Charlie Chaplin - Életem

Ekönvvecske segítségével...
könnven rájöhetünk, mi jár

lovunk lejében, megérthetjük
lélelmeit és legjellemzöbb
szokásait
•
lelordíthatjuk, mit
gondol rólunk
kedvencünk,és
szorosabbra
lűzhetjük vele a CI'
kapcsolatunkat =
ca
11I:I
c.:»
E
• =
ca
cn
megismerhetjük =
cn
ISBN 978 963 590 380 I

alovak "nvelvének"
alapkilejez s It
Ll" 90 3801
A'O"AK
TESTBESZÉDE
lovak testbeszéde rengeteg illusztrációval
A és s zaké rtő i tanácc sal kalauzolja a laikus
olvasót a lovak világába, de a lovasokat, tulaj-
donosokat és edzőket is hozzásegíti kedven-
ce ik m e gfe l el ő bb megértéséhez.
Milyen üzeneteket közölhet egy ló a farkával,

nyakával, testével és lábaival? Hányféle hangot
ad ki, és ezek mit jelentenek? Terü le tv éd ő k- e a
lovak? Elérzékenyülnek-e, s ha igen, ezt hogyan
fejezik ki? A könyv segít lerántani a leplet a lo-
vak lelkének rejtélye i rő l.
A ló különös viselkedéséért sok esetben

a kólika a felelős. E pusztí tó betegség fizikai
tün eteinek megismerésével és a be tegség
korai felfedezésével m ege/őzhetők a költséges
mű tétek .
A lovak jelzéseinek megér tése segíthet a ló

bizalmának elnyerésében, és elmélyítheti a ló
és lovasa kozött szövő dő köteléket.
A'O"AK
TESTBESZÉDE
Susan McBane
A'O"AK
TESTBESZÉBE
TOTEM KIADÓ
A mű eredeti címe:
Susan McBane: Horse and pony bod y language ph rasebook
Cop yright © Anova Books Company Ltd .

Ali rights reserved .
TARTALOM
Minden jog fenn tartva, beleé rtve a könyv részleteinek reprodukálás i jogát is
A könyv egészének vagy részlete inek bármil yen nemű felhaszná lása a Totem Kiadó ,
a Nouvion Trade SA és a Roderich AG. e lőzetes írásbel i engedélye nélkü l szigorúan tilos, kivéve a kritikai
EVEZ ETŐ 6 SZEMÉLYES ÜGYEK 166
cikkekhez és isme rtetőkhöz felhaszná lt rövid idézeteket.
A TŐRZSFEJLŐDÉS 10 KÉNYSZER ALATT 172
Szerkesztette : Maros Edit
A sze rkesztő munka társa : Komor Katalin
Magyar fordítás: © Gegő Harald
ÉRZÉKELEK, TEHÁT VAGYOK 20 MINDENEKELŐTT: JÁTÉK 178
Borítóte rv és tördelés Patkó-Huszti Hajnalka
AMÉNES SZAVA 36 ÁLOM, ÉDES ÁLOM 186
ISBN 978 963 590380 1
NYERíTŐ ZENEKAR
t
LÓPOLlTIKA 52 192
DOMINANCIAMíTOSZOK 70 MI SZEM-SZÁJNAK INGERE 196

Fe l e l ő s kiadó :
Totem Plusz Könyvkiadó Kft.
SÜR GETŐ VÁGY 98 AZ IDŐjÓS 204
1047 Budapest, Perényi Zsigmond u. 15
www totemkiado.hu U ALÁDSZÜLETIK 114 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 206
Kiadó vezető : Tóth József üg yvezető igazgató
Fő sze r kesz t ő : Gáspár Katalin
AGAZDA BEKERíTI HÁZÁT 140 KŐSZŐNETNYILVÁNíTÁS 208
EGYENES BESZÉD 150
Kizárólagos te rjesz tő :
Tóthágas Plusz Könyvkereskedő Kft.
1047 Buda pest, Perényi Zsigmo nd u. 15-17
Telefon 06- 1-370-9264
wwwkonyvker.hu
Könyveink megvásárolhatók a Könyvtündé r Internetes Könyváruházba n is.

www konyvtunde r.hu
Nyomda és kötés zet: Times, Malayzia

BEVEZETŐ 7
Bevezető
A történelem során a lovak egyedülálló perifériára szorultak - az elmúlt hatvan

szerepet vívtak ki maguknak, hisz a kez- esztendőben korábbi szerepkörük a sza-
detektől fog va az ember legfőbb segítő b ad idős tevékenységekre és a sportra
társai: házi kedvencek és munkaállatok, szűk ü lt. A ló évezredek óta segí ti a vadá -
legtöbbször mindkét szerepüket marad ék- szó embe rt, míg a lovaspóló és a lóver-
talanul megoldva . seny a leg ő si b b sportágak közé tartoznak .
Az ókor vé g é t ő l a XX. század elejéig a A lóverseny sportága a második világ-
lovak szereplésére épü lt a háború s taktika, háborút követ ő en élte újabb reneszánsz át.
s a legtöbb csata va ló s z í n ű le g más képp s bár a versenyek mindmáig rendkí vül
alakul, ha a lovak sebe sségükkel, tanulé- közkedveltek, az utóbbi húsz-harm inc év-
konyság ukkal, méretükkel, türelmükkel és ben ugrásszerűen megnőtt a lovaglást a
kitartásukkal nem szolgál ják hű s égesen kikapcso lódásért, vagy pusztán a lovak
az embert. Oe nem csupá n háborúban kedvéé rt válasz tó amatőr lovaso k száma
állták meg helyüket. A legújabb időkig a A lovak iránti ősz inte érdek lődés, az ál-
szállítás és a mez őgazdaság elképzel- lato k felé irányuló szeretet és tör őd és a
hetetlen volt nég ylábú barátaink nélkül. legfőbb oko k. am iért valaki lótartá sra vál-
A szénbányákban gürc öl ő apr ó p ónik. lalkozik. A lovak hatalmas állato k, a föld
az embereket és azok postaját. javait száz legnagyobbjai közé tartoznak , ám e m lős
és száz kilométere kre szállító " fuvaros- ként mégis igen közeliek . Nem ok nélkül
alkalmazottak", vagy épp a földeken robo- mondják, hogy "erős, mint egy ló" - még
toló masszív, nagy testű lovak egy től egyig egy pic i pó ni is erő lködés nélkül képes a
verítékükkel seg ítették az embert - a hátán hordani egy megtermett embert, ha
c ivilizác ió a málhás pónik és a felnyergelt
lovak hátán furikázott el az újkorba .
A világ azonban meg változ ott, s az A fiatal lovasok szám ára életb evágó, hogy
tisztában legy enek a ló kedélyét be folyásoló
add ig pót olhatatlan lovak szép lassan a
té nyezőkkel.
8 BEVEZETŐ BEVEZETŐ 9
épp kedve van hozzá. Ám a lovak egybe n - a nyereg, a kant ár a pokrócok és ta- Ez a könyv e lsőso rba n a lótartással Épp ezért fonto s, hogy megpr óbáljuk
nemes és gyengé d állatok, és szeretik a karók - komoly anyagi ráfordítást igényei- még i s m e r ke d ő ke zdő k ne k szól, vagy megérteni közlésrendszerüket, hisz félre-
társaságot, A jól idomított lovak imádják nek, míg nemritkán a lovak részére ké- azoknak a tapasztalatlanabb lovasoknak, értést és veszélyt okozhat, amennyibe n
az embe r közelségé t, és feltétel nélkül szult szá llí tóeszközök rő l is gondoskodni akiknek ugyan nincs saját állatuk. ám nem fogjuk fel, hogy az állat hogyan érez,
segítik őt , A magány viszont nyomasztóan kell, A feladat le eg ys ze r ű s ö d h e t, ha szabad lovaglóiskolákban és közpo ntokban is- mire gondol és mit szándé kozik cse le-
hat rájuk, társak hiányában sebez hető nek ég alatti karámokban, bekerített kifutókon rnerkednek ezekkel a cso dálatos teremt- kedni,
és rémültnek érzik magukat, és ennek vagy l e g el ő kön tartjuk lovainkat, ám ekkor ményekkel, Min d en ekel őt t abban segíthet, A kutyákhoz és macskákhoz szokott
m e g f e l e l ő en viselkednek. is elle nő r iz n i kell, hogy elégede ttek-e, hogy a lovak kommunikációját - fő ké n t embe rek számára a ló viselkedése meg-
A lovak tartása teljes embe rt kíván, boldog ulnak-e, és hogy megvan-e min- testbeszédét - és jelzéseit megfejthessük h ö kkent őn ek tűn ik , A lovak a házi kedven-
hisz nem kis feladat az élelmezésük és denük : élelmük, vizük, búvóhelyük, vagy és megé rtsük, cektő l e lté rőe n nem ragadozók, élelmüket
a cs utakolásuk, míg dresszírozásuk, be- m eg f ele l ő társasá quk A f e l el ő s s é g alól A legújabb evolúciós kutatások szerint ped ig kizárólag a természet szolqáltat]a
tanításuk vagy patkolásuk az elhivatott- nem lehet kibújni: a lovak szakszerű tar- a lovak előb b Amerikában, majd ezt kö- Mindez a többi háziállatétól teljesen ku-
ság mellett szakértelmet is igényel - és tása i dőigé nyes, nagy e rő fesz ítést, elhiva- ve t ő e n Ázsiában és Európában terjedtek lenbozó. a vadászat helyett az önvéde -
jókora költségekkel jár A felszerelés részei tottságot kíván, és nem utolsósorban el, A re j t ő zk ö d ő életmóddal felhagyva lemre hangolt szemléletet eredményez:
pénzbe kerül, A lovak boldogulásáért ke- kiválóan alkalmazkodtak a nyílt, füves ij ed ő s eb b e k és kevésbé nyitottak az új,
Társaik körében a lovak magabiztosabbak és zeskednünk kell, ezt m e g el őzve viszont terephez, és menekülésre "szakosodott" szokatlan helyzetekre. Ez a beállítottság
boldogabbak, kűlönösen ha szabadon ká - meg kell értenünk az állatot. Azaz minél zsákmányállatok lévén egyre gyorsabbá szinte az összes lófélére je lle mző: az e lső,
botoltunreí: többet kell tanulnunk, tudnunk róluk, váltak; mára a lovak a föld leggyorsabb mint egy hatezer éve be fogott félvad
állatai közé tartoznak, Bár e lső látásra .ós ló" va lós z ín ű leg éppúgy reagált, mint
védtelennek tűnn e k az imponáló fegyve- az azóta eltelt évezredek alatt kitenyész-
rekkel - éles karmokkal, h ú s t é p ő és tett több száz fajta képv ise lői,
cs o n tt ö r ő szem- és zápfogakkal - rendel- Megismerésük tovább segítheti a lófé-
ke z ő ragadozókkal szembe n, és agancsuk lék magatartásának megértését, s ebbő l
vagy szarvuk sincs, azért meg tudjá k fakadóan a velük szembeni viselkedé -
védeni magukat. Rúgásukkal még egy sünket is, Szerencsé re a lovak és a pó nik
n ő s t é n y oroszlánt is képesek súlyosan konkrét fizikai jelzésekkel próbálják tud-
megsebesí teni, harapásukkal egy náluk tunkra adni, hogyan éreznek és mit ter-
nagyobb állatot is meg hátrálásra kész- veznek, Ha megtanuljuk értelmezni test-
tethetnek. Egy ló mindaddig nem harcol, beszédüke t, s a jeleket társítani tudjuk a
amíg nem szorítják sarokba, Ez lényeg be- lófélék szemléletmódjáva l, meg fog juk
vágóan fontos tényező, és e lsős orba n a érteni őket, és ennek m e g f e l e l ő e n fogu nk
lovak f ej l ő d é s ére veze thető vissza, A lovak cse lekedni,
az egymás közötti kommunikációra ki-
fejlesztett testbeszédet alkalmazzák más
állatokkal és az embe rrel szemben is,
10 A TÖRZSFEJLŐDÉS
"Úi otthont
választottam."
A ló apr óc ska ő s e a tróp usi erd ő k és moc saras terü-
letek lakójaként e l ő szere t e ttel buj kált az aljnövé nyzet
közott Ahogy az éghajl at változ ott, a sivár pu szták
he lyén megje lentek a bőséges táplálékkal kec seg-
t et ő l e g e l ők, a változásokkal ragyog óan meg birkózó
lófél ék elő fu tára i pedig birtokba vették a sztyeppéket
Lábaik megnyúltak, a körülményekhe z igazodás jegyé -
ben pataszerú. elszarusodott képződményekben vég-
z őd ő , csökevé nyes lábujjaik folya matosan visszalej-
l őd tek, míg már c sak egy marad t - a futás ra teremtett
pata mindmáig a lovak, szamarak és zebrák kiváltsága,
Hosszabb nyaku knak és fejükn ek k ö sz önh e t ő en
imm ár kön nyedén hajolha ttak le füvet keresgélni, meg -
n ő tt és mege rősödött fogazatuknak hála a legszívó-
sab b fűfélékkel is vígan elbántak.
A LOVAK HŐSKORA
Az első páratlanujjú patáso k mintegy négy millió éve buk-
kantak fel, és ezt követőe n fejlesztették ki azokat a sajátos-
ságaikat, amelyek a mai lóféléket jellemzik. A ma ismert ló-
félék - a szamarak, zebrák stb. - közel egymillió éve élnek
köztunk.
IISzeretiük a
sztyeppéket.II
A lovak e lődei megt anulták, hogy csakis akkor van
esélyük a ragad ozó k ellen, ha cso portosan, vágta tva
meneküln ek el a nagyobb zsákmány rem ényében
szintén a "sz akoso dás" ösvé nyére lép ő üld öz őik e lő l.
Fej l őd é s ü ke t nem rejtette el a fák jótékony takaró ja,
így a lovak lelki alkata is megvá ltozott: mindmá ig a jól
áttekinthető, így biztonságos sztyeppe a kedvencük.
A TÖRZSFEJLÖDÉS 15
"Ezt nem lehet

megunnil"
A lovak fő táplálé ka a fű . Ta karmányg yűjtő k , azaz ahol
c sak tehetik, élelem után kutatna k - s bár a fű a ked-
venc ük, beéri k a c serjék és a fák leveleivel, valamint
a talaj alól kikapart gumókkal is, Ez a vegetáriánus
diéta m e g l e h e t ő s e n rágós, ám a lovaknak birtokukban
van a m e g f e le l ő találmá ny: az erős, sp ecia lizálódott
fogazat. Met s z ő f o g a i k ka l akár a talaj szintjén is képe-
sek elnyisszan tani a füvet, így a legalac sonyabb no-
vés ű gyeppel is meg b irkóznak. A szájü regük mélyén
található, e rő s morz soló felülettel ellátott e l őő r l ő- és
zápfogakna k kö sz önhe tően játszi könnyed ségge l el-
rágjá k a legszívósabb füvet, m iel őtt nyálukk al össze-
keverve lenyelnék . Az év nagy részéb en a f ű nem elég
tápláló, a lovak ezért leg többszö r kénytelenek beérni
a gyeng ébb m in ő s é gű ve l. Emiatt étkezési szokásaik
is mód osultak, képesek a nap kétharma dá t lege lé-
széss ei tölten i.
KI A MOHÓ?
Lehet, hogy a lovak egy része torkos, ám f őkén t azért táp lál-
koznak mind en adó dó alkalommal, mert a természet ilyennek
teremt ette ő ke t. Nagyon nehéz lehet úgy engede lmes kedni,
hogy bár lovagolás közbe n körbeveszi ő ke t az ínycsiklandó
pázs it és levéltakaró, gazdájuk megtiltja nekik az evést, mikor
ped ig ösztöneik épp az e l le nkezőjét diktá lják.
"Vigyázat, iövökl"
A sztyeppéken ne m lehet elrejtőzni a ragadozók elől.
A lovaknak ezé rt két eszközük van arra, hogy ne vál-
janak egy másik állat ebédjévé : egyrészt a villám-
szerű vágta, illetve ha közel maradnak a ménes hez,
és így a keveredéssel meg nehezítik az egyedekre
ácsingózó ragad ozók dolgát. Az a ló, ame lyik beteg
vagy sérult. nem tud elmenekülni, és könn yen zsák-
mányul eshet. Ha egy háziasított méne sre ráijesztenek
a portyázó farkasok , a m e n ekü l ő lovak rémül etükben
kö nnyen ne kiütközh etn ek a kerítésnek, fákn ak vagy
egyé b, útjukba kerülő tárgyn ak, és meg sérülh etn ek,
A sztyeppé ken nem fenyegeti ő ke t ilyen veszély, hiszen
kevés az akadály
A TÖRZSFEJLŐDÉS 19
"Gyorsabban raitolok,
mint egy autó!"
p..z egészséges lovak kevesebb mint öt másodperc alatt
gyorsu lnak álló helyzetből csaknem 64 kilométer pe r
órás sebességre, lekörözve ezzel a legtöbb csalá di
autót. Ez az ő specialitásuk, és ha épp nekiiramadtak,
nem érdemes keresztezni az útjukat. Amel lett, hogy
egy szemp illantás alatt felgyorsulnak és képesek
pe rcekig vág tázni, figyelmü k mindvégig a
maguk mög ött hagyott veszélyre
irányul.
\
20 ÉRZÉKELEK, TEHÁT VAGYOK
"Rólam beszéltek?"
A lovak hallása k i t ű nő, az em be rekhez képe st lénye-
gese n nagyobb távo lság ról, szélesebb frekven c ia-
tartományon és zlelik a hangokat. A kiváló hallás a
veszélyelhá rításának egyik legfon tosabb eszköze.
Könnyedén érzékelik a fűben osonó állat keltette
nesz t. am i akár arra is utalhat, hog y egy ragadozó túl
közel férkőzött hozzájuk . A lovak szabad szemmel is
látható, a fej tete jének két oldalán e lhelyezkedő
kü lső füle remek kis műsze r: tölcsé r alakú , ráadásul
egy mástól függetlenül 180 fokosan is fordítha tó e lőre
vagy akár hátra. A ló tehát .t érhaüó" . vagyis bármely
irányból érzékeli a ha ngo t.
SZÉPEN SZÓLJ HOZZÁM!

A lovak nagyon fogékonyak az emberi beszéd hanglejté-
sére és tónisára. ami értékes segítség a mindennapokban,
de az edzéseken is.
"Nem hiszek a
fülemnek!"
Egyes lovak annyira idegessé válnak szeles napokon,
hogy több lovas ilyen kö rülmények között nem is ül
nyeregbe. A hangokat eltorzító szélfújás önmagában
is zajos, ráadásul félrevezető, hisz a ló arról sem tud
tájékozódni, hogya hang melyik irányból érkezik.
Nem tud következtetni sem a hang eredetére, sem
arra, hogy az esetleges veszély honnan közelít. Mind-
ez zavarja, sőt, olykor megijeszti. Idővel sok ló meg-
nyugszik, plá ne annak az embernek a jelenlétében,
akiben meg bízik.
ÉRZÉKELEK, TEHÁT VAGYOK 25
"Szemem a
fegyverem."
A lovak érzékelései közül a látás külö nbö zik leginkáb b
a m i én k t ő l. E l s ő s or b a n a mozgás és zlelésére speci-
alizálód ott, kevésbé alkalmas az éles részletek és a
színek feld olg ozá sára annak ellené re, hogya lovak
nem színvakok. A szemek a fej két oldalán helyezked -
nek el, így majdn em 360 fokos a látó mezejük, ami
komo ly előny egy prédaál latnál . A ló min dké t szemé -
vel más-m ás nézetet ész lel, viszont ha mindkettővel
elő re összpontosít, kép es arra is, hog y az e lő tte l év ő
tárgy távolsá gát felmérje (ez a binok uláris avagy két-
szemes együttlátás) . Fejét kissé o ldalra fordítva a
mög ött es teret is szem mel tarth atja, ám a bő egy
mét errel elő tte fekvő te rületet nem és zleli (vakfolt) .
Szem lencséje képte len olyan alakváltozás ra, m int az
emberé, ezé rt a ló másképp fó kuszál. A látniva ló felé
irányítja fejét, s a kép így a szeme mélyén lévő retiná-
ra vetül: felfelé és kifelé mozdít ja, ha távoli tárgyak ra
kíván c si, lefelé és befelé , ha a közel lév őket pásztá z-
za . A ló pupillája - elté rőe n az embe r kerek szem-
bogarától - vízszintese n ovális, am i egy szé les, lapos
sík kivételével kevés bé éles látó teret bizt osít. Term é-
szetes közegé be n ez jól szolgá lja a lovat, igaz, korlá-
tozott látóte re m iatt kö n ny ű megijeszte ni.
"Hmm, ínycsiklandó
ez az illat!"
A látás után a szaelás az élelem felkutatása során
valóságos helyszínelő munkát végző ló második
legfontosabb segítőeszköze. Ha má r .kinézto magá-
nak", a ló megszagolja potenciális táplálékát, s ha
annak kellemes az illata, megkóstolja. H o z z á é r t ő k
szerint a lovak orrjárataiban találha tó é rzékelő há rtya
kiterjedése igencsak impozáns - felülete aká r egy
futb allp álya méretével vete ked het. Nem véle tlen, hogy
a szag lás ukra j el ent ő s en táma szkod ó lovak szima ta
a kutyákév al veteksz ik. Az eled el mellett a lovak
szinte m ind ent meg szag lásznak, s mint az állatok
általába n, számunkra felfoghatatlan síkon érzéke lnek
Szag lós zervükkel akár egy fuvallatból is "olva snak",
egy mén p éld ául ke dve z ő széljárás ese tén több kilo-
m ét err ől érzékel egy tü zel ő kancát.
"Ez további vizsgá-

latra szorul."
Nem egysze r előfordul, hogya lovak felemelt, előre
nyúlt fejjel kémle lik környezet üket. A szaki rodalomban
flehm en válaszké nt isme rt mozdul at során az állatok
fe lhúzzák f el s ő ajkuka t (alig han em innen ered a
"fe nnhordja az orrát" kifejezés), ami így részb en el-
zárja az orrcimpákat, e lősegítve, hogya szagokat az
orrjá ratokban elhelyezkedő, rendkívül érzékeny
Jacobson -sze rv is "kivizsgál hassa" .
"Raiongásunk
tárgya: a fü."
A lovak étkezési szokásai j ele nt ő s e n eltérnek . Egyesek

lec sapnak mindenre, ami e hető, míg a tö bbie k igen-
csak válogatósak, fokozott igényeikkel komo ly fejtö rést
okozva gazdáiknak . Egyvalam iben viszont nagy az
egyetértés: minda nnyian bolon d ulnak a f ű é rt . A lelke-
sedés az egyed fej lő dé s ükre vezet h ető vissza. ízlel ő
b imb óik nem cs upán a nyelvet, han em a toro k f el s ő
részét is bebor ítják , a lovak így meg tud ják kulonböz-
tetni az édes, a savanyú, a sós és a ke s er ű ízeket is.
Soka n édesszájúnak tartják a lovakat, és té ny, a lovak
többsége szereti a melaszt, a méze t és az édessége-
ket. Oe a sós ízeket is kedvelik, a vadlovak pé ldául
képesek jókora k i térőket tenni a kedvenc ínyencfalat-
nak szá mító ásvá nyi sóké rt. A mérgező növényekre
is je l lemző kese rű ízeké rt viszon t nem rajonganak,
csak akkor fanyalodnak rájuk, ha rendkí vü l éhesek .
A KALÓRIA NEM sZÁMíT

Úgy t űni k , a lovak inkább az íz és állag alapján választanak
tápl álékot , a friss, lédú s elesége t általába n jobb an szeretik,
mint a szárazar. Az e m be rektő l e lté rőe n üg yet sem vetnek
elede lük kaló ria- és tápé rtéké re.
"Hé, mi azért érzéke-

nyek vagyunk ám!"
A nyom ás, a fájdalom, a meleg és a hideg érzékelé -
sét a lovaknál is - akárcsak az embereknél - a bő r
be n l é v ő ideg vé g z őd é s e k teszik l e h e t ő v é. Bár testük
szaruval bor ított részein nincsenek i degvégződések,
az emberi kö röm höz hasonló összeté telű patáik ala tt
vé g tagja ik érzékelik a nyom ást, a fájd alm at, és felte-
het ően a forrósá got és a hideget is. A ló-lovas együtt -
mű köd é s sorá n az érintésse l való nyomatékosítás
seg íti a kornrm rukációt. Akár a leg finomabb jelet vagy
érintést is megértik, a jól idomított lónál ninc s is szuk-
ség komolyabb ösztökélés re. Ha egy ló nem reagál,
rend szerint azé rt történik, mert nem érti a "kérdést",
esetleg fájdal om vagy egyéb t é nye z ő k akadá lyozzák
a pa ranc s vé grehajtásában.
"Kis vérszívók!"
A lovak nem szeretik, ha egy légy mászkál ahátukon.
Irritálja őket a "pimasz" légysereg, a pöttöm paraziták
ellen a körültekintő gazda nyáron árnyékos menedék-
kei, rovarriasztóval vagy könnyű takarókkal védhe ti
kedvencét. A legyek inváziójától szenve dő lovak heves
fejm ozgatással, d örg ö l ő z é s s e l, dobbantásokkal és
farkc sapkod ással fejezik ki nemtetszésüket. A lovak
maguk is tudnak védekezni: árnyékba vonulnak, és
farkukkal legyezik el egymás fejéről a bosszantó
rovarokat.
36 A MÉNES SZAVA
" Segi'1'
seg.I
Egyedül vagyokl"
A kutya és a ló is társasági lény, ám a kutyától eltérő
en a ló nehezen barátkozik meg azzal, hogy ő az
egyetlen házi kedvenc. A lovak nagy többsége egyedül
nem érzi magát b izto nság ban, s emiatt feszültebb
lesz. Még ha olyan emberek veszik is körül, akikben
meg bízik, társaságuk sem pótolja azt az érzetet, amit
a tö bb i ló közelség e biztos ít. SŐt, társ hiányában a
magányos ló az eng ed elm ességet is meg tagad hatja .
A feszült ló ritkán hagyja el a biztonságos nak vél t
istá llót, vagy hazaérve sie tve igyekszik a menedéket
adó pajtába, társait hívja, de akár "rosszul" is visel-
kedhet, "neveletlenül", fejét forgatva makrancosan
tagadja meg az utasításokat. Az ifjabbakat épp ezért
ajánlatos idősebbek közelségében nevelni és tartani,
és csak akkor kitenni a magányos kilovagolás kocká-
zarának. ha már maradéktalanul engedelmeskednek
az embernek, és ha magabiztosan mozognak a meg-
szokott környezetben.
TÁRSASÁGI ÉLET
A ló és a póni számá ra a l eh et ő legjobb társaság egy másik
ló vagy pón i. Sokan ugyan szama rakkal kec skékkel, birkák-
kai vagy ép p marhákkal tartják egy ütt a loval, ám nem ez a
legjobb megoldás. A lovak nagy többsége nem egyszer rá
van kényszerítve arra, hogy egyedül (az embe rrel együtt) co l-
gozzon, így "társasági élete" része a neveltetésének.
A MÉNES SZAVA 39
"Csak utánad,
ragaszkodom hozzá!"
A ló nem szeret az élen haladni. Ha valami olyas mihez
k öze lecik. amit veszé lyesnek ítél, könnyen idegessé
és ije dőssé vá lik, fejét maga sra eme lve makac sul
torpan meg, ügyet sem vetve lovasa nógatására .
Félelm ében a ló prüszköl, és addig nem hajland ó
továbbha ladn i, amíg fel nem térképezte a helyzetet.
Ha korbáccsal, sarkan tyúva l vagy kiáltás sal ösztöké-
lik, az csa k fokozza rémületét, hisz m e g g y ő z i arról,
hogy veszedel em köze leg. A szorongás (és a fájda-
lom) korábbi rossz emléke ket id ézhet fel. Régi bevált
szokás. hogy - a ménes elvéből kiindul va - egy ruti-
nos, meg bízható példányt állítanak az élre, így a vona-
kodó fiatalabb vagy tapaszta latlana bb ló az id ő s ebb
mögé kerülve magab iztosabbá válik. A dicséret ilyen-
kor m indig kijár a félelmét legyűrő állatnak .
40 A MÉNES SZAVA
Barátok közt
Sok tulajdonos nem tud megbarátkozni a gondolattal,
hogy lovai túlságosan ragaszkodnak tajtársaikhoz. s
emiatt nehéz őket "befogni" a mezőn, vagy munkára
ösztökélni. A magyarázat egyszerű: a lovak csoporto-
san érzik magukat biztonságban. A csoportok rend-
sze rint nem számlálnak tíz-tizenkét egyednél többet,
leg többször a "csa ládtagok" tartanak össze, ám a
kötődés a pá rokra és a kisebb csoportokra is jelle m-
ző. Ami az embe r nézőpo ntjából puszta engedetlen-
ség, az a lovak társas vise lkedésé ne k sze mszögéből
arról árulkodik, hogya fajtársa i által nyújtott közé rzete t
a ló többre érté keli, m int az idomár vagy a lova s nyúj-
totta o ltalmat. A következetes, kedves, nyugodt bánás-
mód és az idomítás segíthetnek az ösztönös beideg-
ződések leküzdésében, hisz betanításakor a ló egyre
hosszabb időre kerül távolabb társaitól. A kitartó törő
dés nyomán ő is rájön arra, hogy minden edzés után
csatlakozhat cimborálhoz. így lassan a tiszteletbeli
.csapattaoqá" váló gazda jelenlétében is egyre
nagyobb biztonságban érzi magát.
PRAKTIKÁK VÉSZHELYZET ESETÉRE

A sztyeppé ken a veszélyt észle lő lóc saládok gyakran egye-
sülnek egy nagy ménessé, ezzel is csö kkentve az egyede k ki-
szolgál tatottságát. A ragadozók legtöbbször beérik egy pré-
daállat leterítésével, így minél nép esebb egy csa pat, annál
nagyob bak a tagok túlélés i esélyei.
A MÉNES SZAVA 43
Ha betoppan abai
A lovak többnyi re nagyobb csoportokba verődve érzik
jól magukat, elsősorban a családtagokkal és más,
kevésbé agresszív fajtársai kkal öss zeverő dve Ragado-
zó k támadása ese tén avadlova k - ugyanígy a zebrák
és a vadszamarak is - zárják sora ikat, míg az egyes
egyedek a tömeg közepe felé húzód nak. Nem vélet-
lenül. A rájuk vadászók ugyanis rendszerint kerülik a
turrultust. inkább a csoport szé lé rő l próbálnak leszakí-
tani egy-egy állato t. Még az olyan, magasb ól tám ad ó
macskafélék, mint a leopárd vagy a hópá rduc is
inkább a magányos egyedre támadnak, hisz így nem
zavarja őket a meg riadt ménes Vad társaikhoz hason-
lóan a háziasított lovak is gyü lekező t fújnak, ha valami-
lyen veszé lyforrást észle lne k - né ha akkor is, ha egy
ember közeledik . E lőbb csak fejüket magasra emelve
és fülüket az ember felé fordítva figyelnek, ha azonban
az egyre közelebb merészkedő illető szándékait ellen -
ségesnek vél ik, odébbá llnak. A gazdá ikba n megbízó
lovak te rmésze tese n készségesen en ged ik magu kat
"elfogni",
CSEMEGE
Ha cse megétől roskadozó táskával kerülünk egy ménes kö-
zelébe, számíthatunk arra, hogy kirabolnaki A nyalánkság igé-
zetében a lovak akár veszélyessé is válhatnak, jobb tehát
megelőzni a nézeteltéréseket. és jutalomfalatok nélkül be -
fogni kedvenceinket.
44 A MÉNES SZAVA
Madarat tolláról,
lovat szőréröl
A szín a lovak védelmi eszközei közé tartozó és ösz-
tönösen megtanult testb eszéd egyik közvetett össze-
tevője. A "történelem e lő tti" lovak színe va l ó s z í n űl e g
o lyan árnyalatú volt, am i segített neki k a rejtőz köd é s
ben: a cs erjék, a fák árnyékos lombjai közott a föld-
sz ínű , az okker és a barna k ü l ö n bö z ő árnyalataival
felvértezett lovak könn yedén beleol vadhattak környe-
zetükbe. Korunk lovai ezzel szemben fejlődésük során
olyan színekre is szert tettek , amelyek aligha segíte -
nék a bujkáló életmó dot. A fehér (illetve az öregebb,
a szü rkü lő) sző r ű példányok má r jókora távolság ból
is vonza nák a ragad ozókat, de a tarka, a fekete,
a vö rösessárga és a gesz tenyeba rna árnyalat sem
egy életb iztosítás. Érdekes, hogy tekintet nél kül a kor-
ra, nemre vagy fajtára, az azonos színű lovak keresik
egymás társaságát.
A MÉNES SZAVA 47
Nem látni alótól

az erdőt
Sza ké r tők szerint a lovakn ál is meg találh ató pött yös
m intázat ősi je llegű - a pá ratlanujjú patasok csíkos és
tarka erdei elődje színének köszönhetően valósággal
beleolvadt környezetébe. A zebrák erőteljes csíkozata
ugya n fi g ye lemf e l ke lt ő , ám a kavargó, helyét folytono-
san változtató csorda mozg ása alaposan meg zavarja
a jó formán teljesen színvak macs ka- és kutyaféléket
éppúgy, m int az összetett szemeikre hagyatkozó vé r-
szívó cecelegyeket.
48 A MÉNES SZAVA
"
"Orségváltás:
ki a soros?"
Természetes kö rnyezetben, illetve a kifutóban a lovak
valóságos ő rző -védő szolgá latot teljesítenek. A tizen-
két vagy töb b egye det szá m láló csapatokba n egyné l
több ő rs ze m vigyázza társai b izton ságát. A réten a
ménes tagjai első ránézésre nyugo d tan legelésznek,
játszanak, ám figyelemm el követi k egy mást. Ha egy-
két ló leheveredik, ham arosan a többi ek is követ ik
pél dájukat - kivéve azt a pá rat, amelyek állva marad -
nak, s bár folyta tják a fű pusztítását vagy épp csak
őgyelegnek, érzékeikkel mindvégig a környezetet
pásztázzák. B ő féló ra múlva érkezik a váltás . Az éber
strázsák leheverednek, míg a pihenők közül többen
feltápászkodnak, s átveszik a figyelők szerepét.
A LOVAK MÁR CSAK ILYENEK

Az istállókb an, pajtákban egymástól elkülönített lovak is
ragaszkodna k ő rszeme ik hez Amíg a társak pi rlenéssel
múlatják az idő t, egy- két ló mindig talpon van, és bár ab rakol
vagy épp az ajtaja fölött szemlélőd ik, valójában intenzíve n
figyel. A jelenség egy ős i viselkedés mód ma radványa még
abból a korból, ami kor a ménes tagjai a ragadozók vagy épp
idegen mének miatt fokozott éberségre kényszerültek .
A MÉNES SZAVA 51
"Ne közelíts!
Sziesztázom!"
Meggon do latlan, sőt, akár veszélyes cse lekede t meg -
lepni a földön heve résző lovat. A f e kvő ló sebezhe tő ne k
érzi magát, és ijed tében felugorva jókora rúgással
büntetheti a betolakodót. Mindvégig megnyugta tóan
bes zélve, lassan kell közelíteni felé.
52 LÓPOLlTIKA
"Jobb, ha békén
hagysz!"
A lovak társas életére j e llem ző az alá- és fölérende ltség,
bár mára megd őlt az a korábbi elgo ndo lás, me ly sze-
rint m inden ménesne k van egy ve ze tőj e. A . rné nes
hierarch iájáról" nem b eszélhetünk, hisz a viszonyok at
távo lról se m csak az alá- és fölérend eltség je llemzi.
Hasonlóan más állatokh oz és az emb erhez, az egyes
egye dek markán s öntudattal és magab iztosság gal
rendelkeznek. Az önérzet ritkán párosul d urva visel-
kedéssel - erőszakosságukat rend szerint a bizony-
talanság és a veszé ly okozza -, viszon t hozzásegíti
az egyedeket saját szerepük meghatározásához .
A kellem, a méltóság az egyik legfontosabb vonása a
többiek fölött elhelyezkedőnek, egy kiemeit státusú
ló ugyanakkor nem kényszerül pozíciójának folytonos
igazolásá ra. Egy pillantása nyomán a többiek tisztelet-
tud óan átengedik a leggazdagabb l e g e l ő h e l ye ke t , de
a men ed éket is, s ez a kiváltság bará taira is kite rjed.
A tiszteleten alap uló rang létra ne m jelenti azt, hogy a
dom ináns állat uralkodn a a több iek fölött. A lovak leg-
többszö r türelm esek és tolerán sak. Ha azonb an egy
új jövevé ny vagy egy megg ond o latlan ifjon c fellázad,
a rang id ő s se m rest, foga ival és láb aival igyeks zik
"jobb belátásra bírni" a rebellist.
54 LÓPOLITIKA LÓPOLlTIKA 55
"Ne zavard
köreimet!"
A lovakat feszélyez i, ha valami vagy valak i túl közel
kerül hozzájuk, A természetben könnyedén megoldják
a hasonló helyzeteket, hisz nem kell eltűrn iük kellemet -
len vagy veszedelmes fajtársaik köze lségét. A háziasí -
tott .rokonoknak" viszont többnyire nincs választásuk,
s em iatt id egesek lehetnek , Könnyű beleképzeln i ma-
gunkat a helyükbe, A lovak min imál is helyigénye mint-
egy 7-8 méter átmérőjű kör, a legtöbb istállóban azon-
ban jóval kevesebbel kényte lenek beé rni - egy ló
tehát akár a pajtában is szenvedhet a nem kedvelt
szomszéd túlzott kózelséqe.ól A szorongó állat teste
és feje feszült, gyakran rugda lja a boksz falát, fejét
lehorgasztja, nem bá mészkodik elégedetten az ajtó
fölött , Állandó nyugtalanság kínozza, étvágya csökke n,
s a paj tából való ki- és belépés is aggasztja , Épp
ezért a lovakat ne m ajá nlatos .lerohann". szemé lyes
terüket tiszteletben tartva kell őket meg közelíteni,
A nevé n szólított, kedvesen kezelt állat rövid szaglá-
szás után megn yu g szik,
I
I
t '
Il
LÓPOLlTIKA 57
"Jobb, ha most
elkerülsz!"
Bár nem szö vi át rituálé, a lovak közötti üdvözlésnek
hagyományos a menete. Fülüket hegyezve közelednek
egy máshoz addig, amíg behatolnak a mási k területé-
re: ezt az e rősebb ik fél parancso lóan is megt eheti.
Egymáshoz közeledve szemükke l felm érik a másik
hangu latát, ezt k ö ve t ő en meg szag lásszák egy más
leheletét, orrcimpá ját, olykor végigszi matol ják egész
testét . Ha a lovak ismerik egy mást, az üdvözlés itt
véget is ér. Idegen lovak ese tébe n az isme rkedést
hangos horkantások kísérik, s a rang létrán e lőrébb
helyezkedő dobbantással vagy egyik me llső lábának
rúgásával jelzi előkelőségét. Az erődemonstráció
inkább a csődörökre jellemző , de a heréltek és a
rangidős kancák is alkalmazzák . Ha a magabiztosabb
úgy dönt, hogy nem kedveli a jövevényt , füleit hátra-
csapva fenyegeti, akár meg is "csípi" vetélytá rsát.
Legtöbbször ennyi elég a békéhez, a cé lzást m eg é r t ő
ló visszavonul. Ám olykor több re van szükség: a kéret-
len társaságot kevésbé t űrő kancák néha drasztikusabb
eszközökhöz folyamo d nak, farral fordu lva egy vagy
két lább al odé bb terelgetik az alkalma tlankodó t.
58 LÓPOLITIKA
"Figyelmeztetiek••• !"
A lovak mellső lábaikkal villámgyorsan tudnak rúgni,
s ilyenkor számukra az sem szempont. ha egy ember
keveredik a tűzvonalba. A mellső rúgás része lehet
az idegen lovak bemutatkozásának is, de legtöbbször
az egymást ismerő, ám nem kedvelő állatokra jellem-
ző - olyan lovakra, amelyek egy csoporthoz tartoznak
ugyan, de nem a legjobb cimborák. Az általában szem-
től szemben alkalmazott, s a patkó miatt a csontokra
veszélyes mozdulat a későbbi harc első felvonása is
lehet, s elsősorban a csődörök és a heréltek "fegyver-
tárába" tartozik. Ha egymásnak idegen állatokka l lova-
golunk ki, a problémákat megelőzendő jobb, ha nem
engedjük őket szembefordulni. A lovak számára remek
ismerkedési alkalom nak számító közös lovaglás során
a közel kerülő állatokat egymással párhuzamosan kell
futtatni, a folyamatos mozgás elejét veszi a torzsalko-
dásnak. Körültekintéssel még a ménekkel is bizton-
ságosan együtt lehet dolgozni, a versenyistállóknál
például nagyobb csoportok gyakorolnak együtt.
60 LÓPOLITIKA
"Nem csak dühböl

rugdalózom."
A hátrarúgás a lovaknál, s főle g a kancáknál a véde-
kezés egy ik formája . Legtöbbször a frusztráltság jele,
de egyben kihívás is. Gyakran egy lábbal, de fokozott
érzelmi állap otban nem ritka, hogy páros lábbal rúg -
nak hátra. Kiélezett helyzetb en a ló általában e lő bb
hátrapillant, hogy bemérje célpontját. Füleit hátralapítja,
orrcimpáit ránc olva mo go rva "áb rázatot" ölt. Farkát
enyhén megem eli, lábát lassan felhúzza, majd villám-
gyorsan hátrarúg. A kólikáb an, azaz emé szt ő sze rv i
megb eteged ésben s ze nve dő lovak rend szeresen rúg-
nak a hasüregük felé, oda, ahonnan a fájdalom sugá r-
zik. A kólikás ló ideges, sőt, dühös, füleit bátracsapja.
arckifejezése elgyötört. Izzad, le akar feküd ni, ese tleg
hemperegni szeretne, nézegeti a hasát. A könnyen
f eli smerh et ő tüne tek láttán érde mes azonnalo rvoshoz
fordu lni, a kó lika ugyanis gyötrelmes, és nem ritkán
halálos ki menet e lű bete gség.
LÓPOLlTIKA 63
"Elérlek,
bárhol is legyél."
A lovak játszi könnyedséggel tudnak hátra, előre és
aká r - a tehenekhez hason lóan - hátsó lábaikkal
oldal ra is rúgn i, így az idegen állatok közelségében
nem árt az óvatosság. Érdemes be tartani a kel l ő
távolsáqot. hisz a hátsó lábak . rnobilitásával" mind ig
számolni kell. Ha a ló olyannyira problémás, hogy
hátsó lábainak ápolása és kezelése nehézségekbe
ütközik, ajánlott egy közeli szakember segítségét
kérni, a rúgós lovak ugyanis komoly veszélyt jelente-
nek, pláne egy kezdőnek.
64 LÓPOLlTIKA LÓPOLlTIKA 65
"Nem szólok
még egyszer!"
Egy e rőteljes harapás súlyos és fájdalmas sér ülést
szerezhet egy másik lónak éppúgy, mint bármely más
állatnak vagy akár az embernek. A harapás a védeke-
zés egyik bevett formája, de egyben az agresszivitás
jele is. Harapáskor a lovak metszőfogaikkal tépik meg
ellenfelüket, és ezekkel a húsba mélyen behatoló,
brutális "késekkel" igen komo ly sebeket tudnak okoz-
ni. A harap ásra k é s zü l ő ló áb rázata ingerülté válik -
füleit hátra, a nyaka felé lapítja, orrcim pái kitág ulnak,
szeme ibe n dü h cs illog, s m iközb en fejét és nyakát
az áldozat felé lendíti , kinyitott szájáb ól előv ill ann a k
foga i.
66 LÓPOLlTIKA
"Hé, ne olyan
szorosra!"
Ha a ló embereket is meg harap, érdemes az állat ke-
zelését egy hozzáér tőre bízni. A szakemberek legtöbb-
ször sikerrel veszik fel a harcot, a harapás ugyanis
gyak ran az emberhez kötődő fájdalmas emlékek -
néha egyetlen, gyöt relmet okozó pillanat - következ-
ménye. A felszerszámozás például közismert kiváltó
ok, az emberek többsége ugyanis gyorsan, oda sem
figyelve és gondtalanul végzi, fájdalmat okozva ked-
vencének.
BIZTONSÁG MINDENEKELŐTT
A harapós ló gondozása nem egy újdo nsült lótulajdonos-
nak való. A kedves bánás mód nem veszi elejét, mint ahogy
a harapást követő megtorlás sem éri el a cél ját: épp ellen-
kezőleg. A ló ilyenkor a fájda lmat az embe rekkel azonosítja,
idomítása, kezelése szaké rtőt igényeL
LÓPOLlTIKA 69
"Igazítsuk csak
meg ezt a rendetlen
loboncot!"
A csi pkelő dés, harapd álás rends zerint a játékos e rő
fitog tatás, az udvarlás és egymás s zőré nek kölcsö nös
tisztán tartásának velejárója, De a lovak akkor is harap-
dálnak , ha épp eleség ért vagy ínyenc falatért esde kel-
nek : a ló a finom cs ipke lő déssel pró bálja stimulálni a
cse megé t tartó kezet Az ütés vagy a szó be li feddés
kevés eredm énnyel jár; külön mód szer van arra, hogy
a b ö kd ö s ő ló magát hozza kényelm etlen helyzetb e,
El ő sz ör is meg kell bizonyosod ni arról, hogy a harap-
dálás nem fájdalo mból és g y ötr őd é s b ől fakad , Ezt
követően egy enyhén szúrós tárgyat kell mag unk és
a ló felénk köze ledő szája közé helyezni, így harap-
dálás közben a ló kismértékben megsérti magát
A művelet alatt ne nézzünk rá, és ne is szólongassuk,
ugyanis velünk társíthatja a kellemetlenséget Ha követ-
kezetesek maradunk, a szúró érzést rövidesen a
harapdálással asszociálja, és a köve te lőzés elma rad,
ARANYSZABÁLY
Ha a lovunk hajlamos harapdálással kuncsorogni az élele-
mé rt, a legegysze rűbb megoldás, ha több é nem kínáljuk nya-
lánksáqo kkal Természetesen tö bb ló eseté n mind egyik
egyed re ki kell terjeszte ni a megvonást. Hamarosan a koráb-
bi gazdái által elkényeztetett ló is megtanul ja, hogy elapad t a
csemegeforrás, így követelőző viselkedése is egykettő re
meqváltozik.
70 DOMINANCIAMíTOSZOK
" eek?•
Fono
II
Az meg mi?"
Az e mlősök nagy része, így az embe r is, e l ő szere tet
tel él egy vezető oltalma alatt : ez a beren de zkedés
olyannyira magától é rte tő dő, hogy sokszor ott is fel-
lelni véljük , ahol nem egy értelmű. A kancákból álló
háremé t a gazdag legelők re veze tő büszke cső dö r
mítosza e l bűvölő, ám téves. Az újkori viselkedésku ta-
tók és megf ig ye l ő k bebizonyították, hogy a feltevés
sántít. Bárki, aki szemm el tart egy ménest, tanúja lehet
annak, hogya dom inanc iáért a lovak és a pón ik k özott
is komo ly versengés folyik , a go ndos meg figyelések
öss zegzés eként azonban mára tudju k, hogya méne -
sekben bizonyos ese tekbe n ninc s vezé r vagy f őn ök .
A lovak szívesen ve rődnek - legtöbbszö r családi ala-
pon sze rve ző dő - legfe ljebb tíz-tizenkét fős csopor-
tokba, míg veszé lyesetén az egymás mellett élő
kisebb egysé ge k egy nagyobb cs apa ttá egyesülnek,
amely a veszedelem elmúltával ismé t alkotórészei re
boml ik. Ez a fajta öss zetartás a háziasított állatoknál
is nyomon k öve t h e tő , A l ege l őn elkü l önülő két- vagy
t öbbf ő s cs apato k rögt ön közelebb húzód nak egymá s-
hoz, ha valami ij esz tő bukkan fel.
72 DOMI NANCIAMíTOSZOK DOMINANCIAMíTOSZOK 73
"Irtózom a harctól,
de ha rákényszerí-
t esz•••"
A lovak b é ke szeret ő állatok. Minde n porciká jukkal arra
vágy nak, hogy bo ldog egyetértés be n éljenek társaik-
kal, ehesse nek és ihassana k, am ennyi beléjü k fér, fel-
kutathassák legelőiket és szabadon élhessenek. Is m e rő
se n hangz ik? Ha egy ragadozó vagy egy agresszívabb
ló formá jába n veszede lem körvon alazód ik, leg többjü k
inká bb kitér, s a poroszkálás ragadozó tám ad ása ese-
tén heves vágtá ba csapha t át. Amennyiben kise bb a
baj, a ménes tagjai csak odé bb galo ppoznak . A lovak
kizárólag abban az ese tbe n vállalják a nyílt harc ot, ha
sarokba szorítják őke t és ninc s más kiút , vagy ha egy
másik ló nem hagyja ő ke t békén. Utóbbira akkor kerül-
het sor, am ikor egy idege n mén szeretné átvenn i a
hatalmat és kihívja a mén es ra n g i d ő s é t : aká r életre-
halál ra szóló küzde lem lehet a vetélkedés eredménye .
Az ellenséges vagy kihívó ló kiegyenesedik, füleit he-
gyezi, nyakát és farkát felveti. Az egy más t ke rülgető
ellenfelek dobbant ások kal horkant ások kal he rgelik
egy más t, mik özb en felb ec sü lik a másik erejét. Ha az
"á ldoza t" esé lytelenne k ítéli kil át ásait. nyakát, fejét és
füleit leszegve hátat ford ít vetélytársának. Védeke zés-
ként rúg hat is - d e inkább eliszko l.
"Hmm, ennek a
hölgynek csábító az
illata."
A vad lovak közott egy ereje teljében lévő mén min t-
egy négy évig "uralkod ik" kancái seregé n. A cső dö r
legtö bbszö r másik m én e s ek t ől elkóborol t kancá k
összete relésével alakítja ki saját .há rernét". ám e lő
fordul az is, hogy kihívja valame lyik ménes rangidősét
- főként ha utóbbi s érult. beteg vagy már túlvan leg-
szebb napjain. Akárcsak a hímoroszlánok, a hatalmat
átvevő mének is arra törekednek, hogy elpusztítsák
elődj ük ivadékai t. Mivel a lovak párzási i d ő s z a ka ta-
vaszra korlátozó d ik, a hím min él hamarabb szeretné
megt erm ékenyíteni újdo nsü lt d ámárt . akik csikóik
pusz tulása esetén hamarosan ismé t sárlani kezde-
nek . Bár a vélemények e téren eltérnek, valószínű,
hogy az új mén nem szeretné "nevelni" más leszár-
mazottjait, s pláne a később riválisaivá fejlődő híme-
ket; a törékeny csikóktól ráadásu l könnyű megszaba-
du lni.
76 DOMINANCIAMíTOSZOK DOMINANCIAMíTOSZOK 77
"Ránk, hölgyekre
épül a család."
A ménes összetartó erejét f ő ké n t az egymással kap-
csolatba n álló, kü lö nböző korú ivadékaikat te re l ő nős
tények alkotjá k. A kifej lett hím csikók veszé lyt jelente-
nek a csóco rre, s utóbb i nem rest elüldö zni ő ke t.
Olykor az is e lő f ord u l , hogya mén sajá t lányait is "k i-
tagadja" amiatt, hogy az újabb nem zésre sor kerüljön,
de a természetes kontroll eme fo rmája viszonylag
ritka.
"Nem vagyok fönök,

csak egy lelkes
pásztor."
A cső dö rök gyakran terelik össze kancái kat és azok
cs ikó it. Terelés közben a mén jellegzetes, függ ől e g e s
fejmozdul ato kkal, fülét hátrahúzva kígyózik egy ik mé-
nestagtól a másikig. Szemeiben rendkívül i a határozott-
ság, fogait mutoga tja . E viselke dés azt a (tév)kép zetet
keltette so kakba n, hogy a mén a cso por t n ag yf őn öke,
s hogy bá rmit "p arancsol", a több iek követik utasítá-
sait. A valóság ennél árnyaltabb. A mén viselkedése
elsősorban a cso port egyben tartására irányul, hisz
veszé lyesetén a lovak tömörülve védekeznek. Fenye-
getést jelenthet egy ragadozó, de egy hatalomátvételre
tö rekvő idegen csődör is, vagy akár egy olyan fiatal
hím, amelyik ala tto mban párosodni próbál valamelyik
kancával. A mén a veszélyforrás és a mé nes közé
he lyezkedve próbálja mego ldani a .problé mát". meg-
véd i e lőjoga it, aká r harc árán is. Ám más kö rülmények
közö tt nem irányít - a lovaknak ninc s ugyanis "meg-
válasz tott" elöljárójuk. A cső dör, a párzási i dősza któ l
eltekintve, békéb en él együtt a kancái val, a c sikói kat
fe lelő s s ég teljes apaké nt neveli. M egl epő, hogy egy
mén olykor m ilyen szemtelenségeket is elvisel ivadé-
kai r é sz ér ő l .
DOMINANCIAMíTOSZOK 81
"Kövessük őnagy
ságát. Tudia, mit
csinál."
A lovakkal kapc solatban elterjed t másik mítosz szerint
a ménes való di f őn öke az anyakanca, a többi eket ve-
zénylő .vezé rnóstény" . Egyre több je l utal arra, hogy
a lovak szoc iális berendezkedése matriarchális, és a
ménesen belü l a kancák és növe ndék nőstények je-
lentékeny pozíciót képviselnek. Az ifjú hímek viszo nt,
amennyiben nem üldözik el őket, a nőstényekéhez
hasonló méretű köteléket alkotnak. A .vezérnóstény"
eszméjét erősíti, hogy egy felnőtt, magabiztosan fe/-
lépő kanca tapasztalatait a többiek elfogadják : mivel
legtöbbször tudja, mit kell cselekedni, a fiatalabb pél -
dányok boldogan követik. Ám egy ilyen anyakanca a
legritkább esetben ösztönzi a többieket, elsősorban
sajá t csikójáva l foglalkozik. Mivel "ismeri a d örg ést" ,
bá rm it is tesz - pé ldá ul őgye leg az árnyék ban, legel
vagy épp hem p ereg - , a több iek öröm me l köve tik
már csa k azé rt is, mert a lovak szeretik a kozos prog-
ramo kat.
,
"En ugyan egy
tapodtat sem!"
A lovak különböző cselekvéseit megfigyelő kutatók
és diákok gyak ran szembesülnek azzal, hogya lovak
- az egy mással játszadozó ivad éko k kivételével -
egyetlen felesleges mozdulatot sem tesznek, ha nem
muszáj. Egy vadlovakból álló, legelő és víz után kuta-
tó ménes ugyanakkor könnyedén képes akár harminc
-negyve n kilométe rt is megtenn i napont a - s a tagja i
még így sem fáradnak el.
"Ifiú titánok és
agglegények."
Soka n feltehet ik a ké rdés t, vajo n mi lesz azokka l az
ifjú hímekkel, ame lyeket ap juk elüldöz cso po rtjából?
A " sz ámű z ötte k" rendsz erint röv id idő alatt kisebb, a
szake m be rek által "agg legé ny cs apato knak" nevezett
hordákba ve rő d nek. Az egyedü lálló ló számá ra túl sok
a veszé ly, így vagy hozzác sap ód ik egy cso por thoz,
vagy nem szavatol t a túlélése. Az aggle gé ny társulá-
sok rend szerint ifjú növe n dékekből, de olyan i dősebb
cső dö rökből is állnak, amelyek még nem tudtak szert
tenni saját háremre. A szépre ményűek mellett ott üget -
nek a csalódottak is - olyan mének, amelyeket ki-
hívójuk legyőzött, s így egyre kevesebb az esélyük a
.családalaoltásra" .
'
" He, klIsasszony-I"
Háziasított környezetben a méneket rendszerint elkü-
lönített istállóban, esetleg kifutókCirámokban nevelik.
A csődörök a díjlovaglás és az állóképességi verse-
nyek csillagai. s olykor szigorúan ellenőrzött és irányí-
tott versenyistállókba kerülnek . Legtöbbször csak
rövidebb időre engedik ki őket, egyedül vagy egy
megfelelő hab itusú póni társaságába n. Mivel a leg -
több lovardában kancákat is tartanak, a párzási i d ő
szakban jelenlétük felkavarhatja a hímeket, amelyek
riválisaikkal súlyos kimenetelű harcba bocsátkozná-
nak még akkor is, ha csupán érzékelik a nős ténye k
jelenlétét. A vad lovaknál gyakori agg legé ny cso por -
tokhoz kancák ritkán csatlakoznak, így ok hiányában
a harc elmarad ,
88 DOMINANCIAMíTOSZOK DOMINANCIAMíTOSZOK 89
"Minden a leg-
nagyobb rendben."
Amennyiben elfogadjuk, hogya lovak közössége nem
egy korlátlan hatalmú főnöknek alárendelt "társadalom",
hogyan értelmezzük a lovak közötti tiszte let és enge-
d elm esség jeleit? Tudom ányosan a lovak egy más
iránti " nagy rabecsülése" nem bizonyított - lega lább is
nem a másik pozíciója és tettei visszaigazo lásaként.
Ellenben, a látszólagos alázatosság igenis tetten érhe-
tő, a legjobb péld a erre a fiatalabb lovak, cs ikók i d ő
sebbekkel, valamint i d ő n k é n t má s állatokkal és az
emberrel szembe ni en gede lmessége, A fiatal állat
.cuppoqtat". azaz gyors egy más utánban mutogatj a
foga it, nyakát kinyújtja, s kitág ult orrlyukakka l kózelit.
Szeme iben enyhe é rdeklő dés, míg füleit an nak meg -
f e l e l ő en mozgatja előre vagy hátra, hogy mekkorának
taksálja elfogadásának esélyeit. A viselkedéskutatók
szerint a cuppogást általában úgy foghatjuk fel, mint
a növend ék közeledését: " Nem jelentek veszély t, és
ninc s szándékomban bántani téged. Kérlek, te se
bán ts." - ami távolról sem egyezik az "Elfogado m,
hogy fölötte m állsz, és parancsol hatsz nekem" j el l egű
beh ódol ássat
"Ez nekem nem

tetszik."
A laikusok szerint a lovak úgynevezett "nya ldosó és
rágó" szájmozdulata a feltétlen engede lmesség bizo-
nyítéka , A ló tartók egy részénél bevett nevelési mód-
szer, hogy előbb elüldözik maguk mellől kedveneuket.
majd miután engedik visszatérn i, újfent elküldik,
A szakértők úgy vélik, ezzel alaposan megtévesztik
és megzava rják az állatot. A gyakorlat végén a leg-
töb b ló a fenti szájmozdu lato kkal reagál - am i a visel-
kedéskutatók szerint egyá ltalán nem az alázat, hanem
a szorongás és zavarod ottság jele, A kiszára d t száj -
akárcsak az embereknél - az állatoknál is a félelemből
ered: a lovak a szájuk nyaldosásával és a rágó moz-
dulatokkal a nyáltermelést élénkifik.
' I··
" Tagu I Innen.I
De azonnal!"
Lucy Rees, a mára klasszikussá vált A lovak lelke
című könyv szerzője szerint egy ló csak egyvalamit
tud világosan tudtul adni egy másiknak - azt, hogy
hagyja békén. A közlés rend szerint arra irányul, hogy
a másik ló fogja fel a szá má ra kellemetle n he lyzetet:
a magányra vágyó pé ldá ny legtöbbszö r megh arapja
a b etolakod ót. A harap ást m eg el ő z ő en a személyes
területét vé dő ló füleit hátracsapja , szeme i ind ulatosak,
orrcimpá it r án colia. fejét és nyakát felvetve, s o lykor
farkát is felc sapva lendül támadásba. Ha a figyelmez-
tetett nem veszi tudo másul a jelzést, egy jókora rúgá s
késztetheti jobb belátásra. A hátsó lábak figyel me z-
tetése rendszerint gyümölcsöző, a megijesztett ló
tágra nyílt szemekkel, a másik felé fordított fülekkel és
behúzott farokkal iszkol el. E l ő f ord u l azonban, hogy
szembefordul támadójával és szintén feldühödött
"a rcot" vágva hasonló elbánásban részesíti.
KAN CÁK ÉS CSIKÓIK

Nincs könnyű helyzetben az a kanca, amelyik 8 pajtása i-
val játszadozó csikóját szeretné továbbhaladásra ösztökélni
Mivel nincs karja és keze, így a többnyire harapás nélkül
előadott "tágulj innen" mozdulatsorral tereli odébb.
Hölgyek klánia
A leg énybandákba verődő hímekhez hasonlóan oly-
kor a n ő s t ények is magu kra maradnak - általában
akkor, ha a ménjük elpusztul. Egy megh ató történet
korábban arról számol t be, hogy egy zuhanásban
súlyosan megsérülő csődör mellett haláláig kitartot-
tak kancái : az ös ztön a kancákat legtöbbször halott
csikójuk me llett marasztalja addi g, amíg a ragado zók
po ntot nem tesznek a szenvedés végé re. Amikor a
kancacsikók elso d ródnak ménesüktől, hasonló hely-
zetbe kerülnek , mint a " s z á m ű z ö tt" ifjú mének, ám
tőlük elté rően nem alkotnak kompakt "hajadon cso-
porto t" , Egy-ké t kancacsikó kö nnyedén csa tlakozhat
az "agg legé nyek" cs apa tához, érkezése viszo nt ver-
sengést és harc ot szít a hímek közott. s a rivalizálás
többnyire a legrátermettebb csődör családalapításá-
val zárul.
,iUgye mi ió barátok
vagyunk?"
A legtöbb tenyésztő a legelőkön és a béristállókban
elkülöníti állatait, mivel sokan úgy gondolják, hogya
he réltek és a kancá k kozos tartása elő felté te le lehet
a harc ok kialaku lásá nak. A tapasztalat azonban ezt
nem igazolja, sőt, egy megfelelően háziasított ménes -
ben a szexuális különbségek miatti harc gyakorlatilag
kizárható. Kisebb csa tározások ugyan e lőfo rd ul na k,
ám ezek is elsősorban akkor, ha egy istálló túlzsúfolt-
sága miatt az állatok idegesek. A villongások meg-
e lőzésének legjobb módszere, ha az egy mással ba rát-
ságos lovakat társítjuk, n em t ő l függe tlenül - míg az
ellenséges lovakat a l eh e t ő legtávolabb helyezz ük el
egymástól.
98 SÜRGETŐ VÁGY SÜRGETŐ VÁGY 99
"Tavasz, I'egelő,
szerelem!"
Ahogya téli napford uló utá n az éjszakák rövid ülnek
és érzéke lhetően növekszik a napsütéses órák száma,
a vad- és háziasított lovaknak - még a herélteknek is
- egyre inkább a párzás jár a fejében, A szaporodá-
sért felelős, a kedvező körülmények miatt egyre aktívabb
hormonok miatt a lovak "gye rekesebb" viselke dés t mu-
tatnak: nyerítenek és pajkoskodnak, egyre érzékenyeb-
bek, miközben csökkenni látszik az ember iránti el-
hívatonsáouk. Az emelkedő hőmérséklet nyomán az
állatok "idejét múlt" téli bundájukat új nyárira cse rélik,
a kancák pe dig felkészülne k a szaporodási időszakra
/ (sárlani kezdenek), A csikók rend szerint tavasszal vagy
nyáron jönnek világra, mivel ekkor a legbőségesebb
a legelők zsenge termése. Az istállóban tartott állatok-
nál viszont, elősegítendő a minél előbbi felnőtté vá-
lást, a tavaszt rneoel óz óen is ellhetnek a kancák
KLíMAVÁLTOZÁS
A párosodás és a csi kók születése rendszerint tavasszal
esedé kes, ám a klímaváltozás folytán a f ű huzam osabb ide-
ig zöl de ll, és a hőingadozások is megtéveszt hetik az emlő
söket. A magas fény és hőmérséklet miatt az Eg ye n l í t ő köze-
lében élő lovak egész évben párosodnak. és nem kizárt,
hogy a jövőbe n fajtársaik párzási szokásai is meováttoznak.
100 SÜRGETŐ VÁGY
II Bezsongva.II
A lovak párosodását hormonok irányítják, s a hatásuk-
nak nem lehet ellenállni. A tavaszi fény újult e rővel
hato l át az állatok pup illáján, s a para ncsok a látó-
idegeken keresztül az agyba jutnak, ahol u grá s s ze rű
en meg nő a párzásra se rke n tő melaton in term elése.
Az agy egyéb területe in a méneknél és a kancáknál
is beindu l a párzás folyamatá t irányító, összetett hor-
monális "gépezet", me lynek működése az éves cik-
lusnak megfelelően a nyári napforduló után előbb
csökken, majd eltűnik.
SÜRGETŐ VÁGY 103
"Az eltűnt idö

nyomában."
A heréltek minte gy háromnegyedénél észlelhető a
csődörök re jellemző karakter és viselkedés. Ez ku'o-
nösen igaz a szokásosnál később kasztráltakra. azok-
ra, akiknek mind két heréje k if ej l őd ött , vagy még gyak-
rabb an azokra, akiknek kora megh aladja az egy-két,
esetleg három évet. A "fé rfias" vise lkedésé rt fe le lős
tesztosz teron termelése ugyan je lentősen csökken,
ám nem szűnik meg, s így a ménekéhez hasonló
reakciókat okozhat. Ha ivartalanítás előtt a lovat fede-
zésre is használ ták, emlékei megmaradnak, s a cső
dörökére jelle mző visel kedés még e rőse bbe n van
jelen. Az ilyen, m e gl e h et ő se n ritka állatok a vegyes
n e m ű ménesbe n aká r külön is cso por tos ulhatnak -
a kancák az egy ik, a herélte k a másik csapatban.
Érdekes, hogy egyes heré ltek közösü lnek ugyan a
kancákkal de nemzésre képtelenek.
EGYÜTT ÉS KÜLÖN
Feltéve, hogy ahe rélteket barátaikkal - kancákkal vagy más
heréltekkel - egy ütt tartják, evide ns, hogy nem tesznek kárt
egymás ban. Ha egy csapatban két haso nló habitusú herélt
van, tavasszal és nyáron e lővigyázatosság ból egymástól el-
különítve kell őket a többiek közé engedni.
104 SÜRGETŐ VÁGY
"Meglepetés!"
Cryp torchidoknak, azaz rejtett he réjű ek nek nevezzük
azokat a hírneket. ame lyek heréltnek tű nnek, ám a
pubertást követően egyik vagy mindkét heréjük a has-
üreg ben maradt. Úgy vise lkednek, mint a cső dörök,
és nemegyszer csikókat is nemzenek. A herék f eln ő tt
korba n rend szerint a herezac skóban függ nek, és szü-
letéskor vagy közve tlenül azután kerülne k a testen kí-
vülre. Ké s őbb ismét visszahúzódn ak a hasüregbe, ám
ha a pu bertáskor végén (a lovakn ál ez egytől három
évig terjed) nem ereszked nek újfent le, a ló a herél-
tekkel kö nnyen össze téveszt he tő c ryptorchid lesz.
Bár az életképes spe rma e lő fe l tétele, hogy h őm ér s é k
lete a test hő fokánál alacsonyabb legyen, az ondóju-
kat a meleg hasü regben tároló cryptorchidok alkalman-
ként mégis teherbe ejtik a kancákat.
MIT LEHET TENNI?

Egy állato rvos vértesz ttel könn yed én .leleplezheti" a gya nús
állat horm on szintjét. A tulajdono s ezután eldö ntheti, hogy ké-
miai vagy mű t é ti kas ztrálással szaba dítja-e meg kedven c ét
a hasüregben ragadt s zervekt ől A c ryp torchid mén ek gyak-
ran frusztráltak, alkalma nként veszélyesek, s em iatt so kszo r
részesü lnek dur va elbánásb an a helyzetüket meg nem é rtő
embe rek ré szérő l. így az összes érintettnek az a legjobb ,
ha a helyzet megold ód ik.
SÜRGETŐ VÁGY 107
"Szerelemre
hangolva."
A különbö ző versenys zámokban a kancáknál lénye-
gesen tö bb herélt ló szerepel, e lsősorba n azé rt, mert
a n ő st én ye k gazdá it rend szerint neh éz helyzetb e hoz-
za lovu k párzási id ő szakb an megválto zott vise lkedé se.
A sárló kanc ák általába n túlságosan szeretetteijesek
lesznek az em be rek és más állatok iránt, miközben
mindenhova követi k ő ket, " szelíd tehén szem ekke l"
hozzáju k dorq ólózr-e-; A horm on álisan kieg yen súlyo-
zat lan példányok viszon t agresszívabb an lépnek fel,
A hímek társaságát keresik, meg tagad ják az egy ütt-
m ű kö d é s t, és az egzaltáltan nye rítő álla tok ellátása is
nehé zségekbe ütközik, A máskor oly kezes kedve ncek
egy része azt sem engedi, hogy nemi szerveit tisztán
tartsák , A tapasztalt tulajdonos ilyenkor m e g é rt ő b b
lovával, a büntetés helyett inkább távol tartja őt a
többi Iótó l, vagy csak olyanok közé enge di, ame lyek-
kel a kancának hagyományosan jó a viszonya ,
SZERELEM ELLEN
A f ű el e s é g g e l társítot t adalékok segít he tne k a kevés bé
"elva rázsolt" kancákori Az állat orvos gyógysze rek segítsé-
gével aká r elejét veheti a sá rlásnak, és amen nyiben nem
ke rülhe tő meg, s z é l s ő s é ges esetben műtéti úto n eltávol ít-
hatja a kanca petefészkét.
SÜRGETŐ VÁGY 109
"Én kész vagyok,

és le?"
A lovak udvarlását elemző legfrissebb kutatások iga -
zolták. hogya túltengő hormonjaitól vezérelt kanca a
kezdeményező fél. Nem sokkal később a mén is jelzi
köze ledési szándékát. Az udvarlásra komo ly szerep
há rul, hisz az ovulác ió idősza ká ra váró kancá nak ké-
szen kell állnia a közösü lésre még azelőtt, hogya mén
meghágná . Ellenkező esetben a mén hiába fejt ki erőt
és energiát, csak azt kockáztatja, hogya tiltakozó vá-
lasztottja sérülést okoz neki. Amikor a kanca készen
áll, a mén kedvesen végigcirógatja a fejét, a testét,
meg sem állva a nemi szervekig. A kanca illata is
iránymutató, így a mén a szaglása mel lett a korábban
em lített Jac o b son- szervet is seg ítségül hívja, hogy
felmé rje nősténye készségét.
110 SÜRGETŐ VÁGY
"Mit csinálsz
ma este?"
A lovak ud varlása tavasszal, a fajfenn tartási ösz tönök
erősödésével veszi kezdetét. A tüzelő kanca, miután
meg közelíti a mént, a duó összedugja az orrát, egy-
másra lehelnek, majd a nőstény farral a hím felé for-
d ul. A mén előbb megszagolgatja és megtisztítja a
kanca ne mi szerveit, majd közösülnek. Ezt követően
a nős tény, befejezettnek nyilvánítva az aktust, ellenáll,
s kirúgva, nyihogva ellép párjától. Am int a kanca pár-
zási pe riód usa a csúcsához közele di k, a mén egyre
állhatatosa bba n ud varol, szago lgatva és nyalogatva
ked vesked ik ("ugratja ") , ezzel is felmér ve, hogy .szlve
hölgye" kész-e az újabb egy üttlétre. Ha nem, a kanca
ellenáll, e lle n kez ő esetbe n viszont bevár ja, és
megt örténik a meg term ékenyítés.
SÜRGETŐ VÁGY 113
- csu hGI_
" Ih GI, -.',
Amikor a kanca és a mén is felkészült a közcsulés re.
a mén rámászik párja hátára, általában oldal ról, hogy
elkerülje az eset leges rúg ást. Az oldalazó taktikát kö-
vetőe n a kanca mögé kerül, ám töb bnyire még ekkor
sincs erekció ja: arra az ese tre, ha a n ő st ény ellenállna.
Az erekció beállta után a mén gyorsan a kanca mög ött
terem, és az ak tus pillanat ok alatt lejátszód ik. A pár -
zás gyorsaság a véd ekezés, mivel a kozosuló. s így
véd telen lovak kö n ny ű prédán ak szá mítanak . A mén
m ind össze pár másod percnyi egy üttlét után ejak ulál,
a m ag öm l é sr ől a zász lóké nt lobogtatott farok, a nyu-
go dt, lelapu ló fülek, a go ndtalan arckifejezés és a
ritmikusan összehúzódó hátsó farizmok tanúskodn ak.
Szívverése és légzése felgyorsul. Ezt követően egy
kicsit megpihen a kanca hátán, majd utóbbi pá r pilla-
nat elteltével előrelép, hogy párja akadálytalanul föl-
det érhessen. A tüzelő kanca (kancák) által körülve tt
mének egy nap alatt szá mos közösü lés re képesek.
TENYÉSZTÉSI HIBÁK
A fedező farmoko n a pá rzási mód szer j e le n t ő s en különböz ik
a te rmészetestől, rnivel a lovaktól rnegvon ják az isrnerkedést
és az udva rlást. Erniatt az állatok kedvetlenebbek, s ebbő l
adódóan a rnegtermékenyü lés mértéke is lényegesen ala-
csonyabb.
114 CSALÁD SZÜLETIK
"Különvo ulnék."
A köze lgő szülés előjeleként megereszked ik és meg-
lágyul a kanca hátsó fertályának szövete, emlői meg-
duzzadnak. Pár nappal a vajúdás előtt elkezdődik a
tejtermelés, a kanca hasa pedig erőte ljese n lelóg,
e mlőjé t olykor viaszos anyag borítja. A zavart állat ké-
nyelmetlenül érzi magát, a szüléssel járó összehúzó-
dásra felkészülve méhe felváltva feszül meg és ernyed
el. Kisebb székrekedés is kínozhatja, lábai megdagad-
nak. A kanca méhnyaka, hüvelye és szeméremteste
a szülés előtt elernyed, ideges és izgatott, s mivel leg-
többször ürül é két ő l sem tud megszaba dulni, a kelle-
metlen szituáció ra Jacob son-szervével reagál (fogait
mutogatja). Nem találja helyét, egyre többször fekszik
le, de olykor a kényelmetlenség miatt négy lábon vé-
szeli át a kritikus periódust. Enyhe kólikára utaló tüne-
teket produkál, e m lő i t próbálja rugdalni, izzad és akár
össze is roskad. Amikor a szülés már csak pillanatok
múve a méhlepény felszakad, a magzat pedig .szulo-
tési pozícióba" helyezkedik. A kanca fartöve megemel-
kedik, horpasza beesik, f élre e s ő zug után kutat. hogy
a m én e st ő l és az embe rek tő l kel lő távolságban, ám
mégis a közelben hozhassa világra ivadékát.
CSALÁD SZÜLETIK 117
,
I
I
I I
I
I
I
"Addig várok,
amíg elmész!"
A legt öbb kanca rejtett és sö tét he lyen szü li meg iva-
dékát. A korai sza kas zb an képe sek meg szak ítani a
vajúdást, ha nem érzik mag ukat bizton ságb an. A szu-
lés előtt i óráig gö rcsös öss zehúzó dáso k gyö trik, id e-
ges és nyug talan, s mi közb en izzad, e m lőibő l elered
a tej. A szülés t m e g e l ő z ő pe riód us egyé ntő l fü gg ő en
olykor percekbe de néha hetekbe telik. Avajúdást
megelőzően földre fekszik, a méh e rőtel jes összehú zó-
dásait fokozan dó, hasiz mát megfeszítve nyom, a mi-
nél nagyobb erőkifejtéshez visszafojtja lélegzetét.
A csikó m e l l s ő lábai hamarosan átszakítják a fejlő dé
sét korábban elősegítő méh lepényt, a méh és a méh-
lepény kozötti magzatvíz elfo lyik, síkosítva a szemé-
remtestet. A nagy erőfes z ítés pihenést igénye l, a kanca
több alkalom ma l is felpattan, ám mind annyiszor visz-
szafeksz ik szuló testh elyzetéb e. A cs ikó előb b egy ik
m el l s ő lábával, majd a másikat k ö vet ő en térdére haj-
tott fejjel evickél a napvilágra . Perc ekkel k é s őbb a
ritmikus ös szehúzódá sok követk eztében a cs ikó teste
is előbukkan, és hátsó lábaival még anyja hüvelyébe
kapaszkod va megpih en.
,
II Imel a ' '·1 leso' m.I I I
AI
Természetes körülmények közott a tavasz az új csikó

születésének időpontja, s ekkor kap új státust az
előző évi ivadék is. Már nincs szüksége az anyatejre,
igaz, minden alkalmat megragad, hogy hozzáférhessen
anyja emlőihez. A kanca lépésről lépés re felkészíti az
önállóság ra, s m iközben a csikó cse pe red ik, az anya
teje szép lassan elapa d. A teje lválasztás az új cs ikó
születésé t m eg e lőz ően indul be ism ét, s a tej az
ellés t kö ve t őe n már immuni záló antites teket is tartal-
ma z (ez az úg ynevezett "e lőte j") . Az elválas ztott idő
sebb csikó a cs aláddal marad ugyan, de lényegesen
független ebb élet vá r rá, egy ütt él és lege l a mén es
töb bi tagjával. A háziasított lovak esetén az embe r
sokszor túl korán és hirtelen avatkozik be. Már hat
hónapos korba n elválasztják a csikóka t anyjuktól, s a
lépés a kancát és kicsinyét is megvise li. A drasztikus
intervenció néha pszichikailag is megtöri az állatokat.
Mindennek követke zménye lehet a f e j l őd é s i rendelle-
nesség, a felnő tt csikó "makrancos" viselkedése, de
fizikai problé mák és magatartásbeli hiányosságok is.
HUMÁNUS ELVÁLASZTÁS
Am ennyib en egyáltalán szüksé ges, a tenyésztés sorá n a kés-
leltetett és részleges elválasztás lehet a járható út. A türelme-
sebb tulajdonosok által alkalmazo tt mód szer lényegese n hu-
mánusabb, és m egel őz i a hagyom ányos eljárásból fakadó prob-
lém ákat.
"Életre szóló
kötelék."
Világrajötte után a cs ikó orrán fesz ü lő hártya elpattan,
s a kis jövevény zihálva kapkod levegőért, amíg a szá-
mára még furcsa, hideg új világban megtanul lélegez-
ni. A szegycsontja alatt áthajló kanca végigkémleli ki-
csinyét: körülszimatolja, nyelvével szárazra dörzsöli a
csikót, eközben rögzíti ivadéka egyedi illatát. Pár erő
teljes nyomás, és a csikó hátsó lábai is búcsút intenek
az anya testének. Az anya és sarja kimerülten pihegnek
(a legjobb, ha hagyják pihenni a fáradt pá rost). Optimá-
li s esetben a köldökzsinór magától elszakad. Az anya
ezt követően boldog nyihogással üdvözli gyermekét,
és elhalmozza figyelmességével. Mintegy háromnegyed
órával azután, hogy - a szakirodalomban tisztításként
ismert művelet során - a méhlepény és a magzatburok
leválasztódik, a kanca feláll. A méhlepény és a burok
még órákig lelógh at, s a kanca nem kockáz tathat, ha
el akarja kerülni, hogy egy rossz lépés miatt beszaka d-
jon a méhe. A méntelepeken megelőzésképpen rend-
szerint elvágják a méh lepényt.
AZ EMBER SZEREPE
A tenyészetekben a legtöbb szakembe r ódzkodik attól,
hogy meg szakítsa a szü lés t. Általában távolról, zártláncú
tv-csatornán vagy diszkrét kukucskálón követik az ese-
ményeket, s csak akkor lépnek közbe, ha a folyamat rossz
irányba fordul, vagy ha épp el kell vágniuk a méh lepény
vezetékét.
"Megcsapoltam az
ingyen teiet!"
Egy csikó körülbelül félóra elteltével áll talpra, eleinte
nehézkesen, ám rövidesen ösztönei a segítségére si-
etnek. Avadlovak újszülö ttjei kénytelenek m integy há-
rom vagy négy órán belü l lépés t tartani a ménessel.
Az első tej, a magas fehé rje- és antites ttartalmú co-
lostrum létfontosság ú a cs ikó immunrends zere szem-
po ntjából, így ös ztö ne i rögtö n anyja e mlő ihez terelik .
A keresés olykor egy-két órába telik, s m ivel az új-
szülöttet vonzzák a sötét zugok, a tapas ztalt anya úgy
helyezkedik, hogy hasa árnyékba essen . A csikótól
távol eső hátsó lábát elernyeszti, hogy emlője még
közelebb legyen, míg orrával addig bökdösi ösztökél-
ve, amíg a csikó rá nem tapad az egyik tőgyre, és
szopni nem kezd . A szopás stimulálja az anya tejter-
melését. Szükség is van rá, a perces intervallumok-
ban táp lálkozó kicsiny ugyanis óránként többször is
megéhezik . Ahogy telnek a napok és a hetek, a cs ikó
huzamosabb ideig, ám ritkábban vonu l anyja alá.
A LÉTFONTOSSÁGÚ (OLOSTRUM
A csikó bél rendszere mindössze negyvennyolc óráig képes
felszívni a védelméről gondoskodó antitesteket, ám ez a
képessége hatórás korától fogva folyamatosan csökken Ezért
életbevágó, hogya csikó a le h e t ő leghamarabb megtalálja
az utat anyja emlőihez
"Anyukámat
akarom!"
A vadonban az anyját elvesztő csikó halálra van ítélve,
a többi kanca ugyanis nem hajlandó törődni más iva-
dékával. A csikó éhen hal, vagy ami még valós zínűbb:
a ragad ozók áldozatáu l esik. Házias kö rülmények ko-
zö tt viszont egy árva vagy egy elutasí tott csikó esé lyei
is n ő n ek , ha van a közelben egy ivadé kát koráb ban
e lves ztő anya. Az elpusztult cs ikó b őr é t lenyúzzák ,
és az árvára terítik, akit a megtévesztett kan ca öröm-
mel vesz a "szárnyai alá". Nem árt azonba n a szigorú
és s za ksze r ű állandó felügyelet a "dada" ugyanis meg-
táma dhatja és meg ölheti a gond jaira bízott kics inyt.
Ha kialaku l a kötelék, a dolgo k rövidesen jóra fordul-
nak. A csikónak azonnali colostrumra van szüksége,
s amennyiben az örökbefogadó kancának pillanat-
nyilag nincs teje, utánpótlásért kell nézni. Az anyatej
származhat a farmról vagy a környékbeli kancáktól
de a colostrum beszerezhető az állatorvosoktól is.
Jó, ha készenlétben van, hiszen rendszerint kényszer-
he lyzetet teremt a hiánya .
"Egyedül vagyok,
kicsi vagyok, éhes
vagyokl"
Az adoptál t csikó kézi etetése nem a legjobb mód -
szer, hiszen min él hamar abb be kell illeszkedn ie a
lovak társad almáb a : i dősebb korára ki kell alakuljon
az a tapasztalat, melynek köszönhetően lóként érez
és viselke dik . A kéz bő l etetés, plá ne a kezdetekben,
rendkívül i d ő i gé nyes, hiszen a cse metét a nap mind en
órájába n el kell látni a spec iális kancatejjel. Az árva
csikót eleinte nem szabad a fajtársai közé engedni,
a többi ek ugyani s kiközös íthetik, elűzhe ti k, de aká r
el is pu sztíthat ják . Amenn yiben nem találunk n evel ő
anyát, a lehe tő leg természe tesebb mego ldás egy
kedves . dadakanca" lehet.
I
128 CSALÁD SZÜLETIK \ \
"Az enyém lennél?"

/ }- '
A kancák ritkán nevelik fel egy másik kanca leszárma- l"
zonját. egy csikój át gyászo ló anya ellenben képes
J- ' 1-; -
' .i,('...
·_ - -
lehet rá , Egy árva vagy kitagadott cs ikó láttán fájdal-
ma enyhü lhet, ám ehhez kell az em be r trükkös "rá-
beszélése" is, Az egyébkén t kiváló t er m é s ze t ű , d e
csi kója elves z tésé tő l lesújtott anya ug yanis fájdalmá-
ban durv a és e r ő s za kos is lehet. Hogy a nehéz id ő
sza kon túljusso n, a kancá t orvo si felügye let alatt aján-
latos enyhe nyugt atók kal kezelni mindadd ig, am íg be
nem foga dja a gond jaira bízott új, még szopós korú
csikót. Ha az anyaállat cs ikója a születés alatt pusztult
el, a gon djai ra bízandó árvát be lehe t d örzsö lni a
magzatvízzel, de aká r a halo tt kicsiny bő ré t is ráterít-
het jük a mostohac sikóra, abban reményke dve, hogy
az illat alapján az anyaállat sajátjának érzi majd a jö-
vevényt. A kegyes csalás a legtöbb esetben beválik,
ROSSZ ANyÁK
Egyes kancák alkalmatlanok az anyasáora. A "rossz anyák"
rend szerint ellökik magukt ól az ernlót ke resgélő esikór. meg-
rúgják, adott ese tbe n megölik az újszü löttet. Az árvává nyil-
vánított csikót ilyen kor azonnal el kell külö níteni a kancától,
akit - s amennyiben nőstény, a csikót is - a továbbiakban ki
kell vonni a tenyésztésből, a sajátosság ugyanis örökletes ,
,,111 az ldele egy kis

szomszédolásnak!"
Születését követően az ifjú csikót anyja egy ideig távol
tartja a ménestől, ám pár nap elteltével a társak közé
vezeti, és megtörténik a bemutatás. Az istállókban a
csoport tagjai, kíváncsiságuktól vezérelve be-bekuk-
kantanak szemrevé telezni az új jövevényt, ám m indig
tudják, ha épp alkalmatlan az i d ő p o n t . Méntelepeken
a kanca legtöbbször az akolban elkülö nített helyén
szül i meg csikójá t, ám ezt követően ivadékával együ tt
egy tiszta, me leg és száraz .sz.uókarámot" biztosíta-
nak számára. A kinti, kellemesebb feltéte lekhez mind-
ketten könnyedén alkalmazkodnak, hamarosan a csikó
talpra áll, és csintalankodni kezd. Az érzékenyebb
bórú. rövidebb szőrű arab és angol telivérek esetén
kerülni kell a nyirkos, hideg, esetleg szeles helyeket -
csak kínoznánk a didergő állatokat, ráadásul a csikó
ilyen állapotok között súlyosan meghűlhet. A szívó-
sabb fajták, így a pónik és a hidegvérű lovak mérsé -
keltebb lehűlést is elviselnek, azonban ne felejtsük :
a lovak természetes közegükben nem szülnek télen.
PO(R)TYÁZÓ KANCÁK
Fontos, hogy néhány napig az anya és újszülöttje legyen
elkülönítve, ne kerüljön más, idegen kancák és csikók társa-
ságába . A kancák kölcsönös kíváncsisága rossz esetben
nyílt konfliktusba torkollhat, mi több, egyes "aggszüzek" meg-
próbálhatják elrabolni a csikót anyjától.
IIKözszemlén a
gyere kem••• II
Kívülálló számára a csikóját bemuta tó kanca látvá nya
egys zerre s zív melengető és hajme resz tő látvány
Az elől haladó, és rend re a töb bi ló és csikója közé
h e l yez ke d ő anya óvatosan meg közelíti "is me rőse it".
Hátrac sapott fülekkel, csapko dó farokka l érkezik,
s szeme ibe n ott a társaknak szánt figyelmeztetés:
cs ak finoman! A csi kó ös ztönösen meghú zód ik anyja
mögött, aki akár harapá sokkal is kész megf egyelmez-
ni a túl lelkes érdeklő dő ke t. A term észet ben tö bbn yire
zök ke nő me ntes a kics iny bevezetése, a nemrit kán
túlzsú folt kozos istállóban vis zont gond ot oko zhat a
h e l y s z ű ke, illetve az idegenek jelen léte - a közö nség
számára nyitott" be mutató karámok" esetén foko zott
a veszély A méntelepeken a személyzet tagjai rend-
szerint megfeszített figyelemmel kísérik az anyának
és csikójának fogadtatását, s ha a többi ló tolakodá-
sa megfélemlíti a jövevényeket, a kancát és ivadékát
ismételten elkülönítik, eset leg egy kevésbé szenve-
d élyes csapat nál ismét próbálko znak.
"A lassabb néha

iobb."
A csikó elválasztása a term észetb en fokoza tosan tör-
ténik, A nyár e l ő re h a l a dtá va l a cs ikó egyre több füvet,
és egyre kevesebb tejet igé nyel mindaddig, amíg abba
nem hagyja a szopást. Ezzel egy időben egy re töb b-
szö r merészkedi k el anyjától, aki az önállóso dás láttán
valójában fellélegezhet , hisze n ivadéka táplálása ren-
geteg ene rgiájába kerül. A téli, szűkösebb i dőszakra
tartaléko lva a kanca teje elapad, viszo nt a következő
terhesség ére készülő anya mege rősö dik, Megtagadja
csikója kérését, és nem szoptatja tovább, ám az ifjú
közelében marad va óvja és vigyázza fejlődését.
Az ember sokszor figyelmen kívül hagyja az anya és
ivadéka kapcsol atát, elő ford u l, hogya c sikókat túl
hirtelen ül és a term észetesnél jóva l korá bban, alig
félévese n elkülö nítik, Az elválasz tás nak egy em be r-
ségese bb és egyre elterjed tebb módja, amikor a leg -
fejlettebb, legalább nyolchónapos cs ikókat visszaf ogo tt
v i s el ked é sű . da d ák" alkott a cso porthoz társítják ,
anyjukat p edig hallótávo lság on kívül helyezik el,
"Már nem birom

tovább!"
E lőford ul , hogy anyá t és cs ikóját mi nd kettejü k érdeké -
b en i dő e lőtt el kell külö níteni. Egyes kanc ák távol ról
se m jó anyák, tej ük kevés, ne m t ö r őd n e k csikójukkal,
s eszük ágába n sincs meg óvni ivadékuka t a csoport
vagy az agresszívebb csikók zaklatásátó l Gyakran
viszon t a csikók kíméletle nek, b osszantják anyjukat,
csip kedve d öfköd ik e mlőjét, s e rőszakos cs intalanko -
dásukkal meg keserítik a kanca életé t. Ilyen ese tekben
közbe kell lépni. Az elkülönített anyát folyamatos meg -
figyelés alatt kell tartani, bár nem kell úgy kezelni,
mint a cs ikójá t elvesztő "gyászoló anyát". Ame nnyiben
fásult és epe ke dő, helyét ne m talalva m eg tagad ja az
evést és csikóját hívja, egy árva csikóval kell kiengesz -
telni. Átmeneti megold ásként - a csikó hallótávolságán
kívül - egy is merős lóva l vagy egy cse ndes póniva l
lehet társítani. A cs ikónak is szüksége van a társaság -
ra, a legmegfelelőbb szá má ra egy "dada" vagy egy
pó ni, és ha szüksége van az anya tej re, go ndosko d ni
kell mesterséges táplálásá ról is. E l ő f ordul , hogy az el-
válasz tott hosszasan keresi anyját, viszon t ha halló-
távolságon kívül van, rövidesen bele tö rő d ik helyzetébe.
"Csikók óvodáia."
Méntelepeken nem ritka, hogy a fe l nőttek társaságá tól
elkülönített csikó kat párokban vagy kisebb csapatok-
ban nevelik. A természetellenes elválasztás a kutatók
és a tenyésztő k szerint a későbbiekben viselkedési
rendellenességeket okozhat más fajoknál is. Az egye-
dek számától függetlenül "egyenrangú csoportosulá-
soknak" nevezett társítások rendszerint oda vezetnek,
hogy az e rő te ljese bb csikók vezé rszerepre törnek,
rúgásokkal és harapások kal terrorizálják a kisebbeket .
A "gyerekszoba" né lkül felnő tt falkavezér lovak a ké-
sőbbiekben az embernek is gondot okoznak, az
"áldozatok" ezzel szemben visszamaradnak a testi
és jellembeli fejlődésben, bizalmatlanokká válnak.
Idővel a csoportosulások kamaszodó, legalább két-
éves tagjait az i dő e lőtt i pá rosodás m eg e l ő z é s e érde-
kébe n nem ek alapjá n különválasztják. A körültekin-
tőbb tenyész tők a fiatal lovak közé egy vagy több,
tenyésztésbő l kivont kancát, eset leg heré ltet helyez-
nek, s a tapasztaltabb idősek felügyelik és tanítják az
ifjakat abban az esetben, ha azok anyja nincs jelen.
140 A GAZDA BEKERíTI HÁZÁT
,,- Itt voltam!

- Én is!"
Bár a lovak a szó szoros értelmében nem te rületvédők
- a szabadban nincs markánsan körülhatárolható te-
rületig ényü k - , a csődö rök azért ne m restek kijelölni
az ideiglen es terület határait, és a rend szeresen láto-
gatott ös vények terept árgyait. Mivel a vadonban a mé-
nesek .ta rtornárwor közott gyakran nagy az átfedés,
az ürülékkel t ör t én ő kijelölés a szoms zédok figyelme z-
tetésének bevált módja. Egy mén emellett vizeletével
"kedveskedik" a figyeimét felkeltő kancának is, talán
ezzel rejti el a tüzelés illatait. vagy a jelzéssel .c'mkézi" ,
hogya ké s ő bbi e kben könnyebben felismerje. A jelölés
után a cső d ö r orrával e l le nő rz i a jel minőség ét , egy
másik mén meg szim atolja , majd vizeletéve l felülírja,
amikor ezt elég telennek vél i, farkát felemelve potyog -
tatáss ai erősíti meg aláírását. Ha egy kanca szembe-
sül egy mén halmával, többnyire inkább a vizeletéve l
válas zol.
. ...
"Ki iárt itt előttem?"
A felnyergelt lovak sem im múnisak a jelzésekre, rend-

kívüli é rde k lő dés t mutatnak az útjukba eső trágyaha l-
mok iránt, s leg többs zö r szeretnek megállni egy kicsit ,
hogy elem ezzék és megh atározzák a szag ot, esetleg
beazo nosítsák annak gazdáját. El ő f ordu l, hogy válasz-
ként me llékel ik névjegyüket. A legtö bb tulajdonos
ilyenkor igyeks zik meggáto lni kedvencét, helytelenül,
hiszen a lovak számára létfontosságú cselekvés mind-
össze egy pe rcig tart.
A GAZDA BEKERíTI HÁZÁT 145
"Ezt nevezem én
élvezetnek!"
A legtöbb ló nem tud betelni egy jó kis vakarózással
és dörgölőzéssel, ami tisztálkodásuk és a viszketés
elleni vécekezesuk része. A kiszemelt fát vagy cölöpöt
megközel ítik, majd olykor fe l-Ie m ozogva go ndos ala-
possággal vég igdörzsö lik az érzékenyebb testrészei-
ket : nyak szirtjüket, farkuk kö rnyékét és a két olda lukat.
Az egyes egyedek rendszerint azonos fánál vagy karó-
nál tesz ik tiszteletüket, s ezze l illat ukat is a tárgyo n
hagyva hozzájárulnak a szagok keveredéséhez, elő
idézve a minden csoportot jellemző .ménos illatot".
A dörgölőzést imádó lovak olykor túlzásba esnek,
s ez bizony problémákat okoz .
VÉRES VAKARÓZÁS
A Culicoides midges nevű törpeszú nyog által okozott aller-
giás bet egség eredmé nyeként a lovak hegesre, véresre va-
karják magu kat. Rova rölőkkel, rovarriasztó hatásu takaró kkal
és töb b árnyékos búvóhel lyel előz het jük meg a nagyobb
ba jt, megb etegedés esetén azonban védőoltással kell véde-
kezni.
146 A GAZDA BEKERíTI HÁZÁT A GAZDA BEKERíTI HÁZÁT 147
"Hempergözöm,
tehát vagyokl"
A lovak által elős zere tettel űzö tt tevéke nységek közé
tarto zik a puha talajon vagy épp vízben tö rténő hem-
pergés, olykor még az sem számít, ha lovassal vannak.
A lovak elő b b akkurátusan vég igszi matol ják és tapo-
gatják a kiválasztott felü letet, térdre ereszkedn ek,
o ldalra fekszenek, majd alapos vakarózá s után a há-
tukon átford ulva, lábu kkal a magasban kalimpá lva fet-
reng enek. Egy fiatal, éle te rős ló úgy tud egyik olda láról
a másikra fordul ni, hogy eközben nem áll fel, míg talp-
ra szökkenés közben fejé től a farkáig jó alaposan
me grázza magát. Akárcsak a vaka rózás eseté n, a
közösség illatát a h emp erg őz é s s el is e rősí tő lovaknak
- még az istállókban is - gond osan kiválasztott, állan-
d ó helyeik vannak . A f etreng ő ló az elhalt sző rö k tő l is
meg szabadu l, a ve d lő lovak így az átlagosná l is tö bb
i dőt töltenek hánykoló dással . A lovaknak életbe vágó-
an fontos a hempergés, engedni kell őket, hogy min -
den adan dó alkalom mal megtehessék.
" Ak -I b'Irla,
- ra klla_I"
Sok tulajdonos valósággal személyes sértésnek veszi,

ha az istállóba v isszaé rkező lova a friss alomra pisz-
kít. Sőt, a lovak olykor a társuk által üresen hagyott
helyre is bemerészkednek, vizeletet és . Iócitrornot"
hagyva rnernentóut A ló életeleme a jelölés, még
akkor is .kicekcrátia" vackát. ha esetleg évek óta az
otthonául szolgál. A szakértők szerint az idegen ló
helyének megjelölése hierarchikus okokra vezethető
vissza, így nem meglepő, hogy a visszatérő háziúr
első dolga rápakolni az ismeretlen illatú trágyabuckára .
NEKEM NYOLC!
Az egészséges lovak akár napi nyolc alkalommal is kép esek
potyogt atn i, így elegend ő alapa nyag áll rendelkezésre az is-
tálló és a fülke meg jelölésé hez, még arra is futja, hogy más
lovak hasonló elgo ndo lásbó l születe tt halm ait felül lehesse n
írni. Az étvágyuk hatalmas, tehát elegendő anyag gyű lik
össze, amit ki lehet üríteni a másik oldalo n.
150 EGYENES BESZÉD
"A lehetséges
világok legiobbika."
A ló érzelmi állapotáról sokat elárulnak a külső jegyek,
közelről szemlélve a testhelyzete, arckifejezése és
vise lkedése is jellemző lehet. Ha egy ló kiegyensúlyo-
zott és elégedett, a szemeibő l kipihentség és könnyed-
ség sugá rzik, orcája nyugodt, és é rdeklődve reagá l
kö rnyezete változásaira. Füleit gyengéden előre vagy
érdeklődésének irányába ford ítja, tes te beleegyezően
reagál az érintésre. Farkát mozgás esetén könnyedén
himbálja, egyébként lazán leereszti.
EGYENES BESZÉD 153
"Ez kifeiezetten
iiesztől"
A félele m kife jezése a lovakhoz alig értő laikus álta l is

könnyen felis me rh ető . A m egriadt lovak nyakuka t és
fejüket fel- és hátravetik azé rt, mert a testüket és érzé-
kelésüket irányító testrészkén t a fejüket féltik leginkább.
Testük feszült és merev, villá msze rű reszketés járja át,
s ha a riadalo m még nem ült el, a ló bőre enyhe izza-
dással reagál. Tágra nyitott orrlyukait horkantások hagy-
ják el, míg szélesre nyílt, fehé ren villanó szemeibe
kiül a rémület Az ijedt ló f e l s ő ajkát az alsóra húzva
összeszorí tja szájs zéleit, farkát mereven felfelé tartja,
vagy épp tomporához szorítja ugrásra készen. FigyeI-
mét a riasztó jelen ségre korlátozz a, f ü r kés ző füleit is
arrafelé fordí tja. A me gfé lem lített ló nem hallgat az
emberre, legyen az lovas vagy ido már. Viselke dése
csakis az evolúciójával magyarázh ató .
EGYENES BESZÉD 155
"Most haragszom!"
Egy dühös, agresszív ló nem a legkellemesebb társa-
ság. Ereje, fegyvere i félelmetes ellenséggé teszik min-
den állat és embe r számára. Egy felpaprikázott lónak
dühös az ábrázata, szemeiben harag villan. Koponyá-
ján megfeszül a bőr, hegyezett füleit hátra, a nyaka
felé szorítja, fejével türelmetlenül dühének kiváltója
felé kap, olykor oda is harap, néh a felágaskod ik. Far-
kával összev issza csapkod, s ha épp lovast visz a há-
tán, kirúghat, vagy megtagadhatja a készséges előre
haladást.
156 EGYENES BESZÉD
"Csak tartsd távol

magad tölem!"
A ló védekező testállása hasonlít a naraoosra. s nem
egyszer a kettő együtt jelentkezik. A ló védekezés-
képpe n természetes fegyve reire - fogaira és me llső,
illetve hátsó lábaira - hagyatkozik, felkészülését dühödt
ábrázat kíséri. Fogaival az őt bosszantó állat vagy em-
ber felé kap, felágaskodik, vagy olykor me llső lábával
elő re rúg, A kancák rendszerint hátat fordítva hátsó
lábaikkal ütik meg a betelakodet. sőt képesek hátrál-
va is megr úg ni a feléjük közele dő t. Old alvást kirúgva
("tehénrúgás") többnyire meglephetik az embert, ellen-
ben fajtársaik felkészültebbek a váratlan támadásra.
A lovak hátsó lábaikkal oldal ra és elő re m e g l e p ő távol-
ság ra ké pesek elérni, egy embert még úgy is me g -
sebezhetnek, ha marmagasságában tartózkodik .
158 EGYENES BESZÉD
"Ez teliesen kiborít!"

Szomorú élmény egy n ag yerő s - és egy be n érzékeny
- állatot, m int a ló , szenvedés közepe tte látni. A ló
akkor érzi magát meggyötörve, ha cs apdába kerül,
és nem tud kikerüln i a fojt ogató hclvzetoó! A stresszt
okoz hatja egy dur va lovas, vagy egy s z űk területen
támadó agresszív ló is. A fájdalo m is lesújtja a lovat,
akárcsak az idegesség, vagy egy kellemtelen szituáció
keltet te aggodalom. A ló teste megfeszül és össze-
gö rnyed, fülei enyhén hát rafordu lnak, szeme ibe n féle-
lem és megad ó legyőzöttsé g tü kröződ ik . Szájszéle
meg feszül, orrlyukait rán colja. A lovasa alatt sze nve d ő
ló szája rend szerint habzik, és cs urog róla a veríték.
A fájdalo m legt öbb ször izzadással jár, s a ló gyak ran
tekin t sajgó test része felé. A kó likában szenvedő ló
olykor odarúg a fájó hasü rege felé, míg a fejét fájlaló
álla t arról isme rhető fel, hogy - elvétve sóhajok és
nyögések által kísé rve - homlokát falnak vagy egy fá-
nak szorítja.
160 EGYENES BESZÉD
"Ne bánts,
hisz komállak!"
A lovak soks zor alázatos kod nak: egy magasabban po-
zícionált lóva l vagy az emberrel így köz lik, hogy ne m
jelentenek veszélyt. A meg hunyászkod ó ló teste el-
ernyed, fejét lehorgasztva, füleit a kisze me lt állatra
vagy személy re irányítva közeledik. Magata rtása nem
félele mből, so kkal inkáb b ti s zt ele t b ől fakad. A fiatalabb
pé ldá nyok így kerülnek kapcso latba az i d ő s ebb e k ke l,
a pá rzási i dőbe n a kancák ekképp jeleznek a mének-
nek. El ő ke l őbben rangsorolt heréltek id őnként a koráb-
ban már tárgyalt fog c sattogt atással jelzik szimpátiáju-
kat - fejüket az átlago sná l mélyebbre hajtják, m et sz ő
foga ikat rövid i dő n belü l több ször is összecsattin tják .
Fajtársaik természetesen "fog ják az adást", a tap asz-
talatlan embe reket viszont megrémíth eti a látvány
a mi ből tévese n arra köve tkez tetnek, hog y a ló harap -
ni készül .
EGYENES BESZÉD 163
"Hagyiál, rosszul
érzem magam!"
Az egészség telen ló rend szerint kissé félrevonul a hor-
dától. Az istálló ban általá ba n hátrébb húzódi k, minél
messzebb az ajtótól (azaz a világtól). Máskor oly élénk
szemei fakók és beesettek, fülei rezigná ltan lóg nak,
míg feje a marjáig vagy az alá csügged. Több nyire
kevés érdeklődést mutat a külvilág tö rténései iránt,
sbajától f ü g g ő e n egy re többszö r heveredik a földre.
Megtévesztő , hogy egyes sérülések esetén nem eresz-
kednek le, mivel az növelné a fájdalmat. Ha egy - épp
nem bóbiskoló - ló egy óránál tovább produkál hason -
ló tüneteket, valószinúleo beteg, vagy egy fel nem
derített seb kínozza.
164 EGYENES BESZÉD
"Maid felrobbanok,
vigyázz hát!"
Egyes lovak kö nnyen válnak izgatottá : legtöbbszö r a
me legvé rű tenyészállato k, azaz a fajtiszták, az ango l
és arab telivérek, és ezek keresztezett leszármazottjai,
vagy olyan lovak, melyekke l korábban rosszul bántak.
Az izgatott ló fejét és nyakát felveti, teste megfeszü l,
olykor enyhén rem eg - ami szin tén a nyugtalanság
vagy a félelem jele. A tú l fűtött állat szeme és orrlyuka
kitágul, füleit az izgatottság forrása felé ford ítja - ábrá-
zatán viszont nyoma sincs a félelemnek vagy a pán ik-
nak. Farkát mereven felfele tartja, fel-fe lhorkant, i d ő n
ként összevissza ugrándozik, vagy épp hangosan
nyerít.
SZEMÉLYES ÜGYEK 167
"Megtisztogatlak,
ha te is engem!"
A természetbe n és házias körülmé nyek k özott a lovak
gya kran tiszto ga tják egy más t, a kurkászás ba n rend-
szerint a család tagok és a barát o k is részt vesznek,
Az önápolás töb bnyire d örg öl őz é sb ő l és vakarózásból
áll, a lovak így szaba d ulnak meg az elhalt sző r ö k t ő l,
jo bbára tavasszal, míg ős szel a tél i bunda cse réjét
kíséri a higiéné gyakorlása , A hempergés önmassz ázs-
kén t is felfogh ató , s bár szintén az elha lt sző rö k el-
távolítására irányul, úgy tűn i k , a por és a sá r segítsé-
gével a bőrparazi ták egy részét is ler ázz ák. A sző rre
száradt sár vakolatkén t borítja be az állat tes tét, és
megvédi a széltől, A kozos megegyezéssel végzett
tisztogatás elmélyíti a ba rátságot, a szemközt párhu-
zamosan helyezkedő állatok fogaikkal és száj szé-
lükkel vakarják. túrják és nyalogat ják végig a másik
nyaktövét, marját és farát. Szemlátomást élvezik a
kurkászást : a tisztogatott állat szívverése lelassul,
168 SZEMÉLYES ÜGYEK SZEMÉLYES ÜGYEK 169
"Egy kis sárból

•
nincsen kar•••
' "
Ha megtehetik, a lovak legszívesebben hemperegnek
egy jót, a munka után így szabadulnak meg a hőtől
és a verítéktől, miközben fejüket és gerincüket alapo-
san megdörgölik. A masszázs-hempergést nagyjából
az összes ló kedveli, s télen a frissen hullott hóban is
előszeretettel fetrengenek egy jót. A lovak kifejezetten
szeretnek a hóban játszani, főleg, ha egy-ké t barát is
társul a mulatsághoz.
. - .
. . . . "- .: .. --u->
- ~ ..' ...,
_ ..
SZEMÉLYES ÜGYEK 171
"Csak a
baiuszomat ne!"
A ló orra - és kisebb mértékben szem e - körü l elhe -
lyezke dő, dur va szálú .víbnssae" azaz "bajusz" jelleg-
zetes tapogatósze rv: a ló f ő le g a fejé hez túl közel
eső, s így szeme számára már homályosabb dolgok
érzéke lésére haszná lja - el sősorban sö tétbe n. Bár
sokan úgy vélik, lovuk a sző rs z á l a k nélkül t et szető sebb,
utóbbiakat font os szerep ük m iatt nem szabad eltávo-
lítani. Mégis e lő fo rdu l; a rend ezvények , bemutatók
e lő tt sokan e lősze rete t tel csi nos ítják így lovaikat - ma
már több szervezet és tenyésztő i szöve tkezet bünteti
az eljá rást, míg Ném etországb an egyenesen bű n
cselekmé nynek szá mít. A ló szenved bajuszszálai
nélkü l, az állato k néha az étke zés t is m egt agad ják,
míg a szem kö rüli sző rszá l ak eltávo lításá ra egyes
p éldán yo k heves fej rázással reagálnak. Bár i dőve l
megszo kják, rossz báná sm ód nak számít.
172 KÉNYSZER ALATT
"Erre most miért

volt szükség?"
A lovak gyakorta félnek az állatorvosoktól, fogorvosok-
tól és kovácsoktól. E szakmák képviselői többnyi re
.konnyú kezú" profik, és munkájuk létfontosságú az
állatok egészsége szempontjábó l. A beteg vagy sé-
rült lovaknak szükségü k van az orvosi beava tkozás ra,
a rostos, e rőte l jes étel m iatt szájüregük és fogaz atuk
állandó ellenőrzésre szorul, míg a kovács munkája
még abban az esetben is nélkülözhetetlen, ha a ló
nem visel patkót (pataápolás) . A szakemberek ugyan-
akkor sokszor nem járnak el kellő elővigyázatossággal,
n emtör őd öm s é gb ő l is árthat nak az állatnak, az orvos
vizsgálódása pedig a baj súlyosságából adódóan
fájdalmat okozhat. A kovácsok egy része hajlamos a
durva és gyors munkára, a ló lábát túl magasra emel-
ve megterheli ízü leteit, a fájd alomm al tovább fokozva
a mozdul atlanságra ítélt vá rakozás m iatt amúgy is
türelmetlen állat nyugtalanságát. A tulajdonosnak
ilyenkor kell közbeavatkoznia, szóvá téve kedvence
félelmét, "gyenge pontjait". A lovat nem árt felkészí-
teni a hasonló talá lkozásokra - az ap ró kedveskedé-
sek kel, ínyencfalatokka l színesített "e dzés" nyom án a
ló a tovább iakban a kezeléseket kellemes emlékekkel
társítja.
KÉNYSZER ALATT 175
"Egy kis farágcsálás

mindent megoldl"
Egyes lovak életvitele annyira természetellenes és
k imerítő, hogy a zaklatott emberekhez és az állatkertek-
ben tartott állatokhoz hasonló .sz irnpt ómákat" mutat-
nak - ezeket a jeleket korábban "istálló-fogyatékosság-
ként" aposztrofálták, ma .viselkedésbeli sztereotípiákról"
vagy csak pusztán sztereotípiákról beszélünk. A leg-
gyakoribb tünetek, tikkek: levegőnyelés (a ló vagy
megragad a fogaival egy kemény tárgyat - mint a já-
szol vagy az ajtó - és közben morduló hangot hallat,
vagy harapdálás nélkül morog); kígyózás (ilyenkor a
fejével, nyakával és vállával himbálózó mozgásokat
végez); körözés (a ló megszakítás nélkül kering a
fülkéjébe n). A tünetek közé sorolható a farágás (a ló
unalomból rágcsá lja a hozzá közel eső fadarabokat -
többny ire a levegőnye lés előzménye), a fejforgatás
(minde n ok nélkül forgatja és dobálja a fejét), és a
vésés ( metszőfogaival növekvő mélységű vájatot
farag az istálló ajtajába) . A ló életkörülményeinek és
életvitelének javításával csökkenthetőek a tünetek,
ám kialakulásukat követően teljesen nem szoríthatók
vissza. A közhiedelemmel ellentétben a lovak egymás-
tól nem kapják el a fenti szimptó mákat, és mára az
orvostudomány úgy véli, jobb békén hagyni a lovat, a
pótcselekvés ugyanis megkönnyebbülést okoz neki.
KÉNYSZER ALATT 177
"Elfogytam,
pihennem kell..."
Mivel egyes lovakat atlétikusság ukra szorítkozva jófor-
mán agyondolgoztatnak, a fizikai teljesítőképességük
határára jutott állatoknak az újabb igénybevétel előtt
szükségük van az erőgyűjtés re. A rehabi litác iós idő
be tartása ellenére egyes lovak fizikailag és mentálisan
is kimerülhetnek. A mélyreható fáradtságra utalhat a
heveny izzadás, a ló csüggedt ábrázata, a habkép-
ző dés, a feladat akul e rőhiá ny m iatti megtagadása,
sú lyosabb esetben az összeomlás. Az idegi kime rü-
lés jele lehet a totális érdektelenség, vagy épp ellen-
kezőleg, a növekvő agresszió is. A sztereotípiák meg -
je lenése, a tompaság és rezig náltság, vagy a sport-
teljesítmény romlása mind arról tanúskodnak, hogy
az állat tűrőképessége határán jár. Optimális esetben
a gazda figyel lova hétköznapi viselkedésére, és a
változást érzékelve felismeri a p roblé mát, így m ind ig
tudja, lova érdekében mikor kell közbelépn ie.
178 MINDENEKELŐTT: JÁTÉK
"Na ki is a
magasabb?"
A játékb a t em et ke z ő lovak - legtö bbs zö r csikók és
heréltek, de o lykor a cs ő dö rök is - szeretnek két láb -
ra ágas kodva "vetélked ni". A term észetb en a mozdu -
lat a mének éles harcra való felkészülése is egybe n,
ám az istállólakó lovaknak is az egyik kedvenc szóra.
kez ása. Az ágaskodá sra ké szü l ő ló megáll, törzsét
megem elve két hátsó lábán egyensú lyoz, míg m el l s ő
lábaival kö rbe-kö rbe kalimpál. Já tékpartne re hason-
lóan cse lekszik.
"Ez történik,
ha f al•••
'· "
Ame nnyibe n a fe lnyergelt - d e nem egy b emutató n
ugratott - ló felágaskodi k, rendkívül veszélyes, mivel a
ló könny en elveszítheti az egyens úlyát, és összeros-
kadva maga alá tem etheti lovasát. A ló ijedt ség ét leg -
több ször a dur ván rán gatott zab la által oko zott száj-
vagy fogfájás oko zza . Ilyenkor a legjo bb, ha az állat
sörényét megragad ó lovas elő redő l, mozd ulatlan ma-
rad, lazít a kantáron segítséget nyújtva az egyensú lyát
keresgélő lónak . Ahogya ló mellső lábai földe t érnek,
megnyugtatásul oldott gyeplővel kell sétáltatni, vagy
lazább ügetésre bírni a lovat.
182 MINDENEKELŐTT: JÁTÉK MINDENEKELŐTT: JÁTÉK 183
"Pazarul érzem
magam!"
Az egyedü l hagyott lovak néha bak ugrásokkal szó-
rakoztatják magukat, de időnként társaikkal is vihán-
colnak. Fejüket és nyakukat lefelé görbítve felfelé
szökkennek, s a mozdulatokat gyakorta többszö r
is megismétlik, o lykor m el ls ő és hátsó lábaikkal ki-
kirúgn ak. Nagyon szeretnek ugránd ozni, s bár utána
elcs igázottnak tűnn ek , a mozgás óriás i örömme l
töl ti el őke t.
BAKUGRÁS VAGY BIZTONSÁG

A felnyergelt ló baku grásai félelme tesek és veszélyese k. Ha
úgy d ön t, bá rmely ló képes levetni szinte aká rmelyik lovast -
ám erre több nyire akko r kerül sor, ha a ló hátát sé rti a hanya -
gul felcsatolt nyereg. A ló ellenkezését válthatja ki az is, ha
gazdája épp olyas mire kéri, amit nem tud, vagy ne m aka r
vég rehaj tani. Ha egy ló sikeresen vetette le lovasát, a lehető
sége t örökre megjegyzi, és mindannyiszor megprób álja majd,
ha ép p nem akar do lgozni. A rakoncátlankod ó lovat a hideg-
vé rű lovas élénkebb tempó ra ösztökéli, s ha észleli, hogy a ló
szeretné ledo bni, nem engedi, hogy leg örb ítse a fejét. A leg-
újabb elmélet ezzel ellentétes: az engedetlen lovat pár pill a-
natra meg kell állítani s ezzel meg szűnik a ló sebessé g által
is gene rált, . rnenekúl] vagy harc olj" reakc iója .
"Kör közepén
állok•••"
A lovak imádnak szórakozni, egyik kedvenc játékuk
a kö rkörös nyargalás. Ilyenkor egymást kerülgetik,
s eközben csipkelődnek, rugdalóznak, néha össze-
ütköz nek, vagy domin anciáju kat kifejezve, m e ll s ő lá-
bukat játsz ótá rsaik nyaka felé nyújtva prób álják meg
"átö lelni" . A cső dö rö k partne reik lábai felé kapdosva
igyekeznek földre vinni a .riválist". A játékkal komo-
lyabb csetepatékat mímelnek, a betolakodóka t és
b itorlókat visszaverő mén visel kedését gyakorolják .
A term észetb en az e rőse b b cső dö r harap ásokkal
kon c olja fel föld re vitt ellenfelét, a játékos gyak orlás
ezzel szemben nem veszé lyes, hiszen valójában oka-
fogyott a harc. A hímekhez hasonlóan a kancák is
játszanak, ám vetélkedésükben töb b a .Játszatrúqás".
vállvetve vágt atnak, fejüket dobálják, ugrándoznak és
pajkoskodn ak: nő iese b be n vise lkednek. A cs intala n
csikók pedig a fe lnőttektől ellesett összes játékot ki-
próbálják. A lovak társaság hiányában is mind ig készek
egy kis lazítás ra.
186 ÁLOM, ÉDES ÁLOM
"Mint egy
felhúzott rugó."
A ló ízületei rendkívüliek , a térd tudattalan állapotban
is feszesen rugalmas szerkezete lehetővé teszi példá-
ul, hogy akár talpon szund ikáljon. Az úgyneveze tt" tá-
masztó mechanizmus" a lovak evolúc iójának csodája,
egy kiváló túlélési kellék, hisz segítségével a ragado-
zót észlelő állat mindössze egy-két másodperc alatt
képes pihenő állapotból váltani vágtázva menekülőre.
A feszes ízületeknek köszönhe tően a leereszkedésre
képte len ló is kön nyedén elalhat. A lovak gyakran töl-
tik lábon az éjszakát - amikor nem érzik magukat biz-
tonságban, ha istállófülkéjük túl szúkos. vagy ameny-
nyiben a gyengeség, esetleg fájdalom miatt a le- és
feltápászkodás kivitelezhe tetlen. A lovak képesek
évekig talpon maradn i, igaz, ez nem a legkímélete-
sebb életmód, általában orvoslás ra váró betegség
vagy sérülés rejlik a kitartó álldogálás mögött.
188 ÁLOM, ÉDES ÁLOM
"Három pillanat
a ga Iopplg•••
· "
Egy földre leere sz ked ő ló gyakorta nem fekszik az
oldalára - a kutyákat imitálva szegycsontjára táma sz-
kodik, és ebben a pozícióban is vígan elalsz ik. Mivel
félig ül, veszélyesetén felsőtestét mellső lábaira tá-
ma sztva, majd hát só lábaival tomporát megbi llentve
könynyedén felállhat, és alig három másodperc alatt
men ekülőre foghatj a.
MEGREKEDVE
Ha egy .kutya-tartásból" felkászálódni készülő ló kínlódik,
talpra állási kísérlete kudarcot vall, vagy felemelt mellső test-
részével fara körül forgolódik, valószínűsíthető, hogy alapo-
san legyengült, esetleg e rős fájdalom kínozza teste hátsó
részét. Egy sértetlen, egészséges ló pá r másodperc alatt
talpra szökken, így ha ezt nem tudja megtenni, azonnali orvo-
si ellátásra szorul ugyanis eltörhetett valamelyik csontja, vagy
komoly izomzúzódásokat szenvedhetett .
ÁLOM, ÉDES ÁLOM 191
Kiszolgáltatva
A ló hanyatt fek ve, lábait kinyújtva tud m ' ly álomba
merü lni. A tapasztalatok szerint a ló ilyenkor álmo d ik
is, erről tanúskodnak szeme i, orrlyukai és meg -m eg -
ránduló lába i. Az alvásba temetkező állat vis zont
könnyűszerrel megközelíthető, anélkül hogy felébr edn e
(bá r nem aján lott megzavarni, hisz megi jedve veszé-
lyes lehet) . A testhelyzet emiatt veszélyes is, így a lovak
ritkán vagy csak rövid ideig "á lmodnak". A termés zet-
b en a vad ménes tagjai felváltva ő rködve biztosítják
társai kat, ám a féloldalt f e kv ő , esetleg mélyen alvó ló
még így is kiszolgá ltato ttab b, hisz ebből a po zícióbó l
tud a legne hezebbe n talpra állni és elvág tatni. Ha nem
érzik magukat biztonságban, a lovak ritkán hevered-
nek oldalukra, s ha megteszik, félóránál többet ne m
fekszenek féloldala s pózban.
JÓ ÉJSZAKÁT? SZÉP ÁLMOKAT? UGYAN •••

Az embe rtől elt érően a lovak nem alusszák át az éjszakát.
Féló rányi alvá s után feléb rednek , sétálnak, falatoznak egyet,
majd ismét visszafekszenek. Alvási szokása ikat a túlélési
ösztön alakította, s reggelente e r ről tanúskodik a széthányt
szalma, vagy az elillanó eleség is. A lovak hajnalban és alko-
nyatkor a legaktívabbak, míg az alvás ra, a pi henés re és a
relaxác ióra nap pal és éjje l is szakítanak idot. Igaz, egy re in-
káb b ész reve he tő, ahogya háziasított életforma felszám olta
természetes ritmusukat.
192 NYERíTŐ ZENEKAR
NYERíTŐ ZENEKAR 193
"Örülök, hogy
"Van ott valaki?" beugrottál!"
A mélyebb felnyerítés vagy "röhögés" hasonlít a hosz
Az emberek többsége a hangok közül m ind e n e ke l ő tt
szas nyerítéshez, ám kevésbé "sürgős" k özt ési rnód
a nyerítést társítja a lovakkal. A nyerítést hange reje
tehát halkabb is - a lovak családtagjaik, az ember vagy
mia tt azonna l fel lehet ismern i: a lovak leg többször
egy számukra kedves más állat üdvözlésekor használ
távolabbi társaiknak je leznek vele. A nyerítő ló fejét
ják. A ló őszin te elragad tatásá ról tanúskodik, ha a
magasb a eme li, füle it e lő re ny ú j tja, egé sz teste vib rál.
sze rető gazdát így köszönti, pláne ha az ember koráb -
A han gforráshoz közel lévő lovast nyilván zavarja lova
ba n nem "kenyerezte le" nyalánkságo kkal: így biz tos,
folytonos nyerítése, ráad ásul az ü zengető kedven c
hogy nem a cse megét . halrnozza el szeretetével".
kevesebb figyelme t fordít gazdájára. A lovagolás köz-
beni nyerítés arról is árulkod ik, hog y az állat társaság-
ra vágyik, azaz elége detlen az ember által nyújto ttak-
kal. A poz itív, erős, nyugodt és meg bízható hozzáál lás
e rősítheti a ló és lovas közötti kapcso latot.
194 NYERíTŐ ZENEKAR NYERíTŐ ZENEKAR 195
"Szeretlek!"
A nyihogás a bensőséges kommunikáció módja, a
"Rosszat seitek..."
lovak a közeli barátaikat és családtagjaikat, a kanca
A lovak rikoltása rendszerint abból fakad, hogy az állat
a csikóját, az összetartozó mén és kanca egymást
bosszús-agresszív vagy fenyegetve érzi magát. Két
szó longatja így - ha egy ló lovasá t nyihogva fogadja,
ellenséges ló találkozásakor a dobbantásokból, egy-
az a feltétlen rokonszenv és a bizalom je le. Mély, kel-
más ke rülgetéséből és egyéb fe nyegető mozd ulatok-
lemesen vib ráló, nagyo n személyes hang, mely a ko-
ból álló "felvezetés!" magas rikoltozások és sikító han-
ze lgő állat vagy ember elismeréséről és szeretetéről
gok kísé rik. A ló áb rázatára kiül a mé reg, orrlyukait
árulkod ik; a ló öröm mel fogadja , hogy az il lető meg -
rán c olja, szájszé leit összes zorítja, fejét és füleit a
köze líti. Ahogya kedvel t lény egy re közelebb kerül,
kellemet len jövevény felé fordítja . A szá mukra közö m-
a ló fejét lehajtja, szemei kedvese n csillognak.
bös vagy veszélytelen emberre a lovak ritkán rikoltanak.
196 MI SZEM-SZÁJNAK INGERE
"Úifenl
megéheztem!"
Mivel természe tes környezetben a lovakat voltaképp
körbeveszi az ennivaló, az istálló ban tartott példányok
is szeretik, ha mag uk oszthatják be táplá lékukat.
Ha több óráig megvonják tőlük az utánpótlást, kényel-
metlenül érzik magukat, és nyugtalanok lesznek.
Az éhség ismere tlen érzés számuk ra, a takarmány
hiánya idegessé és feszültté teszi a lovakat, ráadásul
a kop lalás nyomán fogékonyak lesznek a gyomor-
fekélyre. Ame nnyiben hajlamosak a viselke désbeli
sztereotíp iákra, egészen biztos, hogya nélkülözés ki-
hozza be lől ük. A m e g el ő z é s e gysze r ű, csak arra kell
figyelni, hogy m egf el el ő m enny i s é gű táp lálék álljon az
állat rendelkezésére; egy füves kifutó is megte szi, vagy
egy szénával teli jászol. Ha a ló vagy póni a .Jaminitis"
n evű anyagcse re-be tegs ég be n szenved, esetleg hízás-
ra hajlam os, a folyamatos étkezés b iztosítása mellett
d iétáját kalóriaszegény ételek re kell korlátoz ni.
MI SZEM-SZÁJNAK INGERE 199
"Hátrébb az
agarakkal,
ez az én parcellám!"
A szaba d ég alatt nagyob b számb an együtt lege lésző
lovak között kö nnyen problém ák alakulhatnak ki, ha-
c sak nem e lőzz ü k meg őket. A szegé nyes vagy meg-
kopasztott fű t a karó esetén tápl ál ék k i e g é s zít ő kkel vehet-
jük elejét a kisebb csete patéknak. Vesze kedést szulhet.
ha egy ló betoppan a másik sajátjának vélt területére,
s a magasabban rangsorolt állat az agresszió jól ismert
jeleivel lép fel: füleit h átracsapia. fenyegetően oda-
oda kap, esetleg megharapja vagy megc síp i a mási -
kat. Ha a területét védő ló az előkelőbb, egy figyelmez-
tető pillantás - "Tűnj el!" - is elegendőnek bizonyulhat.
Megelőzésképpen érdemes az ab rakolóládákat és a
vöd röket egymástól legalább tíz-tíz méterre helyezni,
és az alacsonyabb rangú lovakat a dominánsabbak-
tól külö n etet ni.
200 MI SZEM-SZÁJNAK INGERE
"Jut bőven
mindenkinek!"
Még a lege lőn tartott lovak számára is fontosak a
rostos táplálékkiegészítők, így a széna vagy a zab.
Az állatok számát legalább eggyel meghaladó halmot
vagy rakást kell létrehozni ahhoz, hogy az összes ló
hozzáférhessen a tápl álékhoz. így cse rék eseté n - a
lovak, min t min de n ínyen c, tö bb helyet is kip róbálnak
- az alárendelt lovak számá ra is jut majd fölös széna-
rakás. Ha csak egyetlen nagy etető van, előfo rdu lhat,
hogy az alacso nyabb rang úakat megfélem lítik és
e l űz ik az e rőseb b e k - ezért az etetést végig figyelem -
mel kell kísérni, és a gye ngébb lovak szá má ra b izto-
sítani kell a továb bi ellátmányI.
MI SZEM-SZÁJNAK INGERE 203
"Nincs iobb a
hideg víznél!"
A lovak többnyire hoss zan isznak: pá r korty után fel-
emelik fejüket, körbeké m lelnek, hog y ninc s-e raga-
dozó a közelben, majd szünetet tarta nak - egy újabb
evolúció s magatartásm inta, am ely mind máig jellemzi
ő ke t. A kémlelés után a ló folytatja az ivást mindaddig,
amíg úgy nem érzi, hogy szomját oltotta, ezt köve tő e n
óvatosa n tová bbporoszkál.
ITATNI CSAK SZÉPEN •••

Hajdanán nap l két- három alkalommal itatni vitték a lovakat,
s a kútnál addig időztek az állatokkal, amíg azok nem oltot-
ták szomjukat - ezt követően tértek vissza a karámba. A mo-
dern, vízvezetékrendszerrel ellátott istállók esetén erre nincs
szükség, viszont a munkára fogott lovaknál előfordul a cso-
portos itatás. Napjainkban a lovak már állandó jelleggel hozzá
tudnak jutni az éltető folyadékhoz, így akkor és annyit ihatnak,
amen nyit szeretnének: nem kevesel, egy ló napi vízszükség-
lete ugyanis az elvégzet t munka és az időjá rás függvényé-
ben akár huszonöt-harminc liter víz is lehet. Egy szinté n túl-
haladott hagyomány szerint a lovak csak etetés után juthattak
vízhez, táplálkozás közben nem. Mára elfogadott, hogy az
élelem mellett a mé rtékkel fogyasztott víz segíti emésztésüket.
AZ IDŐjÓS 205
"Ne tegyél hidegre!"

A ló átlagos tes thő mé rséklete körülbelül 38 oC, és
e mlőskén t legtöbbs zör - a szélsőséges körülmények
kivételéve l - sikerrel tö rekszik arra, hogy b el s ő h ő
mé rsé klete állandó maradj on. A l e g eg y s ze r ű b b e n
egy m e g f e l e l ő óvó he llyel tud un k seg íteni neki: a
mened ék a hid eg sze lek től, az eső tő l és a nedves
hótó l épp úgy meg óvja , mint a forró és szá raz nap -
sugaraktól. A lovat nem szabad a hideg, szeles vagy
ned ves kö rülmé nyek k özott védtele nül hagyni, leg -
alább egy taka róval óvjuk, p láne a frissen nyírt pé l-
dányokat. Nyirkos melegb en igyekezzünk árnyékos
helyet biztosítani szá má ra, viszont ne taka rjuk be,
és kerüljük a gyors és túl megterhelő feladatokat.
VÉDEKEZÉS AZ IDŐJÁRÁS ELLEN

A lovak rend szerint hátat fordítanak a szélnek és az eső
irányának, míg a tűző nap elől árnyas helyre vonulnak.
A hypothermiával (kóros lehűlés) és hyperthe rmiával (akut
felme legedés) sze nvedő lovak tompák, fásultak, szörnye n
érzik magukat A le hűlt ló rendszerint borzong, míg a túl-
melegedett liheg és izzad . A testhőmérsék le t túl nagy
kiingása veszélyes, aká r pusztuláshoz is vezethet, így
figyelni kell a lovak állapotára, testük hőfokát pedig rend-
szeresen ellenőrizni kell.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 207
,
Név- es tárgymutató és csikók 76, 93,
108, 120, 122,
M
magányos lovak 36
P
patkolókovácsok 172
"tágulj innen" üzenet
93
125, 128, 131, meggyöt örve 158 párzás 74, 99, 100, támasztó mecha-
A és kancák 93, 120 rostos táplálék- hátsó lábak 133 mel lső rúgá s 58 112 nizmus 186
és mének 78 kiegészítők 200 rúgások 60, 63 és her élt ek 97, mének pött yös mintázat 47 tehénrúgás 156
"agg legények
cs apata" 84 , 87 és ménes 76, 131, élelem hempergés 147, 167, 168 103 ágaskodása 178 terü let
alvás 186, 191 133,139 c semegék 43 heréltek és mének 70, 73, és hím cs ikók 76 R jelölés 140, 148
érzékek és c ryptor chidok 74, 78, 87, 111 és kan cák 70, 73, Rees, Luc y 93 legelő 199
halála 128
játékai 184 74, 78, 87, 111 rikolt ás 195 t es thőm é rsékle t 205
Á csípés, harapás 65, hallás 20 104
álla torvosok 172 66 ízlelés 30 és kancák 97, 103 párzása 112 játékai 184 rostos táplá lék- tisztántartás 167
látás 25 m el l s ő rúg ása 58 szülése 114, 117 m ell ső rúgása 58 kiegészí tő k 200 tisztogatás 120
árvák 125, 126
E szag lás 27, 28 üdvöz lése 57 tüzelése 99, 107 párzása 112 "röhögés" 193 tüzelés 99, 107
B egyed üllét 36 tapin tás 33 hiányosságok 108 udvarlása 111 udvarl ása 111 rúgás
ba jusz 171 egyéves csikó 139 hím cs ikók 76, 84 üdvözlése 97, 103 üd vöz lése 57 hátsó lábak 60, 63 U
bakugrá s 183 elkülönítés 40 F . vez érkancák" 8 1 m én es hi erarchiája tehénrúgás 156 ud varlás 111
b eteg ség 163 elválasztás 108, 134, felágaskodás 178, 180 I, í kilovaglás 15 52 "ugratás" 111
b og yóhalm ok 140, 136 felszerszám ozá s 66 időjárá s 22, 205 kim erült ség 177 vezé rhiá ny 70 S
142,148 ember közelsége 54 félelem 153 istáll ó- kólika 60, 158 rn énes ösz tön sebesség 16 Ü
b őrallergi a 145 engede lmess ég 89, 90 flehme n válasz 28 fog yatékosság ok köt őd é s 40 elkülönítés 40 státusz 160 üd vözl és 57
e rőfesz ítés 82 fülek 20 175 kurkászás 167 ő rködés 48 üld ög élés 188
C evolúc ió fű 15 ivá s 203 tapaszta lt ló 39 SZ

co lostrum 122 fű 15 izgatottság 164 L veszély elkerülése szag lás 27, 28 V
c ryp torchid 104 gyo rsul ás 19 GY ízlelés 30 látás 25 40, 43 szé l 22 vakaródzás 145
sebe sség 16 gyorsulás 19 legelés 199 szop tatás 122 veszé ly elkerülése
CS sztyeppe 12 J legyek 34 NY szt ereotíp iák 175 40,43
csemegék 43 H Jac ob son-szerv 28 lovak elméje nyald osás-rágás 90 sztyeppék 12 .vez érkanca" 8 1
nyerítés 192 születés 108, 114, 117 védekező póz 156
csi kók É hallás 20 (Rees) 93
árván 125, 126 éhség 196 hangok 20, 22 K lovak me g közelítése nyihogá s 194 szülés 108, 114, 117 vib rissae 171
elválasztása 108, fű 15 harag 155 kancacsikók 94 hátsó lábak 63
134, 136 harap dálás 69 harapdálás 69 kancák fekvő ló 5 1 Ö T

eteté se 122 ízlelés 30 harc 73 csapata 94 lovak színezete 44 ő r kö dés 48 tapintás 33
208 KÖSZÖNETNYILVÁNíTÁS
Köszönetnyilvánítás
A könyvek többnyi re köz re műkö dés gyü mö lcsei, és általában jóva l tö bb személy
"bábáskod ik" születésük nél, m int ahogy azt az olvasó k feltételezik. Külön köszönet
illeti a könyv pót olhatatlan részét k ép ező illusztrác iókat be szerző, és hozzáért éss el
kezelő Horsepix stúdiót. Minde n sze rző tud atában van annak, hogy eg y jó kép
olykor több et ér akár ezer szónál; sokszor az illusztrációkon mú lik egy publikáció
sikere vagy kuda rca. Hálával tartozom az Anova Boo ks kiadó szerkesz tősé gé nek,
és mind en kinek , aki teh etség ével és munkájával tök életesítette a kiadv ány képi
anyagát.
A kötet javarészt a Horsepix Equestrian Photography (www.horsepix.co.uk)

képanyagára tám aszkodi k, az alább iak kivétel ével:
Rebekah Rod ger: 7 oldal

Anova Image Library : 5., 11., 14., 22., 24.,26. ,29.,30 ,34 .,37,41. ,47, 49.,53.,69.,
75. és 199. old al
Photos Cheval: 8., 12., 16., 38., 42., 44., 71. és 72. oldal
A szerzőről
Susan McBane s ike rsze rző és klasszikus lovag-
lásoktató, rengeteg tapa sztalattal. Szerkesz tő
ként ké t szak lapot irányított , eme llett köze l
negyven lovakkal kapcsolatos könyvet, és több
száz cikket kez ölt. A Lovas Könyvterj esztő Tár-
saság szerint a lovásztud om ány legrangosa bb
képesí téséve l és több e dző i kitüntetésse l ren-
de l kező író Nagy-Britannia egyik legn é p szerű bb
és legelism ertebb sza ké rtője.

Charlie Chaplin - Életem

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Charlie Chaplin - Életem

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Ekönvvecske segítségével...

könnven rájöhetünk, mi jár

ISBN 978 963 590 380 I

Milyen üzeneteket közölhet egy ló a farkával,

A ló különös viselkedéséért sok esetben

A lovak jelzéseinek megér tése segíthet a ló

Cop yright © Anova Books Company Ltd .

DOMINANCIAMíTOSZOK 70 MI SZEM-SZÁJNAK INGERE 196

EGYENES BESZÉD 150

Könyveink megvásárolhatók a Könyvtündé r Internetes Könyváruházba n is.

Nyomda és kötés zet: Times, Malayzia

A történelem során a lovak egyedülálló perifériára szorultak - az elmúlt hatvan

"Ezt nem lehet

SZÉPEN SZÓLJ HOZZÁM!

"Ez további vizsgá-

A lovak étkezési szokásai j ele nt ő s e n eltérnek . Egyesek

A KALÓRIA NEM sZÁMíT

"Hé, mi azért érzéke-

PRAKTIKÁK VÉSZHELYZET ESETÉRE

Nem látni alótól

A LOVAK MÁR CSAK ILYENEK

"Nem csak dühböl

"Nem vagyok fönök,

"Ez nekem nem

KAN CÁK ÉS CSIKÓIK

"Az eltűnt idö

MIT LEHET TENNI?

"Én kész vagyok,

Természetes körülmények közott a tavasz az új csikó

"Az enyém lennél?"

,,111 az ldele egy kis

"A lassabb néha

"Már nem birom

,,- Itt voltam!

"Ki iárt itt előttem?"

A felnyergelt lovak sem im múnisak a jelzésekre, rend-

Sok tulajdonos valósággal személyes sértésnek veszi,

A félele m kife jezése a lovakhoz alig értő laikus álta l is

"Csak tartsd távol

"Ez teliesen kiborít!"

"Egy kis sárból

"Erre most miért

"Egy kis farágcsálás

BAKUGRÁS VAGY BIZTONSÁG

JÓ ÉJSZAKÁT? SZÉP ÁLMOKAT? UGYAN •••

ITATNI CSAK SZÉPEN •••

"Ne tegyél hidegre!"

VÉDEKEZÉS AZ IDŐJÁRÁS ELLEN

C evolúc ió fű 15 ivá s 203 tapaszta lt ló 39 SZ

CS sztyeppe 12 J legyek 34 NY szt ereotíp iák 175 40,43

elválasztása 108, fű 15 harag 155 kancacsikók 94 hátsó lábak 63

134, 136 harap dálás 69 harapdálás 69 kancák fekvő ló 5 1 Ö T

A kötet javarészt a Horsepix Equestrian Photography (www.horsepix.co.uk)

Rebekah Rod ger: 7 oldal

You might also like