb�l, tov�bb�, hogy a hit biztos �s bizonyos (1Jn 5,9;
R�m 4,16-22). Ez nem azt jelenti, hogy a hitet nem lehet
pszichol�giailag k�ts�gbe vonni vagy megt�madni (l�sd al�bb). De az a
t�ny, hogy az �nmag�t kinyilatkoztat� Istent illet�leg nem oszlik el
mindig minden hom�ly �s k�ts�g, m�g nem jelenti azt, hogy a h�v�
viszonya Istenhez ugyanilyen esetleges �s k�ts�ges: ez a viszony,
vagyis a hit azt jelenti, hogy az ember eg�szen biztos d�nt�st hoz
Isten mellett (f�ggetlen�l att�l, mennyire vil�gosan van adva Isten
sz�munkra) �s tan�s�gt�tel�nek szavahihet�s�ge mellett, �s ezt a
d�nt�st m�r semmi m�s alapj�n nem lehet meg�t�lni, �s semmi m�st�l nem
lehet f�gg�v� tenni. Ha elismerj�k is, hogy Isten csak hom�lyosan van
adva sz�munkra, hogy az Istenben val� hittel nem lehet mindig pozit�v
m�don �sszeegyeztetni az �sszes olyan k�rd�st, amelyet az ebben a
vil�gban val� l�tez�s �s a hal�l vet fel, ha maradnak is k�nz�
k�rd�seink (akkor is, miut�n m�r sokat tanultunk �s im�dkoztunk) azzal
kapcsolatban, hogy val�ban Isten nyilatkoztatott-e ki egy bizonyos
t�telt, amelyet az Egyh�z kinyilatkoztatott igazs�gk�nt tan�t, az�rt
mindez m�g egy�ltal�n nem ,,hitk�tely''. A k�telked�s mint a hit elleni
v�tek legt�bbsz�r komplex aktusokat jelent, amelyekkel az ember �pp�gy
v�t az -->Egyh�z ellen is: �gy van ez p�ld�ul akkor, ha az ember arra
az a priori, szuver�n �ll�spontra helyezkedik, hogy az Egyh�z �ltal
tan�tott hitigazs�goknak csak ,,k�tes �rt�k�k'' van stb. Az I. vatik�ni
zsinat el�t�lte a pozit�v, nem puszt�n ,,m�dszeres'' �s tudom�nyos
-->k�telked�st, amelyet G. Hermes az �szszer� hit sz�ks�gszer�
alapj�nak nyilv�n�tott.

b) A hit mint er�ny (-->habitus). Mivel a hit, a rem�ny �s a szeretet

a -->megszentel� kegyelemben (amely nem m�s, mint -->Isten �nk�zl�se)
vagy ennek ,,maradv�nyak�nt'' mindenest�l az �r�k �let h�romszem�ly�
Isten�nek rendeli az ember eg�sz szem�lyes �s szellemi l�nyeg�t, ez�rt
ezek term�szetfeletti, Istent�l ,,bel�nk �nt�tt'' -->er�nyek, �s
ezekb�l sz�rmaznak �s ezek k�vetkezt�ben v�lnak lehets�gess� azok a
cselekedetek, amelyeket szint�n a kegyelem emel f�l (DS 1578 3008).

c) L�sd m�g: -->megigazul�s, az emberr�-lett Istennek h�v�

elfogad�s�val kapcsolatban: -->J�zus Krisztus.

d) Mivel a kegyelem, amelyt�l a hit aj�nd�ka sz�rmazik, k�pess� teszi

az embert arra, hogy amit hisz (= Istent), azt term�szet�vel
�sszhangban fogadja be, a h�v� a hittartalmakr�l olyan egyedi
ismereteket szerezhet, amelyek nem logikai, analitikus elj�r�son, hanem
ink�bb valamilyen ,,�szt�n�s'' bel�t�son alapulnak; ez ugyan�gy
�rv�nyes az Egyh�zra mint eg�szre is, amelyben kialakul a hit
�rtelmez�s�nek valamilyen ,,tot�lis �rz�ke'', a hit�rz�k vagy hittudat.
Ennek a hittudatnak, amelyr�l m�r a Szent�r�s is tan�skodik,
term�szetesen nagy r�sze van a -->dogmafejl�d�sben, s ez f�leg a
leg�jabb korra �rv�nyes. B�r a hittudatot a tan�t�hivatal hitelesen
�rtelmezi, a hittudat maga is az �sszegyh�z hit�n alapul (II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 12), amely a megismer�sben elevenen jelen van,
�rlel�dhet �s n�vekedhet. Amennyiben ez a hit ,,statisztikailag''
megismerhet�, annyiban -->konszenzusr�l (a h�v�k konszenzus�r�l)
besz�l�nk.
========================================================================
Hitehagy�s

A hitehagy�s a teol�giai nyelvhaszn�lat szerint a term�szetfeletti

-->hit felad�sa, ami lehet teljes (aposzt�zia), vagy lehet egyes
hitigazs�gok felad�sa, amelyek szervesen hozz�tartoznak a
kinyilatkoztat�s eg�sz�hez (-->eretneks�g). Az I. vatik�ni zsinat a G.
Hermes �ltal megk�vetelt pozit�v -->k�telked�s tan�val szemben
kijelentette, hogy egyetlen katolikusnak sincs jogc�me arra, hogy
megv�ltoztassa vagy k�ts�ge vonja hit�t, miut�n egyszer m�r elfogadta
(DS 3013 �s k�v.). Ez mag�t�l �rt�d�en az objekt�ve jogos alapra
vonatkozik, mivel Hermes elm�lete a hitet ad� kegyelem hat�konys�g�t
tagadja, �s s�rti az -->Egyh�zat mint a h�v�k k�z�ss�g�t, amely
megjelen�s�ben m�r maga is a szavahihet�s�g mot�vuma (DS 3013 �s k�v.).
Minthogy azonban az Egyh�z mint a kegyelem k�zvet�t�je a vil�ghoz is
tartozik, �s mivel hivatalos k�pvisel�inek �s egy�b tagjainak b�ne
miatt az Egyh�z, maradand� szubjekt�v szents�ge ellen�re, b�n�s
mivolt�ban is megjelenhet az egyes ember el�tt, �s �gy, b�n�s
Egyh�zk�nt, v�t saj�t tagjai ellen (�s nemcsak megford�tva), ez�rt
egyes esetekben el�fordulhat -- hab�r nem ez a norm�lis eset (mik�nt
Hermes felt�ntette) --, hogy egy katolikus szubjekt�ve v�tek n�lk�l, de
objekt�ve v�tkesen feladja a hit�t (vagy legal�bbis reflekt�ltan,
tudatosan ezt gondolja). De aligha tagadhat�, hogy abban a k�pben,
amelyet az ilyen ember hordoz sz�v�ben az Egyh�zr�l, hogy voltak�ppen
�s J�zus akarata szerint milyennek kellene az Egyh�znak lennie, benne
lehet a -->votum, vagyis az a v�gy, hogy az Egyh�zhoz tartozz�k �s a
hit�t ossza.
========================================================================
Hitlet�tem�ny

Hitlet�tem�ny: az -->Egyh�zra r�b�zott hit �sszess�ge, amelyet

h�s�gesen �riznie �s t�vedhetetlen�l magyar�znia kell (-->Szent�r�s,
-->hagyom�ny, -->hit; DS 3020; II. vatik�ni zsinat, Dei verbum 10). A
Krisztus �ltal k�zvet�tett �dv�z�t� �zenet �s �dv�z�t� tett l�nyeg�n�l
fogva nem lehet a hitlet�tem�nyt ,,hitt�telek zsin�rral �tk�t�tt
csomagj�nak'' tekinteni, hanem ama (sz�beli �s adom�nyok form�j�ban
l�tez�) �dv�z�t� javak �sszess�g�nek, amelyeket J�zus b�zott r� az
Egyh�zra, hogy mindig �jb�l realiz�lja azokat azzal a c�llal, hogy
mindenkori, t�rt�nelmi-evil�gi szitu�ci�j�b�n �rthet�v�, hihet�v� �s
term�kenny� tegye a hitlet�tem�nyt. Ez a realiz�l�s az Egyh�z
valamennyi tagj�nak dolga (-->Istenre hallgat� Egyh�z), �s a tan�t�s, a
kultusz �s az �let �ltal t�rt�nik.
========================================================================
Hitvall�s

A teol�giai nyelvhaszn�lat szerint a hitvall�s nem els�sorban a hit

megvall�sa, hanem a hittartalomnak t�telekben val� t�bb�-kev�sb� teljes
megfogalmaz�sa, amit a tan�t�hivatal, illetve a hagyom�ny v�gzett el. A
hitvall�st latin �s g�r�g kifejez�ssel symbolum-nak vagy professio
fideinek (= hitvall�s) is nevezik. Egy-, k�t �s h�romtag� formul�k
megtal�lhat�k m�r az �jsz�vets�gben is mint hagyom�nyr�szek: ezek
val�sz�n�leg m�r a leg�sibb kereszts�gi liturgi�ban l�trej�ttek, mivel
a kereszts�gn�l kezdett�l fogva megk�vetelt�k a hit megvall�s�t. Az
egytag� formul�k J�zust mint -->K�rioszt vallj�k meg, a h�romtag�ak
pedig, melyek Mt 28,19-et k�vetik, trinit�rius formul�k. Az �gynevezett
apostoli hitvall�s �st�pus�t tan�s�tj�k egyes sz�vegek a 2. sz�zadban;
ez a hitvall�s a h�romszem�ly� Istenben, a szent Egyh�zban �s a b�n�k
bocs�nat�ban val� hitet tartalmazza. Ennek kib�v�tett form�ja alkotja a
4. sz�zadban a r�mai kereszts�gi hitvall�st, �s a 6. sz�zadban
D�lnyugat-Franciaorsz�gban m�r a mai form�j�ban im�dkozz�k: ezt vette
�t hivatalosan R�ma a 9. sz�zadban a kereszts�gi liturgia sz�m�ra (v�.
DS 1-30 36). Ezzel p�rhuzamosan Keleten a -->nikaiai I. egyetemes
zsinat hitvall�s�t vett�k �t (DS 125 �s k�v.). Az I.
-->konstantin�polyi zsinat hitvall�sa, a nikaiai-konstantin�polyi
hitvall�s (DS 150) a 6. sz�zadt�l kezdve �ltal�nosan elterjedt
kereszts�gi hitvall�s, 1014-ben pedig a r�mai mise hitvall�sa lett. A
k�s�bbi hitvall�sokat egyenesen a t�vtanok elleni v�dekez�s�l
fogalmazt�k meg. A mai teol�giai �rtelmez�s szerint a hitvall�sok a f�
dogm�kat tartalmazz�k: (-->dogma); hogy sz� szerinti sz�veg�k k�telez�-
e, azt annak alapj�n kell meg�t�lni, hogy az Egyh�z �ltal�nosan
elfogadta-e, valamely zsinat vagy p�pa (ex cathedra,
-->t�vedhetetlens�g�re hivatkozva) megsz�vegezte-e, j�v�hagyta-e vagy
nem.
========================================================================
Hitvit�z� teol�gia

Hitvit�z� teol�gia: a teol�gi�nak az az �ga, amely m�dszeresen �s

szisztematikusan foglalkozik a nem-katolikus kereszt�ny k�z�ss�gek
tanaival. A hitvit�z� teol�gia ebben az �rtelemben csak a reform�ci�
�ta l�tezik (b�r kezdetei m�r a -->patrisztika kor�ban megvoltak).
Seg�dtudom�nyai a felekezettudom�ny �s az egyh�zt�rt�net, amelyeknek
egy�ttesen lehet�leg pontos k�pet kell adniuk a k�l�nv�lt k�z�ss�gek �s
tan�t�suk mibenl�t�r�l, l�nyeg�r�l �s fejl�d�s�r�l. A hitvit�z�
teol�gia fejl�d�se sor�n h�rom m�dszer krist�lyosodott ki, amelyeket
t�rt�nelmileg term�szetesen nem lehet vil�gosan elhat�rolni: a
polemikus m�dszer (ezt bizonyos agresszivit�s jellemzi, c�lja az
ellenf�l gyeng�inek kimutat�sa), az ir�nikus m�dszer (ennek h�vei
tudatosan felhagynak az ellens�gesked�ssel, tudatosan meg akarj�k
�rteni a k�l�nv�lt testv�rt, de ez a m�dszer a relativiz�l� ir�nizmus
vesz�ly�t rejti mag�ban: DS 3879 �s k�v.) �s a szimbolikus m�dszer
(enn�l a m�dszern�l a meg�rt�sre val� t�rekv�s �s az egyes�l�s c�lj�b�l
t�rt�n� �sszehasonl�t�s a hitvall�si iratokra, vagyis szimb�lumokra
korl�toz�dik, amelyekben a k�l�nb�z� felekezetek alapvet�
hitigazs�gaikat dogmatikus �rtelemben r�gz�tik). A hitvit�z�
teol�gi�nak bizonyos t�pus�t �kumenik�nak (�kumemikus teol�gi�nak)
nevezz�k. Ez tudatosan t�rekszik az Egyh�z egys�g�nek l�trehoz�s�ra
az�ltal, hogy hangs�lyozza az egyes l�nyeges hitk�rd�sek tekintet�ben
m�r meglev� egys�get, hogy minden egyes ,,egyh�z'' meg�rzend� �rt�k�nek
tekinti nem-dogmatikus saj�toss�gait, �s pozit�van t�rekszik arra, hogy
ezek a jellegzetess�gek bele�p�ljenek a megteremtend� egys�gbe.
========================================================================
Hivatal

A hivatal �ltal�ban a k�z�ss�g szerv�t jelenti. Funkci�it jogokban �s

k�teless�gekben foglalj�k �ssze, t�nyked�sei pedig objekt�ve k�telez�ek
a k�z�ss�g sz�m�ra. Mivel az Egyh�z t�rt�nelmi -->k�z�ss�g, l�nyeg�n�l
fogva tartoznak hozz� hivatalok is. �gy m�r az �sz�vets�g ismeri ,,a
leg�regebb'', a ,,b�r�'', a ,,kir�ly'', a -->paps�g hivatal�t. Az
�jsz�vets�g arr�l tan�skodik, hogy a korai Egyh�zban, amelyben a
hivataltudat el�sz�r a tizenkett�n�l (-->apostol) ismerhet� f�l, a
spont�n strukt�r�kt�l az int�zm�nyes�tett hivatalokhoz (l�sd m�g:
-->p�sp�k, -->diak�nus) viv� fejl�d�s ment v�gbe; e hivatalok
szerkezet�nek �s elnevez�seinek anal�gi�it �s p�rhuzamait az Egyh�z
zsid� sz�l�haz�j�ban tal�lhatjuk meg. N�mely hivatal k�s�bb vagy
vesz�tett jelent�s�g�b�l, vagy eg�szen elt�nt. A Szent�r�s legt�bbsz�r
,,szolg�latnak'', de a k�z�ss�gben �s a k�z�ss�g�rt gyakorolt
,,teljhatalomnak'' is nevezi a hivatalt. A hivatalba val� beiktat�s a
L�lek �ltal (Isten, J�zus Krisztus �ltal is) t�rt�nik abban a
hivatal�tad�si aktusban, amelyben az Egyh�z -->k�zr�t�tel r�v�n
biztos�tja a -->successio apostolica-t. Mivel Isten akarata, hogy
fennmaradjon az Egyh�z, �s benne a L�lek jelen legyen, ez�rt a hivatal
�lland�sul�s�t is Isten akarja, de term�szetesen l�tni kell itt a
kezdet egyszeris�ge �s a legitim t�rt�nelmi kibontakoz�s k�zti
k�l�nbs�get (ami abban nyilv�nul meg, hogy a maradand� hivatal a
sz�ks�gletekhez m�rten differenci�l�dik). -- DHI: Isten ig�j�vel �s a
szents�gekkel kapcsolatban nincs minden kereszt�nynek egyforma jogk�re
(DS 700 944 1610 1767-1770), van isteni jogon alapul� hierarchia,
melynek l�pcs�fokait a p�sp�k�k, �ldoz�papok �s szerpapok alkotj�k. --
V�. -->szents�g, -->egyh�zirend, -->p�pa, -->karizma. -- A teol�giai
reflexi� f�leg a 18. sz�zad v�ge �ta besz�l Krisztus h�rom hivatal�r�l
(Krisztus mint tan�t� vagy pr�f�ta, pap �s kir�ly vagy p�sztor), �s
ebb�l kiindulva az Egyh�z h�rom hivatal�r�l (�gy XII. Pius is, �s a II.
vatik�ni zsinat, Lumen gentium 13 21 28; Unitatis redintegratio 2; Ad
gentes 15; Apostolicam actuositatem 2 10) vagy k�t hivatal�r�l
(tan�t�hivatal �s p�sztori hivatal mint korm�nyz�si teljhatalom, papi
hivatal mint szents�gi teljhatalom), aminek az a magyar�zata, hogy az
ig�t �s a cselekedetet nem lehet t�k�letesen elv�lasztani egym�st�l.
========================================================================
Hivatalok elismer�se

Miut�n fontos teol�giai k�rd�sekben, amelyek kor�bban elv�lasztott�k

egym�st�l az egyh�zakat, siker�lt egyet�rt�sre jutni vagy legal�bbis
el�rhet�v� v�lt a konszenzus (-->megigazul�s, a -->szents�g teol�gi�ja,
az ige teol�gi�ja alapj�n), az -->�kumenikus mozgalom v�gs�, d�nt�
k�rd�se k�ts�gtelen�l a k�l�nv�lt egyh�zak hivatalainak k�lcs�n�s
elismer�se lett. Az eddigi vita, amely legnagyobb r�szt t�rt�nelmi
s�kon folyt, nem kecsegtet a megegyez�s rem�ny�vel. A katolikus
teol�gi�nak (�s Egyh�znak) m�gis k�teless�ge, hogy miel�tt a megold�st
Isten egyes�t� k�zbeavatkoz�s�ra h�r�tan�, pr�b�lja meg �j mederbe
terelni a vit�t (term�szetesen an�lk�l, hogy saj�t el�feltev�seit
feladn�). Ezzel kapcsolatban a k�vetkez� szempontokat kell
�rv�nyes�teni:

1. A hivatal tekintet�ben sok olyan dolog l�tezik az Egyh�zban (t�bb,

mint �ltal�ban felt�telezik), ami nem egyszer�en Isten �s J�zus
Krisztus akarat�b�l van, �s amit enn�lfogva nem �nmegval�s�t�s�t
megel�z� adotts�gk�nt ismer el �s vesz tudom�sul az Egyh�z. Sok minden
van az�rt �s annyiban, mert �s amennyiben az Egyh�z l�trehozta r�szben
�nn�n l�nyeg�nek k�vetkezm�nyek�nt, r�szben saj�t l�tes�tm�nyek�nt. Az
�sszes ,,hatalomnak'' (-->egyh�zi hatalom), amellyel a hatalom
mindenkori birtokosai fel vannak ruh�zva az Egyh�zban, voltak�ppeni �s
eredeti birtokosa az Egyh�z mint eg�sz. Az Egyh�z eg�sz val�s�ga -- a
benne lev� L�lekkel �s hittel egy�tt -- az a k�zeg, amelyben egy�ltal�n
besz�lhet�nk a hivatalvisel�k teljhatalm�r�l. A teol�gia dolga, hogy
r�mutasson: m�s k�rd�s a teljhatalom tartalma �s megint m�s k�rd�s e
teljhatalom (egy�ni vagy kollekt�v) birtokosa (helyesebben gyakorl�sa),
�s hogy felv�zolja a jelentkez� probl�m�k megold�s�nak k�l�nb�z�
lehet�s�geit. �gy p�ld�ul nincs hat�rozottan r�gz�tve �s nem lehet
J�zusra visszavezetni, hogy a p�pai �s a p�sp�ki hivatalt csak
,,monarchikus'' m�don lehet gyakorolni �s semmik�ppen sem kollekt�v
m�don.

2. Az Egyh�znak van l�nyegi jogrendje, amely nem azonos t�teles

alkotm�ny�val (,,ius divinum'', -->egyh�zjog). Ez a l�nyegi jogrend az
Egyh�z re�lis l�nyeg�b�l ad�dik, abb�l, hogy az Egyh�z a megfesz�tett
�s felt�madott J�zus k�r�l Lelke �ltal sz�ks�gszer�en �s v�g�rv�nyesen
�sszegy�lt h�v� k�z�ss�g, amely tan�s�tja a vil�gnak �s t�rt�nelmileg
mindig jelenval�v� teszi Isten eszkatologikus �s gy�zelmes �nk�zl�s�t.
Ez a jogrend mag�ban foglalja jogi norm�k megalkot�s�nak a lehet�s�g�t.
Ily jogi norm�kat t�nylegesen alkotnak �s alkalmaznak: p�ld�ul valamely
hivatalvisel� (p�sp�k vagy pap) szentel�s�nek ,,�rv�nyess�g�t'' v�gs�
soron nem a ,,rendes szab�ly'', az �rv�nyes szentel�sek megszak�t�s
n�lk�li (�s t�rt�nelmileg gyakran m�gis k�rd�ses) l�ncolata biztos�tja;
a pap vagy p�sp�k szentel�se akkor �rv�nyes, ha az illet�t az Egyh�z
nyilv�noss�ga fenntart�s n�lk�l elismeri papnak vagy p�sp�knek.

3. A katolikus Egyh�znak meg kell k�l�nb�ztetnie k�t dolgot: egyr�szt

azt, hogy milyen volt a viszonya a t�bbi egyh�zhoz az ilyen (katolikus
felfog�s szerint eretnek vagy skizmatikus) egyh�zak keletkez�s�nek
pillanat�ban, m�sr�szt azt, hogy milyen lett a hozz�juk val� viszonya
k�s�bb, amikor ezek az egyh�zak els�sorban m�r nem a katolikus
Egyh�zzal (�s annak tan�t�s�val) val� ellent�t�k alapj�n �rtelmezik
�nmagukat, �s nem is �rtelmezhet�k ennek alapj�n. A t�rsadalmi-
kollekt�v ,,j�hiszem�s�g'' (bona fides), amelyben a t�bbi egyh�z
napjainkban �l, minden m�g meglev� k�l�nbs�g ellen�re is ekkl�ziol�giai
jelleg� egys�get eredm�nyez. Ez az egys�g nem azonos sem egyszer�en
azzal, hogy a k�l�nv�lt kereszt�nyek egyek J�zus Krisztusban �s az �
kegyelm�ben, sem azzal, hogy k�z�s kereszt�ny int�zm�nyeik vannak
(p�ld�ul: Szent�r�s, kereszts�g stb.). A k�l�nv�lt egyh�zak megtehetik,
hogy k�lcs�n�sen elismerj�k egym�s nyilv�nosan tapasztalhat�
,,j�hiszem�s�g�t'', ami val�s�gos, �dv�ss�ges kereszt�ny hitet t�telez
fel, Ezen az ekkl�ziol�giai alapon a katolikus Egyh�z hivatala
elismerheti �rv�nyes �s hat�kony szents�gi jelleg� aktusoknak az
elk�l�n�lt egyh�zak aktusait. Ezt a gondolatot a hivatalra alkalmazva
meg kell fontolnunk, hogy a hivatal �tad�s�nak norm�lis r�tusa
rendk�v�li esetekben nem sz�ks�gk�ppen az egyetlen legitim r�tus, �s
hogy az ilyen teljhatalmaknak a k�l�nv�lt egyh�zakban is van lehets�ges
hordoz�ja ama strukt�ra k�vetkezt�ben, amelyet legal�bbis eleve nem z�r
ki az Egyh�z l�nyege.
Az Egyh�z -- jogalkot� -- l�nyege m�r azel�tt elismerheti a szents�gi
aktusokat, miel�tt t�nylegesen is elismeri a katolikus Egyh�z hivatala
(ha a jogalkot� l�nyeg elismerte az eretnekkereszts�g �rv�nyess�g�t,
akkor elismerheti az �rvacsora �rv�nyes �nnepl�s�nek lehet�s�g�t is). A
katolikus Egyh�zon ,,k�v�li'' hivatalok �s szents�gek nem l�tes�tenek
t�bb egyh�zat; ezek a Szentl�lek t�rt�nelmi-egyh�zi megtestes�l�seik�nt
bens� l�nyeg�k szerint az egy Egyh�zra mint ugyanennek a Szentl�leknek
,,teljesebb'' megtestes�l�s�re ir�nyulnak.
========================================================================
Homousziosz

Homousziosz (g�r�g, jelent�se: egyl�nyeg�; nem t�vesztend� �ssze a

,,homoiusziosz''-szak melynek jelent�se: ,,hasonl� l�nyeg�''): m�r a 3.
sz�zadban kimutathat� teol�giai szakkifejez�s, mely azt jelenti, hogy
az isteni -->Szenth�roms�gban az Atya �s a Logosz azonos (helyesebben:
egy-) l�nyeg�. J�zus Krisztus, mik�nt a 3. sz�zadt�l az 5. sz�zadig
tart� szenth�roms�gtani �s krisztol�giai vit�kban v�g�l is
meg�llap�tott�k, egyl�nyeg� az Aty�val (DS 125 �s k�v. 150 301 �s k�v.)
�s egyl�nyeg� vel�nk (DS 301 �s k�v.) a benne rejl� k�t -- term�szet
miatt. Ezt az isteni ,,l�nyeget'' a g�r�g teol�gusok abszol�t
egyszer�nek fogj�k fel; ez a l�nyeg az isteni �leten bel�li ,,nemz�s''
sor�n nem oszt�dhat, hanem az Atya osztatlanul k�zli a Fi�val ebben a
,,nemz�sben''. A -->nikaiai I. egyetemes zsinat ut�n m�g megmaradt a
-->,,l�nyeg'' (g�r�g�l: uszia) �s a -->,,h�posztaszisz''
megk�l�nb�ztet�s�nek filoz�fiai �s teol�giai probl�m�ja. L�sd m�g ezzel
kapcsolatban: -->arianizmus.
========================================================================
H�l�morfizmus

A h�l�morfizmus tana, melyet Arisztotel�sz dolgozott ki �s a

skolasztika kieg�sz�tett, azt �ll�tja, hogy az -->anyag (g�r�g�l: h�l�)
�s a -->forma (g�r�g�l: morph�) l�nyegi alkot�r�szei minden testi
l�tez�ben egys�gg� kapcsol�dnak �ssze. E tan alapj�ul a testi l�tez�
szubsztanci�lis, l�nyeg�re vonatkoz� elk�pzel�s szolg�l: ezt a l�nyeget
az ,,els� anyag'' (materia prima, -->potencia, v�ltoztathat�s�g) �s
ennek (kicser�lhet�) szubsztanci�lis alak�t� elve alkotja, amit k�ls�
hat�ok hoz l�tre (l�sd f�k�nt a -->,,kauzalit�s'' c�msz�t), ami a
fajbeli k�l�nbs�get megokolja, �s ami az anyagot azz� teszi, ami
lehet�s�g szerint volt. E meghat�roz� a forma (-->aktus). Az �gy
keletkez�, tapasztalhat� ,,m�sodik anyagot'' teh�t mindig egy�ttesen
alkotja az anyag �s a forma. A skolasztik�ban a term�szetfiloz�fi�r�l a
metafizik�ra helyez�d�tt a hangs�ly. �gy a h�l�morfizmust a 13.
sz�zadt�l kezdve arra is felhaszn�lt�k, hogy seg�ts�g�vel vil�gosabban
le�rjanak teol�giai �sszef�gg�seket. Aquin�i Szent Tam�s �s a
-->tomizmus azt tan�totta, hogy egy l�tez�ben egyetlen szubsztanci�lis
forma van, a ferences iskola �s Su�rez viszont a form�k
-->pluralizmus�t t�telezte fel. A -->transzszubsztanci�ci� tan�ban
kiv�telk�ppen felt�telezt�k a szubsztanci�lis v�ltoz�st: a
transzszubsztanci�ci�n�l nem marad meg az anyag, hanem az eg�sz
-->szubsztancia, e terminol�gia szerint: az anyag �s a forma is
megv�ltozik. A test-l�lek viszonyt is a h�l�morfizmus fogalmi
k�szlet�vel �rt�k le (v�. DS 902); tov�bb�, szerepet j�tszik a
h�l�morfizmus a -->megszentel� kegyelem �s a szents�gi jel skolasztikus
elm�let�ben is: eszerint a megszentel� kegyelem ,,form�lis oka'' (causa
formalis) a megigazul�snak (v�. DS 904 1528 �s k�v.), a szents�gi jel
pedig a ritu�lis gesztusnak (-->,,anyag'') �s a szents�gi ig�nek
(-->,,forma'') az egys�ge (DS 1671 �s k�v. 1695 1704). -- A l�tez�knek
a h�l�morfizmus �rtelm�ben vett ,,metafizikai �sszetetts�ge'' f�ggetlen
azokt�l a term�szettudom�nyos ismeretekt�l, amelyek az �l�l�nyek �s a
szervetlen testek �sszet�tel�re vonatkoznak.
========================================================================
H�posztaszisz

H�posztaszisz (g�r�g filoz�fiai kifejez�s, amely ,,konkr�t

val�s�got'' jelent). A ,,h�posztaszisz'' sz� eredeti jelent�s�t
tekintve nem k�l�nb�z�tt az ,,uszia'': ,,l�nyeg'' sz�t�l, �s ez�rt a
latinban mindkett�t a ,,substantia'' (-->szubsztancia) kifejez�ssel
ford�tott�k. Amikor a teol�giai gondolkod�s a -->Szenth�roms�g
k�rd�s�vel kezdett foglalkozni, akkor ez az azonos�t�s -- tekintettel
azokra a kapcsolatokra, amelyek a g�r�g �s latin teol�gi�t akkoriban
�sszef�zt�k -- meglehet�sen szerencs�tlennek bizonyult. Origen�sz a
h�rom isteni szem�lyt h�posztaszisznak nevezte, amelyek egyek az
,,uszia'' azonoss�ga miatt; Tertullianus pedig arr�l besz�lt, hogy egy
szubsztanci�ban h�rom szem�ly van. Ennek ellen�re a -->nikaiai I.
egyetemes zsinat m�g azonos �rtelemben haszn�lta a ,,h�posztaszisz'' �s
,,uszia'' szavakat (DS 125 �s k�v.). A klasszikus szenth�roms�gtan csak
380 k�r�l tal�lta meg a megfelel� kifejez�sm�dot: az egyetlen isteni
-->term�szetben (l�nyegben) h�rom h�posztaszisz = h�rom
-->szubzisztencia = h�rom -->szem�ly van (DS 421). -- A krisztol�giai
fogalmak is tiszt�zatlanok voltak. Itt a h�posztasziszt �s a
,,ph�szisz''-t (term�szetet) azonos�tott�k (l�sd: -->monofizitizmus).
Csak a -->kalkedoni zsinaton siker�lt tiszt�zni a fogalmakat: J�zus
Krisztus egy h�posztaszisz (egy szem�ly) k�t term�szetben (DS 301 �s
k�v.). A 6. sz�zadban Krisztus egyetlen h�posztaszisz�t ,,a h�rom
isteni h�posztaszisz egyik�nek'' nevezt�k (DS 401 426). Ezzel a
klasszikus krisztol�gia �sszekapcsol�dott a szenth�roms�gtannal �s
lez�rult; ekkor m�g nem l�tt�k azt a probl�m�t, amelyet az okozott,
hogy nem alkalmazt�k el�g �rnyaltan a h�posztaszisz- (szem�ly-)
fogalmat a szenth�roms�gtanban (ahol csak a -->rel�ci� alkotja a
szem�lyt) �s a krisztol�gi�ban.
========================================================================
Ide�k, isteni ide�k

Az idea �ltal�ban �sk�pet vagy �st�pust, felvillan� k�pet jelent

(mely k�l�nb�zik a k�pm�st�l �s fogalomt�l). Az egyh�zaty�k
-->�jplatonizmus�ban az isteni ide�k Isten teremt� gondolatai a
megteremthet� val�s�gokr�l, vagy az Istenben benne rejl� �sk�pek,
amelyek azonosak t�k�letess�g�vel �s amelyeknek m�solatai a teremtett
dolgok. Ezt fejlesztette tov�bb Szent Bonaventura �s Aquin�i Szent
Tam�s, �s dolgozta ki azt a tant, hogy Isten mintak�pk�nt oka a
teremtett dolgoknak. Szent Bonaventura krisztocentrikus m�don fogta ezt
fel: Isten Fia az Atya k�pm�sa, �s a teremtett vil�g sz�m�ra az
-->istenk�pis�get k�zvet�ti.
========================================================================
Ideol�gia (ideol�giakritika)

Hogy egy t�rsadalmi realit�s l�trej�hessen, fennmaradhasson �s

tov�bbfejl�dhessen, ahhoz a t�rsadalmi val�s�g eg�sz�re, valamint egyes
strukt�r�ira, folyamataira �s probl�m�ira vonatkoz� v�lem�nyek, eszm�k
�s elm�letek megfelel� rendszer�re van sz�ks�g. Az ideol�gi�kban
azonban nem csup�n az embert k�r�lvev� anyagi viszonyok tudati
visszat�kr�z�d�s�t tal�ljuk meg, hanem a mindenkori oszt�ly�rdekek
koncentr�lt kifejez�s�t �s ezzel a megfelel� magatart�sm�dok,
�rt�kel�sek, d�nt�sek �s konvenci�k normat�v alapj�t is.
Egy ideol�giai rendszegy teh�t egyr�szt le�r� �s magyar�z�
kijelent�sekb�l �s ismeretekb�l, m�sr�szt motiv�l� �s a cselekv�st
�szt�nz� felh�v�sokb�l, k�vetel�sekb�l �s �rt�kekb�l �ll. Az emberi
t�rsadalom t�rt�nelm�ben b�ven tal�lunk p�ld�kat olyan ideol�gi�kra,
amelyek egyoldal�an vagy hamisan �rtelmezik a t�rsadalmi val�s�got, �s
ennek ellen�re m�gis sz�v�san befoly�solj�k az emberek cselekv�s�t �s a
t�rsadalmi strukt�r�kat. Megford�tva, nem sz�ks�gszer�, hogy a
t�rsadalomra vonatkoz� minden helyes felismer�s mindj�rt megfelel�en le
is csap�dj�k az egy�nek �s t�megek cselekv�s�ben. Az
ideol�giakritik�nak teh�t az a feladata, hogy megvizsg�lja az
�sszef�gg�st egy ideol�giai rendszer igazs�ga �s hat�sa k�z�tt,
amelyeket nem lehet minden tov�bbi n�lk�l visszavezetni egym�sra. Ahol
a -->vall�st az uralmi viszonyokr�l �s az oszt�lyellent�tekr�l alkotott
hamis tudat kifejez�d�s�nek tekintik, ott az ideol�giakritika a
vall�skritika speci�lis form�j�t �lti. De �pp valamely ideol�gia
igazs�g�nak �s hat�s�nak megk�l�nb�ztet�se bizony�tja, hogy a
t�rsadalmi val�s�gra vonatkoz� kijelent�sek a t�rsadalmi helyzett�l �s
az �rdekekt�l f�ggenek. A t�rsadalmi �sszef�gg�sek megismer�se teh�t
sohasem lehet �ll�sfoglal�s n�lk�li, szabadon lebeg� megismer�s. A
t�rsadalmi helyzet, az egzisztenci�lis felt�telekt�l �s az
oszt�lyhovatartoz�st�l f�gg�en, �pp�gy lehet d�nt� akad�ly �s
hibaforr�s a megismer�sben, mint a vil�gos �s egzakt bel�t�sok
felt�tele. Ideol�giakritikai szemsz�gb�l n�zve teh�t meg�llap�thatjuk,
hogy az ideol�gia-mentess�g vagy az ,,ideol�gi�tlan�t�s'' k�vetel�se
nem m�s, mint burkolt k�s�rlet a l�tez� ideol�gi�nak �j ideol�gi�val
val� helyettes�t�s�re.
K. F.
========================================================================
Id�, id�belis�g

Ha el akarunk jutni az id� igazi, teljes fogalm�hoz, akkor el�sz�r

nem az �r�val m�rt id�re kell gondolnunk, mert ez az id� mint a fizikai
folyamatok k�ls� id�m�rt�ke k�ls�dleges az id�beli val�s�ghoz k�pest
(ha id�belis�g�ben �s bels� idej�ben szeml�lj�k), �s elfedi azt a
t�nyt, hogy a m�rt�ket is csak a szellemi l�tez� tudja kezelni, amely
bels� �nmegval�s�t�sa alapj�n m�r tudja, mi az id�, �s tud
�sszehasonl�tani. Az id� el�sz�r is a v�ges szabads�g l�tez�s�nek, azaz
v�ltoz�s�nak m�dja: ez a l�tez�s oly -->kezdet fel�l j�n, amelyen e
szabads�gnak nincs hatalma, azut�n �n�ll�an, v�laszt�sok �tj�n
realiz�lja lehet�s�g form�j�ban birtokolt saj�t val�s�g�t, majd eljut
�nt�telez�s�nek visszavonhatatlan, egyszeri beteljes�lts�g�hez. E
l�tez� ideje nem m�s, mint e mozzanatok egys�ge �s egym�st�l k�l�nb�z�
volta, amely mozzanatok enn�lfogva nem k�l�nb�z� elemek tiszta
egym�sut�nis�g�t alkotj�k (mert ha �gy volna, akkor e mozzanatok nem
lehetn�nek egy t�rt�n�s f�zisai), hanem val�s�ggal egyetlen id�beli
alakzatt� egyes�lnek. A mozzanatoknak ezt a tapasztalt
,,egym�sut�nis�g�t'' nem lehet ,,megmagyar�zni'', azaz m�sf�le, �rthet�
mozzanatokb�l szintetikus m�don fel�p�teni, mert ezeknek az elemeknek a
l�te �s tapasztal�sa is felt�tlen�l az id�belis�g al� esik. Mivel
megm�s�thatatlanul be vagyunk z�rva a tapasztalhat� id�be, �s nem
tudunk f�l�be kerekedni, ez�rt az -->�r�kk�val�s�gr�l nem szerezhet�nk
adekv�t fogalmat sem �gy, hogy az id� foly�s�t gondolatban a
,,v�gtelens�gig'' meghosszabb�tjuk (ez m�g mindig csak puszta id�
volna), sem �gy, hogy az id�t egyszer�en tagadjuk (mivel ebben az
esetben nem vil�gos, hogy a ,,l�tez� m�nusz id�'' fogalma m�g re�lis
fogalom-e). Az �r�kk�val�s�gr�l akkor szerz�nk fogalmat, ha
reflekt�lunk arra a v�g�rv�nyess�gre, amelyet az id� gy�m�lcsek�nt
szabadon akarunk, �s amelyr�l mag�ban az id�ben szerz�nk tapasztalatot
ez akar�s k�vetkezt�ben. Amennyiben ezek a mozzanatok k�l�nb�znek
egym�st�l �s egym�son k�v�l vannak, �s amennyiben a -->kezdet nem
birtokolja egyszer�en �s szabadon a -->v�get, hanem ,,elnyeri'',
mik�zben saj�t maga kieszk�zli, annyiban az id�belis�gben a
teremtm�nyis�g mutatkozik meg. Amennyiben az id� �ltal nem a m�lt,
hanem a v�g�rv�nyes j�n l�tre, annyiban az id� az a pozit�v m�d,
ahogyan a teremtm�ny Isten -->�r�kk�val�s�g�b�l r�szesedik. Ebb�l
kider�l, hogy az egyes biol�giai l�tez� id�beli alakja �s a vil�g
eg�sz�nek id�beli alakja (-->teremt�s, a vil�g v�ge) a szellemi-
szem�lyes szabads�g t�rt�nelm�nek k�zeg�t alkot� bels� id� lefokozott
m�dozata. -- L�sd: -->v�g, -->eszkatol�gia, -->�t�let, -->pokol,
-->menny.
========================================================================
Igazs�g

A k�z�ns�ges h�tk�znapi nyelvhaszn�lat szerint az igazs�g a

kijelent�s megegyez�se az �ltala jel�lt t�ny�ll�ssal. Az igazs�gnak ez
a fogalma azonban l�nyeges m�dosul�sokon megy �t aszerint, hogy milyen
a megismer�snek, a megismer� szubjektumnak �s a megismert objektumnak a
term�szete. Ha p�ld�ul arr�l a megismer�sr�l van sz�, amikor a
megismer� szubjektum eredend� m�don �nmag�t ismeri meg, akkor az
igazs�g a l�tez� egyszer� �nmag�hoz t�r�se �s �gy �nmaga sz�m�ra val�
bels� megvil�g�totts�ga. Mivel a l�tez�nek ezzel az �nmaga sz�m�ra val�
eredend� megvil�g�totts�g�val (amely teh�t nem fogalmakban kifejezett
t�rgyi tud�s, hanem a megismer�s minden aktus�ban jelenl�v� tud�s,
b�rmire ir�nyul is tematikusan a megismer�s) sz�ks�gszer�en egy�tt j�r
�nmaga lehet�s�g�nek felt�telek�nt a -->szellem saj�t
-->transzcendenci�j�nak (eleinte �s �nmag�ban v�ve nem tematikus)
tapasztalata, ez�rt ez az igazs�g -- amely az �sszes t�bbiben benne
foglaltatik, s nem egy igazs�g a sok k�z�l, hanem az egyetlen �tfog�
igazs�g -- maga ut�n vonja az -->Istenre val� r�utalts�got is mint nem-
tematikus tud�st a m�lys�ges -->titokr�l, amin minden alapul. Ha az
ember nem fojtja el ezt az egyetlen igazs�g�t, nem gy�l�li, s nem
z�rk�zik el el�le, hanem gyanakv�s n�lk�l �s �nmag�t �tadva neki
elfogadja, akkor felfogja az igazs�got mint neki adom�nyozott
aj�nd�kot, akkor az igazs�gban van, amely �t�leli �s igazz� teszi,
vagyis az embert a felfoghatatlan igazs�gnak szenteli �s megszabad�tja
�nmag�t�l. Mert a konkr�t �dvrendben ily aktussal nemcsak saj�t
transzcendenci�j�t fogadja el szabadon az ember, hanem -- mivel Isten
�ltal�nos �dv�z�t� akarata ,,felemeli'' ezt a transzcendenci�t --
egy�ttal saj�t rendeltet�s�t is elfogadja, vagyis elismeri, hogy az
�r�k �let �nk�zl�s �ltal felt�rulkoz� Istene sz�m�ra, teh�t mag�nak az
igazs�gnak a sz�m�ra (Jn 14,6) teremtetett. Az igazs�g pedig nem m�s,
mint a val�s�g v�gtelen teljess�g�nek �nmaga �ltali birtokl�sa abszol�t
vil�goss�gban �s szeretetben, amelyet -->Isten sz�nel�t�s�ban nyernek
el az �dv�z�ltek.
========================================================================
Igazs�goss�g

Igazs�goss�g: ,,az a magatart�s, hogy az ember �llhatatos �s er�s

akarattal mindenkinek megadja, ami jog szerint j�r neki'' (Aquin�i
Szent Tam�s); a klasszikus er�nytan (l�sd: -->er�ny) szerint a 2.
sarkalatos er�ny, amelyet hagyom�nyosan h�rom alfajra osztanak fel.
Ezek a k�z�ss�gi �let viszonyainak felelnek meg:
a) a kommutat�v (k�lcs�n�s) igazs�goss�g az egyes emberek egym�shoz
val� viszony�ban val�sul meg;
b) a disztribut�v (oszt�) igazs�goss�g a k�z�ss�gnek (a csal�dnak, az
�llamnak, az Egyh�znak) �s egyes tagjainak a viszonya, �s azt jelenti,
hogy a k�z�ss�g megadja nekik az �ket megillet� r�szt a k�zj�b�l;
c) a leg�lis igazs�goss�g az egyes embereknek �s a k�z�ss�gnek a
viszonya, �s azt jelenti, hogy az egyes ember a maga r�sz�r�l al�veti
mag�t a k�zj�nak.
B�r az igazs�goss�g rangj�t tekintve is a legf�bb erk�lcsi er�ny,
megval�sul�s�nak kereszt�ny form�ja m�gsem v�laszthat� el a
szeretett�l, mivel a kereszt�nyt�l t�bb k�v�ntatik mind a puszta
p�rtatlans�gn�l, amely mindenkinek ugyanazt a jogot adja meg, mind az
elengedhetetlen dologi jogok tiszteletben tart�s�n�l. A kereszt�ny
teh�t nem fogadhatja el, hogy a gazdas�gi �let ter�let�n csak ennek
saj�t t�rv�nyei uralkodjanak (a szeretetben mindig ad�sok maradunk: R�m
8,13). -- Az igazs�goss�g bibliai fogalm�t a -->t�rv�ny hat�rozza meg:
az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g mag�t�l �rt�d�en felt�telezi, hogy
vannak igazak, akik istenf�lelemben �s felebar�ti szeretetben
teljes�tik Isten szent akarat�t, �s mentesek a b�nt�l, amely s�rti a
k�z�ss�get. Az �sz�vets�g nyelvhaszn�lata szerint a szeg�nyek,
elnyomottak �s �ld�z�ttek is ,,igazak''. Az igazs�goss�g Isten
orsz�g�nak egyik �g�rete. Az �jsz�vets�g tartalmazza tov�bb� a h�rad�st
arr�l az igazs�goss�gr�l, amely val�ban kedvess� teszi az embert Isten
el�tt, amelyet az ember a hit alapj�n, kegyelemb�l, Istent�l kap:
-->megigazul�s.
========================================================================
Ima

Az ima hat�rozott �s pozit�v realiz�l�sa annak, hogy az ember az

�dv�ss�g szem�lyes Isten�re vonatkoztatott l�ny; az ima egyenest a
vall�si -->aktus l�nyeg�t val�s�tja meg: az ima az ember r�hagyatkoz�sa
saj�t l�nyeg�nek transzcendenci�j�ra, ezzel tot�lis megsz�l�totts�g�nak
al�zatos, fog�kony, tisztelettud� �rv�nyre juttat�sa �s igenl�se, az
emberi egzisztencia ama saj�toss�g�nak megnyilv�nul�sa, hogy Istennek
mint szem�lynek a titka elker�lhetetlen�l �rinti az embert szubjekt�ve
is. Az im�ds�g alapfeladata az Egyh�znak, amely az �sz�vets�g
im�dkoz�inak nyomdokain j�r (az Egyh�z im�dkozza az �sz�vets�gi
zsolt�rokat an�lk�l, hogy az ezeknek alapul szolg�l� t�rt�nelmi �s
�dvt�rt�neti helyzetet �sszet�veszten� a mag��val), �s ugyanakkor
elfogadja a maga speci�lis �jsz�vets�gi �dvhelyzet�t. Az Egyh�z a maga
im�j�t mindig is elv�lasztotta J�zus saj�ts�gos im�dkoz�s�t�l (mivel ez
az � egyed�l�ll� �ntudat�nak kifejez�d�se �s megnyilv�nul�sa volt),
hab�r az Egyh�z im�ds�g�nak alapm�dj�t �s alaptematik�j�t mag�t�l
J�zust�l vette �t: Miaty�nk (-->Isten mint Atya). Az Egyh�z im�ds�g�nak
c�mzettje az Aty�n k�v�l m�r a legkor�bbi id�ben maga J�zus Krisztus,
az �dv�ss�g k�zvet�t�je. Az ima teol�giai l�nyeg�b�l k�vetkez�en az
im�ds�g alaphangulata a h�ladatoss�g, �s az Egyh�z ezt m�r eg�szen
kor�n tan�s�tja; a h�la az -->euchariszti�hoz kapcsol�d� im�ds�gokban
fejez�dik ki, �s v�gs� soron alapj�ul szolg�l a doxol�gi�knak (dics��t�
im�knak) is. Az Egyh�z -->k�r�im�j�nak specifikuma viszont abban van,
hogy az Egyh�z m�r eleve b�zik Isten v�g�rv�nyes �g�ret�ben, mely a
vil�g beteljes�t�s�re �s benne minden emberi k�r�s meghallgat�s�ra
vonatkozik (Mt 7,7-11 a p�rhuzamos helyekkel egy�tt; Jn 16,23 �s k�v.;
15,7.16). Az Egyh�z explicit tan�t�sa szerint van liturgikus-nyilv�nos
ima �s ,,mag�nima''; az Egyh�z mindk�t form�t sz�ks�gesnek nyilv�n�tja
(v�. -->elm�lked�s). Amennyiben az egyes ember im�ja is Isten
szeretet�nek �s �dv�z�t� akarat�nak elfogad�sa, annyiban az ilyen ima
is a kegyelem aktusa; ennyiben viszont mindig ,,Krisztusban �s az
Egyh�zban'' (Ef 3,21) is im�dkozunk, �s ez�rt az im�nak mindig
ekkl�ziol�giai jellege is van. Ha az im�nak erre az ekkl�ziol�giai
jelleg�re nem reflekt�lunk is mindig, az az�rt mindig hat�kony, amikor
a b�nbocs�nat�rt, az elhunytak�rt, a szentekhez �s szem�lyes
�dv�z�l�s�nk�rt im�dkozunk (-->szentek egyess�ge). J�llehet az ember
�nmag��rt val� aggodalm�ban �s gondj�ban -- amelyet Isten akart �s
amellyel az ember elismeri teremtm�nyi mivolt�b�l ad�d� sz�k�lk�d�s�t -
- k�rheti �s kell is k�rnie saj�t �dv�z�l�s�t, ennek ellen�re az
im�ds�g mint az isteni er�nyek tettre v�lt�sa olyan intencionalit�s,
melynek c�lpontja Isten, �nmag�ban �s �nmaga kedv��rt. Ugyan�gy (ezen
�nfeledts�g miatt, mely v�gs� soron nem �nmag�t tartja fontosnak)
saj�toss�ga az im�nak a helyesen �rtelmezett -->antropocentrikus
szeml�let is; de ezzel az im�nak mint ,,j�tettnek'' (-->tettek), mint
�dv�ss�ges cselekedetnek �s mint a kegyelem n�veked�s�nek objekt�ve
�rdemszerz� jellege is van, hab�r ez az �rdemszerz�s nem lehet az
im�ds�g els� �s �tfog� mot�vuma. Ugyan�gy az im�ds�g -->el�gt�telk�nt
is hat. Az im�ds�g mint olyan k�r�s, amely mag�nak Istennek sz�nd�kban
�s tettben megnyilv�nul� szeretet�n alapul, �s amelyben az ember
Istent�l Istent k�ri, abszol�t bizonyosan meghallgat�sra tal�l, mert �s
amennyiben minden egyebet, ami Istenen k�v�l van, csak akkor akar, ha
az beleillik Isten felt�tlen�l elfogadott v�gz�se szerint abba az
alapt�rekv�sbe, melynek c�lja Isten. A helyes im�ds�gban teh�t az ember
a meghallgat�s m�dj�t is Isten tetsz�s�re b�zza. Amennyiben az im�ds�g
(ak�r tudatosan, ak�r nem) a hit im�ds�ga J�zus Krisztus kegyelm�ben az
�dv�ss�g�rt, amely J�zus Krisztusban nyilv�nval�v� �s maradand�v� lett,
annyiban minden im�ds�g ,,Krisztus nev�ben'' mondott im�ds�g.
========================================================================
Im�d�s

Amikor a ,,leborulni valaki el�tt'' kifejez�st haszn�lja az

�jsz�vets�g, akkor ez gyakran a nagy emberek ir�nti tiszteletad�st
jelenti, teol�gi�j�ban viszont ez a kifejez�s Istennek �s az �r
J�zusnak (-->k�riosz) igazi im�d�s�t jel�li (mint ami alapm�dja a
vall�si -->aktusnak �ltal�ban). A Jelen�sek k�nyve szerint az �r J�zust
az eg�sz teremt�s im�d�sban r�szes�ti, Isten im�d�sa pedig Jn 4 szerint
t�bb� nem egy k�r�lhat�rolt helyen, hanem l�lekben �s igazs�gban, Szent
P�l �s a Zsid�khoz �rt lev�l szerint pedig Isten igazi h�z�ban
t�rt�nik, amely nem m�s, mint az �rvacsora �nnepl�s�re �sszegy�lt
k�z�ss�g mint J�zus Krisztus teste. F�lre�rt�sekkel szemben a dogmatika
hangs�lyozza, hogy im�dni csak Istent lehet (DS 601). Az im�d�sban
saj�tos m�don realiz�l�dik az Istenhez f�z� valamennyi vall�si
viszonyban jelenlev� ,,im�d�'' mozzanat, mivel az im�d�sban elismerj�k
azt a m�rhetetlen�l nagy k�l�nbs�get, amely Istent elv�lasztja az
�sszes teremtm�nyt�l, tov�bb� elismerj�k Isten v�gtelen szents�g�t �s
dics�s�g�t. Ez az elismer�s lehet tiszt�ra bens� �rz�let, vagy
megnyilv�nulhat kultikus gesztusokban �s alapulhat ezeken, de ezen a
megk�l�nb�ztet�sen t�l a gyakorlati �letvitelben is realiz�l�dik.
Minden im�d�s Isten szem�lyis�g�re ir�nyul, ezt a szem�lyis�get
term�szetesen eg�sz konkr�ts�g�ban �rtve (J�zus embers�ge, az
euchariszti�ban val� jelenl�t). Szenteket, k�peket �s t�rgyakat nem
lehet �s nem szabad im�dni (-->szentek tisztelete, -->k�pek tisztelete,
-->erekly�k), de ezek pszichol�giailag term�szetesen el�seg�thetik az
igazi im�d�st.
========================================================================
Immanencia
 Az immanencia mint a -->transzcendencia ellent�te azt jelenti, hogy
valami nem megy t�l valamilyen hat�ron. �gy p�ld�ul lehets�ges, hogy
egy bizonyos ismeretelm�let arra szor�tkozik, hogy csak a ,,sz�momra-
val�t'' mutassa be, �s tudatosan lemond a ,,mag�ban-val�r�l''; vagy
minden lehets�ges megismer�s sz�m�ra transzcendensnek nyilv�n�tja azt,
amit nem lehet tapasztalni, �s a megismer�st azonos�tja a
tapasztal�ssal. L�sd ezzel kapcsolatban: -->szellem, -->tapasztalat. --
Az immanencia igazi filoz�fi�i a -->materializmus, a -->monizmus �s a
-->panteizmus, ha �s amennyiben a l�tet mag�t a tapasztalhat�ra vagy
v�gesre korl�tozz�k. Ebben az �sszef�gg�sben immanentizmusnak nevezz�k
az olyan filoz�fi�t is, amely mag�t�l Istent�l nem vitat el valamilyen
v�gtelen l�tet, de ezt a l�tet nem nyilv�n�tja a v�ges l�tez�t�l
szubsztanci�lisan k�l�nb�z�nek, �s �gy ellentmond�sokba bonyol�dik.
Helyes �rtelemben lehet �ll�tani az immanenci�t az -->�letr�l, mivel az
�let realiz�l�d�sa nem valamilyen rajta k�v�li hat�st eredm�nyez, hanem
�nmegval�s�t�st (actio immanens-t) jelent; ez a -->szellem
�nmegval�s�t�s�n�l a legvil�gosabb, de �ppen itt l�that� az is, hogy az
immanencia �s a transzcendencia nem kell, hogy sz�ks�gk�ppen kiz�rja
egym�st.
========================================================================
Immanens apologetika

Immanens apologetika: ez a gy�jt�neve a 19. sz�zad v�g�n �s a 20.

sz�zad elej�n, f�k�pp a francia teol�gi�ban kialakult k�l�nb�z�
�ramlatoknak, amelyek a -->praeambula fidei racion�lis kifejt�s�n�l az
emberben mag�ban benne rejl� tendenci�khoz �s a kinyilatkoztat�s ama
tartalmaihoz akartak kapcsol�dni, amelyek kiv�ltk�ppen kedveznek e
kegyelmileg felemelt tendenci�knak, viszont lebecs�lt�k a hagyom�nyos
apologetik�ban (-->fundament�lis teol�gia) nagyra �rt�kelt k�ls�
krit�riumokat (a csod�kat �s beteljes�lt j�vend�l�seket). Az immanens
apologetika vesz�lye, amelyet nem mindig siker�l elker�lnie, az �rzelem
�s a vall�sos ig�ny t�l�rt�kel�se, valamint az �rtelem lebecs�l�se; az
immanens apologetik�t, amennyiben azonos volt a -->modernizmus elit�lt
�ll�spontj�val, az egyh�zi tan�t�hivatal is elvetette (DS 3878 3882
3894). Az immanens apologetika klasszikus k�pvisel�j�vel, M. Blondel-
lel a tan�t�hivatal n�v szerint kiv�telt tett, �r� ez az el�t�l�s nem
vonatkozik. Amikor az 1950-ben kibocs�tott ,,Humani generis'' kezdet�
enciklika (Aquin�i Szent Tam�shoz hasonl�an) elismeri, hogy lehets�ges
valamely val�s�gnak a vele val� ,,konnaturalit�s'', term�szetes
�sszhang alapj�n t�rt�n� megismer�se, akkor ez az enciklika is
kifejez�sre juttatja, hogy az immanens apologetika helyes �s sz�ks�ges
t�rekv�s�re mint t�rekv�sre nem vonatkozik az el�t�l�s. Az immanens
apologetika helyes kiindul�s�val kapcsolatban l�sd: -->potentia
oboedientialis, term�szetfeletti -->egzisztenci�l, -->kinyilatkoztat�s.
========================================================================
Individualit�s

Individualit�s: a filoz�fi�ban valamely l�tez�nek az a

meghat�rozotts�ga, amely a l�tez�t az �ltal�noshoz (nemhez stb.)
viszony�tva egyedis�g�ben �s k�z�lhetetlen egys�g�ben hat�rozza meg.
Szigor�, min�s�gi (�s nemcsak sz�mszer�) �rtelemben vett individualit�s
csak a -->szem�lyt illeti meg. Az egyedi l�lek individualit�s�t
(legal�bbis mint sz�mszer� individualit�st) az V. later�ni zsinat
defini�lta az averroizmussal �s az �jarisztotelizmussal szemben (DS
1440 �s k�v.).
========================================================================
Integrit�s

Az integrit�s valaminek az eg�sz volt�t, �ps�g�t jelenti. Az

-->�s�llapot teol�gi�j�ban az ,,integrit�s'' sz�val jel�lj�k mindazokat
a meg nem �rdemelt aj�nd�kokat, amelyeket Isten szabad elhat�roz�ssal
az embernek sz�nt a -->paradicsomban. Ezek a k�vetkez�k: a
term�szetfeletti -->megszentel� kegyelem, a (negat�v, rendetlen)
-->k�v�ns�gt�l, a -->hal�lt�l, valamint a betegs�gt�l �s a szenved�st�l
mint a hal�l h�rn�keit�l val� mentess�g term�szeten k�v�li adom�nya (a
jelzett hitcikkelyekre vonatkoz� teol�giai tan�t�s: Ter 2,25; 3,7; R�m
6,12 �s k�v.; 7,8 �s m�shol -- Ter 2,16 �s k�v.; 3,3; R�m 5,12-21). Ez
az integrit�s, katolikus tan�t�s szerint, az -->eredend� b�n
k�vetkezt�ben elveszett. Jelenti tov�bb� az integrit�s krisztol�giai
�rtelemben a rendetlen k�v�ns�gt�l val� mentess�get, amely az isteni
Logosz saj�tja volt az emberr�-lev�s ut�n az emberi term�szetben (DS
434), �s amelyet Isten J�zus Krisztus kegyelm�ben Sz�z -->M�ri�nak is
megadott (DS 2803 �s k�v.), �s amely v�g�l l�nyeges mozzanatk�nt
hozz�tartozik majd a test -->felt�mad�s�hoz is, a felt�madott test ama
tulajdons�g�val egy�tt, hogy t�bb� nem lesz k�pes a szenved�sre sem
(Jel 7,16 �s k�v.; 1Kor 15,42.53; R�m 8,11). Ennek teol�gi�j�val
kapcsolatban l�sd: -->szenved�s. -- Erk�lcsi �rtelemben az integrit�s
el�sz�r is az ember fiziol�giai-pszichol�giai �ps�g�t jelenti; ha ez az
�ps�g megvan, akkor egyetlen ,,r�sz'' sem �n�ll�s�thatja mag�t auton�m
m�don (ami p�ld�ul olyankor t�rt�nik meg, ha valamely �szt�n uralkod�v�
v�l�s�t az ember �nk�nt vagy betegs�g k�vetkezt�ben elfogadja), �s ebbe
az �ps�gbe az ember csak annyira avatkozhat be, amennyire az
�sszorganizmus megk�veteli (orvosi beavatkoz�sok); v�g�l
erk�lcsteol�giai �rtelemben az integrit�s azt jelenti, hogy az ember
eg�sz val�j�t egy erk�lcsi �rtelemben helyes alapd�nt�sben foglalja
�ssze (-->szeretet).
========================================================================
Intenci�

Az intenci� eredetileg �s filoz�fiai �rtelemben sz�nd�kot, ir�nyul�st

jelent; az intencionalit�s a mai filoz�fi�ban mindenekel�tt a
-->szellem �s a -->szem�ly transzcendent�lis vonatkoztatotts�g�t
jelenti. Az erk�lcsteol�gi�ban intenci�n az erk�lcsi cselekedetnek
(l�sd: -->aktus) azt a saj�toss�g�t �rtik, amely a cselekedetet
valamilyen c�lra (-->j�, -->mot�vum) vonatkoztatja, �s ez�rt d�nt�en
meghat�rozza e cselekedet erk�lcsi �rt�k�t. Az intenci� nem a k�ls�
mot�vum �s nem az �ltal�nos bels� �rz�let, hanem a konkr�t bels�
sz�nd�k, amely aszerint, hogy milyen m�rt�kben nyilv�nval�, lehet
explicit vagy implicit, �s amely att�l f�gg�en, hogy milyen m�rt�kben
befoly�solja a cselekv�st, lehet aktu�lis intenci� (tudatosan felfogott
�s a cselekv�sben jelenlev� mot�vum), virtu�lis intenci� (tudatosan
felfogott �s tov�bb hat�, de a cselekv�s k�zben m�r nem tudatosan
jelenlev� mot�vum), �s habitu�lis intenci� (egyszer r�gebben tudatosan
felfogott, de azut�n m�r nem felid�zett mot�vum). Ennek a
megk�l�nb�ztet�snek a szents�gek teol�gi�j�ban is van szerepe: ahhoz,
hogy valamely -->szents�g �rv�nyesen l�trej�jj�n, sz�ks�g van a
sz�nd�koss�g minimum�ra. Ha valaki hat�rozottan nem karja a szents�get,
akkor ez az elutas�t�s mindig �rv�nytelenn� teszi a szents�get. A
h�zass�g, a b�nb�nat szents�ge �s a betegek kenete �rv�nyess�g�hez
mindig pozit�v intenci� sz�ks�ges (hab�r bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt a
habitu�lis intenci� is el�g); ezzel szemben a kereszts�get, a b�rm�l�st
�s a papszentel�st az Egyh�z nem annyira az ember �ltal realiz�lt
val�s�gnak, mint ink�bb tiszta adom�nynak tekinti; innen az a tan, hogy
e szents�gekben az ember szellemi �retts�ge el�tt is r�szes�lhet (CIC
968. k�non); a szellemi �retts�g el�r�se ut�n viszont �rv�nyesen csak
el�gs�ges intenci�val nyerheti el �ket. A szents�g kiszolg�ltat�j�nak
(felt�ve, hogy egy�ltal�n k�pes a szents�g �rv�nyes kiszolg�ltat�s�ra)
legal�bb azt kell akarnia, ,,hogy azt csin�lja, amit az Egyh�z csin�l''
(DS 1611), vagyis akarnia kell azt a vall�si r�tust, amelyet ilyen
r�tusk�nt az Egyh�z akar �s elismer, �s �gy kell akarnia, ahogyan azt
az Egyh�zban val�ra v�ltj�k.
========================================================================
Int�zm�ny

Az emberi cselekv�st �s az emberi egy�tt�l�st nemcsak egy�ni

sz�ks�gletek, hajlamok �s c�lk�pzetek hat�rozz�k meg, hanem meghat�roz�
szerepe van az emberek k�lcs�n�s egym�srautalts�g�nak, egym�s
viselked�s�vel kapcsolatos k�lcs�n�s ig�nyeiknek, �t�leteiknek �s
norm�iknak. Az int�zm�nyek a t�rsadalmi �rintkez�si mint�k, a
munkalehet�s�gek �s m�vel�d�si lehet�s�gek tart�s r�gz�t�sei, amelyeket
az egy�nek elismernek, �s amelyek enn�lfogva az egyes ember sz�m�ra
k�telez� �rv�ny�ek. Az int�zm�nyek felt�telezik k�z�s c�lokat k�vet�
csoportok egys�ges akarat�t, valamint felt�teleznek valamilyen
megszervezhet� hatalmat, amely e c�lokat megval�s�tja. Itt
term�szetesen fenn�ll az a vesz�ly, hogy az egyes ember m�lt�s�g�val �s
�rdekeivel szemben ontol�giai els�bbs�get is tulajdon�tanak az
egyetemes norm�k �s elvek t�rsadalmi objektiv�ci�inak. Vigy�zni kell
teh�t arra, hogy az int�zm�nyes berendezked�s ne valamilyen elvont
�ltal�nos �rdeket k�pviseljen az �rdekeltek �s �rintettek jog�val
szemben, �s ne sz�ntesse meg ez�ltal az egy�ni �s kollekt�v
kibontakoz�s �s �nrendelkez�s lehet�s�geit. Az int�zm�nyeknek �pp az a
feladatuk, hogy az egy�nt bizonyos cselekv�sek al�l mentes�ts�k, a
t�rsadalom bonyolults�g�t cs�kkents�k, ez�ltal �ttekinthet�bb� tegy�k a
t�rsadalmi egy�tt�l�st, �s n�velj�k az �nmegval�s�t�s es�lyeit. A rend
�s a szabads�g ellent�te k�zti egyens�ly megteremt�se teh�t
alapprobl�m�ja minden int�zm�nynek. Mivel az int�zm�nyek alapform�i �s
struktur�lis szab�lyoz�i a t�rsadalom �jratermel�d�s�nek �s k�telez�
�n�rtelmez�s�nek, az int�zm�nyeknek feladatuk az is, hogy k�zvet�tsenek
egyr�szt a szem�lyes �let�k �rtelm�t keres� egy�nek �lettervei,
m�sr�szt a szem�lyes �let sz�m�ra �rtelmet k�n�l� �ltal�nos lehet�s�gek
�s t�rsadalmi c�lok k�z�tt. Ebben �ll l�nyeg�ben az int�zm�nyek
integr�l� funkci�ja, mely az egyes ember azonoss�g�nak biztos�t�s�ra,
valamint az eg�sz t�rsadalom rendj�nek fenntart�s�ra szolg�l. De az
int�zm�nyek csak akkor szavatolhatj�k a rend fenntart�s�t, ha nemcsak
ig�nylik k�telez� �rv�ny�ket, hanem az egy�nekkel meg is tudj�k �rtetni
legitimit�sukat, �s �gy meg tudj�k teremteni annak az alapj�t, hogy a
t�rsadalom �ltal�nosan elfogadja �ket. Ha teh�t megsz�nik egy vil�gk�p
legitim�l� funkci�ja, akkor az azt reprezent�l� int�zm�nyek is
elvesztik k�telez� �rv�ny�ket �s rendez� erej�ket. M�sr�szt az
int�zm�nyek akkor is v�ls�gba ker�lnek, ha integr�ci�s �s orient�ci�s
tev�kenys�g�kben elmaradnak a t�rsadalmi v�ltoz�sok m�g�tt, �s
megengedhetetlen�l korl�tozz�k a szubjektumok cselekv�si lehet�s�geit.
Ekkor vagy �t kell adniuk hely�ket �j int�zm�nyeknek, vagy gy�keres
v�ltoz�sokon kell �tmenni�k. Mindez �rv�nyes az Egyh�zra is,
term�szetesen figyelembe v�ve ennek specifikus saj�toss�gait.
K. F.
========================================================================
Intu�ci�

Intu�ci� (latin, jelent�se: szeml�let): a megismer�s azon m�dja,

amikor egy val�s�g a megismer�s sz�m�ra �s a megismer�sben k�zvetlen�l
adva van. Az intu�ci� ily m�don k�l�nb�zik az elvont-diszkurz�v
(k�vetkeztet�) megismer�st�l, t�nylegesen viszont, az emberi -->szellem
reflexivit�sa miatt (a transzcendent�lis -->tapasztalat reflexivit�sa
miatt) sohasem k�l�n�l el att�l teljesen. Ha a vall�sos megismer�s
valamilyen elm�let�ben k�s�rletet tesznek arra (mely k�s�rlet eleve
kudarcra van �t�lve), hogy egyed�l az intu�ci�val helyettes�ts�k a
racion�lis, logikus megismer�st, akkor ezt az elm�letet
intu�cionizmusnak nevezz�k. Ilyen intu�cionizmus volt az
-->ontologizmus, az �rt�kfiloz�fia (M. Scheler), az -->�jplatonizmus, a
teoz�fia �s az antropoz�fia, valamint a -->modernizmus (amennyiben a
teol�gi�t meg akarta szabad�tani a -->dogm�t�l mint csup�n k�zvetett
megismer�st�l, �s k�pess� akarta tenni k�zvetlen vall�si
tapasztalatra).
========================================================================
Irgalmass�g

Irgalmass�g: az a k�szs�g, hogy a sz�ks�get szenved�k�n seg�ts�nk.

Isten irgalmass�g�t az �sz�vets�g els�sorban a k�vetkez� jellemz�
ig�kkel fejezi ki: ,,any�skod�nak lenni'' �s ,,lehajolni''. Az Isten
haragj�ra vonatkoz�, gyakran antropomorf kijelent�seket h�tt�rbe
szor�tja Isten irgalm�nak, kegyelm�nek �s a sz�vets�ghez val� h�s�g�nek
hangoztat�sa, ami az eg�sz �sz�vets�gen v�gigvonul; �s ez hat�rozza meg
teljes eg�sz�ben az �jsz�vets�g istenk�p�t. A kereszt�ny teol�gia
sz�m�ra Isten irgalmass�ga m�r abb�l is k�vetkezik, hogy Isten minden
t�k�letess�ge v�gtelen (DS 3001), de aki t�rgyilag r�szolg�lt az
�t�letre, az nem sz�m�that Isten irgalm�ra �s nem kalkul�lhatja be,
hanem csup�n azt teheti, hogy h�l�val elfogadja mint �dvt�rt�neti
tapasztalatot. Isten irgalmass�ga nem sz�nteti meg -->Isten
igazs�goss�g�t, mert ez az irgalom m�g a b�n�st is igazz� teszi Isten
el�tt, �gyhogy Isten egyszerre irgalmas is �s igazs�gos is
(-->megigazul�s). Az emberi irgalmass�g a Szent�r�s szerint nem az
�rzelmek, hanem az irgalmass�g konkr�t gyakorl�s�nak dolga. Az
�sz�vets�g szerint csak az irgalmass�g teszi hiteless� �s �rt�kess� az
istentiszteletet �s a kultuszt; az �jsz�vets�g szerint az irgalmass�g
felt�tlen�l hozz�tartozik ahhoz a -->szeretethez, amelyet J�zus
nyilatkoztatott ki, tett lehet�v� �s k�vetelt meg (Mt 5,48; Lk 6,31);
az irgalmatlans�g a b�nkatal�gusba tartozik. Tekintettel arra, hogy a
kereszt�ny embernek ann�l is ink�bb gyakorolnia kell az irgalmass�got,
mivel neki mag�nak Isten �sszehasonl�thatatlanul t�bbet engedett el (Mt
18,23-35), ez�rt az � mindennapi �let�ben az irgalmass�g k�telezetts�ge
nem korl�toz�dik csup�n a testi �s lelki irgalmass�g p�ld�snak gondolt
cselekedeteire. Az irgalmass�g a szolidarit�sban, az igazi
-->szeretetben �s a megbocs�t�sban realiz�l�dik. -- L�sd m�g ezzel
kapcsolatban: -->felebar�ti szeretet, -->hegyi besz�d.
========================================================================
Irodalmi m�fajok

Az irodalmi m�fajok kateg�ri�ja mint az -->exeg�zis �s a

-->hermeneutika fogalma a bibliai k�nyvek irodalmi form�it �s stil�ris
saj�toss�gait jelenti. A bibliai k�nyveket, mint az irodalmat
�ltal�ban, pr�zai �s k�lt�i m�fajokra lehet felosztani; saj�tosk�ppen
az �sz�vets�g-kutat�s a k�vetkez� f� m�fajokat k�l�nb�zteti meg: pr�za
(ezen bel�l: pr�dik�ci�k, im�k �s elbesz�l�sek), p�ldabesz�dek �s
�nekek. Az �jsz�vets�gben az irodalmi m�fajoknak f�leg a levelekben van
szerep�k (amennyiben a levelekbe be�p�tettek p�ld�ul himnuszokat vagy
pr�dik�ci�kat). Az evang�liumoknak a hagyom�nyr�szletek, a
szerkeszt�st�rt�net stb. szempontj�b�l t�rt�n� k�zelebbi vizsg�lat�t a
format�rt�neti m�dszer seg�ts�g�vel v�gzik el. A bibliai k�nyvek
tudom�nyos felapr�z�s�nak c�lja annak a konkr�t k�rnyezetnek a
meghat�roz�sa, amelyben az egyes darabok �s a v�gs� kompoz�ci�
keletkeztek (az �n. ,,Sitz im Leben'' meg�llap�t�sa). �gy azut�n az
eddigin�l pontosabban meg lehet hat�rozni, hogy a bibliai k�nyveket
t�rt�net�r�snak sz�nt�k-e szerz�ik (�s mely k�nyveket sz�nt�k annak),
hogy milyen �rtelemben besz�lhet�nk egy�ltal�n t�rt�net�r�sr�l az �kori
Kelet t�rt�nelm�nek egyes korszakaiban, �s hogy az egyes k�nyvekben mi
az irodalmi megform�l�s vagy esetleg m�r teol�giai �rtelmez�s, �s mi a
voltak�ppeni t�rt�neti kijelent�s, amelyet meg kell �rizni. XII. Pius
�ta a katolikus bibliatudom�ny feladatai k�z� tartozik, hogy gondosan
vizsg�lja az ilyen irodalmi m�fajokat (melyeknek l�t�t a tan�t�hivatal
imm�r felt�telezi), s�t, a tan�t�hivatal szerint azzal a lehet�s�ggel
is sz�molni kell, hogy a bibliai szerz�k ezeket az irodalmi m�fajokat
�ntudatlanul alkalmazt�k (DS 3829 �s k�v. 3862 �s k�v.; II. vatik�ni
zsinat, Dei verbum 12). Az irodalmi m�fajok pontos meghat�roz�s�val
szabatosabban meg lehet hat�rozni egy kijelent�s �rtelm�t, mert ezt a
puszta olvas�ssal gyakran nem lehet pontosan meg�llap�tani olyan
k�nyvek eset�n, amelyek ennyire r�gi kult�rk�r�kb�l sz�rmaznak �s
amelyekben a mienkt�l ennyire t�voles� gondolkod�sm�dok fejez�dnek ki.
�gy a -->Szent�r�s nemcsak mint az isteni -->sugalmaz�s eredm�nye,
hanem mint igazi emberi alkot�s is k�zzelfoghat�v� v�lik.
========================================================================
Irracionalizmus

Irracionalizmus: az emberi tudat amaz �rtelmez�seinek gy�jt�neve,

amelyek az �rtelemt�l elv�laszthat� �s att�l -- t�bb�-kev�sb� --
f�ggetlen megismer� k�pess�geket t�teleznek fel, a fogalmi gondolkod�st
pedig elutas�tj�k vagy legal�bbis nem v�rnak t�le sokat. Az
irracionalizmus ott jelenik meg, ahol az �rtelem �s akarat (szabads�g,
szeretet) mellett az ember harmadik alapvet� szellemi k�pess�gek�nt
felt�telezik az �rz�st (az �rt�k ir�nti �rz�k mint az istenismeret
forr�sa stb.), vagy ott, ahol v�gs� l�nyegi alapnak valamilyen
irracion�lis, hom�lyos ,,valamit'' tekintenek (mint amilyen pl. az
�let�szt�n). T�rt�nelmileg az irracionalizmus mindig a -->racionalizmus
ellenhat�sak�nt j�n l�tre.
========================================================================
Iskol�k

Iskol�k: teol�giai iskol�k. Itt nem azokat az iskol�kat kell

megnevezn�nk �s jellemezn�nk, amelyek a teol�gia t�rt�net�ben
t�nylegesen kialakultak (ilyen volt az egyh�zaty�k kor�ban pl. az
-->alexandriai teol�giai iskola, az -->antiochiai teol�giai iskola;
k�s�bb az -->augusztinizmus, -->tomizmus, -->szkotizmus stb.), hanem
azt kell megvizsg�lnunk, mi az �rtelme, �s mik a hat�rai a teol�gi�ban
az iskol�k szervez�d�s�nek. Eleve abb�l kell kiindulni, hogy az Egyh�z
�s tan�t�hivatala, j�llehet els�sorban pl. Szent Tam�s tan�t�s�t
aj�nlja (pl. DS 3665 �s k�v. 3894), m�gsem azonos�tja mag�t egyik
meghat�rozott teol�giai iskol�val sem. Az ember megismer�
tev�kenys�g�ben is t�rt�nelmi l�ny: az �nmag�ban v�ve megismerhet�
val�s�g eg�sz�t mindig valamilyen meghat�rozott v�ges, t�rt�nelmileg
felt�telezett, sz�m�ra eleve adott n�z�pontb�l k�zel�ti meg (melyet
fogalmak, k�rd�sfeltev�sek, mag�t�l �rt�d�nek vagy problematikusnak
�rzett felt�telez�sek, t�rsadalmi vagy egy�ni tapasztalatok alkotnak)
(DS 3893); m�g ha az ember gondolkodva, s�t, tiltakozva elt�volodik is
kiindul�pontj�t�l, ez akkor is a priori t�rv�nye lesz e gondolati
mozg�snak, ami nem t�veszthet� �ssze a teol�giai -->relativizmussal.
M�rmost az ember a megismer�snek ebben a t�rt�nelmi
felt�telezetts�g�ben hallgatja Isten kinyilatkoztat�s�t, teh�t
valamilyen meghat�rozott, t�rt�nelmi form�ban hallja �s �rti meg, ann�l
is ink�bb, mivel a kinyilatkoztat�s maga mint t�rt�nelmi
kinyilatkoztat�s t�rt�nelmileg eg�szen meghat�rozott, t�rt�nelmi
felt�telekt�l f�gg� form�ban k�vetkezett be. A kinyilatkoztat�s
hallgat�j�nak -- �ppen az�rt, hogy ez a meg�rt� hallgat�s a lehet�
legobjekt�vebb legyen -- egyr�szt eg�sz szubjektivit�s�t bele kell
adnia ebbe a tev�kenys�gbe, m�sr�szt hagyni kell, hogy szubjektivit�s�t
az �zenet megv�ltoztassa. Ennek alapj�n �rtelmezhetj�k a teol�giai
iskol�kat: azt fejezik ki, milyen sokf�le jogosult, t�rt�nelmi
felt�telekt�l f�gg� m�dja van az Egyh�zban a kinyilatkoztat�s v�ges
elsaj�t�t�s�nak. Ahogy van -->dogmafejl�d�s, �gy vannak teol�giai
iskol�k. Az el�bbi a kinyilatkoztat�s val�di t�rt�nelmis�g�t �s mag�t
az Egyh�z �ltal t�rt�n� elsaj�t�t�s�t jelenti, az ut�bbi azt a t�nyt
fejezi ki, hogy az egyetlen egyh�zon bel�l is vannak a kinyilatkoztat�s
hallgat�s�nak t�rt�nelmi, szociol�giai �s egy�ni felt�telekt�l f�gg�
m�djai. E t�ny jogosults�g�t a II. vatik�ni zsinat hat�rozottan
elismerte (Lumen gentium 23; Unitatis redintegratio 1416 �s m�shol).
Mivel egyetlen isteni igazs�g, egyetlen Egyh�z �s az egyetlen Egyh�z
hit�nek egyetlen nyilv�nos megvall�sa van, ez�rt az Egyh�z
tan�t�hivatal�t illeti meg, hogy megk�l�nb�ztesse a kinyilatkoztat�s
meg�rt� hallgat�s�nak jogos m�djait, teh�t a teol�giai iskol�kat a
kinyilatkoztat�s hallgat�s�nak ama m�djait�l, amelyek elv�tik az
egyetlen isteni igazs�got vagy m�r nem �rzik az egyetlen Egyh�z
egyetlen hit�nek �ltal�nosan �rthet� megvall�s�t (-->eretneks�g). �gy
kider�l az is, hogy egy iskola csak akkor marad katolikus, ha
�nkritikus marad, ha a saj�t rendszeralkot�si k�s�rleteit mindig
�jragondolja, a kinyilatkoztatott igazs�gok teljess�g�hez m�ri, �s �gy
mindig nyitott marad arra, hogy mind �tfog�bb �rtelmez�s�t alak�tsa ki
minden id�k Egyh�z�nak �s teol�giai iskol�inak (an�lk�l, hogy emiatt
egyetlen adekv�t ,,rendszerben'' meg akarn� val�s�tani azt, amit csak
az Egyh�z eg�sze egy�ttv�ve val�s�that meg minden korban). Ezek az elvi
meggondol�sok vonatkoznak a teol�giai -->pluralizmusra is, amely
sz�tfesz�ti a teol�giai iskol�kr�l kialakult r�gi k�pet. Aki egyetlen
iskol�hoz sem akar tartozni, az ostoba g�ggel azt k�pzeli, hogy az �r�k
igazs�got m�r most az id�ben lezajl� t�rt�nelmen k�v�l birtokolhatja:
aki viszont minden fenntart�s n�lk�l elfogad egy rendszert az Egyh�z
hit�nek adekv�t kifejez�sek�nt, az �pp�gy tagadja az igazs�g
t�rt�nelmis�g�t. Az id�ben az ember csak akkor tud kapcsolatba ker�lni
Isten igazs�g�val, ha megval�s�tja az engedelmess�g �s b�tors�g
szisztematikusan m�r nem magyar�zhat� egys�g�t: ha egyr�szt al�zattal
�s engedelmesen elfogadja az �sszegyh�z vil�gosan megfogalmazott hit�t
(mely csak �gy jelent objekt�v val�s�got a saj�t szubjektivit�s�val
szemben), m�sr�szt al�zatos b�tors�ggal meri v�llalni a ,,saj�t''
igazs�g�t.
========================================================================
Ismeretelm�let: teol�giai ismeretelm�let

A teol�giai ismeretelm�let az a tudom�ny, amely a hitbeli

megismer�sben �s az erre ir�nyul� szisztematikus reflexi�ban, a
-->teol�gi�ban alkalmazand� form�lis elvekkel �s szab�lyokkal
foglalkozik. E tudom�ny teh�t foglalkozik:
1. az ember ama saj�toss�g�val, hogy az isteni kinyilatkoztat�st�l
f�gg� �s azzal vonatkoz�sban �ll� l�ny (-->titok);
2. az olyan megismer�s l�nyeg�vel, amely egyr�szt -->hit,
hittudom�ny, m�sr�szt az igazs�gnak tiszt�n emberileg t�rt�n�,
racion�lis �s t�rt�nelmi megismer�se;
3. e megismer�s tartalmi forr�saival, a -->Szent�r�ssal
(-->sugalmaz�s) �s a -->hagyom�nnyal (valamint a kett� k�zti
kapcsolattal);
4. e megismer�s voltak�ppeni �s els� szubjektum�val, amely nem az
egyes ember, hanem a hierarchikusan tagolt -->Egyh�z;
5. azzal a k�rd�ssel, hogy mi a viszonya az egyes h�v�nek �s
teol�gusnak, valamint megismer�s�nek az Egyh�z tan�t�s�hoz �s az
egyh�zi tan�t�hivatal d�nt�seihez (-->tan�t�hivatal -->t�vedhetetlens�g
-->dogma -->teol�giai min�s�t�sek);
6. k�l�n-k�l�n a teol�giai m�dszerekkel (t�rt�neti, spekulat�v,
kerigmatikus teol�gia).
========================================================================
Isten

Isten (latinul Deus, g�r�g�l Theosz, h�ber�l �l, Elohim �s Jahve).

Istennek nevezz�k azt, aki az �sz�vets�g tan�s�ga szerint
kinyilatkoztatja mag�r�l, hogy � az, akit semmilyen hat�r nem korl�toz
(Iz 6; 1Kir 8,27), aki semmihez sem hasonl�that� (Zsolt 139,7-12 �s
m�shol), aki igaz�n �l� Isten (Zsolt 90), aki teljess�ggel birtokolja a
l�tet, teljess�ggel elj�vend� �s megb�zhat� (Kiv 3,13 �s k�v.,
-->Jahve), akinek a mindenhat�s�ga azonban nem elvontan mutatkozik meg,
hanem a t�rt�nelmet eld�nt� tetteiben, melyeket n�p�ben, Izraelben �s a
t�bbi n�p k�r�ben v�ghezvitt, �s aki f�lre�rthetetlen�l szem�lyesnek
bizonyul az�ltal, hogy szeretetb�l kiv�lasztott mag�nak egy n�pet
(-->sz�vets�g) �s egyes embereket. J�zus ugyanezt az Istent vallja
Atyj�nak, aki �benne kegyesen �s megbocs�t�an elfogadta az embert, �s
az ember sz�m�ra hozz�f�rhet�v� tette a -->baszilei�t. Isten l�nyeg�n�l
fogva l�thatatlan (R�m 1,20; Jn 1,18; 6,46), csak a Fi� ismeri (Jn 1,18
�s m�shol), minthogy azonban az Atya �nk�zl�s�vel felt�rta mag�t a Fi�
sz�m�ra, � pedig testv�rei sz�m�ra, ez�rt az emberek felismert�k mint
szeretetet (1Jn 4,16 �s k�v.), �s v�g�l is Isten l�that�v� lett
J�zusban mint saj�t h� k�pm�s�ban (2Kor 4,4; Kol 1,15). A kereszt�ny
filoz�fia �s teol�gia anal�g l�tmegismer�ssel (-->teizmus) �gy tekinti
Istent, mint az abszol�t szent, a legmagasabb rend�, vil�gfeletti,
szem�lyes, abszol�te sz�ks�gszer�, semmilyen okt�l nem f�gg�, �nmag�t�l
l�tez�, ez�rt �r�kk�val� �s v�gtelen�l t�k�letes (DS 3001) l�nyt, aki
minden m�st a semmib�l teremtett (-->teremt�s, -->vil�g fenntart�sa).
Mag�t�l �rt�dik, hogy ezek a reflexi�k �s anal�g megfogalmaz�sok
(-->anal�gia, analogia entis) t�volr�l sem adj�k vissza mindazokat a
tapasztalatokat, amelyekre az emberis�g a hit �s a rem�ny t�rt�nete
sor�n szert tett. Ezek a meggondol�sok, amelyekben ,,ez a gyakorlati
kijelent�s: �Isten�'' elm�leti �rtelemben szerepel, els�sorban a
teol�gia szempontj�b�l jelent�sek:

1. Mivel Isten teljess�ggel �nmag�t�l-l�tez�, ez�rt nem nevezhetj�k

ugyan�gy ,,l�tez�nek'', mint a teremtett l�tez�t. Mivel Isten l�tez�se
-->,,alapj�t'' �nmag�ban, vagyis a saj�t l�nyeg�ben birtokolja
(-->aszeit�s), Istent a -->l�t maga illeti meg, m�gpedig abszol�t
m�rt�kben (esse ipsum subsistens); a teremtett l�tez� viszont a l�tet
csak Isten �ltal megalapozott l�tk�nt birtokolja (-->kontingencia,
-->kauzalit�s), �s ez�rt csak anal�g �rtelemben nevezhet� l�tez�nek.
Mivel Isten az abszol�t l�t �r�k �n�ll�s�gban, ez�rt benne nem
lehets�ges sem hozz�ad�s, sem korl�toz�s; nincs olyan pozit�v
lehet�s�g, amely benne ne volna megval�sulva, � a tiszta -->aktus
(actus purus). Ezen az abszol�t, eredend� �s korl�tlan �n�ll�s�gon
alapul Isten szellemis�ge (spiritus purus). Hab�r az �sz megismerheti
Istent a vil�gb�l mint Isten k�pm�s�b�l -- amennyiben a l�tez�
maradand� kontingenci�j�nak sokf�lek�ppen t�rt�n� tapasztal�s�b�l,
valamint mag�nak e tapasztal�snak a kontingenci�j�b�l ,,k�vetkeztetni''
lehet e kontingens val�s�g alapj�ra (ok�ra) (-->Isten megismerhet�s�ge,
-->istenbizony�t�s) --, ugyanakkor azonban v�gtelens�ge, abszol�t volta
�s abszol�t m�ss�ga miatt Isten megfoghatatlan a v�ges, emberi
gondolkod�s sz�m�ra, mivel Isten v�gtelens�g�t nem foglalhatja mag�ban
valami m�s, �s nem �rthet� meg valami m�snak az alapj�n, hanem minden
meg�rt�s alapjak�nt megmarad a kif�rk�szhetetlen titoknak, amely
sohasem szerepelhet ,,t�rgyk�nt'' (hanem csak t�rgyhoz hasonl�
dologk�nt) az emberi megismer�sben. Isten teh�t megmarad abszol�t �s
feloldhatatlan -->titoknak, amit �ppen ilyen titokk�nt kell felfognunk,
s ez�rt Istent �-nek kell tekinten�nk. Isten ilyen titokk�nt alapja �s
c�lja a v�ges, de a v�gtelen ir�nt nyitott emberi -->szellem
transzcendenci�j�nak, �s e szellem megval�sul�s�ban (a megismer�sben �s
akar�sban) m�r eleve benne van Isten nem-tematikus igenl�se. Mivel
Isten az ember sz�m�ra ilyen titok, �s az ember term�szetes
megismer�k�pess�g�vel m�gis el�rhet� (DS 3005 3875 �s k�v.), ez�rt a
megismer� �sz l�nyeg�t, amelyr�l az I. vatik�ni zsinat defin�ci�ja
besz�l, a titok ir�nti nyitotts�g k�pess�gek�nt kell �rtelmezn�nk;
ekkor viszont eleve tudnunk kell, hogy az Istenre mint v�gtelen titokra
vonatkoz� pozit�v anal�g kijelent�seket csak akkor �rtj�k helyesen, ha
�gy tekintj�k �ket, hogy benn�k a pozit�v tartalom egyszersmind utal�s
a kimondhatatlan titokra �s v�dekez�s e titok feszeget�se ellen.

2. Ez az Istenre vonatkoz� kijelent�s az ember t�nyleges

megval�sul�s�ban sem tartalm�t, sem erej�t, sem hat�rozotts�g�t
tekintve nem t�pl�lkozik egyed�l a metafizikai istenismeretb�l, melynek
forr�sa a vil�g �ltal�ban. Mert �ppen ez a kijelent�s a gy�gy�t�
-->kegyelem eredm�nye �s hitt�tel is, vagyis Isten t�rt�nelmi
kinyilatkoztat�s�b�l sz�rmazik (DS 3005), �s a hit aktusak�nt val�sul
meg (DS 800 3001). S�t, az egyh�zi tan�t�s hat�rozottan �ll�tja, hogy a
jelen vil�gban t�nylegesen mennyi vesz�lynek van kit�ve �s milyen
k�nnyen eltorzul a kegyelmet n�lk�l�z�, a kinyilatkoztat�sra nem
t�maszkod� puszt�n ,,metafizikai'' megismer�s (-->politeizmus). �gy
teh�t kijelent�s�nket mindig a -->J�zus Krisztusr�l szerzett
�dvt�rt�neti �s a kegyelmen alapul� tapasztalatra t�maszkodva kell
hallgatni, �gyhogy mindig arr�l a valakir�l mondjuk, hogy � Isten,
akinek a cselekv�s�r�l ebben az �dvt�rt�nelemben tapasztalatot
szerezt�nk. A hit�nket kifejez� kijelent�s teh�t v�g�l is adekv�tan nem
�gy hangzik: ,,Van isten'', hanem �gy: Akivel J�zus Krisztus
t�rt�net�ben kapcsolatba ker�l�nk, aki abban megjelenik, aki
-->Szenth�roms�gk�nt nyilatkoztatja ki mag�t �s ad h�rt �nmag�r�l, az a
valaki Isten, � az egyetlen Isten, � az alapja az eg�sz sokr�t�,
antagonisztikus val�s�gnak, �s � a titok maga. Emiatt a dogmatikus
istentan Istenr�l sz�l� (fent �rintett) metafizikai, elvont
kijelent�sei sem valamilyen metafizika elvont szubjektum�ra
vonatkoznak, hanem mindig megvall�sai is annak, hogy t�rt�nelm�nkben
konkr�tan azzal van dolgunk, akir�l ily m�don �ll�tunk valami
kimondhatatlant �s akir�l az�rt tessz�k e kijelent�seket, mert ilyennek
mutatkozik, �s �gy sz�l�tjuk: TE.

3. Pontosabban teh�t ez az Istenr�l sz�l�, specifikusan dogmatikus

kijelent�s arra ir�nyul, hogy kimondja Isten abszol�t egyed�l�ll�
volt�t, �s ebb�l levonja azt a k�vetkeztet�st, hogy a J�zus Krisztusban
bek�vetkezett kinyilatkoztat�snak ebben az Isten�ben felt�tlen�l
k�telez� hinni (-->hit): Isten a val�s�g, mely teljesen m�s l�nyeg�,
mint a vil�g (DS 804 �s k�v. 957 2842 �s k�v. 3001 �s k�v. 3201 �s k�v.
3875 �s k�v. �s m�shol), hab�r Isten a vil�g maradand�, mindent �that�
alapja, mely mindent mag�ban tart meg (DS 75 800 3001). Istent teh�t
nem lehet ,,panteista'' m�don az eg�sz val�s�g ,,megszem�lyes�tett''
�sszegez� formul�jak�nt elgondolni (DS 3023 �s k�v.; -->panteizmus).
Ilyen val�s�g -- mely nem ennek a vil�gnak a min�s�ge, hanem teljesen
�nmag�ban �s �nmag��rt van -- csak egy van (-->monoteizmus); e val�s�g
abszol�te ,,egyszer�'' (DS 800 1880 3001), �ppen v�gtelen l�tteljess�ge
miatt, melynek egyetlen l�tez�si dimenzi�ja sem k�z�s valamely m�s
l�tez��vel, mivel ekkor r� volna utalva erre a m�sikra (Isten
egyszer�s�ge). Ezt az egyetlen �s egyed�l�ll� val�s�got a ,,v�gtelen
t�k�letess�g teljess�gek�nt'' jellemezz�k (mindenhat�s�g, mindentud�s
stb., DS 3001). E t�k�letess�g v�gtelens�g�t teol�giailag csak Isten
felfoghatatlans�ga vil�g�tja meg jobban. Mivel valamennyi l�tval�s�gnak
eleve hi�nytalanul benne kell foglaltatnia a maga �salapj�ban, �s mivel
mindnek v�gtelen�l t�k�letes form�ban kell ebben jelen lennie, ez�rt a
szellem, az akar�s, az �ntudat, az �let legmagasabb rend� alakja abban
az egyed�l�ll�, abszol�t val�s�gban tal�lhat�, amelyet Istennek
nevez�nk: Isten teh�t (,,intellectu et voluntate infinitus''; DS 3001)
a teljesen szabad, �l�, szem�lyes Isten, aki a J�zus Krisztus �ltal
t�rt�nt �dv�z�t� kinyilatkoztat�sban �ppen ebben a teljess�gben �s
szeretetben, semmit meg nem b�nva odaadta mag�t az embernek. V�.
-->istentan, -->szenth�roms�gtan, -->teodicea.

4. L�sd tov�bb�: -->Isten mint Atya (-->Jahve), -->Isten Fia,

(-->J�zus Krisztus, -->Logosz), -->Szentl�lek, -->pneuma, Isten
-->irgalmass�ga, -->Isten igazs�goss�ga, -->Isten szents�ge, -->Isten
h�s�ge, -->Isten tisztelete, -->vall�s.

5. Az isten�lm�nyre manaps�g az jellemz�, hogy h�tt�rbe szorulnak

azok a k�pzetek, amelyek szerint Isten a vil�g egyik r�szleges
val�s�ga, r�szok, amely tart�s k�lcs�nhat�sban �ll m�s val�s�gokkal.
Mindink�bb tapasztaljuk, hogy Isten �s vil�g sz�tv�laszt�sa a vil�g �s
a v�ges szubjektum ama transzcend�l�s�n alapul, amelyben a val�di
isten�lm�ny bek�vetkezik. Az Istenhez val� ,,szem�lyes viszony'' ma
els�sorban abban az eln�mul�sban fejez�dik ki, amelyben az ember
Istenhez int�zett szava csup�n az � hallgat�s�nak felt�tele. Az
isten�lm�ny ma J�zus isten�lm�ny�ben r�szesedik, amely nem volt m�s,
mint az im�d�st k�vetel� Felfoghatatlannak a tapasztal�sa; a
kereszt�nys�g (az Egyh�z) puszt�n t�rsadalmi hagyom�ny�ban azonban
aligha van b�rmi, ami ezt a tapasztal�st el�seg�ten�.
========================================================================
Isten akarata

Mivel a l�thez �ltal�ban transzcendent�lis sz�ks�gszer�s�ggel

hozz�tartozik bens� l�nyegi mozzanatk�nt az, amit a legk�l�nb�z�bb
m�dokon �s fokozatokban a l�tez�s akar�sak�nt, �nfenntart�sk�nt, a
j�hoz val� vonz�d�sk�nt, szeretetk�nt stb. tapasztalunk, ez�rt
analogikus �rtelemben (-->anal�gia) �ll�tanunk kell az akaratot arr�l
az abszol�t (�s ugyanakkor szem�lyes) l�tr�l is, akit Istennek
nevez�nk. Ez az akarat -- mik�nt Isten maga, akivel ez az akarat Isten
egyszer�s�ge folyt�n t�rgyilag azonos -- abszol�t, v�gtelen,
�r�kk�val�, a val�s�g v�gtelen teljess�g�t foglalja mag�ban (DS 3002),
�s ez�rt j�. A Szenth�roms�g �letfolyamat�ban els�dlegesen Isten
v�gtelen l�t�re ir�nyul, teh�t f�ggetlen minden Istent�l k�l�nb�z�
val�s�gt�l, �s Isten szent val�s�g�nak igenl�s�ben maga is szent. A
v�gest, a t�le k�l�nb�z�t szabadon hat�rozza el (DHI: DS 3025).
,,Kifel� hat�'' legmagasabb rend� megval�sul�sa -->Isten �nk�zl�se,
mellyel �tadja mag�t a teremtm�nynek. Isten �nk�zl�se ezt az akaratot
abszol�t -->szeretetk�nt leplezi le, �s ezzel t�lsz�rnyalja Isten
akarat�nak valamennyi meg nem �rtett rendelkez�s�t (v�. -->sors,
-->k�r�ima). Azzal a k�rd�ssel kapcsolatban, hogy milyen m�don
ismerhet� meg Isten akarata, l�sd: -->kinyilatkoztat�s,
-->egzisztenci�lis etika.
========================================================================
Istenanyas�g

Ez a kifejez�s azt jelenti, hogy Sz�z -->M�ria val�s�gos �desanyja

-->J�zus Krisztusnak, J�zus Krisztus pedig val�ban -->Isten Fia. Ez�rt
az els� h�rom sz�zad szenth�roms�gtani �s krisztol�giai k�zdelmeinek
eredm�nyek�pp Sz�z M�ria meg is kapta az ,,Istenanya'' (vagy
istensz�l�, g�r�g�l: theotok�sz) c�met (DS 252 301 �s k�v.). Meg kell
jegyezn�nk, hogy az ,,anyas�g'' t�bbet jelent ann�l, mint hogy valaki
gyermeket fogan �s sz�l; ha az anyas�g m�r eleve t�bb, mint puszt�n
testi esem�ny, akkor ez m�g ink�bb �rv�nyes arra a szabad �s szem�lyes
tettre, amely Sz�z M�ria hit�b�l fakadt �s �dv�ss�g�nk t�rt�net�t�l
elv�laszthatatlan. Mivel a -->tulajdon�t�sok miatt (�s csakis ez�rt!)
t�k�letesen igaz �rtelemben besz�lhet�nk az isteni Logosz nemz�s�r�l
Sz�z M�ri�ban, ez�rt M�ria val�ban Isten anyja, a (-->nesztorianizmus
�ltal javasolt) ,,krisztussz�l�'' c�met pedig az�rt vetett�k el, mert
az csorb�t�sa lett volna J�zus Krisztus istens�g�nek vagy az -->unio
hypostatic�nak.
========================================================================
Isten benn�nk-lakoz�sa

Isten benn�nk-lakoz�sa: az egyes embernek �s �gy az Egyh�znak sz�nt

isteni �nk�zl�s (-->Isten �nk�zl�se, -->kegyelem) �ltal�nos
saj�toss�ga, mivel e k�zl�s adom�nya maga Isten (vagy az egyes isteni
,,szem�ly''). A Szent�r�s err�l a t�nyr�l besz�l, amikor azt mondja,
hogy megkapjuk a -->Szentlelket, hogy az Atya ki�rasztja azt; hogy a
Szentl�lek benn�nk marad �s benn�nk lakozik; hogy Isten Szentl�lekkel
ken fel �s pecs�tel meg benn�nket; hogy az Atya �s a Fi� elj�nnek �s
benn�nk fognak lakni (Jn 14,20) -- Isten benn�nk-lakoz�sa teh�t a
Szentl�lek k�ld�s�n �s a Fi� (l�thatatlan) k�ld�s�n alapul; e jelenl�t
alapja a benn�nk marad� �s benn�nk lakoz� ,,szem�ly'' szabad
j�indulata, amellyel kegyesen megaj�nd�koz benn�nket; ha ez a jelenl�t
olyan, kegyelemb�l fakad� cselekedettel is �sszekapcsol�dik, amely a
t�rt�nelmi emberben term�szetfeletti -->szeretetet hoz l�tre Isten
ir�nt (,,teremtett'' kegyelem), akkor ez a benn�nk-lakoz�s szem�lyek
k�zti k�z�ss�get is jelent, amely a lehet� legbens�s�gesebb (DS 1677 �s
k�v. 1913 1915).
========================================================================
Istenbizony�t�s

Istenbizony�t�s: annak a t�nynek szisztematikus vizsg�lata �s

kifejt�se, hogy az ember minden szellemi aktus�ban (�t�let�ben �s
szabad d�nt�s�ben) sz�ks�gszer�en elfogadja azt a valakit, akit
,,Istennek'' nevez�nk. Az istenbizony�t�s teh�t v�gs� soron nem olyan
ismeretet k�v�n k�zvet�teni sz�munkra, amely egyszer�en egy addig
ismeretlen �s ez�rt k�z�mb�s k�ls� t�rgyat jelen�t meg el�tt�nk, hanem
az �ntudatot akarja hozz�seg�teni annak reflekt�lt felismer�s�hez, hogy
az ember szellemi l�tez�s�ben mindig �s elker�lhetetlen�l kapcsolatban
van Istennel (ak�r ,,Istennek'' nevezi, ak�r m�snak; ak�r tudatos�tja,
ak�r nem; ak�r k�v�nja ezt igaznak elismerni, helyeselni, szabadon
elfogadni, ak�r nem). Ez az istenbizony�t�s jellemz�je, ez teszi
mag�t�l �rt�d�v� �s ugyanakkor neh�zz�: benne foglaltatik ugyanis az
eg�sz ember, akiben egys�get alkot bel�t�s �s szabads�g (hab�r csak az
�ltal�nost �s az ember elvont fogalmi oldal�t lehet tematikuss� tenni);
az istenbizony�t�sban arr�l van sz�, amit voltak�ppen m�r eleve tud
mindenki, �s amit �ppen ez�rt csak nehezen lehet fogalmakkal,
objekt�ven kifejezni, mert a fogalmak seg�ts�g�vel t�rgyias�tott
gondolat sohasem adja vissza adekv�tan annak a bels� tartalomnak nem-
tematikus ismeret�t, amelyre gondolunk (mint ahogy az emberek a
h�tk�znapi �letben is �ltal�ban tudj�k, mi a logika, az id�, a
szeretet, a szabads�g, a felel�ss�g stb., de sem maguknak, sem m�soknak
nem tudn�k pontosan meghat�rozni). Az istenbizony�t�s vagy
istenbizony�t�sok (t�bbf�lek�ppen lehet megfogalmazni, �s a k�l�nf�le
megfogalmaz�sokban k�l�nf�le szempontokat lehet t�bb� vagy kev�sb�
kiemelni), valamennyien azt mutatj�k meg, hogy minden megismer�s (s�t,
a k�telked�s, a k�rd�s, a ,,metafizikai'' k�rd�sek visszautas�t�sa is)
-- b�rmivel foglalkozz�k is, m�r puszt�n azzal, hogy egy�ltal�n
val�s�gosnak t�telez valamit, ha m�st nem, legal�bb mag�t a megismer�s
aktus�t -- olyan h�tt�r el�tt t�rt�nik, amelyet az ember �ltal
helyeselt -->l�t maga, az �ltal�ban gondolt l�t alkot a megismer�si
aktus �s t�rgy horizontjak�nt, aszimptotikus c�ljak�nt �s hordoz�
-->alapjak�nt, �s itt m�sodrang� k�rd�s, hogyan nevezz�k ezt a n�v
n�lk�l �s rejt�zk�dve jelenlev� realit�st (a l�t maga, titok -- vagy ha
a szabads�g mozzanat�t emelj�k ki ebb�l a -->transzcendenci�b�l: --
abszol�t j�, abszol�t Te, az igazi felel�ss�g alapja stb.). Amikor az
ember (a t�nyleges megfog�s �s az �tfog� fogalom �tj�n) felfogja
h�tk�znapi vil�g�nak t�rgyi val�s�g�t, akkor e felfog�s lehet�s�g�nek
felt�telek�nt v�grehajtja a megismer�snek azt a nem-tematikus, nem-
t�rgyi aktus�t is, amellyel megsejti a val�s�g felfoghatatlan, egyetlen
teljess�g�t, �s ezt a teljess�get -- mely a maga egys�g�ben egyidej�leg
felt�tele a megismer�snek �s az egyes megismert dolognak -- m�r eleve
igenli (nem-tematikus m�don), m�g abban az aktusban is, amely
tematikusan tagadja ezt. Az egyes ember mindenkori egy�ni
alap�llapot�ban (-->l�t�llapot) szerez tapasztalatot szellemi
l�tez�s�nek err�l a sz�ks�gszer� alapsaj�toss�g�r�l: tapasztalja
szellem�nek megfoghatatlanul tiszta vil�goss�gak�nt, tapasztalja ama
lehet�s�gk�nt, hogy az ember teljesen k�rd�sess� teszi �s ezzel
gy�keresen fel�lm�lja �nmag�t, tapasztalja a megsemmis�t� szorong�sban
(ami n�mik�pp m�s, mint a t�rgyhoz k�t�tt f�lelem), az �r�mben,
amelynek m�r neve sincs, az erk�lcsi k�teless�gben, amelyben az ember
val�ban kil�p �nmag�b�l, a hal�lr�l val� tapasztalatban, amelyben
minden hatalm�nak teljes elveszt�s�r�l szerez tudom�st: a l�tez�s
transzcendent�lis alaptapasztalat�nak ilyen �s m�s m�dj�n tudja meg az
ember (an�lk�l, hogy ,,szeml�lhetn�''), hogy mi mindent foglal mag�ban
az ember szellemi l�tez�s�nek alapja (ami �ppen ez�rt szem�ly), �s hogy
mi mindent tapasztal az ember szellemi l�tez�s�nek alapjak�nt an�lk�l,
hogy saj�t mag�t, a v�gest, azonos�thatn� ezzel az alappal.
Az ember szellemi l�tez�s�nek ez az alapsaj�toss�ga �s tartalmi
mibenl�te a tulajdonk�ppeni istenbizony�t�sokban �lt t�rgyi alakot.
Minden �t�letalkot�sban azt tapasztaljuk, hogy a voltak�ppeni l�t
hordoz �s mozgat benn�nket, hogy az �t�let l�trej�tt�t annak a l�tnek
k�sz�nheti, amely nem e gondolkod�s kegy�b�l �l, nem e gondolkod�s
�ltal kigondolt valami, hanem a szellem hordoz� alapjak�nt m�k�dik. Ezt
a tapasztalatot fogalmazza meg tematikusm�don a metafizikai oks�g elve
(amit nem szabad �sszet�veszteni a term�szettudom�nyban szerepl�
funkcion�lis oks�gi t�rv�nnyel, amely szerint minden jelens�ghez mint
,,okozathoz'' hozz� lehet rendelni egy m�sik, vele ,,mennyis�gileg''
egyenl� jelens�get mint ,,okot''): az esetleges (kontingens), v�ges
l�tez� -- amelyet t�nyleges �s nem sz�ks�gszer� l�tez�k�nt igenl�nk
(amely teh�t nem tartalmazza �nmag�ban �nmaga el�gs�ges alapj�t) -- �gy
l�tezik, hogy l�tez�s�t (ak�rcsak ennek igenl�s�t) az abszol�t l�t
,,okozza'' (l�sd m�g: -->kauzalit�s). Ezt az oks�gi �sszef�gg�st --
amely abban �ll, hogy a jelenl�v�, a szellem megval�sul�s�t megalapoz�
egyetlen l�t az oka valamennyi l�tez�nek, amely t�rgyi, tematikus
alakban jelen van a tudatban -- megfogalmazhatjuk a l�tez� k�l�nf�le
form�lis oldalainak szempontj�b�l is:
1. az esetleges l�tez� az abszol�t l�tre utal mint okra: kozmol�giai
istenbizony�t�s, a kontingenci�b�l vett bizony�t�s (amelyben m�g
tov�bbi mozzanatokat is megk�l�nb�ztethet�nk, �gy tekintetbe vehetj�k a
l�tez�ben benne rejl� c�lszer�s�get: teleol�giai istenbizony�t�s; vagy
minden aktusnak azt a saj�toss�g�t, hogy l�t�ben egy el�z� aktust�l
f�gg, �s �gy tekintetbe vehetj�k a minden potencialit�st n�lk�l�z�
tiszta aktusra val� k�vetkeztet�st: kineziol�giai istenbizony�t�s [els�
-->mozgat�]; vagy tekintetbe vehetj�k a vil�g sz�ks�gszer� els�
kezdet�t: entr�piabizony�t�s; vagy azt a t�nyt, hogy a v�ges l�tez�t
csak r�szesed�s �ltal illetik meg a tiszta l�tt�k�letess�gek: Aquin�i
Szent Tam�snak a l�tfokozatokon alapul� bizony�t�sa;
2. a ,,legyen'' felt�tlen k�vetelm�nye, amellyel a (szem�lyes) l�tez�
szembeker�l, az abszol�t �rt�k val�s�g�ra utal: deontol�giai,
axiol�giai, mor�lis istenbizony�t�s;
3. a (re�lisan megval�sult) igazs�g abszol�t volta a sz�ks�gszer� l�t
re�lis abszol�t volt�ra utal: no�tikus istenbizony�t�s;
4. valamennyi n�pnek az az egys�ges meggy�z�d�se, hogy Isten l�tezik,
a val�s�gos Istenen kell, hogy alapuljon: t�rt�nelmi, etnol�giai
istenbizony�t�s.
Ezeket a saj�tos, Istenre vonatkoz� elgondol�sokat, amelyeket a
Nyugat filoz�fusai Anaxagorasz �s Plat�n �ta kialak�tottak, a 18.
sz�zad v�g�t�l -- nem t�l vil�gosan -- metafizikai, fizikai �s mor�lis
istenbizony�t�sokra osztj�k fel, k�zben azonban figyelmen k�v�l
hagyj�k, hogy azt a c�lt, amelyet e bizony�t�sok maguk el� t�znek (�s
ami sohasem lehet Isten elismer�s�nek kik�nyszer�t�se), csak akkor
�rhetj�k el, ha e bizony�t�sok a maguk saj�tos m�dj�n a l�tez�s
transzcendent�lis alaptapasztalat�t teszik tudatoss�.
========================================================================
Isten dics�s�ge

A Szent�r�s �gy tekinti Isten dics�s�g�t, mint annak az objekt�v

dics�s�gnek (-->doxa) emberi elismer�s�t, amely Isten k�l�nf�le
kinyilatkoztat�saiban jelenik meg. Ennek felelnek meg a Szent�r�sban
nagy sz�mban el�fordul� doxol�gi�k (dics��t� formul�k, amelyeknek
legt�bbsz�r m�r r�gz�tett hely�k volt az �skereszt�ny k�z�ss�g
-->liturgi�j�ban). Isten dics�s�g�t (gloria) a dogmatika egyr�szt Isten
ontol�giai t�k�letess�g�nek tekinti (-->Isten szents�ge), amelyet a
teremtm�ny felismer �s elismer (dics�s�g anal�g �rtelemben), m�sr�szt e
t�k�letess�g mindenn�l magasabb rend� elismer�s�nek (dics�ret,
magasztal�s, megdics��t�s). Isten bels� dics�s�ge Isten �nismeret�ben
�s szeretet�ben megval�sul� �ntudata, szellemi �lete (Isten form�lis
dics�s�ge); Isten k�ls� (form�lis) dics�s�ge e dics�s�gnek a teremtm�ny
r�sz�r�l t�rt�n� felismer�se �s elismer�se. Isten bels� (form�lis �s
anyagi) dics�s�ge azonos mag�val Isten l�tteljess�g�vel, amelyet Isten
(a teremt�s �s a kegyelem �tj�n) k�z�lhet, �s amely a maga r�sz�r�l a
teremt�s isteni tett�nek ,,�rtelme''; Isten k�ls� (form�lis �s anyagi)
dics�s�ge teh�t az a l�tt�k�letess�g, amelyre a teremt�s mint Isten
l�tteljess�g�ben val� r�szesed�s ir�nyul. Azt kell m�g megeml�ten�nk,
hogy Isten szellemi elismer�se a teremtm�ny r�sz�r�l Istennek J�zus
Krisztusban bek�vetkezett kegyes �nk�zl�se (-->Isten �nk�zl�se) folyt�n
mag�nak Istennek saj�t bens� dics�s�g�n alapul. -- -->Doxa.
========================================================================
Isten egy�ttm�k�d�se

Isten egy�ttm�k�d�se: azt jelenti, hogy Isten olyan vil�got

teremtett, amely maga ki tud bontakozni (-->fejl�d�s), �s amely
lehet�s�geinek kibontakoztat�sa sor�n minden pillanatban (,,actus
secundi'') az Istent�l (az � �r�kk�val�s�g�ban) teremtett �s
fenntartott vil�g marad. Istennek a vil�gra �s teremtm�nyeire gyakorolt
hat�s�t (latinul: concursus) nem �gy kell elk�pzelni, mintha Isten
kategori�lis ok volna m�s okok k�z�tt �s m�s okok mellett, �s azok
hat�sait kieg�sz�tve hatna; Isten transzcendent�lis okk�nt ink�bb a
hat� okokat (a ,,m�sodlagos okokat'') hordozza. Isten egy�ttm�k�d�se
teh�t -- eltekintve a vil�gnak �s oks�gi rendj�nek fenntart�s�t�l
(-->vil�g fenntart�sa) -- alapj�ban v�ve az az isteni dinamika, amely a
teremtm�nyeknek val�ban �jat l�trehoz� tev�kenys�g�hez sz�ks�ges, �s
amelynek r�v�n Isten lehet�v� teszi a teremtm�ny teremt�
�ntranszcendenci�j�t, �gyhogy ahol val�ban ugr�s t�rt�nik �s
min�s�gileg �j j�n l�tre, ott sem a vil�g t�rt�nelme nem szakad meg
(az�rt mert valami �j bukkan fel), sem Isten m�k�d�se nem v�lik
feleslegess� (mert a r�gi t�rt�nelem megy tov�bb). Isten k�zvetlen
fizikai egy�ttm�k�d�s�t teremtm�ny�vel (ApCsel 17,25.28) �ltal�nos
tank�nt hirdeti a teol�gia a -->deizmus minden form�j�val szemben.
A vil�goss�g kedv��rt helyesebb nem ,,egy�ttm�k�d�snek'' nevezni az
emberi cselekedet felemel�s�t -->�dv�ss�ges cselekedett�, mert ez a
felemel�s mag�nak az �dv�ss�ges cselekv�s k�pess�g�nek megalkot�sa az
emberben, �s nem egy�ttm�k�d�s az emberrel. Ezzel a probl�m�val
kapcsolatban l�sd: -->kegyelem, -->szinergizmus.
========================================================================
Istenf�lelem

A vall�si -->aktushoz, amelyben az ember mint teremtm�ny im�dattal

(-->im�d�s) Istenhez fordul, bels� mozzanatk�nt hozz�tartozik az
abszol�t, felfoghatatlan �s szent Istent�l val� szent ,,f�lelem'',
mivel a vall�si aktusban az ember b�n�snek �s mindenben Istent�l f�gg�
l�nynek ismeri el mag�t. A f�lelem nem ellent�te a b�z� szeretetnek,
hanem mozzanata (a mennyben is: DS 735), amely a szeretetnek �ppen mint
istenszeretetnek a jellemz�je: Istent �ppen azzal ismerj�k el �s
szeretj�k, hogy elismerj�k �s szeretj�k azt a m�rhetetlen k�l�nbs�get,
amely k�zt�nk �s Isten k�z�tt van. Mivel itt egyed�l�ll� viszonyr�l van
sz�, nem sokra megy�nk azzal, hogy az istenf�lelmet az emberi f�lelem,
r�m�let stb. tapasztalata seg�ts�g�vel pr�b�ljuk megvil�g�tani. Mivel
teremtm�ny voltunk elfogad�s�val azt is elismerj�k, hogy r�szorulunk az
�dv�z�t�sre, a saj�t �dv�ss�g�nk�rt val� agg�d�s erk�lcsileg akkor sem
�rt�ktelen dolog, ha ez az agg�d�s m�g nem az Isten ir�nti
-->szeretetb�l fakad. Ha valaki abszol�t, magabiztos, f�lelem n�lk�li
k�z�nnyel viseltetne saj�t �dv�ss�ge ir�nt, akkor az ilyen ember
elbizakodotts�g�ban ut�nozni pr�b�ln� Istent, aki el�g �nmag�nak �s
akit semmi sem fenyeget. Isten kif�rk�szhetetlen igazs�goss�g�ra val�
tekintettel (-->Isten igazs�goss�ga) teh�t a saj�t �dv�ss�g�nk�rt val�
agg�d�s (DS 1533 �s k�v. 1541 1563; Mt 5,29; 10,28; Jn 5,14; Fil 2,12;
R�m 11,20 �s m�shol) hozz�tartozik tov�bbi mozzanatk�nt az istenf�lelem
teljes fogalm�hoz. Eszerint az istenf�lelem r�sze a megigazul�s
folyamat�nak (DS 1526 �s k�v. 1558), s az istenf�lelem lehet az az
erk�lcsileg jogosult mot�vum, amely (mint timor simpliciter servilis,
szolgai f�lelem) a -->b�nb�nat aktus�ra ind�tja az embert (DS 1456 1558
1677 �s k�v. 1705 �s m�shol; -->attricionizmus). Ahol az ember Isten
b�ntet�s�t�l csup�n mint az embert mag�t s�jt� fizikai bajt�l f�l, �s
nem fogja fel a b�n erk�lcsi sil�nys�g�t -- ami abban �ll, hogy a
b�nben az ember mag�val Istennel sz�ll szembe --, ahol teh�t az ember
l�ny�nek belsej�ben ragaszkodik a b�nh�z (timor serviliter servilis,
szolgalelk� f�lelem), ott term�szetesen nincs sz� erk�lcsi
cselekedetr�l. Ezenk�v�l a f�lelemb�l fakad� -- a megigazul�s
folyamat�nak el�k�sz�t� szakaszak�nt erk�lcsileg jogos b�nb�nat is csak
akkor �r c�lt (a megigazul�s csak akkor k�vetkezik be), ha szem�lyes
megval�sul�sban �s (vagy) a szents�gben �talakul, �s szerves r�sze lesz
az Isten ir�nti szeretetnek, mellyel az ember Istent Isten kedv��rt
szereti: az istenf�lelem ily m�don �talakul szereteten alapul�
tisztelett� (timor filialis) (DS 1677 �s k�v.), �gyhogy ekkor az ember
Istent szeretetb�l f�li, �s nem f�lelemb�l szereti (Szal�zi Szent
Ferenc).
========================================================================
Isten Fia

Isten Fi�nak nevezi az �jsz�vets�g:

1. a -->Szenth�roms�g m�sodik isteni szem�ly�t, ugyanis ezt a

szem�lyt mint az Atya -->Logosz�t az isteni l�nyegnek az isteni �leten
bel�li -- Isten l�nyeg�hez sz�ks�gszer�en hozz�tartoz� -- k�zl�se
(,,nemz�s'') konstitu�lja �s ez a szem�ly egyl�nyeg� az Aty�val,
�gyhogy ez az �r�k, isteni szem�ly az -->unio hypostatica �ltal lesz
emberr� (-->J�zus Krisztus), de nem csup�n ez�ltal Fia Istennek (az
Aty�nak) (-->adopcianizmus); J�zus e fels�gc�m�nek az �jsz�vets�gben
tanuls�gos �n�ll� hagyom�nyt�rt�nete van, amelyb�l kider�l, hogy J�zus
eg�szen egyed�l�ll� viszonyban volt Istennel, �s saj�t mag�t eg�szen
saj�tos �rtelemben ,,Isten Fi�nak'' tekintette, b�r nem nevezte mag�t
�gy. Azut�n Isten fi�nak nevezi az �jsz�vets�g:

2. a megigazult embert, ha kegyelemszer�en, az isteni �leten bel�li

nemz�shez anal�g m�don, a -->kegyelem �ltal ,,r�szes�v� lesz az isteni
term�szetnek'', �s ezzel ,,gyermeke'', ,,fia'' lesz Istennek; ezt a
fi�s�got nem sz�ks�gk�ppeni kegyelemszer�s�ge miatt egyr�szt
,,gyermekk�-fogad�snak'', ,,adopci�nak'' (R�m 8,15; Gal 4,5 stb.)
min�s�ti a Szent�r�s (ez�ltal k�l�nb�zik ez a Szenth�roms�gon bel�li
fi�s�gt�l), m�sr�szt viszont az ember sz�m�ra t�rt�n� re�lis isteni
�nk�zl�s miatt (-->Isten �nk�zl�se) ugyancsak a Szent�r�s Istent�l val�
nemz�snek, Istenb�l val� sz�let�snek, -->�jj�sz�let�snek is nevezi (Jn
1,13; Tit 3,5; 1Jn 2,29 stb.; -->istengyermeks�g). Mivel az isteni
szem�lyekhez val� viszonyunk a kegyelemben nem puszt�n
-->appropri�ci�kon alapul, hanem megfelel a h�rom isteni szem�ly
saj�toss�g�nak, ez�rt a mi Aty�nk, akihez im�dkozunk (Mt 6,9), az �r�k
Fi� Atyja (Jn 20,17) �s nem ,,Isten'' �ltal�ban.
========================================================================
Isten gondvisel�se

Isten gondvisel�se: a teremtett vil�g terve, amit Isten mindent --

m�g a teremtm�nyi szabads�got is -- ismer� tud�s�val gondol el, �s
mindent megalapoz�, meghat�roz�, szent �s szeret� akarat�val val�s�t
meg (v�. DS 3003). Ez a terv mag�ban foglalja a teremtm�nyi
-->szabads�got is (an�lk�l, hogy ezzel sz�ks�gk�ppen meg is sz�ntetn�);
-->�r�kk�val�s�g�ban Isten e terv szerint ir�ny�tja a vil�gnak �s
t�rt�nelm�nek foly�s�t �s benne az emberi �dvt�rt�nelmet az isteni
-->predesztin�ci�ban elgondolt �s elhat�rozott c�l fel�
(-->eszkatol�gia) a vil�gon bel�li immanens er�k �ltal, amelyeket �
teremtett, valamint �dvt�rt�neti elrendel�sei �ltal (-->kegyelem,
-->csoda). A hamisan �rtelmezett -->teizmus f�lreismeri az emberis�gnek
az isteni gondvisel�sen alapul� aktivit�s�t, �s ez�rt Isten
gondvisel�s�t csak k�zvetlen isteni ,,vil�gkorm�nyz�sk�nt'' tudja
elk�pzelni. Csak a vil�gnak ez a terve, amely a vil�g (m�g h�tralev�)
beteljes�l�s�re ir�nyul, teszi a vil�g eg�sz�t (�s benne minden egyes
dolgot) v�g�rv�nyesen �rtelmess�, �mde ez a terv a teremtm�ny el�tt
voltak�ppen csak a beteljes�l�sben t�rul fel. Csak akkor tudjuk
legy�zni azt a b�szkes�ggel �s szorong�ssal vegyes biztons�gi
sz�ks�gletet, amelynek folyt�n v�gs� soron csak �ldozatnak, a minden
igazi egys�get n�lk�l�z�, antagonisztikus vil�gi hatalmass�gok
�ldozat�nak �rezhetj�k magunkat, ha im�dattal hisz�nk a b�lcs, szent �s
szeret� Istenben, �s felt�tlen�l �tadjuk magunkat gondvisel�se
titk�nak.
========================================================================
Istengyermeks�g

Istengyermeks�g: ak�rcsak az -->istenk�pis�g, Isten �s ember

viszony�nak meghat�roz�s�ra szolg�l�, kiz�r�lag a kinyilatkoztat�sb�l
sz�rmaz� fogalom. Az �sz�vets�g szerint Izrael eg�sze Isten gyermeke;
k�s�bb az egyes buzg� embereket nevezik �gy, v�g�l pedig kimondj�k,
hogy valamennyi ember Isten gyermeke (Iz 43,6; v�. Mt 8,11 �s k�v.), �s
hogy az istengyermeks�g az eszkatologikus kor adom�nya (Mal 3,1; Mt
5,9). Az istengyermeks�g teol�gi�j�t Szent P�l fejti ki. Az
istengyermeks�g szerinte l�nyeg�t tekintve mindenkinek sz�nt adom�ny
(Gal 3,26 �s k�v.). Hab�r term�szett�l fogva csak J�zus Krisztus Isten
Fia (R�m 8,29), �mde �benne (testv�r�nkben: Zsid 2,11 �s k�v.) mi is
kiszabadulunk a t�rv�ny szolgas�g�b�l, �s Isten fogadott fiai lesz�nk
(Gal 4,5), a -->pneuma �ltal olyannyira hasonl�v� v�lunk J�zus
Krisztushoz, hogy benne Istent ,,Aty�nak'' sz�l�thatjuk (Gal 4,6).
Err�l a kegyelmi istengyermeks�gr�l els�sorban Szent J�nos besz�l. Az
istengyermeks�g a v�zb�l �s (Szent)l�lekb�l val� �j sz�let�s eredm�nye,
�j nemz�sen alapul (1Jn 2,29 �s m�shol), �s szerinte is, ak�rcsak Szent
P�l szerint, a testv�reink ir�nti szeretetben nyilv�nul meg (1Jn 4,7 �s
m�shol). A dogmatikus teol�gia az istengyermeks�g fogalm�t a
-->megszentel� kegyelem form�lis hat�sainak le�r�s�ra haszn�lja; itt
azonban vil�gosabban �s k�zvetlenebb�l �rz�keltetnie kellene azt a
bizalmas bens�s�gess�get, amely l�nyegi alkot�eleme az istengyermeks�g
�jsz�vets�gi fogalm�nak: csak maga Isten tehet oly vakmer�v� benn�nket,
hogy az abszol�t titoknak, a feneketlen m�lys�gnek �s az em�szt�
�t�letnek azt mondjuk: ,,Atya'', �s hogy b�zzunk abban, hogy igazunk is
van.
========================================================================
Isten h�s�ge

Isten h�s�ge (1Kor 1,9; 10,13; 1Tesz 5,24): azt jelenti, hogy Isten
megtartja �g�reteit. Isten h�s�ge alak�tja ki az emberben -- aki a
saj�t t�rt�nelm�t sem helyesen megtervezni, sem �ttekinteni nem tudja -
� �let�nek l�tsz�lag �sszef�gg�stelen fordulatai k�zepette azt a
tudatot, hogy �let�nek van c�lja, �rtelme �s bens� �sszef�gg�se akkor
is, ha csak az emberis�g �s az egyes ember �dvt�rt�net�nek folyam�n
t�rul is fel Isten �g�ret�nek v�gs� �rtelme, �s ha az ember megv�lt�sa
a b�nt�l Isten tiszta kegyelme is, amelyet azonban mint kegyelmet
hat�lytalan�tani sem tud az ember (R�m 11,29; 2Tim 2,13).
========================================================================
Isten igazs�goss�ga

Isten igazs�goss�ga: a teol�gi�ban Isten akarat�nak az a

tulajdons�ga, hogy Isten a teremtm�nnyel helyes, vagyis mindk�t f�l
l�nyeg�nek megfelel� viszonyban van. Az isteni igazs�goss�g egyetlen
norm�ja Isten saj�t szent akarata, amely azonos Isten l�nyeg�vel. Mivel
Isten -->teremt�s�ben �s -->kegyelm�ben cselekv�s�nek megfelel�
t�rgy�v� teszi az embert, �s k�zben meg�rzi a teremtm�ny -->szabads�g�t
(hiszen maga alkotja szabadnak a teremtm�nyt), Isten akarata egyszerre
lehet igazs�gos is �s irgalmas is (-->irgalmass�g) a teremtm�nyhez:
igazs�goss�ga nem ,,k�nyszer�ti'' �t egy bizonyos cselekv�sre, mondjuk,
arra, hogy teljes -->el�gt�telt k�veteljen. Istennek szabads�g�ban �ll
az is, hogy az ember elt�rt b�n�re mint az � szent akarat�val val�
t�nyleges szembeszeg�l�sre �t�lettel �s megtorl�ssal v�laszoljon, �s az
is, hogy ,,igazs�gos b�r�k�nt'' megjutalmazza az ember -->�rdem�t, mely
saj�t kegyelm�nek aj�nd�ka. Isten igazs�goss�g�nak �s irgalmass�g�nak
isteni volt�t az mutatja, hogy az embernek egy�ltal�n nincs hatalma e
k�t tulajdons�g egys�ge felett. A kinyilatkoztat�s szerint Isten igazz�
tesz benn�nket (-->megigazul�s), �s �gy r�szesed�nk Isten
igazs�goss�g�ban; ezzel Isten kinyilatkoztatja, hogyan egyes�ti
�nmag�ban az irgalmass�got �s igazs�goss�got: �gy, hogy teremt�
erej�vel olyan l�nyekk� v�ltoztat �t benn�nket, akik ir�nt a szeretet
egyben az igazs�goss�g megnyilv�nul�sa is.
========================================================================
Isten ig�je

Isten ig�je (t�rgyilag tekintve a sz� legeredetibb, a mi

szemsz�g�nkb�l n�zve leg�tvittebb �rtelm�ben) a -->Logosz, a
-->Szenth�roms�g m�sodik isteni szem�lye. Benne van megalapozva �s
benne val�sul meg a lehet� legnagyobb m�rt�kben -- vagyis teljesen �s
semmihez sem hasonl�that�an -- az, hogy a l�tez� kimondhat�, hogy
�nmaga szellemi birtokl�s�nak gy�m�lcsek�nt kimondhatja saj�t mag�nak
�nmaga ,,ismeret�t'', ,,k�pm�s�t'', ,,ig�j�t'' �nmag�val szembe�ll�tott
�s mag�ban tartott objektumk�nt, �s nem ragad meg �nmag�ban, tompa
azonoss�gban. Isten Ig�j�n alapul teh�t valamennyi l�tez�nek �nmaga �s
m�sok sz�m�ra val� igeszer�s�ge (kimondhat�s�ga, megvil�g�totts�ga,
tudatoss�ga), mely l�nyegesen k�l�nb�z� (anal�g) fokozatokban
val�sulhat meg, az illet� l�tez� l�tszer�s�g�t�l f�gg�en. Isten
Ig�j�ben van a v�gs� alapja annak a lehet�s�gnek is, hogy Isten ki
tudja mondani �nmag�t (-->Isten �nk�zl�se, -->kegyelem, -->Isten
sz�nel�t�sa, -->kinyilatkoztat�s). Amikor Isten emberi sz�ban mondja ki
�nmag�t, akkor ezt a k�zl�st nevezz�k Isten voltak�ppeni ig�j�nek,
melyet a -->pr�f�t�k, -->J�zus Krisztus, az -->apostolok, az -->Egyh�z
�zenete, valamint a -->Szent�r�s tartalmaz. Saj�tos term�szete
k�vetkezt�ben az emberi -->sz�nak van arra lehet�s�ge (-->potentia
oboedientialis), hogy Isten ig�je legyen an�lk�l, hogy lefokozn� �s
puszt�n emberi sz�v� v�ltoztatn� Isten ig�j�t azzal, hogy al�veti az
emberi megismer�s a priori felt�teleinek. Az emberi sz�, mint hogy
Isten haszn�lja, h�rom vonatkoz�sban is Isten ig�je lesz:
a) Isten karizmatikus befoly�sa k�vetkezt�ben �gy form�l�dik meg a
pr�f�t�ban, hogy azt fejezi ki, amit Isten akar mondani az embernek, s
Isten az emberi sz� seg�ts�g�vel (legal�bbis anal�g m�don) mindent ki
tud mondani, mert az emberi sz�nak mint a L�lek szav�nak, a l�t
-->anal�gi�ja k�vetkezt�ben nincs semmilyen bels� hat�ra, amely
bizonyos val�s�gokat elvileg �s mind�r�kre kiz�rna horizontj�b�l. --
b) Az emberi sz�t a -->kegyelem k�s�ri, �gyhogy e sz� hittel val�
meghallgat�sa -- mivel a kegyelmen, vagyis v�gs� soron mag�n Istenen
alapul -- nem sz�ll�tja le ezt a sz�t az emberi megismer�s a priori
lehet�s�geinek szintj�re, �s nem v�ltoztatja ily m�don puszt�n emberi
sz�v�. --
c) Az emberi sz� ennek k�vetkezt�ben ,,exhibit�v'' (a jelzett dolgot
megid�z�) hat�kony ige lesz (legnagyobb m�rt�kben a -->szents�gekben),
mert a hozz� kapcsol�d� kegyelemben maga a sz�ban forg� dolog v�lik
jelenval�v� s az ige hallgat�j�nak tulajdon�v�.
========================================================================
Istenk�pis�g

Istenk�pis�g: a kinyilatkoztat�sb�l sz�rmaz�, Isten �s az ember

egyed�l�ll� viszony�t kifejez� fogalom. Az ember -- vagyis a bibliai
antropol�gia szerint az eg�sz ember, a maga testi-lelki adotts�gaival
egy�tt, mint f�rfi �s n� -- Isten k�pm�s�ra teremtetett (Ter 1,26 �s
k�v.) mint Istennek a vil�gon uralkod� t�rsa. Emiatt az ember
alapvet�en k�l�nb�zik minden teremtetett l�nyt�l, kiv�ltk�ppen pedig az
�l�l�nyekt�l, amelyeket Isten a ,,fajuk szerint'' teremtett: Az ember
az �sb�n ut�n is Isten k�pm�sa (Ter 9,6), mivel egyr�szt megmarad
olyannak, hogy Isten sz�l�thatja �t, m�sr�szt Isten csakugyan sz�l�tja
is. Isten tulajdonk�ppeni k�pm�sa azonban -->J�zus Krisztus (2Kor 4,4
�s k�v.; Kol 1,12-16; Zsid 1,3), mivel J�zus Krisztus -->Isten Fiak�nt
az Atya k�pm�sa, emberr�-lett Istenk�nt pedig l�that�v� teszi a
l�thatatlant; �gy az Atya dics�s�ge is rajta van. Az isteni -->pneuma
�ltal a benne h�v� ember is r�szes�l a megdics��lt �r dics�s�g�b�l
(-->doxa), m�r itt a Megdics��lt k�pm�s�v� lesz, s mennyivel ink�bb a
test felt�mad�sa ut�n (1Kor 15,49; R�m 8,29). Ugyanezt a Biblia �ltal
k�pletesen kijelentett t�nyt -- hogy ti. az ember Isten k�pm�sa --
pr�b�lja a dogmatikus antropol�gia is kifejezni, amikor az embert
-->Isten �nk�zl�se ir�nt -->,,term�szet''-t�l fogva nyitott l�nyk�nt
hat�rozza meg; amikor kijelenti, hogy maga ez a term�szet az -->unio
hypostatic�nak �s J�zus Krisztus -->kegyelm�nek befogad� k�pess�ge az
emberben (-->potentia oboedientialis); �s amikor a kegyelmet Isten
�nk�zl�sek�nt �s az ember ama k�pess�gek�nt hat�rozza meg, hogy Isten
felt�rulkoz�s�t term�szet�vel �sszhangban fogadja be sz�ban (hitben �s
szeretetben) �s -->Isten sz�nel�t�s�ban.
========================================================================
Isten mint Atya

T�gabb �rtelemben az emberek atyj�nak nevezhetj�k Istent, ugyanis a

-->teremt�s, a -->vil�g fenntart�sa �s a gondvisel�s (-->Isten
gondvisel�se) �ltal Isten szem�lyes, hatalmas, b�lcs �s j�s�gos
megalapoz�ja a vil�gnak �s mindenekel�tt az embereknek, akik tartoznak
tiszteletet tan�s�tani ir�nta (-->im�d�s) �s t�rv�ny�nek
engedelmeskedni. Ez az anal�g kijelent�s (-->anal�gia) nem engedi meg
sem azt, hogy otromb�n bizalmaskodjunk Istennel, sem azt, hogy Istent
valamilyen emberf�l�tti apafigur�val azonos�tsuk. Specifikusan
kereszt�ny �rtelemben viszont Isten (voltak�ppen a -->Szenth�roms�g
els� isteni -->szem�lye csakugyan atyja az embereknek, mivel isteni
l�nyeg�nek �tad�sa �ltal (-->Isten �nk�zl�se, -->kegyelem,
-->megigazul�s -->Szentl�lek) term�szetfeletti �ton, a kegyelem r�v�n
tulajdon gyermekeiv� (-->istengyermeks�g, -->�jj�sz�let�s) �s Fi�nak
k�p�hez hasonl�v� teszi �ket, saj�t lelk�t adja nekik (-->pneuma; R�m
8), �s �gy az emberek r�szeseiv� lesznek az isteni term�szetnek (2Pt
1,4), �s Istenb�l sz�letnek (Jn 1,12 �s k�v.; 3,3-5; 1Jn 3,1-9).
========================================================================
Isten megismerhet�s�ge

Az Egyh�z azt tan�tja (e tan�t�st legvil�gosabban az I. vatik�ni

zsinat fogalmazta meg) -- �sszhangban a Szent�r�s tan�s�g�val (B�lcs
13,1-9; R�m 1,18-21) �s a hagyom�nnyal, de ellent�tben egyr�szt a
-->fideizmussal �s a -->tradicionalizmussal, amely szerint az eg�sz
vall�sos megismer�st a puszta, t�rt�nelmi kinyilatkoztat�s �s ezzel
egy�tt a szigor� �rtelemben vett hit mint hit tartalmazza, m�sr�szt
minden metafizikai -->agnoszticizmussal --, hogy az �sz ,,term�szetes
f�nye'' a teremtett vil�gb�l biztosan meg tudja ismerni Istent (�s
tudja bizony�tani is, ha ezt a megismer�st szisztematikus szigorral
fejti ki) (DHI: DS 3026; tov�bb�: DS 3004 3878 3890). Hogy ez konkr�tan
hogyan t�rt�nik, azt az -->istenbizony�t�sokn�l kell el�adni. Isten
term�szetes megismerhet�s�g�nek tana nem �ll�tja, hogy ez a megismer�s
f�ggetlen az emberi magatart�s �s �letszeml�let eg�sz�t�l, e tan nem
�rv�nyes sz�ks�gszer�en az egy�ni �s t�rsadalmi felt�telekt�l f�gg� �s
k�l�nf�le akad�lyokba �tk�z� konkr�t egyes emberre, ha t�nylegesen
megval�sult �s hat�rozott, tematikus ismeretre gondolunk. E tan azt sem
tagadja, hogy a b�n �s a kegyelem konkr�t rendj�ben Isten t�nylegesen
megval�sult megismer�se -- kiv�lt ott �s annyiban, ahol �s amilyen
m�rt�kben ennek �dv�ss�ges jelent�s�ge van -- minden esetben J�zus
Krisztus kegyelm�n alapul. Azt viszont kimondja, hogy az embernek akkor
is szembe kell n�znie Istennel, ha elz�rk�zik a hit �s az engedelmess�g
el�l; hogy elvileg van lehet�s�g a h�v�k �s hitetlenek p�rbesz�d�re (a
Szent�r�s �s az egyh�zi tan�t�hivatal vonatkoz�s�ban), ami m�g megel�zi
a kinyilatkoztat�s �zenet�nek elfogad�s�t; �s hogy a (szellemi)
-->term�szet �s kegyelem k�l�nb�z�s�g�nek �s egys�g�nek elm�lete
(teol�giai okaival egy�tt) itt is �rv�nyes.
========================================================================
Isten n�pe

1. Az ,,Isten n�pe'' bibliai kifejez�s, amelyet �jabban a II.

vatik�ni zsinat feleleven�tett (Lumen gentium 4-17 �s m�shol) arra
szolg�l, hogy jellemezze Istennek �s egy meghat�rozott embercsoportnak
(Izrael, az Egyh�z, az emberis�g) a viszony�t. A ,,n�p'' els�sorban
term�szetesen prof�n val�s�g; az ,,Isten n�pe'' kifejez�sben a ,,n�p''
sz�t �tvitt �rtelemben haszn�ljuk.

2. Az �sz�vets�gben Izrael -->Jahve n�p�nek nevezi mag�t, mert a

kivonul�s sor�n szerzett hitbeli tapasztalata szerint nemzeti �s
vall�si l�tez�s�t Jahve t�rt�nelmi tette k�vetkezt�ben Jahv�nak
k�sz�nheti, �s ez�rt Izrael Jahve teremt�se �s tulajdona. Az ,,Isten
n�pe'' kifejez�ssel megjel�lt viszony alapozza meg a n�p k�teless�g�t,
hogy h� legyen t�rt�nelm�nek ehhez a ,,konkr�t'' Isten�hez
(-->sz�vets�g), �s ez alapozza meg a rem�nyt, hogy Jahve teljes�ti majd
�g�reteit. A J�zusban h�v�k k�z�ss�ge mint az �j sz�vets�g n�pe -- azon
a maradand� alapzaton, amelyet Izrael k�pvisel -- Isten
tulajdonk�ppeni, igazi �s v�g�rv�nyes ,,n�p�nek'' nyilv�n�tja mag�t,
amely most m�r nem nemzeti jelleg�, hanem minden n�pet mag�ban akar
foglalni, �s amelynek alapja a -->hit �s a -->Szentl�lek. Izrael
pusztai v�ndorl�s�hoz hasonl�an az Egyh�z �gy jelenik meg, mint Isten
(ideigleness�gben) v�ndorl� ,,n�pe'' (Zsid 4,9; II. vatik�ni zsinat,
Lumen gentium 2 21 48 �s m�shol; Unitatis redintegratio 2 6 stb.).

3. Az Isten n�p�r�l sz�l� kijelent�s dogmatikailag biztos tartalma a

k�vetkez�: �dv�z�t� akarata �ltal Isten nem elszigetelt egy�nekk�nt
h�vott meg bizonyos embereket (-->Isten �dv�z�t� akarata), hanem
t�rt�nelmi �s t�rsadalmi �sszefon�d�sban �l� �s egym�ssal vonatkoz�sban
�ll� egy�nekk�nt, �s ennek az egy�nek k�zti viszonynak -- legal�bbis az
istenszeretet �s a felebar�ti -->szeretet egys�ge miatt -- az �dv�ss�g
k�zvet�t�se szempontj�b�l is van jelent�s�ge. Ezek az emberek ebben a
t�rt�nelmi �s t�rsadalmi egys�gben -->Isten �nk�zl�se folyt�n bels�leg
is egybetartoznak; ez a bels� egys�g -->J�zus Krisztusban �s az �
felt�mad�s�ban jelent meg t�rt�nelmileg, �s lett eszkatologikusan
visszavonhatatlann�. Ez�rt ragadhat� meg t�rt�nelmileg �s t�rsadalmilag
maga ez az egys�g is, m�g ha ez a csoport -- melyet Isten Lelke h�vott
meg �s egyes�tett -- nem hat�rolhat� is el vil�gosan m�s emberekt�l.

4. �nk�nt k�n�lkozik �s teol�giailag lehets�ges az az �rtelmez�s,

hogy Isten n�p�n valamennyi megigazult szem�ly pneumatikus m�don
egyes�tett �sszess�g�t �rts�k; ehhez teh�t azok is hozz�tartoznak, akik
nem ,,teljes'' tagjai a hierarchikus Egyh�z t�rsadalmi szervezet�nek.
M�sk�ppen: Isten n�p�hez hozz�tartoznak mindazok (m�gpedig ki-ki m�s �s
m�s m�don), akik valamilyen m�don az Egyh�zhoz tartoznak. �ppens�ggel
elgondolhat� volna az is, hogy mag�t az emberis�get nevezz�k Isten
n�p�nek, mert sz�rmaz�sa �s term�szetfeletti rendeltet�se miatt egy az
emberis�g, az emberis�g egy t�rt�nelm�hez tartozik J�zus Krisztus,
Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata minden emberre kiterjed, �s J�zus
Krisztus mindenkit megv�ltott. Az emberis�g egy t�rt�nelm�n bel�l m�r
J�zusban bek�vetkezett az, ami form�lisan eleve meghat�rozza e
t�rt�nelem boldog befejez�d�s�t. Az emberis�g mint egys�ges eg�sz teh�t
m�r eleve -- az egyes ember szem�lyes d�nt�se �s az Egyh�z megalakul�sa
el�tt -- olyan val�s�g, amelyet Istennek J�zus Krisztusban tett�
v�ltott kegyelme alap�t meg, teh�t az emberis�g m�r eleve ,,Isten
n�pe''.
========================================================================
Isten orsz�ga

Isten orsz�ga jelenti

a) a teremt�; megtart�, t�rv�nyhoz�, term�szetfeletti kegyelmet ad�
Isten szent �s �dv�z�t� akarat�nak �rv�nyess�g�t az eg�sz teremt�sben,
mindenekel�tt pedig emberekben �s angyalokban, �s jelenti
b) ennek az akaratnak t�nyleges �rv�nyes�l�s�t (ez a -->baszileia
mint J�zus igehirdet�s�nek f� tartalma).
Amennyiben a t�rt�nelem m�g tart, annyiban ennek az akaratnak a
megval�sul�sa m�g folyamatban van, Isten orsz�g�nak m�g el kell j�nnie
(Mt 6,10). Amennyiben Isten akarat�nak a teremtm�ny �ltal t�rt�n�
szabad megval�s�t�sa Isten kegyelme �s a teremtm�ny tette, annyiban
Isten orsz�ga egyr�szt tiszt�ra Isten adom�nya, amelyet � aj�nd�koz �s
val�s�t meg saj�t hatalm�val, amelyet ez�rt k�rni kell t�le, m�sr�szt
feladat, amit Isten az igazs�goss�g, a szeretet �s a b�ke orsz�g�ra
vonatkoz� �g�reteinek ,,teljes�t�sek�nt'' b�z r� az emberre �s k�vetel
meg t�le (an�lk�l, hogy ez�ltal -->szinergizmus j�nne l�tre).
Amennyiben ezt a gy�zelmes kegyelmet J�zus Krisztusban �s az �
hal�l�ban Isten eszkatologikusan �s visszavonhatatlanul oda�g�rte a
vil�g eg�sz�nek, �s benne nyilv�nval�v� tette, annyiban Isten orsz�ga
m�r itt van, �s a vil�gt�rt�nelem v�ge (mint Isten orsz�ga, amelyben ez
az uralom a teremtm�nynek megdics��l�se �s nem k�rhozata) m�r nem
k�ts�ges (1Kor 10,11), j�llehet ez a v�g az egyes embert illet�en m�g
bizonytalan, �gy a -->rem�ny t�rgya (-->�dv�ss�g bizonyoss�ga), �s
Isten orsz�g�t bibliai �rtelemben m�g ink�bb ,,Krisztus orsz�g�nak''
kellene nevezni. Isten orsz�ga nem azonos sem valamilyen -- mindig csak
ideiglenes -- �llamis�ggal, sem e kor Egyh�z�val, amely az elj�vend�, a
vil�gt�rt�nelmet megsz�ntet� ,,Isten orsz�g�ban'' h�v� emberek
k�z�ss�gek�nt ennek az orsz�gnak -->alapszents�ge, szent Egyh�zk�nt
pedig rejtett kezdete, m�gpedig �ppen akkor, ha a saj�t
tehetetlens�g�ben ismeri meg a megv�lt� isteni hatalom elj�vetel�nek
m�dj�t. �ppen ez�rt van az Egyh�zban �s a t�rsadalomban kritikai
funkci�ja az Isten orsz�g�r�l sz�l� besz�dnek. -- -->Politikai
teol�gia.
========================================================================
Isten �nk�zl�se

A -->kegyelem, a -->megigazul�s, a term�szetfeletti rend legbels�

l�nyege �gy hat�rozhat� meg, hogy benn�k Isten nem �gy k�zli mag�t a
teremtm�nyekkel, nyilatkoztatja ki mag�t, hat megszentel�en �s
�dv�z�t�en, hogy egy �nmag�t�l k�l�nb�z�, semmib�l teremtett l�tez�t
k�z�l adom�nyk�nt az emberrel (vagy az angyalokkal), amely l�tez�
Istennel val� anal�g hasonl�s�ga folyt�n �t nyilatkoztatn� ki, �t
k�pviseln� bizonyos �rtelemben, hanem �nmag�t adja, �gyhogy adom�ny �s
adom�nyoz� azonos, a teremtm�ny teh�t szigor�an Isten legsaj�tabb
val�s�ga �ltal igazul meg, szentel�dik meg �s �dv�z�l. Amennyiben ez az
�nk�zl�s teljesen szabad tett, amellyel Isten nem tartozik semmilyen
v�ges l�tez�nek -- m�g b�ntelen l�tez�nek sem --, annyiban
megmutatkozik benne az is, hogy mit jelent az, hogy Isten szeretet (1Jn
4,8): � az, aki �nmag�t teljes intimit�s�ban �s v�gtelen dics�s�g�ben
oda tudja aj�nd�kozni a v�gesnek. Amennyiben a v�gtelen adom�nyt a
v�ges teremtm�ny kapja, annyiban az adom�nyr�l szerzett tapasztalat
teremtm�nyi tapasztalat. �mde az Isten �s az ember k�zti viszony
megfejthetetlen titka �ppen abban van, hogy az ember v�ges l�nynek �s
ugyanakkor olyan l�nynek kell, hogy vallja mag�t, mely Isten kegyelme
folyt�n mag�nak Istennek a v�gtelen �nk�zl�s�ben r�szes�l. Mivel Isten
�nk�zl�se, amelyben a teremtm�ny r�szes�l, dinamikus elvk�nt egyr�szt a
rem�ny voltak�ppeni alapja �s Isten szeretet�nek -- vil�g ir�nti
szeretet�nek -- megval�sul�sa, m�sr�szt a vil�g Isten ir�nti
szeretet�nek elve, ez�rt Isten �nk�zl�se a vil�g eredete, t�rt�nelm�nek
hordoz� alapja, e t�rt�nelem c�lja �s v�g�rv�nyess�g�nek tartalma.
========================================================================
Isten parancsolatai

Isten parancsolatai: az �sz�vets�gben a sz�vets�g Isten�nek

rendelkez�sei a vele sz�vets�ges n�p sz�m�ra (-->t�zparancsolat).
Ezekhez kapcsol�dva k�s�bb nagy sz�m� -->t�rv�ny j�tt l�tre (ritu�lis
t�rv�nyek, kultikus t�rv�nyek stb.), melyeket J�zus ,,a r�giek
hagyom�ny�nak'' nevezett (Mt 15,3), de nem er�s�tette meg �ket Isten
parancsolataik�nt. Amennyiben viszont e t�rv�nyeket m�r az
�sz�vets�gben is az istenszeretet �s a felebar�ti szeretet f�
t�rv�ny�nek konkretiz�l�sak�nt fogalmazt�k meg, annyiban mag�ban
foglalja �ket az az isteni alapparancsolat is, amelyet Isten mag�ban
J�zus Krisztusban tudatott az emberekkel. �mde J�zus Krisztus ezt az
alapparancsolatot nem a hagyom�nyra, hanem saj�t k�ldet�s�re hivatkozva
(-->hegyi besz�d) mondja ki, �s kiemeli ennek hat�rozott �jdons�g�t.
Ez�ltal Isten parancsolatai m�r az �segyh�z kezdeti �rtelmez�s�ben ,,az
�r parancsolataiv�'', s�t, ,,Krisztus t�rv�ny�v�'' (Gal 6,2) lesznek.
Isten akarata az, hogy ,,az �'' parancsolatai �tform�l�djanak mag�nak
J�zus Krisztusnak az �rtelmez�s�ben �s Krisztus t�rv�ny�ben, �s ezt
f�k�pp akkor nem szabad figyelmen k�v�l hagynunk, ha lehets�gesnek
tartjuk, vagy felt�telezz�k (j� n�h�ny egyh�zi megnyilatkoz�ssal
�sszhangban), hogy az ember szert tehet egyed�l az �nmag�r�l val�
tapasztalat vagy a term�szeti t�rv�nyszer�s�gre val� reflexi� alapj�n
Isten parancsolatainak adekv�t ismeret�re (-->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny).
========================================================================
Istenre hallgat� egyh�z

Ez a kifejez�s pontosabb teol�giai �rtelemben nem annyira azt a t�nyt

jelenti, hogy az -->Egyh�z mint eg�sz Isten kinyilatkoztat�s�nak
hallgat�ja, �s nem is annyira az Egyh�z ama r�sz�t jelenti, amely a
tan�t�st hallgatja -- szemben az Egyh�z ama r�sz�vel, amely
-->tan�t�hivatal�n�l fogva tan�t (�s amely isteni jog szerint csakis a
p�p�nak al�vetett p�sp�k�kb�l �ll, akiknek a test�let�t az �ltaluk
tan�t�ssal megb�zott szem�lyek eg�sz�tik ki az egyh�zi jog szerint) --,
hanem �ppen azt a t�nyt fejezi ki, hogy az Egyh�zban a tan�t�k �s a
tan�t�s hallgat�i igazi �s tulajdonk�ppeni �rtelemben egyes�lnek Isten
ig�j�nek hallgat�s�ban, mert a Szentlelket az Egyh�z mint eg�sz kapta,
mert a ,,hit�rz�k'' ebben az eg�sz Egyh�zban testes�l meg, �s mert az
egyh�zban csak az lehet val�ban tan�t�, aki hisz, vagyis engedelmes,
vagyis hallgat Isten ig�j�re.
========================================================================
Isten szents�ge

Isten szents�ge: a Szent�r�sban Isten l�ny�nek az a t�le

kinyilatkoztatott �s a kinyilatkoztat�s t�rt�nete sor�n beigazol�dott
tulajdons�ga, hogy egyr�szt szent fels�g�ben �s dics�s�g�ben (-->doxa)
�s -->�let�nek t�lerej�ben Isten m�rhetetlen�l felette �ll mindennek,
ami nem Isten, m�sr�szt irgalmas szeretet�ben lehajol az emberhez, hogy
b�n�t megbocs�tva saj�t tulajdon�ba, a -->szentnek a k�zeg�be emelje.
Az �jsz�vets�g az Istenr�l val� �sz�vets�gi kinyilatkoztat�s mindk�t
alapvon�s�t meg�rzi azzal, hogy Istent egyr�szt mint J�zus Atyj�t
mutatja meg, aki benne nek�nk is Aty�nk, m�sr�szt Istent egy
felfoghatatlan �s f�lelmetes akarat urak�nt vallja meg, aki
megk�zel�thetetlen f�nyess�gben tr�nol. A dogmatikus teol�gia az
istentanban kiemeli Isten szents�g�nek fels�ges magasztoss�g�t (DS 3001
�s m�shol), vagyis objekt�v szents�g�t, amely a teremtm�ny r�sz�r�l
felt�tlen�l im�datot (-->im�d�s) k�vetel meg, valamint szubjekt�v
szents�g�t, amelyben Isten minden erk�lcsi magatart�snak v�gs� �s
legmagasabb rend� norm�ja, �gyhogy Isten a saj�t j�s�g�t sz�ks�gk�ppen
v�gtelen�l szereti.
========================================================================
Isten sz�nel�t�sa

A Szent�r�s Isten sz�nel�t�s�n a teremtett szem�ly beteljes�l�s�nek

eg�sz�t �rti, k�zelebbr�l Isten k�zvetlen �s -- amennyire a teremtm�ny
sz�m�ra lehets�ges �- t�k�letes l�t�s�t (1Kor 13,12; 1Jn 3,2), amelyet
Isten a tiszta sz�v�eknek �g�rt meg (Mt 5,8) �s ad meg kegyesen. A
Szent�r�s itt nem csup�n a szellemi megismer�sre gondol, hanem Isten
k�zels�g�nek tapasztal�s�ra �s az Isten dics�s�g�b�l (-->doxa) val�
r�szesed�sre, ami azon alapul, hogy birtokoljuk a Szentlelket
(-->pneuma) �s hasonl�v� v�lunk J�zus Krisztushoz. A teol�gia Isten
sz�nel�t�s�t l�nyegesnek nyilv�n�tja az embernek meg�g�rt megdics��l�s
szempontj�b�l, de a Szent�r�ssal ellent�tben gyakran t�l egyoldal�an
�rtelmezi, �s csak az �rtelmi vonatkoz�st emeli ki. DHI: Isten
l�nyegis�g�nek intuit�v szeml�lete -- vagyis olyan szeml�lete, amely
nem valamely teremtm�nynek mint a megismer�s k�zvet�t� t�rgy�nak
k�zbeiktat�s�val t�rt�nik -- m�r a test felt�mad�sa ,,el�tt'' megadatik
a hal�l (�s a -->tiszt�t�t�z) �ltal t�k�letess� v�lt emberek lelk�nek
(DS 1000 �s k�v. 1304 �s k�v. 1314 �s k�v.). Az Egyh�z elveti azt a
tant, hogy minden eszes term�szet �nmag�ban boldog, �s hogy a l�leknek
Isten sz�nel�t�s�hoz nincs sz�ks�ge a dics�s�g f�ny�re (DS 895).
K�zvetve defini�lt hitigazs�g az, hogy Isten sz�nel�t�sa sem sz�nteti
meg Isten felfoghatatlans�g�t (DS 3001). A hagyom�nynak megfelel�en
felt�telezhetj�k ugyan, hogy id�beli k�l�nbs�g van az egy embernek
szellemi-szem�lyes dimenzi�ja szerinti �s testi dimenzi�ja szerinti
beteljes�l�se k�z�tt, ennek azonban v�gs� soron nincs nagy jelent�s�ge.
Mivel a Szent�r�s beteljes�l�sen mindig az ember eg�sz beteljes�l�s�t
�rti, Isten sz�nel�t�s�nak konkr�t fogalm�ba nyugodtan bele�rthetj�k az
ember testis�g�nek beteljes�l�s�t is. -- Hogy mit v�laszolunk arra a
k�rd�sre, mi a l�nyege �s mik a felt�telei Isten sz�nel�t�s�nak, az a
megismer�s �ltal�nos term�szet�r�l kialak�tott elvi �ll�spontunkt�l
f�gg. A megismer�s, eredeti fogalma szerint, nem a megismer�
,,intencion�lis'' aktusa, amellyel c�lba vesz valamilyen t�rgyat, nem
,,objektivit�s'' abban az �rtelemben, hogy a megismer� kil�p �nmag�b�l
�s �tmegy valami m�sra, hanem els�sorban egy l�tez� mag�ra tal�l�sa,
egy l�tez�nek a maga sz�m�ra val� bels� megvil�gosodotts�ga egy
bizonyos l�tfokozat (anyagtalans�g) alapj�n: az �nmag�ban-val�-
reflekt�lts�g. Ebben az �rtelemben Isten sz�nel�t�sa az emberl�t
legt�k�letesebb megval�sul�sa: l�nyeg�nek legmagasabb rend�
beteljes�l�se mag�nak az abszol�t Istennek az alapj�n tiszt�z�dik. Egy
m�siknak az a posteriori megismer�se azon alapul, hogy a megismer� �s a
t�rgy l�tszer�en hasonl� lesz a ,,species'' mint a megismer� �s a
megismert objektum k�z�s l�tval�s�ga �ltal, melynek k�vetkezt�ben
val�ban ,,ugyanaz'' a megismer� �s a megismert objektum. A megismer� �s
a megismert objektum nem a megismer�s �ltal v�lik eggy�, hanem a
megismer� az�rt ismeri meg a t�rgyat, mert l�tszer�en egy vele. Isten
sz�nel�t�s�ban -- ennek ontol�giai felt�telek�nt -- olyan ,,viszony''
val�sul meg a teremtm�ny �s Isten k�z�tt, amely nem kategori�lis
viszony �s nem a teremtm�nynek Isten teremt� beavatkoz�sa folyt�n
bek�vetkez� abszol�t �s akcident�lis megv�ltoz�s�n alapul (mivel egy
teremtett, v�ges l�tez� nem tudja k�zvet�teni Isten l�t�s�nak
k�zvetlens�g�t), hanem e viszony mag�nak Istennek kv�zi-form�lis
okviszonya a teremtett szellemhez, �gyhogy a szellemnek mint
megismer�nek a val�s�ga Isten sz�nel�t�s�ban mag�val Isten l�t�vel
azonos. Egy ilyen �j ,,viszony'' Isten �s a teremtm�ny k�z�tt -- amely
nem sorolhat� az efficiens hat�oks�g (,,azokb�l-val�-el��ll�t�s'')
kateg�ri�j�ba, hanem a form�lis oks�g (,,azokba-val�-belefoglal�s'')
kateg�ri�j�ba tartozik -- szigor�an term�szetfeletti -->titok. Isten
felfoghatatlans�g�t Isten k�zvetlen sz�nel�t�s�ban szeml�lj�k el�sz�r a
maga tulajdonk�ppeni mivolt�ban Isten v�gtelens�gek�nt, �s csak ez
teszi Istent Istenn� �s �gy a val�di boldogs�g t�rgy�v�. Istennek ezt a
form�lis oks�gi hat�s�t, mely az emberi szellemre ir�nyul, nem szabad
egyoldal�an csup�n az �rtelmet �rint� hat�snak tekinteni; a Szent�r�s
szerint az ember -->sz�ve l�tja Istent. A szellem v�gs�, kegyelemszer�
diszpoz�ci�j�t -- mely sz�ks�ges ahhoz, hogy az ember befogadja Isten
l�t�nek a szellemre gyakorolt form�lis oks�gi hat�s�t -- lumen gloriae-
nak, a dics�s�g f�ny�nek nevezik a teol�gusok: ez az a teremtett
kegyelem, amely felt�tlen�l sz�ks�ges Isten sz�nel�t�s�hoz, e kegyelem
m�r most meg van alapozva az emberben a kegyelem folyt�n, �s n�vekedni
is tud, mivel a teremtett kegyelem k�pes a n�veked�sre.
========================================================================
Istentan

Mint ahogy valamennyi -->hitvall�s Isten megvall�s�val kezd�dik, �gy

a kereszt�ny teol�gi�nak mindig k�ts�gtelen alapelve volt, hogy a
-->dogmatik�nak, ha egy�ltal�n szisztematikus akar lenni, az
-->Istenr�l sz�l� tan�t�ssal kell kezd�dnie. A kinyilatkoztat�s �s az
�dvt�rt�nelem (�s �gy a -->teol�gia form�lis l�nyege) mint Isten
felt�rulkoz�sa, valamint az ember transzcendent�lis-excentrikus l�nyege
-- amelynek k�vetkezt�ben az ember olyan l�ny, aki Istent�l folytonosan
felsz�l�t�st kap arra, hogy hitb�l fakad� engedelmess�get tan�s�tson e
felt�rulkoz� Isten ir�nt �s aki csak akkor t�r mag�hoz, ha megtal�lja
Istent, de nem tal�ln� meg az igaz Istent, ha csak ,,sz�munkra-val�-
l�t�ben'' tekinten� �t -- egyar�nt azt k�v�nja, hogy az ember ne a
saj�t �dv�ss�g�r�l besz�ljen el�bb, hanem Istenr�l. Ez nem z�rja ki,
hanem mag�ban foglalja azt a k�vetelm�nyt, hogy m�r ebben a
trakt�tusban is tartsuk szem el�tt, hogy val�di istenismeret�nk J�zus
Krisztust�l sz�rmazik (-->krisztocentrikus szeml�let). Fontos ez�rt,
hogy az (egy Istenr�l sz�l�) �ltal�nos istentant ne �gy adjuk el�,
mintha -->szenth�roms�gtan egy�ltal�n nem is volna. A t�rt�nelmen
uralkod� Isten, aki �nkinyilatkoztat�s�nak el�rehalad�sa sor�n mag�t
k�zli a vil�ggal, m�r ez�ltal azonos azzal az Istennel, aki egyre
ink�bb h�romszem�ly� Istenk�nt nyilatkoztatja ki �s k�zli mag�t.
Teol�giailag csak akkor mondjuk ki val�ban Isten ,,l�nyeg�t'', ha
megvalljuk, hogy ez a l�nyeg az isteni �leten bel�l k�z�lhet�, e
k�z�lhet�s�get pedig �gy �rtelmezz�k, mint ami a l�t term�szet�b�l
k�vetkezik, amelyet szint�n mag�ban az istentanban kell t�rgyalni.
Joggal t�rgyalj�k Isten megismer�s�t is az istentanban, mert �ppen az
ember �s Isten viszony�ra ir�nyul� reflexi� -- melynek t�rgya az ember
transzcendent�lis �s kegyelemszer� r�utalts�ga Istenre -- teszi
l�nyeg�n�l fogva sz�munkra nyilv�nval�v�, hogy kicsoda voltak�ppen
Isten. A voltak�ppeni istentanba beletartozik a term�szetszer� �s
kegyelemszer� term�szetfeletti rend viszony�nak eg�sz k�rd�se, a k�t
rendhez tartoz� ismeretek k�rd�se, tov�bb� az esszenci�lis �s
egzisztenci�lis megismer�s viszony�nak, valamint a kett�h�z rendelt
t�rgyis�goknak a k�rd�se. Teol�gi�hoz nem ill� elj�r�s volna �gy tenni,
mintha a teol�gia -- mint a kinyilatkoztat�s ig�j�re ir�nyul�
szisztematikus reflexi� -- lehets�ges volna metafizika n�lk�l
(-->filoz�fia �s teol�gia, -->teizmus). A teol�giai istentan megteheti
ugyan, hogy csak azt pr�b�lja kimondani, amit az ember Istenr�l --
sz�ban �s tettben val� t�rt�nelmi �ntan�s�t�sa �ltal -- tapasztalt, de
mag�ban ebben a tapasztal�sban �s ennek kimond�s�ban az ember
elker�lhetetlen�l megval�s�tja metafizik�i l�tez�s�t is, �s min�l
vil�gosabban reflekt�l erre -- �ppen az�rt, hogy teljesen nyitott�
v�lj�k az isteni �ntan�s�t�s ir�nt --, ann�l tiszt�bban tudja ez
ut�bbit is kimondani. Isten �ntan�s�t�s�nak kimond�s�n�l nem el�g
csup�n Isten sz�ks�gszer�, l�nyegi saj�toss�gair�l besz�lni, hanem
sz�lni kell Isten szabad cselekv�s�nek, a vil�g ir�nti szabad
magatart�s�nak alapvet�, az �dvt�rt�net sor�n v�gig megmarad�
strukt�r�ir�l is. Legt�bbsz�r nem k�l�nb�ztetik meg el�g vil�gosan ezt
a k�t dolgot. -->Isten h�s�ge, -->irgalmass�ga, -->szeretete stb. --
melyet t�nylegesen tapasztalunk �s ebben a trakt�tusban kimondunk --
sokkal t�bb, mint Isten metafizikai l�nyeg�nek puszt�n sz�ks�gszer�
(teol�giailag tan�s�tott) ,,tulajdons�ga''. Mert ezt a h�s�get,
szeretetet stb., amelyet Isten ir�ntunk t�nylegesen mutat, meg is
tagadhatn� t�l�nk, �m metafizikai �rtelemben akkor is megmaradna
h�s�ges, szeret� stb. Istennek. E tulajdons�gok tartalmilag �s
t�nylegesen nem is egyes�thet�k. P�ld�ul ink�bb kell magasztalnunk
Isten -->irgalmass�g�t, mint f�ln�nk -->igazs�goss�g�t�l, mert
t�lcsordul� kegyelme nagyobb haragj�n�l. Az istentan Isten l�nyeg�t az
abszol�t -->l�tk�nt mutatja be. Ebben az �sszef�gg�sben r� kellene
vil�g�tani arra, hogy csak akkor ,,�rtj�k meg'' a ,,tiszta -->aktus''
v�gtelen l�tteljess�g�t, ha szent -->titokk�nt im�djuk.
========================================================================
Isten tisztelete

Isten tisztelete: ,,megtestes�tett'' (l�that�v� �s hallhat�v� tett)

elismer�se Istennek mint Istennek (-->im�d�s). A ,,megtestes�t�s''
saj�toss�ga az ember mibenl�t�nek alapsaj�toss�g�b�l k�vetkezik, mivel
az ember
1. nem tud m�sk�pp megval�s�tani egy ,,bels�'' magatart�st, mint
az�ltal, hogy ,,ki is fejezi'', �s
2. az ember Istent�l felsz�l�t�st kapott e bels� elismer�snek ilyen
k�ls� kinyilv�n�t�s�ra, amennyiben ennek az elismer�snek �gy kell
t�rt�nnie, hogy az ember teljesen al�veti mag�t (teh�t eg�sz testk�nt
�s szellemk�nt val� l�t�t) annak, akit elismer (vall�si -->aktus).
De amennyiben az ember teljes val�s�ga kapott felsz�l�t�st, hogy
ismerje el Istent, �s amennyiben az ember l�nyege szerint k�z�ss�gre
vonatkoztatott l�ny, annyiban megtal�ltuk a magyar�zatot arra is, hogy
v�gs� soron mi�rt van az Isten tisztelet�nek sz�ks�gszer�en t�rsadalmi
jellege (-->kultusz, -->Egyh�z). Az Isten tisztelete alkalm�val
kifejez�sre juttatott elismer�s ir�ny�t �s saj�tszer�s�g�t az Istenr�l
val� el�zetes ismeret hat�rozza meg. Az Isten ir�nti kereszt�ny
tisztelet ,,t�rgya'' teh�t nem csup�n elvontan a metafizikai abszol�t
l�t, hanem az �nmag�t J�zus Krisztus �ltal kinyilatkoztat� Isten mint
olyan Isten, aki -- j�llehet gy�keresen k�l�nb�zik a vil�gt�l --
abszol�t �nk�zl�s�ben m�gis megmutatta mag�t ennek a vil�gnak. Az Isten
tisztelete teh�t �nk�zl�s�nek elfogad�sa �s elismer�se, amit � maga
tesz lehet�v�; ez az Isten �ltal kieszk�z�lt elfogad�s az Egyh�zban
maradand�v� �s t�rt�nelmiv� lett. Ezzel az Isten ir�nti kereszt�ny
tisztelet k�rd�se �talakul az Egyh�z kultusz�nak k�rd�s�v�. Az Egyh�z
voltak�ppeni �s ,,nyilv�nos'' kultusz�n (az istentiszteleten) k�v�l
ismer egy�ni kultikus cselekm�nyeket is (ima, b�cs�j�r�s, �jtatoss�g
stb.). K�zvetlen�l az Isten tisztelete ellen ir�nyul a k�romkod�s, a
szents�gt�r�s, a b�lv�nyim�d�s, valamint a babona, ha val�ban
valamilyen Istent�l k�l�nb�z� transzcendens hatalom elismer�s�t fejezi
ki. Isten tisztelet�vel kapcsolatban l�sd m�g: -->vall�s.
========================================================================
Isten �dv�z�t� akarata

A Szent�r�s kijelent�sei szerint Isten �dv�z�t� akarata Istennek nem

statikus �rtelemben sz�ks�gszer� tulajdons�ga, hanem szabad, szem�lyes
,,magatart�sa'', amely v�g�rv�nyesen �s visszavonhatatlanul csak J�zus
Krisztusban lett nyilv�nval�v�, amelynek J�zus Krisztus �ltal van
t�rt�nelme (-->�dvt�rt�net) �s amelynek a beteljes�l�s�t is J�zus
Krisztus jelenti. Mindenkinek van �dv�z�t�je (1Tim 4,10),J�zus mindenki
vil�goss�ga (Jn 1,29; 3,16 �s k�v.; 4,12; 8,12; 1Jn 2,2). A
legvil�gosabban az erre vonatkoz� klasszikus sz�vegr�sz besz�l: 1Tim
2,1-6. V�. Mt 26,28 �s a p�rhuzamos helyek; Mk 10,45; R�m 11,32; Mt
23,27; Lk 19,41. A Szent�r�s teh�t magasztalja Isten k�ny�r�l�
akarat�nak erej�t �s hatalm�t, mely minden emberre kiterjed, t�ler�ben
van a b�nnel szemben �s ,,k�r�lz�rja'' azt (v�. R�m 5,17 �s k�v.;
11,32), ebb�l azonban m�gsem vonja le v�gk�vetkeztet�sk�nt az
-->apokatasztaszisz t�tel�t. A v�g�t�letr�l sz�l� �jsz�vets�gi
pr�dik�ci� is megtiltja az embernek, hogy a ,,puszta'' rem�nyn�l
nagyobb biztons�gban �rezze mag�t. Isten �dv�z�t� akarata az alapja a
-->rem�nynek mint rem�nynek, de ez az alap konkr�t alapk�nt csak a
rem�ny aktus�ban val�sul meg. Ennek megfelel�en az egyh�zi
tan�t�hivatal kimondja, hogy ,J�zus Krisztus minden ember�rt halt meg
(hitvall�s), hogy Isten minden megigazult embernek el�gs�ges
-->kegyelmet ad ahhoz, hogy minden val�ban (szubjekt�ve) s�lyos b�nt
elker�lj�n vagy -->b�nb�nat �tj�n megtisztuljon t�l�k, �s �gy az
�dv�ss�get elnyerje (DS 1536 �s k�v. 1568 �s m�shol). Eretneks�g volna
azt hinni, hogy J�zus csak a predesztin�ltak�rt (DS 2005 �s m�shol)
vagy csak a h�v�k�rt halt meg (-->ateizmus), vagy hogy az Egyh�zon
k�v�l l�v� pog�nyok, eretnekek stb. nem kaptak Krisztust�l el�gs�ges
kegyelmet (-->Extra ecclesiam nulla salus; DS 2304 2425 2428 2865 �s
k�v.; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 16). Az Egyh�znak nincs
tanbeli d�nt�se arr�l, hogy hogyan vonatkozik -- �s vonatkozik-e
egy�ltal�n -- Isten �dv�z�t� akarata a kereszts�g n�lk�l elhunyt
gyermekekre (-->limbus). Isten �dv�z�t� akarat�nak egyetemess�g�ben �s
szuver�n szabads�g�ban bontakozik ki csak igaz�n el�tt�nk, hogy kicsoda
Isten, �s mit jelent az � szeretete (-->elvet�s, -->predesztin�ci�).
Mivel a rem�ny az �dv�ss�g J�zus Krisztusban bek�vetkezett
eszkatologikus esem�ny�n alapul, az �dv�ss�g nem k�t lehet�s�g k�z�l az
egyik, amelynek p�rja a k�rhozat vele egyenrang� esem�nye, s amelyek
k�z�l a teremtm�nyi szabads�g auton�m m�don v�laszthat. Saj�t szuver�n
�s hathat�s kegyelme folyt�n Isten m�r eld�nt�tte J�zus Krisztusban a
szabads�g eg�sz t�rt�nelm�t (amely az egy�n szabad d�nt�s�nek k�zeg�t
alkotja) a vil�g �dve jav�ra.
========================================================================
�t�let

�t�let (v�g�t�let, utols� �t�let). Az �t�letet egy�tt kell

szeml�ln�nk a vil�gnak �s a t�rt�nelem eg�sz�nek beteljes�l�s�vel; �gy
vil�goss� v�lik az is, hogy azok az �jsz�vets�gi kijelent�sek
l�nyegesek az �t�letre vonatkoz�lag, amelyek az �t�letet szorosan
�sszek�tik az -->�r napj�n �s a -->felt�mad�s napj�n (Mt 10,15; 11,21
�s k�v. a p�rhuzamos helyekkel egy�tt) bek�vetkez� -->paruzi�val (Mt
25,31-46; Mk 14,62). Amennyiben ez a beteljes�l�s bels� mozzanatak�nt
egyr�szt mag�ban foglalja, hogy a vil�g eg�sz, szabadon alak�tott
t�rt�nelm�nek beteljes�lts�ge mindenest�l nyilv�nval�v� v�lik, m�sr�szt
pedig e beteljes�l�s nem egyszer�en a vil�gon bel�li -->fejl�d�s
eredm�nye, hanem Isten szuver�n rendelkez�s�t�l f�gg (a -->v�g nem
puszt�n bek�vetkezik, hanem Isten elhat�roz�s�nak eredm�nye), annyiban
ezt a beteljes�l�st Isten �t�let�nek nevezz�k. Amennyiben ezt a
beteljes�l�st a maga saj�tszer�s�g�ben v�gs� soron d�nt�en meghat�rozza
J�zus Krisztus l�nyege �s tette (az eg�sz val�s�g valamennyi
dimenzi�j�nak krisztocentrikus volta miatt), annyiban ezt a
beteljes�l�st Krisztus �t�let�nek nevezz�k. Amennyiben ez a
beteljes�l�s mindenkit �rint (az emberek k�lcs�n�s egym�sra-
vonatkoztatotts�g�ban, m�gpedig oly m�don, hogy mind a j�, mind a
gonosz a v�g�rv�nyess�g �llapot�ba ker�l), annyiban �ltal�nos �t�letnek
nevezz�k. Amennyiben ez az esem�ny a t�rt�nelmet befejez�, v�g�rv�nyes
beteljes�l�s, annyiban utols� �t�letnek nevezz�k.

I. Az egyh�zi tan�t�hivatal a hitvall�sokban tan�s�got tesz az

�ltal�nos �t�letr�l (,,aki �jra elj�n, �t�lni �l�ket �s holtakat''). Az
egyes emberre vonatkoz� k�l�n�t�letet, amely a hal�l ut�n k�vetkezik, a
-->firenzei zsinat tan�totta (DS 1304 �s k�v.); ezzel kapcsolatban l�sd
f�k�pp a -->,,hal�l'' c�msz�t.

II. A teol�giai probl�ma az �ltal�nos �s a k�l�n�t�let viszony�nak

meghat�roz�sa. Az ember l�nyege felt�telezi az egy emberre vonatkoz�
kijelent�sek dialektikus egys�g�t, mivel az ember mozzanatait nem lehet
sem felcser�lni, sem teljesen sz�tv�lasztani �s az ember k�t ,,r�sze''
k�z�tt (test-l�lek) sz�tosztani. Az ember mindig egyszeri, �nmag�ban
�ll� (teh�t az eg�sz vil�g �s a vil�gt�rt�nelem puszta mozzanat�v� nem
reduk�lhat�) szellemi l�tez� �s anyagban fenn�ll� vil�gi l�ny, aki az
egy vil�g sors�hoz k�t�dik. Mivel a kijelent�sek e k�t csoportja
feloldhatatlan dialektikus egys�get alkot, elvileg csak k�t egym�shoz
tartoz� �s egym�ssal dialektikus kapcsolatban �ll� kijelent�ssor
seg�ts�g�vel mondhatjuk ki az egy ember beteljes�l�s�t is: az
individu�lis eszkatol�gi�ra �s a kozmikus eszkatol�gi�ra vonatkoz�
t�telek seg�ts�g�vel. Az ember l�nyeg�nek helytelen �rtelmez�s�n alapul
az a modern t�rekv�s, hogy a -->m�tosztalan�t�s alkalmaz�s�val puszt�n
individu�lis eszkatol�gi�t t�teleznek fel. De ugyanez �ll arra a -- pl.
a reform�tus teol�gi�ban megfigyelhet� -- pr�b�lkoz�sra, hogy az
individu�lis eszkatol�gi�t megk�s�rlik h�tt�rbe szor�tani a kozmikus
eszkatol�gia kedv��rt, amelyben az egyes ember csup�n mozzanata volna
ennek az esem�nynek. De az a k�s�rlet sem jogosult, amikor az egy ember
egy beteljes�l�s�nek tartalmi mozzanatait egy�rtelm�en sz�tosztj�k k�t
esem�ny k�z�tt, amelyeket bizonyos id�beli t�vols�g v�laszt el
egym�st�l, �s amelyek egym�ssal semmif�le vonatkoz�sban nem �llnak.
Mert az egy embernek mint kozmikus l�nynek a beteljes�l�se (l�sd pl.:
,,a test -->felt�mad�sa'') mozzanata egyszeris�ge beteljes�l�s�nek is
(�gyhogy az ember szellemk�nt is csak abban az esem�nyben lesz eg�szen
beteljes�lt l�nny�), az egyes embernek mint egyszeri l�nynek a
beteljes�l�se pedig (l�sd pl.: -->,,Isten sz�nel�t�sa'') a kozmikus
vil�gt�rt�nelem mozzanata. A k�l�nb�z�s�gnek �s
sz�tv�laszthatatlans�gnak ez az elvi viszonya, melyet az �ltal�nos �s
az individu�lis eszkatol�gia t�teleiben meg�llap�tottunk, fenn�ll az
�ltal�nos �s a k�l�n�t�let k�z�tt is. -- Az �jsz�vets�gnek �s a
tan�t�hivatalnak az �t�letre vonatkoz� kijelent�sei nem alkalmasak
arra, hogy egyh�zi fenyeget�sek eszk�zek�nt haszn�lj�k fel �ket; az
�t�lettel kapcsolatban, amelyet J�zus fog b�r�k�nt kimondani, bizton
rem�nykedhet�nk abban, hogy -->Isten igazs�goss�ga irgalma �ltal fog
beteljesedni; az �t�letre vonatkoz� kijelent�sek is az -->evang�lium
r�szei. E kijelent�sek �s azok a vel�k kapcsolatos n�pi hiedelmek, hogy
az �t�let valamilyen ,,k�lcs�n�s igazs�goss�g'' �rv�nyes�l�se lesz, nem
mentik fel a kereszt�ny embert az al�l, hogy m�r most minden erej�vel
k�zdj�n az igazs�goss�g megval�s�t�s��rt, �s ezzel megpr�b�lja
�rthet�v� tenni az �g�retet.

III. Ezeket az elvi teol�giai fejteget�seket felt�telezve

bizonyoss�ggal meg�llap�thatjuk, hogy az �t�letre vonatkoz� k�vetkez�
�jsz�vets�gi kijelent�sek nem k�pletesen, hanem sz� szerint �rtend�k:
az �t�let id�pontj�t lehetetlen el�re kisz�m�tani (Mt 24,43-51; Lk
17,20 �s k�v.). Az �t�letn�l alkalmazott m�rce a -->J�zus Krisztussal
kapcsolatos �ll�sfoglal�s �s az �letben tan�s�tott szeretet, els�sorban
azok ir�nt, akikkel J�zus azonos�totta mag�t (Mt 25,31-46;18,23-35). A
kereszt�ny bizakodva v�rhatja az �t�letet (1Tesz 5,3; Gal 5,5; Kol 3,4;
1Kor 6,1-5; R�m 8,1.31-39; 1Pt 1,8 �s k�v.; Jn 5,24). Az egyh�zi
tiszts�gvisel�k szigor� �t�letre sz�m�thatnak (Jak 3,1).
========================================================================
Jahve (YHWH)

Nyelvt�rt�netileg �s exegetikailag a ,,Jahve'' sz� nem tulajdonn�v --

abban az �rtelemben, hogy egy objektum r�mutat� megjel�l�se (nomin�tor)
volna --, �s nem is egy tulajdons�g vagy rel�ci� megjel�l�se
(predik�tor), hanem h�l�t adva �s dics��tve megvallott alapja egy oly
megment� esem�nynek, melynek irodalmi kifejt�s�t a legr�gebbi bibliai
kivonul�s-elbesz�l�s tartalmazza. Mivel a n�vre eml�keztet� kifejez�s
(,,�n vagyok, aki vagyok'', Kiv 3,14) r�vid�tve Istennek n�pe k�r�ben
v�gbevitt megment� �s �dv�z�t� cselekv�s�t, valamint mindig k�zeli �s
seg�t�, de az ember hatalm�t�l f�ggetlen jelenl�t�nek biztos�t�k�t
mondja ki, e kifejez�st nem ontol�giai, hanem ink�bb narrat�v
�rtelemben kell magyar�zni: az elbesz�lt t�rt�net annak a Valakinek
t�rt�nelmileg megmarad� azonoss�g�t fejti ki, aki helyett �ll �s aki a
t�rt�net igazs�g��rt j�t�ll, �gyhogy e t�rt�net mindig �jb�l alapul
szolg�l ahhoz, hogy a kivonul�s Isten�t cselekv�se alapj�n a v�lasztott
n�p megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt is szabad�t� Istenk�nt ismerje fel.
K. F.
========================================================================
Janzenizmus

Janzenizmus: C. Jansen, Ypern-i p�sp�kr�l (meghalt 1638-ban)

elnevezett elm�leti �s vall�si �ramlat, amely a 17. �s a 18. sz�zadban
Franciaorsz�g, Belgium, Hollandia, It�lia �s N�metorsz�g jelent�s
ter�leteit befoly�sa alatt tartotta. Alapvon�sai, amelyeket csak
ler�vid�tve lehet �sszefoglalni, a k�vetkez�k: idegenked�s a
filoz�fi�t�l, a Szent�r�snak, az egyh�zaty�knak �s egy bizonyos
sz�vmisztik�nak kiz�r�lagos elismer�se, erk�lcsi szigor�s�g
(elkeseredett k�zdelem a laxizmus ellen) �s a p�sp�k�k jogainak
hangs�lyoz�sa a francia gallikanizmus szellem�ben. A janzenizmust az
Egyh�z el�t�lte. A janzenizmus kegyelemtana teol�giailag egy�rtelm�en
t�ves volt, mivel a k�vetkez�ket �ll�totta: Isten tartozott a
kegyelemmel �d�mnak, a pog�nyok er�nyei csak b�n�k, az emberis�g al�
van vetve a b�n�s k�v�ns�gnak, s�t, a kegyelemben r�szes�tett ember is,
legal�bbis bensej�ben; a b�n a szabad v�laszt�s bels� lehet�s�ge n�lk�l
is lehets�ges; J�zus csak a kiv�lasztottak�rt halt meg, a t�meg pedig
k�rhozatra van �t�lve (-->predesztin�ci�). Ezt a kegyelemtant Jansen
Augustinus c�m� k�nyv�nek 5 kivonatolt t�tel�ben foglalt�k �ssze,
melyeket az Egyh�z 1653-ban el�t�lt (DS 2001-2005). A janzenist�k e
t�teleket ugyancsak eretneknek nyilv�n�tott�k, de tagadt�k, hogy azok
benne voln�nak az Augustinus-ban. V�laszul erre 1656-ban egy p�pai
hat�rozat kimondta, hogy a k�nyv csakugyan tartalmazza a t�teleket (DS
2012, v�. 2020), az Unigenitus kezdet� bulla pedig 1715-ben
�nnep�lyesen meg�j�totta a janzenizmus el�t�l�s�t. A tan tov�bb �lt a
19. sz�zad kezdet�ig, s�t, az utrechti (Hollandia) janzenista
egyh�zban, mely 1723-ban szakadt el R�m�t�l, ma is ezt a tant vallj�k.
========================================================================
Jegyesmisztika, jegyesszimbolika

A sz� szoros �rtelm�ben vett jegyesmisztika azon a term�szetfeletti

-->szereteten alapul, melynek hat�s�ra a mindenkori egyes ember Isten
kedves�nek �rzi mag�t, �s minden �leterej�t �sszeszedve viszonozni
pr�b�lja Istennek ezt a r� ir�nyul� szeretet�t, melyet ,,jegyesi''
szeretetk�nt �l �t. Hogy az embernek ebbe az �rz�s�be milyen m�rt�kben
vegy�l -- t�bb�-kev�sb� szublim�lt form�ban -- szexus �s erosz, az a
misztikus term�szet�t�l, nem�t�l �s szem�lyes �lett�rt�net�t�l f�gg. A
jegyesmisztika �r�sban r�gz�tett megnyilv�nul�sai gyakran t�maszkodnak
az �nekek �neke jegyesszimbolik�j�ra �s mot�vumaira. -- Az �sz�vets�gi
jegyesszimbolika alapj�ul az a gondolat szolg�l, hogy Isten egyed�l�ll�
tett�vel szabadon kiv�lasztotta mag�nak a sz�vets�g n�p�t
(-->kiv�laszt�s). Mag�nak J�zusnak az igehirdet�s�ben a
jegyesszimbolika nem j�tszik k�l�n�sebb szerepet. De az apostoli korban
az Egyh�zat m�r egyre ink�bb �gy tekintik, mint J�zus Krisztus
jegyes�t, akit J�zus megl�togatott �s majd v�gleg haza fog vinni (v�.
Ef 5,22-32). A v�leg�nnyel val� v�gleges egyes�l�st a menyegz� k�p�ben
jelen�tik meg.
========================================================================
Jel

Jel: olyan val�s�g, amely egy m�sik val�s�gra utal, �s ez�rt azt
jelzi. Ez a jelfunkci� k�vetkezhet a jel l�nyeg�b�l, vagy lehet puszt�n
konvencion�lis meg�llapod�s, meghat�rozhatja maga a megjel�lt dolog
vagy valami m�s: -->szimb�lum, -->szents�g. Aszerint, hogy milyen
term�szet� �s mennyire szoros ez a kapcsolat, melyet a m�sik val�s�gra
val� utal�s k�pvisel, a jel jelezhet egy t�voll�v� dolgot, vagy �ppen
jelenval�v� teheti (-->jelen), kinyilv�n�thatja �s elrejtheti. A jel
bibliai fogalm�val kapcsolatban l�sd: -->csoda.
========================================================================
Jelen
 A ,,jelennek'' nevezett jelens�ggel el�sz�r is azoknak a t�rben �s
id�ben egym�son k�v�l lev� val�s�goknak eredeti �s v�gs� soron
feloldhatatlan �rz�ki tapasztal�s�ban tal�lkozunk, amelyeket
pluralit�sukban az egys�g valamilyen szempontj�b�l tapasztalunk. Az
ilyen egys�g k�l�nb�z� lehet�s�geit a jelenl�tnek -- a teol�gi�ban
tematikusan t�rgyalt -- k�l�nb�z� m�djai alapozz�k meg:
1. az alapnak az �ltala megalapozott dologban val� jelenl�te, mely a
transzcendent�lis egys�gen alapul -- a jelenl�tnek ezt a m�dj�t
k�pviseli az isteni szem�lyeknek az abszol�t Istenen bel�li k�lcs�n�s
jelenval�s�ga (-->perikor�zis); Isten jelenl�te a hat� oks�g �tj�n
megteremtett esetleges vil�gban (Isten jelenl�te mindenhol); tov�bb� az
abszol�t -->alapnak (Istennek) az emberben val� jelenl�te �nk�zl�se
k�vetkezt�ben (-->kegyelem, -->Isten benn�nk-lakoz�sa).
2. A kategori�lis egys�gen alapul� jelenl�t, ahogyan a szem�lyek
k�z�tt val�sul meg az egyes�t� megismer�s �s szeretet �ltal
(-->kommunik�ci�, -->reprezent�ci� stb.).
3. A ,,t�rben'' lev� val�s�goknak a t�r egys�g�n alapul� jelenl�te.
4. A szents�gi jelenl�t -- pl. Krisztus test�nek az
-->euchariszti�ban val� jelenl�te (itt azonban Krisztus pneumatikus
test�nek re�lis jelenval�s�ga, amelyet a keny�r �s a bor sz�nei
jel�lnek, nem azonos�that� a term�szetes testeknek t�rbeni
k�r�lhat�rolt jelenl�t�vel).
========================================================================
Jelen�sek

Jelen�seknek (l�tom�soknak) nevezik a teol�giai nyelvhaszn�lat

szerint azokat a pszichikus �lm�nyeket, amelyekben l�thatatlan �s
hallhatatlan objektumok (szem�lyek) term�szetfeletti m�don
�rz�kelhet�v� v�lnak annak ellen�re, hogy l�t�k a norm�lis emberi
tapasztal�s sz�m�ra hozz�f�rhetetlen. A teol�gi�nak elvi
kiindul�pontk�nt ragaszkodnia kell ahhoz, hogy lehets�gesek
term�szetfeletti jelen�sek, mivel Isten szabad �s mindenhat� ura a
teremt�s�ben �rv�nyes�l� term�szeti t�rv�nyszer�s�geknek, �s �gy
�rz�kelhet� m�don tan�s�got tehet �nmag�r�l �s a tapasztal�son t�li
val�s�gokr�l. Az isteni behat�s -- ha �s amennyiben csakugyan
megt�rt�nik �s jelen�st id�z el� -- el�sz�r is a szem�ly szellemi
magv�ra ir�nyul�, kegyelemb�l sz�rmaz� hat�s; ezt k�veti valamilyen
kisug�rz�s, amely az ember �rz�ki �szlel�k�pess�g�re ir�nyul �s f�gg a
l�tom�sban r�szes�l� ember pszichol�giai tulajdons�gait�l, valamint
k�rnyezet�t�l is, ez�rt ezt a ,,k�vetkezm�nyt'' nem kell ugyanolyan
m�rt�kben �s ugyanolyan m�don Istent�l el�id�zett hat�snak tekinteni,
mint az els�dleges istene behat�st. Mindenkor ragaszkodni kell az
egyh�zi alapelvhez, hogy az �ll�t�lagos jelen�sekn�l nem szabad eleve
felt�telezni a term�szetfeletti behat�sokat, hanem azokat bizony�tani
kell (hasonl�an ahhoz, ahogy egy kinyilatkoztat�s isteni eredet�t is
bizony�tani kell). Ez�rt annak a k�rd�snek a megv�laszol�s�n�l, hogy
t�nylegesen bek�vetkezett-e term�szetfeletti jelen�s, teol�giai
szempontb�l jogos figyelembe venni a pszichol�gia szempontjait, a
pszichol�gi�nak viszont a maga r�sz�r�l t�maszkodnia kell ,,a kegyelem
�ltal felemelt egzisztencia teol�gi�j�ra'' (ahol egzisztenci�n az eg�sz
egzisztenci�t �rtj�k, teh�t a pszichol�giait is).
========================================================================
J�zus �let�nek miszt�riumai
 Nemcsak a -->megtestes�l�s, a -->kereszt �s a -->felt�mad�s olyan
esem�nyek, amelyeknek t�rt�nelmi egyszeris�g�kben �s esetlegess�g�kben
-- illetve ennek ellen�re -- egyetemes jelent�s�g�k van minden ember
�dv�ss�ge szempontj�b�l, �s amelyek enn�lfogva a hitvall�snak, a
megvall� visszaeml�kez�snek �s dics��t�snek a t�rgy�t alkotj�k, teh�t
ebben az �rtelemben ,,miszt�riumok'', hanem ugyanez �rv�nyes l�nyegileg
J�zus �let�nek minden esem�ny�re. Az�ltal, hogy miszt�riumoknak
tekintj�k, nem szublim�ljuk vagy mitologiz�ljuk hamisan ezeket az
esem�nyeket, hanem azt valljuk meg, hogy J�zus egyetlen, eg�sz �lete --
minden egyes tartalm�val, melyek (a maguk m�dj�n �s hely�n) mind a
hal�l �s felt�mad�s fel� mutatnak; benne nyernek �rtelmet, �s benne
egyes�lnek -- az az egy esem�ny, amely miatt Isten kegyes hozz�nk.
Ebben benne van az is -- �s ezt szem el�tt kell tartanunk, amikor e
miszt�riumokr�l elm�lked�nk --, hogy J�zus Krisztus �ppen azzal v�ltott
meg minket, hogy az Atya Ig�jek�nt mag�ra vette �let�nket alacsony
volt�val, prof�n volt�val �s hal�lrasz�nts�g�val egy�tt, �s �ppen �gy
v�ltoztatta �let�nk megszokott alakj�t kegyelmi esem�nny�, amely
kegyelem v�gs� soron maga Isten. J�zus �let�ben az egyes esem�nyek
miszt�rium jellege teh�t mindig egy �s ugyanaz, az, ami hal�l�ban �s
felt�mad�s�ban jelenik meg a legvil�gosabban: azzal, hogy a v�ges eljut
v�gess�g�nek legf�jdalmasabb megnyilv�nul�s�hoz, bek�vetkezik benne (�s
nem e leleplez�d�s �ltal) a megdics��t� isteni l�nyeg elj�vetele. Ennek
mint�ja �s v�g�rv�nyes z�loga J�zus eg�sz �lete (ha a felt�mad�s fel�l
szeml�lj�k).
========================================================================
J�zus k�vet�se

J�zusnak az a felsz�l�t�sa, hogy a h�v�k k�vess�k �t (Mt 8,22; 9,9;

10,38; 16,24; 19,21; Mk 8,34; Lk 14,25-35), nem jelenti sem J�zus
p�ld�j�nak puszta k�vet�s�t (ami csup�n egy �ltal�nos t�rv�ny ide�lis
megtart�s�nak ,,esete'' volna), sem J�zus �let�nek ,,lem�sol�s�t'', sem
a tan�tv�nyok �s seg�t�k viszony�t J�zushoz, a ,,Mesterhez'' �s
tan�t�hoz az akkori ,,mester-tan�tv�ny''-viszony �rtelm�ben. J�zus
k�vet�se azt a h�v� k�szs�get jelenti, hogy az ember mindenest�l vesse
al� mag�t Isten uralm�nak (-->baszileia) -- amely J�zusban m�r itt van,
amely csak benne van itt v�g�rv�nyesen, �s amely mindenkire ig�nyt tar
--, eg�szen az -->�nmegtagad�sig �s a -->kereszt felv�tel�ig.
========================================================================
J�zus Krisztus

I. J�zus �lete.
J�zus t�rt�nelmi l�tez�s�t, �let�t, hal�l�t �s felt�mad�s�t, valamint
�nmag�ra vonatkoz� kijelent�seinek tartalm�t t�rt�netileg biztos
t�nynek tekinthetj�k a n�gy evang�lium, az apostolok levelei, bizonyos
nem-kereszt�ny tan�bizonys�gok (Josephus Flavius, Tacitus, Suetonius,
az ifjabb Plinius, a Talmud) �s a korai kereszt�nys�g tan�s�gt�tele
alapj�n.
J�zus (= Jehosua, Josua, Josu� = Jahve az �dv�ss�g; a ,,Krisztus''
n�vvel kapcsolatban l�sd: -->Messi�s) az id�sz�m�t�sunk el�tti 4. �v
el�tt, a Palesztin�ban lev� Betlehemben anyj�t�l, Sz�z -->M�ri�t�l
zsid�nak sz�letett, abban az id�ben, amikor Palesztin�ban r�mai
fennhat�s�g alatt az edomita Her�des uralkodott, amikor a zsid�k n�pe
vall�si meghasonlotts�g�ban elvesztette nemzeti �n�ll�s�g�t �s amikor a
r�mai birodalom a g�r�g-r�mai kult�ra talaj�n megalapozta Eur�pa (�s
onnan kiindulva az eg�sz vil�g) t�rt�nelmi egys�g�t. N�z�retben t�lt�tt
ifj�kor�nak rejtett �lete ut�n J�zus k�r�lbel�l az i. sz. 27. �vben
l�pett fel sz�kebb haz�j�ban, Galile�ban vall�si v�ndortan�t�k�nt. Azt
hirdeti, hogy benne, az Atya Fi�ban gy�zelmesen �s visszavonhatatlanul
megkezd�d�tt Isten v�gleges uralm�nak (-->baszileia) elj�vetele, �s ez
az uralom megv�ltja a b�n�s �s elveszett embereket, ha teljes sz�vvel
hisznek benne �s megt�rnek (-->metanoia). Ez a k�z�ppontja �zenet�nek
�s k�ldet�s�nek, mely konkr�tan els�sorban Izrael eg�sz�re mint Isten
v�lasztott n�p�re ir�nyul. Amikor J�zus felsz�l�tja az embert a
-->hitb�l fakad� teljes megt�r�sre, ugyanakkor az isteni kegyelem
adom�nyak�nt meghirdet �s megk�vetel egy olyan erk�lcsis�get is, amely
-- a konkr�t erk�lcsi teljes�tm�ny realizmus�t meg�rizve (korl�tlan
felebar�ti szeretet, �szintes�g, tisztas�g, al�zat, �nmegtagad�s) --
megsz�nteti az etik�nak �s a vall�snak az int�zm�nyes�l�ssel egy�tt
j�r� megmereved�s�t, sz�m�z az etik�b�l �s a vall�sb�l minden fajta
teljes�tm�ny-elvet, �s az embert az �l� Istennel hozza szem�lyes
vonatkoz�sba (-->hegyi besz�d). J�zus szerint Istent v�gtelen fens�ge
ellen�re szeretni lehet, �s minden erk�lcsis�g csak akkor lesz az,
aminek (�nmag�t fel�lm�lva) lennie kell, ha az ember -- miut�n hittel
meghallgatja azt az �zenetet, mely Istennek ir�nta val� szeretet�r�l
sz�l -- teljes sz�v�vel szereti Istent. J�zus azzal teszi ezt lehet�v�
az embereknek, hogy Isten orsz�g�t konkr�tan tapasztalhat�v� teszi oly
m�don, hogy p�rtj�ra �ll a ,,gyeng�knek'', asztalk�z�ss�g�be befogad
,,tiszt�talanokat'', csod�s gy�gy�t�sokat visz v�gbe, el�legezv�n ezzel
Isten orsz�g�t, valamint jogfosztottak �s b�n�s�k k�z� megy, hogy
testv�re legyen az embereknek �s mindenben hasonl�v� v�lj�k hozz�juk, a
b�nt kiv�ve (Zsid 2,17; 4,15). J�zusnak ez az �zenete mindenkinek sz�l,
mert J�zus mindenkiben olyan szem�lyt l�t, akinek Isten el�tt felt�tlen
�rv�nyess�ge �s rendeltet�se van, �s aki ebben az egy �let�ben d�nt
szabadon �r�k sors�r�l. Ezt a tan�t�st J�zus �let�vel igazolja.
Igazolja azzal, hogy zoksz� n�lk�l elfogadja �let�nek minden neh�zs�g�t
�s gy�trelm�t; igazolja sz�v�nek tisztas�g�val �s azzal az al�zatos �s
mag�t�l �rt�d� szeretettel, amelyet minden ember ir�nt tan�s�t, akivel
csak tal�lkozik; igazolja azzal a rend�thetetlen, semmilyen akad�lyt�l
�s fenyeget�st�l vissza nem riad� h�s�ggel, amellyel feladat�t
teljes�ti; igazolja az Atya akarata ir�nti felt�tlen engedelmess�g�vel,
amely �let�nek legapr�bb megnyilv�nul�sait is �thatja, �s igazolja
azzal, hogy im�dattal szereti az Aty�t, �s mindig �r� tekint, az
im�ds�g mag�ny�ban �pp�gy, mint a k�znapi �letben vagy a hal�l
elhagyatotts�g�ban. A l�tez�snek ezzel a m�dj�val J�zus szavakn�l is
sokkal t�bbet mond� tan�s�got tesz arr�l az �r�mr�l, amelyet Isten, a
szeret� �s megbocs�t� Atya jelent a benne h�v�nek.
J�zus �zenet�vel �s k�vetel�s�vel egyre ink�bb szembefordulnak
n�p�nek vall�si �s politikai vezet�i, akik J�zusnak a -->t�rv�nnyel
kapcsolatos szuver�n magatart�s�ban Isten elleni t�mad�st l�tnak. J�zus
lemond arr�l, hogy elk�l�n�lt messianisztikus k�z�ss�gben gy�jtse �ssze
a j�k �s a megt�r�sre k�szen �ll�k ,,szent marad�k�t''. Azt akarja,
hogy �zenete eljusson mindenkihez, a pog�nyokhoz is; tudatosan
szemben�z er�szakos -->hal�l�val, amelyet a r�mai hatalom fog
v�grehajtani, �s amelyet k�ldet�se k�vetkezm�ny�nek tekint. J� k�t �ves
m�k�d�s ut�n val�sz�n�leg a 30. �v Nisan h�napj�nak 14. vagy 15. napj�n
(�prilis 7-�n) szenved Jeruzs�lemben kereszthal�lt (-->kereszt), miut�n
bar�tai elhagyj�k, a vall�si �s politikai hatalom pedig el�t�li, mivel
ig�nyt tartott arra, hogy � az Isten voltak�ppeni Fia �s az �dv�z�t�. A
harmadik napon �resen tal�lj�k s�rj�t, amelyet ellens�gei �riztek �s le
is pecs�teltek. � viszont megmutatja tan�tv�nyainak, hogy �l, m�gpedig
testben, noha megdics��lt testben (-->felt�mad�s, -->J�zus
mennybemenetele). J�zus k�z�ss�get hagy h�tra, azoknak az embereknek a
k�z�ss�g�t, akik szent Lelke erej�ben �benne mint �rban (-->k�riosz) �s
mint Megv�lt�ban hisznek, akik a P�terben egyes�tett apostolkoll�gium
vezet�se alatt �t vallj�k, �s akiket egyes�t (-->Egyh�z): az �
igazs�g�ban val� hit, amit megb�z�s�b�l h�s�gesen hirdetnek az
apostolok; a kereszts�g egys�ge, amely �ltal mint a hit szents�ge �ltal
�s a Szenth�roms�g megvall�sa �ltal az ember tagj�v� lesz az �
k�z�ss�g�nek; az �rvacsora k�z�s �nnepl�se, amelynek alkalm�val a benne
h�v�k -->visszaeml�kez�s �ltal jelenval�v� teszik az � kereszthal�l�t,
�s magukhoz veszik test�t �s v�r�t; a v�rakoz�s az � visszaj�vetel�re
(-->paruzia), amikor leplezetlen�l bek�sz�nt majd Isten uralma, amely
J�zus �let�vel �s szabad�t� m�k�d�s�vel, hal�l�val �s felt�mad�s�val
m�r a vil�g lerombolhatatlan val�s�ga lett.

II. J�zus �nfelfog�sa �s az �jsz�vets�gi krisztol�gi�k.

J�zus �let�nek legm�lyebb tartalma saj�t maga �s amit saj�t mag�r�l
egyre vil�gosabban kinyilatkoztat. J�zus mag�t igazi embernek tartja,
aki im�dja Istent, aki al�veti mag�t Isten felfoghatatlan akarat�nak,
aki ki van t�ve mindennek, amit az ember sorsa mag�val hozhat. De tudja
mag�r�l �s mondja, hogy � az Atya val�s�gos Fia, hogy olyan viszonyban
van az Aty�val, mely abszol�t egyedis�ge folyt�n minden m�s embert�l
megk�l�nb�zteti �t, �s csak �t illeti meg. Tudja, hogy � az, akin
minden ember �r�k sorsa eld�l, mert v�gs� soron minden tett ��rte vagy
�ellene van. B�nbocs�t� hatalmat tulajdon�t mag�nak, vagyis olyan
hatalmat, amelyet Isten el�jog�nak tekintenek. Ennek alapj�n joggal
tartj�k J�zust az isteni t�rv�nyhoz�s Ur�nak, az Egyh�z Ur�nak �s
fej�nek, a vil�gt�rt�nelem b�r�j�nak, az angyalok Ur�nak, az egyetlen
Fi�nak, aki egyed�l ismeri az Aty�t, �s akinek tulajdon l�nye az Atya
kiz�r�lagos titka: joggal tartj�k annak, akinek Isten jobbj�n van a
helye. K�ts�gtelen, hogy J�zusnak a J�nos-evang�liumban tal�lhat�,
�nmag�ra vonatkoz� kijelent�sei �s Szent P�l krisztol�gi�ja (az
�nmag�r�l tan�s�got tev� szem�ly f�ldi l�tez�se el�tti
preegzisztenci�ja [l�sd: -->J�zus Krisztus preegzisztenci�ja], az
Aty�val val� egys�g, Isten szabadon cselekv�, szem�lyes Lelk�nek
birtokl�sa, az isteni dics�s�g [-->doxa] �s az ,,�nmag�ban val� �let''
birtokl�sa, mely a Fi� eset�ben �ppen olyan, mint az Atya eset�ben, az
,,Isten'' n�v k�zvetlen alkalmaz�sa J�zusra; -->Isten Fia, -->K�riosz)
hat�rozottabb metafizikai megfogalmaz�suk k�vetkezt�ben elt�rnek a
szinoptikusokn�l tal�lhat� krisztol�giai kijelent�sekt�l (l�sd:
-->Emberfia, -->Messi�s); t�rgyilag azonban nem mennek t�l azon, amit a
szinoptikusok mondanak J�zusr�l. Az �jsz�vets�gi krisztol�gi�k j�
n�h�ny fels�gc�met alkalmaznak, amelyek els�sorban J�zus �dvt�rt�neti
jelent�s�g�t �s nem annyira szem�lyes l�nyeg�t k�v�nj�k kifejezni. A
h�sv�t el�tti J�zus �nfelfog�s�nak jelent�s�ge csak a h�sv�t alapj�n
v�lik �rthet�v�. A felt�mad�st eleve annak az esem�nynek kell
tekinten�nk, amelyben �nk�zl�se �ltal Isten gy�zelmesen �s
v�g�rv�nyesen elfogadja a vil�got, amelyben nyilv�nval�v� v�lik
Istennek ez az eszkatologikus tette, mely meghat�rozza a vil�g sors�t,
�s �gy csak ebben az esem�nyben v�lik voltak�ppen �s teljesen
nyilv�nval�v�, ki volt J�zus m�r kezdett�l fogva.
A n�z�reti J�zust manaps�g annak a meggondol�snak az alapj�n lehetne
megk�zel�teni, hogy voltak�ppen minden ember, aki elt�k�lten elfogadja
l�tez�s�t, m�r eleve valamif�le ,,tapogat�dz�-keres� krisztol�gia''
�ll�spontj�ra helyezkedik. Ezt a krisztol�gi�t �gy szeml�ltethetj�k,
hogy benne h�rom dologra hivatkozik az ember:
1. az abszol�t -->felebar�ti szeretetre,
2. a -->hal�l elfogad�s�nak k�szs�g�re,
3. a -->j�v� rem�nys�g�re.
Hol tal�lhatn�nk meg azt, amit b�rmelyik esetben keres�nk, ha nem
J�zusban?

III. J�zus �nkinyilatkoztat�s�nak dogmatikus megfogalmaz�sa.

Az Egyh�z -- hogy meg�vja J�zusnak a maga kil�t�re vonatkoz�
kijelent�s�t �s az �jsz�vets�gi krisztol�gi�kat a torz�t�st�l �s
megcsonk�t�st�l, f�k�ppen pedig hogy elhat�rolja mag�t att�l az
ir�nyzatt�l, mely azt hirdette, hogy az ember J�zus puszt�n a vall�si
�rz�letben volt azonos Istennel (mint ahogy a -->nesztorianizmus �s
k�s�bb a liber�lis J�zus-teol�gia tan�totta) -- J�zus �nmag�ra
vonatkoz� kijelent�s�t �s az �jsz�vets�gi krisztol�gi�kat (szem el�tt
tartva az isteni -->Szenth�roms�got) kibontakoztatta (-->nikaiai,
-->epheszoszi -->kalkedoni zsinatok), �s az elvont, n�pszer�
filoz�fi�b�l k�lcs�nz�tt problematikus fogalmak �s formul�k
alkalmaz�s�val a k�vetkez�k�ppen fogalmazta meg: a Szenth�roms�g
m�sodik szem�lye, az Atya Fia, az � isteni Ig�je (-->Logosz) -- aki
mind�r�kt�l fogva birtok�ban van az egy isteni l�nyegnek, melyet az
Atya k�z�lt vele (hitvall�sok; DS 301 �s k�v. 434 595 �s m�shol) -- az
id�ben emberi term�szetet vett fel t�k�letesen saj�t val�s�gak�nt Sz�z
M�ri�t�l (hitvall�sok; DS 301 �s k�v. 424 �s k�v. 502 �s m�shol). J�zus
Krisztus teh�t ugyanannak az isteni -->szem�lynek az egys�g�ben
(-->unio hypostatica) kevered�s n�lk�l �s elv�laszthatatlanul
birtokolja az isteni �s emberi term�szetet, �gy teh�t val�ban Isten �s
ember (DS 301 �s k�v.), ami a sz� legszorosabb �rtelm�ben vett
hittitok. J�zus Krisztus val�s�g�nak teh�t semmi k�ze sincs a f�ld�n
emberi �lruh�ban megjelen� istens�g mitikus k�pzet�hez (kiv�ve tal�n az
embernek azt a v�gy�t, hogy k�zel ker�lj�n Istenhez, ami J�zus Krisztus
eset�ben beteljes�l, a m�toszn�l pedig megmarad puszta v�gyakoz�snak:
ezt azonban csak egy istentagad� tal�lhatja gyan�snak). J�zus Krisztus
val�s�g�t a mitikus k�pzett�l megk�l�nb�zteti J�zus t�rt�netis�ge �s az
egyetlen, v�gtelen Isten �sszet�veszthetetlens�ge, akinek val�ban
isteni m�don l�tez� Ig�je an�lk�l vett fel val�ban emberi val�s�got,
hogy azt megcsorb�totta volna, ellent�tben az istenekkel mint az egyes
vil�gon bel�li hatalmak megszem�lyes�tett elveivel, akik szemben �llnak
egym�ssal, �s ,,megjelen�s�knek'' nincs k�r�lhat�rolt helye. Mivel
J�zus nem mennyei k�zvet�t� l�ny (az evang�liumnak ezt a f�lre�rt�s�t
az Egyh�z m�r a -->gn�zis, a -->dok�tizmus, a -->monofizitizmus, az
-->arianizmus elleni k�zdelemben kik�sz�b�lte), a megtestes�l�stan nem
is szorul r� -->m�tosztalan�t�sra mindaddig, am�g hissz�k, hogy ma is
az �l� Istennek �s a val�s�gos, �r�k jelent�s�ggel b�r� embernek a
kapcsolat�r�l van sz�, �s hogy a kett�nek van valami k�ze egym�shoz,
illetve, hogy mindenben k�z�k van egym�shoz. A mitol�giailag
f�lre�rthet� kifejez�seket (,,al�sz�ll�s'', ,,ki�res�t�s'', ,,az Atya
jobbj�n �l'' stb.) a m�velt h�v� neh�zs�g n�lk�l tudja helyesen
�rtelmezni k�pletess�g�kben is. Mivel az emberr�-lev�sben a maradand�an
teremtm�nyi l�t v�g�rv�nyess�g�r�l �s igazol�s�r�l van sz�, a
megtestes�l�s hit�nek a kelet-�zsiai eredet� k�pzetekhez sincs k�ze,
mivel ezekben az elgondol�sokban a ,,megtestes�l�s'' csup�n az istens�g
�tmeneti jele a voltak�ppen l�nyeg n�lk�li l�tez�k birodalm�ban; �gy e
jel el is t�nik (�s ez�rt mindig �jb�l vissza is t�rhet).
J�zus titka teh�t abban van, hogy � val�ban k�t oldal�n �ll annak a
hat�rnak, amely Isten �s a teremtm�ny k�z�tt h�z�dik: J�zus az Isten
Fia �s az ember fia. Ha az ember l�nyege az Isten abszol�t l�t�re
ir�nyul� nyitott, szem�lyesen megval�s�tand� transzcendencia, akkor a
megtestes�l�s (szabad, meg nem �rdemelt, egyszeri) legmagasabb rend�
megval�sul�sa annak, amit az ,,ember'' sz� egy�ltal�n jelent. J�zus
Krisztus ,,embers�ge'' �ppen az a valami, ami akkor j�n l�tre, ha Isten
a maga Ig�j�ben a sz� szoros �rtelm�ben saj�t maga v�lik k�ls�v�, �s
saj�t maga megy �t a (teremtm�nyi) m�sikba. Ily m�don J�zus Krisztus a
teremt�s cs�cspontja, az emberis�g tagjak�nt annak Ura �s feje,
-->k�zvet�t� Isten �s a teremtm�ny k�z�tt. Mivel J�zus Krisztus
embers�g�ben nem gondolhat� el a vil�g mint k�rnyezete n�lk�l, az�rt
csakis �benne lett Istennek a vil�gra ir�nyul� kegyes akarata
t�rt�nelmileg k�zzelfoghat� m�don re�lis �s v�g�rv�nyes a vil�gban.
Isten abban a dial�gusban, amelyet szabadon teremtett vil�g�val
elkezdett, m�r kimondta a d�nt� �s v�gs� sz�t megtestes�lt Ig�j�ben.
J�zus Krisztus erk�lcsi cselekv�s�nek v�gtelen jelent�s�ge van isteni
szem�ly�nek m�lt�s�ga miatt. Engedelmess�ge -- amely megval�sul
�let�ben �s az Atya akarat�nak teljes�t�se kedv��rt a hal�l k�szs�ges
v�llal�s�ban, amelyet az emberis�g fejek�nt tan�s�t -- a vil�g
-->megv�lt�sa. Aki J�zus �zenet�t hallgatja �s hisz �neki, aki hisz
�benne, az meg�rti, hogy Isten mindenhat� szabads�g�ban nemcsak
szembe�ll�totta mag�val �s nemcsak belevetette a saj�t szabads�g�ba a
teremtm�nyt, hanem -- az�ltal, hogy tulajdon Ig�j�t testi �s szellemi
eg�szk�nt k�ldte a vil�gba �s ez az eg�sz az Ige saj�t val�s�gak�nt a
vil�gban lakozott -- a teremtm�nyt a maga eg�sz�ben is meg akarta h�vni
arra, hogy boldog dics�s�gben Isten saj�t �let�b�l r�szes�lj�n. �ppen
ez teh�t a kereszt�nyek hite: hogy ez az esem�ny, amelyen a vil�g
minden v�rakoz�st t�lsz�rnyal� �dv�ss�ge m�lik, �ppen a n�z�reti
J�zusban k�vetkezett be, hogy az � tan�t�sa �s Lelke az abszol�t
igazs�g �s az �let az ember sz�m�ra, hogy hal�la a megv�lt�s, hogy a
vil�g beteljes�l�se nem m�s, mint Isten �s a teremtm�ny k�zels�g�nek ez
a v�g�rv�nyes kinyilatkoztat�sa (-->kereszt�nys�g).
Hab�r sokan elutas�tj�k a teol�giai -->krisztol�gia formul�it, mivel
t�vesen �rtelmezik azokat, arra az�rt m�gis k�pesek lehetnek, hogy
egzisztenci�lisan �szint�n �s hittel megval�s�ts�k magukban az emberr�-
lett isteni Ig�ben val� hitet. Ha valaki J�zusra, keresztj�re �s
hal�l�ra tekintve val�ban hiszi, hogy benne az �l� Isten mondta ki neki
az utols�, a d�nt�, a mindent fel�lel� sz�t, amelyet t�bb� m�r nem
lehet visszavonni, �s ezzel megv�ltotta minden szolgas�gt�l �s azoknak
a l�t�llapotoknak a zsarnoks�g�t�l, amelyek mag�ba z�rt, b�n�s �s
hal�lra sz�nt l�tez�s�n uralkodnak, akkor az ilyen ember olyasvalamiben
hisz, ami csak akkor igaz �s val�s�gos, ha J�zus az, akinek a
kereszt�nys�g hite megvallja, akkor az ilyen ember hisz Isten ig�j�nek
emberr�-lev�s�ben, ak�r tudatos�tja ezt, ak�r nem. Ezzel term�szetesen
nem tagadjuk a t�rgyilag helyes formula jelent�s�g�t, amely
ekkl�ziol�giai �s szociol�giai �rtelemben alapja a k�z�s gondolkod�snak
�s hitnek.
S�t, sokan tal�lkoztak m�r J�zus Krisztussal olyanok, akik nem
tudt�k, hogy �benne arra a Valakire tal�ltak r�, akinek �lete �s hal�la
az � boldog, megv�ltott sorsukat k�pviseli. Isten �s Krisztus kegyelme
titkos esszenci�ja mindannak a val�s�gnak, amelyet v�lasztani lehet, �s
ez�rt nem k�nny� olyasmihez ny�lni, amiben ne ker�ln�nk kapcsolatba
(�gy vagy �gy) Istennel �s J�zus Krisztussal. Aki teh�t -- hab�r m�g
t�vol �ll minden explicit, szavakban megfogalmazott
-->kinyilatkoztat�st�l -- n�ma t�relemmel (jobban mondva: hitben,
rem�nyben �s szeretetben, b�rhogy nevezze is ezeket) elfogadja
l�tez�s�t, vagyis embers�g�t ama titokk�nt, amely az �r�k szeretet
titk�t rejti mag�ban �s a hal�l m�h�ben is �letet fakaszt, az igent
mond valamire, ami val�ban oly megm�rhetetlen, amilyen m�rhetetlen�l
b�zik benne, mivel Isten csakugyan a meg nem m�rhet�vel, vagyis saj�t
mag�val t�lt�tte be, minthogy az Ige testt� lett: az ilyen ember teh�t
J�zus Krisztusra mond igent, m�g ha nincs is tudat�ban ennek. Mert aki
elengedi mag�t �s ugrik, az a m�lys�gbe zuhan, mely ott t�tong el�tte,
�s m�lyebb, mint amekkor�nak kim�rte. Aki eg�szen elfogadja emberl�t�t
(s hom�lyos, hogy ki az, aki val�ban megteszi), az elfogadta az
Emberfi�t, mivel Isten �benne fogadta el az embert. Ha a Szent�r�sban
az �ll, hogy bet�lt�tte a t�rv�nyt, aki a felebar�tj�t szereti, akkor
ez az�rt a v�gs� igazs�g, mert emberr�-lev�se folyt�n maga Isten lett a
felebar�tunk, �s �gy minden felebar�tunkban mindig �t fogadjuk el �s �t
szeretj�k, aki egyszerre van hozz�nk a legk�zelebb �s a legt�volabb is.
========================================================================
J�zus Krisztus preegzisztenci�ja

J�zus Krisztus preegzisztenci�ja: azt a t�nyt jel�li, hogy J�zus

Krisztus �kereszt�ny �rtelemben vett -->szem�lye, aki J�zus Krisztusban
emberr� lett, nem csup�n J�zus emberi term�szet�nek (test �s l�lek)
id�ben val� kezdetekor keletkezik, hanem ezt az esem�nyt megel�z�en is
�r�kt�l fogva l�tezik, mivel az Aty�t�l mind�r�kt�l sz�let�, �r�k
isteni Logosz lett emberr�. Hab�r az �jsz�vets�g krisztol�gi�ja
�ltal�ban a konkr�t, ember J�zus tapasztalat�b�l indul ki, m�gis
hat�rozottan tud J�zus Krisztus preegzisztenci�j�r�l (Fil 2,6; Jn 1,1-
18; 17,5 stb.). Ha J�zus Krisztus Istennek abszol�t, eszkatologikus
megnyilatkoz�sa, amelyben Isten �nmag�t mondja ki �s �nmag�t �g�ri meg,
egyszersmind ennek az �g�retnek szabad, teremtm�nyi elfogad�sa (a
form�lis -->predefin�ci� k�vetkezt�ben, mert csak �gy lehet abszol�t
m�don az �dv�ss�g esem�nye), akkor a mag�t kimond� �s meg�g�r�, teh�t
�ppen Isten a ,,preegzisztens'', m�gpedig eg�szen m�sk�pp, mint akkor,
ha Isten egy k�z�ns�ges (id�beli) teremtm�nyhez k�pest preegziszt�l,
akiben nem �nmag�t mondja ki. Elfogulatlanul meg lehetne vizsg�lni
exeg�tikailag (a mitol�gia �rthet� okokb�l felmer�l� gyan�j�nak
elh�r�t�sa v�gett), hogy �ppen az, amit maga J�zus az ,,Atya Fia''
kifejez�sen �rt, egyszer�en azonos-e Istennel, aki m�g az id�ben is
kimondja mag�t �s �gy preegziszt�l, vagy pedig tartalmaz valamilyen
teremtm�nyi mozzanatot is, amely nem azonos ezzel az Istennel �s ez�rt
m�g nem ,,preegzisztens''. A m�sodik lehet�s�g sem z�rja ki azt, hogy
az �nmag�t kimond� isteni szubjektum -- akit a klasszikus terminol�gia
,,Fi�nak'' (vagy Logosznak) nevez -- preegzisztens. -- -->Unio
hypostatica, -->J�zus Krisztus, -->preegzisztencianizmus.
========================================================================
J�zus mennybemenetele

J�zus mennybemenetele: az �jsz�vets�g kijelent�se (ApCsel 1,1-14,

valamint Mk 16,19, mely az el�bbit�l f�gg �s amelyet gyakrabban
eml�tenek), melynek az a tartalma, hogy J�zust, aki megfesz�ttetett,
meghalt �s felt�madt, Isten mag�hoz emelte oly m�don, hogy ebben az �
embers�g�nek maradand� �rv�nyess�ge jut kifejez�sre (,,jelenik meg'').
A mennybemenetelr�l sz�l� besz�mol�kat egy�tt kell szeml�lni azokkal a
besz�mol�kkal, amelyek arr�l adnak h�rt, hogy -->felt�mad�sa ut�n J�zus
megjelent az ,,el�re kijel�lt tan�k'' el�tt (ApCsel 10,41); e
besz�mol�k teh�t semmit sem mondanak mag�nak a mennybemenetelnek a
napj�r�l, hanem arr�l a napr�l tan�skodnak, amikor a mennybemenetel a
tan�k el�tt l�that�v� lett. J�zus sz�m�ra a mennybemenetel jelenti: a
kereszten �s a felt�mad�sban megval�s�tott m�v�nek beteljes�l�s�t,
diadalmas felemel�s�t, a vil�g hatalmass�gainak megd�nt�s�t �s azt az
esem�nyt, hogy J�zus mint a mindens�g feje bet�lti a mindens�get, �s
gy�keresen �j viszonyba l�p a vil�ggal, melynek uralkod�ja lesz.
Sz�munkra a mennybemenetel jelenti: Isten k�zt�nk val� jelenl�t�nek �j
m�dj�t, a Szentl�lekben val� jelenl�tet, amelyet az Egyh�z kapott
(amely J�zus mennybemenetele �ltal J�zus test�v� alakult �t), tov�bb� a
-->menny megny�l�s�t �s az emberis�g t�nyleges megv�lt�s�t. De emellett
a mennybemenetel arra is utal, hogy a v�gleges �dv�ss�g m�g h�tra van,
�s hittel rem�nykedn�nk kell benne minden ellenkez� l�tszat dac�ra is:
J�zus nem hozz�f�rhet� �rz�kis�g�nk sz�m�ra, �s a vil�g beteljes�l�se a
-->paruzi�ban, az -->�t�letben �s a test -->felt�mad�s�ban egyel�re
csak rejtetten el�rehalad� folyamat.
========================================================================
J�zus pokolrasz�ll�sa

Az �jsz�vets�g legal�bb 10 helyen azt vallja -- az apostoli

hitvall�snak Krisztus ut�n 370-t�l elterjedt v�ltozat�val egy�tt (DHI:
DS 801 852) --, hogy J�zus halottk�nt volt a ,,holtak orsz�g�ban''.
Egyes bibliai helyek k�zelebbr�l arr�l tud�s�tanak, hogy J�zus ott (a
hatalmass�goknak vagy az elhunyt embereknek) a -->baszileia gy�zelm�t
hirdette vagy k�pviselte. Nem a -->pokolr�l van azonban sz�, hanem a
k�s�zsid�s�g �rtelmez�se szerinti -->seolr�l, amint ez egy�rtelm�en
kider�l a hagyom�nyb�l. A megfogalmaz�s m�dj�nak �s tartalm�nak
kritikai megk�l�nb�ztet�se alapj�n a k�vetkez�ket mondhatjuk: maga ez a
pokolrasz�ll�s J�zus hal�la, ugyanis J�zus az ember -->hal�l�t tettk�nt
engedelmesen elfogadja �s megval�s�tja mint olyan esem�nyt, amely az
embert minden hatalomt�l megfosztja, �s ,,a hal�lban'' �nk�nt v�llalva
teljes tehetetlens�g�t, t�k�letesen al�veti mag�t Isten
rendelkez�s�nek, megv�lt� engedelmess�ge �r�n viszont hatalmat nyer a
kozmosz �s a t�rt�nelem felett, mert a -->hal�lban nem szakad meg a
teremt�s eg�sz�hez val� viszony, hanem nyilv�nval�v� �s k�zvetlenn�
v�lik ,,a vil�g sz�v�ben'' (Mt 12,40) val� l�tk�nt. A pokolrasz�ll�s
teh�t nem �j megv�lt�i tett a hal�lon k�v�l. A hal�lban J�zus
k�z�ss�gre l�pett az el�tte elhunytakkal, �gy hal�la egyr�szt igazi
�rtelemben k�zli, amit m�k�d�s�vel megval�s�tott, m�sr�szt maradand�
�rv�ny� felh�v�s, mely az elfelejtett holtakkal val� szolidarit�sra
sz�l�tja fel az embereket. �rtelmetlen dolog a pokolrasz�ll�s
id�pontj�r�l �s tartam�r�l elm�lkedni, mert a pokolrasz�ll�st csak a
hal�lon t�li l�t mozzanatak�nt szeml�lhetj�k, m�rpedig ez a l�t k�v�l
esik a tovahalad� id�n.
========================================================================
J�zus testv�rei
 Az �jsz�vets�g Jakabot, J�zsefet, J�d�st �s Simont J�zus testv�r�nek
nevezi (Mk 6,3 �s a p�rhuzamos helyek). Hogy itt J�zus v�r szerinti
testv�reir�l volna sz� (vagy mostohatestv�reir�l, mint ahogy a g�r�g
ortodox egyh�zban m�g ma is hiszik), annak ellene sz�l:
a) hogy egyed�l J�zust nevezik J�zsef fi�nak �s M�ria fi�nak;
b) hogy J�zus testv�rei Lk 1,27 szerint nem lehettek M�ria id�sebb
fiai;
c) hogy J�zus testv�rei nem lehettek M�ria kisebb fiai, mert k�l�nben
lehetetlen lett volna a h�sv�ti zar�ndoklat Jeruzs�lembe (Lk 2,41-52);
d) hogy J�zus a kereszten J�nosra b�zta anyj�t (Jn 19,26 �s k�v.);
e) hogy a g�r�g ,,adelphosz'' (testv�r) sz�t szemita eredet�
sz�vegekben bizony�that�an alkalmazt�k t�volabbi rokonokra is.
========================================================================
J�zus tud�sa

A J�zus tud�s�val kapcsolatos teol�giai k�rd�s nem a -->J�zus

Krisztusban lakoz� �r�k -->Logosz v�gtelen tud�s�ra, hanem J�zus v�ges,
emberi -->lelk�nek tud�s�ra vonatkozik. A teremtm�nyi l�lek tud�sa -- a
l�lek l�nyeg�b�l k�vetkez�leg -- v�ges: legmagasabb rend� aktusa abban
�ll, hogy Isten k�zvetlen sz�nel�t�s�ban (-->Isten sz�nel�t�sa)
boldogan �tadja mag�t Isten felfoghatatlan -->titk�nak. Mivel valamely
l�tez� mag�n�l val� l�t�t az illet� l�tez� l�tfok�nak megfelel�en kell
elgondolnunk, az emberi l�leknek az isteni Logosszal val� hiposztatikus
egyes�l�se (-->unio hypostatica) sz�ks�gk�ppen azt jelenti, hogy az
emberi l�lek kezdett�l fogva birtok�ban van ennek a k�zvetlen
egyes�tetts�gnek, teh�t Isten k�zvetlen sz�nel�t�s�nak (-->Isten
sz�nel�t�sa), ha ez nem hozza is meg egyel�re minden tekintetben a
mennyei boldogs�got. E sz�nel�t�s eredete alapj�n viszont �rthet�v�
v�lik, hogy J�zusnak ez a fogalmi tagolts�got n�lk�l�z� alapvet�
l�t�llapota -- mely azon alapult, hogy J�zus mindenest�l �tadta mag�t
Istennek �s al�vetette mag�t Isten akarat�nak -- nem jelent
sz�ks�gk�ppen egyedi ismeretekre bontott vagy tetsz�s szerint ilyen
ismeretekre bonthat� tud�st. J�zus teh�t egyed�l�ll� l�t�llapota
ellen�re (helyesebben: azon bel�l) -- �pp�gy, mint mi -- szert tehetett
tapasztalatokra, szellemi fejl�d�sen mehetett kereszt�l (Lk 2,52) h�j�n
lehetett valamilyen fogalmi-t�rgyi, teh�t �nmaga �s m�sok sz�m�ra
k�z�lhet� tud�snak (pl. Mt 24,36), �s a j�v� lehetett sz�m�ra titok,
hab�r ezzel az egyed�l�ll� ontol�giai l�t�llapottal m�r eleve adva volt
val�s�g�nak m�ly�n a k�ldet�se �s mindaz, aminek k�ldet�se
teljes�t�s�hez tudatoss� kellett v�lnia.
========================================================================
J�

A j� el�sz�r is a l�tez� transzcendent�lis saj�toss�ga �ltal�ban �s

azt jelenti, ami megfelel egy l�tez� c�lra ir�ny�tott alkat�nak (�s
amire a l�tez� ez�rt t�rekszik). Ide tartozik el�sz�r is a l�tez�
�nmag�ban: amennyiben a l�tez� t�nyleges, l�nyegi �nmegval�s�t�s�ban
�nmag�t teszi t�rekv�s�nek c�lpontj�v�, annyiban ontikusan ,,j�'' a
maga sz�m�ra (bonum sibi). Ide tartozik tov�bb� mindaz, ami ezt a
l�nyegi �nmegval�s�t�st szolg�lja (bonum alteri). Ha egy l�tez�nek az
abszol�t -->l�t horizontj�n bel�l szabadon kell megval�s�tania �nmag�t
(-->szabads�g), akkor e l�tez� ontikus �rtelemben vett j� volta
egyr�szt az ontol�giai j�, vagyis az objekt�v erk�lcsi j� (bonum
honestum), m�sr�szt -- az abszol�t l�t horizontj�n bel�l -- abszol�t
,,�rt�k'': mivel �s amennyiben egy l�tez� (egy j�) benne van az ember
l�nyeg�vel egy�tt sz�ks�gszer�en t�telezett c�lszer�s�gi rendben, a
tudatos �s szabad �n�ll�s�ggal rendelkez� ember pedig Isten el�tt
,,abszol�t'' (vagyis nem lehet valamely m�s c�lnak al�rendelt eszk�z),
az�rt �s annyiban az ilyen l�tez�t abszol�t �rv�nyess�g illeti meg. Az
ilyen l�tez� felt�tlen erk�lcsi parancs t�rgya, ami azonban nem
sz�nteti meg a szabads�got, hanem felt�telezi, �s tartalmilag
meghat�rozott d�nt�sre sz�l�tja fel. Az objekt�v erk�lcsi �rt�k teh�t
els�dlegesen a szellemi -->szem�ly (Isten �s az ember), m�sodlagosan
pedig minden egy�b, amennyiben el�seg�ti az els�dlegesen objekt�v
erk�lcsi �rt�k helyes igenl�s�t, tudatosul�s�t, megval�sul�s�t vagy
elismer�s�t. Szubjekt�v �rtelemben erk�lcsileg j� (bonum morale) az
olyan szabad, szellemi cselekedet (-->aktus), amely az elismer�sen �s a
megval�s�t�son kereszt�l igenli az ilyen objekt�v erk�lcsi �rt�ket.
========================================================================
J�v�

Az ember j�v�je teol�giai �rtelemben nemcsak az, ami m�g nem val�sult
meg, ami m�g h�tra van, ami t�nylegesen majd csak k�s�bb k�vetkezik be,
hanem az ember el� a -->l�nyeg�vel �s term�szetfeletti
-->egzisztenci�lj�val m�r -->kezdetben -->c�lk�nt kit�z�tt l�tez�s,
amely k�telez� �s egyben lehets�ges, amely fel� az embernek haladnia
kell �s lehet, hogy saj�t tettek�nt �s ugyanakkor Isten szabad
kegyelm�nek adom�nyak�nt elnyerje azt. Ez az igazi, voltak�ppeni �s
v�gs� j�v� -- melyet -->Isten �dv�z�t� akarata tett lehet�v� -- ,,m�r
elkezd�d�tt'', mivel J�zus -->felt�mad�s�ban m�r elkezd�d�tt a vil�g
v�g�rv�nyes j�v�je, �s a felt�mad�s mint mindny�junk -->megv�lt�sa
saj�t j�v�nknek is igazi kezdete (t�bb, mint puszta �g�rete!) a
-->szolidar�t�s-elv k�vetkezt�ben. Ha az ember a hitben nyitott� v�lik
a j�v� ir�nt, akkor az lesz a szil�rd pont, ami l�tsz�lag m�g h�tra
van, �s innen kiindulva �rtelmezz�k a m�ltat s birk�zunk meg a
jelennel. A kereszt�nys�g -- saj�t �n�rtelmez�se szerint -- v�rakoz�s
egy olyan j�v�re, amely mag�t�l teljesedik be �s �gy k�zeledik a
t�rt�nelemhez, hogy e beteljesed� j�v� elj�vetele ,,ut�n'' m�r nem
v�rhat� olyan j�v�, amely enn�l is ,,nagyobb'' volna; ez a k�zelg� j�v�
teh�t a kereszt�nys�g sz�m�ra abszol�t j�v�, vagyis az ,,abszol�t
j�v�'' hermeneutikus �rtelemben alkalmas fogalom Isten jel�l�s�re.
Ahogyan a -->vil�g evil�gi mivolt�ban egyre ink�bb kibontakozik, �gy
lesz a vil�gon bel�li j�v� mind ink�bb a racion�lis, akt�v tervez�sre
t�maszkod� emberi cselekv�snek az eredm�nye. A kereszt�nys�g a
humaniz�l�s�rt, a vil�gon bel�li j�v��rt v�gzett munk�t -- ha nem
rendelik al� -->ideol�gi�nak -- �gy tekinti, mint ami hozz�tartozik
ahhoz a voltak�ppeni vall�si feladathoz, hogy az ember egyre teljesebb
felszabad�t�sa �ltal megval�s�tsuk az abszol�t j�v� ir�nti, hitb�l �s
rem�nyb�l fakad� nyitotts�got.
========================================================================
Jutalommor�l

Az evang�lium n�h�ny helyen azt �g�ri, hogy a kereszt�ny cselekv�s�rt

majd ,,jutalom'' j�r (igaz, ez a jutalom nem f�ldi viszonz�s, hanem
,,nagy lesz a jutalmatok a mennyben'': Mt 5,12). A jutalom mot�vum�nak
meg�rz�se �s bizonyos fok� eldurv�t�sa miatt azzal v�dolt�k a katolikus
mor�lt, hogy az erk�lcsi �rt�keket az erk�lcs szintj�t el nem �r�
�rt�kek kedv��rt igenli. Ez a v�d a l�nyeget illet�en alaptalan. Ami a
,,mennyei jutalmat'' illeti, az nem mechanikusan hat �s nem a
kuf�rlelk�let bizony�t�ka; minden kereszt�ny csakis a mennyei jutalom
kedv��rt cselekedhet, mert az nem m�s, mint a -->baszilei�ba val�
bejut�s -- ami csak Isten kegyelm�b�l t�rt�nhet, hiszen az ember nem
�rdemli meg �s nem j�r neki --, �s mert minden ember az -->�dv�ss�gre
v�gyik, rem�li azt, az �dv�ss�gen pedig v�gs� soron mindig mag�t Istent
�rtj�k, �s az �dv�ss�gben �r� mondunk igent (v�. a -->hegyi besz�d
motiv�ci�ja). A f�ldi jutalom t�rgyilag legt�bbsz�r azonos az
erk�lcsileg helyes cselekv�sben benne rejl� t�rgyi igazs�goss�ggal,
mely j�t�konyan hat az �letre: ez teh�t nem erk�lcs el�tti �rt�k.
========================================================================
Kairosz

A ,,kairosz'' sz� a g�r�g filoz�fi�ban az id�nek azt a kritikus

pillanat�t jelenti, amikor a k�r�lm�nyekt�l felsz�l�tott embernek
t�rt�nelmileg d�ntenie kell. A Szent�r�sban a kairosz az �dv�ss�g
ideje, amelyet Isten d�nt�tt el �s rendelt el (Mk 1,15), az id�k
teljess�ge (Gal 4,4), a kegyelem utols� felk�n�l�sa Izraelnek (Lk
19,44) �s minden embernek (2Kor 6,2) -->J�zus Krisztusban, �s ezzel
egyszersmind v�gs� figyelmeztet�s, az �t�let kezdete (1Pt 4,17; Kol
4,5). A bibliai -->most-hoz hasonl�an a ,,kairosz'' is azt fejezi ki,
hogy Isten szabadon �s szuver�n m�don rendelkezik az -->id�vel is.
========================================================================
Kalkedon

Kalkedon: kis�zsiai v�ros, ahol 451. X. 8-t�l XI. 11-ig (I. Le� p�pa
idej�ben) a IV. egyetemes zsinat �l�sezett. Ezen a zsinaton fogalmazt�k
meg a krisztol�giai dogm�t: -->J�zus Krisztus, az emberr� lett isteni
-->Logosz, egy -->szem�ly k�t -->term�szetben, amelyek ebben az egy
szem�lyben kevered�s n�lk�l, v�ltozatlanul, elszak�thatatlanul �s
elv�laszthatatlanul vannak jelen (DS 301 �s k�v.). A dogma egyr�szt a
-->nesztorianizmus ellen ir�nyult (mely azt tan�totta, hogy J�zus
Krisztusban k�t szem�ly van; v�. -->Epheszosz), m�sr�szt Eut�ch�sz
tan�t�sa ellen (mely szerint J�zus Krisztusban a k�t term�szet egyetlen
egy term�szett� egyes�lt: szigor� -->monofizitizmus). Le� p�pa, akinek
a k�vetei a zsinaton eln�k�ltek, j�v�hagyta a zsinatot a 28. k�non
n�lk�l, amelyben a zsinat R�ma ut�n Konstantin�polynak �t�lte a
rangels�s�get (mell�zve Antiochi�t �s Alexandri�t).
========================================================================
K�non

K�non (szemita eredet� sz�, eredeti jelent�se: n�d, zsin�rm�rt�k). A

,,k�non'' mint teol�giai szakkifejez�s azoknak a k�nyveknek az
�sszegy�jt�se �s -->Szent�r�ss� val� egyes�t�se, amelyek -->sugalmaz�s
alapj�n �r�dtak, �s a hit norm�i.

I. Pozit�v t�rgyal�s.
Ez az �sszegy�jt�s fokozatosan t�rt�nt. A -->t�rv�ny (vagyis a T�ra,
a Pentateuchus) Ezdr�s igehirdet�s�ben �gy jelenik meg (Kr. e. 398
t�j�n), mint ami a hit norm�ja Izraelben; a pr�f�t�k k�nyvei a Kr. e.
2. sz�zadban nyert�k el ezt a rangot; az �sz�vets�g mai k�nonja --
bele�rtve az ,,egy�b �r�sokat'' is, amelyeket m�r az �jsz�vets�g is
nagyra becs�lt -- bizonyosan megvolt a Jabne-ban Kr. u. 100 k�r�l
megtartott zsid� zsinaton, b�r n�h�ny k�nyvvel kapcsolatban nem
bizony�that�, hogy a sz� szoros �rtelm�ben hozz�sz�m�tott�k-e a zsid�
k�nonhoz (T�b, Jud, 1 �s 2Mak, B�lcs, Sir, B�r, valamint Esz �s D�n
g�r�g r�szei), az viszont bizonyos, hogy ezeket is nagyon tisztelt�k.
Ezeket a k�nyveket Sienai Sixtus (meghalt 1569-ben) �ta -- el�gg�
szerencs�tlen�l -- ,,deuterokanonikus k�nyveknek'' nevezik. A k�telez�
�rv�nyess�gre tiszt�n t�rt�netileg a k�nyvek id�z�s�b�l k�vetkeztet�nk,
�gy az �jsz�vets�gi k�non kezdeteire is azokb�l az id�zetekb�l
k�vetkeztet�nk, amelyek a korai egyh�zaty�k �s egyh�zi �r�k m�veiben a
2. sz�zad els� fel�b�l r�nk maradtak. Az �jsz�vets�g els� igazhit�
jegyz�ke az �gynevezett Muratori-k�non (a 2. sz�zad m�sodik fel�b�l
sz�rmaz�, it�liai eredet� k�non), amelyb�l viszont hi�nyzik 5 olyan
lev�l, amely a mai k�nonban szerepel. Egyes k�nyvek eset�ben el�g
sok�ra d�lt el az a k�rd�s, hogy beletartoznak-e az �jsz�vets�g
k�nonj�ba vagy sem: �gy Nyugaton 380-390 k�r�l, Keleten pedig a 7.
sz�zad v�ge fel� z�rult le a k�non (Keleten legtov�bb a Jelen�sek
k�nyv�nek k�noni volt�r�l vitatkoztak). Az �jsz�vets�g els� teljes
k�nonja Szent Athan�zt�l, Alexandria p�sp�k�t�l maradt r�nk Kr. u. 367-
b�l. Az �sz�vets�ghez hasonl�an az �jsz�vets�gben is
,,deuterokanonikusnak'' nevezt�k azokat a k�nyveket, amelyeket
mindenkor nagyra becs�ltek, de amelyeknek kanonikus volta vitatott volt
(ezek: Zsid, Jak, 2Pt, 2Jn, 3Jn, J�d �s Jel). Hogy a k�nont a
tan�t�hivatal defini�lja, az csak akkor v�lt sz�ks�gess�, amikor a
reform�ci� idej�n a protest�nsok (�s bizonyos katolikus k�r�k: pl.
rotterdami Erasmus) k�ts�gbe vont�k t�bb bibliai k�nyv kanonikus volt�t
�s k�telez� tekint�ly�t. Ezt a tridenti zsinat v�gezte el 1546-ban,
amikor kijelentette, hogy mind a 45 �sz�vets�gi �s 27 �jsz�vets�gi
�r�snak Isten a szerz�je, �s ez�rt mindet ugyanaz a tisztelet illeti
meg (DS 1501 �s k�v.). Ennek kieg�sz�t�sek�nt a II. vatik�ni zsinat
meg�llap�totta, hogy az evang�liumokat els�bbs�g illeti meg az �sszes
bibliai �r�s, �gy az �jsz�vets�gi �r�sok k�z�tt is (Dei verbum 18).

II. A k�non teol�gi�ja.

Mint Istennek valamennyi �dv�z�t� cselekedet�t, a -->Szent�r�s
sugalmazotts�g�t (-->sugalmaz�s) is az isteni kinyilatkoztat�sb�l
tudjuk, amelyet az Egyh�z tan�t�hivatala hitelesen hirdet �s �rtelmez:
innen tudjuk, hogy a Szent�r�snak maga Isten a szerz�je. Hogy a
Szent�r�s k�nyvei sugalmazottak �s �gy kanonikusak, azt k�zvetlen�l az
Egyh�z tan�t�s�b�l tudjuk, amely tan�s�tja, hogy e tud�s eredeti
forr�sa az isteni kinyilatkoztat�s. Az Egyh�z ebben az �rtelemben
mindig mag�nak tulajdon�totta a k�non k�r�lhat�rol�s�nak jog�t azzal,
hogy az -->apokrifokat apokrifoknak min�s�tette, �s nyilatkozataiban a
k�non terjedelm�t meghat�rozta. A protokanonikus (vit�n fel�l �ll�) �s
deuterokanonikus �r�sok megk�l�nb�ztet�se t�rgyilag els�sorban azt
fejezi ki, mennyire volt bizonyos az Egyh�z a sz�ban forg� �r�sok
sugalmazotts�g�ban, s ez voltak�ppen semmilyen szerepet nem j�tszott az
Egyh�znak a k�non terjedelm�re vonatkoz� tanbeli d�nt�seiben. Ugyanez
vonatkozik a Szent�r�s r�nk hagyom�nyozott sz�vegform�j�ban meglev�
egyes kisebb sz�vegr�szek kanonicit�s�nak k�rd�s�re is. A k�nonnal
kapcsolatos dogmatikai �s dogmat�rt�neti probl�ma az a k�rd�s, hogyan
kell �gy elgondolni a sugalmazotts�g �s kanonicit�s kinyilatkoztat�s�t,
valamint ennek az (apostoli) kinyilatkoztat�snak az Egyh�zban val�
tudatosul�s�t, hogy e kett�s t�rt�n�s k�pzete t�rt�nelmileg
val�sz�n�nek, f�k�ppen pedig az egyh�zalakul�s lass� �s egyenetlen
folyamat�val �sszeegyeztethet�nek t�nhess�k. Mert egyr�szt a
kinyilatkoztat�snak le kellett z�r�dnia az els� nemzed�kkel (,,az
utols� apostol hal�l�val''), �gyhogy az Egyh�z meg�rthet ugyan
vil�gosabban egy kinyilatkoztat�st, de �jat nem kaphat, m�sr�szt
viszont az Egyh�z az egyh�zalakul�s j� n�h�ny k�rd�s�ben sok�ig
ingadozott, m�g a v�gleges d�nt�shez eljutott, �s ezt a t�nyt aligha
tudn�nk �j kinyilatkoztat�s n�lk�l megmagyar�zni, ha az erre vonatkoz�
s az apostoli korban bek�vetkezett eredeti kinyilatkoztat�s (amelynek
felt�tlen�l meg kellett t�rt�nnie) valamelyik apostolnak az egyes
k�rd�ses k�nyvekr�l sz�l� explicit t�teleiben maradt volna fenn. A
k�rd�s teh�t az: elgondolhat�-e, hogy egy eredeti kinyilatkoztat�s
egyr�szt az apostoli korban k�vetkezz�k be, m�sr�szt viszont annyira
implicit legyen, hogy explicitt� t�tele id�t ig�nyeljen, s k�zben az
Egyh�z ellent�tes v�lem�nyek k�z�tt ingadozz�k (-->dogmafejl�d�s). Ha a
Szent�r�s l�nyeg�t illet�en eleve abb�l indulunk ki, hogy Isten azt
akarta: a Szent�r�s a minden id�k sz�m�ra normat�v -->�segyh�z
mozzanatak�nt legyen a j�v� norm�ja az Egyh�z Istent�l ered�
alkotm�ny�ban, �s hogy Isten ily m�don a Szent�r�s sugalmazotts�g�t
eredetileg m�r kinyilatkoztatta azzal, hogy kinyilatkoztatta az
�segyh�z normat�v volt�nak ezt az �tfog�bb t�ny�ll�s�t, akkor m�r a
kez�nkben is van az az explicit sarkt�tel, amelyb�l kiindulva az Egyh�z
fokozatosan felismerheti �j kinyilatkoztat�s n�lk�l is a Szent�r�s
k�nonj�nak hat�rait: amit (nem: mivel!) az Egyh�z ama kor �r�sai k�z�tt
fokozatosan tiszt�z�d� reflexi� �tj�n az �segyh�z (�s az �segyh�z
�sz�vets�gi el�zm�nye) tiszta objektiv�ci�jak�nt ismer fel, arr�l ezzel
egy�tt azt is felismeri, hogy az �segyh�z alkot� mozzanata, vagyis hogy
sugalmazott �s kanonikus.
========================================================================
Karakter, szents�gi jelleg

Karakter, szents�gi jelleg (a g�r�g ,,kharakt�r'' sz�b�l, melynek

jelent�se: ismertet�jel): az a ,,szellemi �s kit�r�lhetetlen jegy'',
amelyet a kereszts�g, a b�rm�l�s �s az egyh�zirend v�s az egyes
kereszt�ny lelk�be (m�sk�ppen: e szents�gek maradand� �rv�nyess�ge,
mely f�ggetlen az egyes ember szubjekt�v magatart�s�t�l) (DHI: DS
1609). A szents�gi jelleg tan�nak bibliai alapja Isten pecs�tj�nek
(-->szphragisz) fogalma, amellyel a kiv�lasztottak meg vannak jel�lve
(Jel 7,2-8); e tant el�sz�r Szent �goston fejtette ki azzal
�sszef�gg�sben, hogy felismert�k: e szents�gek nem ism�telhet�ek.
Kit�r�lhetetlens�g�ben a szents�gi jelleg megel�zi az emberi d�nt�st �s
az egyes ember szem�lyes �dvt�rt�net�t, s�t, az Egyh�znak �s
kultusz�nak t�rt�nelmi nyilv�noss�ga el� utalja az �dv�ss�get felaj�nl�
Isten mindenkori bens�, l�thatatlan �s kegyelemb�l fakad� h�v�s�t, mely
az egyes embernek sz�l (a szents�gi jelleg arra rendeli a h�v�ket, hogy
r�szt vegyenek az istentiszteletben: II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium
11). Az Egyh�z kultusza teh�t -- mivel a kereszts�g, a b�rm�l�s, a
papszentel�s szents�g�ben r�szes�tett szem�ly maradand� megh�v�s�nak
jelenval�v� t�tele -- l�that� megjelen�t�se Isten maradand� �s
megb�n�st nem ismer� szeretet�nek �s az Egyh�z erre adott v�lasz�nak,
amellyel az Egyh�z mint eg�sz elfogadja ezt a szeretetet (-->szents�g).
A szents�gi jelleg k�l�nb�zik a kegyelemt�l mag�t�l, de jelzi a
kereszt�ny embernek a kegyelem birtokl�s�nak sz�ks�gess�g�t, �s fel is
k�n�lja neki a kegyelmet.
========================================================================
Kardiogn�zia

Kardiogn�zia (g�r�g eredet� sz�, jelent�se: a sz�v ismerete). A

kardiogn�zia mint a skolasztikus megismer�s-metafizik�nak �s mint a
misztik�nak a fogalma azt a k�l�nleges adom�nyt jelenti, amelynek
seg�ts�g�vel megismerhet� az ember erk�lcsi �s vall�si �llapota, mely
szabad d�nt�s�nek eredm�nyek�nt j�tt l�tre (m�s sz�val: a kardiogn�zia
seg�ts�g�vel megismerhet� az embernek Istenhez val� viszonya). A
katolikus teol�gia szerint az ember a maga erej�b�l nem tehet szert
ilyen ismeretre; ez az ismeret term�szet�n�l fogva csak Istent illeti
meg, amint err�l tan�skodik a Szent�r�s, tov�bb� lehet egyes embereknek
aj�nd�kozott -->karizma, amelyet viszont egyes esetekben nem k�nny�
megk�l�nb�ztetni a parapszichol�giai jelens�gekt�l.
========================================================================
Karizma

Karizma (g�r�g, jelent�se: kegyelmi adom�ny). A karizma jelenti

a) az �jsz�vets�gben az �dv�ss�get �ltal�ban, amellyel Isten nem
tartozott az embernek;
b) t�bbes sz�mban pedig mind az �jsz�vets�gben, mind a mai teol�giai
nyelvben Isten Lelk�nek az egyes h�v�re gyakorolt hat�sait, amelyeket
az ember sohasem k�pes kik�nyszer�teni, amelyeket az Egyh�z hivatalos
szervei nem l�thatnak el�re, amelyeket nem szerezhet�nk meg egyszer�en
a szents�gek v�tel�vel, �s amelyekre m�gis mindig �s minden�tt
sz�m�tani lehet, mivel �pp�gy hozz�tartoznak az Egyh�z sz�ks�gszer� �s
maradand� l�nyeg�hez, mint a hivatal �s a szents�gek.
A karizma (az -->er�nyekkel ellent�tben) arra ir�nyul, hogy l�that�v�
�s hihet�v� tegye az Egyh�zat mint ,,Isten szent n�p�t'', �s ezzel
kieg�sz�ti az egyh�zi -->hivatalt annak voltak�ppeni feladat�ban. A
karizma megjelen�si m�dja (az apostoli korban els�sorban: b�lcsess�g,
tud�s, csodatev� hatalom, a szellemek megk�l�nb�ztet�s�nek k�pess�ge,
korm�nyz�k�pess�g, a nyelvek adom�nya, v�. mindenekel�tt 1Kor 12-14) a
karizma �dvt�rt�neti-ekkl�ziol�giai l�nyeg�b�l k�vetkez�leg el�re nem
l�that�; ez�rt a karizm�t mindig �jb�l fel kell fedezni �s �jb�l el
kell fogadni (DS 3807 �s k�v.); �s itt a karizma valamely megjelen�si
form�j�nak �jszer�s�ge semmik�ppen sem szolg�lhat �rvk�nt a karizma
egyh�zi volta �s a L�lekt�l val� eredete ellen (l�sd a k�z�pkori
szeg�nys�gi mozgalmat), hanem e megjelen�si forma �jszer�s�g�t �ppen
�jszer�s�g�ben kell -- term�szetesen gondos vizsg�lat ut�n -- a L�lek
�j �szt�nz�sek�nt elismerni, minthogy a L�lek �gy akarja az Egyh�zat az
Egyh�z mindig �j jelen�vel szembes�teni �s azzal bens�s�gesebben
(vagyis differenci�ltabban) �sszekapcsolni.
========================================================================
Karth�g�

A karth�g�i 16. zsinat (melyet kor�bban t�vesen Milevitanum-nak

neveztek) 9 k�nont fogalmazott meg a -->pelagianizmus ellen 418-ban (DS
221-230), melyeknek teol�giai tan�t�s�t Zosimus p�pa j�v�hagyta, ma
viszont k�telkednek abban, hogy ez a j�v�hagy�s -->defin�ci� volna (ez
a k�rd�s ma a -->limbusr�l foly� vita miatt fontos).
========================================================================
Katekizmus

Katekizmus (a g�r�g ,,kat�khein'' sz�b�l, melynek jelent�se: �l�sz�

�tj�n tan�tani): ma azt a k�nyvet jelenti, amelynek alapj�n elemi fokon
oktatj�k a kereszt�ny hittant; ez az oktat�s a 18. sz�zad �ta elk�l�n�l
a ,,bibliai t�rt�net'' oktat�s�t�l. Ha �s amennyiben egy p�sp�k
j�v�hagy egy katekizmust a hithirdet�s vez�rfonalak�nt, akkor �s
annyiban ez a katekizmus a rendes tan�t�hivatal fontos dokumentuma. De
egy igazs�got -- csup�n az�rt, mert szerepel a katekizmusban -- m�g nem
illet meg a t�vedhetetlens�g vagy a teol�giailag k�telez� �rv�nyess�g,
hiszen a katekizmust sohasem azzal a c�llal �ll�tj�k �ssze, hogy csak
ilyen igazs�gokat k�z�lj�n, hanem keverednek benne -->dogm�k,
-->katolikus igazs�gok, teol�giailag biztos igazs�gok stb., melyeket a
katekizmus korhoz k�t�tt n�z�pontb�l mutat be.
========================================================================
Katolikus igazs�gok

Katolikus igazs�gok (veritates catholicae vagy doctrina catholica):

sz�kebb teol�giai �rtelemben mindazok az igazs�gok, amelyeket az Egyh�z
hitelesen, de nem t�vedhetetlen�l terjeszt el� (ennyiben teh�t a
katolikus igazs�gok k�l�nb�znek a -->dogm�kt�l �s a -->dogmatikus
t�nyekt�l). A katolikus igazs�gok k�z� tartoznak: bizonyos teol�giai
k�vetkeztet�sek, p�pai -->enciklik�kban tal�lhat� fejteget�sek stb. Az
Egyh�z az ily m�don el�terjesztett igazs�gok bels� helyesl�s�t
k�veteli, de nem k�vetel abszol�t, visszavonhatatlan, hitbeli
helyesl�st. Az -->Egyh�z tekint�ly�n alapul� helyesl�s�t visszavonhatja
az ember, ha vizsg�l�d�saiban, melyek t�ll�pnek a k�rd�s addigi
megk�zel�t�s�n, arra a biztos meggy�z�d�sre jut, hogy m�r nem felel meg
az igazs�gnak valamely n�zet, amelyet az Egyh�z hitelesen, de nem
t�vedhetetlen�l terjesztett el�.
========================================================================
Kauzalit�s

Kauzalit�s (a latin ,,causa'' sz�b�l, melynek jelent�se: ok). Az

oks�g a g�r�g filoz�fia egyik f� t�m�ja volt, mely abb�l a k�rd�sb�l
ad�dott, hogy mi ,,mozgatja'' vagyis v�ltoztatja meg a l�tez�t. A
fenn�ll�b�l (-->anyag) egy �j, bels� -->forma �ltal valami �j lesz; �gy
az anyagot �s a form�t bels� alapoknak vagy okoknak tekintik (anyagi �s
form�lis ok). Mivel egy l�tez� egy m�sik l�tez�t mindig valamilyen
-->c�lnak megfelel�en form�l, ez�rt a hat�s maga �s a c�l az �talakul�s
k�ls� okai (eszk�z-ok �s c�l-ok). Az oks�g klasszikus elm�let�ben
szerepl� eme n�gy okot kieg�sz�ti a mintak�p k�ls� form�ja, amelynek
m�solatak�nt valamely l�tez� l�trej�n (mintak�pi ok). Alaposabban
vizsg�lta a kauzalit�s k�rd�s�t a skolasztika, �s fel�ll�totta a
kauzalit�s elv�t: valamennyi v�ges l�tez� k�l�nb�zik a -->l�tt�l
mag�t�l, ez�rt esetleges, vagyis nem sz�ks�gszer� (-->kontingencia); de
a v�ges l�tez� val�s�gos, ez�rt egy (hat�-) ok kellett, hogy
l�trehozza. A kauzalit�s elv�t filoz�fiailag al�t�masztja az
ellentmond�s elve: az esetleges l�tez�t saj�t l�nyege nem rendeli arra,
hogy l�tezzen, az esetleges l�tez� l�tezhet is meg nem is, mivel saj�t
l�nyege nem alapja a l�t�nek. De ha l�tezik, akkor valami m�s rendeli
arra, hogy l�tezz�k. Ha nem rendeln� valami m�s arra, hogy l�tezz�k,
akkor arra volna rendelve, hogy l�tezz�k (hiszen l�tezik) �s ugyanakkor
nem is volna erre rendelve (mivel �ll�t�lag nincs oka), ami
ellentmond�s volna. Mindenesetre ebb�l csak akkor k�vetkezik a teol�gia
sz�m�ra valami, ha �nmegval�s�t�sa k�zben az emberi szellem eleve
tiszt�ban van azzal, hogy mi a -->l�t; ha a gondolkod�s, melynek
horizontj�ban sz�ks�gszer�en benne van a l�t, nem a l�tre ir�nyulna �s
nem a l�tet igenlen�, mely a gondolkod�st hordozza, akkor hi�ba
alkalmazn�nk a kauzalit�s elv�t a teol�gi�ban Isten �s a vil�g
viszony�ra, ez nem vezetne igaz istenfogalomhoz. V�.
-->istenbizony�t�sok, -->alap.
========================================================================
Kegyelem

Kegyelem (g�r�g�l ,,kharisz'', latinul ,,gratia''). A teol�gi�ban a

kegyelem Isten szem�lyes, az emberhez lehajl� j�indulata, amellyel
egy�ltal�n nem tartozik az embernek. A kegyelem jelenti e j�indulat
hat�s�t is, vagyis azt, hogy Isten saj�t mag�t adja az embernek.

1. Hab�r a h�v� kereszt�ny b�n�snek kell, hogy vallja mag�t �nmag�ban

�s eredete miatt (-->eredend� b�n), m�gis teremtm�nyis�g�ben �s
teremtm�nyis�ge ellen�re olyan l�nynek kell, hogy tartsa mag�t, akit
Isten �s abszol�t, szabad felt�rulkoz�s�nak hat�kony ig�je
t�rt�nelmileg megh�vott Isten legsaj�tosabb �s legbens�bb �let�be. E
kijelent�s l�nyege az, hogy Isten nem csup�n valamilyen �dv�s
szeretettel �s k�zels�ggel aj�nd�kozza meg az embert, nem csup�n
valamilyen �dv�s jelenl�ttel t�nteti ki (mint ahogy ez l�tszer�en
sz�ks�gk�ppen benne van m�r a Teremt� �s a m�g b�ntelen teremtm�ny
viszony�nak elvont fogalm�ban is), hanem mag�nak a saj�t term�szet�nek
r�szes�v� teszi, a val�s�gos Fi� t�rs�r�k�s�v� fogadja, Isten �r�k
�let�re h�vja meg, Isten k�zvetlen sz�nel�t�s�ban (-->Isten
sz�nel�t�sa), teh�t Isten saj�t �let�ben (dics�s�g�ben: -->doxa)
r�szes�ti.

2. Ez a kegyelem �nmag�ban ingyenes aj�nd�k az embernek, m�gpedig nem

csup�n annyiban, amennyiben az ember b�n�s (vagyis amennyiben b�n�sen
elz�rk�zik az �nmag�t felk�n�l� Isten el�l, �s nem teljes�ti Isten
akarat�t, mely az ember eg�sz val�s�g�ban kifejez�sre jut), hanem m�r
ezt megel�z�en is (-->�s�llapot). Hogy a v�ges ember -->Isten
�nk�zl�s�nek befogad�s�val ne fokozza azt le (a v�ges teremtm�ny
l�nyeg�nek �s m�rt�k�nek megfelel�en) a puszta v�gess�g szf�r�j�ban
marad� esem�nny� (�s ne semmis�tse meg ily m�don Isten �nk�zl�s�t mint
�nk�zl�st), ahhoz az kell, hogy a kegyelem befogad�sa �pp�gy mag�n
Istenen alapuljon, mint az adom�ny maga. Az �nk�zl�s mint �nk�zl�s
kieszk�zli �nmaga befogad�s�t; e befogad�s t�nyleges �s k�zvetlen
k�pess�ge szint�n Istennek eg�szen ingyenes kegyelme.

3. Hogy Istennek ezt a szabad �nk�zl�s�t, mely -->J�zus Krisztus �s

az � Lelke �ltal t�rt�nik, a szellemi teremtm�ny szabadon fogadhassa be
�s Istennel dialogikus, partneri viszonyba l�phessen, annak felt�tele
az ember maradand� (�s Isten �ltal szabadon megalkotott) term�szete,
amely
a) �gy el�zi meg Isten �nk�zl�s�t, hogy az embernek ezt az �nk�zl�st
szabad esem�nyk�nt megnyilv�nul� j�indulatk�nt kell fogadnia, mely nem
sz�m�that� ki e felt�tel alapj�n, teh�t nincs transzcendent�lis m�don
m�r eleve benne az ember �nmegval�s�t�s�ban, hab�r az ember l�nyeg�n�l
fogva fog�kony Isten e felt�rulkoz�sa ir�nt (-->potentia
oboedientialis, term�szetfeletti -->egzisztenci�l), �s eg�sz l�ny�vel
elk�rhozik, ha visszautas�tja; -- amely
b) (az �rtelmetlens�g modusz�ban) akkor is megmarad, ha az ember
elz�rk�zik Isten el�l, �s nem vesz tudom�st felt�rulkoz�s�r�l. Isten
�nk�zl�s�nek ezt a felt�tel�t, melynek k�vetkezt�ben az ember
,,c�mzettje'' lehet ennek az �nk�zl�snek, nevezz�k a katolikus
teol�gi�ban az ember -->,,term�szet�nek'' (-->term�szet �s kegyelem).

4. Isten �nk�zl�s�nek kegyelme ebben az �rtelemben

-->,,term�szetfeletti'', m�s szavakkal olyan kegyelem, amely akkor sem
j�rt volna az embernek (vagy b�rmely m�s teremtm�nynek), ha a b�n �ltal
nem v�lt volna m�ltatlann� r�, vagyis olyan kegyelem, amely nincs eleve
benne az ember el nem vesz�thet� l�nyeg�ben (,,term�szet�ben''), teh�t
Isten voltak�ppen akkor is megtagadhatn� az embert�l, ha ez nem k�vetne
el b�nt.

5. Az egyh�zi tan�t�hivatal a kegyelemre vonatkoz�

megnyilatkoz�saiban mindenekel�tt a kegyelem term�szetfeletti volt�val
foglalkozott (DS 895 1917 �s m�shol, 2435 2616 3005 3008 3891); ez az
alapja annak, hogy a tan�t�hivatal a kegyelmet olyan adom�nynak
nyilv�n�totta, amely nem j�r az embernek, amelyet az ember a saj�t
k�pess�gei r�v�n sehogyan sem �rdemelhet ki, amelyet mag�t�l nem
k�rhet, �s amelyre pozit�v m�don el�k�sz�lni sem tud (DS 243 �s k�v.
248 273 �s k�v. 1525 1553 �s m�shol).

6. Mindez nem hom�lyos�tja el azt, hogy a kegyelem megbocs�t�

kegyelem (Rom 3,23 �s k�v.). Mert a konkr�t ember helyzet�t
elker�lhetetlen�l mindig kett�ss�g jellemzi: az ember teremtm�ny �s
b�n�s, s a konkr�t tapasztalatban e mozzanatok k�lcs�n�sen felt�telezik
�s megvil�g�tj�k egym�st. B�r a v�ges teremtm�ny esend� volta m�g nem
b�n, de a b�nben k�rlelhetetlen�l f�ny der�l erre az esend�s�gre;
b�n�ss�ge pedig arra k�nyszer�ti az embert, hogy �nmag�t mindenest�l
v�ges teremtm�nynek tekintse, akinek Isten j�indulata, mely �t isteniv�
teszi, mindig �s minden esetben kegyelem. �gy abban sincs semmi
k�l�n�s, hogy a -->tridenti zsinatnak a megigazul�st hoz� kegyelemr�l
sz�l� tan�t�sa nem valamilyen term�szet ,,felemel�s�nek'' s�m�j�t
k�veti, hanem azt juttatja kifejez�sre, hogy ez a kegyelem
megkegyelmez�s egy istentelen l�nynek (DS 1513 �s k�v. 1521 1534).

7. Ez a megbocs�t� kegyelem -- �s ezzel a felemel� kegyelem is, ha az

eredend� b�nnel terhelt ember kapja -- tiszt�ra, J�zus Krisztus
kegyelme (DS 127 1513 1521 �s k�v. 1551 �s k�v.; -->megv�lt�s,
-->krisztocentrikus). Mivel a kegyelem J�zus Krisztust�l sz�rmazik,
ez�rt az isteniv� tev� kegyelemnek is hat�rozottan t�rt�nelmi �s
dialogikus jellege van, vagyis e kegyelem Isten j�indulata, mely J�zus
Krisztus ,,esem�ny�n'' m�lik annak ellen�re, hogy l�nyege szerint
mindig, mindenkor �s minden�tt minden emberre vonatkozik �s nekik
elengedhetetlen�l sz�ks�ges (v�. DS 340 �s k�v. 2305 2406 2464 2618 �s
m�shol); e kegyelemnek a megtestes�l�ssel �sszef�gg� szents�gi jellege
van (az -->Egyh�z mint -->Krisztus teste, -->szents�g), �s a
kegyelemben r�szes�tett embert J�zus �let�be �s -->hal�l�ba vonja be.
 8. E megk�zel�t�s alapj�n (v�. 1. pont) k�nnyen �rthet�v� v�lik, hogy
,,a kegyelem'' (a -->megigazul�s kegyelme) mint szigor�an
term�szetfeletti kegyelem els�dlegesen nem m�s, mint maga a tulajdon
l�nyeg�t k�zl� Isten: a teremtetlen kegyelem (l�sd m�g:
-->appropri�ci�, -->Isten benn�nk-lakoz�sa -->pneuma, -->megszentel�
kegyelem -->megigazul�s). Ezzel elvileg �s minden tekintetben kiz�rtuk
a kegyelem dologi �s t�rgyszer� felfog�s�t, amely a kegyelmet az ember
auton�m rendelkez�s�re bocs�tan�. A tridenti zsinatnak a ,,l�lekhez
tapad�'' kegyelemr�l sz�l� tan�t�sa (DS 1530 �s k�v. 1561) nem c�folja
ezt, s�t, ennek el�terjeszt�s�n�l m�g csak nem is gondoltak a teremtett
�s teremtetlen kegyelem megk�l�nb�ztet�s�nek probl�m�j�ra (a
teremtetlen kegyelemr�l is sz� esik: DS 1528 �s k�v. 1677 �s k�v.); e
tan�t�s csak azt az igazs�got akarja kimondani, hogy a val�s�gos
�jj�sz�let�s �ltal t�rt�n� megigazul�s nem m�s, mint egy �j
teremtm�nynek, val�ban Isten Lelk�t�l lakott templomnak, oly embernek a
megalkot�sa, aki Isten Lelk�t�l felkenten �s megpecs�telten Istent�l
sz�letett, �s hogy az ilyen igaz embert nem csup�n �gy ,,tekinti''
Isten, ,,mintha'' jogi �rtelemben igaz volna, hanem az ilyen ember
val�ban az is (DS 1528 �s k�v. 1561). �ppen a ,,teremtetlen'' kegyelem
fogalma fejezi ki azt, hogy Isten �nk�zl�se val�ban �jj�teremti mag�t
az embert �nmag�ban, hogy teh�t ebben az �rtelemben van ,,teremtett''
�s ,,akcident�lis'' kegyelem.

9. A nyugati kegyelemteol�gia (Szent �goston) szerint -- mely a

-->pelagianizmus elleni k�zdelemben azt hangs�lyozta, hogy az
�dv�ss�ges cselekv�shez sz�ks�ges a kegyelem -- a kegyelem el�sz�r is a
cselekedethez (-->aktus) ny�jtott seg�ts�g, teh�t ebben az �rtelemben
,,aktu�lis'' kegyelem (DS 238 249 330-339 340 �s k�v. 1551 �s k�v.). De
az Egyh�z k�telez� tan�t�sa szerint csak annyiban van k�l�nbs�g
aktu�lis term�szetfeletti, felemel� kegyelem �s habitu�lis kegyelem
k�z�tt, amennyiben DHI az, hogy a nem megigazult embernek is vannak
�dv�ss�ges cselekedetei, amelyek �ltal felk�sz�l a megigazul�sra azzal
a kegyelemmel, amelyet m�r el�z�leg megkapott (DS 1525) �s amely
felt�tlen�l sz�ks�ges az �dv�ss�ges cselekedetekhez.
E megk�l�nb�ztet�s, amennyiben k�telez�, csup�n ennyit jelent:
,,habitu�lis'' a kegyelem, ha Isten (a kereszts�gt�l kezdve) tart�san
felk�n�lja az embernek term�szetfeletti �nk�zl�s�t �s a nagykor� ember
szabadon elfogadja azt. ,,Aktu�lisnak'' nevezz�k ugyanezt a kegyelmet,
ha aktu�lisan hordozza elfogad�s�nak aktus�t (mely egzisztenci�lisan
l�nyeg�n�l fogva fokozatokra tagol�dik �s mindig �jb�l v�grehajthat�),
�s ez�ltal �nmag�t aktualiz�lja.

10. Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarat�nak (-->Isten �dv�z�t� akarata)

�s az ember b�n�ss�g�nek t�ny�b�l k�vetkezik, hogy van felk�n�lt, de
hat�konny� nem v�l� kegyelmi seg�ts�g is, hogy teh�t van puszt�n
,,el�gs�ges'' kegyelem (gratia sufficiens) is (DS 1525 1554 2002 2305
�s k�v. 2621 3010). Ennek l�nyeg�t teh�t nem kereshetj�k Isten
ellen�llhatatlan mindenhat�s�g�ban (DS 2409-2415). Hab�r az ember
szabadon d�nt a kegyelem elfogad�s�r�l vagy visszautas�t�s�r�l, ennek
ellen�re (csaknem) �ltal�nos tan�t�s szerint (melyben a
-->ba�ezianizmus �s a -->molinizmus is egyet�rt) a puszt�n el�gs�ges �s
a hat�kony, aktu�lis kegyelem k�zti k�l�nbs�g Istennek az ember
d�nt�s�t megel�z� v�laszt�s�n alapul. Az aktu�lis kegyelem
megvil�gos�t�s �s sugalmaz�s (DS 244 �s k�v. 377 1525 2621 3010). E
kegyelemmel Isten nem tartozik az embernek (DS 244 �s k�v. 1525 �s k�v.
1532 2618), s ez ugyanolyan �rtelemben ,,term�szetfeletti'', mint a
megigazul�s kegyelme (v�. DS 3008 �s k�v.). Ennek megfelel�en az
aktu�lis kegyelem nem csup�n a gondvisel�s (-->Isten gondvisel�se)
�ltal elrendezett k�ls� k�r�lm�nyekben rejlik, hanem ugyanolyan
�rtelemben ,,bels�'' kegyelem, mint a megszentel� kegyelem.

11. Az ember az -->eredend� b�n �s a -->k�v�ns�g ellen�re szabad (DS

1515 �s k�v. 1526 �s k�v. 1554 �s k�v.); teh�t szabadon fogadja el vagy
utas�tja vissza az el�be j�v� kegyelmet (DS 243 247 330-339 1521 3875
�s k�v.). Ennyiben Isten �s az ember ,,egy�ttm�k�d�s�r�l'' kell
besz�ln�nk (DS 379 397 1525 1554). Ez azonban nem jelent olyan
-->,,szinergizmust'', amely felosztja az �dv�z�t� hat�st. Mert nem
csup�n az �dv�ss�ges cselekv�s k�pess�ge (a bel�nk ,,�nt�tt''
-->habitus vagy az el�nkbe j�v� el�gs�ges kegyelem), hanem maga a
kegyelem szabad elfogad�sa is Isten kegyelme (DS 373 �s k�v. 379 �s
m�shol). Teh�t maga a kegyelem teszi szabadd� a -->szabads�gunkat arra,
hogy k�pess� v�lj�k az �dv�ss�ges cselekv�sre �s meg is val�s�tsa azt,
enn�lfogva ez a szitu�ci�, melyben szabadon mondhatunk igent vagy nemet
Istenre, nem auton�m, emancip�lt v�laszt�si szitu�ci� (DS 397 626 �s
k�v. 633), hanem: ha az ember nemet mond, akkor �n�ll�an cselekszik, ha
pedig szabadon igent mond, akkor ez�rt mint Isten adom�ny��rt h�l�val
tartozik. Annak a lehet�s�gnek a meg�rt�s�re, hogy mag�nak az embernek
a szabad, �dv�ss�ges d�nt�se hogyan lehet Isten kegyelme, k�l�nf�le
spekulat�v er�fesz�t�sek t�rt�ntek; ezekkel kapcsolatban l�sd a
-->,,kegyelemtanok'' c�msz�t.

12. Az egyh�zi tan�t�hivatal ezenk�v�l megk�l�nb�zteti a felemel�

kegyelmet (mely az -->�dv�ss�ges cselekedethez sz�ks�ges) a gy�gy�t�
kegyelemt�l (mely Isten sz�ks�ges seg�ts�ge a -->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny megtart�s�hoz) (DS 225 241 244 383 �s k�v. 387 1541 1572 �s
m�shol). De m�g ezut�n is v�laszra v�r az a k�rd�s, hogy l�teznek-e
olyan, t�nylegesen erk�lcs�s cselekedetek, amelyeknek egy�ltal�n nincs
pozit�v, �dv�ss�ges jelent�s�g�k, vagy pedig minden ilyen cselekedet,
ha t�nylegesen l�tezik, a felemel� kegyelem k�vetkezt�ben �dv�ss�ges is
(G. V�zquez, J. M. Ripalda). A k�ls� ,,gy�gy�t�'' kegyelmet ama
kegyelmi t�rt�n�s mozzanat�nak tekinthetj�k, amely az emberi t�rt�nelem
-- val�ban mindenben megnyilv�nul� -- krisztocentrikus jellege miatt
egyszerre ir�nyul az ember emberi �s kereszt�ny volt�nak
megval�s�t�s�ra. V�. -->hit.

13. A kegyelem tapasztal�sa konkr�tan minden embern�l m�sk�pp, a

legk�l�nb�z�bb m�dokon t�rt�nhet: a kegyelmet �t�lhetj�k kimondhatatlan
�r�mk�nt, felt�tlen, szem�lyes szeretetk�nt, a lelkiismeret�nknek val�
felt�tlen engedelmess�gk�nt, a ,,vil�g'' szeretet�nek �s a vele val�
egys�gnek tapasztalatak�nt, saj�t l�t�nk megm�s�thatatlan
kiszolg�ltatotts�g�nak tapasztalatak�nt stb.
========================================================================
Kegyelemben val� meger�s�ttet�s

Kegyelemben val� meger�s�ttet�s: a skolasztikus kegyelemteol�gia

fogalma, mely azt jelenti, hogy egy bizonyos ember k�l�nleges, meg nem
�rdemelt �s meg nem �rdemelhet� aj�nd�kk�nt nemcsak t�nyleges
b�ntelens�get kap, hanem ezenk�v�l a b�nre val� k�ptelens�g kegyelm�ben
is r�szes�l, m�gpedig vagy oly m�don, hogy (tov�bbra is szabad)
akarat�nak bens� tulajdons�ga lesz a b�nre val� k�ptelens�g (mint ahogy
Szent Tam�s �s Szent Bonaventura tan�totta), vagy oly m�don, hogy Isten
k�ls� k�zbeavatkoz�sa mag�t a b�nt akad�lyozza meg, mik�zben a b�nre
val� k�pess�g megmarad (mint ahogy Su�rez tan�totta). Az eml�tett
teol�gusok szerint kegyelemben val� meger�s�ttet�sben r�szes�lt az
isteni �dvtervben bet�lt�tt szerepe miatt: Sz�z M�ria, Szent J�zsef,
Keresztel� J�nos, az apostolok �s m�sok.
========================================================================
Kegyelemtanok

A kegyelemtanok spekulat�v k�s�rletek, amelyek a k�vetkez� k�rd�sre

pr�b�lnak v�laszt adni: hogyan lehet �gy �rtelmezni az isteni
-->kegyelem m�k�d�s�t, hogy az ember -->szabads�g�t is fenn lehessen
tartani (mindenk�ppen ide tartozik az -->Istenr�l, a -->b�nr�l, a
-->term�szet �s kegyelem viszony�r�l, a -->term�szetfeletti l�nyeg�r�l,
az -->�dvhelyzetr�l, a -->predesztin�ci�r�l, az -->elvet�sr�l sz�l�
tan�t�s stb.). A legfontosabb kegyelemtanok: az -->augusztinizmus, a
-->ba�ezianizmus, a -->molinizmus. Az egyh�zi tan�t�hivatal mindh�rmat
enged�lyezi an�lk�l, hogy b�rmelyiket is el�nyben r�szes�ten�. Az
alapvet� probl�m�t egyik sem oldotta meg kiel�g�t�en. Ennek oka
els�sorban a szakszer� biblikus teol�gia hi�nya a kor�bbi
�vsz�zadokban, valamint az a k�s�rt�s, hogy a -->gn�zisra eml�keztet�
m�don (szillogisztikus k�vetkeztet�sek seg�ts�g�vel) akart�k �tl�tni �s
kisz�m�that�v� tenni Isten felfoghatatlan -->titk�t. Ez�rt a jelenkor
teol�gi�j�ban m�r nem is j�tszanak nagy szerepet a kegyelemtanok.
Istennek �nmag�r�l �s az emberr�l tett kijelent�seit, amelyek l�tsz�lag
ellentmondanak egym�snak (valamint az ellentmond� tapasztalatokat)
helyesebb ink�bb meghagyni egym�s mellett, mivel ezek juttatj�k
kifejez�sre azt, hogy a val�s�g teljess�g�vel nem az ember, hanem
egyed�l Isten rendelkezik; a mi eset�nkben l�tni kell, hogy Isten
abszol�t rendelkez�si hatalm�nak �s az ember igazi szabads�g�nak
egy�ttes l�tez�s�t �ppen az�rt nem tudjuk felfogni, mert ez csup�n
legsz�ls�s�gesebb megnyilv�nul�sa annak, hogy Isten abszol�t l�te �s a
teremtm�ny igazi l�tez� volta egy�ttesen l�tezik, ami szint�n
felfoghatatlan, �s az is kell, hogy maradjon, mert k�l�nben Isten nem
volna Isten. Az ilyen t�teleket �gy tartjuk fenn, hogy dics��tj�k Isten
szuver�n m�don rendelkez� �s megment� kegyelm�t, mely ugyanakkor igazi
szabads�gra szabad�tja fel az embert.
========================================================================
Kegyelemteol�gia

A kegyelemteol�gia a dogmatikus -->antropol�gi�nak a megv�ltott �s

megigazult emberrel foglalkoz� teol�giai trakt�tusa, melynek eredetileg
�s l�nyege szerint nem a -->kegyelemr�l elvontan, hanem a kegyelmet
tal�lt emberr�l kell besz�lnie. Mert ahol az emberi val�s�got nem sok
dimenzi�s volt�ban szeml�lik, ott a kegyelem fogalma az emberi l�nyeg
felemel�s�nek vagy a mor�lis seg�ts�gnek csup�n form�lis, elvont
jelent�s�t kapja, �s ez nem adja vissza a kegyelem biblikus-teol�giai
konkr�ts�g�t. A megv�ltott emberrel foglalkoz� antropol�giai trakt�tus
(amely az �sszdogmatik�ban helyesen a -->szenth�roms�gtan, a
-->teremt�stan, a -->sz�t�riol�gia �s az -->ekkl�ziol�gia ut�n
k�vetkezik) szerves r�szek�nt mag�ban foglalja az isteni -->er�nyek
tan�t, �s a maga eg�sz�ben azt a dogmatikai alapvet�st alkotja, amely
l�nyeges az eredeti, dogmatikus -->erk�lcsteol�gia szempontj�b�l. A
kegyelemteol�gia l�nyeges t�m�i a k�vetkez�k:
1. Istennek az a szenth�roms�gi �nk�zl�se (-->Isten �nk�zl�se),
amelyet J�zus Krisztusban kapott az ember, �s amely Istennek a nem-
istenire ir�nyul� alapcselekv�sek�nt megk�l�nb�zteti �s mag�ban
foglalja a -->term�szetet �s kegyelmet, valamint a b�nbees�s el�tti
(szupralapsz�rikus) �s az -->eredend� b�n ut�ni (infralapsz�rikus)
rendet.
2. Ebb�l kell kifejteni a -->megigazul�s term�szetfeletti
(teremtetlen �s teremtett) kegyelm�nek fogalm�t, m�gpedig ennek
krisztol�giai, infralapsz�rikus, egy�ni �s t�rsadalmi, antropol�giai �s
kozmikus dimenzi�j�ban.
3. Ehhez kapcsol�dik a term�szetfeletti megkegyelmez�s aktu�lis
(egzisztenci�lis) tettre v�lt�s�nak tana. Ide tartozik: a J�zus
Krisztusban val� megigazult �let (a kegyelem mint Isten adom�nya, amely
felett az embernek semmif�le hatalma nincs, a kegyelemnek az ,,igaz''
�letvitelben val� elrejtetts�ge, a kegyelem tudata, a kegyelemben val�
szabads�g �s a szabads�gnak a kegyelem �ltal t�rt�n� felszabad�t�sa,
t�rv�ny �s kegyelem, lelkiismeret �s kegyelem, a kegyelem
megtestes�l�se az Egyh�zban, megismer�s �s kegyelem: a hit er�nye, tett
�s kegyelem: a rem�ny �s a szeretet er�nye, valamint ezeknek az emberi
�let eg�sz�ben, az �gynevezett erk�lcsi er�nyekben val�
konkretiz�l�sa), a megigazul�s folyamata, a kegyelmet nyert �let
gyarapod�sa �s a kereszt�ny ember tov�bbra is megmarad� b�n�ss�ge, mely
a kegyelemben val� �letet �lland�an vesz�lyezteti, a lelki �let
alapform�i, a kegyelemben val� �let tev�keny, ekkl�ziol�giai oldala:
-->karizm�k, -->elhivatotts�g, tan�s�gt�tel.
========================================================================
Keleti egyh�zak

Itt most nem a R�m�t�l k�l�nv�lt keleti egyh�zak t�rt�net�r�l kell

besz�ln�nk (a 9., illetve a 11. sz�zadban bek�vetkezett elszakad�st�l
napjainkig), nem is az ism�telt egyes�l�si k�s�rleteket kell
ismertetn�nk (ezek k�z� tartozik els�sorban a II. -->lyoni zsinat �s a
-->firenzei zsinat), �s nem is a R�m�val egyes�lt keleti egyh�zak
t�rt�net�t kell felv�zolnunk, amelyek megtartott�k saj�t liturgi�jukat
�s viszonylagos �n�ll�s�gukat az egyh�zkorm�nyz�s ter�n (II. vatik�ni
zsinat, Orientalium Ecclesiarum), hanem a R�m�t�l k�l�nv�lt keleti
egyh�zak teol�gi�j�nak ama von�sait kell r�viden �sszefoglalnunk,
amelyek ezt a teol�gi�t megk�l�nb�ztetik a r�mai katolikus teol�gi�t�l.
Ez az �sszefoglal�s csak a nagy egyh�zakra (a g�r�g �s a szl�v
egyh�zakra) lehet �rv�nyes. Ezeknek a keleti egyh�zaknak a fejl�d�se
m�r akkor is m�s �ton haladt, amikor a nyugati teol�gi�ban kezdett
kibontakozni az a fejl�d�si ir�nyzat, melynek kezdetei (a juridikus-
dekr�tisztikus megv�lt�stanban �s az ekkl�ziol�gi�ban) a 2. sz�zadban
Tertullianusig �s Szent Cypri�nig vezethet�k vissza, amelynek saj�tos
jelleg�t azut�n Szent �goston alak�totta ki (f�k�ppen
szenth�roms�gtan�ban), �s v�g�l a skolasztika r�gz�tette. A
teol�gi�knak ez a t�bbnyire figyelmen k�v�l hagyott k�l�nbs�ge azt
jelenti, hogy Keleten a dinamikus, �dvt�rt�neti felemelked�s s�m�j�ban
gondolkoztak, amely -- szoros �sszef�gg�sben a megv�lt�stannal -- a
szenth�roms�gbeli �dvrenddel kezd�dik: Keleten a megv�lt�st (m�g azok
is, akiknek volt �rz�k�k a -->kereszt jelent�s�ge ir�nt) re�lis
ontol�giai folyamatnak �rezt�k, amely a megtestes�l�ssel kezd�dik, a
szenth�roms�gbeli �dvrendet t�rja fel, a vil�g isteniv�-t�tel�vel
v�gz�dik (ebben a kereszt�ny gyakorlatnak semmif�le szerepe nincs), �s
gy�zelmesen el�sz�r J�zus Krisztus felt�mad�s�ban mutatkozik meg (s a
Kelet jelent�s korai teol�gusai szerint -->apokatasztasziszhoz vezet).
Ezzel szemben a nyugati teol�gia a Logosz emberr�-lev�s�ben szinte
kiz�r�lag annak a m�lt� szubjektumnak a l�trej�tt�t l�tja, aki
el�gt�tel�vel (satisfactio) k�pes elt�r�lni a b�nt; j�llehet a nyugati
teol�gia is ismeri a vil�g isteniv�-v�l�s�t, m�gis jobban hangs�lyozza
azt, hogy J�zus a kereszten a b�n�rt vezekelt �s bocs�natot nyert a
vil�g sz�m�ra. Ezek az alapvet� k�l�nbs�gek -- melyek k�vetkezt�ben e
teol�gi�k, igazi tal�lkoz�suk eset�n, szerencs�sen kieg�sz�thett�k
volna egym�st -- okozt�k nyilv�nval�an azt, hogy a szakad�sok
alkalm�val a keleti egyh�zak a szakad�s oka gyan�nt mindig hivatkozni
tudtak arra, hogy a latin egyh�z bevette a hitvall�sba a -->Filioque-t,
hab�r a Filioque k�r�li vita sem t�rt�nelmileg, sem teol�giailag nem
fejezte ki megfelel�en a szellemi horizontok alapvet� k�l�nb�z�s�g�t. A
keleti egyh�zak teol�gi�ja -- amelyet teljesen lefoglalt azoknak az
ismereteknek a taglal�sa, amelyek az els� �t �vsz�zad nagy
szenth�roms�gtani �s krisztol�giai k�zdelmeiben sz�lettek --
elz�rk�zott a legitim -->dogmafejl�d�s gondolata el�l
(szembehelyezkedve ily m�don �ppen ezeknek a sz�zadoknak a
t�rt�nelm�vel), �s mind a mai napig csak az els� 7 egyetemes -->zsinat
�rv�nyess�g�t ismeri el; elveti a -->tiszt�t�t�zr�l sz�l� katolikus
tan�t�st, valamint a -->szepl�telen fogantat�snak �s -->M�ria
mennybev�tel�nek dogm�j�t (holott mindkett�t hiszi, �s a keleti
egyh�zak M�ria-tisztelete a r�mai egyh�z�n�l is nagyobb fok�). A keleti
egyh�zak teol�gi�ja szerint a hit forr�sai: a Szent�r�s �s a hagyom�ny,
mely ut�bbit a nikaiai-konstantin�polyi hitvall�s foglalja �ssze
(-->Konstantin�poly), de t�nylegesen az eucharisztikus liturgi�t is a
hit norm�j�nak tekintik mindm�ig, mert a keleti egyh�zaknak a
protestantizmushoz val� viszonya mindig is a protestantizmus
eucharisztia-�rtelmez�s�t�l f�gg�tt. E teol�gia szerint az Egyh�z bels�
egys�ge abban �ll, hogy valamennyi egyh�z J�zus Krisztusnak mint
l�thatatlan f�nek van al�rendelve �s valamennyiben a 7 szents�get
realiz�lj�k: a keleti egyh�zak teol�gi�ja ezenfel�l semmilyen k�ls�
egys�get nem tart sz�ks�gesnek (hab�r hasznosnak tartja a k�ls�,
szervezeti egyes�l�st, mondjuk, az Egyh�zak Vil�gtan�cs�nak keret�ben,
ahol a keleti egyh�zak mint az igazs�g tan�i �s nem mint az igazs�g
keres�i l�pnek fel). Az egyh�zi alkotm�ny k�zelebbi meghat�roz�s�t
mindegyik n�p maga kell, hogy elv�gezze; b�r valamennyi keleti
egyh�znak olyan p�triark�i, illetve p�sp�kei vannak, akik hivatalukat
apostoli ut�dl�s (-->successio apostolica) �tj�n nyert�k, az egyh�zi
hatalmat gyakran m�gis egy laikusokb�l �ll� szin�dus tartja a kez�ben.
A keleti egyh�zak, az egyh�zi alkotm�ny k�rd�sei ir�nti
k�z�ny�ss�g�kben, a r�mai p�p�t is csak a Nyugat egyik p�triark�j�nak
tekintik, esetleg elfogadj�k tiszteletbeli els�bbs�g�t, de semmi esetre
sem ismerik el az �sszegyh�zra vonatkoz� joghat�s�gi prim�tus�t �s
t�vedhetetlens�g�t. -- A keleti egyh�zakkal val� teol�giai egys�g
megteremt�s�nek bizonyosan felt�tele, hogy a keleti egyh�zak testv�ri
szeretettel �rdekl�djenek az ir�nt, amit a nyugati teol�gia t�bb mint
1100 �v alatt kidolgozott (ide tartoznak els�sorban a szakszer�
biblikus teol�gia eredm�nyei, �gy a P�ter hivatal�val �s egy�ltal�n a
biblikus ekkl�ziol�gi�val kapcsolatos eredm�nyek), tov�bb�, hogy
nagyobb megbecs�l�sben r�szes�ts�k mag�t a teol�gi�t, hogy �jb�l
�rt�kelj�k az akt�v, konkr�t szeretetben megnyilv�nul� kereszt�ny
gyakorlatot stb. Megford�tva, a katolikus teol�gi�nak el kell ismernie:
a keleti egyh�zak joggal k�rdezik t�le, vajon eddigi t�rt�net�ben
m�lt�nyolta-e kell�k�ppen a -->patrisztik�t, valamint azt a tant, amely
a -->p�sp�knek az Egyh�zban bet�lt�tt hivatal�ra vonatkozik, �s
szembesz�llt-e el�g ny�ltan az Egyh�zban tapasztalhat� b�rokratikus
centralizmussal, amelyet egy�ltal�n nem lehet teol�giai indokokkal
igazolni. A II. vatik�ni zsinaton t�rt�ntek ilyen ir�ny�
kezdem�nyez�sek (Unitatis redintegratio 14-18, Orientalium Ecclesiarum
24-29 �s m�shol).
========================================================================
Ken�zis

Ken�zis (g�r�g, jelent�se: ki�resed�s). A ,,ken�zis'' mint biblikus-

teol�giai m�sz� az isteni Logosz k�ls�v�-v�l�s�t akarja kifejez�sre
juttatni, amely az emberr�-lev�sben, az Aty�nak val� k�szs�ges
engedelmesked�sben �s a hal�l tudatos elfogad�s�ban nyilv�nult meg (Fil
2,6-11). A ken�zis abban �ll, hogy f�ldi l�tez�s�ben, mely �rt�nk
v�llalt szolgai l�tez�s volt (v�. 2Kor 8,9), a Logosz lemondott a
dics�s�g (-->doxa) meg jelen�s�r�l, amely �t term�szett�l fogva
megilleti (-->J�zus Krisztus preegzisztenci�ja). Isten �s ember
egys�g�nek pontosabb elgondol�s�ra vonatkoz�lag l�sd: -->megtestes�l�s.
========================================================================
K�nyszer

K�nyszer: az ember k�ls� vagy bels� szitu�ci�ja, amely lehetetlenn�

tesz sz�m�ra egy bizonyos szabad d�nt�st, vagy megakad�lyozza annak
t�nyleges megval�s�t�s�t. Van ilyen k�nyszer (bels� is): az ember
v�ges, teremtm�nyi szabads�gk�nt nem k�pes minden szitu�ci�ban
mindenre. A k�nyszer kiz�rja a felel�ss�get, az �rdemet �s a b�nt (DS
1950 �s k�v. 2003). Ezt a t�nyt azonban nem szabad a -->determinizmus
szellem�ben �gy �rtelmezni, mintha alapj�ul szolg�lhatna a v�laszt�si
-->szabads�g �ltal�nos tagad�s�nak. Mivel a k�nyszer nem felt�tlen�l
patologikus k�nyszer, az emberi gondolkod�s nem k�pes arra, hogy
konkr�t esetben pontosan �s eg�szen biztosan k�l�nbs�get tegyen bels�
k�nyszer �s szabads�g k�z�tt: lehets�ges, hogy konkr�t tett�ben az
ember csak k�pzeli mag�t szabadnak, �s hivatkozhat �r�gyk�nt
k�nyszerre, mikor val�ban szabad (-->�dv�ss�g bizonyoss�ga).
========================================================================
K�p, k�pmedit�ci�

A k�p az emberrel vonatkoz�sban �ll� val�s�gnak az emberi

gondolkod�sra jellemz� szeml�ltet�se (megtestes�t�se), ami azon alapul,
hogy az emberi megismer�sben az �szlel�s ,,l�t�s'' �tj�n t�rt�n�
(�rz�ki) �szlel�s (-->�rz�kis�g), �s ez�rt a ,,fogalmak'' csak a
,,k�pzetek'' seg�ts�g�vel foghat�k fel. A tiszta -->szellem (-->Isten)
sz�ks�gszer�en hat�rt szab ennek a szeml�ltet�snek; �gy az �sz�vets�g
(mindenekel�tt �dvt�rt�neti okokb�l, -->monoteizmus) tiltja Isten k�pi
�br�zol�s�t (Kiv 20,4 �s k�v.). De J�zus Krisztusban mint ,,a
l�thatatlan Isten k�pm�s�ban'' (Kol 1,15) Isten megjelent az emberi
tapasztalat vil�g�ban (-->istenk�pis�g). -- Az ember (a sz�medit�ci�
�tj�n t�rt�n� -->elm�lked�sen k�v�l) k�pmedit�ci� �tj�n is
megk�s�relheti ,,szeml�lni'' a szavakba foglalt t�teleken t�li
igazs�got. Itt azonban a mindenkori szeml�l� ,,l�t�s�t'' meghat�rozza
�s ugyanakkor �t is alak�tja a k�pszer�en �br�zolt tartalom, valamint
az egy�ni l�t�k�pess�g (k�pzetalkot�si k�pess�g, k�pzel�er�).
========================================================================
K�pek tisztelete

A k�pek tisztelete ,,relat�v kultusz'', mivel l�nyeg�b�l k�vetkez�leg

az �br�zolt szem�lyre vonatkozik (csak �t illetheti meg; ,,abszol�t
kultusz''), �gyhogy a k�pnek nincs �n�ll� kultikus �rt�ke. Igazi
-->im�d�sban kiz�r�lag Istent lehet r�szes�teni. (DS 600 �s k�v.), a
k�pnek csak tisztelet j�r. E tisztelet s�lya �s jelent�s�ge azonban
n�vekedhet az egyh�zi hagyom�ny, vagy mag�nak a k�pnek a t�rt�nete
k�vetkezt�ben (a k�p keletkez�se, az �br�zolt dologgal val� re�lis
�sszef�gg�se, -->kereszt) (b�cs�j�r� helyeken l�v� k�pek, ikonok).
========================================================================
K�prombol�si vita

A k�prombol�si vit�t az v�ltotta ki, hogy Le�, biz�nci cs�sz�r 730-

ban megtiltotta a -->k�pek tisztelet�t. Ut�dj�nak, V. Konsztantinosznak
az uralkod�sa alatt �ld�z�s indult meg a k�pek tisztelet�nek h�vei, �gy
mindenekel�tt a szerzetesek ellen (a tilalom eredetileg is val�sz�n�leg
az � hatalmuk ellen ir�nyult). A II. -->nikaiai zsinat 787-ben (DS 600
�s k�v.) j�v�hagyta a k�pek tisztelet�t a relat�v tisztelet �rtelm�ben.
Miut�n a k�prombol�si vita �jb�l fell�ngolt, 843-ban Theod�ra cs�sz�rn�
szentes�tette a k�pek tisztelet�t ,,az ortodoxia �nnep�nek''
beiktat�s�val.
========================================================================
Kereszt

A kereszt el�sz�r is azt a kiv�gz�si eszk�zt (vagy m�dot) jelenti,

amelyet a r�mai birodalomban haszn�ltak k�z�ns�ges b�n�z�k kiv�gz�s�re
(a kereszt: az akkori ,,bit�fa''). Mivel J�zus kereszt-->hal�llal
v�ltotta meg az emberis�get, a kereszt jelenti J�zus hal�l�nak hitben
val� elfogad�s�t is, melynek szents�gi megalapoz�sa a -->kereszts�g
(R�m 6,3). Ennek az �letben val� megnyilv�nul�sa a megfesz�tett J�zus
k�vet�se (-->J�zus k�vet�se), ami saj�t hal�lunkban teljesedik be, ha
J�zus Krisztussal halunk meg (R�m 6,8; -->megv�lt�s). A kereszt
teol�gi�ja maradand� von�sa Luther teol�gi�j�nak, amely Istent
kiz�r�lag a megfesz�tett Krisztusban keresi. Katolikus felfog�s szerint
is teljes eg�sz�ben J�zus keresztje hat�rozza meg a kereszt�ny l�tez�s
megval�s�t�s�t, �gy a teol�gi�t is, amelynek szint�n ,,el kell fogadnia
hal�l�t'', �s pozit�v kijelent�seit al� kell rendelnie a mindig nagyobb
Isten felfoghatatlan -->titk�nak. -- A keresztet nem haszn�lhatjuk fel
arra, hogy gyeng�ts�k vagy elfojtsuk a szenved�kkel �s elnyomottakkal
val� szolidarit�st, amely akt�v m�dja J�zus k�vet�s�nek.
========================================================================
Kereszt�nys�g

A kereszt�nys�g -- rejtett, hittel elfogadott l�nyege (-->kegyelem)

�s l�that� megjelen�se szerint (emberr�-lev�s, -->Egyh�z) -- az
embernek Istenhez val� viszonya, amelyet szabad, kegyes, t�rt�nelmi
d�nt�s�vel �s sz�beli kinyilatkoztat�s�val maga Isten hozott l�tre
-->J�zus Krisztusban. A kereszt�nys�g teh�t J�zus Krisztus k�zvet�t�i
l�t�ben �s m�k�d�s�ben gy�keredzik. Mivel a kereszt�nys�g J�zus
Krisztus konkr�t szem�ly�n alapul, mivel az eg�sz embert �rinti, annak
eg�sz val�s�g�ban �s vil�g�ban, �s mivel a kereszt�nys�gben a v�gtelen,
felfoghatatlan Isten az ember partnere, a kereszt�nys�g l�nyeg�nek nem
l�tezhet olyan elvont defin�ci�ja, amely kimer�t�en kifejezhetn�, mi a
kereszt�nys�g. -- Az a k�rd�s, hogy mi a kereszt�nys�g, joggal
felvethet� k�t n�z�pontb�l:
a) felmer�lhet k�v�lr�l, teh�t a m�g-nem-h�v� r�sz�r�l; ennek a
k�rd�snek felel meg az a jellemz�s, amelyet a fundament�lis teol�gia ad
a kereszt�nys�gr�l, mivel a kereszt�nys�g meghat�rozott viszonyban van
m�s vall�sokkal;
b) bel�lr�l, ha a kereszt�nys�g saj�t �nfelfog�s�t keresi, amelyet
csak saj�t maga tal�lhat meg; ennek a k�rd�snek felel meg a
kereszt�nys�g dogmatikai �njellemz�se.

I. A kereszt�nys�g a m�s vall�sokkal val� �sszehasonl�t�s t�kr�ben.

1. A kereszt�nys�g vil�gvall�s �s az emberis�g vall�sa. A

kereszt�nys�g kiv�tel n�lk�l minden emberben �zenet�nek, adom�nyainak,
�g�reteinek c�mzettj�t l�tja. A kereszt�nys�g �nmag�t nem a vall�soss�g
egyik viszonylagos megjelen�si form�j�nak tekinti m�s ilyen form�k
mellett, hanem az egyetlen olyan ember �s Isten k�z�tti kapcsolatnak,
amelyet maga Isten l�tes�tett. A kereszt�nys�g t�nylegesen sohasem
tartozott csup�n egyetlen kult�rk�rh�z; a t�rt�nelem folyam�n
t�nylegesen vil�gvall�ss� lett, �s mik�zben �nmag�val mindv�gig azonos
maradt, t�rbeli �s id�beli egyetemess�gre tett szert.

2. A kereszt�nys�g kult�rvall�s. J�llehet a kereszt�nys�g maga is �gy

gondolja, hogy el�t�rt�nete (�ppen mint Istent�l ir�ny�tott
-->�dvt�rt�net) �s el�felt�telei az emberis�g kezdeteiig ny�lnak vissza
(-->�skinyilatkoztat�s, Krisztus -->kegyelme, �brah�m -->sz�vets�ge,
-->�sz�vets�g), l�nyeg�n�l fogva m�gis felt�telezi az emberi kult�ra
bizonyos fejletts�g�t, mivel a bels� �s k�ls� emberi lehet�s�gek teljes
terjedelm�t fel�leli a vall�soss�g megtestes�l�s�nek anyagak�nt.

3. A kereszt�nys�g t�rt�nelmi kinyilatkoztat�son alapul� vall�s.

Hab�r a kereszt�nys�g Isten, a vil�g �s az ember l�nyeg�t kifejez�,
�r�k�rv�ny� meg�llap�t�sokat is tesz, amelyekhez �nmagukban v�ve �s
elvileg az ember a t�rt�nelem b�rmelyik pontj�b�l kiindulva eljuthat,
ennek ellen�re l�nyege szerint a kereszt�nys�g m�gis t�rt�nelmi
kinyilatkoztat�son alapul� vall�snak tekinti mag�t, vagyis: az a
val�s�g, amelyet a kereszt�nys�g k�pvisel, az az igazs�g, amelyet h�r�l
ad, a vil�gban van, mert a vil�gt�l k�l�nb�z�, �l� Isten szabad �s
kegyelemb�l val� cselekv�se �s az err�l t�rt�n� h�rad�s (a -->pr�f�t�k
�s -->J�zus Krisztus �ltal) a t�rnek �s id�nek eg�szen meghat�rozott
(t�rt�nelmileg �s f�ldrajzilag r�gz�thet�) pontj�n k�vetkezett be; ez a
val�s�g �s ez az igazs�g a vil�gban van, mert a vil�gt�l k�l�nb�z�, �l�
Isten szabad �s kegyelemb�l val� cselekv�se s az err�l t�rt�n� h�rad�s
(a -->pr�f�t�k �s -->J�zus Krisztus �ltal) a t�rnek �s id�nek eg�szen
meghat�rozott (t�rt�nelmileg �s f�ldrajzilag r�gz�thet�) pontj�n
k�vetkezett be; ez a val�s�g �s ez az igazs�g a vil�gban van teh�t,
mert -->kinyilatkoztat�s t�rt�nt (Isten �ltal �s nem a vil�g �ltal). A
kereszt�nys�gnek levezethetetlen, alapvet�, szinkretikusan tov�bb nem
magyar�zhat� adotts�ga J�zus szem�lye, amelyben Isten kinyilatkoztat�sa
v�gleg t�rt�nelmiv� lett.

4. A kereszt�nys�g dogmatikus vall�s. B�r az a val�s�g, amit a

kereszt�nys�g hoz �s hirdet, Isten tette, amellyel �dv�z�ti az embert
�s amely t�l van minden felfog�k�pess�g hat�r�n, mivel e tett -->Isten
�nk�zl�se az embernek, aki nem Isten, m�gis Istennek ezt a k�zl�s�t
maga Isten fejezte ki emberi fogalmakban (amelyeknek k�ts�gk�v�l hossz�
t�rt�nelm�k van). Ez a sz�beli k�zl�s az emberi fogalmak anal�g volta
�s t�k�letlens�ge ellen�re abszol�t igazs�g, megv�ltoztathatatlan, a
Szent�r�s �s a hagyom�ny (mint ahogy empirikusan meg�llap�thatjuk)
v�ltozatlanul adja tov�bb annak ellen�re, hogy a fejl�d�s folyam�n mind
�rnyaltabb� v�lnak azok a kijelent�sek, amelyekben ez az igazs�g
megfogalmaz�dik (-->dogmafejl�d�s).

5. A kereszt�nys�g eszkatologikus vall�s. Azaz: a kereszt�nys�g

eg�szen komolyan veszi a maga t�rt�nelmis�g�t �s az ember
t�rt�nelmis�g�t, m�gis abszol�tnak tekinti �nmag�t. Ez a k�vetkez�ket
jelenti:
a) A kereszt�nys�g e vil�gkorszak v�gs�, fel�lm�lhatatlan �s
v�g�rv�nyes vall�sa. Dac�ra saj�t t�rt�nelmi eredet�nek, a
kereszt�nys�g nem a vall�st�rt�nelem egyik szakasza, amelynek
elm�lt�val egy m�sik vall�s felv�lthatn�; mert elvileg mag�n a
kereszt�nys�gen bel�l is van t�r a vall�si alkot�er� minden igazi
megnyilv�nul�sa sz�m�ra, valamint az egy Istennek a kereszt�nys�gen
k�v�l is lehets�ges kegyelmi m�k�d�se sz�m�ra, �s mert a
kereszt�nys�get mint olyan vall�st, amelyben Istennek megtestes�l�s �s
-->kegyelem �ltali abszol�t �nk�zl�se (-->Isten �nk�zl�se) megy v�gbe,
l�nyeg�n�l fogva csak -->Isten sz�nel�t�sa m�lhatja fel�l. --
b) A kereszt�nys�g ideiglenesnek �s felt�telhez k�t�ttnek tekinti
mag�t annyiban, amennyiben ,,zar�ndok m�dj�ra'' maga is a v�gs�
beteljes�l�st v�rja (bels� dinamik�ja is efel� viszi), amikor Isten
dics�s�ge nyilv�nval�v� v�lik, az id�, a t�r �s a kereszt�nys�g
t�rt�nelme pedig megsz�nik. --
c) A kereszt�nys�g a ,,vil�g test�n bel�li'' eszkatologikus
mozzanatk�nt ellentmond az evil�gi hatalmak abszolutiz�l�s�nak azzal,
hogy a vil�got, a t�rt�nelmet �s a kult�r�t viszonylagoss� teszi, �s
al�rendeli Isten �dv�z�t� akarat�nak �s abszol�t, �dv�z�t� d�nt�s�nek.
De �ppen ezzel a viszonylagoss�-t�tellel hagyja meg a vil�g, a
t�rt�nelem stb. �rv�nyess�g�t (�s �n�ll�s�g�t), mert a kereszt�nys�g
�gy v�rja Isten �r�k, �dv�z�t� akarat�nak v�g�rv�nyes, kegyes
beteljes�l�s�t �s �gy rem�nykedik benne, hogy a vil�gban �s az id�ben
k�pviseli ezt az akaratot. A kereszt�nys�g teh�t, �ppen mert
eszkatologikus vall�s, nem tekinti mag�t arra hivatottnak, hogy
uralkodj�k f�ldi val�s�gok felett �s igazgassa azokat.

6. A kereszt�nys�g integr�lis vall�s. A kereszt�nys�g mint minden

f�ldi val�s�g Teremt�j�nek tette a szem�lyhez is fordul meg a
k�z�ss�ghez is, �s nem fordulhat �gy az egyikhez, hogy ne fordulna
egy�ttal a m�sikhoz is. Mivel a kereszt�nys�g az egyes embernek
kegyelem �s szem�lyes d�nt�s �ltal elnyert �dve Isten el�tt, a
kereszt�nys�g sohasem lehet a t�rsadalmi nyilv�noss�g puszta kultur�lis
int�zm�nye. De mivel Isten t�rt�nelmileg k�zzelfoghat�an mindenkihez
fordul emberr� lett Fi�ban, ez�rt alap�t�j�nak, J�zusnak akarata
szerint a kereszt�nys�g eg�szen csak az egy l�that� -->Egyh�zban
val�sul meg, amely t�rsadalmis�ga, feladatok �s hivatalok szerinti
tagol�d�sa (-->hivatalok elismer�se) �s megszak�t�s n�lk�li t�rt�nelmi
folytonoss�ga (-->succesio apostolica) j�volt�b�l t�rben �s id�ben
minden�v� eljuttatja Isten �dv�z�t� tett�t a szents�gekben, valamint
Isten igazs�g�t az igehirdet�sben, �s t�rt�nelmileg teljesen
k�zzelfoghat� m�don jelen�ti meg Istennek J�zus Krisztusban felk�n�lt
�dv�z�t� tett�t.

II. A kereszt�nys�g dogmatikus �njellemz�se.

1. A kereszt�nys�gben a v�gtelen, szem�lyes �s szent Isten

cselekszik, m�gpedig �gy, hogy e cselekv�s t�rgya �s partnere az ember.
Isten a semmib�l szabadon teremtett vil�got �s az embert oly
egy�rtelm�en megk�l�nb�zteti �nmag�t�l, hogy (a t�le f�gg�) vil�got �s
az embert m�r minden mind�r�kre a v�gtelen -->titokhoz, vagyis Istenhez
utalja. A teremtm�ny teh�t nem tudja egymaga egyed�l kialak�tani az
Istenhez val� konkr�t viszony�t, hanem k�szen kell �llnia arra, hogy
al�vesse mag�t Isten rendelkez�s�nek.

2. Szabad kegyelm�ben ez az Isten enged�lyezte az �ltala szabadon

teremtett vil�gnak, mindenekel�tt pedig a szellemi teremtm�nynek, hogy
r�szt vegyen az � isteni �let�ben, �gyhogy Isten nem csup�n az a
hat�ok, amely teremtm�nyt alkot, hanem (szabad kegyelm�ben) az a l�ny,
aki saj�t l�t�ben �nmag�t k�zli �s �nmag�t adja oda. Ezzel saj�t
dics�s�g�t �s saj�t legbens�bb �let�t nyilatkoztatta ki �s jel�lte meg
a szellemi teremtm�ny kegyelem �ltal adott c�ljak�nt, amely fel�lm�lja
az ember mindenf�le evil�gi kibontakoz�s�t (�s ,,fejl�d�s�t''), �s
ugyanakkor megnyitja sz�m�ra a v�gtelen beteljes�l�s perspekt�v�j�t.
Isten term�szetfeletti �nk�zl�s�nek strukt�r�ja nem m�s, mint maga
Isten bels� val�s�ga: az �nmag�t eredet n�lk�l k�zl� Atya, az eredet
teljess�g�t tart�san birtokl� kimondott ,,Ige'' vagyis a Fi�, tov�bb�
az �nmag�b�l kiindul� eredet �s a kimond�s �ltal sz�rmaz� Ige
egys�g�nek az isteni teljess�g maradand� c�lba�rkezetts�g�b�l, azaz a
kezdethez mint c�lhoz val� folytonos meg�rkez�s�b�l fakad� szeretettel
val� igenl�se, vagyis a Szentl�lek alkotja mag�nak az egy Istennek
val�s�gos h�romszem�ly� volt�t (-->Szenth�roms�g).

3. Isten �nk�zl�se, amelyet az ember szabads�ga elfogadhat vagy

elutas�that, minden olyan ember �let�ben bek�vetkezik, akinek az �lete
eljut a szabad, szellemi �nmegval�s�t�sig, �s minden id�ben lehets�ges
az ember mindenkori t�rt�nelmi szitu�ci�j�nak megfelel�en. Ahol a
kegyelemnek ez a t�rt�nete reflekt�lt adotts�gg�, t�rsadalmilag
k�zzelfoghat� val�s�gg�, hiteles�tett k�zl�ss� lesz, �s
int�zm�nyes�tett form�ban megtestes�l, ott a sz�kebb �rtelemben vett
-->�dvt�rt�nettel �llunk szemben (az Izrael n�p�vel k�t�tt
-->sz�vets�g, -->�sz�vets�g, -->Isten orsz�ga, -->baszileia).

4. A vil�gnak sz�l� isteni �nk�zl�s legmagasabb rend�, min�s�gileg

egyed�l�ll� megval�sul�sa �s ezzel a minden emberre vonatkoz� isteni
�dv�z�t� akarat re�lis biztos�t�ka abban van, hogy az egy Isten m�sodik
isteni szem�lye a saj�tjak�nt vett fel emberi val�s�got
(-->term�szetet) -->J�zus Krisztusban. Ez a J�zus ebben az �rtelemben
az �dv�ss�g k�zvet�t�je Isten �s teremtm�ny k�z�tt; J�zus mint ,,f�''
kezdett�l fogva c�lja a vil�g fejl�d�s�nek �s t�rt�nelm�nek. Amikor a
h�v� felismeri, hogy J�zus az az ember, akinek a l�te Isten-n�lunk-
l�te, �s akinek az �let�ben, sors�ban, hal�l�ban �s felt�mad�s�ban maga
Isten vett r�szt a mi l�tez�s�nkben, akkor ezzel �nmaga is felt�rul
�nmaga el�tt a saj�t val�s�g�ban (mint Isten partnere, akit Isten
kegyesen megh�vott, -->megv�lt�s, -->felt�mad�s), �s tudat�ra �bred
annak, hogy Isten v�g�rv�nyesen elfogadta �t.

5. Istennek a t�rt�nelemben tart�san hat� �dv�z�t� tette lehet�v�

teszi a kereszt�nys�gnek, hogy radik�lisabb tapasztalatot szerezzen az
ember kil�t�r�l: az ember Isten szabad, kegyes �nk�zl�s�nek c�mzettje,
hab�r saj�t -->b�ne k�vetkezt�ben hat�rozottan m�ltatlan erre az
adom�nyra, �s ez�rt mag�ra hagyva k�rhozat v�rna r� (-->hal�l,
-->eredend� b�n); �gy az ember mindenest�l r� van utalva a Krisztusban
felaj�nlott b�nbocs�natra.

6. A kereszt�nys�g az embert megtestes�lt -->szellemnek tekinti,

akinek abszol�t m�lt�s�ga van �s akinek re�lis lehet�s�ge az, hogy
egyetlen f�ldi �let�ben szellemi megismer�sen alapul� szabad d�nt�ssel
Istent �s a saj�t �dv�t, vagy Istent elutas�tva az �r�k k�rhozatot
v�lassza. Ennek az �letnek az �rtelme -- melyet Isten teremt� �s
�dv�z�t� tette megszabott �s amely egy�ttal az emberi cselekv�s norm�ja
is --: a -->hit, a -->rem�ny, (az Isten ir�nti �s a felebar�taink
ir�nti) -->szeretet �s a h�la (-->eucharisztia, -->Egyh�z).

7. V�. -->zsid�s�g �s kereszt�nys�g, -->pog�nys�g, -->nem-kereszt�ny

vall�sok, -->anonim kereszt�nys�g.
========================================================================
Kereszts�g

A kereszts�g az els� �s alapvet� -->szents�g (DS 150 802 1614 �s k�v.

�s m�shol), amelyet ez�rt szoros �sszef�gg�sben kell szeml�lni a
katolikus egyh�zfogalommal. A kereszts�g a megtiszt�t� �s megszentel�
�jj�sz�let�s szents�ge (Jn 3,5; v�. Ez 36,25 �s k�v.; DS 223 231 247
1314 �s k�v. 1730 �s m�shol). Ez a J�zus Krisztus Lelk�ben �s
kegyelm�ben val� �jj�sz�let�s �gy t�rt�nik, hogy az ember tagja lesz
jogi �s szakr�lis �rtelemben az -->Egyh�znak, amelyben J�zus Krisztus
�dv�ss�get szerz� �lete az �d�mban elbukott emberis�g �j �s ugyanakkor
�seredeti kezdetek�nt m�r elpuszt�thatatlan, szents�gi �s megtestes�lt
jelenl�tre tett szert a vil�gban. Az egyh�ztags�g elnyer�s�t -- melynek
k�vetkezt�ben az ember beker�l az �dv�ss�get szents�gileg megtestes�t�
k�z�ss�gbe, teh�t tagja lesz az Egyh�znak mint -->Krisztus test�nek (DS
394 1314 �s k�v. 1513 1671 �s k�v. 1730 3705), melyet J�zus Lelke �ltet
�s szentel meg -- kit�r�lhetetlen�l megpecs�teli (2Kor 1,21 �s k�v.; Ef
4,30) a kereszts�g szents�gi jellege (-->karakter; DS 781 1314 �s k�v.
1609 1767-1770), �s emiatt a kereszts�get nem is lehet megism�telni (DS
110 123 183 214 810 1609 1624 1626 1671 �s k�v. 1864 �s k�v.). Hogy az
ember tagj�v� v�lik az Egyh�znak, az -- �gy �rtelmezve -- els�,
alapvet� hat�sa a kereszts�gnek (DS 632 1050 1314 �s k�v. 1621 1627 �s
m�shol; CIC 87. k�non; v�. -->egyh�ztags�g), de (a megfelel�
-->diszpoz�ci� fenn�ll�sa eset�n) ugyanakkor eszk�ze annak, hogy az
ember elnyerje a kereszts�gben k�z�lt kegyelem teljess�g�t, amely abban
�ll, hogy a r�gi ember megigazulva meg�jul (Ef 4,22; Kol 1,10 �s
m�shol; DS 1671 �s k�v.) oly m�don, hogy bensej�ben isteniv� v�lik, �s
hasonul J�zus Krisztus hal�l�hoz �s felt�mad�s�hoz (R�m 6) J�zus Lelke
�ltal, mely az Egyh�zban �s az Egyh�z �ltal van jelen, az �sszes b�n
elt�rl�se �ltal (DS 150 231 239 540 �s k�v. 632 793 854 903 1314 �s
k�v. 1515 �s k�v. 1671 �s k�v.), valamint minden �r�k �s ideigtart�
-->b�ntet�s elenged�se �ltal, amelyet J�zus Lelke eszk�z�l ki. Mivel
csak a kereszts�g adja meg az embernek, hogy �jj�sz�lessen a J�zus
Krisztusban val� �j �letre, n�lk�le tulajdonk�ppen nem nyerhetj�k el
ezt az �letet (Jn 3,5; Mk 16,16); de mivel a kereszts�g csak olyan
szents�gk�nt adja meg ezt az �jj�sz�let�st, amely az embert a J�zus
k�z�ss�g�be val� eredeti bevezet�ssel r�szes�v� teszi ennek a
k�z�ss�gnek (1Kor 12,13) �s �gy a t�rt�nelmileg e k�z�ss�g l�that�
alakj�ban megtestes�l� kegyelemnek, ez�rt a kereszts�g annyiban
sz�ks�ges az �dv�ss�ghez, amennyiben az Egyh�z �ltal�ban (-->�dv�ss�g
felt�telei); enn�lfogva, mint ahogy az egyh�zhoz-tartoz�snak is
k�l�nb�z� fokozatai vannak, �gy a kereszts�g eset�ben is k�l�nb�z�
m�rt�kben r�szes�lhet�nk ennek az �dv�ss�g �tj�t megnyit� szents�gnek
az erej�ben. Ilyen fokozatok az �gynevezett v�rkereszts�g �s a
v�gykereszts�g. A v�rkereszts�g (a -->v�rtan�s�ggal) megigazultt� teszi
az embert, mivel a v�rkereszts�gben az ember val�s�ggal r�szt v�llal az
Egyh�z ama feladat�b�l, hogy tan�s�tsa a Krisztus hal�l�val kieszk�z�lt
�dv�ss�g jelenval�s�g�t; a -->v�gykereszts�g -- mint a szereteten
alapul� -->b�nb�nattal �sszekapcsol�d� tudatos vagy �ppen �ntudatlan
v�gyakoz�s a kereszts�g szents�ge ut�n (-->votum) -- �gy teszi
megigazultt� az embert, hogy az ember ebben a v�gyakoz�sban hittel �s
szeretettel szabadon igenli �s elfogadja adott emberi term�szet�t,
ugyanis ez a term�szet az emberr�-lev�s titka k�vetkezt�ben objekt�ve
mag�ra J�zus Krisztusra ir�nyul, �s ennek a term�szetnek a J�zus
Krisztus szent emberi term�szet�vel val� hasonlatoss�ga miatt eleve
kv�zi-szents�gi jelent�s�ge van.
Az Egyh�z a donatist�kkal (-->donatizmus) valamint azokkal szemben,
akik -->eretnekkereszts�g eset�n ragaszkodtak a kereszts�g
megism�tl�s�hez, azt tan�tja, hogy voltak�ppen b�rki �rv�nyesen
kiszolg�ltathatja a szents�gi kereszts�get (DS 110 �s k�v. 123 127 �s
k�v. 183 211 1314 �s k�v. 1348 �s k�v.). Az �nnep�lyes keresztel�st
term�szetesen csak bizonyos egyh�zi hivatalok visel�i v�gezhetik el:
p�sp�k�k, papok �s diak�nusok. A kereszts�gi r�tus a kultikus-ritu�lis
tiszt�lkod�s vall�si alapszimb�lum�t haszn�lja fel (ilyen ritu�lis
tiszt�lkod�s volt Keresztel� J�nos kereszts�ge, a zsid�kn�l a
prozelitakereszts�g, a gnosztikus miszt�riumkultuszok �s a mandeusok
kereszts�ge), de a term�szetfeletti �jj�sz�let�s saj�tos eszm�je, amely
itt hozz�kapcsol�dik, nem vezethet� le vall�st�rt�netileg kereszt�nys�g
el�tti keresztel�si kultuszokb�l, hab�r a bibliai k�rnyezetben a
kereszt�ny kereszts�get felfoghatjuk �gy, mint a J�nos-f�le
kereszts�gnek (az elj�vend� Messi�sba vetett hit tan�s�t�sa) azt
fel�lm�l� beteljes�l�s�t (v�. Ez 36,25). Az �rv�nyes kereszt�ny
keresztel�s �gy t�rt�nik, hogy a keresztel�st v�gz� szem�ly term�szetes
v�zzel le�nti (meghinti vagy v�z al� mer�ti) azt, akit meg akar
keresztelni, k�zben meg is nevezi a keresztel�s cselekm�ny�t (,,X.,
megkeresztellek t�ged'') �s a Szenth�roms�gra hivatkozik (,,az Atya, a
Fi� �s a Szentl�lek nev�ben''), azzal a sz�nd�kkal (-->intenci�), hogy
ugyanazt csin�lja, amit az Egyh�z akar csin�lni, amikor a kereszts�get
kiszolg�ltatja. A kereszts�get felveheti mindenki, akit m�g nem
kereszteltek meg, teh�t a kiskor� gyermek is (de nem katolikus vagy
hitehagyott sz�l�k gyermek�t csak bizonyos felt�telek teljes�l�se
eset�n lehet megkeresztelni, mivel a kereszts�ggel a gyermeknek az
Egyh�z tagj�v� kell v�lnia). V�. -->gyermekkereszts�g.
========================================================================
Kerigma

Kerigma (g�r�g, jelent�se: valaminek a h�r�lad�sa, illetve: amit

h�r�l adnak). Az �jsz�vets�gi ,,kerigma'' sz� a modern teol�giai
nyelvben azt az ig�t jelenti, amelyet Istent�l �s az Egyh�zt�l ered�
t�rv�nyes megb�z�s alapj�n, Isten nev�ben mondanak a h�v� k�z�ss�gnek
(-->pr�dik�ci�) vagy (,,meggy�z�s'' vagy ,,�p�l�s'' c�lj�b�l) az egyes
h�v�nek, m�gpedig mag�nak Istennek vagy J�zus Krisztusnak ig�jek�nt,
amely a megsz�l�tott ember szitu�ci�j�ban hat�konyan jelenval�v� teszi
azt, amit kimondanak. Amennyiben ez az ige az ige kimond�s�ban �s
meghallgat�s�ban t�rt�nelmileg k�zzelfoghat� megval�sul�sa a kimondott
val�s�gnak a r�hallgat� ember szitu�ci�j�ban (amennyiben az ige Isten
nev�ben hat�konyan kimondott sz�, amely -- mik�zben az ember hallgatja
-- felk�n�lja a benne kimondott val�s�got: ez a megigazultt� tev� hit
kegyelme), annyiban ez az ige m�s �s t�bb az Egyh�z -->dogm�j�nak
t�telein�l (ha az Egyh�z ezekben nem a kerigm�t hirdeti, hanem
,,rendk�v�li -->tan�t�hivatal�nak'' gyakorl�s�val k�l�nbs�get tesz
igazs�g �s t�ved�s k�z�tt), amelyek puszt�n ,,megegyeznek'' a dologgal,
�s t�bb az e t�telekre ir�nyul� emberi reflexi� t�telein�l is
(-->teol�gia), de m�gis ez az eredeti alapja �s norm�ja a dogm�nak �s a
teol�gi�nak, �s ez az ige a saj�t l�nyeg�nek megfelel�en a
legintenz�vebben abban az ig�ben val�sul meg, amelyet a -->szents�gben
mondanak az egyes embernek Isten �dv�nek megjelen�sek�nt, �s amelyet az
ember az�ltal kap meg, hogy megjelen�s�t (,,jel�t'') l�trehozz�k.
========================================================================
Kerigmatikus teol�gia

Voltak�ppen kerigmatikus teol�gi�nak nevezhet�nk minden olyan

teol�gi�t, amely els�sorban arra t�rekszik (mint ahogy minden
teol�gi�nak erre kell t�rekednie), hogy a kerigm�t -- vagyis Isten
�dv�z�t� �zenet�nek az Egyh�z �ltal t�rt�n� term�keny �s hat�kony
hirdet�s�t -- szolg�lja. T�rt�netileg kerigmatikus teol�gi�nak nevezik
azt a sz�zadunk 30-as �veiben k�pviselt t�telt, hogy a tudom�nyos
(skolasztikus) teol�gi�n k�v�l, melynek form�lis objektuma Isten a maga
istens�g�re val� tekintettel, l�tezhet �s kell, hogy l�tezz�k egy
m�sodik teol�gia, melynek k�l�n form�lis objektuma van (J�zus
Krisztus), �s amelyre nemcsak az a jellemz�, hogy f�leg a
lelkip�sztorkod�s c�ljait szolg�lja, hanem l�nyege szerint is
k�l�nb�zik a tudom�nyos teol�gi�t�l. Ez a teol�gia m�lt�n maradt
hat�stalan: minden teol�gia az �dv�ss�g teol�gi�ja kell, hogy legyen;
elvileg �s kiz�r�lag csak elm�leti, el nem k�telezett teol�gia nem
l�tezhet, �s nem szabad, hogy l�tezz�k. Mindazon�ltal ez a teol�gia
alapvet� probl�m�t l�tott meg: azt, hogy a tudom�nyos teol�gia nem
t�r�dik el�gg� annak a t�nyleges igehirdet�snek a szempontjaival, amely
el tudna tal�lni a mai emberhez �s v�laszt tudna adni k�telyeire;
m�rpedig ez a tudom�nyos teol�gi�nak csakugyan s�lyos fogyat�koss�ga,
amely abb�l ad�dik, ahogyan manaps�g a teol�gia tudom�ny�t az
egyetemeken �s f�iskol�kon m�velik (ugyanakkor viszont a teol�gia nem
sz�ntetheti be a t�bbi tudom�nnyal folytatott dial�gust �s vit�t, �s
nem mentheti fel �nmag�t a tudom�nyoss�g ebb�l sz�rmaz� k�vetelm�nye
al�l sem).
========================================================================
K�r�ima

K�r�ima: egyike a h�rom alapvet� imat�pusnak, a dics��t� im�n �s a

h�laad� im�n k�v�l. A k�r�im�ban az ember (vagy az Egyh�z) �dv�ss�gre
�s seg�ts�gre szorul� l�nyk�nt jelenik meg Isten el�tt, oly m�don, hogy
elismeri: konkr�t, f�ldi l�tez�se, minden gondj�val egy�tt Isten
kez�ben van, �s panasszal fordul Istenhez, �mde a k�r�s �s a panasz nem
cs�b�thatja az embert passzivit�sra. E kijelent�ssel az ember azt
fejezi ki, hogy mag�nak Istennek kegyelm�b�l partneri viszonyban van
Istennel, �s irgalmass�got k�r Istent�l, aki m�r el�bb gondoskodik
r�lunk, mint ahogy k�rn�nk t�le (Mt 6,25-33). A k�r�ima az Isten
szakadatlan gondoskod�s�ban val� bizakod�s folyt�n szorosan
�sszekapcsol�dik a h�laim�val, mint ahogy ez nagyon kor�n megt�rt�nt
m�r az euchariszti�ban is (-->eucharisztia: h�laad�s) az ,,Uram,
irgalmazz'' k�ny�rg�snek mint alapvet� k�r�im�nak a beiktat�s�val.
Teol�giailag a k�r�im�val kapcsolatban az a k�rd�s mer�l fel, lehet-e
egy�ltal�n �s hogyan lehet Istent k�v�lr�l ,,r�venni'' valamire.
K�zelebbr�l n�zve kider�l, hogy rosszul tett�k fel a k�rd�st, mert e
k�rd�s Isten -->�r�kk�val�s�g�t -- amelyben Isten sz�m�ra tiszta
jelenval�s�g az ember minden t�nyked�se �s gondolkod�sa, �gy k�r�im�ja
is -- �sszekeveri az ember id�belis�g�vel.
========================================================================
K�telked�s

K�telked�s: nem t�vesztend� �ssze a k�rdez�ssel, amellyel az ember a

jobb �s �tfog�bb ismeretet keresi, hogy belefoglalja a m�r megtal�lt �s
meg�rz�tt ismeretet. M�g az sem k�telked�s, ha a ragaszkod�s valamely
ismerethez objekt�v vagy szubjekt�v (de nem k�nyszer�t�) neh�zs�gekbe
�tk�zik, �s ez�rt n�mi er�fesz�t�st �s d�nt�st ig�nyel: A k�telked�s
abban �ll, hogy az ember sz�nd�kosan felf�ggeszti a szem�lyes
helyesl�st egy bizonyos ismeret vonatkoz�s�ban, amelyet tartalm�n�l �s
n�mik�pp indokain�l fogva val�ban elfogadott, �s m�g mindig el is
fogad. Teol�giai �rtelemben a k�telked�s (hitk�tely) a -->hit
igazs�gaiban val� sz�nd�kos �s erk�lcsileg b�n�s k�telked�s. Az ilyen
k�telked�s lehets�ges, mert a szem�lyes val�s�g ter�let�n az igazs�g
megismer�se (teh�t a -->kinyilatkoztat�s megismer�se is) -- ennek
objektivit�sa �s t�rgyilag megalapozhat� volta ellen�re --
lehet�s�g�nek felt�telek�nt bizonyos szem�lyes, erk�lcsi magatart�st
t�telez fel. �gy az igazs�g megismer�s�nek felt�tele: a ny�lts�g, a
tisztelet, a szer�nys�g, a tanul�konys�g, a l�tez�s megvil�gosod�s�nak
helyes �rt�kel�se; amely nehezen megszerezhet� ismeretet ny�jt stb. Ha
az ember felismeri, hogy Isten val�ban sz�lt hozz�, akkor gyakorlatilag
nem vonhatja k�ts�gbe, amit hallott, de szabadon �s b�n�sen kialak�that
mag�ban olyan bels� magatart�st, amely (r�szben vagy eg�szben)
megakad�lyozza abban, hogy a kinyilatkoztat�s �zenet�t Isten ig�jek�nt
ismerje fel, vagy arra k�sztetheti, hogy visszavonja a d�nt� �t�letet
(azt tudniillik, hogy a kinyilatkoztat�s �zenete Isten ig�je), hogy
teh�t k�ts�gbe vonja ezt a t�nyt. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a konkr�t
isteni kinyilatkoztat�s val�s�g�ban val� k�telked�st minden esetben �s
minden embern�l erk�lcsi b�nnek lehetne min�s�teni. Ugyan�gy
gyakorlatilag sokszor szinte lehetetlen k�l�nbs�get tenni a hitk�tely
�s az ember sz�m�ra k�telez� kritikus k�rdez�s k�z�tt (amelynek az a
szerepe, hogy lerombolja a l�tsz�lagos evidenci�kat, v�get vessen a hit
manipul�ci�j�nak stb.).
========================================================================
K�ts�gbees�s

Teol�giailag a k�ts�gbees�s azt jelenti, hogy az ember b�n�s �s

szabad d�nt�ssel feladja a -->rem�nyt, mely minden k�ls� �s bels�
bajban �s vesz�lyben sz�m�t Isten h�s�g�re, seg�ts�g�re �s
k�ny�r�let�re, �s �gy kitart amellett, hogy az �dv�ss�g mint a l�tez�s
�rtelme el�rhet�. Az ember fenyegetetts�g�nek �s tehetetlens�g�nek
passz�v tapasztalata �nmag�ban v�ve teol�giai �rtelemben m�g nem
k�ts�gbees�s. K�ts�gbees�sr�l csak akkor besz�l�nk, ha az ember v�gs�,
be nem vallott g�g�ss�g�ben (h�brisz) azt gondolja, hogy Istennek sincs
nagyobb hatalma az ember hatalm�n�l, amelyet tehetetlens�gk�nt �l �t,
�s a sz�m�ra lehets�gest azonos�tja azzal, ami Isten sz�m�ra
lehets�ges.
========================================================================
Kezdet

A kezdet nem az els� mozzanat egy olyan sorban, amely nagy sz�m�,
�sszehasonl�that� mozzanatb�l �ll, hanem valamely eg�sz megalapoz�sa,
amely annak t�rt�net�t egy�ltal�n lehet�v� teszi; ez�rt a kezdet
fogalma fel�lm�lja a form�lis, k�ls� id� fogalm�t. A kezdet megszabja
az eg�sz l�nyeg�t �s az eg�sz megval�sul�s�nak a kezdettel egy�tt adott
konkr�t felt�teleit. A kezdet rejtve marad az el�l, akinek a kezdete,
mert a kezdet a megval�sul�sk�nt tapasztalt l�tez�snek a l�tez�t�l
f�ggetlen felt�tele �s �gy hat�ra. Csak a szem�lyes l�tez� kezdete
igazi kezdet, ahol a kezdet �ltal keletkezett l�tez� valami �j �s
eg�sz, a kezdet pedig nem puszt�n egy m�sik mozg�s szakasza. A kezdet a
saj�t v�g�re ir�nyul� kezdet, �s csak saj�t v�g�n�l t�r mag�hoz. A v�g
n�vekv� m�rt�k� jelenl�te az ember �nmegval�s�t�s�ban (amelyben az
ember elfogadja �nmag�t) ugyanakkor a kezdet n�vekv� m�rt�k� jelenl�te.
Isten k�zvetlen �dv�z�t� cselekv�s�t teol�giai �rtelemben igazi
kezdetnek kell nevezn�nk (teremt�s -- �jj�teremt�s). Ez�rt a kezdet
mindenekel�tt egy l�tez� teremtett volt�t jelenti (mivel a szellemi-
szem�lyes l�tez�t csak Isten k�zvetlen teremt� aktusa hozhatja l�tre,
l�sd: -->l�lek), �s az Istent�l val� k�zvetlen f�gg�s sz�ks�gszer�en
maga ut�n vonja azt is, hogy a l�tez�nek nem lehet hatalma kezdete
f�l�tt. A kezdet mint valamely kibontakoz�s kezdete rejtve van, �s csak
az egyes l�tez� t�rt�nete sor�n t�rul fel. Mivel a kezdet eredeti
t�telez�s, ez�rt a benne adott lehet�s�gek csak az egyes ember
lehet�s�gei, �s �gy val�ra v�lt�suk az � sz�m�ra k�telez� feladat,
amire el kell hat�roznia mag�t. Ha a kezdet val�ban lehet�s�g szerinti
l�t, �s mag�t�l belebocs�tkozik a beteljes�l�st �rlel� id�be �s �gy
al�veti mag�t Isten kisz�m�thatatlan akarat�nak, amely ezekr�l a
nyitott, id�beli lehet�s�gekr�l rendelkezik, akkor a -->v�g a kezdet
meg�rz�se, beteljes�l�se �s kinyilatkoztat�sa ugyan, de ez a
beteljes�l�s m�gsem mag�nak a kezdetnek puszta mag�hoz-t�r�se, hanem a
kezdet a beteljes�l�s fel� halad� mozg�sb�l mer�ti �let�t, amelynek a
val�ra v�lt�sa Istenen alapul, minthogy egyed�l � a kezdet �s a v�g is.
========================================================================
K�zr�t�tel
 K�zr�t�tel: �sr�gi kultikus gesztus. Az �sz�vets�gben k�zr�t�tellel
fejezik ki azt, hogy az �ldozati �llatokat �tadj�k Jahv�nak (Kivonul�s,
Levit�k), k�zr�t�tellel viszik �t jelk�pesen az engesztel�s napj�n az
eg�sz n�p b�neit a b�nbakra (�s �zik ki a puszt�ba, hogy ott
elpusztuljon a n�p b�neivel egy�tt), ezenk�v�l a k�zr�t�tel az emberi
�ld�s kifejez�je �s szentel�si r�tus (Sz�m 27,21 �s k�v.; MT�rv 34,9).
Az �jsz�vets�gben a k�zr�t�telt leggyakrabban betegek gy�gy�t�s�n�l
alkalmazz�k. A k�zr�t�tel ilyen fajt�j�r�l sz�mol be az �jsz�vets�g
J�zus, a tan�tv�nyai �s Szent P�l eset�ben. Az �ld�s gesztusak�nt is
ismeri az �jsz�vets�g a k�zr�t�telt (Mk 10,16 �s a p�rhuzamos helyek).
Fontosak azok az �jsz�vets�gi helyek, amelyek a k�zr�t�telr�l mint
szentel�si r�tusr�l sz�molnak be; ezzel kapcsolatban eml�t�s t�rt�nik
arr�l, hogy a k�zr�t�tel im�ds�ggal, egyszer pedig b�jttel is
�sszakapcsol�dott. Nevezetesen k�zr�t�tellel ruh�zz�k �t a diak�nusok
hivatal�t (ApCsel 6,1-6); k�zr�t�tellel t�rt�nik P�l �s Barnab�s
hivatalos megb�z�sa a misszi�s munk�ra (ApCsel 13,3);
hivatal�truh�z�sk�nt szerepel a k�zr�t�tel m�g 1Tim 4,14-ben �s 2Tim
1,6-ban is. Ismeri tov�bb� az �jsz�vets�g a k�zr�t�telt a kereszts�gi
r�tus kieg�sz�t�sek�nt, itt a k�zr�t�telnek a Szentlelket kell k�z�lnie
(vagyis ilyenkor a k�zr�t�tel voltak�ppen -->b�rm�l�s: ApCsel 8,15-17;
19,5 �s k�v.; Zsid 6,2), �s v�g�l a k�zr�t�tel a b�nbocs�nat r�tusak�nt
is felismerhet� az �jsz�vets�gben (1Tim 5,22). Teh�t a k�zr�t�tel mai
alkalmaz�sa a kereszts�g, a b�rm�l�s, az egyh�ztrend, a szentkenet �s a
b�nb�nat szents�g�n�l (ez ut�bbin�l elcs�kev�nyesedett form�ban, a k�z
felemel�sek�nt) val�ban bibliai eredet�. Szimbolikus jelent�se a L�lek
k�zl�se (akkor is, ha a b�n�s az Egyh�zzal engesztel�dik ki) �s a
gy�gy�t�s; a -->b�rm�l�sn�l �s az -->egyh�zirendn�l
(diak�nusszentel�sn�l, papszentel�sn�l �s p�sp�kszentel�sn�l; DS 3857-
3861) pedig a k�zr�t�tel szents�gi jel (-->anyag).
========================================================================
Kik�z�s�t�s

A kik�z�s�t�snek m�r az �sz�vets�gben is megl�v� szok�sa azt

jelentette, hogy a (s�lyos) b�n elk�vet�j�t elt�vol�tott�k Isten
tulajdon n�p�nek szent k�r�b�l, �s hivatalosan -- �rz�kelhet�en is
sz�m�zt�k a tiszt�talans�g �s gonoszs�g -- Isten haragj�nak kitett
vil�g�ba, ahov� b�n�sk�nt tartozik. A zsinag�gai zsid�s�gn�l a
kik�z�s�t�s szab�lyos fegyelmi eszk�zz� fejl�d�tt, melyet �gy
alkalmaztak, hogy a v�tkest hosszabb-r�videbb id�re kitiltott�k a
zsinag�g�b�l; ez a b�ntet�s teh�t k�l�nb�z�tt a teljes kiz�r�st�l (�gy
volt ez Qumranban is). Ez az el�zetesen kialakult hagyom�nyanyag
voltak�ppen csak akkor teljesedik ki tartalmilag, amikor Isten n�pe --
ami az Egyh�z -- �tveszi: nemcsak Szent P�l ismeri a kik�z�s�t�st,
amelyet anat�m�nak nevez (anathema: amin �tok van) �s amelyet
k�z�ss�geiben saj�t tekint�ly�n�l fogva gyakorol (1Kor 5,1-5; 1Tim 1,18
�s k�v.; Tit 3,9 �s m�shol), hanem ez a tartalma az -->old�- �s k�t�
hatalomr�l sz�l� kijelent�snek is. J�zus Egyh�z�ban csak a
rosszindulat� -->eretneks�g �s a rosszindulat� -->skizma von maga ut�n
v�gleges kiz�r�st, alkalmaznak viszont jav�t� c�lzat� b�ntet�sk�nt
kik�z�s�t�st (CIC 2257. k�non, 1. �), amely az egyh�zi k�z�ss�g ellen
s�lyosan v�tkez� szem�lyt h�rom fokozatban (ipso facto, �t�lethozatal
illetve b�ntet� rendelkez�s alapj�n �s mint ker�lend� szem�lyt)
eltilthatja az Egyh�z �nmegval�s�t�s�ban val� r�szv�telt�l (a
szents�gekt�l, az istentisztelett�l stb.), �s �gy az Egyh�zb�l
kiz�rhatja. R�gebben az egyh�zi gyakorlatot s�r�n eltorz�tott�k
politikai vissza�l�sek; a kik�z�s�t�snek a mai pluralista t�rsadalomban
nincs nagy jelent�s�ge, mindazon�ltal a -->b�nb�nat szents�ge meg�rizte
eredeti �rtelm�ben a kik�z�s�t�s gondolat�nak maradand� mozzanat�t. A
300 k�r�l megtartott Elvira-i zsinat �ta gyakran alkalmazz�k az
,,anat�ma'' sz�t zsinatokon, amikor az Egyh�z tan�t�s�val
�sszeegyeztethetetlen tant�telek hirdet�it egyh�zi �tokkal �s Isten
�t�let�vel k�v�nj�k megfenyegetni. Az ,,anat�ma'' az I. vatik�ni zsinat
�ta azt jelenti, hogy a sz�ban forg� t�tel kontradikt�rikus ellent�te
DHI.
========================================================================
Kinyilatkoztat�s

A kinyilatkoztat�s l�nyeg�re vonatkoz� k�rd�s voltak�ppen ezzel a

k�rd�ssel egyen�rt�k�: hogyan lehet bel�tni, hogy a magasabb rend�nek
az �nmag�t fel�lm�l� alacsonyabb rend�b�l val� val�s�gos, ,,alulr�l''
kiindul� kifejl�d�se �s a ,,fel�lr�l'' val� folytonos teremt�s csup�n
k�t oldala -- m�gpedig egyform�n igazi �s val�di oldala -- a t�rt�nelem
�s a fejl�d�s egyetlen csod�j�nak. Ezzel a felfog�ssal szemben �ll k�t
ir�nyzat: az egyik a -->modernizmus immanentizmusa, amely szerint a
kinyilatkoztat�s nem m�s, mint a vall�si sz�ks�gletnek az emberi
t�rt�nelmen bel�li �s sz�ks�gszer� fejl�d�se, amelynek folyam�n a
vall�si sz�ks�glet a vall�st�rt�nelem legk�l�nf�l�bb form�iban
objektiv�l�dik, m�g a zsid�s�gban �s a kereszt�nys�gben el nem jut
lassank�nt a maga tiszt�bb objektiv�ci�ihoz, a m�sik az extrinszekista
(extrinsecus latin sz�, jelent�se: k�v�lr�l) kinyilatkoztat�s-felfog�s,
amely szerint a kinyilatkoztat�s Isten tiszt�ra k�v�lr�l j�v�
beavatkoz�sa, amellyel Isten megsz�l�tja az embereket, �s pr�f�t�i
�ltal t�telekben megfogalmazott igazs�gokat k�z�l vel�k, amelyek
egy�bk�nt nem voln�nak hozz�f�rhet�ek sz�mukra, tov�bb� erk�lcsi �s
egy�b term�szet� utas�t�sokat ad, amelyeket az embernek k�vetnie kell.
Ha Isten teremti a t�le k�l�nb�z�t, �s �gy ez v�ges l�tez�k�nt a
-->szellemet -- amely saj�t transzcendenci�ja miatt v�gesk�nt ismeri
fel ezt a l�tez�t -- a maga alapj�hoz utalja, �s ezt az alapot mint
eg�szen m�s term�szet�t ugyanakkor el is k�l�n�ti a v�gest�l, akkor a
v�ges l�tez�nek m�r van valamilyen tud�sa Istenr�l mint v�gtelen
titokr�l, �s ezt a tud�st szokt�k ,,term�szetes kinyilatkoztat�snak''
nevezni. De a term�szetes kinyilatkoztat�sn�l Isten ismeretlen marad,
mivel
a) csak -->anal�gia �tj�n tudunk r�la mint -->titokr�l, azaz csak �gy
szerz�nk tudom�st r�la, hogy tagad�ssal f�l�be emelked�nk a v�gesnek,
teh�t csak k�zvetett utal�sb�l ismerj�k �t �s nem �gy, hogy k�zvetlen�l
megragadhatn�nk �nmag�ban, �s
b) nem tudhatjuk meg egy�rtelm�en a szellemi teremtm�nyhez val�
alapvet� viszony�t, mivel ezen a m�don nem szerz�nk tapasztalatot
arr�l, hogy Isten �nn�n kil�t�t el�l�nk eltitkolva mag�ba akar-e
z�rk�zni, v�gtelens�g�ben a mi v�gess�g�nkt�l el akarja-e hat�rolni
mag�t, vagy radik�lis �nk�zl�ssel eg�szen k�zel akar-e ker�lni hozz�nk
(�s hogy k�pes-e erre egy�ltal�n); �s hogy �t�lettel vagy
megbocs�t�ssal akar-e v�laszolni az ember ama b�n�re, hogy elutas�tja
�t.
Ett�l a ,,term�szetes'' kinyilatkoztat�st�l (amelyben Isten igaz�ban
csak megv�laszolatlan k�rd�sk�nt szerepel) k�l�nb�zik Isten
voltak�ppeni kinyilatkoztat�sa. Ez ut�bbi nem foglaltatik benne
egyszer�en az ember szellemi l�tez�s�ben, hanem esem�ny, dialogikus
term�szet�, �ltala Isten megsz�l�tja az embert (Zsid 1,1-2), tudtul
adja neki azt, amit nem lehet egyszer�en kiolvasni a vil�g dolgaib�l,
amelyek mindig sz�ks�gszer�en Istenre utalnak (ami kiolvashat�, az
�ppen az, hogy Isten k�rd�s �s az, hogy ez a titok k�rd�st int�zett az
emberhez), teh�t azt adja tudtul, ami a vil�gban �s a vil�g sz�m�ra a
vil�got m�r f�lt�telezve is ismeretlen: ez pedig Isten bels� val�s�ga
�s szem�lyes, szabad viszonya a szellemi teremtm�nyhez. Nem sz�ks�ges
taglalnunk azt a k�rd�st: vajon magunkt�l eld�nthetj�k-e vagy sem, hogy
Isten kinyilatkoztathatja-e mag�t ezen a m�don vagy sem (minthogy a
kinyilatkoztat�st tal�n m�r az v�gess� teszi �s mint kinyilatkoztat�st
megsz�nteti, hogy a v�ges megismer�k�pess�g felfogja). Isten
t�nylegesen kinyilatkoztatta mag�t ezen a m�don (DS 3004) �s legal�bbis
ebb�l levonhatjuk, hogy az ilyen kinyilatkoztat�s lehets�ges.
E kinyilatkoztat�snak k�t k�l�nb�z� oldala van: ezek �sszetartoznak,
mindkett� sz�ks�ges, �s egym�shoz val� viszonyuk n�mik�pp v�ltoz�
lehet. Ez a (t�rt�nelmi-szem�lyes sz�beli) kinyilatkoztat�s (ami az
eg�sznek mozzanata, de nem id�ben kor�bbi szakasza �s nem �n�ll�
esem�ny) az ember bels�, szellemi egyszeris�g�t �rinti: megadja neki a
lehet�s�get, hogy egy�ltal�n �gy hallja meg �s �gy fogadja be Isten
szem�lyes felt�rulkoz�s�t, hogy ne sz�ll�tsa le e felt�rulkoz�st a
v�ges teremtm�ny ,,sz�nvonal�ra'', amit�l Istennek ez a felt�rulkoz�sa
megsz�nn�k �nmaga felt�r�sa lenni. Az ember az�rt tudja �gy befogadni
Isten felt�rulkoz�s�t, mert Isten �nmaga k�zl�s�vel isteniv� teszi az
embert, �s ez�rt a ,,meghall�s'' (a hit) aktus�nak megval�s�t�s�hoz,
vagyis Isten felt�rulkoz�s�nak �s �nk�zl�s�nek befogad�s�hoz maga Isten
is hozz�j�rul. Ebben a kinyilatkoztat�sban Isten szem�lyesen mag�t adja
az embernek, e kinyilatkoztat�s Isten abszol�t �s megbocs�t� k�zels�ge,
�gyhogy Isten nem az abszol�t, elutas�t� t�vols�g, �s nem is az �t�let,
hab�r mindkett� lehetne, hanem ebben a megbocs�t� k�zels�gben
mutatkozik meg az emberi tapasztalat sz�m�ra. Kereszt�ny �rtelemben
�ppen azt nevezz�k megszentel� �s megigazul�st add -->kegyelemnek, amit
ezzel a kett�ss�ggel le�rtunk: e kegyelem (,,teremtett'' kegyelem)
isteniv� teszi �s felemeli az embert oly m�don, hogy Isten nem valami
�nmag�t�l k�l�nb�z� dolgot, hanem �nmag�t (,,teremtetlen'' kegyelem)
adja (,,�llapotszer�'', habitu�lis kegyelem), �s ez�ltal hozz�j�rul e
kegyelem befogad�s�nak aktus�hoz is (aktu�lis kegyelem). Isten
esem�nyszer�, szabad, kegyelmi �nkinyilatkoztat�sa mindig l�tezett e
kegyelem alakj�ban, mivel Isten J�zus Krisztusra val� tekintettel
minden korban �s minden embernek felaj�nlotta ezt a kegyelmet (�s ez a
kegyelem mint felaj�nlott kegyelem m�r hat�kony is), �s (mik�nt
rem�lj�k, ha nem tudjuk is biztosan) legal�bbis az emberek nagy r�sze
el is fogadja (akkor is, ha nem tudj�k tudatos�tani ezt a szellemi
szem�ly�k legbens� magj�t �rint� t�rt�n�st), mivel ez a kegyelem
megv�ltoztatja az ember tudat�t, �s a skolasztika kifejez�s�vel �j,
magasabb rend�, kegyelemszer�, de nem tudatos ,,form�lis objektumot''
ad neki (e form�lis objektum az Isten abszol�t l�t�re ir�nyul� �s
megval�sul� transzcendencia), s mivel legal�bbis az emberi szellemis�g
horizontj�t -- mint Isten kimondhatatlan �nk�zl�se �ltal felvetett
k�rd�st -- az a h�v� bizakod�s t�lti el, hogy erre a v�gtelen k�rd�sre
Isten v�laszt is ad azzal a v�gtelen v�lasszal, amely � maga. A
t�rt�nelem teh�t mindig �s minden�tt az �dv�ss�g �s a kinyilatkoztat�s
t�rt�nete. De Istennek ez a bels�, kegyelmi, a szellemi szem�ly
legm�ly�n bek�vetkez� �nkinyilatkoztat�sa az eg�sz embernek, az ember
valamennyi dimenzi�j�nak sz�l, mert mindnek az �dv�ss�g a rendeltet�se.
�s innen jutunk el a kinyilatkoztat�s m�sik oldal�hoz. Istennek a
szellemi szem�ly m�ly�n bek�vetkez� �nkinyilatkoztat�sa a kegyelemt�l
sz�rmaz�, eleinte nem tudatos, a priori ,,hangolts�g'' (szellemi �s nem
szentiment�lis �rtelemben) �s nem t�rgyi, t�teles kijelent�s, nem
vil�gos, nem tudatos ismeret. Hogy azonban Isten kegyelemszer�
�nkinyilatkoztat�sa az ember konkr�t cselekv�s�nek elve lehessen az
ember t�rgyi, reflekt�lt tudat�ban �s t�rsadalmi dimenzi�j�ban, ahhoz
az kell, hogy Istennek ez a kegyelemszer�, nem t�rgyi �s nem reflekt�lt
vnkinyilatkoztat�sa t�telesen le legyen ford�tva a t�rgyi tudatoss�g
nyelv�re. M�rmost e ,,ford�t�snak'' megvan a maga t�rt�nete, e
,,ford�t�s'' Isten ir�ny�t�s�val t�rt�nik, �gy teh�t ez ism�t Isten
kinyilatkoztat�sa, a tudatosul�snak ez a t�rt�nete pedig bels�
mozzanatk�nt benne foglaltatik Isten kegyelmi felt�rulkoz�s�nak
t�rt�nelmis�g�ben, mert ez a felt�rulkoz�s mag�t�l vezet �nn�n
t�rgyiasul�s�hoz. Az ember minden vall�sban k�s�rletet tesz arra, hogy
tudatos�tsa �s t�teles form�ban kifejtse az eredeti, nem tudatos �s nem
t�rgyi kinyilatkoztat�st, �s minden vall�sban megtal�lhat�k az ilyen
sikeres, Isten kegyelme folyt�n lehets�gess� v�lt �nreflexi�
mozzanatai, amelyekkel Isten a t�rgyis�g, a konkr�t t�rt�nelmis�g
dimenzi�j�ban is seg�ts�get ny�jt az embernek az �dv�z�l�shez. De mivel
Isten elt�ri az emberi b�nt, �s mivel a b�n elhom�lyos�t� �s rombol�
hat�sa az emberi l�tez�s valamennyi, egy�ni �s t�rsadalmi dimenzi�j�ban
megnyilv�nul, ez�rt e hat�s abban a t�rt�neti folyamatban is
�rv�nyes�l, amelyben az ember t�rgyias�tva �rtelmezi a kegyelemszer�
kinyilatkoztat�st: ez az �rtelmez�s csak r�szben siker�l, a helyes
felismer�sek t�ved�sekkel keverednek benne az ember b�n�s elvakults�ga
miatt. Ha viszont Isten �gy ir�ny�tja a kinyilatkoztat�s
t�rgyias�t�s�t, hogy az emberi k�z�ss�gnek �s ne az egy�ni l�tez�snek
sz�ljon; ha �gy ir�ny�tja azokat az embereket, akik a ,,ford�t�st''
v�gzik -- �s akiket ilyenkor a sz� igazi �rtelm�ben -->pr�f�t�knak, a
kinyilatkoztat�s k�zvet�t�inek nevez�nk --, hogy a kinyilatkoztat�s
tiszta maradjon (�s ez a tisztas�g megvan akkor is, ha a pr�f�ta a
bels� kinyilatkoztat�st esetleg csak r�szben k�zvet�ti, �s csak
bizonyos t�rt�nelmi helyzetre vonatkoztatva fejti ki); �s ha az a
jelens�g, amelyet -->,,csod�nak'' nevez�nk, igazolja sz�munkra a
pr�f�t�k �ltal t�rgyias�tott kinyilatkoztat�s tisztas�g�t valamint azt,
hogy a t�rgyias�tott kinyilatkoztat�s nek�nk sz�l (DS 3009), akkor a
kinyilatkoztat�snak ez a fajt�ja az, amit nyilv�nos �s hivatalos, a
sz�vets�gen �s az Egyh�zon bel�l megfogalmazott kinyilatkoztat�snak
(illetve e kinyilatkoztat�s t�rt�net�nek), vagyis voltak�ppeni
kinyilatkoztat�snak nevez�nk. A kinyilatkoztat�snak ez a fajt�ja
esem�nyekben bek�vetkez� �s t�rt�nelmi kinyilatkoztat�s, m�gpedig nem
csak annyiban, amennyiben Isten szabad d�nt�se (akkor is, ha a
teremt�st m�r felt�telezz�k), mely szabad (t�rt�nelmi) v�laszt k�v�n az
embert�l (de minden embert�l), hanem abban az �rtelemben is, hogy ez a
kinyilatkoztat�s ebben a hivatalos form�ban, amely a tisztas�g�t
hat�rozottan szavatolja, nem k�vetkezik be minden�tt, hanem k�l�n
t�rt�nelme van az �ltal�nos t�rt�nelmen �s az �ltal�nos
vall�st�rt�nelmen bel�l.
Ha annak a szakaszokra tagol�d� reflexi�nak a t�rt�nelmis�ge miatt,
ami az embernek sz�l� kegyelemszer� isteni �nk�zl�sre ir�nyul (s amely
reflexi�, mivel Isten ir�ny�tja, mag�nak a kinyilatkoztat�snak
mozzanata) t�rt�nelme van, m�gpedig k�l�n t�rt�nelme az �ltal�noson
bel�l, akkor a kinyilatkoztat�s t�rt�nelme ott �ri el abszol�t
cs�cspontj�t, ahol Isten �nk�zl�se -� amelyben J�zus teremtm�nyi-
szellemi val�s�ga r�szes�l -- az -->unio hypostatica folyt�n Isten
emberr�-lev�s�ben (amelynek szubsztanci�lis l�tszer�s�ge bels�
mozzanatk�nt felt�tlen�l mag�ban foglalja Isten szellemi-szem�lyes
k�zl�s�t mint egyes�l�st valamely teremtett szellemis�ggel) el�ri
fel�lm�lhatatlan cs�cspontj�t J�zus sz�m�ra �s ezzel a mi sz�munkra,
minthogy itt a kinyilatkoztatott dolog (Isten), a kinyilatkoztat�s
m�dja (J�zus Krisztus emberi val�s�ga, l�t�t, �let�t �s
v�g�rv�nyess�g�t tekintve) �s a kinyilatkoztat�s c�mzettje (J�zus, aki
a kegyelmet kapta �s Istent sz�nr�l-sz�nre l�tja) sz�tv�laszthatatlan
egys�g (�s nem ugyanaz). J�zusban mind az embernek sz�l� kegyelemszer�
isteni k�zl�s, mind ennek a t�rsadalmis�g �s a tapinthat� testis�g
dimenzi�j�ban val� �rtelmez�se cs�cspontj�t �ri el, �gy J�zus maga a
tulajdonk�ppeni kinyilatkoztat�s. Csak akkor �rt�kelhetj�k helyesen a
kor�bbi kinyilatkoztat�st (mint tudatos�tott-t�teles �s nyilv�nos-
hivatalos kinyilatkoztat�st); ha (id�beli �rtelemben) eg�szen k�zvetlen
el�k�sz�letnek tekintj�k J�zus Krisztusra, mivel hivatalos, folyamatos,
k�z�ss�gileg megalapozott �s t�teles kinyilatkoztat�sr�l (mindezekkel
az ismertet�jegyekkel egy�tt) csak M�zes kor�t�l kezdve tudunk Istennek
Izraellel k�t�tt sz�vets�g�ben, teh�t az emberis�g t�rt�nelm�nek
(t�rben �s id�ben) k�r�lbel�l csak egy sz�zal�k�ban. Ennek a
kinyilatkoztat�snak nem az �sz�vets�gi t�rt�nelem konkr�t tartalma
miatt van d�nt� fontoss�ga sz�munkra, hiszen ez vagy olyan, hogy az
ember maga is eljuthat hozz� -->monoteizmus, -->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny), vagy a sz�vets�g n�p�nek f�ldi-politikai l�tez�s�vel, illetve
a t�rsadalmi �s vall�si viszonyok konkr�t alakul�s�nak t�rt�nelmi
felt�teleivel kapcsolatos (e viszonyok a t�rt�nelem ,,term�szetes''
menete eset�n is Isten akarat�nak megnyilv�nul�saik�nt jelennek meg). E
kinyilatkoztat�s k�t m�s dolog miatt �r�k �rv�ny� sz�munkra is.
Egyr�szt az�rt, mert a megtestes�l�snek mint kinyilatkoztat�s-
t�rt�nelemnek -- minden m�s t�rt�nelemt�l elt�r�en -- egyed�l ez a
t�rt�nelem a k�zvetlen�l konkr�t el�t�rt�nete, m�sr�szt az�rt, mert
benne kezdett�l fogva azt tudatos�tj�k �s azt ismerik fel �jb�l �s
�jb�l, ami az �jsz�vets�gi kinyilatkoztat�s-t�rt�nelemnek is l�nyege:
hogy Isten szem�lyesen sz�l �s cselekszik, hogy k�zeledik az emberhez,
ez�rt a t�rt�nelmet az � szem�lyes cselekv�se t�rt�net�nek, �t mag�t
pedig szabad, szent �s megbocs�t� Istennek tapasztalj�k ebben a
t�rt�nelemben. Hogy a kegyelemszer� kinyilatkoztat�s kifejt�se eg�szen
od�ig mehet, hogy mag�t Isten abszol�t �nk�zl�s�t -- legbels�,
dics�s�gben megnyilatkoz� szeretet�nek abszol�t �nk�zl�s�t -- mondja
ki, �s hogy ez az �nk�zl�s -- �s nem a teremtm�nnyel szemben t�vols�got
tart� Isten �t�lete -- lesz Isten utols� �s gy�zelmes szava a
t�rt�nelemben: e lehet�s�g ir�nt m�r J�zus Krisztus (�s f�lt�mad�sa)
el�tt nyitott volt mind e kegyelmi t�rt�net, mind az erre ir�nyul�,
Istent�l vez�relt �nreflexi�, de m�g nem fogt�k fel hat�rozottan. Erre
csak a kegyelem kinyilatkoztat�s�nak hivatalos, nyilv�nos �s csod�k
�ltal hitelesnek igazolt �rtelmez�s�vel ker�lt sor. Isten �nk�zl�se
(J�zus Krisztus miatt) a t�rt�nelemben kezdett�l fogva hat� (�s J�zus
Krisztus fel� halad�) folyamat, de a r�la val� t�rgyi tud�s J�zus
Krisztus el�tt m�g nem volt mag�nak ennek az �nk�zl�snek a mozzanata.
V�. az -->�sz�vets�g mint az �dvt�rt�net mozzanata; az -->�j sz�vets�g
mint az �dvt�rt�net mozzanata; -->Szent�r�s. -- Ahol Istennek J�zus
Krisztus �ltal t�rt�n� kinyilatkoztat� �nk�zl�se (melynek J�zus
Krisztus a cs�cspontja �s v�g�rv�nyes alakja) eszkatologikus �s
reflekt�lt m�don �gy tudatosul, hogy explicit, t�rsadalmi l�tez�sre �s
eszkatalogikus v�g�rv�nyess�gre tesz szert, ott azzal a jelens�ggel
�llunk szemben, amelyet -->Egyh�znak nevez�nk. Az Egyh�z c�mzettje �s
hirdet�je ennek az abszol�t kinyilatkoztat�snak. Ha Isten abszol�t
felt�rulkoz�s�nak ez az igazs�ga a v�g�rv�nyes igazs�g -- m�gpedig mint
gy�zelmes �s nem csup�n ideol�giai, hanem J�zus Krisztusban mindig
re�lisan adott igazs�g --, akkor az Egyh�z az igazs�g megvall�s�ban
t�vedhetetlen. Ez azt jelenti, hogy az Egyh�z tan�s�gt�tele, amelyben
Isten J�zus Krisztusban t�rt�nt �n�tad�s�nak t�rgyi �s re�lis igazs�ga
van jelen, nem vesz�thet �ps�g�b�l, hogy e tan�s�gt�telbe nem cs�szhat
t�ved�s, ha az az Egyh�z teljesi l�ny�nek latba vet�s�vel t�rt�nik,
hiszen k�l�nben nem l�tezn�k t�bb� J�zus Krisztus igazs�ga sem
(-->t�vedhetetlens�g). Mivel J�zus Krisztus igazs�ga gy�zedelmes az
Egyh�zban, �s ez a gy�zelem az az igazs�g, ami a hierarchikusan tagolt
Egyh�zat l�trehozza, az�rt a ,,t�vedhetetlens�g'' meg kell, hogy
illesse az Egyh�z hierarchikus vezet�i, tan�t�hivatali (p�pa �s a
p�sp�k�k) tev�kenys�g�t. A tan�t�hivatalnak kell meg�riznie Krisztus
igazs�g�nak �lland� jelenl�t�t, tudnia kell a mindenkori t�rt�nelmi
helyzetre alkalmazni �s kifejteni.
========================================================================
K�s�rt�s

K�s�rt�s az, ami az embert -->b�nre cs�b�tja. Hogy a teremtm�nyi

szabads�g akt�vv� v�lhasson, ahhoz az kell, hogy az ember (igazi vagy
v�lt) �rt�kekr�l olyan (passz�v) tapasztalatot szerezzen, amely
cselekv�sre k�szteti. Ha az embern�l az akt�v cselekv�snek ez a
sz�ks�ges ingere -- az -->�s�llapot kegyelm�nek, az -->integrit�snak az
elveszt�se k�vetkezt�ben -- -->k�v�ns�gk�nt jelentkezik, amely �gy
k�veti a maga r�szc�lj�t, hogy nincs tekintettel az ember erk�lcsi
�sszc�lj�ra, �s nem hozhat� megfelel�en �sszhangba az ember j�
alapd�nt�s�vel, akkor lesz az erk�lcsi rosszra val� cs�b�t�s
k�s�rt�ss�, �gy, ahogyan az a b�nbees�s ut�ni l�trendben megnyilv�nul:
a k�s�rt�s megmarad annak ellen�re, hogy az ember Isten ir�nti
engedelmess�g�ben elutas�tja �s nemet mond r�, a k�s�rt�s teh�t az
emberben ezzel a nemmel egy�tt egziszt�l, �s �gy �ttekinthetetlenn�
teszi sz�m�ra a saj�t helyzet�t (DS 1533 �s k�v.; -->�dv�ss�g
bizonyoss�ga). Ennek ellen�re fenn kell tartani azt, hogy �nmag�ban
v�ve a tart�s k�s�rt�s sem sz�nteti meg az ember -->szabads�g�t �s
felel�ss�g�t (1Kor 10,13; DS 1536-1539 1568), �s hogy a k�s�rt�st Isten
kegyelm�ben le lehet gy�zni im�ds�ggal �s �bers�ggel (Mt 26,41),
rem�nys�ggel p�rosul� hittel (Ef 6,16) �s akt�v -->aszk�zissel; kiv�ve
ha a k�s�rt�s -->k�nyszerr� v�lik, ekkor viszont a szubjekt�ve s�lyos
b�n lehet�s�ge megsz�nik. A Szent�r�s �s a hagyom�ny szerint a k�s�rt�s
oka lehet a szabad d�nt�st megel�z� emberi l�thelyzet valamennyi
mozzanata: a kozmikus -->,,fejedelems�gek �s hatalmass�gok'', a
-->vil�g �s mag�nak az embernek a bels� �llapotai.
========================================================================
Kiv�laszt�s

A kiv�laszt�s az alapgondolata Isten n�pe t�rt�nelm�nek, amelyet az

�sz�vets�g r�gz�t. E kiv�laszt�s t�rgya Izrael n�pe mint �brah�mt�l
sz�rmaz� egys�ges eg�sz. B�r ez a kiv�laszt�s Isten szeretet�b�l fakad�
szabad �s el�re nem is gyan�that� v�laszt�s volt, k�s�bb m�gis azt
l�tj�k benne, hogy Isten h�s�gesen megtartja �g�reteit. E kiv�laszt�st
elvileg meger�s�ti az, hogy J�zus ,,k�ldet�se'' Izrael eg�sz n�p�nek
sz�lt. J�zus csak azut�n sz�k�ti le k�ldet�s�t �tmenetileg a n�p
,,marad�k�ra'' (,,kicsiny ny�j''), miut�n az akkori Izrael elutas�tja
�t. Isten �j k�z�ss�g�nek v�g�rv�nyes megalap�t�s�n�l (Mt 16,18)
azonban J�zus nem szekt�ra, hanem egyetemes k�z�ss�gre gondol, amely
mindenkinek el�rhet�v� teszi az �dv�ss�get. Akik J�zusban
megszentel�dve, Isten kegyelm�nek aj�nd�kak�nt elfogadj�k
kiv�lasztotts�gukat, azokat nevezi az �jsz�vets�g a sz� szoros
�rtelm�ben ,,Isten v�lasztottainak'' (R�m 8,33; Kol 3,12; 1Pt 1,1 �s
m�shol). A bibliai �rtelmez�sen k�v�l teol�giai �rtelemben a
kiv�laszt�s jelenti Istennek j�s�gos elhat�roz�s�b�l sz�rmaz� �s az
egyes embert is megillet� �dv�z�t� cselekedet�t, amely az egyes
emberrel szabadon rendelkezik ugyan, de m�gsem k�sz�b�li ki, hanem
�ppens�ggel kieszk�zli az ember �n�ll� d�nt�s�t �s d�nt�s�nek megfelel�
magatart�s�t (-->predesztin�ci�, -->elvet�s).
========================================================================
K�v�ns�g

A k�v�ns�g (latinul: concupiscentia) jellemz� tulajdons�ga az, hogy

az emberi szabads�got amelynek d�nt�s�t megel�zi �s amely a k�v�ns�gon
nem tud t�k�letesen uralkodni -- valamely r�sz�rt�k (-->j�)
megval�s�t�s�ra ind�tja. Ha a k�v�ns�g olyasmire ir�nyul, aminek szabad
helyesl�se -- b�n volna, akkor az ilyen k�v�ns�got ,,gonosz
k�v�ns�gnak'' nevezz�k. A Szent�r�s szerint az -->�d�m ut�ni
�dvt�rt�netben a b�n f�k�ppen a k�v�ns�ggal �sszef�gg�sben jelentkezik,
de a k�v�ns�g m�gsem azonos a b�nnel (R�m 7,8; DS 1515 �s k�v.),
�gyhogy m�g a megigazult emberben is van k�v�ns�g (R�m 13,14 �s
m�shol), s�t, valamennyi dimenzi�j�ban van, �s ez�rt a k�v�ns�g
sz�khelye nem lehet egyed�l a -->test (R�m 7,7 �s m�shol), amely nem
azonos a bibliai -->,,szarx'' fogalm�val. Az Egyh�z tan�t�sa szerint a
k�v�ns�g term�szetes dolog (DS 1979 �s k�v.); de ahhoz a l�tez�shez
k�pest, amelyet Isten eredetileg sz�nt az embernek, a k�v�ns�g --
f�k�pp abban a form�ban, ahogyan tapasztaljuk -- az eredetileg Istent�l
nek�nk sz�nt d�nt�si k�pess�g hi�ny�r�l tan�skodik: ennyiben
k�vetkezm�nye az -->eredend� b�nnek, �s �szt�nz�s a szem�lyes b�nre
(-->k�s�rt�s), b�r a k�v�ns�got mint b�nre cs�b�t�st Isten kegyelm�vel
le lehet gy�zni (DS 1512 1515 �s k�v. 1521 1536-1539 1568). A mai
teol�gia szak�tott mind a k�v�ns�gnak Szent �gostont�l sz�rmaz�
�rtelmez�s�vel, amely szerint a k�v�ns�g tartalmilag azonos az eredend�
b�n folyt�n �tsz�rmaz� v�tekkel, mind pedig a tridenti zsinat ut�ni
teol�gusok t�bbs�ge �ltal vallott felfog�ssal -- amely szerint a
k�v�ns�g tiszt�n csak jogi �rtelemben k�vetkezm�nye az eredend� b�nnek;
�nmag�ban v�ve azonban eg�szen ,,term�szetes'', vagyis a konkr�t
emberrel is �sszhangban van �s mag�t�l �rt�d� --, �s a k�v�ns�got az
ember term�szetes, m�g nem gonosz �szt�n�ss�g�nek tekinti, amely
azonban -- ha m�g nincs al�rendelve az ember szem�lyes-erk�lcsi
d�nt�s�nek m�gis ellentmond�sban van a term�szetfeletti
-->egzisztenci�llal, enn�lfogva a b�n val�s�gos megjelen�se. A
megigazultban a k�v�ns�g olyan �llapotot hoz l�tre, amelyben az ember
akt�van v�llalja a -->hal�lt �s �gy legy�zi a k�v�ns�got (l�sd m�g:
-->aszk�zis). A k�v�ns�gnak ,,k�ls�'' vonatkoz�sa is van, ugyanis a
k�v�ns�g nemcsak egy�ni, hanem t�rsadalmi �sszef�gg�seket is
meghat�roz. Egy olyan vil�gban, amelyre a k�v�ns�g nyomja r� a
b�lyeg�t, a szabads�gr�l (igazs�goss�gr�l) �gy nyer�nk tapasztalatot,
hogy a hi�ny�t �rezz�k: tapasztaljuk, hogy a szabads�g m�g h�tra van,
hogy nem sz�ks�gszer� t�rsadalmi strukt�r�k akad�lyozz�k, �s hogy ki
kell harcolni.
========================================================================
Kl�rus

A kl�rus -- egyh�zi �s teol�giai �rtelemben az Egyh�zban azon

szem�lyek k�re, akik valamilyen r�szt (g�r�g�l: kl�rosz) kapnak az
Egyh�z -->hivatal�b�l �s hivatali -->teljhatalm�b�l (e r�szesed�s
m�rt�k�t k�zelebbr�l maga az Egyh�z szabja meg). Az egyh�zi hivatallal
�s a szentel�ssel kapcsolatban l�sd a jelen sz�cikket, valamint az
-->,,egyh�zirend'' �s a -->,,paps�g'' c�msz�kat. A latin Egyh�zban a
kl�rusba val� felv�tel (az -->elhivatotts�g egyh�zi r�szr�l t�rt�n�
elfogad�sa ut�n) diak�nuss� szentel�ssel t�rt�nik (a helyi egyh�z
k�tel�k�ben). A kl�rus nem az eg�sz Egyh�z, ahogy a neve is mutatja. A
kl�rus semmif�le els�bbs�get nem �lvez a laikusokkal szemben, de
nagyobb k�telezetts�gei vannak, �s l�nyege szerint szolg�l� funkci�ja
van az Egyh�zban, amit �ppen azzal t�lt be, hogy az egyes klerikusok
�ltal -- akik m�s-m�s m�rt�kben r�szesednek az -->egyh�zi hatalomb�l --
korm�nyozza az Egyh�zat (�s nem a vil�got). Ezenk�v�l a latin Egyh�zban
a kl�rus a k�telez� n�tlens�ggel �s a k�telez� k�noni engedelmess�ggel
szolg�l� �s tan�s�gtev� funkci�t t�lt be a vil�gban �s a vil�g sz�m�ra.
========================================================================
Kollegialit�s

Az a klasszikus teol�giai k�rd�s, hogy milyen viszony van a -->p�pa

�s a zsinat k�z�tt -- illetve pontosabban: a p�pa mint az Egyh�z
legf�bb p�sztora �s a teljes p�sp�kkoll�gium mint ugyanazon legf�bb
hatalom kollekt�v birtokosa k�z�tt --, elveszti minden tal�nyoss�g�t
(ami a k�vetkez� probl�m�b�l ad�dik: hogyan lehet elker�lni, hogy az
Egyh�zban a teljes �s legf�bb hatalomnak k�t birtokosa legyen), ha a
magyar�zat alapjak�nt a kollegialit�s elv�t alkalmazzuk. Eszerint az
Egyh�zban a legf�bb hatalom birtokosa a teljes p�sp�kkoll�gium a
p�p�val egy�tt �s a p�pa fennhat�s�ga alatt, aki a p�sp�kkoll�gium
feje. A hatalomnak ez az egyetlen birtokosa a teljhatalmat
gyakorolhatja valamilyen saj�tos kollegi�lis aktussal vagy a p�pa
�ltal, aki mindig a koll�gium fejek�nt j�r el, akkor is, ha a
p�sp�kkoll�gium erre nem ad k�l�n jogi meghatalmaz�st. Ez�rt a p�pa
elj�r�sa egyben mindig elj�r�sa a p�sp�kkoll�giumnak is, amelynek � az
els� �s n�lk�l�zhetetlen tagja. A f�hatalomnak teh�t csak egy
szubjektuma van (a p�pa mint f� alatt egyes�lt p�sp�kkoll�gium), de e
legfels� hatalom gyakorl�s�nak k�t m�dja van. E magyar�zat a legkev�sb�
sem cs�kkenti a p�pai prim�tus jelent�s�g�t. A p�p�t nem a t�bbi
p�sp�k�k �sszess�ge, hanem J�zus Krisztus ruh�zta fel k�l�nleges
ranggal, de csak annyiban, amennyiben a p�pa, �sszes jogait �s
cselekedeteit tekintve, az Egyh�z �s a teljes p�sp�kkoll�gium l�that�
feje kell, hogy legyen. J�zus Krisztus egyh�zalap�t� akarata a teljes
p�sp�kkoll�giumra ir�nyul, amely mint koll�gium ugyanazzal a hatalommal
rendelkezik, mint a p�pa, de csak a p�p�val egy�tt �s az � fennhat�s�ga
alatt. Ez az �rtelmez�s egyr�szt �nmag�ban ellentmond�smentes, m�sr�szt
�sszhangban van az Egyh�z tan�t�s�val (-->p�sp�k, -->egyh�zi hatalom).
K. F.
========================================================================
Kommunik�ci�

Kommunik�ci� (a latin ,,communico'' sz�b�l, melynek jelent�se:

k�z�ss� tesz, r�szes�t valakit valamiben). A kommunik�ci� a szem�lyes
meghall�k�pess�g �s a szabad nyitotts�g alapj�n megval�sul� k�zl�s,
amely a k�zl�st tev� �s a k�zl�st befogad� (meghall�) szem�ly k�z�tt
k�z�ss�get eredm�nyez; ezt a k�z�ss�get szint�n kommunik�ci�nak (vagy
helyesebben: communionak) nevezz�k. A kommunik�ci� legmagasabb rend�
form�j�n�l a k�zl�st tev� saj�t mag�t k�zli a k�zl�s befogad�j�val: ez
az �nk�zl�s (l�sd: -->Isten �nk�zl�se). A kommunik�ci� az -->ember
l�nyeg�hez tartozik, mivel az ember nem lehet individu�lis szubsztancia
vagy csup�n immanens szubjektum, hanem m�r eleve �gy ,,van'', hogy
�rintkezik a m�sikkal, vagyis nyelv, gesztusok, jelek stb. �tj�n
,,kommunik�l''. Az �n, amelyet a Te megsz�l�t, csak az �n-Te-
kapcsolatban (ami nem korl�toz�dik sz�ks�gk�ppen k�t szem�lyre, hanem
csoportra, oszt�lyra stb. is kiterjedhet) j�n l�tre a sz� igazi
�rtelm�ben, mert a -->szem�ly szabads�ga �s egyszeris�ge csak �gy
val�sul meg, hogy a szem�ly �ll�st foglal azzal kapcsolatban, amit
mondanak neki.
A kommunik�ci�nak az ember l�nyeg�hez tartoz� k�pess�ge m�r eleve
mag�ban foglalja azt a lehet�s�get, hogy az embert megsz�l�tsa egy
abszol�t, egyetemes Te, �s v�g�rv�nyes, kozmikus k�z�ss�gbe h�vja
�nmag�val. A kinyilatkoztat�s szerint az ember k�pes arra, hogy
term�szet�vel �sszhangban (konnatur�lis m�don) befogadja Isten
k�zl�s�t, amely az � �nk�zl�se, �s �gy mindenkor partnere legyen az
abszol�t l�nynek; az abszol�t l�ny azonban az ember emberr� lett
testv�rek�nt nyilatkoztatja ki mag�t, �gyhogy az Istennel val�
kommunik�ci� J�zus Krisztusban Isten �n�tad�sa az embernek �s az ember
�n�tad�sa Istennek, mely kommunik�ci� cs�cspontja a -->,,mennyben''
megval�sul� kommunik�ci� (-->Isten sz�nel�t�sa) lesz. A kommunik�ci�
saj�tos form�ja az �gynevezett ,,lelki �ldoz�s'', vagyis az ember
hitb�l �s szeretetb�l fakad� v�gyakoz�sa arra, hogy -- az
eucharisztikus keny�r v�tele n�lk�l (de ennek tudatos vagy implicit
�hajt�s�val) -- megval�suljon �s n�vekedj�k a J�zus Lelk�ben
(-->pneuma) val� tart�s egys�g J�zus Krisztussal. Az Egyh�z tan�t�sa
szerint a ,,lelki �ldoz�s'' val�di szem�lyes kommunik�ci� J�zus
Krisztussal, mert nem szents�gi �ton az eucharisztia szents�gi
kegyelm�t eszk�zli ki (DS 1648).
========================================================================
Konciliarizmus

Konciliarizmus: a 12, �s 13. sz�zad k�nonjog�szait�l kiindul�,

sokf�le v�ltozatban el�fordul� elm�let, amely szerint az egyetemes
zsinat f�l�tte �ll a p�p�nak. A konciliarizmus kor�bbi form�i --
amelyek az egyetemes zsinatban nem els�sorban auton�m p�sp�k�k
gy�lekezet�t, hanem ink�bb az �sszegyh�z k�pviselet�t l�tt�k -- jobb�ra
teol�giai megfontol�sokon alapultak (hitbeli k�rd�sek eld�nt�se,
skizm�k megsz�ntet�se �s ellenp�p�k elt�vol�t�sa, m�s egyh�zi reformok;
a konciliarizmus e t�pus�nak f� k�pvisel�je: P�duai Marsilius, meghalt
1343-ban), k�s�bbi form�it pedig az a t�rekv�s jellemzi, hogy emelj�k
az egyes p�sp�k�k vagy egyh�zaik rangj�t, amit az egyes nemzetek �s
uralkod�ik gyakran politikai okokb�l k�veteltek (gallikanizmus). A
konciliarizmust az Egyh�z v�gleg az I. vatik�ni zsinaton �t�lte el
(-->p�pa). A konciliarizmus figyelmen k�v�l hagyja, hogy a zsinatnak az
Egyh�z mindenkor adott strukt�r�j�t kell visszat�kr�znie. De ebben a
strukt�r�ban az apostolkoll�gium (p�sp�kkoll�gium) csak a fej�vel
egy�tt �s annak fennhat�s�ga alatt l�tezik (P�ter -- p�pa), �s vele
egy�tt (nem pedig mellette �s ellen�re) alkotja az Egyh�z vezet�
test�let�t.
========================================================================
Konfliktus

B�r a ,,konfliktus'' sz�t gyakran sz�ken �rtelmezik, �s csak

egym�ssal harcol� felek �sszecsap�s�nak jel�l�s�re alkalmazz�k, a
konfliktus mint szociol�giai szakkifejez�s az �ssze�tk�z�sek
tetsz�leges eredet�, k�l�nb�z� er�ss�g� �s k�l�nb�z�k�ppen lej�tsz�d�
t�pusait foglalja mag�ban (elm�letek, norm�k, nemzed�kek, szerepek
konfliktusa, b�rkonfliktus, faji konfliktus, fegyveres konfliktus). A
konfliktusok k�l�nf�le megjelen�si form�ib�l valamint abb�l a t�nyb�l,
hogy konfliktusok az �let annyira k�l�nb�z� ter�letein ad�dnak, arra
k�vetkeztethet�nk, hogy a konfliktusok -- b�r szab�lyozott mederbe
terelhet�k -- a t�rsadalmi �let elker�lhetetlen alapadotts�gai k�z�
tartoznak. Ez�rt valamennyi konfliktus-form�val kapcsolatban
felvethet�k bizonyos alapk�rd�sek: milyen felt�telek eset�n keletkeznek
konfliktusok? Milyen m�rt�kben lehet konfliktusokat elemezni? Hogyan
lehet konfliktusokat szab�lyozni vagy �rr� lenni rajtuk? Ami a
teol�gi�nak a konfliktussal kapcsolatos alapvet� �ll�sfoglal�s�t
illeti, meg�llap�thatjuk, hogy egyr�szt az -->eredend� b�n �s a
rendetlen -->k�v�ns�g (concupiscentia) tana racion�lis magyar�zatot
ny�jt a konfliktusok elker�lhetetlens�g�re, m�sr�szt a -->megv�lt�s �s
kiengesztel�d�s tana, valamint a felebar�ti szeretet parancsa
modelleket k�n�l a konfliktusok enyh�t�s�re �s lek�zd�s�re. Itt azonban
semmik�ppen sem szabad megfeledkezni arr�l -- mint ahogy ez az
Egyh�zban gyakran t�rt�nik --, hogy a t�rsadalmi konfliktusoknak alkot�
szerep�k van a t�rsadalmi k�pz�dm�nyek tov�bbfejl�d�s�ben.
K. F.
========================================================================
Konkl�zi�-teol�gia

Konkl�zi�-teol�gia: a rendszeres teol�gi�nak az az ir�nyzata, amely

oly m�don pr�b�lja meg�rteni a kinyilatkoztatott igazs�gokat �s a
jelenleg adott hitet, hogy a logikai szab�lyok seg�ts�g�vel (amelyek
azt mondj�k meg, hogyan lehet k�t t�telb�l -- a f�t�telb�l �s az
alt�telb�l --, amelyben h�rom fogalom szerepel, k�vetkeztet�s
seg�ts�g�vel eljutni egy harmadik t�telhez, a z�r�t�telhez)
k�vetkeztet�seket (latinul conclusio) von le. Enn�l az elj�r�sn�l lehet
a f�t�tel �s az alt�tel egyar�nt kinyilatkoztatott igazs�g, vagy lehet
a f�t�tel kinyilatkoztatott igazs�g �s az alt�tel term�szetes igazs�g.
Valamely k�vetkeztet�st term�szetesen csak akkor lehet isteni -->hittel
(l�sd m�g: -->teol�giai min�s�t�sek) elfogadni, ha az isteni
kinyilatkoztat�s legal�bb implicit m�don az alt�telt is tartalmazza
(-->dogma). Ha az alt�tel term�szetes igazs�g, akkor a k�vetkeztet�s
csak egyh�zi hit t�rgya lehet (v�. -->teol�giai min�s�t�sek). A
konkluzi�-teol�gia akkor val�di teol�gia �s akkor jogosult, ha nem tesz
�gy, mintha �t tudn� l�tni a -->titkot, �s ezzel t�k�letesen meg tudn�
�rteni �s felfoghat�v� tudn� tenni az alapul vett kinyilatkoztatott
igazs�gokat, �s ha csak a hit jobb meg�rt�s�t k�v�nja szolg�lni oly
m�don, hogy vil�gosabb� teszi a kinyilatkoztat�s bels� egys�g�t. V�.
-->dogmafejl�d�s.
========================================================================
Konstantin�poly

Konstantin�poly (a biz�nci birodalom f�v�rosa, ma Isztambul).

Konstantin�polyban n�gy egyetemes zsinatot tartottak. Az I. (ez volt a
2. egyetemes zsinat, I. Damasus p�pa idej�n, 381. m�jus�t�l j�lius�ig)
azokkal a t�vtanokkal sz�llt szembe, amelyek tagadt�k a Szentl�lek
istens�g�t (v�. -->makedonianizmus), �s megfogalmazta azt a hitvall�st,
amelyet a r�mai �s a biz�nci eucharisztikus liturgi�ban im�dkoznak (DS
150). A II. (ez volt az 5. egyetemes zsinat 553. V. 5-t�l VI. 2-ig,
Vigilius p�pa idej�n) m�g egyszer el�t�lte a -->nesztorianizmust (DS
421-438), �s elvetette az -->origenizmust, (DS 403-411). A III. (ez
volt a 6. egyetemes zsinat 680. XI. 7-t�l 681. IX. 16-ig Szent Agatho
�s II. Le� p�p�k idej�n, melyet trull�i zsinatnak is neveznek) el�t�lte
a -->monoteletizmust (DS 548 553-559) �s I. Honorius p�p�t, mivel
nyilatkozataiban -- amelyek azonban nem voltak �nnep�lyesen
kihirdetett, form�lis tanbeli d�nt�sek -- sz�cs�pl�snek nevezte a
monoteletizmus-vit�t. A IV. (ez volt a 8. egyetemes zsinat, 869. X. 5-
t�l 870. II. 28-ig, I. Mikl�s �s II. Adorj�n p�pa idej�n) el�t�lte
Photiosz g�r�g p�tri�rk�t a szakad�s miatt (v�. DS 650-664). Ezt a
zsinatot a k�l�nv�lt keleti egyh�zak m�r nem ismerik el egyetemesnek.
========================================================================
Konstanz

A 16. egyetemes zsinatnak -- amely 1414. XI. 5-t�l 1418. IV. 22-ig
�l�sezett Konstanzban, �s els�sorban a nyugati egyh�zszakad�st akarta
megsz�ntetni (XII. Gergely lemondott, XIII. Benedeket �s [az akkori!]
XXIII. J�nost letett�k, V. M�rtont megv�lasztott�k) -- teol�giai
jelent�s�get John Wiclif t�vtanainak (DS 1151-1195) �s Husz J�nos
t�vtanainak el�t�l�se (DS 1201-1230 v�. 1247-1279) valamint az a
defin�ci� k�lcs�n�z, hogy mindegyik eucharisztikus sz�n (a keny�r sz�ne
�pp�gy, mint a bor sz�ne; l�sd: -->species) az eg�sz Krisztust
tartalmazza, test�vel �s v�r�vel egy�tt. A zsinat ama tan�t�s�nak
�rtelmez�se (V. M�rton megv�laszt�sa el�tt a 4. �s 5. �l�s), hogy a
zsinat felette �ll a p�p�nak is, m�g a katolikus teol�gi�ban is
vitatott k�rd�s.
========================================================================
Konszenzus

Konszenzus (latin, jelent�se: beleegyez�s, egyet�rt�s).

1. Konszenzus a -->h�zass�gban: a f�rfi �s n� szabad, k�nyszert�l
mentes d�nt�se, amellyel eg�sz �letre sz�l� �let- �s szeretetk�z�ss�gre
l�pnek.
2. ,,Consensus patrum'': az -->egyh�zaty�k egyet�rt�se egy bizonyos
hitbeli k�rd�sben mint hitbeli k�rd�sben; az egyh�zaty�k egyet�rt�s�t
tulajdonk�ppen m�r akkor is felt�telezhetj�k, ha ki lehet mutatni
mindazon aty�k egyet�rt�s�t, akik valamilyen tant, explicit m�don,
kinyilatkoztatott tank�nt terjesztettek el� an�lk�l, hogy b�rki
ellentmondott volna. A ,,Consensus patrum'' k�telez� �rv�ny�t
gyakorlatilag m�r az els� -->zsinatok tan�s�tj�k, elm�letileg pedig a
tridenti zsinat mondta ki (DS 1507).
3. ,,Consensus theologorum'': az ortodoxi�juk �s jelent�keny
teol�giai munk�ss�guk miatt kiemelked� teol�gusok egyet�rt�se, amelyben
-- illetve: amilyen m�rt�kben benne -- visszat�kr�z�dik �s felismerhet�
az egyh�zi tan�t�hivatal tan�t�sa (DS 2879 3881 �s k�v.).
4. ,,Consensus universalis'': a h�v�k �sszess�ge nem t�vedhet meg
hit�b�n, amikor a hit �s erk�lcs dolgaiban kifejezi �ltal�nos
egyet�rt�s�t (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 12).
========================================================================
Konszubsztanci�ci�

A konszubsztanci�ci� katolikus r�szr�l elvetett elm�lete azt �ll�tja,

hogy J�zus Krisztus teste �s v�re, b�r az -->euchariszti�ban val�s�ggal
jelen van, egy�tt l�tezik a keny�r �s a bor -->szubsztanci�j�val,
�gyhogy a keny�r �s a bor tapasztalati val�s�ga (amely bizonyosan
megmarad az �tv�ltoztat�s ut�n) abszol�t �rtelemben is keny�r �s bor,
�s nem csup�n annak sz�ne (l�sd: -->species). A konszubsztanci�ci�nak a
patrisztik�ban �s a k�z�pkorban megtal�lhat�, egyel�re m�g tiszt�zatlan
el�zm�nyei v�g�l is a -->transzszubsztanci�ci� egyh�zi elm�let�nek
kialakul�s�hoz vezettek. A konszubsztanci�ci� meg�j�tott v�ltozata lett
Luther �ll�spontja (amelyet a tridenti zsinat el�t�lt: DS 1652), �s
jobb�ra ez a modern luther�nus vall�s �ll�spontja is.
========================================================================
Kontingencia

A kontingencia filoz�fiai fogalma egy val�di (egziszt�l�) l�tez�

,,esetlegess�g�t'', vagyis nem sz�ks�gszer� volt�t jelenti (m�s sz�val:
a -->l�nyeg [milyens�g] �s a -->l�tez�s k�l�nb�z�s�g�t �s nem
sz�ks�gszer� egys�g�t). E kontingencia nyilv�nul meg annak a
transzcendent�lis sz�ks�gszer�s�gnek a -- szabads�g �s a v�ltoz�s
tapasztalat�n alapul� -- bel�t�s�ban, hogy bizonyos �t�leteket (,,Ezt
tettem'') puszt�n asszert�rikus �t�leteknek kell elismern�nk. Ha teh�t
egy l�tez� l�nyeg�n�l fogva nem foglalja mag�ban a l�tez�st, akkor a
l�t �s l�nyeg fenn�ll� egys�ge (ennek nem mag�t�l �rt�d� mivolt�ban,
feladatk�nt val� megjelen�s�ben, titokszer�s�g�ben stb.) valami m�son
alapul (mivel minden t�nylegess�g valamilyen sz�ks�gszer�s�gen alapul
�s nem lehet azonos azzal, mint ahogy minden asszert�rikus �t�let eleve
mag�ban foglal egy apodiktikus �t�letet, �s m�gsem azonos vele). Ez�rt
az ilyen l�tez� �gy jelenik meg, mint amit Isten abszol�t -->l�te
hozott l�tre �s hordoz; n�lk�le teh�t ez a l�tez� nincs, �s Isten
l�t�nek (implicit) igenl�se n�lk�l nem is �ll�that�. Ezt a viszonyt (a
kontingenci�nak �s a kontingencia tapasztalat�nak megfelel�en) csak
Istent�l szabadon l�trehozott viszonyk�nt gondolhatjuk el. �gy teh�t a
kontingencia a teremtetts�g teol�giai fogalm�nak (n�mileg lefokozott)
megfelel�je a filoz�fi�ban, mivel e teol�giai fogalom hat�rozottabban
ragadja meg a kontingens l�tez� szabad t�telezetts�g�t (l�trehozott
volt�t), �s az ,,els�'', teremt� hat�okot azonos�tja az �l� Istennel,
akivel az ember az �dvt�rt�netben tal�lkozik �s akinek konkr�t
megnyilv�nul�sait tapasztalja.
========================================================================
Kontricionizmus

A kontricionizmus jelenti
a) azt a korai skolasztik�ban kialakult teol�giai elm�letet, hogy a
hat�kony �s igazi b�nb�nat (amit akkoriban latinul ,,contritio''-nak
neveztek) sz�ks�gk�ppen m�r megigazultt� tev� -->szeretet is egyben;
hogy az olyan b�n�s, aki contritio-val j�rul a -->b�nb�nat
szents�g�hez, m�r meg is igazult; �s hogy a feloldoz�s csup�n az
ideigtart� b�ntet�sek elenged�s�t �s az Egyh�zzal val� kiengesztel�d�st
eszk�zli ki. A skolasztika vir�gkor�ban ez az elm�let �talakul az
-->attricionizmus egyik v�lfaj�v�: a becs�letes, de megigazul�st m�g
nem eredm�nyez� attritio a b�nb�nat szents�g�nek erej�vel a
feloldoz�sban �talakulhat teljes contritio-v�. Ezen a m�don kerekednek
fel�l (a tridenti zsinaton is: DS 1677 �s k�v.) a korai skolasztika
elm�let�n, amely szerint a feloldoz�s nem t�rli el a b�nt, hanem csak a
m�r bek�vetkezett kiengesztel�d�st jelzi, �s amelyet Luther is
k�pviselt. A kontricionizmus jelenti
b) a bajanizmusnak, a janzenizmusnak �s m�s ir�nyzatoknak azt a
n�zet�t, hogy az igazi b�nb�nat -->mot�vuma minden esetben az Isten
ir�nti, t�k�letes szeretet kell, hogy legyen (ezt a n�zetet m�r e
mozgalmak jelentkez�se el�tt el�t�lt�k a tridenti zsinaton); �s jelenti
c) azt a m�g k�s�bbi elm�letet, hogy az -->istenf�lelemb�l fakad�
b�nb�nathoz a szents�g v�telekor sz�ks�gszer�en t�rsulnia kell az Isten
ir�nti szeretet legal�bb valamilyen kezdeti, gyenge, de �nzetlen
form�j�nak, m�g ha ez �nmag�ban, a szents�g n�lk�l nem eredm�nyez is
megigazul�st. 1667-ben VII. S�ndor p�pa megtiltotta, hogy a
kontricionist�k �s attricionist�k �gy kialakult vit�j�ban (amelyben az
attricionist�k azt �ll�tott�k, hogy a szents�g v�tel�hez elegend� az
attritio-ban benne rejl� �nz� szeretet is) a szemben �ll� felek
teol�giai cenz�r�t alkalmazzanak egym�s ellen (DS 2070). V�.
-->istenf�lelem.
========================================================================
Konveniencia-�rv

Konveniencia-�rv: egy teol�giai val�s�gnak -- a k�z�pkori teol�gi�ban

�s manaps�g is alkalmazott -- olyan megk�zel�t�sm�dja, amely e val�s�g
felt�telez�s�nek ,,c�lszer�s�g�t'' mutatja ki (m�s kinyilatkoztatott
t�nyekhez, Isten tulajdons�gaihoz stb. m�rve), de nem t�maszt ig�nyt
arra, hogy ezzel e val�s�g sz�ks�gszer� l�tez�s�t is bizony�tottnak
tekints�k. Ahol egy ilyen val�s�g l�tez�s�t m�r meg�llap�tott�k, ott a
konveniencia-�rv arra szolg�l, hogy seg�ts�g�vel elm�lyedjenek e
val�s�g l�nyeg�ben, �s felt�rj�k m�s val�s�gokkal val� �sszef�gg�seit;
ebben az �rtelemben teh�t a konveniencia-�rv elengedhetetlen a
teol�gi�ban. Ahol egy val�s�g l�tez�s�t m�g nem �llap�tott�k meg, ott a
konveniencia-�rv mint ilyen �rv azt nem is bizony�thatja. De
el�fordulhat az is -- amit szint�n tekintetbe kell venni --, hogy olyan
megfontol�sok, amelyeknek objekt�ve meggy�z� erej�k van (legal�bbis az
erk�lcsi bizonyoss�g �rtelm�ben), m�soknak puszt�n konveniencia-�rvnek
bizonyulnak. E k�r�lm�nyt figyelembe kell venn�nk, ha helyesen akarjuk
meg�t�lni a -->dogmat�rt�netet.
========================================================================
Konvergencia-�rv

A konvergencia-�rv valamely t�tel megalapoz�sa oly m�don, hogy

kimutatjuk: a sz�ban forg� t�tel mellett sz�l t�bb, egym�st�l f�ggetlen
megfigyel�s �s meggondol�s. A konvergencia-�rv bizonyoss�got, illetve
val�sz�n�s�get eredm�nyez, ha a jelek sokas�g�nak konvergenci�ja
(konverg�lnak: egy ir�nyba tartanak) mint logikai t�ny�ll�s egyed�l
csak azzal magyar�zhat� meg, hogy felt�telezz�k a sz�ban forg� �ll�t�s
helyess�g�t, illetve, ha ez csup�n a legk�nnyebben �rthet� magyar�zatot
szolg�ltatja a fenti konvergenci�ra (hab�r nem z�rja ki t�nylegesen a
konvergencia m�sf�le magyar�zat�nak �sszes lehet�s�g�t). Ha felvetj�k,
hogy �rtelmesen mekkora bizonyoss�got k�vetelhet�nk egy ismerett�l a
gyakorlati cselekv�s szempontj�b�l, �s kider�l, hogy felt�tlen
k�teless�g�nk cselekedni egy olyan t�telnek megfelel�en, amelynek
(tiszt�n elm�leti igazs�g�rt�k�t tekintve) csak a ,,val�sz�n�s�g�t''
biztos�tja egy konvergencia-�rv, akkor az elm�leti val�sz�n�s�g azonos
a (k�zvetett) gyakorlati bizonyoss�ggal. Az apologetika �s a
-->fundament�lis teol�gia �rvei jelleg�ket tekintve konvergencia-�rvek,
ha az egyes ember konkr�t megismer�si lehet�s�geihez viszony�tjuk �ket
(minthogy az egyes embernek nagyon is v�ges a tehets�ge, az
el�k�pzetts�ge, az ideje stb.).
========================================================================
Konverzi�elm�let

A konverzi�elm�let
a) a szentmise �ldozatjelleg�nek spekulat�v magyar�zata: ha az
-->�ldozat l�nyeg�nek �ltal�ban azt tartj�k, hogy az �ldozati adom�nyt
(nem lerombolj�k, hanem) magasabb rend� �llapotba hozz�k �s ezzel
�tadj�k Istennek, akkor a -->szentmise�ldozat form�lisan azonos a
-->transzszubsztanci�ci�val mint transzszubsztanci�ci�val, ugyanis
ennek sor�n a f�ldi �ldozati adom�ny �tv�ltozik J�zus Krisztus test�v�
�s v�r�v�, �s �gy lesz Isten�;
b) mag�nak a -->transzszubsztanci�ci�nak spekulat�v magyar�zata:
J�zus Krisztus teste a keny�r ,,�tv�ltoz�sa'' mint �tv�ltoz�s �ltal
lesz jelenval�v�.
========================================================================
K�r�lmet�l�s

A k�r�lmet�l�s az �sz�vets�gben a f�rfi nemiszerv fitym�j�nak

elt�vol�t�sa, ami sok r�gi n�pn�l el�fordul -->beavat�si r�tusk�nt. A
k�r�lmet�l�s Izraelben a sz�vets�g jele, amely azt tan�s�tja, hogy az
izraeli f�rfi hozz�tartozik a sz�vets�g n�p�hez, �s joga van r�szt
venni a kultuszban. �gy lett a k�r�lmet�l�s a zsid� sz�m�ra az
�dv�z�l�s biztos�t�ka; l�sd viszont a k�r�lmet�l�s szellemi
�rtelmez�s�t a pr�f�t�kn�l (Jer 4,4; Ez 44,7). A katolikus teol�gia �gy
tekinti a zsid� k�r�lmet�l�st, hogy az az �sz�vets�g idej�n �sz�vets�gi
szents�g volt, amely a sz�vets�g n�p�nek hite k�vetkezt�ben
eredm�nyezett megigazul�st (DS 1602 1614). Az �jsz�vets�g vil�gosan
besz�mol J�zus �s Keresztel� J�nos k�r�lmet�l�s�r�l; a jeruzs�lemi
�segyh�z zsid�kereszt�nyei mag�t�l �rt�d� felt�telnek tekintett�k a
k�r�lmet�l�st, amely s�lyos probl�m�t jelentett azonban a
pog�nykereszt�nyek sz�m�ra, akiket v�g�l is felmentettek a k�r�lmet�l�s
k�telezetts�ge al�l (ApCsel 15,6-31). Ez Szent P�l �rdeme volt, aki
csak a l�lek szerinti k�r�lmet�l�st ismerte el igazi k�r�lmet�l�snek
(R�m 2,25-29), �s azzal, hogy a -->kereszts�get nevezte ,,krisztusi
k�r�lmet�l�snek'' (Kol 2,11 �s k�v.; v�. Fil 3,3), �rv�nytelennek
nyilv�n�totta a r�gi k�r�lmet�l�st (Gal 5,6). -- A k�r�lmet�l�s
t�rt�nelemteol�giai vonatkoz�sait illet�en l�sd: -->�sz�vets�g.
========================================================================
K�teless�g

A k�teless�g (mint a szabads�g alaptapasztalata, amelyre akkor tesz

szert az ember, ha az Istenre ir�nyul� transzcendenci�ban tal�lkozik a
j�val) az a megfellebbezhetetlen �s felt�tlen ig�ny, amit a (v�gs�
soron szem�lyes) j� t�maszt a m�sik szem�ly szabads�g�val mint
szabads�ggal szemben (k�telezetts�g) �s az a feladat, amelyet kir� r�
(k�teless�g). A k�teless�g v�gs� soron -->szem�ly �s szem�ly
viszony�nak egyik m�dozata, �s ez�rt bens� l�nyege szerint oly
saj�toss�g, amit maga a szeretet hordoz; ekkor viszont a k�teless�g az
egyik mozzanata mindazoknak az �rt�keknek, amelyek konkr�tan
hozz�tartoznak egy szem�ly l�nyeg�hez �s beteljes�l�s�hez, �gyhogy
ennek k�vetkezt�ben dologi javak is r�hatnak k�telezetts�get a
szem�lyre. M�s sz�val: az erk�lcsi �rt�keknek, vagyis azoknak az
�rt�keknek, amelyek l�nyegi alkot�r�szei a szem�lyk�nt val� l�tez�snek
-- �s ha ilyen alkot�r�szek --, k�telez� jelleg�k van, �s ebben a
min�s�g�kben Isten akarata is elrendeli �ket (-->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny), mivel ezeket ilyen erk�lcsi �rt�kekk�nt csak az Isten
abszol�t l�t�re ir�nyul� transzcendenci�ban -- teh�t csak Isten akarata
�ltal el��rt �rt�kekk�nt -- lehet felfogni. A k�teless�g megsz�nik
k�nyszer�, idegen t�rv�nyk�nt hatni ott, ahol a szeretet
,,k�teless�gek�nt'' fogj�k fel, ezt a szeretetet pedig (a sz� legt�gabb
�rtelm�ben) kegyelmi aj�nd�knak tapasztalj�k.
========================================================================
K�zb�ls� �llapot

A teol�gi�ban k�zb�ls� �llapotnak nevezz�k az ember hal�l ut�ni

�llapot�t, mivel egyr�szt v�gleg megpecs�tel�dik sorsa a -->hal�llal,
mely szem�lyes d�nt�s t�rgya, m�sr�szt viszont az ember nem gondolhat�
egyszer�en �s minden esetben eg�szen beteljes�lt l�nynek, mivel m�g
mindig tart a vil�g foly�sa, �s ehhez a vil�ghoz az elhunyt is
hozz�tartozik. Az �gy ad�d� kett�ss�get azzal szokt�k megvil�g�tani,
hogy azt mondj�k, ,,l�lekben'' az elhunyt ,,m�r most'' -->Isten
sz�nel�t�s�t �lvezi (-->menny), vagy a -->pokol k�nj�t szenvedi el,
vagy a -->tiszt�t�t�zben van, �s ,,csak k�s�bb'' fog -->,,testben''
felt�madni (-->felt�mad�s). Ezek a kijelent�sek helyesek. Csup�n azt
kell szem el�tt tartanunk, hogy az ember szubsztanci�lis egys�ge miatt
-- aminek ontol�giailag els�dlegess�ge van az emberi l�telvek
pluralit�s�hoz k�pest -- a ,,testre'' vonatkoz� kijelent�s egy�ttal a
,,l�lekre'' is vonatkozik �s megford�tva, �s hogy az elhunyt nincs
egyszer�en k�v�l a vil�gid�n, de nincs is ugyan�gy al�vetve neki, mint
azok, akik szabad tev�kenys�g�k �ltal m�g meg�rlel�dhetnek. A k�zb�ls�
�llapotra vonatkoz� teol�giai kijelent�s teh�t maga is ,,k�zb�ls�
kijelent�s'' (ha szabad ezt a kifejez�st haszn�lnunk): ebben a
kijelent�sben dialektikus egyens�ly j�n l�tre az egy emberre vonatkoz�
kijelent�sek sz�ks�gszer� �s megsz�ntethetetlen kett�ss�g�n bel�l,
amely abb�l ad�dik, hogy az ember l�nyeg�t csak akkor fejezhetj�k ki
helyesen, ha szellemi szem�lyk�nt �s ugyanakkor a vil�ghoz tartoz�
l�nyk�nt jellemezz�k. Ez�rt nem lehet sem k�l�nv�lasztani, sem
megfelel�en egyes�teni ez egy�ni �s a kozmikus, a szellemi-szem�lyes �s
a testi -->eszkatol�gi�t. A k�zb�ls� �llapot tana ezen az elvi
antropol�giai t�ny�ll�son alapul.
========================================================================
K�z�ss�g

A k�z�ss�g oly szem�lyes l�tez�k sokas�g�nak egys�ge, akik

meghat�rozott viszonyok (szem�lyes -->kommunik�ci�, jogviszonyok,
t�rben �s id�ben val� egym�smellettis�g, transzcendent�lis viszonyok)
alapj�n egy csoportba egyes�ltek. A k�z�ss�g filoz�fiailag az ember
l�nyeg�b�l ered, mivel az ember csak �gy �bredhet tudat�ra saj�t ,,�n''-
je egyszeris�g�nek, ha tapasztalja a m�s emberekkel val� egy�ttl�tet.
Mivel az ,,�n'' megval�s�t�sa csak k�z�ss�gben �s csak k�z�ss�g �ltal
t�rt�nhet, az ember mag�ra tal�l�sa �s a k�z�ss�ggel val� egys�ge nem
ford�tott, hanem egyenes ar�nyban n�vekszik. A vil�gon bel�li
k�z�ss�gek k�l�nb�z� fajt�i vagy mozzanatai az emberi l�tez�s k�l�nb�z�
dimenzi�in alapulnak (-->h�zass�g, csal�d, bar�ts�g, n�p). A teol�gia
pontosabban megindokolja az ember ama saj�toss�g�t, hogy k�z�ss�gi
l�ny: a mag�t�l Istent�l megsz�l�tott ember �gy partnere Istennek, hogy
szem�lyes egyszeris�g�t az �sszes ember k�z�ss�g�ben �s az �rte v�gzett
szolg�latban kell megval�s�tania. Teh�t az embernek sz�l� isteni
�nk�zl�s, mely J�zus Krisztusban k�vetkezett be, nem az atomiz�lt egyes
emberek egy�ni �dvt�rt�neteit alapozta meg, hanem az egy emberis�g egy
t�rt�nelm�t. Mindazon�ltal az egyes embert Isten ebben a t�rt�nelemben
mag��rt val� l�nynek sz�nta; az egyes ember viszont csak akkor tal�l
mag�ra (m�gpedig �gy, ahogyan Isten elgondolta), ha r�tal�l a mag�t�l
Istent�l l�tes�tett �dvt�rt�nelemre, ha szem�lyesen v�llalja -- �s meg
is val�s�tja --, hogy hozz�tartozz�k ehhez az �dvt�rt�nelemhez
(-->Egyh�z), �s ha gyakorlati szolidarit�st v�llal azokkal, akiket
Isten szeret (szeg�nyek, h�tr�nyos helyzet�ek). A k�z�ss�ggel
kapcsolatos teol�giai megfontol�sok egyel�re csak els� k�s�rletek a
t�rsadalom probl�m�j�nak teol�giai szeml�let� megk�zel�t�s�re, az
egy�ni �s kollekt�v identit�s viszony�nak megfogalmaz�s�ra stb.
========================================================================
K�zvet�t�

K�zvet�t� (g�r�g�l: meszit�sz, latinul: mediator): �ltal�ban az a

valaki vagy valami, aki vagy ami valamilyen m�don kapcsolatot hoz l�tre
k�t m�sik l�tez� k�z�tt, vagy megalapozza ezt a vonatkoz�st, amely
n�lk�le nem l�tezn�k vagy l�tezhetn�k. Az Isten �s ember k�zti
k�zvet�t� -- egyed�l�ll� �s v�g�rv�nyes �rtelemben -->J�zus Krisztus
(1Tim 2,5; DS 1347 1513; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 8 14 28 49
60 62, Unitatis redintegratio 20 �s m�shol), mivel benne (vagyis az �
szem�lyes val�s�g�ban [-->unio hypostatica] �s tetteiben [-->kereszt,
-->megv�lt�s, -->felt�mad�s]) egyr�szt v�g�rv�nyesen �s gy�zelmesen
bek�vetkezik az ember sz�m�ra Isten abszol�t, v�g�rv�nyes
felt�rulkoz�sa a t�rt�nelemben (-->kinyilatkoztat�s, -->kegyelem
-->Isten sz�nel�t�sa), m�sr�szt benne (mint kegyelemmel, �rdemmel �s
Isten sz�nel�t�s�val teljes emberben) az ember el is fogadja ezt a
felt�rulkoz�st. Ha Isten az emberis�get mint eg�szet J�zus Krisztusban
�s J�zus Krisztussal gondolta el, teremtette meg, fogadta el b�ne
ellen�re, v�ltotta meg �s szentelte meg, akkor J�zus Krisztus a
tulajdonk�ppeni k�zvet�t�, az egyetlen k�zvet�t�. Ami J�zus Krisztus
�dv�ss�gk�zvet�t� funkci�j�nak �s e funkci� hittel t�rt�n� szem�lyes
val�ra v�lt�s�nak lehet�s�g�t illeti, e lehet�s�g felt�tele: minden
ember -- bensej�k legm�lyebb r�tegeit, az �dv�ss�g�ket is �rint� --
k�lcs�n�s kommunik�ci�ja, valamint e radik�lis kommunik�ci� konkr�t,
egzisztenci�lis ,,val�ra v�lt�sa'' �s tapasztal�sa. Ha a
megv�ltottaknak J�zus Krisztuson alapul� egys�g�n bel�l mindenki
jelent�s mindenkinek (mert ezen az egys�gen bel�l Isten mindenkit
l�t�nek �s tev�kenys�g�nek teljess�g�vel egy�tt akar), �s
saj�tszer�s�g�n�l �s hely�n�l fogva mindenkinek ilyen jelent�s�ge van
mindenki m�s sz�m�ra, akkor �vatosan �ll�thatjuk, hogy mindenki, aki a
kegyelemben �l, a maga m�dj�n �s levezetett �rtelemben ,,hozz�j�rul'' a
t�bbiek �dv�z�l�s�hez �s ,,k�zrem�k�dik'' valamennyi megv�ltott
�dv�ss�g�nek m�v�ben. -- Az Egyh�z els�sorban Sz�z -->M�ri�ra
alkalmazza a ,,k�zvet�t�s'' (s�t: a ,,t�rsmegv�lt�k�nt'' val�
k�zrem�k�d�s) fogalm�t, �sszhangban egyed�l�ll� �dvt�rt�neti rangj�val,
amely megilleti �t mint megv�ltottat (de nem mint az egyetlen �s
tulajdonk�ppeni k�zvet�t�t, aki v�ghezviszi mag�t a megv�lt�st).
========================================================================
Kreacianizmus

A kreacianizmus mint az Egyh�z hivatalos tan�t�sa a

-->generacianizmussal ellent�tben azt �ll�tja, hogy Isten minden egyes
-->lelket a semmib�l teremt (-->teremt�s), �s egyidej�leg �ssze is
kapcsolja a nemz�s sor�n egyes�lt sz�l�i sejtekkel, l�trehozva ily
m�don az ember egys�g�t (DS 1440 �s k�v. 2015 2017 3896). A l�lek (a
-->preegzisztencianizmussal �s a l�lekv�ndorl�s tan�val ellent�tben)
nem l�tezik a testtel val� szubsztanci�lis egys�g�t megel�z�en (DS 403
456). A katolikus teol�gi�ban t�bbnyire felt�telezik, hogy a l�lek a
sz�l�i sejtek egyes�l�s�nek pillanat�ban �thatja az embri�t (teh�t nem
csup�n a sz�let�skor: DS 2131; �s nem az �rtelem m�k�d�s�nek
megindul�sakor: DS 3220). A kreacianizmus nem tagadja, hogy val�ban �s
igaz�n a k�t sz�l� az �j ember oka, ugyanakkor viszont kimondja azt is,
hogy egy szabad, szellemi szem�ly keletkez�se fel�l kell, hogy m�lja a
teremtm�nyi okot, �gyhogy azon kereszt�l maga Isten tev�kenykedik. Hogy
hogyan egyeztethet� �ssze ez a k�t dolog -- vagyis az az �ll�t�s, hogy
az ember test�t �s lelk�t val�ban a sz�lei nemzik, �s az az �ll�t�s,
hogy a lelket, mik�nt a kreacianizmus tan�tja, Isten teremti --, azt az
�ntranszcendencia fogalm�val lehet megvil�g�tani (-->ember teremt�se).
A kreacianizmus azt sem tagadja, hogy Isten abszol�t l�t�nek dinamik�ja
,,benne'' marad ebben az okban, �s �gy az �j ember keletkez�se Isten
teremt� aktusa ellen�re igazi term�szetes t�rt�n�s marad, tekintet
n�lk�l arra, milyen erk�lcsi min�s�ge van a sz�l�k nemz� aktus�nak.
========================================================================
Krisztocentrikus szeml�let

Krisztocentrikus a kereszt�ny teol�gia, ha -- �s amilyen m�rt�kben --

megfelel�en �rv�nyes�ti azt a szempontot, hogy J�zus Krisztus k�zponti
helyet foglal el a teremt�s �s az �dv�ss�g t�rt�net�ben (vagyis minden
m�s rajta alapul, �s mindent � rendez el). Ha elgondolhat�, hogy
Istennek az �sszes teremtm�nyt hordoz� akarata -- mely az -->�s�llagot
kegyelm�nek �s a megbocs�t� kegyelemnek a kegyelmi rendj�ben �gy
hordozza ezeket, hogy tartalmazza a -->term�szet �s kegyelem mindig
megl�v� k�l�nbs�g�t -- t�nylegesen, hab�r szabadon, Isten eredeti
akarat�n alapul, vagyis azon az akarat�n, hogy -->Logosz�ban kimondva
mag�t �tadja mag�t a nemisteninek �s k�z�lje mag�t vele, akkor
mondhatjuk, hogy minden, ami csak megteremtetett (mind a term�szet mind
az emberis�g term�szetes t�rt�nelme) -->J�zus Krisztusra ir�nyul, �s
benne �ll fenn. Innen kiindulva azut�n mondhatjuk (hab�r ezzel
kapcsolatban nincs egyet�rt�s a katolikus teol�gi�ban), hogy a
term�szeti vil�g -->Isten �nk�zl�s�nek -- a Logosz teremtm�nny�-
lev�s�ben bek�vetkezett �nk�zl�s�nek -- felt�telek�nt �s c�mzettjek�nt
teremtetett; hogy m�r az �s�llapot kegyelme is J�zus Krisztus kegyelme;
hogy Isten a b�nt -- vagyis azt, hogy az ember szembeforduljon �vele --
Krisztusban ,,megengedte'', mert benne a b�nt annak az isteni
�nk�zl�snek a felt�tlen akarata z�rja k�r�l, amely eo ipso megv�lt�
�nk�zl�s lesz; mert a megigazul�s �s az isteniv� v�l�s kegyelme,
ahogyan abban t�nylegesen r�szes�l�nk, l�nyeg�n�l fogva olyannyira a
Megtestes�ltnek �s Megfesz�tettnek a kegyelme, hogy a kegyelem �s a
megtestes�l�s csup�n egym�st�l elv�laszthatatlan mozzanatai a
teremtm�nynek sz�l� isteni �nk�zl�s egyetlen -->titk�nak.
========================================================================
Krisztol�gia

Krisztol�gia: a -->J�zus Krisztussal, m�gpedig sz�kebb �rtelemben az

� szem�ly�vel foglalkoz� teol�giai trakt�tus (J�zus Krisztus m�v�t, a
megv�lt�st, a -->sz�t�riol�gia teol�giai trakt�tusa t�rgyalja). A
krisztol�gi�nak els�sorban a -->szenth�roms�gtannal kell szoros
�sszef�gg�sben �llnia, �s annak alapj�n kell megvil�g�tania, hogy az
�dvrendi -->Szenth�roms�g azonos az immanens Szenth�roms�ggal, �s
megford�tva: hab�r Isten emberr� lev�s�t abszol�t szabad cselekedetnek
kell gondolnunk, a kinyilatkoztat�s ut�n �s annak alapj�n m�gis l�tnunk
kell, hogy �ppen a Fi� az, akiben Isten m�s val�s�got vesz fel, mint
ami �r�kt�l fogva volt, �s e m�s val�s�got az �t val�ban megmutat�
jelenl�t megnyilv�nul�s�v� teszi. Ebben m�r az is benne van, hogy a
szenth�roms�gtannak �s krisztol�gi�nak ebben az �sszekapcsol�s�ban
keresend� a kereszt�ny t�rt�nelem- �s vil�gmagyar�zat voltak�ppeni
kiindul�pontja (-->krisztocentrikus szeml�let). Mag�nak a
krisztol�gi�nak a kijelent�sei a -->kalkedoni zsinat �ta eg�szen
csek�ly sz�m� fogalomra �p�lnek, amelyek azt fejezik ki, hogy J�zus
Krisztusban k�t -->term�szet egy -->h�posztaszisz van, �s hogy az
isteni -->Logosz szem�lye felvette az emberi term�szetet (v�. -->unio
hypostatica, -->homousziosz). �mde a krisztol�gia fejl�d�se ezzel nem
z�rult le egyszer s mindenkorra. Nyitotts�ga, mely az �rtelmez�s
k�l�nb�z� t�pusait teszi lehet�v�, abb�l ad�dik, hogy t�rgyi
k�r�lm�nyekben rejl� fesz�lts�g van a ,,fel�lr�l'' kiindul�
krisztol�gia �s az ,,alulr�l'' kiindul� krisztol�gia k�z�tt. A
,,fel�lr�l'' kiindul� krisztol�gi�nak ama t�ny elvi lehet�s�g�t �s
jelent�s�g�t kellene kimutatnia, hogy maga Isten lesz saj�t mag�nak
t�le k�l�nb�z� m�sa (amit nem csup�n az adekv�t szenth�roms�gtan vesz
alapul -- l�sd fent --, hanem a teol�giai -->antropol�gia is): erre
c�loz az �jsz�vets�g a ,,Fi�'' �s az ,,Ige'' bibliai fogalm�val. Az
,,alulr�l'' kiindul� krisztol�gi�nak fundament�lis-teol�giai
megk�zel�t�ssel (�s az -->exeg�zis seg�ts�g�vel) J�zus val�s�gos
t�rt�net�t, J�zus konkr�t alakj�t, -->J�zus �let�nek miszt�riumait
kellene bemutatnia kevered�s n�lk�li �s m�gis elv�laszthatatlan
egys�gben a dogmatik�val, teh�t azt kellene hihet�en kifejtenie, hogy
ez a J�zus Isten abszol�t, re�lis jelenl�te a vil�gban, �s hogy az a
m�, amelyet � emberk�nt v�ghezvitt, val�ban a vil�g -->megv�lt�sa (l�sd
m�g ezzel kapcsolatban: -->J�zus tud�sa, -->hal�l). Ekkor a
krisztol�gia mindk�t t�pus�ban arra der�lne f�ny, hogy m�r az isteni
Logosz emberr� lev�se is Isten legmagasabb rend�, t�rt�nelmi �s
visszavonhatatlan �nk�zl�se a vil�g sz�m�ra, �s hogy ez�rt legal�bb a
krisztol�gi�t �s a sz�t�riol�gi�t bels� egys�gnek kell tekinteni �s
bels� egys�gk�nt kell t�rgyalni. K�zvetlen�l e k�t trakt�tus ut�n kell
k�vetkeznie a dogmatik�ban a dogmatikus -->ekkl�ziol�gi�nak, melynek
t�rgya J�zusnak �s a megv�lt�snak t�rt�nelmi, szociol�giai �s kegyelmi
jelenl�te a vil�gban, valamint e jelenl�t elfogad�sa.
========================================================================
Krisztusmisztika

A krisztusmisztika alapjai els�sorban Szent P�l teol�gi�j�ban

tal�lhat�k meg (a ,,Krisztusban val� l�t'' gondolat�ban). A
krisztusmisztika azon alapul, hogy az ember tapasztalatot szerez saj�t
szem�ly�nek J�zus Krisztussal val� egyes�l�s�r�l, amely a kegyelem
aj�nd�ka �s amelyet m�r el is fogadott. J�llehet a misztikus
tapasztalat magv�t ez a szem�lyes egyes�l�s alkotja �s ez domin�l a
krisztusmisztika nyelvezet�ben, a krisztusmisztika m�gsem siklik el ama
t�ny felett, hogy a mindenkori egyes ember ,,Krisztus test�be'' �p�l
be, �s �gy tov�bbra is a J�zus Krisztusban �l�k k�z�ss�g�re van utalva
(Loyolai Szent Ign�c: a l�that� Krisztus�rt az Egyh�zban v�gzett
szolg�lat misztik�ja).
========================================================================
Krisztus teste

Szent P�lt�l kezdve az eg�sz ekkl�ziol�giai hagyom�ny az -->Egyh�zat

nevezi -- a ,,test'' fogalm�nak k�pletes-anal�g alkalmaz�s�val (teh�t
nem �nk�nyes, bet� szerinti �rtelmez�ssel) -- Krisztus test�nek (a
legfontosabb helyek Szent P�ln�l: 1Kor 6,12-20; 10,14-22; 12,4-27; R�m
12,4-8; Ef 2,11-18; 1,22 �s k�v.; 4,4.12.15 �s k�v.; 5,30; Kol 1,18.24;
2,19; 3,15). Az Egyh�z ugyanis t�rt�nelmileg megfoghat� �s egys�ges
t�rsas�g alakj�ban l�tezik (ebben ,,testes�l meg''), ebben az egys�gben
(ak�rcsak valamely ,,organizmus'') a ,,tagok'' sokas�g�t egyes�ti,
amelyek k�l�nb�z� -- egyr�szt int�zm�nyesen meghat�rozott, m�sr�szt
karizmatikus jelleg� -- funkci�kat t�ltenek be (-->p�pa, -->p�sp�k,
-->egyh�zirend, -->laikus) J�zus Krisztushoz tartozik, aki Ura az
Egyh�znak (,,f�'': Ef 5,23; DS 870 �s k�v.), �s akinek eszkatologikus
v�g�rv�nyess�ggel oda�g�rt Lelke (mint az organizmus bels� �letelve)
�gy �lteti �s �gy tartja meg Isten igazs�g�nak �s szeretet�nek
kegyelm�ben (v�. DS 600 �s k�v. 3807 �s k�v.), hogy az id�k v�gezet�ig
J�zus Krisztus t�rt�nelmi, hat�kony jelenl�te (az �
-->,,alapszents�ge'') marad az emberis�g t�rt�nelm�ben (II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 7 �s k�v.). E test egys�g�nek �s tagolts�g�nak
felt�tele:
a) az -->emberis�g egys�ge, amely megnyilv�nul abban, hogy az
emberis�g egys�ges biol�giailag �s t�rt�nelmileg, �s egy a
rendeltet�se;
b) Isten egys�ges �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t� akarata), amely
J�zus Krisztusban minden embert ugyanarra a term�szetfeletti c�lra,
Isten k�zvetlen �nk�zl�s�nek befogad�s�ra rendel, �s az egy emberis�get
Isten ,,n�p�v�'' szenteli;
c) a -->megtestes�l�s (teh�t Isten Ig�j�nek saj�t ,,fizikai''
testis�ge), melynek k�vetkezt�ben Isten Ig�je ehhez az egy emberis�ghez
tartozik; �s v�g�l
d) -->,,Isten n�p�nek'' ama saj�toss�ga, hogy a L�lek m�k�d�se �ltal
k�l�nb�z� r�szekre tagol�dik. Ennek megfelel�en az eucharisztia
�nnepl�se (mint a hierarchikus strukt�r�j�ban megjelen�, egybegy�lt
k�z�ss�g visszaeml�kez�se a J�zus Krisztus test�nek �s v�r�nek
fel�ldoz�s�val t�rt�nt sz�vets�gk�t�sre) a legmagasabb rend�
megnyilv�nul�sa annak a t�nynek, hogy az Egyh�z Krisztus teste.
========================================================================
Kulcshatalom

Mt 16,19 szerint P�ter kapta meg ,,a mennyek orsz�ga kulcsait''

(-->baszileia). K�s�zsid� felfog�s szerint a kulcsok Isten kez�ben
vannak (a kulcsok ebben a metafor�ban a baszilei�ba val�
,,bemenetellel'' f�ggnek �ssze), aki olykor emberi megb�zottaknak adja
�t azokat (v�. Lk 4,25 Jel 3,7 �s Iz 22,22; Lk 11,52; Mt 23,13; Jel
9,1; 20,1.3). A kulcsok az �dv�ss�g �tj�t jelentik, nem mag�t az
�dv�ss�get. Amikor J�zus P�terre (a szikl�ra) b�zza �ket, ez azt
jelenti: �t rendeli arra, hogy gondoskodj�k az �dv�ss�gnek arr�l az
�tj�r�l, amelyet maga J�zus nyitott meg, vagyis hogy teljhatalommal
korm�nyozza az �dv�ss�g int�zm�ny�t, az Egyh�zat. Megjegyzend�, hogy a
kulcshatalmat nem szabad �sszekeverni az -->old�- �s k�t�hatalommal,
mivel az el�bbit kiz�r�lag P�ter kapta. Mai fogalmainkkal e k�l�nbs�g
azt jelenti, hogy a f�p�sztori hatalom az Egyh�zban az apostolokat is
megilleti, de a legf�bb p�sztori hatalom csak P�tert.
========================================================================
Kult�ra

A kult�ra az emberi l�tez�s ama saj�toss�ga, hogy az ember szellemi

megismer�s�re �s szabads�g�ra t�maszkodva maga alak�tja �nmag�t �s
vil�g�t (k�rnyezet�t). Mert �s amennyire az ember sz�ks�gszer�en mindig
megtestes�ltk�nt (�nmag�t testis�g�ben �s annak k�rnyezet�ben
objektiv�l�k�nt) �s �nmag�t szabadon megval�s�t� szem�lyes l�tez�k�nt
egziszt�l, az�rt �s annyira sohasem lehet kult�ra n�lk�l. Ez�rt
alapvet� feladata az embernek a kult�ra is (Ter 1,28), amelynek
teljes�t�s�vel szint�n Istenhez val� viszony�t val�s�tja meg. A
kereszt�ny l�tez�s teh�t l�nyeg�n�l fogva sohasem t�rekedhet arra, hogy
kult�raellenes vagy kult�ra n�lk�li legyen. Az ember igazi
,,term�szetess�ge'' az � helyes, vagyis a saj�t l�nyeg�vel �s a vil�g
l�nyeg�vel �sszhangban lev� kult�r�ja, amely k�sz befogadni Isten
titk�t �s k�sz engedelmeskedni rendelkez�s�nek. Ezt a kult�r�t azonban
teremtm�nyi volta miatt mindenkor meghat�rozza az ember �sszes
egzisztenci�lja: a v�gess�g, a fenyegetetts�g, a b�n�ss�g; a
k�t�rtelm�s�g, a kisz�m�thatatlans�gig men� nyitotts�g, a ,,megv�lt�sra
szorul�s'' �s a megv�ltotts�g. A kult�ra nem -->Isten orsz�ga, nem a
kegyelem maga (mint alulr�l kiindul� m�), hanem az az objektiv�l� �s
k�zvet�t� anyag, amelyen tev�kenykedve az ember fel�lr�l sz�rmaz�
seg�ts�ggel v�ghezviszi a hit tett�t, vagyis elfogadja Isten
kegyelemszer� �nk�zl�s�t. Amennyiben a -->vall�s az ember m�ve,
annyiban r�sze az emberi kult�r�nak is, f�gg t�le, �s a kult�r�nak
megfelel�en differenci�l�dik. Amennyiben a vall�s Isten m�ve, amely azt
fejezi ki, mit tett Isten az emberrel, annyiban l�nyeg�n�l fogva
fel�lm�lja az ember valamennyi kultur�lis teljes�tm�ny�t. -- A II.
vatik�ni zsinat szerint az Egyh�z nincs hozz�k�tve az emberi kult�ra
egyetlen k�l�n�s form�j�hoz sem (Gaudium et spes 42); az Egyh�z
elismeri a mai, �j kultur�lis form�k pluralizmus�t (ugyanott 53 �s
k�v.), �s k�pesnek tartja mag�t arra, hogy egys�gre l�pjen k�l�nb�z�
kultur�lis form�kkal (ugyanott 58). Az Egyh�z hat�rozottan s�kra sz�ll
a kult�ra megfelel� szabads�g��rt �s jogos auton�mi�j��rt, valamint
az�rt, hogy �rv�nyes�lj�n minden embernek az emberi �s k�z�ss�gi
kult�r�hoz val� joga (ugyanott 60). A zsinat elv�rja a kereszt�nyekt�l,
hogy ,,t�k�letesen meg�rts�k'' embert�rsaik szellemi kult�r�j�t,
valamint hogy ,,a vall�s gyakorl�sa �s a komoly erk�lcsi magatart�s''
tartson l�p�st n�luk m�velts�g�kkel �s tud�sukkal (ugyanott 62). Ezzel
a II. vatik�ni zsinat �szt�nz�st adott a katolikusoknak arra, hogy
kritikai, de szolid�ris magatart�st tan�s�tva vegyenek r�szt a val�ban
humanista prof�n kult�ra alak�t�s�ban, �s vetk�zz�k le azt a
gondolkod�sm�dot, amely a kult�rharc idej�n jellemezte a katolikusokat.
========================================================================
Kultusz

A kultusz �gy defini�lhat�, hogy az szent jelek bemutat�sa �s

bizonyos bels� magatart�s felv�tele �ltal Istennek �rz�kelhet� form�ban
t�rt�n� szolg�lata -->im�d�ssal, dics��t�ssel, h�laad�ssal �s k�r�ssel
(b�neink bocs�nat�nak, �dv�ss�g�nknek �s f�ldi boldogul�sunknak
k�r�s�vel, amelyben azt ismerj�k el, hogy Isten a legf�bb hatalom).
Mivel a kultusz a mi v�laszunk Isten benn�nk v�ghezvitt �dv�z�t�
tett�re, ez�rt a kultusz, �lland� alapform�it tekintve (-->p�szkha,
-->eucharisztia, -->ima, -->�ldozat), mind az �sz�vets�gben mind az
-->Egyh�zban -- m�s vall�sok �ltal�nos gyakorlat�t�l elt�r�en --
l�nyeg�n�l fogva mindig -->visszaeml�kez�s �s az eszkatologikus
rem�nys�g megvall�sa, b�r perif�rikus form�i v�ltozhatnak. Az Egyh�z
�nmegval�s�t�sa nemcsak a kultuszb�l �ll, hanem abb�l az emberi-
kereszt�nyi gyakorlatb�l is, amely az eml�kez�sb�l �s a term�keny
rem�nys�gb�l bontakozik ki. Az �sz�vets�gi pr�f�t�k kultusz-
kritik�j�nak az �jsz�vets�gben is megvan a maga jelent�s�ge az Egyh�z
kultusza szempontj�b�l. Kultusz a sz� szoros �rtelm�ben csak Istennek
j�r, �s a kultusz mindig mag�ban foglalja az -->im�d�st. Eg�szen m�s --
mert t�gabb -- �rtelemben haszn�ljuk a ,,kultusz'' sz�t akkor, amikor a
szentek kultusz�r�l besz�l�nk a katolicizmusban. Eltekintve att�l, hogy
a fogalmak tisztas�g�nak meg�rz�se v�gett helyesebb ezt -->szentek
tisztelet�nek nevezni, a kultusz v�gs� c�lja itt is �pp�gy az -->Isten
dics�s�ge, mint a sz� szoros �rtelm�ben vett kultuszn�l. --
-->Liturgia.
========================================================================
K�ld�s (szenth�roms�gi k�ld�s)

A Szent�r�s alapj�n (Jn 20,21; Gal 4,4-6 stb.) k�ld�snek nevezz�k (a

k�ld�tt szem�ly szemsz�g�b�l n�zve) a -->Szenth�roms�g m�sodik �s
harmadik isteni szem�ly�nek teremt�i vagy �dvt�rt�neti m�k�d�s�t, ha
ezt az isteni m�k�d�st (amely a m�k�d�st kifejt� szem�lyben azonos az �
szem�ly volt�val) �gy tekintj�k, hogy az a Logosznak az Aty�t�l �s a
Szentl�leknek az Aty�t�l �s a Fi�t�l (a Fi� �ltal) val� isteni
sz�rmaz�s�n alapul. Ennek megfelel�en az Atya ,,elj�het'' ugyan, de �t
nem lehet k�ldeni, �s a Szentl�leknek a Fi� �ltal t�rt�n� k�ld�se (Jn
16,7) jele annak, hogy a Fi�t�l is sz�rmazik (Jn 15,26; DS 850 1300 �s
m�shol).
========================================================================
K�l�nb�z�s

K�l�nb�z�s (latinul: distinctio). Az emberi tapasztalat

alapadotts�gai k�z� tartozik a vil�gban lev� sokf�les�g, vagyis az a
meggy�z�d�s (melynek alapja saj�t szubjektum voltunknak,
szabads�gunknak �s felel�ss�g�nknek a tapasztalata), hogy ez a
,,sokf�les�g'' nem puszt�n sokf�le megjelen�se valamely alapval�s�gnak,
mely ,,mag�ban val�an egy �s ugyanaz''. Ahol k�t val�s�g valamely
gondolati m�velett�l f�ggetlen�l k�l�nb�zik egym�st�l, ott re�lis
k�l�nb�z�sr�l, egy�bk�nt pedig gondolatir�l besz�l�nk. A re�lis
k�l�nb�z�snek ism�t nagyon sokf�le m�dja van: k�t dolog k�l�nb�z�s�ge,
melyek k�z�l b�rmelyik l�tezhet akkor is, ha a m�sik nem l�tezik;
k�l�nbs�g az -->akcidens �s -->szubsztanci�ja k�z�tt, amely n�lk�l az
akcidens term�szetesen nem �llhat fenn; azoknak a l�telveknek (vagy
l�talapoknak) a k�l�nbs�ge (v�. -->forma, -->anyag), amelyek
szubsztanci�lisan egys�ges l�tez�t alkotnak stb. A re�lis k�l�nb�z�s
nem z�rja ki az �sszef�gg�s m�s fajt�j�t (oks�gi viszony, teremt�s
stb.), mely a re�lisan k�l�nb�z� dolgok k�z�tt fenn�llhat �s gyakran
fenn kell, hogy �lljon. A re�lis k�l�nb�z�s m�g Isten legmagasabb rend�
egys�g�nek (-->Szenth�roms�g) is pozit�v ismertet�jegye. A teol�gi�nak
ez�rt j� n�h�ny ter�leten (-->term�szet �s kegyelem, az -->unio
hypostatic�ban lev� k�t term�szet tana, szents�gi jel �s szents�gi
kegyelem a -->szents�gben, -->Egyh�z �s -->�llam stb.) az a feladata
(amely term�szetesen mindig m�s �s m�s form�ban jelentkezik), hogy az
�sszetartoz�st �s k�l�nb�z�st -- amelyek nem gyeng�tik, hanem
k�lcs�n�sen er�s�tik egym�st -- egyform�n hangs�lyozza, mivel a
val�s�gok atomiz�l�sa �s elv�laszt�sa oly t�ved�s, amely igen nagy
k�s�rt�st jelent a v�ges teol�giai gondolkod�s sz�m�ra.
========================================================================
K�riosz

K�riosz (g�r�g, jelent�se: �r, parancsol�). A ,,k�riosz'' sz� el�sz�r

is a -->,,Jahve'' istenn�v helyettes�t�je az �sz�vets�g g�r�g
ford�t�s�ban (azt a nevet ugyanis nem volt szabad kimondani). Az
�segyh�z ajk�n, amint ez l�that� az �jsz�vets�gb�l, a ,,k�riosz''
-->J�zus Krisztus voltak�ppeni neve, amely dics��t�st �s im�d�st fejez
ki (1Kor 16,22 tan�s�ga szerint m�r ar�mi nyelven is ezt a fogalmat
alkalmazt�k J�zus Krisztusra). A ,,k�riosz'' sz�val az Egyh�z mag�t az
istennevet �t�lte oda J�zusnak: oly hitvall�s volt ez, amely csak ,,a
Szentl�lekben'' volt lehets�ges (1Kor 12,3). Az Egyh�z �ppen emiatt,
J�zus istens�g�nek megvall�sa miatt ker�lt ellent�tbe mind a
zsinag�g�val, mind pedig a pog�ny cs�sz�rral.
========================================================================
Kvietizmus

Kvietizmus: heterodox vagy legal�bbis nevel�si szempontb�l k�rd�ses

ir�nyzat a misztika teol�gi�j�ban a 17. sz�zadi latin orsz�gokban (f�
k�pvisel�i: M. de Molinos, Madame de Guyon, F�nelon; ellenfel�k:
Bossuet; hasonl� tendenci�j� a keleti egyh�zban a 12. sz�zadi
hesychasmus �s nyugaton a 13. sz�zadban a begin�k misztik�ja: DS 891 �s
k�v.). A kvietizmus a t�k�letess�get az Isten ir�nti tiszt�ra passz�v,
bens�s�ges, �nzetlen, teljesen rezign�lt szeretetben l�tja, amelyb�l ki
kell gyoml�lni minden aktivit�st �s minden �rdeket, m�g a saj�t
�dv�ss�g�nk �rdek�t is (-->szeretet). A kvietizmus enn�lfogva t�bb�-
kev�sb� elutas�tja az akt�v -->aszk�zist, a sz�beli -->im�t, a
-->k�r�im�t �s a nem misztikus -->elm�lked�st. Protest�ns megfelel�je a
-->pietizmus; a kvietizmus is meg a pietizmus is visszahat�s a sz�raz,
iskol�s teol�gi�ra �s az akaratnevel�sben kimer�l� racion�lis-sztoikus
aszk�zisre, amely ahelyett, hogy felszabad�tan� �s alak�tan�, elfojtja
az ember m�lyebben rejl� k�pess�geit. A kvietizmust el�t�lte 1687-ben
XI. Ince p�pa �s 1699-ben XII. Ince p�pa (DS 2201-2268 2351-2373).
========================================================================
Laikus

Laikus (a g�r�g ,,laikosz'' sz�b�l, melynek jelent�se: a n�phez

tartoz�). A laikus mint teol�giai fogalom el�sz�r is azt az embert
jelenti, aki nem tartozik az Egyh�zban a f�hatalomnak vagy a teljes
szents�gi hatalmaknak a birtokosai k�z� (aki teh�t nem tartozik a
,,kl�rushoz''). (A laikusokat a II. vatik�ni zsinat is ,,negat�v''
defin�ci�val hat�rozta meg: a laikusok vagy vil�gi h�vek azok a h�v�
kereszt�nyek, akik nem tagjai az egyh�zi rendnek vagy a
szerzetess�gnek: Lumen gentium 31). A Bibli�ban is megtal�lhat� ez a
megk�l�nb�ztet�s ny�j �s p�sztor k�z�tt (ApCsel 20,28.31; 1Pt 5,3),
�p�let �s �p�t�mester k�z�tt (1Kor 3,5-9; 2Kor 3,4 �s k�v.), �s a korai
Egyh�zban is vil�gosan megmutatkozik Alexandriai Kelemenn�l,
Tertullianusn�l, Origen�szn�l, Szent Cypri�nn�l. Ez azonban nem azt
jelenti, hogy az Egyh�zban a ,,laikus'' puszta objektuma az Egyh�znak
valamint tan�t�, korm�nyz� �s szents�gi teljhatalm�nak, vagy hogy a
laikus annak az istentelen k�rnyezetnek a k�pvisel�je, amelyben a
kl�rus mint egyh�z megval�s�tja mag�t, mik�ppen m�g ma is ki�rezhet�
bizonyos klerik�lis megnyilatkoz�sokb�l. M�r csak az�rt sem lehet ez
�gy, mert az Egyh�z minden tagja, teh�t minden ,,klerikus'' is (fel
eg�szen a p�p�ig) mindig megmarad szents�ghez j�rul�nak, teh�t olyan
embernek, aki kapja a szents�geket, �s mindig tagja marad az -->Istenre
hallgat� Egyh�znak. Ugyancsak bibliai kijelent�s az is, hogy
mindny�jan, akik testv�rek J�zus Krisztusban, a fogadott fi�s�g
�r�ks�g�re hivatottak, mindny�jan Isten szent h�zan�p�t �s szent,
tulajdonul kiv�lasztott n�p�t alkotj�k (1Pt 2,5.9 �s k�v.; 1Kor 3,16 �s
k�v.; Ef 2,19-22; Zsid 10,21 �s m�shol). Ez�rt a vil�gi h�v� jelenti
pozit�v �rtelemben a megkeresztelt (�s ez�rt elvileg m�r
megszentel�d�tt �s kegyelmi aj�nd�kk�nt mag�nak Istennek az �let�ben
r�szes�tett) embert, aki az Egyh�znak tagja (�s nem puszt�n objektuma),
akinek ez�rt akt�v funkci�ja �s felel�ss�ge van, aki Isten szent
n�p�hez tartozik (1Pt 2,10; l�sd -->Isten n�pe), akinek �let�vel (�s
azon bel�l szav�val is) tan�s�tania kell, hogy Isten kegyelme J�zus
Krisztusban a vil�gnak �s minden embernek gy�zelmes megv�lt�sa, �s
akinek r�szt kell v�llalnia az Egyh�z feladat�b�l, abb�l, hogy az ember
evil�gi rendeltet�s�t az emberi l�tez�s (kult�ra �s t�rt�nelem) minden
ter�let�n �gy v�ltoztassa meg -- e rendeltet�st ,,megsz�ntetve-
meg�rizve'' �s egyben fel is emelve --, hogy az az Isten orsz�g�nak
v�r�sa �s elfogad�sa legyen; hogy az -->eucharisztia �sszalany�nak
tagjak�nt r�szt vegyen az Egyh�z �ldozat�nak �nnepl�s�ben; hogy
v�llalja az Egyh�z �sszfeladat�nak konkr�t k�r�lm�nyek k�z�tt r� h�rul�
r�sz�t, amelyhez hozz�tartozik az Egyh�z k�ls�, misszi�s k�ldet�se is.
Istent�l val� k�zvetlen k�ldet�se folyt�n a vil�gi h�v� lehet
-->karizm�k birtokosa, amelyekkel Isten r�szes�ti kegyelemben �s
ir�ny�tja Egyh�z�t, hab�r a vil�gi h�v�nek karizm�j�t k�szs�gesen hozz�
kell idom�tania az Egyh�z �let�nek eg�sz�hez, �s al� kell rendelnie a
,,szellemek megk�l�nb�ztet�s�nek'', amit az �sszegyh�z magasabb rend�
�s �tfog�bb (hivatali �s szabad) karizm�ja v�gez el. Az egyh�zi
gyakorlatban m�g nem vont�k le megfelel�en a k�vetkeztet�seket a
teol�giai t�ny�ll�sb�l, amely azt k�v�nn�, hogy a vil�gi h�veket
struktur�lis v�ltoztat�sok �tj�n vonj�k be az Egyh�z �nmegval�s�t�s�nak
l�nyegi megnyilv�nul�saiba. A voltak�ppeni laikus els�dleges
feladatk�re a vil�gban val� elk�telezett munk�lkod�s; ezen bel�l
gyakorlatban ad sz�mot hit�r�l �s rem�nys�g�r�l, s bizony�tja ily
m�don, hogy a vil�g �dv�ss�ge szempontj�b�l jelent�s a f�ldi t�rt�nelem
�s a hozz� tartoz� strukt�r�k (h�zass�g, munka, hivat�s) megfelel� �s
kereszt�ny alak�t�sa, mert itt az egyes embernek �s a kozmosznak az az
alakja val�sul meg, amelyiknek v�g�rv�nyesnek kell lennie Istenn�l
(-->baszileia). -- A II. vatik�ni zsinat, miel�tt k�l�nbs�get tett
volna kl�rus �s laikusok k�z�tt, igyekezett vil�gosan kimondani (Lumen
gentium 30-38 �s m�shol) az Egyh�z valamennyi tagj�nak egys�g�t k�z�s
hivat�suk �s a Krisztus h�rom hivatal�b�l val� r�szesed�s�k alapj�n. A
kereszts�g �s a b�rm�l�s (�s nem a hierarchikus megb�z�s) folyt�n
valamennyien hivatottak arra, hogy r�szt vegyenek az Egyh�z �dv�s
k�ldet�s�ben; �s ebben valamennyien egym�sra vannak utalva. Mik�pp a
II. vatik�ni zsinat megk�l�nb�ztet�leg mondja, a laikusoknak
k�l�n�sk�ppen saj�tjuk a ,,vil�gi jelleg''; hogy ez konkr�tan hogyan
val�sul meg, azt a zsinat a laikusokra b�zza (,,vil�gi'' feladatokban s
tev�kenys�gekben a lelkip�sztorok nem illet�kesek, �s erre nem sz�l a
k�ldet�s�k: Gaudium et spes 43). �m az -->Egyh�z �s a -->vil�g
viszony�nak teol�giai probl�m�j�t a II. vatik�ni zsinat szerint m�gsem
szabad dualista m�don megoldani (-->dualizmus), mert ennek az lenne a
k�vetkezm�nye, hogy az Egyh�z sz�tesne lelkip�sztorokra �s vil�gi
funkcion�riusokra, m�rpedig a II. vatik�ni zsinat ekkl�ziol�gi�ja
szempontj�b�l alapvet� fontoss�g� az a kijelent�s, hogy az Egyh�z --
mint eg�sz -- ,,szakramentuma, vagyis jele �s eszk�ze az Istennel val�
bens�s�ges egyes�l�snek �s az eg�sz emberis�g egys�g�nek'' (Lumen
gentium 1).
========================================================================
Laikus teol�gia

Laikus (vil�gi) teol�gi�nak nevezz�k a teol�gi�t, amennyiben azt az

Egyh�zban, b�r k�l�nb�z� m�rt�kben, mindig is tanulm�nyozt�k
-->laikusok, �s tan�tott�k is nekik. A laikus teol�gia sz�ks�gess�g�t
nem csup�n az Egyh�z t�nyleges szorult helyzete (vagyis a paphi�ny)
indokolja; a laikus teol�gia sz�ks�gess�ge ink�bb abb�l ad�dik, hogy a
-->teol�gi�hoz val� viszony�t tekintve elvileg minden kereszt�ny
egyenl� (akkor is, ha t�nylegesen nem val�sult is meg egyel�re ez az
egyenl�s�g), aminek k�vetkezt�ben a teol�gia mint teol�gia a
kereszt�nys�gben sohasem lehet kev�s sz�m� kiv�lts�gos �gye. A
teol�gi�nak vil�gi h�vek �ltal t�rt�n� m�vel�se biztos�tja, hogy
szorosabb legyen a teol�giai kutat�s kapcsolata saj�t kor�val; ez�rt
tartotta k�v�natosnak a II. vatik�ni zsinat, hogy n�vekedj�k azoknak a
vil�gi h�v�knek a sz�ma, akik a teol�gi�t f�szaknak v�lasztj�k, �s a
,,szent tudom�nyokban kell� k�pzetts�get szerezve hivat�sszer�en is e
tudom�nyoknak szentelik magukat'' (Gaudium et spes 62). A vil�gi
teol�gus nem f�ggetlen az egyh�zi -->tan�t�hivatalt�l, �s ez akkor is
�gy van, ha nem egyetemi munkak�rben dolgozik, ahol a sz�muk
korl�tozott, hanem hitoktat�, laikus lelkip�sztori kiseg�t� stb.: ha a
vil�gi teol�gus hivatalosan r�szt v�llal az Egyh�z egy k�ldet�s�ben,
akkor teol�giailag �s hivatalosan al�veti mag�t annak a
hivatalvisel�nek, aki konkr�tan k�ldi �t.
========================================================================
Later�ni zsinatok

A r�mai Later�nban megtartott zsinatok (I.: 1123; II.: 1139;

III.:1179; IV.: 1215; V.: 1512-17) k�z�l teol�giailag fontos a IV. (12.
egyetemes zsinat III. Ince p�pa idej�ben, 1215. XI. 11-30), amely az
albigensekkel, Fiorei Joachim ap�ttal �s m�sokkal szemben defini�lta az
igazhit� tant a -->Szenth�roms�gr�l, -->J�zus Krisztusr�l, valamint az
eucharisztia (-->transzszubsztanci�ci�), a kereszts�g �s a b�nb�nat
szents�g�r�l (DS 800-808), �s egyh�zi parancsolatk�nt elrendelte a
h�sv�ti gy�n�st �s szent�ldoz�st (DS 812 �s k�v.); valamint az V. (18.
egyetemes zsinat, amely II. Gyula �s X. Le� p�pa idej�n 1512. V. 10-t�l
1517. III. 16-ig �l�sezett), amely bizonyos �jarisztoteli�nus
n�zetekkel szemben defini�lta a -->l�lek halhatatlans�g�t �s
individualit�s�t (DS 1440 �s k�v.). A Later�nban tartott nem egyetemes
zsinatok k�z�l fontos a 313. �vi (a -->donatizmus elleni) zsinat �s a
649. �vi (a -->monoteletizmus elleni) zsinat (DS 501 522).
========================================================================
L�lek

L�lek (g�r�g�l: psz�kh�, latinul: anima). A l�lek kereszt�ny (�s nem

platonista!) tan�nak helyes �rtelmez�s�hez eleve figyelembe kell venni
a l�tez� �s a re�lis l�telv k�zti k�l�nbs�get. A l�tez� mindig re�lis
eg�sz, melynek ismertet�jegyei, r�szei, dimenzi�i stb. pluralit�s�n
bel�l is egy l�nyege �s egy egzisztenci�ja van. A l�telv a l�tez� egyik
bels� alapja, ez�rt egys�ge ellen�re saj�toss�gok sokas�g�t mutatja
fel, amelyek k�z�l egyiket sem lehet visszavezetni a m�sikra, hab�r
mindegyiket meghat�rozza az eg�sz is, minthogy mindegyik mozzanata az
eg�sznek. A kereszt�ny tan�t�s szerint a l�lek l�telv, nem pedig
mag��rt val� �s �n�ll� l�tez�, amely csak ut�lag egyes�l az anyagival,
�s amelynek az anyagival val� egys�ge a maga szempontj�b�l esetleges. A
l�lek ugyanis az egy ember m�sik elv�vel, a fizikai t�rid�belis�g
elv�vel egy�tt, azzal szubsztanci�lis egys�gben alkot l�tez�t, az
embert, �gyhogy az emberen tapasztalhat� valamennyi empirikus
saj�toss�g mag�n viseli az eg�sz ember saj�toss�g�t (ez term�szetesen
minden saj�toss�g�n�l m�sk�pp val�sul meg): a -->test specifikusan
emberi test, a szellemi szem�ly kifejez�d�se; az ember szellemi val�ja
t�rt�nelmi t�rid�belis�gben (k�pzetben, k�pben, sz�ban, mozdulatban,
t�rsadalomban) val�sul meg, �s az eg�sz ember beteljes�t�s�re t�rekszik
(-->felt�mad�s). Empirikusan mindig csak az eg�sz, egy emberrel
tal�lkozhatunk, csak r�la szerezhet�nk tapasztalatot, b�r nem
ismerhetn�nk meg helyesen �s el�gg� �tfog�an, ha nem szellemi
-->szem�lynek tekinten�nk, akinek igazi, �sszet�veszthetetlen
individualit�sa van, amely t�bb, mint valamely �ltal�nosnak puszta
esete; aki a szellemi megismer�s k�pess�g�vel rendelkezik, amely t�bb,
mint a biol�giailag hasznos jelens�gek megragad�s�nak k�pess�ge; mivel
a szem�ly a l�tre �ltal�ban �s ez�rt az -->Isten -->titk�ra ir�nyul�
-->transzcendenci�j�ban k�pes az abszol�t igazs�g befogad�s�ra; akinek
szabads�ga �s felel�ss�ge van, amelynek k�vetkezt�ben a szem�ly t�bb,
mint egy biol�giai �s technikai t�rsadalom mozzanata. Az �gy
�rtelmezett ember voltunk elv�t -- amelynek hat�s�ra az anyagi,
t�rid�beli l�ny mag�hoz t�r, meghat�rozza mag�t �s �gy transzcend�lja
az anyagi puszta meghat�rozotts�g�t -- nevezz�k l�leknek,
megk�l�nb�ztet�s�l a t�rid�beli, biol�giai, esetszer� (valamely
�ltal�nos puszta esetek�nt l�tez�) �s t�rsadalmi val�s�g bels� elv�t�l,
amelyet -->anyagnak nevez�nk (�s amely nem t�vesztend� �ssze a
,,testtel'', minthogy a test az, ami a l�lekb�l �s anyagb�l mint
l�telvekb�l l�trej�n). Mivel ez a szem�lyes szellemis�g nem vezethet�
le az anyagb�l, ezt a ,,l�leknek'' nevezett l�telvet szubsztanci�lisnak
(v�. DS 567), �n�ll�nak, egyszer�nek kell tartanunk (itt a
szubsztancialit�s azt jelenti, hogy a l�lek nem puszta l�tm�dja egy
m�sik val�s�gnak, az egyszer�s�g pedig azt, hogy a l�lek nem
kvantitat�v, mivel szemben �ll a kvantitat�vval, amelyet �tfog �s
megismer; v�. DS 900 �s k�v. 1440 �s k�v. 2828). Minthogy azonban a
l�lek mint igazi val�s�g sohasem pusztul el egyszer�en, hanem
legfeljebb �j m�k�d�si �s megjelen�si m�dot vesz fel, minthogy �n�ll�
l�telvk�nt szemben �ll az anyagival, minthogy igazi �rt�ket k�pvisel �s
�n�ll� jelent�s�ge van, ez�rt a l�lek nem eshet egybe az anyagi val�s�g
puszta mozzanatak�nt az anyaginak bizonyos megjelen�si m�dj�val, �s nem
sz�nhet meg l�tezni vele egy�tt. Ez�rt az �sz �s a kereszt�ny hit
egyar�nt azt mondja nek�nk, hogy a l�lek nem semmis�l meg a
-->hal�llal, hab�r az ember fizikai-biol�giai tudat�t csakugyan kioltja
a hal�l. A ,,l�lekre'' a -->halhatatlans�g jellemz� (DS 1440 �s k�v.);
de ezt a halhatatlans�got nem �gy kell elgondolni, hogy a l�lek
egyszer�en ,,fennmarad'', mint addig, hanem e halhatatlans�g id�feletti
beteljes�l�se a szellemi szem�lynek, aki szabadon hozza l�tre mag�t az
id�ben, �s a kinyilatkoztat�s szerint ez a beteljes�l�s v�g�l is az
eg�sz ember beteljes�l�se lesz. -- Az egyes l�lek teremt�s�t illet�en
l�sd: -->kreacianizmus; a l�lekkel kapcsolatos egy�b k�rd�sekre
vonatkoz�lag l�sd: -->trichotomizmus, �s mindenekel�tt: -->test,
-->Isten sz�nel�t�sa.
========================================================================
Lelkier�

Lelkier� (latinul: fortitudo) vagy b�tors�g: a tomista er�nytan

szerint a 3. -->sarkalatos er�ny, amely k�pess� teszi az embert arra,
hogy e vil�g t�lereje �s tragikuma ellen�re is kitartson, �s a
-->rem�nyb�l er�t mer�tve ki�llja a f�lelmet, els�sorban a
hal�lf�lelmet (-->szorong�s). A lelkier�nek -->okoss�ggal kell
p�rosulnia, mivel a lelkier� nem lehet esztelen vakmer�s�g. A
hagyom�nyos elm�letben gyakran �sszekeverik a sztoikus egykedv�s�ggel
(ap�tia).
========================================================================
Lelkiismeret

Lelkiismeret: a szabads�g �lm�ny�nek az a mozzanata, amelyben az

ember tudat�ra �bred felel�ss�g�nek. A lelkiismeretnek megfelel�
bibliai fogalom a -->sz�v, amelybe Isten akarata van bele�rva (R�m
2,15), amely megkem�nyedhet (k�sz�v: Ez 11,19) �s megosztott lehet (Jak
1,8), amelyet k�r�l kell met�lni (ApCsel 7,51), amelyben az isteni
igazs�g vil�goss�ga ragyog (2Kor 4,6). Aki bels� meggy�z�d�sb�l
cselekszik -- vagyis �gy, hogy engedelmesen elfogadja a szabads�got
megel�z�en eleve adott val�s�got, amelyet titokban m�g akkor is
felt�telez, ha ellent�tbe ker�l vele --, annak tiszta a sz�ve, �s
megl�tja Istent (Mt 5,8.28; v�. Mt 12,34 �s k�v.). A lelkiismeret mint
,,erk�lcsi �t�letet hoz� �ntudat'' a Kr. e. 1. sz�zad vulg�ris g�r�g
filoz�fi�j�ban alakult ki -->sz�neid�szisz), �s az �jsz�vets�g apostoli
irataiba is beker�lt; els�sorban Szent P�l alak�tja kereszt�ny
fogalomm� (R�m 2,14 �s m�shol), amely ezzel k�zel ker�l a ,,sz�v ''-
fogalomhoz: ,,Ami nem meggy�z�d�sb�l fakad, az mind b�n'' (R�m 14,23).
Ez azt jelenti, hogy a -->szem�ly felel�ss�ggel tartozik a bels�
meggy�z�d�s kialak�t�s��rt, �s ez�rt a felel�ss�gnek ki kell terjednie
mindenre, ami a szem�ly l�t�hez hozz�tartozik (felel�ss�g Isten mint
�t�l� titok ir�nt, felel�ss�g �nmagunk [�s bels� igazs�gunk, azaz
val�s�gunk] ir�nt, felel�ss�g minden -->k�z�ss�g �s a szem�ly vil�ga
ir�nt). Ez viszont azt jelenti, hogy a lelkiismeretet m�velni lehet
(helyesebben: a mindig m�r eleve adott val�s�gra ir�nyul� reflexi�j�t
el lehet m�ly�teni �s pontosabb� lehet tenni), �s a lelkiismeretnek
helyeselnie kell a szabad cselekedet a priori felt�teleit (az a
posteriori -- t�rt�nelmileg �s k�z�ss�gileg [-->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny] -- k�zvet�tett objekt�v norm�kat) mint olyan felt�teleket,
amelyeket akarni kell, vagyis amelyek k�telez�ek. Ez viszont azt is
jelenti, hogy ezek az objekt�v norm�k csup�n szem�lyes lelkiismereti
�t�let�nek k�zvet�t�se �ltal vannak egy�ltal�n jelen az ember sz�m�ra,
�gyhogy ez a lelkiismereti �t�let felt�tlen�l k�telez� az ember
d�nt�seire. Innen kiindulva t�bbf�le �rtelemben is besz�lhet�nk a
lelkiismeret szabads�g�r�l:
a) az akarat szabads�ga, hogy elismerje vagy elutas�tsa a
lelkiismeret k�vetel�seit;
b) az a szabads�g, hogy minden k�ls� befoly�ssal szemben (m�g a
legfels�bb tekint�lyekkel szemben is, ha azok nem a lelkiismeretre
hivatkoznak) egyed�l a lelkiismeret�nknek engedelmeskedj�nk (e k�t
szabads�g egyben a szem�ly l�nyeg�hez tartoz� k�teless�g is);
c) a lelkiismeret szabads�ga a t�rsadalmi k�z�ss�gben mint az ember
term�szetes joga, hogy saj�t lelkiismeret�nek megfelel�en �ljen
(-->t�relem, -->vall�sszabads�g).
Ezzel m�g semmit sem mondtunk arr�l a k�rd�sr�l, hogy az �t�letet
alkot� konkr�t lelkiismeret val�ban adekv�tan megismeri-e mag�t az
igazs�got vagy sem (az ut�bbi esetben -- helytelen terminol�gi�val --
t�ves lelkiismeretr�l szoktak besz�lni). Az Egyh�z tan�t�sa szerint az
ember konkr�t, b�nbees�s ut�ni szitu�ci�j�ban az ember term�szetes
l�nyeg�nek t�nylegesen torz�tatlan �s el�gg� r�szletes ismeret�re mint
term�szetes-erk�lcsi cselekedeteinek norm�j�ra is csak Isten sz�beli
kinyilatkoztat�s�nak seg�ts�g�vel lehet szert tenni. Ez�rt az ember --
akinek a maga konkr�t l�thelyzet�ben d�ntenie kell, hab�r tudat�ban van
annak, hogy d�nt�se hib�s lehet -- Isten kegyelm�re van utalva, amely
felszabad�tja szabads�g�t.
========================================================================
L�nyeg
 B�rmennyire v�ltoz� is egy l�tez� -- olyannyira, hogy eleinte csak
,,potenci�lisan'' az, ami, �s csak a v�ltoz�s �ltal lesz ,,aktu�lisan''
is azz� --, m�gis e v�ltoz�s a l�tez�ben benne rejl� alapadotts�gb�l
indul ki, amely a v�ltoz�s k�zben megmarad, �s a priori t�rv�nye
mag�nak e v�ltoz�snak (pozit�v �rtelemben: annak, ami a v�ltoz�s �tj�n
l�trej�het �s l�tre kell, hogy j�jj�n; negat�v �rtelemben: annak, ami
m�r kezdett�l fogva k�v�l esik e v�ltoz�s lehet�s�gein). A l�tez�nek
ezt a tart�s, maradand� alapstrukt�r�j�t nevezz�k l�nyeg�nek vagy
-->term�szet�nek (m�k�d�se alapj�nak). A l�nyeget vagy a term�szetet
nem ismerhetj�k meg elvontan, a l�tez�t�l �s v�ltoz�s�t�l f�ggetlen�l.
Min�l t�k�letesebb valamely l�nyeg, ann�l t�gabbak v�ltoz�s�nak �s
fejl�d�s�nek (akt�v �s passz�v) lehet�s�gei, ann�l ink�bb lesz a
l�tez�nek a v�ltoz�s �ltal l�trej�tt alakja bels� meghat�roz�sa annak;
ami l�nyeg�t megval�s�tja (-->szabads�g); a t�rt�nelem teh�t nem hagyja
�rintetleni�l a l�nyeget. Ahol a l�nyeg valamely szellemi
-->transzcendenci�nak a l�nyege (-->szellem, -->szem�ly, -->ember), ott
a v�ltoz�s �s fejl�d�s lehet�s�gei korl�tlanok. Ez a l�nyeg azonos a
-->potentia oboedientialis-szak Isten abszol�t �nk�zl�s�nek
-->kegyelemben �s -->Isten sz�nel�t�s�ban t�rt�n� befogad�s�val. Az
ember alatti l�nyegek a t�rbeli �s id�beli val�s�g meghat�rozott k�r�re
korl�toz�dnak. Ebben rejlik a szellem �s minden puszt�n anyagi l�tez�
l�nyegi k�l�nbs�ge.
========================================================================
L�t

L�t: az a val�s�g �s az a fogalom, ami a metafizika els�dleges t�rgya

(v�. -->ontol�gia, -->filoz�fia �s teol�gia), �s ami d�nt� fontoss�g�
annak a val�s�gnak a meg�rt�se szempontj�b�l, amelyet -->Istennek
nevez�nk. A l�t nem azonos a l�tez�vel. ,,L�tez�nek'' nevezz�k a
megismer�s minden elgondolhat� t�rgy�t, b�rmit, ami k�l�nb�zik a
semmit�l. A l�tez�nek ezt a fogalm�t �gy alkotjuk meg, hogy a
legradik�lisabb absztrakci�val elvonatkoztatunk minden megk�l�nb�ztet�
saj�toss�gt�l, �s minden lehets�ges t�rgyat besorolunk a legt�gabb
fogalomba, amely azokat a saj�toss�gokat l�tez�k�nt m�gis tartalmazza.
Ennyiben a ,,l�ten'' �rthetj�k azt, ami ezt a ,,valamit'', ami nem
semmi, ,,l�tez�v�'' teszi. �mde helytelen �s fel�letes dolog volna, ha
a ,,l�tet'' csup�n a leg�ltal�nosabb elvonatkoztat�sb�l sz�rmaz�
ut�lagos fogalomnak, teh�t az egyedi tapasztalat puszta eredm�ny�nek
akarn�nk tekinteni. Val�j�ban valamely egyedi l�tez� egyedi megragad�sa
al� van vetve az �t�l� meg�rt�s �ltal�nos �s el�zetes t�rv�ny�nek; a
fogalmi megragad�s az egy�ltal�n lehets�ges val�s�g eredeti
teljess�g�nek (implicit) megsejt�s�n bel�l t�rt�nik; az egyes l�tez�re
azon a ,,horizonton'' bel�l tal�lunk r�; amely nem t�rgyi �s nem
kifejezett form�ban szint�n adva van, amikor az egyest felfogjuk. Ez a
nem-tematikus, nem t�rgyi ismeret (saj�t metafizikai tapasztalatunk
bizonyos fajt�ja, ami f�l�tt a metafizikai szempontb�l naiv �s ostoba
ember mindig elsiklik, hab�r ez az ismeret kezd tematikuss� v�lni a
v�gtelen szeretet, a v�gyakoz�s, a szorong�s, az �ltal�ban vett tiszta,
ny�lt k�rd�s jelens�g�ben), a priori felt�tele az egyes megismer�snek:
n�lk�le nem lehet �sszehasonl�tani, vonatkoztatni, felt�telen �rv�ny�
�t�leteket alkotni. Mert minden megk�l�nb�ztet� �sszekapcsol�
vonatkoztat�s k�t a posteriori adott t�rgy k�z�tt (ami az �t�l�
gondolkod�s alapfunkci�ja) felt�telez m�r valamilyen k�z�s m�rt�ket
(amely igaz, csak az a posteriori nyersanyagon tudatosul), de nem maga
teremti ezt a m�rt�ket. L�tnek azt nevezz�k, amire ir�nyul a lehets�ges
megismer�s �s szeretet eredeti teljess�g�nek megsejt�se a megismer�sben
�s szeretetben (-->transzcendencia), amely megsejt�s teh�t a priori
megk�l�nb�zteti �s ugyanakkor egyes�ti is az egyes t�rgyakat. Ebben m�r
benne van az is, hogy a l�t v�gtelen, �s semmi sem hat�rolhatja le,
mert ha a l�tet �nmag�ban v�gesnek gondoln�nk, akkor k�r�lfogn� valami,
teh�t egy t�gabb horizonton bel�linek tekinten�nk, �s akkor val�j�ban
ez ut�bbi volna a tulajdonk�ppeni l�t horizontja. Nem az elvont,
ut�lagos fogalomk�nt megalkotott l�tet nevezz�k actus purus-nak,
abszol�t l�tnek, abszol�t titoknak, -->Istennek, hanem a
tulajdonk�ppeni l�t eredeti v�gtelens�g�t, amelyre az ember
transzcendenci�ja -- an�lk�l, hogy ily l�tk�nt elk�pzeln� -- minden
megismer� aktusban utal mint felfoghatatlan -->titokra, �s ami nemcsak
a megismer�snek, hanem minden l�tez� val�s�g�nak is alapja.
========================================================================
L�t�llapot

L�t�llapot (Befindlichkeit): M. Heidegger filoz�fi�j�nak egyik

fogalma. Az emberi l�tez�s ,,�nmaga-el�-t�rt volt�t'' (Vor-sich-selbst-
gebracht-Sein), valamilyen hangolts�g� �llapot�t jel�li. A l�t�llapot
nem reflexi� az ember hogyl�t�re, nem �rz�st �s nem is hangulatot fejez
ki, hanem valamilyen alap�llapotot, amelyet a vil�gba val�
,,belevetetts�g �s a vil�gban-val�-l�t'' jellemez. E fogalom -- mely a
-->,,sz�v'' bibliai fogalm�val van rokons�gban -- az�rt fontos a
katolikus teol�gia szempontj�b�l, mert benne az a felismer�s fejez�dik
ki, hogy amikor az ember reflekt�lni kezd -->t�rt�nelmis�g�re, akkor
m�r eleve -->szem�ly �s szem�lynek ,,tudja'' mag�t, aki a
szubjektivit�s�val egy�tt m�r a -->szabads�g�t is megval�s�totta.
K�s�bbi reflexi�k (pl. a hitre, a lelkiismeretre, a kegyelem
tapasztal�s�ra), d�nt�sek �s magatart�sm�dok sohasem tudj�k megfelel�en
tudatos�tani illetve megm�s�tani ezt az alapd�nt�st, �s nem tudj�k
kifog�stalanul megk�l�nb�ztetni a szubjektumot �s a szubjektum
reflekt�lt megval�sul�s�t.
========================================================================
L�tez�s

L�tez�s (latinul: existentia). A l�tez�s a skolasztikus filoz�fi�ban

valaminek a val�s�gos volta, re�lis volta, ellent�tben valaminek az
elgondolt volt�val. A dolog l�tez�se k�vetkezt�ben tal�lhat� meg a
k�lvil�gban; milyens�ge vagy -->l�nyege k�vetkezt�ben pedig egy
meghat�rozott valami. A v�ges, esetleges l�tez�ben re�lisan meg kell
k�l�nb�ztetni a l�tez�st �s a milyens�get, mert nem minden elgondolhat�
l�nyeg val�sul meg sz�ks�gszer�en, hanem a megval�sul�shoz sz�ks�g van
m�g a l�tez�sre is. -- M. Heidegger filoz�fi�ja (�s hasonl� �rtelemben
az egzisztencia filoz�fi�ja �ltal�ban) a l�tez�s fogalm�t az emberre
korl�tozza, ugyanis az ember az a kit�ntetett l�tez�, aki rendelkezik
l�tmeg�rt�ssel, vagyis meg�rti �nmag�t, a maga ,,itt-l�t�t'' �s a l�tet
�ltal�ban. Ez a l�tez�s teh�t a -->l�t voltak�ppeni jelenl�t�t
k�pviseli; ez�rt ennek a l�tez�snek az elemz�se kell, hogy
kiindul�pontja legyen a l�t �rtelm�re vonatkoz� k�rd�snek (teol�giai
-->antropol�gia).
========================================================================
Lex orandi -- lex credendi
 Lex orandi -- lex credendi: az ,,Indiculus de gratia Dei'' (DS 246)
egyik t�tel�nek r�vid�t�se, mely sz� szerinti ford�t�sban �gy hangzik:
,,Az im�ds�g t�rv�nye a hit t�rv�nye''. Ebb�l sz�rt�k le k�s�bb azt a
teol�giai alapelvet, hogy a -->liturgia a hit norm�ja, az (im�dkoz�)
Egyh�z t�vedhetetlen hit�nek tan�bizonys�ga. Ezt a teol�giai elvet
helyesen kell �rtelmezni: ahol a liturgia nem k�v�n hat�rozottan
kijelenteni valamilyen hitt�telt, �s ahol egy�rtelm�en nem t�telez fel
vagy nem fejez ki ilyet, ott nem is szabad bel�le kiolvasni; ugyan�gy a
liturgia nem terjeszt el� a hit t�rgyak�nt oly dolgokat, amelyeket
Isten nem nyilatkoztatott ki (�gy pl. Szent Joachim augusztus 16-�n
tartott �nnep�vel a liturgia nem d�nt abban a k�rd�sben, hogy csakugyan
az -->apokrifokban szerepl� Joachim volt-e Sz�z M�ria apja). Meg kell
jegyezni tov�bb�, hogy az ,,Indiculus'' sz�ban forg� t�tel�nek semmi
k�ze sincs a bel�le kiolvasott teol�giai elvhez, vagyis ahhoz, hogy a
liturgia a hit norm�ja. E t�tel val�j�ban azt jelenti: a k�r�ima
sz�ks�gess�g�b�l k�vetkez�leg az a k�teless�g�nk, hogy higgy�nk a
kegyelem sz�ks�gess�g�ben.
========================================================================
Liber�lis teol�gia

Liber�lis teol�gia: az evang�likus teol�gia egyik ir�nyzata a 19. �s

20. sz�zadban, amely igyekszik kimutatni, hogy a kereszt�nys�g �sszer�
�s hasznos, tov�bb� �sszeegyeztethet� az ember szabads�gig�ny�vel. A
liber�lis teol�gia korai k�pvisel�i, D. F. Strauss �s F. Ch. Baur, a
kereszt�nys�get, minden vall�s legmagasabb rend� form�j�nak tekintik,
k�s�bb pedig a vall�st�rt�neti iskola (E. Troeltsch) hat�s�ra
relativiz�lj�k. A liber�lis teol�gia m�sik form�ja -- a katolikus
-->modernizmushoz hasonl�an -- a hitigazs�gokat csup�n a szubjekt�v hit
objektiv�ci�j�nak tekinti (F. Schleiermacher �s A. Ritschl hat�s�ra). A
liber�lis teol�gia legfontosabb eredm�ny�nek a r�szben sz�ls�s�ges �s a
priori filoz�fiai el�felt�telekt�l meghat�rozott -->bibliakritik�t kell
tekinten�nk. A liber�lis teol�gi�nak A. Ritschl-t�l sz�rmaz� �s
jelenleg hat�sos v�ltozata szerint az istenszeretet csak a felebar�ti
szeretetben val�sul meg. E teol�gia arra t�rekszik, hogy Isten
orsz�g�nak val�s�g�t egy megv�ltozott t�rsadalomban (a dogmatika etikai
alapja) tal�lja meg.
========================================================================
Limbus

Limbus (latin, jelent�se: szeg�ly, perem). A limbus, melyet a pokol

torn�c�nak is szoktak nevezni, teol�giai szakkifejez�s annak a helynek
vagy �llapotnak a jel�l�s�re, amelyben azok az elhunytak vannak, akik
nem jutottak sem �dv�ss�gre, sem k�rhozatra. A teol�gi�ban
megk�l�nb�ztett�k a limbus patrum-ot, ahol az �sz�vets�gi igazaknak �s
a j�mbor pog�nyoknak kell v�rakozniuk arra, hogy megny�ljon a -->menny
�s J�zus Krisztus megjelenjen (bibliai t�mpontok ehhez: Lk 16,22; 1 Pt
3,18 �s k�v.: -->J�zus pokolrasz�ll�sa), �s a limbus puerum-ot, ahol
valamilyen term�szetes boldogs�gban azok a gyermekek tart�zkodnak, akik
kereszts�g n�lk�l haltak meg, �s �gy az -->eredend� b�n miatt, amely
benn�k maradt, nem juthattak el -->Isten sz�nel�t�s�ra. A limbus tana,
mely eleinte k�ts�gtelen�l a k�s�zsid� -->seol-k�pzetekb�l alakult ki,
els�sorban a skolasztik�ban terjedt el. Ma a teol�gi�ban k�ts�gbe
vonj�k a limbus puerum l�tez�s�t, ann�l is ink�bb, mivel erre
vonatkoz�lag az egyh�zi tan�t�hivatal semmif�le nyilatkozatot nem tett,
hiszen azok a helyek, ahol a k�rd�sr�l sz� esik, k�zvetlen�l semmit sem
sz�geznek le a dologr�l. A tudom�nyos kutat�s, amely nem z�rult le, azt
is meg�llap�totta, hogy ebben a k�rd�sben nem lehet a r�gebbi korok
teol�gusainak -->konszenzus�r�l besz�lni. Azt a probl�m�t, amely a
limbus k�rd�s�nek alapj�ul szolg�l, a -->hal�l megfelel� teol�gi�j�b�l
kiindulva az Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarat�ra (-->Isten �dv�z�t�
akarata) �s a -->v�gykereszts�gre vonatkoz� kijelent�sek alapj�n kell
megk�zel�teni.
========================================================================
Liturgia

Liturgia (g�r�g�l leiturgia, jelent�se: a n�p cselekv�se; az

�sz�vets�g g�r�g ford�t�s�ban az �sz�vets�gi -->kultusz megjel�l�se). A
liturgia J�zus Krisztus misztikus test�nek, nevezetesen a f�nek �s a
tagoknak eg�sz, hivatalos istentisztelet�t jelenti (XII. Pius p�pa 1947-
ben kiadott ,,Mediator Dei'' kezdet� liturgikus enciklik�ja szerint;
v�.: -->lex orandi -- lex credendi). A Zsid�khoz �rt lev�l (8,2)
szerint mint f�pap J�zus Krisztus szolg�latot teljes�t�, leiturgosz, de
nem liturgikus-szakr�lis �rtelemben; a Jelen�sek k�nyve Istennek �s
B�r�ny�nak im�d�s�t �nnep�lyes szertart�s k�p�ben �br�zolja. Az
�jsz�vets�g apostoli r�szei tartalmaznak ugyan himnuszokat, amelyeket
az istentiszteletn�l val�sz�n�leg �nekeltek, de nem tartalmaznak
istentiszteleti rendelkez�seket. Az els� �vsz�zadokban az im�ds�gokkal
egy�tt bizonyosan r�gt�n�zt�k az istentiszteletet, amely a J�zus
hal�l�ra val� eml�kez�s lakom�ja volt, olvasm�nyokb�l, im�ds�gokb�l,
pr�dik�ci�b�l �s hitvall�sb�l �llott, �s a kereszt�ny szeretetszolg�lat
megszervez�s�nek k�zponti int�zm�nye volt; az istentiszteleti
formul�kat csak Krisztus ut�n 600 k�r�l �rt�k el� k�telez�en R�m�ban.
Csak a teol�giai gondolkod�s halad�s�val p�rhuzamosan merevedett meg a
hivatalos sz�veg, m�gpedig az�rt, hogy semmi se mer�lj�n feled�sbe ama
mozzanatok k�z�l, amelyeket figyelembe kellett venni. Ilyenek voltak:
J�zus Krisztus k�zvet�t�i funkci�ja, J�zus �let�nek vagy a mennyei
liturgi�nak dr�mai szimbolik�ja, az �r hal�l�ra val� eml�kez�s
�sszekapcsol�sa a szentekr�l val� megeml�kez�ssel stb. Az utols� l�p�s
ebben a folyamatban az volt, hogy az Egyh�z ragaszkodott ahhoz, hogy a
liturgia puszt�n egyh�zi (vagyis ,,holt'') nyelven folyjon. Igazi
liturgikus meg�jul�s a II. vatik�ni zsinattal kezd�d�tt el
(Sacrosanctum Concilium). E meg�jul�snak azt a c�lt kell szolg�lnia,
hogy a liturgia a n�p gyakorlat�nak �s val�di megnyilatkoz�s�nak
sz�ntere legyen, �s hogy a liturgia a kereszt�ny �zenet eszkatologikus
tartalmait ne csak szimbolikus-tomp�tott form�ban adja tov�bb.
========================================================================
Loci theologici

Loci theologici: az evang�likus teol�gi�ban -- ahol a fogalmat a 16.

sz�zadban alkott�k -- a hitnek tartalmi szempontb�l tagolt f� t�telei;
a katolikus teol�gi�ban a teol�gia ismeretforr�sai: az egyh�zi
-->tan�t�hivatal, amely a -->Szent�r�sban �s a -->hagyom�nyban �rzi a
-->kinyilatkoztat�st, az -->egyh�zaty�k �s -->teol�gusok, tov�bb� a
-->liturgia �s az -->egyh�zjog. Az ezzel kapcsolatos elvi �s
m�dszertani k�rd�seket illet�leg l�sd a megadott c�mszavakat, tov�bb� a
-->,,dogmatika'', -->,,teol�gia'' -->,,ismeretelm�let'' c�mszavakat.
========================================================================
Logosz

Logosz (g�r�g, jelent�se: sz�). Jn 1,1.14 �s 1Jn 1,1 szerint a Logosz

-->Isten Fia, -->J�zus Krisztus. Az eml�tett helyek szerint a Logosznak
preegzisztenci�ja van (-->J�zus Krisztus preegzisztenci�ja), a Logosz
Istenn�l van, Istenre mutat �s a Logosz maga Isten; minden �ltala
teremtetett, � az emberek vil�goss�ga �s �lete, �s megtestes�lt. A
Logosz fogalma -- amely nemcsak Isten kinyilatkoztat� ig�j�t jel�li,
hanem szem�lyre vonatkozik, s azt jelzi, hogy ez a szem�ly fi�i
viszonyban van az Aty�val (aki nemzi) -- hasonl� �rtelemben el�fordul
m�r a k�s�zsid� b�lcsess�gi irodalomban is; m�gis felt�telezik, hogy
onnan el�sz�r Alexandriai Phil�nnak, a zsid� vall�sfiloz�fusnak a
spekul�ci�iba, majd pedig a korai kereszt�ny Krisztus-himnuszokba
ker�lt be, �s azut�n a J�nos-evang�liumba, tal�n himnuszk�nt, amelyet
z�rt eg�szk�nt illesztettek be J�nos prol�gus�ba. A Logosz
megtestes�l�s�nek �s igazi istens�g�nek hangs�lyoz�sa antignosztikus
(-->gn�zis) tendenci�ra vall, a tartalmi kijelent�sek �sszhangban
vannak a t�bbi �jsz�vets�gi krisztol�gi�val. Az els� h�rom sz�zadban az
egyh�zaty�k gazdag tartalm� logosz-teol�gi�t dolgoztak ki, amely
platonista befoly�sra a -->szubordinacianizmus, zsid� befoly�sra a
-->modalizmus t�vtan�hoz vesz�lyesen k�zel ker�lt ugyan, de maguk az
aty�k a terminol�giai tiszt�zatlans�g ellen�re is (-->h�posztaszisz,
-->szem�ly) mindig �gy tekintett�k, hogy a Logosz teremtetlen, �s �gy
az Atya oldal�n van a teremtm�nyekkel szemben. -- -->Isten ig�je.
========================================================================
Logoszmisztika

Logoszmisztika: a megkeresztelt ember �s a -->Logosz J�zus Krisztus

k�z�ss�g�nek misztikus felfog�sa, amit k�zelebbr�l �gy �rnak le, mint
az egyes l�lek jegyesi viszony�t J�zussal, vagy hogy J�zus megsz�letik
a l�lekben (illetve a -->sz�vben). A legszebb �s legvil�gosabb
logoszmisztika Origen�szn�l tal�lhat�, azut�n az � nyomdokain halad�
nagy g�r�g teol�gusokn�l, Nyugaton pedig Eckhart mestern�l. L�sd m�g
ezzel kapcsolatban: -->krisztusmisztika.
========================================================================
Lyon

A franciaorsz�gi Lyon v�ros�ban megtartott k�t egyetemes zsinat k�z�l

(13. egyetemes zsinat, 1245. VI. 28-t�l VII. 17-ig, IV. Ince p�pa
idej�n; 14. egyetemes zsinat, 1274. V. 7-t�l VII. 17-ig, X. Gergely
p�pa idej�n) teol�giai szempontb�l a m�sodik fontos. Ezen a zsinaton --
a k�l�nv�lt g�r�g�kkel val� �jraegyes�l�s �rdek�ben -- szabatosabban
megfogalmazt�k �s defini�lt�k a -->Szenth�roms�gra, k�l�n�sk�ppen a
Szentl�lek sz�rmaz�s�ra (-->Filioque), valamint a h�t -->szents�g
l�tez�s�re vonatkoz� katolikus tan�t�st (DS 850-861).
========================================================================
Mag�nkinyilatkoztat�s
 Mag�nkinyilatkoztat�snak nevez�nk minden igazi (sz�beli)
-->kinyilatkoztat�st, amelyet az egyes ember �gy kap, hogy ez a
kinyilatkoztat�s nem r� k�zvetlen hitk�telezetts�get minden h�v�re, �s
Isten ezt a kinyilatkoztat�st nem b�zza az Egyh�z tan�t�hivatal�ra
meg�rz�s �s hirdet�s c�lj�b�l. Az ilyen misztikus mag�nkinyilatkoztat�s
-- amely az egyes ember vezet�s�t �s �dv�z�l�s�t szolg�lja -- nagyon is
lehets�ges (-->egzisztenci�lis etika); tiszteletben tart�sa pedig annak
az egyes embernek �ppens�ggel hitbeli k�telezetts�ge lehet. A
mag�nkinyilatkoztat�snak -- ahhoz, hogy igazinak lehessen tekinteni --
�sszhangban kell lennie az egyh�zi kinyilatkoztat�ssal (a J�zus
Krisztusban t�rt�nt �ltal�nos kinyilatkoztat�ssal). Az ember az igazi,
a lelkiismeret m�ly�n bek�vetkez� mag�nkinyilatkoztat�st is k�pes
eltorz�tani vagy meghamis�tani; rajong�sra hajlamos egy�nek �s szekt�k
tagjai gyakran t�vesen mag�nkinyilatkoztat�snak t�ntetnek fel
k�pzel�d�seket, a tudattalannak szubjekt�v, hirtelen megnyilv�nul�sait.
Igazi mag�nkinyilatkoztat�sok megalapozhatj�k egyes embereknek az
Egyh�zzal kapcsolatos ,,profetikus'' k�ldet�s�t is, de ebben az esetben
sem t�maszthatnak ig�nyt arra, hogy a J�zus Krisztusban bek�vetkezett
v�g�rv�nyes kinyilatkoztat�st helyesb�ts�k, vagy ak�r csak
kieg�sz�ts�k, mert ez teljess�ggel lehetetlen. A
mag�nkinyilatkoztat�sok csup�n ahhoz adnak �szt�nz�st, hogy az Egyh�z a
mindenkori helyzetnek megfelel�en tudjon az egyetlen �s �r�kk� �lland�
evang�lium szerint cselekedni.
========================================================================
Makedonianizmus

Makedonianizmus: t�vesen Makedonioszr�l (Konstantin�poly p�sp�ke a 4.

sz�zad k�zep�n) elnevezett tan, amely azt �ll�tja, hogy a Szentl�lek --
akit addig mindig egy�tt eml�tettek az Aty�val �s a Fi�val an�lk�l,
hogy a l�nyeg�t k�l�n teol�giai vizsg�l�d�s t�rgy�v� tett�k volna --
csup�n teremtm�ny, vagy legal�bbis, hogy a Szent�r�s sehol sem
�br�zolja a Szentl�lek m�k�d�s�t egy szem�ly isteni m�k�d�sek�nt (innen
sz�rmazik g�r�g elnevez�s�k: pneumatomakhosz: a Szentl�lek ellen
harcol�). M�sok azt t�telezt�k fel, hogy a Szentl�lek k�zb�ls� l�ny
Isten �s a teremt�s k�z�tt. Ezt az -->arianizmusb�l sz�rmaz� ir�nyzatot
az I. -->konstantin�polyi zsinaton �t�lt�k el, ahol 36 p�sp�k
k�pviselte.
========================================================================
Manicheizmus

A manicheizmus az az �dvtan, amelyet a babiloni Mani alap�tott a 3.

sz�zad k�zep�n. Mani az utols� nagy pr�f�t�nak tartotta mag�t, egyebek
k�zt Zarathustra, Buddha �s J�zus ut�n, �s �gy v�lte, neki kell
megkoron�znia azok nem eg�szen t�k�letes (mert saj�t maguk �ltal
�r�sban nem r�gz�tett) vall�sait. Miut�n az �llamvall�s papjai (a
m�gusok) v�dat emeltek ellene, Manit a hit��rt kiv�gezt�k (Kr. u. 277
k�r�l). Vall�sa -- melyet igen terjedelmes �r�sokban r�gz�tett (ezek
egy�bk�nt elvesztek, s a 19. �s 20. sz�zadban tal�ltak bel�le
t�red�keket) -- a -->gn�zis egyik form�ja, mely radik�lis
-->dualizmuson alapul (ez a dualizmus Manin�l ,,�dvt�rt�neti''
fejl�d�sen megy kereszt�l: eredeti sz�tv�l�s -- �sszekevered�s -- a
sz�tv�l�s �llapot�nak helyre�ll�t�sa). A k�z�ps� peri�dusban legy�zt�k
Isten Fi�t, az ,,ember-�st''; lelke �sszekeveredett az anyaggal. A
megv�lt�s hossz� folyamat�ban Isten k�ld�tteit (k�zt�k J�zust is) �jb�l
�s �jb�l legy�zik; ezek nem tudj�k a testbe z�rt lelkeket
kiszabad�tani. A lelkek csak akkor t�rhetnek vissza a vil�goss�g
birodalm�ba, ha elfogadj�k Maninak, a -->parakl�tosznak �dv�z�t�
�zenet�t: akik benne hisznek, azok alkotj�k az �sz egyh�z�t. Az
�dv�ss�g abban �ll, hogy az ember tudat�ra �bred �nmag�nak (ennek
felt�tele a radik�lis �nmegtart�ztat�s). A manicheizmus, melyet
Nyugaton is ismertek (Szent �goston 9 �ven �t volt k�vet�je), K�z�p- �s
Kelet-�zsi�ban terjedt el, ahol a 14. sz�zadig tartotta mag�t.
========================================================================
M�ria

M�ria: a Sz�zanya, -->J�zus Krisztus �desanyja. Sz�z M�ria, aki Isten

kegyelm�nek aj�nd�kak�pp igent mondott Isten akarat�ra, hit�nek ezzel a
szabad beleegyez�s�vel foganta Isten Fi�t, �s aj�nd�kozta meg m�h�b�l
azzal a l�tez�ssel, amellyel az egy emberis�g tagj�v� s
k�vetkez�sk�ppen annak megv�lt�j�v� lehetett (Mt 1,18-23; Lk 1,26-38).
Az -->unio hypostatica k�vetkezt�ben, vagyis Isten Fi�nak a Sz�z
M�ri�t�l kapott emberi term�szettel val� egyes�l�se k�vetkezt�ben M�ria
,,az �r anyja'' (Lk 1,43), az ,,Istensz�l�'' (DS 250 �s k�v.; II.
vatik�ni zsinat, Lumen gentium 53; v�. -->istenanyas�g). �gy teh�t Sz�z
M�ria tette az �dvt�rt�net k�zponti esem�nye.

1. Ezt a tettet Sz�z M�ria, az ember, a vil�gba �rkez� isteni

kegyelem elfogad�sak�nt az emberen munk�lkod� Istennel igazi
partnerkapcsolatban, �s az eg�sz emberis�g nev�ben vitte v�ghez. Hab�r
az �jabb teol�gia M�ri�t -->T�rsmegv�lt�-nak nevezi (v�. DS 3370
megjegyz�s), ugyanakkor vil�gos az is, hogy M�ri�nak ez a funkci�ja
min�s�gileg m�s term�szet�, mint az istenemberi -->K�zvet�t�� �s
Megv�lt��. Ha a Szent�r�s (Jn 19,25-27) M�ri�t egyenesen az igazi
asszonyk�nt mutatja meg (M�ria a m�sodik �va �s a megv�ltottak
�desanyja) a keresztfa, a megv�lt�s f�ja alatt, akkor ebb�l kider�l,
hogy M�ria funkci�j�t -- amely J�zus anyjak�nt h�rult r�: hogy ti. az
�dv�ss�g megfoganjon benne -- eg�sz �let�vel v�llalta, eg�szen a
megv�lt�s ,,�r�j�ig'' (Jn 2,4). �dvt�rt�neti megb�zat�s (istenanyas�g)
�s szem�lyes szents�g (a hit boldogs�ga) k�lcs�n�sen felt�telezik
egym�st �s megfelelnek egym�snak. Az �dvt�rt�netben elfoglalt e
k�zponti helye miatt (ami abban �ll, hogy �t mag�t megszentelve benne
fogant meg az �dv�ss�g mindenki sz�m�ra) M�ria a katolikus Egyh�z
hittudat�ban az ember megv�lt�s�nak legtiszt�bb, legt�k�letesebb
p�ld�ja, � r�szesedett a legfens�gesebben a megv�lt�sban (II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 53), ez�rt � az �smint�ja a megv�ltott embernek
�s az Egyh�znak �ltal�ban (ugyanott 53 63 65), �s eleve benne
foglaltatott Istennek abban az akarat�ban, hogy az isteni Ige emberr�
legyen �s gy�zelmesen megv�ltsa a vil�got.

2. �gy Sz�z M�ria mentes az -->eredend� b�nt�l (DHI: DS 2803 �s

k�v.), mivel �, aki benne foglaltatott Istennek a vil�g megv�lt�s�ra
ir�nyul� akarat�ban, ,,Krisztus el�re l�tott �rdemeire'' val�
tekintettel l�t�nek kezdet�t�l fogva (-->szepl�telen fogantat�s)
birtok�ban volt a megszentel� kegyelemnek (DS 2015 2017) annak
ellen�re, hogy � is tagja az emberis�g sz�rmaz�son alapul� b�n�s
k�z�ss�g�nek. Ugyanezen okn�l fogva M�ria mindenkor b�ntelen, �s nincs
al�vetve a rendetlen -->k�v�ns�gok uralm�nak (DS 1515 �s k�v.). A
Szent�r�s nyomat�kosan tan�s�tja, hogy Isten Fia f�rfi k�zrem�k�d�se
n�lk�l fogant (sz�zess�ge a sz�l�s el�tt; Mt 1,18 �s k�v.; Lk 1,34-35;
DS 533 1880; -->sz�zi sz�let�s). Fi�nak sz�rmaz�s�ban, aki apa n�lk�l
�s m�gis any�t�l lett, vil�gosan megmutatkozik, hogy J�zusban, M�ria
fi�ban az �dv�ss�gnek gy�keresen �j korszaka kezd�dik el, �s nem az
emberis�g b�nnel terhelt t�rt�nelme folytat�dik, ugyanakkor viszont a
megv�lt�s �ltal maga az emberis�g is r�szes�v� lesz ennek az �jnak.
Amilyen m�rt�kben �s �rtelemben a sz�l�s k�nja �s f�jdalma a b�n
uralm�nak megjelen�se (Ter 3,16 szerint), olyan m�rt�kben �s �rtelemben
Sz�z M�ria sz�l�se mentes ett�l (sz�zess�g a sz�l�sben; DS 1880). Mivel
M�ria eg�sz �let�t �s l�t�t hi�nytalanul �s kiz�r�lag Isten �s J�zus
Krisztus szolg�lat�nak szentelte (v�. 1Kor 7,34), m�gpedig az
�dvt�rt�nelem �s az Egyh�z nyilv�noss�g�ban, mely ut�bbit �ppen �
k�pviseli, ez�rt a katolikus Egyh�z �gy tudja, hogy M�ria mindenkor
sz�z volt (a sz�l�s ut�n: DS 1400 1880) (II. vatik�ni zsinat, Lumen
gentium 46 63; -->J�zus testv�rei).

3. Mivel ily m�don az �dvt�rt�nelem m�r v�gleges szakasz�ba l�pett,

amelyben az anyagi vil�g megdics��l�se is elkezd�d�tt (J�zus
-->felt�mad�sa k�vetkezt�ben; v�. Mt 27,52 �s k�v.), a katolikus Egyh�z
azt vallja, hogy M�ria t�k�letesen megv�ltott emberk�nt m�r most
r�szes�l a test szerinti �s l�lek szerinti beteljes�l�sben (-->M�ria
mennybev�tele, DS 3903 �s k�v.; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 59).
Ha azok, akik beteljes�lt �let�k v�g�rv�nyess�g�vel elnyert�k m�r az
�dv�ss�get, k�zbenj�rnak Istenn�l a f�ldi Egyh�z�rt (-->szentek
egyess�ge), akkor Sz�z M�ri�t egyed�l�ll� �dvt�rt�neti rangja miatt
Mediatrix-k�nt, ,,valamennyi kegyelem k�zvet�t�jek�nt'' tisztelj�k (DS
3273 3370; v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 62); term�szetesen
Sz�z M�ria k�zvet�t� szerepe nem kieszk�zl� jelleg�, mint J�zus
Krisztus�, hanem szolg�l�, k�r� �s elfogad�, �s mindenben J�zus
Krisztus k�zvet�t� szerep�t�l f�gg (Lumen gentium 60). Erre
vonatkoz�lag az Egyh�z m�g nem hozott dogmatikus d�nt�st.

4. M�ria �let�r�l keveset tudunk. A Szent�r�s sz�kszav� utal�sait�l

eltekintve (v�. Lk 1-2; Mt 1-2; Jn 2,1-11; Mk 3,31-35; Jn 19,25-27;
ApCsel 2,14), a r�la sz�l� besz�mol�k legend�k. A legt�bb M�ri�ra
vonatkoz� adatot Lk 1,26-38-nak k�sz�nhetj�k. M�ria csak akkor
sz�rmazhatott D�vid h�z�b�l, ha ezek a szavak: ,,egy J�zsef nevezet�
f�rfinak volt jegyese'', nem tartoznak az eredeti forr�shoz (P.
Gaechter). M�ria m�lt�s�ga n�pe el�tt rejtve maradt, ann�l is ink�bb,
mivel J�zseffel val� t�rv�nyes h�zass�ga miatt �lete a zsid� t�rv�nyek
�s szok�sok megszabta mederben folyt. M�ria r�szt vett a j�mbor �s
istenf�l� zsid�k vall�si �let�ben (a gyermek bemutat�sa �s
k�r�lmet�l�se; zar�ndoklat a templomhoz), �s eg�sz �lete -- mely
munk�ban �s szeg�nys�gben telt -- k�szs�ges engedelmesked�s volt Isten
kif�rk�szhetetlen rendelkez�seinek. J�zus nyilv�nos �let�nek idej�n
M�ria, J�zus akarat�nak megfelel�en, oly magatart�st tan�s�tott, amely
azt mutatja, hogy nem a tiszt�n testi anyas�g a d�nt�, hanem (m�g ebben
az anyas�gban is) Isten akarat�nak hittel val� teljes�t�se; M�ria
visszah�z�dik, hogy azut�n J�zus d�nt� �r�j�ban ott �lljon a keresztfa
alatt. J�zus t�voz�sa ut�n a tan�tv�nyok k�z�ss�g�ben tal�ljuk az
im�dkoz� Sz�z M�ri�t. Hal�l�nak k�r�lm�nyeir�l t�rt�nelmi hiteless�ggel
semmit sem tudunk. De m�gsem k�telkedhet�nk abban (hab�r �jabban
bizonyos katolikus teol�gusok vitatj�k), hogy Sz�z M�ria a maga --
minden ember sors�val k�z�s -- f�ldi l�tez�s�t beteljes�tve val�ban
meghalt, Fi�nak hal�l�t k�vetve, mivel nem a paradicsom dics�s�g�t
kellett megmutatnia, hanem a test gyenges�g�ben J�zus Krisztus
kegyelm�nek teljes gy�zelm�t.

5. Tisztelete. �sszhangban a -->szentek tisztelet�nek kereszt�ny

lehet�s�g�vel, valamint Sz�z M�ria egyed�l�ll� �dvt�rt�neti rangj�val
�s a szentek egyess�g�ben elfoglalt hely�vel, Sz�z M�ri�t ,,boldognak
kell, hogy hirdesse minden nemzed�k'' (Lk 1,48), mert amikor Istennek
benne v�ghezvitt tett�t dics��tj�k, akkor Istent eg�szen k�l�nleges
m�don az egyetlen �s mindent �tfog�, nagy tett��rt dics��tj�k: az�rt,
amit az emberis�ggel �ltal�ban tett. M�ri�t mint Isten anyj�t
k�l�nleges vall�si tisztelet illeti meg, ennek azonban semmi k�ze sincs
az -->im�d�shoz (-->hiperdulia).
========================================================================
M�ria mennybev�tele

M�ria mennybev�tel�nek nevezz�k azt a DHI-t, hogy Sz�z -->M�ri�nak

f�ldi �lete befejez�se ut�n bek�vetkez� t�k�letes beteljes�l�s�hez m�r
most hozz�tartozik a test megdics��l�se (DS 3903 �s k�v.). Ez a tan,
mely m�r a 7. sz�zadra egy�rtelm�en kialakult, a Szent�r�s l�nyegbe
v�g� kijelent�seire t�maszkodik. M�ria test szerinti anyas�ga, melyr�l
a Szent�r�s tan�skodik, nem csup�n biol�giai esem�ny, hanem hit�nek
legmagasabb rend� tette; �benne �s ��ltala kapta a vil�g aj�nd�kba
J�zus Krisztus kegyelm�t (�s csakis az � kegyelm�t!). Emiatt viszont az
Egyh�z mindig is hitte, hogy a legt�k�letesebben �s leggy�keresebben
�rajta val�sult meg a megv�lt�s (-->szepl�telen fogantat�s). Ha teh�t
hissz�k, hogy � r�szesedik a legt�k�letesebben a megv�lt�sban, akkor
ezt m�g ki kell eg�sz�ten�nk azzal a meggondol�ssal, hogy J�zus
-->felt�mad�sa nem lehet individu�lis esem�ny, mivel a testis�ghez --
mint a szellemnek mag�t�l a szellemt�l kieszk�z�lt k�ls�legess�g�hez,
amely �t az anyagban nyitott� teszi a t�le k�l�nb�z� ir�nt --
sz�ks�gszer�en hozz�tartozik a testi term�szet� k�z�ss�g egy m�sik
testi l�nnyel, aki az � sz�m�ra a Te (v�. Mt 27,52 �s k�v.). Figyelembe
kell venni tov�bb�, hogy ez a vil�g Krisztusban m�r most �j l�tez�si
m�dra tett szert t�rt�nelme �ltal (-->menny), amely az anyaginak �s a
szelleminek t�rt�nelme egyszerre. �gy teh�t e dogma azt jelenti, hogy
M�ria mennybev�tele a m�r most fenn�ll� �dvrendi szitu�ci�t vil�g�tja
meg: aki az �dv�ss�get �nmag��rt �s mindny�junk�rt a test�be fogadta
hit�vel, az az �dv�ss�get eg�szen befogadta; az �dv�ss�g azonban az
eg�sz ember �dv�ss�ge. E dogm�nak teh�t l�nyege szerint ekkl�ziol�giai
�s eszkatologikus jelent�se van. M�ria mennybev�tele nem tartalmazza
sz�ks�gk�ppen azt a t�telt, hogy (J�zuson k�v�l) egyed�l csak M�ria
eset�ben k�vetkezett be ,,m�r most'' ez a beteljes�l�s, hab�r csakugyan
k�l�nleges indokok sz�lnak amellett, hogy e beteljes�l�st �ppen
M�ri�r�l mondjuk ki.
========================================================================
Mariol�gia

Mariol�gia: a teol�gi�nak Sz�z M�ri�val foglalkoz� �ga. M�r az

�jsz�vets�g �s az apostoli hitvall�s is tan�s�tja, hogy Sz�z
-->M�ri�r�l lehet is, kell is hitt�teleket kimondani, �s hogy itt nem
puszt�n t�rt�nelmi meg�llap�t�sokr�l van sz�, amelyek
n�lk�l�zhetetlenek ugyan bizonyos t�rt�nelmileg bek�vetkez� s t�l�nk
hitelt k�vetel� val�s�gok megfogalmaz�s�hoz, �nmagukban azonban
jelent�ktelenek. A M�ri�r�l sz�l� besz�mol�k M�t�n�l, Luk�csn�l �s
els�sorban J�nosn�l eg�szen hat�rozott teol�giai szemponttal vannak
�sszef�gg�sben (-->sz�zi sz�let�s, gyermeks�gt�rt�netek, J�zus mint
D�vid fia, k�zdelem a -->doketizmus ellen stb.). A katolikus kereszt�ny
teh�t nem teheti f�lre a M�ri�ra vonatkoz� kijelent�seket azzal, hogy
azok, ha helyesek is, ,,sz�m�ra'' ,,�rdektelenek''; e kijelent�sek
igenis hozz�tartoznak hit�hez, hab�r arra a dogmat�rt�neti, szem�lyes
�s vall�spedag�giai k�rd�sre, hogy milyen m�rt�kben voltak explicit
vagy implicit igazs�gok a mariol�giai hitt�telek, illetve hogy az
explicit megfogalmaz�snak milyen m�rt�ke k�v�natos, egyel�re �pp�gy
nincs pontos v�lasz, mint sok m�s hitigazs�g eset�ben. A mariol�gia
t�rgyi alapja abban rejlik, hogy az �dv�ss�g, amit h�v�
engedelmess�ggel kell elfogadni, olyannyira azonos Isten megtestes�lt
Logosz�val �s a teremtm�nyis�gnek Isten �ltal t�rt�n� elfogad�s�val �s
Istenbe val� felemel�s�vel, hogy a hitnek (vall�si -->aktus)
sz�ks�gk�ppen ,,megtestes�l�sszer�'' (inkarnat�rikus) strukt�r�ja van,
azaz nemcsak a megment� Istent hissz�k, hanem a teremtm�ny megmentett
volt�t is, az ember a hitben nemcsak Istent, hanem �nmag�t is
elfogadhatja, �s el is kell, hogy fogadja. Ebb�l k�vetkez�leg jogunk �s
k�teless�g�nk is a mariol�gi�nak mint �n�ll� teol�giai trakt�tusnak a
kidolgoz�sa: nem csup�n arra van sz�ks�g, hogy a mariol�gia val�ban a
katolikus dogmatika elvei szerint �p�lj�n fel; a mariol�gia mint �n�ll�
trakt�tus egy nagyobb eg�sz r�sz�nek kell, hogy tekintse mag�t, �s
ahhoz kell, hogy elvezessen. Mivel Sz�z M�ri�r�l csak J�zus Krisztus
fel�l elindulva tudhatunk meg egy�ltal�n valamit, a mariol�gia a
dogmatika eg�sz�n bel�l a -->krisztol�gia �s a -->sz�t�riol�gia ut�n
kell, hogy k�vetkezz�k. �m ha meggondoljuk, hogy e k�t trakt�tus ut�n,
�pp�gy l�nyeg�n�l fogva �s �ppoly k�zvetlen�l, a dogmatikus
-->ekkl�ziol�gi�nak kell k�vetkeznie olyan trakt�tusk�nt, amelynek
t�rgya J�zus Krisztusnak �s megv�lt�s�nak maradand� t�rt�nelmi,
szociol�giai �s kegyelmi jelenl�te a vil�gban �s annak elfogad�sa,
akkor a mariol�gia �gy jelenik meg, mint a dogmatikus ekkl�ziol�gia
bels� mozzanata �s els� szakasza, amit igazol is az eg�sz hagyom�ny
�ltal vallott �s mag�ban a dologban rejl� p�rhuzam az Egyh�z �s M�ria
k�z�tt, �s aminek t�rgyilag az az alapja, hogy M�ria megv�ltott �s h�v�
emberk�nt -- akinek a cselekv�se �dvt�rt�neti szempontb�l d�nt�
fontoss�g� -- az Egyh�zhoz tartozik, �s az Egyh�zat alkot� emberek
t�k�letesen beteljes�lt t�pus�t k�pviseli. Ha sz�m�t�sba vessz�k azt a
t�nyt, hogy az �jsz�vets�g tan�s�ga szerint M�ria nemcsak biol�giailag,
hanem szabad, h�v� engedelmess�gben lett az �r anyja, hogy teh�t az �
anyas�g�t eg�szen szem�lyes �rtelemben kell venn�nk, �s hogy az
beletartozik a nyilv�nos �s hivatalos �dvt�rt�nelembe, melynek
eszkatologikus �s d�nt� mozzanat�t alkotja, akkor ennek alapj�n
bebizony�that� a mariol�giai alapelvnek a Szent�r�ssal val� �sszhangja.
Nevezetesen arr�l az elvr�l van sz�, amelyb�l kiindulva, az �dvrend
eg�sz�vel �sszef�gg�sben, megmutathatjuk, hogy a M�ri�ra vonatkoz�
t�bbi dogmatikus kijelent�s (-->szepl�telen fogantat�sa, mindv�gig
meg�rz�tt sz�zess�ge, b�ntelens�ge, kegyelemmel val� teljess�ge,
mennybev�tele) a Szent�r�son alapul, ha a Szent�r�s form�lisan nem
mondja is ki ezeket. Hogy az �sszegyh�z hittudata helyesen fejtse ki a
Szent�r�sban megalapozott hittartalmat, azt v�gs� soron term�szetesen
nem az egy�ni exeg�zis �s spekul�ci� biztos�tja, hanem a Szentl�lek
seg�ts�ge, amelyet J�zus Krisztus az apostoli -->tan�t�hivatalnak
meg�g�rt.
========================================================================
M�svil�g

A m�svil�g egyr�szt Istennek �s az � val�s�g�nak, ,,vil�g�nak'',

m�sr�szt az ember hal�l ut�ni �let�nek (�s �llapot�nak) megjel�l�se. Ez
a kifejez�sm�d nem a gondolkod�sb�l sz�rmazik (-->transzcendencia),
hanem t�rbeli k�pzetekb�l, melyek k�zt a ,,fel�l'' k�pzete domin�l, �s
�sszef�gg a mitikus szeml�letm�ddal (l�sd az elt�vozott lelkek
,,utaz�sair�l'' sz�l� besz�mol�kat, amelyek szerint ezeknek valamilyen
,,h�don'' stb. kell �thaladniuk, m�g v�g�l el�rik ,,m�svil�gi''
rendeltet�si hely�ket). Ez�rt a m�svil�g fogalma nem alkalmas a
kereszt�nys�g eszkatologikus hit�nek kifejez�s�re, hiszen a -->menny
nem a legmagasabb fizikai dimenzi� �s nem is tiszta szellemek
boldogs�ga, hanem ennek a vil�gnak �j �s beteljesedett �llapota,
amelyben a vil�g t�rt�nelme ,,megsz�ntetve meg�rz�dik''.
========================================================================
Materializmus

A materializmusra mint a rendszeres vil�gmagyar�zat elm�leti �s

gyakorlati k�s�rlet�re nem annyira az idealizmussal val� szemben�ll�s
vagy a szellemnek mint az ember legfontosabb ismertet�jegy�nek
elvetem�lt tagad�sa jellemz�, hanem ink�bb az a kezdett�l fogva megl�v�
t�rekv�s (v�. D�mokritosz: a vil�g csak atomokb�l �s �res t�rb�l �ll),
hogy a t�rgyilag tapasztalhat� vil�got nagy, egys�ges eg�szk�nt
�nmag�b�l magyar�zza, �s egyetemes, �tfog� val�s�gk�nt fogadja el. De
�ppen ez�rt a materializmus a 17. �s 18. sz�zad �n. mechanikus
materializmus�ig bez�r�lag (mely a polg�rs�g filoz�fiai �s politikai
emancip�ci�j�nak mozgalma volt; v�. Lamettrie, Helvetius, Holbach)
azzal az ellentmond�ssal bajl�dik, hogy az -->anyagot -- amely nem
egys�ges szubsztanciak�nt jelentkezik (term�szet vagy nyersanyag),
hanem mennyis�gek, min�s�gek �s struktur�lis k�r�lm�nyek v�gtelen
v�ltozatoss�g�ban -- k�nytelen mindig a term�szetismeret mindenkori
�ll�s�t�l f�gg� viszonylagos alakj�ban is az alapelv rangj�ra emelni,
�s ezzel a term�szet �s t�rsadalom �tfog� magyar�z� elv�v�
nyilv�n�tani. Ezt az ellentmond�st m�g jobban ki�lezi a term�szethez
val� ambivalens viszony: a materializmus sz�m�ra a term�szet egyr�szt
k�osz, az ember sz�rny� hat�ra, m�sr�szt szenved� teremtm�ny, amelyet
fel kell szabad�tani. Hab�r ennek a materializmusnak elm�leti
tiszt�zatlans�gai ellen�re is vitathatatlanul nagy felszabad�t� hat�sa
volt (�s ez�rt nem elegend� csup�n a tiszta ismeretelm�let szemsz�g�b�l
meg�t�lni, l�v�n az �jkori szabads�gk�zdelem egyik mozzanata), m�gis
hozz� k�pest K. Marx dialektikus �s t�rt�nelmi materializmusa (itt nem
t�rhet�nk ki a Marx, Engels �s Lenin k�zti k�l�nbs�gekre) nem csup�n
az�rt k�pvisel fejlettebb fokot, mert t�bb� nem sikkasztja el a fogalmi
gondolkod�s �s az �rz�ki �szlel�s k�zti min�s�gi k�l�nbs�get, hanem
az�rt is, mert Marxn�l az anyagis�g fogalma tartalmazza az ember eg�sz
t�rgyi tev�kenys�g�t, valamint a fejl�d�s, az �let �s a t�rt�nelem
eg�sz gazdags�g�t is. Term�szet �s t�rt�nelem, egy�n �s t�rsadalom
k�z�tt a t�rsadalmi -->munka �s az emberi nem t�rt�nelm�nek fogalma
k�zvet�t, �gyhogy ,,az ember naturaliz�l�sa �s a term�szet
humaniz�l�sa'' (mint dialektikus anyagcsere ember �s term�szet k�z�tt)
megsz�nteti a l�t �s tudat merev, ontol�giai szemben�ll�s�t is. Hogy az
anyag a cselekv� szubjektum voltak�ppeni alapja �s nem csup�n
nyersanyagainak �s eszk�zeinek fegyvert�ra, az is csak abb�l der�l ki,
hogy a term�szet bel�p az emberi gyakorlat t�rt�nelmi �sszef�gg�s�be. A
materializmusnak ebb�l a form�j�b�l m�r hi�nyzik az az optimista
bizakod�s, hogy a term�szet �s t�rt�nelem fejl�d�se automatikus
halad�st fog eredm�nyezni. A materializmushoz ill� gyakorlat a munka �s
a harc. Ha teh�t teol�giailag k�v�njuk �rt�kelni a materializmust
valamint az emberi �s kozmikus val�s�g k�zti materialista k�zvet�t�si
k�s�rletet, akkor az ontol�giai-ismeretelm�leti el�zm�nyekre
korl�toz�d� spekulat�v kritika helyett aj�nlatosabb egyr�szt ink�bb
arra figyelni, mennyire �sszekapcsol�dott a materializmus az emberi
szabads�gk�zdelemmel, m�sr�szt pedig arra, hogy az idealista
elm�letekn�l mennyivel ink�bb komolyan veszi az embert esend�,
felt�telekt�l f�gg�, �rz�ki, teh�t szenved� l�nyk�nt. A vil�g
boldogtalans�g�nak �s baj�nak sz�p�tget�s n�lk�li kimond�sa azut�n az
els� k�z�s l�p�s lehetne a term�szettel megb�k�lt �s szolid�risan
cselekv� emberis�g kialakul�sa fel�.
K. F.
========================================================================
Mediatrix

Mediatrix (latin, jelent�se: k�zvet�t�): a katolikus teol�gia �ltal

alkotott fogalom, amely azt akarja kifejezni, hogy Sz�z -->M�ria --
egyed�l�ll� �dvt�rt�neti rangja miatt -- ,,minden kegyelem
kieszk�zl�je''. Az Egyh�z nem hozott k�telez� �rv�ny� dogmatikus
d�nt�st ezzel a fogalommal �s az �ltala kifejezett t�ny�ll�ssal
kapcsolatban, a II. vatik�ni zsinat azonban kimondta, hogy Sz�z M�ria
,,anyai feladata'' �s ,,az �dv�ss�g rendj�ben minden hat�sa'' J�zus
Krisztus k�zvet�t�i szerep�t�l f�gg (Lumen gentium 60); Sz�z M�ria
,,mennybev�tele ut�n sem sz�nik meg bet�lteni �dv�ss�ges feladat�t, �s
sz�ntelen k�zbenj�r�s�val kieszk�zli nek�nk az �r�k �dv�ss�g
kegyelmeit'' (Lumen gentium 62), �s ez�rt nevezik az Egyh�zban egyebek
k�z�tt k�zvet�t�nek. -- -->K�zvet�t�.
========================================================================
Megigazul�s

Katolikus tan�t�s szerint a megigazul�s abban �ll, hogy Isten

szeretet�nek szabad tett�vel az embert (de nem a lesz�k�tett �rtelemben
puszta individuumnak tekintett embert) oly kapcsolatba hozza �nmag�val,
amelyet szent Istenk�nt az embert�l megk�vetel, �s amelyet az
aj�nd�koz� kegyelem Istenek�nt k�sz is megadni neki. Ezt �gy teszi,
hogy az embert az isteni term�szetben r�szes�ti (2Pt 1,4). Ez viszont
�gy t�rt�nik, hogy Isten a -->szents�g, a -->szabads�g, �s az
istengyermeks�g Lelkek�nt (R�m 1,4; 2Kor 3,17; R�m 8,15;
-->istengyermeks�g), saj�t -->Szentlelk�t adja az embernek, �gyhogy az
hat�konyan ott lakozik az ember l�ny�nek m�ly�n, az embert isteniv�
teszi, �s a hit szav�val valamint a szents�gek jeleivel (-->kereszts�g)
tan�s�got tesz az embernek err�l az �jj�teremt�sr�l, amely a hitben
tapasztalhat�, de explicit m�don m�g nem meg�llap�that�. Ez a
megigazul�s -- mely nem puszt�n jogi �rtelemben vett besz�m�t�son
alapul (DS 1520 1561 3235; v�. -->besz�m�t�son alapul� megigazul�s),
hanem val�ban igazz� teszi az embert (R�m 1,17; 6,20; 8,10; 1Kor 15,17
�s k�v.; Gal 5,5; Ef 4,24 �s m�shol; DS 1528 �s k�v.) -- egy�ttal a
b�n�k bocs�nata is (-->eredend� b�n). Istennek az emberek
megigazul�s�ra ir�nyul� akarata hat�rozottan jelen van a vil�gban,
eszkatologikus �rtelemben visszavonhatatlan �s bizonyos, Isten Fi�nak
emberr�-lev�se, hal�la �s felt�mad�sa k�vetkezt�ben (-->J�zus
Krisztus). Hogy Istennek ez az �dv�z�t� akarata J�zus Krisztusban
megadatott az embereknek, az a -->hit t�rgya; hogy ez az akarat
hat�konyan el�r minden egyes embert -- b�n�ss�ge ellen�re is, amelynek
k�vetkezt�ben az ember, m�g ha �ntudatlanul is, de elz�rk�zhat Isten
szeretete el�l --, azt az embernek bizalommal kell rem�lnie
(-->rem�ny), de magabiztosan �s hat�rozottan nem sz�m�that r�
(-->�dv�ss�g bizonyoss�ga). A megigazul�sban Isten tette nem f�ggetlen
az ember szabad �nmegval�s�t�s�t�l (DS 1525 1554 �s k�v. 1559), hanem
�ppen Isten �nk�zl�s�nek elfogad�s�ban: a hit, a rem�ny �s a szeretet
szabad tett�ben v�lik hat�konny�. Az�rt ez az Istent�l aj�nd�kozott �s
az embert�l elfogadott megigazul�s (-->igazs�goss�g) el is v�sz, ha az
ember b�n�s m�don elz�rk�zik Isten szeretete el�l (DS 1544 1577). Mivel
a megigazul�s esem�nyszer�en k�vetkezik be az emberben, a t�rt�nelmi
l�nyben, a megigazul�s val�ban radik�lis �tmenet a b�n �llapot�b�l a
megigazults�g �llapot�ba (�s nem dialektikus egy�ttl�tez�se b�nnek �s
megigazults�gnak), m�g ha az ember tov�bbra is ki van t�ve a b�n
k�s�rt�s�nek (-->k�v�ns�g; DS 1515 �s k�v.), m�g ha nem k�pes is
szubjekt�v gondolkod�s�val biztosan meg�t�lni Isten el�tti �llapot�t
(DS 1533 �s k�v.), m�g ha mindig k�vet is el b�n�ket (DS 1573), �s
ebben a h�rom vonatkoz�sban meg is marad annak a l�nynek, aki saj�t
kil�t�stalan helyzet�b�l Isten kegyelm�hez menek�l. Az �dv�ss�g
megtal�l�s�nak t�rt�nelmi jellege miatt a megigazul�st megel�zhetik
olyan, Isten kegyelme �ltal lehet�v� tett cselekedetek, amelyek az
embert el�k�sz�tik r� (hit, kev�sb� t�k�letes -->b�nb�nat [DS 1526 �s
k�v.]), a megigazults�g meg�rz�se, illetve gyarap�t�sa pedig mind
jobban �tj�rhatja az embert (-->�rdem, j�tettek; v�. -->tettek).
========================================================================
Megism�tl�s

Ha alaposabban meggondoljuk, a ,,megism�tl�s'' sz�val jel�lt emberi

folyamat nem t�bbsz�ri v�grehajt�sa hasonl� t�rt�n�seknek, amelyek
k�z�l b�rmelyik f�ggetlen a m�sikt�l, hanem egy egyszeri t�rt�n�snek --
mag�nak mint ilyen t�rt�n�snek -- �jonnan val� megval�s�t�sa az emberi
t�rt�nelemnek egy t�rben �s id�ben m�sik pontj�n (-->visszaeml�kez�s).
Egy ilyen folyamat lehet�s�ge (maga ez a folyamat nagyon sokf�le lehet,
�s sz�nd�ka is k�l�nb�z� m�rt�kben siker�lhet) azon alapul, hogy
a) a szem�lyes-szellemi tett (kiv�ltk�ppen akkor, ha egy olyan ember
szem�ly�nek maradand� meghat�roz�sa, aki a hal�l k�vetkezt�ben m�r
beteljesedett) nem semmis�l meg egyszer�en azzal a fizikai-biol�giai
t�rt�n�ssel, amely hordozta, hanem megmarad a szabads�g-megval�s�t�s
v�g�rv�nyess�g�nek r�szek�nt; hogy
b) az embernek mindig a m�ltj�b�l kiindulva, mely megmarad, kell a
jelen�t megval�s�tania; �s hogy
c) ehhez a m�lthoz nemcsak saj�t el�z� tettei tartoznak, hanem --
l�tez�s�nek dialogikus term�szete �s a -->szolidarit�s-elv miatt,
melynek �rtelm�ben l�tez�se minden ember k�z�s t�rt�nelm�nek r�sze -- a
t�bbiek t�rt�nelme is (hab�r ennek k�l�nb�z� esem�nyei term�szetesen
nagyon k�l�nb�z� m�rt�kben �s nagyon k�l�nb�z� m�don tartoznak hozz�).
A voltak�ppeni megism�tl�s abban �ll, hogy az ember odafordul
megmarad� m�ltj�hoz mint jelen szabads�g�nak alapj�hoz, �s ezzel az
odafordul�ssal (mely lehet megeml�kez�, �nnepl�, medit�l� stb.
odafordul�s) szabadon elfogadja �s aktualiz�lja a t�rt�nelem
megmarad�s�t �s a jelenben val� hat�s�t. E fogalmat a teol�gi�ban
sokf�lek�ppen lehet (vagy lehetne) alkalmazni: a -->kultuszra, az
egyh�zi �vre, a -->szentmise�ldozatra, az egyes eml�knapok �nnepl�s�re,
az -->elm�lked�sre, -->J�zus �let�nek miszt�riumaira stb.
========================================================================
Megsz�llotts�g

Hitigazs�g (b�r nem defini�lt hitigazs�g), hogy l�teznek �s a

vil�gban hatnak az embert�l k�l�nb�z� gonosz er�k: -->fejedelems�gek �s
hatalmass�gok (DS 800 1668 1694 1696; v�. -->d�monok. A Szent�r�s
szerint (pl. Lk 13,16; 1Tesz 2,18; Zsid 2,14) ezeknek az er�knek a
befoly�s�t �ppen nem ott kell felt�telezn�nk, ahol az evil�gi
tapasztalatszerz�s m�dszer�vel dolgoz� �rtelem a norm�lis (empirikusan
k�zzelfoghat� �s ellen�rizhet�) jelens�gekt�l k�l�nb�z�, ,,rendk�v�li''
jelens�gekre bukkan. Ellenkez�leg, a term�szeti �s t�rt�nelmi esem�nyek
,,norm�lis'', ,,term�szetesen'' megmagyar�zhat� l�ncolat�ban is
emberfeletti, a gonoszra ir�nyul� tendencia �rv�nyes�l a d�moni
hatalmak m�k�d�se miatt. Enn�lfogva a -->betegs�get, a -->hal�lt �s az
emberi �npuszt�t�s k�l�nf�le megnyilv�nul�sait minden esetben �gy lehet
�s �gy kell tekinten�nk, hogy ezek kifejez�d�sei a d�moni hatalmak
m�k�d�s�nek is, m�gpedig ott is, ahol a legk�zvetlenebb term�szeti
okokt�l erednek, �s ahol term�szetes eszk�z�kkel lehet �s kell k�zdeni
ellen�k. Ez�rt, vall�si szemsz�gb�l n�zve, nem lehet �s nem is
k�l�n�sebben fontos pontos hat�rvonalat h�zni megsz�llotts�g �s
term�szetes betegs�g k�z�tt. Ez ann�l is ink�bb �gy van, mivel az
ut�bbi lehet t�nete az el�bbinek, �s kapuk�nt is szolg�lhat a d�moni
er�k bet�r�s�hez. Ez�rt nem jelent val�di dilemm�t az sem, hogy
�rd�g�z�ssel vagy az orvostudom�ny seg�ts�g�vel kell-e k�zdeni a
jelens�g ellen (az �rd�g�z�s Krisztus �s az Egyh�z nev�ben �s
megb�z�s�b�l elmondott �nnep�lyes im�ds�g Istenhez, hogy a beteget
v�dje meg a gonosz hatalmakt�l). Ann�l is ink�bb, mivel a
,,legterm�szetesebb'' betegs�g eset�n is im�dkoznia kell az
eg�szs�g��rt minden kereszt�nynek. M�g ha a sz� sz�kebb �rtelm�ben kell
is megsz�llotts�gnak min�s�ten�nk egy jelens�get, akkor is ama saj�tos,
d�moni hatalom megnyilv�nul�s�r�l van sz�, ami csup�n az �ppen itt
,,megengedett'' k�r�lm�nyek folyt�n jelenik meg el�tt�nk
k�zzelfoghat�an, de �gy is azt mutatja csak meg, ami mindig is jelen
van a vil�gban, �s ez�rt nem kapcsolja ki, hanem saj�t c�ljai
szolg�lat�ba �ll�tja a term�szetes okokat. Lehetetlens�g pontosan
k�l�nbs�get tenni egyr�szt a d�moni befoly�s, m�sr�szt a kor
gondolatvil�ga, az egy�n adotts�gai, betegs�gre val� hajlamai, s�t,
parapszichol�giai k�pess�gei k�z�tt.
========================================================================
Megszentel� kegyelem

Az �jsz�vets�g Istennek az emberben v�ghezvitt kegyelmi tettek�nt

ismer oly -->megigazul�st, amely nem csup�n eszkatologikus �g�ret vagy
k�ls� besz�m�t�s, hanem jelenval�, �llapotszer� �s bels� tulajdona az
embernek, amelyet Isten a -->metanoi�nak, a hit elfogad�s�nak �s a
-->kereszts�gnek (�nmag�ban v�ve) egyszeri esem�ny�ben aj�nd�koz oda
neki. Ez a Szent�r�s kijelent�sei szerint �jj�teremt�s, �letre kelt�s a
hal�lb�l, fel�lr�l val� �jj�sz�let�s, mindenekel�tt pedig az isteni
-->pneuma k�zl�se (-->Szentl�lek, -->Isten benn�nk-lakoz�sa), mely
pneuma mag�nak Istennek az embert re�lisan �talak�t� val�s�ga (2Pt
1,4). A katolikus teol�gia Isten Lelk�nek ezt a tart�s, bens�,
hat�kony, Isten �nk�zl�s�b�l ered� jelenl�t�t nevezi -- hat�saival
egy�tt -- megszentel� kegyelemnek. A megszentel� kegyelemre vonatkoz�
katolikus tan�t�st a tridenti zsinat kijelent�sei tartalmazz�k. A
megigazul�snak a hit�j�t�k �ltal adott �rtelmez�s�vel szemben a zsinat
azt mondja, hogy a megigazul�s val�ban elt�rli a b�n�ket, az ember
teh�t b�n�sb�l igazz� lesz, de csakis Isten tette �ltal J�zus Krisztus
kegyelm�ben, mely nem ,,j�r'' neki �s amelyet nem �rdemelhet ki (DS
1524 1528 �s k�v.). E megbocs�t�s eredm�nyek�pp az ember bens�leg
�talakul �s megszentel�dik; a kegyelem �s az adom�nyok val�ban az �v�i
lesznek (ami nem jelenti, hogy �nhatalm�lag rendelkezhetne vel�k),
�gyhogy ezt a kegyelmet ,,bel�nk �nt�tt'', ,,inherens'' kegyelemnek
nevezz�k, �s ez az Istent�l val� -->igazs�goss�g a megigazul�s egyetlen
form�lis oka (DS 1560). A megszentel� kegyelemmel azonosak vagy vele
sz�tv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dnak a teol�giai -->er�nyek. A
megszentel� kegyelmet mint az emberbe val�ban ,,bele �nt�tt'' �s Isten
kegyelmi tette �ltal ,,hat�konyan el�id�zett'' kegyelmet ,,teremtett''
min�s�gnek tekinti a zsinat, �s ily m�don szembe �ll�tja a teremtetlen
kegyelemmel. Ugyanakkor viszont azt is mondja, hogy mag�val a
Szentl�lekkel vagyunk felkenve �s megpecs�telve (DS 1528 �s k�v., v�.
1677 �s k�v. 1689 �s k�v.; -->Isten benn�nk-lakoz�sa, -->Isten
�nk�zl�se, -->kegyelem). Ama tan�t�snak megfelel�en, hogy Isten
szabadon osztja a kegyelmet, hogy a kegyelem befogad�s�hoz kell�
-->diszpoz�ci� sz�ks�ges �s hogy a kegyelem n�vekedhet, a zsinat
kijelenti, hogy ez a kegyelem a k�l�nf�le igazakban ,,egyenl�tlen''
m�rt�kben van jelen (DS 1528 �s k�v. 1535 1574 1582). A megszentel�
kegyelem form�lis hat�sak�nt megjel�li: a -->megigazul�st, teh�t a
b�n�k bocs�nat�t �s a bels� igazs�goss�got, az istengyermeks�get �s az
Istennel val� bar�ts�got (DS 1528 �s k�v. 1535), Isten benn�nk-
lakoz�s�t; tov�bb� a megszentel� kegyelem hat�s�ra az ember v�rom�nyosa
lesz az �r�k boldogs�gnak (DS 1314 �s k�v. 1528 �s k�v.), csatlakozik
J�zus Krisztushoz (�s az Egyh�zhoz, DS 394 1314 �s k�v. 1671 �s k�v.
1730 3705), �s r�szesedik az isteni term�szetb�l (DS 1921 1942). S�lyos
szem�lyes b�n k�vetkezt�ben el lehet vesz�teni ezt a kegyelmet. E
kegyelem szem�lyesen meg�rdemelt elvesz�t�se nem t�veszthet� �ssze
azzal az �llapottal, amikor a megszentel� kegyelem az -->eredend� b�n
k�vetkezt�ben hi�nyzik. Ennek ellen�re a ,,b�n�s �llapotnak'' --
amelyet az egyik is, m�sik is eredm�nyez -- k�z�sek a l�nyeges von�sai.
Ahol a jelen �dvrendben Isten akarata ellen�re hi�nyzik az emberb�l a
megszentel� kegyelem, amely a l�nyege szerint szent Isten �nk�zl�sek�nt
az embert m�r szem�lyes �ll�sfoglal�s�t megel�z�en megszenteli (amint
vil�gosan kider�l a -->gyermekkereszts�gb�l), ott ez a hi�ny m�r
�nmag�ban v�ve az Istent�l val� t�vols�gnak Isten akarat�val ellenkez�
�llapota, teh�t b�n. Ha ezt a hi�nyt annak az embernek szabad,
szem�lyes �s saj�t b�ne okozza, akib�l ez a kegyelem hi�nyzik, akkor ez
az ember a szem�lyes habitu�lis b�n �llapot�ban van. Ha egy m�sik
embernek (vagyis -->�d�mnak) szem�lyes b�ne okozza ezt az �llapotot --
ami az�rt �gy sem Istennek tetsz�, mivel ellenkezik Isten akarat�val �s
azzal a renddel, amit Isten mag�val a teremt�ssel megszabott --, akkor
ez az -->eredend� b�nb�l fakad� habitu�lis b�n �llapota (amely azonban
csak anal�g �rtelemben b�n). A megszentel� kegyelem n�veked�s�re
vonatkoz�lag l�sd: -->�rdem.
========================================================================
Megt�r�s

Megt�r�s (a megt�r�snek megfelel� bibliai fogalom: -->metanoia).

Megt�r�snek nevezz�k a vall�si vagy erk�lcsi �talakul�s b�rmely
fajt�j�t, els�sorban pedig azt, melynek hat�s�ra az ember radik�lis �s
alapvet� vall�si -->aktussal mindenest�l r�b�zza mag�t Istenre �s
kegyelmi vezet�s�re; a megt�r�s mindig a vall�si tapasztal�snak
(-->tapasztalat) �s a vele kapcsolatos szubjekt�v bizonyoss�gnak a
dolga, hab�r gyakran eld�ntetlen marad az a szem�lyes k�rd�s, hogy a
konkr�t megt�r�st Isten k�zvetlen�l felismerhet� beavatkoz�sa okozta-e.
Ilyen megt�r�s t�rt�nhet -- �s gyakran kell, hogy t�rt�nj�k -- akkor
is, ha valaki m�r eljutott a hithez, �s tagja az Egyh�znak. -- A
megt�r�s jelenti tov�bb� azt is, hogy valaki �tt�r egy m�sik kereszt�ny
felekezet hit�re (,,konverzi�''); v�g�l, a ,,konverzi�'' (mint az
�letforma megv�ltoz�sa) jelentheti a bel�p�st valamelyik szerzetes
rendbe (a megt�r�k int�zm�ny�b�l alakult ki az �gynevezett laikus
testv�rek int�zm�nye).
========================================================================
Megtestes�l�s

Megtestes�l�s (latinul: incarnatio): a kereszt�nys�g k�zponti

miszt�riuma. A megtestes�l�s tana azt jelenti, hogy a Logosz isteni
szem�lye szem�lyi egys�gben (-->unio hypostatica) mind�r�kre elfogadta
saj�t term�szetek�nt J�zus Krisztus emberi term�szet�t.
Hogy ,,J�zus Krisztus emberi term�szete'' a Logosz szem�ly�nek
(emberi) term�szete, az �gy �rtend�, hogy J�zus Krisztus val�ban �s
igaz�n ember, s megvan benne mindaz, ami az emberl�thez hozz�tartozik:
emberi tudat, amely v�gtelen t�vols�gra �rzi mag�t Istent�l, akit im�d;
t�rt�netileg l�tez� spont�n, emberi szubjektivit�s �s szabads�g, amely
-- mivel mag�� Isten� -- nem kisebb, hanem nagyobb m�rt�kben birtokolja
azt az �n�ll�s�got, amely az Istennel val� egys�g k�vetkezt�ben nem
cs�kken, hanem n�vekszik. Az Istennel val� egys�g �s az embers�g
�n�ll�s�ga olyan jellemz�k, amelyek egyenes, �s nem ford�tott ar�nyban
n�vekszenek. Az egyes�l�s isteni aktusa maga az az aktus, amely a
teremtm�nyi val�s�got felszabad�tja Istenre ir�nyul� akt�v
�n�ll�s�g�ra. Ez azt jelenti, hogy a mai krisztol�gi�nak (az
igehirdet�sben �s a teol�gi�ban) mintegy meg kell ism�telnie (�s
hirdetnie!) a ,,f�lemelked�s'' gondolat�ra �p�l� krisztol�gia
t�rt�net�t, amely egyr�szt a t�rt�neti J�zusr�l szerzett tapasztalatok,
m�sr�szt a Szent P�l-i �s Szent J�nos-i krisztol�gia ,,al�sz�ll�st''
kifejez� formul�i k�z�tt m�r az �jsz�vets�gen bel�l hihetetlen
gyorsas�ggal �talakult a preegzisztens Fi� �s isteni Logosz
megtestes�l�s�nek tan�v�. A megtestes�l�sr�l �gy kell pr�dik�lni, hogy
a konkr�t, t�rt�neti J�zus tapasztalati megismer�se annyira elm�ly�lj�n
�s radik�liss� v�lj�k, hogy �ltala tapasztalatot szerezhess�nk Istennek
a vil�ghoz �s a mi l�tez�s�nkh�z val� abszol�t �s v�g�rv�nyes
k�zels�g�r�l, amely J�zusban megval�sult. Ezt a k�zels�get reflekt�ltan
csak akkor fogadjuk el kisebb�t�s �s fenntart�s n�lk�l, ha �rv�nyben
hagyjuk �s helyesen �rtelmezz�k a krisztol�gia klasszikus formul�it.
Eleinte teh�t nyugodtan l�thatjuk �s tapasztalhatjuk J�zust az emberi
,,pr�f�t�nak'', akit egyr�szt �gy �rint meg Isten titka, mint el�tte
m�g soha senkit, �s aki m�sr�szt mag�t�l �rt�d�en benne �l saj�t vil�ga
t�rt�nelm�ben. Ez a pr�f�ta azt hirdeti, hogy az Isten Atya, �s hogy
s�rget� k�zels�gben van Istennek -- Isten irgalm�b�l -- gy�zelmes
uralma. Az ortodox krisztol�gi�n bel�l is van lehet�s�g�nk �s jogunk
arra, hogy J�zus tudat�t igazi t�rt�nelmi tudatnak tekints�k, mert
l�ny�nek Isten k�zvetlens�g�re ir�nyul� v�gs�, szellemi, mindig hat�
transzcendenci�ja (amelyet a skolasztikus teol�gi�ban �gy neveznek:
Isten k�zvetlen sz�nel�t�sa J�zus lelke �ltal) emberi egzisztenci�j�nak
v�gs� horizontjak�nt �s alap�llapotak�nt nem z�rja ki Istenre ir�nyul�
vall�si �let�nek ezt az igazi t�rt�nelmis�g�t. Ez a ,,pr�f�ta'' azonban
nem �gy tekinti �nmag�t, mint aki csup�n egy a mindig �jb�l �s �jb�l
felbukkan� pr�f�t�k k�z�l, akik az eld�ntetlen kimenetel� t�rt�nelemben
az embert radik�lis �s igazi vall�si viszonyra pr�b�lj�k �breszteni
Istennel, hanem a v�gleges �s abszol�t �dv�z�t�nek tartja mag�t, akinek
szem�ly�ben, hal�l�ban �s felt�mad�s�ban megval�sult az Isten �s ember
k�zti v�gleges sz�vets�g, �s akinek a felt�mad�sa �ltal az ember
tapasztalja is, hogy ez a v�gleges sz�vets�g val�ban fenn�ll �s Isten
megpecs�telte. J�zus nem puszt�n ,,Isten orsz�ga'' pr�f�t�j�nak tartja
mag�t abban az �rtelemben, mintha Isten orsz�ga majd csak �ut�na, a
j�v�ben k�sz�ntene be, vagy szem�ly�t�l f�ggetlen�l l�tezne, �s err�l
az ,,Isten orsz�g�r�l'', mely maga volna az �dv�ss�g, � csak besz�lni
tudna, hanem � maga az Isten orsz�ga, �gyhogy �ppen az �hozz� val�
viszonyon d�l el minden ember �dv�ss�ge.
A mai szellemt�rt�neti helyzetben lehets�ges �s ugyanakkor k�telez�
is, hogy az ontikus krisztol�gi�t (an�lk�l, hogy megsemmis�ten�nk vagy
maradand� �rv�nyess�g�t k�ts�gbe vonn�nk) �talak�tsuk transzcendent�lis-
ontol�giai krisztol�gi�v�, m�gpedig �pp az�rt, hogy jobban meg�rts�k a
klasszikus krisztol�gi�t. Ez -- a lehet� legegyszer�bb megfogalmaz�sban
-- a k�vetkez�ket jelenti: az ember, l�ny�nek alapj�n�l fogva, az
Istenre ir�nyul�, teljess�ggel hat�rtalan k�rd�s; az ember maga ez a
k�rd�s, �s e k�rd�ssel nem csup�n �gy foglalkozik, mint k�l�nb�z�
lehets�ges teend�inek egyik�vel. Ez abban mutatkozik meg, hogy a
transzcendent�lis r�utalts�g Istenre a megismer�sben �s szabads�gban
(mint Isten �ltal folyamatosan felk�n�lt lehet�s�g, �s nem mint auton�m
,,szubjektivit�s'') minden emberi megismer�s �s szabad tett
lehet�s�g�nek mindig hat� nem reflekt�lt felt�tele. Igaz, hogy ez a
transzcendencia az ember t�rbeli �s id�beli ,,akcident�lis''
cselekedeteinek sokas�g�ban val�sul meg (ezek alkotj�k az ember
t�rt�net�t), de a cselekedeteknek ez a sokas�ga �pp a
-->transzcendencia alapvet� aktus�n alapul, ami az ember l�nyege. Ez az
alapvet� aktus (mivel megel�zi az emberi szabads�g megval�sul�s�t)
egyar�nt az ember igazi ,,Istent�l-sz�rmaz�-volta'' �s ,,Istenhez-
�rkez�-volta'', tudniillik az embernek -- a teremt�s aktus�ban Isten
�ltal folyamatosan felk�n�lt -- nyitotts�ga Isten ir�nt. Ez a
nyitotts�g egyr�szt k�rd�s az ember ily m�don l�tes�tett szabads�g�hoz,
amely e transzcendenci�t elfogadhatja vagy elutas�thatja, m�sr�szt
-->potentia oboedientialis (term�szetf�l�tti befogad�k�pess�g�nk) Isten
�nk�zl�se ir�nt, ami Isten lehets�ges, de szabad �s mindenf�lek�ppen
legmagasabb rend� v�lasza arra a k�rd�sre, ami maga az ember (v�.
-->kegyelem, -->megv�lt�s). Ha m�rmost az a k�rd�s, ami maga az ember,
�s e k�rd�sess�g elfogad�sa Isten r�sz�r�l oly teremt�i m�don val�sul
meg, hogy ez a k�rd�s az emberis�ghez sz�l� isteni �nk�zl�snek mint
v�lasznak a lehet�s�gi felt�tele, m�gpedig �gy, hogy
a) erre az �nk�zl�sre �s az emberi elfogad�s�ra ir�nyul� isteni
akarat mint abszol�t (�s nem mint felt�teles) akarat az�rt hozza l�tre
a potentia oboedientialis-t, a v�gtelen k�rd�st, ami az ember, mert
Isten abszol�t m�don akarja a v�laszt, tov�bb�
b) �gy; hogy t�rt�nelmileg irreverzibilisk�nt jelenik meg az isteni
�nk�zl�snek ez az abszol�t (teh�t elfogad�s�t form�lis
-->predesztin�ci�val m�r meghat�roz�) oda�g�r�se a szellemi
teremtm�nynek �ltal�ban,
akkor a k�rd�snek �s az abszol�t v�lasznak ilyen egys�ge ontol�giai
s�kon ugyanaz, mint amit ontikus s�kon -->unio hypostatica-nak
nevez�nk. Felt�telez�s�nk szerint ugyanis a ,,k�rd�s'' (ami maga az
ember) bels� mozzanata mag�nak a v�lasznak. Ha ugyanis ez a v�lasz nem
valami, ami csup�n mint szerz�t�l sz�rmazik Istent�l, hanem
olyasvalami, ami szigor�an � maga is, �s ha a k�rd�s (�nk�zl�se �ltal)
a v�laszul �nmag�t ad� Isten mozzanata (oly k�rd�sk�nt, amely szabadon
elfogadja mag�t, hagyja, hogy v�laszt kapjon, �s a v�laszt tudom�sul
veszi), akkor a ,,k�rd�s'' mint a v�lasz bels� mozzanata Istent�l
k�l�nb�z� �s ugyanakkor m�gis a legszorosabban hozz� tartoz� val�s�g,
az � tulajdon val�s�ga. E megk�zel�t�s alapj�n azut�n vil�gosabban meg
lehetne mutatni, hogy az isteni �s emberi term�szet ,,kevered�s
n�lk�li'' k�l�nb�z�s�ge J�zus Krisztusban Isten �nk�zl�s�nek egyes�t�
akar�s�b�l sz�rmazik, hogy az emberi term�szet ,,teremt�se'' itt (mint
ahogy m�r Szent �goston tan�totta) �ppens�ggel az ,,elfogad�s'' �ltal
t�rt�nik, �s hogy a teremt�st (mint ahogy K. Barth alapj�ban v�ve
helyesen hangs�lyozta) a ,,sz�vets�g'' hordozza. Az im�nt mondottakat
csak akkor �rtelmezhetj�k �s �rt�kelhetj�k helyesen, ha szigor�an
ontol�giai �rtelemben vessz�k, vagyis azt t�telezz�k fel, hogy a
szellem, az �ntudat, a szabads�g, a transzcendencia nem esetleges
k�s�r� jelens�gei valamely (v�gs� soron dologinak tekintett) l�tez�nek,
amely csup�n ,,el�fordul'', hanem ezek a l�t voltak�ppeni l�nyeg�t
alkotj�k, amelyet az egyes l�tez�ben az anyag ,,neml�te'' csup�n
megakad�lyoz abban, hogy mag�hoz t�rjen. E megk�zel�t�s alapj�n az is
�rthet�, hogy Isten �nmag�t a vil�gnak �g�ri oda (a kegyelem �ltal,
mely isteniv� tesz), �s �gy ez az �g�ret �ppen az egyszeri
Istenemberben jelenik meg t�rt�nelmileg megford�thatatlanul �s
gy�zelmesen, �s �dvt�rt�netileg benne van jelen. A megtestes�l�st egy
m�sik n�z�pontb�l is meg lehet �rteni (ami term�szetesen nem sz�nteti
meg miszt�rium volt�t), �s e megk�zel�t�ssel felt�tlen�l kell is
foglalkoznunk, ha ezt a titkot a mai hitetleneknek, a mai
,,pog�nyoknak'' akarjuk hirdetni. A mai ember -->vil�gn�zete
,,evolut�v'' jelleg�: az ember �nmag�t, az emberis�get a t�rt�nelem
menet�ben szeml�li, sz�m�ra a vil�gnak ,,term�szett�rt�nete'' van,
nincsenek statikus mennyis�gek, a vil�g �lland� v�ltoz�sban van. A
term�szett�rt�net �s a vil�gt�rt�nelem egys�get alkot. �s a
t�rt�nelemnek ezt az egyetlen eg�sz�t az ember ,,f�lfel� emelked�''
t�rt�nelemk�nt �li �t �s szeml�li, f�ggetlen�l att�l, hogyan akarja
pontosabban jellemezni annak a mindenkori magasabb rend� val�s�gnak a
form�lis strukt�r�j�t, amelybe e t�rt�nelem egyes szakaszai �nmagukat
fel�lm�lva beletorkollnak (pl. n�vekv� bens�s�gess�g mint �ntudatra
�bred�s; n�vekv� befoly�s a val�s�g eg�sz�re; az egyes l�tez� n�vekv�
egys�ge �s komplexit�sa). Ha ez a t�rt�nelem val�ban �jat hoz l�tre
(vagyis magasabb rend�t, l�tszer�en nagyobbat �s nem csup�n m�st);
m�gpedig �nmaga �ltal, akkor a t�rt�nelem egyik alakj�r�l �s
szakasz�r�l a m�sikra val� �tmenetet csak ,,�ntranszcendenciak�nt''
lehet jellemezni. Ez a magasabb rend�re ir�nyul� �ntranszcendencia,
hab�r feltev�s�nk szerint mag�nak a t�rt�nelmi l�tez�nek a tette, csak
Isten abszol�t l�t�nek erej�ben val�sulhat meg, mivel a v�ges l�tez�nek
ezt az �ntranszcendenci�j�t mag�nak e l�tez�nek a tettek�nt -- de
an�lk�l, hogy a v�ges, v�ltoz� l�tez� l�nyegi mozzanat�v� lenne --
Isten id�zi el�, egyr�szt a vil�g teremt� fenntart�sa �s a vil�ggal
val� egy�ttm�k�d�se �ltal, m�sr�szt (legal�bbis aszimptotikus m�don
�nmaga �ltal mozgat� �s ily m�don c�lba vett) j�v�k�nt. Ha az
�ntranszcendencia fogalm�t isteni mozgat�sk�nt; az isteni tettet pedig
az �ntranszcendencia odaaj�nd�koz�sak�nt fogjuk fel, akkor az anyagi-
szellemi vil�g fejl�d�s�t �rtelmezhetj�k egyetlen t�rt�nelemk�nt
an�lk�l, hogy emiatt tagadnunk kellene vagy figyelmen k�v�l kellene
hagynunk a l�nyegi k�l�nbs�geket ezen az egy vil�gon �s t�rt�nelmen
bel�l. Amint a l�tez�s�nkr�l szerzett kegyelmi tapasztalatunkat
�rtelmez� isteni kinyilatkoztat�sb�l tudjuk, a teremtett l�t
legmagasabb rend�, abszol�t �s v�g�rv�nyes �ntranszcendenci�ja -- amely
az �sszes megel�z�t hordozza �s azoknak v�gs� c�lt �s �rtelmet ad --
nem m�s, mint a szellem fel�lemelked�se �nmag�n �s k�zvetlen
belemer�l�se az isteni l�t v�gtelen titk�ba. Ez az �ntranszcendencia
teljesen egyed�l�ll� m�don k�v�nja meg Isten ,,egy�ttm�k�d�s�t''. Ennek
az �ntranszcendenci�nak a szempontj�b�l n�zve ezt az egy�ttm�k�d�st
Isten kegyelemszer� �nk�zl�s�nek nevezz�k. A vil�g �s a szellem
t�rt�nete, amely a teremtett l�t fokozatokban t�rt�n�
�ntranszcendenci�j�n kereszt�l val�sul meg, Isten �nk�zl�s�n alapul,
melynek a maga el�felt�tel�t megteremt� mozzanata az Istent�l k�l�nb�z�
val�s�gnak a hat�oks�g �rtelm�ben vett -->teremt�se, maga ez az
�nk�zl�s pedig els� oka �s v�gs� c�lja a t�nyleges vil�gnak. A v�ges
l�tez� utol�rhetetlen �s legmagasabb rend� �ntranszcendenci�ja �s Isten
radik�lis �nk�zl�se k�t oldala annak, ami a t�rt�nelemben t�rt�nik. Itt
azonban nem szabad megfeledkezni k�t dologr�l. Egyr�szt e v�gs�
�ntranszcendencia c�lja mindig Isten felfoghatatlan titka. Ez�rt a
c�lnak ez a saj�toss�ga meghat�roz minden utat, amely a j�v�be vezet;
minden �t a nyitott, �ltalunk ismeretlen j�v�be visz. Az
�ntranszcendencia teh�t mindig azt jelenti, hogy rem�nykedve �s
szeretettel r�b�zzuk magunkat arra a Valakire, akivel egy�ltal�n nem
rendelkezhet�nk, aki a szeretet felfoghatatlans�g�ban k�zli mag�t.
M�sr�szt az �ntranszcendencia t�rt�nete a szabads�g t�rt�nete, a
lehets�ges (�s t�nylegesen is bek�vetkezett) b�nnek a t�rt�nete: az
ember mondhat nemet a t�rt�nelemnek erre a dinamik�j�ra, �rtelmezheti
t�vesen (vagyis auton�m m�don) ezt az �ntranszcendenci�t, az
�ntranszcendencia t�rt�nete lehet a v�gs� c�l abszol�t �s v�gleges
elv�t�s�nek t�rt�nete. A szabads�g t�rt�net�nek ezen a kett�ss�g�n
bel�l azut�n sz�ks�gk�ppen megvan a maga helye a lemond�snak, a
,,keresztnek'' �s a -->hal�lnak is.
M�rmost Isten �nk�zl�s�nek �s a teremtm�ny �ntranszcendenci�j�nak ez
a t�rt�nete, melynek sor�n a vil�g egyre ink�bb isteniv� lesz, nem
csup�n a szabad lelkiismeret m�ly�n megy v�gbe. E t�rt�netnek -- a sok
dimenzi�s ember egys�ge �s a kegyelemnek minden teremtett dolog
megdics��t�s�re ir�nyul� dinamik�ja miatt voltak�ppeni, kategori�lisan
t�rt�nelmi dimenzi�ja is van: e t�rt�nelem megjelenik, �s megteremti a
maga k�zzelfoghat� alakj�t a voltak�ppeni �s szok�sos �rtelemben vett
-->�dvt�rt�nelemben. Ez a kategori�lis, t�rbeli �s id�beli t�rt�nelem
az a t�rt�nelem, amelyben Isten �nk�zl�se �s a teremtm�ny (konkr�tan:
az ember) �ntranszcendenci�ja bek�vetkezik. Ahol Isten �nk�zl�se �s az
ember �ntranszcendenci�ja kategori�lisan t�rt�nelmi m�don el�ri a maga
abszol�t �s visszaford�thatatlan cs�cspontj�t, vagyis Isten val�s�gosan
�s visszavonhatatlanul ,,jelen van'' a t�rid�ben, �s �gy az ember
�ntranszcendenci�ja eljut arra a pontra, hogy az ember ugyanilyen
teljesen �tadja mag�t Istennek, ott bek�vetkezik az, amit a
kereszt�nys�g megtestes�l�snek nevez. Ez azt jelenti, hogy a vil�g
kozmikus �s t�rt�nelmi �rtelemben vett krisztocentrikus volta egys�get
alkot. Ez nem �gy �rtend�, mintha a vil�g ,,csak'' J�zus Krisztusban
jutott volna el az abszol�t �ntranszcendenci�ig. A vil�g mint eg�sz �ri
el az abszol�t �ntranszcendenci�t, tudniillik az anyagi val�s�g �nmag�t
fel�lm�lva bele�p�l a szem�lyes-szellemi val�s�gba, a beteljes�l�sben
csak a szellemis�g mozzanatak�nt fog v�g�rv�nyesen l�tezni (az
angyalokban �s emberekben), a beteljes�lt szellemi teremt�sben pedig
megval�sul az abszol�t k�zels�g Istenhez, az abszol�t, v�gtelen l�thez.
J�zus Krisztus ugyanis nem a szellem �ntranszcendenci�j�nak �s Isten
�nk�zl�s�nek egyik ,,magasabb foka'', mert akkor fel kellene vetn�nk
azt a k�rd�st, hogy ez a fokozat mi�rt csak ,,egyszer'' val�sult meg,
�s mi�rt nincs meg minden szellemi teremtm�nyben valamilyen
,,p�nkrisztusi'' �rtelemben. �pp ellenkez�leg, a dolog �gy �ll, hogy a
vil�g isteniv� v�l�s�nak tet�z�se �s k�z�ppontja a megtestes�lt Logosz.
A megtestes�l�s ugyanis sz�ks�gszer�en egyetlen egy esetben val�sulhat
meg, felt�ve, hogy a vil�g isteniv� v�l�s�nak -- kegyelemben �s
dics�s�gben -- el kell �rnie a maga visszaford�thatatlan cs�cspontj�t,
�s hogy t�rt�nelmileg kell a t�rt�nelemben megnyilv�nul� gy�zelm�re
jutnia. Az�rt van J�zus Krisztus, mert Isten oda�g�ri mag�t a vil�gnak;
ha J�zus Krisztus v�ghez akarja vinni az �dv�ss�g k�zl�s�t, akkor � nem
csup�n lehets�ges k�zl�je valamilyen �dv�ss�gnek, hanem � maga a
visszavonhatatlan �s t�rt�nelmileg megjelen� �dv�ss�gk�zl�s.
========================================================================
Megvall�s

A megvall�s szem�lyes elhat�roz�sok �s bizonyos t�ny�ll�sok

kinyilv�n�t�sa egy k�z�ss�gen bel�l. �gy a Szent�r�sban sz� esik Jahve
csodatetteinek megvall�s�r�l, a b�n megvall�s�r�l, a h�la
kinyilv�n�t�s�r�l, mindenekel�tt pedig a megvall�snak egy saj�tos
fajt�j�r�l, a dics��t�sr�l (liturgikus homol�gi�k �s doxol�gi�k). Az
�jsz�vets�gben a megvall�s k�telezetts�g�t meg�j�tja J�zusnak az a
k�vetel�se, hogy aki benne hisz, annak meg kell vallania �t az emberek
el�tt (Mt 10,32 �s k�v.); Szent P�l szint�n a hit megvall�s�nak
sz�ks�gess�g�r�l besz�l (R�m 10,9 �s k�v.). A kereszt�nys�g kezdett�l
fogva azt tartotta, hogy a nyilv�nos megvall�s (m�gpedig mindk�t
vonatkoz�s�val: az ember b�n�nek megvall�s�val �s Isten csodatetteinek
dics��t�s�vel egy�tt, amelyeket Isten a b�n�t megvall� emberben visz
v�ghez J�zus Krisztus �ltal) sz�ks�gszer�en k�vetkezik az ember testi-
szellemi egys�g�b�l �s ama tulajdons�g�b�l, hogy l�nyeg�n�l fogva
k�z�ss�gi l�ny; �s hogy a nyilv�nos megvall�s l�nyegi alkot�eleme az
Egyh�znak. -- -->Hitvall�s.
========================================================================
Megv�lt�s

A megv�lt�s a sz� legt�gabb �rtelm�ben azt jelenti, hogy az ember

v�gleg megszabadul abb�l az �llapotb�l, amelyben elker�lhetetlen�l
benne van az egy�n is meg az emberi k�z�ss�g is; amelyet
nyomor�s�gosnak �rez �s amelyet a maga erej�b�l nem tud megv�ltoztatni.
A -->kereszt�nys�g az embert olyan l�nynek ismeri meg, akit meg lehet
v�ltani (v�gs� soron az�rt, mert az ember szabads�ga v�ges, �s Isten
teremt� szeretete mindig k�r�lfogja), �s aki r� is szorul arra, hogy
megv�lts�k, m�gpedig els�sorban �s v�gs� soron a saj�t b�n�t�l. Ezt a
b�nt (az eredend� b�n l�thelyzet�t �s az egy�ni szabads�g tett�t) az
ember nem tudja kik�sz�b�lni. A b�n nem csup�n abban �ll, hogy az ember
megszeg bizonyos evil�gi, dologi norm�kat, ami azt jelenten�, hogy az
ember maga meg tudn� sz�ntetni v�ts�g�nek k�vetkezm�nyeit �s el tudn�
t�r�lni a b�nt. A b�n abban �ll, hogy az ember szabadon (�s szabads�ga
miatt a v�g�rv�nyess�g tendenci�j�val) nemet mond Isten k�zvetlen,
bens�s�ges szeretet�re, amely �nk�zl�s�nek a teremtetlen, isteniv� tev�
-->kegyelem �ltal t�rt�n� felk�n�l�s�ban nyilv�nul meg; a b�n teh�t
teljes eg�sz�ben dialogikus term�szet� aktus (-->b�n). A b�nbocs�nat,
vagyis az ember viszontszeretete Isten ir�nt, amelyre Isten hatalmazza
fel az embert, csak akkor lehets�ges, ha Isten az ember elutas�t�sa
ellen�re sem vonja vissza szeretet�t, �s isteni szeretetk�nt fel�lm�lja
az ember b�n�t. Csak ennek a b�nbocs�natnak az alapj�n gondolhat� el
azut�n a v�gleges �dv�ss�g szem�lyes v�glegess�gk�nt �s a k�nokkal teli
�llapot megv�ltoztat�sak�nt, mert egyr�szt a k�n �s a hal�l a l�tez�s
alapj�ban rejl� b�n megnyilv�nul�sa, m�sr�szt a teljes ,,boldogs�got''
-- annak �sszes dimenzi�j�ban -- szint�n csak aj�nd�kba kaphatjuk
mag�nak Istennek eszkatologikus adom�nyak�nt: ez teh�t nem olyan c�l,
amelyet az ember maga el�rhetne.
A megv�lt�s, kereszt�ny felfog�s szerint, ,,objekt�v'' megv�lt�s,
vagyis egy bizonyos esem�ny �s annak k�vetkezm�nye (objekt�v
megv�ltotts�g). Ez t�rgyi �rtelemben megel�zi az ember -->megigazul�s�t
�s megszentel�d�s�t (szubjekt�v megv�ltotts�g): hogy a v�ges,
teremtm�nyi szabads�g val�ra v�lthassa �dv�ss�g�t, annak felt�tele egy
olyan ,,szitu�ci�'' amely nem azonos az embernek �s szabads�g�nak
sz�ks�gszer� l�nyeg�vel. Az objekt�v megv�lt�s teh�t azt jelenti, hogy
Isten l�trehozza azt a konkr�t, t�rt�nelmi szitu�ci�t, amelyben
megbocs�t� �s �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t� akarata) az ember
szabads�g�nak felk�n�lt aj�nd�kk�nt eszkatologikus
visszavonhatatlans�ggal t�rt�nelmileg jelenval�v� v�lik �s megjelenik
J�zus Krisztusban, az ember pedig csak ennek a szitu�ci�nak az alapj�n
�s csak ebben a szitu�ci�ban tudja szabadon elfogadni a felk�n�lt
megbocs�t�st.
A megv�lt�snak ez az esem�nye (amelyet a kereszt�nys�g r�viden
,,J�zus keresztj�nek'' fogalm�val jel�l) nem �gy oka a
megv�ltotts�gnak, hogy ne volna oka egyben a Krisztus el�tti emberis�g
�dv�ss�g�nek is. Mivel -->Isten �nk�zl�se (melynek c�lja J�zus
Krisztus) mind�r�kt�l fogva �s mindig hatott a vil�gban, hib�s az a
k�rd�s, hogy mennyivel lett jobb a vil�g J�zus Krisztus ,,�ta''. Az
emberis�g �sszt�rt�net�t mindig �s minden�tt meghat�rozta Isten
megbocs�t� szeretete J�zus Krisztusban.
Az �nmegv�lt�s eszm�je teh�t eleve t�ves, mert nem l�tja sem azt,
hogy val�j�ban mi�rt szorul r� az ember a megv�lt�sra, sem azt, hogy
milyen nagyon r�szorul (az -->emancip�ci��rt �s az igazs�goss�g
megval�s�t�s��rt tett er�fesz�t�sek sz�ks�gszer� megnyilv�nul�sai a
megv�lt�snak, de nem t�vesztend�k �ssze a megv�lt�s l�nyeg�vel).
M�sr�szt isteni megv�lt�sunk m�gsem olyan megv�lt�s, amit valamely
idegen er� visz v�ghez rajtunk, mert Isten nem ,,idegen'', hanem
legsaj�tabb val�s�gunk l�talapja (J�zus Krisztusban az ,,ember'' is
eszk�zl�je saj�t �dv�ss�g�nek: 1Tim 2,5; DS 261 636 641 �s k�v. 801
1739 �s k�v. 1743 2015 3677; -->k�zvet�t�), �s mert Isten �ppen
megv�lt� kegyelme �ltal aj�nd�koz meg benn�nket azzal a
-->szabads�ggal, hogy elfogadjuk megbocs�t�-megv�lt� �nk�zl�s�t. A
megv�lt�s tartalma (isteni �let, mellyel Isten a b�nbocs�nat �ltal
aj�nd�koz meg benn�nket) �s elsaj�t�t�s�nak m�dja egyar�nt Isten szabad
adom�nya; a megv�lt�s teh�t oly tette Istennek, amellyel nem tartozik
az embernek. A megv�lt�s, amely az Atya teljesen szabad
kezdem�nyez�s�b�l sz�rmazik (v�. Ef 1,3-23), eg�szen hozz� van k�tve
J�zus t�rt�nelmi szem�ly�hez (-->J�zus Krisztus) �s m�v�hez (Zsid 10,5-
9; Fil 2,5-11); a szabad, isteni k�ny�r�let nem �gy val�sul meg, hogy
Isten egyszer�en megsz�nteti a b�nt (�s az eg�sz embernek megv�lt�sra
szorul� ideigleness�g�t), hanem �gy, hogy megv�lt� kegyelm�t J�zusban
t�rt�nelmileg k�zzelfoghat�v�, jelenval�v� teszi �s hatalommal ruh�zza
fel, m�gpedig a meg�rizend� vil�gban. J�zus l�te (Isten �let�nek �s az
emberi l�tez�snek az egys�ge) �s tette (szeretetben �s engedelmess�gben
val� elfogad�sa az emberi l�tez�snek, amelyre a b�n nyomja r� b�lyeg�t:
R�m 5,12-21; v�. 1Kor 15,45 �s k�v.) Isten �nk�zl�s�nek t�rt�nelmileg
re�lis �s ugyanakkor eszkatologikus �rtelemben gy�zelmes oda�g�r�se a
vil�gnak, mely adom�nyban b�ne ellen�re �s b�n�s l�t�re is r�szes�l a
vil�g. Isten megv�lt� b�nbocs�nat�nak teh�t mely a t�rt�nelemben
minden�tt hat�konyan jelenval� �rtelmet k�lcs�nz� k�z�ppontja �s t�l
nem sz�rnyalhat� v�glegess�ge: J�zus Krisztus. �gy �rtelmezve azonban a
b�nbocs�nat visszavonhatatlan, mert Isten J�zusban b�ne �s v�tkes sorsa
ellen�re (v�. Zsid 2,11; R�m 8,29) v�gleg elfogadta az egy vil�got �s
emberis�get (mint eg�szet) ami kider�l J�zus -->felt�mad�s�b�l �s a
-->Szentl�lek elk�ld�s�b�l. Isten kiengesztel�d�se az emberrel, amit
maga Isten kezdem�nyezett �s ami az � aj�nd�ka minden embernek (2Kor
5,18 �s k�v.; v�. Kol 1,21 �s k�v.; Jn 3,16), mindig megel�zi az ember
tett�t, amellyel a -->hitben szem�lyesen elfogadja ezt a
kiengesztel�d�st vagy megv�lt�st (a predesztin�ci�s tanokkal
ellent�tben, v�. 1Tim 2,4 �s k�v.; DS 391 723 1011 1513 1523 1530 �s
k�v.). Ez a kiengesztel�d�s mag�ra �lti az isteni igazs�goss�g alakj�t
is (m�r Szent P�ln�l, hab�r nem teljess�ggel f�lre�rthetetlen
�rtelmez�si modellben), tudniillik �gy, hogy Isten Fi�nak emberi �let�t
mint radik�lis szeretetb�l fakad�, a -->hal�lt is v�llal�
engedelmess�get (Jn 10,17 �s k�v.; Mk 10,45; Zsid) akarta, hogy ezzel
el�gt�telt ad� (engesztel�) �ldozatot aj�nd�kozzon az (egy �s
szolid�ris) emberis�gnek (Fil 2,5-11). Ennyiben lehet �s kell
mondanunk, hogy Isten az�rt bocs�tja meg a vil�g b�n�t �s v�ltja meg
ezzel a vil�got, mert J�zus Krisztus kereszthal�l�val el�gt�telt adott
helyett�nk �s �rt�nk (DS 1513 1522 �s k�v. 1528 �s k�v. 1545 �s k�v. �s
els�sorban DS 3891), �s kiengesztelte Istent; ann�l is ink�bb, mivel e
kiengesztel�d�snek az egyes ember r�sz�r�l t�rt�n� szabad elfogad�sa
ism�t Isten tette: -->megigazul�s.
A megv�lt�stan (-->sz�t�riol�gia) voltak�ppeni probl�m�ja ebben a
k�rd�sben foglalhat� �ssze: mi�rt van az, hogy Isten eredeti megbocs�t�
akarata nem ,,egyenesen fel�lr�l'', mindig �s minden�tt egyform�n
k�zvetlen�l eszk�zli ki a megbocs�t�st, hanem egy bizonyos t�rt�nelmi
esem�nyb�l kiindulva �ri el az embert, �s mi�rt ez az esem�ny, a
megbocs�t�s ,,oka''. Ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket mondhatjuk:
Isten ,,transzcendent�lis'' �dv�z�t� akarata az�ltal v�lik re�liss�,
jut el az emberhez, hogy t�rt�nelmileg konkr�tt� v�lik; �gyhogy ebben
az �rtelemben a t�rt�nelmi megjelen�s egyszersmind hat�sa �s alapja is
Isten �dv�z�t� akarat�nak. Isten ,,transzcendent�lis'' �dv�z�t� akarata
konkr�tan az egy -->�dvt�rt�nelemben v�lik val�ra. Az �dvt�rt�nelem oly
cs�cspont fel� halad, amely ennek az isteni �dv�z�t� akarat gy�zelm�re
ir�nyul� t�rt�nelemnek az ir�ny�t t�rt�nelmileg is megford�thatatlann�
teszi; �gy teh�t az �dvt�rt�nelem ,,eszkatologikus'' cs�cspontja fel�
halad. A cs�cspont akkor k�vetkezik be, amikor Isten saj�tj�v� teszi
ezt a t�rt�nelmet (hab�r ez a b�nnek �s a b�n t�rt�nelmi
objektiv�ci�inak is t�rt�nelme), �s amikor a b�n�s vil�g isteni
elfogad�s�ra a vil�g is -- az isteni elfogad�s �ltal (J�zus
Krisztusban) predesztin�lt -- elfogad�ssal v�laszol. Az
�dvt�rt�nelemnek ezen a cs�cspontj�n teh�t objekt�ve �s (benne
p�ldaszer�en) szubjekt�ve a megford�thatatlan, megv�lt� elfogad�s Isten
�s a vil�g egys�gek�nt jelenik meg a t�rt�nelemben. Az isteniv� tev�
�nk�zl�s radik�lis elfogad�sa a teremtm�ny r�sz�r�l azonban a hal�l
�ltal t�rt�nik. �pp a hal�l ugyanis az a tett, amelyben a szabad l�ny
v�g�rv�nyesen elfogadja �nmag�t, �s az a szenved�s, amelyben a szabad
l�ny elfogadja �s elszenvedi v�tkes l�thelyzet�t. �gy lehetne
meg�rtetni a J�zus hal�la �ltali megv�lt�st an�lk�l, hogy el kellene
fogadni az -->el�gt�telelm�leteknek a vezekl�sre �s a j�v�t�telre �p�l�
modellj�t.
========================================================================
Meleti�nusok

Meleti�nusok: k�t k�l�nb�z� skizmatikus csoport tagjai. Az els�

csoport, amelyet Meletioszr�l, az egyiptomi L�kopolisz p�sp�k�r�l
neveztek el (meghalt 325-ben), el�t�lte azokat, akik a Diocletianus-
f�le kereszt�ny�ld�z�s idej�n gyeng�nek bizonyultak; ezen a
rigorizmuson k�v�l m�s t�vtanuk val�sz�n�leg nem volt. A m�sodik
csoportot, amelyet Meletiosz, antiochiai p�sp�kr�l neveztek el (meghalt
381-ben), nem ez a Meletiosz alap�totta: ez a csoport voltak�ppen nem
is volt skizmatikus, �s val�j�ban t�vtant sem vallott; ink�bb csak az
egyik p�rt volt az -->arianizmus k�r�li vit�ban. Maga Meletiosz az I.
-->konstantin�polyi zsinat eln�ke volt (�s a zsinat idej�n halt meg); a
meleti�nus p�rt az 5. sz�zad elej�n b�k�lt ki a t�bbi keleti
katolikussal.
========================================================================
Menny

A ,,menny'' sz�t a teol�gi�ban k�t k�l�nb�z� �rtelemben

haszn�lhatjuk.

1. A menny k�pletes �rtelemben az �sz�vets�gben �s az �jsz�vets�gben

egyar�nt a f�ld feletti fels�bb vil�got jelenti. Az antik vil�gk�pnek
megfelel�en azt k�pzelt�k, hogy ennek a fels�bb vil�gnak ,,emeletei''
vannak, melyek k�z�l a legfels�t, ism�t eg�sz k�pletesen, Isten
lak�hely�nek tartott�k. Ezt az elk�pzel�st m�r az �sz�vets�g
,,m�tosztalan�tja'', mikor kijelenti, hogy sem az �g, sem a f�ld nem
tudja Istent befogadni (1Kir 8,27; Jer 23,24). A k�s�zsid�s�g a
mennyet, ugyancsak k�pletesen, az �dv�z�ltek lakhely�nek is tekinti: a
mennyben volt a -->paradicsom, a mennyben lesz a ,,mennyei
Jeruzs�lem''. K�pletes �rtelemben az �jsz�vets�g is mondja, hogy a
kereszt�nyek keress�k azt, ami ,,f�nt'' van (Kol 3,1), �s hogy ott az �
haz�juk (Fil 3,20; 13,14). A menny egyben Isten nev�nek helyettes�t�je
is: ez�rt a ,,mennyek orsz�ga'' kifejez�s nem azt jelenti, hogy az
�jsz�vets�g Isten eszkatologikus uralm�t t�rbeli �rtelemben a mennybe
helyezi, mert a ,,mennyek orsz�g�t'' (-->baszileia) az jellemzi, hogy
az eg�sz teremt�s megdics��l, �s �talakul �j �gg� �s �j f�ldd�.

2. A menny mint metafora jelentheti a teol�gi�ban az Istenben v�gleg

megmentett emberek -->�dv�ss�g�nek telj�t. Hogy ezt a mennyet
nevezhetj�k-e valamilyen ,,helynek'', az att�l f�gg, milyen m�don
t�rt�nik majd az -->anyag ugyancsak v�g�rv�nyes megment�se �s
felemel�se Istenhez; err�l azonban a kinyilatkoztat�s a puszta t�nyen
k�v�l (a test felt�mad�sa) semmit sem mond.
Semmi esetre sem k�pzelhetj�k ezt a mennyet valamilyen id�tlen�l l�tez�
helynek, ahov� az ember eljut (illet�leg amelybe az ember bejut). Ez
k�vetkezik abb�l, hogy a mennynek l�nyeg�n�l fogva krisztol�giai
strukt�r�ja van: a menny a hal�lnak J�zus Krisztus �ltal t�rt�nt
legy�z�s�n �s J�zus Krisztus felmagasztaltat�s�n (-->J�zus
mennybemenetele) alapul. Ezek az alapfelt�telei annak, hogy a
teremtm�ny Isten �let�nek r�szes�v� lehessen. A szem�lyes teremtm�nynek
ez az Istenn�l-val�-l�te l�nyege szerint azt jelenti, hogy az emberis�g
J�zus Krisztus v�g�rv�nyes test�v� (-->Krisztus teste), az ,,eg�sz
Krisztuss�'' egyes�l, k�z�ss�gben az emberr�-lett (�s embernek meg is
marad�) Istennel. Ennyiben a menny azt is jelenti, hogy fennmaradnak a
jelen vil�gban l�tes�tett emberi kapcsolatok, s ezeket
,,viszontl�tjuk''. Az Istennel val� egyes�l�s �s az embereknek
egym�ssal val� egyes�l�se semmi esetre sem jelenti az egyes ember
megsemmis�l�s�t, mert min�l k�zelebb jut az egyes ember Istenhez, ann�l
szabadabb� v�lik, �s ann�l nagyobb �n�ll�s�gra �s �rv�nyess�gre tesz
szert ez�ltal. Ezt juttatja kifejez�sre az a teol�giai sz�haszn�lat is,
amely mennynek �s az Istenben val� boldogs�gnak voltak�ppeni
l�nyegek�nt vagy -->Isten sz�nel�t�s�t, vagy az Isten �s a teremtm�ny
k�zti szem�lyes term�szet�, t�l�rad� -->szeretetet jel�li meg (az
el�bbi a tomist�k, az ut�bbi a szkotist�k �ll�spontja). Ha egy�tt
szeml�lj�k e k�t dolgot, akkor az is vil�goss� v�lik, hogy ez a
boldogs�g az egyes �dv�z�ltekn�l k�l�nb�z� �s m�gis t�k�letes
boldogs�g; amit egyed�l Isten kegyelme mentett meg v�glegesen (ezt a
teol�gia azzal is kifejez�sre juttatja, hogy a ,,dics�s�g f�ny�t'' mint
az ember �tv�ltoz�s�t okvetlen�l megk�veteli ahhoz, hogy az ember ,,a
mennyben'' lehessen), azt tov�bbra is az hat�rozza meg, amit az ember
t�rt�nelmileg kieszk�z�lt �s ami t�rt�nelmileg l�trej�tt, �s ezt
t�rt�nelmileg el�rt m�rt�ke �s ,,form�tuma'' szerint szereti �s t�lti
be eg�szen Isten. Hab�r a menny azon alapul, hogy J�zus Krisztus bement
dics�s�g�be -- amely egyr�szt az � embers�g�nek maradand� �rv�nyess�ge
Istenben �s az �ut�na elhunytak bebocs�t�sa ebbe a boldogs�gba,
m�sr�szt a vil�ghoz val� amaz �jfajta viszony l�trej�tte, amely J�zusra
�s a n�la lev�kre jellemz� --, m�gis l�tnunk kell, hogy a ,,menny'' m�g
n�veked�sben van, mivel az �dv�ss�g csak akkor lesz teljess�, ha majd
Isten mindent helyre�ll�t (a vil�got, a t�rt�nelmet, az embereket),
�gyhogy a menny beteljesed�se csak akkor k�vetkezik be, amikor a
-->par�zi�val, az -->�t�lettel �s a test -->felt�mad�s�val az eg�sz
mindens�g beteljes�l.
========================================================================
M�rt�kletess�g

M�rt�kletess�g (latinul: temperantia). A m�rt�kletess�g -->er�nye

abban �ll, hogy az ember �rtelme seg�ts�g�vel f�ken tartja
-->szenved�lyeit �s indulatait, csak m�rt�kkel engedi �rv�nyes�lni
�ket, �s mindig a helyes k�z�putat v�lasztja. A tomista er�nytan
szerint a m�rt�kletess�g a n�gy sarkalatos er�ny k�z�tt az utols�
helyen �ll, �s k�l�nf�le neki al�rendelt er�nyekben val�sul meg, pl. az
ev�sre �s iv�sra vonatkoz� voltak�ppeni m�rt�kletess�gben, a
tisztas�gban �s a szer�nys�gben.
========================================================================
Messi�s

Messi�s (a h�ber ,,m�siach'': felkent sz� elg�r�g�s�tett alakja, a

megfelel� g�r�g sz� a ,,khrisztosz''). A ,,messi�s'' az �sz�vets�gben
el�sz�r is a (felkent) kir�lyoknak, a f�papnak, a p�tri�rk�knak stb. a
megjel�l�se. A k�s�zsid�s�g viszont az �sz�vets�g ,,messi�si
j�vend�l�seinek'' �rtelmez�se alapj�n Messi�son az ezekben meg�g�rt
,,kir�lyt'' �rtette (Ter 49,10; Sz�m 24,17; 2S�m 7; Zsolt 2; 72; 110);
az � ,,messi�si'' uralm�t a r�mai megsz�ll�s idej�n s�v�rogva v�rt�k �s
a legk�l�nb�z�bb form�kban k�pzelt�k el, s mindez abban a v�rakoz�sban
cs�csosodott ki, hogy Izrael f�ggetlen, nemzeti kir�lys�ga az eg�sz
vil�gon uralkodni fog (v�. Lk 24,21; ApCsel 1,6). A ,,Messi�s =
Krisztus'' c�m teol�giailag letisztult form�j�ban -->J�zus Krisztus
kit�ntetett c�me lett az �segyh�zban (ApCsel 2,33-36; ezzel f�ggnek
�ssze J�zus nemzets�gt�bl�i: Mt 1,1; Lk 1,32.69 �s az �sszes olyan
helyek, ahol J�zust ,,D�vid fi�nak'' nevezik; Jahve szolg�j�t [-->ebed
Jahve] szint�n azonos�tott�k a Messi�ssal; v�g�l figyelembe kell venni
azokat a helyeket, ahol J�zust ,,pr�f�t�nak'' nevezik: ApCsel 3,22;
7,37; Jn 6,14; 7,40, mivel a Messi�snak pr�f�tai szerepk�rt
tulajdon�tottak). Maga J�zus -- eg�sz bizonyosan a korabeli messi�s-
elk�pzel�sek miatt -- vonakodik att�l, hogy a messi�s-c�met mag�ra
alkalmazza; m�gis �nmag�t tartja a voltak�ppeni �dv�z�t�nek, aki t�bb,
mint pr�f�ta, akiben Isten Lelke van, aki d�nt az emberek �dv�ss�g�r�l,
aki Izrael eszkatologikus p�sztora, akiben Isten megkegyelmez a
b�n�s�knek, r�viden aki a maga szem�ly�ben t�bb, mint amit a korabeli
zsid�s�g egy�ltal�n elk�pzelni �s rem�lni tudott, amikor a Messi�sra
gondolt. Mk 14,60 �s k�v. versekben J�zus egy�rtelm�en Messi�snak
vallja mag�t, mert ha nem ez lenne a v�lasza, akkor ez azt jelenten�,
hogy � is egy m�sik, n�l�n�l is nagyobb �dv�z�t�t v�r.
========================================================================
Messzalianizmus

Messzalianizmus: egy bizonyos, 350 k�r�l Sz�ri�ban keletkezett

kereszt�ny szekta tan�t�sa (nevezik �ket m�g masszali�nusoknak,
euchit�knak, enthuziaszt�knak stb.). Eszerint a kereszt�nynek meg kell
vetnie a munk�t �s a szents�geket, minthogy azok nem seg�tik el� a
k�v�nt c�lt, a kegyelem tapasztal�s�t, tov�bb� a kereszt�ny,
-->aszk�zis �tj�n, m�r most eljuthat -->Isten sz�nel�t�s�ra. Ezt a
tant, amely Kis�zsi�ban terjedt el, t�bb helyi zsinat, valamint az
efezusi egyetemes zsinat �t�lte el (-->Epheszosz).
========================================================================
Metanoia

Metanoia (g�r�g, jelent�se: a gondolkod�s megv�ltoztat�sa). A

metanoia �sz�vets�gi eredet� vall�si fogalom, amely megt�r�st, Istenhez-
fordul�st jelent, �s m�r az �sz�vets�gben is az ember valamennyi
dimenzi�j�ra alkalmazz�k, vagyis a metanoi�t egyr�szt igazolni kell a
k�lvil�g el�tt (b�neink megvall�sa, b�jt stb.), m�sr�szt a metanoia a
gondolkod�s megv�ltoz�s�n alapul (Jer 8,4 �s k�v.; 31,18 �s m�shol; Ez
18), �s �j �letvitelben �lt testet. Ebben az �rtelemben hirdeti
els�sorban Keresztel� J�nos a metanoi�t mint abszol�t k�vetelm�nyt,
amely kiv�tel n�lk�l minden emberre vonatkozik �s amelyet Isten
�t�let�nek fenyeget�se tesz indokoltt� (Mt 3,7 �s k�v.; Lk 3,7 �s
k�v.). A metanoia kinyilv�n�t�s�nak kor�bban ismert form�i helyett
J�nos ,,a b�nb�nat kereszts�g�t'' hirdette �s szolg�ltatta ki (Mk 1,4
�s k�v.). J�zus alapj�ban v�ve �tveszi igehirdet�s�be ezt a metanoia-
fogalmat (b�r viszonylag ritk�n besz�l r�la), azzal a k�l�nbs�ggel,
hogy n�la h�tt�rbe szorul az �t�lettel val� fenyeget�s, viszont ann�l
er�sebben hangs�lyozza a -->hit szerep�t az igazi metanoi�n�l (Mk
1,15). Az �jsz�vets�g k�sei irataiban (Zsid) -- a k�z�ss�gek els�
lelkesed�s�nek lelohad�sa k�vetkezt�ben -- s�lyos probl�m�t okoz a
t�bbsz�ri metanoi�nak m�r a k�s�zsid�s�g k�r�ben felmer�l� gondolata,
�gyhogy a Zsid�khoz �rt lev�lben m�g az is benne van, hogy a
kereszt�nyekn�l visszaes�s eset�n a metanoi�t nem lehet (pszichol�giai
�s nem teol�giai �rtelemben) megism�telni (Zsid 6,6). A metanoia-
fogalom mai megfelel�je a -->hit igazi teol�giai fogalma (l�sd m�g:
-->b�nb�nat).
========================================================================
Misszi�

Minthogy a J�zus Krisztusban val� megv�lt�snak egyetemes �rv�nyess�ge

van, �s minthogy az -->Egyh�zat J�zus Krisztus egyetemes Egyh�znak
sz�nta, az Egyh�znak k�teless�ge �s joga a ,,misszi�'', vagyis az, hogy
szabadon, az emberek szabad, hitbeli engedelmess�g�re hivatkozva
hirdesse minden n�pnek �s minden t�rt�nelmi helyzetben az evang�liumot
mint �rthet� igazs�got �s konkr�t szeretetet (Mt 28,19; II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 16 �s k�v. 23 �s k�v. 27; Ad gentes 6 29 35 �s
k�v. �s m�shol).
A misszi� mint nyilv�nos misszi� sz�ks�gszer�en a t�rsadalmi
viszonyok megv�ltoztat�sa is, hab�r a misszi�nak k�zvetlen�l nincsenek
t�rsadalmi �s politikai c�ljai; a misszi� mindig bele fog �tk�zni a
b�n�s ember ellen�ll�s�ba, �s sohasem fog teljesen befejez�dni. A
misszi�s tev�kenys�g sor�n a vil�g �s az ember teljess�g�r�l szerzett
tapasztalat �ltal a misszi� el�seg�ti mag�nak az Egyh�znak a
kibontakoz�s�t is; az Egyh�z azzal, hogy misszi�s tev�kenys�ge k�zben
eleget tesz az alkalmazkod�s k�telezetts�g�nek, gazdagabban
bontakoztatja ki saj�t val�s�g�t: azz� lesz, ami, vagyis egyetemes
Egyh�zz� v�lik (-->Egyh�z katolicit�sa). Az alkalmazkod�s azt jelenti,
hogy az Egyh�z a kereszt�ny �zenet hirdet�s�n�l �s �gy a
kinyilatkoztatott hittartalom tan�t� c�lzat� kifejt�s�n�l figyelembe
veszi a hallgat� szellemi vil�g�t: ez a figyelembev�tel a misszi�s
tev�kenys�g maradand� �s �rv�nyes mozzanata, �s nem puszt�n �tmeneti
enged�kenys�g a nemkereszt�ny kult�r�kkal szemben. -- R�gebben a
misszi�t az egyes ember egy�ni �dv�ss�ge miatt tartott�k sz�ks�gesnek,
�s ezzel indokolt�k meg. Napjainkban -- amikor tudom�sunk van arr�l,
hogy az emberis�g t�rt�nelm�nek mily nagy h�nyada esik k�v�l a
kereszt�nys�g hat�k�r�n, �s ha teol�giailag helyesen �rtelmezz�k
-->Isten �dv�z�t� akarat�nak �s a -->megv�lt�snak az erej�t -- m�r nem
t�telezhetj�k fel, hogy Isten veszni hagyja az emberek nagy r�sz�t; �pp
ellenkez�leg, ma teol�giailag k�nnyebben �s vil�gosabban el tudjuk
gondolni, hogy az ember, ha nem tal�lkozik is a nyilv�nosan hirdetett
evang�liummal, az�rt szint�n szembeker�l a voltak�ppeni hitk�rd�ssel �s
az abszol�t erk�lcsi k�teless�ggel, �s ebben a helyzetben isten
kegyelm�vel k�pes pozit�v d�nt�st hozni, �s k�pes a saj�t �dv�ss�g�t
v�lasztani (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 16; Gaudium et spes 22;
Ad gentes 7). Az �dv�ss�g es�lyeinek ezen optimista szeml�lete ellen�re
is lehet a misszi�s tev�kenys�gnek pozit�v �rtelmet adni: Isten
kegyelme, ami mindenkit meg akar menteni, inkarnat�rikus jelleg�, az
emberi l�tez�s valamennyi dimenzi�j�ban, teh�t az ember
t�rt�nelmis�g�ben �s t�rsadalmis�g�ban is jelen akar lenni �s hat�st
akar kifejteni, �s ez a kegyelem l�nyeg�n�l fogva humaniz�l�,
b�kess�gszerz� �s egyh�zalkot� kegyelem k�v�n lenni.
========================================================================
Miszt�riumteol�gia

Miszt�riumteol�gia: a korai-kereszt�ny teol�giai gondolkod�s

meg�j�t�sa, mely O. Casel-t�l (meghalt 1948-ban) �s I. Herwegen-t�l
(meghalt 1946-ban) indult ki. A miszt�riumteol�gia k�zponti k�rd�se az
�ltal�nos �dvt�rt�nelem �s a kegyelem egyedi megval�sul�sa k�zti
viszony k�rd�se, pontosabban: J�zus Krisztus �dv�z�t� tett�nek
val�s�gos �s hat�kony jelenl�te a szents�gi t�rt�n�sben. Ez az ir�nyzat
ebb�l a miszt�riumb�l kiindulva az eg�sz teol�gi�t
miszt�riumteol�giak�nt fejti ki (-->visszaeml�kez�s, -->jelen,
-->megism�tl�s). Itt a miszt�rium, �pp�gy, mint az �jsz�vets�gben �s az
aty�kn�l, els�sorban Istennek a t�rt�nelmi emberekben v�ghezvitt
cselekv�s�t jelenti, mely sz�mukra �dv�ss�get vagy �t�letet hoz:
nevezetesen Isten �r�k d�nt�s�t (alapmiszt�rium), a teremt�s m�v�t, a
megv�lt�st (Krisztus miszt�riuma sz�kebb �rtelemben), az Egyh�zat, a
hitet �s a szents�geket (a kultusz miszt�riuma), az �dv�ss�g val�s�g�t
�s beteljes�l�s�t, ellent�tben ,,a gonoszs�g miszt�rium�val''. A
miszt�riumteol�gia teh�t nem csup�n a -->szentmise�ldozat elm�lete,
hanem �rinti a dogmatik�t, az erk�lcsteol�gi�t �s a pasztor�lis
teol�gi�t is. B�r a miszt�riumteol�gi�t sok szempontb�l b�r�lt�k, �s
csakugyan tov�bbi tiszt�z�sra szorul, m�gis megterm�keny�t�en hatott, a
teol�gi�n k�v�l els�sorban a liturgikus meg�jul�sra �s az egyh�zi
vall�soss�gra (�s a II. vatik�ni zsinatra is, v�. Sacrosanctum
Concilium 35 102 �s m�shol). A miszt�riumteol�gi�nak fontos szerepe van
a felekezetek k�zti eszmecsere szempontj�b�l, mivel j� n�h�ny vitatott
k�rd�s tiszt�z�s�t el�seg�ti (ilyenek pl.: a szents�gek l�nyege, a
szentmise�ldozat, a kegyelemtan).
========================================================================
Misztika

A misztika egyr�szt bizonyos tapasztal�st jelent: az egyes ember

bels� tal�lkoz�s�t az �t mag�t �s minden l�tez�t megalapoz� isteni
v�gtelens�ggel, amely tal�lkoz�s az embert egyes�ti ezzel a
v�gtelens�ggel; a kereszt�ny misztik�ban, a zsid�s�gn�l �s az iszl�mban
ez a tal�lkoz�s a szem�lyes Istennel val� tal�lkoz�s. M�sr�szt a
misztika jelenti e tapasztal�s tudom�nyos �rtelmez�s�nek k�s�rlet�t, a
r� ir�nyul� reflexi�t is (teh�t jelent tudom�ny�gat is).

1. Hogy misztikus jelens�gek minden magasabb vall�sban el�fordulnak,

azt tan�bizonys�gok igazolj�k. A misztikus l�t�s mint a l�leknek a maga
alapj�ban val� elmer�l�se mindig az egyes szem�lynek, �s nem a kultikus
k�z�ss�gnek a cselekedete; mindaz�ltal a kultusz k�zvet�t�s�vel is
r�szes�lhet valaki misztikus tapasztal�sban. Ritka kiv�telek az olyan
esetleges megb�zat�sok, hogy az embernek m�sok sz�m�ra kell hirdetnie a
misztikus �zenetet. A misztikus �zenet hirdet�se �s fogalmi magyar�zata
mindig csak nehezen �rthet� ,,dadog�s'' marad, mert a term�szetfeletti
misztikus tapasztal�s nem ny�jt biztos�t�kot arra, hogy az ut�lagos
fogalmi k�zl�s igaz �s pontos lesz. A m�gia k�l�nleges eszk�z�k
alkalmaz�s�val azt akarja el�rni, hogy t�le f�ggj�n az isteni
hatalommal val� tal�lkoz�s, a misztikus l�t�st pedig mindig aj�nd�kk�nt
�li �t az ember. Az -->aszk�zis el�k�sz�let lehet a misztikus
egyes�l�shez (ezt f�leg a nem-kereszt�ny misztik�ban hangs�lyozz�k).
Mivel az ember az abszol�t val�s�gt�l sz�rmaz� lelki �llapotot a l�lek
legsaj�tabb tulajdonak�nt �s ugyanakkor az id� �s a t�rgyis�g tudat�nak
megsz�n�sek�nt �li �t, ez�rt a misztikus elm�letet gyakran az a vesz�ly
fenyegeti, hogy a -->monizmus, a -->panteizmus, a teopanizmus
�rtelm�ben magyar�zza a misztikus tapasztal�st, hab�r mag�nak e
tapasztal�snak semmi k�ze sincs ezekhez a t�vtanokhoz.

2. A term�szetes misztika �ltal kereszt�nyek is �t�lhetik az isteni

v�gtelens�ggel val� tal�lkoz�st, s�t, ez a misztikus tapasztal�s
elvileg m�r benne van a -->transzcendencia tapasztal�s�ban. �gy ez a
misztikus tapasztal�s k�s�rt�ss� v�lhat, �s arra cs�b�thatja az embert,
hogy szellemi g�gj�ben eleve elutas�tsa Isten emberr�-lett Ig�j�nek az
Istennel val� egyes�l�sben bet�lt�tt k�zvet�t� szerep�t. A kereszt�ny
misztika is a v�gtelens�g misztik�ja, de a transzcendencia-tapasztal�s
felemel�sek�nt �s felszabad�t�sak�nt az, ezt a felemel�st pedig a
-->kegyelem mint Istennek az ember �ltal tapasztalt �nk�zl�se (-->Isten
�nk�zl�se) v�gzi el; ily m�don viszont a misztikus egyes�l�st mint az
�r�kk�val�s�gban bek�vetkez� boldog �llapotnak: Isten sz�nel�t�s�nak
halv�ny visszf�ny�t, ak�rcsak mag�t a sz�nel�t�st, az a t�ny k�zvet�ti,
hogy Isten t�rt�nelmi m�don lesz�llt az emberekhez Fi�ban, aki az �r�k
�letben is az marad, aki volt, vagyis a Megtestes�lt, a Megfesz�tett �s
Felt�madott: -->krisztusmisztika.

3. Mivel J�zus Krisztus szeretet�ben az emberis�ggel egy�tt az eg�sz

teremt�st megv�ltotta, ez�rt a kereszt�ny misztikus tapasztalat
voltak�ppen nem a vil�g elutas�t�sa �s nem is a v�gtelen mindens�ggel
val� tal�lkoz�s, hanem a vil�g bevon�sa a szem�lyes Istennel val�
tal�lkoz�sba, szeretetk�z�ss�gbe. Term�szetesen, amikor a nem-
kereszt�ny misztik�ban �lik �t a szem�lyes Istennel val� tal�lkoz�st,
akkor ez nem egyszer�en ,,term�szetes misztika'', hanem
term�szetfeletti misztika annyiban, hogy ilyenkor nem-reflekt�lt m�don
J�zus Krisztust tapasztalj�k mint az Atya k�pm�s�t. Mert minden
megkegyelmez�st csakis J�zus Krisztus megv�lt�sa eszk�z�l ki. Mivel
J�zus Krisztus a Szentl�lekben Isten szenth�roms�gi �let�t k�zvet�ti,
ez�rt a kereszt�ny misztika -->Szenth�roms�g-misztika, �s ez�rt a
Szentl�lek kegyelmi adom�nyainak igen nagy jelent�s�g�k van. Ezek
seg�ts�g�vel magyar�zhat�k meg a misztikus felemelked�s l�pcs�fokai. Az
aszk�zis az els� l�pcs�fok. A megtisztul�sban �s �nmegtart�ztat�sban
azonban nem a szem�lyis�g semmis�l meg, hanem a v�ges l�lek v�lik
szabadd� ahhoz, hogy vil�gosabban tudja tapasztalni a kegyelmet. A
l�lek, felemelked�se k�zben -- vagyis a megvil�gosod�s �s az Istennel
val� egyes�l�s �tj�n, amelyet a misztika elm�let�nek t�rt�nete folyam�n
k�l�nb�z�k�ppen tagoltak --, nem ,,tev�keny'', hanem ,,passz�v''
magatart�ssal befogadja a Szentl�lek kegyelmi adom�nyait. De
kiv�ltk�ppen a tan�cs �s az er�ss�g adom�nya t�rsadalmi tev�kenys�gre,
s�t, d�nt� jelent�s�g� t�rt�nelmi cselekv�sre is �szt�n�zheti a
misztikust. A misztikus tapasztal�st k�l�n�s pszichol�giai jelens�gek
k�s�rhetik (ekszt�zis, -->stigmatiz�ci�, levit�ci� stb.), ezek azonban
a voltak�ppeni misztik�nak nem l�nyeges mozzanatai.
========================================================================
M�tosz

A m�tosz mint a vall�si kijelent�snek �s a l�t�rtelmez�snek a fogalma

egyike a vall�st�rt�nelem leghom�lyosabb fogalmainak. Ha abb�l indulunk
ki, hogy minden egyes metafizikai �s vall�si val�s�got kifejez� fogalom
-- mint a k�zvetlen tapasztal�son k�v�l es� val�s�gnak a fogalma --
k�nytelen valamilyen k�pzettel dolgozni (m�gpedig eredeti �s nem csup�n
ut�lagos, mesters�ges vagy puszt�n didaktikus szint�zisben), amely
ennek a val�s�gnak nem eredeti megjelen�se, hanem valahonnan m�shonnan
sz�rmazik, �s ha m�g felt�telezz�k, hogy ez a ,,k�pzet'' (amely n�lk�l
minden fogalom �res, vagyis lehetetlen; tomista kifejez�ssel ez a
phantasma, amelyre minden transzcendent�lis ismeret k�nytelen
vonatkoztatni mag�t) nem statikus ,,k�p'', hanem dr�mai, esem�nyszer�
k�pzet vagy ilyenn� v�ltoztathat�, �s ha v�g�l az ilyen k�pzetet
mitikus k�pzetnek nevezz�k, akkor azt lehet mondani, hogy minden
metafizikai �s vall�si kijelent�s mitikus kijelent�s, vagy ilyen
kijelent�sk�nt magyar�zhat�. �s ezzel a meg�llap�t�ssal nem tagadn�nk
az igazi �s maradand� �rv�nyess�g� igazs�gmegismer�s lehet�s�g�t,
minthogy a kett� teljess�ggel �sszeegyeztethet�: e meg�llap�t�s csup�n
m�s kifejez�se az ilyen megismer�s analogikus jelleg�nek (-->anal�gia).
A sz� voltak�ppeni vagy pejorat�v (form�lis) �rtelm�ben akkor besz�l�nk
m�toszr�l, ha hi�nyzik vagy bizonyos okokn�l fogva eleve lehetetlen
annak a t�nynek kritikai tudatosul�sa, hogy az ilyen kijelent�sben, ha
v�ltoz� m�rt�kben is, de sz�ks�gszer�en �s elker�lhetetlen�l mindig
jelen van a k�pszer�s�g (a voltak�ppeni m�toszra teh�t a k�pzet �s
fogalom val�s�gos, abszol�t azonos�t�sa jellemz�). Ha �gy fogjuk fel,
akkor term�szetesen minden m�tosz �jra csak kifejezheti az igazs�got,
vagy elv�theti amiatt, hogy vagy valami teljess�ggel hamis dolgot
jelent ki, vagy abszolutiz�lja �s az eg�sznek t�nteti fel az emberi
l�tez�s valamely helyes r�sz�rtelmez�s�t. Ahol a vall�si kijelent�s
�ltal jel�lt dolog Isten �dvt�rt�neti cselekv�se (els�sorban emberr�-
lev�se) k�vetkezt�ben mag�t az emberi tapasztal�s t�rt�nelmi
jelens�gm�dj�t teszi a maga val�s�g�v� �s ily m�don megjelen�s�v�, ott
a m�tosz probl�m�j�t maga a megjel�lt dolog sz�nteti meg. Mag�nak
Istennek a megjelen�se (2Tim 1,10; Tit 3,5) testben val� megjelen�s, �s
ez�rt mag�r�l Istenr�l is lehet eg�szen evil�gias kifejez�sekkel
besz�lni. L�sd m�g ehhez: -->m�tosztalan�t�s.
========================================================================
M�tosztalan�t�s

A m�tosztalan�t�s annak a feladatnak -- t�rgyilag nem eg�szen helyes

�s nem is hiteles -- megjel�l�se, amelyet R. Bultmann evang�likus
teol�gus (sz�letett 1884-ben) fogalmazott meg. Ez abban �ll, hogy az
�jsz�vets�get egzisztenci�lisan kell �rtelmezni, vagyis az �jsz�vets�g
-->kerigm�j�t �gy kell felt�rni a mai ember sz�m�ra, hogy k�zvetlen�l
tal�lva �rezze mag�t �s ,,egzisztenci�lis'' d�nt�s el� legyen �ll�tva.
Ami Bultmann szerint eltakarja az �jsz�vets�g kerigm�j�t, �s ez�rt a
kit�z�tt feladat megold�sa �rdek�ben �rtelmez�sre szorul, illetve
kik�sz�b�lend�, azt r�viden a k�vetkez�kben foglalhatjuk �ssze: m�g
J�zus �zenet�nek azok a r�szei is mitol�giai jelleg�ek -- vagyis a
-->m�tosz kifejez�sm�dj�t alkalmazz�k (pl. -->baszileia, -->Emberfia
stb.) --, amelyekr�l a sz�vegkritika t�rt�neti hiteless�ggel kimutatta,
hogy J�zus saj�t szavai. Az �jsz�vets�g valamennyi k�s�bbi r�sze is
alkalmazza a m�toszt, �gy a tan�tv�nyok J�zusr�l sz�l� igehirdet�se,
amely m�r nem sokkal J�zus hal�la ut�n kialakult (ilyen pl. a
felt�mad�s m�tosza). A k�s�bbi, hell�nista befoly�s alatt keletkezett
r�tegekben tov�bbi m�toszokat vittek �t J�zusra (pl. egy olyan megv�lt�-
m�toszt, amely a -->gn�zisb�l sz�rmazott). A mitol�gi�kt�l eltakart
�jsz�vets�gi �zenet egzisztenci�lis �rtelmez�s�nek el�feltev�seit �s
elveit r�viden a k�vetkez�k�ppen adhatjuk meg: kiv�tel n�lk�l minden
kijelent�st egzisztenci�lisan kell �rtelmezni, mert egy kijelent�s csak
akkor �rint engem, ha t�nyleges d�nt�sben �rtem meg. A csup�n
,,el�fordul�'', objektiv�lt dolgok k�zvet�t�se nem �rdekel. A m�toszban
val� t�rgyias�t�s �ppen azt takarja el az �jsz�vets�gben, ami d�nt�s
el� akar �ll�tani engem.
A m�tosz m�sf�lek�pp is neh�zs�geket okoz a ,,modern'' embernek: a
z�rt, term�szeti vil�g, amelyet a term�szettudom�ny vizsg�l, nem �llhat
nyitva oly m�don a transzcendencia bet�r�se sz�m�ra, ahogyan a m�tosz
bemutatja (pl. a -->csod�kr�l sz�l� besz�mol�kban). Enn�lfogva az
�jsz�vets�g kerigm�ja semmi esetre sem lehet olyan objekt�v igazs�gok
�s esem�nyek hirdet�se, amelyek �ltal�nosan �rv�nyesek �s �dv�z�t�
hat�s�ak (ez nem volna egy�b, mint mitol�gia). Ezzel szemben az
�jsz�vets�g engem �rint� �zenete ezt mondja: J�zus arra akar
felsz�l�tani engem, hogy v�lasszak Isten �s e m�land� vil�g k�z�tt; e
felh�v�s szempontj�b�l itt van a ,,v�gs� �ra'', a mindent eld�nt�
,,most''. Mint ahogy J�zus meghalt a keresztf�n, �s sem azt nem
tapasztalta, hogy vele csoda t�rt�nt volna, sem � maga nem vitt v�ghez
csod�kat, hanem sors�t engedelmesen elfogadva hitt Istennek, �gyhogy
J�zus hal�l�ban Isten �t�letet tartott azokon az embereken, akik ehhez
a vil�ghoz ragaszkodnak, ugyan�gy k�vetel Isten t�lem is hitet, d�nt�st
a vil�g ellen, a b�n ellen, an�lk�l hogy b�rmilyen bizony�t�kom volna a
nekem sz�l� isteni sz� igazs�g�t illet�en. -- Bultmann szerint ezt az
egzisztenci�lis �rtelmez�st m�r maga az �jsz�vets�g elv�gzi, ha
burkoltan is, de �ltal�nos �rv�nnyel, m�gpedig oly m�don, hogy
egym�snak ellentmond� mitol�giai kijelent�seket mutat be, �s ezzel
el�rulja, hogy az objektiv�l� k�pzetek nem sz� szerint �rtend�k: ez
els�sorban J�nos evang�list�n�l �s P�l apostoln�l figyelhet� meg az
eszkatol�gia m�tosztalan�t�s�ban (a vil�g v�ge nem k�s�bb bek�vetkez�
t�rt�n�s, hanem mindig jelenval� esem�ny: az evil�g ellen hozott
d�nt�sen alapul� l�tez�s). -- Bultmann elm�let�nek tudom�nyos b�r�lata
meggy�z�en kimutatta, hogy az �jsz�vets�g kerigm�ja nem csup�n
felsz�l�t�s d�nt�sre, hanem egy objekt�v t�rt�n�snek, a Krisztus-
esem�nynek a k�zl�se, �s hogy ezt az esem�nyt, a -->felt�mad�st is
bele�rtve, kiel�g�t� t�rt�neti bizonyoss�ggal igazolni is lehet.
Filoz�fiailag bebizony�that�, hogy Bultmann a -->transzcendencia
fogalm�t megcsonk�totta, �s hogy a transzcendencia Bultmann-f�le
fogalma �pp az -->ember a priori transzcendent�lis l�nyeg�nek hi�nyos
elemz�s�n alapul. Ebb�l az is kider�l, hogy a kerigma ki�res�t�se �s a
m�tosztalan�t�s programj�nak alapj�t k�pez� lapos egzisztencia-felfog�s
rendk�v�l paradox hitfogalomhoz kell, hogy vezessen, amely ellentmond
az ember l�nyeg�nek (m�gpedig �pp a mai ember l�nyeg�nek). Ezzel
azonban semmik�ppen sem vetett�k el Bultmann tulajdonk�ppeni
t�rekv�s�t. Vitathatatlan, hogy az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g ama kor
mitikus vil�gszeml�let�t t�kr�zi, amelyben keletkezett. A
kinyilatkoztat�s nem szavatolja ezt a vil�gszeml�letet, hanem a
teol�gi�nak mindig is �ppen az volt �s most is az a feladata (�s �ppen
ez�rt van egy�ltal�n teol�gia), hogy tiszt�zza, mit mondanak
,,voltak�ppen'' �s mit nem az �thagyom�nyozott t�telek. A teol�gia
mindig k�l�nbs�get tett a kijelent�s tartalma �s a szeml�letm�d k�z�tt,
�s ez�rt a sz� igazi �rtelm�ben mindig m�tosztalan�t� is volt. M�sr�szt
meg kell jegyezn�nk: ha a transzcendens val�s�got, a transzcendens
Istent bez�rj�k az emberi l�tez�s valamelyik egyedi dimenzi�j�ba, mint
ahogy Bultmann bez�rja az egzisztencialit�s dimenzi�j�ba, akkor ezzel
voltak�ppen nem m�tosztalan�tj�k, hanem mitol�giaiv� teszik a
transzcendens val�s�got. L�sd m�g ezzel kapcsolatban a -->,,m�tosz'' �s
a -->,,vil�g'' c�mszavakn�l olvashat� elvi megjegyz�seket. ,,Ezt'' a
vil�got �s t�rt�nelm�t nem szabad annyira egyoldal�an �rtelmezni �s
sz�ls�s�ges dualizmussal mell�zni, ahogyan Bultmann tette, mert Isten
csakugyan elj�tt ebbe a val�s�gba, �s maradand�an mag�ra �lt�tte ezt a
val�s�got. De a teol�gi�nak tov�bbra is feladata a Bultmann �ltal
helyesen kijel�lt, b�r t�k�letesen soha meg nem oldhat� feladat:
nevezetesen a teol�gi�nak �gy kell bemutatnia Isten �dv�z�t� tett�t
-->J�zus Krisztusban, hogy az val�ban ,,egzisztenci�lisan'' �rintse az
ige hallgat�j�t, felsz�l�tsa, hogy t�rjen meg �s higgyen.
========================================================================
Modalizmus

Modalizmus (a latin ,,modus'': m�d sz�b�l). Modalizmusnak nevezz�k az

�sszes olyan szenth�roms�gtani elm�letet, amely szerint az egy Isten
csakis �s kiz�r�lag k�ls� m�k�d�sm�djait tekintve (ezek els�sorban: a
teremt�s, az emberr�-lev�s �s a megszentel�s) h�roms�gos; a modalizmus
legtiszt�bb form�ja a -->szabellianizmus (l�sd m�g:
-->monarchianizmus).
========================================================================
Modernizmus

Modernizmus: azoknak a teol�giailag t�ves vagy ferde n�zeteknek a

gy�jt�neve, amelyek 1900 k�r�l keletkeztek, �s annak az �nmag�ban v�ve
jogos k�v�ns�gnak akartak eleget tenni (amely r�ad�sul a teol�gi�nak
�lland� k�teless�ge is), hogy a teol�gia a kereszt�nys�g hittartalm�t
ama kor ember�nek megfelel� m�don hirdesse. Ilyenform�n
Franciaorsz�gban, Angli�ban, Olaszorsz�gban �s m�sutt a k�vetkez�
t�veszm�k bukkantak fel: a -->teol�gia �rz�s dolga, a -->vall�s a
vall�si tudatalattib�l sz�rmazik, az �rtelemnek mint vall�si
szempontb�l eg�szen m�sodrend� k�pess�gnek egyiken sincs hatalma; a
kinyilatkoztat�s az immanens vall�si sz�ks�glet tudatosul�sa, �s a
kinyilatkoztat�s hordoz�inak csak az a szerep�k, hogy e sz�ks�glet
benn�k objektiv�l�dik a legvil�gosabban; ha ezek az objektiv�ci�k
megmerevednek, l�trej�n a -->hagyom�ny. A -->dogma csup�n szimbolikus
kifejez�se ezeknek az objektiv�ci�knak, amelyeknek (�pp�gy mint a
dogm�nak) v�ltozniuk kell a kult�ra halad�s�val egy�tt. Az embernek
term�szetes sz�ks�glete, hogy a saj�t vall�si objektiv�ci�it m�sokkal
k�z�lje; ha ez a sz�ks�glet megval�sul, l�trej�n az -->Egyh�z. Ezek a
n�zetek sz�ls�s�ges -->bibliakritik�val kapcsol�dtak �ssze. Ezeket a
n�zeteket, m�s t�vtanokkal egy�tt, X. Pius el�t�lte a ,,Lamentabili''
kezdet� dekr�tumban (DS 3401-3466) �s a ,,Pascendi'' kezdet�
enciklik�ban (DS 3475-3498). Meg kell jegyezn�nk, hogy a modernizmus
elleni pol�mia sor�n -- j�llehet a modernizmus j� n�h�ny esetben
helyesen l�tta meg a probl�m�kat, s csak a megold�si k�s�rletei voltak
fon�k elgondol�sok -- a modernizmus sok k�vet�j�t egyh�zi intrik�kkal
meggy�t�rt�k, �s el�zt�k az Egyh�z k�z�ss�g�b�l. Sajnos, a modernizmus
mind a mai napig megmaradt gyal�zkod�, gy�l�lk�d� megb�lyegz�snek
azoknak az Egyh�zon bel�li k�r�knek a sz�haszn�lat�ban, melyeknek
arroganci�j�t egy�ltal�n nem t�rte le az a t�ny, hogy a hit csakugyan
neh�zs�gekbe �tk�zik a mai vil�gban.
========================================================================
Molinizmus

Molinizmusnak nevezz�k az L. de Molina SJ (1535-1600) �ltal

kidolgozott kegyelemtant (amelyet a -->ba�ezianizmussal val� tudatos
szemben�ll�s jellemez). R�viden �sszefoglalva, a molinizmus azt
tan�tja, hogy az eredend� b�n csorb�tatlanul meghagyta a
-->szabads�got, mint a d�nt�s k�pess�g�t. Isten egy�ttm�k�d�se az
emberi cselekv�sben nem fizikai -->predetermin�ci�, hanem azt jelenti,
hogy Isten mag�t a szabad emberi cselekv�st id�zi el�. Hogy ez mik�pp
t�rt�nhet �gy, hogy se Isten szuver�n rendelkez�se, se az ember
szabads�ga ne szenvedjen csorb�t, azt a molinizmus a -->scientia media
fogalm�val magyar�zza meg. Isten e ,,k�zb�ls� tud�s'' r�v�n tudja, hogy
a legk�l�nb�z�bb konkr�t k�r�lm�nyek k�z�tt hogyan cselekedn�k szabadon
az ember, ha Isten el�id�zn� ezeket vagy azokat a k�r�lm�nyeket. �gy
Isten szuver�n m�don el�id�zheti ezeket a k�r�lm�nyeket, ezen kereszt�l
pedig az embernek ezt a szabad cselekv�s�t, m�gpedig an�lk�l, hogy
ezzel korl�tozn� az ember d�nt�si szabads�g�t. Az Isten �ltal el�re
l�tott d�nt�s pillanat�ban ez az Isten �ltal szabadon megadott megel�z�
kegyelem (gratia praeveniens, amely nem m�s, mint az Isten �ltal
el�id�zett szitu�ci�), Isten ,,k�zb�ls� tud�s�nak'' megfelel�en, seg�t�
kegyelemm� (gratia adiuvans), az el�gs�ges kegyelem (gratia sufficiens)
hat�kony kegyelemm� (gratia efficax) alakul -- vagy nem alakul -- �t. A
molinizmussal szembeni legfontosabb ellenvet�s az volt, hogy nem veszi
kell�k�ppen figyelembe a kinyilatkoztat�snak a -->kegyelemre vonatkoz�
kijelent�seit. Ezenk�v�l az 1588-ban elkezd�d�tt kegyelemtani vit�ban
azzal v�dolt�k Molin�t, hogy olyan tant dolgozott ki, amely nem
egyeztethet� �ssze Szent �gostonnal �s a tridenti zsinattal, �s hogy a
-->szemipelagianizmus k�vet�je lett. 1607-ben V. P�l p�pa v�get vetett
a dominik�nusok �s jezsuit�k k�z�tt foly� vit�nak azzal, hogy
megtiltotta, hogy b�rmelyik p�rt k�ts�gbe vonja az ellent�tes n�zet
igazhit� volt�t (DS 1997).
========================================================================
Monarchianizmus

A monarchianizmus tagadja Istenen bel�l a -->Szenth�roms�got (�gy

monarchianista volt az 1. sz�zad v�ge fel� Kerinthosz, a judaiz�l�
t�vtan�t�, valamint az ebjonit�k). Ennek megfelel�en a
monarchianizmusnak J�zust puszta pr�f�tak�nt kell magyar�znia, akit
Isten csup�n a Fi�v� fogadott (adopcianista monarchianizmus: Theodor, a
cserz� varga [2. sz�zad v�ge], Szamoszatai P�l [3. sz�zad]), vagy a
-->modalizmus valamelyik fajt�j�t (-->szabellianizmus,
-->patripasszianizmus) kell alkalmaznia J�zus Krisztus istens�g�nek
�rtelmez�se c�lj�b�l.
========================================================================
Monizmus

Monizmus: a -->panteizmus ama v�lfaja, amely gyakorlatilag m�r

egyszer�en ateizmus, mivel e tan szerint egy�ltal�n nincs k�l�nbs�g
Isten �s a vil�g k�z�tt, hanem a vil�g �s a vil�g alapja teljesen
azonos. Maga a vil�g az abszol�t �s mag�t�l �rt�d� val�s�g, mely
�nmag�b�l magyar�zhat�. A monizmus legt�bbsz�r azonos a
-->materializmussal �s az abszol�t evolucionizmussal, mivel a monizmus
egyetlen val�s�gnak tekinti a -->szellemet, az -->anyagot, �s az
-->�letet is. A Monizmus E. Haeckel �ta egy eur�pai vil�gn�zeti
szervezet neve is.
========================================================================
Monofizitizmus

Monofizitizmus (g�r�g, jelent�se: az egyetlen term�szet elm�lete). A

monofizitizmus tulajdonk�ppen kor�bban elfogadott formul�k
abszolutiz�l�s�b�l sz�rmaz� eretneks�g (a tant hat�rozott form�ban
Eut�kh�sz fogalmazta meg, aki egy konstantin�polyi kolostor
archimandrit�ja volt az 5. sz�zad k�zep�n), amely szerint a Logosznak
az emberi val�s�ggal val� szubsztanci�lis egyes�l�se egyetlen
-->term�szetet (ph�szisz-t) eredm�nyezett, ebben a term�szetben az
emberi val�s�got elnyeli az isteni val�s�g, s az el�bbi �gy old�dik fel
az ut�bbiban, mint m�zcsepp a tengerben. Eut�kh�sz teh�t nemcsak azt a
fejl�d�st utas�totta el, amely -->Epheszosz �s -->Kalkedon k�z�tt
v�gbement, �s amelynek eredm�nye a terminol�gia tiszt�z�sa volt abban
az �rtelemben, hogy a -->,,szem�ly'' (-->,,h�posztaszisz'') �s a
,,term�szet'' (ph�szisz) fogalm�t t�bb� nem alkalmazt�k ugyanannak a
dolognak a megjel�l�s�re (ami elt�r�s volt Alexandriai Szent Cyrill
terminol�gi�j�t�l: DS 254 429 �s k�v. 505 272 �s k�v.), hanem a
-->nesztorianizmust�l val� f�lelm�ben azt is tagadta, hogy J�zus
Krisztusban az emberi val�s�g ,,kevered�s n�lk�l'' megmarad a Logosz
egyetlen szem�ly�ben az isteni l�nyeg mellett (451-ben a kalkedoni
zsinat el�t�lte a monofizitizmust: DS 293 301 �s k�v.). A
monofizitizmus k�s�bbi form�i nem annyira az egyh�zi dogm�t�l val�
t�rgyi elt�r�s k�vetkezt�ben, mint ink�bb reakci�s makacss�gb�l
utas�tott�k el az egyh�zi nyelvnek a tan�t�hivatal �ltal foganatos�tott
szab�lyoz�s�t. -- A monofizitizmus nem eretnek, Kalkedon el�tti tank�nt
(verb�lis monofizitizmus) tov�bb �lt a ,,monofizita'' keleti
egyh�zakban (Sz�ri�ban, �rm�nyorsz�gban �s els�sorban Eti�pia kopt
egyh�z�ban). Monofizita tendenci�kr�l akkor besz�l�nk, ha Isten �s
ember viszony�ban az emberi val�s�got lebecs�lik vagy elnyomj�k.
========================================================================
Monogenizmus

Monogenizmus: az a tan, amely szerint az eg�sz �l� emberis�g

(legal�bbis az -->�sb�n ut�ni emberis�g) biol�giailag sz�m szerint
egyetlen emberp�rt�l sz�rmazik. A monogenizmus �sszeegyeztethetetlen a
poligenizmussal, amelynek �rtelm�ben az �tmenet az �llatvil�gt�l az
emberhez az evol�ci� sor�n egy �s ugyanazon �llatfajn�l t�bb esetben is
bek�vetkezett, valamint a polifilizmussal, amely az emberis�get
k�l�nb�z� �llatfajokt�l sz�rmaztatja. A Szent�r�s sz�m szerint
k�ts�gtelen�l egyetlen -->�d�mr�l besz�l, de k�rd�s, hogy mi a
voltak�ppeni tartalma e kijelent�snek, �s mi az, ami csup�n a
kifejez�si m�dhoz tartozik. Ter 2-ben �d�m az embert, az emberis�get a
maga egys�g�ben jelenti (�d�m egy ,,korporat�v szem�ly'' k�pvisel�je
is). 1950 el�tt a tan�t�hivatal kijelent�sei, �pp�gy mint a Szent�r�s,
egyszer�en �d�mr�l, az emberr�l besz�lnek, an�lk�l, hogy explicit
form�ban �ll�st foglaln�nak a monogenizmus k�rd�s�ben. 1950-ben XII.
Pius p�pa elutas�tja a poligenizmust, mivel �s amennyiben nem vil�gos,
hogyan egyeztethet� �ssze az eredend� b�n egyh�zi dogm�j�val (DS 3897).
Ma viszont meg�llap�thatjuk: id�k�zben a katolikus teol�gia fejl�d�se
annyira el�rehaladt, hogy kezd vil�goss� v�lni, hogyan egyeztethet�
�ssze a poligenizmussal az eredend� b�n dogm�ja. A teol�gi�nak nem kell
term�szettudom�nyos �rveket el�terjesztenie. Ha a term�szettudom�ny
el�adja a poligenizmus hipot�zis�t, akkor a teol�gia ezzel kapcsolatban
a k�vetkez�ket mondhatja:
a) Az emberis�g a biol�giai monogenizmus felt�telez�se n�lk�l is
igazi egys�g, mert az egy Istent�l sz�rmazik, akinek egy terve van az
emberis�g t�rt�nelm�re vonatkoz�lag �s akinek az �dv�z�t� akarata
egyetemes akarat; mert az emberis�gnek k�z�s l�nyege van; mert a t�rben
�s id�ben lej�tsz�d� egy t�rt�nelemben t�nylegesen �sszef�gg mindenki
mindenkivel; mert mindenki val�s�gosan az egy J�zus Krisztusra van
vonatkoztatva; mert az eg�sz emberis�gnek k�z�s c�lja az Isten orsz�ga.
--
b) Ebben az egys�gben �s ezen egys�g �ltal minden egyes ember konkr�t
�dvhelyzet�re hat�ssal van valamennyi ember �sszes szem�lyes d�nt�se,
amelyek nem maradnak meg az egyes emberek bels� vil�g�ban, hanem az egy
emberis�gnek �s k�lcs�n�s �rintkez�s�nek l�tter�be �p�lnek be. --
c) Ennek az egyetlen ,,szitu�ci�nak'' a t�rt�nelme sor�n
sz�ks�gk�ppen kellett, hogy legyen egy �tmeneti szakasz a m�g eg�szen
�rtatlan emberis�gt�l ahhoz az emberis�ghez, amelynek szitu�ci�j�t m�r
a b�n is meghat�rozza. Minthogy minden ember r�szorul a megv�lt�sra,
ez�rt ennek az �tmenetnek m�r az emberi t�rt�nelem kezdet�n be kellett
k�vetkeznie (hab�r a konkr�t k�r�lm�nyekr�l semmit sem tudunk, �s a
kezdetnek erre a b�n�re csup�n a saj�t szitu�ci�nkb�l k�vetkeztet�nk az
-->etiol�gia �rtelm�ben). --
d) Az -->eredend� b�n tan�ban az is benne van, hogy Isten nem az�rt
adja meg a megszentel� kegyelmet az egyes embernek, mert hozz�tartozik
ehhez az egy emberis�ghez, hanem csakis az�rt, mert J�zus Krisztusra
van vonatkoztatva. Az emberis�gnek Isten eredeti, teremt� akarata
k�vetkezt�ben kellett volna birtokolnia ezt a kegyelmet, �s az egyes
embernek m�r puszt�n az�rt meg kellett volna kapnia, mert az
emberis�ghez tartozik. Az emberis�ghez-tartoz�s, amelynek kegyelmet
kellene k�zvet�tenie, imm�r nem t�lti be ezt a funkci�j�t, mivel az
emberis�g �ltal�ban (mert kezdett�l fogva) olyan l�thelyzetben van,
melynek egyik meghat�roz�ja a b�n. --
e) Ennek a b�n �ltal kezdett�l fogva meghat�rozott l�thelyzetnek a
kialakul�sa szempontj�b�l k�z�mb�s, hogy egy embernek az akarata vagy
t�bb embernek a b�ne id�zte-e el�, ann�l is ink�bb, mivel nem a
kezdetben elk�vetett b�ntett �r�kl�dik, �s Isten nem ezt r�ja fel az
ut�doknak.
========================================================================
Monoteizmus
 A monoteizmus filoz�fiai �rtelemben az a tan, hogy csup�n egyetlen
egy legf�bb, abszol�t, v�gtelen �s szellemi-szem�lyes l�ny van, aki a
vil�gt�l k�l�nb�z�, de minden tekintetben teremt�je �s hordoz�ja a
vil�gnak, �thatja a vil�got, �s minden tapasztalhat� val�s�gnak az
alapja. Itt a szem�lyes, v�gtelen Istenre vonatkoz� �sszes kijelent�st
�gy kell tekinteni, hogy azok a felfoghatatlan -->titokr�l tett anal�g
kijelent�sek (l�sd: -->anal�gia, -->panteizmus, -->politeizmus).
Teol�giai �rtelemben az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g monoteizmusa azt
jelenti, hogy az a l�ny �s az a hatalom, akinek a cselekv�s�r�l az
ember ,,itt �s most'' tapasztalatot szerez (,,a mi Isten�nk'', ,,az
aty�k Istene''), nem valamelyik numin�zus hatalom (nem az ,,egyik''
isten), hanem �ppen az az egyetlen egy, abszol�t Isten (a voltak�ppeni
Isten, akin k�v�l m�s isten nincs), aki az eg�sz vil�gnak �s az eg�sz
t�rt�nelemnek egyetlen alapja �s mindenhat� Ura. �gy teh�t a
monoteizmus annak megvall�sa, hogy a teremtm�ny �s Isten szem�lye
k�z�tt lehets�ges a k�zvetlen tal�lkoz�s; hogy e tal�lkoz�s meg is
val�sul, �s a teremtm�ny olyannak ismeri meg Istent, amilyen �
l�nyeg�ben v�ve; a monoteizmus teh�t form�lis el�legez�se a
-->kegyelemr�l, a -->kinyilatkoztat�sr�l �s az -->Isten �nk�zl�s�r�l
sz�l� kereszt�ny tan�t�snak. A monoteizmus teh�t nem csup�n filoz�fiai
igazs�g, hanem alapvet� �s maradand� jelent�s�g� a kereszt�nys�g
szempontj�b�l is (v�. DS 1 �s k�v. 11 790 3021; Mk 12,29; Jn 17,3; 1Kor
8,5 �s k�v.).
========================================================================
Monoteletizmus

Monoteletizmus (g�r�g, jelent�se: az egyetlen akarat elm�lete) az a

tan, amelyet a 7. sz�zadban alkottak meg a kelet-r�mai birodalomban
azzal a c�llal, hogy a -->monofizitizmus h�veit kib�k�ts�k a
-->kalkedoni zsinat h�veivel. Hogy megnyerj�k a monofizit�k tetsz�s�t,
J�zus Krisztusnak csak egyetlen egy tev�kenys�gi m�dot (g�r�g�l:
energeia) tulajdon�tottak, de a kalkedoni zsinattal �sszhangban
kitartottak a k�t term�szet mellett. Ezt a tant, amely Szergiosz
konstantin�polyi p�tri�rka k�rnyezet�ben keletkezett, monenergizmusnak
nevezt�k; s e tannak volt is sikere az egyes�l�si t�rgyal�sokon. 633-
ban nem egy �s nem is k�t energei�r�l besz�ltek, hanem egyes�tett
energei�r�l; Szergiosz viszont azt �ll�totta, hogy a k�t energei�r�l
val� besz�d azt sejteti, mintha J�zus Krisztusban k�t, egym�ssal
harcol� akarat volna. Ezzel burkoltan azt �ll�totta, hogy J�zus
Krisztusban egyetlen akarat van. A kelet-r�mai birodalomban ezt a
n�zetet egyre ny�ltabban k�pviselt�k. 649-ben I. M�rton p�pa egy
later�ni zsinaton hat�rozottan lesz�gezte, hogy Krisztusban k�t
term�szetes energeia vagy akarat van; v�g�l a 6. egyetemes zsinat,
amely egyben a III. -->konstantin�polyi zsinat volt, DHI-k�nt kimondta,
hogy Krisztusban k�t term�szetes tev�kenys�g van (oszthatatlanul,
elv�laszthatatlanul, v�ltozatlanul, kevered�s n�lk�l), �s k�t
term�szetes akarat, melyek k�z�tt nincs ellent�t (mivel az emberi
akarat al� van rendelve az isteninek; DS 553-559). V�. -->unio
hypostatica.
========================================================================
Montanizmus
 Montanizmus: a fr�giai Montanosz k�r�l kialakult rajong� szekta a Kr.
u. 2. sz�zadban. Az eksztatikus Montanosz a Szentl�lek sz�cs�vek�nt �s
megtestes�l�sek�nt eksztatikus asszonyokkal egy�tt a Szentl�lek �j
j�vend�l�seit hirdette. �gy a k�zeli vil�gv�g�t, az erk�lcs�k
szigor�t�s�t (pl.: m�sodik h�zass�g tilalma, szigor�bb b�jti fegyelem)
a vil�gv�g�re val� el�k�sz�letk�ppen, a vezekl�si fegyelem
szigor�t�s�t, az egyh�zi hierarchia visszaszor�t�s�t a karizmatikus
pr�f�t�k jav�ra. Legjelent�kenyebb h�ve Nyugaton a fontos afrikai
egyh�zi �r�, Tertullianus volt. A szekta kicsiny csoportokban
�vsz�zadokon �t fennmaradt.
========================================================================
Most

A ,,most'' a teol�gi�ban, az -->id� filoz�fi�j�t�l elt�r�en, nem

valamely folytonos, egyen�rt�k� mozzanatokb�l �ll� sor egyes
id�pontj�ra utal (Plat�n �s Arisztotel�sz), hanem a (lehets�ges, de nem
sz�ks�gszer�!) vall�si alaptapasztal�sra: a voltak�ppeni jelent nem
azzal val�s�tja meg az ember ,,mostk�nt'', hogy kimegy a vil�gba �s az
id�be, hanem azzal, hogy elm�lyed �nmag�ban, hogy transzcend�lja a
teret �s az id�t (Szent �goston; hasonl� jelent�se van Eckhart
mestern�l a ,,jelenval� most'' �s Karl Jaspersn�l az ,,�r�k pillanat''
kifejez�snek). A Szent�r�sban a ,,most'' (g�r�g�l: n�n) l�nyege szerint
�dvt�rt�neti kateg�ria, amely Krisztus jelenl�t�nek k�l�nf�le form�it
veheti fel (J�zus testben val� jelenl�te mint az �j -->ai�n kezdete, az
apostoli kor, Krisztus jelenl�te a -->kerigm�ban): ez a jelenl�t a
,,most''-ok sorozat�n kereszt�l halad el�re a -->par�zia fel�. Ennek a
dinamikus sodr�snak felel meg a ,,most'', az abszol�t d�nt�s pillanata,
az embert�l megk�vetelt v�lasz a mindenkori ,,most'' pillanat�ban (R�m
13,11; S. Kierkegaard). Kierkegaard st�diumai szerint a kereszt�ny
st�diumban a pillanat az �r�kk�val�: sorsd�nt� jelen �s j�v� egyszerre,
amely m�ltk�nt �jra elj�. L�sd: -->K�riosz, -->�t�let.
========================================================================
Mot�vum

Mot�vum: az az �rt�k, amely a szabadon cselekv� szem�lyt -- an�lk�l

hogy k�nyszer�ten� -- tett�nek megval�s�t�s�ra ind�tja. A -->form�lis
objektum (az a meghat�rozott n�z�pont, amelyb�l egy aktus
intencion�lisan megragad egy t�rgyat) �s a mot�vum egybeeshet, ez
azonban nem sz�ks�gszer�, mert k�l�nb�z� lehet egy aktus
megval�s�t�s�nak alapja �s az aktus t�rgy�nak a szem�ly v�laszt�s�t�l
f�gg� szeml�lete. �gy pl. a f�lelemb�l fakad� b�nb�nat a b�ntet�s miatt
(mot�vum) utas�tja el a b�nt mint az emberrel szembeni isteni k�vetel�s
teljes�t�s�nek elmulaszt�s�t (form�lis objektum). �gy teh�t a mot�vum
�s form�lis objektum k�l�nb�z� �rt�k� lehet, ez a k�l�nbs�g azonban nem
tesz egy cselekedetet felt�tlen�l erk�lcsileg sil�nny�.
========================================================================
Mozgat�, els� mozgat�

Mozgat�, els� mozgat�: -->Isten megnevez�se az arisztotel�szi-tomista

metafizik�ban. Ez a megnevez�s nem valamely testi mozg�s okoz�j�t
jel�li, hanem azon a filoz�fiai bel�t�son alapul, hogy vannak v�ltoz�
dolgok (�tmenet a nyugv� l�t �llapot�b�l a hat�s �llapot�ba, min�s�gi
v�ltoz�s), amelyek �nmagukt�l k�l�nb�z� okot t�teleznek fel. Ha egyszer
bebizony�tottuk, hogy minden l�tez�nek, amely a -->potencia �llapot�b�l
az -->aktus �llapot�ba megy �t, kell, hogy oka legyen, ennek az oknak
azonban nem lehet oka (-->kauzalit�s), akkor k�nnyen bel�thatjuk, hogy
maga ez a legf�bb �s �tfog� hat�ok tiszta -->aktus kell, hogy legyen,
amelyben aktus �s -->l�t azonos (actus purus: tiszta aktus), �gyhogy ez
az ok -->szellem �s -->szem�ly is. -- L�sd m�g ezzel kapcsolatban:
-->istenbizony�t�s.
========================================================================
Munka

Munk�nak nevezz�k az ember mindama testi-fizikai �s szellemi-ide�lis

cselekv�seit �s t�nyked�seit, amelyek arra szolg�lnak, hogy t�rgyi-
instrument�lis �ton biztos�ts�k fizikai l�t�t �s l�te �jratermel�s�nek
felt�teleit. A teol�giai gondolkod�s m�r nagyon kor�n felismerte az
ellent�tet, hogy a munk�hoz mint alkot� �s Istent�l elrendelt
tev�kenys�ghez (Ter 1,28), amely a vil�gnak az ember l�tfenntart�sa
c�lj�b�l val� elsaj�t�t�s�ra szolg�l, hozz�tapad a gy�trelem, az
�r�mtelens�g �s a k�nyszer�s�g (Ter 3,17-18). Azt az ellen�ll�st pedig,
amelyet a bels� �s a k�ls� -->term�szet tan�s�t az emberi szubjektum
c�lszer�, elsaj�t�t� tev�kenys�g�vel szemben, az -->eredend� b�nre
vezette vissza, amelynek k�vetkezt�ben megrend�lt az emberi
szubjektumnak teremt� Isten�hez val� viszonya. A zsid�-kereszt�ny
hagyom�ny teh�t s�lyos ellent�tet l�t az �r�m�t szerz� munka eszm�je �s
a munka t�nyleges megval�sul�s�nak gy�trelmess�ge k�z�tt, mindazon�ltal
a zsid�-kereszt�ny hagyom�ny, az antik k�rnyezettel ellent�tben, nem
tekintette a testi munk�t az ember becs�let�t s�rt�, megvetend�
foglalatoss�gnak, hanem minden ember alapvet�, k�z�ss�gi vonatkoz�s�
k�teless�g�nek tartotta (2Tesz 3,10). M�sr�szt tudatosul az a vesz�ly
is, hogy a munka felem�szti az embert, �s �gy az ember elidegen�l
Istent�l �s �nmag�t�l. Ez�rt a munk�t mindig az ember �nmegval�s�t�si
sz�ks�glet�hez viszony�tva szeml�lik, s emiatt a Biblia is t�bbsz�r
figyelmeztet arra, hogy a munk�t nem szabad t�l�rt�kelni (Kiv 20,10; Mt
6,23). �ppen a b�rmunk�nak �s a t�k�nek az �jkorban mind vil�gosabb�
v�l� ellent�te k�vetkezt�ben a teol�gi�nak az a feladata, hogy az im�nt
v�zoltak szem el�tt tart�s�val foglalkozz�k az elidegen�lt �s a nem-
elidegen�lt munka k�zti k�l�nbs�ggel, b�r�lja az elidegen�lt munk�t
mint Isten akarat�val ellenkez�t, �s k�vetelje mindama viszonyok
megsz�ntet�s�t, amelyek megakad�lyozz�k, hogy a dolgoz� ember a Teremt�
igazi k�pm�s�v� lehessen.
K. F.
========================================================================
Naturalizmus

A naturalizmus bizonytalan jelent�s� gy�jt�neve gyakorlati vagy

esetleg elm�letileg is megfogalmazott magatart�si t�pusoknak �s
l�t�rtelmez�si m�doknak, amelyek szerint a val�s�gos egybeesik a
term�szetessel (vagyis a fel�letes, h�tk�znapi tapasztal�s vil�g�val),
�gyhogy az ilyen -->pozitivizmus sz�m�ra komolyan fel sem mer�l a
metafizika, a kinyilatkoztatott vall�s �s az olcs� �letb�lcsess�gn�l
t�bbre ig�nyt tart� etika k�rd�se.
========================================================================
Nem-kereszt�ny vall�sok

Mivel az ember k�pes arra, hogy �rtelm�vel szert tegyen Isten

ismeret�re, mivel Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata miatt (-->Isten
�dv�z�t� akarata) �lland�an hat r� a term�szetfeletti -->kegyelem
dinamik�ja, �s �gy az ember mindig a kinyilatkoztat�s t�rt�nelm�n bel�l
van (-->�skinyilatkoztat�s), ez�rt a -->vall�s mindig jelen van az
emberis�g �let�ben, �s az eml�tett mozzanatok sz�ks�gszer�en �reztetik
hat�sukat a vall�s t�rsadalmi objektiv�ci�iban is (ha nem k�l�n�thet�k
is el vil�gosan). A II. vatik�ni zsinat hat�rozottan elismerte a
hiteles istentapasztal�s lehet�s�g�t a k�l�nb�z� vall�sokban, �s azt
tan�totta, hogy ,,a katolikus Egyh�z semmit sem vet el abb�l, ami
ezekben a vall�sokban igaz �s szent'' (Nostra aetate 2). Mivel az
Egyh�z csak a kinyilatkoztat�s J�zus Krisztusban val� lez�rul�s�nak
eszkatologikus szitu�ci�j�val lett -->tan�t�hivatal�ban �s szents�g�ben
t�vedhetetlenn� (-->Egyh�z szents�ge, -->t�vedhetetlens�g), �s mivel az
isteni eredet� -->�sz�vets�gen mint �dvt�rt�neti val�s�gon bel�l sem
l�tezett int�zm�nyes val�s�gk�nt olyan t�vedhetetlen tekint�ly, amely
mindig �jb�l �s mindenki sz�m�ra vil�gosan felismerhet� k�l�nbs�get
tudott volna tenni az isteni �s az emberi k�z�tt, �s az egy�ni �s
t�rsadalmi vall�soss�gr�l le tudta volna v�lasztani annak elfajzott
kin�v�seit, ez�rt a kereszt�nys�gen k�v�l es� �s a kereszt�nys�g el�tti
vall�sok eset�ben nem k�v�nhatjuk meg eleve a t�k�letes erk�lcsi �s
tanbeli tisztas�got annak sz�ks�ges krit�riumak�nt, hogy egy ilyen
vall�s bizonyos m�rt�kben jogos �s az �dv�ss�g (egyik) �tjak�nt az
isteni gondvisel�s rendelte egy bizonyos embercsoport sz�m�ra. �s mivel
a testi-t�rsadalmi ember sz�m�ra konkr�tan mindig csak a konkr�t,
int�zm�nyes �s t�rsadalmi form�ban objektiv�lt vall�s jelentheti a
vall�st, �gy a fenti okokn�l fogva nem lehet eleve �s �ltal�noss�gban
tagadni azt, hogy a nem-kereszt�ny, int�zm�nyes vall�sok sok
tekintetben ne k�pviselhetn�k az �dv�ss�g pozit�v �tj�t. K�l�nben nem
besz�lhetn�nk komolyan arr�l, hogy Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata
kiterjed az emberis�gnek a kereszt�nys�gen k�v�li r�sz�re is. Mindezzel
csak annyit mondtunk, hogy t�nylegesen ezek a nemkereszt�ny vall�sok a
term�szetes, racion�lis istenismeretnek, a (kegyelem �s
-->�skinyilatkoztat�s �ltali) -->kinyilatkoztat�snak, a vall�si
ismeretek �s �rzelmek helyes objektiv�ci�inak, valamint az elm�leti �s
gyakorlati t�ved�seknek �s elt�velyed�seknek olyan egyveleg�t alkotj�k,
amelyben alig vagy egy�ltal�n nem lehet sz�tv�lasztani az igazat a
hamist�l. A kevered�s m�dja a k�l�nb�z� vall�sokban term�szetesen m�s
�s m�s, �s mag�nak e kevered�snek is t�rt�nete van. De arr�l sincs sz�,
mintha ezzel a megfontol�ssal felt�tlen�l jogosnak nyilv�n�tottunk
volna minden nem-kereszt�ny vall�st: ahol egy meghat�rozott vall�si
form�val szemben, k�ls� hat�sok vagy bels� reformt�rekv�sek
eredm�nyek�ppen, e vall�si forma konkr�t, t�rt�nelmi szitu�ci�j�ban
fell�p egy m�sik vall�si forma, amely az e szitu�ci�ban �l� emberek
lelkiismerete sz�m�ra k�ts�gtelen�l ,,tiszt�bbnak'' (t�rgyilag
helyesebbnek �s �dv�z�t�bbnek) l�tszik, ott az addigi vall�s elvesz�ti
el�tt�k a legitimit�s�t. R�ad�sul minden egyes embernek mindig megvolt
bizonyos fokig a lehet�s�ge arra, hogy a saj�t lelkiismeret�nek
megfelel�en k�l�nbs�get tegyen a sz�m�ra t�rsadalmilag jelenl�v�
vall�sban ennek j� �s rossz mozzanatai k�z�tt, �s ily m�don
egzisztenci�lisan nyitott maradjon a vall�s ama, m�g hi�nyz� alakja
ir�nt, amely a sz�m�ra konkr�tan adott vall�st beteljes�ti �s
t�lsz�rnyalja. A kereszt�nys�gnek mint a Logosz emberr�-lev�s�r�l �s a
megv�lt�sr�l sz�l� �zenetnek az elj�vetele, valamint Isten
kinyilatkoztat� �nk�zl�s�nek -- a kegyelem �ltal minden ember sz�m�ra
felk�n�lt �nk�zl�snek -- ezzel egy�tt adott int�zm�nyes, a
tan�t�hivatal �ltal t�rt�n�, objekt�ve helyes tematikus megfogalmaz�sa
azt eredm�nyezte, hogy a kereszt�nys�g alapvet�en t�lsz�rnyalta
mindezeket a vall�sokat (-->�jsz�vets�g). �s a kereszt�nys�g --
valamennyi kornak, n�pnek �s kult�r�nak sz�l� k�ldet�se k�vetkezt�ben -
- a m�s vall�sokkal val� tal�lkoz�s hossz� t�rt�nelmi folyamat�ban, e
vall�soknak �s a benn�k h�v� embereknek konkr�t, t�rt�nelmi
szitu�ci�j�ban konkr�tan �s egzisztenci�lis ig�nnyel val�ban azz� a
vall�ss� lesz, amely minden vonatkoz�sban beteljes�ti a t�bbi vall�st
azzal, hogy e kult�r�k �s vall�sok elsaj�t�that� ,,anyag�t'' (a benn�k
jelenl�v� -->,,anonim'' kereszt�nys�get) maga kapcsolja hozz� a saj�t
alakj�hoz. Ebben az �rtelemben sz�l�tja fel a II. vatik�ni zsinat az
Egyh�z tagjait arra, hogy ismerj�k el, �rizz�k meg �s fejlessz�k tov�bb
azokat a lelki �s erk�lcsi, t�rsadalmi �s kultur�lis �rt�keket, amelyek
ezekben a vall�sokban tal�lhat�k (Nostra aetate 2). Neh�z konkr�tan
meg�llap�tani, hogy az egyes kult�r�k �s vall�sok vonatkoz�s�ban
pontosan mikor �rkezett el az a pillanat, amikor a kereszt�nys�g
elvileg ,,megsz�ntette'' egy bizonyos vall�s vagy kult�ra kor�bban
esetleg meglev� legitimit�s�t (az is lehet, hogy e pillanat �ppen csak
most j�tt el, vagy csak ezut�n fog elj�nni). Tekintettel a b�nre, amely
v�rhat�an mindig meg fog maradni az emberekben (�s az Egyh�zban), arra
lehet sz�m�tani, hogy a kereszt�nys�g ig�nye a t�bbi vall�s
megsz�ntet�s�re az id�k v�gezet�ig sem fog teljesen megval�sulni, hanem
ellen�ll�sba fog �tk�zni, m�gpedig nemcsak a t�bbi, m�g �l� vall�s
merev szemben�ll�sa miatt, �s nem csup�n az �ltal�nos �s int�zm�nyes
ateizmus miatt, hanem amiatt is, hogy ezek a vall�sok -- an�lk�l, hogy
felold�dn�nak az egyh�zi kereszt�nys�gben -- igyekeznek �tvenni a
kereszt�nys�gb�l mindazt, ami igaz �s val�s�gos (mint ahogy konkr�t
alakj�ban a kereszt�nys�g is k�zeledhet �s fog is k�zeledni e
vall�sokhoz �s tan�t�saikhoz -->misszi�s tev�kenys�ge �s az ezzel
egy�tt j�r� alkalmazkod�s k�vetkezt�ben). Egyel�re nem lehet l�tni,
mif�le t�rt�nelmi k�vetkezm�nyei lesznek ennek az egyes�l�s akar�sa
n�lk�li k�lcs�n�s k�zeled�snek.
========================================================================
Nesztorianizmus

Nesztorianizmus: a Nesztorioszr�l (meghalt 451 k�r�l),

Konstantin�poly p�tri�rk�j�r�l elnevezett tan. Az -->antiochiai
teol�giai iskol�hoz tartoz� Nesztoriosz tagadta, hogy az �r�k Logosz
maga volna a J�zusban lev� emberi val�s�gnak is re�lis, egyetlen
szubjektuma (-->tulajdon�t�sok). A ,,Krisztus'' az a szubjektum, akir�l
isteni �s emberi tulajdons�gokat lehet �ll�tani. Hab�r Nesztoriosz azon
f�radozott, hogy szoros egys�gbe hozza J�zus Krisztusban az isteni �s
emberi val�s�got, �s igazhit� akart lenni, a fentiek miatt t�rgyilag
csak ,,mor�lis'' egys�get tudott elismerni a Logosz �s az ember k�z�tt,
nem pedig val�s�gos szem�lyes egys�get (-->unio hypostatica). Ezt
mutatja ,,helyt�ll�s-elm�lete'' is: az ember J�zus k�pes volt arra,
hogy b�nt k�vessen el, �s Isten csup�n helyt�ll�s�nak jutalm�ul tette
az isteni tulajdons�gok val�s�gos birtokos�v�. A nesztorianizmust az
-->epheszoszi 3. egyetemes zsinaton �t�lt�k el 431-ben (DS 250 �s k�v.
268), Alexandriai Szent Cyrill (meghalt 444-ben) vezet�s�vel.
Nesztoriosz ellenfelei megnehez�tett�k sz�m�ra t�ved�s�nek bel�t�s�t
azzal, hogy a Krisztusban lev� k�t -->term�szet kevered�s n�lk�li
egys�g�nek tan�t nem tudt�k oly vil�gosan kidolgozni, mint ahogy I. Le�
p�pa �s a kalkedoni zsinat (451) tette (DS 293 �s k�v. 301 �s k�v.), �s
�gy Nesztoriosz e zsinat �ltal -- ha nem is teljes joggal -- igazolva
l�tta �nmag�t.
========================================================================
N�v

Az ember csak akkor fog fel, k�l�nb�ztet meg �s sorol be valamit

tudatos l�tez�s�nek eg�sz�be, ha nevet ad neki, vagy jobban mondva: ha
hagyja, hogy a megmutatkoz� val�s�g (a sz� minden fonetikai
esetlegess�g�n t�l) maga adjon nevet mag�nak, �s ugyanakkor a
n�vad�ssal al� is veti ezt a val�s�got a saj�t t�rv�ny�nek (Ter 2,19 �s
k�v.). Nem csoda, ha a primit�v emberben az a benyom�s t�madt, hogy az
igazi n�v felfed�s�vel hatalomra tesz szert a megnevezett dolog felett;
enn�lfogva hajlamos volt a m�gikus sz�var�zslatra, �nnep�lyes �s
c�lzatos n�vad�sokat �s n�vv�ltoztat�sokat csin�lt. Ennek megfelel�en a
n�v az �sz�vets�gben is saj�tos m�don megegyezik a megnevezett dologgal
(szem�llyel), �s k�l�nb�zik is t�le: egyr�szt azonos vele, m�sr�szt
helyettes�ti. Innen Isten tulajdonnev�nek, a -->,,Jahve''-n�vnek a
tisztelete az �sz�vets�gben: ezt a nevet a -->t�zparancsolat szerint
(Kiv 20,7) nem volt szabad ,,hi�ba'' �s k�nnyelm�en, hamis esk�
c�lj�b�l stb. kimondani (MT�rv 5,11; Lev 19,12; Sir 23,10 stb.). A
,,J�zus nev�ben'' kifejez�s teh�t a k�vetkez�ket jelentheti: J�zust�l
sz�rmaz� k�ldet�sben, J�zus megb�z�s�b�l, az � tekint�ly�vel, erej�vel
�s az � seg�ts�g�l-h�v�s�val. Ez ut�bbi J�zus nev�nek kimond�s�val
t�rt�nik azok r�sz�r�l, akik ezzel tan�s�tj�k, hogy az � nev�t
(l�nyeg�t) val�ban ,,ismerik'' (Mt 7,22; 18,20; ApCsel 2,38; 4,30; Mk
9,37 �s k�v.; Jn 14,13 �s k�v.; 16,2 �s k�v.).
========================================================================
Nikaia

Nikaia: kis�zsiai v�ros, annak a zsinatnak a sz�nhelye, amelyiket az

I. egyetemes zsinatk�nt tartunk sz�mon (325). Ennek a zsinatnak --
amelyet Nagy Konstantin h�vott �ssze I. Szilveszter p�pa idej�n �s
amelyen mintegy 300, csaknem kiz�r�lag keleti p�sp�k vett r�szt -- a f�
t�m�ja az -->arianizmus volt. A zsinat megfogalmazta a nikaiai
hitvall�st, �s benne �nnep�lyesen kifejezte a Fi� istens�g�t �s az
Aty�val val� egyl�nyeg�s�g�t (-->homousziosz; DS 125 �s k�v.). -- Az I.
Adorj�n p�pa idej�n 787. IX. 24-t�l X. 23-ig megtartott II. nikaiai
zsinat (a 7. egyetemes zsinat) a -->k�pek tisztelet�nek jogosults�g�t
mondta ki a keleti egyh�z -->k�prombol�si vit�j�ban (DS 600-609).
========================================================================
Nominalizmus

Nominalizmus: a k�sei skolasztika ismeretelm�leti, metafizikai �s

teol�giai ir�nyzata a k�z�pkor v�ge fel� (-->ockhamizmus), amely
mindenekel�tt azt tan�totta, hogy az �ltal�nos fogalmak nem
voltak�ppeni l�nyegfogalmak, hanem csup�n nevek (nomina); az �ltal�nos
fogalom t�bb, �nmag�ban v�ve teljesen individu�lis dolog k�z�s neve. Az
ezzel egy�tt j�r� metafizikai szkepszis k�vetkezm�nye a tiszt�n a
posteriori �ton meg�llap�tand� t�nyekre t�maszkod� pozitivista
teol�gia, a -->tradicionalizmus bizonyos fajt�ja, a mor�lis
pozitivizmus, amelynek nincs sok �rz�ke a tartalmi term�szetjog �ltal
megfogalmazott l�nyegi t�rv�nyek ir�nt (-->term�szetes erk�lcsi
t�rv�ny), �s az a gondolkod�s, amely metafizikaellenes m�don eltorz�tja
a -->takar�koss�gi elvet. M�sr�szt a nominalizmus a k�z�pkoron t�ll�p�
kereszt�ny gondolkod�snak sz�ks�gszer� v�ls�ga, a kereszt�ny
vil�gfelfog�s fejl�d�s�nek k�vetkezm�nye: el�sz�r vet�dik fel vil�gosan
a t�rt�nelmileg egyszerinek, a dolgokt�l k�l�nb�z� szubjektumnak a
k�rd�se, valamint a modern term�szettudom�nyok indukt�v m�dszer�nek �s
az -->egzisztenci�lis etik�nak a k�rd�se, ily m�don a gondolkod�s
joggal felszabadul a k�z�pkor befoly�sa al�l, t�ll�p rajta, �s
l�nyegesen k�zelebb ker�l a kereszt�ny egzisztencia igaz
�nfelfog�s�hoz.
========================================================================
Nouvelle th�ologie

Nouvelle th�ologie (,,�j teol�gia''): a francia teol�gi�ban (f�k�pp a

II. vil�gh�bor� ut�n) megjelen�, nagyon k�l�nb�z� t�rekv�sek
gy�jt�neve, melyet XII. Pius p�pa is alkalmazott. E t�rekv�sek arra
ir�nyultak, hogy a hagyom�nyos teol�gi�t szorosabban �sszekapcsolj�k a
biblikus teol�gi�val �s az egyh�zaty�k teol�gi�j�val, a modern
filoz�fi�val �s a vall�st�rt�nelemmel, hogy ily m�don az Egyh�z
�zenet�t �rthet�bb� �s hihet�bb� tegy�k a mai ember sz�m�ra. Ezeknek a
sz�ks�ges t�rekv�seknek n�h�ny balul siker�lt eredm�ny�t XII. Pius p�pa
el�t�lte 1950-ben a ,,Humani generis'' enciklik�ban (DS 3875-3899).
========================================================================
Novacianizmus

A novacianizmus (amelyet Novatianus r�mai teol�gus alap�tott) a

b�nb�nat k�rd�s�ben t�lzottan szigor� �ll�spontra helyezked� eretneks�g
a 3. sz�zad k�zep�t�l kezdve, melynek a 6. sz�zadig voltak k�z�ss�gei.
A novacianizmus szerint az Egyh�znak tart�san meg kell tagadnia az
Egyh�zzal val� kiengesztel�d�st, az Egyh�zzal val� k�z�ss�get �s a b�n
egyh�zi feloldoz�s�t azokt�l, akik a hitehagy�s b�n�t vagy egy�ltal�n
b�rmilyen voltak�ppeni hal�los b�nt elk�vettek, m�g akkor is, ha a
v�tkesek �szinte b�nb�natot tan�s�tanak; az Egyh�znak (mivel nem tehet
m�sk�pp) egyed�l Isten kegyelm�re kell b�znia az ilyen b�n�s�ket. A
novacianizmussal Szent Cypri�n �s R�ma sz�llt szembe, s a
novacianizmust m�r a -->nikaiai zsinat eretneks�gk�nt kezelte, de
enyh�n b�nt vele (DS 127).
========================================================================
Nyelvelm�let �s teol�gia

A teol�gia mint Istenr�l val� besz�d nem csup�n k�zvetlen�l a nyelvre

van utalva, amely saj�t t�rgyi ter�lete �s kibontakoz�s�nak k�zege,
hanem a nyelvelm�letre is, mivel a teol�gi�nak mint tudom�nynak arra
kell t�rekednie, hogy �ltal�nosan k�telez� �rv�nnyel alapozza meg
kijelent�seinek jelent�s�t �s igazs�g�t oly m�don, hogy kritikailag
tudatos�tja az Istenr�l val� �rtelmes besz�d strukt�r�it, funkci�it �s
konvenci�it. Mivel a teol�gia egyr�szt felt�tlen�l kapcsolatban van a
vall�si tapasztal�ssal �s ennek t�rt�nelmi v�ltoz�sok �s t�rsadalmi
�letform�k k�zeg�ben t�rt�n�, nyelvi �ton �thagyom�nyozott
�rtelmez�s�vel, m�sr�szt az �rtelmez� megjelen�t�ssel d�nt� cselekv�sre
akar felsz�l�tani, ez�rt megteheti, hogy el�nyben r�szes�ti �s jogos
t�rekv�sekk�nt v�delmezi azokat a nyelvelm�leti pr�b�lkoz�sokat,
amelyek nem az a priori konstrukci�ra �s a dedukt�v alkalmaz�sra, hanem
a t�nyleges nyelvhaszn�latra �s annak szab�lyrendszereire, valamint a
vil�ggal �s az �lettel kapcsolatos nyelvi �rtelemk�zvet�t�s kifejt�s�re
helyezik a f� hangs�lyt (vagyis a teol�gia megteheti, hogy a form�lis
nyelvek elm�let�vel szemben el�nyben r�szes�ti a k�znapi nyelvek
elm�leteit). Mivel a -->sugalmaz�s �s a -->kinyilatkoztat�s tana
ezenfel�l felt�telezi, hogy Isten kinyilatkoztatott ig�j�nek
�rthet�s�gi felt�telei a nyelvvel egy�tt a priori m�don adva vannak �s
k�zvetlen�l bel�that�k, ez�rt a teol�gi�nak az a tov�bbi k�vetelm�nye a
nyelvelm�lettel szemben, hogy a nyelv empirikus megval�sul�s�nak
elemz�se k�pes kell, hogy legyen a nyelv transzcendent�lis konstit�ci�s
keret�nek, strukt�r�inak, szab�lyainak �s funkci�inak felt�r�s�ra �s
tudatos�t�s�ra. A szellemtudom�nyi -->hermeneutik�n k�v�l, amelynek a
teol�gi�val val� m�dszertani szimbi�zisa a n�met nyelvter�leten imm�r
t�ls�gosan is mag�t�l �rt�d�v� v�lt, els�sorban az analitikus
nyelvfiloz�fia trad�ci�j�hoz tartoz� k�l�nf�le t�rekv�sek alkalmasak
arra, hogy a teol�gia dial�gust kezdjen vel�k. A nyelvj�t�kok elm�lete,
amely Wittgenstein k�sei filoz�fi�j�nak k�sz�nheti l�trej�tt�t (a
vall�si nyelvj�t�k �n�ll�s�g�nak elismer�se), valamint a funkcion�lis
jelent�selemz�s, amelyet Austin �s Searle fejlesztett tov�bb
pragmatikailag a besz�daktusok elm�let�v�, az Istenr�l val� besz�d
megalapoz�s�nak �j modelljeit k�n�lhatja a teol�gi�n bel�li
nyelvelm�leti �rvel�s sz�m�ra. V�g�l, de nem utols� sorban fontos
szerepe van a pragmatika el�t�rbe helyez�s�nek, amelyet Pierce �s
Morris kezdem�nyezett a kutat�s logik�j�nak �s az empirikus
kijelent�sek igazs�g�nak szemiotikai megalapoz�s�val, valamint annak a
felismer�snek, hogy az elm�leti kijelent�sek igazs�gig�ny�nek bev�lt�sa
szempontj�b�l nagy jelent�s�ge van az egyetemes kommunik�ci�s
k�z�ss�gnek mint keretnek. Ez�ltal �j kil�t�sok ny�lnak a teol�gi�nak
mint �n�ll� kutat�si programmal rendelkez� tudom�nynak a
megalapoz�s�ra, a teol�giai gondolkod�s elker�lhetetlen�l meglev�
k�z�ss�gi vonatkoz�s�nak tiszt�z�s�ra (a teol�gia egyh�zi jellege) �s a
hitt�telek normativit�s�nak megvil�g�t�s�ra, tekintettel a boldog
�letnek a hitt�telekben t�rt�n� gyakorlati el�legez�s�re.
K. F.
========================================================================
Ockhamizmus

Ockhamizmus: a skolasztikus filoz�fia �s teol�gia k�s�-k�z�pkori,

,,nominalista'' ir�nyzata, melynek legjelent�kenyebb k�pvisel�je a
ferences Ockham-i Vilmos (meghalt 1350-ben). Az ockhamizmus
voluntarista istenfogalmat k�pviselt (-->szkotizmus), amelynek
�rtelm�ben Isten szabad, akarati elhat�roz�sai nem objekt�v strukt�r�j�
�s �ltal�nos fogalmakban megragadhat� vil�got teremtenek, amelynek
alapja Isten l�nyeg�ben rejlik, hanem tiszta t�nylegess�g�kben maguk
alkotj�k bizonyos m�rt�kben a dolgok l�nyeg�t. Az ockhamizmus nagy
hat�st gyakorolt a modern logik�ra, a modern term�szettudom�ny
keletkez�s�re (Galilei) �s Lutherra, minthogy az � megigazul�s-tan�nak
bizonyos mozzanata m�r megvan az ockhamizmusban: a -->megigazul�s az
ember puszta elfogad�sa Isten r�sz�r�l, an�lk�l, hogy az ember bel�lr�l
isteniv� v�ln�k.
========================================================================
Okkazionalizmus

Okkazionalizmus (Geulincx [meghalt 1669-ben], Malebranche [meghalt

1715-ben]). Az okkazionalizmus tagadja a teremtett dolgok k�zti
k�lcs�n�s oks�gi viszonyokat; a teremtett dolgok �s �llapotaik csup�n
,,alkalmak'' (latinul: occasiones), amelyeket felhaszn�lva Isten mint
egyetlen ok el�id�zi a t�bbi dologban a megfelel� hat�sokat (l�sd az
el�re meg�llap�tott �sszhang Leibniz-f�le elm�let�t). Az
okkazionalizmus elm�lete eltorz�tja Isten egyetemes hat�konys�g�nak �s
-->Isten egy�ttm�k�d�s�nek tan�t, �s megfosztja val�s�g�t�l a v�gest.
========================================================================
Okoss�g

Okoss�g: a skolasztikus er�nytan szerint az az -->er�ny, amelynek

seg�ts�g�vel tudatos�tjuk erk�lcsi k�teless�g�nket �s teljes�t�s�nek
konkr�t �tjait, �s ez�rt az okoss�g az els� az �gynevezett
-->sarkalatos er�nyek k�z�tt. A Szent�r�s szerint az az okos, aki
�rtelmezni tudja pillanatnyi helyzet�t, aki k�pes a ,,szellemek
megk�l�nb�ztet�s�re'', aki �ber marad, �s szem el�tt tartja saj�t
hal�l�t �s J�zus �jraelj�vetel�t (Zsolt 90,12; Mt 25,1-13; 1Jn 4,1 �s
k�v.).
========================================================================
Old�- �s k�t�hatalom

Old�- �s k�t�hatalom: annak a teljhatalomnak a megjel�l�se, amelyet

J�zus P�ternek, illetve a ,,tan�tv�nyoknak'' adott Mt 16,19 �s 18,18
szerint (v�. Mt 18,1). Ennek az ,,old�snak �s k�t�snek'' a pontosabb
mibenl�t�t egyed�l az �jsz�vets�gb�l nem lehet bizonyoss�ggal
meg�llap�tani. A rabbinikus nyelvhaszn�lat szerint ,,k�tni �s oldani''
annyit jelent, mint valakit (a zsinag�g�b�l val�) -->,,kik�z�s�t�ssel
s�jtani'' illetve ,,a kik�z�s�t�st �jb�l feloldani''; val�sz�n�leg
ebb�l levezetett �rtelemben jelenti tov�bb�: valamit ,,tekint�llyel
kijelenteni'', ,,tiltani'' illetve ,,enged�lyezni''. De m�g r�gebbi �s
a bibliai k�rnyezetben igen elterjedt a d�monol�giai nyelvhaszn�lat:
,,�tadni a gonosznak'' illetve ,,megszabad�tani a gonoszt�l''; az old�s
�s k�t�s teh�t j�l bizony�that�an el�fordul mind az �-, mind az
�jsz�vets�gben (pl. Mk 7,35; Lk 13,12.16; ApCsel 2,24; 1Jn 3,8; Jel
9,14 �s k�v.; 20,1.3.7 �s m�shol). A h�romf�le sz�haszn�lat nem z�rja
ki egym�st, hanem egy�ttesen azt jelenti, hogy az old�s �s k�t�s az a
teljhatalom, amellyel az Egyh�z fenntartja mag�t a d�monok uralma alatt
�ll� -->ai�nban; aki �tadja mag�t a gonosznak, az k�tve van, �s
ugyanakkor ki is k�z�s�ti mag�t (-->b�nb�nat szents�ge); aki Isten
kegyelm�vel elv�lik a gonoszt�l (eloldja mag�t), azt az Egyh�z e
teljhatalommal �rv�nyesen feloldozhatja Isten el�tt is, teh�t az
bocs�natot nyer. Ebb�l levezetve az old�s �s k�t�s jelenti azut�n annak
tekint�lyi kijelent�s�t, ami az embert k�ti illetve feloldozza, vagyis
a tilt�st �s enged�lyez�st.
========================================================================
Ontol�gia
 Az ontol�gia azzal a filoz�fiai k�rd�ssel foglalkozik, hogy miben �ll
a -->l�tnek �s valamennyi l�tez�nek az a meg�rt�se, ami lehet�s�gi
felt�telk�nt alapul szolg�l a konkr�t val�s�ggal val� gondolati �s
szabad �rintkez�shez, �s a konkr�t val�s�got a l�t eg�sz�re ir�nyulva
�s abb�l kiindulva �rtelmezi. Hab�r a filoz�fia nem k�pes arra, hogy
ezt az eredeti l�tmeg�rt�st a reflexi� seg�ts�g�vel kimer�t�en kifejtse
�s a t�rgyi kijelent�sek nyelv�re leford�tsa, k�pes megvil�g�tani is �s
elhom�lyos�tani is ezt a l�tmeg�rt�st, amely n�lk�l egyetlen teol�giai
kijelent�st sem lehetne meg�rteni �s amely minden teol�giai
kijelent�sben jelen van: ennyiben az ontol�gia minden -->teol�gi�ban
benne van, n�lk�l�zhetetlen seg�ts�g �s ugyanakkor vesz�ly is a
teol�gia sz�m�ra. Aki lemond az ontol�gi�r�l -- amely sz�mot ad
�nmag�r�l, m�gpedig abban a vonatkoz�sban is, ahogyan a teol�gia
alkalmazhatja --, az nem ,,tiszt�bb�'' �s ,,�n�ll�bb�'' teszi a
teol�gi�t, hanem csak kiszolg�ltatja egy kritik�tlan �s csak f�lig
tudatos�tott, el�zetes ontol�giai �ll�spontnak. Mivel a teol�gia az
ember mag�ra eszm�l�se Isten kegyelemszer� tapasztal�s�nak �s k�ls�
-->kinyilatkoztat�s�nak az alapj�n, mivel emiatt a teol�gia teljesebb
tapasztal�sa az �sszval�s�gnak, mint a puszt�n transzcendent�lis
reflexi�, amely az ontol�gi�t megalapozza, ez�rt a teol�gia mindig
kritikailag viszonyul az ontol�gi�nak az ember �ltal kidolgozott
t�nyleges alakj�hoz, nincs kiszolg�ltatva neki. �s mivel az ontol�gia a
maga r�sz�r�l felfoghatja az embert �gy, mint ,,aki meghallja az ig�t''
(,,H�rer des Wortes''), olyan l�nyk�nt, aki egyr�szt nyitott annak az
abszol�t titoknak a rendelkez�se ir�nt, akihez k�zeledni igyekszik
�nmag�t transzcend�lva, m�sr�szt �nmag�t sz�ks�gszer�en
t�rt�nelmis�g�ben �s nem absztrakt transzcendenci�j�ban �rti meg, ez�rt
az ontol�gia is nyitott a kinyilatkoztat�s �s a teol�gia ir�nt, �s
kor�ntsem �ll�tja mag�r�l -- ha nem �rti f�lre saj�t igazi l�nyeg�t --,
hogy � az emberi l�tez�s abszol�t �s egyetlen megvil�g�t�sa.
========================================================================
Ontologizmus

Ontologizmus: az az Egyh�z �ltal elutas�tott tan, hogy minden emberi-

szellemi megismer�s lehet�s�g�nek sz�ks�gszer� alapja az �nmag�ban val�
abszol�t isteni l�t k�zvetlen (ha nem is tematikus) szeml�let�ben
rejlik. Az ontologizmus el�fut�ra teh�t Malebranche (meghalt 1715-ben),
voltak�ppeni k�pvisel�je O. Gioberti. (meghalt 1852-ben) �s legfeljebb
csak r�szben Rosmini (meghalt 1855-ben) (v�. DS 895 2841 �s k�v. 3201
�s k�v.).
========================================================================
Optimizmus

Ha optimizmuson nem egyszer�en erk�lcsileg k�z�mb�s, hab�r szerencs�s

lelki alkatot �rt�nk, melynek jellemz�je a bizalom �s a der�, akkor az
optimizmus k�t dolgot jelenthet. --

1. Jelentheti azt a meggy�z�d�st, hogy a vil�gban minden baj

(f�jdalom, hal�l, b�n) csak l�tszat, vagy hogy az evil�gi -- technikai
�s t�rsadalmi -- fejl�d�s a bajokat v�g�rv�nyesen megsz�ntetheti. Az
ilyen optimizmus ut�pista, gy�va �s kereszt�nyietlen, �s ez a n�p igazi
�piuma, amennyiben ennek a nev�ben elmulasztj�k a jelen bajainak a
jelenben is lehets�ges enyh�t�s�t azon er�fesz�t�sek miatt, amelyekre
az embereket a bajok j�v�beli kik�sz�b�l�se v�gett k�nyszer�tik, �s
amennyiben az ut�pikus c�lnak er�szakkal t�rt�n� kik�nyszer�t�se mint
az embereknek akaratuk ellen�re t�rt�n� boldog�t�sa �j �s m�g nagyobb
bajokat id�z el�. A kereszt�nys�g nem tartalmaz j�slatokat a rossznak
konkr�t, t�rsadalmi form�it illet�en (tal�n val�ban meg lehet sz�ntetni
pl. a r�gi �rtelemben vett h�bor�t), de meggy�z�d�se egyr�szt az, hogy
az ember bels� �s k�ls� v�gess�g�nek f�jdalmas tapasztal�sak�nt,
hal�lk�nt �s b�nk�nt jelentkez� rosszat nem lehet ezen a vil�gon �s
ennek t�rt�nelm�n bel�l teljesen megsz�ntetni, j�llehet a rossz elleni
harc a kereszt�ny ember erk�lcsi feladatai k�z� tartozik, �s ez�rt �r�k
felel�ss�g terheli; m�sr�szt pedig az, hogy az erk�lcsi helyt�ll�s
ebben a -->,,pesszimizmusban'' hozz�tartozik az emberi m�lt�s�ghoz, �s
az evil�gi halad�st is jobban el�seg�ti, mint az ut�pista
,,hurr�optimizmus''. S�t, a kereszt�ny ember sz�m�ra m�g az is tilos,
hogy mindenkit fel�lel� k�telez� -->rem�ny�nek az alapjak�nt el�re
biztos legyen valamilyen vil�gfeletti, eszkatologikus, abszol�t
harm�nia elj�vetel�ben (-->apokatasztaszisz, -->pokol). --

2. Az optimizmus jelentheti a k�vetkez�t is: ha az egy�ni �s a szabad

akaratb�l sz�rmaz� b�n nem z�rja ki a szellemi szem�ly l�tez�s�nek
�rtelm�t �s beteljes�l�s�t, akkor ez a l�tez�s Istennek az evil�gi
t�rt�nelmet megsz�ntetve-meg�rz� kegyelme j�volt�b�l (-->Isten �dv�z�t�
akarata) eljut boldog beteljes�l�s�hez �s t�rt�nelemfeletti
v�g�rv�nyess�g�hez, �s ennek az embert beteljes�t� optimizmusnak a
megval�sul�si m�dja �ppen a v�gess�g �s a hal�l ,,pesszimista''
(vagyis: torz�tatlan) tapasztalat�nak elfogad�sa, valamint a vele j�r�
szenved�snek hitben �s rem�nyben val� v�llal�sa. Az ilyen optimizmus a
kereszt�nys�g l�nyeg�hez tartozik, amely ez�ltal voltak�ppen
megsz�nteti az optimizmust �s pesszimizmust, mivel a j� �s a rossz
egyar�nt el�seg�theti az �dv�ss�get.
========================================================================
Opus operatum

Opus operatum-nak nevez�nk egy -->szents�get (DS 1608), amennyiben

�rv�nyess�ge �s hat�konys�ga Istenen �s nem az ember vall�si
szubjektivit�s�n (nem is az Isten kegyelm�t�l hordozott vall�si
szubjektivit�s�n) mint szubjektivit�son (opus operantis) alapul. Ez nem
azt jelenti, hogy a szents�g akkor is lehet �dv�s �s akkor is
k�zvet�theti t�nylegesen �s hat�konyan a kegyelmet, ha az ember
hitetlen�l vagy a b�nben szabadon kitartva elz�rk�zik a szents�g hat�sa
el�l (v�. DS 781 1451 1606). De a szents�ghez j�rul� embernek ez a
sz�ks�ges, szubjekt�v -->,,diszpoz�ci�ja'', az Istent�l sz�rmaz�
megbocs�t�s �s megszentel�d�s elfogad�s�nak igazi k�szs�ge nem oka a
szents�g hat�erej�nek, hanem csak felt�tele annak, hogy Istennek a
szents�gben felk�n�lt kegyelme hat�konny� v�lj�k. Hasonl� meg�llap�t�st
tehet�nk a szents�g kiszolg�ltat�j�nak szem�lyes lelki �llapot�r�l,
szents�g�r�l vagy b�n�ss�g�r�l: am�g a szents�get meg akarja val�s�tani
(DS 1611), �s liturgiailag helyesen meg is val�s�tja, addig a szents�g
-- ha b�n�s szolg�ltatja is ki -- a kegyelemnek Istent�l sz�rmaz�,
objekt�ve �rv�nyes �g�rete, Isten J�zus Krisztusban beteljes�l�
�dv�z�t� akarat�nak az egyes ember l�tez�se sz�m�ra t�rt�nelmileg
k�zzelfoghat� �s az Egyh�z �let�ben megnyilv�nul� alakja (DS 1612).
Ehhez j�rul m�g, hogy (az �sz�vets�gnek �s m�g ink�bb valamely m�s
vall�snak a r�tusait�l elt�r�en) a szents�gi (helyesen v�grehajtott)
r�tus -- az -->�j sz�vets�g eszkatologikus v�g�rv�nyess�ge
k�vetkezt�ben -- sohasem vesz�theti el igazi jelszer�s�g�t, ami abban
�ll, hogy a szents�g az �dv�ss�gnek Isten r�sz�r�l t�rt�n� felt�tel
n�lk�li felk�n�l�sa J�zus Krisztusban (v�. pl.: -->eretnekkereszts�g;
-->intenci�). A szents�gi r�tus az �dvt�rt�net v�gezet�ig megmarad
annak az Isten �ltal eg�szen komolyan gondolt jelnek, amely �ppen ez�rt
mag�t�l el� is id�zi azt, amit jel�l. A szents�g, ha �gy �rtelmezz�k,
nem elszigetelt, m�gikus m�don hat� jel, hanem az Egyh�znak mint
alapszents�gnek val�s�gg� v�l�sa �s �nmegval�s�t�sa (a r�b�zott
hat�kony -->sz�nak a kihirdet�se, -->ima, amely Isten �g�ret�nek
�rtelm�ben biztosan meghallgat�sra tal�l). Innen kiindulva kellene
azut�n megvil�g�tani, mit jelent ,,a szents�gek �jra�led�se'': a meg
nem ism�telhet� szents�gek (DS 1609) -- j�llehet hat�sukat t�nylegesen
meghi�s�totta az az ellen�ll�s, amelyet a szents�ghez j�rul� a ritu�lis
folyamat k�zben tan�s�tott -- k�s�bb hatni kezdenek, mihelyt a szents�g
felvev�je feladja b�n�s ellen�ll�s�t.
========================================================================
Orange

Orange: v�ros D�l-Galli�ban; r�la nevezt�k el azt a tartom�nyi

zsinatot (Arausicanum II), amely val�sz�n�leg 528-ban Valenceban
�l�sezett. A teol�gi�ban szerepet j�tszottak azok a hat�rozatok,
amelyeket a zsinathoz kapcsol�dva 529-ben tettek k�zz�: e
hat�rozatokat, amelyek a -->szemipelagianizmust �t�lt�k el, 531-ben II.
Bonif�c p�pa meger�s�tette (DS 398 �s k�v.). A k�z�pkorban nem ismert�k
a teol�gi�nak ezeket a k�nonjait, a 16. sz�zadt�l kezdve viszont az
egyh�zi kegyelemtan v�gleges jelleg� kifejez�s�nek tekintik (DS 366 370-
397; v�. 1510).
========================================================================
Origenizmus

Origenizmus: a keleti kereszt�ny teol�gi�nak (els�sorban a szerzetes-

teol�gi�nak) z�rt tanrendszert sohasem alkot� �ramlata, amely az �kor -
- Szent �goston mellett -- legnagyobb teol�gus�nak, Origen�sznek
(meghalt 254 k�r�l) bizonyos elgondol�sait �s pr�b�lkoz�sait eretnek
m�don abszolutiz�lta, �s ezzel a 6. sz�zad k�zep�ig tart�, elkeseredett
harcokat id�zett el�. Az origenizmusra jellemz�, hogy a vil�got �s a
lelkeket sz�ks�gszer�nek �s �r�knek gondolja
(-->preegzisztencianizmus), hajlik a Logosz angyall�-v�l�s�nak tan�ra,
az anyagot a b�n k�vetkezm�ny�nek tekinti, k�zel �ll az
-->apokatasztaszisz tan�hoz, a t�k�letess�get ,,gn�zis''-k�nt gondolja
el stb. (v�. DS 403-411 433 518 �s k�v.).
========================================================================
�sz�vets�g, r�gi sz�vets�g

Az �sz�vets�g mint �dvt�rt�neti korszak az emberis�g sz�kebb

�dvt�rt�net�nek �s a -->kinyilatkoztat�s t�rt�net�nek az a szakasza,
amely teol�giailag Istennek �brah�mmal k�t�tt -->sz�vets�g�vel
kezd�dik; amelynek voltak�ppeni k�z�ppontj�t -- a k�s�bbi, els�sorban
pr�f�tai reflexi� szerint -- az Egyiptomb�l val� kivonul�s �s a Sinai-
hegyen t�rt�n� sz�vets�gk�t�s alkotja (Isten sz�vets�get k�t M�zes
�ltal a v�lasztott n�ppel, Izraellel); �s amelynek maradand�
beteljes�l�se Istennek az eg�sz emberis�ggel val� �j �s �r�k
sz�vets�ge, amit Isten J�zus hal�l�ban �s -->felt�mad�s�ban k�t meg
vel�nk. Ennek az �dvt�rt�neti korszaknak az id�beli hat�ra a m�ltban az
�n. ,,el�''- vagy �st�rt�nelem, t�rbeli hat�ra pedig az a t�ny, hogy ez
a korszak csak Izrael n�p�t �rintette, �s �gy nem esett egybe az
�dvt�rt�nelemmel �ltal�ban, mivel az �sz�vets�gen k�v�l is volt
-->kegyelem. A saj�tos �sz�vets�gi -->�dvt�rt�net abban �llt, hogy
Isten megismertette mag�t t�rt�nelmi cselekv�s�n kereszt�l, �s a
t�rt�nelembe val� beavatkoz�s�val megteremtette Izrael
-->monoteizmus�t: a zsid�k mind vil�gosabban felismerik, hogy -->Jahve,
a sz�vets�g Istene val�ban az egyetlen �s �l� Isten, �s ilyen Istenk�nt
tisztelik. Az eg�sz mindens�g Istene teh�t k�l�n sz�vets�get k�t�tt egy
kicsiny n�ppel, mert ennek a r�szleges sz�vets�gnek az �tja volt a
t�rt�nelmi �t az egyetemes c�lhoz: ahhoz, hogy az emberr�-lett Istenben
megval�suljon Isten egys�ge az eg�sz emberis�ggel. �nmag�ban n�zve ez
az �dvt�rt�neti korszak a j�v� ir�ny�ban m�g nyitott, nem v�gleg
eld�nt�tt, m�g bizonytalan, hogy �t�let vagy kegyelem v�r-e az emberre;
Istennek �s a vil�gnak a p�rbesz�d�ben m�g nem k�vetkezett be olyan
esem�ny, amely felfedte volna, hogy az utols� sz� nem a nemet mond�
ember�, hanem az embernek megkegyelmez� isteni Ig��. Ez�rt ennek a m�g
nem eszkatologikus �dvt�rt�netnek t�rsadalmilag k�zzelfoghat� alakj�t
m�g megsemmis�theti az emberi f�l hitetlens�ge (-->t�rv�ny). De a r�gi
sz�vets�g m�r jelenl�te az elj�vend�nek is: aki engedelmes hittel
r�b�zza mag�t Isten bel�thatatlan hat�rozat�ra, az r�szes�v� lesz az
isteni �dvterv rejtett egys�g�nek azzal, hogy rem�nykedik az elj�vend�,
meg�g�rt megv�lt�sban, �s J�zus �ltal a r�gi sz�vets�gben is megtal�lja
az �dv�ss�get. J�zus beteljes�ti a t�rv�nyt, �s v�r�ben megk�ti az �j
sz�vets�get. Ezzel (Szent P�l szerint) olyannyira hat�lyon k�v�l
helyezi a r�gi sz�vets�get, hogy annak tov�bbi megtart�sa J�zusnak �s
J�zus keresztje egyed�l �dv�z�t� jelent�s�g�nek megtagad�s�v� lesz.
Ezzel azonban nincs elt�r�lve a r�gi sz�vets�g mint igazi m�lt: �brah�m
minden h�v�nek atyja, az �sz�vets�g szentjei sz�munkra is igazak �s a
hit tan�i, az �sz�vets�gi iratok hozz�tartoznak a mi szent k�nyv�nkh�z,
a r�gi sz�vets�g t�rt�nete mindig a kereszt�nys�g jelenval� m�ltja, az
�sz�vets�gi �g�reteknek J�zus ut�n is maradand� t�bblet�k van: ,,Az
�dv�ss�g a zsid�kt�l ered'' (Jn 4,22). -- -->Zsid�s�g �s kereszt�nys�g.
========================================================================
�kumenikus mozgalom

�kumenikus mozgalom (kev�sb� alkalmas az elvont ,,�kumenizmus'' sz�)

a gy�jt�neve mindazoknak a t�rekv�seknek, amelyek arra ir�nyulnak, hogy
a k�l�nb�z� felekezetekhez tartoz� kereszt�nyek ism�t egyes�ljenek. E
c�l el�mozd�t�s�ra eleinte ideiglenes szervezeti int�zked�sek
szolg�lnak (p�ld�ul csatlakoz�s az ,,Egyh�zak Vil�gtan�cs�hoz'', amely
nem tekinti mag�t szuperegyh�znak), v�g�l pedig megval�sulna az, hogy
J�zus akarat�nak �rtelm�ben egy egyh�zhoz tartozz�k valamennyi benne
h�v� ember. Itt nem foglalkozunk az �kumenikus mozgalom t�rt�net�vel,
amely voltak�ppen csak a 20. sz�zadban kezd�d�tt, hanem a k�rd�ssel
kapcsolatban csup�n a katolikus teol�gia n�h�ny szempontj�t fejtj�k ki.
A katolikus Egyh�z -- most �pp�gy, mint r�gebben annak az
-->Egyh�znak tartja mag�t, amelyben J�zus Krisztus egyetlen Egyh�za
,,fenn�ll'', ahogy a II. vatik�ni zsinat megfogalmazta (Lumen gentium
8). De a t�bbi egyh�zat �s egyh�zi k�z�ss�get most m�r nem tekinti
olyasminek, aminek ,,nem kellene lennie'', aminek egyedi megt�r�sek
(konverzi�k) k�vetkezt�ben a lehet� leggyorsabban fel kellene bomlania,
amit ,,eretneks�gnek'' �s ,,skizm�nak'' kellene min�s�teni �s
kik�z�s�t�ssel s�jtani, hanem �gy tekint r�juk, mint akik partnerei egy
olyan dial�gusban �s egy�ttm�k�d�sben, amely kereszt�nyek k�z�tt
folyik, akikben t�bb a k�z�s, mint az elv�laszt� von�s, �s akiknek
k�z�s k�teless�g�k van a -->vil�g ir�nt. A k�z�s von�sok k�z�tt
megeml�tend�k: a k�z�s hit Istenben �s J�zus Krisztusban mint az
egyetlen �rban �s Megv�lt�ban; a j�hiszem�s�gnek kereszt�ny �s emberi
szempontb�l egyar�nt k�telez� k�lcs�n�s felt�telez�se; a
vall�sszabads�g felt�tlen �s k�lcs�n�s tiszteletben tart�sa; az
�rv�nyes kereszts�g k�z�ss�ge �s valamennyi kereszt�nynek az a k�z�s
t�rekv�se, hogy tagj�v� v�lj�k J�zus Krisztusnak. A katolikus Egyh�znak
teol�giai lehet�s�ge �s k�teless�ge, hogy a k�vetkez�kkel j�ruljon
hozz� napjainkban az �kumenikus mozgalomhoz: m�lt�nyolnia kell m�s
(kereszts�gen k�v�li) szents�gek megl�t�t a nem-katolikus egyh�zakban;
hangot kell adnia annak a meggy�z�d�s�nek, hogy a kegyelem �s a
megigazul�s a nem-katolikus kereszt�nyekn�l is megtal�lhat�; el kell
ismernie, hogy a nem-katolikus egyh�zaknak mint egyh�zaknak t�nylegesen
pozit�v funkci�juk van a nem-katolikus kereszt�nyek �dv�z�l�se
szempontj�b�l, �s hogy ezek az egyh�zak pozit�v kereszt�ny �r�ks�get
�riznek �s val�s�tanak meg �let�nkben, olyan �r�ks�get, amely nincs meg
felt�tlen�l minden tekintetben ugyanolyan hat�rozott form�ban a l�that�
katolikus egyh�zban; kifejez�sre kell juttatnia teh�t azt a
meggy�z�d�s�t, hogy az egyh�zak nincsenek minden tekintetben
k�l�nv�lva, tagjaik nem csup�n ,,k�l�nv�lt testv�rek''; tudatos�tania
kell, hogy az egyh�zszakad�s k�z�s b�ne az eg�sz kereszt�nys�gnek,
ami�rt nem lehet egyszer�en a mai kereszt�nyeket hib�ztatni, �s ez�rt a
nem-katolikus kereszt�nyeket nem szabad ,,form�lis eretnekeknek''
tekinteni; el kell ismernie, hogy saj�t egyh�z�nak �lland�an sz�ks�ge
van b�nb�natra �s reformra, �s hogy a t�bbi egyh�zban kereszt�ny �letet
�lnek (eg�szen a v�rtan�s�gig), ami a katolikus Egyh�z �p�l�s�t is
el�seg�ti.
Az �kumenikus mozgalom els�sorban igazi -->dial�gus. Nincs eld�ntve,
milyennek kell lennie a j�v�nek, amelynek megteremt�s�re ez a dial�gus
ir�nyul: az egyh�zi k�z�ss�gek k�zeled�s�r�l van sz� �s nem egyszer�en
arr�l -- a katolikus egyh�zfelfog�s �rtelm�ben sem --, hogy a nem-
katolikus egyh�zak ,,t�rjenek vissza'', mert a j�v� egyh�z�nak, amelyre
az �kumenikus mozgalom t�rekszik, r�mai-katolikus Egyh�zk�nt is mag�ban
kell foglalnia a pozit�v-kereszt�ny m�ltat �s a t�bbi egyh�z �rt�keit
is; ez az egyh�z teh�t bizonyos �rtelemben m�s lesz, mint a mostani,
t�rt�nelmileg meghat�rozott alakban l�tez� katolikus Egyh�z. Az
�kumenikus dial�gusnak mindaz t�rgya, ami el�seg�theti, hogy a
kereszt�nyek egys�gesek legyenek a hit �s az Egyh�z k�rd�s�ben, a
kereszt�ny �letben �s a vil�g�rt val� felel�s munk�lkod�sban.
Hozz�tartozik teh�t az, hogy az egyh�zak k�lcs�n�sen t�j�koztass�k
egym�st egym�s �let�r�l �s tanrendszer�r�l; k�lcs�n�sen t�rekedjenek a
mindenkori teol�gia jobb meg�rt�s�re; a saj�t teol�gi�jukat pr�b�lj�k
meg leford�tani a m�sik nyelv�re �s megford�tva; pr�b�lj�k meg
kik�sz�b�lni a val�ban meglev� tanbeli elt�r�seket; �llapodjanak meg
k�z�s cselekv�sben. Az �kumenikus mozgalom f� akad�lya els�sorban a
sz�vek rests�ge, az, hogy sokakat nem is b�nt a szakad�s; m�sodsorban
viszont r�gt�n az int�zm�nyek merevs�g�t (amely az �sszes �rdekelt
f�ln�l megvan!) kell megeml�teni: ezeknek ugyanis az �kumenikus
mozgalomban jelent�keny v�ltoz�son kellene kereszt�lmenni�k, ha az
egyh�zak val�ban komolyan t�rekedn�nek a t�vlati c�l el�r�s�re, az
�sszes kereszt�ny egys�ges Egyh�z�nak megteremt�s�re. J� n�h�ny, m�r ma
is meglev� lehet�s�g marad kihaszn�latlan: m�g mindig van k�lcs�n�s
t�relmetlens�g, �s megfigyelhet�k a t�rsadalomban a k�lcs�n�s verseng�s
kereszt�nyietlen form�i, amelyeket szabadon �s nagyvonal�an mell�zni
lehetne. Ide tartoznak a vegyesh�zass�ggal kapcsolatos k�rd�sek.
Lehet�s�g volna a teol�gi�k k�z�tti konkr�t, szervezett
egy�ttm�k�d�sre. Arra kellene t�rekedni, hogy min�l t�bb konkr�tan
k�z�s mozzanat legyen a liturgi�ban, az egyh�zi zen�ben �s a vall�si
szok�sokban. K�lcs�n�s konzult�ci�kkal meg lehetne el�zni, hogy a
tanbeli �s gyakorlati egys�gnek �jabb akad�lyai t�madjanak. Ami a
teljes istentiszteleti k�z�ss�g ter�let�n teol�giailag lehets�ges, azt
nemcsak megt�rni, hanem tapintatosan t�mogatni is kellene. B�trabban
kellene foglalkozni a -->hivatalok elismer�s�nek k�rd�s�vel.
Az egyh�zak k�zti egy�ttm�k�d�sre sok lehet�s�get k�n�l minden
kereszt�nynek az a megb�zat�sa, hogy emberibb� �s ezzel kereszt�nyibb�
is tegye a prof�n vil�got. Az egyh�zak nagyon sokf�lek�ppen tudn�nak
k�z�sen (ak�r a saj�t soraikban jelentkez� ellen�ll�s b�tor lek�zd�se
�r�n is) harcolni a b�k��rt, az el��t�letek �s megk�l�nb�ztet�sek
kik�sz�b�l�s��rt, a t�rsadalmi igazs�g�rt, a gyeng�k �s szeg�nyek
�rdekei�rt. �s meg lehetne teremteni mindennek a k�z�s int�zm�nyes
felt�teleit.
========================================================================
�nel�g�lts�g

Az �nel�g�lts�g v�gs� soron nem hi�s�got jelent �s nem is �nmagunknak

f�ldi m�rt�kek szerint t�ves meg�t�l�s�t, hanem az embernek olyan
�nfelfog�s�t, amelyre az jellemz�, hogy az ember a t�rv�ny auton�m
teljes�t�se �ltal a saj�t erej�b�l akarja biztos�tani a maga erk�lcsi
�rt�k�t Isten el�tt (v�. Fil 3,9) ahelyett, hogy Isten ingyenes
adom�nyak�nt Istent�l kapn� (-->kegyelem) az Isten el�tti val�di
-->igazs�goss�got. Ezt az �nel�g�lts�get nem azzal vetj�k le magunkr�l,
ha a misztikus -->kvietizmus �ll�spontj�ra helyezked�nk, hiszen �pp
saj�t szabads�gunk helyes d�nt�s�t �s saj�t cselekv�s�nket kell Isten
kegyelmek�nt megvallanunk (Fil 2,13). Az �nel�g�lts�g igazi legy�z�se a
szeretet ,,ekszt�zisa'' (kil�p�s �nmagunkb�l �s �nmagunk �tad�sa
Istennek), amely �nmag�ban Isten szeretet�nek tiszta aj�nd�k�t ismeri
fel, �s nem akarja m�r ,,farizeus'' m�don auton�m teljes�tm�nnyel
biztos�tani mag�t Istennel szemben.
========================================================================
�nmegtagad�s

�nmegtagad�s: bibliai fogalom (Mt 16,24 �s k�v.; v�. Tit 2,12), amely
-->J�zus k�vet�s�nek egyik k�vetelm�ny�t fejezi ki: az ember juthat
olyan helyzetbe, s�t, elker�lhetetlen�l olyan helyzetbe jut, amelyben
v�lasztania kell egyr�szt a k�zt, amit a maga �rdek�nek tartana, ha
Isten J�zus Krisztusban nem h�vta volna meg (a hitre, az Isten
parancsolata ir�nti engedelmess�gre, J�zus keresztj�nek v�llal�s�ra
stb.) �s ami m�g �gy is, Isten h�v�s�nak ismeret�ben is cs�b�tja �s
k�s�rt�st jelent sz�m�ra, m�sr�szt a k�zt, hogy engedelmeskedj�k ennek
a h�v�snak. Ha azut�n az ember engedelmeskedik Isten h�v�s�nak, akkor
ezt �nmaga hal�lak�nt, �nmaga felad�sak�nt �s megtagad�sak�nt �li �t,
�gy �li �t, mint az embert megsemmis�t� �s ugyanakkor �letre is kelt�
ellentmond�st a -->pneuma �s az ember b�n�s vagy puszt�n f�ldi
dolgokhoz tapad� �nfelfog�sa, a bibliai �rtelemben vett ,,test''
(-->szarx) k�z�tt. Az -->evang�liumi tan�csoknak megfelel� -->aszk�zis
sor�n az ember akt�van keresi ezt a szitu�ci�t, hogy el ne v�tse mint
olyan szitu�ci�t, amely Isten felt�tlen rendelkez�s�n alapul.
========================================================================
�rd�g

A kereszt�ny teol�gia �rtelmez�se szerint az �rd�g nem valamilyen, a

vil�gban hat� gonosz hatalomnak puszt�n mitologikus megszem�lyes�t�se,
hanem l�tez� l�nyeggel rendelkezik, de nem tekinthet� Isten �n�ll�
ellenl�bas�nak; az �rd�g mindenk�ppen v�ges teremtm�ny, s gonoszs�g�t
korl�tok k�z�tt tartja Isten hatalma, szabads�ga �s j�s�ga. A
Szent�r�sban az �rd�gr�l sz�l� tan�t�s, ak�rcsak �ltal�ban a
-->d�monokr�l sz�l� tan�t�s, term�szetes felt�telez�sk�nt �s az emberi
tapasztalat alkot�r�szek�nt szerepel; az �rd�gfelfog�st mint
term�szetes tud�st igaz�tja helyre annak kinyilatkoztat�sa, hogy Isten
kegyelme J�zus Krisztusban gy�zedelmeskedett, s megszabad�totta -- �s
meg fogja szabad�tani -- az embert minden uralomt�l, minden
fejedelems�gt�l �s hatalmass�gt�l. Ha vil�gosan l�tjuk, hogy az
�rd�gtan sz�les k�rben elterjedt term�szetes tapasztalatok alapj�n,
,,k�v�lr�l'' ker�lt be a kinyilatkoztat�sba, akkor k�nnyen
meg�rthetj�k, hogy az �rd�gfelfog�s j� n�h�ny t�rt�nelmi, a
kereszt�nys�gt�l idegen elemet tartalmaz. Az �rd�gr�l sz�l� tannak a
kereszt�nys�g �ltal is elfogadott tartalma a k�vetkez�: azt a b�n�s �s
gy�trelmes l�thelyzetet, amelyet a -->megv�lt�s felt�telez �s meg is
sz�ntet, egy teremtm�nyi szabads�g id�zi el�, amely az egy�ni emberi
szabads�g kibontakoz�s�t megel�zi. Ez a v�ges, egy�nfeletti szabads�g
�nmag�ban meghasonlott (az ,,�rd�g'' g�r�g�l ,,diabolosz'': visz�lyt
hoz�, ellens�g), �s ez a meghasonlotts�g alkot�eleme az emberi
t�rt�nelemnek. Az �rd�gr�l sz�l� egyh�zi tan�t�ssal kapcsolatban l�sd:
-->d�monok.
========================================================================
�r�kk�val�s�g

Az ,,�r�kk�val�'' -- mint az id�ben �s ideigleness�gben �l� embert�l

gy�keresen k�l�nb�z� �s vele szemben �ll� l�nynek a tulajdons�ga m�r a
Szent�r�sban Isten predik�tuma (DS 75 800 3001); ezenk�v�l �ll�tj�k az
�r�kk�val�s�got mindenr�l, ami Istenhez tartozik vagy az � abszol�t
akarat�n alapul (Isten Fia, uralma, lakhelye stb.). Isten
�r�kk�val�s�g�t l�nyege szerint olyan tartamk�nt kell felfogni,
amelyben egy�ltal�n nincs egym�sra k�vetkez�s, amely nemcsak kezdet �s
v�g n�lk�l val�, hanem �nmag�nak mindig teljesen birtok�ban lev�
jelenl�t, amely -- mivel ,,�nmag�ban �ll'' -- nem ismeri az el�bb �s az
ut�bb fogalm�t; ennyiben az �r�kk�val�s�g igazi l�tteljess�g. Az
-->,,id�'' viszont nem mag�nak a l�tnek a kateg�ri�ja, hanem csup�n az
,,id�belinek '', a sz�tes� �s �nmag�t csak az �lland� egym�sut�nis�gban
�t�l� teremtm�nyi l�tnek a l�tm�dja. Ez�rt az id�t �s az
�r�kk�val�s�got nem lehet p�rhuzamba �ll�tani. A vil�gnak van kezdete,
de nem a (pillanatokra nem oszthat�) �r�kk�val�s�g valamelyik
pillanat�ban; Isten sohasem volt vil�g n�lk�l, mert az id� el�tt nincs
id�beli l�tez�; a vil�g id�beli, de Isten viszonya a vil�ghoz nem
id�beli, hanem �r�kk�val�. M�r a -->teremt�sben megmutatkozik, hogy
Isten �r�kk�val�s�ga nem az id� tiszta tagad�sa, hanem hatalom az id�
felett. Ennek legsz�ls�s�gesebb megnyilv�nul�sa az, hogy Isten Fi�nak
emberi term�szet�ben v�llalja az ember id�belis�g�t, valamint a sorsnak
�s a v�ltoz�snak val� kiszolg�ltatotts�g�t, �s ezzel felemeli saj�t
�r�kk�val� �n�ll�s�g�ba. Ennek alapj�n az ,,id�'' az a t�r, amelyben
Isten k�zli �r�kk�val�s�g�t (vagyis l�tteljess�g�t) az id�beli, v�ltoz�
emberrel, akit e k�zl�s kegyelemszer�en m�g Isten �r�kk�val�s�ga
sz�m�ra is megnyit, azzal a c�llal, hogy az ember birtokolja az
�r�kk�val�s�got oly m�don, hogy Isten aj�nd�kak�nt r�szes�v� lesz Isten
l�tteljess�g�nek (-->halhatatlans�g, -->l�lek).
========================================================================
�s�llapot, az �s�llapot kegyelme

Ezek a teol�giai fogalmak mint r�vid formul�k a k�vetkez�

hitt�telekre utalnak:
a) Az els� embert Isten a -->megszentel� kegyelemben teremtette,
teh�t abban a bens�, -->term�szetfeletti adom�nyban r�szes�tette,
melynek seg�ts�g�vel az ember Isten �ltal igazz� �s az isteni term�szet
r�szes�v� lesz, �s �gy bens�j�ben azt a rendeltet�st kapja, hogy
-->Isten sz�nel�t�s�ra �s az ennek megfelel� -->szeretetre eljusson (DS
389 1511-1514; v�. R�m 5; 1Kor 15 �s a ,,kiengesztel�d�s'', a
,,megv�lt�s'' �s a ,,meg�jul�s'' bibliai fogalmai). E kijelent�snek az
a jelent�s�ge sz�munkra, hogy megmutatja: Isten az emberis�g eg�sz
t�rt�nelm�nek kezdett�l fogva egys�ges �rtelmet adott, �s egys�ges c�lt
t�z�tt el�. Az ember mint ember arra teremtetett, hogy Isten k�zvetlen
birtokl�s�ban elnyerje az �r�k �letet. Konkr�tan sohasem l�tezett
,,puszt�n term�szeti �llapot''. �s ez�rt az emberis�g eg�sz t�rt�nelme
kezdett�l fogva annak a k�zdelemnek a t�rt�nete, amely a k�r�l folyik,
hogy elfogadja-e vagy elutas�tja az ember Istennek az emberre vonatkoz�
term�szetfeletti terv�t, �s ez olyannyira �gy van, hogy e k�rd�s el�l
sohasem lehet kit�rni: Isten m�g most is azt k�veteli az embert�l, amit
ez �d�mban elvesz�tett. Az embernek minden olyan �nfelfog�sa, amely
arra k�szteti, hogy bez�rk�zz�k a maga puszta embers�g�be, az embernek
minden puszt�n filoz�fiai �nfelfog�sa b�n az ember konkr�t, eredeti,
Istent�l kapott rendeltet�se ellen. Teh�t az ember a maga term�szetes
l�nyeg�t is csak akkor �rti meg helyesen, ha nyitottnak tekinti
Istennek ezen a l�nyegen t�lra mutat� rendelkez�se ir�nt, m�gpedig
abban az �rtelemben, hogy ez a rendelkez�s nem csup�n ut�lagos, puszt�n
esetleges m�dosul�s e l�nyeg keretein bel�l, hanem az ember sz�m�ra
d�nt� mozzanat, mely megalapozza �dv�ss�g�t. Ha teh�t az ember eredeti
alkat�hoz hozz�tartozik, hogy az ember Isten k�zvetlen birtokl�s�ra
rendelt l�ny, �s ez �gy marad �d�m buk�sa ut�n is, akkor ezt a
rendeltet�st Isten csak az Istenemberre val� tekintettel hat�rozhatta
el, ez a rendeltet�s csak -->J�zus Krisztus kegyelme lehet. Mert
k�l�nben J�zus Krisztus, kegyelm�nk k�zvet�t�je �s alapja, csup�n
helyre�ll�t�ja �s ez�rt szolg�ja volna egy olyan rendnek, amelyet Isten
t�le f�ggetlen�l tervezett el; ekkor nem az�rt aj�nd�kozna meg
benn�nket kegyelm�vel, hogy saj�t rendj�t l�trehozza, hanem az�rt, hogy
�d�m eredetibb �s �tfog�bb rendj�t helyre�ll�tsa. �d�m rendje m�r J�zus
Krisztus rendje kellett, hogy legyen, amelyet � mint a Megfesz�tett
�ll�tott helyre a saj�t rendjek�nt azzal, hogy Isten nem vonta meg
irgalmass�g�t az istenemberi rendnek az ember b�ne �ltal megzavart
kezdet�t�l, hanem az Istenember eredeti kegyelm�t -- amely az emberis�g
t�rt�nelm�t az emberben kezdett�l fogva arra rendelte, hogy az id�k
teljess�g�t el�rje -- �tv�ltoztatta a Megv�lt� kegyelm�v�, aki a
kereszten �tadta mag�t a b�n k�vetkezm�ny�nek, a hal�lnak. Szent P�l
nyom�n ezt kell mondanunk: Isten csak az�rt t�rte meg a b�nt -- teh�t
azt az okot, amely mostani �llapotunk fogyat�koss�gait el�id�zi az �d�m
�ltal megtestes�tett kezdethez k�pest --, hogy majd ann�l nagyobb
b�s�gben t�l�radjon az isteni kegyelem ereje �s dics�s�ge.
b) Az els� ember mentes volt a ,,l�zad�'', gonosz -->k�v�ns�gt�l; ez
a mentess�g nem j�rt neki, teh�t rendk�v�li adom�ny volt (DS 1515 �s
k�v. 1926 1955 2616; v�. a ,,b�n'' k�rd�se Szent P�ln�l, els�sorban R�m
5-8).
c) Egy m�sik hasonl� adom�ny k�vetkezt�ben az els� ember mentes�lt a
-->hal�l k�nyszer�s�ge al�l (DS 222 370 �s k�v. 1978 2617 3514; v�. Ter
2-3; R�m 5,12-21). A b) �s c) ponttal kapcsolatban l�sd a k�vetkez�
c�mszavakat: -->integrit�s, -->k�v�ns�g, -->hal�l.
Az �s�llapotr�l sz�l� egyh�zi tan�t�s semmit sem mond az els� emberek
biol�giai alakj�r�l, az �si emberis�g kultur�lis sz�nvonal�r�l, �d�m
kor�nak f�ldt�rt�neti keltez�s�r�l, teh�t arr�l, ami t�lmenne azon -- a
sz�banforg� egyh�zi tan�t�sban nyilv�nval�an benne foglalt --
kijelent�sen, hogy �d�m -->szem�ly volt. Egy�bir�nt az eredet mint
�st�rt�neti adotts�g megk�zel�thetetlen a term�szettudom�ny sz�m�ra; az
eredet n�mik�pp a t�rt�nelmi transzcendencia k�r�be tartozik, nem
bukkanhatunk r� a t�rt�nelm�nkben mint a t�rt�nelem egyik mozzanat�ra
m�s mozzanatok mellett. A dolog term�szet�n�l fogva az �st�rt�nelem �s
az eszkatol�gia eset�ben sz�ks�gszer�en a legnagyobb a t�vols�g
egyr�szt a k�pzet, a k�p, m�sr�szt az �ltaluk jel�lt dolog k�z�tt.
========================================================================
�sb�n

�sb�n (,,b�nbees�s''): a katolikus teol�gi�ban rendszerint az els�

embereknek (-->monogenizmus) ama szabad d�nt�se, hogy elfordulnak
Istent�l (R�m 5; DS 800); ennek k�vetkezt�ben vesz�tette el -->,,�d�m''
a szents�get, az igazs�got �s a hal�lt�l val� mentess�get
(-->�s�llapot) (DS 370 �s k�v. 399 �s k�v. 1511 3514). Az �sb�n teh�t a
voltak�ppeni -->b�n, mely�rt �d�m szem�lyesen felel�s, ellent�tben �d�m
ut�dainak -->eredend� b�n�vel, amely csak anal�g �rtelemben nevezhet�
,,b�nnek'' (v�. DS 780 1006). E szabad d�nt�s eredm�nye (a b�ntet�s)
nem azt jelenti, mintha �d�m a b�nbees�s ut�n csak ,,tiszta term�szet''
volna, amely -- miut�n elvesz�tette term�szetfeletti hivat�s�t, hogy
Isten �let�ben r�szesedj�k -- k�pes lenne egyed�l �nmag�ban meg�rteni
mag�t �s �nmag�ban beteljesedni; ellenkez�leg, e hivat�s a b�nbees�s
ut�n is megmarad k�telezetts�gk�nt �s feladatk�nt, az ember l�nyeg�nek
re�lis meghat�roz�sak�nt, term�szetfeletti -->egzisztenci�lk�nt; e
hivat�s teljes�t�se a m�sodik �d�mban t�rt�nik, akiben az emberis�g
v�gleg kegyelmet nyer (-->�dvt�rt�net). Az �sb�nr�l sz�l� bibliai
besz�mol� (Ter 2 �s k�v.) az �sb�nt Isten parancsolat�nak
megszeg�sek�nt, teh�t alapj�ban v�ve engedetlens�gk�nt �s h�briszk�nt
�rja le. Felt�telezhetj�k, hogy minden egy�b egyszer�en a n�pi
kifejez�sm�d tartoz�ka (DS 3862 �s k�v.), �s semmik�ppen sem
�rtelmezhet� primit�v gy�m�lcslop�sk�nt vagy meg nem engedett nemi
�rintkez�sk�nt (v�. Ter 2,24!). Ugyan�gy nem �ll�thatjuk azt sem --
hab�r az �sb�n az els� embert testben �s l�lekben megk�ros�totta (DS
370 �s k�v. 399 �s k�v. 1511 3514) --, hogy az �sb�n k�vetkezm�nye
mag�ra az emberre n�zve (az -->�s�llapot kegyelm�nek elvesz�t�s�n
k�v�l) valamilyen alacsonyabb morfol�giai �s kultur�lis szintre val�
visszafejl�d�s lett volna, mivel a Szent�r�s egy�ltal�n nem tesz
eml�t�st ilyen ,,b�ntet� csod�r�l''.
========================================================================
�segyh�z

Az �segyh�z, az �skereszt�ny k�z�ss�g, az apostoli egyh�z nem csup�n

az Egyh�z �s a kereszt�nys�g t�rt�nelm�nek id�rendben els� szakasz�t
jel�li, teh�t a P�nk�sdt�l nagyj�b�l az els� kereszt�ny �vsz�zad v�g�ig
tart� id�szakot, hanem ugyanakkor ez a szakasz teol�giailag egyszeri �s
az Egyh�z, valamint az egyh�zi tan�t�s eg�sz k�s�bbi fejl�d�s�nek
(-->dogmafejl�d�s) normat�v szakasza: mivel ez az egyh�z k�zvetlen
tan�ja J�zus -->felt�mad�s�nak mint az �dv�ss�g eszkatologikus
�rtelemben d�nt� esem�ny�nek, mivel enn�lfogva ennek az egyh�znak a
tekint�llyel felruh�zott hordoz�i, az -->apostolok maguk kapt�k �s nem
csup�n tov�bbadj�k a v�gleges kereszt�ny -->kinyilatkoztat�st, �s mivel
ebben a korban alakult ki a -->Szent�r�s a tan�t�hivatal maradand�
norm�jak�nt, az�rt ez az egyh�z a maradand� -->kezdet, �s ezen bel�l
bontakozik ki az Egyh�z �s a hit eg�sz tov�bbi t�rt�nelme, amely igazi
t�rt�nelem, teh�t nem a kezdet puszta megmarad�sa. J�llehet az Egyh�z
tov�bbfejl�d�s�nek legitimit�s�t v�gs� soron a Szentl�lek seg�ts�ge
biztos�tja, ez nem menti fel az Egyh�zat az al�l, hogy mindig �jb�l
igazolja �nmag�t, a hitigazs�gok megismer�se, az egyh�zjog, a liturgia
stb. ter�n v�gbemen� fejl�d�s�t, �s itt az Egyh�znak mindig
tiszteletben kell tartania a Szentl�leknek az �segyh�zban kifejtett
m�k�d�s�t. V�. -->k�non.
========================================================================
�skereszt�ny k�z�ss�g teol�gi�ja

Ez a fogalom azt a folyamatot jel�li, melynek sor�n -- a ,,h�sv�ti

�lm�ny'' alapj�n �s csak ut�na -� elv�gezt�k J�zus szavainak �s �lete
esem�nyeinek �sszegy�jt�s�t, szerkeszt�i megform�l�s�t, krisztol�giai
�s sz�t�riol�giai szabatos�t�s�t �s ezzel kapcsolatos �rtelmez�s�t.
Ebben a folyamatban az �r�sos r�gz�t�sre (evang�liumok) hat�st
gyakoroltak a h�sv�t ut�ni ,,k�z�ss�g'' vall�si �s kultikus
sz�ks�gletei is, amelyeket r�szben m�g ma is ki lehet mutatni a
t�rt�neti exeg�zis seg�ts�g�vel (hab�r ezt a k�z�ss�get sem t�rben, sem
id�ben nem lehet szigor�an behat�rolni). Az �skereszt�ny k�z�ss�gnek ez
a ,,k�zrem�k�d�se'' azonban csak kifejt�se volt J�zus �zenet�nek,
�nmag�r�l �s m�v�r�l adott tan�t�s�nak, teh�t nem tekinthet� �j
alkot�snak �s az �jsz�vets�gi teol�gia megalapoz�s�nak (-->evang�lium,
-->hagyom�ny).
========================================================================
�skinyilatkoztat�s

Mivel Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t� akarata)

minden embert h�v arra a term�szetfeletti c�lra, hogy Isten
kegyelemszer� �nk�zl�se �ltal birtokolja Istent, ez�rt fel kell
t�telezn�nk, hogy a vil�gban mindig, teh�t ,,m�r kezdett�l fogva''
jelen volt az isteni -->kinyilatkoztat�snak az a minimuma, amit a
term�szetfeletti m�don felemel� �s megvil�gos�t� kegyelem felk�n�l�sa
mag�ban foglal. Term�szetesen ez nem jelenti sz�ks�gk�ppen azt, hogy az
ember �nmegval�s�t�s�nak �s szellemi-erk�lcsi l�tez�s�nek ez a
kinyilatkoztatott, term�szetfeletti horizontja mindig reflekt�lt �s
t�rgyilag adott alakban volt jelen. A kereszt�ny hagyom�ny
felt�telez�se szerint az els� emberek vil�gosabb, fogalmilag tudatosabb
isteni kinyilatkoztat�snak, olyan fajta kinyilatkoztat�snak voltak
birtok�ban, amilyennel a hivatalos �s nyilv�nos -->�dvt�rt�netben
tal�lkozunk. Hogy tov�bb is adt�k-e, �s milyen m�rt�kben adt�k tov�bb
ennek az els� embereknek adott kinyilatkoztat�snak a tartalmait, az
rejtve van el�l�nk, ann�l is ink�bb, mivel hihetetlen�l nagy id�beli
t�vols�gokkal, valamint rendk�v�l viszontags�gos �s primit�v emberi
viszonyokkal kell sz�molnunk. Mindazon�ltal lehets�ges, hogy bizonyos
ismeretek -- amelyekre a kegyelem f�ny�ben az emberi tapasztal�s �s az
ontol�giai gondolkod�s seg�ts�g�vel, ha eg�szen egyszer� form�ban is,
mindig �jb�l szert lehet tenni (az ember teretm�nyis�ge, melynek
k�vetkezt�ben Isten titk�ra van utalva; a k�tnem�s�g mint Isten
akarat�nak rendel�se; az emberis�g egys�ge eredet�t �s rendeltet�s�t
tekintve; a b�n mint minden emberben kezdett�l fogva meglev� �ltal�nos
egzisztenci�t; a megv�lt�s rem�nye) -- mindig megvoltak valamilyen
form�ban (ebben az �rtelemben ezek �skinyilatkoztat�st alkotnak), �s
mindig �jb�l l�trej�nnek a kegyelem dinamik�j�nak hat�s�ra az �ltal�nos
�dvt�rt�netben �s kinyilatkoztat�s-t�rt�netben, �gyhogy a mindig �j itt
is azonos az �r�k r�givel.
========================================================================
�szt�n

Az �szt�n az ember (�t�lt) vonz�d�sa egy v�ges -->j�hoz (amely az

ember k�l�nb�z� dimenzi�i k�z�l az egyikkel kapcsolatos, �s lehet igazi
vagy l�tsz�tagos), illetve az a k�pess�g, hogy kialakuljon ilyen
vonz�d�s, amely megel�zi a szem�ly szabad (beleegyez� vagy elutas�t�)
d�nt�s�t, �s sz�ks�ges felt�tele ennek a szabad d�nt�snek (v�. m�g:
-->szenved�ly). A szabad d�nt�s legt�bbsz�r nem k�pes arra, hogy ezeket
a hajlamokat teljesen feldolgozza �s hi�nytalanul be�p�tse a szem�ly
szabadon v�lasztott magatart�s�ba, teh�t nem tudja ezeket eg�szen annak
az egyetlen j�nak vagy rossznak a szolg�lat�ra rendelni, amelyet a
szem�ly v�laszt. Ennyiben az ilyen �szt�n�k �sszess�ge azonos a
-->k�v�ns�ggal, a concupiscenti�val, teh�t annak kifejez�se, hogy a
kegyelem m�g nem vonta be teljesen a -->term�szet eg�sz �llom�ny�t
Isten szeretet�be, �s ez�rt az �szt�n�k �sszess�ge bizonyos k�r�lm�nyek
k�z�tt -->b�nre val� �szt�nz�s is.
========================================================================
Panenteizmus

A -->panteizmusnak ez a form�ja nem akarja monista m�dra egyszer�en

azonos�tani Istent �s a vil�got (Isten: a ,,mindens�g''), de a
vil�gmindens�get m�gis Istenben, Isten bels� m�dosul�sak�nt �s
jelens�gek�nt k�v�nja felfogni, m�g ha Isten nem old�dik is fel eg�szen
ebben a mindens�gben. A vil�g Istenben val� ,,benne-lev�s�nek'' ez a
tana akkor (�s csak akkor) hamis �s eretnek, ha tagadja a -->teremt�st,
valamint a vil�gnak Istent�l val� k�l�nb�z�s�g�t (nem csup�n Istennek a
vil�gt�l val� k�l�nbs�g�t) (DS 3001). Ha nem tagadja a teremt�st, akkor
ez a tan az -->ontol�gi�hoz int�zett felsz�l�t�s, hogy pontosabban �s
alaposabban gondolja el az abszol�t �s a v�ges l�t viszony�t (vagyis,
hogy pr�b�lja meg felfogni az egyenl� m�rt�kben n�vekv� egys�g �s
k�l�nb�z�s�g egym�st�l val� k�lcs�n�s f�gg�s�t).
========================================================================
Panteizmus

A panteizmus az a (nagyon k�l�nb�z� form�kban megjelen�) tan, hogy

-->Isten abszol�t l�te azonos a vil�ggal, hogy teh�t az �ltalunk
tapasztalt, v�ges, v�ltoz� val�s�got (-->kontingencia) nem -->teremt�s
�tj�n hozta l�tre a szabad �s mindenhat� Isten �nmag�t�l k�l�nb�z�
val�s�gk�nt, hanem ez a val�s�g Isten saj�t l�nyeg�nek kibontakoz�sa,
az � (ontikus vagy logikai) �nkifejt�se �s megjelen�se, hogy teh�t az
,,Isten'' sz� �sszefoglal� formula a vil�g jel�l�s�re. Ezen bel�l
azut�n nagyon sokf�lek�ppen el lehet gondolni Istennek �s a vil�gnak a
pontosabb viszony�t (-->eman�ci�k�nt, testk�nt, -->fejl�d�sk�nt,
l�tszatk�nt, m�dosul�sok �s megjelen�si m�dok form�j�ban, val�s�gos,
dialektik�tlan azonoss�gk�nt [-->monizmus]), valamint a l�tnek �s a
v�ltoz�snak egym�shoz val� viszony�t. A val�s�gos panteizmus (amely nem
csup�n pontatlan megfogalmaz�sa annak, hogy minden v�ges val�s�g
felt�tlen�l Istenre van utalva �s hogy Isten benne van az eg�sz
teremt�sben) vall�silag lehetetlen, mert az ilyen panteizmus
kik�sz�b�ln� a -->vall�sb�l az im�d�st, az im�t, saj�t v�gess�g�nk
elfogad�s�t, a felel�ss�get, a b�n megvall�s�t stb., �s csup�n saj�t
l�tez�s�nk ,,numin�zus'' volt�nak hom�lyos �rz�se maradna meg, vagy
saj�t v�gess�g�nket -- amely maradand� �s boldog�t�an �rv�nyes v�gess�g
kell, hogy legyen -- puszta negativit�ss� v�ltoztatn� Istennel szemben.
A panteizmus metafizikailag t�ves, mert elt�rli a legeredetibb �s
elker�lhetetlen transzcendencia-tapasztalatban benne lev� radik�lis
k�l�nbs�get a v�ges t�rgy, valamint a semmibe bele nem foglalhat� alap
(horizont, titok) �s e transzcendencia c�lpontja k�z�tt, j�llehet annyi
igaz, hogy Isten is t�maszkodik a v�gesre �s nemcsak megford�tva.
Ezenk�v�l a v�ges v�ltoz�s, s�t, m�g a rossz is Isten bels� mozzanata
kellene, hogy legyen, ami �sszeegyeztethetetlen Isten abszol�t
l�tteljess�g�vel �s ebb�l k�vetkez�leg t�k�letes j�s�g�val. Az �- �s
�jsz�vets�g nem ismer panteizmust. Az egyh�zi tan�t�hivatal a
panteizmust hat�rozottan �s �nnep�lyesen elutas�totta (DS 201 804 �s
k�v. 3001 3023 �s k�v.).
========================================================================
P�pa

P�pa: annak a hivatalnak mai elnevez�se, amelyet az �sszegyh�z

fejek�nt R�ma p�sp�ke visel. Katolikus tan�t�s szerint a tan�tv�nyok
sz�kebb k�r�t m�r maga J�zus az -->apostolok koll�giumak�nt alap�totta
meg, �l�n egy, a t�bbi k�z�l kiemelt szem�lyis�ggel, Simonnal, akinek
J�zus a ,,K�fa'' (g�r�g�l petrosz, Petra: szikla) nevet adta (Mt 16,18;
v�. 10,2). Az �jsz�vets�g szerint J�zus �gy �rta k�r�l P�ter
m�lt�s�g�t, hogy � az Egyh�z�nak sziklaalapzata, ebben az Egyh�zban a
,,kulcsok'' �re �s kezel�je (-->kulcshatalom), teljes az -->old�- �s
k�t�hatalma, mely Isten el�tt is �rv�nyes, p�sztori hatalma van J�zus
Krisztus eg�sz ny�ja felett, �s az a megb�zat�sa, hogy meger�s�tse
testv�reit a hitben (Mt 16,16 �s k�v.; Jn 21,15 �s k�v.; Lk 22,32).
Mivel az Egyh�znak az id�k v�gezet�ig fenn kell maradnia, P�ter hal�l�t
viszont J�zus el�re l�tta (Jn 21,18 �s k�v.), �s mivel az ut�dl�s
gondolata abban az id�ben vall�si t�ren is mag�t�l �rt�d� dolog volt,
ez�rt semmi k�l�n�s nincs abban, ha J�zusnak azt a sz�nd�kot
tulajdon�tjuk, hogy tart�s int�zm�nynek sz�nta ezt a szem�lyi
els�s�get, mely az apostolok �s ut�daik koll�gium�nak tekint�lyi
korm�nyz�s�ra szolg�lt (v�. DS 3056 �s k�v.; II. vatik�ni zsinat, Lumen
gentium 19 22). Mivel P�ter R�m�ban halt meg p�sp�kk�nt, �s mivel az
Egyh�zban t�nylegesen nem is �ll�totta mag�r�l soha senki m�s, hogy
birtokosa lenne P�ter eme tart�snak sz�nt teljhatalm�nak, a katolikus
tan szerint R�ma p�sp�ke az ut�dja P�ternek azokban a teljhatalmakban
�s funkci�kban, amelyek P�tert mint az egyh�zi hivatalvisel�k fej�t
megillett�k (hab�r ez nem vonatkozik P�ternek arra a rangj�ra, amely
abb�l sz�rmazik, hogy a t�bbi apostollal egy�tt az Egyh�z els� �s az
id�k v�gezet�ig alapvet� jelent�s�g� nemzed�k�hez tartozott). Az igazi
t�rt�nelmi gondolkod�s sz�m�ra (mely mind a k�l�nbs�geket mind a
folytonoss�got egyar�nt elismeri) mag�t�l �rt�d�, hogy a t�rt�nelem
folyam�n a r�mai p�sp�k emez ig�ny�nek konkr�t �rv�nyes�t�se, valamint
a p�pai teljhatalmak �s jogok tudatos felismer�se �s megfogalmaz�sa
fejl�d�sen ment kereszt�l, mely nem volt mindig egyenletes �s egyenes
vonal�. A p�p�ra vonatkoz� katolikus hitigazs�gok legpontosabb �s
�tfog� megfogalmaz�s�t az I. vatik�ni zsinaton v�gezt�k el 1870-ben. A
zsinat tan�t�sa szerint a p�pa teljhatalm�t az Egyh�zban legf�bb
joghat�s�gi prim�tusk�nt (DS 3053-3058) �s legf�bb tan�t�hivatalk�nt
(DS 3065) kell felfogni. A joghat�s�gi prim�tus isteni rendelkez�s
k�vetkezt�ben igazi, k�zvetlen, p�sp�ki hatalmat jelent az �sszegyh�z
felett (a t�bbi p�sp�k�t is bele�rtve) (DHI: DS 3060 3064), teh�t
legf�bb t�rv�nyhoz� hatalmat, legf�bb fel�gyeleti jogot �s legfels�
b�r�i hatalmat az Egyh�zban. A p�pa mint legf�bb tan�t� a hit dolgaiban
azzal a kegyelemb�l fakad� t�ved�smentess�ggel --
-->t�vedhetetlens�ggel -- rendelkezik, amit J�zus Krisztus Egyh�z�nak
meg�g�rt (DHI: DS 3073 �s k�v.). Az I. vatik�ni zsinatnak ez a
tan�t�sa, amit hinni k�telez�, nem jelenti sem azt, hogy a p�p�nak az
�sszegyh�zhoz, mindenekel�tt pedig a teljes p�sp�kkoll�giumhoz val�
viszony�t illet�en m�r minden k�rd�s teljesen tiszt�z�dott volna (v�.
ezzel kapcsolatban els�sorban: -->p�sp�k, -->zsinat), sem azt, hogy a
p�pai prim�tus mai, konkr�t, t�rt�nelmi alakja gyakorlatilag m�r
semmif�le tov�bbi t�rt�nelmi fejl�d�sen nem fog kereszt�lmenni.
Lehets�ges volna pl., hogy a gyakorlatban ism�t a jelenlegin�l
vil�gosabban elk�l�n�ljenek egym�st�l a p�p�nak mint a nyugati, latin
egyh�z p�tri�rk�j�nak �s mint az �sszegyh�z fej�nek a funkci�i; hogy az
Egyh�z gyakorlatilag vil�gosabban tudat�ra �bredjen az isteni jog�
p�sp�ki hivatal �n�ll� jelent�s�g�nek (v�. DS 3061), ami azonban nem
t�r�lheti el a p�pas�got; hogy gyakorlati k�vetkezm�nyeit tekintve
jobban tudatosuljon az a k�r�lm�ny, hogy a p�pa akkor is mindig az
Egyh�z l�that� fejek�nt cselekszik, ha szem�lyesen gyakorolja a
prim�tusi hatalmat �s a t�vedhetetlen tan�t�i hatalmat. A p�pa �s a
p�sp�kkoll�gium k�zti viszony gyakorlati tiszt�z�s�ra tett k�s�rletet a
II. vatik�ni zsinat akkor, amikor kimondta a p�sp�k�k
-->kollegialit�s�nak t�tel�t (Lumen gentium 22); ennek a
kollegialit�snak azut�n k�l�nf�le test�letekben, els�sorban az �lland�
p�sp�ki szin�dusban adtak kifejez�st. Mindez nem v�ltoztatta meg a p�pa
jogi �ll�s�t. M�sr�szt viszont tov�bbra is vil�gos: ha egy vall�s
a) Istent�l sz�rmazik, teh�t tekint�lyelv� kell, hogy legyen,
b) eszkatologikus, teh�t felt�tlen k�telez� �rv�nnyel kell, hogy
rendelkezz�k,
c) katolikus, vagyis vil�gegyh�z kell, hogy legyen, �s
d) t�rsadalmi l�tez�se ellen�re szem�lyes kell, hogy legyen, amelyben
teh�t Isten az �dv�ss�get a mindig fenyegetett ember meg�rz�s�vel �s
nem valamilyen k�nyv stb. mint ,,objekt�v'' t�nyez� seg�ts�g�vel
val�s�tja meg,
akkor ennek a vall�snak t�rsadalmi alakj�b�l nem hi�nyozhat az a
hivatal, amelyet mi p�pai hivatalnak nevez�nk. Annak a tehernek az
elvisel�s�t, amit ez a hivatal egyetlen ember hivatalak�nt jelent, az
Isten kegyelm�b�l sz�rmaz� hit, bizalom �s t�relem teszi lehet�v� Isten
orsz�g�nak elj�vetel�ig (-->baszileia).
========================================================================
Paps�g

Ha az a pap (g�r�g�l preszb�terosz: a legid�sebb -- a hivatal �sr�gi

elnevez�se), aki Isten sz�ne el� l�phet, k�zvetlen�l besz�lhet hozz�,
�nmag�t �s l�tez�s�t �ldozatk�nt Isten felfoghatatlan rendelkez�s�re
b�zhatja, �s hivatkozhat J�zusnak -- �let�ben �s a kereszten bemutatott
-- egyszeri �ldozat�ra mint a neki aj�nd�kozott �ldozatra, akkor
minden, Isten kegyelm�b�l megigazult �s megszentel�d�tt ember pap (DS
3849 �s k�v.), mind r�szese az �sszes h�v� kir�lyi paps�g�nak J�zus
Krisztusban (1Pt 2,9), akin k�v�l nincs pap �s akiben mindenki pap. De
a h�v�k k�z�ss�g�nek, amely az �sszes h�v�nek ezt a k�z�s paps�g�t
hordozza (II. vatik�ni zsinat, Sacrosanctum concilium 14 48; Lumen
gentium 9 �s k�v. 26 34; Presbyterorum ordinis 2 �s m�shol), Isten
akarat�b�l (a megtestes�l�snek, J�zus keresztj�nek �s felt�mad�s�nak
t�rt�nelmis�ge miatt, ami az alapja ennek a papi kegyelemnek)
t�rt�nelmileg �s t�rsadalmilag megfoghat� alakja van az igehirdet�sben
(-->sz�) �s a -->szents�gben, �s ez�rt t�rsadalmi szervezete, jogi
strukt�r�ja is van, az�rt, hogy �ltala a l�that� egys�g �s rend is
meg�rz�dj�k az -->Egyh�zban az igazs�g, a kultusz, a szeretet �s az
�letvitel dolg�ban. Amennyiben a h�v�k papi k�z�ss�g�n bel�l sz�ks�g
van az Egyh�z kultikus-szents�gi funkci�j�nak Isten Lelk�n alapul�
korm�nyz�s�ra, valamint a szents�gek kiszolg�ltat�s�nak �s e korm�nyz�
hatalom tov�bbad�s�nak ilyen korm�nyz�s�ra, annyiban a k�z�ss�g
szolg�lat�ra rendelt paps�gr�l �s ennek teljhatalm�r�l besz�l�nk: ez a
,,szents�gi hatalom'' (ellent�tben a ,,f�hatalommal'', amelynek
seg�ts�g�vel az Egyh�z k�ls�, jogi korm�nyz�sa t�rt�nik). A II.
vatik�ni zsinat megk�s�relte ugyan, hogy a hivatali paps�g l�nyeg�t,
amely l�nyeg�n�l fogva �s nem csak fokozatban k�l�nb�zik (Lumen gentium
10) a h�v�k egyetemes paps�g�t�l, ne a szentel�si hatalomb�l �s a
szents�gi teljhatalomb�l kiindulva hat�rozza meg. A zsinat a papi
szolg�lat meghat�roz�s�n�l -->Isten ig�j�nek szolg�lat�b�l pr�b�lt
kiindulni (Presbyterorum ordinis 4 �s m�shol; l�sd a Lumen gentium
konstit�ci� 25. pontj�t a p�sp�k�kr�l), �gyhogy azt lehetne mondani: a
pap Isten ig�j�nek egy bizonyos k�z�ss�ghez rendelt hirdet�je, aki az
Egyh�znak mint eg�sznek a megb�z�s�b�l �s ez�rt hivatalosan besz�l, �s
akire az Egyh�z ennek az ig�nek szents�gileg legintenz�vebb fokozatait
b�zta. Ezenk�v�l a zsinat arra t�rekedett, hogy a szolg�l� paps�g
teol�giai megalapoz�s�t a J�zus Krisztus h�rom hivatal�ban val�
k�l�nleges r�szesed�s gondolat�val is al�t�massza (Lumen gentium 28;
Presbyterorum ordinis 1 �s m�shol). Minthogy azonban ez a r�szesed�s
J�zus Egyh�z�nak valamennyi tagj�t megilleti, �s -- legal�bbis elvileg
-- mind k�pes az ige szolg�lat�ra �s egy helyi k�z�ss�g korm�nyz�s�ra,
ez�rt ism�t a szents�gi hatalom lesz a szolg�l� paps�g ismertet�jegye.
A szolg�l� paps�gra jellemz� szents�gi hatalomban (potestas ordinis) --
amely az Egyh�z� �s az Egyh�zban �ll fenn -- (l�nyeg�ben) h�rom
fokozatban lehet r�szesedni (DHI: DS 1776; v�. II. vatik�ni zsinat,
Lumen gentium 28 �s m�shol; l�sd: -->egyh�zirend; a ,,fokozatokban val�
gondolkod�s'' ellens�lyoz�s�ra a II. vatik�ni zsinat kiemelte a
p�sp�kb�l �s papokb�l �ll� papi test�let -- presbit�rium -- egys�g�t:
Lumen gentium 28). A szents�gi hatalom a f�hatalommal egy�tt (b�r a
viszonyuk v�ltoz� lehet) egys�get alkot; a szents�gi hatalom az
Egyh�znak �s valamennyi kereszt�ny egyetemes paps�g�nak szolg�lat�ra
adott megb�z�s; a vele j�r� teljhatalmakat (els�sorban a
szentmise�ldozat, a b�nbocs�nat �s az egy�b szents�gek vonatkoz�s�ban)
a papi szolg�lat hordoz�i szentel�s (szents�gk�nt m�k�d� apostoli
ut�dl�s -- -->successio apostolica --) �tj�n J�zus Krisztust�l kapj�k
ugyan �s nem a h�vekt�l (v�. DS 1773), de J�zus Krisztus e
teljhatalmakat annyiban adja meg nekik, amennyiben az Egyh�z l�t�t
(teh�t valamennyi megigazult ember bens� szents�g�t �s k�ls�,
t�rsadalmi egys�g�t) akarja; e teljhatalmak teh�t az �sszegyh�z
,,�p�l�s�re'' (1Kor 14,3) �s szolg�lat�ra vannak. A papi szolg�lat
visel�i, hivatalukat tekintve (bocs�nat a hasonlat�rt), hivat�sos
sakkoz�k klubj�nak int�z�ihez hasonl�that�k: az � funkci�ikat nem
l�thatj�k el az egyes sakkoz�k. De az � funkci�ik v�gs� soron csak
egyetlen c�lt szolg�lnak: hogy a klub tagjai remek�l sakkozzanak. Ez a
klub �rtelme, �s ebben val�sul meg a klub. A paps�g szolg�lati
tev�kenys�g�nek c�lja teh�t a h�v�k, a szeretetben �l�k, az Isten Lelke
�ltal megjel�ltek, a megv�ltottak egyetemes paps�ga, azoknak a paps�ga,
akik az istenszeretet �s a felebar�ti szeretet egys�g�ben felt�tlen�l
r�b�zz�k magukat J�zus Krisztusban Istenre. V�gs� m�rc�vel m�rve
azonban ez a magasabb rend�. A szolg�latra rendelt paps�g viszont,
tagjaiban, szint�n a hitre, a kegyelemre, a szeretetre utal vissza.
Mert ennek a paps�gnak, hogy feladatait helyesen l�thassa el, ugyanarra
a L�lekre van sz�ks�ge, mint amelyik az Egyh�z valamennyi tagj�ra
ki�radt. Mivel a szolg�l� papnak -- a -->laikust�l elt�r�en -- nem
csup�n azon a ,,helyen'' kell tan�s�got tennie J�zus Krisztusr�l, ahov�
term�szetes egzisztenci�ja (sz�let�se, csal�dja, haz�ja, kora, vil�gi
foglalkoz�sa) �ll�tja, hanem r�szt kell v�llalnia az Egyh�z ama
specifikus, misszi�s feladat�b�l is (Mt 28,19 �s k�v.), hogy szolid�ris
lelk�lettel felfogja az ember �j egzisztenci�lis szitu�ci�it,
amelyekben a kereszt�nys�g m�g nincs jelen, az�rt a szolg�l� paps�gnak
saj�tos lelki adotts�gokra van sz�ks�ge: felel�ss�gre, b�tors�gra,
�nzetlens�gre, �nmegtagad�sra m�sok szolg�lata �rdek�ben, valamint arra
a k�pess�gre, hogy bele�lje mag�t m�sok gondolkod�sm�dj�ba �s
�lethelyzet�be.
========================================================================
Paradicsom

A paradicsom az els� emberek (-->�d�m, -->�va, -->monogenizmus)

�letviszonyait �s (bels� �s k�ls�) l�t�llapot�t jelenti a b�nbees�s
el�tt (-->�sb�n), ahogyan a Ter 2-3 n�pies szeml�letess�ggel bemutatja
(DS 3862 �s k�v. 3898). Az eg�sz emberi t�rt�nelem tiszta, b�n n�lk�li
-->,,kezdete'' mint igazi kezdet (vagyis mint igazi forr�stalaja az
elj�vend�nek) tiszta eredetis�gben �s teljess�gben kell, hogy
tartalmazza az elj�vend�t, �s ugyanakkor puszta kezdete kell, hogy
legyen egy olyan fejl�d�snek �s t�rt�nelemnek, amely csak vele indul
meg: cs�ra �s �g�ret kell, hogy legyen. Tekintetbe kell venn�nk a
kezdetre vonatkoz� retrospekt�v, etiol�giai kijelent�snek
(-->etiol�gia) ezt a sz�ks�gszer� �s utol�rhetetlen dialektik�j�t, ha
meg akarjuk �rteni a paradicsommal kapcsolatos bibliai kijelent�seket:
az els� embernek juttatott kegyelemre, az -->�s�llapot kegyelm�re
vonatkoz� emelkedett elgondol�sok (-->integrit�s, -->halhatatlans�g)
nem z�rj�k ki azt a lehet�s�get, hogy a kezdet gazdas�gi �s
,,kultur�lis'' szempontb�l primit�v volt (ezt a primitivit�st nem kell
a b�n k�vetkezm�ny�nek gondolni). Azt az �llapotot, amikor az ember
t�k�letes egyet�rt�sben �lt Istennel a kegyelemben �s ez egyszersmind
�n�ll�s�ga teljes erej�nek megnyilv�nul�sa is volt, nem kell okvetlen�l
hossz� ideig tart� �llapotnak gondolnunk; l�nyege szerint ez a
szitu�ci� primit�v kult�ra eset�n is elgondolhat� l�t�llapotk�nt, �s
�ppen ezt �rti a paradicsom t�rt�netis�g�n a Szent�r�s �s az Egyh�z
tan�t�sa (DS 222 1511 3514).
========================================================================
Parain�zis

Parain�zis (g�r�g, jelent�se: buzd�t�s). A parain�zis bibliai sz�,

amely a kereszt�ny -->pr�dik�ci�nak (�s �ltal�ban az igehirdet�snek)
l�nyeges mozzanat�t emeli ki: a pr�dik�ci� nem puszta tan�t�s, hanem a
pr�dik�ci� �ltal hirdetett, kegyelemben r�szes�t� val�s�gnak
kinyilatkoztat� megjelen�t�se, ,,k�z�nk-hozatala'', ami ugyanakkor
felszabad�t�s, vigasztal�s, meger�s�t�s, valamint e val�s�g
elfogad�s�nak lehet�v� t�tele; ennyiben k�vetelm�ny �s feladat is,
t�rv�ny, amely �gy �ll�t k�vetelm�nyt az ember el�, hogy megaj�nd�kozza
a teljes�t�s�vel.
========================================================================
Parakl�tosz

Parakl�tosz (g�r�g, jelent�se: �gyv�d, v�delmez�, seg�t�,

vigasztal�). Parakl�tosznak nevezi J�nos evang�lista a -->Szentlelket
(egy �zben pedig k�zvetlen�l Krisztust is: 1Jn 2,1): Jn 14,16.26; 16,7,
amikor az az igazs�g Lelkek�nt (ez mutatja meg, hogy ez a L�lek ,,az
Aty�t�l sz�rmazik'') tan�tja, kifejti, tan�s�tja J�zus k�pviselet�ben
(,,m�sik'' vigasztal�) az apostoloknak (�s k�zvetve valamennyi
kereszt�nynek) J�zus Krisztusnak ezt az �t�l� �s megment� igazs�g�t. A
Parakl�tosz azonos ezzel az igazs�ggal, �s az apostolokat k�pess� teszi
erre a tan�skod�sra. Mivel a Parakl�tosz tan�tja majd meg ,,mindenre''
az Egyh�zat (Jn 14,26), a mai Egyh�z is �t tartja seg�ts�g�nek. L�sd
m�g: -->pneuma.
========================================================================
Par�zia

A g�r�gben a ,,par�zia'' sz�val jel�lik azt, amit mi a kereszt�ny

sz�haszn�latban rendesen J�zus Krisztus �jraelj�vetel�nek nevez�nk (v�.
Mt 10,23; 16,27; 19,28 �s m�shol; ApCsel 1,11; 2Pt 1,16; Jel 1,4.7). A
par�zia hozz�vet�leges jelent�se: J�zus Krisztus ,,�dv�z�t� jelenl�te''
az �dvt�rt�net �s a vil�gt�rt�nelem nyilv�nval�v� lett eredm�ny�nek
v�glegess�g�ben. Az ,,�jraelj�vetel'' sz� nem �ppen szerencs�s, mert
hamisan azt sejteti, hogy az fog �jb�l bek�vetkezni, ami egyszer m�r
volt. De az �r�k Logosznak testben, a mi t�rt�nelmi l�tez�s�nk hal�lra-
sz�nts�g�ban val� jelenl�te nem ugyanaz volt, mint ami a par�zi�ban
nyilv�nval�v� lesz: a t�rt�nelem (J�zus Krisztus �s a vil�g
t�rt�nelm�nek) beteljes�l�se Istenben, aki dics�s�g�ben k�zvetlen�l
nyilv�nval�v� lett (v�. Mt 24,36; 25,31 �s k�v.; 1Tesz 5,2; 2Tesz 2,2
�s k�v.; Jel 20,11 �s k�v.; 22,17.20). J�zus -->felt�mad�s�nak
tapasztal�sa �pp a kezdete (nem visszavon�sa) volt annak a folyamatnak,
amely akkor elkezd�d�tt, m�r megford�thatatlan lett, most pedig tov�bb
folytat�dik az egyes ember �s a n�pek �dvt�rt�net�ben (�pp azokon a
-->,,v�gs� dolgokon'' kereszt�l, amelyek az egyes ember �let�t
v�g�rv�nyess� teszik). Ez a folyamat nem m�s, mint a vil�g felv�tele
Isten megdics��t� �nk�zl�s�be, a megment� kegyelem gy�zelme (vagy annak
az embert mag�t el�t�l� elutas�t� magatart�snak v�glegess� v�l�sa,
amellyel az ember nemet mond erre az isteni �n�tad�sra). E folyamat
befejez�d�s�t (melynek evil�gi m�rt�kkel m�rt id�tartam�t senki nem
tudja) nevezz�k J�zus Krisztus par�zi�j�nak, akkor ugyanis mindenki
sz�m�ra nyilv�nval� lesz (mert mindenki beteljes�l �gy, hogy vagy a
megment�se, vagy az elvet�se v�g�rv�nyess� v�lik), hogy e folyamat
megford�thatatlans�g�nak kezdete �s e folyamat hordoz� alapja, �rtelmet
ad� k�z�ppontja �s cs�csa a Felt�madott val�s�ga, aki ,,�jra elj�n'',
mivel mindenki meg�rkezik �hozz�.
Krisztusnak ez a par�zi�ja, �t�letre val� elj�vetele viszont
ugyanakkor Isten szeretet�nek nyilv�nval�v� v�l�sa, mert Isten a
vil�got a szeretet tett�vel �t�li meg, amely hazavezet mindenkit, aki
akarja, hogy hazavezess�k, �s amely szeretet mag�t ezt az akaratot is
odaaj�nd�kozza az embernek Isten el�tt�nk most m�g kif�rk�szhetetlen
tetsz�se szerint. Abban az id�ben, amikor a par�zi�ra m�g v�rni kell
(-->par�ziav�r�s), az Egyh�z az euchariszti�ban �s a kereszt�ny
szeretet gyakorlat�ban el�legezi -->Isten orsz�g�nak �g�reteit, de nem
feledkezhet meg arr�l, hogy J�zus Krisztus par�zi�j�val majd megsz�nnek
szents�gei �s int�zm�nyei.
========================================================================
Par�ziav�r�s, k�zeli

Az �segyh�znak az volt a helyes �s a kereszt�nys�g �nfelfog�sa

szempontj�b�l alapvet�en fontos meggy�z�d�se, hogy J�zus hal�l�val �s
felt�mad�s�val Isten teljesen �s visszavonhatatlanul oda�g�rte mag�t a
vil�gnak, ez�rt m�r nem lehet sz�m�tani az �dv�ss�g l�nyegesen �j
korszak�nak elj�vetel�re, �s ebben az �rtelemben m�r itt van az
-->ai�nok v�ge. Ez a meggy�z�d�s azonban sz�ks�gk�ppen azt a benyom�st
keltette, hogy ez az eszkatologikus szitu�ci� f�ldi m�rt�kkel m�rve
bel�that� �s eg�szen r�vid id�n bel�l teljesen nyilv�nval�v� fog v�lni,
vagyis bek�vetkezik Krisztus -->par�zi�ja (v�. pl. 1Tesz 4,17; Fil 4,5;
Zsid 10,37; Jak 5,8; 1Pt 4,7; 1Jn 2,18; Mk 9,1; Mt 10,23; Lk 9,27; l�sd
ezzel kapcsolatban: DS 3433 3628 �s k�v.). Ann�l is ink�bb, mivel a
kereszt�nynek rem�lnie kell, hogy megnyilv�nuljon az �dv�ss�g
v�g�rv�nyes megalap�t�sa, ami l�nyege szerint m�r megt�rt�nt,
k�ny�r�gnie kell e megnyilv�nul�s�rt, �s tev�kenys�g�vel hozz� kell
j�rulnia, hogy az emberi j�v� sz�m�ra bek�vetkezz�k. Ebb�l a
n�z�pontb�l megsz�nik a f�ldi-id�beli t�vols�g az �dv�ss�g v�g�rv�nyes
szerz�se �s ennek t�k�letes megjelen�se k�z�tt. Az �jsz�vets�gben a
kereszt�ny rem�nyt gyakran ebb�l a n�z�pontb�l fogalmazz�k meg. Maga
J�zus azt a meggy�z�d�s�t, hogy Isten most cselekszik, olyan
kijelent�sekben fejezi ki, amelyek id�beli �rtelemben k�zeli
par�ziav�r�sr�l tan�skodnak. De ezzel sem J�zus, sem az �jsz�vets�g
szerz�i nem tagadj�k az eml�tett t�vols�got; nem tesznek k�telez�
�rv�ny� kijelent�st e t�vols�g nagys�g�r�l, hanem tudat�ban vannak
annak, hogy ez egyed�l Isten titka (Mk 13,32; ApCsel 1,7; 2Pt 3,8-10;
1Tesz 5,1 �s k�v.), amely csak lassan leplez�dik le az eg�sz emberis�g
sz�m�ra. A f�ldi id�ben zajl� vil�gt�rt�nelem t�gass�ga �s
bel�thatatlans�ga, mely csak lassan v�lik nyilv�nval�v�, nem �rinti a
k�zeli par�ziav�r�s voltak�ppeni tartalm�nak �rv�nyess�g�t, s�t, m�g
fokozza is ennek jelent�s�g�t: a vil�g �s a t�rt�nelem n�vekv�
nagys�g�t (de a par�zia k�sleked�se k�vetkezt�ben egyre er�sebben
int�zm�nyes�l� Egyh�z megbotr�nkoztat� von�sait is) k�r�lveszi Isten --
J�zusban m�r visszavonhatatlanul �s feltart�ztathatatlanul
bek�vetkezett -- �nk�zl�s�nek abszol�t k�zels�ge. Az egy�ni �s
sz�ks�ges par�ziav�r�s azt jelenti, hogy mindig sz�m�tunk saj�t
-->hal�lunk k�zels�g�re.
========================================================================
P�szkha

P�szkha (a h�ber ,,peszach: �tvonul�s'' sz�b�l sz�rmaz� g�r�g

j�vev�nysz�). A p�szkha Izrael els�, Egyiptombeli p�szkh�j�nak
�venk�nti megism�tl�se (-->visszaeml�kez�s), melynek c�lja a
megeml�kez�s az izraeli els�sz�l�ttek megment�s�r�l �s az Egyiptomb�l
val� kivonul�sr�l (Kiv 12,12-14.24-27 stb.). A p�szkh�t az 1. h�nap
(Nizan: m�rcius-�prilis) 14. napj�n �nnepelt�k egy �ldozati �ll�t
(b�r�ny) le�l�s�vel (ez volt a kultikus helyen elv�gzett �ldozati
cselekm�ny) �s a csal�di k�z�ss�g meghat�rozott r�tus szerint meg�lt
�ldozati lakom�j�val (a lakom�t �tra k�sz �llapotban k�lt�tt�k el,
kov�sztalan keny�rrel, keser� sal�t�val, k�zben n�gyszer j�rt k�rbe a
borral telt kehely, a lakoma folyam�n elbesz�lt�k a kivonul�s
t�rt�net�t, �s dics��t� �nekeket �nekeltek). A p�szkha megeml�kez�s a
sz�vets�g n�p�nek l�trehoz�s�r�l, amit Isten oly m�don vitt v�ghez,
hogy a n�pet kiszabad�totta az egyiptomi szolgas�gb�l (kivonul�s). A
h�sv�ti b�r�ny J�zus Krisztus el�k�pe (-->t�pus) (1Kor 5,7; l�sd m�g
1Kor 5,6-8; Mk 8,15; Gal 5,9 a kov�sztalan keny�r el�k�pi �rtelm�vel
kapcsolatban). J�zus az �sz�vets�gi p�szkha-�nnep keret�n bel�l
�nnepelte hal�l�nak kultikus el�legez�s�vel az � vacsor�j�t mint az �j
sz�vets�g alap�t� lakom�j�t, amelyen csal�df�k�nt adta oda a kenyeret
�s a kelyhet a lakoma r�sztvev�inek. A kereszt�nyk�z�ss�g a p�szkha-
�nnep alkalm�val egyszerre eml�kezik meg az �- �s az �j sz�vets�g
megk�t�s�r�l (a h�sv�t �jszak�j�val �sszef�gg� ,,mysterium paschale''
kulcsfogalma a II. vatik�ni zsinat liturgiafelfog�s�nak). A p�szkha-
�nnep mind az �- mind az �j sz�vets�gben annak az �j kivonul�snak a
v�r�s�t is kifejezi, amely majd v�g�rv�nyesen megszabad�tja az embert.
========================================================================
Pasztor�lis teol�gia

Pasztor�lis teol�gia (helyesebben ,,gyakorlati teol�gia'': az Egyh�z

gyakorlat�nak teol�gi�ja). A pasztor�lis teol�gia az Egyh�z
�nmegval�s�t�s�val foglalkoz� teol�giai tudom�ny�g, amely ezt az
�nmegval�s�t�st Isten �dv�z�t� cselekv�sek�nt vizsg�lja. Egyr�szt �gy,
ahogy t�nylegesen t�rt�nik, m�sr�szt �gy, ahogy -- a pasztor�lis
teol�gia �ltal tiszt�zand� m�don -- t�rt�nnie kell az Egyh�z maradand�
l�nyeg�b�l �s az Egyh�z �s a vil�g mindenkori szitu�ci�j�b�l
k�vetkez�leg. A pasztor�lis teol�gia teh�t nem csup�n a pap
lelkip�sztori tev�kenys�g�vel foglalkozik, hanem az Egyh�z
�dv�ss�gk�zvet�t� tev�kenys�g�vel �ltal�ban, m�gpedig nem puszt�n
(elm�leti) l�nyegtudom�nyk�nt, amely megmondja, mi k�vetkezik az
ekkl�ziol�gi�b�l �s az erk�lcstanb�l mindig �s minden�tt erre a
tev�kenys�gre vonatkoz�an, hanem gyakorlati (egzisztenci�lis)
tudom�nyk�nt, amely azt pr�b�lja tudatos�tani, mi az, amit �ppen most
kell tenni, �s amit feladatk�nt csak akkor ismer�nk fel, ha a jelen
szitu�ci�t teol�giai (�s szociol�giai) elemz�s t�rgy�v� tessz�k. Ezen a
t�rgyk�r�n bel�l term�szetesen megvan a maga helye a sz�kebb �rtelemben
vett papi lelkip�sztorkod�snak is (amely lehet egy�ni �s kollekt�v). Ez
a pasztor�lis teol�gia -- amelynek teh�t nemcsak a gyakorlati
lelkip�sztorkod�s ,,taktik�j�t'', hanem az �sszegyh�z ,,strat�gi�j�t''
is t�rgyalnia kell teol�giai, teol�giai-szociol�giai, t�nymeg�llap�t�
�s kritikai-normat�v megk�zel�t�sben -- egyel�re m�g megval�sulatlan
k�v�ns�g.
========================================================================
P�tri�rk�k

P�tri�rk�k (g�r�g, jelent�se: �saty�k). P�tri�rk�knak nevezz�k az

�sz�vets�gi �dvt�rt�net nagyjait: �brah�mot, M�zest stb. Mivel Istennek
a zsid� n�ppel k�t�tt sz�vets�ge (-->�sz�vets�g), melyet az �sz�vets�gi
Szent�r�s �rtelmez, a Logosz emberr�-lev�s�nek k�zvetlen el�t�rt�nete
(�s csup�n csek�ly t�red�ke az emberis�g t�rt�net�nek), mivel rejtetten
m�r J�zus Krisztus kegyelme m�k�dik benne (Isten �ltal�nos �dv�z�t�
akarata miatt), ez�rt e p�tri�rk�kat m�r a Szent�r�s is ,,kereszt�ny''
m�don �rtelmezi, s �gy mutatja be �ket, mint akik aty�ink �s
p�ldak�peink a hitben (v�. Mt 17,3; R�m 4; 1Kor 10,1-12; Zsid 11 stb.),
mert a mi l�tez�s�nk mint t�rt�nelmi l�tez�s ma is az � �dvt�rt�neti
d�nt�seiken alapul.
========================================================================
Patripasszianizmus

A nyugati teol�gi�ban patripasszianizmusnak nevezik a modalista

(-->modalizmus) -->monarchianizmus h�veinek �ll�spontj�t: aki tagadja
Isten h�romszem�ly� volt�t, vagyis a -->Szenth�roms�got, az csak azt
mondhatja -- ha nem akarja J�zus istens�g�t is tagadni --, hogy
J�zusban az egyetlen isteni szem�ly, teh�t maga az Atya szenvedett (ezt
tan�totta a 2-3. sz�zadban No�tosz, Praxetasz, a -->szabellianizmus).
========================================================================
Patrisztika

Patrisztik�nak nevezik az egyh�z-, a dogma- �s a teol�giat�rt�netben

az -->egyh�zaty�k kor�t, vagyis azt a korszakot, amellyel a
-->patrol�gia foglalkozik. A dogmatika szempontj�b�l fontos e kor
dogmat�rt�nete �s teol�gi�ja. A dogmat�rt�netben ez az a kor, amikor
(els�sorban Keleten) kialakul a szenth�roms�gtani �s krisztol�giai
dogma (a -->monarchianizmussal, a -->szubordinacianizmussal, az
-->arianizmussal, a -->nesztorianizmussal, a -->monofizitizmussal �s a
-->monoteletizmussal v�vott k�zdelemben), a -->pelagianizmus elleni
harcban pedig Szent �goston kidolgozza a kegyelemtant.
Teol�giat�rt�neti szempontb�l m�r ebben a korszakban k�l�nb�z� iskol�k
k�l�n�lnek el egym�st�l (els�sorban az -->alexandriai �s az
-->antiochiai teol�giai iskola), tudom�nyos t�ren is folyik a k�zdelem
a -->pog�nys�g ellen, s az antik vil�gfelfog�ssal val� �lland�
ismerked�s �s vita sor�n arra tesznek -- t�bb-kevesebb sikerrel --
k�s�rletet, hogy a kult�r�ban �s filoz�fi�ban szint�zist hozzanak l�tre
a kereszt�nys�g �s az antik vil�gfelfog�s k�z�tt. Keleten a patrisztika
szeml�letm�dja f�k�pp ,,kozmikus'' (az �dvt�rt�net a vil�g isteniv�-
v�l�sa a Logosznak mint kezdett�l fogva hat� vil�gelvnek az emberr�-
lev�se �s a felt�mad�s �ltal), Nyugaton pedig ink�bb ,,perszonalista''
(az �dv�ss�g p�rbesz�d a b�n�s ember �s Isten k�z�tt, aki
megaj�nd�kozza �t szeretettel). Az antik filoz�fia k�l�nb�z� t�pusai
(els�sorban az -->�jplatonizmus) minden�tt nagy hat�st gyakorolnak a
kereszt�ny �nfelfog�s konkr�t alakj�ra. Ez a filoz�fia -- an�lk�l, hogy
a kereszt�nys�g eredeti l�nyeg�t meghamis�tan� -- nagyszer� kifejez�si
lehet�s�geket ny�jt, de vesz�lyeket is rejt mag�ban: m�g t�l nagy
szerepe van a szerzetess�g k�r�ben elterjedt platonista-gnosztikus
felemelked�si s�m�nak (mely szerint az �dv�ss�g �tja az, hogy az ember
a vil�gt�l elfordulva szellemiv� v�lik, �s f�lfel� emelkedve legy�zi a
vil�got), �s ez�rt h�tt�rbe szorul a Logosz maradand� al�sz�ll�sa mint
a vil�g v�g�rv�nyes j�v�hagy�sa; nem hat�rozz�k meg pontosan a
-->term�szet �s kegyelem k�l�nbs�g�t, �s ez�rt t�l sokat �s ugyanakkor
t�l keveset is k�v�nnak az Egyh�zt�l �s a vil�gt�l (a filoz�fia
teol�gi�v�, a teol�gia pedig t�l filozofikuss� lesz; az Egyh�z
�llamegyh�zz�, az �llam pedig egyh�zi �llamm� v�lik stb.). Csak a
skolasztika f�nykor�ban, amely az �jkor kezdete, k�l�nb�ztetik meg
pontosabban a term�szetet �s a kegyelmet, s �gy a vil�g szabadabb lesz
saj�t feladat�nak bet�lt�s�re, a kereszt�nys�g pedig jobban tudat�ra
�bred a maga saj�tszer�s�g�nek.
========================================================================
Patrol�gia

Patrol�gia (az �kori kereszt�ny irodalom t�rt�nete). A patrol�gia az

-->egyh�zaty�k �s a t�bbi �kori kereszt�ny �r� �let�vel �s �r�saival
foglalkoz� tudom�ny�g (tan�t�suk r�szletesebb bemutat�sa ink�bb a
-->dogmat�rt�netre tartozik). A -->hagyom�ny jelent�s�ge miatt a
patrol�gia a t�rt�neti �s rendszeres teol�gia egyik legfontosabb
seg�dtudom�nya. Ezt a korszakot Nyugaton Sevilla-i Szent Izidorral
(meghalt 636-ban), Keleten pedig Damaszkuszi Szent J�nossal (meghalt
749-ben) szokt�k lez�rni.
========================================================================
Peccatum philosophicum

Peccatum philosophicum-nak nevezik a -->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny

b�n�s megszeg�s�nek azt a m�dj�t, amikor a b�n�s egy�ltat�n nem l�tja
�s nem akarja, hogy tette ellentmondjon Isten t�rv�nyhoz� akarat�nak,
�s csak azt l�tja, hogy az emberi term�szetnek mond ellent. �mde az,
aki val�ban l�tja tett�nek erk�lcsi �rt�ktelens�g�t az emberi
szem�lyhez viszony�tva (�s en�lk�l egy�ltal�n nem lehet -->b�nr�l
besz�lni), az legal�bbis implicit m�don felfogja Isten l�t�t �s
akarat�t is (m�g ha ez t�rgyilag nem tudatosul is), �s ez�rt a peccatum
philosophicum t�nylegesen nem fordulhat el� (v�. DS 2291).
========================================================================
Pelagianizmus

Pelagianizmus: kegyelemtani eretneks�g, amelyet a kereszt�ny �korban

egy Pelagius nev� szerzetes fogalmazott meg (az 5. sz�zad elej�n) �s
amelyet � maga, tov�bb� tan�tv�nya, Celestius, valamivel k�s�bb pedig
Eclanum-i Julianus (meghalt 454 ut�n) terjesztett el. A pelagianizmust
Szent �goston �s tan�tv�nyai k�zd�tt�k le (-->szemipelagianizmus). A
pelagianizmus elutas�tja az -->eredend� b�n tan�t, nem sz�mol a
rendetlen -->k�v�ns�g terh�vel, a hal�lt �s a szenved�st nem a b�n
k�vetkezm�ny�nek tekinti; az ember szabads�g�t (hab�r teremtett, de
m�gis) teljesen auton�m �nhatalomk�nt fogja fel, amelynek egyed�l kell
megtartania Isten t�rv�ny�t �s amely k�pes is erre, �s �gy tagadja,
hogy a -->kegyelem sz�ks�ges volna az erk�lcsi t�rv�ny term�szetes �s
�dv�ss�ges megtart�s�hoz. A pelagianizmus valamik�ppen a farizeuss�g
(-->farizeus) sztoikus-antik v�ltozata. Az Egyh�z m�r az 5. sz�zadban
hivatalosan el�t�lte (DS 222-231 267 238-249), majd a tridenti zsinaton
�jb�l el�t�lt�k (DS 1510-1514 1521 1551 �s k�v.). Maga Szent �goston
viszont megnehez�tette ellenfeleinek az egyh�zi tan�t�s meg�rt�s�t,
mivel nem juttatta el�g vil�gosan �rv�nyre azt a gondolatot, hogy
-->Isten �dv�z�t� akarata mindenkire kiterjed, �s hogy mindenki
el�gs�ges kegyelemben r�szes�l.
========================================================================
Perikor�zis

Perikor�zis (g�r�g, jelent�se: �titat�s, �that�s). Perikor�zisnek

nevezz�k a szenth�roms�gtanban a -->Szenth�roms�g h�rom isteni
szem�ly�nek sz�ks�gszer� ,,egym�sban-lev�s�t'' (DS 1331; Jn 10,38;
14,10 �s k�v.; 17,21; 1Kor 2,10 �s k�v.), melynek alapja az Istenben
val� l�nyegi egys�g, a Fi�nak az Aty�t�l val� �r�k sz�rmaz�sa, a
Szentl�leknek az Aty�t�l �s a Fi�t�l (a Fi� �ltal) val� �r�k sz�rmaz�sa
�s az a t�ny, hogy a h�rom szem�lyt csup�n tiszt�n relat�v egym�sra-
vonatkoztatotts�guk teszi k�l�nb�z� szem�lyekk� (-->rel�ci�). -- Ehhez
hasonl�an szint�n a perikor�zis egy bizonyos fajt�jak�nt foghatjuk fel
J�zus Krisztusban az isteni �s az emberi term�szetnek az -->unio
hypostatica �ltali egys�g�t. A perikor�zisn�l term�szetesen minden
t�rbeli k�pzet ker�lend�.
========================================================================
Pesszimizmus

A pesszimizmus (melynek pszichol�giai felt�telei is vannak) az ember

alapvet� hangolts�ga, melynek forr�sa a tapasztalatb�l ismert l�tez�s
�s a vil�g t�k�letlens�g�nek m�ly �t�l�se, valamint a b�n nagys�g�nak
tapasztal�sa. Ha ez az alapvet� hangolts�g nem v�lik abszol�tt�, hanem
v�gs�, csendes engedelmess�gben �tadja mag�t annak a nagyobb titoknak,
amely egyed�l k�pes arra, hogy felfoghatatlanul is mindent
,,megmagyar�zzon'', akkor az ilyen pesszimizmus jogos, �s egyben az
egyik m�dja annak, hogy az ember Isten k�zel�ben legyen. Ha a
pesszimizmus a l�tez�s �s a vil�g val�s�g�nak legbels� l�nyeg�t
�rtelmetlennek, rossznak, abszurdnak nyilv�n�tja (a val�s�g l�nyege a
tompa, c�ltalan �szt�n, az �res semmi, a s�t�t tudattalan stb.), akkor
maga is abszurd, mert nem tudja megmagyar�zni, hogyan mer�lhet fel
egy�ltal�n a l�tez�s �rtelm�nek k�rd�se �s hogyan t�madhat ig�ny erre
az �rtelemre a teljes �rtelmetlens�g alapj�n, akkor a pesszimizmus egy
r�szleges tapasztalat jogosulatlan abszolutiz�l�sa (azt is
tapasztaljuk, hogy a szellem �s a szeretet a val�ban mag�t�l �rt�d� �s
boldogan helyeselt l�telv), akkor nem veszi �szre, hogy l�tez�s�nk
fejl�d� l�tez�s, amelyben l�nyeg�n�l fogva benne rejlik az �nmag�t �s
ezzel egy�tt egy j�v�beli, de lehets�ges c�lt felt�tlen�l igenl�
rem�ny, akkor a pesszimizmus a v�gess�gben -- t�vesen -- els�sorban a
v�gtelen tagad�s�t �s nem a v�gtelen ir�nti nyitotts�got l�tja, �s nem
l�tja meg azt, hogy a transzcendencia �ppen mint a pesszimista kritika
lehet�s�g�nek alapja egyben m�r a l�t j�s�g�nak sz�ks�gszer� igenl�se
is. A pesszimizmus alapj�ban v�ve nem puszt�n az �rtelem k�rd�se, hanem
a szabads�g�: annak a k�rd�se, hogy az ember elfogadja-e �nk�nt a
f�jdalmat a szeretet sz�l�si f�jdalmak�nt, �s k�szen �ll-e arra, hogy
Isten megaj�nd�kozza a megbocs�t�ssal. Ez viszont �pp a kegyelem.
========================================================================
Pietizmus

Pietizmus: a n�met evang�likusok k�r�ben a 17. �s 18. sz�zadban

t�madt mozgalom (Spener, Francke, Bengel, Zinzendorf, Herrnhut-i
testv�rk�z�ss�gek), melynek �ltet�je a megmerevedett iskol�s
teol�gi�val �s az egyh�zi-vall�si sablonokkal val� szembefordul�s volt.
A pietizmus a gyakorlati kereszt�nys�get hangs�lyozza, melynek
ismertet�jegyei a tev�keny szeretet, a bens�s�gess�g, a szubjekt�v
megt�r�snek �s a bens�nket �talak�t� kegyelemnek az �t�l�se, a J�zus-
misztika; vesz�lye a dogma fellaz�t�sa �s az individualista
szektaszellem. Kegyes k�r�kben m�g mindig van hat�sa a pietizmusnak
annak ellen�re, hogy a felvil�gosod�s �s ennek teol�gi�ja
felbomlasztotta.
========================================================================
Pistoia

Pistoia: p�sp�ki sz�khely az it�liai Toscan�ban �s sz�nhelye egy

kicsiny helyi zsinatnak, amelyet Scipione de' Ricci helyi p�sp�k
eln�klete alatt tartottak (1786). E zsinat hat�rozatai janzenista,
antiskolasztikus �s episzkopalista-p�pas�gellenes szellem�ek, �nhatalm�
liturgikus reformokat kezdem�nyeznek, szembefordulnak a J�zus Sz�ve-
tisztelettel, a gyakori �jtatoss�gi gy�n�ssal, a szerzetesrendekkel.
1794-ben VI. Pius p�pa elvetette ezeket a hat�rozatokat (DS 2601-2700).
========================================================================
Pl�r�ma

Pl�r�ma (g�r�g, jelent�se: teljess�g): az �jsz�vets�g egyik ritka �s

hom�lyos fogalma, amelyet val�sz�n�leg a gnoszticizmus
terminol�gi�j�b�l vettek �t, megv�ltoztatott jelent�ssel (Kol 1,19;
2,9; Ef 1,23; Jn 1,16). Szent P�l nyilv�n azt mondja, hogy J�zus
Krisztus nem csup�n egy a sok vil�gi �s szellemi hatalmass�g k�z�l
(mint ahogy a gnoszticizmus ,,politeista'' m�don felt�telezte), hanem
�benne az isteni �dv�z�t� val�s�g kiengesztel� teljess�g�t kapjuk meg
(mint abszol�t, egys�ges eg�szet) ennek teljes val�s�g�ban �s
egy�rtelm�s�g�ben (,,megtestes�lten''). �ly m�don annyit kapunk e
teljess�gb�l, hogy mi magunk v�gleg beteljes�l�nk, egy�ttesen pedig --
Egyh�zk�nt -- maga az Istent�l kapott teljess�g vagyunk, mivel �gy lesz
Isten ,,mindenben minden'' (1Kor 15,28).
========================================================================
Pluralizmus
 A pluralizmus a teremtm�nyi l�tez�ssel kapcsolatos �rtelemben
sz�ks�gszer�en azt a t�nyt jelenti, hogy az ember �s l�ttere
(term�szeti �s szellemi k�rnyezete) annyira k�l�nb�z� �s oly sokf�le
val�s�gb�l tev�dik �ssze (az Istenben val� egys�g, a k�z�s rendeltet�s
�s a v�gs� metafizikai strukt�r�k k�z�ss�ge ellen�re), hogy maga az
emberi tapasztalat eredend�en t�bb forr�sb�l sz�rmazik (ezek
�sszj�t�k�nak nincs eleve egys�ges strukt�r�ja), �s az ember sem
elm�letileg, sem gyakorlatilag nem tudja ezt a sokf�les�get egyetlen
k�z�s nevez�re hozni (,,rendszer''), amelyb�l egyed�l le lehetne
vezetni, fel lehetne fogni ezt a sokf�les�get, vagy uralkodni lehetne
rajta. A val�s�g teljesen �tl�that� �s konkr�t egys�ge az ember sz�m�ra
metafizikai posztul�tum �s eszkatologikus rem�ny, de nem adott t�ny. Ez
a pluralizmus az ember teremtm�nyis�g�nek ismertet�jegye: csak Istenben
alkot minden egys�get; a v�gesben elker�lhetetlen a val�s�gok
antagonizmusa. Itt van az egyik legm�lyebb gy�kere annak, amit -- a
helyesen �rtelmezett -- -->,,t�relemnek'' nevez�nk. Ez a pluralizmus
megtal�lhat� az emberi l�tez�s valamennyi dimenzi�j�ban �s �gy a
t�rsadalmiban is: itt nem l�tezhet -- �s nem is szabad, hogy l�tezz�k -
- olyan k�zzelfoghat� fels�bbs�g (ez csak az embert�l teljesen
f�ggetlen Isten lehet), amely egyetlen fels�bbs�gk�nt auton�m m�don �s
ugyanakkor megfelel�en ir�ny�tja az �sszes t�rsadalmi, s�t, emberi
folyamatot, �s ezeket saj�t egyetlen l�nyege megval�sul�sak�nt fogja
fel. Mivel az Egyh�z �s az �llam �n�ll�s�g�nak tan�val (DS 3168; II.
vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 76) m�g az Egyh�z is elvk�nt
lesz�gezi, hogy nem tekinti �nmag�t ilyen egyetlen, legfels�, mindennel
rendelkez� fels�bbs�gnek, amely minden egyebet a saj�t
meghosszabb�t�sak�nt fog fel, ez�rt vil�gos, hogy Istennek -->abszol�t,
egyetemes hatalm�t �s mindenre kiterjed� uralm�t tekintve -- nincs a
vil�gban helytart�ja, teh�t sem az �llam, sem az Egyh�z nem az. A
mondottakkal term�szetesen nem tagadjuk, hogy t�rsadalmi, gazdas�gi
stb. t�ren van a pluralizmusnak olyan v�ltozata is, amely semmi esetre
sem a szem�ly sz�ks�ges v�delm�re szolg�l, hanem meghat�rozott
�rdekcsoportokat v�delmez olyan v�ltoz�sokkal szemben, amelyek a
k�z�ss�g �rdek�t mozd�tan�k el�. Az ilyen �nz� csoport�rdeket kifejez�
pluralizmust utas�totta el a II. vatik�ni zsinat, amikor �ll�st foglalt
a jogos t�rsadalmas�t�s mellett (Gaudium et spes 6 25 42 75 �s m�shol).
-- A mai teol�gia helyzet�nek jellemz�je a teol�gi�k pluralizmusa,
amely nem azonos egyszer�en a k�l�nb�z� teol�giai -->iskol�k egym�s
mellett �l�s�vel. Ez az �j teol�giai pluralizmus abban �ll, hogy a
k�l�nb�z� teol�gi�k, az �ltaluk kidolgozott t�telek, gondolati
modellek, m�dszerek stb. teljesen elk�l�n�lnek egym�st�l,
�sszem�rhetetlenek, �s gyakran nem lehet t�nylegesen kialak�tani a
meg�rt�s k�z�s horizontj�t, amelyen bel�l (mint legal�bb
hallgat�lagosan elismert k�z�s horizonton bel�l) �rtelmes vit�t lehetne
folytatni. Ebben a helyzetben a hitvall�s egys�g�nek jogos �s sz�ks�ges
k�vetelm�ny�t megnehez�ti az, hogy az egy hitvall�st megfogalmaz�
tan�t�hivatal maga is egy bizonyos teol�giai nyelvet alkalmaz annak
alapj�n, hogy el�zetesen m�r d�nt�tt egy bizonyos teol�gia mellett.
Ebben a helyzetben az Egyh�znak �s tan�t�hivatal�nak a kor�bbin�l j�val
nagyobb m�rt�kben az egyes teol�gusok felel�ss�g�re kell b�znia, hogy
maguk d�nts�k el becs�lettel, �sszhangban van-e teol�gi�juk az egyh�zi
hitvall�ssal.
========================================================================
Pneuma
 Pneuma (g�r�g, jelent�se: szellem, l�lek, lehelet). A pneuma az
�jsz�vets�g nyelv�ben -- az �sz�vets�g nyom�n -- az ember bels� �ltet�
elv�t jelenti, amit Isten aj�nd�kozott neki �s ami tov�bbra is Isten
rendelkez�s�t�l f�gg. Ez a bens� �letelv fokozatosan bontakozik ki
m�lys�g�ben, �s �gy t�bb egym�sba �tmen� fogalomra tagol�dik, �s t�bb
ilyet foglal mag�ba. E fogalmak a k�vetkez�k: az �l� ember �letelve a
halottal ellent�tben; az ember lelkis�ge (-->trichotomizmus n�lk�l)
gondolkod�sm�dj�val egy�tt; Istent�l sz�rmaz� ,,pneumatikus''
adotts�ga, amely Isten el�tt igazz� teszi (voltak�ppen csak ez teszi az
embert elevenn� �s Istenhez hasonl�v�); Isten saj�t, szem�lyes �lete
mint szent szeretet (-->Szenth�roms�g), amely
a) a felmagasztalt J�zus Krisztusnak a megigazult emberben val�
jelenl�tek�nt �s Isten szabad, kegyelemszer� �nk�zl�sek�nt a
megigazult, megszentel�d�tt �s az Isten mindent �talak�t� dics�s�g�ben
val� r�szesed�sre hivatott ember legbels� elve,
b) gy�zelmes messi�si-eszkatol�gikus l�telv, mely ellens�lyozza a
puszta test (-->szarx) �s a -->vil�g hat�s�t, �s
c) az -->Egyh�znak, az Egyh�z szents�gi m�k�d�s�nek �s ig�j�nek
egys�g- �s �letelve.
(Csup�n n�h�ny utal�s: Lk 23,46; ApCsel 7,59 -- Lk 1,47; Jn 11,33;
Gal 6,18 -- R�m 8,10.13 �s k�v.; 1Tesz 5,23 -- R�m 8,26; 1Kor 2,10-16;
2Kor 13,13; 1 Kor 3,16 �s k�v.; 2 Kor 3,17 -- 1Kor 12,13). -- L�sd m�g
-->Szentl�lek.
========================================================================
Pog�ny miszt�riumok �s kereszt�nys�g

A kialakul� kereszt�nys�g k�rnyezet�ben elterjedt miszt�riumok a --

legal�bbis elm�letileg -- titkos kultuszok (eleuziszi miszt�riumok,
Attisz, K�bel�, Dion�szosz, Izisz, Mithras miszt�riumai) ritu�lis
�nnepei voltak (ritu�lis ig�k �s cselekedetek, beavat�s, f�rd�,
�tkez�s). Ezeken az �nnepeken -->visszaeml�kez�s �tj�n megjelen�tett�k
�s megism�telt�k valamelyik isten mitikus sors�t, ami arra szolg�lt,
hogy az ily m�don beavatott szem�ly egy�nileg r�szes�lj�n abb�l az
�dv�ss�gb�l, amelyet ez az isten ny�jtott (megvil�gosod�s, �let stb.).
A pog�ny miszt�riumok �s a kereszt�nys�g k�z�tt formai tekintetben sok
hasonl�s�g van -- r�tusok, beavat�s, visszaeml�kez�s, lakoma, az egy�ni
�dv�ss�g rem�nye --, �s ebben voltak�ppen nincs is semmi meglep�, mivel
a teljesen kifejlett vall�sok mind ig�nybe veszik az ember valamennyi
dimenzi�j�t, �s az ember l�nyege is mindegyikben azonos. �m a
kereszts�g �s az eucharisztia alapja az �sz�vets�gben �s J�zus kor�nak
zsid�s�g�ban keresend�, amely egy�ltal�n nem ismert miszt�riumokat. A
pog�ny miszt�riumokat �s a kereszt�nys�get �lesen elv�lasztja az
istenfogalom �s a v�gs� id�kkel kapcsolatos v�rakoz�s t�rgyi tartalma.
�s mindenekel�tt: a miszt�riumok v�gs� soron a term�szet mitologikus
m�don dramatiz�lt elhal�s�t �s �jj��led�s�t �nneplik a
visszaeml�kez�sben, �s �gy nem jutnak t�l a term�szeti er�knek a
szem�ly szintje alatt marad� dimenzi�j�n. Az az �dv�ss�g, amelyet a
kereszt�nys�g a kultuszban �nnepel, pontosan meghat�rozott, egyszeri
esem�ny mag�nak az emberis�gnek a t�rt�nelm�n bel�l: t�rt�neti esem�ny,
amely a mienk �s ugyanakkor az abszol�t, egyetlen Isten� is.
========================================================================
Pog�nys�g
 A ,,pog�nys�g'' teol�giai �s nem vall�studom�nyi fogalom, amelyr�l a
teol�gia mindaddig nem mondhat le a ,,nem-kereszt�ny'' sz�haszn�lat
jav�ra, am�g fenntartja azt az ig�ny�t, hogy J�zus Krisztus �ta minden
ember sz�m�ra a kereszt�nys�g az abszol�t vall�s (az Egyh�z t�rt�neti
�s int�zm�nyes megjelen�s�nek vonatkoz�s�ban is). A sz�haszn�lat nem
egys�ges �s nem is nagyon pontos. Ha puszt�n a ,,pog�nys�g''
�sz�vets�gi fogalm�nak anal�gi�j�ra akarn�nk elj�rni, akkor mindazokat
,,pog�nyoknak'' nevezhetn�nk, akik a teljes �rt�k� -->egyh�ztags�g
hi�ny�ban nem tartoznak Isten t�rt�nelmi alakban l�tez� (,,l�that�'')
n�p�hez (vagyis az Egyh�zhoz). �mde t�nylegesen csak azokat nevezik
pog�nyoknak, akiket nem kereszteltek meg (-->kereszts�g). Viszont m�g
az ilyenek sem min�s�lnek valamennyien pog�nyoknak: a zsid�kat �s a
mohamed�nokat nem sorolj�k a pog�nyok k�z�. Az el�bbieket az�rt nem,
m�rt monoteist�k �s a kereszt�nys�g hivatalos �dvt�rt�net�n (az
-->�sz�vets�gen) bel�l vannak, s enn�lfogva nem alkalmazhat� r�juk az a
n�v, amellyel hagyom�nyosan (bibliai �rtelemben) els�sorban �pp a nem-
zsid�kat jel�lt�k; az ut�bbiakat az�rt nem, mert egy kereszt�nys�g
ut�ni vall�sban �lnek, szigor� monoteist�k, s�t, �pp abban az Istenben
hisznek, aki a kereszt�ny �dvt�rt�net Istene is (a mohamed�nok teh�t
ink�bb eretnekek, a Szenth�roms�ggal kapcsolatos t�vtanaik miatt).
Emellett nem szabadna figyelmen k�v�l hagyni, hogy a pog�nys�g (bibliai
�rtelemben) els�sorban az olyan vall�si �s t�rt�nelmi csoportot jelenti
(�s az egy�nt csup�n az ilyen csoport tagjak�nt), amely nem tartozik a
sz�vets�g n�p�hez. Teol�giailag szabatosan azt kellene mondanunk:
,,pog�nyoknak'' nevezz�k az olyan, t�rt�nelmileg bizonyos n�pekhez
tartoz� embereket, akikhez mint ,,n�p�k'' tagjaihoz t�rt�nelmileg m�g
nem jutott el t�nylegesen a kereszt�nys�g a maga ig�ny�vel, vagy akik a
saj�t t�rt�nelmi hagyom�nyuk nev�ben m�g elz�rk�znak a kereszt�nys�g
el�l. Az egyes embert -- aki saj�t n�p�t �s annak t�rt�nelm�t megel�zve
szakad el a pog�nys�gt�l �s lesz kereszt�ny -- c�lszer� lenne ma is
,,pog�nykereszt�nynek'' nevezni. A -->politeizmus ismertet�jel�t
legfeljebb csak a pog�nys�g m�sodlagos, t�nyleges �s kezdetleges
fogalmi elemek�nt fogadjuk el. Ez�rt az �jpog�nys�g fogalm�t mint
teol�giailag alkalmatlan fogalmat el kell utas�tanunk (�s vele egy�tt
el kell utas�tanunk a magukat b�szk�n pog�nyoknak tekint� modern
hitetlenek ama k�s�rlet�t is, hogy a ,,pog�ny'' fogalm�t
fel�rt�kelj�k), vagy csak igen nagy �vatoss�ggal szabad haszn�lnunk: a
kereszt�nys�g ut�ni ,,�jpog�nyok'' (ak�r meg vannak keresztelve, ak�r
nem) olyan emberek, akik a hitet egy olyan t�rt�nelmi eg�szen bel�l
utas�tj�k el, amely egyszer m�r kereszt�nny� lett, �s legal�bbis abban
az �rtelemben m�g mindig kereszt�ny, hogy az egy�n benne
elker�lhetetlen�l dialogikus kapcsolatban kell, hogy legyen a
kereszt�ny �zenettel. Az ilyen embernek teh�t, teol�giai szempontb�l,
eg�szen m�s a viszonya a kereszt�nys�ghez, mint annak, akinek a
t�rt�nelmileg megragadhat� helyzet�ben (kult�r�j�ban, t�rsadalm�ban
stb.) a kereszt�nys�g m�g egy�ltal�n nincs jelen. Term�szetesen megint
m�s k�rd�s az, hogy mindig fenn kell-e maradnia ennek az
elker�lhetetlen dialogikus kapcsolatnak. -- A pog�nys�gnak ebb�l a
teol�giai fogalm�b�l ki kell iktatni az illet� n�p kultur�lis
sz�nvonal�nak mindenfajta lebecs�l�s�t �s a vall�sok vall�st�rt�neti
irt�kel�s�t: a pog�nyoknak sem kultur�lis, sem vall�si t�ren nem kell
,,primit�veknek'' lenni�k. -- A pog�ny vall�sok teol�giai �rt�kel�s�vel
kapcsolatban v�. -->nem-kereszt�ny vall�sok. -- Ha a pog�nys�g
fogalm�nak d�nt� mozzanata nem a kereszt�nys�g t�nyleges elutas�t�sa,
hanem az, hogy az illet� n�p t�rt�nelm�ben m�g nem k�vetkezett be a
kereszt�nys�ggel val� tal�lkoz�s (t�rt�nelmileg el�g hat�rozott
form�ban), akkor a pog�nys�g ebben az �rtelemben megsz�nik a Nyugat
most v�gbemen� felboml�sa �s a planet�ris vil�gt�rt�nelem kibontakoz�sa
miatt (amelyben minden egyes n�p �s minden egyes kult�rk�r bels�
mozzanat�v� lesz minden m�s n�pnek �s minden m�s kult�r�nak), vagy
lassank�nt teol�giailag eg�szen �j szakaszba l�p: l�trej�n az egyetlen
vil�gt�rt�nelem, amelyben mint egyetlen t�rt�nelemben kereszt�nyek �s
nem-kereszt�nyek (vagyis most m�r ugyanahhoz a szitu�ci�hoz tartoz�
,,�pog�nyok'' �s ,,�jpog�nyok'') �llnak szemben �s folytatnak egym�ssal
dial�gust.
========================================================================
Pokol

Pokol: n�pi kifejez�s, amely jelenti az Istennel val� boldog k�z�ss�g

(-->menny) el-nem-nyer�s�t �s azokat a pozit�v b�ntet�seket, amelyek az
Istent�l val� v�g�rv�nyes, szem�lyes elfordul�s �llapot�b�l valamint a
teremtett val�s�gok isteni rendj�nek v�g�rv�nyes, szem�lyes
megszeg�s�b�l erednek. A pokolr�l az egyh�zi tan�t�hivatal
meg�llap�tja, hogy l�tezik (DS 72 76 801 858 1351), hogy a b�ntet�s
r�gt�n a hal�l ut�n bek�vetkezik (�s nem csak az �t�letkor) (DS 1002),
�s hogy a b�ntet�s �r�kk� tart (DS 411). A pokollal kapcsolatos
kijelent�sek az �jsz�vets�gi Szent�r�sban -- amely szabadon k�lcs�n�z a
k�s�zsid� elk�pzel�sekb�l �s a b�ntet�s k�l�n hely�t ink�bb
felt�telezi, mintsem hat�rozottan �ll�tja -- az apokaliptikus �s
eszkatologikus kijelent�sek �rtelmez�s�nek szab�lyai szerint
�rtelmezend�k. Vagyis: az ilyen kijelent�sek nem a j�v�t el�legez�
tud�s�t�sok abban az �rtelemben, mintha a bibliai besz�mol� a m�r
bek�vetkezett j�v�r�l besz�lne, hanem e kijelent�sek az ember Isten
el�tti jelen l�tez�s�t akarj�k megvil�g�tani. A pokolra vonatkoz� dogma
teh�t ezt jelenti: az ember �let�t az �r�k kudarc re�lis lehet�s�ge
fenyegeti, ami abb�l ad�dik, hogy az ember szabadon rendelkezhet
mag�val �s �gy szabadon elutas�thatja Istent. Az embernek ezt a
lehet�s�g�t J�zus k�zvetlen�l �ll�tja, amikor a saj�t kora sz�m�ra j�l
ismert k�pekkel figyelmeztet a makacs �s �nk�nyes elz�rk�z�s
k�vetkezm�nyeire (a szeretet hi�ny�ra, ami az �t�let alapja). Hirdeti a
jelen szitu�ci� komolys�g�t �s az emberi t�rt�nelem jelent�s�g�t, s azt
tan�tja, hogy a t�rt�nelem eredm�ny�t t�nylegesen az emberi tettek
k�vetkezm�ny�nek tekintik majd. Ezzel elutas�t az ember �s az Isten
viszony�nak meg�t�l�s�ben minden k�nnyelm�s�get (-->apokatasztaszisz)
�s fel�letess�get, �s mintegy negat�v m�don hangs�lyozza Isten �n�ll�v�
�s szabadd� tev� �s m�gis t�k�letes szeretet�t. Hogy t�nylegesen
megval�sul-e �s milyen m�rt�kben val�sul meg az embern�l ez a lehet�s�g
(v�. -->d�monok), arr�l nincs kinyilatkoztat�s �s nincs d�nt�se az
egyh�zi tan�t�hivatalnak. Ez ellentmondana a pokol lehet�s�g�r�l sz�l�
�zenet �rtelm�nek, minthogy az nem a t�j�koztat�s �s a k�v�ncsis�g
kiel�g�t�se, hanem felsz�l�t�s, hogy az ember t�rjen �szhez �s t�rjen
meg. Egyar�nt kell hitt�telk�nt vallanunk az Isten �ltal�nos �dv�z�t�
akarat�nak erej�t �s az �r�k k�rhozat re�lis lehet�s�g�t, azt azonban
nem kell �ll�tanunk, hogy a kett� egyforma er�vel hat.
========================================================================
Polarit�s
 Mivel a l�tez�k sokas�g�t az egy Isten egyetlen vil�gk�nt teremtette
meg, a l�tez�k pluralit�sa sz�ks�gszer�en azt jelenti, hogy a k�l�nb�z�
�s ellent�tes l�tez�k vonatkoz�sban �llnak egym�ssal, mert k�l�nben
egyformas�g vagy abszol�t k�osz lenne, �s a vil�gnak nem lehetne
egyetlen eredete �s egyetlen c�lja. K�l�nb�z� l�tez�knek (vagy
egyetlen, l�telveinek bels�, re�lis -->k�l�nb�z�s�t mag�ban foglal�
l�tez� k�l�nb�z� mozzanatainak) ezt a megk�l�nb�ztet�, egyes�t� �s
egym�st k�lcs�n�sen megalapoz� vonatkoz�s�t els�sorban (de nem
kiz�r�lag) k�t val�s�g vonatkoz�sak�nt kell elgondolni (m�g a
-->Szenth�roms�gban is k�t k�l�nb�z� ,,sz�rmaz�s'' van), �s ezt a
vonatkoz�st a ,,polarit�s'' k�p�vel (az elektromos �ram k�t p�lus�nak
polarit�sa stb.) lehet szeml�ltetni. A polarit�s filoz�fi�ja �s
teol�gi�ja seg�thet abban, hogy a val�s�g �rtelmez�s�ben elker�lj�k
mind a monista egys�ges�t�s, mind az atomiz�l�s �s a hamis -->dualizmus
vesz�ly�t, mert a pol�ris vonatkoz�s egyes�t �s egyszersmind meg is
k�l�nb�ztet. -- V�. -->pluralizmus, -->monizmus, -->konfliktus.
========================================================================
Politeizmus

Politeizmus: az a tan, hogy sok isteni l�ny van. Mivel a l�tez�k mind
Istenre utalnak, mivel v�gs� soron kics�sznak az ember ellen�rz�se
al�l, mivel kimer�thetetlen�l titokzatosak �s az antagonista
pluralizmus jellemzi �ket, ez�rt bizonyos �rtelemben minden l�tez�nek s
�gy mindenekel�tt az emberi l�tez�ssel kapcsolatos nagy er�knek
,,numin�zus'' �s ugyanakkor antagonista m�don plur�lis jelleg�k van.
Ahol elismerik ezeket az ,,er�ket'' ebben a min�s�g�kben, ahol ezek
,,jelenval�k'', az emberi l�tez�sben ott m�lyebben �s helyesebben
�rtelmezik a l�tez�st, mint ott, ahol az egyedi fizikai val�s�gokat
primit�v empirizmussal (-->pozitivizmussal) csak eud�monista �s
technikai m�don haszn�lj�k fel �s haszn�lj�k el. Az ,,er�knek'' ez a
plur�lis �s antagonista tapasztal�sa m�g akkor sem politeizmus (de
alapja annak a lehet�s�gnek, hogy az igazi tapasztal�st politeista
m�don meghamis�ts�k �s f�lre�rts�k), ha a t�rt�nelmileg egyszeri
-->kinyilatkoztat�snak �s az egyetlen, �l� Isten transzcendenci�ja
�nk�zl�s�nek mint kegyelemnek a hi�ny�ban vagy megvon�s�ban az istennel
mint istennel val� tal�lkoz�st mindig csak e numin�zus hatalmak
k�zvet�t�s�vel �s a hozz�juk val� viszonyban tapasztalj�k
lehets�gesnek. De politeizmus (vagyis politeizmus mint igazi vall�si,
de istenellenes, b�n�s jelens�g �s nem csup�n egyszer� metafizikai
ostobas�g) az, ha Istent -- mint minden val�s�gnak �s �gy minden
teremtett ,,er�nek'' igazi �s vil�gfeletti alapj�t -- azonos�tj�k
ezekkel az er�kkel, �s ezek (amennyire egy�ltal�n lehets�ges)
pluralista m�don lefoglalj�k maguknak az abszol�t �ntranszcendencia �s
az im�d�s tulajdonk�ppeni vall�si -->aktus�t (itt k�z�mb�s, hogy az
ember -- egy n�p -- sok ilyen, Isten rangj�ra p�ly�z� istens�get
tisztel-e, vagy csup�n egyet k�z�l�k mint ,,az �'' isten�t:
henoteizmus). Az ilyen politeizmus nem a vall�st�rt�net kezdet�nek
jelens�ge. A t�nyleges vall�st�rt�netb�l ismert politeizmus
v�geredm�nyben sz�tv�laszthatatlan kever�ke az elemzett
magatart�soknak. Ez�rt a politeizmus �lland� vesz�lye minden vall�sos
�letnek, ha ma nem �lt is hat�rozott form�t. A politeizmus vesz�ly�t
v�geredm�nyben csak akkor lehet kik�sz�b�lni, ha a t�rt�nelmi, konkr�t
Isten abszol�t Istenk�nt jelenik meg: a Logosz emberr�-lev�s�ben; de
nem k�sz�b�lheti ki ezt a vesz�lyt a tiszt�n metafizikai spekul�ci�,
amely form�lisan �s elvontan mutatja ki, hogy a vil�gnak egyetlen v�gs�
alapja van (v�. 1Kor 8,4-6).
========================================================================
Politikai teol�gia

A politikai teol�gia kritikai mondanival�ja (legal�bbis J. B. Metz-

n�l) k�t hermeneutikai c�lkit�z�ssel f�gg �ssze; egyr�szt a politikai
teol�gia az evang�lium individualista, a mag�nember szemsz�g�b�l
t�rt�n� �rtelmez�s�nek kiigaz�t�sa k�v�n lenni, m�sr�szt az -->Isten
orsz�g�r�l sz�l� �zenet nyilv�nos-kritikai jelleg�t �s eszkatologikus
dimenzi�j�t hangs�lyozza azzal, hogy a hit igazs�g�nak krit�riumak�nt a
t�rsadalmat megv�ltoztat� gyakorlatot jel�li meg. Ez�rt a politikai
teol�gia minden, csak nem a politikai szf�ra igazol�sa vagy a
teol�gi�nak a politik�ra val� alkalmaz�sa. A politikai teol�gia nemcsak
az istenszeretet �s felebar�ti szeretet egys�g�nek (1Jn 4,20 �s k�v.)
kereszt�ny alapaxi�m�j�t eleven�ti fel -- vit�ba sz�llva az
egzisztenci�lis-ontol�giai �s perszonalista teol�gia manaps�g uralkod�
form�ival, amelyek elhom�lyos�tj�k ennek az axi�m�nak a
t�rsadalomkritikai jelent�s�g�t --, �s nem �ri be azzal, hogy a
politikai nyilv�noss�got tegye a bibliai sz�vegek �rtelmez�s�nek �s a
cselekv�snek a horizontj�v�, valamint a teol�giai igazs�gkeres�s
k�zeg�v�, hanem megpr�b�lja v�grehajtani a -->felvil�gosod�s �ta
kit�z�tt feladatot: vall�s �s t�rsadalom, eszkatologikus hit �s
t�rsadalompolitikai gyakorlat viszony�nak �jonnan val� meghat�roz�s�t,
m�gpedig oly m�don, hogy tudatos vizsg�lat t�rgy�v� teszi az -->elm�let
�s gyakorlat k�zvet�t�s�nek ezzel szorosan �sszef�gg� t�m�j�t. �gy
teh�t a teol�giai gondolkod�snak �s az egyh�zi igehirdet�snek is a maga
t�rsadalmi-politikai �n�ll�s�g��rt �s �rtelm�nek nyilv�nos
haszn�lat��rt harcol� szubjektum helyzete lesz a paradigmatikus
kiindul�si szitu�ci�ja (az� a szubjektum�, aki nemcsak elm�letileg
tudja megalapozni a kritikai ig�ny�t, hanem akinek a megfelel�
t�rsadalmi felt�telek megteremt�s�vel emez ig�ny gyakorlati
�rv�nyes�t�s�re is k�pesnek kell lennie). Ez�rt a gyakorlati-politikai
�sz �s d�nt�si krit�riumai a teol�gus kritikai reflexi�j�nak
alkot�r�sz�t kell, hogy k�pezz�k, a teol�gi�nak pedig meg kell
akad�lyoznia, hogy a vall�s felold�dj�k a politik�ban, �s ily m�don
t�mogassa annak totalit�sra val� ig�ny�t, �s el�seg�tse a hatalomnak a
szabads�got megsemmis�t� abszolutiz�l�s�t. Az istenszeretet �s
felebar�ti szeretet egys�g�nek politikai-gyakorlati megval�s�t�sa
egy�bk�nt mind az egyes embernek, mind az Egyh�znak mint int�zm�nynek
feladata. �m az Isten orsz�g�ra vonatkoz� �jsz�vets�gi �zenetnek a
nyilv�noss�ggal kapcsolatos ig�ny�t nem lehet val�ra v�ltani, ha a
kereszt�nyek nem vesznek r�szt elk�telezetten a politikai harcban az
elnyomottak �s h�tr�nyos helyzet�ek oldal�n, �s nem k�tnek strat�giai
sz�vets�geket, amivel nem azt �ll�tjuk, hogy egyed�l a hitb�l le
lehetne vezetni valamilyen konkr�t politikai programot, vagy hogy az
�sszt�rt�nelemnek volna evil�gi, pontosan megadhat� szubjektuma. De az
evang�lium t�rsadalompolitikai funkci�ja nem mer�l ki sem a puszta
motiv�ci�ban, sem a t�rsadalom teljes igazol�s�ban, hanem az evang�lium
a kritikai �j�t�s �lland� forr�sa. A kereszt�ny j�v�v�r�s �s a
kereszt�ny szeretetetika minden emberellenes strukt�ra �s minden olyan
gondolkod�sm�d kritik�j�hoz vezet, amelyen azok alapulnak, de arra is
felh�vja a figyelm�nket, hogy a t�rsadalmi int�zm�nyek
megv�ltoztathat�k �s jobb� tehet�k. Amikor a kereszt�ny nem el�gszik
meg azzal, ami pillanatnyilag el�rhet�, hanem van mersze ahhoz, hogy a
val�ban emberi �let megval�s�t�s�nak isteni ut�pi�j�t t�zze ki c�lul,
akkor ezzel minden f�ldi berendezked�sre kritikai nyom�st gyakorol,
amely a rem�nyteli �g�reten, a kontraszt negat�v tapasztalat�n �s a
pillanatnyi tiltakoz�son �t a t�rsadalmat megv�ltoztat� gyakorlatig is
elvezethet. A tiltakoz�s �s a v�ltoztat�s konkr�t akarata egyar�nt a
jobb j�v�be vetett, bizalommal teli rem�nys�gb�l t�pl�lkozik. De a
politikai cselekv�s �j etik�ja m�giscsak mag�b�l a gyakorlatb�l
bontakozhat ki. A hegyi besz�d radik�lis imperat�vuszainak felt�tlen
ig�ny�t is csak a politikai konfliktusban lehet egy�rtelm�v� tenni,
mivel ezekben a felh�v�sokban arr�l van sz�, hogy miel�tt a v�ltoz�s
lehet�s�ge mindenki sz�m�ra k�zzelfoghat�v� v�lhatna, el�bb a saj�t
cselekv�s�nket kell megv�ltoztatni, tov�bb�, hogy v�llaljuk a
felel�ss�get saj�t cselekv�s�nk el�rel�that� k�vetkezm�nyei�rt. A
politikai teol�gia teh�t a hit gyakorlati hermeneutik�ja �s az �letet
megv�ltoztat� cselekv�s etik�ja k�v�n lenni. A politikai teol�gia ez�rt
nem szor�tkozhat egyetlen tudom�ny�gra, hanem az alapokat �rint�
megk�zel�t�sm�dj�nak megfelel�en egyar�nt hatnia kell valamennyi
teol�giai r�szter�leten �s az int�zm�nyes�tett Egyh�zban.
K. F.
========================================================================
Posszibili�k

Egy l�tez� lehet�s�g�t mindenekel�tt arr�l ismerj�k fel, hogy

t�nylegesen van, de nem �r�k �s nem sz�ks�gszer� (-->kontingencia). �gy
ismerj�k fel olyan valamik�nt, ami l�tezhet, lehets�ges, bens�
term�szet�t tekintve elgondolhat� (ismertet�jegyei �sszeegyeztethet�k)
�s k�ls� l�talapja van (ez v�gs� soron Isten). T�bb dolog k�z�l
v�laszt� szabads�gunk tapasztalata �s Isten szabads�g�r�l val� tud�sunk
alapj�n felismerj�k, hogy lenni kell meg nem val�sult lehet�s�gnek is,
hab�r nagyon gyakran nem tudjuk megmondani, hogy egy bens� term�szet�t
tekintve elgondolhat� dolog sz�m�ra volna-e hely a val�s�g t�nyleges,
�ltalunk �ttekinthetetlen eg�sz�ben, �s nem sz�ntetn�-e meg ez a dolog
,,ezt'' a vil�got. A posszibili�k tana teol�giai szempontb�l fontos,
mert ez alkotja a h�tter�t Isten �s a teremtm�ny szabads�g�nak, a
k�r�im�nak �s az ember tev�keny felel�ss�g�nek. A val�s�gos l�tez�ket
mag�ban foglalja a lehets�ges l�tez�k t�gabb k�re, amely az el�bbiek
hat�r�t �s ugyanakkor a nagyobb fel� halad� szabads�gukat is jelenti.
========================================================================
Posztul�tumteol�gia

Posztul�tumteol�gi�nak nevezhetj�k azt a megismer�si elj�r�st a

teol�gi�ban, amely t�bb-kevesebb bizonyoss�ggal k�vetkeztet egy
val�s�gra, ha az nincs sz�munkra k�zvetlen�l adva vagy
kinyilatkoztatva, �s enn�l a k�vetkeztet�sn�l arra hivatkozik, hogy e
val�s�g l�tez�s�t megk�veteli egy m�sik ismert t�ny (pl. Isten
b�lcsess�ge, igazs�goss�ga, a val�s�g �sszef�gg�se, egy szem�ly
m�lt�s�ga stb.). Isten szabads�ga miatt enn�l az elj�r�sn�l a
legnagyobb �vatoss�gra van sz�ks�g; de a posztul�tumteol�gi�t nem kell
eleve elutas�tani (-->analogia fidei), mert az egy Isten plur�lis
vil�g�ban igazi �s felismerhet� �sszef�gg�sek vannak, �s mert ez a
m�dszer gyakran csak konkr�t m�dja annak a jogosult elj�r�snak, amikor
valamilyen, m�r adott ismeretet eg�szben v�ve m�r felfogott
mozzanataira tagolva fejt�nk ki.
========================================================================
Potencia

Potencia (latin, jelent�se: lehet�s�g, k�pess�g) az -->aktus

ellent�te. A ,,potencia'' fogalm�val jel�lt val�s�g el�fordul eredeti
adotts�gk�nt az ember szabad �nmegval�s�t�s�ban �s az emberi
k�rnyezethez tartoz�, valamely dolog m�ss�-v�l�s�nak tapasztal�s�ban:
egy bizonyos valami (,,szubjektum'') egyr�szt �nmaga marad, m�sr�szt
�ppen ez a valami olyasmiv� lesz, ami addig nem volt. A szubjektumnak
mint (akt�v vagy passz�v) potenci�nak a potencialit�sa abban �ll, hogy
a szubjektum egy �jonnan hozz�j�rul� val�s�g (meghat�roz�s, aktus)
birtokl�sa �ltal fel tud venni valamilyen meghat�roz�st, amely lehet
�nmeghat�roz�s vagy k�ls� dologt�l sz�rmaz� meghat�roz�s. A potencia
teh�t els�sorban nem elvont lehet�s�get (valamilyen puszt�n elgondolt
l�nyeget) jelent, hanem a re�lis l�tez� hajlam�t valamilyen tov�bbi, �t
t�k�letesebb� tev� l�tmeghat�roz�sra, amelyet t�le mag�t�l k�l�nb�z�
meghat�roz�sk�nt �s m�gis a saj�tjak�nt birtokol, �gyhogy a kett� (a
szubjektum mint potencia -- a szubjektum meghat�roz�sa mint aktus)
val�ban egy lesz (a meghat�rozott szubjektum mint aktu�liss� tett
potencia), an�lk�l, hogy egyszer��n azonos lenne. A v�ges l�tez� e
metafizikai, dialektikus strukt�r�j�nak meg�rt�se alapvet� fontoss�g� a
teremtm�nyis�g �s a v�gess�g meg�rt�se szempontj�b�l, valamint annak a
lehet�s�gnek a szempontj�b�l (amely n�lk�l�zhetetlen az Istenhez val�
viszony meg�rt�s�hez), hogy valami igaz�n valamiv� v�lhasson an�lk�l,
hogy m�r eleve �s sz�ks�gszer�en az lenne (-->potentia oboedientialis),
hogy teh�t az ember �gy r�szes�lhessen Isten kegyelmi adom�ny�ban, hogy
val�ban �ll�tanunk kelljen ezt az adom�nyt r�la mag�r�l �s az m�gis
neki adott adom�ny legyen, ami az aj�nd�koz�t dics�ri �s tov�bbra is
t�le f�gg.
========================================================================
Potentia oboedientialis

Potentia oboedientialis (latin, jelent�se ,,az engedelmesked�s

k�pess�ge''). Az ember l�nyeg�t a term�szetfeletti kegyelem ir�nti
engedelmess�g k�pess�g�nek -- potentia oboedientialis-nak -- nevezz�k,
ugyanis az eg�sz l�tre ir�nyul� szellemi -->transzcendenci�ja
k�vetkezt�ben nyitott Isten �nk�zl�se ir�nt, amelyben -- l�nyeg�nek
megv�ltoz�sa n�lk�l -- csak akkor r�szes�lhet egy l�tez�, ha l�nyege
nem korl�tozza a l�tez�s valamely k�r�lhat�rolt ter�let�re. Ezt a
k�pess�get (-->potencia), amely m�sk�pp a term�szetfeletti befogad�s�ra
val� k�pess�g, az�rt nevezz�k az ,,engedelmesked�s'' k�pess�g�nek, mert
val�s�gos l�nyeg�t tekintve megl�t�nek akkor is volna �rtelme (mivel
lehet�v� teszi a szellemi-szem�lyes l�tez�st), ha Isten nem k�z�ln�
�nmag�t; �gyhogy ez a k�zl�s e k�pess�g megl�te eset�n is szabad �s
ingyenes adom�ny -- �ppens�ggel kegyelem marad, teh�t e k�pess�g
semmif�le ig�nyt nem t�maszthat Isten ir�nt, hanem engedelmesen
rendelkez�s�re �ll Istennek �s szabad tetsz�s�nek. Az emberi term�szet
potentia oboedientialis Isten radik�lis �nkimond�sa sz�m�ra, amely
J�zus Krisztusban v�lik val�s�gg� (-->aktuss�).
========================================================================
Pozitivizmus
 Pozitivizmus: az a szkeptikus filoz�fiai elm�let, amely az emberi
(kiv�ltk�ppen a biztos �s ,,tudom�nyos'') megismer�st a k�zvetlen
tapasztal�sra �s annak tipiz�l�s�ra korl�tozza, �s amely szerint a
megismer�s igazs�ga egyed�l a k�zvetlen (�rz�ki) tapasztal�sban val�
haszn�lhat�s�g�t�l f�gg (el�rel�that�s�g). A pozitivizmus manaps�g
sz�les k�rben elterjedt felfog�s, amelynek forr�sa egyr�szt a vall�sok,
a metafizikai �s etikai rendszerek elker�lhetetlen sokf�les�g�nek
�szlel�se, m�sr�szt a k�s�rletileg el�rejelezhet� jelens�gekre
szor�tkoz� ,,egzakt'' tudom�ny ,,bizonyoss�g�nak'' benyom�sa. �m a
pozitivizmus figyelmen k�v�l hagyja, hogy elm�letk�nt �s rendszerk�nt
�nmag�t c�folja meg (mint minden szkepticizmus); hogy a konkr�t emberi
�letben nem alkalmazhat�, mert nem k�pes semmif�le etikai k�vetelm�nyt
val�ban megalapozni; hogy a dolgok m�ly�re hatol� tekintet el�tt
felt�rul a val�ban metafizikai �s vall�si term�szet� emberi
alapmeggy�z�d�sek l�nyegi egys�ge, melyet csup�n eltakar a k�l�nf�le
terminol�gi�k seg�ts�g�vel megfogalmazott �s v�ltoz� t�rt�neti
k�nt�sben megjelen� v�lem�nyek sokf�les�ge; hogy van transzcendent�lis
tapasztalat, amely hordoz� alapja m�g a term�szettudom�nynak is (akkor
is, ha ez nem tud r�la) �s amelyet a logik�ban, az ontol�gi�ban �s az
etik�ban �gy fejtenek ki, hogy e transzcendent�lis tapasztalat
bizonyoss�ga m�sf�le ugyan, mint a pozit�v term�szettudom�nyok�, de
mint eredend�en megval�sult bizonyoss�g nem kisebb ann�l
(-->transzcendencia). Mag�t�l �rt�dik, hogy a pozitivizmus mint �nmag�t
abszol�t igaznak nyilv�n�t� rendszer (teh�t ellent�tben a
pozitivizmussal mint a term�szettudom�nyok m�dszer�vel)
�sszeegyeztethetetlen a kereszt�nys�ggel.
========================================================================
Pozit�v teol�gia

Pozit�v teol�gi�nak nevezz�k a teol�gi�t, ha arra t�rekszik, hogy

t�rt�neti, a posteriori m�dszerrel a lehet� legpontosabban �sszegy�jtse
�s m�dszertanilag helyesen �rtelmezve bemutassa a kinyilatkoztat�s
pozit�v forr�saiban: a Szent�r�sban, a hagyom�nyban, az egyh�zi
tan�t�hivatal r�gebbi korokb�l sz�rmaz� megnyilatkoz�saiban tal�lhat�
kijelent�seket. A pozit�v teol�gia teh�t k�l�nb�zik a spekulat�v vagy
rendszeres teol�gi�t�l, amely megpr�b�lja az �gy �sszegy�jt�tt �s
oszt�lyozott ,,anyagot'' rendszeresen (vagyis elsaj�t�that� egys�gben,
az egyes adatokat egym�ssal �s az ember szellemi vil�g�nak eg�sz�vel
�sszef�gg�sbe hozva) �tgondolni, egyes�teni �s val�ban meg�rtve
elsaj�t�tani. A k�t feladatot v�geredm�nyben csak egy�tt lehet
megval�s�tani, mert a teol�gia mint a kinyilatkoztat�s teol�gi�ja
mindig a posteriori �s t�rt�neti, ennek a hall�sb�l sz�rmaz� anyagnak
(mely m�r eleve valamilyen m�don meg�rtett anyag) a meg�rt�s�t pedig
valamilyen �rtelmez�si alapnak az egys�ge a priori m�don teszi
lehet�v�, �s ez a meg�rt�s valamilyen keresett egys�g fel� halad.
========================================================================
Praeambula fidei

Praeambula fidei (latin, jelent�se: a hit el�zm�nyei, el�felt�telei).

Isten t�rt�neti, sz�beli kinyilatkoztat�sa, mely a t�r �s id�
meghat�rozott pontj�n k�vetkezik be (-->pr�f�t�k, -->J�zus Krisztus),
az emberben (akihez sz�l) m�r k�szen tal�l egy meghat�rozott
tapasztalatokkal, �t�letekkel, bizonyos fajta szellemi rendszerrel
rendelkez� szellemi szem�lyt; a kinyilatkoztat�s az ember
felel�ss�g�hez �s szabad �t�let�hez fordul. A kinyilatkoztat�snak teh�t
olyannak kell lennie, hogy egy ilyen embern�l meghallgat�sra
tal�lhasson, hogy bebizonyosodhasson r�la, hogy Isten szava ehhez az
emberhez. Igaz, az egyik embernek a m�sikhoz int�zett szava -- ha
val�ban olyan igazs�g, mely a m�sikat megtudja ragadni -- m�r mag�t�l
rendelkezik oly er�vel, mely el�seg�ti meg�rt�s�t �s elfogad�s�t. �s ez
k�l�n�sk�ppen �rv�nyes -->Isten ig�j�re, amely mindig kieszk�zli saj�t
elfogad�s�t: elhangz�s�nak m�dj�val, tartalm�nak term�szet�vel �s
f�k�ppen a bels� kegyelem seg�ts�g�vel, amely sz�ks�gszer�en �s mindig
k�s�ri, �s maga is mozzanata a kinyilatkoztat�snak mint
kinyilatkoztat�snak. Ez ann�l is ink�bb �gy van, mert Isten �nk�zl�se,
amit Isten els�dlegesen akar, megteremti mag�nak a maga felt�teleit a
vil�g ,,term�szetes'' teremt�s�ben �s korm�nyz�s�ban. Hab�r �gy
voltak�ppen a kegyelem maga -- amelyben �s amelyb�l a sz�beli
kinyilatkoztat�s bek�vetkezik -- hozza l�tre (de mindig l�trehozza) az
�t meg�rt� �s ,,term�szet�vel �sszhangban'' (,,konnatur�lisan'')
befogad� meghallgat�s szubjektum�t (�gyhogy Isten hallgatja Istent az �
ig�j�n kereszt�l, mely felette �ll minden term�szetes dimenzi�nak),
az�rt ennek az ig�nek el kell �rnie az ember valamennyi (szellemi)
dimenzi�j�t, �t�l� igek�nt akkor is jelen kell lennie, ha elutas�tj�k,
az ember eg�sz szellemi felel�ss�g�t meg kell sz�l�tania, �s nem
maradhat egyszer�en k�v�l az ember konkr�t, f�ldi tapasztalat�nak k�r�n
(mert ha egyed�l itt lelhetn�nk r�, akkor t�l k�nnyen �s t�ls�gosan is
joggal lehetne azzal gyan�s�tani, hogy puszta ill�zi� �s ideol�gia). Az
embert Isten ig�j�nek is oda kell �ll�tania, ahol mag�t�l is van �s
ahonnan nem t�vozhat: metafizikai �s t�rt�neti tapasztalat�nak
dimenzi�j�ba. A ,,praeambula fidei'' ismeret�t -- vagyis azt az
ismeretet, amely a hit elfogad�s�t (logikai, de nem felt�tlen�l id�beli
�rtelemben) ,,megel�zi'' (DS 2755 2813 3009 3013 �s k�v. 3537-3542) --
e k�t fajt�j� tapasztalat reflekt�lt, ,,term�szetes'' ismerete alkotja
(vagyis olyan ismerete, amely m�g nem felt�telezi a hitet egy bizonyos
isteni kinyilatkoztat�s megt�rt�nt�ben), amely a szabad �s felel�s
szellemi ember el�tt hitelre m�lt�v� teszi a kereszt�ny
kinyilatkoztat�s megt�rt�nt�t logikailag �s erk�lcsileg (m�gpedig
,,erk�lcsi bizonyoss�ggal''). E hitel�zm�nyek k�z� tartozik (konkr�tan
a kereszt�nyek vonatkoz�s�ban, akiket konkr�t l�tez�s�kben k�zvetlen�l
�s parancsol�an h�v J�zus �zenete):
a) a term�szetes istenismeret, amelynek seg�ts�g�vel a teremtett (�s
szellemi-szem�lyi) vil�gb�l megismerhetj�k Istent olyan szem�lyk�nt,
aki az ember sz�m�ra titok �s akinek szabad v�gz�seire az embernek
(m�gpedig mint metafizikai �s t�rt�nelmi l�nynek) figyelnie kell;
b) J�zus Krisztus l�tez�s�nek, �zenete �s �ntan�s�t�sa l�nyegi
tartalm�nak t�rt�neti-racion�lis ismerete;
c) -->Isten orsz�ga megval�s�that� volt�nak felismer�se �g�reteinek a
v�gs� beteljes�l�st el�legez� megval�s�t�sa �ltal (-->politikai
teol�gia);
d) J�zus -->felt�mad�s�nak t�rt�netileg hitelre m�lt� tan�s�t�sa, ami
megmutatja, hogy a felt�mad�ssal Isten beiktatta J�zust eszkatologikus
�rv�nyess�g�be.
Mindezt kiel�g�t�en ki lehet mutatni azzal a racion�lis-t�rt�neti
(analitikus) bizonyoss�ggal, amellyel az embernek meg kell el�gednie �s
meg is el�gedhet az �let ezer fontos d�nt�s�ben, ann�l is ink�bb, mivel
az ellent�tes d�nt�snek sincs sem logikai, sem erk�lcsi szempontb�l
val�ban meggy�z�bb igazol�sa, ak�r tartalm�t (a szkeptikus
vigasztalans�got), ak�r ,,indokait'' tekintj�k (melyek v�gs� soron mind
az els� d�nt�s kik�nyszer�thetetlens�g�n alapulnak). Ehhez j�rul a
,,praeambula fidei'' bels� mozzanatak�nt mag�nak az embernek bels�
harm�ni�ja a hallott �zenettel (-->potentia oboedientialis,
-->kinyilatkoztat�s): az ember a l�tez�st �s benne a maga l�t�t
,,�rtelmesnek'' tartja (m�g ha ezt a meggy�z�d�st az ernyedt
szkepszissel szemben csak lelki b�tors�ggal lehet is fenntartani),
�lete nem ki�ttalan, hanem elvezet az �rtelemmel teljes val�s�ghoz (m�g
ha ez v�gtelen -->titokk�nt -- de �ppen a v�gtelen�l k�zeli -->szeretet
titkak�nt -- jelenik is meg). Azut�n ezt a bels� tapasztalatot -- amely
(a matematikai integr�l�shoz hasonl�an) egyes�ti az egyes k�ls�
mozzanatok analitikus sokas�g�t -- m�r nem lehet t�bb� pontosan
megk�l�nb�ztetni a hit kegyelm�nek bels� f�ny�t�l, amely kegyelem
t�rgyilag nem objektiv�lhat� ugyan ilyen kegyelemk�nt a reflexi�
seg�ts�g�vel, de m�gis jelen van mint egyes�t� er�, amely az ember
egzisztenci�lis d�nt�s�t megalapozza, megadja hozz� a b�tors�got a
bomlaszt�, racionalista szkepszissel szemben, �s bens�, term�szetszer�
�sszhangot teremt az ember �s a hit�nek t�rgy�t alkot� val�s�g k�z�tt.
========================================================================
Predefin�ci�

Predefin�ci�nak nevezz�k a -->predesztin�ci�t, ha a teremtm�ny egyes

szabad cselekedet�re vonatkoztatva gondoljuk el. Isten mint minden
val�s�g sz�ks�gszer� alapja akarhatja a teremtm�ny pozit�v, j� �s
szabad cselekedeteit (�s azt, ami a rossz cselekedetekben m�g val�s �s
j�), �s kell is akarnia azokat ahhoz, hogy l�tezhessenek. Ez az akar�s
az alapjuk �s nem a k�vetkezm�ny�k, s ennyiben -- term�szetesen mint
szabad cselekedetek -- predesztin�ltak vagy predefini�ltak. A
predefin�ci� megval�s�t�s�nak eszk�z�t a hat�kony kegyelmek alkotj�k.
Hogy hogyan lehets�ges az, hogy ezek a kegyelmek nem sz�ntetik meg,
hanem �ppens�ggel okozz�k az �ltaluk lehet�v� tett �dv�ss�ges
cselekedet szabads�g�t, azt az egyes -->kegyelemtanok k�l�nf�lek�ppen
magyar�zz�k. A predefin�ci� fogalma a teol�gi�ban m�shol is szerepet
j�tszik, nevezetesen ott, ahol fel kell t�telezn�nk, hogy Istennek
saj�t tervei megval�s�t�s�ra ir�nyul� tev�kenys�ge egy�ttm�k�dik a
teremtm�ny szabads�g�val. �gy a predefin�ci� fogalm�nak alkalmaz�si
ter�letei: a gondvisel�s (-->Isten gondvisel�se), a -->sugalmaz�s, az
Egyh�znak �s -->tan�t�hivatal�nak meg�rz�se a t�ved�st�l, az Egyh�z
eszkatologikus �rtelemben megv�ltoztathatatlan szents�ge (-->Egyh�z
szents�ge), egyes emberek �dvt�rt�neti szempontb�l jelent�keny
cselekv�se (Sz�z M�ria stb.).
========================================================================
Predesztin�ci�

Predesztin�ci� (latin, sz� szerinti jelent�se: el�re elrendel�s):

Isten akarat�nak �r�k hat�rozata, mely a szellemi teremtm�ny
term�szetfeletti v�gc�lj�ra vonatkozik (�s vagy �gy �rtelmezhet�, hogy
az -->elvet�s fogalmilag a predesztin�ci� egyik fajt�ja a dics�s�gre
val� predesztin�ci�n k�v�l, vagy �gy, hogy a dics�s�gre val�
predesztin�ci� az elvet�s ellent�te). Isten -- mint az abszol�t alap,
amely szabad tett�vel egy�ltal�n val�s�got k�lcs�n�z mindennek --
nemcsak szeml�li a vil�g foly�s�t, hanem akarnia is kell azt (ahhoz,
hogy legyen); Istent ebben az akar�s�ban semmi sem hat�rozza meg, csak
saj�t b�lcs �s j�s�gos szabads�ga (amely sz�ks�gk�ppen felfoghatatlan
�s megfellebezhetetlen). Ez�rt l�tezik dics�s�gre val� predesztin�ci�,
amely azokra az emberekre vonatkozik, akik �dv�z�lni fognak (DS 1540
1565 1567; R�m 8,29 �s k�v.). Mivel e predesztin�ci� az emberi �dv�ss�g
eg�sz�re vonatkozik (a j� erk�lcsi d�nt�s alapj�n, melyet Isten
hat�kony kegyelme tesz lehet�v�) �s az ebb�l k�vetkez� dics�s�gre,
ez�rt a predesztin�ci� egyetlen alapja Isten szabad szeretete. �m e
predesztin�ci� az ember dics�s�g�t annak erk�lcsi d�nt�s�t�l f�gg�
dics�s�gk�nt akarja. A zar�ndok�ton j�r� ember el�tt ismeretlen az
egyes emberre vonatkoz� predesztin�ci� (-->�dv�ss�g bizonyoss�ga), de
t�rgya a szil�rd rem�nys�gnek �s az im�ds�gnak. Ez a predesztin�ci� nem
sz�nteti meg a teremtm�ny szabads�g�t, felel�ss�g�t �s dialogikus
partnerkapcsolat�t Istennel, hanem �ppens�ggel alapja ezeknek, hiszen
Isten �pp a szabad teremtm�nyt �s annak cselekedet�t akarja. Eretnek
predesztinacianizmus azt �ll�tani, hogy a predesztin�ci� megsz�nteti az
emberi szabads�got az �dv�ss�g elnyer�s�nek vonatkoz�s�ban (DS 596 621
�s k�v. 625 1556 1567). Nem l�tezik pozit�v �s akt�v predesztin�ci� a
b�nre. Az ilyen predesztin�ci� �sszeegyeztethetetlen Isten szents�g�vel
�s egyetemes �dv�z�t� akarat�val (-->Isten �dv�z�t� akarata), �s nem is
sz�ks�ges, mert a b�n�s tett b�n�ss�g�hez (amely b�n�ss�gk�nt egyben
l�thi�ny) nem kell Istent�l sz�rmaz� pozit�v oks�gi hat�s. Isten nem
akarja a b�nt, m�g ha el�re tudja is, elt�ri is �s b�ntet�s�t
hat�rozottan akarja is a b�n k�vetkezm�nyek�nt, de nem a b�n elt�r�s�re
vonatkoz� elhat�roz�s�nak alapjak�nt (DS 596 621 628 �s k�v.). Hogy
hogyan egyeztethet� �ssze Isten mindenhat�s�ga (ami a predesztin�ci�b�l
k�vetkezik) a teremtm�ny �n�ll� szabads�g�val: ez a titok csup�n
megism�tl�d�se a cselekv�s s�kj�n annak a titoknak, hogy hogyan �llhat
fenn egy�tt a v�gtelen isteni l�t �s a v�ges l�tez�, mely ut�bbi
val�ban van, teh�t k�l�nb�zik Istent�l, �s �gy is, �s �ppen ez�rt
eg�szen Istenen alapul.
========================================================================
Predetermin�ci�

A fizikai predetermin�ci� (a tomista -->kegyelemtanban, a

-->ba�ezianizmusban) Istennek az a szabad elhat�roz�sa, hogy
egy�ttm�k�dik a teremtm�ny valamennyi cselekedet�vel, a szabad j�
cselekedetekkel �pp�gy, mint a szabad gonosz cselekedetekkel (ez az
egy�ttm�k�d�s sz�ks�ges), �s megadja a cselekv�shez az ,,el�zetes
fizikai ind�t�st'' (praemotio physica), melynek saj�tszer�s�ge m�r a
teremtm�ny cselekedet�t �s annak el�rel�t�s�t megel�z�en biztosan
meghat�rozza a cselekedet min�s�g�t, �gyhogy Isten emez el�zetes
ind�t�snak az elhat�roz�s�val m�r ennek term�szete alapj�n el�re tudja,
mit tesz majd szabadon az ember (ellent�te: -->scientia media). A
szabad cselekedetre val� predetermin�ci� a tomista kegyelemtan szerint
nem sz�nteti meg a teremtm�ny szabads�g�t, hanem minden egy�bbel egy�tt
a szabads�got is megadja minden cselekedetnek. A tomista felfog�s
szerint a hat�kony kegyelem l�nyeg�t, a puszt�n el�gs�ges kegyelemmel
ellent�tben, a term�szetfeletti �dv�ss�ges cselekedetre val� ,,el�zetes
fizikai ind�t�s'' alkotja. Az olyan predetermin�ci�t, amely az
�dv�ss�ges cselekedetn�l vagy a b�nn�l megsz�ntetn� a teremtm�ny
szabads�g�t, eretneks�gk�nt el kellene utas�tani (DS 1525 1554 �s k�v.
2002 3010).
========================================================================
Pr�dik�ci�

T�g �rtelemben azt nevezz�k pr�dik�ci�nak, ha Isten ig�j�t

(-->kerigma) olyan szem�ly hirdeti, akit ezzel az Egyh�z J�zus Krisztus
nev�ben megb�zott. Ez az igehirdet�s nem puszt�n felvil�gos�t�s olyan
t�nyekr�l, amelyek elvileg ett�l f�ggetlen�l is megk�zel�thet�ek
voln�nak, �s nem csup�n elm�leti erk�lcsoktat�s, hanem kihirdet�se
Isten �nmag�ban v�ve titkos �dv�z�t� hat�rozat�nak (az
-->evang�liumnak), amelynek v�grehajt�sa az igehirdet�sben t�rt�nik
azzal, hogy Isten az igehirdet�sben szerepl� ig�j�t �sszekapcsolja
hat�kony (eszkatologikusan gy�zelmes) kegyelm�vel, �s azzal, hogy ez a
kegyelem (Isten �nk�zl�sek�nt) azonos az igehirdet�s tartalm�val, amely
kieszk�zli mag�nak, hogy az ember szabadon elfogadja; az -->Egyh�zban
Isten m�g ott is felk�n�lja mind az evang�lium kihirdet�s�t, mind pedig
kegyelemben val� meghallgat�s�nak adom�ny�t, ahol az emberi hi�s�g
�nmag�r�l pr�dik�l. Ennyiben bens� �sszef�gg�s van egyr�szt a
pr�dik�ci� �s Isten hat�kony ig�je k�z�tt (an�lk�l, hogy a kett�t
egyszer�en azonos�tani lehetne -- l�sd: -->Isten ig�je), amelyet az
Egyh�z a -->szents�gben ad meg egy�ni �dvhelyzet�ben az egyes embernek,
m�sr�szt a pr�dik�ci� �s Isten voltak�ppeni �dv�z�t� tett�nek (J�zus
keresztj�nek) kihirdet�se k�z�tt, mely �dv�z�t� tett az euchariszti�ban
lesz hat�konyan jelenval�v�. Ez�rt az igeliturgia �s az �ldozat
�nnepl�se bens�leg �sszetartozik, �s a pr�dik�ci� voltak�ppen
,,misztag�gikus'' pr�dik�ci�, vagyis bevezet�s a hat�kony ige h�v� �s
meg�rt� elfogad�s�ba, ami a szentmise�ldozatban �s a szents�gben
t�rt�nik. Ebben term�szetesen l�nyeges szerepe van az oktat�
mozzanatnak is. A pr�dik�ci� e c�ljait nem val�s�tj�k meg ott, ahol a
pr�dik�ci� monologiz�l� kommunik�ci�s strukt�r�hoz igazodik. Az
eml�kez�s Isten ig�j�re �s a tanul�si folyamat l�nyeg�n�l fogva csak
valamennyi r�sztvev� k�z�s cselekv�se �ltal val�s�that� meg.
========================================================================
Preegzisztencianizmus

Preegzisztencianizmus: az az elm�let, amely szerint az emberi lelkek

m�r testi l�tez�s�k el�tt l�teztek, m�gpedig vagy olyan lelkekk�nt,
amelyeket Isten kezdett�l fogva egyszerre teremtett a testi l�tez�s
c�lj�b�l, vagy olyan lelkekk�nt, amelyek m�r eljutottak a tiszt�n
szellemi �s szabad l�tez�shez, �gyhogy ebben az esetben a testi l�tez�s
a testit megel�z� l�tez�sben elk�vetett b�n k�vetkezm�nye, a test pedig
a b�nnek -- a szellemi mozzanatot eldurv�t� -- megjelen�se
(-->origenizmus, -->priszcillianizmus). Az Egyh�z eretnek tank�nt
mindig elutas�totta ezt a tant, amely tagadja az ember egys�g�t, az
anyagi vil�g j�s�g�t (amit pedig Isten teremtett) �s az �nmag�t
szabadon beteljes�t�, egyszeri �let d�nt� jelent�s�g�t (DS 403 456 1440
�s k�v.). Ezzel t�rgyilag elveti azokat a tanokat is, amelyek szerint
egy �s ugyanaz a szellemi szubjektum t�bb testi alakban l�tezhet
(indiai, orfikus �s teoz�fiai ,,l�lekv�ndorl�s''). -- Az egyh�zi
tan�t�ssal kapcsolatban L�sd: -->kreacianizmus.
========================================================================
Preskripci�-�rv
 Preskripci�-�rv (az ,,el�v�l�sen'' alapul� bizony�t�s): teol�giai
bizony�t�s, amelyet m�r Tertullianus is alkalmazott (3. sz�zad eleje)
�s elm�letileg meg is indokolt. A mai ember sz�m�ra a k�vetkez�k�ppen
lehetne bemutatni: ha egy bizonyos id�pontban az Egyh�z eg�sze (mor�lis
egys�gben) �gy tudja, hogy k�ts�gtelen�l birtok�ban van egy hitt�telnek
(meggy�z�d�snek), amelyet isteni, a hitben felt�tlen�l meg�rzend�
kinyilatkoztat�snak tart, akkor ez a meggy�z�d�s nem lehet t�ves (mivel
a Szentl�lek meg�vja az -->Egyh�zat att�l, hogy elt�volodj�k a val�di
kinyilatkoztat�st�l), e meggy�z�d�snek felt�tlen�l az apostoli
hagyom�nyra �s �gy J�zus Krisztus kinyilatkoztat�s�ra kell visszamennie
akkor is, ha csak hom�lyosan lehet l�tni a hagyom�nyoz�s t�rt�neti
folyamat�nak pontos menet�t vagy a m�s igazs�gokb�l val� teol�giai
kifejt�s lehet�s�g�t (-->dogmafejl�d�s). Amikor ezt a form�lisan helyes
bizony�t�si s�m�t a gyakorlatban alkalmazz�k, akkor a voltak�ppeni
neh�zs�get az a k�rd�s jelenti, hogy egy olyan meggy�z�d�s, amelyet
kor�bban nem tekintettek hat�rozottan kinyilatkoztatott igazs�gnak,
hogyan alakul �t olyan meggy�z�d�ss�, amelynek kinyilatkoztatott �s
defini�lhat� volt�t biztosan felismerik.
========================================================================
Priszcillianizmus

Priszcillianizmus: Priscillianusr�l elnevezett szekta Hisp�ni�ban

(Priscillianust 385-ben kiv�gezt�k). A priszcillianizmus a
gnoszticizmus egyik v�lfaja, a -->dualizmus, -->modalizmus �s
fatalizmus kever�ke (DS 188-208 451-464). A 6. sz�zad v�ge fel� a
szekta elt�nt.
========================================================================
Pr�f�ta

Pr�f�ta (g�r�g, jelent�se: Isten szav�nak hirdet�je). �ltal�nos

fundament�lis-teol�giai �rtelemben pr�f�t�nak nevezhet�nk minden olyan
embert, aki hiteles�tett hordoz�ja Isten -->kinyilatkoztat�s�nak,
vagyis nemcsak tapasztalja az embernek sz�l� kegyelemszer� isteni
�nk�zl�st, hanem Isten seg�ts�g�vel -- aki vezeti �s hiteles�ti �t
(-->csoda) -- helyesen, vagyis t�ved�s n�lk�l (ha nem is eg�szen
t�k�letesen), a konkr�t, az � sz�m�ra �s a k�rnyezete sz�m�ra eleve
adott szitu�ci�nak megfelel�en objektiv�lja (�rtelmezi) is, �s Isten
�szt�nz�s�nek engedelmeskedve k�rnyezet�nek hirdeti. A pr�f�tas�ghoz
hozz�tartozik megh�v�s�nak egyszeri �s egy�ni �lm�nye; a pr�f�ta az
Isten k�ld�tte, s majdnem mindig vall�si forradalm�r is, aki (a vall�si
�s a t�rsadalmi mozzanat egys�ge k�vetkezt�ben) t�rsadalomkritikai
mondanival�j�t gyakran Isten nev�ben adja el�; a pr�f�ta nemcsak
�nmag�ban megvil�gos�t� tant hirdet, hanem olyan �zenetet, amely egyben
k�vetel�s is. Mivel az �dvhelyzet szellemi megragad�sa sz�ks�gk�ppen
felt�telezi az el�retekint�st a j�v�be, (de nem a j�v�b�l k�ld�tt �s a
j�v�r�l sz�l� tud�s�t�st), ez�rt a pr�f�t�ra jellemz� (kisebb vagy
nagyobb m�rt�kben) az a k�pess�g is, hogy a jelent a bel�le kibontakoz�
j�v� kifejt�s�vel �rtelmezze, vagyis a ,,pr�f�cia'' k�pess�ge a sz�nak
manaps�g szok�sos (�s t�bbnyire egyetlen) �rtelm�ben. Bizonyos
k�r�lm�nyek k�z�tt az igazi pr�f�cia t�ved�ssel keveredhet, cs�d�t
mondhat, �s eg�szen betemetheti az eleve adott vall�si szitu�ci�:
ilyenkor lehetetlen a pr�f�ci�t eg�szen tiszt�n elk�l�n�teni a k�rnyez�
vall�si roml�st�l. Ebben a form�ban az �sz�vets�gen �s az �jsz�vets�gen
k�v�l is l�tezhet. Az �jsz�vets�g fel�l szeml�lve m�dunkban �ll, hogy
igazi �s tiszta pr�f�t�kk�nt ismerj�k fel -- cselekedeteikkel egy�tt --
azokat a pr�f�t�kat, akiket az �sz�vets�gi Szent�r�sb�l ismer�nk. Mivel
a vil�gnak sz�l� isteni �nk�zl�s, valamint ennek tudatosul�sa �s
�ntan�s�t�sa az -->unio hypostatica k�vetkezt�ben J�zus Krisztusban
el�rte egyszeri, eszkatologikus cs�cspontj�t, ez�rt J�zus Krisztus a
voltak�ppeni pr�f�ta, maga az isteni �nk�zl�s �s annak kimond�sa. Az �
pr�f�tasorsa, a hal�l -- amelyre Isten az � felt�maszt�s�val v�laszt
adott -- nyilv�nval�v� teszi, ki �s mi �. J�llehet Isten
kinyilatkoztat�sa benne lez�rult, a pr�f�tas�g m�gis mindig
hozz�tartozik az Egyh�zhoz (ha nem is olyan mozzanatk�nt, amelyet
igaz�n int�zm�nyes�teni lehetne), mivel az Egyh�zban mindig �jb�l �s
�jb�l lesznek olyan emberek, akik Istent�l sz�rmaz� k�ldet�ssel eredeti
tisztas�g�ban hirdetik az Egyh�znak Isten �s J�zus Krisztus val�s�g�t,
az � Lelk�nek erej�ben (-->karizma). Az Egyh�zon bel�l a pr�f�tas�g meg
kell, hogy maradjon az Egyh�z ,,rendj�ben'' (ami gyakran s�lyos
konfliktusokhoz vezet), de maga ez a ,,rend'' nem m�s, mint r�szesed�s
J�zus abszol�t pr�f�tas�g�ban.
========================================================================
Propriet�sok

A szenth�roms�gi propriet�sok azok a saj�toss�gok, amelyek a

-->Szenth�roms�gban a h�rom isteni -->szem�lyt egym�st�l
megk�l�nb�ztetik. De megk�l�nb�ztet� jegyeknek (notiones) is nevezz�k
ezeket, mivel sz�munkra is lehet�v� teszik az isteni szem�lyek
megk�l�nb�ztet�s�t. Nemcsak az Istenen bel�li h�rom ellent�tes,
szem�lyalkot� -->rel�ci� (atyas�g, fi�s�g, ,,lehel�d�s'') ilyen
propriet�s, hanem az Atya ,,eredetn�lk�lis�ge'' �s az akt�v lehel�s,
ami k�z�sen k�l�nb�zteti meg az Aty�t �s a Fi�t a Szentl�lekt�l (v�. DS
800).
========================================================================
Protestantizmus

A protestantizmus fogalma (maga a sz� onnan ered, hogy a luther�nus

birodalmi rendek 1529-ben a Speyer-i m�sodik birodalmi gy�l�sen
,,protest�ltak'') a 16. sz�zadi reform�ci�b�l sz�rmaz� ama
hitfelekezetek �sszess�g�t -- �s ezek teol�giai tan�t�s�t -- jel�li,
amelyeknek k�z�s alapvon�sa a tiltakoz�s a katolikus Egyh�z ellen. Az
�protestantizmusban ez a tiltakoz�s -- mely abb�l sz�rmazott, hogy
Luther -->J�zus Krisztus szabad kegyelm�nek evang�lium�r�l tan�skodott
a kegyelem �ll�t�lagos ,,eldologias�t�s�val'' �s t�rv�nyek �ltal
t�rt�n� formaliz�l�s�val mint a katolikus Egyh�z hierarchikus
rendszer�nek k�vetkezm�ny�vel szemben -- l�nyeg�ben tov�bbra is az
�kereszt�ny -->dogm�hoz k�t�d�tt. A liber�lis �jprotestantizmusban
ebb�l a dogma, egy�ltal�n az Egyh�z int�zm�nye �s az �llamegyh�z elleni
tiltakoz�s lett. A protestantizmus f� teol�giai tanai a k�vetkez�k: a
-->hit, ami a megigazul�s egyetlen oka (-->sola fide), szem�lyes
tal�lkoz�s a t�rt�neti J�zus Krisztussal Isten �l� ig�j�ben, melynek
hirdet�se m�r maga �dv�z�t� hat�s�. Mivel az ember Isten el�tti teljes
b�n�ss�ge miatt semmik�ppen sem tud k�zrem�k�dni az �dv�z�t�
folyamatban, ez a hit egyed�l a kegyelem aj�nd�ka (-->sola gratia) �s
az evang�liumb�l t�pl�lkoz� h�v� l�tez�s mer�szs�ge, amire az ember a
kereszts�g ut�n is megmarad� b�n�ss�ge ellen�re v�llalkozik (Luther:
-->simul iustus et peccator: igaz �s b�n�s egyszerre). A hit nem
t�maszkodik az Egyh�z tekint�ly�re �s -->hagyom�ny�ra, hanem egyed�l a
Szent�r�son (-->sola scriptura), valamint -- kereszts�g �s az �rvacsora
(-->eucharisztia) -->szents�g�n alapul, mivel csak ezeket alap�totta
J�zus. A Bibli�t, legal�bbis Luther szerint, nem t�rv�nyk�nt, hanem
kegyelmi �zenetk�nt kell �rteni (vagyis ker�lni kell a biblicizmust): a
sola scriptura elve csak annyiban �rv�nyes, amennyiben Krisztust
ny�jtja (,,soweit es Christum treibet''). �mde J�zus Krisztus �r �s
Megv�lt�. � nem t�rv�nyhoz�, vagyis nem alap�t�ja az -->Egyh�znak mint
t�rv�nyhoz�i teljhatalommal felruh�zott t�k�letes t�rsas�gnak, ami
els�sorban a p�pa prim�tus�ban jut kifejez�sre. J�zus Krisztus a
Szentl�lek �ltal van jelen az ig�ben �s a szents�gben (a f� hangs�ly az
ig�n van): az istentisztelet k�z�ppontj�ban a pr�dik�ci� �ll. J�zus
Krisztusnak ez a jelenl�te egyh�z�ban nem a dics�s�g (az elj�vend�, de
m�r kibontakoz� dics�s�g) jegy�ben, hanem a kereszt �s a szenved�s, a
b�n jegy�ben val� jelenl�t (teologia crucis), �s ennek
k�vetkezm�nyek�nt �rtelmezi Luther a kereszt�nys�g szakad�s�t is. A
kegyelem Isten irgalmass�ga J�zus Krisztusban. B�r a kegyelem az ember
�jj�teremt�se �j teremtm�nny�, b�r az embert j� cselekedetekre ind�tja,
m�gsem kapja meg az ember soha �gy a kegyelmet, hogy ne maradna
tov�bbra is b�n�s. Nincs t�vedhetetlen tan�t�hivatal; a Szent�r�s szava
�nmag�t �rtelmezi. Az egyh�zjog tekintet�ben nagyok a
v�lem�nyk�l�nbs�gek. Hab�r rendszerint �gy gondolj�k, hogy a -->hivatal
�ltal�ban J�zus Krisztust�l sz�rmazik �s nem puszt�n felhatalmaz�s a
k�z�ss�g r�sz�r�l, ennek ellen�re sokkal nagyobbnak tartj�k az
egyh�zban a puszt�n emberi jog j�t�kter�t, mint a katolikusok. A
p�sp�ki hivatal r�szben megvan ugyan, de alapvet� a felszentelt
-->paps�g �s a -->szentmise�ldozat elutas�t�sa; ez�rt az egyh�z
fel�p�t�se a h�vek �ltal�nos paps�ga alapj�n a k�z�ss�gt�l indul ki. A
katolikus egyh�zat a szerzetess�g �s az evang�liumi tan�csok ,,kett�s
erk�lcs�vel'' v�dolj�k, ami k�r�ra v�lik az Isten tisztelet�t a
felebar�ti szeretetben megval�s�t� szigor� hivat�s-etosznak. Az a
formula, amelyben a protestantizmus l�nyeg�t szokt�k �sszefoglalni --
,,a protestantizmus a kereszt�ny ember szabads�ga'' --, ma
f�lre�rt�sekre adhat okot, mivel eredetileg nem azt a szabads�got
jelenti, hogy az ember lelkiismeret�t nem k�ti a dogma �s a hitvall�s
(els�sorban J�zus Krisztus istens�g�nek megvall�sa), hanem negat�v
�rtelemben jelenti az egyh�zi t�rv�nyekt�l val� szabads�got, pozit�v
�rtelemben pedig az istenszeretetnek a Szentl�lek �ltal el�id�zett
spontaneit�s�t, ami Isten akarat�nak teljes�t�s�ben nyilv�nul meg.

1. A katolikus ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket mondhatja:

a) A katolikus Egyh�zzal val� egys�g puszta elutas�t�sa, kereszt�ny

szemsz�gb�l n�zve, mag�t�l �rt�d�en nem eredm�nyezhet kereszt�ny
hitk�z�ss�get, s�t, egy�ltal�n semmilyen egys�get sem. Ugyanez
vonatkozik a kereszts�gre �nmag�ban, mivel hittani szempontb�l nagyon
sokf�lek�ppen �rtelmezik, �s ebben az ellentmond�soss�gban nem lehet
egymag�ban egyh�zalkot� elv.

b) A katolikus legal�bbis v�lelmezi (am�g az ellenkez�j�t be nem

bizony�tj�k), hogy a reform�ci� ut�ni katolikus Egyh�z az igazi egyh�za
J�zus Krisztusnak, mivel egyr�szt ez a protest�ns egyh�zi k�z�ss�gekn�l
k�ts�gtelen�l jobban meg�rizte a m�lt Egyh�z�val val� t�rt�neti
folytonoss�got, nevezetesen a p�sp�k�knek �s a r�mai szentsz�knek az
egys�g�ben (ami jellemz�je volt a reform�ci� el�tti Egyh�znak),
m�sr�szt viszont az evang�likus kereszt�nys�g is csak akkor lehet
legitim egyh�z, ha a r�gi Egyh�z az � Egyh�za is. A katolikus teh�t
csak akkor ismerhetn� el a hagyom�nyos Egyh�zb�l val� kiv�l�s objekt�v
jogoss�g�t, ha vagy �gy �llna a dolog, hogy eleve nem volna semmi
jelent�s�ge egyik vitapontnak sem az Isten el�tti �dv�ss�g
szempontj�b�l, teh�t nem k�l�n�ln�nk el egym�st�l abban, amiben val�ban
egyek kellene, hogy legy�nk (ezt azonban komolyan egyetlen kereszt�ny
sem �ll�thatja, mert k�l�nben az �rvacsora tekintet�ben teljes
egys�gben kellene lenn�nk), vagy biztosan lehetne �ll�tani azt, hogy az
evang�likus kereszt�ny a hagyom�nyos Egyh�zban biztosan annak
tagad�s�val tal�lkozott, amihez neki kereszt�ny lelkiismeret�nek
parancsa �rtelm�ben ragaszkodnia kellett akkor, amikor a szakad�s
bek�vetkezett.

2. �m a katolikus kereszt�ny nem ismerheti el, hogy ez a m�sodik

felt�tel fenn�llna. Mert:

a) A Szent�r�s kiz�r�lagos �rv�nyess�g�nek tan�t (-->sola scriptura)

nyilv�nval�an nem szabad abban az �rtelemben venni, mintha Isten �rott
ig�j�t nem el�zte volna meg az Egyh�zban Isten ig�j�nek �l� hirdet�se,
amely akkor is hitet k�vetel �s hat�kony, amikor m�g nincs Szent�r�s,
mert a Szent�r�s ennek az ig�nek az objektiv�ci�ja, �gyhogy a Szent�r�s
hordoz�ja mindig a J�zus Krisztust�l sz�rmaz� teljhatalom arra, hogy az
Egyh�z k�telez� �rv�nnyel hirdesse Isten ig�j�t. Csak �gy lehet
igaz�ban megmagyar�zni a Szent�r�s k�nonj�nak k�telez� k�r�lhat�rol�s�t
is, amit az Egyh�z v�gzett el. Ezzel nem tagadjuk, hogy a Szent�r�s a
k�s�bbi Egyh�z �zenet�nek m�rt�kad� tartalmi forr�sa �s emez �zenet
(sz�ks�gszer�) kifejt�s�nek �s mindig �jonnan val� aktualiz�l�s�nak
maradand� krit�riuma, hiszen az Egyh�znak az apostoli igehirdet�shez
kell igazodnia mint �zenet�nek egyetlen tartalm�hoz �s egyetlen
norm�j�hoz. �m ez a krit�rium a Szent�r�s l�nyeg�n�l fogva olyan
m�rt�k, amelyet az Egyh�z eg�sze alkalmaz, �s nem az egyes ember
kritikai fegyvere, amelyet szembe ford�thatna az Egyh�z
szent�r�smagyar�zat�val.

b) A katolikus Egyh�z a protestantizmussal egy�tt vallja a sola

gratia elv�t, ha azt helyesen �rtelmezik. Mert az embernek egyetlenegy
�dv�ss�ges cselekedete sincs, amely ne Isten ingyenes -->kegyelm�n
alapulna (vagyis olyan kegyelmen, amellyel Isten nem tartozik neki),
mivel mind az �dv�ss�ges cselekedet k�pess�ge, mind maga a t�nylegesen
szabad cselekv�s -- teh�t a szabads�g felszabad�t�sa az Isten sz�nd�ka
szerinti hitre, rem�nyre �s szeretetre -- abb�l a kegyelemb�l fakad,
amelyet Isten meg�g�rt ugyan mindenkinek, de amelyet m�gsem k�vetelhet
senki. �mde ez a kegyelem val�ban esem�nny� lesz, �gyhogy Isten val�ban
�s bels�leg �jj�teremti azt az istentelen l�nyt, aki az ember k�l�nben
volna, �s kedves gyermek�v� v�ltoztatja �t: az ember teh�t m�r nem az,
ami kor�bban volt (vagy ami k�l�nben volna). De az ember ezzel a
kegyelemmel nem dicsekedhet a saj�t tulajdonak�nt. Mert csak hittel
rem�li, hogy birtok�ban van, de sohasem �ll�thatja biztosan, �s nem
b�szk�lkedhet vele. K�s�rt�seknek kitett �s naponta v�tkez� emberk�nt
naponta �jb�l Isten irgalm�hoz menek�l, mert sohasem tudja biztosan,
hogy megk�s�rtett volta �s b�n�ss�ge (amir�l rem�li, hogy puszt�n
,,bocs�natos'' v�tek) vajon nem annak el�h�rn�ke-e, megnyilv�nul�sa-e,
hogy titkon, de val�s�gosan nemet mond Istenre. A katolikus kereszt�ny
is b�n�snek vallja mag�t azzal, hogy kitart Isten kegyelme mint
kegyelem mellett, mely egyed�l menti meg �t. De mivel a kegyelem
val�ban �talak�tja a megigazult embert, ez�rt amit � Isten Lelk�nek
vezet�s�vel csin�l, az m�lt� az �r�k �letre, �s ez az az -->�rdem,
amelyr�l elfogulatlanul besz�l maga a Szent�r�s is. Ez a tan objekt�v
kijelent�s (melynek tartalma Isten kegyelm�t dics�ri) �s nem a v�gs�
mot�vum megjel�l�se, mert az embernek, hogy Istent megtal�lja,
�nmag��rt kell szeretnie �t, teh�t az ember nem teheti meg, hogy csak a
saj�t �dv�ss�g�re legyen tekintettel.

c) Ha
1) az Egyh�zban vannak szents�gek, vagyis van olyan, az Egyh�z
ajk�r�l valamilyen szent r�tus keret�n bel�l elhangz� hat�kony ige,
amely az ember konkr�t �dvhelyzet�ben Isten tette �ltal megval�s�tja az
egyes emberen azt, amit az ige kihirdet, mint ahogy az evang�likus
kereszt�nyek t�bbs�ge is elismeri (kereszts�g, �rvacsora), ha
2) az egyes szents�gek, ahogy a katolicizmus tan�tja, nem
egyenrang�ak �s nem egyform�n sz�ks�gesek, ha
3) nagykor� ember eset�ben mag�t�l �rt�d�en csak akkor lehet
�rv�nyesen kiszolg�ltatni a szents�geket, ha hittel �s b�nb�nattal
j�rul a szents�ghez, vagy maga a szents�g ind�tja fel benne a hitet �s
a b�nb�natot, ha
4) Isten ig�je az Egyh�z ajk�n, mint ahogy �pp az evang�likusok
vallj�k, nem puszt�n elm�leti kijelent�s valamir�l, hanem mag�nak a
kijelent�s tartalm�nak jelenval�v� t�tele,
akkor nem l�thatjuk be, mi�rt ne mondhatn�nk a katolikus Egyh�zzal
�sszhangban, hogy szents�geknek nevezhetj�k mindazokat az ig�ket,
amelyekben az Egyh�z mint a hat�konyan meg�g�rt kegyelem jele l�ny�nek
teljes latba vet�s�vel oda�g�ri Isten kegyelm�t az egyes embereknek
d�nt� fontoss�g� �lethelyzeteikben. Ann�l is ink�bb, mivel a Biblia
nagyon megb�zhat�an tan�skodik a b�n�snek mondott b�nbocs�t� ig�r�l
(-->b�nb�nat szents�ge) (Mt 16; 18; Jn 20), a Szentlelket megad�
k�zr�t�telr�l (-->b�rm�l�s) (ApCsel 8), a -->betegek kenet�r�l (Jak 5),
a hivatal�tad�st eredm�nyez� -->k�zr�t�telr�l (ApCsel 6), a -->h�zass�g
pedig a Szent P�lt�l sz�rmaz� teol�gia szerint annak a szeretetnek jele
�s tan�s�ga, amellyel Krisztus szereti Egyh�z�t (Ef 5).

d) Ha
1) az evang�likus teol�gia nem akarja az Egyh�zat mint a vil�gban
re�lisan tapasztalhat� val�s�got -- amely a vil�g el�tt J�zus Krisztust
vallja Ur�nak -- puszt�n l�thatatlan kegyelmi k�z�ss�gg� v�ltoztatni
(�s ezt, legal�bbis ma, �ltal�ban nem akarja), ha
2) ez az Egyh�z kapta azt az �g�retet, hogy minden gyenges�ge �s
kudarca ellen�re mindig fenn fog maradni a pokol minden hatalm�val
szemben Isten mindenn�l hatalmasabb kegyelme j�volt�b�l, ha
3) ennek az Egyh�znak (hogy ilyen Egyh�z lehessen), rendje,
szerkezete, teh�t teljhatalommal rendelkez� hivatala kell, hogy legyen
(b�rhogyan gondoljuk is el k�zelebbr�l ezt a hivatalt az �r
teljhatalm�ban),
akkor ennek az Egyh�znak vallania kell, hogy amikor a l�nyeg�t
megsemmis�t� hitetlens�gre �s hitbeli t�ved�sre teljes
elk�telezetts�ggel nemet mond (amit az�rt kell megtennie, mert l�nyege
az apostoli krisztuskerigm�ba vetett, tettre v�ltott hiten alapul),
akkor k�pesnek kell lennie arra, hogy felt�tlen�l k�telez�, hat�rozott,
maradand� �rv�nnyel tudjon nemet mondani (m�g ha ez nem fejezi is ki
megfelel�en az �t�lt krisztustan�s�g teljess�g�t), �s t�nylegesen is
�gy akarjon �s �gy mondjon nemet (ez az anat�ma �s damnamus a
reform�ci� alap�t�inak ajk�r�l �s az �gynevezett egyh�zi harcokban is
elhangzott). Tov�bb� vallania kell az Egyh�znak, hogy ez a nem -- hogy
meg ne sz�ntesse az Egyh�zat mint a Krisztusr�l val� igaz tan�s�got --
a Szentl�lek megtart� ereje k�vetkezt�ben nem t�veszthet c�lt, teh�t
lehet ,,t�vedhetetlen'' (nem adekv�t); tov�bb� m�g azt is kell
vallania, hogy ezt a t�vtanokat meg�t�l� nemet az Egyh�z hivatal�nak
kell kimondania, felt�ve, hogy a hivatal val�ban J�zus Krisztus
teljhatalm�val besz�l �s ezzel a teljhatalommal J�zus Krisztus k�ld�se
alapj�n rendelkezik. Ha az Egyh�z e hivatal�nak maradand�
megtestes�t�je egy koll�gium -- mely az apostolkoll�gium ut�dj�nak
tekinthet� --, �l�n egyetlen szem�llyel, aki azt a hivatalt folytatja,
amit P�ter t�lt�tt be az apostolok koll�gium�ban, akkor a hitbeli
d�nt�snek e ,,t�vedhetetlen'' teljhatalma ezt a legf�bb tekint�lyt
kell, hogy megillesse (vagyis az Egyh�z valamennyi p�sp�k�nek
koll�gium�t �s ennek fej�t, P�ter ut�dj�t), amennyiben ez az eg�sz
Egyh�znak J�zus Krisztus �ltal felhatalmazott d�nt�b�r�jak�nt j�r el.
M�s szavakkal: ha a hit�ben mindig fenyegetett Egyh�z a kegyelem �ltal
mindig meg is �rz�tt Egyh�z �s ha a hit Egyh�zak�nt t�rt�netileg mindig
�jonnan meg kell fogalmaznia hitfelfog�s�t, �s ha az Egyh�zban vannak
olyan szem�lyek, akik teljhatalmak birtokosai, akkor az Egyh�zban kell,
hogy legyen legf�bb tan�t�, aki Isten irgalm�b�l mentes marad a
t�ved�st�l akkor, ha teljesen latba veti eg�sz teljhatalm�t, amellyel
az Egyh�z legf�bb tan�t�jak�nt rendelkezik. Itt ism�t el kellene
mondanunk azt, amit az 1. b) pontban mondtunk, �s m�g hozz� kellene
tenn�nk, hogy az Egyh�z -- amelynek J�zus Krisztust�l val� eredet�t
legal�bbis v�lelmezn�nk kell -- a p�teri hivatal maradand� funkci�j�ra
vonatkoz� eme felfog�st -- amelynek bibliai eredete semmivel sem
bizonytalanabb, mint a Szent�r�s t�vedhetetlens�g�nek tana -- saj�t
p�teri hivatal�nak v�g�rv�nyes �nfelfog�sak�nt tette mag��v�.

3. a) Hab�r a katolikus gondolhatja egyszer�en azt, hogy Egyh�z�nak

J�zus Krisztus-i eredet�t v�lelmezheti, �s h�v�k�nt, mint aki
,,bel�lr�l'' �t�lte Egyh�za hit�t, juthat arra a meg�llap�t�sra, hogy
Egyh�z�nak �nfelfog�s�ban nincs semmi olyan kereszt�nyietlen von�s, ami
�t arra k�nyszer�thetn�, hogy ezt a v�lelmez�st elavultnak tekintse,
mindazon�ltal neki is �s mag�nak az Egyh�znak is k�teless�ge, hogy az
Egyh�z hitfelfog�s�t im�dkozva mindig �jb�l �tgondolja �s kifejtse
annak a k�rd�snek a figyelembev�tel�vel, vajon ebben a hitfelfog�sban
mi az, ami a t�bbi j�akarat� kereszt�nynek megnehez�ti vagy �ppen
lehetetlenn� teszi, hogy felismerj�k benne annak a kereszt�ny hitnek
tiszta �s teljes kibontakoz�s�t, amit �k is vallanak �s �lnek.

b) Megford�tva, a nem-katolikus kereszt�nyeknek �s kereszt�ny

k�z�ss�geknek nyilv�nval�an k�teless�g�k, hogy ne azon gondolkodjanak,
hogyan lehet �jabb �s egyre bonyolultabb teol�giai �rvek seg�ts�g�vel
mindig �jb�l igazolni a hit megfogalmaz�sa ter�n meglev� r�gi
k�l�nbs�geket, hanem azon, hogyan tudn�k saj�t hitbeli meggy�z�d�s�ket
�gy megfogalmazni, hogy a r�gi Egyh�z -- amely m�giscsak az anyaegyh�z
-- saj�t hit�nek m�lyebb meg�rt�s�t ismerje fel abban.

c) A katolikus Egyh�znak viszont a lehet� legvil�gosabban fel kellene

fognia, hogy a p�teri hivatal �ltal megval�sul� �s annak al�vetett
hitbeli �s egyh�zi egys�g nem azt jelenti, hogy az ily m�don egyes�tett
egyh�zakat uniformiz�lni kell fegyelmi �s teol�giai t�ren (v�.
-->pluralizmus, teol�giai -->iskol�k). -- -->�kumenikus mozgalom.
========================================================================
Protoevang�lium

Protoevang�lium (g�r�g, jelent�se: els� evang�lium).

Protoevang�liumnak nevezz�k a Ter 3,15 vers�t, mert az Egyh�z
hagyom�nyos �rtelmez�se szerint (ami ennek a versnek teljes �rtelm�t
t�rja fel: -->Szent�r�s �rtelme) az emberis�g paradicsom ut�ni
t�rt�nelm�nek kezdet�n megj�solja az �lland� harcot az emberis�g �s a
gonosz hatalmak k�z�tt, a harc kimenetel�vel kapcsolatban pedig
meg�g�ri, hogy az az �dv�ss�g gy�zelm�vel fog v�gz�dni, amiben benne
foglaltatik a Megv�lt�ra �s anyj�ra vonatkoz� �g�ret is (DS 3514 3900
�s k�v.).
========================================================================
Protol�gia

Protol�gia (az -->,,eszkatol�gia'' mint�j�ra k�pzett fogalom): a

kinyilatkoztat�s tan�t�sa a vil�g �s az emberis�g kezdeteir�l
(-->teremt�s, -->�dvhelyzet, -->paradicsom, -->monogenizmus,
-->�s�llapot, -->integrit�s, -->�d�m, -->�va, -->ember teremt�se,
-->eredend� b�n). A protol�gi�t (Ter 1-3) nem �gy kell felfogni, mintha
az a ,,kezdet'' r�szvev�inek (Isten, �d�m) besz�mol�ja volna, amit az
emberis�g �vt�zezredek hossz� sor�n �t mindig tov�bbhagyom�nyozott. A
protol�gia ink�bb a kinyilatkoztat�s vil�goss�g�ban �s a Teremt�s
k�nyv�t �r� szentszerz� jelenbeli �dvt�rt�neti tapasztalat�nak f�ny�ben
t�rt�n� visszak�vetkeztet� reflexi� (t�rt�neti -->etiol�gia), vagyis
k�vetkeztet�s a jelen �dvhelyzetb�l, illetve az �dv�ss�g hi�ny�nak
jelen l�thelyezet�b�l arra, hogy milyennek kellett lennie a kezdetnek
ahhoz, hogy a jelent meg lehessen �rteni az �t megalapoz� m�ltb�l. A
jelen sz�m�ra el�rhetetlen �s m�gis megmarad� eredetnek (-->kezdet,
-->visszaeml�kez�s) �s a bel�le sz�rmaz� jelennek ez a viszonya, a
kett�nek egym�s �ltal t�rt�n� megvil�g�t�sa adja meg a protol�gia
jelent�s�g�t az emberi �s kereszt�nyi l�tez�s �nfelfog�sa sz�m�ra
(-->teremt�st�rt�net). A protol�gi�nak (csak) J�zus Krisztussal
lehets�gess� v�l� t�lsz�rnyalhatatlan kijelent�sei is olyan kezdetr�l
besz�lhetnek csak, amely sz�munkra el�rhetetlen. Ez�rt e kezdet elvileg
nem hozz�f�rhet� a vil�g �s az ember kialakul�s�val foglalkoz� prof�n
tudom�nyok sz�m�ra, de nem is mond ellent nekik.
========================================================================
P�sp�k

P�sp�k (g�r�g�l: episzkoposz, melynek jelent�se: fel�gyel�).

P�sp�knek nevezz�k annak a -->hivatalnak a birtokos�t, amelynek l�t�t
J�zus Krisztus akarta Egyh�z�ban a Szentl�lek r�v�n �s amelyet �
alap�tott. A p�sp�k isteni jogn�l fogva -- �s mert beletartozik a
p�sp�k�k koll�gium�ba (mindenekel�tt pedig az�rt, mert k�z�ss�gben van
a -->p�p�val, P�ter p�sp�ki sz�khely�vel) -- az �sszegyh�z
k�pvisel�jek�nt korm�nyoz egy helyi egyh�zat (egyh�zmegy�j�t). A p�sp�k
fogalm�nak �s hivatal�nak el�zm�nyeit megtal�lhatjuk az �jsz�vets�g
k�s�zsid� k�rnyezet�ben, �s ennek a hivatalnak is tipikus
ismertet�jegye volt az, hogy a hivatal birtokosa tagja volt valamif�le
,,v�nek koll�gium�nak''. Ez az el�lj�r�i �s korm�nyz�i hivatal m�r az
�jsz�vets�gben (ApCsel 20,17-36) �sszekapcsol�dik a p�sztori hivatal
teol�gi�j�val (a p�sp�ki hivatal megl�te nagyon vil�gosan �szlelhet� az
�jsz�vets�gben: pl. Fil 1,1; 1Tesz 5,12; 1Tim 3,2 �s k�v.; Tit 1,5 �s
k�v.). A kezdeti �llapotb�l -- melyben t�bb el�lj�r� (episzkoposz)
gyakorolt gondoskod� fel�gyeletet egy k�z�ss�gen bel�l -- a p�sp�ki
hivatal l�nyeg�ben m�r az 1. sz�zadban �talakult ,,monarchikus''
episzkop�tuss�. DHI: a p�sp�ki m�lt�s�g isteni jogon alapul (DS 1767 �s
k�v. 1776 3050 �s k�v. 3061 3804), �gyhogy a p�pa az eg�sz Egyh�zra �s
minden tagj�ra (az egyes p�sp�k�kre is) vonatkoz� joghat�s�gi prim�tusa
ellen�re sem sz�ntetheti meg a p�sp�ki hivatalt. A p�sp�k�ket nem
szabad a p�pa hivatalnokainak �s k�pvisel�inek tekinteni. A p�sp�k�k
nem a p�pa nev�ben, hanem J�zus Krisztus nev�ben ,,legeltetik
ny�jukat''; a p�sp�k�k igazi meghatalmazottak a maguk hat�sk�r�ben, �s
�gy isteni rendelkez�s �rtelm�ben ut�dai az apostoloknak. Az isteni jog
�s az isteni rendelkez�s kider�l a k�vetkez�kb�l:
a) abb�l, hogy J�zus Krisztus -->Egyh�zat �s benne -->hivatalt akart;
b) abb�l, hogy a teljes p�sp�ki kar az -->apostoloknak a
t�rt�nelemben tov�bb�l� koll�giuma.
A teljes p�sp�ki karnak (melynek feje a p�pa, �s a p�pa ennek
fejek�nt p�pa) �ppen koll�giumk�nt vannak az Egyh�zban jogai �s
feladatai, amelyek eredetileg elidegen�thetetlenek �s isteni jogon
alapulnak, �s ez�rt nem lehet azt mondani, hogy a p�p�nak a teljes
p�sp�ki karral szemben ugyanolyan jogai vannak, mint az egyes p�sp�kkel
szemben. Nem az egyes p�sp�k az ut�dja valamelyik apostolnak, hanem az
egyes p�sp�k annyiban ut�dja jog szerint egy apostolnak, amennyiben
hozz�tartozik az Egyh�z teljes p�sp�kkol�gium�hoz, amely mint eg�sz
ut�dja az apostolkoll�giumnak mint test�letnek. A dolog ugyan�gy �ll a
teljes p�sp�kkol�giummal, mint az apostolkoll�giummal: a koll�gium mint
koll�gium az els�dleges val�s�g, amely J�zusra megy vissza; a koll�gium
nem teljhatalmakkal rendelkez� egyes szem�lyekb�l �ll, akik m�r eleve
birtok�ban vannak az egyes teljhatalmaknak �s ut�lagos elhat�roz�ssal
gy�lnek �ssze. A prim�tus nem e koll�giummal szemben �rv�nyes�l�
prim�tus, mely csak ut�lag csatolja mag�hoz a koll�giumot �s gyakorol
benne hatalmat, hanem e koll�giumon bel�li prim�tus. Teh�t az
els�dleges val�s�g a p�sp�kkoll�gium, mely az apostolkoll�gium ut�dja,
�l�n a p�pa �ll, aki n�lk�l nem lehet elgondolni, �m a p�pa csak e
koll�gium tagjak�nt �s fejek�nt p�pa, �s csakis �gy lehet p�pa. Ennek
alapj�n mag�t�l �rt�dik az Egyh�znak az a tan�t�sa, hogy a legf�bb
hatalom az Egyh�zban a -->zsinatot illeti meg (CIC 228. k�non; II.
vatik�ni zsinat, Christus Dominus 4). Ez semmi esetre sem korl�toz�sa a
p�pai prim�tusnak, mert e p�sp�kkoll�gium �l�n mindig a p�pa �ll, �s
n�lk�le e koll�gium egy�ltal�n nem l�tezne sem a zsinat alakj�ban, sem
a zsinaton k�v�l. A p�sp�kkoll�gium �pp a p�pa cselekv�s�ben jut el
saj�t cselekv�s�hez, ha �s amennyiben a p�pa nem mag�nszem�lyk�nt
cselekszik. Ennek alapj�n vil�goss� v�lik az egyh�zi -->tan�t�hivatal
-->t�vedhetetlens�ge, illetve e tan�t�hivatal hordoz�ja: amikor a p�pa
egyed�l vagy a zsinattal egy�tt kihirdeti a tan�t�hivatal t�vedhetetlen
-->defin�ci�j�t, akkor nem k�t k�l�nb�z� szubjektum k�t aktus�r�l van
sz�, hanem egy �s ugyanazon szubjektum k�t k�l�nb�z� elj�r�sm�dj�r�l,
amelyek puszt�n ama k�r�lm�ny folyt�n k�l�nb�znek egym�st�l, hogy az
egyik esetben az egyetlen mor�lis szubjektum sz�tsz�r�dik az eg�sz
f�ldkereks�gen, a m�sik esetben egy helyen gy�lik �ssze, �s ekkor
vil�gosabban megmutatkozik a koll�gium tagjainak a f�vel val�
egy�ttm�k�d�se �s annak cselekv�s�ben val� egyet�rt� r�szv�tele.
Ugyanez vonatkozik a ,,rendes tan�t�hivatal'' megnyilv�nul�saira. Ennek
alapj�n m�r fel lehet fogni a p�sp�kkoll�gium �rtelm�t is: az Egyh�znak
nemcsak sok tagb�l, hanem min�s�gileg k�l�nb�z� tagokb�l kell �llnia. A
pluralizmusnak, melynek Isten akarat�b�l hozz� kell tartoznia az
Egyh�zhoz, meg kell mutatkoznia az Egyh�z cs�cs�n is, �rv�nyt kell
szereznie mag�nak �s meg kell val�sulnia. Egy p�sp�k azt a funkci�t,
amely a p�sp�k�k koll�gium�ban az �sszegyh�z vonatkoz�s�ban r�h�rul,
csak akkor t�ltheti be igaz�n, ha tekint�llyel k�pviseli az �sszegyh�z
egy bizonyos tagj�t (az egyh�zmegy�t), amely a L�lek akarat�val
�sszhangban re�lisan k�l�nb�zhet �s k�l�nb�zik is az Egyh�z t�bbi
tagj�t�l. De a p�sp�k mint egyes p�sp�k a maga pontosan k�r�lhat�rolt
ter�let�t �s p�sztori hatalm�t a p�p�t�l kapja, aki sz�ks�ghelyzetben
bele is avatkozhat a p�sp�knek ezekbe a jogaiba. A szents�gi hatalmat -
- mely a p�sp�k eset�ben l�nyeg�ben ugyanaz, mint a p�pa eset�ben -- a
szents�gi p�sp�kszentel�ssel kapja (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium
21 26; Christus Dominus 15), �s ez az egyetlen -->egyh�zirend
teljess�g�t adja meg neki, amellyel egyh�zmegy�j�ben b�rm�l �s papokat
szentel. A p�sp�knek van fenntartva a templomok �s olt�rok, szent
olajak, ap�tok �s ap�tn�k szentel�se is. P�sztori hatalm�n�l fogva
legf�bb p�sztork�nt korm�nyozza egyh�zmegy�j�t (hittan,
szeretetszolg�lat, lelkip�sztorkod�s �s a lelkip�sztorkod�s
fel�gyelete, t�rv�nyhoz�i �s b�r�i hatalom, vagyonkezel�s stb.). A
p�sp�ki hivatal itt el�adott felfog�s�t a II. vatik�ni zsinat
r�szletesen kifejtette (Lumen gentium III, fejezet; Christus Dominus).
Vil�gos, hogy ezek a teol�giai �sszef�gg�sek nem z�rj�k ki a kritik�t
szociol�giai s�kon, hanem ekkl�ziol�giai okokn�l fogva meg is k�vetelik
(az�rt, hogy az -->Egyh�z el ne hib�zza c�lj�t �s el ne torzuljon
l�nyege): nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy milyen vesz�lyekkel j�r
a p�sp�ki hivatal gyakorl�s�nak abszolutista m�dja (amit nem lehet
elh�r�tani azzal, hogy a p�sp�k�k �nmagukra r�nak k�telezetts�geket:
Christus Dominus 11-17), nem szabad elsiklani a kiv�laszt�si elj�r�s
hi�nyoss�gai felett (a kiv�laszt�s ,,fel�lr�l'' t�rt�nik, s az egyh�zi
appar�tus hivatalnokai r�szes�lnek el�nyben), l�tni kell a
gyakorlatilag korl�tlanul hossz� id�re sz�l� hivatali megb�zat�s
h�tr�nyait, a c�mzetes p�sp�k�k sz�m�nak t�lzott n�veked�s�t �s az
ezzel kapcsolatos el�rt�ktelened�st stb.
========================================================================
Qumran

Qumran: rommaradv�nyok a Holt-tenger k�zel�ben, melyeknek k�rny�k�n

1947-t�l kezdve 11 barlangban t�bb, mint 600 k�ziratot �s t�red�ket
tal�ltak, k�zt�k az �sz�vets�g legr�gebbi ismert k�ziratait, melyek a
Kr. e. 3. sz�zadt�l a Kr. u. 1. sz�zadig tart� id�szakban keletkeztek.
A leletek k�z�tt Eszter kiv�tel�vel a h�ber k�nonban szerepl�
valamennyi k�nyv el�fordul. Qumranban volt az essz�nusok (= a kegyesek)
,,kolostora'' �s temet�je. Az essz�nusok papokb�l �s laikusokb�l �ll�
aszk�tikus k�z�ss�get alkottak, a k�z�ss�gnek saj�t szab�lyai �s
napt�ra volt (megmaradt), s mag�t Izrael szent marad�k�nak tekintette.
Kr. u. 68-ban a r�maiak megsemmis�tett�k a k�z�ss�get, k�nyvt�ruk
azonban megmaradt a barlangokban. Qumran nagyon fontos a Biblia
legr�gibb sz�veg�nek rekonstrukci�ja szempontj�b�l, tov�bb� az�rt, mert
j� n�h�ny ponton �rintkezik az �jsz�vets�ggel (szorosabb kapcsolatr�l
azonban nincs sz�!).
========================================================================
Racionalizmus

A teol�gi�ban racionalizmus volna az, ha a teol�gus a maga

kijelent�seiben megfeledkezne arr�l, hogy fogalmai anal�g fogalmak,
hogy a kereszt�ny hitvall�s v�gs� soron im�d� �s magasztal� jelleg�,
hogy a t�telszer� kijelent�s t�lmutat �nmag�n �s arra a val�s�gos
szem�lyre van utalva, akire minden teol�giai t�tel utalni k�v�n
(Istenre �s rendelkez�s�re), hogy minden szellemi megragad�s �s
felfog�s r� van utalva arra, hogy maga a felfoghatatlan titok
megragadjon benn�nket. A teol�gia vil�gos �s szabatos kell, hogy
legyen, a teol�gia mint tudom�ny nem lehet -->kerigma, mely k�zvetlen�l
dics�ri Istent �s r�besz�li az embert. De a teol�gia hittudom�ny, ha
teh�t elsorvasztja a hittel val� kapcsolat�t �s �nmag�t nem
vonatkoztatja ism�t a szem�lyes hitre mint olyan aktusra, amellyel az
ember r�b�zza mag�t az abszol�t titok, vagyis Isten szabad
rendelkez�s�re, akkor csak okos fecseg�s lesz bel�le, amely
racionalista csiszolts�g�val csak hitetlens�get eredm�nyez. A k�l�nf�le
form�kban jelentkez� filoz�fiai racionalizmus (-->felvil�gosod�s) arra
k�nyszer�ti a teol�gi�t, hogy intellektu�lisan becs�letes
kijelent�seket tegyen, �s a mai -->tudom�nyelm�let ter�let�n dial�gust
folytasson a vil�ggal.
========================================================================
Regula fidei

Regula fidei (a hit szab�lya). A regula fidei jelenti vagy eg�sz

�ltal�nosan azt az adott norm�t vagy szab�lyt, amihez az egyes
kereszt�ny hit�nek igazodnia kell: Isten -->kinyilatkoztat�s�t mint a
-->Szent�r�snak �s a -->hagyom�nynak a szav�t, amelyet az -->Egyh�z
-->tan�t�hivatala hitelesen magyar�z, vagy jelenti sz�kebb �rtelemben a
kereszt�ny hitnek bizonyos r�vid �sszefoglal�sait, amelyek m�r az
apostoli kort�l kezdve megvoltak az Egyh�zban �s amelyekb�l lassank�nt
kikrist�lyosodtak a m�g ma is haszn�latos -->hitvall�sok. Ezek
megfogalmaz�s�n�l els�sorban azt tartott�k szem el�tt, hogy
seg�ts�g�kkel eretnek tanokt�l el lehessen hat�rolni az Egyh�z
tan�t�s�t.
========================================================================
Rel�ci�

Rel�ci� (a vonatkoz�s, a vonatkoz�sban lev� l�t). A rel�ci� olyan

l�tm�d, amely nem csup�n elgondolt l�t lehet, hanem mag�ban val�an is
megillethet egy l�tez�t (re�lis vonatkoz�s): a rel�ci� valaminek (a
vonatkoz�s hordoz�ja) ir�nyul�sa (a vonatkoz�s) valamire (a vonatkoz�s
c�lja) egy bizonyos tulajdons�g alapj�n (a vonatkoz�s alapja). Sokf�le
rel�ci� van (a hasonl�s�g, a sz�rmaz�s vonatkoz�sa stb.), �s a rel�ci�k
lehetnek sz�ks�gszer�ek (transzcendent�lisak, mert sz�ks�gszer�en
egy�tt j�rnak egy bizonyos abszol�t val�s�ggal �s mint ilyen val�s�ggal
adekv�tan azonosak vele) vagy esetlegesek (kategori�lisak). K�t l�tez�
k�z�tt lehet k�lcs�n�s rel�ci�, mely ugyanazon a vonatkoz�si alapon
alapul, �gyhogy mindk�t l�tez� a vonatkoz�s alapja �s c�lja is.
Dogmatikai szempontb�l az�rt fontos a rel�ci�k tana, mert az Egyh�z
tan�t�sa a -->Szenth�roms�gon bel�li h�rom isteni szem�ly l�tm�dj�t
rel�ci�k�nt hat�rozza meg, megk�l�nb�ztet�s�l az egyetlen isteni
l�nyegt�l, amely ilyen l�nyegk�nt nem relat�v, hanem abszol�t l�t (DS
528 530 �s k�v. 1330). A n�gy isteni rel�ci� (atyas�g, fi�s�g, a
Szentl�lek akt�v ,,lehel�se'', lehelts�g) ellent�tess�ge r�v�n (ahol
van ellent�tess�g) megalapozza a h�rom szem�ly k�l�nb�z�s�g�t,
�rthet�v� teszi -- legal�bbis negat�ve, elhat�rol�s �tj�n �s annyira,
amennyire ez az abszol�t -->titok eset�ben lehets�ges --, hogyan lehet
Isten h�roms�gos a (relat�v) szem�lyekben �s m�gis egy az egyetlen
(abszol�t) l�nyeg egys�g�ben, �s �rthet�bb� teszi a -->perikor�zis
fogalm�t. Azt az axi�m�t, hogy k�t val�s�g egym�ssal is azonos, ha
azonosak egy harmadikkal (itt: a szem�lyek az isteni l�nyeggel), az
abszol�t l�tre korl�tozhatjuk, a puszt�n relat�v l�tr�l, a
vonatkoz�sr�l pedig tagadhatjuk, �s ezzel, ha a Szenth�roms�ggal
kapcsolatos f� neh�zs�get nem h�r�tjuk is el pozit�v m�don (amit nem is
lehet rem�lni), legal�bbis megmutathatjuk, hogy ez a neh�zs�g nem
jelent felt�tlen�l legy�zhetetlen akad�lyt.
========================================================================
Relativizmus

Relativizmusnak nevezz�k azt a v�lem�nyt, hogy az ember csak olyan

igazs�goknak van birtok�ban, amelyek csup�n egy bizonyos v�ges
rendszerre vonatkoztatva helyesek (nevezetesen az ember mindenkori
�lm�nyeinek �sszess�g�re vonatkoztatva), �m e rendszeren k�v�l vannak
m�s, ugyanannyira jogos rendszerek. Ez a relativizmus (mint olyan
t�tel, amely �nmaga �ltal�nos helyess�g�t mondja ki) m�r az�rt is
�rtelmetlen, mert e t�tel �nmag�t c�folja meg: hiszen ha egy
meghat�rozott rendszerre vonatkoztatjuk, akkor ennek alapj�n hamis
t�telk�nt elutas�thatjuk, mint ami nem �rv�nyes erre a rendszerre. A
relativizmus a teol�gi�ban cs�b�t� elm�let, mivel oly k�nnyen siker�l
,,kib�k�teni'' egym�ssal az ellentmond� vall�sokat �s teol�giai
rendszereket (t�ls�gosan is k�nnyen ahhoz, hogy ez a kib�k�t�s igaz
lehessen): mindnek igaza van, �s egyiknek sincs egyed�l igaza. De a
relativizmus a teol�gi�ban m�r egyszer�en a kijelent�sek t�rgyi
vonatkoz�sa �s ama hitbeli meggy�z�d�s miatt is cs�d�t mond, hogy az
objekt�v val�s�goknak �s a hozz�juk val� viszonynak, amik nem t�telek,
d�nt� jelent�s�g�k van az �dv�ss�g szempontj�b�l. Azt a t�telt pl.,
hogy J�zus Krisztus val�ban felt�madt, nem lehet relativista m�dra
�sszeb�k�teni azzal a t�tellel, hogy nem t�madt fel. A relativizmus
�ltal rosszul kifejezett helyes gondolat az, hogy vall�si megismer�s�nk
anal�g jelleg� (-->anal�gia), hogy sz�ks�gszer�en visszautal a
-->titokra, ezenk�v�l a relativizmus helyesen utal a teol�giai
-->racionalizmus vesz�ly�re, tov�bb� arra a lehet�s�gre, hogy puszt�n
l�tsz�lag ellentmond� formul�k, amelyek a t�rgyat k�l�nb�z� objekt�ve
lehets�ges n�z�pontokb�l szeml�lik, ugyanazt mondhatj�k ki �s jobban
kifejez�sre juttathatj�k a tartalom teljess�g�t, �s v�g�l r�mutat arra
a vesz�lyre, hogy a gondolkod�s oly mereven ragaszkodhat egy v�ges
formul�hoz, mintha az maga a dolog volna.
========================================================================
Rem�ny

A rem�ny �jsz�vets�gi �rtelemben v�gs� soron k�t dolognak az ered�je:

az egyik az emberre vonatkoz� sorsszer� isteni v�gz�s, amelynek
k�vetkezt�ben az embert maradand� hat�ssal el�ri a J�zus Krisztusban
emberr� lett (teh�t emberi t�rt�nelemm� lett) isteni -->szeretet, a
m�sik annak az embernek az isteni v�gz�sre v�laszol� magatart�sa (vagy
az -->Egyh�znak a magatart�sa, amely az egyes ember mindenkor
szem�lyesen lehets�ges v�lasz�t megsz�ntetve-meg�rzi �s hordozza), aki
az �dv�ss�g m�r v�g�rv�nyesen bek�vetkezett isteni elrendel�s�nek h�v�
bizonyoss�g�ra t�maszkodva bizalommal v�rakozik az isteni �dvterv v�gs�
beteljes�l�s�re J�zus Krisztus elj�vetel�ben (v�. Zsid 6,18 �s k�v.;
R�m 8,24 �s m�shol). A rem�ny teh�t a teol�giai hagyom�ny szerint
Istent�l bel�nk oltott (,,isteni'') -->er�ny, amely szoros kapcsolatban
van a -->kegyelemmel, de ugyanakkor az embernek val�di -- Istent�l
kapott �- tette, amely szoros kapcsolatban �ll a szem�lyes -->hittel �s
a -->szeretettel, �s mintegy fejl�d�st�rt�neti �rtelemben nagyj�b�l
k�z�p�tt helyezkedik el az �ltal�nos dogmatikus hit �s a szeretet
eg�szen egy�ni bens�s�gess�ge k�z�tt (1Kor 13,13; v�. DS 1530 �s k�v.
1545 �s k�v.). A kereszt�ny rem�ny v�gs� soron nem csup�n a hitnek �s
rem�nynek az a m�dozata, amely addig l�tezik, am�g tart az
ideigleness�g, hanem �lland� k�s�rlet arra, hogy kik�sz�b�lj�k az
ideigleness�get �s r�b�zzuk magunkat Istenre, akivel egy�ltal�n nem
rendelkezhet�nk, folytonos lerombol�sa annak a l�tszatnak, hogy az
abszol�t �s v�gs� igazs�got k�r�lhat�rolhatjuk �s felfoghatjuk, annak a
l�tszatnak, hogy a szeretet az, amit a mi szeretet�nk id�z el�. A
rem�ny alapja Isten �ltal�nos �dv�z�t� akarata (-->Isten �dv�z�t�
akarata), ami csak a rem�nyben v�lik konkr�tan jelenval�v� �s amir�l
csak a rem�nyben szerz�nk tapasztalatot (de nem ,,l�tunk �t'' rajta). A
teol�giai hagyom�ny szerint a rem�ny materi�lis objektuma a b�n�k
bocs�nata, amir�l a hitben m�r tudom�st szerezt�nk, azut�n a kegyelem
(egyr�szt mint megigazul�s, amellyel Isten nem tartozik az embernek �s
amelyet az ember nem �rdemelhet meg, m�sr�szt mint hat�sos seg�ts�g a
kegyelmi �llapotban val� megmarad�shoz), mindenekel�tt pedig Isten
v�g�rv�nyes sz�nel�t�sa (-->Isten sz�nel�t�sa) mint Istent�l ,,nekem''
�s minden ,,felebar�tomnak'' sz�nt adom�ny. A kereszt�ny rem�ny
bizonyoss�g�nak z�loga J�zus Krisztus szem�lye (v�. Kol 1,27; 1Tim
1,1), akiben t�rt�nelemm� lett az, hogy Isten kegyesen elfogadta az
emberi sorsot �s egy�ltal�n az embert; �ppen az emberi t�rt�nelemnek --
mint mag�ban Isten terv�ben benne foglalt �s a vil�g v�g�rv�nyes
�jj�teremt�s�be torkoll� ,,k�nyszer�s�g�nek'' -- ez az elfogad�sa
(vagyis az emberi t�rt�nelem �talak�t�sa) teszi ,,helyess�'' a rem�nyt:
a rem�ny �bren tartja a m�g be nem v�ltott isteni �g�retek eml�k�t,
mely �g�retek beteljes�l�s�nek �gy megy el�be az ember, hogy az evil�gi
j�v��rt dolgozik. A kereszt�ny rem�nyt �gy gyakoroljuk �s k�zvet�tj�k,
hogy r�szt vesz�nk az evil�gi rem�nyek gyakorlat�ban �s elszenvedj�k
,,a vil�g jelen alakj�nak'' elm�l�s�t. Ez�rt a rem�ny k�zponti
kateg�ri�ja az olyan teol�gi�nak, mely a gyakorlatot t�zi ki c�lul
(-->politikai teol�gia).
========================================================================
Reprezent�ci�

Mivel az egy Istent�l teremtett vil�gnak egyetlen, Istent�l rendelt

c�lja �s �rtelme van, ez�rt a vil�gnak objekt�v egys�ge van: ez el�sz�r
a szellem horizontj�nak mindent �tfog� egys�g�ben jelentkezik, de
�rv�nyes�lnie kell, a maga m�dj�n, a szem�lyes �let ter�let�n is. Ez�rt
a term�szetfeletti �dv�ss�g vonatkoz�s�ban nincs abszol�t
individualizmus (hab�r az �dv�ss�g mindig az egy�n egyszeri, szabad
d�nt�s�nek gy�m�lcse, mely d�nt�st senki sem hozhatja meg helyette: a
d�nt�s aktus�ban senki sem k�pviselheti �t). M�sok d�nt�sei �s azok
k�vetkezm�nyei itt is hat�ssal vannak r�nk, �s r� vagyunk utalva
m�sokra (pozit�v �rtelemben). Ha egy egy�n d�nt�s�nek a cselekv�
szem�ly l�ny�n�l �s d�nt�s�nek term�szet�n�l fogva k�l�nleges
jelent�s�ge van sok (vagy minden) ember �dv�ss�ge szempontj�b�l, akkor
a teol�gi�ban reprezent�ci�r�l besz�lhet�nk: ez az ember ekkor val�ban
sokakat vagy mindenkit helyettes�t, ,,reprezent�lja'' �ket, de
term�szetesen an�lk�l, hogy feleslegess� tenn� a saj�t d�nt�s�ket,
mivel a t�bbiek legal�bbis azzal a k�rd�ssel szembe ker�lnek, hogy a
maguk szempontj�b�l elfogadj�k-e vagy sem a m�sik ember reprezentat�v
d�nt�s�nek �rtelm�t �s hat�s�t. �gy teh�t helyettes�t� megv�lt�s�val
els�sorban J�zus Krisztus az emberis�g abszol�t reprezent�nsa
(k�pvisel�je) �s -->k�zvet�t�je. -- A reprezent�ci� teol�giai
fogalm�nak b�vebb kifejt�s�vel kapcsolatban l�sd: -->szentmise�ldozat.
========================================================================
R�szesed�s

R�szesed�s (particip�ci�). A r�szesed�s �ltal�nos fogalma azt a t�nyt

jel�li, hogy egy l�tez� a maga l�nyege szerint a legk�l�nb�z�bb m�dokon
meghat�rozhatja egy m�sik l�tez� milyens�g�t �s saj�toss�g�t. Minden
ok, mely a hat�oks�g �ltal l�trehoz egy m�sik, t�le k�l�nb�z�
jelens�get, a l�trehozott dolgot elker�lhetetlen�l hasonl�v� teszi
bizonyos m�rt�kben �nmag�hoz, �s ily m�don azt a dolgot �nmaga
,,r�szes�v�'' teszi. Ezenk�v�l �nk�zl�ssel is el�id�zheti az egyik
dolog, hogy a m�sik r�szesedj�k benne. Ez ism�t a legk�l�nb�z�bb
s�kokon �s a legk�l�nb�z�bb m�dokon t�rt�nhet. A l�lek igazi ontikus
,,inform�ci�val'' (ami a ,,bens�'' -->kauzalit�s egyik fajt�ja) saj�t
�let�nek r�szes�v� teszi a testet. K�t szellemi-szem�lyes l�tez�
k�lcs�n�sen r�szesedhet egym�sban k�lcs�n�s szem�lyes
-->,,kommunik�ci�'' �tj�n (a r�szesed�s m�st jelent a term�szeti vagy a
t�rsadalmi �sszef�gg�seken bel�l). Szabad l�nyeknek ez az egym�sban
val� r�szesed�se -->Isten �nk�zl�s�ben �ri el a cs�cspontj�t. Ha minden
egyetlen forr�sb�l sz�rmazik �s �gy r�szesedik Istenben, �s ha Istennek
-- aki a szeretet -- kegyelemben �s dics�s�gben val� k�ls�v� v�l�sa
Isten �nk�zl�sek�nt �ri el a teljess�g�t, akkor �rthet�, hogy a
r�szesed�s voltak�ppen igen titokzatos fogalma (k�t dolog megmarad
kett�nek, �s az egym�sban val� r�szesed�s �ltal m�gis eggy� lesz) a
teol�gia kulcsfogalma kell, hogy legyen.
========================================================================
Sarkalatos er�nyek

Sarkalatos er�nyeknek nevezz�k Szent Ambrus egyh�zatya �ta a 4

�gynevezett erk�lcsi er�nyt, amelyen az ember erk�lcsi �lete alapul.
Ezek az er�nyek (amelyek k�l�nb�znek a teol�giai er�nyekt�l) a
k�vetkez�k: -->okoss�g, -->igazs�goss�g, -->lelkier�,
-->m�rt�kletess�g.
========================================================================
Scientia media

Scientia media (latin, jelent�se: k�zb�ls� tud�s). Scientia media-nak

nevezi a molinista kegyelemtan (-->molinizmus, -->kegyelemtanok)
Istennek azt a -- mindentud�sa alapj�n felt�telezhet� -- tud�s�t, amely
a teremtm�nyek felt�teles, j�v�beli, szabad cselekedeteire vonatkozik
(mit tenne vagy tesz majd X szabadon, ha ilyen helyzetbe ker�lne vagy
ker�l v�gs� soron Isten akarat�b�l), �s logikailag megel�zi Istennek
azt az elhat�roz�s�t, hogy l�trehozza a sz�ban forg� szitu�ci�t. A
molinizmus felt�telezi, hogy Isten ezt a felt�teles, j�v�beli
cselekedetet �nmag�ban k�pes megismerni, f�ggetlen�l att�l a saj�t
elhat�roz�s�t�l, hogy e cselekedetet el�id�zze (-->predetermin�ci�),
teh�t an�lk�l, hogy megsz�ntetn� a teremtm�nyi szabads�got. E tud�st
,,k�zb�ls�nek'' nevezi a molinizmus, mert a felt�telesen szabad,
j�v�beli cselekedet k�z�p�tt helyezkedik el a puszt�n lehets�ges �s a
val�ban l�tez� szabad cselekedetek k�z�tt.
========================================================================
Semmi

A semmi: t�rgyias�t�sa a semminek, ami lehets�ges, mert a v�gtelen

-->l�tre ir�nyul� -->transzcendenci�ban a v�ges t�rgyi l�tez�t
v�gesk�nt fogjuk fel, �s ha pozit�v m�don t�lmegy�nk rajta, akkor a
v�gess�get fogjuk fel; ha pedig a v�gess�get v�gess�gk�nt gondoljuk el,
akkor lebeg� egys�gben gondoljuk el a val�s l�tez� puszta, de val�di
lehet�s�g�t �s (e lehet�s�get ism�t v�gess�gk�nt t�telezve) e l�tez�
hat�rak�nt az �res semmit, amit azonban �nmag�ban nem gondolhatunk el
sem ,,valamik�nt'', sem valamely �n�ll� fogalom t�rgyak�nt. Ez�rt a
semmit potencialit�sk�nt �s a ,,negativit�snak'' mozg�st kiv�lt�
mozzanatak�nt sem lehet bele�rteni Isten abszol�t l�t�be. A semmit a
teremtm�nyi l�tez� ismertet�jegyek�nt foghatjuk fel, mely azonban maga
is a teremtm�ny Istent�l hordozott pozitivit�s�n alapul, mivel a v�ges
-- van. A szellem �s a szeretet elferd�l�s�re vallana, ha valaki
komolyan gondoln� azt, hogy a semmi �n�ll� l�tez�k�nt t�rgyias�that�. A
szellem �s a szeretet akkor szembes�l csak igaz�ban a ,,semmivel'', ha
�s amennyire tal�lkozik Isten felfoghatatlan teljess�g�vel (-->titok).
-- A vil�gnak a semmib�l val� teremt�s�vel kapcsolatban l�sd:
-->teremt�s.
========================================================================
Seol

A seol az �sz�vets�g �s mindenekel�tt a k�s�zsid�s�g sz�m�ra a holtak

,,tart�zkod�si helye'', az �sz�vets�gi alvil�g (Had�sz birodalm�nak
zsid� megfelel�je): s�t�t, �r�mtelen, �rny�kszer� l�tez�s, t�vol
Istent�l �s az igazi �lett�l. Ez a hely csak k�s�bb differenci�l�dott
k�t r�szre: egy jobb helyre a j�k �s a b�nh�d�s hely�re a gonoszok
sz�m�ra (Lk 16,22-24). A seol-k�pzetben objektiv�l�dik:
a) az a meggy�z�d�s, hogy a halottaknak maradand� egzisztenci�juk
van;
b) a -->hal�l �s maga a hal�l tapasztalata (teh�t nem annyira a hal�l
ut�ni l�tez�s tapasztalata, �s ez�rt nem is lehet azt mondani, hogy az
�sz�vets�g valami hamisat �ll�t ,,a hal�l ut�ni'' �letr�l): amit a seol
teol�gi�jak�nt az �sz�vets�gi �r�sok (els�sorban a zsolt�rok) el�adnak,
azt a hal�lr�l val� emberi tapasztalat �sz�vets�gi teol�gi�jak�nt kell
felfognunk �gy, hogy egyed�l az ember oldal�r�l tekintve ez a
tapasztalat az az abszol�t hat�r, amelyre az ember nem terjesztheti ki
rendelkez�si hatalm�t azzal, hogy kijelenti, a hal�llal ,,mindennek
v�ge'',
c) a hal�los l�thelyzet megv�ltatlans�ga, aminek kereszt�ny
megv�lt�s�t �ppen azzal el�legezik (Fil 1,20-26; R�m 8,38 �s k�v.; 1Kor
15; Lk 23,42.46; 1Tesz 4,13-18), hogy a hal�l rejt�ly�t, amelyet az
�sz�vets�g seol-k�pzete fejez ki, engedelmesen r�b�zz�k Istenre.
========================================================================
Simul iustus et peccator

Simul iustus et peccator (latin, jelent�se: igaz �s b�n�s egyszerre).

E kifejez�s a protest�ns teol�gia sz�vesen haszn�lt formul�ja, mely az
emberi l�tez�s ,,paradoxon�t'' k�v�nja kifejez�sre juttatni: a hitben
tudja az ember, hogy Isten kegyelme �ltal megigazult, �s ugyanakkor
�t�li, hogy b�n�s. Ha e formula azt akarja mondani, hogy az ember nem
lehet mag�t�l �rt�d�en �s t�k�letesen bizonyos �dv�ss�g�ben (hanem
egyed�l Istenre sz�m�tva csak szil�rdan rem�lheti) (-->rem�ny,
-->�dv�ss�g bizonyoss�ga), ha e formula azt jelenti, hogy az embernek
naponta kell im�dkoznia b�ne bocs�nat��rt (DS 229 �s k�v.), mert
val�ban b�n�s (DS 228) �s mindig �jb�l v�tkezik (DS 1573), vagy ha azt
fejezi ki, hogy a t�nylegesen elk�vetett b�n�k tekintet�ben a
megigazul�s elveszt�s�t eredm�nyez� s�lyos b�n elker�lhet� volta (DS
1572) m�g egy�ltal�n nem ny�jt biztos�t�kot arra, hogy az egyes
embernek t�nyleg nincs s�lyos b�ne, akkor e formula katolikus
szempontb�l is helyes, mert j�l �rja le az ember egzisztenci�lis
szitu�ci�j�t. E formula akkor lesz eretnek (DS 1528 �s k�v. 1560 1562),
ha azt akarja mondani, hogy az ember mindig �s mindig ugyan�gy igaz �s
b�n�s egyszerre; hogy a -->megigazul�ssal nem lesz b�n�sb�l -- aki nem
volt igaz -- megigazultt�, aki m�r nem az a b�n�s, aki egykor volt,
hanem igaz, holott kor�bban nem volt az; hogy a megigazult ember igaz
volta nem objekt�v -- b�r v�gs� soron csak Isten �ltal meg�t�lhet� --
�llapot, mely �t bel�lr�l hat�rozza meg a Szentl�lek val�di k�zl�se
folyt�n. A formula elleni katolikus tiltakoz�s teh�t azt a v�lem�nyt
utas�tja el, hogy az Istent�l nek�nk aj�nd�kozott megigazults�g, m�g ha
fenn�ll is, csak b�r�i �t�let, annak felt�telez�se, ,,mintha'' az ember
igaz volna, puszta ,,imput�ci�'' (-->besz�m�t�sb�l sz�rmaz�
megigazul�s), fikci�, mely nem v�ltoztatja meg a val�s�gos embert,
hanem meghagyja b�n�snek, aki nem k�pes a j�ra �s nem k�pes el�seg�teni
�dv�ss�g�t.
========================================================================
Skizma

Skizma: g�r�g fogalom, mely az Egyh�zon bel�li szakad�st jel�li. Az

egyh�zi t�rv�nyk�nyv szerint akkor forog fenn skizma (1325. k�non 2.�),
ha egy megkeresztelt ember megtagadja, hogy a p�p�nak al�vesse mag�t,
vagy hogy k�z�ss�gben �ljen az Egyh�z olyan tagjaival, akik al�vetik
magukat a p�p�nak. Az �jsz�vets�g m�g nem k�l�nb�zteti meg a skizm�t az
-->eretneks�gt�l. Teol�giai szempontb�l k�rd�ses, hogy a -->p�pa
joghat�s�gi prim�tus�nak defin�ci�ja ut�n l�tezhet-e olyan skizma,
amely ne volna ugyanakkor eretneks�g is.
========================================================================
Socinianizmus

Socinianizmus: az -->unitarizmus egyik v�lfaja els�sorban

Lengyelorsz�gban, melyet Fausto Sozzini (1539-1604) alap�tott. A
socinianizmus racionalista m�don tagadta a Szenth�roms�got, J�zus
Krisztus istens�g�t �s a megv�lt�st (DS 1880).
========================================================================
Sola fide

Sola fide (latin, jelent�se: egyed�l a hit �ltal). A ,,sola fide''

elve a protest�ns teol�gi�ban el�sz�r is azt fejezi ki, hogy az ember
az �dv�ss�get egyed�l �gy fogadhatja, hogy az -->sola gratia, hogy
teh�t nem az ember -- Isten kegyelm�t�l f�ggetlen -- cselekv�s�nek,
-->,,tetteinek'' eredm�nye (amelyeket az ember �gy aj�nl fel Istennek,
mintha nem T�le kapta volna), hanem �ppen a hit eredm�nye. Ha teh�t a
,,hit'' egyszer�en annak �sszefoglal�sa, hogy az ember mag�nak a
kegyelemnek az aj�nd�kak�nt szabadon elfogadja a kegyelmet (a ,,hit''
sz�t gyakran haszn�lja ebben az �rtelemben Szent P�l is), akkor a
,,sola fide'' katolikus elv. A k�rd�s csup�n az, hogyan lehet
megfelel�en le�rni a -->megigazul�s elfogad�s�nak ezt a kegyelem �ltal
el�id�zett folyamat�t. A katolikus megigazul�stan itt �rnyaltabb �s a
Biblia szellem�hez k�zelebb �ll� le�r�st alkalmaz ann�l, mint mikor az
iskol�s teol�gia leegyszer�s�t�s�vel a ,,sola fide'' elv�t ,,fides
fiducialis''-k�nt (-->b�z� hit) csup�n �gy �rj�k le, hogy az puszta
bizakod�s (m�gpedig eg�szen bizonyos bizakod�s) abban, hogy Isten
tiszt�n b�r�i, csup�n k�ls� m�don besz�m�tja a b�n�s embernek J�zus
Krisztus igaz volt�t. A tridenti zsinat tan�t�sa szerint a t�rt�nelmi
embern�l a megigazul�st hoz� kegyelemnek az elfogad�sa id�ben kiterjedt
�s t�bb k�l�nb�z� aktusb�l �ll� folyamat (a -->hit mint Isten
igazs�g�nak elfogad�sa, a -->rem�ny, a -->b�nb�nat [attricionizmus]
stb.), mely teljesen csak a (dogmatikus) hit alapj�n kibontakoz�
-->szeretetben val�sul meg.
========================================================================
Sola gratia

Sola gratia (latin, jelent�se: egyed�l a kegyelem �ltal). A ,,sola

gratia'' elve mint a protest�ns teol�gia tartalmi elve el�sz�r is azt
jelenti, hogy az �dv�ss�g teljes eg�sz�ben Isten kegyelm�nek aj�nd�ka,
�s a b�n�s mag�t�l semmif�le -->�dv�ss�ges cselekedetre nem k�pes. Ez
az elv -- ha �gy fogalmazzuk meg -- katolikus elv, mert a tridenti
zsinat tan�t�sa szerint kegyelem n�lk�l az ember egy�ltal�n nem k�pes
az �dv�z�l�sre (DS 1551 �s k�v.), �s a kegyelemr�l sz�l� katolikus
tan�t�st nem lehet a -->szinergizmus �rtelm�ben magyar�zni. Ezzel az
elvvel kapcsolatban teh�t komoly tanbeli elt�r�sek csak a k�vetkez�
esetekben ad�dhatnak:
1. ha �gy �rtelmezik, hogy ennek az elvnek az �rtelm�ben az embernek
nincs v�laszt�si szabads�ga az �dv�ss�ges cselekv�sben, ahelyett, hogy
elismern�k a kegyelem adom�nyak�nt az �dv�ss�ges -->szabads�g
k�pess�g�t �s aktus�t;
2. ha helytelen�l �rtelmezik a kegyelemb�l fakad� �s a kegyelem
befoly�sa alatt �ll� �dv�ss�ges cselekv�s m�dj�t (-->sola fide);
3. ha J�zus Krisztus igaz volt�nak puszt�n b�r�i besz�m�t�sa miatt,
amely az embert bens� l�nyege szerint tov�bbra is meghagyja b�n�snek --
tagadj�k, hogy a -->megigazul�s val�ban megv�ltoztatja az embert, �s
b�n�sb�l val�ban igazz� teszi (annak ellen�re, hogy a rendetlen
k�v�ns�g tov�bbra is megmarad benne [DS 1515 �s k�v.], hogy tov�bbra is
fenyegeti a b�n �s el is k�vet b�n�ket [DS 1573], valamint hogy Isten
el�tti helyzete tov�bbra is hom�lyos [-->�dv�ss�g bizonyoss�ga]).
========================================================================
Sola scriptura

Sola scriptura (latin, jelent�se: egyed�l a Szent�r�s �ltal). A

,,sola Scriptura'' elve mint a protestantizmus form�lis elve azt a tant
jelenti, hogy el�g �nmag�nak a -->Szent�r�s, amely vil�gosan
megmagyar�zza �nmag�t (a Szentl�lek seg�ts�g�vel), �s ez�rt
f�l�slegess� teszi a tekint�lyi �s k�telez� �rv�ny� megnyilatkoz�sokra
k�pes egyh�zi -->tan�t�hivatalt �s a -->hagyom�nyt mint a kereszt�ny
hit tartalm�nak normat�v meghat�roz�it. Ez a tan v�gs� soron nem tudja
igazolni a -->k�non hiteless�g�t, mivel a k�non nem olvashat� ki
mag�b�l a Szent�r�sb�l. Ezenk�v�l nem �t�li meg helyesen mag�nak a
Szent�r�snak a keletkez�s�t, amely annak a tekint�llyel t�rt�n�
igehirdet�snek (kerigm�nak) a lecsap�d�sa, amely m�r a Szent�r�s
megl�te el�tt elkezd�d�tt �s hitet k�vetelt mag�nak arra a form�lis
tekint�lyre hivatkozva, amellyel J�zus az evang�liumok szerz�inek
�nfelfog�sa szerint mag�t az igehirdet�t ruh�zta fel (Mt 28,18-20; Mk
16,15 �s k�v.; Lk 10,16 stb.). A sola Scriptura elv �nmag�t c�folja meg
annak a sz�m�ra, akinek form�lisan joga �s tartalmilag lehet�s�ge van
ennek az elvnek az �rtelm�ben mag�b�l a Szent�r�sb�l mer�teni az
ellent�tes elvet. Megford�tva, a katolikus teol�gia sz�m�ra m�g nyitott
k�rd�s (a II. vatik�ni zsinat ut�n is), hogy elismerhetj�k-e a
Szent�r�snak tartalmi szempontb�l elegend� volt�t (eltekintve a k�non
k�rd�s�t�l, amelyet nem lehet minden tov�bbi n�lk�l �ltal�nos�tani)
an�lk�l, hogy meg ne s�rten�nk a -->hagyom�ny form�lis tekint�ly�t a
Szent�r�s �rtelmez�se ter�n (DS 1501). A ,,sola Scriptura'' elv�t ma
m�r nem kellene a kereszt�nyek elk�l�n�l�s�nek igazol�s�ra
felhaszn�lni.
========================================================================
Sors

A kereszt�ny sz�m�ra van sors annyiban, amennyiben a szabad, tudatos

�lettev�kenys�ggel az ember mindig kiszolg�ltatja mag�t a t�le
k�l�nb�z� vil�gnak, amely kisz�m�thatatlan, f�ggetlen az embert�l
(ann�l is ink�bb, mivel l�nyeg�n�l fogva maga Isten is titok marad), �s
�gy az �let eltervezett esem�nyeib�l val�j�ban v�ratlan, sorsszer�
t�rt�n�sek lesznek. R�ad�sul a -->hal�l minden hatalomt�l megfosztja az
embert, �s az ember legnagyobb, v�gs�, mindent �tfog� tette ennek a
teljes tehetetlens�gnek h�v�, engedelmes elfogad�sa. �mde a h�v�
sz�m�ra ez a sors nem szem�lytelen hatalom, amellyel szembeker�lve csak
eln�mulhat az ember, vagy ha ilyen, akkor J�zus Krisztus v�get vetett
uralm�nak (v�. R�m 8,31-39). Mert Isten, akit a kereszt�ny h�v� Aty�nak
sz�l�t, Isten Lelke �ltal megfosztja hatalm�t�l az emberre -- t�le
f�ggetlen�l -- r�m�rt v�gzetet. B�r Isten titok, de titokk�nt tud
�nmag�r�l, k�zli �nmag�t �s �gy v�gz�s�nek �rtelm�t; szabad �s b�lcs
szeretet �, tiszteli a teremtm�nyt, �s az emberr� lev�sben �nmag�t
vetette al� a sorsnak. A sors engedelmes elfogad�sa (ami megv�ltoztatja
a sorsot) m�r -->hit �s (ahol eljut a beteljes�l�sig) -->szeretet, mert
�s amennyiben a kegyelemben -->kinyilatkoztat�sk�nt t�rt�nik; m�r
anonim kereszt�nys�g, oly elfogad�s, mely legy�zi �s megv�ltja a
sorsot.
========================================================================
Species
 A ,,species'' jelentheti
1) els�sorban a biol�gi�ban a fajt (mely k�l�nb�zik az egyedt�l �s az
�ltal�nos nemt�l), vagyis a k�z�set �s m�gis viszonylag konkr�tot,
amely sok egyedben el�fordul (f�k�pp olyanokban, amelyek egym�st�l
sz�rmaznak);
2) egy l�tez�nek az empirikus, az �rz�ki tapasztalat sz�m�ra
k�zvetlen�l adott, akcident�lis jelleg�, j�rul�kos val�s�g�t,
ellent�tben szubsztanci�lis alapj�val, amely a ,,jelens�gnek'' ezt a
sokf�les�g�t hordozza �s �sszetartja. Ebben az �rtelemben alkalmazzuk a
fogalmat a -->szentmise�ldozattal kapcsolatban arra, hogy fogalmilag
le�rjuk a -->transzszubsztanci�ci�t, amelynek sor�n megmarad az �rz�ki,
tapasztalati val�s�g, a keny�r �s a bor ,,jelens�ge'' (vagyis megmarad
az, ami egyed�l �rdekli a pozitivista fizikust �s amit egyed�l tud
meg�llap�tani megfigyel�si m�dszereivel), �s ,,jele'' (mindk�t
tekintetben: species-e) lesz J�zus Krisztus test�nek �s v�r�nek, mely
ebben az alakban megjelenik.
Hogy milyen m�rt�kben kell ezt a speciest azonos�tani a szigor�an
ontol�giai �rtelemben vett -->,,akcidenssel'', az att�l f�gg, mit
jelent konkr�tan a keny�r (illetve a bor) -->,,szubsztanci�ja'', mely
az Egyh�z tan�t�sa szerint (DS 1642 1652) megsz�nik l�tezni a
transzszubsztanci�ci� k�vetkezt�ben. Mivel ezt neh�z meghat�rozni a
keny�r mint keny�r l�nyege �s a modern fizika alapj�n, ez�rt itt sok
nyitott k�rd�s marad. A hittartalom szempontj�b�l ennek v�gs� soron
nincs is jelent�s�ge: J�zus Krisztus a keny�r maradand� jelens�g-
val�s�ga alatt val�ban az � test�t adja nek�nk, �gyhogy amit ad, az az
� teste, �s ebben a dimenzi�ban csak ez. Ezzel egyar�nt eleget tesz�nk
a fizikai-�rz�ki emp�ria t�teleinek �s a hitt�teleknek. Hogy hogyan
�llhat fenn egy�tt a t�teleknek ez a k�t csoportja, azt nyugodtan
meghagyhatjuk titoknak.
========================================================================
Stigmatiz�ci�

Stigmatiz�ci� (a g�r�g ,,sztigma'' sz�b�l, melynek jelent�se: jel). A

stigmatiz�ci� -- mely Assisi Szent Ferenct�l kezdve napjainkig
viszonylag gyakori k�s�r� jelens�ge bizonyos misztikus �lm�nyeknek -�
abban �ll, hogy a misztikusokon sebhelyek jelennek meg, amelyek a J�zus
sebeir�l alkotott elk�pzel�seiknek felelnek meg, �s amelyeket a
misztikusok nem sz�nd�kosan vagy csal�ssal okoztak maguknak. A
stigmatiz�ci� �nmag�ban nem jelent felt�tlen�l csod�t, mert hasonl�
jelens�gek parapszichol�giai alapon az igazi -->misztik�t�l f�ggetlen�l
is megfigyelhet�k, de ha a stigmatiz�ci� Krisztus �s a kereszt
misztikus szeretet�nek kifejez�d�se �s testi k�vetkezm�nye, akkor
vall�si szempontb�l tisztelni lehet, felt�ve, hogy nem csin�lnak bel�le
szenz�ci�t.
========================================================================
Successio apostolica

Successio apostolica (latin, jelent�se: apostoli ut�dl�s). A

successio apostolica mindenekel�tt az egyh�zi -->hivatali �s
teljhatalom igazol�sa azon az alapon, hogy ezek �rv�nyesen sz�rmaznak
az -->apostolokt�l (a tizenkett�t�l), akiknek a hivatala �s
teljhatalmai J�zus akarat�ra �s a Szentl�lekre mennek vissza. A
hivatali teljhatalmak kett�s�g�nek megfelel�en (szents�gi �s
joghat�s�gi teljhatalom) az apostoli ut�dl�st �s eredetet biztos�thatja
a szents�gi -->szentel�s, amit a jogszer�en szentelt �s �gy az
apostolokra visszavezethet� -->p�sp�k�k v�geznek az apostolok
ut�daik�nt, vagy a hivatal visel�j�nek jog szerint t�rv�nyes, teljes
�rt�k� besorol�st �s al�rendel�st eredm�nyez� hozz�tartoz�sa J�zus
Krisztus Egyh�z�nak k�tel�k�hez �s kapcsolata az Egyh�z legf�bb
hivatalvisel�j�vel, a -->p�p�val mint az apostolkoll�gium fej�nek
t�rv�nyes ut�dj�val, akinek a k�zvet�t�s�vel az egyh�zi hivatalvisel�k
megkapj�k a joghat�s�gi teljhatalmat, a korm�nyz�hatalmat (az els�
successio apostolic�t nevezik materi�lis, a m�sodikat form�lis
successio apostolic�nak is). A successio apostolica elv�r�l mint az
Egyh�z mozzanat�r�l �s az igaz Egyh�z krit�rium�r�l nem mondhatunk le,
mert k�l�nben az Egyh�z t�rt�nelmileg megfoghat� val�s�gb�l elvont
eszm�v� v�ltozna, �s mert egy emberi k�z�ss�gnek mint t�rt�nelmi
val�s�gnak a folytonoss�g�t nem lehet megalapozni egyed�l egy k�nyvvel
(a Szent�r�ssal), hanem egy ilyen k�z�ss�g eset�ben sz�ks�g van az
ut�dl�s t�rv�nyess�g�re is. �m a hitet k�vetel� igehirdet�s
jogszer�s�g�t -- �pp a Szent�r�s szerint -- a h�rn�k�k t�rv�nyess�g�nek
kell igazolnia (v�. Mk 16,15; Mt 28,18-20; Lk 10,16). A teljes
p�sp�kkoll�gium, �l�n a p�p�val, a successio apostolica folyt�n ut�dja
az apostolkoll�giumnak, melynek �l�n P�ter �llt, �s az egyes -->p�sp�k
ebben a koll�giumban, e koll�gium tagjak�nt ut�dja az apostoloknak (v�.
II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 20 22 �s m�shol). -- Az
evang�likusok k�rd�se, hogy mi az �rtelme az ,,ut�dl�s e l�nc�nak''
vagy az �thagyom�nyoz�k sor�nak, fontos szerepet t�lt be az Egyh�z
szempontj�b�l, mert e k�rd�s �lland�an eml�keztet arra, hogy a puszta
hivatali ut�dl�s semmit sem �r, ha nem k�veti az eg�sz Egyh�z az els�
tan�tv�nyok �s apostolok hit�t.
========================================================================
Sugalmaz�s

Sugalmaz�snak nevezz�k (megk�l�nb�ztet�s�l a -->pr�f�t�knak sz�l� �s

a pr�f�t�k �ltal t�rt�n� isteni -->kinyilatkoztat�st�l) Istennek az
�sz�vets�gi �s �jsz�vets�gi -->Szent�r�s szerz�ire gyakorolt
karizmatikus befoly�s�t, melynek k�vetkezt�ben Isten saj�tos �rtelemben
,,szerz�je'' lesz ezeknek az �r�soknak (de ett�l az emberi szerz�k
tov�bbra is megmaradnak m�veik irodalmi alkot�inak), �gyhogy ezek az
�r�sok t�ved�smentesen fejezik ki Isten ig�j�t (2Tim 3,16; DHI: DS 3006
3029). Istennek ez a karizmatikus befoly�sa abban �ll, hogy e k�nyvek
�r�s�t Isten �szt�nzi �s ir�ny�tja az �r�s minden bels� �s k�ls�
szakasz�ban, �gyhogy e k�nyvek azt tartalmazz�k, amit �ltaluk maga
Isten akart mondani, vagyis az apostoli igehirdet�sen alapul� Egyh�z
tan�t�s�nak �s val�s�g�nak igazi, t�ved�st�l mentes kifejez�s�t, �s �gy
a Szent�r�s b�rmelyik k�nyve a sugalmazott szerz� szava, az �segyh�z
hit�nek normat�v objektiv�ci�ja valamennyi k�s�bbi kor sz�m�ra �s
ugyanakkor -->Isten ig�je. A II. vatik�ni zsinat megism�tli az egyh�zi
tan�t�hivatalnak a sugalmaz�sra vonatkoz� tan�t�s�t, de vil�gosan
k�l�nbs�get tesz Isten mint a Szent�r�s ,,szerz�je'' �s az emberek mint
a Szent�r�s ,,val�di szerz�i'' k�z�tt, akik �r�sba foglalt�k ,,azt az
igazs�got, amelyet Isten a mi �dv�ss�g�nkre le akart iratni a szent
iratokban'' (Dei verbum 11). Ez teh�t nem z�rja ki azt, hogy olyan
bibliai t�telek, amelyek a mi �dv�ss�g�nkre szolg�l� igazs�ggal sehogy
sem f�ggnek �ssze, emberi t�ved�seket tartalmazhatnak.
========================================================================
Szabads�g

Az emberi szabads�g sz�ks�gk�ppen t�rgya mind a filoz�fiai, mind a

teol�giai -->antropol�gi�nak. Az ember abban k�l�nb�zik alapvet�en
minden m�s l�nyt�l, mely a k�rnyezet�ben tal�lhat�, hogy nem az
egyetemes term�szeti �sszef�gg�s l�ncszemek�nt ,,egziszt�l'', ez az
�sszef�gg�s nem hat�rozza meg teljesen �s hi�nytalanul l�nyeg�nek
megval�sul�s�t, hanem ,,nyitott'' lehet�s�gek el� van �ll�tva. Az
embernek teh�t feladata, hogy maga val�s�tsa meg (-->munk�val stb.)
�nmaga k�l�nf�le t�rt�nelmi lehet�s�geit �s ebben tal�lja meg
l�nyeg�nek kifejez�s�t (egy�nk�nt �s emberi nemk�nt). Ha lemondana
err�l a szabads�gr�l, akkor az embernek err�l a l�nyegi alkot�elem�r�l
mondana le, v�gs� soron teh�t �nmag�t adn� fel. Az embernek v�llalnia
kell a szem�lyes szabads�gra sz�l� megb�zat�st; az ebben megalapozott
,,pozit�v'' szabads�g (nevezetesen a ,,szabads�g valamire'')
,,negat�v'' szabads�ggal j�r egy�tt: ez az ember szabad lehet�s�ge
arra, hogy ezt vagy azt megtegye, ezt vagy azt elmulassza. Az egyes
ember mindenkori szem�lyes szabads�ga megval�s�t�sa sor�n ism�t szabad
,,�n�ll�s�gokkal'' tal�lkozik, akik megny�lhatnak vagy bez�rk�zhatnak
sz�nd�kai el�tt; ez korl�tozhatja, ha nem is mag�t az ember
szabads�g�t, de szabads�g-szf�r�j�t �s szabads�g�nak objektiv�l�s�t. Az
ember szellemi szem�ly volt�val egy�tt j�r� ,,v�laszt�si szabads�g'' a
kinyilatkoztat�s �ltal is meger�s�tett felt�tele a b�n l�nyeg�nek
(-->b�n), �s a v�laszt�si szabads�got val�s�tjuk meg a megigazul�snak
hittel �s szeretettel val� elfogad�s�ban �s minden �dv�ss�ges
cselekedetben. A szabads�g l�tez�se �s megval�s�t�sa a b�nben �s az
�dv�ss�ges cselekedetben -- defini�lt hitigazs�g (DS 330-339 685 1486
1515 1554 �s k�v. 1927 �s k�v. 1965 �s k�v. 2002 �s k�v. 2409 �s k�v.
2621 3010 3875 �s k�v.). A szabads�g teh�t mindenekel�tt
transzcendent�lis saj�toss�ga a l�tnek �ltal�ban, ami
l�tt�k�letess�g�nek m�rt�k�ben illeti meg a l�tez�t, �s ott nevezz�k
voltak�ppeni szabads�gnak, ahol a l�tez� el�ri a szellemi -->szem�ly
l�tt�k�letess�g�t: ez a l�tt�k�letess�g az �nmag��rt felel�s
�nrendelkez�s, m�gpedig �nrendelkez�s m�g mag�val Istennel szemben is,
mert a t�le val� f�gg�s a szabad �n�ll�s�g elnyer�s�t jelenti (nem �gy,
mint a vil�gon bel�li oks�gi hat�s eset�ben). A t�nyleges �dvrendben
Isten akarja ezt a teremtett szabads�got, mert ez teszi lehet�v� a
szabad partnernek sz�l� szem�lyes, szabad isteni �nk�zl�st (-->Isten
�nk�zl�se) egy olyan dial�guson bel�l, mely mindk�t r�szr�l szabad. Az
egzisztenci�lis v�laszt�si szabads�gnak mint a -->szem�ly l�nyegi
m�lt�s�g�nak az isteni szeretet l�nyeg�b�l �s az isteni szeretethez
sz�ks�ges partner l�nyeg�b�l ad�d� fogalma alkotja az alapj�t a
lelkiismereti szabads�g helyesen �rtelmezett tan�nak, valamint annak a
tannak, hogy az egy�nnek joga van a szabads�g konkr�t megval�s�t�s�hoz
sz�ks�ges ,,t�rre'' minden olyan �llami �s egyh�zi hatalommal szemben,
amely ezt a teret k�nyszerrel megsz�ntetni vagy igazs�gtalanul
korl�tozni akarja (-->t�relem, -->emancip�ci�). Sz�kebb �rtelemben vett
teol�giai fogalomk�nt (a teol�giai antropol�gi�n bel�l) ,,Isten
gyermekeinek szabads�ga'' J�zus Krisztus �zenet�nek alapkerigm�ja (R�m
8,15). A szabads�g itt a J�zus Krisztusban val� -->megv�lt�s gy�m�lcse
�s a t�le kapott L�lek kibontakoz�sa. A kereszt�ny szabads�g
felszabadul�s a b�n, a k�ls� t�rv�ny �s a -->hal�l meghat�roz� hatalma
al�l, egy�ltal�n felszabadul�s a vil�gi hatalmass�gok szolgas�g�b�l.
Pozit�v �rtelemben a szabads�g jelenti a k�tel�keit�l fel�lr�l
megszabad�tott sz�v elevens�g�t, ami a L�lek aj�nd�ka: ez az elevens�g
a kinyilatkoztat�sb�l, valamint a J�zus Krisztusban kinyilv�n�tott
megv�lt�, isteni szeretet k�zl�s�b�l fakad, �s voltak�ppeni alapform�ja
a szeretet mint a ,,legnagyobb kegyelmi adom�ny''. Ez egyr�szt nyitott,
bizakod� szabads�got jelent az Aty�hoz val� viszonyban, m�sr�szt --
Isten megv�lt� szeretet�nek Lelke �ltal -- szeret� k�zels�get minden
teremtm�nyhez, minden emberhez, kiv�ltk�ppen pedig azokhoz, akik
,,elf�radtak �s terhet hordoznak''. Ez a szabadd� tett szabads�g az
igehirdet�s t�rgya, ezt alapozza meg mint ,,test�nk megv�lt�s�t'' (R�m
8,23) �s ennek kezdet�t jelenti az az adom�ny, amelyet J�zus
Krisztusban kaptunk Istent�l, de e szabads�g m�g rejtve van �s ki van
t�ve a f�ldi l�tez�s vesz�lyeinek (DS 330-339 378 383 396 633 1521). A
f�ldi l�tez�s sor�n a szabads�got sokf�le form�ban fenyegeti az a
vesz�ly, hogy a szabads�g csak �r�gy lesz az �nz�sre �s kicsapong�sra
(Gal 5,13). A kereszt�ny szabads�g l�nyeg�n�l fogva eszkatologikus
term�szet�: noha m�r val�ban megkezd�d�tt, m�gis az eg�sz teremt�ssel
egy�tt t�relmesen v�rja, hogy a szolgas�gb�l v�g�rv�nyesen �s
t�k�letesen felszabaduljon ,,Isten fiainak dics�s�ges szabads�g�ra''
(R�m 8,21), amelybe bele kell torkollnia a J�zus Krisztus �ltal
szabadd� tett szabads�gunknak.
========================================================================
Szabellianizmus

A szabellianizmus -- a -->monarchianizmus (-->modalizmus) egyik

v�lfaja -- a 3. �s 4. sz�zadban elterjedt eretneks�g (alap�t�ja
Sabellius, akit R�m�ban 220-ban kik�z�s�tettek), mely tagadta a
-->Szenth�roms�got: az Istenen bel�li h�roms�g az egy �s �nmag�val
teljesen azonos Istennek puszt�n h�rom k�l�nb�z� viszonya a vil�ghoz
(megnyilv�nul�si m�dja), �gyhogy az emberr� lev�ssel megsz�nik Isten
atyas�ga, a mennybemenetellel pedig fi�s�ga (DS 112-115).
========================================================================
Szadduceus p�rt

Szadduceus p�rt (a p�rt nev�t tal�n C�dok f�pap nev�b�l kell

levezetni: Ez 40,46 stb.). A szadduceus p�rt J�zus idej�n szkeptikus-
liber�lis felfog�s� vall�si-politikai p�rt volt (a szadduceusok a
farizeusok ellenfelei voltak), melyhez a zsid�s�gon bel�li uralkod�
kasztok tartoztak (papok, patr�ciusok). A szadduceus p�rt csak az
�sz�vets�g r�gebbi iratainak teol�gi�j�t fogadta el, elvetette a test
felt�mad�s�t (Mt 22,23), az angyalok l�tez�s�t (ApCsel 23,8), valamint
t�lhangs�lyozta az ember szabads�g�t �s �n�ll�s�g�t.
========================================================================
Szakr�lis �s prof�n

A szakr�lis (�jlatin m�sz�, jelent�se: a sacrum-ra, a szentre

vonatkoz�) azt jelenti, ami a -->szenthez tartozik, teh�t a
-->kultuszt, a -->szentel�ssel kit�ntetett szem�lyeket �s dolgokat stb.
A prof�n (az, ami a szent szf�ra [fanum] el�tt [pro] van) a -->vil�g
vil�gi volt�t jelenti, amely ebben a min�s�g�ben auton�mi�ra tart
ig�nyt a vall�ssal �s az egyh�zakkal szemben. E s�ma alapja az az
elk�pzel�s, hogy a vil�gnak egy bizonyos ter�let�t kiz�r�lagosan fenn
lehet tartani a szent sz�m�ra, embereket �s dolgokat el lehet ide
k�l�n�teni, �s els�dlegesen a kultusz c�ljaira lehet rendelni (a
kultusz itt j�r�szt m�ltba tekint�s: -->visszaeml�kez�s), �s hogy csak
a szentnek ezen a ter�let�n lehet Istennel k�zvetlen�l kapcsolatba
ker�lni. A kereszt�nys�g prof�nnak tekinti a vil�got, vagyis azt
vallja, hogy Isten elind�totta a vil�g n�vekv� �n�ll�sul�s�nak
folyamat�t (�s ezzel egyidej�leg -->Isten �nk�zl�s�nek J�zusban
hat�rozott� �s fel�lm�lhatatlann� lett folyamata �ltal a vil�g Istenhez
val� egyre nagyobb fok� k�zeled�s�nek folyamat�t). �nmag�t azonban a
kereszt�nys�g nem tekinti szakr�lisnak, mert a kereszt�nys�g mint eg�sz
nem rekeszti ki mag�t a vil�gb�l, hanem benne van, hogy ott val�s�tsa
meg mag�t. A vil�gt�l val� kereszt�ny elhat�rol�d�s �s a vil�g b�n�s
�llapot�nak kritik�ja nem azt jelenti, hogy a kereszt�nys�g szakr�lis
szf�r�t teremt mag�nak. Ha a szakr�lis cselekm�nyben valami vagy valaki
vil�gn�lk�liv� v�lik, akkor nem szakr�lis cselekm�ny m�g a
kereszt�nys�g k�zponti megval�sul�sa, az eucharisztia sem, amely J�zus
,,prof�n'' �let�t �s hal�l�t jelen�ti meg, �s ahhoz ad �szt�nz�st, hogy
Isten orsz�g�nak �g�retei a vil�gban megval�suljanak. M�g kev�sb�
szakr�lisak egyh�zi szem�lyek �s int�zm�nyek, amelyekre mindig r�nyomja
b�lyeg�t a vil�g szelleme is. A fogalomp�r teh�t alkalmatlan arra, hogy
kifejezze a kereszt�nys�g vil�g- �s �nfelfog�s�t.
========================================================================
Szarx

Szarx (g�r�g, jelent�se: h�s). A szarx a Szent�r�sban nem azt

jelenti, amit ma -->,,testnek'' nevez�nk, hanem az eg�sz embert jel�li,
els�sorban mint testi l�nyt, gyenges�g�ben, esend�s�g�ben, k�nyszer�
t�rv�nyeknek al�vetett volt�ban �s hal�lra-sz�nts�g�ban, mely
tulajdons�gok szellemi-szem�lyes val�s�g�t is jellemzik (hasonl�
jelent�s� a ,,test �s v�r'': Mt 16,17; 19,5; 24,22; R�m 1,3 stb.).
Isten ebbe a szarx-ba k�ldte Fi�t, hogy megmentse az embert (R�m 8,3).
Az ember mint szarx, mint ,,term�szeti'' ember k�l�nb�zik a l�lekt�l
(-->pneuma) mint megszentel� �s �ltet� isteni er�t�l, �s egyed�l a
l�lek viheti v�ghez a ,,h�s'' megment�s�t �s megdics��t�s�t (Mt 26,41;
Jn 6,63; R�m 7,5 �s k�v.; 8,3-14; Gal 3,3 stb.; l�sd m�g:
-->trichotomizmus). V�g�l is ez a test -- amely teh�t k�l�nb�zik Isten
pneum�j�t�l (�s az embernek att�l az �llapot�t�l, amikor �tj�rja Isten
Lelke) -- az embernek a -->vil�ghoz k�t�d�, tompa-f�ldi l�nyege, amely
elz�rk�zik a Szentl�lek adom�nya el�l, �s mindig �jb�l el�id�zi a b�nt
�s a hal�lt (1Kor 5,5; Gal 5,16 �s k�v.; 6,8 stb.). �m a t�rt�nelmi,
d�nt�sekre k�nyszer�l�, szabad emberi egzisztenci�nak ez a
-->dualizmusa nem fokoz�dik abszol�t, l�nyegi dualizmuss�, �s az ember
term�szeti val�s�g�t nem lehet m�r eleve, �nmag�ban gonosznak �t�lni. -
- Kollekt�v �rtelemben a szarx jelentheti a k�z�ss�get (Ter 2,23), az
emberis�get (Ter 6,12) vagy valamennyi ,,testi l�nyt'' (Ter 6,17).
========================================================================
Szeg�nys�g

A szeg�nys�g az �sz�vets�gben egyen�rt�k� a nyomorral, a

kizs�km�nyolts�ggal, a jogfosztotts�ggal; a szeg�nys�g nem Istent�l,
hanem a gazdagokt�l �s hatalmasokt�l sz�rmaz� rossz, mely r�szben a b�n
b�ntet�se is. Eg�sz Izrael elnyomat�sa -- vagyis a fogs�g -- ut�n a
,,szeg�ny'' vall�si fogalomm� lesz, jelent�se: ,,al�zatos'',
,,j�mbor''. A k�s�zsid�s�g szerint a szeg�nyek alkotj�k az igazi
Izraelt. J�zus, aki maga is szeg�ny volt, el�t�li a gazdagokat �s
j�llakottakat (Lk 6,25: ,,Jaj nektek, akik most j�llaktok, mert �hezni
fogtok.''), Mt 5,3 szerint pedig boldognak mondja a l�lekben
szeg�nyeket, vagyis mai exeg�tikai tud�sunk szerint nem az
al�zatosokat, nem azokat, akik koldusok Isten el�tt, nem az
egy�gy�eket, nem azokat, akik hajland�k a lemond�sra, hanem a val�ban
szeg�nyeket �s szenved�ket. J�zus megk�veteli �v�it�l, hogy mondjanak
le a vagyonukr�l (Mt 8,20), m�gpedig nem etikai mot�vumok miatt, hanem
ama szabads�g kedv��rt, amely az � k�vet�s�hez kell �s amelyre ez�ltal
lehet szert tenni, valamint a kereszt�nyek sz�ks�ges egyenl�s�ge �s az
� k�z�ss�g�nek az egys�ge kedv��rt (v�. ellens�ges �rzelmek a gazdagok
ir�nt az �jsz�vets�gben, pl. Jakabn�l, az �segyh�z vagyonk�z�ss�ge). --
Hab�r J�zus utalt arra, hogy a szeg�nys�get sohasem lehet majd teljesen
megsz�ntetni (Mt 26,11), a kereszt�ny embernek m�gis erk�lcsi
k�teless�ge, hogy harcoljon a nem �nk�ntes szeg�nys�g ellen, hogy
minden eszk�zt latba vessen a t�rsadalmi nyomor felsz�mol�s��rt. J�zus
szav�b�l (Mt 26,11) semmik�ppen sem lehet azt az utas�t�st kiolvasni,
hogy az elnyomorod�st �s a t�rsadalmi egyenl�tlens�get megad�ssal csak
t�rni lehet. Az �nk�nt v�llalt szeg�nys�g kereszt�ny -->aszk�zis kell,
hogy legyen; az -->evang�liumi tan�csok megfogad�s�hoz hasonl�an jele
kell, hogy legyen az Egyh�z hit�nek, annak a hitnek, hogy a v�gs� id�
m�r megkezd�d�tt, �s utalnia kell a kereszt�ny rem�ny alapj�ra.
B�rmennyire neh�z legyen is a mai pluralista vil�gban a gyakorlati
megval�s�t�s, a J�zust k�vet� Egyh�z sz�m�ra ma is �rv�nyes az a
meghagy�s, hogy ne gazdag Egyh�z legyen a szeg�nyek sz�m�ra, hanem
szeg�ny Egyh�z a szeg�nyekkel egy�tt. -- A szeg�nys�g vall�si
fogalomk�nt is meg�rzi jelent�s�t, abban az �rtelemben, hogy a
szeg�nys�g lemond�s a magunk erej�b�l t�rt�n� megigazul�sr�l, Isten
kegyelm�nek elfogad�sa �res k�zzel, a szeretet ,,hi�baval�'' pazarl�sa.
========================================================================
Szekta

Szekt�nak nevezik a legk�l�nb�z�bb t�rt�nelmi eredet�, sz�nd�k�,

strukt�r�j� �s megjelen�s� vall�si csoportokat. Vall�sszociol�giai
�rtelemben a szekt�t kognit�v kisebbs�gek adekv�t t�rsadalmi
strukt�r�jak�nt lehet felfogni (P. L. Berger), mivel az ilyenek -- a
szok�sost�l elt�r� val�s�gdefin�ci�juk fenntart�sa v�gett arra
k�nyszer�lnek, hogy kicsiny, z�rt csoportokban elhat�rolj�k magukat a
k�rnyezett�l. Teh�t a tagok csek�ly sz�ma -- ami a szekt�kat
megk�l�nb�zteti a nagy egyh�zakt�l -- az egyh�zi dogmatik�t�l elt�r�
tanaik szoci�lpszichol�giai k�vetkezm�nye. A szekt�k k�zelebbi
teol�giai jellemz�i f�k�pp a k�vetkez�k: a biblicizmus, szigor� etika,
�nk�ntess�g, a kiv�lasztotts�g saj�tos tudata, int�zm�nyelleness�g, a
vil�gi elem kiemel�se.
K. F.
========================================================================
Szekulariz�ci�

A szekulariz�ci�t mint teol�giai fogalmat hat�rozottan meg kell

k�l�nb�ztetni a szekulariz�ci� t�rt�neti-jogi jelens�g�t�l, mely az
egyh�zi tulajdon �llamos�t�s�t jelenti. A szekulariz�ci� nem is a
vall�s tartalmainak elvil�giasod�sa vagy kiszorul�sa a nyilv�noss�g
ter�let�r�l, hanem a vil�gi volt�ban tekintett vil�g �n�ll�s�g�nak �s
�rtelmess�g�nek hitb�l fakad� elismer�se (J. B. Metz). A teol�giailag
megalapozott szekulariz�ci� tiltakozik az ellen, hogy a vall�s
bekebelezze a prof�n t�rt�nelmet, �s a t�rsadalom�rt v�gzett
szolg�latot valamint az emberibb -->vil�g fel�p�t�s�ben val� r�szv�telt
a kereszt�ny ember legsaj�tabb k�teless�gei k�z� sorolja. A kereszt�ny
ember t�rsadalmi-politikai diak�ni�ja, elk�telezetts�ge teh�t nem
idegen�ti �t el igazi rendeltet�s�t�l, hanem t�rt�neti k�zvet�t�sei
�ltal konkr�t szeml�letess�get k�lcs�n�z e rendeltet�snek.
K. F.
========================================================================
Szellem

A szellem az a l�tez�, amelyet k�t dolog t�ntet ki: egyr�szt nyitott

a -->l�t ir�nt, m�sr�szt nyitott az ir�nt, ami � maga �s ami nem �
maga. A szellem alapsaj�toss�gai a l�tez�nek ez a k�tf�le, az egyetemes
l�t ir�nti �s �nmaga ir�nti nyitotts�ga: -->transzcendencia �s reflexi�
(�nmaga szellemi birtokl�sa tudatos l�t�ben �s -->szabads�g). Az eg�sz
l�tre ir�nyul� transzcendenci�ban az egyes ember ,,elevennek'' �s
,,szubjektumnak'' tapasztalja mag�t; a m�sik egyest viszont, akivel
�nfelfog�s�nak horizontj�ban tal�lkozik �s aki nem � maga, vele szemben
�ll� l�nynek, teh�t ,,objektumnak'' tapasztalja. Az egyes l�tez�nek ez
az elhat�rol�d�sa a t�rgyilag idegent�l, valamint az eg�sz l�t
elgondol�s�nak �s megismer�s�nek lehet�s�ge teszi lehet�v� a szellemnek
a szabad �ll�sfoglal�st valamely szabadon v�lasztott k�l�n�ssel
kapcsolatban, �s teszi lehet�v� saj�t l�nye �nmeghat�roz�s�nak
-->szabads�g�t. Az emberi szellem v�gess�g�t f�k�ppen az bizony�tja,
hogy sz�ks�gszer�en hozz� van k�tve a meglepet�st hoz� m�sikkal �s
idegennel val� tal�lkoz�shoz, ami mindig t�red�kes �s
megtervezhetetlen, �s ez�rt hozz� van k�tve a saj�t -->test�hez mint a
szubjektum �s objektum k�zti k�zvet�t�h�z. Az emberi szellem teh�t nem
,,tiszta szellem'', hanem l�nyeg�n�l fogva ,,szelleml�lek'', ami
testhez-k�t�tts�ge �s enn�lfogva t�rhez �s id�h�z-k�t�tts�ge �ltal lesz
saj�tosan ,,emberi szellemm�''. Az emberi szellem a gondolkod�sban,
megismer�sben �s akar�sban a szellemk�nt-�s-testk�nt megalkotott eg�sz
ember -->�rz�kis�g�re �s ezzel a tapasztalatra van utalva, ez azonban
mag�nak az emberi szellemnek a tapasztalata. Az ilyen tapasztalat
azonban sohasem t�ltheti ki a szellem t�rekv�s�t a l�tre, amit
tapasztalat�nak felt�telek�nt �lland�an �s sz�ks�gszer�en v�grehajt
v�gtelen transzcendenci�ja alapj�n; az emberi szellem mindig v�ges
reflexi�i �sszess�g�kben sem sz�ntetik meg azt a messzes�get, amely
ir�nt a szellem nyitott, �s sohasem tudj�k megfelel�en bet�lteni a
szellem abszol�t �s v�gtelen v�rakoz�s�t. A t�rgyi tudat -- mely mindig
elmarad a szellem eml�tett t�rekv�se m�g�tt -- tudja (m�g ha esetleg
nem akarja is �szrevenni, �s ha e tud�s megmarad is nem-tematikus
tud�snak), hogy �t mag�t a transzcendenci�j�t hordoz� v�gtelen
mozg�s�nak c�lja teszi lehet�v� (-->titok, -->Isten,
-->istenbizony�t�s), mely a v�gesemberi szellem alapja. Ez a v�gtelen
�s felfoghatatlan l�t z�rja k�r�l �s hordozza az emberi szellem
megismer�s�t �s szabads�g�t, mivel e l�tb�l kiindulva �s fel�je haladva
tapasztalja mag�t a v�ges szellem �nmag�ra �s szabads�g�ra b�zott
l�nynek; �s e l�t ir�nt nyitott az emberi szellem l�ny�n�l fogva is
(-->egzisztenci�l, term�szetfeletti -->kegyelem, -->Isten �nk�zl�se).
========================================================================
Szem�ly

Szem�ly (latinul persona, amely eredetileg a sz�nj�tsz�sn�l haszn�lt

maszkot jelentette; g�r�g�l prosz�pon: arc). A szem�ly fogalm�nak
(els�sorban e fogalom mai �rtelm�ben) nagy jelent�s�ge van a
teol�gi�ban, mivel az ember ama saj�toss�gaira utal, melyek Istenhez
val� viszony�nak �s �dv�ss�ges cselekv�s�nek a felt�telei: e fogalom
utal az ember szellemi volt�ra, amennyiben az -->transzcendenci�j�n
alapul, �s amennyiben e szellemis�g mozzanatai a mag�n�l val� l�t, az
�lland� �s elker�lhetetlen r�utalts�g a -->l�t eg�sz�re �s �gy Istenre
(mint az egyes l�tez�kh�z val� �t�l� [objektiv�l�] �s cselekv�
viszony�nak a priori felt�tel�re) �s az a szabads�g, hogy rendelkezz�k
�nmag�val abban a folyamatban, melyben kritikai t�vols�got tartva
�rintkezik a v�gesnek megismert egyes l�tez�kkel. A szem�lyes l�t teh�t
a szubjektumnak mint szubjektumnak szellemi �nbirtokl�sa a szubjektum
tudatos �s szabad, a val�s�g eg�sz�re �s annak v�gtelen alapj�ra,
Istenre val� vonatkoztatotts�ga �ltal. Term�szetesen az ember
szem�lyess�ge csak a konkr�t testis�gben, a t�rt�nelmi itt �s most-ban,
a Te-nek sz�l�tott m�sikkal folytatott dial�gusban �s �gy csak
k�z�ss�gben val�sulhat meg, a szem�ly eredeti �nmegval�s�t�sa csak a
vil�g szenved�leges tapasztal�s�n kereszt�l (intellectus possibilis)
mehet v�gbe. Nem sz�ks�ges hosszasan magyar�zni, hogy az ember ily
m�don jellemezhet� ontol�giai term�szete az alapja az ember �r�k
�rv�nyess�g�nek, felel�ss�g�nek, Istennel val� dialogikus
kapcsolat�nak, annak a k�pess�g�nek, hogy term�szetfeletti c�lra
h�vhat� meg (-->term�szet �s kegyelem, -->potentia oboedientialis), ez
az alapja az ember m�lt�s�g�nak, -->halhatatlans�g�nak �s az erk�lcsi
�rt�kek abszol�t volt�nak (-->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny).
A kereszt�ny teol�gia azonban (e modern szem�lyfogalmon k�v�l,
illetve annak r�szek�nt) ismer egy m�sik szem�lyfogalmat is, mely a
-->krisztol�gi�ban �s a szenth�roms�gtanban szerepel (de ezekben sem
eg�szen azonos �rtelemben, �s e krisztol�giai illetve szenth�roms�gtani
szem�lyfogalom �rtelmez�s�t illet�en nem elhanyagolhat� k�l�nbs�gek
vannak az egyes teol�giai ir�nyzatok k�z�tt is). Ez ut�bbi
szem�lyfogalom �sszef�gg ugyan az el�bbivel, de m�gsem egyszer�en
azonos vele, hanem egy szubjektumszer� (mag�n�l lev� �s szabad),
konkr�t, szellemi term�szetnek (a fenti �rtelemben vett szem�lynek)
egyik ismertet�jegy�t: a ,,szubzisztenci�j�t'', vagyis a (fenti
ismertet�jegyekkel rendelkez�) konkr�t szellemi term�szetnek azt a
tulajdons�g�t emeli ki, k�l�nb�zteti m�g �s nyilv�n�tja a szem�ly
(-->h�posztaszisz) legval�s�gosabb jegy�nek, amelynek r�v�n e term�szet
a legk�zvetlenebb�l �nmag��; ez m�sk�ppen a v�gs�, t�k�letes �nmag�ban
val� l�t; e szellemi term�szet �sszet�veszthetetlen hordoz�ja, illetve
az, ami egy val�s�got a szellemi term�szet hordoz�j�v� tesz. E
teol�giai megk�l�nb�ztet�s alapja egyr�szt az, hogy J�zus Krisztus
egyetlen, eg�sz val�s�g�ban mindaz megvan, ami az embert emberr� teszi
(amit fent a szem�ly modern, tartalmi fogalm�hoz soroltunk), J�zus
emberi val�s�ga mag�ban val�an mindenest�l teremtm�nyi, v�ges �s
teremtett val�s�g, mely nem azonos�that� Isten istens�g�vel, �s m�gis
val�s�gosan, abszol�t, maradand� egys�gben hozz�tartozik Isten
Logosz�hoz; Isten kinyilatkoztat� jelenl�te k�z�tt�nk. M�rmost a
hagyom�nyos kereszt�ny terminol�gia (k�r�lbel�l a -->kalkedoni zsinat
sta, v�. DS 301 �s k�v.) azt nevezi a Logosz emberi ,,term�szet�nek'',
ami a Logosznak lehet�v� teszi, hogy istens�g�nek csorb�t�sa n�lk�l
val�ban emberr� legyen (a hagyom�nyos felfog�s ezt a ,,term�szetet''
nem tekinti dolognak, nem tagadja transzcendenci�j�t, szabads�g�t �s
Istenhez val� teremtm�nyi, dialogikus viszony�t). �s mivel ez a val�s�g
eg�szen a Logosz val�s�ga, ez�rt e hagyom�nyos terminol�gia szerint a
Logosz a ,,szem�ly'', vagyis e ,,term�szet'' hordoz�ja, mely v�gs�
egys�get k�lcs�n�z neki �s birtokolja, �s ennyiben J�zus Krisztusnak ez
az emberi ,,term�szete'' �nmag�ban v�ve m�g nem ,,szem�ly'' (ebben a
skolasztikus �rtelemben). A hagyom�nyos felfog�s ezzel nem nyilv�n�tja
J�zus Krisztus embers�g�t kev�sb� ,,szem�lyesnek'' (modern �rtelemben).
Ellenkez�leg: ha a szem�lyess�g (mai �rtelemben) egy ,,mag�hoz t�rt''
val�s�g ,,mag�n�l-l�t�t'' (vagy ennek ontol�giai alapj�t) jelenti, mely
,,mag�n�l-l�tre'' az jellemz�, hogy e val�s�got csak ez utalja --
m�gpedig sz�ks�gszer�en (l�tszer�en �s egzisztenci�lisan) -- egy m�sik
szem�lyhez (TE) �s Istenhez, akkor J�zus emberi val�s�g�nak
,,szubzisztenci�ja'' a Logoszban fel�lm�lhatatlan megval�sul�sa annak,
amit a szem�lyess�g jelent. A puszt�n teremtm�nyi val�s�g eset�ben
teh�t a szem�ly mint nem teljesen (l�tszer�en �s tudatosan) Istenre
hagyatkoz� szellemis�g negativit�st rejt mag�ban. A modern �s a
hagyom�nyos szem�lyfogalom teh�t ily m�don �sszeolvad: a szellemi,
mag�n�l lev� transzcendencia -- amely ekszt�zis�n�l (�nmag�b�l val�
kil�p�s�n�l) v�g�l mindig �jb�l visszaesik �nmag�ba �s �nmag�ban
�n�ll�sul (lesz ,,h�po-sztaszissz�'', vagyis modern �rtelemben vett
v�ges szem�lly�, aki explicit m�don felismeri szem�ly volt�nak
v�gess�g�t) -- J�zus Krisztusban ,,ahiposztatikus'' lesz �nmag�ban
(puszta ,,term�szet'', de �ppen �gy szem�ly volt�ban t�k�letes) �s
,,enhiposztatikus'' lesz Isten Logosz�ban, ennek az ekszt�zisnak
abszol�t, Istent�l kieszk�z�lt sikere (l�tszer� �s tudatos
megval�sul�sa) k�vetkezt�ben.
A szem�ly �s a szellemi-individu�lis term�szet k�zti skolasztikus-
teol�giai megk�l�nb�ztet�s alapja m�sr�szt a kereszt�ny
szenth�roms�gtanban tal�lhat�. Az embernek sz�l� isteni �nk�zl�s --
mely a megtestes�l�s �s a kegyelem �ltal t�rt�nik -- oly radik�lis,
vagyis �ltala olyannyira �gy kapjuk meg Istent, amilyen � mag�ban
val�an, hogy ennek az �nk�zl�snek h�romf�le aspektusa (Isten �dvrendi
h�roms�ga) mag�ban val�an �s mag��rt val�an hozz� kell, hogy tartozz�k
Istenhez, Istenen bel�li is kell, hogy legyen: a szellemi val�s�g- �s
�letteljess�gnek mint k�z�lhet� �s m�gis megtartott teljess�gnek
t�k�letesen eredet n�lk�li eredetis�ge, e val�s�gteljess�gnek �nmaga
�ltal objektiv�lt �s kimondott volta, e val�s�gteljess�gnek az
eksztatikusan szent szeretetben val� odaaj�nd�kozott volta mag�ban
val�an megilleti Istent, �s e tulajdons�gokat nem szabad Isten igazi,
abszol�t egys�g�re val� tekintettel tompa, k�zvet�t�s n�lk�li
egyformas�gk�nt, halott azonoss�gg� �sszeolvad� tulajdons�gokk�nt
elgondolni, mert k�l�nben az �dvrendi Szenth�roms�g nem a voltak�ppeni
Isten lenne mag�ban val�an, hanem v�ges, nem-isteni, k�zb�ls� ter�let
Isten �s a kegyelemben r�szes�tett ember k�z�tt, ami kiz�rn� Isten
voltak�ppeni �nk�zl�s�t. Az isteni l�t- �s �letteljess�gnek ezt a h�rom
aspektus�t -- amelyek ellent�tes egym�sra vonatkoz�suk k�vetkezt�ben
�sszecser�lhetetlenek �s �ppen �gy teszik lehet�v�, hogy ugyanaz az
�letteljess�g (mint nem relat�v val�s�g) esetenk�nti egyszeri �s
ellent�tes, h�romszor egyszeri m�don l�tezz�k -- nevezik
,,szem�lyeknek'' is, �s ezek k�l�nb�znek az egyetlen, v�gtelen
l�tteljess�gt�l mint isteni ,,term�szett�l''. Ennek megfelel�en a
klasszikus krisztol�giai �s szenth�roms�gtani dogm�t �gy fogalmazt�k
meg: az egy J�zus Krisztusban mint az emberr� lett Logoszban egy
szem�ly van (az Atya Ig�je) �s k�t term�szet (az isteni �s az emberi)
(DS 301 �s k�v. 801 1339-1346); az egy �r�k Istenben egy term�szet
(vagy l�nyeg) van �s h�rom szem�ly (DS 75 150 800 1330). Itt figyelembe
kell venni, hogy a ,,szem�lyek'' ,,h�roms�ga'' nem ugyanazt ism�tli meg
h�romszor, hanem �sszefogja azt, ami az Aty�t, a Fi�t �s a Szentlelket
mindenkor abszol�te k�l�nb�z�v�, vagyis egym�ssal viszonylag
ellent�tess� teszi. A puszt�n Istenen bel�li k�l�nb�z�s�gnek mint az
egys�gen bel�li k�l�nb�z�s�gnek (olyan egys�g ez, melynek igazi l�nyege
ez�ltal val�sul meg) az alapjait csak nagyon pontatlan �rtelemben lehet
egy fogalomban ism�t �sszefoglalni, mivel azt a ,,h�rmat'' csak
megk�l�nb�zteti, de nem teszi egyenl�v� az, ami �ket az itt megjel�lt
�rtelemben ,,szem�lly�'' teszi, mivel a ,,k�z�s'' elem itt m�r a
,,term�szet'' abszol�t azonoss�ga, aminek k�vetkezt�ben a h�rom isteni
,,szem�lyben'' szigor�an csak egyszer van meg az, amit fentebb a
,,szem�ly'' modern fogalm�nak ismertet�jegyei gyan�nt meg�llap�tottunk
(,,mag�n�l-l�t'' mint l�nyeg�nek bels� megvil�gosodotts�ga, szabads�g).
-- Mindezzel azt akartuk csak megvil�g�tani itt, hogy amikor a
teol�gi�ban olyan fogalmakat alkalmazunk, mint a ,,term�szet'' �s
,,szem�ly'', akkor annak a folyamatnak a v�g�n, amely a fogalmak �s
gondolatok �rtelm�t l�nyegesen megv�ltoztatja, nem szabad elfelejteni
azt a t�rgyi alapot, amely ehhez a tapogat�dz�, anal�g
fogalomalkalmaz�shoz vezet, vagyis nem szabad a fogalmat ism�t �gy
�rtelmezni, mint kezdetben, s ezzel a krisztol�giai �s
szenth�roms�gtani hitt�teleknek �nk�nyesen olyan �rtelmet
tulajdon�tani, amely voltak�ppen eg�szen helytelen. J�zus Krisztus
emberi ,,term�szete'' teh�t kor�ntsem dologszer�-statikus term�szet, �s
egy�ltal�n nem hi�nyzik bel�le az, ami az emberi szem�lyt ,,szem�lly�''
teszi: a mag�n�l-l�t, a szabads�g, valamint az im�d�sban �s
engedelmess�gben -- mint a teremtm�nyi transzcendencia
megnyilv�nul�saiban -- megval�sul� dialogikus teremtm�nyi viszony
Istenhez. �s a h�rom ,,szem�ly'' Istenben nem h�rom cselekv�
szubjektumot jelent, akik mind a h�rman k�l�n-k�l�n �n�ll�, tudatos �s
szabad �letteljess�ggel rendelkeznek �s szemben �llnak egym�ssal, mert
ez nem hagyn� meg miszt�riumk�nt az isteni term�szet egyetlens�g�t,
hanem megsz�ntetn� azt.
========================================================================
Szem�lyis�g

Etikai �rtelemben akkor besz�l�nk szem�lyis�gr�l, ha az ember szabad

d�nt�s�vel val�ban kit�r�s n�lk�l elfogadja a -->szem�lyk�nt val�
l�tet: a titokra ir�nyul� l�tez�s dialogikus jelleg�t, a szabads�got, a
k�teless�get, a felel�ss�get, a b�n�ss�get (an�lk�l, hogy elkend�zn�),
a felebar�tj�t annak elidegen�thetetlen szem�ly volt�ban, a f�jdalmat
�s a hal�lt. A teljes szem�lyis�g a sz�v �s nem az �rtelem
zsenialit�s�ban gy�keredzik.
========================================================================
Szemiarianizmus

Szemiarianizmus: a 4. sz�zad k�zepe t�j�n az �n. homoi�nusok �s

,,homoiuszi�nusok'' elm�lete, mely hom�lyosan k�zvet�teni pr�b�lt a
voltak�ppeni -->arianizmus (az anhomoi�nusok) �s az Egyh�z �ll�spontja
k�z�tt, mely ut�bbi szerint a Logosz egyl�nyeg� az Aty�val. A
szemiarianizmus nem fogadta ugyan el a Fi�nak az Aty�val val�
,,konszubsztancialit�s�t'' (-->homousziosz), de elismerte, hogy a Fi�
hasonl� (homoiosz) az Aty�hoz, s�t, mindenben hasonl� l�nyeg� vele
(homoiusziosz). A szemiarianizmust k�pviselte pl. a homoi�nus Kaisareia-
i Akatiosz, a homoiuszi�nus Ankyra-i Baszileiosz �s ennek a
dogmatikailag oly mozgalmas �vsz�zadnak t�bb helyi zsinata.
========================================================================
Szemipelagianizmus

A 16. sz�zad v�ge �ta szemipelagianizmusnak nevezik azt az eretnek

elm�letet, amelyet n�h�ny Szent �goston ut�ni gall teol�gus (Lerins-i
Vince, Reji-i Faustus stb.) dolgozott ki, �s amely �gyetlen�l
k�zvet�teni pr�b�lt az igazhit� (�gostoni) kegyelemtan �s a
-->pelagianizmus k�z�tt. A szemipelagianizmust 529-ben D�l-
Franciaorsz�gban az -- Orange-i zsinat (Arles-i Caesarius) dekr�tumai
el�t�lt�k (DS 352 370-397). A szemipelagianizmus primit�v
-->szinergizmussal felosztja az �dv�ss�get Isten �s ember k�z�tt: az
ember saj�t erej�b�l egyed�l teszi meg az els� l�p�st az �dv�ss�g fel�;
ennek az auton�m ,,j�akaratnak'' megfelel�en Isten azut�n megadja az
�dv�ss�g beteljes�l�s�hez sz�ks�ges kegyelmet. A szemipelagianizmus
k�pvisel�i term�szetesen joggal hangs�lyozt�k �gostonnal szemben
-->Isten �dv�z�t� akarat�nak val�di egyetemess�g�t.
========================================================================
Szeml�l�d�s

Szeml�l�d�s (latinul contemplatio). A szeml�l�d�s abban �ll, hogy az

ember Istenn�l id�zik, Isten jelenl�t�t �li �t. A kereszt�ny
-->misztika k�l�nbs�get tesz a (pszichikai igyekezet �ltal)
megval�s�tott szeml�l�d�s �s az (Isten �ltal) bel�nk ,,�nt�tt''
szeml�l�d�s k�z�tt, amikor kegyesen Isten ismerteti meg mag�t az egyes
emberrel. Ez ut�bbi a voltak�ppeni szeml�l�d�s, amelyben az ember
k�zvetlen�l (teh�t an�lk�l, hogy szellemi k�pess�geit ir�ny�tott,
t�rgyilag r�gz�tett �s k�zvet�tett m�don m�k�dtetn�) �tengedi mag�t a
l�nyeg�vel egy�tt adott, de a kegyelem �ltal felemelt
-->transzcendenci�j�nak. Mivel a szeml�l�d�s kiz�rja az ember
l�nyeg�nek bizonyos perif�rikusabb m�k�d�seit (mint amilyen pl. a
racion�lis, r�szletez� megismer�s stb.), ez�rt a szeml�l�d�s eleinte
,,sz�razs�g'', ,,s�t�t �jszaka'', amelyben az ember megtisztul kifel�
ir�nyults�g�t�l.
========================================================================
Szent

A szent vall�si alapfogalom, amelyet term�szetesen m�s �s m�s m�don

�rtelmeznek a vall�st�rt�netben, a vall�sfiloz�fi�ban, a biblikus �s
dogmatikus teol�gi�ban. A vall�st�rt�netben a szent jelentheti mindazt,
amit az ember tisztel, de f�k�ppen azokat a hatalmakat, amelyek az �let
b�rmelyik ter�let�n megnyilv�nulhatnak (hierof�ni�kban, kratof�ni�kban
stb.) �s amelyeknek k�l�nb�z� fajt�it a vall�studom�ny kutatja. A
vall�studom�nynak itt elker�lhetetlen�l fel kell haszn�lnia a
vall�sfiloz�fia alapvet� kateg�ri�it (mint amilyen a vall�si
-->tapasztalat stb.). A vall�si tapasztalat alapos vall�sfiloz�fiai
elemz�se kimutatja a szentre vonatkoz� alaptapasztalatr�l, hogy az
els�sorban a szent hi�ny�nak a tapasztalata ebben a t�rt�nelmi
(,,prof�n'') vil�gban, mivel a l�tez�s cs�cspontjain (a szeretetben �s
a hal�lban) megmutatkozik ugyan a szent a maga jellegzetess�g�ben, de
nyomban el is rejt�zik �s k�t�rtelm�s�gbe burkol�dzik. A szentnek ez a
megmutatkoz� jellegzetess�ge jelzi egyr�szt a szent sz�ks�gszer� volt�t
(mivel egyed�l a szent szavatolhatja a l�tez�s �s egy�ltal�n a vil�g
�rtelm�t: -->�dv�ss�g), m�sr�szt szabad volt�t (mivel az ember nem
k�vetelheti ezt az �dv�ss�get, hanem csak rem�lheti, hogy megkapja a
-->titokt�l mint a l�t szent alapj�t�l -->kegyelemb�l). A
vall�sfiloz�fia ezzel leleplezi a szent esem�ny jelleg�t. A biblikus
teol�gia pedig egyenesen bizony�tja a szent esem�ny jelleg�t, amikor
kimutatja, hogy -->Isten szents�ge m�r az �sz�vets�gi
kinyilatkoztat�sban is a t�rt�nelmet eld�nt� �s gy�gy�t� beavatkoz�s.
Izrael Szentje Jahve, mert a -->kiv�laszt�ssal �s a -->sz�vets�g
megk�t�s�vel n�p�t tulajdon�v�, a t�rt�nelembe �gyazott ter�let�v�
teszi, amely etnikai �s kultikus �rtelemben elk�l�n�l a prof�nt�l, a
-->vil�gt�l (ez az elk�l�n�l�s a gy�kere a h�berben a ,,szent''
sz�nak). Csak a szenthez tartoz�sb�l k�vetkezik az erk�lcsi szents�g
k�vetelm�nye. Az �jsz�vets�g megtartja ezt a nyelvhaszn�latot (R�m 1,7;
1Kor 1,2; 1Pt 1,15 �s k�v.; 2,9), term�szetesen egy alapvet�
elt�r�ssel: az �jsz�vets�g szerint a v�g�rv�nyes �s egyetemes �dv�ss�g
egyed�l J�zusban van, �gyhogy a szent most m�r nem a vil�gt�l
elk�l�n�tett, valami saj�tos szf�r�ban �resen hagyott ter�let. A
vall�si tapasztalatnak �s a kinyilatkoztat�s tartalm�nak ezzel a
t�ny�vel szemben a dogmatikus teol�gi�nak azt a probl�m�t kell
megoldania, hogy el ne mossa a hat�rt Isten �s teremtm�ny k�z�tt,
amikor hat�rozottan �ll�tja az ember szents�g�t mint az ember val�di,
bels� min�s�g�t (DS 1512 �s m�shol): -->Isten �nk�zl�se, -->megszentel�
kegyelem.
========================================================================
Szentek egyess�ge

Szentek egyess�ge (latinul communio sanctorum). A szentek egyess�ge

hitcikkely, amelyet az 5. sz�zadban iktattak az apostoli hitvall�sba. A
szentek egyess�ge a koin�nia �jsz�vets�gi fogalm�n alapul (koin�nia:
k�z�ss�g), amely jelenti a hitbeli k�z�ss�get, az eucharisztikus
k�z�ss�get, tov�bb� az �sszes h�veknek J�zus Krisztussal �s egym�ssal
val� k�z�ss�g�t. A fogalomban f�k�pp ezt a tartalmat kell l�tnunk ma
is: a ,,szentek'' els�sorban azok, akik -->Isten n�p�hez tartoznak,
akik egyek a Szentl�lekben, a megigazul�s kegyelm�ben, a szeretetben, a
szents�gek megval�s�t�s�ban, �s akik ennek megfelel�en im�ds�ggal
k�zbenj�rnak egym�s�rt �s tettekkel seg�tik egym�st. Eszerint a szentek
egyess�ge jelenti az egys�get a m�r meghaltakkal �s az angyalokkal is
(-->tiszt�t�t�z, -->b�cs�, -->szentek tisztelete).
========================================================================
Szentek �rdemei

A szentek �rdemeinek f�lre�rthet� fogalm�t csak a 14. sz�zadban

alkott�k meg a -->b�cs� teol�gi�j�val kapcsolatban (DS 1025 �s k�v.
1447 �s k�v. 1467 �s m�shol), de maga a dolog f�ggetlen azokt�l a
t�rt�nelmi k�r�lm�nyekt�l, amelyek e kifejez�s megalkot�s�hoz vezettek,
s�t, e kifejez�s egy m�sik k�ppel ugyanazt fejezi ki, amit az Egyh�z e
k�p n�lk�l is mindig vil�gosan tan�tott: azt ti., hogy Isten minden
egyes ember �dv�ss�g�t akarja (m�gpedig ennek az �dv�ss�gnek minden
vonatkoz�s�ban), tekintettel J�zus Krisztusra, az � v�gtelen
-->el�gt�tel�re, a kereszten szerzett �rdem�re'' (DS 1528 �s k�v. 3670
3891 �s m�shol) �s J�zus Krisztus eg�sz test�re (-->Krisztus teste),
amelynek �t�le �s �benne van ereje �n�ll� cselekv�sre, �s ezt
valamennyi tagj�nak jav�ra ford�tja (v�. 1Kor 12,25 �s m�shol).
Amennyiben J�zus Krisztus (�s az � teste) �dv�z�t� val�s�g�nak eg�sze
�gy hat, hogy ez a hat�s -- els�sorban a b�cs� �ltal -- az ideig tart�
-->b�ntet�sek elt�rl�s�t eredm�nyezi, annyiban besz�lhet�nk a szentek
�rdemeir�l. Hogy mik�ppen hatnak a szentek �rdemei, azzal kapcsolatban
l�sd: -->b�cs�.
========================================================================
Szentek tisztelete

Az egyh�zi tan�t�hivatal besz�l a szentek jelent�s�g�r�l, amikor azt

mondja, hogy az -->Egyh�z jel a n�pek k�z�tt, �s az Egyh�z hitelre
m�lt�s�g�nak alapj�t szents�g�ben l�tja (DS 3013 �s k�v.). A szentek
tisztelete a tan�t�hivatal szerint megengedett �s hasznos (DS 1823 �s
m�shol; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 50 �s k�v.), de nem
k�teless�ge az egyes h�v�nek. A szentek tisztelete �sszhangban van a
Szent�r�ssal, mert a szent Egyh�z tagjainak -->szents�ge nemcsak
erk�lcsi k�vetelm�ny, hanem els�sorban maga a t�rt�nelmi,
eszkatologikus m�don gy�zelmes -->kegyelem, amelyet dics��teni kell
(v�. pl. Ef 1,6.12.14); a ,,tan�k koszor�j�nak'' (Zsid 12,1) tisztelete
�s a szentek seg�ts�g�l h�v�sa (k�l�nb�z� adom�nyaik �s -->karizm�ik
szerint) hozz�tartozik Isten kegyelm�nek dics�ret�hez. A katolikus
teol�gia nemcsak a szentt� v�l�s puszta lehet�s�g�r�l besz�lhet; az
Egyh�z igazi szents�g�nek t�tele (-->Egyh�z szents�ge) nemcsak az
Egyh�z objekt�v int�zm�nyeire (pl. a szents�gekre) vagy egyed�l az
�segyh�zra vonatkozik. E szents�get tan�s�tani kell a vil�g el�tt, �s e
szents�gnek t�rt�nelme van: a kanoniz�lt (szentt� avatott) szentek --
akik teremt� p�ld�i annak a szents�gnek, amelyet egy bizonyos kornak
meg kell val�s�tania -- a kereszt�nyl�tez�s mindenkori �j st�lus�val,
konkr�t p�ld�jukkal utat mutattak m�soknak a kereszt�nys�g alkot�
befogad�s�hoz, �j meg�rt�s�hez. Bizonyos szentek tisztelet�nek
megsz�n�se, s�t elt�n�se a szentek jegyz�k�b�l azt mutatja, hogy az
eml�tett p�ldaszer�s�g t�rt�nelmileg elhalv�nyulhat, vagy �jb�l
vil�gosabban el�t�nhet. Ez semmit sem jelent e szentek �r�k sors�ra
vonatkoz�lag, mert az Egyh�z t�vedhetetlennek tartja mag�t a hivatalos
boldogg�- �s szentt�avat�sban: ebben hivatalosan-reflekt�ltan ragadja
meg t�rt�nelmi �nmegval�s�t�s�nak m�djait. Ha egy szent p�ldaszer�s�g�t
elismerik �s h�dolnak el�tte, akkor a szent tisztelet�r�l vagy
,,dulikus -->kultusz�r�l'' besz�l�nk, ami hat�rozottan k�l�nb�zik az
egyed�l Istennek j�r� -->im�d�st�l (a ,,latreutikus kultuszt�l'').
Mivel a szent ama tulajdons�ga, amelynek k�vetkezt�ben k�vet�sre
m�lt�nak elismerj�k, Isten kegyelm�nek aj�nd�ka, a szentek tisztelete
mindig mag�nak Istennek dics�rete �s dics��t�se is. A szentek
k�zbenj�r�sa �rett�nk nem tekinthet� t�rt�nelmi �let�kt�l f�ggetlen, �j
t�rt�nelmi kezdem�nyez�snek; a szentek k�zbenj�r�sa t�rgyilag nem m�s,
mint �let�k maradand� �rv�nyess�ge a vil�g sz�m�ra Isten el�tt. A
vall�sos embernek nehez�re eshet a szentek tisztelete, mert e tisztelet
teremtett val�s�gra ir�nyul, mely nem azonos az abszol�tummal. Ezzel
szemben meg kellene gondolni, hogy a val�ban t�k�letes vall�si -->aktus
a teremtm�nyt is meg tudja tal�lni Istenben, mert a teremtm�ny
�rv�nyess�ge nem cs�kken, hanem gyarapodik Isten n�vekv� k�zels�g�ben.
Term�szetesen a n�pi vall�soss�g Istent gyakran csak egy val�s�gnak
tekinti m�s val�s�gok mellett, �s bizonyos szentek ir�nti vonzalma
gyakran nem azok konkr�t p�ldaszer�s�g�b�l fakad (amely mindig
meg�t�l�se is a tisztel�knek), hanem ellen�rizhetetlen �rzelmi
mot�vumokb�l t�pl�lkozik vagy a vall�si giccs befoly�s�nak
k�vetkezm�nye, �m a katolicizmus ilyen jelens�gei nem lehetn�k
akad�lyai a szentek j�zan tisztelet�nek.
========================================================================
Szentel�s

Szentel�s: az az �rz�kelhet� cselekv�s, amellyel valamely dolgot

kivonnak a prof�n haszn�latb�l �s a kultusz ter�let�n saj�tos
istentiszteleti t�rggy� tesznek. A katolikusokn�l valaminek a
megszentel�se (meg�ld�sa) azonos a k�zbenj�r� im�ds�ggal, amelyet a
dolog haszn�l�j��rt mondanak; ez az im�ds�g mag�t a dolgot egy�ltal�n
nem ruh�zza fel m�gikus er�kkel; egy szem�ly felszentel�se (az
ap�tszentel�st�l, szerzetesn�k meg�ld�s�t�l stb. eltekintve) t�bbnyire
azonos az ordin�ci�val (-->egyh�zirend), amely a szem�lyt valamilyen
papi hivatallal (-->paps�g, -->p�sp�k, -->diak�nus) ruh�zza fel. --
L�sd: -->szakr�lis �s prof�n.
========================================================================
Szent�lm�nyek

A szentelm�nyek (az egyh�zi t�rv�nyk�nyv defin�ci�ja szerint: 1144.

k�non) dolgok vagy cselekedetek, amelyeket az Egyh�z -- a
-->szents�geket bizonyos fokig ut�nozva -- arra szokott haszn�lni, hogy
im�ds�ga alapj�n els�sorban lelki hat�sokat �rjen el vel�k. A
szentelm�nyek k�z� tartoznak: liturgikus im�ds�gok �s cselekedetek
(,,szertart�sok'') a szents�gek kiszolg�ltat�s�n�l, �rd�g�z�sek
(exorcizmusok), �ld�sok, t�rgyak (kelyhek, r�zsaf�z�rek stb.)
megszentel�se �s azok ezt k�vet� haszn�lata. T�rgyilag a szentelm�nyek
mind megegyeznek abban, hogy az Egyh�z k�zbenj�r� im�ds�gai (vagy
ezeken alapulnak �s ezekre vonatkoznak), amelyekkel a szent Egyh�z
k�zbenj�r�lag fell�p valaki�rt: az�rt a tagj��rt, akinek hivatalt ad
(pl. ap�tszentel�sn�l), vagy aki haszn�l valamilyen ,,megszentelt''
(vagyis hivatalosan �s kiz�r�lagosan liturgikus c�lokra rendelt)
kultikus t�rgyat (szenteltv�z, kehely stb.) vagy prof�n t�rgyat
(h�zszentel�s, g�pkocsi meg�ld�sa) �s haszn�lat k�zben gondol az
Egyh�znak erre a k�zbenj�r�s�ra, valamint k�zbenj�r�s olyan emberek�rt,
akik bizonyos �letk�r�lm�nyek k�z�tt vannak (any�k meg�ld�sa,
exorcizmusok stb.). Ez a ,,k�zbenj�r�s'' nem mer�l ki abban az
im�ds�gban, amelyet a szentelm�ny megval�s�t�s�n�l a pap (esetleg
hadarva �s oda sem figyelve) elmond; ez az im�ds�g els�sorban annak az
im�ds�gnak a kifejez�se, amelyet explicit vagy implicit m�don mindig
elv�geznek egym�s�rt J�zus Krisztus egy test�nek megigazult tagjai. A
szentelm�nyek a testileg l�tez� embernek �rtelmes �s �ld�sos vall�si
megval�sul�sai az Egyh�z k�zzelfoghat� k�z�ss�g�ben (�s �rtelm�k
hasonl� a szents�gek�hez). Nem szabad elvetni �ket (DS 1255 1613 1746
1775), de a szentelm�nyek egy�ni felhaszn�l�sa ter�n az egyes
kereszt�ny szabad. L�tni kell �s el kell h�r�tani a babona �s a m�gia
vesz�ly�t.
========================================================================
Szenth�roms�g

Szenth�roms�g: a -->kereszt�nys�g amaz alaptitk�nak megjel�l�se, hogy

-->Istenben egy term�szet �s h�rom szem�ly van (Atya, Fi� �s
Szentl�lek).

I. A Szent�r�s tan�t�sa

a) Az �sz�vets�gben a Szenth�roms�g felt�rhat� miszt�riumk�nt

rajzol�dik ki: Isten az abszol�t -->titok, aki azonban t�rt�nelmi
cselekv�s �tj�n kapcsolatba l�p az aty�kkal; ez a felt�rulkoz�
�nmegmutat�s k�tf�lek�ppen l�tezik: az ,,Ige'' �ltal, amelyben Isten
jelen van, �s a ,,L�lekben'', amely lehet�v� teszi ennek az ,,Ig�nek''
a meg�rt�s�t. De am�g nem k�vetkezett be t�rt�nelmileg Isten
fel�lm�lhatatlan �nk�zl�se J�zus Krisztusban �s a Szentl�lekben, addig
a Szenth�roms�g kinyilatkoztat�sa egy olyan val�s�g h�r�lad�sa lett
volna, amely egy�ltal�n nem l�tezett az emberi t�rt�nelem ter�let�n.
b) Az �jsz�vets�g -- amely ,,Istenen'' mindig az �sz�vets�gben
cselekv� Istent, J�zus Atyj�t �rti -- tan�s�tja -->J�zus Krisztus (a
Fi�) istens�g�t; �benne van ugyanis jelen a L�lek teljess�ge (Lk 4,18),
a b�nbocs�nat (Mk 2,1-12 �s a p�rhuzamos helyek), � ura az Istent�l
sz�rmaz� �sz�vets�gi t�rv�nynek (Mk 2,23-28 �s a p�rhuzamos helyek),
�benne val�sul meg fel�lm�lhatatlanul az Istenhez val� k�zels�g (Mt
11,25 �s k�v.; Jn 10,30) �s az ,,�n vagyok'' (Jn 8,58; 10; 11,25 �s
m�shol; -->Jahve). Ugyan�gy tud az �jsz�vets�g a -->Szentl�lek
istens�g�r�l is, aki Isten Lelkek�nt az Istent�l sz�rmaz� �dv�ss�g
teljess�ge (Lk 4,18; Tit 3,5 �s k�v.). De a Fi� �s a L�lek mint mag�nak
Istennek a jelenl�te m�gsem azonos egyszer�en azzal, akit
kinyilatkoztat; vonatkoz�sban vannak vele, �s k�ldte �ket, mindkett�
saj�tos ,,viszony''-ban van az Aty�val (Jn 1,1.18; 15,26). Az
�jsz�vets�gnek teh�t -- mik�zben ragaszkodik ahhoz, hogy egy az Isten -
- tudom�sa van az Istenen bel�li h�roms�gr�l: az Aty�r�l, a Fi�r�l �s a
Szentl�lekr�l, akik elt�r� �dv�z�t� m�k�d�s�k k�vetkezt�ben k�l�nb�znek
egym�st�l, �s m�gis annyira azonosak, hogy a Fi� �s a L�lek nem
tekinthet�k puszt�n a vil�gban m�k�d� Isten (lefokozott) er�inek (v�. a
nagysz�m� ,,trinit�rius helyet'': pl. Mt 28,19; 2Kor 13,13 stb.). Hab�r
az �jsz�vets�gben a ,,h�rom'' nem �gy k�l�nb�zik egym�st�l, mint ahogy
a modern szem�lyfogalomb�l k�vetkezn�k, ez t�volr�l sem jelenti azt,
hogy az �jsz�vets�gben nincs meg k�zt�k az a k�l�nbs�g, amelyet az
Egyh�z dogm�ja �ll�t. Az �jsz�vets�g, mely keresi a megfelel�
kifejez�seket, vil�gosan kimondja: a konkr�t J�zus sz�munkra mag�nak
Istennek a l�tez�se k�z�tt�nk, �s J�zus m�gsem az Atya, s ez a
k�l�nb�z�s�g nem puszt�n J�zus emberi val�s�g�n alapul. A Lelket Isten
�n�tad�s�nak tapasztaljuk, de �gy, hogy a L�lek seg�ts�g�vel az eredet
n�lk�li Isten (az Atya) k�r�l nem hat�rolhat� v�gtelens�g�r�l szerz�nk
tapasztalatot.

II. Az egyh�zi tan�t�hivatal tan�t�sa

A Szenth�roms�g szigor� �rtelemben vett titok (mysterium absolutum),

amelyr�l a kinyilatkoztat�s n�lk�l nem szerezhet�nk tudom�st, �s
amelyet a teremtett �rtelem a kinyilatkoztat�s ut�n sem k�pes bens�
l�nyege szerint �tl�tni. E titok k�zelebbr�l ezt jelenti:
 a) az egy Isten h�rom ,,szem�lyben'' (szubzisztenci�ban) l�tezik, ez
a h�rom szem�ly az egy isteni term�szet (az egy isteni l�nyeg, az egy
isteni szubsztancia), �s ez�rt mindny�jan egyform�n �r�kk�val�ak �s
egyform�n mindenhat�ak (DS 44 188 526 �s k�v. 1330 �s k�v.). --
b) Ez a h�rom szem�ly (re�lisan) k�l�nb�zik egym�st�l (DS 75 531 �s
k�v. 1330 �s k�v. 2828): az Atya eredet n�lk�l birtokolja a
sz�ks�gszer� isteni l�nyeget (DS 188 75 800 1330 �s k�v.); a Fi� az
isteni l�nyegnek egyed�l az Atya �ltal t�rt�n� �r�k k�zl�se
(,,nemz�s'', a ,,Logosz'' kimond�sa) �ltal l�tezik (DS 44 188 �s k�v.
804 �s k�v. 1330 �s k�v.); a Szentl�lek nem nemz�s �ltal van, hanem
egyetlen ,,lehelet'' (spiratio) �ltal az Aty�t�l �s a Fi�t�l sz�rmazik
(mint egyetlen elvt�l) (DS 75 112 850 1300 �s k�v. 1331). --
c) Az ered�snek e k�tf�le viszonya k�vetkezt�ben teh�t Istenben
egym�st�l (re�lisan) k�l�nb�z� (DS 528 573 1330) vonatkoz�sok (DS 408
528 531 �s k�v. 573 1330; -->rel�ci�) �s propriet�sok vannak (DS 531 �s
k�v. 573 800), amelyek azonban a maguk r�sz�r�l nem k�l�nb�znek
re�lisan Isten l�nyeg�t�l (DS 803 �s k�v. 1330). Mindegyik szem�ly az
egy Isten; benn�k k�l�nbs�g n�lk�l azonos minden, ha eltekint�nk a
vonatkoz�sok ellent�t�t�l (DS 1330). Mindegyik isteni szem�ly eg�szen
benne van b�rmelyik m�sikban (-->perikor�zis; DS 1331), mindegyik az
egy igaz Isten (DS 529 680 790 851). ,,Kifel�'' (a teremtett l�tez�vel
szemben) csup�n egyetlen hat�elvet alkotnak (DS 800 1330). Az
alkalmazott fogalmakat nem defini�lta az egyh�zi tan�t�hivatal.

III. A szenth�roms�gtan dogmat�rt�net�r�l

E titok dogmat�rt�nete t�rgyilag abb�l az egyetlen er�fesz�t�sb�l

�ll, hogy az Egyh�z meg�rizze az �jsz�vets�g kijelent�seit, �s megv�dje
�ket (a nyugati gondolkod�s teljes fogalmi appar�tus�nak --
-->term�szet, -->szem�ly, -->l�nyeg stb. -- felhaszn�l�s�val �s
kidolgoz�s�val) a bibliai titok felold�s�nak mind kifinomultabb
k�s�rleteivel szemben (egyre kifinomultabb fogalmi appar�tust
alkalmazva). A Szenth�roms�ggal kapcsolatos alapvet� (�s a priori
v�rhat�) eretneks�gek a k�vetkez�k voltak: -->modalizmus (a
Szenth�roms�g Istennek puszt�n ,,sz�munkra val�'' aspektusa),
-->triteizmus (az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek egyszer�en h�rom isten;
,,egys�g�k'' csak fogalmi egys�g), -->szubordinacianizmus (ennek
k�l�nf�le form�i: a Fi� �s a Szentl�lek az Atya ,,teremtm�nyei''; az
egy Isten lefokozott er�i).

IV. ,,Immanens'' �s ,,�dvrendi'' Szenth�roms�g

Alapelvk�nt le kell sz�gezni (a Szenth�roms�gban val� hit t�nyleges

kifejl�d�se �s a mai rendszeres teol�gia alapj�n), hogy Isten a
teremtm�nynek sz�l� abszol�t �nk�zl�s�ben olyannyira saj�t mag�t
k�z�lte, hogy az ,,immanens'' (mag�ban Istenben lev�) Szenth�roms�g
azonos az ,,�dvrendi'' Szenth�roms�ggal (amely az ember �dv�ss�g�t
kieszk�zli; v�. -->Isten benn�nk-lakoz�sa). Megford�tva: Isten hozz�nk
val� viszony�nak h�roms�ga m�r maga Isten val�s�ga, amilyen Isten
�nmag�ban: h�rom-,,szem�ly�s�g''. Teh�t hitbeli tapasztalatunk alapj�n,
melyet Isten ig�je (J�zus � Szent�r�s) maga aj�nd�koz nek�nk, a
k�vetkez�ket mondhatjuk: a vil�gnak sz�l� abszol�t isteni �nk�zl�st
mint a k�zel�nkbe j�tt titkot abszol�t eredet-n�lk�lis�g�ben Aty�nak;
mint a t�rt�nelemben cselekv� elvet Fi�nak; mint nek�nk aj�nd�kozott �s
elfogadott adom�nyt Szentl�leknek nevezz�k. B�r ezzel a ,,mint''
sz�csk�val az �nmagunkra vonatkoztat�st fejezz�k ki, itt m�gis
val�s�ggal Isten ,,mag�ban val�'' �nk�zl�s�r�l van sz�; az �ltalunk
kimondott h�roms�g teh�t Istennek mag�ban val� h�roms�ga. De mivel
mindk�t esetben Isten k�zl�s�r�l van sz� (�s nem k�t teremtm�nyi
�rtelemben k�l�nb�z� hat�sr�l), ez�rt mindig ,,ugyanarr�l'' az Istenr�l
van sz�.

V. R�szletes megfontol�sok a Szenth�roms�g teol�gi�j�val kapcsolatban

1. A kinyilatkoztat�s szerint Istenben mint az immanens,

szubsztanci�lis �s sz�ks�gszer� aktu�lis �lettev�kenys�gek elv�ben a
cselekv�s nem valamilyen k�pess�gb�l fakad (processio operationis),
hanem a cselekv�s �ltal k�z�lt val�s�g a cselekv� tiszta aktualit�s�b�l
(processio operati) sz�rmazik: Isten nem szorul v�ltoz�sra, hanem
�benne saj�t teremtetlen l�t�nek abszol�t, teljes k�zl�se megy v�gbe
k�t ered�sben (processiones) annak megfelel�en, hogy a v�gtelen szellem
l�nyege a megismer�s �s a szeretet. Az Atya -- azzal, hogy a v�gtelen
megismer�snek egyetlen aktus�ban megismeri �nmag�t �s megismer minden
benne megismerhet�t -- kimondja saj�tl�nyeg�t (nocion�lis aktus), �s
k�zben megval�sul a ,,nemz�s'' fogalma: az �l� eredete az �l�b�l saj�t
elevens�g�nek k�zl�se �ltal; a hozz� hasonl� t�telez�se (bibliai
kifejez�ssel: Isten egysz�l�tt Fia, Logosz). Az�ltal, hogy az Atya �s a
Fi� (g�r�g�l: az Atya a Fi� �ltal, ami t�rgyilag ugyanazt jelenti)
egyetlen hat�elvk�nt szeretetben akarja �s helyesli �nmag�t, v�gbemegy
egy ered�s (Jn 15,26), amely az isteni l�nyeg k�zl�se, m�gpedig vagy a
szeret�nek a szeretett ir�nti egybehangol� vonz�d�sa (,,lehel�s''),
vagy az isteni val�s�gnak szeretetben val� elfogad�sa: Szentl�lek.
2. Ezt a k�t ered�st tiszt�n relat�v val�s�gok gyan�nt kell felfogni,
mert a maguk val�s�g�ban azonosak az isteni l�nyeg abszol�t l�t�vel, �s
ez a k�t ered�s mint k�t k�l�nb�z� ered�s m�gsem lehet semmi
(-->rel�ci�). A k�t ered�s teh�t n�gy rel�ci�k�nt l�tezik: nemz�s,
nemzetts�g, lehel�s �s lehelts�g; az ered�sek �s rel�ci�k nem re�lisan,
hanem gondolatilag (virtu�lisan) k�l�nb�znek az isteni l�nyegt�l.
3. Az egyetlen isteni val�s�g teh�t h�romszoros, ,,hiposztaz�l�''
(mert rel�ci�k�nt �sszet�veszthetetlen), relat�v l�tm�dban l�tezik: a
nem-k�z�lt k�zl�snek mint nemz� kijelent�snek a l�tm�dj�ban; a
k�z�lts�gnek mint nemz�s �ltali kijelentetts�gnek a l�tm�dj�ban; a
k�z�lts�gnek mint az egym�st szeret� val�s�gok lehel�s �ltali, szeret�
vonz�d�s�nak (vagy elfogad�s�nak) l�tm�dj�ban: az egy Isten l�nyeg�nek
egyetlens�g�ben h�rom ,,szem�lyk�nt'' l�tezik a hiposztaz�l� rel�ci�k
h�roms�ga miatt, vagyis az egyetlen szellemileg tudatos (esszenci�lis)
mag�n�l val� l�tnek h�romszorosan ellent�tes relativit�s�ban l�tezik.
Ha a ,,h�rom szem�ly'' kifejez�s kapcs�n �nk�ntelen�l �s �ntudatlanul a
-->szem�ly modern fogalm�nak form�lis l�nyeg�b�l indulunk ki, akkor
�nk�ntelen�l h�rom k�l�nb�z� szellemi cselekv�s-k�zpontra gondolunk,
amelyek vonatkoz�sban �llnak egym�ssal. De ekkor nemcsak azt a hib�t
k�vetj�k el, hogy egy olyan fogalmat vesz�nk alapul, amely idegen az
egy Isten h�rom -->h�posztaszisz�nak r�gi tan�t�l, nemcsak abban
t�ved�nk, hogy J�zus Krisztus pszichikai-emberi cselekv�s-k�zpontj�t
hamisan isteni cselekv�s-k�zpontk�nt fogjuk fel �s ez ut�bbit, megint
csak hamisan, mint k�l�nb�z�t szembe�ll�tjuk az Aty��val, hanem ekkor
t�rgyilag a -->triteizmus �ll�spontj�ra is helyezked�nk, �s ez ma igen
nagy vesz�lyt jelent a vulg�ris vall�si felfog�s sz�m�ra, amely csak
f�lig-meddig �rti az Egyh�z szenth�roms�gtan�t. Az egy Isten Atya, mert
eredet n�lk�li forr�s (mint �nmag�t k�zl� Isten!), az egy Isten Fi� �s
Ige, mert az�ltal, hogy az Atya kimondja �nmag�t (�s �gy Atya), ez az
�nmaga-�ltal-kimondotts�g viszonylag ellent�tes val�s�gk�nt l�tezik az
isteni �leten bel�l, �s az egy Isten relat�v val�s�gak�nt re�lis
k�l�nbs�get �s �gy relat�v felcser�lhetetlens�get alkot Istenben; az
egy Isten Szentl�lek, mert az Istenen bel�li m�sodik �letfolyamat, a
vonz�d� (�s elfogad�) szeretet �letfolyamata hasonl� relat�v
k�l�nb�z�s�get t�telez.
========================================================================
Szenth�roms�g-misztika

Szenth�roms�g-misztika: a -->krisztusmisztik�hoz hasonl� misztikus

tapasztalat, amelyben �ppen az embernek a h�rom isteni ,,szem�lyhez''
val�, kegyelemb�l fakad� viszonya val�sul meg. A misztika t�rt�net�ben
a szenth�roms�g-misztik�nak nincs akkora jelent�s�ge, amekkor�t a
miszt�rium �dvt�rt�neti jelent�s�ge alapj�n v�rni lehetne. Ennek oka
tal�n az, hogy a -->misztika elm�leti alaps�m�ja eg�szen az �jkorig az
Istennel val� egyszer�, ,,m�dozatok n�lk�li'' egyes�l�s volt (az isteni
�let puszta csendess�g�ben).
========================================================================
Szenth�roms�gtan

Szenth�roms�gtan: az egy Isten h�roms�gon volt�nak teol�gi�ja

(-->Szenth�roms�g). Feladata: hogy lehet�s�geihez m�rten
megk�zel�thet�v� tegye a hit-k�szs�g �s a hitfelfog�s sz�m�ra a
kereszt�ny kinyilatkoztat�snak ezt a legnagyobb -->titk�t. Nyomon
k�veti e titok kinyilatkoztat�s�nak t�rt�net�t az �sz�vets�gben �s
�jsz�vets�gben, e titok teol�giai megfogalmaz�s�nak t�rt�net�t,
vizsg�lja a szenth�roms�gtannal szemben �ll� n�zeteket (-->triteizmus,
-->szabellianizmus, -->unitarizmus), kidolgozza e tan fogalmi
kifejez�s�nek eszk�zeit (egys�g, -->szem�ly, -->term�szet, -->l�nyeg,
-->rel�ci�, -->perikor�zis), igyekszik a lehet� legvil�gosabban �s -
�rthet�bben megfogalmazni e tant. Mindehhez ma m�g els�sorban az a
tov�bbi feladat j�rul, hogy megvil�g�tsa az Istenen bel�li ,,immanens''
Szenth�roms�g eme tan�nak vall�si jelent�s�g�t: Isten abszol�t
�nk�zl�se -- mint olyan l�nynek az �nk�zl�se, akire ,,eredet-
n�lk�lis�ge'' miatt m�r semmilyen norma nem vonatkozik (,,Atya'')
sz�ks�gszer�en k�t k�zl�si m�dban t�rt�nik; az egyik Isten
�nkimond�s�nak t�rt�nelmi jelenl�te a vil�gban (-->,,Logosz'',
,,Fi�''), a m�sik az �nmaga elfogad�s�t kieszk�zl�, az ember legbens�bb
alapj�nak sz�l� megszentel� k�z�lts�g (,,Szentl�lek''); e k�zl�si
m�dokat azonban olyannyira Isten �nk�zl�s�nek m�dozataik�nt kell
felfognunk, hogy k�l�nb�z�s�g�ket nem gondolhatjuk a teremtm�ny �ltal
megalapozottnak (ami v�gs� soron megsz�ntetn� az �nk�zl�s �nk�zl�s
volt�t), hanem e m�dozatok ,,mag�ban val�an'' megilletik Istent mag�t,
e m�dozatok vele egynem�, kegyelemszer� megnyilv�nul�sai az isteni
�leten bel�li kett�s k�zl�snek, melyek h�romszoros, Isten azonoss�g�nak
eleven teljess�g�t jelent� relat�v k�l�nb�z�st alapoznak meg Istenben.
M�s szavakkal a szenth�roms�gtannak -- abb�l az axi�m�b�l kiindulva,
vagy arra az axi�m�ra c�lozva, hogy az ,,immanens'' �s az ,,�dvrendi''
Szenth�roms�g azonos, �s sem az egyiket nem szabad tagadni a
szabellianizmus m�dj�ra, sem a m�sikat nem szabad lefokozni a puszta
-->appropri�ci�k szintj�re -- meg kell mutatnia, hogy amikor
megvalljuk, hogy J�zus Krisztusban �s az � Lelk�ben kegyelmet kaptunk
Istent�l, akkor hittel valljuk m�r a Szenth�roms�got is, m�g ha vall�si
�s egzisztenci�lis �rtelemben nem l�tjuk is egyk�nnyen
asszimil�lhat�nak e miszt�riumnak a klasszikus teol�gia �ltal adott
hajsz�lfinom megfogalmaz�s�t.
========================================================================
Szent�r�s

I. A Szent�r�s teol�gi�j�nak kiindul�pontja.

Isten -->kinyilatkoztat�sa
a) t�rt�nelmi, vagyis esem�nyszer�en t�rben �s id�ben k�vetkezik be
�s ez�rt �thagyom�nyoz�sra szorul (-->hagyom�ny), amely mindig �jb�l
tan�s�got tesz r�la;
b) sz�beli, vagyis alkot�elemei k�z� tartozik az emberi fogalom �s
�gy a sz�;
c) t�rsadalmi, vagyis nem csup�n az ember szem�lyes bels� vil�g�hoz
sz�l, hanem az ,,Egyh�zhoz'' mint ennek az �zenetnek �ppoly eredeti
befogad�j�hoz, az Egyh�zhoz, amelynek tart�san tan�s�tania kell ezt a
v�g�rv�nyess� lett kinyilatkoztat�st;
d) eszkatologikus, vagyis ezt a kinyilatkoztat�st m�r nem fogja
felv�ltani egy �jabb, e vil�gon bel�li kinyilatkoztat�s.
Ha Isten kinyilatkoztat�sa ezzel a n�gy l�nyegi mozzanattal olyan
kultur�lis szinten �ri el az emberis�get, hogy az m�r ismeri az �r�st
�s m�r vannak �rott sz�vegei, akkor Istennek az a sz�nd�ka, hogy az
emberis�g �r�sban r�gz�tse ezt az �thagyom�nyoz�sra szorul�, sz�beli,
egy bizonyos k�z�ss�gnek sz�nt �s v�g�rv�nyes kinyilatkoztat�st. Az
eredeti kinyilatkoztat�s-�zenetnek (az apostoli -->kerigm�nak) ezt az
�r�sos objektiv�ci�j�t -- amely a r�gi �s az �j sz�vets�g
(-->�sz�vets�g, -->�j sz�vets�g) egyh�z�ban ment v�gbe addig, am�g le
nem z�rult ez az eredeti kinyilatkoztat�s-folyamat; mely
objektiv�ci�nak az a saj�toss�ga, hogy Isten saj�tos szerz�i
k�zrem�k�d�s�nek (a -->sugalmaz�snak) a hat�s�ra a kerigma, vagyis az
eredeti kinyilatkoztat�s-folyamat �s -tartalom tiszta, torz�tatlan
objektiv�ci�j�nak tekinthetj�k ezt az �r�sos r�gz�t�st (olyan
objektiv�ci�nak, amely legal�bb a l�nyeges tartalmakat megragadja �s
m�s, nem-normat�v objektiv�ci�kt�l elhat�rolja: -->k�non); mely
objektiv�ci� enn�lfogva mag�t�l lesz forr�sa �s norm�ja e
kinyilatkoztat�s k�s�bbi tan�s�t�s�nak -- nevezz�k ,,Szent�r�snak''.

2. Pozit�v adatok.
A Szent�r�s m�sik neve: ,,Biblia'' (g�r�g, jelent�se: �rott lapok,
k�nyvtekercs). A Biblia megjel�l�sei mag�ban a Bibli�ban: ,,a szent
k�nyvek'', ,,az �r�sok'', az ,,�r�s''. A bibliai k�nyvek feloszt�sa az
�sz�vets�gben: t�rv�ny, pr�f�t�k �s �r�sok (zsid� feloszt�s), vagy:
t�rt�neti, tan�t� �s pr�f�tai k�nyvek (katolikus feloszt�s); az
�jsz�vets�gben: evang�liumok, apostolok cselekedetei, levelek �s
jelen�sek. Az egyes bibliai k�nyvek keletkez�s�nek hely�t �s idej�t,
valamint szerz�s�g�t a biblikus tudom�nyok kutatj�k (v�. -->exeg�zis).
Az �sz�vets�g (melyet legnagyobbr�szt h�ber�l, helyenk�nt g�r�g �s
ar�mi nyelven �rtak) h�ber nyelv� k�ziratai a Kr. u. 9., 10. �s 11.
sz�zadb�l maradtak fenn, ezekhez j�rul m�g nagysz�m�, a Holt-tenger
vid�k�n tal�lt t�red�k a Kr. e. 3. sz�zadt�l Kr. u. 68-ig terjed�
id�szakb�l (k�zt�k egy teljes Izaj�s-k�zirat, mely Kr. e. 100 k�r�l
keletkezett), a Nash-papirusz a rajta l�v� t�red�kekkel (amelyek
val�sz�n�leg m�g Krisztus el�tt vagy a Kr. u. 1. sz�zadban �r�dtak)
stb. Az �sz�vets�g r�gi g�r�g ford�t�sa (Septuaginta) nagysz�m�
k�ziratban �s t�red�kben maradt fenn a Kr. e. 2. �s a Kr. u. 4. sz�zad
k�zti id�szakb�l. Az �jsz�vets�g eredeti k�ziratai is elvesztek.
Eredeti g�r�g sz�vege fennmaradt t�red�kekben a Kr. u. 2. �s 7. sz�zad
k�zti id�szakb�l, �s 50 teljes k�ziratban a Kr. u. 4. �s 10. sz�zad
k�zti id�szakb�l. A Bibli�nak r�gi �s modern nyelvekre val� ford�t�sai
k�z�l a katolikus teol�gia szempontj�b�l kiv�teles jelent�s�ge van
Szent Jeromos latin ford�t�s�nak (a Vulgata-nak, ami ,,�ltal�nosan
haszn�lt''-at jelent), mely a 4. sz�zad v�ge fel� k�sz�lt, mert a
tridenti zsinat ezt a ford�t�st megb�zhat�nak �s szent�r�si
bizony�t�sra alkalmasnak �t�lte, (-->Szent�r�s hiteless�ge; DS 1506)
(Szent Jeromos az �jsz�vets�gn�l f�leg az �latin sz�veget revide�lta �s
els�sorban az �sz�vets�get ford�totta le �jb�l latinra). Ezenk�v�l az
Egyh�z egyre ink�bb aj�nlja a tudom�ny �ltal felt�rt eredeti sz�veg
haszn�lat�t (II. vatik�ni zsinat, Dei verbum 22).

3. A Szent�r�s keletkez�s�vel kapcsolatban:

-->sugalmaz�s.

4. A Szent�r�snak m�s, a korai Egyh�zban keletkezett �r�sokt�l val�

elhat�rol�s�t �s ennek az elhat�rol�snak a megismer�s�t
illet�en l�sd: -->k�non.

5. A Szent�r�s t�ved�smentess�ge
A Szent�r�s t�ved�smentess�ge k�vetkezik az isteni sugalmaz�sb�l �s
Isten szerz�s�g�b�l, valamint abb�l, hogy a Szent�r�snak normat�v
funkci�ja van az Egyh�z sz�m�ra, az Egyh�z ama m�k�d�se sz�m�ra,
amellyel az igazs�got szolg�lja �s az Egyh�z t�vedhetetlen
-->tan�t�hivatala sz�m�ra. (A Szent�r�s t�ved�smentess�ge DHI,
amennyiben a Szent�r�s voltak�ppeni hitbeli �s erk�lcsi tan�t�s�r�l van
sz�: DS 1501 1504 3006 3029 3291 3629). A II, vatik�ni zsinat az
iskol�s teol�gi�n�l vil�gosabban tesz k�l�nbs�get Isten mint a
Szent�r�s ,,szerz�je'' �s az emberek mint annak ,,igazi szerz�i''
k�z�tt. Ker�li a ,,t�ved�smentess�g'' fogalm�t, �s helyette azt
tan�tja, hogy a Szent�r�s k�nyvei ,,biztosan, h�s�gesen �s t�ved�s
n�lk�l tan�tj�k azt az igazs�got, amelyet Isten a mi �dv�ss�g�nkre le
akart �ratni a szent iratokban'' (Dei verbum 11). A Szent�r�sban
tal�lhat� �ll�t�lagos ,,t�ved�sekkel'' kapcsolatban a k�vetkez�
magatart�st tan�s�thatjuk:
a) megvizsg�lhatjuk, mit jelent �s mit �ll�t val�j�ban a sz�ban forg�
t�tel, �s az -->irodalmi m�faj gondos elemz�s�vel kikutathatjuk, hol
h�z�dik k�zelebbr�l a sz�nd�kolt kijelent�s hat�ra (DS 3373 3862 �s
k�v. 3898; II. vatik�ni zsinat, Dei verbum 12);
b) figyelembe vehetj�k azt, hogy egy kijelent�s mell�kes mozzanatai
elker�lhetetlen�l �s mindig elmos�dnak, m�g az egy�rtelm�en igaz t�tel
eset�ben is (amint ez kivil�glik ott, ahol a Biblia ugyanarr�l a
dologr�l k�tszer sz�mol be);
c) figyelembe vehetj�k azt, hogy egy kijelent�snek mi a helye az
�letben (Sitz im Leben);
d) k�l�nbs�get tehet�nk egy kijelent�s tartalma �s a megfogalmaz�s
m�dja k�z�tt, valamint a t�nyleges �ll�t�s �s a k�zkelet� v�lem�nyeket
vagy a puszta l�tszatot le�r� besz�mol�k k�z�tt (implicit id�zetek: DS
3372 3490 �s k�v. 3654);
e) �szrevehetj�k azt, hogy a kijelent�s form�j�ban megmutatkoz� nem
tud�s m�g nem jelenti a nem tudott dolog tagad�s�t; tov�bb� azt, hogy
ha k�t kijelent�st nem lehet �sszeegyeztetni a szeml�leti s�ma s�kj�n,
akkor ebb�l m�g nem k�vetkezik, hogy a k�t kijelent�s tartalm�ban sem
egyezhet meg;
f) bel�thatjuk, hogy a kijelent�s szeml�leti perspekt�v�ja nem azonos
a t�ved�ssel;
g) j�zanul elismerhetj�k, hogy m�g sok minden hom�lyos �s tal�n
�r�kre hom�lyos is marad, �s ez�rt nincs sz�ks�g arra, hogy az ilyen
k�rd�sekre mesterk�lt �s agyaf�rt megold�sokat adjunk.
Az elmondottak �rtelm�ben azonban az exeg�t�nak joga van ahhoz, hogy
a mai igazs�gfogalom m�rt�k�vel m�rve helytelennek min�s�tsen bizonyos
bibliai t�teleket, ha azok, �nmagukban v�ve, nem �rintenek k�zvetlen�l
olyan val�s�got, amely az �dv�ss�ggel kapcsolatos.

6. A Szent�r�s magyar�zat�val kapcsolatban

l�sd: -->exeg�zis, bibliai -->hermeneutika, -->biblikus teol�gia,
-->bibliakritika, -->irodalmi m�fajok, -->Szent�r�s �rtelme.

7. Szent�r�s �s tan�t�hivatal
a) Mivel a Szent�r�s mint Isten ig�j�nek objektiv�ci�ja a
kinyilatkoztat�s tekint�llyel tan�t� hordoz�j�nak szavak�nt j�tt l�tre;
mivel ezt az objektiv�ci�t ilyen objektiv�ci�k�nt csak a tekint�llyel
tan�t� -->Egyh�z eleven tan�s�gt�tel�ben lehet felismerni �s mivel a
tan�t�i tekint�ly ut�dl�s �tj�n sz�ll �t nemzed�kr�l nemzed�kre, ez�rt
a Szent�r�s (a hagyom�nnyal egy�tt, l�sd a 8. pontot) l�nyeg�n�l fogva
mindig a legszorosabb kapcsolatban �ll az Egyh�zi tan�t�hivatallal (II.
vatik�ni zsinat, Dei verbum 10). A Szent�r�s sohasem lehet
,,ellentekint�ly'', amelyre egy�nek hivatkozhatn�nak a Szent�r�snak a
tan�t�hivatal �ltal adott k�telez� �rtelmez�s�vel szemben:
-->tan�t�hivatal�ban az Egyh�z a Szent�r�s legitim �rtelmez�je, mert a
Szent�r�s kezdett�l fogva az �segyh�z mozzanata, m�rpedig l�nyeg�t �s
tan�t�s�t tekintve ez a maradand� norm�ja valamennyi k�s�bbi kornak, �s
a Szent�r�st Isten az �segyh�z l�nyegi mozzanatak�nt akarta. Az Egyh�z
�s a tan�t�hivatal ett�l nem �ll felette a Szent�r�snak, de felette �ll
a Szent�r�s egy�nek �ltal t�rt�n� �rtelmez�s�nek. Az Egyh�z �s a
Szent�r�s viszony�t csak akkor l�thatjuk helyesen, ha meggondoljuk,
hogy ezek -- k�z�s eredet�k miatt -- t�k�letesen nem elk�l�n�thet� �s
nem egym�ssal verseng� hat�s�gok: az Egyh�zat mindig k�ti Istent�l
rendelt eredete; mag�hoz az Egyh�zhoz tartozik bels� mozzanatk�nt a
Szent�r�s; az �lland� h�s�get ehhez a kezdethez a Szentl�lek
szavatolja, �s �gy ez engedelmes h�s�g a Szent�r�shoz is (DS 1507 �s
k�v. 1863 3007 3284 3402 3404 3826 �s k�v. 3886). --
b) Mivel csak a tan�t�hivatal tan�s�thatja �s adhatja tov�bb (a
-->dogmafejl�d�s �ltal megval�sul� t�rt�nelmi kifejt�s seg�ts�g�vel)
azt, amit az �segyh�z apostoli kerigm�ja kinyilatkoztatott igazs�gk�nt
tan�s�t (DS 3011 3020 3056 �s m�shol), de ez a kerigma hamis�tatlanul
�s tiszt�n a Szent�r�sban objektiv�l�dott, ez�rt a Szent�r�s a k�telez�
forr�sa �s norm�ja a tan�t�hivatalnak (DS 1501, II. vatik�ni zsinat,
Dei verbum 10), m�g ha nincs is olyan, az Egyh�zt�l k�l�nb�z� �n�ll�
b�r�s�g, amely ellen�rzi a tan�t�hivatalt, hogy tiszteletben tartja-e
ezt a norm�t, hanem ezt az Egyh�znak meg�g�rt Szentl�lek seg�ts�ge
szavatolja.

8. Szent�r�s �s hagyom�ny
A Szent�r�s kialakul�sa �s az Egyh�z l�nyege alapj�n (melyhez
hozz�tartozik a tekint�llyel rendelkez� tan�t�hivatal) vil�gos, hogy a
Szent�r�s form�lis tekint�ly�nek elismer�s�t a sz�beli apostoli kerigma
alapozza meg �s nem ford�tva. E kerigm�nak tekint�lyi alapon t�rt�n�
tov�bbad�s�t nevezz�k teol�giai �rtelemben -->hagyom�nynak, ha ez a
tov�bbad�s valamilyen, az apostolok �tj�n kinyilatkoztatott tartalomnak
a hirdet�se. Mivel legal�bbis a Szent�r�s l�nyeg�nek a felismer�se
(sugalmaz�s) s terjedelm�nek k�r�lhat�rol�sa (k�non) a hagyom�nyon
alapul, ez�rt a hagyom�nynak maradand� els�bbs�ge van a Szent�r�ssal
szemben. Teh�t legal�bbis ebben az �rtelemben a Szent�r�s �s a sz�beli
hagyom�ny egyenl� m�don konstitut�v norm�ja �s forr�sa az Egyh�z
tan�t�s�nak �s igehirdet�s�nek (v�. DS 1501 �s m�shol; II. vatik�ni
zsinat, Dei verbum 8-10; Lumen gentium 25). Ezzel
a) nem tagadjuk, hogy az Egyh�z sz�beli hagyom�ny�nak vissza kell
t�rnie a Szent�r�shoz mint forr�shoz �s norm�hoz (v�. 7. b) pont), �s
b) m�g nem d�ntj�k el azt a k�rd�st, hogy a hagyom�ny a Szent�r�s
kialakul�sa ut�n -- azonk�v�l, hogy elhat�rol� �rtelemben tan�s�got
tesz r�la mint forr�sr�l �s norm�r�l -- tov�bbad-e olyan t�rgyi
hittartalmakat is, amelyek mag�b�l a Szent�r�sb�l nem olvashat�k ki.
E k�rd�s teol�giailag m�g vitatott, �s sz�nd�kosan nyitva hagyta a
II. vatik�ni zsinat is. Szerinte a Szent�r�st �s a hagyom�nyt
egybefogja az ,,apostoli igehirdet�s'', amelynek ,,kiv�telesen vil�gos
kifejez�se'' tal�lhat� meg a Szent�r�sban. A hagyom�ny funkci�i: a
teljes k�non felismer�se (Dei verbum 8) �s az �sszes kinyilatkoztatott
dolog bizonyoss�g�nak szavatol�sa (Dei verbum 9). Az egyh�zi
tan�t�hivatal mindenesetre nem nyilatkozik konkr�tan valamif�le
�nmag�ban vett hagyom�ny t�rgyi-tartalmi t�teleir�l, �s m�g a
Szent�r�st�l l�tsz�lag t�vol es�, defini�lt hitt�telek eset�ben is arra
t�rekszik, hogy kimutathassa a hitt�tel ,,v�gs� alapj�t'' a
Szent�r�sban (v�. DS 3900 �s k�v., tov�bb� DS 434 1512 1514 1615 1642
1703 1726 �s k�v: 3053). Ezenk�v�l az explicit m�don csak napjainkban
kimondott hitt�teleknek az apostoli kerigma valamely explicit t�tel�re
val� dogmat�rt�neti visszavezet�se gyakorlatilag nem k�nnyebb �s
t�rt�netileg nem meggy�z�bb, mint annak kimutat�sa a -->dogmafejl�d�s
elveinek megfelel�en, hogy egy ilyen t�tel a Szent�r�sban implicit
m�don benne foglalt tan�t�snak a kifejt�se. V�g�l k�tes esetekben
gyakorlatilag csak a Szent�r�s seg�ts�g�vel lehet eld�nteni, hogy a
hagyom�ny tartalmai k�z�l (amelyeket maga a hagyom�ny nem k�l�nb�ztet
meg vil�gosan) mi a puszt�n emberi �s mi az isteni-apostoli hagyom�ny.

9. A Szent�r�s mint a kereszt�ny �let forr�sa �s norm�ja

M�r az �sz�vets�g is tan�tja, milyen nagy jelent�s�ge van a Szent�r�s
olvas�s�nak az �letvitel szempontj�b�l: ezt J�zus is elismeri (Mt
22,29; Jn 5,39), ugyan�gy az apostolok (R�m 15,4; 1Tim 4,13; 2Tim 3,16
�s k�v.; Zsid 4,12 �s k�v.). Ugyanezt mutatja az �segyh�znak a
zsinag�ga mint�j�ra kialak�tott gyakorlata (1Tesz 5,27; Kol 4,16) �s
liturgi�ja. V�. II. vatik�ni zsinat, Dei verbum 25-31; -->Isten ig�je.
========================================================================
Szent�r�s �rtelme

A -->Szent�r�s szavainak Istent�l elgondolt, a -->sugalmaz�s �ltal

szavatolt �s �gy igaz �rtelme azonos azzal az �rtelemmel, amit az �r�s
emberi szerz�je akart adni szavainak. Hogy ezt az �rtelmet
meg�llap�thassuk (oly biztosan, ahogyan a szerz� sz�nd�kolta), a
kimondott �s le�rt sz� �rtelmez�s�nek valamennyi szab�ly�t figyelembe
kell venn�nk (egy sz� jelent�se egy bizonyos korban, egy bizonyos
�sszef�gg�sben), mindenekel�tt pedig pontosan meg kell �llap�tanunk a
sz�ban forg� sz�veg -->irodalmi m�faj�t, hogy adott esetben el�g
pontosan megk�l�nb�ztethess�k a kijelent�s tartalm�t (�rtelm�t) �s a
kijelent�s form�j�t, �s itt term�szetesen figyelembe kell venn�nk azt
is, hogy semmif�le emberi kijelent�sn�l nem lehet megfelel�en
meg�llap�tani a kett� k�zti pontos hat�rvonalat, ezt teh�t nem
k�v�nhatjuk a Szent�r�s emberi szerz�j�t�l sem. Mivel az emberi
szerz�nek nem kell felt�tlen�l �tl�tnia annak teljes jelent�s�g�t, amit
val�ban mondott, azt azonban felt�telezhetj�k, hogy Isten ezt is
kijelentette (legal�bbis annyiban, amennyiben a Szent�r�s eg�sz�b�l
felismerhet�), ez�rt besz�lhet�nk egy sz�veg ,,teljes �rtelm�r�l'',
amely, ha burkoltan is, de benne foglaltatik az emberi sz�vegben. Ahol
a sz�vegben kimondott val�s�g -->t�pusa egy m�sik val�s�gnak �s ezt
Isten szavatolja, ott a tipol�giai �rtelmet (mint a teljes �rtelem
mozzanat�t) a sz� szerinti �rtelemhez sz�m�thatjuk. Szent�r�si sz�vegek
j�mbor alkalmaz�sait -- melyeknek semmi k�z�k sincs a szerz� �ltal
sz�nd�kolt kijelent�shez -- nem t�ntethetj�k fel a Szent�r�s �rtelme
gyan�nt, �s az ilyeneket helyesebb elker�lni. A Szent�r�s �rtelm�nek
pontos meg�llap�t�sa v�gett (mik�nt minden emberi besz�d eset�ben,
amely nem h�tk�znapi dolgokr�l sz�l) figyelembe kell venni az
-->analogia fidei-t, a -->hagyom�ny �rtelmez�s�t (DS 1507 �s k�v. 3007
3281 �s k�v.) �s az egyh�zi -->tan�t�hivatal tan�t�s�t (bibliai
-->hermeneutika).
========================================================================
Szent�r�s hiteless�ge

A Szent�r�s hiteless�ge jogi �rtelemben a Szent�r�s normat�v

tekint�ly�t jelenti hitbeli k�rd�sekben sugalmazotts�ga,
t�ved�smentess�ge �s kanonicit�sa alapj�n, mely hiteless�g vonatkozik
az �sszes eredeti �r�sra (melyek nem maradtak fenn mind) valamint az
eredetivel megegyez� le�r�sokra �s ford�t�sokra, ha azokat az Egyh�z
mint a kinyilatkoztat�s �rz�je hitbeli k�rd�sekben felhaszn�lhat�nak
nyilv�n�tja. A Szent�r�s hiteless�ge irodalomkritikai �rtelemben azt
jelenti, hogy a Szent�r�s egyes iratai a kell� alaposs�ggal
felt�ntetett szerz�kt�l sz�rmaznak �s a sz�veg l�nyeges v�ltoztat�sok
n�lk�l maradt fenn. Az irodalomkritikai hiteless�get a biblikus
tudom�nyok �llap�tj�k meg.
========================================================================
Szent�r�si bizony�t�s

Mivel a -->Szent�r�s minden kereszt�ny teol�gi�nak kimer�thetetlen

forr�sa �s n�lk�le a teol�gia sz�ks�gk�ppen term�ketlenn� v�ln�k (DS
3886), ez�rt �n�ll� tudom�nyk�nt �s a -->dogmatika bels� mozzanatak�nt
a -->biblikus teol�gi�nak kell szolg�ltatnia a ,,szent�r�si
bizony�t�st''. Ez k�t dolgot jelent.
a) Meg kell mutatni, hogy a rendes �s a rendk�v�li tan�t�hivatal
tan�t�sa benne foglaltatik (�s azt is, hogy mi m�don foglaltatik benne)
explicit vagy implicit form�ban a Szent�r�sban (DS 3886), vagy
legal�bbis abban van ,,v�gs� alapja'' (DS 3900 �s k�v.), mert a
tan�t�hivatal al� van vetve a Szent�r�snak (v�. II. vatik�ni zsinat,
Dei verbum 10). Itt a bibliai -->hermeneutika valamennyi eszk�z�nek �s
szab�ly�nak felhaszn�l�s�val a Szent�r�s igazi �rtelm�t (-->Szent�r�s
�rtelme) kell szem el�tt tartani, �s nem szabad a bibliai sz�veget sem
t�l t�gan, sem teljes �rtelm�t megkurt�tva, t�l sz�ken �rtelmezni.
b) De a Szent�r�s kimer�thetetlen teol�giai gazdags�g�nak felt�r�s�ra
mindig �j er�fesz�t�seket kell tenni akkor is �s ott is, ahol ezt a
gazdags�got az aktu�lis hithirdet�s m�g nem aktualiz�lja kell�k�ppen,
hogy ily m�don a Szent�r�s ne csak ut�lagos igazol�sa legyen ennek az
igehirdet�snek, hanem egyben �l� alapja is. -- A Szent�r�s -- amely
,,az eg�sz teol�gia lelke'' (II. vatik�ni zsinat, Optatam totius 16) --
a kereszt�ny -->kinyilatkoztat�s legk�zvetlenebb �s v�gs� forr�sa,
amivel a teol�gusnak, b�rmelyik teol�giai diszcipl�n�t m�velje is,
k�zvetlen�l kell foglalkoznia.
========================================================================
Szent J�nos-i teol�gia

Szent J�nos-i teol�gia: az a kinyilatkoztatott �s sugalmazott tan,

amely a J�nos-evang�liumban �s Szent J�nos 3 level�ben (�s esetleg a
Jelen�sek k�nyv�ben) tal�lhat� �s l�nyeges alkot�r�sze az
�jsz�vets�gnek, teh�t a kereszt�nys�gnek is. A Szent J�nos-i
teol�gi�nak az �segyh�z teol�gi�j�ban egyed�l�ll� saj�toss�ga a
viszonylag szer�ny nyelvi eszk�zei ellen�re is t�g szellemi horizont �s
a kerigma m�ly �rtelm� visszavezet�se teol�giai kijelent�sekre, amelyek
f�leg antropol�giai felismer�seket tartalmaznak. Itt azonban l�tni kell
(�s ezt egyre ink�bb elismerik nem-katolikus kutat�k is), hogy ez a
teol�gia nem v�laszthat� el az �r J�zus eredetinek tekinthet�
szavait�l, �s a terminol�gia minden k�l�nb�z�s�ge ellen�re r�szleteiben
j�l �sszeegyeztethet� a szinoptikusok �s a -->Szent P�l-i teol�gia
kijelent�seivel. A Szent J�nos-i teol�gia alapvon�sak�nt tal�n azt
jel�lhetj�k meg, hogy benne az �segyh�z -- szembes�lve azzal az �j �s
t�gasabb vil�ggal, ahov� Jeruzs�lemb�l kiindulva eljutott -- a
rendszeress�g szempontj�b�l leg�rettebb alakj�ban �bred �ntudatra.
Ez�rt is van ennek a teol�gi�nak alapvet� jelent�s�ge. Ez a teol�gia
h�rad�s Istenr�l, aki l�lek, vil�goss�g �s szeretet, �s aki a vil�gba
k�ldte egyetlen szeretett Fi�t, hogy megtestes�l�se �ltal azok, akik �t
hittel elfogadj�k, �jj�sz�lessenek az Atya gyermekeiv�, m�r itt �s most
�jj�sz�lessenek, elteljenek vil�goss�ggal �s kegyelemmel, egyszer pedig
majd eljussanak az Istennel val� k�zvetlen k�z�ss�gre abban a
dics�s�gben, amelyben a hazat�r� Fi� r�szes�lt. E teol�gia mentes
minden lesz�k�t�st�l �s partikularizmust�l; �gy a r�gi vil�g, a
s�t�ts�g vil�ga k�zepette vil�gos k�pet rajzol egy �j vil�gr�l, melynek
�jdons�ga a szeretetben �s �r�mben nyilv�nul meg, Istenr�l pedig azt
mondja, hogy mindeneket mag�hoz akar vonzani. E teol�gia a legm�lyebb
�rtelemben az Egyh�z teol�gi�ja, ha felt�telezz�k a hivatal �s a
hivatal ir�nti tisztelet, a szents�gek �s parancsolatok rendszer�t �s
mint utat elfogadjuk, de tekintet�nket k�zvetlen reflexi�val nem r�juk,
hanem a J�zusban �nmag�t k�zl� Istenre ir�ny�tjuk, a vil�goss�gra
�nmag�ban, nem pedig a f�nyre, amelyet sug�roz �s az �rny�kokra,
amelyek szemben �llnak vele. A Szent J�nos-i teol�gi�b�l -- ama
bizonyoss�g k�vetkezt�ben, hogy az �t�let m�r bek�vetkezett, hogy az
�let az �jj�sz�letettekben m�r eleven �s hogy ezek szeretet �ltal
egybef�z�tt testv�ri k�z�ss�get alkotnak -- hi�nyzik az az agressz�v
pol�mia, amely megtal�lhat� Szent P�l teol�gi�j�ban; mivel e teol�gi�t
eg�szen bet�lti a bizalommal teljes v�rakoz�s az �r elj�vetel�re,
szinte felfoghatatlan sz�m�ra, hogy vannak olyanok, akik elutas�tj�k �t
�s testben akarnak maradni.
========================================================================
Szentl�lek

Az �sz�vets�gben az ,,Isten Lelke'' kifejez�s (h�ber�l ,,ruach'',

mely n�nem� sz�!, g�r�g�l -->pneuma) Isten hat�erej�t jel�li an�lk�l,
hogy a Szentl�lek mint az isteni -->Szenth�roms�g ,,szem�lye'' m�r
vil�gosan kivehet� volna. Az �jsz�vets�gnek tudom�sa van egy ,,m�sik
Vigasztal�r�l'' (-->parakl�tosz), akit az Atya k�ld (Jn 14,26), aki
k�l�nb�zik az Aty�t�l �s a Fi�t�l (Jn 15,26; 16,7; l�sd f�k�pp Jn 14,16
-- 16,15; Mk 1,10 �s k�v.; Mt 28,19) �s akit ill. akinek a m�k�d�s�t
els�sorban szimb�lumokkal szeml�lteti: a galambbal mint annak
szimb�lum�val, hogy Isten �j n�pet teremtett mag�nak (a galamb
k�l�n�sen kedvelt szimb�luma a szent n�pnek; v�. Szent �goston; Mk 1,10
�s a p�rhuzamos helyek), a viharral mint az er� szimb�lum�val (ApCsel
2), a l�ngnyelvekkel mint a tan�k lelkes�lts�g�nek szimb�lum�val
(ApCsel 2). L�sd m�g: -->pneuma. A Szentl�lek ,,szem�ly volt�t'' a
Szent�r�ssal �sszhangban vallj�k a hitvall�sok illetve defini�lj�k a
-->modalizmussal �s a -->makedonianizmussal szemben az Egyh�znak Isten
h�roms�g�ra vonatkoz� tan�t�i d�nt�sei (DS 112 151 �s m�shol). A
Szentl�lek ,,az Atya �s a Fi� Lelke'' (DS 178), aki az Aty�t�l �s a
Fi�t�l (DS 188 527 �s m�shol; -->Filioque) mint egyetlen elvt�l
sz�rmazik, egyetlen lehel�ssel (DS 850 1300 �s k�v. 1331). A
Szentl�lekt�l fogant M�ria (DS 11 30 41) an�lk�l, hogy emiatt J�zus
,,apj�nak'' nevezhetn�nk (DS 533); � m�k�dik J�zusban (DS 178) �s az
-->Egyh�zban (DS 3807 �s k�v.; -->tan�t�hivatal), a -->b�rm�l�s �s az
-->egyh�zirend szents�g�ben pedig k�l�nleges m�don val�sul meg a
Szentl�lek k�zl�se (DS 1269 1774). A Szentl�leknek a Szenth�roms�gon
bel�li ered�s�t illet�en l�sd: -->Szenth�roms�g. A Szentl�lek
,,k�ld�se'' a vil�gnak (a miszt�rium keret�ben) k�l�n�sebb neh�zs�g
n�lk�l �rthet�. A vil�gnak sz�nt isteni �nk�zl�snek k�t alapvet�
m�dozata van:
a) az �nk�zl�s mint igazs�g, amely a t�rt�nelemben k�vetkezik be �s
Isten szabad h�s�g�nek felaj�nl�sa, �s
b) az �nk�zl�s mint szeretet, amely kieszk�zli az elfogad�st, �s az
ember transzcendenci�j�t megnyitja Isten abszol�t j�v�je sz�m�ra.
�gy teh�t �nmag�t is k�zli Isten a sz�k�lk�d�-v�ges �s b�n�s
teremtm�nnyel. �ppen azt �rtj�k -->szereteten, hogy Isten kil�p
�nmag�b�l, nem az�rt, hogy �nmag�t keresse vagy megtal�lja, hanem hogy
a m�sikban ,,kock�ztassa'' mag�t, mivel Isten oly nagy, hogy a m�sikban
szabadon ,,kicsinny�'' lehet. Mivel Isten Istenk�nt teremt, ez�rt mint
L�lek � teremt mindent, ami a vil�gban �j �s eredeti, szabad �s eleven,
v�ratlan �s hatalmas, t�r�keny �s ugyanakkor er�s. � a kegyelem Lelke:
azt az Istent nevezz�k L�leknek, aki a mi bens� kenet�nk �s pecs�t�nk,
foglal�nk, vend�g�nk, vigasztal�nk, sz�sz�l�nk, bens� h�v�sunk,
szabads�gunk �s gyermeks�g�nk, �let�nk �s b�kess�g�nk, szents�g�nk �s
egys�g�nk. Az a L�lek, aki meg�rleli benn�nk a gy�m�lcs�ket: a
szeretetet, az �r�m�t, a b�kess�get, a t�relmet, a tisztas�got; � a
testnek, a b�nnek, a puszta t�rv�nytiszteletnek er�s ellenfele, � a
v�ltoz�s titokzatos ereje benn�nk, amely a test dics�s�ges felt�mad�sa
�s a vil�g megv�ltoz�sa fel� t�r. � az Egyh�z Lelke, -->Krisztus
test�nek egys�ge. P�nk�sdkor megmutatkozik, hogy Isten ezt a Lelket
nemcsak felaj�nlja az embernek, hanem elfogad�s�val is megaj�nd�kozza,
hogy a L�lek k�zl�se ekkor nem sz�rv�nyosan itt-ott bek�vetkez� esem�ny
volt, mint a pr�f�t�k eset�ben, hanem v�g�rv�nyesen �s
visszavonhatatlanul megt�rt�nt; a L�lekben (a nemcsak meg�g�rt, hanem
meg is adott L�lekben) val� kegyelemnek, J�zus Krisztus kegyelm�nek
alapszents�ge az -->Egyh�z. Benne �l a L�lek j�zan t�rv�nyekben �s a
kegyelem �j �s eleven ki�rad�s�ban, a -->hivatalban �s a -->karizm�ban.
� a Lelke annak, aki a m�g anonim �s az Egyh�zt�l idegenked�
kereszt�nys�g alakj�ban birtokolhatja a Szentlelket, akit vezethet a
Szentl�lek �s egy�ltal�n �r� hallgatnak minden�tt, ahol Isten
kegyelm�b�l nem h�dolnak be a legalista k�z�pszer�s�gnek.
========================================================================
Szentmise�ldozat

A szentmise�ldozat vagy mise a J�zus Krisztus Egyh�z�ban, az �

megb�z�sa alapj�n (Lk 22,19 �s k�v.; 1Kor 11,24 �s k�v.) t�rt�n� h�l�s
�s �nnep�lyes megeml�kez�s az � �ldozat�r�l, melyet �let�vel �s
hal�l�val hozott, �s amely alapja az Egyh�znak, valamint a -->baszileia
rejtett, de b�nbocs�natot �s -->kegyelmet aj�nd�koz� elj�vetel�nek. Ez
az �nnep -->,,visszaeml�kez�s'', vagyis olyan �nnep, amely igazi
jelenval�v� t�tele egy igazi, egyszer s mindenkorra megt�rt�nt
t�rt�nelmi esem�nynek, �m hogy mik�pp lehet ontol�giai �s logikai
fogalmak seg�ts�g�vel megvil�g�tani ezt a jelenval�v�-t�telt, ezt a
k�rd�st eld�ntetlen�l hagyhatjuk. Mindenesetre ez a jelenval�v�-t�tel
a) nem puszt�n ,,gondolati-ide�lis'' visszaeml�kez�s, amelyet mi
hajtunk v�gre �s
b) nem J�zus hal�l�nak sokszoros�t� megism�tl�se vagy e t�rt�nelmi
esem�ny igazi, egyszeri id�belis�g�nek tagad�sa, hiszen (a gnosztikus
felfog�ssal ellent�tben) �ppen ennek az esem�nynek van sz�munkra
�dv�z�t� jelent�s�ge.
Ez a visszaeml�kez� ,,�nnepl�s'' �gy t�rt�nik, hogy az Egyh�z
kultikus cselekedettel azt teszi, amit maga J�zus tett vacsor�j�nak
�nnep�n: szabadon, engedelmesen elfogadta saj�t re�lis hal�l�t, amely
az � �ldozati �n�tad�sa volt az Aty�nak, meghirdette ennek az
�n�tad�snak �dv�ss�gszerz� erej�t, �s a tan�tv�nyokhoz fordulva
�tny�jtotta nekik test�nek �s v�r�nek szimb�lumait. Mivel ez a J�zus
hal�l�ra val� visszaeml�kez�s jelenval�v� teszi (v�rtelen�l: DS 1793 �s
k�v. 1743) a J�zus �ltal az Aty�nak hozott egyszeri �ldozatot, m�gpedig
olyan r�tusban, amely a kultikus tev�kenys�g dimenzi�j�ban maga is
-->�ldozat (adom�nyok �tv�ltoztat� felaj�nl�sa Istennek), ez�rt e
visszaeml�kez�s maga �ldozat (de a ritu�lis tev�kenys�g dimenzi�j�n
k�v�l nem �j �ldozat). Mivel az, amit J�zus a keny�r �s a bor sz�ne
alatt �tny�jtott az apostoloknak, saj�t f�lre�rthetetlen szavai szerint
az � teste �s v�re (vagyis a s�mita nyelvhaszn�lat szerint � maga
szem�lyesen az � hal�lra sz�nt [�s hal�l�nak maradand� �rv�nyess�ge
k�vetkezt�ben v�g�rv�nyes, ,,megdics��lt''] egzisztenci�j�nak konkr�t
realit�s�ban) (Mt 26,26.28; Mk 14,22.24; Lk 22,19 �s k�v.; 1Kor 11,24
�s k�v.); mivel J�zus �dv�z�t� tett�nek teljes jelenval�s�ga mag�ban
foglalja a szem�ly igazi jelenval�s�g�t, akinek szubsztanci�lis
val�s�g�n �s �r�kk�val�s�g�n alapul t�rt�net�nek maradand� volta, ez�rt
a szentmise�ldozat J�zus val�di �s szubsztanci�lis jelenl�t�t jelenti a
keny�r �s a bor tapasztalati alakj�ban. Mivel az Egyh�z J�zus szavai
alapj�n tudja, hogy amit kiszolg�ltat (�jb�l elv�gezve azt, amit J�zus
az utols� vacsor�n tett), az J�zus teste �s v�re (DHI: DS 1651), teh�t
nem keny�r �s bor -- hab�r az Egyh�z elfogulatlanul �ll�tja, hogy a
tiszt�n emberi-�rz�ki emp�ria (teh�t az ,,alakok'' vagyis ,,sz�nek'':
v�. -->species) ter�let�n semmi sem v�ltozott, �s �gy a
term�szettudom�nyok sem tudnak kimutatni v�ltoz�st (DS 1652) --, hogy
teh�t az emp�ria m�g�tti voltak�ppeni val�s�g (amelyet
-->,,szubsztanci�nak'' nevez�nk) m�r nem a f�ldi eledel val�s�ga, hanem
mag�nak J�zus Krisztusnak a val�s�ga, ez�rt a v�ltoz�st el�id�z�
folyamatot nevezhetj�k -->transzszubsztanci�ci�nak is, az �ldozati
t�rt�n�st pedig tekinthetj�k ilyen ,,transzszubsztanci�ci�nak'' (DS
1652): a vil�g val�s�g�nak egy darabja a kultikus r�tus k�vetkezt�ben,
J�zus Krisztus megb�z�s�nak erej�ben oly t�k�letesen �tv�ltozik J�zus
Krisztus ,,voltak�ppeni'' val�s�g�v� (,,szubsztanci�j�v�''), hogy az
�tv�ltoztat�s �ltal l�trehozott (el��ll�tott) val�s�g (itt J�zus
Krisztus teste �s v�re a keny�r �s bor empirikus alakj�ban) eg�szen
Isten� lesz, �s kultikusan azt �br�zolja, hogy az �ldoz� �tadja �nmag�t
Istennek. Ez viszont l�nyegi le�r�sa a kultikus �ldozatnak �ltal�ban,
�s ez�rt a szentmis�t joggal nevezz�k a most k�r�lhat�rolt �rtelemben
�ldozatnak (DS 802 1739 �s k�v. 1751 1866), melyn�l maga J�zus Krisztus
az �ldozatot bemutat� pap (DS 802 1743 3677 3849 �s k�v.) �s az
�ldozati adom�ny (DS 802 1739 �s k�v. 1743 3677). A II. vatik�ni
zsinatnak a szentmise�ldozatra vonatkoz� tan�t�s�t illet�en l�sd:
Sacrosanctum Concilium 2 7 47; Lumen gentium 3 10 �s k�v. 28. A
szentmise�ldozatban val�ban jelen van J�zus �let�nek �s hal�l�nak
�rv�nyess�ge, �s ez�rt a szentmise�ldozat immanens kultuszkritika,
vagyis meghalad�sa a puszt�n liturgikus-szimbolikus megeml�kez�snek �s
r�sze a kereszt�ny gyakorlatnak mint -->Isten orsz�ga el�legez�s�nek.
L�sd m�g: -->destrukci�elm�letek, -->konverzi�elm�let,
-->felaj�nl�selm�let.
========================================================================
Szent P�l-i teol�gia

Szent P�l-i teol�gia: az a kinyilatkoztatott �s sugalmazott tan�t�s,

amelyet leveleiben Szent P�l ad el�, �s amely l�nyeges �s maradand�
alkot�r�sze az �jsz�vets�gnek �s �gy az eg�sz kereszt�nys�gnek.
B�rmilyen fontos is e teol�gia a hit forr�sak�nt �s norm�jak�nt, m�gis
csup�n annak k�vetkezetes (szem�lyes �s szitu�ci�hoz k�t�tt) kifejt�se,
amit a t�rt�neti J�zus mondott mag�r�l s m�v�r�l. Mert ha m�goly neh�z
vagy lehetetlen is a r�szleteket illet�en t�rt�netileg megk�l�nb�ztetni
J�zusnak a maga szem�ly�re �s k�ldet�s�re vonatkoz� eredeti
kijelent�s�t att�l a (helyes) teol�giai �rtelmez�st�l, amelyet az
�segyh�z adott err�l az �ntan�s�t�sr�l az apostoli igehirdet�sben �s a
szinoptikus evang�liumokban �s amely J�zus szavaival egys�gg� olvadt
�ssze, az az�rt m�gis vitathatatlan, hogy J�zus nemcsak vall�si,
pr�f�tai �j�t�nak �s �gy egy �j, b�r bel�thatatlan horizont�
vall�st�rt�neti korszak megtestes�t�j�nek, hanem abszol�t �dv�z�t�nek
tekintette mag�t, aki szem�ly�ben �s m�v�ben �dv�ss�ge �s megv�lt�sa
minden embernek, Felt�madottk�nt pedig bebizony�totta mag�r�l, hogy a
vil�g fel�lm�lhatatlan �dv�ss�g�nek kezdete. Ezt az �zenetet fejti ki a
Szent P�l-i teol�gia. Szent P�l nem alap�t�ja a kereszt�nys�gnek, hanem
tudatosan gondolkod� teol�gusa egy t�nynek (�s annak is tartja mag�t),
amit a hagyom�nyt�l kapott: J�zusnak, keresztj�nek �s felt�mad�s�nak.
�ly m�don azonban e teol�gi�nak alapvet� jelent�s�ge van. E teol�gia
jellemz� von�sai: -->J�zus Krisztus (a voltak�ppeni Fi�)
-->preegzisztenci�j�nak hangs�lyoz�sa; a -->krisztocentrikus szeml�let,
amely a kozmoszt is fel�leli; annak felismer�se, hogy az emberis�g
�ltal�ban megv�lt�sra szorul; az a meggy�z�d�s, hogy J�zus Krisztusnak,
a Megfesz�tettnek �s Felt�madottnak egyed�l megment� -->pneum�ja (mely
az emberben semmif�le �dv�ss�ges el�felt�telhez nincs k�tve) gy�zi le a
(puszta) -->t�rv�nynek, a -->b�nnek, a -->hal�lnak (�s a m�g�tt�k �ll�
angyali hatalmass�goknak) az embert szolgas�gban tart� erej�t. E
teol�gia a t�rt�nelemnek, az �sszegyh�znak mint -->Krisztus test�nek, a
kereszts�g �s az �rvacsora szents�g�nek �s Isten hat�kony ig�j�nek (�s
ezen bel�l saj�t apostols�g�nak) teol�gi�ja.
========================================================================
Szents�g

Szents�g (latinul sacramentum, melynek eredeti jelent�se: h�s�gesk�,

-->beavat�s; sz� szerint: szent dolog). A szents�g l�nyege az ige; az
,,anyagnak'' alapj�ban v�ve csak m�sodlagos szerepe van az ig�hez
k�pest, az, hogy az ig�t szeml�ltesse. Az ig�nek, amelyet az Egyh�zban
Isten �s J�zus Krisztus nev�ben �s megb�z�s�b�l mondanak ki,
,,exhibit�v'' jellege van, vagyis kieszk�zli amit jel�l, nevezetesen
Isten kegyelm�t. -->Isten ig�je a sz� szigor� �s voltak�ppeni
�rtelm�ben csak -->kegyelm�nek esem�nyek�nt l�tezhet. Az evang�lium
ig�je mindig Istennek -- az � sz�nd�ka �s nem puszt�n az ember
j�akarata miatt -- t�nylegesen hat�kony kegyelm�n alapul. Az
�dv�ss�gnek ez az ig�je az ig�t hittel hirdet� -->Egyh�z ajk�n mint
eszkatologikus m�don gy�zelmes ige v�gs� soron a vil�gnak sz�l: az
Egyh�z annak az eszkatologikusan gy�zelmes, �dv�z�t� ig�nek hordoz�ja,
amelyben Isten �nmag�t �g�ri oda a vil�gnak. Ez az oka annak, hogy az
Egyh�z az -->alapszents�g (v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 1 9
48 59; Gaudium et spes 42 45; Ad gentes 1 5 �s m�shol). Az Egyh�z --
hittel val� hall�sb�l sz�rmaz� �s a vil�gnak hirdetett hite �ltal,
melynek t�rgya Istennek J�zus Krisztusban eszkatologikusan gy�zelmes
kegyelme -- szents�ge a vil�g �dv�ss�g�nek, mert eszkatologikusan
gy�zelmes kegyelemk�nt jelzi �s jelenval�v� teszi a vil�gban ezt a
kegyelmet, mely t�bb� nem fog elt�nni ebb�l a vil�gb�l, �s ezt a
vil�got feltart�ztathatatlanul viszi -->Isten orsz�g�nak beteljesed�se
fel�. A kegyelemnek ez a szents�gi jele hat�kony jel, de nem az�rt,
mintha l�tre tudn� hozni Istenben a kegyelemnek e jel n�lk�l nem l�tez�
akarat�t, hanem az�rt, mert ez a jel �ppen Isten kegyelmi akarata �ltal
lesz t�rt�nelmi jelens�gg�, �s �gy v�lik t�rt�nelmileg is
visszavonhatatlann�: a szents�g -->opus operatumk�nt hat. A szents�g
l�nyeg�t teh�t csak akkor foghatjuk fel helyesen, ha az opus operatum-
ot a J�zus Krisztusban nyert �dv�ss�g eszkatologikus szitu�ci�ja
alapj�n �rtelmezz�k: mivel ez a rend a v�gs�, v�g�rv�nyes �s gy�zelmes
rend, �ppen ez�rt az �dv�ss�g benne adott �g�rete abszol�t, �s nem f�gg
-- Isten r�sz�r�l eg�szen komolyan gondolt �rv�nyess�ge miatt -- annak
az embernek erk�lcsi term�szet�t�l, aki ezt az �g�retet tov�bb�tja a
m�sik embernek (DHI: DS 1612), �s nem is az �g�ret c�mzettj�nek
-->diszpoz�ci�ja �s -->intenci�ja miatt hat�kony, m�g ha ez az egyes
embern�l mint egyes embern�l felt�tele is (esetleg �pp az �g�ret �ltal
megval�s�tott felt�tele) a kegyelem ,,elj�vetel�nek'' (DS 1606 �s
k�v.); ennek az �g�retnek a gy�zelm�t eg�szben �s �ltal�ban v�ve ism�t
maga a kegyelem eszk�zli ki, �s ez nyilv�n�tja ki az �g�ret
eszkatologikus jelleg�ben a gy�zelem t�nyleges bek�vetkez�s�t. Ahol az
Egyh�z �nmag�t teljesen elk�telezve Isten �s J�zus Krisztus nev�ben
abszol�t �rv�nnyel k�zvet�ti ezt az �g�retet az egyes embernek egy�ni
�dvt�rt�nete d�nt� szitu�ci�iban, ott ez az opus operatum az egyes
szents�gek alakj�ban van jelen. Ez az �g�ret -- hogy val�ban abszol�te
elk�telezett aktusa legyen az Egyh�znak mint a J�zus Krisztusban
ki�rasztott isteni kegyelem eszkatologikusan gy�zelmes jelenl�t�nek �s
k�pviselet�nek -- sz�ks�gszer�en bizonyos ,,szertart�sban'' t�rt�nik
(mik�nt egy k�z�ss�g minden �nnep�lyes, hivatalos aktusa; v�. DS 1613),
�sszhangban az Egyh�z t�rsadalmi jelleg�vel, valamint a kegyelem �s az
�dv�ss�g inkarnat�rikus strukt�r�j�val. Ez a szertart�s �llhat puszt�n
szavakb�l (meghat�rozott alak� szavakb�l: -->,,forma'') (b�nbocs�t�
ige, h�zass�gk�t�s), vagy az ige, amelyre mindig sz�ks�g van, �ssze
lehet k�tve egy liturgikus gesztussal (az -->,,anyaggal'', pl. a
k�zr�t�tellel), vagy �llhat olyan liturgikus cselekv�sb�l, amely
valamilyen anyagi val�s�g alkalmaz�sa k�vetkezt�ben (le�nt�s v�zzel,
megken�s olajjal vagy krizm�val, eledel �tny�jt�sa) m�g jobban
szeml�lteti az ig�t �s a gesztust (kereszts�g, b�rm�l�s, eucharisztia,
betegek kenete). Mivel J�zus Krisztus k�z�ss�gform�l� �let�vel,
-->keresztj�vel �s -->felt�mad�s�val eszkatologikusan gy�zelmes
�dv�ss�ge jellegzetes jelenl�tek�nt akarta az Egyh�zat, ez�rt
l�nyeg�ben v�ve m�r J�zus Krisztus ,,megalap�totta'' a szents�geket
mint ennek a gy�zelmes kegyelmi jelenl�tnek abszol�t megval�sul�sait,
tekintettel az egyes emberek �let�nek d�nt� szitu�ci�ira. Ezenk�v�l
J�zus t�rt�netileg meg�rz�tt alap�t�si ig�i is fennmaradtak (hab�r ezt
nem kell minden szents�gn�l felt�tlen�l sz�ks�gesnek nyilv�n�tanunk) a
-->kereszts�g (Mt 28,19), az -->eucharisztia (Mt 26,26-28; Mk 14,22-24;
Lk 22,19-20; 1Kor 11,24 �s k�v.) �s a -->b�nb�nat szents�ge (Mt 16,18
�s k�v.; Jn 20,22 �s k�v.) eset�ben (a -->hivatallal kapcsolatban l�sd:
-->kulcshatalom, -->old�- �s k�t�hatalom). Az �rv�nyes r�tus k�zelebbi
meghat�roz�sa konkr�t r�szleteiben vagy a szents�gi cselekv�s
feloszt�sa t�bb szakaszra (-->egyh�zirend) az ilyen t�rsadalmi t�rt�n�s
term�szet�n�l fogva az Egyh�z dolga. Az Egyh�z csak a 11. sz�zadban
foglalta �ssze egy k�z�s fogalomban, �ppen a szents�g fogalm�ban
�nmag�nak ezeket a sokr�t� �s egym�st�l bens�leg k�l�nb�z�, alapvet�
megval�sul�sait (eszerint a szents�g: a kegyelemnek ex opere operato
hat�kony jele, melyet maradand� jelk�nt J�zus Krisztus alap�tott).
Ett�l az id�t�l fogva tart sz�mon az Egyh�z (a keleti egyh�zakkal
�sszhangban) h�t szents�get (DHI: DS 1601): az ember befogad�sa az
Egyh�zba (kereszts�g) �s e beiktat�s kieg�sz�t�sek�nt hat�rozott
form�ban t�rt�n� elk�ld�se a Szentl�lek seg�ts�g�vel a vil�gba
(b�rm�l�s); a megkeresztelt, b�nb�natot tan�s�t� b�n�s kiengesztel�d�se
(a kereszts�gi kegyelem �jj��leszt�se �ltal) az Egyh�zzal �s Istennel
az Egyh�z b�nbocs�t� ig�j�ben (a b�nb�nat szents�ge); J�zus
vacsor�j�nak k�zponti jelent�s�g� �nnepl�se mint megv�lt� �ldozat�nak
visszaeml�kez�s �ltali jelenl�te a kultikus �ldozati �nnepen, az Egyh�z
szeretetben val� egys�g�nek �nnepl�se, az Isten orsz�g�ban az
�dv�z�ltekre v�r� lakom�nak prognosztikus el�legez�se (az
euchariszti�ban); az Egyh�z k�zbenj�r� �s megszentel� seg�ts�ge akkor,
amikor s�lyos betegs�g k�vetkezt�ben szorongat�v� v�lik az ember
hal�lrasz�nts�ga (betegek kenete); a hivatalnak �s a hivatali
karizm�nak a tov�bbad�sa (-->egyh�zirend) �s a h�zast�rsi szeretet
megszentel�se azzal, hogy az Egyh�z bele foglalja a h�zass�got J�zus
Krisztusnak az Egyh�z ir�nti egyes�t� �s megbocs�t� szeretet�be
(h�zass�g szents�ge). Hogy az Egyh�zban �ppen h�t ilyen gy�keres
hat�konys�got kifejez� kegyelmi ige van, azt nem csup�n adotts�gk�nt
�llap�tja meg az Egyh�z, hanem ez felt�telezi mag�nak az Egyh�znak
t�rt�nelmi d�nt�s�t, amelyben az Egyh�z �ppen ezekkel �s nem m�s
ig�kkel kapcsolatban ismeri el azt az abszol�t elk�telezetts�g�t, amely
a dolog l�nyeg�n�l fogva sz�ks�gszer�en hozz�tartozik az ilyen gy�keres
hat�konys�got kifejez� kegyelmi ig�hez, vagyis a szents�ghez. A
szents�gek a hat�-oks�gi viszony �rtelm�ben tartalmazz�k, megjel�lik �s
megadj�k a kegyelmet azzal, hogy jelzik. A szents�gek meghatalmazott
kiszolg�ltat�ja a szents�gekt�l f�gg�en m�s �s m�s (a h�zass�gn�l
mindig, a kereszts�gn�l esetleg a vil�gi h�v�). -- A szents�gek
sz�ks�gesek az �dv�ss�ghez: v�. DS 1604; -->�dv�ss�g felt�telei.
========================================================================
Szents�gek teol�gi�ja

Szents�gek teol�gi�ja: a h�t szents�g l�nyeg�t �s saj�toss�g�t

t�rgyalja. El�sz�r is megpr�b�lja, kidolgozni, mi a k�z�s von�sa
valamennyi szents�gnek (J�zust�l val� sz�rmaz�suk, a szents�gi jelek
szerkezete, -->opus operatum, a szents�gek �rv�nyes �s kegyelmileg
hat�kony v�tel�nek megk�l�nb�ztet�se, h�rom szents�g eset�ben a
szents�gi -->karakter stb.), azut�n sorban t�rgyalja az egyes
szents�geket. Vigy�zni kell arra, nehogy az egyes szents�gekben csup�n
a szents�g �ltal�nos fogalm�nak eg�szen egynem� ,,eseteit'' l�ssuk (DS
1603). A szents�geket ink�bb �gy kell tekinten�nk, hogy azok a
kereszt�ny l�tez�s specifikusan k�l�nb�z� megval�sul�sai a szents�g
felvev�j�ben, �s specifikusan k�l�nb�z� megval�sul�sai az -->Egyh�z
l�nyeg�nek. Ez�rt a szents�gek bemutat�s�t �ssze kellene kapcsolni
azoknak a kegyelemb�l fakad�, kereszt�ny magatart�st�pusoknak a
le�r�s�val, amelyek az egyes szents�gekhez hozz� vannak rendelve
(elfordul�s a vil�gt�l olyannyira, hogy az ember meghal a vil�g
sz�m�ra; a vil�gba val� k�ldet�s�nk elfogad�sa a Szentl�lekben; mindig
meg�j�tott k�szs�g J�zus keresztj�nek, az Egyh�znak, az �j �letnek az
elsaj�t�t�s�ra; papi l�tez�s; h�zass�gban val� l�tez�s; az ember
tehetetlens�g�nek elfogad�sa J�zus Krisztus erejek�nt).
========================================================================
Szenved�ly

Szenved�lynek nevezik a skolasztikus filoz�fi�ban �s pszichol�gi�ban

az �rz�ki t�rekv�k�pess�get (-->�rz�kis�g) �s annak aktualiz�l�s�t,
amelyet Aquin�i Szent Tam�s a gy�ny�rre �s a tev�kenys�gre val�
t�rekv�sre oszt fel. A gy�ny�rre val� t�rekv�s aktualiz�l�sa
fokozatokban t�rt�nik: tetsz�s -- k�v�n�s �lvez�s (vagy a k�nt okoz�
dologt�l val� elfordul�sn�l: nemtetsz�s -- menek�l�s -- szomor�s�g);
ugyan�gy a tev�kenys�gre val� t�rekv�s fokozatai: rem�nys�g �s b�tors�g
(illetve cs�gged�s -- f�lelem -- harag). Ezek a szenved�lyek --
amelyeket a mai pszichol�gia ,,�szt�neihez'' lehet hasonl�tani -- a
katolikus teol�gia szerint term�szett�l fogva j�k, de aktualiz�l�sukn�l
r�szorulnak arra, hogy az �sz rendet k�lcs�n�zz�n nekik �s ir�ny�tsa
�ket; a szenved�lyek azt a vesz�lyt rejtik magukban, hogy elszakadnak
az ember egys�ges eg�sz�t�l, k�rosan �n�ll�sulnak, �s ez�ltal az ember
l�nyeg�hez tartoz� -->pluralizmus meghasonlotts�gg� v�ltozik. Az
eredend� b�nt�l terhelt emberben a szenved�lyeken kereszt�l
nyilv�nulhatnak meg a negat�v -->k�v�ns�gok, m�sr�szt a szenved�lyek
viszik el�re az embert a kegyelemben ama -- sok esetben �dv�s --
nyugtalans�g r�v�n, amelyet embers�g�nk t�k�letlens�ge id�z el�. Ez�rt
(ugyancsak Szent Tam�s szerint) nem erk�lcs�s dolog a szenved�lyek
tudatos kiirt�s�ra t�rekedni (mint ahogy k�l�nb�z� ind�t�kok alapj�n �s
k�l�nb�z� m�rt�kben Plat�n, Su�rez, Kant �s m�sok k�vetelt�k).
========================================================================
Szenved�s
 A szenved�s mindenekel�tt azt a m�dot jelenti, ahogyan a vil�g
belenyom�dik az emberi -->szellembe, amely �nk�nt �s sz�ks�gszer�en
mindig kiteszi mag�t a vil�gnak, �s jelenti ezenk�v�l az emberi szellem
vil�gnak-kitett-volt�nak tapasztal�s�t. A szenved�s negat�v jellege
abban �ll, hogy a vil�gra val� vonatkoz�s�ban az ember valamilyen, a
vil�gt�l sz�rmaz� bels� �s k�ls� ellen�ll�st tapasztal, amely
megfosztja �t hatalm�t�l; akkor van ez �gy, ha ebben a vonatkoz�sban
eleve benne foglaltatik valamilyen szemben�ll�s Istennel �s az
�dv�ss�ggel (-->eredend� b�n). Az embernek ilyenkor az a feladata, hogy
a r�nehezed� szitu�ci�t -- a lehet� legnagyobb m�rt�kben bele�p�tve az
�let�be -- elfogadja, �s saj�t �nmegval�s�t�s�nak mozzanat�v�
v�ltoztassa �t (szenved�leges tev�kenys�ggel �s tev�keny szenved�ssel,
ami ellent�te a passz�v elvisel�snek); �gyhogy az ember az�ltal, hogy
�ppen ebben a szitu�ci�ban d�nt Isten mellett, elesetts�g�t a szem�lyes
d�nt�s pozit�v mozzanat�v� teszi, s csak �gy v�lik lehet�v� a d�nt�s
igazi m�lys�ge. Ebben az �rtelemben bizonyul azut�n a szenved�s
,,Istent�l akart'' szenved�snek. Ez val�sult meg ut�nozhatatlanul �s
fel�lm�lhatatlanul J�zus Krisztusn�l, aki pozit�v m�don v�llalta
szenved�s�t, �s az ember Istennek val� t�k�letes �n�tad�s�nak
kifejez�s�v� tette. J�zusnak ezt a tett�t nem ism�telhetj�k meg �s nem
m�solhatjuk le, mivel a konkr�t helyzetben sohasem vagyunk eg�szen
k�pesek arra, hogy valamit mindenest�l elviselj�nk �s szem�lyess�
v�ltoztassunk (-->k�v�ns�g). Mivel a szenved�s �tv�ltoztat�sa akt�v
folyamat, ebben az is benne van, hogy a kereszt�ny nem t�r�dik bele
egyszer�en a szenved�sbe (m�sok �s a saj�t szenved�s�be), hanem a
szenved�kkel szolidarit�st v�llalva k�zd a szenved�s ellen. Ha a
szenved�s �rtelmetlennek l�tszik (az abszurdit�s hozz� kapcsol�d�
�lm�ny�vel szemben gyakran tehetetlen az �dv�ss�gr�l val� kereszt�ny
besz�d), akkor -- bibliai p�ldak�pek nyom�n -- a kereszt�nynek is van
joga ahhoz, hogy panasszal forduljon Istenhez. A kereszt�ny felfog�s
szerint az emberis�g szenved�st�rt�nete az elj�vend� szabads�g
alkot�r�sze.
========================================================================
Szepl�telen fogantat�s

Sz�z -->M�ria szepl�telen fogantat�sa nem t�vesztend� �ssze J�zusnak

M�ri�t�l val� -->sz�zi sz�let�s�vel, �s nem �rtelmezhet� �gy, mintha
maga Sz�z M�ria sz�zi sz�let�ssel sz�letett volna, hanem a DHI azt
jelenti (DS 2803 �s k�v.), hogy Sz�z M�ria -- J�zus Krisztus megel�z�
megv�lt�i kegyelme j�volt�b�l -- l�tez�s�nek kezdet�t�l mentes volt az
-->eredend� b�nt�l, �s �gy l�tez�s�t a -->megigazul�s -->kegyelm�vel
(mint J�zus Krisztus kegyelm�vel) kezdte meg. Ha Isten �ltal�nos
�dv�z�t� akarata miatt J�zus Krisztus kegyelme mindenkinek felk�n�lt
kegyelem, ha teh�t az eredend� b�n ellen�re mindenkiben van
term�szetfeletti -->egzisztenci�l, �s Isten mindenkit eleve J�zus
testv�r�nek �s nem csup�n �d�m fi�nak tekint, ha M�ria r�ad�sul a
legt�k�letesebben r�szes�l a megv�lt�sban J�zussal val� megbonthatatlan
kapcsolata miatt (aki csak egy �desanya hitben kimondott, szabad
beleegyez�se �ltal lehetett l�tez�v�; -->mariol�gia), ha Sz�z M�ri�t
predesztin�lta az �dv�ss�gre a ,,hivatalnak'' �s szem�lynek benne
megval�sul� egys�ge, akkor Isten �dv�z�t� akarat�nak eleve kegyelmi
hat�st kellett kifejtenie �re�. M�ria Istent�l eleve elrendelt
anyas�ga, amelyet szabadon kellett v�llalnia, kezdett�l fogva meglev�
megfelel�je annak, amit a -->gyermekkereszts�g jelent m�sok sz�m�ra:
J�zus Krisztus kegyelm�nek hat�kony �g�rete, amely kik�sz�b�li az
eredend� b�nt, �s mindig megel�zi az ember saj�t, szabad, �dv�ss�ges
cselekv�s�t.
========================================================================
Sz�ps�g

A sz�ps�g Aquin�i Szent Tam�s szerint a -->forma ragyog�sa, a -->l�t

k�zvetlen �s sz�ks�gszer� (�s minden m�s l�nyegmeghat�roz�st
t�k�letess� tev�) l�nyegmeghat�roz�sa. A sz�ps�g t�nylegesen
elv�laszthatatlan a -->szeml�l�d�st�l, amelyben az ember, a k�v�ns�gon
fel�lemelkedve, nyugodtan �tadja mag�t a gy�ny�rk�d�snek, de a
-->rem�nyt�l sem v�laszthat� el, mivel a sz�pet sz�ks�gszer�en (de
gyakran tal�n �ntudatlanul) az�rt szeretj�k, mert vonatkoz�sban �ll a
v�gtelennel, amely mintak�pi okk�nt �s �g�retk�nt minden sz�pben jelen
van. A sz� eredeti �rtelm�ben minden l�tez� sz�p; a sz�ps�g ann�l
nagyobb m�rt�kben van jelen, min�l magasabb rend� az �lettev�kenys�g
(az anyagi l�tez�ben a sz�ps�g szimmetriak�nt, ar�nyk�nt, harm�niak�nt
vagy funkcion�lis rendk�nt; a szerves l�tez�ben vitalit�sk�nt �s
ritmusk�nt mutatkozik meg), �s �gy a legnagyobb m�rt�kben Istent illeti
meg. Hab�r a mai teol�gia -- a r�gebbi hagyom�nnyal ellent�tben
(melynek f� k�pvisel�i e tekintetben a Pl�tinoszra t�maszkod� Szent
�goston, Pszeudo-Dion�sziosz, Szent Bonaventura) -- kev�s kiv�telt�l
(H. U. v. Balthasar) eltekintve m�r egy�ltal�n nem szentel figyelmet a
sz�ps�gnek, az�rt a sz�p m�g mindig jelen van a liturgi�ban �s az
egyh�zi m�v�szetben. A sz�ps�g teol�gi�j�nak elemei megtal�lhat�k
els�sorban a -->jegyesmisztik�ban (az �nekek �nek�ben), tov�bb� az
ekkl�ziol�gi�ban; a -->praeambula fidei t�rgyal�s�n�l szint�n fel
lehetne h�vni a figyelmet a -->kinyilatkoztat�snak mint eg�sznek a
sz�ps�g�re. B�r a kereszt�ny ember sz�m�ra nem lehets�ges a tiszt�n
eszt�tikai �letvitel (Kierkegaard), mivel a tiszta sz�p csak az
elj�vend� -->�dv�ss�gben val�sul meg, az�rt a h�v� sz�m�ra a vil�gnak
legal�bbis titkos l�nyege m�gis a sz�ps�g, mert a f�ld sz�v�ben (Mt
12,40) nem Isten szenved� szolg�ja van, aki nem sz�p �s nem �kes (Iz
53,2), hanem -->Isten dics�s�ge, szolg�j�nak szenved�se �ltal.
========================================================================
Szeretet

A kereszt�nys�g szereteten az embernek azt a m�lyrehat�, szabad

l�nyegmegval�s�t�s�t �rti, ami Istenhez ford�tja az eg�sz embert (Isten
t�nyleges elgondol�s�nak �s h�v�s�nak megfelel�en), ami ily m�don Isten
kegyelm�be (megigazul�s) �s az �dv�ss�gbe helyezi az embert, �s ami nem
m�s, mint Isten szabad �s hi�nytalan �nk�zl�s�nek elfogad�sa -->Isten
�nk�zl�s�nek az erej�ben. Mivel ez a l�nyegmegval�s�t�s az �nmag�t
odaaj�nd�koz� Istenre ir�nyul, s mivel dialogikus �s v�laszol� jellege
van, ez�rt mag�t Istent is �gy fogjuk fel, hogy � a szeretet (1Jn 4,8).
Amennyiben az ember l�nyege a magasabb rend�re (mint szem�lyre)
ir�nyul� (szem�lyes) �ntranszcendencia, annyiban ez a
l�nyegmegval�s�t�s j�indulatb�l fakad� �nzetlen szeretet (amor
benevolentiae: ez k�l�nb�zik egy olyan dolog szeretet�t�l, amely
mozzanata vagy eszk�ze a [jogos] �nfenntart�snak, vagyis k�l�nb�zik a
k�v�n� szeretett�l [amor concupiscentiae]). Minthogy Isten az ember
teremt�s�vel egy�tt szabadon teremtette ezt az �nmag�t Isten kegyelm�be
helyez� szeretetet; minthogy ezt a szeretetet az Istennel val� eg�szen
bens�s�ges �s meghitt kapcsolatk�nt (gyermeki �s bar�ti szeretetk�nt,
ellent�tben a szolg�nak ura ir�nti szeretet�vel) csakis Isten el�zetes
szeretete teszi lehet�v�, amellyel �nmag�t adja oda az embernek;
minthogy ezt a szeretetet, hogy ,,m�lt�'' lehessen ehhez az
�n�tad�shoz, mag�nak Isten �n�tad�s�nak kell hordoznia -- aminek
k�vetkezt�ben e szeretet mindig az ember b�n�s �n�ss�g�nek Isten �ltal
t�rt�n� legy�z�se is --, ez�rt e szeretet -->kegyelem; ,,bel�nk
�nt�tt'' -->er�ny, amely elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dik a
-->megigazul�ssal (DS 1530 �s k�v. 1561). Mivel az embernek Isten
ir�nti szeretete Istennek �nmag�t �nzetlen�l odaaj�nd�koz� szeretet�t�l
f�gg (teh�t nem az ,,eszm�ny'' l�tt�n l�ngra lobban� eroszt�l), amely
�nmag�t pazarl�an sz�tosztva leereszkedik az alacsonyabbhoz, �s mivel
az ember Istennek ir�nta val� szeretet�be belefoglalja Istent�l
szeretett felebar�tj�t is, ez�rt az ember Isten ir�nti szeretete egyben
-->agap� is. Mivel az embernek Isten ir�nti szeretete az ember teljes,
mindent egys�gbe foglal� alapaktusa, ez�rt e szeretet egyr�szt maga az
embert�l megk�vetelt �dv�ss�ges tett eg�sze, m�sr�szt viszont az
egym�st�l �s a szeretett�l val�ban k�l�nb�z� szellemi �nmegval�sul�si
m�dok plur�lis sokf�les�g�ben kell megnyilv�nulnia (-->hit, -->rem�ny,
-->b�nb�nat, -->igazs�goss�g stb.), amelyeket �talak�that, ,,�tj�rhat''
a szeretet, amelyek a szeretet k�zzelfoghat� alakj�t, val�dis�g�nak
krit�rium�t �s gyarapod�s�nak m�djait alkothatj�k an�lk�l, hogy
egyszer�en azonosak lenn�nek vele (DS 1532 1559 1579 2625) �s a
szeretet megl�t�t eg�szen egy�rtelm�en kinyilv�n�tan�k. Ezek az
�nmegval�sul�si m�dok teh�t (ha a szeretet m�g nem j�rta �t �ket) az
ember szem�lyes-t�rt�neti kialakul�s�ban m�g nem teljes
elk�telezetts�gk�nt meg is el�zhetik a szeretetet �s el�k�sz�thetik
annak megval�sul�s�t.
Az embernek embert�rsa ir�nti szeretete -- amennyiben
megk�l�nb�ztethetj�k �s meg is kell k�l�nb�ztetn�nk a -->felebar�ti
szeretett�l -- az embernek egy szem�lyre mint �rt�kre (-->j�) ir�nyul�
akarata, hogy ezt a szem�lyt megszerezze �s benne �r�me telj�k. E
szeretet elv�laszthatatlan att�l a k�v�ns�gt�l, hogy a szeretett
szem�lyt eljuttassa l�ny�nek beteljes�l�s�hez; amikor a szeret� szem�ly
megk�s�rli ezt, akkor arra a v�gtelen feladatra v�llalkozik, hogy
megval�s�tsa �nmag�t (-->szellem). Mindk�t esetben a szeretet bizonyul
annak a m�dnak, ahogyan a v�gtelens�g v�ges alakban megjelenik. Ebben
benne van az is, hogy az emberi szeretetnek j�zanul �s re�lisan bele
kell nyugodnia a szeretett szem�ly korl�taiba, �s nem veheti zokon
t�le, ha csal�dik a v�gtelen beteljes�l�sre ir�nyul� sz�ks�gszer�,
kiirthatatlan rem�ny�ben. Ezenk�v�l �pp a kereszt�nys�g nem feledkezhet
meg a szeretet nyilv�nos jelleg�r�l �s vil�got megv�ltoztat� erej�r�l.
A kereszt�nys�g nem �ll�tja, hogy rajta k�v�l -� mondjuk, az ateist�k
k�r�ben (-->ateizmus) -- nincs szeretet. Ennek felt�telez�s�t tiltja az
istenszeretet �s a felebar�ti szeretet igazi egys�g�nek (de nem
egyformas�g�nak) bels� meg�rt�se, aminek alapj�n a kereszt�nys�g
megl�tja a szeretetet a kereszt�nys�gen k�v�l is, mivel tudja, hogy a
val�ban abszol�t felebar�ti szeretet m�r mag�ba foglal valamilyen (nem
tematikus) teizmust �s implicit istenszeretetet. �ppen ez�rt t�rekszik
a kereszt�nys�g arra, hogy az istenszeretet mint az emberi l�tez�s
rejtett �s magasabb rend� titka tematikuss� is v�lj�k. Az istenszeretet
�s a felebar�ti szeretet egys�g�nek �dvt�rt�neti cs�cspontja �s v�gs�
biztos�t�ka a -->J�zus Krisztus ir�nti szeretet, minthogy benne Isten
�s ember egys�get alkot. �t is szeretj�k, ha b�rmelyik embert�rsunkat
tettekben megnyilv�nul� szeretettel szeretj�k (Mt 25,34-40), �s ez�rt
minden ember sorsa a J�zus Krisztus ir�nti �s az embert�rsunk ir�nti
szeretet egys�g�n d�l el, m�g ha ez az egys�g nem tudatosul is (Mt
25,37 �s k�v.). �rthet�bb� v�lik ez, ha meggondoljuk, hogy
a) az egy bizonyos ember ir�nti igaz szeretet az embert k�pess� teszi
arra, hogy mindenkit tudjon szeretni, �s
b) egy v�ges, megb�zhatatlan, esetleg ellens�ges �rz�let� ember
ir�nti szeretet�nkben -- ahhoz, hogy ez a szeretet oly felt�tlen
lehessen, amilyen a kegyelem �ltal lehet -- el kell fogadnunk jelenk�nt
vagy rem�lt j�v�k�nt, alapk�nt �s biztos�t�kk�nt azt az embert, aki
ugyanakkor Isten is.
========================================================================
Szerzetesgy�n�s

A szerzetesgy�n�s �s a laikusgy�n�s a kereszt�nyek k�zti k�lcs�n�s

vall�si-erk�lcsi seg�ts�gny�jt�s r�gi, teljesen jogos �s �rtelmes
form�ja. A szerzetesgy�n�sban az ember megvallja b�n�t kereszt�ny
testv�r�nek, m�g ha az nem pap is, azzal a c�llal, hogy k�nny�tsen a
lelk�n, hogy �rettebb testv�r�t�l tan�csot �s vigasztal�st kapjon
(lelki atya), hogy er�s�tse az Isten megbocs�t� kegyelm�ben val� hit�t.
A keleti szerzetess�g k�r�ben nagyon k�zkelet� volt a szerzetesgy�n�s,
de csak ritk�n t�vesztett�k �ssze a szents�gi gy�n�ssal; Nyugaton a
k�z�pkorban a nem szents�gi laikusgy�n�st ott aj�nlott�k �s gyakorolt�k
(s�t, r�szben m�g k�telez�nek is nyilv�n�tott�k), ahol nem volt
lehets�ges a b�n�k szents�gi megvall�sa a papnak.
========================================================================
Szimbolika

A szimbolika vagy a -->szimb�lumnak �s az egyes szimb�lumok

�rtelm�nek tana, vagy az a teol�giai tudom�ny, amely az Egyh�z
t�rt�nete folyam�n haszn�latos (valamilyen m�don hivatalosan r�gz�tett)
,,szimb�lumok'': -->hitvall�sok kialakul�s�val �s �rtelm�vel
foglalkozik. A szimbolika teh�t foglalkozik azokkal a hittani
dokumentumokkal (hitvall�si iratokkal) is, amelyek a k�l�nb�z�
kereszt�ny felekezetekben keletkeztek a 16. sz�zad �ta a
kereszt�nys�gen bel�l fenn�ll� hitbeli �s tanbeli k�l�nbs�gek
kifejez�sek�nt. V�. -->hitvit�z� teol�gia.
========================================================================
Szimb�lum

A szimb�lum val�di �s eredeti �rtelm�ben nem az embert�l �nk�nyesen

v�lasztott jel egy bizonyos val�s�g megjel�l�s�re, nem olyan jel,
amelyet e val�s�g t�rid�beli, t�rt�nelmi kihirdet�se c�lj�b�l k�v�lr�l
visz�nk r�, hanem e val�s�g (term�szetesen nagyon k�l�nb�z�
fokozatokban val�) ,,megjelen�se'', amiben ez -- mint valami m�sikban
�s vele m�gis kapcsolatban �ll�ban -- kibontakoztatja �s �gy ,,ki is
nyilv�n�tja'' �nmag�t. A -->Szenth�roms�gban az Atya az�ltal �nmaga,
hogy kimondja �nmag�t a Fi�ban, akit megk�l�nb�ztet �nmag�t�l. A
-->L�lek az�ltal van, vagyis val�s�tja meg saj�t l�nyeg�t, hogy a t�le
k�l�nb�z� testet �tj�rva megtestes�l benne �s kifejezi mag�t; egy
bizonyos magatart�s az�ltal siker�l az embernek, hogy megval�s�tja egy
bizonyos gesztus alakj�ban: a magatart�s az�ltal lesz �nmaga vagy
gyarapszik egzisztenci�lis m�lys�gben, hogy ,,megnyilv�nul''. Ez a t�ny
-- hogy a szimb�lum mag�ban a szimboliz�lt dologban ered -- nem z�rja
ki azt, hogy a szimb�lum m�dj�t illet�en a szimboliz�lt dolognak
igazodnia kell bizonyos k�v�lr�l sz�rmaz� norm�khoz av�gett, hogy
val�ban kifejez�dhess�k a szimb�lumban (pl. a h�zass�gi akarat
meghat�rozott egyh�zi ,,form�ja'' az az eleve adott m�d, amelyhez
mag�nak a h�zass�gi akaratnak igazodnia kell, mert csak �gy bontakozhat
ki �s val�sulhat meg felt�tlen k�t�tts�get eredm�nyez� akaratk�nt). A
liturgia stb. sz�m�ra innen kiindulva lehet meg�rteni a -->szents�geket
(mint a t�rben �s id�ben l�tez� emberen v�ghezvitt isteni cselekv�s
t�rt�nelmi szimb�lumait) �s oks�gi hat�sukat (-->opus operatum).
========================================================================
Szinergizmus

Szinergizmus: a megkegyelmez� Istennek �s a szabad embernek a

viszony�val kapcsolatos felfog�s, amely szerint az �dv�ss�g
megval�sul�s�ban Isten �s az ember ,,egy�ttm�k�dik'' r�szokok m�dj�ra,
m�gpedig �gy, hogy az �dv�ss�g eg�sz m�v�nek mintegy a fel�t Isten,
fel�t az ember viszi v�ghez. Hab�r az egyh�zi tan�t�hivatal
elfogulatlanul besz�l arr�l, hogy az ember ,,egy�ttm�k�dik'' a
kegyelemmel, a szinergizmus m�gsem adja vissza helyesen a katolikus
kegyelemtant, mert e kegyelemtan tudat�ban van annak, hogy az ember
szabads�ga az �dv�ss�g m�v�ben mind a k�pess�g, mind a tett
vonatkoz�s�ban Isten kegyelm�nek aj�nd�ka (a hat�kony -->kegyelem
�ltal), �s �gy a dialogikus, partneri viszony Isten �s az ember k�z�tt
a dolognak csak az egyik oldal�t juttatja �rv�nyre.
========================================================================
Szitu�ci�etika

Szitu�ci�etika: a sz�ls�s�ges �s hamis egzisztencializmus elm�lete,

amely szerint az egyes ember erk�lcsi k�teless�ge mindig kiz�r�lag a
cselekv� konkr�t szitu�ci�j�b�l ad�dik, �s amely szerint m�g a
-->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny �ltal�nos l�nyegnorm�i sem
befoly�solj�k normat�v m�don annak felismer�s�t, hogy mit kell tenni
,,itt �s most'' (a term�szetes erk�lcsi t�rv�ny az embernek minden
t�rt�nelmi v�ltoz�s ellen�re fennmarad�, metafizikai, �nmag�val azonos
marad�, megismerhet� �s a Szent�r�sban felt�telezett l�nyeg�b�l
ad�dik). A szitu�ci�etika a l�nyegmetafizika tagad�s�n alapul, �s
k�vetkezetesen c�folja annak lehet�s�g�t, hogy az Egyh�z hirdethetne
valamily tartalmi (t�rgyi) kereszt�ny etik�t �s k�vetelhetn� annak
megtart�s�t. A szitu�ci�etika sz�ls�s�ges individualizmus, �s az olyan
szellem r�vidz�rlata, amely meg akarja takar�tani mag�nak azt a
f�rads�got, hogy t�relmes reflexi�val tiszt�zza az �sszekusz�l�dott
szitu�ci�kat is. Amikor a protestantizmusban b�r�lj�k a -->t�rv�nyt �s
a t�rv�nynek a kegyelem �ltal megigazult b�n�s szempontj�b�l bet�lt�tt
szerep�t, akkor ebbe a b�r�latba gyakran belej�tszik a szitu�ci�etika
p�tosza. A szitu�ci�etika gyakran ellenhat�sk�nt j�n l�tre, amit az
v�lt ki, hogy az �ltal�nos norm�k az uralkod� vil�gk�peknek is
alkot�r�szei, �s ideol�giailag is vissza�lnek vel�k. A szitu�ci�etika
ilyenkor k�s�rlet ennek a konkr�t gyakorlatnak a megv�ltoztat�s�ra.
Helyes magja az -->egzisztenci�lis etika.
========================================================================
Sz�v

A sz�v �si, antropol�giai alapfogalom (,,�sige'') a szem�lyes szellem

�nrendelkez�s�t �s a test-l�lek �nt�rv�ny�s�g�t egys�gbe foglal� �s
csak aszimptotikusan el�rhet� k�z�ppont jel�l�s�re, mely k�z�ppontot
nem lehet ugyan a fiziol�giai sz�vben lokaliz�lni, de ez ennek a
k�z�ppontnak eredeti, re�lis szimb�luma. Ha a sz�v a l�nyege szerint �s
szubsztanci�lisan t�bb r�teg� embernek eredeti egys�ge (az ember test
�s l�lek egyidej�leg), akkor szigor� �rtelemben v�ve csak az embernek
van sz�ve. Ugyanakkor a sz�v az a dinamikus alap, ahonnan kiindulva az
ember legsaj�tabb �s adekv�tan soha meg nem fogalmazhat� �nfelfog�s�t
keresi, �s ezt az �nfelfog�st csakis a sz�vben tal�lhatja meg.
========================================================================
Szkotizmus

Szkotizmus: a katolikus teol�gia egyik iskol�ja, amelyet a sk�t

ferences rendi szerzetesr�l, Johannes Duns Scotus-r�l neveztek el (aki
kb. 1265-1308 k�z�tt �lt, K�lnben van eltemetve). A szkotizmus ma is
l�tezik, �s a katolikus teol�gi�n bel�l n�mik�pp ellent�te a
-->tomizmusnak. Azokon a metafizikai k�l�nbs�geken k�v�l, amelyek a
tomizmust�l elv�lasztj�k, a k�vetkez�k jellemz�k r�: a szkotizmus
hangs�lyozza, hogy Isten l�nyeg�t legink�bb -->szeretetk�nt lehet
felfogni, ebb�l vezeti le az akaratnak, a szabads�gnak �s az egyedi
l�tez�nek az els�dlegess�g�t, hangs�lyozza a -->krisztocentrikus
szeml�let jelent�s�g�t, azonos�tja a megigazul�s kegyelm�t �s a
szeretetet, �s a szkotizmusban hat�rozottabban ,,egzisztencialista'' �s
kritikai a teol�gia funkci�j�nak szeml�lete.
========================================================================
Sz�

A sz� el�sz�r is egy szellemi fogalomnak vagy ismeretnek fonetikus

,,kinyilv�n�t�sa'' (ami k�l�nb�zik a puszt�n �llati hangad�st�l),
azut�n maga a szellemi-szeml�letes ismeret (,,bels� sz�''). Mivel a
sz�ban anal�g l�tmeg�rt�ssel olyasmit is felfoghatunk �s
kinyilv�n�thatunk -- a szellem -->transzcendenci�ja �s a meg�rtett
tagad�s lehet�s�ge miatt --, ami nincs k�zvetlen�l jelen �s nincs
mag�t�l adva k�ls� vagy bels� tapasztalatunkban, ez�rt a sz� az a m�d,
hogyan Isten -- a puszta hangulatt�l, zen�t�l stb. elt�r�en --
t�rgyilag (hab�r ,,anal�g'' �rtelemben) adva van mag�ban val�an �s
szabad rendelkez�seiben. A kereszt�ny -->kinyilatkoztat�s �s
-->teol�gia -- mint t�rgyi �s �tadhat� h�rad�s Isten l�t�r�l �s szabad
cselekv�s�r�l, amely nem jelenhet meg a vil�gban �s abb�l nem olvashat�
ki -- a sz�ban val�sul meg, amely a -->szents�gnek is legl�nyegesebb
alkot�eleme.
========================================================================
Szolidarit�s-elv

A szolidarit�s-elv a teol�gi�ban a szellemi teremtm�nyek -- sokas�guk

ellen�re is meglev� -- egys�g�re utal (els�sorban az emberek egym�s
k�zti egys�g�re), melynek k�vetkezt�ben ezek nemcsak anyagi-fizikai
s�kon hatnak egym�sra -- m�gpedig azt megel�z�en, hogy az ilyen hat�s
befogad�ja ebbe szabadon beleegyezne --, hanem a saj�tosan emberi �let
s�kj�n is (ide �rtve az �dv�ss�g �s a k�rhozat voltak�ppeni ter�let�t
is), �s ez�rt minden egyes ember d�nt�se befoly�solja az �sszes t�bbi
szellemi-szem�lyes (�dv-) helyzet�t (ami nem azt jelenti, hogy az egyes
ember szabad d�nt�s�t a m�sik d�nt�se p�tolhatn� vagy feleslegess�
tehetn�). Ennek az egys�gnek az okai komplexek (a fizikai ,,t�r''
egys�ge, a biol�giai �sszef�gg�s: -->monogenizmus; a szellemi-
szem�lyes, sz�ks�gszer� -->kommunik�ci�; a szeret� egy Istennek -- mint
minden val�s�g egyetlen eredet�nek -- kegyelemszer� �nk�zl�s�ben
megnyilv�nul� egys�g stb.). A szolidarit�s-elv legmagasabb rend�
kifejez�se az a tan, hogy az els� emberek b�ne �ltal minden ember
b�n�ss� lett (R�m 5,12; DS 372 1512; -->eredend� b�n), �s az egy
Istenember �ltal mindenki r�szes�l a megv�lt�sban (DS 391 1524). De a
szolidarit�s-elv az alapja sok m�s, az ,,�dvk�z�ss�get'' kifejez�
kereszt�ny igazs�gnak is. V�. -->Egyh�z, a h�v�k szolidarit�sa a
szeg�nyekkel �s elnyomottakkal, akikkel J�zus szolidarit�st �s
azonoss�got v�llalt, k�zbenj�r�s m�sok�rt, Sz�z -->M�ria �dvt�rt�neti
rangja. -- -->Emberis�g egys�ge.
========================================================================
Szomor�s�g

Szomor�s�g (szorults�g). A szomor�s�g �jsz�vets�gi fogalom, amely

felt�tlen�l hozz�tartozik a kereszt�ny, emberi l�tez�s sz�p�t�s
n�lk�li, kereszt�ny �rtelmez�s�hez -->k�s�rt�s, -->vil�g, -->hal�l): az
ember szorult �s vesz�lyeztetett helyzetben van, mivel tapasztalja
v�gess�g�t, a munka gy�trelm�t, saj�t hal�lra-sz�nts�g�t, �s az embert
mint kereszt�nyt csak m�g jobban �rinti ez a szorults�g �s
vesz�lyeztetetts�g (Jn 17,14). E szitu�ci�t nem ker�lheti ki, hanem az
a feladata, hogy ezt a helyzetet -- a Szentl�lek erej�ben (1Tesz 1,6)
�s b�zva Istennek J�zus Krisztus �ltal ki�rasztott kegyelm�ben (Jn
16,33) -- �gy fogja fel, mint r�szesed�st J�zus sors�b�l, �s
rem�nykedve kib�rja az �let ,,r�vid idej�t'' (Jn 16,16 �s k�v.).
========================================================================
Szorong�s

Szorong�s: teol�giailag az ember alapvet� l�t�llapota egy�ni

�dvt�rt�net�ben. Az �sz�vets�gben fokozza a szorong�st, hogy az Isten
�s n�pe k�z�tti �dvt�rt�neti dial�gusnak m�g nyitott a kimenetele: itt
abban a f�lelemben �s retteg�sben mutatkozik meg a szorong�s, amely
Jahve, az � megjelen�sei �s napja el�tt fogja el az embert. Tov�bbi
szorong�s kiv�lt�ja a b�n mint Isten elh�r�thatatlan �s az ember
k�pess�geit mindig meghalad� k�vetel�seinek elutas�t�sa. Az �jsz�vets�g
J�zus megv�lt� szorong�s�t (Lk 22,42 �s k�v.) mint az Istent�l val�
b�n�s messzes�g �llapot�nak elvisel�s�t hirdeti, �s ennek k�vetkezt�ben
a kereszt�ny ember megv�ltott szorong�s�t (2Kor 6,4) mint osztoz�st
J�zus Krisztus szenved�s�ben (R�m 8,17). A teol�giai reflexi� a
szorong�s gy�ker�t az -->eredend� b�nben jel�li meg. Helyesebben abban,
hogy az eredend� b�nnek nem kellene lennie, illetve, hogy J�zus
Krisztusban az eredend� b�n �tv�ltozhatott az �dv�ss�g esem�ny�v�. �gy
nyilv�nval� lesz a szorong�snak minden emberben k�z�s, erk�lcs el�tti
mozzanata mint feladat: az embernek mint testi �s szenved�sre k�pes
szellemnek az a saj�toss�ga, hogy ki van t�ve a vil�gnak, az id�nek, a
hal�lnak, �s ebben al� van vetve Isten mindig nagyobb ig�ny�nek. Az
auton�m biztons�gba val� menek�l�s nem sz�nteti meg a szorong�st, hanem
�tv�ltoztatja Isten el�li menek�l�s jel�v� (ez �rv�nyes legal�bbis az
emberis�g eg�sz�n bel�li szorong�sra, m�g ha a neurotikus szorong�sban
szenved� egyes ember lehet is �rtatlan ebben a menek�l�sben). A
szorong�s elfogad�sa -->rem�nys�gben r�szesed�s J�zus �dv�z�t�
szorong�s�b�l (-->�dv�ss�g bizonyoss�ga, -->istenf�lelem). -- A
szorong�s teol�giai l�nyeg�re vonatkoz� fenti megjegyz�sek nem jelentik
azt, hogy a szorong�st egyszer�en panasz n�lk�l kell elfogadni. A
szorong�st mint t�rsadalom-patol�giai jelens�get a re�lisan lehets�ges
�s a t�rsadalmilag megakad�lyozott szabads�g ellentmond�s�nak
tapasztalata id�zi el�, �s ezt a szorong�st az -->emancip�ci� �tj�n meg
kell sz�ntetni.
========================================================================
Sz�t�riol�gia

Sz�t�riol�gia: a -->megv�lt�ssal, az ember �dv�ss�g�vel (g�r�g�l:

sz�t�ria) foglalkoz� teol�giai tudom�ny. Mivel a t�nyleges �dvrendben
az ember �dv�ss�ge maga Isten, aki szigor� �rtelemben k�zli �nmag�t
(-->Isten �nk�zl�se), ez�rt minden val�s�got, amely t�rgya a
-->kinyilatkoztat�snak �s a -->dogmatik�nak, szeml�lhet�nk
sz�t�riol�giai n�z�pontb�l, teh�t a sz�t�riol�gia nem �n�ll�, k�l�n
ter�lete a dogmatik�nak. De a sz�t�riol�gi�ban rendszerint csak
J�zusnak a kereszten v�ghezvitt megv�lt� tett�t t�rgyalj�k a
-->krisztol�gia folytat�sak�nt: ez a tett a hal�lnak szeretetben �s
engedelmess�gben val� elfogad�sa az Istenember r�sz�r�l, �r� val�
tekintettel szereti Isten az emberis�get mint eg�szet, �s Isten �benne
fogadta el (tette k�vetkezt�ben) a vil�got (-->el�gt�telelm�letek).
Ennek az ,,objekt�v'' megv�lt�snak a szubjekt�v hat�s�t -- ami nem m�s,
mint J�zus Krisztus kegyelm�nek mint Isten �nk�zl�s�nek elfogad�sa
(,,szubjekt�v'' megv�lt�s) -- nem a sz�t�riol�gi�ban, hanem a
-->kegyelemtanban t�rgyalj�k. Itt azonban nem szabad megfeledkezni
arr�l, hogy az ,,objekt�v megv�lt�s'' m�r szabad d�nt�s�t megel�z�en
meghat�rozza minden egyes ember �dvhelyzet�t, �s �gy ez az �dvhelyzet
m�s, mint amilyen akkor volna, ha J�zus Krisztus �s keresztje nem
l�tezn�k. Ez�rt a sz�t�riol�gi�ban a ,,szubjekt�v'' megv�lt�ssal
foglalkoz� trakt�tusnak alighanem az a legfontosabb r�sze, amelyik az
,,objekt�v'' megv�lt�ssal foglalkozik (term�szetfeletti
-->egzisztenci�l).
========================================================================
Sz�vets�g

A sz�vets�g mint biblikus-teol�giai fogalom az �sz�vets�gben azt az

egyed�l�ll� viszonyt jel�li, amely Izraelt mint a v�lasztott n�pet
-->Jahv�hoz f�zi. Ez a viszony Isten kegyes v�laszt�s�n alapul,
amellyel maga Isten k�telezte el mag�t a n�p partnerek�nt, de �gy, hogy
� marad a sz�vets�g Ura, �s a viszony egyik r�szr�l sem mondhat� fel.
Ezt a sz�vets�get az �sz�vets�g �dvt�rt�neti etiol�gi�ja bizonyos,
M�zes el�tti sz�vets�gk�t�sek k�vetkezm�nyek�nt �rja le: ilyen a No�val
k�t�tt sz�vets�g (Ter 9,8-17; m�r ez is ,,�r�k sz�vets�g'') �s az
�brah�mmal k�t�tt sz�vets�g (a -->k�r�lmet�l�st, amely a sz�vets�ghez
tartoz�s jele, ez ut�bbi sz�vets�ggel hozz�k kapcsolatba: Ter 17).
Isten a Sinai hegyn�l k�t sz�vets�get az eg�sz Izraellel (ez a
voltak�ppeni ,,�sz�vets�g'', a -->t�rv�nnyel �s a -->t�zparancsolattal;
Kiv 20; 34); azut�n sz�vets�get k�t D�viddal (2S�m 7, ez a messi�si
sz�vets�g, mivel D�vid �g�retet kap, hogy valamelyik ut�dja Isten Fia
lesz, �s Isten szavatolja, hogy D�vid h�za �r�kk� fennmarad); m�s
besz�mol�k, amelyek sz�vets�gk�t�sr�l sz�lnak, ink�bb a sz�vets�g
meg�j�t�sai, �s arra szolg�lnak, hogy a n�pet h�s�gre ints�k. K�zponti
jelent�s�ge van a Sinai-sz�vets�gnek (amely az �kori Keleten szok�sos
fels�gjogi vagy h�b�ri szerz�d�s mint�j�hoz igazodik): Izraelt a neki
aj�nd�kozott szeretet engedelmes h�s�gre k�telezi, vagyis arra, hogy az
egym�s k�zti h�s�ggel �s bar�ts�ggal h�s�gesek legyenek Jahv�hoz. A
sz�vets�g teol�gi�j�val kapcsolatban l�sd m�g: -->�sz�vets�g. A
,,sz�vets�gnek'' a ,,testamentum'' (v�grendelkez�s) sz�val val�
ford�t�sa nem fejezi ki t�k�letesen a sz�vets�g teol�giai magj�t, a
partnerkapcsolatot; ez a sz� ink�bb Isten szuver�n rendelkez�s�t jelzi,
�s az �sz�vets�g g�r�g ford�t�s�b�l sz�rmazik. Isten �sz�vets�gi
cselekv�s�t az �jsz�vets�gben is ,,sz�vets�gnek'' nevezik. Hasonl�an az
�sz�vets�ghez -- amelyben t�bbnyire �ldozati �llatok -->v�r�vel
t�rt�nik a sz�vets�gk�t�s -- az �jsz�vets�g is besz�l v�rrel k�t�tt
sz�vets�gr�l (Mk 14,24): ez a J�zus v�r�vel k�t�tt ,,�j sz�vets�g'' (Lk
22,20; 1Kor 11,25). Ett�l kezdve vil�gos, hogy a nyilv�nos, hivatalos
�dvt�rt�net k�t sz�vets�gnek az egy�ttese (Gal 4,24; 2Kor 3,6-18).
Annak az �j sz�vets�gnek a voltak�ppeni teol�gi�j�t, amelyben Isten �s
a megv�ltott emberis�g a partnerek, a Zsid�khoz �rt lev�l fejti ki
(Zsid 7-10), de ez a kifejt�s hat�rozottan elismeri a r�gi sz�vets�g
m�lt�s�g�t. -- V�. -->�j sz�vets�g.
========================================================================
Szphragisz

Szphragisz (g�r�g, jelent�se: pecs�t, ismertet�jegy stb.). A

patrisztik�nak a Szent�r�st�l ihletett nyelvhaszn�lat�ban szphragisz-
nak nevezik el�sz�r is a Szentl�lekkel val� ,,megpecs�tel�st'', amely
-->megigazul�st eredm�nyez, azut�n a -->kereszts�get vagy -->b�rm�l�st
(ez Isten megment�, sz�vets�gk�t� aktus�t jelenti, amellyel az
embereket lefoglalja mag�nak), tov�bb� a szents�gi -->karaktert.
========================================================================
Szubordinacianizmus

Szubordinacianizmus: a 2. �s 3. sz�zad fogalmilag m�g nem teljesen

t�k�letes -->szenth�roms�gtan�ban az az �ll�spont, amely szerint a
-->Logoszra �s a Szentl�lekre nemcsak az jellemz�, hogy az Aty�t�l
sz�rmaznak �s l�nyeg�ket az eredet n�lk�li Aty�t�l kapj�k isteni
l�nyeg�nek �nk�zl�se �ltal, hanem valamik�pp ,,al� vannak rendelve''
neki, nem birtokolj�k teljesen az egy isteni l�nyeget (-->homousziosz),
vagyis a Logosz �s a Szentl�lek nem val�s�gos Isten, hanem puszt�n
isteni ,,er�k'', amelyeknek a seg�ts�g�vel Isten (az Atya)
,,�dvrendileg'' alak�tja a vil�got �s az �dvt�rt�nelmet. A
szubordinacianizmus a r�gi szenth�roms�gtannak fogalmilag tiszt�zatlan
ir�nyzata, melynek kialakul�sa a -->modalizmus �s a -->szabellianizmus
elleni k�zdelemmel magyar�zhat�; a -->nikaiai zsinaton t�lhaladtak
rajta.
========================================================================
Szubsztancia
 Szubsztancia (mint alapfogalom csak k�zvetve �rhat� le; ellent�te az
-->akcidens). A szubsztancia olyan l�tez�, amely (negat�v �rtelemben)
nem egy m�sik l�tez�ben benne rejl� meghat�roz�s, �s nem is egy m�sik
l�tez�nek metafizikai r�szprinc�piuma, hanem (pozit�v �rtelemben) saj�t
val�s�gak�nt birtokolja azt a val�s�got, amelyet jel�l, ,,�nmag�ban
�ll'', �s ez�rt bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt (de nem sz�ks�gszer�en)
akcidenci�k hordoz� alapja lehet. A szubsztancia-fogalom az egyes
l�tfokozatokon anal�g m�don val�sul meg (min�l alacsonyabb l�tfokozaton
vagyunk, ann�l csek�lyebb m�rt�kben), �s ez�rt a tiszt�n fizikai l�t
ter�let�n nem k�nny� egy�rtelm�en megmondani, hol �s hogyan k�l�n�l el
egy ,,r�szecske'' annyira az eg�sz�ben vett anyagi ,,t�rt�l'', hogy m�r
egy�rtelm�en megval�s�tja a szubsztancia fogalm�t. Isten -- mint
teljess�ggel �nmag�ban nyugv� l�ny -- a lehet� legnagyobb m�rt�kben
szubsztancia (DS 3001). Az egyedi �s szabad szellemi szem�ly szint�n
felt�tlen�l szubsztancia (hab�r Isten szubsztancialit�s�hoz k�pest csak
anal�g �rtelemben, mivel f�gg Istent�l; -->panteizmus). A szubsztancia
�s a szubzisztencia k�zti k�l�nbs�ggel kapcsolatban, amely fontos a
krisztol�gia szempontj�b�l, l�sd: -->szubzisztencia.
========================================================================
Szubzisztencia

Mivel J�zus Krisztus egy -->szem�ly�nek re�lis �s alapvet� egys�ge a

benne lev� emberi �s isteni l�nyeg kevered�s n�lk�li k�l�nb�z�s�g�vel
p�rosul (-->term�szet), ez�rt a konkr�t individu�lis -->szubsztanci�n�l
is meg kell k�l�nb�ztetn�nk annak szubsztancialit�s�t �s
szubzisztenci�j�t (noha kezdetben a k�t sz� ugyanazt jelentette). Egy
re�lis, individu�lis szubsztancia (legal�bbis az isteni Logosz emberi
term�szet�nek eset�ben) hozz�tartozhat egy magasabb rend�, re�lis
egys�ghez an�lk�l, hogy akcidens�v� vagy bels� meghat�roz�s�v� v�ln�k
egy m�sik term�szetnek (az isteni term�szetnek mint isteni
term�szetnek), �s �gy el�fordulhat, hogy a re�lis, individu�lis
szubsztancia ebben az �rtelemben nem ,,szubziszt�l'', nem �n�ll�
-->h�posztaszisz. Szubzisztenci�nak nevezz�k teh�t egy l�tez�nek azt a
k�zvetlens�g�t, amelynek k�vetkezt�ben l�t�t nem m�s k�zli vele, hanem
a maga val�s�g�ban eg�szen mag�ban �s mag��rt van, vagyis a
szubzisztencia az a saj�toss�g, ami egy szubsztanci�lis l�tez�t
-->h�posztaszisz-sz� vagy -- ha szellemi l�tez�r�l van sz� --
-->szem�lly� tesz.
========================================================================
Sz�ks�gszer�s�g

Sz�ks�gszer�s�g: l�nyege �s l�te szerint olyan tulajdons�g, amely

mindenekel�tt Istent illeti meg -->aszeit�sa miatt, �s megk�l�nb�zteti
minden m�st�l, aminek a l�t�t -->kontingenci�ja hat�rozza meg. Ez nem
z�rja ki, hogy ha egyszer l�tezik a kontingens l�tez�, akkor logikai �s
t�rgyi sz�ks�gszer�s�gek k�vetkezhetnek a val�s�gok l�nyeg�b�l.
========================================================================
Sz�neid�szisz

Sz�neid�szisz (g�r�g, sz� szerinti jelent�se: tudat; a skolasztik�ban

el�r�s k�vetkezt�ben gyakran synderesis-nek nevezt�k). A sz�neid�szisz
jelenti az emberi l�ny l�nyeg�hez tartoz� eredeti, lerombolhatatlan,
erk�lcsi-vall�si l�t�llapotot, az emberi l�nyeg sz�ks�gszer�
strukt�r�inak v�gs� tudatoss�g�t, amelynek k�vetkezt�ben az ember
Istenre ir�nyul (-->transzcendencia, -->egzisztenci�l) -- m�g ha ez az
ir�nyul�s esetleg eg�szen �ntudatlan is --, �s felfogja erk�lcsi
felel�ss�g�nek v�gs� alapadotts�gait. Ezeket az adotts�gokat
elker�lhetetlen�l elfogadja m�g akkor is, ha elfojtja �ket �s
tiltakozik ellen�k, �s ezek alkotj�k -->lelkiismeret�nek is az alapj�t
�s hordoz�j�t (-->szellem).
========================================================================
Sz�zess�g

A sz�zess�g itt nem a szexu�lis �rintetlens�get jelenti (vagyis azt,

hogy valaki �nk�nt m�g soha �let�ben nem aktualiz�lta nemz�k�pess�g�t),
�s nem is puszt�n azt az �llapotot, hogy nem h�zasodott meg, hanem azt
a megval�s�tott elhat�roz�st, hogy valaki �lland� nemi
megtart�ztat�sban �l a ,,mennyek orsz�g��rt'' (Mt 19,10 �s k�v.;
-->baszileia). Az Egyh�zban ez a sz�zess�g az -->evang�liumi tan�csok
egyike, �s ebb�l k�vetkez�leg saj�tos �letforma. Kereszt�ny l�nyeg�t
tekintve ezt a sz�zess�get nem lehet megmagyar�zni valamilyen tiszt�n
term�szetes etika alapj�n. A szexu�lis megtart�ztat�s �nmag�ban v�ve
nem erk�lcsi �rt�k; v�gs� soron �gy sem lehet megindokolni, hogy a
megtart�ztat�s akt�v k�zdelem a -->k�v�ns�g ellen. J�zus Krisztus el�tt
nem volt szexu�lis megtart�ztat�s, az �jsz�vets�gben pedig egy�rtelm�en
a Krisztus megjelen�s�vel be�llott �dvhelyzetb�l vezetik Le. Mivel ez a
lemond�s a kereszt�ny t�k�letess�gre ir�nyul� er�nyes magatart�s, amely
v�gs� l�tmeghat�roz�s�t a szeretett�l kapja, ez�rt a szeretetnek kell
megszabnia a sz�zess�g v�gs� �rtelm�t �s �rv�nyess�g�t. Teh�t a
sz�zess�gben az ember pozit�v �rt�kekr�l �s javakr�l (amilyeneket a
szem�lyes h�zas�let k�pvisel) mond le, de ennek a lemond�snak is a
szeretetet kell kifejeznie. Ez akkor val�sul meg, ha a lemond�snak az a
funkci�ja, hogy a hitb�l fakad� �s rem�nys�gben kics�csosod� szeretetet
k�pviselje. Csak Isten pozit�v felsz�l�t�s�val (-->elhivatotts�g) lehet
megmagyar�zni, hogy a sz�zess�g felfoghat� annak kifejez�sek�nt, hogy a
l�tez�s k�z�ppontja ebb�l a vil�gb�l �thelyez�d�tt Isten orsz�g�ba;
ennek alapj�n minden tov�bbi n�lk�l be lehet l�tni a sz�zess�g
�sszef�gg�s�t a -->hal�llal �ltal�ban, saj�tosk�ppen pedig J�zus
hal�l�val, �s fel lehet ismerni Istennek azt a sz�nd�k�t, hogy az
-->Egyh�z k�zzelfoghat�an jelen�tse meg a szeretet eszkatologikus
transzcendenci�j�t, amely az Egyh�z bens� �let�t alkotja. Ez a
megjelen�t�s szents�gi m�don t�rt�nik a szents�gekben,
egzisztenci�lisan a lemond�sban. Az evang�liumi tan�csok
elengedhetetlen�l hozz�tartoznak az Egyh�zhoz, mivel azt kell
k�zzelfoghat�an megmutatniuk �s megjelen�teni�k, ami az Egyh�z bens�
�let�t alkotja: az isteni szeretetet, amely eszkatologikus m�don
transzcend�lja a vil�got (ezen alapul a sz�zess�gre vonatkoz� egyh�zi
tan�t�s: DS 1810 3911 �s k�v.). Ebb�l viszont az is k�vetkezik, hogy a
sz�zess�g konkr�t gyakorl�s�t �gy kell alak�tani, hogy az csakugyan
vil�gosan ki is fejthesse ezt a jelfunkci�t abban a konkr�t t�rt�nelmi
k�rnyezetben, ahol a sz�zess�get �lik. A latin Egyh�z �letformak�nt
�rja el� papjainak a sz�zess�get, �s nem is menti fel �ket (b�r
megtehetn�) t�bb� e k�telezetts�g al�l, �gyhogy az �lethossziglan sz�l.
Itt arra van sz�ks�g, hogy a k�ls� jelet bels� tartalom t�ltse meg --
nehogy uralkodni v�gy�s, pr�d�ria �s az �letszeretet hi�nya eltorz�tsa
a jelfunkci� �rv�nyes�l�s�t --, de sz�ks�g van annak j�zan bel�t�s�ra
is, hogy az Egyh�znak (isteni jogon alapul�) fontosabb k�teless�ge az,
hogy a maga r�sz�r�l mindent megtegyen az�rt, hogy elegend� sz�m� papja
legyen.
========================================================================
Sz�zi sz�let�s

Sz�zi sz�let�s: mint vall�st�rt�neti szakkifejez�s nem azt jelenti,

hogy a magzat biol�giailag f�rfi k�zrem�k�d�se n�lk�l j�n l�tre egy
le�nyban (partenogenezis; term�szettudom�nyosan nincs bizony�tva, hogy
ez valaha is el�fordult-e embern�l), hanem azt jelenti, hogy egy
istennek �s egy n�nek a kapcsolat�b�l sz�letik egy ember. A g�r�g
mitol�gi�t�l alapvet�en k�l�nb�zik az a besz�mol�, amely -->J�zus
Krisztusnak Sz�z -->M�ri�t�l val� sz�let�s�t adja h�r�l. E besz�mol�,
amelyet eredetileg csak sz�k k�rben ismertek (l�sd azt a v�lem�nyt,
hogy J�zusnak J�zsef az apja, Mt 13,55; Lk 3,23), a
gyermeks�gt�rt�netekben (Mt 1,18-25; Lk 1,26-38) maradt meg, amelyeket
egym�st�l f�ggetlen�l k�l�nb�z� c�llal �ll�tottak �ssze: egyr�szt annak
bemutat�s�ra, hogy a zsid�k messi�si rem�nyei beteljesedtek (Lk),
m�sr�szt annak igazol�s�ra, hogy J�zus D�vid lesz�rmazottja (Mt). A
forr�sok �sszehasonl�t�s�b�l kider�l, hogy a sz�zi sz�let�s nem
tekinthet� elszigetelt �letrajzi adatnak �s ,,mag�ncsod�nak'', hanem a
besz�mol� els�sorban J�zus ama m�lt�s�g�t hangs�lyozza, hogy � D�vid
fia, a Messi�s, Isten Fia, �s ennek k�vetkezm�nye a sz�zi sz�let�s
(-->sz�zess�g, -->M�ria). A sz�zi sz�let�s semmi esetre sem jelenti
azt, hogy J�zus f�lig ember �s f�lig isten. A sz�zi sz�let�s re�lisan
fejezi ki, hogy J�zus egyr�szt a val�s�g t�rt�nelm�nek (�s nem az
ideol�gi�nak!) abszol�t �jrakezd�se, m�sr�szt a m�lt megment�
elfogad�sa. A sz�zi sz�let�s megvall�sa m�r az apostoli hitvall�sban
megtal�lhat� (v�. DS 11 30).
========================================================================
Takar�koss�gi elv

A metafizikai takar�koss�gi elv mint teol�giai seg�dfogalom egy

rendk�v�l fontos dolog megjel�l�s�re szolg�l, amelyet a metafizikai �s
teol�giai -->istentanban ismertek fel. Ez az elv azt jelenti, hogy
Isten transzcendens oks�gi m�k�d�se a legdiszkr�tebb �s legtakar�kosabb
m�don avatkozik bele az evil�gi t�rt�n�sek lefoly�s�ba, nevezetesen
�gy, hogy Isten transzcendens alapk�nt mindig �n�ll� tev�kenys�ggel
ruh�zza fel �s tartja fenn a teremtm�nyeket (-->teremt�s, -->vil�g
fenntart�sa -->Isten egy�ttm�k�d�se), mag�t ezt a vil�gon bel�li
dinamik�t pedig ism�t saj�t isteni erej�vel k�pess� teszi �nmaga
t�lsz�rnyal�s�ra, �s �gy olyan m�k�d�sre szabad�tja fel, amelyre a
teremtm�nyek egyed�l �nmagukt�l nem lenn�nek k�pesek, �m ezzel az
isteni er�vel �s ebben az isteni er�ben csakugyan megval�s�tj�k azt.
�gy Isten transzcendens ok marad a t�rt�n�s term�szetes lefoly�s�ban,
�s tett�vel nem lesz egy l�ncszem az evil�gi oks�gi l�ncolaton bel�l.
Amikor Isten m�k�d�se megjelenik a t�rt�n�si soron bel�l, akkor az
�dvt�rt�nelemmel �llunk szemben, amelynek cs�cspontja az emberr� lev�s.
Amire maga a vil�g k�pes, azt a lehet� legt�k�letesebb m�don saj�t
mag�nak kell v�ghezvinnie. Maga Isten bontakoztatja ki a saj�t
dics�s�g�re azt a k�pess�get, amellyel a teremtm�nyt felruh�zta, �s e
potencia aktualiz�l�s�t mag�nak ig�nyli, de nem teremti meg azt, ami
-->fejl�d�s �tj�n is l�trej�het.
========================================================================
Tanbeli szabads�g

A tan ,,szabads�ga'' l�nyeg�n�l fogva mindig ahhoz az igazs�ghoz �s

krit�riumaihoz igazodik, amely a sz�ban forg� tannak t�rgy�t alkotja.
Mivel a katolikus teol�gia a tudom�nyos reflexi�t l�nyeg�n�l fogva �s
eleve az Egyh�z hit�re alapozza, amit az Egyh�z tan�t�hivatala mond ki
a J�zus Krisztusban t�rt�nt isteni kinyilatkoztat�s teljhatalm�
hirdet�s�ben (-->kerigma), ez�rt a katolikus teol�gi�ban a tanbeli
szabads�g ter�let�t az Egyh�z hite t�rja fel �s hat�rozza meg. A
katolikus teol�gi�t ,,k�ti'' (�s ezzel a saj�t szubjekt�v �nk�ny�t�l
megszabad�tja) az egyh�zi -->tan�t�hivatal k�telez� tan�t�sa (DS 3883).
Ezen a ter�leten bel�l (amelyet a hit abszol�tnak tart, vagyis
olyannak, ami nem korl�toz, hanem szabadd� tesz) jogos teol�giai
-->pluralizmus �rv�nyes�l, �s a katolikus teol�giai -->iskol�knak
szabads�guk van. Mivel a katolikus tan�t�s (a -->tradicionalizmussal
ellent�tben) m�g azt is elismeri, hogy a t�rt�neti kinyilatkoztat�son
k�v�l is vannak vall�si szempontb�l jelent�keny ismeretforr�sok (v�. DS
3015; II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 59), ez�rt a teol�gia
sz�ks�gszer�en nyitott, igazi dial�gust folytat az ember term�szetes �n-
�s vil�gfelfog�s�val, mely dial�gusban mindk�t f�l befoly�solja a
m�sikat (DS 3019; II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 62). B�r a hit
tudja, hogy ez a dial�gus (mivel minden val�s�gnak �s megismer�snek egy
a v�gs� forr�sa) sohasem v�gz�dhet abszol�t �s v�gleges ellentmond�ssal
(DHI: DS 3042) vagy az eddigi hitfelfog�s l�nyeg�t megv�ltoztat�
�t�rtelmez�ssel (DHI: DS 3043), mindazon�ltal e dial�gus -- a k�lcs�n�s
k�rdez�s, a mindig �j feladatok felbukkan�sa �s az ebb�l ad�d�
fesz�lts�g -- v�g�rv�nyesen nem is sz�nhet meg soha, hanem a
-->kinyilatkoztat�s l�nyeg�hez tartozik mint a kinyilatkoztat�s mindig
t�rt�nelmi meg�rt�s�nek mozzanata. �m e dial�gus ily m�don felt�telezi
-- mag�nak a teol�gi�nak a l�nyeg�b�l ered�en -- a kutat�s
lehet�s�g�nek (k�lcs�n�s) biztos�t�s�t a teol�gia �s a prof�n tudom�ny
saj�tos m�dszer�nek megfelel�en, mik�zben a hit megmarad minden tud�s
legf�bb norm�j�nak, ami azonban a prof�n tud�st �ppen saj�t
szabads�g�ba iktatja be. A II. vatik�ni zsinatnak a kutat�si �s
v�lem�nynyilv�n�t�si szabads�g el�seg�t�s�re vonatkoz� nyilatkozatai
�rtelm�ben (e szabads�gnak a zsinat szerint ki kell terjednie mind a
teol�gi�ra, mind a prof�n tudom�nyokra: Gaudium et spes 62) jogi
form�kra van sz�ks�g (�s ezek teol�giailag lehets�gesek), amelyek
megakad�lyozz�k az egyh�zi vezet�st abban, hogy hatalmi eszk�z�kkel (az
elm�let terjeszt�s�nek megtilt�sa, az elm�let k�pvisel�j�nek
hivatal�t�l val� megfoszt�sa stb.) vessen v�get egy olyan
konfliktusnak, amely komolyan nem vesz�lyezteti az Egyh�z hit�t. -- V�.
-->term�szettudom�ny �s teol�gia.
========================================================================
Tan�t�hivatal

Tan�t�hivatal: a J�zus Krisztusban bek�vetkezett, mag�t Istent k�zl�

isteni �nkinyilatkoztat�s tov�bbad�s�nak �s tan�s�t�s�nak akt�v,
engedelmess�get k�vetel�, jogilag megfogalmazott k�pess�ge, amely
sz�ks�gszer�en benne rejlik az -->Egyh�zban (mint a J�zus Krisztusban
h�v�k hierarchikus fel�p�t�s�, J�zus Krisztus tan�s�t�s�ra rendelt,
eszkatologikusan v�gleges k�z�ss�g�ben). Mivel az Egyh�z az
Istenemberben bek�vetkez�, teh�t v�gleges isteni �nkinyilatkoztat�snak
k�zzelfoghat� alakja, ez�rt az Egyh�z mint eg�sz nem eshet ki az
eszkatologikus kegyelemb�l, teh�t az igazs�gb�l mint kegyelemb�l sem. A
Krisztus-esem�ny hitet k�vetelve �nmag�t tan�s�tja, �s ezzel
megalapozza a tan�k ,,tekint�ly�t'' is, de a jogszer�en k�ld�tt tan�k
ajk�val tan�s�tja mag�t annak a tekint�lynek az alapj�n (Lk 10,16; Mt
28,19 �s k�v.), amelyet az egyik tan� a m�siknak jogi form�ban
megval�sul� t�rt�nelmi folytonoss�ggal ad tov�bb (-->hagyom�ny,
-->successio apostolica). Ennek a tan�s�gt�telnek, amely a Krisztus-
esem�nyt t�rt�nelmileg jelenval�v� teszi minden kor sz�m�ra, az
els�dleges �s teljes �rt�k� hordoz�ja a J�zus Krisztusban h�v�k
k�z�ss�ge, az Egyh�z mint eg�sz. Ez viszont a k�vetkez�t jelenti: ha az
Egyh�z mint eg�sz felt�tlen hitet k�vetelve tan�s�tja a maga hit�t,
akkor lehetetlen, hogy ne J�zus Krisztus igazs�g�t tan�s�tsa. �m az
Egyh�z mint eg�sz a mai konkr�t fel�p�t�s�ben k�tf�lek�ppen, de egyazon
m�don tan�s�thatja felt�tlen hitet k�vetelve Krisztus igazs�g�t: tan�t�
tan�skod�s�nak egys�ge, vagyis a teljes p�sp�kkoll�gium �ltal, amely
mint eg�sz a maga egys�g�ben az apostolkoll�gium t�rv�nyes ut�dja
(-->p�sp�k), valamint e koll�gium cselekv�sre k�pes, szem�lyes vezet�je
�ltal, aki nem m�s, mint a r�mai p�sp�k, vagyis a -->p�pa. A p�pa �s a
p�sp�k�k tan�t�i tekint�ly�nek igazi saj�tszer�s�g�t csak az Egyh�z
eszkatologikus l�nyege alapj�n lehet megvil�g�tani. B�r a tan�t�s
hordoz�i teljhatalmukat nem az Egyh�z tagjait�l kapj�k �s nem azok
nevezik ki �ket, mindazon�ltal ,,t�vedhetetlen'' tekint�ly�k csak ezen
az eszkatologikus hitk�z�ss�gen bel�l gondolhat� el, �s ebben a
tekint�lyben Istennek az a J�zus Krisztusban kinyilv�n�tott akarata
val�sul meg, mely a Krisztus-esem�ny �dv�ss�gszerz� igazs�g�t a
vil�gban t�rt�nelmileg jelenval�v� teszi. Az �gy �rtelmezett
tan�t�hivatal nem p�tolja a L�lek m�k�d�s�t, hanem al� van vetve neki
�s az � ir�ny�t�s�nak. A katolikus tan�t�hivatal �nfelfog�sa szerint a
tan�t�hivatali teljhatalom egyr�szt a teljes p�sp�kkol�giumot illeti
meg (DS 3020 3050 �s k�v. 3061; v�. 125 �s k�v. 686 1247-1271 1477-1480
1520 3000 3011 �s m�shol; v�. 155 �s k�v. 562 �s k�v. 627 �s k�v. 500
629 680 �s k�v. 471 97 �s m�shol; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 21-
25 �s m�shol), amennyiben egys�gben van �nmag�val �s a r�mai p�sp�kkel
mint fej�vel, m�sr�szt a r�mai p�sp�k�t (DS 3073 �s k�v.), amennyiben
tekint�llyel b�r� feje ennek a koll�giumnak (�s nem puszt�n a koll�gium
�ltal m�sodlagosan kijel�lt k�pviseleti szerve a n�lk�le is teljes
�rt�k� koll�giumnak). Az �sszegyh�znak az Egyh�zat tekint�llyel vezet�
k�pviselete (a p�pa �s a p�sp�kkol�gium) m�k�dhet ,,rendes
tan�t�hivatalk�nt'' a -->kerigma k�z�ns�ges megval�s�t�s�val, valamint
a teol�gia ir�ny�t�s�val �s fel�gyelet�vel (a tan�t�s k�telez� volta
k�l�nb�z� m�rt�k� lehet). Ha ez a kerigma az eg�sz Egyh�zban felt�tlen
hitet k�vetelve terjeszt el� valamit Istent�l kinyilatkoztatott
igazs�gk�nt, akkor ezt a kerigm�t Isten Lelke abszol�t m�don meg kell,
hogy �vja a t�ved�st�l; ebben az esetben teh�t a tan�t�hivatal
t�vedhetetlen (DS 2879 3011; II, vatik�ni zsinat, Lumen gentium 25).
Ugyanez �ll arra az esetre, ha a rendk�v�li tan�t�hivatal aktus�val
(helyesebben: az egyetlen, k�z�ns�ges [�s ez�rt rendes] tan�t�hivatal
rendk�v�li aktus�val) a p�pa (DHI: DS 3073 �s k�v.; II. vatik�ni
zsinat, Lumen gentium 25) vagy egy egyetemes -->zsinat (DS 1478 �s k�v.
2923; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 25) �nnep�lyes -->defin�ci�t
hoz, vagyis egy bizonyos t�tellel mint Istent�l kinyilatkoztatott
t�tellel kapcsolatban felt�tlen hitet �s a t�tel elfogad�s�t k�veteli
az eg�sz Egyh�zt�l, hivatkozva a maga legf�bb tan�t�i tekint�ly�re
valamint arra; hogy az Egyh�z -->Szentlelke az Egyh�zban kieszk�zli az
isteni kinyilatkoztat�s meg�rz�s�t (-->t�vedhetetlens�g). A
tan�t�hivatal definit�v d�nt�sei egyr�szt nem m�dos�that�k, m�sr�szt
al� vannak vetve az emberi igazs�gmegismer�s t�rt�nelmis�g�nek, ki
vannak t�ve f�lre�rt�seknek, a nyelv megv�ltoz�s�nak stb. Egy -->dogm�t
voltak�ppeni, sz�nd�kolt �rtelm�ben �s tartalm�ban sohasem lehet
,,visszamen�leg'' elutas�tani t�ved�sk�nt; de ,,el�re haladva'' mindig
,,m�dos�that�'', vagyis mindig ki lehet mondani �jonnan �s helyesebben.
Nem defini�lt, de hiteles (k�telez� �rv�nnyel el�terjesztett) tan�t�i
megnyilatkoz�sokban az egyh�zi tan�t�tekint�ly t�vedhet, �s t�bbsz�r
t�nylegesen t�vedett is. Az egyh�zi tan�t�tekint�ly a voltak�ppeni �s
v�gs� hittartalom �ll�t�lagos meg�v�sa c�lj�b�l nem ritk�n t�ls�gosan
kem�nyen �s igazs�gtalanul, azaz erk�lcstelen�l j�rt el. A
tan�t�hivatal valamennyi hordoz�j�nak erk�lcsi k�teless�ge, hogy a
tanbeli d�nt�seket �s �tmutat�sokat megel�z�en a lehet�
legt�k�letesebben tegyenek eleget t�j�koz�d�si k�telezetts�g�knek.
Mivel a tan�t�hivatalnak d�nt�sein�l nem puszt�n t�rgyi helyess�gre,
hanem a lehet� legnagyobb hat�konys�gra is t�rekednie kell, ez�rt a
tan�t�hivatalnak nincs joga arra, hogy puszt�n form�lis tekint�ly�t
�rv�nyes�tse. A tan�t�hivatalnak az a k�teless�ge, hogy az eg�sz Egyh�z
szerv�nek �s funkci�j�nak �rezze mag�t, �s a hallgat� el�tt vil�goss�
tegye, hogy nem puszt�n el�terjeszteni k�v�n valamilyen igaz doktr�n�t,
hanem �dv�ss�g�nek val�s�g�val akarja vonatkoz�sba hozni az embert.
Mivel a tan�t�hivatal d�nt�sein�l nem kap �j kinyilatkoztat�st,
k�teless�ge meg�rtetni a hallgat�val, hogyan jutott el d�nt�seihez
Isten egy kinyilatkoztat�s�nak eg�sze alapj�n, amelyet az Egyh�z eleven
hittel hisz. Az ut�bbi �vsz�zadokban, a tridenti zsinat �ta
vitathatatlanul b�v�ltek a tan�t�hivatal funkci�i, mivel a
tan�t�hivatal m�r nemcsak �rz�- �s �t�l�hat�s�g, hanem magyar�z�- �s
tan�t�hat�s�g is k�v�n lenni. A teol�giai -->pluralizmusra val�
tekintettel ez azt jelenti, hogy a tan�t�hivatal kiv�laszt egy bizonyos
teol�gi�t, hogy azt eszk�zk�nt haszn�lja. A tan�t�hivatalt�l ebben az
esetben is meg lehet k�vetelni, hogy adjon felvil�gos�t�st e v�laszt�s
okair�l.
========================================================================
Tapasztalat

Tapasztalat: a megismer�s egyik form�ja, amely egy, a mi szabad

rendelkez�s�nknek nem al�vetett (bels� vagy k�ls�) val�s�g r�nk
gyakorolt benyom�s�nak k�zvetlen befogad�s�b�l sz�rmazik. Vele
ellent�tes a megismer�snek az a fajt�ja vagy oldala, amelyben az ember
a t�rgyat akt�v cselekv�ssel al�veti saj�t szempontjainak, m�dszereinek
stb. �s kritikus m�don k�rd�seket int�z hozz�. Mivel a tapasztalt dolog
jelenl�te ellen�llhatatlanul tan�skodik �nmag�r�l, a tapasztalatnak
k�l�nleges bizonyoss�ga van (evidencia). A szigor� �rtelemben vett
vall�si tapasztalat (amely �s amennyiben alapja a -->hitnek)
tartalmazza a -->l�t �s -->l�tez�s metafizikai, erk�lcsi �s
egzisztenci�lis tapasztalat�t, valamint a kinyilatkoztat�s-esem�nyben
bek�vetkez� isteni �ntan�s�t�s tapasztalat�t (a kinyilatkoztat�s-
esem�nyben az isteni �ntan�s�t�s t�nye a ,,lelkiismeret'' sz�m�ra
mutatkozik meg, ami egys�ges�t� szerve valamennyi bels� �s k�ls�,
egzisztenci�lis szempontb�l fontos ismeretnek). A vall�si tapasztalat
teh�t mag�ban foglalja az ember transzcendent�lis tapasztalat�t
�nmag�r�l, amelyben intuit�v m�don (egy bizonyos
,,alaptapasztalatban'') embernek, dolgokra �s a vil�gra utalt l�nynek,
gondolkod�sa �s cselekedetei szubjektum�nak �s alapj�nak tapasztalta
mag�t (legal�bbis eredetileg, teh�t alapvon�saiban). A vall�si
tapasztalat mint a term�szetfeletti val�s�g (kegyelem) bens�
�ntan�s�t�sa csak a t�rgyi, fogalmi reflexi�val egy�tt lehets�ges az
ember illetve az emberis�g sz�m�ra hitt�rt�nete sor�n. Isten teremt�
kegyelmi m�k�d�s�t nem lehet bizonyoss�ggal �s egy�rtelm�en
megk�l�nb�ztetni ennek fogalmi �rtelmez�s�t�l (ami bizonyos k�r�lm�nyek
k�z�tt hamis is lehet); a szellem Istenre ir�nyul� term�szetes
transzcendenci�j�t �s Isten bels� �let�ben val� kegyelmi r�szesed�s�t
(ami J�zus Krisztus �ltal t�rt�nik a Szentl�lekben) nem lehet a
reflexi� seg�ts�g�vel egy�rtelm�en megk�l�nb�ztetni egym�st�l, mert
Istent �s m�k�d�s�t soha nem lehet elszigetelten felfogni �s
elhat�rolni a szellemi-teremtm�nyi reflexi�t�l. Ez�rt a megigazult
ember a kegyelem tapasztalata ellen�re sem lehet t�vedhetetlen�l
bizonyos saj�t tapasztalat�nak t�rgya fel�l (DS 1533 1563 �s k�v.;
-->�dv�ss�g bizonyoss�ga). De mivel Isten kegyelmi m�k�d�se l�nyeg�ben
az ,,isteni er�nyekben'' val�sul meg, amelyeket term�szetfeletti m�don
Isten olt bel�nk, de �gy, hogy ezek ilyen er�nyekk�nt �ppens�ggel az
ember cselekedetei is (azaz benn�k az ember v�laszol Istennek), ez�rt
az ilyen ,,v�laszokban'' term�szetfeletti val�s�gok mutatkoznak meg a
b�kess�g, az �r�m, a biztons�g, a vigasztal�s, a megvil�gosod�s, a
szeretet tapasztalata �ltal.
========================================================================
T�rsmegv�lt�

T�rsmegv�lt� (latinul: corredemptrix). Ez a fogalom -- amelyet a

katolikus teol�gi�ban (-->mariol�gi�ban) haszn�lnak �s amelynek
lehets�ges �s pontos jelent�se m�g nincs r�gz�tve -- azt a szem�lyes,
�dvt�rt�netileg egyszeri, mind�r�kk� �rv�nyes �s hat�kony funkci�t
pr�b�lja kifejezni, amelyet Sz�z -->M�ria t�lt�tt illetve t�lt be a
megv�lt�s m�v�nek t�rt�nelmi elkezd�d�s�ben, e m�nek J�zus Krisztus, a
Megv�lt� �ltal t�rt�n� megval�s�t�s�ban, illetve a szentek egyess�g�ben
(DS 3274 3370).
========================================================================
Teizmus

Teizmus (a g�r�g theosz: Isten sz�b�l). A teizmus az az

istenfelfog�s, amely Istent szuver�n �s szem�lyesen cselekv� l�nynek
tekinti; de a -->deizmussal ellent�tben felt�telezi Isten �lland�,
akt�v jelenl�t�t a vil�gban (a teizmus fogalm�t a 17. sz�zadban
alkott�k meg azzal a sz�nd�kkal, hogy az ateizmus elh�r�t�sa v�gett
megfogalmazz�k a k�l�nb�z� vall�sok k�z�s istenfelfog�s�t). A teizmus
istenfelfog�s�val kapcsolatban -- amelyet a katolikus istentan
�ltal�noss�gban elfogad, m�g az evang�likus teol�gia er�sebben b�r�l --
azt az alapk�rd�st kell felvetni, hogy ez az istenfelfog�s a
,,term�szetes teol�gia'' produktum�nak tekinti-e mag�t, teh�t a
teol�gia olyan fajta filoz�fiai alapvet�s�hez tartozik-e, amelyn�l
elvonatkoztatnak Isten kinyilatkoztat�s�t�l, vagy pedig a
-->kinyilatkoztat�s filoz�fiai (m�dszeres, kritikai) reflexi�ja �s
�rtelmez�se k�v�n lenni. A filoz�fiai, a kinyilatkoztat�st�l
elvonatkoztat� teol�gia eljut ugyan mindennek az alapj�hoz
(-->istenbizony�t�s), de csak a megismerhet�s�gen t�li,
megk�zel�thetetlen messzes�gbe h�z�d� horizontk�nt. Az ilyen
metafizikai istenmegismer�s sz�m�ra Isten a l�nyeg�n�l fogva ismeretlen
l�ny marad; a teljess�ggel abszol�t l�nyr�l alkotott emberi fogalom
,,�res'' marad. A teista metafizika, amely nem jut el Isten l�nyeg�hez,
nem is tud pozit�v kijelent�seket tenni Isten l�nyegi tulajdons�gair�l.
Ezen az alapon kell b�r�lni annak a naiv teizmusnak az istenk�p�t,
amely �gy v�li, Isten tulajdons�gainak (mindenhat�s�g, mindentud�s
stb.) elvontan kialak�tott fogalmaib�l �s Isten gondvisel�s�b�l
kik�vetkeztetheti Istennek a vil�ghoz val� viszony�t, �s ebb�l
kiindulva �ll�tja, hogy Isten fizikailag beleavatkozik a
vil�gt�rt�nelem �s az emberi t�rt�nelem lefoly�s�ba. Ez a b�r�lat
term�szetesen fokozott m�rt�kben �rv�nyes az ideologikus teizmusra,
amelyet uralmi viszonyok stabiliz�l�sa c�lj�b�l tartanak fenn �s
amelynek a l�tez�s�t nem lehet vitatni. Ezzel szemben a
kinyilatkoztat�s filoz�fiai vizsg�lata �s �rtelmez�se, ami m�r a
Szent�r�sban is t�bb hely�tt megtal�lhat�, nem jelenti Isten
elt�rgyias�t�s�t �s eldologias�t�s�t, hanem csak annyiban kezeli Istent
t�rgyk�nt, amennyiben kinyilatkoztatott ig�j�ben maga tette mag�t
t�rggy�. Isten ,,tulajdons�gai'', amelyek a vil�ghoz val� viszony�ban
mutatkoznak meg, az emberis�ggel v�llalt r�szvev� szolidarit�s�b�l
olvashat�k le; a dogmatikailag megfogalmazott tulajdons�gok annak
kifejez�sei, hogy Isten alapvet�en k�l�nb�zik a vil�gt�l. E
tulajdons�gokban az fejez�dik ki, hogy Isten ,,mag�ban'' f�ggetlen a
vil�gt�l �s v�gtelen�l felette �ll, azt azonban nem mondj�k ki, milyen
�rtelemben �s milyen m�rt�kben tette mag�t Isten a vil�gt�l �s az
embert�l f�gg�v�. Az -->analogia entis-szel kapcsolatos megfontol�sok
�s a mindig nagyobb Istennek -->titokk�nt val� �rtelmez�se
n�lk�l�zhetetlenek ahhoz, hogy a teol�giai teizmus mindig helyesb�teni
tudja mag�t.
========================================================================
Tekint�ly

Tekint�ly: egy szem�lynek vagy dolognak (k�nyvnek) olyan

tapasztalhat�, bizony�that� megb�zhat�s�ga vagy jogig�nye, amely egy
m�sik szem�lyt meg tud gy�zni egy t�ny�ll�s igazs�g�r�l vagy egy
rendelkez�s �rv�nyess�g�r�l, illetve akkor is k�telezni tudja a
t�ny�ll�s elfogad�s�ra �s a rendelkez�s megtart�s�ra, ha azokat nem
lehet k�zvetlen�l bel�tni. Az az ig�ny, hogy az egyik ember a m�sikat
komolyan meggy�zze vagy k�telezze, felt�telezi, hogy az el�bbiben
legal�bb a sz�nd�k meglegyen arra, hogy a dolgot k�zvetlen�l
bel�that�v� tegye a m�sik el�tt. A k�zvetlen bel�t�s felt�telei: nagyon
alapos t�j�kozotts�g, komplex �sszef�gg�sek meg�rt�se, m�velts�g stb.
Ha az �ltal�nosan elismert tekint�ly, az autorit�s, megtagadja az
inform�ci�kb�l val� r�szes�l�st �s az ilyen �rtelemben vett dial�gust,
akkor a tekint�lyi viselked�s �nk�nyesked� uralomm� alakul �t
(-->demokratiz�l�d�s, d�nt�sek �ttekinthet� volta; v�.
-->felvil�gosod�s). Az Egyh�zban a tekint�lyt J�zus k�ldet�s�ben
v�gzett szolg�lata igazolja; ez nem azonos�that� egyszer�en J�zus
tekint�ly�vel, �s J�zus tekint�ly�re hivatkozva nem t�rhet ki a t�rgyi
kritika el�l, amely arra hivatkozik, hogy a h�v� �s a
kinyilatkoztat�sra hallgat� Egyh�zhoz tartozik hozz� az egyh�zi
tekint�ly is. Valamely igazs�g tekint�lyi alapon t�rt�n� elfogad�s�t
-->hitnek, valamely rendelkez�s tekint�lyi alapon t�rt�n� elfogad�s�t
-->engedelmess�gnek nevezz�k; mindkett� a k�zvetett megismer�s m�dja,
mert a k�zvet�t� tekint�ly�n alapul. A teol�gia �s a filoz�fia
viszony�t illet�en (mely ut�bbi mint k�zvetlen evidenci�k rendszere
voltak�ppeni megval�sul�s�ban nem ismer el semmilyen tekint�lyt) l�sd:
-->filoz�fia �s teol�gia.
========================================================================
Teleol�gia

Teleol�gia (a g�r�g ,,telosz'': c�l sz�b�l). Ha egy l�tez�nek �nmag�t

alkot� l�nyege van (-->term�szet) �s m�gis id�beli-t�rt�nelmi
(-->kezdet), azz� kell teh�t v�lnia, ami, akkor e l�tez� ez�ltal
-->c�lra ir�nyul. Ez a c�l a kezdeti l�nyegben alapjaiban m�r meglev�
saj�t beteljes�l�s�nek az el�r�se, �s e beteljes�l�s a szabad, szellemi
-- transzcendenci�val rendelkez� �s ez�rt igazi �rtelemben t�rt�nelmi
l�nyn�l nem gondolhat� el konkr�t form�j�ban egyszer�en mechanikai vagy
biol�giai m�don determin�ltnak, hanem az isteni �s emberi
teremt�k�pess�g kif�rk�szhetetlen titka, ami csak a -->v�g el�r�sekor
leplez�dik le, teh�t nem ,,j�solhat� meg'' el�re. Ha teh�t pozitivista
r�vidl�t�ssal nem mondunk le a l�nyegmegismer�sr�l, akkor nem
mondhatunk le a l�tez�nek beteljes�l�se alapj�n t�rt�n� megismer�s�r�l,
vagyis a teleol�gi�r�l sem. Az -->eszkatol�gia az Istent�l teremtett
val�s�g egyetlen eg�sz�nek, az emberis�gnek �s minden egyes szellemi
szem�lynek a dogmatikus teleol�gi�ja. A filoz�fi�ba tartozik az a
k�rd�s, hogy az embern�l alacsonyabb rend� (anyagi �s biol�giai)
val�s�g ter�let�n fel lehet-e ismerni �s milyen �rtelemben lehet
felismerni teleol�gi�t term�szettudom�nyos m�dszerekkel. Mindenesetre
az -->�let a biol�gi�ban nem �rhat� le �rtelmesen an�lk�l, hogy ig�nybe
ne venn�nk a teleol�gia kateg�ri�it (c�lszer�s�g stb.).
========================================================================
Teljhatalom

Teljhatalom: tart�san vagy �tmenetileg meglev� fizikai �s jogi

k�pess�g olyan cselekv�sek elv�gz�s�re, amelyeket egy m�sik szem�lynek
el kell t�rnie, �s el kell ismernie, hogy azok vele szemben jogosak �s
�t mor�lisan k�telezik. Ilyen teljhatalom sz�rmazhat (term�szetjogi
�rtelemben) az objekt�v viszonyokb�l (pl. a sz�l�k nevel�si joga), vagy
a teljhatalmat megadhatja egy erre jogosult harmadik szem�ly szabad
aktusa (b�r�i hatalom �truh�z�sa). J�zus akarat�nak �s Isten Lelk�nek
megfelel�en a teljhatalmak az Egyh�zban egyr�szt szents�gi m�sr�szt
b�r�i teljhatalmak (-->szents�gek illetve korm�nyz�- �s tan�t�hatalom).
�truh�z�suk ennek megfelel�en egyr�szt szentel�ssel t�rt�nik
(-->egyh�zirend), m�sr�szt az egyh�zi fels�bbs�g nem szents�gi jogi
aktus�val. E k�tf�le hatalom egym�shoz van rendelve, de nem azonosak
egym�ssal, �s nem sz�ks�gszer�, hogy minden esetben ugyanaz birtokolja
�ket (-->egyh�zi hatalom). -- V�. -->successio apostolica,
-->kulcshatalom, -->old�- �s k�t�hatalom, -->hivatal, -->hivatalok
elismer�se.
========================================================================
Teodicea

Teodicea (a g�r�g ,,theosz'': Isten �s ,,dik�'': igazs�g szavakb�l; a

,,teodicea'' sz� hozz�vet�leges jelent�se Isten igazol�sa).
1. A teodicea eredetileg annak (legal�bbis negat�v) bizony�t�s�t
jelenti a h�v� vagy filoz�fiai �rtelem seg�ts�g�vel, hogy a vil�gban a
biol�giai �s emberi l�t ter�let�n tapasztalhat� rossz (f�jdalom,
szerencs�tlens�g, hal�l, b�n) (v�. -->gonosz) nem z�rja ki a szent,
v�gtelen�l t�k�letes �s j� Isten l�tez�s�r�l val� term�szetes,
filoz�fiai vagy h�v� meggy�z�d�st. E bizony�t�shoz tartozik a v�ges
teremtm�ny �s a v�gtelen Isten k�zti k�l�nbs�g �rv�nyes�t�se
(ellent�tben minden -->panteizmussal); annak hangs�lyoz�sa, hogy egy
esem�ny j� vagy rossz volt�nak meg�t�l�se mindig relat�v (magasabb
vonatkoztat�si rendszerben j� lehet az, ami egy alacsonyabb rendszerben
�rtelmetlennek l�tszik); annak hangs�lyoz�sa, hogy a vil�g m�g
befejezetlen, m�g �ton van, �s az ember re�lisan jobb� teheti oly
m�don, hogy a szenved�st okoz� viszonyokat megv�ltoztatja; annak
hangs�lyoz�sa, hogy a szabads�gnak akkor is van �rtelme, ha gonoszat is
cselekedhet; ezenk�v�l fel lehet h�vni a figyelmet arra, hogy nem
szabad hamisan, antropomorf m�don puszt�n a biol�giai �letben
�rtelmezni a f�jdalmat �s a hal�lt, �s az ember -->halhatatlans�ga
miatt az emberi �let t�k�letes harm�ni�j�t nem lehet puszt�n a f�ldi
�let dimenzi�j�ban k�vetelni. A teodicea elfogad�s�hoz v�gs� soron
teremtm�nyi szer�nys�g kell (a v�ges teremtm�ny csak akkor van helyes
�ll�sponton, ha a v�gtelen Istent ebben a vonatkoz�sban is meghagyja
felfoghatatlan -->titoknak), valamint h�v� rem�nys�g, amely hagyja,
hogy Isten pr�b�ra tegye �s t�relmesen v�rja a vil�g �rtelm�nek
felt�r�s�t. Ez a rem�ny, amely Isten emberr� lev�s�n �s J�zus
felt�mad�s�n alapul, a tapasztalatra hivatkoz� pesszimizmus �s a
vil�gban tal�lhat� rossz ellen tev�kenyen harcol� rem�ny. E rem�ny nem
engedi, hogy a filoz�fia komolytalan lekicsinyl�ssel ,,oldja meg'' a
rossznak �s az �rtelmetlen szenved�snek a k�rd�s�t; ugyanakkor
r�vil�g�t arra, hogy a rosszat csak legy�z�s�nek �ll�spontj�r�l lehet
helyesen szeml�lni. A teodicea k�rd�se, amelyet mindig napirenden kell
tartani, nem vezet Isten l�tez�s�nek tagad�s�hoz; ink�bb Isten tagad�sa
vezet az ,,antropodicea'' val�ban megoldhatatlan k�rd�s�hez. A teodicea
elvet�se nem megold�sa a l�tez�snek; ez a v�lasz mint v�lasz �rtelmet
akar adni a l�tez�snek, �s az abszol�t �rtelmetlens�get hirdeti meg
igazi �rtelemk�nt. �m a nyitott ember l�tez�s�ben j�val nagyobb
m�rt�kben van meg a vil�goss�g tapasztal�sa, mintsem hogy az abszol�t
s�t�ts�g lehetne a voltak�ppeni �s eredeti l�t.
2. Teodice�n manaps�g gyakran -->Isten l�t�nek �s l�nyeg�nek
�ltal�ban vett fiolz�fiai-term�szetes megismer�s�t is �rtik.
========================================================================
Teol�gia

Teol�gia (a g�r�g ,,theologeia'' sz�b�l, melynek jelent�se: Istenr�l

val� besz�d, m�gpedig els�sorban himnikus �s filozofikus besz�d).
L�nyege szerint a szigor� �rtelemben vett teol�gia (elt�r�en a
filoz�fi�t�l, metafizik�t�l, mitol�gi�t�l �s term�szetes
istenismerett�l) a h�v� ember hat�rozott t�rekv�se Isten voltak�ppeni,
t�rt�netileg bek�vetkezett sz�beli kinyilatkoztat�s�nak meghall�s�ra,
tudom�nyos �s m�dszeres t�rekv�s e kinyilatkoztat�s megismer�s�re �s az
ismerett�rgy reflekt�l� kifejt�se. A teol�gia teh�t nem l�trehozza,
hanem felt�telezi a sz�beli kinyilatkoztat�st, de att�l nem hat�rolhat�
el t�k�letesen, mert mag�nak ennek a -->kinyilatkoztat�snak m�r
mozzanata valamilyen fogalmi �s t�teles tud�s, amely a hitnek �s a
m�sok sz�m�ra t�rt�n� felel�s igehirdet�snek a mozzanatak�nt megk�v�nja
a tov�bbi kifejt�st, a reflexi�t �s a m�s ismeretekkel val�
szembes�t�st, �s �nmag�t�l lehet�v� is teszi a reflexi�t. De mint ahogy
�ltal�ban nincs merev hat�rvonal a tudom�ny el�tti �s a m�dszeres,
tudom�nyos megismer�s k�z�tt, ugyan�gy a hitbeli megismer�sben sincs
ilyen hat�r a tudom�ny el�tti �s a m�dszeres, tudom�nyos megismer�s
k�z�tt. -- A voltak�ppeni teol�gia m�r felt�telezi Isten ig�j�nek az
�dv�ss�g kedv��rt t�rt�n� helyes hallgat�s�t, �s v�gs� soron ezt akarja
szolg�lni. Ez�rt a teol�gia hozz� van k�tve Isten kinyilatkoztatott
ig�j�hez (-->Isten ig�je), ahogyan az tart�san jelen van az Egyh�zban,
amely az �l� -->tan�t�hivatal �ltal �rzi a r�b�zott kinyilatkoztat�st
(-->hagyom�ny), �s a -->Szent�r�st szem el�tt tartva magyar�zza. A
teol�gia teh�t olyan tudom�ny, amely felt�telezi a -->hitet (a hit
kegyelm�t) �s az -->Egyh�zat (a tan�t�hivatalt, a Szent�r�st, a
hagyom�nyt). Ha konkr�tan a kereszt�ny kinyilatkoztat�sr�l van sz�,
akkor a teol�gia t�rgya -->Isten, aki az emberen -->J�zus Krisztus
�ltal v�ghezvitt �dv�z�t� cselekv�s�vel felt�rulkozik az ember el�l
l�nyeg�n�l fogva elrejtett dics�s�g�ben (-->titok, -->Szenth�roms�g),
�s a -->kegyelemben k�zli mag�t. A kereszt�ny (�s egyh�zi) hit aktusa
�s ,,tartalma'' alkotja a teol�gia t�rgy�t, amelyet m�dszeres
reflexi�val vizsg�l. E reflexi� nem veszti el tudom�nyos jelleg�t
att�l, hogy h�v� reflexi�, mert az abszol�t elk�telezetts�g
k�ts�gtelen�l p�rosulhat r� ir�nyul� kritikai reflexi�val, ami semmit
sem z�r ki eleve a kritikai vizsg�l�d�s k�r�b�l. A teol�gi�nak az
Egyh�z mozzanatak�nt az a funkci�ja, hogy kritik�val illesse az
Egyh�zat �s hit�let�t. A teol�gia m�lyebb �s kiterjedtebb ismeret�nek
,,term�szetes'' felt�telei vannak (ezek a teol�gia felfog�sa szerint
egyben kegyelmi adom�nyok is), amelyek az Egyh�zban nincsenek meg
minden�tt, �s m�g az sem sz�ks�ges, hogy minden hivatalvisel�ben
meglegyenek. A teol�gia adom�nya (-->karizma) teh�t nem minden
hivatalvisel��, ugyanakkor viszont a hivatalt�l f�ggetlen�l is
megtal�lhat�. A tudom�nyos teol�giai reflexi�nak ma oly sok szakmai
felt�tele van, hogy e reflexi�t sz�ks�gk�ppen ,,szakembereknek'' kell
v�gezni�k. Ezt a m�dszeres igyekezetet, amely egy �nmag�ban egys�ges
t�rgy eg�sz�nek megismer�s�re ir�nyul, tudom�nynak kell nevezn�nk, m�g
ha t�rgy�nak els�dleges l�tm�dja, a kiindul�si elvek �s r�szben a t�rgy
kutat�s�nak m�dszerei m�sok is, mint a prof�n tudom�nyok eset�ben (az
viszont nyilv�nval�, hogy ,,tudom�ny'' nemcsak ott van, ahol a kutat�s
k�s�rletileg verifik�lt t�ny�ll�sok feldolgoz�s�ra t�rekszik). Mivel az
embernek, akinek a kinyilatkoztat�st meg kell hallania �s �rtenie,
meghat�rozott el�zetes adotts�gai vannak, ez�rt a kinyilatkoztat�snak a
k�znapi �s a tudom�nyos gondolkod�s �ltal ir�ny�tott hallgat�s�n�l �s
�rtelmez�s�n�l sz�ks�gszer�en �s mindig ig�nybe kell vennie a prof�n
ismereteket �s m�dszereket, vagyis t�maszkodnia kell a logik�ra, a
filoz�fi�ra, a mindenkori vil�gk�pre. A teol�gi�nak teh�t
elker�lhetetlen�l t�rt�nelmi jellege van, mag�n viseli a kor b�lyeg�t,
de ez nem jelenti azt, hogy al� volna vetve az ember evil�gi tud�s�nak,
hogy a sz� t�rt�neti, relativista �rtelem�ben volna ,,rendszer'' (v�.
teol�giai -->iskol�k, -->pluralizmus). Mivel Isten ig�je, amit a
teol�gia hallgat, az �t�let �s a megv�lt�s �ltal az eg�sz embert
elk�telezi, ez�rt a teol�gia sohasem lehet puszt�n ,,elm�leti'', vagyis
egzisztenci�lisan semleges tudom�ny. A teol�gia -- hogy t�rgy�nak
megfelelhessen �s �gy tudom�nyos teol�gia lehessen -- elm�lked� �s
-->kerigmatikus teol�gia kell, hogy legyen. Mivel a teol�gi�ban olyan
ember hallgatja �s akarja meg�rteni Isten ig�j�t, akinek valamilyen
prof�n �s t�rt�neti felt�telekt�l f�gg� tapasztalata van (ennek a
meghall�s felt�telek�nt kell hatnia a teol�gia aktus�ban), ez�rt
mag�nak a teol�gi�nak bels� mozzanata az evang�lium �zenet�nek �s a
mindenkori ember vil�gfelfog�s�nak szembes�t�se. Mag�val a hittel val�
kapcsolata miatt a teol�gia gyakorlati tudom�ny, abban az �rtelemben,
hogy a teol�gia a rem�ny �s a szeretet megval�sul�s�ra ir�nyul,
amelyekben a megismer�snek olyan mozzanata van jelen, amely rajtuk
k�v�l egy�ltal�n nem lehets�ges. Az ortodoxia �s az ortopraxis (a
helyes hit �s a helyes gyakorlat) eredeti egys�g�kn�l fogva k�lcs�n�sen
felt�telezik egym�st. A teol�gia nemcsak az egyes ember egy�ni �dv�re
�s bens� vil�g�ra vonatkozik, hanem valamennyi tartalmi ter�let�n meg
kell gondolnia kijelent�seinek t�rsadalmi jelent�s�g�t (-->politikai
teol�gia). Mivel egyetlen tudom�nyban sem lehet oly nagy a t�vols�g a
kijelent�s �s a benne kimondott dolog, az explicit m�don kifejezett
tartalom �s a sz�nd�kolt k�zl�s, a kijelent�sben megragadott val�s�g �s
az embert megragad� titok k�z�tt, mint itt, ez�rt a teol�gi�nak nemcsak
joga, hanem k�teless�ge is arra t�rekedni, hogy e t�vols�g tapasztal�sa
egyre hat�rozottabb legyen, �s az embert a fogalmak (l�tsz�lagos)
vil�goss�g�b�l be kell vezetnie a titok ,,vil�goss�g feletti''
s�t�ts�g�be. Mivel a teol�gia t�rgya reflekt�lt �s t�teles m�don csak
az azt kinyilatkoztat� ig�ben lehet benne, ez�rt mag�nak a rendszeres
teol�gi�nak bels� mozzanata a t�rt�nelmis�g, vagyis a reflexi� a
kijelent�s t�rt�net�re (a kinyilatkoztat�s t�rt�nete, -->dogmat�rt�net,
-->dogmafejl�d�s), teh�t a saj�t t�rt�net�re. Az egyszeri, t�rt�nelmi
�dvesem�nyekre val� �lland� reflexi�ja miatt a teol�gia
t�rt�nettudom�ny, m�gpedig l�nyeg�n�l fogva a j�v�re vonatkoztatott
tudom�ny, mivel a teol�gi�ban a t�rt�neti mozzanatnak �g�ret jellege
van. De a m�ltra val� reflexi�nak a kinyilatkoztat�s meg�rt�s�t kell
szolg�lnia, �s nem v�lhat �nc�l�, t�rt�neti k�v�ncsis�gg�.
Ma, amikor az egy teol�gia t�rt�nelmi felt�telekt�l meghat�rozott
m�don k�l�nb�z� tudom�ny�gakra tagol�dik, megk�l�nb�ztethet�nk a
teol�gi�ban t�rt�neti �s rendszeres tudom�ny�gakat aszerint, hogy
benn�k a kinyilatkoztat�s eredeti meghall�s�ra vagy a hallottak
alaposabb meg�rt�s�re t�rekszenek-e. A t�rt�neti �gak t�rgya a
t�rt�neti kinyilatkoztat�s-esem�ny, J�zus Krisztusban bek�vetkezett
eszkatologikus cs�cspontj�val �s az Egyh�z l�trej�tt�vel egy�tt, teh�t
a kinyilatkoztat�s-t�rt�nelem (ide tartozik az -->exeg�zis, a t�bbi
biblikus tudom�nnyal egy�tt, a -->biblikus teol�gia), valamint a
v�g�rv�nyess� lett �dv�ss�g maradand� jelenl�te, teh�t az
-->egyh�zt�rt�net (ezen bel�l a -->patrol�gia, a -->dogmat�rt�net, a
hagiogr�fia). A rendszeres tudom�ny�gak t�m�ja: az �dv�ss�gszerz� Isten
�s m�ve (-->dogmatika); az egyes ember, ahogyan Istennel tal�lkozik
(-->erk�lcsteol�gia, -->aszketika, -->misztika), �s ahogyan az Egyh�z
k�z�ss�g�ben �l (-->egyh�zjog, liturgika, -->pasztor�lis teol�gia). Az
eg�sz teol�gia felt�telezi mint saj�t el�felt�tel�t a -->fundament�lis
teol�gi�t, ami annak tiszt�z�s�ra ir�nyul, hogy egy�ltal�n minek az
alapj�n �s hogyan l�tezik teol�gia.

A katolikus teol�gia t�rt�nete.

Az -->egyh�zaty�k kor�ban a teol�gia eleinte (2-3. sz�zad)
egyszer�en csak megfogalmazza a hittant, megv�delmezi zsid�kkal,
pog�nyokkal, t�vtan�t�kkal �s a -->gn�zissal szemben, amely megpr�b�lja
a kereszt�nys�get misztikus-racionalista m�don rendszerezni �s
azonos�tani a kor dualista �s mitologikus �let�rz�s�vel (e kor
apolog�t�i illetve jelent�keny teol�gusai: Arisztid�sz, Szent Jusztin
illetve Szent Ir�neusz, Tertullianus, Alexandriai Kelemen). A gn�zissal
val� szemben�ll�s jellemzi a teol�gi�ban az els� (l�nyeg�ben ortodox)
rendszeralkot�si k�s�rletet is, amely Origen�sz nev�hez f�z�dik. A 4-5.
sz�zadban a kereszt�ny teol�gia az -->arianizmussal, a
-->nesztorianizmussal, a -->monofizitizmussal folytat k�zdelmet, ebben
felhaszn�lja a kor filoz�fi�j�t (az -->�jplatonizmust) �s ugyanakkor el
is hat�rolja mag�t t�le: ebben a k�zdelemben sz�letik meg a
szenth�roms�gtani �s krisztol�giai dogma az�ta is klasszikus
megfogalmaz�sa, amely a f�listeni hatalmass�gok elvet�s�vel
egy�rtelm�en elhat�rolja a vil�got Istent�l, de az -->unio hypostatica
miszt�rium�ban (-->h�posztaszisz) bele is foglalja mag�nak Istennek
saj�t �let�be (Szent Athan�z, Nagy Szent Vazul, Nazianszi Szent
Gergely, N�sszai Szent Gergely, Szent Hilarius). Ezzel egyidej�leg
Nyugaton Szent �goston a -->pelagianizmus elleni k�zdelemben kereszt�ny
-->antropol�gi�t dolgozott ki, amely az embert az Isten szabad kegyelme
ir�nt nyitott l�nyk�nt szeml�li. Az �korb�l a k�z�pkorba val� �tmenet
�vsz�zadaiban f�k�nt az egyh�zaty�k �r�ks�g�nek �sszegy�jt�se,
tanulm�nyoz�sa �s �rz�se folyik, �j, alkot� kezdem�nyez�sek azonban nem
t�rt�nnek.
A 11. sz�zadt�l �j korszak kezd�dik, a skolasztika: szisztematikusan
kidolgoznak olyan diszcipl�n�kat, amelyekkel az egyh�zaty�k kor�ban
teol�giailag m�g nemigen foglalkoztak (szents�gtan, az antropol�gia j�
n�h�ny r�szlete), rendszeres m�don alkalmazz�k a filoz�fi�t (f�leg az
arisztotel�szit) a hitigazs�gok fogalmi megragad�s�ra, l�trehoznak
viszonylag egyenletesen kidolgozott rendszereket, amelyek a teol�gia
eg�sz�t t�rgyalj�k (szentencia-komment�rok, summ�k).
�j korszak kezd�dik a 16. sz�zadban a tridenti zsinattal: a katolikus
teol�gia ekkor harcot v�v a reform�torok tan�t�sa ellen, a Trident
ut�ni skolasztik�ban pedig feldolgozza -- eleinte pozit�v eredm�nnyel -
- az �j korszellemet (a barokkot). Els�sorban a spanyol dominik�nusok
(Vitoria, M. Cano, Ba�ez stb.) �s jezsuit�k (Su�rez, V�zquez, Molina)
j�tszanak vezet� szerepet a teol�gi�ban: kidolgozz�k az egyh�zi
tan�t�hivatalr�l �s az Egyh�zr�l mint k�ls� k�z�ss�gr�l sz�l�
elm�letet, az apologetik�t -->hitvit�z� teol�gi�v� fejlesztik tov�bb
(Bellarmin), ekkor t�rgyalj�k el�sz�r a t�rt�neti teol�gi�t �s a
dogmat�rt�netet, Aquin�i Szent Tam�s Summ�j�hoz irt komment�rok
form�j�ban rendszeres �s �tfog� m�vekben fejtik ki az eg�sz dogmatik�t,
tudatosan foglalkoznak a -->kegyelem �s a -->szabads�g probl�m�j�val
(kegyelemtani vita), �n�ll�sul az -->erk�lcsteol�gia.
A 18. sz�zadban stagn�l a teol�gia: j�form�n csak a t�rt�neti
tudom�nyokban van fejl�d�s (egyh�zt�rt�net).
A 19. sz�zadban a katolikus teol�gi�ban k�s�rletet tesznek arra, hogy
a teol�gia m�vel�s�n�l k�zvetlen�l abb�l a gy�keresen �j szellemi
szitu�ci�b�l induljanak ki, amely Kant �s a n�met idealizmus hat�s�ra
�llt el�; e k�s�rletek vagy kudarcot vallanak (A. G�nther, G. Hermes),
vagy nem gyakorolnak egyel�re l�nyeges befoly�st a katolikus teol�gia
eg�sz�re (-->t�bingeni iskola, J. H. Newman); �ltal�noss�gban az
�jskolasztika uralkodik (Kleutgen, Scheeben stb.), melyre az a
k�ts�gtelen�l sz�ks�ges t�rekv�s jellemz�, hogy ism�t megszil�rd�tsa
(szisztematikus �rtelemben �s f�k�nt a k�z�pkori skolasztika t�rt�neti
kutat�s�val) a saj�t hagyom�ny�val, a skolasztik�val val� kapcsolatot,
amely a 18. sz�zad v�g�n szinte eg�szen megszakadt. �gy teh�t minden
(kiv�ltk�ppen t�rt�neti) tudom�nyoss�g ellen�re is a kellet�n�l nagyobb
a t�vols�g a katolikus teol�gia t�nyleges �llapota �s a kor vall�si
k�vetelm�nyei k�z�tt. Ez a helyzet csak lassan v�ltozik, �s a teol�gia
meg�j�t�s�nak k�s�rletein�l hib�k is t�rt�nnek (-->modernizmus stb.).
R�gebben a filoz�fia monop�liuma volt az, hogy az ember �nfelfog�s�t
tudom�nyosan k�zvet�tse a teol�gi�nak. Ma a teol�gi�nak a filoz�fi�n
k�v�l eg�sz sor antropol�giai szempontb�l fontos tudom�nnyal
(nyelvelm�let, -->tudom�nyelm�let) kell sz�mot vetnie (v�. -->filoz�fia
�s teol�gia, -->nyelvelm�let �s teol�gia). E tudom�nyok m�vel�i k�z�l
sokan azzal gyan�s�tj�k a teol�gi�t, hogy csup�n -->ideol�gia. Az
emberi teol�gia eset�ben az ideol�gia gyan�j�nak mindig van is alapja,
�s a teol�gia v�tkezik is, amikor egyes korok �s uralkod� r�tegek
ideol�gi�inak szolg�lat�ba �ll. De maga Isten ig�je -- amit a teol�gia
kimond �s amire reflexi�ja ir�nyul -- nem ideol�gia, hanem annak
legradik�lisabb kritik�ja. Amennyiben a teol�gia a mindig nagyobb
Istennek a teol�gi�ja, aki az egyetlen abszol�t j�v�t k�pviseli, aki
v�gtelen�l t�lsz�rnyal minden evil�gi kezdem�nyez�st �s rendszert, de a
kegyelemben �s a rem�nyben m�gis val�s�gosan jelen van sz�munkra,
amennyiben a teol�gia a k�szs�gesen elfogadott hal�lnak mint az
abszol�t j�v� kezdet�nek a teol�gi�ja, annyiban ellentmond minden
ideol�gi�nak.
========================================================================
Teol�giai min�s�t�sek

Teol�giai min�s�t�sek (cenz�r�k). A teol�giai min�s�t�sek (igaz vagy

hamis) tant�teleknek teol�gusok �ltal vagy esetleg az egyh�zi
tan�t�hivatal �ltal adott �rt�kel�sei ama k�rd�s szempontj�b�l, hogy
milyen biztons�ggal ismerhet� fel e t�teleknek az isteni
kinyilatkoztat�s tan�t�s�val val� �sszhangja vagy ellentmond�sa. Az
ilyen min�s�t�seket r�vid, r�gz�tett formul�kkal fejezik ki. E
min�s�t�seknek azonban nincs k�telez� rendszere; nem mindig �s nem
minden�tt �rtelmezik azokat egyform�n. Vannak pozit�v �s negat�v
min�s�t�sek aszerint, hogy a min�s�tend� t�telt igaz vagy hamis
t�telk�nt kell-e megjel�lni; a negat�v min�s�t�seket nevezik azut�n
cenz�r�knak. A k�vetkez�kben a legfontosabbakat eml�tj�k meg. Egy t�tel
,,isteni hitnek'' (fides divina) a t�rgya, ha egy�rtelm�en �s explicit
m�don benne foglaltatik a felt�tlen�l k�telez� hitforr�sokban
(ellent�te: az isteni hitben val� t�ved�s). Ha egy ilyen t�telt az
egyh�zi -->tan�t�hivatal is meger�s�t, akkor az az ,,isteni �s
katolikus hitnek'' (fides divina et catholica) a t�rgya (ellent�te a
form�lisan eretnek t�tel). Ha egy ilyen t�telt m�g a rendk�v�li
tan�t�hivatal is defini�l (p�pa, zsinat), akkor ,,defini�lt hitnek''
(fides definita) a t�rgya. Egy t�tel ,,(puszt�n) egyh�zi hitnek''
(fides ecclesiastica) a t�rgya, ha ilyen t�telk�nt nem tekintik
k�zvetlen�l Istent�l kinyilatkoztatott igazs�gnak, de a t�vedhetetlen
tan�t�hivatal szavatolja (ellent�te: az egyh�zi hitben val� t�ved�s;
v�. -->katolikus igazs�gok). ,,A hittel hat�ros'' (fidei proximum) az a
t�tel, amely �ltal�nos tan�t�s szerint voltak�ppeni kinyilatkoztatott
igazs�gnak sz�m�t, de az Egyh�z m�g nem hirdeti vil�gosan �s
v�g�rv�nyesen ilyen t�telk�nt (ellent�te: eretneks�g gyan�j�ban �ll�
t�tel). ,,Teol�giailag biztos'' (theologice certum) az olyan t�tel,
amelyr�l a tan�t�hivatal m�g nem nyilv�n�totta ki hat�rozottan vagy
v�g�rv�nyesen, hogy igaz, hogy benne van a kinyilatkoztat�sban vagy
sz�ks�gszer� �sszef�gg�sben van vele, de tagad�sa nagyon
k�zzelfoghat�an �s a teol�gusok t�bb�-kev�sb� egy�ntet� v�lem�nye
szerint valamely hitigazs�g tagad�sa vagy k�zvetett elutas�t�sa volna
(k�l�nb�z� fajt�j� teol�giai k�vetkeztet�sek; ellent�te: t�ves vagy
elhamarkodott [temer�rius] t�tel, teol�giai t�ved�s). M�s, kev�sb�
fontos min�s�t�sek magukt�l �rt�dnek: teol�gusok k�z�tt �ltal�nosan
elfogadott tan�t�s, val�sz�n� n�zet, ,,kegyes'' v�lem�ny, enged�lyezett
v�lem�ny, a vall�sos �rz�st s�rt� v�lem�ny, k�tes n�zet, botr�nyt okoz�
n�zet stb. Az ilyen min�s�t�sek v�gs� c�lja a hit v�delme, valamint
annak megel�z�se, hogy �ssze ne keverj�k a val�ban isteni
kinyilatkoztat�st �s a teol�giai v�lem�nyeket.
========================================================================
Teol�giai v�lelmez�s

A v�lelmez�snek (a jogi v�lelmez�shez �s a k�zvetett bizony�t�kokra

alap�tott bizony�t�shoz hasonl�an) a teol�giai megismer�sben is van
n�mi jelent�s�ge, mert a v�lelmez�s mint az indukci�n alapul�
bizony�t�s egyik fajt�ja n�lk�l�zhetetlen az emberi megismer�shez
�ltal�ban. A teol�gi�ban j� n�h�ny v�lelmez�si szab�lyt �ll�thatunk
fel: a tan�t�hivatal nem definit�v d�nt�s�nek helyess�g�t v�lelmezni
kell, am�g az ellent�t�t be nem bizony�tj�k (DS 2879 �s k�v. 3045 3884
�s k�v.); egy tan defini�lt volt�t nem lehet v�lelmezni, hanem
bizony�tani kell (CIC 1323. k�non, 3. �); nem biztos t�rv�ny eset�n a
szabads�got el�nyben kell r�szes�teni a k�teless�ggel szemben
(-->erk�lcsrendszerek); az �rtelmet el�nyben kell r�szes�teni az
�rtelmetlens�ggel szemben stb.
========================================================================
Teol�giai v�lem�ny

Teol�giai v�lem�nynek nevezhetj�k az olyan teol�giai tant, amelyr�l

az egyh�zi tan�t�hivatal k�zvetlen�l nem tan�skodik. Ennek teh�t nincs
k�telez� tekint�lye, de alkalmas arra -- �s ez�rt aj�nlott tan --, hogy
az Egyh�z sok m�s explicit tan�t�s�t �sszef�gg�s�kben megvil�g�tsa �s
�rthet�bb� tegye.
========================================================================
Teol�gusok

A k�z�pkori �s az �jkori teol�gusok tan�t�s�nak (megk�l�nb�ztetve ezt

az -->egyh�zaty�k tan�t�s�t�l) normat�v �rv�nye van a k�s�bbi, mai
teol�gus sz�m�ra, ha �s amennyiben ez a tan�t�s egyhang�, tov�bb� ha
benne az Egyh�z voltak�ppeni hittudata �s ennek kibontakoz�sa v�lik
k�zzelfoghat�v�. Ez lehets�ges, mert az igazhit�, az Egyh�z �ltal nem
el�t�lt, hanem legal�bb hallgat�lagosan elismert teol�gusok az egyh�zi
-->tan�t�hivatal �r�ny�t�sa �s fel�gyelete mellett dolgozt�k ki
teol�gi�jukat, teh�t eg�sz�ben v�ve tan�t�suk �sszhangban volt a
tan�t�hivatallal, enn�lfogva hosszabb id�n �t �s egym�ssal teljes
egyet�rt�sben nem adhattak el� olyasvalamit kinyilatkoztatott vagy
felt�tlen�l k�telez� tan�t�sk�nt, ami ne lett volna val�ban ilyen, mert
k�l�nben ez a t�ved�s mag�nak a tan�t�hivatalnak a t�ved�se is lett
volna. M�s tanokban term�szetesen lehetnek n�luk �ltal�nosan el�fordul�
�s hossz� id�n �t megmarad� t�ved�sek (ezek v�gs� soron prof�n
term�szet�ek �s a teol�gia korhoz k�t�tts�g�nek k�vetkezm�nyei). Az
egy�nnek tiszteletben kell tartania a teol�gusok tan�t�s�nak eg�sz�t �s
becs�letesen meg kell vele birk�znia: ez k�nyszer�ti az egy�ni
hittudatot �s az egyes ember gondolkod�i szubjektivit�s�t arra, hogy
mindig visszat�rjen -- ha f�jdalmas er�fesz�t�s �r�n is -- az
�sszegyh�z nagyobb tudat�nak �ll�spontj�ra, �s ez gazdag�tja az
�sszegyh�z hittudat�t a v�ltoz� korok �s gondolkod�k alkot�
individualit�s�val. L�sd ezzel kapcsolatban: teol�giai -->iskol�k,
-->pluralizmus.
========================================================================
Teremt�s

Az emberi szellem implicit m�don valamennyi kijelent�s�ben igenli --

a valamennyi kijelent�sben abszol�tnak t�telezett metafizikai l�telvek
�s megismer�si elvek re�lis alapjak�nt -- az abszol�t -->l�tet mint --
titkot �s mint kiv�l� �rtelemben vett -->szem�lyt. Ezt a n�vtelen
val�s�got nevezz�k Istennek. Ez az abszol�t, k�r�lfoghatatlan val�s�g -
- amely ontol�giailag a val�s�gokkal val� mindenfajta szellemi
tal�lkoz�snak n�ma horizontja -- v�gtelen�l m�s, mint a felfog�
szubjektum, az ember, de implicit m�don m�gis minden kijelent�sben
t�telezve van az egyes v�ges dolgokkal egy�tt, amelyeket az ember
felfog. Ebb�l az alapgondolatb�l kiindulva a felfog� szubjektum �s a
felfogott dolog, a v�ges l�tez� �s az abszol�t v�gtelen k�z�tti viszony
csup�n k�t oldalr�l megk�zel�tve hat�rozhat� meg:
a) egyfel�l Istennek mint abszol�t �s v�gtelen l�nynek mindenben
k�l�nb�znie kell a v�gest�l (DS 3001) (k�l�nben Isten a felfog�
megismer�s t�rgya volna �s nem mindig ,,rajta t�lemelked�'' -->alapja,
m�rpedig Isten m�g ott is megmarad ilyen alapnak, ahol a metafizika
fogalmi reflexi�j�val megnevezik �s ,,objektiv�lj�k''), Isten teh�t nem
szorulhat r� a (-->vil�gnak nevezett) v�ges val�s�gra (v�. DS 3002),
mert egy�bk�nt nem k�l�nb�zn�k val�ban gy�keresen a vil�gt�l, hanem
r�sze volna egy nagyobb eg�sznek, amelyben a vil�g mag�nak Istennek
volna valamilyen m�dosul�sa: az � teste, megjelen�si m�dja, �nl�t�nek
m�dja vagy eszk�ze (-->panteizmus, -->eman�ci�).
b) M�sfel�l a vil�gnak mindenest�l f�ggnie kell Istent�l (v�. DS 800
3021 3025) (�m ez nem jelenti azt, hogy Isten f�ggne a vil�gt�l, mint
ahogy az �r f�gg a szolg�t�l), a vil�gban egy�ltal�n nem l�tezhet
semmi, ami l�tszer�en f�ggetlen volna t�le, mint ahogy a vil�g
dolgainak sokf�les�ge sem ismerhet� meg ezek sokf�les�g�ben �s
egys�g�ben a szellemnek Istenre ir�nyul� -->transzcendenci�ja n�lk�l,
Istennek a szellem �ltal t�rt�n� ,,megsejt�se'' n�lk�l. Ez a f�gg�s�g
Istent�l szabadon l�trehozott f�gg�s�g kell, hogy legyen (DHI: DS
3025), mert a vil�g v�ges �s v�ltoz� volta miatt nem lehet
sz�ks�gszer�, �s �gy a l�trehozott dolog sz�ks�gszer�s�ge csak az Isten
�ltal val� l�trehoz�s sz�ks�gszer�s�g�b�l sz�rmazhatna, ami a vil�got
Isten sz�ks�gszer� produktum�v� tenn�, Isten teh�t nem lehetne
f�ggetlen a vil�gt�l. Ez a gy�keres f�gg�s�g tart�s kell, hogy legyen
(v�. DS 790 3003), teh�t nem vonatkozhat csup�n a ,,kezdet''
pillanat�ra, mert a v�ges most �s mindenkor az abszol�tra utal mint
alapj�ra.
Istennek �s a vil�gnak ezt a saj�tos, egyszeri (valamilyen �ltal�nos
[egy�rtelm�] -->kauzalit�s-fogalom al� voltak�ppen nem besorolhat�)
viszony�t nevezi a hittan a vil�g teremtetts�g�nek: ez azt jelenti,
hogy a vil�g tart�san a szem�lyes Isten szabad tett�n alapul, �s �gy
hi�nytalanul �s minden pillanatban t�le f�gg (-->vil�g fenntart�sa,
-->Isten egy�ttm�k�d�se). Ez a l�trehoz�s teh�t nem t�telez fel
valamilyen m�r megl�v� ,,anyagot'' (Isten a ,,semmib�l'' teremt [DHI:
DS 3025]; teh�t Isten nemcsak -->demiurgosz); a l�trehozott dolog
azonban a l�trehoz�s �ltal val�ban l�tezik �s Istent�l k�l�nb�z�, igazi
val�s�g, teh�t nem puszta l�tszat, amely m�g�tt Isten rejt�zik, �s
ez�rt a teljes f�gg�s�g �s az igazi val�dis�g nem ford�tott, hanem
egyenes ar�nyban van egym�ssal. A hittan ezt a ,,teremt�st'' annak
alapj�n mondja ki, hogy az im�datban saj�t, felel�ss�g�nkre b�zott,
�n�ll� val�s�gunkat olyan val�s�gnak tapasztaljuk, amely teljes
eg�sz�ben al� van vetve a voltak�ppeni titok t�l�nk f�ggetlen
rendelkez�s�nek. �s a hittan az itt tapasztalt teremtm�nyis�get minden
olyan v�ges val�s�g alapstrukt�r�j�nak tekinti, amellyel az ember
kapcsolatban �ll. A teremtm�nyis�g kereszt�ny tana egy�ttal az emberen
k�v�li vil�g ,,m�tosztalan�t�sa'' is: ez a vil�g nem Isten, nem
val�j�ban ,,numin�zus'', �s ez�rt joggal tekintj�k az emberi teremt�er�
,,anyag�nak''; benne az ember a vil�g nyomaszt� v�gess�g�vel, �nmag�ban
pedig (s a vil�gban mint megismer�s�nek �s szabad rendelkez�s�nek
t�rgy�ban) -- a maga hat�rtalan, de sohasem k�sz �s �gy v�ges szellemi
nyitotts�ga miatt -- saj�t voltak�ppeni teremtm�nyis�g�vel �s ez�ltal
Istennel tal�lkozik. A v�ges val�s�g e teljes f�gg�s�g miatt
,,nyilv�n�tja ki'' (-->kinyilatkoztat�s) valamennyire minden l�tfokon
Isten l�nyeg�t, mivel a teremt� �s a teremtm�ny k�z�tt kell, hogy
legyen valamilyen anal�gia; �s �gy szolg�lja a v�ges val�s�g -->Isten
dics�s�g�t. -- L�sd m�g: -->ember teremt�se, -->kezdet, fejl�d�s,
-->takar�koss�gi elv.
========================================================================
Teremt�stan

Teremt�stan: az a teol�giai tan, amely az embernek a -->teremt�sen

alapul� teremtm�nyis�g�vel foglalkozik. A teremt�stan nem csup�n
�ltal�noss�gban vizsg�lja az �sszes nem isteni dolog teremtetts�g�t
(Ter 1,1; DS 800 3002), hanem els�sorban azzal a teremtm�nyis�ggel
foglalkozik, amely az emberben �ntudatra �bred �s amelyb�l �gy
kialakulnak az ember Istennel kapcsolatos magatart�s�nak
alapstrukt�r�i: az -->al�zat, az -->im�d�s, a m�r nem ellen�rizhet�, de
az embert m�gis hordoz� l�tez�sben val� bizalom, a hitk�szs�g, az
Istenben val� biztons�g, az Isten ir�nti engedelmess�g (-->potentia
oboedientialis), a magatart�snak az a bels� dialektik�ja, amely
egyar�nt elfogadja az Istent�l val� teljes f�gg�s�get �s a val�di,
felel�ss�gteljes �n�ll�s�got, az Istennel val� dialogikus viszonyt. A
teremt�stan nemcsak azzal foglalkozik, ami az emberben -->term�szet,
hanem �gy dolgozza ki a teremtm�nyis�g l�nyeg�t �ltal�ban, hogy az
emberi l�tez�s valamennyi ter�let�t fel�leli (teh�t az embernek a
kegyelemben val� felemel�s�t is). Mivel a teremtm�nyis�g csak az
emberben t�r mag�hoz, a teremt�stan szoros kapcsolatban van a teol�giai
-->antropol�gi�val.
========================================================================
Teremt�st�rt�net

A k�t teremt�st�rt�net (az els� teremt�st�rt�net [Ter 1,1-2,4a] a

papi iratb�l val�, a m�sodikn�l j�val �jabb kelet� �s f�leg a vil�ggal
foglalkozik, a m�sodik [Ter 2,4b-25] a jahvista hagyom�nyb�l sz�rmazik,
az el�z�n�l r�gebbi �s ink�bb az emberrel foglalkozik) az ember
metafizikai �s vall�si alaptapasztalat�t dramatikus-szeml�letes
form�ban fejezi ki: a vil�g �s az ember teremtm�nyis�g�t, a szellemi,
b�lcs, szabad, a teremtm�ny jav�t akar� Istent�l val� eredet�t; a k�t
teremt�st�rt�net optimista m�don elutas�t minden abszol�t dualizmust,
tov�bb� hangs�lyozza, hogy az ember k�tnem�s�ge, valamint a k�t
egym�st�l l�nyegesen k�l�nb�z� nem egyenjog�s�ga �s egys�ge a
-->h�zass�gban a teremt�s eredeti rendj�hez tartozik, �s ez egy�ni �s
t�rsadalmi vonatkoz�sban az ember t�rt�nelmi fejl�d�s�nek mintak�pe
marad. Mivel minden val�s�got Isten teremtett, mivel az ember szellemi
-->l�lekb�l �s -->testb�l �ll� egyetlen l�ny (v�. DS 800 3002) �s ilyen
l�nyk�nt nem lehet szellemi-szem�lyi mivolt�ban egym�st k�lcs�n�sen
felt�telez� l�nyegi r�szeib�l ,,alulr�l'' levezetni, ez�rt Isten az
embert test �s l�lek szerint teremtette (-->monogenizmus, -->ember
teremt�se). Ez nem z�rja ki, hanem ink�bb mag�ban foglalja azt, hogy az
ember eredet�nek -- Isten teremt�, minden evil�gi val�s�got hordoz�
m�k�d�se k�vetkezt�ben, amely a vil�gnak minden l�tfok�t �nmaga
t�lsz�rnyal�sa fel� vezeti, amire a vil�g egyed�l mag�t�l k�ptelen
lenne -- megvan a vil�gban a maga el�t�rt�nete, ami nem m�s, mint az
anyaginak �s a biol�giai �letnek a fejl�d�st�rt�nete �ltal�ban. Mivel a
teremt�st�rt�netek nem ,,tud�s�t�st'' k�z�lnek a kezdetben lej�tsz�dott
teremt�s esem�nyeir�l, hanem annak t�ny�t mondj�k ki, amit az isteni
sugalmaz�s k�vetkezt�ben megvil�gos�tott, a m�r megl�v� n�pies
teol�giai reflexi�val �s annak szeml�letes elk�pzel�seivel dolgoz�
bibliai szerz�k (DS 3862 �s k�v. 3898) a saj�t szellemi, t�rsadalmi �s
vall�si helyzet�k alapj�n felismernek, ez�rt alapelvk�nt kimondhatjuk:
mindaz, ami az � helyzet�k alapj�n (ehhez hozz�tartozik a kegyelemr�l,
a b�n egyetemes uralm�r�l stb. szerzett vall�si tapasztalat is) a
kezdettel kapcsolatban megismerhet�, az hozz�tartozik a
teremt�st�r�netekben benne rejl� kijelent�s tartalm�hoz, �s ez�rt
igazs�g�t szavatolja a Szent�r�s sugalmazotts�ga; minden egy�b a
kijelent�s form�j�t alkotja, amely nagyszer�en, szeml�letesen �s
gyermeki m�don juttatja kifejez�sre a sz�nd�kolt tartalmat, nevezetesen
a vil�g teremtetts�g�t �s az embernek Istenhez val� viszony�t.
========================================================================
Teremtm�ny

Teremtm�ny: minden, ami -->teremt�s �ltal l�tezik, teh�t minden,

aminek �nmag�n t�l van az �rtelme, ami v�ges, fenyegetett, nyitott
Istenre �s rendelkez�s�re (-->potentia oboedientialis), amely a
teremtm�nyt az isteni �nk�zl�s kegyelemb�l fakad� elfogad�sa �ltal
k�pess� teszi �nmaga t�lsz�rnyal�s�ra (-->term�szet �s kegyelem).
========================================================================
Term�szet

Term�szetnek nevezz�k egy l�tez� l�nyeg�t, vagyis maradand�

strukt�r�j�t (amelyet voltak�ppen nem lehet r�szekb�l �sszerakni, hanem
eredend�en e val�s�gk�nt kell felfogni), amennyiben az cselekv�s�nek
alapja �s eleve adott norm�ja (�s �gy el�felt�tele az emberi
-->kult�r�nak is). Kereszt�ny �rtelmez�s szerint a ,,term�szet'' nem
ellent�te a -->teremt�snek, hanem a tartalmi �rtelmess�gnek �s a
teremtm�nyi �n�ll�s�gnak a kifejez�se, amit �ppen Isten teremt�se
alapoz meg �s tart fenn. Egy l�tez� term�szetszer�s�ge teh�t nem
ford�tott, hanem egyenes ar�nyban n�vekszik Isten teremt� oks�gi
m�k�d�s�nek �rv�nyes�l�s�vel. Ez a term�szet valamennyi embern�l
fejletlenebb l�tez� eset�ben z�rt, mivel a l�nyeg �s ez�rt a cselekv�s
egy bizonyos k�r�lhat�rolt k�rnyezettel van vonatkoz�sban, �s vagy
egy�ltal�n ,,nincs mag�n�l'', teh�t �nmag�t nem teheti cselekv�s�nek
t�rgy�v�, vagy megismer�se �s tev�kenys�ge csup�n a biol�giai
�nfejl�d�s�t szolg�l� val�s�gok v�ges k�r�re ir�nyul. Ha ez a term�szet
,,nyitott'', vagyis megismer�snek �s akar�snak minden egyedi dolgon
t�ll�p�, abszol�t -->transzcendenci�ja miatt mag�ra a val�s�gra, teh�t
Istenre ir�nyul, akkor t�rgyias�tani tudja �nmag�t, akkor saj�t
alapj�ban �nmag�t teheti cselekv�s�nek t�rgy�v�, vagyis ,,szem�lyes''
�s dialogikus viszonyban van minden val�s�g eg�sz�nek abszol�t,
titokzatos alapj�val, Istennel. Az emberi term�szet nyitotts�g�nak
felismer�se megg�tolhatn�, hogy valamilyen csak biol�giai term�szet-
fogalmat alkalmazzanak r�, �s hogy k�l�nb�z� emancip�ci�s mozgalmakkal
szemben az ember �ll�t�lag ismert, r�gz�tett term�szet�re
hivatkozzanak. A teremtm�ny r�sz�r�l ez a nyitotts�g teszi lehet�v�
Isten szabad kegyelemben val� �nk�zl�s�nek befogad�s�t (-->term�szet �s
kegyelem, -->potentia oboedientialis). Ha egy nyitott szellemi
term�szet �gy transzcend�lja mag�t, �s Isten benne v�ghezvitt tette
k�vetkezt�ben a maga v�gs� szubsztanci�lis alapj�t�l �gy jut el
Istenhez, hogy teljesen �tadja mag�t Istennek �s �gy (l�t�ben �s
megval�sul�s�ban) eg�szen Isten� lesz, ha teh�t transzcendenci�ja m�r
nem csup�n soha c�lba nem �r� el�rehalad�s, akkor az ilyen term�szetet
(�ppen t�k�letes �nmegval�s�t�sa �s �n�ll� val�s�ga miatt) az egyh�zi
nyelvhaszn�lat nem nevezi ,,szem�lynek'', mivel ebben a
nyelvhaszn�latban a v�ges ,,szem�ly'' bizonyos negativit�st is mag�ban
foglal, azt ugyanis, hogy az ilyen szem�lynek Istent�l elutas�tva
�nmag�ban kell maradnia. A szellem transzcendenci�ja egyed�l�ll� m�don
val�sult meg a n�z�reti J�zus emberi ,,term�szet�ben'' amely az -->unio
hypostatica k�vetkezt�ben az isteni Logosz -->szem�ly�hez tartozik, �s
ez�rt ez az emberi ,,term�szet'' �nmag�ban nem is szem�ly m�g.
========================================================================
Term�szetes erk�lcsi t�rv�ny

Az emberi -->term�szetnek az emberi -->szabads�got megel�z�en adott

�s azt lehet�v� tev�, objekt�v strukt�r�i -- mivel ezeket
transzcendent�lis sz�ks�gszer�s�ggel akkor is helyeselj�k implicit
m�don, ha (a megismer�sben �s a cselekv�sben) elutas�tjuk �ket -- az
emberi cselekv�s sz�ks�gszer�, objektiv�lt norm�i is egyben; mivel e
strukt�r�kban Istennek, e term�szet alkot�j�nak akarata t�rgyiasul, a
bel�l�k sz�rmaz� t�rv�nyt term�szetes erk�lcsi t�rv�nynek vagy
term�szett�rv�nynek is nevezz�k (de eg�szen m�s �rtelemben, mint a
term�szettudom�nyban). Az embernek mint �rtelemmel �s szabad akarattal
felruh�zott l�nynek a term�szet�b�l k�zvetlen�l ad�d� jogok �s
k�teless�gek �sszess�g�t katolikus etikai �rtelemben term�szetjognak is
nevezz�k; ennek v�ltoz� vagy v�ltozatlan volta, illetve
megismerhet�s�ge a g�r�g �s a kereszt�ny filoz�fia l�nyeges t�m�ja. Nem
minden sz�ks�gszer� puszt�n az�rt, mert t�nylegesen megvan az emberben;
bizonyos erk�lcsileg k�z�mb�s adotts�gok k�re, l�nyeg�n�l fogva az
emberre van b�zva, mivel �s amennyiben az ember term�szet�b�l ered�en
olyan tettekre ir�nyul, amelyekkel �nmag�t is megv�ltoztatja. De a
val�s�goknak, azok a strukt�r�i, amelyeket akkor is helyesel implicit
m�don (mivel megval�s�tja �ket), ha nemet mond r�juk (mint amilyen
szellemis�ge a megismer�sben, szabads�ga, a titokra, vagyis Istenre
vonatkoztatott volta, t�rt�nelmis�ge, k�tnem�s�ge, m�sokra
vonatkoztatott volt�ban megnyilv�nul� t�rsadalmis�ga stb.), olyan
strukt�r�k, melyek sz�ks�gszer� l�nyeg�t, m�lt�s�g�t alkotj�k, �s
tiszteletben tart�suk a term�szetes erk�lcsi t�rv�ny �rtelm�ben
k�telez�. Mivel ez a term�szet nyitott Isten abszol�t rendelkez�se
ir�nt (-->term�szet �s kegyelem, -->potentia oboedientialis), ez�rt
azok az erk�lcsi norm�k, amelyek az embernek sz�l�, J�zus Krisztus
kegyelm�ben bek�vetkez� isteni �nk�zl�sb�l ad�dnak, m�lt�s�gukat
tekintve m�g magasabb rend�ek �s �pp�gy felt�tlen�l k�telez�ek, mint a
term�szetes erk�lcsi t�rv�ny norm�i. Teol�giai szemsz�gb�l n�zve a
konkr�t, J�zus Krisztus �ltal meghat�rozott �dvrendben egy�ltal�n nincs
,,tiszta term�szet''. A term�szetjog alapvet� probl�m�ja teh�t az, hogy
egy�ltal�n alkalmas-e a ,,term�szet'' kulcsfogalomk�nt olyan erk�lcsi
utas�t�sok megalapoz�s�ra, amelyek minden emberre �rv�nyesek. A
katolikus Egyh�z tan�t�hivatala szerint ragaszkodni kell a megismer�s
k�tf�le m�dj�hoz, a hit �s az �rtelem �tj�n val� megismer�shez (DS 3015
3019; II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes 59). Ha �s amilyen m�rt�kben
az ember k�pes arra, hogy �rtelme seg�ts�g�vel (amely a nem-kereszt�ny
embern�l sem ,,tiszt�n term�szetes'' �rtelem) az explicit sz�beli
kinyilatkoztat�st�l logikailag f�ggetlen�l felismerjen erk�lcsi
magatart�s-norm�kat, akkor �s annyiban lehetne t�rekedni ezen az alapon
a h�v�k �s nem-h�v�k k�zti operat�v etikai egyet�rt�sre. �mde azzal
kell sz�molni, hogy ily m�don nem lehet egyet�rt�sre jutni arr�l, hogy
mi az, ami ,,megfelel a term�szetnek'', ,,id�tlen�l �rv�nyes'',
,,term�szetellenes'' vagy ,,t�rt�nelmileg relat�v''. Az egyh�zi
tan�t�hivatal ism�telten ig�nyt t�masztott arra, legut�bb a
sz�let�sszab�lyoz�s k�rd�s�ben, hogy k�telez� �rv�ny� kijelent�seket
tegyen a term�szetes erk�lcsi t�rv�nyt �rint� t�ny�ll�sokkal
kapcsolatban. Ilyen esetekben az egyh�zi tan�t�hivatalnak (a szeretet
parancsolat�t �rtelmez�) hiteles megnyilatkoz�sair�l van sz�, amelyek
nem r�szesednek a -->t�vedhetetlens�gben, �s amelyek indokl�saikban a
prof�n tudom�nyok ter�let�r�l vett �rvekre �s a k�z�ns�ges emberi
�rtelemre t�maszkodnak. -- L�sd m�g: -->erk�lcsteol�gia, -->hegyi
besz�d, -->egzisztenci�lis etika.
========================================================================
Term�szet �s kegyelem

Az ember nyitott -->term�szete -- transzcendenci�ja miatt

(-->potentia oboedientialis) -- lehets�ges c�mzettje Isten
�nk�zl�s�nek, amely a -->kegyelemben �s -->Isten sz�nel�t�s�ban val�sul
meg. Mivel az ember transzcendenci�j�nak (ami lehet�v� teszi az
objekt�v megismer�st �s a szem�lyes szabads�got) akkor is volna
�rtelme, ha Isten �nk�zl�se (mint aj�nlat) nem k�vetkezett volna be,
ez�rt ez az �nk�zl�s a l�tez� emberre ir�nyul� �nk�zl�sk�nt sem
egyszer�en elker�lhetetlen k�vetkezm�nye Isten ama cselekv�s�nek, hogy
az embert megteremtette, hanem kegyelem, Isten szabad cselekedete,
amivel nem ,,tartozott'' az embernek �s ez �gy volt m�r az ember b�n�t
megel�z�en is, amelynek k�vetkezt�ben az ember hat�rozottan m�ltatlann�
v�lt Istennek erre az �n�tad�s�ra. Az ember term�szet�t ,,tiszta'',
puszta term�szetnek (natura Aura) nevezz�k, ha egy olyan hipot�tikus
vil�grendben gondoljuk el, amelyben nem Isten �n�tad�sa a teremt�s
voltak�ppeni �rtelme. E fogalom tartalmazza ugyan azt a tant, hogy
Isten a b�nt megel�z�en sem tartozott nek�nk a kegyelemmel, de nem azt
jelenti, hogy a ,,tiszta'' term�szet valaha is l�tezett volna, vagy
hogy az, amit egzisztenci�lis tapasztalatunkban saj�t magunkban
megismer�nk, azonos volna a ,,tiszta term�szettel''. Ellenkez�leg: a
konkr�t teremt�sben az emberi term�szet mindig a kegyelem befogad�s�ra
hivatott (-->egzisztenci�l), �s k�teless�ge igent mondani Isten
aj�nlat�ra. Az emberi term�szet csak ebben az isteni aj�nlatban tal�lja
meg igazi c�lj�t, e n�lk�l objekt�ve a boldogtalans�g �llapot�ban van.
S�t, egyenesen arra teremtetett, hogy Isten �nmag�b�l kil�p�
(eksztatikus) -->szeretet�nek (-->agap�) lehet�s�ge ny�lj�k az abszol�t
�nk�zl�sre, mellyel �tadja mag�t a nem isteninek. A konkr�t
vil�grendben teh�t minden�tt, azokn�l is, akik nem kereszt�nyek,
sz�molnunk kell Isten kegyelm�nek hat�kony jelenl�t�vel; ez�rt a nem
kereszt�nyek terveit �s tev�kenys�geit sem tekinthetj�k valamilyen
,,tiszta term�szet'' puszta produktumainak. Az Egyh�z sz�m�ra ebb�l az
a feladat k�vetkezik, hogy integr�lja, de ne sz�ntesse meg ezeket az
�rt�keket. Ha az ember b�n�sen visszautas�tja Isten aj�nlat�t, akkor
nem meg�rzi, hanem lerontja saj�t term�szet�t. Az emberi term�szet
ekkor sem tiszta term�szet, hanem tov�bbra is Isten megbocs�t�
kegyelm�nek lehets�ges c�mzettje �s olyan term�szet, amely maga ellen
fordult, mert az ember term�szete �ppen az a k�pess�g, hogy az Istennel
val� dialogikus kapcsolatban teljesen al�vesse mag�t az �
rendelkez�s�nek.
========================================================================
Term�szetes szents�g

A katolikus teol�gia Szent �goston �ta felt�telezi (-->Isten �dv�z�t�

akarat�nak egyetemess�ge miatt), hogy a pog�nyok k�r�ben is volt (az
�sz�vets�gi -->k�r�lmet�l�shez hasonl�an) valamilyen k�zzelfoghat�
(kultikus) cselekm�ny, amely a hitnek (a sz�l�k stb. hit�nek) bizonyos
aktualiz�l�sa volt �s amelynek seg�ts�g�vel el lehetett t�r�lni a
kiskor� gyermekek -->eredend� b�n�t. Ak�r igaz ez a -->teol�giai
v�lem�ny ak�r nem, mindenk�ppen tan�skodik az �kori �s k�z�pkori
teol�gia ama meggy�z�d�s�r�l, hogy Isten �dv�z�t� akarata egyetemes, �s
felveti azt a k�rd�st, vajon a gyermekek -->limbusa-e az a teol�giai
v�lem�ny, amely ezt a meggy�z�d�st teljesen �rv�nyre juttatja. A
term�szetes szents�g gondolata alapj�n pozit�vabban lehet �rt�kelni a
-->nem-kereszt�ny vall�sok sok mozzanat�t.
========================================================================
Term�szetes teol�gia

Term�szetes teol�gi�nak nevezz�k a metafizikai -->ontol�gi�t, mivel

az az �ltal�nos l�telm�letben sz�ks�gszer�en tesz valamilyen anal�g
kijelent�st (-->anal�gia) Isten abszol�t -->l�t�r�l (-->istentan,
-->istenbizony�t�s, -->teodicea, -->fundament�lis teol�gia) is.
========================================================================
Term�szetfeletti

Eg�szen szigor� �rtelemben az a term�szetfeletti, ami az isteni

term�szetben (v�. 2Pt 1,4) val� r�szes�l�sk�nt k�zvetlen�l m�lja fel�l
a teremtett szellemi term�szet k�pess�geit �s ig�nyeit (amennyiben azok
sz�ks�gszer�en hozz�tartoznak az ilyen -->term�szethez): vagyis
term�szetfeletti a -->kegyelem �s -->Isten sz�nel�t�sa (DS 1923). A
term�szetfeletti: Isten ingyenes aj�nd�ka J�zus Krisztusban a
b�nbocs�nat sz�ks�gess�g�t megel�z�en is. T�gabb �rtelemben a
term�szetfelettihez tartoznak Isten egy�b ingyenes adom�nyai is, mint a
-->kinyilatkoztat�s, az -->�s�llapot adom�nyai, a -->csod�k stb., mivel
v�gs� soron csak �gy gondolhatjuk el mindezeket, hogy ezek felt�telei,
k�s�r�jelens�gei �s kihat�sai a voltak�ppeni term�szetfelettinek:
-->Isten �nk�zl�s�nek, m�rpedig ezzel egyetlen teremtm�nynek sem
tartozik Isten, hiszen ez az �nk�zl�s nem Isten hat�-oks�gi m�k�d�s�vel
teremtett v�ges val�s�g, hanem Isten form�lis-oks�gi m�k�d�se, teh�t
maga Isten az � szem�lyes bens�s�gess�g�ben (DS 1921 3891).
========================================================================
Term�szettudom�ny �s teol�gia

A kereszt�nys�g �rdekl�d�se az abszol�t �s minden egyedi val�s�got

mag�ba foglal� -->titokra, vagyis Istenre �s Isten hozz�nk val�
viszony�ra ir�nyul, amennyiben ez Isten -->kinyilatkoztat�s�b�l
ismeretes. A term�szettudom�nyok az egyedi l�tez�t �s az egyes
jelens�gek (lehet�leg matematikai nyelven megfogalmazott)
�sszef�gg�seit vizsg�lj�k. Ez�rt a teol�gia �s a term�szettudom�nyok
k�l�nb�znek egym�st�l t�rgyukat, m�dszer�ket �s ismeretforr�sukat
tekintve. B�r a kereszt�nys�g a vil�gr�l is tesz kijelent�seket, de
csak annyiban, amennyiben az teremtm�ny �s az isteni �nk�zl�s
c�mzettje, �s amennyiben ebb�l (ennek felt�telei �s k�vetkezm�nyei
gyan�nt) tov�bbi kijelent�sek ad�dnak a tapasztalati val�s�gra
vonatkoz�lag (-->l�lek, -->halhatatlans�g, -->ember teremt�se stb.).
Ezenk�v�l a tapasztalati vil�g annyiban t�rgya a teol�gi�nak,
amennyiben sz�nhelye a -->csod�nak �s a csoda megismer�s�nek is. De a
teol�gia �s a term�szettudom�nyok k�z�tt egyik vonatkoz�sban sincs sem
alapvet� ellent�t, sem elker�lhetetlen n�zetelt�r�s a v�gs�
illet�kess�g k�rd�s�ben, mert a vil�g Istenre vonatkoztatott volta,
valamint a metafizika mint a priori tudom�ny �s a teol�gia �ltal nyert
ismeretek transzcendensek a k�zvetlen�l megfigyelt jelens�gekhez �s a
k�zt�k lev� t�rv�nyszer� kapcsolatra vonatkoz� tiszt�n
term�szettudom�nyos tapasztalathoz k�pest. Az egzisztenci�lis
szempontb�l jelent�s, mindig egyszeri tapasztalatk�nt megnyilv�nul�
,,jel'' (a csoda) pedig m�dszer�k k�vetkezt�ben nem hozz�f�rhet� a
modern term�szettudom�nyok �s k�s�rleteik sz�m�ra. A konfliktusok teh�t
elker�lhet�k, ha mindk�t r�szr�l tiszteletben tartj�k a mindenkori
k�rd�sfeltev�s �s m�dszer �ltal a priori kijel�lt hat�rokat.
Term�szetesen mindig �jb�l kialakulhat a konfliktus l�tszata, ha a
teol�gia �s a term�szettudom�nyok -- noha m�s-m�s m�dszerrel �s m�s-m�s
n�z�pontokb�l is -- ugyanarr�l a t�rgyr�l tesznek kijelent�seket. Az
ilyen l�tsz�lagos konfliktusokat lehet �s kell is tiszt�zni oly m�don,
hogy mindk�t f�l t�relmet tan�s�t �s �nkritik�t gyakorol (II. vatik�ni
zsinat, Gaudium et spes 36). Nehezebb dolog �sszhangot �s szint�zist
teremteni a k�t ,,vil�gszeml�let'' k�z�tt (vagyis a k�zvetlen�l
meglev�, �rzelmi t�lt�s�, mag�t�l �rt�d�nek �s re�lisnak �rzett
tud�startalmak rendszerei k�z�tt), amelyek olyankor j�nnek l�tre,
amikor valaki eg�sz �let�ben csak a k�t tudom�ny egyik�vel foglalkozik
,,hivat�sosan'' �s szakember m�dj�ra (ami manaps�g bizonyos m�rt�kben
elker�lhetetlen is). A k�t vil�gszeml�let k�zti meghasonlotts�g (de nem
t�rgyi �s logikai ellentmond�soss�g) �s k�lcs�n�s idegens�g (ami
kiv�ltk�ppen akkor van meg, ha a term�szettud�s vall�si szempontb�l
,,botf�l�'' �s k�z�mb�s, a teol�gus pedig m�g nagyon k�t�dik �rzelmileg
a r�gi vil�gk�phez) r�szben a mai elker�lhetetlen pluralizmus
k�vetkezm�nye. Ezt egyszer�en t�relemmel el kell viselni (de ez
term�szetesen nem jogos�tja fel a term�szettud�st arra, hogy vall�si
szempontb�l k�z�mb�s legyen, mert ha csak term�szettud�s, akkor soha
nem lehet azz� az emberr�, akiv� lennie kell), �s t�rekedni kell a
megv�ltoztat�s�ra r�szben a sz�ban forg� tudom�nyokkal foglalkoz�
emberek tal�lkoz�s�nak el�seg�t�s�vel, r�szben a megfelel� tudom�nyokon
bel�l ama t�m�k �s k�rd�sek kiemel�s�vel, amelyek az illet� tudom�nyt
arra �szt�nzik, hogy t�ll�pjen �nmag�n. Ezenfel�l a teol�gusnak m�g
jobban meg kell tanulnia �gy besz�lni Istenr�l, hogy a term�szettud�s
�szrevegye: itt a kif�rk�szhetetlen -->titokr�l van sz�, aki k�r�lfogja
�s lehet�v� teszi az � vil�g�t �s annak megismer�s�t; de a teol�gus nem
sz�k�theti le a term�szettud�s vil�g�t, �s a kikutathat�t nem
nyilv�n�thatja kikutathatatlannak.
========================================================================
Test

A nyugati szellemt�rt�net a test k�t ellent�tes felfog�s�t ismeri,

amely mind a mai napig a r�szletekben is meghat�rozza az embernek a
gondolkod�sban �s a cselekv�sben megnyilv�nul� �nfelfog�s�t. A g�r�g
felfog�sra a -->dualizmus jellemz�, amely lehet sz�ls�s�gesebb (Plat�n)
vagy m�rs�keltebb (Arisztotel�sz): a test a l�lek ,,b�rt�ne'' vagy
,,s�rja'', vagy m�sk�ppen: az ember ,,r�szekb�l'' �ll, �gyhogy csak azt
lehet mondani, hogy az embernek ,,van'' teste (,,birtokol'' testet); a
-->l�lek a test szubsztanci�lis -->form�ja (l�sd: -->trichotomizmus). A
m�sik a bibliai felfog�s, amely m�r az �sz�vets�gben hat�rozottan
kialakult. Az �sz�vets�g nem ismeri a ,,test'' fogalm�t. A ,,h�s'' �s a
,,l�lek: �letlehelet'' szavakkal egyar�nt az eredetileg egys�ges embert
jel�li, aki mindig eg�sz ember. Az �sz�vets�g gondolkod�sa a testr�l
akkor mutat halad�st, amikor kialakul a test -->felt�mad�s�ban val�
hit, �m ez a fejl�d�s csak a k�s�zsid�s�gon bel�l v�lik igaz�n
k�zzelfoghat�v� �s v�gig az �sz�vets�g talaj�n megy v�gbe. A bibliai
felfog�s nem engedi meg az olyan besz�det (akkor sem, amikor m�g nem
alakult ki a test felt�mad�s�nak val�di ismerete �s azt gondolt�k, hogy
a holtak valamilyen �rny�kszer� alakban �lnek tov�bb a -->seolban),
amely szerint az ember puszt�n ,,eszk�zk�nt'' ,,birtokol'' valamilyen,
az ,,�n-hez'' k�pest csup�n k�ls� testet: a bibliai felfog�s szerint az
ember test ,,is''. Az �jsz�vets�gben Szent P�l fejleszti tov�bb a test
teol�gi�j�t, � a ,,test'' fogalm�t voltak�ppen nem a -->,,szarx'',
hanem a ,,sz�ma'' sz�val jel�li. A ,,sz�ma'' mind a f�ldi, mind a
mennyei testet jelenti sz�m�ra, az eg�sz ember egys�g�t, amely most
term�szetesen al� van vetve a k�v�ns�gnak, a b�nnek �s a hal�lnak, de
arra rendeltetett, hogy a -->pneuma felmagasztalja �s �tv�ltoztassa.
�nmag�ban a szarx jel�lheti a testet haland� volt�ban; a szarx a b�n
,,k�zege'' az emberben, vagyis a f�ldies gondolkod�s� ember.
A kereszt�ny filoz�fia �s teol�gia feladata (amelyet l�nyeg�ben m�ig
sem oldott meg teljesen) az volt, hogy megteremtse a bibliai �s a
platonista antropol�gia egys�g�t (mivel az Egyh�z els� teol�gi�ja
t�rt�netileg a platonizmus jegy�ben sz�letett meg, l�sd:
-->�jplatonizmus). El�rel�p�st jelentett ebben az ir�nyban az egyh�zi
tan�t�hivatalnak az a nyilatkozata, hogy az ember egys�ges l�ny �s hogy
a test l�nyegileg tartozik hozz� az emberhez (DS 902; v�. -->ember
teremt�se), valamint Aquin�i Szent Tam�s antropol�gi�ja, amely az
-->anyag �s -->forma arisztotel�szi kateg�ri�ival pr�b�lta kifejezni a
kereszt�ny testfelfog�st: a test a l�lek szubsztanci�lis
,,kifejez�se'', �s a l�lek csak a testben jut el konkr�t val�s�g�hoz;
az anyag k�zege n�lk�l nem l�tezik a l�lek �nmegval�s�t�sa; min�l
nagyobb m�rt�k� a l�lek �nmegval�s�t�sa, teh�t min�l ink�bb -->szellem
az ember, ann�l ink�bb lesz test is. Ebben az is benne van, hogy a test
a k�zege minden -->kommunik�ci�nak, �s megford�tva: a l�lek
�nmegval�s�t�sa ann�l nagyobb m�rt�k�, min�l nagyobb m�rt�k� az ember
kapcsolata testileg l�tez� emberekkel a testi vil�gban (v�.
-->�rz�kis�g). Ennek a gondolati megk�zel�t�snek felel meg a test mai
teol�gi�ja. A Logosz emberr� lev�s�t a bibliai antropol�gia nyelv�n
,,h�ss� lev�snek'' (Jn 1,14), ,,incarnatio''-nak nevezik; J�zus
Krisztus -- az -->arianizmussal �s az -->apollinarizmussal ellent�tben
-- fel nem darabolt ember; a megv�lt�st test�ben eszk�zli ki, amelyet
odaad �s amelynek v�r�t kiontj�k. Az �dv�ss�gnek abb�l az �zenet�b�l,
hogy a mi test�nk hasonl� lesz az � test�hez, el�sz�r is azt
olvashatjuk ki, hogy az az �ll�t�s, amely szerint a -->hal�l ,,a test
�s a l�lek sz�tv�l�sa'', nincs �sszhangban a bibliai antropol�gi�val
(sem az ember alaposabb metafizikai �nfelfog�s�val), �s ez�rt
legal�bbis pontosabb �rtelmez�sre szorul. Mivel Isten n�p�nek, az
Egyh�znak l�nyegi �nmegval�sul�sait a -->baszilei�r�l sz�l� �zenet �s a
-->szents�gek alkotj�k, ebb�l kider�l, hogy az �rz�ki-kommunikat�v
mozzanat mint a testi l�tez� l�nyegi ismertet�jegye az ember
-->�dv�ss�g�nek is szerves alkot�eleme. A biblikus teol�gi�b�l
(nevezetesen pedig mag�nak J�zusnak a szavaib�l) azt lehet kiolvasni,
hogy a test nem a b�n kit�ntetett otthona, hanem az egyetlen, eg�sz
ember b�n�nek (mik�nt minden -- �ll�t�lag -- tiszt�n szellemi �s
gondolati tartalomnak) sz�ks�gszer�en a testben kell megjelennie. De
sz�ks�gk�ppen testben fog megjelenni a J�zus Krisztus �ltal kieszk�z�lt
�dv�ss�g is (m�gpedig nem csup�n a test akcident�lis boldogs�gak�nt,
amely k�ls�leges m�don eg�sz�ti ki a ,,l�lek'' m�r meglev� t�k�letes
boldogs�g�t), �s nemcsak �gy, hogy test�nk m�r most ,,a Szentl�lek
temploma'' (1Kor 6,19), hanem �gy is, hogy a felt�madott testben meg
fog mutatkozni, mekkora f�lre�rt�s volt a kegyelmet a ,,tiszt�n lelki''
jelens�gek ter�let�re sz�m�zni, hiszen az egyetlen, eg�sz ember �s a
J�zus Krisztus testi val�s�g�nak jelenl�t�t�l testi mivolt�ban �dv�z�lt
�sszemberis�g telik meg kegyelemmel �s lesz a kegyelem kifejez�s�v�.
========================================================================
Tettek

Az embernek -- testi �s dialogikus-vil�gi l�ny l�v�n -- �lete

szabads�gtett�t, amelyben �nmag�r�l rendelkezik, mindig
,,objektiv�ci�kban'' kell kifejeznie, mivel bels� sz�nd�ka, amin v�g�l
is term�szetesen minden m�lik, csak ezekben az objektiv�ci�kban
val�sulhat meg igaz�n (-->munka). Egzisztenci�lis-ontol�giai
szempontb�l �rv�nyes az a meg�llap�t�s, hogy a sz�nd�k csak �gy lesz
re�lis, hogy megval�sul valami m�sban, a ,,tettben'' mint �nmaga re�lis
-->szimb�lum�ban. Ez az�rt is van �gy, mert az ember csak �gy tud
elt�volodni �nmag�t�l, �s csak ez�ltal tal�l helyesen �nmag�ra.
Term�szetesen minden ilyen tettben val� objektiv�ci� vesz�lyt rejt
mag�ban: az objektiv�ci� nem azonos a ,,sz�nd�kkal'' (vagyis kereszt�ny
szemsz�gb�l n�zve: a hittel �s szeretettel), hab�r a sz�nd�knak
sz�ks�ge van a tettre. �s ez�rt az ember e tetteket �gy is
v�ghezviheti, hogy azok nem a voltak�ppeni �s teljes hit kifejez�sei �s
megval�sul�sai (vagyis nem az fejez�dik ki benn�k, hogy az ember
felt�tel �s fenntart�s n�lk�l �tadja mag�t Istennek, v�. Jak 2,17),
s�t, az is lehet, hogy a tettekkel az ember �ppens�ggel el akar
z�rk�zni Isten el�l (v�. Mt 23,1 �s k�v.): az ember cselekedeteket
v�gez, hogy a sz�v�t megtagadja Istent�l, cselekedeteket hajt v�gre
an�lk�l, hogy a tettet, amit v�ghezvisz, Isten kegyelm�nek adom�nyak�nt
fogadn� el. Ez a tetteken alapul� megigazul�s hamis elm�lete. Mindez
�rv�nyes az ember �nmegval�s�t�s�ra is, mivel az embernek
kegyelemszer�en term�szetfeletti rendeletet�se van. -->Isten
parancsolatainak megtart�sa -- minthogy azokban imperat�vuszok
alakj�ban az ember saj�t l�nyege van objektiv�lva, term�szetfeletti
-->egzisztenci�lj�val egy�tt -- a kereszt�ny ember ,,tetteinek''
foglalata, felt�ve, hogy a megigazult ember Isten kegyelm�b�l hitben,
rem�nyben �s szeretetben teljes�ti ezeket a parancsolatokat (Mt 5,16;
R�m 2,6 �s k�v.; 2Kor 9,8; Kol 1,10; 2Tesz 2,17; 1Pt 1,17 �s m�shol). A
mondottak �rtelm�ben ez k�l�n�sk�ppen �rv�nyes a -->felebar�ti
szeretetre, mert az igazi �s Isten kegyelm�n alapul� felebar�ti
szeretetben -- b�r tudatos t�rgyi ir�nyults�g n�lk�l, de eg�szen
val�s�gosan -- mag�t Istent szeretj�k. A ,,tettekkel'' kapcsolatban
egy�bk�nt ugyanazt mondhatjuk, mint az -->�rdemmel kapcsolatban.
========================================================================
T�vedhetetlens�g

T�vedhetetlens�g (latinul: infallibilitas). A t�vedhetetlens�g

el�sz�r is azt jelenti, hogy Isten kegyelm�nek (�s nem az Egyh�z
tagjainak emberi) ereje meg�vja az -->Egyh�zat mint eg�szet att�l, hogy
kiessen Isten igazs�g�b�l (�s szeretet�b�l); m�sodszor pedig azt
jelenti, hogy Isten kegyelme meg�vja a t�ved�st�l az egyh�zi
-->tan�t�hivatalt, amikor felt�tlen�l k�telez� tan�t�sk�nt hitt�teleket
terjeszt el�. E m�sodik jelent�s dogmat�rt�netileg az els�b�l fejl�d�tt
ki, amit kezdett�l fogva vallott az eg�sz Egyh�z (ebben a fejl�d�sben
szerepet j�tszottak teol�gi�n k�v�li, politikai �s egyh�zpolitikai
t�nyez�k is; v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 25). Az Egyh�z
t�vedhetetlens�ge a J�zus Krisztussal bek�vetkezett �dvhelyzet
eszkatologikus v�g�rv�nyess�g�b�l ered: mivel Istennek J�zus
Krisztusban v�ghezvitt �dv�z�t� cselekedete a v�g�rv�nyes �s gy�zelmes
�dv�z�t� tett, �s mivel ennek bels� alkot�elemei k�z� tartozik az
igazs�gban val� hit �s a t�rsadalmi-egyh�zi szervezetts�g, ez�rt az
olyan t�ved�s, amely emez �dv�z�t� val�s�g v�g�rv�nyesnek sz�nt
�nfelfog�sa volna, mag�t ezt a val�s�got semmis�ten� meg. Az �sszegyh�z
egyetemes -->konszenzusa ,,t�vedhetetlen'' ,,a hit �s erk�lcs
k�rd�seiben'' vagyis a hitben nem t�velyeghet (II. vatik�ni zsinat,
Lumen gentium 12), �mb�r rendesen csak a tan�t�hivatal lehet az a
szerv, amely ezt a konszenzust, vagyis ,,az eg�sz n�p hit�rz�k�t''
kifejezi. A tan�t�hivatal hierarchikus strukt�r�j�nak megfelel�en
t�vedhetetlen:
1. az Egyh�z teljes p�sp�kkoll�giuma, ha a p�p�val egy�tt �s a
p�p�val az �l�n egyhang�an el�terjeszt valamit mint Istent�l az
Egyh�znak kinyilatkoztatott �s minden h�v� sz�m�ra k�telez� igazs�got
(DS 2879 3011; II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 25; v�. -->p�sp�k);
2. az egyetemes -->zsinat a p�p�val egy�tt (DS 1478 �s k�v. 2923; II.
vatik�ni zsinat, uo.);
3. a -->p�pa egyed�l, ha az Egyh�z legf�bb tan�t�jak�nt (ex cathedra,
vagyis legf�bb tan�t�i tekint�ly�re hivatkozva) �ltal�nosan �s
v�g�rv�nyesen k�telez� tanbeli d�nt�st hoz (DHI: DS 3073 �s k�v.; v�.
II. vatik�ni zsinat, uo.).
A p�p�nak ez a v�gleges d�nt�se nem csup�n az Egyh�z egyet�rt�se
miatt megv�ltoztathatatlan, hanem �nmag�t�l, �m ez nem azt jelenti,
mintha nem az �sszegyh�z hitbeli meggy�z�d�s�t kellene kifejez�sre
juttatnia. A p�pa (�pp�gy, mint a p�sp�k�k) d�nt�seiben k�tve van a
Szent�r�shoz, a hagyom�nyhoz �s az Egyh�z addigi d�nt�seihez. Szem�lyes
viselked�s�ben �s egy�ni v�lem�nyeiben a p�pa sohasem
,,t�vedhetetlen''. A t�vedhetetlens�g t�rgya: mindazok az igazs�gok,
amelyeket Isten J�zus Krisztus �ltal Egyh�za sz�m�ra kinyilatkoztatott
(hitigazs�gok �s erk�lcsi igazs�gok: DS 1477 1507 �s k�v. 3017),
tov�bb� mindaz, ami sz�ks�ges ahhoz, hogy a kinyilatkoztat�snak ezt az
igazs�g�t meg lehessen v�dni a meghamis�t�st�l �s torz�t�st�l (DS 2879
2922). Ez�rt az egyh�zi tan�t�hivatal �t�letet mondhat minden olyan
dologr�l is, ami olyk�ppen f�gg �ssze a kinyilatkoztatott tanokkal,
hogy egy ilyen dolog tagad�sa vagy �ll�t�sa eg�szben vagy r�szben
megsemmis�ten� vagy vesz�lyeztetn� a hitet (v�. DS 2860 �s k�v. 3405
3407). -- -->Dogma.
Az �dv�ss�g val�s�g�nak biztos birtokl�sa mint az igazs�gnak hittel
val� elfogad�sa az embernek �s megismer�s�nek t�rt�nelmis�ge miatt
egyr�szt sz�ks�gess� teszi az igazs�gnak mindig �jonnan t�rt�n�
elsaj�t�t�s�t mint d�nt�st; m�sr�szt a t�vedhetetlens�g tana nem
b�rmif�le eg�szen �j val�s�g �s igazs�g teljesen biztos megismer�s�t
jelenti, hanem csak azt -- �s m�s semmit -- kell szavatolnia e tannak,
hogy akik a r�gi igazs�gban hisznek, azok meg is maradnak benne. Ezzel
ki is mondtuk e dogma jogosults�g�t �s hat�rait. A m�r kimondott
dogmatikus -->defin�ci�kra alkalmazva ez azt jelenti: a teol�gi�nak
nemcsak az a feladata, hogy pontosan meg�llap�tsa a tan�t� szubjektumot
�s a kijelent�s sz�nd�kolt tartalm�t, hanem fel kell der�tenie a
,,szitu�ci�t'' is, meg kell �llap�tania a kijelent�s c�mzettj�t, meg
kell hat�roznia a kifejez�si eszk�zt (mely mindig korl�tozott), a
sz�kebb t�rt�neti k�rnyezetet, az �rv�nyes�l� �rdeket (amely sohasem
,,tiszt�n'' kereszt�ny), r�viden: a kijelent�s t�rt�nelmis�g�t.
J�v�beli defin�ci�kr�l a k�vetkez�ket mondhatjuk: minden val�ban �j
defin�ci� megfogalmaz�s�hoz, amely nem puszt�n megism�tel �s aktualiz�l
egy r�gi defin�ci�t, egy �s ugyanaz a teol�gia sz�ks�ges (ugyanaz a
fogalmi appar�tus, �rvel�si m�d stb.), �s e teol�gia az eg�sz Egyh�zban
azonos kell, hogy legyen. �m a teol�gi�nak ez az azonoss�ga, amely
r�gebben a k�l�nb�z� teol�giai -->iskol�k megl�te ellen�re fenn�llt, ma
m�r nincs meg, �s megfelel�en nem is �ll�that� helyre (-->pluralizmus).
Vagy pedig oly nagy volna az �j defin�ci�n�l az �rtelmez�s jogos
t�gass�ga, hogy emellett m�r nem is lehetne t�ved�sr�l besz�lni. A
val�ban �j defin�ci� kimond�s�ra k�pes tan�t�hivatalnak ez a ,,hat�ra''
�lesen kifejez�sre juttatja a t�vedhetetlens�g dogm�j�nak
t�rt�nelmis�g�t.
De egy dogma t�rt�nelmis�ge nem azt jelenti, hogy az Egyh�z
t�vedhetetlens�g�t lehet �gy �rtelmezni, hogy az Egyh�z Isten �g�rete
k�vetkezt�ben megmarad ugyan eszkatologikus m�don az igazs�gban, de
ett�l az�rt t�vesek is lehetnek a tan�t�hivatal dogm�i �s a Szent�r�s
t�telei. Az igazs�gban val� megmarad�s igaz t�telekben is realiz�l�dik;
az ember ama v�gs� alapd�nt�se, amely �t (Isten kegyelme �ltal) az
igazs�gba helyezi, sz�ks�gszer�en �s mindig igaz t�telekben fejez�dik
ki. Az Egyh�z mint megfoghat� int�zm�ny nem maradna meg az igazs�gban,
ha az igazs�gban val� megmarad�s�nak objektiv�ci�i, teh�t voltak�ppeni
hitt�telei (amelyek az igazs�gban val� megmarad�s�nak konkr�t alakj�t
alkotj�k) t�vesek voln�nak. Az emberi tudat egys�ge �s t�rt�nelmi
v�ltoz�sai miatt term�szetesen minden emberi t�tel ki van t�ve
f�lre�rt�seknek, t�bbf�lek�ppen �rtelmezhet�, finom�t�sra szorul stb.
De a t�teles igazs�g nem puszt�n ut�lagos illusztr�l�sa az eredeti
igazs�gnak �s val�s�gnak, hanem a t�teles igazs�g megval�sul�sa
val�s�tja meg mag�t az eredetibb igazs�got, amely v�gs� soron nem m�s,
mint Isten �nk�zl�se az ember sz�m�ra a kegyelemben.
========================================================================
T�pus

T�pusnak vagy ,,el�k�pnek'' nevezi az �jsz�vets�g az Izraellel k�t�tt

r�gi sz�vets�g Istent�l ir�ny�tott t�rt�nelm�nek valamely szem�lyis�g�t
vagy esem�ny�t, ha az jellemz� (,,tipikus'') Istennek azokra a szabad
magatart�si m�djaira, cselekedeteire stb., amelyek Isten �dv�z�t�
cselekv�s�n kereszt�l mindv�gig megmaradnak; az el�k�peknek teh�t az �j
sz�vets�gben sz�ks�gk�ppen megvannak (magasabb fokon) a megfelel�ik,
amelyeket Isten el�re l�tott �s ebben az alapvet� magatart�si m�dban
eleve akart. �gy pl. M�zes el�k�pe J�zus Krisztusnak; Izrael n�p�nek
pusztai v�ndorl�sa el�k�pe annak, ahogyan a kereszt�nyek vonulnak az
�g�ret f�ldje, az �r�k �let fel�. Az ilyen el�k�peket els�sorban (de
nem csak) akkor ismerhetj�k fel, ha e p�rhuzamokat m�r az �jsz�vets�g
�s az egyh�zaty�k is kiemelt�k. Az el�k�pek, ha �vatosan �s gondosan
alkalmazzuk �ket, joggal haszn�lhat�k arra, hogy �ltaluk az
�sz�vets�get mindig �jb�l aktualiz�ljuk.
========================================================================
Tisztas�g

Tisztas�g (kultikus). A kultikus �rtelemben vett ,,tisztas�g'' �s

,,tiszt�talans�g'' olyan dolgoknak (a legk�l�nf�l�bb eledeleknek,
cselekedeteknek stb.) a megk�l�nb�ztet�se, amelyeket erk�lcsi
szempontb�l teljesen k�z�mb�snek tekintettek ugyan, de amelyek k�z�tt
m�gis k�l�nbs�get tettek �gy, hogy az egyik csoportba tartoz� dolgokat
a kultusszal vagy a kultuszban r�szt vev� szem�llyel
�sszeegyeztethet�nek, a m�sikba tartoz�kat ezzel
�sszeegyeztethetetlennek tartott�k; ak�r az�rt, mert a ,,tiszt�talan''
dolgot k�l�n�sk�ppen szentnek (vagyis Isten r�sz�re fenntartottnak),
ak�r az�rt, mert valahogyan a kultuszhoz nem ill�nek tartott�k. Ilyen
tabu-el��r�sok (melyeknek az �rtelme nagyon k�l�nb�z� lehet)
szerepelnek a legt�bb vall�sban, m�g az �sz�vets�gben is: halottak �s
b�lpoklosok meg�rint�se, bizonyos szexu�lis t�rt�n�sek �s cselekedetek
bizonyos id�re tiszt�talans�got okoztak, sokf�le �llatot �s h�sfajt�t
nem volt szabad megenni stb. (v�. pl.: Lev 11-17). Az �rtelmez�s itt is
neh�z, �s a neh�zs�get csak fokozza az, hogy az �sz�vets�gi
t�rv�nyhoz�s �tvett mag�t�l �rt�d�nek �rzett �s sok esetben m�r
egy�ltal�n nem �rtett r�gi szok�sokat. Itt sok higi�niai mozzanat is
szerepet j�tszik. �ly m�don a h�tk�znapokat �titatt�k valamilyen
vall�si tudatoss�ggal, �s elk�l�n�ltek m�s n�pek �letst�lus�t�l �s
vall�saikt�l (-->k�r�lmet�l�s). Ezek a re�lis hasonlatok az embert egy
magasabb rend� val�s�g fel� ford�tott�k (Zsid 9,13; 10,22 stb.; v�.
-->szents�g). J�zus Krisztus elt�r�lte a kultikus tisztas�g el��r�sait
(Mt 15,1-20; Mk 7,1-23), �s hely�kbe a sz�v tisztas�g�t �ll�totta.
Ennek a felszabad�t�snak a v�grehajt�sa neh�zs�gekbe �tk�z�tt az els�
kereszt�ny k�z�ss�gekben (ApCsel 10; 15 stb.).
========================================================================
Tiszt�t�t�z
 Tiszt�t�t�z: a k�z�pkor �ta elterjedt megjel�l�se annak a hal�l
,,ut�n'' bek�vetkez� tiszt�t� �tv�ltoz�snak (purgat�rium), amely az
embert valamennyi dimenzi�j�ban beteljes�ti. A tiszt�t�t�z az egyh�z
tan�t�sa szerint l�tezik (DHI: DS 838 856 �s k�v. 1304 �s k�v. 1580
1820 1867), �s a megigazul�s kegyelm�ben meghal� embernek el kell
szenvednie, ha m�g a ,,b�ntet�s'' �llapot�ban van (a megigazul�sban
nyert b�nbocs�nat nem t�rli el sz�ks�gk�ppen az embernek ezt a
b�ntet�sre m�lt� volt�t) �s ez az �llapot ,,el�gt�telt ad�
szenved�ssel'' elt�r�lhet�. Ennek a t�rt�n�snek k�zelebbi
strukt�r�j�ra, f�k�ppen pedig sz�nhely�nek megjel�l�s�re vonatkoz�lag
semmilyen bibliai utal�st nem tal�lhatunk (t�mpont: j� �s hasznos dolog
a halottak�rt im�dkozni, 2Mak 12,42-45; v�. -->seol, -->k�zb�ls�
�llapot), �s erre n�zve nincs k�zelebbi d�nt�se a tan�t�hivatalnak sem;
ez�rt a ,,tiszt�t�t�z'' sz� nem lehet akad�lya annak, hogy jobb �s
pontosabb megjel�l�st keress�nk erre a t�rt�n�sre, ann�l is ink�bb,
mivel vall�spedag�giai megfontol�sok is ellene sz�lnak a
,,tiszt�t�t�z'' sz� haszn�lat�nak. -- A k�vetkez� meggondol�s
el�seg�theti a dolog meg�rt�s�t: -->Isten sz�nel�t�s�ra csak a val�ban
beteljes�lt l�ny juthat el; de egy�ni vonatkoz�sban m�r a vil�g
�ltal�nos beteljes�l�se el�tt is lehets�ges ez sz�m�ra (DS 1000 �s
k�v.). Az ember bens� beteljes�l�se azonban -- mivel az ember igazi
teremtm�nyi id�ben bontakozik ki -- id�beli folyamat, �s m�r az emberi
l�nyeg t�bbr�t� strukt�r�ja miatt sem tekinthet� olyan aktusnak, mint
egy rendelet kihirdet�se, amely nyom�n minden egyszerre hat�lyba l�p.
Csak fokozatosan, l�nyeg�nk valamennyi r�teg�nek megv�ltoz�s�val
lesz�nk azz�, ami m�r ,,vagyunk'' szem�ly�nk k�zponti alapd�nt�se (hit,
b�nb�nat, szeretet) �ltal, �s aminek meg is maradunk v�g�rv�nyesen �s
visszavonhatatlanul a -->hal�l k�vetkezt�ben. Ennek az alapd�nt�snek az
�rv�nyes�l�se azonban az ember t�bbr�t� val�s�g�nak ellen�ll�s�ba
�tk�zik, amit az egyes ember l�t�nek a szem�lyt megel�z� szf�r�j�ban a
r�gebben elk�vetett b�n�k �s r�gebbi hib�s d�nt�sek okoznak. Ennek az
ellen�ll�snak a ,,tapasztal�sa'' ,,szenved�s'', �s ilyen
tapasztal�sk�nt az emberi b�n k�vetkezm�nye. M�sr�szt e tapasztal�s
k�l�nb�zik az emberi szem�ly magj�nak szabad megval�sul�s�t�l �s
�ntapasztal�s�t�l, �s ez�rt ,,k�ls�'' b�ntet�s. �gy teh�t val�ban
b�ntet�s elszenved�se az az integr�ci�s folyamat, amelyben a hal�l ut�n
az emberi szem�ly eg�sz�nek utol kell �rnie �nmag�t a saj�t b�n�vel
fel�p�tett bels� ellen�ll�sa dac�ra, de ezt a szenved�st teljes
eg�sz�ben az alapd�nt�sben elfogadott kegyelem hordozza, �s �gy
sz�ks�gszer�en �s elker�lhetetlen�l az ember beteljes�l�s�be, vagyis
Isten v�gleges sz�nel�t�s�ba torkollik.
========================================================================
Titok

Mivel a titok nem a term�szetes emberi megismer�s ,,hib�s form�ja'',

hanem olyan val�s�g, amely a vall�si -->aktushoz mint vall�si aktushoz
van hozz�rendelve, azt kell mondanunk, hogy a titok az, aminek alapj�n
az ember a megismer�s �s a szabad szeretet ter�n �rv�nyes�l�
-->transzcendenci�j�nak az egys�g�ben mindig f�l�be emelkedik
�nmag�nak. A titok teh�t a teljes val�s�gnak l�nyegi �s maradand�
alapvon�sa abban az �rtelemben, hogy az eg�sz (teh�t v�gtelen) val�s�g
megjelenik a v�ges, teremtm�nyi szellemnek a v�gtelenre ir�nyul�
l�nyegi nyitotts�g�ban. A -->szellem v�gtelenre val� nyitotts�gk�nt nem
m�s, mint a felfoghatatlan befogad�s�nak k�pess�ge (itt a
felfoghatatlannak mint felfoghatatlannak, teh�t az abszol�t titoknak a
befogad�s�r�l van sz�). Az -->Isten sz�nel�s�t�s�val kapcsolatos
hitt�tel nem sz�nteti meg e felfoghatatlans�g maradand� volt�t. S�t,
�ppen Isten sz�nel�t�sa fogja majd felt�rni az � felfoghatatlan
v�gtelens�g�t (DS 800 3001) ilyen v�gtelens�gk�nt, �s �gy teszi majd az
�t szeml�l� (kegyelemben r�szes�tett) szellem igazi �s �r�k
boldogs�g�nak t�rgy�v�. Alapj�ban v�ve csak egy titok van: az, hogy a
felfoghatatlan Isten felfoghatatlans�ga sz�munkra nem puszt�n
messzes�gk�nt �s horizontk�nt l�tezik, amin bel�l l�tez�nk �s vagyunk,
hanem ugyanez az Isten, b�r megmarad felfoghatatlannak, k�zvetlen�l is
nek�nk aj�nd�kozza mag�t, �gyhogy Isten tulajdon mivolt�ban lesz l�t�nk
legbens� val�s�g�v�. Napjainkban azonban a titkot (a teol�gi�ban is)
gyakran sz�kebb �rtelemben olyasvalaminek tekintik (DS 2856 �s k�v.),
aminek titok volta Isten sz�nel�t�sa k�vetkezt�ben meg fog sz�nni, mert
a ,,felfoghatatlans�gnak'' ez a t�pusa csakis mostani megismer�s�nk
�rz�ki-vil�gi jelleg�n alapul. A titoknak e sz�kebb �rtelmez�s�n alapul
az, hogy megk�l�nb�ztethet�nk
a) term�szetes titkokat, vagyis olyan, Istenre vonatkoz� igazs�gokat,
amelyeket anal�g m�don megismerhet�nk ugyan tartalmuk �s t�ny�k
szerint, �m ezek az alkalmazott fogalmak anal�g volta miatt mindig
titokzatosak maradnak;
b) olyan igazs�gokat, amelyeknek a l�t�t Istennek ki kell
nyilatkoztatnia, mert ezek olyan val�s�gokra vonatkoznak, amelyek Isten
szabad (�dvt�rt�neti) rendel�s�b�l erednek �s ez�rt nem olvashat�k ki a
term�szetes �sszel a term�szetes m�don tapasztalhat� vil�gb�l;
c) olyan igazs�gokat, amelyeknek a tartalm�r�l bels� lehet�s�g�k �s
t�nylegess�g�k tekintet�ben csakis Isten kinyilatkoztat� tan�s�gt�tele
alapj�n szerezhet�nk most tudom�st �s amelyek egy�bk�nt
hozz�f�rhetetlenek minden teremtett �rtelem sz�m�ra. Az ilyen, eg�szen
szigor� �rtelemben vett titkok l�tez�se �s kinyilatkoztat�suk
lehet�s�ge az Egyh�z dogm�ja (DS 2732 2841 2855 �s k�v. 3015 �s k�v.
3041 3225 3236 �s k�v. 3422). Bizonyosan k�z�j�k kell sorolni: a
-->Szenth�roms�got, az emberr� lev�st (-->megtestes�l�s), a
term�szetfeletti -->kegyelmet �s annak cs�cspontj�t: -->Isten
sz�nel�t�s�t.
========================================================================
Titoktart�si fegyelem

Titoktart�si fegyelem: a korai Egyh�znak az a szok�sa, hogy meg nem

keresztelt szem�lyek el�tt egy�ltal�n nem vagy csak utal�sokban
besz�ltek a kereszts�gr�l, az euchariszti�r�l, s�t, a hit eg�sz
tartalm�r�l, az istentisztelet hely�r�l stb. (e szok�s legink�bb a 4-5.
sz�zadban terjedt el, el�sz�r a Didach� tan�skodik r�la). A
titoktart�si fegyelemnek alapvet� jelent�s�ge van a jelenben, ha
meggondoljuk, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket nem szabad felfedni a
puszt�n k�v�ncsiskod� n�z� el�tt (metafizikai szem�rem), hanem csak
akkor szabad megmutatni, ha tart�san �rv�nyes�l a felt�r� szem�ly
enged�lyez� vagy tilt� szabads�g�nak ellen�rz�se, �s e dolgokat a m�sik
szem�ly csak ezen a z�n�n bel�l �s csak akkor l�thatja meg, ha
szem�lyesen r�szt vesz a felt�rt esem�nyben illetve annak
megval�s�t�s�ban.
========================================================================
T�zparancsolat
 T�zparancsolat: az �sz�vets�g n�p�re kir�tt parancsolatok �s tilalmak
klasszikus megjel�l�se. Ezeknek a parancsolatoknak -- amelyeket a
Biblia t�z t�telben foglal �ssze (Kiv 20,2-17; MT�rv 5,6-21) -- kellett
rendezni�k e n�p t�rsadalmi egy�tt�l�s�t, �s kellett biztos�taniuk a
politeista k�rnyezetben a n�pnek mint a -->sz�vets�gen alapul�
monoteista, kultikus k�z�ss�gnek a fennmarad�s�t. A t�zparancsolat
t�rt�neti-szociol�giai felt�telhez k�t�tts�ge nem engedi meg, hogy az
�jsz�vets�gben meghirdetett �s megk�vetelt alapvet� magatart�si m�dokat
(-->szeretet, h�la) egyszer�en belevet�ts�k a t�zparancsolatba. Az
�jsz�vets�gben a t�zparancsolat eg�szen al� van rendelve a szeretet
parancsolat�nak, bele van foglalva abba, �s csak annyiban �rv�nyes m�g,
amennyiben a -->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny kifejez�je �s az
�jsz�vets�gi etika konkretiz�l�sa.
========================================================================
Toledo

Dogmat�rt�neti szempontb�l fontos n�h�ny helyi zsinat, amelyet a

spanyolorsz�gi Toledo v�ros�ban tartottak (ezek: az 589-ben megtartott
3.; a 675-ben megtartott 11.; a 688-ban megtartott 15. �s a 693-ban
megtartott 16. zsinat), m�gpedig az�rt, mert hitvall�saik r�szletesen
kifejtik a Szenth�roms�g �s az emberr� lev�s tan�t (DS 525-541 566
573).
========================================================================
Tomizmus

Tomizmus: Aquin�i Szent Tam�s egyh�ztan�t�nak (kb. 1225-1274.) �s

iskol�j�nak tan�t�sa (ez ut�bbinak k�l�nf�le v�lfajai k�l�nb�z�k�ppen
�rtelmezik Szent Tam�s tan�t�s�t �s megpr�b�lj�k �letben tartani).
Szent Tam�st az Egyh�z valamennyi katolikus ir�nyzat �s iskola ,,k�z�s
tan�t�jak�nt'' aj�nlja (DS 3665; II. vatik�ni zsinat, Optatam totius
16; CIC 1366. k�non 2. �), ezeket az iskol�kat azonban csak akkor
k�telezi Szent Tam�s tan�t�sa, ha az egyszersmind egy�rtelm� tan�t�sa
az egyh�zi tan�t�hivatalnak is. N�h�ny sz�kebb �rtelemben vett �s
nagyobb jelent�s�g� teol�giai k�rd�sben a tomizmus t�g horizontokat
megnyit� �s az �j befogad�s�ra alkalmas tan�t�sa olyan befoly�sra tett
szert, hogy m�r aligha tekinthet� egyetlen egyedi iskola tan�t�s�nak.
M�s a helyzet bizonyos teol�giai r�szletk�rd�sek vonatkoz�s�ban (pl. a
kegyelemtannal kapcsolatban l�sd: -->ba�ezianizmus), mindenekel�tt
pedig az arisztotel�szi filoz�fia vonatkoz�s�ban, amit Szent Tam�s a
kinyilatkoztat�sb�l megismert t�nyek teol�giai �rtelmez�s�nek fogalmi
eszk�zek�nt haszn�l. De ha Szent Tam�s �rt�kel�s�n�l
szellemt�rt�netileg m�lyebbre hatolunk, itt is �szrevehetj�k, hogy �
nem marad egyszer�en foglya ennek a kereszt�nys�g el�tti, m�g nem
perszonalista, kozmosz-k�z�ppont� filoz�fi�nak, hanem olyan �n�ll� �s
alkot� filoz�fusk�nt �s teol�gusk�nt �rt�kelhet�, aki az �j fel�
fordulva k�zvet�t egyr�szt a kereszt�nys�g el�tti �s kereszt�ny �kor,
m�sr�szt a (j� �rtelemben vett) antropocentrikus, perszon�lis filoz�fia
k�z�tt, amely -- ahol nem �rti f�lre �nmag�t -- a kereszt�nys�gt�l
ered, �s ez�rt nagyon is alkalmas arra (ink�bb, mint a puszta antik
filoz�fia), hogy a teol�gia eszk�ze legyen. B�r az id�beli t�vols�g
n�veked�s�vel lassank�nt egyre ink�bb az egyh�zaty�k maradand� �rv�ny�
szerep�t kezdi bet�lteni Szent Tam�s, az�rt joggal tekintj�k �t m�g ma
is a ,,k�z�s'' tan�t�nak: megtanulhatjuk t�le a hagyom�ny tisztelet�t;
a vil�goss�gra, rendszeress�gre val� t�rekv�s intellektu�lis
b�tors�g�t; azt az ig�nyt, hogy az egyes probl�m�kat v�gs� elvekre
vezess�k vissza; �sznek �s kinyilatkoztat�snak, term�szetnek �s
kegyelemnek, vil�gnak �s Egyh�znak a megk�l�nb�ztet�s�t �s ugyanakkor
egys�g�k felismer�s�t; a gondolkod�s becs�letess�g�t �s a
felfoghatatlan Isten im�dattal teljes tisztelet�t.
========================================================================
T�k�letess�g

T�k�letess�g: Mt 5,48 szerint az ember vall�si �s erk�lcsi �retts�ge,

amit Isten kegyelme tesz lehet�v�, �s ami Isten kegyelm�nek aj�nd�ka.
Ez az �retts�g -- amelyet az ember szabads�ga val�s�t meg, �sszhangban
Isten objekt�v t�rv�ny�vel �s az egyes ember (mindig konkr�t)
lehet�s�geivel -- abban �ll, hogy az ember teljes sz�v�b�l �s minden
erej�vel szereti Istent �s a felebar�tj�t (Mt 22,37; R�m 13,10). A
t�k�letess�ghez k�pest, amely a -->szeretet teljess�ge, minden m�s
erk�lcsi magatart�s �s teljes�tm�ny csup�n a szeretet megval�s�t�s�nak
m�dja vagy v�ltoz� eszk�ze (-->evang�liumi tan�csok). Mivel a
t�k�letess�g azt jelenti, hogy az ember eg�sz �let�t (annak v�ltoz� �s
megfelel�en meg nem tervezhet� szakaszaival egy�tt) egys�gbe foglalja a
szeretetben, ez�rt a t�k�letess�g a m�g zar�ndok�tj�t j�r� ember
sz�m�ra mindig olyan feladat, amelyet csak megk�zel�thet, de sosem
val�s�that meg. De mivel a -->kegyelemben val� igazi gyarapod�s l�tezik
(Mt 13,8; Jn 15,2; Ef 3,15-19), �s ez feladata is az embernek, ez�rt
eg�szen jogos a t�k�letess�gre val� t�rekv�s (-->aszk�zis, -->misztika)
mint engedelmesked�s a kegyelemnek �s az �let iskol�j�nak.
Szentt�avat�sokn�l az egyh�zi terminol�gia a t�k�letess�get ,,h�si''
er�nyk�nt is k�r�l szokta �rni.
========================================================================
T�rt�nelemteol�gia

T�rt�nelemteol�gia: a t�rt�nelem teol�giai �rtelmez�se. Egyed�l a

t�rt�nelemteol�gia sz�m�ra ,,ismert'' -- a kinyilatkoztat�s alapj�n --
bizonyos tartalmi konkr�ts�ggal a t�rt�nelem -->kezdete �s -->v�ge;
mindkett�nek esem�ny jellege van. A kezdethez �s a v�ghez hasonl�an a
t�rt�nelem eg�sz foly�sa is al� van vetve Isten szabad rendelkez�s�nek,
amit a t�rt�nelemteol�gia a teol�giai elemz�s seg�ts�g�vel egys�ges,
�lland�an �rv�nyes�l�, a t�rt�nelemben csak fokozatosan felt�rulkoz�
tervk�nt mutat meg. E terv �rtelm�ben Isten term�szetfeletti m�don �s
szabadon belebocs�tkozik a -->t�rt�nelmis�gbe -->J�zus Krisztusban �s
az � -->kegyelm�ben a vil�g mag�nak Istennek a t�rt�nelm�v� lesz; csak
a -->krisztocentrikus szeml�let alapj�n �rthet� meg az eg�sz t�rt�nelem
bels� differenci�l�d�sa �dvt�rt�nelemm� �s prof�n t�rt�nelemm�. Ezekb�l
a teol�giai alapelvekb�l kiindulva �rtelmezi a t�rt�nelemteol�gia a
t�rt�nelem evil�gi t�nyez�it, mint amilyenek a -->b�n, a -->hal�l, a
-->t�rv�ny, az -->�llam, az -->emberis�g egys�ge (-->monogenizmus), az
-->angyalok �s -->d�monok. Terv�nek megval�s�t�s�n�l Isten megsz�l�tja
az embert mint saj�t partner�t, akit -->szabads�ggal ruh�zott fel (a
l�nyeges t�rt�nelemteol�giai t�nyez�k itt az �skinyilatkoztat�s, a
-->kinyilatkoztat�s, a -->sz�vets�g). Az ember elutas�t� v�lasz�nak
t�rt�nete nem egyenrang� t�m�ja a t�rt�nelemteol�gi�nak: a
kinyilatkoztat�s alapj�n a t�rt�nelemteol�gia �gy �rtelmezi ennek az
elutas�t�snak a t�rt�net�t, mint azt a hat�rt, amelyen mindig fel�l
kell kerekedni, mint az �dv�ss�g ingyenes isteni aj�nd�k�nak
,,sz�ks�gszer�'' elutas�t�s�t (Lk 24,26; 1Kor 11,19 �s m�shol). �mde
Isten tett�b�l �s az ember v�lasz�b�l a t�rt�nelmen bel�l mindig �j
�dvt�rt�neti korszakok ad�dnak (-->�s�llapot, -->pog�nys�g, az
Izraellel k�t�tt -->�sz�vets�g, -->�j sz�vets�g, -->kereszt�nys�g,
-->nem-kereszt�ny vall�sok, -->Egyh�z). E korszakokat a
t�rt�nelemteol�gia saj�tos megismer�si �s kijelent�si t�pusok
seg�ts�g�vel vizsg�lja: az -->etiol�gi�val (amely az el�l�nk elrejtett
m�lt megk�zel�t�se), a kerigmatik�val (amely az �dvt�rt�neti jelen
felsz�l�t�sa; -->kerigma), a -->visszaeml�kez�ssel (amely az
�dvt�rt�neti m�lt �s j�v� �sszefon�d�sa) �s v�g�l az eszkatologikus
kijelent�sek -->hermeneutik�j�val (-->apokaliptika, -->eszkatol�gia).
Az isteni �dvterv korszakainak ez a teol�gi�ja a voltak�ppeni feladata
a m�dszeres-rendszeres t�rt�nelemteol�gi�nak. A t�rt�nelemteol�gia
eredm�nyeit a teol�gia k�t l�nyeges pontj�n kellene tov�bbfejleszteni:
annyiban, amennyiben a t�rt�nelemteol�gia az alapja a val�ban teol�giai
-->egyh�zt�rt�nelemnek �s amennyiben adatokat szolg�ltat az igazi
-->pasztor�lis teol�gi�nak, mely tudom�nyoknak a t�rt�nelemteol�gia
alapj�n be kellene vonniuk vizsg�l�d�saikba a kereszt�ny ember
magatart�si m�djait, mivel egyed�l neki van igazi �s megv�ltott
t�rt�nelmi l�tez�se (ennek jellemz�i a t�relem, a -->rem�ny stb.). A
katolikus teol�gia term�szetesen m�g egyik feladathoz sem l�tott hozz�.
Amikor a katolikus teol�gia egy�ltal�n t�rt�nelemteol�giai szeml�lettel
gondolkodik, akkor az els� n�gy �vsz�zadban kidolgozott s�m�khoz tartja
mag�t (amelyeket Lyon-i Szent Ir�neusz, Cez�reai Euszebiosz �s Szent
�goston alkotott meg), mik�zben az evang�likus teol�gia eg�sz sor
jelent�keny t�rt�nelemteol�gust (Karl Barth, Oscar Cullmann stb.) tud
felmutatni.
========================================================================
T�rt�nelmis�g

T�rt�nelmis�g: az embernek az a saj�tos alapadotts�ga, amelynek

k�vetkezt�ben bele van �ll�tva az -->id�be �s szemben �ll a neki
rendelt -->vil�ggal, amit szabadon (-->szabads�g) kell v�llalnia. Ez
azt jelenti, hogy az embernek el�sz�r utol kell �rnie saj�t l�nyeg�t,
tov�bb� hogy az ember megv�ltoztatja mind az id�t mind mag�t a vil�got
azzal, hogy felel�s d�nt�s�nek pillanat�ban (ez a -->most) azt, ami
kiszabatott neki, a fizikai -->id�t a ,,saj�t'' idej�v�, a puszta
,,k�lvil�got'' (a k�rnyezet�t) pedig voltak�ppeni vil�gg� v�ltoztatja,
�s ez�ltal t�r csak mag�hoz l�tez�k�nt. Az ember term�szetesen sohasem
teljes�ti megfelel�en ezt a -->szellem�vel egy�tt adott feladatot;
kudarcot vall saj�t v�gess�ge miatt. Ez semmit sem v�ltoztat azon, hogy
a t�rt�nelmi egyidej�leg mindig egyszeri, mindig esem�ny, �s az ember
szabads�g�nak d�nt�s�ben mindig transzcend�lja a v�g�rv�nyess�g
ir�ny�ba. Ebb�l k�vetkezik, hogy az ember t�rt�nelmis�ge megv�lt�sra
szorul, ami nem v�rhat� a t�rt�nelmen bel�li dinamik�t�l. Ennek alapj�n
vil�gos, hogy egyed�l a -->kinyilatkoztat�s teljes�ti be az ember
t�rt�nelmis�g�t azzal, hogy megmutatja a t�rt�nelem igazi -->v�g�t mint
a t�rt�nelemnek �s a vil�gnak -->�dv�ss�gben val� hat�rozott
beteljes�l�s�t; �s vil�gos az is, hogy a t�rt�nelmis�g a kereszt�ny
l�tez�s alapadotts�gai k�z� tartozik: az ember t�rt�nelmis�ge mint
teol�giai fogalom azt jelenti, hogy az ember annyira nyitott Isten
szuver�n rendelkez�se ir�nt, hogy egy t�rt�nelmi-szem�lyes esem�nyt�l
v�rhatja �nmag�nak, vil�g�nak �s t�rt�nelm�nek -->�dv�ss�g�t. Az ember
t�rt�nelmis�ge tov�bb� azt jelenti, hogy a r�gondol�s az �dv�z�t�
esem�nyre mint megt�rt�nt esem�nyre (-->visszaeml�kez�s) a r�gondol�
-->megism�tl�s erej�vel hathat (-->eucharisztia, -->hagyom�ny,
-->dogmafejl�d�s). V�g�l azt jelenti, hogy az �dv�ss�g-esem�ny
kommunikat�v jelleg�nek megfelel�en (-->sz�vets�g, -->�sz�vets�g
-->�jsz�vets�g) az esem�ny �s eml�ke t�rt�nelmileg meg�rz�dik
(-->Egyh�z, -->eml�kez�s).
========================================================================
T�rv�ny

T�rv�ny: valamely k�z�ss�g rendje, amit a k�z�ss�gen bel�li hatalom

birtokosa szab meg. A t�rv�ny mint teol�giai fogalom k�l�nleges
szerepet j�tszik Izrael �dvt�rt�net�ben. Az �sz�vets�gi Szent�r�s
k�nyvei (els�sorban a Ter, Kiv, Lev, Sz�m �s MT�rv k�nyve) nagy sz�m�
t�rv�nyt tartalmaznak, melyek az �kori Kelet jogi gondolkod�s�nak
alapzat�n fejl�dtek ki: b�r egyn�mely mozzanatukban emberi
rendelkez�sk�nt mutatj�k be ezeket, eg�sz�ben v�ve azonban azt
gondolj�k, hogy a t�rv�ny az Izraellel sz�vets�gre l�pett Isten
akarat�nak kinyilatkoztat�sa. Ez�rt az eml�tett �t k�nyvet (g�r�g�l:
pentateukhosz) �sszefoglal�an m�r az �sz�vets�gben ,,a t�rv�ny
k�nyv�nek'' nevezik (2Kir 22,8; 2Kr�n 34,14; Neh 8,3), k�s�bb pedig
egyszer�en a ,,t�rv�nynek'' (h�ber�l: t�ra). Az �t k�nyv magja
tartalmazza a Jahve �s Izrael k�z�tti, valamint a n�p �s az egyes
emberek k�zti rendet (-->t�zparancsolat, -->Isten parancsolatai,
-->sz�vets�g). Mivel az �sz�vets�g felfog�sa szerint ez a rend �dvrend,
az ezt tartalmaz� t�rv�nyt Jahve kegyelmi adom�ny�nak tekintik, amit
himnuszokkal magasztalnak (Zsolt 119). Legk�s�bb a babiloni fogs�gb�l
val� visszat�r�s ut�n, amit Cirusz perzsa kir�ly (Kr. e. 559-529.)
enged�lyez a zsid�knak, m�r tilos volt b�rmit hozz�tenni a
sz�m�zet�sben h�s�gesen meg�rz�tt t�rv�nyhez (vagy valamit elvenni
bel�le). Az elmondottak alapj�n �rthet�, hogy Izrael szent k�nyvei
k�z�l a legel�kel�bbnek a t�rv�nyt tekintett�k (amely szinonim�ja volt
,,Isten akarat�nak''), �s el�be helyezt�k a pr�f�t�knak �s a k�s�bbi
,,�r�soknak''; ez lett a norm�ja annak, hogy mi ker�lhetett bele az
�sz�vets�g -->k�nonj�ba. A k�s�zsid�s�g a T�ra �n�ll� teol�gi�j�t
dolgozza ki. A T�ra az isteni b�lcsess�g maga, �r�k �rv�ny�, Izrael
d�sze, a T�ra k�l�nb�zteti meg Izraelt a pog�nyokt�l. M�sr�szt: az
�dv�ss�gnek nemcsak az van h�j�n, aki a t�rv�nyt nem k�veti, hanem az
is, aki nem ismeri. Vannak p�rtok, amelyek egy�ltal�n csak azt fogadj�k
el, ami benne van a t�rv�nyben (szadduceusok, szamariaiak). -- A
,,t�rv�ny'' fogalm�t az �jsz�vets�g form�lisan ugyan�gy alkalmazza,
mint az �sz�vets�g: t�rv�nynek nevezi a Pentateuchus-ban �sszefoglalt
valamennyi rendelkez�st (bele�rtve a kultikus-ritu�lis rendelkez�seket
is), mag�t a Pentateuchus-t, s�t, az eg�sz �sz�vets�get is. Ezt a
t�rv�nyt maga Isten adta. J�zus azonban -- aki tudja mag�r�l, hogy
szuver�n m�don felette �ll a t�rv�nynek -- �nhatalm�lag �rtelmezi: a
t�rv�nyt elm�ly�ti �s kihegyezi az istenszeretet �s a felebar�ti
szeretet parancsolat�ra (Mt 5,23-48; 7,12; 22,34-40; Mk 10,5; 12,28-34;
Lk 10,25-29); a kultikus tisztas�g el��r�sait elt�rli (Mk 7,1-23); --
ebben �ll a t�rv�ny igazi beteljes�t�se (Mt 5,17). Mihelyt a -->J�zus
Krisztusr�l sz�l� -->evang�lium hirdet�se t�lment a tan�tv�nyok k�r�n,
sz�ks�gszer�en �ssze�tk�z�sre ker�lt sor az -->�segyh�z �s a zsid�s�g
k�z�tt; ezt a konfliktust harcolta v�gig Szent P�l. A t�rv�ny az �
sz�m�ra is Isten akarat�t nyilv�n�tja ki (R�m 2,27; 7). De a t�rv�nyt
Isten a b�n miatt adta (Gal 3,19), teh�t a t�rv�ny csak J�zus Krisztus
el�tt (Gal 3) volt �rv�nyben mint ,,nevel� eszk�z''; a t�rv�ny �tok, ha
az �dv�ss�g �tj�nak tekintik: az -->�dv�ss�g nem sz�rmazhat a t�rv�ny
bet� szerinti k�vet�s�re ir�nyul� emberi er�fesz�t�sb�l, hanem egyed�l
Isten -->kegyelm�b�l fakadhat (R�m 3 �s 4), amit J�zus Krisztusban
kaptunk aj�nd�kba; J�zus keresztj�ben �s a kereszts�gben (amelyben
J�zus Krisztussal egy�tt meghalunk a b�n sz�m�ra) felszabadulunk a
t�rv�ny al�l (R�m 6,1-6; Gal 2,19). A t�rv�nynek mint az �dv�ss�g
�tj�nak ez a teol�giai elvet�se, mint ahogy m�r m�s �jsz�vets�gi
kijelent�sek is mutatj�k, nem �rtelmezhet� annak a sz�ks�gszer�s�gnek
tagad�sak�nt, hogy a hitnek meg kell val�sulnia az ember valamennyi
dimenzi�j�ban, �s ez�rt engedelmess�gben �s szeretetben tev�kenykednie
kell: v�. -->tettek. A t�rv�nyr�l foly� vita azonban egy�ltal�n nem
fejez�d�tt be a Szent P�l-i kegyelemteol�gi�val. A t�rv�ny elleni
pol�mia saj�ts�gos m�don kifejez�d�tt a reform�torok teol�gi�j�ban (�s
abban az ellen�ll�sban, amelyet a megreform�lt egyh�zak tan�s�tottak az
egyh�zjoggal szemben; v�. -->antinomizmus), �s mind a mai napig
�rezteti hat�s�t abban a v�dban, hogy a katolikus erk�lcs ,,t�rv�ny-
etika''. Hogy egyh�zi jognak �s egyh�zi parancsolatoknak kell lenni�k,
�s hogy az �llamnak joga van a t�rsadalom rendj�nek biztos�t�sa v�gett
t�rv�nyeket kibocs�tani, az k�vetkezik a megfelel�en megval�s�tott
emberi -->szabads�g elemz�s�b�l. Az ember elker�lhetetlen szabads�g-
aktus�ban implicit m�don igenli szabads�g�nak a priori felt�teleit is
mint olyan dolgokat, amelyeket akarnia kell, amelyeknek lenni�k kell, e
felt�teleket azonban csak a posteriori k�zvet�t�ssel ismeri meg, �s
ez�rt a szabads�g a konkr�t cselekv�sben, az ember t�rt�nelmis�ge
miatt, ,,k�v�lr�l'' sz�rmaz� szab�lyoz�snak kell, hogy al�vesse mag�t,
aminek a maga r�sz�r�l ism�t t�rt�nelmileg ,,megtestes�lt'' �s
szeml�letes alakban kell l�teznie. Csak akkor nevezhetj�k ezt
kereszt�ny ,,t�rv�ny-etik�nak'', ha puszt�n e norm�k teljes�t�s�re
szolg�l� eszk�znek tekintik J�zus Krisztus kegyelm�t, vagy ha e norm�k
igenl�s�t, t�rgyi helyess�g�kt�l f�ggetlen�l, �nmag��rt k�vetelik meg
(-->nominalizmus) -- olyan buktat�k ezek, amelyeknek az egyh�zi
tan�t�hivatal megnyilatkoz�sai nem szolg�lnak alapul, az �tlagos
katek�zisben �s igehirdet�sben azonban nem mindig siker�l elker�lni
�ket.
========================================================================
Tradicionalizmus

Tradicionalizmus: a 19. sz�zad bizonyos katolikus filoz�fusainak �s

teol�gusainak (pl. de Bonnald, Bautain, Bonnetty) tan�t�sa, akik (a
racionalizmus �s a szkepticizmus elleni v�dekez�s�l) azt hirdett�k,
hogy az egy�ni �rtelem nem tehet szert metafizikai �s vall�si-erk�lcsi
ismeretekre, hanem csak kinyilatkoztat�sb�l (-->�skinyilatkoztat�s)
ismerhetj�k meg ezeket biztosan. E kinyilatkoztat�s �nn�n tekint�ly�vel
igazol�dik a nyelv, a n�pszellem, a hagyom�ny, az Egyh�z, a k�z�ss�gi
�rtelem stb. �ltal. Ez a tan�t�s -- amelyet az Egyh�z elutas�tott (DS
2751 �s k�v. 2811 �s k�v. 3015 3026; -->istenbizony�t�s) -- egyoldal�an
�rtelmezi az emberi megismer�s elker�lhetetlen t�rt�nelmis�g�t, a
-->kinyilatkoztat�st teszi az egyetlen ismeretforr�ss� (ami ez�ltal
�ppen szabad t�rt�nelmi jelleg�t vesz�ti el), �s figyelmen k�v�l hagyja
azt, hogy a t�rt�nelmi �thagyom�nyoz�snak �s a kinyilatkoztat�snak
c�mzettre van sz�ks�ge: ez a c�mzett az emberi �sz (-->�rtelem), amely
felel�s elhat�roz�ssal (teh�t a l�nyegi alapokb�l kiindulva) tudja csak
elfogadni a t�rt�neti �zenetet.
========================================================================
Transzcendencia

Logikai �rtelemben azokat a kijelent�seket nevezz�k

transzcendenseknek, amelyek nem csup�n a l�tez�k bizonyos k�r�re
vonatkoznak �s nemcsak azokr�l �ll�that�k, hanem sz�ks�gszer�en
�rv�nyesek minden val�s�gos vagy lehets�ges l�tez�re; ilyenek pl. a
-->l�t, az egys�g, a kimondhat�s�g (-->igazs�g), a k�v�nhat�s�g (j�s�g,
-->j�) stb. Az ilyen kijelent�sek az�rt val�ban transzcendensek, teh�t
metafizikaiak, mert minden elgondolhat� l�tez�re kiterjed�
�rv�nyess�g�k miatt az ember m�g akkor is �ll�tja �ket (implicit
m�don), ha esetleg k�rd�sesnek tartja �rv�nyess�g�ket, s�t k�ts�gbe is
vonja, vagy ak�r tagadja �ket. Transzcendent�lisnak nevezz�k azt a
k�rdez�si �s megismer�si m�dot, amelyben egy kijelent�s metafizikai
(apodiktikus) sz�ks�gszer�s�g�t �s tartalm�t (ellent�tben a puszt�n
t�nylegesre, a nem sz�ks�gszer�en l�tez�re vonatkoz� tiszt�n
,,asszert�rikus'' kijelent�ssel) �gy ismerj�k meg, hogy bebizony�tjuk,
az ilyen kijelent�s tagad�sa �nmag�t c�folja meg. Mivel az ember
megismer�- �s igenl�-k�pess�ge (szeretete �s akarata) kiz�r�lag a
-->l�t megsejt�s�ben fogja fel az egyes dolgokat, ez�rt �ppens�ggel
minden megismer�s a l�t nem-tematikus, csak implicit m�don tudatos
ismeret�n alapul, amiben m�r benne foglaltatik valamilyen tud�s
-->Istenr�l, a -->szellemr�l, a -->szabads�gr�l �s ez�rt a felett�nk �s
benn�nk l�v� -->titokr�l, m�g ha e tud�s nem v�lik is tematikuss�.
Ez�rt az emberi szellem transzcendens volta a l�nyegi alapja a
-->szem�lynek, felel�ss�gnek, a vall�si tapasztalatnak (bele�rtve a
-->misztik�t is) valamint a -->kegyelemben �s a -->kinyilatkoztat�sban
t�rt�n� isteni �nk�zl�s lehet�s�g�nek. Azok az ellenvet�sek, amelyeket
a transzcendencia-fogalommal szemben az �jabb (els�sorban evang�likus)
teol�gia hozott fel, jogosak annyiban, hogy Isten nem a t�rt�nelmis�gen
k�v�l l�p kapcsolatba az emberrel �s a vil�ggal. De ha a
transzcendenci�t �gy fogjuk fel, mint az emberrel �nmag�t t�rt�nelmileg
k�zl� titok felt�tel�t, akkor a transzcendencia fogalm�val �ssze lehet
b�k�teni azokat a dimenzi�kat (,,a l�t m�lys�ge'', az ember t�rsas
volt�nak c�lja, a l�tez�s �rtelm�nek k�rd�s�re adott v�lasz, az
abszol�t j�v�), amelyeknek hi�ny�t ezek az ellenvet�sek felr�j�k. Arra
a folyamatra, amelyben az egyes ember �s az emberis�g t�rt�nelm�ben v�g
n�lk�l transzcend�lja �nmag�t (�nmag�t m�lja fel�l), jogosan
alkalmazhatjuk a transzcendencia fogalm�t, ha figyelembe vessz�k emez
�ntranszcend�l�s lehet�s�g�nek alapj�t is (l�sd az �ntranszcendencia
fogalm�t az -->ember teremt�s�vel kapcsolatban stb.).
========================================================================
Transzszubsztanci�ci�

Transzszubsztanci�ci� (�jlatin, jelent�se: a l�nyeg megv�ltoz�sa): a

katolikus teol�giai nyelvben a keny�r �s a bor -->szubsztanci�j�nak
�tv�ltoz�sa J�zus Krisztus test�nek �s v�r�nek szubsztanci�j�v�, ami a
-->szentmise�ldozatban elv�gzett konszekr�l�s k�vetkezt�ben Isten
hatalma �ltal megy v�gbe; ennek az �tv�ltoz�snak az eredm�nyek�pp
jelenval�v� v�lik J�zus Krisztus teste �s v�re, mik�zben megmarad a
keny�r �s a bor �rz�ki jelens�g-val�s�ga (-->species). A
transzszubsztanci�ci� defini�lt tana (DS 1652) nem azt k�v�nja
t�rgyilag megmagyar�zni, hogyan j�n l�tre J�zus jelenval�s�ga, hanem
csup�n m�s fogalmi form�ban -- megakad�lyozva ezzel az �ll�t�s
jelent�s�nek elhom�lyosul�s�t -- akarja kimondani azt, hogy egyr�szt a
J�zus Krisztus �ltal �tny�jtott eledel saj�t szavai szerint az � teste
�s nem m�s, m�sr�szt pedig az empirikusan tapasztalhat� val�s�got
tov�bbra is nyugodtan tekinthetj�k a keny�r tapasztalati val�s�g�nak,
s�t, annak is kell tekinten�nk. Hogy mit �rt�nk ebben az �sszef�gg�sben
-- amely a voltak�ppeni defin�ci�t alkotja -- ,,szubsztanci�n'' �s
,,species-en'', azt v�gs� soron nem filoz�fiai t�telekb�l, hanem ebb�l
a teol�giai t�nyb�l sz�rhetj�k le: a szubsztancia azt jelenti, ami az
�tny�jtott eledelt valamilyen abszol�t �s v�g�rv�nyes l�t- �s jelent�s-
�sszef�gg�sben keny�rr� teszi (vagy m�r nem keny�rr�), hanem J�zus
Krisztus test�v�; a species pedig az, ami hozz�f�rhet� a prof�n, emberi
tapasztal�s sz�m�ra. Mivel a transzszubsztanci�ci� tan�ban az is benne
van, hogy a keny�r �s a bor sz�ne (species-e) megmarad, ez�rt e tan azt
is mondja, hogy a prof�n emp�ria joggal nem tud itt fizikai v�ltoz�st
�szlelni (l�sd m�g ezzel kapcsolatban a -->konszubsztanci�ci�t, M.
Luther felfog�s�t). A transzszubsztanci�ci� tan�val kapcsolatban
neh�zs�get okoz -- e neh�zs�g azonban nem �rinti mag�t a dogm�t -- a
nem perszon�lis fogalmi s�ma, mely tulajdonk�ppen a szervetlen
term�szetre vonatkozik. Ha a l�t�sszef�gg�s megv�ltoz�s�nak fenntart�sa
mellett er�sebben hangs�lyozzuk, hogy a keny�r �s a bor �j jelent�s-
�sszef�gg�sbe ker�l, akkor besz�lhet�nk transzszignifik�ci�r�l (vagy
transzfinaliz�ci�r�l, hogy megjel�lj�k, hogy ez az eledel �j
rendeltet�st nyert). Azonk�v�l tekintetbe kell venni, hogy itt a
szubsztancia, a l�t, a l�nyeg, a jelent�s, az �rtelem �s a rendeletet�s
�ppens�ggel azonos lehet.
========================================================================
Trichotomizmus

Trichotomizmus: az a hamis elm�let -- amely a nyugati szellemt�rt�net

folyam�n azonban mindig �jb�l felbukkan --, hogy az ember
szubsztanci�lis l�nyeg�t tekintve h�rom val�s�gb�l, testb�l, l�lekb�l
�s szellemb�l �ll, �s ezek val�s�gosan k�l�nb�znek egym�st�l
(-->k�l�nb�z�s). Ez a tan (melyet az egyh�zi tan�t�hivatal elutas�tott:
DS 301 �s k�v. 502 657 �s k�v. 900 �s k�v. 1440 �s k�v. 2826)
t�ls�gosan elv�lasztja, b�r gyakran sz�nd�ka ellen�re, az ember
szellem�t (teh�t a szem�ly�t, szellemi �s szabad t�rt�nelm�t) az
anyagi, testi val�s�gt�l, ennek a val�s�gnak a t�rt�nelm�t nem tudja
igaz�n a szellem t�rt�nelmek�nt felfogni, �s ez�rt a fel�lr�l t�rt�n�
megv�lt�st nem tudja �gy �rtelmezni, mint ami val�ban az ember test�ben
megy v�gbe. A szellem a l�lek ellenl�basa lesz, �s esszenci�lis (nem
csup�n t�rt�nelmileg adott), teh�t kib�k�thetetlen ellent�tbe ker�l a
F�ld t�rt�net�vel �s a testtel (-->l�lek, -->forma, -->szellem). A
Szent�r�s ,,trichotomizmus�ban'' a ,,szellem'' (pneuma) vagy az egy
l�leknek egy bizonyos, nevezetesen szellemi-szem�lyes mozzanat�t
jelenti, vagy az embernek aj�nd�kozott term�szetfeletti kegyelmet, a
Szentlelket, teh�t nem az ember szubsztanci�lis l�nyegi alkot�r�sz�t,
hanem Istent�l neki aj�nd�kozott �dv�ss�g�t.
========================================================================
Tridenti zsinat
 Tridenti zsinat: a 19. egyetemes zsinat, amely 1545. XII. 13-t�l
1563. XII. 4-ig �l�sezett (III. P�l, II. Gyula �s IV. Pius p�pa
idej�ben). A zsinat (az egyh�zi reformon k�v�l) dogmatikailag t�rgyalta
azokat a k�rd�seket, amelyeket a 16. sz�zadi reform�torok vetettek fel.
Ezek a k�vetkez�k: a Szent�r�s -->k�nonj�nak terjedelme, a -->hagyom�ny
normat�v jelent�s�ge, az -->eredend� b�n �s a rendetlen -->k�v�ns�g
tana; a -->kegyelemr�l, a -->megigazul�sr�l, az -->�rdemr�l, az
-->�dv�ss�g bizonyoss�g�r�l, az -->�llhatatoss�gr�l sz�l� tan�t�s; a
h�t szents�g tana �ltal�ban (ezen bel�l a -->kereszts�gi �s a
-->b�rm�l�s tana), �s k�l�n-k�l�n az -->euchariszti�nak, a
-->szentmise�ldozatnak (-->transzszubsztanci�ci�), a -->b�nb�nat
szents�g�nek, a -->betegek kenet�nek, az -->egyh�zirendnek, a
-->h�zass�gnak a tana; a -->tiszt�t�t�zr�l, a -->szentek tisztelet�r�l
�s a -->b�cs�r�l sz�l� tan�t�s. A II. vatik�ni zsinaton k�v�l a
tridenti zsinatnak vannak a legterjedelmesebb tan�t� okm�nyai (DS 1500-
1816 1820-1825 1830 1835 1847-1850). B�r ezek teljes eg�sz�ben a
hagyom�nyos tan�t�st fogalmazz�k meg f�k�pp k�z�pkori fogalmi
appar�tussal, az�rt megfelel� biblikus teol�giai megalapozotts�guk van,
nem szor�tkoznak az ellenfelek meghat�rozott n�zeteinek b�r�lat�ra
(sohasem eml�tik meg n�v szerint a reform�torokat), �s elegend� �j
szempontot tartalmaznak ahhoz, hogy a katolikus Egyh�z tan�t�sa mindazt
mag�ba fogadhassa, amire a reform�ci� vall�silag voltak�ppen
t�rekedett.
========================================================================
Triteizmus

Triteizmus: 3. sz�zadi t�vtan�t�s, amely a -->Szenth�roms�got �gy

�rtelmezi, hogy Isten l�nyeg�nek abszol�t egys�ge h�rom istenn� bomlik
sz�t (DS 112). Csak jelent�ktelen k�pvisel�i voltak. A triteizmus a 12.
sz�zadban is a kell�k�ppen nem tiszt�zott szenth�roms�gtan
k�vetkezm�nye volt; 1215-ben a IV. later�ni zsinat el�t�lte (DS 804 �s
k�v.; v�. 2826).
========================================================================
Tudom�nyelm�let

A klasszikus filoz�fia felfog�sa szerint a tudom�ny a v�ltozatlan,

�r�k elvek �s l�nyegi strukt�r�k megismer�s�vel, valamint a bel�l�k
fogalmilag vil�gosan �s logikailag egy�rtelm�en levezetett
kijelent�sekkel foglalkozik. A nominalista kritik�nak, az elm�leti
k�v�ncsis�gnak �s a term�szeten val� uralom technikai-tudom�nyos
�rdek�nek hat�s�ra a k�z�pkorb�l az �jkorba t�rt�n� �tmenet idej�n
megv�ltozik a tudom�nynak ez az eszm�je. A v�gs� elvekb�l val� logikai
levezet�st h�tt�rbe szor�tja az empirikus tapasztalati alap mint a
tudom�nyos kijelent�sek �rv�nyess�g�nek d�nt� biztos�t�ka. �m a
tudom�ny strukt�r�j�nak ezzel a megv�ltoz�s�val egyidej�leg felmer�l az
az ig�ny, hogy megint csak szigor�an tudom�nyos m�don defini�lt
eszk�z�k seg�ts�g�vel meg kell alapozni a tudom�nyos megismer�st,
logikai �s tartalmi norm�it, ennek k�vetkezt�ben a tudom�nyelm�let
kutat�si ter�lete a tudom�nyos megismer�s bels� szerkezet�nek
megalapoz�sa �s az erre ir�nyul� reflexi� lesz. Ez�rt a tudom�nyoss�g
�ltal�nosan elfogadott krit�riumainak kidolgoz�sa kezdett�l fogva a
tudom�nyelm�let els�dleges feladatai k�z� tartozik; itt figyelembe kell
venni a tudom�nyos ismeret indokl�s�nak, keletkez�s�nek �s
alkalmaz�s�nak k�l�nb�z� kontextusait, valamint a form�lis �s empirikus
tudom�nyok k�zti k�l�nbs�get. A metateoretikus megk�zel�t�ssel dolgoz�
�ltal�nos tudom�nyelm�let alaptudom�nyai k�z� sorolhatjuk a
tudom�nylogik�t, a tudom�nym�dszertant �s a tudom�nyfiloz�fi�t, amelyek
a legk�l�nb�z�bb elj�r�sokat alkalmazz�k a tudom�nyos kijelent�s-
rendszerek meglapozhat�s�g�nak, ellentmond�smentess�g�nek �s
igazolhat�s�g�nak fel�lvizsg�l�s�ra. A mai tudom�nyelm�let legt�bbet
vizsg�lt k�rd�sk�rei a k�vetkez�k: az els� a tapasztalat fogalm�val �s
a tudom�nyos megismer�s interszubjekt�v biztos�t�s�val kapcsolatos; a
m�sodik az elm�let �s a tapasztalat viszony�val, f�k�ppen pedig a
logika �s a megfigyel�s viszony�val; a harmadik a tudom�ny korhoz- �s
nyelvhez-k�t�tts�g�vel valamint a tud�s konvencion�lis jelleg�vel
kapcsolatos. Ezenk�v�l az idealit�snak, a normativit�snak �s a
kommunikativit�snak az �ltal�nos �rv�ny� tudom�nykrit�riumok
fel�ll�t�sa szempontj�b�l alapvet�en fontos mozzanatai sz�ks�gszer�en
�jabb ismeretelm�leti k�rd�sfelvet�sekhez vezetnek, mint amilyen a
logika �rv�nyess�g�nek, az analitikus m�dszerek interszubjekt�v
igazol�s�nak �s egy�ltal�n a racion�lis rekonstrukci� lehet�s�gi
felt�teleinek k�rd�se. Ennek a feladatnak a megold�s�n -- vagyis a
tudom�ny �ltal�nos �s �sszer� alapzat�nak reflekt�lt kifejt�s�n --
dolgozik a mai tudom�nyelm�let valamennyi f� ir�nyzata: a szcientizmus
(Carnap, Stegm�ller), a kritikai racionalizmus (Popper, Albert), a
konstruktivizmus (Lorenzen, Kambartel), a transzcendent�lis-univerz�lis
pragmatika (Apel, Habermas).
K. F.
========================================================================
Tulajdons�gok kicser�lhet�s�ge

Tulajdons�gok kicser�lhet�s�ge (latinul: communicatio idiomatum): azt

jelenti, hogy az -->unio hypostatica miatt J�zus Krisztus egy
szem�ly�r�l mindk�t term�szet tulajdons�gait lehet �s kell is �ll�tani.
A tulajdons�gok kicser�l�s�re voltak�ppen akkor ker�l sor logikai
�rtelemben, ha J�zus Krisztus szem�ly�t olyan n�vvel jel�lj�k meg,
amely k�zvetlen�l �gy jellemz� r�, mint a k�t term�szet valamelyik�nek
hordoz�j�ra, �s az �gy megjel�lt szubjektumr�l �ll�tjuk a m�sik
term�szet tulajdons�gait (pl. ,,Isten Ig�j�t keresztre fesz�tett�k'').
A Szent�r�s �s a tan�t�hivatal mindig is �lt a tulajdons�gok
kicser�l�s�vel. A skolasztika idej�n hat szab�lyt �ll�tottak fel erre
vonatkoz�lag:
1. J�zus Krisztus konkr�t isteni �s emberi tulajdons�gait ki lehet
cser�lni (,,Az Isten ember'').
2. Isteni �s emberi elvont tulajdons�gokat nem lehet kicser�lni,
elvont tulajdons�gokat nem lehet a konkr�t tulajdons�gokr�l �ll�tani
(helytelen a k�vetkez� �ll�t�s: ,,J�zus Krisztus embers�ge a
megtestes�lt Ige'').
3. Hamis az olyan kijelent�s, amelyben tagadjuk J�zus Krisztus
valamelyik tulajdons�g�t, amely �t k�t term�szet�nek egyike miatt
megilleti (�gy hamis ez a kijelent�s: ,,A Logosz nem halt meg'').
4. Az ember J�zus nem lehet szubjektuma olyan kijelent�seknek,
amelyek az unio hypostatica l�trej�tt�t fejezik ki (hamis ez a
kijelent�s: ,,Az ember Istenn� lett'').
5. K�telez� az �vatoss�g, ha az ,,ember'' vagy ,,Isten'' sz�
sz�rmaz�kait vagy �sszet�teleit haszn�ljuk (hamis Nesztoriosz t�tele:
,,Krisztus Istent hordoz� ember'').
 6. �vatosan kell haszn�lni az eretnekek �ltal alkalmazott
fordulatokat (ilyen pl. az ari�nusok t�tele: ,,Krisztus teremtm�ny'',
amit helyesen is lehet �rteni).
A tulajdons�gok kicser�l�s�nek e logikai szab�lyai az -->unio
hypostatica realit�s�nak mintegy a logikai vet�let�t alkotj�k.
========================================================================
T�bingeni iskola

1. Az (�jabb) evang�likus t�bingeni iskola a protest�ns teol�gia

egyik ir�nyzata a 19. sz�zadban, amelynek legjelent�kenyebb k�pvisel�i
(pl. F. Chr. Baur, D. Fr. Strauss, E. v. Zeller) T�bingenben m�k�dtek;
ez az ir�nyzat t�bb vonatkoz�sban is mag�n viselte a 19. sz�zad
szellem�nek saj�toss�gait: jellemz� volt r� a spekulat�v rendszer
kidolgoz�s�ra val� t�rekv�s, melyet a n�met idealizmust�l vett �t, �s a
t�rt�neti kriticizmus. --
2. A katolikus t�bingeni iskola (Drey, Hirscher, M�hler, Kuhn,
Hefele, Staudenmaier stb.) -- amely eg�szen a katolikus Egyh�z talaj�n
�ll -- t�lmegy a 18. sz�zad felvil�gosod�s�nak sz�k racionalizmus�n. Az
�jskolasztik�t�l elt�r�en a n�met idealizmus gondolati eszk�zeit
haszn�lja fel, fejlett t�rt�neti �rz�ke k�vetkezt�ben j�l l�tja a
vall�s �s a dogma t�rt�neti v�ltoz�s�t, �s a t�rt�neti m�dszert
alkalmazza a teol�gi�ban.
========================================================================
T�relem

A t�relem, ha helyesen �rtik �s helyesen gyakorolj�k, nem az igazs�g

ir�nti �ltal�nos, szkeptikus k�z�mb�ss�gb�l �s nem is abb�l a n�zetb�l
fakad, hogy objekt�v �rtelemben minden kereszt�ny felekezet egyenrang�,
hanem alapja a kereszt�ny szeretet, a m�sik ember lelkiismerete ir�nti
tisztelet �s az a felismer�s, hogy igazi hitbeli egyet�rt�st a dolog
l�nyeg�b�l k�vetkez�leg nem lehet kik�nyszer�teni, �s hogy
erk�lcstelens�g volna ilyesmit megk�s�relni vagy valakit k�ls�leges,
hazug hitvall�sra r�venni. Az embernek l�nyeg�n�l fogva sz�ks�ge van
egy bizonyos szabads�g-szf�r�ra, amely lehet�v� teszi neki, hogy
konkr�tan megval�s�tsa szabads�g�nak bels� d�nt�s�t. Mivel a konkr�t
val�s�gban az ember sohasem birtokolja statikusan az igazs�got, hanem
mindig t�rt�neti folyamatokban tal�l r�, ez�rt az Egyh�z nem v�t a
r�b�zott igazs�g ellen (amely szint�n nem statikus), ha jogosnak ismeri
el ezt a szabads�gszf�r�t. E szabads�g-szf�ra hat�ra a m�sik embernek
ugyanez a joga. Ez�rt a szabads�g-szf�ra tiszteletben tart�sa �s ezzel
egyidej� korl�toz�sa olyan probl�m�kat vet fel, amelyeken sem a
totalit�rius parancsuralmi rendszer, sem az abszol�t liberalizmus nem
tud �rr� lenni. Ezek megold�sa maga is t�rt�neti v�ltoz�snak van
al�vetve (�gyhogy a t�relem �s a t�relmetlens�g r�gebbi
megnyilv�nul�sait nagyon �vatosan kell meg�t�lni), �s e probl�m�kat
mint konkr�t probl�m�kat csak a gyakorlatban lehet megoldani
t�relemmel, b�tors�ggal �s nagylelk�s�ggel. Mivel az -->�llamnak mint
term�szetes-f�ldi t�rsas�gnak �ltal�ban v�ve �s l�nyeg�n�l fogva nem
feladata, hogy pozit�v m�don el�seg�tse a term�szetfeletti
kinyilatkoztat�snak �s ezzel az Egyh�znak az �gy�t (hab�r azt
akad�lyoznia sem szabad), ez�rt a katolikus felfog�s szerint
napjainkban semmi akad�lya sem lehet a kereszt�ny felekezetek t�rv�nyes
egyenjog�s�g�nak, �s ma ez a korhoz ill� (�s ugyanakkor bizony�ra
maradand� �rv�ny�) kifejez�d�se a t�relemnek, amivel a kereszt�ny
minden m�s embernek tartozik (v�. II. vatik�ni zsinat, Gaudium et spes
28 43 73 75, Ad gentes 11, Dignitatis humanae 14). Az �llamnak azonban
sok esetben joga �s k�teless�ge lehet az, hogy a k�z�letben n�melyek
meggy�z�d�s�vel szemben megv�dje a term�szetes erk�lcsi t�rv�ny
norm�it, mert ezzel csup�n minden ember szabads�g-szf�r�j�t v�delmezi
n�melyek t�lkap�saival szemben. Az Egyh�zban �s az �llamban kialakulhat
olyan rendszer, amely nincs al�vetve a nyilv�noss�g ellen�rz�s�nek,
ugyanakkor m�gis elt�ri a b�r�latot (ami azonban hat�stalan marad). Az
ilyen puszt�n form�lis t�relem v�gs� soron az elnyom�s eszk�z��l
szolg�l.
========================================================================
Ubikvit�s-tan

Luther �tmenetileg az ubikvit�stan seg�ts�g�vel pr�b�lta

megmagyar�zni J�zus Krisztus test�nek �s v�r�nek az euchariszti�ban
val� jelenl�t�t: ennek �rtelm�ben J�zus Krisztus embers�ge r�szes�l az
isteni minden�tt jelenval�s�gban. Az ubikvit�s-tan nem �rtette meg,
hogy az unio hypostatica nem jelenti J�zus Krisztus v�ges emberi
term�szet�nek bels� isteniv�-v�l�s�t, teh�t nem k�lcs�n�zhet neki
minden�tt jelenval�s�got, m�r csak az�rt sem, mert ez J�zus Krisztusnak
k�l�nleges jelenl�t�t sz�ntetn� meg a szents�gben.
========================================================================
�jj�sz�let�s

A Szent�r�s �jj�sz�let�snek nevezi (Jn 1,13; 3,5 �s k�v.; Tit 3,5

stb.) a b�n�s ember -->megigazul�s�t (-->kereszts�g), mivel
a) az �llapotszer� kegyelem (-->megszentel� kegyelem) �ltal az ember
olyan �lland�, bels� elevens�gre tesz szert, amely k�pess� teszi az
Isten gyermek�hez m�lt� �nmegval�s�t�sra, vagyis olyan
�nmegval�s�t�sra, amely megfelel Isten akarat�nak �s szents�g�nek �s
pozit�v m�don ir�nyul az �r�k �let elnyer�s�re (teh�t az ember a
legmagasabb rend� �rtelemben lesz ,,elevenn�''), �s mivel
b) ezt az isteni �letet Isten �jonnan �s ingyen (teh�t ,,fel�lr�l'':
Jn 3,7) adom�nyozza a b�n�snek, aki az -->eredend� b�n miatt h�j�n van
az �s�llapot kegyelm�nek, szem�lyes b�ne miatt pedig a
megigazults�gnak.
========================================================================
�jplatonizmus

�jplatonizmus: az antik filoz�fia utols� szakasza (melyben f�k�nt, de

nem kiz�r�lag a platonizmus hat�sa �rv�nyes�l). Az �jplatonizmusnak
mint a korszellem kifejez�d�s�nek �s filoz�fiai objektiv�ci�j�nak igen
nagy jelent�s�ge volt abb�l a szempontb�l, hogy a -->patrisztik�ban
kialakulhatott a kereszt�nys�g els� tudom�nyos (filoz�fiai �s
rendszeres) �nreflexi�ja. A maga m�dj�n mind Origen�sz, mind Szent
�goston �jplatonista volt, �s �gy �jplatonista volt az ,,aty�k'' eg�sz
teol�gi�ja (b�rmily sokr�t� volt is ez). De mivel a metafizika
t�rt�nelmis�ge �ppens�ggel nem azt jelenti, hogy a szellem egyik alakja
nyomtalanul elt�nik �s valami eg�szen m�snak adja �t a hely�t, hanem
azt, hogy a szellem j�v�beli alakja megv�ltoztatva meg�rzi a r�gebbit;
�s mivel a kereszt�nys�g mint eg�sz (mint egyetemes, vagyis katolikus
vall�s) t�rt�nelme sor�n minden�tt r�tal�l arra, ami az �v�, ez�rt a
kereszt�nys�g mindig �rizni fogja az �jplatonizmus �r�ks�g�t mint igazi
kereszt�ny �nfelfog�s kialak�t�s�ra alkalmas eszk�zt, m�g ha k�s�bb
m�dos�tja �s kritikailag eg�szen �j vonatkoztat�si rendszerbe
transzpon�lja is. Az �jplatonizmusnak ezek a meg�rz�sre m�lt�
mozzanatai a k�vetkez�k: Isten mint abszol�t, transzcendensnek
megmarad� l�t, mint Logosz; a v�ges l�tez� mint az isteni l�tben val�
,,r�szesed�s''; a vil�g hierarchikus rendj�nek gondolata; a v�gesnek az
a t�rekv�se, hogy visszat�rjen eredet�hez; az Istenre utalt, szellemi
l�lek; az etika �s a misztika mint ,,szellemiv� v�l�s'' �s felemelked�s
Istenhez. Az �jplatonizmus azonban vesz�lyt is jelentett a
kereszt�nys�gre, �s ez csak nehezen tudott ellene v�dekezni: az
�jplatonizmus megnehez�tette a kereszt�nys�gnek a saj�t voltak�ppeni
tartalmaira ir�nyul� teol�giai reflexi�t, �gyhogy ez ez�rt is
megoldatlan feladat, e megoldatlans�g pedig akad�lyozza a kereszt�nys�g
tal�lkoz�s�t a jelennel. Igazi kereszt�ny t�ma ugyanis a teremt�s; a
t�rt�nelem (a maga egyszeris�g�vel, megford�thatatlans�g�val �s a vele
j�r� v�ltoz�ssal, amelyet Isten az emberr�-lev�sben saj�tjak�nt
fogadhat el); a nem-azonoss�g pozitivit�sa; a szem�ly, a szabads�g, a
szeretet (amely t�bb, mint a Logosz dinamik�ja); a mind�r�kre
elfogadott j� v�gess�g; az egyes szem�ly �r�k �rv�nyess�ge stb.
Mindezek idegenek az �jplatonizmust�l, �s ez�rt e t�m�kat (ha nem is
tartalmi t�rgyak�nt, de m�gis) mint a kereszt�ny l�tfelfog�s
alapstrukt�r�it (gondolkod�si form�it) m�g kev�sb� dolgozta ki az
Egyh�z kereszt�ny teol�gi�ja, mint azokat a feladatokat, amelyeknek
kidolgoz�s�n�l az �jplatonizmus seg�ts�get jelenthetett.
========================================================================
�j sz�vets�g

�j sz�vets�g (mint �dvt�rt�neti val�s�g). Minden v�ges, teremtett

(testi-szem�lyes) val�s�gnak maradand� ,,alapt�rv�nye'' az a lehet�s�g,
m�lt�s�g �s k�teless�g, hogy elfogadja Isten �n�tad�s�t, hogy r�szes�v�
legyen az isteni term�szetnek. �mde ennek a maradand�, mag�ba a
val�s�gba be�rt, s�t, azzal azonos alapt�rv�nyek t�rt�nelme van:
a) objekt�v �rtelemben, amennyiben ez a teremtm�nynek sz�l� isteni
�nk�zl�s egyr�szt az egyes emberek szem�lyes t�rt�nelm�ben az embert�l
szabadon elfogadott �nk�zl�sk�nt mindig �jb�l be kell, hogy k�vetkezz�k
az ember mindenkor meghat�rozott szitu�ci�j�ban (az emberek szellemi
t�rt�nelm�nek �lland�an �j szitu�ci�j�ban), m�sr�szt Isten Logosz�nak
megtestes�l�s�ben ez az �nk�zl�s olyan cs�cspontot �r el, amely Isten
aj�nlat�nak �s az aj�nlat emberi elfogad�s�nak dialogikus, �nmag�ban
nyitott t�rt�nelm�t -- (e t�rt�nelem eg�sz�t tekintve)
megford�thatatlanul -- emez �nk�zl�s v�g�rv�nyes gy�zelm�nek
t�rt�nelm�v� teszi;
b) szubjekt�v �rtelemben, amennyiben e t�rt�nelem megismer�s�nek
(nevezetesen: t�teles, tudatos �s k�z�ss�gi megismer�s�nek) is
t�rt�nelme van, ami egy�tt bontakozik ki Isten szem�lyes �n�tad�s�nak
objekt�v t�rt�nelm�vel.
Ez�rt az -->�dvt�rt�netnek egyetlen abszol�t metszete van: -->J�zus
Krisztus �nkinyilatkoztat�sa (ami �t Isten Ig�j�nek megtestes�l�sek�nt
mutatta meg), -->hal�la �s -->felt�mad�sa (ez a h�rom mozzanat
felt�telezi egym�st, �s megbonthatatlan egys�get alkot). Az �nk�zl�s
t�rt�nelme �benne visszavonhatatlanul megval�s�totta azt, amit
l�nyeg�ben m�r eleve munk�lt Isten �s amire gondolt: Isten �nmag�t adta
a vil�gnak, a vil�g pedig (mint eg�sz) -- J�zus Krisztus kegyelm�nek
tett�ben, melyet a vil�gon v�ghezvitt -- v�g�rv�nyesen elfogadta
Istent, �gyhogy Isten szava �s a vil�g v�gs� szava m�r elhangzott Isten
�s a vil�g sz�m�ra a megtestes�lt Ig�ben, az � �n�tad�
engedelmess�g�ben �s ennek teljes elfogad�s�ban, amit a felt�mad�s
k�pvisel. Hab�r �nk�zl�s�ben Isten �gy k�zli mag�t a t�rt�nelemmel,
hogy � az abszol�t j�v�, a t�rt�nelem entelekhei�-ja �s c�lja, az�rt az
abszol�t j�v� v�r�sa (ami a kegyelem aj�nd�ka) nem sz�nteti meg a
prof�n t�rt�nelem komolys�g�t �s jelent�s�g�t. Mert az -->Isten
orsz�g�ra val� rem�nyteli v�rakoz�s (-->rem�ny) �ppen azt jelenti, hogy
a t�rt�nelemben minden�tt -- nemcsak a voltak�ppeni vall�si
t�rt�nelemben -- �s konkr�tan az �dv�ss�g a t�t. Minden pozit�v
erk�lcsi gyakorlat az abszol�t j�v� elfogad�s�nak k�zvet�t�se. Ez a
t�rt�nelem mint eg�sz -- mivel benne foglaltatik az �j sz�vets�g
idej�ben -- azt az �g�retet kapta, hogy nem a hal�l �ress�g�be fog
torkollni. A h�v�k k�z�ss�ge, az -->Egyh�z -- abban az igazs�gban,
amelynek l�nyege megfelel ennek az eszkatologikus v�g�rv�nyess�gnek --
hat�rozottan megvallja azt, ami ily m�don megt�rt�nt �s elkezd�d�tt
J�zus Krisztusban. Ez�rt van az, hogy az Egyh�z a vil�g predefini�lt
�dv�ss�g�nek alapszents�ge, ez�rt van az �jsz�vets�gi hitnek -- vagyis
az �jabb evil�gi �dvt�rt�neti korszak �ltal m�r nem t�lsz�rnyalhat�, �j
�s �r�k -->sz�vets�gben val� hitnek -- abszol�t jellege abban az
�rtelemben, hogy minden m�s igazs�g (ide sorolva m�s vall�sok
igazs�gait is) csak ennek a hitnek a t�k�letesebb kifejez�sek�nt j�het
tekintetbe, an�lk�l, hogy ezt val�ban t�lsz�rnyaln� vagy addit�v m�don
kieg�sz�ten�, �s ez�rt van az �j sz�vets�gben a szents�geknek -- vagyis
azoknak a jeleknek, amelyek az egyes embereknek oda�g�rik a kegyelmet
�let�k d�nt� szitu�ci�iban -- objekt�v jelleg�k (a szents�g mint
-->opus operatum). Az �j sz�vets�g ai�n-j�t nem fogja felv�ltani az
�dvt�rt�netnek egy m�sik, evil�gi korszaka, mert az �j sz�vets�g ai�n-
ja a v�glegesnek, Isten elj�tt�nek a meghirdet�se. De emez ai�n
l�nyeg�nek m�g nyilv�nval�v� kell v�lnia, mert ez az ai�n voltak�ppen
csak -->Isten sz�nel�t�s�ban �s a test -->felt�mad�s�ban fejez�dik ki a
maga saj�tos m�dj�n, teh�t nem az el�z� �dvt�rt�neti korszak �s nem a
m�g meg nem dics��lt vil�g eszk�zeivel.
========================================================================
Unio hypostatica

Unio hypostatica (latin, sz� szerinti jelent�se: egyes�l�s �s

maradand� egys�g egyetlen -->h�posztaszisz-ban, vagyis szem�lyben). Az
unio hypostatica teol�giai szakkifejez�se azt jelenti, hogy -->J�zus
Krisztusban egy emberi term�szetnek �s a Logosz isteni szem�ly�nek
(szem�ly = h�posztaszisz) egyes�l�se �s maradand� egys�ge k�vetkezt�ben
egy emberi val�s�g Isten Ig�j�nek teremtm�nyi �nkifejez�s�v� lett (DHI:
DS 252-263 301 �s k�v. 426 436 �s k�v. 516). Ez a megfogalmaz�s az els�
n�gy �vsz�zad nagy krisztol�giai k�zdelmeinek az eredm�nye. E
k�zdelmeket bizonyos balul siker�lt k�s�rletek v�ltott�k ki, melyeknek
c�lja annak a Szent�r�s �ltal tan�s�tott t�nynek a racion�lis-
spekulat�v megvil�g�t�sa volt, hogy J�zus Krisztus val�s�gos ember �s
val�s�gos Isten. E krisztol�giai eretneks�gek az�rt voltak vesz�lyesek,
mert mag�t az emberr�-lev�st �s �gy J�zus val�s�gos embers�g�t Isten
puszta �larc�v� fokozt�k le (-->arianizmus, -->apollinarizmus) pl.
azzal, hogy azt �ll�tott�k, J�zusnak nincs emberi lelke, vagy azzal,
hogy az isteni Logosz ,,lelk�ben'' l�tt�k a Logoszt a testtel �sszek�t�
kapcsot (ez a n�zet k�vetkezetes form�j�ban a -->monofizitizmushoz
vezetett, �s �gy a megv�lt�st Istennek mint Istennek a tett�v�
v�ltoztatta), vagy azzal, hogy tagadt�k, hogy az isteni Logosz volna az
emberi val�s�g ,,szubjektuma'' is (-->nesztorianizmus, amely az emberi
t�rt�n�st J�zus Krisztusban ama szakad�kon innenre teszi, amely
elv�lasztan� Istent �s a teremtm�nyt, ha a val�ban emberi nem volna
J�zusban a sz� legigazibb �rtelm�ben mag�nak Istennek a val�s�ga).
J�zus Krisztus kett�s -->term�szet�nek elismer�s�vel (ez a -->kalkedoni
zsinaton t�rt�nt) a krisztol�gia sz�m�ra lehets�gess� v�lt, hogy a
d�nt� jelent�s�g�, a megv�lt�st hordoz� k�zvet�t�i tettet ennek a
vil�gnak a val�s�g�ba, �ppen J�zus Krisztusnak az emberi term�szet�be
helyezze, �s �gy a megv�lt� tett a Logosznak a tette �s ugyanakkor az
emberi szabads�gnak a tette, �s az is marad. Ez a tan mag�ban foglalja,
hogy a Logosz emberi term�szet�nek igazi, spont�n, szabad, szellemi
cselekv�sk�zpontja, emberi �ntudata van, amely teremtm�nyi m�don �ll
szemben az �r�k Istennel, �s igazi emberi magatart�st tan�s�t ir�nta:
im�dja �t, engedelmeskedik neki �s mindenest�l az � teremtm�ny�nek
tartja mag�t. J�zus ugyanis nem emberalakban rajtunk munk�lkod� Isten,
hanem Isten �s ugyanakkor val�s�gos ember, aki igazi emberi
szabads�g�val lehet a k�zvet�t�nk Istenn�l. Az unio hypostatica
aktu�lis problematik�ja �ppen az, hogy ez mik�pp gondolhat� el. A
megold�sn�l abb�l kellene kiindulni, hogy csak egy isteni szem�ly k�pes
egy t�le re�lisan k�l�nb�z� szabads�got �gy birtokolni a saj�t
szabads�gak�nt, hogy az tov�bbra is szabad marad m�g az �t birtokl�
isteni szem�llyel szemben is, e szabads�g viszont �nmaga ontol�giai
szubjektumak�nt nyilv�n�tja ki ezt a szem�lyt. Mert csak Istenr�l lehet
egy�ltal�n elgondolni, hogy � l�tre tud hozni valamit, ami csakugyan
k�l�nb�zik t�le mag�t�l. �ppen �gy kell elgondolni a Logosz-szem�lynek
emberi term�szet�hez val� viszony�t, hogy itt az �n�ll�s�g �s a
radik�lis k�zels�g egyar�nt el�ri egyszeri, m�s esetekkel min�s�gileg
�ssze nem hasonl�that� cs�cspontj�t, amely a Teremt�-teremtm�ny viszony
egyszeri cs�cspontja. Ebb�l k�vetkezik: amilyen m�rt�kben �s amilyen
m�don az unio hypostatica re�lis-ontol�giai (m�gpedig ontol�giailag
legmagasabb rend�) meghat�roz�sa az emberi term�szetnek, tov�bb�
amilyen m�rt�kben �s amilyen m�don �nmaga �ltal ,,mag�n�l van'' ez az
emberi term�szet (�s ez szellemis�g�b�l k�vetkezik), olyan m�rt�kben �s
olyan m�don mag�t�l tudat�ban is kell, hogy legyen ennek az unio
hypostatic�nak; az unio hypostatica nem lehet puszt�n az � ,,k�v�lr�l''
adott t�rgyi tud�s�nak tartalma, vagyis Krisztus emberi lelke
k�zvetlen�l ontikusan �s tudatosan van a Logoszn�l (l�sd m�g: -->J�zus
tud�sa). Ennek alapj�n mondhatjuk (l�nyegi kijelent�sk�nt J�zus
Krisztusr�l): ,,J�zus az az ember, aki az Istennek val� egyszeri,
abszol�t �n�tad�st �li'', de csak azzal a felt�tellel mondhatjuk ezt,
ha az abszol�t �n�tad�s tartalmazza Isten abszol�t �nk�zl�s�t (-->Isten
�nk�zl�se), ami az �ltala kieszk�z�lt val�s�got (Isten �nk�zl�s�nek
Istennel megaj�nd�kozott c�mzettj�t, akit ez az �nk�zl�s teremt meg)
mag�nak a kieszk�zl�nek a val�s�g�v� teszi, �s ha ez az egzisztenci�lis
kijelent�s eg�szen radik�lis m�don l�tkijelent�s is. --
-->Megtestes�l�s.
========================================================================
Unitarizmus

Unitarizmus: a 16. sz�zadi reform�ci� folyam�n l�trej�tt szakad�r

csoportok (M. Servet, Fausto Sozzini) tan�t�sa, mely csoportok tagadt�k
a -->Szenth�roms�g tan�t, mert �sszeegyeztethetetlennek tartott�k a
szigor� monoteizmussal. A modern liber�lis protestantizmusban az
unitarizmus nagyobb jelent�s�gre tett szert (f�leg Amerik�ban). --
-->Socinianizmus.
========================================================================
�r napja

�r napja: a vil�gnak �s az emberis�g id�beli t�rt�nelm�nek a v�ge, a

mindens�gnek ebben a beteljes�l�s�ben ugyanis nyilv�nval�v� fog v�lni,
hogy a vil�g- �s az �dvt�rt�nelem alapja, m�rt�ke �s c�lja a vil�gnak
sz�l� isteni �nk�zl�s volt, ami a Logosz emberr� lev�s�ben �s m�v�ben
�rte el cs�cspontj�t �s lett visszavonhatatlanul v�g�rv�nyess�. Ha
teh�t a mindens�g beteljes�l�se bek�vetkezik, nyilv�nval�v� fog v�lni
az emberr� lett Logosz vil�g- �s �dvt�rt�neti rangja, a Logosz ,,�jra
el fog j�nni'' a vil�g sz�m�ra hozott kegyelemnek �s a vil�g
-->�t�let�nek l�that� alakj�ban (-->par�zia). Ennek megfelel�en a
Szent�r�s Istenuralm�nak (�sz�vets�g) �s J�zus Krisztus uralm�nak
(�jsz�vets�g) gy�zelmesen nyilv�nval�, a t�rt�nelmet lez�r�
�rv�nyes�l�s�t is nevezi Jahve napj�nak, az �r napj�nak, az Emberfia
napj�nak, J�zus Krisztus napj�nak, ,,ama napnak'', a napnak, az utols�
�t�let napj�nak (�m 5,18-20; Iz 2,2; 13,6 �s k�v.; 1Kor 1,8; 5,5; Lk
17,24; Fil 1,6; Jn 6,39 �s k�v. stb.).
========================================================================
�t

Mivel az ember term�szete a v�ltoz�s, s mivel a r� kir�tt �s t�le

megk�vetelt fejl�d�snek ir�nya van, ez�rt a kereszt�ny ember -- Isten
-->kegyelm�n alapul� -- fejl�d�s�nek lehet�s�g�t �s feladat�t (mely
fejl�d�s c�lja az ember v�gleges beteljes�l�se -->Isten sz�nel�t�s�ban;
v�. -->menny, -->boldogs�g) kifejezhetj�k az �t k�p�nek seg�ts�g�vel
(v�. ApCsel 9,2). E k�p el�nk �ll�tja a sz�ks�gszer�s�get, a fejl�d�st,
az �letm�d, a ,,v�ndorl�s'' c�lra-ir�nyults�g�t. Mivel minden tart�s
�letforma felfoghat� ,,�tk�nt'', ,,v�ndorl�sk�nt'', ez�rt k�t ,,�tr�l''
is besz�lhet�nk (a j� �s a gonosz, a keskeny �s a sz�les �t: Mt 7,13 �s
k�v.). Mivel -->J�zus k�vet�se folyt�n a kereszt�ny ember �let�nek
alapja, ereje �s c�lja J�zus Krisztus, ez�rt egyenesen � az �t maga (Jn
14,6).
========================================================================
�dvhelyzet

�dvhelyzeteknek nevezz�k azokat a val�s�gos vagy elgondolhat�

szitu�ci�kat, amelyek az egyes ember szabad, �dv�ss�ges cselekv�s�nek
�s az ilyen cselekv�s k�telez� volt�nak lehet�s�gi felt�tel�t alkotj�k.
Ha eltekint�nk a ,,tiszta'', puszta -->term�szet csup�n elgondolhat�
�llapot�t�l, akkor h�rom l�nyeges �dvt�rt�neti szakaszt
k�l�nb�ztethet�nk meg. Ezek:
1. a paradicsomi �dvhelyzet, vagyis az Isten �nk�zl�se folyt�n
term�szetfeletti kegyelemben r�szes�tett, a concupiscentia-t�l val�
mentess�ggel (-->integrit�s) kit�ntetett, a hal�l k�nyszere al�l
feloldozott embernek az �dvhelyzete az eredend� b�n el�tt, az �si
igazs�goss�gnak a b�nbees�s el�tti (,,szupralapsz�rius'') �llapota
(-->�s�llapot, -->paradicsom);
 2. annak az embernek az �dvhelyzete, aki az -->eredend� b�n
�llapot�ban �l J�zus Krisztus, illetve (hitben, szeretetben �s a
kereszts�gben val�) megigazul�sa el�tt, a ,,bukott term�szetnek'' a
b�nbees�s ut�ni (,,infralapsz�rius'') �llapota;
3. a J�zus Krisztus kegyelme �ltal megszentel�d�tt igaznak az
�llapota, aki egykor b�n�s volt az eredend� b�n �s szem�lyes b�ne
miatt; a ,,bukott �s helyre�ll�tott term�szet'' �llapota.
Ez a h�rom �llapot az �dvt�rt�nelemben nem pontosan egym�s ut�n
k�vetkezik, illetve ezek r�szben csak az egyetlen �dvhelyzet aspektusai
(mivel az eredend� b�n mindig csak Isten ama sz�nd�k�val egy�tt
gondolhat� el, hogy J�zus Krisztusra val� tekintettel kiengesztel�dj�k
a vil�ggal: -->egzisztenci�l); ezek az �dvhelyzetek eleve benne
foglaltatnak Isten �nk�zl�s�nek (J�zus Krisztusban bek�vetkez�
�nk�zl�s�nek, v�. -->krisztocentrikus szeml�let) megszentel� �s
megbocs�tani k�sz akarat�ban, �s az �dv�ss�gnek ezt az egyetlen, v�gs�
l�nyegi strukt�r�j�t fejtik ki a t�rt�nelemben: a paradicsomi kegyelem
m�r J�zus Krisztus kegyelme, a b�nt Isten csak az�rt t�ri el, mert a
b�n nem tudja megsemmis�teni, sz�nd�ka ellen�re sem, annak a nagyobb
kegyelemnek az �dvhelyzet�t, amely J�zus Krisztusnak, minden teremtm�ny
els�sz�l�ttj�nek a kegyelme, hanem bizonyos �rtelemben kiadja erej�t e
kegyelem v�gtelen b�s�g�ben �s abszol�ts�g�ban; �s ez az alapvet�,
�tfog� �dvhelyzet, amely mindig �s mindenkor maga J�zus Krisztus, csak
nyilv�nval�v� v�lik a kereszt�ny korban �s az egyes ember �dv�ss�ges
cselekv�s�ben az�ltal, hogy hat�rozott hit t�rgya lesz �s szents�gileg-
eszkatologikusan k�zzelfoghat� alakot �lt, �s ugyanakkor bek�vetkezik
ennek az �dvhelyzetnek a szubjekt�v elfogad�sa a hitben �s a
szents�gben (amit ism�t �nmaga eszk�z�l ki).
========================================================================
�dv�ss�g

�dv�ss�g: vall�si �s teol�giai alapfogalom, de voltak�ppen nem

teol�giai szakkifejez�s. Az �dv�ss�g fogalma els�sorban nem
,,objekt�v'' eredm�nyt jelent (mint ahogy az evil�ghoz tapad�
ir�nyzatok �s ut�pi�k gondolj�k), hanem ,,szubjekt�v'', egzisztenci�lis
gy�gyul�st �s az �let beteljesed�s�t. M�r az �sz�vets�g -->etiol�gi�ja
jelzi, de igaz�n csak a -->kontingenci�nak, a l�tez�s �lland�
fenyegetetts�g�nek tapasztalata (kiv�ltk�ppen a b�nnek �s a hal�lnak a
tapasztalata) mutatja meg azt, amir�l J�zus �zenete is tan�skodik, hogy
ti. az ember nem biztos�thatja a maga tev�kenys�g�vel �dv�ss�g�t. A
bibliai �dv�ss�g-�zenet �rtelme els�sorban az, hogy leplezze, hogy az
�dv�ss�g hi�ny�nak eredete az ember saj�t tett�ben rejlik, �s hogy ily
m�don kimutassa az egy emberis�g �sszefon�d�s�t az �dv�ss�g k�z�s
hi�ny�ban (-->eredend� b�n), hogy azut�n az �dv�ss�get ugyanebben az
emberis�gre �s az egyes emberre val� dialektikus vonatkoz�sban mutassa
be; eszerint az �dv�ss�g az eg�sz emberis�g egyes�l�se Isten orsz�g�v�
(-->baszileia) �s ugyanakkor -->Isten �nk�zl�se az egyes embernek,
amivel J�zus Krisztusban aj�nd�kozza meg �t. Teh�t J�zus Krisztusban
(valamint Isten k�ny�r�let�nek �s kegyelm�nek benne gy�zedelmesked�
eszk�z�ben, Isten �j n�p�ben, az Egyh�zban) megny�lt az emberis�g �s az
egyes ember sz�m�ra az �dv�ss�g �tja, �s a t�rt�nelem -->�dvt�rt�netnek
bizonyult, de az �dv�ss�gnek ez a jelenl�te m�g nem jelenti az �dv�ss�g
szubjekt�v tapasztal�s�t, mert -- eltekintve att�l, hogy a Krisztusr�l
val� �dv�z�t� tapasztal�st csak tan�k k�zvet�tik -- a kegyelem
tapasztal�sa sem eredm�nyezi az -->�dv�ss�g bizonyoss�g�t, �s nem
tartalmazza a gy�gyul�snak, a vigasztal�snak, a maradand�s�gnak azt a
bizonyoss�g�t, amit az ,,�dv�ss�g'' sz� voltak�ppen jelent. Ez�rt az
�dv�ss�g fogalm�t nem volna szabad egyszer�en azonos�tani a
kegyelemmel, hanem (ism�t elt�r�en az evil�gi ut�pi�kt�l) meg kellene
hagyni benne a v�g�rv�nyess�g mozzanat�t, amit a teol�gia -->Isten
sz�nel�t�s�nak �s a test -->felt�mad�s�nak k�l�nb�z� szektorokhoz
tartoz� fogalmaival fejez ki; ezeket lehetne �sszefoglalni az
,,�dv�ss�g'' sz�ban, ami az eg�sz emberre vonatkozik eg�sz val�s�g�ban,
�s amit itt, az id�belis�gben m�g nem nyert�nk el semmilyen objekt�v
megv�ltotts�gban, semmilyen kegyelemben, semmilyen egyh�zban. Ezt az
ember �lland� tapasztalata tan�s�tja. �gy az �dv�ss�g a kereszt�ny
�dvrendben is az �g�retnek, a -->rem�nynek l�nyegi t�rgya marad.
========================================================================
�dv�ss�g bizonyoss�ga

�dv�ss�g bizonyoss�ga: a reform�ci� teol�gi�j�nak egyik fogalma, mely

a megigazul�sban val� oly szil�rd hitet jelent, hogy e hit nem enged
meg semmilyen k�telked�st az ember v�gleges �dv�ss�g�ben. Az
�dv�ss�gnek ezt a bizonyoss�g�t a katolikus teol�gia az �dv�ss�g
abszol�t bizonyoss�g�nak nevezi, �s a tridenti zsinat elutas�totta (DS
1533 �s k�v. 1540 �s k�v. 1563 �s k�v.), mert az az abszol�t tilalom,
hogy a kereszt�nynek nem szabad k�telkednie Istennek J�zus Krisztusban
val�ban v�ghezvitt megv�lt� tett�ben �s �ltal�nos �dv�z�t� akarat�ban,
m�g nem jelenti azt, hogy ne k�telkedhetn�k saj�t maga �dv�ss�gre m�lt�
volt�ban. A saj�t �dv�ss�g�t illet�en a kereszt�nynek az a dolga, hogy
�polja mag�ban az �dv�ss�g gyakorlati bizonyoss�g�t, a ,,legszil�rdabb
rem�nyt'' �s ugyanakkor az irgalmas Isten szuver�n tetsz�s�re b�zza a
maga v�g�rv�nyes sors�t. Az �dv�ss�g bizonyoss�g�nak probl�m�ja benne
foglaltatik a -->hit �s a -->tettek viszony�nak �tfog�bb probl�m�j�ban,
�s �sszef�gg a -->rem�ny, a -->szinergizmus �s a -->predesztin�ci�
k�rd�s�vel. Ez�rt a katolikus felfog�s nemcsak az �dv�ss�g gyakorlati
bizonyoss�g�nak Szent P�ln�l vil�gosan kifejtett tan�val van
�sszhangban, hanem azokkal a bibliai kijelent�sekkel is, hogy az
embernek ,,f�lve-remegve'' kell munk�lnia az �dv�ss�g�t (Fil 2,12; 1Kor
10,12; Zsid 12,29).
========================================================================
�dv�ss�ges cselekedet

�dv�ss�ges cselekedet: az ember olyan cselekedete, amely pozit�v

m�don ir�nyul az ember -->megigazul�s�ra (actus mere salutis); vagy ha
m�r megigazult, pozit�v m�don el�seg�ti -->Isten sz�nel�t�s�nak
elnyer�s�t (actus salutaris et meritorius: -->�rdem). Az Egyh�z
defini�lt tan�t�sa szerint minden egyes �dv�ss�ges cselekedethez
felt�tlen�l sz�ks�ges Isten ingyenes -->kegyelme (DS 375 377 1551 �s
k�v.). L�sd m�g a -->,,hit'' c�msz�t (a hit kezdet�vel kapcsolatban)
valamint a -->kegyelem �s a -->szinergizmus teol�giai probl�m�j�t.
========================================================================
�dv�ss�g felt�telei

Az �dv�ss�g felt�teleinek fogalma a katolikus teol�gi�ban Isten

szuverenit�s�nak elismer�s�n alapul, mivel e fogalomban azt fogjuk fel,
hogy Isten (pozit�v m�don) megparancsolhatja az embernek egy bizonyos
t�ny�ll�s megval�s�t�s�t, �s �dv�ss�g�nek elnyer�s�t ehhez a
felt�telhez k�theti. E felfog�ssal kapcsolatban -- amely mag�ban rejti
az eldologias�t�s vesz�ly�t �s olykor az �nk�ny benyom�s�t kelti --
figyelembe kell venni, hogy az ily m�don megparancsolt dolgokat, az
�dv�ss�g sz�ks�ges felt�teleit mindig Isten �ltal�nos �dv�z�t�
akarat�nak kell hordoznia (-->Isten �dv�z�t� akarata), amely Isten �s
ember szem�lyes kapcsolat�ban mutatkozik meg. Katolikus tan�t�s szerint
az �dv�ss�g felt�telei:
a) a -->hit (DS 375 399 �s k�v. 1532 3008 3012);
b) az -->egyh�ztags�g (DS 870 �s k�v. 1351 2865 3802), ami a
-->kereszts�gben (DS 1314 �s k�v. 1513 �s k�v. 1524 1618 3442) �s m�s
szents�gek v�tel�ben (DS 1604) realiz�l�dik illetve aktualiz�l�dik.
A teol�gi�ban k�l�nbs�get tesznek az �dv�ss�g abszol�te �s
hipot�tikusan sz�ks�ges felt�telei k�z�tt. Az ut�bbiak azt jelentik,
hogy ha az ember v�tek n�lk�l nem jut el ugyan az �dv�ss�g
felt�teleinek teljes �rt�k�, tudatos felismer�s�ig (mint ahogy ez az
egyh�ztags�g eset�ben t�rt�nik), az�rt a k�v�ns�ga (ha reflekt�latlan
is) kieszk�zli Isten kegyelm�ben az �dv�ss�ghez sz�ks�ges dolog
megval�s�t�s�t (II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 16, Gaudium et spes
22, Ad gentes 7; -->votum, v�gykereszts�g). Az �dv�ss�g abszol�te
sz�ks�ges felt�teleivel kapcsolatban arra kell utalni, hogy minden
igazi erk�lcsi d�nt�s -- amely al�veti mag�t az erk�lcsi norma
felt�tlen ig�ny�nek -- mag�ban foglalhatja Istennek (legal�bb implicit)
ismeret�t, �s annak implicit elismer�s�t, hogy Isten a kegyelemben
szabadon k�zli �s �gy kinyilatkoztatja mag�t (-->kinyilatkoztat�s);
teh�t az engedelmes h�v� lelk�let, a h�v� magatart�s �s a hit k�szs�ge
olyan emberben is el�fordulhat, aki nem ismeri az evang�lium saj�tos,
k�ls�, t�rt�neti �zenet�n kereszt�l a voltak�ppeni kinyilatkoztat�st
(v�. II. vatik�ni zsinat, uo.: DS 2291 2063; R�m 2,12-16). Az �dv�ss�g
felt�teleivel kapcsolatban eszk�zszer� sz�ks�gess�gr�l (necessitas
medii) besz�l�nk, ha a tud�st�l �s a j� vagy rossz sz�nd�kt�l
f�ggetlen�l sz�ks�ges valami az �dv�ss�ghez; ha puszt�n az�rt sz�ks�ges
valami az �dv�ss�ghez, mert �s amennyiben parancs �rja el� (teh�t az
ilyen felt�tel v�tek n�lk�li hi�nya megbocs�that� �s az �dv�ss�get nem
vesz�lyezteti), akkor parancsszer� sz�ks�gess�gr�l (necessitas
praecepti) besz�l�nk.
========================================================================
�dv�z�t�

�dv�z�t�: az �jlatin ,,salvator'' (megv�lt�) sz� megfelel�je. A

,,salvator'' sz� a maga r�sz�r�l a h�ber jehosua: josue: J�zus: ,,Jahve
az �dv�ss�g'' kifejez�snek a ford�t�sa, g�r�g megfelel�je a sz�t�r:
megment�. A h�ber sz� ink�bb a k�ny�r�letess�get, a g�r�g az uralkod�i
m�lt�s�got (-->K�riosz) emeli ki.
========================================================================
�dvt�rt�net

Az �dvt�rt�net el�sz�r is �ltal�nos fogalom, mely azt a t�nyt jel�li,

hogy Isten -- �ltal�nos �dv�z�t� akarata miatt (-->Isten �dv�z�t�
akarata) -- kegyesen hordozza az emberis�gnek mint eg�sznek a
t�rt�nelm�t, ebben minden embernek felaj�nlotta az � -->�dv�ss�g�t, �s
kegyelme valamint a megigazul�s t�nylegesen t�rt�nelmileg �s konkr�tan
realiz�l�dott az emberis�gben. Az �dvt�rt�net jelenti tov�bb� az
�dv�ss�g e tapasztalatainak �s konkretiz�l�d�sainak t�rt�net�t az eg�sz
emberis�gen bel�l. V�g�l az �dvt�rt�net azt jelenti, hogy az �dv�ss�g
kereszt�nys�g el�tti �s kereszt�nys�gen k�v�li tapasztalatai
dinamikusan az �dv�ss�gnek J�zus Krisztusban bek�sz�nt�tt voltak�ppeni
idej�re, -->kairosz�ra ir�nyulnak (korszakok szerinti tagol�sban, amit
a -->t�rt�nelemteol�gia pr�b�l kikutatni). Az �dvt�rt�net fogalm�ban
rejl� teol�giai felt�telez�s teh�t az, hogy az ember nemcsak rem�lheti
�s elfogadhatja a kegyelmet a t�rt�nelmen bel�l, hanem a kegyelem maga
is t�rt�nelmi �s a t�rt�nelem maga kegyelem, a t�rt�nelemmel egy�tt
j�r� valamennyi t�bbi adotts�ggal egy�tt, mint amilyen pl. az
-->emberis�g egys�ge stb. (a kereszt�nys�g el�tti �s a kereszt�nys�gen
k�v�li �dvt�rt�nettel kapcsolatban l�sd: -->kinyilatkoztat�s,
-->pog�nys�g, -->nem-kereszt�ny vall�sok). Sz�kebb �rtelemben az
�dvt�rt�net jelenti az �dv�ss�g ama tapasztalatait �s
konkretiz�l�d�sait, amelyek az �ltal�nos �dvt�rt�neten bel�l tudatoss�
v�lnak �s mind egy�rtelm�bben elk�l�n�lnek att�l, m�g be nem k�vetkezik
mag�nak az �dv�ss�gnek a voltak�ppeni esem�nye (ezt nevezhetj�k
hivatalos, speci�lis �dvt�rt�netnek is). A saj�tos �dvt�rt�net kezdet�t
hagyom�nyosan abban a -->sz�vets�gben l�tj�k, amelyet Jahve k�t�tt
M�zessel (ezzel kifejezik azt is, hogy a saj�tos �dvt�rt�net
t�rt�nelmileg az �ltal�nosb�l fejl�dik ki, mivel az �sz�vets�g eg�szen
a kezdetig vezeti vissza a m�zesi sz�vets�g el�t�rt�net�t). Az
�ltal�nos �dvt�rt�net ,,�rv�ny�t vesz�ti'' abban az �rtelemben, hogy ha
az ember �gy tal�lkozik az �dv�ss�g neki felk�n�lt esem�ny�vel, hogy
d�nthet r�la, �s elutas�tja, akkor mag�t az �dv�ss�get utas�tja el, ami
t�nylegesen az �dvt�rt�net egyre ink�bb antagonisztikus szerkezet�ben
(az ellentmond�s fokoz�d�s�ban) nyilv�nul meg. A saj�tos �dvt�rt�neten
bel�l ism�t k�l�nbs�get tehet�nk kollekt�v �s egy�ni �dvt�rt�net
k�z�tt. Mindkett�nek k�zzelfoghat�-kategori�lis szerkezete van
(-->sz�vets�g, -->Egyh�z, -->�sz�vets�g, -->�j sz�vets�g), mindkett�
krisztocentrikus jelleg� �s eszkatologikus ir�nyults�g�. Az egy�ni
�dvt�rt�net specifikus mozzanata, hogy dialogikus strukt�r�j�: Isten
h�v�sa az egyes ember -->szabads�g�hoz fordul, �s e szabads�g, ha Isten
-->kegyelme felszabad�totta, szabadon elfogadja azt a -->hitben.
Az �dvt�rt�net katolikus teol�gi�ja egyel�re a kezdet kezdet�n tart;
a legmesszebbre az �dvt�rt�net biblikus teol�gi�ja jutott (a
-->m�tosztalan�t�sr�l foly� vit�ban kimutatta, hogy az �dvt�rt�net nem
t�rt�nelem feletti hitbeli tapasztalat, hanem a prof�n t�rt�nelemmel
egyenl� kiterjed�s� t�rt�nelem).
========================================================================
�ld�z�s

A kereszt�nys�g tagadja, hogy a t�rt�nelmen bel�l kiv�vhatna olyan

gy�zelmet �s �lvezhetne olyan b�k�t, amelyet semmilyen t�mad�s �s
ellentmond�s nem fenyeget. V�g�rv�nyes gy�zelm�t egyed�l Isten eszk�zli
ki az id�beli t�rt�nelem befejez�d�sekor. Az �lland� ,,�ld�z�tts�g''
(melynek konkr�t form�i v�ltoz�ak, el�re nem sz�m�that�k ki, �s
sz�rmazhatnak mind az Egyh�z belsej�b�l, mind pedig egy�ni �s
t�rsadalmi viszonyokb�l [-->vil�g], �s amelynek okai lehetnek k�ls�,
politikai hatalmak is [-->Antikrisztus]) valamilyen �dvt�rt�neti
,,k�nyszer�s�g'' k�vetkezt�ben (Lk 24,26) sz�ks�gszer�en hozz�tartozik
a kereszt�ny embernek �s az Egyh�znak a l�tez�s�hez (Mt 5,10-12.44;
2Tim 3,12; Jel): ez az igazi -->hitnek �s -->rem�nynek a l�thelyzete,
amelyben a kereszt�ny im�dkozik ellens�gei�rt, akikben majdani
testv�reit l�tja; ez az az Istent�l elrendelt szitu�ci�, amelyben Isten
b�r�latnak veti al� Egyh�z�t, amire az mindig r� is szorul (Lk 22,31;
1Pt 4,17). A kereszt�nys�g els� �vsz�zadaiban foly� �ld�z�sekhez k�pest
(mely korszakot tal�n t�ls�gosan is felmagasztaltak �s dics��tettek) a
helyzet ma megv�ltozott a k�vetkez� t�nyez�k hat�s�ra:
a) az Egyh�z maga is �ld�z(�tt) m�sk�pp gondolkod�kat;
b) az �ld�z�s sok esetben a m�ltb�l magyar�zhat�, amikor az Egyh�z
maga is alkalmazta az �ld�z�s �s az elnyom�s eszk�z�t;
c) kereszt�ny egyh�zak egym�s elleni k�zdelm�nek is voltak v�rtan�i.
E t�nyez�k miatt nem volna szabad t�lzott diadallal hivatkozni m�sok
-->v�rtan�s�g�ra �s k�nnyelm�en kereszt�ny�ld�z�sr�l besz�lni.
========================================================================
V�gykereszts�g

A v�gykereszts�g teol�giai fogalma arra a k�rd�sre megy vissza, hogy

eljuthat-e az -->�dv�ss�gre az az ember, aki nem tartozik hozz� teljes
�rtelemben a szents�gekben megval�sul� hivatalos-k�zzelfoghat�
-->Egyh�zhoz, t�nylegesen nem hisz -->J�zus Krisztusban �s nem
r�szes�lt a -->kereszts�g szents�g�ben. Erre a k�rd�sre egyr�szt igenl�
v�laszt kell adni Isten minden emberre kiterjed� �dv�z�t� akarata miatt
(mivel az evang�lium sem r�gebben, sem ma nem jutott el mindenkihez, �s
nem mindenkihez jutott el megfelel� m�don), m�sr�szt a v�lasz nem
mondhat ellent az Egyh�z ama tan�t�s�nak, hogy az -->egyh�ztags�g az
-->�dv�ss�g felt�telei k�z� tartozik (l�sd m�g: -->extra ecclesiam
nulla satus). Hogy a szents�g (kereszts�g) felv�tel�nek sz�ks�gess�g�t
helyettes�theti a -->votum sacramenti (a szents�g felv�tel�nek v�gya),
�s hogy ehhez hasonl�an az egyh�ztags�g sz�ks�gess�g�t helyettes�theti
a votum Ecclesiae (J�zus igaz egyh�z�hoz val� tartoz�s v�gya), azt az
Egyh�z a k�z�pkor �ta tan�tja (DS 741 788 1524 1604 1677 �s k�v. 1932
1971; CIC 737. k�non 1. �); hogy ennek a v�gynak, ha a hit �s a
szeretet megvan, nem kell tudatosnak lennie, hanem az is elegend�, ha
implicit m�don van jelen, azt a Szent Officium 1949-ben mondta ki (DS
3866-3873). A II. vatik�ni zsinat nem eleven�tette fel sem a votum, sem
a v�gykereszts�g tan�t, hanem egyszer�en kijelentette, hogy aki saj�t
hib�j�n k�v�l nem ismeri Krisztus evang�lium�t �s az Egyh�zat, de
becs�letesen keresi Istent �s engedelmeskedik lelkiismeret�nek, az
elnyerheti az �r�k �dv�ss�get (Lumen gentium 16). E tan egy�ltal�n nem
cs�kkenti az Egyh�z �dvt�rt�neti jelent�s�g�t, mert az a kegyelem,
amelyet Isten az Egyh�zon k�v�l �s a szents�gekt�l f�ggetlen�l ingyen
aj�nd�koz az embernek, mindig J�zus Krisztus -->alapszents�g�nek
kegyelme, �benne �s miatta adott kegyelem, az Egyh�z kegyelme, mivel az
Egyh�z az eszkatologikusan gy�zelmes kegyelem jelenl�t�nek jele a
vil�gban. Aki a -->lelkiismerete szerint �l, abban teljes�l az, amit a
v�gykereszts�g fogalma jelent, mivel az ilyen ember teljes�ti Isten
akarat�t. Hogy az ilyen ember hogyan teljes�theti a hit �s szeretet
k�vetelm�ny�t, ezzel a k�rd�ssel kapcsolatban l�sd: -->J�zus Krisztus.
A v�gykereszts�get �dvt�rt�netileg �gy kell �rtelmezni, mint a
kezdetnek azt a m�dj�t, amelyben benne van az a t�rekv�s, hogy a teljes
egyh�ztags�gban �s a kereszts�g felv�tel�ben teljes�lj�n be, de -- ha
ennek a teljes kibontakoz�snak konkr�t akad�lya van -- mag�ban rejti az
eg�szet (az �dv�ss�get) az igazi kezdet m�dozata szerint. Azzal a
k�rd�ssel kapcsolatban, hogy ez kereszts�g n�lk�l meghalt gyermekekn�l
is lehets�ges-e, l�sd: -->limbus.
========================================================================
Vall�s

A vall�st fenomenol�giailag gyakran ,,a -->szenttel val�

�rintkez�sk�nt'' defini�lj�k; az ,,�rintkez�s'' sz� jelent�se itt t�g
hat�rok k�z�tt mozoghat, �s mag�ban foglalhat elm�leti, eszt�tikai �s
etikai-vall�si -->aktusokat. Aquin�i Szent Tam�s szerint a vall�snak az
a feladata, hogy hordozza az ember Istenre ir�nyul�s�t; sz�m�ra
mindenki vall�sos, aki a vil�g ,,Istennek'' nevezett alapj�t �s c�lj�t
keresi. Sz�kebb �rtelemben azt az -->istentiszteletet nevezik
vall�snak, amely ebb�l a keres�sb�l �s reflexi�b�l (-->istenbizony�t�s)
fejl�dik ki �s t�rsadalmilag k�zzelfoghat� alakot is �lt. A vall�snak
ebben az �ltal�nos meghat�roz�s�ban eltekint�nk att�l, hogy Isten k�zli
�nmag�t az emberis�ggel (-->Isten �nk�zl�se), hogy m�g azt a felt�telt
is megteremti, amely lehet�v� teszi ig�j�nek meghall�s�t, �s hogy
�nk�zl�s�t t�rt�nelmileg megford�thatatlanul megjelen�tette J�zusban. A
-->kereszt�nys�gnek ezek az alapkijelent�sei k�ts�gk�v�l olyan
tartalmakat fejeznek ki, amelyek a kereszt�nys�get l�nyege szerint
k�l�nb�ztetik meg m�s vall�sokt�l, �s ez�rt azt a k�rd�st vetik fel,
mennyiben jogos egy�ltal�n vall�snak tekinteni �s vall�snak nevezni a
kereszt�nys�get (l�sd K. Barth kereszt�nys�g-felfog�s�t, mely szerint a
kereszt�nys�g meg�t�l�se az �sszes vall�soknak mint olyan
int�zm�nyeknek, amelyek �ltal az ember igazolni �s biztos�tani k�v�nja
mag�t Istennel szemben). Azok az �jabb elm�letek, amelyek pozit�van
�rt�kelik a vall�st, az ember v�gtelen transzcendenci�j�nak konkr�t
alakjak�nt fogj�k fel, illetve benne az ember rem�nyeinek, igazi
sz�ks�gleteinek �s v�gtelen v�gyainak beteljes�letlens�g�t l�tj�k
kifejez�dni.
A vall�s �jkori, ,,k�v�lr�l j�v�'' b�r�lata a vall�snak a -->vil�ghoz
val� viszony�val f�gg �ssze. A vall�snak �ltal�ban azt r�j�k fel, hogy
ellene van a tudom�nynak (-->term�szettudom�ny �s teol�gia), hogy
akad�lya az -->emancip�ci�nak �s a -->demokratiz�l�d�snak, hogy a hamis
tudatnak (-->ideol�gia) �s a szubjektivizmusnak a megjelen�si form�ja.
A vall�s ,,bel�lr�l j�v�'' b�r�lata (amely a zsid�kereszt�ny
hagyom�nyban a -->pr�f�t�k �ta mindig jelen van) minden vall�si
k�z�ss�gben, az -->Egyh�zban is, f�k�pp a -->hivatal (int�zm�ny) �s a
-->karizma k�zti konfliktus alakj�ban jelenik meg. Az evang�likus
kereszt�nys�g egyik ir�nyzata (D. Bonhoeffer nyom�n) hajlamos arra,
hogy elutas�tsa a -->teizmust mint olyan elm�letet, amely Istent a
vil�g megmagyar�z�s�hoz veszi ig�nybe, a gondvisel�s elfogad�s�val
valamilyen akt�v isteni vil�gkorm�nyz�s l�tez�s�t �ll�tja,
ideol�giailag el�seg�ti a fenn�ll� viszonyok megmarad�s�t �s amely
mindezek �ltal a vall�s elm�leti foglalata is. Az evang�likus
kereszt�nys�gnek ez az ir�nyzata a teizmus helyett ,,tiszta hitet''
k�v�n (amit gyakran liturgia �s im�ds�g n�lk�l gondol el),
mindenekel�tt pedig a vil�g szolg�lat�t k�veteli a ,,vall�stalan
kereszt�nys�gt�l'', melynek szolidarit�st kell v�llalnia minden
szenved� �s h�tr�nyos helyzet� emberrel. Ennek az elm�letnek nem
r�hatjuk fel, hogy a hit gyakorlati ,,igazol�s�ra'' t�rekszik, arra
azonban fel kell h�vnunk az elm�let k�pvisel�inek figyelm�t, hogy maga
is csak egy int�zm�nyes vall�s hagyom�ny�nak k�sz�nheti l�t�t, �s maga
is al� van vetve annak az immanens k�nyszer�s�gnek, hogy �ll�spontj�t
t�rsadalmilag konkr�t m�don fejtse ki, teh�t ebben az ir�nyzatban is
elker�lhetetlen�l �rv�nyes�l az a tendencia, hogy ism�t vall�si
k�z�ss�gg� v�lj�k. -- Az igazi �s jogos vall�s teol�giai probl�m�j�val
kapcsolatban l�sd: -->nem-kereszt�ny vall�sok.
========================================================================
Vall�sszabads�g

Vall�sszabads�g: az ember ama szabads�ga, hogy a lelkiismeret�vel

�sszhangban valamilyen -- vagy semmilyen -- -->vall�s�nak vallja mag�t,
�s ezt a hitvall�st ki is nyilv�n�tsa addig a hat�rig, ameddig ezzel
nem �rt m�snak. A vall�sszabads�g emberi joga az egyes embereken k�v�l
vall�si k�z�ss�gekre is �rv�nyes: A vall�sszabads�g joga a szabads�g-
szf�r�hoz val� �ltal�nos jogb�l vezethet� le (-->t�relem); semmi k�ze
sincs egy vall�s ,,igazs�g�hoz'' vagy ,,hamiss�g�hoz''; csup�n azzal a
k�rd�ssel f�gg �ssze, hogy vall�si k�rd�sekben milyen viszonya van egy
term�szetes vagy jogi szem�lynek a t�rsadalomhoz, f�k�ppen pedig a
k�zhatalomhoz. A katolikus Egyh�z XII. Pius-ig bez�r�lag azt a
felfog�st k�pviselte, hogy a vall�sszabads�g k�rd�se sz�ks�gszer�en
�sszef�gg az igazs�g k�rd�s�vel, �s hogy az igazs�gnak els�bbs�ge van a
szabads�ggal szemben. Csak XXIII. J�nos (,,Pacem in terris'' 1963) �s a
II. vatik�ni zsinat �ta ismeri el a katolikus Egyh�z hivatalosan a
vall�sszabads�got. A vall�sszabads�gra vonatkoz� zsinati nyilatkozat
defin�ci�ja szerint a vall�sszabads�g abban �ll, hogy az embernek
vall�si dolgokban mentesnek kell lennie minden k�nyszert�l (Dignitatis
humanae 2; a vall�sszabads�g hat�rait a k�zrend szabja meg: uo. 7); a
II. vatik�ni zsinat szerint egyenl� jogok illetik meg az �sszes vall�si
k�z�ss�get, de egyetlen vall�si k�z�ss�g sem folytathat tisztess�gtelen
propagand�t (uo. 4). A zsinat a vall�sszabads�g teol�giai megalapoz�s�t
J�zus magatart�s�ban keresi, aki tan�tv�nyaival egy�tt mindig az ember
szabads�g�hoz fordult (uo. 9 11).
========================================================================
Vatik�ni zsinat, I.

Az I. vatik�ni zsinatot a 20. egyetemes zsinatk�nt tartjuk sz�mon,

1869. XII. 8-t�l 1870. VII. 18-ig �l�sezett IX. Pius p�pa idej�ben. A
zsinat -- egyh�zfegyelmi k�rd�seken k�v�l -- foglalkozott az Isten �s a
vil�g k�zti v�gtelen�l nagy k�l�nbs�ggel, Isten szabad teremt�
tev�kenys�g�vel, sz�beli kinyilatkoztat�s�val (mindezzel f�k�pp az�rt,
hogy a -->panteizmust �s a -->materializmust megc�folja), t�rgyalta a
-->hit l�nyeg�t �s a term�szetes �rtelemhez val� viszony�t; tov�bb� a
-->p�pa �ltal�nos joghat�s�gi prim�tus�t �s �nnep�lyes hitbeli
d�nt�seinek -->t�vedhetetlens�g�t (DS 3000-3075). Az -->ekkl�ziol�gia
egy�b t�m�in�l nem jutottak el v�gleges hittani megfogalmaz�sokig (mert
a zsinat politikai okok miatt id� el�tt f�lbeszakadt).
========================================================================
Vatik�ni zsinat, II.

A II. vatik�ni zsinat, amelyet a 21. egyetemes zsinatk�nt tartunk

sz�mon, 1962. X. 11-t�l 1965. XII. 8-ig �l�sezett XXIII. J�nos �s VI.
P�l p�pa idej�n. A zsinat 16 okm�ny�nak (konstit�ci�k, hat�rozatok �s
nyilatkozatok) kijelent�seit a k�vetkez� t�m�k szerint rendezhetj�k el:
1. az -->Egyh�z alapvet� teol�giai �nfelfog�sa (dogmatikai
konstit�ci� az Egyh�zr�l);
2. az Egyh�z bels� �lete: liturgi�ja (konstit�ci� a szent
liturgi�r�l), korm�nyz� funkci�i (hat�rozat a p�sp�k�kr�l �s a keleti
katolikus egyh�zakr�l), tan�t�hivatala (dogmatikus konstit�ci� a
kinyilatkoztat�sr�l, nyilatkozat a kereszt�ny nevel�sr�l), ,,rendjei''
(hat�rozat a papi szolg�latr�l �s �letr�l, a papnevel�sr�l, a
szerzetesi �let meg�j�t�s�r�l, a vil�gi h�vek apostolkod�s�r�l);
3. az Egyh�z ,,k�ls�'' k�ldet�se: az Egyh�z viszonya a nem-katolikus
kereszt�nyekhez (ide tartozik az �kumenizmusr�l sz�l� �s -- r�szben --
a keleti katolikus egyh�zakr�l sz�l� hat�rozat), a nem-kereszt�ny
vall�sokhoz, els�sorban a zsid�s�ghoz (nyilatkozat a nem-kereszt�ny
vall�sokr�l, hat�rozat a misszi�s tev�kenys�gr�l), egy�ltal�n az Egyh�z
viszonya a vil�gi volt�ban tekintett vil�ghoz (lelkip�sztori
konstit�ci� az Egyh�z �s a mai vil�g viszony�r�l, hat�rozat a
t�j�koztat� eszk�z�kr�l), az Egyh�z �ll�sfoglal�sa a mai ideol�giai
pluralizmussal kapcsolatban (nyilatkozat a vall�sszabads�gr�l).
A zsinat nem �j dogmatikai defin�ci�kat akart megfogalmazni, hanem az
Egyh�z �let�t �s tan�t�s�t akarta meg�j�tani.
========================================================================
V�g

A v�g befejezett l�tez�se annak, ami -- �nmag�t l�trehozni

k�nyszer�l� val�s�gk�nt -- m�r a -->kezdettel egy�tt adva van az�rt,
hogy legyen; avagy a l�tez�s eg�sz�r�l rendelkez� hat�r.
1. Az anyagi vil�g v�ge. Azt a k�rd�st, hogy az anyagi vil�gnak van-e
a fenti �rtelemben vett, mag�ban a vil�gban felismerhet� v�ge, amin t�l
m�r elvileg �s a dolog l�nyeg�b�l k�vetkez�leg nem gondolhat� el a
,,vil�gnak'' semmif�le tov�bbi szakasza, nyugodtan nyitva hagyhatjuk,
mert puszt�n anyagi vil�g nem l�tezik; a vil�g (teol�giai szemsz�gb�l
n�zve) sz�ks�gszer�en Isten alkot�sa �ltal l�tezik mint a teremtm�nyi
szellemt�rt�net felt�tele �s k�rnyezetei �s a (felt�telezett) ,,anyagi
�rtelemben vett vil�g v�g�n'' m�r azzal is t�lmegy, ami a vil�gb�l
be�p�l a teremtett szellem beteljes�l�s�be �s amit a teremtett szellem
meg�riz bel�le.
2. A biol�giai l�tez� eset�ben, amely a kezdetnek �jonnan val�
l�trehoz�sa (nemz�s), m�r megfigyelhet�; hogy a v�g nem a megsz�n�se
valaminek, ami eddig volt �s most m�r egyszer�en nincs, hanem azoknak a
lehet�s�geknek elnyer�se, el�r�se �s v�llal�sa, amelyek benne vannak a
kezdetnek (mag�t a kezdetet transzcend�l�) ok�ban.
3. A szellemi�szem�lyes l�ny v�ge az igazi kezdet szabadon v�ghezvitt
elfogad�sa, �s ez�rt megfelel a szellemi-szem�lyes l�tez� l�nyeg�nek,
amely tud �nmag�r�l �s szabadon veszi birtokba mag�t. Ha ez a v�g az
Isten el�tti szabads�g t�rt�net�ben val�sul meg, megkapjuk a v�g
voltak�ppeni teol�giai fogalm�t (-->hal�l). Ez a v�g nem a l�t tagad�sa
�s nem is a bel�thatatlan messzes�gbe tovafoly� -->id� �nk�nyes
megszak�t�sa, hanem az id� beteljes�l�se, mert az id� beletorkollott a
szabads�g abszol�t �rv�nyess�g�be (mivel a szabads�g m�r l�trehozta
mag�t) �s a d�nt�s v�g�rv�nyess�g�be. Mivel az ember kezdett�l fogva
mindig viszonyuk valahogyan a v�ghez (�s �gy jelene tervezget�sekben �s
f�lelmekben val� elgondol�sa a j�v�nek), ez�rt a v�g olyasvalami, ami
m�r mindig jelen van �s m�g h�tra van; ez ut�bbi mozzanat feladatk�nt,
felsz�l�t�sk�nt �s k�teless�gk�nt mutatkozik meg. Mivel az ember
l�nyeg�n�l fogva t�rt�nelmileg l�tez� l�ny, �s az igazi m�ltba val�
visszan�z�s valamint a j�v�be val� el�retekint�s �pp az � jelen
id�pontra vontakoztat�s�hoz, aktualit�s�hoz (�s egzisztenci�j�hoz)
tartozik hozz�, ez�rt ezt a vonatkoz�st nem lehet az ember
,,mitiz�l�sa'' n�lk�l kiiktatni ,,puszta aktualiz�l�s�b�l'', az adott
id�pontra vonatkoztat�s�b�l. Az egyes ember -->,,mostja'' teh�t �ppen
term�szetf�l�tti c�lja (-->kegyelem, -->Isten sz�nel�t�sa,
-->�dvt�rt�net, -->hal�l) k�vetkezt�ben �s �ppen (eszkatologikus)
jelenre val� vonatkoztatotts�gk�nt ir�nyul a v�gre.
========================================================================
V�gs� dolgok

Azokat a val�s�gokat nevezz�k v�gs� dolgoknak, amelyek az id�nek, a

t�rt�nelemnek, a szabads�gnak �s ezek v�g�rv�nyess�g�nek a hat�r�t
alkotj�k, vagy ezen a hat�ron ,,t�l'' vannak. A v�gs� dolgok teh�t az
egy ember egyetlen �s teljes v�g�rv�nyess�g�nek r�szmozzanatai �s
r�szaspektusai (az ember itt �gy �rtend�, mint a mindenkor egyszeri,
egyes ember Isten el�tt �s mint az emberis�g tagja, akinek
v�g�rv�nyess�ge a beteljes�l�snek vagy a teljes, maradand� kudarcnak a
m�dozat�ban val�sulhat meg): teh�t a -->hal�l, az -->�t�let
(k�l�n�t�let), a -->tiszt�t�t�z, -->Isten sz�nel�t�sa (-->menny),
-->pokol (mint a szem�lyes egy�ni �letsors mozzanatai) (DS 372 1304 �s
k�v. 1000 �s k�v. 1820), valamint a test -->felt�mad�sa, az �ltal�nos
-->�t�let, Isten orsz�ga (mint az eg�sz emberis�g v�gs�, kozmikus
beteljes�l�s�nek mozzanatai) (DS 76 150 540 �s k�v. 801). Ha val�ban
sz�m�t�sba vessz�k a kereszt�nys�g vil�gfelfog�s�t, amely szerint a
vil�gnak igazi id�belis�ge van (-->teremt�s), ha figyelembe vessz�k az
igazi szabads�g l�nyeg�t (ami a v�g�rv�nyes �nrendelkez�s k�pess�ge),
ha az egy embernek (mint konkr�t testis�ggel rendelkez� szellemi
szem�lynek) a v�gleges �dv�b�l nem z�rjuk ki eleve a l�tez�s bizonyos
dimenzi�it mint k�rhozatra viv� vagy k�z�mb�s dimenzi�kat, akkor �nk�nt
ad�dik, hogy e k�l�nb�z� v�gs� dolgok az egy beteljes�l�s mozzanatai.
Ezeket nem foghatjuk fel sem �gy, mintha ugyanarra az �nmag�val
megk�l�nb�ztethetetlen�l azonos dologra vonatkoz� �s puszt�n a
,,mitikus kifejez�sek'' alkalmaz�sa miatt k�l�nb�z� kijelent�sek
t�rgy�t alkotn�k (mivel az ember prlur�lis val�s�g), sem �gy, mintha
itt val�s�ggal �s megfelel�en megk�l�nb�ztethet� esem�nyekr�l volna sz�
(mert az ember -- els�sorban mint beteljes�lt l�ny -- egyetlen eg�sz,
akinek az egyes mozzanatait csak az �sszesre val� vonatkoz�sukban lehet
megfelel�en felfogni). A v�gs� dolgok nemcsak j�v�beli esem�nyek,
amelyek fel� halad az ember, hanem m�r re�lis el�zetes tud�sa van r�luk
a hitben �s a rem�nyben. Az eszkatologikus rem�ny egyr�szt
viszonylagoss� teszi a mai val�s�g minden konkr�t �llapot�t, amelyben a
kereszt�ny �l; m�sr�szt ennek a jelent viszonylagos�t� rem�nynek meg
kell jelennie a t�rsadalmi strukt�r�kban is (II. vatik�ni zsinat, Lumen
gentium 35). A v�gs� dolgokkal foglalkoz� tan az -->eszkatol�gia: ez
teh�t a dogmatikus -->antropol�gi�n bel�l (amely viszont csak a
krisztol�gi�ban v�lik teljess�) az a fejezet, amely t�rgy�nak, az
embernek illetve az emberis�gnek �s a vil�gnak a beteljesed�s�t
taglalja.
========================================================================
V�r

A v�rt az �sz�vets�g az �let elv�nek (szimb�lum�nak) (Ter 9,4 �s

k�v.) �s ez�rt Isten tulajdon�nak tekintette. A v�r, amit m�r Lev 17,10
�s a k�v. versek az engesztel�s eszk�zek�nt jel�lnek meg, J�zus v�r�ben
sz�t�riol�giai jelent�sre tesz szert; J�zus szabadon v�llalja, hogy
v�r�t sokak�rt kionts�k a b�n�k bocs�nat�ra (Mt 26,28), �s ezzel
kieszk�zli az �j sz�vets�g megk�t�s�t Isten �s az �j, Istennel
kiengesztel�d�tt n�p (= az Egyh�z) k�z�tt. J�zus v�re teh�t az Egyh�z
�let�nek forr�sa (Jn 19,34-37). Az Egyh�z viszont azzal igazolja J�zus
v�re �ltali alap�ttat�s�t, hogy J�zus v�r�nek odaad�s�t (az utols�
vacsor�n �s a kereszten) megjelen�ti a -->szentmise�ldozatban. A v�r
fogalm�nak alkalmaz�sa sokszor f�lre�rt�sekhez vezet. J�zus v�re az �
szem�lyes �let�ldozat�t jelk�pezi, �s nem azt jelenti, mintha v�r�nek
m�gikus ereje volna. A ,,v�res engesztel� �ldozat'' (R�m 3,25) korhoz
k�t�tt, az �sz�vets�gb�l k�lcs�nz�tt kifejez�si m�d, �s nem arra utal,
hogy Isten haragszik �s v�rt k�vetel.
========================================================================
V�rtan�s�g

V�rtan�s�g: a kereszt�ny hit�rt vagy a kereszt�ny erk�lcs�rt v�llalt

-->hal�l. M�r a 2. sz�zadban m�rt�rnak tekintett�k �s m�rt�rk�nt
tisztelt�k azt, aki ilyen hal�llal halt meg (a ,,m�rt�r'' a g�r�g
,,mart�sz'': tan� sz�b�l sz�rmazik). Ez a sz�haszn�lat a Szent�r�son
alapul, mivel J�zus Krisztusa voltak�ppeni ,,h�s�ges tan�'' (ApCsel
1,5; 3,14), a tan�tv�ny azonban nem nagyobb mester�n�l. Az �ltal�nos
kereszt�ny hagyom�ny szerint nem mindig m�rt�rium az, ha az Egyh�zat
�ld�zik (megnehez�tik helyzet�t; v�. -->�ld�z�s, vagy ha zaklatnak
egyes kereszt�nyeket (v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 42). A
v�rtan�s�g az Egyh�z l�nyeg�hez tartozik, mert benne a voltak�ppeni
kereszt�ny hal�l, a szabad hittel elfogadott hal�l jelenik meg, mely
szabad hit egy�bk�nt rejtve marad minden emberi t�rt�n�s k�t�rtelm�s�ge
miatt. A v�rtan�s�gban k�zzelfoghat�v� v�lik az -->Egyh�z szents�ge
mint nemcsak szubjekt�v, hanem Isten kegyelme �ltal el�id�zett
szents�g, ami e k�zzelfoghat�s�g miatt a hitelre m�lt�s�g els�rend�
mot�vuma lesz. Ennek alapj�n azt is meg�rthetj�k, mi�rt tulajdon�tott a
teol�giai hagyom�ny a legr�gibb id�kt�l kezdve mindig ugyanolyan
megszentel� hat�st a v�rtan�s�gnak, mint a -->kereszts�gnek
(v�rtan�s�g: ,,v�rkereszts�g''). A v�rtan�s�gnak nem puszt�n az�rt van
ilyen hat�sa, mert a hit �s a szeretet aktusak�nt a szents�get
megel�z�en is megigazultt� tesz, mik�nt minden hitb�l �s szeretetb�l
fakad� cselekedet. A v�rtan�s�g megszentel� ereje bizonyos �rtelemben
szents�gi jelleg�: a v�rtan�s�g valamilyen kegyelemszer� val�s�g
megjelen�se, k�zzelfoghat� megnyilv�nul�sa Isten kegyelmi tett�nek,
amit az emberen v�ghezvisz.
========================================================================
Vienne

A d�l-franciaorsz�gi Vienne v�ros�ban V. Kelemen p�pa idej�ben, 1311.

X. 16-t�l 1312. V. 6-ig �l�sez� 15. egyetemes zsinat teol�giailag
fontos hat�rozatai a k�vetkez�k voltak: J�zus szenved�k�pess�g�nek
defin�ci�ja (ezzel kapcsolatban besz�lt a zsinat arr�l, hogy az Egyh�z
a J�zus oldal�n lev� sebb�l j�tt el�, DS 900 �s k�v.), a -->l�leknek
mint ,,forma corporis''-nak a defin�ci�ja (DS 902), a
-->gyermekkereszts�g megv�delmez�se Petrus Joannis Olivi n�zet�vel
szemben (DS 903 �s k�v.), �s a begin�k �s begardok ama n�zet�nek
elutas�t�sa, hogy az ember term�szetes k�pess�gei seg�ts�g�vel is
el�rheti a legnagyobb boldogs�got �s -->Isten sz�nel�t�s�t (DS 891-
899).
========================================================================
Vigasz

Vigasz: Istent�l kapott hitbeli tapasztal�sa annak, hogy a l�tsz�lag

ki�ttalan �s sz�tes� l�tez�st is Istennek J�zus Krisztusban
megnyilv�nul� szeretete -- igazi, felfoghatatlan �s szuver�n szeretete
-- hordozza (e tapasztal�st most m�g az elj�vend� beteljes�l�s
-->rem�nye k�zvet�ti). Erre a tapasztal�sra csak az k�pes, aki h�v�
m�don, fenntart�s n�lk�l b�zik Istenben an�lk�l, hogy b�rmit is el�re
k�vetelne t�le (2Kor 1,7-11), nyugodtan elfogadja a l�tez�s
szomor�s�g�t (Mt 5,4), engedelmesen hallgat Isten ig�j�re, mely a
Szent�r�sban tal�lhat� (R�m 15,4), a vigasztal�st m�sok �dv�re szolg�l�
cselekedetnek tekinti (2Kor 1,3-7), �s k�szen �ll arra, hogy Istennek
ezt a vigasztal�s�t k�zvet�tse m�soknak (ApCsel 15,31 �s k�v.; 16,40;
1Tesz 2,11 �s k�v.; 4,18).
========================================================================
Vil�g

A vil�g -- teol�giailag egyel�re semleges �rtelemben -- jelenti a

-->teremt�s eg�sz�t mint egys�get (ami megnyilv�nul a vil�g eredet�ben,
sors�ban �s c�lj�ban, �ltal�nos strukt�r�iban, az �sszes l�tez�k
k�lcs�n�s f�gg�s�ben). A vil�got ebben az �rtelemben vagy az emberrel
egy�tt gondoljuk el, vagy megk�l�nb�ztetj�k att�l mint ,,k�rnyezet�t'',
mint �dvt�rt�net�nek Istent�l rendelt sz�nhely�t. Ennyiben a vil�g
ugyanaz, mint ,,az �g �s a f�ld'', a vil�g Isten -->kinyilatkoztat�sa,
-->Isten dics�s�g�nek kinyilv�n�t�sa, teh�t j�, �rtelmes �s sz�p, a
vil�g Isten �nk�zl�s�nek szabadon �s szeretetben teremtett c�mzettje
(Jn 3,16 �s k�v.; DS 800 3025), nem elv�lasztja az embert Istent�l,
hanem k�zvet�t Isten �s ember k�z�tt, amint ez f�k�pp a
-->megtestes�l�sben v�lik vil�goss�. Amennyiben ez a vil�g (els�sorban
az emberi vil�g) az -->angyalok b�ne �s a kezdett�l fogva v�tkes
(-->eredend� b�n) emberek b�nei miatt szemben �ll Istennel (m�gpedig
�gy, hogy ez a szemben�ll�s kiterjed az anyagi val�s�g nagy ter�let�re)
�s ellentmond�sban van saj�t v�gs� strukt�r�ival, tov�bb� azokkal a
c�lokkal, amelyeket Isten rendelt neki, annyiban a vil�g (bibliai
sz�haszn�lattal: ,,ez'' a kozmosz, ,,ez'' az ai�n) jelenti az
istenellenes -->,,fejedelems�gek �s hatalmass�gok'' �sszess�g�t, vagyis
mindazt, ami a vil�gban �j b�nre cs�b�t �s a b�n k�zzelfoghat�, testi
val�s�g�t alkotja. Ebben az �rtelemben mondhatjuk, hogy a kereszt�ny
nem lehet ,,ebb�l a vil�gb�l val�'' (Jn 18,36 �s m�shol), m�g ha a
vil�gban kell is maradnia (Jn 17,11). De Isten ilyen b�n�s vil�gk�nt is
szereti a vil�got, mely nemcsak r�szorul a megv�lt�sra, hanem k�pes is
annak befogad�s�ra, a vil�got b�ne ellen�re �s b�n�vel egy�tt is
k�r�lveszi Isten kegyelme, melynek t�rt�nelme a -->baszilei�ban fog
v�get �rni. Ez�rt a vil�g -- Istennel val� szemben�ll�sa ellen�re is --
feladata a kereszt�nynek, akinek a kegyelem erej�ben fenn kell tartania
a vil�g igazi rendj�t, �szre kell vennie fejl�d�si lehet�s�geit
(kritikailag megk�l�nb�ztetve a benne munk�l� t�rekv�seket), �s
-->t�relemmel viselnie kell a vil�g terh�t �s s�t�ts�g�t, amely
mindv�gig meg fog maradni. Mivel e vil�gnak t�rt�nelme van �s e
t�rt�nelem m�r eszkatologikus szakasz�ba l�pett Isten �r�k Ig�j�nek
megtestes�l�se, kereszthal�la �s felt�mad�sa k�vetkezt�ben (vagyis e
t�rt�nelem eg�sz�nek kimenetele a val�s�g l�nyeg�t tekintve J�zus
Krisztusban m�r eld�lt, m�g ha e kimenetel egyel�re rejtve van is �s
csak a hittel foghat� is fel); ez�rt az ,,elj�vend�'' vil�g (-->ai�n)
m�r jelen van a mostaniban, �s m�k�dik benne. Ebb�l kider�l, hogy a
kereszt�nys�g elismer ugyan valamilyen �dvt�rt�neti -->dualizmust Isten
�s a vil�g k�z�tt, ez azonban m�r felboml�ban van, teh�t semmi esetre
sem radik�lis �s nem megsz�ntethetetlen.

Egyh�z �s vil�g. A II. vatik�ni zsinaton vil�gosan kifejez�sre jutott

az a vil�gr�l val� �jfajta tapasztalat, hogy a vil�g nem egyszer�en
eleve adott val�s�g, hanem olyan, amit az ember maga tervez �s csin�l,
olyan val�s�g, amely az embert saj�t, empirikusan tapasztalhat�
jelent�s�g�ben �rdekli (l�sd f�leg: Gaudium et spes). Az Egyh�z (nagyon
lassan) �j �s pozit�v m�don kezd viszonyulni a vil�ghoz, annak minden
dimenzi�j�hoz: a sok egyh�z egys�g�hez �s sokf�les�g�hez, a prof�n
tudom�nyok auton�mi�j�hoz, a -->demokratiz�l�d�shoz �s a
t�rsadalmasod�shoz, a nemis�ghez stb. Ez a v�ltoz�s az �jkor
szellemt�rt�neti mozgalm�nak eredm�nye, melynek f� mozzanatai: az
-->antropocentrikus szeml�let t�rh�d�t�sa, a vil�g var�zstalan�t�sa,
isteni mivolt�t�l val� megfoszt�sa �s �tv�ltoztat�sa az emberi
cselekv�s anyag�v�, a racionalit�s �s a technika uralkod�v� v�l�sa, az
embernek tulajdon t�rt�netis�g�re ir�nyul� reflexi�ja, kritikus viszony
a m�lthoz �s a hagyom�nyhoz. Ez a mozgalom v�gs� soron a kereszt�nys�g
szellemi talaj�n bontakozott ki, m�g ha gyakran (hol joggal, hol
b�n�sen) szembefordult is a konkr�t Egyh�zzal. Teh�t az Egyh�z �s a
vil�g viszony�nak t�rt�nete az Egyh�z fokozatos mag�ra tal�l�s�nak
t�rt�nete, melynek sor�n az Egyh�z egyre ink�bb engedi a vil�got
kibontakozni a maga vil�gi mivolt�ban. -- Az Egyh�z �s a vil�g
viszony�nak meghat�roz�s�t illet�en k�t alapvet� eretneks�g l�tezik: az
egyik az integralizmus, ami �gy tekinti a vil�got, mint az Egyh�z
cselekv�s�nek �s �nkifejez�s�nek puszta anyag�t, arra t�rekszik, hogy
az Egyh�z bekebelezze a vil�got �s hisz abban, hogy megfelel� szint�zis
j�het l�tre a kereszt�nys�g �s a vil�g k�z�tt a hivatalos Egyh�z
vezet�se alatt. A m�sik az ezoterizmus, ami k�z�mb�snek tekinti a
vil�got a kereszt�nys�g, az �dv�ss�ges �let �s �gy Isten abszol�t
j�v�je szempontj�b�l, �s dualista m�don a vil�gt�l val� elfordul�sban
l�tja az igazi kereszt�ny magatart�st. (v�. -->elfordul�s a vil�gt�l).
Az Egyh�z �s a vil�g viszony�nak meghat�roz�s�n�l abb�l kell kiindulni,
hogy a vil�gnak Isten r�sz�r�l t�rt�n� elfogad�sa nem m�s, mint a vil�g
�n�ll�s�g�nak, saj�tos jelent�s�g�nek �s f�ggetlens�g�nek elismer�se �s
enged�lyez�se; a vil�g k�zels�ge Istenhez �s �n�ll� val�s�ga nem
ford�tott, hanem egyenes ar�nyban van egym�ssal. Mivel a vil�g Isten
r�sz�r�l t�rt�n� elfogad�s�nak (�dv-)t�rt�nete van, a vil�g vil�gi
volt�nak ez az enged�lyez�se nagyobb m�rt�k�v� �s vil�gosabb� v�lhat.
Ugyanakkor a vil�g vil�giv� v�l�sa nem egyszer�en evoluci�s
folyamatk�nt, hanem a -->b�n, a -->k�v�ns�g jegy�ben megy v�gbe, �s
egys�g n�lk�li pluralizmust eredm�nyez, hab�r m�k�dik benne a
-->kegyelem. A kereszt�ny tartalom a vil�g vil�gi volt�ban val�sul meg;
�mde a kereszt�ny sz�m�ra a vil�g vil�gi mivolta -- a maga k�zvetlen,
prof�n; tapasztalati val�s�g�ban -- m�gsem jelentheti �gy a kereszt�ny
tartalmat, hogy a kereszt�ny t�rt�nelmileg felel�s m�don egyszer�en
felold�dhatna ebben az ily m�don tapasztalt vil�gban. A kereszt�nynek a
vil�got abban a m�lyr�teg�ben kell elfogadnia, amelyet Isten kegyelme
helyezett bele, a vil�g vil�gi mivolt�t olyan val�s�gk�nt kell
elfogadnia, amelyet Isten is elfogadott J�zus Krisztusban. A f�ldi
feladat �s a ,,mennyei'' hivat�s k�l�nb�zik teh�t egym�st�l, de
egyr�szt ez a k�l�nb�z�s�g nem sz�nteti meg az egys�get (az
ezoterizmussal ellent�tben), m�sr�szt a kett� �gy alkot egys�get, hogy
nem olvad �ssze azonoss�gg� (az integralizmussal ellent�tben). Az
Egyh�z annak szents�ge -- vagyis �dvt�rt�neti-eszkatologikus �s
hat�kony jele --, hogy -->Isten orsz�ga a vil�g egys�g�ben,
tev�kenys�g�ben, humaniz�l�s�ban �rkezik el, ez�rt a jelet �s a
megjel�lt dolgot itt sem lehet sem azonos�tani, sem egym�st�l
elv�lasztani (v�. II. vatik�ni zsinat, Lumen gentium 9 �s m�shol).
========================================================================
Vil�g fenntart�sa

Vil�g fenntart�sa (latinul: conservatio). A -->,,teremt�s'' fogalm�ba

-- ami azt jelenti, hogy a vil�got szabadon ,,okozta'' Isten tette,
amely nem ny�lik vissza semmire, hanem mind tartalm�t, mind m�dj�t
tekintve eg�szen �nmag�ban gy�kerezik (ellent�tben azzal, amikor egy
teremtm�ny okoz valamit, mivel ilyenkor az okk�nt szerepl� m�k�d�s
valami m�r meglev�re ir�nyul, erre t�maszkodik �s ebbe hatol bele) --
olyannyira bele�rt�dik a teremtm�ny radik�lis f�gg�se a Teremt�t�l,
hogy a ,,teremt�s'' nem csup�n a -->kezdet egyszeri l�trehoz�sa, hanem
a teremt�s �lland�sul�sa is. A vil�g fenntart�sa teh�t csak n�z�pont
szerint k�l�nb�zik a vil�g ,,okoz�s�t�l''. A fenntart�st teh�t, a
teremt�s aktus�nak megfelel�en, csak a vil�gnak Isten �ltal t�rt�n�
�lland�, pozit�v kieszk�zl�sek�nt �rtelmezhetj�k; �s nem csup�n
k�zvetetten, a bomlaszt� er�k elh�r�t�sak�nt. A vil�g fenntart�sa,
hab�r az Egyh�z k�l�n dogmak�nt nem defini�lta, szerves r�sz�t alkotja
annak a vil�gfelfog�snak, amelyet a rendes �s �ltal�nos tan�t�hivatal
hirdet (v�. ApCsel 17,28). A fenntart�s sz�ks�gess�g�ben benne van,
hogy Isten �ppen J�zus Krisztusban �s J�zus Krisztus kedv��rt b�n�ss�ge
ellen�re is fenntartja a vil�got, �s �gy a vil�g Isten �dv�s
rendelkez�se folyt�n m�r k�szen �ll arra, hogy Isten eszkatologikus
uralma alatt ,,meg�juljon''.
========================================================================
Vil�gn�zet

Form�lis �s semleges �rtelemben vil�gn�zetnek nevezhet�nk minden

olyan �tfog� metafizikai, vall�si, erk�lcsi (elm�leti �s
egzisztenci�lis) v�lem�nyrendszert (vagy az ilyen v�lem�nyrendszernek a
szkepticizmusra �s a pozitivizmusra jellemz� v�tkes hi�ny�t), amelynek
seg�ts�g�vel az ember �t�letet alkot az �sszval�s�gr�l (az ut�bbiba
bele�rtve Istent is). �gy �rtelmezve vil�gn�zet volna a
kinyilatkoztat�s �zenete �s annak hitben val� elfogad�sa is. De mivel
abszol�t, min�s�gi k�l�nbs�g van egyr�szt az Isten kinyilatkoztat�s�ra
�s kegyelm�re t�maszkod� -->hit, m�sr�szt az ember �ltal �n�ll�an
kialak�tott vil�gn�zet �s �letszeml�let k�z�tt, helyesen tessz�k, ha
csak az ut�bbit nevezz�k vil�gn�zetnek. Ekkor felmer�l a k�rd�s, hogyan
viszonyul egym�shoz a hit �s a vil�gn�zet. Mert hit�n k�v�l a h�v�nek
is van vil�gn�zete: ez a vil�gr�l alkotott, t�rt�neti felt�telekt�l
f�gg�, empirikus �s filoz�fiai (megfogalmazott vagy nem-tematikus)
n�zeteinek �sszess�ge, amelyek a transzcendens megismer�sre val�
k�pess�g�t, teremtm�nyi �s t�rt�nelmi felt�telhezk�t�tts�g�t, t�rt�neti
felt�teleit t�kr�zik vissza �s amelyekben t�k�letesen soha meg nem
k�l�nb�ztethet� m�don fejez�dik ki az, hogy az ember b�n�s �s
ugyanakkor Isten kegyelm�t�l hordozott l�ny. Err�l a viszonyr�l --
amely az embernek mindig �jonnan megoldand� t�rt�nelmi feladata -- itt
csak a legsz�ks�gesebbeket mondhatjuk el. Ha a vil�gn�zet helyes (�s
nem -->ideol�gia), akkor olyan l�nynek tekinti az embert, aki
-->transzcendenci�j�ban �s -->t�rt�nelmis�g�ben (ezek egys�g�ben)
nyitott Isten lehets�ges abszol�t rendelkez�se, teh�t a
-->kinyilatkoztat�s ir�nt. Az engedelmesen meghallgatott
kinyilatkoztat�s mindig bet�lt kritikai funkci�t is a vil�gn�zetet
illet�en; de az ember a kinyilatkoztat�st mindig annak az eszk�znek a
seg�ts�g�vel hallja meg �s fejezi ki, amelyet a vil�gn�zet ny�jt; a
vil�gn�zetnek (illetve vil�gn�zeteknek) �s a hitnek a pluralizmus�t
(ami m�r egyszer�en az egym�sra vissza nem vezethet� ismeretforr�sok
k�vetkezm�nye), t�relemmel el kell viselni, �s mindegyiknek nyitottnak
kell lennie a m�sik ir�nt; ezt a pluralizmust nem lehet feloldani egy
t�k�letesen egys�ges ,,rendszerben'', mert a kereszt�ny hit sem �ll�tja
mag�r�l, hogy ennek birtok�ban volna.
========================================================================
Visszaeml�kez�s

Visszaeml�kez�s (g�r�g�l: anamn�szisz). A visszaeml�kez�s az ember

l�nyeg�hez tartozik, mivel az ember felt�tlen�l reflexi�j�nak t�rgy�v�
teszi �s �gy a maga sz�m�ra megjelen�ti azokat az egyszeri, t�rt�nelmi
esem�nyeket, amelyek sz�m�ra jelent�sek �s amelyeken l�tez�se alapul.
Az �sz�vets�g arr�l tan�skodik, hogy az Egyiptomb�l val� kivonul�sra
�gy eml�keztek vissza, mint Istennek n�p�n v�ghezvitt d�nt� �s m�g most
is �rv�nyes �dv�z�t� tett�re (-->p�szkhalakoma); ehhez hasonl� az
�jsz�vets�gben az eucharisztikus visszaeml�kez�s (-->eucharisztia):
mind a p�szkhalakoma mind az eucharisztia kultikus t�rt�n�s. Ennek
alapj�n a visszaeml�kez�s teol�giailag �gy hat�rozhat� meg, mint az
�dv�ss�g valamely t�rt�neti esem�ny�nek �nnepl�ssel egybek�t�tt
megjelen�t�se, aminek az a c�lja, hogy az �nnepl� ember ily m�don
hatalma al� vonja a saj�t szitu�ci�j�t. Ennek az a felt�tele (elt�r�en
m�s vall�sok kultikus �nnepeit�l), hogy az esem�ny t�rt�nelmileg
egyszeri legyen, ezt az egyszeris�get megtartsa, �s ugyanakkor
jelenlev� is (vagyis megt�rt�nt esem�nyk�nt maradand� �rv�ny�) legyen,
az ember pedig k�pes legyen (a szubjekt�v eml�kez�sen t�l) felid�zni �s
hat�konny� tenni ennek az esem�nynek jelenl�t�t az � idej�ben. Ezzel
viszont felt�telezz�k, hogy az esem�nynek saj�tos strukt�r�ja van:
szem�lyes folyamatban kell megval�sulnia, �nnepi megjelen�t�s�t a
visszaeml�kez�sben m�ltbelik�nt kell elgondolni, tov�bb� hatnia kell az
�nnepl�re �s �dv�s jelent�s�g�nek azaz az elj�vend� �dv�ss�get
el�revet�t� megeml�kez�snek kell lennie. Az ember (�s csak az ember)
k�pes ilyen visszaeml�kez�sre, mert amit l�trehoz, az meg�rzi
�rv�nyess�g�t, �s az ember tettei a t�rt�nelembe be�p�lve megmaradnak,
mert a cselekv� szem�lyek maradand�an be�p�lnek a kozmoszba �s a
t�rt�nelem egys�g�be. Mivel az �dv�ss�g esem�nye az eg�sz emberis�get
�rinti, az ilyen visszaeml�kez�s megval�s�t�s�nak teljhatalm�val nem az
egyes ember, hanem az emberis�get reprezent�l� Egyh�z rendelkezik,
amely maga is az �dv�ss�g esem�ny�nek k�sz�nheti l�t�t. A
visszaeml�kez�ssel �sszef�gg� teol�giai t�m�k: J�zus Krisztus
embers�g�nek eszk�z-oks�gi kapcsolata az embernek juttatott
kegyelemmel, szents�gek, eucharisztia. J�zus hal�l�nak jelenval�s�g�t
nem szabad lefokozni egy m�ltbeli esem�ny erk�lcsi-jogi jelent�s�g�nek
szintj�re, mert ez megsz�ntetn� az igazi visszaeml�kez�st, m�rpedig
ennek l�teznie kell a Szent�r�s szerint. -- -->Eml�kez�s.
========================================================================
Votum

Votum (latin, jelent�se: �hajt�s, v�gy). A teol�gia az Egyh�z, a

kereszts�g (DS 1524) vagy valamely m�s szents�g (pl. a b�nb�nat
szents�ge: DS 1542 �s k�v.) ir�nti v�gyr�l (votum ecclesiae, votum
baptismi) besz�l, hogy megmagyar�zza, hogyan �lhet valaki Isten
kegyelm�ben, megigazults�gban �s nyerheti el az �r�k �letet akkor is,
ha (mint megkereszteletlen szem�ly) nem tartozik hozz� l�that� m�don az
Egyh�zhoz, vagy nem vesz fel egy olyan szents�get, amely voltak�ppen
sz�ks�ges az �dv�ss�ghez: az Egyh�zhoz (mint -->alapszents�ghez)
tartoz�st vagy a szents�g felv�tel�t helyettes�ti az Egyh�z �s a
szents�g komoly akar�sa, amit Isten �bresztett fel �s ami Isten
kegyelm�n alapul; ez az akar�s implicit m�don benne lehet az embernek
abban az �ltal�nos k�szs�g�ben, hogy a lelkiismeret szav�nak
megfelel�en teljes�tse Isten akarat�t, teh�t nem felt�telezi
sz�ks�gk�ppen az Egyh�z �s a szents�gek voltak�ppeni ismeret�t (DS 3870
�s k�v.). Az �dv�z�l�snek ez a szents�get (Egyh�zat) megel�z�
lehet�s�ge nem azt jelenti, mintha a megigazul�s �s az �dv�ss�g
elnyer�se k�t k�l�nb�z� m�don t�rt�nne. A votum-ban m�k�d� kegyelem
J�zus Krisztus kegyelme, teh�t megtestes�l�sszer� (,,inkarnat�rikus'')
kegyelem; mely maga is keresi a maga t�rid�beli, konkr�t, t�rsadalmi
megtestes�l�s�t az -->egyh�ztags�gban �s a -->szents�gben, j�llehet m�r
az egyh�ztags�got megel�z�en is hat annak alapjak�nt. Enn�lfogva
egyetlen kegyelmi folyamat k�t szakasz�r�l van sz�; noha m�r az els�
szakasz is megv�lt� -- akkor is, ha az ember ebben az �letben (saj�t
hib�j�n k�v�l) nem l�p t�l rajta --, az�rt objekt�ve m�gis azt a
k�teless�get r�ja az emberre, hogy e szakaszt v�ltsa fel az
egyh�ztags�g konkr�ts�g�val, �gyhogy az ember m�g ennek az els�
szakasznak a gy�m�lcseit is elpuszt�tja, ha tudatosan �s b�n�sen nem
tesz eleget ennek a k�teless�g�nek. -- L�sd m�g: -->�dv�ss�g
felt�telei.
========================================================================
Zsid�s�g �s kereszt�nys�g

A zsid�s�got �gy defini�lhatjuk, mint az emberis�gnek azt a r�sz�t,

amely az -->�sz�vets�g �dvt�rt�neti korszak�ban alakult n�pp� Isten
t�rt�nelmi beavatkoz�sa, a -->kiv�laszt�s �s a sz�vets�gk�t�s
(-->sz�vets�g) k�vetkezt�ben, �s eg�sz�ben v�ve (a szekulariz�l�d�s
minden megnyilv�nul�sa ellen�re is) meg�rizte kiv�lasztotts�g�nak
tudat�t, az �dv�ss�g rem�ny�t �s Isten saj�tos �g�ret�be vetett hit�t.
E n�p teol�gi�j�val kapcsolatban l�sd: -->�sz�vets�g, -->kiv�laszt�s,
-->sz�vets�g, -->t�rv�ny. J�zus, aki maga is zsid� volt, ebb�l a n�pb�l
sz�rmazott, a zsid� Sz�z M�ri�t�l sz�letett, e n�p szok�s�nak
megfelel�en met�lt�k k�r�l (-->k�r�lmet�l�s), e n�p templom�ban
im�dkozott Jeruzs�lemben, e n�p t�rv�ny�t akarta teljess� tenni, ehhez
a n�phez tartoztak tan�tv�nyai, a Tizenkett�, akiket az�rt h�vott meg,
hogy jelezze ig�ny�t a zsid� n�pre, a tizenk�t t�rzsre mint tulajdonul
kiv�lasztott n�pre, ezt a n�pet fenyegette meg k�rlel� szeretettel, �s
haldokolva ennek a n�pnek bocs�tott meg, ,,hisz nem tudj�k, mit
tesznek'' (Lk 23,34). Az �segyh�z ett�l a n�pt�l v�lt k�l�n, illetve ez
a n�p tasz�totta el mag�t�l, mivel J�zust Isten Fi�nak vallotta (erre a
teol�giailag �j helyzetre vonatkoz�lag l�sd: -->Egyh�z, -->�j
sz�vets�g); ez a k�l�nv�l�s �dvt�rt�neti ,,k�nyszer�s�g'' volt,
olyasmi, aminek nem lett volna szabad megt�rt�nnie, de m�gis be
,,kellett'' k�vetkeznie, mert ez volt a sz�ks�gszer� prof�n-t�rt�nelmi
�tja annak, hogy az �dv�ss�g sz�tfesz�tse a v�lasztott n�p kereteit �s
eljusson az eg�sz emberis�ghez. �m annak sohasem lett volna szabad
megt�rt�nnie, hogy kereszt�nyek ezzel az �r�ggyel r�t�madjanak a
zsid�kra �s mint kereszt�nyek (hamis teol�giai-vall�si mot�vumok
alapj�n) le�rhatatlan b�n�ket k�vessenek el ,,Isten gyilkosai'' ellen.
A katolikus Egyh�z a II. vatik�ni zsinaton tette meg az els� l�p�seket
abban az ir�nyban, hogy ezzel a m�lttal szak�tson (v�. II. vatik�ni
zsinat, ,,Nyilatkozat a nem-kereszt�ny vall�sokr�l'', 4. �s k�v.
cikkelyek). Csak most van kialakul�ban az olyan kereszt�ny �s katolikus
teol�gia, amely gy�kerest�l ki akarja irtani az �dvt�rt�neti
gondolkod�sb�l a zsid�s�g ir�nti ellens�gess�get. E teol�gi�nak abb�l a
,,nagy szomor�s�gb�l'' �s ,,sz�ntelen f�jdalomb�l'' kell kiindulnia,
amelyet a ,,zsid�ellenes'' teol�gus, Szent P�l �rzett, aki azt k�v�nta,
hogy ink�bb maga legyen �tok alatt, t�vol Krisztust�l, mint testv�rei,
a zsid�k, mert ,,�v�k az istenfi�s�g, a dics�s�g, a sz�vets�gek, a
t�rv�nyad�s, az istentisztelet �s az �g�retek'' (R�m 9,2 �s k�v.);
abb�l a R�m 9-11-ben felv�zolt eszkatologikus t�vlatb�l kell
kiindulnia, amelyben Szent P�l a m�ltra visszatekintve meg�llap�tja,
hogyan t�rte el Isten zsid�k �s pog�nyok engedetlens�g�t, hogy
mindenkin k�ny�r�lj�n, hogy k�lcs�n�s �dv�ss�ges vet�lked�sben
mindny�jukat elvezesse az �dv�ss�gre (v�. Mt 23,39). Az elk�l�n�l�s --
ami abb�l ad�dik, hogy a kereszt�nyek a zsid� n�pb�l val� J�zust
vallj�k Uruknak, a zsid�k pedig �gy v�lik, hogy nem hihetnek benne --
nem puszt�n ,,elm�leti'' �s �rtalmatlan n�zetelt�r�s. De ha a
kereszt�ny hiszi, hogy az �dv�ss�get �s az �r�k �letet az�rt nyeri el,
mert ��rte is meghalt a n�z�reti J�zus, akinek a hal�l�ban a kereszt�ny
�pp�gy b�n�s, mint b�rmelyik zsid�, akkor azzal a n�ppel szemben,
amelyb�l Krisztus sz�rmazik, csak �gy viselkedhet, ahogy Krisztus
viselkedett vele szemben. �s ha hallja, hogy ma m�r a zsid�k b�tortalan
szeretettel kezdik mondogatni: ,,az�rt � is a mienk volt'', akkor er�re
kap benne a rem�ny, hogy a nem m�g�tt, amellyel Izrael n�pe J�zus
Krisztust elutas�tja, kimondatlanul ott lappang egy nagyobb �s
�rv�nyesebb igen, hiszen J�zusban sokan m�r azok k�z�l is megtal�lt�k
az �dv�ss�g�ket, akik a nev�t nem ismert�k.
========================================================================
Zsinat

1. A zsinat fogalma. A zsinatok (szin�dusok) els�sorban (de

teol�giailag nem felt�tlen�l csak) p�sp�k�knek az �sszej�vetelei;
amelyeken megvitatnak egyh�zi �gyeket, hat�rozatokat hoznak �s
el��r�sokat bocs�tanak ki. Helyi zsinatokon (r�gebben nemzeti
zsinatokon is) mindig a p�sp�k�k k�pviselik helyi egyh�zukat; ha
jogszer�en megval�sul az �sszegyh�z k�pviselete (az �sszej�vetelt a
p�pa h�vja egybe, ir�ny�tja �s er�s�ti meg), akkor az ilyen
�sszej�vetelt egyetemes zsinatnak nevezz�k.

2. A zsinat teol�giai problematik�ja. A katolikus tan�t�s �s az

egyh�zjog szerint a katolikus Egyh�zban a legf�bb hatalom a
-->p�sp�k�ket illeti meg, akik a p�pa vezet�s�vel �s vele egy�tt egy
egyetemes zsinaton tan�cskoznak �s hat�rozatokat hoznak, �s e p�sp�k�k
a hit k�rd�seiben t�vedhetetlenek, ha a zsinat �nnep�lyesen defin�ci�t
hirdet ki (II. vatik�ni zsinat 25; -->defin�ci�). Ez azonban akkor is
�ll, ha a p�sp�k�k egy�ttesen a rendes -->tan�t�hivatalt k�pviselik �s
jelen�tik meg: Mindk�t esetben arr�l van sz�, hogy a p�sp�k�k test�lete
mint koll�gium az apostolkoll�gium ut�dja. B�r e k�t ut�bbi mozzanat (a
p�sp�k�k rendes tan�t�hivatala �s kollegialit�sa) zsinat n�lk�l is
l�tezik �s �rz�kelhet�, egy egyetemes zsinat m�gis lehet�s�get ny�jt az
Egyh�z egys�g�nek vil�gosabb kifejez�s�re, �s ugyanakkor megk�nny�ti a
p�sp�k�k �s helyi egyh�zaik pluralizmus�nak tudatosul�s�t. -- K�l�n
teol�giai �s dogmat�rt�neti probl�m�t okoz az a t�ny, hogy ma 21
egyetemes zsinatot tartunk sz�mon, amelyek k�z�l egyeseket r�gebben nem
tekintettek egyetemesnek, m�sr�szt pedig a dogmatika k�telez�nek ismer
el olyan zsinatokat, amelyeket a mai napig sem sorolunk az egyetemes
zsinatok k�z�. Ezenk�v�l r�gebbi zsinatokn�l nem teljes�lt a
t�rv�nyess�g (fent eml�tett) valamennyi felt�tele (a zsinatot nem a
p�pa h�vta �ssze, vagy nem hagyta j�v�). E k�rd�sekkel kapcsolatban azt
lehet mondani, hogy egy zsinaton egy bizonyos kor Egyh�z�nak
�nfelfog�sa k�pviselteti mag�t, ami a -->dogmafejl�d�s �s a jogt�rt�net
m�rt�k�ben bontakozhat ki, illetve v�ltozhat. A mai Egyh�z zsinatai
sz�m�ra azonban nem az Egyh�z r�gebbi -- esetleg t�rt�neti m�dszerekkel
meg�llap�that� -- �nfelfog�sa k�telez�, hanem csakis a mai,
kifejlettebb �nfelfog�sa. Ha az Egyh�z k�s�bbi hitfelfog�s�t egy olyan
r�gebbi zsinatban tal�lja meg, amelyet pl. csak a cs�sz�r h�vott �ssze
vagy amely egy�ltal�n csak helyi zsinat volt, akkor semmi akad�lya
sincs annak, hogy ezt a zsinatot egyetemesnek -- vagyis mai �rtelemben
vett egyetemes zsinatnak -- min�s�tse, �s ma is k�telez� �rv�ny�t
elismerje. Term�szetesen egy r�gi zsinat eleve t�vedhetetlen, ha
bizonyosan az �sszegyh�zat k�pviselte az egyh�zjog akkori �ll�s�nak
megfelel� form�ban �s bizonyosan olyan tan�t�st hirdetett ki, amely az
�sszegyh�z sz�m�ra abszol�t form�ban k�telez� k�v�nt lenni. Hogy egy
r�gebbi zsinat csakugyan akart-e t�vedhetetlen d�nt�seket hozni, az
gyakran csak a forr�sokb�l (a zsinati akt�kb�l), a zsinat �ltal�nos
sz�nd�kaib�l �s a korfelfog�sb�l �llap�that� meg. �gy pl. egy zsinat
�ltal el�terjesztett szent�r�smagyar�zat csak akkor lesz k�telez�
�rtelmez�s, ha a zsinatnak az volt a sz�nd�ka, hogy �ppens�ggel err�l
az �rtelmez�sr�l d�nts�n. Az eddigi 21 egyetemes zsinat a k�vetkez�
volt: a 2 -->nikaiai, a 4 -->konstantin�polyi, az -->epheszoszi, a
-->kalkedoni, az 5 -->later�ni, a 2 -->lyoni, a -->Vienne-i, a
-->konstanzi, a -->Basel-Ferrara- -->Firenze-i, a -->tridenti �s a 2
-->vatik�ni zsinat.
========================================================================
Kieg�sz�t� sz�jegyz�k

-- A --
�ldoz�s -->eucharisztia, -->kommunik�ci�
alkalmazkod�s -->misszi�
�ltal�nos feloldoz�s -->b�nb�nat szents�ge
anat�ma -->kik�z�s�t�s
anhomoi�nusok -->arianizmus, -->szemiarianizmus
antiklerikalizmus -->kl�rus
antropoz�fia -->gn�zis, -->intu�ci�
anyagi ok -->kauzalit�s
apolog�t�k -->teol�gia
apologetika -->fundament�lis teol�gia
aposzt�zia -->hitehagy�s
attritio -->attricionizmus
-- B --
b�lv�nyim�d�s -->liturgia, -->kultusz
beavatott -->pog�ny miszt�riumok �s kereszt�nys�g
begin�k, begardok -->kvietizmus, -->Vienne
beteljes�l�s -->Isten sz�nel�t�sa, a test
-->felt�mad�sa, -->v�g, -->t�rt�nelmis�g,
-->J�zus mennybemenetele
Biblia -->Szent�r�s
biblicizmus -->protestantizmus
b�nb�nati fegyelem -->b�nb�nat szents�ge
b�nbees�s -->�sb�n
b�n�k elt�r�se -->predesztin�ci�

-- C --
c�l-ok -->kauzalit�s
cenz�r�k -->teol�giai min�s�t�sek
Codex Iuris Canonici -->egyh�zjog
contritio -->kontricionizmus
c�lib�tus -->sz�zess�g

-- D --
deuterokanonikus k�nyvek -->k�non
dics�s�g f�nye -->Isten sz�nel�t�sa, -->menny
distinkci� -->k�l�nb�z�s
doxol�gia -->megvall�s, -->Isten dics�s�ge, -->ima

-- E --
egzisztenci�lis �rtelmez�s -->m�tosztalan�t�s
egyed�l �dv�z�t� Egyh�z -->extra Ecclesiam nulla salus, -->�dv�ss�g
felt�telei, -->votum
egy�rtelm�s�g -->anal�gia
egyetemes zsinat -->zsinat
egyh�zi �tok -->kik�z�s�t�s
egyh�zi vezekl�s -->b�nb�nat szents�ge
Egyh�z parancsolatai -->egyh�zi parancsolatok
ekkl�zia -->Egyh�z
ekviprobabilizmus -->erk�lcsrendszerek
el�reelrendel�s -->predesztin�ci�
elv -->alap
emberiess�g -->aktus
emberr�-lev�s -->megtestes�l�s, -->J�zus Krisztus,
-->krisztol�gia, -->test
engesztel�s napja -->k�zr�t�tel
engesztel� �ldozat -->v�r, -->el�gt�telelm�letek, -->hal�l
�n-te-kapcsolat -->kommunik�ci�, -->k�z�ss�g, -->Isten
�nk�zl�se
epikia -->egyh�zjog
episzkop�tus -->p�sp�k, -->zsinat
erk�lcsi aktus -->aktus
erk�lcsis�g norm�ja -->aktus, -->ateizmus, -->etika,
-->egzisztenci�lis etika, -->term�szetes
erk�lcsi t�rv�ny, -->szitu�ci�etika
erk�lcsi t�rv�ny -->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny
er�szakmentess�g -->evang�liumi tan�csok, -->b�kess�g,
 -->er�szak
�rt�k -->etika, -->j�
�rtelem -->c�l, -->teleol�gia
�rz�let -->tettek
eszk�zszer� oks�g -->kauzalit�s
essz�nusok -->Qumran
euchit�k -->messzalianizmus
evidencia -->bizonyoss�g, -->alap
evolucionizmus -->fejl�d�s
ex cathedra -->defin�ci�
ex-cathedra nyilatkozat -->defin�ci�, -->t�vedhetetlens�g
exkommunik�ci� -->kik�z�s�t�s
exodus -->visszaeml�kez�s, -->Jahve, -->p�szkha
exoreizmus -->megsz�llotts�g
ezoterizmus -->vil�g

-- F --
f�lelem -->szorong�s, -->istenf�lelem
feloldoz�s -->b�nb�nat szents�ge
felszabad�t�s -->emancip�ci�
finalit�s -->c�l
form�lis ok -->kauzalit�s

-- G --
gallikanizmus -->konciliarizmus
genus litterarium -->irodalmi m�fajok
glosszol�lia -->karizma
gnoszticizmus -->gn�zis

-- GY --
gyakorlati teol�gia -->pasztor�lis teol�gia
gy�n�s -->b�nb�nat szents�ge, -->�jtatoss�gi
gy�n�s, -->szerzetesgy�n�s

-- H --
h�laad�s -->eucharisztia
hatalmass�gok -->fejedelems�gek �s hatalmass�gok
helyettes�t�s -->reprezent�ci�
helyi egyh�z -->p�sp�k
helyi zsinat -->zsinat
henoteizmus -->politeizmus
hierarchia -->hivatal, -->p�pa, -->p�sp�k, -->paps�g,
-->diak�nus, -->apostol, -->kl�rus,
-->egyh�zirend
hit aktusa -->analysis fidei, -->hit
hit�rz�k -->hit
hitigazs�gok hierarchi�ja -->dogma, -->alapvet� hitcikkely
hittudat -->hit
hominiz�ci� -->ember teremt�se
homoi�nusok -->arianizmus, -->szemiarianizmus
homoiuszi�nusok -->arianizmus, -->szemiarianizmus
horizont -->l�t
h�si fokon gyakorolt -->ember szents�ge, -->t�k�letess�g
er�nyek
h�s -->test, test -->felt�mad�sa, -->szarx
h�sv�t J�zus -->felt�mad�sa, -->p�szkha
h�sv�ti b�r�ny -->p�szkha

-- I --
igehirdet� teol�gia -->kerigmatikus teol�gia
igeistentisztelet -->pr�dik�ci�
�g�ret -->aktus, -->�sz�vets�g, -->baszileia,
-->igazs�goss�g, -->�t�let, -->�dv�ss�g,
-->rem�ny, -->par�zia, -->politikai
teol�gia, -->praeambula fidei, -->Isten
orsz�ga, -->szakr�lis �s prof�n,
-->felel�ss�g a vil�g�rt
immanentizmus -->immanencia
Indiculus -->hit, -->lex orandi -- lex credendi
indifferentizmus -->ateizmus, -->relativizmus
individu�lis etika -->egzisztenci�lis etika
infallibilit�s, -->t�vedhetetlens�g
indefektibilit�s
infralapsz�rius -->�dvhelyzet
integralizmus -->vil�g
ir�nikus m�dszer -->hitvit�z� teol�gia
iszl�m -->pog�nys�g, -->misztika
Isten dics�s�ge -->doxa, -->istenk�pis�g
Isten felfoghatatlans�ga -->analogia entis, -->Isten sz�nel�t�sa,
-->Isten, -->titok
Isten gyermeke -->istengyermeks�g
isteni ered�sek -->Szenth�roms�g
Isten k�pe -->istenk�pis�g
Isten k�pm�sa -->istenk�pis�g
Isten k�zvetlens�ge -->Isten sz�nel�t�sa, test -->felt�mad�sa
Isten megismer�se -->istentan, -->Isten megismerhet�s�ge,
-->felebar�ti szeretet
istentisztelet -->liturgia, -->kultusz
Isten tulajdons�gai -->istentan, -->Isten, -->teizmus
Isten uralma -->baszileia, -->Isten orsz�ga
ius divinum -->hivatalok elismer�se, -->egyh�zjog

-- J --
j�mbors�g -->Isten tisztelete, -->ima,
vall�si -->aktus
J�nos-f�le kereszts�g -->kereszts�g
J�zus Krisztus m�sodik -->par�zia
elj�vetele
joghat�s�g -->egyh�zi hatalom, -->b�nb�nat szents�ge
joghat�s�gi prim�tus -->p�pa
j�v�t�tel -->b�nb�nat szents�ge
jurisdikci� -->egyh�zi hatalom, -->b�nb�nat szents�ge

-- K --
katolikus Egyh�z -->Egyh�z
kegyelemben val� -->�rdem, -->t�k�letess�g
gyarapod�s
kenet -->betegek kenete, -->b�rm�l�s
k�t�rtelm�s�g -->anal�gia
k�t term�szet tana -->unio hypostatica
kiengesztel�d�s -->megv�lt�s
Kinsey-jelent�s -->erk�lcsi statisztika
ki�res�t�s -->ken�zis
klerikalizmus -->kl�rus, -->laikus
koin�nia -->szentek egys�ge
kollekt�v b�n -->b�n
kontempl�ci� -->szeml�l�d�s
konverzi� -->megt�r�s, -->eretnekkereszts�g
kozmosz -->vil�g
k�zbenj�r�s -->b�cs�, -->k�r�ima, -->szentel�s
kultikus �tkez�s -->�ldozat
kutat�s szabads�ga -->tanbeli szabads�g, -->term�szettudom�ny
�s teol�gia

-- L --
l�tom�sok -->jelen�sek, -->apokaliptika
laxizmus -->erk�lcsrendszerek
l�lekv�ndorl�s -->kreacianizmus, -->preegzisztencianizmus
lelki �ldoz�s -->kommunik�ci�
lelkiismereti szabads�g -->lelkiismeret
lesz�rmaz�s-elm�let -->ember eredete, -->ember teremt�se
l�tez� -->l�lek, -->l�t
logika a teol�gi�ban -->konkluzi�-teol�gia
lumen gloriae -->Isten sz�nel�t�sa, -->menny
lutherizmus -->protestantizmus

-- M --
m�gia -->misztika
marad�k, szent -->kiv�laszt�s
mariol�giai alapelv -->mariol�gia
masszili�nusok -->messzalianizmus
medit�ci� -->elm�lked�s
megismer�s -->gn�zis, -->tapasztalat, -->intu�ci�,
-->korvergencia�rv, -->ontologizmus,
-->pozitivizmus, -->tradicionalizmus,
-->�rtelem, -->igazs�g, -->b�lcsess�g,
-->akarat, -->sz�, -->k�telked�s
megjelen�t�s -->visszaeml�kez�s, -->eucharisztia,
-->szentmise�ldozat, -->reprezent�ci�,
-->megism�tl�s
menek�l�s -->szorong�s, -->aszk�zis, -->elfordul�s a
vil�gt�l
Milevitanum -->Karth�g�
mintak�pi oks�g -->ide�k, -->kauzalit�s
miszt�rium -->titok
monenergizmus -->monoteletizmus
monofilizmus -->monogenizmus

-- N --
nacionalizmus -->�llam
necessitas medii -- -->�dv�ss�g felt�telei
praecepti
nemz�s -->istengyermeks�g, -->Szenth�roms�g,
-->generacianizmus
nemzeti zsinat -->zsinat
Notae Ecclesiae (Egyh�z -->Egyh�z egys�ge, -->Egyh�z szents�ge,
ismertet�jegyei) -->Egyh�z katolicit�sa, -->Egyh�z
apostolis�ga, -->Egyh�z
n� -->�d�m, -->�va, -->istenk�pis�g

-- O --
ok -->alap, -->kauzalit�s, -->kontingencia
ontogen�zis -->generacianizmus

-- � --
�kumenika -->hitvit�z� teol�gia
�ntranszcendencia -->ember teremt�se, -->generacianizmus,
-->megtestes�l�s, -->kreacianizmus,
-->anyag, -->Isten egy�ttm�k�d�se,
-->transzcendencia

-- P --
particip�ci� -->r�szesed�s
p�sztori hatalom -->egyh�zi hatalom, -->Egyh�z p�sztori
hivatala
Pentateuchus -->t�rv�ny, -->k�non
pillanat -->most, -->kairosz
pneumatomakhusok -->makedonianizmus
pokol torn�ca -->limbus
pol�mikus m�dszer -->hitvit�z� teol�gia
polifilizmus -->monogenizmus
ploigenizmus -->monogenizmus
p�tvall�s -->vall�s
prim�tus -->p�pa, -->p�sp�k
probabiliorizmus -->erk�lcsrendszerek
probabilizmus -->erk�lcsrendszerek
profanit�s -->szakr�lis �s prof�n
protokanonikus k�nyvek -->k�non
pszeudo-epigraf�k -->apokrifok
p�nk�sd -->Szentl�lek

-- R --
re�lis jelenl�t -->eucharisztia, -->transzszubsztanci�ci�
reform�tus kereszt�nys�g -->protestantizmus
relat�v -->abszol�t
rendszeres teol�gia -->dogmatika, -->pozit�v teol�gia
rigorizmus -->erk�lcsrendszerek
rossz -->gonosz, -->szenved�s, -->teodicea
r�zsakeresztesek -->gn�zis

-- S --
,,Sitz im Leben'' -->irodalmi m�fajok
skolasztika -->teol�gia
s�t�t �jszaka -->szeml�l�d�s, -->misztika

-- SZ --
sz�nd�k -->intenci�
sz�razs�g -->szeml�l�d�s
szenth�roms�gtani -->propriet�sok
ismertet�jegyek
szents�gek �jj��led�se -->opus operatum
szents�gi hatalom -->egyh�zi hatalom
szentt�avat�s -->szentek tisztelete, -->ember szents�ge
szimbolika -->hitvit�z� teol�gia
szin�dus -->zsinat
sz�v m�ly�nek ismerete -->kardiogn�zia
szkepticizmus -->ateizmus
sz�ma -->test
szupralapsz�rius -->�dvhelyzet
sz�znemz�s -->sz�zi sz�let�s

-- T --
t�rsmegv�lt�i szerep -->t�rsmegv�lt�
teljhatalom -->hivatalok elismer�se, -->p�sp�k,
-->Egyh�z p�sztori hivatala, -->egyh�zi
hatalom, -->egyh�zirend, -->paps�g
teocentrikus szeml�let -->antropocentrikus szeml�let,
-->krisztocentrikus szeml�let
teoz�fia -->gn�zis, -->intu�ci�
teremtm�nyis�g -->ember teremt�se, -->antropol�gia,
-->kontingencia, -->teremtm�ny,
-->teremt�stan, -->id�
term�szetess�g -->kult�ra
term�szetjog -->term�szetes erk�lcsi t�rv�ny
tetteken alapul� -->tettek
megigazul�s
t�ved�smentess�g -->Szent�r�s, -->t�vedhetetlens�g
tiszt�t�hely -->tiszt�t�t�z
Tizenkett�, a -->apostol
tonz�ra -->kl�rus
T�ra -->t�rv�ny
transzcendent�lis -->transzcendencia
transzfinaliz�ci�, -->transzszubsztanci�ci�
transzszignifik�ci�
Trullanum -->Konstantin�poly
tuciorizmus -->erk�lcsrendszer

-- U --
�jrakeresztel�k -->gyermekkereszts�g
�jskolasztika -->teol�gia
uralom -->hatalom
�r szolg�ja -->ebed Jahve
�rvacsora -->hivatalok elismer�se, -->eucharisztia,
-->szentmise�ldozat, -->p�szkha
utols� kenet -->betegek kenete

-- � --
�dv�ss�g lehet�s�ge -->v�gykereszts�g, -->extra Ecclesiam nulla
salus, -->Isten �dv�z�t� akarata
�dv�z�t� -->megtestes�l�s
�dv�z�l�s gondja -->istenf�lelem

-- V --
vall�si aktus -->aktus
v�rkereszts�g -->v�rtan�s�g, -->kereszts�g
vezekl�s -->el�gt�tel, -->b�nb�nat, -->megv�lt�s
visio beatifica -->Isten sz�nel�t�sa
Vulgata -->Szent�r�s