gor Gabor oe . - « ggerepe az ctnikai A wai Atalakulasokban po plore kell bocsdtanom, hogy acim ,,gyepii” kifejezése a gyepii (Grenzverhau, indago) és gyeptelve (Odmark, Grenzédland, vastus, solitudo) hatarvédelmi egység réviditéseként értendd, noha ujabb irodalmunkban eléfordul — tévesen — a gye- piinek puszta hatarvidékként valé értelmezése.! Ezt a védelmi rendszert foleg a kézépkori Magyarorsz4gon ismerjiik ; san, ami a ra vonatkozo adatok gyakorisagan kivil ményben Taganyi Karoly munkassaganak k6: Taganyi Osszefoglalasa Ota sok minden elhang rol, kiegészitésként, modositasként is, sa dalomban az utdljara megjelentek is olyan link, hogy ,,die 6den Grenzsiume gehdren ten Verteidigungstaktik der asiatischen Re (,a puszta hatarszélek az azsiai lov ‘Bona I.: Archeologické rozhledy 2 ung. ,,gyepii’”; U6, A népvandorlas ko torténete. I, Székesfehérvar 1971, Archaeologiai Ertesité 1970, Gy., Istvan kiraly és miive. By ? TacAnyiK., G , skk., 201 skk., 254 land gyepii und gyepa 1(1921), 105 skk.Imi taktikajahoz tartoznak stb.”)? vagy hogy a po delmi i war ... die Methode, sich gegen feindicne 2. ak Ker durch méglichst ausgedehnte und Verddere Oa arvlke e 1 schiitzen, bereits aus den siidrussischen Gren, eer (.mar a dél-oroszorszagi sztyeppékr6] jg, ane vel é s 6 2) eukat lehetdség szerint kite, az.a modszer, hogy magu mat srtasitott hatdrsavval védjék az ellenséges soe Pax een amint ez mar Taganyi elképzelése ve a élekedéstehitakkor is tartia maga, ha 2 bby gg elhangzott a figyelmeztetés: a ..gyepit :a Romadokra j. jellemzé: a fiives pusztakon mesterségesen hatéroljaee l6teriileteket . .. erd6s hegyes (vidéken) ... a : gek és agak folydk és hegygerincek mentén kilOnitety @ szallasféldjiiket”.° Torténeti és néprajzi adatok valoban arra utalnak, hogy nee ee SHOVE TT PAR telepiiletlen, ill. lakatlanna tett hatarsavval val6 ve megtclepiilt. fldmiives népekre jellemz6. Forrasaink nyire pusztasdgként jeldlik az ilyen teriileteket, amiye mészetesen nem azt akarom mondani, hogy minden p s4gnak jelzett vidék lakatlan hatarsav vagy p tétlenil az viszont a Hérodotosz dltal a Dunatoll > O. Mittetstrass, Beitrage zur Siedlungsgeschichte Si Mittelalter. Miinchen 1961, 33 “H. GéckeNsan, Hilfsvolker und Grenzwachter Ungarn. Wiesbaden 1972, 6, _—? * TaGANv! K., Magyar Nyely 1X (1913), 104; Philol6giai K@zlony 47 (193), 53; U6, Torté 1938, 304; Simon Vz Pes Szazadok 112 1978), ° Gvonrry, Istvan kirdly... 4 ” V6. E. NoRDeN, Die germanis Stuttgart 1974, 295/9 Jegyz.; Borzsix. das Karpatenbecken, Dj i frye Diss(ertationes) Pa 216(Her. V- 9), amelynek egy része — jot roe (Arey a6-Atzes) Fly vidkan aaa (aiden x61 tudiuks még i. €. 335 kOriil is v8 Bona ( Are pevial nA. Vulpe mutatta ki, hogy abban az idében, amikor 14 jotost rertasigként jelzi ezt a teriiletet, az valoba 0 : " 3 » in Heft an.? Szerinte a Havasalféld ,,telepiiletlen sztyeppe” volt wae ban,” za lakatlan sav azonban nemesak a Havasalfl- foglalia magaban, hanem Szerbia északibb részeit, a Ban- @s Bacskat, @ Drava—Szava k6z nagy részét, sa Du nantolt, annak legnyugatibb és északkeleti vidékei kivételé- yel.t0 $20 sem |ehet tehat arrol, hogy e nagy kiterjedésii la~ yatlan sav eredetét foldrajzi tenyezdkkel magyz razzuk. Ugyan= | akkor ez a2 vezet egy megtelepiilt, foldmiives nép 1 keriti, amely népet minden bizonnyal a forrasokban kt foltiind dakok elédjeinek tarthatunk."? A hataraikon dé lakatlan sav emlékét nyugatabbra, a Dunant pusztasagnév rizte meg mint Borwy bonpia-t ( ill. ,deserta Boiorum”-ot (Plin. n. h. HT. 1 azi.e. IV. szazad utan sohasem volt jakatlan, srazadig gyet Jakossaga sem.'* Borzsak Istvan a) kk det +A, Vutpe, Mem(oria) Ant(iquitatis) 2 (1970), VI_V, svdzadra teszi, aminek a répészett ellentmond. 4 * Uo. 176. 10 v6, Parpucz M., Die Skythenzeit (1973), 5. térkép; R. VASIC, 1 Jugoslaviji. Beograd 1973. 120. 16 kéziratban lev6 1 oda i csoport néven sZt is nevezik kiilénb6z6 $2gordg vilagképnek az oikumenét hatarolg om ta kapcsolatba, Alf6ldi Andras Pedig a szenvedett vereségével magyarazta létrej6y Pleidell'* és Graf"* folvetette, hogy talan egy Védetps téma emlékeét 6rizheti. Adataink szerint azonban alkalmaztak teriiletiik védelmére a Pusztan hagyot, vot,’® ezért a ,,deserta Boiorum” kifejezés hato, hogy a béjok olyan teriletre telepiiltek, amely volt. Valoban tény, hogy a dunantili Puszta hay i. e. IV. szazadtdla keltak birtoka."7 Arra vonatk, zt az i.e. V. szazadi »8yepielvét” népesség hozta-e létre vagy t6le minél messzebbre N szédai, ninesenek adataink. Mégis az elébbi Iehet szik utalni, hogy a puszta hatarsavon kiviil népek éltek, akik k6z6tt_nehezen tchetiink fl | Sz6vetséget, még ha az csak a k6zés hi édelem le ata sara szoritkozna is, Orszagot kerité Puszta hatarsdvra népeknél vannak adatai an erdékkel le ~ Balkan élszum virtues existimant, expulsos agris fini- ye te Ped ue quemquam Prope Se audere consistere.” ae egamira az 0 legnagyobb dicsdség, ha kbriildt- A SA yon ember nem lakta pusztasag van. A vitézség a“ rartiak & foldjakrdl cldzdtt hatarszomszédok elvan- yes art, haa kézeliikben senki nem merészel megtele- pt |. Bell. gall. V1. 23, | 2.) Ugyanezt olvassuk nala Cass. : pis pat is, akiket egy oldalrol 600 mérfdldnyi lakatlan s cootekrl ; : eM patarolt (Caes. Bell. gall. TV. 3, 1—2),"* hataruk masik ig az ubiusok trzset pusztitottak el (Caes. Bell. or 3). Az idegenek varatlan betdréseitdl Ovo (vd. aes. Bell. gall. VI. 23, 3), sajat dicsdseget emeld puszta ha- ssi megtalalhato tehat a faldmives és megtelepedett kel- ginal és germanoknal is, ez utobbiaknal Caesar tant gerint altalanosnak tiinik. Az irott forrasokban szen gasagok véedelmi szerepét Liviusnak a Seardus jrott szavai teszik egyértelmiivé, ennek (@ mai § nak) kornyékén voltak az wlilyrici solitud® dustria populando Macedones fecerant, Dardanis in Illyricum aut Macedoniam ¢ tasagok, amelyeket 2 maced6nok szat tettek el, hogy a dardanok ne vonul ricum vagy Maceddnia ellen. - « v XXVIII 8).!°‘hia hatarvidék ké t értékelheté. Ez a budinok és 4 ti, hétnapi : 6fdldre kiterjed’ puszta (He tg ay ahol Hérodotos: i A ce ist " va 3), épitését — nyilvan téves ~ Dareiogy i amelyock Pepecollndd Budinbkas nomédoknay, tah {éknak irjak le (Her. IV. 21, 109), 8 ké ‘ismert, hogy ; | teriiletén fdldmiives gelonok is éltek (Her, Iv, 108), A cm dik ei sagetak erdei vadsznép voltak (Her, TV. 22); vay ee ser »gyeptielve” két olyan vidéket kilonit el, amelynek lag (Sa! es nem ,,sztyeppei nomadok”. A budinok és a 2elonok ors, Dny' . masutt is pusztasag hatarolhatta, mert a boriisthen; ay alapia! it nevezett foldmiives szkitak és az androphagok kéga pusztasagnak (Her. IV. 18, 53) téliik nyugatra-délnyypgin iL kellett esnie.?° Nem nomad eredetii a ,,getak Pusztasdga” (“y tay Pers onuia), amelyet Sztrabon siknak és viztelennek tart (5 VII. 3, 14) — ennek azonban a Duna, a Dnyeszter és 2 tenger kGz6tt fekvé teriilet (a Budzsak) aligha A fogalmat ugyan irodalmi eredetéinek is hiszik,? Pusztasig megnevezést a sztyeppére vonatko: szemben tény, hogy az i. e. II—I, szazadban ez a havasalfoldi getak és a PoianestiLukagovl man népe k6ézétt — valoban lakatlan.23 Csak régészeti forrasanyagunk van arra a lakatlan savra, amely az i. sz. II—IIT. (I—I *°'Vé. B. H. Ppaxon, Cxncpt. Mocksa 1971, *! BorzsAk, i, m 31/I. jegyz, 2a AG Pukman, Stum4eckas 1 mpwserarowero Tloaynapea 5 MepBbIx 23M. A. Pomattonckas, OG OcTaBHBUerO naMaTHMKy Tana JI HOM Tpusepuomope: M(a: uJ tovabbiakban: MIA) 130 (1969), 220és az erdds sztyeppe ,,szarmata’ anyagi kultaraja co a {léniti el Dél-Oroszorsz gban. Ez az évez * ‘a Dnyeperig. Eszaki hatara a Prutnal eal nae K oncesty)s 2 Dnyeszternél Orgejev kérnyékén (Cismja), ahon- nan nagyjabol a Kirovogradi teriilet északi hataran folytat- ik a Dnyeper felé, amelyet Cerkassy vidékén ér el (Lebe- gyka, Staraja Osota). Déli hatara Birlad vidékén kezdédik (Sarata Noua), majd Tiraspol’ kériil (Tokmazeja) érinti a Dnyesztert, Bobrinec tajan metszi az Ingul folyét (Korotjak), ahonnan Dnyepropetrovszk kérnyéke felé hizodik. A teri- fet lakatlansdganak idejét a kornyez6 régészeti leletanyag alapjan az i. sz. II—III. szazadra, elsésorban azonban az i. sz. II. szazadra tehetjiik.2* ter mentén a ligetes sztyeppére terjed ki, magaban fo Bug vidékenek erdeit, s a Dnyepert6l nyugatra északabbi részeit. Délré] a nomad szarmatak sz roljak, északon falusi temetokbe temetkez6, m pesség lakhelyei. Ez utobbiak hatarai még le; tarnakéval egyeztethetdk,”° sajnos azonban szazadi forrasok (Ptolemaiosz, Tabula Peut gosan sziikszavuak, hogysem € kérdés! 2 V6. K. @. Cunpros, Bompocsl #3 KYAbTypbI B COBETCKOM APXCOAOTHH: sioruu. Mockea 1952, 195. skk, 1. 1966/1, 68 skk, ApxeosorHecknit kép, 14 (1972),43 120, 3. kép.— hacsak a Tabula Peutingeriana VIM. Dp, ee helyezett pusztasdga nem ilyen (sors desertgys étségtelen, hogy ezt a teriiletet valamiféle “BYCDIiely kell tartanunk Figyelmet érdemel, hogy ebben a esetben Nomadok ha aoe r rin tinik fl a puszta védelmi Svezet, noha nines Olja, pe adatunk, amely arra utalna, hogy nomadok is hoztak Yolng pio a ké létre. Valamelyest hasonlé a helyzet a Karpat-medencej ava. oo rok hatarvédelménél is: Nyugaton, a bajorok felé az avar dere fennhatdsag hatara az Ennsig terjedt, de a hatarér6k Posztigi abot csak a Kamp folyonal és a Bécsi-erdénél helyezkedtek el, 29.4 gyepiielvén innen tébbszGrés (kilencszeres), mélységben tg. golt gyepii védte a birodalmat.*° E gyepii-gyepiielve védelmi rendszer keletkezése 700 kériilre tehet6.2! Létrejéttét nehezen vezethetjiik vissza sztyeppei hagyomanyokra. A kazaroknal ugyan foltetelezik egy kiterjedt védelmi rendszer megléteét Iba Rusta (BGA 143, |. Ed. de Goeje) és Biborbanszilletett Kons tantin (De adm. imp. Ed. Moravesik, c. 42, p. 182) adatai: aie ae nitsunk.2” Nines ekkori irasos adatunk erre a lakatian & pois ph of ne * Mézis figyelemre mélto, hogy Tac. Germ. 46 szerint a peucini nae) keverednek a szarmatakkal, ami a régészeti képpel Oss * Tab. Peut. Cod. Vind. 324. Comm. E. Wener. Graz If * Ann. regni franc. ad a. 791; Einhardi ann. ad a. 791 vo. Det J., Karl der Grosse und der Untergang des Aware der Grosse. I. Diisseldorf 1965, 742 skk., 752 shes Mivakawa, Geschichte und Kultur eines volke madenvolkes. II. Klegenfurt 1970, 176, Vo. Monumenta Germaniae Historica 748; Fexéx G.: Archaeologia Hungarica 7 (1 Gallen-i kronikas elbesztlésé --- 208-9 ** Bona L: Archaclogiai Ertesité vel; Deer, Karl der Grosse... 742an? s északon, a Donyec vidékén varg 4 i allan? A hatarved6 vartak) piles bane vedték imyisa” mellett a kazérokat valoban pus, ttalan —_ Mjasztotta el a besenyOktdl (Ibn Rusta, BGA 149, 5, mice viet Gardizi, MEH Bp. 1958. 545), akik ellen — tala pen e terilet lakatlansaganak biztositasara — minden ev. pen hadjaratot vezettek. Ezek az adatok azonban Lica ahhoz, hogy a kés6 avar gyepii-gyepitelve védelmi rendszer eredetét a kazaroknal keressiik, hacsak Ibn Rustanak a kazar édelem kiépitésére vonatkoz6 adata nem helyezhet6 ko- re. S ehhez hozza kell tenniink: valosziniinek tarthato, hogy a kés6 avar tudun intézmény kazar eredetit.* Mindenesetre ki kell emelniink, hogy a puszta hatarsavot a megtelepiilt, varoslaké kazarok éppen a nomid k ellen alkalmazzak. Az utobbiak viszont biztosan nem, (dunai) bolgaroktél csak félnapi atra vannak, az oros: meg egy napra (Const. Porph. De adm. imp. Ed. 37, p. 168). Vagyisa puszta hatarovezettel valo: nomad médszer, de ellentik igen jol bevalhat amit Caesar ir a nerviusokrol, hogy kivagott f tek gyepiiakadalyokat a teriiletiiket 22). Marquarr, Osteuropaische und 1903, 28. 33]. HL. Janyurke, Taner (1958), 91 Ski ceitwe p. Jlona: MIA 62 * CzecLipy Key(Bell. gall. 11. 14, 4).°5 Meg kell azonban Jegyezniink, a hatarvédelmi mod, amely Europaban — agy Vatszik 4 talanosan hasznalatos,*° nem tarthatO az avar é% mz gyepi-gyepiielve rendszer valamiféle megfeleléjének. tees kézvetleniil hatarol orsz4gokat, mint pl. Cseh- & Seastoreg, got.” A Hag-, preseka-, oseka- és indagines-ként em) hatarvédmiivek dltaléban nem kapcsolodnak puszta hatég. savval, mint ahogy a puszta hatarsav megléte sem fOltételeg gyepiivédmiivek meglétét. Eppen ezért a kései avar gyepe. gyepielve rendszer nemigen lehet helyi eredeti. Mas a hely- les Trad_ par Cazes pe Vaux Paris 189%; Maxquaar, St C_A. MacCasTey. The Magyars in the Ninth 217, v6. Feséz, i m_ 23. A volgai bolgarokrol London 1942, itp, boraye Arpid-kori magyar hatarvédelem) i peatbbis nyugaton, ahol adataink bivebee jesen a Rese av ar rendszert kévetie® A hatar— ah = avaroknal av Enns folyo, a védévonalak Pedig itt is, ott is melysegben tagozddva, Koncentrikus kordkként fogjak kérbe a telepalési tertiletet° Az Arpad-haziak legkiilsé hatarérei eredetileg & Traisen folyd mentén allottak 4? ahogy a kései avaroke is a Béesi-erdGnél és a Kamp folyonal: ugyanazon a vonalon, Ezeket az adatokat még a IX. szdzadi események, tehat a folyamatossag hianyanak ismeretében sem lehet lebe- esiilni, Annal kevésbé, mert nem Iehetetlen, hogy a Karpat= medenceben a IX. szazadban is van valami g 5 A regindi ,.Pannoniorum et Avarum solitudines’ niaiak és az avarok pusztai”) ugyanis communis ¢ rint kiiiritett gyepiielve lett volna*! s ilyenkent: Nagy Alfréd angol kiraly féldleirasanak Kari kézé helyzett ,.westen’”-je is. niink: a TX. szazadi ,,puszt legiiek, mint a kés6 avar vagy az 4 38 LAsziO Gy., A honfoglalé magyar JAN, Hilfsvalker ... 7megengedi, hogy) avar vedmiiveket.Nem egészen vilagos, hogy van-e valami kapesolat a Ky, pat-medencei és az orosz védelmi rendszerek k6z6tt, sha igen, miféle? A kijevi fejedelemség mar a X. sz4zad nyolevanas éveiben varhelyekkel, sancokkal erdsiti meg hatarait az Oster, Trube2, Sula és Stugna folyok mentén,** majd a XI. szazag elején a Ros folyonal.*! A rjazanyi fejedelemséget pedig Pjana folyé mentén védte eréditmények sora.*° E védelmj rendszert Querfurti Bruno irja le, akit a kievi fejedelem duos dies cum exercitu duxit usque ad regni sui terminum ultimum, quem propter vagum hostem firmissima et longissi- ma sepe undique circumclausit. ..”) ( két napig seregpel vezetett orszaganak legszélsé hatardig, amit a kébor ellenség miatt igen erds és hosszii gyepiivel zart koriil mine den oldalon...”).*” A leirasb6l ugyan vilagos, hogy az orosz. allam legszéls6 hatarat a védmiivek alkotjak, gy tiinik azone. ban, hogy a XI. szdzad végére kialakul itt valami .gyepiiek ve"’-féles¢g, noha még az /gor-ének szerint is az ,,ismeretien deserta Boiorum” is errefelé: vo. VExony G., A Kéirpét-medence a B szdzadban. Kézirat 1973. A solitudo fogalmahoz: a solitudo, waste, Wal “nicht abgemarkte Land” a frankokndl. |. GaMILLSCHEG, i. mu valamiféle limes incertus”. ‘pascua’> SZADECZKY-KARDOSS Gy.; A honfogialokrol. Budapest 1973, 29. Idekape Anonymus ,,pascua Romanorum”’-ja? “N,N. Voronin, Die Festungsbauten, in: G Alten Rus’. Berlin 1959, 414415; B, A. flo na sore Kuescxoi Pycw: Caapanen Pycs. Mocks Tlesenern, topk# H OROBUB BKOKHOPYCEKS Tl. Toaovko, Knepexaa seman. Jip Mocksa 1975, 13 skk: + Jlowmenox, i. m, 37.Az ésrak-amerikai, primitiv foldmiivelést folytaté, megiele, pedett indian térzsek teriiletét széles, semleges sav stegelyez, te, amelyre a térzsek nem tartottak igenyt.** A Fehé ‘Nilus menti, foldmiives, megtelepilt nilota sillukok kiralysagénay északi hatartartomanya, Muomo és a szomszédos el-Kawa kéz6tti teriileten csak iddszakos telepek vannak, esak ya- daszat és halaszat miatt keresik fol, ugyanakkor ez a yj. dék szolgal rablohadjaratok és haborik felvonulasi terille. teként.** A fentick talan elegend6k annak bemutatasdra, hogy a ki iiritett hatarsavval valé védekezés a megtelepedett, foldmiives © népekre jellemzé, s mint gyepii-gyeptielve rendszert gyakran alkalmazz4k nomadok ellen. Az ilyen tipusd hatarvédelem igen nagy szerepet jatszik egy-egy terillet etnikai kepének vale tozasaban, megléte eldi ¢ Iehet — megfelelé ko nyek esetén nagyobb mérvii etnikai atesoportosu nak. Erre a szerepére mar Taganyi Karoly utalt, irta, hogy a gyepiielvére ,,sziikség és kapzsisig” embereket.** Emellett a kézponti hatalom kez telepitett idegen népcsoportokat a hatarra,*7 gyepielve rendszer fokozatos foladasakor az eg_ avepielve ilyen szerepet a sillukoknal is, al ware politikai refugium volt,*? vagy pape tol parasztok is eliizott hercegek is menekiilnek az Orosz- onszig & a kun teriiletek koz6tti semleges zonaba® — ahoj egyebkent kun menekiltek is éltek.™ ~, kézponti hatalom, az elnyomé dllamszervezet ¢lél valo menekiilés, ill. a kézponti hatalom telepitései azonban nema legielentésebbek azok k6z6tt az etnikai valtozasok kézott, amelyeket a gyepiielve megléte eldidéz, noha pl. a szepesi é erdély zok betelepitése maig tarto hatasi volt. Jelenté- sebb és tartosabb is, amikor egy nép valamelyik masik puszta hatarteriileteire telepiil, amire elég sok példank van. Iyen= ként értékelend6, hogy miutan Caesar leirja a germanokrok: sgiik bizonyitékanak tekintik . .. [hogy] senki semimer kézeliikben megtelepdeni’” (Bell. gall. VI. 23. 2). igy folytatja: volt id6, amikor a gallok a g vitézséghen feliilkerekedtek . . . (és) megtelepiltek a Raja tal.” (Bell. gall. VI. 24, 1: ,.trans Rhenum colonias 5 rent.”) A szévegkapcsolatbél vilagos, hogy 2 gallok manok pusztan hagyott hatarvidékeit foglaltak egyébként annak, hogy a kelta vandorlas n ran vannak ,,pusztasagaik”, igy a bojok nek is.°? A puszta hatarvide ul6 atalakitotték egy-egy teriilet et Karpat-medencébél is idéza kizirdlag keltikbol allt, de meg gg. lebbre is olyan, i. e. VI. szdizadi folydnevek tdintek el, mint ay Alpis é a Karpis (Her. IV 49), s jelentek meg helyettik g Dravus és Savus folyénevek, amelyek aztn méig, tehat Kénye. geben két évezreden keresztiil fonnmaradtak. Ezek az adatok a terillet népességének teljes kicserélédésére utalnak, ami ép. pen a puszia hatardvezet meglétének kévetkezmenye. A Piielvet” létrehozé Karpat-medencei hatalom meggyengiile sekor (az i. ¢. IV. szdzadban) a hatarsav betelepiilheté lesz, s be is népesiil, nemesak nyugaton, a keltak dltal, hanem keleten is, ahol az addig csak a Dunatél délre él6 getak jelennek mega Havasalfoldén. Hasonlé események eléfordulasdra idéz hetnénk még példakat, ami azonban mindebbél fontos munkra: a betelepiil6é nép etnikai szubsztrétum hidnyAban mint valtozatlan etnikum maradhat fonn. A hatarsavon kie vali kelta héditasok esetében éppen ennek bizonysAgat talale juk: a meghéditott alfoldi és erdélyi részek, ahol az 6slakossag. tovabb él — amennyire ez adatainkbol megitélhet6 —, sohe sem lesznek etnikailag keltava. Hasonl6 megfigyeléseket tehetiink egy mésik, kelték létrehozott puszta hatarsav kapesan is. Ez, a Balkan kézepén, a Morava fels6 folydsa vidékén, a késObbi Me superior déli részein fekv6 teriilet még az i.e, I. a romai hédités idején is puszta vagy kott. A romai telepesek itt olyan teriiletet, hidnyzik a mas nyelvet beszélé éslakossé hogy éppen ezen a vidéken, Ni (1nak nyor ictcin a romai kori romanizmus psatoat n fol 61. i ceaszarkor ¥ siti bennszilott nyelvek megijhodasaval sz4mol- exekkel keriilnek kapesolatha a félsziget nagyobb tovabbélését, ezzel nnycly kialakulasat tehat a birodalom nyu- pati iszonyaitél t \tér5 kériilmények biz- tositjak. Ott hosszan tartd, erdteljes romanizacio hatott az eanikus szubsztraturnra, itt, ahol a romanizmus korantsem volt olyan hata hidnyzott a szubsztratum; s tobbek ké- wat ez is magyarazza a nyugaton és ke’ k sajatossAgait Szerephez jutott a gyepiielve, a puszta hatarsay no7vdulasi iranyanak meghatarozojaként is, llyen vo kozsi peldat K. lam védelmi vonala és a kun szall hatalmas kiterjedésis puszta, ill. gyér lakossaga zodott, mint fentebb lattuk. E teriileten az 0 wgyikije polovei’’-t és.a brodnikokat iailag venie csoportok ahasinaaeeee patunkvannak rétuk,®* joval a tatirjiras elOtti idében, tehat sya Iehet arrdl, hogy annak viharai sodortik volna Oket pyy tabbra. A szovjet kutatas a brodnikokat és a vad kunokar’ ig eliizdticknek, menckilicknek tekinti,°’ barkiknek is lartjuk azonban dket, a hatdrdvezettel valé kapesolatuk Vildgos, Bren a teriileven valé mozgasuk rivilagit a hatardvezetney egy olyan szerepére, amely sajatos kérilmények kézétt igen nagy jelentOségiive valhat. Ez pedig az eredeti telepiilési teri. letukrol kiszakadi, attol messzire esd vidéken f6lttind népeso- portokkal kapesolatos. A kunok és az orosz fold kéz6tt) puszia vidéken a Karpatoktél lényeg zig, de ada- tokkal igazolhatéan is a Karpatok és a Don felsé folyasanak kOrnyéke kéz6tt vandorolhattak az ide kiilénbézé okok miatt kerilt csoportok. Ami nem volt ugyana legveszélytele- nebb életforma, de az ide menckiilteknek a ,,farkas-szabade sag” szemlitomast tbbet ért, mint valamilyen allamhatalom rabsigaban élni. Beszélé neveik életformajukat, torvényen kivilliségiiket régzitik: ,,koborok”, ,vadak”, vagy egyszeri teriileviikr6l nevezik el Gket, amennyiben a german hez tartozo markomannok neve idetartozik.7° Ha p nevek gyakran fltinnek etnikai egységek megki neveként, akkor ebbél a puszta hatardvezet szerepére kévetkeztethetiink. A kiilénbéz6 * Thirvires, Flonopeuxan semana... 282; 32, K. Honey, Consideratii asuprak dela? Oraig volt Neketateeet sa Het kozdtt valo egyiittélés a csoportok tagjait is egy- tette. Szemléletes példajat nyujtjak ennek , eleti aan (egyiptomi prw, SA.GAZ ’Rauber’), kik a legkitlonboz yneveket viselik: akkad, asszir, hurrita, kasszita eal talalunk k6ztiik. Ezek k6zétt a pére, erdéségekbe menekiilt, bandakba verddétt embe- rk kéz6tt”! kialakul egyfajta kéz6sség, amely néha szinte ‘gnek tinik a kiilsé szemlélé eldtt.7* Mozgékony- mm a mi sem jellemz6bb, mint hogy Elamtol Egyiptomig megtalilhatok csoportjaik az i. e. III. évezred végén, a TI. mmashor bi évezredben, s ez még akkor is fontos, ha nem is ugyanazok a csoportok vannak Elamban és Egyiptom hatarain. A hatardvezetbe keriilt ,,koborok” életmédjat a szovjet Ra kell azonban mutatnunk kutatas ,,félnomadnak” tart) etben val6 élet aligha tette: arra, hogy az allandé veszélyhely Iehetdvé rendszeres gazdalko a hatarvidékre keriilt honfoglalé magyarokrol, hogy ve szattal és halaszattal keresték meg mindennapi € hogy a tébbi, hasonlo iilmények k6 csoport életmédja is foként zsakmanyolé volt, ha ¢: ban is értelmezziik a szokasosnél. Mas ke Sajatos ik detfonma igenan megszallé keltikay olyan hatalmi ténye ; jence urainak tub itikaa viszonyokat me 2 parthusokkal kapes> ‘ytharum exules") seditionibus Scythia pula,bddtt jmenekiilte ek (exules), akik aztan innen kiin- gulva a krnyez6 orszagokat is birtokukba veszik. Ilyen eset aan nem egy fordult el6. A honfoglal6 magyarok i, mint Regino it} elészGr a pannonok és avarok pusztasagait Golitudines Pannoniorum et Avarum) koboroltak be, vada- gattal és haliszattal Keresvén meg mindennapi élelmiiket, majd a karantanok, morvak és bolgarok hatarait rohanjak meg ...” (Scriptores Rerum Germanicarum, ed. Kurze, p. 32), vagyis a Karpat-medencének azt a részét sz: jak meg Iegkorabban. amely gyéren lakott hatarvid lénbsz6 hatalmak k6zott.’* E teriilet birtokaban keriil sora szomszé- dos vidékek megtamad: majd elfoglalasara, ahogy @ parthusok setében is. Ez az eseménysor persze esak sajatos kériilmények k6zétt mehetett végbe, ezek a korill azonban a puszta hatarsav megszallasakor adva naz innen val6 terjeszkedést a szomszédok gyé tette Iehetdvé, tobbnyire azonban ez volt az elofel gyepuielve elfoglalasanak is. Megallapithatjuk tehat, hogy a g hatarvédelem, a puszta hatardvezet tébb tove egy-egy adott teriilet etnikai-politike ast. Ennek elsé fokozata a BY¢P tet létrehozd hatalom €3. az illeté hatalom meggyengiilésekor idegen, elemek, akik a puszta hatarvidékre telepednek, Végezetiil nem elhanyagolhato jelentéségii, ho kiterjedésii puszta hatarsavok utként szolgalhatnak etka csoportok elmozdulasahoz, amit a torzsteriiletiiktél Messzire jutott etnikai téredékek esetében mindig figyelembe kell venniink,’> Elemzésiink természetesen sok ponton bévitheté, az itt vazolt kép arnyaltabba teheté, de a fentiekbél is kittinik, hogy a pusztan hagyott — és gyakran nomadok elleni védekezésiil pusztan hagyott — hatarvidékek mindig magukban rejtettek az adott teriilet alapveté etnikai és politikai atalakuldsénak- lakitasdnak lehetségét, ahogy magukban rejtették egy dtmeneti nomadizmus kialakulasat is, s ezért vizsgalatuk megkiilénbéztetett figyelmet érdemel. Y ctnikg BY a na 5 Meg kell jegyeznii sebbike, a Julianus-féle sztyeppe népei kéz6tt