A Projekt

 egyszeri tevékenység, tevékenység sorozat,

 egymást követő fázisok, tevékenységek jellemzik,
 van újdonságtartalma,
 több szakterületet ötvöző, komplex feladat,
 idő és költségkorlátos, erőforrás-igényes, rögzített célokkal rendelkezik,
 a szervezet olyan kockázatot vállal, amely a mindennapos működését meghaladja,
 önálló szervezeti háttérrel rendelkezik,
 dinamikus végrehajtás jellemzi.
A projektötlettel szembeni követelmények:
 valós igényeken alapul (alaposan felmérték az előzményeket – problémaanalízis,
helyzetfeltárás),
 figyelembe veszi és beépíti a korábbi tapasztalatokat,
 hosszú távon, rendszerben gondolkodik,
 a célok egyértelműen meghatározhatók és egy tágabb rendszerbe illesztetőek,
 az eredmények mérhetőek (indikátorok  mutatók melyek a célokat mérhetővé teszik),
 reális nagyságú és biztosítható forrásokat kíván,
 a partnerek elkötelezettek és megbízhatók, rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges
kompetenciákkal, erőforrásokkal (partnerség kategóriái: EU és tagállamok között, tagállam
és a lehetséges pályázók között, projekten belüli partnerség; operatív programok: egyes,
nagyobb ágazatok célkitűzéseit rögzítik, s ezekre épülnek fel a pályázatok, amelyek
meghatározzák az adott fejlesztési lehetőségeket a pályázók számára),
 figyelembe veszi a várható következményeket.
A Projektötlet tartalma:
o a fejlesztési igényekben alapuló, a támogatók szándékaival összeegyeztethető célok,
o a partnerek köre, akik részt vesznek a megvalósításban,
o azon tevékenységek, amelyekkel a célok elérhetőek,
o az előzetes, tervezett költségek és időigény,
o a szükséges erőforrások,
o a célok teljesüléséhez szükséges további elvárások.
Projekt ötlet: előzetes vázlat, amely a fejlesztési elképzelések néhány pontját mutatja be tömören.
Projekt dokumentáció: egy műszakilag, jogilag, pénzügyileg jóval alaposabban kidolgozott anyag,
strukturált rendezett formában.
Projekt terv: részletesebb információkat tartalmaz – már a mérhető célkitűzésekkel együtt.
Projekt: egy tevékenység, tevékenység sorozat, meghatározott idő- és költségkorláttal, aminek
végeredményeképpen a kitűzött célokat kívánjuk elérni.
Projekt vázlat: dokumentáció, ami speciális tartalmi és formai
Pályázat: dokumentáció, mely alapvetően összefoglalja, amit a projektben el szeretnénk érni.
Speciális tartalmi és formai követelményei vannak. Üzleti kérelemnek minősül, melyet azért készítünk
el, hogy a projektünk megvalósításához forrást szerezhessünk.
A projektek csoportosítása a tevékenység illetve az eredmény jellege alapján:
 Beruházási projektek
 Kutatási és fejlesztési projektek
 Szellemi szolgáltatási projektek
A projekt ciklus menedzsment fogalma, alapelvei és tartalma
A Projekt–ciklus menedzsment (PCM - Project Cycle Management)
 1980-as évek OECD Fejlesztéstámogatási Bizottsága
 1990-es évek Európai Bizottság bevezeti a PCM-et a projekttervezés és irányítás
minőségének, a segélyprogramok eredményességének javítása érdekében.
A gyenge teljesítmények okai
 A projekttervezés és előkészítés gyenge minősége
 Sok projekt irreleváns a kedvezményezettek számára – nincs olyan fejlesztési elképzelés,
amely csak önmagáért szólna – tehát van olyan célcsoportja a projektnek, akinek az érdekében
a projekt megvalósul – ezek a kedvezményezettek.
 A kockázatokat hiányosan vették figyelembe
 A projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezők figyelmen kívül hagyása
 Az új politika és gyakorlat kialakítása során a múltbéli tapasztalatokat nem, vagy csak ritkán
vették figyelembe
Tapasztalatok:
 zavaros a stratégiai keretek;
 arra készítünk projektet, amire pénzt adnak;
 a helyzetelemzés gyenge;
 tevékenységorientált tervezés;
 az eredmények nem követhetők;
 a hatások nem mérhetőek;
 figyelmen kívül hagyták a kedvezményezettek igényeit;
 rövid távú gondolkodás, tervezés;
 nem lát kockázatot, azok kezelhetetlensége;
 a költségek nem állnak arányban a kapott előnyökkel;
 tapasztalatok nem épülnek be;
 a projektdokumentumok, pályázatok gyakran pontatlanok voltak.
Hibák kiküszöbölésének lehetőségei:
1) A stratégiának és a kedvezményezettek igényeinek való megfelelés:
o az ágazati, nemzeti és közösségi célkitűzésekhez való kapcsolódás;
o a kedvezményezettek a kezdeti szakaszoktól részt vesznek a tervezési folyamatban;
o a fejlesztési tevékenységeket megfelelő mélységű problémaelemzésre építsék;
o a célcsoportok számára kínált előnyök formájában a célokat világosan, érthetően határozzák
meg.
2) A célok megvalósíthatóak, reálisan teljesíthetőek legyenek:
o logikus és mérhető célkitűzések;
o a kockázatok és feltételezések, illetve a projektmegvalósító intézmények kapacitásának
figyelembevétele;
o a monitoring a releváns célokra koncentrál.
3) A projektek fenntarthatóak legyenek:
o a projekttervezés részeként foglalkoznak a fenntarthatóságot befolyásoló tényezőkkel;
o a jövőbeni projektek tervezése során az értékelések eredményit felhasználják és figyelembe
veszik.
Fenntarthatóság  a projekt által elért eredményeket változatlan formában fent kell tartani
meghatározott időtartamig – általában 3-5 évig).
A PCM előnyei:
 strukturált megjelenés;
 standard formátum;
 kereslet-vezérelt megoldások támogatása;
 fejlett elemzési módszerek alkalmazása;
 cél-orientált tervezés;
 mérhető hatások;
 hangsúly a minőségen;
 összpontosítás a fenntarthatóságra.
A PCM alapelvei:
o A projekt-ciklus szakasza
o Workshop-ok, a részvétel, partnerség
o A fenntarthatósági szempontok
o Logikai keretmátrix (egyfajta tervezési rendszertan)
o Integrált megközelítés
Az általános projekt–ciklus szakaszai:
 Programozási szakasz ( helyzetelemzés, az adott környezet lehetőségeinek felmérése,
fejlesztési célok meghatározása)
 Identifikáció (projektötletek kidolgozása)
 Kidolgozási szakasz (operatív kidolgozás: feladat- és igénytervezés; humán-erőforrás
fejlesztés és tervezés; pü-i tervezés – költségvetés, finanszírozás)
 Finanszírozási szakasz (költségvetés, források biztosítása a megvalósítás és a fenntarthatóság
vonatkozásában) – az EU projektek általában utófinanszírozottak
 Végrehajtási szakasz (megvalósítás)
 Értékelési szakasz (visszacsatolás: eredmények, tanulságok)
A PCM mint megvalósítási eszköz
 Cél: Az érintettek (megvalósítók és kedvezményezettek) hozzák meg a döntéseket  a
döntéseknek valós, releváns információkra kell épülniük.
 A sikerességhez: minden egyes egymásra épülő fázist teljesíteni kell
 A tapasztalatok: beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe.
Logframe (logikai keretmátrix): a projekt tervezésének alapvető módszertana. Az első fejlesztési
periódusban (2004-06-ig) a pályázatok kötelezően benyújtandó mellékletét jelentette.
A logikai keretmátrix (LFA): több logikai módszertan ötvözését követeli meg (pl.: SWOT elemzés).
Alapvetően a projekt célkitűzéseit és az ahhoz vezető tevékenységeket foglalja össze  meghatározza
az egyes állomások indikátorait, felméri a lehetséges feltételezéseket és kockázatokat. Logikája:
 A projekt által meghatározott célkitűzéseket megfelelően egymásra strukturáltan, egymásra
épülve határozza meg  a különféle tevékenységek, beavatkozások, intézkedések megfelelően
felépítettek legyenek, alapvető, valós problémára reagáljanak;
 A célok meghatározása;
 A mérhetőség – különféle indikátorokon keresztül;
 A kockázatok és előfeltételek felmérése – lehetővé teszik a program következetességét, belső
koherenciáját.
Logikai keretmátrix (LFA):
o a projekt végrehajtásának az oka (beavatkozási logika)
o mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok)
o ezt a projekt hogyan éri el (tevékenységek, eszközök)
o milyen külső tényezőket kell figyelembe venni (feltételezések és kockázatok)
o a projekt értékeléséhez szükséges információkat hol találjuk meg (ellenőrzés forrásai)
o milyen eszközökre van szükség (eszközök)
o a projekt költségvetése mekkora (költségek)
o milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni a projekt elindulásához (előfeltételezések)
Logikai keretmátrix (LFA) alkalmazásának lépései:
o környezetelemzés (azaz: helyzetelemzés),
o a célok elemzése,
o a program, a tervezett beavatkozások logikájának elemzése és bemutatása.
A logframe (LFA) két szakasza:
 Elemzési szakasz:
 környezetelemzés, érdekcsoport elemzés
 problémaelemzés
 célelemzés
 stratégiaelemzés
 Tervezési szakasz:
 logikai keretmátrix kidolgozása
 tevékenységek tervezése
 erőforrások tervezése
Környezetelemzés: SWOT elemzés és STEP analízis
Az elemzés fontosabb kérdéskörei:
 gazdasági, társadalmi, politikai, intézményi környezet azonosítása és elemzése
 egyéb programok figyelembevétele, amelyek a tervezett programmal kölcsönhatásban
lehetnek, a lehetséges szinergiák, kölcsönhatások kimutatása;
 alternatív programok feltárása;
 a programban érintett kedvezményezettek és szereplők, érdekeltek motivációnak, elvárásának
feltárása és elemzése;
 a megoldásra váró problémák azonosítása, rangsorolása, a problémák valószínűsíthető okainak
feltárása.
A SWOT elemzés:
 Strengths (erősségek)
 Weaknesses (gyengeségek) belső tényezők
 Opportunities (lehetőségek)
 Threast (fenyegetettségek, veszélyek) külső tényezők
A Swot összeállításának lépései (nem lesz a ZH-ban!!!):
o befolyásoló tényezők feltérképezése
o a tényezők rangsorolása a hatásuk intentizása alapján
o a kiválasztott elemek prognosztizálása a stratégiai időhorizontot
o a lehetőségek és a fenyegetettségek listájának összeállítása
o a szervezet legfontosabb pozíciónak erőforrásainak és képességeinek számbavétele
o a belső jellemzők értékelése
o a SWOT mátrix elkészítése
o az eredmények értékelése, a döntés előkészítése
A STEP analízis 4 dimenziója:
o Sociological (Társadalmi)
o Technological (Technológiai)
o Economical (Gazdasági)
o Political (Politikai)
Érintettek és érdekeltek (stakeholderek) elemzése:
 Projekt környezet feltárása, igények és elvárások pontosítása
 Kik az érintettek? – Mindazok a személyek és csoportok, akik érdekeltek a projektben, akikre
a projekt hatást gyakorol, és akik befolyásolni tudják a projektet. A projekt érintettje lehet:
belső, részben belső, külső. Az érintettek között kiemelkedő szerepe van a
kedvezményezetteknek.
A projekttel kapcsolatos igények feltárása és elemzése:
 Kiket érint a projekt?
 Hogyan érinti őket?
 Mit szeretnének a projekttel kapcsolatban?
 Milyen elvárások teljesítését építjük be a projektbe?
 Milyen módon kezeljük a kihagyott igényeket?
Érintettek elemzésének lépései:
1) Projekt környezet meghatározása
2) Érintettek és érdekeltek beazonosítása, csoportosítása (ellenzők / támogatók – befolyásolás
mértéke alapján)
3) Adatgyűjtés előkészítése
4) Adatgyűjtés
5) Elemzés (stakeholder térkép elkészítése), intézkedések és teendők megfogalmazása
6) Elvárások egyeztetése
Az érdekcsoport-elemzés (stakeholder analízis):
o érdekeltek azonosítása,
o csoportosítás és rangsorolás
o elemzés, teendők meghatározása
Az érdekcsoport elemzés szempontjai (stakeholder analízis):
 Melyek a csoport főbb társadalmi, gazdasági, szociológiai jellemzői?
 Milyen elvárásokkal csatlakoznak a programhoz?
 Milyen erőségek vannak, milyen előnyökkel jár a program előkészítésében végrehajtásában
való bevonásuk?
 A program finanszírozására milyen erőforrásokat tudnak biztosítani?
 Milyen a fejlesztési programmal ellentétes érdeke lehet az érdekcsoportnak?
 Hogyan viszonyul az érdekcsoport a többi érdekcsoporthoz?
 Az érdekcsoportok szerint a program milyen egyéb feladatokat kellene , hogy ellásson, vagy
nem kellene hogy felvállaljon?
 Az elemzés következményeként az adott érdekcsoporttal kapcsolatban valamilyen intézkedési
tervet, akciótervet fogalmazhatunk meg.
Alapvető érintettek:
o projektvezető / projektvezetés, tagok
o megbízó / szponzor / támogató
o kliens / felhasználó / célcsoport
o érintett szervezet(ek), más projektek
o a projekt eredményében vagy folyamatában erősen érintettek
Stakeholder térkép: (ZH-n kezdd az értintettek megfogalmazásával!!!)

Példa: Hátrányos helyzetű gyermekeknek szeretnénk tábort szervezni.

Ellenzi és hatással van: Szomszéd nyugdíjasklub – ellenzi, mert nem szereti a zajt /
hatással van, mert tüntethetnek a tábor ellen
Ellenzi és nincs hatással: ?
Támogatja és hatással van: Önkormányzat – támogatja, mert növeli az ismertségét /
hatással van, mert ő adja ki az engedélyeket; Szülők – támogatják, mert
kedvezményezettek / hatással vannak a „gyermeklétszám indikátorra”, mert eldönthetik,
hogy elküldik-e a gyermeküket a táborba
Támogatja és nincs hatással: Más szülők, akik gyermekei nincsenek hátrányos
helyzetben
Stakeholder menedzsment tábla

Hatása a
Stakeholder Érdekei projektre Stakeholder menedzsment akció
(+/-)
Megbízó Stratégiai cél elérése + rendszeres tájékoztatás, beszámolás
Projekt sikeres
Projektvezető + erőforrások folyamatos biztosítása
megvalósítása
Saját erőforrások rendszeres tájékoztatás,
Más, szervezeti vezető -/+
megtakarítása, bővítése érdekegyeztetés
alapos igényelmérés, folyamatos
Felhasználó Minőségi termék +/-
információcsere
A műhelymunka lépései 1.
 Az általános probléma definiálása, a program indokoltsága
 Az általános probléma elemzése és azonosítása
 Azonosított általános problémát, problémakört írjuk egy kártyára, majd helyezzük a falra
 Minden jelenlevőnek adjunk azonos színű kártyákat, melyre az azonosított problémához
kapcsolódó általunk fontosnak ítélt problémákat felírhatják, így mindenki elmondhatja a saját
véleményét, amelyek vagy okai, vagy okozati lesznek a felírt problémának
A műhelymunka lépései 2.
 A feladat során azonosítjuk a különböző álláspontokat, integráljuk azokat
 A jobb áttekinthetőség érdekében csoportosítsuk a problémákat témakor szerint
 Ezután a résztvevők közösen azonosítják az egyes felírt problémák között ok-okozati
összefüggéseket
 A moderátornak különböző függőleges ok-okozati oszlopokat kell létrehoznia, célcsoportok
vagy tematikus megközelítés mentén.
 Végül ellenőrizzük az elkészült problémát, ügyelve arra, hogy elkerüljük a problémaelemzés
felesleges túlbonyolítását, mind időben, mind terjedelemben.
Feladat: Miért magas a munkanélküliség a mi térségünkben? (Csoportmunka, melyet a
moderátor segítségével hajtanak végre).
 Probléma felvetés: Kevés a munkahely, nincs megfelelő képesítés, fiatalság elvándorlása, rossz
infrastruktúra, egyik napról a másikra élnek az emberek…
 Problémák csoportba sorolása
 Problémák közötti ok-okozati összefüggés feltárása: kevés gyerek  kevés iskola  nincsen
megfelelő szakképzés  nincsenek munkahelyek  magas a munkanélküliség
 Ok-okozati oszlopok létrehozása
 Problémafa ellenőrzése
A Brainstorming magatartási szabályai:
o Nem szabad ítélkezni
o Kölcsönös serkentés
o Mennyiségre való törekvés
A Brainstorming fázisai:
o A feladat meghatározása, megfogalmazása
o A csoport kialakítása
o A megbeszélést kötetlen környezetben, kellemes, barátságos és zavarmentes helyen kell
megrendezni
o A Brainstorming időpontjának meghatározása
o Meghívó küldése a résztvevőknek
o A moderátor szerepe
Mire való a Brainstorming és a műhelymunka? – Problémaelemzésre (ld. alább!)
1) A problémafa: feltárjuk a problémákat, és az azok közötti ok-okozati összefüggéseket  mindent
alapvető problémákra vezethetünk vissza. A problémák válaszokat, megoldásokat igényelnek.
Problémaelemzés: az elemzés tárgyának és keretének meghatározása, helyzetfelmérés, problémák
meghatározása, és ok-okozati összefüggések feltárása.
2) Cél-fa: a problémafát át kell fordítani a célok rendszerévé, hiszen a válaszok, megoldások logikai
architektúrája ugyanaz, mint a problémáké (probléma: magas a munkanélküliség  cél:
munkanélküliség csökkentése). Így a cél-fa a probléma-fa pozitív tükérképe lesz. A cél-fa arra
teremt lehetőséget végiggondolni, hogy időben, pénzben és szakértelemben mi az a lehetséges út /
fejlesztés, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megvalósítsuk célunkat (új munkahelyek jöjjenek
létre). Pl. nem feltétlenül fogunk autópályát építeni, de egy képzési programot már nagyobb
eséllyel tudunk megvalósítani.
3) Stratégia: (a beavatkozási irány meghatározása) a cél-fának, és ezáltal a probléma-fának
bizonyos elemeire kínál megoldást annak érdekében, hogy az alapvető célkitűzésünkhöz közelebb
kerüljünk. Stratégiaelemzés: a rendelkezésre álló idő és egyéb hatások tükrében megfelelő
 eszközök és célcsoportok meghatározása, majd maga az a bejárni kívánt út, fejlesztési terv, amivel
ezt a célt elérjük.

A stratégia kiválasztásának szempontjai:

 A stratégia illeszkedjen a fejlesztés alapelveihez és alapértékeihez, és alapértékeihez, a
megvalósítók céljaihoz, elképzeléseihez
 A megvalósításhoz rendelkezésre áll a megfelelő tudás, információs háttér és a technikai
feltételek
 A pénzügyi források biztosítottak
 A kiválasztott megoldás hatékony
 A megvalósítás a célfa más alrendszerében is húzóerőt jelent
 A konfliktusokat minimalizálja
Logframe módszertan / tervezési rész
Logikai keretmátrix elkészítése:
 A program logikai struktúrájának kialakítása
 A beavatkozási logika
 Külső feltételek, kockázatok
 Az indikátorok
A LFA információt ad a projektről
o A logikusan egymásra épülő, a projekt tevékenységeiből, eredményeiből, céljából és a
megcélzott stratégiai célból álló beavatkozási stratégia
o Az egyes célokhoz tartozó, azok mennyiségi és minőségi specifikációját adó indikátorok
o Az indikátorok teljesüléséről képet adó információforrások
o A projekt megvalósításához meglévő források és a még szükséges feltételek
o A megvalósítás költségigénye
Logframe mátrix
A beavatkozási logika (mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében):
 Átfogó célok: az a magasabb szintű cél, aminek az eléréséhez a projekt hozzájárul  hatás
indikátor: a munkanélküliség csökkentése a térségben 2%-kal
 Projekt célja: az a cél, amit a projekt időtartalmának végére el kívánunk érni (ideálisan
mindig csak egy van). (Nem oldja meg a munkanélküliség problémáját, de hozzájárul annak
csökkentéséhez)  cél indikátor: a 150 résztvevőből 50 ember szerezzen diplomát
 Várt eredmények: a projekt konkrét, kézzelfogható eredményei  eredmény indikátor: 6
előadóterem, 8 tanár, 90 jegyzet, 4 kurzus
 Tevékenységek: a projekt keretében végrehajtandó tevékenységek, melyeket a kitűzött célok
elérése érdekében végzünk  jegyzet (tananyag) írása, oktatók megkeresése, helyszín
keresése...
 Ellenőrzés forrásai és eszközei: dokumentáció, mellyel az elért eredményeket lehet
bizonyítani  oktatók munkaszerződése, maga a jegyzet, szakmai program és
nyilvántartásba vétel / engedélyezési eljárás, beiratkozás / jelenléti ív, diploma másolata
 Feltételezések és kockázatok: a feltételezés egy olyan kritérium, ami ahhoz szükséges, hogy
a tevékenységekbe bele tudjunk kezdeni  előfeltétel: a képzési projektünket csak akkor
tudjuk elindítani, ha nyerünk a pályázatunkkal; feltételezés: lesz elég oktató; kockázat:
alacsony lesz a jelentkezés  hirdetés, munkáltatók megkeresése; kockázat: nem szerez elég
ember diplomát  korrepetálás
A feltételezések 1. sora ÜRES marad !!!
A cél / célrendszer jellemzői:
 Mindenki által ismert és azonosan értelmezett célokat kell megfogalmazni
 A valós és megbízható információkon alapszik
 Teljes mértékben kielégíti a megbízó és a felhasználó igényeit
 Konkrét, tömör, egyszerűen megfogalmazott
 Jól mérhető, egyértelmű mérés /döntés kritériumok kapcsolódnak hozzá
 Tartalmazza a projekt pontos határait (pl.: korlátok, nem célok)
A feltételezések:
Értelmezése: a projekt sikere szempontjából fontos külső tényezők
Szintjei: a beavatkozási logikával összhangban, a projektek kockázatának felmérése, a végrehajtás
Kockázatelemzés 3 dimenziója: a kockázat beazonosítása, a bekövetkezés valószínűsége, és a
kockázat projektre gyakorolt hatása (pl.: ha nem találunk elegendő számú oktatót, az még nem hiúsítja
meg a projektet, mivel külsős oktatókat is szerezhetünk).  Tehát a feltételezések és kockázatelemzés
alapvető feladata az, hogy előre felmérje a buktatókat, felmérje bekövetkezésük hatását, illetve
megfogalmazza az ezekre adott válaszreakciókat.
A feltételek azonosítása:
o Ha az előfeltételezések teljesülnek, akkor indulhatnak meg a projekt tevékenységei.
o Ha a tevékenységeket elvégezzük, és emellett az azonos szinten lévő külső feltételek
teljesülnek, akkor jönnek létre a projekt eredményei.
o Ha a projekteredmények létrejönnek, és a megfelelő feltételek teljesülnek, akkor érheti el a
projekt a célját.
o Ha a projektcél megvalósul, és az adott szintű külső feltételek is teljesülnek, akkor érhetjük el
az átfogó, stratégiai célokat.
Kockázatok rangsorolása, kezelése – kockázatelemzés:
 Kockázatazonosítás
 Kockázatértékelés (bekövetkezés valószínűsége és projektre gyakorolt hatása)
 Kockázatkezelés (válaszreakció)
 Kockázatok kommunikálása – felkészülten, nyíltan (kinek, mikor és mit mondunk el?) 
Mindig kommunikálni kell a kockázatokat, de csak úgy, hogy ne azt érezzék, hogy ég a ház,
hanem azt, hogy arra van megfelelő megoldás is.
Kockázatok azonosítása:
 Dokumentumok felülvizsgálata
 Workshop (brainstoming), interjúk, kérdőívek
 Ellenőrző listák
 Előfeltevések elemzése
Kockázatkezelési mátrix: pl.: nem találok elég oktatót  III. kategória, mivel nagy a
bekövetkezésének valószínűsége, de kicsi a projektre gyakorolt hatása.
Kockázatkezelés tervezése, kezelési stratégiák kialakítása
Kockázat Számszerűsítés Válaszreakció
Folyamatos szóbeli tájékoztatás, írásbeli
A megbízó támogatása csökken III.
riport
Trendek folyamatos figyelemmel kérése,
Külső gazdasági feltételek
II. gazdasági elemzők bevonása (havi elemzés
negatív változása
készítése)
Projekt team nem megfelelő
III. Közös problémamegoldás
működése
Szervezet ellenállása a projekt Szervezet tájékoztatása belső fórumokon
I.
okozta változásokkal szemben keresztül

Projekt megvalósítás „kézbentartásának „eszközei:

 Kiindulási alap: projektterv
 Teljesítmény és teljesítésmérés:
o Helyzetjelentés (tény adatok, státusz, előrehaladás az előző jelentés óta, előrejelzések,
problémák, kockázatok)
o Teljesítmény elemzés és előrejelzés
o Projekt értekezletek (irányító Bizottság, projektvezetés, team megbeszélések)
 Projekt változáskezelés (folyamatosan végzendő):
o eljárásrend, döntési szintek
o tervek, szerződések módosítása
 Kockázatmenedzsment (folyamatosan végzendő):
 Kockázatmenedzsment terv követése, beavatkozások, új kockázatok azonosítása, elemzése
kezelése
 Projektkommunikáció:
o Tagok közötti kommunikáció a feladatmegoldás érdekében,
o projekt dokumentációs rendszer,
o kommunikáció a külső stakeholderekkel
Az indikátorok:
 Mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli (a
célok mérhető formában történő megjelenítése)
 Projekt monitoring kontextusában: a teljesítménymérés, a célok elérése mérésének eszköze
 Uniós jogszabályokban és a programban nevesített, valamint az európai uniós források
felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott, eredményt
vagy teljesülést mérő mutató
Az indikátorok fontosak, mivel konkrét, kézzel fogható eredményeket tükröznek, így ezekkel a
mutatókkal tudjuk alátámasztani azt, hogy mit dolgoztunk, mit értünk el, és miért kaptunk hozzá
támogatást (tehát az indikátor a teljesítményünk mérésére szolgál).
Az indikátorok azt is meghatározzák alapvetően, hogy mennyi támogatást kapunk az elképzelésünk
megvalósulásához. Az indikátort nem a pályázó találja ki, hanem egy indikátor listáról választja ki.
Fontos már az elején tisztázni, hogy mit ért a pályázatot kiíró és a pályázó 1-1 indikátor alatt (pl.
megjelent tanulmány / ISBN számmal ellátott kiadott mű).
Indikátorok két csoportja:
 Kötelező indikátorok (minden pályázónak kötelező megadnia)
 Szabadon válaszható indikátorok (eldöntheti a pályázó, hogy vállalja-e  plusz pont jár vele,
de ha már bevállalta, kötelező teljesíteni is, mert ha nem sikerül mégsem maradéktalanul
teljesíteni a projektben vállalt kötelezettségeket, az a pályázati összeg/részösszeg
visszafizetésével jár!)
Az indikátorok csoportosítása:
 Mennyiségi, minőségi és skálaindikátorok
 Egyszerű, származtatott és összetett indikátorok
 Pénzügyi és fizikai indikátorok
 Input output, eredmény és hatás indikátorok

Az indikátorokkal szembeni követelmények – SMART kritériumrendszer:

o Specific (specifikus)
o Measurable (mérhető)
o Available /achievable (elérhető)
o Relevant (releváns)
o Reliable (megbízható)
o Timely (aktuális)
Az indikátorokkal szembeni követelmények – QQTP kritériumrendszer:
o Quantity (mennyit – mennyiség)
o Quality (mit – minőség)
o Time (mikor – idő)
o Target group (kinek készül – ki a célcsoport)
o Place (hol – hely)
Az indikátorok forrása és az adatgyűjtés során meg kell határozni:
 Az információforrásokat
 Az információgyűjtés módját és az információk közlésének formáját
 A felelős személyt
 Hogy mikor, milyen rendszerességgel kell biztosítani az információkat
Az indikátorok alkalmazása a projekt életciklusában:
 A projektek kialakításánál (helyzetfelmérés során alkalmazott indikátorok)
 A tervezés-programozás fázisában (az elérni kívánt célok területén fogalmazza meg)
 Az előzetes értékelés során (a belső koherencia összefüggése kapcsán)
 A végrehajtás során (a menedzsment kezében van az ellenőrzés és a monitoring rendszere)
 Az utólagos értékelés során (zárás után veszik számba az elért eredményeket)
Logframe mátrixban található indikátorok:
1) Indikátorok – „általános célok”:
 Hosszú távú hatások, általános célok, amelyek megvalósításához a program hozzájárul
 Hosszú távú hatásokat számszerűen bemutató stratégiai indikátorok
 Általában a programon kívüli adatforrás
2) Indikátorok – „projekt célja” (a program közvetlen célja):
 A program célját mérő mutatók, jellemzően a célcsoport szemszögéből
 Általában a programon kívüli adatforrás
 A program közvetlen céljának teljesülésén túl szükséges feltételek, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy a hatások elérhetők legyenek
3) Indikátorok – „várt eredmények” (a program végrehajtásának várt, közvetlen eredményei)
 A program outputjainak mennyiségi és minőségi jellemzőit bemutató indikátorok
 A program keretében gyűjtött adatok
 A program közvetlen eredményin túl szükséges feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
program célja elérhető legyen
4) Az indikátorok – „tevékenységek” (a program keretében végrehajtandó tevékenységek)
 A projektekhez szükséges erőforrások, eszközök, azaz inputok
 A program költségei (erőforrások = költségek)
 A projektek végrehajtásának további feltételei, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a program
eredménye bekövetkezzen
Partnerség lényege: hatékonyabban tudnak tevékenykedni, mintha egymástól függetlenül végeznék
saját feladatukat. Konzorciumi pályázat: 1 fő pályázó + kisebb partnerek (de nem beszállítók!)
Szinergia: az együttműködésből származó többlethaszon vagy költségcsökkenés.
Segítség: a szervezetnek mások segítségére van szüksége, mert e nélkül nem lenne képes elvégezni
egy adott feladatot.
A partnerség fokozatai
 Támogatásban részesülő partner (külön indikátorok, külön költségvetés)
 Közreműködő partner (költségvetésből nem részesül, sokszor a támogatási szerződést sem írja
alá, de vmilyen feladatot vállalnak – pl. célcsoport mozgósítása)
 Egyéb partner (nem írnak alá támogatási szerződést, nem kapnak pénzt a projektből, nincsen
külön költségvetésük sem). Ma már az érintettek között vesszük számba őket.

A partner kiválasztása:
 Kinek az érdeke a kitűzött cél elérése és az mivel tud hozzáárulni a megvalósításhoz?
 Ki rendelkezik a megvalósításhoz szükséges erőforrásokkal és annak érdeke- e a cél elérése?
 Ki nyújt kiemelkedő teljesítményt az adott ágazatban/területen?
 Volt-e már együttműködés valamelyik szervezettel korábban, ha igen, akkor mik voltak a
tapasztalatok?
 Léteznek-e már olyan futó programok vagy projektek, amelyekhez hozzá lehet csatolni a
sajátunkat, együtt lehet-e működni velük?
 Milyen típusú partnerek jöhetnek számításba, léteznek-e prioritások ezen a téren?
 7-8 partnernél több növeli az együttműködés nehézségeit;
 Egyelően terhelhető partnereket válasszunk;
 Pénzügyileg stabil legyen a partner;
 A koordinátor rendelkezzen menedzsment és csoportépítési tapasztalattal.
A partnerség kereteinek a meghatározása
o A partnerek jogosultak-e arra, hogy társuljanak a szerveződéshez (megfelelnek-e a pályázati
kiírásnak?)
o A partnerek felelőssége, a partnerek által elvégzendő feladatok
o A partnerek által biztosított erőforrások
o A partnerek közötti kapcsolatok szervezésének és menedzselésének módja
o A partnerek kommunikációs módszere és döntéshozatala rendje
o A kockázatok és előnyök partnerek közötti megosztása
A partnerségi / konzorciumi megállapodás javasolt tartalma (nem választható, adott tartalom):
 A partner megnevezése, székhelye, képviselője
 Az együttműködés célja
 A projekt megnevezése
 Az együttműködés időtartama
 A partnerek együttműködési szándékának deklarálása
 A partnerek feladatai és azok teljesítési határidői. A projekt költségeiből való részesedésük, a
pénzbeli hozzájárulások összege
 A befizetések üteme
 A forrásokhoz való hozzájárulás nagysága és ütemezése
 A projekt végrehajtása során létrejövő vagyontárgyak feletti rendelkezés
 A közös döntések meghozatalának módja. A képviselet kérdése
 A megállapodás felbontásának szabályozása
 Az ellenőrzés módja, végzője
 A megállapodásban vállalt feladatokat nem teljesítőkkel szembeni szankciók
 A felelősség megosztása, a kölcsönös felelősségvállalás kérdése
 Dátum, aláírás