2012. szeptember 29., 30., szombat–vasárnap kilato@magyarszo.

com KILÁTÓ 21

nem érintlek n CZIROK ATTILA

hunyorog rád
az utca sötétje
fölöttünk mélykék
lepedőn
rakoncátlan
csillagok lógnak
SZERKESZTI: KONTRA FERENC LI. évfolyam, 39. szám hűvös van mondod
talán magadhoz

A kopigráfiától az elektrográfiáig
engednél szendén
nyúlszíved nyughatna
mellkasomon
hófehér lepedőre
váltanánk az éjszakát
Szombathy Bálint: A magyar elektrográfia rövid története. Szigetvári Kultúr- hófehér válladra
és Zöld Zóna Egyesület, Szigetvár, 2012 simulna ajkam
n FEKETE J. JÓZSEF
de már ősz-elő fényekben
„Az idő – a történelem – úgy csiszolja ki az értékeit, ugyanebben az esztendőben, ugyancsak a néhai Bohár előkészítő terül elénk a sétány
hogy könyörtelenül rostál, munkája nyomán elektrográfiai szak indult. sandít ránk a közvilágítás
szakmai szempontokat módosít, mércéket alakít át, A vizuális tartalmak létrehozására, sokszorosítására, továbbítá-
sára alkalmas elektromos, illetve elektronikus eszközök művészi
gondolatban átkarollak
fogalmakat frissít és pontosít.” Sz. B. cipőd nőiesen kopog

S
zombathy Bálint, a magyar képzőművészeti élet mértékadó
alkotója és teoretikusa legújabb kötetében a magyar elekt-
rográfia negyedszázados történetét írta meg. A szépségkutató
szerző dolgozatában a folyamatosan fejlődő elektronikus eszközök
felhasználhatóságának függvényében állandóan változó művésze-
ti ág mára már behatárolható irányait veszi számba, a napjainkig
vezető kísérletek történeti fölvázolása mellett, annak tudatosítá-
sával, hogy a jelenlegi eredményeket is kétségkívül fölülbírálja az
idő, és beláthatatlan, vajon milyen irányban fejlődik majd tovább
az elektrográfia nyelve.
A szerző többször nyomatékosan leszögezi, hogy az elektrográfia
magyarországi megjelenését 1985-re teszi, noha szórványos kísér-
letek már a hetvenes években is történtek ezen a téren, ám inkább
a küldemény- és konceptuális művészet terén, mint egy új kifeje-
zési nyelv megtalálása és lehetőségeinek kihasználása irányában.
Egy terminológiai áldilemmát is tisztáz, az elektromos vagy
elektronikus médiumok révén létrehozott alkotásokat ugyanis
elktrografikának nevezték korábban, a Magyar Elektrográfi-
ai Társulat (MET) viszont 2001-es megalakulásától fogva az
elektrográfia gyűjtőnéven tartja nyilván az ilyen alkotásokat.
Szombathy magyarázata szerint az előző megnevezés megfe-
felhasználásának célja nem a puszta kopírozás és küldés-fogadás,
hanem egyedi vizuális alkotások létrehozása ezen eszközök által. A a hangulat –
vezérgyökeret Szombathy Bálint egy olasz futurista alkotó poéti- húszas évek amerikája
kájában fedezte föl. Bruno Munarit 1938-ból idézve jelzi, hogy az valódi dáma vagy
olasz művész és formatervező korát megelőzve fölismerte, hogy az
alkotóknak meg kell érteniük, hogy a művészet és a technika nem egy zöldfülű gengszter
ellenlábasok, hanem a gépek fölhasználhatók műalkotások létre- mellett...
hozásában, ehhez meg kell érteni a gépek mechanikus természe- nem érintlek
tét, sajátos nyelvét, és ha kizökkentik őket szabályos algoritmusuk szavaim gránitlapokra
végrehajtásából, unikális műalkotások létrehozásában lehetnek a
művész partnerei. Megjegyzem, Szombathy képtávíró-művészete is hullnak elkerülünk
a gép hibás működése, selejtalkotása, megismételhetetlen tévedései egy újabb csalódást
nyomán vonta be a gépi akcidentalizmust az esztétikum világába. késő van és nyárvég
A tökéletességet célzó mechanikus (elektronikus, vagy egyéb tech- hideg borkék utak
nológiára alapozó) másolás defektjei, selejtjei, hulladékanyagai a
művészeti megközelítés révén minősültek át szinte autográf, kézzel vezetnek haza
és mindvégig
szomjazom rád
S Z Ó F I GY E L Ő

Horgászpálya
lelt a kezdetleges sokszorosító gépek és telefaxok által létreho-
zott fekete-fehér kópiák grafikához közel álló vizualitásának
megnevezésére, de a színes fénymásolók, a videók, a digitális
fényképkeretek, a számítógépek kiszélesítették mind a másolás, n MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ
mind az elektronikus képalkotás spektrumát, ezért változott a
művészeti ág megnevezése értelemszerűen elektrográfiára. Ha A pálya szó igen sokoldalú eszköze a magyar nyelvnek. A tudo-
már a terminológiánál tartunk, meg kell említenünk a Sonia mányos stílusban és a választékos szóhasználatban arra a fizikai
Sheridan (Art Institute of Chicago) által 1970-ben megalkotott törvényektől megszabott útra, vonalra utal, amelyen valamely test
gyűjtőfogalmat, a fénymásolót, a telefaxot, a számítógépet és a haladása közben mozog. A sportnyelvben olyan meghatározott
videót, vagyis az új médiumokat magában foglaló Generative méretű területre mondják, amelyet mérkőzés, verseny, edzés
Systemst. Szombathy a Sheridan által alkotott fogalmat az elekt- céljára különítettek el, tartanak fenn, és megfelelően rendeztek
rográfia szinonimájának tekinti, és úgy értékeli, ez a fogalom be. A vasutasok szóhasználatában vasúti járművek közlekedésére
már túllépett a puszta másolásművészeten, és teret nyitott az való építményt jelöl, amely alépítményből (töltés, bevágás, híd,
intermediális művészi kutatások előtt. alagút) és felépítményből (vágány) áll.
Az 1985-ös korszakhatár ellenére alkotómunkája során a Régen ’út, útirány’, illetve ’csatatér, küzdőtér’ jelentésben
szerző maga is jóval korábban a fénymásoló felé fordult, és a is élt. Átvitt értelemben foglalkozásra, hivatásra, az élet útjára,
kopírozás (a másolat másolatának a másolata) technikájával eseményeinek, cselekvéseinek összefüggő sorozatára szokták
készített alkotását 1973-ban a zágrábi Egyetemi Központ Galé- vonatkoztatni.
riájában megrendezett Xerox című nemzetközi kiállításon be is Az újabb keletű horgászpálya összetett főnév a pálya sportnyel-
mutatta, majd a képtávíró megjelenését követően a nyolcvanas vi használatát terjeszti ki. A horgászpálya folyónak vagy tónak
évek elején nyomban kisajátította annak lehetőségeit, illetve olyan partszakaszát jelöli, amelyet horgászversenyek tartására
kihasználta működési hibáit, ami nyomán a világon egyedül- különítettek el, illetve rendeztek be. Például: Hozzávetőlegesen
állóan unikális műalkotásokat hozott létre, amit Aktivizmusok: 50 fő részére kiépített horgászpálya áll rendelkezésre. – A horgász-
Mozgásképek – Activisms: Motion-pictures című kötetében össze- pálya gondnoka, a Banat horgászklub reméli, hogy hamarosan
gezve dokumentált 2011-ben. Ezzel, illetve a nyugati világban megérkezik címükre az illetékesek határozata. – Túlzás nélkül
elszaporodott elektrográfiai törekvésekkel szemben a keleti állíthatom, hogy az egyik legnehezebb horgászpálya a töklevelek-
blokkban, így Magyarországon is megkésve jelentkezett ez a től borított Háromfai tó! – A Tiszán 24 csapat szerelhet be a vén
gesztenyefák előtti horgászpályán. – A ligazáró utolsó fordulóban
művészeti ág. A csúszás oka banális és döbbenetes egyszerre:
Zentán, a rakparti horgászpályán, a Tiszán, nagy fölénnyel és 4
magánszemély csak nehezen jutott fénymásolási lehetőség-
szektorponttal a zentai gyerekek nyertek. – A hangulat nemcsak
hez. A másolóberendezések a hivatalok kiváltságos felügyelete
a naptól forrósodik pokolivá ezen a nagy halakban gazdag, 4,2
alatt álltak, majd amikor a magánszemélyek is hozzáférhet-
hektáros horgászpályán. – A horgászpályát 3 szektorra osztottuk,
tek a gépekhez, legfeljebb tucatnyi kópiát készíthettek, és egy mindegyikben 12 versenyzővel. – Már évekkel ezelőtt kialakították
példányt az archívumban kellett hagyniuk, így tevékenységük Bohár András: Reduktív költészet I–XII., 1996 a mostani versenynek is nevet adó ötven lépcsős horgászpályát.
bármikor visszakereshető, ellenőrizhető volt. E megszorításokból jegyzett műalkotássá, miként Szombathy írja: „Az elektronikus máso- A horgászpálya szó más nyelvrétegekbe (sajtónyelv, hivatali
eredően az elektrográfia valamiféle titkos, földalatti tevékenység- lás szabad lehetősége egyszeriben megváltoztatta a kultúra addigi szóhasználat, társalgási stílus) is bekerült: Az eredeti vázlattervek-
gé vált, hiszen azok tehettek e téren lopva kísérletet, akik hivata- képi szerkezetét, szemléletét és stratégiáját.” hez képest legkomolyabb változás, hogy lehetőség és igény van
lukban vagy a nyomdákban, titokban hozzáférhettek a szükséges A Tellér Mária remek könyvterve alapján készült, gazdagon egy horgászpálya kialakítására. – Aki horgászni szeretne, annak
eszközökhöz. Ez az underground tevékenység eleve a művészet illusztrált kötetben angol nyelven is olvasható Szombathy tanulmá- erre lehetőséget kínál a frissen átadott horgászpálya. – Tovább
peremén sarjadt ki, és a szubkultúrában vert gyökeret. Ennélfogva nya, amelyben számba veszi az elektrográfia szempontjából legfon- folytatódik a fokozott haltelepítés, megújul az Alcsi-szigeti holt
a képzőművészeti kánon is nehezen fogadta be ezt az irányzatot. tosabb magyarországi alkotócsoportokat, több művész munkáiról Tiszán a horgászpálya. – A Deseda körül létesítendő ökoturisztikai
Szombathy Bálint történeti felvezetésében kiemelten említi az 1991- a tanulmányba illesztett miniesszékben értekezik, végül pedig két gyalogút, kerékpárút és horgászpálya kialakításához ingatlan-kisa-
ben Győrben megrendezett Nemzetközi Grafikai Biennálét, amely markáns irányzatot nevez meg. Az egyik törekvés nyomán alkotó játításra van szükség. – Szolnokon, Tenyőszigeten, a Holt Tiszához
N. Mészáros Júliának köszönhetően felkarolta az elektrográfiát, a elektrográfusok „némiképp igyekeznek megőrizni az emberképű közel, ahol a horgászpálya található, 870m²-es, belterületi üres,
nem sokkal később Miskolcon megrendezett XVI. Országos Grafikai univerzum egybehajló morfológiai állapotát”, miközben mások elkerített telek eladó. – A reggel kijelölésre kerülő horgászpályán
Biennálét, ahol már figyelembe vették az alkotók fénymásolón vagy „filozófiailag elmélyítve az emberi egyetemesség destruktív tenden- horgászati tilalom van elrendelve a fent megadott időtartamban.
faxon készült grafikai alkotásait, a MET létrehozásának fontosságát, ciájának bölcseleti kiszögelléseit”, széteső világképről tanúskodó – Van földes horgászpálya, vagy csak stégről lehet pecázni? – Csak
a Bohár András Magyar Elektrográfiai Múzeum 2010-es megalapí- alkotásokat hoznak létre, amelyeken szétszabdalva, törmelékeiben vasárnapra legyen rendben a horgászpálya!
tását Szigetváron, azt, hogy a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán jelennek meg az ember jelenlétére utaló sajátosságok.
22 KILÁTÓ kilato@magyarszo.com
Pincebogarak
A
z alkalomra vártak még. A műhelyben már abban az évben is
dolgoztam. A bombákat ledobták mindenhova. Nem kellett
menni az iskolába vagy a műhelybe. Kint kapáltuk a kukori-
cát. Először a jellegzetes gombaformát sikerült felismerni. Aztán a
vadászgép egészen alacsonyan húzott el. Megérkezett a becsapódás
hangja. A repülő által széthasított levegő utolérte saját, hamisított
keltezésének a helyét. Amit nem tudtam először föl sem fogni,
hogy látomás-e, vagy mi történik velünk. A tó mellett fölszállt a
füstfelhő. Teljes lett a csönd. A szívek telepumpálták testünket a
menekülés ösztönével. Elkezdtünk pár percre nagyon félni tőle,
hogy mi lesz, ha ránk dobja a gép a következő bombát. Fáziskésés,
az agykéreg kényszerképzetei. Úgy gondoltam, otthon van még
kardvirág a kertben.
A szőlőtőkék sem emlékeznek arra talán, hogy mi minden
történt, amíg az elsősorban sportolók számára fönntartott munka-
helyek gazdái erre jártak. Volt, aki inni kezdett, és nem foglalkozott
semmilyen sporttal, csak a borból fogyasztott napjában ötliternyit
a délutáni tömény elé. Megtörtént az is, hogy egyik sem történt,
csak azért járt a munkahely, hogy dolgozzon meg valaki azokért a
napokért. Nem mindenki él. Más nagyon sokra vitte, még többen
kevesebbre. Fontos lehet.
Ott ültünk az emeleten, pénteken este. Találkoztam az előző
műhelyből olyan emberrel, aki később is úgy tudott csak létez-
ni, hogy másokat arra használt, ami mindig, amíg él, előre tudja
mozgatni az időben. A vágyai azt az irányt piszkálgatták, amit ezek-
kel fizettet majd meg, amíg lesz, aki hajlandó rá. Magda Marinko
már börtönbe került többek között a cukrászdai eset kapcsán. Állí-
tólag az a gyerek, aki arra lakott, megölte a saját szüleit, és nem
történt semmi. Elég sok embert vagy pénzt ismert ahhoz, hogy a
belügyet egy szemernyit sem tudta érdekelni a dolog. Volt, aki a gyár
műhelyében azt mesélte, hogy egyszer mestert hívtak, mert valami
elromlott a rendőrségi pincében. A főnök mondta az épp ügyeletes
rendőrnek, hogy vezesse le az embert. Pár óra elteltével, miután
nagy izzadságcseppeket törölt le a homlokáról, visszavánszorgott az
irodájába, és közölte a főnökkel, hogy nem ismeri be. Volt, akitől
az embargó ellenére bármit vehetett, az, aki úgy látta, hajlandó rá.
Mindazt, amit úgy gondolhat a másik, hogy jól eladható vagy megvá-
sárolható lesz. Mint a remény egyfajta behelyettesítése.
Majd később, mikor már színházba kezdek járni, és nem az lesz
a fontos, hogy földerítsem a fejemben és az azon kívül eső titkokat,
hanem egy másik személy kezdi átvenni ezt a helyet, lassan átválto-
zik. Az elnök, aki nélkül nemcsak dr. Máriás nem tud élni, megbu-
kott. Bíróságra kerülnek bizonyos ügyek. Már a katonaságnál azt
mondják még azok a gyerekek is, akik hajlandóak elfogadni azt,
hogy nem az állam nyelvén beszélünk egymással, hogy Milošević
legalább akkora hős, ha nem nagyobb, mint a magyar oldalon a
whiskys rabló. Egy fiú, akit Jakuzának hívnak, könyvet ír az akkori
életéről. Most jött vissza a Vadászházhoz címzett központi bázisra egy
másikról. Valamit nem tett magában a helyére, mielőtt ellentmondott
a parancsnak. A fogai hullása az ínysorvadás mellékhatása, akár a
huszonnyolc éves tisztnél. Nem először történt meg. Magyarázatok,
az értelem felmerül, majd más folytatja helyettük.
Mi történt a pincében a szürke ajtó mögött? Lassan szállingóznak
be az emberek. Fogakkal, azok nélkül. Az egyikük még a villamo-
son volt jegyszedő, egész a sínek felszedéséig. A mozinál leszálltak
a sofőrrel együtt, és amíg a kocsi megfordult, megitták a pálinkát a
büfében. Aki túl öreg vagy figyelmetlen, meg kell várnia a következő
kocsit. Voltak, akik jókat nevettek a másikon, hogy olyan alacsony,
hogy a csőrös kamion hatalmas kormánya alatt tud csak kinézni az
útra. Vagy mikor a dinnyére sört esete kézzel fogható lett. Ha a záró-
izom összefogása markolva is alátámasztható dolog. Mikor egy vörös
fej emelkedik föl a kabin ablakában, és az erőlködéstől pattanásig
feszülő szemgolyók fura megerősítésül szolgálnak a „Nincs meg az
utca vége!” mondathoz. Máskor a kísérőt, aki régen még nemcsak a
kirakodás gyorsabb megtörténte miatt ment a kocsival, hanem mert
ő intézte a papír részét is a dolognak, több óra után a főváros egyik
Daradics Árpád: Örök Szerelem, 2008
2012. szeptember 29., 30., szombat–vasárnap
n HUSZKA ÁRPÁD
hídján kirakta a sofőr, hogy: „Most szarhatsz”.
Másnak az volt a dolga az irodában, hogy igyon az
érkező vendégekkel. Azt mondták, aki azt szerette volna,
hogy mindenki megtudjon valamit, neki kellett szólni,
hogy nehogy valaki megtudja, összekacsintással nyomaté-
kosítva terjedjen. Volt, aki mérget ivott valamiért egyszer,
más csak úgy adottságból volt gilisztavékony fönt, a töltő-
ben. Mialatt elaludt a kamionba rejtőzve, el a főnök elől,
azt álmodta, hogy éppen vágják a karját, de napokon
keresztül. A leeresztett ablaküveg rossz párna lett, amit
maga alá gyűrt. Volt, aki a „csillagszállóban” aludt, a vízto-
ronynál. Mások meg akarták cinezni a jármű kerekét. Az
sem zavarta őket, hogy gumiból van.
Volt, aki flexszel vágta a lábáról a körmöt, és nem
volt könnyű már gyerekkorától az élete. A legközelebbi
rokonait nem érdekelte, hogy más lett a vezetékneve. A
szüleit eltemető szülők vigyázták saját létüket. Később a
varsákat mindig akkor húzták a partra vagy vitték be,
hogy a halőr sohasem tudta megfogni őket. Talán az
egyikük valamiféle ördög lehetett. Más egyszínűre itta,
mire eljött a nyugdíj, az egész testén a bőrt. Mintha a
fejéből az összes szürke szín a pórusain át távozott volna
az évek során kiizzadt alkoholmennyiséggel. Aztán ez az
árnyalat maradt meg.
Volt, akiknek a pincér, mikor már az asztal alá kerül-
tek, fölfordította az asztalt, és az asztallap aljára pakolta a
poharakat, mindegyikkel megfogatta az egyik lábát. Így
még mindig az asztalnál voltak, ihattak tovább. Volt, aki
a tóparton feküdt le aludni, és a vízből kihúzgált hínárral
takarta be magát. Máskor meg nem találta meg, amikor
a házuk elé értek, hogy az út melyik felén van, és melyi-
ken a szemben levő templom. A színes üvegekkel bera- Kecskés Péter: Uranographia, 2008
kott épület ajtaját kezdte el úgy kopogtatni, mint a Flinstones című oda érkező önszántukból vásárlóknál. Megint valami elindult. Az
rajzfilmben, a már jól ismert ordítással. ügyvéd az évfolyamtársánál kezdett el később dolgozni. Idővel az
Egyeseknek elég volt, ha a mesterek vízzel kevert alkoholt raktak meg városelnök lett. Valamiért sokat járt külföldre. Ennek látható
ki az asztalra. Aki levetette a cipőit, fehér zoknikban feküdt a padon. eredményeként abban a községben mindenki szemétszállítási díjat
Mikor eljött a két óra, teljes utcaszélességben ment hazáig a gyár- kezdett fizetni, akkor is, ha mást kívánt helyette. A jó üzletek nyel-
ral szemben levő házába. Egyszer a később szürkebőrűvé változott vén. A többi ember, aki pénzre szeretett volna szert tenni, különféle
férfitól, mintha most ébredne, de nem is ott, azt kérdezte, hogy: ilyen naprendszerek köré kezdett el fölállni. Követendő példáza-
„Te vagy az?” Az „én” válaszra egy jól irányzott pofon lett a megfe- tok. Hogy legalább úgy nézzen ki, mint minden, ami ilyen élet lett.
lelő reakció. Eléggé regényes metszetek.
Volt, aki egészen gazdag lett az évek során. Legalább minden Új erők. A határon át újra áramlott, ami kell a szelektív emlé-
ötödik évben le tudta cserélni az autóját. És később is, mikor ez nem kezethez. Mikor a teljes napfogyatkozást néztük a gyárból, volt, aki
volt annyira egyértelmű. Aki tudta, hogy az üdítők vagy a szállított szabad szemmel, más kormos hegesztőüveg mögül, még tartottak a
szeszes ital meg a pénz egységnyi értékei hogyan számlálandóak. folyamatok. Egy fiú éjszaka bemegy az egyik barátjához, szétszedi a
Vagy hol, mit kell leadni. Volt, aki egyszerre tudta inni a jupit és a tévét. Megjavította, aztán kihívta magára a rendőröket. Azt mondta
fehérbort. Úgy, hogy két külön üvegben maradt, csak a torkában neki a vérébe került sav, hogy a fekete szemű anyarozs kollektivi-
egyesült keverékké. Mikor bemutatkozott, mindig hozzáfűzte a neve záló énkép szemlélete ehhez képest semmi. Egy másik órákon át
mellé, hogy 96 kilós. És egyszer volt, hol nem volt, aki több mint néz a napba. Idővel már nem is fogyatkozik, csak a szeme fénye
húsz év után. A nyulat még mindig le tudta lőni a fáról fordulatból az előbbi okokból. Mintha valami kormos palackból kihúzott dugó
is, ha fölkötötték neki. A szájába vette a csövet, és egy pillanatra parafájához ért volna. Itt edényekre talált, a pincebogár tulajdon-
másra gondolt. Aztán a meszelésen maradtak a továbbiak. ságait utánzó fejekben. Expanzió, sorvadás, burjánzó lehetőségek.
Más elveszette az ügyeket a tárgyalásokon. Más kezek is egymás- Görögös méretű hímtagideálok és kardvirág. Indigószínek, kifizetett
hoz értek, igazából. Mikor már annak a kezébe került az egész, agitátotorok, sorsfaktúra. A naptányér pereméig érve mindenkit
aki azért kellett, hogy megvásárolja az összes állami kézben levő egy hasonló érzés vakított még.
gyárat máshol is. Az emberek a bónokban kapott fizetésüket az adott
bevásárlóközpont előtt ácsorogva próbálják pénzre váltani az épp 2012. június–július
Töredékek az egyből
n ANGYALISTVÁN FERENC
N
éhány nappal ezelőtt a hajnal harmatjában járva a kert közepén egy mozdulatlan madártestre leltem. Talán már nem is él
– gondoltam hitetlenül. Délután nyírfám alá húzódtam rövid, de már igencsak szükséges imára, s ahogy kezeim összetettem,
egy madár üzent szinte rám hulló ürülékével: épp a lábam elé tette üzenetét, majd rövid időn belül megismételte egyszer
még. Felnéztem, a hajnali madár ült fölöttem. Egész lényében volt valami félelmetesen
földöntúli, valami remegés nélküli, de talán valamelyest bizonytalan áhítat. Erőm elhagyott,
de mégis megerősödtem.
Nehéz lenne rigók nélkül elképzelni a világot. Talán nem is lehet. Épp olyanok, mint
a lélegzetvétel és a szívdobbanás. Mint ahogy hajnalonta felserken a nap és ahogy a folyók
forrásuktól megállíthatatlanul haladnak befogadó anyjuk, a tenger végtelen testébe. Rigók
nélkül nincs ébredés, ahogy a baglyok figyelme nélkül sincs megnyugtató álom.
Talán már elhiszem, amit régtől fogva tudok, hogy életem pontosan kijelölt határok között
zajlik. Hogy az Úr megjelölte a helyemet, ahogyan mindenkiét. Hogy az Úr vigyáz rám és
minden mozdulatával jelzi, hogy belém költözött, hogy szeretete rendületlen. Köszönöm Uram,
megtudhattam, hogy én vagyok az úr, hogy szellemvalóságod vezeti minden léptemet; ahogy
szolga vagyok minden lélegzetvételemmel. Köszönöm, hogy egynek érezhetem és tudhatom
magamat Veled, mint mindenkivel. Áldozom, hogy felkeljen a nap – mindnyájunkban.
15:29
Elvonulásom megkezdem, ami annyit jelent, hogy visszatérek közétek emberek. Minden
földi jóval elláttak az istenek, annál is többel, mire valaha is számíthattam volna. Minden
földi ajándékban érzem Uram a kezedet. És ez még annál is több, amire képzeletem lehetett
volna. Elvesztem és ebben a veszteségben próbálom felépíteni magamat. A fák, melyek közt
ma jártam, az égig tolják ágaik. A folyó, melynek tiszta vizét sok-sok éve szemlélem, mint-
ha – ahogy a fák – új arcát mutatta volna. Mágikus helyen élek. Boszorkányok és tündérek
lakják be napjaim.
Ó mennyi a félelem a jótól. Mennyi a hiábavaló és mégis tanulságos perc, melyben testem
újra és újra megvalósítja magát. Szenvedek és örömmel tölt el a szenvedés. Örülök, fájok
és félek, és akarom a szenvedést és akarom a beláthatatlan örömöt. Kicsi vagyok, mint a
hangyák a fűszálak között és az égig nyújtózom, ahogy a Tisza-parton a fák. Itthon vagyok,
ahol minden lény hozzám hajol. Itthon vagyok, ahogy lángok ölelik lelkemet.
2012. szeptember 29., 30., szombat–vasárnap kilato@magyarszo.com KILÁTÓ 23

A múlt elbeszélésének mátrixa

történések értelmét firtatni mélyen emberi dolog,
és egy történelmi regény esetében, azaz annak
egyik típusa esetében ez felettébb kézenfekvő.
Terítékre kerülnek az olyasfajta regények,

– párbeszéd a múltról
amelyekben olyan történetek zajlanak, amelyek-
nek csak történelmi kereteik vannak, sokszor
kifinomult társadalomtörténeti háttérrel (az ún.
társadalmi regény). Az ilyesfajta regényeknek van
egy olyan típusa is, amely azáltal lett történelmi,
Bence Erika: A múlt horizontja. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011 hogy egy múltbéli jelent rögzít. Kérdés, hogy
n MÉSZÁROS ZOLTÁN ezek mennyire tekinthetők történelmi regénynek.
Ám még nagyobb kérdés, hogy ezek a regények

A
múltról egyvalamit lehet tudni biztosan, hogy iszonyú nagy az a tér, ami a hősi eposzok, tendenciáját mutatja a műfajok sorában. A majdani mennyire, mennyiben tekinthetők rekonstrukci-
azt, hogy volt, és már nincs. Csak a hatásai Spiró György és Ken Follett (A Katedrális c. best- történelmi regények forrásvidékén még ott van a ónak, és mennyire érdemes őket csupán poéti-
léteznek a jelenben, és csak a nyomaiból seller szerzője), Homérosz és Umberto Eco között mitikus monda, a saga és a mese is, de az idő múlá- kai szempontból vizsgálni… Hadd mondjam el
rekonstruálható, de sohasem tökéletesen. feszül. Ráadásul ez a tér végtelen, hiszen az imagi- sával a történelmi témák feldolgozása egyre kevés- itt, hogy a napokban užicei levéltárosok jártak
Mindig érdekelt, hogy vajon a történész segít-e nárius tér mindent magában foglalhat, amit az bé eposzi, hősi, egyre kevésbé átütő a hősi keresés. Szabadkán, és a hosszas beszélgetés közben terí-
felidézni azt, ami már nincs (a múlt rekonstruálása ember el tud képzelni. A történelmi regény, olybá (A barokk eposz már nem igazi, csupán „ritmussá tékre került az ott alakult katonai egység története,
a források alapján), vagy a történet segít a törté- tűnik, egy végtelen séta a fikció és a valóság, ponto- vált fikció”.) A történelmi regény az idő múlásá- mire elmondta a kolléga, hogy nagyon hézagosan
nésznek megtalálni azt, amit éppen keres (a jelen- sabban egy feltételezett valóság közötti ösvényen; val egyre intellektuálisabb lesz, amelyben számot maradtak fenn a források, de ha a lényeget meg
ben feltett, a történészben felmerülő kérdésekre prózai fikció, amely használja az egykori valóságot, vetnek a megjelenített korszakkal, és egyre több akarjuk tudni, olvassuk el az egyik résztvevő által
megtalálandó válaszok a történelmi források alap- valahogy kötődik hozzá. A történelmi regény a enciklopédikus ismeretet is feldolgoznak. Vala- írt regényt (Ljubomoir Simović: Užice sa vrana-
ján). Valószínű, hogy a két megközelítés a múlt két múltat, ill. valami múltszerű dolgot (hiszen vannak miben azonban a történelmi regény és az eposz ma). Vajon lehetséges-e, hogy a források mellett,
olyan aspektusát emeli ki, amelyek „dialektikus” áltörténelmi regények is, és olyanok is, ahol a múlt rokon, ez pedig az, hogy a funkciója hasonló, felett is hiteles legyen egy történet? A megállapí-
viszonyban állnak egymással. Ez azonban még nem csak díszletként jelenik meg, ahol a valós szerep- hiszen valamilyen közösségi tudatot formál, sőt a tás – azt hiszem – az lehet, hogy a múlt horizontja
minden, hiszen történész nem mesélhet el úgy egy lők csupán epizódjellegűek) történetszerűen jele- történelmi regény a nemzeti önidentifikáció része menthetetlenül a fikcióba vész – vagy optimistább
történetet, hogy abból kivonja saját személyiségét, nít meg nyelvi struktúrák által, koherens logikai is. A történelmi regényben, ill. a regényekben, kicsengéssel mondva: jut. A források, még inkább
ezért törekedjen bárki bármilyen tárgyszerűségre struktúrát is alkot, kijelentéseket tesz róla, és ez amelyek a történelmet is érintik, egészen sok más az írásban rögzített múlt(ak) is interpretációk, és ez
(objektivitás), az még mindig az ő személyes, az tárgyiasul művek formájában. Ha lenne kielégítő- műfajt érintő részek is vannak, politikai, filozófiai, még inkább a kétely felé vihet bennünket. Optimis-
általa elképzelt tárgyszerűség lesz. tudományos fejtegetések, beszédek. tább módon fogalmazva ez azt jelenti, hogy annyi
Azonban még ez sem minden, Ezenfelül érdemes a befogadó szem- múlt van, ahány élmény. És valóban a múlt azáltal
közrejátszik az elmesélés milyen- pontjából is értelmezni a történelmi vált azzá, ami, hogy megélik azt. Az irodalomtu-
sége, ami – akármit is gondolunk regényt, hiszen az újabb értelmezé- dományban még oda is eljutnak, hogy kijelentsék:
– bizonyos poétikai szabályoktól, sek szerint a mű az olvasóban kelet- „A történelmi elbeszélés hitelessége és a történel-
hagyománytól is függhet. Nincs kezik – „a műnek nincs szubsztan- mi tény között nincs semmilyen direkt kapcso-
híres és jó történész jó történetal- ciája az olvasó kreativitásán kívül. lat” (10. o.). A történelemtudomány óvatosabb, és
kotás és fantázia nélkül, hiszen a Tehát annyi alkotás, ahány olvasó” – per definitionem – csak a forrásokból indulhat
rekonstrukció is konstrukció, így (Poszlert idézi, 24. o.). ki, ezekből szürheti le a tényeket, hiszen „ebben a
lehet, hogy még a legnagyobbak- A hosszas, ám nem felesleges műfajban” csak tények alapján, komoly módszer-
nál is bizonyos mértékben a törté- elméleti fejtegetések után, olvasó- tani háttérrel, és forráskritikai hozzáállással lehet
net meséli a mesélőt, hogy aztán barátabb témákra váltott a szerző, „mesélni”. A történelmi regényeknek viszont elég
valahol valaki új forrásokat talál- és a történelmi regény világirodalmi sok típusát beazonosítja a szerző (lehet művészre-
jon, és pontosítsa a képet, eseten- bemutatásával folytatta okfejtését. gény, apoteózis, nevelődési regény, eposzregény,
ként megsemmisítő kritikát szórjon Jócskán belebocsátkozott az iskola- történelembölcseleti regény stb.). A magyar regé-
a történész elődre. A történelem- teremtő, a példaként szolgáló szer- nyekben a végezt és vétek motívumai jelentősek.
mel kapcsolatos minden értelmes zők egyes regényeinek elemzésébe A könyv végén a Kemény- és Jókai-regények
vita tehát a források igazságértéké- (Scott, Novalis). Ebben a részben újszerű, mai olvasatáról ír a szerző. Ezt megelő-
ről, valamint azok értelmezéséről és minden lényeges regényt és para- zően számba veszi Zrínyi eposzát mint a magyar
összekapcsolásáról (a módszerről) digmát sorra vesz. A szerző mintegy történelmi regényíró egyik fő olvasmányát. Érde-
szól. Az eredmény azonban végül félszáz regény tapasztalatát, néző- kes, hogy igen sok regény foglalkozik az erdélyi
mégiscsak egy szöveg, amelyet pontját szűrte bele mondandójába. fejedelemséggel és az oszmán korral, úgy néz ki,
többféleképpen lehet olvasni, és A romantika kérdésének boncolga- hogy ebben a korszakban van elég drámai helyzet,
így vagy úgy értelmezni. Mindezért tása is érdekes, hiszen az a törté- amelyek Jókainak, Jósikának és Keménynek, de
érdemes foglalkozni a meséléssel netírást és a történelmi regényt is nemcsak nekik, jó poétikus alaphelyzeteket szol-
önmagáért is. Ráadásul a törté- megtermékenyítette ez a fajta művé- gáltat. Ezek lehetőséget nyújtanak egy „fikciós”,
nelmi regényt írók sokszor olyan Zsubory Ervin: Szárnyasoltár, 1992 szi és életfelfogás. Érdekes és egyben „utánképző” eljárásra, meseszövésre és beszéd-
módszereket használtak/nak, amelyeket egykor en jó definíció a történelmi regényről, akkor ezt tanulságos is, ahogy a szerző kitér a nem nemzeti módra, és a horizont kifeszítésére.
maguk a történészek is használtak. A szerzők számba lehetne venni, de ilyen definíció nincs. A romantika kérdésére is. Ezt két olyan kérdés köve- A történetírás „produktumai” sokban hasonlí-
általában valós tényekből indulnak ki, sőt forrás- szerző ennek ellenére tesz próbát a 19. században ti, amely a történész szempontjából is érdekes, és tanak a történelmi regényre. Hiszen szövegszerű-
munkákat tanulmányoznak, és még az események íródott (történelmi) regényre fókuszálva, ám ezzel amiről nemcsak az író, hanem a történész is el ek, valahonnan valahova jutnak el a történetekkel,
sorrendje, a tényekről való vélekedések is érdek- még így is óriási horizontot feszít ki önmagának, szokott gondolkodni. Jelesül azon, hogy az a sors, és úgy kell megszerkeszteni őket, hogy érthetők
lik őket, nem egyszer történészeket olvasnak. Én aminek átgondolása nagy intellektuális erőfeszí- ami egy történelmi alaknak adatott, és amelyet legyenek. A felépítés alapelvei is sokban hasonlí-
úgy tapasztaltam, hogy még a lektűrök írói is ezt tést igényelt. A könyvet olvasva azonban még az is befutott, vajon szükségszerű-e, és hogy vajon a tanak. A döntő különbség talán az, hogy a törté-
teszik. A történetalkotás tehát önmaga is érdekes, nyilvánvalóvá vált, hogy a történelmi regényekről szereplő kreálja-e a történetet, vagy olyan társa- netíró igyekszik nagyon fegyelmezetten kezelni
különösen azért mert egy-egy írói alkotás, vagy való vélekedések szemrevételezése sem egyszerű dalmi hatások érvényesülnek, amelyek nyomása a forrásokat, vagyis a kitaláltság, a fikcionalitás
újabban film nagyobb hatással lehet a befogadóra, (és ha már itt vagyunk, akkor erről is elmondhat- alól az egyén nem bújhat ki. Mindez az egyén milyensége a fő különbség. A történetírásban már
mint több ezer tudományos könyv és szakcikk a nánk, hogy ez is egy meglehetősen tágas horizont). szabadságának a kérdését veti fel. elfogadott, hogy a múltnak több eltérő története
rengeteg számmal és felsorolással, ezért érdekes A térségünkben klasszikusnak számító Hegel és A másik érdekes téma a tanulság kérdésének lehetséges, hiszen a forrásokból többféle történet
a múlt horizontja irodalmi és elméleti megköze- Lukács mellett egy sor magyarországi és nyugati kibontatása. Vajon egy emberi sors, egy történelmi kiolvasható. A múlt attól válik történelemmé, hogy
lítésből is. esztéta, filozófus elképzeléseire reflektál a szer- élethelyzet szolgálhat-e tanulsággal. A mai törté- valaki átéli, és emlékszik rá, más pedig a maga
A történelmi regénytől eleve az feltételezhe- ző, ettől rendkívül tömény a bevezető része és a netírás ez ellen általában tiltakozni szokott, miköz- szubjektivitását beleadva kutatja, így az elbeszélt
tő, hogy a történet segít az írónak, hogy olyasmit könyv elején tárgyalt elméleti kérdések, amelyek ben kiemeli, hogy a történelem még példatár sem, történelem is állandóan történik, és – ahogyan
mondjon el, olyan képzetkonstrukciót alkosson az olvasót komoly kihívások elé állítják. még kevésbé a kegyes tanulságok tára. Azonban a egyesek fogalmaznak – nem volt, hanem lesz.
meg, ami másként nehezen elmondható. Persze A szövegből érzékelhető, hogy szerző is küsz-
az író sokféleképpen kifejezheti, amit akar, nem ködött a történelmi regény definiálásával. Túlzás
kell történelmi regényt írnia. Románcot is írhat, nélkül állíthatjuk, hogy a történelmi regény
ahol a hősei „pszichológiai archetípusok”, és esszét definiálása nem befejezett dolog, és a különbö-
is (ezt a kettőt platonikus műfajnak tartja Poszler ző (irodalom)elméletek másként közelítenek a
György), és sok mást is. Ellenben a történelmet a kérdéshez. Pedig jó lenne, ha lenne ilyen definíció,
régi latinok az élet tanítómesterénak tekintették (és hiszen ebben az esetben végig lehetne gondolni,
Lívius ezt annyira komolyan vette, hogy művének hogy a 19. (vagy éppen a 20.) század regényter-
immár nem a történetírás, hanem a nevelés lett a mésében mennyi az ilyen regény, hogyan viszonyul
fő célja, a nevelés szűrőjén szelektálta a megíran- a többihez. Az is érdekes lett volna, ha a lektűr felé
dó tartalmakat). A magyar hagyomány elvárja az húzódó határt is meg lehetne határozni, de sajnos
íróktól, költőktől, hogy lámpásként vagy tűzosz- ez a kérdés fel sem merült. Mindez sajnos azért
lopként mutassanak irányt a népnek, ezért van az, is lehetetlen, hiszen a történelmi regényt illetően
hogy minduntalan nevelői célzattal hozakodnak nincs általánosan elfogadott vélemény, sőt talán
elő bizonyos témákkal, és írnak könyveket. Ám nem is létezhet elfogadható definíció erre. A szer-
ugyanezért szerkesztenek a történészek tanköny- ző nem akart ötletszerűen „üzembe” állítani egy
veket és állítanak össze tanterveket, sokszor olya- definíciószerű vélekedést. Annyit azonban megál-
nok is, akik nem történészek. A zsidó hagyomány- lapított, hogy a történelmi regény egy műfajokon
ban több rétegben és több formában jönnek elő átívelő fikciós próza, amelynek nem létezhet egysé-
a történetek, legyen szó valódi történésekről és ges olvasata, és amely számos formában íródhat
fikcióról is. Másrészt meg a Távol-Keleten is nagy meg. A műfaj „mint olyan konstrukció, amihez
hagyománya van a történetmesélésnek, noha ők a minden mű idomul”, nem elég tágas a történel-
nevelő szándékot direkt a történelem kiiktatásával mi regénynek, csak rugalmas műfajfelfogással
valósítják meg, ezek a történetek kívül vannak, érdemes kezelni. A történelmi témák felbukka-
felette vannak a történelemnek. Ám a történelmi nása az eposztól (ami isteni, heroikus, költői) való
regény kérdése cseppet sem egyszerű. Azt hiszem, távolodás (Bahtyin megfigyelése és konstatációja) Szirányi István: Transzparencia III., 2007
24 KILÁTÓ kilato@magyarszo.com 2012. szeptember 29., 30., szombat–vasárnap

Képtelen kémregény Összefoglaló a legjobbak

Olen Steinhauer: Turista-trilógia
n MARKOVICS ANNAMÁRIA jelentkezéséről n ROGINER OSZKÁR

L Ú
eginkább kémregényeket és krimiket olvasok. Főleg el munkájáról vagy nagyon titokzatos múltjáról a családjának. jvidéken a magyar dráma napján zajlott a már hagyományossá vált
női krimiket. Nagyon szeretem például a dr. Csont- És ami a legjobb az egészben, nincs happy end, legalábbis nem drámaíró verseny. A legjobb szöveget Danyi Zoltán írta, a legjobb
sorozatot könyvben és a tévében is, most mégsem erről úgy, ahogy azt a filmekben megszoktuk: elnöki kitüntetés, rendezésért kijáró díjat pedig Puskás Zoltán nyerte el. A tizenkette-
írok, sőt nem is egy női szereplőről, hanem egy olyan hősről, lobogó amerikai zászlók, összeboruló család. dik alkalommal megszervezett megmérettetésen idén is három író írt három
aki még engem is meg tudott lepni. Talán éppen azért, mert Olen Steinhauer Turista-trilógiájában megvan minden, szöveget, majd ezeket három rendező állította színpadra. Mindezt egy-egy
nem is hős. Olen Steinhauer háromregényes szereplőjéről, Milo ami a jó kémregényekhez kell. Csavaros történetszál, amikor nap leforgása alatt. A közönség tehát maratoni tempóban és bábeli nyel-
Weaverről van szó. már nem tudjuk, hogy ki ver át ki, ki kinek dolgozik, sőt vzavarban három ősbemutatót láthatott, mégpedig egy olyan kelet-közép
Előbb azonban muszáj néhány szót ejtenem a szerzőről is. néha már azt sem, hogy éppen a világ mely táján járunk, de európai minősében, amelyből sok innen vezető út iránya kikövetkeztethe-
Olen Steinhauerben az az érdekes, hogy eredetileg amerikai, aztán egyszer csak összeáll a kép, és rácsodálkozunk a briliáns tő. Mindazonáltal rendkívül hálátlan dolog három olyan előadásról írni,
de a világ szinte minden táján élt már, például Horvátor- történetvezetésre. Beleláthatunk egy fikcionalizált CIA-gépe- amelyet szövegileg és rendezésileg korántsem a véglegesített formájában
szágban, Csehországban, Olaszországban, Romániában, és zetbe, de megismerhetjük az amerikai–orosz és amerikai–kínai láthattunk. Embriók ezek, amelyekről csak remélni merjük, hogy néhány
jelen pillanatban Magyarországon. Az ilyen sok különböző csatározásokat is a világuralomért. Ami ennél sokkal érdeke- évad múlva kifejlett formájukban is visszaköszönnek.
lakhely már önmagában is gyanús lehet, pláne ha közben valaki sebb, hogy rájövünk, a kém is ember. A jófiúk és a rosszfiúk A 2000 óra létező minifesztivált eredetileg a vajdasági magyar színészek-
kémregényeket ír. De az összeesküvés-elméleteket meghagyom is ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint bármelyikünk. A nek, színházaknak és íróknak találtak ki. Az alapötlet az volt, hogy a nézők-
másnak, lássuk inkább, miről is szól a Turista-trilógia. fejfájás, a fáradtság, az éhség, a depresszió őket is eléri, de nek egy kis dinamikát csempésszenek be, a színészeknek és a rendezőknek
A regények szerint a turisták olyan CIA-ügynökök, akik nevetni és szeretni is ugyanolyan önfeledten tudnak, mint egy sajátos versenylehetőséget, az íróknak pedig egy olyan motivációt,
a világ különböző pontjain szétszóródva dolgoznak, annyi mi, átlagemberek. amelyet másutt nemigen tapasztalhatnak. Ahogy az évek múltak, a fesztivál
pénzt költenek, amennyit csak akarnak, olyan felszerelésük A trilógiának eddig két része jelent meg magyarul, A turis- is kitaposott magának egy kanyargós, szintkülönbségeket magábaolvasztó
van, hogy még James Bond is megirigyelné őket, munkaköri ta és A legközelebbi vészkijárat. A harmadik rész, az Egy amerikai utat. Ez a rendezvény is idomult a körülményekhez. Idén a Szabadkai
leírásukba beletartozik a gyilkosság, az emberrablás, és bármi, kém még várat magára. Annyit elárulhatok, a történet méltó Népszínház és az Újvidéki Színház színészei mellett Magyarországról a
amivel megvédhető a nemzetbiztonság. Így beleavatkoznak a befejezést kap. Békésmegyei Jókai Színház, Erdélyből pedig a Temesvári Csiky Gergely
világgazdaság és világpolitika alakulásába is. A törté- Állami Magyar Színház színészei látogattak el, továbbá az Újvidéki Szerb
net a 2001. szeptember 11-ei események után játszó- Nemzeti Színház színészei is jelen voltak. Érdekesmód a szabadkai Koszto-
dik. Akkor, amikor a New York-i Világkereskedelmi lányi Dezső Színház nem képviseltette magát. A drámaírókat, rendezőket,
Központ elleni támadás megváltoztatja a biztonságról előadásokat és színészeket a Lőkös Ildikóból, Antal Szilárdból és Gerold
való elképzeléseket. Azaz napjainkban, amikor egy Lászlóból álló szakmai zsűri bírálta.
újfajta, eddig nem tapasztalt, burkolt és kegyetlen A kalapból merített idei cím: Jelentkezzenek a legjobbak! Közülük kettő a
hidegháborús hadviselés van kibontakozóban. házasságot teszi meg keretnek, a harmadik pedig magát a drámaírót. A zsűri
A főszereplő, Milo Weaver ilyen turista. A problé- által legjobbnak ítélt szöveget Danyi Zoltán írta, és bár rendezés szempont-
ma csupán annyi, hogy az évek alatt annyi szörnyű- jából a Kokan Mladenović által színpadra állított darab az utolsó helyen
séget látott és tett, hogy elege lett az egészből, most végzett, felvillantott valamit abból, ami jelenleg a deszkákon érdekes lehet.
már békét akar és szerető családot. De ahogy azt már A szöveg a színházról szól, azon belül az Újvidéki Szíházról, ahova a fatva
a Republic is megénekelte, a vállalat nem engedi a miatt Giricz Attilának álcázva magát, Salman Rushdie sétál be. Ennél többet
lelkemet. A CIA nyilván nem hagyhatja, hogy az egyik sajnos nem tudunk meg, mert a rendező teljesen elszakadva a szövegtől
legjobb ügynöke, akinek kiképzésébe és felszerelésé- rendezte meg a további jeleneteket, ami egyébként nem is lett volna gond,
be dollármilliókat költöttek, csak úgy kilépjen. Kap de ennek a fesztiválnak – lévén, hogy erősen szövegközpontú – nem ez a
néhány év pihenőt, amíg férj és apa lehet, de néhány lényege. A látottakból egy többszintes cselekményt, egy valóban érdekes
korábbi ügy előkerülése visszahúzza a kémbiznisz- metanarratív szálat és a szerepek többszörös tükrözését sejthetjük.
be. A három regényben ez többször is megismétlő- A mindkét kategóriában második díjat nyert Ferenc Judit írta és Gemza
dik. Megold egy ügyet, kilépne, visszahúzzák. Ez Péter rendezte előadás már egy sokkalta sikerültebb találkozást sejtet. A
önmagában nem lenne érdekes, számtalan hasonló vidéki értékrenddel küzdő, abba részben bele is törődő fiatalok, valamint
esettel találkozunk a kémtörténetekben, ez a fickó a szülők abbéli igyekezete, hogy gyerekeikre a szánalmas örömeik mellett
mégis érdekes. Évek óta a CIA-nek dolgozik, elvi- kicsinyes gondjaikat is átörökítsék, egy olyan világra vet fényt, amelynek
leg vérprofi, mégis sokszor ügyetlen. De nem kicsit, sajnos még manapság is vastag valóságalapja van. A véletlenül teherbe
hanem konkrétan elfelejt, elhagy dolgokat, vagy ejtett tizenhat éves lánynak nincs más kiútja, mint a családi becsület védel-
máshogy értelmezi a jeleket, és emiatt meghal valaki. mében férjhez menni egy olyanhoz, akit nem is szeret és, akit talán soha
Ennek ellenére, vagy éppen ezért, nagyon szerethe- nem is fog. A lány kinyilatkoztatásszerű felszólalási elemi erővel hatnak
tő karakter. Még azzal együtt is, hogy folyamatosan mindazoknak, akik a föld szintjén maradnak. Nem engedi magát porba
lelki gondjai vannak, nem tudja, hogy mit árulhat Lévay Jenő: Wellness az erdőben, 2011 taposni, fehér marad.
A sorrendben harmadik darab Terék Anna tollából származik és Puskás
Zoltán állította színpadra. Ennek a szövegnek is egy lakodalom ad apro-

Útközben
pót. A furcsa menyegzőnek teret adó színpadon olyan násznép gyülekezik,
amely nem látja a menyasszonyt, pontosabban csak a vőlegény látja. Külön
csavart adott az a rendezői döntés, amely a menyasszonyt egy szerb ajkú
n KÁICH KATALIN férfi szerepébe bújtatta. A nézőnek így nemcsak a minden értelmezésre
ránehezedő, a már az előző előadásban is tettenért vidéki hierarchiával kell

A
40.
z ember amikor Németországról
gondolkodik, óhatatlanul a sörivás
is eszébe jut. Meg pl. a müncheni
sörfesztivál. Azt, hogy csodálatos rajnai
borok is vannak – nem a savanyúakra
gondolok! –, igen kevesen tudják. Márpe-
dig így van.
Rüdesheim sok szempontból marad
emlékezetes számomra. Éppen a borok
okán is. Hatalmas szőlőültetvények-
ben gyönyörködhettünk mind a hajó-
kirándulás alatt, mind pedig akkor,
amikor a libegővel a Niederwald tete-
jére érkezve megállottunk a gradiózus
Germánia-szobor lábánál. Rálátásunk a
térségre tökéletes volt. Ekkor tudatoso-
dott bennem az is, hogy hogyan is kell
kinéznie a szőlőültetvényeknek, mert-
hogy ameddig a szem elláthatott, szőlő-
tőkék tízezreit ragyogta be a gyümöl-
csérlelő nap.
Rüdesheim bevételi forrásai között
megkülönböztetett helye van a borel-
adásból származó számottevő jövedelem-
nek. Mindenekelőtt a rizlingből készü-
lő nedű nyerte meg a tetszésemet. Ki
hitte volna, legalábbis a mi vidékünk
borkedvelői közül, hogy a Rajna-vidéki
rizlingnek három változata van: a száraz,
a félszáraz meg a lieblich. Ez utóbbi való-
ban kellemes zamatú, fogyasztása nyájas
derűt ébreszt az emberben. Éppen ezért
méltányos a megnevezése. Mármint hogy
lieblich = kedves, kellemes.
Azt csak mellékesen említem meg,
hogy a romantikus szűk utcácskák-
ban borkóstoló pincék nagy választéka
áll egész nap rendelkezésére azoknak,
akik történetesen nem szeretnének úgy
eltávozni Rüdesheimből, hogy nem
ismerkedtek meg közelebbről e térség
borkínálatával.
A Rajna völgyéről a német gyáripar
is eszembe jutott, legalább is abban a kon-
textusban, ahogyan megmaradt bennem
gimnáziumi tanulmányaim idejéből.
Azonban amerre én most jártam, se híre,
se hamva sem volt a füstölgő gyárkémé-
nyeknek, viszont a táj arról árulkodott,
hogy igenis meg lehet őrizni mindazokat
a természeti adottságokat, melyeknek
természettudatos felhasználása virágzó
gazdasági élet forrása lehet anélkül, hogy
az isteni teremtés egységét megbonta-
nánk, beszennyeznénk.
Nem tudom, mennyi időnek kell még
eltelnie ahhoz, hogy pátriánk felelőseinek
figyelme végre valahára valóban a termő-
földjeink nyújtotta lehetőségek felisme-
réséig eljusson, s nagy sokára a földet
megművelők visszakapják az ország
munkamegosztásában azt a kiemelkedő
helyet, amely őket megilleti a gazdasági
gyarapodás elősegítésének okán.
A rüdesheimi bormúzeum meg az
augusztus közepén tartandó borfeszti-
vál mellett még egy figyelemre méltó ér-
dekesség várja az ide utazót, ez pedig a
mechanikus zenegépek gyűjteménye,
amely a Brömser Hofban kapott helyet. szembesülnie, hanem azokkal a lehetőségekkel, amelyek egy ilyen jellegű
Az önműködő zenegépek háromszáz láthatatlanságot életre hívnak. Puskás Zoltán emellett kellő módon el tudta
évet felölelő történetét ismerheti meg a odázni ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását.
múzeumlátogató. Az egyszerű kismére- Összességében tehát annyit mondhatnánk, hogy mindhárom szöveg meg-
tű zenedobozokon meg sípdobokon, érdemelné a véglegesítést. Fontos lenne ezeket a konfliktuoskat elmélyítve,
a komplikált megépítésű, egész falat elfog- kontextualizálva, valamint a karaktereket színesebb, élesebb arcélre metszve
laló zeneszekrényeken és a gyermekko- látni. Reméljük, minderre néhány évadon belül sort is kerítenek.
romat felidéző verklin át minden megta-
lálható ebben a szemet és fület gyönyör-
ködtető múzeumban. Eldöntetlen marad
az a kérdés is, hogy vajon kié a pálma: a
barokk kori vagy pedig a szecesszió ihlette
századfordulós zenegépremekműé-e.
Az önműködő zongora Liszt Ferenc
egyik magyar rapszódiáját „játszotta”.
A múlt század ötvenes éveiben igen
közkedvelt zenés filmek ismert slágerei
közül Doris Day egyik világszámának
zenekari kísérete mellett énekelhettük
az Ahogy lesz, úgy lesz című dalt.
Ha netán ajándékvásárlási gondja-
ink lettek volna, a szuvenírrészlegben
pénztárcánk állapotától függően egy-egy
zenélő emléktárgy megvásárlásával ezt a
problémát is meg lehetett oldani.
Mielőtt végleg elhagytuk volna e bor-
paradicsomot, egy óra szabadidőt kap-
tunk. A kora délután épp ebédidőt jel-
zett. Egy virágkölteményekkel díszített sör-
kertre esett a választásunk abból a célból,
hogy tetszetős, szemrevaló helyen fogyas-
szuk el ebédünket. Az ellazulás tökéletes-
re sikeredett. A látottakon elmélkedve
lassan kortyolgattuk a rajnai rizlinget.
A lieblichet. Detvay Jenő: X-day, 2004