Az idő mérése az ókorban

Herczeg Tamás
(tamasherczeg29@gmail.com)

Magyar Csillagászati Egyesület

Napóra Szakcsoport

„A ritmus a tudományágakban” konferencia, Budapest, 2018. november 30.

 Lascaux-i barlangrajz részlet.
Bikák-terme, ~i. e. 15 000-13 000

Forrás:LSX1
 A Pleiadok („Fiastyúk”) és a Hyadok
(„Mennyország ablaka”) a Bika csillagképben
i. e. 15 000-ben
Pleiadok:
csillagköd,
szabad
szemmel
látható 6-7
csillag,

Hyadok:
csillaghalmaz
az Aldebaran
mellett.

Forrás:STEL
 A Pleiadok kitüntetett szerepe
Ősi mítoszok a Föld minden pontjáról, pl.:
- görögök
- cseroki, navajo és irokéz észak-amerikai indián törzsek
- kínaiak, mongolok, csucskok
- japánok (Subaru)
- Polinéziában, a dajak törzs Borneón
- Pirt kopan noot bennszülöttek Ausztráliában
- dogonok Afrikában (Mali, Burkina Faso)
- Kalevala
„Hajts ki, hold, bocsáss, napocska, hétcsillag, segíts tanáccsal
zárkám zárait kinyitnom, kiskapun kinyomakodnom, fojtó
fészkemből kitörnöm, levegőtelen lakombul.” (Szente Imre fordítása)
Csak az év adott szakában látszik.
Lascaux-ban október 11. és augusztus 26. között volt látható.

ún. sziderikus (csillagokhoz viszonyított) év kijelölése.

 Sirius („Sánta Kata”)
Egyiptom, ~i. e. 5 000 évtől:
A Sirius a legfényesebb (kettős)csillag az égbolton.
Nyáron kb. 2 hónapon át a Nappal együtt kel, amikor megelőzi a
Napot (~júl. 19.), kezdődik a Nílus áradása. sziderikus év

Sirius
 A Nap keléspontjának változása
K

Két kelési pont között eltelt idő a

szoláris (Nappal kapcsolatos) év K
Szoláris év:
365 d 5 h 48 m 46,7 s
 Holdfázisok

Hónapok a Hold útja alapján: Készítette: Kardos Zsolt

1. Sziderikus: azonos csillagtól azonos csillagig
(27 nap 7 óra 43 perc 11 másodperc)

2. Tropikus: tavaszponttól tavaszpontig

(27 nap 7 óra 43 perc 4,7 másodperc)

3. Anomalisztikus: földközelponttól földközelpontig

(27 nap 13 óra 18 perc 33,1 másodperc)

4. Drakonikus: felszálló csomóponttól felszálló csomópontig

(27 nap 5 óra 5 perc 35,9 másodperc)

5. Szinodikus (lunáció): azonos fázistól azonos fázisig

(29 nap 12 óra 44 perc 2,9 másodperc)
 Ősi civilizációk: a számfogalom
kialakulása
Vegyük észre: sem a sziderikus, sem a szoláris év kijelöléséhez
nem volt szükség számfogalomra!
Mezopotámia, Egyiptom Görögország Kína

India Maják - Letelepedés

- Mezőgazdaság
- Természet figyelése
- Munkaszervezés
- Munkamegosztás
- Ismeretek továbbadása

ÍRÁS és SZÁMOLÁS!!!
Térképek forrása:MAT1
 Naptárkészítés: a kronológia alapjai
1. Napok (nappalok és éjszakák váltakozásának) számlálása.
2. (Szoláris) évek számlálása.
1 év = napok száma: - legrövidebb árnyéktól legrövidebb árnyékig
Bábel tornya
- barlangok, kőépítmények, naptemplomok
(id. Brueghel 1563.) Kokino, Macedónia Chankillo, Peru

Knowth, Írország Nabta Playa, Egyiptom Modhera, India

3. Hónapok számlálása. Képek forrása: CKL1, GGLP, WKPA

A naptárkészítés kálváriája: a holdnaptár
1. A naptárkészítés alapja a 28 napos holdciklus volt.
2. A holdciklust 4 hétre osztották.
3. A hét napjait elnevezték.
4. Az éveket az „egyenlőtlen részekre osztás + maradék” elv
szerint töltötték ki.

Példa: a qumráni közösség naptára a holt tengeri tekercsek alapján:

- ünnepnap-centrikus

- az első hónap a tavaszi

napéjegyenlőség hónapja
(mai néven a március)

- az év első napja mindig szerda,

a negyedévek első napja és az
ünnepnapok ugyanazon a napon.

- adott ünnepnapok ugyanarra a

napra esnek.

- 364 napos <> 365 napos szoláris év.

Forrás: AMU1
A naptárkészítés kálváriája: a holdnaptár
reformjai, közelítés a szoláris évhez
Julián-naptár (Julius Caesar, i. e. 46-ban, Szoszigenész csillagász):
- az első hónap a január (az akkoriban szokásos hivatali év kezdete),
- januárral kezdve minden páratlan hónap 31, a páros 30 napos,
- a február 29 napos, minden 4. (szökő)évben 30 napos.

A napok száma: (6x31) + (5x30) + 29 = 365 nap (szökőévben 366 nap)

Fontosabb naptárreformok:
- Augustus császár (i. e. 27 után):
- a születési hónapját magáról nevezi el,
és – bár páros hónap - 31 napossá teszi,
- ehhez az 1 napot februártól veszi el (28 ill. 29 nap),
- az augusztus hónap utáni páratlan hónapok 30,
a párosak 31 naposak lesznek.
- XIII. Gergely pápa (i. sz. 1582.): Naptári év: Szoláris év:
365 d 6 h 0 m 0 s 365 d 5 h 48 m 46,7 s
A különbség ~11 perc/év
Niceai zsinat (i. sz. 325): A tavaszi napéjegyenlőség dátuma
március 21. legyen. 1582-re 13827 perc, azaz ~10 nap elcsúszás!
Többéves ciklusok az ókori Európában
15 éves indikciós ciklus: a római birodalom alatt általánosan elterjedt az
adók beszedésére és népszámlálásra szolgáló mesterséges ciklus. Még
a középkorban is használták.

19 éves Meton-ciklus: A holdfázisok a napév ugyanazon szakaszára

esnek.

28 éves szoláris-ciklus: A szökőnap azonos napra esik (4 év x 7 nap).

76 éves Kallipposz-ciklus: 4 db egymást követő Meton-ciklus utolsó

évéből 1 napot elvéve a Nap-év és holdhónapok jól egybeesnek.

304 éves Hipparchos-ciklus: 4 db Kallipposz-ciklus. Történetírási

kronológiában használták.

532 éves Dionysius- vagy húsvét-periódus: 28 db Meton-ciklus. A

holdfázisok mind a hónapnak, mind a hétnek ugyanarra a napjára esnek.

Forrás: SLKG
Többéves ciklusok az ókori majáknál
Polgári naptár:
1 év = 365, 242 nap. (A hiba csak 5000 évente növekedett 1 napra!)

1 évben 18 hónap névvel,

1 hónapban 20 nap névvel és sorszámmal (0-19),
1 „hétben” 13 nap névvel és sorszámmal (1-13).

52 éves ismétlődési ciklus.

Vallási naptár: 1 év 360 napos. (i. e. 3114-től számítva.)

K'in 1 nap
Uinal 20 k'in 20 nap
Tun 18 uinal 360 nap 1 év
K'atun 20 tun 7 200 nap 20 év
Bak'tun 20 k'atun 144 000 nap 400 év
Piktun 20 bak'tun 2 880 000 nap 8 000 év
K'incsiltun 3 200 000 év
Alautun 64 000 000 év

Forrás: SLKG
A napok mesterséges felosztása: az órák
Nomád életmód: a nappalok és éjszakák eltérő hosszúságát
észlelik, de nincs szükség további bontásra.

Letelepült életmód, munkamegosztás: a munkavégzés, valamint a

társadalom életének összehangolására már kisebb időegység kell:

- A Föld (keringésből és forgásból származó) egyenetlen

mozgása a Nap körül eltérő hosszúságú nappalokat eredményez.
(Modern megoldás: átlag nap, egyenlő órabeosztás/nap)

Mi legyen a napi időmérés kezdőpontja?

- A Nap eltűnése („ … és lőn az estve és a reggel, első nap.”)
-> itáliai időszámítás
- Napkelte -> babiloni időszámítás
- A Nap delelése (legrövidebb árnyék) -> egyiptomi időszámítás
- Éjfél (Hipparchosz, Kopernikusz) -> mai időszámítás

A nap felosztása 2x12 részre vagy 1x24 részre.

 Néhány kőkorszaki és ókori napóra
Királyok völgye, EGY Királyok völgye, EGY
(i. e. XV. sz., Egyiptomi múzeum, Berlin, GER), (i. e. XIII. sz. Egyiptomi múzeum, Berlin, GER)

FTK2 FTK1 FTK2

Athén, GRE Madain Saleh, KSA.
Popov, UKR Tavrija, RUS? (i. e. II. sz.
(i. e. XIII. sz.) (i. e. XIII. sz.) (i. e. I. sz.,
„Szelek tornya”) Isztambul, TUR)

FTK1 FTK1 Foto: Herczeg T. Foto: Herczeg T.

Vitruvius (i. e. I. sz.): napóra szerkesztése

Forrás: VIT1
Vitruvius: vízórák

Forrás: VIT1
 Összefoglalás
1. Az ember már ősidők óta figyelemmel kíséri a természet
periodikus változásait.

2. A természet ritmusa képezi az időszámítás alapját.

3. Az égitestek mozgása alapján határozták meg a napok, és az

annál hosszabb időtartamok hosszát.

4. A napnál rövidebb időtartamokra önkényes egységet (óra,

perc) hoztak létre, amelyet igyekeztek a napok hosszához
igazítani.

5. A különböző hagyományos időmértékek összehangolása

bonyolult, ezért még korunkban is állandó kiigazításokra van
szükség.
Köszönöm a figyelmet!
Szerintem az idő:
2018. 11. 30.
11:15:42

Forrás: KTR1
Függelék: példa a Húsvét időpontjának
számítására (ZSIN)
Függelék: példa a Húsvét időpontjának
számítására (folytatás) (ZSIN)
Hivatkozások