JozefoHorv6th

30ncrpcrlatt
eszpercrnt5ul

hzrcmnl0
nyelvlrinyt
liirulmdhn
enhertlntl
ssmaUdnlanu
30 ucrp okrtt
eszpercml6ul
 Iozefo Horvdth

30 nclp clcrtt
eszper<rnt5ul
Eszperant6nyelvkon:nr

Mcgycn Eszpercmt6 Szovetsdg

Buderpest,lg79
I

\
Ez a mij az 1975-benmeghirdetettMESZ tankcinyvp6ly{zatdrak6sziilt

ellen6rizteDr. WachaBaldzsf6iskolaiadjunktus
Szakmailag

Fed6lterv6stipogr6fiaSebesty6nL5sz16
RajzoltaEndr6di lstviin
 aa

? ATUREL-
o METLE]Y-
SEG
A ti.irelmetlens6g j6 emberi tulajdonsiig. Ezzel indokolom azt is,
hogy az el6sz6t egyszerfienelhagytam. Az el6sz6nak csak olyan
szerepevan, mint a levesnekaz eb6dn6l:ha nem fogyasztunkbel6-
le, nem tort6nik semmi, legfeljebb tobbet k6rtink a miisodik
fogiisb6l,de j6llakottan keltinkfel az asztaltdl.

El6sz6tehiit nincs.
Egyb6l a l6nyegn6lkezdjtik.

Harminc nap alatt megtanulunkeszperant6ul,6s k6sz!

Ez a konyv a siker titka, mely f6leg olyan emberek szAmdra

k6szrilt,akik egyedtil tanulnak, 6s szeretn6neknagyon gyorsan
eszperant6ul tudni. Nagyonl6nyeges, hogy trirelmetleneklegyrink.
A konyv a ttirelmetlenekszdmiirair6dott. !-{avalaki m6g drihos is,
akkor az pluszponrot jelent.

Ne feledjrikazt sem, hogy ez a konyv csak a 14 6s 120 6v kozotti

korosztSly szfmiira k6sztllt, 6s felt6telez bizonyos nyelvi mfivelt-
s6get {ugyan0gy,mint bdrmely,mds hagyomiinyosnyelvkonyv).
Killonosenel6nyos, ha valaki miir v6gigszenvedett ndhdny klasz-
szikus nyelvkonyvet,6studja, hogy milyen az dltaldnosalany, a
tdrgyeset6s ehhez hasonldclidkt6bolyit6,,k6szitn'rdnyek". Min6l
tr:bbet i:ajlccitunk& megyar nyelvtannal,rrlost anndi jobban fog
i z l e n ! ,t t e . . .
csak akkor fogunk sikert el6rni. he elfogadjuk,is gondosanbe-
tarrjuk a kovetkezd recept pontjait" Ezen pontok ismei"etdben
biirki gyorsan megsi.ithetia pecsenydldtnemc:ak eszperantcul,
es iissze-
hanem-mdsnyelven is, ha helyesenalkalmazza. k.e'.ter€si
dllit6sitandcsokat.

elttt{tnalds arsny siabdly zat a,

A ft-v*
ne lJl s{?fiez{r effibeYkudarcil drdn {rotlott
'l !-la valaki nyelvet tanu!, akkor rninden nap kell vele fog'
t fordit
iriLoinia tegal6bbf6l 6riit. Aki enndl kevesebbicl6t
e!fc-
16, az .rr( az ide.i6t pazarolja' Tudcrndnyosan
gadottt6ny,hogyhap6ld6ul500driitf.ordftunkn-'*eivtanulisraf6!
dven keresztul,it<kcr egy kozepesen neh6znyelveteisajdtithatunl<,
cie ha ez az 500 dra i0?vre van elosztva{egy6ra hetente},ekkor a
az az isrner6-
kiv6nt c6lt sohasem6rji.ikel. Ez6rt nem tud nernetui
heti egy
sunk sem, aki m6r iarmadik 6ve iar tanfolyamra'
alkalommal.
,tL Nyelvtehets6g?Minden embernek van, hiszen valameny- -
nyiun r.nugaanultunk m5r egy nyelvet,az anyanyelvunket
tehdt adott' Sokat
a tehets6gvagy helyesebbenk6pess6g
jobban ismerjuk'
segit tanulasban,ii uny'n'r'elvunketmin6l
a
er6 a
Nem szabadelfeleinunk, hogy az akarat a leghatalmasabb
hi hetetlen m6rt6kben
vi l6gon,6s akarattalrugi6u,i ii6pess6geinket
tovdbbfej I ti
eszthetj k'
Anye|vtanuliisbancsakazer6semberek6rneke|eredm6nyeket.
2 F e q v e l e m !E z e n 6 l l v a g y b u k i k a d o i o g ' A i a n u l d s t
J
h6if6n kezdjrjk,6s szombatonnem hagyjukabba.A vasiir-
nap sem kivbtel.Harminc naponiit megszakit6s n6lkul kell
tanulni. Ha k6peseklesztinkerre a kis Sldozatra, nem fogunk
nyeivet. olyan ez,
csal6dni,6st6nyleg elsaj6tftjukaz eszperantd
mint amikor a teveket hajtjdk 5t a sivatagban dril6 homokviharon'
M e g 6 | | ntii I o s ! A k i m e g 6 | 1a,z t b e t e m e t ai h o m o k . E r r e k e I i g o n d o | .
nuik ukkot, amikor olyan zsffclt volt a naounk, hogy csak este
meg
1 1 o r a u t d n i e t t s z a b a di d c j n k .H a d l m o s a kv a g y u n k ,r n o s s u K
szemunkethidegvfzzel,6sv6gezzukel az aznapra kir6tt feladatot.
Miiskor pedig lgyetlunt utia, hogy ne halasszr'rk ilyen k6sdre
a tanul6st.

n
 V6mb6ri Armin szint6n fegyelm6nek6s er6s akaratdnak kiiszon-
:
hette" hogy fantasztikusgyorsasiiggal
sajiititotta el a nyelveket.
VdmosMagdaigy ir err6l ResidEfendicimfi konyv6ben:
I ,,Tesemmirekell6-szdnokolt magdnakfelemeltmutatdujjar- ezen-
tril biintet6sb6l annyit tanulsz, hogy belegebedsz!Ami pedig
Emiliiit illeti, minden nap csak akkor n6zhetsz16 lopva, ha miir
legaldbbnyolcvan rlj sz6t bemagoltdl.De inkiibb szitzat.Nyolcvan
a legeslegkevesebb. Addig egy pillant6s-semeshet Emiliiira.M6g
ha tanftod is, akkor is a leveg6ben6zel!Erted? !"
A sz6 elreptil, az ft6s megmarad.Nem 6rte be az onfegvelmez6s
magiinpr6dikiici6ival, har-iema konyveire,a szobdjatalaira, iroasz-
talSra kartonpapiron tussal kih(zott torok szovegeketragasztott.
TorokLil irt, hogy senki a hilzban meg ne 6rtse az intelmeket:
,,Lusta 5llat, dclgozzSl!", ,,L6gy f6rtal,", ,,Sz6gyelld rnagad!,,
De mivel nem mrilt el nap, hogy a magamagiirakir6tt g0_
100 idegenszdt meg ne tanulta 6s meg ne jegyeztevolna"..

4 Technikai eszlccizeik.
J6 ha van, de ha nincs, az sem baj,
mert tali5l6konysiiggalsok mindent lehet p6tolni. Egy
rddi6 is nagyon hasznossegits6glehet, a magnetofonnat
pedig csoddkat iehet mfivelni.Alkalmazdsukr6lk6s6bb lesz sz6.

Kiizdelem az idegen nyelv hangjaival. RaEadjunk meg

5
minden all<almata besz6lget6sre.Tanuljunk hangosan.Ha
nincs kihez besz6lntink,akkor tdrsalogjunkonmagunkkal
vagy a kabalababdnkkal. K6pzeljrikel, hogy egy csecsem6vel
van
dolgunk, akit meg kell tanitanunk besz6lni.Tanuliisunkc6lja a
beszdd.Besz6lnipedig csak akkor fogunk eszperantd-nyelven, ha
gyakoroljuk. ,,Gyakorlat teszi a mestert',de aki nem gyakorol,
abb6l nem lesz mester.

6- Ha!lgassunk rddi6t, m6g akkor !s, ha nem 6rtjtik!

Miel6tt bdrmelyik nyelv tanuldsiibakomolyan belekez-
Cendnk, lceressr.ink a r;idi6nkon eqy iillomdst, mely a
rani";land6nveivensugdrozm(sort, 6s halir;ai:suk. A fulrinket igy
hozzasz*ktatiuiraz idegen nyelv hangjarn,:::^ 6s megtanulunk
i.'6iia;:v:i a ir1;r;,ralcrabban
ei6fordulo szavar.i..i-reirl.
tzekre k6scibb
baiia tt i-i ri:::::i:i.;.'rdhatu n k.
 ', A nyelvtanuldsfontossdgi sorrendie:
'
lrallgatds- besz6d- olvasds- fr6s
Ez azt jelenti, hogy ebben a sorrendbenkell birtokba
vennLinkaz idegennyelv vdriit. A legfontosabbaz, hogy hallgassuk
az idegen nyelvet,6s meg6rtsrik,amit rajta mondanak. MSsodsor-
ban nektink is ki kell tudni fejeznigondolatainkatidegennyelven'
Az, hogy irni is tudjunk, csaknegyedrangrifeladat.
R Mindent szitudci6hozkell kapcsolni!
v
Amikor egy Uj sz6t tanulunk, legjobb,ha mindjdrt rnon-
datba foglaljuk. Ha p6ld6ul a sz6k sz6t tanuljuk, ne
sz6gyelljtikragunkal, 6s irjuk rd kis c6duliikra, hogy ,,sz6k"'
RagasszuK rd ezeketa lakiisbanta16lhat6osszessz6kre.lly m6don
soha sem fogjuk elfelejtenia sz6k szdt, 6s ha idegennyelvenezt
halljuk, egyb6l felvillan el6tttlnk a se$o k6pe an6lktil, hogy
anyanyelvri n kon esztinkbe jutna.
O
t Ki.izdenikell a k6ros natiisok ellen. llyenek az unalom,
az iskoldsrnondatszerkeszt6s 6s elemz6s,n\/elvtancentrikus
szeml6let,a hagyom6nyokstb' Rengetegen tanulnak nyel-
veket,de csak n6hiinyanbesz6lik6ket. A tobbs6g rlgy tanul, hogy
megvSsdrol egy hagyomdnyosnyelvkonyvet,bez6rk6zika szob6-
illl, de
ldn- Os megt-nulja, hogy a Szekrdnyt1l balra virdgdllvdny
'birto.,
hogy abban a szobdbannincs is vi1596llv5ny. Erre egy6lta-
liin semmiizuks6g.Besz6lget6seink sordntobbet fogjuk haszn6lnia
fene egye meg, elfeteitettem kifejez6st, mint a virdgdllvdnyt, a
szekr6iyr6l nem is beiz6lve.Nagyonfontos feladat tehiit, hogy mi
m6sk6ni tanuljunk, mint a tol;bs6g. Legyunk most kiv6telesen
,,nrenysevikek';, mert sikert csak 5k 6rnekel igazftn,tehdt nektink
hozz{juk kelI tartoznu nk.
I t llv Tankonyv<inkivtili olvasm6nyok.
Ezek miSr a tanulSs kezdeti szakaszdban fontosak, de
igaz(tn nagyszerepetakkor kapnak,amikor mdr bent jdrunk
az idegen nyelv erdej6ben.Olvassunk min6l tobbet! Teljesen
mindegy, hogy mit. Mes6skonyvet, tljsiigb6lpolitikai cikket, szo
tdrt, lexikont, verseket, detektfvreg6nyt, novelldt, szindarabot,
anekdotdkat 6s szakdcskonyvet.Az idegenforgalmi prospektus
szint6nj6. AltaliinosszabSlynakfogadjukel, hogy egy oldalon kb'
10 ismeretlensz6 lehet. Ezeket ne keresstikki a sz6tdrb6l, mert
a sz6tdrozds unalmas 6s eltompit benni.inket. Lomb Kat6, a
tizenhatnyelvfitolmdcserr6l a kovetkez6ketfrja: Sokkal nagyobb

8
baj, ha elizetlenedikkeztinkbena sok megszakitdst6l a konyv,
mint ha nem tudjuk meg, hogy kok6ny-vagy galagonyabokor
mogrilfigyeli-ea detektfvfelugyel6 a gyilkost.
Ha nyelvicsemeg6ket akarunkelsaj6titani,akkoralkaimazhatjuk a
balk6z-jobbkdz m6dszert.Ennekaz a l6nyege, hogymegviisdrolunk
anyanyelvrinkon egy modernreg6nyt,amit leforditottaka tanu-
land6 nyelvre,esetiinkbeneszperant6ra. Bal keztinkbefogjuk az
eredetit,jobb kezrinkbepediga forditdst,6s mondatr6lmondatra
haladvaosszehasonlitjuk a kett6t. Az r5rdekesnek talSlt dolgokat
ki is irhatjuk magunknakegy firzetbe.Figyelem!Kezd6kvigyiiz-
zanak!Ebb6la csemeg6b6l eglazerre nemszabadsokatfogyasztani,
mert konnyenmegfekszi az embergyomrSt'
1rl Nyelvi mikroklima.Nagybanel6segititanuldsunkat, ha
megfelel6nyelvikornyezetet alakitunkki magunkkorril.
Szobdnkfaldraakasszunk jelmondatokat, ktilonboz6fel-
iratokat, tdblSzatokat,egy-egynehezenelsaj6tithat6sz6t vagy
kifejez6st,hagyjunkaz asztalonrijsiigokat,konyveket,kapcsoljuk
be a r6di6tvagylemezjdtsz6t, 6shallgassunk a megtanuland6 nyel-
venvalamit.Nagyonj6, havannakeszperantd hanglemezeink vagy
magn6szalagiain k. Ezekkelaldfesthetjtik tanuliSsunkhoza hdtteret.
Es olvassunk min6l tobbet (egyel6re anyanyelvrinkon) az eszpe-
rant6 irodalmd16lilletvea nemzetkozinyelwel kapcsolatos vala-
mennyit6mii16l.
12 Megh6ditani a nyelvet!
A nyelv nagy vdr, 6s ezt csak ravaszs6ggal 6s fort6llyal
lehetbevenni.N6zztikmeg p6lddul,hogy mik6nth6ditja
mega szerelmes ifj0 a 16nyt.Hdt 0gy,hogymindenoldal16lostro-
molja.Mozib,aviszi,hangversenyre hivja,b6lbamegyvele,s6ti6lnak
a parkban...lgy kell bdnnia nyelvvelis.Mindenlehetseges oldal16l
befekell csipni.Olvasni,rddi6nhallgatni,,,t6v6n"n6zni,szinkroni-
zdlatlanfilmet jdtsz6mozibamennistb.
Figyelem!A fordit6s nem j6 m6dszera tanul6sban.A forditiis
leheta tanul6snak c6lja,de nemeszkoze.
legy6zniinkels6-
I w Az id6. Az id6 zsarnok. 6t kell
1?
k6nt. Az aldbbiakbankozlok n6hiinyfogdst,amelyeknek
konnyenelbdnhatunk
segits6g6vel vele.
a holt id6ket kell kihaszn6lnunk.llyen van a busz-
Els6sorban
megdff6ban,villamoson,vonaton 6s 6tterembenvagy az izem,
illewevdllalat6tkezd6jdben' Ami egy pincdrszAm{raegy pillanat,
., nlltinr. orokk6val6idg, ezalattpedigcsod6katmrjvelhetunk.A
lehetszivakattanulni.az 6tkezd6ben pedigkony-
luszmegdltOban
id6, amikor a cip6nket tisztit-
uui e, iijs6gotolvasni.Az is holt
a ftirddszobSban vagvunk' Ezt az id6t rigv lehet
i;k,;r;;;ikor
't a szavakat vagy
inr*#tni, illetvea tanuldsiavdra forditani,hogy
magn6raolvasiuk 6s hagyjuk, hogy hadd duruzsoljon'
az olvasm6nyt
kif6zztik a
Ugyaneztlehet tenni vasalds6s f6z6s kozben'Amig
nekiink mindazt' amit a szabad
t6sztdt,addiga magn6elmondja
Figyelemre m6lt6 m6g a tiinczenei
iJooun kelle'neelol"vasnunk.
munka kozben
to[tg m6dszer is. Err6l 6s m6sr6l b6vebben
hallhatunk.

1 3+1 Els6sorbaniinmagunkhozlegyiink szigorriak!

Az igazitnintenziv nyelvtanulds(itt nem arra

Megjegyz6s:
gond6lok,hogy valaki hdrom6v alatt megtanul
neh6z
foy nyelvet)6s a bolondok h6zakozott
meghriznia hatdrvonalat.Hatiir term6$zetesen
van.J6, haezt is tudjuk.

10
 ButasdgotcsindlsT,,
ha ezt az oldalt kihugyodt
Miutdn i{ttanulmdnyoztuk a nyelwanuliisszabiilyzatiit,
tudnunk
'Eloszor
kell nr6g n6hdny dolgot a tankonyv szerkezet6r6l. is
ebbena tankonyvbennincsenekleck6k.Az anyag30 napravan
koncentrdlva.Mindennapcsak az aznapitdpkii6liot{7-g oldalt)
kell megem6szteni. M6sodikfurcsas6ga a konyvnekabbanrejlik,
hogy ,,nyelwan"cimsz6alatt semmiiincs.Ez iz6rt l6nyeg.r,,"rt
az emberektobbs6gef6l a nyelvtant6t,6s nem szfvesenkezd
olyan dologba,amiref6lelemmel6s ellenszenvvel gondol. Ez az it
tehdt sziimunkranem jdrhat6.Mi egyszerfien a f,rrnor.oldalii16l
fogjuk megkozeliteni 6s megragadnia nyelv l6nyeg6t"V6gezettil
azt is tudnunk kell. hogy mire van m6g sztiks6giiiLezen-atan-
konyvon kivril az eszperant6nyelv szupergyorielsajiititdsiihoz.

1. PechanAlfonz: Eszperant6-magyar
sz6t6r,dra 3b,_ Ft

2. PechanAtfonz: Magyar-eszperant6
sz6ter, 6ra 35,- Ft

3.Pechan Alfonz: Eszperant6-magyar,magyar-eszperant6fti-

u6tflr, 6ra 33,- Ft

4. Plena vortaro de Esperanto(Eszperant6-eszperant6sz6tdr),

Kgqhat6a MagyarEszperant6sxivetsfugT6j6koztat6is Kurtu-
r6lis lrodiSjtiban,Bp. Kenyirmezf u.2.

5. Eszperant6foly6iratok: HungaraVivo, k6thavontamegjeren6

kufturiilisfoly6irat, 6raB,- Ft; Vil6g6snyelv,havilap,dtlra
4, _
Ft; kaphat6kaz 0jsdgdrusokndr. Eienkivtirj6, ha min6r tobb
kr'ilfoldi foly6irat_otvdsdrolunk,melyek niiiunk is kaphat6k,
illetveel6fizethet6k.Ezek6s hason16 term6kek(k<inyvek) be_
szerezhet6k 6s el6fizethetSk
a MEsz tiij6koztat6irooiildban.
6. Nagyonfontosaz is,hogylegyenragaszt6nk, papirunk,konyha_
k6srink,szfnesceruzdnk,rajzszogtihk,
piszkafiink6s miisapr6-
sigunk. Ezekrea dolgokrakiv6teln6lktil szriks6glesza tanu-
ldssordn.

11
 ffi:,..ooo

ff'f<(
 U]Y(TA
LUIVDO TAGO
Nihdny perc alatt elbdnunk a fonetikdval!
Az eszperant6nyelv fonetikus nyelv, ami annyit jelent, hogy
mindent tigy kel-lkiejteni, ahogy irva van. Minden betfinek egy
hangfelel meg.Osszesen 28 betfi (hang)van.Ebb6l5 magdnhang-
26,.1 f6lhangz6,6s 22 miissalhangz6. Az aldbbi,,keresztrejtv6ny-
b6l" ez ldthat6is.

A B
A
c e
a
D E F
G G H ]l I J J
K L M N o P R
s s T u u V z
Mag6nhangz6k: A. E, l, O, U
Ezekkoztil az4 kiejt6set6r el l6nyegesena magyart6l.ugy ejtjtik,
mint a magyarA-t, de nem olyan hosszan. Az eszperant6'Ea ma-
gyar F 6s E kozott ,,f6lfton" l6v6 hang,nem annyirasz6thrizott
ajakkalkell ejteni,mint a magyarban. pr6b6ljukmeg a magyar
bele sz6tegy kiss6nyfjtottan ejtenilrilos az eszperant6
F helyett
jellegzetes
magyarE-r ejteni.Tudnunk kell m6g,hogyaz eszperan-
t6ban a magyarralellent6tbennincsenekrovid 6s hossz(magdn-
hangz6k.

13
Se ez, se az, vagYis:f6lhangz6ft
Err6lcsakannyit kell tudnunk,hogyegyedtilsohasem fordulel6'
mds magdnhangzdvalszerepelegy0tt (ez6rt is hiv-
Mindigvalamilyen
juk f6ihangz6nak). NemvSlaszthat6 el sembesz6dben, semirdsban.
[OuiOr-nif. kell ejteni,mint a magyar Eur1pa sz6ban.A kovetkez6
vele: Eilropo - Eur6pa, hodia{t - ffid'
szavakban talSlkoihatunk
- -
hierat -. tegnap,morgail - holnap,antail el6tt, ankafr is,
szint6n,ankorail- m6g.Leggyakrabban azA 6sE magSnhangz6k-
szerepelhet O-val is,pofipo - tat (haj66)'
kal fordul el6,de

Mdssalhangz6k
Majdnemmindent 0gy ejttink, mint a magyarban. 0t ,,kalapos"
betfi van, aminek a kieit6se a kovetkez6:
C - t.gy. r cs,1okolado- csokoldd6
-
G - ari, mint a lSndzsasz6ban,fangalo dzsungel
-
A megtelela n6met ch-nak vagy a magyar h-nakaz ihlet sz6-
ban. Fiqvelem! Fontos ktilon-bs6get tenni a H 6s H kozott.
Horo --6ra, -
horo k6rus. A E mdssalhangz6t 6gy is ejthetjtik,
hogyegy egrSszen gyenge,,k" hangot ejttink a H el6tt'
J- masyarzs,iurnalo - hfrlap, fjs6g,napilap
-
$ - m.gy.t s, €alo- sdl,fako- sakk,fi 6 (n6nemben)'
Nem ,,kalapos"betfi az S, de meg kell r6la emliteni. hogy tigy
ejtjtik, mint a magyar szet.Esperanto - eszperant6.Ezzelaz igy
le is van z6wa.
A tobbi betf kieit6semegegyezik a magyarral.Ezeket nem is
t6rgyaljuk. Ennyit kell tudnunk a kiejt6sr6l. Ha mindeztelsaiiiti-
totiuk, akkor nyugodtan adhatunk magunknak egy otost, mert
nagymunkdt v6gezt0nk. Gondoljunk csak az angolra, japdnravagy
a liinaira!l5 peri esetlegcsakarralenneelegend6, hogymegtanul'
junk 3-4 sz6t,de nem az eg6szhangtant.Az eszperant6 nyelvnek
iOUUetkozott ez az egyik nagy el6nye. Pihenni az'rt mlg nemkell,
mertitt van p6lddul a:

Hangsfly
Minden nyelvbenvan, teh6t nekiink is kell vele foglalkozni-Az
ezperant6banmindig az utols6 el6tti sz6tagraesik. Ez al6l nincs
szavakhangs6lytalanok'
fivbtet.Az egysz6tagri

14
N6h6nyp6ldaa helyeshangsrilyoz6sra.
1. Ekonomiode Hungario(Magyarorsziig gazdasiiga)
Az i hangotmindk6tsz6bankissr6 megnyrijtva ejtjtik,mert utdna
magdnhangz6 kovetkezi k.
2. Amo - szerelem, mano- k6z
Itt pedigaza-t kell mindk6tsz6bankiss6ny0jtottanejteni,mert
utiinacsakegy miissalhangz6 kovetkezik.
3. Esperantg-eszperan6, lando- orszdg,mondo - vildg,6ambro-
terem.Ha k6t vagytobb mdssalhangz6 6ll a hangstilyosmagiin-
hangz6 utdn, akkor nem nyrijtjuk meg, hanJm roviden 6s
erdsenejtjrik.

Etzptrantd a yddihban
SziSmos riidi6iillomiissugdrozeszperant6nyelvenmfisort.Ezt ki-
t(n6en fel tudjuk haszniilni tanuliisunk
soriin.Tandrhiainydban a
kiejt6stis ezenkeresztril tudjuk a leggyorsabban6s legjobbanelsa.
jdtitani. A riidi6 a legjobb professzor,dm ezt nem sokantudjrik.
Tanulmdnyozzuk dt az aldbbiosszedllitdsq
6s tudni fogjuk, hogy
melyikriidi6Sllomiis mikor,milyenhulldmonad eszperant6 nyelvfi
m0sort.Az eszperant6kiejt6siszab6lyaitmdr ezena szovegen is
tudjuk 6rvr5nyesfteni. olvassukel hangosanis! pr6bdrjukkitardrni
egyesszavakjelent6s6t!Nyomozzukki, hogy milyenv6gz6d6sek-
kel taldlkozunk!

Esperantoen radio
diutaget
06,00-06,30- Warszawa (Pollando) 41 m,49 m, 200 m (1@ kc/s);
1 6 , 3 0 - 1 7 , O 0 -W a r s z a w a , 3ml , 4 1 m ,
22,00-23,00 - Warszawa, 49 m, 200 m.

diul trorol lail MET

Lunde:
00,45-01,00- Rio de Janeiro(Brazilio),441m (680 kHz),92,S
m,60,30m;

15
06,00-06,30-Warszawa:,,Esperanto Ekspreso"(ripetoen pli lon-
gaversio);
-
13,2A-13,30 Bern(Sviilando),31,46 m,48'66 m'75'28 m; pa-
rolasD-roA' Bauer;
-
16,30-17,00 Warszawa: Komentario a[ notode la tago;
Zz',io-zSi,o0- Warszawa: koncertokun boneziroj;
ig,qs-Zq,Oo - Valencia (Hispanuiol,278 m;
Marde: -',
- Warszawa: Komentario;,,Koncerto kun bondezirof'
6i;.oo-oO,go
(ripeto);
16,00- Warszawa,4g m, 200 m, Esperanto anguletoen la
svedlingva Programo;
16,30- 17,O0-Warszawa : komentario; ,,,
22,30_23,o0_warszawa: ,,Prikio oni parolasen Po||ando? ,,EI
la vivo de PolaEsperanto-Asocio"'
IMerkrede:
OO,OO-OO,S0
. - Warszawa: ,,El la.vivode PEA"; ,,Prikio oni paro-
pollan6sJ " (ripeto)i
lasen
13,20-13,30-Bern,parolasClaude-Gacond:ondojkiellunde;
i+,oo-r 4,1s - wien (Austruiol,2Q3,4 m, (1475kHz): nur 6iun
kvaranmerkredon;
16,30-17,OO- Warszawa: komentario;
16;30- - Warszawa, 31 m, 41 m, 49 m, 200 m, Espe-ranto arr
guletoen la danaprogramo' Ripetoie la 20' 30;
21,45-22,00- sabadell(Hispanujo) 203 m, (1475kc/s);informo.i
kaj kurso;
22,30-23,O0- Warszawa : scienco-tekni kaj temoj'
iafide:
0 0 , 0 5 - 0 0 , 3 -0 B i l b a o( H i s p a n u j o ) , 2 1
m2'
OO,OO-OO,S0 - Warszawa: komentario; ripetode la merkredaves-
peraprogramo;
16,30-17,OO- Warszawa: komentario;
22,30-23,O0- Warszawa :,, Leterkesto";
la lun-
ii,qs-Zz,s5 - gern,31,46m.48,66m,75,28m, ripetode
da elsendo.
Vendrede:
(riPeto);
06,00-06,30- Warszawa: Leterkesto"
komentario;,,
16,30-17,00- Warszawa:
komentario;

16
21,Oo-21,30-- Peking(Cinuio),30,4 m, 3g,4 m, 42,4m,45,3 m:
informojkaj muziko;
22,30-23,00 - Warszawa: pri si mem",
,,Nevidantajesperantistoj
kulturajprogrameroj;
22,35-23,00- Tallin (Estonio),290 m, 49,3 m (ciun antaulastan
vendredon de monato).
Sabate:
00,05-00,30- Zagreb(ijugoslavio) ,264,7 m;
06,00-06,30 - Warszawa:Ripetode la vesperaprogramo:
16,30-17.00- Warszawa: ,,Panoramo de internaciaj
eventoj";
17,45-17,55- Wien,49 m;
19,30-20,00- Rio de Janeiro,375 m (800kHz), 25,1Om;
21,00-21,30- Peking,kiel vendrede;
22,30-23,00 - Warszawa: ,,La semajnoen Pollando";
22,45-22,55- Bern:ripetode la merkredaelsendo; ondoj kiel
iaUde;
23,00-23,40- Rio de Janeiro,214 m;
DimanGei
06,00-06,30- Warszawa: ,,Lasemajnoen Pollando"(ripetoen pli
longaversio);
06,45-06,55- Wien,25 m, 42 m,49 m, ripetode la sabataprog-
ramo;
-
11,5O-12,O0 Natal(Brazilio), 236 m;
16,30-17,OO- Warszawa:,,Panoramo de internaciaj
eventoj";
(ripeto);
21,OO-21,20- Roma(ltalujo)30,90m,41,24 m, 50,08m. La
unuapartode la elsendoestasdedicataal ,,Novaioj
el ltaluio" (kaide tempoaltempoal ,,Leterkesto"),
la dua partoal ,,Kurierode Esperanto".
21,0O- Warszawa: 41 m,49 m, Esperanto-anguleto en la
danlingva programo;
22,00- Warszawa: 31 m, 41 m,49 m, Esperanto-anguleto
en la germanlingva programo;
22,30-23,O0- Warszawa :,, Esperanto-ekspreso".

Noto:Warszawa
elsendaseiutageje la 1030 kaj 22,30(escepte
de
diman6oj) el,lamondokaj el la lando.
sciigojn

17
 $zavak- Vortoi
Ellendrizzuk hogyhelyesen
az al6bbrnegadottszavaksegits$gdvel,
Tanuljuk
drtettiik-emega szoveget. rneg valamennyit!
naponta en -ban. -ben
eiutuge
lunde h6tf6n en Pollando Lengyelorsziigban
marde kedden vtvo 6let
merkrede szerddn andoj hulliSmok
lafrde cstitortokon nur csak
vendrede Pdnteken ripeto ism6tl6s
sabate szombaton kurso tanfolyam
dirnande vasdrnaP vespera esti
noto jegYzet,nnegjegYz€s leterkesta levelesliida
paralas besz6l elsendct ad6s
*
tago nap eventa esenn6ny
semaina h6t kai 6s
manato h6naP lando orsz6g
bondeziro j6kivdnsiig mondo vildg
kun -val,-vel novafoj fjdonsdgok, itjsS-
pri -161, -rdl gok, friss hirek
kio? ini? nnicsoda? el ltalujo Qlaszorsz6gbdt
pri kio? mir6l? danlingva diSnnyelvfi

Tdbbet iitletessiggel, mint megoldssal!

A nyelvtan szabdlyaival val6 megismerked6s nem teszi annyira
Ez a szabdly
pr6bira a feln6tt agyat,mint a sz6kincselsajiititiisa.
brvdnyesminden nyelvre. A sz6tanul6s kove-
energiiit
fantasztikus
tel. M6gakkor is kinoz bennlinket bizonyos szavaknem ismerete,
f,u u iyelv magvdt (nyelvtani rendszer6t)mdr egyetemi szin-
ten ismerjilk.Mit lehet hdt tenni? Mindenekel6ttfontos, hogy
agyunkat csak olyannal terheljtik, amivel 6rdemes'Nem kell
ueszooniolyan vavak tanul6s6raal, melyek magukt6lmdsznakaz
ember llyenek
fei6b'e. a t6rgyaknevei. Mekkorakovetgordit[inkel
feif6d6sunk 0tjdb6l, ha nem kell fdrasztanunk magunkatsz{raz
f6nevek bemagoldsdval !

18
 A. befektetettrnunkatobbszorosen tdrr.rlrneg,ha eik6szftjuk
a ko-
vetkez6 segddeszkozoket. Kis papirszalagra, c6duliiralrjuk,16 a
kornyezettinkben talSlhat6valamennyi dolog,tdrgy nev6t.lrhat-
juk ir6g6ppel,klzzel, s6t ,,milliomosok"m6g ROTEX-szalagbSl
is elk6szithetik. Mindenkisajdteszt6tikai6rz6ke szerintv1gezze ezt
a fefadatot.A mindenkorihelyi viszonyokhatdrozz{kmeg,hogy
milyen szavakatirunk 6s milyen nagy papirra.Az igy elk6szitett
c6dufiikatriiragasztjuk a megfelel6btltorokra,ajt6ra,stb. Vegytik
figyelembe,hogy olyan helyre ragasszunk, ahovdsokat szoktunk
n6zni.Biztos,hogy tizszeriajt6csukds utiin mdr tudni fogjuk mit
jelent az ajt6 (pordol 6s ha a kalapiicsnyel6rerdirjuk, hogy
martelo,akkor egy csapiisrak6t legyetiitottrink, mert a kalapdcs-
t6l logikaifton eljuthatunka kalap6liisig (martelado),s6t m6ga
kalap6csvet6sig is (martelietado).
A m6dszernek egyetlenhiitriinla(egykicsitmunkaig6nyes) 6sszdm-
talanel6nyevan.Kiel6gitia szitudci6hoz kapcsoliis kovetelm6ny6t,
mdsokszdmdrais hasznosithat6, biztositvavanaz 6lland6ism6tl6s,
egyik elem6tk6pezia nyelvimikroklimiinak,l6lektanilag nagyon
el6nyos,mert az anyanyelvhaszndlata n6lkiiltudatosftjabenn0nk
az illetf tiirgy fogalmdt.
ime n6h6ny l6tfontossiigritiirgy neve, 6s mdris kezdhetji.ika
ragasztest:
muro - tal, planko - padl6,plafono - mennyezet, pordo - ait6,
€ranko - szekr6ny,libro - konyv, libroSranko- konyvszekr6ny,
lito - 6gy,tablo - asztal,skiibotablo- ir6asztal,lampo - ldmpa,
starantalampo - 6ll6ldmpa,seQo-sz6k, fatet. - fotel, breto -
polc, librobreto- konyvespolc,vazo-v{za,televidilo - televfzi6,
radio - rfldi6, tapiSo- sz6nyeg,murtapifo - falisz6nye4,,
kurteno
- f0ggony,forno - kdlyha,bildo * k6p, kuseno- pdrna,kovrilo-
takar6, fenestro- ablak,fenestrovitro- ablaktiveg,solo-Kiszob,
klinko - kilincs.

Vigytizzunkrd,
hogy barkdcsoldskiizben
ne tegyiik tiinkre a hfitorokat!

19
E S P E R A N TB
AI L D V O R T A R O
1 - rubando
2 - kapo
3 - okulo
4 - buSo
5 - kolo
5 - nazo
7 - kolteno
8 - medalo
I - ventro
10 - mano
11 - kubuto
12 - genuo
13 - seOo
14 - kruro
15 - Suo
16 - kusenosur la sdo
'17 - piedode la seOo
18 - brako
19 - brusto,
20 - fingroi
21 - kalkano
22 - jlnro
23 - orelpendaio
24 - zono
25 - talio
26 - pantalono
 DTTA
MARDO TA€O
Ki hitte volna,hogyez ilyen egyszerfi?

Bizonydravalamennyien tanultakmdr legalilbbegy idegennyel-

vet,6staliinm6geml6keznek arrais,hogymennyiprobl6mdtokoz-
tak a f6nevek.J6n6hdnynyelvbenezekhdromnemreoszlanak, 6s
annaka szeg6ny nyelvtanul6nak tudniakell, hogymelyikmilyen
nem(. Ezt gyakrana v6gz6d6s alapjdnlehet megdllapitani, de
vannakolyanf6nevekis,melyek0gytudjitkdlcdznimagukat, hogy
szintek6ptelens6g felismerni6ket. Term6szetesen ragozniis kell
ezeketa hdldtlanfdneveket,6s riiaddsulm6gazt is ig6nylik,hogyaz
ember egyeztesse 6ket a mell6knevekkel nemben,szdmban6s
esetben.A mell6kneveket semszabadmegdics6rni, mert majdnem
annyibaj vanvehik,mint azokkalaz {tkozott f6nevekkel.Megkell
m6g emlitenia mindenrittel6fordu16n6vmdsokat. Ezek teljesen
olyanok,mint a gaz, elszfujfka figyelmeta f6n6vt6l6s az ig6t6l.
Sajnosez a helyzetszintemindenterm6szetes nyelvredltalSnosft-
hat6, mert ahol esetlegnincsprobl6maa f6nevekkel,ott biztos
hogy az ig6velgyfilik mega bajunk,amit sajnosnemcsakhirdetni,
hanemragozniis kell,6sez ut6bbinehezebb.
Ezt ismertefel egyfiatal lengyeldiiik, LudovikoLazaroZamenhof
is, 6s hosszukfs6rletez6s utiin tapasztalatait6s elk6pzel6seit tan-
konyvbenfoglaltaossze.Lingvo Internacia- NemzetkoziNyelv.
Ez volt m(v6nek a cime, melyet 1887-benadott ki Doktoro
Esperantoiiln6ven.Zamenhofekkor 28 6vesvolt, 6s orvos.Szere
a vildgonfgy tartj6k szdnDn,hogy az eszperant6 egyvars6iszem-
orvostaldlmdnya.Azt azonbanmdr kevesebben tudjdk r6la, hogy

21
m6g didkkor6ban 6pitette fel a nyelv vitzdt,6snemcsaka jnlelkil
"rol".rrort kell benne iiitnunk, hanema mindig tettrek6sz6s fjra
viigy6ifj0s6gotis.o magaazt vallotta,hogy nem feitalSl6ja,haner
kezdem6nyez6je
'a a nyelvnek. Az 6let 5t igazolta,az emberek fe!
ismert6k nyetv nagyszerfis6g6t, 6s elkezdt6k haszndlni pi
Doktor Eszperant6nyelv6t. Az 6vek sordn eszperant6nyelv
bel6le,egy olyan nyelv, mely 61, fejl6dik 6s egyregazdagabb
Az eszperant6a vi169legkonnyebb, leglogiku:
legegyszeriibb,
6s emiatt leggyorsabbanelsai6tithat6 nyelve.

Ezek ut6n nlzzik meg, hogy mi az, ami olyan egyszerfi?

Minden f5n6v O-ra vegz6dik!

- (pl'
Kapitano, krokadilo, elefanto, domo - h6z, hungaro magyar
-
f6rfi), germano n6met (Pl. ember)

Minden mell6kn6v vtfuz6d6seA!

Hungara- magyar,germana- n6met,pola- lengyel,araba- arab,
bela - sz6p,bona - j6, kara - kedves.

A hatSroz6sz6 pedig egyszerfien E-re v6gz6llik!

Nem kell miist csindlni, csak felcserflni a v6gzSd6seket6s mdris
els6rendfi hatdroz6sz6katkapunk.
Hungare magyarul,germane - n6met0l, pole - lengyelul,
ur"i, - arabul, bele - sz6pen, bone - i6l, kare kedvesen'
gyorsan, malrapide lassan, simple - egyszerfien'
rapide
M'aradjunkikfor ennyiben! Megjegyezzirkegy orok 6letre, hogy
az o l6n6vi, az A mell6kn6vi 6s az E hatSroz6sz6ivegz6d6s.
K6s6bb m6g visszat6r0nkehhez a h6rom betfihoz, de el6bb elbd-
nunk az ig6kkel!
gy6zelmet
Egy kiizepesen edzett tanul6 egy menet alatt kiilt6ses
arat az igeragozdsfelett.
N6zztik meg el6szoraz ellenfelet,vagyisaz ig6t. 6 az, am.ia.leger6-
sebbegynye|vben.Azeszperant6f6nrsviigen6v|.rev6gz6dik.
- k6rni, perme'
Paroti- beszelni,esti - lenni, Soii-or0lni, peti
si - engedni,ripeti - ism6telni,diri - mondani, povi - tudni,
-hatni,- hetni, k6pesneklenni.

22
 Ragazni nagyon konnyen lehet 6ket. Ehhez csak a kovetkez6ket
kell tudni:
1. rni - 6n n i- m i
vi {ci} - te, <in vi - ti" onok
ri - 6 {fdrfi} ili - dk
- 6 {n6}
- qz {dllat,rdrgy,
fogaiorni
.Z €sZp€raflt6ban nincs ktilon tegez6s vagymaEdziis.Mindlga ri
alakot haszndljuk,amineka jelent6seegyariint-lehet fe vagyon
az egyesszdmban,6s ri vagy cincika tobbes sz6mban"ei = te.
Ez az alakcsaknagyonelv6tvefordurer6irodalmirnfivekben. csak
olyankorhaszndljr.ik, amikora szovegb6l egydltaliSn
nernderuiiki,
hogy tegez6srdl 'uagymagdz6sr6l van-esz6.A mindennapi tdrsalgds
nyelvriben szintesoser:"!
haszndli6k.

A d6nt6 csapastcsak ezek utdn mdrjrik az eszperantdnyerv

osszesigdire.Eldszorjelen id6ben.
mi parolas beszdlek ni parolas besz6lilnk
vi paralas besz6lsz, vi parolas beszdltek,cin<ikbe-
on beszdl sz6lnek
fi
# parolas beszdl ili parolas besz6lnek
0i
Hdt nemegyszerfi?Lekapjuka f6n6vi igen6vv6g6r6raz t-t, hery6re
rakunk egy AS-t,ds k6sz. igy ragozzut az est] {tenni) tltigei is.
Kivdtel nincs!

Ezenaz elven mfu ndhdnyegyenestkell belevinniinka tdmaddsba.

Mrilt id6: a leszerelt/ hely6belS v6gz6d6st,
J6v6 id6: a leszerelt/ hely6beOS v6gz6d6st
teszfink.
Tehetiink m6g az igst6h6z (az iget6 az, amit akkor kapunk,
ha leszereljtikazt a nagyonjellegzetesf6n6vi igen6viI vegz3oesti
US-t is,6s akkor m6r felt€telesm6d jelen id6t kapunk. pl.: mi
parolus = besz6ln6k,fi venus= 6 (pl. Brigitte Bardot) jrinne, vi
man0us= enn6l,(in enne,ni kantus= 6nekeln6nk,vitrinkus = innd-
tok, iliQoius= 6rtiln6nek.
 Figyelem!A ringbennemcsakadni, hanemkapni is lehet'
Ez?rt fethivniima figyelmet arra, hogy az eszperant6ban
riniig ki kell tenn0nka szem6lyesn6vmdst,ha a mondatban
nin.t ltuny. Pt.:Mi parolas Magyarul
hungare. beszdlek'

tudn"
f-lacsak annyi lenne, hogy parolashungare,akkor-nem
6n
Besz.lhetek
magyarul' is' de ugyar'
*"gdiilpfttni, frogyt<iUeslOt
olyln es6llyela s6gorn6m bardtn6ieis'

Katarinaestashungaraknabino.
Katalinmagyarl6nY.
nem.isakdrmilyen'
Itt nincssemmiprobl6ma,mert vanalgny'6s csoddl-
akkor csak,azon
Ha ezt a npndatot,.0 tt.iint leforditjuk'
mi koze van Katihoz. Katalin
kozhatunk,hogy a iiiriO"t.anak
';;;; a
n iomor vdlasz
taii.l .elt6r6en igy hanszik: az estas. seg.ed.ig6t
;;si;
a harmadik szem6lyben is ki kell tenni.
,.gy.i;,t.tvt6t ez
tanult;.annak
Aki valamikorn6met,angolvagyspanyolnyelvet n6mettil'6s
arra, hogy ri tanult
""* JiJg, de mi nut Cp?tft"tti-nk
r.i n"r. Ebyszerfien irrol u.n sz6,hogyfel keil hivnia figyelmeta
;;.il;; n#lv n6hdnvsajdtos#gdra' okolviv6 m6rk6z6salatt
.Egv
p"o"i6-""ttikell mindigtiini, f6leg.akko.r, ha tudiuk' hogya harma-
llyen esetbenel6g, ha
ii[ p.r.u.n fgyis litiiliir.'az e-ltenfetet.
dttdncoliuka h6rom percet, n6ha csapu.nk egyet'de
liitvdnyosan v6g6reis'
hogy maradion vala.mi a
nem feledkeziinkmeg arr6l,
eg; U OeiU miradt' Ez onmagdban kev6s.lenne
Nektinkminddssze
kieg6szitve
"gt-[iiit6..s gyozeL;hez, de egy lis kommentdrral
#i, tttoguOnato.n felsz6lit6 m6dr6l van sz6'
sajnosnyelvkonyveink mostohSnbdnnakvele.Altaldbana 15-20-
d i k l e c k e k o r n y 6 k 6 n k e r i i l r S s o r . A k a d a z o n b a n o |6rthe-
yantanu|
mdr-
tobb6vestanulSs,ian t"t jut el a 20' leck6hez'bv pohdrvizet
mieri nemtudnakhelyesen egy
i3 u. ir, hogydidkjainf< progra-
a tananyag helytelen
Lernii.i"g.n'nyelven.Ldthatiuk,hogy
:nozdsa hovSvezet.Ezt mi nemengedhetjiik meg!
Vegyi.inka sz6t6rb6ln6hdnyf6n6vi igenevet!
- mtnni' diri - mondani'Az ismert
doni - adni,veni- lonni,lii
m6done|t6vo|itjukaveg6r6|az|.t,annegi'iresedetthe|yreU

24
tesziink,6s ily m6don hozz6jutunkn6hdny nagyonvimpatikus
felsz6lit6 m6drl igmlakhoz.
donu - adj, adjon, adlatok,adjanak
venu - jojj, gyere,jojjon, jojjetek,gyertek,jojjenek
'ru - menj, menjen,menjetek,menjenek
tiru - mondd, mondja,mondjiitok,mondjiik
fefsz6lit6 m6d jele teh6t az U. A mdsodikszem6lyn6la vi
n6lyesn6vmdstnem tesszr,ik ki (mert felesleges).
Ha m6giski-
zrik, akkor csaknyomat6kosit6 szerepe van.Vi donu - te adj!
iobbi szem6lyben, ha nincsalanyunk(Kati),akkor ki kell ten-
.rdnk,Si donu - 6 adjon,ni donu - mi adjunkstb. Hasznllatiu6l
annyit kell tudni, hogyugyantigy alkalmazzuk, mint a magyarban.
Ezzelegy6bk6ntbe is fejezttika m6rk6z6st,mert az igeragoziisr6l
sem kell tobbet tudni, mint ami itt le van irva.Mostmiir nyugod-
tan sziimolhatunktizig, mert ellenfeltinktobb meglepetest nem
tartogatszdmunkra.

ff nu... du... tri... kvar... kvin...

sgs... s€F... Ok... nafl... dgk!
Szi.iks6ge
van-ea nyelvtanul6nakcsavarokra?
Els6 halldsrataldn furc#n hangzik,6s bizonydratobben nemmel
vdlaszolnak.Ez nem helyes.Mindjdrtbebizonyitjuk,hogy milyen
sok m0lik a csavarokon. Ha valamilyeng6petk6szittlnk,iiltaldban
ceavarokkal er6sftjrikosszeaz egyeselemeket.Ehhezhason16 fo-
lyamataz is,amikoregymondatotszerkesztrink. Kell hozzdalany,
dllitmdny6s b6vitm6nyek.Ezeketvalahogyosszeis kell kapcsolni.
El6szor megn6zztik,hogy a szereltissordn milyen anyagokkal
fogunkdolgozni.
Vannak O v6gfi f6neveink6s A vegfi mell6kneveink, valamintE
v6g( hatdroz6szavaink. Ez ut6bbivalsemmitsemtudunk csindlni.
A f6- 6s mell6knevekn6l van bizonyoskombin6ci6slehet6s6g0nk.
hungaraknabino- magyarl6ny

Vizsgdljukmost meg,hogy mit csin6lhatunkegy magyarliinnyal!

1. tdrgyesetbe
tudjuk tenni
hurgaranknabinon- magyarl6nyt
A targyesetvfua6d6seN. Ezt kell hoezSraEaszt-anunka meli€kn*v-
hez6sa fdn6vhez"
?. a magyarl6riyttsbbesszdrnba!5tehetitlk
hungara!kna{:!no!- magynridnYok
t-,lgyemiiyenegyszerf!?CsakegyJ-tkeilhozadtsidani'6srneg
u iobUut izdni. Nagyonolcs66s gycrs m6dszen'
3. A magyarldnyakatterrn6szetesen tehet
akker is tdrgyesetbe
ha 6ppentobbesszdmban dllnak"
hungara!nicnabinoln- rnagyarlSnyokat
hogytdrgyeset= +F\!.tVti6rtne lehetneigazez e k€p
Azt m6rtudjr.,!k;
let akkon iq ha a magyarldnyok" !lletve melleknevek6s fdnevek
tobbes szdmbanSllnak? Tobbesszdmbanis hozziiadjukazt a
bizonyosN-t,6sk6sz.Mindenegyszerfi, logikug6sf6lre6rt6sre sem
ad alkalrnat.
Kombin6ci6slehet6s6geinket {a telies f6 6s rnell6kndvragoz6st}
ezze!ki is meritettiik.M6stm5r nem tudunk csindlniegy magyar
lSnnyallJaj! Dehogynem!Majdnemelfelejtettern!H6t leh-etvele
(lionversacii),
tetalniipromeni),beiz6lgetni s6t m6gvirdgot{f loron)
is adhatunkegymagYarldnYnak.
M o s t l e s z t e r m 6 s z e t e s e n s z i i k s 6 g a c s aKvoa rr d
obk rba 'a n m d r
szd volt r6la, valahogyosszeis ell k a p c s o l an i m o n d a t b a n
az egyeselemeket.Bizony6ramindenki tanult politechnikdt,6s
tudja, hogy a csvar osszekotd elem.Nyelviviszonylatban az ilyen
osirkoto elemetelolj6r6sz6nak, idegensz6val prepozici6nak lpre'
pii it i oI nevezzg k. So'kant6 I nagy jelent6seget tu lajdonttana k neki,
,m5sok
pediglebecstilik. Term6szetesen az a he|yes, ha mindenkor
6gy b6nunkvele,ahogyEly csavarral szokds'
Csarmrelm6let cimsz6alatt m6gfoglalkozunkezekkelazeltili6r6k-
kal. fzelit6tilitt n6gyetmutatunkbe:
kun - -val,-vel
al - -nak,-nek,-hoz,-hez,'hoz,fel6
en --ban, -ben
drs--ig
Mi promenaskun hungaraknabino.
Egy magYarldnnYals6tdlok'
Donual miakvon!
Adj nekemvizet!

26
Ni donasfloron al la hungarajknabinoj.
Vir6gotadunk a magya'"!6nyoknak.
En Hungarioestasbelaj knabinoj.
Magyarorszdgon szdpldnyok vannak.
lli povasakompani vin gis la strato Fetdfi.
'kis6rhetlek
a Petdfi utcdig.

:si {xbors, de erds!

bizonydramindenkifenntart6sn6lkrilelfogadja.Aki nern,az
rdoljonarra, hogy mennyitbajl6dotta n6metder, die, das,az
.rlaszil, lo, l', la,gli,le,a spanyolel, la, lo, vagyesetlega norvtig
en, a, et, ene n6vel6kkel. Akinek nemvolt szerencs6je egyiketsem
kipr6bdlni,az gondolja6t, hogy a magyara, az alakokatmire is
haszndljuk.
A legtobbnyelvbenvannakilyen kis szavacskdk, melyekethatdro-
zott (a, az) 6s hatdrozatlan(egy) n6vel6nekneveznek,6s ha nem
ismerjiik6ket, akkor sok bossz0#gotokozhatnak.Az eszperant6-
ban is van ilyen,de csakegy.Vizsg6ljukmegkozelebbr6l!
Hat6rozottn6vel6(difina artikolo)
la-a,az
tadomo-ahAz
la homo - az ember
la internacialingvo - a nemzetkozinyelv
Segfts6g6vel valamit hatdrozottabbdtehetrink, ugyanfgy,mint a
magyara, az haszn6lat6val. Az eszperant6ban a hatiirozottn6vel6-
nek csakez az qgyalakjavan.
Hat6rozatlann6vel6(nedifina artikolo)
A hat6rozatlann6vel6az es:zperant6ban az, hogy nincs, vagyisha
nem dff a f6n6vel6tt semmi,akkor azhatdrozatlan. Olyanez, mint
a leveg6.Nem ldtjuk,de m6gisjelenvan.
domo - h6z,egy h6z
en domo - egy hdzban
en la domo - a hdzban(tudjuk,hogymelyikhiizban)
Ugyefjiinkarra, hogy helyesenfordftsuk az ,,en domo" tipusri
kifejez6seket. Ha hangsflyozniakarjuk, hogy pl. egy hiSzban 6l
h6rom csalSd,akkor term6szetesen az unu szdmnevethaszndljuk.
En unu domo vivastri familioj.

27
'Su vi parolas esperante? Besz6l iin eszperant6ul?
izzel a mondaital indul a tdrsalgds,ezt a mondatot ejtjtik ki
ei6szor,ha segits6greszorulunk.Ez a mondat mindenrittjelenvan,
ahol ismerets6gek,bardtsdgok6s szerelmekszov6dnek'
Ndzzrik *.g, hogyan ismerkedikmeg egy magyardiSk egy hazdnk-
ba l6togat6lengYelkisliSnnYal!

eu vi parolas esqerante?
- Bonan tagon! Pardonu sinjoro! 0u vi parolas esperante?
- Kompreneblefrairlino. Mi parolasesperantekaj mi tre $ojas,ke
mi havasokazonparoli kun tiel belafrafilino.
- Pardonusinjoro! Mi ne komprenas! Kion vi diras?
- eu vi ne komprenas?6u tio povasesti?
- sinjoro, vi parolastre rapide! Mi petas vin parolu malrapide.
Mi estaskomencantino'
- Bone,frarilino. Mi parolasal vi malrapide,sed antaile permesu,
ke ni interkonati$u.Mi estasRikardo Havasi.Kaj vi fra[lino, kiu
vi estas?
- Mi estasDanuta KowalczYk'
- eu vi ne estasel Hungario?
- Ne, mi estaspolino.
- Tre bone! Ni hungarojtre $atasla polojn, precipela blondajn
p o l i n o j nk i u j . . .
- Sinjorol Mi denove ne komprenas.Vi parolas ege rapide'
Bonvolu ripeti!
- Mi ripetas volonte, Sed ne diru al mi ,,sinjoro". Diru al
mi simple Rikardo! Cu bone?
- B o n e . K a j a n k a r vi i n e d i r u a l m i , , f r a U l i n o " ! Diru DanutaaUDa
na!
- flio estasen ordo,karaDanuta! En kio mi povashelpi vin?
- Mi ne scias,kie estasla strato Pet6fi.
- Mi volontehelpasal vi se vi permesas. Mi povasakompanivin
Qisla AnkaU
stratoPet6fi. mi irasen tiu direkto.
- Bone!Ni iru!

28
Vortoj

sinjoro - (r, megsz6litdsbanis interkonatiQi - megismerkedni

kompreneble - term6szetesen el Hungario - Magyarorsziigr6l
fradlino - kisasszony,holgy polino - lengyeln6
tiel bela - ilyen szdp precipe - ktilonosen
kompreni- 6rteni blonda - szdke
kioT - mi? denove - megint
kion? - mit? ege - nagyon
fre - nagyon riperi - ism6telni
rapide - gyor.san volante - szivesen
peti - k6rni scl - tudni
malrapide - lassan kie? - hol?
komencantino - kezd6 kara - kedves
sed - de akompani- elkis6rni
antaile - el6bb vin - t6ged, ont
permesi- megengedni en tiu direkto - abban az
iriinyban

Esprimoj- kifejez6sek

Bonantagon! - J6 napot!
Pardonusinjoro!- Bocs6naturaml
Mi havasokazon- alkalmamvan
Mi ne komprenas- nem 6rtem
Kion vi diras? - Mit mond?
eu tio povasesti? - Ez lehet? Van ilyen?
Mi petasvin parolu malrapide!- K6rem besz6ljenlassan!
Kiu vi estas?- 0n kicsoda?
Tre bone. - Nagyonj6.
Bonvolu ripeti! - Legyen szivesmegism6telni!
Cio estasen ordo. - Minden rendbenvan!
En kio mi povashelpi vin? - Miben segithetekonnek?

29
 wiw
tec4ereotdgf
,4 wyesvtauesutds
tellesennrelldznek i klasz-
Ez megintolyandolog,amit fgysz6trv6n
a-tankonyvben a nyelvtanulSs techno-
olr.*u *v*lvkonyvek."Ebben
rn6dszertana ugyanolyan szerves rdsz'mint a hagyo-
6i6j;, litetve vagy feladatok..Bizo-
#;y;, nyelvkonyvekben a*gyakorlatok
di6k tart6zkodik'
nVir6rt uenV, hogy a fetada-tokt6lminden
nincsenek hSzifelada-
Epprn ez6rrebbena konyvbenegy6ltalSn 6s
apro-tis otleteket, tandcsokat
dt c, gyakorlatok.-Helyetttik kipr6-
hatdsosmoosrereLet talSlunk.Ezeket 6rdemes
egvr.e.fi",'ae hczi
6Zi"i "i." sokkal toou"t adnak, mint egy hagyomdny-os
tanulmiinyozzuk teh6t 6ket. Minden-
il;;;a ;-g"ld6sa. Gondosan bizo-
tal6l magJnrr otyrt, ami megtetszik 6shatdsosnak
ki biztosan Akinek
tal6n mdr ki is pr6b6ltuk'
nyul. A ragasztdsos'*OOtt"tt
ner tetszi[, bizony6ra or0lni foga 100 szd egy 6ra alatt yagYaz
6s a tdnczeneikoktal
5O sz6 minden ,"pr", iirew" a iittanykrirte
m6dszernek.
Amainaponat6b|6zatosm6dszerr6|ejtiinkn6h6nysz6t.L.6nyege
;,''h;gy fi i rll "iuif ftntt,' lZUiazato ka-tkelI k6sziteni. Az elolid16-
pl. el lehethelyezniaz el6szobafalon. Fontos,hogy
sz6kt6bl6zatSt lenni
feltiin6 helyentegyen.A konyh6banis nagyol mYtat-6:.tud
a fiird6szoba fal6ra,illetve
.gyl6lfii. t ", "iA- 6s ut6k6pz6kr6l,6s
a ma
iiiiii nyugodtankiftiggeszthg1ulkegy kis eml6keztet6t
"ir.iatrtoti ige-, mell6kn6v-6s f6n6vragoz6sr6l'

Ne felediiik, lngY a
lelkiismeretes munka
mindig meghozza gYiimdlcsit !

30
 A MAGYARESZPERANTO SZOVETSEG
SZAKOSZTALYAIES MEGYEIBIZOTTSAGAI

MagyarEszperant6Sziivets6g(MESZ) VasutasSzakosztSlya
Pt.7., 1378
Budapest,

MESZ Post6sSzakoszt5lya
Budapest,Pt. 446., 1371

MESZ Baranya megyei Bizottsiga

P 6 c sP, f . 2 . , 7 6 0 1
Megjegyzds: is ide fordulianak
Somogy6s Tolna megyeieszperantistdk

MESZ Borsod - Abatj - Zempl6n megyei BizottsSga

m
, e t 6 f iu . 1 1 . ,3 5 3 0
M i s k o l cP

MESZ B6cs- Kiskun megyeiBizotts6g

Kecskem6t,Mrijus1 t6r 1., 6000

E
MESZ Kom6rom megyei BizottsSga
Tatabdnya,ZsdanovKultrirotthon, 2800

MESZ Gy6r - Sopron megyei Bizotts6ga

Gy6r, Pf.228.,9OO2

MESZ Haidri- Bihar megyeiBizotts6ga

sz
D e b r e c e nP,f . 6 1 . , 4 0 0 3

MESZ Szabolcs- Szatm6r megyei BizottsSga

Honv6du. 41., 4400
Nyiregyhiiza,

MESZ Csongr6dmegyei Bizotts6ga MESZ Budapesti Bizotts6g

S z e g e dP, f . 5 1 0 . , 6 7 0 1 Budapest,Pf. 153.,1443

MESZ Vas megyei Bizotc5ga MESZ B6k6smegyei Bizots5g

Pf. 45., 9701
Szombathely, G y u l a ,P f . 7 3 . , 5 7 0 1

MESZ Hevesmegyei Bizottsdg MESZ Szolnok megyei Bizotts6g

E g e rP
, t. 105.,3301 S z o l n o kP
, f.2.,5002

MESZ N6gr6d meryei Bizotts6ga ll MESZ Veszpr6mmegryeiBizotts6ga

Safg6tarjiin,Pt" 144., 3101 VSrpal6ta,Pf. 67., 8100

MESZ Zala megyeiBizotts6ga MESZ Fej6rmegyeiBizotts6g

Pi. 163.,8901
Zalaegerszeg, Pf. 139., 2401
Duna01v6ros,
r(t( ,,!A

i1
!,)t
,/t
)'.
iiJ.,

- Kion li dir|!?

SILDVORTARO
I - intarpralitto
2 - sllllndano
(.k$rrlandrnol
3 - trnttaro
 M ERK-
3 TRIA
TAGO
REDO
Mi6rt j6 tudni a sz6mokat mindjdrt az elej6n?
El6szoris az6rt, mert mdr harmadiknapjatanulunk eszperant6ul,
6s lehets6ges,hogy m6g nem sikerrilt mindenkinek eszperant6
nyelvfi rddi6adiist fogni. (Taldn az6rt, mert nem ismerte fel a
nyelvet.) J6 m6cjszer,ha megtanuljuk a szdmokat, mert ezeket
mindig6s mindenholhaszniiljSk, r6serr6l nagyonkonnyfi felismerni
bdrmeiyik nyelvet. Fontos tovdbbd az6rt is, mert ha v6sdrolni
megyiink, akkor a sz6mokkaldolgozunk legtobbet.Az eszperant6'
ban-annyira egyszerfiek,hogy percek alatt megtanulhatjuk5ket.
1--tlnU 11-dekunu 21-dudek unu 100- cent
2-du 12- dekdu 22 - dudekdu 2oo- dueent
3-tfi 13- dektri 30 - tridek 300- tricent
4-{<Vaf 14- dekkvar 33 - tridektri 400- kvarcent
5-{<Vin 15- dekkvin 40 - kvardek 500- kvincent
6+gS 16- dekses 50 - kvindek 600- sescent
7+ep 17- deksep 60 - sesdek 7oo- sepcent
8-{k 18- dekok 70 - sepdek 800 - okcent
9-na[ 19- dekna[ 80 - okdek - na'cent
9OO
lOJek zo- dudek 90 - naildek 1000- mil

368 512 = tricentsesdek

ok mil kvincentdekdu
=
1975 mil na0centsePdekkvin

33
 fli4ir;tidtjuk,asz;inlgki"?e$y*n egyszenriek 6s lr:gikusat<.
Misldrlssze
i:izer:k6"i szdt kell megtanulnunk,6smdr tr.iqJirnk is szdn"noini.
Szenetn6m azdrt megemliteni,hoEy aki oroszr,.ll vaqy magyarui
tanui,aunem6sszamegilyen konnyen,de az eszperantii nyeivtele
van iiyen kellemes megiepretdsekkei. Fldrcsaka kovetkez6ket kell
rneglegyezntink, 6s akdr csillagdszati szdrnokatis ki tudunk
rnondani.
Az ezern€lnagyobbszdmokatf6n6vialakhanhaszndljuN<, miliono*
= m i l l i i i r db. i l i o n s= b i l l i d
m i l l i 6 ,m i l i a r d o
A nullasziimndv nevenulo vagyzero.
Ezek voltak a t6szdmok,Ragozdsukr6l nem kel! tudni semmit,
mert nern ragozzuk6ket. Az qfy - unu ut6n egyessziim 6lt"
Pl.: unu forinto, unu domo ktp. (ktp. = kai tiel ptu 6s igy tovdbb.)
Ha kett6 vagyenn6ltirbb dologr6l van sz6,akkor mdr t<ibbessz6-
mot haszn6lunk.Pl.: du dolaroi, 35 rubloj, Ali Baba kaj kvardek
rabistoj.
Jegyezziikmeg, hogy mindig ket sz6mjegyetirunk egybe.Tfzese-
ket, szdzasokat, ezreseket.
Gyakorldsk6ppen frjuk le most a szdmokatemh6kezetb6l egyt6l
szdzig.
A sz6mokkalkapcsolatosmunka oroszl6nrdszEt ezzelel is v6gez-
tiik. A sorsz6mokkalmost mdr semmidolgunk,hiszenrigy k6pez-
zr.ik6ket, hogy egyA v6gz6d6st csatolunkaz ismertt6szdmokhoz.
unu unua- egy els6 -
du - dua kett6 - mdsodik
dek - deka tiz - tizedik
cent - centa sz6z- szdzadikstb.
A kioma- hdnyadik?k6rd6sz6valk6rdezrinkrdjuk. Ragozds szem-
pontjdb6lteljesen0gyviselkednek, mint a mell6knevek.
A t<irtszdmokhozszintdn nagyon egyszer0enhozz6juthatunk az
ono k6pz6 segitsdgdvel.
du - duono = ketted, f6l
tri - triono -- harmad
kwr - kvarono-- negyedstb.
Most m6r ki tudunk fejezni ilyen risvet6teleketis: 3E =tri dt*
noj, l/3 = unu triono,4/6 = kvar sesonoj,20fi7 = dudekdekseponoj.

34

'
:1..::... '.;."1:l;1
t'o$;.
,d\gy{ljtflsa*mndu

iti*iiy eqysegtrllaii i.'aifiifiei';i

i{.:jsrl;.-l-}14E11r
,.r,,ili. r:sszesse*";it;'riF'
es i*itgVakrai-rnan-;: '3ag1v"e 'i6!:dcjdssei:;tere pe!'
kepenuti.x.
,,:,i,vrr;*'t*l
' - : ; - , : . . , : r r r , 6 ! r : s l + r \ l . : l l n T i : . : i " i 3 Z 3 i r r ( i i ( . . J S h f n e i < : . ; 1 1 p ; 1 ' ; ; :i T
- gig
: :.'1.ri.r:i1 i r,i!. ;:;1j+s,] :: a.:rr:reiqg;iii ,115;,1qr;l"gicrCefl 'i*i:-tjrlrtlid:
. . , " r . , . .<

,{.' .i.lii iggri;:dl

" ' .
l i : . . - , ' " . '

;,.-:i:iiltr s"b l rTrilrl

'
Ii. i- { !:'i-ill

{:Seiii t-:: ;'i {i!i

..-{1ir".i:

,rifirl :; ';. ;::1'ji'lfilliir'$t*ii'if J!. r'.i:iii-i'ii::'{.ir:.1{i'i-i :!;i

',;ili 1<*paiiveIkripez-
ir::!i* 1t).
* i < . ' , , $ i t ; : i : , i ; : i j i J : : ' ; r : -i.: a n i a a a l l - l : i !Ati:aiiu-K' ;jr]g!

-,]hia -$eeres Ketszeres

k6tszeresen

-'$$oia

dufoie= k6tszer
I
-szer
I -foie i

duobla sukceso= kettSssiker

-trioblaolimpiadampiono= hdromszoros olimpiai bajnok
duoble ciu estaskvar = kett6
k6'tszer n6gy
Ezt haszndljuka<kor".ha szdmtanirn[iveietr6lvan sz6. A magyar-
+.anllyenkor azofifiana szor. -szer,-szor k6pz6t is alkalmazzuk.
,jgVeijij;',kerra, ,iogv ha vaiahoi ndromszor.n6gyszervagy tobb-
- alkalorn-
izbr rrr:itunk,riaiar:riisoKSzorcsindltunk,akkor a'iole
'nal l;,:i lras:nf.li! i.rt<"

iMrcuf*qe estis*n r{ispanic"i(€,tszervoitam snanvoir:rsz'gban.

inulttcr* *s.{;s*n ;\frlt<o.'J scrsaor'rotrArrikiibatt"
':.1!
;nuf*ia vc6a$c*i rFinniar:dc' Igyszerii;iazesFinnorszdgba'
Kioma horo estas?- Hdny 6ra van?
Az eszperant6ban az 6ra kifejez6s6re sorsz6mot haszndlunk.
01. estasla unua
08.10 estasla oka kaj dek minutoj
12.15 estasla dekdua kaj dekkvin minutoj
14.30 estasla dekkvara kaj tridek minutoj
20.45 estasla dudeka kaj kvardek kvin minutoj
Leggyakrabbana fenti kifejez6si forma haszn6latos.Ezen kivrll
haszniilhatjukm6g a kovetkezd megoldtlsokatis.
05.15 kvaronopost la kvina (negvedhat)
05.30 duono post la kvina (fbl hat)
duono de la sesa(f6l hat)
duono antad la sesa(f6l hat)
05.45 tri kvaronoj post la kvina (hilromnegyedhat)
tri kvaronoj de la sesa(hdromnegyedhat)

Je kioma horo? - Hiiny 6rakor?

"
A ,,Hdny 6rakor? tipusti szerkezetekkifejez6s6rea je sz6csk:it
haszniiljuk.

je la unua horo - egy 6rakor

je la tria kai duono - f6l n6gykor
je la dekoka kaj dudek - 18 6ra 20 perckor
je la deka antaitagmeze - d6lel6tt tizkor
je la tria posttagmeze- d6lutdn hiiromkor
je la naila horo vespere- este kilenc 6rakor
je la dua horo nokte - 6jjel k6t 6rakor
je la sesamatene - reggelhatkor

Ezzelel is 6rkeztrinka kett6s gy6zelemhez(duoblavenko),mert

nemcsaka szdmokattanultuk meg, hanem az idd kifejez6s6tis.
Ha ezutdn az 6r6nkra pillantunk, gondoljuk iit, hogy hogyan
viilaszolniinkkapiisb6l eszperant6nyelven. ha valaki vdratlanul
nekrlnk szegezn6a k6rd6st:Pardonusinjoro, kioma horo estas?

36
A kirdezds tudomdnya
Ha valamit nem tudunk, akkor a legegyszerfibb m6dszer,ha meg-
k6rdezztlk.K6rdezniazonbantudni kell. Tudni kell a legfontosabb
(k6rd6n6vmdsokat),
szavakat melyekkel k6rdezni lehet.

K I O ? Kio estasEsperanto? Esperanto estaslingvo.

Kl U? JozefoNagy.
Kiu viestas?Miestas
e U f Jes,mi estasesperantisto'
Cuvi estasesperantisto?
A szovegb6lkonnyen ki lehet olvasni,hogy a kio? = mi, a kiu?
pedig ki? A du sz6cskdr6lazonban meg kell emliteni valamit.
Olyankor haszndljuk, ha a mondatban nincs igazi kdrd6sz6.
Vi estasesperantisto.- azt jelenti, hogy ,,Eszperantista vagy"' hla
nem lenneaz eszperant6ban 6u, akkor csak hanglejt6ssel tudniink
megkrilonboztetni a k6rd6nondatot az 5llit6t6l, s ebb6l f6lre6rt6s
sz:irmazhatna. Ezt hivatott kikuszobolnia iu szdcska,mely meg-
felef a magyar -e, illetve vaion szavaknak.

Cu vi estasesperantisto? Eszperantistavagy?
tu vi parolasesperanteTBesz6lon eszperant6ul?
Ha mdr tisztiiztuk, hogy eszperantisti4kvagyunk-evagy sem, akkor
tisztiizzuk azt is, hogy hogyan tudunk nagyon egyszerfitk6rdezni.
Pl. ilyet, hogy miez? El6tte azonban jegyezztik meg, hogy a
k6rd6szavak az eszperant6ban mindig K betfivel kezd6dnek.
Mi6rt? Az6rt, hogy konnyfi legyen 6ket megtanulni. Ha pedig
valamire 16 akarunk mutatni, akkor olyan szavakathaszniilunk,
mefyek T betfivel kezd6dnek. Ez azflrt van, hogy ne fiiradjunk el,
ha tanuljuk 6ket.
KIO - mi? TIO - az (semleges alak;fdnevet helyettesit)
dltaliSnos
KIU - ki? TIU - az (egy6nit6alak,jelz6i szerepevan).
Mindk6t sz6 jelent6seaz. A 0i kozelre mutat6 sz6cskdthozz6t6w
mdris tudjuk, hogy mit lelent ez. Ci tio, 6i tiu = ez. A 6i sz6cska
dllhat a sz6 el6tt vagy mogott is, ahogyan a j6hangzdskivdnia.
Most n6zztik meg, hogy mik6nt kell 6ket haszndlni.
Kio estas tio? Mi az?
Tio estaslibro."Az konyv.
i.,r-::r,'

:''{if: t'j{
i*;lf.
iX
"".--5i*

l"lincien nnindentdle f f i i n d * n n o l

N E N I A NEflIE
semrnif6le sehei sern
semmilyen

; * r { A ' i E f
i , ,
I

i:: i ':1r;16i raiarni i ':alanliiverri valahcr :

':
I
TABE"T-\/SffiTO"i
rt
--Lt- _AMI -oem --Ai*
m6d- mennrytseg-
id6hatdi"oz6i birtokos okhatd;"ozoi
hatiiroz6i hati{roz6i

KIE!-? KIAM? Ktc[vr? KIES? KtA{_i

mennyi?
hogyan? mikor? hiiny? ki6? rni6rt?
ahogyan amikor mennyit? aki6 ami6rt
mint amennyi
amennvit
TIEL TIAM TIOM TIES TIAL

ogv akkor annyi az€ az6rt

annyit

eteI ernvt etovt Ctrs Ctnl

mindenf6le- mindig valamennyi mindenki6 minden6rt
k6ppen valahdny

NENIELNENIAMNENIOMNENIESNENIAL
semmif6le- semmikor, semennyi senki6 semmi6rt
k6ppen, soha
sehogyan
sem

IEL IAM roM IES IAL

valahogyan valamikor valamennyi, valaki6 valami6rt
egy kev6s

' j
oglai:i
Ha valamir6lnem tudjuk, hogy mi, vagy kozelebbr6lmeg nem
hat6rozottdologr6lvan sz6,akkor a tio alakothaszndlluk. (A tio
6i, illetve di tio szint6nhelyes,de a gyakorlatban nem szoktiik
sfirfin hasznSlni). A kio estastio? k6rd6srea vSlaszmindig igy
kezd6dik:Tio estas...Fontostudni m6g a tio-r61,hogy csaka
t6rgyesetN vegz6dds6tveszifel 6s ugyanezvonatkozik a kio-ra
is. Tcibbesszdmuknincs!
Kion vi lernas?mit tanulsz?
Donual mi tion! Add ide azt! (valamivildgosan megnem kiilon-
boztetettdologr6lvan sz6)
Tio estissomere.Az nyiiron volt.
Temaspri tio, ke... Arr6l van sz6, hogy
Ha meghatiirozott dologr6lvansz6,kiizelrevagyt6volramutatunk,
valamitmegjeloltink, akkora tiu alakothaszniiljuk.
Tiu libro estasbela. Az a konyv sz6p.
ei ti, libro ne estasbela. Ez a konyv nem sz6p.
Donu al mi tiun libron. Add nekem azt
KVAROPO a konyvet!
ei tiun libron mi ankoiail ne legis. Ezt a
konyvet m6g nem olvastam.
Tiui homoj estasbonai. Azok az emberek j6k.
ti tiri knaboi estasmalbonai. Ezek r tifr[r.r.t.

megm6ga kovetkez6kapcsolatokat!
Jegyezztik

Kiun libron vi elektas? Melyik konyvetviilasztod?

Tiun ai 6itiun? Azt vagyezt?
Kiui libroi plaCasat vi? Melyik krinyvek tetszenekneked?
Tiui kiui ne kostasmulte. Azok, amelyeknem driigdk.
Kiujn libroin vi aeetos?Melyik konyveketveszedmeg?
ei tiu1n.Ezeket.
tobbessziimuk,hellettuka tiu,
Mivela tio 6s kio alakoknaknincsen
kiu alakokathasznSljuk. Figyeljukmegj6l az olvasmdnyokban,
hogy mikor melyikethaszndlj6k, p6lddkat!
6sgyfijtstini<

Val6szinfi,hogy m6r |rezzik is a l6nyeges

ktilonbs6geta tio 6s a
tiu kozott. A tio mindig f6nevethelyettesit,ez6rtel6ggyakran

40
 afanyk6ntszerepel,mig a tiu leggyakrabban a ielz6 szerepritt<ilti
be, ez6rtf6n6v koveti.
A mutogatdssalmostmdrbizonydra nincsprobl6nra, teh6t konnyen
tov6bbl6phettinkilletve ugorhatunk,mert most rndr val6ban
ugriisr6llesz sz6, ugyanismegismerkedijnk a tiblilzati szavakkal
(tabelvortoj),
melyeknekkozpontielemeaz I hang.Annyit mdr
tudunk, hogy K-val k6rdeztink,T-vel mutatunk. Ezenkivrildryet
dltaliinositunk,csoportositunk(magyar:minden),NEN-neltaga_
(magyar:se, sem), a semmivelpedig hatdrozatlans6got
lunk
fejeziinkki (magyar:valaJ.Az I utdnrill6 hangokk<iziilmindegyik
valamilyenjellegreutal. A mell6kelttiibliizatb6lgyorsandttekint-
hetjtika tabella'szavakat.
Konnyen6szrevehet6 ai is, hogymagya-
rul mdr nemannyiraegys6gesek 6s logikusak ezeka szavak. mint
eszperant6ul.Emiattnemis lehets6ges mindigegysz6valforditani.

Megjegyzend6:

1 . A t i e - o t t s z 6 b a a e i h o z z d t a d i i s 6i i ivt a
i el v a g y t i e 6 -i i t t l e s z .
A tobbiheza 6i sz6cskiitnemkapcsoljuk.
2' Az -u 6s -a v6gfin6vmi6sok ferveszikI tobbesszdmJ,6sa tdrgy-
esetN v6gz5d6s6t.
3' Az -o v6gz6d6sfi n6vmiisok6s az -e v6g( helyhat6roz6k csak a
tiirgyesetN v6gzdd6s6t veszikfel.

En la librovendejo

.RobertolernasEsperanton kaj tre plaeasal li la lingvo.Li nun

komencislernisedjammultekornprenas kaj eeparolaien la rnter-
nacialingvo.Li scias,ke Esperanto estastre iacirakaj iogikaringvo.
Roberto6iutagelernasla lingvonear li scias,ke oni nui ti"l pours
rapidealproprigigin. Li auskultas ankauradionkaj legas diversajn
gazetojn.Hodiauli volasadetiian esperantlingvan libion kaj nun
li estasen la librovendejo. Li $ustesalutas la vendiston
- Bonantagonsinjoro!
- Saluton s a m i d e a n oB! o n v o l u
d i r i k i o nv i d e z i r a s l
- Mi volasadetiian libronsedmi ankorari ne sciaskian.
- 0u mi povasal vi proponiion?
- Kompreneble! Bonvolu !

41
 - Dlrual m'1, kie vi ellernisEsperanton?
- Mi ankorafine eilernisEsperanton' Mi estaskomencanto'
- du vi estaskomencanto?
_Jes.Miestaskomencanto'AntaUhierafrmikomencis|erniE
peranton.
- Nekredeble! esperante' -
Vi sufieelibereparolas
- Mi ne sciaskiel mi parolas.Mi hodiaUuzasunuajofeEsperan-
ton.
--
- rui gratulas!Vi uzas$insufi6eb9n9l Bonvoluunuedirkauri-
gardi!lrrihavasmu|tajnlibroj.n.VerSajneke!kajp|a6osaI
Robertokomencasrigaroila|ibrojn.En|a|ibrovendejoest
Oiuersailernolibroj,vJrtaroj,gazetoi,.insignoj, markoi' kovertoi'
io,.,.,rnoi,poemkolektojkaj itiii vertoj. Roberto rigardasla libron
Liberokai Amo de Pet6fi.
- eu plaOas al vi tiu libro? - demandasla vendisto'
- Gi ei tiu liuro estasbelega!Kiom $i kostas?
- Gi kostas42 forintoln.
- Mi Petasei tiun libron.
_ tti iuu., anka[ beleganhistorianromanonde G6zaGiirdonyi:
t:?:iiTlinsva
s*taiii d; D;. Gi rott.i 60 forintojn' JenestasI
Gi kostasnur
traduko la romanode FerencS6ntha:Dudekhoroi'
26 forintoin.
0u vi ne havasPlenanVortaron?
- Ne, nun mi ne havassedver5ajne en la sekvontasemainoni
ricevos.
- 0u vi dezirasankorailion?
- Ne. Mi petasnur la poemojnde Pet6fi kaj la romanonDudek
horoj. Kiom 0i kostas?
- Libero iai Amo kostas42 kai Dudek horoi kostas26 forint-
ojn. Entuteestas68.
Jenestas70.
- Mi tre dankas.
- AnkaUmi dankas'
Robertoprenasla librojnkal adiailas'
- Gisrevidosamideano!
- Gisrevidol

42
 Vortoj
librovendejo- konyvesbolt uzi - haszndlni
lerni - tanulni unuafoje- el6szor,els6alkalommaf
plaCi -tetszeni dirkairigardi- kcirtiln6zni
tre - nagyon versajne- val6szinfleg
lingvo- nyelv lernolibro- tankonvv
komenci- kezdeni vortaro - sz6tdr
jam - mdr insigno- jelv6ny
ed *s6t marko- b6lyeg
facila- k<inny( koverto - borft6k
-
6ar mert romano- reg6ny
-
nur csak poemkolekto- verseskcitet
alproprigi- elsajdtltani alia - m6s
$in -azt verko - m6
-
a[skulti hallgatni rigardi- n6zni
-
diverca ktikinbriz6 libero - szabads6g
afieti - vd#rolni amo - szerelem
luste - 6ppen demandi- k6rdezni
-
vendisto elad6 kosti - ker0lnivmibe
-
samideano eszmetdrs Dio - isten
deziri- kfvdnni ien - fme, itt
proponi- javasolni traduko - fordftds
-
kompreneble term6szetesenhavi- birni, birtokolni vmit
ellerni- megtanulnivmit ricevi- kapni
komencanto- kezd6 entute - osszesen
nekredeble - hihetetlen adiaEi- bfcsrizni
*
sufi0e el6g,el6gg6 sklavo- rabszolga

Esprimoj
Bonanmatenon! J6 reggelt! Saluton! Udv<izlet!
Bonantagon! J6 napot! Salut'! Szervusz!
Bonan vesperon! J6 est6tl Mi tre dankasl Koszonomsz6pen.
Bonannokton! J6 6jszak6t! Mi havaslibron. Van k6nyvem.
Gisrevido! Viszontldt6sra! Kiom gi kostas?Mennyibekertjl?

43
Tdnczeneikoktil modszeY
Tov6bbnem lehethalogatni ezt a nagyonhat6sosm6dszert'Csak
-iozzi',6s
*gu';gt;tofon kell a radi6 tdnczeneikokt6l mfisora'
egy6bk6nt
ami16l a felv6tetek.t [oriititit. Fel lehet haszndlni zene'
az egyes
f'ru"gi.*tttket is' A m6dszerl6nyegea kiivetkez6: ahogy a
6gy,
;ilk koz6 bedotgoiiuk a sziilscgesinform6ci6t
persze nem arr6l besz6ltink,
tdnczeneikokt.l ,,.,iroraU.nvan. Ml
melyik egytrttes nugyl"*tterdl halljuk,a kovetkezddalt' hanern
vagyesetleg
n6h6nysz6t, kifelezLst,egy'kA rovid p€ldamondatot' szalagra.
rogzitunka
'0gvuflilntszab6lyt,ittriuJ'.oula monol6got
"vrirtl"i
arrr, hogy a szovegne legyent[l hosszri' Semmiesetre
az' hogymin-
semhaladhatjameg'ri "gy pJrcet'Ntgyon l6nyeges nelegyen
Oigofv.n hosiz0rameretJzztit< a szoveget,hogya magn6t
6rdemes dtPorgetni'
T u d n i k e l l m 6 g a z t i s , h o g y a n n d l h a t i i s o s a b b a m f i sbele'
or'min6ljo
osszekot6szoveget t.lifr"l-" ki, 6s min€ltobb otletet visztink
kozott egyforma
k..uririr. a szirnretriltt ttem kell mindensz6m
ak6r tizmdsod-
id6tartam0szovegellozbeiktatni. Lehet az egyik
prr"tt, . [Ovetke;6pedigf6lperces,.s6t,a meglepet6s 6sa rendszer-
sz6,tf6ra-
telensdg itt nagyonn!iji., tud lenni. Ha egy-k6tmakacs
akkor megtehetltk
doz5sunkellen6re,.* trotunk megjegyezni,
fuuurrrtii a frangeiOi felv6telkor a rddi6r6l,6s
azt is, hogy kiss6
mikrofonbamondjukaztabizonyosmakacsszirt6sje|ent6s6
Utdnahanger6az eredetire, 6stovdbbmegya felv6tel'.
egy6"i faitdzidt6l 6s az ig6nyekt6l ftigg, hogy-mily.enanyagot
tanulunk ezzela m6dszerrei. A m6dszernagyel6ny9,hogYossze'
a hasznossal 6sb6rholhaszndlhat6. A zenekimon-
loti u kellemest
dottan j6 hatdssal ;;; ;t emberekre, 6s ekozbenszinte6szrs/6tle
ooigottanulunkmeg.Felt6tlenril pr6bSljukki!
nil sok hasznos

A tabella'szav ak tdbldzatdt
fiissessziikki
i'oiomilynn J'ettiinf helYre!

44
A Vikig 6s Nyelv a vildg soknyelvfi- VILAGNYELVETTANUL
s6g6vel,a nemzetkozi kapcsolatok
fokoz6d6 nyelviprobl6mdivatfoglaF VAGY TANIT?
kozik. Erdekes,vdltozatoslrdsokban
rendszeresen beszdmolaz eszperant6
FIZESSEEL6
vildgmozgalomfejl6d6s6r6l, kezde- ES OLVASSA
m6nyez6sei16l,eredmdnyei16l.Az
eszperant6 bar6tainak n6lkiil<izhe- A
tetlen informdci6kat nyrijt a nem-
zetkozi nyelv iigy6r6l, gyakorlati
hasznositS#naknovekv6 lehet6s6ge- vlltlgpnTelY
i16l. GIMU LAPOT!
 ENCfrK&@DednoU

\N\
\lill
- l
< l
ffi
illl i
\ \

- Pardonu,6u vi havasla libron"LA VIRO

K I U R E G A SS U P E RL A V I R I N O J " ?
- Pri fabeloi kai aliai fantastaivetkoi bon-
volu interesi(i8e la alia flanko!
 KVARA
"tarJooTAGO
Sziiksdgvan+ hosszrimeneteldsre
az e$zperant6ban?

Vdlem6nyem szerint nincs. Hosszanmenetelni a term6szetes

nyelvektanulds6ndl kell. ltt nem.Van olyan,aki m6rtobb h6n4ia
menetela nyelvtanerdej6ben,6s m6gseholsemtart. Hasonlitsuk
risszeezt a mi eset0nkkel,de el6tte v6gezz0nkegy kis szdrnvet6st.
Mit tudunk m6r6smit nem?
Kiejt€s- teljesenrendben
lgeragozds - -as,-is, -os,-us,-u, - eizminden.
Az igeragoz6shoz n6lkrilozhetetlen a szemdlyesn6vm6sokismerere
6s biztos vagyokbenne,hogy ezt mindnydjanersajdtitottuk.Az -as
mindig-jelenid6t jelor,az -is mrirt id6t, az -os pedig jov6 id6t.
Az -usfelt6telesm6d.jelen id6,az-u pediga felsz6ift6iroJ tite;eze-
s6reszolg6l.A kordbbianyagokban sz6nd6kosannemadtamp6ldd-
kat a m0lt 6s jovd id6 haszndratdra. ugy v6rem,nogy ei ierjesen
felesleges. -rrogv
Pr6bak6ppenmost csakaz6rt-kcizlokiit nc-nanvai,
m6gv6letlenrilse legyenhidny6rzetesenkinek.
- Mi estisen Parizo- pdrizsbanvoltam.
- Cu vi komprenis?- Ertetted?
- Cu vi venosen teatron? - Jrisszszfnhdzba?
- Kiam komencifusla filmo? - Mikor kezd6dik
a fifm?
Vannakkev6sb6 sz6razabb p6rddkis. llyenekpl. a viccek.fzelft6ril
bemutatokkett6t. Jelenleginyervtaniismereteink birtokdbaneze-
ket m6r megis 6rtji.ik.J6 sz6rakozdst! {Bonanamuzon!}

47
Amikinoi
- Belegaestasvia novakostumo'
- tvtiti'ceuit Qinpor mia trideka naski$tago'
!
- niiti"Jtg"l'Kaj ankorafi$i estaslalmoda! !

Somero
papon?
- Mi afidis,ke vi estisen Romo'Cu vi vidisla
- Ne.
papon estastia sama'
- Malfeli0ulo! Esti en Romo kaj n9 vidi la
tiei "iOi Napolonkai postene morti'

Vortoj laU- szerint

- szulet6snaP modo - divat
naski$tago
a U d i- h a l l a n i
mirindege- csod6latos
morti - meghalni
lailmoda- divatos
E kit6r6utdnfolytassuka szdmvet6st!
Sz6mnevek - tegnapteljesenkimeritettirk6ket'
- nttn volt neh6zmegtanulniugye?
F6n6v-6s mell6kn6;*g;t
a mell6kn6vr6lmiir
Majdnemelmondhatjuk,hogy.a f6n6vr6l6s
csupSn'A mell6kn6v
mindenttudunk' fgyetien dolog van vjssza pl': bela - sz6p
fokozdsa.Ehhez uiflt..un1 egi mell6knevet,
alapfok: belavirino - sz6Pn6
-
f.Oieptott pli belavirino szebbn6
virino - a legszebb nd
i*ltOi.tt la plej bela
a pli 6splejsz6cskdt 6smiirismindent
Mint lStjukel6gmegtanulni
kereszttila kiilonboz6
tudunk. N6zzuk ,Zgig-"61.,i"Vp6lddn
fokok haszniilatdt.
van sz6') Li
Atapfok (Azt ielzi, hogy k6tj6,azonos.tulajdonsdgr6l a tiel.hatdroz6-
estastiel bonakiel tli;ivu; tint 6n)' flvenkor
sz6valmutatunku r.tietneuit. fi.t samebluakiel la cielo(ugyan-
olyank6k,mint az 69).
jelol' a hasonlit6sz6cska
Kiiz6pfok(Kisebbvagy nagyobbfokot - nagyobb'Maria
pedig ol.) riu aomoistut iii granda Az a hdz
-'Uaiia szorgalmasabb, Eva.Marta mint
estaspli diligentaoi-eu.
- M6rta kev6sb6sz6p' mint Anna'
estasrnalpli bela ol-Anna
iokot ielol, nem haszndljdk t0l gyakran')
(A matpliatacsonyabb

48
A koz6pfoknakktilonf6ledrnyalatokatadhatunka kovetkezdha-
tdroz6sz6kkal:ankoraU - m6g,eC- m69...is, iom - kiss6,multe-
sokkal.Si estasankoraUpli belaol Maria- O m6gM6riSniilisszebb.
E0 pli bela ol tiu aktorino - M6g annSla szin6szncjn6l is szebb.
La infano estas iom pli blonda ol la patrino - A gyermek egy
kicsit sz6k6bb, mint az anya. Rikardo estas multe pli forta ol
P a U l o-. R i c h d r ds o k k a le r 6 s e b bm , int P6l.
Fels6fok (A plej 6s malplej - leginkdbb 6s legkev6sb6- sz6cska
jelzi,6s az el sz6cskadll mellette.)Si estasla plej bela - O a leg-
szebb. Li estasla plej forta el la sportistoj.- O a leger6sebba
j i l i g e n t ae l l a k n a b i n o j .
s p o r t o l 6 kk o z t i l ,P a U l oe s t a sl a m a l p l e d
P5la legkev6sb6 szorgalmas a f i0k kozott.

a fels6fok elStt mindig kitesszrika la hatdrozott

Megjegyz6s:
n6velSt'

Trilz6fok: pleje segits6g6velkapjuk. Si estasla plejeplej bona kan-

tistino. - O a legeslegjobb6nekesn6.
A j6b6l is meg6rt a sok alapon tobb p6lddt emliteni felesleges.
I lyen bonyolult,illetveennyireegyszer(a mell6knevektudomiinya.
Ha trirelemmelv6gigolvastuk a p6lddkat,akkor jegyezzukmegj6l,
hogy az itt leirt szab6lyok6rv6nyesekaz -e v6g0 hatdrozosz6krais.
Ez az aj6nd6kazlrt, mert tudtunk menetelni.
Evane parolastiel bone kiel mi. Eva nem besz6lolyan j6l, mint 6n.
Mi nagaspli bone ol vi. Jobbanfszok, mint te.
Kiu parolasplej bone en Esperanto? Ki besz6llegjobbaneszperan-
t 6 ul ?

Eny6m, tied, ov6 - a birtokos n6vmiisok

Gondoljunk csak bele,hogy hdny ldny s(rtavorosrea szemtit,mert

pontosan a birtokos n6vmdsokatzavartaosszeegy kicsit a dolgoza-
tdban. lgaz, hogy a firik emelt fdvel jiirtak,de a vizsgadolgozatban
niiluk is baj volt az orosz birtokos n6vmiisokkal.Az eszperant6
nyelvbenminden mdsk6ppvan.Csupalogikaaz eg6szt. El sem lehet
t 6 v e s z t e nF
i . i g y e l j u n kc s a k !
mi- 6n mia - eny6m
vi-te via - tied, tiv6
li - 6 (f6rfi) lia - ov6 (f6rfi6)
Si-6 (nd) Sia- ov6 (n66)
gi - az (semleges) Oia- az6(semleges l6ny6,ddlog6)
nt-ml nia - mi6nk
vi-ti via ti6tek,onok6
iti- 6k ilia -ov6k

sia- sajdt(onmagd6)
Visszahat6n6vmCs:
Ragoz6sukr6lcsakannyit kell tudni, hogy teljesenmegegyezik
a
mel16kn6vragozdsdval.

P6ld6k- ekzemploj
mia libro, via amiko, lia patro, fia amiko, $ia formo, nia lando,
via domo, ilia lernejo,mian libron, viaj amikoj,siajnamikojn,
tiu libro estasla mia (az a krinyv az eny6m- ilyen esetbena mia
gyakranla n6vel6vel 6ll.) Via libro estaspli interesa
ol mia. Katari-
na legassianlibron (Katalinolvassaa konyv6t- a sajdtkonyv6t.)
Katarinalegas$ian libron. (Katalinolvassaaz 6 konyv6t- egy
mdsikl6ny konyv6r6lvan sz6.)
Az ut6bbi k6t p6ld6b6l ldthat6, hogy milyen neh6zmagyarul
visszaadni a sia 6s Sia kozotti k0lonbs6get. A magyarnyelv ilyen
esetbeninkdbb a korrllfrdstalkalmazza. Ne feledjtik,hogy a sia
mindig harmadikszem6lyfi.Mi legasmian libron - olvasoma
konyvemet.Nem mondhatjuk,hogy mi legassian libron, mert ez
hibds.

Az elffiregydrtottelemek is a beszdd
Most egy nagyon komoly dologhoz 6rtilnk. lsmeretes,hogy
konyv0nk c6lja a besz6d.A besz6drigy szdp, ha folyamatos,de
a negyediknapon m6g nem tudunk annyit, hogy fgy besz6ljtink.
Mindigvan valami,ami nem akar esziinkbejutni. El6fordulhataz
is, hogy besz6lget6partnertinkm6r nem bfrja c6rnCvala sok szti-
netet. A kovetkez6m6dszerrelelej€t vehetjtik ennek. A l6nyege
az, hogy triltel6kszavakatkell gy0jteni. Nagyon fontos, hogy
legyena fegyvertdrunkban b6ven ilyen anyag,vagyisel6regySrtott

50
elemek.Ezeket nyugodtanhaszndlhatiuk, amig a rnegfeleldsz6
jut.
eszunkbe ltt kozlok n6hdny p6lddt,6s ezeket tanuljuk is meg.
Mi ne sciis,ke...- Nemtudtam,hogy...
eu vi aildis,ke...- hallottad,hogy...
Mi tre bonekomprenas,ke... - Nagyonj6l6rtem, hogy...
Povasesti,ke...- Lehet,hogY...
Mi forgesis...- Elfelejtettem...
Mi ne memorasprecize...- Nememl6kszempontosan"'
Temaspri tio, ke...- arr6l vansz6,hogy'..
Kielmidiru? - HogYanmondjam?
Mi estaskonvinkita, ke...- Megvagyokgy6z6dve,hogy...
Mi certigasvin, ke,.. - Biztositom,hogy.'.
Mi devaskonfesi,ke... - Be kell vallanom,hogy...
Mi supozas,ke...- Felt6telezem, hogy...
Mi esperas, ke...- Rem6lem, hogy...
Diabioprenu, mi ne komprenas.- Az ordog vigye el, nem 6rtem'
Mi pensas, ke...- En 0gy gondolom,hogy.'.
La pensoi haltasen la kapo. - Megdllaz emberesze'
Egyenl6re ennyit, k6s6bbm6gvisszat6rrink a toltel6kszavak gyfii'
t6s6re.Annyit mdr most el6rulhatok,hogy ilyen el6regy6rtott
elemeket gy0jteni m6g hflzi feladatk6nt is nagyon hasznos.

Egybdl a milyvizbe ugrunk

lgaz,hogy az 0sz6snak, illetvea f0rd6z6sneknem sok kozevan a
nyelvtanulSshoz de egy hasonlaterei6ig6rdemes elid6znia vizn6l.
Tobb ember tanult meg 0gy 6szni, hogyf6lelm6tlegy6zvebeleug-
rott (vagyesetlegbelelokt6k) a m6ly vhhe,aholterm6szetesen in-
tenzivkipdl6zdsbakezdett,aminek6szdslett a v6ge.Egy kicsit
drasztikusez a m6dszer,de ha valakia nyelvtanul6sra alkalmazza,
akkor nem kell f6lnie, mert nem dll fenn a megfulladds veszrilye.
Nyelviviszonylatban a kovetkez6k6ppen kell egyb6la m6lyvizbe
ugrani.lgaz,hogy m6g nem ismeriukteljesenaz eszperant6t,de
mdr vannak olyan dolgok, amikbe meg tudunk kapaszkodni.
Vegyiink teh6t egy konyvet 6s fogjunk hozzitl
No, csak semmi ijedelem! Min6l kevesebbet 6rttink meg bel6le,
anndl jobban fog benntinket 6rdekelni.Taldlunk n6hdnyolyan
tanulhatunk
kifejez6st,amit 6szrev6tlentil meg, 6s rengetegolyan

9 l
sz6 lesz,amit a szovegosszefugg6seib6l megfejthetiink,6s m6g
tobb olyan,amit nem 6rtrink meg,de dlland6ana fejiinkbenmo-
toszkdl.Nemkell miistcsindlni,mint elolvasniigy egy konyvet.Ha
sikerul,akkor ez aztjelenti,hogymegtorta j6g.Jelent6stillom6sa
nyelvtanulSsban, amikor letesszrik6lettinkels6idegennyelvenel-
olvasott konyv6t. Ett6l a pillanatt6l kezdve m6sk6ppfogjuk
6rt6kelnionmagunkatis.
A m6dszerttobbenkipr6bdltdk.Ha valakim6gsemlennek6pesrd,
(bdr ez nehezen k6pzelhet6 el)akkor vagyrosszulvSlasztott,vagY
pediga j6g volt t0l vastag.Ebbenaz esetbennyugodtanszldjuka
konyv ir6jiit vagy a fordit6t, ami6rt olyan neh6znyelvezetet vd-
lasztott,de semmi esetrese onmagunkat.J6 olvasdstkivdnok
mindenbdtor tanul6nak!

Megjegyz6s:Nem kell mindjdrt nagy dologbakezdeni.El6g, ha

kivdlasztunk
egyreg6nyb6l eloszorcsakegylapot6sezenpr6b5ljuk
ki a m6dszert.P6ldak6nt
itt vanegy kis csemege.

Sinjoro! Mi venispro mia trantilo

- Sinjoro! Mi venispro miatran0ilo.
- Kievi lasis$in?
- En ia maristo.
- Kiaestastiu tranOilo?
- Stala.Gi havasmallarQan Cu vi ne
klingon,iometekurbigitan.
v i d i sQ i n ?
- Atenduiomete...nur malrapide, mi petas...Kiantenilonhavas
via trandilo?
- El konkofaritan.
- El kiom da pecoj?
- El unu.
- Tiuokazene estasproblemo.La tran0iloestas6i tie.
- Kie?
- En mia dorso.
- Mi dankas...

52
- Nedankinde... La spilistorakontisal mi kiel belatranCiloesras
en mi. Dudekcentimetra raraekzemplero el konko.
- Turnuvin mi petas,mi volas eltiri.
Qin
- Atendu! La drinkejmastro dirisal mi, ke mi lasula trandilon
ene,6ar alimanieremi mortos pro sangoperdo. La drinkejmastro
komprenas tiajn aferojn,0artie 0i oni jam mortigisankai kuracis-
ton. Tio estasmalnovarestoracio.
- Sed mi rapidas,mi petasvin! Kaj kiu scias,kiam venos la
kuracisto?Sentraneilonokte mi ne povashejmeniri...
(F-ragmentoel la verko de Rejt6 Jen6: Malpura Fred, la kapitano.
Tradukis: la ailtoro)

A nT,elvetnem rtgy kell tanulni,

mint a ti;bbi tantdrgyat!

53
- Mi ns komprenisprecize,tu li havas
hejnretri fitiojn ad tti filinoin?

BILDVORTARO

1 - kusem
2 - gramototro
3 - disko
4 - nokta hmpo
5 - totelo
6 - ghso
7 - ltrumpo
8 - frtelo
 v ,
t/'L
, I

^ -
<-, KVI]VA
VEI{D-
REDO TAGO
A komoly dolgok mindigmeghozzSk
az eredm6nyt

Ogy v6lem,hogy ezt az 6llitiist senki semvonja k6ts6gbe.Ez6rta

mai naponmindjdrtk6t anekdotdval kezdjtik.Ez lesza bemelegt
t6s.

Alta, ekscitita vo6o telefonas al policejo:

- Banvolu tuj sendi policanon, mi estas en terura danflero.
- Kio okazis?
- En la eambron venis kato.
- Kiel vi kuraQasfari tian malbonan fercon?
- Sed, sinjoro, komprenu, mi ne estasvirino, mi estaspapagol

Kial forgesasla edzoj diam la datrevenonde sia edzigo?

- Cu la fi$hokisto memoras,ke li kaptis esceptmaniere grandan
fiSon?
- Nu jes, kompreneble.
- Kaj 6u la fi$o memorastion?

llyen anekdotiikeset6benlehets6ges,hogy a tankonyv ir6jdnak

rokonsigdttobbenemlegetik.Ez term6szetesen csakakkor fordul-
hat el6, ha a szerzfmegfeledkezett
a sz6szedetrdl
6sigy nem6rtik
a viccet. Mivel komoly dologr6l van sz6, tess6kparancsolni.
Vortoj Kielvi kura$as?- Hogyan
mer6szel?
Alta - magas(itt v6kony) $erco- tr6fa
ekcitita - izgatott papago- paPagdj
vo6o - hang edzo- f6rj
tuj - azonnal datreveno - 6vfordul6
sendi- ktildeni -
edzi$o n6s0l6s
terura - szornYfi fishokisto- horgdsz
dan$ero- vesz6lY kapti - fogni
Kio okazis?- Mi tort6nt? esceptmaniere - kiv6teles
fumbro - terem m6don,kiv6telesen
kato - macska fifo - hal

Promesoestassono, plenumoestasbono
Az ig6retsz6psz6,ha megtartjdkrigy j6. Ugyemilyen szlp ez igy?
M6gaz ilyencsinoshungarizmusokat lehetadnieszperan-
is vissza
tOrl. R hungarizmusokkal k6s6bbm6gfoglalkozunk. Most.inkdbb
jeleztem,
az ig6reteklielkell tor6dniink. Egy kordbbi leck6ben
hogy csavarelm6let cimsz6alatt m6gvisszat6rirnk az eloljdr6kra'
Sz[val visszat6rtiink!Es most itt vagyunk,de van egy baj' La
komparo lamas- vagyisa hasonlatsiintft.sokkal kifejez6bblett
volnaa kovetkez6 cimentdrgyalniaz eloljd16k fontostudomdnyiit:
M I T O LD O G L I KA L E G Y ?
Nemdll szdnd6komban osszeugrasztani dolgoz6kat6s
a csavargyiiri
a biol69iaszakoshallgat6kat. teljesite-
A l6nyegadott.Az ig6retet
ni, az eloljd16kat pedigelsajdtitanikell.

FigyelemlMindenkikapcsolja ov6t!Hogynincsen?
be a biztonsdgi
NJm Uai,de addigfel ne keljenaz asztalt6l, amigaz eloljd16katel
nem int6zte.M6gegyetlenmegjegyz6s, 6skezdjtik:mostszakitunk
egy klasszikrrp.OigOgiaim6dszerrel (melya prepozici6katelap-
rdii,a tdrgyalja[6s igyb6l elint6zzukaz eszperant6 nyelv osszes
tuOlat, hogy ez mi6rtj6? Az emberiagybanaz elol-
eloljdr6jdt"
jdrdsz6k egy,,fi6kban"vannak'
A magyarnyelvtSlelt6r6enaz eszperant6ban nincsenek n6vsz6ra-
gok 6i'n6vui6k,hanemhelyettukolyan kis szavakat haszndlunk,
bfivos
irelyeka n6vsz6el6tt ,,j6rnak",illetveSllnak.Segits6gtikkel

56
dolgokat fejezhettinkki. Miel6tt felsoroliisukba
belekezden6nle, a
tomegb6l szeretn6kbemutatni egy eloljdr6t a jelenl6v6 rijsiigirok-
nak.
A de eloljiir6rdl, illetve a birtokos esetr6! van sz6. Az emt_,-:rek
tobbsdgefolytatott valamilyenviszonyt az orosznyeiwef 6s tudja.
hogy a birtokviszony mennyire fontos krird6s.Az eszperantr.iharr
ennek elint6z6s6reis el,6gegy szavacska. Pl.:a tandrnd f6rje - la
edzo de la instruistino. Ne csoddlkozzunkazon, hogy pontr-rsan
forditva van, mint a magyarban.Az eszperant6ban6s nr6gsok miis
nyelvben elol dll a birtok (edzo - f6ril, ezt koveti a de sz6cska6s
utdna iill a birtokos (instruistino- tandrn6). Felhivndma figyel-
met arra, ami nincs, vagyisa hatdrozatlann6vel6re.N6zztik meg a
kovetkezdp6ldi6t.
la edzo de fa instruistino- a tandrnl t6rje
la edzo de instruistino- egy tandrn6f6rje

Az els6esetben tudjuk,hogymelyiktandrn6f6rjbrdlvansz6,mig a
m6sodikp6lddn6legy meg nem hatdrozott(tetsz6leges) tandrn6
A f6rj (edzo)mindkdtesetbenhatdrozott.Ro-
ffri6r6l besz6hink.
videnennyit a birtokosesetr6l(genitivo),6s
mostn6zztlkazeloljit-
r6kat kommentdrn6lkiil,de n6hiinyp6lddval.

Elilljdrdk ( Prepozicioj)
Elolj616 P6lddk- ekzemploj

a l-nak,-nek
Doni pomonal la knabo- Alm6t adni
-hoz,-hez,-hoz a fifnak. lri al la urbo - A vdrosba
fel6,vmivel menni.La infano etendisla manojnal
szemben, vmire la patrino. - A gyermekaz anya fel6
vonatkoz6an tdrta karjait.La devojal la konstitucio
. A? alkotmdny irdnti,koteless6gek.
Jen la vojo al Parizo - ime a Pdrizsba
vezetf Ot. Sopiri al siaheimo - vdgya-
kozniaz otthon utdn.

57
Elolj616 P6ld6k- ekzemploj

anstatafr
helyett Anstatailparolo Si adskultis ' Besz6d
helyett hallgatott. Vi dormasanstatail
labori- Alszolahelyett,hogydolgoz-
n6l.

antau
el6tt, ezel6tt Antail la domo estasarbo - A h6z elfitt
(T+drgyesettel) fa van. La kunveno finigis antail la
el6 deka - Az osszejovetel tlz 6ra el6tt
6rt v6get.Antad unu horo -EgY !16-
val ezil6tt. Li plantis arbon antai la
domon - Fdt iiltetett a hdzel6.Antail
6io silentu - Mindenekel6tthallgass!

apud
mellett La €ranko estas apud la Pordo- A
(T) mell6 szekr6nyaz ajt6 mellett van.Limetis
la tablon apud la muron - Az asztalta
fal mel16tette.

Ge
-ndl,-n6l Mi estisee b doktoro - A doktorn6l
alkalm6val voltam. Ce la batoto - A szavazds
al'
kalmdval.Ce la sunsubiro- Naple-
mentekor.

Girkait
kortil Cir*ai Balatono estasripozdomoi kai
{T) kor6 tendaroi- A Balatonkortil tidii16k6s
tdborok vannak.La kosmalaboratorio
rondiras 1irkal la Tero - Az firlabora-
t6rium a Fold kortil kering'Si metis
seQojn\irkail la tablon - Sz6keket
rakott az asztalkor6.

58
EloljC16 P6lddk- ekzemploj

de
-t61,-t61, Mi venasde la fabriko * Jovok a gy6r-
6ta,dltal t6l. Si laboras de mateno - RJggel
Birtokos eset 6ta dolgozik. La tero estaskovrita de
nelo - A f6ld h6 dltal (h6val) van
borftva. La piedo de la knabeto -A
kisfi6 ldba.

da
-b61,-b61, Glasodabiero - EV pohdrxir. Mi petas
(csak mennyis6get, glason da akvo - K6rek egy pohdr
s0lyt, mdrt6ket ki- vizet. Li mendis bukedon da floroj -
fejezf sz6 utdn) egycsokorvirdgotrendelt.

dum
-alatt(id6tartamra) Dum la prelegolidormis - Az el6ad6s
afatt aludt. Dum unu monato ni eller-
nasEsperanton Egy h6nap alatt
megtanulunkeszperant6ul.

ekster
-kfvtil Ekster la urbo - A vdroson kivtil.
(T) kivtilre Ekster la atmosfero de la Tero - A
F<ildl6gkor6nkivfil.lri eksterla urbon
- A vdrosonkivtilremenni.

el
-b61,-b6l Mi venis el Moskvo - Moszkvdb6l
jottem. Tradukita el la hungara- Ma-
gyarb6lforditott.

59
Eloljd16 P6lddk- ekzemPloi

en
-ban,-ben En ta parko - A Parkban.Mi iras en
-on, -en,-6n la parkon - A Parkba megYek.En la
(T) -ba,-be mondo estasmultai virinoi - A vil6-
-la, -re gon sok n6 van. Multai infanoi uenis
en la mondon - Sok gyermekj6tt a
vilSgra.

0is
-ig Gisla revido - A viszontldtdsigka)'
Mi voiaQas
flisParizo- utazom'
P6rizsig

inter
kozott lnter la monto kai rivero - A hegY6s
(T) koz6 a foly6 kozott. lnter la arboi - a tdk
kozott. lnter la sepakai oka horoi -
Het 6s nyolc 6ra kozott' lri inter la
homojn - Az emberekkoz6 menni.

je
1. -kor (6ra ielz6sr6re)Je la deka horo - Tiz 6rakor'
2. hatlrozatlan jelen- Je via sano! - Eg6szs6gedre!
t6s( (ldsda megj.) Je via dispono - Rendelkezfls1re'

kontraI
ellen,szemben Kontrad morto ne ekzistasmedika'
ellen6ben mento - Haldl ellen nincs orvoss6g.
Kontrail la parlamenteio- Az orszdg-
hflzzal szemben.Kontrai forinto mi
petasdolaron- Forint ellen6ben dot-
l6rt k6rek.

60
Eloljii16 P6lddk- ekzemploj

krom
kivrilvagyfel0l Krom Petro tie estisankad miaj ami-
valamin koi - P6terenkivril a bariStaimis ott
voltak.

kun
-val, -vel Kun Katarina- Katalinnal.Li konati-
egyritt (t6rshatdroz6, Qiskun la teorio - Megismerkedettaz
is) efmdfettel.Akcepti kun grandafloio -
dtvitt r6rtelemben
Nagyor<immel fogadni.

laU
szerint,ment6n Lail mia opinio - V6lem6nyemszerint.
Lad Danubio- A Dunament6n.

malgrafi
ellenCre Ni promenis malgradla pluvo - Az es6
ellen6re#tdltunk.

malantaU
m<ig6tt Malantail la domo estasparko - A h6z
(Tl mog6 mogott park van. La infanoj iristudi
malantad la domon - A gyerekek a
hdz mog6mentekjdtszani.

per
-val, -vel lri per biciklo - Ker6kpiirralmenni.
6ltal Laboriper ma€ino- Gdppeldolgozni.
(eszkozhatdroz6) Sendiper po€to - Posta(dltal) 0tjdn
krildeni.

61
 PRETER-mou€ ANTAO
AL - r,o"'- - d6tt
- h6z; fel6

CE -',rr,-ne KOIUTRAII- '""'o''

\ l r'
\\|,r
rr'l'
r \ 1 ,.
i\thillt

TRANS
-t6l (ftl

EKSTER - s,at SUR -"n.* EN -o"n

-6n - btl
SUB-.stt IilTER -k6rdtt

EL-ur
- b6l
suR -16l

I'j;
tll
l:lr'4 lr

).t ao'
o rtlt
Ttrr','.il
. ry\li'iii'''l

DE- mta CIRKAO-*o.u'

\
I

,lli
Eloljd16 P6lddk- ekzemPloj

por
-6rt, v€gett Ni taborasPor la Paco - A b6k66rt
sz6miira dolgozunk.Mi ne havastemPonPor
tudi- Nincsid6mjdtszani'Donacopor
via frato - Ajdnd6ka testv6redszdm6'
ra.

post
utdn,mflva, Postla filmo estisPailzo - A film
-
miigott utdn szi.inetvolt. Posrnafr monatoi
-
(T) mog6 Kilenc h6nap mtilva. Postla kulisoi
A szfnfalakmogott' Mi iris Post la
kulisoin- A szlnfalakmog6mentem'

preter
mellett Promenante Preter la arbaro - Az
el (menve) erd6 mellett s6tdlva.La voio kondukis
ment6n(haladva) preter Ia rivero - Az 0t a folY6 men-
t6n vezetett.

pri
-161,
-16|', Ni parolispri ta tingvoi- A nyelvekr6l
tel6l,'ra,-re beiz6lgetttink.Vi povas esti trankvila
(vonatkoz6an) pri tio - Afet6l nyugodt lehetsz'Pri
'elspezoi
ne havutorgon - A kiad6sok-
ra vonatkoz6an ne legYengondia.

pro
miatt, -6rt Mi venispro mia trantilo - A k6se-
-
(okhat6roz6) m6rt iottem. Miri iun pro tieskun$o
CsodSlnivalakit a bdtorsdgamiatt'
Pro kio ni atendas?- Mi6rt vdrunk?
Okulon pro okulo, denton Pro dento
- Szemetszem6rt,fogat fog6rt.

64
Eloljd16 P6lddk- ekzemploj

sen
n6lktil,hiSny6ban Senlibereco ne indas vivi - Szabadsdg
n6lkril nem 6rdemes6lni. Voiafli sen
bileto - iegyn6lkrilutazni.
sub
alatt Sub la tegmento - A tet6 alatt. Sub
(T) ahi la egido de iu - Valakinek az flgisze
(pdrtfogdsa)alatt. La krajono falissub
la tablon - A ceruza az asztal al6
esett.

super
felett Super la nuboj - A felh6k felett. La
(T) fiil6 suno leviflis super la horizonton - A
nap a ldt6hatdrfol6 emelkedett.

sur
-on, -en, -<in Sur la tablo estasmagnetofono- Az
(helyhat6roz6) asztafonmagnetofonvan. La knabino
(T) -ra,-re sidiflk sur la €egon- A l6ny letilt a
sz6kre.

tra
6t, keresztiil La suno brilas tra la fenestro - A nap
s0t az abfakon 6t. La karavano pe-
netris tra la praarbaro - A karavdn
keresztriIhatolt az 6serd6n.

trans
t0l (valamin) Trans la rivero atendasmin knabino -
A fofy6n t(l egy l6ny vAr re6m.Trans
la Fabeloceano- Az Operencids ten-
gerentrif . Li flugis transla maron - A
tengeren tf lra reptilt.

65
 Kettds eliili6r6k

Elolj616 P6ld6k- ekzemploj

de anta$
ef6l lru for derantatlmr'l - Meniel6lem!

de sur
-161,-16l La ebriulo falis de sur la se$o - A 16'
szegfeesetta sz6kr6l. Telegrafide sur
la ferdeko - Silrg6nyozni a feddlzet-
16l.

de post
6ta De post la milito - A hdborri (v6ge)
6ta. ViszontzEkde la milito - A h6-
bor( (kezdete)6ta.

el sub
al6l Et sub la iugo de ekspluatado -- A ki-
zsdkrniinyol6s igdjaal6l'

efltrams
valamint0lr6l E! transh oceano- Az 6cednont6l-
16l.
tra fimter
kozott, 6t Tra inter la arbfolio! radiis la sunbrila
- A falevelekkozott a naPf6nY dt-
su96rzott.

Megiegyzds: OTP-do.!goz6(figyelem!A ie eloli6r6tnem az6rt

taldftdkki, hogy ily m6dontakar6koskodjunk, hanemaz6rt,
hogy ha mindenk<it6lszakad,ezthaszn6liuk. Olyanez,mint
egysz6mft6g6pmindentbefogad6egysfue.

66
Valamennyieliiljdr6utdn alanyesetet Ugyemilyenj6
hasznSlunk.
ez?Az 69vildgonsemmitsemkell tenntin( 6smtir k6szis a sz6kap-
csofat.,,Hov6" k6rd6sreviszont tdrgyesetethaszndlunka megfe-
le16(T-bet0veljelzett)eloljd16kutdn.

Milyen hib6t krivetnekel a magyaranyanyelvfiek?

A legjellegzetesebbek a kun 6s a per elolj6r6k haszndlatasor6n

ad6dnak.Az al6bbi p6ld6kb6l
ezt konnyenmeg6rthetjtik:
Mi iras kun biciklo - Ker6kpdrralmegyek.
Mi iras per biciklo - Ker6kp6rralmegyek.
Az els6 mondatbana kun t6rshat6roz6tjeliil, a mdsodikbana per
pedig eszk6zhat6roz6t.Gondoljunk arra, hogy elszakadta lSnc
azon a vacakker6kpdron,6s tolnunk kell, vagyistdrs lett bel6le.
A m6sodikmondatbanfj ldncvana ker6kp5ror16s nyugodtanm+
hetrinkvele.Ez az eszkozhatAroz6.

sz6ntam.Az elol-
Hdzi feladat: Nincs! A cimet csakelrettent6snek
j6r6k adottak. Az emberektobbf6l6k. Gyakorlatteszi a mestert.
Minderlkital6ljon ki sajdtp6lddkaq6sism6telgesse
addig,amfgnem
tudia. lrni nem musz6j,mert azt mindenkitud. A besz6dsokkal
jobb m6dszer.

Itdik6
a szobdjafaldra ragasztotta
az elfiljdrdk tdbldzatdt!
67
KUN BENDO SUR LA OKULOJ
- Nun vi ne povos perfidaei al
mia edzo!

BILDVORTARO
1- papago
2- beko
3- bendo
4- librobreto
5- lito
6- bildo de la edzo
7- edzino
8- amanto
(iunavizitanto)
I - botelo
10 - vazo
 SESA
SABATO TAGO
SzeretikOn<jka hidegt6lat?
Lehet,hogy igen,lehet,hogy nem,de ma be kell 6rnitik egy kis
hidegtdllal.El6szoris hfivosenbejelentem, hogy ma szombat{sa-
bato) van,6s ilyenkoris foglalkoznikell a nyelwel. Rem6lem,
hogy a tegnapianyagtetszettdsmegdrtettdk, hogynema szdkincs
a legfontosabb, hanemaz, hogytudjuk varidlni,illetveosszekotni
a szavakat. a csavarok($radboj),
Ezt a c6lt szolgSljdk illetveaz elol-
jdrok. A szdkincsnovel6s6re k6sdbbegy seregmddszertfogok
ismertetni.Most az a legfdbb,hogy beinduljona g6pezet, r6serre
m6gvan egyteljesnapunk(a mait nernszdmitva). A bibliais azt
tanitja,hogy az 0r hat nap alattteremtettmegmindentr6s a hete-
diken mdrcsakpihent(merregykiss6elfilradt).Err6ljut eszembe.
Kiel vi fartas? (Hogy 6rzik magukat? ) Cu vi ne estaslacaj?
(Nem fdradtak? )
A fdradtabbembereknekeliirulokegy nagy titkot. Egy h6t alatt
akkora utat teszLinkmegaz eszperant6 tanuldsiiban,
mint miisutt
egy...,sz6valeg6szen nagyot.Ezutdnm6r csakcsiszolnikell tudd-
sunkat,b6vitenia sz6kincset,gyakorolnia besz6det,
6smegjegyezni,
hogy hdny m6dszerrel lehetmegfogniegy nyelvet.Szeretn6m, ha
mindenkitaliilnamagiinakvatamit,ami16lfgy 6rzi,hogy illik az
egy6nis6grShez.
Mostpedigmunkiirafell
Fogyasszunk el egy rovid kis trdfilskoltem6nyt,melyetaz eszpe-
rant6 irodalomegyik kiemelked6rnagyarmfivel6je,Baghy Gyula
irt. Mddunkbanleszgyakorolni,illetveismdtelnia tegnapdttanul-
rndnyozotteloljd16
kat.

69
 VOJAGOA L P A R I Z O

Kun vizo kaivalizo Dumvoie, ho tre Qoie,

Voiaflk al Parizo Svitadismi Plurfoie
Knabin'el Varsovi'.* Sub€arfiode I'valiz'
Voiaflismi kun €i. Helpante!is Pariz'.

Obstinode l' knabino Kai tie tradicie

Jam 6e la pola limo Si dankismin gracie:
Forlasisdece€in. Carmulo estisvi,
Ni ridis 1is Berlin. ear - mulo estk vi.

*
A, "..p"rant6 nyelvbenelhagyhatiuk a (la) hatdrozottn6vel6a
v6gzdd6s6t 6s a f6n6vi o v6gz6d6st. llyen esetbenezt hidnyjellel
(aiostrofo) helyettesftiuk.A hangs0lyterm6szetesen nemvdltozik.
n4btt ir ez tiirt$ng 6i ez6rt van a szovegbenVarsovio (Vars6)
helyett Varsovi'.A hangz6elhagy6s lehet6s6g6vel f6leg versekben
6lnek.

VORTOJ 0armulo- bdjos,kedves,

plurfoie - sokszor,tobb- elbfivol6f6rfi
szor Gar- mert
helpante- segftve mulo - oszv6r

Tobb sz6 megad6s6t Helyettefelvillan'

nem tartom sziiks6gesnek.
tan6m inkdbb a stilt galamb (rostita kolombo) esetet. Rostita
kolombetone flugasal bugeto.A mdsodikdolog pedigaz,hogya
tud6sertmegkell dolgozni.

-ezt A konyv szelleme6s fel6pit6senem tiltia,

Megiegyz6s:
hogy a kis versik6t ne tanuliuk meg kiviilr6l.

70
Azo$ akik nem kedvelik a lirdt, n6zzenekdt ndhiiny tr6f6t.
Gondoljunkcsak bele! Az els6 h6t v6g6nviccet mes6hinkidegen
nyelven!

Vidpunkto
Du amikinojkonversaciassur pla$o.
- Cuvi jam banisvin?
- Jes.
- Kiaestasla akvo?
- Admirinda.Gi estasplenade viroj.

Amikinoj
Du amikinojsidasen kafejo.
- Kaj diru, Vilma, 6u vi kredas,ke tiu skandalocerte
okazisal Erika?
- Kompreneble, ke mi kredas.Pri kia skandalotemasT

VORTOJ viro - f6rfl

banivin - ftirodnl kredi- hinni
admirinda- csodiilatos 6u vi kredas?- elhiszed?

Me$tik a legfinomabbnyefvifa{at7
A vSlaszegyszerfi.Az ige! Ez a legkifejez6bb. Ebbenvan a leg-
tobb mondanivald6s egyedril (miis sz6fajok n6lkul) is k6pes
bonyolult dolgok kifejez6s6re. Az ige mindenk6ppen meg6rdemli,
hogyegykicsitelriig6djunk rajta.Cuvi konsentas? (Beleegyeznek?)
A ragozdsSt ismerjri( 6s azt is tudjuk, hogy a szem6lytcsaka
szem6lyesn6vm6s(mi, vi, li, Si, gi stb.) jelzl 6s 6ppen ez6rt azt
mindigki kell tenni.Ha tobb azonosalany{ mell6rendelt mondat
kovetkezikegymtisutiin, el6g,haaz alanytaz els6mondattartal-
mazza.Li aUdismian vokon, tamen ne revenis,sed forrapidis.
(Hallotta,hogy hfvom, m6gsemjott vissza,hanemelsietett.)Ald-
rendelt mell6kmondatban azonosalany esetdnis ki kell tenni a
vem6lyesn6vmdst. Mi legus,sevidus.(Olvasn6k, ha l6tn6k.)

71
Az ig6k n6pescsalddjdban van azonbann6hdnykis,,drva"is' Ezek
riniig egyedtil dllna-k.Az 69 vildgonsenki6s semminincsmellet-
tUf, JtO-UUnyire term6szeti jelens6geketfeleznekki. A nyelvtan'
banegy6bk6nt szem6lytelen ig6knek nevezik 6ket'
fme n6h6nyp6lda:
pluvas- esik vesperi$as esteledik
neQas - havazik tagiFs - nappalodik
tondras- mennYdorog Sajnas- ugy ldtszik
-
fulmas villdmlik -
hajlas i6ges6esik
Van n6hdny olyan ige is, amelyekhaszndlata
'Ezei< egy kiss6elt6r a
mag'artOt. talin a d6li gytimolcsokhoz hasonl(tanakleg-
joULln. Mds a zamatuk.Term6szetesen az ilyen ig6ket is illik
irrnrini, s6t haszndlnikell 6ket biitran. Szeretn6m bemutatni
kozril0k a legfontosabbakat.
havi- valakinekvan vmije,birni vmit ($i havasmultajn librojn-
- egy htilye
sok konyveutn' Mi.havasidiotanamikon van
bar6tom).
al
aparteni- valamivkiheztartozik, vki6 (0i tiu libro apartenas
mla amiko - ez a konYva bardtom6)'
devi - kell (nem r6szeshatdroz6 esetetvonz, mint a magyarban'
-
hanem alanyesetet)mi devaslabori dolgoznomkell'
-
Mi devasforiri el kellmennem'
bezoni- hasonlita ,devi"-re,de ez m6s.Mi bezonas tiun libron-
sztiks6gem van arraa konYvre'
Mi fartas
farti - 6reznimag6t.(Kielvifartas?Hogy6rzedmagad?
bone.J6l 6rzemmagamat).
- nem6i
honti - sz6gyellnimag6t,$i hontas sz6gyellimagdt6s
hontassin, mint ahogyaz a magyarban van'
povi--hatni,-hetni,k6pesneklenni'.(Vipovasforiri.-Elmehetsz'
amikor a lehet6s6gk0ls6
Akkor is a povi ig6t haszn6lluk,
t[gg. Mi ne povasskribi- nemtudok irni
kori.ilm6nyektOl
(,merta haverom,ikinet mindiga hiilyes6gen i6r az esze'
kiszedtea tollamb6la bet6tet)'
- -
scii - 6szb6ltudni vmit (Mi ne sciasskribi nem tudok frni
mondja egy irdstudatlanember vagy egy kisgyerek'aki
m6g csak hdrom 6ves).

72
 kosti - kertiIni vmibe.Ami valamibe kertirt,azt tiirgyesetbe tessziik.
Tiu libro kostasdudekforintojn - az a konyv htlsz fo-
rintbakerril.
bonvoli- udvarias#gikifejez6s, Bonvoludiri al mi -
szfveskedni.
szfveskedj6k megmondani,legyenszivesmegmondani.
Ezeka legfontosabb ig6k,melyeketnagyonkell ismerni.Engedj6k
meg, hogy meghfvjamonoket egy kis tedra,6sfelszolgiiljak a tea
(eszperant6ul teo - ugye milyen neh6z)mell6 - ainii maguk
kdszftenek - egy egyszer6kls olvasmdnyt.Az esem6ny
lggT-gg
kortil jdtsz6dik.Ekkor tortent az eszperant6nyelvenaz els6tdr-
salg6s. Tehdt r6szletk<ivetkezikMaria zifitkowskil Doktor Esperan-
!o__rFf konyv6b6l(Zamenhofezenaz dln6venadtaki tankonyv6t
1 8 8 7 j.f l i u s 1 4 - 6 n ) .

L A U N U AK O N V E R S A C I O
,,lun fojon renkontis lin granda prezuro. Hejme vizitis lin arta,
elegantasinjoro Eirkail tridekaQakaj demandis:
- Cu mi trovis sinioron doktoron Zamenhof?
- Miestas - respondismaltrankvile Ludoviko.
La alveninto nekredemeekrigardisra nedistingeblan, malriee vesti
tan mastron kaj rapide orientiQinta, diris kun galantplena sink-
lino:
- Mi salutas vin, kara majstro!
- Mi salutasvin, reciproke, estimatasinjoro -
_ rediris konfuzita
Zamenhof kaj balbutis plue - Mi ne scrbs...de kie mi havasla
plezuron...
- La tuta agrablafo estasmiafranke. Kai
honoro, ra nekutima
honoro. Mi estas via adoranto, respektinda sinjoro doktoro.
- De kie vi konas min?
- De kie? Mi ne rekte respondos.Hodiad konas
vin nur mi kaj
grupeto da aliajhomol.
La vortoj eldiritaj kun energio konformis al la ardaj okuloi, akraj
viza$trajtoj kaj vigleco de la nekanato.
Tio estisAntoni Grabowski,konanto de tridek lingvoj, adeptode
lg ideo de lingvo internacia,lad profesio ingenieri kaj lad'€ato-
literaturisto."
A sremelv6nyhez sz6szedet nem jdr. Dorgozzunkegy kicsit sajiit
er6nkb6lis.A kem6nymunkaitrdtnszerzetf tuddsminoigtartosabb.

73
 Helyettefelszol-
ig6retemhezhfvenm6g mindig nincsh6zifeladat.
Gondolkodiunk el raita' 6sdont-
gSlok egy otletet a siStanufaJra'
k6rd6srevagy egyb6l
stik et, mi a iobb? var.ri"r^i 35 lehetetlen
megiegYezni 27 kifelez6st?

Vi Ilanykiirte'm6dszer
Nev6t felfedez6s6nek furcsa tort6netdrdl kapta' A konyhdbana
arra gondoltam'
Lf6gt" 1696hely6rerijat csavartambe,.6skozben
a villanykorte' Sok6ig tortem a
frodr, tnii is jelent eszperant6ul
valami nagyon egyszer0 sz6r6l
i.iit, tig ubgreet"tiem, hogy
az! Ennyit az el6zmc.nyekr6l. A
leszsz6.Tat6n.|npotoi lien!Ez
m6dszerl6nyegepJig ,6rr jon. A villany6g6 vagy_villanykorte
"gy- nugyon' iitcies iobozbi
-van van becsomagolva'Egy val6ban
"iri."vcib alak0 Sbra a dobozon'6s semmiszoveg'Egyb6la
,iii."vr.-tinegy6rt6 c6g vez6rigazgat6i6nak k6pzeltemmagam,6s
;;ir1,' n14Fbf-O.O,ia ezt el6U-b tudtam volna! Ezzelm6r meg
6ll' hogy cimk6ket'fel-
is sztitetetta tegfjabbm6dszer,ami abb6l
mert ezekr6l sokat lehet
iiutoLrt, OoUozo[ai stb. ke]l gyfiiteni,
eset6ben, hiszen bdrmi-
tanulni.'Ezmegis val6sithat6mis-nyelvek
kor szerezhet0;kcsehsorostivegcimk6t, n6met.haiszffi6-dobozt'
gyutaskatuly6t 6s lengyelvarr6g6p prospektust' Es eszperan-
oiosz
de a helyzet
t6ul? Sainoseszperant6sdigydrakm6g nincsenek' is.
nem rem6nyteten,mert gvfiiilm6nyiinket eszperant6sfthatjuk

Gyakorldsk6ppen forditsunk le n6h6nycimk6t'

mos6por- lav-Pulvoro
tarhonya- tarhono
sor- biero
ir6g6ppaPir- taiPoPaPero
vildgossor- blondabiero
barnasor- brunabiero
ker6kp6116nc - biciklo0eno
gyermektdpszer - bebnutrapreparaio
lsnnpaernYd- lamPoSirmilo
porcukor- Pulvorigita sukero

74
BI'DADE3hA
rxroroo
Tiu di movadarevuo aperasmonate,kaj raportasne
nur pri la esperantistavivo en Hungarig, sed dedi-
6asgravanatenton ankafi al la internaciaj movadaj
eventoj. Specialeinteresaj estasen fi aistutol ta.|
resumaj artikoloj pri gravajfenomenoj de nia mova-
do kaj kulturo.

Aperas 12 numeroj jare, sur entute e. 300 pagoi.

farabono: 3 6,-forintoj

Irma, Te tfdes,
mondd, betqxtod
a nyelvtanulds
aranyszabdlyzatdt?

75
- Kiam vi ligos vian kravaton? Mi lam estas
tute Preta.

BILDVORTARO

1 - kombilo
2 - spegillo
3 - beligiloi
4 - kravato
5 - edzo
6 - braceletol
 DIMA}/- SEPA
Co TAGO
Az eszperant6nyelvtanaelt6r egy postai levelez6lapk6t oldaliin
Ezt gyakranszoktdkmondogatni,6s hivatkoznak bizonyos16 arap-
szabdlyra. Az eszperant6 nyelv els6 tankonyv6ben val6banaz
emlftett 16 szabiily.tartalmaztaaz eg6sznyelvtant"N6zzrikmeg
mi is, hogy rnik ezeka szabiilyoklEz az6rtii fontos,hogyegy ki-
csit iitismdteljtika tanultakat,6s meggy6z6djrink a teiii iiilitds
helyess6g616l.
Rovid tort6nelmivisszapillaniiis kovetkezika ,,La unua libro"
nyelvtaniira. A tort6nelmihfis6gkedv66rta szabi{iyokata Zamen-
hof iiltal rregfogalmazott
formdban6sp6ldiikkis6iet6ben kozlom.
LA FUNDAMENTO DEESPERANTO
Alfabeto:

A, B, c, A
D, E, F,
G, G, H, H, l, J, J,
K, L, M, N, o, P, R,
s, s, T, U, U, V, z.

Megjegyzds: a szabvdnyir6g6pennincs rehet6s6g a fertirjerz6ses

(kalapos)betfik {rits6ra,ez6rt ezeket egy n6ma
h hozz6ir6s6val
helyettesithetjtik,
ch, gh, hh, jh, sh, (A i'ai gyakorlatbankevesen
6lnekezzela lehet6s6ggel.)

77
REGULOJ - la -
i Hat5rozatlann6vel6nincs, csak lratiirozottnevel6
I u.n, mely nemben,esetben6ssziimbanazonos'
-j v6gz6d6s
rr A f6n6v mindigo-rav6gz6dik'A tobbesszdmot(nominati-
Z ['")laljara"rf lep.rrtifL K6t esetvan:atanyeset
vus)6s targyesei-(iccusativus)' Ez ut6bbit az alanyesetb6l
-n vegzOJ6in"..al3ZtZuti tep"tttik. A tobbi esetetelolidr6ksegit-
(genitivus)de,-a,r6szes-
,egl"".l-f.j.zziik ki. A birtokos esetet
zhatSroz6 eseGt per vagymdseloliSr6-
esetet(dativus) al, az eszko - ap6t'al patro '- apdnak
patro --apa, patron
;;l Gp;;;iik. P6ldit<:
por patroi - az ap6k r6sz6re, patroin - ap6kat'
? A mell6kndvmindig a-ravlgzldik' Az eseteket6sa tobbes
-k6pezzirk,
J ,gv.n6gy mint a fdnevek eset6ben.
;;i;;t
A koz6pfokoi . ilri, a iets6foiot a plei sz6cskahozz6ad6#-
val k6pezziik.Az osszehasonlit6 kot6sz6(mint) ol. P6lda:Pli blan-
-
ka ol ne$o feh6rebb,mint a h6'
A A t6sz6mneveket nem ragozzuk- unu {1), du (2)' tri (3}'
-r (7),ok (8),nail.(9|'dek (10)'
kvar(4), rvin (S),ses(6),-sep
cent (1d0),mii (iOOO). A tfzeseket 6ssz6zasokat a sz6mne-
vek osszekapcsolds6val kapiuk (dudek=2o) tricent=3oo).sorszdnr
neveketa mell6kn6v-av6gz6d6s6nek hozz6ad6#valkapunk, szor-
_obl, -on, gyfijt6sz6mn6v -op, illetvepo se-
.Jria1nncu tortszSmn6v
gftt6g6urfk6peihet6.Ezenk(vtil aiz6mnevek lehetnek f6n6vi illet'
P6lddk:kvincent tridek tri=533, kvara=ne'
i. rliiefnevi iellegfiek.
gyedi k,, nuo=egyt6g, Cue=mdsodszor, a=hd romszoros' kvaro-
.triobl
ib=negyed,duope=kettesben, po kvin=otos6vel'
E s z e m 6 l y e s n d v m d s o k : m i ( 6 n ) , v i ( t e , t i ) , l i(mi)'
o ( 6 h iili
m (6ld
nemben)
si-lg n'gntmuen), $i (az,dolog vagydllat),ni
si=VisszahatJ nevmai (mig6t) oni - szem6lytelenn6vmds.
k6pe'
Birtokos n6vm6sokata mell6kn6viv6gz6d6shoz6ad6#val
ugyanfgyragozzuk,mint a f6neveket. P6lda:
iunr. n n6vm6sokat
-
min engem, mia - enY6m.
Az igB nem vSltoziksem szem6lyben, sem sz6mban'Pl':
f,,
mifaras-csin6lok,lapatrofaras-azapacsin6l'ilifaras
- 6k csin6lnak.
Az igealakiai:
a) a jelenid6 v6gz6d6se -as(pl.: mifaras- csin6lok);

7a
 b) m0lt id6 - is ( li faris- csindlt);
c) j<iv6id6 - os (ili faros- csindtnifognak);
dlfelsz6lft6m6d - u (faru- csindlj,csin6ljatok);
e) f6n6viigen6v- i (fari - csin6lni)
cselekv66sszenveddigenevek
f)jelen idejfi folyamatosigen6v- ant (faranta- csin6l6, farante-
csin6lva);
g) m0!t idej6 foly. igen6v- int (farinta - tanult, aki tanult);
g) jovd idej6 foly. igen6v- ont (faronta- aki csindtnifogii
-
f) ielen idejriszenved6igen6v at (farata- amit mostcsindlna[);
h)m6lt idej0szenved6igen6v- it (farita- csindlt,amit megcsi-
ndlta0.
i) jov6 idejf, szenved6igen6v- ot {farota- amit megcsindlnak}.
A szenved6 alakokaz esti- lenniig6velfordulnakel6,6s a de elol-
jdr6 ishaszndlatos (pl.:si estasamatade eiuj - mindenkiszereti6t).

7 A.hatcroz6sz6v6gz6d6se e. Fokozdsa azonosa meil6kn6v

fokozdsdvar (pr.: mia frato pri bone kantasor mi -
a test-
v6remjobban6nekelmint 6n).
I Az ekilj6r6sz6k alanyesenel dllnak.

Alta16nos
szabiilyok

I Mindensz6trigykell olvasni,mint ahogyfrjuk.

10 A hangs0lymindigaz utols6el6tti sz6tagra

esik.

11 Az.osszetettszavakata szavakegyszer(osszekapcsordsa
Ut1ankapjuk..p6lda:vaporSipo_ g6zhaj6,vapor,_ pdra,
96z, Sip' - haj6,o - f6n6viv6gz6d6s.
Mds jerenr6teeset6na ne tagad6sz6cskdt er.
12 .tagad6sz6
hagyjuk(pl.:mi neniamvidis_ sohanemldttam.)
13 ,,Hou1" k6rd6srea szavaktdrgyesetben dllnak (pl.: tic _
ott, taen- oda.)
14 Minden eloljiir6nakmeghatdrozottdiland6jerent6sevan.
Ulyan esetekben, amikor egyik eloljdr6semmegfelel6, az
univerzdlisje erorj6r6thaszn6rjuk.
pi.: goji je tio-- o^irni
.
ennek,malsanaie la okuloj - betega szem6re.
 a legtobb
,l tr ,,idegen"szavak,vagyisazok' amelyek nyelvben
Az 0n' '.gv
I o nyelvbe i;rraJ6l keriiltek 6t, az eszperant6
irdsosalakot
nem vdltozn.l ttg, hanemcsaknemzetkozi
a tobbit
haszndljuk,6s
iiltenek. Lehetdlegai etsOtttgeskifejez6st -
(pl' teatro szhhdz'teatra
u irrLafvor szerint-[6pezzu[<-ebb6l
- szinhdzi).

Jj"t'?,:::::Ifi:HlT?Ji,'
16 f,ffi:il,ii"1 I5i:
L'":
Hi;iX'

Ebb6la n6h6nyszab6lyb6l 6s92-0sz6b6l(!) indult el'Doktoro

Zamenhofaz emIitett 920
Esperantonvrtu.'?itirZob; tiila"r.
eredetieszperant6nyelvfi
sz6valklasszikusoluf?otOitott's6t
(A.rem6ny)cimfi'versea'z.esz'
fOfitt6"v.ket irt' La espero jel a viliigon mi ntegy
pri."iO_"i"zgalom'himnuszatett,es enleg
hrisz mitli6 t,";;;";;;;'i-os enekti a r' De M6nil dltal
megzen6sitettf ormdban'

Lazaro Ludoviko Zamenhof

LA ESPERO

Forte staras muroi de miliaroi

En la mondon venis nova sento'
Inter la PoPoloi dividitai;
Tra la mondo iras forta voko;
Sed dissaltosla obstinai baroi
Per flugiloi de facila vento
Per la sankta amo disbatitai'
Nui ai bko flugu Ei al loko'
Sur neiltrala lingva fundamento
Ne al glavo sangonsoifanta
Komprenante unu la alian,
Gi la homan tiras familion:
La popoloi faros en konsento
Al la mond' eternemilitanta
Unu grandan rondon familian'
Gi promesassanktan harmonion'
Nia diligenta kolegaro
Suh la sankta signo de l' esPero
En laboro Paca ne laciSos'
Kolekti$as Pacai batalantoi,
Gista bela sonfo de I' horwrc
Kai raPide kreskas la afero
Por eterna ben' efektivi$as.
Per laboro de la esPerantai'

80
Vasdrnapl6v6nnem szeretn6m a ttirelmet-
t0lsigosanelfiirasztani
len embereket 6smagdntanul6kat. Ugy v6lem,hogyel6g,ha meg-
ismerkedtinka Remdnycimfi koltem6nnyel,6s elid6ztinkegy kicsit
a bennemegfogalmazott gondolatokon. Az elv6gzettmunkautdn
pihenienekj6l,6sk6sztiljenek
fel a tovdbbimunkiira.Osztonz6snek
szdntam,de egybenm6dszeris a kovetkez6eset.Figyeljenek csak!

Mit jelentnapi 15-20percesriidi6hallgatiistollal a k6zben?

Erre megintcsakazt lehetmondani,hogy fantasztikus eredm6nye-
ket lehetigy el6rni.A rddi6hulldmoknak nem lehethatdrt szabni.
Ezzel a m6dszerrela legeldugottabb faluban is ugyanolyan j6l
lehethaladni,mint a f6vilros kell6s kozep6n. Semmilyen 6rv nem
sz6l amellett,hogy egy nyelvetcsakaz illet6 orsziigf6vdrosdban,
illetvekultrirkozpontjdban lehetelsajtititani.
Egyvid6kididk csindltaigy: mindennap meghallgatta a magyar
riidi6 eszperant6 nyelv( adiisiit.(R6gebben a MagyarRddi6rend-
szeresen sugdrzotteszperant6 nyelvfimfisort.Taldnma is lehetne,
ha kapndnakn6hiiny zsdk levelet,amibena mfisorfel0jitdsdra
k6rn6k6ket.Ha valakilelkeshiveenneka m6dszernek, akkor taliin
megis teszi.)Az perszem6gnem minden,hogyvalakimeghallgat
ja a mfisort.Ez a didk eleintecsakazokata szavakat 6s l<ifeiez6se-
ket irta le egy fuzetbe,amit meg6rtett.K6s6bb,mert szorgalmas
volt, t0ls0lybakerriltekaz ismer6sszavak6s ezutdnmindigcsak
azokatlrta ki, amiketnem6rtett.Az addsutiin,amikorm6gfrissen
csengtekagydbanaz ismeretlenszavak,mindjdrt ki is kerestea
jelent6sriket.N6h6nyh6nap (3-4) m{lva mdr vdrakozniakellett
egy ismeretlen sz6ra...Ennyit ielent napi 15 percesriidi6zds,6s ne
feledjrikel, hogy enneka didknaknem volt se magn6ja,se p6nzq
csupdnegyr6girddi6ja6sszorgalma.

Pr6b6ljukki ezt is!

A rddi6 6s magn6alkalmazdsdr6l a k6s6bbiekbenm6g leszsz6.
Azok szdmdra,akiknek meg-
a GELKA-n5lvan a riidi6ju(iithidal6
viddm dolgokat.Az ilyenek
oldrisk6ntajdnlom,hogy olvassanak
m6gidegennyelvenis konnyenbemdsznak az emberagydba.

-81
 Lingvo*io
Du viroj promenas sur budapeStastrato. Apud ili haltas ekster
landa ailto.
- Sprechen Sie Deutr;ch?- demandasla ailtulo.
La demanditoiskuasla kaPon.
- Do you sPeekEnglish?
' Silento.
- Parlezvous Francais?
Silento.La eksterlandanogestaskai veturasplue.
- Oni devuslerni lingvon -'suspirasunu el la viroi'
- Por kio? - respondasta alia - vidu, ei tiu parolas tri lingvoin
kaj tamen ne prosperis.

En restoracio

- Sinjoro 0efkelnero! En la gula$omi trovis peceton da pneU-

matiko.
- Ja vi mem vidas, ke ankad tio pruvas:ia aftoj anstatatlasla
devalojnen €iuj terenoj de la vivo.

Eksterlandano enirasen Striptizbaronkaj komencasparoladikun

Si rakontaspri siabelegavo6o.
unu el la dancistinoj.
- Sevi havastian bonegan vo6on,kialvi ne elektisla teatron?
- eu teatron?! - diras la virino kun ektimo -, tion miaj ge-
patrojneniampermesus al mi.

LAMPIRO
[,a patro de la lampiro dirasal sia filo:
- Cu vi frenezi$is,filo mia?
- Kial, pa€jot
- Mi aUdis,ke vi amindumasal centvatiaampolo.

82
EDZINODIRASAL SIA EDZO:
- Antonio,iru kaj rigardukion farasla infanojkaj diru, ke ili
desigufari tion.

Ce ta Eiffel-turo starasturistoi el Usono. tJnu el ili diras kap-

hncele:
- Jam la sesanfojon mi estas6itie, sed Sainas, ke ili ankoradne
tovis petolon.

AMO
La junedzino plendasal siapatrino inter larmoj:
- Ve, panjo, mia edzone amasmin plu.
- Kial vi pensastion?
- Antarie li metis sur mian teleron 0iam la pli grandanporcion
kaj prenis por si la pli malgrandan.Nun li prenaspli multe ol li do-
nasal mi.
- Trankvili$u, filineto. Tio montras nur, ke dume vi ellernis
kuiri.

^ J l
'I t l

I I Ismitlds a tuddsotyja.
a I Ripetadoestas
U I la plej bonalernado.
83
EKZAMENAPERIODO

- Zorg pri h infano dum mi fstos la ekzamonon! -/

-/

BILDVORTARO

1 - ekzamenakomitato
- profcoro
(prezirlanto
de la komitato)
- s{o

liln
rl--l- t +
4
5
6
-
-
-
tablo
studentino
infarc
-T-t -+ 7 - iunulo

N \ \ 1 1
lllhv
lW
Tl
--tr+
KE
,)R1 --]]-
: I\CI

L,.
 OKA
LUIVDO TAGO
Bonantagon! Hodia[ estaslundo.
A mai napot bemelegit6ssel
kezdjrik.Tehiit,,,Bonvolulegi ii tiujn
anekdotojn!"

AQavirino sidiQasen taksion kaj diras al la €oforo:

- Malrapide vetunt, ne devancu,voju en flankstratoj, kie la trafiko
estasmalgranda,singardebremsu!
- Jes! Kaj se tamen okazus io, 6u vi dezirasenterigon ad krema-
cion?

Filmstelo en Los Angelesflris sian kvaran edzinifion: Siaftaneo

estisfranca pentristo. Post la mielmonatofin atakisiurnalisto per
la demando:
- eu vi estasfeli6a?
- Tre, tre fehea mi estas! De nun mi edziniposnur al franca
pentristo.

6s a ,,csin6ldmagad- mozgalom"
Az igeragoz6s
Van-eosszeftigg6s a kett6 kozott? Hdt persze,hogyvan! Ezermes-
tereknek 6s barkiicsolSsra hajlamosegy6nekneknagyontudom
aj6nlaniaz eszperant5igeragozdst.Kev6sanyagkell hozz6,6snem is
balesetvesz6lyes.
El6szorszeretnrSkonoknekbemutatniegy nagyon
kedvesalkatr6szt,mely k6tfr5le
vdltozatban kaphat6.
Az egyik azi$i,a mdsikpedigaz igi k6pz6.Ezzela k6t kis sz6cskii-
val csoddkatm(velhettink. N6zziinkis rii mindjdrtndhdnyp6ldtit:

85
 fermi - zdrni,fermi$i-bezdr6dni
komenci- kezdeni,komenci$i- kezd6dni
levi- emelni,levi$i- emelkedni
fari - csin6lni,farioi- csindl6dni, keletkezni,vdlnivmiv6
-
esti lenni,esti$i - l6trejonni,(esti0is
silento+end tdmadt)
ili - vdlnivalamiv6 vagy valamilyennd
aldi - hallani afidi$i- hallatszani
Szaknyelvensz6lvaaz-iQik6pz6velvisszahat6ig6ketbark6csolha-
tunk. A magyarban ezekgyakran-6dik, -6dik, -edik,illetve-odik,
-odik k6pz6Jegits6g6vel jonnek l6tre.Az igi egy6bk6ntonmagCban
is hasznjlatos. S6tlzen t6lmen6enlegalSbb fel'
olyansokoldafiian
haszndlhat6, mint egy k6zivillanyf0r6.Figyeljtinkcsak!
edzo- f6rj, edzi$i- n6s0lni
edzino- feles6g,edzini$i- f6rjhezmenni (sz6szerintfeles6gg6
v6lni)
trankvila- nyugodt,trankvili$i- megnyugodni
verda- zold,verdi$i- kizoldiilni,megztild0lni
ru$a- piros,voros.ru$i$i- kipirulni,elpirulni,elvorosodni
enliti$i- lefek0dni(en* lit' + igi)
granda- nagy,grandigi- megnagyobbodni

amikorf6radtakvagyunk,
Az -igi k6pz6t akkor kell haszn6lnunk,
gyrnien ielszerelt a bark6csmfihelygnltvagy egyszerfienlustdk
iigyinf 6s mindentm6ssalcsin6ttatunk. Tudom6nyosan ilyenkor
miiveltet6ig6t haszndlunk.
fari - csin6lni,farigi- csin6ltatni
sidi- 0lni, sidigi- leiiltetni
skribi - frni, skribigi- fratni
veni- jtinni, venigi- hfvatni
manli - enni, man$igi- etetni
trinki- inni,trinkigi - itatni
drinki - inni (m6rt6ktelen0l), drinkigi- leitatni
dormi - aludni,dorrnigi- elaltatni
glanda- nagy,gnandigi- nagYftani
blanka- feh6r,blankigi- fehdrfteni
rapida- gyors,rapidigi- gyorsftani,siettetni

86
Egy kis anyagismeretn6Mny sz6ban

Hozz6tartozik a bark6csol6sintelIigencidjdhoz,hogy megismerjtik

azokataz anyagokat(ig6ketl, amelyekkeldolgozunk.A legfonto-
sabb az, hogy vannaktdrgyas6s t6rgyatlanig6k.A magyarbanis
vannak6s az eszperant6ban is. Mdsnyelveksem kiv6telek.A sz6-
tdrban a t6rgyasig6k utdn tr betfiielz*s6ll, ami azt jelenti, hogy
transitivaverbo,vagyistdrgyasige.Az eszperant6ban sokkaltobb
tdrgyasige van, mint a magyarban,s6t lehetsfues,hogy valamia
magyarbantdrgyas,de az eszperant6ban nem. Eml6kezz0nkcsak!
Kief vi fartas? A sz6t6rbanegy6bk6nta farti ut6nntr jelz6sdll, va-
gyis netransitivaverbo,tdrgyatlanige.

Tdrgyatlanig6b6legy6bk6ntaz -ig ut6k6pzlvel t6rgyasigdketk6-

pezhetrink.

esti- lenni,l6tezni estigi- l6tesiteni(vmit)

morti - meghalni mortigi- megolni(vkitl
fali - esni(leesnil faligi- leejteni{vmit)
veni- jdnni venigi- hivatni(vkit)

El6g-eegy fdsfi ahhoz,hogy eszperant6ul

f6siilkridjtink?
Nem el6g!N6zzrikmegmindjdrt,hogy mi6rt?
mi kombasmin - f6s0lkodom
vi kombasvin - f6s0lkodol
ti
Si kombas sin- f6stilkodik
0i
ni kombasnin - fdstilkodtink
vi kombasvin - f6srilkodtok
ili kombassin - f6srilkodnek

Mint l6tjulg sziiks6gvan m6g a si visszahat6ndvmcsrais, mivel e

n6lktil nem tud mindenki f6srilkodni.Az egyes6s tobbesszdm
harmadikszem6lyben van rd nagy szrikseg. szeretn6mfelhivni
a figyelmetegy l6nyeges apr6#gra.A lin, $in, itin nem haszndlha-
t6 visszahat6n6vmdsk6nt, mert eg6szen mdstjelent.
Figyeljtinkcsak!
vestisin - oltozkodni
lavisin - mosakodni
banisin - ftirodni

Ezekaz ig6kteljesenolyanok,mint a ,,f6stilkodni"sz6'

li lavassin - mosakodik
li lavaslin - 6 (egyf6rfi) mossa6t (egym6sikf6rfit)

lde vezetneka t6ved6sek. s6t m6genn6lmelegebb dolgok is el6-

forduIhatnak,ha mondjuk a Ii lavas sin formdt kiss6 hanyagm6.
(6 - f6rfi) mossa 6t (egV n6t)' Nemaka-
don igy irjuk: li lavasSin
hogy mi van akkor, ha a Si nem az illet6 egy6n fele-
|.omJ"s.tetni,
'infoimAcioia
(Si havas informojn) a dologr6l... A si
,Jg., O. van
de tigy v6lem nem iirt egy
nlurarruf mdr foglalkoziunkkoriibban,
kis balesetv6delmioktatds. A tanulsdg ebb6l annyi, hogy figyeljunk
odaaz ilyen huncutn6vrnisokhaszndlattira'

iinket
Felszereli iik bark dcsm{ihely
" hogy
m6g mindigl Ennek soha nem leszv6ge? Val6sz-infi'
,,H6t k6rem!
ioUU.r5rr gondol miir erre is. Csak semmi idegesked6s,
Csigav6r! Mindennek eljonaz ideje,6s mindennek megvanaz oka'
"gyOnkent is i csin6ldmagad mozgalom jegy6-
fUaiteuetenys6giink
Ueniaifif<.K6pzeljtlk-el,hogy milyen barkdcsmfihely az' amiben
nincsegyetlen'csavar,egyetlenszog,szegecs,facsavar,pdnts
Mit 6r u. ig", ha nem ismerii,ika hozz6kapcsolhabigek<it6!<et?
N6zztjkmegakkor ezeketa fontos kellekeket!Az eszperant6ban
m6sik
.r lg"fOt6k egy r6szeigei el6k6pz6kb6l(dis-,for-, re-)t a
iJsz! peOigetdtiaropnol-t6szirl. Majdnem minden elolji6r6haszn6l-
jobban meg6rthettink
nato igek5t6k6nt.p6td6b6lperszesokkal
mindent.

dis- (sz6t) disdoni sz6tosztani,dis5iri sz6tt6pni,

-
dissendi sz6tktildeni

88
 for- (el) foriri - elmenni,forlasi- elhagyni
re- (vissza, reveni visszajonni,redoni visszaadni.
tijra)
al- (oda) alveni- meg6rkezni, alparoli- megw6litani
valakit,aldoni- hozzdadni,rdadni,alkutimigi
- hozziszoktatni.
antaU-(el6l, antaUdiri- j6solni, antafvidi - el6relStni
el6)
6e- (-n61,-n61, ieesti - jelen lenni, (deestanto
- jelen l6v6)
jelen)
0irka[- iirkaUrigardi-koriiln6zni, dirkaUbraki* dt-
(kortil) olelni
de-(le,el) deveni- szdrmazni, de$iri- let6pni,depreni
- levenni,desalti- leugrani,delogi- elcsii-
bitani,deteni- visszatartani.
e l -( k i ) eliri - kimenni,eldoni - kiadni,(eldonilib-
ron), eltiri kihrizni, eltrovi - kitaldlni,
elpensi- kigondolni,ellerni- megtanulni,
ellegi- kiolvasni.
en- (be) eniri - bemenni,enfali- beesni.

0is-(v6gig) $isvivi- meg6lni6lve, $isatendi- bevdrni,

$islegi- v6gigolvasni
inter-(kozbe, interveni- kozbenjdrni,kozbejonni,beavat-
egymdssal, kozni,interrompi- kozbevi5gni, f6lbeszakita-
ossze, ni, interkonsenti- megegyezni(egymiisko-
koz6, zott), inter$an$i-osszecser6lni, -
interpu$i$i
kozott) osszeritkozni,intermiksi- koz6keverni.
je- (hatdro- ieiurial iu - feleskridni
valakinek,
- zatlanje- por io - valamire.
lent6sfi)
kontrail- kontraldiri - ellentmondani,
kontralstari-
(szemben, ellendllni,
szembeszdl Ini
ellen)

89
 for- (el) foriri - elmenni,forlasi- elhagyni
re- (vissza, reveni visszajonni,redoni visszaadni.
tijra)
al- (oda) alveni- meg6rkezni, alparoli- megw6litani
valakit,aldoni- hozzdadni,rdadni,alkutimigi
- hozziszoktatni.
antaU-(el6l, antaUdiri- j6solni, antafvidi - el6relStni
el6)
6e- (-n61,-n61, ieesti - jelen lenni, (deestanto
- jelen l6v6)
jelen)
0irka[- iirkaUrigardi-koriiln6zni, dirkaUbraki* dt-
(kortil) olelni
de-(le,el) deveni- szdrmazni, de$iri- let6pni,depreni
- levenni,desalti- leugrani,delogi- elcsii-
bitani,deteni- visszatartani.
e l -( k i ) eliri - kimenni,eldoni - kiadni,(eldonilib-
ron), eltiri kihrizni, eltrovi - kitaldlni,
elpensi- kigondolni,ellerni- megtanulni,
ellegi- kiolvasni.
en- (be) eniri - bemenni,enfali- beesni.

0is-(v6gig) $isvivi- meg6lni6lve, $isatendi- bevdrni,

$islegi- v6gigolvasni
inter-(kozbe, interveni- kozbenjdrni,kozbejonni,beavat-
egymdssal, kozni,interrompi- kozbevi5gni, f6lbeszakita-
ossze, ni, interkonsenti- megegyezni(egymiisko-
koz6, zott), inter$an$i-osszecser6lni, -
interpu$i$i
kozott) osszeritkozni,intermiksi- koz6keverni.
je- (hatdro- ieiurial iu - feleskridni
valakinek,
- zatlanje- por io - valamire.
lent6sfi)
kontrail- kontraldiri - ellentmondani,
kontralstari-
(szemben, ellendllni,
szembeszdl Ini
ellen)

89
kun-(iissze, kunveni- osszejonni,kunesti- egytitt lenni'
egy0tt) kunporti - mag6valvinni, kunskli - lil6sezni,
kunagodi- egyiittm0k6dni,.kunuoki - iissze
-
hfvni, kunnaiti - ilsszeszdgezni,lon&anbi
osszecsavarozni.
Post- (ut6n, poetlasi - h6trahagyni,postrigrdi - utdna'
h6tra) n6zni
preter- preterpaSi - elhaladnivalamimellett,
(mdletteel) preterlasiokazon-elmulasztaniaz alkalmat'
pri- pripensi- meggondolni,priparoli iql - meg-
-
(vmirevo- beiz6lni,prirabi - kirabolni,pri$teli meg-
natkoz6- -
lopni,pridiskuti megvitatni.
an)
sub-(al5) subskribi- al6irni,subaGeti- megvesztegetni
subvendi - feket6neladni,subpremi- elnyom-
ni, submeti - maga ald rendelni,al6tenni,
su"bmetisin - megh6dolni,subfosi- al66sni,
' ez koz'
{akvo sifenta subfosasla bordon
mondds,talSljuk ki a magyar megfelel6i6t')
super- supertaksi- fol66rt6kelni,super$ar$i- ttil-
(fel0l, terhelni
fol6)
sur-(-ra,-re) suriri monton - hegyrefelmenni,surpafi iun
- r6l6ni valakire,surmetiveston- ruhStfel-
venni,surver3ioleon- olajial le<inteni.
tra- (keresz- trabori - Stffrni, tralegi- 6tolvasni,traveturi
ttil, 6t) landon- Stutazniegyorsz6got(egyik v6g6t6l
a mSsikig),tralabori- 6tdolgozni.
trans-(6t, transkuri la straton - dtfutni az oton, trans-
t0lra) salti - 6tugorni, transver$i- dtonteni,trans'
skribi - dtflni, transdoni- 6tadni,transformi
- dtalakttani.

Ezek lettek volna az igekot6k.segfts6gtikkelm6r 6rnyalatokatis

kifejezhetrink.Javasloma ,,mfihelyben"egy helyen.tananiezeket
a fontos eszkdzoket.Az eg6szen trirelmetlen6sdtihosembereknek
javaslom,hogy gondoljanik ki n6h6nymondatot az itt p6ldak6nt

90
 lefrt szavakkal.Nemkellmindeneglassz6ra hilon p6ldamondatot
alkotni,mert az hossz0ideigtart. Olvassunk
el ink6bbegykistor-
tdnetet Ergoto de BonaeroBONHUMORAINJEKTILO cfmfi
k<inW6b6l.

UNUA NOKTO

Tomasokaj Helenaantarl du horoj geedzigsen Usono,ilia patrio.

Li edzifis la sesanfojon. Si, siaflanke, estis sepfoje eksedzino.
Alveninte la hotelon,Tomasodiris:
- Ke oni ne $enunin, mi petas...
Helenaridetis kun emocio, kaj ambafi per lifto atingisla trian eta-
Son,kie ili enirisen la Oambron33.
- Finfine solaj,mia kara Susana!
- Kiel vi nomis min. Viktoro?
- Karapupeto,mia nomo estasTomaso.
- Ho, pardonu, Tomaso...,sed okazas,ke vi misdiras mian
nomon. Mi estasHelena.
- Ho, certe, Helena! Mi ankorail memorasla larmojn de via
panjo dum la nupto!
- Mi ne havaspanjon, Oskaro!
- Mia nomo estasTomaso.
- Pardonu,Tomaso...sedmi kredas,ke ni estasiom konfuzitaj.
- Konfuzita estasvi, kara... Supozeblepro la nuptaj emocioj;
via blankatrenvesto,laprefejo - homplena..,
- Ni ne geedzigisen prepejo,Roberto,seden CivilaRegistrejo.
- Estasvere,mi pardonpetas.Mia nomo ne estasRoberto.sed
Tomaso.
- Vi pravas...Mi konfuzigs ear kun Roberto ankafine okazis
geedzi$oen pregejo.
- Mi kredas,ke ni devosalSustigila penson- proponis Toma-
so...- Ni vidu...,ni interkonatigisen Cikago...
- Mi neniamestisen eikago!
- Ho, jes! EstisGretakiun mi konis en Cikago...
- Ni estisprezentitajde majoro Filipo.
- Kiu majoro?
- MajoroFilipo...enla RotariaKlubo. Ho, ne!... EstisEdmundo
kiun mi konis tie.

91
 tiajn deta-
Atendu, atendu...Mi povuspropoli' ke-ni flankenlasu
lojn kaj, ke vi nomu min ,,karulo" kaj,.kemi nomu vin "pupeto"
ti.tniestusfelidajdumlonge...,sedmipreferasklar|sidionenla
nurlr-ornrnto-limulteproksimi$isalSikunsuspektemamieno
kaj demandis:
- eu mi rajtasscii kiu vi estas?

Vortoi
ki kell.keresnia
Ha valamitnem 6rtenek,akkor mindenk6ppen
konyvben
,r6t. T"ll.ren mindegy,i'ogy egyet lapoznakebbena
A iz6tdrban ezen kivul mdstis elolvashat-
uril L'ailut a sz6tdrb-an.
m9g
nu"ter taldnels6pillantiisra is jegyzik.Hogyanfognakv6leked-
-6s
sz6" a,,l6zsefAttila" m6dszerr6l, ha
ni ., ,,"gy 6ra alatt sz6z
nemszenvednek megegYkicsit?

s2
 ,,A magyar-franciaszat{rels6negyvenoldaldttudom kivti116l,
pedigcsakn6gynapjatanulom.Kozbenpr6biilokolvasgatni szrir-
realistaverseket6s klasszikusokat egyardnt,hogya sz6tiirb6ltanult
szavakvafamilyenkapcsolatban 6lljanak<issze
el6ttem.Valamely
olvasmCnyut6n a sz6tdrb6l szavakatkikeresni frikisleges er6-
6s id6pocs6kol6s, mert 0gyiscsak meg kell tanulni.igy azonban
napi tiz oldallalegy h6napmriltdnkiviil16ltudom a sz6trirt,6sha
kozbena fel6t elfelejtem,akkor is tudok 0gy kb. 1B000 sz6t.Ez
napi 600, illetve 12OOsz6,mig a mriltkor f6l napn6ltoviibb,j6val
toviibb tartott, mig 360-atkikerestem,6sazt m6gazut6nmegis bll
tanulni. Ha a sz6tiirralv6geztem,fjra kezdem- kozbena nyelvtant
is bong6szem 0gy,hogyk6t h6napmf lva mdrt6nylegtudok annyit
francidul,amennyitdltalCban tudnakaz idegenek."

(J6zsef
Attila pdrizsilevelei,
1926.X. 1b.)

Megjegyz6s: az itt emlitett dolgokkalegyetkell 6rteni,de azt

az6rt ne feledjiik, hogy egy-kdtsz6 kikeres6s6tez a m6dszer
nem tiltja. Arr6l van sz6 csupdn,hogy nem kell a sz6tdrazds
rabjdvdv6lni.

A tuddsirt
niha meg kell izzadni.

93
 PIFfari$asdekiara!

Kio nova en la etroPa

komunumaro?
Centro oor Eiropa Edukado en Bruselo
en la internacia lingvo:
Krome. la centro
Esperanto en s|al
alilingvai la enkon-
JE
la fino de 1975 la Per biciklo 6irka0 la terglobo
800,sedQifalis $is 423en e ?roldo" 11/76 mi legis pri ruso, espe-
ois ee pli malalta. rnkratov, kiu sola biciklis tra Etropo
Post daira informado, nun kelkai instancoi
rinw"'o,or.'.
;l;:{;Ji,iru .j.u, ,T,'rl,.,lji "J:i""iBtrll
f^"i':;^".*g: -..bO ;:l'jffi.
*;u;!:::;""",,i"ni' t11;.54$'!i*i"d"""t:};i;,ls:
"t latr
lLl*'::::":"'o,,i^;..3"no''
-t
i,,oil,lii:i:"-i'i'tonbl,"ln3gS.i.'"""-"*.,*l}ii;.:f
l*::::1.*L- lo$ :f iX*:1"::;
.a\dtl::de-Y" -..i1a(a- rl'ogenia aparato inventita
"" pal)"i""\
de li
li Ceestis plurain Esperanto'
jam decidi'
a l i ; ' D .cnau^l

t t
3'ist{s*;;$iitr,1fl
*&li*:i:::
,do
.antono li ee gvidis Esperanto-
La sekvanta etaPo estls
kolonio. PeI
ii". ^f"i.1Xii';;i1
jex.l
*13"1"{!1)li e-1"
i-'f l" i"'16un"t't
t;
ell"r^i*"""..1-:-
1e\r., Rue de
.ao. Ptezo Por 4 nume-
(ai egalvaloro)
- kaJ
ko revenis vagonare al r-
F a m i l i a n o jd e Z a m e n h o f 0reska0 malsatmonanta
de Ra.lio Roma ricevls--el Tie bonaj amikoj aeetis Por ll ikle-
, La Fsnerento-takn
La auto- ton kai Perairebiciklis al la Atlantika marbol
guste

gr:lrrffi :ij,;;f
rvlli4yrn ,J:*ilf pfl
en la franca,
sral

A Magyar Eszperent6 Szdvetceg V;certe sed gis nun legis la manus-

foly6ireta nepo de kripton interesokaPta.Lau
Megjelenlk k6!hevonla
estas la mi, ne devas malaperi: eu
l9??. 3. sz6m, XVII. 6vfolyam Zamen- eldoni Qin?Krom tio. konset
Felel6s gerkeszt6: Vask6 Tlbor --_: [51totol el diversaj lsndoi, iurnal-ef
Kiadta a Magyar Es2gcaant6 Szdvetsrs kaj dokumentoj.
A kiadds6rt tetel: vasko Tlbor
J. Lezan \Atur, F'24000 P€rigueux)
 ]VAU,A
MARDO TAGO
Ha sz,dzformdj6t ismered a meglepet6sszerfi
tdmaddsnak,te a
sz6zegyediket
alkalmazd!

Rovid feldllSssal
ad6zzunkenneka monddsnak,6s pr6bdliukki-
taldlni, hogy mit jelent ez a nyelvtanuldsban. Olvassukel m6g-
egyszera nyelvtanul6saranyszabfllyzatdt,Es ezutdnk6sztilji.inkfel
egy 6rdekes dologra.Ma megndzzrik,hogy ki mit saj6tftott el
eddig. Nagyonkomoly anyagk<ivetkezik.Ez6rtk6rek mindenkit,
csaka mai tananyagot olvassael!
K6pzelj0kel, hogy mozibantil0nk, ahol egy eszperant6nyelvfi
magyarfif met jdtszanak.A vetft6vdszonmagaa tantilzia,a szoveg
pedigitt van,6smi fogjukszinkronizdlni. lgen,rijravisszaforditjuli
magyarra.{A filmgydr mindensegitseget megad,m6g sz6szedetet
is biztosit.)El6sziirn6zztikmega filmet!

tr
E
, Gy6rgy Schwajda:
E
E Knabo, Knabino kaj barilo E
E
(Originalatitolo: Egy firi, egy l6ny, meg egy keritds) E
E
tr
11 l. tr
E
- Cu vi tamen alvenis? E
tr - Jes,kompreneble. E

E - 0r vi ne limis?
E - Mi timis. Kaj vi?
 ]VAU,A
MARDO TAGO
Ha sz,dzformdj6t ismered a meglepet6sszerfi
tdmaddsnak,te a
sz6zegyediket
alkalmazd!

Rovid feldllSssal
ad6zzunkenneka monddsnak,6s pr6bdliukki-
taldlni, hogy mit jelent ez a nyelvtanuldsban. Olvassukel m6g-
egyszera nyelvtanul6saranyszabfllyzatdt,Es ezutdnk6sztilji.inkfel
egy 6rdekes dologra.Ma megndzzrik,hogy ki mit saj6tftott el
eddig. Nagyonkomoly anyagk<ivetkezik.Ez6rtk6rek mindenkit,
csaka mai tananyagot olvassael!
K6pzelj0kel, hogy mozibantil0nk, ahol egy eszperant6nyelvfi
magyarfif met jdtszanak.A vetft6vdszonmagaa tantilzia,a szoveg
pedigitt van,6smi fogjukszinkronizdlni. lgen,rijravisszaforditjuli
magyarra.{A filmgydr mindensegitseget megad,m6g sz6szedetet
is biztosit.)El6sziirn6zztikmega filmet!

tr
E
, Gy6rgy Schwajda:
E
E Knabo, Knabino kaj barilo E
E
(Originalatitolo: Egy firi, egy l6ny, meg egy keritds) E
E
tr
11 l. tr
E
- Cu vi tamen alvenis? E
tr - Jes,kompreneble. E

E - 0r vi ne limis?
E - Mi timis. Kaj vi?
 - Estasbone,ke vi venis'
- Cu oni ne rimarkis vin?
- Ne. Mi estistre singarda'
- Ankail mi.
- Dum la tuta tagomi timis tion, ke vi ne estos0itie'
- Vi povasvidi, mi estas6i tie'
- Mi'pensis, ke vi ne aildis kiam mi ekparolis' Vi ed ne res-
pondis.
-
- Mi ne havistemPonPor tio 0i'
- Vi estasbela.
- Cu A vi ne estasmalvarme?
- Ne. Kaj al vi?
- Ne. Ankafi al mi ne. Estasbela vetero'
- Cu vi afidasmin bone?
- Jes.
- Ne venu pli proksimen' Se vi alproksimigasje kvardek
centimetroj,
- $ altiros vin al si'
- C, gi'J.t". kondukilo de alta tensio?
- Jes.
- Mi malamasdi tiun barilon'
I1
n - Ciuj malamas$in.
E
EI
tr
E
n 2 .
tr
tr
q
o - Cu estascerte,ke 0i tie oni ne reflektoras?
- Jes,estas.
- Kiel povasesti 0i tio?
- Mi ni scias.Sednokte mi priobservis.Cie renkonti$asdu reflek-
pen-
toroj nur ne 6i tie. Povasesti, ke oni ne rimarkis tion, ari
sas,ke sufi0asla barilo mem'
- Kaj seoni rimarkosnin 0i tie?
- Tiam pli raPidefini$os.
- Ne parolutiel.
- Mi malamasvivi.
_Rapidefini$os.Viekvidos,rapide.Kajtiamvipovosamila.
vivoru
- Mi neniam povos forlasi 0i tiun lokon'
- Vi ne rajtas diri tion.

96
 - Mi estishodiarien la gaskamero. Estashazardo,ke mi vivas.
Ne alvenisla gaso.Oni fluigis sur nin akvon,sedni elvenistra la
alia pordo. Oni diris, ke tio estishazardajo.
- Mia patrino ne poviselveni.
- Oni sendosnin ankafi morgafi tien. Kaj morgafi ne estos
hazardo.
- Oni ne sendosvin.Vi transvivos.Vi ekvidos, ni transvivos.
- Kiam alvenis la vagonaro estis vespero.Belega vespero.
Prola digoni nevidisla koncentrejon.Nur enla lontanola fajrorugan
firmamenton. Terura vidaio 8i estis.Nur la flugantafetoro komp-
renigisal ni kia fajro !i estas.
- Ce ni estasslovakajknabinoj. Ili malamasnin, Oarni alvenis
jam al pli bonaj cirkonstancoj ol ili. Kiam oni alvenigis ilin
ankoraf ne estisinstalajo. Tiu kiu volis vivi devismortigi propra-
manesianpatrinonail fraton.Ili rakontisal ni 6ion,pro la malamo.
E tr
tr
E 3.
tr tr
*' - Mi ne povasvivi plu. tr
- Ci tion ne diru. Ni ne parolu pri tio ei. Ci tie estasnia barilo
kaj vi elvokis min por paroladi. Kaj nun mi estas0i tie. Kiel oni
nomasvin, Knabo?
- Mia nomo estasRoberto.Kaj la via?
- Mia estasMaria.
- Vi havasbelannomon.
- Kiom da jaroj vi havas?
- Mi havasjam dekkvin.
- Mi havasdekkvar.
- Cu vi estasel Par:ro?
- Jes.dr ankaf vi?
- Mi ne. Mi ankora{ neniam estis en Parizo.
- Mi preferaslo$i tie.
- Rakontupri g!
- Foje, vi alvenosal ni kaj tiam mi montros al vi 6ion. Ni iros al
la bordo de Sejno, al mia Satataloko.
- eu vi Satasiradi tien?
- Ni Oiamestastie.
- Cu vif Kun kiu?
- Kun miaj amikinoj.

97
 - Kaj kion vi farastie?
- Gustadire ni iradaslerni, sed ni 6iam foramuzas la futan
tempon. Ni ludas, paroladas.Ni decidisankari pri tio, ke ni Oion
rakontosunu al la alia.
- Kian 6ion?
- Sekretojn.
- Kiajn sekretojn?
- Ekzemple,se iu fari$asamanta. Kaj similajn aferojn.
- Kaj, du... eu vi jam estisamanta?
- Ankorafi ne. Nur foje, sed tio ne gravas.Ni havis maljunan
instruiston kaj mi amis lin. Car eiuj priridis kaj mokis lin. Mi
bedafirislin kaj enami$is.Sed tio ne estisvera.Unu el miaj amiki-
noj jam ankarlkisadis.Kun Soforo.
H

4. A

o _. tr
Ti"l boneestasafiskultivin.
- Ni devasiri.
- Ne. Ankorarlne.
- Oni rimarkosnin.
.- Nun mi estastiel felida.
- Ankarimi. Sedni devasatenti,ke oni ne ekvidunin.
-- Neniarnni povosrevidiunu la alian.
- Ne. Mi doncs al vi mian panzanadresonkaj post la milito vi
serOos min. Tiam ni renkonti$os.
-- Ne foriru, Maria"
- Ni ne povasresti ei tie.Crocstisfrenezajo:
- Cu vi jam pentispro tio ci?
- Ne.nur mi tinas.
- Ekde semajnojmi preparismin pri tio di. Ciutagemi kaSob-
serv'isla bariion kaj son$ispri tio, ke mi estasparolanta kun iu
intelekte. Ce ru jam neniu estasintelekta. eiuj nur timas. Ne lasu
min 6i tie, Maria.Soiami timas.
- Mi dezirusvin karesi.
- Mi amasvin, Maria.
- Vi ne povasdiri di tion.
- Mi tre amasr"in. Hodiati mi estasunuafojefeli0a kaj rni ne
volas,ke ei tio forpasu.
- Ni devasirirRoberto.

98
 - Mi ne volas,ke vi sciu, kie mi estas.Forgesudi tion. Forgesu
dion. Ekzistasneniu kaj nenio,nur ni. Nia duopo.
- Kaj la barilo, Roberto?
u - Ho, kiel mi malamas0i tiun barilon. tr
5.
E - Vi estasbela, Maria. Ir
- Mi amasvin, Roberto.
- Vi estastre bela. Mi dezirusvin ekkisi.
- Ankafl mi vin. Sedne eblas.
- Eblas.
- Inter ni estasla barilo.
- Gi ne interesasmin. Ne gravrts.Nur tio estasgxave,ke ni ekki-
su unu la alian.
- Ne eblas,Roberto.
- Ne. Eblas,Maria. Nur sola momento estos dio. Ni ekstaros,
samtempepa$osal la barilo kaj tiam intertusi$osniaj bu6oj.
- Sedtiam ni mortos, Roberto!
- Ciamaniereni mortos. Cu vi ne komprenas?
- Ne eblas rifu$i. Sed tiel ni mortos kune. Duope kaj feli6aj.
- Mi amasvin Maria! Tre, mi tre amasvin. Mi ankoraii neniun
kisis.Nur vin mi dezirus,darkisi mi povosjam neniam.
- Silentu Roberto!
- Vi estasbela, Maria. Admirinde bela! Mi malamasla vivon
kaj el S mi bezonasnenion, nur vin. Estu la mia kaj mi farilos
feli0a.
- Ne, Roberto! Ni inr for!
- Iru! Mi sekvosvin. Tra la barilo!
- Ne,Roberto!Ne!
- Starigu Maria! Stari€u,mi petas,kaj fanr tion, kion mi diros
Vi ne povasalimaniereagi. Ni mortos sed almenaf ne lati animala
maniero.
- Stari€uMaria!
- Ni estasfrenezuloj!
- PaSu iom pli proksimen! Tiel estas bone. Se mi diros:
nun! vi kunr al la barilo. Pensupri nenio, nur pri mi.
- Ho, mi estusdezirintavivi!
- Mi amasvin, Maria!
- Mi amasvin, Roberto.
- Nun!

99
La knabino momentonpli frue alvenistien. La knabo malesperi-
pinte etendisla manon sed li nur Sianbrakon sentis.La lipojn li
1'amne perceptis.Du korpoj kunfandi$is,precizetiel, kiel ili
iniagis,nur ilia blindige blanka harito fari$isnigra.Oni diras,ke
pro la kurentobato...

Vortoj kaj esprimoj Szavak6s kifejezdsek

tamen - m6gis
timi - f6lni
rimarki - dszrevenni
singarda- 6vatos
vetero- id6CI6r6s)
kondukilo - vezetdk
alta tensio - magasfesziilt-
s6g
barilo - keritds
malami- gyflldlni
renkonti$i- taldlkozni
sufiOas - eldg
ekvidi - meglltni
morgail- holnap
belega- gyiinydni, szdP
drgo- t6ltds,giit
koncentrejo- t6bor
fajroru$a- tiizpiros
firmamento- €gbolt
vidaj,o- l|tviny,,
terura - szornyfi
la fetoro flugantaal ni - a
feldnk sziil6 biiz
cirkonstanco- kori.ilmdnY
instalajo- berendez6s
propramane- sajdtkeztileg
paroladi- beszdlgetni
Kiel oni nomasvin? - HogY
hivnak?
preferi- el6nybenrdszesi-
teni vmit, jobban szeretni
vmit
montri - mutatni
bordo - part
Satata- kedvelt,kedvenc
Sati- szeretni,kedvelni
$ustadire- tulajdonkdppen
foramuzila tempon- el-
sz6rakozniazid6t
decidi- elhati4rozni
sekreto- titok
simila- hasonl6
6u vi jam estisamanta?-
Volt6l miir szerelmes?
ne gravas- nem fontos
maljuna- 6reg
instruisto - taniir
bedailri- sajn6lni
enamiPi- beleszeretni
vera - igazi
kisadi- cs6kol6zni
feli0a- boldog
unu la alia - egym6s
unu la alian- egym6st
unu al la alia - egymiisnak
milito - hdboru
frenezajo- 6riilts6g
ka$observi - lesni,loPvafigYelni

100
 son$i- 6lmodni lail animala maniero - r{llati
mi estasparolantakun iu - m6don
beszdlekvkivel frenezulo - 6ri.ilt, bolond
karesi- sfmogatni PaSuiom pli proksimen! -
mi amasvin - szeretlek Ldpj kozelebb!
Forgesueion! - Felejtsel kuri - futni
mindent! nun - most
ekzisti - l|tezni malesperi$inte- elkesere-
Gi ne interesas min. - Az detten
engemnem drdekel. lipo - ajak
ekkisiunu la alian- meg- kunfandi$i - egybeolvadni,
cs6kolniegym6st 6sszeolvadni
ne eblas- nemlehet imagi - elkdpzelni
intertuSi$i- 6sszedrni blindige blanka - vakit6an
eiamaniere - mindenkdppen feh6r
rifu$i - menektilni hailto - b6r
Stari€u!- Allj fel! kurentobato - dramtitds

Ot perc sziinet
Az6rt, mert amikor az emberkijon a mozib6l egy ideigm6gkava-
rognak benne a film 6ltal keltett gondolatok,illetve 6z6sek. "
llyenkorazemberekfurcsavdlaszokat adnaka,,Nos,milyenvolt?
k6rd6sre.Van,aki sfr. En megismegk6rdezem. Ki mit 6rtett meg
bel6le? Ha 6lvezttika sz<iveget6s 0gy 6reztrik,hogy k6ptelens6g
lenne most f6lbehagyniaz olvasdsdt,akkor nagyon j6 szintet
6rttink mdr el. llyen esetbennem 6rdemesvisszaszinkronizdlni a
,,filmet", s6t az egyenesen hiba. Nem szabad elrontaniaz eszpe-
rant6 szovegCltalkeltett ilhizi6t.Azok,akik csaknehezenbirkdz-
tak meg a szoveggel vagy esetlegnem 6rtett6k, biztosaklehetnek
abban,hogy feliiletesen tanultak,6snem v6gezt6kel becsrilettel a
napi munkdt.Eml6kezztink csakvissza!

j0 napon dt sziinet nilkiil,

is mindig tzt,
ami el6 van irva!

101
 o

- Mi ne scias kiu lorgesis 0i tiun Selkon en mia lito'

 m
MERK-
DEKA
REDO TAGO
Emberek!Csaknagysz6tdrt vegyenek!
Ha eddigezt nem tudtdk volna,akkor most 6n megmagyardzom.
Kis sz6t6rtaz6rtnem 6rdemesvenni,mert viszonylagsokbakeriil,
6s rdaddsulnincsbenneremmi. Egy kis sz6tdrtegy magiintanul6
rovid id6 alatt elint6z.A ttirelmetlenekr6l most nem is besz6lek.
Ezekegy-kett6re kitanuljdka szavakat az ilyen kis sz6tdrakb6l,6sa
p6nzkdrbav6sz. Egy sz6t6ranndljobb,min6lnagyobb.Term6szetes
idegennyelvektanulds6niil ez a t6tel fokozottabban6rvdnyes. Az
eszperant6eset6benis 6rv6nyesa fenti megiillapitds,azzala meE-
kot6ssel,hogy itt egynagyszdtdrlegal6bb olyan kicsi,mint mdsutt
egy koz6psz6tdr. Aprop6! Megvett6kmdr a szdtdrt? Hogy mit?
l16tazt,amit mdga tanuldsmegkezd6se el6tt ajiinlottam.Egy igazi
eszperantistafelhajtja magdnakrn6g az eszperant6-e$zpera;iic
sz6tdrt {PLENA VORTARO} is.
En6lkrilolyan az eszperantista. mint a kovdcs(forgistolkalapdcs
(marteloi,a fest6 (pentristolecset(pentrilol,6s a vadilsz(Casistcl
puska(pafilol n6lkiil. Az6rt hivom most fel ilyen er6lyesen a fi-
gyelmetezekrea sz6tdr-dolgokra, mert a k6s6bbiekfolyamiin ko-
moly kfs6rleteketfogunk v6geznia sz6tdrakkal.

Lajos!Van sz6t6rfiizeted?
Persze, hogy van. Ejnye Lajosk6m!H6t te nerntudod, hogya sz6-
tdrfi.izetminden rosszm6cjszerkozott a iegrosszabb? !-ajoskdm,
t6pd osszegyorsanazt a vacakftizetet,6staposdmeg. Egesdef 6s
m6g a hamuj6tis sz6rdsz6t.Sokkal jobban teszed,ha veszelma-

103
gadnakegy 200 oldalasjegyzetftizetet 6s ebbeirsz mindent,amit
az
iii<erutoiszegyfijtened Lajos!A hagyom6-
eszperant6-vil6gr6!.
komoly
nyossz6tiirfri-iet-m6dszert emberek nem haszndlj6k(mert
a szavakat azokeredeti
kiragadja kornyezet6b6l 6sezzeltobbetiirt,
mint haszn6l.) Az elavultegydolog'Jobban jdrsz,ha helyettecsak
viccet olvasol.Tudod miti Kapsz t6lem n6gy anekdotiit, amit
nyugodtan bemdsolhatsz a mindenes fuzetedbe' Figyelj csak!

A szSmodra ismeretlen szavakatirhatodakSra sorok koz6,ak6ra

szovegutdn.P6ldtiuligY:

NeGiutagaio
- HieraUmi Ceestisne6iutagan geedzi$on - rakontisviro'

Post kiam la fiancinoeldirisla felieiganjeson,policanoSinfor-

kondukis.
- Kial do, kion $i faris,ke oni Sinarestis?

- Nenion.La policanoestisSianovaedzo'

fianeino- menyasszony forkonduki- elvezetni

feliGigaieso- boldogit6igen aresti- letart6ztatni
policano- rend6r

Ha ig6nyesvagy,Lajcsikdm,akkor mindentud6fiizetedegyikr6sz6-
be clak'a viccLket,m6sikrr4sz6becsaka kozmondSsokat, verseket,
hungarizmusokat,politikaiszakkifejez6seketstb'frod'lgyminden
megtal6lszegy
-olyan - a nyelvtantis ebbenrendszerezed,
helyen,6sha m6g
.t tior egy *sokosod lesz, amit mindenki megirigyel!

Konoi
Ste0io-, imagu,mi scii$is,ke la infano
- Patrino,- dirisla sesjara
naski$as post naUmonatoj.
-Nubone,respondaslapatrino,-sevitionscias,estukontenta
pri tio.

104
- T a m e n ,p a n j o ,m i v o l u ss c i i ,d e k i a m o n i d e v a sk a l k u l i t i u j n n a f r
monatojn.

Ste0jo- Pistike
kontenta- el6gedett

En la frenezulejo estas kuracista vizito. La kuracisto

iras al la unua frenezulokaj diras.
- Bonanmatenon!
La frenezulosidasde tablo kaj skribassenvorte.La kura-
cisto denove diras: - Bonan matenon! Kion vi faras?
- Kion mi faras,kion mi faras? - Mi skribasleteron!
- Kaj al kiu vi sendasla leteron?
- Al mi mem!
- Kaj kio estasen la letero?
- Kio estasen la letero?... AnkoraU ne povas
m i j a a n k o r a Un e r i c e v i sQ i n !

Olvassunk0jsiigot!
Amikor (jsdgotolvasunk, a nyelvethaszndljuk,6s
rengeteg hasznos
dolgottanulhatunk megbel6le.En is rengeteg
0jsiigotolvasok.Ep-
pen most kaptammega HEROLDODE ESPERANTO legfrissebb
sziimdt.N6zzrikcsak.Mrlra cimekis televannak6lettel.

- Junularokongresasen Poitiers
- hlaratonaisesioi
A -
- San0oj
- TESPA ne nur teatras
- TESPA = Teatro Esperanta de Parizo
- 2-a Interlingvistika Laborkonferenco en Paderborn
- Medicinistakonferencoen Krakovo
- UMEA = {lttit'ersalaMedicina Esperanta-Asocio
- I { E R O L D OD E ! - A J U N U L A R O

105
 - Nederlandasemajnfino
- Semainfina konferenco
- Post kongresajimPresoj
- Feriai renkantiQoi
- Trilandarendevuo en Nederlando
- Novembrarendevuo
- Naturamikapostkongreso
- Disvastilode Esperantoen Venezuelo
- Postvizitasukceso
_ MALLONGE
- ,,Estasgrave,ke la naciajlingvojekzistukaj prosperu"
- Lingvistikaseminarioen Perpignan
- Stonegoen la arbaro
_ NIA FILMO
- En kelkaivortoi
- Temo por abiturientaekzameno
- Libro-merkataj problemol
- LINGVA HAOSO
- Pri vetero,en multai lingvoi
- De landoal lando...
- Pseildonima arti ko Io, nepsetldoni me
- $rucvort-enigmo
- Snr-RUBRtKo
- Mato en du movoi
- InfanaAnguleto
_ ANONCETOJ
- Korespondo-inter€an$o
- Diversai'.
4
- Jus apens
- Modernalernolibro
-,,Jen nia mondo" en la ltala linryo
- ,,La Faraono"en kasetoj
- La suahila lingvo
- l-a tuta komisiono konsentis,ke Esperantonecesasen la ho
diaila mondo.

106
Biztosvagyokbenne,hogy ezekena cimszavakon mindenkikony-
nyfiszerrel6trfigjamagdt.Ezekb6lis ldthat6,hogy milyen egyszerfi
m6dontehetiinkszertnagyonhasznosismeretekre.

Milyen tijsCgptolvassunk?

Kivdtel ndlkiil mindent, ami eszperant6nyelvii vagyt6rgyf. A Ma-

gyar Eszperant6Szrivets6g (Bpest,Keny6rmez6
konyvesboltjdban
u. 2.) mindig kaphatunkkrikinb<iz6(jsdgokat6sfoly6iratokat.Az
rijsdgolvas6son kfvtil term6szetesen
hallgassunkrddi6t is. Az al6bbi-
akbanbemutatokn6h6nykifejez6st,amit csak0js6gokb6l6s r6di6-
b6l gyfijthetrinkki magunknak.

- KREH = Konsilantarode ReciprokaEkonomiaHelpo =

KGST
- kunlaborode la socialismaj landoj
- membro-tatoj
- plua fortigo de la kunlaboro
- pacaekonomiakonkuro
- internaciasocialismalabordivido
- la levo de la produktadoal tutmondanivelo
- krudmaterial-importo
- el ekonomiavidpunkto
- objektivaekonomialeQo
- frataj $tatoi
- mobilizi la internajnrezervojn
- socialisma traorganizode la agrikulturo
- kvinjarplano
- reciprokavarinter$an$o
- longlimitajkontraktoj
- faciligode la pasagertrafiko
* internaciakunlaboro

Ezeketa p6lddkatis bejegyezhetj0kmindentud6ftlzet0nk megfe-

lel6 fejezet6hez.
Sok kicsisokramegyalaponigy dll osszelassanaz
eszperant6politikai nyelv. A gygjtoget6m6dszersegfts6g6vel
na-
gyon sz6peredm6nyeket 6rhettinkel ezenatertileten.

107
Hogyanolvassunkrijs5got?
mindent'
Ugy,mint Marx 6s Lenin'Tollala k6zben'H0zzunkald
jellegfi
Slland6 tev6-
amit fontosnaktartunk.vdljdk ez a m6dszer
Ne hagyjukabbasoha!Addig6l bennunk aktivan egy
kenys6gg6.
akkor
nyelv,amig Ues.eliink6s olvasunkrajta' Ha ez megszfinik'
csatorn6i,melyekgyorsan 6s
0gy jl6runk,mint a hatalmasf6ra6k
vdndorl6
eltfintekaz Slland6an
6szrev6tleniil homok alatt'

t 6s r itdiozitstk(viinok mi nden ki nek !

KelIemesrijsiigoIvasiis

Ziujuk a napotegy kis nr5pibolcsess6ggel!

Proverboj- kozmonddsok
En siakorto eiu koko estasforta'
Li estasen klopodojde l' kapoQispiedoj'
Porenami$intoBagdadne estasmalproksime'
Pekokaj eraroestasecojde l' homaro.
Kiu 0e1' vojo konstruas,tiun Oiuinstruas.

gffi I
I7
It

l
,'!rlr /ic, Fxt' ti'lt.i':i:
kiu wt:nion
!'urr:,;,

i08
 I nocyfficler
r A MAGYAR
Esz.qEEANrO
SzOvErsEcNEK?
A sztivetsegrendes 6swirtord tagokbril rilr. Minden tag
valamelyikheryi cso-
porthoz, vagv az azonosfoglalkozrisuakbdlalakurt
szakcipoiitiiit*tirii.lu^
a tag,lak6hely6n semhelyi,^semszakcsoportn.rn -iit.iait,
^pr. " iorp."ti cr.irJ
ba k6rheti felv6tel6t - r368 Buda?est, rss.j aGtol"iv"n ""bil;k'k";
nv:tll
_1"y0csoportokr6l az _itls1!1srft4.Sy"i-i3i"oiirdg UO*6U i.r.r-l"iO""f
volgdl. Felsorolisuka ll?. oldalon.

A szcivets6gtagjalehet minden 16. dlet6v6tbetdttdtr magyardllampolCfu,

az alapszabilvtismeri,azt magfiran6zvekcttelez6nek aki
iartr" ei'" *-a".t.?il il-
dllapitott bel6p6si6stagsigi dijat befzeti.

A jelenleg6rv6nybenlev6 tagsdgid.ijak:

- dolgozdknak
eg6sz6vre:96,-Ft
* nyugdijasoknak
eg6sz6vre:60.- Ft
- didkoknak
eg6sz6we: 24,-Ft
A pfttol6 tagdij eg6sz6we 10,- Ft, vagyennek eg6sz
szamritcibbszcir6se
a tag
felajdnldsdt6lftigg6en.

Az adminisztrdci6 egvverfrsit6se6rdek6benk6rjiik,
hory a tagdijat lehet6reg
egy dsszegben
fzess6k be.

A bel6p6sidjj (tagk<inyvrira):5..Ft.

A tagfelv6tera ..Taenvilvdntart6 karton 6s ber6p6sinyilatkozat 3 p6lddny-

ban vald kitcilt6searapii'nitrrt6nit. n i"g-" i.i"e,.rr?r-u
jrin 6rtesiil. ,"g*eg kiinyv dtaddsarit_

- A. szrivets6g minden rendestagidnakjoga van r6szt venniaz egyestileti

munkd-
ban 6s hozzdj{rulni a sz<ivetseg-feUaaiainar tetiesiidser,ez
grfil6sekenr6sz1vesz,fersz6lalis,ivat,|tiraalivJdri""l,r"tui"ul ;d;;;. i;;il'il;-
munkrijrit. Minden rendes tagaak,rurur.iii"g" "",i. segitia vezet6s6s
joggal bir 6sa sztivets6gtiszts6geire-.guaf"irfiiuiO." "'Lii"A"r ;;;il;;g';d#;:

A pdrtol6,tagokat ugyanaz-oka jogok illetik meg,

mint a rendestagokat, de
szavazatijoggal nem birnak, vdlaszt6iJogutnincs
3iiiwts6gre n.- uaiuirtt,"i'ol.
MAGYARESZPERANT6 SZoVETSEE
pf. 193
1368Budapest,

I A MagyarEszperant6Szcivets6g
(kivonat az alapszabdlyb6l
)
c6lja

,A szd.vetscg-c€liaaz eszpeynldnemzetkizi nyervterjesztise,gyakortatiarkat-

tnazdsdnak eldsegrtcse,
a ncp{ bikcs egruis meilettitcse,rriiiiii*
s{ttisribanval6felhavndliv csa nyelvigitsigivet a szocializmusi i2sr:ii6-
ipit6 Minir-
orszdgtdrsadalmi,pz daggi, kult ilnilis iredminy einek ^"gir;r;fii1;';ii;s
mindeneszperantistdidval.
 KONTROLOSUR LA VOJOJ
- Vetetu Pli raPide! Mi volus
havi bonan fotografalon'

-:)=:-

I
tt{-..- 1
.l

I
BILDVORTARO

1 - Soforo
2 - brulgs-ellasilo
3 - numertabulo
4 - rado
5 - bu{ro
6 - Policisto
7 - fotoaparato
I - antenode la radaro
 11 DEK.
U]Y{IA
"{A(IDO TAGO
Besz6lgessi,ink
egy kicsit

A kedv m6g nem el6g. Valamit m6g kell tudni ehhez. Ha j6l
megvizsgdljuk a cimet, kidertil az, amit mi m6g nem ismerrink.
Itt van a beszclniige. Egy kis toldal6kot kap, 6smdrisbeszitgetni
lesz bel6le. Ugye milyen egyszerfi?Tud-e ilyet az eszperant6?
Term6szetesen, tud.

paroli - paroladi(besz6lni- besz6lgetni)

prorneni- promenadi(s6tdlni- s6tdlgatni)
marteli- marteladi(kalapSlni- kalapiilgatni)
salti- saltadi(ugrani- ugrdlni)

Az -ad ut6k6pz6velgyakorit6 ig6ket ktipezhettink,6s ezzelm6r

elisjutottunk a besz6lget6shez.
Mostmdrcsakmegkellenesz6lalni,
de hogyan? Erre va16egy egyszerfikis szavacska,
ami egycsapdsra
megoldmindent.lsmerkedjtinkmeg az ek- igekot6vel,ami nem
v6letleniilmaradtki a sorb6l.A mozzanatos6s kezd6@6kn6r van
rii nagysztiks6g.

paroli- ekparoli(besz6lni - megsz6lalni)

vidi - ekvidi(ldtni- megl6tni)
afidi- ekaldi (hallani- meghallani)
kanti- ekkanti(dalolni- dalolnikezdeni)
sidi- eksidi(0lni - letilni)
scii- ekscii(tudni- megtudnil

111
Aliaj ekzemPloj:
La akvo ekplafidis- a vh megcsobbant
La eeno ektintis - a lSncmegcsorrent - Gytijtsd meg a
Ekbruligu la kanclelon,ear estasjam mallume
gyertydt, mert mdr sot6t van'
- Hirtelen megldtta a tengert.
Su6ite ll ekvidis la maron
a feladatot l6tja el'
A tdrgyatlanig6kn6laz ek'igekotd ugyanazt
kozott egy6bk6nt
rinl tt -igi ui6k6pz6. Az eksidi 6s a sidi$i
szesz6lye
semmi t<uionbs6gnincs. Az 6let 6s a nyelvhasznSlat
ig6k kezd6 aspek-
nyifuanutmeg abban,hogy bizonyost6rgyatlan
tusiit sohasemk6pezztit< -i$i-vel'Nem mondjuk' hogy:

iri$i, pluvi$i,soni$i,hanemhelyette
ekiri,'ekpluvi,eksoni'A mdsikoldal16lviszonta
stariii, siUlgi,estigisokkalgyakoribb,mint az
ekstari,eksidi,ekesti.
a kollektiv
Ezek az elt6r6sek Srnyalati probl6mSk csup6n, 6s
bolcsess6galapj6n fejl6dnek r6salakulnak'
a besz6lget6st'
Ott tartottunk, hogy mdr el tudjuk kezdeni
kis bemeleg(t6ssel'
r.roiiir. is ell'szo"kasunkhoz hiven egy
vorton' kaj
Ste0jo ofte hejmenportas el la lernejo maldeca-n-
pro foie por provi
plezureQin diradas.L. putto malesperas tio,kaj
i o n , l i d i r a sa l l a k n a b o :
_ Fi|eto, se vi ne uzos p|u tiun ma|decanVorton, post unu
semajnovi ricevosunu forinton'
forinton'
La knabo obeas kaj post unu semajno ricevas la-
hejmenveninte,li diras kun radianta vizaQo:
Sekvatage,
-
- Padlo, mi scias vorton, por kies nediro mi ricevos de vi
minimumekvin forintojn'

Vortoi
maldecavorto - cs0nYa, sekvatage- mdsnaP
illetlensz6 kun radiantaviza$o- sug6rz6
obei- engedelmeskedni arccal

Cu vi porus diri ion karakteizan pi tiu viro, kiu vin atakis

hierafi en la Parko?
- Inunndisel li la alkohol-odoro.

112
 - Tamen, ion Pli Precizan?
- Gi estispruno-brando.

Subluo
- Virinanvizitantonvi ne rajtosakcepti.
Kaj viran?
Tian jes.
Tiam mi luos la 0ambronpor mia fiandino.

borzalmaiellen?
Van-e orvossdgaz iisszetettigeragozds

Tobb nyelvbenhaszniilnak15-20 igeid6t 6s ez az eg.yikolyan

probl6ma,amellyelnehezenbirk6znlk mega diSkok.tlgy tfinik,
hogynincsbennet6lsok logika, 6sez sok embernekelveszia kedv6t
a tanulSst6l.Tobbszdrbizonygattammdr, hogy az eszperant6ban
mindenmegtaliilhat6, ami a term6szetes nyelvekben,de sokkal
tisztiibban.A kovetkez6tdblflzatmindentmegmagyardz.

Folyamatos Befejezett Be6ll6

Cselekv6 -ant- -int- -ont-

Szenved6 -Ot- -it- -ot-

igy nOz ki az orvos#g receptje.Ahhoz, hogy lenyeljtik,elegaz

esti l6tige6spl. a skribi (irni) mint informiici6hordoz6'

Figyeljtik meg a ki.ilonboz6vdltozatokat.Biztosvagyokbenne,

hogy m6gazokatis 6rtenifogjuk, melyeketmagyarracsakneh6z'
fordithatunkle. lnt6zzrikel el6szora mell6kn6vi
kes kori,ilirdssal
igeneveket.

skribantahomo - ir6 ember(aki most ir)

skribinta homo - ir6 ember(aki mdr irt)
skribontahomo - irni fog6 ember(aki majd ir)

113
Ezek a mell6kn6viigen6vcselekvdvdltozatai.A szenveddvagy
passzfv alakokegybetfi kiv6tel6velugyanilyenek:
-
skribataletero olyan amelyetmostfrnak
lev6l,
skribitaletero- (mdr) megfrt lev6l
skribota letero- (m6g) megfrand6 lev6l
Az a betrit e-re vdltoztatva hat6ro:6i igenevet kapunk, amit
magyarra-va,'ve, -vdn,-v6nk6pz6velvagyk6rriltrdssal (eza gyako-
ribb) fordithatunk.
promonante mi lErnis- sdtdlvatanultam (sdtdltam 6s kdzben
tanultam)
promenintemi lernis - (s6t6lvdn) miutdns6t6ltam,
tanultam
promonontemi lernis- s6tael6tt tanultam

Ekzamenoteli tirnis, ekzamenateli $vitis, ekermonitali estis

feli0a. (Miel6tt vizsgdztatt6k,
fdlt, rnikor vizsgdztattdk izzadt,
vizsgdztatdsautdn boldog volt,)
Most mdr mindent tudunk. Az risszatettigeragozdst erutdn egy-
hajtdsrabe tudjuk venni. Ha szeretjilka statisztikdt,sz6rnoljuk
meg, rnennyivdltozatvan.

Kielelent6rn6d {indikativo}
mi ogtasskribanu jelen (prezenco) folvannatos
mi estisskribanta mrjtt(preterito) i;*.ll_ll.rf
rni estosskribanta jovd{futuro}
rni ectasskribinta jelen (prezenco)
mi e$is rkribinta m0lt (preterito) Detelezett
mi ostosckribinta jov6 (futuro) (DerreKtal
mi srtas rkribonta jelen (prezenco) haltA
mi ertir rkribonta mllt (preterito)
jov6 (futuro) ipr.a'iirt.t
mi ertor rkribonu

Felt6talerm6d {kondicionalo}
mi ertur rkribantr folyamatos(imparfekta)
mi estur rkribinta befejezett(perfekta)
mi ertu, rkribonu be6ll6 (prodikta)

114
Felsz6llt6m6d (volitivo)
mi etu skribanta folyamatos(imperfekta)
mi estu skribinta befejezett(perfektal
ml estu skribonta be6ll6(predikta)

Parancsol6m6d (imperativol
Teljesenmogegyezika felszdlft6m6ddal.

Ugyanezt a i6t6kotv6gigcsindlhatjuka passzfv

formdvalis.Mindent
egybevetve 35-40 vdltozat (igeidd)jon ossze,de ett6l nem kell
f6lni, mert a gyakorlatbannem fordul el6 mindig mindegyik.
Ezenkfvtilismeritik,hogy minden nyelvbenmegvana tdrekv6s,
hogy a legr6videbb6s legegyszerflbb m6don leiezzeki onmagdt.
Tal6n az6rt is tfintek el a magyarb6la mentemvala,mondottam
volt stb. alakok.A romdnnyelvekbenpl. m6gma is haszn6li6kaz
ilyenszerkezeteket,6s az6rtokoznaksokbosszdsdgot az embernek,
mert a kiv6telekmeg a szabdlytalan ragozdsri
seg6dig6k tigy be-
h616zz6k azeg6sz rendszert,mint a kriszdnovdnyeka dzsungelfdit'
Megi€gy.e:Most mdr eliutottunk od6ig,hogy tudjuk a szavakat
vdltoztatni6s egymdshoz kapcsolni.Pongyol6nfogalmazvsmond-
hatndm,hogy ismeri0ka nyelvtant.(Ez perszenem igaz).A jdv6-
ben azt tanuljuk meg,mik6nt lehets6gesegy sz6b6ltobbet l6tre'
hozni, vagyishogyantudjuk felduzzasztaniviszonylagkis sz6kin'
cstinket. Ehhez mindenkineker6t, eg6szs6get 6s j6 hangulatot
kMnok. Fel a fejjell Ezzelm6raelk6szdnolg6s fogadjdk
brlcs0z6ul
el ajdnd6kbaBaghyGyula eszperantista k6ltd egyikvid6mvers6t.

ESTASIVIIESPERANTISTO

Verdastelo surla brusto Polvkovrite surbretaro

iom palu pro la rusto.
Mi ne estaspurlglsto;
estasml esperantisto.
I(rdar ie sub tegmento
".
,,NetuSeblaFundamento
Tuiu filn nur la Meftsto;
estasmt espemntlsto.
putras mla SAT-vortaro,
Tedasmln Ia vorto-listo;
estasmi esperantisto.
Granutlkon ml ne konas
lwi gazetonne abonas.. .
Hbrojn legu la verlclsto;
estasml esperantisto,

r16
 Mi parolaskun rapido: Se baraktas en la krizo
,,,Bonantagon! Gisrevido!" la movado, organizo,
Gi sufttaspor ekzisto; helpas mi nur per rezisto;
estasmi esqerantisto. estasmi esperantisto.

Pioniroin mi kritikas, Flugas per facila vento

la gvidantojndorne Pikns el la buSoNova Sento.
kni konspiraskun Persisto; Gi sufiias por softsto
estasmi esperantisto. estosmi esperantisto.

Por la venko mi esPeras, Post la mort' te tombo mia

sedneniom mi oferas. staros,,rondo familia",
Mi ne estasia bankisto; nekrologos iurnalis to :
estasmi esperantisto. estis li esperantisto.

11
,,Cramatikan mi ne konas
ka.i gazeton ne ubones... ,,
Mindkit dolgon
siirgiisen vdltoztatni keIl!

r16
En 1978 eldonisla HungaraEspe-
ranto-Asociola bildrakonton,,LA
FILOJDEI'STONT<ORAHOMO''.
Sovi rapidosvi povosankorariadeti
$n en la librovendejode la asocio.

ncxilo tAiaDraY, tatl?lt

ff1.S,il'f.Y'0i JHTI
L/l lXl,|FAl?A itvllol
Nt\rilN\
I

l*1,
N\N
r rl\
\
 VEIVD-
DEKDUA
REDO TAGO
Kern6nydi6c a sz6kinm?

Sokan igennelviilaszolnak,mert keserfitapasztalataikvannak.

N6h6ny sikertelennyelvvizsga vagy egy6b kudarcokhajlamossii
teszik az embereketilyen pesszinnista
n6zetekelfogaddsdra. Ha
mds nyelvekr6lvan sz6, akkor be kell vallani,hogy a szdkincs
val6ban kem6ny, de termdszetesen megtorhetd.Az eszperant6
esetebeninkdbb azt mondandm,hogy itt a sz6kincstaldn m6r
nenris di6, hanemmdgEIy enndlis t6r6kenyebbvalami.Tudom,
hogy ezt nem hiszik el, de sebaj.Besz6ljenekinkdbb a tenyek.
6t perc alatt megtanulunk350 sz6tt Ez lesz a bemelegftds.
A legismertebbnemzetkozi szavakr6lvansz6.
Absoluta, abstrakta,administracio, agronomo,agresiva,akade-
mio, akrobato,aktiva,aktuala,akumulatoro,akustiko. akvarelo,
albumo,alkoholo,alkoholisto, alternativa,
amnestio,analfabeto,
analogio,anarkio,anarkisto,anatomio,anekdoto,anteno.arabo,
aristokrato,asfalto, aspirino, astrologio,atleto, atomo, aUto,
aUtarkio,autobuso,aUtomato, aUtonoma;

lakelito, bakterio,baleto,balkono,banano,banko,barikado,
bazara,baziliko, benzino,betono, biciklo, blokado, bluzo, bri.
gado, bro$uro;

Celofano,esluloido,cemento,centimetro,centralizi,ceremon
io,
citadelo,
civila,civilizacio,
0okolado;

fi9
 Decentralizi, decilitro, decimetro,dekagramo,dekoracio,dele-
gacio, demagogio,demokrata, detektivo, diapozitivo, diktatoro,
dinamito, dinamo, diplomato, diplomo, dogmatismo,doktoro,
dokumento;

Ekrkruutoro, ekspedicio,elefanto,eleganta,elektrono, ele'

vatoro,energio,ePizodo,eskimo;

Fanatika, fantasta, fantazio,festivalo,fiktiva, filharmonio,

foto, foto-
filmo, filozofio,fiziko, fluoreski,fonetika,fosforeski,
kopio,fotelo,fotografi, frakcio,futbalo;

Garnituro, generacio,geometrio,gimnazio,gitaro,grafologio,
gratuli,groteska;

Hektaro, hektolitro, helikoptero, hipnotismo, horizontala,

horoskopo,hotelo, humoro;
indiano,inflacio,in-
ldeala,ideologio,iluzio, imperialismo,
intervjuo;
internacia,
formi,inkognito,inteligenta,

Jubileo;
Kajaki, kakao,kalkuli,kalorio,kandidato,kanibalo,kapitalis-
ffio, [apitalisto, karambolo, karavano,karieristo, karikaturo,
katalogo, katastrofo, katedralo, kategorio, kaUeuko,kaviaro,
kemio, kilogramo.kilometro,kilovato,klerikala,kliniko, kloro-
formo, klubo, koalicio,kolektiva,kolhozo,kombajno,komedio,
komforto, kompozicio,komunismo,komunisto,koncerto,kon-
fekcio, konferenco,kongreso,konjunkturo,konkreta,konserva-
tiva, kosmetiko,kozako, kritiko, krokodilo, kulako, kulturo,
kupolo;

Laboratorio,lampiono,leopardo,l'ifto,limonado,linoleumo,
logiko;

Magnetofooo, margarino,marksismo,marksisto,martiro,masi-
v?, maSino, matematiko,materialismo,materialisto,matraco,
mehaniko,melodio,meteoro,meteorologio,
megafono, mikrofono,

120
mikroskopo, milimetro, modelo, moderna, molekulo, motoro,
mozaiko;

Nacionaiismo, naftalino, naiva, negativa,nikotino, normala;

Qbl"ktiua, oceano, omnibuso, operacio,oportunismo, opor-

tunisto,optimisto,organizi;

Rcifisto, paniko,panoramo, papriko,parafino,paralela, parko,

parlamento, parodio,partizano, pedagogio, perfekta,perspektivo,
pesimismo,pesimisto,pioni ro, plafono,polipo,politiko, porcelano,
pozitiva,praktika,preciza,
primitiva,privata,privilegio, problemo,
produktiva,profesoro,profeto, profilo, profito, programo,prog-
resiva,proletaro,propagando,prototipo,provoki,pulovero;

Radiatoro,radio,radikbla,radioaktiva, raketo,rapsodio, reak-

cio, reaktoro, realismo,recepto, reflekso, reflektoro, reformi,
rehabiliti,reklamo,rekordo,relativa,restaUri,revizio,revolvero,
riporto,romantika;

Sabotaio, saksofono,salono,semaforo,seminario,sensacio,
serenado, simbolo,simfonio,simpatio,simpla,simultana, sistema-
tika, socialismo,
socialista, specialisto,
speciala, spekulacio, sporto,
sputniko,stabila,stadiono,stafeto,statistiko,sterila,strukturo,
subjektiva,subvencio,
sultano,$ablono,$ovinisto;

Trktiko, tango, tapeto, tekniko, teknologio,telefono,tele-

vizio, tenoro,tradicio,tragedio,traktoro,transformatoro,
trono,
turbano,turbino,turisto;

lJtopio;
Vugono, valuto,vanilio,vazelino,
vertikala,
veterano,
viadukto,
vitamino,vulkano,vulkanizi.

Szeretn6mmegk6rdezni, hogymelyiknyelventudjdk m6gugyanezt

megcsindlni?Lehet, hogy meg6rtenitaldn meg6rtikugyanezeket
a szavakat,de biztos, hogy ha ragoznikell, akkor mdr az elej6n
elv6reznek.

121
Mibenrejlik az osperant6sz6kincrnagyszerfis6ge?
Nemcsakabban,amit mostelolvastak. lgaz,hogyez nagy.el6ny'
de a legfdbbmagyardzatot a sz6k6pz6srendszere adia.Emlftettem
rar, fr6gy Zame-nhof g20 sz6val Shakespeare'tford(tott.Ez csak
rig'ietreideges,haazalapsz6b6lvalamilyen fton-m6don 0j szavakat
lEirin.ttirif.. Az 0j szavak kdpz6se egy6bk6nt hdromf6le m6don
-
(iromo ember,homa - emberi)'
li,tlt"egit. V6gz6d6scser6vel -
sz6osszit{tellel (naturo- term{szet,amiko-bardt, naturamiko
irrrliirtuirdt) dsel6-,illetveut6k6pz6k Az
seg(ts€g6vel. aldbbiak-
ban mutatok egy p6ld6t arra, hogy mit lehetk6pezni egyetlen
tdb6l. Induljunkki a sana- eg6szs6ges sz6b6l'
san€:eg6szs6ges snal-$an-ec-a: beteges,k6ros
san-o:eg6szs6g rnal-san-ige: 6rtalmas,be-
san-e:agEsz#gesen tegs6getokoz6
san-i:eg6szs6gesnek lenni nnal -san-ec-o: betegs6g
tan-st-a:kiss6egdszsdges rna!-san-ad-o : betegeskedds
: makk-eg6szs6ges :
rnal-san-ig-i beteggd tenni
san-sg-a
gY6gY(t6,itdft6 : megbeteged
rnal-san-i0'i ni
san-ig-a:
san-sc-o:eg6szs6g mal-san-ul-o: betegember
san-ilo: gYdgYszer, gY6gY- ne-san-ig'ebl'a : gy6gylthatatlan
eszk6z mal-san.ul'in'o: betegn6
san-ilaro: gY6gYszergYfi ite' re-mal-san'ig'i : 0ira betegg6
m6ny tenni
gy6gYftani
san-ig-i: re-mal-san-i$'i : 0jra megbe-
san-i$'i:gY6gYulni gedni
san-ul-o:eg6szs6gesember nnal-san-em"a : beteges
n6 rnal-san'em'ul-o: beteges
san-ul'in'o:eg6szs6ges
: gY6gYithat6 ember
san-ig-eblo gYengdl ked6
: meggY6gYitani
re-san.ig'i mal-san'et'a:
Ini nnal-san'eg'a : srilYosbeteg
: meggY6gYu
ra-san-i[.i
mal-san.ul'id'o: betegutddia
mal-san'a: beteg
betegs6g mal-san-ul'ar-o: betegekosz'
mal-san.o:
szess6ge
rnal-san'e: betegen
mal-san'i:betegneklenni rnai-san-ul-ei'o: kirhflz - stb.

A|istaegy6bk6ntnemte|jes,l.ehetnern6gnovelni.ak6pz
sz6'
szavakszimdt, de gondolom,hogy mfir 6rzik,mirdl is van

122
 A holnapinapt6l kezdvemegkezdjrik a sz6alkot6s fort6lyainak
elsajdtftdsdt.
Mindossze 40.50,,vardzs-s26" megtanu lC#16lvansz6.
A foldrajzi nevek tovdbb krinnyftik helyzetrinket,mert ezek
eszperant6 nyelvfialakjaialig tdrnekel az eredetit6l.(A foldrajri
nevekkelk6s6bbr6szletesen foglalkozunk.lJ6, mondhatjdkerre
nyugodtan.Hdt ez is valami? lgen, ez isl Tudok egy p6ld6t,
amikor ezt a term6szetesnek t0n6 dolgot nem is vett6k olyan
term6szetesnek. A volapiik nyelvr6l van sz6, melynek szerzlje
(egy 41 nyelvet ismer6szerzetes)a foldrajzi nevek helyett is 0j
szavakatalkotott. R6addsul egysz6tagriakat. llyeneketmint bap,
bip, bdp, stb, Ezek utdn nincs mit csoddlkozniazon, hogy az
ilyen mesters6gesnyelv nem terjedt el. Az eszperant6 el6tt is volt
n6h6ny szaznemzetkozinyelvtervezet,6s utdna is sz0letettm6g
tobb tucat, de egyikbdlsem lett semmi.Az id6 pr6bdj6tegyil
semdllta ki.
El6g a mes6b6l.N6zztink inkdbb vatami viddmabbat.Megint
anekdotdkj6nnek.Tudom, hogy ezt senkisemhagyjaki, 6s6sire-
vdtleniilmindigmegjegyez valamitbel6h.ik,

En spicvendeio

Du adetantojinterparolaspri la kosmoveturb.Unu diras:

- Sur la luno, ekzemple,unu kilogramoestasnur deksep
dekagramoj.
La vendistinokunfrapasla manojn:
- Kaj 0u neniu reklamacias?

Okazasla unua grandakverelointer la junal geedzo!.La edzino

komencaspaki siajnvesto.in.
- Mi reirosal rniapatrino.
- lru,iru do!
* Sed mi revenoskune kun fi!

Vortoj
geedzoj* h6zasok
kverelo- veszeked6s
okazi- tort6nni

123
 LA UNUAKONGRESO

1go5-benegy tengerpartifrancia kisviirosban, Boulogne-sur-Mer-

ben zajlott ie az eszperantistdk els6vil6gkongresszusa. ltt hangzott
el Zamenhofnakaz a hires besz6de,amelyb6l most egy r6szlet
kiivetkezik.
sankta estaspor ni la hodiariatago.Modestaestasnia kunveno;
la mondo eksterane multe sciaspri 8i, kaj la vortoj, kiuj estas
parolataj en nia kunveno, ne fltlgos telegrafe al eiuj urboj kaj
urbetoj de la mondo; ne kunvenisregnestrojnek ministroj, por
$an$ila politikan karton de la mondo, ne brilasluksaj vestojkaj
.ul-t"go da imponantajordenoj en nia salono,ne bruaspafilegoj
eirkafi*tamodeita domo, en kiu ni trovigas;sed tra la aerodenia
por
salonoflugasmisterajsonoj, sonoj tre mallaritaj,ne aideblaj
la orelo, sJd senteblujpor 6iu animo sentemal Ai estasla sonoj de
io grania, kio nun nurtigur. Tra la aero flugas misteraj fantomoj;
ta 6tuto3 ilin ne vidas,Jed la animo ilin sentas;ili estas imagoj
de tempo estonta,de tempo tute nova' La fantomoj flugosen la
mondon,korpiposkaj potenciBos, kaj niaj filoj kaj nepoj ilin vidos,
ilin sentbskaj 8uos.
Profetoj kaj poetoj revadis pri ia tre malproksima nebula
tempo, tn ti, la homoj denove komencoskomprenadiunu la
atianraj denovekuniposen unu familion;sedtio 0i estisnur revo.
Oni parbfispri tio, kiel pri ia dol6a fantazio,sed neniu prenis$in
serioze,neniu kredisPri gi.
Kaj nun la unuaniojon la revo de miljaroj komencasreali$i'En
la malgrandanurbon de la francamarbordokunvenishomoj el la
plej diiersaj landoj kaj nacioj, kaj ili renkontassin reciprokene
muie kaj surde,sedili-komprenasunu la alian,ili parolasunu kun
la aliakiel fratoj, kiel membrojde unu nacio'

Vortoi

sankta- szent regnestro- iillamf6

modesta- szer6nY multego- rengeteg
urbo - v6ros mallailta- halk
urbeto- kisviiros(vdroska) a[debla - hallhat6

124
 sentebla- 6rezhet6
sentema- 6rz6keny,6rz6
naski$i- sztiletni
imago- k6pzelet
korpigi- megtestesiilni
nepo- unoka
$ui - 6lvezni
revadi- iibrdndozni
nebula- kodos
kuni$i- egyesrilni
dol6a- 6des
reali$i- megval6sulni
marbordo- tengerpart
mute - n6miin
surde- sriketen

Forditsuk le frdsbanaz eg6szszclveget,

6solvassukel tobbszorhan-
gosan. Az utols6 k6t bekezd6stpedig tanuljuk meg kivrilr6l.

fllem magoldsra,
hanem tanuldsra gondolok.

125
 eil gaN0auaRo
- Klomfoir rnl dwrs rnko?.6 kLrigi.
k. 0l tlu fira!.rhlokun
strlol.rtrr mh robokri tiu
kr.dlt rtr| lr vl&uko...

.,ifu 6
,-{;l*h'
2 - lllo \'
.{
3 - lpcgulo'\ o\
l l $

t
7 * brnkuvo\
(brnulol
I - brlto
ds kormctikrloi
I - kombineo
 H} DEKTRIA
SABATG TAGO
Elsdpr6erejilt6maddstindltunk a sz6kincsmegszerz6s6re

Roviden ismertetn6mis a haditervet. Mindnydjantudjuk, hogy

a sz6kincs nagyonosszetett,6snemlehetkomolytalanulhadakozni
megszerz6s66rt. Eppenez6rt tdmad6sunkat egy kis triz6rs6gi
el6-
kdszft6ssel kezdjrik.4116lvan sz6,hogy kilovrinkn6hdnynagyon
fontospozfcidt.Figyeljrinkcsak!
granda- nagy malgranda - kicsi
alta - magas malalta- alacsony
bona - j6 malbona- rossz
Ldthat6,hogy a mal-ellent€tk6pz6vel mindiga sz6t6drtslmdn€k
az ellenkez6jdtfejezhetjtikki.
arni - szeretni malami* gyillolni
apori- megjelenni rnalaperi- eltfinni
esperi- remdlni malesperi - k6ts6gbeesni
fermi - bezdrni malfermi- kinyitni,megnyitni
helpi - seglteni rnalhelpi* rneggdtolni, akadd-
lyozni
A szdtdrbanszdpszdmrnal vannakilyen szavak,de ezekmdr nem
veszdlyesek szdrnunkra.Mielfitt belelapozndnk a sz6t6rba,hogy
pontosfelderltdstv6gezzrink az ellent6tk6pzdsszavakr6l, javaslom,
hogyfejtstikmegn6hdnyilyensz6jelent6s6t"
malsana,malvarma,maisupra,rnal$alti,malplena,malpura,mal-
trankvila,malrapida,malpacienca, malpermesi, mallonga,malofta,
malhavi,malbeninda,malfrue,malantad.nralamiko, maiagrabla.

127
Jegyezzrik meg j6l, hogy a rnal- el6k6pz6t mell6kn6vi 6s igei
-
szjiovetfrez kapisotjuk.Egy kiv6telvan csupdn.A MALAMIKO
ellens6g,amit az ariko - bardt sz6b6l hozunk l6tre.AZ ESZPE-
R A N T 6 N Y E L V B E N E Z A Z E G Y E T L E NK I V E T E L . J 6 , h o s v
van,mert legalSbb er6sitia szabdlyt.
Az igy l6trehozott szavak mds k6pz6k segits6g6vel term6szetesen
(pl. maljuna - oreg, maljunulo - oregember,
tovd5b k6pezhet6k
maljunulino- oregasszonY).
j6rt ez a n6h6ny
N6zzilk meg ezutdn, hogy milyen eredm6nnyel
p.r".t kis iriz6rs6gi el6k6szit6s.Biitran nyissuk ki a sz6tdrt, 6s
izaladjunk 6t a mal- kezdetfi szavakon. Megsziimolninem kell!
Pihen6sk6ppenvezessijk le a feszults6get egy kis olvasSssal.

Ser$ento diras al la soldatoj:

- Knaboj, mi havaspor vi du surprizojn, unu agrablan kaj unu
malagrablan. La malagrabla estas tio, ke $is vespero ni devas
ptenigi per sablo tri mil sakojn. Kaj la agrabla estas tio, ke da
sablo ni havas abunde.

Estimatai gesinioroi!
Engedj6kmeg, hogy mindjdrt megmagyarAzzam a megsz6litdst'
On6t vatOszinileg Jnnak orilln6nek,ha a hagyomiinyos ,,Estimatai
sinioroj kaj sinjoiinoj" formiit haszndln6m. Az eszperant6 nyelv-
Uenolyan eset;kben; amikor mrndk6t nem k6pvisel6it kell meg-
sz6litanunk a ge- el6k6pz6t Tekints6k
hasznriljuk. meg az alSbbi
p6lddkat:
gesinjoroi- urak 6s holgYek gejunuloj- ifjak (fi0k-15-
-
geedzoi hiizasP6r nyok)
geamantoi- szerelmesp6r gefratoi- testv6rek
gepatroi- sztilSk gefian0oj- jegyesek
-
geavoi nagYszti16k gesamideanoi - eszmetdrsak
-
gekamaradoi elvtdrsak6s
elvt6rsn6k
El6ga sinjorosz6ttudnunk,6sezzelmdra holgyekhez is kedvesen
iud-unt t.Otni. A fdri (edzo) ismeret6ben ki tudjuk fejezni a
rrai.tpat fogalmiit,6si nagyapa egyedtilel6g ahhoz, hogy a ge' el6-

128
k6pz6 segits6g6velmAr nagysziil6kr6l besz6ljtinkstb. A minden-
napi 6letben nagyon gyakori ez a gesinjoroj forma, de term6sze-
tesen haszn6lhat6a klasszikusmegsz6litiisiforma is. Cu vi iam
komprenas, Estimatai gesamideanoi? A samideano tipikus eszpe-
rant6 sz6, mely eszmetdrsatjelent. Az eszperantistiikhivjdk igy
egymiist.

Ut6k6pz6 a n6knek, el6k6pz6 az any6soknak 6s az elvdlt feles6-

geknek

Kezdjrik a n6kn6l. tJgy az 6letben,mint a nyelvtanbankiilonos

szerep hiirul a n6kre. Eppen ez6rt meg6rdemlik,hogy ktilon
fejezetbenfoglalkozzunkvelilk. Vegyuk el6szora f iatal ldnyokat
i ju naj knabi noj ). H ozzdjuk a f i I kon kereszttiI v ezet az tt.

knabo- firi knabino- ldny

viro - f6rfi virino - n5
fianeo- v6leg6ny fian6ino - menyasszony
patro - apa patrino - anya
edzo- f6rj edzino - feles6g
filo-vkinekafia filino-vkineka liinya

A kor ezzel be is ziirul. A filino megn6,6sknabino, k6s6bbpedig

virino leszbel6le. Kolt6ien sz6pfolyamat ez ez eg6sz.Konnyebben
meg fogjuk jegyezni a n6nemfi dolgok k6pz6i6t, ha elolvassuka
kovetkez6versid6zetet.Pr6bdljuk kitaliilni a vers szerz6i6t.
,,Tra I' tuta voi' al mia heim'
Meditis mi konstante:
Kion mi diros al patrin'
Sin fine revidante."
Fejtstik meg m6g a kovetkez6 roppant neh6z szavakjelent6sdt:
aktorino, kokino, instruistino,bovino, hundino,devalino,kama-
radino,kantistino,vidvino,samideanino, kolegino,amikino.

Vigyiizat! Jon az any6s,6s magiivalhozza az osszesrokonokat.

Jegyezz6kmeg j6l, hogy a bo- k6pz6 nemcsakaz any6s, hanema
tobbi rokon megteremtr4s6t is elint6zi. El6g egy bo- 6s mdr itt is
vannak.

129
 patrino - anya boPatrino - anY6s
-
patro apa boPatro - ap6s
frato - tesw6r bofrato - s6g6r
fratino - le6nytesw6r bofratino - s6g6rnd
filo - fia valakinek bofilo - v6
-
filino lSnyavalakinek bofilino - meny
Az any6s jelenldt6bena helyzet tovdbb bonyolfthat6, mert a
hdzas#gikapcsolatokr6v6nl6trejott rokon#g (ami a bo- el6k6pz6
mfive) szereti a ge- el6k6pz6t haszn6lni.llyenkor a ktivetkez6
6rdekeskifeiez6seket kaPjuk:

bogepatroi- ap6sdk(ap6s,any6ssgyiitt)
bogefratoi- s6gor6k

Nincsen r6tsa tovis n6lki.il lNeniu rozo sen darno). El6fordul

n6ha,hogy a h6zassdg sem fen6kig tejfel (0i ne estaskremo flisla
fundo),6s bekovetkezik a v5l6s(eksedziilo).A felesegb6la v6lds
utSn eksedzino lesz.
Az eks- el6k6pz6t gyakran haszndlidkegy6bk6ntmegbuktatott
(vagy lemondoft) miniszterek6s tr6njukr6l el0z<ittkir6lyok ielo-
l6s6reis. lme n6hdnyp6lda:
eksedzo- elv6lt f6ri eksgeneralo- volt t6bornok
eksedzino- elv6lt feles6g ekskapitano- volt sz6zados
eksrefio- exkir6ly - v5l6per
eksedzi$'proceso
eksministro- volt miniszter

A bemutatott p6ld6k alapj6n korl6tlan mennyis6gfikifeiez6st

k6pezhetiink.Probl6m6ttalSnaz okozhat csak,hogy ezeketn6ha
magyarrafordftani.
neh6zkes

s a huszmegdllhban
Szdkincsbffvitd
A sz6k6pz6srendszerenagyonsokat segft,de onmag6banez m6g
nem el6g.Sz0ks6gvan kiindul6 szavakrais. Ezeketa legktilon-
f6l6bbm6dszerekkel saiCtfthatiukel. llyen m6dszerpl. at6mak<ir
szerinti csoportosit6s.Az aldbbiakbanfussdk6t a tdrsadalommal
kapcsolatoskifejez6seket.Nem kell mindet egyb6l megtanulni.

r30
El6g,ha a kiemeltszavakat tanuljukmegma,a tobbit pedigeltesz-
sziik bef6ttnek, 6s k6s6bbfogyasztgatunkbel6le. Kis c6dulSkra
[rvaaz ilyenszavakat viszonylag gyorsan6solcs6nelsajdtithatjuk
a
buszratort6n6 v6rakoz6skiizbenvagy a villamoson.Nem hiszem,
hogy a kovetkez6szavakmegtanuldsanagy neh6zs6get okozna,
hiszentobb mint a fele ismerta rddi66sa sajt6nyelv6b6l.

Alkotrndny - konstitucio b6r - salajro

Sllam-Stato bdrmunka - dunglaboro
iillamosit6s - al$tatigo b6rmunkds- dunglaboristo
dllampolg6r - civitano bevi6ndorlds- enmigrado
materializmus - materialis- birodalom- imperio
mo birdsdg- juQistaro,
tribu-
arat6g6p- kombajno nalo
iiremel6s - prezaltigo birsdg- punmono
dremelked6s - prezaltiQo bizalmitfrtr - konfidato
-
Srfolyam kurzo bizotts6g- komitato
- prezmalaltigo
iirlesz6llit6s bolsevizmus - bolsevismo
-
Srucikk artiklo
druhalmozSs - varkumulado G.nro, - cenzoro
cenz{ra- cenzuro
Bajtdrs - kamarado cim - titolo
bajtdrsias#g-kamaradeco cimk6rsdg - titolmanio
bankjegy- bankbileto -
cimer blazono
b6kekot6s - pacligo csapat- trupo
b6keszerz6d6s - packont-
rakto
belfold- enlando Dit tdtor-diktatoro
beltigyminiszter- ministro diktat0ra- diktaturo
de la internajaferoj diplomi6cia - diplomatio
b6lyeg* pa$tmarko -
diplomata diplomato

131
 dfszfelvonulds - demonstra- hadvez6r- armeestro
c i o , ( k a t o n a id
) efilado haladiis- progreso
disziteni- dekori h a g y o m d n y- t r a d i c i o
?
hazafi- Patrioto
Egyenjogrisiig- egalrajteco honv6gy- nostalgio
egyenruha- uniformo hfib6ris6g - feUdalismo
egyesfteni - unuigi
-
egys6ges unueca I
- vivkomuno I gazsdgszolgiiltatds- j usto
6letkozoss6g
- faro
6letelv vivPrinciPo - justico
igazsdgtigy
6letrajz- biografio
igazsdgrigymi n iszter- j ustic
ellenforradalom- kontrafi-
ministro
revolucio
int6zm6ny- institucio
ellendr- kontrolisto
int6zet - instituto
ellens6g- malamiko
irfnyzat - tendenco
elm6let- teorio
elntik - prezidanto
elvtiirs - kamarado Jelsz6 - devizo,slogano
emberbardt- fi lantroPo jelv6ny - insigno
6rt6ktobblet- valorPluso jobb6gysdg- servuto
6rtelmis6g- intelektularo jobbdgy- servutulo
6rv - argumento jog - juro, rajto
6rvel6s- argumentado j6l6t - bonfarto
eszme- ideo
F
- armado K a t o n a i u r a l o m- m i l i t a
Fegyverkez6s d i ktaturo
fegyversziinet armistico-
kdpvisel6htiz- parlamento
fejl6d6s- evolu(ci)o keriilet - distrikto
forradalom- revolucio k i u t a l ( p 6 n z t )* a s i g n i
f o r r a d a l m d-r r e v o l u c i u l o k o m m u n i z m u -s k o m u n i s -
f d i s k o l a- a l t l e r n e j o mc
foldoszt6s-- terciivido kormdnyelnok- rninistro-
preziianto,6efPrezidanto
Gvdripar- industr"io Kornianypart-' registara
D a ri,c
E d I -.lllAl.'o,l,irr.1a, -. : g"15-'3i519-
FFadugYminisriet- rr: F;5r-
rn de la m!litaj afer*j ,nCr, :;'t,rii*r-mC'

132
 korszellem- spirito de la
epoko
kozigazgatds - stata admi-
n istro
kriztiirsasiig- respubliko
kci;v6lem6ny- arnasopinio,
$eneralaopinio
- aerdefendo
L6gv6delem
lobog6- flago,standardo
Megyei tandcs- departa-
menta konsilantaro
minisztertandcs- ministra
konsilantaro
munkdsosztiily- laborista
klaso
Nagykovet- ambasadoro
nemzetgazdasdg - Stataeko-
nomio
n6pkoztdrsasdg - popolres-
publiko
n6prajz-- etnografio
n6pszavazds - popola voe-
dono, plebiscito
n6puralom- popoidemok-
ratio
l6s-- parlamento
Orszdggvii
osztiilyharc- klasbatalo
cnkormiinyzat "- arttonorito
Frr*orrurg * kcimparanaro
pilnt, piirttaq - ,*artiei,par-
tian*
potgar,nongr*lgar* bur$o
Clv!tdi''!fl
proletdr- proleto
proletilrdi ktat0ra - proletar-
d i ktatu ro
Rabszolga - sktavo
rabszolgatdrsadalom - skla-
vtsmo
rend6rs6g - polico
-
rendszer re$imo
Statisztika - statistiko
szabadsiig - liber(eclo
sz&adsdghare- | iberecbata-
lo
szakszervezet- sindikato
szavaz6s- voddonado
sziiz6ves6vfordulS- cent-
jara datreveno
szem6lyazonossdg - iden-
teco
szem6lyazonossdg i igazol-
vdny * legitimilo,legitimilo
por identeco
szerz6d6s- kontrakto
szocializmus- socialismo
Szovletuni6- Sovetunio
sztrdjk- striko
rF
I Smaszpont- bazo
tanaics- konsilantarc
- soveta
tandcskozt6rsasdg
respubliko,konsilantara
respubliko
tan:ics(vdrosi)- r.lrbakon-
siiantaro
tankotelezettsdg- i*rnode-
vlgo
t;irsadalom* socic
 - so' 0ijd6pit6s- rekonstruo
tdrsadalomtudomdny
ciologio, sociascienco - reorganizo
ujjitszervezbs
t6ke - kapitalo 0tlev6l - Pasporto
t6k6s tiirsadalom- kapita- r.
lismo Uouter- feriado
ttimeg- amaso iizem- uzino
t<irt6nelem- historio
torv6ny- lego,le$aro Mr - dogano
tudomiiny- scienco - elektrigo
villamositiis

0;nr, - novecigo Zsarnokstig- despotismo,

0jit6 - noveciganto absolutismo

csakannyit k6rek,hogytanuljiikmegkiv0lrSla kovet-

Befejez6stil
kez6k6t anekdot6t.MajdmeglSti6k milyeni6l fog ez jonni'

En Texasla kliento diras al la advokato:

- Mi deziraseksedzi$i.Kiom tio kostos?
- Okdek dolarojn.
- eu vi frenezigis.Por cent oni jam mortpafas Sin'

eu sekreto afi ne?

- Kial vi diris hierad en la bufedo antad pluraj homoj, ke tni es-

tas idioto?
- Pardonual mi, sed mi ne sciis,ke tio estassekreto'

iJ4
13
N6hdnykii lfctldi
eszperant6szcjvetseg
cime

ARGENTINAESPERANTO _ LIGO
Casillade Correo 17, 53, BuenosAires
Sucursal
- ASOCIO
nrisrnelrA ESPERANTo
P.O. Box415,Manly,N.S.W. 2095
KULTURAKOOPERATIVO DE ESPERANTISTqI
de
Av. Treze Maio47, Sobrejola2OS, Rio deJaniero
BR-20031
BRITA ESPERANTO _ ASOCIO
140HollandParkAvenue,London,Wl l 4UF
BULGARA ESPERANTISTA ASOCIO
66,
Po3tkesto BG-I000 Sofia
- Asocto
eefia ESPERANTo
Jilsk610,CS-l l0 00 PrahaI
ESPERANTO ASOCIODE FINNLANDO
pf. 48, SF{0131, Helsinkil3
UNUIGOFRANCAPOR ESPERANTO
4bis,rue de la Cerisaie,F-75004Paris
HISPANAESPERANTOFEDERACIO
Dos de Mayo 4, Valladolid
JAPANAESPERANTO _ INSTITUTO
Waseda-matil2-3, Sinzyuku-ku,Tokio 162
KUBA ESPERANTO- ASOCIO
Poitkesto314, HabanaI
POLA ESPERANTO- ASOCIO
ul. Jasna6, PL-00-013
AS@IO DE SOVETAJESPERANTIST(U
Prosp.Kalinina 14, SSOD,SU-103009Moskva
CENTRA LABORRONDODE ESPERANTO
DDR-108 Berlin, Charlotten str. 60.
 ZG

2&
r*\
N

- Mi diris al vi, sinioro generalo, ke dum la danco

ne altiru min tiel forte!...
 u
DI-
MAIVCO
DEK-
KIARA
TAGO
Sokat egy csapdsra

Hogy pontosan mennyit, azt neh6z megmondani. 0gy v6lem,

hogy n6hdny sz{zat biztosan.Az -ist ut6k6pz6vellegaldbbennyi
sz6 k6pezhet6. A hivatdsok 6s mesters6gekk6pz6s6reszolgiil.
Megjegyz6se nem okoz probl6milt,mert a magyarbanis megtaliil-
hat6, csak 6ppen nem olyan tisztdn. N6hdny p6ldaaz -is?szerep6-
nek meg6rt6s6re:
Suo- cipd $uisto- cip6sz
-
baki stitni bakisto - p6k

fg;, + vgj, + i51,+ o = fervojisto =

vasutas

S U b+ a k v , + i Q , + i 9 1 , + 6 =
subakviQisto = btiv6r

aliajekzemploj:
filatelisto aUtisto
marksisto telegrafisto
leninisto esperantisto

Az ilyen 6s ehhez hasonl6szavakszinte onmaguk6rt kiabiilnak.

Tanulmdnyozzukdt a kovetkez6listdt,6sirjuk ki azokata szavakat,
melyeket nem sikerrilt els6 rdn6z6sreelsajiititani.

137
 -
Hivat5sok6smesters6gek
anyakonYvvezet6 - matri-
kulisto
iics- earPentisto
ad6beszed6- impostenka-
sigisto
apdca- monahino
aranymfives- oraiisto
asztalos- lignaiisto
6llamf6rfi - Statviro,Poli-
tikisto
6llamugY6sz - Prokuroro
-
dllatorvos veterinaro
iillomiisf6nok- staciestro
5pol6 - flegisto
6pol6n6- flegistino
iirver6sihivatalnok- aUkcia
of icisto
bankdr- bankiero
bdnydsz- ministo
becsus- taksisto
betfiszed6- komPostisto
birdl6- kritikisto,recen-
zisto
bir6 - juQisto
bogn6r- barelisto
boltos- butikisto
borb6ly - barbiro
bolcs6sz- filozofo
b6rondos- kofristo
't38
bfviir - subakviQisto
btintet6iogdsz- kriminalis-
to
biiv6sz- ionglisto,magiisto
cip6sz- Suisto
cukriisz- sukerafisto
csapos - sPilisto
csel6d - servist(in)o
cserz6- tanisto
csizmadia - botisto
-
csdsz kampgardisto
dajka- nutristino
diplomata- diPlomato
doktor - doktoro
ellen6r- kontrolisto
elnok- prezidanto
el6ad6- referanto
el6munkds - 6eflaboristo
eloljdr6 - suPerulo
erd6sz- arbaristo
esztergdlyos - tornlsto
6kszert4sz - juvelisto
6nekes(n6) - kantist(in)o
-
6pit6sz arkitekto
fehigyel6- insPektoro
- revizoro
feltilvizsg616
 DEK_
14
DI-
KIARA
MAtVcO TAGO
Sokat egy csapdsra

Hogy pontosan mennyit, azt nehlz megmondani. tJgy v6lem,

hogy n6hdny szdzatbiztosan. Az -ist-ut6k6pzdvel legaldbbennyi
sz6 k6pezhet6. A hivatdsok 6s mesters6gekk6pz6s6reszolgiil.
Megjegyz6se nem okoz probl6mdt,mert a magyarbanis megtaliil-
hat6, csak 6ppen nem olyan tisztdn. N6hiiny p6lda az -is?szerep6-
nek meg6rt6s6re:
Suo- cip6 Suisto- cip6sz
baki - sritni bakisto - p6k

fer, * voj' + i51r+ o = fervojisto =

vasutas

S u b+ a k v , + i $ , + i 9 1 , + g =
subakvi$isto= brlvdr

a l i a je k z e m p l o j :
f ilatelisto aUtisto
marksisto isto
telegraf
leninisto esperantisto

Az ilyen 6s ehhez hasonl6szavakszinte onmaguk6rt kiabiilnak.

Tanufmdnyozzukdt a kovetkez6listdt,6sfrjuk ki azokat a szavakat,
melyeketnem sikenilt els6 rdn6z6sreelsajiititani.

137
fodrdsz- frizisto
fogdsz- dentisto
fogorvos- dentkuracisto
fogad6s- gastejestro, hotel-
estro
foldmUves - terkulturisto
frildmunkds- terlaboristo
f6nok - 0efo,estro
fuvaros- transportisto
ffiszeres- spicisto
tfit6 - hejtisto
gazda- mastro
g6p6sz - maSinisto,mehani-
kisto
gondnok- kuratoro
gyakornok- praktikanto
gyiiros- fabrikposedanto
gy6gyszer6sz - apotekisto
hajdf - hajduko
haj6s- $ipano
haj6skapitSny - Sipestro
haldsz- fi$kaptisto
harangoz6 - sonorigisto
himz6n6- brodistino
hfrlapir6- furnalisto
hitt6rit6- misiisto
hivatalnok (n6) - oficist(inlo
hivatalfdnrik - oficestro
-
hdh6r ekzekutisto
hordiir- portisto
-
igazgat6 direktoro
-
illatszer6sz drogisto,par-
fumvendisto
frnok- skribisto
ir6 - verkisto
irodatiszt- kontoristo
iqVz6 - notario,protokol-
isto
jogdsz- juristo
j6s - aUguristo
juhdsz- Safisto
kalapos- eapelisto
kalauz- konduktoro
kamards - 6ambelano
kancel16r- kanceliero
katona- soldato
katonatiszt- oficiro
-
kdlyh6s fornisto
kdntor- kantoro
k6rpitos- tapetisto
kefekrit6- brosisto
keresked6- komercisto
keresked6seg6d - komizo
keretez6- kadrumisto
kertdsz- $ardenisto
kesztyfis- gantisto
kezel6- administranto
- parlamentano,
k6pvisel6
reprezentanto, deputito
k6ses- traneilisto
k6zmfives - manlaboristo,
metiisto
kiad6- eldonisto
kocsis- veturigisto
kondds- porkgardisto
konzul- konsulo
korcsmiiros- d rinkejmastro
kormdnyz6- gubernatoro
kovdcs- forQisto
k6mfives* masonisto
139
 - f ilologo
nyelv6sz
kolt6 - poeto - Presisto
nyomdSsz
konyv6rus 1 (169ikonYvek)
- antikvaiisto
konyvkeresked6 - libroven- oktat6 - instruanto{nem
disto diplomds)
konywezet6- librotenisto 6r5s- horloQisto
k6nyvtdrnok- bibliotekisto orvos- kuracisto
koszorfis - akrigisto 6szeres- brokantisto
-
koteles Snurfaristo
ktivet- ambasadoro pSsztor- PaStisto
kozgazd6sz - ekonomiisto pap - pastro
-
kozvetit6 Peranto,makle- pek - bakisto
risto p6nzbeszed6 - enkasigisto
p6nztiiros- kasisto
lakdi- lakeo - kelnero
ldtszer6sz - optikisto pincrSr
pint6r{hord6k6szit6)- ba-
lelk6sz- Pastro
relisto
levelez6- koresPondanto - urbestro
polgdrmester
lev6lhord6- leterPortisto
- arhivisto portds- Pordisto
lev6ltdros
- masa$ist- post6s- Po$tisto
massziroz6(n6)
(in)o
matr6z- SiPano,maristo rabbi- rabeno
mester- maistro raizol6- desegnisto
mez6gazddsz - agronomo raktdrnok- magazenestro
-
m6h6sz abelbredisto r6g1sz- ardeologo
m6rnok- in$eniero rend6r- Policano
miniszter- ministro r6zmetsz6- gravuristo
moln6r- muelisto
mozdonYvezetf- lokomo- -kirurgisto
tivestro seb6sz
munkSs- laboristo seg6d(bolti)- komizo
muzsikus - muzikisto szab6- tajloro
- mehanikisto szakember - fakulo
mfiszer6sz
-
mfivezet6 metiejestro szerel6 muntisto I
-
- artist(in)o szerkeszt6- redaktoro
m(v6sz(n6)
- aktor(in)o
fest6mfiv6sz- Pentristo szin6sz(n6)
-
n6v6r(6Pol6n6)- fratulino sz6rfok oratoro

140
 takiics- teksisto
tandr - profesoro
taniirseg6d- asistanto
tanit6 - instruisto
tanyds(gazd6lkod6l- far-
misto
tdwir6sz - telegraf isto
titkiir - sekretario
tolmdcs :- interpretisto
t u d 6 s- s c i e n c u l o
-- gazetvendisto,
rijsdgdrus
kolportisto
tigyv6d- advokato
vadiisz- easisto
vdmos- doganisto
vasutas- fervojisto
vegy6sz- kemiisto

Gyarapitsuktudiisunkat 0j dolgokkal. Minden anekdotdbanvan

n6hiiny ismert 6s m6g ismeretlen k6pz6.

Sinjoro ekvidas en galerio la pentritan nudon de sia edzino,

Furioze li kuras hejmen.
- Kio do, Matilda, vi pozis modele al pentristo tute senveste,
naski$-nude?
- Ej, kamlo, kial vi estastiel ekster vi?
La pentristo pentris min nur el memoro.

Nagyitds6s kicsinyitds

Mindk6t dolog titka egy-egyut6k6pz6.

granda- nagy grandega - 6ridsi
bona- j6 bonega- igenj6, kivllo
krii - kidltani kriegi- orditani
plori - sirni ploregi- zokogni
peti - k6rni petegi- konyorogni

Az -eg-ut6k6pz6nekondll6 jelent6seis van. Ega - igen nagy,

ege - igen nagyon.
Teljesenellent6tes6rtelmfiaz -et-k6pz6,amelykicsinyit6szerepet
tolt be.

homo - ember hometo - emberke,

domo - hdz dometo - hiizacska,h6zik6
Stono - k6 stoneto - kavics

141
 verda- zold verdeta- zoldes,kicsit zold
dormi- aludni dormeti- szunY6kSlni
ridi - nevetni rideti - mosolYogni
urbo - vSros urbeto - vSroska
'kell kicsike.A p6ldrikb6lkitiinik, hogy
On6ll6 jelent6se:eta - pici,
r.gv.ro n6harij sz6val forditaniaz -eg-6s -et'k6pz6velellS-
toti szavakat.ialdn tobbekbenfelvet6dik a k6rd6s,hogy az
eszperant6mindentolyan szogletesen 6s sablonosan fejez ki' Ez
koi6ntsemigy van, m.it ' irodalmieszperant6 nyelvbenkialakul-
tar az -et-,--eg-
k6pz5s kifeiez6sek on6l16 megfelel6i is. P6lddul:

venteto = zefiro - szell6 malvarmeta= friska - hfivos

- = -
ventego= uragano sz6lvihar Stonego roko szikla
- = eskalo- l6tra
grandigulo= giganto 6ri6s Stupetaro
-
varmeta= tepida langYos

A bec6z6sk6Pz6i: -0io, -njo

idrul' Ak6g.z6nema n6v
A -eF, afhrti,a -nio pediga n6i nevekhez
iefie, .f.tiahoz, hinem cisupdn annakn6h5ny betiij6hezkapcsol.-
dik.
Jozefo- JoGjo= J6zsef,J6ska
Petro- Pijo = P6ter,Peti
-
Stefano- Steejo= lstvdn Pista,Pisti

Elinjo (Erzsike), Anjo (Annuska)stb..Ezekaz alakokviszonylag

ritk6n haszndtatosu[. Sotttt gyakoribbak a panio-mama,paejo
--
--ftf., ocio - b6csi6s onjo n6ni,illetveritkSbbanaz amidio
-
bar6tocskdm, aminjo,amatinjo- kedvesem, sinio6jo- uracskiim'
Egvrfor"iegyezz0nkmegnegysz6t (panio, pa6io' onio' oGiola fel-
,o'-f,uf. [Ortit, 6s n6zztinkis 16mindjdrtegy kis szoveget.

Onio gercadaskun okiara knabineto:

- Au ne, se vi estosgranda vi volos edziniQi'
- Mi ne volas'edziniQi nur havi infanoin'
La onio ridas laite pri la respondo'
-
_ vi ne aevasiiet ridegi, - dirasla knabineto serioze tiafo,
nome, ekzistas.

142
 Geedzaparo eniraslifton, en kiu trovifas ankaf belajunulino.
Ia edzino rimarkas,ke sia edzo faras amajnokulegojnal la knabi-
no, kaj klopodas proksimig al Si. Abrupte la edzo ricevasde la
knabino klakantanvangofraponkaj $i diras indigne:
- Kiel vi kurags min pindi?
Poste,lalifto haltas,lageedzojeliraskaj la edzodirasembarasite
al la edzino.
- Mi juras, ke mi $in ne pindis.
- Mi scias- respondasla edzino - estismi, kiu Sinpindis.

N6h6nysz6t a klubtagokr6l 6sm6skrapekokr6l

Jaf6n m6r sejtik is, hogy mindegyiknekegy-egyk6pz6felel meg.

Eldszrirvizsg6ljukmeg a klubtagokat.lnduijunk ki a klubb6l
(kfubol 6s rakjunk hozz| egy€n- kdpz6t.
klubo - klubano= klub, klubtag
Nyugodtanelnevezhetjtikklubtagk6pz6nek, hiszenon6ll6anaz
ano tagot jelent (ennek egyik tovdbbk6pzettvdltozata az ani$i
sz6, melynekjelent6se:tagkdntbelipni, taggiivdlnil. Osszet6telek-
ben tag,hozziitartoz6,kdvet6, /akosjelent6sselrendelkezik.
klubano- klubtag samidano - eszmetdrs
partiano - pdrttag Mahometano- mohame.
familiano- csal6dtag d6n
urbano- v6rosi(vdroshoz kristano- kereszt6ny
tartoz6) kamparano- paraszt
budapeftano- budapesti (kamparo- mez6kl
lakos kubano- kubai(Kubo)
gimnaziano - gimnazista braziliano- braziliai
infarfardenano- 6vod6s Venezuelano -venezuelai
{infangardeno - 6voda)
A tagokatezzelel is int6ztrik. Legaldbbennyiredrdekesaz -ul- vagy
m6sn6venvem6lyk6pz6 (didkok nevezhetikkrapek-vagy pacdk-
kdpz6nek is.) A l6nyege az, hogy a sz6t6 jellemezte egy6nt
jekili.

ri& - gazdag ri0ulo - gazdagember

juna - fiatal junulo - ifjf

143
 - tud6s
scienco- tudomdnY scienculo
almozo- alamizsna almozulo- koldus
drinki- inni drinkulo- r6szeges alak
- ideval6si
ei tie - itt Gitieulo
sankta- szent sanktulo- szent1sgY6n)
gibo- pOP fribulo - pripos
virga- szfiz virgulino- szfiz(n6)
is.
Jelenthet valamelYcsoPortbatartoz6 Sllatokat
rampuloi <s0sz6-mdsz6k amebuloi - am6baf6l6k
araneulol- p6kf6l6k mamuloi - eml6sok

ulo - egy6n,szem6ly,egyed'ttq|'4 kovetkez6

Ondl16ielent6se: - ki a
pdililfi a kamputo sz6-verepel(kampo mez6).Tal6ljuk
iz6 legiobbmagyarmegfelel6i6t!
Li demandas
Sinjoro rapidassur vilapa strato al la fervoj*tacio'
kampulon renkontevenantan:
'-_'i:u
mi irc
*i atingosankorailla trajnon je la 14-akaj 33 se
-rekte
- tra la kamPo?
- J"r, mi opinias.E0 la trajnon je la l4-a kaj 10 vi atingoscerte'
sela virbovo vin rimarkos.
traino - vonat
virbovo- bika
kicsit'. hiszen
Ezzel mAra be is fejezttik. Ma pihenjenek-egy
Ha
o-.-Jin"p urn. Elolvasiratjdkm6g a kixetkezd tort6neteket'
hogy olvasson
".i.fi irjf akarndteliesitenia tervat,akkor iavaslom,
a szSvegben a k6pz6ket
ma.elsaidtftott 6sszavakai.
uisiigot.Keresse
tia nem 6rt megmindent,nem bai'

Junulo
-- plendasal kuracisto:
-gis al mi endormi1i, sinioro doktoro'
- fit malfacile esfas
- Provu kalkuti "ii dek kai poste 6iam denove flis dek'
- Tio ne helpas. eit^ saitleviftas,kiam mi atingas f,is ok'
- Sed kial do?
- Mi estasboksisto
saltlevi$i- felugorni atingi - el6rni,eliutni

144
En Ia ffamo junulino siblas al iunulo.
- Ne kverelu/ Oni pensos, ke
. ni estasgeedzoj.

Du infan$ardenanoj paroladas:
- Kiom da
iaroj vi havas? * demandas la unua.
- Kvin. Kajvi?
- Mi ne scias.
- eu vi iam interesipaspri Ia
virinoj.
- Ankorail ne.
- Do, tiam vi havas eble kvar jarojn.

a l I
a / | | e, vi jam interesipas
If I pri ta virinoj (viroj)?

145
 \/l O
KORP
la HoMl
vizeqo{.
KOLO

MAMOPIN]i)

uHglU(o

:/
)5
\.:

rrhko$

PLANDo
 t5
LUIVDO
DEK-
KVI]VA
TAGO
Tudjiik,.hogymilyenfontos lehetegyfogpiszkiil6?
uu vt scrasktel gravapovasesti dentopikilo?
Vizsgdlj.ukmeg a fogpiszkdl6t, 6s csak azutdn nyilatkozzunk!
Dentopikilo!Els6 r6n6i6sre.tatni tett, frogya sz6els6fele (dento)
jelentia fogat,6sami-ma.ra.d,azreszapiszkri16. Mi ezzeramarad6k
valamivel szeretn6nk.fograrkozni. Nyissukki a sz6tdrta prKr sz6-
nf.t' olvassuker, mit finak r6ra.Eti6r term.,szetesen
{
trit okosak,mert a t6nyegetakkor onitit,rg,;;ik;ii.iilunem reszink
hasonlitunkrissze.Mostlersze . pi(f szrtrni, peloa,
dcifni ig6b6rindu-
lunk ki' Az utors. betfit, vagyisa tonevi
igeneur.ueg".tJ6ret rr-
szererjrik
6s f6rretesszrik.
Marid a prK, amihez"rrr. .iiL ,t6k6p_
z6t kell hozziitenni,6s m6ris k6szen'v.an
a piszkdr6 (pikiro).
szdnd6'kosan nem besz6rtem a f6n6v -o v6gz6d6i6roi,,irrrirr,ne-
szetes,hogy ezt mindig hozz6kell tenni, ei
'nem-ifo, hanem trltOnUenis a-tepzO
csak _it_. j6 tei1, h, .; ilt;;-A-oigotrt
figyelembevessztik.Ezen .Sz6vat
k6pz6ssordn a v6oz6d6sekrt.kfvtiri.dv"" rontostudni, hogy a sz6-
'r.J#t,',,,,int
riniij ertdvoritjuku
fest6sel6tt a rozsd?taz anyagferrirelt6r.r.
De hagyjuk,s.buegrq
6s engedjtikdt a heryet a'p6-rdriknat,
** p6rddb6r6rtenekaz
emberek.
haki - hasit,aprft, levdg hakilo- balta
fosi - dsni fosilo- ds6
kudri - varrni kudrilo- trj (varr6trj)
sonori- csengetni sonorilo- cseng6
fajfi - frityritni fajfilo - sip

147
 flugilo- szdrnY
flugi- sz6llni
tt rOtni viSilo- tiirl6rongY
#i-
dormigilo- altat6szer
dormigi- elaltatni - for6sz
Ifii-iureszelni sesilo
borilo - ftir6
bori- ffrni
-il-ut6k6pz6'On6l16ielent6se
f lyen dolgokat tud produk6lni az
i.'u.n, ifo - eszkiiz,szersz{m'
ha elmarasztaln6nak
Fav696k6s 6csokfigyeleml N.tt :i:ftn6m'balt6val ai6nd6koztam
vagyis a
az6rt, hogy csak a-lrakilo'val' oma hakilego't,
;;'ffit:;t. rvagvod|n"^rar elvc-gzesenez iavasl
e, i vagyis
h"ritet-o-t, szekerc6t.
vagyisa fejsz6t("g-"il6;eu.rl aki a h6w6gi h6z tetdszerke-
Val6szfnrl,hogv az ;";'i;;tp*iisto)'
zet6tk6szfti,n.sznii"';a; ;t .adzo sz6tis' ami 9i'd9i ielent
a k6ddrok(barelistoi)sokkal
ugyan,de haszn6tatirio,az-6csok6s
iobban6rtenek.

KedvesTobbiek!
szersz6m'illetve eszkoznev6t:
Gyakorl6sk6ntfeits0k meg n6h6ny
"tlil?' fenestropurigilo' kovrilo'
Slosilo,ventumilo,laUtparolilo: prenilo'pafilo' ludilo'
pentrilo,skibilo, r.^itlWtttiio' Sra0bilo'
proiekciilo'lumietilo'6izilo'
kombilo, plugilo,r.tiio, ronOukilo'.
aviadilo'veturilo'var-
gravurilo,invitilo, ililiil;-stltiio, fitirito'
migilo.
A k o v e t k e z 6 t c s a k k r i t i k u s o k 6 s s z 6 r s z 6 | h a s o g alttt 6van v a-s s 6 k e | !
k o |p6l
Hm! Gondoli6k tobben' Vilami az6rt-m6ssel:till"]:. Nem!
d6ul a skribilo. ;;;; tii it["tl .El lennea ceruzal
A skribilo - fr6eszko z' a ceruzapeolo kraiono' Ennek kapcsdn
pedig
a m6siknak
annyitkelltudni,;;il'*t'l
'ili'il;'tklil;i-'::l:
.'.n:tr.sigteuu' a k6pz6s
t6sabba ielent6se. ) Azut6bbiakb6l
utdn is olyaneszxozlesz,amilehet tiibbf6le'pl':
skribilo - kraiono
- globkraiono
- fontoPlumo
- plumo
- kreto
Befejez6siilszeretn6mmegk6rdezniah6|gyekt6|.Kiajnbe|igi|oj
vi konas kai kiain vi uzas?

148
 menjiink el egy 6jszakaisz6rakoz6-
Ha befejeztiika sz6pitkez€st,
helyre {nokta amuzejo)!

Megkdrekmindenkit, hogy nyissa ki j6l a szem6t,6s figyeljen

nagyon.

En drink-baro dekkelkjaraknabo sidiQassur la plej multekostan

lokon de la nokta amuzejo.
- De kie vi havis tiom da mono, ke vi povis a6eti tiel multe-
kostan bileton? - demandasviro sidanta apud li.
- Mi ne havis tiom da mono, la bileton adetis mia patro.
- Kai kie nun estas via patro?
- Hejme. Li serCadasla bileton.

H6t igen. llyen is van. Szeretn€'m azonban,ha megfigyeln6k az

amuzejo kifejez6st.Els6 pillantdsrasemmi ktilonosetnem liitni
rajta,pedigez is gydrtottsz6.Az amuzi- sz6rakoztatni,mulattat-
ni ig6b6l keletkezett.Az ej- helys6gn6vk6pz6
teszilehet6v6,hogy
ne kelljenmegtanulnunk mindent.El6g,ha tudjuk a legfontosabb
ig6ket,6s akkor megoldunkegy sor probl6mdta fogpiszkdl6t6l
kezdve(dentopikilol az iiszakaisz6rakoz6helyig
(noktaamuzejo).
Addig, amfg a pinc6r felszolgdljaa megrendeltitalt, ne csaka
tdncosn6kl6bdt n6zzik, hanemtekintstink meg n6h6nyrijonnan
l6trehozott helyis6get.Eml6keznekm6g? Ami a pinc6rnekegy
pillanat,az nektinkorokk6val6s6g.

ldi- lakni lo$ejo- lak6s

kuiri - f6zni kuirejo- konyha,ondll6an
ejo - helyi#g
lerni- tanulni lernejo- iskola
presi- nyomni presejo- nyomda
atrto - aut6 ailtejo - gardzs

Megiegyz6s! Van egy6bk6ntolyan sz6 is, ami nemk6pzett,

6s szintdngardzstjelent. Ez a gara$o.Ugye milyen neh6z?
Ezt csakaz tanuljameg,aki nagyonrd6r!

149
 prefi - imddkozni pre0eio- templom
labori- dolgozni laborejo- mOhely
rnallibera- rab (nemsza- mallibereio- bdrton
bad)
kafo - k6v6 kafeio - k6v6h6z
Tovdbb nem folytatjuk, mert i6n a pinc6r. Venas la kelnero.
Tre rapide li revenis.Cu ne?
Et mi ne pensis,ke la kelneroipovasesti tiel rapidai.Ne gravas.
Estu la alveno de nia kelnero, minesciaskionwmiraklo de la
mondo. Kai rigardu, kiel bonegan1ampanonli alportis. Cu vi Satas
la tampanon? Mi preferas h hungarainvinoin, h doftain kai la
drcndoltain. Komprenebleankail b aerizbrandoleai viskio estas
tre bona. Mia amika, kiu laborasen bierfabriko eiam diras, ke la
bona biero estasfluida pano. Au vi fatas Ia bieron? Kiun bieron
vi nreferas? eu h mathelanail la helan? Estasuloi kiui trinkas
nur birelbieron. Ci tiui diras, ke Ia boteta biero ne povaskonkuri
kun la barelbiero.Pardonu,ke mi tiel multe parolas.Ni transirual
la temo. Je via sano! Ni rigardu ln programon! eu vi vidaskiel
bone dancastiu blondulino? Kiu? Au tiu? Ne, Ia alia. Anknil ei
tiu blankiupulinoestasbona.au?

Err6l jut eszernbe.ugye meg nem ismerik az emberitest r6szeit

eszperint6ul?Tov6bbnem halogatjuka dolgot.Fogadjdkel t6lem
ezt a kis listdt. Nem kell mindjdrt megtanulni"El6g, ha most
azonnalcsak a kijelott szavakatsaidtfti6kel. Tess6k.Bonvolu!

Az emberi test -

Agv - cerbo alsz6r- kruro

agyh6rtYa- meningo alsz6rcsont- tibio
ajak- liPo,suPra.kaj fels6l6bszdr- gambo
malsuprallpoj -
altest zubventro,abdo'
-
alkat staturo meno

150
arc - vizalo Garat - faringo
arc6l- profilo gerinc--spino
arcfintor- grimaco gerincoszlop- vertebro
arckifeiez6s- mieno -
gege laringo
arcvon6s- trajto gyomor - stomako
6gy6k- lumbo
6ll - mentono Haj - haro
6llkapocs- makzelo hajzat- hararo
haldnt6k- tempio
has- ventro
Baiusz - lipharoi hashdrtya- periloneo
bark6- vangharoi h6t - dorso
b6l - intesto hdtgerinc - spino
boka- maleolo -
homlok frunto
borda- ripo h6nalj- akselo
b6r - halto, epidermo
ldrg - n.-o
in - tendeno
Comu - femuro
fny - dentkarno,gingivo
csont - osto
izom - muskolo
csontvdz- skeleto
iz0let- artiko
der6k- talio

K"t - brako
Eml6 - mamo kebel- brusto
epe- galo keresztcsont- sakro
6r (tit6-)- arterio k6z - mano
6r (vissz-)- vejno k6lditk- umbiliko
6rz6k- senso(ni havaskvin k<inyok- kubuto
sensojn) korom- ungo
I
Lapocka- skaPolo
Fei - kapo l6gcs6- traheo
fejtet6 - verto l6p- lieno
fog - dento
fogazat- dentaro Mei - hepato
fiil - ordlo mell- brusto
fiilcimpa- orellobo mirigy- glando

151
 Nyat - kolo szdjpadlSs- palato
nyakszirt- nuko -
szemh6j palpebro
nyel6cs6- ezofago szemolcs - veruko
nyelv- lango szemoldok - brovo
-
szervezst organismo
Or". - vango
orr - nazo Talp - plando
orrcimpa- nazlobo tenydr- manplato
test - korpo
Por. - kartilago toka - submentono
pulzus- pulso tompor (csip6)- kokso
pupilla- pupilo torok - gor0o
trirzs - trunko
Ran.- sulko tiid6 - pulmo
receh6rtya- retino
Uii - fingro
Saror - kalkano
sz6j- bu3o Mlr - Sultro
s:zem- okulo vel6 (a csontban)- medolo
szak6ll= barbo vese- reno

Elmulattukaz id6t, munk5rafel!

fnt6zztik el gyorsanaz -a6-,,gebek6pz6t"6s a fi' ,,gazemberk6p-

26t". Nem l6gb6l kapott dolgok ezek,hanemolyan nyelvijelen-
s6gek,melyektobb indoeur6pai nyelvrejellemz6k.N6zztikel6sztir
a geb6ket,illetvea lovakat.Mint tudjuk, a 16eszperant6ulGevalo.
Arra a l6ra,amelynekcsaka csontja6s b6revan,azt mondjuk,hogy
Gevala6o - gebe.Ennekmegfelelden:

domo - h{z doma6o- kalyiba,visk6

poeto- kolt6 poetaeo- ffizfapo6ta
skribi- irni skriba6i- firkdlni
kanti - 6nekelni kanudi - kornyikdlni
rigardi- n6zni rigardaii- bdmulni,bambdn
n6zni
peti - k6rni petaei- kunyerdlni

152
Ondll6anada- hitvdny
a6ajo-vacak,lim-lom
Az -ae-ut5k6pz6mindig a krilsSre vonatkozik.Ezzelellent6tes
fogalmattakara fi- el6k6pz6.Mondjukvan egy nagyonj6 megje
len6sfi,j6 fel6pit6s( ember, aki viszont sz6lhiimos, csirkefog6,
szem6t,piszokalak,sz6valgazember. Eszperant6ul fihomo.
A fi- mindigerkolcsimegvet6st fejezki.
fidomo - bUntanya fibu$a- szennyes sziij0
fikomerco - zugkeresked6 fiprclo - aljas,trflg{r besz6d
Ondll6anfi * Pfui
fia - alias
Miira el6g is ennyi rosszb6l.N6zztinkinkdbbegy kis tr6fiit. A i6
eszperantista a viccet,s6t megis jegyzi.
elolvassa

Du amikinoj renkonti$as sur la strato.

Kien vi portas tiun grandan torton?
Al la sekretariino de min edzo.
eu 3i havas eble naskifrtagon?
Ne, sed 3i estas tro svelta.

IKl
Ia, I e, vi oftedonacas
torton?
153
 I)/
\-P+J

a
\
\
\

l "

,l',ii
, t r , 11\' l

I'li,,,
1 l

er nnGe.lo
- Kial vi kria6as? Cu vi ne vidas, ke nun okazas la Sanfo?
 DEK*
m SESA
MARDO TAGO
A vonat, a morzsadsa s6tart6

Egy vonat osszedllftd#hoztribb dologra van 52iilsfg. Az egyik

legfontosabba kocsi vagy vagon. Csindljunk most kiv6telesen
eszperant6vonatot. Ez a legegyszerfibb.
\ragono- vagon,kocsi vagonaro- vonat

Az ar- ut6k6pz6, (mi nevezziikvonatk6pzdnek,hogy jobbm

megmaradjon benn0nk) a gy0jt6nevekk6pzds6reszolg6l. Ondll6
lelent6searo - csoport, are - seregesen,ari$i - csoportosulni.
Egy ilyen csod6latossz6cskasegfts6g6vel m6g az erddtelepit6sis
konnyenelv6gezhet6 feladat.
arbo - fa arbaro- erd6
vorto - sz6 vortaro - sz6tdr
-
homo ember honraro- emberis6g
besto -6llat bestaro- Sllatvil6g
gpzeto- 0js6g gazetaro- sajt6
haro - haj hararo- hajzat
-
nr6o felh6 nubaro- felh6zet
-
amiko bardt amikaro- bardtikor
Tomegdvel lehetnem6ghasonl6p6lddkatirni, ami nemis maradel,
de ez0ttalonok fogjdk kitaldlnia magyarjelent6st.Ne feledj6k,
hogy a siilt galambm6g mindig nem tud repi,ilni.
kamparo, plumaro, esperantistaro,6afaro,libraro, infanaro,pro-
verbaro,man$ilaro,kanaro,kolegaro.

155
Mi jut eszukbea morzsasz6r6l? Biztosannem az, amire most
6n gondolok. Vegytink mindenesetreegy kenyeret (pano),6s
vdgjunkbel6len6hiinyszeletet.Biirmennyireis tigyesekvagyunk,
n6fr6nyszemmorzs2(panero)mindigkeletkezik.Az -er-ut6k6pz6
nagyonszdpenkifejezia keny6r 6s a mor-
jelentds6ts hasznSlat6t
isa viszonya.Ennekismeret6ben nemokoz probl6miita kovetkez6
k6pzettszavakmeg6rt6se, sem.
illetvemegfejt6se
sablo- homok sablero- homokszem
tairo - t$z fajrero- szikra
penso- gondolat pensero- gondolatszildnk
ero - pardny,r6szecske, ereto- morzsal6k
porcika,elemirdsz

Taldljukki!
mono - monero,ne$o- neQero, polvo- polvero,ligno- lignero,
grandaj
El malgrandajakverojfariQas riveroj,programo- prog-
ramero.

Mi a v6lem6nyiik? Mi sz0ks6gesegy eszperant6s6tart6hoz?

Uveg,f6m vagy mfianyag?Vitro, metaloaU plasto? Egyik sem!
El6gmagaa s6.
salo- s6 sahrjo- s6tart6
-
sukero cukor sukerujo- cukortart6

Az -uj k6pz6t legtaldl6bban,,tart6ly-k6pz6nek"

nevezhetn6nk.
-
On6ll6anegy6bk6ntujo tartdlyt jelent. p6lddk:
Tov6bbi
plumujo-tolltart6 monujo- p6nzt6rca
-
inkuio tintatart6 abelujo- m6hkas
-
banujo ftird6kdd

Megiegyz€s:
Az -uj- k6pz6nekvan m6g k6t mdsikjelent6seis, de ezek egyre
jobban kimenneka divatb6l.Csupdnaz6rt emlitem meg, hogy
iatrat a fejl6d6sirdnydt.(Egyfogalomnakegy k6pz6felelienmeg!)
Nos, az -uj- k6pz6velfejezt6kki r6gebbena fdkat a gytimolcsvagy
a viiag neverOt'pomo pomuio(almafa),piro - piruio (kortefa),

156
rozo - rozujo (r6zsafa).Ezeketa fogalmakata moderneszperan-
t6ban mdr osszetettsz6valjelolik. Pomarbo- almafa,pirarbo-
kortefa, Cerizarbo- cseresznyeta. Az'ui- k6pz6t haszndltdk m6g
orszdgokjelz6s6reis (Bulgarujo- Bulgiiria,Francuio- Francia-
orszdg,Hungarujo- Magyarorsz6g,l de ezt kiszorftottaaz -io k6p-
26. Ezzelk6pezziikma mdr az orszdgokat6saz-ui'alakcsak r6geb-
bi kiadvdnyokban fordulel6. Tess6kn6hdny p6lda:
Hungario Svedio
Germanio Norvegio
Mongolio Italio
Francio Jygoslavio
Hispanio Cehoslovakio
Meksikio Egiptio
Indonezio Etiopio

Ugye milyen neh6z? Gondoljanakegy kicsit a n6met nyelvre,

ahol olyan egyszerfiminden,hogyaz embermegegyh6t utdnsem
Nagyonmegsaindltam
tudja hovd tenni az orsziigokat. most Onti'
ket. Egy ilyen s6st6mautiin nagyonj6l fog esnin6hdnyizletesebb
falat.

En la sciencalaboratoriounu eksperimmtamuso dirasal la alia:

- Kiel mi vidas,vi dikiEis.Sainevi vivasbone...
- Nu jes. Mi sukcesisdresi la'scienculon,kiu pri mi okupiSas.
Kiomfoie mi suprenkurassur la ftupetaro, li donasal mi pecon da
froma4o.

Taldljuk ki a ftupetaro sz6jelent6s6t!

!!

La fianeo skribas leteron al sia fianeino somerunanta 6e

Balatono:
,,...pro Vi, mia dol6a, kara, mi estuspreta por 6io. Mi tranalus
la oceanon, riskus la e€afodon, ensaltusla akvofalon Niagaro.
P.S. Dimanee, se ne pluvos,mi nepre vizitos.Vin."

La junedzinoprovassian bankostumon,starifiasantail siaedzo

kai demandas:

157
 - Kion vi opinias pri mia bankostumo? Cu ti ne estaskiel
poemo?
- Cu poemo? Tio estas kelka troigo. Gi estasmaksimume
afbrismo.

- Kiaf vi ploregas? - demandaspatrino sian filon.

- Ve" ve, ve, patro volis enbati najlon kaj surbatis sian fingron
per la martelo.
- Kai 6u pro tio vi ploras tiel amare?
* Komencemi ridegis.

Nagyoni6, hogy a slrdsndltartunk, mert ez kittin6 alkalom,hogy

tink a Iegfontosabbi nduIatszava
megismerkedj k kal.

Ah! Ha! ah! Nu! nos

Stop! Halt! dilj! Ho! oh!
Ei! ei! ejnye! Dis! oszolj!
For! el! Fi! pfuj!
Viw! 6ljen! uf! phu!
Ek! fel! Do... teh6t
Halo! hal16! Oho! oh6!
He! h6! Brave! brav6!
Hop! hopp! Hu$! hess!
Bis! hogyvolt! ehe! ehe,
meg6rtettem
Ho ruk! h6rukk!
ek do! rajta!
Hun! hurrd!
antafren! el6re!
Jen! ime!
Hei! hej!
AdiaU! lstenveled!
lstenOnnell eitl csitt!
Ve! jaj! hit! pszt!
Nu... n4... Help! segits6g!

158
Hagyiuk m6g egy kicsit szabadldbonaz indulatainkat,6s tanul-
mdnyozzuk szenved6lyesena kovetkezdsz6szedetet.

A szervezetmfikrid6se,
-
6llapotok, cselekv€sek

Funkcioj de la
organismo,statoj, agadoi

Atuoni - dormi megf6zni- malvarmumi

dlmodni - sonQi felejteni - forgesi
6julni - sveni fel6bredni- vekili
6sitani - oscedi felgyogyulni - resan(ii
f6lni - timi
Beszdlni - paroli
botlani - stumbli fogyni- malgrasfii
fulladni- sufokfri
Gsettinteni(nyelwel)- vizbeff lni - droni
klaki
csuklani- singulti Gondolni- pensi
gyalogolni- piediri,mardi
Dadogni- balbuti gyotr6dni- turmenti$i
dideregni- frostotremi
Habozni - heziti,SanceliQi
Em6szteni- digesti
hallani- aidi
emldkezni- memori
hfzni - grasi$i
enni - man0i hdnyni- vomi
6hezni- malsati hogyl6t- farto
6lni - vivi
6nekelni- kanti lzzadni- Sviti
- $tna
6p, eg6szs6ges ideges- nentoza
-
drezni senti
6rteni- kompreni Jajgatni - vei,veadi

Faini - dotori Kif icamftani- elartikigi

fdzni- malvarmi kopaszodni- katuili

159
 kohogni- tusi sziilni- naski
konnyezni- larmi szagofni,szagot|rezni-
kopni- sputi,kradi - flari

Latni - vidi Tapintani- palpi

- spiri
l6legzeni terhes- graveda
k{pni- pa3i terhess6g- gravedeco

Megf iatalodni- rejuni$i Llndorodni- naUzi0i(pro)

meghalni- morti
megsuketrilni - surdifii Mj,ioni - akusi
-
m e g v a k u l n ib l i n d i $ i vak- blinda
vdsni- agaci
Nern. - muta ng6s- sangcirku
vrSrkeri lo
nevetni- ridi viszketni- juki
n6zni- rigardi
nyrigni- Qemi

6n.ror, - konscio
tudatdra6bredni- konsciiQi
feleszm6lni - rekonsciiQi
-
oriilni loji
6sz - griza - me-
Agyhdrtyagyulladtis
6sztilni- grizi$i ningito
osztonos- instinkta asztma- astmo

Pistogni- palpebrumi
prjpos- $iba Baranyhiml6- variolo
nyomordk- kripla betegember(n6) - malsa-
n u l ( i n ) op, a c i e n t o
ptiffedni- SveliQi
b6na- paralizita
btiskbmorsiig * apatio,sple-
Raccsolni- kartavi no
- tremi
remegni - tumoro
daganat
$ut"t - surda
- suferr
szenvedni -- d!abeto
Cukorbetegs6g
-
szepl6s lentuga - degenerinta
csenevtisz
- soifi
szomjazni -
csfrz reUrnattsmo

16CI
Elmeueteg(n6)- frenezul- kirit6s- ekzantemo
(in)o kolera- frolero
zavar- dispepsio
em6szt6si
epek6- galStono L,it - t"bto
(n6)- maniul(in)o
eszel6s ldzas- febra
l6gcs6hurut - traheito
?
Fejfdjiis- kapdoloro
fek6ly- ulcero Mellhdrtyagyulladiis- plefi-
f6lrebesz6lni- deliri rito

Natnru. - influenco
Garatlob- faringito
genny* puso Orbiinc - erizipelo
gennyes - pusa
-
gorcs konvulsio,spasmo - akno,pustulo
Pattands
gorv6ly- skrofolo
gtim6k6r- tuberkulozo Rar. - kancero
gyermekpara lizis- poliomi- rtih- skabio
elito,polio (infanparalizo)
gyomor6g6s - pirozo
-
Serv - hernio
gyulladiis inflamo
sipoly- fistulo
gyfilni- pusi6i - ftizo, atrofio
sorvadiis
- kapturno,sveno,
sz6dril6s
Haldokolni- agonii vertigo
hSlyog- katarakto
has(b6l)fdjdalom- koliko Tatyog - furunko, karbun-
hasmen6s - lakso kulo
-
heveny akuta tetszhaliil- asfiksio
hurut - kataro tifusz - tifo
htilye- idioto ti.id6gyultadds- pneUmonio

ldegf6jdalom- neUralgio Ur.og - gangreno

-
idrilt kronika
Viittotaz- malario
Jilrv6ny - epidemio v6rhas-- disenterio
vorheny- skarlatino
Kanyar6 - morbilo
kel6s- absceso Zuz6dds- kontuzo
'!61
Az 6semberis ember,6s ne 6rtsiik f6lre a dolgokat! .

Arr6l van sz6, hogy a homo a pra- el6k6pz6 hozz6ad6#val

6talakul6semberr6, vagyisprahomolesz.En el is nevezn6mezt a
k6pz6t 6sember-6s d&nagyapa k6pz6nek. N6zztik meg, mik6nt
kell alkalmaznunk:
homo - ember prahomo- 6sember
arbaro- erdd praarbaro- 6serd6
-
avo nagyapa praavo- d6dnagyapa
nepo- unoka pranepo- d6dunoka
prapranepo- iikunoka
onklo - nagyb6csi praonklo- dddnagYb6csi
tempo - id6 pratempo- 6sid6
On6ll6an:praa - 6si
praulo- 6s

Fejtstikmega kovetkez6rij szavakatlehet6legsz6t6rn6lk0l!

la prahejmode la hungaroj,prahistorio,pradelo,pratipo, fabelo
pri la praknabo,praepoko,prafiSoj,praelemento,prabesto,prapat-
prakomunismo,prabirdo,prahungara,
rino, prage'rmana, pralingvo,
prapopolo,pramondo.

T6rjiink rd most a f6lre6rt6sekre!Tudjuk, hogy a kompreni ige

arra val6, hogy valamitmeg6rtstink. Van viszontegy csodi{latos
el6k6pz6(mis),amit akkor kell hasznSlni, amikorvalakirosszul,
hib6san hogy
csin6lvalamit.lgy mdrvil5gos,

kompreni- drteni miskompreni- f6lredrteni

konkludi- kovetkeztetni miskonkludi- t6vesenko-
vetkeztetni
klarigi- magYardzni misklarigi- f6lremagYardz-
ni
citi - id6zni misciti- t6vesenid6zni
gvidi - vezetni misgvidi- f6lrevezetni
pa$i- lepni mispa$i- rosszull6Pni,f6l-
rel6pni
uzi - hasznSlni rnisuziion - vissza6lni
vmi'
vel

162
 On6ll6an:misa- t6ves
mise- t6vesen,
helYtelentil,rosszul

Most pedig nagyon kdrem Onoket, ne miskomprenula sekvontain

vortojn! Szeretn6mm6g egy kicsit megdorgiilniaz arra 6rdemes
egy6neket,mert 6ppenf6ltiton vagyunk,6s sokanilyenkor szeret-
n6nekvisszafordulni.Mdsr6szt pedigvannakemberek,akik a dor-
g6l6s hatds6raintenzfvebbentanulnak. Sz6val, Feri, Lajos 6s
karcsi!Trehdnym6donnemlehetnyelvettanulni!Milyenjellemfi-
ek vagytokTi, ha megsajdtmagatokatis becsapidtok?Vigydzza-
tokl lgy nem lesz eredm6ny!Ha nernvagytok k6pesekarra sem,
hogy az eszp€rant6nyelwel elb6niatok,akkor adi6tokel az osszes
nyelvkonyveiteket,sz6tdrakat,6s vegyetekraita sort. Tij6l jdrtok
a s6rrel,az er6semberekpedigprofit6lnaka kiinyveitekb6l.Ga-
rantSlnitudom nektek srdcok, hogy m6s nyelvekkelsem lesz
szerencsGtek. Vegyetek p6ld6t a Gizir6l. Nem 6rt mindenben
egyeta m6dszerekkel, m6giskipr6bdlia.6s nagyonv6pen feitS-
dik. Aki mer az nyer! Vesziteninagyonneh6z!Ahhoz kiilonleges
rdtermettsdgkell.

16 Erted Jen6?

163
JF^/ MIUAVAS !
sE Vt ELt.fcis,
KAKOMTUAL
raGt $rA8!
 fr
MERI?
REDO
DEKSEPA
TAGO
100 sz6 egy ora alatt!

A cim nem ut6pisztikus,hanemnagyonis reiilis.Szeretn6kvii-

lasztadni arraa k6rd6sre,hogy mik6nt lehetmegtanulnisz6zsz6t,
mondjukegy6ra alatt.Az els66slegfontosabb, hogyne magoljunk.
Enneknincs6rtelme.Az els6l6p6saz,hogykiviilasszuk a megfele-
16mennyis6gfi sz6t.Ez t<irt6nhetegyszerfien a sz6tiirb6l,vagyvala-
milyen gy0jtem6nybdl.Most kiv6telesen az iillatvildggalkapcsola-
tos t6mdt viilasztottam(mivel ez kcivetkezik). Ja, igenl Elfelej-
tettem mondani, hogy egy kicsit moh6 term6szetfivagyok,6s
100 sz6 helyettv6letleniilkett6szdzatviilasztottam.
Ez nem baj, mert legal.ibbmegldtjuk a m6dszertmfikod6skoz-
ben, olyankor,amikor padl6ignyomtuk a giizpeddlt.Fr6di.vedd
visszaaz ir6nyielz6t,mert m6r r6genelindultunk!
Els6 l6p6skt6ntm6rjtik fel a megtanuland6anyagot. Osszuk
mindjiirt k6t r6szrerigy, hogy valamilyenm6don megjeloljrikaz
egyik rdszt.Aldhrizhatjukpl. azokata szavakat, amiketa legfonto-
sabbnak6rzrink.

165
 Allatvil6g-
k,
Eml6siik,halak,cs0sz6m6sz6
rovarok-
madarak,
Bestaro
Mamuloj,fi$oj,
reptilioj,birdoi,insektoi

4,., - '.to csibe- kokido

6llat - besto csiga- lirnako,heliko
csik6 - 0evalido
&cilus - bacilo cslz- frigelo
bagoly- strigo cs6ka- monedo
ftilesbagoly- gufo cs6tdny- blato
- bakterio
bakt6rar.inn csuka- ezoko
- rePtilioj
barorn- bruto csfsz6m6sz6k
barsrnfi- kortbirdo
Dargzs - vespo
b6b (6llapot)'- krizalido daru- gruo
b6n6ny* $afido
denevdr- vesperto
b6ka- rano
- bufo diszn6- porko
varangyosb6ka * apro
- vaddiszn6
bibic vanelo -
d0vad rabbesto
bika- virbovo,tafiro
birka - 3afo Eb, kut}a - hundo
bivaly* bubalo eg6r- rnuso
bogdr* skarabo elef6nt- elefanto
bolha- pulo 6l6sdi- parazito
borj$ - bovido
borz - rnelo Farkes- lupo
bogoly- tabano fdcaar- fazano
boldny* bizono,uro fecska- hirundo
fdreg- vermo
Gapu *- $arko fiahordd- didelto
ceth,rl- baleno fogoly- perdriko
cinege- paruo f6ka - foko
caholry- zibelo - naitingalo
frilenniile
csaicgdnY - najtingalo furj - koturno

166
GahmU - kolombo kam6leon- hameleono
galandfdreg - tenio kanca- 0evalino
g6cs6r- viranaso kandfr - virkato
gerlice- turto kappan- kapono
g6m(k6csag)- ardeo karvaly- nizo
giliszta- vermo kdnya- milvo
g6lya- cikonio
god6ny- pelikano k6rdsz- karaso
godolye- kaprido kecsege- sturgo
gor6ny- putoro kecske- kapro
gfndr - viransero kecskebak- virkapro
gyfk - lacerto kecskeanya - kaprino
gyongyty0k- numido -
kesely0 vulturo
klgy6 - sorpento
Hal- fifo 6ridskfgy6- boao
halikra- frajo kop6 - Sashundo
hangya- formiko kdrisbogdr- kantarido
harcsa- siluro krokodil- krokodilo
harkdly- pego kukac(sajtban)- akaro
hattyri - cigno kutya - hundo
hering- haringo kuvasz- gardhundo,Safist-
hermelin- ermeno hundo
herny6- ra[po kuvik - noktuo
h6jatolyv) - akcipitro I
Leopdrd - leopardo
hi6na- hieno
lepke- papilio
hiriz- linko
l6gy- mu3o
hdd - kastoro
liba - ansero
holl6 - korvo
16- Eevalo
horcsog- harnstro
hrll16- arnfibio - kato
[VEacska
rnaddr- birdo
..!6uorurr*as- alko maiom- sirnio
juh * Safo malac- porkido
mo!'rnota- rnarmoto
K.* - anaso nnedve- urso
kakas- koko medvebocs - errsido
kakukk - kukolo meny6t- mustelo

r67
m6h- abelo sirmiiny- emberizo
m6kus- sciuro kerti sirm6nY- hortulano
moly- tineo siiska- akrido
moszkit6- moskito sereg6ly- sturno
sirSly- mevo
Nytil - leporo s6lyom- falko
h6ziny0l- kuniklo s0g6r- Perko
- erinaco
OroszlSn- leono s0ndiszn6
osztriga- ostro szaik6- garolo
szalonka - skoloPo
Ok6tt.tt - regolo -
szamdr azeno
iiszv6r- mulo
6z - kapreolo szarka- Pigo
szarvas- cervo
Pacsirta- alafido szf - anobio
papagei- papago sz0nyog- kulo
patk6ny- rato
p6rduc- pantero Teh6n - bovino
pSva- pavo tekn6sMka- testudo
pinty - fringo tengelice- kardelo
pi6ca- hirudo tetfi - Pediko
p6k - araneo teve - kamelo
poloska- cimo tigris - tigro
ponty - karPo t6kehal- gado
poszdta- silvio tticsok- grilo
poszm6h- burdo
Urn" - zizelo
pulyka- meleagro
Rar - kankro Vad5llat - sovaSesto
vadkan- apro
tengerirSk- omaro
varjf - korniko, frugilego
rig6- turdo
feketerig6- merlo ver6b - Pasero
- oriolo vidra- lutro
s6rgarig6
- vipera- viPuro
r6ka vulPo
viza(hal)- huzg
rovar - insekto - ruQgorQulo
vorosbegY
rozmdr- rosmaro
Sakdl- Sakalo Z*r^- zebro
sas- aglo zerge- fumo

168
 Az els6 olvasdssordnmindjdrtkihullanaka nemzetkoziszavak,
mefyek minden nyelvben egyformlk: larvo, bakterio, baleno,
elefanto, parazito, fazano, foko, pelikano, hieno, koko, hamele-
ono, karaso, bodo, krokodilo, leopardo, moskito. leono, papago.
pantero, pavo. omaro, insekto, rosmaro, Sakalo, tigro, vipuro,
zebro. Els6 r6n6z6sretehit 27 sz6 miir ki is esett! Nincs benna
sz6szedetben a kovetkez6n6hdnysz6,de ezt is biztosmeg6rtjrik:
!irafo, orangutango, rinocero, h ipopotamo.
Ezt kovet6enn6zztikmeg,hogyvannak-ek6pzett,illetveosszetett
szavak. Vannakbizony!Hiszenmdra cim isaz:
besto- dllat,bestaro- dllatvildg.
kortbirdo (korto - udvar,birdo - maddr)
Safido($afo- birka,Safido- bdrdny)

Figyelem!Az -id- ut6k6pz6velleszdrmazottakat, ut6dokat k6pe-

z0nk:re$o- kirdly,regido- kirdlyfi,ievalo- 16,ievalido- csik6.
Ondl16 ido - szrilott,leszdrmazott,
jelent6se: ut6d.
bovo - okor bovido - borjd
-
koko kakas kokido - csibe
urso - medve ursido - medvebocs

A hfmnemrjdllatokat a vir- sz6cska(viro - f6rfi) hozzdadd#val

fejezzrikki:
virbovo- bika virkato- kandrjr
viranaso- gdcs6r virkapro- kecskebak
viransero- grindr
Mds (mdr ismert) k6pz6kkel is egy seregdllatot k6pezttink:
kaprino - kecskeanya,n6st6nykecske
bovino - teh6n
Gevalino- kanca
kokino - tyrik (nemszerepel
a listdn)stb.

169
Egyre nehezebbszdmon tartani, hogy hdny sz6t ejtetti.ink ki
m-egint.Az 6sszetettszavakaz6rt esnekki nagyonhamar,.mert
6s valanelyik rdsz6tbiztosanismerjflk m6r kor6bbr6l:
hos-szriak,
kortbirdo
rabbesto
gardhundo
Safisthundo
ru$gor$rlo tru$' + 9or0' + ul + o)
sova$besto
virbovo
A szovegkiivetkezd Sttanulmdnyoz6sa sordn azokat a szavakat
piplliuf.-f.i,amelyeket valamilyen m6s okb6l (m6sidegennyelvb6l
irb'' nyrfuekb6li, illetve kor6bbi tanulm6nyainkb6l ismergnk.
Aiitor'ezzel is megvagyunk, akkor megn6zz0k, hogy mi maradt'
A fele6ltal6bankiesik.
Az igazitanul6stezutdnkezdj0klMindentosszekapcsolunk vala-
riurl. A galambof megiegyeztiik a a
s0ltgalambr6l,. mCsik sz6'
val ismeriiinkegy tOzm6nOast, a harmadikkal esetleg egy tr6f6t,
ti6l6rt, verset,iib., az elefdntot az egdrrelegyutt tanuljuk meg.
Az al6bbiakban bemutatokegy ilyen dtf6stil6st. Besto- magyarul
bestia,Te v6n bestia!bacilo - ez nagyonneh6zsz6, mert magya'
,ui niritrtnak hlvi6k, strigo - bagoly, Bagoly mondia verdbnek'
iagi-iiiyfeiA. Aieni at aieno riproGasmalsaQon. Azt a mindenit!
Ehheza monddshoz semmikozea strigo'nak.Nembail Pontaz6rt
l"gyitt megl
'Wi* Van m6gegym6sikmonddsis,ez lehet,hogyj6 lesz'
-bagolynak-sdlyomfia.
lrtu a Ne naskasporko leonidon, nek
[orniko aglido-n.bruto - barom, a brutdlisr6leszembe iut. Rano-
iitr, u Edkaemberspanyolu!:hombre.rana.A baka mindig a
piirhyeOt vdgyik. Rano ed en palacosopiraspri.mar6o.Kie ain
rano iras, 0i Ciam mar6on sopiras. A kciz4piskolainyelvoktatds
6iiin vai i Oef, fenekdnCt.- !-a mezlernejalingvoinstruadoestas
kiiuasl subla pugode rano.fafo- birka,safesekvila anta[iranton,
'Birka'm6doi -
XAyeti a kost, Rigardi stulte kiet $afo Birka
uemekkel bdmu!, skarabo* bog6r, Bogarasember. Li havasrnu$
jegyez meg.
ojn en la cerbo.Azt a mindenit!Az embermindigrndst
rini urit akar.csigavdrl Majd a csiga mindent elint6z! Lirnako
_ riigr, csigatassddggat._ per helika irado. csigavcr!* Trankvi,
t16ntuii cd;a - Sarko-" $arko estasgranda,tre manlavidakaj dan-

170
$ra marfi$oatingantagis 7 metroj da longo.Cu vi sciaskiajn den
tojn havasla Sarko? Mia edzino havaskoldenonel Sarkodentoj,
kiujn mi a0etispor Si en Sudameriko.

Ezzel a m6dszerrelhaladjunk tovdbb. Eml6kezziinkl,,Ha szAz

formdjCtismereda meglepet6sszer0
tSmaddsnak,te mindiga sz6z-
egyediketalkalmazd!"N6zz0kakkor meg a pacsirtdt.AnUOot

Aladdon afrdasmi denove"..

Denovemi forgesispri I'
birdeto kara. Ho printemheroldo,
sonoru plu per gaja trill
(pet6fi:Liberokai amo
Tradukis:KolomanoKalocsay)

A tanuldsnakegyik rn6dja,hogy ktllonfdleszempontokszerlnt

csoportosftjukaz dllatokat: vaddllatok,hdzi6llatok,k6tldbfak,
n6gyldb0ak, ragadoz6k, mindenev6k. Afrik6ban6lnek,csakAuszt.
r6lidbantal5lhatdkstb, Tegytnk fel k6rddseketlP6ld6ula hav*
runknak. Cu vi estasazeno? Alljunk ki b6trana v6lem6nyiink
rnellett. Ludoviko, vi estas la plej granda inter Ciuj azenoj!
Azeno - szamdr.

ttl6zz0kmeg, hogyanvdlaszola kovetkezdk6rd6sreElvira Lippe!

Kion Satasla birdoj?

Ci.koniokaotasranojn,
sedgarolo6atasglanojn.
Musojnvigle6asasstrigo,
krudainovojntrinkaspigo.
Jen,hirundoflugassage,
kulojn glutas6iutage"
Grajno!nserdasemberizo,
Sturn' sopirasje 6erizo.
Kardel'sensemigas kardon
Kaj paruofrandaslardcn.
Viglealcion,kaj laro
fi$ojntirase! la maro.
Se ne estasla sekreto-
klon $ataspasereto?

ennberizo- hds6rrn6ny iardo- szalonna

sturno- sereg6ly aleiono- j6gmaddr
kardo- bogdncs $aro- sirdly
kardelo- tengeiic

171
Ne feledjiik el nagy betfikkel rdlrni valami kem6ny kartonra
annaka d 6llatnaka nev6t,amit sehogyan semtudunk megjegyez-
ni. fegyr.lkezeketfeltijn6 A
helyre. kilincsre egyet
is akaszthatunk
Az Ot-orszem (regolo)sz6t nem kell megtanulni!,K6pze-ldFr6di!
Azaz rigybuzg6bezs6m6ga Kion Satasla birdoj? cimriversetis
megtanu-lia. fuOoO mit, Glzik6m? En ink6bbaz osszefrigg6seket
kutatom.

Emberek,dohidk el a kalaPdcsot,
sziinetettartunk!

de m6g
A sztinetbennyugodtanelmondhatj6ka v6lem6nyiiket,
ide
figyelienek egy f6l pillanatig.

Homoj, forfetu la martelon, ni faros patlzon!

anekdotojn!
BonvoluaUskultila sekvontain

Akcidento
- Sinioro doktoro, lignosplitopikipis en mian langon'
- Kiel tio povisokazi?
- Botelo da viskioelfluissur h plankon'
K\(tr(ss{(\ssqss{s(ss

- Mia edzo min forlasis antai dek iaroi - rakontas siniori'

no Muskat - al sianaibarino.
- Sed vi havasia kvar etain infanoin!
- au ies.sciu,-detempo al tempo li venasheimen sin ekskuzadi.
rssss(ss\{((\ssss{

Fabrikdirektorononi demandas,kiel fartas lia ftleto. Li diras

fiere.
- M povas konstati, ke li evoluasdinamike.Lail la nunaprime-
zuro Ii eitas12 procentoin pli pezakai 2 procentoin pli longa,ol li
estisen la respektivaperiodo de Ia pasintaplaniaro.

172
Van-em6gk6pz6az eszperant6nyelvben?
Vanbizony! Ndzzunkmegndhiinyat!

retrospegulo-visszapillan-
t6ttikor
retroiri- visszafel6
menni
retrorigardi- visszan6zni
retropaii- visszal6pni
retrofleksi- hdtrahajlitani
retrokuplo-visszakapcsol6s
retroiro- hdtramenet(g6p-
kocsindl)
retroveturo- hiitramenet
(g6pkocsindl)
retrobremso - kontrafr6k

-ec-,,sz6ps6g
-k6pz6"mi n6s6g,tu Iajdons6gkif ejez6s6
re

bela- sz6p beleco- sz6ps6g

bona- j6 boneco- j6srig
homo - ember homeco- embers6g
homeca- embers6ges
besto- 6llat besteco- besteca- dllatias
amiko - bariit amikeco- bardtsiig
amikeca- bardtstigos
(ami-
ka - bardti)

-ing-,,kardhiively-k6pz6"

glavo- kard glavingo- kardhtively

kandelo- gyertya kandelingo- gyertyatart6
SraUbo - csavar Srafibingo- anyacsavar
-
cigaro szivar cigaringo- szivarszipka

Tudjdk,hogy a cigarettamit jelent?

CIGAREDO
ClGAREDINGO - cigarettaszipka

Ne feledjrik,hogy az ingo - hiivelyolyan tart6t jelent,amibena

sz6banforg6 tdrgy nincsteljesenbenne.

173
-ism-izmus-k6pz6
A nev6benisbennevan. mint a tobbi nyelv'
Ugyanrigyhaszndliuk,
ben.

socialismo militismo
oportunismo carismo
marksismo-leninismo Gperantismo
furnalismo anglismo
kubigsnO germanismo

€stro parancsnok6s vezet6-k6pz6

urbo - vdros urbestro- polgdrrnester

laboro - munka
polico - rend6rs6g
lab,oreio- rnfihely
regnc- dllam,orszdg
$ipo- haj6
laborestro* munkavezetd
policestro- rend6rfdnok
laboreiestro- nnrihelyfdnok
regnestro- dllamf6
- haj6skapitdnv
Sipestro

Sndff6an:estro* vezet6,vez6r,f6nok, parancsnok

estraro- vezet6seg
strarano - vezetdsegitag

lkfeg;egyz6s:
Ki sejtette,hogy a magyarvdrossz6 el6gg6j6 bar6t#gbanvan az
eszperantourbo-val. Gondoliunk csak az interurbdn telefon-
beszdlget6sre!Na ugye;egyszerfiitt minden,csak6szrekell venni.

174
fr
iiUNGARA vIVo estasclumonata kulturarevllode liungaraEspe-
runto- Asor:ic.ii aperassurentute240 grandformatai. kclorejiust-
ritaj pa$ojclurniaro, publikigantene nur irrt*ormojnpri FIunga.rio.
seddonantegf,avan ateritonankairai la csperantokultr;rc.

,faraborto: 65 lorintoj por lrungurlandanojkttj 7g forintoj :;t:r,i sbo-

nus'ginpor viai eksterlantiajgearnikaj"
Nepre faru tion! di estasbelegadonaco por esperlntisto.
iiUNGARA vIVo estasclumonata kulturarevllode liungaraEspe-
runto- Asor:ic.ii aperassurentute240 grandformatai. kclorejiust-
ritaj pa$ojclurniaro, publikigantene nur irrt*ormojnpri FIunga.rio.
seddonantegf,avan ateritonankairai la csperantokultr;rc.

,faraborto: 65 lorintoj por lrungurlandanojkttj 7g forintoj :;t:r,i sbo-

nus'ginpor viai eksterlantiajgearnikaj"
Nepre faru tion! di estasbelegadonaco por esperlntisto.
EN METEOROLOGIAINSTITUTO
- Elinlo, ni Povu: fari mor96
ekskuFon...'S"ali,l.,:9!*r-lti"

}I
//\
b
zffi
D*-
-
-n-)

1\
X,'
*X
r:t rr{l
R$
\
5,r
\ .\'
r*
 B DEKOKA
"f,aAno TAGO
A 16nyerit, az elef6nttrombitdl, a kacsapedighdpog

N6zztikmeg,hogy igaz-emindezl Ezzelaz egycsapdssal egyb6lk6t

legyetiittink agyon,mert iitism6teltinkvalamita tegnap elsajdtf-
tott szavakb6l,6s ragadrdnk valami rlj is.

Vo6o de bestoj -

La abelo, burdo, vespo, muSo zumas. - A mdh, poszmdh, dardzs,

ldgy ztig.
La azeno, kapro, $afo, kapreolo blekas.- A szarndr,kecske,juh,
az b6g.
Ia cikonio klakas. - A g6lya kelepel.
La eevalo henas. - A 16 nyerit.
L^aelefanto trumpetas. - Az elefrint trombit6l.
La kato miafias. - A macska ny6vog.
La kako l<okerikas.- A kakas kukorekol.
La kokino klukas.- A tyf k kotkoddcsol.
La kokido pepas. - A csibe csipog.
La koruo, korniko grakas. - A holl6, varid kdrog.

177
La kolomborukulas.- A galambbfg.
l-a kukolokukuas.- A kakukkkakukkol.
La hundo, hieno, iakalct boias. * A kutya, hidna, saMl ugat'
La lupo, leono hurlas.- A farkas,oroszldnordft, tivolt'
La meleagrogrululuas.- A pulyka karattyol.
La mevo krias. - A sirdlY kidlt.
La muso cincas. - Az egdr cincog.
La alaUdo,najtingalokantas.- A pacsirta,ftilemiile 6nekel.
La porko, apro gruntas.- A disznd,vddiszn6 rdfdg.
La pigobabilas.- A szarkacsorog.
La grilo Sirpas.- A tiicsOkciripel.
La pasero,vanelo kvikas.- A verdb,bibic csiripel.
La kanario,turdo (merlo kaj oriolo) fajfas. - A kaniri, rig6,
(fekete- 6s s6rgarig6)fiityi.il.
La turto kveras.- A gerleturb6kol.
La anaso kvakas,- A kacsahdPog.
La anserogagas.- A liba 96909.
n-a strigo, gufo ululas. - A kuvik, bagoly huhog.
La urso grumblas. - A medve dcirmdg.
La rano kvakas. - A b€ka kuruttyol.
l-a serpentosiblas. - A kigy6 sziszeg.
La akcipitro, vulturo kritas. - A hCia, keselyil viiiog.

A mai feladat k<innyenteliesithet6

L-ahodia[ataskoestasfacileplenumebla.
Hdt persze,hogy konnyen.Az cbl'ut6k6pz6 a titka az eg6szfela'
datnak.Nevezztjkezt ,,lehet6s6g'k6pz6nek"lOlvassuk ki a k6pz6s
receptj6ta kovetkez6P6lddkb6l:
plenumi- teljes(teni plenumebla.- teljes(thet6
-
manli enni man$bla - ehetd
-
trinki inni trinkebla- ihat6
-
legi olvasni legebla- olvashat6

Az eszperant6nyelvben annyira szabdlyosminden, hogy meg'

k6rem Oniiket, feleits6kel teliesena kiv6t6lekokoztakellemstlen
eml6keiket.Koncentr6ljanak inkdbb arra, hogy mi ninden fejez'
het6 ki egyilyensz6segftsdg6vel. Ezt tanuljukmegl

178
manleblafungo - ehetdgomba
facileplenumeblate*o - krinnyenteljesfthet6feladat
eble- tal6n,lehet6leg
eblemi iror en la Erperanto-klubon - tal6nelmegyekazeszperant6
klubba
eblo - lehet6sdg
ebligi- lehetdvdtenni
kiel ebleplej rapide- a lehet6leggyorsabban
ebla - lehetsfues
malebla- lehetetlen
Mi proyas ed la maleblon a lehetetlent is megpr6b6lom
Transla limo! de eblo - a lehetetlens6ggel
hatdros
Havaseblecon,ke - megvana lehetds6ge, hogy...
I-andode senlirnajebloj * a korldtlanlehetds6gek hazdja

Gyakorldsc6ljdb6ltaldliukkl, vagysz6tdrsegftsdgdvel fejtstlkrneg

a kovetkezdndhdnycbl- k6pz6velalkotott kifejez6st.
Froblemo nur internacie sofvebta" nevenkeblaarmeo. travidebfa
vitro, neiegcblaskribo, nekredeblaafero, netacigeblelabari" ebieao,
videbleca,brul igebtamaterialo, kamparebla.

A feladatteliesfthstdsdsdt dolgosemberekblztosftidk
[-aplenumeblecon de la taskocertiga$
laboremajhomoj.
A dolgos ernberekigazdnrneg6rdemlik,hogy ondl16k6pz6jlik
legyen.Mindjdrt be is mutatom:
iabori - dolgozni labororna* dolgos
dorm! - aludni dormema- 6lmos
senti - drezni sentema- 6rz6keny
danki - koszonni dankema- h5l6s

A p6ld6kb6l l6that6, hogy a hajlamos#gkifejez6s6re

szoigdl,
6n6lldjelentdse:oma- hajland6
emi - kedv6neklennivalamihez.

Fordftsukle a kovetkez6kifejezdseketl
Eksplodema virino, produktema tero, sentemaanimo, inventema
iunulo, kaleremaedzo, babilemaamikino, batalemahomo,li estas
drin kamuIo, maIatentema.

179
Megjegyz6s:
Ha valamineka kedvel6s6r6l van sz6, akkor nem az +ma hanem
az -ama(ami - szeretni) sz6t haszndliuk'Hasonlitsukosszea
muzikema6s muzikama szavakat. A muzikemaazt jelenti, hogy
- de lehet,
zen6l6srehajlamos,mig a muzikama zenekedvel6, -
hogy 6 maga nem zen-6s2. Nagyon fontos sz6 a GASTAMA
venddgszeret6.Tanuljuk meg!

Figyelemrem6lt6 a krivetkez6k€t ut6k6pz6('ind- 6scnd-)

atenti- figYelni atentinda- figYelemre

admiri- csod6lni
bedafiri- sain6lni
plori - sirni
la[di - dics6rni
ridi - nevetni
m6lt6
admirinda- csod6latra
m6lt6,bdmulatos
bedailrinda- sajniilatos
(bedairinde=sajnos)
plorinda- siralmas
tafidinda- dics6retrem6lt6'
dics6retes
ridinda - nevets6ges

Tiu 6i gravatagorestospor mi 6iammernorinda.

Lia ridindecosuperas0ianimagon.
Magyarul-and6, -end6 (elv6gzend6) csakcnd- vagyis
eszperant6ul
osszeezt a k6t hasonl6k6pz6t!
farenda.Ne t6vessztik
fari - csindlni farenda- elv6gzend6
skribi- irni skribenda-megirand6

Aliai ekzemploi:farendalaboro,sekvendaekzemplo,la pagenda

la frazo
surb est.r maigranda,tiu letero estastuj respondenda,
estaskompletigenda jene,alproprigendaivortoj'

J6b6l is meg6rt a sok,6s f6 a vdltozatossiig. Kor6bbanm5r be-

nk J tOtOralzinevekrdl.Ezek elsaidtitdsa
sz6lgettri prob-
nem.ok-o-z-
l6mit, mivel teljesen nemzetkozi szavakr6lvan sz6. Miisr6szt
viszont nagyonj6, ha az embertSjekozottaz adott idegennyelven
a foldrajzinevelidolgdban.Ezdertilki egy6bk6nt abb6la besz6lge-
t6sb6lii, amelyegylleOt arc0,bazedovos szemii6ridsihentes(aki

180
sz6rakozottsiigiSnak iildozata volt) 6s Gorcsevlvdn kozott zajlik le
Afrikiiban, egy sivatagiidegenl69i6s er6dben.
- Mi estas Boisson -- respondis la buiisto ul Goreev. - Kiei
oni nomas vin?
Gor|ev ne fatis la tiaspecain demandoin.
- Mia nomo estas Tintoretto - respondis li, lailkutime tui kai
stulte.
- Hm... povas esti, ke mi iam aildis pri vi.
- Mi estas pentristo.
- Jes, mi memoras! De kie vi estas?
- El Cinquecento.
- Cu tiu estas ie, en Savoi.a?
- Jes, Eta vila$o inter Avignon kaj Toulon.
* Mi scias... mi scias... unu el miaj parencoj tie logis... en la
proksimo... Tie estassimila vilapo, tu ne?
- Ha jes, Quattrocento.
- Jes, ttu. Ct havasaran$an stacion. Tie vivis unu el miai paret
coi, maldika homo, li estis skribisto.
- Ahal Mi konas lin! ! Cu Petrarca?
- Lia nomo komenci$askun 8...
- Botticelli.
- Jes, povas esti...
- Kompreneble! Sandro Botticelli! Kion faras nun la oldulo?
- Marfailmpipain.".
- Tiu estasli! Mia bona amiko!

(Fragmentoel la libro de Rejtd Jen6:

,,La afitoje dekkvarkaratoj")

Vortoj

buGisto- hentes,m6szilros skribisto* ir6

tiaspeca- ilyenf6le olda- iireg
lafikutime- szoktisszerint rnar$aUmpipo - tajt6kpipa
tuj - azonnal simila- hasonl6
stulte- ostobdn aran$astacio- rendez6
parenco- rokon Pi{lYaudvar

181
Fosstlasode la mondo
Elb6nunka foldraizi nevekkel! Ez k6t m6don lehets6ges. Az
egyik az, hogy megvdsiiroliuka konyvesboltban a Pontlaso de la
mondo cimfi zsebatlaszt,6s dttanulmdnyozzuk. A konyvecsk6t
egy6bk6nt1971-benadta ki a csehszlovdkKartogrdfiaiInt6zet.
Nagyon hasznosseg6deszkoz lehet egy eszperantistakez6ben'
Azo'k szdmdra, akik nem tudtdk beszerezniezt a konlvecsk6t
adok
r6vid osszefoglal6t a legfontosabb foldrajzi nevekr6l6s ki-
El6szor
fejez6sekr6l. nlzzik meg a tartalomiegyz6ket:

EN}.IAVO
2 Anta[parolo
3 Klarigojde la sirnboloj,Horzonoi
4 Nordakai sudastelfirmamentoi
5 Terglobo- fizika mapode la hemisferoj
6 Terglobo- politikamaPo
7 Efiropo- fizika maPo
7a Gibraltaro
I E&ropo- politikamapo
8a Normandaiinsuloj
I Britio, lrlando
10 Andoro, Belgio, Francio, Hispanio, Luksemburgio,Mona-
ko, Nederlando,Portugalio,Svisio
10aAcoroi
11 Alstrio, Cehoslovakio, Fed.Resp.Germanio,GermanaDem.
Resp.,Lihten$teino,OkcidentaBerlino, Pollando
12 Albanio, ltalio, Jugoslavio,Malto,Sanmarino,Vatikana
Fiegno,
12aPoaebenaio
13 Bulgrio, Grekio,Hungario,Rumanio
14 Danlando,Finnlando,lslando,Norvegio,Svedio
14alslando
15 Sovetunio
15aKrimeo
15b Baikalalago
16 Sovetunio- eUropanordo
16aUralo

182
17 Sovetunio- eUropasudo
17aTranskaUkazio
18 Azio - fizikamapo
18aHongkongo kaj Makao
18b Malakamarkolo
18cCipro
19 Azio - politikamapo
19aSudaHindiokaj Cejlono
19b LevantenajStatoj
20 Cipro, lrako; lrano,lzraelio,Jemeno,Jordanio,Kuvajtio,
Libanio,Omano,Saudarabio, Sirio, Sudjemeno,Turkio
20aTurkio
21 Afganisano,Birmo, Cejlono,Hindio, Laoso,Maldivoj,Pakis-
tano, Tajlando,VjetnamaDem. Resp.
21a Bengala ebenaio
22 Filipinoj, Indonezio,lGmbofo,Malajziq Singapurio,Vjetna-
ma Resp.
22a Javo
22bFilipinoj
23 0inio, Mongolio,Nepalo
24 Japanio,KoreaPopoldem.Resp.,KoreaRespubliko
24aTaivano
25 Afriko - fizika mapo
25a Niladelto kaj Suezakanalo
25b Kanariajinsuloj
26 Afriko - politikamapo
26aTuniziokaj orientaAlQerio
27 Al$erio,CentafrikaResp.,Cadio,Riopiq Gabono,Jemeno,
Kamerunio,Kenjo,Kongioor. (Braz,l,Libio, Maroko,Ma&ri-
tanio,Somalio,Sudano,Sudjemeno, Tunizio,Ugando,Unui-
QintaAraba Resp.
27a Yerdakabaj insuloj
28 Dahomeo,Eburbordo,EkvatoraGvineo,Gambio,Gano,
Gvineo,Liberio,Malio,Ni$erio,Ni$erlando,Senegalio, Slera-
leono,Togo,Voltio
29 Bocvano,Burundo,Gabono,Kenjo, Kongiook. (KinS)., l-e-
soto, Malaga$aResp,Malavio,MaUricio,Rodezio,Rvando,
SudafrikaResp.,Svazio,Tanzanio,Ugando,Zambio
29a Maskarena insularo

183
30 Nord- kaj Mezameriko- fizika mapo
30a Usono,pacifikabordo
31 Nord. kaj Mezameriko- politika mapo
32 Kanado,Gronlando
32a Vankuveraregiono
321,SanlaUrenca rivero
33 Usono,okcidenta parto
33a Fanamakanalo
34 Usono, orienta parto
34a -lavajainsularo
35 Barbado,Dominika Resp.,Gvatemalo,Haitio, Honduro, Ja'
majkc. Kostariko, Kubo, Meksikio, Nikaragvo,Panamio,
Salvadcro,Trinidado
35a Kubo
35b iilalgrandaj Antiloj
36 Sudameriko - fizika kaj politika mapoj
37 Botivl*. Brazilo, Ekvadoro, Gvajano,Kolombio, Peruo,Trini-
'''enezuelo
dado,
38 Cilio, Paragvajo,Urugvajo
Arger','.:rro,
3E;, i-aplataj Statoj
39 Ailstnciic- fizika mapo
3.Qi'olovzelando
40 Aist*:f i'r kaj Oceanio- politika mapo
40i' i'lovkaledonio
40i,.i'isioj
40c iiamoo
40rr Tahito
41 Cirkai,polusajregionoj
Flegistro

jelek megdrt6s6hez
Fi6hdnyfr.li:'rsabbkifejez6saz *gy*zmeinry*s

de iirto - dliam f6'

fref{,lrbo konrti'Lreiafervojo - 6pitds
viirosa alalt illd vastit
senrdependa :,:eto-- iugget- tunel* - alagtit
ien dliarrr per$ipatransportadocle
a!iajteritori*i - mdsterrlle- trajncj (trairropramoj) -'ro-
tek natszdllitds haj6val{komP
fervojo - vc::'-rtak Pal)

184
 Sipvojoj(distancoper km)- sezonarivero- idSszakos
titvonalak (ttivol-
haj6zrisi foly6
sig km-ben) kanalo- csatorna
Statlimo - dllamhatdr lago- t6
limoj de federaciajStatoikai sezonalago- id6szakos t6
de sovetajrespublikoj- szo- -
mar6o mocs6r
vets6gidllamok6sszovjet glaciego - jdgmez6
koztdrsasiigok hatdrai koralai rifoj - korallzdtonY
-
disputatajlimoj vitatott alto superla marnivelo-
hatdrok tengerszint feletti magas-
limoj de naciajparkoj - sag
nemzetiparkokhatdrai profundo- m6lys6g
limoj de armistico- fegy- horzonojde la mondo- a
verszrinetihatdr viliigid6z6n6i
montaroi- hegys6gek sun-sistemo - naPrendszer
montar8eno - hegyldnc -
planedo bolyg6
-
montverto hegycsrics oceanojkaj maroi - 6ced-
basregiono - m6lyfold nok 6stengerek
plataio* fennsik ekvatoro- egyenl(t6
baseno- medence oceanajfluoj - 6ceiin!dram-
dezerto- sivatag latok
kaskado- vizl6pcsd insulo- sziget
akvofalo- vizes6s duoninsulo - f6lsziget

Vdgjunk a dolgok kczep6bep es n$zztlk meg, hogy mi'i irnak

pciclSulMagyarcrsziigr6ilPrdbdljuk meg6rteniaz egyes;rairakat
I
a szcvegosszefr.rgg6sekb$i

r-lunicAnlc
Magyar f,.idpkrlz:d:sasag,Jji)SC kr:':2,itJ 336 000 kti'. i il';'i,:':.
popo Ideni a &:r;rti a resPub I t!,.c

".i' ::-
j e g y e ), ' " a j
, ' i i i f f i i i r i . ; t r " a d i v i C a ; i ! ' - i e p a ; " t e i - * e n t{or n
r;r: de ;;rcefr.rrbo.
* i : i i , " i ; * : B u c l a p e d tioB u c l a p e s t i) , 9 5 1 5 2 1 ! o 0 .{ 1 9 6 5 } - ; , ? J
u r b c j { 1 S 6 5 ,p e r m i i l o 0 . } 1M i s k c l c , 1 7 0 , D t b r e c e n1 4 8 , t : i l r l , - t j ,
Szegeil115, Gycir 71, Kecskendtfi7, Szombathely59,'1.,,'ti1::':iflfa
59, Nyiregy hAza57,Szolnok 56,5z6kesfeh6rv6
-d6k6scsaba r 56, H6dmez6v6sdr'
neiy S+, 54, Kapowfir 48, Sopron 44, Eger 42, Cq'
r6d 38.
M o n o: forinto = 100 fileroi.
E k o n o m i o: industriakaj agrikulturalando.I n d u s t r i o:
reprezentas64o/o de la naciaenspezaro, cefe nutraioj,masinoi kai
teicsaioi. M i n a d o (1965.per mil t): brunarbo27.075 (Tata-
30%);nafto 1802 (Lispe),tergaso1107 mln. da m3,.bauksito1478
(Bakonykai montaroV6rtes),mangano 45.
P r o d u k ta d o: (1965,per mil t): fero 1588,Stalo2520 (Duna
fijvdros)afuminio58 (Ajka, Inota,AlmSsf0zit6)vino, 2425 mil hl,
konservaiojde fruktoj. kaj legomoi,sukero465 mil t, agrikulturaj
ma$inoj,traktoroi, vagonoj, metaltrandajmaSinoi,kotonteksaioj
324 mln.da m2.
A g r i k u l t u r o : l a k u l t i v a tgar u n d ok o v r a p
s l i o l 6 0 % d e l as u -
ma land-areo: en EUroponur Danlandohavas altan procenton. pli
R i k o I t o (1965.per mil t): maizo3578,tritiko 24y'.3,helianto
j
75, vinberoi, tabako, terpomoi, sukerbetoU52, arbofruktoj,
legomoj,
B r e d I O o [pet mil kapoj]:porkoj 6963, $afoi4300, bovoi 1964'
T r a f i k o: fervoioi8805km, Sosepj 29246 km, navigeblairiverci
1229km, danubafloto 120 mil KRT;
E k s p o r t o: maSinojkaj instalaioi3S,So/o, nutraioj kaj brutoj
26,2%,brulaioikai krudmaterialoj 21,8o/o, konsumvaroi 13,5%'
f m p il r t o: tcruOmaterialoj kaj brulaioi 70,7o/o, nutraioi 19,2%'
konsumvaroj6,4o/o.

Oceanoikai maroi

Atlantika oceano Jona maro

Pacifikaoceano Mediteraneamara
Hinda oceano Blankamaro
Arkta oceano Barentsamaro
Nigra maro Karibamaro
Balta maro Beringamaro
Nlordamaro Rufa maro
Adriatika maro Japanarnaro

186
Riveroj
Volgo, Danubio, Uralo, Dnepro, Dono, Rejno, Elbo, Vistulo,
Odro, Nevo,Sejno,EUfrato,Gango,Amudarjo,Misisipo-Misuro,
ktp.
Urboj
Londono,Madrido,Romo,Parizo,Berlino,Budape$to, Bukare$to,
Ateno, Barcelono,Milano, Vieno, Varsovio,Napolo, Munheno,
Torino, Prago,Berlino,Bruselo,Beogrado,
Marsejlo,Kopenhago,
Amsterdamo,Kolonjo,Genovo,Lisbono,Stokholmo,Roterdamo,
Dublino,Helsinko,Krakovo,Dresdeno, Moskvo,Havano,Novjor-
ko, VaSingtono,
ktp.
Montoj, montaroi, vulkanoj
Karpatoj, Alpoj, Balkana rDntaro, Pireneoj,Uralo, KaUkazo,
Atlaso, SaharaAtlaso, Altajo, Himalajo,Roka montaro,Andoj,
Kordilero,Vezuvio,Fuiisanoktp.

Sufiee! El6g!
Rem6lem,siker0lt el6rniezzela foldrajzileck6vel,
hogyfelkeltsem
az 6rdekl6d6stegy szaknyelvir6nt. B6rmilyenfurcsdnis hangzik
mindez,ilyenekis ldteznekaz eszperant6ban. Megemlften6m,hogy
legkonnyebbena foldrajzi t6m6r6l tudunk beszdlget6st folytatni.
Ha kedvrikvan,gyakoroljunkegy kicsit,6smondjunkHANGOSAN
(Nefriunk!) n6h6nymondatot.P6ld6ullgy:
Mi vivasen Hungario.
Cu vi iam estisen Krakovo?
Mia amikino veturosal Havano.
Cu vivolus rigprdiVezuvion?
Kiel platis aI vi h Japanamaro?
Kiamvi vidisunuela Nigranmaron?
Kiaj urbojn vi konas apud Danubo?
La aviadilo flugis super la Pireneoj.
Pasintjareni estisen la Balkanamontaro.

18 Ha nem lmsauiljuk izmainkat,

akkor azok visszafejl6dnek.
Igy vaa ez a nyelvtadissol is

187
- 6 i t i e o k a z i si a m i s k o m p r e n o , '

mi venis estingi falron...

 ru
VET{D-
REDO
DEK-
IYAU,A
TAGO
Megstitiiika pecseny6t

Az -aj- ut6k6pz6 segfts6g6vel f6rk6zhetiink hozz6ahhoz a bizo-

nyos pecsenyfhez.A k6pz6valamilyencselekv6s vagytulajdonsdg
konkr6tmegnyilvdnul5sdt jelzi.M6gdlmunkbansefeledj0kel, hogy
az -aj-mindig konkr6t. N6zztinkrd p6lddt!

rosti - stitni rostaio- s0lt

pentri - festeni pentrajo- festm6ny
malagrabla - kellemetlen malagrablajo - kellemetlen_
seg
cirkaU- konil cirkafiajo- k<irny6k
glacio- j6g glaciaio- fagylalt

Ehet66llat vagy anyagoknev6vela bel6hik k6szftett6telt jeloli.

ovo - tojds ovajo - tojCs6tel
porko - diszn6 porkaio - hentesdru,disz-
n6s6g
bovo - marha bovaio- marhdb6lk6sztilt
6tel

Taldljukki a kovetkez6szavakjelent6s6t!
man$aio,trinkaio, dol6aio, nutraio, araneaio,infanaio, gluaio,
jungaio, aio, sensencajo.
Mi lehet a k6pz6k utols6 mohik6nia?
Term6szetesenaz iz6, vagy hogyhfvjdk.Hasonl6anaz el<iljdr6khoz
a k6pz6kkozott is van egy hatdrozatlanielent6sfi.
umo - iz6,hogyhfvidk umi - izdlni
lgazijelent6s6nek p6lddkb6l6rthetitik meg
l6nyeg6tterm6szetesen
legjobban.
akvo - viz akvumi- ont<izni
-
folio lap foliumi - laPozni
-
popolo nep popolumi- ben6pesiteni
aero- leveg6 aerumi- leveg6ztetni,szell6z-
tetni
plena- teli Plenumi- teliesiteni
buio - szdi bufumo - szdjko#r
Aliaj ekzemploi:
mastrurni- gazd6lkodni flankumi- oldalog
kolombumi- turb6kolni krucumi- keresztrefesziteni
proksimume - koriilbeltil radumi- ker6kbetorni
brulumo - gyullad6s Stonumi- megkovezni
amindumi- udvarolni palisumi- kar6bahfizni

Divenukion signifas!

cerbumi,faldumi,ombrumi,kolumo,manumo,kvaronunii,pen-
dumi.
figyeljiik megaz osszes
Ndzziinkmeg ism6t n6frdnyanekdotSt,6s
el6fordul6k6pz6ket.

Direktoro dins al rekcixtro:

- sinjoro lGrek, mi avertasvin: se vi ne volasskandalon"ne flanku-
mu 1irka| frafrlino Lakatos"
- Ho, sin.iarodoktoro, mi certigasvin, ke mia edzino tute ne estas
faluzema.
- Sedm! estas!! i
I-a edzoestasgrandalibro-amiko. Kompreneble,ankarien la ,,tago
de la libroj" li uzasla okazonpliFandigi sianbibliotekon kvankam

190
la libroj jam apenail havaspor si lokon en la logejo. Lia edzino
akceptaslin dramavode:
- Ci tio ne daiirosplu. Elektu: ThomasMannail mi!

Kuracisto gvidas sian aiton malregule. Policano lin haltigas, petas

lin pri lia veturlegitimilo. Cio Ci dailras longe, la kuncisto sen-
pacienciQas:
- Se vi min ne haltigus, mi jam delonge estus en ta hospitato.
- Nu, vidu, mivin petas. Vi povasdo esti al mi et ttanka.

.liiijiin vel0nk a piacr4ds nbzen kiiriil!

Annyi biztos, hogy rengetegvirdgot6s gyi.im<ilcs<it

l6t. A sz6kincs
egyik legfontosabbr6sze, hogy ismerjrik a t6mak6r<ikszavait.
Ndzztjkdt a mell6keltlistdq,6s
csaka kijeloltszavakat
tanuljukmeg.

Nriv6nyek-
Fdk, viriigok, gytim<ilcs<ik,
ftivek

Vegeaioj
Arboj, floroj, fruktoj, herboj

Ah. - pomo bogdncs- kardo

ftonya - mirtelo bogy6 - bero
dnizs- anizo bojtorjSn- lapo
6rpa- hordeo bon - pipro
burgonla - terpomo
BaU - fazeolo,fabo bfza - tritiko
bab6r- ladlro bfzavir6g- cejano
bambusz - bambuo btikk - fago
-
barack abrikoto (kajszil bi.ikkony- vicio
6szibarack- persiko brirok- cikulo
bel6ndek- hiskiamo
birsalma- cidonio Cett. - beto
bodza- sambuko citrom - citrono

191
csal6n- urtiko gytik6r- radiko
- Gerizo gyongyvirdg- konvalo
cseresznye
gytmcilcs- frukto
Datolya - daktilo
dinnye- melono(gdrogl H.gyr. - bulbo,cePo
sirgadinnye- sukermelono hajdina,tatdrka- Poligono
di6 * nukso,juglando harangvirSg - akvilegio
doh6ny- tabako h6rsfa- tilio
dudva- sarkaio hindr- fuko
Egttt - groso looly. - violo
eper,szam6ca- frago
6benfa- ebono Ja.int - hiacinto
6gerfa- alno jdvor-,juharfa- acero
j6zmin- iasmeno
Fa - arbo jegenye,nyfirta - PoPlo
fagyongy- visko
fah6j- cinamo Karal6b6 - napo
falevdl- folio kal6sz- sPiko
feny6 - abio kam6lia- kamelio
erdeifeny6- pino kankalin- Primolo
lucfeny6- piceo kapor- kaPoro
vdr6sfeny6- lariko karfiol- florbrasiko
bor6kafeny6- junipero kat6ng- cikorio
fokhagyma- ajlo k6ka- iunko
folyondSr- konvolvulo kdposzta- brasiko
ffi - herbo kdsa- ka6o
f0ge- figo k6v6- kafo
t$z - saliko kender- kanabo
k6kusz- kokoso
Gabona - greno koml6- luPolo
galagonya- frangulo korpa- brano
gesztenye(vadl - kaStano kok6ny- prunelo
gesztenye- marono konkoly- lolo, agrostemo
gomba- fungo koles- milio
gubacs- gajlo kom6ny- kumino
gyanta- rezino(term6k) kdrisfa- frakseno
gyom - sarkindaio kiirte - Piro

192
kukorica- maizo nyfrfa - betulo
Len - lino
Oleander- oleandro
lencse- lento orgona- siringo
levendula - lavendo
lidn (fut6nov6ny)- liano Putant. - plantajo
l i l i o m- l i l i o paprika- kapsiko
kardosliliom - irido paradicsom- tomato
l6here- trifolio pffrdny - filiko
M"g (vet6) - semo p6lnn - palmo
ma9{kem6nyh6jf)- kerno petrezselyem- petroselo
mag(term6s)- grajno pitypang- leontodo
makk- glano platdn- platano
puszpdng - bukso
maldta- malto
mandula- migdalo
maszlag- daturo Rebarbara- rebarbo
rnazsola- sekvinbero repce- kolzo
m6k - paparc repk6ny- hedero
m6lna- frambo retek - rafano
mdlyva- malvo rezeda- rezedo
feh6r mdlyva- alico r6pa- rapo
meggy- grioto s6rgar6pa - karoto
mim6za- mimozo vihiisrdpa - beto
mirtusz- mirto ribizke- ribo
mogyor6 - avelo ricinus- ricino
moha- musko rizs- rizo
moszat- algo rozmaring- rosmareno
must6r- mustardo rozs- sekalo
r6zsa- rozo
Nadragulya- beladono 6szir6zsa- krizantemo
narane -oranfu
ndrcisz- narciso Saftita - salato
nefelejcs- miozoto,nefor- #fr6ny - safrano
gesufloro sds- kariko
n<iv6ny- vegehio, kreskaio - akonito
sisakvi169
ny{rta - poplo -
s6ska okzalo
rezg6nyfirfa - tremolo spdrga- asparago

193
spen6t- spinaco teafa - tearbo
szeder- rubuso torma - kreno
szeder-(eper)fa- moruso tiik - kukurbo
szegffi- dianto tiilgy - kwrko
szegfrlszeg- kariofilo tulip6n - tuliPo
sz6na- foino Uuotr. - kukumo
szilfa- ulmo
szitty6 - iunko Vota - levkoio
sz6l6- vinbero vir6g- floro
- vito
sz6l6vessz6 Zab -aveno
Tapl6 - tindro ztilds6g- legPmo
tatdrka- Poligono zuzm6- likeno
tea - teo zsdlya- salvio

Mit csiniliunk ezut6n?

Olvassanak ujsdgotl Olvasni,olvasni6s harmadszoris olvasni!

CVUitt.""f ti niinOent!Gygitsdka.kozmonddsokat, a sz6l6sokat,
i
, hrlnoro, kifelez6seket, iolitikai fordulatokatstb. Gyfiits6ka
iOuiOit6r"f"tis! A legfontosabb a
rovidft6sek ktivetkez6k:

N.B.- notu bone- megjegYzend6

n-ro-numero-szdm
p. - palo - laP,oldal
p.a.- per adreso- cimdn,cimdvel
p.k. - post Kristo- Krisztusutdn
pt. - po3lkarto - levelezdlaP
pm. - poitmarko - Postab6lyeg
Prof- profesoro - tandr
proks.- proksimume- megktizelit6leg, kb'
- -
P.S. postskribo ut6irat
-
Ptm. - Posttagmeze dAlutdn
P.V. - PlenaVortaro - az eszperantdteljesszdtdra
Red.- redaktoro- szerkeszt6
resp.- respektive- illetve, illetdleg
rim. - rimarko - 6szrev6tel
S-ano- samideano- eszmetilrs

194
S-ino- sinjorino - asszony
S-ro-siqioro-rir
t.e. - tio estas- azaz
t,n. - tiel nomata- ilgynevezett
trad. - tradukinto - fordit6
vd. - vidu - ldsd
vol. - volumo - kcitet
z- - Tamenhof- Zamenhof
a.K. - antaUKristo - Krisztus
ef6tt
Ak. - Akademio - akaddmin
anst. - anstatail- helyett
i.-cirkaile-kb.
det. _ delqito _ delegiitus
ekz.- ekzemple_ p6ld:iul
est.- estimata- tiiztelt
in&. - inpeniero _ mdrnok
kdo - kamarado- ervtiirs
ktp. _ kaj tiel plu _ stb.
bb. _ taboristi _ munkds

Gy0jthetjrik a fontosabb nemzetkoziszervezeteketis. Mindenes

f0zet0nkbenkulon fejezetetis kijel<ilhetrinkezek r6sz6re.Ha van
hely,akkor mCrbe is irhatunkn6hdnyat.

thuifintaj Nacioj ([JN ai ttNO)

Asembleode UN
sekretcrto
Konsiliode Sekureco
Komisbno por Homajrajtoj
I nternaciaAgentejode Ato m-Energio
VarsoviaFakto
NATO-*Organizaio de Nordatlantika
Traktato
EilropaEkonomiaKomunumo
Eilratom- EilropaKomununrsde Atom-Enersio
EfiropaAsocio de l-ibera Komerco
Araba Liga
Organizaiode Afrika {Jnui$o
Interparlamenta Unio

Tovdbbij6 gyfijtdget6stkfvdnoki

H} Mdrta, ez neked is sz6l!

195
,rlilll,
,,

\1.

D o o
b a
 20 DUDEKA
SABATO TAGO
M6giselb6nunka sz6kinccsel!

Ha valaki esetlegagg6dott emiatt, akkor most nyugodtan fizze el

az aggdlyait,6s kapja tollv6greaz utols6 t6makor szavait.Nem kell
egyszerre megtanulni mindet, hanem csak a legfontosabbakat.

Asviinyok -
Kovek,6rcek,dsviinyterm6kek,
elemek

Mineraloj
Stonoj,ercoj,mineralaioj

Al.b,irtror - alabastro br6m- bromo

achiitk6- agato b r i l i 6 n-s b r i l i a n t o
agyag- argilo
arz6n- arseno Cint - zinko
aszfalt- asfalto cinn,6n - stano
arany- oro - glimo
csilldm

Bi.rrt - bismuto Driigak6 - gemo

borostydn- sukceno
b6rax- borakso Eztist - ar$ento
bronz - bronzo 6rc- erco, minaio

197
Fer - metab l\lldrvany - trnrmoro
foncsor- amalgamo m6sz- kalko
foszfor - fosforo
Ndtriur - natrio
Gali.ro - vitriolo nikkel- nikelo
gipsz- gipso nitrog6n- azoto
gr6nit- granito
gy6m6nt- diamanto On; - ot"o
gyongy- perlo 6lom- plumbo
onyx - onikso
Habk6 - SaUm6tono
op6l- opalo
homok - sablo
6pium- opio
horgany- zinko
hidrog6n- hidrogeno 6zon- ozono

Joo- iooo Prr. - ardezo

piit - spato
Kavics,kovak6- siliko platina- plateno
kdmfor- kamforo
kdtr6ny- gudro Re. - kupro
k6n- sulfuro
kinin- kinino Sdrgar6z- latuno
korall- koralo smaragd- smeraldo
koksz- koakso s6 - salo
k6zet- Stonaio,Stontavolo sz6n- karbo
k6olaj- petrolo sz6da- sodo
k6sz6n(Ston)- karbo szublimdt- sublimato
kr6ta - kreto szurok- peOo
kvarc- kvarco
Timso - aluno
Lazurk6 - lazur$tono top6z- topazo
l6va- lafo t6zeg- torfo
l0g - lesivo zat{r - zaliro

Mell6kelekegy viccet is, mert vtiks6g lesz a viddm hangulatra

mindjdrt. Miel6tt azonbanhozzflkezden6nekaz olvas6shoz,iqyez'
z6k meg j6l, hogy legfeljebbh6rom ismeretlensz6t tal6lhatnaka
vovegben. Otiist adhat magdnak az, aki minden sz6t ismert,

198
n6gyestaz, akinekegy sz6t kellett megn6znie,hdrrhastaz akinek
kett6t,6smegfelel6taz, aki h6romismeretlensz6ttal6l. Cstiggedni
viszont nem 6rdemes.Fogadjuk meg, hogy az6r,tis v6gztlnkaz
eszperant6val.

Sanig rimedo
Du amikoi renkontiSas.
- Kio al vi, kara? Kial vi faras tiel acidan mienon?
- Lasu min tankvila. Mi havas teruran dentodoloron.
- Cu dentodoloron? Hireail mi mem havis dentodoloron, mi
iris hejmen al mia edzino, kisis fin dufoie kai tui 6esismia dento-
doloro,
- Mivin petas,dir4eu via edzino nun estasheime?

30 sz6 naponta!
Ez is egy m6dszera sok koztil. L6nyegeaz, hogy minden nap
megbirkdzunk 30 sz6val.Probl6m6tmaximumaz okozhatcsupdn,
hogy mib6l vdlasszukki ezt a 30 sz6t. Ne torj6k feleslegesen
a fe-
jiiket! ltt a megoldds.
Az al6bbiakban
megadom a mindennapi6let-
ben haszn6ltleggyakoribb600 sz6t.Az6rt csakhatsz6zat,mert ez
6ppenel6g.N6gyszdzatmdr 0gyis ismernek,6s a hdtral6v6tiz nap
alatt a hatszdzsz6 k6nyelmesen megtanulhat6. Csaksemmiizga-
lom! A felsoroland6szavakfele mdr ismer6s,6s ez6rt nem napi
hatvanatkell megtanulni,hanemcsak harmincat.Semmis6gaz
eg6sz!Egy kis akarater6kell hozzd.Ez minden.

Aeeti - vdsdrolni.:i akvo- viz

adreso- cfm alia- mdsik
aero- leveg6 alta- magas
afabla- kedves,nydjas ami - szeretni
afero- 0gy,tdrgy ambaU- mindkett6
agi- cselekedni amiko- bardt
aQo- kor amuzi- mulattatni
akcepti- elfogadni-, animo- l6lek
akompani- elkfs6rni ankaU- is,szintdn

199
ankorail- meg brako- kar I
aperi- megjelenni I brili - f6nyleni,stitni (nap)
apetito- 6w6gy brui - zajt csindlni r
arbo- fa bruli- 6gni
armeo- hadsereg bruna- barna
arto - mfiv6szet bu$o- szdj
atendi- v6r:ni butero- vaj
atenti* figyelni i
atingi- el6rni Celo - c6l
aU- vagy centro- kozPont
a U d -i h a l l a n i certa- biztos
aUskulti - hallgatni;- cifero - sz6m(iegy)
aUtuno- 6sz : cigaredo- cigaretta
avo- nagyapa A,
l,.'ambro- szoba
Capelo- kalap
Babili - csevegni Oar- mert,mivel
baldail- nemsok6ra
6efo- f6nok
bani- ftiroszteni &mizo - ing
banko- bank desi- megszfinni
bati - 0tni devalo- 16
batali- harcolni ' 6ielo- 6gbolt
bazo- alap
6u - vaion? :
bela- sz6p
benko- pad
besto- dllat Danci - t6ncolni
bezoni- sz0ksSge lenni danki- koszonni
valamire dato - kelet,d6tum
bildo- k6p dauri- tartani(id6)
bileto- jegy decidi- elhat6rozni
birdo - maddr dekstra- iobb
blanka- feh6r demandi- k6rdezni
blonda- szdke densa- sfir6
blovi- f0jni dento - fog
blua- k6k devi- kelleni
bona- i6 deziri- kiv6nni
bovo - szarvasmarha dika - rastag,ktlv6r

200
diligenta- szorgalmas fero - vas
diman6o- vasdrnaP felida- boldog
direkti - irdnYitani fenestro- ablak
1
diversa- ktilonboz6 fermi - becsukni,zilrni
diri - mondani festo - tinneP
do - hdt, tehdt fidela - hfi
dol6a - 6des filo - fia vkinek
doloro - fSjdalom fini - bev6gezni, befejezni
fingro ujj -
domo - h6z
donaci- ajdnd6kozni fi$o - hal
doni- adni f l a n k o- o l d a l
d o r m i- a l u d n i flava - sdrga
dubi - k6telkedni floro - virdg
flui - folyni
Ee- s6t,m6g,is flugi - rePtilni
edzo- f6ri fonto - forrds
egala- egYen16 folio - falev6l,laP
ekzameni- vizsgdlni forko - villa (ev6eszkoz)
ekzemplo- P6lda forgesi- elfelejteni
ekzerco- gYakorlat formo - forma, alak
ekzisti - l6tezni forta * er6s
elekti - v6lasztani frapi - utni, verni
erari - t6vedni frato - fi(testv6r
esperi- rem6lni trazo - mondat
esti - lenni fremda- idegen
estimi- tisztelni freda- friss
eta$o - emeiet frua - korai
frukto - gYtimolcs

Facila - k6nnYii
fairo - t$z Gaja - vid6m
gajni- nYerni
fakto - t6nY
gasto- vend6g
fali - esni
gazeto- 0jsag
fama - hires
familio - csaliSd genuo- t6rd
fari - csindlni glaso- Poh6r
farti - 6rezni mag5t granda- nagy

201
gratuli- szerencs6t
kivdnni informi- 6rtesiteni,
tiii6-
grava- fontos d-l koztatni
griza- sztirke instrui- tanitani :-
f insulo- sziget
grupo- csoport ia
gvidi- vezetni intenci- szdrld6kozni.;*
interesi- 6rdekelni j:
^ A : interna- bels6 ^,.
Gardeno - kert 4 -
inviti meghivni
- dltaliinos
$enerala iri - menni :
-ortilni
Qoii L "
- helyes t4'
$usta
Ja - hiszen,
persze 4
jam - mdr
Hatti - mesdllni; jaro - 6v
haro- haj ,. ien - lme,im
haveno- kikot6 jes.- igen
havi- birni;lennivmije ; juQi- it6lni
hejmo- hzl otthon '.; juna- fiatal,ifj0
hela- vildgos -* justa- igazsdgos
helpi- segiteni 3*.
herbo- ffi jaUoo - cstitortok
heroo- h6s
ieti - eldobni
hieraU- tegnap I
iurnalo- 6js.ig
himno- himnusz
ius - 6ppenmost 4
historio- tort6nelem'*
hodiail- ma (tort6net) '?
honesta- becstiletes,tisztes Kafo - k6v6 f-
kaj - 6s '?
#ges
horo- 6ra (id6) .. -
kajero ftizet
horlolo - 6ra (tdrgy) :; kalkufi - sz6mitani,sz6-:..7,
hotelo- szdlloda molni
kamarado - pajtds,elvtdrs
humoro- kedv,hangulat
hundo- kutYa ':.1' kanpo- mez6
horo- k6rus kanti- 6nekelni )!
kapo- fej .*
-
kapabla k6pesvmire ,'
louo - eszme i't kapti- megfogni -t
infano- gyermek kara- kedves,drdga
*
202
kato - macska + kotizo - tagdij
kallzi- okozni
kazo- eset
v kovri - betakarni
krajono - ceruza
.{{
ke - hogy kredi- hinni ._.
"L*.
kelkai- nEhdny kreski- n6ni :'.
''
kino - moziel6ad6s krii- kidltani
kisi- cs6kolni kudri - varrni
klara- tiszta,viliigos .-,- kuiri - t6zni .",t
kfaso- oszt6ly ;*' kulero- kanSl "i.'
-
knabo fiti ..5 kuri - szaladni, futni -'"
koko - kakas .-1* kuraci -gy6gyitani j-
kolekti - gyfijteni gy' kurala - b6tor
koleri - haragudni ::4* kurba- gorbe
koloro- szin kurso- tanfolyam
kombi- f6stilni kuSi- feki.idni -...r..
komenci- kezdeni : kvankam- 6mbdr,iroha 'l
komerci- kereskedni-,r kvazaU- mintha,szinte "/
komitato- bizotts6g, I
kompreni- meg6rteni i- " Labori - dolgozni {-
komuna- kozos ;i laca- fdradt :*
komuniki- kozolni lakto - tej j
konduki- vezetni "',r lando- orsziig
koni- ismerni lampo- ldmpa
"
konsenti- beleegyezni,., " r. lango- nyelv (testr6sz)
egyet6rteni larfa - szdles t
konservi- meg6rizni 1' lasi- hagyni
konsili- tan6csolni: f a s t a - u t o l s 6; .
konsisti- rillnivalamib6l lafidi - dics6rni
konstrui- 6piteni :. lavi- mosni {+
kontenta- megel6gedett + leciono- lecke
kontroli- ellen6rizni legi- olvasni :*
koro-sziv i- lerni- tanulni I
korekti - kijavftani letero- lev6l -i
korespondi - levelezni levi- felemelnie-
korpo test 1-/
- libera- szabadL.-
korto - udvar libro; konyv *
kosti- kertilni(penzbe)"i ligi - kotni {-+

203
l i g n o- f a ( h o l t ) I momento- pillanat
lito - 6gy mono - p6nz
lingvo- nyelv monato- h6nap i
litro - liter mondo - vi169
l o $ i- l a k n i monto - hegy
loko - hely m o r g a U- h o l n a p . ' i
longa- hosszti morti - meghalni
ludi - jdtszani movi - mozgatni i.
lumi - vildgitani multa - sok
luno - hold muro - fal
lundo - h6tf6 muzeo- m0zeum
montri - mutatni
Mrgur.no - |truhitz muziko - zene
mano - k6z
rnangi- enni Nacio - nemzet
manki - hidnyozni naQi- 0szni
maro - tenger najbara- szomsz6d(os)
mardo - kedd n a s k i- s z u l n i . , .
maniero- m6d, viselked6s naturo - term6szet ''l
marko - b6lyeg nazo- orr .i
mastro - gazda ne - nem
mateno - reggel necesa- sztiks6ges
matura - 6rett n e g O- n O ' i r
meblo - btitor n e k . . . n e k .-. . s e m . .s. e m . . . ' ' i
mem - maga nepra- okvetlen,felt6tlen
membro - tag nesto- f6szek
memori- eml6kezni nigra - fekete
merkredo- szerda nokto - 6jszaka 4
meti - tenni, helYezni nomo - n6v
metro - m6ter nombro - szdm,i'irennyis6g ,'}
mezo - koz6P + nordo - 6szak
mezuri- m6rni nova - rij
militi - harcolni,hiibor(s- nubo - felhS ,;.
kodni numero- szilm(telefon,(j-
minuto - perc .y s.tg)
nun - most i
m t n - c s o o a l K o z n l-r,
mola - liigy,puha " - -
nur csak

204
Ouj.t ,o - tdrgy perdi-elvesziteni ,,
ofico - hivatal,;illiis ? persono- szem6ly t
ofte - gyakran ""- permesi- megengedni
okazo- tort6nni :- peti - k6rni ,r.-
okcidento- nyugat pezo- srily ::
okulo- szem piedo- l6b
okupi- elfoglalni pla6i- tetszeni
oni - az ,,ember"(dltaldnos plafono- mennyezet
alany) planko- padl6 'i
onklo - nagybdcsi*1 plena- tele,teli
opinii- v6lni ,i plezuro- orom,6lvezet,
orelo- ftil plori- sirni 't
ordo - rend plu - toviibb .'r
organizi- szervezni p l u m o- t o l l ' , ;
oriento- kelet pluvo- es6 *.
oro - arany pomo- alma
ovo - tojds ponto - hid
popolo- n6p ',
Pt.o - b6ke pordo - ajt6 .>
pafi- l6ni porti * vinni
pagi- fizetni postuli- kovetelni
pa0o- oldal(konyv) po6o- zseb
pala- halvdny,sdpadt oo$to- posta
pano- keny6r ; povi- birni,tudni
papero- papir !' pravi- igazalenni ,.{
pardoni- megbocsdtanii premi- nyomni
parenco- rokon precipe- ktilonosen -'
.-
paroli- besz6lni preni- fogni,venni
parto - r6sz prepari- k6szfteni
pasi- dtmenni,elmflni preskaU - csaknem, majd-..1
(id6) nem
pa$i- l6pni ,, preta- k6sz 4
patro - apa prezenti- bemutatni
patrio - haza prezo- 6r
peco- darab prezidi- elnokolni
peni- fdradozni i printempo- tavasz/r-
pensi- gondolni produkti- termelni i-

205
 - foglalkoz6s,
prgf.esig. rompi - trirni Y
nvatas ronda - kerek r{"
profunda - mely ;-+ rozo - r6zn i'; "r.*
proksima- k<izeli L ru$a- piros,vor<is
promeni- sdtdlni l-
promei - ig6rni ra
proponi- javasolni Dabato - szombat '
r*-
propra - sai6t lr*. -
saQa okos
provi - pr6b6lni salo- s6
proverbo- kozmondds sako- zsdk
punkto - pont 1; salti- ugrani ;
pura- tiszta ' saluti- ktiszonni,tidvozolni
pu$i- ltikni sama- ugyanaz ,
sana- eg6szseges 'F
Radiko - gyok6r sango- v6r '',i'
rajdi - lovagolni sapo- szappan
rajti - jogalenni sata- j6llakott
rakonti- elbesz6lni', sceno- jelenet
rapida- gyors :...- scii- tudni
raporti* ielenteni scienco- tudomdny
regi- uralkodni se-ha !
regulo- szab6ly sed de, hanem''i
-
rekomendi- aj6nlani se$o- szdk ;
rekta - egyenes .; seka - szflraz
renkonti- tal6lkozni"l-- : sekvi- k6vetni
-
respondi v6laszolni semajno- h6t (id6)
resti- maradni i."- senco- ertelem
revuo- foly6irat sendi- ktlldeni :"
'i-'
ricevi- megkaPni serdi- keresni
ri6a - gazdag servi- szolgdlni vmire .t;
ridi - nevetni senti- 6rezni
rigardi- n6zni sezono- 6vszak
-' sidi- tilni
rimarki- 6szrevenni
'
-
rimedo eszkdz ' signifi- ielenteni(sz6)
silenti- hallgatni i
ripeti* ism6telni '
ripozi- Pihenni I simila- hasonl6
rivero- folY6 t; simpla- egyszer0

zffi
 .t

sincera- dszinte I ablo- asztal J

sinjoro- 0r L- tabulo- t6bla
skribi- Irni f- tago- nap L
soifi - szomjasnak lenni tamen - m6gis -1
-
sola egyed0li -:' taso - csdsze
somero- ny6r .V tasko- feladat
son$o- dlom teo - tea
soni- hangzani5 teatro- szfnhdz
sorto - sors telero- tdny6r
sova$a- vad tempo- id6 L-
speco- fajta t"1' teni - tartani,fogni ."-
stacio- 6llom6s iP' tero - fold n4
.r--
stari- Sllni timi - f6lni '*
stelo- csillag :" tiri - h0zni 3
strato- utca .! traduki - fordftani (szove.
stato- 6llapot i; get)
subita- hirtelen trafi - elta16lnir.../
sudo- d6l tranei- v6gni r.i
suferi- szenvedni'-* trankvila- nyugodt _-:
'f tre - nagyon .?
sufiea- el6g,elegend6
sukero- cukor .-/: trinki - inni ":,
s u m o - o s s z e g ,' tro - t0lsdgosan'/
suno- nap trovi - taldlni
supo- leves tuj - azonnal 'l
supera- fels6 4 tuko - kend6
tu$i - 6rteni +
A turni- (meg)fordftani
Dajni - l6tszani tuta - eg6sz i*.
San$i- v6ltani,cser6lni-'
Sati- szeretni,kedvelni Uruo - v6rosj
$Po - haj6 t';' urS - sfirgds
Slosi- bezdrni(kulcs) utila - hasznosi;-
$ranko- szekr6ny uzi - hasznSlni*1.
Stato-6llam
Stofo - sz<ivet Mgono - vasfti kocsi 1-
ftono - k6 :/ valo - viilgy
Suo- cipd varma- meleg -a_,

207
 if vino - bor
veki- fel6breszteni
veni- ionni i.- vintro - t6l
vendi- eladni i.t viro - f6rfi
vendredo- p6ntek f vivi - 6lni
venki- gy6zni viza$b- arc ..
vento- sz6l :. viziti - megldtogatni
vera- igaz : vo6o - hang
verda- zold j. vojo - 0t
vojagr- utaznl
. 4 .

verki- alkotni,irni (mfivet)

vespero- este : v o k i- h i v n i ' ,
vesto- ruha voli - akarni
vetero- id6jiirds i volonte- szivesen
veturi- utazni(j6rmfivel) vorto - sz6
viando- hfs -t

vidi - l6tni Zorgi - gondoskodni 'j

vila$o- falu -r zumi - ztimmogni

Hogyantanultaa szavakatJ6zsefAttila?
I\agyko|t6nknagyonegyszerfi6sha-t6sosm6dszertv6|aszto
ifojratt" a sz6t6rt,6sigy-tett
-ez sz6kincsre.Pedag6'
szerta szi.iks6ges
ti.i ,r"rpontb6l nem a legjobbm6dszer,de aki eljut_addig,
fiogvtgvit"r megpr6bdlja 6sv6gigcsindlja,az nemcsal6dik'Fontos'
n"gy Jiehet6 tegnagyo-bu sz6tdrt vegye k6zbe, 6s legyenrendsze-
resensok szabadideie. Beidr6diSkok 6s vonaton utaz6kel6nyos
helyzetbenvannak.A szOiarnagyonizgalmas olvasm6ny tud lenni,
"i.I ta kell jonni arra,hogymiiz 6rdekes benne' Egy nagy sz6t6r'
ban pl. csak azokati cimszavakat 6rdemes komolyan n6zegetnl,
amefyef<utdn sok megjegyz6siill' ltt van eltemetvea l6nyeg!
A megjegyz6sek tele vannak6lettel,sz6lSsokkal' kozmond6sokkal'
sok hasz-
o.rr"iiri fordulatokkal,el6regydrtottelemekkel6s m6g
gyfijthettinkki innen.
no, troniuul6val.Ki tudlu,hogymi mindent
sz6t6rttanulva egy-
izenkivirlazt se feledjuk,hogy az eszperant6
ben az idegen,rru.k t Otaraiis tanuljuk, 6s minden megtanult
eszperanto"szotviszont|dthatunkk6t-hdromidegennye|vbe
Maradjunkma v6gigJ6zsefAttili{ndl,6s befejez6stil olvassukel
tobbsz<irMama cirn( vers6t Kalocsay Kdlmdn nagyszerfiforditti-
sdban!

208
 PANJO

Jam de semainojpri patrino Si iras,multe la vestojnmetis,

mi pensaseiant kisnkapklino. ne skoldis, nek rigardon ietis.
Si iris,nura diligento, La vestoj, brile sur la finuro,
kun knara korb'al subtegmento. al alto flirtis kun susuro.

Kaj mi, ankoradhom'sincera, Nun mi ne blekus- pento vanta.

kriegis kun stampfad' kolera: Mi vidas,kiel 9i, - giganta,
€i lasu la €velajnvestojn, venu, per nub'la grizajn harojn volvas,
al subtegmentomin kunprenu! bluigilon dielakvesolvas.

A n l
p.e,.!
4V l r:'r:;::,'#r;::#:.ra
209

.a'--:--+'-
EN KAFEJO
- lmagu Eva mia edzo trioblePli
da premioricsvi! ol Paointfre...
- Cu li laborc eir novt lok6?
- Ho, ne! tUlihevacnwan odzon.

:t.i:/.

.l|'||||''l|||||||||||||-
:#-'*a4sr-
 n
'+---

DUDEI(
DIMAy'Y-
UNUA
eo TAGO
Bej6r6didkok nagyonfigyetjenek!

Nem akarom ecsetelnia bejdr6 didkok szomorf sorsdt, mert

mindenkitudja, mit jelent nagyobbtdvols6gr6lnapontavonatozni
az iskoldba 6s vissza.Nagyon l6nyeges,hogy vonattal jdrjunk.
A tdvolsdgiaut6busszal utaz6kmost hdtrdnyoi-helyzetben vannak.
Mindj6rt kidertil, mi6rt. Vizsg6ljunkrneg azonban eldtte egy
mondcst:_,,Anyelvtanulcsmai 0tja: iskoia 6s nyervtantolyaritl
l{.., .i9t Ezt m6g elfogadjuk, de meg kell jegyezni, hogy csak
iskoldban ds nyelvtanfolyamonnyelvet megnanulnineni' lehet.
(olyan ez, mintha valaki mfiterembenakai megtanulni
sfelni.l
Az igazi tuddst az 6letb6l lehet megverezni.Nem tell tri! sokat
vdrni.egy 6llft6lag nagyonprfma nyetvk6nyvtdlvagy egy erdsen
halad6intenzfvnyelvtanfolyamt6r. Ne ess0nkhasri'a n-yelvlabor
el6tt sem! Ezek mind nagyonkomoly eszk<izrik, de az eredm6ny
nem tdhik fiigg. Jegyezz0kmegj6l! ltt csak magunkrasz6mitha-
tunk. Helyettrinknem v6gziel a munkdt mcs.Egygy6renkivildgf-
tott d<icdg6vonat n6ha jobb, mint a legf6nyeieb6nyelvlabor.
Ullrint<fel tehdt a vonatr46sdricogjunkvalahovd.Tegy0nk most
kiv6teft,6p.nq a tdiat nflzzik, hiszenm6r annyira ismirlrit, nogy
konnyen idegbajt kaphatunkt6re. Vegyrik el8 nyelvrco'nwtintei
6s olvassunkegy kicsit.Tyfi a mindenitl Ha napi4b percaz 6t oda
6s vissza,akkor ez m6gakkor is biztosftjaegy nyelv elsajdtftdsdt,
ha csakaz utaz{s idej6t fordftom 16.Erde-kes,
nem?
olvassukel a kovetkez6elbesz6l6st! sz6tdr n6lkril! Ne vegyfik
el6 mdg akkor sem,ha k6zn6lvan. Ellen6rizzilkmagunkat,hogy

211
mennyit 6rtetti.lnkmeg bel6lel Mdsodikvagyharmadikolvasdsra
rar megn6zhettinkn?h6ny nagyon fontos sz6t a sz6tiirban'
Legyensziveshtzzate|azablakot,mertbesziillakoroml

Mia unut romano

(Novelode Ermite
Originaleverkita en EsPeranto)
travivis strangan
Kiam mi verkis mian unuan romanon' mi
aventuron.Mi volasrakonti Sinal vi' el Varso-
Tio okazis ,n U,rtap,oii"o urbeto' Mi forveturi.s En la
kai alvenismatene' Tui mi iris serti lo$eion'
,ii'irrprr"
sed agrablan eambron
strato Langa n'ro I3 mi fine trovissimplan'
te beletavidvinokun tarmafilino"'
tiel interesa'
Mia manuskripto! Mia eipero! Kriminalaromano
mi komencis labori' tar iam
krit iento alia in la tuta mondo' Tui diligente
Mi skribadis do
pliit irmu tagoimi volisfini h romanon.
kaj fenore longantemqon'
papero'-Kia malfelito!
Sedsubite*i ri*int{ii, ie ekmankisaI mi
se mi nun
Uto- t iio estistiel plena de perysoi-' 8i eksplodus' ekscitita,
ke
Mi estis tiom
eesus skribi. La lasti tinio estisftnskrtbtta.
ii ii eksaltiskai kurisen la tambron de mia mastino'
" mi kriis kai eirkailkuris en la
,,Paperon! st riiiopi'i"!
eambrokun sovafaigestoi'
LavidvinokniS;iaftlinorigardisminkieldumalsalajfiaftnoi..
Ilinekomprenismianmalesperankrion.Finelafilinodonisalmi
ma'
malgrandanleterfolion. Mi elSirisla paperaton el Siatremanta
- la sufitts,
no kaj rekuris ,n iion 6ambron.6oiV al Dio folio
por fint la tapitron kai trankviligi miain ekscititain nerttoin'
Mi forlasisla lo$eionpor ateti paperonpor mia romano' Carmi
trtiiii ankorail taio'n di kafo en la kafeio, pasislonga tempo, $is
mi revenisheimen.
Mi forgesisantaile kunpreni ta. Slosiloin kni devis_, sonorigi.
Neniu'miffermX. Cu ili foriris? Subite mi aildis mallailtan inter'
paroladon-malantail la pordo. Denove-mi sonorigis. La voeoi eksi'
'lentis. malgranda
Nun mi, ekvidii okulon kiu observis min tra la
'fenestrode Ia " Pordo. la pordon"'
,,Diable! mi kriegis malpacienece',,lVIalfermu
Jen estas mi... Vi ia vidas'-."
212
 Nunmisukcesis.onimalflosislapordon.Mieniris,sedneniu
miris
estisvidebla. Mi nur aildis la rapidan fermadon de pordo. Mi
pri tia konduto.
Subiiemikomprenis:certemitimigisilinpermiaelscitita
kriado'
,,paperpostttlado" kai nun per mia malpacienca
"' petas
Ui io frapis al la pordo kai diris kun doka rideto: "Mi
parclonon",,rtt*oto1 iiniorinoi, ke mi e-stisantaile tiel malSentila.
vi certe komprenos min, se mi diros al vi..." Mi ne ftnis la frazon'
Du krioj el du virinai busoi estisaildebtai. Ambail siniorinoi kuris
en la apudan 1ambreton kai riglis pin rapide. La situacio estis tiel
komika, ke mi lailte ekridis.
Mi volis senkulpigi min denove, sed ili kriis responde: ,'Forlasu
krios
nian tambron! Eltru tuil Alie ni malfermos Ia fenestroin kai
je
' helpo!
pensis
Tio min kolerigis. La virinoi Sainasesti frenezulinoi, mi
iris en mian eambron por dailrigi la verkadon de mia romano.
kaj'Mia
koro estisplena de esperoi kai pensoi. Mia detektiva romano
faris bonain Progresoin...
Kiam mi revenis de la vespermanio kai volis eniri la domon, iu
sinioro metis sian tnanon sur mian fultron kai diris: ,,sekvu min
"
tuj al la policeio! Mi arestas rin!
Mi forgesis pro miro fermi la buion, sed"Ia sinioro diris: "Mi
estaskriminala policano- Jen mia legitimaio!
Mi protestis energie,sed mi devis sekvi lin.
bn k policejo oni demandis min pri mia persono kai post tio
levigis dika sinjoro kun grandai okuivitroi kai demandis: ,,Cu vi
""'
konfesas,ke vi skribis ti tiun leteron? !

Al sinjorino grafino Orel de Pord

ei loke

Tiu di letero estasla tria kaj lastamia admono!! Mi ripetasmi-

an postulon:la dekkvinande tiu ei monatoje la dua nokte deponu
30 b00 zlotojn sub la granda$tono de la monumento de libereco
apud la urba teatro. se vi ne plenumosmian postulon, sciu: la
bombo, kiu eksplodossub viaj piedoj dum via plei proksima
promeno, ku$asan.ail mi sur la tablo. Je la fino mi ankorailfoje
por
l.iptttt, se vi pagosla monon, vi estossavita. Alie preparuvin
via certamorto! La nigramano

213
 "
,,Cu vi konfesas? ripetis severela dika sinioro.
Nun mi komprenistion l<aikomencisridegi.
Poste mi ktarigismian situacion.Dum mia foresto la vidvino kai
Siafilino spionis en mia eambro. IIi trovis la leterfolion, kiun iii
mem estisdonintai al mi, sur mia skribtablo.Car ili ne sciis,ke mi
estasverkisto, ili ektimis terure, kiam ili legis tiun ei krcron, kiu
estisla sensaciafino de iu eapitro el mia kriminala romano.'La
virinoj tui alarmis la policon, ear ili pensis, ke granda krimulo
lopasen ilia lo$eio.
Tiel eio klari$is.
"
,,Mi gratulas! ridetis la dika sinioro. ,,Via unua sukcesokiel
verkisto- kai bonareklamopor via romano..."-
Tiel ftni$is mia aventuro.
Kai eble interesosvin, se mi rakontasal vi ie la ftno, ke tiu sama
earmafilineto de tiu vidvinohodiail estasmia edzineto"'

Hivatalos menetrend
Eru6nyes1979.mdius27't6l /980- miius 3f is.
Nern kell meglep6dni,mert nem fogunk dtszdllniegy. mdsik
vonatra.Arr6l van sz6 csup6n,hogy m6t6l kezdveminden nap
rnegismerkedtinkegy konywel, aminek valamilyenkiize van az
Eszperant6hoz. Legytink stilusosak!Vonaton olvassunkmenet-
rendet! lgen! Nyisiuk ki a 25. oldalon,6s m6r olvashatjukis.
Eszperant-6ul!Nincs ebben semmi kiilonos.Az orosz,n6met6s
az 6rdekl6d6ka
is elolvashatjdk
francianyelv melletteszperant6ul
menetrendhaszn6latdval kapcsoiatos {Mindezpersze
tudnival6kat.
knak
a vasutaseszperantistd koszonhet6.)
Azok sz6m5ra, akik nem rendelkeznek menetrenddel,izelit6ulbe-
mutatokn6h6nysz6t.

Orientastacidomo- limstaciokun doganakai

Okcidentastacidomo- gtsporta
' kontrolo - hatdr-
Sudastacidosno- 6llom6s,v5m6s ritlev6l
haltejo- meg6ll6helY ellen6rz6s

214
 bufedo en la stacidomo-
ali$oal buslinio- aut6busz-
csatlakoz6s
Huryaraj Satfervojoj - Ma-
gyarAllamvasutak
tempo de ekveturo- indu-
l6siid6
tempo de alveno- 6rkez6si
id6
pasalertrajno- szem6lyvo-
nat
rapidqa traino - gyorsvonat
motortraino - motorvonat
vagonode 1r klaso-
vagonode 2-a klaso -
lituagono-
kuSvagono-
restoraciragono-
bufedmgono-
la trajno trafikas...- a vonat
k'5zlekedik...
horarlibro- menetrend
la validecode la veturbileto-
menetjegy6rv6nyess6ge

Tal6ljuk ki a kiivetkez6 kifejezdseket!

datostampilo-
dum la eldonatago de la veturbileto -
kaiobileto -
pakajportisto-
interrompo de la vojalo -
6e biletgieetui de la Hungarai Statferuojoj -
antailmendode taksio -
pakatgardeio-
pakalgardado-
valizgardaaUtomato-
Ne feledkezzink meg arr6l sem, hogy akkor tanulunk meg
besz6lni,ha gyakoroljuk.Alkossunka megadott6s kital6lt kifeje-
z6sekkelegyszerfimondatokat! P6ld6ul ilyeneket: Kie estasla
pakaigardejo?Cu vi havashorarlibron? Mia tralno (vagonarol
ekveturosie la 21-a horo. Cu vi havasmonatanbileton? ktp.

r \ { l
a t I ercnton,atenton!
dtl
I
jeta"
I Ifg;;;,'#;:,';##
215
 ';(,/ "/",4
/,t ,/ ,,/t'" ,/

E N L A F I N OD E M O N A T O
- eu mi povusricevi50 forintojn? Tiom da monomi
oromesis al miafilo seli lernosbone.
 LUI{DO I f ^flr.'r-
Vigyiizat, kdrddsekkiivetkeznek!
Mindenkimegkapja a rnag56t. F{aeddigkevesellt6k a kdrd6seket,
az nagyon jo jel, mert legaldbbmost orrilnifognak. Vegy€k fel te-
h6t aleger6sebb anyagb6lk6szrlltnadrdgjukat (szokny6jukat!, k6-
szitseneIel6 mdsf6lkancs6hideg vizet 6s 4-5 idegcsillapitdt. K6-
szenvannak?0rizz6kmegnyugalmukat, 6svdlaszoljanak haboz6s
n6lkril a kovetkez6szdtzk6rd6sre.A pszichol6gusokndl divat az
ilyesrni.Az 6 k6rd6seikb6l 6rdekesdolgok derulnek ki. Ezekbot
rriaximclm apr6 mulasztiisokra dertllhetcsakf6ny. A fejl6d6sjelen-
legi szakasziiLrar,nShiinysz6 kiv6tel6vel mindenk6rd6stvildgosan
6Jegyb6imeg kell 6rteni.Pr6bdljunk tobbf6le viilasztadni az itt
leirt k6rd6sekre. Az eis6n6lsegitek'

1. 0u vi $atasla bananon?
- Jes,mi€atas la bananon.
- Ne,mi absolutene gatasla bananon'
- Kompreneble,mi ege fatasla bananon'

Amit lehet,tagadjunkle, de a t6nyeketmindigismerjtikbe' ir6i

v6niival6s Parker-tollalrendelkez6kle is irhatj6k a vdlaszokat,
de sokkaljobb a sz6beliv6lasz, amit mindighangosan illik mon-
dani.Ugorjunknekia kovetkez6 99 k6rd6snek!

2. - Kiamvi naski$is?
3. - Kiamestasvia nomtago?
4. - Kielvi fartasnun?

217
 -,-. Kuntamaaktorino(aktoro)?
,. ,lc satasla matematikon?
r5. - Kion vi aCetus sevi gajnus80 mil forintojn?
16.- Kiun aUton vi opinias la plejbona?
17. - Kian benzinon bezonas via aUto?
18. - Cu via bopatrino vivas kunp kun vi?
19.- Cu vi volonte estus kosmonaUto?
20. - Kion vi pensas pri la politikode la Unui$intaj
Statolde Ameriko?
21. - Kiomfojevi vizitaskinejonmonate?
22. - Kianfilmon vi vidislastfoje?
23. - Ekdekiamvi fumas?
24. - Cu vi $atasla primilitainfilmojn?
25. - Kiaincigaredojn vi fumas?
26. - Cu vi rigardas eiutagela televidankronikon?
27. - Cu vi interesiQas Pri muziko?
18. - Cu vi estasfiskaPtisto?
19. - Cu vi ofte miskomprenas la Sercoin?
30. - Cu vi helpasal via edzino lavi la telerojn?
31. - Kiandentopaston vi uzas?
32. - Perkio vi veturas labori?
33. - Cu vi iamestisen Cehoslovakio?
34. - Kianbiletonvi havas?
35. - Kiel vi dormishieraU?
36. - Cu vi ne estasnun dormema?
37. - Je kiomahoro vi enlitifas?
38. - El kia materialoestasvia iupo?
39. - Kiom da benzino,,man!as"via trabantoen cent
kilometroj?
40. - Kiu pagaspor la benzino?Cu vi aUedzino?
41.- Kianfornonvi havasen via lo$ejo?

218
4V. - x.-,', vi rgr5 PL
50. - Kiu estasdevojiganto de aviadilo?
51. - Kiuin hungarain gazetoinvi ab.onas?
SZ.- en [<iuapoteko laboras via amikino?
Si. - fi"f vi punusla devoiigantoin de aviadiloj?
54. - Kiel vi imagasvian estontan edzon?
55. - Kianedzinonvi dezirushavi?
56. - eu la blondulinoiPladas al vi?
57. - Kio estasABC-magazeno?
iil. - C, .n via lo$kvartaioestasaboco-magazeno?
59. - Kiain varojnoni povasadetien la aboco-magzeno?
60. - Kiom kostaselektratajpilo (skribmaSino)?
61. - Cu vi havasfotografilon? -
62.- Kiainokulvitrojnhavasvia avino?
63. - ir, vi &tas la Piedpilkon?
64. - Kiel altavi estas?
65. - Kio estasla Cefurbode Bolivio?
66. - Kiom kostasduiara,mezeuzitaiigulio?
Oi. - e, tiu 0i vartburgoapartenas al vi?
-
OA. fitf vi ne volas al
ir-i la fi$kaptista bastiono?
-
69. Kia veteroestas en Novembro?
70. - Kion signifasla vorto ZIZELO?
71. - 0u vi iam aUskultas esperantan radiodissendon?
-
72. Kial vi lernas EsPeranton?
73.- 0u vi adetisiam gazetoin?
74. - 0u vi Pensas, ke vi estasforta?
-
75. Kiu estasPli forta ol vi?
-
76. 0u vi estas maldiligenta?
77. - Kiom da iaroivi havas?
78. - Kial vi mensogas?
79. - Kiamvi ricevossalairon?

219
 Nlt. r
88. - En kiu monatovi naski$is?
89. - Kion vi kolektas?
90. - eu vi estasanode ia junularaklubo?
91. - Kun kiu vi estisdi-jare0e Balatono?
92.- Kie mi aeetublankanPanon?
93. - Kiu estastiu blankjuPulino?
94. - eu vi Satasiri al dentisto?
95. - Kionvi dirussela dentistoforigusne la malbonan
denton?
96. - Kiamestisplombita0i tiu dento?
97. - eu vi uzasdormigilon?
98. - 0u via edzinohavasankorai kapdoloron?
99. - Kiononi ludashodiaUen la najbarakinejo?
1OO. - eu vi laciQis?

Mirej6 egy magnetofon?

Segfts6g6vel t6nyleg csoddlatosdolgokat lehet mfivelni. lsmert

dolog, hogy az 616nyelv besz6dfordulatainak az elsaj6tft6sacsak
huzamosabb idegennyelvikornyezetben val6tart6zkodds folyamdn
lehets6ges.Egyeilentankonyvsemfoglalkozik olyankifeiez6sekkel,
mint iz6, sz6val,hogyhiviSk,a fene egyemeg stb. Pediga beszelt
nyelvben az ilyen fordulatok. A m6sikerdekesielens6g
nyiizsrignek
p"dig .t, hogya blsz6lt nyelvnyelvtanasokkalegyszerfibb. Magn6s
vagylehallgat6s m6dszerrel konnyen szert ilyen
teheti.ink anyagra,
6s-izt otthon elemezhetjtik. A h6zagp6tl6kifejez6seket ki lehet
gyfijteni,tetsz6sszerintbdrmikormeg lehetismetelni.Nagyon16-
nyeges,hogy term6szetes besz6lget6seketvegyiinkfel'
ugyan k6rem!Hol tudok 6n olyan kornyezetbe kerulni,ahol ilyen
beiz$lgetdseket tudok felvenni?Bizonydratobbenkivdncsiak erre'

22A
Eldrulom,hogy az eszperant6klubok osszejovetelei, ny6ri eszpe-
rant6 taldlkoz6k,tanfolyamok,eszperant6 konyvesboltstb. mind
kivdl6helyekarra,hogy egy 6jabboldalr6lostromoljuka nyelvet.
A modern nyelvtanuldsc6lja a besz6lt nyelv elsaj6tit6sa,ehhez
pedig felt6tlen sztiks6gvan az emlftett m6dszersegits6g6re. J6
magn6zdstkfvdnok! Egyik ismer6somezzela mddszerrelk6sztilt
fel az {llami nyelwizsgdrais. Kiutazott ndhdnynapraaz illet6 or-
vdgba,6sa megkfv6nt t6makorokalapjdninterjfkat k6szitettmint-
qy sz6zemberrel.A cip6bolti elad6t6l a mozi jegykezel6j6ig,
illetvea kisbabdtleveg6ztet6 anyukdigmindenkisz6t kapott.Kell
m6genn6ltobb? El6gegy hordozhat6magn66s otletek.Az utca
egy nagynyelvlabor.

Petfffi eszperanthul
Korit6s helyett besz6ljenek
a r6szletek!N6hdnystr6fa a Jdnos
Vit6zb6l 6s Pat6 Pdl 0r. Vele (Pat6 Pdllal)vigydznikell, meri
KalocsayK6lmdn nagyszerfifordft6sdbant6veseszm6ketterjeszt.
"
,,Eh,ne urQasla afer'l Szerintema dolog srirg6s,6s n6zziik
a verseket.

JOHANO LA B1AVA
t.
Ard-radie brilas la viza$osuna
De l'6iela supro al fafisto juna.
Estassuperflue, ke Qi tiel ardas,
La €afist'sen tio tro varmegefartas.

Ama fajro brulas en la juna sino,

Dum li paftasgregon6e la vila!-fino,
Dum la greg'paStiQastie, freSherbare,
Li sur siapelto kufasnenifare.
X.
Tiel ili marfiisal la pola lando,
Kai de tie al la hinda limorando,
Jam najbarasfranca lando al la hinda,
Sedla interuojo - ne tre dezirinda.

221
 Mezede Hinduio nur monEtoi estas,
Sedpti kaiplieiam ta montetoi kreskas,
Kiam niatingaslimon de l'du landoi,
Tie iam eielon boras montgigantoi'

ATENTON! Lapozzuk fel gyorsan a sz6t5rt,6s n6zztik meg,

hogy van-evalamilyenjelent6sea n6vnek?

PEUIO PROKRASW

Kiel princo malbenita La (iardeno dezerti(fis,

trans la Ocead Fahela,
sola viws Pafrf Prakrasty
grumble
-Ho, sur bied nobela.
se estusedzineto,
tanQussin la vivmanief...
lntZrrompis Paill' Prokrasty:
,,Eh, ne urfuasla afer'!"
sedia floras agrogrundo:
6ia speC de sova|floroi
tie pompas en abundo'
Kial dormas laboristoj,
pigras la plugila fe/?
lnterrompis.Pafif Prokrasty:
,,Eh, ne urrtash afey'!'"

Det kaduka dom' faladas Kai la vestoi! L' olda iako

la mortero, kai la venta
dio scias kie kuras
kun la peca de tegmento"
Riparigu, Car rigardos
ta f plafono la Ciel'-..
lnterrompis Fadf FrokrastY:
,"Eh, ne ur/as la afer'!"
kai trivita Pantalona
por araneafo
ta'frgus
lam nur en necesbezona'
Sendu voki la tailaran
drap' atendasen kamer"""
InterromPis Pa[t!' ProkrastY:
,,Eh, ne urfias la afef !"'

Tiel li tra f vit' vqetas.

Kvankam al li de f Praavo
restis heredSo ri6a,
6iam estisli sen havo.
Sed ne estaslia kulPo:
naskislin hungara te/,
kie estasPradevizo:
,"Eh, ne urfrasla afe/!"

222
A bemutatott r6szletekegy6bk6nta LIBERO KAJ AMo cfmfi
kritetb6l sz6rmaznak.(A k<inyvbeszerezhet6
a MagyarEszperant6
Sz<ivets6g konyvesbo
ltj6ban).

Apr6 andcsok z6r6rael6tt

Ebddf6m6dszer- addig nem nyflok hozz6az uborkasal6t$hoz,
amfgmeg nem n6zem(vagyk6rdezemlazeszperant6 (idegennyel_
v0) nev6t.Ezt teszemmds6telekkelis.
Kdvetend6p6ldaa gyermek- egy nyelvtanul6besz6ljen, pletyk6l-
jon sokat,kdrdezzenrengetege!6s 6rdekeljeminden.
Az arab nyelv 6s az eszperant6- arabul is tanul6 embereknek
ilva{om, hogy hasonlftsdk6sszea k6t nyelv sz6k6pz6rendszer6t.
Meglep6hasonl6sdgokra fognak r6jonni. Zamenhof nem tudott
arabul,de a logik6nakvan nemzetktizimagva.
Nyelvtanfolyam wc-papiron! - valamelyik nyugati orszdgban
kf#rleteztek ezzela m6dszerrer.Kicsit k<inilm6nyeiaz alkalmazil-
sa $ csakkieg6szft6jellegfi.Annyi hasznaazonbanvan,hogy meg_
emfftstik.Mi lenne, ha kifriggeszten6nk n6h6ny (2_3[ Ufiazatot
abbaa bizonyosmel16khelyis6gbe?
Hagyom6nyos nyelntanul6s- olyan mint egy lyukasfaz6k,melybe
hetenk6ntegy-k6talkalommalvizet t<iltiink 6s nem akarjuk meg-
6rteni,hogy mi6rt nemtelik megsoha.
Figlyeljcsak thsil - miel6tt idegen nyelv tanuldsdbakezden6l,
tanulj megeszperant6ul!

Laci, egyetdrtesz?

223
 |,trAAMfK0 tPrP16i6ul5
er- puSreruARTLABoREJoN,
FINEV' POVOS ESTI KUN MI,
HtA ,<ARA | --z

Dlo MIAI MrAF'ANCo' ,

Ln crOa MEBLoFARTSToI
oruip,erbnIr-i re mtrs-
r a 60 r r l e l -4
 D(IDEItr
TRIA
MARDO TAGO
Balkez- jobbkdz m6dszer

A mai csemeg6tszeretn6mteljesenkommentdrn6lkril t6lalni.

SdnthaFerencHrisz6ra cimfi reg6ny6b6l
kovetkezikr6szlet.Rdg-
iuk dt rajtamagunkat.
Egysorfulfedezni
val6dologvdr benntinket.

J E L A I O . AH O R O
- Su vi trinkusankorafiglason
da vino?
- Jes.
- 0u vi ne preferusbieron?
- Mi ne volasmiksi.
- Sedtiam vi devosmalsupre-
niri kun mi en la kelon,kies
vico sentio devusvenipli afi
malpri frue. Mi ne montras
Qinal tiu, sedvi apartenasal
la aprecikapablaj.
Li ekstaris,estingissiancigare-
don:
- Donual mi miantekon!- li
montris al la planko apud
- lszikm6gegypohdrbort?
- lgen.
- Nemakarsort inkdbb?
- Nemszeretn6mosszekeverni.
- Akkor viszont le kell ion-
nie velem a pinc6be,amire
rigyissor ker0ltvolnael6bb-
ut6bb. Nem mindenkinek
mutatommeg,de magaazok
ktiz6 tartozik, akik m6ltd-
nyolni kdpesek!
Feliillt, elnyomtaa cigarettd-
i'dt:
- Adja ide a tdskdmat!- in-
tett a f<ildre, a fotelom

225

mia fotelo. Gi estiskutima
kuracistateko, sed novega,
kiel tio en la lo$eio.
- Kiamvi ricevisla lo$ejon?
- hsintiare. . . Nur la kelova-
lorasen $i iom! Kie vi kuti-
masamuzi$ien Pesto?
-Oie...
- Tamen. ,,ACtoria",,,Danu-
bo", ,,Grand Hotel", ,,Pala-
ce?
- En la ,,BlankaBovo" kai
,,KamenPurigisto", sed Post
noktomezoankaMla ,,Klu-
bo" ne estasmalagrabla' ' '
- Tie oni estassurvomata,aU
en pli bona okazo batata
diskretena.Sedalmenaiioka-
las io. 0u ne? Rekonu,ke
,,Gell6rt"estastamenPli ag-
rabla?!
- Jes,pli agrabla!
-Su3u'$Su, tarridu . .. kiai
onietoit Dio mia! Tiui haroi
laktokremai,tiuj longaiun-
goil . . . Venu Post min kaj
kunportuviain cigaredoin!
Ni transirisla malPligrandan Keresaulment0nka kisebbik
&mbron, Postela anta0Oarhb- szoMn, aztAn az
ron, preskaE$is la enirejo.
-
- Ni elprenila Slosilo- . ' li
diris kai sertanteen la teko
suprentirisla brovoin.Poste
li rekomenciszumkante:-
Jen,ni trovi la Slosilo!Je via
226
mell6.A szokdsos orvositds-
ka volt, de vadonat0j,mint
mindena lak6sban.
- Mikor kaptaa lak6st?
- Tavaly . . . Csaka Pince6r
bennevalamit!Hov6szokott
j6rni Pesten?
-Mindenfel6...
- Mfuis?Astoria,Duna,NagY-
sz6l16,Palace?
- Feh6r Ok6r 6s K6m6nYseP-
16, nem rossza Klub sem6j-
f6l ut6n.
- Ott leh6nYj6k az embert,
vagyjobbik esetbenh0lY6re
verik. Viszont tort6nik vala-
mi legal6bb.igY gondolia?
Vallia be, hogYaz6rt iobb a
Gell6rt?!
- Jobbl
- Sssu-ssu,t6rridu . . . Micso-
da n6nik,uramisten!Azok a
telfiilhaiak, azok a hosz0
kormok! . . . Jojjiin csak
ut6nam,6s hozza a cigaret'
tdiSt!
el6szobdn,
maidnema bei6ratig.
- E l 6 v e s s z 0a kz a k u l c s ' ' ' -
mondta,6s felh0rtaa szem-
oldok6t, mikozbena t6sk6-
ba6 tgresgdlt.Aztdn dudo-
r6szni kezdte: Megtaldltuk
 dispono, mia kara amiko,
tiun tekon pendigual la ho-
ko apudviadekstraorellobo.
0u vi ne dezirasvin Kombi?
- Ne . . . Salnasal mi, tute
bonemi faftastiel!
- Bonvolu!
Li malfermisla pordon kaj ni
ekiris malsupren sur la betona
Stuparo.Agrablafrisko min tu-
Siskaj ankorafiia konataodo-
ro, kiun momenterni ne sciis
nomi.
- Kiel pla8asla lampojT
- Tre bone.
- 0u vi sentas?- !i ekflarisla
aeron.
- Jes!
- Dedtrcnjaro rni neventumis,
fenestrojkovritaj per ligno-
t^abulojoksigenoneniom" " .
eu fakte vi kutlmasi;.ien la
,,K!ubon""?
- Ankafitien.
- 8u al ia ,,BlankaBovo'"?
* Anka&tien.
- Sed ,,Gell6rt" estaspli ag-
rabla?
- Jes,pliagrabla!
La kelo ne estis pli grandaol
kvaroblekvar metroj. RuQalu-
mo kaskedisde la plafono, la
fenestroj fakte estis kovritaj
per lignotabuloj.antali ili kur-
teno.
az a kulcs!hrancsoljon,ked-
vesbar6tom,azt a t6skdtp*
dig akasszafel arra a fogasra
a jobb fiile mellett.Nemakar
megf6stilk6dni?
- Nem . . . Azt hiszem,eg6-
szenj6l 6rzemfgy magam!
- Parancsoljon!
Megnyitottaaz ait6t,6s megin-
dultunk lefel6 a betonl6pcs6-
krin. lGllemeshfiv6sstigcsapott
meg, €s valami ismer6s szag
vagy illat, amit nem tudtam
hirtelenj6benmegnevezni.
- Mit sz6la ldmp6khoz?
- Nagyonj6!
- Erzi? - szippantott bele a
leveg6be.
- lgen!
- F6l6ve nem szelldztettem,
ablakok bedeszkdzva, oxi-
g 6 nn u k u . " " T 6 n y l e g a
Klubbajdr?
- Odais.
- Feh6rOkorf
- {itrrlml
- Dejsbb a Gell6rt?
- Jobb!
A pince nem volt nagyohb
nfuyszern6gy m6tern6l.piros
f6ny hullt a mennyezetrfil,az
ablakok val6ban be voltak
deszkdzva,eldttii k fri gg<iny.
227
- Konfesu,ke ti tion vi ne - Mondia meg,hogYezt nem
atendis? ! vdrta?!
- Ne. Vere mi ne atendis' - Nem! lgaziin nem vdrtam.
Kiom Qikostis? Mennyibekertilt?
- Bagatelo!eio estasel bro- - Bagatell!Ocskasdgokb6l van
az eg6sz.Kimustrdlt siint6s-
kantaioj. Foruzita drinko-
pult az exvend6gl6st6l, alat-
tablo de la eksdrinkejmast-
ta l5ddk, hogY magasabb le-
ro, sub Qi kestoj,ke Qiestu
pli alta. La se$ojestisaltigi- gyen. A sz6kek darabja h0sz
taj Por Po dudek forintoj, forint6rt megemelve,hogY
por ke ili atingula tablon.' ' e l 6 r j ea P u l t o t .. ' N 6 g Ya s z -
Kvartabloi Po ducentforin- tal a k6tszdzfroncsi, t0kiir,
toi, sPegulo,bar6rankoel bdrszekr6nY holmi konYves-
librobretaCo,la Palmo de polc, P6lmadics6n6nik6m-
mia onklino. Kiu do estas t 6 l. . . K i a z a j s e r ?
matadoro?
- vi. - Maga!
- Momenton... - EgyPillanat. ' .
Li SaltisankoraillamPoin.Unu M6g hiirom 6g6t gYfjtott fel'
Egyeta biirszekr6nY folott 6s
superla bartrankokajdu sur la
muroj. kett6t a falakment6n'
- 0u vinon? - Bort?
- - lgen.
-- Jes. - Gin?
0u linon?
-Vinon... -Bort'..
- eu fakte vi kutimasiri al la - T6nYlega Feh6rOtorUe ;drZ
,,BlankaBovo"? -Odais...
- Ankal tien . . '
- Tiu bonaToni Breitner!Nun - Az aj6 BreitnerTomi! Most
atentu. . . figyeljen. . .
Li Saltisla magnetofonon' Piaf Bekapcsoltaa magn6t' Piaf
r5nekelte a Lordot.
kantisla Lordon.
- Kiel al vi Pla6as? - Mit sz6lhozz6?
aPud min sur la Fetiilt mell6rna sz6kre,rdko-
Li suprensidis
sefion, kubutissur la tablonkaj ny6kolt a Pultra,6s kitbltotte
verSis por mi vinon. a boromat'

228
- 0u bone? - Klassz?
- De kiamvi estas0i tie? - Mi6tavanitt?
- Detri jaroj. - Hiirom6ve!
Li kovrissian vlza$onper la Beletetteaz arcdta tenyer6be:
manoj:
- De tri plenajkaj longaj,lon- - Hiirom kerek 6s hosszti,
gaj,longaj jaroj!Mi ne povas hosszri 6ve! lrlem tudom
a l k u t i m i QMi ! i v o l i st i o n v e - megszoknr ! lgazdnakartam,
re, dar mi konsciigke mi ne mert bel;iitam,hogynemte-
povasfari alion,se mine vo- hetek mdst, hacsak nem
las plene ruini$i.Vane!Mi akarok eg6szen tonkremen-
tie plenkreskis, tie mi vizitis ni. Nem megy! Ott ndttem
lernejon, Universitaton,tie fel, ott jdrtam iskoldba,ott
estasmia patrino,patro,€iu, jiirtam egyetemre,ott van
kiun miamaskaj kun kiu mi anydm, apdm,mindenki. akit
havasion komunan.. . Vane! szeretek,6s akihez valami
k o z o m v a n . . .N e m m e g y !
- Jevia sano! - Eg6szs6g6re!
- Kiom homo kapablasprovi, - Amit ember megpr6bdihat,
mi provis Cion. Alvoki$o, azt minrt megpr6biiltam.
lloroj kaj denovelibroj . . . Hivatds,konyvek6s megint
Vane! konyvek...HiSbal

Rendezziinkismerked6siestet!

Eszperant6ulINTERKONAVESPERO. Mindeneszperant6 kong-

resszusnak
egyikfontosr6sze,amelyneksordnmegismerkedhettink
a rendezv6nyen r6sztvev6 holgyekkel,illetvef6rfiakkal.Az egyritt-
mfikod6s6s a tovdbbi munka szempontjdb6lnagyon lt6nyeges
momentum e g yi l y e nI N T E R K O N AV E S P E R OA. m a i e s t d n n e m
samideanino6s samideanodll az ismerked6skoz6ppontjiiban,
hanem a

P L E N AV O R T A R O
DE ESPERANTO
KUNSUPLEMENTO
229
Nemkiv6nome|h0zniazismerked6st,mertid6tke||hagynunk
m6srais.Bemutatomasz6tdrb6|aztahSromsz6t,aho|az6ppen
kinyilik.
Bileto.surskribitapaperfolieto, kiu rajtigaspor eniro,partopreno'
ti.ruott mono: fervoia, teatra,loteria,bileto; bankbileto'
Kisi (tr). 1. TuSi per la lipoi por esprimiamon aU respekton:
batu
liii li irron at itF; kisi iun surrla vangoi; kisi krucifik.son;
bato{' 2 (f) Mildedelikate
iitoonrtor, li vin ilrtos, kisu,li vin
lrlrtir ta oiaol alkisasta kotonoin; ta braneoi ki57,s la klaran spellu'
t;;; tr-ri?; h bstairadioi de ta suno sitente kisista supron de
(iri, t . ordonita kiso havas gust-onmaldol-
i mtontoi. Kiso. Ago
iufl iiitrstngikisiin;premikisonsur-ta1?ns?n!"ji;kyy!!Y
kisode Judast' tamtraJo
i* ki*f ; seidi perfingran kisonal iG;
ie'pertiion to\;Zl.la ariaron iam tufisla flava kisode la ailtuna."
Vosto. 1. liberependanta ekstremo{e la spino,6e kelkajverteb-
bruloj: 6iu vulpo sian voston lailda{; subpremi,suQtiri la voston
ipp fiapita hundo; f. pp. trompito' Vd. NAZO)' 2' Postapartode
la.korpo de birdoj ail serpentoi: korniko vunditapropran voston
tina{. 3. Fino; lasta parto: la vosto de vagonaro; la vosto
(trenaio) de virina robo; tiu senutila deklaro farasimperesonde
atkudiita vosto. 4. (f) Longa vico da atendantoj' Senvostuloi'
Nomo de amfibiafamilio, nomataankaI batrakoj,kies precipaj
genrojestasrano k bufo.

MegiegYz6s:
A szovegbengyakranel6fordul6 Z bet$ azt jelenti, hogy az
adott kifejezls Zamenhofndlfordult el6 el6sztir. llyen az
Eszperant6-eszperant6sz6tdr. M5r a nyelvtanuldskezdeti
id6szakdban ha forgatjuk.
is hasznos,

Egystgcsomag villamosonutzdknak
fsmerik az id6 fogalmdhoztartoz6 fontosabb kifejez6seket?Az
aldbbi kis csomagbdlezt is megtudhatjfk,b6r ez inkdbbism6tl6s
lesz.
sekundo- mdsodperc horo - 6ra
minuto - perc tago - nap

230
 semaino- h6t venontjare- jov6re
illonato - h6naP hodiaii- ma
iaro - 6v morgg - holnap
superiaro- sz6k66v postmorga[- holnaputdn
Gi-jare- id6n hiera[ - tegnap
pasintiare- tavaly antafihierau- tegnapel6tt

A napoknev6tm6r bizonyiiramindenkinagyontudia.Megs0gom,
hogy az eszperant6 alapj6na francia,spanyol6solaszmegfelel6i-
fei is meg6rtjtik.A rendszeress6gkedv66rtfussunkdt rajtuk, hi-
szena ktivetkez6meg6ll6n6lm6gfgy semkell lesz6llni.
lundo - h6tf6 vendredo- #ntek
mardo - kedd sabato- szombat
nrerkredo- szerda diman6o- vasdrnap
ia0do - csritrirtok
Erdemesmegemlitenia h6napok nev6t is, amir6l annyit kell
tudnunk, hogy nagy kezddbetfivelfrjuk. vigy{zzanak! Ne tanul-
j6k megegyszerre,mert esetlegmegdrt!
Januaro Julio
Februaro AUgusto
Marto Septembro
Aprilo Oktobro
Maio Novembro
Junio Decembro

Tovdbbutaz6kfigyelm6beajSnlomm6g a kovetkez6nyolc sz6t.

Sezonoj Gieldirektoi
printempo- tavasz oriento - kelet
somero- nYdr okcidento- nyugat
a$tuno- 6sz nordo - 6szak
vintro - t6l sudo- d6l

Eln6z6stk6rek. Leszdlla kovetkez6n6l?Nem. Akkor cser6litink

helyet.J6, koszonom.Emil! Segitsegy kicsit! Beakadta tdskdm'

231
Kosz.Uram,ha le akar sz6llni,akkor ne aludjon!Nekemsz6ltdl
ocsi? . ' '

Kati, de t6nylegfeliiisv?
Megmutatom, hogy milyen kifeiezeseket gyiijtottemosszea r5di6-
b6l. Becsulet szavamra. K6pzeld,els6 halldsrameg6rtettem 6ket.
(Hate is 6rted,ird mel16a jelent6stit!)
eksterordi narakongreso
kosmologiai teorioj
gravitaradio
mekaniko de la eielo
kemiakonsistode la atmosfero
AstronomiaUnio
La normaligode la rilatoi
sendube
en la duafazode la konferenco

substrekonmeritasla fakto...
Ez nekemnagyontetszik.Ertedmit ielent,ugye?
konstruado de la socialismo
evoluinta socialismo
konferencode sekureco
en la sferode la ekonomio
EUropa EkonomiaKomuno
eblojde kunlaboro
...farisraketanatakonkontraU|a...
daurigas la Politikonde...
mondaekonomio
ekonomiaintegri$o
industriajvaroj
industriajma6inoj
la hodiaiiajinternaciajrilatoi
pacakunekzistado
- Ez megjobb, ugYe?
- Tibor, te mindigilyen stiketvagy'vagycsakmostiStszod
megmagad?

232
 - Te ezt nem6rted!Ez politika!F6rfiakdolga.
tuteIropakonferenco
ni menciu6i tie kelkainfragmentojn
firma paco.
rezignopri la milito
internaciaj traktatoi
militarajblokoj
la parolantokonstatis
Qenerala kaj kompletasenarmi$o
senato
senatano
en la hodiaUa numerode ,,Pravda"
palestinaj rifu$intoj
dum la pasinta diurno
la situacio plueestasstre6a
problemaro
...,ke oni elprofitu6ianokazon
la $isnuna praktikomontras...
$enerala asembleo
Qenerala sekretario de UNO
Akademiode FizikaEdukado
...estisakceptitakun grandarekono
publikaopinio
militistajunto
komentariojde la mondagazetaro
mondagazetaro- vil6gsait6
(eg6szen csinoskifeiez6s!
)
panoramode internaciaj eventoj
turniro pri monda6amPioneco
renkonti$ode la eefojde la arabajlandoj
limigode la strategiaj armiQoi
nefitronabombo
PolaUnui$intaLaboristaPartio
starpunkto
tensiojen la ProksimaOriento
netu6ebleco de la limoi

233
surbaze de la pacakunekzistado
televidafilmo
filma raportaio
anta0la kamerao
- Mondd,mi6rtgyrijteszte ilyendolgokat?
- Az6rt, meft nem veqzekf6lpunk6t. Az eszperant6sokkal
6l6bb nyelv, mint azt te gondolod,6s ha eddignem vettedvolna
6szre,m6E fejl6dik is. Es tudod mit? Ha j6 kedvem lesz,mfu
vizsgdzomis bel6le.
- Mi? ! Allami nyelwizsg6takarsztenni?
- Ahal

Na, is te?
Juna Amiko estasride ilustrita

rbcabC
lerneja revuo, kiu Suldas sian
fre3econ kaj internaciecon al
redakcio varbita el deko da lan-
doj. Gi eminente tafigasne nur
por infanoj, sed ankafi por eiu-
a$aj komencantoj.
ABCnts(
Aperas tri numeroj iare, entute
72 paioi.
ABC
Jarabono : I 5,- forintoi.

A'ryfiHH?
A*l ^a..,^-
Afffi88ffiff
b,a oo
 DUDEIC
MERI?
KVARA
REDO TAGO
Befordultama konyhdra
sajnosmdrk6s6volt! Elsa[misla lakto! Kifutott a tej! E169 szomo-
r[ eset,de mdr nincsmit tenni. Az eg6szdologb6lazt akaromki-
hozni,hogya nyelvetszituiici6hoz keil kapcsolni.EgyszerLengyer-
orszdgban is kifutott a tej, 6s amikor megk6rdezt._r, hogymi tor-
t6nt, csak annyit mondtak: El$ailmisla takto! lgy ,i eml6ke_
zetembev6s6dottez a mondat,hogy eohatobb6 nem tudom el-
felejteni.A tanulsdg ebb6lannyi,hogykordbban kellbefordulnia
konyhdra,6s a nyelvetszituiici6hozkapcsolva kelltanulni.Havan
egy eszperant6ulj6l besz6l6ismer6stink,akkor tehetr-inkvele
n6hdnyrovid s6tdt,6s kozbenkdrdezztink rd mindenre.fgy sokkal
konnyebben megtanuljuk a szdkdk(tnev6t6sa villamosdrimszed6-
j6t, mint a legkitfin6bbk6pessz6tdrb6l.Abban az esetbenpedig,
ha otthon maradunk6s a konyhdban toltjrik el az id6t j6l besz6l6
ismer6srinkkel, taliin azt is meghallhatjukt6le, Diablo prenu,
elSaUmis la taktot
Bdnt ez a kifutott tej (elsafiminta lakto). ez6rtjavaslom,hogy
kergessrik el a bdnatotegypet6fiversser. A cimenem is lehetmis,
mint Befordultama konyhdra.

KUIREJON
MI ENtRIS...
Kuirejon mi eniris, Tiu pipo brulis bone,
pipon fairi mi deziris, mi ne tial iris,ho ne.
ies, mi fairus Pin per itipo, Belulino tie sidis,
se ne brulusmia pipo. iris mi, tar iin mi vidis.
 Ia amindafairon metis,
irip,ii n"t L iam kraketis,
-rlra
iti sro"dai flasmi brutoi'
esti;e;fi en I'okuloi.
St min alrigardisarde'
certe soreismin rigarde'
B-rulapipo endormiPis'
dormn koro enflami$is'

hogy nemzetkiizi nyelvet

Hogyan iutott eszdbe Zamenhofnak'
hozzon l€tre?

E z t a k 6 r d 6 s t t o b b e n f e | t e h e t t 6 k m 6 r a t i iv6laszt'
r e l m e t Ugyanezt
|enekkozutis'
halasztgassuk a
Semmi 6rtelme. hogy tovdbb -
t^oroszorszSgi
k6rdezte egy6bk6nt'., "iptttnt6-mozgalol gsyi Doktor Espe-
n,iitol.i B;;;d;asdt6l Zahenhoft6l'
il;t6it,
;.;;Eiy tr'ossz,,i'l"ueiutn v6lasiolt a k6rd6sre'melyb6l most egy
kis r6szletk6vetkezik.

DOKTORO LUDOVIKO LAZARO ZAMENHOF

rn TA ESTIGO DE ESPERANTO
Tiu ei bko de mia naskigo kai de
,,Mi ruskipis en Bialistoko'r
mini infanai i*"i iiiii'i'drrrkto, at eiui miai estontai celadoi.
kvar diversai elementoi:
En Bialistoko to tifuinta'o k9nsis.ta1.e.l paro-
rusoi, poloi, sr*i\i, mi neureoi;.,tiui tiui ei elementoi
el
la aliain elementoin' Oni
lasapartan ltnsvon"koi'-i'oittt' 4**:
min instruis, f, e*iTLiA iitot fratoi' Iwi dume sur Ia strato kai
ke homoi ne ekzistas;
sur la korto, eioei iii poln Eis milt senti'
-iizistas
solerusoi, poloi-,germanoi'hebreoi ktp'
sufieefrue' ee mi formi*is
Mi ne memotustctam' iei en eia olcnzo
nur ia nova' apartenantaal
Ia konscio, ke ta soln'fir,r; povas esti
neniu el la nun vivantairwcio|
en infaneco;*tante
Germnran kai fmncan tingvoin mi ellernadis lingvon anglan;
^i ko^tn,is ellerrudi
en la 5t klasode'iiitio, precipe
ta simplecoa, b iisi;7i"-'i*i,feyey enmiainokuloin'
sra'*ti!o! latitu.lui'srelu'
dank'al ta letutai,Zii'o a fi ai tagramatilui es'tasnur
formoi
Mi rimarkis tam, ke i ri1eco de la por la lingvo' Tiam vor'
estasnec-esa
btinda historia otuzo, sed ne
-i*i
eA* ankorad ne tasadismin tanlaila'
klaso de gimnazio' mi
Unu foion, kiam mi estisen la 6t qil fu
oluze turnis t" otiitii-il i surckribo,,Sveicarslwia'.4,kiun mi
t " al Ia ;Ip ;nd;fo " ko-nditor sktti4"t'
i am multain foi oi n'iiii t l i o

28
 Tiu ti ,"skaja" ekinteresismin traj rnontris ar mi, ke ta sufiksoj
donasIa eblon el unu vorto fari aliajn vortojn, kiuin oni ne devas
aparte ellernadi. sur Ia terurain gandegain vortaroin
falis radio de
-miai
lumo, kai ili komencis rapide matsraiai$ antoil okuloi.
,,La problemo estassolvita!" diris mi tiam. Baldafr posttio mi iam
havis skribitan la tutan gramatikon lcai malgrandan vortoron.
En la jaro 1878 Ia lingvo estisiam pli-matptipreta, kvanknminter
la tiama ,,lingwe uniwersala"kai la nura-Esperanio estisankorail
granda diftrenco. Dum sesjaroi mi laboris perfektigante lcai
provante la lingvon - kai mi havissufite da labiro, kvankamen k
iaro 1878 aI mi Sajnis,ke la lingto estasjam tute preta.
Mi finis Ia universitatonkaj komencismian medicinanpraktikon.
Nun mi konencisjam pensipri ta publika eliro kun mia iaboro.Mi
pretigis Ia manuskriptonde mia brofuro (D-ro Esperanto.Lingvo
internacia. Antailparolo pi olena lernolibro). Dum du jaroj mi
vane sereiseldonanton.
lir9, pest longaj klopodoi, mi prosperis
mem eldoni mian unuan brofuron en Julio de Ia jaro Iggi',...

Megjegyzds:
1. Dr. L.L. Zamenhof,l8s9.december15-6nszriletettBlalystok-
ban, mely akkor a e,6rioroszorszcghoz tartozott, 6s 1917 ipriris
14-6n.haltmegVars6ban.(ElecemberlS. tett az Eszperant6Krinyv
Napjal.
2.9veparckap-- portdsfrilke(svejcar- porr6s)
3. konditorckaja- cukrdszda(konditer - cukr6szl

Olvastamdr a bibli6t?

vallja b.r,hogy m6gcsaknem is rdtta! Ezekut6nmdr biztosvagyok

abban,hogy a biblia-m6dszert, mint a nyelvtanulds
egyik nagyon
egyszerfi6s bdrmikor alkalmazhat6eljdr6s6tm6g hir6'61sernhal-
lottdk. szeretn6mbemutatni n6hdnyiz6ban ezi a forradalmiel-
jdrdst. A l6nyege abban yan, hogy a bibli6t a lehet6
legtobb
nyelvre leforditottdlq6s a biblia nagyonoluasmdnyos. Nyelvezete
viszonylagtiszta,6sa koznapi6let iz6kincs6re6ptil. Nyeivtanu16-
nak kit0n6 olvasmdny.Alkalmazhat6a balk6z-jobbk6z *Jdou,
segitsdgevel is, de az on6ll6 0lvasmdnyszerep6tis betriltheti.
R6gi iddkben a nyervtanurdsarapvet6eszkrizevoit.- egyhazi
s z em6 | y e k m a j d n e mcsa ka B i b |i 6 b 6 |tanu|tSkazidegennyelv
L; ia;yi;g rcgenvott,-deamir&7i,aznemmindigelavult.Donts6k
.t OnOl,nogyjO-",6skinekmennyire megfelel6'.-. -
frfena"V'reiif'eif.durif..iit M6zes els6 konyv6b6J Zamenhoffor-
dft6sdban.

UNUA LIBRO DE MOSEO

-< En la komencoDio kreis la 0ielonkaj la teron' 2Kajlatero
kaj dezerta., kaj mallumoestissuperla abismo;
I "riit1""i.t*a
I tui ru spirito d; Dio Svebis super la ?Iu.o'.3 Kaj Dio
la lumon-'ke Bi
diris: Estu lumo; kaj iari$islumo' 4 Ku Dio vidis
5 Kaj Dio
.rt* Uonu;kaj Dio ,puitigit la lumon de la mallumo' Kajestis
nomis la lumon Tago,kaj ia mallumonLi nomis Nokto.
firmaio
u.rp.to, kaj estistti"1lno, unu tago' 6 Kaj Dio giris:.Es.tu la fir-
Dio kreis
inir. fu'uf.no,kaj Bilpartigu akvon de akvo' 7 Kaj
la firmajo' de la akvo'
majon, kaj apartigisla akvon,kiu estassub
*p.t r. nt-aio; kaj farigil tiel' 8 Kaj Dio nomis- 'a firma-
i#;; -eil".-'G tago.
estis veipeio, kaj estis mateno, la dua
;;;
KAJ estis finitaj la cielo kaj la tero kaj ciuj iliaj apartenajoj'
| ;'K"i";i.--fi;i, * l. "p"-tago sian laboron,kiun Li faris,
Aii'it ;;.;ir;, la sepa taeo de la tuta laboro, kiun Li
faris.3Ka j D i o u e n i s l a . . p u n t a g o n k a j s a n k t i g i s E i nla
-sia , Onas-
aren$I-i
ripozis oe
-f.i?" tuta laUoro,i.iun ii rariskreante.4 Tia estas
la Eter-
Jr f" eielo kaj ia iero, kiam ili estiskreitaj, kiam Dio
nenia kampa..arbetaio
nulo faris ta teron kuj tu eitton' 5 Kaj
"ri.tt"r: estissur fu-t.tJ, kaj nenia kampahgrb.oankorad.kreskis'
ekzistishomo'
euinio la Eternulone pluvigissur la teron' kaj ne
porprilaborirateron.oseo-neu,lolevi$adisde.laterokojdonadis
kreis
malsekecon al ta tuia supraj'ode la tero' 7 Kaj Dio la Eternulo
enblovis en lian nazon spiron
i" t ornon el polvo J" tu t.ro, kaj Li
Dio la- Eternulo
O, niuo, kaj la tromo fari$is viva animo' 8 Kaj
plantislaroinon en Edenen la oriento, kaj Li metis tien la homon,
kiun Li kreis.

KAJ la serpentoestis pli tttzz, olOiuj kampaj P"tloj' \tuin

Dio diris'
f.trir bio ta Bternuto' Kaj gi diris al la virino: Cu
2 Kai la virino
[, ui nt man$u de Oiuj utUJ3Ot la $ardeno?
de la pardeno ni povas
diris "r r"-rttp.nioi m f*tiojn de la arboj

240
 man$i;3 sedpri la fruktoj dela arbo,kiu estasen la mezode la
!ar-
deno, Dio diris:Ne manpuion de ili kaj ne tusu ilin, por ke'i-na
mortu. 4 -Kajla serpentodiris al la virino: Ne, vi ne mbrtos;5 sed
Dio scias.ke enla tag9,3nkiu vi mangosicn ce ili, marfermilosviaj
okuloj kaj vi estoskiel Dio, vi sciosbononkaj malbonon.6 rul tu
virino vidis, ke la arbo,estbsbonapor man$ikai estasearmapor
$i
la okuloi, kaj la arb^oestasdezirindapor sigigi;tuj $iprenisdeliaj
fruktoi, kaj 6i mangis,kaj si donis kune ankaryai sia edzo,kaj li
man$is.7 Kaj malferyigis la okuroj de ili ambaf, kaj ili sciigis,ke
ili estasnudaj, kaj ili konkudris foliojn de figar'boiaj laris at si
zonajojn. 8 Kaj ili aridisla voeon de Dio la Elernulo,-kiumarsis
en la fardeno dum la malvarmetode ra tago; kaj Adam kaj ria
edzino kasigisde Dio la Eternulo inter lalrboj de la gardeno.

Milyen antenn6javan, szobaivagy tet6antenna?

Kian antenonvi havaseambranau surtegmentan? ilyen 6s m6g

enn6l hasznosabb dolgokat tudhatunk meg, ha tiirsalgiisizseb-
konyvet uiiztint rnagunknak.Ezt a tipus0 konyvecsk6tnagyon
tudom-javasolni.Eszperant6nyervenis kiadtiik. cfme: EszpE-
RAN-Tdt6rylgdsizsebkrinyv. A tir. Miit6ffy - Dr. Nagyszerz6p6ros
k6szitette.Az ilyen konyvecsk6kben sz6plnossreto.drlriJr.'rgu-"n,
t6makor kifejez6seiq6srovidp6ldamondatokat taldlhitu nk, metyei<
alapjdnmi is szerkeszthettink
hason16kat.
Pszt!S(gokvalamit.
Erdemesvenniilyentdrsalg6si zsebkonyvet, mertel6golcs66shasz-
nosismeretek vannakbenne.
Koszonom figyelmriket,6s k6rem, pihenjeneklpr6b6ljiik meg
helyrikre rakni a ma olvasottfurcsasdgokat. virinoj son$upri
49.* kaj la viroj pri Eva. Gyfijts6tek az er6t is, mert hllnap
felm6r6dolgozatotirunk.

Az iskola csak \il,;ist ad

az idegen nyelvek tanuldsa teydn.

241
ffi'@
Ktenmm
 D(IDEIF
KVINA
"t,aAnoTAGO
Felmdr6dolgozatotirunk !

1) Forditsukte a k<ivetkez6
mondatokat!
Pli novajn manovrojn prenumishodiau ra usona kosmosipo
Apollo-7.Per la 66 sekundafunkciigode la movilolatrimembra
sipanarosangisla orbiton de ra kosmosipo,kiesprej malproksima
punktode la tero tiel atingas450 kilometrojn.
2) K6pzeljtikel, hogy f6szerkeszt6kvagyunkvalahol,6s hirtelen
eszperantdsitani kell hdrom magyarrijsdgot.Mik6nt fbrditandk le
a cim6t a k<ivetkez6hdromlapnak?
- N6k Lapja
- Magyarorsz6g
- Ezermester
Ugyeljenekarra,hogy a cim kifejez6legyen!
3l lgy.anakegy poh6r friss vizeg6s fordit#k eszperant6ra a krivet-
kez6kdt mondatotr sz6tcrak, nyelrrank6nyvek,iaorar"lor., k6nyv-
-
tdrak €selektronikussz6mit6g6pekhaszndlatamegengedett.'
,,Gorcsevlv6n, a Rangoontetrerhaj6matr6za m6ghuszonegy6ves
semvolt, mid6n elnyertea fizikai Nobeldijat. llfen nagylirento-
#gii.tudom6nyos jutarmat e po6tikusanitiri toiuan ,i,'gsJerezni
p6ld6tlannagyszer0.terjesftm6ny, m6g akkbr is, ha egveGkerctt
I?l{n _v6ps6ghib6naktfinik majd, hogy Gorcsevtva-na- iizirar
Nobeldfjat a makaonevri kdrtyjjdt6ko-nnyerte el, Noah Bertinus
professzort6l,akinekezt a kitfintet6ststocicholmban
nttany n.p-
pal el6bb a $rfu kir6ry nyrijtotta dt, de v6greis
a uun cs'ornot

243
 a l6nyeg-a f6:.hogy.Gorcsev lv6n igenis
keres6knem szdmitanak;
;;;;;;;il6ves t crauan"tnvtttt t Nobtl-dilut"'
hdrom nap r6szretfizet6sikedvezm6nyt
A feradatmeqord6s6hoz nem i6 m6dszer.
.0"t.-Egya;tent . toroJta,a nyelvelsajStit6sdra okoz probl6m6t'
nem
K6s6bbiid6szakban,-utilotm6r a besz6d El6szor min-
felhaszndlhat6 a nyelJiffi.i.t tovSbbiszildrditSsSra.
"k;ii;;gittulnunk'
M6sk6ppen fogunk irni' ha
denk6ppen besz6lni
a nyelv'abesz6dszinti6n6l bennlink'

Kdrek nihdnY deka mondettant!

- Nem leszaz egYkicsit kev6s?
- Nekemel6g,nemszeretem a zs(rosdolgokat'
- n tonOtttin melyikr6sz6t6hajtja.?.
- Egykis leir6jellegfit,n6h6nyp6ldaval'
- Becsomagoliam?
- lgen,0gYgusztusosabb'
mint csomagol6s n6lkti.lnagyonegy-
A sz6rend0gy csomagolva, rttivtzkednek'el' Ugy'
szeri, mert . tonJti'+5szekszabuoon" Nincs olvan fortelmesen
;;;t r'-to"ori d;;;-;tgkivdnia'.
kotott sz6rend,t"'il;i:-t "oittt nyelvben'Ez egy6bk6ntazzal
hogy'tt-"fvt" "yelvekben' aholaz alany-6stdrgy-
magyardzhat6,
megkillonboztethet6 egym6stdl{magyar'eszpe-
esetegy6rtelmfien
Az ilyen nyelvekben
rant6) semmi szuks6ga kotott sz6rendre'
nat el6,froiy a vaiaskeny6reszi meg P6tert'
nemlorOuf
Ennyita sz6rend16l.

N6h5nYi6tandcskev6ssz6ban'
Az estasseg6dig6t akkor is ki kell tenniink'amikor a mag-yarban
Err6l is volt mlr sz6'
nincs, vagyis a narmaJit szem6lyben'
magyarlSny'
fri"iinu Jstashungaraknabino'Katalinvan
f6n6vvagyn6vm6s' az
Abbanaz esetben,ha a mondatalanyanem keruL Tvfi ha!
oz6i alakba
dlIitm6ny metl6rn6vi [i.ge1ri,6i.,.hatdt.r inte-
U;;;ily;n nvrt*"t .'iz tvtinolartleforditom'Lerni estas
nogy az ilyen tipus( mondatok-
rese.Tanulnierae*ei.i l6nyeg"r,
Ugyanigyjdrunk el'
ban e v6gz6ddselesz az interesaszbnak'
Meiegvan' hidegvan
amikorolyan monJutlut mondunk'mint:
stb. estasvarme,estasmalvarmektp'

244
Tagadtis
A ne sz6cskiival,
illetvevalamelyiktagad6nr5vmdssal.
Mi ne komprenas. Nem6rtem.
Ne mi komprenas. Nem6n 6rtem.
A p6ldiib6ll6that6,hogy a ne mindigazel6tta sz6 el6tt iill, amit
tagadunk.
Neniukomprenas. Senkinemr4rti.
Az ilyen mondatokraviszontvigydznikell. Ha van neniu,akkor
nem kell a ne, mert a kett6stagad6stillitiistjelent.

K6rdez6s
K6rdd n6vmdsokkal. Ha nincsa mondatban,akkor haszn6ljuk a
du sz6cskdt.Mindeznagyonismer6smiir. Felesleges id6znivele.
N6zzrikmeg inkdbbazokata szavakat,melyekkela mondatokat
egymiishoz kapcsoljuk.Ezekolyan szerepettoltenekbe, mint egy
vontat6horog.Miiszakibeiillitottsdgri embereknyugodtanhfvhat-
jdk vontat6horognak, az 4-rzlkenylelkfiek pedig nevezz6k6ket
k<it6szavaknak.
ke - hogy se-ha
kaj - 6s sed- de
-
afi vagy tamen- m6gis
6ar - mert por ke -az6rt, hogy
ed - s6t postkiam - miutiin
do - tehdt nome- tudniillik,ugyanis
ankaU is- male- ellenbnn, ellenkez6-
ja - hiszen leg
kiel- mint ad...aU...- vagy...vagy...
k i a m- m i k o r ,a m i k o r 6u...6u...- akdr...akiir...
dum- mialatt eG... ne...- mdg...sem...
-
gis mig jen... jen...- majd...majd
kvankarn- blr,6mb6r, nek.."nek...- sem...sem...
noha j u p l i . . .d e sp l i . . .- m i n 6 li n -
-
kvazaU mintha k'tbb...anndlink6bb
o l - m i n t ( k o z 6 p f ouk t 6 n )
A vontatShorgokramost szilndt6kosan nem akasztokp6ldiikat,
mert jobb, ha ezeketsajdter6b6lvessztik6szrekrilonboz6besz6l-
get6sek,riidi6hallgatds
vagyolvasiiskozben.

245
Engedjekmeg, hogy miel6tt becsornagolniinn ezt a pdr deka kis
*dnOitt.nt tetfriviim a figyelmet egy konyvre: KalocsayKiilm6n
- Reg.rdszereseszperant6 nyelvtan cim( muv6re. Ezt a konyvet az
meg,akinek
v6sdrolja magas ig6nyei vannak az eszperant6t illet6en,
6slegaidub egyetemi szinten akarja a
elsaj6titani nyelvet.Egy eg6sz
h0sdrOhdzra val6csodSlatos mondattan is van benne'

LazitsunkegYkicsit
Taldljukki, hogy vajon ki irhattaa kovetkez6sorokat.Taldljukki
tovduu6a koltemeny cim6t is. A megfeit6k kozott az egvildgon
semmitsemsorsolunkki.

Mi somerc,Cesubiro suna'
haltis ce Tibisko serpentuma,
kie kurx Tur al Qiasino,
lnfanet'sur bruston de Patrino.

Vigaszdfjatviszontmindenkikap. Kett6t is'

Anekdotoi
sokrato promeniseksterh urbo. Li vidiskuregantan_viron kni post
la alian viron kriantan: ,,Kaptu lin, kaptu lin!" Sokrato lasisla
viron preterkuri kni et ne provis kapti lin-
i' riprotis Sokraton la viro' "Li estas
,,fari vi ne kaptis lin!
"
krimulo, murdisto!
"Murdisto? Kion signifos,,murdisto?"
,
,,Ne Sercu! Murdisto estashomo, kiu mortigas'"
"Do, Bueisto! "
"
,,Malspritulo! Tia homo, kiu mortigasaliain homoin!
"
,,Ho, jes - soldato!
",Azeno! Tia homo kiu mortigas atiainhomoin,sedne en milito!"
- "
,,Mi komprenas ekzekutisto!
',,Idtoto! "
Tia homo, kiu mortigasaliain homoin heime!
"
,,Mi iam scias- kuracisto!
Tia estisSokrato.

246
Tri pentristoj disputis, kiu ef ili estasla plej lerta. ""Mi pent{is sur
lignan tabulon grandan €tonon tiel nature, ke CIitui subakvf$is"
kiam mi Qinmetis sur akvon'o,diris la unua.
,,Mi estasmulte pli lerta", diris la dua. ,,Mi pentris peizaflon el
Centra Afriko tiel fidele, ke termometro almetita al mia pentralo
"
tui indikis sesdekgradoinsupernulo!
,,Mi estasla plei lerta", ekkriis la tria. ,,Mi pentris portreton de mia
amiko Harulo tiel realisme,ke oni lin devasalmenai tri foje dum
semainorazi! "

Sz6l6sokn6lktil olyan a nyelv,mint az 6tel fiiszern6lkiil

Az eszperant6tnem ismer6k,de ann6l jobban birdl6k gyakran

arra hivatkoznak,hogy egy mesters6ges nyelvbennem lehetnek
sz6l6sok6s mond6sok,mert azok hosszritort6nelmi folyamat
eredm6nyei. Az ilyen dolgokat6llit6 emberekfelel6tlentilnyilat-
koznak,6s biztos vagyokbenne,hogy nem is ismerik,mi adjameg
egy nyelvneka zamatdt.
A kovetkez6p6lda segfts6g6vel szeretn6melriasztania kordbban
6s megmutatnia tobbieknek, hogy
emlftett antieszperantistdkat,
milyen gazdagkifejez6s-k6szlettel
rendelkezi
k az eszperant6nyelv.
Vegyfinkegy 6tlagossz6t, 6s n6zz0kmeg mennyiminden kapcso-
l6dik hozz6!A kiinduldsmosta magyarnyelvlesz.

FeJ vagy ir6s? Cu fronto a[ dorso? Fei van a nyakdn.Sur lia

nuko sidaspli ol peruko.A fej v€t, fizet a l6b. Kapopekaspiedoj
suferas.Ah6ny fei, annyi gondolat.En 6iu kranioestassia opinio.
En 6iu kapo regasapartaopinio. Kiom da kapoj, tiom da 6apoi.
Kiom da kranioj,tiom da opinioj. H6traszegett fei. Kapo ietita
posten.Retrofleksitakapo. Nem k6r a fej tanScsota l6bt6l. Ne be-
zonasla kapo konsilonde kruroj. Olyan,minthafejbevert6k(k6-
lintott6k) volna. Kvazailli estuskapobatita.Fejbentart vmit. Teni
ion en la kapo. Feje,mint egy hord6,esze,mint egy di6. Granda
kranio, sed interne nenio. Kresko mamuta,sed saQoliliputa.
Nem kdptalana feie. Lia kapo ne estasakademio(biblioteko, en-
ciklopedio).Li ne havaskaponde ministro.Olyanate1e,mint egy
sz6nakazal/szalmakazal.Lia kapo estashirta kiel fojnostako.Uresa
feje. Lia kapo taUgas/servas nur por porti eapelon.Szeg6nyfeje

247
Kompatindapovrulo. Povralmizeradiablo. Minden a feie tetej6n
till. cio starassur la kapo. M6g nem n6tt be a feie liigya. Li havas
ankoraUprintempon en kapo. Megy a magafeie utdn. lri laU sia
propra kapo/nazo.Lia propra nazo estaslia kompaso.Belef6jdula
feje, lo doloras lian kapon. F6 a feje vmit6l. Lia cerbobolasde io.
Glziis a feje. Havi iom da vaporo en la kapo. Azt sem tudia, hol iill
a feje. Ne scii, kie sidaslia kapo. Az6rt van az embernekfeje. hogy
gondolkozz6k"Kapo estaspor tio, ke $i zorgu pri 0io. A feje btib-
van
fdt6l a l6ba ujjahegy6ig'De la verto Qisla piedfingroj.Hely6n
a feje. Li havasla kapon sur Qusta loko. J6 feie van. Havi bonan
kapon.Fej6beszaladtav6r. Ondo de sangoietiQisal lia kapo. Kuris
la sangoen la kapon. Fej6besziillt a bor. Esti$isvaporo en lia kapo.
A fejdbe vette... Enprenial si en la kapon... Fejdbev6s vmit' En-
skribi ion en la kapo. Bone noti ion en la kapo. Derengvrni a fej6-
ben. lo tagigas en lia kapo/cerbo' Forgat vmit a fei6ben. Teksi
(plekti, turni) ion en la kapo. Ami t6ged nem illet, ne tord azona
fejed. Kio min ne tusas,ku$u kiel ku$as.Ne zorgu pri tio, kio estas
el<stervia scio. Ha nincs a fejedben, legyen a liibadban.Pro kapo
malsagasuferasla kruroj. Verd kiafeiedb6l. Elietution el la kapo.
A T E N T O N ,S I N J O R I N OK L A R A ! T U J E K S A T M O S
LA LAKTO!

Nemaz 6n fejemf5j, ha a m6s6tiitik. Ne dolorasfraposur fremda

kapo.A feiemetteszemrd. Mi vetasper mia kapo.veriem a fejem
a ialba? CL mi pu$u/batula kaponal la muro? Atvillanta fej6na
gondolat.Pensotraflugisal li tra la kapo.Vai vana fej6n.Li havas
ion kasindan.Kiu havasbuteronsur la kapone iru sur la sunon.
Jutalmattfiznek ki a fej6re.Anonci premion/prezon por la kapo
de iu. T6gtaesett a fej6re. Ricevis tegolon sur la kapon. Brinakadja
a fej6t. Klini pro tristo la kapon. Fei6t 6lomra hajtia.Meti la kapon
por dormi. Kineka fej6t vett6k,nernkell annakkalap.Kiu perdis
ia kapon,ne bezonas iam eapelon.Elcsavaria vki fei6t.Turni la ka-
pon de iu. Allogi la koron de virino.Aki a fej6t akariamegvaleni,
tilkezzemeg a nyelv6t. Kiu langon ne tenas, mem sin malbenas.
Efvesztia tJigt. Perdi la kapon/saQon. Hitetlenkedve r1zzaa fei6t.
Skui senkrede la kapon. J6l megmossa vki fei6t. Fari al iu bonan
lavon.sapumi la okulojn al iu. Fej6tkez6re t6masztia. Apogi la ka-
pon per la manoj.Kineka fei6t veszik,hajiitnemsiratia.Perdinta
ia kaponpri haroj ne ploras.Nincshol fei6t lehaitania. Ne havikie

248
ku$igi la kapon. Rosszban/gonoszsdgon triri a fej6t. Rompi al si la
kapon pri ruzaiolmavaio.Cerbumipri diablajplanoj.Okdllel titheti
a fejdt" Li povos pente pugni sian kapon. Tagad6lagrdzzaa fej6t.
Li nee skuas la kapon. Telebesz6livkinek a fejdt. Plen$topi/farei
per parolola kapon de iu. Tori a fei6t. Rompi al si la cerbon/kapon.
Vakarja a fejdt (dtv is) Grati al si la kapon. Fejet hajt vki el6tt {ritv.
is). Klini kapon antail iu. Nem hajt krinnyen fejet (makacs). Li
havasla kapon fortike sur la loko. Fej6velfizet/lakol. Tio kostasal
li la kapon. Fej6veligent int. Balanci la kapon por jesi. Kapjesi.
Fej6veljdtszik.Riski la kapon. Fej6velkezeskedik.Garantiiion per
la propra kapo. Besz6lvki fej6vel.Ordigi al iu la kapon. Felemelt
fejjel. Emelt f6vel. Kun ievita kapo. Fel afejjel! La kapcn supren!
Fejjel el6re. Kun la kapon antaUen. Lehorgasztott fejjel. Kun
klinita (pendanta,mallevita) kapo. Fejjel megy a falnak. PuSigiirer
la kapo al la muro. Frapi per la kapo kontraU la muro. LJgyanaz,
defejjel lefel6.La samaafero,sed kun la kapo al tero. Begyepese-
dett fejfl. Kapo kun herbo, sen guto da cerbo. Li havasen la cerbo
tro multe da herbo. Uresfejii. Malplenkapulo.T<ikfejii. Melonka-
pulo, napokapulo.Fafejfi.Stipkapulo.Nagyfejii.Korifec. Altranga
persono.Sok fejt<irdsbekeriil vmi. Kostasio multe da cerbumo/
kaprompo. Fejveszt6sterhe mellett. Je puno de morto. F6hajtiis-
salfidvoz<ilvkit. Saluti iun per klino de kapo.
A felsorolt szdliisok egy6bk6nt egy nagyon hasznos konyvb6l
szdrmaznak,melynek cime:6000 SZOLAS ES KIFEJEZES MA-
GYAR ES ESZPERANTO NYELVEN. SzerkesztetteCsisziirAda
6s Kalocsay K6lmdn.
Az6rt adom meg ilyen precizena konyv cim6t, mert a magiintanu-
16knakaz a legnagyobblehetcis6gri( hogy megv6logathatjdk az olvac
nival6t. Ezzela csodSlatoslehet6s6ggel tudni kell 6lni. Ha valakinek
nagyon megtetszetta sz6ltisokkordbbanbenutatott orgiiija,akkor
nyugodtan vegye meg a konyvet. Egy dologra azonban 6rdemes
vigydzni.Egyszerrecsak kevesetfogyasszunkebb6l a csemeg6b6lis.
(A megmarad6r6szj6 leszbef6ttnek).

,,Et guto malgranda,

konstante,frapante,
traboras la monton granitan."

249
 .. v..'...i'..
LA FORTODE LA KUTIMO " /'
- Sciu fraillino. antaie mi laboris en infana kliniko'
 DUDEIF
VEIVD-
SESA
REDO TAGO
H6tsz6lbenkrinnyfi haladni

A h6tsz6l m6g nem minden. Van egy lejt6 is. A nagy er6pr6ba
v6ge fel6 krizeledtink.Most 6ppen a lejt6n haladunk lefel6,6s
ilyenkor az embernekolyan viddm hangulatatdmad, hogy mfu
a legbonyolultabbtudomdnyokkalis nevetveelb6nik.Nem kiv6tei
a matematikasem.

MATEMATIKO
Matematiko estasekzakta scienco. Ne nur pura matematiko, sed
..nt{ divenaj specoj de matematiko aplikita havas grandegan
signifonporla homaro.Kiel scienco$ estaspramalnova.Jam ankarl
la antikvaj asiroi, egiptoj kaj grekoj estis bbnegajmatematikistoj.
Ili scipovisprecizeelkatkuli eklipsojn de la sunoiri luno, orbitojn
de planedoj ari aliaj astroi, mezuri la teron kaj alimaniereeluzadi
siajn profundajn matematikajnkonojn.
Nuntempela homaro sen matematiko ed ne po\rusekzisti. oni be-
zonas$n Oiutageen la praktika vivo. per ga helpo oni malkowas
novajn le$ojn de la naturo, elkalkuladasrapidecojn de raketoi,
orbitoln de kosmaj sipoj k.Lp. sen matematiko ne estus eblaj
mlrildaj cibernetikaj masinoj, kiuj dum ono da sekundokapablas
solvi tre komplikajn taskojn.
Matematikonlernasmalgrandajinfanoj, studas$n pli afaj studen-
toj kaj okupifas pri g famaj sciencistoj.D€didu ankarJni iom da
tempo al €i, por ke ni sciu, kiel oni kalkulas en Esperanto:
ADICIO: 32+lap46
Tridek du plus dekkvar estaskvardekses.
Anstatafi,,plui'oni povasditi,,kai";anstatfi,,estas"oni po-
vasdiri ,,faras".
SUBTRAHO: 58-23=35
Kvindekok minusdudektri estastridek kvin.
Anstatfi,,minus"oni Povasditi,,sen".
MULTIPLIKO:13x5=65
Dek trioble kvin estassesdekkvin.
DIVIDO:56:8=7
Kvindeksesdivite per ok estassep.
POTENCIGO:43=64
La tria potencode kvar estassesdekkvar, ail:
Kvar altigita jela tria (potenco)estassesdekkvar.
ELRADIKA|IS'V@F12
La dua radiko de cent kvardekkvar estasdek du.
Rezultatode adicionomi$as,,sumo , cle subtraho ,,resto",
de multipltko ,,produto", de divido..,,kvociento", de potencigo
,,potencd kaj de elradikado,,radiko".

LA VOJO

Tra densamallumo briletas la celo,

Al kiu kuraQeni iras.
Simile al stelo en noka eielo,
Al ni6 la direkton li diras.
Kaj nin ne timigasla noktaifantomoi,
Nekbatoj de l'sorto, nek mokoide I'homoi,
Car klara kai rekta kai tre difinita
Gi estas,la voi'elektita.

Nur rekte, kuraflekai ne flankiQante

Ni int la voion celitan!
Eeguto malgranda,konstantefrapante,
Traborasla monton granitan.

252
 L'espero, I'obstino, kaj la pacienco-
Jen estasla signoj,per kiespotenco
Ni pa$opost pa$o,post longa laboro,
Atingos la celon en gloro.

Nisemaskaj semas,neniamlacilas,
Pri I'tempoj estontaipensante.
Cent semoiperdi$as,mil semojperdigas,-
Ni semaskaj semaskonstante.
<Ho, eesu! >>mokante la homoj admonas,-
<<Ne eesu,ne 6esu! >>en kor' al ni sonas:
<<Obstine antairen! La nepoj vin benos,
Se vi pacienceeltenos>>.

Se longa sekecoait ven.tojsubitaj

Velkantajn fol iojn de€iras,
Ni dankasla venton, kaj, repurigitaj,
Ni forton pli fre€anakiras.
Ne mortos jam nia bravegaanaro.
Gi, i", ne timigos la vento, nek staro,
ObstineQi pa€as, provita, hardita,
Al cel' unu fojon signita!

Nur rekte, kuraQekai ne flankiQante

Ni iru la vojon celitan!
ECguto malgranda,konstantefrapante,
Traborasla monton granitan.
L'espero, l'obstino kaj la pacienco-
' Jen estasla signoj,per kiespotenco
Ni pafo post paflo,postlongalaboro,
Atingos la celon en gloro.

Gondoftak-emflr arra, hogy a versekb6lis lehet profitdlni?

Hogyan?A dolog pszichol6gidja nagyonegyszer6.Mindenkifej6-
benvannakolyan koltem6nyek(vagyversr6szletek), melyeketm6g
kor6bban elsajdtitott, 6s el69 egyszer-k6tszer
elotvasni idegen
nyelven,mdris megmarad.llyen c6lzattal6rdemesn6ha magyar
 Aki sokat pr6bdlkoall".,
irodalmat !s olvasnifcrdftdsokbr:rr.
aa
gyakranfog is vaiarnit.[-!eonnen ez nem sikeruiltvoifte,k8reri'x,
oiu*rru el rn6gegvszerzan'renhotvojo cimij hires ko{tern*:"ly6"l'

Mi ndenb6I egpr/rl'esif
Etsdnekn€zzunkmeEegy erdekesgordoiatot! Ldteahet-e eilyan
sz6, melyneknincstbve? Kissdabszurddolognaktiinik rnindez,
de az eszperant6ban lehets6ges. tgen!szavaka semrnlL:ff!'r?lya-
n"[-u*rfVek t6 n6lktildllnik 6sm6gisjelentenekvalannit. Frdhdf-
tobb ityen furcsasdsot.-gyfiiteni. sesitek etkezdeni.
;;;ii ;i;.i
'A7o,
un"" ani$i, eco, ero, disiQi, kuniQi, estrano, ida, ino' ulo' ffii'
a1a,ega,eta, egulo, etulo, etulino, ktp'

VIROKUN DUAMATINOJ
Meza$a viro kun griziQantahararohavisdu amatinojn,el kiuj unu
.iiir if i juna kailJaliJestismalplijunaol li. La junaamatinoetira-
'Utantain
Oisai ti haroinciufoie,kiam li vizitissin, dar Sivolis,ke
sia amatoaspektukiei eblepli iuna. Kaj la alia malpliiunavirino
eltiradisnigrajnharojn,kiam li estis6e $i,6ar6i hontisestiamata
de I'viro pli junaol Si.
Tiel, la viro baldairperdisla tutan hararon'

B6r6nyhfs rizzsel6sgesztenyrlvel

Safidaio,rizo kaj kaStanoj

Meglepddni6s csod5lkozninem kell, mert komoly dologr6l van
oOl A kovetkez66tel receptjeKuvaitb6lsz6rmazik.L6m mire i6
az eszperant6!Nbg nemzetkoziszak6csk6nyv(lnternacia kuir'
librol is van ezen a nYelven.
Javasloma recept6ttanulm6nyozdsdtm6gakkor is, ha nincs meg
minden hozzfval6.
250 g da rizo
500 g da Safidaio,sen ostoj
flD g da ka$tanoi
salo kaj pipro
1 rnalgrandacepo
butero
akvo

zil
 '.,i r ..: iiifrja
l-a'.,t.r ili t:,i': {i.}i iiempadU :f: dKVO i.iL/fn ;f:U ilO;-tr"
i;r,"u ;ln{i'ril'lct;nen !a rastanai, inetii rir: kas*r*!on. kovru
oer *oiiJrr-
;i ;:kvr,t ,.,fii !c.:.rlrU
!,iat iiuiretu fis r:lriii:,i-i';as
$end'eiieiiiin. dUbiUri i.;
Jidil[icii r]3iil i{.;r1i!trrLi. i"4er{**il :,.;is(:r{iiLl'n i{un ri:co. ({iv:r; , ,1.i
. K ! . i r - : )i 1 . i : i . . : i . ' i _ i t i . ii : _ r : . t i ; _ : i i : t i - i i ; I i : t i i l , ; , , ; - - r ; ; i ! $ i l f i * i g . *lf iniEU lii.;i:trtr,
,-.
' : - : i a r ' a i " 'r , l r i . . : ' : i 1 i . i -
r;r , , i r : i r ' : , : . - , ' , :
il::. .-t t.a:i:lq : ir. i r ! . . : i - l r i _ .. a i . ; : . , ; : : r - : r - l
.:ri .",'lii:!l', --,.r.t1:: ..i.r t:.r:"{:-r, :..--,,,..' ,.lr:itj i':-tr:i::.i.,!il{a ..,i,11i,.,.l
i',i-r ::i' "':., r. iri r,,.::;.li: i-i-!iii!.,,r;:
. , : i r : l * : r : a : i - : i - l -t:: ; : : g l : j . ' ,l . f l i i , l i , l ; . . , : .
. ; . i , : ; : r j . r . r : r , r - i i , l : : : . : : i l . t t. - : l l t : . , : : , :
: j i i i . r . : : , i ' . . : . r t i ; : - i : . , : i ! : . : - : l . ] _ i j : .; :i 1i :.:;t , . -
..:..:l :. .,.:
,'1, - ; ; . :r - - : , . . . , . , - ; .

-,-,
. .i ' : . ' . ; : ' :i: : l-...,,..

;iirF-'ri.r i

.i,.r,
t.i;iill-.],:i;. r t:-

'a:ii:: ..'.o i! .:::: ,iii; -' , :<,i)li'

iilit
.
t:i::' l':r''ri

: 3 f . : ! - . - . . , , , , . ; ' j .: e { l ! ' r T - : e
_ ' : U . t l- - , - r i : : i : : t " i i . ; e u ; i i * 1 "
'i tnsa'ir:il'ii
jrlti *. ,;rirni

*#$ izje l"rsti:e,qu rtiiskselti yadisan

tsi ;'*'r: \!;tigyal,i!r!
MODERNAJ INFANOJ
 DUDEIF
SEPA
SABATO TAGO
Szezonv6gi,,k6pz6-vds6r"

K6pzelj6k, leszdllitottiikegy sor term6k drdt mintegy 40-60%-kal.

A viisiirontobb term6k van, mint az ember k6pzeln6.A baj csupiin
az, hogy mindig annakviszik le az dtr€ft,amit egy6bk6ntmiir nem
vesznek meg. Megragadtamaz alkalmat, 6s 6n is vettem n6hiiny
olcs6 dolgot. A nem hivatalos ut6k6pz6k kozott (,amiket az
Eszperant6Akad6mia m6g nem ismert el) egy 6rdemlegesvolt.

hungara- magyar hungareska - magyaros

pola- lengyel poleska- lengyeles
franca- francia franceska- francids
viro - f6rfi vireska- f6rfias
virino- n6 virineska- n6ies
Valamiveltobb szerencs6m volt viszontanniil a nagy dobozndl,
amelykortillegaldbb kilencfiatalliiny 6smlntegynyolChdziasszony
tolongott. Kidertilt, hogy a dobozbanl6v6 k6pz6szerfi sz6elemek
koztil mindenkiszabadonvdlogathat.Az ers6,amit sikerilltmeg-
markolnoma -povavolt,6sa haszndlati utasitdsonm6gp6ld6katis
feltr.intettek.
pagipova- fizet6k6pes
vivipova- 6letk6pes

A mdsikk6t sz6tis 6rdemes

volt megszer.zni,mei, t6nyleghasznos
kifejez6seket
lehetsegits6gtikkel
l6trehoz:.ri.

257
 $krna- larmoplena - konnYeltele
tlarmoplenajokuloil
-
$oiPlena oronnteli
(OoiPtenavivei

- direktoraspekta
*:;g:ekta - igazgatdk{iisejii
*
aninnalasPektadllati kfilsei#

turkdltarnvo!na tov;ibbrais' ;lsnae egyik hclgy,a.ktrlek

i-jr,.r'inrel
l-*:rga*ark& cip#je6snagybevdsdrldt;iskdja volt, vdletienulr6l6pett
i l-il*-igUimia,'amire i ;:r13ltkedcjenau a{,tdbtiszen egy szes'szd-
*oi.nur teli uorlrot is ndejtettek * vizvezet€k 6s G6zszerelti
irii ;rl*t dolgoz6i"{Mind a hdrman l<issdittas dilapotban voltak.]
A:,- *rr-llitetil*otgVegydbkdnt nagv*n csirlos volt" de az enrber
il,g*oo*r*e* *rf n€zi,.hanem nagyfeifedezdsekre k6pes. En rdiot-
ternarra,hogynem6rdemestfirkdinitoviibbho]m"ikdpzdszeri
*u,;uf**"k utdii.Taposs6k a h6ziasszonyok egvmdsldbdt.EgV6bkdnt
is sr:rnmidrtelrneaz eg6sz tfrrk6lSsnak.TetszSleges m6don bdrrnit
barnrivelosszekapcsolf,atok, 6s mdg az ember ldbdra sernl6pnekr5'
Figyeljenek csak!
rapida,lnano- rapidmana- gyorskezfi
aglo,okulo - aglookula- sasszemfi
Xeinga,haro - longhara- hossz0haj0

EzttaldliSkki!
Kunveno de lipharuloi kai barbuloi.
Senfipharoi kai barbo eniri estasmalpermesitel
A ferivdzoltszornorf esethezm6r csakaz hiflnyzott,hogy kapcso-
latba l6pjek egy primadonniival.Ett6l aztdnteliesenvisszat6rtern
a reElitii tal#ra. Az tort6nt egy6bk6nt,hogy az illet6 kik6rte
nnagdnak: 6 n-emprimadonino'hanemprimadono 6s ezt..vegyem
tildlrndsul. Kiss6emelkedetihangontdj6koztatott a ,,sztiks6ges-
seg;s eteg" elv6r6l,amelyetaz Hszp.eranlO..AlT9tia hivata-
loia,"relfoigadott,rnint sz eszperant6nyelv sz6alkot6siinak logikai
aiap'1iit"
Hgv sz6 letrehozdsdhoz biztositani kell rnindent.arni sziikseges,
c,i .*qmmivel semriibber.H szab6lyszerinthib6sakaz ilyen kifeje-

z::.irl

- -- J-: :- -- L
 z*sek,rnlni primadonino, ni::rfir:o,malronino,i:rosilosth. ;:t;gs6,
ges"ha heiyettiik nsaka primadana"nitn{a,dnarrono,bras* sr.ftr'a-
kat haszni6l.iuk" i-r*rt ezekb6!ii; viliigosankiderii!"hogy prim,:rl*i-"-
n*rdi, nii-nf;*rdf
, rnatrdnii16l*s kefdrd!vansz6.

Isrnerik 0 ncikFataki Htenn6rnretdagt4pm{lseerdszt?

lVris,k6t gyernrekevan. A feles6ge5pol6n6.Fataki Elen:6raz
egyedulieszperantista a csalddban. Mairolyanj6l tud eszperantsiul,
hogyintenzfvlevelez6st folytat a KGST6sa KozosPiacvalamennyl
tagorsziigi6val.
Eppenma tort ki a baihr6, mert Patakielvtiirsf6ny-
k6pes levelet kapott BARCELONAb6Iegyik holgyismer6s6t6t.
Feles6geazzal fenyeget6zik,hogy holnap beviszi a levelet az
Orszdgos Fordit6 lroddhoz,mert neki ez mdrgyanfs.A f6rj nem
hajland6forditani, 6sazt magyardzza Mdrtdnak(igy hlvj6k pataki-
net) hogy a bizalmattovdbb kell er6sitenia Helsinkiben atfiirt
zdr6okm6ny szellem6ben.
Aprop6, kiv6ncsiakmi van a lev6lben?

Kara samideano!
vian adresonmi trovis en nia esperantagazeto.Mi tui skribasal vi
aar mi tre volas korespondikun vi. Mi scias,ke nun vi ricevosmur-
tain leteroin kai povas esti, ke vi ee ne respondosie mia letero.
En nia gazeto via adreso estis la sola el Hungario. Ne koleru,
sedmi dezirusesti via unua hispannkorespondantino.
Permesu,ke mi prezentumin. Mio nomo estasIsabelkaj mia fami-
Iia nomo Gonzales.Mi havas20 iarojn kai studasen (Iniversitato
(francan knj germananlingvoin).
Mi interesi$aspreskailpri eio. Pri h filmoi, teatro, muziko, sporto.
Mi tre amasIa naturon. ofte mi partoprerus submaraneasadonkun
miaigekolegoi.
Min tre interesasankail la ekzotikai aferoi kai mi decidis lerni la
hungaran lingvon. Hispane mi iam multe legis pri via hndo kai pri
la hungaraliteraturo. Mi esperas,ke foje ni s:ukcesos renkonti$i.
cu vin interesas nia landoi Kiet toisi vi lerrus Esperanton?
Kiam vi esperantistiQis? hi kio vi interesifas? cu ankaii vi estas
universitatastudento?

259
 sedalian nun mi
Mi ei fie sendasfotografaion'Gi ne estasfte bona'
'ii
noror.Aha! Miisni la dekstra sur la fotog*fo!9 Tiu.aliakna-
estas mia kolegino el la universitato.
iini ,:i blanka bankostumo
Nun mi iam finas kai elkoresalutas vin
via hisPanaamikino
Isabel
Ps.Skribu tui al mi kai senduvianfotografaion!

Mitmondottazeszperant6r6|LevTo|sztoj,xx|||.J6nosp6pa,
Lenin 6s m6gsokanm6sok?
_LevTo|sztoj:azeszperant6e|saj6tit6saolyancsek6lyd|dozato
kfv6[6so|ynagyeredm6nnye|biztat,hogyapr6b6|koz5st6|senk
neksemszabadvisszariadnia'
- Xxlll. JSnos piqa: az eszperant6sokkal konnyebb' mint a
nu*..ii nyelvek.'Ai eszperani6 az egyetlenril6, nemzetekfeletti
vil69nyelv : korunk egyetemes nyelve'
- Lenin:az eszpetant6 a proletari6tuslatinja'
-Z.KovilcsHtimdrszappangyririmfivezet6,akinekTrabantjavan:
Az eszperant6 nemnYelv.
- UmptonSinclair:sok esztend6szriks6ges ahhoz,hogyaz ember
megta;utionangolulvagy franciSul,-.n6met0l vagy oroszul'de
atiief megvanaz {tlagoi tanultsSga (iiltalSnosmfivelts6gel,az esz-
ferantOtm6t hetot vagyn6gy h6t utiin meg6rtheti'
- En: K6theteseszperant6szemin6riumalatt, az abszolut,'b€ka-
,rintlOttt indul6k ii annyira megtanulnakeszperant6ulbeszdlni,
ttogy sruUadont6rsalognaka mindennapi6let valamennyit6ma-
k6rdr6l.
Mint l6tj6(a v6lem6nyek nagyi6b6l azonosel6jelfie(6s arr6ltan0s-
[oJn.t, hogy val6banframii elsajdtithat6 az eszperant6 nyelv.
Htim6r szappangy6ri mfivezet6re (aki-
frf.-f,rffbr.r,iif Z. Kovdcs
nlt ir."ut"tia van),mert 6 az ellenz6kk6pvisel6je 6s az "Anydm
tyf kjdt" is lY-nalirja'

Pr6bdljanak szeretndm
m6gegy kicsitvelemmaradnia sziinetben!
felhivni a figyeimel k6t konyvre.
kapcsolatos
nyelvekkel Nagyon

260
 6rdekeshdtt6r-anyag van bennrjk.Nemdrt, ha n6ha-n6ha(k6s6bbi
pdlyafutdsuksordn) tobbszor is beleolvasnak a kovetkez6 kdt
munkdba:
T6tfalusi lstvdn:Bdbelorok6ben
(M6ra Konyvkiad6,1976,
184 old.,26 Ft.)
Dr. Szerdahelyilstviin: Bdbelt6la viliignyelvig
(GondolatKiad6 1977,
415 old.,45 Ft.)

En Esperanto kongreso

Az 6let term6szetesen toviibbrohan,6s egyre rijabb esemenyek

zajlanak le. K6pzeljiikel, hogy ndhiiny6riivalezel6tt6rkezlrlnk
megaz eszperant6 kongresszus szfnhely6re,ahola legktilcinbciz6bb
nyelvfi 6s v6rm6rs6kletfi emberekkozott zajlanakle 6rdekesbe-
sz6lget6sek, term6szetesen eszperant6ul
:
- Cu vi alvenishodiad?
- Jes. Hodiail matene.
- Kai eu vi jam sukcesisaranQiCiain oficialajn aferojn en la
akceptejo?
- Pardonu,mi ne komprenasla vorton akceptejo.
- Cu vi partoprenasunuafoje en Esperanto-,kongreso?
- Jes. Nun mi estasunuafoje en Esperanto-kongreso. Mi estas
ankorai komencantino.
- Mi volonte povas al vi helpi kaj mi kun
lojo klarigosal vi kioa-
tasakceptejo.
- Mi akceptasvian helpon.
- Do, akceptejo estastia loko kie oni akceptasla alvenantajn
sa
mideanojn. Gi estas6e la enirejo, tiu gran"da6ambro. Cu vi ne
estistie?
- Ne. Mi estisnur sur la tria etaQokun miaj amikinoj. Tie knabo
montris al ni la fiambron en kiu ni (unu hungarino, unu polino
kaj mi) loflas.
- Cu vi venisel ttalio. Ne,mi estasfrancino.
- Pardonu, mi ankorail ee ne prezentis min. Mi estasAndreo
Zielinski. Mi estaspolo kaj mia numero estas258.

261
-- llli estasMaria, sedmi ne kamprenispr! kie nurnera vi parolts'
frlli havasnenian numeror;"
-- x*ugrnoneble,tar vi ne estisankora#en t'aakceptejokai vi ne
havasadresaran.rtllik!arig*salvifia;;sednunbonvolttveni*unrni
kai tie mi psiaapar vi adresaran.
en la akre;-"ttejan
,ftli;rrer.i
"- "Scre.
.*t"lu,bonvolu?igardilEneitiulibretaoniskl.ibas!anomon
*ii)kii* Ae erui patrtaprenantyide la kongresc.Ci tiui "lfterai
ii6*iiu,t
-niii ul kiu iando venii la samideanaa8' Sustenun Yi.riparrlas
vidas? Vi .havas
"ti io*nn, do vi estassamideanina""'Cu vi lam
niiuroi ssz. Tiamaniere vi ne devas skribi vfan adreson.
kai la adresa
.cur,,rasse vi diras,ekzernpleal mi, vian numeron
havasadresaron'
ii* ittut en arda, far eiui kongresanoi
_ Mi tre dankas! ii tlrt boie paroias kiet direktoro de fabrikc'
* Dankon! Mi ne havas tiom da'iarai, ke mi povb esti direktoro'
- Kiom da iarai vi havas?
- DekseP.
- Au vi"ne mensogas?Mi havasiam !1'
- lnteresasituaciol- Mi esfasaniorafr gimnaziano,kai hrt viai vor'
rci povasesti,ke vi estasintruistino'
- Nun vi ne divenis. Mi estas nur studentino en pedagogia
eeflerneio.
Terrnfszetesen nern talSlldk meg minden esetbenilyen gyorsana
kerul
kozosfrekvencidt.Olyan'isel6f6rdul,hogy krokodilkoddsra
,or.-Rt eszperant6longr"*trtokon arra mondidk' hog.ykrokodil'
viszont
kodik, aki evperantist.val nem eszperant6ulbesz6l.Van
ha ezt 'feladatul
egy olyan csoport,melYattor 1e-Lfglodilkodik'
Erdekes
[bnj.'-Ezek'.r f fVfAflA KONGRESETOr6sztvev6i.
emberek. A bemutatdsukat azonban v6gezztik eszperant6ul'

Kio do estas infana kongresato?

por infanoj kiuj
Infana kongresetoestaskongresoaU kunveno
estasdenaskajesPerantistoi.
- 0u denaskaiesPerantistoj?
_ G.-ci iiuj'grandpartenaskigisel esperantistai geedziooj de
gePatroi'
diversnaciai
- 0u vi konastiain infanojn?
_Kornpreneble.AntailduohoromikonversaciisJ<unti
viscias
knabeto.lrnagu,li havastri jaroinkaj konastri lingvoin.eu

262
 kion li diris al mi? ,,Mia patlo estashungalo kaj patlino estas
polino" * Kaj vi, kio vi estas? ,,Mi? " ,,ly'liestasespelanto,.Li
ankoraUne prononcasla literon ,,R" kaj tiel li ,,palolas,,.
- Cu ne havas problernojn 6i tiuj denaskajesperantistojen
la
lernejo?
- Ne' Mi sciaspri kio vi pensas.Gis ra rernejaa$o iri diuj erlernas
la nacian iingvon de la gepatroj kaj flue parolasen 6iuj lingvoi.
- Kaj kion farasdi tie 6i tiuj infanaj poliglotojl
- lli ludas unu kun la alia" Oni organizaspor ili pupteatran
prezentadon,ekskursojnktp.
0i tiuj infanetoj realigasla plej aUdacajnrevojn. Cu vi jam vidis
tian porinfanan konferencon kiel la partoprenantojde minimume
30 landoj parolissen interpretistoj?...

Patlino, donu aI mi sukeleton!

263
 ) ) (
)'i);

IF
Hrtrureal-Mn
uTBAL-MATCO .tr / .\ \ \ r
tiunfasononN(.e ) r, '
il ;; la alian!.ci I

\ 1 \ l \
l \ 1 r i l
BILDVORTARO
l
2 - iudisto
3 - fajfilo
4 - 6ibo

t l ) l

,' r |l i). )) ,
"{'l:l
,'-*l',,j;ji ] 4ffi
( p i e d p i l k i s tto1)\ \ 1 1 ,t , . , , r t , \ \ r
6 - zelotoi ' ' i . \ ' I r \ , i' ' \ \
t' f\ ,\ ,r
7 - botelode biero \'.1t,,1 l,l'r\'. t l,' ( 11
,
8-3uo
 DITDEK_
DIMATT_
OKA
CO TAGO
El popolacerbovenasla proverbo

A cim leforditdsanagy feladat.TaliSnnem is 6rdemesa helyes

magyarjelent6sen torni a fejrinket.E169, ha tudjuk a cerbo(agy)
6s a proverbo(kozmondiis) jelent6s6t.
A cfm zamatiit6sjelent6s6t
frezni kell. Biztosvagyokabban,hogyaki v6gigkrizdotte az elrnfit
27 leck6t,az 6rzi is a kozmonddst.
Mi6rtfoglalkozunk mi kozmonddsokkal? A vdlasznagyonegysze-
rii. Merta kozmonddsok a nyelvalapjdtk6pezik.Mi a nyelvalap-
ja? VizsgSljukmost a k6rd6stkizd16lag a sz6kincsoldald16l!
Milyenszavakatkell megtanulni?Honnanlehettudni, hogyegy
sz6 beletartozik-e a legfontosabb szavakcsoportjiibavagy nem?
Egy eg6szsor k6rd6svet6dik fel, amire a viilaszegyetlensz6.
PROVERBO- kozmonddsl Azt a sz6t kell megtanulni,amelyen
valamilyen kozmondiis is alapul.Ha ezt tesvrik,akkor biztosana
l6nyeg korril tapogat6zunk,6s az eredm6ny sem marad el.
Tekintstikmost iit a legfontosabb kozmonddsokat. Kozrikik sok
mdr esetlegismer6s,a r6giekpedigfelfoghat6k0gy is, mint egy
kis sz6gyakorlds.
Ripetadoestasplej bonalernado.
Setiu balaosantail siapordo, tiam en la tuta urbo estosordo.
Unuaatestoestasla vesto.
Virina ploro senvaloro.
Tieleiu dormaskiel liton formas.
Kiu sukcesas ofte forgesas.
Dum la man$ado venasapetito.

265
Kiu esperas, Pli boneProsqeres.
Fti bcne silenti ol postepnipenti.
Fli bonaio, ol nenio
Ffi bona esitasmalgranda,,ien prenu" ol granda",morgaffvenu""
Pli boneen manopasefo'oi agloen aero'
Kontra!luPone helPas kalkulo.
Ne vivu kiet vi volas,vivu kiel vi povas!
Grandaparo!isto,sedrnalgranda faristo'
Granclakranio, sedinternenenio.
Grandaparolo, sedmalgrandavolo'
Grandanubo, eta Pluvo.
Grandatelero,malPlena kulero.
Kiu farassin rato, tiun manPasIa kato'
Griza barbo sa{on ne atestas.
Kiu fileron ne tenas,al forinto ne venas'
Kun kiu vi festas,tia vi estas.
Ne gutasmielo el la 0ielo'
Seokulo ne vidas,koro ne avidas'
Ne iovu nazonenfremdanvazon!
Fagasmaliunaiiaroi por iunai eraroi'
Ne dolorasfraPosur fremdakaPo'
Ne sciasla mano dekstra, kion farasla maldekstra'
ee botisto la SuoestasOiamkun truo.
Beta vizaflo senmulta n$o.
Estusa$ahomoen la ProPradomo'
Unu hirunduprintemponne alportas'
Simio al simio PlatasPli ol eio.
Valorasne la vesto,valorasla enesto'
Vera opinio montrilas en ebrio'
Virina rideto Pli ka7tas ol reto.
Virino scias- tuta mondo scias'
Vortoi sakonne Plenigas.
Ne ekzistaskaresosenintereso'
Steli6eStelistoestasmalfacile'

266
 Tcvdbbis sor"r:lhatndnk,de j6bdl is nregiirta sok. Nernkoerny(ki-
n'lcndani"hogy ",venisfino al rnda!fitinG"'vagyisv6get€rt a tudo-
mi5riy,orn,mert nagyonsok seripeszpe:"antti liozrnonddsvan 'rrdg.
A teNf'retetleneknek,
a k{vdncsiaknak, a trireirnetier.reknek
*s az
ig€rryeseknekturJor ajdnlanizasrnenhcf PRGVHffisARs Fspfi-
RAhlrA c,f,m{ikoemcnddsgyiijtem6ny6t {rnely?630bolesgondoia-
tot tar-talmaz).

Balesetvddel
rni rendszahi{
ly I
A felsorolt kozmcnddsokat nem szabadmagolni!Azt jegyezztik
csak rneg, ami n6hdnyszoriero!vasiisutiin magiit6lnn{rnarcd.
Erteni viszontmindegyiketkeli" sz6kinesbetiprouterngk-ittmdr
nernlehetnek.
A meEig6rthdrom nap kedvezrndnyrejdrt. A kovetkezd kuics
segits6g6vel ellen6rizztika feladatokmegolcrdsdt!El6tte azonban
szeretndmrnegk6rddzn!, hog.yg-ondolkodott_evalaki igy: ,,Lefor_
.$ito.m""ha belegebedekis." (Erdernes
egyszermeg[r6bdlkozni
rgazi sziivegforditdsdvar
is.) Most pedigjojj6n az oneile-
.,,harci"
n6rz6s.
1. Ma 0jabb man6verthajtott v6greaz Apofi6-7amerikaifirhaj6.
A hajt6mfi 66 mdsodperces mfikodtet6s6vera hdromtajriszemery-
zet megvdltoztattaaz..firhaj6p6ly6j6t,melyneka toloidt legtiivo-
labbl6v6pontjaigy el6ria450 km-{.

2 . N U RP O RV I R I N O J
HUNGARIO
CIONFARULO
3. lvan_Gordev, la Sipanode la kargoSipo,,Rangoon,,ne havis
ankoraueddudekunu jarojnkiamgajnisrafizlkani\ober-premion.
Akiri tiel grandsignifan sciencanpremionen ei tiu poezie'junaa$o
estaseksterordinare grandafaro, e6 ankautiam se'iuj opiniosma-
kulo de beleco,ke lvan GordevrafizikanNober-premion grjni, "n
kartludo, nomata makao,de profesoroNoah dartinusr"t'r.iu
ei
tium premionenstockhormoantaukerkaj -etagojrasveoaieoo'trans-
donis,sedf infinetiui, kiuj haronserdas
.n iuiupo n, grru.i- gruu.,
la esenco:tio, ke lvan Gordeven dudekunujara a$o-veregajnisra
Nobel-Premion.

267
N6h6nysz6t az alvatanul5sr6l'
Atudomiinyakovetkez6ketmondjar6|a:,,Aza|vatanu|ilst.6|ta|6-
;;;;CIk "roporto[ uegzik." Ez val6banhetyt6ll6meg6llapitSs
annyira
ni.g k"ir azonbanjegveini, hogy.n6haezek a csoportok
benne' de ilyenkor 6ltalSban
,rU"t"t , hogy csak [.tt.n-vannak
nemalszanak.Alvatanu|Ssr6ligytehStnembesz6lhet0nk'Aje|
iizsgSl.om,hogyalkalmas-e.r6szilnkre
s6getcsakolyanszempontb6l -
eiyertetmtiennemmel kell de
vdlaszolni' megjegyzem
;;il,,;.
hamSrt6mak6ntsz6bajottaziryy-lefekv6se|6ttmindenk6ppen
mondatalS-
hasznosn6h6nyp"r"rit'S-f O) oliisni, 6s egy osszetett
r""O"famell6kmondatdb6l 6lomba zuhanhatunk'

fogadj6kel a kovetkez6mondiist:
26169ondolatk6nt
huszonnesv 6ll"!
\r:anot6sesv 6jszak6b6l
;A;t

Pri la sportoen esperanto

Neh6zfeladat redlis k6pet adni az eszperant6 sportnyelvr6|,de
most mrSgismegpr6biilom. K6pzeljilk el, hogy egy nemzetkozi
Uajnof.sag-on kis6iletk6ppen az eszperant6t v6lasztott6k kozvet(t6
nyutufeni,6s most fel kell k6sziilntink nyelvilegerre a.feladatra.
X Lgket"nfekv6bbmegoldds az lenne,hogyk6zbevesszuk az adott
rpoiag eszperant6 nyetuii k6zikonyv6t, 6s elolvassuk az utols6
Uetfiig]Ez m6gegy sportsz6tdr is
dttanulmiinyoziisdniil egyszerfibb
et l"fiU. f f'enleiias azonbannincs.Nincsm6gsportsz6tdr sem,mi-
vel'nemzeikozi nyelven annak az eglszvil6graegys6ges terminol6-
gi6t tettenetartalmaznia. Ez a munkafolyamatbanvan.Az, amire
fonkretan tdmaszkodhatunk nem mds, mint a sajt6 6s a rddi6
[ozlem6nyei.Erdemes al6hfzni, hogy a sait6legalSbb olyan egy
nyefvtanui6szdmdra, mint a sz6tiir6sa nyelvktinyv'

Lapozzunkbe|etehdt egy kicsita sajt6ba,6sn6zziik,mit ta|iilunk.

.- plej mallongeebleni tiel po-
,,Fantastajrezultoj, heroaj luktoj
vus tarait erizi la eventojn de la granda olimpia konkurstago.
13 6ampionajmedaloj ,rii, uljrgitai. La hungarajluktsportistoj
ricevis krom du ortn.iuloj po du argentajnkaj bronzajnmedalojn.
Kromeiliatingispo,nukvarankajkvinanlokonenlajaiida
konkurso"
La unua solenarezulto-anoncookazispostla fino de la pentatlono.

268
Tiu 6i pentatlon-konkuroestiseble la plej ekscitigainter Oiujgis-
nunaj pentatlonoj.Sur la plej supragrado de la podio nun staiigis
lahungarateamoenjenakunmeto...Duai$isla soveta,tria la sveda
ensemblo.PostelailviceFrancio,Usono,Finnlado.
En la kompleksaindividuakonkursookazissurprizo.La Sanconde
unua loko la tuta sportmondoopiniispor la kvaroblamondOam-
piono... Tamenper minimumajpoentoj antariislin la senelube tre
kapablakaj talentajuna svedo..."

llyen 6s ehhezhasonl6szovegeket kell olvasni6s kiszedni(kisze-

relni) bel6ltik a hasznSlhat6kifejez6seket (alkatr6szeket).Ert a
m6dszertlegjobb6sember-m6dszernek nevezni,mert a lnldszaton,
vaddszaton 6s gyfijtogetdsen
alapul.A munkdnak term6szetesen
megvan az eredm6nye. N6zztikcsak!

Sportbran6oj- sport6gak
futbalo,piedpilko- futball,
skermo- vfvds labdarrigiis
gimnastiko- torna tabloteniso- asztalitenisz
na$o- 0szds artglitumo- mfikorcsolydzds
lukto - birk6zds pezlevado - srilyemel6s
bokso- okolvivds rapidglitumo- gyorskorcso-
atletismo- atl6tika lydzds
akvopilko- vlzilabda manpilko- k6zilabda
sportpafado- sportlov6szet remo- evez6s
pentatlono- <ittusa korbopilko- kosdrlabda
kajako-kenuo- kajak-kenu artsalto- mfiugrds
A gygjtoget6stcsakegyszerkell elkezdeni,6s az emberOgybele-
jon, mint kiskutyaaz ugatiisba.A k6pz6kismeret6ben nem neh6z
megdrtenia kovetkez6kifejezdseket sem.
Marteljetisto, olimpiadampioneco, novaolimpiarekordo,S0 kilo-
metrapiediro,akiri la dampionan titolon,neatendita arQentmedalo,
la fino de la individuaglavoskermado, hungarajglavo-skermistoj,
pezlevisto,mezpezuloj,pezlan6isto, akiri venkojnkaj valorajnlo-
kojn,internaciajsportkontaktoj,olimpiaj,mond-kaj eUropo-6am-
pionecoj,modelistoj,sportaviadiloj,fishokistoj,ni perdis nian
gvidrolonen kelkaj tradiciajsportbrandoj, ni volasmeti la sport-

269
viv6l sur ankoraf pli lar$ajnbazc'jn,lenrcjakorpkulturo,doni
sporteblecojn31...,sportlernejo"trnternaciaolimpia Komitato,
ollmpiaj sportrenkonti$oj,sportamantajunularo,tearno,speirta
mondo"ollmpia vila$o,trejnisto,treinado.100 metravira papili-
na$o.grand$a ncamcndrekorduio, hungaranagistino, spCIrtpu bli ko,
,,oii*[iu t-ebro",oli mpiai nfornnresumo, biciklado, surSosea i ndivi-
lua [r-onkurso, internaciajbiciklaj konkursoj, nagejo, nagofinaloj,
200 metra virina bnustona$o, dorsona$o, naQosporto, en ia llber-
'!00 metravira stafeta
jetisto-atleto,
stilalukto, valorakvaraloko,
kurc, vi:raaitsaito,kuro de rnaratonG, piedpilkamatd-o,futbal-
matdo, tenis-konkurso,boks-mat6o, le$era atletiko afi ma'tpeza
atletiko,vintraj sportoj,skiado,skiktlro, skisalto,rnanpilko,flug-
pilko, na$baseno, tegmentitana$baseno, longdistanca kuro, hokeo,
beva!-rajo'ado,team-kapitano, boato, pafarko' rnatdo, lanco, halter-
levado"kontrariul o, barieraj" boksgantoj,gon go, ndo,
rafi lon g-saltq
a.lt-saXto,salto per stango,sprinto, sprintisto, stadiono, starto,
startigisio,sabro, sabristc,vestejo,stafeto, glisiio, giisaviaCilo,
glisad-o,trampolino, tl'isaltq tumiro, velo, velboafo, motor-
iit lu kolrkurso,teknikaj sportoj, drakflugo, drakfiugistoj'

Kommentiir,gondolom,nern szuks6ges. igy n6z ki egy kos6r,

arnelybea gyfiites sorSn a kifejez6seketraktuk. Ezeketterrn6sze-
tesenrendsierezni kell sportdgak szerint6s tudomdnyos iE6nyes-
#ggel.Agyfijt6snekvanm6gmssm6djais.Eztszeretn6mv6geze-
ttii-bemufiini. n l6nyegeaz,hogya kifeiez6seket nemszakitiukki
eredetikornyezettikb6l. P6ld6nak a labdar0gdstvdlasztorn.

Jam kvaronhorondafirisla mat6o,sedankoraf ne okazisgolo;la .

avanuloj,precipeen la unuaj minutoj, sturmiskun grandaelano;
interuloj retrotirioispor helpi al la defendistoj; hazardeantarJen-
puSitapilko; ili povas savi la situacion koste de angul-Soto; la
anguldotoestispreskadtia dan$erokiel la soto I 1-metra;hdplaco;
elita ludisto; la mat6odaurisen viglahumoro;al la dekstraflanko;
dekstra-avanu lo; eksterordinarerapida; dan$eraIudisto; Aela mez'
linio per potenca soto li direktis la pilkon al la dekstra flanko;
la pilkoflugistransla flanklinion,la seriaiatakojfarisla ludonunu-
flanka;laensemblon$isnun nurla fortuno savisde la golo; la pilko
estis antaUla golejo;la mezdefendisto proksimumeje dek metroj

270
 dedcrse malbeie stumbligis tra avanulon kiu jam preparis sin por
$oto; la avanulofaris egantranskapi$onkaj komorenebleperdis la
pilkon; ia ludgvidanto montris ar la punkto de puna $oto;
nun
kiarn ,,rompi$isla giacio" komenciQas ra goropruvo;el la liberiga
soto de la maldekstra avanulola pilko falis precize al antari pusztai,
li transprenis la pilkon, pridriblis ankari la golulon kaj facile
rulis ia pilkon en la mezon de la golejo: fine de beraatako, ra pilkm
duonalte pasigitande iiia dekstra avanulo, la maldekstraavanulo
kapsotis sub la laton; la ludgvidanto avertis lin, ke li kondutu kiel
decasal sportulo; la angloj venkis la portulaganelektitan teamon;
Golo!, ni jam avantapas je 3:,|, en la dua duontempo la rezurto
restis 3:1; la ludgvidanto signalisper sia fajtrilo la finon de la
mateo.

Lajos, most kitaldltam a gondolatodat. Nem gondoltam 6n sem

komolyan. Ennyi anyagot nem lehet egyszerrebevenni.A m6dszer
ismertet6sevolt a f6 c6l. Tudod mit? Rettent6 neh6zmegh0znia
vonalata koznyelv 6s a szaknyelvekkozott.

Kivitelek azonban vannak.

Van aki eglszerre beveszi

211
 DUDEIT-
IVAUI
LUIVDO TAGO
Nur sidi kaj legi

lgen,de mit? Olvasniolyandolgot6rdemes, ami lekotiaz ember

figyelm6t.Nagyonsok j6 olvasmdny van,de neh6zmeghatiirozni
hogymelyika legjobba figyelemlekot6s6re. Hm?
Megvan!A kirakatl A kirakata nyelvtanuldsnak egy rendkivritj6
m6dszere.A kirakatokbanminden megtaldlhat6,6s m6g egy
fdradtemberiagy is pillanatokalatt rogzitiaz ott ldtott dolgokat.
Term6szetesen sok frigg a kirakatrendez6st6l is.Azt hiszemi-srert
a mondds,melyszerintjdl szervezett rekldmmaleladhatjuka havat
azeszkim6knak is.
T6rjrinkvisszaazonbana kirakathoz,6s n6zziikmeg,milyen ereje
van a rekldmnak!A kirakatbanegyolvanembermfiveittltrratjui<,
aki az irodalom perem6n6lt,6s igyekezettsemmitsem koznapi
m6doncsindlni.Rejt6Jen6(P. Howard)kovetkezik:
Malpurafred, la kapitano
MalpuraFredintervenas
lri aUmorti
La blankamakulo
Brigadoel ostoj
La nevidebla legio
Karantenoen la hoteloGranda
La perdi$intakrozo3ipo
La retrovitakrozo3ipo
Malbenitabordo

273
 La antailen$ovitagarnizono
[-ablondaciklono
Tri korpogardistojen Afriko
La defrafrditakasisto
l-a for3telitakuriero
La a[to ie dekkvarkaratoi

frnen6hdnycim a sok koztil. Vegyiink k6zbeegyet6s"'

fiEJT6 JEN6
IP.HOWARD}

garnizono
La antafrensovita
( Az elfiretolt helYdrsig)

K o l o m b o a | f | u g i s a | | a m u r o , s e d e n l a s e k v i n t a mkvaron- omento|ija
englutis
tiel ekbatisla velestron,ke dj tiu pro la surprizo
pcte dum longai
funton da tabako,-kio'estisen lia bu6o kai
minutojsingultis'
L a d i r e k t i | i s t o a t e n d i s n u r 6 i t i o n . P e r s i a g rposte
andegam anoekka
["f.tU"",-tu ftU sia kutimo iometeturnadukaj ietu lin en
direktilistonen la
i. pirj *.rbrorciman angutonde.ladrinkeio.Lg
gi;O'ti havenojde la mo-ndooni konispro tiu 0i spektaklo'
kiam de ie' el
La enormabrakol.t .ttit-f"vanta la itontrauulon' Jalissur la
la direkto oe ra e[lapiiiu totno ia sta]ecaobiekt_opor kelkai
uirroono. ra oiretiliisio,pr. kio 6io obskuri$is antauli
per iuro atestis' ke la pezaobiekto
momentoi. Uiai amifcoi-pott"
estisla Pugnode Kolombo.
kai malfermis
F*i r.iu-i serunooi-tiitrrigir kun turni$antakapo
la okuloin. plankon' Kiam
Tuj tia vangofraporenkontislin, ke li residissur la
li faris eksperimen,on por stariii Kolombo ankoraudu vangofra-
pojn donisal li, pro kiui li denovefalis'
'Nfun
fi iam restissidanta kaj afableekparolis:
- Mi estasff"t fitono. S" ti povusvin peti, ni 6esigu0i tion
por kelkatemPo.

274
 - Konrprenekrle. Mia norno estasJulio ManfredN-{arrlncourt.
^
Cifono gtani$is.
- Ailskuftu, Juiie Manfred F{arrineourt...
vi povasesti f;era.
Kornprenu.ke mi ankora&ne estistrabatita.i-fsdiailokazlsar
mi
ei tio^unuafoje.
* ciu kornencoestasmarfacira.
Nun jarn gio okazos
-- pfi
r" facire.
Seddlru el rnisinjoro,kialvi volismortiginnin!
- Sidiiu al rni kaj rni rakontos...
La suprakonp-al-korpa bataloka1'Nasekvintaafabladialogookazis
en unu el la pcpularajan'luzejoj de la havenode Marseille,kion ia
srnjorapublikode ra krimuiarnondckonissub tr no*o
kaj restoracio ",rertujs
al la rabiahuncjo...
Al ia antafiaiojde la suprakazoapartenas^$ipa6o nomat* Brigitta,
kiu-dujaroinriaQis sur la pacifikaoceano.Cifono,!a direktilistode
la sipo kaj Peffifo,Naverestrokeinnp'enebre ne povisscii, ke rnter-
lernpe io ka.iafio sangigis en Marseille.Ekzempleiii ne konis
Kolonnbon.Li nur antafi unu 1'arovenise! parizo kaj tiarr La
Brigittanagisie, CIele bordojde Gkcidegrta Hindio"
Kofombohavisicmetealtan staturon,iar$anbuson,secili estis
sufidebelaiunulo. [-i diam ridetiskai liaj grandajbtuajokulol tcun
senfinafidernorigardisla homrojn.
Tion, de kle ll venis kaj kion li far.isantaile neniu dernandis.
ci tie, en la havenointerisl0L pri ta pisinto de la gekonatulojestas
gqandamalgentileco. ciu; venasde tie, de kie voiasau de k;eestas
liberigitaj.
Kolombo alveniskun pajloCapelo sur ra kapo, la sufiGeCifonan
jake.tonkun strioj ii metissur ra antalbrakon,inter
rafingioi tur-
nadisbastononel bambuo_, mallautefajfadiskaj fumis. Lii eiegan-
ta eksterotuj vekissensacion inter la simplapopotode la haveno,
konsistantael elsipigistojkaj rabistoj.Unuaviceoni admirisliajn
belegajn6uojn.Precipeunu estistre ereganta, raksuokun butono
kaj blankaornamaio.
Jes,oni rimarkastiun, kiu zorgaspri sia ekstero.ci tion pruvis
ankau la tumultaGo,kiu sur ra itraio pacience sekvisra erefrntan
fremdulon.
El_larestoracio,,Tigro" a[digismuziko.La alvenintoeniris0i tien.
...Poste,kiam la alarmaservokaj la savistojrestarigisla ordon kaj

275
koIektisIavunditojnlamaIesperi$intaposedantodeIarestoracio
nur la jenon povisdiri al la policestro'
- Envenisfrenezahomo kun promenbastonoen la mano' diris'
la drinkejon"'
ke li volas ludi per harmoniko kaj poste ruinigis
Ladrinkejestronemensogis'Harrinco.urtverestariQisenlamezo
--_fu Otitt[tjo kaj kun la plej larQaQentilarideto diris:
J.
iriir.iaj sinjorinoir.il ,iil-oj! Permesu al mi puntepreni
pastoralojn.
de la kapetesiroia busirarmonilonkai ludi kelkajn sed
por malriOa'
Fort. .Uiigu al mi peti vian materialanhelpon
talentamuzikanto'
petislin' ke li iru
La posedantode la restoraciokun gentilavoOo
J-fJ Jiunfo.Grandanima SarQoportisto havisopinion,ke oni lasu
ludi la cerbmalsanulon.
Poto, la cent dudek kilogramagangstero, kiu tiun tagonforlasis
sianimatinon kal tial estiskolera,laUtege kriis:
- Tujeliru! ldioto!
Harrincourt
-- Sercememinacislin per la fingro:
Nu, nu, karaeguleto!Oni ne povasestimalQentila"'
La egulopei d, pa6ojekestisantaUla novulokaj"'
k.i i.U nekompreneLla manieroen belegaarko reflugisal siatablo
rumo'
surierigantela tutan kompanion kaj kelkajn litrojn da
Posteiam6io okazisrapide.Kelkajel la gastojsaltlevi$is. kaj kuregis
at-tiiiemOuto.Ci tiu ekkaptisseQon kaj disrompis per Qila lampon'
kriado kaj batala bruo plenisla
Farigisplena kaoso.Tintado,
oiinfteion, kaj en konvenamomento Kolombo pudis la tutan
ka.i
drinkbartablonsur la batalantoin ietis post 0in la.drinkeiestron
kunekun|atranei|o,|aspilistonkun|aardantapikilokaj|a
kelneronkun siafilo . . .
...En|aa|iatagoonireordigislarestoracion,vespereestismu
la kuti-
lui nr-f.rff.ulaite la 6iamajrigastojn,kiuj estisen hospitalo
mavespera Publikoestiskune.
Je la nauahoro malfermigis la pordokaj envenis la gajgfremdulo.
La pajroeapelon kun
li eklevis- grandsinjora movo kaj kun $entila
rideta0ostariQis meze.
kaj siafilorigidiQispro la
La drinkeiestro,la sPilisto,la 0efkelnero
timo.
- Estimataisiniorinoj kaj sinioroi! komencisKolombo'
- La koncerton,kiun mi devis prokrasti pro la hierailavespera

276
gimnastikokun via permesomi aran$oshodiaU.Sinjoro kapelestro
transdonos al mi sianharmonikonkaj la spektakloestoskomencata.
Poste li prenis la harmonikon de la muzikisto,stari$issur seQon,
eksidissur Qianapogilon,ietis sianjaketon kun elegantamovo al la
eefkelnerokaj kun profundajsentojludis,ke ,,Ludoviko,la hejtis-
to Sipveturisal la Novaj Hebridoj". La duan strofon li kantis. La
kanto sendubepladisal la publiko. La humoro ankoraUestismal-
varmased kelkaj uloj jam ne tenis la manonsur la poStran0ilokaj
ei tio en tiu 6i regiono estasformo de la interpaciQo.Sed tiam,
kiam Kolombo ekkantis la marSonkomenciQantan per la vortoj
,,Hej maristo hej maristo,estu forta en tempesto",kiun li finis per
mallongadanco,diuj aplaidis kaj kun sovaQapiedfrapadopostulis
ke la artisto daUrigusian koncerton.
Harrincourt $is la fermohoro fundamentispor si popularecon,
en ia teleron abunde falis la moneroj, kaj kiam per kombilo
kovrita per papero li elzumis la kanzonon,,Ridu frenezul' kvan-
kam ia farbitan vizaQonlavaslarmoj, ridu frenezul'..."fariQistiel
bona humoro, ke Pupeto la bicikloStelisto,kiun oni konis pro lia
grandanimecomendis brandon kun moruso, kaj $is mateni$o
ankoraUmultaj boteloj da rumo estiseltrinkitaj.

(dairigota)

W | *n,,porhodian!
277
 TRTilEKA
MARDO TAGO
La antaiienSovit&garnizono
(dailrigo)

Harrincourt estis la favorato de la haveno. PreskaUne estis tia

homo kiu kapabluskun li interbatali,sed li tamen evitis laUeble
Oiajnmiskomprenojnkaj toleris ankaUla plej malbonajnSercojn.
Pro la modestecooni nomis lin Kolombo.
Dumvespereli gastrolisen la amuzejoj.Kaj li ludis ne nur per buS-
harmoniko.Se oni bezonisli violonis,ludisper citro kaj prezentis
ankaUdiversajnspektaklojnper kartoj. AnkoraU neniu aUdislin
blasfemi. Kun la dekkvarjaracigaristoli tiel QentilepardiskvazaU
la knabetoestussamrangakanajlo kun la plej malnovajkutimuloj
de la drinkejo.Li diam estisfreSerazitakaj al Mimi, kiu la likvoron
gardisen restoracionomata,,Trandilietejo",li sendisflorojn porSia
naski$tago.
jaluzaj noktaj kavaliroj plurfoje volis lin mortpiki, malofte sen
kaUzo.Ci tiu;n kun patraafablecoli mem liverisal la plej proksima
banda$ejo.
Tia estis Kolonibo.
Nek la direktilisto, kiun oni nomis Elek Oifono, nek la velestro
koi"risla suprajn antaUaiojn,kio ankoraUne estusproblemo,sed
0i tiuj maristoj invitis en la restoracionla dikan Yvette-n, por6i -

279
pananvirinon, kiu pezisokdek kilogramojnsed havistute infanes-
kan vizaQon. Yvette konstanteaplaildisal Kolombo, kiu estismuzi-
kanta.Jam ei tio ne plaeisal la direktilisto.Sed poste Yvette la
dikulino kun senparaimpertinentecoelprenisel la mano de la
velestromoneron de kvin frankoj kaj ietisQinal la cifona komedi-
isto.
- Hej! Aktora0o! Redonu al mi la moneron! - diris la ve-
lestroiranteal la mezode la drinkejo.
Je lia plej granda surprizo la aktoro transdonis la monon'
- Bonvolu preni, oldulo mia. Sed ne maltrankviliQuear mia
kuzo ekzempletiel mortis, pro la troa maltrankviliQo. En la urbo
Metz li estiskomercisto, malfeliOulo.
- N u , c i i m p e r t i n e n t u l o !N u j e n , p r e n u ! ' . .
La sekvaiojjam estaskonataj. La velestroricevistian vangofrapon
de Kolombo, ke englutis kvaronfunton da tabako kaj la direkti-
liston li batis Qis tiam, ke 0i tiu seriozepetis Kolombon por fini
jam. Okazede tiu ei interbatadoli ee prezentissin kaj diris, ke li
estasElek Cifono.
jam
N u n i l i t r i n k i s k u n e e e l a t a b l o e n l a a n g u l ok a j l a d i r e k t i l i s t o n
e0 tio ne Qenis,ke Yvette la dikulino (kiu havistute infaneskan
vizaQon)tenis la rigardonnure sur Kolombo.
- Mi miras - diris la direktilistoSovantela diki$intanterpom-
-, ke cl
nazon de tempo al tempo en glasonplenitan de akvo
elektistian adan profesion.Antail tiu, kiu povasdoni tiel grandan
vangofraponla mondo estasmalfermita.
La velestro kapjesadiskun konvinkiQo.Li estis eefa atestanto.
- Mia profesio estastre bela - defendissin Kolombo -, la
filharmoniokaj la baletohodiaUestasseriozajprofesioj.
- Tia homo devasvivi sur maro! Sur maro! Cu vi ankoraune
pensispri tio, ke vi fariQosSiPano?
Kolombo malsereni!is.
- Mi estisankailSiPano.
- Bonege! Se vi konvenasal la kondieoj,vi povasfariQiSipano
sur la Brigitta.eu vi havaspaperojn?
- Ne. Mi ne havas.
- Tiam vi konvenasal la konrJieoj.Cu vi volas veni kun ni?
Yvette abrupte interparolis:
- Ne iru, sinjoro Kolombo! La Brigitta baldaUsubakviQos' Gi
estas elmodiginta aea velsipo. Mi diras sincere, se la sinjoroj 6ipanoj

280
ne opiniostion ofendo,ke nur la plej6ioriskaj kanajlojentrepren-
assur $i servon.
- Ne aUskultuje Si. La Brigittaestastre bona$ipo- dirisla di-
rektilistomalcerte. Yvettefari$ispalapro la indigno.
- eu vi dirasal mi di tion? Cu vi volasrakontipri Sipojal mi, al
mi, kiu jam dudekjarojnamikadas kun la maristaro de la mondo?
Mi diris, ke la BrigittasubakviQos, Qiariparoestasputrantakaj
duoncolono pli profundenmergiQas ol la flosliniodifinita de la
instancoj:
- ei tio estasvero- konfesisla velestro*, sedfinfine oni en-
SipiQas ne pro certatrankvilamaljuneco. Kolombo,6uvi venos,aU
ne?
- eu Qivereestastiel danQera veturilo?- demandis meditante
l(olombo.La direktilisto$emiskaj eklevisla Sultrojn.
- Tial, ear deestas la patrinode la Sipojmi konfesas sincere:
Brigittane povuskonkuripor la blua rubando.Se vi estushomo
[ < u nf a m i l i om i e en e i n v i t u sv i n .
- Dankon!Havante familionmi akceptas la invitonkaj mi Sipa-
ni$ossurla Brigitta.
- eu estas,certe, ke vi ne havaspaperojn?
- 994,
Nekunu mi havas.
- ei tion vi devospruvi. La kapitanoestashomo de antikvaj
kutimojkaj postulas certajnformalaioin. Ni povasiri.
- Ne iru,sinjoroKolombo? - zumisYvettekolombvoeA kvazaU
Si priplorussianparon kaj sur $ia tute infaneska viza$oformiQis
tristajsulkoj.- Ne iru, sinjoroKolombo,se vi bezonas kelkfoje
kvinaUdekfrankojnmi volontepruntedonos...
- Mi dankas la proponitan krediton,sedmi ne povasakceptiQin.
Hej! Jeanette!Portuje mia konto glasonda rumo kaj bukedon
da floroj por la sinjorinamo$to...Mi kisasviajn manojn,nobla
virino.
lli foriris.Sur la stratodum sekundojankorailaudi$isla zumanta
vo6ode Yvette:
- N e i r u ,s i n j o r oK o l o m b o . . .
(tradukis
JozefoHorvdth)

Megtettdl
minden tdled telhetdt?

281
ne opiniostion ofendo,ke nur la plej6ioriskaj kanajlojentrepren-
assur $i servon.
- Ne aUskultuje Si. La Brigittaestastre bona$ipo- dirisla di-
rektilistomalcerte. Yvettefari$ispalapro la indigno.
- eu vi dirasal mi di tion? Cu vi volasrakontipri Sipojal mi, al
mi, kiu jam dudekjarojnamikadas kun la maristaro de la mondo?
Mi diris, ke la BrigittasubakviQos, Qiariparoestasputrantakaj
duoncolono pli profundenmergiQas ol la flosliniodifinita de la
instancoj:
- ei tio estasvero- konfesisla velestro*, sedfinfine oni en-
SipiQas ne pro certatrankvilamaljuneco. Kolombo,6uvi venos,aU
ne?
- eu Qivereestastiel danQera veturilo?- demandis meditante
l(olombo.La direktilisto$emiskaj eklevisla Sultrojn.
- Tial, ear deestas la patrinode la Sipojmi konfesas sincere:
Brigittane povuskonkuripor la blua rubando.Se vi estushomo
[ < u nf a m i l i om i e en e i n v i t u sv i n .
- Dankon!Havante familionmi akceptas la invitonkaj mi Sipa-
ni$ossurla Brigitta.
- eu estas,certe, ke vi ne havaspaperojn?
- 994,
Nekunu mi havas.
- ei tion vi devospruvi. La kapitanoestashomo de antikvaj
kutimojkaj postulas certajnformalaioin. Ni povasiri.
- Ne iru,sinjoroKolombo? - zumisYvettekolombvoeA kvazaU
Si priplorussianparon kaj sur $ia tute infaneska viza$oformiQis
tristajsulkoj.- Ne iru, sinjoroKolombo,se vi bezonas kelkfoje
kvinaUdekfrankojnmi volontepruntedonos...
- Mi dankas la proponitan krediton,sedmi ne povasakceptiQin.
Hej! Jeanette!Portuje mia konto glasonda rumo kaj bukedon
da floroj por la sinjorinamo$to...Mi kisasviajn manojn,nobla
virino.
lli foriris.Sur la stratodum sekundojankorailaudi$isla zumanta
vo6ode Yvette:
- N e i r u ,s i n j o r oK o l o m b o . . .
(tradukis
JozefoHorvdth)

Megtettdl
minden tdled telhetdt?

281
 Utdszd

Ez a kcinyv v6lem6ny.
Arrol, hogy fgy is lehet nyelvet
tanulni,
6s a nyelv megtanulhat6.

283
 Tartalomjegyzdk - Enhavo

A nyelvtanul6s aranyszabflyzata,mely sokezer ember

kudarcaSriin ir6dott . . . 6
Butasiigotcsin6lsz,ha ezt az oldalt kihagyod 1'1
1. UNUA TAGO, LUNDO 13
N6hdnypercalatt elbdnunka fonetikdval 13
Eszperant6 a riidi6ban- Esperanto en radio 15
Tobbet otletess6ggel, mint magoliissal 18
2 . D U A T A G O ,M A R D O 21
Ki hitte volna, hogy ez ilyen egyszerfi? 21
Kicsi a bors, de er6s (A hatdrozott 6s hatiSrozatlan
n6vel6) 27
A
Cu vi parolas esperante? - Besz6lon eszperantdul? 28
A nyelvtanulds technol6gidja . 30
3 . T R I A T A G O ,M E R K R E D O 33
Mi6rtj6 tudni a szdmokat mindj6rtaz elej6n? 33
Kiomahoroestas? - Hiiny6ra van? 36
A k6rdezds tudomdnya 37
En la librovendejo 41
Tiinczeneikokt6l-m6dszer 44
f dbllzati szavak- Tabelvortoj 47
4. KVARA TAGO,IAIJOO 47
Sztiks6gvan-ehosszrimenetel6sreaz eszperant6ban(mel-
16kn6v 6sa hatdroz6sz6fokozdsa) 47
Eny6m,tied, ov6- a birtokosn6vmdsok 49
Az elfregy'rtott elemek6sa besz6d(A toltel6kszavak)
. . 50
 Egybdla m6ly v[zbeugrunk 51
Sinjoro! Mi venispro mia tran6ilo! 52
5. KVINA TAGO,VENDREDO 55
A komoly dolgok mindig meghozziikaz eredm6nyt 55
Promeso estas sono, plenumo estas bono (Az eloli6r6k
rendszere) 56
6. SESATAGO,SABATO 69
onoka hidegtdlat?
Szeretik 69
Voja$oal Parizo 7A
Melyik a legfinomabbnyelvifalat? (Az ige) 71
La unua konversacio 73
Vilfanykorte-m6dszer 74
7. SEPATAGO,DIMANCO t-7
Az eszperant6 nyelvtanaelf6r egy postailevelez6tapk6t
o l d a l 6 n( L A F U N D A M F N T OD E E S P E R A N T O1,6
reguio.il. 77
L. L. Zarnenhof: LA ESPERO 80
M i t j e l e n t n a p i 15-20 perces r6diShallgatdstollal a
k6zben? 81
8 . O K A T A G O ,L U N D O 85
Bonantagon!Hodiailestas lundo 85
Az igeragozds -
6sa ,,csin5ldmagad mozgalom" (-ig-,
i$-i 85
El6g-eegyf6siiahhoz,hogyeszperant6ul f6srilkodjtink? 87
Felszereljtikbarkdcsmfihelyunket (Az igekot6k) 88
U N U AN O K T O 91
9. NAUA TAGO, MARDO 95
Ha sz6z formdjdt ismereda meglepet6sszerfi tdmaddsnak,
alkalmazci
g5
te a szdzegyediket
Knabo.knabinokaj barilo 95
V o r t o j k a j e s p r i r n o j. . . . 100
" E R K R E S E.}' .
1 0 .D E K A T A G OM 103
Emberek!Csaknagysz6td;'tvegyeneki 103
l-aiosi Van szotdi'fi.lzeted? 103
Oivassunktljsagr.,t? 105
I '\''
nk?
ft4i i i'en Uisdgotr:lvassr: !r_Ja
 Utdszd

Ez a kcinyv v6lem6ny.
Arrol, hogy fgy is lehet nyelvet
tanulni,
6s a nyelv megtanulhat6.

283
 Tartalomjegyzdk - Enhavo

A nyelvtanul6s aranyszabflyzata,mely sokezer ember

kudarcaSriin ir6dott . . . 6
Butasiigotcsin6lsz,ha ezt az oldalt kihagyod 1'1
1. UNUA TAGO, LUNDO 13
N6hdnypercalatt elbdnunka fonetikdval 13
Eszperant6 a riidi6ban- Esperanto en radio 15
Tobbet otletess6ggel, mint magoliissal 18
2 . D U A T A G O ,M A R D O 21
Ki hitte volna, hogy ez ilyen egyszerfi? 21
Kicsi a bors, de er6s (A hatdrozott 6s hatiSrozatlan
n6vel6) 27
A
Cu vi parolas esperante? - Besz6lon eszperantdul? 28
A nyelvtanulds technol6gidja . 30
3 . T R I A T A G O ,M E R K R E D O 33
Mi6rtj6 tudni a szdmokat mindj6rtaz elej6n? 33
Kiomahoroestas? - Hiiny6ra van? 36
A k6rdezds tudomdnya 37
En la librovendejo 41
Tiinczeneikokt6l-m6dszer 44
f dbllzati szavak- Tabelvortoj 47
4. KVARA TAGO,IAIJOO 47
Sztiks6gvan-ehosszrimenetel6sreaz eszperant6ban(mel-
16kn6v 6sa hatdroz6sz6fokozdsa) 47
Eny6m,tied, ov6- a birtokosn6vmdsok 49
Az elfregy'rtott elemek6sa besz6d(A toltel6kszavak)
. . 50
 Egybdla m6ly v[zbeugrunk 51
Sinjoro! Mi venispro mia tran6ilo! 52
5. KVINA TAGO,VENDREDO 55
A komoly dolgok mindig meghozziikaz eredm6nyt 55
Promeso estas sono, plenumo estas bono (Az eloli6r6k
rendszere) 56
6. SESATAGO,SABATO 69
onoka hidegtdlat?
Szeretik 69
Voja$oal Parizo 7A
Melyik a legfinomabbnyelvifalat? (Az ige) 71
La unua konversacio 73
Vilfanykorte-m6dszer 74
7. SEPATAGO,DIMANCO t-7
Az eszperant6 nyelvtanaelf6r egy postailevelez6tapk6t
o l d a l 6 n( L A F U N D A M F N T OD E E S P E R A N T O1,6
reguio.il. 77
L. L. Zarnenhof: LA ESPERO 80
M i t j e l e n t n a p i 15-20 perces r6diShallgatdstollal a
k6zben? 81
8 . O K A T A G O ,L U N D O 85
Bonantagon!Hodiailestas lundo 85
Az igeragozds -
6sa ,,csin5ldmagad mozgalom" (-ig-,
i$-i 85
El6g-eegyf6siiahhoz,hogyeszperant6ul f6srilkodjtink? 87
Felszereljtikbarkdcsmfihelyunket (Az igekot6k) 88
U N U AN O K T O 91
9. NAUA TAGO, MARDO 95
Ha sz6z formdjdt ismereda meglepet6sszerfi tdmaddsnak,
alkalmazci
g5
te a szdzegyediket
Knabo.knabinokaj barilo 95
V o r t o j k a j e s p r i r n o j. . . . 100
" E R K R E S E.}' .
1 0 .D E K A T A G OM 103
Emberek!Csaknagysz6td;'tvegyeneki 103
l-aiosi Van szotdi'fi.lzeted? 103
Oivassunktljsagr.,t? 105
I '\''
nk?
ft4i i i'en Uisdgotr:lvassr: !r_Ja
 HogyanolvassunkiljsdgotT ....,.lL..rg
PROVflnBO.-!-Kozmond*s*k .... j{ld
1 1 "D E K L T N UTAA G O ,J A f O O 1i'!
Feszdlgesslink egy kicsit! (-ad-6sek-] . . 1'!1
Van-earvossiig az osszetettiger.agozds borzalmaiellen? . . 113
Estasmi esperantisto r t 5
1 2 .D E K D U AT A G C "V E f U N f i E D O 1't9
Kemenydi6-ea szdkincs? 119
et pa;"calattmegtanulunk 3b0sz6t! 119
Miben rejlik az eszperant6-szdkincs
nagyszerfis6ge? i-4
tZz
LA UilJUAKONGRESO i24
1 3 "D E K T R I AT A G O ,S A B A T O 127
Iisopr"derej{itdmadiistinditunka szdkincsmegszerz6s6re
lmal-) 127
ilstir"nataj
gesinjoroj ! 128
ut6kdpzda n6knek,er6k6pz6az any6soknak 6saz erviirt
felesegeknek {-in-,bo-,eks-} . . . 1Zg
szdkincsb6vit6s a buszmegiill6ban (socio- tdrsadalom) 130
K6t anekdotdtkivtjlr6lmegtanulni . . ,134
1 4 .D E K K V A R AT A G O ,D I M A N C O ,.. 137
Sokategycsapiisra (-ist-),hivatdsok6smesters6gek . . . . . 131
Nagyitiis6s kicsinyit6s(-eg-,-et-) . . . . 141
A bec6z6s k6pz6i-djo,-njo .. . 142
N6hdnysz6t a klubtagokr6l6s miis krapekokr6l(an_,
-ul-)
... 143
lS.DEKKVINATAGO,LUNDO .....147
Tudjrik.hogymilyenfontoslehetegyfogpiszkdl6?(-il_l 141
Noktaamuzejo(+j-) ...149
Az emberitest - la homakorpo 150
Elmulattukaziddt, munkdrafel {-a6-,fi-} 152
1 6 .D E K S E S AT A G O ,M A R D O 155
A vonat,a morzsa6s a sdtart6(€r-, €r-, -uj_,megjegyz6s,
-io)
155
 (Pra',
Az 6semberis ember,6s ne 6rts0kf6lre a dolgokat
162
misJ
T A G O ,M E R K R E D O. . ' 164
1 7 .D E K S E P A
-id' 164
100 sz6egy6ra alatt! (bestaro, k6pz6)
sztinetettartunk 172
Emberek,dobiSkel a kalap6csot,
€e-'
Van-e m6g k6pz6 az eszperant6nyelvben? retro-'
-ing',-ismo','estro 173
177
18.DEKOKATAGO,.fNUOO
a kacsa hdpog 177
A 16nyer(t,az elefdnttrombit6l,
(+bla) 178
A maifeladatkonnyenteljesithet6
A feladat teliesithet6s6g6t dolgos emberekbiztositi6k
179
€rrtt
ut6k6pz6(-ind" -end-) 180
Figyelemrem6lt6 a kovetkez6k6t
181
Gorcsevlvdn6segy hentesbesz6lget
182
PoSATLAso DELA MoNDo (foldraizikifeiez6sek)
TACO,VENDREDO 189
19.DEKNAIJR
(-al-) 189
Megsiltiilka pecsenY6t
190
Mi teheta klPzlk utols6mohik6nja?
190
3 anekdotoi" .' .
191
Jtiijonveltinka piacra,6sn6zzenkoriil!
Mitcsin6ljunkezut6n?(Rovidit6sek,nemzetkiiziszerve-
194
zeteknevei)....
197
20.DUDEKATAGO,SABATO
197
M 6 g i s e l b d n u n k a s z 6 k i n c c's'e' l'!
199
30 sz6naponta
6letbenhaszndltleggyakoribb 600 sz6 199
A mindennapi
2A8
HogyantanultaJ6zsefAttila a szavakat?
209
Panjo(Trad'K. Kalocsay)
T A G O ,D I M A N E O 211
2 1 .D U D E K U N U A
211
Bejd16di6kok figYelem
212
Mia unua rornano(Novelooriginaleverkita)
214
Hivatalosmenetrend
TAGG,LUSJDO 217
2E.NUDEKDI..IA ,17
Vigydzat, k6rddsek kovetkezneki
1*lirei6 eg\trnasnetof*n?
,. 224
 Pet6fieszperant6ul? 221
Apr6 tandcsokzdr6rael6tt 223
23. DUDEKTRIATAGO.MARDO 225
Balk6z-jobbk6z m6dszer(DUDEK HOROJ_HIJSZOnnl 225
Rendezztinkismerked6si estet!(pLENA VORTARO DE
E S P E R A N T O. ). 229
Egys6gcsomag villamosonutaz6knak. . . 230
Kati,de t6nylegfeljossz? 232
2 4 .D U D E K K V A R A TAGOM , E R K R E D O. . . 237
Befordultama konyhdra 237
Hogyan jutott esz6beZamenhofnak,hogy nemzetkozi
n y e l v eht o z z o nl 6 t r e ?( L e t e r f r a g m e n t .o.). . .... 23g
Olvasta mdra g;51;rit?. ..
Milyenantenndja van,szobaivagytet6antenna? . . 241
25. DUDEKKVINATAGO,JETJOO 243
Felm6r6dolgozatotirunk! 243
K6rekn6hiinydekamondattant 244
Laz(tsunkegy kicsit 246
5z6liisok n6lktil olvan a nyelv, mint az 6tel
ffiszer
n6lktil ... 24V
2 6 .D U D E K S E S A T A G O , V E N D R E D O ..... 251
Hdtsz6lben konnyfihaladni(Maternatiko) . . 251
Z a m e n h o fL:a v o j o ... 252
Mindenb6l egykicsit(szavaka semmib6l).. . . . . . 254
V I R O K U N D U A M A T I N O J. . . .. . 254
Bdrdnyh0s rizzsel6sgeszteny6vel . . . 2Ss
2T.DUDEKSEPATAGO,SABATO ..,.257
Szezonv6gi ,,k6pz6-v6s6r" (€ska,-pova,-plena,-aspekta) ZS7
l s m e r i k o n oP k a t a kEi l e m 6irr o d a g 6 p m f i s z e r 6 s .z.t.?. . 2 S g
Mit mondottaz eszperant6rdl LeoTolsztoj,XXlll. Jiinos
piipa6snr6gsokanmdsok
. . . . 260
E N E S F E R A N T O - K O & I G R (El nSfO a n ai c o n g r e s e t .o. ). . 2 6 1
28. DUDEKOKATAGO,DIMANCO
265
El popolacerbovenasla proverbc
265
Nrl6hdny
szft az alvatanr.llasr6l 268
 Fri ia sporto en esperanto
268
2'73
29. ALJDEKNAIIATAGO, LUI{DO
273
Nur sidi kaj legi
2V4
FlejtdJen6 iP. Holvard):La anta[en$ovitagarnizono
??9
30.TNIDEKA TAGO ?-ta
garriizono ' ' ' '
HejtdJen6 {P" Howardi La antafien$cvita
2S3
uroszo ?84
TARTALO{l*JEGYZ6K
 B u d a P e s t .1 9 ? 9
@;ozefo Horv6th,

rsBN 9635710321

, u d a p e s t '1 9 ? 9
K i a d j a a M a g y a r E s z p e r a n t oS z o v e t s 6 gB
! ' e l e l o sh i a d o : V a s k 5 T i b o r
Feleltis szelkeszto: Sir:k6 Ilona
Mtiszakr szerkeszt6: Sebesty6n Laszlo
Kesziilt a Nyirsegi Nyon-rdaban,Nyiregyhaza
Felelcisvezetcj:Jdger Zoltdn igazgat6
1 9 ? 9 -. 1 2 2
&r; Sdu*Ft