2013. február 2., 3., szombat–vasárnap kilato@magyarszo.

com KILÁTÓ 21
aztán, mivel semmit sem adunk meg neki, adósságbehajtót küld
ránk, a halált. Ezt a hasat látva a szinte ugyanolyan színű spricce-
rem után nyúlok. Nézhetem őket, fejtől ülök, legfeljebb tíz méter
távolságra. Nagyon kellemetlen nézni őket, tehát nem tudom leven-
ni a szemem róluk.
Nem tudom, mikor kezdték, amikor odapillantottam már tartott
a csók, minden csókok legföldhözragadtabbja, amit valaha láttak.
De tessék, bárkit kihívok párbajra, hogy ennél is földhözragadtabb
csókot mondjon, ha tud. Én készséggel el fogom ismerni a veresé-
gemet. Mert veszteni, azt tudni kell, és én szeretek is. Iszom a fröc-
csöt, nézem őket, meg a fenyők lombját, a távoli gyógymedencét.
A nő hajol és csókol, a férfi keze bizonytalanul a nő karjára siklik.
Csiklandozza, simogatja, szeretné eltolni magától? Nem, az utóbbi
SZERKESZTI: KONTRA FERENC LII. évfolyam, 5. szám nem valószínű, nem tudják, hogy illetlent tesznek, mert az hiszik,
hogy valami nagyon illetlen, amit csinálnak. Úgy, ahogy valaha volt

A csók
illetlen a csókjuk. Most másképp az. Már nem nagyon, végül is mért
lenne illetlen dolog a saját halandóságunk bevallása?
Aztán abbahagyják, mintha el se kezdték volna. Szúnyogot ütnek
le, szendvicset vesznek elő. Én pedig fölállok, és elindulok a fele-
ségem után az uszodába.
n VÖRÖS ISTVÁN

Pályázat
N
em lehet mindent egyszerre megírni. Nem
lehet egy dolgot sem egyszerre megírni. Mert
amit meg akarna írni az ember, arról nagy Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi
munkával tudja csak kideríteni, mi is valójában. Sőt, Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 36.
igazából sosem tudja kideríteni, inkább megpróbál- Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2013.
ja kitalálni. Elképzeli, amit nem tud. Ha mindent március 26–29-ig Sárvár városában megrendezi az irodalmi
tudnánk, nem lenne irodalom. pályázat táborát.
Egyetlen csókot szeretnék megírni, amiről semmit Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet.
nem tudok. Nem tudok róla semmit, de láttam. Strand Várjuk minden 14–18 év közötti középiskolás diák magyar
a rekkenő hőségben, pár kilométerre az országhatár- nyelven írt írásait. Egy-egy pályázat maximális terjedelme
tól, és pár kilométerre az égtől. A másik irányban az műfajonként 15 kéziratoldal lehet, írógéppel, számítógéppel
ország, lefelé pár kilométerre megolvadt kőzetrétegek – 14 pontos betűnagysággal – írva, de ebben a terjedelemben
lassú mozgása, feldühödött magas nyomás. Ebből a kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadunk. A pályázatok
strandot tápláló ásványokban és hőben gazdag forrá- beérkezésének határideje: 2013. február 15.
sok vize tanúskodik. Kérjük, hogy a pályázók postán, egy példányban küldjék el
A csókhoz, ehhez a csókhoz, azt is el kéne mondani, munkáikat, és a borítékra kívülről írják rá, hogy melyik kategó-
mi az a strand. Ám azt most nem árulom el, és az olva- riában pályáznak (így: „verspályázat”, „prózapályázat” vagy
„irodalmi tanulmány-pályázat”). Tehát, aki pl. két kategóriá-
só sose fogja megtudni. Na, ugye! Nem is kell mindent
ban pályázik, két borítékban küldje munkáit. A pályázatokat a
megírni, nem azért, mert már előttünk megírták,
következő – új – címre várjuk:
előttünk nem írtak meg semmit, mindig egész mást
írtak meg; hanem azért, mert az olvasó rengeteget Írók Alapítványa
tud, többet, mint mi. De jó lenne tudni, amit az olva- 9. Posta
só olvasás közben tud! Nem azt, amit gondol, hanem Budapest
a szelleme ügyében levő tudást. Miközben én nem H – 1450
tudok semmit. Budapest – postán maradó
Kik ezek? Egy asztaltól látok rájuk, rózsaszín MAĐARSKA
hosszúlépés van a kezem ügyében, árnyék rajta, hogy Fontos: e-mailen beérkező pályamunkákat nem veszünk
ne kelljen a végtelen távolban folyó isteni magfúziós figyelembe, mivel hitelességük nem biztosítható. Kérünk
folyamatokat olyan elviselhetetlennek éreznem. De mindenkit, hogy pályázata belső címoldalán tüntesse fel saját
a strand sétaútjának túloldalán ott a csók. nevét, címét, e-mail címét, esetleg telefonszámát, valamint
Mi az a csók? Márványszobrok egymásba gabalyo- Kovács Árpád festménye iskolája nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát. A pályá-
dása? Varázsosan indázó hajú nők és tüzes szemű férfiak egymáshoz is ő néz, másokat. Nem tudom, hogy szerelmesek-e. Azt se, hogy zat nem jeligés. Az ötven legjobb pályázat szerzőinek 2013.
tapadása szecessziós képeken? Lehet, hogy az is. Fekete és fehér házasok-e? A nő, mintha szerelmes lenne, a férfi mintha a férje március 16-ig elküldjük a meghívást az idei sárvári irodalmi
csók, tüzes, égő nyelvű, szomorú és vidám. Csók nevetés előtt és lenne. A férfi a stand gyöpén fekszik, árnyékban. Milyen kellemet- táborba, ahol a műhelymunka során a neves írókból, költőkből
sírás után. Amire annyira vágyik tízévesen az ember, és amit elve- len dolog nyilvánosan egy kis gatyában a földön feküdni! Pokróc álló zsűri tagjai értékelik a pályaműveket, és sor kerül a díjki-
szít negyvenévesen. van alá terítve, nem tudom, javít-e az a helyzetén. Mellé egy másik osztó ünnepségre is.
Már aki. Ők itt a füvön fekve legalább ötvenévesek. Csúnyák. pokróc van ledobva, azon térdel a nő, és áthajol az őszülő hajú férfi A beérkezett írások visszaküldésére, a szokásos nagyszámú
Bár nem látom egyiknek se az arcát, nyilvánvaló, hogy csúnyák. A fölé. Rajta csak egy kis sötét bugyika, meg egy ugyanolyan színű pályázatra való tekintettel, nem vállalkozhatunk. A táborban
csúnyák csókja az igazi csók, mert vaknak kell lenni hozzá. Miköz- melltartó van, ez sem épp köztérre való viselet. Ahogy a férfi fölé csak a meghívottak részvételét tudjuk biztosítani, számukra a
ben minden csók vak, de a csók előtti pillanat még nem. Vagy a hajlik, vörösre sült hasa domborodva lóg. Nem nagyon, nem ér a rendezvény díjmentes. Szükség esetén a meghívottak útikölt-
szerelem teszi vakká, ahogy a közhely mondja, az összes csókot? Én földre, nem hájas, csak megereszkedett hasfal. Az idő, az alkohol, ségét megtérítjük.
sose hittem abban, hogy a szerelem tényleg vak. Magam többnyire az epebaj meghozzák a test átformálódását. Maga az idő lóg ott, a A rendezők nevében minden érdekeltnek jó munkát kíván:
a szememmel kezdtem el szerelmes lenni. Ő kezdeményezett. Most mindannyiunkra váró idő, aki csak hitelez és hitelez az embernek, n Mezey Katalin szervező, Írók Szakszervezete

Bikafűleves
Megállt az étterem ajtaja előtt. Olvasta az utcára
kirakott étlapot: „B) Kakukkfű…”
– Bi-ka-fű? Bikafűleves? – betűzte csodálkozva.
– De hát mi az a bikafűleves? Ilyenről még életem-
ben nem hallottam… Na nem, én ilyen helyen nem
eszem. Bikafűleves! Ki hallott már ilyet! Na nem!
Az emberből hülyét akarnak csinálni úton-útfélen.
Komolyan mondom, micsoda egy világ!
Fölháborodva, fejcsóválgatva ment tovább.
Hangosan korgott a gyomra, de a városi forgatag
zaja szerencsére elnyomta. Ebédidő volt már, és
ő még csak reggelit sem evett. Azon tanakodott,
mire is vágyna most leginkább.
– Na, hát bikafűlevesre ugyan nem! – kezdte
rá ismét. – Micsoda emberek vannak! És biztosra
veszem, hogy van, aki ezt beveszi! Megeszi! Fúj!
Egyáltalán mi az? Még értelme sincs!
Éhsége azonban erősebb volt, mint a mérge,
így aztán szépen lassan mindenféle finomság képe
tolult az elméjébe. Friss saláták, natúr szelet húsok-
kal. Vagy éppen olaszos tészták. Vagy egy nagy
tál csülkös bableves.Egyszer jó laktató ételekre
vágyott, másszor pedig, immár teli hassal, valami
könnyű, frissítő, vagy – ahogyan az újságokban
olvasta – „lúgosító” zöldségekre.
n ARANY ZSUZSANNA
– Vajon a bikafűleves zöldségből van? Vagy
bikahúsból? – tért vissza újra a témára. Időköz-
ben már átkelt vagy öt zebrán, elhagyott egy-két
metrómegállót, megduplázva a napi szmogadag-
ját a belvárosi forgatagban. Ahogy így tanakodott
magában, egyszer csak szembejött vele az egyik
pályatársnője. Szürke és unalmas alak volt, Napsu-
gár nem szívlelte. A nő szódásszifon-szemüvegén
keresztül pislogott rá, és közben kérdezte:
– Sziaaa! Hogy vagy!?! Milyen rég nem láttalak
már! – vigyorgott negédesen.
– Szia! Hát jól, jól, köszönöm szépen! És te?
– Hogy halad a Kosztolányi? – húzta még széle-
sebbre vicsorát a pályatársnő.
Napsugár nem szerette, ha pletykaéhes alakok-
kal találkozott. Tudta, ezek csak azért állnak szóba
vele, hogy kémkedjenek. Hogy aztán vigyék körbe
a híreket arról, hogy ő lehetőleg nincs jól. Mit
nincs jól, egyenesen szenved, mindjárt meghal,
fél lábbal a sírban toporzékol, és…
És mindezzel együtt persze a munkája is
haldoklik. Kosztolányi életrajzát írja, ezért kapja
a fizetését, és ez az alak most épp azt akarja belőle
kicsiholni, hogy Napsugár befulladt, egy fia ötle-
te sincs már. Megvakult, és nem tud könyvtáraz-
ni sem, hogy adatokat gyűjtsön ahhoz a fránya
életrajzhoz.
– Bikafűleves! – kiáltott rá hirtelen a szem-
üvegesre. – Na, ez milyen? – és most ő vicsorgott
vissza ugyanolyan negédesen, ahogy az előbb a
másik tette.
A szemüveges meghökkent.
– Mi a fene az a bikafűleves? – kérdezte za-
varodottan.
– Hááát… ezt kérdezem én is! Mi az, hogy nem
tudsz felelni rá?! Hát milyen kutató vagy te?!? –
hányta a szemére az összes mérgét.
A pályatársnő megijedt.
– Talán már megzakkant… a sok munkában…
– gondolta magában. – Jobb lesz innen eliszkolni,
mielőtt még valami roham törne rá! Na, ha én ezt
a klubban elmesélem! Mindenesetre most mene-
külőre fogom!
– Szóval igen, bikafűleves – folytatta aztán han-
gosan. – Hát, ezzel a kérdéskörrel speciel még nem
foglalkoztam. Biztos az én hibám. Szóval, igazad
van. Juj, de most látom, hogy elment az idő –
villantotta ki ismét a fogsorát. – Annyira, de annyi-
ra szívesen beszélgetnék még veled, de hát tudod…
tudod, nagyon sok dolgom van még, ugye… ugye,
megérted, ha én most már megyek? Ugye? – bájvi-
gyorgott, és hozzá még bandzsított is.
– Hát persze, szaladj csak! Tökéletesen megér-
tem a problémát, velem is elő szokott fordulni
– válaszolta Napsugár.
Időközben abbamaradt a gyomorkorgás, jöttek
a szúrások. Üres hassal mindig ez a helyzet. Először
korog, aztán szurkál. Hol innen, hol onnan.
– Egy török! Vagy egy kínai! – tért vissza ismét
a nagy dilemmára Napsugár. – Melyik van köze-
lebb? – tette föl magának a teljesen hétköznapi
kérdést.– És ha visszamennék…? És megkóstolnám
azt a bikafűlevest?!?
Az ötleten fölbátorodva sietni kezdett visszafelé.
Csak úgy nyargalt végig az utcákon. Csizmájával
végigtrappolt a hóbuckákon, belelépett a tócsákba,
kerülgette a totyogó néniket, lökte félre a zsém-
bes vénembereket. A babakocsik mellett ügyesen
elszlalomozott, a férfiak és a nők pedig egyszerűen
csak kitértek útjából, észlelve nagy lendületét.
Elégedetten állt meg az étterem előtt. Elolvas-
ta ismét a kifüggesztett étlapot. Meresztgette a
szemét, de sehol sem találta a bikafűlevest.
– „Menük: A) Korhelyleves, B) Kakukkfűle-
ves. A) Lasagne, B) Kacsacomb párolt káposztá-
val, tört burgonyaágyon” – betűzgette. Nagyokat
pislogott.
– Nincs is olyan, hogy bikafűleves… – szontyo-
lodott el. Majdnem sírva fakadt. Tényleg nagyon
elkeseredett. Pedig úgy akarta, hogy tudja. Hogy
végre megkóstolhassa, és eldicsekedhessen vele
a barátainak, hogy ő bizony már bikafűlevest is
evett! Nagy szomorúan beballagott az étterembe,
és megrendelte magának a B menüt.
22 KILÁTÓ kilato@magyarszo.com
Régen a vándorok és a hajósok
réme volt
Legendák, epikus történetek, babonák és hiedelmek a történelmi Al-Dunán
A
IV. Béla magyar király uralkodásának idején
történt a tatárok betörése, és a háború alig
egy év leforgása alatt szinte tejesen elpusz-
tította a közel harmadfélszázados magyar király-
ságot. IV. Béla új honfoglalással felérő elszántsága
kellett ahhoz, hogy a romokból ismét feltámadha-
tott a magyar birodalom. Királyunk ezt követően
már különös gondot fordított a dunai peremvidék
megerősítésére és benépesítésére, hiszen az elmúlt
századok során erről a vidékről érte az országot
a legtöbb támadás. Kiépítette Dél-Magyarország
védelmi rendszerét, és ezzel lehetővé tette, hogy
a stratégiailag jelentős központok köré a lakosság
településeket és városokat építsen. Ezek a várak
részben újonnan épültek, részben a régi alapo-
kon most újra megerősíttettek, és beilleszkedtek
a Délvidék védelmi rendszerébe, mely a Duna bal
partján lévő Palánk helyén épült Horom királyi
várral kezdődött, és lejjebb Pozsezséna és Mecse-
vics között Buthoczin vagy Pazsazsin várával foly-
tatódott. „Moldova és Kronini között is állott egy
erősség, a Kazán szorosban a Veteráni barlang
felett Peth (Petie) vára, tovább Orsova, a Cser-
na völgyében pedig Miháld.” Később, Zsigmond
király idejében Koronini szomszédságában épült
Szent-László vára. „A XV. században állott továb-
bá Drankó-vára a mai Drenkova, Zrinicze királyi
vár a mai Szvinicza helyén, Zrinicza és Drankó
vára között pedig ott állott Sztanilovcz vára, hogy
az egész erőd-rendszert a Néra felső folyásánál
a Halmasi vagy Almási vár zárja le.”1 IV. Béla az
elpusztított és kihalt vidéket nem az ország belse-
jéből vett magyarokkal népesítette be – hiszen a
belső területek is jószerével néptelenné váltak –,
hanem a Moldvából és Oláhországból áttelepített
oláhsággal, aminek azután további súlyos követ-
kezményei lettek.
Az első török betörés az Al-Duna területére
Zsigmond idejében 1396-ban történt, amely azután
kisebb-nagyobb megszakításokkal négyszáz éven
át tartott. A magyar lakosságnak a tatárjárás után
megmaradt része sok vér- és jószágvestés után
lassan elhagyta a vidéket, üresen maradt telkeikre
a Balkán-félszigetről a török elől oltalmat kereső
szerbek és románok jöttek. „Az oláhoknak ezen
folytonos beáramlása, mely különösen a XVIII.
században öltött nagy arányokat magyarázza meg
ismételten ezen nép meglepő terjeszkedését az
aldunai részekben.” A szerbek a török megszállta
Ószerbiából került a vidékre, a németségnek pedig
az volt a feladata, hogy a török alatt pusztasággá
vált vidéket visszahódítsa a kultúrának. A XVIII.
század húszas éveiben kezdődött a felszabadított
terület újratelepítése, és III. Károly, Mária Teré-
zia és II. József idejében különböző hullámokban
zajlott le. Így született 1717-ben Fehértemplom,
de német telepesek kerültek Mehádiára, Palánkra,
Moldovára, Szászkára is, ahol ismét megindult a
rómaiak ideje óta nem művel bányászat. Megerősí-
tették az orsovai erődítményt, Ada-Kaléh-t, Mehá-
Galambóc vára
diát, Új-Palánkát, és életre kelt a gyógyforrásairól
ismert Herkulesfürdő is.2
A XIX. század végén a hajdani virágzó magyar
élet nyomai már csak a Néra völgyében és Fehér-
templom környékén volt megtalálhatók. Belulesz-
ko Sándor szerint a Néra folyónak is volt magyar
neve: Nyárág. „Az oláh nép a hagyomány hű őrzője
– innen van, hogy daczára annak, hogy tényleg
birtokosok lettek ezen a területen, s beleültek az
egykori szláv falvakba, magyar helységekbe, azok
elnevezése ajkukon nem változott meg, legfeljebb
átfordították azt a maguk nyelvére, vagy nyel-
vük szellemében átidomították. Így lett Miháldból
Mehádia, Kövesdből Gavasdia, Ménesből Mönis.”3
Amikor a földrajztudós a XX. század első éveiben
az Al-Duna vidékén járt, kénytelen volt megál-
lapítani, hogy a többségi románság már a maga
képére alakította a tájat, befolyása az élet minden
területén érvényesült. „Utána következik a szerb, s
csak harmadsorban a német elem”. A népek nagy
kavalkádjában az, hogy a vidék 250 évig nyögte
a török igát, a XX. század elejére nyomtalanul
eltűnt. Csak a szelíd Ada-Kalé őrizte még néhány
évtizeden át a muzulmán világ rejtett csodáit.
„MOST ELHAGYOTTAN ROMLADOZ”
– GALAMBÓC ÉS A VÉGVÁRAK VIDÉKE
Szendrő várával szemben4 a hajdani Kulics
romjai jelentik a belépőt az egykori Horom (vagy
Haram) vármegyébe, mely a mohácsi vészig léte-
zett. Horom vára valamikor Új-Palánka helyén
volt, Új-Palánka a székhelye volt Horom megyé-
nek, hajdan népes, mozgalmas életet élő város, ahol
királyaink közül többen – IV. Béla és Luxemburgi
Zsigmond – is megfordultak, birtokaikért véres
csatákat vívtak, a dicső múltra azonban ma már
semmi sem emlékezteti a vándort. Már a róma-
iak előtt ismeretes volt, Gecser Béla könyvében
emlékezteti az olvasót: Traján hadai is itt léptek
át a Dunán. Lejjebb, Kubintól néhány kilomé-
terre, a Morava folyó torkolatánál állnak Kulics
vár romjai, ma már csak a régi háborúk emlé-
két őrző omlatag torony látszik belőle. „Hajdan,
a rómaiak korában ott egy erősített város állott,
melyet, valamint a folyót is Margusnak neveztek”
– írta a pancsovai tanár. Nándor-Fejérvár után itt
kezdődik az a végvári rendszer, amely egészen
Orsováig és Szörény-Tornyáig (a mai Turn-Seve-
rin) húzódott, és ahol a török háborúk idején,
egészen 1739-ig a Délvidék legnagyobb, legvére-
sebb csatáit vívták.5
S mindjárt a legnagyobb csaták egyike a Ráma
erődért folyt. Ó-Palánka és Báziás között, a szerb
oldalon, közvetlenül a Duna partján feküdt a
XVIII. század végén lezajlott háborúkból neve-
zetes a kis település: Ráma. Kis vára rom volt már
a maga korában is, de amikor minden talpalatnyi
terület számított, a négyszögletű tornyos vár még
védhető erőd volt. A krónikák szerint a törökök
„nemigen törődtek vele”, s amikor 1778. júni-
n MÁK FERENC
us 6-án Mária Terézia egy rendelettel a Temesi
Bánságot visszacsatolta Magyarországhoz, és ennek
nyomán újra kitört a háború, a császári csapatok
minden ellenállás nélkül a birtokukba vették. A
Ó-Palánkáról helyőrség gyanánt Lo-Presti József
báró, hadnagy vezetése alatt 23 ember küldetett az
erődbe. Lo-Presti legényeivel megszállta a várat.
A török csak azután vette észre Ráma fontosságát,
s 1778. június 28-án hajnalban ötezer katonával
és három ágyúval a bástyákhoz vonult. „Még alig
volt hajnali három óra, midőn minden oldalról
megrohanták a várat, ágyúikból pedig folyton
lövették, rombolták az amúgy is régi, korhatag
falakat. De Lo-Presti oly ritka ügyességgel helyez-
te el 23 emberét, hogy a törökök semmire sem
Orsova
tudtak menni.” Hat órán át tartó öldöklő ütközet
után Ráma elveszett. Romjai közt halt hősi halált
a 23 vitéz katona, és elszánt hadnagyuk, Lo-Presti
is.6 A hősi halottakat az ó-palánkai temetőbe szál-
lították, ahol katonai pompával helyezték örök
nyugalomra. A dicső háború száz éves évfordu-
lóján, 1878-ban a Délmagyarországi Történelmi
és Régészeti Társaság a hős hadnagynak szürke
márványból díszes síremléket emelt a következő
fölirattal: Baroni Jos. Lo-Presti et sociis heroibus, ex
adverso Ramae 1788. 28. Junii gloriose occumbentibus,
hic tumulatis, grata pietas patriotica possuit.
Az Al-Duna Szent László-vára és Szörényvár
között tör át a Déli-Kárpátok sziklás hegyei között.
Földrajztudósok, történetírók, mérnökök, keres-
kedők és utazók egyöntetű véleménye szerint a
„galambóczi szorulattal” kezdődik a Dunának Klis-
szura néven ismert völgyszakasza, amely mintegy
100 kilométer hosszúságban egészen Orsováig
húzódik. „A Klisszura a Babakáj sziklánál kezdő-
dik, melyet már az ókorban Klisszurának nevez-
tek” – írta könyvében Gecser Béla. Ma inkább
a Kazán-szoros néven emlegetik. Az elnevezés
török eredetű, kazan ugyanis üstöt jelent. A Duna
itt délkeleti fordulatot vesz, s a hajlatán túl kezdő-
dik a zuhatagok „vészes sorozata”. Egymást köve-
tik a Kozla, Dojke, Islasz, Nagy- és Kis-Tachtalia,
Greben és Juc nevű sellők. Palvisevicán alul lép
be a Duna a közel tíz kilométer hosszú, magas és
meredek hegyormok szegélyezte Kazán-szorosba.
A Duna jobb partján van a Greben hegy, és a 779
méter magas hegyfok, mely V alakban nyúlik be a
Duna medrébe, 200 méternyire szorítva azt össze.
„A megszorult folyó hatalmas erejével csapkodja
hullámait a medrében elterülő sziklapadokhoz, a
kiálló hegyfokhoz, melyek tompa morajlással ütőd-
nek vissza veszélyes ellenáramlással, mély örvénye-
ket, forgókat okozva a szűk útban. Az örvénylő
hullámok meg-megringatják a csöndesen, óvato-
san utazó hajót, melynek falain tovább törnek szét.
Oly nagy itt a veszély, hogy elég egy hibás fogás
a kormánykeréken, hogy a hajó eltűnjék a hullá-
mok alatt. Azért a kerék mindig tapasztalt és ügyes
kormányosok kezében van, kik a Dunának minden
sellőjét, minden szikláját ismerik. A hajó biztos
kezekről vezetve, gyors kanyarulatokban változtat-
ja jobbra, balra irányát, míg egy rendkívül merész
2013. február 2., 3., szombat–vasárnap
és villámgyors kanyarulattal a szikla-sikátoron. A
zuhatagokon ugyanis tapasztalt és ügyes kormá-
nyos vezetése nélkül semmi hajó sem mehet át”
– áll Gecser Béla A Dunán le Zimonytól Turn-Severinig
és Orsovától Herkulesfürdőig című könyvében.7
Voltaképpen az Al-Dunának ez a szakasza kész-
tette ámulatra a régi korok utazóit. A Cserna-patak
torkolatánál a folyam medre jelentékenyen kiszé-
lesedik, s ebben az öblözetben volt valamikor Ada-
Kaleh (Új-Orsova) szigetet. E helyen újólag délnek
kanyarodik a Duna, s nem sokkal ezt követően
végleg elhagyja a történelmi Magyarország terü-
letét. „Golubác Szerbországban van – írta Boleszny
Antal –, mely magyarul Galambócz-nak, törökül
Gönderdzsinlik-nek neveztetett, de helytelenül
Kolumbács név alatt is előfordul. […] Galambóc
Pozsarevác megyében fekszik, hol 1718. júni-
us 21-én a paszarovitzi béke köttetett.”8 Károly
Róbert 1334-ben a szerbektől elfoglalta, és az al-
dunai török elleni végvári láncrendszer részévé
tette. 1391-ben Golubác bástyáin először lengett
a félhold, de Perényi Péter a törököket visszaver-
te. 1458-ban Mátyás király is sikertelenül ostro-
molta, 1481-ben azonban Kinizsi Pál elfoglalta,
és a dunai erődítmény 1521-ig – Nándorfehérvár
elestéig – magyar kézen maradt. 1521-től a XIX.
század második feléig, a szerb állam létrejöttéig a
törökök birtokolták. 
Részletesebben tárgyalta a Klisszura bejáratát
jelző két erődítmény történetét Gecser Béla tanár
úr: Szent László-vára és Galambóc egymással szem-
ben, egykor két erős vár volt, ma két festői romként
ékesíti a Duna-szorulat bejáratát. „Hatalmas gúla
alakú szikla tetején óriási torony mered az ég felé,
melyet lépcsőzetesen, alább-alább szállva, egymást
követnek bástyák, tornyok, falak, le egészen a víz
színéig. A négyszögletű tornyok – ilyen kilencz van
– egymással falak által vannak összekötve. Ilyen ma
Galambócz, mely az Al-Duna várromjai között tán
a legszebb, a legfestőibb.” Galambóc helyén már az
ókorban római vár állott, s feltevése szerint neve
is az ősi Columbariából származott. És máris sorát
ejti a helyhez fűződő végeláthatatlan legendák és
történetek egyikének: „Némely hagyomány szerint
– írta –, egy szerelmes Gernia nevezetű török nő
építette volna a maga és kedvese számára, s ebből
származott a Golubács név.” A középkor viharos
évszázadai során volt magyar, szerb, török tulaj-
donban, szerencsétlenebb korszakában rablólo-
vagok menedékhelyéül szolgált, „mígnem kora
letelt, s most elhagyottan romladoz, porlik, csak
a dunai utasnak szerez gyönyört”.9
Történetéből egy csata különösen emlékeze-
tes, szép legendát szőtt köré a nemzeti emlékezet.
Történt ugyanis, hogy Lázárevics István fejedelem
és hűséges hadvezére Brankovits György halálát
követően „Zsigmond király seregét Szerbországba
indította a kialkudott várakat átvenni”. A korábban
megkötött szerződés értelmében Nándor-Fejér-
vár, Szendrő és Galambóc erődökért cserébe a
seregével támogatta volna a szerbek török-ellenes
háborúját. 1427-ben azonban a magyar király csak
a két előbbi erődöt vehette át, Gamalbócot – a
király megérkezése előtt – annak „hűtlen szerb
kapitánya” 12.000 aranyért eladta a törököknek.
Zsigmond felismerte, a kulcsfontosságú várat
csak háborúval foglalhatja el, ezért előkészület
gyanánt a Duna bal partján fölépítette a Szent
László várat, s azt fogadott olasz tüzérekkel jól
megrakatta. Az 1428 áprilisában a magyar király
25.000 főből álló sereggel Galambóc ostromára
indult. A király szárazföldi erőit egy vízi hadsereg
is támogatta, melybe egy gályát a fővezér Rozgo-
nyi István10 neje, a hőslelkű Szentgyörgyi Cecí-
lia irányított, s a krónikák szerint nemcsak hogy
2013. február 2., 3., szombat–vasárnap kilato@magyarszo.com KILÁTÓ 23

Babi néni, az örök nő

Kosztolányi Dezső Színház: Vojáger
n MARKOVICS ANNAMÁRIA

V
an ez a kis bugyuta történet. A fiú és ahol hozzá hasonló „alfahímek” vannak. Példá-
a lány szeretik egymást, de mindenfé- ul Géza (Mészáros Gábor), aki az anyjával él,
le apróbb vagy nagyobb dolgon össze- hózentrógerrel hordja az amúgy bokavillantós
vesznek. Szakítanak, de nem tudnak egymás nadrágját, és mindenféle testi bajára gyógy-
nélkül élni. Aztán a mindenféle nehézségek szert szed. Aztán ott van még Sahas (Kucsov
és bonyodalmak után, némi külső segítséggel Borisz), a lelki tanácsadó és jógaoktató, meg
ugyan, de újra egymásra találnak. Mindenki még ki tudja, mi, aki nem is annyira Vera lelkét,
boldog, mindenki mosolyog. mint inkább testét akarja. Megmenteni. Nyil-
A történetet számtalanszor láttuk már, ván. A méhektől és Páltól. Hát persze. Sahas
igaz, főleg a filmekben. Könnyed, szórakoz- egyébként buggyos selyemnadrágot hord és
tató, meglepetésmentes, aranyos, cuki, szép. szereti mutogatni az izmait. Azt hiszik vége is
Ilyen a Kosztolányi Dezső Színház új előadásá- a vicces karakterek felsorolásának? Hát nem.
nak, a Vojágernek a története is. Mégis... ennél Pálék szomszédjában lakik ugyanis egy ijesztő
sokkal, de sokkal több. A kissé hosszúra sikerült (öreg)asszony (Mezei Kinga) a még ijesztőbb
Ráma vára előadásban van minden: gyomorfekély, bokavil- kutyájával (Mezei Kinga). Ők ketten így a deus
hősiesen küzdött, de a vesztésre álló csatából Zsig- nél utolérték őket, és a szirthez láncolva borzasz- lantós nadrág, kóristafiú, fura szomszéd, kutya, ex machina több szempontból is, de erről majd
mond királyt is kimentette. „A csata megkezdőd- tó halállal lakoltak mindketten. „Éjnek idején, diszkógömb, varázslat, csalás, hazugság, őszinte- később. És akkor van a fűnyíró. A GPS által
vén, mindenek előtt a török hajóhad támadtatott s ama rettentő zivatarok alkalmával, melyek a ség... Szóval minden, ami a mindennapjainkban vezérelt robot nemcsak a pázsitot tartja rend-
meg, mely a Moraváról evezett le a Dunára. A hős Duna nyugodt arcát annyira eltorzítják, a suso- is megtalálható, és minden, ami egy jó színházi ben, hanem folyamatosan kommentálja a körü-
magyar nőnek súlyos ugyan a kard, puha keblét is gó, vagy zúgó habok közül gyakran föl-fölhang- előadáshoz kell. Keszég László rendező talán túl lötte történteket. Tőle tudjuk meg azt is, hogy
töri ugyan a pánczél, de nehezebb, de jobban töri zik a panaszos sóhaj, a kínos jajgatás, mint a nép sokat is akart egyszerre. Időnként úgy éreztem, mi az a makyo. Ez a folyamatos félelem, ez a
a bánat szeretett férjéért, s vele harczol mindenütt; hite vallja.”13 hogy egyszerre nézek két előadást. Nem azt folyamatos beszartság érzés, ami például Pál
keményen lövöldözött a törökre, több gályáját Folytatjuk
elsüllyeszti, számos hősi tettet visz véghez, sőt mint
a hagyomány tartja, ő menti meg a királyt is.”11
A történetet Arany János Rozgonyiné című epikus 1 Beluleszko Sándor: Az Alduna vidékének település-
földrajzi ismertetése; Budapest, 1905. 17. p.
énekében így örökítette meg: „Galambócot a Duná-
ról / Ostromolni kezdik; / Folyamon is, szárazon is / Egyre 2 U. o. 20–21. p.
törik, vesztik. / Elöl, elöl Rozgonyival / Kedves élet-párja, 3 U. o. 27. p.
/ Hív szerelme, szép Cicelle, / Szentgyörgyi leánya.” A 4 „Szmederevó, magyarul Végh-Szendrő Kubin átellené-
veszélyben forgó királyt Rozgonyi Cecília megmen- ben fekszik, hol a szerb gőzhajók számára hajóállomás
tette, s a maga sajkájában a magyar partra, Szent létezik. (…) Ez Szerbország sertés kereskedésének és
kivitelének főpontja” – írta Kézikönyvében Boleszny
László várába szállította.12 A hátramaradottakat Antal. In: Kézikönyv az Al-Dunán Szerb- Oláh- és
a bal parti erőd ágyúi, s a hős lengyel kapitány, Bolgárországban utazók számára, vagy a határvidék,
Zaviss csapata védelmezte úgy, hogy a magyar Szerb- Oláh- és Bolgárország. Írta Boleszny Antal; Ó-
hadsereg kétszáz embere kivételével megmene- Orsova – Nyomatott Handl József-nél, 1870. 80. p.
kült, a lengyel segédcsapat azonban hős vezérével 5 [Gecser Béla]: A Dunán le Zimonytól Turn-Severinig
együtt Galambóc vára alatt lelte halálát. és Orsovától Herkulesfürdőig. Írta Gecser Béla polg.
isk. tanár; Pancsova – Nyomatott Wittigschlager K.-nál,
Lászlóvárott a magyarság 1893. 92–93. p.
Vala bátorságban. 6 U. o. 96–97. p.
Híre futott a csatának 7 Gecser Béla i. m. 124. p.
Széjjel az országban. 8 Boleszny Antal i. m. 93. és 96. p.
Egy árva szó sem beszéli 9 Gecser Béla i. m. 107–108. p.
mondom, hogy ez rossz volt, csak érdekes és egész életét jellemzi. Kezdik már érezni, hogy
Zsigmond győzedelmét: 10 Idősebb Rozgonyi István ifjú korában, 1410 és 1413
szokatlan élmény. a Vojáger amellett, hogy kortárs, meg persze a
Mind a világ, széles világ között udvari lovagként tanulta a bajvívást, 1415 őszétől
Luxemburgi Zsigmond király kíséretében diplomáci- Szóval. Van ez a Pál, Pali, Palika (Mikes Imre Kosztolányi Dezső Színházban játsszák (jelent-
Rozgonyi Cicellét. – ai szolgálatot teljesített előbb Aragóniában, 1416-tól Elek). Elég kis szerencsétlen férfi. Fáj a gyomra, sen ez bármit is a kategorizálás szempontjá-
Galambóc és Szent László-vára között a Duna pedig Londonban. Onnan is a királlyal ment a kons- büdös a szája, ideges, félős. Van egy gyönyörű ból), egyszerre pszichedelikus, science-fictionös,
tanzi zsinatra. 1410-től 1425-ig a bakonyi erdő ispánja és kedves barátnője, akit szeret ugyan, de arra lányregényes és börleszkes?
közepén látható a titokzatos Babakáj (másutt Baba- és egyben Eszék várának királyi várnagya. Két ízben
gaj) szikla, a rendkívüli természeti tünemény, mely azért volt esze (vagy nem volt), hogy megcsalja Például ez az az előadás, amely bizonyítja,
– 1416-ban és 1425-ben – a veszprémi püspökség
mindenkor élénken foglalkoztatta a nép képze- kormányzója volt. 1422 és 1439 között győri ispán, a cintányéroslánnyal. És ez a szerencsétlen még hogy lehet szórakoztató színházat csinálni elcsé-
letét. A vidék lakói legendás történetekkel ékesí- 1425 és 1439 között fejéri ispán és csókakői várnagy, be is vallotta! Mit várt? Hogy a barátnő majd pelt poénok nélkül is, hogy lehet a színpadon
tették a szürke sziklát. Az egyik ilyen történetet 1427 és 1438 között temesi ispán volt. 1428-ban királyát szemet huny és mindent megbocsát? Mind- szerelem és gyűlölet úgy, hogy elhiggyem, tény-
két változatban is följegyezte Gecser Béla tanár. elkísérte a Galambóc ostromában is. A visszavonulás egy. A lényeg, hogy Pál egy balfasz. Szerelme, leg ezt érzik a szereplők, hogy a gegek nem kell,
után az ő és a király életét felesége, Szentgyörgyi Cecília Vera (Vágó Kriszta) pedig szenved. Nem tudja,
Eszerint „egy szerb vojvodának gyönyörű fiatal mentette meg, amikor hajókkal sietett a segítségükre.
hogy kínosak legyenek, hogy a jól megválasz-
felesége volt, kit végtelenül szeretett, és szörnyű A történetről írta Arany János Rozgonyiné című versét. mit tegyen, szakítson, vagy csalja vissza, vagy tott díszlet és kosztüm mennyit tud hozzáadni
módon féltette még az illatos, ártatlan szellőtől is. Rozgonyi István 1439-ben vagy 1440-ben halt meg. – tényleg bocsásson meg neki. Verától távol áll egy előadás értékéhez. Mert igenis szükség van
Féltékenysége rémképekkel rajzolta tele lelkét, s Lásd: Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon, XI. minden gonoszság, virágos ruhában jár, énekel szórakoztató színházra, arra a típusra, amely
ezek hatás alatt a védtelen, ártatlan nőt a sziklához kötet; Budapest – Szent István Kiadó, 2006. 728. p a madarakkal, szereti az életet, és egyszerű- azért elvár egy bizonyos nyitottságot, arra a
vasaltatta, hol az hamarosan elveszett”. A monda 11 Gecser Béla i. m. 109. p. en csak boldog akar lenni. Lehetőleg Pállal. típusra, amely nem szájbarágós és nem veszi
egy másik változata szerint, ez a rettentő sors egy 12 Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cicelle [Cecília] (1398– Hogy miért, az rejtély, de a szerelem soha hülyére a nézőt.
szép török nővel, meg egy magyar daliával történt 1434) az első valódi háborús hősnője a magyar történeti nem racionális, így fogadjuk el, hogy ez a jó A deus ex machina és Babi néni. Vagyis mi
meg, „akik egymásba szeretvén” az ifjú a lányt emlékezetnek. nő a gyomorfekélyes Pált akarja. A helyzetet köze a szomszédasszonynak ehhez az egészhez.
megszöktette, üldözőik azonban a komor szirt- 13 Gecser Béla i. m. 106–107. p. tovább rontja, hogy Pál egy kórusban énekel, Mindig azt reméljük, hogy oka van annak, ami
történik velünk. Hogy ezt az okot valamilyen
isteni entitás, a sors vagy valami más határozza-e
S Z Ó F I GY E L Ő
Folyamatmérnök
meg, az már más kérdés. Az én egyik kedvenc
mondásom például az, hogy minden okkal törté-
nik, ez az ok persze leggyakrabban az, hogy rossz
n MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ döntéseket hozok. A rossz döntések következmé-
nyei pedig vagy helyrehozhatók, vagy nem. Pál
Hagyományosan az olyan felsőfokú képesítést szerzett személyt neve- összeállításukat, felügyeli összeszerelésüket. Ha kész az a gyártósor vagy esetében csak isteni segítséggel oldható meg a
zik mérnöknek, aki egyetemi tanulmányok vagy azonos értékű gyakorlat az a gép, amely a készterméket előállítja, akkor a termelési folyamatmér- helyzet. Ehhez köze van nyilván Babi néninek,
és végzettség alapján a műszaki tudományok alkalmazásával foglalkozik. nök biztosítja a hatékony termelést, optimalizálja a termelési folyamatot. A és beszélő kutyájának, Dzsinának is, de hogy
Lehet bányamérnök, elektromérnök, építészmérnök, erdőmérnök, folyam- gyártás egész folyamatát szem előtt tartva vizsgálja a gyártóberendezések milyen módon, azt most nem árulom el. Pedig
mérnök, gépészmérnök, hadmérnök, hajóépítő mérnök, hangmérnök, működését, és késedelem nélkül megoldja a felmerülő technológiai prob- Babi néniről lenne mit mesélni. Főleg arról,
kohómérnök, mezőgazdasági mérnök, útépítő mérnök, vasúti mérnök, lémákat. A hibákról dokumentációt és elemzést készít. Feltárja a hibákat, és hogy soha nem tudjuk meg, hány éves, de ha
vegyészmérnök, vízépítő mérnök stb. Az utóbbi időben újabb mérnökfélék javaslatot tesz a fejlesztésre. Megvizsgálja, mi a legjobb módjuk a fejleszté- tetszik neki valaki, akkor ő is mindjárt inkább
is jelentkeznek, például a folyamatmérnök. seknek, szükség van-e újabb berendezésekre, vagy a meglevők átalakítására, csak Babi, mint néni, s mint ilyen, még a hózent-
A folyamatmérnök (vagy teljes nevén termelési folyamatmérnök) külön- illetve átállítására, esetleg más folyamatsor alkalmazására. rógeres Gézából is előhozza a Férfit.
féle termelési és gyártási környezetben tevékenykedik, elemzi a termelési Nagyobb vállalatok rendszerint külön alkalmaznak folyamatmérnököt
Happy end. Mindenki mosolyog. Meghaj-
folyamat hatékonyságát, megvizsgálja összetevőit, a használat elemeket, a teljes munkaidővel, kisebb vállalatok pedig időről időre igénybe veszik
lás. Taps.
jövedelmezőséget. Javaslatokat tesz a fejlesztésre, változási folyamatokat önálló vállalkozóként működő folyamat-mérnök tanácsadó szolgáltatá-
indít el. Ő az a személy, aki a gyártás teljes folyamatát ellenőrzi, aki fenn- sait. A folyamatmérnök közvetlenül együttműködik más mérnökökkel és
A félelemről és annak legyőzéséről szól tehát
tartja a gyártósorok működőképességét. Annak érdekében figyeli az egész asszisztensekkel. Ha a termelési folyamatot is ő tervezi, akkor a vállalkozás leginkább Vinnai András darabja. Ennél persze
folyamatot, hogy úgy működjön, ahogyan tervezték. Munkájának lénye- vezetőivel, társosztályok képviselőivel, alvállalkozókkal, esetleg külföldi sokkal többről, de hogy kinek mit jelent egy
ge a termelési folyamat működőképességének biztosítása, a gyártósorok gyártó cég munkatársaival is kapcsolatban kell lennie. Munkájához elen- Vojágeres este, azt majd mindenki beszélje meg
üzemeltetése, a folyamatok fejlesztése és felügyelete. A folyamatmérnök gedhetetlenek a magas szintű számítástechnikai ismeretek, szükség van jó azzal, akivel színházba ment. Szabadkának, és a
üzembe helyezi az elkészült vagy beszállított gépeket, ellenőrzi szakszerű szervezési készségekre, idegennyelv-ismeretre, folyamatos önképzésre. magyar színjátszásnak viszont ez most egyszerre
kis lépés és nagy.
24 KILÁTÓ kilato@magyarszo.com
Útközben
57.
A
z utazáskor készített jegyzeteimet átnézve, rájöttem, hogy
egy nagyon fontos tapasztalatot még nem osztottam meg az
Olvasókkal, és egy rendkívül egyedi, csak a Húsvét-szigetre
vonatkozó hagyomány felemlítése is kimaradt az úti beszámolóból.
Ezúttal ezekről kívánnék szólni.
Eldologiasodott világunkban immár nemcsak fokozatosan, de
rohamosan vesznek ki az olyan embert formáló, értékeket hordozó
viselkedésmódok, mint amilyen az emberi tisztesség, a szerénység, az
egyenesgerincűség és mindenekfelett az emberi méltóság. A méltó-
ságnak arra a megnyilatkozására gondolok, amely az elhasználódott
klasszikus értékrendszerek kiiktatódásának ellenére sem teszi lehető-
vé azt, hogy egy Isten képére teremtett embert megalázzanak, azaz
megfosszanak mikrotheoszi lényegétől. Márpedig a gyakorlatban
nap mint nap ennek vagyunk tanúi. Azok, akik a virtuális hatalom-
gyakorlás pozíciójából és a megfélemlítés eszközeivel hajbókolásra,
meghunyászkodásra kényszerítik embertársaikat, tulajdonképpen
nem veszik észre, hogy az emberi méltóság megtartásának viszonyla-
tában éppen ők lesznek a legnagyobb vesztesek, hiszen önmagukban
megtagadva a mikrotheoszi lényget, cselekednek. Nem gyűlölni,
de szánni kell őket.
Szerencsére az emberi méltóság nem veszett ki a ma világából
sem, mint ahogyan máskor sem, csak nehezebben lehet rátalálni.
Ilyen értelemben is nagy ajándékot jelentettek nekem azok az utazá-
Töredékek az egyből
A
fény mit elismernem jogom nem volt soha tehát az
enyém. Nehéz volt megismernem nincs határ és nincs
félelem. Légy velem tisztító nagy Úr. A végső élet
rettentő tehát győzedelmes ajándéka. Cseppen a fény és hull
az őszi eső. Győztünk noha győzelemben igazunk nincs soha.
A szépség mely városok fölé emel apám sírhantjai. Teker sír
és jajong – megérkeztünk - a fal áll a Hold elé s csillagok
dőlnek jobb jövők homlokaira. Apám s anyám áll ott ahol
a végső diadal roppantó szemöldöke néz. Felnyílik az ég s
valóban a csillagokig látunk. Abban a csillagvilágban élünk
ahol mindig is megvolt a csend s a szeretet reppenő igazi szép
szállóigéje. A család mely tovatűnve megvalósul - ébred és
hajlik. Szeretlek mindahogy fénylik a lassan eltűnő idő.
1:22
Most beírom magam a végtelen időbe. Minden derék
meghajol és fáink bölcselete a fényig csilingel. Fáradt már
nem lehetek, mert csak csöndben élek. A rekkenő sötét, ahol
fájdalmaim az egekig nőnek, leborult eléd Uram. Már nem
kérek semmit, mert mindent megkaptam Tőled, s nem a
halál felé indulok, hanem életemet kezdem el élni. Tenye-
rem kinyitom, szemem átidomul a létező időbe. Uram engedj
Magadhoz, hogy meglássam szép magam fényét. És elindul
az összes állat, a füvek és fák az égig nőve jajveszékelés nélkül
nyitják meg maguk hatalmát. Rajongok, így vagyok szabad.
A szívem és óceántörvényem megérkezett a fények partjaira.
Nem gondolkodom és nincs tehát. Átözönlik rajtam minda-
hány évezred. Megcsókolom mindazok lábát, akik akadállyal
álltak szomorú életem elé. Hajlok, ahogy rózsák hatalma
ébred minden csókjaim előtt. Akarom, hogy legyen múlt és
akarom, hogy legyen jövendő, miközben tudva tudom, hogy
csak az elreppenő pillanat létezik, az átcsikorduló akarat. És
nincs, akinek törvénye a felhők fölé toljon, mert én magam
vagyok a törvény és én magam vagyok az akarat. Megsem- Martinek Imre: Stairway to Heaven
n KÁICH KATALIN
sok, melyek lehetővé tették az emberi méltósággal való találkozá-
saimat. Az anyagelvűségbe, a pénz imádatába bukott világunktól
függetlenül léteznek olyan régiók a Földön, ahol az anyagi javak
megszerzése és birtoklása híján élik relatíve boldogan az emberek
mindennapi kis életüket, s a gyermekek egy szem cukorkának is
tudnak örülni. Üzbegisztánban járva olyan emberekkel találkoztam,
akiket még ha szándékomban is állt volna, nem lehetett megbántani,
ugyanis lényükből valami olyan elementáris fennköltség, magasz-
tosság áradt, amely csírájában képes elfojtani a komiszságnak, az
alattomosságnak, a félelem burkolta kíméletlenségnek még az
írmagját is. A húsvét-szigeti tartózkodásom idején is a tiszta tekin-
tetű, humánummal, az Isten képére teremtettség öntudatát árasztó
emberekkel kerültem kapcsolatba, akikre csak végtelen tisztelettel
tudok visszagondolni.
A tengerre néző romfalu, az Orongo meredek sziklákon helyez-
kedik el, pontosan szemben azzal a három, hatalmas hullámok verte
kis szigetecskével, amelyhez a madárember kultusza kötődik. Nagyon
sok faragvány állt ellen az időnek, s őrzi emlékét egy kultusznak,
mely a 19. század hatvanas évei táján szűnt meg. E faragványok
tojást kezükben tartó, madárfejű embereket ábrázolnak. A kultusz
a szent madárnak tartott Manu Tara által minden tavasszal tojt első
tojáshoz kötődik. Jelesül, a Húsvét-sziget összes törzsfője minden
évben a legnagyobb szigetecskére küldte legügyesebb szolgáját
abból a célból, hogy a szent madár első tojását magához vegye, s a
Káich Katalin
misülök, mert akaratom és törvényem az égbe emeli magát,
ahogy megsemmisülnek, úgy emelkedem tiszta csillagaim
iszonyú vértelen igazságába. Nem vagyok senki. Nem létezem
n ANGYALISTVÁN FERENC és lélegzetem annyit perdít gyönyörű angyalaink elé, hogy
eljött az idő és mindenki, aki a száraz kenyeret sem tiszteli,
kalapot lenget és várja, a hó lovak lábán peregjen el. Az áldás,
melynek tiszteletét akarom, de mégsem tudhatom, nyerít,
hogy a hulló idő magába fogadjon. Éljek, hogy számadásom
mindig tiszteletadás legyen ó Uram.
21:32
2013. február 2., 3., szombat–vasárnap
veszedelmes vizeken átúszva, elsőként érkezzék meg vele a száraz-
földre, mert ez azt jelentette törzsfőura szempontjából, hogy abban
az évben ő lesz, ahogyan mondani szokás, élet és halál ura a szige-
ten. A kiválasztott szolgák körülbelül egy hónapot töltöttek a kis
szigeten, amíg végre megérkeztek a madarak. A tojást könnyebb
volt megtalálni, mint biztonságosan, a homlokra kötözve elsőként
Orongóba hozni. A győztest életének további részében, természet-
szerűleg, szintén nagy tisztelet övezte. A romfaluban egyébként
jelzőkövekkel is találkozhattunk, melyeknek elhelyezkedése egyfé-
le napmegfigyelő obszervatórium maradványait juttatta eszünkbe.
Innen még ma is látható a nyári napéjegyenlőség idején a Poike
nevű félsziget felett felkelő nap.
A napfény megjelenésével pedig, ha akarjuk, egy új, remények-
kel teli nap veheti kezdetét.
Introspekció n FARKAS BEÁTA
…nekem csak az időd kell, s a csended.
Úgyis ez mindened.
...meg várj!
Egy beltér: a „csak én”;
így ki van zárva,
hogy a gondolataidra rávetül
a komfortzónád árnyéka.
Katalizálom a beállítottságod.
Én dolgozom,
te meg csak játszol...
Hát játék a bújócska?
Vagy csak ócska kifogás,
mert egy töredéknyi menedéket biztosít
a tudatalattid... ne tedd!
Veled született kompetencia és
különböző eredetű hajlamok halmaza.
De nem értem, hol a mettszéspont.
Szerinted lényeges tényező a türelem mindehhez?
Vagy elegendő lesz az önkontrollod
meggyőző érvnek helyettem?
(Ha nem leszek.
Ha megváltozol.
...fejlődést indukál
még a bizonytalanság is benned.
Aggódom.)
Az alázat fényei ismét felragyognak tisztuló látásomban.
Fény vagyok ahogy igét hirdet az ég. Szavak nélkül élek és
szavaim az egekig érnek. Csalódás vagyok és beteljesülés. Jó
vagyok és soha nem ismertem a rosszat. Nem a feledésben
élek, a meghaladhatatlan sokszorozódásban írom újra szép
életeim dalát.
Ó Uram, mi ez a csillagvirágzás a szívemben. Mi ez az
öröm. Hajladozom, s fáim az egekig nőnek. Ujjongok, s már
nem fog el a félelem. Micsoda öröm és micsoda csodálkozás.
És minden ismerős. Ismerős, ahogy a platán szépen szólítja
meg híveit. Ismerős, ahogy a szél átfordítja az időt. Ismerős,
ahogy szemetekbe nézek, ó drága testvéreim. Uram, tudom,
hogy csak azt mutatod meg minduntalan, amit már ezerszer
megmutattál. Tudom, hogy csak a szépség fái vezetnek megva-
lósulásainkhoz. Tudom, egy vagyok az egyből és az egy is énbe-
lőlem való. Tudom, a határok elhagyták sáncaikat. Tudom,
megszelídült az idő és tudom a farkasok végleg elhallgattak.
Tudom, hogy a sárguló levelek díszei az új, dicső idő eljöve-
telének csinos zászlai. Örömömben megjárom isteneim táncát
és arcom a végtelen idő fodraiba fordítom. Csodállak Uram,
ahogy magamat is csodálattal nézem. Csoda a szépen forduló
idő és csoda ahogy a szemedbe nézek. Régi hangom elhagyott,
fáim az égig nőnek, a szarvas, mely minden belépésemkor
üdvözli elhagyott angyalait, szétnéz a tájon. A végtelen csönd
befogadja és minden ízét a táj porcikáiba telíti. Örömünnep
és igazi béke. Köszönöm és belépek valós időmbe.
11:20