Moszkóvia története

A „hosszú” 16. század

 III. Iván (1462-1505) nyitja meg

 „összeszedte” az orosz földeket (testvér fejedelmek az orosz szokásjog miatt) –
először Novgorod területe, ami jóval nagyobb volt a Moszkvai Fejedelemség
területénél
 sikerekhez az is hozzájárult, hogy a nagy ellenségeik, a tatárok magukkal voltak
elfoglalva, Arany Horda felbomlott, belviszályok
 alacsony volt a népsűrűség, egyenetlen elosztás: nyugati területeken több mint a keleti
részen
 1480 – Ugra folyó: szembeálltak egymással, a tatárok elvonultak, innen kezdve számít
Oroszország függetlennek a tatároktól – Iván megtagadta az adófizetést
 a centralizált államigazgatásnak voltak korlátai az egyre nagyobb területek miatt, nem
lehetett úgy irányítani mint egy kis területet

,,Mesztnyicsesztvo” (előkelőségi és szolgálati rangsor – 1682-ig)

 állam feje egy autokrata – az orosz cár kezében van minden hatalom (törvényhozó,
végrehajtás, bírói hatalom)
 ez a rendszer némileg eltér a nyugati vagy közép-európai hatalomtól
 „ ha farkasokkal élsz, farkasokként kell üvöltened”: ha oda tartoznak, akkor úgy kell
viselkedni, ahogy ők ott viselkednek
 az orosz uralkodók nagyon tudatosan építették ezt a rendszert, ebben is van egy kis
tatár hatás
 tudatos birtokpolitika: birtokok két alaptípusa az örökbirtok, amely apáról fiúra száll,
ezt normális esetben a hatalom nem veheti el (ha a hatalom nagyon akarja, akkor
elveheti, de ehhez valami indoklás, ürügy kell) másik birtok a szolgálati birtok, ezeket
a szolgálat fejében adja a kormány, ha rosszul szolgál
 hatalom igyekszik csökkenteni az örökbirtok számát és növelni a szolgálati birtokokat,
ennek oka egyszerű, az örökbirtokok nem függnek a kormánytól: ha egy másik
uralkodóhoz szegődik, akkor sem lehet tőle elvenni

Központi hatalom legfontosabb intézményei

 Kormányszékek (prikazok) – 16. sz. kezdett formálódni, a 17. században élte

virágkorát
 prikaz: parancsot vagy utasítást jelentő szó
 ha az illető ember sikeresen teljesítette feladatát (pl. sok adót szedett be), akkor én
legközelebb is ezt az embert bízom meg ezzel a feladattal -> így ezekből az
utasításokból egy intézmény lesz
 Péter ezt a rendszert meg fogja szüntetni és egy új rendszert fog kialakítani

IV. (Rettegett) Iván (1533-84)

  folyamatos növekedés, fejlődés: egyik áttörése Iván uralkodása
 1547: hivatalosan is felveszi a cári titulust – Orosz Cárság
 irányítás idejétmúlt technikai megoldásait korszerűekre cserélje, 1549-től az orszég
irányítása
 az Izbrannaja Rada (Kiválasztottak Tanácsa) kezében
 folytatta elődei politikáját
 1550: Szugyebnyik (Törvénykönyv) kiadása
 külpolitikai sikerek: 1552 – Kazanyi Kánság elfoglalása, 1566 – Asztrahany)
 Livóniai háború (1558-1583) – Livónia egy ún. ütközőállam Lettország és Észtország
területén, eleinte orosz sikerek, majd koalíció (svéd, litván, lengyek), majd Báthory
István is fellázad Iván ellen, az ő hadjáratai biztosítják az orosz vereséget
 Iván a felelősséget a bojárokban találja meg – rémuralmi rendszer bevezetése

Opricsnyina rendszere (1565-1572)

 konfliktus a hatalom elmélete és gyakorlata között

 a bojár arisztokrácia erősen korlátozta a cár hatalmát (tanácsadás és végrehajtás
feladata) – ezt az irányító apparátust nem lehetett kiiktatni, a kettős hatalom reális
kompromisszumnak tekinthető, önálló uralkodás megvalósulása
 nincsnek jogi garanciák – a társadalom kiszolgáltatott az uralkodóval szemben, az
opricsnyikokat egyetlen bíró sem vonhatta felelősségre tetteikért
 „valami olyan, ami valamin kívül van”, ezt a kívül eső részt magánterületnek
tekintette
 kettéosztotta az országot, ezen a részen testőrei voltak, az irányítás teljesen az ő
felügyelete alatt zajlott, területi kiterjedése nehezen meghatározható, kb. évről évre
változott
 az egész rendszer a terroron alapozódott, és rengeteg áldozatot követelt: akit árulónak
gondolt, azt az egész családjával, szolganépével megsemmisített, városok is, és
minden társadalmi rétegből
 egyik legdurvább húzás a „moszkvai ügy”: 171-ben a Vörös téren több mint 100
embert végeztek ki, a legkülönbözőbb halálnemekkel, az áldozatok közt ott voltak már
ekkor az opricsnyina vezető rétegének tagjai
 ez az uralkodó mindenkori környezete ellen irányult
 katonai vereség – terror – gazdasági visszaesés – külpolitikai válság, társadalmi válság

A „zavaros időszak” (1589-1613)

 az opricsnyina akkora társadalmi válságot idézett elő, hogy szükségessé vált a

jobbágyok röghözkötése: 1590-es évekre kialakul az örökös jobbágyság

Dinasztikus válság:

 Rurik - dinasztia vége (1598), egyes források szerint a saját fiát, Ivánt is maga verte
agyon
  Fjodor cár maradt, aki nem volt szellemi képességeinek teljes birtokában, helyette
sógora uralkodott, akit az angolok Lord Protectornak hívtak, nem is Fodorhoz mentek
először, hanem hozzá
 Dmitrij még kiskorú volt, de 1591-ben ő is meghalt, elég rejtélyes körülmények
között, de valószínűleg balesetben
 1591: dinasztia megszakad, új cár kell, fontos a dinasztiához tartozás kérdése
 1598-1605 között Boris Godunov (Fjodor sógora) lett a cár, de ő nem tartozott a
dinasztiához
 orosz patriarkátus felállítása – változások az orosz egyházban
 Lengyelországból került elő egy ember, aki azt állította hogy Dmitrij nem halt meg,
mert ő az, el is érte célját, de ő csak az I. Ál-Dmitrij volt (1605-06) – volt aki érdekből
támogatta, lengyelek is támogatták, így tudta megbuktatni a Godunov rendszert
 az országban nincs legitim hatalom, önjelölt cárjelöltek
 felajánlották a trónt a lengyel Ulászlónak
 megbukott, mert minden társ. rétegnek a kedvében akart járni, és ezért sokan
elvadultak tőle
 megjelent egy II. Ál-Dmitrij is
 véget akartak vetni ennek az időszaknak: népfelkelés szervezése Moszkva
felszabadítására (1612)

Mihail Fjodorovizs Romanov – 1645-ig

 megoldás: a cár régi jogaiba való visszahelyezése

 a Romanov – dinasztia első uralkodója
 kozák nyomásra választották meg, igazából nem zavart sok vizet
 azt terjesztette magáról, hogy ő IV. Iván unokája, ami nem igaz, de ezzel legitimálni
tudta hatalmát
 cél az ország konszolidációja, a régi struktúra visszahelyezése
 hatalmi intézmények, közigazgatás helyreállítása, svéd és lengyel katonák kivonása

Alekszej Mihajlovics (1645-76) Nagy Péter apja

 átfogó törvénykönyv elfogadása (1649) - legjelentősebb a Péter előtti orosz tört.

- problémák jogi rendezése (jobbágyrendszer, jog kül. ágainak szétválasztása), 1832-ig
volt érvényben, pl. a dekabrista felkelésnél is alkalmazták (felségárulás)

Orosz-lengyel háború (1654-67) Az orosz egyházszakadás (1653/4-)

 tétje az ukrán kérdés volt, a lakosság
egy csoportja Oroszo.-hoz akart
tartozni (kozákok), de e a lengyelek
nem akartak lemondani a területről
 a mai Ukrajna felosztása
 egy szertartási reform miatt tört ki
 Nyikon pátriárka: kell reform,
Avvakum pápa: nem kell reform
 2 részre osztotta az oroszokat:
ószertartás, újszertartás
 ez megroppantotta az orosz egyházat,
később nem tudtak ellenállni az orosz
uralkodók reformjainak