Ahogyan minden szó betükből áll, úgy minden anyag a négy

elemből.

Alexandriai Philón

Ki nem ismeri az elemeket, erejüket,

s jellemüket, az mester nem Iehet a szellemek felett

Goethe: Faust I.

Aki ezen a nehéz úton jár, az megtisztul a tüz, a víz, a Ievegő és a

föld által.

Mozart: Varázsfuvola

Előszó

Tűz, víz, Ievegő és föld - régen nemcsak az egész teremtést, de az

ember különböző alapkaraktereit is e négy elem alapján
különböztették meg. Nyelvünkben - amely egy nép legnagyobb és
legrégebbi emlékezetét őrzi - ez a tudás még jól tükröződik. Így
tudjuk, hogy egy ingerre, egy eszmére nagyon "elementárisan"
reagálhatunk pozitívan vagy negatívan: a Tűz tűzbe jön, és
másokat is feltüzel, a Föld csak lassan melegszik fel, de aztán
ragaszkodik a dolgokhoz, a Levegőt liberális szellem hajtja, és
mindig valami új eszme - míg a Víz elkezd áradni, de csak addig,
amíg vonzást érez.
Ha nem kapunk elég levegőt, mindent túl szűknek érzünk. Jobban
hiszünk egy olyan embemek, aki két lábbal áll a f0ldön, mint egy
gyökértelen levegősnek. Ha valaki "szétfolyik", túl terjengősen
beszél, abból hiányzik a hév. Sokan könnyen "elszállnak", míg
mások földhöz ragadtak maradnak. Ez utóbbiak még szárazak is
lehetnek, vagy attól félnek, hogy valami elúszik, vagy kútba esik.
A hideg zuhanytól észhez térünk, a meleg eső pedig nagyon
kellemes is lehet. A makacs embert a parázs viták tudják
kimozdítani álláspontjából. A fülledt levegő nyomasztó. Aki szelet
vet, vihart arat. A tüzes típusú emberekben izzik a szenvedély. A
föld típusú ember pedig sziklaszilárdan áll bármekkora vihar kö-
zepette. Még a legtartósabb struktúra is szétmállhat, mivel a
vízcseppek képesek kivájni a sziklát is. Ami a levegőben lóg, azt
még nem fogalmazták meg pontosan. És aki maga is tűz, vagy
láng, annak ügyelnie kell arra, hogy ne égjen ki, és ne égesse a
gyertyát mindkét végéről.
Nyelvünk kifejező képessége annyira szemléletes, hogy megéri
visszaemlékezni arra a régi emberismeretre, amely még 300 évvel
ezelőtt magától értetődő volt, s amely jobban leírja
tulajdonságainkat, adottságainkat, mint sok mai fogalom.
Mindenekelőtt az asztrológia és az alkímia képviseli azt a hagyo-
mányt, amely ezt az eredeti látásmódot még nem felejtette el. Az
alkímiát szinte már érthetetlen humbugnak nyilvánította, és
elvetette volna az önkényes, felvilágosodott újkor, ha Carl Gustav
Jung nem ismeri fel benne időben "A közép pszichológiáját". Így
maradt meg a négy elemről szóló tudás e két tiszteletre méltó
tanítás révén, amelyeket régen tudománynak tekintettek, és még az
1600-as években is annyira közismertek volta, hogy akkoriban
nem volt olyan tudós, aki ne lett volna egy személyben alkimista és
asztrológus.
E könyv olvasásához mégsem szükséges semmiféle alkímiai vagy
asztrológiai ismeret, és azt sem várja el az olvasótól, hogy
elfogadja az asztrológiai világnézetet. Az elemek típusai - ahogyan
nyelvünk is mutatja - asztrológiai ismeretek nélkül is érthetőek, és
megfigyelhetők az életben. Az asztrológia és a Tarot azonban
világosan megmutatja, hogyan jött a négy elem az égből a fóldre,
és hogyan írták le, s értelmezték ezt az utat az ősidőktől fogva.
Külön köszönetet szeretnék mondani Oskar Adlernek. Nagyszerű
műve "Az asztrológia testamentuma" révén jobban elmélyedtem az
ezoterikus világképben, mint bárrni más segítségével. Neki
köszönhetem első, nagy hatású találkozásomat a négy elem
modelljével, és műve vezetett be legjobban és legérzékletesebben
az asztrológia birodalmába. Köszönetet mondok Claus Riemann-
nak is, akitől rövid idő alatt nagyon sokat tanultam, s aki
hozzásegített, hogy Adler régóta kiadatlan kéziratát elolvashassam,
évekkel azelőtt, hogy az teljes terjedelmében megjelent.

München, 1992 szeptember.

Hajo Banzhaf

Hogyan jött le az égből a négy elem a Két Folyó országába?

A négy elem, a tűz, a levegő, a föld és a víz, valószínüleg

valóságunk, egy átfogó leírásának legrégebbi, ránk maradt
rendszere. Az elemek szavainak (gör. sztoicheion) első, ismert
írásos emlékét Platón hagyta ránk. Eredetileg az ábécét jelölték
ezzel a szóval, amelyben a betűk meghatározott rendben követik
egymást. A klasszikus felfogás szerint az írás eme rendező és
strukturáló elvének felel meg a négy elem a természetben: "Ahogy
minden szó betűkből áll, úgy minden anyag a négy elemből"
tanította Alexandriai Philón időszámításunk kezdetén. Az a
felfogás azonban, hogy minden teremtett dolog a négy elemből
formálódott, sokkal régebbi, és minden bizonnyal a homéroszi
időkből származik, az i.e. 800 körüli időkből. A még régebbi
eredetre teljes bizonyossággal a szimbólumok utalnak, amelyek
már régóta testesítik meg a négy elemet. Ezeket mindenekelőtt az
Ótestamentumból ismerjük, Ezékiel próféta látomásaiból, kb. i.e.
600-ból (Ez 1 ,4-28). Négy lényt látott, amelyeket keruboknak írt
le, s amelyeknek ember, oroszlán, bika és sas arcuk volt. Ez a négy
szimbólum, amely a négy elemet ábrázolja, s amelyek a
középkorban a négy evangélista jelképeként éltek tovább (v.ö. Jel
4,6-8), a Bika korszakból származik, az újkőkorszak kb. 5000
évvel ezelőtti csillagos egéről.
Az asztrológiai felfogás szerint - azaz a szerint a világkép szerint,
amelyet évezredek óta a népek szellemi elitje magáénak vallott -
kb. 2160 évenként egy új korszak köszönt be, pontosan akkor,
amikor az állócsillagok égboltja 30 fokkal tovább halad. Ekkor
ugyanis a Nap a tavaszi nap-éj egyenlőség idején (az eredeti
újévkor) egy új csillagkép előtt áll, amelyről az adott korszakot
elnevezik. Így a történelmi időkben négy korszakra tekinthetünk
vissza, és megállapíthatjuk például, hogy Nyugaton minden ilyen
korszakban egy vallásos világkép terjedt el, amely megfelelt az
adott csillagkép archetípusának:

A világkorszakok és vallási eszméik

A korszak A korszak A A korszak Kifejezési Istenkép és kivetítése

ideje kb.* neve csillagkép vallási eszméje forrnája
archetípusa
-4350- Bika a földmüves animizmus, bikakultusz, Szellem(ek) a
-2250 korszak természettisztelet pánszofizmus mindent átfogó
természetben
-2250-- Kos a harcos harcos, féltékeny Jahve, Emberi alakban a
150 korszak önző istenek olimposzi hegycsúcsokon
istenek
150-1950 Halak a misztikus Az isteni Kereszténység, A szentháromság
korszak mindent átfogó iszlám misztifikálása,
szeretet misztika isten = szeretet
1950-4050 Vízöntő a filozófus Az ember az Antropológia Az ember magában
korszak isten részének és filozófia keresi az istenit
fogja fel magát

*Ezek az adatok azon a feltételezésen alapulnak, hogy mind a tizenkét állatövi jegy azonos ideig
tart, ami terrnészetesen nem így van. Ezért ezek az adatok csak tájékoztatásul szolgálnak.

A korszakok közötti átmenetek természetesen nem merevek, és

már jó előre hírt adnak magukról. Bár a számokat tekintve a
Vízöntő korszak 1950-ben kezdődött, témáját azonban már
egyértelmüen kifejezte a Nagy Francia Forradalom. E korszak első
nagy látnokának Hieronymus Boscht tekinthetjük, azt a müvészt,
aki már 500 évvel ezelőtt megérezte korunk szellemét.
Ahhoz, hogy megérthessük a négy elem szimbolikájának, de a mai
asztrológiának is az eredetét, " vissza kell forgatnunk" az állatövet.
Az, hogy ma a Halak és a Vízöntő korszak átmenetében élünk, azt
jelenti, hogy a Nap a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a Halak
csillagkép (és nem állatövi jegy!*) végén áll, közvetlenül a
Vízöntő csillagkép előtt. Ha azonban visszamegyünk az időben
közel 5000 évet, egészen addig, amikor a Bika csillagkép állt ezen
a helyen - a tavaszponton -, akkor elérkezünk a Bika korszakba.
Ott az állatöv hirtelen olyan egyértelműen harmonikusnak és
kiegyensúlyozottnak tűnik, ahogyan az elmúlt korok embere azt
érezhette is. Akkor ugyanis bizonyos mértékben "helyesen" állt az
állatöv, mivel a napforduló tengely két egyforma részre osztotta, és
azok a bolygók, amelyek két jegynek az urai is - a Merkúr, a
Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szatumusz - kaptak egy-egy
"emeletet", míg a két fővilágosító, a Nap és a Hold, ez az uralkodó
páros, a ház Iegfelső emeletén helyezkedett el:

Mivel az állócsillagok 72 évenként mozdulnak el l °-ot, a Kos

korszakban történt illeszkedés ellenére a kép annyira megváltozott,
hogy az eredeti állapotot nem lehet azonnal felismemi:

* A csillagkép az a látható állócsillag konstelláció, amely 2160 év

alatt 300-ot halad tovább (egy állatövi jegyet), és így egy
"platónikus év" (25850 év) al!ttt körbejárja az egész állatövet, vagy
~ képletesen mondva - megkerüli a Földet. Allatövijegynek ezzel
szemben egy mindig azonos nagyságú: 30o-os távolságot
nevezünk a Nap éves keringési pályáján. Ezeket a jegyeket egy
nekik megfelelő csillagkép alapján nevezik el, amely csak a
nevében hasonlit rá, de egyáltalán nem azonos vele.

3. ábra: Az állatöv a Vízöntő korszak kezdetén

A Bika korszak égboltjáról azonban könnyen Ieolvasható a négy

elem szimbolikája. Akkoriban, amikor a Két Folyó Országában, a
babiloni káldeusoknál az asztrológia első és jól ismert virágzását
élte, a négy csillagkép: a Bika, az Oroszlán, a Skorpió és a Vízöntő
a Nap éves pályájának a négy szent állomását jelölte. A Bika
csillagképben volt a tavaszi nap-éj egyenlőség, az Oroszlánban a
nyári napforduló, a Skorpióban az őszi nap-éj egyenlőség, és a
Vízöntőben a téli napforduló, az év legrövidebb napja. Ha az
állatövet négy részre osztjuk fel, akkor egy kozmikus
kerékkeresztet kapunk, amelyet megtalálunk a különböző kultúrák
szimbolikájában, s amely a Nap éves pályáját jelképezi. Ekkortól
tartják a négy csil1agképet az égbolt őrzőinek, a négy szél
őrzőjének, az égtájak és az isteni trón, vagy az égi oltár
hordozójának. Mivel a kör az isteni szférák szimbóluma, a kereszt
- és ugyanígy a kvadrát - pedig minden földi dologé, ezért ebből a
képből jóllátszik, hogy a földi négyes felosztás, mint a négy évszak
és a négy égtáj - egy olyan törvényszerűségnek felel meg, amelyet
az égről olvastak le, 'hogy itt a Földön strukturálják a teret és az
időt. Ez a legszélesebb értelemben minden négyes felosztásra
vonatkozik. Ahogy Carl Gustav Jung bebizonyította: a négyesség,
vagyis az egész felosztása négy részre, egy archetípus (az emberi
lélek egy ősképe), és a négyesség így mindig a teljesség egy
szimbóluma.
Ebben az értelemben földi valóságunkat már régóta a négyesség
elvébe soroljuk be: a négy égtáj, a négy évszak, a négy minőség
(meleg, száraz, nedves, hideg). Ezeket az alapmintákat megtaláljuk
a legkülönbözőbb kultúrákban: az indiai társadalom négy kasztja, a
középkori társadalom négy rendje, a kelták négy szent hatalmi
jelvénye, a négy próféta és a négy evangélista, a négy
temperamentum, vagy a négy alapkarakter a különböző
pszichológiai iskolákban.
A négy elem eredetileg nem volt elvont, hanem a maguk egészen
terrnészetes forrnájában voltak láthatóak: a víz, mint forrás, folyó,
tó, tenger, eső, könnyek; a föld, mint kő, szikla, rög, homok; a
levegő, mint szél, felhő, köd, és lélegzet; a tüz pedig, mint Nap,
vil1ám, és láng. Azt, hogy az ember éppen a tüzet, a vizet, a
levegőt és a földet " választotta" őselemekké, s úgy látta, hogy
minden dolog ezekben gyökerezik, azzal lehet magyarázni, hogy
csak ennek a négy természeti erőnek van olyan ereje, amelyek meg
tudják semmisíteni az embert. Minden természeti katasztrófa
legalább egy elemnek a kifejeződése: a tűzvész, az árvíz, a
földrengés, a vihar - a feldühödött istenek ezekkel büntették az
embereket. Ezért tisztelni kel1ett őket, hódolni kellett nekik, hogy
elnyerjék jóindulatukat, annál is inkább, mivel mindegyik elemnek
van egy szelíd oldala is, amely az életet védi és fenntartja.
A szimbolikában az Oroszlán csillagkép a tűz elemet testesít meg,
a Bika a földet, és a Vízöntő - amelyet ember vagy angyal
formájában ábrázolnak - a levegőt, mivel a mitológiában ő volt az
istenek vízhordója és pohámoka, aki az élet vizét az Olimposz
légies magaslatára, az istenek trónjához hordhatta. Néhány embert
tanácstalanná tesz a sas összekapcsolása a víz elemmel és a
Skorpió jeggyel. Ennek az a magyarázata, hogy a Skorpió jegyet az
asztrológia már régen a szélsőségekkel hozta összeftiggésbe: a
Skorpió vagy imád vagy gyülöl, minden kell neki, vagy semmi,
Saul vagy Pál. E jegy sötét, megváltatlan oldalát gyakran kígyóval
ábrázolták, míg a sas már a suméroknál is a jegy , megváltott
oldalának óriási, számyaló erejét testesítette meg.
A négy aspektust egyesítve sokszor a szfinx ábrázolja, amely maga
is a teljesség szimbóluma: bika teste van, oroszlán farka és mancsa,
sas számyai és ember arca.

5. ábra: A szfinxben a négy elem a teljesség szimbólumává

egyesül.

A négy elem az ókori és a középkori világképben

A klasszikus tanítás szerint Isten először a négy elem
megteremtésében 'nyilvánította ki magát, amelyből aztán
Iétrehozta az egész teremtést. Ennek a tiszteletreméltó ősi
felfogásnak egy érdekes párhuzamát találjuk meg a
természettudomány Iegújabb álláspontjában is. Miközben a
fizikusok a világ keletkezését kutatták, arra a felismerésre jutottak,
hogy univerzumunk kb. 15-20 milliárd évvel ezelőtt egy
ősrobbanással kezdődött, amelyből pontosan négy erő származott,
melyek meghatározzák az univerzumot: a gravitációs erő, az
elektromagnetikus erő, a gyenge és az erős atommagerő. Ez a négy
ismert fizikai őserő könnyen összefüggésbe hozható a négy
elemmel: a fóld megfelel a gravitációnak, a tűz az elektromágneses
erőnek, a gyenge és erős atommagerő pedig a Ievegőnek és a
víznek.
Ez az esemény szimbolikusan tekinthető a kör négy részre osztásá-
nak, a végtelen (kör) strukturalizálásának (kereszt).

Ha tudjuk, hogy a teremtéskor mind a négy elem egyszerre Iép elő,

akkor megérthetjük, hogy miért esik nehezére Faustnak a szokásos
értelmezési mód, miközben megpróbálja Iefordítani a Bibliát,
hiszen János evangéliumának görög eredetijében a kezdetnél ez áll:
"En arche en ho Iogos" "Kezdetben vala az Ige", azt jelenti:

6. ábra: A kerékkereszt.
A tökéletes kör természetes négyes felosztásának szimbóluma.

"Szól az Írás: 'Kezdetben volt a szó'.

Ki ád tanácsot? Így aligha jó.
Ily súlyt sehogy sem adhatok a szónak,
más szavakat kell rá csiholjak,
ha helyes fény vezérli szellemem.
Tehát: 'Kezdetben volt az értelem.'
Az első sort már jól ügyeld meg,
tollad szabadjára ne engedd!
Az értelem valóban itt a fó?
Tán így jobb: 'Kezdetben volt az erő.'
De jaj, alighogy e pár szót leírom,
valami int, ne türjem a papíron.
A szellem, lám, mégiscsak segített!
S bátran leírom: 'Kezdetben volt a tett."'
Goethe: Faust 1, Dolgozószoba (Jékely Zoltán és Kálnoky László
fordítása)

Tudom, hogy az értelem = víz, és az erő = tűz párosítás nem

kötelező érvényü, és nem egyértelmü. Asztrológiailag a Jupiter
felel meg az értelemnek (a német Sinn szó inkább a dolgok
értelmét, összefúggését jelenti, mint a logikus értelmet, ezért
sorolható a Jupiterhez - a ford.). A hagyományos asztrológiában
mindkét bolygó egyaránt otthon van vizes és tüzes jegyekb,en. A
Jupiter a Nyilasban és a Halakban, a Mars pedig a Kosban és a
Skorpióban. Erdekes, hogy a Iegnagyobb ellentéteket (a tüz és a
víz) milyen könnyü összekevemi.
A szó, az értelem, az erő és a tett a Ievegőnek, a víznek, a tűznek
és a földnek [elelnek meg.* Amikor Faust itt a Iogos = szó =
Ievegő azonosságát kérdőjelezi meg, akkor ezzel azt az egyoldalú
ókori hagyományt is, mely minden területet, amit a levegő
szimbolizál - az elméletet, a formális logikát, a gondolkodást, az
értelmet - a legmagasabb rendűnek tart. Neki azonban úgy tűnik,
hogy minden elem méltó arra, hogy elfoglalja első helyét a
teremtésben, - végül azonban a f61d mellett dönt, s ezzel-
tudatosan, vagy tudattalanul- az eredeti kép mellett, amelyet a
káldeusok és a sumérok állatöve is mutat. Akkoriban ugyanis a
tavaszpont - amelyet mindig kiindulási pontnak tekintettek - a
Bikábanállt, vagyis egy f61d eleműjegyben. (lásd a 14. oldalt).
Az ókorban nagyon elterjedt volt a négy elem modellje, és úgy tar-
tották, hogy ez átfogóan képes leími f61di valóságunkat.
Empedoklészt, görög költő-filozófust (i.e. 483-423) tartják a négy
elem tana megalapítójának. Ö jelentette ki, hogy a négy alapvető
elem, a tűz, a víz, a levegő és a f61d minden dolog négyes
gyökerét alkotja. Ez a tanítás több mint 2000 évig, egészen a
XVIII. századig volt minden tudományos tan alapja. Empedoklész,
kiemelkedő személyiségű, józan gondolkodású, pontos fizikus
volt, ugyanakkor eksztatikus misztikus, szenvedélyes vegetáriánus,
orvos és békéltető pap is. Szellemében tükröződött az az időszak,
amely a mitologikus gondolkodástól a racionalizmushoz vezetett
el. Azt tanította, hogy minden teremtett dolog négy alapanyagból
származik, és azt, hogy két őserő, a szeretet és a viszály, örök
harcban áll egymással, s ez az ősanyagok számtalan, kevert vál-
tozatát hozza létre.
Pithagorasz (i.e. 570 - 490), a nagy számmisztikus már korábban
hangsúlyozta a négyes szám kiemelkedő szerepét. Ókori
forrásokból tudjuk, hogy óriási tudásszomját az ókori világ nagy
tanítóinál csillapította: perzsa mágusoknál, káldeus
asztrológusoknál, hinduknál, araboknál, zsidóknál, trákoknál,
Galliában a druidáknál és egyiptomi fópapoknál. E népek tudását
magába szívva, és bölcsességüktől inspirálva alapította meg
Itáliában, Krotónban misztikus iskoláját, ahol tudását átadta egy
titkos testvériségnek. Mivel ő csak szóban adta tovább ismereteit,
az általa beavatottakat pedig teljes titoktartás kötelezte, így sajnos
nagyon kevés maradt ránk tanításaiból. Az azonban biztos, hogy a
négyes számnak olyan fontos szerepe volt, hogy e testvériség
beavatottjai erre tették le legnagyobb esküjüket, szent
szimbólumuk pedig a tetraktisz volt, az a pontpiramis, amelyben a
számok egytől négyig összekapcsolódnak, s tízzé alakulnak. A
pitagoreusoknak a tíz a tökéletesség szimbóluma volt. Mivel az
első négy alapszám összege tíz (1 +2+3+4=10), az egytől négyig
terjedő számok ateljesség részeit, minőségeit és aspektusait
jelentették számukra.

.
..
...
....

7 . ábra: A tetraktisz
A pitagoreusok szent pontpiramisa, amely 1-4-ig testesíti meg a
számokat, mint az egész részeit, minőségeit és aspektusait.
A négyes szám kiemelkedő jelentőségének egyik magyarázata
geometriai leképeződése. Az egy a pontnak felel meg (nulla
dimenziós), a kettő az egyenesnek, amely két pontot köt össze (egy
dimenziós), és a három a síknak, a háromszögnek (két dimenziós ).
A négy azonban már létrehozza a piramist, az első egyszerű testet a
mi három dimenziós világunkban, amelyet az anyagi, látható világ
szimbólumának is tekintünk.

...

8. ábra: A számok: az egy, a kettő, a három és a négy geometriai

ábrázolása. Csak a négy segítségévellehet egy egyszerű testet
Iétrehozni.

A négyes szám különleges jelentőségének további magyarázata az,

hogy sok nyelvben Isten neve négy betűből áll, annyira, hogy a
görög tetragrammaton (tetra = négy, gramma = betű) fogalma
kifejezője és gyűjtőfogalma Iett Isten négy betűs
megnevezéseinek:

Athanasis Kircher, Oepidi Aegyptiaci Theatrum Hierglyphicum,

Rom 1654, 3. kötet. A li. kötetben a 287. oldalon található a fenti
Isten nevek grafikus áttekintése, felettük pedig az áll: Speculum
Cabalae mysticae, in quo omnia, quae Hebraei de nomine dei
tetragrammato arcane retulerunt, eos ad nomen Messiae Jesu
respexisse demonstratur. Omnes quoque mundi nationes nomen dei
non sine mysterio 4 litteris enunciate docetur. (= A misztikus
kabbala tükre, amelyben bebizonyosodik, hogy a héberek mindent
a Messiás, Jézus nevére vonatkoZtatnak, amit a titkos tanítások
Isten négybetüs nevéről mondanak. Az is kiderül - titkos
jelentéssel -, hogy a világ minden népe négy betüvel fejezi ki Isten
nevét.)*

9. ábra: Isten négybetüs neve különböző nyelveken

A legfeltűnőbb azonban az INRI tetragrammaton, amely egyben

Názáreti Jézus, a zsidók királya (Iesus Nazarenum Rex Iudaeorum)
nevét is jelöli, ugyanakkor a héber szó négy kezdőbetűje megfelel
a négy elemnek is:

I = Jebusa = Föld
N = Nour = Tűz
R = Ruach = Levegő
I = Iammin = Víz

Mielőtt Lucretius és Ciceró minden dolog gyökerének

megjelölésére bevezette a latin elementum szót, görögül
sztoicheionnak nevezték, amely betűt jelent. A betű és az elem
szavak tehát eredetileg azonosak , voltak, amely közel á1lt
Alexandriai Philón kijelentéséhez: "Ahogyan egy szó betűkből á1l,
úgy minden anyag a négy elemből." Egy másik síkon azonban az
elemek és a betűk azonossága megfelel a négy részre osztott kör és
tetragramma azonosságának: ahogyan a kör az isteni, osztatlan
egységet jelképezi, amely először négy részre osztva a négy elem
formájában nyilvánult meg, úgy Isten is négy betűn keresztül
nyilvánul meg az embemek, s ez a négy betű együtt adja ki a nevét.
A régi beavatási rendszerekben is fontos szerepet játszott a négy
elem. Abból a kevésből, amit ezekről a misztériumokról tudunk, az
derül ki, hogy az elemek tisztító ereje á1lt előtérben. A
beavatandót így először a fejéig beásták a fdldbe, aztán a szent
vízen ke1lett átkelnie, majd a levegő fújta át ( ez egy olyan
tisztítási szokás, amely a mai napig megmaradt a katolikus
exorcizmusban), végül pedig a tűzön ke1lett átmennie. Ebben a
tisztító rituáléban az a meggyőződés tükröződött, hogy az
eredetileg tiszta elemeket, amelyekből az ember létrejött, bűnös
élettel be lehet piszkítani. Úgy tartották, hogy a régi testet le ke1l
vetni, vissza ke1l adni az őselemeknek, hogy azoktól egy újat
kapjanak. A kereszténységben ez azt jelenti, hogy a régi Ádámnak
meg kell halnia bennünk, hogy az új megszülethessen, ez pedig
közel á1l a görög misztériumokhoz: Ádám nevét egy
mozaikszóként is lehet olvasni, azaz egy olyan szóként, amelynek
betűi más-más szót jelentenek. Ebben az esetben például a négy
égtájat, amely természetesen a négy elemnek felel meg, és görögül
a következőképpen néz ki:

A = Anatolé = Kelet
D = Düszisz = Nyugat
A = Arktosz = Észak
M = Meszembria = Dél

Ezt a régi tisztító rituálét évszázadokkal később a szabad

kőmüvesek alkalmazták ismét, s felvették ceremóniáikba. Ezért
hallható Mozart beavató kompozíciójában, a " Varázsfuvolában":

Aki ezen a nehéz úton jár,

Az megtisztul a tűz, a víz, a levegő és a föld által.

,A katolikus misében is találkozunk a négy elemmel még ma is, az

örök fény (tüz), a tömjénfúst (levegő), az eukarisztia, mint bor
(víz), és a kenyér (f61d) szimbolikus formájában.
A kultikus négy részre osztás, amely a négy elem, vagy megfelelői,
a négy égtáj, a négy évszak stb. elképzelésén alapult, nemcsak az
idealisztikus városokban, mint a mennyei Jeruzsálem, vagy a
buddhista-hindu hagyományokban szereplő "szép látni"-ban
nyilvánul meg, amely tökéletes mandalaként emelkedik Meru, a
világ hegye csúcsának fennsíkján. Ez az elképzelés a rómaiaknál is
központi jelentőségű volt a város alapításban - Roma quadrata -, s
ezt később az egyház is átvette. Paul von Naredi-Rainer így számol
be a rómaiak f61dmérő tudományáról:

"A mérés alapelve az volt, hogy egy középpontból (terminus

medius) húzni kellett egy észak-déli irányú vonalat, egy cardot*, és
erre függőlegesen egy decumanust. E tengelykereszt végpontjain
keresztül húzott párhuzamosok lehatároltak egy teriiletet, amely
szakrális helyként, templomként emelkedett ki környezetükből. A
szent teriiletek e lehatárolásának és egy istenségnek való
átadásának eljárását átvette a római egyház is, és a Pontificale
Romanum előírásaiban megállapítja, hogy a templom
felszentelésének egy tengelyből származó kereszthez, a 'crux
decussata'-hoz kell kapcsolódnia, amely mindig egymással
szemben lévő sarkokat köt össze. Ez az x formájú tengelykereszt,
amelybe a püspök botjával előbb a görög, majd a latin ábécét írja
be, az isteni birtokbavételt szimbolizálja és apotropikus (a rosszat
távoltartó) védelmi erőt szimbolizál."

A cardo tengelyt jelent, s ezzel a napforduló tengelynek felelhet

meg. A decumanus jelentése ismeretlen. Szimbolikája azonban a
nap-éj egyenlőség vonalnak felel meg (lásd ehhez a 4. ábrát a 15.
oldalon) .

Platónt (i.e. 428-348) erősen inspirálta Pithagorasz tanítása. Sokat

át is vett filozófiájába gondolataiból, és összekötötte többek között
Empedoklész tanításával az elemekről. Nagyon izgalmas, hogy az
orfikusok mellett éppen ez a három tudós - Pithagorasz,
Empedoklész és Platón - állt ki élesen a reinkamáció és a
lélekvándorlás* gondolata mellett, s olyan életszemléletük volt,
amely a közhiedelemmel ellentétben nem volt elterjedt az ókorban.
Platón a négy elemhez, és még egyhez egy-egy testet rendelt, ame-
lyeket azóta platónikus testeknek nevemek. Az ötödikben a világ
egészének eszméjét, és a kvintesszencia szimbólumát ismerte fel:

1 0. ábra: Az öt platonikus test, mint a tüz, a víz, a Ievegő, a fóld és

a világmindenség megfelelői.

A " Timaiosz" nevü müvében Platón nagyszerü képet fest az egész

teremtésről: a négy elemből áll, hasonlít minden f61dire és minden
égire, és mégis maga az egész világmindenség; tengelye a
világtengely, egy orsóbot, melynek hegye acélból van, és a
magasságban trónoló Ananké (a szükségszerüség istennője) ölében
nyugszik, és Iányai, a párkák védelme alatt áll. A világtengelyen, a
mindenség középpontjában nyugvó föld felett, méghozzá körülötte,
nyolc koncentrikus szféra van, melyek távolsága egy rezgő húr
hosszúságának felel meg - ezek pedig Pithagorasz felfedezése
szerint harmonikus hangot adnak.
* A reinkamáció szó szerinti jelentése újra testet öltés, amikor a lélek halála után bi zonyos idővel
kiválasztja a neki megfelelő fóldi körülményeket az új leszületéshez. A Iélekvándorlás azt tanítja, hogy a
halál után a lélek azonnal egy új testbe költözik. (A ford.)

Ha ma a négy elemet tudatunk aspektusainak szimbólumaként

értelmezzük, melyeket ki keIl bontakoztatnunk ahhoz, hogy elérjük
a teljességet, akkor ezeknek az elemeknek képesnek keIl Ienniük a
változásra. Máskülönben azt a hiányt, amelyet az egyik elemből
szenvedünk, egy másik nem tudná kiegyensúlyozni. Már Platónnál
is megtalálható az a magvas gondolat, mely szerint a négy elem
nem fix, hanem átalakulhat'nak egymásba:

"Mert az, amit éppen víznek nevezünk, átalakulhat látszólag kővé

ésfólddé, ha besürűsödik, ha pedig folyékonnyá válik, és
feloldódik, akkor pára és levegő lesz belőle, olyan levegő,
amelytőllángra kap a tüz, amely fordítva, ha koncentrálódik és
kialszik, akkor megint levegő alakot vesz fel, a levegő pedig, ha
összesürűsödik felhővé és köddé válik, amelyből végül is, ha még
jobban összesürűsödik ismét víz fakad, mely újra kővé és fólddé
alakulhat át; ezért úgy tünik, hogy ezek az anyagok körforgásban
vannak, és átalakulhatnak egymásba. ( . . . ) Így hát arról, amit pl.
tűznek látunk, soha nem állíthatjuk, hogy tűz, hanem csak azt,
hogy ebben az állapotban tüz."
Míg Platónnál a legnagyobb különbség a tűz és a föld között van,
addig Arisztotelész (i.e. 384-322) később azt tanította, hogy a tüz
és a víz a Iegnagyobb eIlentétpár. Mindkét álIítást alaposan meg
Iehet indokolni, ezt majd Iátni fogjuk az elemek
összehasonlításánál (a 95. oldalon). Jelenleg Arisztotelész tana
tartja magát. Sok nyelvben az összeegyeztethetetlenséget a tűz és a
víz ellentétével fejezik ki.
Arisztotelész tanítása szerint van egy szféra a "Hold túlsó oldalán".
Ez a transzlunáris szféra az ötödik elemhez, az éterhez tartozik,
míg a négy földi elem a Hold "alatt" helyezkedik el, s így a
szublunáris szférához tartoznak: Iegalul van a föld, felette a víz,
majd a Ievegő, Iegfelül pedig a tüz (a Nap). Ebben a sorrendben az
az érdekes, hogy fordítva is igaz, ha a föld felszíne felől a belseje
felé haladunk: a föld a felszínen, alatta a víz, föld alatti vizek
formájában, majd a Ievegő gáz alakjában, s végül a tüz, mint izzó
magma. Ugyanez érvényes az emberi testre is, ahol a fóld a bőmek
felel meg, alatta keringenek a testnedvek, alatta a légzés, és
legbelüllobog az élet tüze. Így tekintve a fóldnek kü1önleges
feladata van a négy elem között, mivel összeköti a többi elemet.
Ha a nyolcas szám szimbolikáját tekintjük, láthatjuk benne az örök
kapcsolatot, az állandá kölcsönhatást, a közvetítőt két világ, a fent
és a lent, a kint és a bent, a makrokozmosz és a mikrokozmosz, az
idő és az örökkévaláság között, és ha ezzel a modellel
szemléltetjük a négy elemet, akkor a fóld a nyolcas
metszéspontjában helyezkedik el:

11. ábra: A Föld, mint metszéspont, összekötő és közvetítő a fent

és a Ient, a kint és a bent, az idő és az örökkévalóság közötti örök
kapcsolatban.

A föld e kü1önleges szerepe azáltal is kifejeződésre jut, hogy

annak a platonikus testnek felel meg, amely egyedü1i mádon csak
négyszögekből ál1, ezzel szemben a három másik elemet
háromszögü testekkel szimbolizálják.
Ezt a modellt ugyan nem Pithagorasz, Empedoklész vagy Platán
óta ismerjük, mégis szépen szemlélteti a lélekvándorlásról szóló
tanításaikat: a lélek felemelkedését a magasabb szférákba,
inkamáciáját a föld elembe, s ezzel a testbe, ami azonban belü1 a
magasabb világokat tükrözi. És ugyanígy a másik irányba is:
amikor az élet lángja (tűz) kialszik, a szellem (levegő) és a lélek
(víz) elhagyja a testet (föld), visszatémek azokba a szférákba,
amelyekből alászálltak. Empedoklész nagyon egyértelmüen
mutatott rá a létezés és elmúlás eme azonosságára:

Amikor az embemél elkeverednek az elemek és az éterbe kerülnek

vagy a vadállatoknál a nemek
vagy a bokroknál vagy a madaraknál, akkor ezt "keletkezésnek"
nevezzük;
amikor azonban elválnak egymástól, akkor szerencsétlen
halálesetnek hívjuk.
Nem jogos így beszélni,
de én is így mondom, a szokás miatt.

Töredékek 9

Már Empedoklész is azt tanította, hogy az elemek helyes

keveredése a jó egészség alapfeltétele, de ugyanígy a szellemi
képességeké és a lelki egyensúlyé is. Ezt a gondolatot később
Platón is követte. Így a négy elemnek döntő szerepe lett, amely
helyet kapott az orvoslásban is. Hippokratész (i.e. 460-377), az
orvostudomány atyja, akinek öröksége még ma is az orvosi etika
alapja, a humorálpatológia alapjává tette ezt az elméletet, amely a
négy testnedv tanaként - hasonló formában - még ma is
megtalálható a homeopátiában. Ebből fejlődött ki a négy
temperamentum tana, ami a nyugati pszichológia előfutára volt.
Ebben a nagy analógiás tanításban a négy elemet először az
ősminőségekkel kombinálták, amelyekhez később hozzárendelték
a négy testnedvet, a négy fő szervet, a négy temperamentumot, és
még sok minden mást is.
 A hozzárendelések Hippokratész szerint
Elem Temperamentum Testnedv Fő szerv Evszak
Tűz kolerikus sárga epe máj nyár
Víz flegmatikus slejm agy tél
Levegő szangvinikus vér szív tavasz
Föld melankolikus fekete epe lép ősz

Tudjuk, hogy a négy elem már a régi Perzsiában is isteneknek

kijáró tiszteletet kapott, és onnan kiindulva a Mithrász kultuszban
is, amely a római katonák között jelentősén elterjedt.

12. ábra: A vonzásoknak ez az alapmodelIje szemlélteti azt a

kiegyensúlyozottságot, ami ennek a világnézetnek a tanítása. A
nyolcszögben egymásra helyezett négyszögek révén a négy elem
(és a négy testnedv) úgy kapcsolódik össze a négy ősi minőséggel,
hogy felismerhetjük a közös minőségeket. Így a víz nedves és
hideg, a f61d hideg és száraz, stb.

E kultusz középpontjában a Nap állt, melynek szekerét egy

kozmikus négyes húzta. Ez a négyes fogat állandóan körbejár.
Természetesen a legkülső ló a leggyorsabb, míg a legbelső
majdnem olyan, mint egy sarokpillér, és csak maga körül forog.
Ebben az a11egóriában megjelenik a négy elem, és a hozzájuk
tartozó gyorsaság a lovak formájában, kezdve a leggyorsabb
tüzzel, majd a mozgékony levegővel, a renyhe vízen át a szinte
mozdulatlan fóldig.
A Mithrász kultúra követőin kívül az asztrológia is hozzájárult a
négy elem tanának elterjedéséhez minden néprétegben. Krisztus
születése idején az elemekről szóló tanítás nemcsak igen clterjedt
volt, hanem olyan tiszteletnek is örvendett, hogy a négy elemet a
Földközitenger vidékén istenként tisztelték. Ebben az
összeftiggésben időnként az Újszövetségben is megemlítik, annak
ellenére, hogy Pál hevesen tiltakozott e felfogás ellen (Gal. 4,3 és
4,9). De már a harmadik században azt tanította Origenész, a nagy
egyházatya, hogy az ember négy elemből áll: a fdldet az ember
húsában látta, a levegőt a leheletében, a vizet a testnedvekben, a
tüzet pedig az emberi test melegében. Így hamarosan a keresztény
körökben is abból indultak ki, hogy az elemeket isteni lények
uralják.
A négy klasszikus elem és alkímiai megfelelőjük:

Elem Levegő Víz Föld Tűz

Szimbóluma
Allapota hideg nedves száraz meleg
Alkímiai Merkúriusz Sal Sulfur
neve
Megfelelője higany só kén
Szimbóluma
Megfelelője Pneuma Soma Sal Sulfur
Az szellem test lélek
emberben
Minősége illékony megfogható éghető
Színe fehér vörös
Egyiptom Felső- AIsó-
Egyiptom Egyiptom
Alkímiai Sublimatio Solutio Coagulatio Calcination
fokozata (finomítás) (oldás) (szilárdítás) (kiégetés)

Ezzel bevonulhattak az egyházba, ahol mindenekelőtt a négy

evangélistával, a négy apostollal, a négy fó erénnyel azonosították
őket, s mindez sokoldalúan kifejezésre jutott az építészetben és a
festészetben is.
A négy elem minden korban központi szerepet játszott az alkímiá-
ban, amelyben egyenjogúként szerepelt a három alkímiai elem: a
higany, a só és a kén mellett.
Az alkímia közvetítésével vonultak be a rózsakeresztesek, a sza-
badkőművesek és más hermetikus rendek szimbolikájába, s
természetesen a középkori mágia központjában álltak. Középkori
népszerűségüket azonban mindenekelőtt a humorálpatológia négy
nedvével való párhuzamuknak köszönhették. A "Taucunium
sanitatis", egy 1390-ben megjelent kézirata az 1 064-ben elhunyt
arab orvos Ibn Botlan tanítására hivatkozik, aki egy olyan
táblázatot hagyotl az utákorra, amelyben a négy elem 280
analágiája találhatá meg: orvosságok, állatok, szelek, évszakok stb.
felsorolásával. Hildegard von Bingen (1 098-1179) gyágyításában
is kulcsszerepet kap a négy elem. Szent Hildegardnak kö-
szönhetjük a négy elem első leírását, amelyben kiemelte női és
férfi jellegüket, és egy olyan megkülönböztetést, amelynek csak
Ptolemeiosz korában volt egy szerény előfutára Egyiptomban.
"Causae et curae" c. müvében Szent Hildegard mindenekelőtt a
temperamentumok eltérő szexuális viselkedését világítja meg.
A XVI. sz. nagy orvosa és gyágyítája, Teophrastus Bombastus von
Hohenheim, vagy ahogyan többen ismerik: Paracelsus ( 1493-1541
) azt tanította, hogy az elemekben szellemek laknak, melyek
lényéről és ha, tásárál nagyon izgalmasan ír a "Nimfákrál,
szilfekről, törpékről és szalamanderekről" c. müvében.

Az elementárok Paracelsus szerint

Elem Az elementár neve Külső ismertetői

Tüz szalamander, hosszú, keskeny,
vulkáni, etnai száraz
Viz undin, nimfa,
hasonló arányú, mint
vízember az ember
Levegő szilveszter, szilf,
durvább, nyersebb és
erdei ember erősebb, mint az
ember
Föld gnóm, törpe, hegyi kicsi, kb. két arasz*
ember, pigmeus

Ezek szerint az elemekben lakó szellemek (az elementárok)

hasonlítanak az emberre, de nincsen lelkük.** Ha azonban össze
tudnak házasodni egy emberrel, akkor lelket kaphatnak. Ha nem
szállja meg őket az ördög, akkor sokat tudnak segíteni az
embernek; de csak addig, amíg az ember nem gúnyolja, szidja
vagy átkozza meg elemüket. Ebben a leírásban a teljessé válás
folyamatának szép allegáriáját találjuk meg, amely feltételezi egy
korábban elhanyagolt (lelketlen) elem integráciáját (lásd a 181.
oldalt).

* Egy arasz: a hüvelykujj és a kisujj közti távolság kifeszített

tenyérrel.
** Az elementárokról Iásd bővebben: Marko Pogacnik: Az
elementárok - a Föld érzelmi síkja, Bioenergetic, 1998.

Ez a négyes felosztás a Tarot-ban is megtalálható a kis arkánum

négyes tagozódásában, természetesen a mai kártyákban is. A Tarot
szimbolikája valószínűleg a középkor négy rendjére nyúlik vissza,
vagy akár a kelták szent hatalmi jelvényeire az inszigniákra, az
alábbiak szerint:
Elem Tarot rész Játék kártya Középkori Kelta
rend inszigniák
tűz botok treff parasztok lándzsa
víz kehely szív klérus kehely
(Grál)
levegő kard pikk lovagok kard
(Excalibur)
fö1d érrne káró kereskedők serpenyő

A középkorral együtt vége lett a négy elem utolsó virágzásának is.

Még 1788-ban Karl von Eckartshausen udvari tanácsa
megjelentetett egy könyvet "Bevált kulcsok a mágiához" címmel,
amelyben megtalálható a négy elem gazdag analógiás Iáncolata.
Immanuel Kant 1764-ben megjeIent "A fenséges és a szépséges
érzésének megfigyelése" c. művében is fellelhető a négy
temperamentum tanának hagyománya. Az egyházi és a profán
építészetben és a festészetben - különösen a XVII. sz. elején ismét
találkozhatunk a régi négyes struktúrával a négy evangélista, a
négy égtáj és a négy évszak formájában. Ez utóbbi címmel
gyönyörű klasszikus zenék is születtek, elég csak Vivaldi művére
gondolnunk.

A négy elem vallási megfelelői

Elem tűz víz levegő fö1d

Szimbólum oroszlán sas angyal bika
Evangélista Márk János Máté Lukács
Apostol Márk Péter János Pál
Próféta Jeremiás Hóseás Ezsaiás Ezékiel
Arkangyal Mihály Uriel Gábriel Ráfáel
Fő erény okosság bátorság mértéletesség igazságosság
Paradicsomi Eufrátesz Pison Gihon Hiddekel
Egtáj Dél Eszak Kelet Nyugat
Evszak nyár tél tavasz ősz

A négy elemről szóló tudás valószínűleg feledésbe merült volna,

ha a pszichológia mélylélektana nem mutatna vele egyértelmű
párhuzamot, és ha az asztrológia alapjait nem ez a tanítás képezné.
A XX. században ugyanis a sast, az oroszlánt, az angyalt és a bikát,
amelyet 5000 évvel ezelőtt a sumérokhoz szálltak le a csillagos
égről, s akiket istenként tiszteltek, ma egy olyan síkon jelennek
meg, ahol már alig felismerhetőek: gyakori névadói a fogadóknak,
legalábbis a német nyelvterületen. Mindenfelé találhatók éttermek
a "Sashoz", az "Oroszlánhoz", az "Ökörhöz" és az "Angyalhoz".

A négy elem, mint képszerü karakterismeret

A teljesség eszméje
A négy elem, mint más klasszikus négyességek, szintén az egység
szimbóluma. Mindenekelőtt az alkímiában, de már ősi
hagyományokban és vallási tanításokban is találunk utalásokat
arra, hogy a négy az egy részeinek, minőségeinek és aspektusainak
szimbóluma. Így a négy elem gyakran maga az első
kinyilatkoztatás, és ezzel a teremtési folyamat kezdete is, mint pl. a
régi tibeti bön hagyomány kozmológiájában. Ott a négy elem ősi
keletkezését az univerzum teremtésével együtt úgy magyarázzák,
hogy a világür mozgotl, s ennek során képződötl a szél (levegő)
elem esszenciája. A szél önmagával való durva súrlódásából jött
Iétre a tűz elem. Az ebből adódó hőmérsékletkülönbségek vezettek
a víz elem esszenciájának besürüsödéséhez. Ahogy a három
elemesszencia örvénylett, Iétrejött a f6ld elem, pontosan úgy,
ahogy a vajat köpülik. Amikor azonban az ősi, osztatlan egység
először egy négyességen keresztül megnyilvánul, akkor ez a
négyesség a valóságban is megmutatja az egy részeit, minőségeit
és aspektusait. Ahogy C.G. Jung rámutatott, az emberi tudat
struktúrája megegyezik ezzel az ősi tanítással, mivel négy
aspektusból, illetve funkcióból áll, amelyek csak együtl alkotnak
egységes tudatot. Ezért mind a klasszikus temperamentumtanok,
mind a különböző pszichológiai iskolák egyaránt hajlanak erre a
négyes felosztásra a karakterismeretben és tipológiában. Nem
üldögélhetünk azonban ölbe tett kézzel, ha megfigyeltük és
besoroltuk magunkat valamelyik típusba, és elégedettek Iettünk
önnön nagyszerüségünkkel. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy
mind a négy típus vagy mind a négy elem - bennünk van, s ezt
nekünk ki kell bontakoztatnunk. A személyiség kibontakoztatása
azt jelenti, hogy ami differenciálatlanul és kibontatlanul, mint
lehetőség a tudattalanban van, s ez felemelkedik a tudatosba, ott
kibontakozik, és így felismerhetővé válik minden aspektusában és
ámyalatában. Csak azt tudjuk világosan felismemi, értékelni és
alakítani, ami már tudatossá vált számunkra. Ami a tudattalanban
maradt, azt nem tudjuk irányítani, azzal nem tudunk kapcsolatot
teremteni, így szenvedéssel éljük meg. Másrészről a tudattalan
tartalmai ellentmondásosak, ezért állandóan fényes-elbüvölő és
sötét-fenyegető aspektusuk van.
Aki a teljessé válásban felismeri élete központi témáját, és harcol e
cél eléréséért, annak arra is törekednie kell, hogy személyisége
mind a négy oldalát kibontakoztassa. Ezért nem arra kell
figyelnünk leginkább, hogy melyik elem bontakozott ki bennünk a
legjobban, és hol vagyunk az átlagosnál tehetségesebbek. Sokkal
érdekesebb az, hogy hol vannak a gyengeségeink, mi hiányzik
belőlünk. Mert az az elem, amely hiányzik tudatunk teljességéből,
életünkben a hibák, a tévutak és a helytelen viselkedés állandó
forrásává válik. Ha azonban egyre jobban integráljuk, akkor
gyógyulási folyamatunk elixírjévé is válhat. A teljesség szót
azonban nem kell úgy értenünk, mint az ember számára
elérhetetlen tökéletességet, hanem ellenkezőleg, úgy, mint egy
elérhető életcélt, pontosan azért, mert tudatunk magában foglalja
saját tökéletlenségét is. C.G. Jung ezzel kapcsolatban egyértelmüen
kijelentette: "Nincs fény ámyék nélkül, és nincs lelki teljesség
tökéletlenség nélkül. Az élet beteljesüléséhez nem a tökéletességre
van szükség, hanem a teljességre. Ehhez hozzátartozik a
hiányosságok elszenvedése, melyek nélkül nincs előre, és nincs
felfelé vezető út."*
Ahogyan C.G. Jung rámutatott, tudatunk négy funkciójából- amely
a négy elemnek felel meg - csak három tudatosulhat, a negyedik
azonban makacsul a tudattalanban marad. Az analitikus
pszichológiában szerzett tapasztalatai, valamint az ősi mítoszok és
mesék alapján kimutatta, hogy életünk első felében - teljesen
jogosan - személyiségünknek csak három oldalát bontakoztatjuk
ki. A negyedik elemet nem lehet a többivel egyidejüleg
kibontakoztatni, és először "fel kell áldozni". Ez az eladott
léleknek felel meg, amelyről a mesék is szólnak, amelyet később a
hősnek, ha felnőtt, vissza kell hoznia. Életünk első felében azonban
az a feladatunk, hogy ügyesen kamatoztassuk tudásunkat, és
kibontakoztassuk azt, ami bennünk szunnyad. Ez életünk aktív,
férfi jellegü szakasza, amelyben el kell hagynunk a védelmező
anyai ölet, önállóvá ke1l válnunk, és fel ke1l nőnünk. Életünk első
felében tudatára ke1l ébrednünk önmagunknak, és elég nagy én-
erőt kell kifejlesztenünk, hogy életünk második felében
megfelelően erős legyen egónk ahhoz, hogy szembesülni tudjon a
tudattalan mélységeivel és képeivel midőn az elveszett kincs - az
eladott lélek, a negyedik elem - után kutat, és ne nyelje őt el ez a
mélység.
Akkor azonban, mikor életünk fordulóponthoz ért, megváltozik ez
a feladat. Ott kezdődik a női út, ahol már nem a cselekvésről és
irányításról van szó, hanem arról az életmüvészetről, amit úgy
hívnak, hogy "hagyjuk megtörténni a dolgokat" - vagyis át kell
adnunk magunkat a vezetésnek. Ekkor már nem az a feladatunk,
hogy elhagyjuk az anyai ölet, hanem sokkal inkább az, hogy
elengedjük a férfiúi hatalmi szimbólumokat. Miután életünk első
felében egónknak meg kellett erősödnie, most megismeri saját
határait, s az alázatot. Itt már nem az a fontos, hogy a három, már
kibontakoztatott tudati funkciót tovább erősítsük. Most a negyedik
felé kell fordulnunk, amit eddig kénytelenek voltunk elhanyagolni.
Pszichológiailag nézve ez a nehezen megszerezhető értéknek felel
meg, amelyről a népmesék és mítoszok bölcsen mesélnek:

Élt egyszer egy király, akinek három fia volt. Amikor a király már
halálos beteg volt, arra kérte a fiait, hogy hozzák el neki az élet
füvét. Két idősebb fia azonnallóra pattant, és elindult. Ök voltak
apjuk büszkeségei, és a király biztos volt benne, hogy egyikük
elhozza a füvet. Amikor azonban a legkisebb fiú, a butácska akar
útra kelni, mindenki kinevette, és apja is visszatartotta. Ez a fiú
minden tekintetben - mindenekelőtt szellemileg - elmaradott volt:
igazi balfácán, akinek eddig még semmi sem sikerült.
Egy év eteltével visszatér a két idősebb fiú. Tarisznyájuk teli van
mindenféle gyógynövénnyel- csak az élet fü0ve hiányzik belőle.
Amikor a legkisebb fiú megtudja, hogy egyik növény sem tud
segíteni a beteg királyon, már semmi és senki sem tudja
visszatartani. Ö is szerencsét akar próbálni, és felugrik a lóra.
Mivel azonban nem tud lovagolni, leesik róla. És pontosan ott,
ahol földet ér, hirtelen megtalálja, amit keres: az élet füvének
csodás, kék virágát.
Így, és ehhez hasonló módon mondják el a mesék ősidők óta e
történetet. Mindig a legkisebb, a legügyetlenebb, a legbutább az,
aki végül minden akadály ellenére útnak indul, és mindig csak ő
az, aki - véletlenül - megtalálja a megoldást. Pontosan ez a
népmesék üzenete a világ minden részén: legnagyobb problémáink
megoldása mindig arról az oldalról érkezik, ahonnan legkevésbé
várjuk.
Marie-Luise von Franz, az ismert jungiánus, egy ilyen mesét
választott az ember négy tudati funkciója együttmüködésének
szemléltetéséhez. Az emberi tudatot egy olyan teremhez hasonlítja,
amelynek négy ajtaja van. Életünk során három ajtót - azaz három
tudati funkciót, vagy három elemet - megtanulunk úgy ellenőrizni,
hogy azon ne mehessen semmi se ki, se be, amit nem akarunk.
Ezeket ellenőrzésünk alatt tartjuk. A negyedik ajtó azonban
ellenőrizhetetlen. Ez a tudattalanba vezet. És emögött az ajtó
mögött bújnak meg az angyalok és az ördögök.
Ha ezt a képet átültetjük a mesék világába, akkor rájövünk, hogy a
hármasság, amelyet a király két idősebb fiával képez, a három
funkciónak - az ellenőrizhető ajtóknak - felel meg. A legkisebb fiú
azonban a tudattalanra nyíló ajtót szimbolizálja, amelyet/akit
kinevetnek és félreismemek, viszont a megoldás egyedül csak az ő
révén születik meg ( és nemcsak a mesékben).
Feltűnő, hogy a különböző források mindig egy ilyen négyes struk-
túrát említenek, amely annyiból is érdekes, hogy a négy erő közül
három mindig egységet képez - jó vagy rossz értelemben - a
negyedik azonban az ellenpont, a másik pólus:

- A zsidó-keresztény hagyományban három arkangyal

egyértelmüen meg van nevezve, és nagy tisztelet övezi: Mihály,
Gábriel és Ráfáel. A negyedik hely azonban nem egyértelmüen
tisztázott. Itt küIönböző angyalokat neveznek meg, amelyeknek
halálangyal hírük van. Általában azonban a kegyetlen, büntető
Urielt sorolják ide, aki az alvilágot felügyeli.
- Goethe Faustjában Mefisztó az, aki Mihállyal, Gábriellel és Ráfá-
ellel folytat párbeszédet az Atyával az égi prológusban.
- Az apokalipszis négy Iovasában a negyedik hozza el a halált.
- Dániel egy látomásában négy állatot látott felemelkedni: egy
oroszlánt, egy medvét és egy párducot. A negyedik állat azonban
nem volt megnevezve. Csak azt tudjuk róla, hogy szömyü,
félelmetes, tíz szarva van, és vasfogaival mindent felőröl.
- Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem* képezi a keresztény háromsá-
got. A negyedik hely a szó legigazibb értelmében az ördögé.
- Énok Isten négy arcát pillantotta meg. Ezek közül három
dicsőített, imádkozott és könyörgött, a negyedik azonban a sátán
ellen védett, és nem engedte meg neki, hogy az Úr orcája elé
lépjen, hogy panaszt emeljen a szárazf61d lakói ellen.
- A négy világkorszak hierarchiájában is van egy fontos jelzés.
Míg az arany, az ezüst és a bronz korszakok mindegyikét egy-egy
nemesfémről nevezték el, addig korunkat, az utolsó korszakot a
vasról, amely nem nemes, hanem durva.
- Az egyiptomi hagyomány szerint Nút, az ég istennője isteni
négyes ikreket szült: Íziszt, Ozíriszt, Neftiszt, és a gonosz Széthet.

Ebben a négyes csoportban az a legérdekesebb, hogy Széth itt egy

idegen ország istene, s ezzel a problémás részt az idegenekre
vetítették ki. Egy olyan ember számára, akinek kellemes,
makulátlan képe van magáról, valóban kínos lenne, ha hirtelen be
kellene vallania, hogy egyáltalán nem olyan nagyszerű, és számos
szégyenfoltja van. Így aztán azt a taktikát választja, hogy rejtegeti
és nem veszi tudomásul saját hibáit, másoknál azonban sokkal
élesebben a szemébe ötlik ugyanaz. Ilyen játszmát játszottak a
németek a hidegháború idején. Volt egy érinthetetlen vasfüggöny.
Erre pedig - természetesen mindkét oldal - kivetíthette mindazt,
amit magában nem vett észre. Minden galádságra csak a másik volt
képes. Ha mégis háborgások voltak valamelyik oldalon,
felszólították az illetőket: "Menj át oda!". A túloldaliak pedig
bezárták, vagy kiutasították a rendbontókat. A vasfúggöny
megszünése után azonban megváltozott a helyzet. Nem volt hová,
kire kivetíteni a sötét oldalt. A bünbak szerepe egyelőre a kül-
földieknek jutott. A külföldiekkel szembeni ellenségeskedés a régi
ellenségkép összeomlásával egyidejüleg jelent meg. Ez
valószínüleg az idegenekkel szembeni ősi félelemnek felel meg.
Ma már azonban eljutottunk egy olyan tudati szintre, amely lehető-
vé tenné, hogy felfogjuk, mit is csinálunk valójában, s amely
segíteni tudna abban, hogy megszüntessük ezt a kivetítést.

Vannak azonban fordított helyzetek is, ahol egy veszélyes hármas

áll szemben egy segítő, jó erővel.

- Az "Isteni színjátékban" Dante az alvilág bejáratánál egy hiúzzal,

egy oroszlánnal és egy t.őstény farkassal találkozik. Negyedikként
Vergiliusz jelenik meg, Dante lelki vezetője, aki átvezeti őt a sötét-
ség birodalmán.
- A négy kerub közül, amelyek az evangélistákat szimbolizálják, az
oroszlán, a sas és a bika állat alakú, a negyedik azonban emberi
formájú.
- Ugyanez vonatkozik Hórusz négy fiára, akik az egyiptomi halotti
kultuszban a kanopusz* edényeket őrizték. Az egyiknek pávián, a
másiknak sakál, a harmadiknak sólyom feje volt, a negyedik azon-
ban emberalakú volt.
~ Énok könyve az alvilágot négy terem formájában írja le, ahol a
halottak szellemei tartózkodnak a végső ítéletig. A termek közül
három sötét, a negyedik azonban világos, és ott található "a világos
vízforrás". Ez az igazak terme.

Ezek a képek jól mutatják, hogy a negyedik aspektusnak

különleges szerepe van, amely vagy félelmetes, vagy lenyügöző,
de sohasem közömbös. Ezért különösen oda kell figyelnünk
lényünk eme elhanyagolt, kinevetett oldalára, hiszen pontosan meg
kell értenünk miért szorul ez megváltásra, és miért volt eddig
elhanyagolt, félreismert, megvetett, kinevetett - ugyanakkor
azonban félelmetes is.
Nagyon jól fejezi ki mindezt az a mondat, amit a nagy
alkimistának, Mózes legendás próféta húgának, Máriának
tulajdonítanak: "Az egyből kettő lesz, a kettőből három, és a
harmadikból lesz az egy negyedikként." Ebben benne van az a
kijelentés, hogy a negyedik erő egységhez - azaz teljességhez -
vezet, és az is, hogy ez csak ilyen sorrendben megy. Jung is mindig
óvott attól, hogy túl korán szembesüljünk a negyedik oldallal, a
tudattalan tartalmaival. Ez az élet második felének témája. Az első
felében alaposan meg kell erősítenünk én tudatunkat, ez pedig az
első három tudati funkció megerősítése révén történik.
Mindennek tudatában abszurd az a nézet, hogy ha egy ember ho-
roszkópjában az egyik elemben nincsenek bolygók, aztjelentené,
hogy ebben az inkamációjában nincs dolga azzal az elemmel.
Eltekintve attól a korlátolt lehetőségtől, amely alapján a horoszkóp
elemeit kiértékelhetjük (lásd a 49. oldalon), ez az elmélet
ellentmondásos, legalábbis azok számára, akik életcéljuknak a
teljességet tekintik.
A neves asztrológus, Oskar Adler példáján keresztül még világo-
sabbá válik e nézet helytelensége. A négy színnyomás
technikájával szemléltette a négy elem összhatását. Minden első
rész-színnyomatban benne vannak ugyan a későbbi egész részei,
de csak az utolsó szín felvitele után kapja meg minden kevert szín
a maga igazi tónusát, és az egész nyomat csak ekkor lesz optimális
színű. Ahogyan minden egyes , nyomdai eljárás az egésznek csak
egy részét teszi láthatóvá, úgy az ember is először annak az
elemnek a szemüvegén keresztüllátja a világot, amelyiket
legiobban kibontakoztatta magában. Ha azonban az egészet kívánja
látni, akkor ki kell bontakoztatnia mind a négy elemet, s ezzel
tudata tnind a négy aspektusát.
A humorálpatológia, azaz a négy elemnek megfelelő testnedvek ta-
nának kiemelkedő képviselői mindig azt az álláspontot képviselték,
hogy az egészség a négy elem helyes keverékének eredménye.
Krotoni Alkamaion, pitagoreus orvos már i.e. 500-ban azt tanította,
hogy az egészséget az erők egyensúlya tartja fenn. Egyetlen erő
egyeduralma (ezt monarchiának nevezte) betegséget okoz. Ez a
gondolat közel áll az erők egyenlő arányú keverékének nézetéhez,
ha egy kiegyensúlyozott emberről beszélünk.
Az elemek egyenlő elosztásának gondolata abban a régi
felfogásban is kifejezésre jut, mely szerint az ember élete folyamán
négy fejlődési szakaszon megy keresztül, melyek megfelelnek a
négy elemnek és a négy temperamentumnak. A 72 éves Casanova
emlékirataiban ez áll: "Egymás után megéltem mind a négy
temperamentumot, a flegmatikust gyermekkoromban, a
szangvinikust fiatalkoromban, később a kolerikust, most pedig a
melankolikust, amely valószínűleg már velem marad."
Egy külső objektum felmérésében a bennünk lévő négy elem
mindegyike más és más aspektust vesz észre, és a bennünk
legerősebben működő elem dönti el, hogy melyik aspektust tartjuk
a Iegfontosabbnak. A következő példa azt szemlélteti, hogyan jön
létre az egész, a négy elem harmonikus együtlmüködése révén:
Tegyük fel, hogy egy embernek négy szemüvege van, és először
egy labdát néz meg. A föld-szemüvegen keresztül érzékien fogia
érzékelni, így mindenekelőtt a külső formáját minden részletével
együtt. Megállapítja, hogy a labda felszíne kerek, kemény, sima
vagy érdes, száraz és hüvös, merev vagy renyhe, és azt, hogy
milyen színü. A levegő-szemüvegen keresztül más, ismert
tárgyakkal hasonlítja össze a labdát, megállapítja az azonosságokat
és az eltéréseket, megpróbál nevet adni a tárgynak, s ezzel
megielöli jellegzetességét. A víz-szemüvegen keresztül a tárgy
szinte átlátható, bele lehet látni a belsejébe, és érezni lehet
mindazt, amit ezzel a tárggyal csinálni Iehet, érezni lehet a benne
rejlő lehetőségeket. A tüz-szemüveg olyan látásmódot ad, amellyel
az ember azóta rendelkezik, amióta beleharapott a tudás almájába:
meg tudja különböztetni a jót és a rosszat. Ez a szemlélő azonnal
meghozza a döntést, hogy a labda jó vagy rossz, hogy értékes
számára, vagy sem, és hogy akarja-e magának, vagy sem.
Ha a szemlélő arra a végkövetkeztetésre jut, hogy kell neki a labda,
akkor a tüz elem munkálkodott erősen benne. A víz-szemlélő már
látja, hogyan fog játszani a labdával, a föld aggódva néz
pénztárcája után, a levegő pedig azon gondolkodik, hogyan
alkudhatná le az árát.
Ha a szemlélő olyan kereskedő, aki el akarja adni a labdát, akkor a
benne lévő víz kiszimatolja a piaci lehetőségeket, a levegő
megtervezi a helyes eladási stratégiát, a föld megállapítja az árat, a
tüz pedig megadja a kellő lendületet és a meggyőző erőt a
kereskedelmi tárgyaláshoz. Mindez csak az elemek egészséges,
harmonikus együttmüködése esetén van így. A diszharmonikus
együtlmüködés esetében a tüz határtalanul akar irányítani, a levegő
elviselhetetlenül okoskodik, a f61dnek mindig csak ugyanazok a
gondolatokjárnak az eszében, a víz pedig lekési az utolsó adandó
alkalmat is.
A négy elem alkímiai és már hagyományokból ismert szimboliká-
jában is látható, hogy a hexagramm (a hatágú csillag) csak a felfelé
és a lefelé irányuló erők kapcsolatából jön létre, amely egyben az
ellentétek egyesítésének, és a harmonikus teljességnek a jele is.
Külön fejezetben fogjuk tárgyalni azt a kérdést, hogy tehetünk-e
valamit, s ha igen, mit, azért, hogy saját negyedik oldalunk
segítsen bennünket. Előzetesként csak annyit: bármennyire is
érthető a vágy, hogy a tudatunkba emeljük ezt a negyedik oldalt, -
hiábavaló. Gyengén fejlett oldalunk sokáig megmarad
tudattalanunkban, mint gyenge pontunk. C.G. Jung ezért javasolta
képletesen azt, hogy jobb, ha az ember meghajlik fejletlen oldala
előtt, más Iehetősége nem nagyon van. Ez világossá teszi azt, hogy
a negyedik elem integrációja csak egy erősen fejlett elem rovására
történhet. A meghajlás azt jelenti, hogy egónknak alázatosnak kell
lennie, s azt, hogy egy másik területen nem csilloghatunk
kedvünkre. Ebben különösen az a nehéz, hogy a negyedik elemnek
olyan aspektusai vannak, amelyektől eddig féltünk, 'amit
megvetettünk, vagy kigúnyoltunk, és amit sohasem tartottunk
fontosnak, vagy esetleg még Ie is értékeltünk.
Vegyük egy olyan ember példáját, aki tökélyre vitte magában a Ie-
vegö elemet, s ezzel a gondolkodás síkját. Kiválóan tud beszélni,
éles eszü, szellemesen tud társalogni, első osztályú analitikus és
tanácsadó, nagyszerüen tudja megoldani a problémákat és
rejtélyeket, és még kelIöen csavaros eszü is. Egy ilyen embemek
természetesen nem fog eszébe jutni, hogy belőle bármi is hiányzik,
és vannak olyan területei, ahol nem tud úgy sziporkázni, ahogy ő
azt megszokta, s ahol bizony lenne mit tanulnia. Ha ez az
egyoldalú kibontakozás érzelmi síkja rovására történt - ami nagyon
tipikus -, akkor ez azt jelenti, hogy a két szubjektív és érzelmi
elem, vagyis a tüz és a víz közül valamelyiket elhanyagolta. Az
első esetben e világ gonosztevőit a tüz eltorzult képében fogja
Iátni. Fundamentalistáknak, fanatikusoknak, hataloméhes,
kíméletlen zsamokoknak, akamokoknak, kiszámíthatatlan
forrófejüeknek, egomániás őrülteknek fogja őket látni, akik
képtelenek differenciáltan gondolkodni, ehelyett a saját
meggyöződésüket kiáltják ki abszolút igazságnak. Ha
emberünknek viszont a víz elemmel van probIémája, akkor
ellenségképét az érzelgősek, az álmodozók, a fantaszták alkotják,
akik vágyaikat összetévesztik az általa nagyra becsült és jól
kifejlesztett Iogikus-racionális gondolkodással. Hazugoknak és
szégyentelen gyáváknak nevezi őket, akik megbízhatatlanok és
árulók, intuitív tudásukat pedig olcsó találgatásként megveti.
Ez a szembeállítás rávilágít arra, hogy miféle "érzelmi mocsárral"
kell megbirkóznia "szegény" levegő emberünknek, ha az élet azt
jelzi neki, hogy le kell szállnia levegő elemének magaslataiból,
hogy megtalálhassa ebben a mocsárban, ami a boldogságához
hiányzik. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy kitaláljuk, milyen
okos, ravasz és agyafúrt ötletei támadnak, amivel egyszer és
mindenkorra bebizonyíthatja, hogy abban az alantas mocsárban
semmi sincsen, de különösen az ő számára, amit onnan ki kellene
kotomia. Meglehet, hogy másoknak a negyedik elemüket valahol
ott lent kell keresniük. Ök csak nyugodtan merüljenek le a
mocsárba. Aki azonban olyan agyafúrt, mint a mi levegő
emberünk, az teljesen biztos benne, hogy ez másokra igaz lehet, de
őrá, aki ilyen szintü intelligenciával rendelkezik - soha. Boldogan
megállapítja, hogy ,ezzel neki semmi dolga sincs, és nem fogja fel
tévedését, nem látja, hogy kétszeresen is az áldozat szerepébe esik:
ami a boldogságához hiányzik, azt nem tudja úgy felfogni, hogy
szerencsére ez hiányzik neki, hanem természetesen úgy fogja fel,
hogy ez hiányzik ahhoz, hogy boldog legyen. Ha az élet azonban
makacsul továbbra is tanítani akarja, akkor következik a második
önvédelmi kísérlete: ki akarja szárítani a rnocsarat! Vagyis
lecsapolja a vizet (az érzelmeket), s ami visszamarad belőle, azt
éles eszével a szokott módon analizálja! Ami azt jelenti, hogy
beszél róla - tehát felülről tekint rá - és úgy tesz, mintha át is élné,
nehogy Isten ments' le kelljen ereszkednie a "mocsárba". Ha
levegő emberünk egója mindig változó életkörülményei révén -
amelybe önvalója vezeti, hogy belegabalyodjon - egyre
alázatosabb lesz, akkor lehet, hogy egy napon nagyon óvatosan
ugyan, de belenyújtja lábujját a vízbe. Még ha első alkalommal
azonnal vissza is rántja, idővel megtanulhatja, hogy
beleereszkedhet a neki zavarosnak tűnő vízbe. Amikor a levegő
elkezdi fújni a nehéz, vizes felhőket, akkor veszít ugyan áttet-
szőségéből, de sokoldalúságot és változatosságot nyer általa.
Ez a példa mutatja, hogy hiába kísérletezünk azzal, hogy a negye-
dik elemet felemeljük, azaz tudatossá tegyük, mert az csökönyösen
lent marad. Ha az ember azonban meghajlik eddig megvetett és
semmibe vett oldalai előtt - vagyis lelki erőit már nem a fejlett
elemeire irányítja, s ezzel még le is mond kiválóságáról ezeken a
területeken, akkor e meghajlás eredményeképpen új emberré válik.
A fenti példa esetében emberünk beszéde már nem lesz tökéletes
és sziporkázó, tehát már nem egyértelmüen a tiszta levegőnek felel
meg, hanem felhők is lesznek benne. Ezzel előadásaiban
megpendülhet személyes oldala is, amit eddig nem mert
megmutatni. A hallgató nem azt fogja észrevenni, hogy az előadó
milyen okosan szövi mondanivalóját, hanem személyesen lesz
megérintve. Előadása ettől őszintébb lesz, mivel már nem tisztán
az esze terméke, és eredendő távolságtartása is alábbhagy. Levegő
tónusú magas, sokszor orrhangja idővel elmélyül, mivel hangját
belső hangulatai alakítják, s szélesebb hangvolument biztosítanak
számára. Beszédei már nem lesznek olyan éles logikájúak, az
intellektuális kéj alábbhagy, mivel a sziporkázást fel kellett
áldoznia. Legjobban fejlett eleme túlzását kell visszafognia, s ezzel
az energiával a , gyengén fejlett oldalát kell táplálnia. Ez nem
megy a megalázottság érzése nélkül, de csak így tud eljutni saját
középpontjába.
Marie-Louise von Franz a negyedik erő kezelését egy idomítható
lóhoz hasonlítja, és a következő történetet meséli el hozzá*: Apja
vett egyszer egy lovat, amely túl nagy volt neki - mivel apja
alacsony volt. A hadseregben szörnyünek tartották a lovát, mivel
nem lehetett megkorbácsolni, vagy megsarkantyúzni, mert azonnal
ledobta a lovast. Apja azonban beleszeretett ebbe a szép lóba,
megvette, és alkut kötött vele: "Nem foglak megkorbácsolni, ha
cserébe te meg nem dobsz le engem." Vagyis egyenjogúként
kezelte az állatot, amely a legjobb lova lett. Több versenyt is
megnyert vele, de amikor mások ráütöttek a lóra, ő nem bántotta.
Ha a korbácshoz nyúlt volna, akkor vége lett volna mindennek. A
ló azonban intelligens volt, és intenzív gyakorlás révén az apja
elérte, hogy az állat teljesítse kívánságait, s aztán többé-kevésbé
azt tette, amit gazdája akart.
Többet nem tehetünk. A negyedik elem mindig ösztönös lesz, mint
a ló. A lovas csak azt tudja elérni, hogy ne dobja le, azt azonban el
kell fogadnia, hogy a ló nem mindig azt teszi, amit ő akar, hanem
időnként külön útjai vannak. Ezért nemes és büszke ló ez, aki
lovasának sokkal több örömet szerez, mint meggyötört igásló.

* V.Ö. Marie-Louise von Franz-James Hillman : Zur Typologie

C.G. Jungs (C.G Jung tipológiájához) 32.0.

Az asztrológia és a Tarot, mint segítség önmagunk

besorolásához

Milyen szép is lenne, ha egy egyszerű formula, vagy egy

kiértékelhető 'pontrendszer segítségével kiolvashatnánk a
horoszkópból az elemek eloszlását -, de sajnos ez nem megy. Nem
azért, mintha a horoszkóp nem adna erről felvilágosítást, hanem
azért, mert mechanikusan nem lehet kiolvasni belőle. Az egészen
biztos, hogy azok az elemek, amelyekben a Nap, a Hold és az
Ascendens ál1nak, fontos szerepet játszanak. További biztos pont,
hogy ha egy elemben több bolygó is ál1, vagy éppen egy sem,
vagy ha egy elemnek hangsúlyos szerepe van. Egy intuitív
asztrológus sokszor ki tudja olvasni a horoszkópból az elemek
legvalószínűbb súlyozását. Ez azonban sem mechanikus, sem
formális eljárás. Aki nem ért az asztrológiához, annak meg kel1
elégednie ennyivel. A többiek számára azonban a lehetetlen
magyarázata így szól:
A legelterjedtebb pontrendszerek az elemek kiszámolásánál csak a
bolygókat értékelik a jegyekben, az Ascendenst, és néha az MC-t,
de nem veszik tigyelembe a házakat. Még ha nem is tudunk
megegyezni abban, hogy van-e a házaknak "elemi" jellegük, az
vitathatatlan, hogy egy, a 12. házban ál1ó bolygó a hétköznapi
életben, vagyis legtöbbször kevésbé ál1 rendelkezésünkre, mint pl.
az 1. házban álló.
Továbbá a legtöbb rendszer minden bolygót azonos pontszámmal
értékel ki, függetlenül attól, hogy az melyik jegyben áll. Így pl. a
Mars a Kosban mondjuk öt tűz pontot kap, és a Mars a Mérlegben
ugyanígy öt levegő pontot. A klasszikus asztrológia egy kicsiszolt
és meggyőző értékelési rendszert hagyott ránk a bolygók jegybeni
helyzetére vonatkozóan. Így a Mars a Kosban erős, "otthon van",
ezzel szemben a Mérlegben "exilben van", vagyis gyenge. Ennek a
fordítottja igaz a V énuszra, amely kiváló helyen van a Mérlegben,
a Kosban azonban nem jól érzi magát. E rendszerek lineáris, azaz
súlyozatlan értékelési módjai teljesen gyanússá válnak a
Szatumusz esetében. Egy jó fényszögekkel bíró Bak Szatumusz
minden bizonnyal sok föld pontot kap, de miért kap ugyanennyi
tűz pontot egy rossz fényszögű Oroszlán Szatumusz? Az ilyen
Szatumusz az élet nagy részében akadály lesz, ezért inkább mínusz
tűz pontokat kellene adni neki. Ez a módszer mindenekelőtt a lassú
mozgású bolygók esetében nem meggyőző, amelyek elemi hova-
tartozása egyébként is kérdéses. Amikor a Plútó közel 20 évig
tartózkodik az Oroszlánban, akkor több mint kétséges, hogy ebből
a ténybőllevonhatunk-e bármilyen személyes következtetést.
Bizonyos, hogy az 'adott pozícióra itt is vannak érvek.
Vitathatatlan azonban, hogy egy PlútólNap együttállásnak, vagy
egy más erős fényszögnek különösen erős személyes vonatkozása
van. Az elterjedt pontrendszerek érdekes módon azonban
egyáltalán nem veszik tigyelembe ezt a tényt.
Vagy vegyünk példának egy NeptunuszINap együttállást a Mérleg-
ben. Ha gondolkodás nélkül összeadjuk a bolygók "pont értékeit",
és mindezt a levegő elemhez írjuk, az nem sok asztrológiai
érzékenységről tanúskodik. Az az ember, akinek ilyen állása van, a
Neptunusz révén annyira Halak jellegű, hogy jól meg kell nézni,
amíg felfedezzük benne a Mérleget.
Mindenekelőtt az állatöv utolsó három jegyének uralkodó bolygói
azok, amelyek erős fényszögeik, vagy az elemek felosztásában
elért markáns pozíciójuk révén jelentősek, és a gyenge vagy
egyáltalán nem jelö)t elemekkel szemben ellensúlyt tudnak
képezni. Ebben az összeftiggésben a Jupiter a tűz elemet, a
Szatumusz a földet, az Uránusz a levegőt, a Neptunusz pedig a víz
elemet erősíti meg. Ha a horoszkópban nincsen bolygó pl. a fdld
elemben, akkor a Szatumusz állása különösen fontos lesz, mivel
állásától ftiggően többé-kevésbé ki tudja pótolni ezt a hiányt.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az ismert kiszámítási
módoknak ugyan jó mechanikus formulájuk van, az eredmény
azonban nem tükrözi a horoszkóp sokszínűségét. Egy
számítógépes horoszkóp elemzéshez hasonlóan, amely csak a
betáplált szövegeket nyomtatja ki - és amikben lehet egy-két
érdekes megállapítás -, a pontrendszer sem tud hű képet adni az
elemek eloszlásáról. Általában erre nem sokat adnak, amíg egy
asztrológus értő szeme fel nem fedezi az eltérést, és nem módosítja
a kiértékelést. Ő is számításba veszi a legfontosabb
konstellációkat, a Nap, az Ascendens és a Hold állását, fényszö-
geit, és az Ascendens uralkodó bolygóit, a bolygó
csoportosulásokat, és azt, ha egy elemben nem áll semmi,
És a Tarot? Szerintem ez a kártya kiválóan alkalmas egy helyzet
pillanatnyi állásának, és jövöbeni kilátásainak felmérésére, Ha
azonban egy személyiséget akarok megismemi, akkor ehhezjobb
eszköznek tartom a horoszkópot Bár tapasztalatból tudom, hogy ha
valamilyen oknál fogva nem lehet megrajzolni a horoszkópot,
akkor a kártyák is nagyon jól Ieír, ják az ember személyiségét,
mégis úgy érzem, hogy ez inkább egy pilIanatfelvételt mutat, az
aktuális helyzetet, szemben a horoszkóppal, amely a kiindulási
helyzetet tükrözi. Ezért a Tarot-t inkább jós eszköznek tekintem,
amely megmutatja mi hiányzik belölünk, mindenekelött azonban
útmutatóul szolgál a változások nehéz idöszakaiban.
Ha a Tarot-t akarja használni, hogy megismerje elemeinek eloszlá-
sát, akkor próbálja meg az udvari kártyákkal. Keresse ki a 16
udvari kártyát a 78 Iapból. Ezek a király, a királynö, a Iovag és az
apród kártyák. Aleister Crowley Thoth- Tarot kártyájában a Iovag,
a királynö, a herceg és a hercegnö.
Az udvari kártyák összehasonlítása
A.E. Waite és A. Crowley és F. Erettségi fok, vagy
P.C.Smith Harris fejlettségi szint
Rider Tarot-ja Thoth- Tarot-ja
Király Lovag Legfelső
Királynő Királynő Második
Lovag Herceg Harmadik
apród hercegnő legalsó

Keverje meg a kártyákat, terítse ki őket képpel lefelé, és bal kézzel

húzzon négy kártyát Fordítsa meg ezeket a lapokat A kártyáknak a
különbözö értelmezések eltérő jelentöséget adnak. Ha ez zavamá,
akkor gondoljon álmaira, amelyek ugyanígy a tudattalan üzeneteit
hordozzák: vannak jelentős álmok, melyek döntő hatással vannak
egy egész életszakaszra, és vannak kevésbé fontos, kisebb álmok
is. Ha ezzel a kirakási módszerrel minden Tarot színből húzott
egyet, akkor abból indulhat ki, hogy ez egy olyan közlés, ami
elemeijelenlegi eloszlását mutatja. Ehhez tegye a négy kártyát
olyan sorrendben egymás alá, ahogyan a táblázat mutatja, és
azonosítsa be a Tarot színeit az elemekkel.

Botok = tüz
Kardok = levegő
Érmék (korongok) = föld
Kelyhek = víz

Ha a négy kihúzott kártya közül kettő, vagy még több egy Tarot
színhez tartozik, akkor ennek bár van jelentősége, általában
mégsem alapvető. Ebben az esetben is érdemes megnézni milyen
erősen vagy miIyen gyengén bontakoztattuk ki magunkban ezt az
elemet, tehát hány király vagy királynő bukkan fel, és mennyi
lovag és apród. Természetesen azt is érdemes megvizsgálni, hogy
egy elem miért fordult elő többször, vagy éppen egyszer sem.
A Tarot kártyák valódi ereje útmutató minőségekben rejlik (lásd a
183. oldalt).

53

Kérdőív az önfelméréshez

Arra az esetre, ha a kártyák és/vagy horoszkópja tanulmányozása

elle1lére még mindig nem biztos abban, hogy a négy elem hogyan
oszlik meg Önben, azt ajánljuk, hogy töltse ki az alábbi kérdőívet,
mielőtt tovább olvassa a könyvet. Ez nemcsak azt fogja
megmutatni, hogy meIyik elemet bontakoztatta ki már magában,
hanem azt is, hogy melyik hiányzik. Ez az információ azért is
fontos, mivelleggyakrabban ebből erednek hibáink és gyenge
pontjaink. Ennek tudatában jobban meg tudja érteni az egész
könyvet, így több öröme is lesz az olvasásban.

Útmutató:

A következő oldalakon egy összeállítást talál különböző

beállítottságokról, tapasztalatokról és érzetekről.
Gondolkozzon el azon, hogy melyik kijelentés illik Önre
leginkább, melyik a "legtipikusabb" az Ön esetében. Ne az
döntsön, hogy melyiket szeretné jellemzőnek tartani magára,
hanem az, ami valójában tipikus. A pontozásban különböző
Iehetőségei vannak:

a) A legtalálóbb kijelentés 1 pontot ér

b) A különösen tipikus kijelentés 2 pontot ér
c) Ha két kijelentés is tipikus, akkor mindkettő 1-1 pontot ér.

Fontos: Minden kérdés sorozatnál (összesen 20) mindig Iegalább

1 pontot, de maximum 2 póntot adjon!

A négy elem ismertetése

A tűz elem

A tűz természetes tulajdonsága, hogy lángra kap, világít,

nyugtalanul lobog, gyorsan és állandóan felfelé mozog, sistereg,
serceg, fényt és meleget ad. A tűz ezért az igen eleven embert
jellemzi, akit belső hője állandó mozgásban tart. Tüze
kibontakozásra és az élet megélésére ösztönzi, egyúttal azonban
olyan hajtóerő is, amely felfelé törekszik. Ez megfelel a hatalomra
való törekvésnek, és annak az erőnek, ami a tűz embert olyan
pozícióba emeli, ahol mások láthatják és megcsodálhatják. Az
elemek közül a tűz az egyetlen, amelyet csak az ember tud kezelni.
Ennek az volt az előfeltétele, hogy megtanulta őrizni és táplálni ezt
a veszélyes elemet. Azt is megtanulta, hogyan kell kis lángon tarta-
nia, ha éppen nincs rá szüksége, és hogyan lehet szikrából hatalmas
lángokat gyújtani, ha a vihar kioltotta a tüzet. Így a tűz azoknak a
tulajdonságoknak a jelképe, amelyek egyedül csak az embemek
vannak fenntartva, s amelyek kiemelik az őt körülvevő
tennészetből. Ide tartozik az akaraterő, amely különbözik az
ösztönök hajtóerejétől, és ide tartozik az eszmék megvalósítására
való törekvés és az erkölcsi ítélőképesség. Mindhárom területre
érvényes az, amit korábban mondtunk: a tüzet nem szabad kioltani,
de azt sem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon, és mindent porig
égessen. Az akarat, hogy elérjünk egy eszményt, csak akkor
hatékony, ha - legalább takaréklángon - állandóan működik. Ha
azonban kicsúszik az irányításunk alól, és felerősödik, akkor az
akaratból önkény lesz, majd kíméletlenség és (vallási) fanatizmus
révén pusztító tüzvésszé alakul át. Ugyanez vonatkozik a bennünk
élő erkölcsi törvényekre is. Ha a tűz nem ég állandóan, hanem csak
szalmalángként fel-fellobban, utána pedig kialszik, akkor ez az ál-
szentségnek felel meg, amely az erkölcsöt időnként hatályon kívül
helyezi, hogy a következő pillanatban annál fanatikusabban, kivont
karddal vesse be magát az állítólagos hitetlenek és más "tévelygők"
ellen. Az ember már az ősidőkben felismerte a tüzben a nemzőerő
ősképét, a lángot szülő szikrát. Egy zivatar látványos színjátékát
így magyarázta: nagy, nehéz felhők tolulnak a Nap elé, és addig
súrlódnak egymással, amíg el nem kezd villámlani és dörögni.
Hatalmas mennydörgések közepette szabadul meg a feszültségtől a
Nap. Villámai rángatózva törnek át a felhőkön, és megindul az eső,
amely felfrissíti és 'életre kelti a kiszáradt fóldet. A fóldön úgy
gyújtottak tüzet, hogy egy fadarabot bedugtak egy famélyedésbe,
és addig dörzsölték, amíg a súrlódási hőtől meggyulladt a tapló, és
fellobbant a láng. Mindkét képből olyan nyilvánvaló a szexuális
analógia, hogy nem kell több magyarázat arra, miért tartották a
tüzet ősi férfiúi, nemző, impulzív erőnek, amely egyben veszélyes
is, hiszen mindent megsemmisítő ereje van. Ezek a képek azt
mutatják, hogy a tűz ember impulzív, és hogy ezek az impulzusok
belőle indulnak ki. Szereti a súrlódásokat, mert ezek hozzák igazán
tűzbe. Ö az a hajtóerő, amely mindig türelmetlenül tör előre, ő az,
aki beindítja a fejlődést. Ebben rejlik az ő erőssége, nem a befeje-
zésben. Így sokszor csak belekezd a dolgokba, időnként csak a
szándékig jut el, és mások, akik learatják a termést, gyakran
hálásak is neki ezért. Azt, hogy a nemzés vágya a tüzből
származik, az alkimisták is a tüz és a vér szoros kapcsolatában
látták, ahol a vér olyan vörös, mint a tüz, és a pillanat alatt
fellobbanó vágy forrón áramlik szét ereinkben. Ezért mondjuk a
forrófejüeknek és a hirtelen természetüeknek, hogy "csigavér!".
Ezért tartják csak az égi tüzet teljesen tisztának, és a szent tüzet
nem lehetett tisztátalan dörzsfával meggyújtani, hanem egy
homorú tükörrel, a Nap tiszta fényéből. A tüz női őrzőinek
tisztának kellett lenniük, ami azt jelentette, hogy szüznek; ilyenek
voltak Rómában a Veszta szüzek, a régi Peruban pedig a Nap
lányok. A tüz tisztító ereje, amely bizonyosan kapcsolatban van a
régi alkímiával és a fémolvasztással, megtalálható a tisztítótüz
képében is, ahol a lelkek addig "főnek", amíg ki nem tisztulnak, de
jelen volt már az ókori misztériumok tűzfutásában is.
Az emberre alkalmazva ezt a képet: azt jelenti, hogy az akaraterő,
az erkölcsi törvények, az eszményekre való törekvés és az isteni
tűz ereje az emberben van, s ezek mindaddig "égetik", amíg
megszabadul alantas ösztöneitől, és a magasabb régiókba
emelkedik. Így a tűz ember legtisztább formája a nemes lelkű
ember. Ez sajnos azonban egy torz kép, az öntetszelgés, a
büszkeség és az arrogancia keverékének leggyakoribb
megnyilvánulási formája. Olykor nem könnyű megkülönböztetni a
tisztító tüzet a pokol emésztő tüzétől.
A tűz meg akar gyulladni, és lángra akar lobbanni, de másokat is
magával akar ragadni, hogy a lángok még nagyobbak legyenek. Ez
jól kifejezi azt a lelkesedést, amely a tűz emberre igenjellemző, de
ugyanígy jelzi fejlett motiválhatóságát is. A lelkesedés
(Enthusiasmus) szóban benne rejlik a görög Theos szó, ami Istent
jelent, így az egész szó azt jelenti, hogy Isten átáramlik rajta.
Pontosan ez az az érzés, amely lángra lobbantja a tűz embert, s
amely magával ragadja kömyezetét is. Az a karizma, hogy össze
van kötve egy hatalmas erővel, feltűnően sok tűz embert emel
gazdasági, vagy politikai vezető szerepbe. Ott tudják leginkább
kibontakoztatni tehetségüket. Képesek önmagukat is fellelkesíteni,
s magukkal ragadják a többieket. A tűz emberek nagy vállal-
kozásokba fognak, mivel van elég bátorságuk a kockáztatáshoz.
Természetükből adódóan mindenki megbízik bennük, és társaikat
is nagyon jól tudják motiválni. Remekül tudnak nagy volumenű
dolgokat szervezni. Ha a tűz emberre a méltóság és a
felelősségtudat lesz jellemző, és nem az arrogancia s az
önkényeskedés, akkor valóban nagyszerű példaképekké válhatnak.
Ebből a lelkesedésből származik a tűz ember bizakodó, optimista
beállítottsága is. Zátonyra futott, vagy kilátástalannak tűnő
dolgoknak is új lendületet tud adni. Képes felfedezni a rosszban is
a jót, a legnehezebb pillanatokban bátorságot és reményt tud önteni
másokba. Mivel a tűz ember meggyőződése igen erős, és ezt
nagyon határozottan is tudja képviselni, szikrái gyorsan lángra
lobbantanak másokat, és hasonló bizalmat és lelkesedést
ébresztenek bennük is. Mivel a tűznél mindig fennáll a túlzás
veszélye, nézzük meg a túlfűtött állapotot is:

Ezt olyan ember testesíti meg, aki csak szuperlativuszokban*

beszél, akinek semmilyen szó nem elég, hogy kifejezze magát, így
előszeretettel használja a "szuper-, mega-, csúcs, abszolút, totál"
stb. szavakat. A tüz ember Iegnagyobb gyengéje, hogy nehezen
tudja megkérdőjelezni önmagát. A fénylő, világító tüzből nézve
csak másoknak van ámyékuk. Miért keresne hát hibát magában?
Nagyon tipikus annak a tüz embemek az esete, aki tolatás közben
autójával nekimegy egy másik, szabályosan parkolónak. Ahelyett,
hogy bocsánatot kéme az autó vezetőjétől, rátámad: "Miért állt
ide?"
Mindenkinek ismerős a kép, hogy a tüz olyan középpont, amely
maga köré vonzza az embereket. Ezért nem meglepő, hogy a tüz
ember szívesen, és sokszor magától értetődően elfoglalja ezt a
helyet. Ez az ő , erőssége és feladata, de egyedül fejlettségi szintje
dönti el, hogy egy másokkal jót tévő középpont lesz, vagy a
bosszúságok gócpontja.
A Napból ránk áradó tűz életfontosságú. A tüz e legfejlettebb
formája nélkül, amely korlátlanul árad, és mindent átjár meleg
fényével, - elvesznénk. Ez a tüzjelképezi az élet napos oldalát, a
ragyogást, a fényességet, az élet szeretetét, a bátorságot, az
életörömöt, és saját életünk fényét is. Amíg ég bennünk ez a láng,
addig elevenek vagyunk, és csak a halál oltja ki e tüzet. Az az
ember, aki a tüz legtisztább formáját testesíti meg, áldás azokra,
akik melegéből részesülnek. Az ilyen ember nagyvonalú,
nagylelkü, határtalanul áradó ereje van, mely nem kér többet, csak
azt, hogy saját nagyvonalúságát láthassa. Ilyen kisugárzása lehetett
az indiai gurunak, Sri Aurobindonak, akit kortársai valóban
nagyszerű embemek írtak le, és horoszkópjában sok tüzjegy
található.
De nem minden nyári napsugámak van ilyen jótékony hatása az
életre. Az izzóan sütő Nap mindent elpusztít és sivataggá tesz. Ez a
kép annak az embemek felel meg, aki gondolkodás nélkül kinevezi
magát minden dolog középpontjává, és megsemmisít maga körül
minden más életet. Ő az a főnök, aki csak a szolgalelküeket türi
meg maga körül, és aki odáig merészkedik, hogy nem hajlandó
csodálni őt, vagy hovatovább megkérdőjelezi tökéletességét, azt
azonnal megsemmisíti. Ő az a színpadi színész, aki olyan
nagyszerüen és magával ragadóanjátszik, hogy lesöpri a porondról
az összes többi szÍnészt, a nézők pedig azt hiszik, hogy a darabot
egy szereplőre és több statisztára írták. Ez valójában egy
megkérdőjelezhető monarchia, amelyben élve XIV. Lajos, a
Napkirály azt mondta: "Az állam én vagyok!"
A következő epizód megmutatja, hogy az ilyen ember milyen ter-
mészetességgel tudja középponttá tenni magát: egy tűz ember
megkér egy f61d embert, hogy adjon neki kölcsön néhány könyvet
a mitológiáról. A f61d embemek - elemének megfelelően - sok
ilyen könyve van, és a legközelebbi alkalomra széles választékot
hoz a tűz embemek, amit az tiszta szÍvéből megköszön. A
következő látogatás során ez eszébe jut a tűz embemek. Ebben a
helyzetben a legtöbben azt mondanák: "Még nálam vannak a
könyveid, de legközelebb visszahozom", de a tűz ember
lehengerlően kijelenti: "Még mindig nem vitted el tőlem a
könyveidet!"
A tűz tud követelőző és gátlástalanul bekebelező is lenni. Érdekes
módon ilyesmi történt a "temperamentum" szóval is, amely a latin
temperare (= elvegyÍt) szóból származik. Ez eredetileg a négy
elemet jelentette, amely minden emberben a rá jellemző módon
elegyedik egyinással. A kiegyensúlyozottság a kÍvánatos állapot,
amely az elemek megfelelő eloszlását jelenti, Így a legjobb
temperamentumot. A tűz nagyon gyorsan kisajátította magának ezt
a fogalmat, Így a szó eredeti jelentésével ellentétben ma a
temperamentumos (értsd: tüzes) embertjellemzi, és egyszerűen
kiszorítja a többi elemet. A temperamentum minőségét azonban
szerencsére nem lehet mennyiséggel kifejezni. A helyes arány
mindig egy minőségi jelzés. A megfelelő mérték és keveredés
minden elemnél fontos, de egyiknél sem annyira, mint a tűznél. A
tűz ereje csak akkor ad jóságot, fényt, meleget és jó érzést az
embemek, ha őrzi és mértékkel használja. Ha azonban korlátlanul
bontakoztatja ki magában, akkor előbb vagy utóbb minden a
lángok martaléka lesz. Schiller fejezte ki ezt legjobban a "Harang
dala" c. versében:

"A tűz diadalmas égi erő,

Az ember mégis megzabolázta,
Munkára fogott melegét leigázta.
Dologra terelve hasznos a hő,
Ám elszabadulva lerázza láncát,
Porszem az ember, mit se tehet,
Ropja szilaj, gyönyörteli táncát,
Harsány kacagása az égre nevet.
Erőtlen az ember, győz az elem,
Hiába sietne fékezni a vészt,
Nincs akadály, nincs kegyelem,
Ami sorra kerül, mindent elemészt.
Nem tisztelik azt a szabad elemek,
Mit gőgös eszével az elme teremt."

A tűz mohó és sóvár is, mindent megragad, amit csak elér, és

lángolva azonnal felemészti, tekintet nélkül arra, hogy utána lesz-e
még üzemanyaga. Ez a kép azt az embert tükrözi, aki gondolkodás
és másokra való tekintet nélkül helyezi magát a középpontba, aki
nagyszerünek , mutatja magát, s mások rovására addig marad
ebben a helyzetben, amíg felemészti összes tartalékukat. Akkor
kialszik a tüz, hogy egy másik helyen újra fellobbanjon.
A tűz és a levegő könnyü elemek, amelyek szeretik a
fiiggetlenséget. A széllel ellentétben azonban - amely köztudottan
arra jár, amerre ő akar - a láng, bármennyire is törekszik felfelé,
mindig helyhez kötött marad. A tűz "égve" találkozik azokkal a
dolgokkal, amelyekhez ragaszkodik, üzemanyaga a föld elem, ez
élteti őt. Ez azt jelenti, hogy egy tűz természetü emberrel való
találkozás mindig intenzív. A tűz ember teljes valójával a jelenben,
az adott pillanatban él, és ott tudja kibontakoztatni Iegnagyobb
szenvedélyét is. A parázs azonban csak ott marad meg, ahol meg-
felelően kezelik a tüzet; a szalmalángnál gyorsan elillan a tűz
varázsa. A lelke mélyén minden igazi tűz ember agglegény, aki
állandóan abban a feszültségben él, hogy kötődik ahhoz, amitlakit
felemészt, ugyanakkor el is akar távolodni tőle. A szabadság neki
szent, mindenekelőtt az akarat szabadsága. Ha az élet már eléggé
átégette, akkor hálás Iesz azért az erőért, amelyből él, és cserébe
fényt, s meleget ajándékoz neki. Akkor fogja megérteni, mit jelent
szabad akaratból kötődni, puha, meleg cicaként dorombolni élete
társának, s körül udvarolni őt, ailélkül, hogy bÜszke fiiggetlensége
csorbát szenvedne. Ha viszont korlátokat nem türő forrófejü
marad, akkor mindent fel fog emészteni, amihez csak ér, pusztítva
vonul végig minden tájon, és leégett, kietlen pusztaságot hagy
maga után; képtelen lesz tekintettel lenni másokra.
Ez a 'kép nemcsak az emberi kapcsolatokra vonatkozik, hanem a
tűz ember számára oly elviselhetetlen fdldhözkötötlségre is.
Szeretne szabad lenni, olimposzi magasságokba emelkedni, örökké
tiszta, jó és szép lenni, ahelyetl, hogy ideragadna a fdldhöz. Ezért
nagyon hamar kikiálthatja magát megvilágosodottnak, aki fehér
ruhában járva már évek óta mindenfelé holisztikus központokat
hoz létre, és ez az álszent ember hatalmas árnyékát azokra a
szegény meg nem világosodotlakra veti, akik ezt természetesen
soha nem fogják elémi. Tökéletes szimbiózis: a tanítványok
táplálják mesterüket, ő pedig világít nekik.
A tűz ember természetesen minden tekintetben forró típus. Testhő-
mérséklete hajlamos a hőhullámokra, de lelkileg is lázas lesz vágya
tárgyaiért. És természetesen nem tud hideg fejjel gondolkodni,
csak , forróval, aki spontán adja tudtul véleményét, de küJönösen
rosszkedvét, és előszeretetlel gyalogol bele mások lelki világába.
Azt a társadalmat, amely olyan nagyra becsüJi a józan észt és az
önfegyelmet, mint a miénk, nem a tűz embemek találták ki. Ezen a
területen tehát gyakran vannak gondjai, mivel ő egyáltalán nem
úgy gondolja a dolgokat, ahogyan a többiek.
A klasszikus temperamentumtan ehhez az elemhez a kolerikus
típust rendeli, amelyről köztudotl, hogy robbanékony, apróságok
miatl is hatalmas jelenetet rendez, ami komikusan is hathat, ha nem
érinti meg az embert - s a tűz ember mindezek után hamar
lecsillapodik. Aki mindezt kezelni tudja, és elnézi neki a
kitöréseket, az még értékeli is, hogy ezzel el van intézve a dolog,
mivel a tűz ember nem haragtartó. De hát ki tudja azt könnyedén
elviselni, hogy egy forrófejű semmiségekért is üvöltözik vele?
A tűz ember azért is forró típus, mert izzó szívű. Ha egyszer lángra
lobban, akkor semmi sem fékezheti le. Egyetlen elem sem olyan
fogékony az érzelmi ingerekre, mint ő. Azonnal reagálnia kell a
belső impulzusokra. Ezt legszívesebben meg is teszi, méghozzá
úgy, hogy megpróbál tetszeni vágya tárgyának, s megpróbálja
meghódítani, vagy, ha ez nem megy, akkor valahol máshol - pl.
sportban - tombolja ki magát. Mivel szenvedélyesen reagál a
benyomásokra, amiket azonban nem ragad meg, így nem esik
nehezére vágya tárgyait cserélgetni. Tegyük fel, hogy egy forrófejű
tűz ember belép egy kávéházba, ahol két nő ül egy asztalnál, és
beszélgetnek. Mivel egyiküket vonzónak találja, vagy közvetlenül
felé fordul, vagy a mellette Iévő asztalhoz ÜI Ie, hogy rövidesen
megszólíthassa. Ha elutasításban részesülne, gond nélkül, azonnal
próbálkozna a másik nőnél, vagy megfordulva a szomszéd
asztalnál ülőnél.
Ezt a forróvérü életstílust kollektíve a szenvedélyes, féltékeny déli
népekre vetítjük ki, akikről úgy tartjuk, hogy nagyon könnyen
előfordulhat náluk ai alábbi párbeszéd:
Fenyegetően sziszegve: "Hogy képzeled, hogy csak úgy megszólí-
tod a húgomat?"
Védekezően: "De én nem is akartam megszólítani!"
Szúrós tekintettel: "Na, mondd csak meg, mi bajod a húgommal?
Csillapítva: "Nekem semmi bajom vele. Kedvelem a húgodat."
Győzelemittasan kiabálva: "Na, tudtam én, hogy fel akarod
csinálni a húgomat!" és - miközben előrántja tőrét - így szól a
többiekhez: "Fogjatok le, mert azonnal megölöm!!!"
Vagyis, ezt az alkalmat azonnal meg kell ragadni, hogy
eliszkolhassunk a helyszínről !
A tűz ember erősségei: nagy önbizalma, életöröme, lendülete,
amely másokat is magával ragad és az élet szeretete. Túlzásai
között találjuk az olyan kellemetlen kinövéseket, mint a gátlástalan
egoizmus, a hencegés, a basáskodás, és amiben felülmúlhatatlan:
az arrogancia. Az asztrológia a Kos, az üroszlán és a Nyilas jegyét
rendeli ehhez az elemhez. Az öntörvényüséget, a rámenősséget és
a gátlástalanságot Butch Cassidy, a hírhedt vadnyugati gengszter
testesíti meg, akinek horoszkópjában sok bolygó található a tüzes
Kos és Nyilas jegyekben. Sok politikus és menedzser horoszkópja
mutatja a vezetői hajlamot és törekvést a politika és a gazdaság
területén is. Természetesen náluk is felmerül a rossz
emlékezőtehetség, az öntetszelgés, a kritika elutasítása, és az
önkritika ismeretlensége, mint pl. Kurt Waldheim esetében, akinek
horoszkópjában az üroszlán és a Nyilas jegye nagy hangsúlyt kap.
Ha ártatlan is abban, amivel vádolják, tisztában kelllennie azzal,
hogy legjobb esetben is csak olyan szolgálatot nyújthat
országának, amiben nincs köszönet. A tüz legnagyobb problémáját,
az önkényeskedést és a hatalmi vágyat a római Néró császár
szélsőséges példája illusztrálja, akinek horoszkópja
valószínűsíthetően csak tűz elemekből állt. Vele szemben viszont a
karizmatikus pozitív példát Willy Brandt mutatja, akinek horosz-
kópjában erősen kihangsúlyozott mindhárom tűz jegy.

A víz elem

A víz természetes tulajdonsága, hogy szeret a magasbólleömleni,

és a legmélyebb ponton összegyűlni. A Nap (tűz) segítségével
emelkedik fel a levegőbe, majd felhők formájában úszik a f61d
felett, hogy égi magasságokból áradjon ismét alá a hegycsúcsokról
a völgyekbe, majd pedig a tengerbe. Addig sem marad tétlen, amíg
ebben a nagy gyűjtő, medencében vár a következő körforgásra.
Egy láthatatlan kéz mindig mozgásban tartja, dagályban a sziklákat
nyaldossa, apályban visszahúzódik, mélyében pedig óriási
áramlatok mozognak.
Nem is lehetne jobban leími az emberi lelket, és annak átéléseit. A
víz ember úgy hullámzik fel és le, mintha egy láthatatlan kéz
irányítaná. A legmélyebb pontról az élet tüzének melege emeli fel
ezt az elemet a megismerés légies magasságaiba, ami átitatja
életünket. Ezt legszebben Goethe "A szellemek dala a vizek felett"
c. költeménye fejezi ki:

Az emberi lélek tükre a víz:

mennyből jön alá, mennyekbe megy f61, s lekényszerül megint a
f6ldre, örök utas.

Ha bérc magasából meredeken

siklik a tiszta sugár, fellegpuhán
porzik alá
a sima kőre,
s mint szívesen fogadott jövevény fátyolteregetve csobog lefelé
De ha szirt mered zuhanása elé, haragos zubogással ugrálva
fokonkint habzik le a mélybe.

A sík mederben halkan fut a völgyi réten át s a sima tóban a

csillagos ég gyönyörködik.

Szél a hullám
jó szeretője,
szél kavar a mélyből habzó hegyeket.

Emberi lélek, képmásod a hullám! Emberi sors, képmásod a szél!

(Szabó Lőrinc forditása)

Ahogyan a tenger felszíne sem sima soha, úgy a víz elem is

ezerarcúan mutatkozik meg az emberben, ő az az átváltozó
müvész, aki minden nap másképpen jelenik meg. Ez a tulajdonság
mutatkozik meg a gazdag fantáziájú emberekben, akiknek képei a
tudattalan gazdag világából tömek ~lő. Ez az a víz felett felszálló
pára, amely a lélek mélyéből felemelkedik a víz ember tudatába,
hogy ott intuíció, megérzések, költemények vagy regények, tervek
és ötletek formájában megnyilvánuljon.
Így ez a müvészek eleme, akik lényük legbelső részéből merítenek,
és a lélek hangulatait számtalan költeményben, zenében,
festményben kifejezik. Ez a nagyfokú érzékenység, melyhez a víz
tévedhetetlen mélybehatolása társul, olyan müvészt hoz létre, aki
lelkének útját olyan döbbenetes formában tudja leírni, hogy mi, a
többiek csak megborzongunk e nagyszerüségtől, de egyúttal képet
kapunk a lélek mélységeiről is. Sajnos nem ismerjük Dante
Alighieri születési dátumát, de müvei egyértelmüen mutatják ezt az
erős víz elem hatást: örök, beteljesületlen szerelme Beatrice iránt,
és az a be nem gyógyuló seb, amelyet szeretett szülővárosából,
Firenzéből való elüzetése okozott, olyan pokoli kínok voltak,
amelyek elvezettek mestermüve "Az isteni színjáték" megírásához.
A víz elem mélyebben és pontosabban át tudja érezni mások érzé-
seit, gondolatait, mint bármelyik másik elem. Ezért olyan nagy
segítőket, terapeutákat ad a világnak, akiket "megsebzett
gyógyítóknak" is neveznek. Sok természeti népnél még ma is csak
azt ismerik el sámánnak, aki előzetesen megsérült, és meg tudta
gyógyítani magát.* Pontosan ebben rejlik a víz nagy ereje:
megtisztítja önmagát. A hullámok addig hordják ki a
szennyeződést a partra, amíg a víz olyan tiszta nem lesz, mint
eredetileg volt. E belső gyógyító erő ismerete, de a gyógyuláshoz
szükséges fáradozás és idő teszi a víz embert mások szá,mára az
élet vizévé. A tüz bátorságot és reményt önt a betegekbe, a levegő
hüvösen, részvét nélkül okos, legtöbbször technikai megoldásokat
javasol nekik, a f61d pedig kézzelfogható, gyakorlati segítséget
nyújt. Egyedül a víz ember képes olyan közel kerülni a szenvedő-
höz, hogy valódi vigaszt adhasson neki, mivel saját tapasztalatai
alapján mélyen megérti a másikat. Elsősorban ezért lehet bátor
kísérője azoknak a betegeknek, akik utolsó útjukra indulnak. Míg a
levegő ember folyton a legújabb orvosi vívmányokról beszél, a tüz
ember esküszik a reményteli jövőre, a f61d ember pedig a
kitartásra buzdít, addig a víz ember már régen érzi, hogy a halál
elkerülhetetlen. Megérti, és hallgat, ezért lehet a haldokló valóban
hüséges és közeli kísérője.
Ha a Nap tüze felmelegíti a vizet, akkor az elhagyja mélységeit, és
felemelkedik a magasba. Ott addig vár, amíg sürü felhővé alakul
át, amely elsötétíti az eget, majd - részben felhőszakadás révén -
ismét a mélybe száll. A tüz meleg optimizmusa hasonlóképpen
csalogatja ki a víz embert mélységeiből, vagy csigaházából. Ez a
melegség közvetíti neki a könnyedség érzését, és a magasba emeli,
a legfelsőbb régiókba. A víz szereti, ha a könnyed gondolatok
(levegő) hosszasan benne tartják és mozgatják ebben a csodálatos,
emelkedett érzésben. Egyszer azonban eljön az idő, amikor a
felhők (érzések) összegyülnek, eltakarják az eget, nehezek és
sötétek lesznek, majd a f61dre zúdulnak, azaz vissza a víz ember
számára oly kellemetlen és unalmas valáságba. Természetesen ez
nem jelenti azt, hogy a víz minden emelkedett érzése a valáság
előli menekülés lenne, amely előbb-utább ismét a kemény
valáságba ütközik. Az azonban tény, hogya víz ember emelkedetl
korszakaiban hajlamos a dolgokat egyoldalúan, rázsaszín
szemüvegen keresztül szemlélni, tudomást sem véve a kellemetlen
oldalrál. Egészen addig, amíg a valáság (a f61d) visszahozza, és
kíméletlenül megmutatja kijázanítá, kemény oldalát. Az a terület
azonban, ahol a víz az égi magasságokbál a sziklacsúcsokon
keresztül a f61dre hullik - a f61d elemmel szemben - nem marad
halott, hanem él, összegyülik, és azonnal új utakat keres.
A víz határtalan, és ahol úgy tűnik, hogy mégsem, ott ezek a
hatások mindig mozgásban vannak. Minden határ, amely főleg a
f6ld elemnek magátál értetődő, világos és mozdíthatatlan, az a víz
elemnek nagyon önkényes és egyáltalán nem meggyőző. Számára
csak az apály és a dagály valásága Iétezik, és ki mondja meg,
hollegyenek a határok? Ez természetesen nagyon könnyen ahhoz
vezet, hogy a víz ember nem tudja kijelölni határait. A víz ember
nagyon nehezen tudja lezámi magát, és "nem"-et mondani, és arrál
is csak nagyon elmosádotl érzései vannak, hogy felelős-e
valarniért, vagy sem, és be tud beszélni magának egy olyan bünt,
amit valájában nem ő követetl el - és mindennek az ellentétére is
képes. Részvéte ésegyütlérzése is határtalan. Sok mindent magára
vesz, ami nem az övé, és fel is dolgozza. Ezért teljesen abszurdnak
tűnnek neki az olyan dolgok, mint pl. a munkaköri Ieírás. "Senki
sem tudja komolyan megmondani, hogy hol ér véget az egyik
felelőssége, és hol kezdődik a másiké" - gondolja magában, - "ez
mindig viszonylagos!". Mivel a víz határai mindig folyékonyak.
A víz mindig addig folyik, amíg ellenállásba nem ütközik. Mivel
természetéből adádáan forma és tartás (szilárdság) nélküli,
pontosan ezt keresi, és erre van szüksége. Amikor ellenállásba
ütközik, akkor kikerüli, egy pillanatra megáll, és azonnal
alkalmazkodik, összegyülik és otl marad. Ez a kép
megmagyarázza, hogy a víz embemek miért van olyan nagy
szüksége a másik emberre. Mindenhol megtagadja magát.
Szüksége van a másikra, és annak határaira, hogy ne folyjon szét,
és azért, hogy támaszt és biztonságot adjon neki. Mivel a víz az
emberi léleknek felel meg, a víz emberek érzékenyebbek
másoknál. Az azonban, aki jobban és finomabban érzi azt, ami
körülveszi, az jobban is fél. A víz ember ezért ösztönösen keres
egy másik embert, aki védi őt, vagy egy csoportot, amelyben
védettnek érzi magát. "A fá, hogy ne legyek egyedül" kijelentés
különös kapcsolatokba viszi azt, akinek ilyen védettségre van
igénye, és szélsőséges esetekben függőségbe is kerülhet, amelyet
aktívan, vagy passzívan is megélhet. A víz ember vagy "
védelmezőjétől" válik függővé, vagy kiválóan ért ahhoz, hogyan
kösse őt magához, hogy végre teljes biztonságban legyen. Ez a kép
azonban hamis. A víz csak látszólag olyan ártatlan, hogy minden
ellenálláshoz azonnal alkalmazkodik, és állandóan ott is marad,
ahol támaszra lel. Minden határt, minden ellenállást az első
pillanattól fogva gigantí, kus engedékenységével alámos,
körülmos, átmos, és a következő nagy hullámmal már magával is
ragadja, ezért csak a nagyon kemény sziklák képesek ellenállni a
víz állandó nyomásának.* A víz mindig csak látszólag adja fel,
hosszú távon kivájja a sziklát.
Ha azonban az ember úgy elvágta magát belső forrásától, hogy már
nem folyik több friss víz benne, akkor zavarossá válik, és
elmocsarasodik. Ezért az állóvizeknek is folyniuk kell, különben
posványossá és büzössé válnak. Ha viszont a blokk feloldódott, és
az érzések újra áramlanak, akkor emelkedik a víz szintje, és
egyszer csak kicsordul, elhagyja addigi medencéjét, és addig folyik
saját tetszése szerint, amíg az érzések össze nem gyülnek egy
másik helyen. Néhány víz emberről az lehet a benyomásunk, hogy
hagyja magát sodortatni, másokról viszont az, hogy saját hajlamait
követi. Akik hagyják magukat sodortatni, azok teljesen ingatagok.
Közöttük találjuk az örök áldozatokat, a folyton panaszkodókat, az
ügyefogyottakat, és a magukat sajnálókat és sajnáltatókat, akik bár
állandóan sopánkodnak, mégis az "igen, de" felkiáltással
elutasítanak minden segítséget, vagy éppen magukkal rántják a
mélybe a gyanútlan segítőt. A többi víz ember is ingatag ilyen
időszakokban, de tudják, hogy ez csak átmenetileg tart. Bíznak
abban, hogy majd találnak egy új medencét, és élvezik azt az időt,
amikor szabadon és bátran úszkálnak, pancsolnak, örvénylenek,
hullámzanak (lelki) hajlamaikban, amíg egy új medencében, vagy
tóban meg nem nyugszanak ismét.
A víz, mint lelkünk eleme, mint az élet vize, mint tisztító és
gyógyító erő, és mint az az elem, amely mindent "megolajoz", és
feltétel nélkül odaadja magát mindennek, az igazi és önzetlen
szeretet ideális szimbóluma. Akit valóban éltet a víz, az nem fél
attól, hogy Iátszólag gyenge legyen, ha a szeretetről van szó.
Joggal tekintik a kereszténységet a Halak korszak vallásának,
hiszen központi parancsolata a felebaráti szeretet. A víz ember
szíve nyitott a keresztény eszmékre. Fennáll a veszély azonban,
hogy annyira átadja magát a határtalan együttérzésnek, hogy
magáról teljesen elfeledkezik, és a felebaráti , szeretet
parancsolatát félreérti, és számára úgy hangzik, hogy "szeresd
felebarátodatjobban, mint tenmagadat".
A víz felszínén csak a könnyű, üreges és sima dolgok maradnak
fenn. Ami sűrű és nehéz, az lesüllyed a mélybe. E képnek
megfelelően a víz emberre csak a sűrű és súlyos dolgok tesznek
mély benyomást. Ami üres, Iapos, vagy könnyű, az a felszínen
marad. Másrészről a víz pontosan a könnyű és üres dolgok ellen
tudja jól védeni magát, de minden súlyosabb támadás mélyen
érinti. Ami a víz fenekén hever, az - ha Iehet - feloldódik és
beolvad kömyezetébe. Ami ellenáll ennek a folyamatnak, azt a
hullámok egy szép napon a partra vetik. Csak a csendes, mély
vizek rejtenek titkot mélyükben.
A víz mindent Iemos. Megtisztítja, ami piszkos, felveszi a szennyet
és kiöblíti. Hasonlóképpen működnek a víz emberek mindenhol,
mint gyóntatók, akik lemossák mások Ielkéről a bűnt. Egy
megkínzott Ielket senki sem tud úgy felszabadítani, mint egy víz
ember. Ő nem értékel, nem ítélkezik, hanem részvéttel van a másik
iránt, vigasztalja és megérti. Természetesen ezért nagyon hamar
"lelki szemetesláda" válhat belőle, aki nemcsak türelemmel
hallgatja meg mások gondját-baját, hanem még magára is veszi. És
mivel a víz nem tudja Iehatárolni magát, gyakran előfordul, hogy a
panaszkodó megkönnyebbül, és jókedvűen hazamegy, a víz ember
pedig elszenvedi a másik fejfájását és egyéb gondjait.
A víz mindig különösen mozog. Legszívesebben saját kedve
szerint egyenesen folyik addig, amíg bele nem ütközik valamibe,
amit azonnal megpróbál kikerülni. Ha nem talál kiutat, akkor
feltorlódik, egészen addig, amíg az első adandó helyen tovább tud
folyni. A vizet tehát semmi sem akadályozza meg abban, hogy
saját kedvét kövesse, ez pedig nem más, mint a tengerrel való
eggyéválás. De a víz még ott is mozog. Láthatatlan erők hatják át
az óceánokat, dagályt és apály idézve elő. Hasonlóképpen, a víz
ember is úgy érzi, hogy láthatatlan erők irányítják ide, vagy oda,
ráadásul anélkül, hogy meg tudná magyarázni, ezért élete csupa
talány, az események pedig kiszámíthatatlanok. Felületesen
szemlélve a víz teljes mértékben következetlennek tűnik, amely
mindig azt az utat választja, ahol legkisebb az ellenállás. A látszat
azonban csal: a víz nagyon is következetes, mivel semmi sem tartja
vissza attól, hogy végigmenjen előre meghatározott útján. A víz
általá, ban nem céltudatosan, hanem inkább kerülő utakon éri el
célját. Célja azonban gyakran csak a legvégén derül ki. Ezt mások
nagyon nehezen értik meg, és a víz ember is sokszor csak akkor, ha
visszatekint útjára, és látja, miért kellett bizonyos dolgoknak úgy
történniük az életében, és miért volt szüksége oly sok, látszólag
kerülőútra. A víz nemcsak lefelé folyik, hanem folyamatosan
örvénylik is, mindenekelőtt állandóan az áramlat közepe körül
forog. Ez nem azt jelenti, hogy a víz ember könnyen eloldódik
bármitől is. Ellenkezőleg: ha lelke ragaszkodik valamihez, akkor
ez belülről marcangolhatja, és a leválási folyamat egy
vízcseppéhez hasonlít, amiről Leonardo da Vinci így írt: "Az, hogy
a víz részei között összekötő erő van, világosan megnyilvánul egy
kisebb vízmennyiségben, ahol a cseppek, mielőtt elszakadnának a
víztömegtől, és leesnének, olyan nagyra nyúlnak meg, hogy a
vízcsepp súlya annyira lecsökkenti ezt az összekötő erőt, hogy a
víz a nagy súlytól hirtelen enged, megtörik, leválik a cseppről, és a
nehézségi erővel ellentétben felfelé csapódik."
Ez a beállítottság a tehetetlenség érzéséhez vezethet, amely abban
mutatkozik meg, hogy nem saját erejéből, hanem idegen
segítséggel, vagy igazi - de nem kikényszerített - lelki
"terelgetéssel" cselekszik. Ha a víz ember "terelgetést" érez, akkor
lelki erőit ebbe az irányba fordítja, egészen addig, amíg ellenállást
nem érez. Ekkor erői egy kis időre megállnak, összegyűlnek, hogy
aztán annál hevesebben - néha katasztrofálisan - betörjenek a lezárt
területre. " Terelgetés" nélkül azonban semmi sem megy. A víz
nem mozog saját erejéből. Addig áll egy helyben, amíg a levegő ki
nem szárítja, vagy a f61d be nem szívja. A víz embert ezért idegen
erők mozgathatják, a levegő felkorbácsolja, a tüz felfelé üzi, a f61d
pedig lehúzza. Gyakran hagyja is, hogy mindez megtörténjen vele,
mert lelke mélyén olyan erős, ösztönös késztetés van arra, hogy
magára vegye mások impulzusait és elvárásait, hogy szélsőséges
esetben identitástudatát csak mások elvárásainak összessége
alkotja. "És ahogy a tükör átváltozik a tükröződő tárggyá, úgy a víz
is azzá a hellyé a természetben, ahol éppen folyik" írja Leonardo
da Vinci filozofikus naplóiban.
Amikor azonban a levegő lehül, a víz megfagy, kemény és merev
lesz. Ajégréteg alatt azonban továbbra is folyik a víz. Különösen
nagy hidegben a víz olyan mélységig befagy, hogy az élet is
pusztulásnak indulhat a mélyén. Érzésviláguk védelmére a víz
emberek létrehozhatnak egy hüvös, megfontolt értelem-pajzsot, és
hidegebbnek, visszafogottabbnak mutatkozhatnak, mint amilyenek
valójában. Ahol azonban az értelem hidegsége túl nagyra nő,
veszély fenyeget. A mélységekig hatoló jég elkezdi kipusztítani a
lelki életet.
A tiszta víz megismertet a mélyben lévő dolgokkal. Ha viszont a
vízbe pillantunk, csak kontúrok nélkül, elmosódottan látunk, és a
vízben lévő dolgok nagyobbnak tünnek, mint a valóságban.
Ugyanez vonatkozik az érzékeny víz emberek mediális
képességeire. Minél tisztább és finomabb a lelke, annál tisztább
álmai, látomásai vannak, vagy annál jobban látja meg a
kristálygömbben, vagy a jóslatokban a múltat, a jelent és a jövőt.
Amit lát azonban, az mindig elmosódott egy kissé, és időnként
még egy jelentéktelen dolog is gigantikusnak is tünhet. Ezt
ajelenséget mindenki ismerheti saját álmaiból, ahol a mellékes
hétköznapi élmények olykor groteszkké és óriásivá válhatnak.
Csak a nyugodt, tiszta víz aljára lehet lelátni. Minél jobban fújja a
szél, netán fel is korbácsolja a habokat, annál kevésbé lehet az
aljára látni. Ez azt jelenti, hogy a mediális érzékelés és a befelé
tekintés csak akkor lehet eredményes, ha mindez nagy belső
nyugalommal párosul. A mélyből előtörő belső képek is csak akkor
lesznek tiszták és torzulás mentesek, ha a mindent megmagyarázó
értelem nem kontárkodik bele.
A víz - hasonlóan a tudattalanhoz - természeténél fogva sötét. F
ényre (tudatosságra) van szükség ahhoz, hogy rejtelmes mélyéből
kiemeljünk valamit. Erre azonban nem minden fény alkalmas. A
hideg holdfény előtt bezárul. A holdfény csak a víz felszínén
táncolhat. A Nap meleg fényének azonban szívesen megnyílik,
mozgásbajön tőle, és le lehet látni a mélyére. Ugyanez vonatkozik
a víz emberre is, aki nagyon szívesen ismeri meg lénye mélységeit.
Egy tisztán csak analizáló tudat azonban semmi említésre
érdemeset nem hoz elő belőle. Az igazi, melegszívü érdeklődés
viszont megvilágítja, és fellebbenti a fátylat a mélyben rejlő
kincsekről és mesés tájakról. Hasonló történik a külső be-
nyomásokkal is. A víz mindent felvesz, és a maga idejében vissza
is adja. Számos bizonyíték hever már évszázadok óta a víz alján,
amely , egy szép napon váratlanul a felszínre bukkan, de vannak
dolgok, amiket csak rövid ideig őrizget. Ennek megfelelően a lélek
is a megfelelő időben álmokon, fantáziákon, vagy intuíciókon
keresztül közli képeit. És így viselkedik a víz ember is. Külső
felszólításra soha sem mutatja meg lelke mélyét, hanem csak a
megfelelő pillanatban és hangulatban. Aki meg akar tudni tőle
valamit, annak a melegséget árasztó N ap türelmével kell vámia,
míg a víz ember megnyílik neki. Aki azonban ki akar erőszakolni
tőle valamit, az csak felkorbácsolja a vizet! Ellenállásba ütközik,
és semmit sem fog kicsikami a víz embertől. A nereidák és a nim-
fák egy pillanat alatt eltünnek a delfinek láthatatlan várában. A
faggatózásra a víz ember csökönyös hallgatással felel.
A vízben minden visszatükröződik, mindenekelőtt az ég
végtelenje. Hasonlóképpen a víz ember is külső - legszívesebben
égi - benyomásokat fogad be, és válaszol rá a maga módján. Az
ilyen impulzusok hatására keletkeznek benne azok a képek,
amelyek aztán elbeszélésekben, versekben, filmben, zenében, vagy
más müvészeti ágban öltenek alakot. A víz az egyetlen tükör, amit
a természet adott nekünk, hogy megláthassuk benne arcunkat. A
saját lelki mélységeinkbe való tekintés ezért olyan, mintha egy
természetes tükörbe néznénk bele, amely megmutatja igazi
lényüket. Mivel a víz emberek ismerik ezt a tükröt, és korán
elkezdik tanulmányozni képeit, ezért közülük kerülnek ki a legjobb
érzékü pszichoterapeuták, akiket nem érdekelnek az üres formák és
a f61dhözragadt statisztikák, hanem egyenesen belelátnak és -
éreznek pácienseik lelkébe.
Mivel egyik hullám sem pontosan olyan, mint a másik, ezért a víz
ember számára is csak olyan kategóriák léteznek, mint a "hasonló",
"körülbelül", "nagyjából", stb. Idegen tőle az a precizitás, amely
gondolati síkon a levegőhöz tartozik, a gyakorlatban pedig a f61d
elemhez. A víz elem kapcsolata a határtalan érzésekkel egy olyan
víz típusú nő esetében nyilvánul meg a legvilágosabban, aki
mindig bajban van a térképekkel. Amikor először elmagyarázták
neki, hogy egy város térképe úgy van megrajzolva, hogy arról
megbízhatóan és pontosan leolvasható minden útkereszteződés,
akkor először hitetlenkedett, majd igen elcsodálkozott az ilyen
mértékü pontosságon. Ahelyett azonban, hogy hálásan és
elégedetten elfogadta és azonnal felhasználta volna ezt az új
ismeretet, siránkozni kezdett: "Szegény térképrajzolók! Micsoda
borzalmas foglalkozásuk van, hogy ilyen pontos rajzokat kell
készíteniük!" Valószínüleg még ma sem hiszi el, hogy lehet ilyen
pontos térképeket készíteni. "Én nem lennék ebben olyan biztos!" -
hangzik az intés a víz mélyéről.
Ha egy népet egy elemhez rendelünk, az sohasem egyértelmü, és
mindig egy kicsit leegyszerüsített. A német nyelvterületen azonban
úgy tünik, hogy a bajor.ok testesítik meg legjobban a vizet. Az
összetartozás érzése, a kedélyesség, amely a bajorokat jellemzi, a
gazdag érzelemvilág, amely mind szeretetre méltóan, mind
otrombán megmutatkozik náluk, ugyanúgy a víz elem
kifejeződése, mint a nyelvükben előforduló sajátosságok. De a
Bajorországra korlátozódó kártyajátéknak, a " Wattn"-nek (a
Wasser [víz] német szó megfelelője a bajor nyelvjárásban) is van
vizes tulajdonsága, hiszen ezt csalás nélkül nem lehet sem játszani,
sem megnyemi.
Az asztrológia a Rák, a Skorpió és a Halak jegyét rendeli a víz
elemhez. Itt természetesen megemlíthetünk olyan közismert írókat,
mint Hermann Hesse, akinek horoszkópjában kiemelkedik a Rák
és a Halak jegye; továbbá Marcel Proustot, Moliére-t, és a francia
írónőt Simon de Beauvoirt, az orosz disszidens Alexandr
Szolzsenyicint, és a Skorpió jellegü Edgar Allan Poe-t. A víz elem
zenei oldalának képviselői közül megemlíthetjük a bravúros
Niccoló Paganinit, a zeneszerző Johann Sebastian Bachot, Franz
Schubertet, Maurice Ravelt, de a lelke mélyéről éneklő Janis
Joplint, az egykori Beatlesben zenélő George Harrisont, és Elton
Johnt is. A sok víz jellegű művész közé tartozik Michelangelo,
akinek horoszkápjában kiemelkedik a Halak jegye. Az elem
mediális oldalát Pater Pio képviseli, aki stigmákat viselt, továbbá
az alvá práféta Edgar Cayce, és Rudolf Steiner művei is. A víz
elem csábítá és behízelgő oldalát Ieginkább Giacomo Casanova
mutatta be.

A levegő elem

A levegő természetes tulajdonsága, hogy szétterjed, és mindenütt

jelen , van. A levegő könnyű és mozgékony, nem megfoghatá és
áttetsző. A levegő nagy szelet és vihart kavarhat, de lehet hűvös
szellő is, lágy esti fuvallat, langyos, illatozó tavaszi szél, de heves,
jéghideg északi szél is. Így a Ievegő olyan ember szimbáluma,
akinek mentalitása könnyű, mozgékony, szárnyalá, és aki
kíváncsian ered mindennek a nyomába, ami érdeklődési körébe
tartozik. Az érdeklődés (németül Inter-esse) jeIentése "közötte
lenni", és pontosan ez a levegő. Minden köztes teret a levegő tölt
ki. A Ievegő ember kíváncsi értelme ugyanígy hatja át a világot, és
minden érdekli. A Ievegő azonban nem hatol mélyre, csak a
párusokig, de nem a Iényegig. Így ez az elem az emberi
értelmetjelöli, amely kíváncsisága szárnyain hol itt, hol ott van,
minden megnéz, megfigyel, minden érdekli, de csak a felszínt
érinti, nem ragad le sehol, és nem hatol mélyre semmiben.
A levegő könnyű, mozgékony, és azt szeretné, ha semmi sem
húzná Ie. A levegő csak azt " viseli el", ami könnyű és gyors, ami
azonban Iassú és nehéz, attál a f61dre zuhan. Ez a kép a Ievegő
ember hajlamait mutatja be, azokat a dolgokat, amelyek érdeklik,
és az eszméket, amelyekért Ielkesedik. Azt szereti, ami elvont, a
konkrétumokat elhanyagolja, mivel azok nagyon nehezek és
terhesek számára. A Ievegő emberek szeretnek nagyon kevés
csomaggal utazni, sőt ha lehet, csomag nélkül. Csak így érzik
magukat könnyűnek és kötetlennek. Utálják, ha valamit magukkal
kell cipelniük konkrét, vagy átvitt értelemben. Sokkal jobban
szeretik, ha megragadhatják a dolgok eszméjét, a formák mögött
rejlő összefúggéseket A formákat a terhek hordozójára, a f61d
elemre hagyják, ők viszont, könnyedén számyas lábbeliben - ahogy
uruk, Hermész, az istenek küldötte - repkednek a levegőben. Öket
az elmélet érdekli, amelyet szélsőséges esetben olyan nagyra
becsülnek, hogy elhanyagolják a gyakorlatot Ide sorolhatjuk
természetesen azokat a szórakozott professzorokat, akik képtelenek
eligazodni a földi világban, de idetartoznak azok az ímokok is,
akik olyan rendeleteket hoznak, melyek gyakran csak elméletileg
müködnek, a gyakorlatban azonban megvalósíthatatlanok, vagy
hatástalanok, s ezzel számos bosszúságot okoznak. Magától
értetődik, hogy a levegő elemhez tartoznak azok a nagy szellemek
és zsenik is, akik éles esze áthatol a formák világán, és megtalálják
azt a mögöttes mintát, amely objektív és általános érvényü, így
nélkülözhetetlen a mai világban. Közéjük tartoznak egyrészt a
kutatók, akik beleássák magukat a természet formáiba, hogy
felfedezzék a mögöttük rejlő eszméket és természeti törvényeket
Másik típusukba a matematikusok sorolhatók, akik ezt a levegő
embemek kitalált elvont tudományt a mai fejlettségi fokára emel-
ték. És nem utolsó sorban ide tartoznak azok a nagy gondolkodók
és költők, akiknek ragyogó meglátásaira és ismereteire épül még
ma is minden életbölcsesség. A levegő elem nélkül nem létezne a
tudomány. Téves lenne azonban a levegőt csupán szürke elméletre
korlátozni. A levegő jelen van a zenében is, ahol a harmónia
eszméjében és tanában nyilvánul meg. A levegő otthona - a vízzel
kapcsolatban állva - a költészet és a líra, és a levegő mindenütt
jelen van, ahol megismerésben és felismerésben van részünk. Ha
eközben világosság gyúlik bennünk, és megvilágosít, vagy
rájövünk a dolgok értelmére, akkor egyértelmü - ahogyan a szavak
is mutatják -, hogy a tüz is benne van a dologban. Az elméleteknek
csak akkor lesz súlyuk, és akkor lehet őket komolyan venni, ha a
gyakorlatban beigazolódnak. Tehát csak a levegő (ismeret) és a
f61d (tapasztalat) keveréke meggyőző, s ezt nyelvünk is
szemléletesen fejezi ki: nem vesszük komolyan azt, aki csak a
levegőbe beszél, vagy azt, aki légvárakat épít, s tudjuk mit jelent,
ha valaki lába alól kicsúszik a talaj.
A levegő a köztes terek eleme, ezért erősebbenjelenik meg ott, ahol
ezek a terek a legnagyobbak. Ez a távolságtartásnak felel meg,
amely annyira jellemzi a levegő embert. Mindig fúggetlenségével
törődik. Ez érthető is, hiszen a bezárt levegő befúlled, állott lesz,
vagy ha túlzottan besürűsödik, szétrobban. A levegő ember
könnyed, mozgékony, aki elbűvölő társalgásával a tavasz fuvallatát
viszi magával mindenhová, és mivel ötletekben mindig gazdag, ő
gondoskodik változatosságról és a szórakoztatásról. Ezt az embert
a paradicsommadárhoz lehetne hasonlítani, aki"csak akkor tud
kibontakozni, ha szabad, a kalitkában azonban elcsökevényesedik.
Ennek ellenére lehet tartós, és mindenekelőtt eleven kapcsolatot
tartani a levegő emberrel. Ez azonban nem olyan közeli és
elkötelezett, mint ahogy a nehéz fóld és víz eleme szeretné.
Egészségtelen esetben azonban a levegő (az értelem) kiszárítja a
vizet (az érzelmeket). I!yenkor tárgyiasulnak a kapcsolatok,
melyek modell, je, vagy játékszabályai többet érnek, mint maga az
ember, akiről tulajdonképpen szó van. Ekkor jönnek a levegős
kísérletezések, és az új kapcsolati és házassági modell nagy tervei,
melyekben folyamatosan elhanyagolják, vagy megvetik az
érzéseket. Még szélsőségesebb helyzetben a fuggetlenségre és a
távolságtartásra való törekvés átcsap az autarkiáért vívott
küzdelembe. Az ilyen ember tökéletes fúggetlenségre vágyik, és
minden olyan területen hideg, technikai megoldásokat keres, ahol
természetes módon rá van utalva másokra. Kézenfekvő, hogy ez
állhat a hátterében korunk sok olyan jelenségének, mint pl. az
egyedülállók (korábban agglegényeknek és vénkisasszonyoknak
nevezték őket) számának növekedése, vagy a nagyvárosi élet
névtelensége. Kétségtelen, hogy ez utóbbinak van fényes oldala is,
amely leginkább a nagy személyes szabadságban nyilvánul meg.
Ezzel szemben azonban egy hatalmas árnyék van, az, hogy
elsősorban a nagyvárosokban egyre jobban elmagányosodnak és
kétségbeesnek az emberek.
A levegő az a könnyű kapcsolati elem, amely minden tárgyat
összeköt. A levegő olyan átlátszó, hogy láthatjuk tőle a másikat. A
levegő első osztályú hangvezető, ezért tudunk beszélni másokkal,
és a levegőben terjednek az illatok, szagok is, s így érezhetjük
mások szagát, vagy - ha nem szimpatikusak, akkor - "még a
szagukat sem bírjuk". A levegő ember ezért társasági lény, aki
könnyen köt laza kapcsolatokat. Nem esik nehezére
kommunikálni, és elegánsan, viccesen, ironikusan, tárgyilagosan,
szárazon, szórakoztatóan, vagy elbűvölően, de mindig ki tudja
fejezni magát szóban és írásban. Nem kell keresgélnie a szavakat.
A nyelvét felvágták, és legtöbbször övé az utolsó szó. Az elsö meg
természetesen az övé volt. Nehéz mellette szóhoz jutni.
A levegö embert nagyon érdekli, hogy az emberek hogyan
érintkeznek egymással. Ehhez tartozik mindenjátékszabály,
különösen a stílus és az udvariassági formák. Ezek a formák
lehetövé teszik, hogy olyan emberek is udvariasan, nyílt vita nélkül
érintkezhessenek, akik egyébként nem szívlelik egymást. Ha
azonban ez a légiesen Iétrehozott látszatharmónia és megjátszott
szívélyesség a mélység rovására megy, akkor elvész az elönye. A
személytelen kapcsolatokban ezek a formák nagyon értékesek, és
sokat segítenek. Ha viszont a merev etíkett bevonul a személyes
kapcsolatokba és barátságokba, akkor teljesen célt téveszt. Az
ilyen érintkezési formák Iegnagyobb támogatója, AdolfFreiherr
von Knigge horoszkópjában természetesen nagy szerep jut a Ieve-
gö elemnek, különösen a Vízöntöben és a Mérlegben.
A Ievegö a Ieggyorsabb elem, de nem szereti a mélységet. A
Ievegö egyben a leggyorsabb közlekedési útvonal is. A Ievegö
gyorsít is, minél magasabbra emelkedünk, annál ritkább a levegö.
Ez az analógia mutatja, hogy a Ievegös értelem gyorsan váltogatja
a helyét, egyik témáról átugrik a másikra, eközben mindig csak a
felszínt érintve, kötöttségek és mélyrehatolás nélkül. Minél ritkább
azonban a levegö, a társalgás annál jelentéktelenebb, minél
haloványabb a gondolat, annál ugrásszerűbb Iesz az egész. Ide
tartozik a csevegés, a kávéházi fecsegés, amely Iehet könnyed, de
idegesítö is, a szomszéddal való traccsolás, és a fontoskodó
okoskodások. Ahol a levegö ebben a Iegtísztább formájában
mutatkozik meg, ott nem jöhet Iétre sem elkötelezettség, sem
mélység, hanem csak egy napig tartó szenzációk és hírek. Ezért a
nagy gondolkodók és filozófusok horoszkópjában általában erösen,
de nem egyoldalúan vanjelen a levegö elem, különben csak fe-
lületes dolgokról beszélnének. A nehéz f61d, vagy víz elem
súlyozott jelenléte nélkül csak üres okoskodások születnének. Ha
pedig csak a levegö és a tüz keveredik, annak az eredménye a forró
levegö.
A levegö gyorsasága nemcsak a villámgyors gondolkodásban,
vagy nagy gondolati távolságok legyözésében nyilvánul meg,
hanem fizikai gyorsaságban is. A leggyorsabb élölények a
madarak, a leggyorsabb kutya az agár (németül Windhund, azaz
szélkutya - a ford.) és a vízen is szélsebesen lehet száguldani, ha
siklunk rajta, vagy csak éppen érintjük. Ezt nemcsak a légpárnás
haják mutatják, hanem Mark Spitz is, aki, mint a leggyorsabb úszá,
az 1972-es olimpián hét aranyérmet nyert, és akinek
horoszkápjában erősen kihangsúlyozott a Vízöntő és a Mérleg,
mint levegős jegyek.
A levegő könnyen tágul, és természetes tulajdonsága, hogy egyen-
letesen tölti ki a teret. Ha azonban szük a hely, akkor sokkal jobban
összesürüsödik, mint bármely más elem. Ha azonban megtalálja a
kijáratot - ehhez egy aprá nyílás is elég - azonnal kiáramlik a
szabadba. Ennek a tágulási képességnek is két oldala van.
Egyrészről adott a rugalmasan müködő emberi értelem, amely
kíváncsi, előítéletektől és aogmáktál mentesen képes foglalkozni a
dolgokkal, és elég ügyes ahhoz, hogy megtaláljon és kiprábáljon
minden megoldási lehetőséget. Az érem másik oldala az
ügyeskedés, a ravaszság, amely minden értéket csak
viszonylagosnak tart, és az a megvásárolhatá felfogás, melynek
következtében az illető a legrosszabb dolgokat is jéghideg szívvel
képviselheti és szolgálhatja, egészen addig, amíg neki megéri. Úgy
tünik, hogy mindenekelőtt a jog levegős világában növekszik a
fekete bárányok száma, akik azt a rossz hírét keltették e
szakmának, hogy ott (pénzért) mindenki úgy táncol, ahogy a kliens
ftityül.
Ha az a tudat, hogy minden érték állítálag viszonylagos, összekap-
csoládik a kötődésre valá képtelenséggel, vagy annak az
elutasításával, akkor a levegő ember élete nélkülözheti az
állandáságot, így állandáan úton lehet, mint a bolygá hollandi,
vagy mint Odüsszeusz, aki mindig valami új parton köt ki, de
hazáját soha nem találja. A mindennapi élet síkján ezt a házalák, a
folyton úton lévő ügynökök képviselik, és mindazok, akik sokat
utaznak és beszélnek, és gyors üzleteket kötnek. Szellemi síkon ez
olyan embert jelez, aki élete során olyan mennyiségü ismeretet és
tudást gyüjt össze, hogy azzal enciklopédiák köteteit tölthetné be,
viszont egyetlen ismeretet sem értékel jobban a többinél. Hiszen
ott, ahol minden profán és semmi sem szent, hiányzik a dolgok
értelme. Ez legjobban abban a kétségbeesett monolágban jut
kifejezésre, amivel a Faust kezdődik:

"Ó jaj, a filozófiát,

a jog- s az orvostudományt
és ~ haj - a teológiát:
mind buzgón búvároltam át.
S most mégis így állok, tudatlan,
mint amikor munkámba fogtam."

(Faust 1, éjszaka - Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása)

Már önmagában ez a megnyitás, de a további monológ is rámutat

erre a fajta pokolra, amely egyedül a levegő elemben keresi a
dolgok értelmét. Minden egyoldalúságnak megvan a maga
rémisztő oldala, de a levegőé különösen az. Egyrészről azért, mert
legkésőbb e század elejétől fogva , kollektíven elterjedt nyugaton,
másrészről azért ijesztő, mert nagyon nehéz átlátni. Mert, ha már
tulajdonképpen mindent tudunk, akkor "hol az ördögben van" a
dolgok értelme? A dráma (Faust) folytatásában kiderül, hogy
bizonyos bölcsességgel az ördög is rendelkezik, legalább annyival,
amennyi elvezethet az alvilágba való leszálláshoz - vagy lefordítva
a pszichológia nyelvére - az árnyék integrálásához, amely révén
megtapasztalhatjuk a dolgok értelmét. Ezért is nagyon találó, hogy
Faust itt a halál és az ördög között áll: az utolsó pillanatban feladja
azt a kísérletet, hogy kétségbeesésében eldobja az életet magától,
és röviddel ezután találkozik Mephistophelésszel, aki átvezeti saját
poklán.
Az az ember, aki örökké keres, de soha sem talál, kétkedővé válik,
hitetlen Tamássá, akiből nemcsak a meggyőző erő hiányzik, hanem
életének értelme is, akinek csak a gúny marad, amivel kigúnyolja
mások talán egyszerű, de igazi hitét, mivel ő maga képtelen hinni.
Az asztrológia a Jupiterhez rendeli a vallásos világnézetet, és az
élet értelmének keresését. Arthur Schopenhauer, a nagy filozófus
horoszkópjában ez a bolygó az Ikrekben állt, magával hozva e
levegős jegy legnagyobb kétségeit, amely Schopenhauer híres
mondata tükröz legjobban: "Édes lstenem, ha vagy, mentsd meg a
lelkemet, ha van nekem ilyen."
A levegő ember örökké kereső szelleme és éles esze nemcsak felta-
lálóvá teszik, mint a Vízöntő Thomas Alva Edisont, hanem a
talányok jó megfejtőjévé is - mindenesetre azonban olyan
tiszteletlen formában, amilyen a megmagyarázhatatlan
eltárgyiasult magyarázata is. Annak az embemek, akinek minden
egyforma értékűnek tűnik, természetesen semmi sem szent. Ezért
intellektusa szívesen foglalkozik az élet és a világ misztériumaival,
hogy a mindent profanizáló "ez tulajdonképpen nem más, mint . . .
(itt valami olcsó dolog következik)" formulávalleIeplezze és
nevetségessé tegye mindezt. Valószínü, hogy ebből az elemből
származik a nihilizmus, s ez természetesen nem azt jelenti, hogy
minden Ievegő ember nihilista. Vallásosságukban és Isten képük-
ben azonban mindig van valami személytelen. Ök azok a szabad
szelIemek, akik a Iegmagasabb polcra emelnek egy elvont eszmét.
Az értékek Iátszólagos viszonylagossága, az a benyomás, hogy
minden egyformán értékes, s ezzel együtt értéktelen is Iehet, a
Ievegő embernek azt sugallja, hogy a dolgoknak nincs értelmük,
legalábbis itt az emberi világban. Csak a Buddha-tudatnak lehet
minden egyenlő értékü anélkül, hogy ez megkérdőjelezné a dolgok
értelmét. A tipikus Ievegő ember ezért mindig megpróbál a Iehető
Ieggyorsabban, közvetIenül, és szenvedés nélkül ilyen szellemi
magasságokba emelkedni, hogy aztán messziről egykedvüen,
sztoikus nyugalommal szemlélje, és nevesse ki a világ
tökéletlenségeit. Ha azonban "kifogy a benzinje", és a föld
Iehúzza, akkor kénytelen azt érezni, hogy ő is ezek közé a szegény,
f6ldhözragadtakhoz tartozik, és megint nem Iett belőle Buddha.
Számára a spirituális út gyakran csak egy trükk, ami azt az érzést
adja neki, hogy okosabb, mint a többiek, és hogy ezért neki nem
kell olyan mélyre süllyednie az anyag és a szenvedés mocsarába,
mint azoknak a szegény, kevésbé intelligens teremtményeknek,
akiket kinevet, de néha titokban csodál. Azt hiszi, hogy
intelligenciájának köszönhetően megtakarítja magának a nehéz
útnak legalább a felét. Gyakorlás helyett könyvet olvas, és ha
abban egy gyakorlatot talál, akkor azt hiszi, hogy neki elég csupán
gondolatban végigcsinálnia azt. Azt gondolja, hogy bizonyos
mértékig már a szenvedés fölé emelkedett. Ehelyett mindent
elkövet, hogy ne kelljen megélnie az élet eseményeit, s ez egy
Iátszatélethez vezet, azaz csak elméletileg él, és csak a fejében.
Attól való féIelmében, hogy orra esik és megüti magát,
megelégszik az elméleti "olyan, mintha-modellekkel", a fontos
lépéseket csak gondolatban teszi meg, mások tapasztalatairól szóló
könyveket olvas ahelyett, hogy ő élné meg a dolgokat. Jane Fonda
szúrós szavakkal kommentálta ezt a beállítottságot: "Néhány
ember olyan óvatosan él, mintha nem is élne!"
Ebből a mentalitásból nő ki természetesen sok ál, vagy hamis
dolog. A nagyra tartott, sokszor dicsért Vízöntő korszakot is meg
kell vizsgálnunk ebből a szempontból, hiszen már megkezdődött.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Ievegős, "olyan, mintha korszakká" fej-
lődne. A Vízöntő sokat dicsért individualitása helyett ál-
individuális uniformizálás van: férfiak és nők egyaránt olyan
nadrágbanjámak, amelyet eredetileg az aranyásóknak készítettek,
és amit "Bluejeans" néven, élet vasalva bele szalonképessé tettek.
Aki még több kalandra vágyik, annak ott vannak a különböző
cigaretta márkák, melyek "egyedi" ízük alapján ígérik a
kalandokat. És akinek még ez sem elég, az szerencsére ma már
exkluzív dzsipekkel és más fantáziadús terepjárókkal utazhat
négykerék meghajtással a komfortos autópályákon - esetleg még az
operába is -, hogy kiélje kalandvágyát és úttörő szellemét.
Remélhetőleg azonban soha nem fog olyan szükséghelyzetbe
kerülni, ahollegalább részben használnia kellene autójának azokat
a képességeit, amelyekre azt eredetileg tervezték. És tovább lehet
folytatni az "olyan, mintha" élet megnyilvánulásait: sport helyett
megelégszünk a méregdrága jogging felszerelésekkel, a 18
sebességű Mountainbike-kal pedig a sarki ábécébe megyünk. Aki
soha nem akar a mélyvízbe merülni, az is olyan órát hord, ami 200
rn mélységig vízálló. Mindenben a "light" a menő - mivel a levegő
könnyű, világos és szabad - alkoholmentes sört iszunk,
koffeinmentes 'kávét mesterséges édesítőszerrel és tejporral, a
modern "Drive-in-Restaurant"-ban "fast food"-okat eszünk, amit
leginkább a virtuális élelmiszer szóval lehet lefordítani. Mindez
azonban nem azt jelenti, hogy a levegő ember rosszabb lenne a
többinél, vagy hogy a Vízöntő korszak feltétlenül katasztrófához
vezet. Mint mindenhol, itt is a helyes mérték a kérdés. Csak az
egyoldalúság okoz katasztrófát. Az inf1áció szó a latin "inf1are"
szóból ered, ami annyit tesz: felfújni. A világméretű
inf1ációbóllátjuk, hogy a felfújás növekvő értéktelenedéssel jár,
így egyre kevesebbet ér a pénz. Ugyanez érvényes a többi területre
is, ahol a minőséget mennyiséggel akarják pótolni: teljesen
mindegy, hogy 20, 30, vagy 50 rádióállomás működik, ha
mindegyik ugyanazt a slágerlistát játssza, az összekötő szöveg
pedig mindenhol ugyanaz az álhumoros, "laza, fiatalos", "ugye
milyen happy-k vagyunk" stílusban előadott üresség. Nem is
beszélve a tévéadókról, melyek vállalkozási filozófiája (!) az, hogy
ők már a 99. részét mutassák be annak a szappanoperának,
amelynek a többi adó még csak a 98. részénél tart. Ki kell engedni
a levegőt. Csak akkor nyerhetik vissza egészséges formájukat a túl
könnyűvé vált dolgok, és csak ekkor tehetnek szert ismét
minőségre. Ez azonban azt jelenti, hogy kollektíve a levegő
egyoldalú uralmának téves útján járunk, és sürgősen foglalkoznunk
kell elhanyagolt elemeinkkel. Mindenkinek a magáéval!

Kollektíve az északi hűvös szőkékben látjuk megtestesülni a

levegő mentalitást. A német nyelvterületen a Hanza városok azok,
amelyek évszázadok óta szabadok, és nyitottak az egész világra. A
Hanza városok lakóinak kissé orrhangja, gyakran vagány
hanglejtése, hűvös, távolságtartó viselkedésük, s az, hogy
csipkelődő, gúnyos megjegyzéseikkel szívesen provokálnak
másokat - mind a levegő elem jellegzetessége. Aki úgy fejezi ki a
másik iránti szimpátiáját, hogy káromolja és ugratja, az a levegő
elemhez tartozik.

Az asztrológia a Mérleg, a Vízöntő és az Ikrekjegyét sorolja ehhez

az elemhez. A levtlgő ember törekvése a szabadságra és a
megismerésre világosan megjelenik Nagy Frigyes gondolataiban,
aki a "Az én államomban mindenki a maga mádján üdvözülhet"
szavakkal vezette be a vallásszabadságot. Az ő horoszkápjában
ugyanúgy kiemelkedik a Vízöntő jegy, mint az amerikai elnök,
Abraham Lincolnéban, aki megszüntette a rabszolgaságot. Steffi
Grafhoroszkápjában az Ikrekjegye hangsúlyos, ő pedig egy
egészen más területen testesíti meg a levegő könnyedségét,
ügyességét és gyors reagálá képességét. A levegő temperamentum
zenei oldala legjobban Wolfgang Amadeus Mozartnál mutatkozott
meg, akinek horoszkápjában nagyon erősen kidomborodik a
Vízöntő jegy.

A föld elem

A föld természetes tulajdonsága, hogy megkeményedik. Nem

szereti a változást, csak nehezen mozdul meg. A föld képezi azt a
talajt, ami a lábunk alatt van, amiben bízunk, és amire építünk. A
föld jelenti a megbízhatáságot, a tartást, a kitartást. Más elemek
határtalanságával, megfoghatatlanságával és állhatatlanságával
szemben a föld elem formálhatá, strukturálhatá és áttekinthető.
Kétségtelen, hogy sok fáradságba és kitartásba kerül, amíg
megváltoztathatjuk a formáját, amíg felszántjuk a földet, vagy
amíg kifaragunk valamit egy kőtömbből. A föld azonban
megjutalmazza fáradozásunkat, hiszen minél keményebb a
megmunkált anyag, annál tovább tartja meg új formáját. A föld
ember ezért a nyugvá pálust testesíti meg, akire nyugodtan rá lehet
hagyatkozni. Ö az az ember, aki a növekedő, az állandá és a szilárd
dolgokat szereti. Ö a hagyományok nagy őrzője. Ahogyan a föld
azokat az alapokat jelképezi, amin állunk és amire építünk, úgy a
föld embernek az számít, ami alapos, alapvető, súlyponti és
kézzelfoghatá. Ezért hajlamos mindent nehéznek és súlyosnak
felfogni. A föld többet hordoz, mint bármelyik más elem, ezért ő
viseli a legnagyobb terhet, ő tür és szenved a legtöbbet, és mivel
megbízhatá, következetes, ezért ő vállalja a legnagyobb
felelősséget is.
A termékeny földnek, amelyből minden tavasszal új élet csírázik
ki, érzéki illata van. A föld megmunkálása és mindenekelőtt az,
hogy palántázás közben a kezével érinti és fonnálja, archaikus
érzéseket, összetartozást és mély hálát ébreszthet a föld emberben
e tápláló elem iránt. A vikingeknek, amikor kereszténnyé tették
őket, nagy problémát jelentett a zsidó-keresztény munkatilalom az
ünnepnapokon. Mivel nekik mindig szent volt a munka, nehezen
tudták megérteni, hogy miért pont a szent napokon nem tehetnek
szent szolgálatot a Föld Anyának. A föld ember a munkálkodó
ember, akinek fontos, hogy a munkát befejezze, és ő az, aki mély
elkötelezettséget érez munkája iránt. Tudja értékelni mindazt, amit
érzékszerveivel észlel és megél. Másokkal szemben bizalmatlan. Ő
a földön jár, és nem szereti sem ez elvont dolgokat, sem a szellemi
magaslatokat. Egyszerü vágyakra és szándékokra nem ad. Neki a
tett és az eredmény a fontos. Erőssége a fejlett koncentrációs
képessége, de éppen ezért nem szereti a sokoldalúságot, amiben ő
eltéved. A föld embemek van a legerősebb kapcsolata a külső
formával, ő úgy érzékeli a világot, ahogyan azt érzékszervei
közvetítik. Érezni, ízlelni, szagolni, hallani és látni akarja ezt a
világot. Ettől neki sokkal inkább az az érzése, hogy él, mint
bánnelyik más elemnek. A föld a legtürelmesebb és a legbékésebb
az elemek közül. Ha azonban begurul, akkor haragosabb tud lenni
minden más elemnél. Nincs ritkább, de az emberre nézve
veszélyesebb katasztrófa, mint a földrengés. A kolosszális, tartós
változásokat is földrengéshez hasonlítjuk. A föld gyomrában lévő
hatalmas, tüzes düh kívülről sokáig észrevétlen marad, de aztán
ijesztő hangok kíséretében elkezd forrni, figyelmeztető fústjeleket
küld mielőtt kirobban és izzó lávája mindent megsemmisít és maga
alá temet. Ehhez hasonlóan a föld ember is sokáig jó indulatúnak,
nyugodtnak látszik, miközben belül mélyen már forr a dühe. Aki
pedig nem veszi észre füstjeleit, az valódi veszélybe kerül, mert ha
az egyébként nyugodt, stabil föld ember "biztosítékai kiégnek",
akkor úgy tud dühöngeni, hogy kő kövön nem marad körülötte.
Dühkitörései azért olyan megsemmisítőek, mivel sokáig őrizgette
magában a sérüléseket és a feszültségeket, és aztán mindent egy
csapásra intéz el. Külső nyugalma és türelme ezért rejthet
felgyülemlett agresszivitást is, amely pontatlanságban, vagy kínos
pontosságban, tisztasági mániában, piszkálódásba nyilvánul meg,
amivel másokat sanyargat, vagy éppen terrorizál, de
piszmogásával, körülményeskedésével, lassúságával, unalmas
tecsegésével és időhúzásával is az őrületbe kergetheti kömyezetét.
Mivel a fdld ember legelterjedtebb agressziós formája az, hogy
megtagad valamit, természetesen ide tartozik az, hogy csak húzza
az időt, de nem csinál semmit, vagy az, hogy betű szerint tartja be
az előírásokat.
Más elemekkel ellentétben a föld nem, vagy csak nagyon nehezen
billen vissza egyensúlyába. Ha a földrengés már bekövetkezett,
akkor sok erőfeszítésébe kerül, amíg lecsillapodik, ha egyáltalán
sikerül neki. És sok idejébe, munkájába és türelmébe kerül, amíg a
romokból valami új felépül. Nála mindig, minden örök. Ha
kialakul a bizalma, akkor az mély és tartós. Ha visszaélnek
bizalmával, akkor bizalmatlansága mély és tartós. Mivel azonban
békeszerető emberként fél a földrengésektől és felkavaró
dolgoktól, ezért óvatos, kétkedő és tartózkodó. Ezek a
tulajdonságai a következő történetben jelennek meg a legtisz-
tábban: Egy föld ember meghal, és a mennyországba kerül, ahol
legnagyobb meglepetésére két bejáratot talál. Ezzel aztán végképp
nem számolt, így aztán zavarodottan és habozva elindul az első
kapu felé, ahol meglátja a "Bejárat a mennyországba" feliratot. Egy
igazi tűz ember teketóriázás nélkül beviharzana ezen a kapun "na,
megjöttem!" felkiáltással, majd hagyná, hogy az égi publikum elé
terítse a vörös szőnyeget, és ünnepelje. A föld ember azonban nem
ilyen. Elgondolkodva odamegy a második bejárathoz, ahol a
"Bejárat a mennyországról szóIó előadásokhoz" felirat áll. Na, ez
az! Azonnal be is megy. "Ott IegaIább először meghallgatom,
miről is van szó, mielőtt oda megyek" gondolja magában "nem kell
a dolgokat úgy elhamarkodni, elvégre Rómát sem egy nap alatt
építették fel."
A föld lassan melegszik fel, ha viszont már felmelegedett, akkor
sokáig megtartja a hőt. Ugyanígy sokáig eltarthat, amíg egy föld
ember belevág valami újba, amíg megállapodik és elkötelezi
magát. Nagyon ritkán tesz kötelező jellegű ígéreteket. Ide tartozik
Schiller híres verse: "Ezért jól gondolja meg, aki örökre leköti
magát", de kiforgatott kiegészítése is: "..., hogy nem talál-e valami
jobbat". Mivel tudja, hogy adott szava örökre köti őt,
természetesebben többet habozik, mint a többi elem, és legbelül fél
minden kötelező érvényü ígérettől. Ezért áll közelebb hozzá a
lassú, tartós összenövés, mint a spontán elkötelezettségek és a
forró hüség eskük. A négy elem közül ő a legmegfontoltabb.
Mindig felhívja mások figyelmét a megfontoltságra, és óva int a
hirtelenségtől, az izgágaságtól, a túlzott aktivitástól, és mindezt
joggal teszi, hiszen a föld az az elem, amely legnagyobb
összetartást tudja létrehozni. Ha a föld ember elhatározza magát
valamire, akkor azt meg is csinálja: amikor a tüzet már régen
kioltotta a vihar, amikor a víz már elfolyt, vagy felszívódott, a f61d
még mindig rendíthetetlenül a helyén van, és sokáig viseli a
pusztulás következményeit.
A föld emberben mélyen gyökerezik a szeretet és a gyűlölet, amely
tartós nyomot is hagy benne. Nemes hüsége azonban
szolgalelküséggé is válhat, és ha egy elkötelezettség számára
feloldhatatlan, akkor az egyáltalán nem azonos neki egy eleven
kapcsolattal. A f61d minden elemnél jobban tud élni egy olyan,
érzelmi tartalmat nélkülöző kapcsolatban, amely belemerevedett
egy formába és kötelességteljesítésekbe. A föld ember
görcsösségének alapja saját súlya. Masszívvá válik, árkokat vet,
falakat épít, elzárkózik és hallgat. Így nem meglepő, hogy az Öböl
háború idején egy f61d embertől származott az az ötlet, hogy
Irakot tökéletesen zárják el környezetétől, mintha nem is létezne.
Teljes hírzárlat az iraki politikusok tévészereplése helyett, a
külkapcsolatok elvágása: az utak lezárása, a telefon és a postai
szolgáltatások megszüntetése, a rádióadások erős megzavarása, a
víz lezárása, az olajvezetékek lezárása, és minderről súlyosan
hallgattak is. Röviden: Kegyetlenül elzártak minden csapot, amit ki
lehetne nyitni, majd nem vettek tudomást az egészről. Így harcol a
föld. A tisztes polgári családokban száz évvel ezelőtt még az volt a
szokás, hogy annak a fiúnak a képét, aki megsértette a család
becsületét, egyszerüen a falnak fordították, nevét pedig soha többé
nem ejtették ki, mintha nem is létezne. Ez egy szempontból nagyon
föld jellegü: egy tüz ember elégette volna a képet, a levegő ember
egy másikat tett volna a helyére, a víz ember pedig átmenetileg
levette volna a falról, de idővel ismét visszaakasztotta volna. A
föld ember azonban megfordítja, és úgy is hagyja! Ez aztán
minden nap emlékezteti őt a gyalázatra. Ez a hallgatag menekülés
pedig ébren tartja neheztelését.
Ez a beállítottság természetesen nagyon könnyen átcsaphat ma-
kacsságba. A fóld ember erőssége a következetesség és a szívós
kitartás. Nehezen tud megválni alkotásaitól. Legjobban az egyenes
utat szereti. Mivel saját tapasztalataiból tanul, az egészséges fóld
ember tudja, hogy akadályok nélkül semmi sem megy, így
rugalmas állhatatosságot fejleszt ki magában, amely révén a
legrövidebb úton érheti el célját. Ahol azonban a fóld súlya
szorongást, nehézséget és nehézkességet okoz, az állhatatosságból
nyakasság lesz, amely pontosan a nehéz időkben nem tud
megváltozni. Joggal sorolják a négy temperamentum közül fóld
elemhez a melankóliát.
A föld a legkevésbé engedékeny elem. Mélyében hatalmas tartalé-
kok és felmérhetetlen kincsek nyugszanak, amit csak annak
szolgáltat ki, aki keményen dolgozik, és nem adja fel. A fóld
embert nehezen lehet megközelíteni, mert csak lassan nyílik meg.
A puhább helyeken könnyebb, a durvább helyeken nehezebb közel
férkőzni hozzá, de ahol beton kemény, ott áttörhetetlen ellenállásba
ütközünk, ott soha nem puhul meg. A vízzel ellentétben, ahol az
embemek időnként át kell verekednie magát egy jégtakarón, ami
alatt azonban nincs több ellenállás, a fóld embemél minden
réteggel külön-külön kell megbirkóznunk, ha a mélyébe akarunk
hatolni.
Egyedül a fóld emberben marad meg minden nyom, ha eltekintünk
az örök jégtől - a megfagyott és megmerevedett érzések
feloldhatatlan keménységétől. Így a fóldnek nemcsak kitünő az
emlékezete, hiszen évmilliókon át a mai napig megőrzött
megkövült növényeket és állatokat, hanem a fóld az az elem,
amelynek ezek a "nyomok" többet számítanak, mint a szürke
elmélet. Ebből olyan erősségei fejlődnek ki, mint a külső, kézzel
fogható formák megragadása, a tényszerű tudás, és a valósághoz
való közel állás. Ennek az ámyékoldala a fantázia nélküli
ragaszkodás a tényekhez, szűklátókörűség és a fóldhöz ragadtság,
amely sem légies piruettekre, sem széles látókör kialakítására nem
képes.
A német nyelvterületen leginkább a westfaliaiak testesítik meg ezt
a típust. Már az a tény is mutatja a lehatárolásra és a zárkózottságra
való hajlamukat, hogy nagyon régen nem szük faluközösségeket
hoztak létre, hanem különálló portákat, amelyek legjobb esetben is
csak hallótávolságon belül voltak egymástól. A vesztfáliaiak arról
ismertek, hogy különösen lassan fogadnak el minden új, és idegen
dolgot, de ha igen, akkor ahhoz örökké hűségesek maradnak. Híres
merev gondolkodásukat igen jól kifejezi az a történet, amely egy
vesztfáliai pályaudvaron játszódik: Miután a kalauz minden erejét
bevetve már harmadszor hiába próbálja bezámi az induló vonat
ajtaját, egy vesztfáliai kinéz, és azt mondja: "Amíg ott van az
ujjam, addig nem fog menni!".
A f61d elem erőssége a megbízhatóság, az egyenesség, a
felelősség vállalása, a "f61dön járás" és a következetesség. A f61d
ember mindig megtalálja, s aztán egész életében nem veszíti el a
vezérfonalat. Ö a tettek embere, aki megmunkálja a f61det, és
befejezi a művet. Egészségtelen, szélsőséges esetekben a f61d
súlya természetesen nehézkességhez vezet, elviselhetetlen
szorongásokhoz és örömtelen, megkeseredett kötelesség
teljesítéshez. Ámyéka ezért a görcsös, kényszerű perfekcionizmus,
a merev szigor, a nyárspolgárság, a múlthoz való kényszeres
ragaszkodás, az életet tagadó pesszimizmus és az elviselhetetlen
zsamokoskodás, amely arra kényszeríti a másikat, hogy alávessék
magukat az elnyomó világnézetének.
Az asztrológia ehhez az elemhez rendeli a Bakot, a Bikát és a Szü-
zet. E jegy hihetetlenül konzervatív oldalát jól mutatja a pápa, II.
János Pál is, akinek horoszkópjában szinte minden a Bika megtartó
jegyében van. A hagyomány élő őrzője a Bika és Bak jellegű
Carlos Castaneda, aki a tolték sámánizmust kutatta, és ezt az ősi
tudást átadta a ma emberének. Az elem materialista oldalát Karl
Marx testesítette meg. Levegős Vízöntő Ascendense filozófussá
tette. Erős Bika tulajdonságai miatt azonban a dolgok - és ezzel
persze minden baj - gyökerét a birtoklásban és a tulajdonban látta.
A f61d mentalitás alkotó oldalát az egykori szövetségi kancellár,
Helmut Schmidt képviselte, aki kormányzási ideje alatt a f61d
elemre oly jellemző "A cselekvő" becenevet kapta. Az elem
ámyékoldalát, amely a hagyományokhoz túlzottan ragaszkodó, és
megkeseredett, emberellenes határokat húz pl. Hendrik F.
Verwoerdnál mutatkozott meg, aki bevezette Dél-Afrikában az
apartheid politikát, de a legszömyűbb formájában mégis
AdolfHitler képviselte a maga Bak természetével.

94

A négy elem összehasonlítása

Ahhoz, hogy az Olvasó a lehető legjobban élvezhesse ezt a fejezetet, , először a négy elem asztrológiai
hozzárendeléseivel kell megismerkednie. Olvasás közben eszébe fognakjutni barátai, ismerősei, szomszédja és
rokonai. Semmi esetre sem ke1l kizárólag az ún. csi1lagjegyhez ragaszkodnia. Ez utóbbin általában az az állatövi
jegyet értik, amelyben a Nap tartózkodott a születés időpontjában. Bár a Nap a horoszkóp központi témája, s
ezért nagyon jellemző a szülöttre, eme1lett sok más, olyan tényező van, amelyek ugyanolyan jelentősek, és
amelyek abban segítenek, hogy ne csak csi1lagjegyünk elemét bontakoztassuk ki.
Elem Asztrológiai megfelelői Tarot megfelelői tüz Kos, Oroszlán, Nyilas botok levegő Mérleg, Vízöntő, Ikrek kardok
f61d Bak, Bika, Szüz érmék
víz Rák, Skorpió, Halak kelyhek

Az asztrológiában négy csoportra, 3-3 jegyre osztható a 12 állatövi jegy A Tarot-ban az elemeket a kis arkánum négy színéhez
rendelik.

A négy elem férfi, könnyű, és női, nehéz csoportra is felosztható. A levegő könnyű, a tűz úgy tör az ég felé, mint
semelyik más elem, a f61d nehéz, a víz pedig közismerten csak akkor nyugszik meg, ha egészen leért. Helytelen
dolog lenne azonban ezt értékelésnek tekinteni. A könnyű é a nehéz egyenlő értékü; egyik sem jobb, vagy rosszabb a
másiknál, hiszen elviselhetetlen, ha egyoldalúan éljük meg bármelyiket. Az egyik ember levegős, tavaszi típus marad, a másik mindig
csak a f61det nézi, vagy éppen talajtalan lesz, és nehézkes.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a négy elem az emberben, érdemes először áttekinteni megjelenési for májukat a
természetben:

A fóld a talaj a lábunk alatt, amely a Iegmegfoghatóbb a négy elem közül. A fóld szilárdságot biztosít, és strukturálható. Itt utak és
útjelzők segítik és teszik lehetővé a tá1ékozódást. Az állandó ismétlődésből születnek azok a kitaposott ösvények, ahol a f6ld ember
biztonságban érzi magát. Az emberre kivetítve a f6ld a testet jelenti és az érzékeket. A f6ld embert ezért érzékelő embemek nevezhet-
jük, de a valóság emberének is.
A víz a mélység eleme, és a vízszintes határtalanságé. Itt nem vezérvonal segíti a tájékozódást, hanem a hullá mok. Kívülről
(különösen a f6ld ember szemüvegén át)-a víz iránytalannak és céltalannak tünik. Ha a mélytengeri akváriumban élő halakat figyeljük,
akkor az a benyomásunk, hogy nincs különbség aközött, hogy a halak jobbra, balra, felfelé, vagy Iefelé úsznak. A víz elem
Iáthatatlanul köt össze mindent. A hullámok elindulnak, és visszhangként jönnek vissza a végtelenből. A legsötétebb mélységben az
ösztönök, a megérzések vezetnek. Az embert tekintve ez az állandó mozgásban Iévő elem, melynek vízszintes kiterjedése és mélys€ge
szinte végtelen, az emberi lelket és az érzések világát jelöli. A víz embereket ezért érző embereknek is nevezhetjük, akiknek jó
megérzéseik és mediális képességeik vannak.
A Ievegő az az elem, amelyik letisztázottságot, áttekinthetőséget ad, arnely egy friss fuvallattal elüzi a nyomasztó gondolatokat, amely
ebben a világban folytonosan

96

A négy elem összehasonlítása ,

körülvesz bennünket, és a legkisebb pórusokig belénkhatol. Ezért a levegő az emberi értelem kiváló szimbóluma,
amely hasonló módon gondoskodik a széles látókörről, és mint elemző erő behatol e világ valóságába, hogy
kikutassa annak titkait. A levegő embert ezért az értelem emberének, elemzőnek, megmagyarázónak, a talányok
megfejtőjének és az elmélet emberének is nevezhetjük.
Míg a fent említett elemek a természetben, az állatokban is visszatükröződnek (fóld = test, víz = ösztönök, levegő
= tanulási képesség), addig a tüz csak az embert jellemzi. Csak neki sikerült háziasítania ezt az őserőt, és a mai
napig minden ember megfizette neki az adót azzal, , hogy gyerekkorában néhányszor megégette az ujját, mi előtt
megtanulta hogyan kell bánni a tüzzel. A tüz az isteni szikra az emberben, és mítoszok mesélnek arról, hogy a
fényhozók egyike, aki jó barátságban volt az emberekkel, mint Prométheusz is, ellopta az égből ezt a csak
isteneknek fenntartott erőt. Megostromolta az Olimposzt és a Nap fényével meggyújtott egy fáklyát, amelyet
elvitt az addig sötétségben és hidegben élő embereknek. Ezért a "büntettéért" a fényhozót a Kaukázushoz
láncolták, és pokoli kínokat kellett elszenvednie. Ezzel a civilizációs lépéssel, amellyel az ember meg tudta
különböztetni a jót a rossztól, megszületett a rossz lelkiismeret és a büntudat is. Csak a tüz által szimbolizált
akaraterő teszi lehetővé az ember számára, hogy másképpen viselkedjen, mint ahogyan ösztönei sugallnák, és
mindezek fólé emelkedjen. Ezzel azonban végérvényesen elveszítette a naiv, tudatlan, paradicsomi ártatlanságát.
Az ember elkülönül a természet többi részétől, megszünteti a vele való szövevényes kapcsolatát, és
kibontakoztatja szabad akaratát, amely egy teljesen új módon teszi felelőssé mindazért, amit tesz. Csak ez a
fejlődési lépés hozza el a világba a bün fogalmát, és a népek mítoszaiban a megismerést egyenlővé teszi a
bűnbeeséssel. ". . . és olyanok lesztek,

97

A négy elem, mint képszerü karakterismeret

mint az Isten, jónak és gonosznak tudói." (Mózes I. könyve ) - mondta a kígyó.

A felfelé igyekvő lángok az egyre nagyobb ideálok felé törekvő embert jelképezik. Ezt a célt elérendő, a
tüz ember aláveti ösztöneit akaratának, kordában tartja azokat, és "alantasabb" természetét megpróbálja
felemelni. Ezzel az akarat emberévé válik, de idealistává, moralizálóvá és értékelővé is.

Ezek ismeretében már világos, hogy a négy elem hogyan szimbolizálja a természet négyes felosztását: a
föld (test) az ásványok szervetlen világának felel meg. A növények birodalma földből és vízből áll, ahol a
föld a növény testiségét jelenti, a víz az életnedveket, de az "ösztönök erejét" is, amivel a csíra előbújik a
magból, majd felfelé növekszik, és amivel virágját a Nap, a fény felé fordítja. Az állatok világa a föld
elemből (test), víz elemből (ösztönök) és Ievegő ( értelem) elemből áll. Aki ezen meglepődik, azt a nagy
filozófus, és kutyabarát, Arthur Schopenhauer aforizmájára emlékeztetném: "Aki úgy gondolja, hogy az
állatoknak nincsen értelmük, annak saját magának sincsen!" Csak az emberben van meg mind a négy elem,
melyek testben (föld), lélekben (víz), értelemben (levegő) és akaraterőben (tüz) egyesülnek benne.

Nem csoda hát, ha a patriarchális kultúrában a férfi erő* uralkodott el, a női erőt pedig, mint "démonit"
alacsonyabb rendünek és bünösnek tartják. A férfias levegő és tűz elem virágzik az uralkodó és ál1ítólag
minden megmagyarázó értelem és a felmagasztalt szabad akarat formájában. Ezzel szemben a női jellegü
föld és víz elemek, melyek a testet és ösztöneit képviselik, lehasadtak az egy-

98

A négy elem összehasonlítása ,

ségről, és a megvetés jut nekik. Amikor pedig arról beszélünk, hogy valaki tüzzel-vassal harcol valamiért,
vagy kardoskodik valami mellett, akkor ebben is a férfi erők dominálnak (a tüz és a vas a tüz elemet jelenti,
a kard a metsző értelmet). Ahol a mocsarakat lecsapolják, ott a termékeny női elemek, a f61d és a víz ellen
küzdenek. A természeti népek, amelyek még közel állnak az eredeti, teljességet magába foglaló
világnézethez, még emlékeznek arra, hogy a f61d valamikor szent volt, és senki sem birtokolta. Csak a
patriarchális időkben kutatták át a legkisebb szögletét is, parcellázták fel, és jelölték ki magántulajdon ra. A
pusztító kömyezeti szennyezettség következtében a , vizet, a másik női elemet, amely eredetileg mindenkié
volt, ma már müanyag üvegben árusítják az üzletekben. A mítoszokból ismerjük, hogy milyen veszélyei
vannak ennek: Amikor Létó istennő, az isteni Artemisz és ikertestvére, Apolló anyja szomjasan egy tóhoz
ért, a lükiai parasztok nem engedték a vízhez. Erre így könyörgött nekik: "Miért nem engedtek a vízhez,
hiszen mindenki vehet belőle. Sem a napfény, sem a levegő nem lehet senkinek sem a tulajdona, így hát a
tiszta hullámok sem. Ahhoz az ajándékhoz jöttem, ami mindenkié. Mégis térden állva könyörgöm nektek,
engedjetek oda. ( . . . ) Egy kor1y víz nektár nekem, és bevallom, hogy ezzel egy új élet fogan meg bennem
- igen, az élet vizét adjátok nekem!"** Amikor a parasztok ettől sem lágyultak meg, akkor az istennő
haragjában megátkozta őket: "Akkor éljetek örökké ebben a pocsolyában!" Ekkor azok varanggyá
változtak, mocsárban és iszapban éltek, és kvartyogásukkal még ma is arra emlékeztetnek, hogy mi történik
azokkal, akik megtagadják másoktól a vizet.

** Ovidius: Metamorfózis

99

Míg a könnyű elemek (a tűz és a levegő) gondtalanul és kíváncsian tekintenek előre, addig a nehéz elemek (a fóld és a
víz) visszafelé néznek, elgondolkodnak, átéreznek, és előszeretettel irányulnak a múlt és a megszokott dolgok felé. A
tüz ember egy olyan arénának tekinti világát, ahol kifejezésre juttathatja akaratát. Mivel a múltat nem lehet
megváltoztatni, és a történelem könyvek legfeljebb csak átírhatják, meghamisíthatják a történteket, a tüz embert csak
ajövő érdekli, mivel ott még minden lehetőség adva van ahhoz, hogy kifejezze akaratát.
A róld embert azonban éppen ellenkezőleg, nyugtalanítja a kialakulatlan jövő. Szívesebben tekint a megszokott,
kialakult és állandó dolgokra, és úgy gondolja, hogy az évszázadok során bevált dolgok valóságértéke nagyobb, mint az
újaké. Ezért szereti azokat az ismétléseket, amit a tüz ember ki nem állhat, és örül, hogy valamit szá zadszor is
megcsinál. Megnyugtató érzés számára, hogy ismeri a dolog müködését.
Kíváncsisága miatt a Ievegő embert szintén ajövő érdekli, mivel ott nagy meglepetések várhatnak rá. A múlt csak akkor
érdekli, ha valami ismeretlent fedezhet még fel benne. Egy érték fogalom új lehet számára, az viszont mellékes neki, a
frissen felfedezett újdonság valóban fontos-e, a lényeg csak az, hogy új legyen.
A víz ember bár nem szereti a megváltoztathatatlan, állandó dolgokat, mint a fóld, de az ismétléseket sem. A hasonló
dolgok ismétlését a víz ember sem ismeri. Ha már ötödször nézett meg egy filmet, akkor is teljes meggyőződéssel tudja
azt mondani, hogy ezúttal a film teljesen más volt, mint korábban. Ö ugyanis a belső valóságában él, és mivel a film
aznap teljesen másképpen érintette meg, mint korábban, ezért a film is "teljesen más volt". A víz ember annyiban fordul
a múlt felé, hogy szívesen kapaszkodik régi érzésekbe, érzetekbe, amelyeket minden változatukban szeret át meg átélni.

100

A négy elem összehasonlítása

Az elemek az időt is eltérően kezelik: míg a levegőnek és a f61dnek létezik olyan időpont, hogy 8.35, addig a tüznek és a víznek egyaránt csak
fél kilenc van.
A tűz ember számára az idő komoly probléma, mivel nem tudja akaratának alávetni. Ö az, aki állandó harcban áll az idővel (ha egyáltalán hord
órát), és aki megértést vár el másoktól, amikor ígéretét idő hiányában nem tudta be tartani. Mivel a tüz ember szereti a sok lehetőséget, ezért
számára minden megbeszélt időpont, és megtervezett találkozó szömyü. Ö a spontán eseményeket szereti, nem a határidő naplót. A fóld ember
ennek pontosan az ellentéte, aki az ötéves tervek nagy mestere. A meg nem terve'zett jövő mélyen nyugtalanítja, és ha úgy fekszik le, hogy
másnapra nincs meg a programja, akkor könnyen depresszióba esik. Ezért aztánjó előre megtervez mindent, nehogy bizonytalan maradjon
valami, és meglepetés érhesse. E beállítottság torzképével találkozhatunk "A kis herceg" történetében az első bolygó királyában, aki minden
este (időben) megparancsolja a Napnak: "menj le!", hogy aztán megelégedéssel nyugtázhassa, hogy az univerzum az ő parancsait követi. Ez a
szembeállítás megmutatja, hogy a tűz ember miért nem fordul jóslatokhoz, amelyek megmondhatnák és látszólag meg is határozhatnák a jövőt.
Ezzel szemben a f61d embert nagyon megnyugtatja, ha tudja mi vár rá. A Ievegő ember az idő eszméjét éli. Ö a megtestesült relativitás elmélet.
Számára az idő egy koordináta-rendszer, amely, mint mode1l izgatja őt, anélkül, hogy személyesen megérintené. Az időhöz való viszonya
elvont marad. "Az idő csak szimbólum" - szokta mondani. Egészen másképpen van ezzel a víz ember , aki az idő állandó hömpölygését és
mérhetetlenségét saját magán belül éli meg. Az időhöz való viszonyát jól kifejezi az idő kereke, a korszakok születése és elmúlása, ahogy ezt az
indiai mítoszok jól kifejezik. A vízhez hasonlóan, amely állandóan nyaldossa a partot, az időt egy folyton ismétlődő folyamat-

az idő kezelése

101

A négy elem, mint képszerü karakterismeret .

nak éli meg, amely tulajdonképpen semmi újat nem hoz, és amitől néha az az érzése, hogy mókuskerékben
van. Beckett "Godot-ra várva" c. müve nagyon jól kifejezi a hiábavalóságnak ezt az érzését.

Ezzel a háttérrel érthető, hogy a négy típus különbözőképpen viszonyul egy tetthez és annak következményéhez. Mivel
a tüz ember jó szándékú, neki mindig a szándék a döntő. Ezzel el1entétben a föld embernek egyedü1 az ered mény a
fontos. Kedvenc kérdései: "Hová vezet ez?", "Mit nyerek ezzel?", "Mi lesz a végeredménye?". Ha valaki jó szándékkal
tesz valami rosszat, akkor ezt a tűz és a föld 1ípusú ember kü1önböző módon fogja megítélni. A tüz ember a jó
szándékot fogja figyelembe venni, és elnéző lesz a rossz következményekkel szemben. A ióld ember ezzel szemben azt
mondja: "Aki kárt okozott, az fizesse is meg." Fordított esetben, amikor valaki rossz szándékú volt, de nem okozott
kárt, megál1apítja, hogy ebben az esetben jól végződött a dolog, és elnézőnek kel11enni a tettessel szem ben. A vÍz
embernek egyedü1 az számít, hogy a tettes lelkileg mit élt át. Ha kárt okozott, és ettől szenvedett, akkor már elég
büntetést kapotl, de ha örömet okozott neki, akkor keményen meg kel1 büntetni. Egészen másképpen fest a dolog a
Ievegő ember szemszögéből. Számára csak egy kérdés merül fel: "Bután viselkedett az il1ető, vagy oko san?". A
butaságot szerinte mindig meg kel1 büntetni, a furfangosság és a leleményesség azonban annyira tetszik neki, hogy
ilyenkor még "drukkol" is a tettesnek.

Minden elem a maga módján dönt, és a döntés végérvényessége sem egyforma náluk. A tüz nagyon impulzívan dönt,
de másnap gondolhatja egészen másképpen is. A Ievegő elméletileg gyorsan össze tudja szedni a gondolatait, és
egyértelmüen dönt. Ez a döntés azonban nagyon könnyen az elmélet szintjén rekedhet, vagyis az, hogy átülteti-e a

102
A négy elem összehasonlítása

gyakorlatban, és ha igen, mikor, az már más Iapra tartozik. A föld nagyon Iassan dönt, de akkor véglegesen. A
f6ld döntése visszavonhatatlan. A víz Iegszívesebben sehogy sem dönt, ezért időnként mások döntenek helyette.
Döntései természetesen csak megközelítőek, ami azt jelenti, hogy később kedve szerint változtathat rajtuk, vagy
átköltheti őket.

Az elemeket más-más kritériumok alapján különböztetjük meg. A f6ld és a Ievegő a külső valáság adottságai
szerint tájékozádnak, és ezáltal szerintük objektív ítéletet hoznak, amit mások is könnyen utánuk csinálhatnak. A
tűz és a víz érzékelése a belső valáságra irányul, ezért igen szubjektív. Ez nem azt jelenti, hogy az általuk hozott
ítélet kevésbé helyes. A nyugati szemlélet egyoldalúságábál adádik az a nézet is, hogy a vélt objektivitásra áriási
hangsúlyt helyeznek a belső valásággal szemben, amely mindig szubjektív. Az objektív megismerést
valászínüleg azért részesítjük előnyben, mivel racionálisan, statisztikailag, tehát tudományosan megfoghatá, és
általánosan véghez vihető. Azt, hogy e kétségtelenül hasznos és dicséretes tulajdonságai meIlesleg mégsem
mindig helyes, mutatja a sok alapvető helyesbítés, ami a tudományos világképben az idők folya mán mindig
bekövetkezik. A szubjektív világnézetet ezzel szemben nem érdekli, hogy statisztikailag, vagy matematíkailag
bizonyíthatá-e. A szubjektív víz, vagy tűz ember akkor - és csakis akkor - győződik meg valamiről, ha a dolog
"rendben van", azaz megfelelő érzéseket kelt benne. Így a Ievegő és a f6ld ember statisztikailag helyes, de tel -
jesen személytelen döntést hoz, míg a tűz és a víz embert csak a személyes értékítélet érdekli. A racionális Iogika
például bebizonyítaná, hogy négy milliárd f6ldlaká közül csak nagyon kevesen vannak olyanok, akik az
elkövetkezendő években megtalálják párjukat, aki "nekik Iett rendelve)). Ebböl az következne, hogy az ilyen
elrendelés vagy abszurd, vagy egyáltalán nem is Iétezik, ezért több száz, vagy ezer ember van, akivel ugyanolyan jó
kapcsolatot lehet létesíteni, mint azzal az eggyel. A szubjektív értékítéletet egy percig sem érdekli ez a megfontolás, hanem jó esetben
egyszerűen megállapítja: Ez az ember többet ér nekem mindenkinél, ezért ő az én egyetlenem.

Így mindenki a maga módján keresi a valóságot, és jó, ha tudja, hogy az a rész, amit megtalált belőle, még nem az egész. A tüz nagyon
ért az értékítélethez, és vagy erkölcsileg különbözteti meg a jót és a rosszat, vagy értékesre (nemes) és értéktelenre (profán) osztja fel a
világot. A víz érzelmileg választja el egymástól a kellemest és kellemetlent, , a szeretem és nem szeretem dolgokat, a jó érzést és rossz
érzést okozó dolgokat. A fóld józanul választ praktikus és nem praktikus, célszerű és célszerűtlen között, vagy felteszi a kérdést, hogy
megéri-e? A levegő a legobjektívebb kritérium szerint különbözteti meg a helyeset és a hamist. A matematikát levegő emberek
teremtették levegő emberek számára, mivel itt az eredmény csak helyes vagy helytelen lehet, fuggetlenül attól, hogy hasmálható-e
(föld). És szerencsére az eredmény ott soha nem lehet kellemes, vagy kellemetlen (víz), rossz, vagy jó (tűz). Egyszerűen csak he lyes,
vagy helytelen, és ennek örül a levegő ember.

Ebbőllevezethető a logika négy formája is, amely megfelel Iogika a négy elemnek. A levegő ember itt azonnal helyreigazít, hogy ebből
csak kettő szolgál rá a logika névre (tulajdonképpen csak egy), mert a többi csak az emberi szellem tévedése. A levegő logikája
formális, klasszikus, görög, amelynek csak egy végeredménye lehet: "Ennek így kell lennie!". HaA egyenlő B-vel, és B egyenlő C-
vel, akkor A-nak egyenlőnek kell lennie C-vel. Ha a négy típus következtetési módját egy zöld fa képével szemléltetjük, akkor a
levegő ember korrektül következtet: "Minden fa zöld. Ez egy fa. Tehát, ez is zöld." Ennek így kell lennie. A fóld ember , aki
természeténél fogva empirikus, abban hisz, hogy a dolgok olyanok, amilyennek látszanak, és nem nagyon érti a
teoretikus eszmefuttatásokat. Mégis így gondolkodik, különösen akkor, amikor a statisztikákkal "bebiztosítja"
magát, s ezt a levegő ember még logikusnak ismeri el. Valószínüleg egy levegő ember találta ki azt a mondatot,
hogy "Csak abban a statisztikai eredményben hiszek, amit én magam hamisítottam meg." A fdld ember azonban
teljes egészében e tudományra hagyatkozik, és szélsőséges esetben szánalmas számolgatóvá válik. A zöld fa
láttán így következtet: "Amíg nem látok más színüt, addig természetesen minden fa zöld." És minden további
zöld fa növeli bi;zonyosságát. "Így van!" - hangzik következtetése. A víz ember logikája ennek pontosan az
elientéte: "Lehet, hogy így van!" - következtet. (Természetesen azonban lehet teljesen másképpen is!) És minél
több zöld fát lát, annál biztosabb benne, hogy a következő piros, fekete, kék, vagy éppen kockás fa lesz. E
gondolkodásmódnak köszönhetően amelyet a levegő ember reménytelen találgatásnak tart és kinevet - a víz
ember olyan utat jár be, és olyan összefuggéseket fedez fel, amit mások soha. Aki azonban megpróbál vitába
szálini egy víz emberrel, az csodát fog látni. Amikor vitapartnere azt hiszi, hogy most megfogta, a víz ember már
ki is siklott kezei közül. A víz alámos minden alapot, nem lehet megszilárdítani, és amikor az ember azt
gondolja, hogy egy szilárd alapot teremtett - pl. egy vita alapját -, akkor egy huliám megint elmos mindent, a
dolgok ismét lehetségessé válnak, semmi stabil és biztos nincs kilátásban. A tüz ember logikája mindenki másnak
( de csak nekik) gondot okoz. Nála az akarat az első, majd a meggyőződés, és aztán - ha egyáltalán sor kerül rá -
kelietlenül a megokolás. "Ennek így kelilennie!" - mondja a logikus végkövetkeztetés. "Ha azt akarom, hogy
vörösek legyenek a fák, akkor vörösek. Világos? (Különben gyakoroljuk!)" Természetesen ez az a beállítottság,
melyből az a nagyon kétséges alapminta szánnazik, miszerint csak az lehet, ami megengedett. Azok az egyházi emberek, akik még azt a
fáradságot sem vették, hogy belepillantsanak Galilei távcsövébe, mivel "tudták", hogy állításai nem lehetnek igazak, azt a megkér dőjelezhető
világnézetet képviselték, amely a "soha" és "mindig" abszolút fogalmaival érvel. Nem volna azonban helyes, ha ebből arra akarnánk
következtetni, hogy a tüzes meggyőződéses gondolkodóknak ritkán van igazuk, vagy rosszabbul boldogul az élettel csak azért, mert nem
szereti a görög logikát. Az biztos, hogy nem rajong a matematikáért, mivel annak eredményei közismerten nem követik az ő aka ratát. Ahol
azonban önbizalomra, motiváló erőre és vállalkozó kedvre van szükség, a tűz ember vezéregyéniség, aki mögött ott robog "okoska" (levegő), a
szőrszálhasogató (f61d) és a tanácstalan (víz).

Ebből könnyen belátható, hogy az elemek az igazságot is négyféleképpen kezelik. Valószínüleg a fóld ember tartja be a legpontosabban. Nem
azért, mert erkölcsileg a többiek felett áll, egyszerüen azért, mert nincs fantáziája. Annyira elkötelezte magát az igazságnak, hogy csak nagy fá-
radsággal tudna mást állítani, és alig veszi észre valaki, ha hazudik. Leginkább az történik meg vele, hogy valami ki csúszik a száját, vagy
elhallgat valamit, és ezzel tudja megmásítani az igazságot. Egészen más a helyzet a víz emberrel. Számára olyan folyékonyak a határok a
költészet és a valóság között, hogy semmi fáradságába nem kerül a kellemetlen valóságot kellemessé átkölteni, vagy egy történetet kiszínezni a
saját fantáziája szerint, mivel az így még érdekesebb. Pontosan azért tud a legmeggyőzőbben hazudni, mert saját változata az igazságról sokkal
tökéletesebben hangzik. Ez az ő módszere, hogy a kellemetlen ismereteket és felismeréseket kikerüli. Ő az a strucc, aki fejét a homokba dugja,
hogy ne kelljen látnia a valóságot. A tőz ember felháborodva tiltakozna az ellen, hogy ő hazudik.
106

A négy elem összehasonlítása

Ö "csak" túloz, vagy azért, mert az hozzátartozik dramaturgiájához, vagy azért mert ő a hencegő, aki hős tetteit megfelelő
világításba akarja helyezni. A Ievegő viszont a legdurvább elem e témakörben. Innen kerülnek ki azok, akik mesterien
hazudnak, akik trükkösen blöff61nek, és tökéletesen megtévesztenek másokat. Ide tartozik a ravasz Odüsszeusz, és
természetesen Hermész is, a kereskedők és a tolvajok istene. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden levegő ember
hazug. Azok horoszkópjában azonban, akik dörzsölten, szándékosan hazudnak, és mindezt tudatosan alkalmazzák a
politikában, vagy az üzletpolitikában, mindig kiemelkedő a levegő részesedése.

A tüz embert a spontán impulzus és a lelkesedés hajtja, a Ievegő embert a kíváncsiság és a változatosság öröme, a föld embert
a megbízhatóság és a rutin, a víz embert pedig a határtalan együttérzés és a csillapíthatatlan vágyakozás. Vagy az egyes
elemek képével kifejtve: A tüz ember azért cselekszik, mert tüzes impulzusa hajtja, a levegő ember azért, mert egy eszme
számyakat ad neki, a f61d ember azért, mert oka van rá, és a víz ember - látszólag alaptalanul - azért, mert valami mély dolog
arra hajtja.

Ha a négy típus visszapillant életére, különbözőképpen érzékelik legfontosabb tapasztalataikat. A föld ember számára, aki a
tettek embere, és aki mindenekelőtt cselekedeteivel fejezi ki magát, a tettek számítanak, és gyakran teszi fel magának a
kérdést: "Mit tettem az életemben? Milyen emlékmüvet hagyok magam után? Hol örökítet tem meg magamat az utókor
számára?" Ebből a szempontból minden bizonnyal a piramisokat építtető fáraók voltak a f61d elem legmarkánsabb képviselői.
A víz embernek az érzések a legfontosabbak, így ezt fogja kérdezni magától: "Mit éreztem mélyen? Mi érintett meg a leg-
jobban?" Ezért legfontosabb tapasztalataihoz fognak

107
A négy elelJ1, mint képszerü karakterismeret

tartozni a legnagyobb szenvedései is, ami nem azt jelenti, hogy szeret szenvedni, csupán azokat a szenvedéseket
szereti a leginkább, amiben már része volt, ahogyan Wilhelm Busch mondta. Ahogyan a víz is csak akkor nyug-
szik meg, amikor leér a legmélyebb pontra, a víz ember is a legmélyebb pontig éli át érzéseit. A Ievegő ember, aki
szeretné objektíven megérteni a világot, azt kérdezi magátál: "Milyen ismereteket szereztem, mit fogtam fel?" és
"Milyen eszméket hoztam ebbe a világba, és milyen megoldásokat, találmányokat adtam a világnak?" A tőz
ember viszont, akinél az akarat és a hatalom számít, azt fogja kérdezni: "Milyen célokért küzdöttem? Hogyan fe -
jeztem ki akaratomat? Milyen eszmékért harcoltam és éltem? Milyen hatalmi pozíciákat értem el?"

Így a tőz ember világképe önkényes és magasabb síkon morális, majd végül vallásos. A racionális Ievegő emberé
felvilágosult filozofikus, a jázan föld ember a tudomány szemüvegén keresztül nézi a világot, és a misztikára haj-
lamos víz ember pedig a metafizikát részesíti előnyben.

A négy elem különbözőképpen fejezi ki megértését is: a tőz embernek világossá válik valami, a Ievegő embernek
tiszta, érthető, a föld ember felfogja, a víz embernek rémlik valami.

Míg az elméleti irányultságú Ievegő ember nagyon örül, ha finom különbségeket fedez fel, és szívesen felhívja
beszélgető partnere figyelmét a dolgok differenciáltabb szemléletére, addig a tőz embernek akarata kibontakozta-
tása okoz örömöt, és ezért szenvedélyesen harcol az akarati szabadság eszméjéért. A föld ember viszont ott bonta-
kozik ki, és ott örül a legjobban, ahol az életet és a világot érzékeivel tudja élvemi. A víz ember ezzel szemben
akkor a legboldogabb, amikor valami mélyen megérinti.

108

A négy elem összehasonlítása

A kritikus időkben, amikor lelki feszültségekkel, félelmekkel és aggodalmakkal küszködik, a tüz embernek az segít, ha kitombolja magát.
Mozgásra van szüksége sporttal és játékkal, amely új lendületet ad neki. A Ievegő embernek túl szűk minden, levegőt kell kapnia, ezért hosszú
tengerpartra, tágas pusztaságra vagy egy hegycsúcsra van szüksége, hogy megint tisztán lásson, hogy mélyet lélegezhessen, megnyugodjon és a
távolba nézve új eszméket gyüjtsön. A röld embernek ilyen időszakokban a tiszta struktúrák segítenek, mint pl. a kemény munka, de a
megszokott életritmus, a régi szokások is kapaszkodót jelentenek számára, mivel ez biztonságot és támaszt nyújt neki. Az is lehet, hogy
társaságra és a régi barátok közelségére van szüksége, akikre teljes mértékben számíthat. Ezzel szemben a víz ember lemerül, hogy teljes
mértékben átélje nyomasztó érzéseit, majd megkönnyebbülve térjen ismét vissza a felszínre. A víznek jelentős öntisztító ereje van, ha elég időt
adunk neki. Előbb-utóbb mindent kidob, amit nem tud feloldani. Ezekben az időszakokban felbecsülhetetlen segítséget nyújt a víz embernek a
gyógyító zene, a líra, egy erőhely rezgései, vagy bármi más, ami mélyen megérinti.

A lelki problémák legyőzésében is alapvetően különbözik a négy elem. A tüz és a levegő könnyedén
megbirkózik vele, a víz ember nehezen, a fdld embernél pedig nem beszélhetünk a probléma legyőzéséről.
A tüz ember elégeti a problémát. Ez történhet heves összecsapás, drárnaian előadott fellépés, egy kolerikus
eset, vagy erkölcsi megbotránkozás útján, amely úgy feltÜzeli őt, hogy egyszer csak megindul a tüzes
lávafolyam, ami minden ellenállást megsemmisít. Az ilyen tisztító viharral azonban egyszer és
mindenkorra el van intézve az ügy, és hamar el is felejti. A tüz ember nem haragtartó. A Ievegő ember
hasonlóan viselkedik. Ö "megszellőzteti" a problémáját, ami a levegőn hirtelen elpárolog, mint a kiöntött
benzin. Ez azt

kritikus időszakok

lelki problémák

109

A négy elem, mint képszerű karakterismeret ,

jelenti, hogy igyekszik nagyon okos - legalább elméleti megoldásokat találni a problémára. A legtöbbször azon-
ban ez az intellektus régi mintájának túlzottan racionális magyarázata: "Ez valójában nem más, mint . . .", amit a
probléma hajmeresztő bagatellizálása követ. A másik megoldása, hogy kibeszéli magából a gondot, és addig
beszél, amíg már nincs mit mondania, amíg nem marad semmi a problémából. Pontosabban mondva: amíg már
nem érez semmit. Az mel1ékes, hogy ezzel valójában megoldódott-e a gond, neki legalábbis úgy tünik, hogy
igen, s ettől nagyon megkönnyebbül. A fóld ember és a víz ember nehezen oldja meg a problémát. Mindketten
'mélyen éreznek, és megragadnak a problémában. A víz még viszonylag könnyebben viseli a dolgokat, mint a
fóld. A víz ember megpróbálja feloldani és kimosni magából a problémákat. Ez vagy könnyek, vagy alkohol út-
ján megy. Ha szembe ülünk egy víz emberrel, aki éppen egy problémát dolgoz fel, jól megfigyelhetjük, hogy
rövid időre mindig kivonja magát a beszélgetésből, amíg egy érzelmi hullám átmossa problémáját, ő pedig egy
mély lélegzetet vesz, amivel a probléma folyékony marad, és lassan-lassan feloldódik. A föld ember viszont
megpróbálja elásni a problémát. Ássa, ássa, és abban reménykedik, hogy ezzel el is intézte. Lelkileg azonban
folytonosan rágódik, nem tudja elfelejteni a dolgot, és hiába söpri be a szőnyeg alá, az újból és újból előbukkan.
Ilyenkor teljes erejéből visszasöpri, még rá is tapos. Eltelhet 3 év is, amíg végleg megnyugszik. Kétségtelenül
neki jelent legnagyobb gondolt egy lelki probléma megoldása, így egyre nehezebb puttonyt cipel a hátán
elintézetlen és elfeledett konfliktusaiból, feszültségiből.

Hasonló mintája van a harcnak és a konfliktusok megol- harcmodorok dásának is. A tőz ember - különösen, ha túl
sok levegőt (= kritikát) kap - felizzik, és erkölcsi felháborodásában,

110

A négy elem összehasonlítása ,

vagy puszta dühében feléget mindent, ami szemben áll vele. A tüz ember erkölcsileg semmisíti meg ellenfelét,
megkérdöjelezi becsületét, és hihetetlen megvetéssel bünteti. Ide tartozik az a középkori szokás, mely szerint a
bünöst kiátkozzák, azaz kitaszítják és törvényen kívül helyezik. A Ievegő ember egészen másképp harcol: ha a
levegö ember egy kellemes, lendületes légkörben bájosan és közvetlenül csevegett, akkor a támadás pillanatában
hirtelen megfagy a levegö. A levegö ember hüvösen, összeszedetten, kristálytiszta stratégiával lövi ki nyilát
pontosan az ellenfél legérzékenyebb pontjába. Ez lehet egy kaján, cinikus, gonosz megjegyzés, maró gúny, vagy
mélyre hatoló irónia. És talál. Ebben tökéletesen biztos a levegö. Mialatt a másik próbálja összeszedni magát, ö
már kilövi második, kárörvendö nyilát: "á, nagyon sajnálom. Nem is tudtam, hogy ilyen érzékeny vagy." A föld
ember nem szeret harcolni, ezért azt szereti, ha békén hagyják. Ha mégis konfliktus keletkezik, akkor befalazza
magát, és csak egy mindent ledöntö fóldrengés hatására nyílik meg. Nagyon tetszik neki az az elképzelés, hogy
egy (kínai méretü) fal mögött éljen békésen és nyugodtan, és minden zavaró dolgot átdobjon a fal másik oldalára
(El innen!). Gyakran a hallgatás falával veszi körbe magát. Nagyon ért ahhoz, hogyan kell sértöen és
megsemmisítöen levegönek nézni a másikat, és úgy tenni, mintha nem is létezne. Mivel természeténél fogva nem
rövid-, hanem hosszútávfutó, szívesen rendez maratoni számokat ebböl is: "Na lássuk, ki bírja tovább! (mármint
a hallgatást)". Így ehhez az elemhez tartoznak azok a házasságok is, ahol a férj és a feleség már 20 éve nem szól
egymáshoz, az elkerülhetetlen helyzetekben pedig egy papír cetlin közlik a másikkal mondanivalójukat. De
természetesen nem válnak el, mivel a fóld szereti a megszokott dolgokat, és végül is már egész jól megszokták
egymást. Egyébként minden azonnal teljesen más lenne, ha a másik végre beadná a

111

A négy ele.m, mint képszerű karakterismeret

derekát, és megenyhülne. Míg a fdld kemény kitartással harcol, a víz ember rugalmasabb és
engedékenységével sokkal hatékonyabban küzd. Harcmodora a szökőámak vagy az örvénylésnek felel
meg. Ha az érzései kirobbantak, és ha a levegő mindezt még fel is korbácsolja, akkor elszabadul a szökőár,
és a leforrázotl ellenfél nehezen tudja megvédeni álláspontját. A víz ember nem válik fanatikussá, aki áttör
minden gátat, - az ő erőssége mindenekelőtt az, hogy nem lehet tőle megszabadulni. Egyszerűen nem
hagyja abba. Ha a másik azt hiszi, hogy a dolgot elintézi az idő, vagy egy kijelentés, akkor nagyon téved. A
víz ember újra és újra szóba hozza a témát, vagyis min, den alkalommal egy újabb vödör vízzel önti le
ellenfelét egészen addig, amíg el nem éri célját. Pontosan a levegő ember, a racionalizálás és a probléma
áttolás nagy mestere kiált fel kétségbeesetten: "Ezt már régen lezártuk!". A víz ember azonban 999-szer is
felhánytorgatja a témát. Ettől a másik idegei felmondják a szolgálatot, és a víz ember nyert! A csepp kivájja
a sziklát! Ez legtisztábban a római szenátor, az id. Cato esetében jelent meg, aki minden beszédét - bármit
is akart mondani - a "Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam" (Egyébként az a véleményem, hogy
Karthágót el kell pusztítani) kijelentéssel zárta, egészen addig, amíg a rómaiak valóban elpusztítotlák
Karthágót. Ennek az elemnek a másik harcmodorát a politikában lehetjól megfigyelni. Ez az örvénylés, ami
aztjelenti: "Lehet, hogy megbukom, de akkor ti is jötlök velem!" Ilyenkor aztán az ellenségek kölcsönösen
kezet nyújtanak egymásnak, és senkit nem engednek meg(le )bukni, közösen védekeznek a támadások
ellen, és abban reménykednek, hogy közös érdekük elég sűrű hálót sző, amely nem engedi lezuhanni őket.

112

A négy elem összehasonlítása

Míg a tüzes összeütközés a leghangosabb és a legforróbb, addig a Ievegős éles-hideg, fenyegetően nyugodt és egyre hüvösebb. A róld egyre
több ellenállást épít ki, és egy igazi "dacvárba" sáncolja el magát. Ezzel szemben a víz ember nagyon érti a módját, hogyan kell védekezés
nélkül, gyámoltalanul - sikeresen harcolni. A víz úgy nyer, hogy engedékenységével harcol, és büntudatot kelt a másikban: "Hogy tudtad ezt
megtenni velem? Teljesen tönkreteszel!". Az ilyen és hasonló sirámok hatékony fegyverei közé tartoznak, amivel elviselhetetlenül rossz
lelkiismeretet okoznak a másiknak.

, A heves összecsapásokban a tőz ember hevesen és elkötelezetten érvel. Ilyenkor nála mindig az egészről van szó, mint pl. egy szerződés
szelleméről, és nem akar részletekbe bocsátkozni. Ezt jól is teszi, mivel ez mindenekelőtt a Ievegő ember területe, akinek jól felvágták a
nyelvét, és kifinomultan tud érvelni, ő szó szerint hivatkozik a szerződés szövegére, de úgy, ahogy ő azt éppen érti. A róld ember a tényekhez
ragaszkodik, és csak a jelentős tények győzik meg, a Ievegő embert pedig mindig ugyanazzal a kérdéssel húzza Ie a f61dre elméleti
eszmefuttatásaiból: "Mit jelent ez itt konkrétan? Mondj rá egy példát!" Ezzel szemben a vÍz ember megfoghatatlan marad minden kí sérlet
ellenére, mindig kicsúszik a másik kezei közül, és váratlan oldalról borít rá egy újabb hullámot. A tőz termé szetesen hevesen vitázik, a Ievegő
azonban hüvösen, a róld keményen és hajthatatlanul, eIlentétben a vízzel, aki lágy és engedékeny.

Az elemeknek természetesen különböző elvárásaik vannak a szerelemmel és a párkapcsolattal szemben. Míg a tőz és a Ievegő szereti az
újdonságot, addig a föld és a víz a bevált dolgokat értékeli. Így a férfias tőz és Ievegő kap csolatokra a szabadság és a fúggetlenség szelleme
jellem-

az összeütközés fajtái

érvelési módok

vitastílus

szerelem és párkapcsolat

113

A négy elem, mint képszerü karakterismeret .

ző. Az ilyen emberek úgymond egymás mellett élnek, kihangsúlyozzák a különbségeket, és teret hagynak
egymásnak. Ezzel szemben a női jellegü fóld és víz kapcsolatokban valódi kötöttség van jelen, nekik az a
fontos, ami közös bennük, és az "együtt" érzését hangsúlyozzák ki. Ez a különbség a nyelvben is
megjelenik. A férfias tűz és levegő elemmel elválasztottságot fejezünk ki: tüzbe jövünk valakitől, vagy
piedesztálra emeljük. A női elemekkel az állandóságot és a kötelékeket hangsúlyozzuk: gyökeret ereszteni,
összeolvadni, lerögzíteni, összenőni és egymásba fonódni. Ezek a nyelvnek azon képei, amelyeket a fóld és
a víz elemtől kölcsönzött.

Az elemek különbözőképpen hódítják meg a másik nemet. Meghódításról igazán csak a tüz ember
beszélhet, akinek örömet jelent vágya tárgyáért addig harcolni, és addig imponálni neki, amíg karjaiban
látványosan át nem viszi a küszöbön. Nem ritka, hogy részéről ezzel vége is minden nek. A Ievegő ember
nem hódít, hanem beszédével győzi meg partnerét. Szavainak nem lehet ellenállni, veszélyes csábító és
minden hájjal megkent. De nem mindig: egy nyersebb levegő/fóld ember leplezetlen szavakkal is fordulhat
imádottjához: "Lenne kedve esetleg intim kapcsolatba lépni velem?" Az elutasítás persze nem várat sokáig
magára. A fóld ember igazi módszere azonban az, hogy másokat "pótol". A fóld ember mindig ott van,
amikor a másiknak szüksége van rá, és természetesen akkor is rendelkezésre áll, amikor a másiknak nincs
szüksége rá, és ő csak vár, csak vár türelmesen. Végül imádottja annyira megszokja őt, hogy valóban nem
tud nélküle meglenni. llyenkor a fóld ember elégedetten foglalja el a helyét választottja oldalán. A víz elem
azonban igazi csábító. Közülük kerülnek ki a romantikus költők, az ábrándozók, de a sötét lelkü,
ellenállhatatlan Mefisztó és Kirké típusok is,

114

A négy elem összehasonlítása ,

A tűz heve megfelel a harci kapcsolatnak. A tüzes ember vagy bajtársat lát a másikban, akivel összefog, és
együtt harcolnak mindenért, amiért a tűz fel tud lobbanni - vagy egymás ellen harcolnak. Itt gyakori az a
viszály, amit Zeusz és Héra már jól bemutatott az Olimposzon. A partnerek erejüket itt a súrlódáskor
keletkező hőből nyerik, ami akkor keletkezik, amikor egymással súrlódnak. Mivel a tűznek egyedülálló
képessége van a drámai jelenetekhez, a legnagyobb összetüzésekre itt kerül sor, amelyek egy igazi opushoz
hasonlítanak, és amelyből egyetlen "strófa" sem maradhat ki. A szereplők ügyességétől fiiggően a kívülálló
számára mindez lehet nagyon fenyegető, , vagy alpári, ízléstelen, ugyanakkor hihetetlen is. A részt-
vevőknek azonban végül mindig jó, mivel az összecsapás megmutatja, hogy ők milyen fontosak, és aztán
úgyis kibékülnek megint, hogy minden kezdődhessen elölről. . . Ezt kiválóan bemutatta Liz Taylor és
Richard Burton mind az életben, mind filmen (Ki fél Virginia Woolftól?) Mindkettőjükben erősen
keveredik a tüz és a víz elem. A tűz felszítja a veszekedés tüzét, a víz pedig állandóan ugyanahhoz a
témához tér vissza.
Ehhez képest a Ievegő kapcsolat hüvös. Ez inkább a kapcsolat eszméje, mint kapcsolat. Mint mindig, a
levegő embemél most is a modellről van szó, és szereti finomítani a játékszabályokat. Ezért állandóan egy
olyan kapcsolati formát akar elémi, ahol a felek súrlódásmentesen élnek együtt. Eszméi természetesen
tökéletesek, a kapcsolatnak pedig kiválóan kellene "müködnie", ha a tökéletlen ember nem rontaná el. A
levegő ember szívesen nevezi ideálját felnőtt kapcsolatnak, mivel ő látszólag cseppet sem "gyerekes", tehát
nincsenek olyan "gyarló" érzései, mint pl. a "primitív" féltékenység, és természetesen ő mentes mindenféle
lelki, anyagi, vagy netán testi-érzéki függőségtől, de még a morális korlátoktól is, amelyeket irracionálisnak
tart, és elutasít.
115

A négy elem, mint képszerű karakterismeret ,-

A levegő kapcsolat jobban hangsúlyozza a ftiggetlenséget és az individualitást, mint bármelyik másik elem.
Kétségtelen, hogy levegő emberek emelték Jean-Paul Sartre és Simon de Beauvoir kapcsolatát a XX. század
mítoszává, ők nyilvánították ezt felnőtt kapcsolattá anélkül, hogy figyelembe vették volna, ami kettőjük között
valában történt. Ezen a kijelentésen az sem változtat semmit, hogy az asztrolágiában a párkapcsolat jegye, a Mér-
leg levegö elemü. A Mérleg nagyon jál ismeri a párkapcsolat játékszabályait, és nagyra értékeli, ha ezt be is tart-
ják. Annak ellenére azonban, hogy nagyon erősen szüksége van a másikra, nem az összeolvadásra vágyik, hanem
1l tisztességes, kiegyensúlyozott, egyenjogú kapcsolatra, amelyben mindenki megőrzi saját terét és
ftiggetlenségét. Tudomásom szerint a mélypszicholágia csak e típus férfi képviselőjét nevezte el "örök ifjúnak".
Ezt ki kellene egészítenünk az "örök leány" típusával, mivel ő egészen biztosan egy másik elemből származik.
Az "örök ifjút" arrál lehet megismerni, hogy éber, vonzá, ötletes, szárakoztatá, já társalgá, találékony, furfangos,
de oly mértékben képtelen kötődni, hogy mindent elkerül, aminek "soha többé", vagy "mindig" szaga van. Mivel
a nyugati kultúra ezt az elemet legkésőbb a levegős, ravasz, messzire utazá Odüsszeusz alakjában mutatta fel,
nem csoda, ha most e fejlődés eltorzult eredményeképpen -létrejött az egyedülállák társadalma, amelyben az
igazi kötődés embertelen anakronizmusnak számít.
Ezzel a kissé túlzá bemutatással egyáltalán nem akarom azt állítani, hogy a levegő ember képtelen lenne kap-
csolatokat kötni. A levegős kapcsolat lágyan lendületes, és annak ellenére, hogy ez az elem szereti a
változatosságot és keresi az újdonságot, mégis lehet tartás és örömteli. A változatosságot és a kíváncsiskodást
nem kell összekevemi a hütlenséggel.

116

A négy elem összehasonlítása ,

A föld ember az állandó, megbízható, kifejlett kapcsolatot szereti. Nála minden nappal csak erősödik a kapcsolat,
és minél tovább tart, annál inkább a szívéhez nő. A kapcsolat hétköznapjaiban mindenekelőtt arra van szüksége,
hogy jelen legyen a másik. Ez számára nem formalitás: semmi más nem tudja úgy meggyőzni őt a kapcsolat
elevenségéről és érintetlenségéről, mint a másik bizalmas, megfogható jelenléte. Az ilyen ember nem tudja
megérteni az olyan tartós kapcsolatokat, ahol a felek nagy távolságra vannak egymástól. A fdld ember ilyenkor
mindig megkérdezi, hogy akkor mire jó ez? Teljesen komolyan teszi fel a kérdést: "Mit kezdjek egy olyan
társsal, , aki ki tudja hol lakik, és nincs velem?" A másik jelenlétének igénye azonban érdekes jelenségekhez is
vezethet, mint pl. az, hogy a fdld ember tévézés közben elvárja, hogy a másik ott üljön mellette. Ö ugyanis olyan
kapcsolatban szeret élni, amit az állhatatosság és a rutin jellemez. Ezzel azonban semmi ízléstelen vagy
szeretetlen dolgot nem köt össze. El1enkezőleg, ugyannak a dolognak az ismétlődése biztonsággal és bizalommal
tölti el, szinte rituálét csinál belőle, és élvezi. Természetesen nem mindenkinek való az ilyen kapcsolat. Ehhez
hozzátartoznak a rögzített napi, heti, havi és éves ritmusok, az, hogy a barátokkal mindig ugyanabba a lokálba
megy el, szabadságát pedig mindig ugyanott tölti, azonos szálláshelyen. Akkor legalább tudom, hogy mire
számíthatok - gondolja a fdld ember, és elégedetten bólint. Ennél a típusú kapcsolatnál a szeretet megállapodik és
ál1andóság lesz belőle, s ez időnkét odáig megy, hogy a fdld ember egy veszélyes kapcsolatot tart fenn, sőt
ragaszkodik a megszokott rosszhoz. Hiszen ilyenkor tudja mire számíthat, és különben is már régen megszokta.
Senki sem tud túltenni rajta, ha arról van szó, hogy ki kell bírni, vagy el kell viselni valamit. A víz ember
kapcsolata teljesen más. Itt mindenekelőtt a lelki rezgésekről van szó, a mélyen megélt érzelmi

117

A négy elem1 mint képszerű karakterismeret

összhangról. Ebből a szempontból a víz embernek nem probléma az olyan kapcsolat, ahol a másik több ezer kilo-
méterre van tőle. Éjjel a megbeszélt időpontban egyszerre némek fel a Holdra és érzik, hogy Ielkük ott
találkozik, melegség árad szét a szívükben, és elégedettek. A víz embernek sokkal fontosabb az a valóság, amit
érez, így a külső, megfogható tapasztalatot kevésbé értékeli. Ezért előfordulhat, hogy a Iegszerelmesebb
állapotában visszavonul kuckójába, mivel neki az a Iegszebb, ha álmodozhat szerelméről, és mivel neki a valóság
soha nem közelíti meg ezt az álmot. Időnként ennek az az ára, hogy kapcsoIata csak az álmok szintjén marad
meg, soha nem válik v'alósággá. Mivel ösztönei kiválóan müködnek, a víz ember olyan társ, aki mindent tud,
vagy Iegalábbis megsejt a másikról, s akit nem lehet becsapni. A víz ember pontosan megérzi, mi történik a
másikban, és ez akkor is így van, ha nem tudja szavakba önteni, vagy megindokolni. Társa más irányú
bizonygatásai vagy magyarázatai megérzését csak átmenetileg tudják megingatni, de végül is nem lehet
félrevezetni. Mivel a f61d embernek a kimondott dolgok jelentik a megfogható valóságot, víz embernek azonban
csak a kimondott dolgok mögötti valóság számít, kettőjük között könnyen adódhat ilyen párbeszéd:
A f61d ember a víz emberhez: "Mondd, hogy szeretsz!". A víz ember csodálkozik, mit jelentsen ez, de aztán
kimondja: "Szeretlek". A f61d ember ezzel elégedett, és elhiszi. A víz ember azonban pontosan ezt találja hihe-
tetlennek! Fordított helyzetben azt gondolná: "Ha tényleg mondanom kell neki, hogy mondja azt: szeretlek,
akkor tartsa meg magának." Ezzel szemben a f6ld ember hisz a kimondott szóban, és a megfelelő helyzetben a
másik szemére veti: "De azt mondtad, hogy szeretsz!"

118

A négy elem összehasonlítása .

Minden elem saját energiáját viszi bele a kapcsolatba. A tűznél ez lendület, vállalkozó kedv, temperamentum és
szenvedély, de viszály és drámai fellépés is. A tűz ember bátorságot önthet társába, és kiválóan tudja őt motiválni.
Ugyanakkor támogató is, és jól be tudja "indítani" a másikat, ha az lusta, rest, pesszimista, vagy egyszerüen csak
elhagyja magát.
A Ievegő érthetőséget és könnyedséget visz a kapcsolatba. A levegő ember tavaszi fuvallatot áraszt, amely ter-
mészetesen felü1etes és kötetlen is lehet. Éles eszével jól ki tudja elemezni társát és annak élethelyzetét, és értékes
segítséget nyújthat neki egy mély probléma megoldásá, ban. Nem ritka, hogy pontosan azok a kontliktusok, amelyeket
a levegő ember éppen elkötelezetlenségével és a másokat bántó kritikus-gúnyos modorával okoz, mély megismerési
folyamatot indítanak el benne.
A föld biztonságot testesít meg és stabilitást, bizalmat, rutint visz a kapcsolatba, amely révén a fóld ember gyak ran
fontos tartópillérré válik társa számára, és támaszt nyújt neki. Nyugalmat sugároz magából, és társát mindig
visszahozza a tények világába. Természetesen nem mindenki szereti ezt. Ami az egyiknek stabilitást és nyugalmat ad,
az a másikat fojtogatja, és kifogja a szelet vitorlájából. A víz mozgást és mély érzéseket visz a kapcsolatba. A víz tud a
legjobban alkalmazkodni. Ha ehhez fejlett megérzés is kapcsolódik, akkor szélsőséges esetekben a víz ember azt hiszi,
hogy társa vágyképének megtestesülése. Ez mindenesetre csak úgy lehetséges, hogy hazudik magának. A megérző
képesség mindig odavezet, hogy a víz ember rejtett képességeket fedez fel társában, és igyek szik is "kihozni" belőle, és
természetesen minden kívál1Ságát kiolvassa gondolataiból. A víz ember állandóan változó hangulata kapcsolatában is
visszatükröződik. A víz ember ezer különböző arcát mutathatja meg társának, ami az

119

A négy ele~, mint képszerű karakterismeret

egyik embert lenyűgözi, a másikat idegesíti, hiszen az ezer különböző arc ezer hangulatot is hordozhat.

Természetesen minden elemnek megvan a maga erőssége, amit szeret, ha megcsodálnak benne, és amit ha megdicsé rünk, megnyílik a
szíve. A tüz szereti, ha egyszerűen mindenért csodálják, de különösen nagyszerűségéért, bátorságáért és erős akaratáért. Ha a tűz
embert be akarjuk indítani valamire, akkor legjobb, ha megdicsérjük. Egyszerűen azon a területen dicsérjük, ahol szükségünk van rá.
A Ievegő ember azt szereti, ha szellemességét csodálják, és azt, hogy eszével a legbonyolultabb problémát is iigyesen megoldja. De az
is jól esik neki, ha megdicsérik kellemes társalgási modorát és okosságát. 6t kíváncsisá gávallehet mozgósítani: egyszerűen csak meg
kelllobogtatni előtte egy papírt, és máris tudni akarja, mi van ráírva. A fóld ember azt szereti, ha elismerik kitartását, állhatatosságát és
azt, hogy készségesen magára vállalja a felelősséget. Jól esik neki, ha megdicsérik megbízhatóságát, gyakorlatiasságát, ügyességét és
tiszta struktúráit. 6t legegyszerűbben pénzzel lehet motiválni, de az érzéki örömök beígérése is csábítóan hat rá. Rá a hasán keresztül
is lehet hatni.
A víz ember szereti, ha nagyra értékelik érzékenységét, együttérzését, feltétel nélküli odaadását. A víznek kitűnő megérzései vannak,
és bölcs tanácsadója lehet annak, aki értékelni tudja ezt az adottságot. A víz embernek nagy örömötjelent, ha intuíciójával felfedezi
társának eddig rejtett képességeit, és segít is azok kibontakoztatásában. Lelkét csak a megfelelő hangulat nyitja meg. Ebben gyakran a
zenének van kulcsszerepe. Ha azonban technikai segédeszközként vetik be, akkor semmit nem jelent neki. A víz embernél semmi nem
megy gombnyomásra.

120

.;\ négy elem összehasonlítása .

Tennészetesen vannak olyan dolgok, amit az embemek el kellene kerülnie, ha nem akar magának rosszat. A tüz em ber
nem bírja a kritikát, és annak legenyhébb fonnáját is lélegzetelállító felségsértésnek érzi. A Ievegő ember szimpátiáját
az veszti elleggyorsabban, aki le akarja nyesni szárnyait, azaz korlátomi akarja szabadságvágyát, vagy butának nézi. A
fóld emberrel való kapcsolatot azzallehet elrontani, ha valaki nem tartja be ígéretét, vagy ha becsapja őt. Ezt persze a
többi elem sem szereti, de egyik sem veszi annyira zokon, mint a fóld. Magától értetődően nem szabad őt ha-
szontalannak tartani, vagy megakadályozni szokásaiban, netán tartósan visszatartani az érzéki örömöktől. A víz em-
,bemek a cinizmus esik nagyon rosszul, az, ha érzéseit kigúnyolják, kifigurázzák, ha boncolgató kérdésekkel akamak
betömi világába vagy, ha ki akarják oktatni.

A tüz kapcsolatban a harcos és az amazon archetípusa találkozik, a Ievegőben az örök ifjú és az örök leány, vagy az
intellektuális és a hüvös szőke. A fóld kapcsolatban az apa és az anya ősképe kapcsolódik össze, míg a víz kapcso-
Iatban a müvész és múzsája. A görög mitológiából ismerjük Zeusz és Héra viszályokkal terhes tüz kapcsolatát, Odin
pedig, aki seregével az elérhetetlen szélmenyasszonyra vadászik, a Ievegő kapcsolatot testesíti meg. A fóld kapcsolat
nehéz aspektusát Kronosz és Gaia képviseli, míg , , az Oszövetségben szereplő ősatyák és ősanyák e kapcsolat fényes,
állhatatos oldalát. Ezzel szemben a víz kapcsolat varázslata a tenger mélyén játszódik le, ahol a forrásisten delfinje
szereti nimfáját.

Természetesen minden elemnek megvan a maga elképzelése az erotikáról és a szexualitásról. Míg a férfias tüz és
levegő elem izgalmat keres a hódításban és a változatosságban, addig a nőies víz és fdld elemet inkább az odaadás, a
bizalom és a védettség vonzza.

mit célszerü elkerülni?

kapcsolat archetípusai

erotika és szexualitás

121

A négy ele,m, mint képszerű karakterismeret

A tőz szereti a kétes, temperamentumos, szenvedélyes eseményeket és a látványos - időnként drámai - jelenete-
ket. Itt az állatszelídítő találkozik a doromboló nagymacskával, amely ugyanolyan veszélyesen fúj, mint a fellob-
banó tűz. A tűz ember számára a heves és forróvérű összeütközés után bekövetkező kibékülő egyesülés az izzó
parázs, a valódi izgalom, ami nem azt jelenti, hogy minden szexuális együttlétet veszekedésnek kell megelőznie.
A tűz embert az a képessége fűti, hogy szenvedélyesen adja át magát a pillanatnak. De csak a pillanatnak - és
nem a társnak. 6 a fórendező, aki mesterien bele tudja élni magát a jelenetbe, és aki itt is - mint ahogyan az élet
'minden más területén - a legjobb akar lenni. Így aztán előfordulhat, hogy a szexualitást harcmezővé, vagy
sportpályává teszi, ahol úgy érzi, versenyeznie kell a másikkal, és ahol természetesen neki kell nyemie.
A Ievegő a legkevésbé szenvedélyes elem, és a rossz nyelvek azt rebesgetik róla, hogy egy igazi levegő embert
már az is kielégít, ha jót beszélget a szexualitásról. Ebből annyi igaz, hogy szívesen beszél a szexualitásról, hogy
egy érdekes, szellemes, izgalmas beszélgetés erős erotikus hatással van rá, és nagyon élvezi, ha az erotikáról van
szó. Az is igaz, hogy a levegő ember kíváncsi, és ezért előszeretettel kutatja, hogy mi mozgatja a másikat, és mit
érez. Ez a kíváncsiság lehet az oka annak, hogy a szexualitás nála a kísérletezés színterévé válik. Ha azonban a
kíváncsiság kialszik, és az unalom veszi át a helyét, akkor oda az erotika izgalma. A levegő ember elbűvölő, de
elképesztően hűvös. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a szexben lelkileg nem vesz részt, csak taktikai
eszközként használja hatalmi játszmáiban. Megveti a lelki bonyodalmakat, amelyek a mélybe húznak le, ezért
mindent megtesz, hogy biztosítsa belső ftiggetlenségét. Ezért sokszor csak egy elérhetetlen társ vonzza, akit csak
akkor tud határtalanul szeretni teljes odaadással, ha az a másik

122

A négy elem összehasonlítása ,

egészen biztosan elérhetetlen, és semmi esetre sem veszélyezteti szent fúggetlenségét.

A föld, mint minden másban, a szexualitásban is a rendszerességet szereti. A levegövel szemben a fdld nem szereti a
rendhagyó dolgokat és a különc kísérleteket. Tudja mi a jó neki, és azt kitérök és mindenféle körülmé nyeskedés nélkül akarja.
A gúnyolódók itt a házi kosztot emlegetik. A fdld embert ez nem zavarja. Testi érzékei olyan fejlettek, hogy teljes lelkéböl tud
örülni az érzékiségnek anélkül, hogy "kifinomítaná", mint ahogy azt a levegö ember szereti. A fdld ember azonban nemcsak a
rendszeres, hanem az örök dolgokat is kedveli. Ezért nem 'sokat törödik a gyors, kötetlen találkozásokkal. Ö az élet minden
területén maratoni futó, és a szexualitás is gyakran olyan terület számára, ahol bebizonyíthatja kitartását. Hasonlóan, de mégis
egészen másképpen éli meg a szexualitást a víz ember. Neki nem az azonos dolgok ismétlödnek meg, hanem a hasonlóak.
Ezért aztán a víz rendszeressége soha nem ugyanaz, hanem minden alkalommal egy kicsit más. A víz ember számára
elviselhetetlen egy meghatározott rutinhoz kötödni (aminek egy fdld ember örül). Ö olyan, mint a kaméleon, és ezerarcú társat
keres. Szereti az állandó kapcsolatban a meghitt védettséget, amit átvál tozó képességének köszönhetöen mindig másképpen
tud átélni, és amiben ugyanazt az embert mindig újnak és másnak éli meg. Legnagyobb elönye és mély érzéseinek forrása
tökéletes odaadási képessége. Képes testileg összeolvadni társával, és megélni az egység legmélyebb érzését.

Míg a férfias elemeknek egoista alaptendenciájuk van, addig a nöi elemekben több az altruizmus. A tüz
ember éli meg leggondtalanabbul spontán és természetes egoizmusát. A Ievegő ember nem ilyen mértékben
teszi mindezt, de a döntö pillanatban számító tud lenni, ami a tüz emberröl nem mondható el. Talán éppen
ezért lehet könnyedéb-
egoizmus és altruizmus

123

A négy ele';ll, mint képszerü karakterismeret

ben venni az ő naiv-spontán egoizmusát, mint a viccelődő-számítgató levegő emberét. A fóld ember birtokló hajlama ellenére igen
jóindulatú és már altruista vonásai vannak. Az altruizmus igazi otthona azonban a víz elem. Ez a teljes odaadástól az önfeláldozásig
terjedhet, amely szélsőséges esetben a keresztény felebaráti szeretetet úgy fogalmazza meg, hogy "szeresd felebarátodat jobban, mint
tenmagadat". Ez a magyarázata annak, hogy a győztesek inkább tűz eleműek, míg az igazi pechesek többnyire a víz elemből kerülnek
ki.

A túlzásokban is megmutatja minden elem a maga sajátosságát. A tüz ember elviselhetetlen hencegővé válik, a Ievegő mindig,
mindenkinél okosabb, a fóld ember begyepesedett, míg a víz korlátlanul átadja magát hangulatai hullámzásának.

túlzások

124

A négy elem viszonyulása egymáshoz

levegő és tüz

Ha megnézzük, hogy a négy elem hogyan viseli, vagy nem viseli el egy'mást, akkor különböző struktúrák
bontakomak ki szemünk előtt. Azok az erős és gyenge pontok, amelyeket ebbőlleolvashatunk, megmutatkomak
mind az emberi kapcsolatokban, mind pedig az egyén életén belül.

A két férfi és a két női elem harmonizál egymással: a levegő jól kijön a tűzzel, mivel a levegő táplálja a tüzet, a
tűz pedig melegíti a levegőt. Tekintve, hogy a levegő többek között a tudást is jelenti, a tűz pedig az akaratot, az
az ember, akiben a két elem harmonikusan egyesül, tudja mit akar, és másokat is magával ragadó (tűz) eszméi
(levegő) vannak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tudás és az akarat mindig konkrét eredményhez vezet.
Más a helyzet, amikor a zaj (levegő) és a fiist (tűz) keveredik. Mivel a levegő önmagában hideg, és - ha csak
egyedül van - jéghideg érzéseket vált ki, igen jót tesz neki a tűz melege, az a morális tartalom, amely viselkedési
határokat szab meg. A fordított eset, amikor a tűmek hiányzik táplálék (levegő), olyan embert jelenthet, aki
mindig akar valamit, csak azt nem tudja, mit. Nagyon agilis, élénk és lelkes, de mindig új emberekre van
szüksége, akik új eszméket adnak akaratának és törekvésének. Ezért szívesen veszi kölcsön mások gondolatait,
amiért teljes erejéből küzd, egészen ad-
125

A négy elem, mint képszerű karakterismeret .

dig, amíg elfogy a levegője, és új eszmék, gondolatok, ismeretek után kell némie. Így mások szolgálója lesz, akik
gondolatait magáévá teszi, és saját akaratának megfelelően formálja. A két elem harmonizálására az
asztrológusok a zenész Dane Rudhyart, és a volt francia államfót Charles de Gaulle-t szokták megemlíteni
példaként, valamint a nagy filozófust, Ludwig Feuerbachot.
Természetesen vannak kiegyensúlyozatlan formák is, ahol még azok az elemek sem fémek meg jól egymással,
amelyek alapvetően harmonizálnak. A tűz és a levegő esetét legjobban a bíróság jelképezi. A morális elveket
fennen hangoztató vádló a tűz ember (különösen Nyilas), és vele -szemben áll a bravúrosan érvelő, kiváló szónok
levegő ember (legfóképpen Ikrek). Ha egy szerződésről folyik a vita, akkor a tűz ember teljes meggyőződéssel
adja elő, hogy mi volt a megállapodás szelleme. A levegő ember azonban, aki a szavak mestere, és aki kiválóan
tudja csűrni-csavami a szavakat, kifejti, hogy jól érti ellenfele álláspontját, de abból sajnos semmi sincs a
szerződésben. A tüz ember, aki semmit nem tart unalmasabbnak, mint álláspontját ismét megindokolni,
megmagyarázni, vagy bebizonyítani, természeténél fogva egyre jobban felizgatja magát, míg a levegő ember
egyre hüvösebb lesz, hangja halkabb és simulékonyabb. Ha ebben az esetben túl sok levegő kerül a tűzbe, akkor
katasztrófa következik be: a tüz annyira felhevül, hogy izzani kezd, és a mennydörgő lávafolyam kiszabadul,
majd a szent harag lángoló kardjával és az erkölcs összes fegyverével megsemmisít mindent, ami útjába kerül,
mindenekelőtt az okoskodó levegőt.

F01d és víz

A f0ld és a víz is harmonizál egymással, mivel a fóld szilárdságot ad a víznek, a víz pedig megtermékenyíti a fl-
det. Az emberre értelmezve mindez azt jelenti, hogy a róldnek az a hajlama, hogy határokat szabjon, nagyon jót
tehet a víz embemek, aki számára az a legnagyobb ve-

126
,

A négy elem viszonyulása egymáshoz

szély, hogy nem tudja lehatárolni magát, és határtalan együttérzésében szétfolyik, vagy mások kihasználják.
Fordítva, a fdld önmagában hajlamos a kiszáradásra, arra, hogy durva és darabos legyen, ha nem kap elég vizet,
ami meglágyítja és megtermékenyíti. A fdld ember szempontjából ez azt jelenti, hogy nagyon makacs, nyakas
tud lenni, érzéketlen materialista, basáskodó rabszolgahajcsár, ha a víz nem látja el együttérzéssel másokkal
szemben, akik kemény páncélt növesztettek érzékeny és sérülékeny belső lényük köré. Az együttérzés (víz) és a
tett (fdld) egészséges összekapcsolódásának kiváló példája a Vörös Kereszt megalapítója, Henry Dunant, míg a
mély érzések , (víz) tiszta formába öntését (fdld) Johann Wolfgang von Goethe testesíti meg csodálatosan.
A fdld és a víz konfliktusa kevésbé drámai - hiszen ez a tűz tulajdonsága -, de annál kitartóbb, mivel ez mindkét
elemre jellemző. Összeütközésükben egyértelmű á1láspontokról és szilárd megá1lapodásokról van szó. A fdld
ember azon fáradozik (bár általában hiába), hogy megszilárdítsa a víz embert, aki mindig kisiklik kezei közül. A
mítoszok különböző néven ismerik ezt a lényt, sokan a "tenger öregjének", vagy Protheusznak, Nerszeusznak
stb. nevezik. Ö a megfoghatatlan, aki - amikor az ember már azt hiszi, hogy megfogta - átváltoztatja alakját, és
elillan. Amikor a fdld ember azt hiszi, hogy most elcsípte a víz embert, és lerögzítette őt a tények világába, akkor
egy nagy hullám hamarosan átmossa az egészet, és a víz ember azt mondja: "Jó, lehet, hogy így van, de lehet,
hogy nem". Így aztán a fdld ember folytonosan gátakat épít, a hu1lámok pedig ledöntik, és elöntik mögötte a
szárazfdldet, a fdld ember mindig nyakig vizesen áll ott. A végén mindig a víz az erősebb minden elemnél, mivel
engedékenységével és kitartásával győz. Körül- és alámossa a fdldet, és nincs az a hatalom a világon, amely
megakadályozná abban, hogy végül a neki rendelt útonjárjon.

127

levegő és f6ld

A levegő és a f1djól össze tud kapcsolódni egymással. Az az ember, aki ezt a két elemet megtestesíti, különösen
Nyugaton számít sikeresnek. Ugyanis mindkét elem az objektivitást szereti, s ezzel a valóságnak azt az oldalát, amit a
Nyugat igen egyoldalúan túlhangsúlyoz. Ez az az ember, aki kiválóan eligazodik a hétköznapi dolgokban. A f61d elem
miatt megfelelő érzéke van minden gyakorlati dologhoz, mindenhez, ami kézzel fogható és értéket kép visel. A levegő
elem pedig éles ésszel ajándékozza meg, aminek segítségével okosan és ügyesen tud taktikázni és cselekedni. Ez a
kereskedő klasszikus konstellációja: ötletes és furfangos (levegő) az anyagi értékekkel (f61d) kapcsolatban. De ide
tartoznak a technikusok és a feltalálók is, mindenki, aki állandóan a hétköznapi valósággal (f61d) találkozik, eközbenjó
ötletei támadnak, és okos megoldásokat talál (levegő). A híres feltaláló, Thomas Alva Edison horoszkópjában
kiemelkedő szerepet játszik a levegő (Vízöntő) és a f61d elem, ugyanígy Karl Friedrich Gauss matematikuséban, André
Marie Ampere-ében, a nagy fizikuséban, Isaac Newtonéban, és Tycho Brahe csil lagászéban. A pénz is e két elem
keveréke: egy érték (f61d) eszméjét (levegő) testesíti meg. Nem csoda, ha az az ember tud vele jól bánni, aki mindkét
elemet erősen képviseli magában. Az biztos, hogy sikeres lesz, de az nem, hogy szimpatikus is, erről ugyanis más
tényezők döntenek. A levegő kiszárítja a f61det. Van ebben valami vonzó, de veszélyes is. Ezek az emberek szárazak,
ami egyértelmüen megmutatkozik száraz humorukban. Jó példák erre Christian Morgenstein müvei, vagy a
filmvilágban Buster Keaton, Peter Sellers (sok f61d levegővel) és Fernandel (sok levegő f61ddel). Ha a szárazság
mégis az érzések hiányában mutatkozik meg, akkor ez az ember hideg üzletember, technokrata, vagy specializálódott
tudós lesz.

128

levegő és víz

A levegő és a víz sokkal jobban tud egyesülni, mint azt általában gondoljuk. Hiszen ahol az érzések mélysége és
a szenvedély szavakban akarja kifejezni magát, ott jön létre a líra. A víz fantáziájából és a levegő ügyes szóhasz -
nálatából születnek azok az elbeszélések, amelyeket a lélek szálai szőnek. Az érzések felismerése és megértése,
intuíciónk tudatos használata, ahogy ez pl. az önszuggesztiónál, vagy a sajnos egyoldalúvá törpült "pozitív
gondolkodásnál" szokásos, szintén e két elem elegyéből származik. Mindkét elem mozgékony. Míg azonban a
levegő kiszámíthatatlanul mozog (a szél ott fúj, ahol akar), a víz mindig ugyanúgy mozog: a tengerbe folyik r
anélkül, hogy irányát megváltoztatná, és ott, ahol más irányba mozog - az árapálynál- a ritmusa marad állandó.
Így kapcsolódik össze a gyors és a lassú, a felszínes és a mély. Mindkét elem tud alkalmazkodni: a levegő
intellektuálisan, a víz lelkileg. Mindkettőnek szoros kapcsolata van a müvészettel és a harmóniával. Különösen a
zenét tudja élvezni mindkét elem. A víz embemek olyan belső érzékszerve van, amivel mélyen át tudja élni a
zenét és annak isteni aspektusát. A levegő embemek a zene egy megértési folyamat, s ezzel intellektuális élvezet,
de ugyanolyan élményt jelenthet neki, mint a víznek a lelki átélés. Ezért a megértésre törekvő levegő ember
zenéje a modem klasszikus zene, vagy a modemjazz. Ezzel szemben a klasszikus zene, mint pl. Vivaldi müvei,
vagy a szakrális zenék, amelyek az ember legbelső énjét érintik meg, a víz elemhez tartozik. A két elem
harmonikus kapcsolata igen érzékeny emberekben mutatkozik meg, inspirált gondolkodókban, hatalmas
szókinccsel rendelkező költőkben, vagy olyan mesemondókban, mint az orientalista Bazare. Ha azonban a
levegő felületessége túlsúlyba kerül a víz mélységének rovására, akkor giccs és szentimentalizmus jön létre. Még
durvábban mutatkozik meg a két elem diszharmóniája, amikor az elemző értelem (leve gő) lelkünk érzéseit és
álmait választja ki prédául, amelyeket megragad, könyörtelenül a levegőbe (értelem) emel, és addig
boncolgatja, amíg azokban már semmi élet nem marad. Ahol a levegő kiszárítja a vizet, ott elhervadnak az
érzések, és bentrekednek a könnyek (víz).
A víz túlsúlya viszont gyakran ködösítéshez vezet, aminek természetesen van romantikus aspektusa is. Igen
kellemetlen azonban az a keverék, amikor a vízből származó vágyak elveszik a levegő áttetszőségét, így a
fantázia és a szavak mesteri kezelése a valóság átköltéséhez vezet, s ennek az érintett lesz az áldozata.
Arkhimédész híres kísérlete mutatta meg, hogy mennyire másképp néz ki a világ a víz és a levegő
szemszögéből nézve. Bebizonyította, hogy egy hamis pénzérme és egy igazi kiegyensúlyozható egymással,
ha azonban a mérleget és a két érmét vízbe merítjük, akkor a hamis pénzt tartalmazó serpenyő a víz
felszínén lebeg, az igazi viszont lesüllyed. Amit tehát az értelem (levegő) helyesnek tart, azt a lélek (víz) túl
könnyünek találhatja.
A levegő és a víz kapcsolatában az is nehéz lehet, hogy a levegőt egy hirtelen örvény fellobbantja, s ezzel
egy kontliktust, vitát vagy egy elválást idéz elő. A víznél hosszabb ideig tart, amíg magával ragadja ez az
örvény, és harcolni kezd. De még tovább tart, amíg lecsillapodik az esemény elmúltával, hiszen amikor az
értelem azt hiszi, már minden rendben van, a vízben még mindig kavarognak az érzések, és nem akamak
csillapodni az átélt fájdalmak. A levegő és a víz e keverékének híres képviselője a naplóiról híres
mesemondó Michael Ende, Henry Miller kedvese, Anais Nin, Günther Grass, az író, Franz Kafka, Jules
Veme, John Steinbeck, továbbá Pierre Comeille, aki az "El Cid"-et írta, valamint Sir Henry Rider Haggard,
a "She" szerzője, a zeneszerző Cami1le Saint-Saens, Georg Friedrich Handel, Carl Orff és Peter Michael
Hamel.

130

tüz és föld
--

A föld és a tűz elegye nagyon sikeres, de sokszor vezet stresszhelyzethez. Ajáindulatú tüz ember könnyen
mondja azt, hogy "akarom". Neki önrnagában nem probléma, hogy később azt mondja: "Tényleg akartam, de
sajnos nem sikerült (nem volt időm)". Neki mindenekelőtt az akarat a lényeges, és ez nem is hiányzik belőle. A
f61d viszont azt mondja: "megcsinálom", és keményen, fáradhatatlanul dolgozik mindaddig, amíg be nem fejezi.
A fdlditüz embernél sokszor az a gond, hogy hirtelen és spontán megígér valamit, amit aztán be is kell tartania. A
két elem harmonikus állapotának a kályhában izzá parázs képe felel meg, vagy a forrá vasat megmunkálá
kovácsé. Ö olyan ember, aki lel, kesen és erőteljesen alakítja a valáságot, de nem hiányzik belőle a keménység és
kitartás sem.
Ha a tüz van itt túlsúlyban, akkor könnyen kiég fdld. A kályha nem bírja el a tüz hevét, a lángok kicsapnak és
minden a martalékukká válik, amit csak el tudnak émi. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ember rablágazdálkodást
végez energiáival, és tönkreteszi magát, mivel többet ígér meg, mint amit be tud tartani, de mégis megprábálja
teljesíteni ígéreteit. Ha a fdld van túlsúlyban, akkor a tűz soha sem tud igazán fellobbanni, az illető
temperamentumát és lelkesedését mindig visszafogja a "de mi van, ha . . . " kezdetü aggodalmaskodás. Az így
elnyomott tűz pedig feszült lelkiállapothoz vezet. Mivel a tüz a meggyőző erőt képviseli, a fdld pedig a kifejlett,
állandá, megváltoztathatatlan dolgokat, a kettő keverékéből származnak a dogmatikusok, akiknek a legjobb
szándékkal sem lehet semmi ját sem tanítani, de ide sorolhaták a régi tudás és hagyomány továbbadái is, mint
Allan Watts, vagy a pap (tüz) és természetgyágyász (fdld) Sebastian Kneipp. A következő példa, amelyben két,
erősen fdld és tüz elemü embert állítunk egymással szembe, megmutatja, hogy a különböző Ascendensek
mennyire más alapbeállítottságot hordoznak magukban: Erich Honecker Bak Ascendense egy

131
A négy elem, mint képszerü karakterismeret

konzervatív és semmiből sem tanuló dogmatikust eredményezett, Bhagwan Shri Rajneesh (később Osho néven vált ismertté) Ikrek
Ascendense pedig éber, jó szónoki képességekkel rendelkező gurut, aki a régi értékeket (f61d) tanította és terjesztette (tüz).
tüz és víz

A tüz és a víz egyaránt szubjektív és érzelmi töltésü elem. Összekötésük kétségtelenül nagy erőfeszítést igényel, de a Iegnagyobb
eredményhez is vezet, ahogy azt már a középkori alkimisták is tudták. A vízzel és a tüzzel való megkeresztelkedésnek volt a
legnagyobb jelentősége a szent rituálékban, ugyanúgy ahogy fizikai síkon a víz- és a tűzpróba az utolsó bizonyíték egy érték
valódiságára és tartósságára. A tüzlvíz embernek igen egyéni világszemIélete van. Az úgynevezett objektív ismeretek kevéssé, vagy
egyáltalán nem érdeklik. Neki a belső igazság a fontos. Mivel így aztán nincsenek számára áltaJánosan érvényes, objektív értékek,
gyakran hiányzik belőle a szilárdság. Ezért az egyik ámyékoldala az érzelmi zsamokoskodás, aki életében az egyetlen állandó dolog a
folyamatos hullámzás a mennyei eufória és a reménytelen búbánat között. Ha a meggyőződés (tüz) és az érzés (víz) kritika (levegő)
nélkül és a valóságtól (f61d) elrugaszkodva kapcsolódik egymással, akkor ebből fanatizmus jöhet lére. Másrészt azok a tűzJvíz
emberek a Iegszeretetteljesebbek és a Iegjobban gondoskodók, akiknek sikerült harmonikusan egyesíteni magukban e két elemet. Ök a
nagy lélekmentők, a mediális képességü bölcsek, és azok, akik csak a saját belső vezetésükben bíznak (rossz esetben anarchis ták), és
nem ismemek lehetetlent. Közöttük találjuk a nagy misztikust, festőt és költőt William Blake-et, és ter mészetesen a különösen
öntörvényü személyiségeket, akiknek a belső valóság mindig igazibb volt, mint a külső, mint pl. a nagy festőt, Vincent van Gogh-ot,
és a francia költőt, Charles Baudelaire-t. Mata Hari, a híres kémnő
132

A négy elcm viszonyulása egymáshoz ,--

horoszkópja (erős Oroszlán és Skorpió jelleg) mutatja, hogy a keresett igazság más értelemben véve titkos is le -
het. Jimi Hendrix élete és zenéje mutatja, hogy milyen erős feszültségek rejlenek a két elem összekapcsolódásá -
ban. A tűz/vÍz keveréke azonban a nagy forradalmárokra is jellemző, akikre nem hatnak az okoskodások (levegő)
és az állandó fontolgatások (fdld), hanem úgy érzik, hogy egyedül morális meggyőződésük és etikai értékeik
kötelezik őket. Ilyenek Richard von Weizsacker államfő, vagy Ludwig Beck, a Hitlerrel szembeni ellenállás
vitatott vezetője, aki a sikertelen merénylet után 1944. Július 2ü-án öngyilkos lett. Ennek az elvnek számunkra
ismerősebb r képviselője Mihail Gorbacsov, aki a peresztrojkával felolvasztott egy bemerevedett politikai
hatalmat. Az ő horoszkópjában kiemelkedő szerepe van a vÍznek (Nap a Halakban, oppozÍcióban a
Neptunusszal) és a tűznek (Kos Ascendens, Hold az Oroszlánban). Itt találjuk továbbá az olyan lázadókat is,
mint az orosz disszidens Alekszandr Szolzsenyicint, vagy a reformátor Martin Luthert, akinek horoszkópjában
kiemelkedik a vÍz és a tűz elem (Skorpió, Nyilas), és akinek ránk maradt szavai remekül jellemzik karakterét: az
egyház részéről őt ért nagy nyomással kapcsolatban védőbeszédét a következő szavakkal fejezte be: "Itt állok,
nem tehetek mást, Isten segÍtsen meg. Ámen."

133

A négy elem besorolása a tizenkét állatövi jegybe

Az asztrológiában a négy elemet három-három jegyhez sorolják, így kapjuk meg a tizenkét állatövi jegyet:
Az elemek háromszöge az állatövben

16. ábra: Az asztrológiai állatöv

A háromszögek az azonos elemekhez tartozó jegyeket kötik össze

134
A négy ele!11, mint képszerű karakterismeret

Mivel az előző fejezetekből már tudjuk, hogy mi a közös az elemekhez tartozó három-három jegyben, most azt
nézzük meg, hogy hogyan különülnek és miben témek el egymástól.

A tűz

A tüz emberekben közös az erős akarat, a nagy célokra való törekvés, amelyek hatalmat, vagy eszméket
képviselnek, továbbá a lelkesedés, a meggyőző erő, a spontaneitás, de a kritika iránti érzékenységük is.

A tüz legintenzívebb megjelenését a Kosnállátjuk. Az őstűz itt féktelenül 'és hevesen lobban fel. Az állatöv a
Kossal kezdődik, és a Halakkal végződik. A kettő között egy fejlődési pálya rajzolódik ki, amely az emberi életre
rávetítve megfelel a gyermekkor és az öregkor közötti szakasznak. Ezért a Kosnak sok olyan jellemzője van,
amit a kisgyerekeknél figyelhetünk meg: teljes lényével e világban él (ezzel szemben a Halak a transzcendens
világban érzi otthon magát), gondtalanul és mégis szeretetre méltóan egoista (míg a Halak altruizmusáról híres).
Könnyen belemegy bármibe, egyáltalán nem diplomatikus, és annyira biztos magában és akaraterejében, hogy
nem tudja, de nem is akarja elképzelni, hogy rajta kívüllétezhet még valami, ami sorsát befolyásolja. Ezért nem
érdekli az asztrológia, a jövőbelátás, vagy olyan dolgok, amelyek látszólag meghatározzák életét. Ebben hasonlít
az Oroszlánra. A Kos megfelelője a tavasz, amikor a növények kihajtanak. Ezért az erők feltörekvését és a teljes
egészében a jövőre irányuló életfelfogást jelöli, hiszen a jövőben van az ő cselekvési tere. Mivel kizárólag előre
néz, semmi mást nem lát, és nincs is tekintettel másra. Nem érdekli a múlt, de nincs türelme foglalkomi a
lassúságuk miatt lemaradottakkal sem. Szembetűnő a "keljfeljancsi" tulajdonsága is, amelynek köszönhetően
mindig talpra áll, összeszedi magát, és máris robog tovább. Archetipikus megfelelője a harcos, aki bátran és
odaadóan harcol az ügyért. Érettségétől ftigg, hogy céljai önzőek, vagy magasabb rendüek. Ö az úttörő, aki
meghódítja az új fdldet, és közben gyakran megsérti a határokat {el]entétben az őt követő jeggyel, a Bikával, aki
megvédi). A Kos feladata a harc és a dolgok keresztülvitele. Árnyéka

136

A négy clcm bcsorolása a tizcnkét állatövi jcgybc ,

a fontoskodó, a másokat figyelembe sem vevő egoista, és a vakon pusztító nyers erő. Példaképei a nagy hősök,
hadvezérek és a híres hódítók, mint pl. Dzsingisz kán. Kulcsmondata: "Akarom!"

A tüz az Üroszlán jegyében bontakoztatja ki megsze!ídített és melegítő erejét. Az Oroszlán nagyban gondolkodik és
cse!ekszik. Ez az én kibontakoztatásának otthona, ame!y az Oroszlánt kömyezete természetes központjává teszi.
Ahogyan a nyári napfény is korlátlanul süt mindenre, ellenszo!gá!tatást nem várva - azon kívül, hogy a fénnyel és
meleggel megajándékozott bolygók visszatükrözzék nagy!elküségét -, úgy az Orosz!án is i!yen nagyvona!ú, szuverén*
egyén. A Kos támadó kedve itt már a győze!em biztos tudatává enyhül. Az Oroszlán nem hódít. Ö a tró'non üi, ura!
kodik, irányítja és reprezentálja a dolgokat. Ez a jegy annyi önbiza!mat és tehetséget hordoz magában, hogy az Orosz!
án típusú emberek saját erejükből tudnak fe!építeni és irányítani egy nagy vállalatot. Az önkritika azonban egyik
jegytő! sem ál! o!yan távo!, mint az Orosz!ántól, ezért előfordulhat, hogy a külső ragyogás, pompa és show mögött
kevés igazi érték húzódik meg. Az Oroszlán nagy vo!umenü dolgokat szervez meg. A rész!etekke! nem szeret törődni.
Ezt inkább átengedi szomszédjának, a Szűznek, aki kiválóan ért ehhez. Másik szomszédjáva!, a Rákka! ellentétben -
akinek !elke mélyén erős érzések és gazdag képi vi!ág é!- az Oroszlán kife!é, a külső dolgok fe!é irányul. A Rák
bizonyta!anságáva! és szégyen!ősségével szemben az Oroszlán magabiztosan és határozottan lép fel, mit sem törődve
azzal, hogy esetleg !ejáratja magát. Az Oroszlánjegye annak az évszaknak felel meg, amikor a növények !egnagyobb
pompájukban virítanak. Archetipikus megfelelője a király, akinek hódo!at jár. Fejlettségétő! fiigg, hogy nagyszerü
király válik belőle, vagy öntömjénező zsamok. Az evilági luxus is az Oroszlán jegyéhez tartozik, őt érdeklik a jól
csengő márka nevek, az első osztályú éttermek és a csillogó karosszériák. Az ő fe!adata az, hogy igazi közép pont
legyen. Ámyéka a basa, a pöffeszkedő, a nagyzási mániás és a nagyokat mondó szájhős. Példaképe XIV. Lajos, és
kedvenc mondása Julius
* Nictzschc nagyon találóan mutatja be czt a kölcsönösséget, amikor Zarathusztrája így szól a Naphoz: " Te nagy csillag! Hová Ienne
a boldogságod, ha ncm Iennének azok, akiket megvilágítasz!"

137

A négy elem, mint képszerű karakterismeret

Cézártól szánnazik: " Veni, vidi, vici" (Jöttem, láttam, győztem), és természetesen önmagától: "Óh, milyen nagyszerű vagyok!"

A Nyilas jegyében a tűz útmutató fénnyé válik, A Nyilas mindenekelőtt látóhatára kiszélesítésére törekszik, de nem harcosan, Kos
módjára, és nem is Oroszlán-szerűen, uralkodván mind a négy égtájon. Alapjában véve vallásos ember, de nem feltétlenül jámbor. Ö a
dolgok értelmét szeretné megtalálni, ezért ismerkedik meg távoli kultúrákkal és más vallásokkal. Külső és belső utazásai* során arra
törekszik, hogy bővítse belső és külső Iátóhatárát, kutassa az idegen népek életmódját, életbölcsességeit és kultúráját. Belső igénye,
hogy megossza az "otthon maradottakkal" mindazokat az ismereteket és felismeréseket, ame rlyekben részesült. Ö nem utasítja el a
jóslást és az asztrológiát, mint a másik két tűz jegy, mivel ezek bepillantást engednek neki a kozmikus törvényekbe, ,és megérintik
vallásos érzületét. Ellentétben állatövi szomszédjával, a Skorpióval, aki a mélységekben érzi jól magát, a Nyilas az ég, a magaslatok
felé tör. Másik szomszédjától, a Baktól alapbeállítottságában különbözik: a Nyilas optimista, a Bak viszont inkább kétkedő és
időnként pesszimista is, amit ő azonban realizmusnak nevez. A Nyilas problémája, hogy jó akar Ienni, mind tettekben, mind erkölcsi -
Ieg. Ebből származhat az, hogy megveti az átlagos és (a gyarló) emberi dolgokat, saját magát pedig felsőbbrendűnek és
kiválasztottnak érzi, akinek valami nagy dolgot kell véghez vinnie. Ennek következménye még az elviselhetetlenül arrogáns
pimaszság, a színlelés és a folytonos prédikálás ("tanítás" céljából). A Nyilas jegye az adventi időszakra esik, amely a fény
újjászületéséhez vezet az év Iegrövidebb napján. Archetipikus megfelelője a fópap, aki összeállítja az emberiség bölcsességének nagy
könyvét, és szorgalmasan tanulmányozza is. Az ő feladata, hogy keresse a dolgok végső értelmét, és megmutassa a fény felé vezető
utat. Ámyékoldala az álszent, az öntörvényű farizeus és a vallás előírásait fogcsikorgatva betartó buzgó templomjáró. Példaképei az
evangélisták, kl d H. kf" H"t. f"
u csmon ata: " , vagy " Ire viszem. .

* A szerző minden bizonnyal arra utal, hogy a Nyilas egyik jellemző vonása a külfö1di (külső) utazás, a másik pedig a spirituális
érdeklődés és gyakorlatozás (belső utazások). - (A ford.)

138

, A négy elem besorolása a tÍzenkét állatövi jegybe

Víz

Mindhárom víz jegyre jellemző az érzések mélysége, a határtalan együttérzés, a jó intuíció, a gazdag fantázia, és
a Ielki érzékenység. Az az ember, aki minden rezgést megérez, természetesen többet érzékel, mint mások, akik
mit sem tudnak ezekről a rezgésekről. Az érzékeny ember "átjárhatóbb" és sérülékenyebb, mint a többiek. Ez a
magyarázat a víz ember sok félelmére, hiszen mivel többet érzékel, mint mások, több mindentől fél is. Olyan,
mintha érzékeny Ielke teljesen védtelenüllenne kiszolgáltatva a világnak. Éppen ezért a víz ember mindig arra
törekszik, hogy védje magát a külvilág veszélyeivel szemben.

A Rák úgy igyekszik megvédeni a Ielkét, hogy embereket gyűjt maga köré, fóként a társadalom rászorultjait.
Ezek elsősorban gyerekek, de idősek és betegek is lehetnek, valamint a szociálisan rossz helyzetben Iévők. A
Rák Iegnagyobb adottsága, hogy képes segíteni ezeknek az embereknek, és ki is áll értük. Ugyanakkor magához
is köti a segítségre szorulókat, és vészhelyzetben maga köré gyűjti őket, hogy megvédje érzékeny Ielkét. A
vízjegyekre je!lemző, hogy nem akamak felnőtté válni, s ez a Ráknál különösen erősen nyilvánul meg. Ahelyett,
hogy szembenézne a rideg valósággal, elmenekül a gyermekek mesevilágába. De ott sincs sokáig nyugta, mivel a
gyermekkorral együtt járó kisebbségi érzés minden más jegynél becsvágyóbbá teszi őt. Ezek az emberek a
félelem és a becsvágy keresztjét hordozzák: ha biztonságban és védetten érzik magukat, akkor a becsvágyuk
kicsalogatja őket a világba, ha odakint vannak, akkor a biztonságot nyújtó környezet húzza őket vissza, nagyon
szeretnek oldalra kitémi, de egy biztos: soha nem mennek egyenesen. Egyik archetipikus megfelelője a poéta, aki
a mesélő alakját veszi magára, és romantikus lelki történeteket mesél teljes szívéből. Ide tartoznak a
hősszerelmesek és a fájdalmas nosztalgiázók is. A természetben a növények a Rákjegyében érlelik
meggyümölcsüket. Ez az ősi női jegy ezért elsősorban a Nagy Anya archetípusának felel meg, aki szeretettel
gondoskodik és védelmezi gyermekeit. A Rák feladata, hogy a Iélek képi világát kifejezze, és gondozza a
segítségre szorulókat. Árnyéka a kotlós, - aki nem engedi felnőni gyermekeit, de

139
A négy elem, mint képszerü karakterismeret ,

ő maga sem akar felnőtté válni, - azok az emberek, akikben erősen munkálkodik a megmentő szindróma, és akik
kulcsmondata: "Engedd, hogy segítsek!", valainint "Hagyd csak, majd a mama . . ." És ha ebből a
nélkülözhetetlenség ftiggősége alakul ki, akkor ez azért van, mert a "szükség van rám" helyzet még mindig
biztonságosabb a Rák számára - még akkor is, ha kihasználják -, mintha elhagyják. Az egészséges Rák
példaképei a nagy romantikusok, az elveszett időt kereső költők (Proust), vagy az elveszett Paradicsomot kutató
írók (Hesse). A jegy kulcsmondata: " Visszavágyódom!" és "Érzem!"

A Skorpió jegyében a víz ember másképpen valósítja meg a biztonságos kömyezet iránti vágyát: a víz Ielki ereje
itt fejlődik leginkább szug'gesztív erővé. A Skorpiónak egyedülálló képessége van pszichikailag kényszerítő
helyzetek létrehozására, amiből a másik nem tudja kivonni magát. Ebből pedig fiiggőség alakulhat ki, melynek
során a másik a Skorpióhoz kötődik, ami e jegy számára védőfalat képez, mely mögött biztonságban érzi magát.
A Skorpió jegyében az ember archaikus őserői még töretlen formában vannak jelen. Közéjük tartozik az eredeti
szexualitás, amely itt a legintenzívebb formájában varázsolja el a másikat, s ezzel megerősíti azokat a kötéseket,
amelyek oly fontosak a Skorpiónak. A régi időkben a Skorpiók voltak a Szentek Szentjének őrzői, amelyet tabuk
Iétrehozásával óvtak meg a profanizálástól. A Skorpiókat ezért a társadalom minden tabuja vonzza, mivel titkot
sejtenek mögöttük. A felszín soha nem érdekli őket, ezt a Mérlegeknek hagyják meg. Az ő világuk a háttér, az
elrejtett, tiltott, sötét és veszélyes dolgok. A Skorpió jegye arra az évszakra esik, amikor a külső természet
meghal, amikor a felszín alatt humusz képződik, amiből majd az új élet kicsírázik. A Skorpió figyelmét az élet e
titokzatos táptalaja köti Ie, ez a minden esztétikát nélkülöző erjedési folyamat. A jegy archetipikus megfelelője a
mágus és a sámán, aki rendkívüli lelki erejét másokjavára, a betegek gyógyulására használja. Az ő feladata, hogy
kellemetlen Iegyen, hogy eltaláUa a társadalom leggyengébb pontját, hogy mint orvos elkerülhetetlen fájdalmat
okozzon a betegnek, amitől az meggyógyul.* Ha a Skorpió visszaél ezzel az erővel, akkor létrehozza saját ár-
nyékát: gátlástalan csábítóvá, alattvalóit elpusztító zsamokká, kegyet-

140

A négy clcm bcsorolása a tizcnkét állatövi jcgybc

len hatalmi gépezetet müködtető diktátorrá válik, aki ráerőlteti másokra akaratát és világnézetét. A szélsőségek éppúgy jellemzik a
Skorpió életét, mint a szélsőségek közötti alagút élmények. Ezt világosan mutatja e jegy egyik Iegnagyobb példaképe, Pál apostol.
Amikor Saul volt, a keresztényeket üldöző gyülöletet testesítette meg. Amikor a da maszkuszi úton megjelent neki Krisztus, olyan
mélyreható változás ment végbe benne (pálfordulat), amitől három napra megvakult. Miután visszanyerte Iátását, Pálnak nevezte
magát és pontosan annak a valIásnak Iett egyik Iegnagyobb hirdetője, amit addig gyűlölve üldözött. A Skorpió további jellegzetes
megnyilvánulásai a szürke eminenciások, akik a hatalom birtokosai mögött állnak, és a kezükben tartják azokat a szálakat, amelyekkel
a hatalom Iátszólagos képviselőit Marior nett bábuként rángatják. Ide sorolhatók még a nagy mágusok és gyógyítók is, mint pl.
Paracelsus, az alkimisták, pl. John Dee, és a fausti ember, aki tudni akarja, mi tartja össze belül a világot. Kulcsmondatai: K.d 't 1" ,
A' 'I 1"
" 1 en em. es " tva tozom. .

A Halakjegyében bontakozik ki Iegjobban a víz ember érzékenysége. Finom műszerként reagál kömyezete minden rezdülésére. Olyan,
mintha a Halaknak Ienne egy szeizmográf jellegü érzékszervük, amely kimutat minden jelenlegi és jövőbeni rezgést, s ezáltal olyan
dolgokat képes megérezni és megismemi, ami mások elől elrejtve marad. A HaIak között tehát sok mediális képességü embert
találunk, akinek kimondottan jól meg tudja érezni a jövőbeni eseményeket. A Halak Ielkét Iegmélyebben a zene és a képzőmüvészet
tudja megérinteni, ő pedig hálásan meg tud nyílni az isteni üzeneteknek. A Halak érett válasza a minden víz jegyet jellemző
félelmekre a határtalan odaadás, az áldozatkészség és a mindent átfogó szeretet. Ahol azonban a lelki fejlődés nem éri el ezt a magas
szintet, ott ezek a tartalmak inkább az áldozat és az örök vesztes szerepben nyilvánulnak meg. Ennek ajegynekjelent

* Itt ncm kizárólag fizikai fájdalomra kell gondolnunk. A Skorpió kíméletlenül rá tud mutatni a betegség érzelmi, tudatai okára, amit a
bcteg Iegtöbbször tud, dc ncm akar szcmbesülni vcle. A Skorpió rákényszeríti erre a fájdalmas szembesülésre, tudatosításra, ami pedig
gyógyító hatású. (A ford.)

141
A négy eleml mint képszerű karakterismeret

legnagyobb problémát énjének megtalálása, mert ösztönösen mindenkinek azt az arcot mutatja, amit a másik tőle - ha másként nem is,
de tudattalanul mindenképpen - elvár. És bár minden lehet belőle, mégis mindig ugyanaz a kérdés gyötri: "Ki vagyok én valójában?".
A Halak az állatöv utolsó jegye, és az öreg lelket szimbolizálja, akit alig érdekel ez a világ, ezért nem is törődik a mindennapos
dolgokkal és e világ gazdagságával. Öt a túlvilág érdekli, amivel szinte állandó kapcsolatban áll. Legnagyobb célja a misztikus
egyesülés Istennel, ami azt az érzést kelti benne - mégha átmenetileg is -, hogy kiszabadul teste börtönéből. Miközben azonban arra
törekszik, hogy a szellem megváltsa, fennáll a veszély, hogy a Szent Szellemet* és a bor szellemét összeté veszti egymással, mivel ez
utóbbihoz könnyebben hozzájut.** Gyakrán előfordul az is, hogy a Halak annyira elhanyagolja a hétköznapi dolgokat és e világ
gazdagságát, hogy élete kaotikussá válik egészen addig, amíg a rideg valóság rá nem ébreszti arra, hogy még ezen a föl dön van, és el
kell intéznie még néhány dolgot itt is. Az évet tekintve a Halak az utolsó állomás, ahol áldozatot kell hozni az új kezdet előtt. Ez tehát
a vetés ideje, amikor a magokat a Föld Anyának "áldozzák fel", hogy ismét termést hozzon. A Halak archetipikus megfelelője a
misztikus és a próféta, de a múzsa is, aki felébreszti a szunnyadó tehetséget abban, akit megcsókol. E jegy feladata, hogy Isten
létezésének eleven tanúja legyen ebben a világban. Ámyéka az áruló, a fijggőségi betegségben szenvedő és az az ember, aki
"szétfolyik", akiben semmi szilárdság, tartás nincs. Példaképei a béke hirdetői, mint pl. Mahatma Gandhi, a lelki segítők, a
szamaritánusok, az önzetlen segítők, mint pl. Teréz anya, vagy Albert Schweitzer, valamint azok a müvészek, akik közelebb tudták
vinni az embert Istenhez, mint pl. Vivaldi, Michelangelo, és természetesen a misztikusok is, mint pl. Eckhart mester vagy Hildegard
von Bingen. A Halak kulcsmondata: "Vágyakozom!", vagy "Sejtem!" és "Szeretem!"
--

* A magyar szóhasználat - a némettel szemben ~ sajnálatos módon nem tudja megkülönböztetni a Szent Szellem és a Szent Lélek
fogalmát, ezért csak az utóbbit alkalmazza.
** Utalás a latin spiritus szóra, amelyen egyszerre értünk szellemet és szeszt. (A ford.)

142

A négy elem besorolása a tizenkét állatövi jegybe ,

Levegő

A levegő emberek közös vonása világos értelmük, elvonatkoztatá képességük, ötletességük, találékonyságuk és
természetesen a kíváncsiságuk. Ahogyan a levegő minden köztes teret kitölt, úgy a levegő értelme is kíváncsian
foglalkozik mindennel, amit csak elérhet. Ezért a levegő ember mindenütt otthon van, de így hontalan is.
Egyszerüen minden érdekli, mindenhez mindenütt hozzá tud szálni, de hogy mennyire mélyül el a dolgokban, az
már más kérdés. A levegő ember addig foglalkozik egy dologgal, amíg meg nem értette, vagyis, amíg meg nem
ismerte eszméjét és formáját. Ezzel az eszmével aztán el tud szakadni magátál a dologtál, fogja könnyü kis
csomagját, és könnyedén továbbáll. A levegő semmit 'nem utál jobban, mint a magolást. Ez neki nagyon fárasztá
és unalmas. A levegő nem szeret sokáig foglalkozni egy dologgal, hanem a szellők szárnyán tovább repül
kíváncsisága következő tárgyához. Itt olyan embereket találunk, akik nem kötődnek sok dologhoz, amire
szükségük van, azt a fejükben tárolják, így nem cipelnek nagy "puttonyokat" magukkal. De idetartomak a
legfelszínesebb emberek is, akik soha nem tartják fontosnak, hogy a dolgok mélyére (fdld) hatoljanak, és a
felszínes fecsegést tartják a legnagyobb bölcsességnek.

A Mérlegnek a világon minden a kiegyensúlyozottságrál és az egyensúlyrál szól. A Mérleget mély

megelégedéssel tölti el, ha felismer egy olyan harmonikus struktúrát, amely világunk és az egész kozmosz alapja,
és mindenekelőtt az teszi boldoggá, ha ezt a struktúrát megtalálja az emberi kapcsolatokban is. Ahhoz van
adottsága, hogy felismerje és a felszínre hozza a mindenben ott élő harmániát. Ö az az ember, aki elkötelezte
magát a szépségnek, aki örül neki, képviseli és terjeszti a világban. Kifinomult érzéke van az arányokhoz, az
eleganciához, a szép formákhoz, ezért já esztéta válik belőle, és a szépen kialakított felületek mestere lesz -
ellentétben állatövi szomszédjával a Skorpiával, akit soha nem érdekel a felszín, mindig csak a dolgok háttere és
mélye. A Mérleg színesre festi a világot (s ezzel mindent szépen befed), a Skorpiá pedig levakarja a fedőréteget,
és könyörtelenül rámutat a mögötte meghúzádá gennyes sebre. És ellentétben másik szomszédjával, a Szűzzel,
akinek

143

A négy e\el1i1, mint képszerű karakterismeret

csak az számít, ami hasznos és célszerü, a Mérlegnek elsősorban az elegancia és a szép forma a fontos. Az
egyoldalúság elutasítása és a kiegyensúlyozottság utáni vágy azonban magában hordozza a Mérleg problémáját
is: a döntésképtelenséget. Az optimális, kiegyensúlyozott döntés meghozatala - amely minden oldalról igazságos
akar lenni, és a lehető legkevesebb kárt kívánja okozni - időnként nagyon hosszú ideig eltar that, és mindig
megváltoztatható. A Mérleg kíváncsisága mindenekelőtt a másik emberre irányul. A Mérleg foglalkozik
legjobban a párkapcsolatokkal, mivel szerinte az ember csak akkor tud igazi harmóniában élni, ha kapcsolatban
áll egy másik emberrel. A Mérleghez tartozik a báj és a csevegés. Ellentétben az állatövben vele szemben lévő
Kossal, amely a harcos archetípusának felel meg, a Mérleg békítő. Ez azonban csak ákkor helyes, ha a békében
nagyobb harmónia rejlik, mint a háború zürzavarában. Különben nem sokat ér a békekötés. Egyensúlyérzéke
jelentős stratégává teszi a Mérleget, mivel egyetlen másik jegynek sincs olyan érzéke az erők egyensúlyához,
mint neki. A már sokat emlegetett békülékenységet tekintve nem szabad elfelejtenünk, hogy annak a két
embemek, akik az újkor Iegnagyobb háborúit zúdították Európára, szintén Mérleg Ascendensük volt: Bonaparte
Napóleonnak és Adolf Hitlernek. A Mérleg időszaka az őszi napéjegyenlőségre esik, ami a kozmikus egyensúly
jelképe. A jegy archetipikus megfelelője a müvész. Feladata, hogy elhozza a szépséget e világba, és létrehozza a
harmóniát. Ámyéka az az ember, aki képtelen dönteni, aki csak elméletileg dönt, de nem tudja elkötelezni magát
egyetlen irányzathoz sem. Példaképei a nagy müvészek, de azok a filozófusok is, akik Iétrehozták a harmonikus
világkép eszméjét. Kulcsmondata: "Mérlegelek!"

A levegő a Vízöntőben Iebeg a Iegnagyobb magasságokban. Érdeklődése az emelkedettebb ismeretek, az

áttekintés és felülről való rálátásra irányul. A Vízöntő szereti sztoikus nyugalommal felülről szemlélni a dolgokat
anélkül, hogy bármi is megérintené. Az utópia általában ehhez a jegyhez tartozik, és a Vízöntő ebből tervez egy
új, jobb világot. Az állatövben az Oroszlánnal szemben áll, ezért annak ellenpólusát testesíti meg: míg az
Oroszlán a középpontban áll, addig a Vízöntő excentrikus álláspontot képvisel. Ö a különc, a kívülálló, az eredeti
hóbortos, akinek

144

A négy elem besorolása a tizenkét állatövi jegybe

gyakran van sajátos véleménye Istenröl és a világrál. Azért kapta a "szobatudás" gúnynevet is, mivel a világot csak a gondolataiban akarja meg-
élni, de semmi kedve ismereteit a valáságban is kiprábálni. Ha az Oroszlán archetípusa a király, akkor a Vízöntöé az udvari bolond, aki görbe
tükröt tart a király elé, vagy aki forradalommal söpri le trónjáról az uralkodót. A Francia Forradalonimal kezdett el terjedni a Vízöntö kor
szellemisége. A "szabadság, egyenlöség, testvériség" vezérszavak már sok királyt távolítottak el posztjukról. A Vízöntö égi magaslataiból
tekintve a nagyságrendi különbségek eltörpülnek itt a fdldön. Ezért nem csodálko zik azon, hogy az ö feladata kiegyenlíteni a még meglévö
egyenlötlenségeket. A vízöntöi elvet ott figyelhetjük meg a legjobban, ahol egy állam meg akarja szüntetni alávetettségét egy másikkal
szemben, ahol el r kell távolítani a különbségeket a szegények és a gazdagok, fehérek és feketék, férfiak és nök között. Ez utóbbi odáig mehet a
Vízöntö korszakban, hogy csökkennek a testi különbségek a férfiak és a nök között, a fér fiaknak több nöies, a nöknek pedig több férfias
vonásuk lesz.* Ez a fejlödés terrnészetesen ott jön létre leginkább, ahol úgy törekszenek kiegyenlítésre, hogy a valóságos különbségeket
egyszerűen nem veszik figyelembe, mivel azok nem i1lenek bele az elméleti mode1lbe. Jó példa erre a nyugati á1lamok felfuvalkodottsága,
amely a demokráciát, mint Vízöntö á1lamforrnát ráeröszakolja olyan á1lamokra, amelyek kulturális öröksége egyáltalán nem egyeztethetö
össze ezzel az á1lítálag felülmúlhatatlan rendszerrel.** Ez semmivel semjobb, mint a kereszténység kö-

* Ez a folyamat végbemehet harmonikusan és diszharmonikusan is. Az előbbit leginkább az androgin lét fémjelzi, amely a yin és yang
harmonikus, egymást kiegészítő összefonódása. A diszharmonikus állapotot pedig a hermafrodita, a nemi torzszülött jelképezi, ahol a két
alapelv óriási káoszban van jelen a szülöttben. Lásd erről bővebben: Hannelore Traugott: Lilith ~ A fekete Hold erósza - Bioener getie, 1999.
(A ford.)
** A demokráeia legnagyobb "misszionáriusa" az USA, amelynek horoszkópjában nagy szerep jut a levegő elemnek. Ezért nagyon meglepődik
azon, aki kritizálja a demokráeiának ezt a fellegvárát. Az elnöki posztot, amit elméletileg mindenki megszerezhet, esak azok érhetik el, akiknek
elég pénzük van a választási hadjáratok finanszírozásához, vagy a pénzügyi világ megvásárlásához. Egyébként a váIasztásokon való
részvételben az 55% már rekordnak számít, ami azt mutatja, hogy azt a népet, amelynek legfőbb exportcikke a demokrácia, nem különösebben
érdeklik saját Iehetőségei.

145

A négy elem, mint képszerü karakterismeret .

telezővé tétele a Halak korszakban. A tennészetben a Vízöntő időszakának a hűvös, tiszta és sztoikus nyugalom
felel meg. Archetipikus megfeIelői a bolond, a bölcs, vagy a bölcs bolond, szabadsága pedig a bolondok
szabadsága. Feladata, hogy utópista Iegyen, felvilágosítson, és tükröt tartson a világnak. Ámyéka a bogaras
különc, vagy az érzéketlen technokrata. Példaképei a nagy filozófusok, mint a sztoikus Marcus Aurelius, és
tennészetesen a különös egyéniségek, mint Diogenész a hordóban, de a nagy feltalálók is, így pl. Thomas Alva
Edison. Kulcsmondata: " Tudom!", de ha valóban bölcs, mint Szókratész, akkor: " Tudom, hogy semmit sem
tudok!"

A levegő kíváncsisága az Ikrekben éri el tetőfokát. Már maga a jegy is mutatja, hogy az Ikrek érdeklődését
egyszerre legalább két dolog foglalja Ie, azaz kíváncsisága egyszerre két dologra is irányul. Ez ettől több is lehet,
ahogyan az Ikrek tipikusan megjegyzi: "Megszámoltam, a múlt hónapban tizennégy könyvet kezdtem el olvasni."
Az Ikrek, mint kettős jegy, jellegzetes vonása a kétkedés, ő a hitetlen Tamás, aki mindent meg kérdőjelez. Ez
kritikus emberré is teheti, aki folytonosan kétségbe vonja saját szemléletét, ismereteit és érdeklődési területeit,
mindent felülvizsgál, megtisztogat és kiegészít. Tennészetesen ma ez, holnap pedig az érdekli, és azt hiszi, hogy
mindenhez hozzá tud szólni csak azért, mert éppen most olvasott a témáról egy rövid cikket az újságban -
valójában azonban semmihez sem ért igazán. Mivel általában jól infonnált, sok embert ismer, és szeret játszani a
kapcsolatokkal, jó közvetítő, ügynök és kereskedő. Az Ikrekjól bánik a szavakkal is, sze]]emes társalgó, mestere
a finom szójátékoknak és tennészetesen a szavak kiforgatásának is. Az Ikrek tudásszomjas, és nyitott minden
újra, mivel az vagy helyettesíti a régit, vagy kiegészíti, és ezért mindig differenciáltabban tudja szemlélni a
dolgokat. Pontosan ez a kedvenc elfoglaltsága: a differenciálás, a küIönbségek észrevétele, s ezzel az érzékelés
finomítása. Az Ikrek jegyében a tennészet is megfelel ennek: a kicsírázott mag "differenciálódni" kezd, azaz
különválik a szára, a Ievele, majd később a virágai. Az Ikrek archetipikus megfelelője a kereskedő és a közvetítő.
Feladata - Descartes után szabadon - mindent megkérdőjelezni, hogy meggyőződését csak arra alapozza, ami
ezután megmarad. Ámyéka a cinikus kétkedő, a
146

A négy e!em besorolása a tizenkét á!latövi jegybe

csípős nyelvü gúnyoládá, aki - mivel ő képtelen hinni - éles analitikus értelmével másokat is meg akar fosztani a hittől.
Példaképei a "mindent tudák", az enciklopédisták és az univerzális tehetségek. Kulcsmondata: "Megkérdőjelezem",
vagy "Mi újság?".

Föld

A f61d emberekben közös a megfontoltság, az állandáság, a gyakorlatiasság, a kitartás, és a gyakorlati, konkrét és

megszokott dolgok szeretete. A f61d ember szereti a kezével kifejezni magát, így hozzá tartozik a cselekvés, a tett és az
eredmény.

Ez a beál1ítottság a Bak jegyében nyeri ellegszigorúbb formáját. Ez az ember rugalmas állhatatossággal tör célja felé.
Csak a diszharmonikus Bak csökönyös, nyakas, a harmonikus tudja hogyan éri el hatékonyan célját, és ez nem mindig
légvonalban értendő. Ehhez a jegyhez tartoznak a maratoni futák, a rövidtávfuták pedig levegő, vagy tüzjegyhez. A
Bak tudja a legnagyobb terheket hordozni, kiváltképpen a felelősséget. Szereti a tiszta struktúrákat, és mesteri mádon
találja meg életében és cselekedeteiben a vezérfonalat. Ajegynek megfelelő évszak a tiszta, szegényes és szigorú tél,
amely tükrözi is a Bak lényegi vonásait. Az előtte lévő joviális Nyilassal szemben a Bak szigorú, következetes és
fanyar. És míg a rákövetkező jegy, a Vízöntő az individualizmust és a ftiggetlen séget domborítja ki, addig a Baknak já
érzéke van a normákhoz, amikhez készségesen igazodik is. A jegy archetipikus megfelelője a pátriárka, aki
készségesen vállalja a felelősséget nemzetségéért és mindenkiért, akiben megbízik. Mindenben, amihez csak hozzáfog,
nem ő számít, hanem a munka és annak befejezése. Kötelességtudáan ő "az állam elsőszámú szolgálája" (Nagy
Frigyes), aki müvét fontosabbnak tartja, mint saját magát. Ö a biztonság és a rend garanciája, aki azonban nem tür
semmiféle ellentmondást, és megköveteli, hogy a cél érdekében mindenki úgy táncoljon, ahogy ő futyül. Feladata, hogy
következetes és állhatatos legyen, képviselje a törvényt és a normákat, gondoskodjon a jográl és a rendről. Pontosan
ebből születik meg ámyéka is: ő az a nyakas, ko-

147

A négy elem, mint képszerű karakterismeret ,

nok, mogorva ember, aki elzárkózik minden új dologtól, és mindenkitől megköveteli, hogy feltétel nélkül vesse
alá magát az ő elavult rendszerének. Példaképei az Ótestamentum ősatyái, akik nagy felelősséget vállaltak.
Kulcsmondata: " Teljesítem!" és "Befejezem!".
A föld mentalitás a Bika jegyében mutatja meg érzéki oldalát. A valóság érzéki megközelítéséből - amely
jellemző a föld jegyekre - itt élvezet születik. Ezért a Bika ember mély hálát tud érezni azért, hogy minden
érzékszervével észlelheti a természet kimeríthetetlen és sokoldalú szépségét. Itt bontakozik ki a föld ember
jóindulata és kedélyessége is, de konok dacossága is. A Bika jegy arra az évszakra esik, ami kor a magok
gyökeret eresztenek. Hasonló módon ő is arra törekszik, 11ogy meggyökerezzen ott, ahol éppen letelepszik. És
hogy ezt zavartalanul megtehesse anélkül, hogy mások elűznék és gyökértelenné tennék őt, fontos neki, hogy
valóban birtokolja azt a teret, ahol van, hogy kerítést húzzon, élő sövényt ültessen, amivel megvédi magát a
betolakodók ellen. Minden föld jegy közül a Bikának van a legnagyobb igé nye a biztonságra. Az összes jegy
közül ő értékeli legjobban a dolgok ismétlődését. Szereti és ápolja a kifejlett, bevált és állandó dolgokat, s ezzel a
hagyományok őrzőjévé válik. Érzéke van ahhoz, hogy mindent kihozzon a földből, ami abban benne rejlik: ő a
virágokat ültető és gondozó kertész, vagy a kőtömbből remekművet kifaragó művész. Archetipikus megfelelője a
földműves, aki szereti és megműveli földjét, de ő az a vendéglátó is, aki boldogan etet másokat. Feladata a bevált
dolgok megőrzése és továbbadása, de az is, hogy kivirágoztassa az érzéki örömöket. Árnyéka a begyepesedett
agyú konok ember és a felfújt haspók. Példaképei a nagy megtartók, mint Vishnu, vagy azok a királyok, akik
uralkodása alatt a nép és az ország felvirágzik, és békésen terjeszkedik. Kulcsmondata: "Birtoklok", vagy
"Gondozom és ápolom!"

A Szüz az a föld ember, akinek mindenekelőtt a hasznosság és a rész letek a fontosak. A Szűz tudja
leggyorsabban különválasztani a hasznosat és a haszontalant, a praktikusat és nem praktikusat, a jót és a rosszat.
Ide tartoznak a közgazdászok, az orvosok és a kézművesek is, akik kritikai érzéküket szívesen állítják mindenki
szolgálatába. Amit a

148
A négy elem besorolása a tizenkét állatövi jegybe , --

Bak elvetett, a Bika gondozott, azt a Szüz aratja le, és kritikusan meg is vizsgálja, hogy búzáról vagy ocsúról
van-e szó. Ugyanígy elemzi és választja szét a dolgokat jóra és rosszra ftiggetlenül attól, hogy a családot, a
nemzetséget, a vállalatot, vagy az egész népet érintik. A célszerüség iránti érzéke alkalmazkodóbbá teszi a
Szüzet a többi f61d elemnél. Tudja, hogy megszerzett pozícióját mikor kell megszilárdítania, és mikor célszerü
feladnia és alkalmazkodnia. A Szüz jól ismeri a hierarchiát, s meg is találja benne a helyét. Előszeretettel
választja a második helyet, mivel a kockázattal járó első helyet szívesen átengedi másoknak, különösen
szomszédjának, az Oroszlánnak, aki a nagy dolgokat tudja jól megszervezni. Másik szomszédjával, a Mérleggel
ellentétben a Szüznek mindig fontosabbak a gyakorlatias és a célszerü dolgok, , mint a szépség és az esztétika,
amit a Mérleg annyira szeret. Ehhez a jegyhez tartozik a tudományos gondolkodás, és ez lehet az oka annak,
hogy a Szüz nem szeret foglalkomi megmagyarázhatatlan dolgokkal. Híres rendszeretetével ellentétben a Szüz
nem mindig rendes. Az e jegyben születettekben az a közös, hogy mindannyian a káosz (amely a szemközti
Halakhoz tartozik) ellen harcolnak. Ez meglehetősen változó eredménnyel sikerül nekik. A Szüznek a betakarítás
időszaka felel meg, és ez hordozza archetipikus képét is: az arató embert, aki hozzátartozóinak gyüjti be a
terményt, és idetartozik a kézmüves is, aki ügyesen, és pontosan találja meg a gyakorlatias s célszerü megoldáso-
kat. Feladata, hogy kritikusan megvizsgálja mindennek a hasznosságát. Árnyéka a pedantéria, a túlzott kritika, a
szőrszálhasogatás, a "kákán is csomót keresés", vagy a túlzott célszerüség, ami észrevétlenül saját maga
elárulásához vezethet: ő az a nő, aki " véletlenül" mindig az éppen megfelelő fértiba szeret bele, aki " véletlenül"
pont a megfelelő foglakozást választja, és " véletlenül" sok pénze van, akinél " véletlenül" mindig minden
rendben van! (Ez természetesen fordítva is igaz). A Szüz másik ámyéka a szélsőséges célszerüség, amit jól
tükröz a hatvanas évek minden fantáziát nélkülöző beton kocka építészete. Példaképei a józan, kritikus,
szolgálatkész emberek, akik tudásukat és képességeiket a társadalom szolgálatába á1lítják, mint pl. az orvosok, a
tudósok, a pedagógusok, a technikusok és a kisiparosok. Kulcsmondata: "Pontos vagyok!" és "Ellenőrzöm!"

149

A négy elem és a teljesség eszméje

Túlhangsúlyozás és kompenzálás

Ha az egyik elem egyoldalúan és nagyon erősen van jelen, akkor az ,illető túlkompenzál, és látszólag nem a
domináns elemének megfelelően viselkedik. Ez különösen azoknál figyelhető meg, akik Napja ugyanabban a
jegyben ál1, mint az Ascendensük, vagyis amikor a köznyelv dupla Bikáról, dupla Vízöntőről stb. beszél. Így egy
dupla Kos nő választhat pl. egy kimondottan Mérleg szakmát, és lehet kozmetikus, vagy egy dupla Mérleg lehet
Kos foglalkozású, pl. sebész, és egy dupla Rák mehet egyenesen az életében, és olyan következetesen, mint egy
Bak. Lehetnek azonban más bolygócsoportosulások is egy elemben, amik azt eredményezhetik, hogy a
szülöttnek az a benyomása támad, hogy megvan minden eleme, csak pont az nem, amiben a legtöbb bolygója ál1.
Ezt ajelenséget a karakterismeret más iskolái is ismerik. C.G. Jung analitikus pszichológiája ilyenkor
"elvándorolt" típusokról beszél, tehát olyan emberekről, akik különböző külső befolyások miatt pontosan az
ellentétét élik meg annak, amik valójában lennének.
Ezért előfordulhat, hogy egy horoszkópban erősen kihangsúlyozódik egy elem anélkül, hogy az illető ebből
bármit is észrevenne, és megfordítva. A tüz elem példáján mutatjuk be, hogy miként jön ez lét re, és hogyan kel1
értelmezni:
Feltünően sok tüz ele~ellemzi azt az embert, aki viharos, spontán, harcos, türelmetlen és nagy' a mozgásigénye.
Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy mivel erős az önbizalma és meri vállalni a kockázatokat, sok mindent meg
tud valósítani, amit mások nem. Ha ez a rövid leírás olyan emberre illik, akinek horoszkópjában nem jelentős a
tüz elem,

153

A négy elel)1 és a teljesség eszméje

akkor a fordított típusrál van szá, tehát olyan emberről, aki egy másik erősen hangsúlyozott elemet - általában a levegőt - kompenzál.
A teljessé váláshoz, ebben az esetben ahhoz az elemhez kell visszatémie, amit kompenzál, hogy legalább élete második felében
felismerhesse benne tanulási feladatát. Ha a horoszkópban erőteljesen kiemelkedik a tüz elem, de a szülött nem a fenti módon
viselkedik, akkor vagy a Iassú mozgású bolygók (Szatumusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó) okoznak zavarokat és blokkokat a tüzes
bolygóknál, vagy a szülött a kiegészítő - általában levegő - elemmel kompenzálja erős tüz elemét. Pontosan a tüzjellegü embereknél
fordul elő gyakran ez a reakció a világnak ezen a részén. A tüzes gyermek például elfárasztja szüleit. Öntudatos, hangos, állandáan
mozog, türelmetlen, viharos, akaratos, és ezért "szemtelen" is, amire sok szülő kemény neveléssel reagál. A tüz ember ezért hamar
rájön, hogy az ő egyéniségét ez a társadalom nem fogadja el. A nyugati civilizáció legalább az ókor áta erősen levegő jellegü. Ezért a
jó diák okos, értelmes, belátá és hüvös, gyors észjárású és felfogású. Az egészségesen megélt tüz elem ennek pontosan az ellentétéhez
vezet. Ez a gyermek játékos, merész, nem taktikázik és nem kalkulál. Minden helyzetet spontán, az érzéseire hagyatkozva értékel
ahelyett, hogy hosszas gondolkodás után egy Iogikailag kellőképpen megalapozott ítéletet hozna.
Természetesen itt is vannak kivételek a szabály alál. Általában azonban akinek túlzottan hangsúlyos az egyik eleme, az hajlamos
kompenzálni ezt az egyoldalúságot a szemközti elemmel:

Tüz

Föld

Víz

Levegő

18. ábra: Az elemkereszt megmutatja, hogy egy elem egyoldalú túlhangsúlyozását valószínüleg mivel kompenzáljuk. A túl sok tüz
úgy viselkedík, mint a Ievegő, a túl sok Ievegő viszont tüzes magatartással kompenzál.

154

Az elfojtás és az árnyék
Ahogyan a 39. oldalon szereplő mesével már szemléltetlük, az az , elem, amelyet az ember legkevésbé él meg, a
"nehezen megszerezhető kincset" jelenti. Hajlamosak vagyunk először azt az elemet kibontakoztatni, amelyek jól
működnek bennünk, többit pedig félretoljuk abban a reményben, hogy majd mások megoldják helyetlünk.
Pontosan úgy csinálunk, mint az a gyerek, aki a házi feladatok közül mindig azzal kezdi, amihez kedve és
tehetsége van, ezért könnyen is megy neki. A kellemetlen feladatokat azonban a végére hagyja, vagy teljesen el
is felejti, amíg a szülei vagy a tanárai nem figyelmeztetik rá. Ebben a tanulásban az a nehéz, hogy az elnyomotl,
félretolt anyagot csak küszködve tudjuk megtanulni, mivel nagyon lassan megy.

hiányzó elemek hatásai

Órák telhetnek el, amíg egy Ievegő típus rájön, hogy mit is érez valójában. Azt azonban azonnal tudja, mit
gondol arról, hogy ő most érez. Szintén órákba telhet, amíg egy tüz típus megfogalmaz egy objektív gondolatot,
viszont könnyedén és spontán megmondja, hogy mit akar, vagy hisz. A víz típus gyorsan kibontakoztat ja
fantáziáját, de az örökkévalóságig tarthat, amíg ezt megvalósítja, vagy amíg megkülönbözteti az ábrándot a
valóságtól. A fold embernek ezzel szemben könnyű érzékszerveivel felfogni a valóságot, de nagyon sokáig tart,
amíg megérzi, hogy mi rejlik a külsőségek mögött,

155

A négy elem és a teljesség eszméje

,--

és milyen lehetöségek vannak benne egy dologban. Fontos tudnunk, hogy mindenkinek megvan a képessége
ahhoz, hogy fejletlenebb oldalát "felnevelje", viszont ehhez elegendö idöre van szüksége. Ez hasonlít a
beszédhibák kijavításához, ahol hamar meg lehet tanulni a helyes hang kiejtését, de sok idöre és türelemre van
szükség, amíg ez beépü1 a beszédbe, és minden helyzetben helyesen ejtjük ki.
kevés Ievegő

Ha valakinek kevés levegö eleme van, természetesen nem azt jelenti, hogy ne tudna gondolkodni. Amennyiben
elég idöt ad magának, akkor nagyon értékes gondolatai szü1ethetnek, ha azonban nagy nyomás alatt áll, akkor
csak áltatánosságokat és közhelyeket tud elöcsikarni magából. Ez az ember szenved legjobban a nyugati
iskolarendszer egyoldalúsága miatt. Ez ugyanis gyorsan megtanítja a diákokat a megkü1önböztetésre, és
pontosan ez a rendszer Achilles pontja is. A kevés levegö elemü tanuló otthon mégjól tudja a leckét, de a
feleltetés izgalma leblokkolja, és nem jut eszébe semmi. Otthon ismét mindent tud. Könnyebb mondani, mint
megtenni, de ennek az embernek meg kell tanulnia, hogy ne izguljon, és adjon elég idöt magának a tiszta
gondolatok megalkotásához.

kevés tűz

A kevés tüz elemmel rendelkezö emberrel fordítva van, neki a spontán érzéseit kell kifejeznie. Mindegy, hogy
egy sértésröl, vagy egy szerelmi vallomásról van szó: a döntő pillanatban semmit sem érez, és legjobb esetben is
csak egy üres frázist tud kicsiholni magából. Odahaza igazi érzelmei támadnak, de a helyzet izgalmának hatására
csak egy bemagolt szóvirágot, vagy valami szentimentális mondatot tud kibökni. Ha elegendö idöt adna
magának, érezné, hogy mi mozgatja belsö világát, és kellö óvatossággal ki tudná fejezni valódi érzéseit. Ha
nagyon izgatottak vagyunk, amikor a negyedik elemünket akarjuk megélni, akkor gyakran

156

Az elfojtás és az ámyék ,

kisdiáknak érezzük magunkat, aki zavartan kér bocsánatot, mert otthon hagyta a fuzetét.

kevés fóld

Hasonló vonatkozik a kevés f61d elemmel rendelkező emberre is, aki éppen egy müszaki problémával küszködik, vagy
egy több oldalas ürlapot tölt ki. A müszaki problémát tekintve intuíciója még véletlenül is elvezetheti ahhoz a
megoldáshoz, amelyhez a f61d ember empirikusan jut el. Az ürlap kitöltése azonban sokkal reménytelenebb, nem tud
kiigazodni a számára idegen struktúrában, és ezt mindenkinek elpanaszolja.

kevés víz
,Ha valakinek kevés a víz eleme, akkor gyakran az a benyomásunk róla, hogy semmit sem érez abból, ami emberi kör-
nyezetében történik. Amennyiben ehhez még erős f61d elem is járul, akkor végtelenül unalmas lehet az illető, aki csak
akkor fejezi be hosszadalmas monológját, amikor zavarja hallgatói horkolása. A kevés víz elemmel rendelkező ember
nem érzi meg mi megy végbe embertársaiban, s ezért - minden rossz szándék nélkül- mélyen megsértheti mások érzé-
seit. Ez különösen akkor van így, ha erősen levegő típus, s ezért hajlamos másokat kigúnyolni. Ha ez az ember azon ban
elég időt szán rá, és behunyja szemét ( és csöndben marad), akkor bele tud érezni mások helyzetébe, még bizonyos
mértékü részvétet is ki tud bontakoztatni magában, ami eleinte a többieket is meglepi majd.

az ámyék

A meg nem élt ( és nem kedvelt) oldal integrációja azonban nemcsak azért nehéz, mert szömyen lassan megy, hanem
azért mert ott van az ámyékunk. Ez mindazt a lehetőséget jelenti, amely bennünk szunnyad, de különböző okok miatt
nem éljük meg, és amit torzkép formájában másokra vetítünk ki, s csak így vesszük észre. Az ámyékoldal kivetítésének
sajátossága és egyben problémája is, hogy az ámyék elemnek nem a sokoldalú lehetőségeit és

157
A négy elem és a teljesség eszméje .

aspektusait észleljük, hanem csak a szélsőséges megnyilvánulásait. Vagy csak az illető elem sötét oldalát látjuk
másokban, jobban mondva rájuk fogjuk, vagy megdicsőítjük őket, mivel a meg nem élt elem fényes oldalát is rá-
juk vetítjük ki. E mintát megvilágítandó, nézzünk meg néhány kollektív kivetítést, tehát olyanokat, amit az egész
társadalom csinál. A tüz elem ámyékoldalát előszeretettel vetítjük ki az iszlámra, amely viszont Ievegő elemének
ámyékát a nyugati világra, különösen Amerikára vetíti. Az eredmény az, hogy a "muzulmánokat" kiszámíthatat-
lan fanatikusoknak tartjuk, míg ők az "amerikaiakat" megbízhatatlan, meggondolatlan, kíméletlen üzletembe ,
reknek. De természetesen, ahogyan nem minden amerikai gyilkos, úgy nem minden iszlám fundamentalista
potenciális terrorista. És itt majdnem felkiáltunk: "lnkább fordítva!", hiszen a fundamentalizmus az amerikai
pietisták hitmozgalma volt, a keresztes hadjárat pedig semmiképpen sem iszlám találmány. Mivel pedig a
keresztény nyugati kultúra a tüzet kollektíve az ámyékoldalra számüzte, ezért természetesen nálunk a pokol is
forró!
A föld elem ámyékát a "feketékre" vetítjük ki, amikor úgy gondoljuk, hogy őket csak a vad, buja vágyak és ösz-
tönök kergetik. Ezzel szemben a víz elem szinte megdicsőül, mivel ezt kollektíve Ázsiára vetítjük ki, így Tibet-
ből, Indiából és Kínából csak a szent és rejtélyes bölcsességek áramlanak hozzánk.
Pontosan ebbőllátszik, hogy mennyire téves az a felfogás, mely szerint a meg nem élt oldal csak sötét és félelme-
tes lehet. A tudattalanban minden poláris. Ezért a negyedik elemmel való találkozás következménye a hirtelen
megvilágosodás, a megtérés és a csodálatos átváltozások. Mint már említettük Marie-Louise von Franz emberi
tudatunkat egy négy ajtós teremhez hasonlította, amelyek közül bár hármat ellenőrzésünk alatt tartunk, de a
tudattalanba vezető negyediket nem. És ezen a negyedik ajtón keresztül - ahogy ő szemléletesen mondta -
közlekednek az angyalok és az ördögök. Ez azt jelenti, hogy felemelő és ijesztő tapasztalataink egyaránt lehetnek,
amikor árnyékoldalunkkal találkozunk. Amikor valami új dolog lelkesíti, vagy büvöli el az embert, akkor a meg nem
élt oldal fényes aspektusa mutatja meg magát. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a fé nyes oldal kivetítése jobb, vagy
könnyebb. Amikor egy egész generáció jár Indiába, hogy ott megvilágosodjon mert ezt vetítjük ki a Keletre - és
elfelejti a nyugati hagyományokat, akkor ez éppúgy elgondolkodtató és problematikus, mint a sötét oldal kivetítése.
"Az aranyvirág titka" c. könyvhöz írt előszavában C.G. Jung szemléltette is ezt: '"Mit használ nekünk az Upanisádok
bölcsessége, vagy a kínai jóga felismerései, ha saját gyökereinket elhagyva, hontalan kalózokként telepszünk le idegen
tájakon?"
az ámyék Ienyűgöző oldala

Az a tény, hogy negyedik oldalunknak van egy fényes aspektusa is, érthetővé tesz néhány furcsaságot. Ez történik pl.
akkor, amikor egy józan gondolkodású, elismert tudós egy guruval való hirtelen találkozás után sugárzó arccal kijelentí,
hogy végre látta az igazi fényt. Barátai, akik persze kíváncsiak, hogy mekkora nagy mester az, aki ezt a kétkedő és
materialista embert megtérítette, szintén felkeresik a gurut. A hajuk szála is az égnek áll azonban, amikor meghallják a
magát lsten megvilágosodott szócsövének nevező "mester" kenetteljes, üres frázisait. Felfogni sem tudják, hogyan
mehetett lépre neki kritikusan gondolkodó barátjuk. A guru azonban eltalálta az ő gyenge pontját. Angyalként jelent
meg neki, s ezért minden, amit mond, szent a mi tudósunknak, annyira szent, hogy barátai semmit sem értenek az
egészből.
Hasonló történik, amikor egy tüz vagy egy víz típusú ember egy kifejezetten levegő típusúba botlik. "Mi min dent tud,
és milyen csodálatosan fejezi ki magát!" - kiáltanak fel lenyügözve. Mivel nem tudnak jól bánni levegő
159

A négy ele,m és a teljesség eszméje

elemükkel - különösen, ha kevés van belőle - egyetlen kétkedőt sem tudnak meggyőzni. Nem tudják azt vissza-
adni, amit a levegő embcr elmondott, csak azt tudják, hogy szép, csodás és remek volt. Ha beszélgetőtársuk
valóban kíváncsi arra, hogy milyen mélyenszántó és építő gondolatokat mondott el a levegő ember, akkor
garantáltan azt a választ kapja: "Kár, hogy nem voltál ott. Hallanod kellett volna!". Ezután pedig figyelmébe
ajánlják a szónok újabb előadását, vagy valamelyik könyvét. Természetesen ebben rejlik néhány furcsa szerelem
magyarázata is, mikor a kívülállók csak értetlenül csóválják a fejüket.
Összefoglalva azt mondhatjuk: amikor valamiért teljes 'szívünkből és odaadással Ielkesedünk, vagy amit ugyan -
ilyen intenzitással elutasítunk és megvetünk, akkor negyedik, még meg nem élt elemünk egyik aspektusával van
dolgunk. Az alábbi áttekintés bemutatja, hogy pontosan mi Iehet ez az egyes elemeknél. Természetesen ez csak
egy ötlet arra, hogy miről is lehet szó. Lehetetlen akár csak megközelítőleg is teljes összeállítást készíteni. Ha a
tüz elemről van szó, akkor a másikat az büvölheti el, hogy a tüz olyan intenzív, magával ragadó, közvetlen, forró,
bátor, vállalkozó kedvü, spontán és imád élni. A tüz eme aspektusának egyik szimbóluma Alexis Zorba, akiben
éppen ezt találta vonzónak a tüz elemben igen szegény angol író, Basil. Amikor a másokra kivetített negyedik
elem félelmetes oldala nyilvánul meg, akkor kiszámíthatatlannak, veszélyesnek, önkényesnek, kíméletlennek,
nagyzolónak látjuk a másikat, aki semmibe sem mer belefogni. A keleti zsamokok kiváló kivetítési felületet
kínálnak ennek az ámyéknak.
Ha valakiben a víz elem nem eléggé fejlett, akkor a rejtélyes és megmagyarázhatatlan dolgok és emberek fognak
nagy hatást kiváltani az illetőből, de a nagy lelkierő és a gazdag fantázia is. Ez az elbüvölő oldal érint meg
bennünket, amikor a távol-keleti filozófusok paradox bölcsességei vel, vagy az arab bazárok mesevilágával
találkozunk. Ennek az elemnek a sötét oldala a halál mindent elnyelő vize, amely a gyengét Iehúzza a mélybe. Ezt az
árnyéktémát a Iezüllöttekre, a fuggőségi betegségben szenvedőkre, és természetesen mindenekelőtt a kábítószeresekre
vetítjük ki.
Ha a negyedik elem a Ievegő, akkor a Ielkesedő, elbájoló és (Iátszólag) mindent tudó oldalát mutathatja rneg világító
tudásforrásként, a rejtély megoldójaként és ezzel üdvözítőként is. Ezért minden megváltó típus, aki Buddha után azt
tanítja, hogy: "Az élet szenvedés. De van egy kiút ebből!" - az a levegő elem lenyügöző oldalát csillogtatja meg, és
természetesen ide tartoznak a különböző kultúrák 'tavasz istenei, akik a reményt képviselik. A levegő ször nyü oldala a
jéghideg taktikus és a szívtelen irodakukac. A megváltatlan Ievegő elem Iegsötétebb oldalának kive títése talán az a
rágalom, hogy az amerikaiak árva gyerekeket importálnak a negyedik világból, akiknek egészséges szerveit átültetik
beteg gyermekeikbe.
Amikor a fóld a negyedik elem, akkor vonzó Iehet a stabilitás, a rend és a megbízhatóság, de az a biztonság és a
védettség is, amelyet a föld testesít meg. Félelmet a hajthatatlan szigor, a keménység, a hagyományokhoz való görcsös
ragaszkodás, minden új és idegen dolog elutasítása és a Iátszólagos részvétlenség válthat ki, ami a föld elem ámyéka.
Ennek a kettős aspektusnak Ábrahám a klasszikus képviselője. A Iegnagyobb védettségetjelentette az ő ölében
nyugodni, de az a keménység, amivel képes Iett volna feláldozni a fiát, már a kegyetlen aspektushoz tartozik. Ebben az
évszázadban már kollektíve igyekszünk feldolgozni ezt az árnyékot, erre utal az apakép Freud által bevezetett
Iebontása, mely összekapcsolódott a porosz erények Ieértékelésével és a korábban általánosan nagyra becsült Bak
tulajdonságok hanyatlásával. Ehhez tartozhat még az is, hogy a Harmadik Birodalomban még egyszer a felszinre került
a föld elem e legsötétebb oldala.

161

írott nyelv

Az írott nyelvben is megjelenik a negyedik elem problémája: ha a Ievegő hiányzik, akkor az illetö nagyon
nehezen tud üzleti levelet és más tárgyi tartalmú közlést - pl. újsághírt - leírni. Ha a földből van kevés,
akkor a szülött nehezen tud megfelelő használati útmutatót írni bármilyen berendezéshez. A víz elemben
szükölködö zavarba (!) jön, ha szerelmes levelet szeretne írni, a tüz elem hiányában pedig nincsenek
szavaink, hogy leírjunk egy izgalmas riportot.

162
A negyedik elem kibontakoztatása

Ha a könyv olvasása közben eddig még nem jött volna rá, hogy melyik raz Ön negyedik eleme, akkor van még
két, viszonylag egyszerü módszer, amivel kideríthető: Tegye fel a kérdést magának, hogy mi okozza ezt a sok
szenvedést a világban:

1. a kiszámíthatatlan, őrült fanatikusok

2. az, hogy az emberek nem következetesek és elvesznek érzelmeikben 3. a multinacionális vállalatok
üzletpolitikája
4. a kispolgár, aki minden fontos változást megakadályoz.

A válasz megmutatja negyedik elemét: 1 = tüz, 2 = víz, 3= levegő, 4 = föld A másik lehetőség: nézze meg
alaposan élete társát. Ha egyedülálló, akkor gondoljon vissza legutóbbi fontos kapcsolatára. Az az elem, amit ő a
leginkább megtestesít, valószínüleg az Ön negyedik eleme. Az ember ugyanis hajlamos összekötni magát egy
ellentétes típussal, abban a reményben, hogy így egyszer és mindenkorra megszabadul a kellemetlen
problémától. Egyébként pedigjól szórakozhat a másik furcsa tulajdonságain.
Ha viszont tudja, hogy melyik a gyenge, vagy éppen teljesen hiányzó eleme, akkor biztosan tudni akarja, hogy
hogyan állíthatja helyre ezt a "hibát". Erre sajnos nincs recept, hiszen ha olyan egyszerüen, egy gombnyomással
el tudnánk intémi a változást, akkor a teljesség elérése nem lenne olyan központi téma, aminek megvalósításához
egy egész élet kell.

163

A négy ele~ és a teljesség eszmé.ie

A nyugati civilizációnak az a szokatlan ebben a feladatban, hogy itt semmit sem kell csinálni. Nem kell
tanfolyamok százát elvégezni, tonnányi könyvet elolvasni, és életfogytiglan terápiákra járni. A Zen és más
spirituális út is mutatja, hogy semmit sem lehet becsvágyból, buzgósággal és görcsös akarással elérni, hanem
csak odafigyeléssel, az akarat elengedésével, rendszerességgel. Az ilyen típusú utak mottója: belátás - elengedés
- ráhagyatkozás - llirelem - bizalom.
Ahogyan sok más terü1eten, itt is a belátás az első lépés a jobbuláshoz. Se több, se kevesebb. A belátás megérteti
velünk, hogy van még mit tanulnunk, valódi megoldást viszont csak akkor találunk, ha elen gedjük kedvenc
világképünket és értékrendszerünket, és megnyitjuk magunkat a tapasztalatoknak, amelyek aztán elvezetnek a
változáshoz. í\ megnyílás itt azt jelenti, hogy egyszerűen csak hagyjuk megtörténni a dolgokat, ne fussunk el
előlük, teljes valónkkal éljük meg, ne csak gondolatban. Vagyis nem elég okos könyveket olvasni egy témáró1,
át is kell élni azt. A hatékony és gyakorlati megoldásokhoz szokott értelmünknek valószínűleg nem fog tetszeni
az, hogy itt a szó igazi értelmében véve nincs mit csinálhi, de nem baj. Értelmünk csak annyit tehet, hogy elvezet
bennünket ahhoz a felismeréshez, hogy van még mit tanulnunk. Ez nem kevés, és elég fáradalmas is,
amennyiben valódi felismerésről van szó, vágyak, önbecsapás és öntetszelgés nélkü1. Az út további részén
llirelemre, éberségre és bizalomra van szükségünk, hogy felettes énünk - mint az együgyűt a mesében
-vezethessen minden nehéz helyzetben és megmérettetésben. Ezek szükségesek ugyanis ahhoz, hogy érhessünk
és tanulhassunk.
C.G. Jung mindig hangsúlyozta, hogy az énnek elég fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy elindulhasson azon az
úton, ahol megtalálhatja majd a "kincset". Egy horgászhoz hasonlította ezt a tapasztalatot, aki kievez a tóra, hogy
kivesse horgát. A horgász az ego, a tó a tudattalan, a halak pedig a tudattalan tartalmai, akiket a halász ki
szeretne fogni. Ha a hal erősebb, mint a horgász, akkor lerántja a mélybe, vagyis a tudattalan elnyeli az egot. Ha
egyforma erősek, mint Hemingway "P.z öreg halász és a tenger" c. regényében, akkor hosszasan küszködnek
egymással, és itt tényleg az életben maradás a tét. Ez a tapasztalatcsak akkor fog éréshez, majd a teljességhez
vezetni, ha a halász elég erős

164

A negyedik elem kibontakoztatása

ahhoz, hogy szembenézzen azzal, ami a tudattalanból felmerül. Goethe "A halász" c. balladája fejezi ki talán a
legérzékletesebben a mélységnek azt a csábítását és veszélyét, ami valóban el is pusztíthat:

Az ár dagadt, a víz zuhogott,

s ringott rajt egy halász, szeme a horgon csügg, nyugodt szívén hüs hallgatás.
S amint figyelve vár lesen,
a hullám meghasadt:
a zajló vízből fényesen kilép egy nőalak.

Dalolva szól, szól s feldalol: Mért csalod népemet embercsellel a víz alól halálos fény felé?
Tudnád, mily boldog lenn a hal a mély f6vény felett, amint vagy, így alábukol,
s magadat f611elheted.

Nem fúrdeti szívét a nap,

a hold a tengeren?
S nem ragyogtatja arcukat
a víz kétszeresen?
Nem hív, amint színén rezeg
a habtükrözte ég?
Nem csábít? - nézd, nézd képedet,
örök harmatban ég!

Zúgott, a víz, az ár dagadt, lábát locskolja már, szívében furcsa vágy fakad, a kedves hangja tán.
6 csak dalolt, dalolva szólt, megfogta mosolya:
a kar kinyúlt, utánahullt
s nem látták már soha.

(rqdor Miklós fordítása)

165

harmadik elem

Az elhanyagolt negyedik oldalunkon való munkálkodás ezért az élet második felére esik, mivel előbb a másik há-
rom elemet (vagy tudati funkciót) kell kibontakoztatnunk. Ez nem azt jelenti, hogy a megfelelő időben
automatikusan kifejlődnek. Különösen a harmadik helyen álló elem mozog a határon, és időszakonként lebukik a
tudattalanba. Ugyan meg tudjuk valósítani ennek az elemnek a minőségeit, és tudatosan meg is tudjuk élni, de
csak akkor, ha kitartóan foglalkozunk vele. Legtöbbször csak akkor törődünk ezzel a harmadik oldallal, amikor
feltétlenül szükséges, majd gyorsan elfelejtjük. Az, akinek pl. a f61d a harmadik eleme, csak időnként rendez
nagytakarítást: amikor már túl nagy a káosz a lakásban, előbukkan f61d eleme rejtett rendszeretete, és
megszállott módjára takarítani kezd. Az eredmény aztán nagyon megnyugtatja, és f61d eleme gyorsan
visszacsusszan rejtekébe, a káosz pedig lassan megint előretör. Ahol hajlamosak vagyunk ilyen "nagytakarítási
rohamokra", ott a harmadik elemünk játszik kulcsszerepet. Ha viszont megfelelően rögzítjük tudatunkban ezt a
harmadik oldalt, akkor ez elvezethet a negyedik elemünk integrációjához.
A már említett, a próféta asszony, Máriától származó idézetből is kiderül, hogy csak ebben a sorrendben történ-
hetnek a dolgok, hiszen az egyből kettő lesz, a kettőből három, és a háromból egy, ami már a negyedik.
Az alábbi lista ötleteket adhat ahhoz, hogy mit kell megtanulnunk, fliggetlenül attól, hogy a harmadik ele münk
integrálásáról van szó, vagy már a negyedikről.

Gyenge tüz elem

A gyenge tüz nehezen birkózik meg az agresszióval, de az értékítélettel is. Hiányzik belőle az akaraterő, a
lelkesedés, a lendület, az elragadtatás. Mivel hiányzik a tüz érzelmi melegsége is, ez az ember inkább

166

A negyedik elem kibontakoztatása

hüvös típus. A spontaneitást, de a bátorságot is ki kell magában fejlesztenie, hogy az érzelmei alapján hozhasson meg egy ítéletet,
vagy egy spontán döntést, amelyet nem feltétlenüllehet logikailag megindokolni, és mégis képes kiállni és harcolni érte.

erős Ievegő, gyenge tüz

Ez a lecke természetesen a levegő embemek a legnehezebb. Neki, aki szereti a hüvös, józan és kiszámítható
dolgokat, és aki könnyen gondolkodik el bármiről, és mindig logikus, megindokolható döntéseket hoz,
most meg kell tanulnia spontán, érzelmi alapon cselekedni és dönteni. Neki, aki szeret kapcsolatba lépni a
másikkal, de érzelmileg mégis mindig távolságtartó és fúggetlen marad, hagy'nia kell, hogy fellobbanjon
benne a tüz szenvedélye, és ott is hagynia kell érvényesülni az érzelmeket, ahol igen kellemetlenné válhat
számára a helyzet.
erős víz, gyenge tüz

A mélyen érző víz ember a gyengén fejlett tüz elem integrációja során más gondokkal találja szemben
magát. Meg kell t~nulnia elhagyni védett, biztonságos környezetét, előtérbe kell lépnie, és vállalnia kell a
megszégyenülést is. Neki, akiben rendkívüli, szinte már mágikus erejü vágyak élnek, meg kell tanulnia
megkülönböztetni a vágyat és az akaratot. A vágy kialszik, ha beteljesül, az akarat azonban egyre jobban nő
minden elért céllal. Az ő feladata, hogy erős akaratot fejlesszen ki magában, amelyhez nagyobb kitartás
társul, mint az őt mozgató vágyak.
erős f6ld, gyenge tüz

A f61d ember számára is nagy feladat a gyenge tüz kibontakoztatása: ő az a főállású aggodalmaskodó, aki semmiféle kísérletezésbe és
kalandba nem hajlandó belemenni, ezért hát pontosan ezt kell megtanulnia. De éppen a kimondottan f61d típusnak tud a tüz lendületet
adni, és minél inkább integrálja életébe, annál többet.

167

Gyenge levegő elem

Ha valakinek a levegő eleme a leggyengébb, akkor hiányzik belőle az elvonatkoztatási képesség, a tiszta,
objektív megismerésre való törekvés. Ez azt jelenti, hogy gondjai vannak a gondolkodással. A mi nyugati
társadalmunkban, amely oly egyoldalúan dicsőíti a levegő elemet, természetesen képtelenség valakiről azt
mondani, hogy nem tud gondolkodni. Ha valakinek az érzésekkel vannak gondjai, azt inkább szépséghibának
tekintik. Ha viszont a gondolkodással, az már nagy baj. Terrnészetesen nem arról van szó, hogy akinek gyengén
fejlett a levegő eleme, az ne tudna gondolkodni, csupán hajlamos vágyakban vagy meggyőződésekben
gondolkodni. Ezért az ő feladata megtanulni azt, hogy az objektív gondolkodás valami egészen mást jelent. A
neki szóló jó tanács: számold ki, ne találgass! Meg kell tanulnia tudása alapján meghozni egy döntést, mégpedig
olyan helyzetekben, ahol az érzelmi alapú döntés sokkal jobban kielégítené.

erös tűz, gyenge levegö

Ha olyan emberről van szó, akiben a tűz elem dominál, akkor különösen fárasztónak fogja találni ezt a tanulási
feladatot, hiszen nem elég közölnie véleményét, álláspontját és meggyőződését, hanem meg is kell indokolnia.
Amilyen könnyen hoz spontán ítéletet, olyan fáradságos neki átgondolni a dolog hátterét, és elfogadhatóan meg
is indokolni. Ehelyett azonban inkább okos mondatokat tanul be, amit mások hasonló helyzetekben sikerrel
alkalmaztak. Mivel azonban ezek nem az ő gondolatai, hamaí kiderül a hamisság. Szélsőséges esetben ez az
ember csak általánosságokat és frázisokat tud idézni, a hal\gató azonban nem érti, hogy ezek mire vonatkoznak.
A tűz embemek, aki megszokta, hogy spontán, érzelmei alapján szembesüljön a világgal, most meg kel\ tanulnia,
hogy okosan és előrelátóan haladjon az életben. Rá kel\ jönnie, hogy a játékosságnak nem árt meg, ha az ember
kiszámítja és meggondolja a dolgokat.

168

A negyedik elem kibontakoztatása

erős víz, gyenge levegő

Ha egy erősen víz elemű emberről van szó, akkor neki az objektív gondolatok és a vágyalmok megkülönböztetése fog
gondot okozni. 0Iyan típusú emberek tartoznak ide, akik lelki szükségletből átköltik a valóságot, mert nekik az éppen
úgy jó, de természetesen bajba jutnak, amikor beleütköznek a valóságba. Egy ilyen ember pl. szívesen elfogad egy
kedves meghívást, miközben jól tudja, hogy aznap estére már van egy másik, de kellemetlen kötele zettsége. A
kötelesség objektív tudatát egy ideig sikeresen elnyomja (Majd csak Iesz valahogy!), hogy helyet csináljon a sokkal
kellemesebb vágyainak. Minél inkább közeledik azonban a megbeszélt időpont, annál erőteljesebben 'jelez a valóság,
nem ritkán zendülést kelt benne, amiből aztán a Iegérdekesebb megoldások születnek. Rossz eset ben hosszas
hazudozásba kezd, amit a kívülálló nem tud elfogadni, mivel nem érti, hogy miért fogadta el a meghí vást, ha "tudta",
hogy nem ér rá. Ő azonban nem tudta ezt ennyire pontosan. A másik nehézség, amivel a víz jellegü embernek meg kell
birkóznia, hogy természeténél fogva jobban hangsúlyozza a közös vonásokat és az összeftiggéseket, míg az erős levegő
éppen a különbségeket ismeri fel és emeli ki. És nem utolsó sorban a levegő szabadság vágya szintén nehéz dió lehet a
víz embernek, aki semmire sem vágyik jobban, mint az összeolvadásra.
erős föld, gyenge Ievegő

Annak az embernek, akiben erősen kibontakozott a fdld elem, a levegő viszont alig, vagy sehogy, azt kell felfog nia,
hogy túl szűknek látja a világot, ha mindent csak a használhatóság szempontjából néz meg. Fel kell ismernie az
elméletet is a dolgok mögött, még akkor is, ha nem lesz azonnal világos számára, hogy mit is kezdjen ezzel. Meg kell
barátkoznia azzal, hogy minden relatív, és mindenek~ előtt a kísérletezést kell megtanulnia, tehát ki kell próbál~ nia a
dolgokat, mielőtt tudná, hogy hová vezetnek.

169
Gyenge f61d elem
A négy elem és a teljesség eszméje ,

Amikor a f61d elem a nehezen megszerezhető kincs, akkor a valóságérzék hiányzik az emberből. Ezt
mindenekelőtt az mutatja, hogy az illető mindig csak tervez, álmodozik, reménykedik, de semmit nem valósít
meg. Hiányzanak továbbá a tiszta struktúrák, és gyakran a valódi felelősségvál1alás is. A hiányzó f61d azt
jelentheti, hogy az illető keveset törődik a mindennapok problémáival, de pénzügyi helyzetével és testi jólétével
is. Azt kell megtanulnia, és arra kell figyelnie, hogy elképzeléseit konkretizálja, megvalósítsa, ahelyett, hogy
mindez csak szándék (tűz), vágy (víz), vagy csak ötlet (levegő) maradna.

erös tüz, gyenge f61d

1Ia a tűz elem dominál, akkor fennáll a veszély, hogy az illető rablógazdálkodást folytat erőivel. A tűz nagyon
spontán, és hamar lelkesedik. Ha ezt az impulzivitást nem ellensúlyozza f61d, akkor elégetheti minden tartalékát.
Ez az ember szellemileg, testileg, lelkileg, de anyagilag is kiéghet. Feladata, hogy türelmet tanuljon. Ez viszont a
legnehezebb egy tűz embemek. További tanulási feladata, hogy jobban figyeljen a végeredményre ahelyett, hogy
csak a jó szándékot nézi. El kell fogadnia lehetőségei saját erői - határát, s idővel meg kell barátkoznia a véges-
séggel. Ez pedig nem túl vidám a tűz embemek.
erös víz, gyenge f61d

Ha a víz a legerősebb elem, akkor a feladat nehézségét az adja, hogy egy szilárdabb struktúrát kell kifejleszteni.
Meg kell tanulnia következetesnek - de legalább következetesebbnek - lennie, és kitűmi saját határait. Meg kell
tanulnia keménynek lennie ott, ahol keménységre van szükség és ahol veszélyes együttérzőnek és
engedékenynek lenni. Meg kell barátkoznia a f61d szilárdságával, állhatatosságával, terhelhetőségével, tehát
bímia kell abban, hogy ami már régóta tartja magát, az még valószínűleg egy ideig tar tani is fogja magát, és ami
máig szilárdan megmaradt, az vélhetően még holnap is állni fog. Lehet, hogy megbízha-

170

A negyedik elem kibontakoztatása ,-

tóbbá kell válnia. Az azonban szinte biztos, hogy meg kell tanulnia megbirkóznia a hétköznapokkal.

Ha a levegő a legerősebb elem, akkor a f61d leckéjében a legnehezebb a kötöttség, az elkötelezettség

megtanulása. A levegő szeretne szabad, könnyed, gondtalan, s ezzel kötetlen maradni. Az illetőnek egyszerűen le
kell szállnia a f61dre, át kell élnie a hétköznapok valóságát ahelyett, hogy csupán elgondolkodna ezen, magának
pedig külön státuszt igényelne. Marie-Louise von Franz briliánsan fogalmazta meg "Der ewige Jüngling" (Az
örök ifjú) c. könyvében e típus tanulási feladatát. A könyv Antoine de Saint-Exupéry "A kis ,herceg" c. meséje
alapján tárgyalja ezt a problematikát. A kevés f61ddel rendelkező levegő ember tipikus üzenete: "Ha egy dolog
már megvan a fejünkben, akkor az majd meg is valósul saját magától!" Ötletektől sziporkázni, vagy ügyesen
beszélni neki könnyebb, mint felásni a kertet!

Gyenge víz elem

erős levegő, gyenge f61d

Ha a víz elem gyenge, akkor kevés megérzőképessége, együttérzése és intuíciója van az illetőnek, de azt sem
hagyja egyszerüen, hogy a dolgok megtörténjenek. Ha a víz elem hiányzik, akkor érzelmileg nem lehet
megérinteni az illetőt. Ezt néhányan valószínüleg hevesen tagadni fogják, de pontosan ebben rejlik a tanulási
feladat a víz integrációja során.

erős levegő, gyenge víz

Ha a levegő az uralkodó elem, akkor azt kell fáradságos munkával megtanulnia, hogy az indulat és a szentimen-
talizrnus még nem az érzelmi gazdagság jele, hanem csak a szinte kiszáradt maradványa az egykor hömpölygő
folyónak. Közismert dolog, hogy a kifejezetten felületes levegő típus sírva fakad egy giccses filmen, vagy
szélsőséges indulatokra képes, ha mélyen megsértik. Ha ezeket az eseteket bizonyítéknak tekinti arra, hogy
mégsem szegé-
171

A négy elem és a teljesség eszméje ,

nyesek az érzelmei, mint ahogy mondják, akkor egy igen elterjedt tévedés áldozatává válik. A szentimentalizmus
és az indu)atok nem a virágzó érzelmi élet kifejeződései, hanem ellenkezőleg, annak a jelei, hogy egy fejletlen
érzelemvilág csak otrombán, vagy csak szélsőséges módon tud reagálni. Ehelyett egy széles érzelmi skálát kell
kifejlesztenie. Pontosan ez a nehéz a levegő embernek. Ha megközelítik az érzelmek, akkor úgy védekezik
ellenük, hogy kielemzi, viszonylagossáteszi őket, vagy egyszerűen kineveti. Ha szenvedéssel, vagy lelki
fájdalommal találkozik, akkor tudja, hogyan tolhatja át másra gyorsan a problémát, vagy hogyan szervezheti
meg, hogy ne kelljen foglalkoz-nia vele. Minden esetben megszabadul a gondtól, hogy kikerülje az érzéseket. Ide
tartoznak azok, akik folyamatosan anyagilag támogatnak egy jótékonysági egyletet, s ezzel tisztán is tartják
lelkiismeretüket, és elkerülik, hogy személyesen kelljen szembesülniük a szenvedéssel.

Ha a tűz az uralkodó elem, akkor hasonló a lecke. A különbség csak az, hogy ez az ember összetéveszti drámai
fellépését (tűz) az igazi együttérzéssel (víz). A tűz fellobban, decsak rövid ideig. Avíz azonban állhatatosan
folyik, és mindig visszatér. Mivel a tűz és a víz érzelmi elemek, nagyon könnyű összetéveszteni őket, bár a
különbség alapvetően itt a legnagyobb. Ezt leginkább az szemlélteti, hogy a nyugati társadalomnak kollektív
problémái vannak az érzelmekkel. Amit pedig nem látunk tisztán, azt nem is tudjuk pontosan megkülönböztetni.
A tűz ember erőssége, hogy át tudja adni magát a pillanatnak. A feladata azonban: állandó odaadás a feladatnak,
vagy az embereknek. Csak a víz integrációjával nyeri el az inkább felületes tűz lelki mélységeit. A tűz erőssége
az aktivitás, a vízé a passzivitás. Ezért a hatalomra és a kiszolgáltatottság megélésére való törekvés itt gyakran
ütközik egymással. A nehezen megtanulható feladat az, hogy ki kell bírni a kiszol-

172

erös tüz, gyenge víz

A negyedik elem kibontakoztatása ,

gáltatottság érzését úgy, hogy nem szaladunk el előle, és nem menekülünk bele a túlzott aktivitásba sem.
erös f6ld, gyenge víz

Ha a f61d a legfejlettebb elem, akkor meg kell tanulnia könnyedébben venni a dolgokat. A f61d ugyanis szereti,
ha a dolgok egyértelmüek, meghatározottak, amit a víz ebben a formában nem ismer. A f61d ember szereti, ha
minden az ellenőrzése alatt áll. A víz azonban tartósan nem ellenőrizhető. Ezért mindig fenyegetőt1ek fogja talál-
ni ezt az elemet, olyan erőnek, ami aláássa biztonságérzetét, és meggyengíti őt, aki azt hiszi magáról, hogy szilár-
dan áll a talajon. Ettől tengeribetegnek érezheti magát. ,A f61d ember annyira közvetlennek és egyértelmünek éli
meg a külső valóságot, hogy egyenesen fenyegetőnek érzi azt az elképzelést, hogy vannak a valóságnak még más
síkjai is. Ennek az embernek tehát azt kell megtanulnia, hogy nemcsak azok a dolgok léteznek, amit "megfogha -
tunk", hanem sok dolog a szó igazi értelmében meg- és felfoghatatlan marad. Ez a feladat ahhoz a materialista
orvoshoz hasonlít, akinek hirtelen meg kell barátkoznia a homeopátia megfoghatatlanságával
( anyagtalanságával), vagy ahhoz a mindent megmagyc.rázó racionalistához, aki egy éjjel egy kísértetkastélyban
ébred fel.

terrnészet megfigyelése

Nagyon hasznos a kibontakoztatandó elemünkkel annak természetes megjelenési formájában is találkoznunk,

megfigyelnünk és kísérleteznünk vele. Ha a tüzet figyeljük meg, sokat tanulunk meg természetéből: hogyan
sistereg és pattog, hogyan melegít és világít, hogyan lobban fel és lohad le, milyen jót tud tenni és milyen
pusztító erő rejlik benne, milyen eleven és soha nem ugyanaz, és hogy minden látszólagos szabadsága ellenére a
fához - az anyaghoz, a testhez - van kötve. A tüz felhevül, ég de nem hordoz semmit, ellentétben a többi
elemmel. A Ievegő nehezen figyelhető meg önmagában, inkább csak hatásaiban.

173

A négy ele~ és a teljesség eszméje

A levegőhöz hasonláan a szellem is ott fúj, ahol akar, hatására pedig gondolatok tömek elő, amit érzékelünk. A
levegő lehet lágy és hüvös, vagy erős és viharos. A levegő felkapja azt, ami könnyü és gyors. A levegő mindenütl
jelen van, hiszen mindenhollevegő van, ahol semmi más nincs. A fóld kemény és állandá, ezért a szilárdság és a
biztonság érzését adja. A fóldet nehéz megrázni. A fóld az az elem, amit formálni és alakítani lehet. A víznél
jobban egyik elem sem húz le a mélybe. Ha a víz nyugodt, akkor bepil1anthatunk a mélybe, ha azonban felkor-
bácsolja a szél, akkor zavarossá és átláthatatlanná változik.

174

Szimbólumok a teljességhez vezető úton

Különböző forrásokban megtalálhatjuk a személyiség kibontakoztatá, sának és a szellemi növekedés analágiáit,

vezérlő motívumait, s értékes útmutatást nyerhetünk belőlük. Már Empedoklész, a klasszikus négy elem tanának
atyja is azt tanította, hogy a szeretet (philátesz) és a viszály (neikos) közötti állandá ellentétben benne rejlik mind
a négy elem. A szeretet egyszer összefűzi, a viszály újbál szétbomlasztja, hogy a szeretet ismét összeolvassza
őket. Az ő világképében az Aranykor volt az ősállapot, melyben a szeretet révén minden elem tökéletesen
egyenlő arányban keveredett egymással, a viszály ellentétes ereje pedig nagyon távol állt mindentől. Később
azonban megindult a harmonikus egész bensejében a viszály, ami azáta is egyre messzebbre és messzebbre üzi
egymástál az alkotárészeket. Az elválasztás azonban egyúttal összegyüjtés is, mivel a négy elem így egyesével
találkozik egymással. A viszály csúcspontja az elemek teljes elszigetelődése, és mindennek a végén a szeretet
visszakerül a középpontba. Ekkor megint kibontakozik, és minden elemet harmonikus egységbe rendez, amíg
ismét eléri az egység állapotát.
Az alkímia tiszteletre méltá régi tudománya, melynek célja, hogy az alacsonyabb minőségüt átalakítsa
magasabba, azt tanítja, hogy a fejIődés alapelve az oldás és a kötés folytonos váltakozása. Alaptételük: "solve et
coagula", azaz "oldj és köss". Aleister Crowly és Lady Frieda Harris Thoth Tarot-jában ezt a témát a "Müvészet"
kártyában találjuk meg, amely egy alkimistát ábrázol munka közben.
175
A négy ele~ és a teljesség eszméje

19. ábra: A "Müvészet" Tarot kártya a "solve et coagula" (oldj és köss) alkimista törvényt ábrázolja, amely minden mély átváltozás
alapfeltétele.

Az ellentétek feloldásának, megkötésének, majd újbóli feloldásá~ nak és megkötésének gondolata, hogy
így mindig magasabb, finomabb és tökéletesebb formát érjen el, a caduceusról, Hermész botjáról is
leolvasható. Hermész a görögöknél az utak istene, az utat keresők lelki vezetője volt. C.G. Jung az emberi
fejlődés egyik fontos szimbólumát látta benne. Értelemszerűen ezt mondta: A teljességhez vezető út - saj-
nos - sorsszerű kerülő- és tévutakból áll. Ez egy longissima via, soha~ sem egyenes, hanem az ellentétek
között kígyózik, az útmutató caduceusra emlékeztetve, egy olyan ösvényre, amelynek mindent elnyelő
labirintusaitól mégrémülhetünk. *

* C.G. Jung, Grundwerk (Alapmü) Bd. 5. S. 12

176

Szimbólumok a teljességhez vezető úton ,

....................--

20. ábra: Hermész a kígyó-bottal

Ahogyan Julius Schwabe az "Archetyp und Tierkreis" (Archetípus és állatöv) c. könyvében nagyszerüen
bebizonyította, ezt a kígyós botot eredetileg a mitikus Bika korszakban olvasták le a sumérok csillagos
egéről. Ha ugyanis az égboltot úgy "forgatjuk vissza", hogy a Vízöntő korszak küszöbéről - ahol most
állunk - visszamegyünk a Bika korszakba, akkor látjuk, hogy az állatöv egyenesen, azaz a napforduló
tengelye fúggőlegesen áll.
Az asztrológia tanítása szerint a Nap és a Hold egy-egy jegyben uralkodik (az Oroszlánban és a Rákban), a
többi öt klasszikus bolygó pedig két-két jegyben. Ez a felfogás a suméroknál és a babiloniaknál egy
hatemeletes állatövhöz vezetett, amelyen keresztül fúggőlegesen futott a napforduló tengelye. A felső
emeleten a Nap és a Hold uralko-

177

A négy elem és a teljesség eszméje ,

dott, a többiben pedig az egyes bolygók (lásd a 2. ábrát)*. Már ebből az ábrázolásból is felismerhető a létra
motívuma, amely a legalsó síkról (Szatumusz = ólom) vezet a legmagasabbra (Nap = arany).
Az állatövben a Kossal kezdődően váltakoznak a férfias és nőies jegyek. Ha összekötjük a férfias és a nőies
elemeket egy olyan egyenessel, ami a bolygó "emeleteken" fut végig, akkor két kígyózó vonal bontakozik ki a
középső tengely (a napforduló tengelye) körül.
A sumérok vagy káldeusok korában leolvasható volt az égről ez a kígyó-bot, amely ezért a ránk maradt
legrégebbi ábrázoláson is hat csomópontot mutat az égi mintának megfelelően. Ez felismerhető egy i.e. 2050-ből
származó sumér szent edényen is, de a csakrákról szól indiai tanításban is.
A későbbi ábrázolásokon elveszett ez az értelmi összeftiggés, és a csomópontok száma lecsökkent. Az eredeti
kép összeftiggéseiből azonban könnyen felismerhető a valódi jelentés. A két kígyó világunk ősi polaritását
mutatja, amelyek elválnak, majd újból egyesülnek:
Férfias
Nap fény jobb aktív ~dúr könnyü felületes extenzív elválasztó apollónikus vidám élet

Nőies
Hold sötétség bal passzív rnoll nehéz mélyreható intenzív összekötő dionüszoszi komoly halál

Az eredeti kígyó-boton (22. és 23. ábra) az élet és a halál, a férfias és a nőies jelentőségteljesen összekapcsolódik
egymással: a férfi oldal
* A modell mai ferde állását a 3. ábra mutatja.

178

Szimbólumok a teljességhez vezető úton ,

A Nap éves pá!yája

)( J Az égbolt napi forgása Precesszió

22. ábra: A férfi kígyó

-~
23. ábra: A női kígyó

életkígyója a halál oldalán gyökerezik, a női oldal halálkígyója viszont az élet oldalán. A Nap éves pályáján
lemerül az élet oldalán, hogy a legmélyebb ponton - a Bakban - átszelje a halál vizét (amelyből a halálkígyó
származik).
Aztán a Vízöntő jegyében iszik az élet vizéből (ahonnan az életkígyó származik), és a halál oldalán ismét
felemelkedik, hogy elérje csúcspontját, a nyári napfordulót.

179

A négy elem és a teljesség eszméje ,

24. ábra:
Szent edény Sumérból,
kb. i.e. 2050-ből
Mindkét ábrán a két kígyó hatszor kereszteződik a középső tengelyen. Ez pontosan megfelel annak, ahogyan a két égi kígyó tekeredik
a napforduló tengely köré.

25. ábra: A csakrák

Mindezek alapján világos, hogy azon az úton, amely az alsóbbtól a felsöbbig vezet, az erök kölcsönhatása gerjeszti a
fejlödést. Csak ott keletkezhetnek új, nemesebb formák, ahol eloldódunk a régi, meggörcsösödött struktúráktól, és amit
feloldottunk ismét összekötjük. Minden egyoldalúság zsákutcába vezet: a szoros kötés elviselhetetlen merevséghez ve-
zet, a határtalan feloldódás pedig egészségtelen "szétfolyáshoz".
Egy másik fontos útmutatást Paracelsus hagyott ránk, aki leírta az elementárokról szóló régi tudást. *
Ezek a lények, akiket be lehet sorolni a négy elembe, abban különböznek az embertöl, hogy nincsen Ielkük. Paracelsus
így ír erröl: "Fel kell ismernetek, hogy Isten olyan hasonlónak teremtette az elemen-

Erről bővebben Iásd Marko Pogacnik: Az elementárok c. könyvét (Bioenergetic, 1998.)

180

Szimbólumok a teljességhez vezető úton

tárokat az emberhez, hogy nincs hozzá jobban hasonló, és az pedig csoda, hogy nincs lelkük. Ha viszont
szövetséget kötnek az emberrel, akkor Isten így ad nekik lelket."*
Ha ezeket a lényeket a negyedik elem szimbólumának tekintjük, akik szeretnék, ha tudatuk, azaz szellemük
lenne, akkor érthetővé válik, hogy a teljességért való küszködés kétoldalú erőfeszítés. Annyiban kétoldalú,
amennyiben gondolkodó énünk felfogja, hogy elkerülhetetlenül át kell adnia magát az eddig meg nem élt - és
gyakorta nem kedvelt - oldalnak. Másrészről természetünk lelketlen és elhanyagolt része a negyedik elem, amely
megváltásra vár, és ezért teszi a maga dolgát, hogy ösztönösen (ebben rejlik az ő ereje) megtaláljuk a helyes utat.
A továbbiakban azonban arról számol be Paracelsus, hogy csak akkor viselkednek emberi , módon, és csak akkor
kötnek szövetséget az emberrel, ha nem szállta meg őket az ördög. Pszichológiailag nézve azt szállja meg az
ördög, amit annyira elnyomtunk tudatunkban, hogy az leválik róla és önállósodik. Ezeket a lehasadt erőket
autonóm komplexeknek nevezik, amelyek kiszámíthatatlan pillanatokban ragadják meg az ember tudatát, és arra
kényszerítik, hogy olyan dolgokat tegyen, amelyeket normál tudattal nem tenne. Ameddig tehát a negyedik
elemet az ámyékvilágba szorítjuk, és ördögivé tesszük, addig természetesen nem is integrálhatjuk. Paracelsusnak
köszönhetünk még egy fontos tanácsot is: semmi esetre sem szabad megsérteni, vagy rosszat mondani arról az
elemről, aluelyből az elementár származik, különben eltűnik. Ha pl. a víz elem integrálásáról van szó, akkor
balgaság kigúnyolni, lenéznie ennek az elernnek a tulajdonságait és minőségeit, még akkor is, ha "csak"
ironizálni akarunk. Ezekből a forrásokból hasonló üzenetek származnak. Mind azt mondja, hogy nincs egyenes
út, hogy rá kell, át kell adnunk magunkat, de aztán ismét el kell oldoznunk. Azt is közlik, hogy a felettes erők
mozgatják a fejlődést, és nem arról van szó, hogy mit csinálunk, hanem hogy barátságos tigyelemmel forduljunk
afelé, ami velünk szembe jön, hogy nyitottak legyünk rá és megértők. C.G. Jung, aki mindenekelőtt az álmokban
látta a fejlődési folyamat fontos útmutatóit, nagyon szemléletesen azt mondta: "A célhoz vezető út először
kaotikus

* Paracelsus, Mikrokosmos und Makrokosmos

181

A négy elem és a teljesség eszméje ,

és átláthatatlan, és csak nagyon lassan bontakoznak ki a célirányosság jelei. Az út nem egyenes, hanem vélhetően
ciklikus. Pontosabb ismeretet spirál alakja nyújt: az álom motívumai bizonyos időközönként meghatározott
formákhoz témek vissza, ami arra utal, hogy van valamilyen központjuk."*
Természetesen nemcsak az álom motívumai, hanem a hétköznapok sok kisebb utalása és találkozásai is meg
akarják mutatni nekünk, hogy merre menjünk. Ha nem vezetne egy olyan erő, amely hatalmasabb az énünknél,
akkor soha nem találnánk meg az utat. Énünknek csak egy teendője van: éberen kell figyelnie, hogy hol kell
oldanunk, és hol kell kötnünk. A döntő pillanatban persze mindkettő egyformán nehezünkre esik: az, aki sokáig
élt egyedül, és mindig egy kapcsolatra vágyott, annak hir~len akaratlanul is fenntartásai támadnak, amikor
létrehozhatna egy kapcsolatot. És az az ember, aki már évek óta másról sem beszél, csak arról, hogy a lehető
leggyorsabban el kell válnia, annak hirtelen inába szál\ a bátorsága, amikor házastársa egyszer csak közli, hogy ő
is válni akar.

* C.G. Jung, Grundwerk (Alapmü) Bd. 5, s. 33.

182

A Tarot, mint útmutató

1. Az életút a kártyák szimbólumaiban

A Tarot kártya Nagy Arkánája szemléletesen mutatja be a "hős utazását", amely a népek mítoszainak, meséinek és
legendáinak alapstruktúrája. Ezek a képek szimbolikusan mutatják be az ember életútját, aki nek az a feladata, hogy a
tudattalanból a tudatoson át a felettes tudatba emelkedjen. Ez azt is jelenti, hogy a gyermekkorban megélt egységből
kiválva, a felnőttkor elszakadtságán keresztül eljusson az érett ember teljességéhez. A X-XXl. Kártyák ennek a
teljességhez vezető útnak az egyes fokozatait ábrázolják.

A X. kártya szerencsétlen elnevezése "A sorskerék", vagy "A szerencsekerék". Eredeti jelentését sokkal jobban megvi -
lágítaná "Az életfeladat" név. Mivel amikor ez a kártya felbukkan a Tarot-ban, azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy az il-
lető annak a témának szentelje magát, amire rákérdezett. Minden egyes ilyen tapasztalat a teljességhez vezető út egy
további mozaikja. A négy kerub mutatja, hogy itt a teljességről van szó. Ők szimbolizálják a négy elemet, * és ezen a
kártyán könyvet tartanak a kezükben, s ezzel tudtul adják a feladatot. Az életfeladat azonban minden mítoszban és
mesében ugyanaz: "Keresd a nehezen megszerezhető kincset!"

* A négy elem és a négy szimbolikus alak összefúggésérőllásd a 16 oldalt.

183

A négy elelP és a teljesség eszméje

Amíg teljesen általánosan beszélünk e témáról, addig szinte mindenki kíváncsi arra, hogy mi az ő feladata. És
természetesen azt is kijelentjük, hogy legszívesebben azonnal hozzálátnánk, ha tudnánk hogyan és mit csinál -
junk. Amikor azonban az élet megmutatja, mit kell csinálnunk, azonnal felháborodunk. Hát, ezt nem így
képzeltük el! Biztosan nem ez az a feladat, amit nekünk tüztek ki! Röviden, amikor először találkozunk
feladatunkkal a normális reakciónk: "Jaj, bármit, csak ezt ne!". Ez érthető, hiszen arról van szó, amit eddig
elintézetlenül hagytunk abban a reményben, hogy észrevétlenül továbbra is el tudjuk nyomni, vagy valaki
megoldja helyettünk. Most azonban meg kell tapasztalnunk azt a helyzetet, amiben tehetetlennek érezzük
magunkat. És ki vágyna erre, amikor már élete közepén felépített egy pompás, erős egót? Az üroszlán jellegü
"Erő" kártya egyik mellékjelentése ez a vétek, az életfeladat visszautasítása. A kártya eredetileg a tizenegyedik
volt, és csak e század elején került - tisztázatlan okok miatt - a nyolcadik helyre. Az itt lévő ábra ezért eredeti
helyén, a tizenegyediken mutatja, akkor is, ha a nyolcas számot viseli.

A XII. kártya egy kényszerhelyzetet mutat, amibe a sors vezet, és addig tart benne, amíg "meg nem puhulunk",
amíg elég alázatosak leszünk, és elindulunk az utunkon. Az Akasztott helyzete mutatja, hogy mi hiányzik itt.
Lábait keresztezve a négyes számot rajzolja ki, kezei pedig egy háromszöget alkotnak. A négyest f61di számnak
kell érteni, a hármat viszont isteninek. Ezért az Akasztottnál a fejük tete jén állnak a dolgok, mintha a f61di
minőség az isteni f61ött állna. Ez tehát egy szenvedő állapot, ahol az igazi, lényeges dolgokat betemették a
f61diek. AzAkasztottnak meg kellene fordulnia, hogy kiszabaduljon ebből a kényelmetlen helyzetből. Csakhogy
itt ajó tanács, vagy a felületes belátás nem sokat segít. A megoldást csak az élet teljes fordulata hozza

184

A Tarot, mint útmutató ,

el. Ezért azAkasztott egyikjelentése az életközepi válság is, de találóbb, ha a válságot életfordulatnak nevezzük.
Az Akasztott testtartása mutatja, hogy hirtelen másképpen látja a világot, hogy nyugalomra van ítélve, és a
mélység felé fordul. Tudjuk, hogy ott rejlik a nehezen megszerezhető kincs, megváltatlan oldalunk, a negyedik
elem, amiről már tudjuk (a X. kártya óta), hogy azért kell ezzel foglalkomunk, mert ez hiányzik a
teljességünkből.

A XIII. kártya a "Halál" nem a hős útjának végén áll, hanem egy döntő és kikerülhetetlen tapasztalatot jelöl az út
I közepén: a nagy elengedést. Az Akasztott kilátástalannak i , tűnő állapotában az énnek meg kell adnia magát.
Most először került olyan helyzetbe, ahol nem talált ügyes kiu- , tat, okos megoldást, hiszen ehhez túl nagy volt a
válság. Amikor a Iegkilátástalanabb a helyzet, akkor van a Iegközelebb a legnagyobb élettapasztalat. Amikor az
ego elveszti trónját, és amikor megrémülve biztosak vagyunk abban, hogy most vége mindennek, akkor hirtelen
megérezzük, hogy van egy erő, amely vezet, amely nagyobb és erősebb, mint az énünk, amire eddig kizárólag
hagyatkoztunk. Ezért nyugodtan nevezhetnénk ezt a kártyát "Az ego halálá"-nak is, vagy a "A régi Ádám
halálá"-nak. Ezzel persze nem szépítjük, vagy álcázzuk a dolgot. Azok a tapasztalatok, amelyeket a kártya jelez,
először a IegméIyebb kétségbeesésbe kergetnek, és elérkezünk Ielki teherbíró-képességünk maximális
határaihoz. Abban a pilIanatban azonban, amikor megérezzük, hogy van egy erő, amely vezet, találkozunk Ielki
vezetőnkkel.

Ez a belső segítőnk az angyal, akit a XIV. kártya ábrázol. Az előző, a XIII. kártyán Iement a Nap, itt viszont
feljön, ami azt jelenti, hogy lelki vezetőnk visszahoz bennünket a fényhez vezető útra. Apontokból álló egyenes
egy koronát rajzol ki a Napban. Ez - ahogyan a mesében is - a teljes-

185
A négy elem és a teljesség eszméje ,

ség szimbóluma. A hősnek köztudottan azonban még küIönböző próbákat kell kiállnia, mielőtt elnyeri ezt. Ezért
az út először a mélybe vezet. Nagyon jellemző, hogy a "Kiegyensúlyozás" kártya a "Halál" és "Az ördög"
kártyák között áll, melyek egyikjelentése a teljes Iemondás (halál) és a vágy (ördög). Ha a "Kiegyenlítődés"*
kártya a két póIus között áll, azt jelenti, hogy a helyes mérték, a helyes keverék az, ha ráhagyatkozunk az életre,
semmiről nem mondunk Ie, de semminek nem Ieszünk a rabjai sem.

Szinte természetes, hogy ez a helyzet hamarosan szembesít ámyékunkkal - a XV. Kártya -, eddig meg nem élt Ie-
hetőségeinkkel. Az ámyék Ienyűgöző, rabul ejtő, vágyakkal kínzó oldalával ugyanannyira szükséges szembenéz-
nünk, mint ijesztő, félelmetes, gonosz oldalával. Ezen a ponton tudunk a Iegtöbbet tanulni magunkról, mivel itt
mutatkozik meg az, ami belőlünk hiányzik, és ami éppen ezért hibáink, hibás magatartásunk, fuggőségeink
forrása volt. A mesékben a hős eladja Ielkét az ördögnek, hogy aztán visszaszerezze: pontosan itt esett rabságba.
Amikor meggyőződésünk, jó szándékunk ellenében cselekszünk, amikor olyat teszünk, amitjózan ésszel nem
tennénk, akkor megérkeztünk bajaink gyökeréhez. Természetesen nem arról van szó, hogy kezünkbe vegyük
ámyékunkat, azaz ellenőrzésünk alatt tartsuk. Az ilyen szándékot Jung így kommentálja: "Az ámyék elnyomása
pontosan annyira gyógyít még bennünket, mint a Iefejezés a fejfájást."** Egy másik helyen pedig ezt mondja:
"Aki egyidejűleg veszi észre ámyékát és fényes oldalát, az két oldalról látja magát, s így eljut a
középpontba."***

* A kártya német neve Miissigkeit, azaz mértékletesség. (A ford.) ** C.G. Jung, Grundwerk, (Alapmü) Bd. 4, S. 79.
*** C.G. Jung, Gut und Böse (Ajó és a rossz) S. 674

186

A Tarot, mint útmutató

S ezzel összeomlanak a régi falak: az eddigi világképünk, de sokkal inkább az a kellemes, szimpatikus képünk önmagunkról, amit
eddig őrizgettünk. Már nem tudjuk használni azt a megszokott képet, amit eddig alkottunk a valóságról, most a képek mögötti
valóságot kell Iátnunk. Ez pedig nagyon más, mint amit Iátni szeretnénk. Mindegy, hogy a világképünkről, az önmagunkról alkotott
képünkről, egy fixa ideáról, vagy egy külső struktúráról - párkapcsolat, munkahely, Iakás, béke az országban - van szó, vagy bármi
másról: ami itt összeomlik, az eddig biztonságot jelentett nekünk. Ezért olyan félelmetes ez a tapasztalat. Bátorságra van szükségünk,
hogy a félelem út, ján járhassunk. Csak később, visszapillantva fogjuk megérteni, hogy ami összeomlásnak Iátszott, az valójában a
jövő áttörése volt. Téves Ienne azt vámi, hogy XVI. " Torony" kártya, amely ennek a helyzetnek felel meg, valójában is a katasztrófa
és a külső összeomlás jelölője Ienne. Amit itt megélünk, az belső torony élmény, ahol egy belső gátat törünk át, amit eddig - Iehet,
hogy büszkén és öntetszelgően - megtagadtunk: "Na, én ezt soha . . . !" De éppen ott, ahol bensőnk felháborodottan kiált fel: "Inkább
meghalok, mintsem . . . !", ott a Iegnagyobb annak az eséIye, hogy valamit tanulhatunk.
rü.ü'..

Amikor áttörünk egy olyan páncélt, amit szívünk és Ielkünk köré növesztettünk, akkor megkínzott Ielkünk felléIegzik. Az énnek
megint meg kellett adnia magát, de a romokbóllassan kibújik a könnyedség, és reménnyel tölti a Ielket. A XVII. "Csillag" kártya
azonban még többet jeIent: régi börtönünk és szük Iátókörünk megnyílása után bepillantást nyerünk a kozmikus törvényekbe, s
kibontakozik bennünk a meggyőződés, hogy van egy erő, amely vezet egész életünkben, s a jövőben is.

187

A négy elem és a teljesség eszméje

A XVIII. kártya neve "A Hold", de inkább "Éjszaká"-nak kellene hívni. A Holdhoz ma romantikus érzések, vagy
az ősi női princípium kapcsolódik. Egyik sem áll azonban szoros kapcsolatban ezzel a kártyával, ami sokkal
inkább a sötétséget jelöli, melyet nem lehet egy villanykapcsolással megszüntetni, ha félünk, hogy semmit sem
látunk. (Az ősi női princípiumnak megfelelő "Hold kártya" a Főpapnő.) A Hold a hős útján az elvarázsolt erdőt
jelzi, azt, ahol a tündérek és szirének elcsábítják a hőst, és rá akarják venni, hogy maradjon náluk, s felejtse el a
világot. Ez az állomás a legveszélyesebb, mivel a hős azt hiszi, hogy már megoldotta a feladatát, már elindulhat
visszafelé, de itt bukik el a legtöbb kalandor. Itt nézett szét Orpheusz, és itt vesztette el örökre Euridikét, és itt
nyitotta ki Psyché Perszephoné púderdobozát, s ájult eszméletlenül a f61dre. A visszatérés teszi veszélyessé az
utat. Először nem akarjuk elfogadni ezt a másvilágot (ahogyan a kelták hívják), aztán pedig nem akarunk
visszatémi belőle ebbe a világba.

A XIX. kártya a fényre való visszatérést jelzi. A Nap, amely a XIII., a "Halál" kártyán lement, s amelynek újjá-
születése volt a "Hold" kártya célja, most ismét teljes pompájában ragyog. Sikerült az alvilágba való leszállás, a
kincs felkutatása és kiemelése, de a visszatérés is. Ez azt jelenti, hogy a tudattalannal való szembesülés, a
negyedik elem megértése, elfogadása és integrációia az egész emberben sikerült. Minden típusú Tarot Nap
kártyán szerepel egy vagy több gyermek, aki az újjászületést és az egyszerüséget jelöli, ami eltölti a hőst a
tapasztalatok és próbatételek után. Ö, aki "Bolond" állapotában indult el az útra, majd kifejlesztett egy büszke
ént, most alázatos, szerény, és boldog, hogy bölcs bolonddá válhatott. Főként a régi Tarot kártyák ábrázolnak itt
egy ikrek motívumot, s ezzel az ellenséges testvérrel való kibékülést is jelzik. Az alvilágba való leszállás, a
negyedik elemmel való talál-

188

A Tarot, mint útmutató

kozás és harc, majd kiszabadulás után a fényes testvér nem harcol tovább a sötéttel. Egyesült erővel tudják vég -
hezvinni a Nagy Művet.

Erről a Nagy Műről azt mondták az alkimisták, hogy ez egy gyermek műve. Ezzel azt is elmondták, hogy olyan
könnyű, amit még egy gyermek is meg tud tenni, másrészről csak akkor sikerülhet, ha olyan tiszta a szívünk,
mint egy gyereknek. Ez az átváltozás, vagy a megváltás nagy műve. A mese úgy mondja el ezt, hogy megtörik a
varázslat, és a szömyeteg átváltozik királyfivá, vagy királylánnyá. A Grál legendában Parszifál csak úgy tudja
megmenteni Amfortast, a beteg halászkirályt, hogy egyszerűen megkérdezi tőle: "Mi hiányzik?" A lépés mindig
könnyű, csak az előzményei jelentenek nehéz próbatételeket. A Tarot XX. kártyája, mindenekelőtt a régi ábrázo-
lások egyszerűen mutatják meg, mi is ez a megváltás: míg a XII. kártyán az Akasztott karjai isteni háromszöget
alkotva alul voltak, keresztezett, fdldi négyest mutató lábai pedig felü1, a XX. kártyán az isteni minőség
kiszabadult páncéljából. Ezt mutatja, hogy három személy emelkedik ki a négyszögletes sírból.

S ezzel elértük célunkat. A XXI. Kártya a XII. megfordítása. Ez érvényes mindkét számra: ha a 12-est felcserél-
jük, 21-et kapunk, és vonatkozik a táncoló alakra is. Karjai a háromszögre utalnak, ami most már fenn van, ke-
resztezett lábai pedig a fdldi négyesre, ami szintén a he- "~ lyére került. Ezzel nemcsak megfelelő testhelyzetbe
ke- " rült az ember, hanem a fordulattal a XII. kártya csendjéből is táncoló elevenség támadt. Elértük a célt, a
teljességet: az elemeket képviselő négy kerub, amely a X. kártyán könyvet tartott a kezében, és közölte az
életfeladatot, most ismét megjelenik, de könyv nélkül. Ezzel fejezik ki, hogy a feladatot megoldottuk, a negyedik
elemet integrál-

189

A négy el~m és a teljesség eszméje

tuk, a hős megtalálta a teljességet. A táncoló alakot körbevevő ellipszis alakú mandorlának hasonló az üzenete.
Az egyetlen középpontot körülvevő kör az ego egyik szimbóIuma, az ellipszis viszont egy magasabb síkot jelent,
mivel a tökéletes kör benne egyesíti két gyújtópontját. A kör törvénye az, hogy minden, a középpontból kiinduló
sugár elérve a kör szélét visszatér a középpontba. Ez a világba kilépő, mindent magára vonatkoztató ego szép
szimbóluma. Az ellipszis törvénye viszont azt mondja, hogy minden, ami az egyik gyújtópontból indul ki, az
ellipszis kerületéről visszatükröződik a másik gyújtópontra.
Ezzel egyrészt az ideális kapcsolat jelképe, amelyben 'mindkét fél megőrzi saját identitását - hiszen a két pólus
nem olvad össze -, amiben viszont minden, ami az egyiket érinti automatikusan érinti a másikat is. Az emberre
vonatkoztatva ez a tudatos és tudattalan kapcsolatát is jelenti, amelyek már nem akarják Iegyőmi, sem eIlenőrimi
egymást, hanem egyesülve nőnek össze egy nagyobb egységgé.
26. ábra: A körben minden, a középpontból kiinduló sugár ugyanoda verődik vissza. Az e\lipszisben minden sugár az egyik
gyújtópontból a másikra verődik.

2. A Tarot, mint útmutató

A Tarot belső növekedésünk útján nemcsak képeivel és belső struktúrájával tud segíteni. A nehéz helyzetekben
értékes tanácsot is tud adni, és figyelmünket a megfelelő pillanatban a Iényegre és a döntő részletre

190

A Tarot, mint útmutató

irányítja. Tudatunk a tér és az idő foglya. A mélység tudása, amely egyike tudattalanunk kincseinek, túllép
ezeken a kereteken. Amikor tudattalanunk ebbe a sötét tükörbe pillant, olyan felismerésekhezjutunk, amelyek
belső társunk széles látásmódjából és áttekintő képességéből fakadnak. Az ő nyelve a kép. A Tarot olyan út,
amely párbeszédbe lép vele, és megbízható barátnak, értékes kísérőnek tekinti életünk útján. Énünk hajlamos
megragadni a már ismert dolgokban, és - bár nagyon jól tudja mit kellene csinálnia - megmarad az ismert
nyomorban. Egy felettes erő, a Selbst, ahogyan C.G. Jung nevezte, a felettes én, belső társunk, vagy bárhogy is
nevezzük, ami nagyobb és bölcsebb, mint énünk - ezzel szemben tovább akar vezetni bennünket a fejlődés útján.
Belső ellenállásunk miatt azonban válságokba sodorjuk magunkat, ahol addig maradunk, amíg énünk
"megpuhul", és tovább haladhatunk új utunkon.
Azok a kritikus válságok, amelyek új útra akamak vezetni bennünket, mindenféle veszteség formájában
megjelenhetnek: élettárs, munka, lakás, anyagi biztonság stb. elvesztésében. Énünk minden ilyen esetben
hangosan felkiált, veszekszik és szenved, gyakran még a nevetségessé válástól sem riad vissza annak érdekében,
hogy visszaszerezze társát, munkáját, ami miatt egyébként már régóta panaszkodott. Az ilyen esetben azt
kérdezzük a Tarot-tól: " Visszakapom?". Ha a kérdezőnek világossá válik, hogy ez lehetetlen, akkor bizonyosan
tudni akarja, hogy mikor kap valami ehhez hasonlót.
Mivel a veszteség értelme nem az, hogy hosszabb-rövidebb idő után ismét ugyanabba az állapotba jussunk, a
helyes kérdés így hangzik: "Mit kell ebből megtanulnom?". A válasz olyan finom, vagy olyan nehezen felfogható
lehet, hogy sokszor nem is tudjuk megfejteni. Nem tünik fontosnak, hogy jó előre tudjuk, mi is lesz a végcél.
Mindig a következő lépés a legfontosabb. Csak úgy jutunk előre, ha egyik lépést a másik után tesszük. Amíg
dacosan megállunk, addig nem jutunk előre. Amikor tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk merre menjünk, amikor
szem elől vesztettük célunkat, amikor kétségbeesünk, mert nem tudjuk hogyan tovább, akkorjusson eszünkbe a
régi kínai bölcsesség: "A tízezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik". Ilyenkor a "következő lépés"
kirakási módszer tud tanácsot adni. Ez a kirakás az egyetlen megfelelő kérdésre vonatkozik, amely így hangzik:
mi a fontos ebben a helyzetben, ebben a válságban?
Húzzon a lefele fordított tarot kártyákból egymás után 4 lapot és fordítsa fel az alábii sorrendben.
A kártyák jelentése:
1. a kiindulási pont. Itt áll most.
2. ez legalábbis most nem fontos. Erre most nem kell törekednie, de félni sem kell tőle, nyugodtan
elhan7yagolhatja. Ne aggódjon emiatt.
3. most ez a fontos, ebbe az irányba kell mennie. Ezt kell tennie, erre kell figyelnie.
4. ez lesz a következő tapasztalata. Ide akarja vezetni a felettes énje. Ez hozza meg a következő lépést. Ha eljut
oda – csak akkor kell feltennie a kártyának a következő kérdést.

Így van egy kirakási módja, amellyel állandóan tudhatja, mi a fontos éppen, és ami magától megmondja, mikor
kell a kártyát újra megkérdeznie ugyanebben a témában.természetesen nem mindig ugyanaz a vágyunk, hiszen
azért vagyunk itt a Földön, hogy jól érezzük magunkat, atarot pedig a leggyorsabb kiutat mutatja meg a válságból
a boldogságba.

192
A Tarot, mint útmutató ,

Magától értetődik, hogy a nehéz elválási folyamatokhqz bánat és fájdalom társul, és nem várhatjuk el, hogy a
kártya megtakarítsa nekünk ezt a tapasztalatot. A Tarot jelentősége sokkal inkább az, hogy felkészít a nehéz
tapasztalatokra, bátorít a fájdalmas pillanatokban, és biztosít arról, hogy fájdalmas Iépések nélkül nem megy, és
nincs rővidebb út.
Ha a negyedik helyre kellemetlen kártya kerül, akkor szívesen húznánk még egyet rá, hogy vajon a következő
lépés ,jobb" Iesz-e, mégis mondjunk Ie róla! Ez eltereli figyelmünket a Iényegről. Pontosan a fáj dalmas
tapasztalatokra való tekintettel jobb, ha egész figyelmünket ennek szenteljük, ahelyett, hogy olcsó vigaszokat
keresnénk, és elfeledkeznénk a Iényegről. Vigasztalja magát azzal, hogy minden megoldott feladattal és
kibogozott válsággal közelebb jut a végcélhoz.

193
Az ötödik elem, vagy a kvintesszencia

Már az ókori filozófusok sejtették, hogy létezik egy spirituális ötödik , elem, amely a legfinomabb anyagnak felel
meg. Empedoklész "titánnak" nevezte. Platón a világmindenséget látta benne, és az öt tökéletes geometriai test
közül a dodekaédert rendelte hozzá. Ez a tizenkét oldalú test alakjában a gömbhöz hasonlít, és egyforma
ötszögek határolják. (lásd a 25. oldalt). Arisztotelész "éternek" nevezte és tisztán isteninek, éginek tekintette az
ötödik elemet, amely nem alakul át, nem keletkezett, nem mulandó és mentes minden ellentéttől. Ezt a nevet
adták az ötödik elemnek az indiaiak is, s ezzel egy olyan szellemi erőt jelöltek, amely felülmúlja a négy elemet.
A következőkből megérhetjük azt a magasabb aspektust, amit ezzel az ötödik erővel kapcsolnak össze: az ókori
tanítás szerint az egész teremtés négy elemből jött létre, ahogyan a szó betükből áll. Ez azonban azt is jelenti,
hogy a szó betüit láthatóvá tehetjük ugyan, de értelmét csak egy magasabb erő segítségével érthetjük meg. Ez az
erő benne van az emberben. Élni is vele, az a feladat, amelyet Isten Ádámnak adott, amikor arra szólította fel,
hogy adjon nevet minden teremtménynek. Ez a névadás eredetileg nem a célszerü megkülönböztetést szolgálta.
A feladat az volt, hogy felismerje minden teremtmény valódi lényét.
Ha tehát a négy elem a teremtés egészét, a fdldi valóságot szimbolizálja, ahogyan mi ismerjük, akkor az ötödik
erő feladata, hogy felismerje mindennek a valódi lényegét, esszenciáját. Ez jut kifejezésre a kvintesszencia
szóban is, amely a quint (öt) és az esszencia (a lénye, a lényege) szavakból áll. Mivel csak az ember kapta meg
ezt az erőt, és az ő feladata, hogy megfontoltan és felelősségteljesen felhasználja, a számmisztikában az ötös
számot rendelik hozzá, amit egy ötágú csillaggal , vagy pentagrammával ábrázolnak. Felfele mutató csúcsával
azt jelenti, hogy a megismerő erő felfele irányul, és helyesen használják. Lefele mutató csúcsával viszont a fekete
mágia jele, mivel a megismerő erőt alacsonyabb földi célokra használják.

194
Az ötödik elem, vagy a kvintesszencia

30. ábra: A rózsakereszten a titokzatos ötödik ponton nyílik ki az ötszirmú rózsa, mint a középponti, az ötödik erö

A kvintesszencia a megnevezhetetlen és a megindokolhatatlan középpont, ahol az ellentétek találkoznak.

Szimbolikusan a kereszt középpontja felel meg neki, s ezzel az a pont, ahol a négy elem találkozik. A
rózsakeresztesek szimbolikájában ezért középen nyílik az ötszirmú rózsa. A szakrális képvilág ezért állítja
a négy aspektus középpontjába a tökéletességet.
Nyugaton mindenekelőtt a "Majestas Domini"-k, terjedtek el, azok az ábrázolások, melyek Krisztust bárány
formájában mutatják egy mandorlában, amint körülveszi a négy evangélista, akik a négy fő erényt, vagy a
Paradicsom négy folyóját jelképezik.
Az alkímia - amelynek fontos fogalma a kvintesszencia - legfőbb célja az elixír, ami a közönséges anyagot
arannyá változtatja át, és minden betegséget meggyógyít. Ez a szó az arab "ikszír"* szóra vezethető vissza,
mely "felbecsülhetetlen érték"-etjelent, és kvintesszenciával lehet fordítani. Az alkimisták szimbolikus
nyelvében az életelixírt gyakran a bölcsek kövének is nevezik, ami az arany hajnalt idézi elő.

* Érdekes összefiiggés lehet, hogy az arab "al kíma" szó "érték"-et jelent magyarul. (A ford.)

197

A négy elem és a teljesség eszméjc ,

31. ábra: Aleister Crowley Thoth- Tarot-jában "A Nap" kártya mutatja az aranyszínü hajnalt, és egy [alakkal körbevett paradicsomi kertet, ahol
két gyermek táncol. Lábuknál két rózsakereszt található.

Megtalálása egyet jelent a szent hegy tetején lévő, addig zárt kertbe, a Paradicsomba való belépéssel. Ebbe
a kertbe csak a tiszta szívűek léphetnek be. Erre utal a Biblia is: "Bizony mondom néktek, ha nem változtok
meg, és nem Iesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába."(Máté 18,4) Nicolaus
von Cues, a nagy misztikus Ieírja azt a kertet körülvevő falat is, amely az embert elválasztja Istentől. Ez a
fal ellentmondásokból áll, kapuját a Iegmélyebb értelem szelleme őrzi. Ha ezt nem győzzük Ie, akkor nem
nyílik meg a bejárat. Aleister Crowley kifejezte ezt a motívumot a Tarot "A Nap" kártyáján. A gótikus
katedrálisok szimbolikájában is találkozhatunk a kvintesszenciával, mint a nehezen megszerezhető
kinccsel. Alapformája a kereszt, melynek metszéspontját négyszögnek hívják. Ennek sarokpontjait négy
oszlop jelöli, melyek a négy elemnek, a f6ldi valóságnak

198

Az ötödik elem, vagy a kvintesszencia ,

32. ábra: Krisztus a kvintesszencia helyén, körülötte a négy próféta, aki megjósolta eljövetelét.

a kifejezői. E felett ragyog az ég, a kupola formájában. A négyszög alatt egy labirintus találhatá, amelyet
sok templomban megsemmisítettek, de Chartres-ban még megmaradt. A Jeruzsálembe, a legnagyobb
célhoz vezető utat szimbolizálja, amelyen sok tévedés és tévút van. A legnagyobb cél azonban az égből néz
le a keresőre.
Ez a négyes kupola legmagasabb pontja, ahol a négy pillér egy pontba fut össze. A kvintesszencia eme
pontján keresztül az ábrázolásokon

199

A négy elem és a teljesség es7méje . --

33. ábra: A mandala középpontja a kvintesszenciát jelenti

néhány temp!omba égi ~~:i) árad, másho! egy ga!amb !ebeg ott, a Szent Sze!!emet szimbo!izálva, vagy
Krisztus ragyog a négy elem felett. Keleten a titokzatos, megnevezhetetlen középpont fóként a manda-
lákban, a tibeti buddhizmus szemlé!ődő képeiben jut kifejezésre. A szó az esszencia, vagy közép (manda)
és a beteljesedés (la) szavakból áll. A !egtöbb mandalában [ [;:özéppontot két át!ó képezi, amelyek átszelik
a középső négyszöget.

200
,

Az ötödik elem, vagy a kvintesszencia

34. ábra: A Thai Chi, a tökéletesség távol-keleti szimbóluma

Ebben a középpontban gyakran Buddha, egy bodhiszatva, vagy egy másik megvilágosodott található, de
egy elvont szimbólum is megtes'tesítheti a tökéletesség eszméjéto
Kínában a Tai Chi közismert, mindent felölelő yin-yang szimbóluma jelképezi a megnevezhetetlen
középpontoto
A taoizmus bölcs könyve a Tao-te king írja Ie talán a Iegmélyrehatóbban e középpont titokzatos lényegét:

Az út, mely szóba fogható, nem az öröktől-való,

a szó, mely rája mondható, nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja, ha neve van: minden dolgok anyja. Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti,
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás, csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul a nagy titkok kapuja.

Lao-ce: Tao-Te King (Weöres Sándor fordítása)

Minden ilyen ábrázolás mögött az az eszme rejlik, hogy a teljesség a valóság négy elemének
kibontakozásából jön Iétre, és hogy van még
201

A négy elem és a teljesség eszméje

egy tapasztalat, ami túlmutat ezen. Az ellentétek itt találják meg ismét eredeti egységüket. Ha a negyedik elem
kibontakozása egy érett és teljes embert hoz létre, akkorez az ötödik elem megismerésének, a kvintesszencia
megpillantásának, a megvilágosodásnak a pillanata. Már a negyedik elemhez vezető utat sem lehetett aktív
programokkal megtenni, nem lehetett ledolgozandó tananyagnak tekinteni, hogy kicsikarjuk a teljességet, ezért
az ötödik elemhez vezető út még kevésbé ilyen. A spirituális gyakorlatok, mint a meditálás, az ima, a böjt, de a
helyes életmódváltás is segíthet, ameddig szándék nélkül tesszük. Amennyiben azonban ezekkel a
megvilágosodást, az örök életet, vagy bármi mást akarunk megvásárolni, akkor színjáték lesz az egészből. Az égi
Jeruzsálembe, a Grál várába, vagy Shambalába vezető utat nem lehet 'megvenni, vagy kiérdemelni. Ez mindig
nyitva áll, de csak azoknak, akik szíve tiszta, és megkapják ezt a kegyelmet. Bajezid Bastami, a nagy misztikus
nagyon találóan foglalta össze:
"Harminc évig kerestem Istent, és amikor a végén felnyitotta szemeimet, rájöttem, hogy Ő keresett engem."

202

Függelék

Párhuzamok Fritz Riemann típustanához

A híres müncheni pszichoanalitikus "A félelem alapformái" c. könyvé,ben négy alapkaraktert ír Ie, amelyek
messzemenően megfelelnek a négy elemnek. A négy típus különbségeinek szemléltetéséhez Riemann egy
nagyon találó képet használt, a Föld saját tengelye körüli forgását és a Nap körüli keringését. A centrifugális, a
centripetális, és a nehézségi erőnek ugyanúgy egyensúlyban kelllennie, mint a Föld tengelykörüli forgásának a
Nap körüli keringésével. Mindegyik erő fontos, és szükséges az egyensúlyhoz. Az egyoldalúság mindig erőtel-
jesen zavarja meg a teljességet. A kiegyensúlyozottság elve megfelel annak az ókori felfogásnak, mely szerint az
egészséges élet feltétele a négy elem egyenlő arányú keveréke. Riemann a típusokat a neurózisra való hajlamuk
alapján nevezte el, amely egy speciális félelmet hozhat Iétre az emberben, ha a négy tényező bármelyikét
túlhangsúlyozza.

1. A skizoid típus (levegő)

A skizoid típusnak a Föld saját tengelye körüli forgása felel meg. A saját maga körüli forgásból adódik az
individuummá, a fúggetlen emberré válás vágya, aki a szabadságban bontakozik ki és megéli önállóságát. Az a
specifikus félelem, amely ennek az erőnek az eltúlzásából keletkezik, az önátadástól való félelem, amit a skizoid
típus énje elvesztésének és fúggőségbe kerülésnek vél. Megfelelője a Ievegő elem.

205

Függelék
.

2. A depresszív típus (víz)

A skizoid ember ellenpólusa a depresszív víz, amely a Föld Nap körü1i forgásának felel meg. Akkor érzi magát
értékesnek, az adja az élete értelmét, ha egy másik ember körü1 kering. Ez a mozgás megfelel an nak a vágynak,
hogy az ember nyissa meg magát az életnek, hagyja, hogy megtörténjenek vele az események. A depresszív
típusnak ezért rendkívü1i önátadó képessége van, de ezjelenti egyben gyenge pontját is. Ennek az erőnek az
eltúlzásából félelem alakul ki a személyiség kibontakoztatásával szemben, mivel ezt a védettség elvesztésével és
az elszigetelődéssel azonosítja, ezért fél tőle. Ez a víz ember témája.
3. A kényszeres típus (fö1d)

A kényszeres embemek a fdld nehézségi ereje felel meg. Ez szilárdságot és ál1hatatosságot biztosít,
megakadályozza, hogy "elszálljunk", folyamatosan összeköt a tények realitásával, a valósággal. A Föld
nehézségi ereje megfelel az élet alapkövetelményének, a tartósságra való törekvésnek. E magatartás eltúlzásából
eredő speciális félelem a változásoktól és az átalakulástól való félelem, mivel az il1ető ezekben az elmúlást és a
bizonytalanságot látja, amitől fél. A kényszeres típus ragaszkodik minden előíráshoz és szabályhoz - akkor is, ha
azok értelmetlenek - a megszokott struktúrákhoz, és a külső formaságokhoz. Ö a perfekcionista. Ez a fdld elem
problematikája.

4. A hisztérikus típus (tüz)

Ennek pontosan az ellenpólusa a hisztérikus típus, aki a centrifugális erőnek felel meg, ami a Föld forgásából
adódik. Ö a változások embere, és menekü1 minden kötöttség elől. Fél az élet minden kényszerűségétől, és
mindentől, amit nem tud kikerü1ni, és aholle kell kötnie magát. Ezek mögött a véglegességtől és a szabadság
elvesztésétől való féIelme húzódik meg. A hisztérikus típus lelkesedésében, de a megkötöttségtől való
félelmében is a tűz elemet ismerhetjük fel.

206

Párhuzamok Carl Gustav Jung típustanához

Carl Gustav Jung típustanával egy modellt akart létrehozni, amely több 'szempont alapján áll össze, mint a
korábbi tipológiák. Egyrészrőllehetővé akarta tenni, hogy mindenki besorolhassa magát valamelyik típusba,
másrészt meg akarta mutatni, hogy dinamika van a négy alapkarakter között. Egyik sem sikerült tökéletesen. A
legtöbb laikus nehezebben tudja megtalálni a saját típusát Jung modelljében, mint más rendszerekben, és a
dinamikát is megkérdőjelezik a mai jungiánusok. Ennek ellenére nagyon érdekes Jung típustana, nemcsak
mélysége miatt, hanem mindenekelőtt azért, mert ebből származik a teljesség azon koncepciója, hogy életünk
első felében tudatunk három funkcióját bontakoztatjuk ki, a negyedik funkció megvalósítása viszont életünk
második felére marad (lásd a 3 7. oldalt) .
A legnagyobb zavart ebben a tipológiában általában az elnevezések okozzák. Jung gondolkodó, érző, érzékelő és
intuitív típust különböztet meg. A gondolkodó típust mindenki el tudja képzelni. Az érzés, érzet és az intuíció
közötti különbség azonban egy kezdőnek nem egyértelmű, mivel a köznyelv összemossa ezeket a kifejezéseket,
és többékevésbé azonosnak is veszi. Kissé leegyszerűsítve Jungnál a következőt jelentik ezek a fogalmak:

1. Az érzés az érzelmek alapján hozott döntésnek felel meg, az érzelem spontán kifejezésének.
2. Az érzet a külső és az érzékszervi érzékelésnek felel meg: Iátás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás.

207

Függelék

3. Az intuíció viszont belső, érzékszerveken túli érzékelés. A szaglás itt a megfelelő szimatot és a biztos
ösztönöket jelenti.

Pontosan ezt az utóbbi fogalmat lehet a legkönnyebben félreérteni, mivel az intuíció Jung szerint nem az, amit az
asztrológia az Uránuszhoz rendel. Az ugyanis egy hirtelen megvilágosító gondolat, ami Archimédész
"Heuréká!"-jának felel meg. Amit Jung intuíciónak nevez, az inkább megérzés, ami egy belső képesség, mely
segítségével megtapasztalhatjuk és megérezhetjük, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy dologban.*
Jung itt tudati funkciókról beszél és rávilágít, hogy nem az a fontos, hogy besoroljuk magunkat egy típusba,
hanem, hogy rájöjjünk, éle{ünk során mind a négy funkciót ki kell bontakoztatnunk. Ezek közül két funkció a
vélemény kialakítást szolgálja, kettő pedig az érzékelést. Az alábbiak szerint állnak szemben egymással:
V élemény kialakítási funkciók gondolkodás ~ ~ érzés

Érzékelési funkciók érzet +--~ intuíció

A vélemény kialakítási funkcióval véleményt, ítéletet alkotunk a dolgokról. Ehhez használhatjuk az eszünket,
vagy az érzéseinket. A gondolkodási funkcióval az értelmünk hoz véleményt, amely meggondoláson,
összehasonlításon, számításon és fontolgatáson alapul. Ez a vélemény hüvös, megfontolt és törekszik az
objektivitásra és a kiegyensúlyozottságra. Az érző funkció is hozhat véleményt, ez azonban az értelmi
véleménnyel szemben impulzív, meggondolatlan, szubjektív és

* A médiumi munka gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy az intuíció és az érzékszerveken túli érzékelés nem ugyanaz. Az
intuíció csak egy formája a különleges érzékelésnek, de messze nem az egyetlen, hiszen az érzékszerveken túlÍ érzékelés legfontosabb
formáÍ: tisztán látás, tisztán hallás, tisztán érzés, intuíció, inspiráció, hirtelen meglátások, mediális müvészet és írás, transzban való
beszéd és gyógyítás. (A ford.)

208

Párhuzamok Carl Gustav Jung típustanához ,

értékelő. Ha tehát a gondolatok síkján egy érzelmektől és értékektől mentes (nem értéktelen) véleményt
alkotunk, amely egy matematikai eredményhez hasonlít, akkor az érzelmi funkcióra van szükség, hogy egy
spontán, szenvedélyes vélemény alakulhasson ki, ami azonnal kifejezi számunkra a dolog érzelmi értékét. A
gondolkodási funkció segítségével mérlegelünk, az érző funkcióvallemérünk valamit.
Az érzékelési funkciók révén ítélkezés nélkül érzékeljük a dolgokat. Az érzékelési funkciókkal kívülről
tapasztalunk meg egy dolgot, az intuitív funkciókkal viszont a benne rejlő lehetőségeket érezzük. Az érzékelő
típust inkább a forma, a külső struktúra, a szín, az illat és a külső jegyek érdeklik. Az intuitív típus szinte meg
sem látja ezeket az aspektusokat, viszont érzi, mi rejlik a dologban.
Ha a négy típus elmegy egy társasági összejövetelre, mindegyik másképpen fogja megélni. A gondolkodó típus
összehasonlítja más rendezvényekkel, és arra az eredményre jut, hogy ez olyan, mint a Karcsi bulija, ami ugyan
nem volt olyan nagyszerü, de jobb volt, mind a Helgáé, amin viszont szömyen unatkozott. Az érző típus nem
szívesen foglalkozik ilyen gondolatokkal. Megérkezik a rendezvényre, és azonnal érzi, hogy jó lesz, vagy
unalmas. Az érzékelő típus szemüvegén keresztül megint másképp néz ki minden. Megnézi mit lehet enni és
inni, beszippantja a legszebb asszony parftimjének illatát, hallgatja a zenét, és ha mindez rendben van, akkor
remekül érzi magát. Az intuitív típus csak ritkán érkezik pontosan, de akkor azonnal érzi, mi van a levegőben:
érzi, hogy megfelelő-e a hangulat, melyik teremben milyen esélyei vannak, és hol fogja a legjobban érezni
magát.
Minden embemél különböző erősségü a négy tudati funkció. Az alábbi lista segítséget nyújt
megkülönböztetésükre:

1. A fő funkció. Ez az a tudati funkció, amit legtöbbször használunk. Tehát nem azt jelzi, ami a legtöbbet jelent
nekünk, hanem amit a legtöbbször csinálunk: gondolkodunk, megérezzük, mihez van kedvünk (érzés), látjuk,
ízleljük, szagoljuk, halljuk, tapintjuk a világot (érzékelés), vagy megsejtjük mi van a levegőben (intuíció). 2. A
segéd funkció. Általában legalább annyira fejlett, mint a fó funkció, ezért néha összetéveszthető vele. Amikor fő
funkciónkkal nem tudunk megoldani egy helyzetet, akkor azonnal átkapcsolunk az első segéd funkcióra.
3. A harrnadik funkciót a második segédfunkciónak is hívják. Bár tudatosan a rendelkezésünkre áll, de hajlamos
időnként lemerülni a tudattalanba. A második segéd funkció csak akkor kapcsol be, ha az első két funkcióval
nem tudjuk megoldani a helyzetet.
4. Az inferior, vagy csökkent értékü funkció. Ez először teljesen tudattalan, és az élethelyzetek megoldásában
nem áll rendelkezésünkre, sőt ellenkezőleg, e funkció minőségeit gyakran zavarónak, nevetségesnek, kínosnak,
vagy lehengerlőnek éljük meg. Ez ámyékunk egy része. Az élet második felének feladata, hogy foglalkozzunk
ezzel az oldalunkkal is.

Látható, hogy a könyvünkben ismertetett négy elem koncepciója levezethető ebből a modellből is. Jung egy
szilárd dinamikát állapított meg e négy funkció között, amelyet azért is érdekes megszemlélni, mivel a mai
jungiánusok megkérdőjelezik, vagy legalábbis nem tekintik kötelező érvényünek. Ezek szerint a négy típus nem
minden kombinációja képzelhető el a hierarchián belül. A gondolkodás és az érzés, az érzet és az intuíció áll
inkább szemben egymással, a fó funkció ellenpólusa a csökkent értékü funkció, a segéd funkciónak pedig a
harrnadik funkció.

35. ábra: A négy tudati funkció, amelyek C.G. Jung szerint szorosan összekapcsolódnak. Bármelyik betöltheti a fő funkció szerepét. Ebből
azonban kötelezően követkczik, hogy a szemben Iévő oldal az inferior, a csökkent értékű funkciót mutatja.

210

Párhuzamok Carl Gustav Jung típustanához ,-

Ha tehát a gondolkodás a fő funkció, akkor az inferior funkció csak az érzés lehet. Az érzékelési funkciók ebben
az esetben a második és a harmadik helyen állnak, sorrendjük nem eldöntött. Ha viszont az érzet a fő funkció,
akkor az intuíció nem kerülhet sem a második, sem a harmadik helyre, hanem csak inferior lehet. Ha az érzés a
segéd funkció, akkor a másik véleményalkotó funkciónak, a gondolkodásnak csak a harmadik hely marad. Ebből
következik, hogy a fő funkció és a segéd funkció mindig egy véleményalkotó (gondolkodás vagy érzés), és egy
érzékelési funkció ( érzet vagy intuíció ) párosa.
A négy jungi típust sajnos nem lehet egyértelműen besorolni a négy elembe. Csak a gondolkodás = levegő és az
érzet = f61d megfelelés vitathatatlan és meggyőző, a tűz és a víz hozzárendelés azonban már , nem. Egyrészről a
spontán, értékelő véleményalkotás a tűznek és az érzésnek felelhet meg, másrészt a tüzes tulajdonságok, mint a
vállakozó kedv, az úttörő szel1em, a bátorság az újhoz, az intuitív funkció jel1emzői. Az intuíció és a víz
megfeleltetése elképzelhető akkor, ha az intuíciót ,jó szimatként" fogjuk fel, és feltételezzük, hogy ez a típus nem
értékel. Továbbá a víz ember muzikális oldala, de a művész, a költő és a szeretett ember múzsája is az intuitív
funkcióra jellemző. Ezzel szemben a víz szó szerint az érző funkciónak felel meg, mert ez fúgg össze a
legnagyobb önfeláldozó készséggel, és introvertált típusát pontosan a "csendes vizek mélyek" kifejezéssel lehet
jellemezni. Nem csoda hát, ha a legkiemelkedőbb jungiánusok sem jutnak közös nevezőre a típusok elemekhez
való rendelésében. Liz Greene, e kör legismertebb asztrológusa a vizet az érzéssel, a tüzet az intuícióval azono-
sítja, ezzel szemben az amerikai Zipporah Dobyns a vizet az intuícióhoz, a tüzet az érzéshez rendeli. Karen
Hamaker-Zondag, könyvében az elemeket és típusaikat azonosítja ajungi típusokkal, Liz Green hozzárendelését
követi. Más jungiánusok, akikkel beszéltem, többnyire Zipporah Dobyns nézetét osztják. Összegzésképpen
Edward F. Edinger megállapítását idézem "Der Weg der Seele" (A lélek útja) c. könyvéből: "Bár a négy elem
nem pontosan felel meg a négy funkciónak, mégis párhuzamba állítható vele."*

* Edward F. Ewinger, Der Weg der Seele, S. 235.

211

Függelék
,

Ajungi típustan másik különlegessége, hogy leírja mind a négy típus introvertált és extrovertált változatát.
Az extrovertáltnak a tények számítanak, az introvertáltnak az alapelvek. Az extrovertáltak a külső világ
vonzza, az introvertáltat a belső. Ezt az igen érdekes megkülönböztetést bizonyos mértékig a négy elemre is
át lehet vinni, de ez túllépne e könyv keretein. Az alábbi szembeállítás röviden bemutatja a két kifejeződési
formát.

Extrovertált tüz: Buzgá világmegváltá, aki prédikálva vonul végig az országon. A tévémüsorokban
showman.

Introvertált tüz: Igazán vallásos és morálisan szilárd ember, aki min'denekelőtt arra törekszik, hogy
összhangban éljen meggyőződéseivel.

Extrovertált levegő: A két lábon járá lexikon. Olyan előadá, aki reagál a publikumra, és fúgg is tőle.

Introvertált levegő: Mindenben az alapelveket keresi. Olyan előadá, aki az általa megtalált igazságot, vagy
véleményét a lényegről rendíthetetlenül adja elő még akkor is, amikor a hallgatáság lassacskán elhagyja a
termet.

Extrovertált föld: A gyakorlatias, a müszaki, az építész, a háziasszony. Olyan ember, aki örömmel és gond
nélkül oldja meg a hétköznapok feladatait.

Introvertált föld: Mindent lefényképez magában. Olyan ember, aki minden külső benyomást pillanatok alatt érzékel, és
a legnagyobb részletességgel raktározza el magában, gyakran úgy, hogy mások észre sem veszik.

Extrovertált víz: A segítő, vagy olyan ember, aki a vállalatnál megérzi, hogy melyik terméknek vannak já
piaci esélyei.

Introvertált víz: A práféta, a látnok, a költő, a müvész, aki lelki szemei előtt meglát egy müvet, ami egy
napon megszületik általa.

212

Táblázat a négy elemről*