Hegyi Ildikó

Lovári/cigány
írásbeli feladatok
középfokú nyelvvizsgára

2
2
 S ZERZÕ
Hegyi Ildikó
fõiskolai adjunktus
Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

FEDÕLAP ÉS GRAFIKÁK
Gulyás Dénes
fõiskolai adjunktus, grafikusmûvész
Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Vác

S ZERKESZTÕ
Kovács Zsuzsa, Papp János

A NGOL FORDÍTÓ
Simon Szabolcs

L EKTOROK
Dr. Olasz György Ph.D
Debre Istvánné (Daróczi Magdolna)
Rostás Csaba

© Hegyi Ildikó 2008

© Dávid Kiadó, Kaposvár 2008

Készült a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásával.

K IADÓ
Dávid Kiadó, 7400 Kaposvár, Bláthy Ottó u. 13.

N YOMDAVárosház u. 1.
Kapos Color Print, Kaposvár, 3
Minden jog fenntartva. E kiadvány sem egészében, sem részleteiben, semmilyen
módon a
kiadó elõzetes írásbeli eng edélye nélkül nem másolható, nem rögzíthetõ és nem
terjeszthe-
tõ, beleértve a fénymásolást, illetve bármily információtároló- és közvetítõ
rendszerben
való rögzítést is.

4
 Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék____________________________________________
___ 4
Tartalomjegyzék____________________________________________
___ 5
Elõszó____________________________________________________
___ 9
Foreword
________
I. Mesék, történetek
________
________________
________
1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and the Little
________________
________
Boy ______________________________________________________________11
___________ 11
________
2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The Miller’s
________
Lucky Daughter ___________________________________________________12
___ 10
3. E papiny - A liba - The Goose ____________________________________13
4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs ____14
5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and the
Mother of God_____________________________________________________15
6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck _____________16
7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the Pub ___17
8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming _____18
9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt in Paris
_________________________________________________________________19
10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse ______20
11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja - The
Priest’s Sunday Preaching ___________________________________________21
12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser_______22
13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie _______________________23
14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream ________24
15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The Horse
on the Church Steeple_______________________________________________25
16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv
kérdésfeltevései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a
Linguistic Point of View _____________________________________________26
17. Ursarengi paramicha andaj Craiova - Urszári népmese Craiovából – An
Ursari Folk Tale from Craiova _______________________________________27
18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them - Egy turista Németországban - A
Tourist in Germany ________________________________________________28 5
 19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good at
Mathematics ______________________________________________________29
20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor
Gypsy’s Luck______________________________________________________30
II. Cigány szöveg fordítása
magyarra______________
1. O posotyari - A zsebtolvaj – The Pickpocket ________________________31
_______________ 31
2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the Fortune
Teller ____________________________________________________________32
3. Le duj amala - Két barát - Two Friends____________________________33
4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt Eulenspiegel a
kötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope ____________________________34
5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - Eulenspiegel mint csodadoktor -
Eulenspiegel the Miraculous Healer ___________________________________35
6. O Eulenspiegelo ando Kölno - Eulenspiegel Kölnben - Eulenspiegel In
Cologne __________________________________________________________36
7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The Magic
Forest of Anica ____________________________________________________37
8. Le cherhajengo maripe - A csillagok háborúja - Star Wars ____________38
9. O fimlalo rup - A fényes tallér - The Shining Thaler__________________39
10. Jekh phirkerimo andej murmunci - Séta a temetõben - A Walk in the
Cemetery _________________________________________________________40
11. Ando teatro - A színházban - At the Theatre _______________________41
12. Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? - Melyek a cigányok
nemzetközi szervezetei? - International Gypsy Organisations______________42
13. Gindipe paj romani shib - andal kavre thema - Gondolatok a cigány
nyelvrõl – külföldrõl - Some Thoughts on the Gypsy Language Abroad _____43
III. Magyar szöveg fordítása cigányra (500
n)______________________ 44
1. A francia és a német nyelv _______________________________________44
2. Egy igazi reklám _______________________________________________45
3. A professzor elõadása ___________________________________________46
4. A német Béke-díjas Eszterházy ___________________________________47
5. Jafet feleségei__________________________________________________48
6. A légy ________________________________________________________49
7. Mennyibe kerül a tojás?_________________________________________50
6 9.
8. Olvasási
Budapestiszokásaink
Állatkert_____________________________________________51
____________________________________________52
 10. A fejfájós kancellár ____________________________________________53
11. Az óra_______________________________________________________54
12. A vizsga _____________________________________________________55
IV. Irányított fogalmazás/levélírás
___________________________
Terjedelem: 17-20 sor_____________________________________________56
____ 56
A feladat megoldása során – a titkosítás érdekében - ne használja saját
adatait! ___________________________________________________________56
V. Levéltémák kidolgozása
_____________________
1. levél _________________________________________________________58
________________ 58
2. levél _________________________________________________________59
3. levél _________________________________________________________60
4. levél _________________________________________________________61
5. levél _________________________________________________________62
6. levél _________________________________________________________63
7. levél _________________________________________________________64
8. levél _________________________________________________________65
9. levél _________________________________________________________66
10. levél_________________________________________________________67
Megoldások
__________
1. Mesék, történetek ______________________________________________68
__________
1. O Einstein thaj o cino shavoro (Einstein és a kisfiú- 11. oldal) ________________
__________
68
2. Le assavareski baxtali rakli (A molnár szerencsés lánya - 12. oldal)____________
__________
3. E papiny (A liba - 13. oldal)___________________________________________
68
68
_________
4. O Newton anro kiravel (Newton tojást fõz – 14. oldal) ______________________
68 685. O Fardi thaj le Devleski Dej (Fardi és az Isten Anyja – 15. oldal)______________
68
6. Le Guncheski baxt (Guncsi szerencséje -16. oldal) _________________________
7. O Goethe andej kirchima (Goethe a kocsmában - 17. oldal) __________________
69
69
8. O Brecht khere avel (Brecht hazajön - 18. oldal)___________________________
9. O Franz Liszt ando Parizho (Liszt Ferenc Párizsban – 19. oldal) ______________
69
69
10. Anda kasht kerdo grast (A fából készült ló - 20. oldal) _____________________
12. O sastyardo krusno (A kigyógyított fösvény-22. oldal) _____________________
69
70
13. La korrako dikhlo (A nyakkendõ - 23. oldal)_____________________________
14. Le dromaresko suno (Az utazó álma - 24. oldal) __________________________
70
70
O grast pel khangerako trushul (A ló a templom keresztjén – 25. oldal) ___________
La romana shibaka linguistikake pushimata_________________________________
70
71
(A cigány nyelv kérdésfeltevései – 26. oldal) _______________________________
17. Ursarengi paramicha andaj Craiova (Urszári népmese Craiovából – 27. oldal)___
71
71
18. chorre
Le ’Ekh
Andaj turishta
romeskiando
matematika baxtNyamcicko
naj lasho
(A szegény Them
cigány(Egy
(Matematikából turista
jó - Németországban
szerencséje
nem 29.
- 30.
oldal) – 28. oldal) _
oldal)_______________
________________
71
II.71
Cigány szöveg fordítása magyarra________________________________73 7
 1. A zsebtolvaj (O posotyari – 31. oldal) ___________________________________
2. A paraszt és a jós (O prosto thaj o drabari – 32. oldal) ______________________ 73
73
3. A két barát (Le duj amala - 33. oldal) ___________________________________ 74
4. Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen?__________________________________
74
(Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo? - 34. oldal)___________________________
5. Eulenspiegel mint csodadoktor (Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - 35. oldal)__
74
75
6. Eulenspiegel Kölnben (Eulenspiegelo ando Kölno - 36. oldal) ________________
7. Anica varázslatos erdeje (La Anicako vrazhisardo vesh - 37. oldal) ____________
75
76
8. A csillagok háborúja (A csillagok háborúja – 38. oldal) _____________________
9. A fényes tallér (O fimlalo rup - 39. oldal) ________________________________
76
76
10. Séta a temetõben (Jekh phirkerimo andej murmunci – 40. oldal) _____________
11. A színházban (Ando teatro - 41. oldal) _________________________________ 77
77
12. Melyek a nemzetközi cigány szervezetek?_______________________________
(Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? – 42. oldal) _________________
78
78
13.Gondolatok a cig ány nyelvrõl – külföldrõl (Gindipe paj romani shib – andal kavre
thema - 45. oldal)
______________
III. Magyar szöveg cigányra fordítása _______________________________80
______________
1. O francijako manush thaj e nyamcicko shib (A francia és a német nyelv - 44.
______________
2. ’Ekh chacho reklamo (Egy igazi reklám - 45. oldal) ________________________
oldal)80
_____________
78 80
3. Le professorosko angladelipe (A professzor elõadása - 46. oldal) ______________
4. O nyamcicko Pacha - mitako Eszterházy (A német Béke-díjas Eszterházy– 47.
80
_____________________________________________________________________
oldal)
805. Le Jafeteske romnya (Jáfet feleségei – 48. oldal)___________________________
80
6. E mach (A légy – 49. oldal) ___________________________________________
7. Ande sode si o anro? (Mennyibe kerül a tojás? – 50. oldal)___________________
81
81
8. Budapeshtake Pedongi Bar (Budapesti Állatkert – 51. oldal) _________________
9. Amaro ginipesko siklyipe (Olvasási szokásaink – 52. oldal) __________________
81
10. O kancellari, kasko shero dukhal (A fejfájós kancellár – 53. oldal)____________
81
81
11. O chaso (Az óra – 54. oldal)__________________________________________
81
12. O egzameno (A vizsga – 55. oldal) ____________________________________
82
Középfokú nyelvtani teszt
Teszt
____________________
meg
__________________ 83
oldá
Zárszó____________________________________________________
sok_
__ 89
____
____
____
____
____
____
____
____
____
____
____
887
 Elõszó

Új könyvet kézbe venni mindig öröm. Ha a kiadvány szép és hasznos is –

jóérzésünk.
hatványozódik
E könyvrõl mindkettõ elmondható, de mindemellett a legfontosabb, hogy hiányt pótol,
magyarországi
hisz a egyik cigány csoport anyanyelvébõl szervezett nyelvvizsgához az ITK
ORIGO
lovári cigány nyelvvizsgához való felkészülésben segít. Hasonló segédanyag, mely a
lovári
cigány nyelvvizsgához nyújt kézzel fogható segítséget, a könyvpiacon még nem
A könyv az ORIGO-nyelvvizsga általános feladatcsoportjainak megfelelõen
található.
feladatokat, fordítási gyakorlatokat, irányított fogalmazási témákat és levéltémákat
szövegértési
mutat be.
szerzõ, akiAmaga is évek óta részt vesz a romani nyelvvizsgáztatásban, részletes
atájékoztatást
vizsga felépítésérõl
ad és menetérõl. A kiadvány feladatai pedig választékos
segédanyagot,
témaötleteket adnak a felkészüléshez, gyakorláshoz. A nyelvtanuló számára óriási
jelent, hogy a szerzõ a mintafeladatok megoldásait is közli, így lehetõséget ad a
segítséget
vizsgára
lõnek készü-
arra, hogy teljesítményét mérni tudja, s a megoldásokkal további kész nyelvtani
sablonok
klisék, elsajátításához segíti hozzá a vizsgára készülõt.
A vizsgához való felkészülés során mindegy, hogy a vizsgázó mibõl, milyen
szerzi meg a szükséges nyelvtudást. Általánosságban elmondhatjuk, hogy fontos az
módszerrel
életszerû-
ség, a praktik us, mindennapi tudnivalók ismerete. A felkészülési anyag
azonban, hogy tükrözze
elengedhetetlen feltételea nyelvet beszélõk kultúráját, gondolkodásmódját. Ez a
segédanyag
szempont e
szerint is állja a próbát, és a lovári cigány nyelvvizsgához felhasználható
korszerû tananyagnak számít.
praktikus,
A könyv tematikailag sokszínû szövegeket tartalmaz. Helyet kapnak benne a fiatalokat
problémák
érintõ mellett az európai kultúrkörbõl származó humoros történetek, anekdoták,
valamint a összefüggõ témák és társadalmi jellegû problémák is.
tudománnyal
A szövegek szótárhasználatot is igénylõ írásbeli fordításra ill. szövegértésre szánt
feladatok,
melyek egyénileg és csoportosan is jól használhatóak. Az iskolai munkában
ményként és munkafüzetként egyaránt hasznos segítséget adnak a felkészítõ tanár és a
szöveggyûjte-
tanuló
számára is.
A kötet grafikái szépek, élõvé teszik a könyvet, és mindannyiunk reményei szerint, a
téma megjelenítésével a nyelvtanulót kíváncsivá teszik, és szövegek elolvasására
ikonszerû
A kiadvány használatához jó munkát és sok sikert kívánok minden nyelvtanulónak!
serkentik.

Pálmainé Dr. Orsós Anna

alkalmazott nyelvész

9
 Foreword

It is always a great pleasure to hold a new book in ou r hands. If the book is nice and
-thepractical
pleasure is multiplied.

Both can be said about this book but above all it can be useful when preparing for the
ORIGO language exam in Lovari Gypsy language, the mother tongue of a Gypsy
group in No other material in the book market can be so useful and practical for the
Hungary.
Gypsy language exam. This book meets the requirements of the ORIGO language
Lovari
exam anda so
contains series of reading comprehension exercises, texts for translation, and topics
compositions and writing letters. The author who has gained great professional
for
experience
conducting in
Romani language exams gives us a detailed outline of the exam and its
The book contains several exercises that give a wide choice of topics and ideas for
procedures.
preparation
and practice. Learners will find the key to the sample excercises in the book and so
evaluate
they can their own development, and learn further grammar cliches and templates
when
preparing for the exam.

It does not in fact matter what books or what methods language learners use to gain the
required knowledge when preparing for the exam. In general we can say the point is to
be down
to earth, to be practical in everyday matters. Examination preparatory materials
definetely reflect the culture and mentality of the native speakers. This book meets
however should
those
requirements too, and is a practical and modern preparatory material for the Lovari
Language Exam.
Gypsy

The book deals with a range of topics, including issues for young people, humorous
stories
from the European cultural community, anecdotes, scientific and social issues. The
designed
texts are for written translation using a dictionary and reading comprehension
exercises
be carriedthat
out can
individually or in groups. Teachers or learners in school can use it either
exercise
as an book or a textbook.

The book is nicely illustrated and to our expectations the topics through these pictures
willthe language learners interested and mo tivated to read the texts.
make
I hope you will enjoy reading this book and I wish all language learners good luck!

Dr Anna Orsós Pálmai

applied linguist

10
 I. Mesék, történetek
1. O Einstein thaj o cino shavoro - Einstein és a kisfiú - Einstein and
the Little Boy

O baro professoro, o Einstein,

kon ando univerziteto Princeton
kerdas zhanglimaski butyi, chi das
but pe peste. Leske bal sagda
lunzhi sas, thaj chi randelaspe
sakko dyes. Jokhar phirkerdas
andel univerzitetoski bar, gin-
disardas pe’kh phari matematikaki
problema, pa soste voj tehara
trubula te inkrel ’ekh semina-
riumo.
E vrama lashi thaj vojaki sas, o
kham shukares peklas, jekh cerra
phurdelas e balval, le chiriklya
bare glasosa gilyab arde. Voj tele
kamlas te beshel pej char. Na pa
but dikhlas ekhe cine shavores,
kon zurales rutas. O Einstein sigo
kothe gelas leste thaj pushlas
lestar:
– Sostar roves, muro shavoro?
O shavoro anglunes chi kamlas
avri te phenel pesko bajo. Shukar
gada sas pe leste, vuneto kalca thaj parno gad. Vi le papuchi kuch sas. Pala cerra vrama
kade
vorbindas o cino shavoro:
– Xasardem mure lov e, so muri dej dasma, te zhav mure bal tele te shinavav.
O professoro lasho manush sas, zurales sunusardas le rutende shavores. Voj las ’ekh
anda peski posotyi thaj kamlas kothe te del le cineske, sar daro. Kana o cinoro o
dollaro
fimlalo rup
dikhlas andel professorosko vast, opre vazdas pesko shero, dikhlas pel Einsteneske
bare
lunzhijakhenca
bal, p hendas avri peski kritika:
– Mure raja, o dollaro mukh te ashadyol tute, zha tu ko fodraso, tuke majfontosho-j!

Kérdések:
1. Hol dolgozott Einstein és milyen volt a külseje?
2. Hol tartózkodott éppen és miért?
3. Hogyan volt felöltözve a kisfiú?
4. Miért sírt a kisgyermek?
5. Hogyan akart segíteni a professzor, s a gyermek hogyan reagált?

11
 2. Le assavareski baxtali rakli - A molnár szerencsés lánya - The
Miller’s Lucky Daughter

Kaj sas, kaj nas, sas jokhar ’ekh chorro

assavari, kon jokh ar andel bare forosko
mashkar maladyilas le krajeske manushesa.
Voj kamelas te phenel le themeske sherunoske
variso fontosho. Voj pa pesko shukar chalado
vorbisardas. Kade ashardas peska rakla le
krajeske:
– Man si jekh shukar rakli, kon andaj
suluma zhanel te khuvel somnakaj! Muri rakli
zurales godyaver si.
O kraj das duma peske manusheske:
– Kadi butyi kasavi-j mange, latar me
vojako kerdyuvav. An kathe tehara kadala rakla, mukh te dikhavla! Kamav te
Vi ingerdine la rakla kaj o kraj. Voj phandadas andre la rakla
zumavavla!
ande’kh tunyariko soba, thaj le slugi ingerde lake but suluma andaj
mal. Le krajeski choxanyi das la raklake e suluma, te khuvella.
– Zhi pe detehara te na khuvesa kadal suluma sa somnakajeske …si
te meres! Kadalesa kothe muklas la rakla thaj phandadas pe la o vudar.
Le assavareski rakli chi zhanglas, so te kerel. Inke ande pesko trajo chi
khudas suluma somnakajeske. Andej bari briga maladas te rovel.
Atunchi sigo puterdyilas o vudar, haj ’ekh cino shimijako ushtyadas
andel raklyaki soba. Duma das kade:
– Lashi ratyi cina raklya! – phendas o piko pedo. – Sostar roves?
– Sostar te na rovav, kana somnakajeske si te khuvav e suluma, haj
me chi zhanav, sar trubuj te kerav.
– Me zhanav te zhutij tuke!– phendas o piko. – So desma, te
khuvav bityiri e suluma somnakajeske?
– Tuke dav muro somnakuno trushul, anda muri korr. Dosta avla?
O piko tela phuv ingerdas o kincho haj laspe butyi te kerel. Na pa
but, gata kerdyilas e butyi, haj pherdi sas e kaklyi somnakajesa. Kaver
dyes detehara avilas o kraj kaj e rakli, te dikhella, so kerdas. Sar
chudisardaspe o kraj, kana dikhlas le but somnakaja, haj zurales
losshajlas. De inke majbut trubusardinesas leske. Kaver dyes pale
avilas o kraj la raklate:
– Shukar butyi kerdan mange, sagda barvalo manush avo, ke muri
romnyi avesa! Ashadyuv manca, tu avesa muri krajask inya!
E chorri rakli darajlas thaj phendas, ke mishto-j. O assavari baro raj
avilas, sakko dyes bara rojasa xalas e pulicka. E rakli shukar thaj
godyaver krajaskinya kerdyilas, pala lake romesko meripe korkori
beshlas andel themesko trono.

Kérdések:
1. Kivel találkozott a molnár és hol?
2. Mit mondott a lányáról?
3. Hol és milyen feladatot bízott a lányra a király?
4. Ki segítette a lányt és mit kapott cserébe?
5. Milyen királyné lett a lányból? 2
 3. E papiny - A liba - The Goose

O nyamcicko feshtévo, o Adolf Menzel zurales zhungalo thaj cino

mursh sas. Leske gada sagda melale sas, ke nasles khonik, chi dej thaj chi
gazhi. Voj sas sa xolyarnyiko, kana sama las, ke les varikon avri assajvel.
Jokhar beshelas and’ekh cino birto, sosko anav so mnakuno guruv sas.
Peko guruvnyako mas peke gilchasa xalas th aj tati loli mo l pilas, so voj
zurales kamelas. Kade kerlas peski butyi thaj ashunelas le manushen.
Jokhar avile andre trin strejine: ’ekh shukares huradi galbenone balengi
gazhi thaj lake duj amala, kon po baro muj vorbisarle jekhavrenca thaj
vojake sas. Kadal kamle kath e mizmeresko xaben te xan th aj pala kodo
variso te pen. O feshtevo dikhlas, ke e barvali gazhi variso phendas le
kavre dujenge ando kan, thaj po feshtevo dikhle
thaj zurales assanas. Menzeleski musura loli avilas,
ba chi phendas khanch i, muto avilas. Bara pachasa
angle las pesko papiroshi andaj posotyi thaj lelaspe
te rajzo lil. Tela o rajzolashi voj sa kadala gazha
dikhlas, chi las tele peske jakha pa late. Vi e g azhi
sama las, ke la kodo manush sagda dikhel. Voj
kodo shaj gindisarlas, ke o feshtevo la makhel. O
Menzel bigindos kerlas peski butyi majdur. Numaj
e kirchimarica avilas leste unyivar thaj andas lash i
kaverthemeski mol andaj Shpanija, so Menzeleski
legmajlashi mol sas.
Shaj nachilas bish percura vaj ’ekh dopash chaso
thaj la gazhako ’ekh amal leste gelas thaj
xolyarnyikes cipisardas:
– So gindis, kon mukhlas tuke, amara amalica
tele te rajzolis?
– Na, kodi si tumari amalica? - pushelas o
Menzel le gazhestar, thaj sikadas leske o kipo.
– Na xolyajve pe mande! – phendas palpale o gazho.
So o baro feshtevo, o Adolf Menzel tele rajzolisardas, sas ’ekh bari, chikenali papiny,
porenca.
parne

Kérdések:
1. Milyen ember volt külsõleg Adolf Menzel?
2. Mi volt a kedvenc étele és vendéglõje?
3. Miért lett dühös Menzel a nõre?
4. Mit mondott az ideg en úr a festõnek?
5. Mit rajzolt le Menzel?

13
 4. O Newton anro kiravel - Newton tojást fõz - Newton is Boiling Eggs

O englicko baro fizikushi, matematikushi thaj

astronomushi, o Isaac Newton, kon anglunes iskirisardas
tele e klassikalni fizika, unyivar bisterdas sogodi, vi o xaben
th aj o pipo. Leski gazhi zurales kamelasles thaj daravelas,
ke o zhanglimasko jokhar nasvalo avla, vaj varisosko nasul
pecisajv el lesa. ’Ekh dyes o Newton pale chi avilas tele kaj
pesko chalado deteharako xaben te xal.
Leski gazhi xolyajlas pe pesko gazho, ke aba duj dyes chi
dikhle jekhavres. O Newton chi kamlas avri te avel anda
peski soba, varisoski matematikaki bari butyi kerdas.
Atunchi ingerdas leski gazhi ’ekh bari tigaja pherde pajesa
thaj anre ande leski butyaki soba, ke voj korkoro te
kiravelle. Sas le zhanglimaskes ’ekh cino jagako than, kana
avri shil sas, angaresa kerdas tatyipe andre. Leski gazhi
xutyildas le Newtonosko chaso , thaj kodo phendas:
– Kathe pashlyon le anre
thaj tyo chaso! Shuv opre e
tigaja pel jagako than thaj
kirav panzh minuti!
Pala kado avri gelas e
gazhi, akanak nashtig uz-
harelas. Nach ilas ’ekh dopash
chaso thaj andre gelas pale
andej soba. O Newton and’ekh
kalca bigadesko beshlas pashaj
meselya, ande pesko stungo
vast inkerdas o anro, ando
chacho vast sas ’ekh bari
ginadyi, anda soste ginadas,
thaj andej tigaja – kiradas
pesko chaso.

Kérdések:
1. Miért féltette Newtont a felesége?
2. Miért nem akart Newton kijönni a szobájából?
3. Mit vitt be a felesége a szobájába?
4. Mivel fûtötte a szobáját?
5. Hogyan ült Newton az asztal mellett?

14
 5. O Fardi thaj le Devleski Dej - Fardi és az Isten anyja - Fardi and
the Mother of God

O Fardi jokhar shindas o kasht pasha o cino len. Atunchi

avri xuklas o tover anda lesko vast, thaj andre pelas ando
paji.
– Oj! – cipindas opre phag erde vastenca.
– Sar shaj pecisajlas manca kadi bari bibaxt? Akanak so
te kerav? So man del te xav, kodo xasardem. Zhutin mange,
Devla, te avel palpale muro tover! ---kade rovelas
beshindos.
Jokhar le Devleski Dej mukhlas pes tele le cherestar.
Kothe tordyilas anglal kashtesko manush, thaj pushelasles,
so pecisajlas.
– Ahaj, Sunto Dej, muro tover avri xuklas anda muro
vast, thaj tele pelas ando paji. Kodolesa xaxadem mura
gazha thaj le shavoren but bersh!
Le Devleski Dej sunusardas le chorre manushes, thaj tele
boladyilas ando paji, avri cirdas kothar ’ekh somnakuno tover.
– Dikh, kado tover tyiro-j? – voj kodo phenel, ke naj. Akanak anel opre leske ’ekh
– Haj kado na tyiro-j?
rupuno.
O Fardi avri phendas o chachipo, ke naj. Vi po trito tele gelas pala o tover, thaj akanak
sastruno
’ekh cirdas avri.
– Kado-j, muro chacho tover! – opre
xuklas, thaj chumidas la suntona dako vast,
thaj najisardas.
E Sunto Dej ashardas le gazheski
patyiv, selduj tovera leske das, thaj inke
’ekh gono somnakaj.
– Zurales patyivalo san! Zha khere
pachasa, baxtyasa! Khere sa sogodi
phendas, so pesa pecisajlas. Leski romnyi
thaj le shavore zurales baxtale avile. Lenge
nyamura kothe gele lende, thaj sas sakofelo
pipo thaj xaben. Kethane kerde ’ekh bolta,
anda late von shukares trajisarde pe but-but
bersha.

Kérdések:
1. Mit dolgozott Fardi és hol?
2. Milyen szerencsétlen dolog történt vele?
3. Ki segített neki?
4. Mit kapott ajándékba?
5. Mit tett ezután a megszerzett javakkal?

15
 6. Le Guncheski baxt – Guncsi szerencséje - Gunchi’s Luck

O Gunchi trin bersh slugisardas kaj

’ekh barvalo kraj. Leski butyi nas phari,
feri andej bar trubusardas butyi te kerel,
pel shukar lu ludya las sama.
Jokhar kade das duma peske rajeske:
– Raja tyo baripe! Tele nachilas muri
vrama, khere kamav te zhav ande muro
gav!
O kraj zurales kamelas le Gunches, ke
voj tromano thaj lashe jileski sluga sas. Vi
le krajeski rakli kamelasles, ke shukar thaj
lashe truposko romano shavo sas. O kraj
chi kamelas, hoj voj te zhaltar len dar.
Kodo ph endas le shaveske:
– Patyivales kerdan tyi butyi! Me kothe
kamav te dav tuke muro dopash krajipe
thaj mura shako vast!
– Mangesla?
– Na xolyajve pe mande, raja tyo ba-
ripe, ba sima aba varikon khere, kas me
zurales kamav. Late kamav te zhav!
– No, atunchi, muro shavo, zha Devlesa, dav tut ’ekh gono somnakaj thaj ’ekh rupuno
savo zhanel vi te vorbil, kana ande varisosko bajo peres.
xanro,
Kadalenca gelas o shavo khere. Kothe rakhlas peska piramnya ekhe kavre romane
shejshavesa.
darajlasEkathar o Gunchi, thaj lako intrego nipo kothe sas late, sama te len pe late.
O x anro
anglal phendas aba peske Guncheske, so azhukarelles ando gav.
O shavo andre gelas ande peska dako kher, leski chachi dej rovelas, kana dikhlasles. O
Gunchi chi azbadas peska dulmutana piramnya. Nasla baxtalo trajo, ke lako rom sa
Von gele and’ekh kaver gav, ke e shej lazhajlaspe. O Gunchi chi las kavra romnya, kaj
mardasla.
peski dej lake zhutisardas ande pesko intrego trajo.
ashadyilas,

Kérdések:
1. Hány évig szolgált a fiú és mi volt a munkája?
2. Mit kapott fizetségül?
3. Milyen ajánlatot utasított vissza és miért?
4. Hûséges volt-e hozzá a szerelme?
5. Mit tett a fiú?

16
 7. O Goethe andej kirchima - Goethe a kocsmában - Goethe in the
Pub
Jokhar gelas o baro
iskiritori, o Wolfgang Goethe
and’ekh kirchima ando
Nyamcicko Them, kaj voj
bute bershenca anglal
iskirisardas lesko popularno
versho, le dromareska ratyaki
gilyi.
Ando birto kamlas te xal
variso thaj te pel ’ekh cerra
lo li mol thaj te serolpe pej
dulmutani lyuma.
O isk iritori mishto pin -
zhardas la kichimarica, savi
sigo ingerdas lesko leg-
majfajno xaben: guruvnyako
mas pek e gilchasa thaj shuke
krastaveci. Pala o xaben o
iskiritori ande pesko taxtaj
shordas vi jekh cerra paji. O
Goethe sagda zhanelas te
trajol mishto, kamlas le lashe
xabena thaj pipe.
Kaj e kaver meselya terne
rak le beshnas, save ando univerziteto sityile. Lashi voja sasle zurales thaj chingarde.
O iskiritori
kade shundas pala lengo akcentushi, ke von anda o Berlino avile. Kadal terne dikhle,
mursh
ke o kothe kaj e kaver meselya andej mol paji shorel, thaj avri assajle le iskiritores.
Varikon
pushlas lestar:
– Muro amal, sostar keres kado? – pushle lestar le terne rakle.
O Goethe kade phendas lenge palpale:
– O p aji – korkoro bigodyaver kerel anda o manush. Kado bizonyitin le mashe ando
molpaji. E dilipe kerel anda o manush, kado bizonyitin le terne mursha kaj tumari
korkori
Me chi kamav te avav chi jekh, kade pav e mol pajesa.
meselya.

Kérdések:
1. Melyik kocsmába tért be Goethe?
2. Mi volt a kedvenc étele és itala?
3. Milyen társaság ült a mellette lévõ asztalnál?
4. Mit mondtak Goethének?
5. Hogyan válaszolt Goethe?

17
 8. O Brecht khere avel – Brecht hazaérkezik - Brecht’s Homecoming

Kana o Bertolt
Brecht pala dujtona
lyumako maripo, ando
1948-to bersh khere
shaj avilas andaj Ame-
rika ando Nyamcicko
Them, kerde pe lesko
honoro ’ekh baro pri-
mipe.
O Brecht chi trajilas
barvales, butivar nasles
dosta love, akanak o
nyamcicko parlamento
potyindas avri lesko
dromesko somno. Voj
sastruna chiriklyasa hu-
rajlas khere, ba dopash
chasosa zebejime reslas
kothe. Kade chi az-
hukardasles o cino
gruppo ando aeroporto.
Kade voj korkoro tru-
bulas te dromel po
primipe. Las ekh taxi-
vo, thaj kodolesa ge-
lastar. But zhene kidi-
nipe kethane and’ekh shukar thaj hiresho hotelo „Continental”, numaj o Brecht nas
inkeakharde
Le kothe. manusha xaline thaj piline but, legmajfeder fajlasle peke mashe, kaviaro,
sendvichura thaj lashe pipe: loli mol, bera, ratyija thaj shampanyo. Varikon jokhar
maladas
sirma po erecepciovo. Le hotelosko sheruno vazdas opre o telefono. Phenel leske ’ekh
bipinzhardo glaso:
– Me sim o Brecht, me kothe simas aba, ba o portashi chi mukhlasma andre!
O sheruno opre vazdas le portashesko zubuno thaj xolyarnyikes chingerdas ande lesko
kan:
– Sostar chi mukhlan andre le bare iskiritores?
O portashi chi hatyardas khanchi. Numa ekhe murshes bishadas kothar, kas nas
lil, akharipesko
th aj le gada melale sas. Numa peski butyi kerdas, chi kamlas khanchi nasules. Pala
chasura
d uj aba kothe sas o baro iskiritori po primipe, thaj but zhene zurales assajle pe
kado cino
incidenshi. O portashi shaj ashadyilas pe pesko than, thaj xutyildas kathar o iskiritori
autogrammo thaj ’ekh kipo.
’ekh

Kérdések:
1. Miért utazott Brecht Németországba?
2. Mivel érkezett az író oda, s hogyan utazott a helyszínre?
3. Hol volt a fogadás és mi volt a menü?
4. Miért nem jutott be Brecht a fogadásra?
5. Mit kapo tt a portás a mûvésztõl?

18
9. O Franz Liszt ando Parizho - Liszt Ferenc Párizsban - Franz Liszt
in Paris
O Liszt jokhar ando
Parizho kamelas te phir-
kerel pe’kh bulvaro. Shu-
kar dyes sas, po cheri nas
nuverura, chi das o
brishind, o kham zurales
peklas. Terne zhuvlya
geline pej vulica th aj o
baro komponisto zurales
kamelas te dikhel len. Le
majsteros lashi voja sas,
’ekh skurto gilyi gilya-
belas, tela kadi peske phir-
kerimaska rovlyasa khel-
daspe.
Jokhar sama las pej vulica ekhe chorre manushes, kon shiladas e vulica thaj
dikhlas avri. Voj lasho dyes das le majsteros thaj ’ekh cerra love manglas lestar.
chorrivanes
– Naj mande xurde love! – phendas o komponisto brigasa leske. – Numa panzhvardesh
frankura si mande!
– Me opre paruvav tuke kathar na dur andej bolta! – phendas le mangimasko manush.
kadi vrama trubus te les sama pe muri shilava!
– Tela
– Dema tyi shilava! – phendas o majstero. – Me losarav tuke pe late, pune palpale
O chorro manush xasardyilas le lovenca pel vulicako agor. Atunchi kothe gelas
aves!
varikon kaj o
Liszt.
– Raja majstera! Sosko interesno muzikalno instrumento arakhlan kathe? – thaj kothe
pejdikhlas
shilava. O Liszt phendas leske sigo, so pecisajlas.
– Me primij, ke kodo chorro manush chikana ch’avel palpale!
O Liszt chi kamlas te patyal leske. Na pa but aba kothe tordyilas la vulicako shilavari.
– Na, phendem tuke! – cipisardas o majstero. – Akanak tu aves! – phendas le
konmanusheske,
zurales chudisardaspe.
– De kothe akanak le shilavares anda tye love bish thaj panzh frankura, vi me dav
leske
kattyi!
Anda kodi, ke tu chi patyilan andel parizhake shilavarengi patyiv! O manush
deltrubusardas te
kothe le mangimaske manusheske bish thaj panzh frankura, thaj o Liszt zurales
sas pe peste.
phutyardo

Kérdések:
1. Hol idõzött Liszt és mit csinált éppen?
2. Kiket látott az utcán?
3. Mire kérte a koldus?
4. Mit állított Liszt ismerõse?
5. Milyen jutalmat kapott a koldus?

19
 10. Anda kasht kerdo grast - A fából készült ló - The Wooden Horse

Sas kaj nas, te na pecisar-

daspe, me chi phendemas, tra-
jilas jokhar ’ekh zurales bar-
valo thaj godyaver kraj, kasko
them kathar o baro paji zhikaj
le plajina inkrelas. Kasavo baro
sas lesko them, ke o kham
chikana chi pashlyilas tele.
Sasles sakko felo kincho: som-
nakaj, bisora, shukar gada,
somnakuno tronushi, feri gazhi
nasles, ke dulmut mulas. Le
krajeski jekh jakh sagda ro-
velas, e kaver pale assajlas.
Sasles ’ekh somnakuni rakli,
latar majshukar zhuvlyi nas pej
lyuma. Shukar galbeni bal sasla, thaj pharni morchi.
Kana assajlas, luludya perle anda lake bal. Kode gindisarde le manusha, ke voj anda
kasavi
kodishukar,
sas ke laki dej ’ekh bari biuzhi sas, voj sas lengi krajaskinya. Ba e rakli
zurales
korkori hatyardaspe, ke nasla khonik, le krajora chi tromajle te mangen lako vast.
Jokhar pala mizmeri, kana e shukar rakli avri phirkerdas andej chudaslo bar, telal
savekashta,
vorbinas. Atunchi avilas ’ekh turbato efta sherengo sharkanyi, savo opre
bar. Pala kodi
xutyildasla hurajlas lasa ande leski dyiz, savi tunyariko sas, voj kamlas te lel la
andaj
rakla. Ekrajeski rakli zurales darajlas kathar o sharkanyi, ba chi phendas khanchi, feri
chorri
dad
rutas.avri phendas, kon kamel te lel la rakla, thaj zhanel te chorrella kathar o sharkanyi,
Lako
kodo
lel shaj thaj kodoleske kothe del o dopash krajipe. ’Ekh krajoro laspe te zhal kaj o
la rakla,
sharkanyi.
Voj keradas ekhe kashtune grastes ekhe meselyarasa, savo
andral xivardo sas, thaj andre garadyilas. O sharkanyi dikhlas le
chudaslone grastes po piaci thaj opre anadasles le slugenca andej
dyiz. E rakli zurales losshajlas le grasteske, thaj kana o krajoro
avri avilas anda leste, von duj zhene mudarde le sharkanyes, thaj
vi le sharkanyeski dyiz kothe ashilas lenge. Baro bijav kerde, vi
le langajle hilpan akharde.

Kérdések:
1. Milyen gazdag volt a király?
2. Milyen volt a lánya?
3. Mi történt a király kertjében?
4. Mit hird etett ki a k irály?
5. Mi történt a sárkány várában?

20
 11. Le rashajeski kurkeski predikacija - A pap vasárnapi prédikációja
- The Priest’s Sunday Preaching

O foro Bad-Schandau ’ekh shukar cino than si ando

Nyamcicko Them. Ande kado bersh kerde nyevi khangeri
le manusha, but butyi sas lasa, ba gata kerdyilas. Bu t
manusha phirde kurkende ande kadi khangeri, te ashunen
le nyeve rashajes, kon na dulmut avilas avri anda o
seminariumo. O rashaj ’ekh baro, mustacalo mursh sas.
Voj ucho thaj zurales sano sas, ba sagda shukar gada
phiravelas. Jokhar e khangeri pherdi sas manushenca,
shukares gilyabenas le sunci gilya thaj rudyisarde le
Devleske. O rashaj laspe te inkrel e predikacija:
– Chi zhanen, so keren! Tume gata san, kana samonca
dikhen suno, sar panzh vaj tranda vaj deshuduj – thaj
nashen kaj o lottozovo, te khelen le numeronca! Le bare
pharimosa rodine love avri zhan anda tumare vast!
Savorazhene aba but bersha kade keren, thaj ch’aven
palpale le love kaj tumare chaladura! Zurales but butyi
keren tume pel phuva, ando foro thaj le pedonca! Sostar
dan avri kattyi but love pe kadal khancheske dyelura? Chi
zhanav te patyav mure jakhenge, ke tume kade keren! Chi
gindin pe tumare familiji!
Kana gata sas o rashaj peske vorbenca, shukares gelas
tele ande peski rezidencija, kaj beshlas. Ande leski
rezidencija ’ekh shukar butyaki soba sas, savake felyastri
pel forosko mashkar dikhenas. Andej soba ’ekh bari
meselya thaj ’ekh rusicko pianinovo, thaj ’ekh trine
punrengo skamin tordyonas angla o jagako than. Atunchi
ushtyadas leste andre ’ekh phuri gazhi, savi zurales
chorrivanes dikhlas avri. ’Ekh lungo kali coxa sas pe late
thaj ’ekh skurto jivendesko zubuno, savo nas tato.
– Raja, rashaja! Phenesas mange inke jokhar kadal trin
numerura, save angla mizmeri andej khangeri telaj
predikacija phendan!

Kérdések:
1. Hol játszódik a történet?
2. Milyen számokat említ a tiszteletes?
3. Miért ítéli el a lottózást?
4. Hogyan volt öltözve az öregasszony?
5. Mit akart a tiszteletestõl?

21
 12. O sastyardo krusno - A kigyógyított fösvény - The Cured Miser

Ando Shvajco pecisajlas kadi

butyi. Sas jokhar ’ekh shukar, cino
foro, savo pasha le plajina
paslyolas, kaj ’ekh uzhe pajesko
zvoro sas. Kathar phirenas le
manusha ando Alpoko te ho-
dinisaren. Sas kothe ’ekh kashtuni
xajing, anda savi uzho thaj sasto
plajesko paji avilas avri. Sunto
than sas, kaj le nasvale manusha
phirenas andaj intrego lyuma, te
sastyarenpe kad ale pajesa. Ande
kado foro beshlas ’ekh zurales
krusno manush, kasko anav o
Schwarzo sas. Kado manush
pinzhardo sas pa pesko krusnipe.
Voj chi peske shavenge chi kindas
khanchi khelimata.
Sakon kade zhangline, ke zurales but love sasles, ba chi fajlasles te del avri love anda
peske
vast. Lesko kheroro pel gavesko agor tordyilas, pasha o gavutno drom. Chi kaj le
phirlas,
sastyardekana
chi nasvalo sas. Kana dukhajlas leske variso, azhukardas, kana maladyilas
pej vulica
ekhe doktoresa. Voj laspe te vorbil le sastyaresa, thaj sakkofelo phendas leske pa pesko
nasvalipe. Pel vorbimasko agor pushlasles, so trubul te kerel, sosko drab te lel andre. O
sastyardo xolyajlas po Schwarzo pala kattyi vrama. Kana kaver kurko kethane
vulica, gindisardas
maladyile pej jekh baro o sastyardo, pherasa te kerel le murshesa. Kana o
Schwarzo pale
pushlasles, o doktoro tordyilas thaj kodo phendas leske:
– Puter avri tyo muj thaj sikav tyi shib! Phandav tye jakha, thaj shuv andre tye naja
ande
kan, tyete na ashunes khanchi!
kade,
O doktoro gelastar thaj kothe mukhlas leste ’ekh papiroshi, pa soste kodi iskirisardas:
„Zha avri kaj o zvoro, kodo sastyarel tut!”
Kade sastyardasles avri o hiresho doktoro anda o krusnipe. Kathar kado dyes pacha
dasles o
Schwarzo.

Kérdések:
1. Hol játszódik a történet?
2. Mirõl volt híres Schwarz úr?
3. Mit tett, amikor egy orvossal találkozott?
4. Az o rvos mit javasolt, mit tegyen?
5. Mit írt az orvos a papírra?

22
 13. La korrako dikhlo - A nyakkendõ - The Tie

And’ekh amerikano bari gadengi bolta sas but shukar

korrake dikhle. But manusha phiravenas ando foro kadal
korrake dikhle, save ande kadi bolta kindine. Le korrake
dikhle anda kado si zurales lashe, ke but manusha but vrama
keren butyi pe lende, thaj anda legmajlashi phanri keravenle.
Anda o kaver them anaven e kuch phanri. Lenge butyarne si
le legmajlashe ando them. But love potyinen le butyarenge
palal bidoshake butya. Anda kado zurales fontosho-j, ke
lashe reklamura te zhutisaren le sherunen majbut butya te
bikinen le manushenge. La boltake sherune gindisarde pe
kodo, ke vi o iskiritori Hemingway lende te kinel pesko
korrako dikhlo. Anda kado bishade leske ’ekh paketo, ande
soste ’ekh shukar korrako dikhlo sas, thaj shute pasha leste
’ekh lil, thaj kadi iskirisarde leske:
„Amare korrake dikhle zurales kamen le manusha,
fajlasame, te vi tu amende kinesas tye korrake dikhle, thaj
pala kado shukar kotor si te bishaves amenge duj dollarura.”
Pala unyi dyesa las e bari bolta ’ekh paketo th aj ’ekh lil,
ande soste kodi iskirisardas o baro iskiritori:
„Mure ginadya zurales kamen te ginaven le manusha. Zurales kamos, te fajlas tumen
ginaven
te muri legmajpaluni ginadyi, savi tumenge ande kado paketo bishavav. Anda
soste si teduj dollarura thaj oxtovardesh centura mange. Zurales but butyi kerav, kana
potyinen
mure ginadya, thaj me sim akanak o legmajlasho iskiritori andej Amerika. Tumaro
getosarav
korrako
dikh lo duj dollarura si, muri ginadyi duj dollarura thaj oxtovardesh centura, trubun te
inke oxtovardesh centura mange.”
bishaven
Le sherune kade avile barvale, ke ande intrego Amerika le hireshone manushenge kade
bikinde le korrake dikhle. Kodi gindisarde, ke vi le iskiritoreske kade zhanena te
bikinen pengebutya. Ba sas te dikhen andre, ke o iskiritori majgodyaver si, sar von.
bikinemaske
bishadas
Khonik chi majbut reklamura le iskiritoreske.

Kérdések:
1. Milyen reklámfogással élt az amerikai áruház?
2. Miért kellett a reklám?
3. Mennyibe került Hemingway-nek szánt nyakkendõ?
4. Mi állt az író által írott levélben?
5. Mi volt az eset tanulsága az üzlet tulajdonosai számára?

23
 14. Le dromaresko suno - Az utazó álma - The Traveller’s Dream

And’ekh shvajcesko gavoro, ando Kantono Bern sas ’ekh

turishtako centrumo, savo zurales kamenas le manusha. ’Ekh
kashtesko kher tordyilas pasha ’ekh baro vesh, kothe shordyolas
’ekh cino zvoro, savesko paji zurales uzho thaj vuneto sas. ’Ekh
chorivanes hurado terno gazho avilas ando gav, te hodi-
nisarelpe. Kana opre dikhlas, sama las ’ekh cini feshtila te
phabol na dur andel khereski felyastra. Losshajlas kadalake,
gindisardas ande peste:
„Che mishto t’avlas te denasma pej kadi ratyi ’ekh than, kaj
shaj sovav, ke aba duj kurke po drom sim!”
Pej kadi laspe te zhal o terno gazho kaj o kher thaj cipisarelas, te
avel avri le kheresko sheruno te vorbil lesa. Pe trito-shtarto cipipe
avilas avri ’ekh mustacalo ucho manush thaj pushlas kathar o terno
gazho, sostar akhardasles avri pel ratyako mashkar. O terno gazho
phendas leske, ke so pecisardas, aba duj kurke naj, kaj te sovel. Le
kheresko sheruno sunusardasles, ke chorrivanes sas hurado, thaj
dulmut chi sutas. Andre ingerdasles and’ek cini soba, ande soste ’ekh
phuro gazho pashlyolas po pato. Kado than pala kheresko dumo sas
po kolco pej chachi rig. Andej soba sas duj patura, ’ekh meselya, trin
skamina thaj ’ekh bov. Le kheresko sheruno phendas leske te beshel
tele kaj e meselya po skamin thaj te azhukarel ’ekh cerra, na pa but
palpale avel. Andre gelas kaj peski gazhi te phenel lake te kidel avri
’ekh charo xaben thaj te ingrel andre ande cini soba, ke si kothe ’ekh
chorro bokhalo gazho. E gazhi vi kade kerdas, sar lako gazho phendas.
O terno gazho sidyarindos xalas o xaben, pala kodi najisardas la gazhake, ke andas
leske Voj tele kamlas te pashlyol aba ando shukares kerdo pato. Tele shudas pa
xamasko.
th aj opre
peste las le papuchi thaj zoknivi thaj opre phanglas pe peske punre. Kade vi tele
o gad,
pashlyol.
phuro O pushlas lestar, sostar kerel kadi.
manush
– Anda kadi, te n’avelma khanchi bajo. Ke jokhar ande muro suno andel phagerde
glazhi thaj dukhajle mure punrenge talpi. Chi kamav majbut ande muro trajo
ushtyadem,
sovav!
punrangles te

Kérdések:
1. Hol található a turistacentrum?
2. Mit mondott a vándor a faház tulajdonosának?
3. Mi található a szobában?
4. Mit tett a vándor lefekvés elõtt?
5. Mivel magyarázta a tettét?

24
 15. O grast pel khangerako trushul - A ló a templom keresztjén -The
Horse on the Church Steeple

Kado pecipe vorbil amenge pa o xoxamno barovo, pa o Münchauseno, kon ando

Them trajilas ando deshijjato shelto. Voj das duma peske amalenge pala peske
Nyamcicko
chudasle
dromipe. Ando chachipe kado barovo o dromipe chikana chi trajilas perdal, feri xo
pinzharde
xadas. Sigokerdyile kadal pecipe ande intrego Europa, thaj dine avri ’ekh ginadyi pala
leste.
barov O o vorbil:
„Muro lungo dromipe ando Rusicko
Them lemma andel jivendesko mashkar,
ke phendem mange: Kana jiv thaj paho
si perdal pel shudrimaske plajeske
droma, majlashe-j te zhav perdal sar
ando brishind thaj praxo. Lashe tate
gada sas pe mande, hilpaka morchako
zubuno thaj ’ekh bari siberijaki shipka.
Muri kalca andal guruvnyaki morchi sas.
Mure grastesa gelem pe lunzhi droma, o
pedo Cherhaj busholas. And’ekh dyes
klisisardem zhikaj durutni ratyi.
Khatikaj chi jekh gav chi dicholas. O
in trego them tela baro jiv pashlyolas,
thaj chi pinzhardem chi le veshesko
agor, chi o drom. Khinisardo kathar o
lungo klisipe phanglem mure grastes kaj
’ekh kilo, savo avri dicholas anda o jiv.
Angle lem mure selduj pushki tela mure p haka thaj pashlyilem tele ando jiv. Na butara
sutemtar
th aj ’ekh zurales lasho suno dikhlem, thaj avri shordyile mure salya anda muro muj.
atunchi ushtyilem opre, kana o kham aba uches phirlas opre po cheri. Khoslem mure
Feri
jakha, thaj
chudisardemma, kana dikhlem, ke pel forosko mashkar anglaj khangeri pashlyilem.
grastes,
Rodos mureba chi rakhlemles. Na butara opral pe mande shundem te hirmitil. Opre
dikhlem
muro thajkothe sas opral pel khangerako trushul. Sigo zhanglem, so pecisardas. O
grast
tela barogav
intrego jiv pashlyolas. E vrama sigo boldaspe, tatyipe kerdyilas. Kana sutem, atunchi
o jiv
bilyajlas pa jekh po duj thaj tele thaj maj tele gelem. Kothe pashlyilem pej vulica, thaj
kaj soste ando tunyariko mure grastes phandadem, sas la khangerako trushul. Pala
o kilo,
skurto
gindipe avri lem muri pushka anda muri posotyi thaj pushkedem o shelo pel grasteski
shelo
korr. Oshindyilas, thaj o grast avilas baxtales tele pej phuv. Pachasles kerdem muro
dromipe
majdur.”

Kérdések:
1. Hol és mikor élt Münchausen és mi volt a csúfneve?
2. Hol kezdte meg az utazását és miért?
3. Milyen volt a ruházata s hogy hívták a lovát?
4. Hová kötötte a lo vát az éjszaka?
5. Hogyan érkezett le a lova a földre?

25
 16. La romana shibaka lingvistikake pushimata - A cigány nyelv
kérdésfelte-
vései nyelvészeti értelemben - The Gypsy Language from a Linguistic
Point of View

But shiba thaj dialekturi

pinzharas, majbut sar shov
miji shiba si andej lyuma.
Mashkar kadal si ’ekh indo-
europeicki shib e romani.
Late legmajpashe le
dardonge shiba tordyon,
save andej Indija thaj ando
Pakistani vorbisaren. Andej
romani shib le dulmutane
vorbi anda o indo thaj
sanskrito shib si, sar kadal:
phral, pheny, dad, dej,
dand, kan, manush, ma-
nushnyi, ro ma thaj but
kaver. Kadal si le stabilni
vorbi, save sikaven thaj
bizonyitin, kathar avilas
kado nipo (andaj shudri-
masko plaj Indija – vaj kathar Hunza xar anda o Pakistani). Le romane karavanura
krujal
aba vi phirde
e phuv, thaj bute nipon, shiba thaj tradiciji pinzh arde. Kadi si ’ekh nomad no
but vorbi
nacija, thaj grammatika kathar kavre nipura line perdal. Andaj perzhicki shib avile
save
perdal
kadal anava: zen, vurdon. Ando Grekicko Them – ando Balkano panzh shela bersh
rom. Kothe
trajisarde le but vorbi line perdal ande peng i shib, kadal si: kokalo, petalo, foro, drom,
efta, oxto,
ijja, luludyi. Sar gele le romenge karavanura pe pengo drom, chi ashile le gruppura
kade avile le but romane dialekturi. E romani shib jekh si – shaj las sama, kana
kethane,
sityuvas, babasikado si andej lingvistika normalno. Le rom sagda mishto thaj sigo sityile
dialekturi,
krujalipeski
pengi gazhikani shib, kadi avilas o b ilingvizmush. Ando Ungriko Them
pinzharas
romane trin
gruppura: le karpaticko rom, vlashiko rom, thaj le beashi. Le beashi na
vorbinen, ke vlashika, andej Moldavija line perdal kadi shib ando nachilo shelto, kana
romanes
roboslugi
sas. Kathar Moldavija avile perdal ando Ungro Them andel cine gruppura, thaj sile
mashkarutni
akanak ’ekh shkola ando Pecho, e Gandhi Gimnazija. But romane thaj beashe shave
shaj geton
kothe po univerziteto thaj pej opruni shkola.

Kérdések:
1. Hány nyelvet ismernek jelenleg a nyelvészek?
2. Honnan származik a romani nyelv?
3. Soroljon fel ind eredetû szavakat!
4. Hány cigány csoport él ma Magyarországon?
5. Kik a beások és mit tudunk róluk?

26
 17. Ursarengi paramicha andaj Craiova - Urszári népmese
Craiovából – An Ursari Folk Tale from Craiova

Sas kaj nas ’ekh barvalo, phutyardo thagar, kas

sas ’ekh sluzhnika, kon kale dyiveski zhungali
choxanyi sas. E shukar thaj lashi thagarnyi pej
lyuma andas le thagareske duje rakloren. E
sluzhnika las le shukare, parne balenge rakles thaj
rakla kathar e thagarnyi. Andas duje zhukloren kaj
e thagarnyi te pen lake chucha. Le thagareske
rakloren andas kaj ’ekh belagari. Kothe, kaj sas le
raklore, barile duj phabalina. E sluzhnika so
kerdas? Kana avilas o thagar kathar o maripe thaj
arakhlas duje zhukloren kaj e thagarnyi, phendas
lake, ke kamel te del avri lako drom, ke naj lashi,
ke zhukloren rakhadyilas. Ushtyilas o thagar thaj
bishadas la ch orra thagarnya peske dadeste. Le
zhukloren tele shindine thaj avri shutine andej
avlina. Kaver dyes o thagar dikhlas duj phabalina
ando balegari. E sluzhnika phendas le thagareske,
te shinel avri kadal duj phabalina. Avri shinadasle
o thagar, e sluzhnika shutas opre le patrina thaj
dasle pej jag. But vrama phabolas e shukar loli jag,
thaj kerdyile anda late duj ashkie. Anda kadal ashkie kerdyile duj bakrore. E sluzhnika
le shukare cine p edon thaj kamelas te xal pengo kalo buko te sastyarella. Thaj o dilo
dikhlas
raj tele len. Gelastar ’ekh rakli te thovel le colura kaj o cino zvoro, thaj dikhlas kothe
shinadas
late cine kokala. Opre lasle thaj khere andasle. E rakli zurales chudisardaspe, kana
pasha
dikhlas,
po kaverke dyes ’ekh cino rakloro thaj ’ekh cini raklori kerdyilas. Voj arakhlasle av ri
Selduj zhene somnakune balenge sas, thaj diamanto sas ande lengo kolyin. Avilas o
andej shtala.
kraj, thajte lel le rakloren la raklyatar. Le raklore zhangle te vorbin aba o kaver dyes.
kamlas
lendar o thagar:
Pushlas
– Kathar san tume, mure shave? – Amaro dad si ’ekh thagar, kaski sluzhnika las amen
avrithaj
shudas ando belagari. O thagar opre pinzhardas len thaj chumidas peske rakloren.
E
sluzhnika opre beshlas pe peski shilava thaj rodas peske ’ekh kaver than, kaj nas inke.
th aj leski familija trajisarde inke but bersh andej pacha, bukurija thaj kamipe.
O thagar

Kérdések:
1. Milyen szolgálója volt a királynak?
2. A szolgáló mit adott a királynénak?
3. Mit tett a király a királynéval?
4. Mit akart a szolgáló a két báránnyal tenni?
5. Mit tett a szolgáló, amikor a király felismerte a fiait?

27
 18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them - Egy turista
Németországban - A Tourist in Germany

’Ekh ungro turishta

kerdas dromipe peske
vurdonesa perdal po
Nyamcicko Them. Opre
rodas but gava thaj forura.
Dikhlas le plajina thaj
valya, shukar vesha thaj
mala. Pasha o gavutno
drom zurales but butyi
kerd e le gazhe thaj le
prostura. Zurales kamelas
te dikhel le vadnone pedon,
th aj le grasten, le gu-
ruvnyan , le khajnyan thaj
le bakren. E vrama lashi
sas, o ajero uzho. Sigo
avile aba nuverura anda o
ushtyimasko plaj. Tela ’ekh dopash chaso avilas ’ekh baro brishind. Fimlajlas, thaj
glaso das
cheri. o
O ungriko raklo sigo andre gelas peske vurdonesa and’ekh gavoro. Aba mizmeri
Andre gelas kothe and’ekh birto, savo cino thaj vojako sas. Tele beshlas andej soba
sas.
pashaj
meselya thaj kamlas te xal. Chi vorbindas nyamcicka thaj o birtari ando restoranto chi
ungrika. O raklo aba zurales bokhalo sas thaj gindisardas ’ekh baro: las papiroshi thaj
hatyardas
tele
rajzolilas ’ekh buraca, ke kodi kamlas te xal. Sikadas la kirchimaricake, kothe dikhlas,
assajlas. Avri gelas andaj soba, thaj ingerdas andre leske – ’ekh brishindalyi.
thaj

Kérdések:
1. Hol utazott a turista és milyen céllal?
2. Milyen lett az idõ?
3. Hova ment be?
4. Mit akart rendelni?
5. Mit hozott a fogadósné?

28
 19. Andaj matematika naj lasho - Matematikából nem jó – Not Good
at Mathematics

O Albert Einstein, o baro matematikushi thaj fizikushi, kon anglunes iskirisardas tele
relativitasheski
le teorija, sar le kavre professorura, sa sogodi bisterdas, kana varisoski
zhanglimaski problema gindindas perdal.
Jokhar trubusardas te dromel villamoshosa ando Berlino, ke sigo kamlas te zhal andej
in stitucija. Ande p esko vast ’ekh ginadyi inkrelas, pala e majbari matematika. Tele
zhanglas
beshel te ’ekh phuri zhuvlyi, kon sagda leski ginadyi dikhlas. Po professoro baro,
pasha
jivendesko zubuno sas. E phuri gazhi zurales chudisardaspe, ke atunchi shukar vrama
kham tates
sas avri, o peklas, nas nuverura po cheri. Nas but zhen e po villamoshi, le manusha
majfed ergeline pel vulici. Shukar primavarako dyes sas.
phujatar
– Dromesko somno! – cipisardas
’ekh glaso pasha leste.
O kalauzo baro, mustacalo mursh
sas, kon kalo zubuno thaj kalca thaj
kali stadyi phiradas. O mursh sigo
sama las le professores, kon chi
dikhlas opre pe leste, feri ginadas
variso majdur. E phuri gazhi phendas
leske, ke trubul te potyinel aba, ke o
kalauzo avel. O zhanglimasko avri las
anda peski posotyi duj lovenge
kotora, thaj dasle kothe le kalauzoske.
Jekh desh pfennigo thaj ’ekh panzh
pfennigo sas ande leski palma.
– Lasho manush, kado dromipe
bish pfennigura si!
– Dema inke love!
Tela kadi vrama o Einstein ginadas
peski ginadyi majdur, chi dikhlas opre po kalauzo, thaj dasles inke desh pfennigura.
Kadi lashi avla! – phendas o zhanglimasko.
O kalauzo dikhlas o lovo, thaj pachasa phendas angla peste: „E matematika naj leski
zurali
rig!”

Kérdések:
1. Hol lakott Albert Einstein és hová igyekezett?
2. Milyen vo lt az idõ?
3. Milyen ruha volt a kalauzon?
4. A tudós mennyi pénzt adott elõször a kalauznak?
5. Mennyibe került az út és mit állapított meg a kalauz?

29
20. Le chorre romeski baxt - A szegény cigány szerencséje - The Poor
Gypsy’s Luck

Sas kaj nas, sas jokhar ’ekh cino gavoro. Pel gavesko agor sas
’ekh cini kolyiba. Kothe beshlas ’ekh chorro phivlo ro m, peske
trine shejanca kethane. Korkoro barardasle opre, ke leski romnyi
dulmut mulas.
Kado phuro sako dyes feri brigisardas, ke voj chi jekh kotor
manro chi zhanglas te del peske shejange. Jokhar gindisardas
’ekh baro, thaj andre gelas ando tunyariko vrazhisardo vesh, kaj
le vrazhisarde pedura trajisarde. O phuro chi darajlas lendar,
numaj peske chalado ske kamelas te zhutil. But kasht shindas
avri, ando vesh thaj leske asva avri pittyajle kathar e bari briga.
Jokhar kas dikhel andej valya? Le Vesheski Dej tordyilas angla
leste, ba ch i darajlas latar.
– Te aldil tut o Drago Del! – phenel o rom.
– Vi tut! – phendas palpale le Vesheski Dej.
– So kames kathe, ande muro vesh? Kathe chi le chiriklya chi
tromajle te aven. Sostar rodan man opre, phure?
– Zhutin mange, Vesheski Dej! Tu san e legmajlashi andej
intrego lyuma, mure shave bokhajven. Sa meras ame kathar e
bokh.
– Mishto-j. Me zhutino tuke.
O rom najisardas le Vesheska Dako lashipe, haj pushelas
latar, so trubul te k erel. Le Vesheski Dej dasles ’ekh somnakuno
tover, sosa sagda sigo zhanglas te shinel avri le kasht.
– Dikh, phure! Me tuke dav kodo chudaslo tover, kana butyi
kames te keres! Ba trubus te potyines! Mange trubul te des tya
majphura sha, voj shaj slugil mange ando vesh thaj chi ashuvav
kathe korkori. Kodo avla muro potyin. Kames kado?- pushelas
lestar le Vesheski Dej.
– Kamav, kamav, bara gazha! Sar tena!
Voj gelastar peske khere, thaj ingerdas ando vesh peska majphura sha, la Lina. E Lina
lashi
butyi xutyildas kathar le Vesheski Dej, e shej baxtales trajisardas ando vesh ande pesko
thaj le chorre romes kanakodi sas manro, kolako thaj mas.
trajo,

Kérdések:
1. Hol lakott a cigány és hány gyereke volt?
2. Hova ment és miért?
3. Hol és kivel találkozott és mit mondott neki a cigány?
4. Mit kapott ajándékba és milyen feltétellel?
5. Elégedett volt-e a szegény cigány és a lánya?

30
 II. Cigány szöveg fordítása magyarra
1. O posotyari - A zsebtolvaj – The Pickpocket

O nyamco raj, o Hermann, kon galbenone

balengo thaj vunetone jakhengo mursh sas,
zurales kamlas te pinzharel nyeve thana thaj
forura. Ando Berlino beshlas korkoro, nasles
chi romnyi, chi shavora, feri jekh zhukel
azhukarlas les sagda khere. Zurales kamlas te
dromarel ande intrego Europa.
Gipuri bikinlas, kadalenca rodas peske love.
Jokhar zibanosa dromardas perdal po them, ke
rumusajlas lesko vurdon. And’ekh cino foro
hulyas tele pashaj austrijaki granyica, ke kothe
beshlas lesko legmajlasho amal. Von kethane
sityile po univerziteto thaj vi butyi kerde na
butaig kethane and’ekh oficija.
O raj las avri ’ekh shukar uzhi soba andel
foroske mashkaresko hoteli, savo nas dur
kathar e gara. Kamlas te maladyol peske
amalesa, kas but bersha chi dikhlas aba. Voj lasha vojasa gelas leste. O amal and’ekh
barako kher beshlas peska shukara romnyasa. O amal akhardasles ande pesko kher thaj
shukar
dasles
pekimata thaj lashi shpanicki loli mol. Leski gazhi losshajlas leske, ke dulmut chi d
jekhavres. E gazhi pushlasles, ke kana kamel te lel aba romnya. O Hermann na butara
ikhline
palpale
sas te zhal kaj o hoteli, ke tunyariko avilas. Le foroske vulici sa tunyariki sas, chi
lampi. Voj phares zhanglas te arakhel pesko drom kaj o hoteli. Khonyik nas pel vulici.
phabonas
Na
butara pasura shundas na dur lestar. ’Ekh manush gelas sidyardos pala lesko dumo. Sar
pe penge droma, mujaldepe, kana jekhavreste resle, o kaver mursh phendas:
zhanas
– Na xolyajve pe mande! – thaj gelas majdur.
O Hermann tordyilas thaj kamlas te dikhel pe pesko chaso, ke aba dopash ratyi sas.
andeUnzolas
peski mashkareski posotyi, te lel avri pesko chaso. Chi arakhlas o chaso khatikaj.
Sigo gelas pala o manush, xutyildas lesko zubuno thaj cipindas:
– Dema sigo o chaso!
Lesko glaso zurales murshikano sas thaj o kaver zurales darajlas lestar. Voj dasles o
thajchaso,
o Hermann losshasa gelas majdur. Ando hoteli sigo ande peski soba gelas thaj
oopre
villanyi.
kerdasAtunchi dikhlas pe peski ratyaki meselya pesko chaso pasha o pato. Unzolas
ande
peski posotyi, thaj rakhlas le manush esko chaso!
– Suntona Devla! Me sim o posotyari, na kado chorro manush!
Ratyate chi zhanglas te sovel mishto. Detehara gelas kaj e policija thaj das tele o
shingale
chaso.rodine
Le le kavre manushes, kasko sas o chaso, thaj palpale dine leske.

31
2. O prosto thaj o drabari - A paraszt és a jós -- The Peasant and the
Fortune Teller

Sas jokhar ’ekh cino austrijako foro, kaj trajimaske manusha beshnas. Kado foro
sas,kasavo
ke sakoncinopinzharlas jekhavres. Le vulici uzhe thaj luludyasle sas, le manusha
grastenge
vurdonenca phirde andel durutne forura te bikinen le fruktura thaj kavre dyelura. Le
sherutno korkoro beshlas ande pesko kheroro, savo andel forosko mashkar tordyilas.
forosko
Leske
felyastri pel plajin a dikhle, k aj le manusha sar turisti gele andel vesha.
Ande sako bersh sas lende ’ekh forosko dyes, kaj baro piaci kerde, te sikaven andre
khereske
penge butya. But strajine manusha phiren kathe anda o intrego them, te roden penge
Kado baro dyes sagda ando juniushi kerde, kana lenpe le gazhe te shinen tele o dyiv.
love.
Atunchi
avile kathe but biknara, save xamasko bikinen, sar peki goj, kolompira, peke mashe,
thaj pekimata. Le mursha shudri bera pile thaj le zhuvlya kaver pipe, thaj dikhle le cine
bokolya
shavoren, sar khelen lobdasa. Shaj len avri kathe vi rotalyi, te dromen lenca th aj vi
te najon jekh cerra andel cino plajinako zvoro. Ande kado bersh kathe avilas jekh
chonakosa,
drabari, kon
zhanglas te phenel le manushenge, so
pecisajvel lenca ande lengo trajo.
And’ekh cerha beshlas tele pe’kh trine
punrengo skamin thaj vorbisardas le
manushenca.
But zhene gele andre leste, zhuvlya,
kon shavoren kamle, gazhe, kon nasvale
sas, thaj vi kavre zhene. Jokhar le forosko
sheruno gindisardas ande peste, te zhal
leste, te ashunel, so avla lesa. Kado gazho
zurales thulo thaj sasto sas. Sagda
shukares uzhes huradaspe, le manusha
kamleles, ke patyiv alo mursh sas. Andre
gelas andej cerha ko drabari thaj phendas
leske, voj te phenel, so avla lesa. O
drabari tele beshadasles po skamin, angle
las la kavevako zacco, pala kado sas te
sikavel o gazho leski palma. O drabari
phendas, ke voj inke ande kado bersh ekha nyeva romnya ingrela khere thaj baxtales
butaig. Chi avla barvalo, ba chi trubul te bokhajvel. Oxto shavora avena len. O gazho
trajila lasa
peske
sheresa sikadas, ke chi patyal le drabareske vorbenge. Voj opre tordyilas thaj las pesko
thaj lasho dyes das leske.
kolopo
– Ahaj! – phendas o drabari. – So avla le potyinesa?
– Muro amal, phendas leske o gazho: – Tu zhanes sakkofelo, so sas dulmut, so si
akanak
so avla majthaj
palal. – Trubusardanas te zhanes, ke naj mande khanchi love!
Kana sakofelo andre avel mange, so phendan, maj atunchi davtu love. Kadalesa gelas
thajavri,
o drabari bare jakhenca dikhlas pala leste, thaj kerkosajlas.

32
 3. Le duj amala - Két barát - Two Friends

Saspe kathar naspe, te na avilosaspe chi na phendemas, beshline jokhar and’ekh cino
nyamcicko foro duj amala. Von duj zhene vi andej shkola kethane sityile, thaj zidari
aba
avile.romnyan
Line thaj vi cinoro sasle aba. Jokhar gindisarde ’ekh baro, thaj kethane gele
andej
lyuma te dikhen, soske-j le manusha. Von phende jekhavrenge: kana lenca variso
jekhavres chi mukhen kothe, numa zhutin. Kodo phende, ke von andre inkren pengi
pecisajvel,
vorba, kade
ashile. Jokhar ande tunyariko darajlipesko vesh resle, kaj vi e balval phurdelas, vi o
delas zurales. Jokhar tele xuklas pa o kasht ’ekh baro rish. Le amala sama line le
brishind
vadnone
pedos. Von zurales darajle lestar. O jekh le dujendar sigo opre xuklas pe jekh pogano
kaver
kasht. dikhlas,
O hoj le rishestar nashtig zhal majdur, ke pej phuv pashilas tele. Chi
mishkisajvelas
chi le vast thaj chi le pun re, sar mulo t’avlas. O rish zu rales bokhalo sas. Kothe gelas
o shavo,
pedo kajthaj sungajlas lesko muj, ke vo j zhuv indo-j vaj nichi. O rish chi xal le
omurdalipen,
pedo gelas thaj
peske palpale ando vesh. O kaver po kasht dikhlas, ke naj sostar te daral,
th aj avilas
gelas tele kothe kaj p esko amal. Kodo pushelas lestar, mangav tut, phrala, phen
mange:
– So phendas tuke o rish?
– O godyaver rish sityarlas man, phenel o kaver, te na patyav kodolenge, kon pengi
duma
inkren chi
andre!

33
 4. Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?- Hogyan táncolt
Eulenspiegel akötélen? - Eulenspiegel’s Dance on the Rope

Sas kaj nas, trajilas jokhar ando

Nyamcicko Them na dur kathar
Braunschweiga ’ekh chorro, ba
zurales godyaver shavo. Khonik chi
zhanel, ke kado raklo trajilas vaj na
pej kadi lyuma, vi mange kade
phendas muro papo, kon vi kathar
pesko papo shundas – phenel kadi
paramicha ’ekh phuro rom le cin e
shavorenge po romano telepo, pej
vulica ando shanco, tela ’ekh zurales
bare thaj phure ak horeske kashteski
ushalyin.
O Euelenspiegelo chi kamlas te
sityol, nas lasho raklo, nasles khanchi
butyi. Feri leski chorri dej gelas andel
forura, te rodel butyi. Lako shavo feri
ando praxo beshlas thaj ’ekh khanchesko shavo sas. Voj feri le articki fajlas te kerel
mishto, sar
shelesko khelipe. Kado kerdas sakko dyes pe peske kheresko opralunipe. Kana mishto
aba po shelo, avri cirdas ’ekh shelo kathar pesk a dako kher opral po folyovo zhikaj le
kheldas
kavre
kheresko horno. Akanak phirkerdas po shelo, thaj but zhene chudisardeles, ke zurales
Kana leski dej sama las le shaves, kothe gelas ko shelo thaj tele shindasles. Kade o
lasho sas.
raklo pa
pelas teleo shelo vorta ando paji, thaj kindyilas, ba chi kamlas te phenel khanchi. Sakon
assajle thaj kushleles. O Eulenspiegelo gindisardas ande peste, jokhar palpale del lenge
avri
kadi.
Jekh kaver dyes pale kheldas po shelo. ’Ekh bari shipka sas pe lesko shero thaj
thaj ’ekh gada,
rangasle lungo rovlyi sas leste, kadalasa zhutisardas peske opre po shelo, te na perel
tele. Le kon tele kethane kidepe te dikhen, sar khelel o raklo opre po shelo. Shukar
manusha,
primavarako dyes sas, le chiriklya shukares gilyabenas thaj le manushen lashi voja sas.
Mizmeri
sas, kana po shelo ushtyadas o Eulenspiegelo anda kodi, te na pekel o kham ande leske
Akanak manglas tele pa sakko manushenge chache punre le papuchi. Kana dosta
jakha.
papuchi
leste, po sas
shelo phanglas savorazhenenge papuchi.
Kana sakon opre dikhlas pe leste, kade cipindas:
– Akanak sakon te alosarel avri peske papuchi andal butende! Thaj tele shudas le
Sakon kaj le papuchi nashlas, majsigo te rakhel peske. Ba kado dyelo zurales pharo sas
papuchi.
lenge.
Le manusha le nasul papuchi line avri andal but, lepe te marenpe, ke sakon sidyarlas.
rodine
But vramale papuchi thaj o raklo kothe beshlas opre po shelo thaj zurales avri assajlasle.
Kana
dej leskiavilas andaj butyi, dikhlas le manushen angla pesko kher, sar xanpe. Kana
khere
ke lako shavo pale so kerdas, shilavasa kamlas te marel peske shaves. O raklo majsigo
zhanglas,
sas,
perdal sas pe efta granyici thaj but vrama ch’avilas palpale.
– Anda kodo phendem tumenge kadi paramicha, te sityon anda late, te na aven tume
kasave
tumara dasa!

34
 5. O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - Eulenspiegel mint
csodadoktor - Eulenspiegel the Miraculous Healer

Jokhar avilas o Eulenspiegelo andej Witten berga. But barvale nyamci beshle kothe,
bare khera, sasle but sakofelo kincho: somnakaj, gada thaj xamasko. Le gazhe kothe sa
andel
xanyzhvarde sas: chi kamle te den khanchi le dromarenge. O Eulenspiegelo
baro: perasa’ekh
gindisardas kerel lenca. Kothe but nasvale pash ile ando korhazo.
O Eulenspiegelo kothe gelas le sastyarende thaj phendas lenge:
– Me sim ekh pinzhardo doktoro, thaj me zhanav te sastyarav sa tyire nasvalen, anda
denama
kode te love!
Le doktorura losshajle zurales, thaj
patyajle leske vorbenge. Atunchi gelas o
Eulenspiegelo kaj le nasvale ando korhazo
thaj phendas lenge:
– Me zhanav te sastyarav tumen, ba
trubulma anda kodo ’ekh drab. Si te
mudarav varikas anda tumende, anda leste
avri te lav o lasho drab, sosa le majbuten te
muntuj. Kana me cipisarav, sigo ushtyen
opre, thaj aven avri, ke le majpalunes si te
mudarav!
Le nasvale mishto hatyarde kadal vorbi.
O Eulenspiegelo kothe ushtyadas kaj le
korhazosko vudar thaj cipisardas:
– Kon naj nasvalo, kodo t’avel avri!
Atunchi sakon opre ushtyilas, vi kodol,
kon dulmut langajle thaj kon desh bersh
pashlyonas aba ando pato, ke von zurales
darajle. O korhazo sigo shusho kerdyilas, o
Eulenspiegelo las peske love anda kadi.
Kana las le love ando vast, sigo kliselas ando
kaver foro. Pala trin dyes le nasvale palpale
avile ando korhazo thaj phende avri pale pengo nasvalipe. Jekhes o dumo dukhajlas, le
kavres
per vaj oo kalo buko. But zhene sas, kon anglaj operacija azhukarde pengo sastyipe.
Le sastyara apal avri zhangline, sar andas avri o Eulenspiegelo le nasvalen anda o
korhazo.raklo
buzhanglo O aba perdal sas pa efta granyici. And’ekh kaver foro rodas peske butyi
pecipe.
thaj

35
 6. O Eulenspiegelo ando Kölno - Eulenspiegel Kölnben -
Eulenspiegel In Cologne

O buzhanglo manush, o Eulenspiegelo avilas

jokhar ando Kölno. Voj dulmut chi xalas khanchi,
lungo drom phirdas, anda kode khinyilas, thaj andre
gelas and’ekh birto. Kothe but zhene sas andre. O
Eulenspiegelo pushlas le birtashes:
– Shaj lav kathe variso te xav?
– Ova, besh tuke tele, kaj e lungo meselya thaj
azhukar!
O Eulenspiegelo kerdas, so leske o birtari
phendas. Voj butaig azhukardas. Duj-trin zhene aba
butarde e vrama, sode azhukarde.
– Ch’anen inke o xaben? – pushle le terne
manusha.
’Ekh khancheski vorba chi avilas palpale.
– Kon chi zhanel te azhukarel, kodoleske si t’avel
dosta so si ande leski posotyi!– phendas o birtari.
Andel Eulenspiegeleski posotyi sas dujfeliji man re,
save vi xalas. Pala kadi gelas leste o birtari. Voj
shutas ekha peka papinya pel meselyako mashkar.
Kon kaj e meselya beshlas, kattyi shaj xalas, sode
kamelas. Sakon las andaj papiny, feri o Eulenspiegelo na. Majanglal anda kodi, ke voj
chajilas, thaj vi chi anda kodi, ke xolyajlas po birtari. Kana von sa xale la peka
aba
papinya,
gelas kothethaj love manglas. Sakon sas te potyinel, thaj sa panzhvardesh
o birtari
pfennigura. Pala kodi manglas love vi kathar o Eulenspiegelo.
Voj chi kamlas te potyinel, kodi phendas:
– Me chi xalem khanchi, anda kadi chi
potyinav khanchi!
Ba o birtari feri love kamlas.
– Tu manglan avri o xamasko, thaj vi tu
kathe beshlan kaj e meselya! – cipindas o
birtari.
– Sostar chi xalan anda peki papiny? Kadi
tyiri do sh si. Si te potyines!
Ke o birtari xolyajlas, o Eulenspiegelo
angle las andaj posotyi peske fimlale love,
thaj pej meselya shudasle. O birtari kamlas te
lel le love, ba o Eulenspiegelo majsigo lasle.
Voj las palpale peske love thaj phendas le
birtasheske:
– Me chajilem kathar tya papinyaki sung,
tuke t’avel dosta mure lovengo glaso!

36
7. La Anicako vrazhisardo vesh - Anica varázslatos erdeje - The
Magic Forest of Anica

Varikana, dulmut, kana le manusha patyajle andel paramichi, trajilas ’ekh shukar,
shej. Kadi shej e Anica busholas thaj korkori beshlas ande pesko vesh, savo
ramasli
vrazhisardo
turbato thajmanusha krujinas o vesh, ke darajline le pedondar, save unyivar avile
sas. Le
oavri
vesh thaj dindarde le nasul dyiveske manushen. Le manusha bisterde aba te drabaren
anda
thaj vi te
vrazhisaren. La shukara shaki dej ’ekh bari lashe jileski choxanyi sas. E dej aba but
bersh
mulas, thaj kade ashilas e shej korkori. Kana assajlas, bisora perle anda lako muj, thaj
huladaspe, luludya barile anda lake bal. E shej chi kamlas te ashol korkori ande kado
kana
las
vesh,peske
thaj amalen. ’Ekh cino hulyo, savo zhanelas te vorbil, thaj ’ekh godyaver muca
avile late
ando tunyariko vesh. Ba lako shukaripe pej lyuma pinzhardo sas, thaj le shave kamline
romnyake.
te len la E chorri shej but nasulipe shundas palal manusha. Von avri shinen le vesha,
azban
pedon,lemudaren jekhavres, chi den te xan le shavenge. E Anica chi kamlas te trajol
lende, majlasho sas lake ando vesh, kaj nas nasulipe, bokh, dar. Le romengo krajesko
mashkar
shavo butpalal Anicako shukaripe. O shavo phendas jokhar peske dadeske:
shundas
– Muro dad, chi zhanav te trajuvav bilako! Me andre zhav pala late ando tunyariko
vesh!
– Na zha, muro shavo! Jekh dyes vaj duj thaj me merav, kon avel pala mande po trono,
zhastar?
ke tu Kadi shej nashtig avel tyiri! Voj choxanyi-j!
Le krajesko shavo gelas andre ando vesh, thaj vi mudarde les le kasht.

37
 8. Le cherhajengo maripe - A csillagok háborúja - Star Wars

Na dulmut shaj dikhlam andel mozivura ’ekh klassikalno filmosko trilogija, Le

cherhajengo
maripe.
Le paramichango dad, o George Lucas iskirisardas thaj kerdas kadal pecipe. Le
majanglal
andre sikade filmura sas: Cherhajengo maripe, E imperija shinel palpale, thaj O Jedi
palpale. Lengo angluno kotor sas aba Darajvesko ushalyin. Akanak aba le Klonengo
avel
maripe
shaj dikhas ando mozivo. Sigo getosardo avla o trito kotor, pa soste o rezhissero numa
vorbil.
cerra
„Dulmut, and’ekh dur-dur galaxisho” kezdisarelas sako kotor, thaj kadale vrazhitore
vorben ca le rajongovura shaj patyan and’ekh durutni, paramichasli lyuma. Vi ame
zhanas
dikhas, tekana andel galaktikesko placco e lashi zor thaj o nasul dyi bivramako keren
maripe. O dujto kotor si ’ekh romantikusho kamimasko pecipe. Anda o Anakino, anda
pengo
o cino ’ekh zuralo, thaj turbato mursh avilas, kon vi te vrazh il zhanel. Voj, thaj lesk i
shavoro
princesskinya
piramnyi, Amidala tordyon pe kadal historijake mashkaresko than.
Angla amare jakha avilas anda o uzho, skumpo cino shavoro ’ekh baro thaj zuralo Jedi
chachipesko
- le chempiono. O George Lucas, lestar bisikle modosa, o kamimo shuvel
ando
centrumo. But zhene chi kamen te patyan penge jakhenge, ke o Anakino perdal
tunyaripeski
tordyola pej rig.
Kado pecipe avilas ande amaro shelto o legmajdikhipesko filmo, savo vi le baren thaj
cinen
vi leando mozivo arakhel, savo sakonenge zhanel te del ’ekh cerra lashimo,
godyaveripe
moralno thaj
zhanglimo.

(o rezhissero – rendezõ; o chempiono – bajnok)

38
 9. O fimlalo rup - A fényes tallér - The Shining Thaler

O baro nyamco matematikushi thaj fizikushi, o Friedrich Gauss – vi le kavre manusha

- sasjekh cino shavoro. Lesko dad zidari sas thaj chorrivanes beshle and’ekh cino
jokhar
foro. O dad sagda patyivales kerdas peski butyi, sigo angluno butyarno kerdyilas. Pe
nyamco
ratyate,
palaj butyi trubusardas te ginavel avri, sode love si te del len avri o sheruno. Le trine
rakleske kadal chasura sas o legmajshukar, ke voj opre shaj beshlas pe peske dadeski
bershenge
chang,
thaj kothar shaj dikhlas, so lesko guglo dad sar ginavel avri le butyarnenge le dyesesko
O cino raklo zhanelas aba vi te ginavel. Kamlas te dikhel, ke lesko dad sar iskiril opre
potyin.
le
numerura po papiroshi. O cinoro butivar rajzolilas numerura pel khereng e zidura thaj
kashtengi rig. Las ’ekh rovlyi thaj lasa kheldaspe thaj ginadas ando kishaj. Le
pel
numerura sas Jokhar, kana o kham aba dulmut tele pashlyilas, o dad zurales khino
leske khelimata.
zhanglas
sas, chi peske jakha te inkrel, sutastar. O cinoro atunchi inke jokhar perdal ginadas
peske
dadesko ginadyimo. Jokhar po baro muj cipisardas:
– Muro tata! Variso na mishto iskirisardan ande, si te iskiris kathe telal ’ekh
najpanzhengo, ke
lasho o trinengo!
Xolyarnyikes puterdas avri peske jakha o dad thaj inke jokhar dikhlas lesko
ginadyimo.
Lesko shavoro chachipe phendas! O trine bershengo raklo avri ginadas le duje
thaj ande peske
dyesengo potyin,dadeski butyi ’ekh dosh arakhlas! Phutyardes dikhlas pe pesko rakloro,
thaj
dasles ’ekh fimlalo baro rupunesko lovo. O cino chi kindas peske guglipe, ande lesko
sagda peste inkrelas le rupunesko lovo, kodo sas lesko angluno matematikushi butyi,
trajo
thaj
phutyardes sikadas sakonenge kado serojipe, ke voj aba trine bershenca zhanglas te
ginavel.

39
 10. Jekh phirkerimo andej murmunci - Séta a temetõben - A Walk in
the Cemetery

O nyamco dromari, o Scholz andel Nyamcickone Themeske ushtyimaske plajesko

trajilas.
kotorNasles chalado, lesko baro kher sagda shushes tordyilas. Jokhar avilas palpale
anda
’ekh baro khinyipesko ekonomijako dromipe. Kadal droma trubunas te anen leske but
Leski bari trasta pherdi sas ginadyenca thaj ande lesko koffero but papirosha thaj kaver
love.
fontoshi
dyelura sas. Zurales khinyilas, ba akanak losshajlas, ke khere shaj avilas. Tunyariko
ratyivulici
pel sas, le lampi chi phabile. Nachilas aba dopash ratyi, shil sas ’ekh cerra, e balval
thaj pel vulicako agor la khangerako klopoto sikadas e vrama: dopash jekh chaso sas.
phurdelas
sama las o gazho, ke varikon kothe avel pala leste. Lelas te zhal majsigo, ba o
Jokhar
bipinzhardo
leste pala Sidyardas, ba o kaver v’atunchi kade kerdas, akanak lelas te daral.
ashadyilas.
„Kon shaj avel kado manush pala mande?” – gindisardas o Scholcz. Kothe sas aba
anglalmurmunci. „O cino vudar hajkam puterdo-j.” – gindisardas o gazho.
foroski
Chachipe sas le gazhes, haj andre ushtyadas. Lokes gelas po cino drom, thaj kothe
gelas kaj
la murmuncaki bar. Nas
khanchi kaver angla
leste. O bipinzhardo pale
kothe sas, o gazho
hatyardas aba, sar lel
sufla. O Scholcz tromano
sas, kothe gelas kaj o
kaver manush.
– So kames mandar?
– pushlas lestar sigo.
– Sostar aves kathe
ando tunyariko pasha
mande? Kadi traba chi
fajma.
– Ah, na xolyajve pe
mande! – das palpale e
vorba o kaver mursh. -
Me trubuj te dav kothe
’ekh ginadyi mura phenyaka amalicake. – Po sastruno drom pushlem, kaj shaj beshel,
pinzharavla
ke chi thaj chi kadal forosko kotor.
’Ekh phuri gazh i phendas mange:
„Zha sagda feri pala kado manush le bare kofferesa, ke udyankothe beshel, kaj e gazhi,
kas
rodes!”

40
 11. Ando teatro - A színházban - At the Theatre

Na dulmut ginadem ’ekh lashi ginadyi kathar o Moliere. Kadi komedija sas o Krusno,
so o
legmajhiresho Molieresko kotor si. E ginadyi zurales fajlasma, anda kadi gelem andel
teatro. Kamlem te dikhav kado assajimasko kotor.
forosko
Akhardem kothe mure amalen. Vi von kamen le Moliereske butya, thaj vojasa avile
manca. O kotor zurales lasho sas haj fajlasame thaj baxtale samas, ke kethane
dikhlamles.
kado Ande
kotor shaj dikhas ekhe kasave manushes, kon majfeder kamel le love, sar le
Voj zurales barvalo sas, ke sasles but rupune haj vi khereske pedura. Leski familija chi
manushen.
kamel so
kerel, te voj phenel lenge. Leske sheja chi kamen te zhan ando kaver them, haj kade
penge dadeske, hoj voj t’avel inke majbarvalo. O Harpagono kamlas kodo, hoj leski
chi zhutin
shej
romestezhal
te ando Italijako Them. Dikh lam vi kodo, hoj leski romnyi ekhe kavre murshes
k amlas, kon nas barvalo, ba e gazhi
kamlasles. Kadale manushes na le
love sas o majfontosho andej lyuma,
te na o chacho kamipe. Ande kado
kotor but interesni zhanglipe sas pa o
trajo.
Pala o programo gelam-tar, te xas
varisosko bipharo ratyako xaben.
Samas ando Parno Cherbo Restorano
haj xalam fajni guglimata thaj p ilam
lasho pipe. Kado anda o Francijako
Them sas, jekh lashi francijaki loli
mol. Ando restorano vorbisardam
palal teatrosko kotor. Ame khine
samas palal ratyako xaben thaj
kongodi gele khere, haj but zhene
vurdonesa dromarde.
Phujatar gelem, ke kamlem te
phirkerav pel Peshtake vulici mu ra
piramnyasa. Po drom dem lake ’ekh
somnakuni angrushtyi, haj mang-
lemla, t’avel muri romnyi. Shajke
kamelma, jekh „ova” phendas man-
ge. Anda kadi baxtalo sim, kamav te kerav muro bijav lasa. Ba gindij, hoj ch’avo
manush
krusno, sarando
o kotor, haj kino sogodi, so trubul pe’kh abav.
Pala kadi ratyi butivar kethane gelam ando teatro te dikhas kavre kotora. Amaro
majzuralo
amalipeavilas. Ba nashtig dikh av le shukare shejan, ke muri romn yi kothe-j manca,
haj sama
lel pe mande.

41
 12. Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? - Melyek a
cigányok
nemzetközi szervezetei? - International Gypsy Organisations

O angluno mashkarthemutno romano kongresso laspe ando Londono (an do 1971

shtarto
bersh)andej
o Varsava (ando bersh 1990). Mashkar le duj datumura nachile 19 bersha,
save
dosta but si, ba shukar rezultata shaj dikhas.
E angluni „Romani Milajeski Sh ko la” sas ando foro Beograd, e dujto andej Viena
thaj eKarjala
– andej trito (Finlandia). Le Romane Unijako prezidento sas o dr. Rajko Djuric, kon
iskirindas „Le Romane Unijako Informacijako Lil”. Le Romenge Milajeska Shkolaki
tika sas kodi, ke sar zhanen te keren e romani shib shtandardo. Sas le romen zhi
problema-
akanak ’ekh shtandardo alfabeta, savi avri
dine kathar o IV-to Romano
Kongresso andej Varsava,
trubusarde te zhan maj anglal
andej shtandardizacija thaj e
terminologija. Jekh bish-
tandardona shibaki nacija si
jekh b ishkolaki nacija, si jekh
xasalyi nacija, th aj le kavre
chi zhanen te lenla serioz.
Andel Milajeski Shkola
sityaren e romani shib, e
romani historia, le hindicke
shiba – thaj inke gram-
matikalne cine elementura,
so zhanen te sikaven andre o
phralipe mashkar e romani
shib thaj le Indijake dia-
lekturi. Sas kothe vi le si-
tyardonge prelekcie andaj
sociologia, literatura, historia
thaj v i shaj dikhlam le
romenga nacijako historijako
drom.
Pala Romano Mash-
karthemutno Kongresso, le
Romane Unijake studitre
kerde ’ekh fundacija: „Ro-
mani Baxt”.
Avri dine andej Varsava
but lila palal romenge
dialekturi (romanes thaj para-Romani) thaj palaj kultura (khelipe, sikh lyipe,
Kana o Romano Kongresso oficialisardas e alfabeta thaj le bare mashkarthemutne
sertartashi).
organizacije pinzharde la, le roma te keren lila pala pengi shib, lashi shkola penge
th aj e informacija te cirkulisarel andej sako Europa thaj vi majdur andej lyuma.
shavenge,

42
 13. Gindipe paj romani shib - andal kavre thema - Gondolatok a
cigány
nyelvrõl – külföldrõl - Some Thoughts on the Gypsy Language
Abroad
„Ah, mure kamle roma! Len, akanak zhanen
so si e romani shib: kana sako rom azbal pej
dialekta, dikhas sar le korre phrala: numaj jekh
kotor pinzharas, aba jekh dyes putras amare
jakha thaj, dikhas, so e romani shib si jekh.
Mure patyivale roma! Len, anda muri godyi: e
romani shib si jekh shib. Shaj si, ke puraneder
le terne Indijake shibandar. Ame shaj shunas le
xoxavne manushen, kadal vakeren, so e romani
le chorrengi shib si. O chachipe si kodo, e
romani shib si jekh but patyivali, purani,
barvali, zurali shib. Ando agor kamav te phenav
tumenge, so o rom pinzharel peski shib, na e
shib si opre pinzhardi pala o rom. Kodoleske, te
na bistren la: kon bistrel la, bistrel pes”.
Tumaro chacho phral d ural, la Indijatar, J. S.
Path ania (1991, Karjaa – Bucureºti)
E romani shib si jekh mashkar neo - indicke
shiba. Voj si le dadeski shib desh miliona
romenge thaj sintenge. Kadi nacija kothar XV –
tone shelibersh zhuvel andej Europa. Pala bute
bershende persekucie, racismi thaj diskriminacija, le roma thaj le sinte resle kaj e
situacija la
arakhen te Europako Khetanimaskoro juridikano thaj socialno rakhipe. Le romengi
shib si elementar penge etnikalnone thaj kulturalne identifikacijake. (E rodimaski thaj
thaj Sintengi
Akciengi
Grupa andej Romani Lingvistika; Roma – Paris, 1992)
Marcel Cortiade paj romani shib:
„Importanto si, ke sakkon te..roden so maj but jekhipe andej shib, te cirkulisarel e
informacija andaj e romani shib, te kerel kreacija, te arakhel e shib lako than andel
shibakiri
orkestra. E shib si sar zhuvindo organismo, zhanel, so te lel, thaj so te mukhel. But
shibako andrutno zuralipe. La standardizacijaki sasti procedura arakhlam andej shib,
patyav andel
ande laki Khanchi chi kerdam amare vastenca, sa arakhlam andel shib ako materiali.
struktúra.
Vi andro avrutnipe, kadi si shtrategia: but patyav so e romani shib sigo barvalol, thaj te
losarenla amare shave thaj lenge shavore.”

43
 III. Magyar szöveg fordítása cigányra (500 n)
1. A francia és a német nyelv

Wilhelm Grimm, az ismert nyelvész és

tudós mesegyûjtéssel is foglalk ozott. Egyszer
egy francia diák jött hozzá egy napra lá-
togatóba. Grimm szalonjában találkoztak,
ahová a nyelvész sokszor hívott meg ven-
dégeket. Ez a diák már három éve Né-
metországban élt, de még egy szót sem tanult
meg németül. Grimm megkérdezte tõle, miért
nem tanult meg mostanáig németül.
– Professzor úr, ez a nyelv nekem olyan
barbár! - mondta a fiatalember. Ez a nyelv a
lovaknak való.
– Ah, most már értem, miért nem tudják
beszélni a szamarak! – válaszolta a professzor.

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
44
 2. Egy igazi reklám

William Somerset Mau gh am, a

nagy angol író fiatal korában írt
egy regényt, amit nem tudtak
eladni a könyvesboltokban. A
könyvkiadó igazgatója nem akart
több pénzt a reklámba fektetni.
Azért, mert a reklám többe került,
mint a könyv maga. Az író a
fejébe vette, hogy segít magán.
Több londoni napilapban is
megjelentetett egy hirdetést.
A szöveg a következõ vo lt:
„Fiatal milliomos keres ma-
gának egy fiatal, szép finom
hölgyet feleségnek, aki minden
tekintetben W. S. Maugham leg-
újabb regényének hõsnõjére
hasonlít.” Hat nap múlva már nem volt több könyv a boltokban. Az író nagy
könyvelhetett el magának.
honoráriumot

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
45
 3. A professzor elõadása

Amikor az elsõ atombombát egy tudóscsoport

Amerikában elkészítette, Dr. Robert Oppenheimer, ame-
rikai atomtudós és demokrata elõadást tartott a kong-
resszusban. A bomba rettenetes hatásait ecsetelte, és fel-
vázolta az utóhatásait. A politik usok nem ak arták elh inni a
professzor szavait. Többen feltették neki a kérdést:
– Van valamilyen szer, ami a bomba szörnyû hatásaitól
megvédhet? – kérdezték többen is.
Oppenheimer körbenézett, s azt mondta csendesen:
– Igen, a világbéke.

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

46
 4. A német Béke-díjas Eszterházy

Kertész Imre 2002-ben megkapott Nobel-díja után

újra büszkélkedhettünk egy rangos díjjal: 2004-ben
magyar író, Eszterházy Péter kapta a Béke-díjat.
Eszterházy Péter, az új próza egyik megteremtõje,
akinek mûveit több mint húsz nyelvre fordították le.
Az író nem csak Magyarországot helyezte el
újféleképpen Európa közepén, hanem Európát is az
irodalom közepén. Az író egy erõszakos világ ellen a
humor és az irónia fegyverével próbálja meg felvenni
a harcot. Eszterházy figyelmeztet arra is, hogy a
világ ma nem a béke felé tart.

_____________________________________________________________________
_______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
47
 5. Jafet feleségei

Egy vándorszínész-társulat a múlt század

végén a „Jafet 12 felesége” címû darabbal
járta az országot. Egy-egy város, vagy falu
utolsó elõadása után mindig megszökött
néhány olyan szereplõ, aki nem bírta tovább
az éhezést.
Így aztán a legközelebbi állomáson már
úgy hirdették meg a vígjátékot: „Jafet 6
felesége”. Újabb szökés után: „Jafet 3
felesége”, és az utolsó kisvárosban: „Özvegy
Jafet”.

_____________________________________________________________________
_______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

48
 6. A légy

Az adoma szerint báró Podmaniczky Frigyes, Pest és Buda nagy rajongója és

legavatottabb
ismerõje egyszer három legyet talált a levesében. Jóságos ember lévén odaintette a
csak annyit
pincért, s jegyzett meg:
– „Fiam, honnan gondolja, hogy én három legyet akartam a levesembe? Legközelebb
ki külön
hozzontányéron egy marékkal, majd én teszek a levesbe annyit, amennyit jónak
látok!”

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______ 49
 7. Mennyibe kerül a tojás?

II. József császár egy alkalommal

elutazott egy magyar városba láto-
gatóba. Megtekintette a piaco t is, és
ott megkérdezte egy kereskedõtõl:
„– Mennyibe kerül a tojás?”
„– Darabja egy arany” – volt a vá-
lasz.
„– Talán ennyire ritka errefelé a
to jás? – kérdezte az uralkodó. - Ilyen
drágán kell adni?”
„– Nem a tojás ritka, felség – felelte
a kereskedõ –, hanem a császár”.

_____________________________________________________________________
_______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

50
 8. Budapesti Állatkert

Magyarországon az Állatkert 18 66-ban nyi-

totta meg kapuit a fõvárosban. A közönség csak-
nem ötszáz állatot láthatott a kertben. A
legnépszerûbb állat akkor Kristóf, a fiatal
barnamedve volt, aki nemcsak ápolójának volt a
kedvence, hanem a látogatóknak is. Ma is szí-
vesen etetik a majomház lakóit a vasárnapi prog-
ramjukon a gyerekek. A Madárházban a beszélõ
papagájok a legérdekesebbek. Az Állatkertet ma
is ugyanúgy szeretik a gyerekek, mint a Mo-
narchia idején. Az a cél, hogy a gyerekek meg-
szeressék és jobban megismerhessék az állatokat.

_____________________________________________________________________
______ _
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______ 51
 9. Olvasási szokásaink

Nagyanyáink korában a szerelmes regények

voltak népszerûek. Pár évtized múlva krimik a
következtek, Agatha Christie és más szerzõk
tollából. Ma már Harry Potter a legismertebb
regény, a Csillagok háborúja és a Narnia krónikái
csak ezután következnek. A könyvek ára állandóan
nõ. Így nem mindig engedhetem meg magamnak,
hogy mindent megvegyek. A könyveimet egy idõ
óta az antikváriumokban veszem meg. Többet járok
könyvtárba is.

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

52
 10. A fejfájós kancellár

Otto von Bismarck, a vaskancellár egy idõben

gyakran szenvedett fejfájástól. Végül magához hí-
vatott egy orvost, aki azzal kezdte, hogy tövirõl
hegyire kifaggatta a beteget, hogy mit eszik, mit iszik,
mennyit pihen, mivel szórakozik, mígnem a kancellár,
aki híresen goromba volt, megunta a kérdezõsködést
és ráförmedt:
– Elég a nyaggatásból, azért hívattam, hogy meg-
gyógyítson és nem azért, hogy kikérdezzen!
– Ebben az esetben rossz helyre fordult Ex-
cellenciád!- hajolt meg az orvos a táskájáért nyúlva.
– Olyan orvosokat kellett volna idehívni, akik meg-
szokták, hogy semmit sem kérdeznek a betegeiktõl!”
– De hát vannak olyan orvosok, akik így kezelik a
betegeiket, hogy semmit sem kérdeznek tõlük?
– Hogyne, az állatorvosok! – volt a válasz.

_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

53
 11. Az óra

A nagy német fizikus, Gustav Fechner nagyon

pontos ember volt. Az egyik napon az egyetemi
elõadása elõtt vette észre, hogy nincs nála az órája.
A nadrágja bal zsebében nem találta, pedig ott volt
a helye.
– Kérem, rohanjon azonnal a feleségemhez –
utasította az egyik asszisztensét –, és hozza el az
órámat, amit a nappali szobában hagytam, az
asztal bal sarkán!
Ekkor benyúlt a nadrágja jobb zsebébe, elõvette
az óráját, odanézett és azt mondta:
– Most kilenc óra van, még elég ideje van az
elõadás megkezdéséig, hogy visszaérjen!

_____________________________________________________________________
______ _
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

54
 12. A vizsga

Egyik alkalommal egy nem jól

tanuló diák vizsgázott Conrad Rönt-
genn él. A diák jól ö ltözött városi volt,
akinek a tudomány és az egyetem
nem jelentett sokat. Már megint nem
tudta megválaszolni a professzor kér-
déseit. Röntgent az egyetemen a jó
szívérõl és nagy tudásáról ismerték.
Végül megkérdezte a hallgatótól:
„Mondja, uram, ki tartotta Önnek az
elõadásokat?”
Miután a hallgató nagy nehezen
megválaszolta, mondta Röntgen: „Na,
látja, mennyit haladt! A legutóbb még
ezt a kérdést sem tudta megvála-
szolni!”

_____________________________________________________________________
_______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______
_____________________________________________________________________
______

55
 IV. Irányított fogalmazás/levélírás
Terjedelem: 17-20 sor
A feladat megoldása során – a titkosítás érdekében -
ne használja saját adatait!

Önt egyetemi sikerei jutalmául külföldi ösztöndíjra küldik

Írjon levelet a családjának kinti tapasztalatairól úgy, hogy minden irányítási

ki. A levélforma
szempontra térjenjellemzõit tartsa be (dátum, megszólítás, üdvözlõ forma, aláírás)!
– Elszállásolás a fogadó egyetemi in tézmény kollégiumában.
– A havi ösztöndíj mértékérõl tudósítson.
– Tapasztalatai az elsõ hónap után az emberekkel – a tanulásban.
– Nyelvi nehézségek.
– Eltérõ szokások: öltözködésben, étkezésben, üdvözlés során.
– A repülõúttól még mindig fél.
– Új barátokat is szerzett, akikkel gyakorolja a nyelvet.

A pályaválasztás nehézségei

Fogalmazza meg gondolatait a következõ témája a levélírás szabályainak megfelelve!

Ügyeljen, hogy a fogalmazás egységes szöveget alkosson, az egyes kérdések közötti
gondolatokat megfelelõen illessze a szövegbe!
átvezetõ
– A középiskolás diákok továbbtanulási lehetõségei Magyarországon.
– A felvételi rendszer nehézségei.
– A nyelvvizsga kérdései a pontszámok megállapításánál.
– Milyen EU-ban beszélt nyelveket tanulnak hazánkban a legtöbben?
– A vidéki vagy a fõvárosi egyetemek a keresettebbek?
– Reális esélyek: nyelvvizsga és különóra nélkül is?
– Szülõk anyagi helyzete a továbbtanulásban - milyen ösztöndíjak léteznek?

Írjon barátnõjének levelet a tévézési szokásairól!

Írjon levelet az alábbi témáról úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki!
A fogalmazás egy egységes szöveget alkosson, ezért kérjük, hogy az egyes gondolatok
átmenetet áthidaló mondatok beiktatásával biztosítsa!
közötti
– Mi a véleménye arról, hogy Európában hazánk lakosai néznek legtöbbet tévét?
– Milyen egyéb szórakozási lehetõségek adottak a fiatalabb korosztályok számára?
– Az Ön napirendjébe hogyan illeszkedik a televízió?
– Gyermekének engedi-e a hosszú, több órát tartó tévézést?
– Nyomasztja-e Önt a játékfilmekben gyakran látható agresszió?
– Mi a véleménye a Való Világ mûsorról?
– Javasolná-e, hogy hazánkban kevesebb filmet szinkronizáljanak, inkább feliratoz-
zanak, hogy a nyelvet gyakorlók több nyelvi impulzushoz jussanak?

Külföldi nyaralás – írjon barátjának/barátnõjének levelet!

Írjon
Ön 56
dönti
levelet
el, hogy
az alábbi
az egyes
témáról
kérdéseket
úgy, hogy
részletesebben
minden irányítási
fejti-eszempontra
ki. térjen ki!
Fontos, hogy a fogalmazás a szövegalkotás szabályaihoz illeszkedjék! (üdvözlõ forma,
tés, tárgyalás, befejezés, aláírás, dátum)
beveze-
– Önt az egyik hazai utazási irodába befizetett útra ment el egyedül.
– A tíz nap szép volt a tengerparton.
– Ön még nem járt külföldön.
– Többször volt nyelvi nehézsége, de kézzel-lábbal elboldogult.
– Az ételek különlegesek voltak, bár némelyik erõseb, mint otthon.
– Kérjen segítséget barátjától/barátnõjétõl, mert az iroda csõdbe ment, nincs pénz,
hogy hazahozzák az utasokat.
– Ön egy baráti kölcsönt kér, amit hazatérve azonnal rendez.

Írjon levelet középiskolai tanárának a hazai média hatásairól!

Írjon levelet az alábbi témáról úgy, hogy minden irányítási pontra térjen ki!
Fontos, hogy a megfogalmazott mondatok egy egységes szöveget alkossanak!
A levélforma jellemzõit tartsa be! (d átum, megszólítás, üdvözlõ forma, aláírás)
– Emlékeztessen arra, hogy a tanár úr/tanárnõ az osztály kedvence volt!
– Ön ugyan nem tanult túl jól, mégis megszeretett olvasni.
– Egyre kevesebb ideje van olvasni, de a napi sajtót ki nem hagyná.
– A jelenlegi politikai vezetõk megosztottak: baloldal és jobboldal létezik – a kis-
ember vajon hová állhat?
– A híradóból és a napilapokból értesül az újabb hazai és világeseményekrõl
– Nehezményezze, hogy az embereket leginkább a valóságshow-ban látottak érdek-
lik
– Utaljon arra, hogy egyre kevesebb szépirodalmat olvasnak az emberek!

Írjon házastársának levelet egy szanatóriumból!

Írjon levelet az alábbi témában úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki!
Fontos, hogy a megfogalmazott szöveg egységes egészet alkosson, a levélforma
szabályainak
betartása mellett! (üdvözlõ forma, megszólítás, dátum, aláírás)
– Jól érzi magát, nem bánja, hogy eljött.
– Ez a hat hét gyorsan el fog telni.
– Sokat lehet úszni, és kirándulni a hegyekben.
– Fitneszterem is van, viszont fizetni kell.
– Nehéz megszokni, hogy többször is megmérik a vérnyomást.
– Az elsõ napokban a vacsora gyümölcslé volt, ajánlják a vegetariánus étkezést.
– Az orvos szerint a 3-5 kg fogyás az ideális, de otthon is folytatni kell.

57
 V. Levéltémák kidolgozása
1. levél

Ön pár napja jött haza Németországból, ahol 1 hónapot töltött munkája miatt. Az
osztrák
határon az útlevelét ellenõrizték, Önt még mindig bántja a határon történt esemény,
ír a barátjának.
ezért levelet
– A határõr rendben talált mindent, de nem látja az autópálya matricát.
– Sajnos nem tudtad beszerezni az autópálya matricát, mert elfogyott.
– Felháborító, hogy bírságot kell olyasmiért fizetn i, amirõl nem tehet az ember.
– Változtak a vámrendelkezések, csökkentették a vámmentesen behozható cigaretta
és sör mennyiségét.
– Én véleményem + kérdezze meg barátja véleményét!

Muro drago amal!

Kodo dorosarav, ho j muro lil te rakhel tut ando lasho sastyipe. Sar san? Mishto sim,
muro
thajchalado
vi mishto-j. Kado dyelo, pa soste iskirij tuke, kurkone nachilas, kana
avilem
ando palpaleThem. Butyi kerdem jekh shon ando kaver them, ando Nyamcicko
Ungriko
papuchengi
Them, andelfabrika. Me simas kothe e sherutni, mishto hatyardemma kothe. But love
potyinde
mange pala muri butyi. Ando hoteli beshlem thaj dinema kothe vi te xan.
Kana avilem khere, pel themeski granyica pecindas jekh cino bajo. Kado kamos te
phenav
tu ke ande muro lil.
La granyicaki ketana chi rakhlas dosh, de kodo phendas, hoj chi dikhel la stradaki
matrica,
trubul so
po autovo. Me phendem leske, hoj me kamlem te kinav, de kana avilem, aba nas
bolta, ke nachilas. E k etana chi patyajlas mange, thaj me trubundem te potyinav but
andej
love. Me hoj kado naj shukar dyelo. Kade naj chachipe.
kade gindij,
Nyevi kris avilas pel themeski granyica. Majcerra thuvalyi thaj bera shaj anel e
manushnyi
ando them. Me kade gindij, hoj kado lasho-j, ke kade hajkam majcerra thuvalyi thaj
Thaj tu so gindis? Iskirin unyi gindura pala kado! Najis tuke tyiro zhutipe. Iskirin
bera pen.
mange sigo!

Pajkerel tyiri amalica:

e Tilda

Ande Peshta, 2008. július 27.

58
 2. levél

Ön banki hitelt készül felvenni, és tanácsot kér kollegájától, aki nemrég hasonló
helyzetben
volt.
– Milyen célból kíván hitelt felvenni? Lakásfelújítás, autóvásárlás, külföldi ta-
nulmányút?
– Eddigi ismeretei a banki hitelek elõnyeirõl és hátrányairól.
– Milyen biztosítékot kért öntõl a bank a hitel fedezeteként?
– Mondja el aggodalmait és kérjen tanácsot kollegájátó l a hiteltörlesztéssel k ap-
csolatban.

Muro drago amal!

Zurales losshav tuke, hoj na dulmut iskirisardan mange. Mishto sim, najis tuke, but
butyi
kerav, de o fontosho si, hoj chi sim nasvali.
Sima jekh cino bajo. Me kade zhanav, hoj tu na dulmut lan opre bankosko kredito
kathar Akanak
OTP-vo. o vi me kamos te lav opre bankosko kredito. Kamav te kinav jekh
najma
vurdon,dosta
de love pe kado. O vurdon nyevo-j, jekh Opelo, mange kuch-i. Anda kado
gelem ando
banko thaj manglem le bankosko kredito. Me trubuj te potyinav palpale zurales but
sima
love, desh
de bersha hoj palpale te potyinav.
Le bankoske manusha pushle mandar, hoj sode love rodav ande jekh shon. Anda kodi,
muro
ke potyin lasho-j, vaj na. Kodo phende, hoj lasho avla muri financijaki situacija
lenge.kadi
anda De but papirosha dinema, hoj te iskirij opre sakkofelo data.
Akanak mangav tyiro zhutipe, kamav te pushav inke unyi dyelura. Maj zho tute thaj
vorbinasa pala kado. Zhutin mange, hoj so te kerav, thaj kana shaj zhav te dikhav tut.
man opre po telefono!
Akhar

Azhukarav tyo lil v aj tye telefonosko akharipe!

e Gina

Ande Peshta, 2008. július 27.

59
 3. levél

Munkahelyére egy romániai területi képviselõt várnak. Önt kérték meg, hogy írjon
let.neki leve-
– Örül, hogy elvállalta az állást.
– Mivel utazik és mikor? Hová érkezik, hogy várhassák?
– Munkahelyét mu tassa be!
– Tájékoztassa a szállással, közlekedéssel és ellátással kapcsolatban!
– Ajánlja fel, hogy az elsõ p ár napot ö nnél töltheti, míg nem talál szállást!

Muro drago amal!

Me zurales losshav, hoj amende k eresa butyi kathar tehara.

Sosa avesa amen de thaj kana? Ke me avri kamos te zhav pej stancija, tut te azhukarav.
Malav e sirma, thaj phen mange e vrama, kana avel andre tyo zibano!
Te avesa amende, ame kethane shaj dikhas e fabrika. Me sikavo, hoj kaj keresa butyi.
Ameoxto zhikaj shov chasura keras butyi. Po mizmeri siame vrama te xas le
kathar
xaben.
mizmeresko
Ande amaro foro si jekh baro hoteli thaj majbut cine hotelura, kaj tu shaj soves. Ando
denhoteli
tuke vi deteharako xaben.
Amari fabrika del tuke ’ekh vurdon, sosa shaj zhas andej butyi. E fabrika inke del tuke
gadenge love.
Zhi kana tu chi rakhes ’ekh lasho hoteli, shaj beshes mande. Unyi dyesa shaj soves
Muro amal, kadalesa kamav te phandav muro lil. Sama le pe tute!
mande.

Pajkerel tut tyiri amalica: e Tara

Ande Peshta, 2008. július 27.

60
 4. levél

Romafesztiválon vesz részt, családjának írjon errõl egy levelet!

– Hol volt?
– Milyen programok voltak?
– Mi tetszett legjobban?
– Cigány festõk, zenészek, írók voltak a rendezvényen.
– Szeretném, hogy máskor a családom is elkísérne, mert sokat lehet tanulni a má-
sik kultúráról.

Muro drago chalado!

Xutyildem tumaro lil, bares losshajlem leske. Me kamos, hoj muro lil tumen ando
sastyipe
lasho te arakhel. Pel nachile kurkesko agor simas andej Pestha, kaj jekh romano
festivalo
andel sas dyiz. Butfalura programura sas kothe. Sas ando muzeumo but fotovura
Budaki
khelde
pal rom,filmura ando tevevo, ginade andal ginadya, sas ink e angladelipe, bashajipe,
khelipe. Kon
kerde o festivalo, akharde hireshone romen. Maladyilem iskiritoresa, bashavaresa, thaj
feshtevosa, but vorbindem lenca. Von paramicha phende mange, hoj soske sas lengo
trajo,shavore
cine kana sas, thaj, hoj soske-j akanak lengo tajo. Mange kodo fajilas legmajfeder,
avilas jekh romnyi, thaj kiradas romane xabena. Jokhar mukhlas mange, hoj kethane te
kana
kiravas
romano perkelto. Ande romano perkelto shuven vi paradajka thaj vi paprika, me kodo
hoj fajno sas muro romano perkelto. Ando kaver bersh kamos, hoj vi tume te aven po
gindij,
kado
programo. Bares fontosho-j, hoj te pinzharas jekhavres, ke trubunas, te zhanas kethane
thaj kathe but zhanglem te sityuvav pal rom, thaj lengi kultura. Iskirinen mange sigo,
te trajon,
azhukarav
tumaro lil!

Pajkerel tyiri shej: e Andrea

Ande Peshta, 2007. januari 8.

61
 5. levél

Reklámakcióban autót nyertem, megosztom örömömet a külföldi barátaimmal!

– Elújságolom, hogyan nyertem!
– Elõzmények – mit, hová küldtem be, hogy sorsolásra kerüljek.
– Hittem-e benne, hogy nyerhetek?
– Autó fontos jellemzõi – szín, sebesség, extrák.
– Ajándékkal kapcsolatos terv – megtartom vagy elajándékozom.

Mure dragi amala!

Xutyildem tumaro lil, bares losshajlem leske. Me kamos, hoj muro lil tumen ando
sastyipe
lasho te arakhel. Ande muro trajo anglunes sasma bari baxt. Ginadem jekh zhurnalo,
so
siklyilem, thaj kodo sas ande leste, hoj te bishavav andre jekh fotovo pala muro
man alosarena
vurdon, thaj te avri, atunchi xutyilo jekh nyevo vurdon lendar. Pala mure dadeske
grastengo
vurdon bishadem jekh fotovo andre. Thaj aratyi avilas jekh lil kathar o zhurnalo, hoj
kurko
po kavanena
er mange o nyevo autovo. Chi zhanglem te patyav mure jakhenge, kana
ginadem
lengo lil, ke chi g indindemas hoj chachipe sas, so ando zhurnalo iskirinde. O vurdon
baro -j, shukar-i, thaj inke khonik chi beshlas ande leste, jekh Mercedeso-j. Bares
lolo-j,
kuch-i,
ande hajkam
panzh milliovi si. O Mercedeso but benzini xal, ba bares sigako-j. Muro
bikino,
dulmutanothajvurdon
andal love kero jekh garazho le nyeve vurdoneske. Ando Mercedeso but
extra leste
ande si. Siradiovo, cedevo, abs-o, ajeroske gone, thaj elektonikushi felyastri. Le
autovo
skaminaandal
andoguruvnyaki morchi si. Te phiro autovosa, zho lesa andej butyi, andej
shkola, thaj
unyivar unzhule do mure nyamonge. Johkar vi tume shaj zumavenles.
Iskirinen mange sigo, bares azhukarav tumaro lil!

Pajkerel tumari amalica: e Kami

Ande Peshta, 2008. október 22.

62
 6. levél

Meghívás esküvõre
– Mikor zajlik a szertartás?
– Ismertesse az esküvõi szokásokat! (menyasszonytánc, menü, stb.)
– Milyen zene lesz?
– Meddig maradhat?

Muro drago amal!

Xutyildem tyo lil, bares azhukardem aba, thaj losshajlem leske. Kodo dorosarav, hoj
lil tut
muro ando lasho sastyipe te arakhel. Ande kado lil shutem jekh akharimasko lil tuke
pe muro
bijav. Kamos, hoj vi tu kathe avesa manca, kana me ando kaver shon, ando marciushi
dyes
24-to romeste zho. Chi pinzhares kathe khonyikas, anda kadi tu mande sovesa, thaj shaj
pinzhares vi muro chalado. Ando Ungriko Them o bijav jekh intrego dyes inkrel.
sheja
Detehara thaj le
le shave shukares opre huravenpe, pala kodi le akharde manusha kethane
kidenpe
anglal shako kher, thaj o piramno mangel avri la piramnya. Kana voj xutyilel la sha,
gavesko kher zhan, kaj le gavesko sherutno kethane del len. Numa pala kodi zhan le
andel
terne andejkaj angla o Del colaxaren, hoj chi kana chi mukhentar jekhavren ando trajo.
khangeri,
colax le akharde manusha ande jekh restauranto zhan, kaj la ratyako xaben thaj baro
Palaj
bijav avla.
Sagda tradicionalni xabena si pel meselyi, pe muro bijav fajno maseski zumi avla,
guruvnyako mas, pala kodi bakresk o p erkelto avla halushkasa th aj shuklipesa. But
andal
kolakura,
torta shaj xal kothe o manush.
Pel meselyi bera, mol, ratyija thaj mineralno paji avna. Intrego ratyi shaj xas thaj pas,
thaj ratyi bashavela jekh romano gruppo, savo shukar tradicionalno bashajipe
in trego
piramnyako
kerela. La khelipe bish thaj sh tare chasongo lelpe, kana sa trubun te khelen la
piramnyasa,
ande thaj but love trubun te shuden le ternenge. Pala kado e piramnyi perdal
jekh kolopo
andel romnyake gada thaj o baro dyes zhikaj detehara majdur inkrel. Ba tu atunchi shaj
huravelpe
zhas tekana numa kames. Kadalesa kamav te phandav muro lil, iskirin mange sigo!
soves,

Pajkerel tyiri amalica:

e Rozi

Budapeshta, 2008. februari 9.

63
 7. levél

Külföldi barátnõjének írja le, hogyan készítik Mag yarországon a pörköltet!

– Mibõl készül a pörkölt?
– Az egészséges ételekrõl írjon pár gondolatot!
– Milyen mûveletekbõl áll az étel elkészítése?
– Önök mivel fogyasztják a pörköltet?
– Milyen húsból készítenek hazánkban pörköltet?

Muri drago amalica!

Me zurales losshajlem tyire lileske, kana iskirindan, hoj tu mishto san, aba chi san n
asvali.mandar, hoj ame ando Ungriko Them sar kiravas o amenge legmajfajno
Pushlan
perkelto.
xaben, o Le romnyange e majshukar butyi o kiravipe si. Mange, sar jekha romnyake
fontosho-j,
hoj so xal muro chalado. Sasto xamasko xaxavav lenca, kade sasto, zuralo avla muro
Von but fruktura, zelenyimata kamen te xan. Mure shavora zurales kamen le fruktura
chalado.
thaj
zelenyimata: e lubunyica, e makri, e phabaj, o ambrol, e paprika, e paradajka. Von chi
kamle
kana chio chikenalo xamasko. Amenge fontosho-j, hoj mashkar le xabena
vi mas t'avel. Me siklyilem te kiravav vi zumi, kadi me zurales kamav, ba vi mure
shavora
trubun te xan, ke von inke but barona. Mashkar le maseske xabena von legmajfeder
perk
kamen elto.
o Ame romnya, butfalo perk elto zhanas te kiravas.
Me kade kiravav:
Anglunovar trubunas te kinas kathar o masari ’ekh shukar kishlo mas, so zurales
Pe frisshno-j.
kado legmajlasho mas le b alisheski vaj lutujeski pulpa si. Vi o baluno perkelto
perk
kamas.eltoOinke shaj kiravas andal pujosko mas, andal guruvnyako mas, andal vadnone
balishesko
mas thaj andaj buraca. Kana khere resav, thovav mure vast, uzharav o mas thaj le
O mas thaj e purum pe xurde kotora shinav opre. Pala kadi angle lav o ulej, andre
zelenyimata.
shuvavcerra
tigaja, andejtatyarav. Kana o ulej aba lasho tato-j, atunchi shuvav andre la purumake
Kana e purum aba petyolas, atunchi andej tigaja shuvav e loli paprika thaj pel cine
kotora.
kotora
shindo mas. ’Ekh cerra pekav thaj kethane hamisarav, pala kado shav andre but paji.
tatyarel,
Pune o pajizhi atunchi shinav opre e paradajka thaj e paprika. Kana o paji aba zurales
vrazdel,
andre shav selduj. Akanak trubul te shuvav andre vi ’ekh cerra lon. Le but lon naj
lasho po Te kodo kamos, hoj lasho t'avel o perkelto, atunchi inke dav leste ’ekh roji
sastyipe.
vegeta.
kamav, hojChi but lon t'avel andre, ke nasul avla thaj chi xal muro chalado. Te aba tele
vrazdas
paji, abaogata si o perkelto. Nas zurales pharo. Sigo, bipharo, fajno xamasko kade
etrubul
manushnyi.
te kerelPune o perkelto kiradem, zhi atunchi vi gilchi tatyolas. Gurvano perkelto
thaj
vadnone balesko perkelto shaj kerav vi cerra molasa. Shaj xas pasha leste vi shukle
shukle
shax vajkrastaveci. Ame xas o perkelto halushkasa vaj gilchasa. O piben si pala
mizmeresko
xaben le shavorenge ’ekh glazhi kola, mure gazheske ’ekh glazha bera thaj vi mange
glazha mineralno paji.
’ekh

Kadalesa vi gata si le mizmeresko xaben. Lasho appetito! Muri amalica, kadalasa

kamavmuro
phandav te lil! Zhukarav tyo drago lil!

Pajkerel tut, e Ida

Ande Peshta, 2008-11-18

64
 8. levél

Foglalja össze gondolatait a szabadidõs tevékenységekrõl!

– Írjon arról barátnõjének, hogy melyik évszak a kedvence! Miért?
– Milyen programokat tervez a családjával?
– Hívja meg barátnõjét Önökhöz egy idõre!

Muri drago amalica!

Zurales azhukardem tutar aba lil, ba chi avilas. So pecindas tusa? Me akanak mishto
hatyaravma, najma khanchi problema, feri pala tute kamos te shunav variso.
Akanak pala muro slobodno vrama kamav te iskirij tuke. Mashkar le sezonura
legmajfeder
primavara thaj oe milaj kamav. Sostar? Atunchi majfeder-i muri voja thaj majbut
vrama
slobodno ke zhanes, ke me sityarica sim, thaj atunchi denma avri o slobodipe.
sima,
Primavarasa
krujalipe thajoe natura nyevol, thaj vi me nyevosarav.
Te aba lashi-j e vrama, o kham tates pekel, naj nuverura po cheri thaj chi del o
brishind,
butivar phirkerav. Mure chaladosa pe sako kurkesko agor dromas varikaj. Jokhar
Losshako
gelam ando Parkot haj andel Pedongi Bar ande Peshta, te dikhas kothe sakofelo dikhipe,
thaj vikana ushtyel opre o rish. Kaver dyes dromlam rotalyasa, but kilometeri gelam.
kodo,
butivar zhas ando mozivo. La paramichake filmura sikhlyilam te dikhas, ke mure
Ame
shave kadal
kamen legmajfeder. Krujal amaro kher si ’ekh cini bar. Primavarasa uzharas e bar
Le patra
kathar andej bar si te phabaras. Andej phuv but shukar luludyi shas, tele shinas e
e mel.
char, opree phuv thaj kethane kidas gereblyasa le patra. Mure majbare shavoresa kamav
hunavas
vi ando muzeumo. Muro majcino raklo chikana chi avel amenca, ke voj chi kamel o
te zhav
muzeumo.
Po koncerto vi ame sikhlyilam te zhas ando kulturo kher. Zurales kamas te shunas o
bashajipe, le koncertura. Milaje sa sogodi si kaver. Andel milajeski vakacija le shavore
klassikusho
pej
vakacija si. Akanak shaj zhas pe majbut dyesa varikaj. Ande kado bersh zhasa ame
Londono. Ando Londono beshel muri kaver amalica, kon chi zhanel ungrika. Kothe
ando
dikhasa
sakofelo shukaripe, e krajasicki dyiz, o baro chaso, le podura, thaj o shukar len, e
sako
Temze.bersh
Andezhav-tar mure chaladosa ande jekh cino gav andej plajin Börzsöny. Kathe
beshlas
dulmut muri phuri mami, kon aba duj bersh mulas. Milaje sagda muri dej avel kathe.
kathe ’ekh cino kashtesko kher, kaj shaj hodinisaras. Ande peski slobodno vrama muri
Siame
dej
khereske pedon bararel thaj andej bar luludyi thaj zelenyimata beshavel. Sila papinya,
pujura, saven voj sako dyes xaxavel thaj pijavel. Krujal o gav si jekh pogano vesh.
raci,
Andesikhlyilam
vesh kado te phirkeras, thaj kaj la jagako than pekas thulo mas, gilchi thaj
kathe khanchi
purum. Naj dikhimasko, feri e natura si, savi zurales shukar-i thaj o ajero uzho-j.
Kodo
kamos, hoj ande kado bersh av amende pe jekh kurko! Ame kerasas tuke lasho
zhanesas te dikhes amende vi o foro thaj vi o gav. Ame akharas tut amende! Iskirin
programo;
mange
hoj avessigo,
vaj na!
Kadalesa phandav muro lil! Ash adyuv ando sastyipe!

Tyiri amalica, e Gina Ande Peshta,

2008-11-18

65
 9. levél

Önt egyetemi sikerei jutalmául külföldi ösztöndíjra küldik. Írjon családjának levelet a
kinti
tapasztalatairól!
– Milyen volt a repülõút?
– Elszállásolás a kollégiumban
– Tapasztalatai az elsõ idõkben
– Szórakozás, kultúra: színház, mozi
– Új baráto(ka)t is szerzett, akikkel gyakorolja a nyelvet.

Muri drago Dej thaj Dad!

Na xolyajven pe mande, ke me butaig chi iskrisardem tumenge, de nasma pe kado

vrama.
dosta
Sar zhanen aba, xutyildem kathar o univerziteto jekh stipendija ando Nyamcicko Them
Wittenberga.
andej Jekh dopash bersh shaj sityuvav andej opruni shkola g ermanistika.
Sastruna
chiriklyasa dromlem ando foro. O dromipe duj chasura inkerdas. Me inke shoha chi
uralosa, anda kadi darajlem jekh cerra. Po uralo nas nasul, ke lem kathar e
hurajlem
stwardesskinya
xaben thaj pipe.lasho
Po aeroporto me feri opre sikadem muro pasporto thaj aba shaj gelem.
Ando kollegiumo busosa gelem. Kana kothe reslem, aba zurales khinyilem, de
sakofelod icholas mange ando foro. Me jekha raklasa beshav andel kollegiumaki
nyevoske
andaj Romania avilas. Zurales mishto zhanel nyamcicka, ke lako dad nyamco-j. O
soba, kon
xaben na
zurales fajol, ba trubul te sikhlyuvav. E bera me chi kamav, ba le nyamci feri kodo
pen.
kamen Sako
te dyes sima panzh-shov chasura ando univerziteto, kaj ame e grammatika thaj
ovorbisaripe sityuvas. Jekhe raklesa phirav ando mozivo sako ratyi, thaj me but
shib thaj lestar
sityuvav e nyamcicko
e kultura. Pel kurkesko agor simas lesa vi ando teatro; ame
odikhlam
Bizet ekathar
shukar opera, e Carmen. Lasho sasma, hoj sakofelo hatyardem, pa soste sas e
Le love na but-i, de dosta si mange. Kodo gindij, pala jekh shon shaj zhav khere, te
vorba.
dikhav
tumen. Vi o foro zurales fajma, le manusha dragi-j, kamen te zhutin mange. E shib
dyesestar majfeder zhal, majbut hatyarav andaj kommunikacija. Nasul si mange, hoj
dyes
tumemanca.
san chi Avri lem ’ekh rotalyi, thaj vi kadalasa shaj phirav o foro. Kodo gindij, hoj
khere zhav, zhanav te kerav jekh mashkarutno shibako egzameno, savo dosta pharo-j.
kana
Kadalesa
kamav te phandav muro lil. Iskirinen mange sigo! Akharenma opre po interneto
Zurales
savatoneazhukarav
ratyi! tumendar jekh lil vaj ’ekh telefonosko akharipe.

Butivar chumidel tumen tumari shej!

E Zhuzhka

Andej Peshta, 2008-11-19

66
 10. levél

Írja meg, hogy k ülföldi barátjának/barátnõjének, hogy Magyarországon milyen

házassági
szokások élnek!

Muri drago Amalica!

Me kodo dorosarav, hoj muro lil te rakhel tu t ando lasho sastyipe.

Anda kodo iskirij akanak tuke, ke kado kamos tuke te phenav, hoj milaje aba romnyi
romeste
avo; zhav.
Mure piramnosko anav si O Peter. Voj si ucho, zuralo, thaj godyaver shavo, thaj
ande jekh korhazo.
sastyari si Vi tu maladyilan aba lesa jekhar; kethane samas ando mozivo, te
dikhas
jekh lasho filmo. Me aba dulmut pinzharavles, ame kethane sityilam an do univerziteto
Peshta.
ande Zurales kamas jekhavres, anda kado kethane kamasas te trajuvas ande jekh
gav. Ame chi kamas baro abav, feri cerra zhene avas. O rashaj kerel amaro sertartashi
shukar
and’ekhkhangeri andej Peshta. Ame selduj zhene katolikushi sam.
Andej khangeri ame opre cirdas jekhavrenge somnakune angrushtya. Pala kado
zhastar ando Gundel restoranto, te xas kethane fajno ratyako xaben. Avla maseski
sertartashi
zumi,
bakresko perkelto shuklipesa thaj gilchasa, peko mas, pherde shax thaj butfalura
piben:
pekimata, loli thaj
mol, ratyija, limonadevo. La piramnyaki torta o restoranto kerel amenge;
lengokado.
avla daro
Dopash ratyate avla la piramnyako khelipe. Le akharde manusha khelen la piramnyasa
ande thajjekh kolopo but love shuden. Le akharde anen penca vi darura thaj unyi zhene vi
Palal ratyako xaben den kothe. La piramnyake gada shukar lole si, lungi thaj andaj
love.
phanri Pel
kerde. si piramnyako shero si jekh shukar parno kolopo thaj fatyoli. Kadal la
uzhipe thaj o kamipe sikaven.
piramnyako
Muri dej thaj muro dad chi kamen hoj amaro abav andej khangeri te avel, thaj kado
hojkamen,
pala o abav te trajuvas kethane lenca, kado ame chi kamas.
Inke le abaveski pontosho vrama chi zhanav, feri kodo, hoj ando juniushi avla, de
lil, iskirij
vaj malavav
tuke e sirma, hoj bute kamipesa akharav tut amende.
Kadalasa kamav te phand av muro lil.
Sama le pe tute!

Chumidel: e Éva

Ande Peshta, ande 2008-to bersh, ande aprilishesko shon, 12- to dyes.

67
 Megoldások
1. Mesék, történetek

1. O Einstein thaj o cino shavoro (Einstein és a kisfiú - 11. oldal)

1. A princetoni egyetemen dolgozott. Nem adott sokat magára: a haja mindig hosszú
volt, nem borotválkozott minden nap.
2. Az egyetem kertjében sétált, egy nehéz matematikai problémán gondolkozott, ami-
rõl másnap kell majd szemináriumot tartania.
3. Szép ruha volt rajta: kék nadrág és fehér ing. A cipõje is drága volt.
4. Elvesztette a pénzét, amit az anyukája adott neki, hogy menjen el levágatni a haját.
5. Egy egydollárost kivett a zsebébõl, hogy odaadja a kisfiúnak mint ajándékot.

2. Le assavareski baxtali rakli (A molnár szerencsés lánya - 12. oldal)

1. A nagyváros közepén találkozott a király emberével.

2. Van egy szép lányom, aki a szalmából aranyat tud fonni. Az én lányom nagyon
okos.
3. A király bezáratta egy sötét szobába, hogy fonja meg a szalmát aranynak.
4. Egy kis egér segített neki, amiért megkapta a lány nyakából az arany keresztet.
5. Szép és okos királyné lett, aki férje halála után egyedül ült az ország trónján.

3.. E papiny (A liba - 13. olda l)

1. Csúnya és kicsi ember volt. A ruhája mindig piszkos volt.

2. Arany Bika volt a neve. Kedvence volt a sült marhahús sült krumplival és a jó for-
ralt vörösbor.
3. Mert kinevették a festõt.
4. Mit gondolsz, ki engedte meg neked, hogy lerajzold a barátnõnk et?
5. Egy nagy zsíros libát fehér tollakkal.

4. O Newton anro kiravel (Newton tojást fõz – 14. oldal)

1. Amikor dolgozott, elfelejtett enni és inni, már két napja nem látta a férjét.
2. Mert valamilyen nagy matematikai munkán dolgozott.
3. Egy nagy fazekat tele vízzel és tojásokat.
4. A tûzhelyben szénnel fûtött.
5. Egy nadrágban ing nélkül. Bal kezében a tojás volt, jobb kezében egy nagy könyvet
tartott. A fazékban fõzte az óráját.

5. O Fardi thaj le Devleski Dej (Fardi és az Isten Anyja – 15. oldal)

1. Fát vágott a kis folyónál.

2. Kiesett a balta a kezébõl, s beleejtette a vízbe.
3. Isten anyja segített neki.
4. Egy arany-, egy ezüst- és egy vasbaltát (ez volt a sajátja); valamint egy zsák ara-
nyat.
5. Létrehozott a rokonaival egy boltot.
68
6. Le Guncheski baxt (Guncsi szerencséje -16. oldal)

1. Három évig szolgált. Nem volt nehéz munkája: a kertben a virágokra kellett vigyáz-
nia.
2. Egy zsák aranyat és egy beszélõ kardot.
3. A fele királyságot és a királylány kezét utasította vissza, mert otthon már volt vala-
kije.
4. Nem, mást választott, máshoz ment férjhez.
5. Nem bántotta a régi kedvesét. De nem is vett el feleségül más nõt, anyjával maradt,
és neki segített egész életében.

7. O Goethe andej kirchima (Goethe a kocsmában - 17. oldal)

1. Egy német kocsmába, ahol évekkel ezelõtt írta a népszerû versét, a Vándor éji dalát.
2. Marhahús sült krumplival és savanyú uborka, vörös bor vízzel..
3. Egyetemista fiatalok, akiknek jó kedvük volt és kiabáltak.
4. Barátom, miért csinálod ezt?
5. A víz egyedül butává teszi az embert. Ezt bizonyítják a halak a vízben. A bor magá-
ban bolonddá teszi az embert, ezt bizonyítják az urak a ti asztalotoknál. Én nem aka-
rok lenni egyik sem, így a bort vízzel iszom.

8. O Brecht khere avel (Brecht hazajön - 18. oldal)

1. Véget ért a 2. világháború, s hazajöhetett Németországba. Szerveztek a tiszteleté-

re egy nagy fogadást.
2. Repülõgéppel, majd taxival.
3. Egy szép és híres hotelban, a Continentálban. Sült hal, kaviár, és szendvicsek, jó
italok: vörösbor, pálinka, sör és pezsgõ.
4. A portás nem engedte be a fogadásra, mert nem volt meghívója, és a ruhája is
piszkos volt.
5. A portás a helyén maradhatott, s kapott az írótól egy autogramot és egy fényké-
pet.

9. O Franz Liszt ando Parizho (Liszt Ferenc Párizsban – 19. oldal)

1. Párizsban egy bulváron sétált.

2. Fiatal nõket látott.
3. Adjon neki egy kis alamizsnát.
4. Hogy az utcaseprõ soha nem jön vissza.
5. Liszt pénzébõl is 25 frankot, meg az ismerõsétõl is ugyanen nyit.

10. Anda kasht kerdo grast (A fából készült ló - 20. oldal)

1. Akinek az országa a tengertõl a hegyekig tartott. Sokféle kin cse volt: arany,
gyöngy,
szép ruhák, arany trónus.
2. Volt egy aranyos lánya, akinél szebb nem volt a világon. Szép szõke haja volt és fe-
hér bõre.
3. Amikor nevetett, virágok hullottak a hajából.
4. Egy rettenetes hétfejû sárkány felkapta a királylányt, és elrepült vele a sötét várába.
5. Aki el akarja venni a lányt és el tudja lopni a sárkánytól, az elveheti a lányt és
annak
odaadja a fele királyságát. 69
11. Le rashajeski kurkeski predikacija (A pap vasárnapi prédikációja -21. oldal)

1. Bad –Schandauban, egy kisvárosban Németországban.

2. Öt, harminc, tizenkettõ
3. A nagy nehézséggel megkeresett pénz kimegy a kezükbõl – mindig szaladnak a lot-
tózóba.
4. Szegényesen volt öltözve; egy hosszú fekete szoknya volt rajta és egy rövid télika-
bát, ami nem volt meleg.
5. Azt a három számot, amit délelõtt az istentisztelet alatt mon do tt.

12. O sastyardo krusno (A kigyógyított fösvény-22. oldal)

1. Svájcban játszódik a történet, egy szép kisvárosban, amelyik a hegyek mellett fe-
küdt, egy tiszta vizû forrás mellett.
2. A fösvénységérõl.
3. Amikor fájt valamije, megvárta, amíg az utcán találkozik egy orvossal, s úgy kért
gyógymódot.
4. Nyissa ki a száját, mutassa meg a nyelvét. Csukja be a szemét, s tegye az ujját a fü-
lébe úgy, hogy ne halljon semmit. Eközben az orvos elment, otthagyta Schwarz urat
az utcán.
5. Menj ki a forráshoz, majd az meggyógyít!

13. La korrako dikhlo (A nyakkendõ - 23. oldal)

1. A híres embereknek csomagban küldtek reklámfogást; ez esetben egy nyakkendõt.

2. Hogy még több dolgot tudjanak eladni az embereknek.
3. Két dollárba.
4. Nagyon szeretném, ha tetszene a legutóbbi könyvem, amit ebben a csomagban kül-
dök. Sokat dolgozom, amíg elkészítem a könyveimet, s én vagyok most a legjobb
író Amerikában.
5. Ezért nekem jár két dollár nyolcvan cent. Az Önök nyakkendõje két dollár volt,
ezért küldjenek nekem még nyolcvan centet.
6. Be kellett, hogy lássák, hogy az író okosabb, mint õk. Senki nem küldött több rek-
lámot az írónak.

14. Le dromaresko suno (Az utazó álma - 24. oldal)

1. Egy svájci falucskában, Bern Kantonban, egy nagy erdõ és kis forrás mellett.
2. De jó lenne, ha adnának nekem erre az éjszakára egy helyet, ahol alhatok, mert már
két hete úton vagyok!
3. A szobában volt két ágy, egy asztal, három szék és egy kemence.
4. Ledobta mag áról az inget, s felvette a cipõjét és a zokniját, s felkötötte a lábára.
5. Egyszer álmában üvegcserépbe lépett, s nagyon megfájdult a talpa. Többet nem
akart az életében mezítláb aludni!

15. O grast pel khangerako trushul (A ló a templom keresztjén – 25. oldal)

1. Münchausen Németországban élt a 19. században, a csúfneve a „hazudós báró”.

2. Az utazását Oroszországban kezdte meg. Amikor hó és fagy van, az északi tájakon
jobb keresztülmenni, mint esõben és porban.
70 4.
3. Egy
Jómarhabõrbõl
meleg
cölöphöz,
ruha volt
készült.
ami rajta,
kilátszott
rókabõr
a hóból.
kabát és egy nagy szibériai sapka. A nadrágja
 5. Kivette a zsebébõl a pisztolyát és rálõtt a kötélre a ló nyakánál. A kötél elszakadt, s
a ló szerencsésen földet ért.

16. La romana shibaka linguistikake pushimata

(A cigány nyelv kérdésfeltevései – 26. oldal)

1. Több, mint hatezer nyelvet ismernek a nyelvészek.

2. Indoeurópai nyelv, hozzá legközelebb a dard nyelvek állnak, amelyeket Indiában és
Pakisztánban beszélnek.
3. Szanszkrit és ind eredetû szavak: fivér, nõvér, apa, anya, fog, fül, ember, stb.- ezek
képezik a stabil szókincset.
4. Három csoport él: rom-ungro, oláh-cigány, beás.
5. A beások nem cigányul beszélnek, hanem archaikus román nyelven, amit Moldávi-
ában vettek át, ahol rabszolgaként éltek. Onnan jöttek át Magyarországra. Ma már
van egy középiskolájuk, a Gandhi Gimnázium. Sok fiatal készülhet itt a fõiskolára
és az egyetemre.

17. Ursarengi paramicha andaj Craiova (Urszári népmese Craiovából – 27. oldal)

1. A királynak egy fekete lelkû, csúnya boszorkány szolgálója volt.

2. A királynénak két kutyakölyköt ho zott, a saját gyermekeit meg elvette.
3. A király számûzte a királynét az apjához.
4. A báránykák máját akarta megetetni a királlyal, hogy az így gyógyuljon.
5. Felismerte õket, megcsókolta a fiait. A szolgáló felült a seprûjére és máshová ment,
a király pedig boldogan élt a családjával tovább.

18. ’Ekh turishta ando Nyamcicko Them (Egy turista Németországban – 28.
oldal)
1. Németországban utazott a turista, hogy megtekintse az országot: a hegyeket, pata-
kokat, szép erdõket és mezõket.
2. Elõször szép, majd félóra alatt borulás jött kelet felõl. Nagy esõ volt, mennydörgött,
villámlott.
3. A kocsijával bement egy falucskába, ahol betért egy fogadóba.
4. Gombát szeretett volna enni, amit nyelvi nehézségek miatt lerajzolt.
5. A fogadósné esernyõt hozott.

19. Andaj matematika naj lasho (Matematikából nem jó - 29. oldal)

1. Albert Einstein Berlinben lakott, és az intézetébe utazott.

2. Szépen sütött a nap, az égen nem volt felhõ.
3. A kalauz fekete kabátot, nadrágot és fekete kalapot viselt.
4. A tudós elõször tizenöt pfenniget adott a kalauznak, holott az utazás húsz pfennigbe
került.
5. A professzor nem nézett fel a könyvébõl, és még tíz pfenniget adott, ekkor a kalauz
megállapította Einsteinrõl, hogy nem erõs oldala a matematika.

20. Le chorre romeski baxt (A szegény cigány szerencséje - 30. oldal)

1. Egy kis falucskában lakott a cigány a három lányával.

2. Az erdõbe ment, mert segítséget akart kérni.
3. Az
4. Egy
éhségtõl.
Erdõ
aranyAnyjával
fejszét kapott
találkozott
és azés
egyik
kérte,
lányát
hogykellett,
segítsen,
hogy
mert
odaadja
a gyerekei
cserébe.
meghalnak az 71
 5. A cigánynak mindig volt ezentúl kenyere, kalácsa, húsa. A lány jó munkát kapott, s
boldogan élt az erdõben tovább.

72
 II. Cigány szöveg fordítása magyarra

1. A zsebtolvaj (O posotyari – 31. oldal)

A német úr, Hermann úr, aki szõke hajú és kék szemû férfi volt, nagyon szeretett
új helyeket
megismerni és városokat. Berlinben lakott egyedül, nem volt neki sem felesége, sem
gyereke,
csak egy kutya várta mindig haza. Nagyon szeretett utazni egész Európában.
Gépeket árult, ezzel kereste a pénzét. Egyszer vonattal utazott át az országon, mert
elromlott
a kocsija. Egy kis városban szállt le az ausztriai határ mellett, mert ott lakott a legjobb
Együtt tanultak az egyetemen és együtt is dolgoztak nem sokáig egy irodában.
barátja.
Kivett egy szép, világos szobát a város közepén egy hotelben, amely nem volt messze
állomástól.
az Találkozni akart a barátjával, akit sok éve nem látott már. Jó kedvvel ment
el barát
A hozzá.egy szép kertes házban lakott a csinos feleségével. A barátja meghívta õt a
adott
házába, neki
és süteményt, és finom spanyol bort. A felesége örült neki, mert régen nem
látták
egymást. A feleség kérdezte õt, hogy mikor akar már megnõsülni. Hermann nem
kellett, hogy menjen a hotelba, mert besötétedett. A város utcái mind sötétek voltak,
sokára vissza
nem égtek
a lámpák. Nehezen tudta megtalálni az útját a hotel felé. Senki nem volt az utcákon.
sokára lépéseket hallott nem messze magától. Egy ember ment sietõsen a háta mögött.
Nem
Ahogy
mentek az úton, összeütköztek, amikor egymáshoz értek, a másik férfi azt mondta:
– Ne haragudj rám! – majd tovább ment.
Hermann megállt, meg akarta nézni az óráját, mert már éjfél körül lehetett. Benyúlt a
nyemellé-
zsebébe, hogy kivegye az óráját. Nem találta az órát sehol sem.
Hamar a férfi után ment, megragad ta a kabátját és kiabált:
– Add nekem hamar az órát!
A hangja nagyon férfias volt, és a másik nagyon félt tõle. Odaadta az órát, és Hermann
kedvûen
jó- ment tovább. A hotelben gyorsan a szobájába men t és felkapcsolta a villanyt.
Akkor
meglátta az éjjeli szekrényén az óráját az ágy mellett. Benyúlt a zsebébe, és megtalálta
óráját!
a férfi
– Szent Isten! Én vagyok a zsebtolvaj, nem az a szegény ember!
Éjjel n em tudott jól aludni.
Reggel elment a rendõrségre, és leadta az órát. A rendõrök megkeresték a másik férfit,
az óra
akiévolt, és visszaadták neki.

2. A paraszt és a jós (O prosto thaj o drabari – 32. oldal)

Volt egyszer egy kicsi ausztriai város, ahol nagyon ügyes, életrevaló emberek laktak. A
falukicsi volt, hogy mindenki ismerte egymást. Az utcák tiszták és virágosak voltak,
olyan
emberek lovas kocsikkal jártak a távoli városokba, hogy áruljanak gyümölcsöket és
az
más házi dolgokat. A polgármester egyedül lakott a házacskájában, amely a város
készítésû
Az ablakai
közepén a hegyekre néztek, ahol az emberek turistaként járták az erdõket.
állt.
Minden évben volt náluk egy városi nap, amikor nagy vásárt rendeztek, hogy
házi készítésû munkáikat.
bemutassák a Sok idegen ember járt ide az egész országból, hogy pénzt
keressenek
maguknak.
Ezt a napot mindig júniusban rendezték, amikor elkezdték a parasztok learatni a búzát,
akko-
ra jött ide sok árus, akik ételt árultak, vo lt itt sült kolbász, sült hal, pogácsa és
férfiak
sütemény.hideg
A sört ittak, a nõk másféle italt és nézték a kicsi gyerekeket, hogyan
játszanak
labdával. Ki lehet bérelni biciklit is, hogy menjenek vele, és csónakokat is, hogy
egy kicsit a kis hegyi forrásban.
csónakázzanak
majdEbben
velükazazévben
eljövendõ
idejöttéletükben.
egy jós, aki
Egymeg
kicsi
tudta
sátorban
mondani
ült az
le egy
embereknek,
háromlábúhogy
székre,
mi s
tetttörténik
beszélge-
az emberekkel. 73
 Sokan bementek hozzá, nõk, akik gyereket akartak, s férfiak, akik betegek voltak, és
is. mások
Egyszer a polgármester azt gondolta, hogy õ is bemegy hozzá, hogy meghallgassa,
mi
majdlesz
vele. Ez a férfi nagyon kövér és egészséges volt. Mindig szép tisztán felöltött, az
szerették õt, mert becsületes férfi volt. Bement a sátorba a jóshoz, és mondta neki,
emberek
hogy mi
meg, mondja
lesz vele. A jós leültette õt a székre, elõvette a kávézaccot, azután meg kellett
tenyerét.
mutatni aA jós azt mondta, hogy még ebben az évben új asszonyt visz majd haza, és
boldog
élete lesz vele azután. Nem lesz gazdag, de nem kell éheznie sem. Nyolc gyerekük
in gatta
lesz. a fejét, mert nem hitt a jós szavainak. Felállt, vette a kalapját, majd köszönt.
A férfi
– Ahaj! Mondta a jós. Mi lesz a fizetséggel?
Barátom, mondta neki a férfi: – Te tudsz sok mindent, hogy mi volt régen, mi van
mi most, és ezután. Kellett volna tudnod, hogy nincs nálam semmi pénz.
lesz majd
Amikor minden valóra válik, amit mondtál, majd akkor adok neked pénzt. Ezzel
jóskiment, és a
nagyra meresztett szemekkel nézett utána, és elkeseredett.

3. A két barát (Le duj amala - 33. oldal)

Hol volt, hol nem volt, ha nem lett volna, nem is mondtam volna, lakott egyszer egy
kisvárosban
német két barát. Õk ketten együtt tanultak az iskolában, kõmûvesek lettek. Már
megnõsül-
tek, és gyerekeik is voltak már. Egyszer gondoltak egy nagyot, és együtt elmentek
hogy
világotlássák,
látni, milyenek az emberek. Megfogadták egymásnak: amikor velük valami
történik,
egymást nem hagyják cserben, mindig segítenek egymáson. Azt mondták, hogy
betartják
minden áron az ígéretüket, ebben maradtak.
Egyszer egy sötét, félelmetes erõdbe értek, ahol a szél is fújt, az esõ is erõsen esett.
leugrott a fáról egy nagy medve. A barátok észrevették a vadállatot. Nagyon féltek
Egyszer
tõle. Az
egyik a kettõ közül hamar felugrott egy hatalmas fára. A másik látta, hogy a medve
futhat
elõl nemel, így a földre feküdt. Nem mozgatta sem a kezeit, sem a lábait, min tha halott
lenne. Anagyon éhes volt. Odament az állat a fiúhoz, és megszagolta a száját, hogy él-e
medve
vagy sem. A medve nem eszi meg a döghúst, és az állat visszament az erdõbe. A másik
még,
a fárólhogy már nincs mitõl félni, lemászott a fáról és ott termett a barátjánál. Azt
látta,
– Kérlek
kérdezte téged, testvérem, mondd meg nekem: mit mondott neked a medve?
tõle:
– Az okos medve megtanított engem arra – mondja a másik –, hogy ne higgyek
akik a szavukat nem tartják be.
azoknak,

4. Hogyan táncolt Eulenspiegel a kötélen?

(Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo? - 34. oldal)

Hol vo lt, hol nem volt, élt egyszer Németországban nem messze Braunschweigtõl egy
gény,
sze-de nagyon okos fiú. Senki sem tudja, hogy ez a fiú élt-e, vagy sem ezen a
világon,
is nekema nagyapám, aki az õ nagyapjától hallotta – meséli egy öreg cigány a
úgy mesélte
keknek a cigánytelepen, az árokparton, egy nagyon nagy és öreg diófa árnyéka alatt.
kisgyere-
Eulenspiegel nem szeretett tanulni, nem volt szorgalmas fiú, és nem volt munkája sem.
a szegény
Csak anyja ment a városokba, hogy keressen magának munkát. A fia csak a
porban ült és fiú volt. A mûvészeteket szerette, mint például a kötéltáncot. Ezt
semmirekellõ
nap a házuk
mûvelte tetején. Amikor már jól táncolt a kötélen, kihúzott egy kötelet az anyja
minden
házától
folyó a egy másik ház kéményéig. Éppen sétált a kötélen, és sokan csodálták is õt,
felett
nagyon ügyes volt. Amikor az anyja észrevette a fiát, odament a kötélhez, és levágta
mert
azt. Így a egyenesen a folyóba, és megázott, de nem akart semmit sem mondani.
fiú leesett
nevette õt és gúnyolták is.
Mindenki
Eulenspiegel azt gondolta magában, hogy egyszer még visszaadja ezt nekik. Egy
õt,
megint
nála,
nek hogyan
jóazzal
naponkedve
táncolt
táncol
segítette
volt.
a kötélen.
aDél
kötélen.
felvolt,
magát
Nagyamikor
Szép
a sapka
kötélre,
tavaszi
a kötélre
volt
hogy
nap
a fején,
lépett
volt,
ne essen
és
aEulenspiegel
madarak
színes
le. Azruha,
emberek
szépen
azért,
valamint
énekeltek
lent
hogyegy
ne hosszú
és
süssön
az
emberek-
bot
aösszegyûltek
nap
74
volt
a nézni
szemébe. Azután lekérte minden embernek a jobb lábáról a cipõjét. Amikor elég cipõ
avolt
kötélre
nála,kötötte minden embernek a cipõjét.
Amikor mindenki feln ézett rá, így kiáltott:
– Most mindenki válassza ki a saját cipõjét a sok közül!
Akkor ledobta a cipõket. Mindenki a cipõkhöz rohant, hogy gyorsabban találja meg a
ját.saját-
De ez a dolog nagyon nehéz volt számukra. Az emberek a rossz cipõket szedték ki
a többielkezdtek verekedni, mert mindenki sietett. Sok ideig keresték a cipõket, a fiú
közül,
aottkötélen,
ült fentés nagyon nevette õket. Amikor az anyja hazaért a munkából, meglátta az
embereket
a háza elõtt, ahogyan veszekszenek. Amikor megtudta, hogy a fia megint mit mûvelt,
akarta ellátni a fia baját. A fiú azonban gyorsabb volt, már hét határon túl volt, és sok
seprûvel
ideig
vissza sem jött.
– Azért mondtam nektek ezt a mesét, hogy tanuljatok belõle, és ne legyetek ilyenek az
anyá-
to kkal!

5. Eulenspiegel mint csodadoktor (Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro - 35. oldal)

Egyszer Eulenspiegel Wittenbergbe érkezett. Sok gazdag német lakott ott nagy
voltházakban,
nekik sokféle kincsük: arany, ruhák, és étel. Az emberek mind fösvények voltak:
nem
akartak semmit adni az utazóknak. Eulenspiegel gondolt egy nagyot: megtréfálja õket.
beteg feküdt akkor ott a kórházban.
Sok
Eulenspiegel odament a doktorokhoz, és azt mondta nekik:
– Én egy ismert orvos vagyok, és meg tudom gyógyítani a betegeiteket, ha adtok
nekem ezért
pénzt!
Az orvosok nagyon ö rültek, és hittek a szavainak. Akkor Eulenspiegel bement a
betegekhez
a kórházba, és azt mondta nekik: – Meg tudlak gyógyítani benneteket, de nekem ehhez
gyógyszer.
kell egy Meg kell öljek valakit közületek, belõle nyerjem ki az orvosságot, amivel a
többie-
ket megmentem. Amikor kiáltok, hamar keljetek fel, és gyertek ki, mert a legutolsót
A betegek jól megjegyezték ezeket a szavakat. Eulenspiegel odalépett a kórház
megölöm!
ajtajához,
elkiáltotta és
magát:
– Aki nem beteg, az jöjjön ki!
Akkor mindenki felkelt, azok is, akik régóta sántítottak, és azok is, akik tíz éve
az ágyban,
feküdtekmert
már nagyon megijedtek. A kórház hamar kiürült, Eulenspiegel megkapta a
pénzét.
Amikor megkapta a kezébe a pénzt, gyorsan ellovagolt egy másik városba. Három nap
betegek
múlva a visszamentek a kórházba, és panaszkodtak a betegségeik miatt. Egyiknek a
háta fájt, aa hasa, vagy a mája. Sokan az operáció elõtt várták a gyógyulásukat.
másiknak
A doktorok pedig megtudták, hogy hogyan csalta ki Eulenspiegel a betegeket a
kórházból.
ekkor már túl Õvolt hét határon. Egy másik városban keresett magának munkát és
kalandot.
6. Eulenspiegel Kölnben (Eulenspiegelo ando Kölno - 36. oldal)

A ravasz fickó, Eulenspiegel egyszer Kölnbe érkezett. Már régóta nem evett semmit,
hosszú
járta utat,
a ezért elfáradt, és bement egy fogadóba. Ott sokan voltak már bent.
Eulenspiegel
megkérdezte a fogadóst:
– Kaphatok itt valamit enni?
– Igen, ülj le a hosszú asztalhoz és várj!
Eulenspiegel azt tette, amit a fogadós mondott. Sokáig várt. Ketten- hárman már
tákmegsokall-
az idõt, amennyit vártak.
– Nem hozzák még az ennivalót?- kérdezték a fiatal emberek.
Egy fia szó sem jött vissza.
SültEulenspiegel
denki
megharagudott
libát
– Aki vettnem
tett
a libából,
azaasztal
tudzsebében
fogadósra.
csak
várni,közepére.
Eulenspiegel
volt
Amikor
annak kétAki
szelet
legyen mind
aznem,
asztalnál
kenyér,
elég,megették
mert
ami aazt
ült,
korábban
meg
aannyit
sültislibát,
zsebében ette.
már
eh etett,
van! odament
Ezután
jóllakott,
amennyit
- mondtament
aés
afogadós,
azért
hozzá
csaksem,
fogadós. aés
bírt.fogadós.
mert
kérte Min-
a 75
pénzét. Mindenkinek ötven pfenniget kellett fizetni. Ezután Eulenspiegeltõl is kérte a
nem
pénzt.akart
Õ fizetni, hanem ezt mondta:
– Nem ettem semmit, ezért én nem is fizetek semmit.
De a fogadós csak a pénzét akarta.
– Te kérted ki az ételt, és te is itt ültél az asztalnál!- kiabálta a fogadós. – Miért nem
sültettél
libából?
a Ez a te hibád. Fizetned kell!
Mivel a fogadós megharagudott, Eulenspiegel elõvett a zsebébõl néhány fénylõ
és az asztalra tette.
pénzdarabot,
A fogadós el akarta venni a pénzt, de Eulenspiegel gyorsabb volt. Visszavette a pénzét
mondta
és azta fogadósnak:
– Én jóllaktam a te sült libád illatától, neked legyen elég az én pénzem csörg ése!

7. Anica varázslatos erdeje (La Anicako vrazhisardo vesh - 37. oldal)

Valamik or régen, amikor az emberek hittek a mesékben, élt egy szép, csodás lány. Ezt
lányt
a Anicának hívták, s egyedül lakott az erdejében, amely varázslatos és
veszedelmes
emberek volt. Az
elkerülték az erdõt, mert féltek az állatoktól, melyek néhányszor kijöttek az
megharapták
erdõbõl, és a rosszlelkû embereket. Az emberek már elfelejtettek jósolni és
varázsolni is. Aegy nagyon jószívû boszorkány volt. Már sok éve meghalt, és így a
széplány anyja
maradt. Amikor nevetett, gyöngyök hullottak a szájából, és amikor fésülködött,
lány egyedül
virágok nõttek
hajából. A lányanem akart egyedül maradni ebben az erdõben és szerzett magának
Egy
barátokat. kis bagoly és egy okos macska jött hozzá a sötét erdõbe. A szépsége a
beszélõ
nagyvilág-
ban ismert volt, és a fiúk el akarták venni feleségül. A szegény lány sok rosszat hallott
emberekrõl. Kivágják az erdõket, bántják az állatokat, megölik egymást, nem adnak
az
enni a
gyerekeknek. Anica nem akart közöttük élni, jobb volt neki az erdõben, ahol nem volt
éhség, félelem. A cigány király fia sokat hallott Anica szépségérõl. Mondta egyszer az
rossz,
apjának:
– Apám, nem tudok élni nélküle! Utána megyek a sötét erdõbe!
– Ne menj, fiam! Egy nap vagy kettõ és meghalok, ki jön utánam a trónon, ha te
elmész?
a lány nem Ezlehet a tiéd! Õ boszorkány!
A királyfi bement az erdõbe, és meg is ölték õt a fák.

8. A csillagok háborúja (A csillagok háborúja – 38. oldal)

Nemrég láthattunk a mozikban egy klasszikus filmtrilógiát, a Csillagok háborúját.

A mesék atyja, George Lucas írta és készítette el ezeket a történeteket. A korábban
tottbemuta-
filmek voltak: Csillagok háborúja, A birodalom visszavág, A Jedi visszatér. Az elsõ
rész aárnyak volt. Most már a Klónok támadását láthatjuk a moziban. Gyorsan kész
Sötét
harmadik
lesz a rész, amirõl a rendezõ csak keveset beszél.
„Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” kezdõdött minden rész, és ezekkel a
to svarázsla-
szavakkal a rajongók hihetnek egy távoli, mesés világban. Mi is láthatjuk, amikor
akus
galakti-
térben a jó erõ és a gonosz lélek megvívja idõtlen harcát. A második rész egy
szerelmi történet. Anakinból, a kisfiúból egy erõs és félelmetes férfi lesz, aki
romantikus
Õ és menyasszonya,
varázsolni is tud. Amidala hercegnõ áll ennek a történetnek a középpontjában.
A szemünk elõtt válik a tiszta, kedves kisfiúból egy nagy és erõs Jedi, az igazság
bajnoka.
George Lucas tõle szokatlan módon a szerelmet helyezi a fókuszba. Sokan nem
ni aakarnak
szemüknek,
hin- hogy Anakin át fog állni a sötét oldalra.
Ez a történet századunk legnézettebb filmje lett, amely kicsiket és nagyokat a moziba
amely
hív, mindenkinek tud adni egy kis jóságot, észt és morális tudást.

tesen
kisfiú.
A
9. nagy
végezte
A Az apja
német
fényes atallér
kõmûves
munkáját,
matematikus
volt,
gyorsan
szegényen
(O fimlaloésrup
fizikus,
elsõ munkás
- 39.éltek
Friedrich
egy
oldal)lettkis
Gauss
belõle.
német
–Estére,
mint
városban.
más
munka
emberek
Azután
apja ki
is
mindig
– volt
becsüle-
kellett
egyszer
76 szá-
molnia, mennyi pénzt kell, hogy adjon ki nekik a fõnök. A hároméves fiúcskának ezek
voltak
az óráka legszebbek, mert felülhetett az apja térdére, és onnan nézhette, hogy az
édesapja
hogyan számolja ki a dolgozók napi fizetését. A kis fiúcska már számolni is tudott.
nézni, hogy az apja hogyan írja föl a számokat a papírra. A kicsi sokszor rajzolt
Szerette
számokat
falára és aafák
házoldalára. Vett egy botot és azzal játszott, és számolt a homokban. A
voltak a játékai. Egyszer, mik or a nap már régen lenyugodott, az apa már n agyon
számok
fáradttudta
nem volt,nyitva tartani a szemeit, elaludt. A kicsi akkor még egyszer átszámolta az
számolását. Egyszer nagy hangon kiáltotta:
apja
– Papa! Valamit nem jól írtál be, itt len t egy ötöst kell írnod, mert nem jó a hármas.
Mérgesen nyitotta ki a szemeit az apa, és még egyszer megnézte a számítást. A fia
igazatA hároméves fiú kiszámolta két napi bérét, és az apja munkájában egy hibát
beszélt!
Büszkén nézett a fiacskájára, és adott neki egy fényes, nagy, ezüst pénzérmét.
talált!
A kicsi nem vett rajta édességet, egész életében magánál tartotta az ezüst érmét, ami az
elsõõ matematikusi munkája volt, és büszkén mutatta meg mindenkinek ezt az emléket,
hogy
már háromévesen tudott számolni.

10. Séta a temetõben (Jekh phirkerimo andej murmunci – 40. oldal)

A német utazó, Scholz Németország keleti részén élt. Nem volt családja, a nagy háza
üresen állt. Egyszer éppen egy nagyon fárasztó útról tért vissza. Ezek az utak sok pénzt
mindig
hoztak
neki. Az utazótáskája tele volt könyvekkel, és a kofferjében sok papír és más fontos
volt.
dologNagyon
is elfáradt, mégis örült, hogy végre hazaérhetett. Sötét este volt, az utcákon
nem
égtek a lámpák. Elmú lt éjfél, hideg volt egy kicsit, fújt a szél, s az utca végén a
rangja
templom mutatta
ha- az idõt: fél eg y volt. Egyszer észrevette a férfi, hogy valaki jön
mögötte. Meg-
gyorsította a lépteit, de az idegen mögötte maradt. Sietett, de a másik is így tett, most
félni.
elkezdett
„Ki lehet ez az ember mög öttem?”- gondolta Scholz. Ott volt már a városi temetõ
kiselõtt.
kapu „Atalán nyitva van” - gondolta a férfi. Igaza volt, és belépett. Lassan ment a kis
úton, ésa temetõkerthez. Nem volt elõtte semmi más. Az ismeretlen megint ott volt, õ
odaért
azt is érezte,
pedig már hogyan vesz levegõt.
Scholz bátor volt, s odament az idegenhez.
– Mit akarsz tõlem? - kérdezte tõle gyorsan. – Miért jössz itt a sötétben mellettem? –
Ez anem tetszik nekem.
dolog
– Ne h aragudj rám! – szólt vissza a másik férfi. – Oda kell adnom egy könyvet a
húgomek.
rátnõjén b a-
A vasúton megkérdeztem, hogy hol lakhat, mert nem ismerem sem õt, sem
városrészt.
ezt a Egy idõs nõ azt mondta nekem:
„Menj mindig azután a nagy kofferes férfi után, mert ugyanott lakik, ahol az a nõ, akit
sel!”
kere-

11. A színházban (Ando teatro - 41. oldal)

Nemrég olvastam egy jó könyvet Moliere-tõl. Ez a komédia a Fösvény volt, ami a

leghíre-
sebb Moliere-darab. A könyv nagyon tetszett nekem, ezért elmentem a városi
akartam
színházba.nézni
Mega komédiát.
Odahívtam a barátaimat is, õk is szeretik Moliere munkáit, és örömmel jöttek velem.
A darab nagyon jó volt, tetszett nekünk, és boldogok voltunk, hogy együtt néztük meg.
Ebben
darabbana egy olyan embert láthatunk, aki jobban szereti a pénzt, mint az embereket.
gazdag volt, mert sok pénze volt, sok háziállata, s családja is. A családja nem akarta azt
Nagyon
tenni,
amit õ mondott nekik.
gazdagabb
hogy
férfinak
A lányai
a felesége
nemlegyen.
nem
a pénz
egy
akartak
Harpagon
másik
volt külföldi
a világon
férfit
aztszeretett,
akarta,
országba
a legfontosabb,
hogy
aki
menni,
nem
a lánya
így
volt
hanem
Itáliába
nem
gazdag,
az
segítenek
igaz
menjen
deszerelem.
a nõ
azférjhez.
mégis
apjuknak,
Ebben
szerette.
Láttuk
hogy
a
aztmég
Ennek
sok
darabban
is,
érdekes
a tudás van az életrõl. 77
 A program után elmentünk egy könnyû vacsorát enni. A Fehér Szarvas étteremben
finom édességet ettünk és jó italt ittunk. Az ital Franciaországból származott, jó francia
voltunk,
vörös-
bor volt. Az étteremben beszélgettünk a színházi darabról. Fáradtak voltunk a vacsora
mindenki
után, és hazament, sokan autóval mentek. Gyalog mentem, mert sétálni akartam
Budapest
utcáin a menyasszonyommal. Az úton adtam neki egy aranygyûrût, és megkértem,
ahogy
feleségem.
legyen Lehet, hogy szeret engem, de egy igent mondott nekem. Ezért boldog
vagyok, vele
tervezem az esküvõmet. De úgy gondolom, hogy nem leszek fösvény, ahogy a férfi a
s megveszek majd mindent, ami kell az esküvõre.
darabban,
Ez után az este után sokszor mentünk együtt színházba megnézni más darabokat. A
gunk erõsebb lett. De már nem nézhetek szép lányokat, mert ott van velem a
barátsá-
feleségem,
vigyáz rám.és

12. Melyek a nemzetközi cigány szervezetek?

(Save-j le romenge mashkarthemutne organizaciji? – 42. oldal)

Az elsõ nemzetközi cigány kongresszus Londonban kezdõdött (1971-ben), a negyedik

Var-(1991 -ben). A két idõpont kö zött eltelt tizenkilenc év, amely elég sok idõ, de
sóban
ményeket
szép ered- láthatunk az eltelt idõszak alatt.
Az elsõ „Cigány Nyári Iskola” Belgrádban volt, a második Bécsben, a harmadik pedig
országban,
Finn- Karjalaban. A Cigány Szövetség hajdani elnöke dr. Rajko Djuriè volt, aki a
Cigány
Szövetség Információs leveleit fogalmazta meg. A Cigány Nyári Iskola problémája az
hogyan
volt, lehetne standarddá tenni a cigány nyelvet. Van már a cigányságnak egy
megalkotott
standard ábécéje, amelyet a IV. Cigány Kongresszus után adtak ki, de tovább kellett
standardizációban
lépni a és a terminológiák megkeresésében is. Egy nép standardizált nyelv
nélkül
iskolázatlan marad, elveszett, és nem vehetik komolyan más nemzetek.
A Nyári Iskolában tanították a cigány nyelvet, a cigány történelmet, hindi nyelveket és
még alapokat is, amelyek be tudják bizonyítani a rokonságot a cigány nyelv és az
nyelvtani
dialektusok közö tt. Tartottak ott elõadásokat a hallgatóknak szociológiából,
indiai
irodalomból,
történelembõl, és láthattuk a cigány nemzet történelmi útját is.
A Cigány Nemzetközi Kongresszus után a Cigány Szövetség létrehozott egy
alapítványt
„Cigány a
Szerencsét”, kiadtak továbbá Varsóban több levelet a cigány dialektusokról
és para-romani nyelven) és a cigányság kultúrájáról, szokásairól, szertartásairól.
(cigányul
Amikor a Cigány Kongresszus hivatalossá tette az ábécét, és a nagy nemzetközi
megismerték
szervezetekazt, azóta a cigányok összeállítanak anyagokat a nyelvükrõl. A cigányság
jó
iskolákat szeretne a gyermekeinek, és a róluk szóló információt áramoltatni Európában
aésvilágban.
szerte

13.Gondolatok a cigány nyelvrõl – külföldrõl (Gindipe paj romani shib – andal

kavre
thema - 45. oldal)

„Á, szeretett testvéreim! Nézzük, most tudjuk, hogy mi a cigány nyelv: amikor minden
gány ci-bántja a dialektusokat, látjuk, ahogyan vak testvéreink: csak egy darabot
ismerünk,
egy nap ésmég
nyissuk ki a szemünket és lássuk, hogy a cigány nyelv egy nyelv. Tisztelt
im! Vegyük észre: a cigány nyelv egy nyelv. Lehet, hogy régebbi, mint a fiatal indiai
testvére-
nyelvek.
Láthatjuk a hazug embereket, akik beszélik, hogy a cigány nyelv szegény. Az igazság
aaz,cigány
hogy nyelv régi, gazdag, erõs nyelv. A végén azt akarom mondani nektek, hogy a
cigány
ismeri a nyelvét, nem a nyelvet ismerik fel a cigányról. Azért, hogy ne felejtsék: aki
nyelvét,
elfelejti aelveszti önmagát.” A ti igaz testvéretek messzirõl, Indiából, J. S. Pathania
(1991,
Karjala – Bucuresti)
szintónak.
diszkrimináció
európ
A cigány
ai egEz
yüttélés
nyelv
a után
nemzet
azjogi
aújind
cigányok
aés
XV.
nyelvek
szociális
század
és aegyike,
szintók
hátterét.
óta él Európában.
selértek
A
egyben
cigány
ahhoz
anyanyelve
és
Sok
aaz
szintó
évnyi
állomáshoz,
isnyelv
üldöztetés,
10 millió
hogy cigánynak
rasszizmus
megtalálják
nélkülözhetetlen
és
78 és
az az
etnikai és kulturális identifikációban. (Akció Csoport a cigány nyelvészetben; Roma –
1992)
Paris,
Marcel Cortiade a cigány nyelvrõl:
„Fontos, hogy mindenki keresse azt, ami többi az egyezéseket a nyelvben, hogy
eljusson aazcigány nyelvrõl, legyen kreatív, hogy megtalálja a nyelv a helyét a
információ
ségében. A nyelv...mint élõ szervezet, tudja, hogy mit vegyen fel, és mit hagyjon el.
nyelvek közös-
Nagyon
hiszek a nyelv belsõ erejében. A standardizációt egészséges folyamatnak találtam a
kultúrában.
nyelvben, a Semmit nem csináltunk mesterségesen, amit megtaláltunk a nyelv
anyagában, arra
támaszkodunk.
A külsõségben is az a stratégia: nagyon hiszek abban, hogy a cigány nyelv gyorsan
fejlõdik,
és nem veszítik el a fiaink és az õ gyerekeik sem.”

79
 III. Magyar szöveg cigányra fordítása

1. O francijako manush thaj e nyamcicko shib (A francia és a német nyelv - 44.

oldal)
O Wilhelm Grimm, o pinzhardo shibári thaj zhanglimasko, kon but paramichi kidas
kethane.
Jekhar avilas leste ’ekh francijako terno manush pe’kh dyes. Von maladyile and’ekh
baro salono, kaj butivar akhardas peste o shibari manushen. Kado studento aba trin
shukar,
bersh ando Them trajisardas, inke chi jekh vorba chi sityilas nyamcicka. O Grimm
Nyamcicko
lestar, sostar chi sityilas zhi akanak nyamcicka.
pushlas
– Raja Professora, kadi shib mange kasavi barbaricko-j! – phendas palpale o terno
– Kadi shib le grastenge si.
manush.
– Aba akanak hatyarav, sostar chi zhanenla te vorbin le magara! – phendas o
professoro.
2. ’Ekh chacho reklamo (Egy igazi reklám - 45. oldal)

O William Somerset Maugham,o baro englicko iskiritori, kon ande peske tern e bersha
poezija
’ekh iskirisardas, savi chi zhangline te bikinen andel ginadyengi bolci. O sheruno,
kon
das eavri
poezija, chi kamlas te del majbut love le iskiritoreske. Ande kodo, ke o reklamo
love avna, sar e ginadyi. O iskiritori ande peski godyi las, te zhutisarel pe peste. Andel
majbut
but
londoneske nyevipe davadas avri pesko hirdeteshi. O texto kado sas:
„Terno barvalo manush rodel peske jekha shukara, terna, fajna romnya, savi pa sakko
rig pel William Somerset Maughameski majnyeva poezijaki artistka.” Pala shov
mezilpe
aba
dyesamajbut
nas ginadya andel bolci. O iskiritori baro honorariumo shaj iskirisardas peske
andre.
3. Le professorosko angladelipe (A professzor elõadása - 46. oldal)

Kana e angluni atomoski bomba jekh zhanglimasko gruppo andej Amerika kerdas, o
bertDr. Ro-
Oppenheimer, kon atomosko zhanglimasko thaj demokrata sas, jokhar angladelipe
ando kongressushi. La bo mbako turbato avutno pinzharadas. Le po litikush e chi
inkerdas
kamle
le te patyan vorbenge. Majbut zhene opre shute leske o pushipe: - Si varisosko
professoroske
kathar la bombako turbato avutno shaj feril amen?– pushle vi majbut zhene. O
dyelo, so
Oppenheimero
krujal dikhlas thaj kodo phendas pachasles: - Ova, la lyumaki pacha.

4. O nyamcicko Pacha - mitako Eszterházy (A német Béke-díjas Eszterházy– 47.

oldal)
O Kertesz Imre ando bersh 2002 xutyildas peski Nobel – mita; pala kado shaj
ekha bara mitasa:
phutyaras pale
Ando bersh 2004 o ungricko iskiritori, o Eszterházy Péter xutyildas la pachaki mita. O
terházy
Esz- Péter kerdas e nyevi proza, kaske ginadya pel majbut sar bish shiba bolde aba
tele. O na feri Ungricko Them shutas pel Europako mashkar, ba vi e Europa shutas
iskiritori
literaturako mashkar. O isko ritori kamel te lel opre o maripe la agressivnona lyumasa
pel
le
humoroske thaj la ironijake zhutipesa. O Eszterházy avri phenel vi kodo, hoj e lyuma
la pachate
akanak na inkrel.

5. Le Jafeteske romnya (Jáfet feleségei – 48. oldal)

O nomadicko artickosko gruppo pe nachile sheltosko agor Le Jafeteske deshuduje

romnyange kotoresa phirdas o them. Pala jekhe-jekhe forosko, vaj gavesko palutno
nashlas unyivar kasavo artisto, savo chi birindas majdur e bokh. Anda kadi po
kotor sagda
than aba kade busholas o losshalo khelipe, hoj Le Jafeteske shov romnya. Pala
legmajpashutno
nashipe
majnyevo
80 Le Jafeteske trin romnya, thaj ando legmajpalutno foro: Phivlo Jafet.
 6. E mach (A légy – 49. oldal)

E adoma pala kod i phenel, hoj o baro raj Podmaniczky Frigyes, kon bares kamlas thaj
pinzhardas e Peshta thaj e Buda jokhar trine machan arakhlas ande peski zumi. Voj
pachaslo
manush sas, kothe akharadas le pinceros thaj numa kattyi phendas: Muro shavo!
hoj me trine
Kothar machan kamlem ande muri zumi, legmajpashutnes an avri pe jekh kaver
gindis,
tejari
jekhe burnyikasle machan, thaj me shuvav andej zumi kattyi, sode me gindij.

7. Ande sode si o anro? (Mennyibe kerül a tojás? – 50. oldal)

O Dujto Józhefo, kon austrijako kajzero sas, jokhar dromardas ande jekh ungricko foro
vizitacija.
andej Dikhlas vi o foro, thaj kothe pushlas kathar jekh biknari: - Ande sode si o
anro?
– Jekh kotor jekh somnakaj – sas o phenipe. Shaj ke kasavo cerra akorde-j kathe o
pushlas o baro raj – hoj kasave kuches trubun te bikinen? – Na o anro akorde-j kathe,
anro –,
murophendas
raj-, baro o biknari -, te na o kajzero!

8. Budapeshtake Pedongi Bar (Budapesti Állatkert – 51. oldal)

Po Ungriko Them e angluni Pedongi Bar ando bersh 1866 puterdas avri peske vudara.
vizitara
Le manusha panzh shela kaverfalura pedon shaj dikhle andej bar. O
olegmajpopularno
Krishtófo sas, opedo
terno barnavo rish, savo na numa peske grizhismaske manusheske
legmajkamlo
sas o pedo, te na vi le vizitara manushenge. Vi adyes kamen te xaxaven le
shavorakurkesko
pengo pe programo le majmucange khereske pedon. Andel Chiriklyango Kher
papagajura si le legmajinteresni. Le Pedongi Bar vi adyes kade kamen le shavora, sar
le
telal
monarchijaki vrama. O celo kodo-j, hoj le shavora majfeder te kamen thaj te pinzharen
pedon.
le

9. Amaro ginipesko siklyipe (Olvasási szokásaink – 52. oldal)

Ande amare phure dejangi vrama le kamimaske romana sas le o legmajpopularno

dyelo.
Palal unyi bersha krimivura avile, kathar e Agatha Christie thaj kathar kavre isk iritora.
aba o Harry Pottero si o legmajpinzhardo romano; Le Cherhajengo maripe thaj Le
Adyes
Narnijake
Kroniki feri pala kadal aven. Le ginadyengi ahor sagda barol. Kade me sagda shaj
mange, te kinav sakkofelo mange. Mure ginadya kathar jekh cerra vrama andel
mukhav
antikvariumura
kinav. Majbut phirav vi andej biblioteka.

10. O kancellari, kasko shero dukhal (A fejfájós kancellár – 53. oldal)

O Otto von Bismarcko, o sastruno kancellari ande jekh vrama butivar hatyardas, hoj
pesko shero. Jokhar peste akharadas jekhe sastyares, savo kodolesa laspe o sastyaripe,
dukhal
hoj but
pushipe shutas opre le nasvaleske, hoj so xal, so pel, sode hodinilpe, sosa kerel peski
ovoja,
kancellari,
apol savo pinzhardo sas pala pesko sigo xolyaripe , sa rucindasles k adal but
pushimata,
thaj phendas: – Dosta-j andal pushimata, anda kadi ahkarademtu, hoj te sastyaresma
anda kadi, hoj avri te pushesma. – Ande kadi situacija pe nasul than boldan, Dragona
thaj na
Excelencija, bandyilas o sastyari, thaj kaj peski trasta un zolas. – Kasave sastyaren
te akhares kathe, save siklyile pe kado, hoj khanchi chi pushen kathar penge nasvale. –
trubundanas
Ba si sastyara, save kade sastyaren penge nasvalen, hoj khanchi chi pushen lendar? –
kasave
o kancellari. Sar te na, le pedonge sastyara!
pushlas

najO
inkerdas
leste.
11.baro peski
Chi
nyamcicko
O chaso rakhlas
vorbisardi
ande
fizikushi,
(Az óra – vrama.
peska
54. okalcaki
Pe’kh
Gustavdyes
oldal) stungo
Fechner
angla
posotyi,
pala
pesko
kado
ba
angladelipe
kothe
sas pinzhardo,
sas las
lesko
sama,
ke
than.
sagda
ke–
pesko
Mangav
andre
chaso
tut, 81
sidyar kaj muri romnyi- cipindas pe’kh assistenshi,- thaj inger muro chaso kheral!
mukhlem andel dyeseski soba, pel meselyako kolco. Atunchi andre unzolas ande peski
Kothe
chachi
posotyi ande peski kalca, angle las kothar pesko chaso kothe dikhlas thaj phendas:
chasura si, akanak situ inke dosta vrama angla o angladelipe palpale te aves!
akanak ijja

12. O egzameno (A vizsga – 55. oldal)

Jokhar ’ekh sityimasko shavo kerdas egzameno angla o Conrad Röntgeno, kon chi
sityilas
mishto. O shtudento ’ekh mishto hurado raklo sas anda o foro, kaske o zhanglipe thaj o
univerziteto chi phende but. Pale chi zhanglas khanchi te phenel pel professorosko
pushipe. Opala pesko lasho jilo thaj baro zhanglipe sas pinzhardo ando univerziteto.
Röntgeno
agor pushlas kathar o shtudento:
Pel vorbako
– Mure raja, phen mange, kon inkerdas tuke o angladelipe ando univerziteto? Pala
shtudento
kado o phendas leske variso pe kado pushipe, o Röntgen kade das duma leske:
– Na, dikhes, sode gelantar majanglal! Legmajpalunes chi kado pushipe chi
pinzhardan opre!

82
 Középfokú nyelvtani teszt
készítette: Lakatos Szilvia
(Pécsi Tudományegyetem, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék)

I. Válassza ki a megadott lehetõségek közül a helyes megoldást!

1. Me e Mira …….., thaj tumenca maladyuvav andel forosko kher.

a.) sam b.) san c.) si d.) sim
2. Tu……… andej kirchima pel kurkesko agor?
a.) sanas b.) samas c.) sas d.) simas
3. Kaj sas …… shej, sava me aratyi ando diskovo pinzhardem ?
a.) o b.) le c.) la d.) e
4. …. rom naj khere, ke andej butyi gelas peske vurdonesa inke aratyi.
a.) le b.) o c. ) e d.) len
5. Vi ….. cine shavora nasvale-j, thaj ando korhazo gele penga dasa.
a.) e b.) o c.) le d.) la
6. Le……… gele ando gav pe jekh kurko, te hodinyisaren.
a.) shavo b.) shaven c. ) shave d.) shaves
7. Po Ungro Them le ………cine-j thaj vi chorre-j, thaj but rom beshen ande lende.
a.) gava b.) gav c. ) gavendar d.) gaves
8. Le romane …………. baxtale-j, von sagda gilyaben thaj khelen le shavenca.
a.) shej b.) shejan c.) sheja d.) sha
9. ………. vurdon terne mursha si, kon khere dromen andal grastesko foro.
a.) pej b.) po c.) pel d.) pe
10. But manusha beshen………foro, ke majfeder trajin kothe sar ando gav.
a.) ando b.) andej c.) andel d.) anglaj
11. Tu andej shkola ………… detehara tyire shavesa pe muro vurdon.
a.) zhala b.) zhasa c.) zhan a d. ) zho
12. Me tehara but love ……..pel grastengo foro, kana bikinav le khuren thaj le grasten.
a.) rodo b.) rodela c.) rodena d.) rodesa
13. Mure phralesa ……………. te maladyuvav savatone ratyi.
a.) kamlan b.) kamlem c.) kamline d.) kamlam
14. Kindem le kale………….kathar le lashe rom pel grastengo foro.
a.) khure b.) khuro c.) khures d.) khurendar
15. Atunchi tu sostar chi ……………, kana voj feri tut zhukarel?
a.) lenle b.) lesla c.) lende d.) lendar
16. Tehara zho ando klubo mure ……………….. te khelav shukares.
a.) rakhlyanca b.) rakhlyatar c.) rakhlyake d.) rakhlyandar
17. ……………… kamav khere te zhav, ke aba khini sim.
a.) tyiro b.) tyire c.) tusa d.) tut
18. ……………….romnyake kines luludya ando foro pe lako anavesko dyes?
a.) tyira b.) tyire c.) tyiro d.) tyiri
19. ……………….shaven chi pinzhares ?
a.) lengo b.) lenge c.) lengi d.) lenga
20. Le shavora na le …………….. gele, ke inke butyi kerde andej shkola.
a.) romnyi b.) romnya c.) romnyande d.) romnyan
21. O godyaver rom peske …………… maj dur dikhel – phenen le phure sagda.
a.) nakhestar b.) nakhendar c.) nakheske d.) nakhende
22. ……………… gelas-tar andej bolta, te kinel peske mas thaj manro pe ratyi.
a.)
23.amara
a.) shej b.)b.)
Me kamav shaamaro
kodola c.)
c.) shake amen
kaled.) d.) amendar
balenga……………,
shatar sava vi tu pinzhares. 83
24. Trubus te zhas aba …………………, ke dopash ratyi si.
a.) te soves b.) sovela c.) te sovav d.) sovasa
25. Si le…………………. grast thaj vurdona, ba najles lashi romnyi.
a.) dadendar b.) dadestar c.) dad d.) dades
26……………. romnyi butyi kerel andej fabrika, kana o rom andej Peshta dromel.
a.) lake b.) leski c.) lesko d.) leske
27. Leske phralesa kames …………………sako ratyi angla o mozivo?
a. ) maladyuvav b.) maladyos c.) te maladyos d.) maladyilas
28. E shej terni-j thaj ……………….., ba voj kado chi kamel te patyal khonyikaske.
a.) shukar b.) shukar-i c.) shukara d.) shukare
29. E romnyi khere-j, ke …………………, aratyi sas ando korhazo peske romesa.
a.) nasvala-j b.) nasvalo-j c.) nasvali-j d.) nasvali
30. Dukhal aba ………… shero, ke adyes zurales nasul vrama si.
a.) mura b.) mure c.) muro d.) muri
31. Pel forosko mashkar …………… la gazhako kher, savo etazhosko-j.
a.) tordyol b.) tordyuvav c.) tordyos d.) tordyuvas
32. Le guruvnya but char………pej mal, thaj mishto hatyarenpe avral.
a.) xalem b.) xan c.) xal d.) xav
33. Me………….. , ke tu chi aves andej shkola, ke gelantar andel forosko kher.
a.) zhanglem b.) zhanas c.) zhanes d.) zhanglan
34. Ando zeleno vesh but………………. si, save sagda shukares gilyaben.
a.) chiriklyatar b.) chiriklyake c.) chiriklyange d.) ch iriklya
35.) Le terne romane……………sa po trajo si, but zhanen te kinen thaj te bikinen.
a.) manush b.) manusheske c.) manusha d.) manushenge
36.) Pinzhares kodola shukara……………., savi inke terni-j thaj chi zhanel te kiravel?
a.) romnya b.) romnyi c.) romnyake d.) romnyate
37.) Tehara le kale…………….zho ando teatro, te dikhav le Molieresko kotor.
a.) shavo b.) shave c.) shaves d.) shavesa
38.) Si la ……shukar coxa thaj loli vizitka, save po baro dyes sagda opre lel pe peste.
a.) gazha b.) gazhandar c.) gazhatar d.) gazhi
39.) Si le …………….. paji thaj vi te xan andej lashi shtala.
a.) grast b.) grasten c.) grastendar d.) grastesa
40.) Ratyine ……… kothe mukhlanma ando mozivo, chi na chi dikhlan pe mande.
a.) shukar b.) shukare c.) shukares d.) shukara
41.) Le …………………. godyaver thaj shukar shej, kon ando univerziteto phirela.
a.) dades si b.) dadeski c.) dadeske d.) dadenge
42.) Le romane …………………… but love, kana but butyi keren.
a.) manusheski b.) manushen si c.) manushesko d.) manusheske
43.) Le ……………………. shukar gada, kana zhan ando baldo le shejanca.
a.) shaves b.) shaven si c.) shavestar d.) shave
44.) Le …………………thuli, ba somnakuni dej, kon lenge sagda zhutil.
a.) rakhlyaki b.) rakhlyake si c.) rakhlyate d.) rakhlyan si
45.) La …………………………lashi sung zurales fajma andej bar.
a.) luludyi b.) luludyaki c.) luludya si d.) luludyande
46.) La ……………..phuro dad, kon but paramichi pinzharel.
a.) phenya si b.) phenyango c.) ph enyange-j d.) phenyake si
47.) Jivende butivar ………… e shudri balval ando gav, trubul te keras jag ando bov.
a.) phurdel b.) phurdav c.) phurdes d.) phurden
48.) Le kale ……………….. shavestar manglem love, kana gelem ando avrutno them.
49.) La parna,b.)shukara………rakhlya
a.) romesko romeski c.) romeske kamav te in grav ando restoranto mure
d.) romes
vurdonesa.
50.)
a.) 84
gazhi
teKamav
khelav
b.)……………adyes
gazhaka
b.) khelavc.)c.)
gazhaki
khelel
thajd.)
d.)
te mulatinav
gazhake
khelas le lashe romenca ando abav.
 II.

1. Le …………… zhan te najon po paji thaj te xutyilen penge mashen.

a. raci b, raca c, racate, d, racan,
2. Andej butyi le ……………… zhutisaren le majphurenge.
a. gazhendar b, gazho c, gazhestar d. gazhe
3.Po krechuno but ……………………………….avile amende te mulatinen.
a. nyamo b, nyamura c, nyamonge, d, nyamoste
4. Po cheri but-but ……………si, kana avel o baro brishind kathar shudrimasko plaj.
a. nuveresa b, nuverendar c, nuveroske, d, nuverura
5. Le …………………..khere-j, len zhukaren tume, na amen.
a. zhuvlya b, zhuvlyi c, zhuvlyake d, zhuvlyatar.
6. Si le ……………….but kokala, so voj majfeder kamel.
a. zhukel b, zhukles c, zhuklstar d, zhuklendar
7. Si le ………………… bare , kuch felyastri, ke barvale gazhe beshen andre.
a. kheres b, kher, c, khera-j d, khereste
8. Naj le …………….but love, kana chi keren butyi vaj nasvale-j.
a. mursh b, mursha c,murshestar d, murshen
9. Si le …………….. kalo dikhlo telaj poman a kaj le rom.
a. da b, dejange c, datar d, dejan
10. Si le ……………………dosta paji, andej soba shukar rangasle-j.
a. luludyi b, luludyasa c, luludyan d, luludyanca
11. Marcine palpale ingerdem……………..e ginadyi, savi angla jekh kurko danma.
a. tuke b. tut c. tu d. tumen
12. O Bajka ……………….anela kodo lasho chaso, savo po krechuno kindem.
a. amen b. man c. amenge d. ame
13. La……………………….. terne shave gele butyi te keren ando foro po buso.
a. manushnyange b. manushnyi c. manushnya d. manushnyake
14. Akhoralo kolako peken le romnya le…………………….po krechuno.
a. shavorra b. shavo c. shavorenge d. shavoro
15. Mure ………peklem le bakresko mas po baro dyes, kana aven amare nyamura.
a. dadeske b. dad c. dada d. dades
16. E shej savato ne mukhlas jekh liloro peske ………, ke gelastar andej kaver shkola.
a. amal b. amala c. amalenge d. amalenca
17. Ingerdem le …………………kurke pala mizmeri andel Pedongi Bar.
a. shej b. shejan c. sheja d. sha
18. Tehara mura romnyake kino shukara………………pe lako rakhadyimasko dyes.
a. muca b. muci c. mucan d. mucate
19. Ratyine pinzhardem opre kodole terne……………, kon sagda khelelpe.
a. rakhlo b. rakhle c. rakhles d. rakhlendar
20. O gazho peske ………………zhutisardas, kana voj ando baro bajo pelas.
a. phral b. phraleske c.phralestar d. phralendar
21. Khere bishalde mure cine……………….., ke phabuvalo sas thaj xasajlas.
a. shave b. shaves c. shavenge d. shavo
22. E bar naj dur le ……………………, kaj ame beshlam angla jekh bersh.
a. kher b. khera c. kherestar d. kheres
23. La …………………… zho ande Peshta, te kinav mange lashe, nyeve ginadya.
a. phuri b. phuratar c. phurake d. phura
24. Mure shaveske gada bikindem kadala chorra ……… aratyi ratyine angla o kher.
a. romnyake b. romnyatar c. romnyan d. romnya
25.gazhendar
26.
a. les
Me b.
Zha …………………….
mang
len b.
c.
manro
gazhen
lestarle d.
……………………….,
c.leske
gazhes
sityilem
d. gazheste
romanes, na
bamura
shajke,
datar.
chi den amen. 85
27. Me ………………….xav o makosho xumer po mizmeri andej kinda.
a. furka b. furkasa c. furkande d. furki
28. ……………….. dikhav o shukar kipo, savo tu danma kothe angla jekh shon.
a. lenca b. len c. leng e d. les
29. Ando zeleno vesh maladyilem …………………., thaj chi darajlem lestar.
a. kanralo balo b. kanrale balesa c. kanrale balenca d. kanrale bales
30. Pej vulica le bare, kale………………….phirav, ke me zurales kamav les.
a. zhukel b. zhukela c. zhuklesa d. zhukelen
31. Ando kaver them dromarav kadale shukare……………………..
a. vurdon b. vurdonesa c vurdona d. vurdonen
32.Me ……………tehara kuch thud kathar kadi phuri romnyi, kon e Mozol bushol.
a. kino b. kinela c. kinasa d. kinesa
33. Tu lole phabaja ……………….. ande tumari bar, na dur kathar e khangeri.
a. xalem b. xalan c. xalas d. xalam
34.Von parashtune ratyi tusa …………………te zhan ando Nacionalno Teatro.
a. kamen b. kamav c. kamlem d. kamo
35. Me fajno mol ……………marcine andej kirchima mure lashe romane amalenca.
a. pilan b. pilam c. pilas d. pilem
36. Voj shtar dyes………………….. ando shukar hoteli thaj chi potyindas khanchi.
a. sutem b sutan c. sutas d. sute
37. Le romnya ……………….avile te dikhen mure shaves, kana voj rakhadyilas.
a. mande b. man c. ame d. me
38. Le shave, kana sas o abav, ……………………gele penge vurdonenca.
a. kher b. kheresa c. khereste d. kherenca
39. La ………sas muri coxa thaj e vizitka, ke voj sudasle mange andej cini fabrika.
a. gazhi b. gazhate c. gazhande d. gazha
40. Aba jekhe chasongo e muca……………beshlas thaj pesko xaben manglas tutar.
a. kashteste b. kasht c. kashestar d. kashtendar
41. E rakhlyi ……zhal, mishto te hatyarelpe ande tumaro moderno kashtesko kher.
a. gav b. gava c. gavenge d. gaveste
42. Pel ……………foro but romane manusha si, save bikinen penge pedon.
a. grasta b. grastengo c. grastengi d. grastenge
43. Le…………….rakhlyi tehara zhala butyi te kerel anglunes, thaj daral kathar kado.
a. gazheski b. gazhake c. gazhako d. gazhaka
44. Le ………………..baro, shukar kher, kaj vi mure nyamura beshen.
a. shaves si b. shavesko c. shaveska d.shaveske
45. ……… romnyi terni-j thaj shukar-i thaj sagda kiravel thaj pekel peske chaladoske.
a. leska b. leske c. lesko d. leski
46. ………………..shave mishto sityon andej shkola, ke but zhutil lenge lengo dad.
a. murib. mure c. mura d. mu ro
47. Muri kale ………………..shej kethane phirel jekhe shukare shavesa ando mozivo.
a. balengi b. balenge c. balenga d. balengo
48. Muri shtare ………………..shejori milajate sas ando baro paji, mure nyamonca.
a. bershengo b. bershenga c. bershengi d. bershenge
49. Le phure………………shavesa gelem te khelav ando klubo zhikaj detehara.
a. ro meski b. romeske c. romeska d. romesko
50. Me kamav te dikhav la……………..shukara sha, sar kiravel ande peski kinda.
a. ro mnyi b. romnya c. romnyaka d. romnyaki

86
 Teszt megoldások
I. teszt megoldásai:

ABCD ABCD
1. X 26. X
2. X 27. X
3. X 28. X
4. X 29. X
5. X 30. X
6. X 31. X
7. X 32. X
8. X 33. X
9. X 34. X
10. X 35. X
11. X 36. X
12. X 37. X
13. X 38. X
14. X 39. X
15. X 40. X
16. X 41. X
17. X 42. X
18. X 43. X
19. X 44. X
20. X 45. X
21. X 46. X
22. X 47. X
23. X 48. X
24. X 49. X
25. X 50. X

87
II. teszt megoldásai:

AB C D ABCD
1. X 26. X
2. X 27. X
3. X 28. X
4. X 29. X
5. X 30. X
6. X 31. X
7. X 32. X
8. X 33. X
9. X 34. X
10. X 35. X
11. X 36. X
12. X 37. X
13. X 38. X
14. X 39. X
15. X 40. X
16. X 41. X
17. X 42. X
18. X 43. X
19. X 44. X
20. X 45. X
21. X 46. X
22. X 47. X
23. X 48. X
24. X 49. X
25. X 50. X

88
 Zárszó

Tisztelt Olvasó!

Köszöntöm az Olvasókat, s remélem, hogy élvezettel, egyszersmind haszonnal

majd forgatják
ezt az új, írásbeli nyelvvizsgára elõkészítõ kötetet lovári cigány nyelvbõl.
nyelvbõl jelenleg az Idegen Nyelvi Továbbképzõ Központban lehet nyelvvizsgát tenni,
Lovári/cigány
minden
szinten: alap-, közép – és felsõfokon.
Köszönöm lektoraim munkáját, akik nagy türelemmel dolgoztak együtt velem. Külön
hálásDebre Magdi kolléganõmnek, akinek az értékes tanácsai nélkül ez a könyv
vagyok
jelenhetett
meg sem volna
Voltak más segítõim is: Szalai Zsuzsanna, aki rengeteg energiáját és idejét ajándékozta
neken- a kis kötetnek. Másik segítségem Molnárné Fösvény Melinda, aki az in terneten
keresgélt
történeteket, s ezeket vitattuk meg közösen, s így kerülhetett be néhány anyag a
valamint sokat segített fordítási ötleteivel is. Hálás vagyok továbbá cigány anyanyelvû
könyvbe,
baráta-
imnak is Pettenden és Mindszenten, akik soha nem adták fel a tanításomat: bíztak
ennyi
abban,év alatt sikeres nyelvtanuló válik majd belõlem.
hogy
Ezekben a közösségekben szólaltam meg elõször cigány nyelven, ezelõtt két
közben történeteteket,
évtizeddel, mi- meséket gyûjtöttem Réger Zita kutatásaihoz, aztán késõbb a
szakdolgo-
zatomhoz, ma pedig már a könyvemhez. Név szerint is megemlítem és köszönetemet
Faragó
fejezemSanyinak
ki Újkígyóson, Mindszenten Csomósnak, Öcsinek, Krisztinek,
Anikónak és
Anicának, akirõl a kötetben egy varázslatos szépségû lányt neveztem el egy modern
Guncsi neve szintén megjelenik egy mini mesében, a mindszenti Guncsinak is
mesében.
köszönök
dent. min- Pityu és a gyülekezet nagyon sokat adott nekem emberileg is és
Pettenden
köszönöm
szakmailagais: türelmüket. Iboly és Juli, Árpiék és Miskáék, valamint Sanyi és Joli mind
együtt és
külön-külön is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kötet megjelenhessen.
Külön köszönöm nyelvvizsgáztató kollégáimnak az értékes segítséget, amit az igényes
nyelvhasználatról megtanítottak nekem. Sokat köszönhetek Kiss Zoltánnak és
akiket
másoknak felhívhattam
is, telefonon, ha valamiben elakadtam, s megkérdezhettem a szakmai
vélemé-
nyüket.
Köszönettel tartozom Galló András tanár úrnak, ak i értékes szakmai segítséget
kornyújtott,
nem tudom ami-továbblépni. Ha bárki kimaradt volna, attól elnézést kérek, de egy
minden cigány barátom és ismerõsöm, aki anyanyelvû, és velem a nyelvet gyakorolta,
biztos:
hozzájá-
rult ahhoz, hogy a gondolatmorzsákból ez a kis kötet formáló dh asson. Utoljára pedig
aköszö
családom
nö m türelmét, hogy türelemmel viselték el azt az idõt, amíg alkottam. Biztosan
nem voltez az idõszak, de közös erõvel átvészeltük.
könnyû
Joggal merül fel a kérd és, hogy az itt megjelenõ anekdotáknak, humoros
történeteknek
forrása. mi atartalmaznak népmesei szálakat, de a forrásanyag egy része egy
A történetek
anekdotákat tartalmazó könyvbõl származik. A kedves Olvasó itt nem pusztán
német
fordításokat
olvashat, hanem tudósokról, zenemûvészekrõl, írókról szóló vidám, szórakoztató
amelyek színesebbé tehetik a nyelvtanuló munkáját, a nyelvvizsgára való
történeteket,
felkészülését.
történet is csakTöbb
egy eseményváz, amit késõbb bõvítettem, színesítettem, átalakítottam.
tö
Ezekrténetek
a tehát átdolgozott, feldolgozott, egyénileg komponált verziók. A cél az volt,
hogy
keressük a cigány nyelv kifejezéskincsének határait, illetve, hogy ezáltal is fejlõdjön a
Ezek ötletek az egyre szükségesebbé váló nyelvi normának lehetségesen választható
nyelv.
alternatívá-
it jelentik. Lehetõség a nyelvben, a nyelvbõl, több mint húsz év alatt megszerzett tudás
tapasztalatából. Szükséges elmondani, hogy jelen kötet szerzõjébõl soha nem válik
nyelvi
anyanyelvû
beszélõ,
beállítva.
anekdotát bármilyen
A kidolgozott
Acsatoltunk.
tesztekenjólAbeszélje
feladatok
kívül is aterjedelme
történetek
az nyelvet.
tartalmazza
ITK A800
maximum
– 1400nyelvtudása
ORIGÓ-nyelvvizsgarendszer
az összes feladattípust. a változik.
leütésAközött Közös Európai
követelményszintjére
szövegértési A
ciakeret
Referen-
feladathoz
szövegek értelmében
vannak húsz a C1- és C2-szint között lehet valahol. 89
egy része az „Anekdoten Allerlei zum Lesen Zwei Kinder, drei Nüsse, drei Diebe;
Kurzgeschichten und Anekdoten” (szerkesztette: dr. Móritz György; Tankönyvkiadó;
1984)
címû kötet egyes elemeinek felhasználásával került felhasználásra.

A kötet elsõ fejezete: Mesék, történetek; (11-30. oldalon)

A 11. oldalon található „O Einstein thaj cino shavo” címû anekdota a fent említett
kötet található
oldalán 20. „ Professor Einstein und der kleine Junge” címmel szolgál keretként,
cigány
amit a szövegben variáltam, de a gondolatvázuk azonos. Nem szolgai fordításról van
szó,
hanem szövegvariánsról.
A 3. szöveg az „E papiny” címû történet; ennek magja a fentebbi német kötet 60.
oldalán„Die Gans”. Ez a történet sem csupán fordítás. A kötet 13 . oldalán található
található:
Goethe andej kirchima” címû szöveg a német könyv 23. oldalán található „Goethe im
„O
Gasthaus” címû szöveg adaptációja. A kötet 14. oldalán található „O Brecht khere
történet
avel” címûmagja a német kötet 37. oldalán található „Der Heimkehrer” címmel.
A 11. számú anekdota a „Le rashajeski kurkeski predikacija”; a német kötetben a 207.
lonolda-
szereplõ „Die fromme Hoffnung” címû anekdotával mutat azonos jegyeket. A 12.
anekdota
a „O sastyardo krusno”; ami a német könyvben a 182. oldalon található, „Der kurierte
címmel. A 13. anekdota címe „La korrako dikhlo”; ami a német kötetben a 218.
Geizhals”
oldalon találha- címû sztorival mutat néhány azonosságot. A cigány kötet 14.
tó „Die Krawatte”
„Le dromaresko
anekdotája a suno”; ami a fent említett német könyv 221. oldalán található „Der
vorsichtige
Träumer” címû sztori jeg yeit viseli magán.
A 15. sorszámú cigány nyelvû anekdota „ O grast pel khangerako trushul”; ami a
német
232. kötet
oldalán található „Das Pferd an der Kirchturmspitze” címû anekdota elemeibõl
A 18. sorszámmal ellátott cigány nyelvû anekdota „Ekh turishta ando Nyamcicko
merít.
Them”
német a
kötetben a 197. oldalon található „Ein Missverständnis” címmel.
A 19. számú anekdota címe „Andaj matematika naj lasho” ; ez a történet a német
19.kötetben a
oldalon található „Im Rechnen schwach” címmel.
A cselekmény felvázolása, az elemek különbözõek, de az eseményváz fontos részei
sak.azono-
Az elsõ rész népi ihletésû mûmeséket is tartalmaz:
A 2. számú „Le assavareski baxtali rakli”; az 5. számú „O Fardi thaj le Devleski Dej”;
10.ésszámú
a „Anda kasht kerdo grast” ; valamint a 20. számú „Le chorre romeski baxt”.
Az elsõnéhány eleme felfedezhetõ dr. Karsai Ervin tanár úr néhány korábbi szövegén,
három
megoldás,
de a illetve a tényleges történet eltérõ. „Anda kasht kerdo grast” címû szövege
dr. Karsai
egy szövegével megegyezik, az itt lévõ cselekménysor azonban eltérõ. A „Le chorre
baxt” címû történet teljes mértékben a kötet megalkotójának saját szerzeménye.
romeski

A második nagy tematikus egység a cigány szövegek fordítása magyarra;

(31-tõl a 43. oldalig)
Ezek a történetek is 1000-1300 leütést tartalmazó elbeszélések, rövid, csattanós
sztorik.
Az 1. számú történet az „O posotyari”; ami a fentebb említett német kötetben a 184.
szerepel,
oldalon„Der Taschendieb” címmel. A 2. számú történet az „O prosto thaj o drabari”,
ami a kötet 198. oldalán található „Der Bauer und der Taschendieb” címmel. A 3.
német
duj amala”
sztori a „Le; ami a német kötetben a 190. oldalon található, „Der Bärenhaut” címmel.
A 4.
történet a „Sar kheldas o Eulenspiegelo po shelo?” címû anekdota, ami a német
oldalon
kötetbenszerepel
a 225. „Wie Eulenpsiegel auf dem Seil lief?” címmel.
Az 5. történet „O Eulenspiegelo sar chudaslo doktoro”, ami a német kötetben a 226.
olvasható
oldalon„Eulenspiegel als Wunderdoktor” címmel. A hatos számú anekdota „O
Eulenspiegelo
ando Kölno”; ami a német kötetben a 229. oldalon szerepel: „Eulenspiegel in Köln”. A
szöveg
ler”
8. Acímmel.
9. „Le
számúcherhajengo
Aanekdota
10. számú„O
maripe”
történet
fimlalo
; címe
ezt
rup”
a „Jekh
szöveget
a német
phirkerimo
kötet
Géczi10.
József
andej
oldalán
tanítványommal
murmunci”;
található, „Der
ami ablanke
közösen
tettük
német
201.Hel-
90oldalán
.könyv
készí-
található, „Ein unheimlicher Spaziergang”címmel.
 A 11. szöveg címe „Ando teatro”; amely Papp János : Sityu romanes (2008) címû
is megtalálható
kötetében (a 141. oldalon), azonban ott is jelezte a könyv írója, hog y jelen cikk
szerzõjétõl
kapta a szöveget. Ezt a szöveget Janicsák Zoltán nevû tanítványommal közösen
A következõ szövegek Gheorghe Sarãu: Limba româna (Editura Didacticã ºi
készítettem.
Pedagogicã
R.A. – Bucureºti - 1991) címû kötetébõl részben adaptáció, részben önálló
Save-j le romengi 38. oldalon; Gindipe paj romani shib 39. oldalon; valamint
szövegalkotás:
Ursarengi
paramicha andaj Craiova a 23. oldalról.

A III. részben 500 n terjedelmû magyar szöveget kell cigányra fordítani; (44. oldaltól –
oldalig)
55.
Az 1. számú „A francia és a német nyelv” címû szöveg a német nyelvû kötetben a 30.
lonolda-
található, „Der Franzose und die deutsche Sprache” címmel. A 2. számú magyar
nyelvû
szöveg „Egy igazi reklám”; ami a német könyvben „Eine seltsame Reklame” címmel
A 3. számú szöveg „A professzor elõadása”; ami a német kötetben a 32. oldalon
szerepel.
található d„Die
Antwort es Physikers” címmel található meg. A 11. számú szöveg címe „Az óra”;
németül „Ein zerstreuter Professor” címmel szerepel, ott a 13. oldalon található. A 12.
amely
szöveg
címe „A vizsga”; ami a német kötetben „Im Examen” címmel szerepel, a 15. oldalon.
Az internetrõl származik, némi átalakítás után:
A 4. számú „A német Béke-díjas”; az 5. a „Jafet feleségei”; a 6. „A légy”; a 7.
kerül a tojás? 10. „A fejfájós kancellár”- a fentebbi szövegek Molnárné Fösvény
„Mennyibe
Melinda
segítségével kerülhettek be az anyagba.
A IV. rész a levélírást gyakoroltatja. A megadott témakörök különbözõ, a középfokú
nyelv-
vizsga során elvárható nehézségi fokú feladatokat adnak meg. A feladat szerint 17 – 22
megadott
soros, a témakörben kell levelet írni, a személyes adatok megadása nélkül.

Az V. részben hat kidolgozott levelet mutatok be, kidolgozva, a középfokú nyelvvizsga

kö-
vetelményrendszerének megfelelõen.

A cél az volt ezen kis kötettel, hogy hián yt pótoljon a könyvpiacon. Az írásbeli
ra felkészítõ anyagokból viszonylag kevés található. A kötetben a középfokú
nyelvvizsgá-
nyelvvizsga
feladat gyakorlására válogathat az Olvasó a feladatok közül. Az a távolabbi cél, hogy a
ismertetett anekdotákat CD-re rögzítsük anyanyelvû beszélõk segítségével, s így egy
fentebb
másik
készség mérésére is kapjanak hiteles feladatokat az érdeklõdõk. A hallás utáni értés
labor)
(nyelv gyakorlásának
i segítése a következõ kitûzött feladat.

Jó olvasást, fordítást és tanulást kíván minden kedves Olvasónak a kötet szerzõje!

Hegyi Ildikó

91