Megbocs�t�s �s ir�nia

Megjelen�s �ve: 2009 �|� Lapsz�m: 4 �|� Szerz�: Roger Scruton

A NYUGAT ER�SS�GE
Minden�tt, ahol a nyugati politikai berendezked�s eszm�je megvetette a l�b�t,
megtal�ljuk a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�t: ez nem egyszer�en arra vonatkoz�
szabads�got jelent, hogy nyilv�nosan vit�ba sz�lljunk m�sokkal hitet �s moralit�st
�rint� k�rd�sekben, hanem annak szabads�g�t is, hogy kig�nyoljuk a komolys�got �s
nevets�gess� tegy�k az ostobas�got, bele�rtve a szent komolys�got �s a szent
ostobas�got is. Ez a lelkiismereti szabads�g vil�gi korm�nyt k�v�n. De mi
biztos�tja a vil�gi korm�ny legitimit�s�t?
Ez a k�rd�s a nyugati politikafiloz�fia kiindul�pontja. A modern gondolkod�k k�z�tt
kialakult egyet�rt�s szerint a szuverenit�s �s a t�rv�ny azon szem�lyek
beleegyez�s�vel v�lik legitimm�, akik k�telesek engedelmeskedni e szuverenit�snak
�s t�rv�nynek. Ezt a beleegyez�st k�tf�le m�don fejezik ki: egy val�s�gos vagy
burkolt �t�rsadalmi szerz�d�ssel�, amelyben minden egyes szem�ly egyet�rt az �sszes
t�bbivel a korm�nyzat elveit illet�en, illetve egy politikai folyamattal, amelynek
sor�n minden szem�ly r�szt vesz a jogalkot�sban �s a t�rv�nyhoz�sban. A r�szv�tel
jog�ra �s k�teless�g�re gondolunk, vagy ez az, amire gondolnunk kellene, amikor
��llampolg�rs�g�-r�l besz�l�nk; a politikai �s vall�sos k�z�ss�gek k�zti k�l�nbs�g
pedig �gy foglalhat� �ssze, hogy a politikai k�z�ss�gek �llampolg�rokb�l �lnak, a
vall�sos k�z�ss�gek pedig alattval�kb�l � olyanokb�l, akik engedelmeskednek. Ha ma
a Nyugatnak egyszer� defin�ci�j�t k�v�njuk adni, az �llampolg�rs�g fogalma j�
kiindul�pont. Migr�nsok milli�i ez�rt k�borolj�k k�r�l a vil�got: egy olyan
berendezked�s�rt, amely beleegyez�s�rt cser�be biztons�got �s szabads�got ny�jt.
Ez a csere az, amit az emberek akarnak, csakhogy ez nem teszi �ket boldogg�. Valami
hi�nyzik egy puszt�n beleegyez�sen �s a felebar�tokhoz val� udvarias
alkalmazkod�son alapul� �letb�l � valami, aminek a muszlimok er�teljes k�p�t �rzik
a Kor�n szavain kereszt�l. Ez a hi�nyz� elem t�bb nevet viselhet: �rtelem,
jelent�s, c�l, hit, testv�ris�g, engedelmess�g. Az embereknek sz�ks�g�k van a
szabads�gra; de olyan c�lra is sz�ks�g�k van, amely�rt feladhatj�k ezt a
szabads�got. Ezt a gondolatot tartalmazza az �iszl�m� sz�: az �nk�ntes
al�vetetts�get, ahonnan nincs vissza�t.
Mag�t�l �rtet�dik persze, hogy a sz�hoz k�l�nb�z� konnot�ci�k t�rsulnak az arabul,
illetve a t�r�k�l, mal�jul vagy beng�liul besz�l�k sz�m�ra. A t�r�k�k, akik vil�gi
t�rv�nyeiket a Nap�leon ut�ni Eur�pa jogrendszer�nek mint�j�ra alkott�k meg, ritk�n
gondolj�k azt, hogy muszlimk�nt olyan isteni t�rv�nyeknek kellene folyamatosan
al�vetni magukat, amelyek politikai �s t�rsadalmi �let�k minden aspektus�t
meghat�rozz�k. A muszlimok 20 sz�zal�k�t kitev� arabok azonban �rzik a Kor�n ig�z�
ritmus�t, ak�r egy medr�b�l �lland�an ki�rad� foly� k�nyszer�t� sodr�s�t, �s k�szek
arra, hogy az �iszl�mot� sz� szerint vegy�k. Sz�mukra az engedelmess�g konkr�t
aktusa nem csak a szabads�gr�l val� lemond�st jelentheti, hanem az �llampolg�rs�g
eszm�j�r�l val� lemond�st is. Mindez mag�val vonhatja a ny�lt p�rbesz�dt�l val�
visszavonul�st � amelyt�l pedig a vil�gi rend f�gg � a �Kor�n �rny�k�ba�, ahogy
Szajjid Kutb fogalmazott egy nyugtalan�t� k�nyvben, amely a Muszlim Testv�ris�get
az�ta is inspir�lja. Az �llampolg�rs�g �ppen hogy nem a testv�ris�g egy form�ja,
egy olyan testv�ris�g�, amelyet a k�z�sen gyakorolt, sz�vb�l j�v� engedelmess�g
jellemez: ez egy idegenek k�zti kapcsolat, k�lcs�n�s t�vols�gtart�s, ahol
beteljes�l�s �s �rtelem a mag�nszf�r�ra korl�toz�dik. A meg�j�that� mag�ny ezen
form�j�nak megteremt�se a nyugati civiliz�ci� nagy v�vm�nya. Eddigi jellemz�sem
azonban felveti a k�rd�st, hogy �rdemes-e ezt a civiliz�ci�t v�delmezni, �s ha
igen, hogyan.
A v�laszom: igen, �rdemes v�delmezni; �m csak abban az esetben, ha felismerj�k azt
az igazs�got, amelyet az iszlamizmussal jelenleg fenn�ll� konfliktusunk vil�goss�
tesz sz�munkra: az �llampolg�rs�g nem el�g, �s az eszm�je csak akkor lesz tart�s,
ha olyan �rtelem k�t�dik hozz�, amelyhez a feln�vekv� gener�ci� �nn�n rem�nyeit �s
identit�skeres�s�t egyar�nt kapcsolhatja. Nyilv�nval�, hogy a vil�gi rend �s az
�rtelem keres�se b�k�sen l�tezett egym�s mellett, amikor a kereszt�nys�g mindkett�t
j�indulat� t�mogat�s�r�l biztos�totta. De (k�l�n�sen Eur�p�ban) a kereszt�nys�g
visszavonult a k�z�letb�l, �s manaps�g m�r a mag�n�letb�l is kiszorul. Akik az �n
gener�ci�mba tartoznak, azoknak egy ideig �gy t�nt, hogy az �rtelmet �jra
megtal�lhatjuk a kult�ra seg�ts�g�vel. Civiliz�ci�nk m�v�szi, zenei, irodalmi �s
filoz�fiai hagyom�nyai annyi vil�gform�l� jelent�s�ggel b�r� nyomot hagytak, hogy �
�gy v�lt�k � ez el�g lesz a fontos dolgok tov�bbad�s�ra. Ezek seg�ts�g�vel minden
�j gener�ci� �r�k�lheti azokat a szellemi er�forr�sokat, amelyekre sz�ks�ge van. De
sz�m�t�sainkb�l k�t t�ls�gosan is fontos t�nyt hagytunk ki: egyr�szt a
termodinamika m�sodik t�rv�ny�t, miszerint energiabefektet�s n�lk�l minden rendszer
hanyatlik, m�sr�szt pedig annak felemelked�s�t, amit �n �gy h�vok, �a megtagad�s
kult�r�ja�; mindazok, akik arra voltak hivatottak, hogy az energi�t befektess�k,
egyre jobban elf�radtak a feladatban, v�g�l pedig megszabadultak att�l a kultur�lis
tehert�l, amelynek s�lya alatt m�r g�rnyedeztek.
A megtagad�s kult�r�ja a m�di�n �s az iskol�kon kereszt�l terjeszkedett az �ress�g
�s a vesztes�g �rz�s�t hagyva maga m�g�tt a nyugati civiliz�ci� eg�sz ter�let�n �
azt az �rz�st, hogy nem maradt semmi, amiben hinni lehetne, vagy amit t�mogatni
lehetne, kiv�ve a hitre val� szabads�got. �s a hitre val� szabads�gban val� hit sem
nem hit, sem nem szabads�g. A t�tov�z�st er�s�ti a meggy�z�d�ssel szemben, a
b�tortalans�got a v�laszt�ssal szemben. Aligha meglep� az, hogy v�rosainkban
manaps�g oly sok muszlim tekinti az �t k�r�lvev� civiliz�ci�t kudarcra �t�ltnek,
annak ellen�re is, hogy ez a civiliz�ci� olyasmit biztos�tott neki, amelyet nem
tudott volna megtal�lni azokban az orsz�gokban, ahol saj�t vall�sa
gy�zedelmeskedett: a szabad, toler�ns �s vil�gi jog�llamot. Hiszen ezek a muszlimok
a bizonyoss�gok vil�g�ban n�ttek fel, maguk k�r�l viszont csak k�ts�gekkel
tal�lkoznak.
Ha mindaz, amit a nyugati civiliz�ci� k�n�lni tud, m�ltj�nak �s identit�s�nak
megtagad�sa, akkor nem fog tudni fennmaradni: �tadja a hely�t b�rmely j�v�beli
civiliz�ci�nak, amely rem�nyt �s vigaszt ny�jt a fiataloknak, �s kiel�g�ti m�lyen
gy�kerez� emberi sz�ks�glet�ket, azt, hogy tagjai legyenek egy t�rsadalomnak. Az
�llampolg�rs�g, le�r�som alapj�n, nem el�g�ti ki ezt a sz�ks�gletet: ez az oka
annak, hogy olyan sok muszlim visszautas�tja, �s helyette a vigaszt ny�jt�
�testv�ris�get� (ikhwan) keresi, amely egy�bk�nt igen gyakori c�lja az iszl�m
meg�jul�si mozgalmaknak. Csakhogy az �llampolg�rs�g olyan v�vm�ny, amelyr�l nem
tudunk lemondani, ha a modern vil�g fenn akar maradni: boldogul�sunkat, b�k�nket �s
stabilit�sunkat �p�tett�k r�, �s m�g akkor is meghat�roz minket, ha boldogs�got nem
biztos�t. Nem mondhatunk le r�la an�lk�l, hogy megsz�nn�nk l�tezni.
Nem arra van sz�ks�g, hogy visszautas�tsuk az �llampolg�rs�got mint a t�rsadalmi
rend alapj�t, hanem arra, hogy �rtelemmel l�ssuk el. Ebben az �rtelem ut�ni
keres�sben pedig h�tat kell ford�tanunk a menteget�dz� multikulturalizmusnak, mely
oly rombol� hat�ssal volt a nyugati �nbizalomra, �s azokhoz az adotts�gokhoz kell
ny�lnunk, amelyeket zsid�kereszt�ny hagyom�nyunknak k�sz�nhet�nk.
Az els� ilyen adotts�g a megbocs�t�s. A megbocs�t�s szellem�ben �lve nemcsak hogy
megv�dj�k az �llampolg�rs�g legf�bb �rt�k�t, hanem utat is tal�lunk a sz�munkra
sz�ks�ges t�rsadalmi tags�g ir�ny�ba. A boldogs�got nem hozza meg a gy�ny�r
hajszol�sa, �s a szabads�g sem garant�lja. A boldogs�g az �ldozathozatalb�l
sz�rmazik: ez az a nagyszer� �zenet, amelyet kult�r�nk minden jelent�s m�ve
kifejez. Az �zenet elveszett a megtagad�s zaj�ban, de meghallhatjuk �jra, ha
energi�inkat arra ford�tjuk, hogy ism�t r�lelj�nk. A zsid�kereszt�ny kult�r�ban
pedig az �ldozathozatal els�dleges aktusa a megbocs�t�s. Az, aki megbocs�t,
fel�ldozza neheztel�s�t, �s ez�ltal lemond valamir�l, ami sz�v�nek kedves volt.
A Kor�n minden lehets�ges alkalommal seg�ts�g�l h�vja Isten irgalm�t, k�ny�r�let�t
�s igazs�g�t. Csakhogy a Kor�n istene val�j�ban nem egy megbocs�t� Isten. Kor�ni
megnyilatkoz�saiban Isten ritk�n bocs�t meg, �s m�g akkor is nyilv�nval�
vonakod�ssal teszi; szemmel l�that�lag nem sz�rakoztatja az emberi bolonds�g �s
gyenges�g � s�t, igazs�g szerint egy�ltal�n semmi sem sz�rakoztatja. A Kor�n, a
H�ber Bibli�t�l �s az �jtestamentumt�l elt�r�en, viccmentes �vezet.
Ez elvezet minket civiliz�ci�nk egy m�sik adotts�g�hoz: az ir�ni�hoz. M�r a H�ber
Biblia tartalmaz n�mi halv�ny, de egyre ink�bb kifejez�sre jut� ir�ni�t, amelyet
azt�n a Talmud tov�bbfejleszt. Ehhez k�pest viszont �jfajta ir�nia uralja Krisztus
�t�leteit �s p�ldabesz�deit, amelyek az emberi bolonds�gra tekintve fanyar humorral
mutatj�k meg nek�nk, hogyan �lj�nk egy�tt ezzel a bolonds�ggal. Besz�des p�lda erre
Krisztus �t�lete a h�zass�gt�r� asszony felett: �A ki k�z�letek nem b�n�s, az vesse
r� az els� k�vet�.1�M�sk�nt mondva: �Sz�llj m�r le r�la! Nem akartad te is �ppen
ugyanazt csin�lni, amit �? S�t, nem tetted meg pontosan ugyanazt te is a sz�vedben?
� Vannak, akik szerint ez a t�rt�net egy k�s�bbi betold�s � egy a rengeteg t�rt�net
k�z�l, amelyeket az �skereszt�nyek kiv�lasztottak a Megv�lt�nak tulajdon�tott,
�r�k�lt b�lcsess�gek t�rh�z�b�l, a hal�la ut�n. De m�g ha �gy is van, a betold�s
elm�lete is csak azt a n�zetet igazolja, hogy a kereszt�ny vall�s az ir�ni�t
�zenet�nek k�zponti elem�v� tette. Egy felkavart l�lek, egy felvil�gosod�s ut�ni
kereszt�ny, S?ren Kierkegaard mutatott r� az ir�ni�ra, mint arra az er�nyre, amely
Sz�krat�szt �s Krisztust �sszek�ti.
A k�s�i Richard Rorty az ir�ni�t a posztmodern vil�gl�t�shoz k�zvetlen�l kapcsol�d�
lelki�llapotnak tekintette � az �t�lett�l val� visszavonul�snak, amely m�gis
valamif�le konszenzusra t�rekszik, egy k�z�s meg�llapod�sra a nem-�t�l�sr�l. Az
ironikus hozz��ll�st azonban ink�bb er�nynek kell tekinten�nk � egyfajta gyakorlati
kiel�g�l�sre �s mor�lis sikerre ir�nyul� hajlamnak. Ha megkock�ztatom az ir�ni�nak
mint er�nynek a defin�ci�j�t, azt mondan�m, hogy az nem m�s, mint a vil�g minden
dolg�nak � �s �nmagunk � m�ss�g�nak elismer�s�re ir�nyul� hajlam. B�rmennyire is
meg vagyunk gy�z�dve cselekedeteink helyess�g�r�l �s n�zeteink igazs�g�r�l, �gy
kell r�juk tekinten�nk, mintha valaki m�snak a cselekedetei �s n�zetei lenn�nek, �s
ezut�n eszerint kell �tform�lnunk �ket. E meghat�roz�s szerint az ir�nia igencsak
messze esik a szarkazmust�l: az elfogad�snak �s nem az elutas�t�snak egy m�dja;
r�ad�sul k�t ir�nyba mutat: seg�ts�g�vel megtanulom elfogadni a m�sikat, akire
tekintetemet vetem, �s magamat is, tudniillik azt, aki tekint. Rorty engedelm�vel
az ir�nia nem mentes az �t�lett�l, hanem egyszer�en felismeri, hogy az, aki �t�l,
egyben meg is �t�ltetik m�sok �s �nmaga �ltal is.
�gy gondolom, hogy a nyugati demokratikus hagyom�ny a megbocs�t�sb�l mint bevett
viselked�sm�db�l ered. A m�siknak megbocs�tani annyi, mint biztos�tani sz�m�ra a
l�tez�shez val� szabads�g jog�t a sz�v�nkben. Ez teh�t elismer�se az egy�nnek mint
olyan l�tez�nek, aki saj�t �let�nek ir�ny�t�ja, �s akinek szabads�g�ban �ll �ppen
�gy j�t, mint ahogy rosszat tenni. Egy t�rsadalom, amely folyamatosan helyet
biztos�t a megbocs�t�snak, mag�t�l demokratikus ir�nyba tart, hiszen olyan
k�z�ss�g, amelyben a m�sik hangj�t meghallj�k minden olyan d�nt�s sor�n, amely �t
�rinti. Az ir�nia � a m�ss�g felismer�se �s elfogad�sa � feler�s�ti ezt a
demokratikus tendenci�t, �s seg�t megakad�lyozni a k�z�pszer�s�get �s
konformizmust, amelyek a demokratikus kult�ra h�tul�t�i.
A megbocs�t�s �s az ir�nia igen kedves a mi civiliz�ci�nknak. Ezekre kell a
legb�szk�bbnek lenn�nk, �s ezek legf�bb eszk�zeink arra, hogy lefegyverezz�k
ellens�geinket. Ezek k�pezik alapj�t az �llampolg�rs�gr�l alkotott
elk�pzel�s�nknek, amelynek alapja a j�v�hagy�s. Kifejez�sre jutnak tov�bb�
jogfogalmunkban, amely arra szolg�l, hogy konfliktusokat oldjunk meg az�ltal, hogy
megtal�ljuk a r�juk vonatkoz� helyes megold�st. Ritk�n vessz�k �szre, de
jogfogalmunknak nem sok k�ze van a muszlim sar�j�hoz, amelyet Isten �ltal rendelt
parancsolatok rendszer�nek tekintenek, mely nem alkalmas tov�bbi indokl�sra, �s
nincs is sz�ks�ge erre.
Isten parancsolatai a kereszt�nyek �s a zsid�k sz�m�ra is fontosak, de nem
tekintend�k elegend�nek az emberi t�rsadalmak j�l m�k�d� korm�nyzatai sz�m�ra. Ki
kell p�tolni �ket egy m�sik fajta t�rv�nnyel, amely figyelembe veszi az emberi
k�zdelmek v�ltoz� form�it. Az ad�garas p�ld�zata ezt teljesen vil�goss� teszi
(�Adj�tok meg az�rt a mi a cs�sz�r�, a cs�sz�rnak; a mi az Isten�, az
Istennek�),2�ahogy a k�t kard p�pai doktr�n�ja is � a t�rv�ny k�t form�j�t�l, az
emberit�l �s az istenit�l, f�gg a j� korm�nyzat. A b�r�s�gainkon alkalmazott jog a
felekt�l azt k�v�nja, hogy csak a vil�gi joghat�s�gnak �vess�k al� magukat�. Ez a
jog a feleket felel�s egy�nnek tekinti, akik szabadon cselekszenek �nmaguk
�rdek�ben. A jog ezen form�ja k�l�n�sen er�teljes az angolul besz�l� n�pek k�r�ben,
akiknek polg�rjogi rendszere k�l�nf�le � az �llamt�l kapott � szabads�gjogokat
tartalmaz, amelyeket az �llamnak is kell megv�denie. A sar�ja ezzel szemben Isten
�ltal meghat�rozott k�teless�geket tartalmaz, amelyeket a b�r�s�goknak kell
kik�nyszer�tenie. Ez a t�rv�ny teh�t annak biztos�t�s�ra szolg�l� eszk�z, hogy a
felek Isten akarat�nak �vess�k al� magukat�, ahogy az a Kor�nban �s a Szunn�ban
kinyilatkoztattatik.
Mif�le jelent�s�ggel b�rnak ezek a gondolatok jelen helyzet�nk szempontj�b�l?
K�l�n�sk�ppen pedig, zsid�kereszt�ny �r�ks�g�nk jelent�s aspektusainak megid�z�se
mik�ppen seg�thet v�laszt adni az iszl�m terrorizmus okozta fenyeget�sre, �s hogyan
�rhetn�nk el az olyannyira sz�ks�ges kib�k�l�st az iszl�mmal, ami n�lk�l politikai
�r�ks�g�nk vesz�lyben marad?
A terrorizmus �s az iszl�m �sszekapcsol�dott a k�ztudatban; �m erre v�laszk�nt azt
emelik ki a j�indulat� komment�torok, hogy a terrorizmusban manaps�g semmif�le
�jdons�g nincs, az iszl�m pedig nem tartalmaz semmi olyasmit, ami eleve hajlamoss�
tenn� h�veit a terrorizmusra. Hiszen nem a francia forradalom jakobinusai voltak-e
azok, akik szabadj�ra engedt�k ezt a sz�rnyet? Nem tal�lt-e a terrorizmus politikai
otthonra a tizenkilencedik sz�zadi orosz nihilist�k k�r�ben, hogy ezut�n a huszadik
sz�zad sz�ls�s�ges mozgalmai �tvegy�k az �r�ks�get?
A v�lasz �sszer�, csakhogy arra �szt�n�z, hogy v�laszt keress�nk egy m�lyebb
k�rd�sre, arra, amely az ind�t�kokra vonatkozik. Mi k�szteti az embereket a
terrorizmus haszn�lat�ra? Haszn�l�ik a terrorizmust val�ban taktikai eszk�znek
tekintik, �s ez�rt v�lasztj�k � ahogy azt v�delmez�ik hangs�lyozz�k? Avagy
�ppens�ggel �nc�lnak? Bizonyos szempontb�l meggy�z�nek t�nik, hogy a modern
terrorizmust a felvil�gosod�sig vezess�k vissza, az emberi egyenl�s�g eszm�j�ig, �s
a�ressentimentben kifejez�d� magatart�sform�ig, melyet Nietzsche helyesen fedezett
fel a modern k�z�ss�gek kebel�ben � a v�gyunk t�rgy�nak elpuszt�t�s�ra val� �hajig,
amennyiben v�gyunk t�rgy�t m�s kez�ben l�tjuk. De e meghat�roz�s figyelmen k�v�l
hagyja azt a t�nyt, hogy � amint azt az orosz nihilist�k szimboliz�lj�k, �s ahogy
ez az � nev�kben feljegyeztetett � a terrorizmus l�nyegileg f�ggetlen mindenf�le
c�lt�l. Igaz, egyes terrorist�k � a bolsevikok, az IRA, az ETA � alkalmank�nt
tal�ltak maguknak valamif�le okot, elhitetve magukr�l, hogy a �prolet�rdiktat�ra�,
az egyes�lt �rorsz�g vagy a baszk nemzet�llam megteremt�s�vel el�rik c�ljukat, �s
letehetik a fegyvert. De a megnevezett �gy �ltal�ban �res �s a val�szer�tlens�gig
ut�pikus, �s a c�l el nem �r�se az �gy sz�ks�ges r�sz�nek t�nik � ez az a m�d,
amely az er�szak folyamatos �jra�leszt�s�t igazolja.
A terrorist�k egyar�nt lehetnek �gy n�lk�liek vagy egy olyan bizonytalanul �s
term�szetfeletti m�don jellemzett �gy h�vei, hogy senki sem hiheti (legf�k�ppen
pedig �k nem), hogy c�ljuk el�rhet�. Ilyenek voltak az orosz nihilist�k
Dosztojevszkij �s Turgenyev le�r�sai alapj�n. Ilyenek voltak az ifj� �veimben oly
j�l ismert olasz v�r�s brig�dok (Brigate Rosse) �s a n�met Baader-Meinhof csoport.
Ahogy azt Michael Burleigh mesteri m�v�ben, a�Blood�and Rage-ben�(V�r �s harag)
bemutatja, a modern terrorizmus sokkal jobban �rdekelt az er�szakban, mint b�rmi
m�sban, amit el�rhet vele. Mindezt j�l jelk�pezi Joseph Conrad
professzora�A�titkos�gyn�k�c�m� m�ben, aki �r�ti pohar�t �mindannak pusztul�s�ra,
ami van�.
Az �gy �res �s ut�pikus volta teh�t a terrorizmus vonzerej�nek jelent�s r�sz�t
k�pezi, hiszen �gy nem hat�rozza meg vagy hat�rolja be a cselekv�st, sokkal ink�bb
arra v�r, hogy jelent�ssel t�lt�dj�k f�l a terrorista �ltal, aki egy�bk�nt nem a
vil�got, hanem �nmag�t akarja megv�ltoztatni. Ahhoz, hogy valaki meg�lj�n egy m�sik
embert, aki sem nem b�ntotta meg, sem nem adott megfelel� okot a b�ntet�sre, a
gyilkosnak el kell hinnie, hogy a jogoss�g valamif�le angyali k�p�nyeg�t viseli.
�gy az �l�st annak megmutat�s�nak tekintheti, hogy � val�ban angyal. L�te v�gs�
ontol�giai igazol�st nyer.
A terrorist�k a mor�lis diadalt hajszolj�k, azt a tudatot, hogy az �ltal�nos emberi
meg�t�l�s felett �llnak; ezt a diadalt pedig az �nmaguk �ltal felt�telezetten
birtokolt cselekv�si enged�ly biztos�tja, amely cselekv�si enged�llyel egy�bk�nt
csak Isten rendelkezik. M�s sz�val, a terrorizmusnak ez a fajt�ja �rtelemkeres�s �
�ppens�ggel egy olyan �rtelem�, amelyet az �llampolg�rs�g, absztrakt terminusokban
elgondolva, nem tud biztos�tani. M�g a legszekulariz�ltabb form�j�ban is, a
terrorizmus valamif�le vall�sos �hs�ggel j�r egy�tt.
Nagyon neh�z meg�lni az �rtatlan Mrs. Smitht �s gyermekeit, amikor azok �ppen
csal�di bev�s�rl�sukat v�gzik. Enn�lfogva az ego�p�t�s strat�gi�ja nem sz�rmazhat
egyszer�en az �l�sre ir�nyul� v�gyb�l. Mrs. Smithnek valami m�ss� kell v�lnia � egy
absztrakt k�r�lm�ny jelk�p�nek, egy univerz�lis ellens�g valamifajta
megtestes�t�j�nek. A modern terrorist�k ez�rt hajlanak arra, hogy olyan elm�letekre
t�maszkodjanak, amelyek az ember-voltot megtagadj�k azokt�l, akiket c�lpontjukk�
tesznek. Marx elm�letei is ezt a c�lt szolg�lt�k, hiszen megalkott�k a burzso�zia
eszm�j�t, az �oszt�lyellens�get�, amelynek ugyanaz volt a funkci�ja a bolsevik
ideol�gi�ban, mint a zsid�knak a n�ci eszmerendszerben. Mrs. Smith �s gyermekei az
elvont c�l m�g�tt �llnak, ez a c�l pedig az absztrakt burzso� csal�d. Az csak
v�letlen�l t�rt�nik meg, hogy amikor a bomba el�ri a c�lt, �s a l�ved�k k�nnyen
�t�ti, akkor Mrs. Smith val�s�gos test�be f�r�dik. Sajn�latos Smith�k
szempontj�b�l; gyakran hallani terrorist�kat egy�bk�nt, amint valamif�le absztrakt
v�d�besz�det mondanak azt hangs�lyozva, hogy nem az � hib�juk, hogy Mrs. Smith
felrobbant, �s hogy az embereknek nem kellene c�lok m�g� �llniuk ilyen bolond
m�don.
Az iszlamista terrorist�kat bizonyos m�rt�kig ugyanez az �rtelem ut�ni nyugtalan
keres�s tartja �letben, �s ugyanez a sz�ks�glet, hogy a transzcendens megigazul�s
pozit�r�j�ban �ldozataik f�l� emelkedjenek. A szabads�g, egyenl�s�g vagy a
t�rt�nelmi �rvre alapozott jogok nincsenek hat�ssal a gondolkod�sukra, �s nem
k�v�nj�k a c�lpontjaik �ltal �lvezett hatalmat �s kiv�lts�gokat sem birtokolni.
Ennek a vil�gnak a dolgai nem b�rnak val�di �rt�kkel sz�mukra, �s ha n�ha m�gis
hatalomra t�rekszenek, az csak az�rt van, mert a hatalom lehet�v� teszi sz�mukra,
hogy Isten kir�lys�g�t megval�s�ts�k � egy olyan c�lt, amelyet �k, ahogy mi
mindny�jan, megval�s�thatatlannak, �s ez�rt a kudarc �rny�k�ban is v�g n�lk�l
meg�j�that�nak tartanak. M�sok �let�nek figyelmen k�v�l hagy�sa saj�t �let�kkel
szembeni nemt�r�d�ms�g�kkel p�rosul. Az �letnek nincs k�l�n�sebb �rt�ke sz�mukra;
l�tom�suk olyannyira k�zeli horizontj�r�l a hal�l csalogatja �ket folyamatosan. �s
a hal�lban tal�lj�k meg az egyetlen �rtelmet, ami jelent�s�ggel b�r sz�mukra: ennek
a vil�gnak, �s a vil�g �ltal megk�v�nt m�sok ir�nti sz�mad�si k�telezetts�gnek
v�gs� transzcendenci�j�t.
A megtagad�s kult�r�j�val beoltott emberek vonakodnak �ltal�nos emberi jellemz�k�nt
elismerni az �rtelem keres�s�t, �s hajlamosak azt hinni, hogy val�j�ban minden
konfliktus politikai term�szet�, �s azzal kapcsolatos, hogy kinek ki f�l�tt van
hatalma. Hajlanak arra, hogy az iszl�m terrorizmus okai a �t�rsadalmi
igazs�gtalans�gban� rejlenek, amely ellen a terrorist�k tiltakoznak, �s az, hogy
ezen igazs�gtalans�g orvosl�s�ra tett minden k�s�rlet megbukik, sajn�latos
m�dszereiket sz�ks�gess� teszi. V�lem�nyem szerint ez az �ltal�noss�gban �rtett
terrorizmus �s k�l�n�sen pedig az iszlamizmus motiv�ci�inak jelent�s f�lre�rt�se.
Az iszl�m terrorist�t, mik�nt az eur�pai nihilist�t is, els�sorban �nmaga, �s saj�t
spiritu�lis �llapota �rdekli, �s val�j�ban nem v�gyik arra, hogy a dolgokat idelent
megv�ltoztassa, ahova � nem is tartozik. ? Istenhez akar tartozni, nem a vil�ghoz,
ez pedig tan�s�gt�telt jelent Isten t�rv�nye �s kir�lys�ga mellett az�ltal, hogy
lerombol mindent, ami az �tj�ba ker�l, bele�rtve saj�t test�t is. A hal�l az �
engedelmess�g�nek v�gs� aktusa: a hal�llal egy �j �s halhatatlan testv�ris�gben
old�dik f�l. A r�m�let, amelyet a hal�la kiv�lt egyr�szt a testv�ris�g vil�g�t
dics��ti, m�sr�szt puszt�t� csap�st m�r az idegenek riv�lis vil�g�ra, amelyben az
�llampolg�rs�g �s nem a testv�ris�g az �sszetart� elv.
Ez�rt kell �szrevenn�nk, hogy egy �jfajta fenyeget�ssel �llunk szemben, egy
olyannal, amelynek nincs korl�tozott sz�m� �s megbesz�l�s t�rgy�t k�pez� c�lja,
amellyel egyszer�en nem sz�llhatunk szembe katonai �sszecsap�ssal, �s amelyet a
megszokott eszk�z�k nem riasztanak el. Semmit nem tudunk az iszlamist�knak k�n�lni,
ami lehet�v� tenn� sz�mukra, hogy azt mondj�k, el�rt�k a c�ljukat. Ha siker�lne
nekik egy nyugati v�rost nukle�ris bomb�val elpuszt�tani, vagy a teljes lakoss�got
hal�los v�russal kiirtani, azt gy�zelemnek tekinten�k, m�g ha ett�l semmif�le
anyagi, politikai vagy vall�si haszonhoz sem jutn�nak.
Term�szetesen az �tlagos muszlimok t�megei elborzadn�nak egy ilyen esem�nyt�l, �s a
t�meggyilkoss�got, mint amelyet az Al-Kaida tervezett, Isten t�rv�nye �ltal teljes
m�rt�kben tiltott becstelens�gnek tartan�k. Vannak biztat� jelek, amelyek arra
utalnak, hogy a gondolkod� muszlimok utat �s f�rumot keresnek arra, hogy
kinyilv�n�ts�k elk�telezetts�g�ket a muszlim �s a m�sik k�t �brah�mi vall�s
egy�ttl�tez�se mellett, �s t�mogass�k a felebar�ti szeretet, akkor is, ha a
felebar�t m�sik hittel rendelkezik. Bizony�t�k erre a 2007-es, a Nyugat vall�sos
vezet�inek sz�l� lev�l, amelyet 140 kiemelked� muszlim tud�s �rt al�, �s amelyben a
vall�sok k�z�tti p�rbesz�dre sz�l�tanak fel, illetve k�lcs�n�s tiszteletad�sra,
mint az egy�tt�l�s alapj�ra. K�t fontos t�nyt azonban meg kell jegyezn�nk. El�sz�r
is azt, hogy az iszl�mnak eddig sosem siker�lt ellentmond�st nem t�r� vall�sos
tekint�lyt beiktatnia vagy l�trehoznia. Minden spiritu�lis vezet� �njel�lt, mik�nt
Khomeini ajatollah, �s nincs hitele saj�t k�vet�inek k�r�n k�v�l. Gyakran mondj�k,
milyen k�r, hogy az iszl�mnak nem volt protest�ns reform�ci�ja. Val�j�ban azonban
az iszl�m egyetlen v�gtelen sorozata a protest�ns reform�ci�knak, amelyek sor�n
minden reform�ci� �gy v�li, � tudja az igazs�got azzal kapcsolatban, hogy mit
jelent az ember Isten ir�nti engedelmess�ge.
A m�sik fontos t�ny � �s ez, �gy v�lem, kapcsol�dik az els�h�z �, hogy a muszlimok
felt�n�en hajlamosak arra, hogy figyelmen k�v�l hagyj�k a hit�k nev�ben elk�vetett
kegyetlens�geket, viszont gy�lekezzenek azok ellen, akik lebecs�lik ugyanezt a
hitet. A h�rhedt d�n karikat�r�k felh�borod�st keltettek, �s ez a felh�borod�s
rombol� akci�kban �s bossz��rt val� k�vetel�sben mindenhol egyes�tette a
muszlimokat. N�h�ny nap m�lva a szamarrai Al-Aszkari mecsetet, a s�ita k�z�ss�g
egyik legszentebb hely�t, iszlamist�k felrobbantott�k. De hol tiltakoztak Irakon
k�v�l? Sokkal t�bb muszlimot, mint nem muszlimot �ltek meg az iszl�m terrorist�k.
De azok, akik a muszlimok oldal�n �rvelnek, mikor eml�tik ezeket a statisztik�kat?
Egy�bir�nt, a rossz h�r� karikat�r�k val�di c�lja az volt, hogy r�ir�ny�ts�k a
figyelmet a Pr�f�ta nev�ben elk�vetett kegyetlens�gekre. J�v�hagyja vagy nem hagyja
j�v�?
A muszlimoknak szembe kell n�zni�k ezekkel a k�rd�sekkel. Csakhogy egy alapvet�
kett�s m�rce gyakran megg�tolja �ket, hogy hitt�rsaikra azzal a k�pmutat� d�hvel
tekintsenek, amellyel hit�k ellens�gei fel� fordulnak. Ez a kett�s m�rce az ir�nia
elveszt�s�nek k�zvetlen eredm�nye. Minden dolog m�ss�g�nak elfogad�s�val
kapcsolatos k�ptelens�gb�l ered, annak k�ptelens�g�b�l, hogy saj�t v�lem�ny�nkre,
s�t saj�t hit�nkre is k�v�lr�l tekints�nk, mintha az valaki m�snak a hite lenne.
Nem mintha az iszl�m ezzel kapcsolatban mindig is hi�nyt szenvedett volna
ir�ni�b�l: a sz�fi mesterek munk�i tele vannak vele. Csakhogy a sz�fi mesterek
(k�l�n�s tekintettel Rumira �s Hafizra) ahhoz a nagy �s �nismerettel rendelkez�
iszl�m kult�r�hoz tartoznak, amelynek az iszlamist�k h�tat ford�tottak, ehelyett
Ibn Abd-al-Vahab sz�k l�t�k�r� fanatizmus�ba vagy a Muszlim Testv�ris�g �s Szajjid
Kutb �n�m�t� nosztalgi�j�ba kapaszkodva.
Az a k�zdelem, amelybe belekeveredt�nk teh�t nem politikai vagy gazdas�gi; nem is
az els� l�p�s egy megegyez�s vagy felel�ss�gre von�s ir�ny�ba. Ez egzisztenci�lis
k�zdelem. A nek�nk szegezett k�rd�s a k�vetkez�: �Milyen jogod van a l�tez�sre?�. A
v�lasz, miszerint �Egy�ltal�n semmif�le�, azt a feleletet provok�lja, hogy ��n is
�ppen �gy gondoltam�. Egy v�lasz csak �gy h�r�thatja el a fenyeget�st, ha
megf�leml�ti azt; ez pedig azt jelenti, hogy t�k�letesen meg vagyunk gy�z�dve
arr�l, hogy jogunk van l�tezni, �s k�szek vagyunk ugyanezt a jogot ellenfel�nk
sz�m�ra is elismerni, de csak azzal a felt�tellel, hogy ez az elismer�s k�lcs�n�s.
Semmilyen m�sfajta strat�gi�nak nincs a leghalv�nyabb es�lye sem a sikerre.
Lehet, hogy az Al-Kaida gyenge; a Nyugat lerombol�s�t c�lz� �sszeesk�v�s tal�n alig
t�bb, mint a neokonzervat�vok agy�ban megsz�letett k�pzelg�s, akik maguk is tal�n
csak a liber�lisok agy�nak sz�lem�nyei. De a fenyeget�s nem egy �sszeesk�v�sb�l
vagy egy szervezett�l j�n. Egy�nekt�l j�n, akik traumatikus �lm�nyeken mennek
kereszt�l, amelyeket mi nem �rt�nk teljes eg�sz�ben � egy gy�ker�t vesztett, a
modern vil�ggal a megbocs�t�s �s az ir�nia adotts�ga n�lk�l konfront�l�d� muszlim
�lm�nyeir�l van sz�. Egy ilyen szem�ly el�re nem l�tott �s meg nem �rtett
k�r�lm�nyek kisz�m�thatatlan mell�kterm�ke, �s a meg�rt�s�re tett legkomolyabb
k�s�rleteink alapj�n sem rendelkez�nk olyan ir�nyelvekkel, amelyekkel
elriaszthatn�nk t�mad�sait.
Mi legyen h�t a hozz��ll�sunk ehhez az egzisztenci�lis k�zdelemhez? �gy v�lem, ki
kell emeln�nk azon jelent�s er�nyeket �s eredm�nyeket, amelyekre a tolerancia
hagyom�ny�t �p�tett�k, �s hajland�s�got kell mutatnunk minden olyan b�n
fel�lvizsg�l�s�ra �s helyreigaz�t�s�ra, amelyeknek ez a toleranci�ra �p�l�
hagyom�ny eddig illet�ktelen�l teret adott. Fel kell eleven�ten�nk Locke
k�l�nbs�gt�tel�t szabads�g �s enged�ly k�z�tt, �s gyermekeink sz�m�ra teljesen
vil�goss� kell tenn�nk, hogy a szabads�g a rend egy form�ja, nem pedig az
anarchi�ra �s az �lvhajh�sz�sra val� enged�ly. Abba kell hagynunk a sz�leink �s
nagysz�leink sz�m�ra fontos dolgok kig�nyol�s�t, �s b�szk�nek kell lenn�nk arra,
amit �k el�rtek. Ez nem fennh�j�z�s, hanem kiv�lts�gaink helyes felismer�se.
Hasonl�k�ppen fel kell hagynunk azzal a sok multikultur�lis mell�besz�l�ssel, amely
olyannyira �sszezavarta a nyugati k�z�letet, �s �jra meg kell er�s�ten�nk a
t�rsadalmi tags�g centr�lis eszm�j�t a nyugati hagyom�nyban, amely maga az
�llampolg�rs�g. Annak az �zenetnek a tov�bb�t�s�val, hogy hisz�nk abban, amink van,
�s k�szek vagyunk megosztani, de nem vagyunk k�szek lerombolva l�tni azt,
megtessz�k az egyetlen lehets�ges dolgot annak �rdek�ben, hogy elh�r�tsuk a
jelenlegi vesz�lyt. Mivel a megbocs�t�s kult�r�nk l�nyegi eleme, ennek az �zenetnek
el�gnek kell lennie, m�g ha ironikus szellemben hirdetj�k is.