Tartalom Melyik médszer melyik fejezetben? 0 Melyik foglalkozdsterv melyik fejezetben? iit Médszerek . . . Vv Foglalkozastervek : vil Munkalapok tanéroknak . . ... VOI Munkalapok diakoknak x Elész6 a magyar kiadéshoz (Czike Bernadett) Eldsz6 (Kagan, Spencer) I. A kooperativ tanulas elmélete 1. fejezet. A tiz legeyakoribb kérdés 2. fejezet. Miért van sziikség kooperativ tanuldsra? 3. fejezet. Milyen eredményeket varhatunk? fejezet. Hat kulesfogalom 5. fejezet. A kooperativ tanulis harom megkézelitése IL. A kooperativ tanulds gyakorlata 6. fejezet. Csoportok 7. fejezet. Tanulisiranyitas 8. fejezet. Csoportfejlesztés 9. fejezet. Az osztily tarsas kapcsolatainak fejlesztése 10, fejezet. Mesteri médszerek 11. fejezet. A gondolkodas-fejlesztés médszerei 12. fejezet. Az informacié-megosztés médszerei 13. fejezet. A kommunikicié-fejlesztés médszerei 14. fejezet. A tarsas kapcsolatok fejlesztése 15. fejezet. Kooperativ projektek Azoldalseémok fejezetenként 6j- 16. fejezet. Az elismerés és az értékelés médszer rakezdSdnek. A 10, fejezet els6 6. fejezet. Az elismerés és az értékelés médszerei rasta erwin ate aa - 7 Ennek az az elénye, hogy ha III. Kooperativ foglalkozastervek az Olvasé mar tudja, hoy ey pel 17. fejezet. Mestermunkak daul a mestermédszerekrél min- 18, fejezet. Feladatkézponti foglalkozastervek dent megralil a 10. fejezetben, 19. fejezet. Projekttervek akkor rdgt6n odalapozhat anél ap oar . kil, hogy a tartalomjegyzéket meg- 20. fejezet. A kooperativ foglalkoz4sok tervezése nézné. Az oldalszamokr6l IV. Kooperativ tanulas az osztalytermen kiviil 21. fejezet: Egymast timogaté tanérok 22. fejezet. Egyiittmtik6dés az iskokin feliil és kiviil 23. fejezet. Kooperatiy jatékok 24, fejezet. Valogatott tematikus bibliografiaMELYIK MODSZER MELYIK FEJEZETBEN? |A gondotkodés-fejlesztés médszerei az ke 119. Keniry gondosods 125, ' : cscr mdea e Esoponpeojekt 153] Faved és kita 1116 —_Négykireyds gondolkods . 11:25) | Csoportesca on fas a| avon Ali Nga diele 116) |udivanen 2 ae vagy hams 84) | pishanosed meg. 11:3 Sorbarendents 106) [Relaclatesere. 100 a = “as ms ee ono i faeseese | ae B) |dommonticsicieerds mete vce ~All pth Boas Sal ce eit neesrate oe berit wa ig esate ee 99) | eakdpaneliorongok, ... 132 Seneca 156. Caporilennyrnal 132 ‘Sarkok 98) | Nines sok id 132 Osatily-véleményvonalak 15% Sora, 96) | sence korongok ba Fakold, amit monde: 189 | sseterys 95] | Vatsckoroneok Bs Readead, ogy teat 15.10 [amare wrap tipster 1. Csoportiagok kiizotr Il. Csoportok koz0tt fecang bie are cect iets c an | poe 2 ee ce is fee ee «| sopbenatiblind 326 | aMELYIK FOGLALKOZASTERV MELYIK FEJEZETBEN? 1 eet (9 se Mestervek, eines SORE a | Lépések a foglalkozastervekben | 1 Tudo | ton 11S. Eepéaieinées | 2 Aiko ry Aésatenek 1 oportonken eq ik kines ‘6. Azearni floes ponacsa | 3. viii 2. AtundrabenmaridGhnaktnéacet 7. Acaoponerdemekeimersse | 4 edad aon 5 Afedéspontorisa 2. Adioksunjoonck Parterek ea ‘ke 4 ok aki ala sent 1 vo alaloak 7. Tens | inondk asa, ok em 2 Aue storie nhs hat 4 Moaajuka mune 9 mere | xeauikiereineros abla onenetet 4 Aparire dogtana vo Miscpiants | telefono alot 5. Apanneek kona 6 Apurmerk elec « seva vs | Nozait. 516 hai: i 1 Tekst « mdse Apueeyeae eee | minden ae ex ate ae yea lod |: aeasonos ena folk ; } «At ie aes Sasa ‘ Csoportérdemek elismerése 4 A sakértok eredet csoposttirsakar a Bees. Projekatervek orem va Repee ae we 1 Onin 1 eles lat 2 Aesipona es 2 Dope seakeascoorok > chpincpatcrmtafece naan een See aes $ nest da 4 Foie cope [iaeealienaes 6 Bets ee lonirs as ifs 1, Het: elskescatet, 1 Na ni 2 Ned tt mann Tobbfunkcids foglalkozastervek + edn aol 4 Gondoots kessegek 6 Onl gaolMELYIK MODSZER MIRE JO? Csoport- | Azosztily | Mesteri_ | Agondol- | Azinfor- | Atirsas | Lisd még | fejlesztés | térsas | médszerek | Kodis- | micié- | készségek . kapesolatai fejlesztés | megosztas | fejlesztése | médszerei | médszerei__ 96 119 I Azonos - kiilénb6z5 | | Abeszélgetés fonala Allj fel, ha van étleted! Batorité korongok Becsiilt vonalak Beszédpanel-korongok Beszélé korongok Csoportinterjis Csoportmegbeszélés Csoportprojekt Csoport-szshale Csoportteset Csoportkonzultécis Csoportmegoldasok | Csoport-véleményvonalak Didkkvartett Ellendrzés pirban Egy megy, hérom marad Egyedi és kozds Egy vonalban Epited fel, amit lefrtam Feladatesere Feladathiildés Felfedez6 riporterek Falentés 84 97 1013 | |Gondolkozz - beszéld meg parban = kupac-tandes Gondotkozz, beszéld meg parban - oszd meg Hjlitote véleményvonalak _ MELYIK MODSZER MIRE JO? Csoport- fejlesztés | tarsas | | apesolaas Kodas- | tejtesztés | médszeret Az osztdly Mesteri ‘A gondol Azinfor- | A tarsas modszerek mici6- _ készségek megosatis | fejlesztése \Sdszerei Lisd még | Halmazibra Hasonlok esoportia romlépesés interjt Harom megy, egy marad gaz vagy hamis Indian beszélgetés Informacié-megosztés indigéval Jolly Joker Kerekasztal Keresd meg a helyed! Kett6s kor Keveredj,allj meg, prt Keveredi, all) parba, beszéld mej Keveredi ~All meg - esoportosulj! Ki vagyok? Képrirlitogatas Kérdexésdi Kérdex6 matrix Kétkirtyas gondotkod6 Kétoszlopos koverkezterés 126 Kéborlds a teremben 126 Kolts el egy huiszast! Kérhinta 136 127 Kozds megegyerés Kérusvalasz 135 10:15 Megosztis- ‘osszehasonlitis 125MELYIK MODSZER MIRE JO? | csoport- | Azosztily | Mesteri | Agondol- | Azinfor- | Atarsas | Lisd még | fejtesztés | tirsas | médszerck | kodas- _-maciG- | készségek | | kapesotatai | | fejlesztés megosztas | fejlesztese | | | modszerei__ modszerei Négylépesés inter Nines sok idéd i Osstilyprojektek Osetilymappa Osztily-véleményvonal Parok [ Paros megheszélés Pros sxoforgs Rajzold, amit mondok! Rendezd, ahogy irtam! Rendszerez6 feladatlapok Sarkok Sorakoz6 Sorbarenderés Strukturilt rendezés | Szabad valogatas Se6fors6 Szavaris Szines korongok .erd, ahogy mondom! |[Tamogate érvelés ‘Taldlj valakit! it mondok! Ténybings ‘Tobben a tablinal Tiind ki a helyet! Valasztistine Valaszkorongok 108MELYIK TERV MIRE JO? Mestertervek | Feladatkézpontii | Projekttervek foglalkozastervek 18:8 19:7 Kettds szakértdesoport mozaik Kooperativ mozaie [ 19.10 Kooperativ mozaik I. Seakértk besrimol6ja | 19.10 Kooperativ mozaik II, Csoportbeszémol6 19:11 Moraik Mozaiketl Mozaik a esoportban Munkallomés-mozaik Munkasarok-forg6 Partnerek Partner szakértéesoport mozaik Telefon Ugrobéka mozaike vora vuSEGEDESZKOZOK TANAROKNAK Elmélet Parhuzamos interakci6 Epité egymasrautaltsag Egyéni felelésség Hat kulesfogalom Médszerelemzés Elemmétrix A modszerkézponti megkézelités kulesfogalmai Csoportok Vegyes csoportok képzése . Szociometrikus megkézelités Véletlenszertien dsszedllitott csoportok Csoportformalé kerék Tanuldsiranyitas Ulésrend Csoportfejlesztés Ablakok Mesteri médszerek Gondolkodasi készségek egyvonalban Halmazibra Egyéni és kizis Sz6nal6 Folyamatabra, pokhalé Fogalomtérkép, jelentés-té Kérdez6 matrix Feladatlap a gondolkodas- fejlesztéshez Rendszerez6 feladatlap Tarsas készségek ‘Tarsas készségek kézpontja Szerepkértyak 12 tarsas szerep vu 4:6 4:7 48 4:11 54 5:8 6:3 65 68 6:14 8:4 WAL 1A 1115 11:15 11:17 11:17 11:18 11:20 11:23 14:7 14:9 14:9 Urlap megfigyeléshez. Urlap segitségadas megfigyelés¢hez Kooperativ projektek Készitsiink négyzeteket! latmesék Hasonlésag - ellentét Kézmondasok merés és értékelés Fejlédési ponttablazat 1 Fejlédési ponttablizat 2. Feleletvalaszt6 kérdések Osztaly-héméré, Az osztaly fejlédéstablaja Példak jutalmakra Feladatkézponti foglalkozastervek Urlap a kettés szakértécsoportok kijeloléséhez Projekttervek Példak témakra csoportmozaikhoz Munkasarok-forg6 Kooperativ foglalkozastervek Folyamatabra a tervezéshez Melyik médszer melyik fejezetben? Melyik terv melyik fejezetben? Médszerek tervelemekhez Urlap foglalkozistervhez 12 fontos elem a tervhez Idékitdltk Példa a ,4 Nagy” érvényesitésére.. Egymast tamogat6 tandrok A litogatast segité ivek Tovabbi olvasnivalé Valogatas 14:18 14:35 15:9 15:10 15:12 15:13 16:5 16:6 16:6 16:10 16:11 16:13 18:12 19:12 19:16 20:2 20:5 20:8 20:10 20:11 20:14 20:19 20:20 21:8 SS t#t#....gg9 S MUNKALAPOK DIAKOKNAK Csoportok Elismerés egyiittmtikédésért 16:14 Kivel szeretnél egy csoportban lene? . 6:5 Buicstiiizenet 6:13 Csoportfejlesztés Kedvenc 85 Csoportfejtord 8:6 llyen vagyok/Valasztasaim 8:11 Mit tartasz értéknek?/ Mi szeretnél lenni? 8:10 ezuhantunk ~ éljiik wil! 8:14 Uryhajétérés a Holdon 8:16 Szivszakadva 8:18 Az osztaly tarsas kapcsolatainak fejlesztése Hogyan is csinaljuk? +2293 Ki szereti? 9:4 Mesteri médszerek Ellen6rzés parban 10:6 Litéktébla a négyesfogathoz 10:17 Kerdések a négyesfogathoz 10:17 Negyesfogat - foldrajz! 10:18 A gondolkodas-fejlesztés médszerei 4x4 puzzle 11:8 Ket készlet a Nyakiglib, merre jarsz? jatékhoz 113 Jatektabla a négykartyas gondolkodGhoz 11:26 Kérdések a négykartyas gondolkodéhoz .. 1:27 Rendszerez6 feladatlapok 11:19 A kommunikaci6-fejlesztés médszerei Kommunikacié-szabalyoz6k Beszélgetéskorongok Véleményvonalak Azonos-kiilénbéz6, ‘Tedd, amit mondok! Feldarabolt négyzetek A tarsas kapcsolatok fejlesztése Visszapillantis: kisiskolisok Onértékeld lap - elemi Onértékelé lap - k6zépiskola Kooperativ projektek ink négyzeteket! Allatmese Feliileti fesziiltség Az clismerés és értékelés Elismerés egyiittmikédésért Mestertervek A 28 szorz6tényez6 Projekt tervek Hogy sikeriilt? Milyen volt a csoportbemutaté? 13:3 13:4 13:6 13:14 13:18 13:21 14:19 14:20 14:21 15:6 15:14 15:15 16:14 17:2 19:8 19:9Elész6 a magyar kiaddshoz A hooperativ tanulés médszerének és szemléleténck sziikségessége az ezredy lord ulé magyar iskoldiban A Spencer Kagan-féle KOTTA:t (KOoperatTiv ‘TAnulis) Amerikaban taldltam, Az 1999-2000-es tanévben csalidommal hat hénapot wltdttiink az. ij vilig” keleti partjin, New Englandben. Két kiskamasz gyerekem egy kisviros llami iskolijaba art. Igy kerilt sor arra, hogy egy middle school”-ban (6-8. osztilyos gyerekek ko: zépfokt iskolajaban) hospitiltam 1999 dszén Northampton-Massachusetts-ben, Természetismeret Grin az osztily portokban dolgozore, dra eleji szamonké- lott, de szimomra egészen tj mod szerrel. A gyerekek egyenként A, B, C, D jeleket kaptak, négy kulbn csoport mind- egyikében. A tandr feltette az ismétlé kér- dést. A négyfds csoportok Osszedugtik a fejtiket, megkeresték kizOsen a vilaszt. Ez- tin a tandr egy kalapbol kihizta a kuln- boz6 jelti cédulék egyikét. Amelyik bectit hiizta, a csoportbél azzal a jellel rendelke- 26 gyereknek kellett vilaszolnia a kérdésre. igy a csoportok mindegyik tagja kényszerit- ve volt arra, hogy dolgozzon (,Egyéni fele- Tosség"), hogy figyeljen a kéz6s gondolko- dasra, valaszkeresésre, hiszen 6 is ,kibtiz hato” volt a kalapb6l. E mellett drukkolt a felszélitot gyereknek, a csoport érdeke volt, hogy tirsa minél jobb valaszt adjon. (Epité egymisra utaltsig".) A csoport annyi pontot kapott, ahny j6 vilaszt adott Atandrt nem zavarta az sem, haa csoportok felszdlitottjai, egyféle {6 vilasz esetén sor- ban ugyanazt a hogy ez csoportmunka eredm: rekek drdmmel, egytitt, egymé tak. A szimonkérés Ot percig tartott, htisz el626 Gran tanult ismeretet vettek dt ennyi id6 alate tigy, hogy minden tanuld figyelt, jén feluti a napl6t. A gyerekek bijinak a pad ald, rettegnek, hogy €pp az 6 neviiknél la- poz6dik fel a kOnyy, Végil elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nilam jobban meg: frta mar...), a gyerekek megkénnyebbil: nek, a kivilasztott megizzad, Megkezdédik agai boldogan tltik el w idét mindenféle mis dologgal, a felelé felel. A rossz tanuld drill, hogy nem 6 hiv. ck fel, a j6 tanulé deukkol, hogy a felel6 ne ilasz, salitsa fel. Aan egy vagy két fel, majd jegyet ad. Sajndlja, hogy igen ke- vés gyerek meghallgatasara jut ideje egy év- ben. A gyerekek nem sajnaljik. Versengé helyzet ez, amelyben egyms ellen kell jl teljesiteni. A koopericié halviny jele is, amit jellemzé médon stigisnak hivunk, csalisnak minésiil. Spencer Kagan olyan rendszert kind, amelybe be van épitve, mint salikségszeri elem, a segités, az egyittmd- kodés. ,Fpit6 egymasra utaltsignak” neve: Zi egyik alapelvér, amelynek Iényege, hogy a pedagégus Altal iranyitott rendszerben a gyerckek tevékenysége és megoldands fel adatai Ugy vannak jelen a csoportban, hogy egymas nélkil nem boldoguinak, egyiit mikGdés nétkill a feladat megoldhatatlan A kooperativ tanulis rendszerébe be van épitve ~ hasonléan ahhoz, ahogy a mi léte- 26 rendszeriinkben a versengés ~ a koope- Azegyén a kooperativ tanulis médszer vel megtanulja az iskoliban, hogyan figyel- jen oda masokra, hogyan torddjon azzal, tudjae a feladatit, megtanulja ry cay sebveget, feladatot, elméletet hany- féleképpen lehet értelmezni, hanyféle mod: ja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy kulénboz6ek vagyunk, Megtanul virni, ig.a masik elkészil, egyszéval olyan né kiilzhetetlen szociilis készségekre tesz szert, amelyek késObb egészen biztosan hasznira valnak, A kényv részletesen bemutatja az egyes -geket, valamint az azok kiala- 06 médszereket. Nagyszerti do- log, hogy a tirsas készségek egyes elemei- nek (megkOszinni tudas és a koszbnet el- fogadasa, segitségadas és segitségkéré meghallgatni tudés és a masik meghallgat nak képessége, biztatis és a biztatis elfo gadisa) mindkér oldala megjelenik, hiszen xIELOSZO A MAGYAR KIADASHOZ akdleséndsség, az adisa valaminek és az el- fogadni tudis egydttese az alapja az egyutt- miikédésnek, Kicsit amerikainak tiinhet a tirsas kész- ségek fejlesztésével foglalkoz6 fejezetben néhany technika lefrisa, az el6re megfogal- ‘mazott mondatok, a térsas szerepek elne vezése, Azonban a lenyeg eben az, hogy 2 tandr a kilénb6z6 szerepek pontos megfo- galmaziisival a velik val6 foglalkozasra svint idével és fejleszésuk kézos tervezé- sével eléri, hogy az oly sokat célhoz, a sokoldalian ~ értelmileg, érzel- mileg €s tarsas képességeiben fejlett sze meélyiségfejlestéshez kozelebb kerilhes- stink altala Igaz, hogy a Kagan-féle kooperativ tanu- lis szemilélete, médszereinek gyijteménye hem pszichoanalitikus beallitottsagd. Nem taglalja az egyes tarsas képess lelki, személyiségjegybeli okait. Az a mély meggy6z6dés vezérli ~ hogyha az egyiitt- mikOdes alapjaic kis kortol szisztematike jouristénak’ nevezhets modszerek és technikik vagy elnevezés-ja- vaslatok ebb6l a kiindukisbl mir nem is Kitszanak a magyar olvas6 szimara olyan ncéliinak, helyenként erdltetettnek vagy miivinek meszetesen minden ilyen résznél ax alkots pedagogus feladata, hogy esoportjit életéhez képestisillesz- ked6, dszinte megoldasokat taliljon a szo- cidlis vagy mas készségek, képességek fej- lesztésekor Hasonloan izgalmas fejezetek még a gon- dolkodasi képességek, kommunikicids ke pességek valamint az informa ‘ist szolgilé médszerek bemutatisér6l sz6- 16 fejezetek. Az amerikai fejlett gazdasdighan szukség- sent az egylittmikédés. Eurdpaban is a globalizacio felé haladunk. Egy-egy munka- folyamat elvégzésére szakosodnak a mamut- villalatok, az egymassal kooperilé cégek hamarabb fejlédnek, tobb hasznot hoznak. Magyarorszig meg sem lehetne a k6rnyez orszgokkal val6 egyiittmik6dés nélkiil A mai pedagogia f6 kc w egesz vil gon nem a ,MIT tanitsunk”. A {6 kérdé: omilyen készségeket, képességeket tani sunk”, hogy a jov6 felnéttje alkalmazkodni tudjon az Uj kihivisokhoz. Ehhez sokféle képességre, tulajdonsigea lesz szikksége Kagan Kooperativ tanulds cima konyve szerint az informéciszerzésen tal legin- kibb a gondolkodisi készségekre, a tarsas, kooperativ készségekre, valamint a kom- x munikicids készségekre. E készségek kiala- eulasét segitik a konyvben leirt modszerek, amelyek kéziil az tin, Mestermédszerekr6l S261 fejezetben leirtak univerzilis, vagyis egyszerre sok- sok készséget fejleszt6 mod- szerek, A két eldzetesen emlitett hospititiso- mon litott és a hazai gyakorlatot feleleveni- 16, feleltetési jelenet lényegében pontosan azokon a pontokon kilénbézik egymast6l amelyekben a kooperativ tanulis kitlénbd- zik a leggyakrabban alkalmazott, frontalis, versengo tanulisi format6l. Mig az elsot ér- dekI6d6, motivalt tanulds jellemzi, egyitt mitikodés igénye a csoporttal és oromerzés amisik teljesitményekor, ezzel egytitt min- denki szaimara tartalmas iddkihasznalas va lamint szorongismentes légkOr, addig en- nek ellentéte: kényszer, felelem, gydzni akards igaz a masikra Elkértem a kOnyver a tandrt6l. Bibliaként hiizta el6 szekrényébél, rongyosra olvasva, minden masodik lapniil kis cédulival tele izdelve, ,En ail = mondta, és akkor mar tudtam: a lehetd legjobb konyvet taliltam a kooperativ tanu: Lisrél. A legiobbat, mert ez mar megméret- tetert a legilletékesebb — a tanité pedags- ‘gus - dltal Elkértem és utdna elhoztam egy példanyt mert a hazai, 20. szizad elejt reformpe g6giai alapon mak6d6 (Uj Iskoléban, Csa- lidi Iskokiban) természetes volt az egyuitt- mikédésen alapulé csoportmunka, nap- jainkban pedig a Benda Jozsef altal alapi- tort Humanisztikus Kooperativ Tanulis Is- kolija a kooperativ tanulis médszerével dolgozik, mégis gy kitom, a médszer 1994- It Spencer Kagan-féle valtozata Iyet a pedagogus igénye és felkésaiiltsége ‘int Magyarorszig vala-mennyi iskol ban lehet alkalmazni. Kagan 1992-es doktori munkdjinak at- dolgozonr, frissitett viltozata hordozza ata szemléletet is, amely a hazai alternativ is- kolik jellemzéje, vagyis fontos benne, el sédleges szempont a gyerek, {6 eleme a ké pességfejlesztés. Koriltekinté a tanulis- az értékelésben egyarint Arendszer és egyes elemei mélyen athatot tak a humanista pedagogia alapelveivel, Olyan megtanuthat6, logikus rendbe sze- dett stratégia, olyan médszerek egyiittese, amelyben alapvet6 a szemlélet, ami néikiil nem Iehet megtanulni és alkalmazni sem. ‘Szokatlan ebben a konyvben, hogy Ka gan mindvégig hangstilyozza az dltala ki- rnalt médszer hiinyossigait is. Sokszor ki " Behaviourizmus: a viselkedés - megerdsité- sével és kioltésival ope- filo Iélektani irinyzat (aszerk)Pe eel ELOSZO A MAGYARKIADASHOZ fejti, hogy a KOTTA nem mindenhat6. Bi- zonyos dolgokra j6, bizonyos célok érde- kében j6l hasznalhat6. De hangstilyozza, hogy ez a pedagégusnak csak az EGYIK médszere. Rokonszenves ez az attitid nem: cesak azért, mert igaz, hanem azért is, mert napjainkban oly sok médszer, szemlélet jellegzetessége, hogy mindenhaténak, ki- zirdlagosnak tartja Gnmagit, egyedali sze- rene lenni Kagan j61 litja, hogy sok olyan pedago- giai cél van, amelynek elérése érdekében a KOTTA nem alkalmazhat6. Példdul amikor egyéni tehetséget, alkotokészséget akarunk fejleszteni, vagy amikor k6z6s hangulatot eremtenénk egy irodalmi alkotis felolva- sisdval. Ugyanakkor, ha egymasra hangol6 dst, munkamegosztisi készséget, empatiat vagy toleranciat szeretnek fejleszteni, vagy éppen sokféle, kilénbéz6 gyerek szimara egyarant hasznos, differenci ak runk, nélkiilzheretlen, s6t, igen hasznos modszer, A hazai pedagégide és iskoldkat ismerve azért is szerenesés leherdség ez, mert nem kell hozza ij iskolit, specials rendszert lét- rehozni, Alkalmazhat6 egyénileg is a kU 6z6 iskolikban. Hasonl6 tehat eben Fr net pedagogiil probalhat egyetlen tanit6, tani dltal is. Az is clnye, hogy nem kell hozzi kiln esz- kézkészlet, nines sok iskola szimira megli- zetheretlen infrastruktirija, Altern: dagéghikkal kapesolatos tovibbképzéseken, amikor egy-egy ti eljirdst, médszert beszé- unk meg, visszatéré probléma, hogy nines pénz a tanultak ,otthoni” bevezetéschez, A KOTTAhoz nem kell pénz. Elég egy lel- kes pedagégus, aki szeretné, ha a gyerekek mindegyike hasznosabban, jobb- kedvien, egyiittmikédve tltené ideje egy részét a foglalkozisokon. Elég egy tanito vagy ta nar, aki tigy érzi, a frontilis, versenyeztet6 médszer sokszor akadilyozza Gt aban, ho} a tanuldkat megismerje, hogy humdnus ke pességeiket fejlessze, segit6 egymasrauraltsa- sgukat kialakitsa, tolerancisjukat novelje. E pedagogus, aki kész arra, hogy néhany h6n: pos intenziv felkésziléssel tj tavlatokat nyis son osztélyaban, Gyakori és sokszor jogos kifogis az am kai médszerekkel, tréningekkel kapesola- tosan, hogy feliletesek, az curdpai, kilé- ndsen a kelet-eur6pai Kézegben idegenek, nem hasznilhatoak. Kagan konyve, ahogy eat mir emlitettem, alapelveiben, gondol- n é pedagdgiai szemléleré- Alapvetései, kiindul6pont jai és médszerei pont ugyanannyira helyt loak a magyar tirsadalmi szukségletek ko- zegében, mint hazajaban. Stilusa, idénkén- ti redundancidja lelkesit6 hangneme leher, olykor furesa, azonban a lényeget tekintwe nem feliletes. Ahol fontosnak tartottuk a magyar szokisok és stilus miatti médositast vagy megiegyzést, ott meg is tetik ajitossiga e médszernek az is, hogy bir rendszere, mint ebbol a konyvbs! kithat6, nagyon atgondolt és kovetkezetes, méais Ligy van felépitve, hogy az alkalmaz6 peda- g6gus nmaga alakithatja konkrét céljainak megfeleléen a foglalkozistervét, hozzate- het, elvehet a médszerekbél, mindezt sza- badon teheti, egyetlen tényez6 koti ebben a munkaban, sajatcélja. Bz a viltoztathato- sig, rugalmassag kittinik a kOnyv szerkes tébol is, hiszen sok fejezetben a leit méd- szert kiprobal6 pedagégusok 6tlete, ovabb- fejlesctett médszer valtozatai, tapasztalatai, véleménye is be vannak épitve. Mondhat- juk, hogy a konyy maga is kooperativ mun- ka eredménye A médsverek hasznilatinak, kiv sanak és alkalmazisinak val6di korlatja csak a pedagogus ‘tal elérni kivnt cél. Ennek, de csak ennek kell mindent alérendelni ‘Allegfontosabbnak azt tartja Kagan, hogy a it6, tanar pontosan tisztaban legyen sa- al. Mit akar fejleszteni, eléeni, ni a foglalkozson? Ha erre a ker. désre vilaszolt, Kagan béséges repertoart inal ahhoz, hogyan tegye Lényeges vonasa a KOTTAnak a szigora sverkezet. A pedagogus az Ora kitalilisa- kor, megtervezésekor nagyon kreativlehet, valtozatos dtleteit, egyéni gondolatait boven felhasznalhatja, beillesztheti Kagan mod- szerének kereteibe. Ha azonban elkeszilt a véalattal, tervvel, akkor magin az 6ran, ami- kor megvalésitja terveit, csak a legritkabb esetben valtoztathat. Az eldre tervezett viz. lawl eltémni kockizatos, mert az egyes I ések visszacsatolist igényelnek. A tudatos- sg, a tervezettség tehata KOTTA lényegi ele- sme. Ezért lehetséges, hogy a tanit6,a tandr, bar az dratervezéssel sok id6t tt, enyege- sen tobbet, mint a frontalis 6ra tervezésé- vel, a megvalésulis pillanataiban, magin a foglalkozason képes a gyerekekre figyelni cegy-egy csoport munkijaban elmélyuli. IEbb6I kovetkezik az is, hogy ha intuici6 ra épillé, a kreativitisnak nagyobb teret ad6, a gyerekek otletei alapjin mas iranyba is cligazé témat dolgoz fel a pedagogus, nem célszerii a KOTTA-talkalmazni. Irodal- mi mivek, vitit igényl6, tobb megoldasa, bizonyos elemeiben kiszémithatatlan, ru- xm| ELOSZO A MAGYARKIADASHOZ galmassigot igénylé témak6rdk feldolgo- zisinal még hawraltathat is. Fontos jellemzoje a médszernek, hogy a gyerekek a csoportokban tanitjik egymast. Tudjuk, hogy a jobb képességi gyere nul azzal, ha canit. igy mindkét fel fejlédik. Azonban fontos tudnunk, hogy hosszii té von egy kisgyerek sziméra megtethel6 le- het a mellette lév6, lassan halad6 tars segi- tése. A jobb képességti gyereknek meg kell adnunk a lehetséget arra is, hogy az anyag- ban cldbbre haladjon, képességeiben to- vibbfejlddjék, és ne csak masok tanitésa il agodjék. Ezért vigyiznunk kell a csoportésszetérel viltogatisira, 1 homogén és heterogén csoportok célnak megfelelé chogy megmerevedjenek a szerepek. Kagan erre is figyel, konyvében err6l is hosszan értekezik. Leirja, melyik csoport mire alkalmas, Bir az egyének v sengését a médszer megsaiinteti, a rivaliza- is mégis megielenhet a csoportok kozitt Ezért is fontos a esoportok Osszetételének valkoztata A kulnbéz6 médszerek magyar elneve- 2esét igyekeztiink Otletesen kitaldlni, Az Ot leteken till fontos volt szimunkra, hogy pontosan megértse az olvas6, mirdl is van seb, AKOTTA nem knnyii olvasminy. Nyel- vezete konnytinek ninhet, im ez a kOny- nyedség félrevezets is lehet. Mikor mar gy érezzik, pontosan értjik, mirOl van sz6, akkor masokkal vitatkozva, beszélgetve r6la, hamar kidertil, hogy még nem értjik elég xIv 196. Az amerikai egyszeniség olykor primi- tivnek tinhet, de van eldnye is. Egészen pontosan azt érti a szavakon a szer26, amit leir, Nincsenek hats6 gondolatok, ki nem fejtett itéletek, homilyos utalasok, egyéni értelmezésre lehetdséget adé megfogalma- zisok. Egyszeri, de pontos. Eurépai, ke- let-eur6pai, és ezen belil a magyar értelmi ségi is hajlamos arra, hogy értelmezzen, itéljen, belevetitsen az olvasott irisba, mai az els6 sorok utin. Fogadjak meg javaslatomat: tegyenek gy olvasis kézben, mintha még alig tudnanak valamit err6l a témarél. Ne legyen a fejuik- ben korai itélet, elézetes vélemény. Probal- jk csakaze Latni, amit a szerz6 leirt. Meghit- jak — meg Ha mar elolvastik, ne maradjanak meg a szolgai szerepni ‘Onok is lépjenek be abba a hatalmas kooperativ csoportba, amely lathatatlanul ugyan, de egytittmakodik a vikig 24 orsz: giban. Abba a csoportba, amelyik azon dol- gozik, hogy minél tobb Otlettel gazdagod: jek a médszer, és a pedagégiat gyakorlat- ban megkapja mélt6 helyét az emberi segi ségadasra és toleranctira nevelé pedago- ‘gia: a kooperatiy tanulés, Budapest, 2001. Aprilis Czike BernadettElész6 ‘8 Annak idején, 1980-ban, még, kénydrdgniim kellet az egyes iskolikban, hogy engedélyez- zék kisérletem lebonyoliti- sit, melynek Iényege a volt, hogy a gyerekek egytitt dol- goznak, Voltak olyan iskolik, melyek nagylelktien engedé lyezték, de esak a helyesiris oktatisban, hiszen ott nem okozhattam til nagy galibat a tantervben, Most, tobb mint tiz év el- teltével, szimos korzetben tObb éves programok kereté ben oktatjak a tandrokat a ko- operativ tanulisi médszerek elsajititassinak esinjara-binja- ra. Amikor 1980-ban elészor irtam ezt a koszonetnyilvani- ast, akkor még csak Roger Skinner iskolaigazgatonak ilkodhartam, amiért meg: "xt a kOnyvet a jov6 tandrainak ajdnlom, azoknak, akik most kez- dik a képzést. Barcsak a mai 6véképz6ballgatok tanulményaik so- ran szereznének annyi médszerbeli tuddst és gyakorlati tapaszta- addig 1985-0t kovetden egyetlen 6rin akir fl rucat médszertis alkalmaztam, mint pél: daul a kettds kor, a haromlépesds interjti vagy az ellendrzés parban. A valtis oka a koverkez6 volt: megay6z6dtem rola, hogy amédszer sokasigib6l épitkez6 drik kere- beliil valésithaté meg a leghatasosab- kittizot cel siltak megkézelitésem 1é- ayegévé. Visszatérd jelenségnek szimitott, hogy a pedagogusok, akiket az alapképzé- sen oktattam és a kooperativ tanulasi tevé- kenységek tam el, i tan szimoltak be € tevékenységek elsopro sikerér6l, a diikok lelkes részvételér6l és sorgalmas tanulisardl. A pedagogusok to- vabbi hasonlo tevékenységekre vigytak — mivel a készletiiket kimeritewék, Ugyanak kor, amikor médszereket adtam a pedago- ‘gusok kezébe, nem kértek tbbé dllandoan jabb és Gjabb tevékenységet, noha a siker tovibbra is maradéktalan volt. Az igy fel: fegyverzett pedagégusok szimtalan médjit otlotték ki annak, miként haszno- sithatjak tjra és dja az egyes mo svereket tantervik legkulonbizabb teriletein, mivel a modszerek, a revokenységekkel ellentéthen, ki- latot, bogy amikor az elsé olyan foglalkozasra késziilnek, amelyet joeypatatlanok mar 6k vezetnek, ne az jusson esziikbe, hogy a ,tandr eléad”, ba- nem az, bogy miként alkalmazkodbatnanak a 20. szdzadhoz. Tudasprobitoz alkal- sehat6 esrkée (lisd 17 sit Lisd a 9. faje- nyitotta eldttem iskolijit, Most azonban egy sereg embernek szereinék kiszonetet mondani, amiért az USA és Kanada egesz teriletén teljes kOrzeteket nyitottak meg a kooperati tanulis ltaan szerkozpontti megkozel 1985-re teljesen atalakult a kooperativ tanulisr6l alkorott szemléletem: tObbé mar nem tigy littam, hogy az dra van a médsze- rért, hanemamédszerek vanna Rigbrediiink, hogy milyen dridsi hatés- foktiak azok a foglalkozisok, amelyeken a gondosan dsszevilogatort, egymasra épit- kez médszereket hasznalja fel a tandr, hogy dikjaival valéra viltsa az dltala ki lilt célt. Az egyes médszerek az 6ra épité- kovei lettek A kooperativ tanukisr6l tartott bemuta- 16 6raim ezutén gyors Utemben Atalakul- tak. Mig 1985 elétt a mozaikot, a szines KOTTA kairtydkav’, vagy a tanuldk érdek Jodésén alapulo egytitimikodést, waz a ‘A médszereknek tovabbi eldnyei is ad6dtak. Atanaroknak nehézsé- voltak sz olyan elvont fogal- (6 egymasrautaltsig vagy az egyéni felelésség gyakorlatha val6 stil tetésében, ugyanakkor viszont konnyedén alkalmaztak olyan médszereket, mint a didk- kvartett vagy az ellendrzés parban, melyek- be a fent emlitett fogalmak be vannak épi ve. A tanarok szabadon tanithattak, és nem kellettdllandéan azon gyotrodn kivitelezhet6k az egyes kivinalmak. A ta- tette a médszerek bevezetése, mert mig a kooperativ tanulis oktatasa nagyon nehi feladat, addig az egyes modszerek elsajiti- tésa lenyegesen kénnyebb. igy aztén az is kolik egész éves tovabbképzési programja- ikat a ,Havonta egy ij médszer" cimsz6 alatt inditottak, melyekben a kooperativ ta nulist aprinként, médszerr6l médszerre hraladva oktattik Jelen kényvben a médszerek az dltaluk kidlakitand6 készségek szerint vannak ¢so- portositva. Az egy fejezetben dsszefoglalt médszerek mind ugyanazt a célt hivatottak xvL680 * 11. fejezet: A gondot- elérni. Az egyes fejeze seh kodds-fejlesztés modsze- tek megszerkesztésénél, témat feldolgoz6 kerek: asztal, Adott cél eléré: hhacsak- mais. szempon- se érdekeben alegmes- —"". rewtewesen lis a tok nem szdltak kozbe, felelobb tartalmataleg- 29, fejezeiben, a fokozatossagra tore- megfelelobb médszer- Sajit egyéni pont kediem, mindiga legegy- ex a6 seam" dthaga” Lasd a szertibb médszerektsl miivészetének —_ feiezetben. indultam a bonyolul- tabbak felé, A tartalom clsajititisdra koncentralé tandr példaul ki- indlulisként haszndlhatja el6szir az egysze- riibb, mindassze négy lépésbol Allo diak- kvartett médszert, melyrdl aztin attérhet a bonyolultabb, kilene egymasra épul6 le pésbal dsszeailitott szines KOTTA kartydle modszerre, Hasonl6 megfontolasok alap: jin, a gondolkodis fejlesztéset cé1z6 feje- zetben’ a csoportos vitdt a esoport-sz6bdl6 celétt muratom be. Mi az tiidonsdg? Azok, akik ismerik ennek a konyvnek a ko- rabbi kiadsait, rengeteg valtoztatast talil- nak ebben az tj kiadasban. Ez a kiadas ugyanis a médszerkézponta megk6z sokkal arnyaltabb formajat népszertisit, és kuilnbséget tesz a kooperativ tevékenysé- ek, a modszerek €s a foglalkozastervezés* fogalomkore k6z6tt. MODSZEREK, TARTALOM ES TEVEKENYSEGEK Nines ofyan pillanat, amikor éppen ne egy médszert alkalmaznink, legyen a2 a tandr beszél. a didivartett vagy a néma olva- sas. médszer onmageban tarzalom nél- feult. Peldaul a tandr beseél médseer kOz- vetitheti, hordozhatja a polgrhabora ite Kintéset vagy egy mese tanulsiganak fejte- geteset coakigy, mint a Pitagorase-téelt Barmely madszer végtelen féle tartalmat ozvetithet A médszerek hordozzik a taralmat. A taytatommal megtoltott madszert neve: ik tanulist tevékenységnek. Ha vagy 2 modszert vagy a tartalmat megydltoztatjuk, ti tevekenyseg jon letre, melynek termé- Sretesen a tanulsra kifejeer hatasa is mas Peldaul a kilonfele ételekrdl sz616 sz6for- {go mas tanulést eredményez, mint a his ekkel foglalkoz6 forgdssinpad. Hason- Tokeppen, ha azonos taratom mellet a médszert viltortayjuk, megydltozik a tevé- Kenyseg és annak eredménye, a tanukis jel lege is. Igy a bustermékekkel foglalkoz6 ssoforgo mist eredményer, mint a hasonl6 XVI Modszer tartalom nélkil vekenység tehitamod- szer ésa tartalom dtvézete, ORAMODELLEK . ES FOGLALKOZASTERVEZES Rég6ta tisztiban vagyunk azzal, hogy a SEPA’ és a TA“TI-T-TA teljesen mas katego- ria, mint a kerekasztal vagy a gondolleodj — beszéld meg parban —oszd meg modszerck Ha ezeket is médszereknek titulalnank, ket alapvetden kulonb6z6 fogalomkort olvasz- tanank egylivé, Mig a kerokasztal és a gon- dolkeodj - beszéld meg pdrban - oszd meg. kooperativ médszerek Kategoria) zik, addig. a SEPA vagy TATITI-TA 6ramo- dellek, A médszerek és az 6ra- vagy foglal- kozisterv kézétti kulonbségtérel legalibb olyan fontos, mint a médszer és a tevékeny ség elkilonitése. Az éramodellben nem jelennek meg a tevékenységek, Az Oramodell csupin viz, ww 6ran megvalositand6 célokat tartalmaz- ‘Az éramodell célok és alcélok egyma uténisiga. Minden egyes célt tevekenysége- ken keresztiil val6situnk meg (médszer plusz tartalom). A tandra akkor kész, ba az bramodell a célok eléréséhez szitkséges tevékenységeket is tartalmazza (modszer/ tartalom). A kooperativ Grafelépités egyik Tehetséges médja, hogy Osszevilogatjuk az0- kat a modszer/tartalom kombindciokat, me- Iyek az Gramodell dltal megjel6le célok el- érésére a legmegfelelobbek Béirmely ramodell végtelen szdmi ora {felépitésére alkalmas. Modszer + tartalom = tevékenységL086 Tevékenységsor = foglalkozés Példiul a SEPA éramodell mésodik sea- kasziban a esapatok gyakorolnak, Ezen a a tudas elmélyitésére donthetiink a feladatlapos gyakorls, a feladatkildés, 2 négyesfogat, a villdmkrtya, vagy birmely mas olyan médszer mellett, amelyben ¢sa- atokban gyakorolhatnak Kovewe ezt a logikit, a konyy még az Gramodellekrst s26l6 (17.) fejezet el6wt a kilonbéz5 —-médszerekkel — foglalkozik Hogy példival is szemleltessem ezt a fata felepitest, a tudis clmélyitésér szolgil6 modszerek, mint amilyen a didkkvartert vagy a ellendrzés parban, egy fejezetben, a Mesteri médszerek cimii fejezetben (10. fejezet) keriinek bemutatisra, mig az olyan mester oramodellek, mint a SEPA vagy a szines KOTTA kartydk, a Mesterter vek cimi fejezetben (17. fejezet). Ebben a kiadisban négy fejezet, melyek kézil 22 egyik vadonatt, S261 a médszerckrdi, ha rom teljesen i fejezetfejtegeti xz Sramo- delleket, egy pedig a kooperatv foglalko- zastervet. A kommunikiiciés készséget fej- lesaté médszereket megkilonbaztetjak szocialis keszsegtejlesztés: médszereit6l Tovibba kulon fejezetekbe keritek az in- megosztis madszerei és a gondol- képessegek madszerei. Tovabbi donsagként emlitendsk a Kooperativ pro Jektek (15, fejezet), a kooperativ szervezés- ol s2616, valamine az Egytittmikedés az iskolan belil és kos ci (22. fejezet) fe- jezetek A Konyy tovabbi jtisa, hogy Wj kereter ad a gondolkodisi képesség fejlesztésére alkalmas médszerek kategorizilisira, €8 3) szempontok szerint osztia fel a kooperativ jftekokat, Ez a kiadas nemesak a régi mod- sverek leirisat kovli részletesebben, hanem sok tj médszert és tevékenységet is k6zol. Az osztily tarsas kapesolatainak fejlesztése cimd fejezetben (9. fejezet) példul megta lilhat6k az osztilytalilkoz6, a kéz0s ose tilycél és még sok més uj modszer és tevé- kenység, Egyes régi fejezetek, melyeket a koribbi adisokbol mar kihagytunk, djra bekeril tek, mert a tandroktol szirmaz6 visszajelzé- sek alapjin nagy népszerdiségnek Orvend tek, Ez utdbbiak k6zé tartozik példiul a munkasarok forgs is, melynek a javitott ki adasit olvashatjuk a 19. fejezetben. Készénetnyilvdnitas Rendkivil hilis vagyok Celso Rodriguez 16 barétomnak, kinek rajzai teszik vidamabba az olvasmanyt. Celso alig par sorban képes kifejezni mindazt, amit nekem csak sokkal nehezebben sikertil. Minden egyes alka Jommal, mikor Celsonak illusztrilasea t- nytijtok egy Gjabb fogalmat,alig gyéz6m ki: vvirni, hogy az a vidm kis fick6, Professzor Gumicukor mit is fog legkozelebb miivel- ni, Migus el Kagan a konyy elméleti vizét segitett megteremteni. Az 6 neveher fi fika és az iris egy része, a formé mint a didk vezérelte sokemédszerkézpon- 10 tandra és a felled feszultseg témajainak kidolgozasa. © timogatott és batoritott, hogy a lehet6 legjobbat hozzam ki ebbol a konyybol. Segitsege és elkotelezertsége nélkill sohasem szilethetett volna meg € az Wj, jelentésen javitott kiadis, Laurie Robertson vallalta, ogy rajta tartja a sze- meét ezen az elvont, dreg professzoron, & Vigyéz area, hogy valéban tandroknak S261: jon a konyv. Az 6 javaslatéra dsszpontosi tottam jobban a tandrok szikségleteire, 6 tel egy sor javaslatta, forrismunkaval toritassal. Ha ez a viltozat érthetabbre gosabbra sikerilt, mint az el6: téscinek é hozzijirulisinak készonhers, Hésies kiizdelmet folytatott, nehogy wil korin a ayomdaba rohanjak a kézirattal. Laurie vett +4, hogy olvassam at és javitsam ki azt, amit leirtam. Noha zavarba ejt6 élmény volt, a konyy javit szolgdlta. Ben Taylor, a maga pozitiv lelkiletével és tj megkézelitésével formilt szavakka varizsolta macskakapari- somat, valamint grafikus elemekkel rubaz. tafel és tetszet6s killalakba bijtatta, Cathe- rine Gardner még, idében csatlakozort a XVIIEL6Sz6 csapathoz, hogy elvégezie a technikai seer: kesziést. Szereiném megkésznni megannyi em. bemek, kik otletekkellitak el, timog tak és segitetek. Sok tana leteivel aknyvh,akiker nev szerint meg: emilitek a scovegben, Ted é Nan Graves littak el a kerekasctal, a csoport-sdbdlo, valamint scamos esapat fel ezen kivul hozzajarultak a forrismun Kak hossedlisthoz is. Robert Slavin szol- siltata a SEPArOL és a mozatk x6 s2616 anyagot, David és Roger Jobnson pedig az eguute-tanubdst8l. Az évck mélisival mind- inkabb hilis vagyok munkéjukért, mert eye inka tapasztalom a térsadalini sze- repek ésaz elmelkeds csoportokra és os: talyokra gyakorolthatasit. Liz Coben a Fel fedezésrsh szOl6 reset irta, Noreen Webb, Dee Dishon es Pat Wilson O Leary sskipok kal itott el, melyek az 6 magyseers kony- vkbsl (A Guidebook for Cooperative Learning. A Technique for Creating More Elective Schools) szirmaznak. Chris Har- rison alkotta és megosztotta velem a Ko-op Mozaik Ft. Dolores Sasteayt6l szérmazik Workstation Movaik, Doug Wilkinson ter verte az ugrobeka Moraiko és javasolta 3 “Team Worksheets bevezetést, Gayle Hughes litott el kooperati képességeke feeszt6 mindenféle anyagokkal, valamint engedé- Iyezte, hogy koleson vegyek Konyvebl (Working together, Learning together! The Cooperatively Structured Classroom) Shlo ‘mo Sharan 4 kooperatv tanulishoz val6 lt engem, melya dik el foglalkozik. Noha & a Csoportos nyomozist és én aTACTE-TL Tht egymist6l tejesen kuldn fejlestettik i hasonlo lelkilerben keszitek, exert mae guk a médscerekis hasonl6ak Kilon halaval tanozom Irving Balownak (ean, School of Education, UC Riverside) aki elgokent biztarot arr, hogy elevigak 2 foiskolathallgatok és oktatoik tomeges kepzesebe Sylvia Andreatta és James Rear. don (Supenisors of teacher training, UCR School of Education) mindketten nagyon inspiralgan hatottak rim. Jean Reardon- tol szdrmaik a TWlelés a sivataghan és a2 htévedtimk a Holdon témak kidolgordsa, melyek ajelen valrozatok dseinek tekinthe- tok Roger Skinner volt az az igazgat6, aki a ezdetek kerdetén megnyitortaeldttem is kolaja kapuit (Chapparal Middle School, Diamond Bar, California), mely esodilatos helynek bizonyul a tanuldsra és a kisérle- teim se4mara. Chapparal sok kitintetést XVII Mindenek elott mély elismerésem azoknak a tandrok- nak, elméleti szakembereknek, gyakorlatvezetoknek, szak- tandcsadoknak, akiknek volt batorsdguk szembefordi- tani a didkokat egymassal. Milyen merész gondolat: a didkok ne egymds batat, hanem egymas arcat lassdk. Eb- ben a forradalmi folyamatban mindannyian didkok va- gyunk ~ egymastél és egymasrél tanulunk. kapott, é idével mintaiskolava lépett el6, amely az egész k6zépiskolai mozgalom ve zetdje lett, A tanari kar tretlenial folytatja elsznt munkilkodasit a kooperativ tanu- isért, és az odalitogat6 tanirok és admi- nisatratorok szézainak illnak rendelkezé- sére, Ezenkiviil a kornyez6 kézépiskolik tovibbképzési programyjait is ez a maréknyi esapat vezeti {Az alibbiak megengedték, hogy veliik dot gozzam az dltaluk kidolgozott kerileti ko- operativ tanulisi tervezeteken: Helen Fried (ABC School District), Frank Encinias (Coachella Valley Unified School District), Yolanda Gutierrez Miller (Pajaro School District), Bill Manaban (Saddleback Uni fied School District), Henrietta Sakamaki (Franklin-MeKinley School Dist- ict) Jobn Pennoyer (Lyon Country Town- shi Diane Wallace (Culver City Unified School District) Nagyon sokat tanultam azokb6l a tobb keriletet atfogo képzési programokbol, melyeket a kévetkez6 személyck terveztek: Shelly Coleman (Los Angeles County Office of Education), Rocio Moss (San Diego Mul- tifunctional Resources Center), Tina Mari- nez (Riverside County Office of Education) Dien To (Santa Clara County Office of Edu- cation), Jeannie James, David Delgado és Naeda Robinson (Monterey County Office of Education), valamint Catherine Jones (Sonoma County Office of Education), ‘Az alibi személyek a kOnyv el6z6 kiad: saihoz jérultak hozzi munkijukkal, de még ez a kiadas is magan viseli ténykedésiik nyomait: Pat Lederer, Pam Betz, Chuck Wie~ derbold, Keith Bimson, Ann McCrocklin, Susan Paul, Amalya Nattiv, Ethel Barke- Tew, Simon Kagan, Monica Kagan és Car. los Kagan. 1991. november ok1. fejexet J. ? ae a A tiz leggyakoribb kérdés a Akooperats anlisolszilé adam, a zo esoporban. Nylinals hoy a ko- pa imihelymunka utin a résztvevdk gyakran kérdésekben fogalmazzak meg ellenveté- seiket. Minden alkalommal, amikor ez el6- fordul, arra gondolok, baresak el6re vila- szoltam volna ezekre az ellenverésekre, hi szen valoszint, hogy a kérdez6 mindvésig, ellenkezésének homalyosité kodén kerest til figyelte zt, amit mondtam, fgy most megisérlem elosztatn a kéte- Iyeket annak reményében, hatha a kényy cartalmat fay mitotzabban fogadjak. & tz leggyakrabban eloforduls kerdésre rogton valaszotok 1. Nem helytelen-e a kooperativ tanulds médszereivel tanitani, amikor a diakokat versenycentrikus vilégra kell felkésziteniink? kevésbé az, 2.2) nem a Kooper rativ tanul si médszerek kizirlagossigit hirdetem, hanem az egészséges egyenstilyt a koope- és az individualis tanu- Lisszervezés kézitt, ez olyan kombinici6, amely a legmegfelelébben késziti fel a did- kokat a leheté legtobb élethelyzetre. Manapsiig, nehéz még esak elképzelni is olyan munkahelyet, ahol ne kerillne az em- ber kooperativ interakciGkba misokkal. Az cembereket manapsig legtbbszir nem azé menesatik életiik legelsé munkahelyér6l, mert nem rendelkeznek a kell6 szaktudis: sal, hanem azért, mert fejletlenek interper- szonilis képességeik. Napjaink munkal hetdségeit samba véve, az iskolikea harul didkokat az egytittmik- 161 fiiggés olyan tapaszta: lataival lissa el, kKommunikicis készségei- ket dgy fejlessze, hogy la tirsas szeskezete nines ésszhangban a mun- kahelyek vilgaval. Mivel gazdasdgi élerink- ben a fejlett technol6giat alkalmaz6, infor micid-feldolgozissal jird tevékenységek egyre nagyobb szerepet kapnak, ezekben pedig a kooperativ kommunikicids készsé- geknek egyre nagyobb jelentOsége van, igy hha (iskoléinkban) semmi sem valtozik, ak- kor aziskola és a munka viliga kézdtt egyre nagyobb lesz a diszharm6ni Akkérdés masodik részére térve, ha az is- kolik kizérdlag kooperativ médszerekkel dolgoznanak, az legalabb olyan kiros lenne, mint az, ha kizéir6lag kompetitiv, vagy necin individwalis médszerekkel tanitanak. 1968- ban belefogtam egy kutatési programba, mely azt vizsgilta, hogy a kilnb6z6 kultirakbol sedemazé gyerekek miként viselkednek olyan vilaszthatnak a sérleti koriilményekhez rendszerint egy tar- is hozzitartozout, ezzel a gyerekek jutalmakért jatszhattak. Ennek a kutatasnak az egyik megdébbenté tapasztalata az volt, hogy a virosi kornyezetbol szirmazé gyere- kek elérvén a mésodikos kort, még akkor is versenyz6 stratégiikhoz folyamodnak, ha ilvinval6, hogy ezekkel kevesebb jutal- mat szerezhetnek. A sikerte- len versengés azutan jelenik meg, ha a gyerekek néhany évet mar ylehtiztak” a hagyomanyos, verse- nyeztet6 médszerekkel dolgoz6 iskolarend seerben. A kompetitiv magatartist tantisitd gyerekek kéziil sokakban egysltalin fel sem vetddik az egyiittmiikOdés lehetdsége. Olya- nokat motyognak, hogy ,ez a jaték talsigo- san nehéz”, vagy ,itt Soha senki sem szerez jutalmac", Néhiiny éwel fiatalabb testvéreik konnyiinek taliljik ugyanazt a jatékor, é jitszi konnyedséggel szerzik meg szinte a jutalmak mindegyikéc. (Kagan és Madsen, 1971) 2 givdasig viligaban Napjainkban nebéz elképzel-—\ kompetitiv irsa- boldoguljanak. Jelen- ni olyan munkakért, amely- dalmi értékek és. jelen- leg ez nem igy torté- ben nincs sztikség arra, bogy ‘egi iskolai_gyakorlat nik. Egyetemi hallga- egyiittmikédjiink masokkal. Az em készitik fel a didkot toimat minden neged- embereket manapsag legtobb- ¥, hogy észrevenye és éxben meg szoktam Sry mem aeért monesztile éte. ‘ivalassza a legmegtele kérdezni, hogy hanyan if ati lab kooperativ straté vettck részt kéziiliik va- sae isd munleabely elmer gidt. Azt taldltuk, hogy Jaha is csoportmunka- 77% rendelkeznek a kellé szak- 7k 4 diékok, akiket va- ban, Assokicos valasz tuddssal, hanem azért, mert fej- tana (még ha csak egé- ‘az, hogy mintegy85 svi letlenek interperszondlis ké- szen révid iddre is, é& zalékuk sosem dolgo- pességeik. akér esak egyetlen tan- agybdl), de kooperativ médszerrel oktat- tak, gyakeabban folyamodnak megfelel6 koo- perativ stratégidhoz, (Kagan és munkat sai, 1985) Ha azt akarjuk, hogy a most felnovekv6 nemzedékek a tarsas helyzetek valamennyi valtozatiban értelmesen viselkedjenek, ak kora tantermekben a verseng6 és az egyéni tanulisi helyzetek mellett létre kell jonnittk a kooperativ, kOlesOn6s egymasrautalts _got teremté helyzeteknek is. Mivel kisza hratatlan jovnk egyre bonyolultabb és val tozékonyabb tarsadalommal és gazdasigi lettel kecsegtet, didkjainkat rugalmassé kell tenniink, hogy a kooperativ, kompetitiv és individiwalis jellegd tirsas helyzetcket fel ismerjék és tudjanak alkalmazkodni ezek- hez. Legalébb anayira meggondolatlan k pés lenne diikjainkat kizir6lag kooperati helyzetekre felkésziteni, mint az, ha kizar6- lag kompetitiv helyzeteket gyakoroltatunk velk. Rugalmas, racionalis személyiségekre van svikség, akik a virsas helyzetek teljes it megtapasztaltak és birmelyikben produktiv interakcidra készek. 2. A ro: tchestts trsail rovdssra feilédnek rohamosan? Az egyéhként is jl jal ul teljesité didleole nem teljesitsk nem tanulhatnénak esetles tobbet, ha nem éllandéan gyengébb Lémsaikat kellene obtatnink? Bz a kérdés - lévén, hogy tanaroktél szir- mazik -, meglep. Tanirokként tudjuk, hogy tanitva magunk is tanulunk, Mindig Gjabb részeit fedezziik fel azanyagnak, melyet ok- tatunk, Tanités kézben néha a diikok leg- nyilvanvalobb kérdései is arra késztetnek benniinket, hogy tj szemszigbol tekint- siink az anyagra. Mikézben azon gondolko- dunk, hogyan tehetjiik érthersbbé, feldol- gozhatobba a tananyagot, magunk is elmé- Iyiiltebb tudist szerziink réla, Ugyanakkor ext az elmélyilt tudast didkjainktol megta- ‘gadjuk, Nem engedjik, hogy tanitsik egy ‘mist. Didkjainkra pillantva megfeledkeziink saat tapasztalatainks kodnak, hogy @ mester. ‘A kutatdsi eredmények e téren egyértel mtiek. Azok a felmérések, amelyck azoknak ikoknak a fejlédését vizsgiltik, akik a Iyok kéz6tti hatarokat atlepve egy- mist tanitortik, azt bizonyitjak, hogy a tuto- rok tudisa eben a folyamatban majdnem olyan mértékben gyarapodott, mint azoké akiket tanitottak, Arra egydltalin nines bi 1:2 | FEJEZET. ATIZ LEGGYAKORI KéRots a zonyiték, hogy a misok tanitésival totrott id6 Kairos hatissal lenne a tanulisra, az el- lenkez6jére viszont van. Tanitas kézben néba a didkok legnyilvdnvaldbb kérdéset is arra késztetnek benniinket, hogy tij szemsz0gb6l tekint- sink az anyagra. Mikézben azon téprengiink, bogyan te- hetjtik értbetdbbé, feldolgozbat6bbd a tananyagot, ma- ‘gunk is elmélyiiltebb tuddst szerziink réla. Ugyanakkor ext az elmélyiilt tuddst didkjainkt6l megtagadjuk. Nem engedjiik, hogy tanitsak egymast. Sajndlatos médon elhittiik, hogy a leg: tobbet tigy tanulunk, ha tanitanak benniin- ket. Pedig a valésig az, hogy a legtobbet ak kor tanulunk, ha motivaltak vagyunk, és biztositottak a tanulishoz sziikséges kOril- mények. A tanitas pedig pont ilyen helyzet egyaraint adott. ‘Ajo tanul6k szimos mis médon profit nak a kooperativ tanukisbol. A koopera tanulis ltal életbe léptetett tj program ‘magiba foglalja a vezet6i készségek, az On- a konfliktusmegold6 és a szerep- sszség fejlesztését, Kérdezziik csak. irmelyik iskolis sziileit, milyen mun- nnak gyermekiiknek, miutin elvé gezte iskoldit, Valaszukban olyan poziciot fognak megjeldlni, melyhez clengedhetet- ességek. Ezek utin te- a motiviicid és a leherssé gozzon masokkal, hol fogia clsaj szimara nélkilézhetetlen vezetdi képessé- geker?” 3, Nem vail kezelhetetlenné ax osrtaly, ha megengedem a didkoknak, hogy ymassal heszélgessenck, vitathozzanak? Ha a kooperativ tanulist nem elég korilte kintéen szervezzik meg, minden val6szi- niiség szerint silyos problémakkal taléljuk magunkat szembe, A kooperativ tanuliés sarkalatos, de gyakran hanyagolt pontja a tanuldsszervezés. A tandrok elvesztik az ‘uralmat az osztily felett, mert egyszerden nem tudjak, mit is kezdjenek azzal a hatal- mas energidval, amelyet a csoportokba szer- vezidés és a szabad interakci6 szabadit fel a didkokbol. ‘A legtdbb tanar misodik természetévé vile, hogy energidja jelentés részét arra for- ditja, hogy diakjai kizérdlag ra vagy a sz- vegre dsszpontositsik figyelmiket, riadé sul mindezt még siri csendben is tegyék. El-1. FEJEZET. felejtik, hogy azx tiltjak meg diskjaiknak, amit zok legjobban szeretnének: a tirsaik: kal val6 interakci6t. Nem meglepé hat, hogy a hagyomanyos tandrik végére atand- rok kimerilnek. A didkok alaptermészetét tik gizsba. A didkok kérdéseket feltenni, érvelni, vitatkozni, véleményt nyilvinitani akarnak. A kooperativ tanulis driisi ereje éppen aban rejlik, hogy a didkok termé- szetes megnyilvinulisait nem visszafojtja, hanem tanulmanyi és tarsas fejlédésuk szolgilataba dllita. Afolyamatban rengeteg, energia szabadul fel, amelyet a hatékonyan miik6d6 kooperativ tanéenak helyes me- derbe kell terelnie, vagyis tudnia Kell, ho- ‘gyan irinyithat egy esopostokban mik6ds osztilyt. Ennek a konyynek az egyik legfon- tosabb fejezete éppen a tanulisszerve: 161 sz 4, Nincs-e ellentmondésban a kooperativ tanulis a kézvetlen tanitéssal 6 az alapolthor vals visszatéréssel"? Nem, Egyesek tévednek. A kooperativ tanu- list valamiféle Ligy, fegyelmezetlen, ,hu- manisztikus” megkdzelitéssel azonositjik. Pedig a megvalésitandé célok egész sere- Nem meglepé bat, bogy a bagyomanyos tanérak végére a tandrok kimertilnek. A didkok alaptermészetét kotike gizsha. A didkok kérdéseket feltenni, érveini, vitatkozni, vélemény nyilvdnitani akarnak. A kooperativ tanulds Gridsi ereje éppen aban rejlik, hogy a didkok természe- tes megnyiludnuldsait nem visszafojtia, hanem tanulma- nyi és tarsas fejlédésiik szolgdlataba dllitja. \sverk,) get jelenti, Egyes médszerekhez szigort szerkezet, j6l meghatirozott célok, a hala- diis rendszeres egyéni ellendrzése tartozik A kozvetlen gyakran a kooperativ foglalkozis szerves része. A kuta mények szerint a koo} kor Jidkok tbb idét toltenek a feladat- |, mint a hagyomanyos rikon. Ha tuda ‘aban vannak annak, hogy értékelésiik eso- porttarsaiktol fiigg, akkor gondoskodnak r6la, hogy térsaik ne térjenck el a feladat- ‘ol. Osszefoglalva, a kooperativ tanulis a cso- portokra ruhazza a feleldsséget, és elszi- ja ket azzal, amit vege: sze kevésbé teszi lehetov' kozvetlen ismeretitadast, sverepet, a konzultinsét szinja neki. Ha kozvetlen utasitisokat ad, mikézben a did LEGGYAKORIBB KERDES. kok csoportokban dolgoznak, megzavar- hatja a csoportmunkit, félbeszakithatja a diikok beszélgetését, ez pedig a tanulisuk megszakitasat jelenti. A kooperativ tanulis egyes médszereitdl fiiggden a tandr felada- ta teljesen mas is lehet. Egyes médszerek velejir6ja ugyanis éppen a kézvetlen isme- retdtadas, a csoportok rendszeres meg. figyelése, teljesitményik visszaigazolisa, a diikok atgondolt elhelyezése a csoportok- ban, és végill, de nem utols6sorban a krea- tiv foglalkozsterv. Egyes médszerek meg- koverelik, hogy a tandr egy sor technika és kilonbaz6 készségek birtokaban legyen, 22 adott foglalkozastervet pedig kreativan al- kalmazza 5. A kooperativ tanulésarza kényszert- We ila, hoy abel» a is egit dolgorsanale akketegylta. lennem kedvelnek? * ‘Tavolr6l sem errdl van sz6, Ha a tanér megprébilnd az egymast nem kedveloket yzonos csoportban dolgoztatni, akkor va- loszintileg egyaltakin nem dolgoznanak. A j6l irinyito kooperativ osztilyokban soha sines ,erédemonstracié”. A tandr ugyan csoportokba osztja a didkokat, de ext Gigy teszi, hogy a csoportok elfogadjak a megfeleld tanulasi és tirsas viselkedési szabvilyokat. A csapat- és osztilyépités ere- je, a pozitiv csoportdinamika a kezdetben felénk, vonakod6 diakokat is részvételre keszteti 6. Bgyszer magam is dolyoztam cooportprojektben, A csoport egy Altalam ellenzett térmat véleczttt Nem vole mit tennem, velik kelltt tartanom. A Eooperativlanulés nem a szemdlyiagg fladéeat jlenti? Nem. A kooperativ tanulasi: médszerek alakitjik a résztvevOk viselkedési szoki- sait, egytttal tiszteletben tartjak a részt- vewik képességei és értékrendje KOzOtti egyéni kilonbsegeket is. Példaul a mo- zaikban a csoport k6z0s eredményéhez minden diik egyéni hozzdjérulisdra van sziikség. A TA-TL-TL-TAcban minden cso- porttag egy-egy mini-témat kap, ezért ki- zirdlag 6 a felelds. Sok kooperativ méd- szernek olyan a felépitése, hogy a didkok- nak a csoport minden tagiat egyforméin ‘meg kell becsiilnitik ahhoz, hogy a ¢s0- port elérje a céljat 1:37. Abban a csoporthan, amelyben részt vettem, osak két ember dolgozott A kooperativ tanulés nem azt jelenti, hogy mig egyesek a Igbukat logatjak, addy mésok megerakodoak a munksban? Nem. A kooperativ tanulisi médszerek fel- épitése olyan, hogy haa csoport meg akarja val6sitani a céljit, akkor valamennyi disk- nak dolgoznia kell. Eben a tekintetben a kooperativ tanulisi médszerek kilénboz~ nek az egyszerti egyattmikédésen alapulé modszerektdl. Az utObbiakban az egyenlé részvétel nem feltétele a sikernek. A koope- rativ tanulisi médszerek Ggy vannak meg. alkotva, hogy senki sem tud a csoporttarsai munkéjabol megélni. A tanulisi teljesit- ményt egyénenként értékelik, és sajatfejl6- déséért minden didk maga felelés. 8 ho kooperativ tanulési médszereket alkalmazunk? Nem maga a fol Ieeril el6térbe a tartalom rovésira Elvégezhets-e az eléirt tantery, amat 2 Vannak olyan kooperativ tanubisi médsze- rek, amelyck az alapvetd képességeket fej- lesatik és a legfontosabb informaciok elsa- ‘a céljuk ~ és vannak olyanok, amelyek komplex csoportprojektek meg- valositasat bb szintd gondolko- dis fejl6 nulist ~ a tanar értékrendjétdt és figeGen - sokféleképp alkalmazzik. Ugyan: az a modszer tobb célt is szolgihat. Pél- jul a mozaik — mivel munkamegosztissal jie -, jelentds haladast tesz lehet6vé. Mii részt a mozaik médszer hasznalhaté olyan folyamatban, amelyben szintd gondolkodis fejlesatése, anétkil, hogy a tartalom meghatarozott mennyiségének feldolgozasaval tordnénk. Mindegyik didk egy vitis kérdés valamelyik megkizelitését z- eredmény maga a vita é lets gondolatok. Vannak tanirok, akik a gyakorl Jalak meg a kooperativ tanulisban, ezzel segitve a legfontosabb tudnivaldk megiegy eset és a keszségek fejlbdését. A kooperativ tanulis a hagyomdnyos médszereknél hatéko- yabb médon teszi lehetSvé a tanitis min- den lehetséges céljinak a megvaldsitisat. 14 1. FEJEZET. ATiZ LEGGYAKORIBB KERDES, A kooperativ tandr étékeitdl, céljaitot fiiggéen valtogatja, hogy az cgyes osztd- lyokban milyen médszert hasznal. Ez a Kényy dtlettirként szolgal, melybol a tand- rok merithetnek, Mint minden miivész, a tandr is a rendelkezésére all6 alapanyagok- bol alkorja meg mestermiivét. 9, Mennyi id6t szdnjunk a kooperativ tanulésra? Ahdny tandr, annyi kilénb6z6 valasz. Egyes nagy gyakorlattal rendelkez6 tandrok az id tlnyoms tbbségében kooperativ csopor- rokat mikédtetnek, misok hetente egyszer, egyetlen tantirgy tanitésaban hasznaljak Azok a tandrok, akik az dltalam vezetett kepzéshen vettek részt, lenyegesen nagyobb arinyban alkalmazzak a kooperativ tanuli- si modszereket, mint az Osszes tobi md szert egytitt, Persze nem egyszerre, hanem. fokozatosan vezetik be a kooperati- vitist. Sajat kutatisi tapasztalacaim aze mutatjik, hogy a tanulisban és a tarsas kapcsolatok fejldésében akkor is jelentds eredmenyek vid ideig alkalmazaak. Megs tartom, hogy esak korlétozottan éljink tele. Uj kooperatir madszert csak akkor Kezdjank alkalmazni, ha mir meg 2 csoportokra tagot ositalyok ir mmiveszetet, sha az e160 méd-szeralkalma ‘Asiban mie kompetensnek érezzik gunkat. Kesobb majd epeésnek arra a mértck amely saat stitisunknak legjobban mesfe- Tel Javastom, hogy kénnyeden meraljenek ela kooperaty tanulisban, Didkjaink izga- tottsiga, a modszerrel val6 azonosulisa, az 6 sikereiktgyis arra Ssténdzik maja, hogy tovdbb prébilkozzon. 10. Hasznéljunk-e kitiinteté: jelkcpes jutalmakat, pontokat, izonyitvinyt? Egyesek amellett kardoskodnak, hogy a pontozis, a jelképes jutalmak, bizonyitv: nyok, s6t még a dicséret is, mind olyan ju: talmazisi formik, amelyek erdsitik ugyan a kiilsé motivici6t, de a bels6 motiviciénak még a nyomait is eltOrlik. Masok a kivint ‘magatartasformak elismerésének olyan es kozeiként beszélnek minderrél, amelyek viligoss4 teszik a didk szimdra azt, hogyan értékeli a tandr a cselekedeteiket, egyattal halaclésuknak is fokmérdi,