Professional Documents
Culture Documents
Bme Szamviteli Ismeretek 2002
Bme Szamviteli Ismeretek 2002
hu
1
Forrás: http://www.doksi.hu
alapja.
A könyvvezetés fajtái:
• egyszeres könyvvitelt (egy gazdasági eseményt egy tételben könyvel le) köteles vezetni az
egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó;
• kettős könyvvitelt (egy gazdasági eseményt két tételben - tartozik és követel - könyvel le)
köteles vezetni minden vállalkozó - az előző formára kötelezett kivételével -, továbbá a
költségvetés alapján gazdálkodó szervek.
1.2.1. A mérleg
Befektetett eszközök az olyan eszközök, amelyek a vállalkozást tartósan, de legalább egy évig
szolgálják. Fajtái:
• immateriális javak - nem anyagi befektetett eszközök: vagyoni értékű jog, cégérték,
2
Forrás: http://www.doksi.hu
A forgóeszközök olyan eszközök, amelyek a vállalkozást kevesebb mint egy évig szolgálják.
Fajtái:
• készletek - olyan eszközök, amelyek résztvesznek valamely tevékenységi folyamatban,
amelynek során át is alakulhatnak (nem feltétlenül);
• követelések - különféle szerződésekből eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények,
amelyek a vállalkozó másik fél számára nyújtott, már elismert teljesítéséhez kapcsolódnak;
• értékpapírok - forgatási célból vásárolt értékpapírok;
• pénzeszközök - készpénz, csekkek és bankbetétek értéke.
Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek költségként csak a
következő időszakban számolhatók el, illetve azokat a bevételeket, amelyek később
esedékesek, de a már lezárt időszakra számolandók el.
A saját tőke az a tőkerész, amelyet a tulajdonos (alapító) bocsátott a vállalkozás részére, vagy
amelyet az az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. Fajtái:
• jegyzett tőke - a tulajdonosok közötti megállapodásban (társasági szrződés, alapító okirat,
alapszabály) rögzített, a tulajdonosok által a vállalkozás számára tartósan rendelkezésre
bocsátott tőke;
• tőketartalék;
• eredménytartalék (az eredményből visszatartott rész);
• értékelési tartalék;
• mérleg szerinti eredmény - a tárgyévi adózott eredmény, növelve az osztalékra igénybevett
eredménytartalékkal, s csökkentve a ténylegesen kifizetett osztalék összegével.
3
Forrás: http://www.doksi.hu
A mérleg elkészítése előtt, a könyvek zárásához leltárt kell összeállítani, amely a vállalkozás
meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben is tartalmazza.
1.2.2. Az eredménykimutatás
4
Forrás: http://www.doksi.hu
Minden kettős könyvvitelt vezető vállakozó köteles az éves beszámolót - az üzleti jelentés
kivételével -, illetve az egyszerűsített éves beszámolót nyilvánosságra hozni. A kiegészítő
melléklet közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a
5
Forrás: http://www.doksi.hu
1.3. Könyvvizsgálat
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves, illetve az egyszerűsített éves
beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót megbízni. Kivétel ez alól az a vállalkozás,
amelynek
• éves nettó árbevétele a tárgyév és az azt megelőző év átlagában nem haladja meg az 5
millió forintot,
• éves nettó árbevétele a tárgyév és az azt megelőző év átlagában nem haladja meg az 50
millió forintot, és a vállalkozó könyvvezetését legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel
rendelkező látja el.
1.4. Könyvvezetés
6
Forrás: http://www.doksi.hu
9. bevételek.
7
Forrás: http://www.doksi.hu
8
Forrás: http://www.doksi.hu
számla: a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. Itt
a könyvviteli számla legalapvetőbb fajtájával, a szintetikus vagy főkönyvi számlával
foglalkozunk, amely a gazdasági események értékbeli rögzítésének az eszköze.
Az eszköz és forrás számlák úgy tekinthetők, mint a mérleg egy-egy sorának, egy-egy
tételének a részletezése. A részletezés többirányú is lehet:
• Minden egyes mérlegtételnek legalább egy főkönyvi számla felel meg. Ez azt jelenti, hogy
egy mérlegtétel akár több főkönyvi számlán is nyilvántartható.
• A számla azért részletesebb, mint a mérleg, mert az állományi adatokon kívül a
változásokat is tartalmazza.
A könyvelési munka során első lépésként mindig a kezdő értéket kell a számlán feltüntetni.
Egy adott időszak kezdő értéke a nyitó egyenleg (jelölése: Ny). A nyitó egyenleg számlán való
feltüntetése a nyitás. A nyitó egyenleg értelemszerűen növekedést jelent, így az eszköz
számlán a tartozik, a forrás számlán pedig a követel oldalra kerül. Ennek figyelembe vételével
az eszköz és forrás számlák általános képe a következő:
9
Forrás: http://www.doksi.hu
A könyvelési tétel (számlaösszefüggés) azt határozza meg, hogy melyik számla tartozik, s
melyik számla követel oldalára kell könyvelni. A gyakorlati életben ez a kontírozás. Pl.
anyagvásárlás 2000 Ft készpénzért (1. típus): tartozik (+) Anyagok 2000 Ft, követel (-)
Pénztár 2000 Ft.
Tartozik összeg: a számla tartozik oldalára könyvelt érték. Az előbbi példában az Anyagok
számla tartozik oldalára könyvelt 2000 Ft.
Követel összeg: a számla követel oldalára könyvelt érték. Az előbbi példában a Pénztár számla
követel oldalára könyvelt 2000 Ft.
Forgalom (F): a számla egyik oldalára könyvelt értékek összege. Beszélhetünk tartozik és
10
Forrás: http://www.doksi.hu
követel forgalomról. A forgalom általában magába foglalja a nyitó egyenleget is. Amennyiben
ezt nem tartalmazza, úgy időszaki forgalomról van szó. Pl.:
Tartozik forgalom: 17000. Követel forgalom: 3500. Időszaki tartozik forgalom: 7000.
Időszaki követel forgalom: 3500.
Egyenleg (E): a tartozik és a követel (tartozik egyenleg), illetve a követel és a tartozik (követel
egyenleg) forgalom különbsége. Az eszköz számláknak általában tartozik, míg a forrás
számláknak általában követel egyenlege van. Az előbbi Pénztár számla egyenlege: 17000 –
3500 = 13500. Az egyenleg szó helyett gyakran szaldót mondanak. Null-szaldó esetén a
tartozik forgalom megegyezik a követel forgalommal.
Záró egyenleg (Z): a számla időszak végi egyenlege. Az egyik időszak záró egyenlege a
következő időszak nyitó egyenlege lesz. A záró egyenleg mindig csak az időszak végén, és
mindig technikai tételként kerül a számlán könyvelésre. Ezzel a technikai tétellel zárjuk a
főkönyvi számlát oly módon, hogy zárás után a számla egyenlege nulla legyen. Ha a
számlának tartozik egyenlege van, akkor a záró egyenleg a követel oldalra könyvelendő, ha
pedig követel egyenlege van, akkor a tartozik oldalra. Így az eszköz és a forrás számlák
általános tartalma:
Míg a nyitó egyenleg tartalmi, a záró egyenleg csak technikai tétel! Ha az előbbi Pénztár
számla egyenlege időszak végén értelmezett, akkor a számla (tartozik) záró egyenlege: 13500,
a követel oldalra – technikailag! – könyvelve (ez teszi egyenlővé a számla két oldalát).
Hivatkozások: A főkönyvi számlákon történő könyvelés során nem elég csak a pénzben
kifejezett összegek feltüntetése – így lehetetlen lenne a gazdasági események utólagos
azonosítása. Ennek érdekében adott gazdasági esemény könyvelési lépését különféle
11
Forrás: http://www.doksi.hu
Pl. legyen az 1. számú gazdasági esemény: 8000 Ft készpénz felvétele a bankból (1. típus).
Kontírozás: 1. pénzfelvétel, tartozik (+) Pénztár 8000, követel (-) Elszámolási betét 8000.
Ábrázolva:
Forrás nő – forrás csökken (2. típus). Pl.: 2. a szállítókkal szemben fennálló tartozásunkból
7000 Ft-ot rövidlejáratú hitel igénybevételével egyenlítünk ki. A szállítókkal szemben
fennálló tartozás csökken, a csökkenés (-) a Szállítók számla tartozik oldalán könyvelendő.
Ezzel szemben rövidlejáratú hiteltartozásunk nő, s ez a növekedés (+) a Rövidlejáratú hitel
számla követel oldalán könyvelendő.
12
Forrás: http://www.doksi.hu
Eszköz nő – forrás nő (3. típus). Pl.: 3. 8000 Ft értékű anyagot vásárolunk a szállítóktól, nem
készpénzért. Anyagkészletünk nő, a növekedés (+) az Anyag számla tartozik oldalán
könyvelendő. A szállítókkal szembeni tartozás szintén nő, ez a növekedés (+) a Szállítók
számla követel oldalán könyvelendő.
Eszköz csökken – forrás csökken (4. típus). Pl.: 4. a szállítókkal szemben fennálló tartozásunk
egy részét, 6500 forintot, az elszámolási betétszámláról kiegyenlítjük. A szállítókkal szembeni
tartozás csökken, ez a csökkenés (-) a szállítók számla tartozik oldalán könyvelendő. A
bankban levő pénzünk szintén csökken, ez a csökkenés (-) az Elszámolási betét számla
követel oldalán könyvelendő.
Az előbbiekben egyszerű könyvelési tételt könyveltünk, amikor is egy számla tartozik, s egy
másik számla követel oldalára ugyanazt az értéket számoltuk el. A gyakorlatban azonban
sokszor adódnak olyan összetett gazdasági események, amelyek egy vagy több eszköz/forrás
változásával egyidejűleg több más eszközben vagy forrásban okoznak változást. Az ilyen
összetett gazdasági műveletek könyvelése az összetett könyvelési tétel. Itt is igaz azonban az a
szabály, hogy tartozik és követel összegként összegezve ugyanazt az értéket kell könyvelni.
Lássunk egy példát összetett gazdasági eseményre! Egy szállítótól készleteket vásárolunk
9000 Ft-ért, ebből 5000 Ft anyag, 4000 Ft áru. A szállítókkal szembeni tartozásunk nő
(Szállítók követel +), míg áru- és anyagkészletünk szintén nő (Anyagok tartozik +; Áruk
tartozik +). Ez az összetett esemény felbontható két 3. típusú egyszerű eseményre is, amelyek
önmagukban is értelmezhetők (mintha külön történt volna a kétfajta készlet beszerzése).
13
Forrás: http://www.doksi.hu
Az előbbi példát nettó módon elszámolva: egyrészt növekszik a vevőkkel szembeni követelés
3700 Ft-tal (a Vevők számla tartozik oldalára könyvelendő +), másrészt csökken késztermék-
készletünk 3300 Ft-tal (a Késztermékek számla követel oldalára könyvelendő -). Az
eszköznövekedés és -csökkenés eredményeképp 400 Ft eszköztöbblet keletkezett,
eredményünk ennyivel megnőtt (az Eredmény számla követel oldalára könyvelendő +).
14
Forrás: http://www.doksi.hu
A főkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg adatai alapján történik. Kétféle módon végezhető
el:
1. Technikai számla használata nélkül, az eszköz és forrás számlák szembeállításával. Mivel
ui. a nyitómérlegben az eszközök értéke megegyezik a források értékével, a számlanyitás
elvégezhető olyan módon, hogy megterheljük az eszközszámlákat, s ezzel egyidejűleg
elismerjük a forrás számlákat. Vagyis: a nyitómérleg eszközadatait a megfelelő eszköz
számlák tartozik, a forrásadatait pedig a megfelelő forrás számlák követel oldalára írjuk.
2. Technikai számla, ún. Nyitómérleg számla alkalmazásával. Nagyszámú számla esetén
alkalmazzák, az áttekinthetőség megőrzése érdekében. Első lépésként megterheljük az
eszközszámlákat (megfelelő mérlegadat-beírás a tartozik oldalakra), s elismerjük a
Nyitómérleg számlát (a mérleg eszközadatainak beírása a követel oldalra, majd
összesítés). Második lépésben megterheljük a Nyitómérleg számlát (a mérleg
forrásadatainak beírása a tartozik oldalra, majd összegzés), s elismerjük a forrásszámlákat
(megfelelő mérlegadat-beírás a követel oldalakra). A nyitás befejeztével a Nyitómérleg
számla egyenlege lenullázódik.
Egy-egy időszak végén a teljes könyvviteli rendszert, így a főkönyvi számlákat is le kell zárni,
hogy a gazdálkodási időszak beszámolói elkészíthetők legyenek. A számlák zárása
tulajdonképpen a nyitás fordítottja. Módozatai:
• Zárás az eszköz és forrás számlák szembeállításával. Az időszak végére a főkönyvi
számlákon tartozik és követel forgalom jelenik meg. E két forgalom különbsége a záró
egyenleg, amely eszköz számlák esetén általában tartozik, forrás számláknál pedig követel
egyenleget jelent. A kettős könyvvitel lényegéből következően adott időszak végén az
összes tartozik egyenlegnek (eszköz számlák) meg kell egyeznie az összes követel
egyenleggel (forrás számlák), így az eszköz és a forrás számlák olyan összevont
könyvelési tétellel is lezárhatók, hogy szembeállítjuk az összes eszköz számlát az összes
forrás számlával. Ez a zárlati könyvelés – még a szembeállítással is – csak technikai tétel a
számlán, amelynek az a célja, hogy az időszakokat elválasszuk egymástól úgy, hogy az
időszak végén a számlák nulla egyenleggel záruljanak. Tehát: megterheljük a forrás
15
Forrás: http://www.doksi.hu
Az eszköz és forrás számlák záró egyenlegei alapján elkészíthető az adott zárási időpontra
(rendszerint folyó év december 31.) jellemző mérleg (zárómérleg), amely egyben a következő
időszak nyitó mérlege is.
16
Forrás: http://www.doksi.hu
A könyvviteli adatok összesítése (beszámoló készítés) mellett meg kell oldani a könyvelés
helyességének ellenőrzését is. A főbb ellenőrzési alapszabályok:
• Összes tartozik forgalom = összes követel forgalom.
• Összes eszköz = összes forrás.
• Összes tartozik egyenleg = összes követelés egyenleg.
Megjegyzések:
• A főkönyvi kivonat a számlák zárása előtt készül (hogy az esetleges hibák még javíthatók
legyenek), tehát a zárómérleg számlát nem tartalmazhatja.
• A forgalom a nyitó egyenleget is magába foglalja.
• A számlánkénti egyenleg a tartozik és követel forgalom különbsége. Ha TF>KF, akkor
tartozik egyenleg; ha TF<KF, akkor követel egyenleg; ha TF=KF, akkor nulla egyenleg.
(Lásd korábban.)
17
Forrás: http://www.doksi.hu
Az egyes tételek (nyitó, időszaki, záró) meghatározásáról már volt szó. Megjegyzés: itt a záró
tartozik egyenleg a záró egyenleg tartozik, míg a záró követel egyenleg a záró egyenleg
követel hasábjába kerül – ellentétben a számlák zárásával, amikor a záró tartozik egyenleget a
követel, míg a záró követel egyenleget a tartozik oldalra könyveltük (technikailag! – a
számlák nullázása céljából).
18
Forrás: http://www.doksi.hu
3. A controlling alapjai
A RENDSZERELEMEK DEFINIÁLÁSA
•a szervezeti struktúra lebontása költséghelyekre
•a rendszerben zajló tevékenységek meghatározása,
költségviselők
A RENDSZERELEMEK KÖZÖTTI
KAPCSOLATOK MEGHATÁROZÁSA
AZ ADATÁRAMLÁS MEGHATÁROZÁSA
• az elemekhez köthető, valamint az elemek között
• teljesítmény-, költség- és bevételadatok
A SŰRÍTÉSI TERÜLETEK
MEGHATÁROZÁSA
• a működés hatékonysága a struktúra több szintjén is
vizsgálható legyen
CONTROLLING
RENDSZERMODELL
19
Forrás: http://www.doksi.hu
A modell "vázának" meghatározása után kerülhet sor annak adatokkal való feltöltésére. A
költséghelyeken gyűjtjük a működési költségeket, részben közvetlenül, részben átterhelések
útján. A költségtételek közül fixnek tekintendők a vállalati teljesítménnyel közvetlen
kapcsolatba nem hozható, változónak a teljesítményhez köthető költségek. Minden
költséghely rendelkezik valamilyen teljesítménnyel, amelyre vonatkoztatva meghatározható a
fajlagos költsége (változó, fix és teljes fajlagos költség). A változó fajlagos költség az
átterhelések belső elszámolóára is egyben: az átterhelés értéke a belső elszámolóár és a
teljesítés volumenének szorzataként adódik. A költséghelyek között sokszor többszörös
átterhelés zajlik, így e folyamat csak adott sorrendet követve, vagy iteratív módon hajtható
végre.
20
Forrás: http://www.doksi.hu
A sűrítési területek kijelölésére azért van szükség, hogy a gazdálkodás hatékonysága több
szinten - részletesebben a kisebb szervezeti egységek, vagy tevékenységek esetében, míg az
adatokat aggregálva nagyobb szervezeti egységeknél, vagy tevékenységcsoportoknál - is
elemezhető legyen. Sűrítési területek képzésekor modellünk legalapvetőbb egységeit
valamilyen rendező elv szerint csoportosítjuk - akár több fázisban is. Ilyen rendező elvek
lehetnek például a szervezeti hovatartozás, működési terület, tevékenységi kör, területi
elhelyezkedés, stb.
Amikor alsóbb működési szintek adatainak összesítésével vizsgáljuk egy magasabb működési
szint gazdálkodását, ügyelni kell a belső átterhelések kiszűrésére, hiszen ennek hiányában
több adat halmozottan jelentkezik az összesítésben, s ez torzításokhoz vezet az értékeléskor.
TERVEZÉS
(teljesítmények, költségek, bevételek)
ELSZÁMOLÁS
(meghatározott időszakonként tényadatok gyűjtése)
ELEMZÉS
(terv- és tényadatok összevetése, következtetések)
BEAVATKOZÁS
(operatív döntések meghozatala)
A felsőbb szintű sűrítési területek tervei az alsóbb szintű tervek szintetizálásával jönnek létre.
A folyamat végén elkészül a vállalati terv. Természetesen a tervezési folyamat során -
különböző szinteken - egyeztetésekre kerül sor, így a végső terv többszörös visszacsatolásos
21
Forrás: http://www.doksi.hu
(1) Controlling gazdálkodási rendszer csak a vállalati szervezet adekvát kialakítása mellett
22
Forrás: http://www.doksi.hu
23