Professional Documents
Culture Documents
9.fiz. Részletes Megoldások PDF
9.fiz. Részletes Megoldások PDF
MEGOL
Részletes megoldások
Fizika 9
című tankönyvéhez
R.sz.: RE 16105
1
Tartalomjegyzék:
2
1.lecke A mechanikai mozgás
3
Megoldás:
A komp naponta 16-szor indul Nagymarosról Visegrád felé. A komp által megtett
út: 16⋅1000 m = 16 000 m= 16 km.
4
2. lecke Egyenes vonalú egyenletes mozgás
2. Egyenletesen haladó vonat ablakából kitekintve azt látjuk, hogy a vonat 2,5 perc
alatt 45 db telefonoszlop mellett halad el. Mennyi idő alatt éri el a vonat a 600 m-
re lévő útkereszteződést, ha két telefonoszlop távolsága 50 m?
Megoldás:
Adatok:
t1 = 2,5 min,
s = 600 m.
t2 = ?
5
s 600m
Az útkereszteződésig visszalévő idő: t2 = = = 40 s.
v m
15
s
A vonat 40 s alatt éri el az útkereszteződést.
km km
3. Egy autó 30 percen át 40 , majd 15 percen át 60 sebességgel halad.
h h
a) Mekkora utat tett meg 45 perc alatt?
b) Ábrázoljuk a mozgását sebesség-idő, majd út- időgrafikonon!
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 40 , t1 = 30 min = 0,5 h,
h
km
v2 = 60 , t2 = 15 min = 0,25 h.
h
a) s = ?
a) Megtett utak:
km
s1 = v1⋅t1 = 40 ⋅ 0,5 h = 20 km,
h
km
s2 = v2⋅t2 = 60 ⋅ 0,25 h = 15 km.
h
s = s1 + s2 = 35 km.
Az autó 35 km utat tett meg 45 perc alatt.
b) Grafikonok:
6
km km
4. Egy gépkocsi először 3 óráig 90 , ezután 2 óráig 60 sebességgel haladt.
h h
a) Hol van a gépkocsi az indulás után 4 óra múlva?
b) Mikor van a gépkocsi az indulás helyétől 360 km-re?
c) Mennyi utat tett meg összesen a gépkocsi?
d) Ábrázoljuk a mozgást út-idő és sebesség-idő grafikonon!
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 90 ,
h
t1 = 3 h,
km
v2 = 60 ,
h
t2 = 2 h.
a) s=?
b) t=?
c) s=?
6. ábra: Egyenletes mozgást végzett a gépkocsi 7. ábra: Hol van a gépkocsi az indulás után 4
az út megtétele alatt? óra múlva?
A gépkocsi 4 óra alatt 330 km-t tett meg. A gépkocsi az indulási helyétől 360 km-re 4,5 h
múlva ért, míg 5 óra alatt összesen 390 km-t tett meg.
7
5. Az ábra egy kerékpáros út-idő grafikonját mutatja.
a) Határozd meg, hogy az egyes
szakaszokhoz milyen mozgást
tartozik!
b) Mekkora a megtett út?
c) Ábrázoljuk a kerékpáros
mozgását sebesség-idő
grafikonon!
8. ábra: Az egyes szakaszokon milyen típusú
Megoldás: mozgás játszódik le?
a)
I. egyenes vonalú egyenletes mozgás,
II. áll,
III. egyenes vonalú egyenletes mozgás (a test visszafele mozog).
b) A megtett út 80 m.
c)
8
3. lecke Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség
1900m m
vátl = = 24,48 .
77,6s s
m
A győztes ló átlagsebessége 24,48 volt.
s
3. Egy gépkocsi a Budapest – Pécs közötti 210 km-es utat 3 óra alatt teszi meg. Az út
km
első felében 60 átlagsebességgel haladt.
h
a) Mekkora az egész útra számított átlagsebesség?
b) Mekkora az autó átlagsebessége az út második felében?
Megoldás:
km
Adatok: s = 210 km, t = 3 h, v1 = 60 .
h
210km km
a) vátl = = 70 .
3h h
km
A gépkocsi egész útra számított átlagsebessége 70 .
h
s 105km
b) t1 = 1 = = 1,75 h, t2 = 1,25 h
v1 km
60
h
105km km
v2,átl = = 84 .
1,25h h
km
Az autó átlagsebessége az út 2. felében 84 .
h
9
4. Carlos Sastre Candill lett a 21 futamból álló 2008-as Tour de France győztese. A
futam részeredményeit hetes bontásban az alábbi táblázatban találod. Számítsd ki,
hogy mekkora átlagsebességgel nyerte meg a versenyt!
km
Carlos Sastre Candill 40,5 átlagsebességgel nyerte meg a versenyt.
h
km 1
s1 = v1⋅t1 = 90 ⋅ h = 45 km,
h 2
km 1
s2 = v2⋅t2 = 72 ⋅ h = 18 km,
h 4 11. ábra: Meg tudná határozni a mozgás
45km + 18km km egyes szakaszain megtett utakat?
vátl = = 84 .
1 1 h
h+ h
2 4
km
Az egész útra számított átlagsebesség 84 .
h
10
km
6. Egy autós a 6-os főútvonalon 40 percig 90 sebességgel halad, majd utolér egy
h
km
72 sebességgel haladó teherautót. 15 percig nem tudja megelőzni, így követi
h
azt.
a) Mekkora az összes megtett út?
b) Mekkora az autó átlagsebessége a mozgás teljes ideje alatt?
c) Rajzoljuk fel ugyanabban a koordinátarendszerben a sebesség-idő és az
átlagsebesség-idő grafikont!
d) Rajzoljuk fel az út-idő koordinátarendszerben mozgás grafikonját!
Megoldás:
km 2
Adatok: v1 = 90 , t1 = h ,
h 3
km 1
v2 = 72 , t2 = h.
h 4
km 2 km 1
a) s = v1t1 + v2t2 + v1t’ = 90 ⋅ h + 72 ⋅ h = 78 km.
h 3 h 4
Az összes megtett út 78 km.
60km + 18km km
b) vátl = = 85,1 .
2 1 h
h+ h
3 4
km
Az autó átlagsebessége a mozgás teljes ideje alatt 85,1 .
h
c) Grafikonok:
11
4. lecke Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
m m
1. Egy személygépkocsi a sebességét 15 s alatt 5 -ról 20 -ra növeli.
s s
a) Mekkora a gyorsulása?
b) Mekkora utat tesz meg a mozgás ezen időszakában?
Megoldás:
Adatok:
m m
v0 = 5 , v = 20 ,
s s
t = 15s
a) a = ?
b) s = ?
Δv m
a) A gépkocsi gyorsulása a = összefüggés alapján: a= 1 2 .
Δt s
b) A feladatot kétféleképpen oldhatjuk meg.
a
I. s = v0t + t 2 , behelyettesítve s = 187,5 m.
2
v +v
II. s = 0 t alapján: s = 187,5 m.
2
A személygépkocsi 187,5 m utat tesz meg.
2. Egy kezdősebesség nélkül induló, egyenletesen gyorsuló test 6 s alatt 9 m utat tesz
meg.
a) Mekkora a mozgó test gyorsulása?
b) Mekkora a test sebessége 6 s eltelte után?
c) Mekkora utat tett meg a test az ötödik másodperc végéig?
d) Mekkora utat tett meg a mozgás ötödik és hatodik másodperce között?
Megoldás:
Adatok:
t = 6 s, s = 9 m.
a) a = ?
b) v = ?
c) s5 = ?
d) ∆s = ?
a) A test gyorsulása:
2s 18 m
a= 2 = = 0,5 2 .
t 36 s
b) A test sebessége a 6. másodperc végén:
m
v = a⋅t = 0,5⋅6 = 3 .
s
c) Az ötödik másodperc végéig megtett út:
a 0,5
s5 = t 2 = 25 = 6,25 m.
2 2
d) A hatodik másodpercben megtett utat megkapjuk, ha az első hat másodperc
alatti útból kivonjuk az első öt másodperc alatti utat:
12
m
0,5
∆s = (
a 2 2
2
t6 − t5 = ) 2
( )
s 2 36s 2 − 25s 2 = 2,75 m.
2 2
Biztonsági okokból a repülőtereken a kifutópályák hossza minimális a felszállási
hossznál lényegesen hosszabb (min. kétszerese).
m
4. Egy autó induláskor 1,5 állandó gyorsulással 75 m-es úton gyorsít.
s2
e) Mennyi ideig gyorsított?
f) Mekkora lett a végsebessége?
g) Rajzold fel a mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjait!
Megoldás:
m
Adatok: a = 1,5 , s = 75 m.
s2
a) t=?
b) v=?
c)
a 2 2⋅s
a) Az autó az s = ⋅ t összefüggés alapján, t = ideig gyorsít.
2 a
2s 2 ⋅ 75m
t= = = 10 s.
a m
1,5 2
s
13
b) Az autó végsebessége:
m
v = a ⋅ t = 15 .
s
c) A mozgás grafikonjai:
15. ábra: Az egyenletesen gyorsuló mozgást 14. ábra: Az egyenletesen gyorsuló mozgást
végző gépkocsi grafikonja parabola. végző gépkocsi sebessége egyenletesen nő.
14
5. lecke Kezdősebességgel rendelkező egyenletesen változó mozgások
m m
1. Egy teherautó 10 sebességről 20 másodpercen keresztül 0,6 2 gyorsulással
s s
gyorsít.
a. Mekkora sebességre tesz szert a teherautó?
b. Mennyi utat fut be az idő alatt?
Megoldás:
Adatok:
m
v0 = 10
s
t = 20 s
m
a = 0,6 2
s
a) v = ?
b) s= ?
km
2. Egy autó 54 sebességről 6 másodperc alatt lassult le, és állt meg. Egy
h
m
motorkerékpáros álló helyzetből indulva 6 s alatt érte el a 18 sebességet.
s
Melyiknek volt nagyobb a gyorsulása?
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 54
h
t=6s
m
v = 18
s
aautó = ?,
amotor = ?
15
m
0 − 15
Az autó gyorsulása: aautó = s = -2,5 m .
6s − 0s s2
m m
18 − 0
A motorkerékpáros gyorsulása: amotor = s s =3 m
6s − 0s s2
km
3. Egy gépkocsi 72 sebességről 8 s alatt fékezett le, egyenletesen változó mozgással.
h
h) Mekkora a fékút?
i) Rajzold fel a mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjait!
Megoldás:
km m
Adatok: v = 72 = 20 , t = 8 s.
h s
a) A fékút kiszámításához először a gyorsulást kell meghatároznunk:
m m
0 − 20
Δv s = −2,5 m .
a= = s
Δt 8s s2
A fékút:
m
2,5 2
a s 64 s 2 = 80m .
s = t2 =
2 2
16
km
4. Egy álló helyzetből induló autó 12 másodperc alatt 108 sebességre gyorsult fel.
h
Mekkora utat tett meg eközben?
Megoldás:
Adatok:
t = 12s
km
v = 108
h
s=?
17
m m
0 −3
a3 = s s = −3 m , ⇒ s = 1,5 m.
1
5s − 4 s s2
A kerékpáros az egyes szakaszokon rendre 3 m-t, 6 m-t és 1,5 m-t tesz meg.
18
m m
A gépkocsi kezdeti sebessége 10 , a gyorsulása pedig 1,66 2 volt.
s s
19
6. lecke Szabadesés, függőleges és vízszintes hajítások
1. Egy 12 m magas magasugró toronyból ugró versenyző mennyi idő alatt mutatja be
gyakorlatát? Milyen sebességgel ér a vízbe?
Megoldás:
Adatok:
h = 12 m
v=?
2s
A vízbeérés ideje: t = összefüggésbe behelyettesítve t = 1,55 s.
g
A vízbeérés sebességét kétféleképpen számolhatjuk ki:
m
I. A v = g ⋅ t alapján v = 15,5 .
s
m
II. A v = 2 ⋅ g ⋅ s alapján a sebesség: v = 15,5 .
s
m
A magasugró 1,55 s alatt, 15,5 sebességgel ér a vízbe.
s
g 2
A szabadesés ideje a h = t -ből számítható, ahonnan t = 3,34 s.
2
m
A v = g⋅t összefüggésből: v = 33,4 .
s
20
m
3. A bungee jumpinggal mélybe ugró ember sebessége az egyik pontban 3 , míg a
s
m
másik pontban 6 . Menyi idő telik el míg egyik pontból a másikba ér? Mekkora a
s
két pont közötti távolság?
Megoldás:
m m
Adatok: v1 = 3 , v2 = 6 .
s s
∆t = ?
∆s = ?
A mélybe ugró ember 0,3 s alatt ér az egyik pontból a másikba, amelyek közötti távolság
1,35 m.
m
4. Egy személyfelvonó egyenletesen 12 sebességgel mozog lefelé. A felvonó mellett
s
kavicsot ejtünk el. Mikor és hol találkozik a kavics a felvonóval? Mekkora a
találkozáskor a kavics sebessége? Rajzoljuk fel a felvonó és a kavics út-idő és
sebesség-idő grafikonját!
Megoldás:
Adatok:
m
v = 12
s
t=?
s=?
vk = ?
21
m m
A kavics sebessége vk = g⋅t = 10 2
⋅2,4 s = 24 .
s s
A kavics a felvonóval 2,4 s múlva találkozik, ez idő alatt mindkét test 28,8 m-t tett meg.
m
Találkozáskor a kavics sebessége 24 .
s
5. Egy test h = 80 m magasról esik. Osszuk fel az utat kettő olyan részre, amelyet a test
egyenlő időközök alatt tesz meg!
Megoldás:
Adatok:
h = 80 m
A 80 m-es út első 20 m-ét és a további 60 m-t egyaránt 2 s alatt tette meg a szabadon eső
test.
m
6. Egy helyben lebegő léghajóból kidobunk egy testet a föld felé irányuló v0 = 10
s
kezdősebességgel.
a) Mekkora lesz a test sebessége 8 s múlva?
b) Mekkora utat tesz meg a test 8 s alatt?
c) Rajzold fel az út-, sebesség- és gyorsulás-idő grafikonokat!
Megoldás:
m
Adatok: v0 = 10 , t = 8 s.
s
m
a) A test pillanatnyi sebessége: v = v0 + g ⋅ t , behelyettesítve: v = 90 .
s
m
A test sebessége 8 s múlva 90 .
s
1
b) A megtett út a h = v0 ⋅ t + ⋅ g ⋅ t 2 alapján számítható.
2
22
h = 80m + 320 m = 400 m.
A kidobott test 400 m utat tesz meg.
m
7. A földről függőlegesen fellőtt test sebessége v0 = 20 .
s
a) Mekkora a test sebessége 1 s, 2 s, 4 s múlva?
b) Mekkora magasságban van ezekben az időpontokban a test?
Megoldás:
Adatok:
m
v0 = 20
s
a) v1 = ?, v2 = ?, v3 = ?
b) h1 = ?, h2 = ?, h3 = ?
m m m
v1 = v0 - g⋅t1 = 20 - 10 2 ⋅ 1s = 10 ,
s s s
m m m
v2 = v0 - g⋅t2 = 20 - 10 2 ⋅ 2s = 0 ,
s s s
m m m
v3 = v0 - g⋅t3 = 20 - 10 2 ⋅ 4s = - 20 .
s s s
m
10
g m s 2 (1s )2 = 15 m.
h1 = v0⋅t1 - t 12 = 20 1s-
2 s 2
m
10 2
g m s (2 s )2 = 20 m.
h2 = v0⋅t2 - t 22 = 20 2s-
2 s 2
m
10 2
g 2 m s (4 s )2 = 0 m.
h3 = v0⋅t - t 3 = 20 4s-
2 s 2
23
A földről függőleges hajítást végző test az elhajítás után 1 s múlva 15 m-es
m
magasságban 10 sebességgel halad. Kettő másodperc múlva 20 m magasságban
s
m
megáll (0 a sebessége), vagyis ez a pálya legmagasabb pontja. A harmadik esetben
s
m
4 s alatt visszatért a kiindulási helyzetébe – 20 sebességgel (a sebesség iránya lesz
s
ellentétes az elhajítás sebességével).
A kavics a mozgása folyamán vízszintes hajítást végez: függőlegesen szabadon esik, míg
vízszintesen egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.
A szabadesésének ideje:
2⋅h
t= = 3 s.
g
Ezen idő alatt a kavics vízszintesen egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, így a
kezdősebessége:
s 60 m m
v0 = = = 20 .
t 3s s
m
A kavicsot vízszintesen 20 sebességet kell elhajítani.
s
24
7. lecke Newton I. törvénye
25
8. Egy űrhajókabinból a Földre történő visszaérkezése közben vízszintes v
sebességgel kilőnek az űrhajóból egy kis csomagot. Milyen mozgást végez a
csomag a szabadesés alatt lévő kabinból figyelve?
Megoldás:
A szabadesést végző kabinhoz képest a csomag vízszintes irányú egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez (külső körülmények zavaró hatásától eltekintünk).
9. Ha hirtelen mozdulattal kirántjuk a vízzel teli pohár alól a papírlapot, a pohár alig
mozdul el, de a papírlapot ki tudjuk húzni. Ha lassan, óvatosan
végezzük el a kísérletet, akkor nem sikerül kihúzni a lapot. Mi az
oka?
Megoldás:
A pohár a tehetetlensége miatt az első esetben mozdulatlan marad a
pohár.
26. ábra: Miért nem szakad el a vékony papírlap?
10. Személygépkocsiban egy fonál végére egy kis vasgolyót rögzítünk. Mi történik a
vasgolyóval, ha az autó elindul vagy fékez? Merre mozdul el a vasgolyó,
amikor a gépkocsi elindul?
Megoldás:
Az autó elinduláskor a vasgolyó tehetetlenségénél fogva mozgásiránnyal
ellentétesen mozdul el, míg fékezéskor az eredeti mozgásirányba lendül
ki.
27. ábra: Gépkocsiban fonálon függő vasgolyó
26
8 lecke Tömeg, sűrűség
Feladatok:
1. Nézzünk utána az interneten, hogy melyik a szárazföldön, illetve a vízben
élő legnagyobb tömegű állat? Mekkora a tömegük?
Megoldás:
Szárazföldön: afrikai elefánt kb. 5 tonna, vízen: kékbálna 130 tonna.
kg
2. A higany sűrűsége ρHg = 13 546 .
m3
a) Mekkora a tömege 1 dm3 higanynak?
b) Mekkora a térfogata 1 kg higanynak?
Megoldás:
Adatok:
V = 1 dm3 = 10-3 m3,
kg
ρHg = 13 546 .
m3
m =?
V=?
3. Egy 225 tonnás jéghegy térfogata 250 m3. Mekkora a jéghegy sűrűsége?
Megoldás:
Adatok:
m = 225 t = 2,25⋅105 kg,
V = 250 m3
ρ =?
A jéghegy sűrűsége:
m 2,25 ⋅ 10 5 kg kg
ρ = = 3
= 900 3 .
V 250 m m
kg
A jéghegy 900 sűrűségű.
m3
27
4. Mekkora annak a hordónak a térfogata, amelybe 180 kg tömegű gázolajat
kg
tudtunk tölteni, ha az gázolaj sűrűsége 840 ?
m3
Megoldás:
Adatok:
kg
ρ = 840
m3
m = 180 kg,
V=?
A hordó térfogata:
m 180 kg
V= = = 0,214 m3.
ρ kg
840 3
m
A gázolajat 0,214 m3 (=214 liter) térfogatú hordóba tudjuk beletölteni.
28
V1 = a⋅b⋅c = 0,235 m ⋅ 0,165 m ⋅ 0,02 m = 7,755⋅10-4 m3.
0,61kg kg
ρ1 = −4
= 786,6 3 .
7,755 ⋅ 10 m 3
m
Az alumínium téglatest térfogata és sűrűsége:
V2 = V1 = 7,755⋅10-4 m3.
2,1kg kg
ρ2 = −4
= 2 707,9 3 .
7,755 ⋅ 10 m 3
m
kg
A Négyjegyű Függvénytáblázat sűrűsége 786,6 , az alumínium sűrűsége
m3
kg
2 707,9 .
m3
29
9. lecke Lendület
Feladatok:
1. Lehet-e egyenlő egy futball- és egy kosárlabda lendülete? Miért? Mi a feltétele
ennek?
Megoldás:
Lehet, ekkor a két labdára a tömeg és sebesség szorzatának egyenlőnek kell lennie
(m1v1=m2v2).
m
A személygépkocsi sebessége 15 .
s
m
3. Egy eredetileg nyugvó 300 kg tömegű csónakból 2,5 sebességgel vízbe ugrik
s
egy 60 kg tömegű ember. Mekkora és milyen irányú lesz ezután a csónak
sebessége?
Megoldás:
Adatok:
M = 300 kg
M = 60 kg
m
v1 = 2,5
s
30
v2=?
A csónak és az ember összes lendülete kiugrás előtt nulla. A csónak az ember sebességével
ellentétes irányban indul el.
A csónak sebességének nagyságát a lendület-megmaradás törvényéből számíthatjuk ki.
0=M·v2-m·v1,
m 60kg m m
Ebből a csónak sebessége v2 = ·v1 = ⋅ 2,5 = 0,5 .
M 300kg s s
m
A csónak sebességének a nagysága 0,5 lesz, iránya a vízbe ugró ember sebességének
s
irányával lesz ellentétes.
Megoldás:
Adatok:
m1=55kg
m2=45kg
m
v2=4
s
u=?
A két görkorcsolyázó találkozásakor rugalmatlan ütközés játszódik le. A lendület-
megmaradás törvényét felírva:
m1·v1+m2·v2=(m1+m2)·u
Mivel v1=0, ezért
m2
u= ⋅ v2
m1 + m2
Behelyettesítve:
45 kg m m
u= ⋅ 4 = 1,8
55 kg + 45 kg s s
m
A görkorcsolyázók 1,8 közös sebességgel haladnak tovább.
s
31
m
5. sebességű, 6 kg-os medicinlabdát
Egy görkorcsolyán álló tanulónak szemből 3
s
dobunk. Mekkora sebességgel fog az 50 kg tömegű görkorcsolyázó haladni,
miután elkapta a labdát?
Megoldás:
Adatok:
m
v1 = 3 ,
s
M = 50 kg,
m = 6 kg
u=?
m
6. Egy 0,2kg tömegű játékautó, amelynek sebessége 0,4 , utolér egy vele egy
s
m
irányban haladó, 0,15kg tömegű és 0,2 sebességű kocsit. Ütközés után az elöl
s
m
haladó kocsi sebessége 0,4 lesz. Mekkora hátsó játékautó sebessége?
s
Megoldás:
Adatok:
m
m1=0,2kg, v1=0,4
s
m
m2=0,15kg, v2=0,2
s
m
u 2 = 0,4
s
u1=? 28. ábra:
Hogyan vesszük figyelembe a lendületek irányát, azaz vektor jellegét?
32
A lendület-megmaradás törvényét felírva:
m1·v1+m2·v2=m1·u1+m2·u2
Behelyettesítve:
m m m
0,2 kg ⋅ 0,4 + 0,15 kg ⋅ 0,2 = 0,2 kg ⋅ μ1+ 0,15kg ⋅ 0,4
s s s
m
amelyből u1=0,25 .
s
m
Az m1 tömegű játékautó az eredeti mozgásirányával ellentétesen u1=0,25 sebességgel
s
halad.
Megoldás:
Adatok:
M=150kg
m
v = 2,5
s
∆I=? 29. ábra:
A lendület „visszafelé” jövet előjelet vált.
33
10. lecke Newton II. törvénye
Feladatok:
m
1. Mekkora erő gyorsítja a 250kg tömegű motorkerékpárt, ha gyorsulása 2,5 ?
s2
Megoldás:
Adatok:
m=250kg
m
a=2,5 2
s
F=?
m
2. Egy teherautó 4 500 N erő hatására 0,6 gyorsulással mozgott. Mekkora a
s2
tömege?
Megoldás:
Adatok:
F= 4500 N
m
a=0,6 2
s
m=?
Newton II. törvényéből kifejezve:
F 4500 N
m= = = 7500kg .
a 0,6 m
s2
A teherautó tömege 7 500 kg.
34
I=?
a 2
Számítsuk ki a kiskocsi gyorsulását az s = t összefüggésből!
2
2s m
a= 2 =1 2 .
t s
A kiskocsira ható gyorsító erő nagysága:
m
F = m⋅a = 50 kg ⋅1 2 = 50 N.
s
A kiskocsira 50 N állandó erő hat a 12,5 m-es úton.
km
5. Mennyi idő alatt gyorsul fel az 1200 kg tömegű gépkocsi 54 sebességről
h
km
72 sebességre, ha 3000N állandó nagyságú erő gyorsítja?
h
Megoldás:
Adatok:
m=1200kg
F=3000N
km m
v1=54 = 15
h s
km m
v2=72 = 20
h s
s=?
A gyorsulás az F=m·a alapján:
35
F 3000 N m
a= = = 2,5 2 .
m 1200kg s
Δv
A gyorsulás ideje az a= -ből:
Δt
m m
20 − 15
Δv s s = 2s .
t= =
a m
2,5 2
s
36
m m m
A személygépkocsi gyorsulása az egyes szakaszokon: 1,25 2
, 0 2 , -0,75 2 .
s s s
m m
v1 = a1t1 = 1,25 2
5 s = 6,25 .
s s
m m m
v3 = v2 – a3t3 = 6,25 - 0,75 2 15 s = -5 .
s s s
m
A személygépkocsi sebessége a 3. szakasz végére -5 , mivel a 3. szakasz alatt a sebessége
s
nullára csökken, majd a sebesség iránya ellentétesre fordul. Tehát a személygépkocsi
megfordul menet közben.
F=?
A test gyorsulását kell meghatároznunk, majd abból megkapjuk a gyorsító erő nagyságát.
v
A v=a·t összefüggésből: t= ,
a
2
a⎛v⎞ v2 v2
amelyet az s= ⎜ ⎟ = ⇒a= .
2⎝ a ⎠ 2a 2s
Behelyettesítve:
m2
225 2
a= s = 1,125 m .
2 ⋅100m s2
A testre ható gyorsító erő:
m
F = m ⋅ a = 1260 kg ⋅ 1,125
= 1417,5 N.
s2
1417,5 N gyorsítóerő szükséges a személyautó felgyorsításához.
37
11. lecke Newton III. törvénye
Feladatok
1. A lovas kocsit a ló ugyanakkora erővel húzza, mint amekkora erővel a kocsi hat a
lóra. Miért nem marad a kocsi nyugalomban?
Megoldás:
A lovaskocsi és a ló között valóban Newton III. törvénye értelmében
ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erő hat. A ló és a kocsi nem alkot zárt
rendszert, mert ló lábával erőt fejt ki a talajra. Ez az erő a (un. tapadási súrlódási erő)
fogja mozgatni a lovaskocsit a menetirányban.
3. Egy fonállal összekötött rugó mindkét irányban 8 N nagyságú erőt fejt ki. Két
oldalról egy 0,1kg és egy 0,4kg tömegű kiskocsihoz rögzítjük. A fonalat elégetve
0,1s-ig tartó állandó 8 N nagyságú erők gyorsítják a kocsikat.
a) Mekkora az egyes kocsik gyorsulása?
b) Mekkora végsebességet érnek el a kiskocsik?
Megoldás:
Adatok:
F=8N
t=0,1s
m1 = 0,1 kg
m2 = 0,4 kg
a) a1=?; a2=?
b) v1=?; v2=?
38
F 8N m
a2 = = = 20 2 .
m 2 0,4kg s
m m
Az egyes kocsik gyorsulása 80 2
, illetve 20 2 .
s s
m m
A kiskocsik végsebessége 8 és 2 .
s s
4. Egy összeszorított rugót fonállal összekötünk, majd egyik oldalára egy 0,5kg, míg
a másik oldalára pedig egy ismeretlen tömegű golyót helyezünk. A fonál
m m
elégetésekor a 0,5kg-os golyót 6 sebességgel, míg a másikat 1,5 sebességgel
s s
löki el. Mekkora az ismeretlen golyó tömege? Ezt a módszert a lendület alapján
történő tömegmérésnek nevezik.
Megoldás:
Adatok:
m1=0,5kg
m
v1= 6
s
m
v2= 1,5
s
m2=?
A fonal elégetésekor a rugó mindkét golyóra ugyanakkora erővel hat. Így ∆t idő alatt mindkét
golyó megegyező nagyságú lendületváltozást szenved.
∆I1=∆I2,
m1·∆v1=m2·∆v2.
Az m2-t kifejezve és behelyettesítve:
m
6
Δv
m2 = m1 ⋅ 1 = 0,5kg ⋅ s = 2kg.
Δv2 m
1,5
s
Az ismeretlen tömegű golyó tömege 2 kg.
39
5. Egy 57 kg tömegű nyugvó bomba három részre esik szét, amelyek közül kettő
m
egymásra merőlegesen 6 sebességgel távozik. Milyen irányban és mekkora
s
sebességgel repül el a harmadik darab?
Megoldás:
Adatok:
M=57 kg,
m m
v1 = 6 , v2 = 6 .
s s
v3 = ?
40
12. lecke A dinamika alapegyenlete
Feladatok:
1. Mekkora és milyen irányú a testre ható erők eredője az alábbi esetekben?
Megoldás:
Adatok:
a) Gyorsulás esetén az eredő erő a mozgás iránnyal megegyező. Egyenletes
mozgásnál az eredő erő nagysága nulla. Lassulás esetén az eredő erő a mozgás
irányával ellentétes.
b) Az eredő nagysága nulla.
Megoldás:
A két erő egymással tompaszöget zár be, akkor az eredő erő kisebb
valamelyik összetevőnél. Ha a két erő egyenlő nagyságú, ellentétes
irányú, akkor az eredő nullvektor.
33. ábra: Az eredő
nagysága kisebb is
lehet, mint bármelyik
összetevő nagysága.
Megoldás:
Adatok:
F1 = 150 N,
F2 = 150 N,
α = 120°,
m = 150 kg.
a=?
r r
Az F1 és F2 nyíl húrjaiban ható erők, és α = 60°-os szöget zárnak be
a kilövés irányával. A nyíl az eredő irányában gyorsul. Az ábra
r
látható szabályos háromszögekből következik, hogy Fe = 60° .
34. ábra: A nyílvesszőre F1 és F2 erők hatnak, mégis úgy gyorsul, mintha az eredő gyorsította
volna.
41
4. Egy labdát egyszerre ketten értek el, és egymásra merőleges irányú 100N és 300N
nagyságú erővel rúgtak bele. Határozd meg az eredő nagyságát, és szerkeszd meg
az eredő irányát!
Megoldás:
Adatok:
F1 = 100 N,
F2 = 300 N
Fe = ?
35. ábra: Az eredő erő nagysága határozza meg a labda mozgásának irányát.
Megoldás:
Adatok:
m=1200kg
42
m
Fe = m ⋅ a = 1200kg ⋅ 0,625 = 750 N .
s2
A húzóerő: Fh=Fe+Fell.
Behelyettesítve:
Fh=750N+350N=1100N.
A gépjármű motorja 1 100 N húzóerőt fejt ki.
6. Egy folyóban lévő csónakot két gyerek húz. Egyik dél felé 110 N, Míg a másik
nyugat felé 100 N erővel. A víz északi irányban 80 N erőt, míg a szél kelet felé 60
m
N erőt fejt ki. Ezen erők hatására a csónak 0,5 gyorsulással mozog.
s2
a) Mekkora a csónak tömege?
b) Szerkeszd meg az eredő irányát!
Megoldás:
Adatok:
FD = 110 N
FNY = 100 N
FÉ = 80 N
FK = 60 N
m
a = 0,5
s2
a) m = ?
b) Fe = ?
43
37. ábra: A csónak gyorsulását az
eredő iránya határozza meg.
7. Egy 500 000 kg tömegű Airbus 380-as utasszállító repülőgépre felszállás közben a
négy hajtóműve egyenként 340 000 N tolóerőt fejt ki. A haladási iránnyal
ellentétesen a repülőgépre 260 000 N erő hat. Mekkora úton és mennyi idő alatt éri
m
el az álló helyzetből induló repülőgép a 70 felszállási sebességet?
s
Megoldás:
Adatok:
m = 500 000 kg
Ft = 340 000 N
Fell = 260 000 N
m
v = 70
s
s=?
t=?
44
m
70
v s = 31,8 s.
t= =
a m
2,2 2
s
A felszálláshoz szükséges úthossz:
m
2,2
a
s = t2 = s 2 (31,8s )2 = 1 113,6 m.
2 2
Az álló helyzetből induló repülőgép 31,8 s alatt 1 113,6 m -es pályán éri el a felszálláshoz
m
szükséges 70 sebességet.
s
45
13. lecke Nehézségi erő, súly és súlytalanság
Feladatok:
8. Válaszoljunk a következő kérdésekre:
a) Mekkora a súlya az 1kg tömegű almának?
b) A Citroen gépkocsi tömege 1320kg. Mekkora a súlya?
c) Az osztályteremben elejtünk egy 0,5kg tömegű könyvet. Mekkora a könyvre
ható nehézségi erő és mekkora a könyv súlya esés közben?
Megoldás:
a) G=10N.
b) G=13 200N.
c) A nehézségi erő mg = 5 N. A könyvnek nincs súlya (G = 0 N), mert
szabadeséssel esik.
46
m
10. Egy lift 1,5 gyorsulással indul felfelé. Mekkora erőt mutat a liftben álló 50 kg
s2
tömegű fiú lába alá helyezett szobamérleg?
Megoldás:
Adatok:
m
a = 1,5 , felfelé
s2
m = 50kg
Fn=?
11. Mekkora gyorsulással és merre indul az a lift, amely egy 120kg tömegű szekrény
súlya 950N?
Megoldás:
Adatok:
m=120kg
Fn = 900 N
a=?
Behelyettesítve:
39. ábra: Milyen
erők hatnak a
bútorra?
47
1200 N − 900 N m
a= = 2,5 2 .
120kg s
m
A lift lefele mozog 2,5 gyorsulással.
s2
Megoldás:
Adatok:
m=70kg
K = 840 N
a=?
m
A kötélen legfeljebb 2 gyorsulással mászhat felfelé egy 70 kg tömegű ember.
s2
13. Egy 800N súlyú ember összecsavart lepedőből font függőleges kötélen menekül az
égő ház emeletéről.
a) Hogyan kell leereszkednie anélkül, hogy a kötél elszakadna, ha a kötél
maximális terhelése 700N?
b) Mekkora sebességgel érkezik le, ha az emelet magassága 4m?
Megoldás:
Adatok:
mg=800N;
h=4m
K max = 700 N
a) a=?
b) v=?
48
a) Az embernek egy minimális gyorsulással kell lefele
ereszkednie, hogy ne szakadjon el a kötél.
A gyorsulás nagysága:
m ⋅ g − K max
a min = .
m
Behelyettesítve:
800 N − 700 N m
a= = 1,25 2 .
80kg s
m
Az embernek legalább 1,25 gyorsulással kell süllyednie, hogy ne szakadjon el a
s2
kötél.
b)
m
amin = 1,25 .
s2
A mozgás egy kezdősebesség nélküli egyenletesen gyorsuló mozgás.
m m
v min = 2a ⋅ h = 2 ⋅1,25 2
⋅ 4m = 3,16 .
s s
m
A földet érés sebessége legalább 3,16 .
s
49
14. lecke A rugóerő
Feladatok:
1. Mekkora annak a rugónak a rugóállandója, amelyet egy 100 N súlyú test 5 cm-rel nyújt
meg? Milyen irányú a fellépő rugóerő?
Megoldás:
Adatok:
G = 100 N,
∆x = 5 cm = 0,05 m
D = ?, Fr = ?
Fr F 43. ábra: A
D= = n . lengéscsillapítóra kifejtett
Δx Δx
nyomóerő egyensúlyt tart a
Az adatokat behelyettesítve: rugóerővel.
30000 N N
D= = 106 .
0,03 m m
N
A lengéscsillapítóban használt rugóállandó 106 .
m
50
N
3. Egy 200 rugóállandójú rugóra felfüggesztünk egy 2 kg tömegű testet. Mekkora lesz a
m
rugó megnyúlása, ha a ráakasztott test nyugalomban van?
Megoldás:
Adatok:
N
D = 200
m
m = 2 kg
∆x = ?
Newton II. törvénye értelmében a rugóban ébredő erő tart egyensúlyt a 2 kg tömegű testre
ható nehézségi erővel, vagyis
mg - D⋅∆x = 0.
A rugó megnyúlása:
mg 20 N
∆x = = = 0,1 m.
D N
200
m
A rugó 0,1 m-re nyúlik meg, ha a test nyugalomban van.
4. Egy rugóra akasztott test a Földön 36 cm-rel nyújtja meg a rugót. Mennyire nyújtaná meg
a rugót a Holdon ugyanez a test?
Megoldás:
Adatok:
∆xF = 36 cm = 0,36 m
∆xH = ?
1
A Holdon a testek súlya hatoda a Földön mértnek, vagyis GH = ⋅GF. Ez azt jelenti, hogy a
6
Holdon a rugót a rugóra akasztott test hatod annyira nyújtja meg, vagyis ∆xH = 6 cm-re.
N N
5. Egy 500 és egy 1000 rugóállandójú dinamométert összeakasztunk, majd
m m
széthúzzuk őket. A kisebb rugóállandójú erőmérő 10 N erőt mutat. Mekkora erőt mutat a
másik? Mekkora az egyes rugók megnyúlása?
Megoldás:
Adatok:
N
D1 = 500 ,
m
N
D2 = 1000 ,
m
F1 = 10 N 44. ábra: Az egyes rugókban fellépő
F2 = ? rugóerők egyenlőek egymással.
51
F 10 N
∆x1 = = = 0,02 m,
D1 N
500
m
F 10 N
∆x2 = = = 0,01 m.
D2 N
1000
m
A másik rugóban is 10 N nagyságú erő hat. A két rugó megnyúlása rendre 0,02 m és 0,01 m.
N N
6. Egy 100 és egy 200 rugóállandójú rugót párhuzamosan kötünk egymással. A
m m
végükre helyezett, mindvégig vízszintes pálcát 30 N erővel húzunk.
a) Mekkora a rugók megnyúlása? Mekkora erőt fejtenek ki az egyes rugók?
b) Mekkora rugóállandójú rugóval lehetne helyettesíteni a két rugót?
Megoldás:
Adatok:
N
D1 = 100 ,
m
N
D2 = 200 ,
m
F = 30 N
a) ∆x1 = ?, ∆x2 = ?, F1 = ?, F2 = ?
b) De = ?
a) A két rugó egyenlő mértékben nyúlik meg (∆x1 = ∆x2), mivel a pálca mindvégig
vízszintes marad. Az F = 30 N húzóerő egyenlő a két rugó által kifejtett erő
összegével: F = F1 + F2.
Mivel F1 = D1⋅∆x és F2 = D2⋅∆x, így
F = D1⋅∆x + D2⋅∆x = (D1 + D2)⋅∆x.
A rugók megnyúlása az adatok behelyettesítése után:
∆x = 0,1 m.
Az egyes rugók által kifejtett erők nagysága:
N
F1 = D1⋅∆x = 100 ⋅0,1 m = 10 N,
m
N
F2 = D2⋅∆x = 200 ⋅0,1 m = 20 N.
m
A rugók 0,1 m-re nyúlnak meg a 30 N húzóerő 45. ábra: Az F húzóerővel a két
hatására. Az egyes rugókban 10 N illetve 20 N rugóban ébredő erő eredője tart
nagyságú erő ébred. egyensúlyt.
52
15. lecke Súrlódás
Megoldás:
Adatok:
m1 = 5 kg,
m2 = 30 kg
μ = 0,15.
Megoldás:
Adatok:
m = 80 kg
Fh = 100 N
μ=0,1 47. ábra: Mire fordítódik a húzóerő és a
t=8s súrlódási erő nagyságának különbsége?
a) a=?
b) v=?
53
100 N − 80 N m
a= = 0,25 2 .
80kg s
m
A szán 0,25 gyorsulással mozog 100 N erő hatására.
s2
b) A végsebesség a v=a·t összefüggéssel számítható.
m m
v = a ⋅ t = 0,25 2 ⋅ 8s = 2 .
s s
m
A szán 2 végsebességet ér el 8 s alatt.
s
m
3. Azt vettük észre, hogy a sík jégen 3 sebességgel ellökött korong 4 másodperc
s
múlva áll meg. Mekkora csúszási súrlódási együttható?
Megoldás:
Adatok:
m
v=3
s
t = 4s
μ=? 48. ábra: A jégkorongra ható súrlódási
erő milyen irányú a sebesség irányához
A korongot a súrlódási erő lassítja. képest?
54
4. A kosárlabdázó cipőjének talpa és a sportcsarnok padlója közötti tapadási súrlódási
együttható 1,1. Mekkora gyorsulással indulhat meg egy kosárlabdázó magcsúszás
nélkül?
Megoldás:
Adatok:
μ0 = 1,1
a=?
A kosárlabdázó a tapadási súrlódási erő maximumát (Ft.max) fejheti ki induláskor, amely
egyben az eredő is.
Fe = Ft,max,
m⋅a = μ0⋅m⋅g.
Innét
m
a = 11 .
s2
m
A kosárlabdázó akár 11 gyorsulással is indulhat megcsúszás nélkül.
s2
55
m
6. Egy 4 gramm tömegű revolvergolyót 280 sebességgel lövünk bele egy
s
fahasábba, amelyben 5 cm mélyen egyenletesen lassulva megáll. Mekkora a golyó
lassulását okozó súrlódási erő nagysága?
Megoldás:
Adatok:
m = 4 g = 4⋅10-3 kg,
m
v = 280 ,
s
d = 5 cm = 0,05 m
μ=?
Először kiszámítjuk a revolvergolyó lassulását az 5 cm-es úton a v = 2⋅a ⋅s
összefüggéssel.
m
(280 ) 2
v2 s m
a= = = 7,84⋅105 2 .
2⋅s 2 ⋅ 0,05 m s
A revolvergolyóra a fahasábban csak a súrlódási erő hat, amely egyben az eredő erő is, így
m⋅a = Fs.
A súrlódási erő nagysága:
m
Fs = ma = 410-3 kg7,84105 = 3136 N.
s2
A golyó lassulását okozó súrlódási erő nagysága 3136 N.
Megoldás:
Adatok:
km m
v = 54 = 15
h s
μ t = 0,4 49. ábra: Milyen irányú erő gyorsítja a
bútorokat? Hogyan nevezzük ezt az erőt?
amax=?
s=?
A bútorokat a tapadási súrlódási erő gyorsítja.
56
Így: m·amax=μ0·mg.
m
A maximális gyorsulás: a max = 4 .
s2
m
15
v s = 3,75s .
A gyorsítás időtartama: t = =
a 4m
s2
a 2
A megtett út az s = ⋅ t képlettel számítható.
2
Behelyettesítve:
m
4 2
s = s ⋅ (3,75s ) 2 = 28,125m.
2
8. Parafa és üveg között a tapadási súrlódási együttható 0,3. A dugót 60 N erővel sikerült
kihúzni az üvegből. Mekkora erővel lépett fel az üveg és a parafa között?
Megoldás:
Adatok:
μ0 = 0,3,
Fh = 60 N.
K=?
km
9. Egy 90 sebességgel haladó személygépkocsi akadályt vesz észre maga előtt.
h
A gépkocsi nedves aszfalton fékez, a gépkocsik kerekei és az aszfalt közötti
tapadási súrlódási együttható érétke 0,6.
a) Mennyi idő alatt tud megállni, ha a kerekek nem csúsznak meg?
b) Mekkora utat tesz meg a megállásig?
c) Rajzold fel a megtett utat az idő, majd a sebesség függvényében is!
57
Megoldás:
Adatok:
km m
v = 90 = 25
h s
μ0=0,5
a) t=?
b) s=?
c) s-t grafikon
a 2
b) Az egyenletes lassulás az s = ⋅ t összefüggéssel is számítható (mintha nyugalomból
2
indulva v sebességre gyorsulna):
m
2
5
s = s ⋅ 25s 2 = 62,5m.
2
A gépkocsi a megállásig 62,5 m utat tesz meg.
58
m
a=5 ,
s2
v2 1
s= ⇒ s = v2.
2a 10
A képlet grafikonja fél parabola.
Látható, hogy pl. kétszeres sebesség esetén négyszeres
52. ábra: Kétszer akkora sebesség esetén
útra van szükség a megállásig.
a fékút hányszorosára nő?
59
16. lecke Közegellenállás
Feladatok:
1. Felgyorsulhat-e akármekkora sebességre egy levegőben eső test?
Megoldás:
Esés közben a közegellenállási erő addig nő, ameddig el nem éri az esőcseppre
ható nehézségi erő nagyságát. Innen kezdve az esőcsepp egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez.
m
3. Mekkora közegellenállási erő hat a levegőben egy 25 cm átmérőjű 15
s
sebességgel ellőtt focilabdára? A levegő sűrűségét vedd a Négyjegyű
Függvénytáblázatból!
Megoldás:
Adatok:
r = 0,25 m,
kg
ρ = 1,29 3 (levegő sűrűsége),
m
m
v = 15 .
s
Fk = ?
60
m
4. Mekkora az 1,5 gyorsulással mozgó 1320 kg tömegű autóra ható közeg-
s2
ellenállási erő, ha a motor által kifejtett húzóerő 2050 N?
Megoldás:
Adatok:
Fh = 2100 N,
m
a = 1,5 2
s
Fk = ?
61
17. lecke Pontrendszerek (Kiegészítő anyag)
Feladatok:
1. Vízszintes asztallapra egymás mellé m = 2 kg és M = 6 kg tömegű téglatesteket
helyezünk. A két téglatestet egy F = 40 N nagyságú, vízszintes irányú, az
oldallapokra merőleges erővel megtoljuk.
a) Mekkora a téglák gyorsulása, ha a
súrlódástól eltekintünk?
b) Mekkora erővel nyomja az egyik test
a másikat?
Megoldás:
Adatok: 53. ábra: A két testet külön-külön
M = 6 kg, vizsgáljuk meg, hogy milyen erők hatnak
m = 2 kg, rájuk!
F = 40 N
a) a = ?
b) K = ?
I. megoldás:
A két testre ható erőket az ábra mutatja.
A dinamika alaptörvényét mindkét tesre felírva:
M⋅a = K
m⋅a = F – K
II. megoldás:
A két testet egy testnek tekintjük. Ebben az esetben a M-m tömegű testre csak az F erő hat. A
Newton II. törvényét felírva:
(M+m)⋅a = F.
A megadott adatokat behelyettesítve kapjuk:
m
a=5 2 .
s
Ebben az esetben a M és m test között fellépő K erő értékét nem tudjuk kiszámolni. A I.
megoldásban ismertett módszert kell alkalmazni a K értékének meghatározásához.
62
2. Az ábrán látható módon egy vízszintes talajon húzunk három, kötéllel összekötött
testet. A húzóerő nagysága 50 N, a testek tömege m1=10kg, m2=8kg, m3=4kg, a
súrlódás a testek és az asztal között μ=0,2.
a) Mekkora a testek gyorsulása?
b) Mekkora erő ébred a kötélben?
Megoldás:
Adatok:
Fh=50 N 55. ábra: Milyen erők hatnak az egyes
testekre?
m1=10kg
m2=8kg
m3=4kg
μ=0,2
a=?
K=?
A testre ható erőket az ábra mutatja.
m 2 ⋅ a 2 = K 1 − Fs 2 − K 2
m 3 ⋅ a 3 = K 2 − Fs 3
a1 = a 2 = a 3
A súrlódási erők:
Fs1 = μ ⋅ m1 ⋅ g = 20 N,
Fs 2 = μ ⋅ m 2 ⋅ g = 16 N,
Fs 3 = μ ⋅ m 3 ⋅ g = 8 N.
A gyorsulást a mozgásegyenletek összeadásával kapjuk meg.
63
Fh − Fs1 − Fs 2 − Fs 3
a=
m1 + m 2 + m 3
Behelyettesítve:
m
a = 0,25
s2
A kötélerőket a mozgásegyenletekből számoljuk.
K 2 = m 3 ⋅ a + Fs 3 , míg K 1 = Fh − m1 ⋅ a − Fs1
Behelyettesítés után:
K1=27N
K2=9N
64
m1 ⋅ a 1 = K 2 − Fs1
m 2 ⋅ a 2 = m 2 ⋅ g − K1
a1=a2
K1 = K 2
Az egyenletrendszer megoldva:
m 2 ⋅ g − Fs1
a=
m1 + m 2
A súrlódási erő:
m
Fs1 = μ ⋅ m1 ⋅ g = 0,2 ⋅ 8kg ⋅10 = 16 N
s2
A gyorsulás:
40 N − 16 N m
a= =2 2
12kg s
A kötélerő:
K=m2·g-m2·a=m2·(g-a)
⎛ m m⎞
K = 4g ⋅ ⎜10 2 − 2 2 ⎟ = 32 N.
⎝ s s ⎠
65
4. Az ábrán látható elrendezésben m1=4kg, m2=12kg, m3=8kg. A testeket összekötő
fonál és a csigák tömege elhanyagolható, a súrlódás értéke 0,15. Mekkora a testek
gyorsulása?
Megoldás:
Adatok:
m1=4kg
m2=12kg
m3=8kg
μ=0,2
a=? 59. ábra: Merre indul a rendszer?
Az ábra mutatja az egyes testekre, illetve az egyes kötéldarabokban ható erőket. A csigák
tömege elhanyagolható: K1=K2. A fonal
nyújthatatlan: a1=a2=a3.
Válasszuk pozitívnak az m3 irányát.
A mozgásegyenleteket felírva:
m1 ⋅ a 1 = K 1 − m1 ⋅ g
m 2 ⋅ a 2 = K 2 − K 1 − Fs
m3 ⋅ a 3 = m3 ⋅ g − K 2
66
5. Az m1=2kg és m2=4kg tömegű testeket zsineggel összekötünk
és felfüggesztünk az ábra szerint.
a) Mekkora F húzóerőt kell a felső zsinegre kifejteni ahhoz, hogy
a két testet a földfelszín felett tartsuk?
b) Mekkora erővel kell hatni a felső zsinegre, hogy a két test
m
felfelé irányuló 1,4 gyorsulással 61. ábra: Rajzoljuk be az egye testekre
s2 ható erőket!
mozogjon?
c) A b)-beli feltételek mellett mekkora erő feszíti a két testet összekötő fonalat?
Megoldás:
Adatok:
m1=2kg
m2 = 4kg
a) a=?
a) Az ábrán látható az egyes testekre, illetve a kötélben ható erő. A fonal nyújthatatlan, így
a két test gyorsulása megegyezik (a1=a2). Midnkét test nyugalomban van, ezrt
figyelembe véve a mozgásegyenletek (pozitív irány felfele mutat):
0=F-m1·g-K
0 = K − m2 ⋅ g
Az egyenletrendszer megoldása után:
F=(m1+m2)·g,
azaz F= 60 N.
b) Mindkét test felfele mozog, így a pozitív irány is felfelé mutat:
m1·a1=F-m1·g-K
m2·a2=K-m2·g
a1 = a 2
Ebből:
F=(m1+m2)·a+(m1+m2)·g=(m1+m2)·(g+a)
F=68,4 N.
67
c) A fonalat összekötő erő a b)-beli mozgásegyenletből számolhatjuk ki.
K=m2·(g+a),
K= 45,6 N.
Megoldás:
Adatok:
M = 2000 kg
m = 150 kg 63. ábra: Mitől függ, hogy megcsúszik-e a
μ = 0,25 szekrény a pótkocsin?
Fmin = ?
68
7. Vízszintes asztallapra egymás
mellé m = 1 kg és M = 4 kg
tömegű téglatesteket, közéjük
pedig elhanyagolható tömegű
papírlapot helyezünk. A m tömegű
téglatestet F = 15 N erővel tolni
kezdjük az oldallapjára 65. ábra: Rajzoljuk be a két testre és a papírlapra
merőlegesen úgy, hogy az a M ható erőket!
tömegű testet maga előtt tolja. A téglatestek és az asztallap közötti súrlódástól
tekintsünk el.
a. Mekkora a téglák gyorsulása, ha a súrlódástól eltekintünk?
b. Mekkora erővel tudjuk kihúzni a téglák közül a papírlapot, ha a papír és a
téglatestek közötti súrlódási együttható μ = 0,2?
Megoldás:
Adatok:
m = 1 kg
M = 4 kg
F = 15 N
a) a = ?
b) Fh = ?
69
8. Egy 2500 kg tömegű kisméretű tehergépkocsira 300 kg tömegű ládát helyezünk. A
test és a kocsi között a csúszási súrlódási együttható 0,25. Határozzuk meg a két
test gyorsulását és a köztük fellépő súrlódási erőt, ha tehergépkocsi motorja
a. F1 = 8000 N,
b. F2 = 4000 N vízszintes irányú
erőt fejt ki.
Megoldás:
Adatok:
M = 2500 kg,
m = 300 kg,
67. ábra: Vizsgáljuk meg mindkét esetben a ládára
μ = 0,25.
ható gyorsítóerő nagyságát!
a) a1 = ?, a2 = ?, ha F1 = 8000 N,
b) a2 = ?, a2 = ?, ha F2 = 4000 N.
70
b) Megvizsgáljuk, hogy a két test együtt vagy külön mozog. Ha a két test együtt
mozog, akkor a mozgásegyenlet:
(M+m)⋅a = F,
amelyből
m
a = 1,42 2 .
s
A láda akkor mozog együtt a teherkocsival, ha a ládára ható Fe = m⋅a gyorsítóerő
nagysága kisebb, mint a súrlódási erő maximuma.
Fe ≤ Fs,max.
A kapott értékek: Fe = m⋅a = 429 N,
Fs,max = 750 N.
71
18. lecke Az egyenletes körmozgás kinematikai leírása
Feladatok:
1. A lemezjátszó 18 teljes fordulatot tesz meg 40 s alatt. Mekkora a fordulatszáma és
a periódusideje?
Megoldás:
Adatok:
n=18
∆t=40s
f=?
T=?
A fordulatszám:
n 18 1
f = = = 0,45 .
Δt 40s s
A periódusidő:
1 1
T= = = 2,22s .
f 1
0,45
s
1
A lemezjátszó fordulatszáma 0,45 , a periódusideje 2,22 s.
s
Megoldás:
Adatok:
r=4m
T=8s
a) f = ?
b) ω = ?
c) v = ?
1 1 1
a) A fordulatszám: f = = = 0,125 .
T 8s s
72
2π 2π π 1
b) A szögsebesség: ω= = = .
T 8s 4 s
2r ⋅ π 2 ⋅ 4m ⋅ π m
v= = =π .
T 8s s
1 π 1 m
A körhinta fordulatszáma 0,125 , a szögsebessége , a kerületi sebessége pedig π .
s 4 s s
3. A Föld 150 millió km sugarú körpályán 365,25 nap alatt járja körül a Napot.
Mennyi a Föld középpontjának kerületi sebessége?
Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km
T=365,25 nap=3,156·107s
v=?
2 rπ
A Föld pályáját körpályával írjuk le, akkor a kerületi sebességet a v = összefüggésből
T
számoljuk.
2rπ 2 ⋅1,5 ⋅10 8 Π km km
v= = = 29,86 .
T 3,156 ⋅10 s7
s
km
A Föld középpontjának Nap körüli kerületi sebessége 29,86 .
s
Megoldás:
Adatok:
r = 67,5 m
T =30 perc=1800s
ω=?
v=?
2π
A London Eye szögsebességét ω = összefüggéssel számíthatjuk ki.
T
73
2π 2π 1
ω= = = 3,5 ⋅10 −3 ,
T 1800s s
1 m
v = ω ⋅ r = 3,5 ⋅ 10 −3 ⋅ 6,75m = 0,24 .
s s
1 m
Az óriáskerék szögsebessége 3,5⋅10-3 , míg kerületi sebessége 0,24 .
s s
m
5. Egy autó 15 sebessége halad, kerekének átmérője 0,6 m.
s
a) Mekkora a kerekének periódusideje és fordulatszáma?
b) Hány fordulatot tesz meg percenként?
c) Mekkora utat fut be az autó egy perc alatt, és mennyi a kerék egy külső pontja által
befutott ív hossza?
Megoldás:
Adatok:
m
v = 15
s
d = 0,6 m, r = 0,3 m.
a) T = ?, f = ?
b) n = ?
c) s = ? i = ?
m
a) Az autókerék külső pontjainak kerületi sebessége vk = 15 . (Ha a kezemben lévő
s
m m
kerék külső pontjainak kerületi sebessége 15 , akkor ha letesszük a földre az 15
s s
sebességgel fog elindulni.)
2 ⋅ r ⋅π
A kerék periódusideje: vk = összefüggésből:
T
2 ⋅ r ⋅π 2 ⋅ 0,3 ⋅ π
T= = = 0,1256 s.
vk m
15
s
A fordulatszám:
1 1 1
f= = = 7,95 .
T 0,126 s s
b) Egy perc alatt megtett fordulatok száma:
1
n = ft = 7,95 60 s = 477.
s
Az autó kereke egy perc alatt 477 fordulatot tesz meg.
74
6. Egy egyenletes körmozgást végző kerék kettő ugyanazon a sugáron fekvő „A”
m m
pontjának 3 , míg a „B” pontjának 6 a kerületi sebessége. Mekkora a két
s s
1
körpálya sugarának különbsége, ha a szögsebességük egyaránt 1,5 ?
s
Megoldás:
Adatok:
1
ω = 1,5
s
m
vA = 3
s
m
vB = 6
s
∆r=?
m
3
v
Így rA = A = s = 2m,
ω 1
1,5
s
m
6
v
rB = B = s = 4m.
ω 1
1,5
s
75
19. lecke Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása
Feladatok:
1. A játékvasút mozdonya az 1,6m sugarú körpályán 6 perc alatt 18 teljes kört tesz
meg. Mekkora a centripetális gyorsulása a mozdonynak?
Megoldás:
Adatok:
r=1,6m
t=6 perc=360s
n=18
acp=?
n 18 1
A fordulatszám: f = = = 0,05 .
Δt 360s s
A szögsebesség:
1 1
ω = 2π ⋅ f = 2Π ⋅ 0,05 = 0,314 .
s s
A centripetális gyorsulás:
2
⎛ 1⎞ m
a cp = ω ⋅ r = ⎜ 0,314 ⎟ ⋅ 1,6m = 0,158 2 .
2
⎝ s⎠ s
1 1
A játékvasút mozdonyának fordulatszáma 0,05 , szögsebessége 0,314 , centripetális
s s
m
gyorsulása 0,158 2 .
s
2. A Föld Nap körüli pályájának átlagos sugara 1,5⋅108 km, pálya menti sebessége 30
km
.
s
a) Mekkora utat fut be a Föld egy nap alatt?
b) Mekkora a Föld centripetális gyorsulása a Nap körüli pályán haladva?
Megoldás:
Adatok:
r = 1,5 ⋅ 108 km = 1,5 ⋅ 1011 m,
km m
v = 30 = 3⋅104 ,
s s
t = 24 h = 86400 s.
a) s = ?
b) acp = ?
76
km
s = v⋅t = 30 ⋅86400s = 2 592 000 km.
s
b) A Föld centripetális gyorsulása:
m
2 (3 ⋅ 10 4 ) 2
v s m
acp = = = 6 ⋅ 10 −3 2 .
r 1,5 ⋅ 10 m
11
s
A Föld a Nap körül 2 592 000 km utat fut be egy nap alatt. A centripetális
m
gyorsulása 6 ⋅ 10 −3 2 .
s
Megoldás:
Adatok:
d = 832 km= 8,32 ⋅ 105 m,
RF = 6370 km =6,37 ⋅ 106 m,
T = 101 min = 6060 s
a) v=?
b) acp =?
c) Fcp = ?
2(R F + d )π
a) A műhold kerületi sebessége: vker = .
T
Behelyettesítve:
m km
v = 7467 = 7,467 .
s s
b) A műholdak centripetális gyorsulása:
v2
acp = ,
RF + d
amelyből
m
acp = 7,73 2 .
s
c) A SPOT műholdra ható centripetális erő nagysága:
m
Fcp = m⋅acp = 720 kg⋅7,73 2 = 5 565,6 N.
s
km m
A Spot műholdak kerületi sebessége 7,467 , centripetális gyorsulásuk 7,73 2 ,
s s
a műholdakra ható centripetális erő nagysága 5 565,6 N.
77
4. Egy 0,3 m sugarú fonálon megforgatom a 200 g tömegű tolltartómat. A tolltartó
másodpercenként pontosan egy teljes kört tesz meg. Mekkora lesz a fonálban
fellépő erők eredője, azaz a centripetális erő?
Megoldás:
Adatok:
r = 0,3 m,
T = 1 s,
m = 200 g = 0,2 kg
Fcp = ?
1
5. A mosógép centrifugájának fordulatszáma 15 . Mekkora a centripetális
s
gyorsulása a 20 cm sugarú centrifugadobra tapadó ruhadarabnak? Mekkora a 2,5
kg tömegű ruhára ható erők eredője?
Megoldás:
Adatok:
1
f= 15
s
r=20cm=0,2m
m = 2,5 kg
acp=?
1 m
v = ω ⋅ r = 2π ⋅ f ⋅ r = 2Π ⋅15 ⋅ 0,2m = 18,85 .
s s
A centripetális gyorsulás:
78
2
⎛ m⎞
2 ⎜18,85 ⎟
=⎝
v s⎠ m
acp = = 1776,6 2 .
r 0,2m s
m
Fcp = m⋅acp = 2,5 kg⋅1777 = 4 441,5 N.
s2
m
A mosógép centrifugájának centripetális gyorsulása 1776,6 , a ruhára ható erők eredője
s2
4 441,5 N.
km
6. Egyenes pályán 162 sebességgel haladó Intercity egy 500m sugarú kanyarhoz
h
közeledik. A mozdony tömege 1,2⋅105kg. Mekkora oldalirányú erő terheli a külső
sínszálat, ha a kanyarban sem csökkenti a sebességét?
Megoldás:
Adatok:
km m
v = 162 = 45 ,
h s
r=500m,
m = 1,2 ⋅ 10 5 kg . 70. ábra: A vonat kerekére
csak a külső sínszál fejti ki a
K=? körpályán maradáshoz
szükséges kényszererőt.
A körpályán tartáshoz szükséges centripetális erőt a sínszál által
a kerék peremére kifejtett oldalirányú erő szolgáltatja.
2
⎛ m⎞
2 ⎜ 45 ⎟
v s⎠
Fcp = m ⋅ = 1,2 ⋅ 10 kg ⋅ ⎝
5
= 4,86 ⋅ 10 5 N.
r 500m
Ugyanekkora erővel nyomja a kerék pereme oldalirányban a sínszálat.
km
7. Egy 2500kg tömegű kisteherautó 54 sebességgel 100m sugarú kanyarhoz
h
közeledik. Mekkora súrlódási együttható szükséges ahhoz, hogy a kanyarban a
kisteherautó meg ne csússzon?
Megoldás:
Adatok:
79
m=2500kg,
km m
v = 54 = 15 ,
h s
r=100m.
μ=?
v2
Az autónak a körpályán tartásához Fcp = m ⋅ centripetális erőre van szükség. Ezt a
r
centripetális erőt a kerekekre oldalirányban ható a kerekek és a talaj között fellépő tapadási
súrlódási erő szolgáltatja.
A tapadási súrlódási erőre fennáll, hogy Ft max ≤ μ 0 mg , ezért
Fcp ≤ Ft max ,
v2
m⋅ ≤ μ 0 mg.
r
v2
Ebből: ≤ μ0 .
r ⋅g
Az adatokat behelyettesítve:
2
⎛ m⎞
2 ⎜15 ⎟
v
= ⎝
s⎠
μ0 ≥ = 0,225.
r ⋅g m
100m ⋅10 2
s
km
8. Mekkora erővel nyomja a híd közepét a hídon 90 sebességgel áthaladó
h
1150kg tömegű Suzuki, ha a hídpálya egy 150m sugarú körívnek tekinthető?
Megoldás:
Adatok:
km
v = 90
h
m=1200kg
r = 150m
K’=? 71. ábra: Az autóra ható K
kényszererő mikor kisebb,
A Suzukira az mg nehézségi erő és a híd által a járműre kifejtett nagyobb vagy egyenlő a
K nyomóerő hat. A két erő eredője hozza létre a kör középpontja nehézségi erővel?
80
felé mutató centripetális erőt.
Fcp=mg−K,
v2 ⎛ v2 ⎞
K = mg − Fcp = mg − m = m⎜⎜ g − ⎟⎟.
r ⎝ r ⎠
Behelyettesítve:
⎛ ⎛ m ⎞ ⎞⎟
2
⎜ ⎜15 ⎟
⎜ m ⎝ s⎠ ⎟
K = 1200kg ⋅ ⎜10 2 − = 10200 N.
s 150m ⎟
⎜ ⎟
⎜ ⎟
⎝ ⎠
A híd 10200N erővel nyomja az autót, ugyanekkora erővel nyomja az autó is a hidat:
K’=10200N.
9. Egy Boeing 747-es kétszintes utasszállító repülőgép vízszintes síkú köríven fordul
km
délről nyugatra. A gép törzsének sebessége 720 , a szárnyvégek távolsága 70
h
m.
a) Mekkora a gép törzse által befutott körív sugara, ha a szárnyvégek kerületi
sebességei úgy aránylanak egymáshoz, mint 9:10?
b) Mennyi ideig fordul a gép?
c) Mekkora a gép törzsének centripetális gyorsulása?
d) Mekkora a gép törzsére ható erők eredője, azaz a centripetális erő, ha a tömege
3,6⋅105 kg?
Megoldás:
Adatok:
km m
v=720 = 200
h s
5
m = 3,6⋅10 kg
d=70m
a) r=?
b) t=?
c) acp=?
81
2 ⋅ 665 ⋅ π
vk = 4 , ahonnan
t
t = 5,22 s.
2
v m
c) A centripetális gyorsulás acp = , amelybe behelyettesítve: acp = 60 2 .
r s
d) A centripetális erő nagysága:
m
Fcp = m⋅acp = 3,6⋅105 kg⋅60 2 = 2,16⋅107 N.
s
82
20. lecke A Newton-féle gravitációs (tömegvonzási) törvény
Feladatok:
1. Mekkora gravitációs vonzóerő hat a Föld és a Nap között, ha tudjuk, hogy
távolságuk 150 millió km, a Föld tömege 6⋅1024 kg, a Nap tömege 2⋅1030 kg?
Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km=1,5·1011m,
m=6·1024kg,
M=2·1030kg.
F=?
A gravitációs vonzóerő:
2. A Hold 384 000km távolságra kering a Föld körül. Mekkora gravitációs erő hat:
a) A Föld egy, a Hold helyére képzelt 1kg tömegű testre;
b) A Föld és a Hold között?
Megoldás:
Adatok:
r=384000km=3,84·105km,
m=1kg.
F=?
83
3. Mekkora gyorsulással indul el egy 50 kg tömegű űrbéli tárgy a tőle 6 370 km-re
lévő M = 61024 kg tömegű bolygó felé?
Megoldás:
Adatok:
m = 50 kg
M = 61024 kg
R = 6 370 km
acp = ?
Megoldás:
Adatok:
mH = 0,0123mF,
rH = 0,273rF
gH =?
m
5. A Nap sugara 700 000 km. Felszínén a gravitációs gyorsulás 274 . Mekkora a
s2
Nap tömege és átlagos sűrűsége?
Megoldás:
Adatok:
R = 700 000 km = 7105 km
m
gNap = 274 2
s
MNap = ?
ρNap = ?
84
A Nap felszínén lévő képzeletbeli m tömegű testre ható nehézségi erő és a gravitációs
erő egyenlő.
m⋅M
mg = γ .
R2
Az adatokat behelyettesítve:
R2 ⋅ g
( 2
7 ⋅108 m ⋅ 274 2
m
)
s = 21030 kg.
M= =
γ m 2
6,67 ⋅10 −11 N 2
kg
A Nap átlagos sűrűsége:
M M 2 ⋅ 1030 kg kg
ρ= = = = 1 392 3 .
V 4
3
⋅ R3 ⋅π
4
3
(
⋅ 7 ⋅ 108 m ⋅ π
3
) m
kg
A Nap tömege 21030 kg, a Nap átlagos sűrűsége 1 392 3 .
m
Megoldás:
Adatok:
MFöld=6·1024kg,
MMars=0,1·MFöld=6·1023kg,
R Föld
R Mars = = 3185km = 3,185106 m.
2
gMars=?
Egy bolygó felszínén lévő am tömegű testre ható mg nehézségi erő egyenlő a gravitációs
erővel.
m⋅M
mg = γ .
R2
M
Ebből g=γ .
R2
A Mars felszínén a g értéke:
0,1M M
gM = γ ⋅ 2
= 0,4 γ ⋅ = 0,4g Föld .
⎛R⎞ R2
⎜ ⎟
⎝2⎠
85
m
A Mars felszínén a gravitációs gyorsulás 0,4-szerese a földinek, értéke g Mars = 3,92 .
s2
A gravitációs vonzóerő az űrszonda és a Mars között:
m⋅M m 2 410kg ⋅ 6 ⋅ 10 23 kg
Fg = γ ⋅ 2 = 6,67 ⋅ 10 N 2 ⋅
−11
= 1617 N .
r kg (
3,185 ⋅ 10 6 m
2
)
m
A Mars felszínén a nehézségi gyorsulás 3,92 , a gravitációs vonzóerő 1617 N.
s2
86
21. lecke A bolygók mozgása, Kepler-törvények
Feladatok:
1. A Nap-Föld távolság 150 millió km, és a Nap tömege 2⋅1030 kg. Mekkora a Föld
kerületi sebessége, ha feltételezzük, hogy a Föld közelítőleg körpályán kering a
Nap körül?
Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km=1,5·1011m,
M = 2 ⋅ 10 30 kg
v=?
mM
A Föld és a Nap között fellépő F = γ gravitációs erő adja a Nap felé mutató centripetális
r2
erőt.
v2 mM
m =γ 2 ,
r r
amelyből
M
v= γ .
r
Az adatokat behelyettesítve:
−11 m 2 2 ⋅10 30 kg m km
v = 6,67 ⋅10 N 2⋅ = 29822 = 29,8 .
kg 1,5 ⋅10 m
11
s s
km
A Föld kerületi sebessége a Nap körüli pályán 29,8 .
s
2. A Hold átmérője 3400 km, tömege 7,5 ⋅10 22 kg. Az Apollo-11 űrhajó a Hold
felszíne felett 100 km magasságban keringett a Hold körül. Mennyi volt a
keringési ideje?
Megoldás:
Adatok:
dHold=3400 kg
M Hold = 7,5 ⋅ 10 22 kg
h=100km
T=?
Az űrhajó és a Hold között fellépő gravitációs vonzás a centripetális erőt adja R+h
magasságban.
87
v2 mM
m =γ ,
R+h (R + h )2
M
v= γ . (1)
R+h
2(R + h )π
Az űrhajó kerületi sebessége v = , amelyből
T
2(R + h )π
T= . (2)
v
2(R + h )π 4π 2 (R + h )
3
T= = .
M γM
γ
R+h
Behelyettesítve:
T=
(
4π 2 ⋅ 1,7 ⋅10 6 m + 10 5 m ) 3
kg
3. A Mars holdja a Phobos 9,38 ⋅10 3 km átlagos távolságra 0,319 nap alatt kerüli meg
a Marsot. Milyen távolságra kering a Deimos a Mars körül, ha a keringési ideje
1,262 nap?
Megoldás:
Adatok:
RP = 9,38⋅103 km,
TP = 0,319 nap,
TD = 1,262 nap
RD = ?
88
4. Az egyik Galilei–hold, az Io 424 000 km sugarú pályán kering a Jupiter körül.
Mekkora a Jupiter tömege, ha az Io keringési ideje 1,77 nap?
Megoldás:
Adatok:
rIo=424000km=4,24·105km=4,24·108m,
TIo=1,77 nap=152928 s.
MJupiter=?
2 rπ
Az Io pályájának kerületi sebessége v = alapján számítható.
T
2rπ 2 ⋅ 4,24 ⋅108 m ⋅ π m km
v Io = = = 17420 = 17,42 .
T 152928s s s
Az Io és a Jupiter között fellépő gravitációs vonzás adja a körpályán tartáshoz szükséges
centripetális erőt.
v2 m⋅M
m =γ 2 ,
r r
v2 ⋅ r
amelyből M= = 1,92 ⋅ 10 27 kg.
γ
A Jupiter tömege 1,92⋅1027 kg, amely 318-szor nagyobb a Föld tömegénél.
5. Egy másik Jupiter hold, a Callisto keringési ideje 16,7 nap. Milyen messze van a
Jupitertől? A Jupiter tömegét vedd a Négyjegyű függvénytáblázatból!
(1 882 000km)
Megoldás:
Adatok:
T=16,7 nap=1,44·106s,
M=318·6·1024kg=1,91·1027kg
r=?
2 rπ
A Callisto körpályán kering a Jupiter körül, kerületi sebessége v = összefüggéssel
T
számítható. A Callisto körpályán tartásához szükséges centripetális erőt a gravitációs erő
biztosítja.
v2 m⋅M
m =γ 2 (1)
r r
2 rπ
Az (1) összefüggésbe a v = -t behelyettesítve és egyszerűsítve:
T
89
4π 2 ⋅ r 3
= γ ⋅ M.
T2
A körpálya sugara:
γ ⋅ MT 2
r =3 .
4π 2
Behelyettesítve:
3
6,67 ⋅10 −11 m2
(
N 2 ⋅1,91 ⋅10 27 kg ⋅ 1,44 ⋅10 6 s
kg
)
2
6. A Mars pályájának sugara 1,524, míg a Vénuszé 0,723 csillagászati egység. Egy
csillagászati egységnek nevezik a Nap-Föld távolságot, amely 150 millió km.
Mekkora a Vénusz Nap körüli keringési ideje, ha a Mars 687 nap alatt kerüli meg a
Napot?
Megoldás:
Adatok:
rM=1,524
rV=0,723
TN=687 nap
TV=?
r13 T12
A bolygók Nap körüli mozgására érvényes Kepler 3. törvénye: = .
r23 T22
Az összefüggést felhasználva:
3
rV3 ⎛r ⎞
Tv = 3
⋅ TM2 = ⎜⎜ V ⎟⎟ ⋅ TM .
rM ⎝ rM ⎠
Behelyettesítve:
3
⎛ 0,723 ⎞
TV = ⎜ ⎟ ⋅ 687 = 224,5nap .
⎝ 1,524 ⎠
90
91
22. lecke Forgatónyomaték, merev testekre ható erőrendszerek
Feladatok:
1. Mekkora a forgatónyomatéka annak az 50N nagyságú erőt kifejtő szerelőkulcsnak,
ha a szerelőkulcs hossza 30 cm és az erő hatásvonala merőleges rá? Mekkora lesz
a forgatónyomaték, ha az erőkart a felére csökkentjük, de az erő nagyságát
megháromszorozzuk?
Megoldás:
Adatok:
F=50N
d=30cm=0,3m
a) M=?
b) M’=?
d
b) M ' = 3F ⋅ = 1,5F ⋅ d = 1,5M = 22,5Nm .
2
A szerelőkulcs által kifejtett forgatónyomaték első esetben 15 Nm, míg a szerelőkulcs hosszát
felére csökkentve 22,5 Nm.
Megoldás:
Adatok:
m1=50kg
m2=30kg
d1=1,5m
d2=?
A mérleghinta akkor lesz egyensúlyban, ha F1 ⋅ d 1 = F2 ⋅ d 2 .
F1 mg 500 N
Ebből d 2 = ⋅ d1 = 1 ⋅ d1 = ⋅ 1,5m = 2,5m .
F2 m2g 300 N
92
3. Egy 45 cm hosszúságú, elhanyagolható tömegű rúdra a forgástengelytől 30 cm-re
egy m=0,3 kg tömegű testet akasztunk. Mekkora erővel kell az ábra szerint rúd
másik végét emelnünk, hogy a rúd továbbra is vízszintes maradjon? (
Megoldás:
Adatok:
4. Két tanuló az iskolatáskáját egy 60cm hosszú rúdra szeretné felakasztani. Hol kell
a rudat alátámasztaniuk, ha az egyik táska 5kg, míg a másik 8kg tömegű?
Megoldás:
Adatok:
m1=5kg
m2=8kg
l = 60cm = 0,6m 73. ábra: A felfüggesztési pont a
d1=? nagyobb tömegű táskához lesz
közelebb.
d2=?
m1g·d1=m2g·(l−d1).
A d1-et kifejezve:
m2
d1 = ⋅l .
m1 + m 2
Behelyettesítve:
8kg
d1 = ⋅ 0,6m = 0,37m .
5kg + 8kg
d2=0,23m.
93
5. Egy autót két párhuzamos hatásvonalú, megegyező irányú erővel tol két ember.
Mekkora nagyságú erőt fejt ki az egyik ember, ha az eredő erejük 200 N nagyságú,
és a másik ember 80 N nagyságú erővel tolja az autót? Milyen távolságra van az
eredő hatásvonala a nagyobbik erő hatásvonalától, ha a két ember 120 cm-re áll
egymástól? Rajzold le a ható erőket és az eredőt!
Megoldás:
Adatok:
Fe = 200 N,
F2 = 80 N,
d = 120 cm = 1,2 m
Az első ember által kifejtett erő nagysága F1 = 120 N. Az
eredő hatásvonalára nézve a két összetevő
forgatónyomatéka egyenlő:
F1 x = F2⋅(d-x).
6. Egy 4 m hosszúságú mérleghinta egyik végére ült Józsi, akinek tömege 40 kg. A
másik végére Eszter ül, aki 30 kg-os. Hova ültessék Feri nevű kistestvérüket,
akinek tömege 25 kg?
Megoldás:
Adatok:
L = 4 m,
m1 = 40 kg,
m2 = 30 kg.
m3 = 25kg.
A mérleghinta forgástengelyére felírva a
forgatónyomatékokat: 75. ábra: A forgástengelyre nézve a
forgatónyomatékok egyenlőségének fenn kell
l l állnia.
m1g⋅ = m2g⋅ + m3g⋅x,
2 2
amelyből x= 0,8 m.
Ferinek 0,8 m-re kell ülnie a mérleghinta forgástengelyétől Eszter oldalán.
94
7. Egy testre egymástól 60 cm távolságban két párhuzamos hatásvonalú, ellentétes
irányú erő hat, amelynek nagysága 150 N és 60 N. Számítsuk ki az eredő
nagyságát és határozzuk meg a hatásvonalának helyét!
Megoldás:
Adatok:
F1 = 150 N,
F2 = 60 N
d = 60 cm = 0,6 m.
Fe = ?
Az eredő nagysága Fe = 90 N, hatásvonala párhuzamos az
összetevőkkel.
Hatásvonalának távolsága legyen az F1-től d1, F2-től d2. Az eredő
hatásvonalára felírjuk a két összetevő forgatónyomatékát:
F1⋅d1 = F2⋅d2.
Az egyenletbe a megadott adatokat behelyettesítve: d1 = 0,4 m, d2 = 1
m.
Az eredő nagysága 90 N. Az eredő hatásvonala a két összetevő
hatásvonalán kívül, a nagyobbik összetevő oldalán helyezkedik el, 76. ábra: Két párhuzamos
tőle 0,4 m távolságra. hatásvonalú, ellentétes
irányú erő esetén az eredő a
két hatásvonalon kívül, a
nagyobbik oldalán
helyezkedik el.
Megoldás:
Adatok:
M = 12 Nm,
F=8N
d=?
Az erőpár forgatónyomatékát felírva: M = F⋅d, amelyből:
M 12 Nm
d= = = 1,5 m.
F 8N
Az erőpár két összetevőjének hatásvonala 1,5 m távolságra helyezkedik el egymástól.
95
23. lecke Merev testek egyensúlya
Feladatok:
9. Egy 600N súlyú terhet l hosszúságú rúdon ketten emelnek úgy, hogy a teher a rúd
egyik végétől kétszer olyan távolságra van a rúdra függesztve, mint a másiktól.
Mekkora erőket kell a teher felemeléséhez a rúd
végére kifejteni?
Megoldás:
Adatok:
mg=600N,
l
d1 = ,
3
2 77. ábra: A teherhez közelebb, vagy
d2 = l. távolabb kell nagyobb erőt kifejteni?
3
F1=?
F2=?
A rúdra a nehézségi erőn kívül az F1 és F2 erő hat. Legyen az F1 támadáspontja a
forgástengely, akkor
0=F2·l−mg·d1.
Az F2 nagysága:
d1
F2 = mg ⋅ .
l
Behelyettesítve:
l
F2 = 600 N ⋅ 3 = 200 N .
l
A testre ható erők eredője nulla, így
0=F1+F2−mg.
Ebből: F1=mg−F2=600N−200N=400N.
10. Egy vándor 12kg terhet visz a vállán. A terhet a bot egyik végére akasztotta, míg a
bot közepét vállával alátámasztotta. A bot másik végén kezében fogva vízszintesen
tartja a botot.
a) Mekkora erővel nyomja a bot a vándor vállát?
b) Mekkora lenne a vállát nyomó erő, ha a botot a vállán a teher felöli egyharmad
hosszban támasztaná alá?
Megoldás:
96
Adatok:
m = 12kg
a) F1=?
′ l
b) F1 = ?, ha d =
3
a) A botra ható erők: a teher mg nehézségi ereje és az F1,
F2 erők. A rúd vízszintes és egyensúlyban van, így
F2=m·g.
F1=F2+mg=2mg.
Behelyettesítve:
F1=240N, F2=120N. 78. ábra: A vándor vállának mely
erőket kell kiegyensúlyoznia?
A bot a vándor vállát 240N erővel nyomja.
′
b) Az F1 támadáspontját véve forgástengelynek:
′ 2 l
0 = F2 ⋅ l − mg ⋅ ,
3 3
′ mg
F2 = = 60 N.
2
Az erők eredője nulla, így 79. ábra: Hogyan tudná
csökkenteni a vállára ható
′ ′ nyomóerőt?
0 = F1 − F2 − mg ,
′ ′
F1 = F2 + mg .
Behelyettesítve:
′
F1 = 60 N + 120 N = 180 N .
11. Ásóval földdarabot emelünk. Egyik kezünkkel az ásó nyelét 100N nagyságú erővel
emeljük, míg a másik kezünkkel az ásó nyelének végét 55N erővel lefelé nyomjuk.
Mekkora földdarab tömege és milyen hosszú az
ásó, ha a két kezünk távolsága 50cm.
Megoldás:
Adatok:
F1=100N,
80. ábra: Milyen irányú erőt
F2=55N,
fejtünk ki kezünkkel az
d = 50cm = 0,5m . ásónyélre?
mg=?
l=?
97
Az ásó rúdjára az erők merőlegesen hatnak. A rúd egyensúlyban van, ezért a rá ható erők
eredője nulla.
0=F1−F2−mg.
Ebből: mg=F1−F2=45N.
F1·(l−d)=F2·l.
F1 •
Ebből l= ⋅ d = 1,1m.
F1 − F2
12. Egy előadáson az előadóművész egy 250kg tömegű, 10m hosszú, víz fölé lógó
homogén tömegeloszlású gerendán játszik. A gerenda az egyik végén, és a másik
végétől 2,5m-re van alátámasztva. Kisétálhat-e a gerenda végére a 70kg tömegű
előadóművész? Mekkora erők hatnak ekkor az alátámasztási pontokban?
Megoldás:
Adatok:
M=250kg,
m=70kg,
l=10m,
d = 2,5m .
F1=? 81. ábra: Sorolja fel a deszkára ható erőket, és
F2=? írja fel az erők forgatónyomatékát!
A gerenda egyensúlyban van, tehát a testre ható erők eredője nulla és a forgatónyomatékok
előjeles összege szintén nulla.
A forgástengelyt az F1 támadáspontjában vegyük fel.
0=F1+F2−mg−Mg, (1)
⎛l ⎞
0 = F2 ⋅ (l − d ) − Mg ⋅ ⎜ − d ⎟ + mg ⋅ d . (2)
⎝2 ⎠
F2=600N.
98
Az (1) egyenlet alapján:
F1=(M+m)·g−F2,
Behelyettesítve:
F1=2600N.
F1=2600N, F2=600N.
13. A 6m hosszú ugródeszka egyik végén és ettől 1,2m távolságban van megerősítve.
A deszka szabad végén egy 60kg tömegű műugró áll. Mekkora és milyen irányú
erők hatnak a deszka rögzítési pontjaiban?
Megoldás:
Adatok:
l=6m,
d=1,2m,
m = 60kg .
F1=?
F2=?
0=F2·d−mg·l.
l
Ebből: F2 = mg ⋅ .
d
1,2m
Behelyettesítve: F2 = 600 N ⋅ = 120 N .
6m
0=F2−F1−mg,
F1=F2−mg.
99
Az adatokat behelyettesítve:
F1=120N−600N=−480N.
A deszkára az alátámasztásban felfelé 120 N erő hat, míg a deszka végén 480 N nagyságú erő
hat lefelé.
100
24. lecke Egyszerű gépek
Feladatok:
1. Egy talicskával egyszerre 80 kg földet szeretnénk eltolni. Mekkora erővel kell
megemelnünk a talicskát, hogyha a talicska hossza 1,4 m, a teher
tömegközéppontja pedig 0,3 m-re van a kerék középpontjától?
Megoldás:
Adatok:
M=80kg,
d1=1,4m,
d 2 = 0,3m .
F=? 83. ábra: A talicska egy egykarú emelő
F·d1=Mg·d2.
d2
F = Mg ⋅ .
d1
Behelyettesítve:
0,3m
F = 800 N ⋅ = 171,4 N .
1,4m
Megoldás:
Adatok:
F1=20 N,
d1=10mm=1cm,
d 2 = 8cm .
F2=?
101
A csípőfogó kétkarú emelőként működik. A forgatónyomatékok egyenlőségéből:
F1·d1=F2·d2.
Behelyettesítve:
F2=25N.
A rézdrótra vágás közben 25 N nagyságú erő hat.
Megoldás:
Adatok:
m =4kg,
M = 30kg .
F=?
A mozgócsiga mindkét kötélszárban F =
(M + m ) ⋅ g 84. ábra: A
nagyságú erő hat. mozgócsigára
2
A vödröt felfelé F=
(M + m ) ⋅ gnagyságú erővel húzhatjuk. A kötél a
akasztott teher súlya a
kötél két szárában
2 egyenlő arányban
felfüggesztési pontra F erővel hat. oszlik meg?
Behelyettesítve:
F=170N.
4. Egy működő kerekes kút hengerének sugara 10cm, míg a hajtókar sugara 60cm.
Mekkora erővel lehet a kútból felhúzni a 20kg tömegű, vízzel teli vödröt?
Megoldás:
Adatok:
r=10cm,
R=50cm,
m = 20kg .
F=?
102
A hengerkerék középpontjára felírva a forgatónyomatékok 85. ábra: Milyen előjelű
az mg és az F erő
egyenlőségét: forgatónyomatéka?
0=F·R - mg·r.
Az F értéke:
F=40N.
5. A gémeskút 200 kg-os kútgémének egyik fele 4m, míg a másik fele 6m
hosszúságú. A kútgém hosszabbik végén vödör lóg, mely vízzel teli tömege 25kg.
Mekkora tömegű fahasábot (koloncot) rögzítettek a gémeskút kútgémének szabad
végéhez, hogy a gémeskút vízszintes
helyzetben éppen egyensúlyi helyzetben
van?
Megoldás:
Adatok:
d1=4m,
d2=6m,
m1=25kg, 86. ábra: Milyen irányú lesz a kútgémre
M = 200kg . ható erők forgatónyomatéka?
m2=?
A kútgémre az Mg nehézségi erőn kívül a vödör m1g súlya, a fahasáb (kolonc) m2g súlya és a
F erő hat.
A testre ható forgatónyomatékok előjeles összege a kútgém bármely pontjára nulla. Írjuk fel a
forgatónyomatékokat az F erő támadáspontjára.
⎛l ⎞
0 = m 2 g ⋅ d1 − Mg⎜ − d 2 ⎟ − m1g ⋅ d 2 .
⎝2 ⎠
Behelyettesítve:
m2=87,5kg.
103
25. lecke A munka
1.
a. Igen ha az erőhatás merőleges az elmozdulásra. Például a kötéllel körpályán forgatott test
esetén a kötélerő nem végez munkát.
b. Ha ez erő az elmozdulással ellentétesen ha. Például a súrlódási erő vagy fékező erő
munkája.
2. Nem végez munkát, mert a kötélre fejt ki erőt, de a kötélhez képest nem mozdul el.
3. Mivel azonos úton azonos erőt fejtettek ki, azonos munkát végeztek.
F = 300 N s = 5m , W = ? Mindkét esetben W = 300 N ⋅ 5m = 1500 J a végzett munka.
4. F1 = 50 N F2 = 120 N s = 30m
F1 + F2 50 N + 120 N
a teljes úton végzett munka: W1 = ⋅s = ⋅ 30m = 2550 J ,
2 2
az út második részén végzett munka:
F + F2 50 N + 120 N
félúton az erő nagysága: F3 = 1 = = 85 N ,
2 2
F + F2 s 85 N + 120 N 30m
a végzett munka: W2 = 3 ⋅ = ⋅ = 1537,5 J
2 2 2 2
104
26. lecke Gyorsítási munka és a mozgási energia
1.
a. Kinetikus energiává.
1
b. E kin = m ⋅ v 2 Nem, mert a tömeg és a sebesség négyzete sem lehet negatív.
2
2. v 2 = ?
Gondolkodós megoldás számolás nélkül:
Mivel a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos, ezért a kétszeres energiához 2 -
m
szeres sebesség, vagyis v 2 = 14,1 tartozik. (A kidolgozott feladatban megkaptuk, hogy a
s
m
sebesség v = 10 )
s
Számolós megoldás: A kétszeres mozgási energia: E 2 = 2 ⋅ E ker = 2 ⋅ 1kJ = 2kJ
1 2 ⋅ E ker 2 ⋅ 2000 J m
E2 = m 2 ⋅ v 22 , v 2 = = = 14,1
2 m2 20kg s
km m
3. t = 8,7 s , m = 1500kg , v = 100 = 27,7... . Az autó kinetikus energiája a gyorsító erő
h s
munkájából származik. (a veszteségeket nem vesszük figyelembe):
2
1 1 ⎛ 100 m ⎞
E kin = m ⋅ v 2 = 1500kg ⋅ ⎜ ⎟ = 578,7 kJ Az autó által megtett utat kinematikai
2 2 ⎝ 3,6 s ⎠
meggondolás alapján számítjuk ki. Az autó gyorsulása (nincs kezdősebesség):
100 m m
3,19
v 3,6 s m a s ⋅ (8,7 s )2 = 120,83m
a= = = 3,193 2 , a megtett út: s = t 2 =
t 8,7 s s 2 2
A gyorsító erő munkája ( E kin = W ): W = F ⋅ s ,
W 578,7kJ
A gyorsító erő: F = = = 4789 N
s 120,7m
4. m = 70kg , F1 = 80 N , F2 = 20 N s = 6m .
1
a. A munkatételt alkalmazva: (F1 − F2 ) ⋅ s = m ⋅ v2 − 0
2
(F1 − F2 ) ⋅ s = (80 N − 20 N ) ⋅ 6m = 360 J , vagyis a kinetikus energianövekedés: ΔE kin = 360 J
b. A kerékpáros munkavégzése: Wker = F1 ⋅ s = 80 N ⋅ 6m = 480 J
c. A különbség a fékező erő munkája lett, végső soron hővé alakult.
5. h = 4m , s = 8m
A két távolságadatból elemi geometriai ismeretek alapján megállapítható, hogy a lejtó
hajlásszöge 30 0 . Ebből merőleges szárú szögek egyenlősége miatt az következik, hogy a
testre ható nehézségi erő nagyságának fele a lejtő irányú komponens, ami a testet gyorsítja.
105
mg
Fgy = A gyorsító erő munkája lesz a test kinetikus energiája, amiből a sebessége
2
1 m⋅g 1
kiszámítható. Fgy ⋅ s = m ⋅ v 2 , ⋅ s = m ⋅ v2 ,
2 2 2
m m m
v = g ⋅ s = 10 2 ⋅ 8m = 80 = 8,944
s s s
m
6. v 0 = 600 , d 1 = 10cm , d 2 = 5cm
s
Megoldás gondolkodással, kevés számolással: Ha a fékezőerő állandó, akkor a fékezési út
első felén a golyó kinetikus energiájának fele válik fékezési munkává, vagyis felére csökken a
1
mozgási energia. Fele mozgási energiához -szeres sebesség tartozik, vagyis félúton a
2
v 600 m
golyó sebessége v f = 0 = = 424,3
2 2 s
Megoldás munkatétellel: A fal fékező erejének munkája okozza a golyó mozgási energiájának
„eltűnését”. (A fékezőerő ellentétes a golyó mozgásával.) A munkatételből tehát a fékezőerő
1 m ⋅ v 02 m ⋅ v 02
kifejezhető: − F fék ⋅ d 1 = 0 − m ⋅ v 02 , F fék = Ez a fékezőerő d 2 úton W = ⋅ d2
2 2 ⋅ d1 2 ⋅ d1
munkát végez, vagyis ennyivel csökkenti a golyó mozgási energiáját. A maradék mozgási
1 m ⋅ v 02 ⎛ d 2 ⎞ 1
energia tehát 5cm fékezés után: E mar = m ⋅ v 0 − W = 2
⎜⎜1 − ⎟⎟ = m ⋅ v 02 A mozgási
2 2 ⎝ d1 ⎠ 4
1 1 1
energia csökkenése: m ⋅ v 02 − m ⋅ v 02 = m ⋅ v 02 Ez a mennyiség egyenlő a fal
2 4 4
1
munkavégzésével: m ⋅ v 02 =
4
m
7. μ = 0,15 , v 0 = 3 , s1 = 1,82m , s = ? v = ?
s
a. Vízszintesen (az elmozdulás mentén) a testre csak a súrlódási erő hat, a munkatétel ezért
1
így alakul: (A súrlódási erő ellentétes a test mozgásával.) − Fs ⋅ s = 0 − m ⋅ v 02 ,
2
2
⎛ m⎞
2 ⎜3 ⎟
1 v0 ⎝ s⎠
− μ ⋅ m ⋅ g = − m ⋅ v0 , s =
2
= = 3m
2 2⋅μ ⋅ g m
2 ⋅ 0.15 ⋅10 2
s
106
27. lecke A rugalmassági energia
4. d = 5cm , Δd = 10cm W = ?
1 1
D ⋅ d 2 = ⋅ 2000 ⋅ (0,05m ) = 2,5 J
N 2
d-re megnyújtott állapotban a rugó energiája: E d =
2 2 m
1 1
d + Δd megnyúlásnál: E d + Δd = D ⋅ (d + Δd ) = ⋅ 2000 (0,15m ) = 22.5 J
2 N 2
2 2 m
A keresett munka a két energia különbsége: W = E d + Δd − E d = 22, J − 2,5 J = 20 J
N
A számolást egyszerűsíthetjük azzal, a -ben és cm-ben számolunk, de fel kell hívni a
cm
figyelmet lehetséges veszélyekre.
5. Δl ' = ?
Számolás nélkül, gondolkozva: A rugalmas energia a megnyúlás négyzetével arányos, vagyis
az eredeti megnyúlás 2 -szeresénél kétszereződik meg. Az eredeti megnyúláshoz képest
tehát 2 − 1 szeres további megnyújtást kell végezni, vagyis Δl ' = Δl 2 − 1( )
Számolós megoldás:
1
Az eredeti megnyúláshoz tartozó rugalmas energia: E r = D ⋅ (Δl ) ,
2
2
1
(
A kétszeres rugalmas energia: 2 ⋅ E r = D ⋅ Δl + Δl '
2
2
)
A két egyenlet megoldása: Δl = Δl ⋅ 2 − 1
'
( )
107
28. lecke Emelési munka, helyzeti energia és a mechanikai energia megmaradása
4. l1 = 2m , l 2 = 1m
l2
A kötél tömegközéppontja kezdetben a H magasságú asztal lapjától h = távolsággal lejjebb
4
3
van. Amikor a vége elhagyja az asztalt, akkor h ' = l 2 távolsággal van lejjebb. A kötél
4
3
potenciális energiájának csökkenése: ΔE p = m ⋅ g ⋅ l 2 Ez alakul mozgási energiává.
4
Feltesszük, hogy a kötél végig feszes marad, minden pontja azonos sebességgel, a
3 1
tömegközéppont sebességével halad. m ⋅ g ⋅ = m ⋅ v2 ,
4 2
3 m 3 m m
v = 2 ⋅ g ⋅ l 2 = 2 ⋅ 10 2 ⋅ m = 15 = 3,873
4 s 4 s s
m
5. h = 6m , s = 20m , v 0 = 1 v1 = ? , v 2 = ?
s
a. Mivel csak konzervatív erő végez munkát, alkalmazható a mechanikai energia megmaradás
törvénye. A szánkózó magassági energiája h-val csökken, ez alakul át mozgási energiává.
1 m m
m ⋅ g ⋅ h = m ⋅ v12 , v1 = 2 ⋅ g ⋅ h = 2 ⋅ 10 2 ⋅ 6m = 10,95
2 s s
b. Most a kezdeti mozgási és helyzeti energia együttesen alakul mozgási energiává:
2
1 1 ⎛ m⎞ m m
m ⋅ v 02 + m ⋅ g ⋅ h = m ⋅ v 22 v 2 = v 02 + 2 ⋅ g ⋅ h = ⎜1 ⎟ + 2 ⋅ 10 2 ⋅ 6m = 11
2 2 ⎝ s⎠ s s
108
29. lecke A súrlódási erő munkája
3. s = 3m , W1−3 ? , W2 −5 ? ΔE kin ?
a. A súrlódási erő: Fs = − μ ⋅ m ⋅ g , munkája az első három méteren:
m
W1−3 = −( μ ⋅ m ⋅ g ) ⋅ s = −0,1 ⋅ 4kg ⋅ 10 2 ⋅ 3m = −12 J
s
b. Ha a súrlódási erő állandó, akkor a végzett munka nem függ attól, hogy a pálya melyik
szakaszát vizsgáljuk. Tehát W1−3 = W2 −5 = −12 J
m
c. A súrlódási erő munkája méterenként: W1 = −(0,1 ⋅ 4kg ⋅ 10 2 ) ⋅ 1m = −4 J Ez megegyezik a
s
kinetikus energia csökkenésével, tehát: ΔE kin = −4 J
m
4. Fgy = 10 N , a = 2 , m = 4kg , s = 5m , Ws = ?
s2
m
A ládára ható eredő erő: Fer = m ⋅ a = 4kg ⋅ 2 2 = 8 N , ez alapján a súrlódási erő: Fs = 2 N
s
A súrlódási erő munkája s úton: Ws = − Fs ⋅ s = 2 N ⋅ 5m = −10 J Tehát 10 J hő keletkezik.
6. F f = 40 N s = 10m , Ws = ?
m
A talaj és a láda közötti nyomóerő: Fny = mg − F f = 10kg ⋅ 10 − 40 N = 60 N
s2
A súrlódási erő: Fs = μ ⋅ Fny = 0,3 ⋅ 60 N = 18 N
A súrlódási erő munkája s úton: Ws = − Fs ⋅ s = 18 N ⋅ 10m = −180 J
m
7. v 0 = 2 , m1 = 0,5kg , m 2 = 2kg , μ = 0,2 , s1 = ? , s 2 = ?
s
109
1
A kinetikus energia válik súrlódási munkává: m1 ⋅ v 02 = μ ⋅ m1 ⋅ g ⋅ s1 ,
2
2
⎛ m⎞
⎜2 ⎟
v 02 ⎝ s⎠
s1 = = = 1m
2⋅μ ⋅ g m
2 ⋅ 0,2 ⋅ 10 2
s
Látható, hogy a fékezési út nem függ a test tömegétől, tehát mindkét test 1m úton áll meg.
110
30. lecke Az energia fajtái és előállításuk
111
31. lecke Teljesítmény, hatásfok
van szükség.
b. Az emelés hatásfokát úgy értelmezzük, hogy csupán a víz felemelése a hasznos munka,
ezért:
Wvíz m
η= , ahol Wvíz = m 2 ⋅ g ⋅ h = 10kg ⋅ 10 2 ⋅ 15m = 1500 J , vagyis
W s
1500 J
η= = 0.833 = 83,3%
1800 J
m1 2kg
hasznos és az összes tömeg aránya adja meg: η1 = = = 0,023 = 2,3%
M + m1 85kg + 2kg
Számolósabb megoldás:
112
Wö = (M + m1 ) ⋅ g ⋅ h = (85kg + 2kg ) ⋅ 10
m
⋅ 12m = 10440 J
s2
m
A hasznos munka: Wh = m1 ⋅ g ⋅ h = 2kg ⋅ 10 ⋅ 12m = 240 J
s2
Wh m1 ⋅ g ⋅ h m1 2kg
A hatásfok: η1 = = = = = 0,023 = 2,3%
Wö (M + m1 ) ⋅ g ⋅ h M + m1 85kg + 2kg
m2 25kg
b. A nagyobb csomag esetén a hatásfok: η 2 = = = 0,227 = 22,7%
M + m 2 85kg + 25kg
kg
6. ρ = 2 , η' =?
m
h
h' = = 7,5m mélyen levő tömegközéppontját emeljük a földfelszínig. Ez az emelési munka:
2
m
Wköt = m k ⋅ g ⋅ h ' = 30kg ⋅ 10 ⋅ 7,5m = 2250 J Ez az érték az összes munkát növeli, vagyis a
s2
Wvíz 1500 J
módosult hatásfok: η ' = = = 0,37 = 37%
W + Wköt 1800 J + 2250 J
, P(t ) = ? , Pátlag = ? , Pt =5 = ?
m
7. m = 10kg , a = 2
s2
m
a. A testet F = m ⋅ a = 10kg ⋅ 2 = 20 N erő gyorsítja.
s2
J
b. Az erő teljesítménye lineárisan nő nulláról. Pt =0 = 0W , Pt =10 = 40 ⋅ 10s = 400W
s2
Pt =0 + Pt =10 0W + 400W
Az átlagteljesítmény: Pátlag : = = = 200W
2 2
113
km km
8. m = 1500kg , P = 90kW , v 0 = 36 , v = 90 t =?
h h
km m km m
v 0 = 36 = 10 , v = 90 = 25
h s h s
2 2
1 1 1 ⎛ m⎞ 1 ⎛ m⎞
E= m ⋅ v 2 − m ⋅ v02 = ⋅ 1500 kg ⋅ ⎜ 25 ⎟ − 1500 kg ⋅ ⎜10 ⎟ = 393750 J
2 2 2 ⎝ s⎠ 2 ⎝ s⎠
W 393750 J
Ennyi munkát a motor t = = = 4,375 s alatt végez.
P 90000 W
114