Sri Nisargadatta Maharaj I AM THAT, magyarul: �n Az vagyok

K�rdez�: Minden napos tapasztalat, hogy amikor

fel�bred�nk, a vil�g azonnal megjelenik. Honnan
j�n?

Maharaj: Miel�tt b�rmi l�trej�hetne, lennie kell

valakinek, aki sz�m�ra az l�trej�n. Minden
megjelen�s �s elt�n�s egy valamilyen v�ltozatlan
h�tt�r el�tti v�ltoz�st felt�telez.

K: �bred�s el�tt tudattalan voltam.

M: Milyen �rtelemben? Nem eml�kszel semmire,

vagy semmit sem tapasztalt�l? Amikor tudattalan
vagy tapasztalni sem vagy k�pes? L�tezhetsz-e
tud�s n�lk�l? Az eml�kezet kihagy�s bizony�thatja-e
a neml�tez�st? �s joggal besz�lhet�nk-e saj�t
neml�tez�sedr�l, mint val�s�gos tapasztalatr�l? De
azt sem �ll�thatjuk, hogy nem l�tezett az elm�d.
Nem �bredt�l-e fel, mikor elj�tt az �breszt� ideje?
�s az �bred�s sor�n nem az '�n vagyok' �rzet volt-e
az, ami el�sz�r megjelent? A tudatoss�g valamilyen
cs�r�j�nak m�g alv�s k�zben, vagy �jult �llapotban
is l�teznie kell. A fel�bred�s sor�n kibontakoz�
szem�lyes tapasztalatod: '�n vagyok -- a test -- a
vil�gban'. Ez l�tsz�lag egym�s ut�n keletkez�
gondolatok sora, val�j�ban teljesen egyidej�, a
testnek a vil�gban val� birtokl�s�nak egyetlen
gondolata. Lehet-e '�n vagyok' �rz�sed an�lk�l,
hogy lenn�l valaki?

K: �n mindig valaki vagyok, annak eml�keivel �s

szok�saival. Nem ismerek m�sik '�n vagyok'-ot.

M: Valami g�tolja tal�n a megismer�sedet? Amikor

valami olyan dolgot nem tudsz, amit m�sok igen, mit
teszel?

K: �tbaigaz�t�suknak megfelel�en felkutatom a

tud�suk forr�s�t.

M: Nem fontos-e tudnod, hogy vajon puszta test

vagy-e, vagy valami m�s? Vagy, esetleg, egy�ltal�n
semmi? Nem l�tod, hogy minden probl�m�d a teste
probl�m�ja -- ennival�, ruh�zat, lak�s, csal�d,
bar�tok, h�rn�v, dics�s�g, biztons�g, t�l�l�s --
amelyek mindegyike abban a pillanatban elvesz�ti a
jelent�s�g�t, amint felismered, hogy nem puszta test
vagy?

K: Mi hasznom sz�rmazik a tud�sb�l, hogy nem a

test vagyok?

M: De m�g azt mondani, hogy nem a test vagy, sem

teljesen igaz. Bizonyos �rtelemben minden test, sz�v
�s elme te vagy, �s m�g enn�l is sokkal t�bb. Mer�lj
m�lyen az '�n vagyok' �rz�s�be, �s megtal�lod.
Hogyan tal�lsz meg egy elkevert, vagy elfelejtett
dolgot? Addig t�r�d rajta a fejed, am�g eszedbe nem
jut. A l�tez�s, az '�n vagyok' �rz�se jelenik meg
els�k�nt. K�rdezd meg �nmagad, honnan j�n, vagy
csak szeml�ld csendesen. Amikor az elme
moccanatlanul az '�n vagyok?-ban tart�zkodik, akkor
egy olyan �llapotba ker�lsz, amely nem foglalhat�
szavakba, csup�n �t�lhet�. Mind�ssze annyit kell
tenned, hogy folyamatosan, �jra �s �jra pr�b�lkozz.
Hiszen az '�n vagyok' �rz�se mindig veled van, csak
mindenf�le dolgot hozz�kapcsolt�l -- testet,
�rz�seket, gondolatokat, fogalmakat, javaidat, stb.
Minden ilyen �nazonosul�s f�lrevezet�. Miattuk
tekinted magad annak, ami nem vagy.

K: Akkor mi vagyok?

M: El�g azt tudnod, hogy mi nem vagy. Nem kell

tudnod, hogy mi vagy. Mert am�g a tud�s a m�r
ismert dolgok, �szleletek, fogalmak kifejez�seivel
t�rt�n� le�r�st jelent, addig �nismeret nem
lehets�ges, mert ami vagy, azt nem tudod le�rni
m�sk�nt, csak tot�lis tagad�sk�nt. Mind�ssze annyit
mondhatsz: '�n nem vagyok ez, �n nem vagyok az'.
Nem tudod �rtelemmel b�r� m�don azt mondani,
hogy 'ez az, ami vagyok'. Ennek semmi �rtelme.
Amire �gy tudsz r�mutatni, mint 'ez', vagy 'az', nem
lehetsz te. Val�j�ban te nem lehetsz 'valami' m�s.
Nem olyasvalami vagy, ami �szlelhet� vagy
elk�pzelhet�. Te n�lk�led nem lehets�ges viszont
sem �szlelet, sem k�pzelet. Te �szleled a sz�v
�rz�s�t, az elme gondolkod�s�t, a test m�k�d�s�t;
maga az �szlel�s aktusa mutatja, hogy te nem az
vagy, amit �szlelsz. Lehet-e �szlelet, tapasztalat te
n�lk�led? Egy tapasztal�snak 'tartoznia kell
valakihez?. Kell, hogy legyen valaki, �s azt
saj�tjak�nt jelentse ki. Tapasztal� n�lk�l a
tapasztalat nem val�s�gos. A tapasztal� az, aki
val�s�got ad a tapasztalatnak. Egy olyan
tapasztalat, amellyel nem rendelkezhetsz, milyen
�rt�kkel b�r sz�modra?

K: A tapasztal� l�tez�s�nek az �rz�se, az '�n

vagyok' �rz�se, nem szint�n tapasztalat-e?
M: Nyilv�nval�, hogy minden tapasztalt dolog egy
tapasztalat. �s minden tapasztalatban jelen van
annak tapasztal�ja. Az eml�kezet hozza l�tre a
folytonoss�g ill�zi�j�t. Voltak�ppen mindegyik
tapasztalatnak saj�t tapasztal�ja van, �s az
�nazonoss�g �rz�s az �sszes tapasztal�-
tapasztalat kapcsolat gy�ker�nek k�z�s t�nyez�je
miatt van. Azonoss�g �s folytonoss�g nem ugyanaz.
Mint ahogy minden vir�g saj�t sz�n�ben pomp�zik,
de mindegyik sz�n el�id�z�je ugyanazon f�ny, �gy
jelenik meg a sok tapasztalat az osztatlan �s
oszthatatlan tudatoss�gban, mindegyik k�l�n
eml�kezetben, l�nyeg�kben azonosk�nt. Ez a
l�nyeg a gy�kere, alapja, id�tlen �s korl�tlan
'lehet�s�ge' minden tapasztalatnak.

K: Hogyan �rem el?

M: Nem kell el�rned, mert az vagy. Az fog hozz�d

eljutni, ha lehet�s�get adsz neki. Engedd el a
val�tlan ir�nti ragaszkod�sodat, �s a val�s�g
gyorsan �s akad�lymentesen saj�t hely�be l�p.
Hagyd abba a k�pzel�d�st, hogy ez, vagy az vagy,
hogy ezt, vagy azt csin�lod, �s meg fog sz�letni
benned a felismer�s, hogy te vagy mindennek a
forr�sa �s sz�ve. Ennek velej�r�ja egy olyan
hatalmas szeretetet, amely nem v�laszt�s vagy
r�szrehajl�s, sem nem ragaszkod�s, hanem egy
mindent kedvess�, szeretetrem�lt�v� v�ltoztat� er�.

K�rdez�: Maharaj, te velem szemben �lsz, �s �n itt,

a l�baidn�l. Mi az alapvet� k�l�nbs�g k�z�tt�nk?

Maharaj: Nincs alapvet� k�l�nbs�g.

K: M�giscsak kell lennie valamilyen k�l�nbs�gnek,

ha �n j�v�k tehozz�d, �s nem te �nhozz�m.

M: Az�rt ez�rt m�sz ide �s oda, 'fels�bbrend�'

embert keresve, mert k�l�nbs�gekben hiszel.

K: Te is fels�bbrend� szem�ly vagy. Azt �ll�tod,

hogy te ismered a val�s�got, m�g �n nem.

M: Mondtam �n neked valaha, hogy als�bbrend�

vagy mert nem ismered? Hagyd meg a bizony�t�st
azoknak, akik ezeket a k�l�nbs�geket kiagyalt�k. �n
nem, hogy tudom, amit te nem. Val�j�ban �n sokkal
kevesebbet tudok, mint te.
K: Szavaid b�lcsek, viselked�sed nemes,
j�indulatod korl�tlan.

M: Nem tudok err�l semmit, �s semmilyen

k�l�nbs�get nem l�tok k�zted �s k�ztem. Az �n
�letem ugyan�gy esem�nyek egym�sut�nja, mint a
ti�d. Csak �n p�rtatlan vagyok, �s az �let apr�
dolgait apr� dolgoknak tekintem, te pedig
ragaszkodsz a dolgokhoz, �s magaddal cipeled
azokat.

K: Mi tett ennyire p�rtatlann�?

M: Semmi k�l�n�s. Az �gy t�rt�nt, hogy r�b�ztam

magamat a Gurumra. K�z�lte velem, hogy semmi
m�s nem vagyok, csup�n �nem, �s �n hittem neki.
A bel� vetett hitemnek megfelel�en viselkedtem, �s
befejeztem az olyan dolgokkal val� foglalkoz�st, ami
nem �n vagyok, �s nem az eny�m.

K: Mi�rt volt neked olyan szerencs�d, hogy teljes

hitelt adsz tan�t�dnak, m�g a mi hit�nk jelk�pes, �s
szavak szintj�n marad?

M: Ki tudn� megmondani? �gy t�rt�nt. A dolgok ok

�s �rtelem n�lk�l t�rt�nnek, tulajdonk�ppen, �s
v�g�l is mit sz�m�t, hogy ki kicsoda? A te felemel�
v�lem�nyed r�lam csup�n a v�lem�nyed. B�rmelyik
pillanatban megv�ltoztathatod. Mi�rt tulajdon�tasz
jelent�s�get a v�lem�nyeknek, ak�r a saj�todnak
is?

K: De te m�gis m�s vagy. �gy t�nik, elm�d mindig

csendes, �s boldog. �s csod�k t�rt�nnek k�r�l�tted.

M: Semmif�le csod�kr�l nem tudok, �s k�v�ncsi

lenn�k, a term�szet elfogadna-e kiv�teleket saj�t
t�rv�nyei al�l, hacsak egyet nem �rt�nk abban,
hogy minden csoda. Szerintem ilyesmi nem l�tezik.
A tudatoss�gban t�rt�nik minden. Ez teljesen
nyilv�nval�, �s mindenki tapasztalatain bel�li.
Csakhogy te nem szeml�led el�g gondosan. N�zz
helyesen, �s l�sd, amit �n l�tok.

K: Te mit l�tsz?

M: Azt l�tom, amit te is l�thatn�l, itt �s most, de te a

rosszul f�kusz�lt figyelmed miatt nem figyelsz
�nmagadra. A te elm�d csak dolgokkal, emberekkel
�s gondolatokkal foglalkozik, �nmagaddal soha.
�ll�tsd �nmagadat a f�kuszba, v�lj tudatoss� saj�t
l�tez�sedre. L�sd, hogyan m�k�dsz, figyeld meg
tetteid ind�t�kait �s k�vetkezm�nyeit. Tanulm�nyozd
a b�rt�nt, amit figyelmetlens�ged miatt �p�tett�l
�nmagad k�r�. Annak meg�rt�s�vel, hogy ki nem
vagy, jutsz el �nmagad megismer�s�hez. Az
�nmagad fel� fordul�s elutas�t�son, elvet�sen
kereszt�l vezet. Egy dolog biztos: a val�s�g nem
k�pzelet sz�lte, nem az elme term�ke. M�g ha az
'�n vagyok' �rz�se nem is folytonos, m�gis hasznos
ir�nyt�; megmutatja, hogy hol kell keresni, de azt
nem, hogy mit. Csak vizsg�ld meg alaposan. Mihelyt
meggy�z�dt�l r�la, hogy semmilyen m�s hitelt
�rdeml� dolgot nem tudsz �nmagadr�l mondani,
azon k�v�l, hogy ?�n vagyok?, �s hogy semmi olyan
nincs, ami r�mutathatna, hogy mi lehet az �ned, az
?�n vagyok? ir�nti sz�ks�gleted elm�lik � nem lesz
t�bb� sz�nd�kod szavakkal kifejezni, hogy mi vagy.
Mind�ssze arra van sz�ks�g, hogy megszabadulj
�nmagad defini�l�s�nak hajlam�t�l. Minden
defin�ci� a testedre vonatkozik csak, �s annak
megnyilv�nul�saira. Amint a test k�nyszerk�pzete
elm�lik, spont�n m�don, �s er�fesz�t�s n�lk�l
visszat�rsz term�szetes �llapotodba. Az egyetlen
k�l�nbs�g k�z�tt�nk az, hogy �n tudat�ban vagyok
term�szetes �llapotomnak, m�g te a gondolataidba
vagy mer�lve. Mint ahogy az arany �kszer sem
�rt�kesebb az aranyporn�l, hacsak az elme azz�
teszi, ugyan�gy vagyunk mi azonosak a l�tben �
csak megjelen�s�nkben k�l�nb�z�nk. Ezt csak kell�
komolys�ggal, mindennapi �s -�r�bani keres�ssel,
�rdekl�d�ssel, kutat�ssal, �let�nknek e felfedez�
munk�nak val� �tad�s�val fedezz�k fel.

K�rdez�: Ahogy �n l�tom, semmi baj a testemmel, s

val�di l�temmel sem. Egyiket sem �n hoztam l�tre,
�s nincs sz�ks�g a megjav�t�sukra. Ami elromlott,
az a ?bels� test?, nevezz�k azt elm�nek,
tudatoss�gnak, antahkaran� nak, ak�rmilyen n�ven.

Maharaj: Mire gondolsz, mi a baj az elm�ddel?

K: Nyugtalan, s�v�rog az �lvezetek ut�n, �s f�l a

kellemetlen dolgokt�l.

M: Mi a baj az �lvezet keres�s�vel �s a kellemetlen

dolgok ker�l�s�vel? Az �let foly�ja a f�jdalom �s az
�lvezet partjai k�z�tt folyik. Amikor az elme
visszautas�tja az �lettel val� egy�ttfoly�st, �s
megakad a partokn�l, csak ekkor v�lik ez
probl�m�v�. Az �lettel val� egy�ttfoly�s alatt
elfogad�st �rtek � j�nni hagyni, ami j�n, menni
hagyni, ami megy. Ne v�gyj, ne f�lj, figyeld meg ami
van, ahogyan �s amikor az t�rt�nik, mert te nem az
vagy, ami t�rt�nik, hanem az vagy, akinek az
t�rt�nik. V�gs� soron m�g a megfigyel� sem te
vagy. Te a v�gs� potencialit�s vagy, aminek a
mindent fel�lel� tudatoss�g a megnyilv�nul�sa �s
kifejez�d�se.

K: De a test �s az �n k�z�tt ott van a gondolatok �s

�rz�sek felh�je, amely nem szolg�l�ja sem a
testnek, sem az �nnek. Ezek a gondolatok �s
�rz�sek gyeng�k, �tmenetiek �s �rtelmetlenek,
mer� ment�lis por, amely vak�t, �s fullaszt, s�t
zavaros �s rombol�.

M: Nyilv�nval�, hogy az esem�ny eml�ke nem

felelhet meg mag�nak az esem�nynek. Az
el�rel�t�sa sem. Van valami kiv�teles, egyed�l�ll�,
ami a jelenben zajl� esem�nyhez kapcsol�dik,
amivel a megel�z� vagy az elk�vetkez� nem
rendelkezik. �lettelis�g, realit�s jellemzi; �lesen
kirajzol�dik, mintha ki lenne vil�g�tva. A jelenlegi
mag�n viseli a ?realit�s b�lyeg�t?, amivel a m�lt �s a
j�v� nem rendelkezik.

K: Mi ragasztja a jelenre a ?realit�s b�lyeg�t??

M: Nincs semmilyen saj�toss�ga a jelenben zajl�

esem�nynek, ami a m�lthoz vagy a j�v�h�z k�pest
m�ss� tenn�. Egy pillanatra a m�lt jelen volt, �s a
j�v� hasonl�k�ppen azz� fog v�lni. Mi teszi a jelent
annyira m�ss�? Nyilv�nval�an az �n jelenl�tem. �n
a magam sz�m�ra mindig most vagyok val�s�gos, a
jelenben, �s ami velem van, most osztozik a
realit�somban. A m�lt az eml�kezetben van, a j�v�
� a k�pzeletben. Mag�ban a jelen esem�nyben
semmi olyan nincs, ami azt val�s�gg� tenn�.
Tekints�nk valamilyen egyszer�, periodikus
esem�nyt, pl. az �ra�t�st. Ismereteink dac�ra,
miszerint az egym�st k�vet� �t�sek egyform�k, a
jelenben hallatsz� �t�s meglehet�sen k�l�nb�zik az
el�z�t�l �s a k�vetkez�t�l � ahogy eml�kezt�nk,
vagy elv�rtuk. A jelen gy�jt�pontj�ban l�v� dolog
velem van, mert �n �r�kk� jelen vagyok; az �n saj�t
realit�som az, ami a jelen esem�nyhez ad�dik.

K: De mi �gy tekintj�k az eml�keinkben l�v�

dolgokat, mintha azok t�nylegesek lenn�nek.
M: Csak akkor t�r�d�nk az eml�kekkel, amikor azok
bel�pnek a jelenbe. Az elfeledett dolog nem sz�m�t
addig, am�g nem eml�kez�nk r� � vagyis a mostba
nem hozzuk.

K: Igen, �gy l�tom, hogy a mostban van valamilyen

ismeretlen t�nyez�, amely a m�l�kony aktualit�s
sz�m�ra pillanatnyi realit�st biztos�t.

M: Az�rt mert �lland� m�k�d�sben l�v�nek l�tod,

nem kell azt mondanod, hogy ismeretlen.

Sz�let�sed �ta v�ltozott-e egyszer is? A dolgok �s
gondolatok folyton v�ltoznak. De az �rz�s, hogy ami
most van az re�lis, soha nem v�ltozott, m�g
�lomban sem.

K: M�ly �lomban nem tapasztalhat� a jelen

realit�sa.

M: A m�ly �lom �ress�ge kiz�r�lag a specifikus

eml�kek hi�ny�nak k�sz�nhet�. Jelen van viszont a
j�l�t �ltal�nos eml�ke. K�l�nbs�get tesz�nk a
?m�lyen aludtam?, �s a ?nem voltam jelen?
�rz�s�ben.

K: T�rj�nk vissza kezdeti k�rd�s�nkre: az �let

forr�sa �s az �let kifejez�d�se (a test) k�z�tt ott van
az elme, �s annak folyton v�ltoz� �llapota. A
ment�lis �llapotok �ramlata v�g n�lk�li, �rtelmetlen
�s szenved�ssel teli. A szenved�s az �lland�
t�nyez�. Amit mi �lvezetnek nevez�nk, az csup�n
k�t f�jdalmas �llapot k�z�tti h�zag, sz�net. Az �let
sz�vete �s fonala a v�gy �s a f�lelem, �s mindkett�
szenved�st hoz l�tre. Azt k�rdezz�k: lehets�ges-e
boldog elme?

M: A v�gy az �lvezet eml�ke �s a f�lelem a f�jdalom

eml�ke. Mindkett� nyugtalann� teszi az elm�t. Az
�lvezet pillanatai csup�n h�zagok a szenved�s
folyam�ban. Hogyan lehetne az elme boldog?

K: Ez akkor igaz, ha �lvezetre v�gyunk, vagy

f�jdalomra sz�m�tunk. De vannak olyan pillanatok is,
amikor v�ratlanul j�n, nem l�tjuk el�re az �r�m�t.
Tiszta �r�m, v�gyt�l romlatlan � k�retlen, ki nem
�rdemelt, Isten-adta.

M: Az �r�m m�gis csak a f�jdalom h�tter�vel

szembeni �r�m.

K: A szenved�s kozmikus dolog, vagy csup�n

ment�lis?

M: A mindens�g teljes, �s ahol teljess�g van, ahol

semmi nem hi�nyzik, mi okozhat szenved�st?

K: Lehet a Mindens�g teljes, mint eg�sz, de

r�szleteiben t�k�letlen.

M: Az eg�sz k�pnek a r�sze is teljes, az eg�szhez

viszony�tva. Csak akkor v�lik hi�nyoss�, �s �gy a
szenved�s sz�khely�v�, ha elszigetelten vizsg�lod.
Mi az elszigetelts�g oka?

K: Az elme korl�tai, term�szetesen. Az elme nem

l�tja az eg�szet a r�szek miatt.

M: �gy van. Az elme, val�s�gos term�szete szerint,

sz�tv�laszt �s ellent�tbe �ll�t. Vannak m�smilyen

elm�k, amelyek egyes�tenek �s harmoniz�lnak,

amelyek a r�szben l�tj�k az eg�szet, �s a r�szt az
eg�sszel teljesen �sszef�gg� dologk�nt l�tj�k?

K: M�smilyen elme � hol lehet olyat tal�lni?

M: A korl�toz�, megoszt� �s szembe�ll�t� elm�t

meghalad�s�ban. Az �ltalunk ismert ment�lis
folyamat v�g�n. Amikor ennek v�ge, akkor sz�letik
meg az elme.

K: Abban az elm�ben nem l�tezik t�bb� az �r�m �s

b�nat probl�m�ja?

M: Nem, ahogyan mi ezeket ismerj�k, k�v�natosk�nt

vagy ellenszenvesk�nt. Ink�bb a kifejez�s, �s az
akad�lyokkal val� szembes�l�s szeretet�nek
k�rd�s�v� v�lik. Az ezt tartalmaz� elme cselekv�
szeretetk�nt harcol a k�r�lm�nyek ellen, kezdetben
hasztalanul, v�g�l gy�zedelmesen.
K: A szellem �s a test k�z�tt a szeretet l�tes�ti a
hidat?

M: Mi m�s? Az elme hozza l�tre a szakad�kot, a

sz�v hidalja azt �t.

K�rdez�: Sz�mtalanszor felmer�l� k�rd�s, hogy az

univerzum az oks�g t�rv�ny�nek van al�vetve, vagy
pedig e t�rv�nyt�l f�ggetlen�l l�tezik �s m�k�dik.
�gy t�nik, hogy te az ok n�lk�lis�g p�rtj�n �llsz,
hogy minden, b�rmennyire kis dolog is �nmag�t�l
val�, keletkez�se �s elm�l�sa mindenf�le ismert
magyar�zat h�j�n van.

Maharaj: Az oks�g a t�rbeli esem�nyek id�beni

egym�sut�nis�g�t jelenti, legyen a t�r fizikai vagy
ment�lis. Id�, t�r, oks�g, mind ment�lis kateg�ria,
amelyek az elm�vel keletkeznek, �s m�lnak el.

K: Am�g az elme m�k�dik, az oks�g �rv�nyes

t�rv�ny.

M: Mint minden ment�lis dolog, az �gynevezett

oks�g t�rv�nye is ellentmond �nmag�nak. A l�tez�
dolgoknak nincs egyedi oka; a teljes univerzum
k�zrem�k�dik, m�g a legkisebb dolog l�tez�se
eset�n is; emiatt semmi nem lehetne az ami, az
univerzum n�lk�l. Amikor mindennek a forr�sa �s az
alapja azonos, akkor oks�gr�l, mint univerz�lis
t�rv�nyr�l besz�lni helytelen. Az univerzum nem
korl�tozott saj�t tartalma �ltal, mivel lehet�s�gei
v�gtelenek; ezenk�v�l alapvet� �s teljesen szabad
elvek megnyilv�nul�sa, vagy kifejez�se.

K: Igen, v�gt�re is bel�that�, hogy teljesen hib�s azt

mondani, hogy valamely dolog l�te egyed�li okoz�ja
egy m�sik dolognak. A val�s�gos �letben m�gis
mindig cselekedni kezd�nk, ha eredm�nyt akarunk
el�rni.

M: Igen, sok ilyen tev�kenys�g folyik a tudatlans�g

miatt. Ha az emberek tudn�k, hogy semmi nem
t�rt�nhet meg csak akkor, ha azt a teljes univerzum
lehet�v� teszi, akkor sokkal t�bbet �rn�nek el,
kevesebb energia r�ford�t�s�val.

K: Ha minden az oks�gi totalit�s kifejez�d�se, akkor

hogyan besz�lhet�nk valamely eredm�ny fel�
mutat� sz�nd�kos tev�kenys�gr�l?
M: Val�j�ban a c�l el�r�s�nek a k�nyszere is a
teljes univerzum kifejez�d�se. Csup�n azt mutatja,
hogy az energia potenci�l bizonyos szintre
emelkedett. Az id� ill�zi�ja k�sztet arra, hogy az
oks�gr�l besz�lj. A m�ltat �s a j�v�t az id�tlen
mostban tekintve, egy �ltal�nos minta r�szeik�nt, az
oks�gi elv elvesz�ti �rv�nyess�g�t, �s a kreat�v
szabads�g foglalja el a hely�t.

K: M�g mindig nem �rtem, hogyan tud b�rmi ok

n�lk�l bek�vetkezni.

M: Amikor azt mondom, hogy egy dolog ok n�lk�li,

azt �gy �rtem, hogy l�tezhet egy�ni ok n�lk�l.
Sz�ks�g volt �desany�dra, hogy �letet adjon neked;
nem sz�lethett�l volna meg a Nap �s a F�ld n�lk�l.
De mindezek nem id�zhett�k volna el� a
sz�let�sedet a te megsz�let�sre ir�nyul� v�gyad
n�lk�l. A v�gy az, ami megsz�l, az adja a nevet �s a
form�t. Bek�vetkezik a k�v�natos elk�pzel�se �s
akar�sa, �s valamilyen tapinthat�k�nt vagy
elk�pzelhet�k�nt manifeszt�lja mag�t. �gy
keletkezett a vil�g, amelyben �l�nk, a mi szem�lyes
vil�gunk. A val�s vil�g az elme l�t�k�r�n t�l van; mi
v�gyaink f�tyl�n kereszt�l l�tjuk, felosztva azt
�r�mre �s f�jdalomra, j�ra �s rosszra, bels�re �s
k�ls�re. Ahhoz, hogy �gy l�ssuk az univerzumot,
amilyen az val�j�ban, a f�tyol m�g� kell l�pni. Nem
olyan neh�z ezt megtenni, mert a f�tyol tele van
lyukakkal.

K: Mit �rtesz lyukakon? �s hogy lehet �ket

megtal�lni?

M: Vedd szem�gyre a h�l�t �s annak sz�mtalan

ellentmond�s�t. Alkotsz �s rombolsz minden egyes
l�p�ssel. B�k�t akarsz, szeretetet, boldogs�got, �s
kem�nyen dolgozol, hogy szenved�st, gy�l�letet �s
h�bor�t hozz teremts. Hossz� �letet akarsz �s
t�leszed magad, bar�ts�got akarsz �s kihaszn�lod a
m�sikat. Tekintsd olyb� a f�tyladat, mint ami ilyen
ellentmond�sokb�l k�sz�lt, �s t�vol�tsd el �ket � ha
val�ban l�tod �ket, el fognak t�nni.

K: Ha l�tom az ellentmond�sokat, �s ez elt�nteti

azokat, nincs-e oks�gi kapcsolat l�t�som �s
elt�n�s�k k�z�tt?

M: Az oks�g, �ppen �gy, mint a fogalom, nem

�rv�nyes az �sk�oszra.
 K: A v�gy mennyire okozati t�nyez�?

M: Egy a sok k�z�l. Mert minden dolognak

sz�mtalan okozati t�nyez�je van. De a forr�sa
mindennek egy, a benned l�v� V�gtelen Lehet�s�g,
a Legfels�bb Val�s�g, amely erej�t, f�ny�t �s
szeretet�t minden tapasztalatra r�vet�ti. De ez a
forr�s nem ok, �s az okok egyike sem forr�s. Emiatt
mondom, hogy minden �nmag�t�l val�.
Megpr�b�lhatod nyomon k�vetni, hogyan t�rt�nik
valamely dolog, de nem fogod tudni felfedezni, hogy
az a dolog mi�rt �gy van, ahogy van. Egy dolog
az�rt van �gy, ahogy van, mert az univerzum olyan,
amilyen.

K�rdez�: A tan�-tudatoss�g �lland�, vagy sem?

Maharaj: Nem �lland�. A tud� a tudottal egy�tt

keletkezik, �s m�lik el. Az, amiben mind a tud�,
mind a tudott keletkezik �s elm�lik, az id�n t�l van.
Az �lland� vagy �r�k szavak itt nem �rv�nyesek.

K: Alv�s k�zben nincs sem tudott, sem tud�. Mi

tartja meg a test �rz�kenys�g�t �s fog�konys�g�t?

M: Azt nyilv�nval�an nem �ll�thatod, hogy a tud�

nem l�tezett. Nem tapasztalt�l dolgokat �s
gondolatokat, ez minden. De a tapasztalat hi�nya is
tapasztalat. Ez ahhoz hasonl�, mint amikor bel�psz
egy s�t�t szob�ba, �s azt mondod, hogy ?nem l�tok
semmit?. A sz�let�s�t�l vak ember nem ismeri a
s�t�ts�g jelent�s�t. Hasonl�k�ppen, csak a tud�
tudja, hogy � nem tud. Az alv�s csup�n egy
kihagy�s az eml�kezetben. Az �let megy tov�bb.

K: �s mi a hal�l?

M: Ez egy konkr�t test �letfolyamat�ban

bek�vetkez� v�ltoz�s. Az integr�ci� megsz�nik, �s
kezdet�t veszi a sz�tes�s.

K: De mi t�rt�nik a tud�val? A test elm�l�s�val a

tud� is semmiv� lesz?

M: Ahogy a test tud�ja a sz�let�skor megjelenik,

�gy a hal�lkor elt�nik.

K: �s semmi nem marad fenn?

M: Az �let fennmarad. A tudatoss�gnak sz�ks�ge
van egy hordoz�ra, �s egy eszk�zre, a
megnyilv�nul�s�hoz. Amikor az �let teremt egy
m�sik testet, megsz�letik egy m�sik tud�.

K: Van-e okozati kapcsolat az egym�sra k�vetkez�

test-tud�k vagy test-elm�k k�z�tt?

M: Igen, l�tezik valami olyasmi, amit eml�kezet-

testnek, vagy kauz�lis testnek nevezhet�nk, amely
minden olyan dolgot feljegyzett, amit gondoltunk,
akartunk �s tett�nk. Ez valamif�le egys�gbe foglalt
k�pek t�mege.

K: Miben �ll az �n�ll� l�tez�s �rzete?

M: Ez az egyetlen val�s�g elk�l�n�lt testk�nt val�

t�kr�z�d�se. Ebben a t�kr�z�d�sben a korl�tlan �s
a korl�tos �sszekeveredj�k, �s azonosnak hissz�k.
E felfordul�s helyre�ll�t�sa Yoga a c�lja.

K: A hal�l nem �ll�tja helyre ezt az felfordul�st?

M: A hal�lban csak a test hal meg. Az �let nem hal

meg, a tudatoss�g sem, a val�s�g sem. �s az �let
soha nem olyan eleven, mint a hal�l ut�n.

K: De �jj�sz�letik az ember?

M: A sz�letettnek meg kell halnia. Csak a nem-

sz�letett halhatatlan. Tal�ld meg azt, ami soha nem
alszik, �s soha nem �bred, �s akinek ?�n? �rzet�nk a
halv�ny visszf�nye?

K: Hogyan l�ssak neki a keres�snek?

M: Hogyan igyekszel megtal�lni valamit? Elm�det �s

sz�vedet benne tartva. Legyen benned �rdekel�d�s,
�s �llhatatoss�g az eml�kezetben. �szben tartani,
amire eml�kezni kell � ez a siker titka. El fogod �rni,
kell� komolys�g r�v�n.

K: Azt �ll�tod, hogy elegend� a megtal�l�s puszta

akar�sa? Szerintem mind k�pess�gre, mind
lehet�s�gre sz�ks�g van.

M: Ezek meg fognak �rkezni a komolys�ggal. Ami a

legink�bb fontos, hogy legy�l mentes az
ellentmond�sokt�l: a c�l �s az �t nem lehetnek
k�l�nb�z� szinteken; az �let �s a f�ny nem lehetnek
egym�snak ellens�gei; a magatart�s nem lehet
�rul�ja a meggy�z�d�snek. Nevezd tisztess�gnek,
integrit�snak, teljess�gnek; nem szabad
visszal�pned, nem szabad visszacsin�lnod, nem
szabad kit�pned a gy�ker�t, nem szabad elhagynod
a megh�d�tott terepet. Sz�nd�kod �llhatatoss�ga,
�s �szintes�ged a t�rekv�sben, el fog juttatni a

c�lodhoz.

K: �llhatatoss�g �s becs�letess�g, bizonyosan.

Nyomuk sincs bennem.

M: J�nni fognak, ahogy haladsz. El�sz�r az els�

l�p�st kell megl�pni. Minden �ld�s bel�lr�l j�n.
Fordulj befel�. Az ?�n vagyok? fel�. L�gy vele,
amikor csak id�d engedi, m�g spont�n m�don nem
t�rsz vissza hozz�. Nem l�tezik egyszer�bb �s
k�nnyebb �t.

K�rdez�: Minden tan�t� medit�ci�t javasol. Mi a

c�lja a medit�ci�nak?

Maharaj: Az �rz�kel�s �s t�rt�n�s k�ls� vil�g�t

ismerj�k, de a gondolkod�s �s �rz�s bels� vil�g�r�l
nagyon keveset tudunk. A medit�ci� els�dleges
c�lja, hogy tudatos�tsuk �s megismerj�k bels�
�let�nket. A v�gs� c�l az, hogy eljussunk az �letnek
�s a tudatoss�gnak forr�s�hoz.

Egy�bk�nt a medit�ci� gyakorl�sa m�lyen hat a

szem�lyis�g�nkre. Amit nem tudunk annak szolg�i
vagyunk; amit tudunk, annak mesterei. B�rmilyen
hib�t vagy gyenges�get felfedez�nk magunkban, �s
meg�rtj�k annak okait �s m�k�d�s�t, t�k�letes
ismerete r�v�n �rr� lesz�nk rajta; a tudattalan a
tudatosba emelkedve szertefoszlik. A tudattalan
megsz�n�se felszabad�tja az energi�kat; az elme
adekv�tnak �s elcsendes�ltnek �rzi mag�t.

K: Mire haszn�lhat� a csendes elme?

M: Amikor az elme csendes, �nmagunkat a tiszta

tan�k�nt ismerj�k fel. Visszavonulunk a
tapasztalatb�l �s annak tapasztal�j�b�l, �s a kett�
k�z�tt �s f�l�tt �ll� tiszta, legfels�bb tudatoss�gg�
v�lunk. Tov�bbra is megmarad az �nazonoss�g
alapj�n �nmag�t valaminek k�pzel� szem�lyis�g:
?�n ez vagyok, �n az vagyok?, de csup�n az objekt�v
vil�g r�szek�nt. A tan�val val� �nazonosul�sa
megszakad.

K: Felfog�som szerint �n t�bb szinten �lek, �s az

�let minden szintj�n energi�ra van sz�ks�gem. Az
�n, term�szete szerint, val�j�ban mindenben
�r�m�t leli, �s energi�i a k�lvil�g fel� �ramolnak.
Nem az a medit�ci� c�lja, hogy az energi�t
magasabb szintre emelje, vagy, hogy vissza- �s
felnyomja, hogy lehet�v� tegye a fels�bb szintek
prosper�l�s�t is?

M: Ez nem annyira a szintek probl�m�ja, mint

ink�bb a gun�k� (min�s�gek�). A medit�ci�
szattvikus tev�kenys�g, aminek a c�lja a tamasz
(tehetetlens�g) �s a rajasz (mozg�konys�g) teljes

megsz�ntet�se. A tiszta szattva (harm�nia) a

tunyas�gt�l �s a nyugtalans�gt�l val� t�k�letes
szabads�got jelenti.

K: Hogyan kell a szattv�t er�s�teni �s tiszt�tani?

M: A szattva mindig tiszta �s er�s. Olyan, mint a

nap. Ha a felh�kt�l �s port�l hom�lyosnak l�tszik, az
csak az �szlel� szempontj�b�l van �gy. Foglalkozz a
hom�ly okaival, ne a nappal.

K: Mi a haszna szattv�nak?

M: Mi a haszna az igazs�gnak, j�s�gnak,

harm�ni�nak, sz�ps�gnek? Ezek �nmaguk�rt val�k.
Spont�n �s er�fesz�t�s n�lk�l megnyilv�nulnak
amikor a dolgokat b�k�n hagyjuk, nem g�toljuk, nem
ker�lj�k, vagy akarjuk, vagy konceptualiz�ljuk,
hanem csak teljes tudatoss�ggal tapasztaljuk �ket,
az ilyen legfels�bb tudatoss�g maga a szattva. Nem
j�r haszonnal a dolgok �s emberek sz�m�ra �
beteljes�ti �ket.

K: Miut�n a szattva teh�t nem fejleszthet�, csak a

tamasszal �s a rajasszal kell t�r�dn�m? Hogyan
tudok vel�k foglalkozni?

M: A benned �s rajtad okozott hat�suk

megfigyel�s�vel. L�gy tudat�ban m�k�d�s�knek,
figyeld kifejez�d�s�ket gondolataidban, szavaidban
�s tetteidben, �s r�d gyakorolt hat�suk fokozatosan
cs�kkenni fog, �s a szattva tiszta f�nye megjelenik.
Ez sem nem bonyolult, sem nem hosszadalmas
elj�r�s; siker egyetlen felt�tele a komolys�g.

K�rdez�: L�tsz�lag nagyon hozz��rt� emberek

nagyon �rdekes k�nyveket �rtak, amelyekben
tagadj�k, hogy a vil�g illuzi� (hab�r azt nem, hogy
m�land�s�g). Szerint�k a l�nyek egy hierarchi�ba
sorolhat�k, a legalacsonyabb rend�t�l a
legmagasabb rend�ig; az organizmus bonyolults�ga
minden szinten a tudatoss�g adott m�lys�g�t,
emelkedetts�g�t �s intenzit�s�t teszi lehet�v�,
illetve t�kr�zi, l�that� vagy megismerhet� fels�
korl�t n�lk�l. Egyetlen legfels�bb t�rv�ny hat �t
mindent: a form�k evol�ci�ja a tudatoss�g
n�veked�se �s gyarapod�sa, �s v�gtelen
lehet�s�geinek kifejez�sre jut�sa �rdek�ben.

Maharaj: Lehet, hogy �gy van, lehet, hogy nem. De

ha �gy is lenne, akkor is csak az elme n�z�pontj�b�l
lenne �gy, val�j�ban a teljes univerzum
(mahadakash) a tudatoss�gban (chidakash) l�tezik
csup�n, �n ellenben az Abszol�tban (paramakash)
tart�zkodom. A tiszta l�tez�sben megjelenik a
tudatoss�g; a tudatoss�gban jelenik meg, �s m�lik
el a vil�g. Minden, ami van, �n vagyok, minden, ami
van, az eny�m. Minden kezdetek el�tt, minden

v�gek ut�n � �n vagyok. Minden l�tez� bennem

van, az ?�n vagyok?-ban, ami benne ragyog minden
�l�l�nyben. M�g a neml�tez�s is elgondolhatatlan
n�lk�lem. Ak�rmi t�rt�nik, �n ott kell legyek, hogy
tan�ja legyek.

K: Mi�rt tagadod a vil�g l�tez�s�t?

M: �n nem tagadom a vil�got. �gy l�tom, ahogy

megjelenik a tudatoss�gban, amely az ismert
�sszess�ge az ismeretlen v�gtelens�g�ben.

Aminek kezdete van �s v�ge, csup�n megjelen�s. A

vil�gr�l lehet mondani, hogy megjelenik, de azt nem,
hogy l�tezik. A megjelen�s nagyon hossz� ideig
eltarthat, bizonyos id�sk�l�n, �s lehet nagyon r�vid,
egy m�sikon, de v�gs� soron ugyanoda �rkezik.
Minden ami id�f�gg�, az pillanatnyi, �s nem
val�s�gos.

K: De te is biztos, hogy l�tod a t�ged k�r�lvev�

val�s�gos vil�got. Eg�szen norm�lisnak l�tszik a
viselked�sed.

M: Ez sz�modra t�nik �gy. Ami a te esetedben a

tudatoss�g teljes ter�t bet�lti, az eny�mben csup�n
egy szikra. A vil�g egy pillanatig tart. Az
eml�kezeted miatt gondolod folyamatosnak a
vil�got. Ami engem illet, �n nem eml�kezet alapj�n
�lek. �n annak l�tom a vil�got, ami, egy pillanatnyi
megjelen�snek a tudatoss�gban.

K: A te tudatoss�godban?

M: A ?nekem? �s ?eny�m? fogalmai, de m�g az ?�n

vagyok?-� is, a tudatoss�gban vannak.

K: Akkor te ?abszol�t l�tez�? (paramakash) nem-

tudatoss�g vagy?

M: A nem-tudatoss�g fogalma csak a

tudatoss�gban l�tezik.

K: Akkor honnan tudod, hogy a legfels�bb

�llapotban vagy?

M: Mert abban vagyok. Ez az egyetlen term�szetes

�llapot.

K: Le tudod �rni?

M: Csak tagad�ssal, �gy, mint �nmag�t�l val�t,

f�ggetlent, semmivel kapcsolatban nem l�v�t,
osztatlant, forma n�lk�lit, rend�thetetlent,
k�ts�gbevonhatatlant, er�fesz�t�ssel nem el�rhet�t.
Minden pozit�v defin�ci� az eml�kezetb�l ered, ez�rt
alkalmazhatatlan. �s �llapotom m�gis a legteljesebb
m�rt�kben val�s�gos, �s ez�rt lehets�ges,
megval�s�that�, el�rhet�.

K: Nem vagy te belemer�lve egy v�gtelen

absztrakci�ba?

M: Az absztrakci� ment�lis �s verb�lis, �s alv�sban

vagy �jul�sban megsz�nik; egy id� ut�n ism�t
megjelenik; �n a saj�t �llapotomban vagyok
(swarupa), id�tlen�l a most ban. M�lt �s j�v� az
elm�mben l�teznek csak � �n most vagyok.

K: A vil�g szint�n most van.

M: Melyik vil�g?

K: A k�r�l�tt�nk l�v� vil�g.

M: A te vil�god, ami az elm�dben van, nem az

eny�m. Mit tudsz r�lam, mikor m�g a veled val�
besz�lget�sem is csak a te vil�godban van? Nincs
okod azt hinni, hogy az �n vil�gom azonos a ti�ddel.
Az �n vil�gom val�di, igazi, olyan, amilyennek
�szlelem, m�g a ti�d megjelenik �s elt�nik, az elm�d
�llapot�nak megfelel�en. A te vil�god valami idegen,
�s te rettegsz t�le. Az �n vil�gom �n magam
vagyok. �n itthon vagyok.

K: Ha te vagy a vil�g, hogyan lehetsz neki

tudat�ban? A tudatoss�g alanya �s t�rgya nem
k�l�nb�znek?

M: A tudatoss�g �s a vil�g egy�tt jelenik meg �s

t�nik el, enn�l fogva egyazon �llapot k�t aspektusa.

K: Alv�skor �n nem vagyok, �s a vil�g folytat�dik.

M: Honnan tudod?

K: �bred�skor a tudat�ra �bredek. Az eml�kezetem

mondja nekem.

M: Az eml�kezet az elm�ben van. Az elme

megmarad alv�s k�zben.

K: R�szben felf�ggeszt�dik.

M: De vil�gk�p�t ez nem �rinti. Am�g az elme jelen

van, addig tested �s vil�god is jelen vannak. A
vil�god elme-alkotta, szubjekt�v, az elm�be z�rt,
t�red�kes, id�leges, szem�lyes, az eml�kezet
fonal�n f�gg�.

K: A tied is ilyen?

M: �, nem �n a realit�sok vil�g�ban �lek, m�g te a

fant�zia vil�g�ban. A te vil�god szem�lyes,
mag�nterm�szet�, nem megoszthat�, a te intim
saj�tod. Senki nem l�phet bele, hogy �gy l�sson,
ahogy te, �gy halljon, ahogy te, �rezze az
�rz�seidet, �s gondolja a gondolataidat. A te
vil�godban igaz�b�l te vagy egyed�l, bez�rva egy

�r�kk� v�ltoz� �lomba, amit �letnek hiszel. Az �n

vil�gom nyitott vil�g, mindenkinek �ltal�nos,
mindenkinek el�rhet�. Az �n vil�gomban k�z�ss�g,
bel�t�s, szeretet, val�di min�s�g van; az egy�n
ugyanaz, mint a teljes eg�sz, a teljess�g � benne
van az egy�nben. Minden egy, �s az Egy minden.

K: A te vil�god is tele van dolgokkal �s emberekkel,

mint az eny�m?
 M: Nem, az velem van tele.

K: De l�tsz �s hallasz, mint ahogy mi?

M: Igen, l�tsz�lag hallok �s l�tok, besz�lek �s

cselekszem, de ezek csak �gy t�rt�nnek n�lam, mint
ahogy n�lad az em�szt�s vagy a verejt�kez�s
t�rt�nik. A test-elme g�pezet gondj�t viseli, de
engem kihagy bel�le. Ahogy neked nem kell a haj
n�veszt�s�vel vesz�dn�d, �gy nekem nem kell
vesz�dn�m a szavakkal �s a cselekv�sekkel. Azok
csak megt�rt�nnek, �s engem nem �rintenek, mert
az �n vil�gomban soha semmi nem romlik el.

K�rdez�: Gyermekk�nt el�g gyakran tapasztaltam

t�k�letes, ekszt�zissal hat�ros boldogs�g
�llapotokat: k�s�bb ezek megsz�ntek, de mi�ta
Indi�ba j�ttem �jra megjelentek, k�l�n�sen mi�ta
veled tal�lkoztam. De ezek az �llapotok b�rmilyen
csod�latosak, nem maradand�ak. J�nnek �s
t�voznak, �s nem lehet tudni, hogy mikor t�rnek
vissza.

Maharaj: Hogyan lehetne b�rmi �lland� egy

elm�ben, amely �nmaga nem �lland�?

K: Hogyan tudn�m az elm�met �llhatatoss� tenni?

M: Hogyan tudn� egy �llhatatlan elme �llhatatoss�

tenni mag�t? Term�szetesen nem tudja. Az
elm�nek term�szete, hogy a k�boroljon. Mind�ssze
annyit tehetsz, hogy a tudatoss�g f�kusz�t az elm�n
t�lra tolod.

K: Hogyan kell ezt csin�lni?

M: Utas�ts vissza minden gondolatot, egyet kiv�ve:

az ?�n vagyok? gondolat�t. Az elme ellen fog �llni
kezdetben, de t�relem �s kitart�s eset�n feladja, �s
elcsendesedik. Amint elcsendesedt�l, a dolgok
elkezdenek spont�n �s teljesen term�szetes m�don
t�rt�nni an�lk�l, hogy te b�rmi m�don beavatkozn�l.

K: Elker�lhetem az elm�mmel val� hosszadalmas

k�zdelmet?

M: Igen, elker�lheted. Csak �ld az �letedet, ahogy

az j�n, de �beren, figyelmesen, megengedve

mindennek, hogy t�rt�njen, ahogy t�rt�nik, a

term�szetes dolgokat a term�szetes m�don
v�gezve, szenved�ssel, vagy �r�mmel � ahogy az
�let hozza. Ez is egy �t.

K: Sz�val, akkor meg is n�s�lhetek, gyerekeim

lehetnek, �zletet vezethetek � boldog lehetek.

M: �gy van. L�gy boldog, vagy boldogtalan, fogadd

term�szetesen.

K: M�giscsak a boldogs�got szeretn�m.

M: A val�di boldogs�g nem v�ltoz� �s m�l�

dolgokban tal�lhat�. �r�m �s f�jdalom
k�rlelhetetlen�l v�ltakoznak. Boldogs�g csak az
�nb�l sz�rmazhat, �s csak az �nben tal�lhat�.
Keresd val�di �nmagad (swarupa), �s minden m�s
elj�n vele.

K: Ha az �n val�di �nmagam a b�ke �s a szeretet,

akkor mi�rt olyan nyugtalan?

M: Nem a val�di l�nyed nyugtalan, hanem annak az

elm�ben val� t�kr�z�d�se mutatkozik annak, az
elm�d nyugtalans�ga miatt. Olyan ez, mint amikor a
v�zen t�kr�z�d� holdf�nyt megborzolja a sz�l. A
v�gy szele megborzolja az elm�t, �s az ?�n?, amely
csak elmebeli t�kr�z�d�se az �nnek,
v�ltoz�konynak mutatkozik. De mindeme mozg�s,
nyugtalans�g, �r�m �s f�jdalom ide�k, mind az
elm�ben vannak. Az �n az elme felett �ll, �beren,
de p�rtatlanul.

K: Hogyan �rhetem el?

M: Te vagy az �n, itt �s most. Hagyd az elm�t

b�k�n, l�gy �ber �s semleges, �s realiz�lni fogod,
hogy a k�t�d�s n�lk�li �bers�g, a j�v�-men�
esem�nyek szeml�l�se, a te val�di term�szeted egy
aspektusa.

K: Mi a t�bbi aspektus?

M: V�gtelen sok aspektusa van. Ismerj fel egyet, �s

mindet felismered.

K: Mondj valami olyasmit, ami seg�ts�gemre lehet.

M: Te tudod legjobban, mire van sz�ks�ged.

 K: Nyugtalan vagyok. Hogy �rhetem el a b�k�t?

M: Mi�rt van sz�ks�ged b�k�re?

K: Hogy boldog legyek.

M: Most nem vagy boldog?

K: Nem, nem vagyok.

M: Mi tesz boldogtalann�?

K: Amim van, azt nem akarom, �s azt akarom, amim

nincs.

M: Mi�rt nem ford�tod meg: akard azt, amid van, �s

ne �rdekeljen az, amid nincs.

K: Akarom, ami kellemes, �s nem akarom, ami

f�jdalmas.

M: Honnan tudod, hogy mi kellemes �s mi nem az?

K: A m�ltbeli tapasztalataim alapj�n, term�szetesen.

M: Eml�kezett�l vezettetve hajszoltad az �lvezetet,

�s ker�lted a kellemetlent. Sikerrel j�rt�l?

K: Nem, nem j�rtam. Az �lvezet nem tart�s. A

f�jdalom �jra bek�sz�nt.

M: Milyen f�jdalom?

K: Mind az �lvezet ir�nti v�gy, mind a f�jdalomt�l

val� f�lelem nyomor�s�gos �llapot. L�tezik a tiszta
�r�m �llapota?

M: Minden �lvezethez, legyen az fizikai vagy

ment�lis, eszk�zre van sz�ks�g. Minden fizikai �s
ment�lis eszk�z anyagi, elf�radnak �s
elhaszn�l�dnak. Az �lvezet intenzit�s�ban �s
id�tartam�ban sz�ks�gszer�en korl�tozott. Minden
�lvezetednek a f�jdalom a h�ttere. Az�rt v�gysz r�,
mert szenvedsz. M�sfel�l, az �lvezet keres�s�nek
val�di oka a f�jdalom. Ez egy �rd�gi k�r.

K: �rtem az �sszezavarod�som mechanizmus�t, de

nem l�tom a kivezet� utat.

M: Pontosan a mechanizmus vizsg�lata mutatja

meg az utat. V�g�l is a zavar csak az elm�dben
van, amely soha nem l�zadt fel mostan�ig a
z�rzavar ellen, �s soha sz�llt szembe vele. Csak a
f�jdalom ellen l�zadt fel.

Q: Teh�t csak annyit tehetek, hogy v�get vetek a

zavarodotts�gnak?

M: L�gy �ber. K�rdezz, figyelj, vizsg�l�dj, tudj meg

mindent a z�rzavarr�l, hogyan m�k�dik, mit okoz
neked �s m�soknak. Tiszt�ba ker�lv�n a
z�rzavarral, megtisztultt� v�lsz a z�rzavart�l.

K: Amikor magamba n�zek, leger�sebb v�gyamnak

azt l�tom, hogy egy eml�km�vet hozzak l�tre, hogy
valami olyat �p�tsek, ami t�l fog �lni engem. M�g
amikor az otthonomra gondolok, a feles�gemre �s a

gyerekeimre, az is az�rt van, mert ezek �nmagam

maradand�, szil�rd tan�s�gt�telei.

M: Rendben, �p�ts �nmagadnak eml�km�vet. Hogy

akarod azt megtenni?

K: Kev�ss� sz�m�t, hogy mit �p�tek, ameddig az

maradand�.

M: K�ts�g n�lk�l te magad is l�thatod, hogy semmi

nem �lland�. Minden elhaszn�l�dik, elt�rik,
szertefoszlik. M�g az alap is beomlik, amire �p�tesz.
Mi olyat �p�thetsz, ami mindent t�l�l?

K: Intellektu�lisan, verb�lisan, tudat�ban vagyok

annak, hogy minden muland�. A sz�vem valahogy
m�gis �lland�s�gra v�gyik. Szeretn�k valami
id�t�ll�t alkotni.

M: Akkor azt valamilyen id�t�ll�b�l kell �p�tened. Mi

olyanod van, ami id�t�ll�? Sem a tested, sem az
elm�d nem fog �r�kk� fennmaradni. M�shol kell
keresned.

K: �lland�s�g ut�n s�v�rgok, de sehol nem tal�lom.

 M: Te magad nem vagy �lland�?

K: Megsz�lettem, majd meghalok.

M: �ll�thatod-e bizonyosan, hogy nem volt�l, miel�tt

megsz�lett�l, �s mondanod-e igaz�n a hal�lodkor:
?mostant�l nem vagyok t�bb�?? Nem mondhatod
saj�t tapasztalatod alapj�n, hogy nem vagy. Csak
azt mondhatod, hogy ?�n vagyok?. M�sok sem
mondhatj�k neked, hogy ?te nem vagy?.

K: Alv�s k�zben nincs ?�n vagyok?.

M: Miel�tt ilyen t�ls�gosan somm�s �ll�t�sra

ragadtatod magad, vizsg�ld meg gondosan az
�brenl�ti �llapotodat. Hamarosan felfedezed, hogy
az tele van olyan h�zagokkal, amikor az elme ki�r�l.
Figyeld meg, hogy milyen kev�sre eml�kszel, f�leg
mire teljesen fel�bredsz. Alig eml�kszel valamire. Az
eml�kezetbeli h�zag nem sz�ks�gszer�en jelent a
tudatoss�gban is h�zagot.

K: Van r� m�d, hogy eml�kezzek a m�ly alv�s alatti

�llapotomra?

M: Term�szetesen. �brenl�ti �r�id figyelmetlens�gi

intervallumainak a kik�sz�b�l�s�vel fokozatosan ki
fogod k�sz�b�lni a feled�kenys�g azon hossz�
intervallumait, amelyet alv�snak nevezel. Tudat�ban
leszel, hogy alszol.

K: De az �lland�s�gnak, a l�tez�s
folyamatoss�g�nak a probl�m�ja ezzel m�g nincs
megoldva.

M: Az �lland�s�g puszta idea, ami az id� hat�s�ra

sz�letett. Az id� viszont az eml�kezet al� van
rendelve. �lland�s�gon te v�gtelen ideig tart�
hi�nytalan eml�kezetet �rtesz. �r�kk�val�v� akarod
tenni az elm�t, ami nem lehets�ges.

K: Akkor mi �r�kk�val�?

M: Az, ami nem v�ltozik az id�vel. Nem teheted

�r�kk�val�v� a m�land� dolgot � csak a v�ltozatlan
�r�kk�val�.

K: �ltal�nos �rtelemben ismert sz�momra, amir�l

besz�lsz. Nem k�vetelek t�bb tud�st. Mind�ssze
b�k�re v�gyom.
M: Ti�d lehet, ha k�red a teljes b�ke, amire v�gysz.

K: K�rem.

M: Osztatlan sz�vvel kell k�rned, �s teljes �letet kell

�lned.

K: Hogyan?

M: K�l�n�tsd el �nmagad mindatt�l, ami elm�det

nyugtalann� teszi. Adj fel mindent, ami b�k�j�t
h�borgatja. Ha b�k�t akarsz, �rdemeld ki azt.

K: Biztosan mindenki meg�rdemli a b�k�t.

M: Csak azok �rdemlik meg, akik nem h�borgatj�k

azt.

K: Milyen m�don h�borgatom �n a b�k�t?

M: Azzal, hogy v�gyaid �s f�lelmeid szolg�j�v�

v�lsz.

K: M�g akkor is, ha azok indokoltak?

M: A tudatlans�g vagy gondatlans�g miatt sz�letett

emocion�lis reakci�k soha nem indokoltak. Keresd a
tiszta elm�t �s a tiszta sz�vet. Mind�ssze az
sz�ks�ges, hogy l�gy teljesen �ber, kutasd
�nmagad val�di term�szet�t. Ez az egyetlen �t a
b�k�hez.

K�rdez�: Egyesek azt mondj�k, hogy az univerzum

teremtetett. M�sok azt mondj�k, hogy mindig
l�tezett, �s �r�kk� v�ltoz�soknak al�vetett.
N�melyek azt mondj�k, hogy �r�k t�rv�nyeknek
al�rendelt. M�sok tagadnak minden kauzalit�st.
Egyesek azt mondj�k, a vil�g val�s�gos. M�sok �

hogy nem b�r l�tez�ssel semmilyen m�don.

Maharaj: Melyik vil�gr�l k�rdezel?

K: Az �ltalam �rz�kelt vil�gr�l, term�szetesen.

M: A vil�g, amit �rz�kelsz, val�j�ban nagyon kis

vil�g. �s teljesen mag�nterm�szet�. Vedd �gy, hogy
�lom, �s ess �t rajta.
K: Hogyan tekinthetn�m �lomnak? Egy �lom nem
marad fenn.

M: Meddig fog a te saj�t vil�god fennmaradni?

K: V�g�l is, az �n kis vil�gom csak r�sze az

eg�sznek.

M: Nem az eg�sz vil�g ide�ja a te szem�lyes

vil�god r�sze? Az univerzum nem j�n oda hozz�d
elmondani, hogy te az � r�sze vagy. Te vagy az, aki
kital�lt egy teljess�get, amelynek t�ged, mint r�szt,
tartalmaznia kell. Mindaz amit ismersz, az val�j�ban
a te priv�t vil�god, b�rmilyen j�l berendezted is
elk�pzel�seiddel �s elv�r�saiddal.

K: De h�t az �szlel�s az nem k�pzel�d�s.

M: Mi m�s lenne? Az �szlel�s az felismer�s, ugye?

Ha valami teljesen ismeretlen, az �szlelhet�, de nem
ismerhet� fel. Az �szlel�s mag�ban foglalja az
eml�kezetet.

K: Rendben van, de az eml�kezet nem teszi azt

ill�zi�v�.

M: �szlel�s, k�pzelet, elv�r�s, meg�rz�s, ill�zi� �

mind eml�kezeten alapulnak. Alig van k�z�tt�k
hat�rvonal. Csaknem �sszeolvadnak egym�ssal.
Mindezek az eml�kezet v�laszai.

K: De m�giscsak az eml�kezet a pr�b�ja a vil�gom

realit�s�nak.

M: Mennyire eml�kszel? Pr�b�ld meg eml�kezetb�l

le�rni, hogy mit gondolt�l, mondt�l �s csin�lt�l m�lt
h�nap 30-�n.

K: H�t igen, ez kit�rl�d�tt.

M: Nem olyan rossz a helyzet. Sok mindenre

eml�kszel � a tudattalan eml�kezet teszi a vil�got,
amelyben �lsz, olyan j�l ismertt�.
K: Elfogadom, hogy a vil�g, amelyben �lek
szubjekt�v �s r�szleges. �s te? Mif�le vil�g az,
amiben te �lsz?

M: Az �n vil�gom �ppen olyan, mint a tied. L�tok,

hallok, �rzek, gondolok, besz�lek �s cselekszem az
�ltalam �szlelt vil�gban, �ppen �gy, mint te. De ami
veled van, az minden, ami velem van, az semmi. A
vil�got �nmagam egy r�szek�nt tudva, nem ford�tok
r� t�bb figyelmet, mint amennyit te ford�tasz arra az
�telre, amit megett�l. Mik�zben k�sz�ted �s eszed,
az �tel t�led k�l�n�ll� dolog, �s az elm�d r� ir�nyul;
amint lenyelted, teljesen tudattalann� v�lsz r�
n�zve. �n megettem a vil�got, �s nem kell
gondolnom r� soha t�bb�.

K: Nem lett�l teljesen felel�tlen?

M: Hogy v�ltam volna azz�? Hogyan b�nthatn�k

valamit, ami egy velem? Ellenkez�leg, a vil�gra val�
gondol�s n�lk�l ak�rmi, amit teszek, a haszn�ra
lesz. Ahogy a test is rendbe hozza mag�t
tudattalanul, �gy vagyok �n sz�ntelen�l akt�v a vil�g
rendbe hoz�sa ter�n.

K: Mindamellett, tudat�ban vagy-e a vil�g

m�rhetetlen szenved�s�nek?

M: Term�szetesen igen, sokkal ink�bb, mint te.

K: Azt�n mit teszel?

M: �n Isten szem�vel tekintek r�, �s �gy tal�lom,

hogy minden j�l van.

K: Hogy mondhatod, hogy minden j�l van? Tekintsd

a h�bor�kra, a kizs�km�nyol�sra, a lakoss�g �s az
�llam k�z�tti kegyetlen k�zdelemre.

M: Mindezen szenved�seket az ember hozta l�tre,

�s hatalm�ban �ll az embernek, hogy v�get vessen
nekik. Isten az embert �gy seg�ti, hogy szembes�ti
cselekedetei eredm�nyeivel, �s az egyens�ly
helyre�ll�t�s�nak az ig�ny�vel. A Karma az a
t�rv�ny, amely az igazs�goss�g �rdek�ben
m�k�dik; ez Isten gy�gy�t� keze.

K�rdez�: Teli vagyok v�gyakkal, amelyek

szeretn�m, ha beteljesedn�nek. Hogyan kaphatom
meg, amit akarok?
Maharaj: Ki�rdemled, amire v�gysz? �gy vagy �gy,
de meg kell dolgoznod v�gyaid beteljes�l�s��rt.
Fektess be energi�t, �s v�rd az eredm�nyeket.

K: Honnan vegyem az energi�t?

M: Maga a v�gy az energia.

K: Akkor mi�rt nem teljesedik be minden v�gy?

M: Lehet, hogy nem volt el�g er�s �s tart�s.

K: Igen, na ez a probl�m�m. Akarok dolgokat, de

amikor elj�n a cselekv�s ideje, ellustulok.

M: Amikor a v�gyad nem tiszta �s er�s, nem �lthet

alakot. Ezenfel�l, ha v�gyaid szem�lyesek, a saj�t
�lvezetedet szolg�lj�k, a r�juk ir�ny�tott energi�d
sz�ks�gk�ppen korl�tozott; nem lehet bel�le t�bb,
mint amennyivel rendelkezel.

K: �tlagemberek m�gis gyakran el�rik, amire

v�gynak.

M: Azut�n, hogy v�gyakoz�suk nagyon er�s �s

hossz� ideig tartott. De teljes�tm�ny�k m�g ekkor is
korl�tozott.

K: �s mi van az �nzetlen v�gyakkal?

M: Amikor a k�zj�t v�gyod, az eg�sz vil�g egy�tt

v�gyik veled. Tedd az emberis�g v�gy�t a
magad�v�, �s dolgozz �rte. Nem bukhatsz el.

K: Az emberis�g Isten dolga, nem az eny�m.

Nekem saj�t magammal kell t�r�dn�m. Nincs jogom,
hogy legitim v�gyaim teljes�l�s�t keressem? Azok
senkit nem b�ntanak. Az �n v�gyaim hely�nval�k.
Ezek helyesek v�gyak, mi�rt nem v�lnak val�ra?

M: A v�gyak a k�r�lm�nyekt�l f�gg�en j�k vagy

rosszak; att�l f�gg, hogy tekintesz r�juk. A j� �s a
rossz k�z�tti k�l�nbs�g csak az egy�n sz�m�ra
igazolgat�.
K: Mik az ilyen k�l�nbs�gek ir�nyelvei? Honnan
tudom, hogy mely v�gyaim j�k, �s melyek rosszak?

M: A te esetedben a szomor�s�ghoz vezet� v�gyak

rosszak, �s a boldogs�ghoz vezet�k j�k. De nem
szabad megfeledkezned m�sokr�l. Az �
szomor�s�guk �s boldogs�guk szint�n sz�m�t.

K: Az eredm�nyek a j�v�ben jelentkeznek. Honnan

tudom, hogy mik lesznek azok?

M: Haszn�ld az eszedet. Eml�kezz. Figyelj. Nem

k�l�nb�z�l m�sokt�l. Az � legt�bb tapasztalatuk r�d
is �rv�nyes. Gondolkozz tiszt�n �s m�lyen, menj
bele a v�gyaid �s azok k�vetkezm�nyei teljes
strukt�r�j�ba. Ezek a te ment�lis �s emocion�lis
szerkezeted legfontosabb r�szei, �s er�teljesen
hatnak a tetteidre. Jegyezd meg, nem tudod feladni
azt, amit nem ismersz. �nmagad meghalad�s�hoz
el�sz�r ismerned kell �nmagad.

K: Mit jelent ismerni �nmagam? �nmagam

megismer�s�vel tulajdonk�ppen mit ismerek meg?

M: Mindazt, ami nem vagy.

K: �s nem azt, ami vagyok?

M: Ami vagy, az m�r vagy. Megismerve, hogy mi

nem vagy, szabadd� v�lsz t�le, �s megmaradsz
saj�t term�szetes �llapotodban. Mindez teljesen
spont�n �s er�fesz�t�s-mentesen t�rt�nik.

K: �s mit fedezek fel?

M: Felfedezed, hogy nincs mit felfedezni. Az vagy

ami vagy, �s ez minden.

K: Nem �rtem.

M: Az a r�geszm�d, hogy ennek vagy annak kell

lenned, ami megvak�t t�ged.

K: Hogyan szabadulhatok meg ett�l az eszm�t�l?

M: Ha b�zol bennem, ha elhiszed, ha azt mondom

neked, hogy te a tiszta tudatoss�g vagy, amely
f�nnyel �rasztja el a tudatoss�got �s annak v�gtelen
tartalm�t. �bredj ennek tudat�ra, �s �lj ennek
megfelel�en. Ha nem hiszel nekem, akkor haladj
befel� a ?mi vagyok �n?? kutat�ssal, vagy tartsd
elm�d f�kusz�t az ?�n vagyok?-on, amely tiszta �s
egyszer� l�tez�s.

K: Mit�l f�gg, hogy hiszek-e benned?

M: Hogy belel�tsz-e m�s emberek sz�v�be. Ha nem

tudsz az �n sz�vembe l�tni, n�zz a saj�todba.

K: Egyiket sem tudom megcsin�lni.

M: Tiszt�tsd meg magad egy j�l vezetett, �s hasznos

�lettel. �gyelj gondolataidra, �rz�seidre, szavaidra
�s tetteidre. Ez meg fogja tiszt�tani l�t�sodat.

K: Nem kell mindenr�l lemondanom el�sz�r, �s

remetek�nt �lnem?

M: Nem tudsz lemondani. Otthonodat elhagyhatod,

csal�dodnak gondot okozhatsz, de a k�tel�kek az
elm�dben vannak, �s nem fognak elengedni, am�g
az elm�det k�v�l-bel�l meg nem ismered. El�sz�r az
els� dolog � ismerd meg magad, minden m�s j�nni
fog vele.

K: De te m�r k�z�lted velem, hogy �n a Legfels�bb

Val�s�g vagyok. Ez nem �nismeret?

M: Term�szetesen, te vagy a Legfels�bb Val�s�g.

De h�t azt�n? Minden porszem Isten; fontos ezt
tudni, de ez csak a kezdet.

K: Nos, az mondtad, �n vagyok a Legfels�bb

Val�s�g. Hiszek neked. Mi a k�vetkez� teend�m?

M: M�r mondtam. Fedezd fel, hogy mi nem vagy.

Test, �rz�sek, gondolatok, ide�k, id�, t�r, l�t �s
neml�t, ez �s az � semmilyen konkr�t vagy
absztrakt dolog, amire r� tudsz mutatni, nem te
vagy. A puszt�n verb�lis kijelent�s nem m�k�dik �
v�g n�lk�l ism�telhetsz egy formul�t, an�lk�l, hogy
b�rmilyen eredm�nnyel j�rna. Folyamatosan
figyelned kell magad � k�l�n�sen az elm�det �
pillanatr�l pillanatra, semmit el nem mulasztva. Ez a
tan�s�g elengedhetetlen az �nnek a nem-�nt�l val�
elv�laszt�s�hoz.
 K: A tan�s�g � nem ez az �n val�di term�szetem?

M: A tan�s�ghoz kell valami m�s, amit tan�s�tasz.

M�g mindig a dualit�sban vagyunk.

K: Mi a v�lem�nyed a tan� tan�s�g�r�l? A

tudatoss�g tudatoss�ga?

M: A szavak egym�shoz f�z�se nem visz messzire.

Fordulj befel�, �s fedezd fel, hogy ki nem vagy.
Semmi m�s nem sz�m�t.

K�rdez�: Mit csin�lsz, mikor alszol?

Maharaj: Tudat�ban vagyok alv� �llapotomnak.

K: Az alv�s nem a tudattalans�g �llapota?

M: Igen, tudat�ban vagyok a tudattalan

�llapotomnak.

K: �s amikor �bren vagy, vagy �lmodsz?

M: Tudat�ban vagyok �brenl�ti vagy �lmod�

�llapotomnak.

K: Nem �rtem. Mit jelent ez pontosan? Hadd

vil�g�tsam meg a fogalmaimat: alv� �llapoton �n
tudattalans�got �rtek, �brenl�ti �llapoton
tudatoss�got, �lmod�s alatt azt �rtem, hogy az
elm�nek tudat�ban lenni, de a k�rnyezetnek nem.

M: Nos, ezek k�r�lbel�l ugyanazok, mint az eny�im,

de van egy szembet�n� k�l�nbs�g. Te mindegyik
�llapotban elfelejted a m�sik kett�t, m�g az �n
sz�momra csak egy l�tez�si �llapot van, mag�ban
foglalva �s meghaladva az �brenl�t, �lmod�s �s
alv�s h�rom ment�lis �llapot�t.

K: L�tsz-e a vil�gban ir�ny�t�st �s sz�nd�kot?

M: A vil�g csak a k�pzeletem t�kr�z�d�se. B�rmit

akarok l�tni, l�thatom. De mi�rt tal�ljak ki teremt�si
mint�kat, evol�ci�t �s pusztul�st? Nincs sz�ks�gem
r�juk, �s nem �hajtom bez�rni a vil�got egy ment�lis
k�pbe.

K: Visszat�rve az alv�sra. Szokt�l �lmodni?

M: Term�szetesen.
 K: Miket �lmodsz?

M: Az �brenl�ti �llapot visszat�kr�z�d�seit.

K: �s a m�ly alv�sod?

M: Az agyi tudatoss�g sz�netel.

K: Akkor tudattalan vagy?

M: Nem vagyok tudat�ban a k�rnyezetemre � igen.

K: Nem vagy teljesen tudattalan?

M: Megmarad a tudat, hogy tudattalan vagyok.

K: A ?tudat? (aware) �s a ?tudatos? (conscious)

szavakat haszn�lod. Ezek nem ugyanazok?

M: A tudat az �s; ez az eredeti �llapot, kezdet

n�lk�li, v�g n�lk�li, nem okozati, nem t�mogatott,
r�szek n�lk�li, v�ltoz�s n�lk�li. A tudatoss�g a
kett�ss�g �llapot�hoz kapcsol�d� felsz�ni
t�kr�z�d�s. Nem l�tezhet tudatoss�g tudat n�lk�l,
tudat viszont l�tezhet tudatoss�g n�lk�l, p�ld�ul
m�ly alv�sban. A tudat abszol�t, a tudatoss�g a
saj�t tartalm�t�l f�gg; a tudatoss�g mindig valamire
tudatos. A tudatoss�g r�szleges �s v�ltoz�kony, a
tudat tot�lis, megv�ltozhatatlan, nyugodt �s
csendes. �s ez a k�z�s m�trixa minden
tapasztal�snak.

K: Hogyan lehet a tudatoss�gb�l a tudatba

tov�bbl�pni?

M: Mivel a tudat az, ami a tudatoss�got lehet�v�

teszi, a tudatoss�g minden �llapot�ban van tudat.
K�vetkez�sk�ppen a tudatos l�tez�s t�k�letes
tudata is m�r egy tudatbeli mozg�s. A tudatfolyamod
ir�nti �rdekl�d�s vezet el t�ged a tudathoz. Ez nem
egy �j �llapot. Azonnal felismered, mint eredeti,
alapvet� l�tez�st, amely az �let maga, �s szeretet
�s �r�m is.

K: Mivel a val�s�g mindig vel�nk van, mib�l �ll az

�n-megval�s�t�s?

M: A megval�s�t�s csup�n a tudatlans�g ellent�te. A

vil�got val�snak, �s az ember �nj�t val�tlannak
tekinteni, az tudatlans�g. A f�jdalom okoz�ja. Az �nt
az egyetlen val�s�gnak tudni, �s minden m�st
id�legesnek �s m�land�nak, az szabads�g, b�ke �s
�r�m. Mindez nagyon egyszer�. Ahelyett, hogy
olyannak l�tn�d a dolgokat, amilyennek k�pzeled
�ket, tanuld meg �gy l�tni �ket, ahogyan azok
vannak. Ez a t�k�r tiszt�t�s�hoz hasonl�. Ugyanaz a
t�k�r, amely a vil�got �gy mutatja sz�modra,
ahogyan az van, meg fogja mutatni neked saj�t
arcodat is. Az ?�n vagyok? gondolat a t�rl�ruha.
Haszn�ld.

K�rdez�: L�gy sz�ves, mes�ld el nek�nk, hogyan

val�s�tottad meg �nmagad?

Maharaj: 34 �ves koromban tal�lkoztam Gurummal,

�s 37 �ves koromra megval�sultam.

K: Mi t�rt�nt? Mi v�ltozott?

M: �lvezet �s f�jdalom elvesz�tett�k a hatalmukat

felettem. Szabad voltam v�gyt�l �s f�lelemt�l.
Teljesnek tal�ltam �nmagamat, sz�ks�gletek
n�lk�linek. L�ttam, hogy a tiszta �bers�g
�ce�nj�ban, az egyetemes tudatoss�g felsz�n�n a
jelens�gvil�g megsz�ml�lhatatlan hull�ma
keletkezik �s t�nik el, kezdet �s v�g n�lk�l. Mint
tudatoss�g, �k mind �n vagyok. Mint esem�nyek, �k
mind az eny�mek. L�tezik egy titokzatos er�, amely
gondjukat viseli. Ez az er� az �bers�g, �n, �let,
Isten, b�rhogy is nevezd. Ez az alapja, v�gs�
t�masza mindennek, ami van, pontosan �gy, ahogy
az arany alapja minden arany �kszernek. �s ez
ennyire k�zvetlen m�don a mi�nk. Vonatkoztasd el
a nevet �s a form�t az �kszert�l, �s az arany
nyilv�nval�v� v�lik. Szabadulj meg n�vt�l �s
form�t�l, �s az �ltaluk keltett v�gyt�l �s f�lelemt�l,
mi marad akkor?

K: Semmi.

M: Igen, az �ress�g marad. De az �ress�g sz�n�ltig

tele van. Ez az �r�k lehet�s�g, mint tudatoss�g az
�r�k realit�s.

K: Lehet�s�g alatt a j�v�t �rted?

M: M�lt, jelen �s j�v� � ezek mind benne vannak.

�s v�gtelenszer t�bb.

K: De, minthogy az �ress�g �res, kev�s haszna van

sz�munkra.
M: Hogy mondhatsz ilyet? A folytonoss�gbeli
szakad�s n�lk�l hogyan lehetne �jj�sz�let�s?
Lehet-e meg�jul�s hal�l n�lk�l? M�g az alv�s
s�t�ts�ge is friss�t� �s meg�j�t�. Hal�l n�lk�l
beles�llyedn�nk az �r�k v�ns�gbe.

K: Nincs olyan, hogy halhatatlans�g?

M: Amikor az �letet �s a hal�lt egyform�n

l�nyegesnek tekintik, mint az emberi l�tez�s k�t
aspektus�t, az a halhatatlans�g. L�tni a v�get a
kezdetkor �s a kezdetet a v�gkor, az �r�kk�val�s�g
�zenete. K�ts�gtelen, hogy az �r�kl�t nem
�lland�s�g. Csak a v�ltoz�s �lland�. Semmi nem
tart �r�kk�.

K: A tudat �r�k?

M: A tudat nem id�beli. Id� csak a tudatoss�gban

l�tezik. A tudatoss�gon t�l hol van id� �s t�r?

K: A tudatoss�god ter�n bel�l van a tested is.

M: Term�szetesen. De az ?�n testem? idea, mint ami

m�s testekt�l k�l�nb�zik, nincs benne. Sz�momra
ez ?egy test? nem az ?�n testem?, ?egy elme?, nem az
?�n elm�m?. Az elme megfelel�en gondoskodik a
testr�l, nekem nem kell k�zbeavatkoznom. Ami meg
kell, hogy t�rt�njen, az megt�rt�nik, norm�lis �s
term�szetes m�don.

Nem lehetsz teljesen tudat�ban pszichol�giai

funkci�idnak, csak akkor leszel hirtelen �ntudatos,
amikor azok bel�pnek a gondolataidba, �rz�seidbe,
v�gyaidba �s f�lelmeidbe. N�lam ezek is j�r�szt
tudattalanok. �gy tal�lom, hogy teljesen hib�tlanul
�s hely�nval�an besz�lek emberekkel, vagy teszek
dolgokat, an�lk�l, hogy t�ls�gosan tudat�ban
lenn�nk. �gy l�tszik, mintha fizikai, fel�bredett
�letemet automatikusan �ln�m, �nk�ntelen �s
hib�tlan reag�l�ssal.

K: Ez az �nk�ntelen reakci� �nmegval�sul�s

eredm�nye, vagy gyakorl�s�?

M: Mindkett�. �nmagad c�lnak szentel�se arra

k�sztet, hogy tiszta �s rendszeres �letet �lj, az
igazs�g keres�se, az emberek seg�t�se, �s az
�nmegval�s�t�s nemes er�nyeket �s spontaneit�st
teremt, a v�gyakban, f�lelmekben �s rossz ide�kban
megtestes�l� akad�lyok v�gleges elt�vol�t�s�val.

K: Nincsenek t�bb� v�gyaid �s f�lelmeid?

M: Az �n sorsom az volt, hogy egyszer� emberk�nt
sz�letve �tlagember, egyszer� keresked� legyek,
kev�s form�lis k�pzetts�ggel. Az �letem az �tlagos
m�don telt, a szok�sos v�gyakkal �s f�lelmekkel.
Amikor tan�t�mba vetett hitem r�v�n, �s szavainak
engedelmeskedve megval�s�tottam val�di l�temet,
magam m�g�tt hagytam emberi term�szetemet,
amely �nmag�r�l gondoskodik, m�g v�gzete kimer�l.

Egyszer-egyszer egy r�gi, emocion�lis vagy

ment�lis reakci� megjelenik az elm�mben, de
egyb�l �szreveszem, �s t�rl�m. Elv�gre ameddig az
ember szem�lyis�ggel terhelt, addig ki van t�ve
annak a gondolkod�sm�dj�nak �s szok�sainak.

K: Nem f�lsz a hal�lt�l?

M: �n m�r halott vagyok.

M: Milyen �rtelemben?

M: K�tszeresen is halott vagyok. Nemcsak

testemnek haltam meg, hanem elm�mnek is.

. K: Nos, egy�ltal�n nem l�tszol halottnak.

M: Mondod te. �gy l�tszik, hogy te jobban tudod,

milyen �llapotban vagyok, mint �n.

K: Bocs�nat. �n csak nem �rtem. Azt mondod, hogy

test n�lk�li �s elme n�lk�li vagy, mik�zben �n �gy
l�tlak, mint aki nagyon is �l�, �s mag�t kifejezni
k�pes.

M: Rettenetesen bonyolult m�k�d�s megy v�gbe az

agyadban �s a testedben, tudat�ban vagy?
Egy�ltal�n nem. M�gis, egy k�v�l�ll�nak minden
intelligensnek �s �tgondoltnak t�nik. Mi�rt nem
fogadod el, hogy az ember eg�sz szem�lyes �lete
nagym�rt�kben les�llyedhet a tudatk�sz�b al�, �s
m�gis �sszer�en �s z�kken�mentesen m�k�dik?

K: Norm�lis ez?

M: Mi a norm�lis? A te �leted � v�gyakkal �s

f�lelmekkel gy�t�rten, tele visz�llyal �s
k�zdelemmel, �rtelem �s �r�m n�lk�l � norm�lis?
Hirtelen tudatoss� v�lni a testedre, az norm�lis?
�rzelmek, gondolatok �ltal k�noztatni � az norm�lis?
Az eg�szs�ges test, az eg�szs�ges elme
nagyobbr�szt �szrev�tlen a tulajdonosa sz�m�ra;
csak esetenk�nt, f�jdalom vagy szenved�s r�v�n
k�vetelnek figyelmet �s bepillant�st. Mi�rt nem
terjeszted ki ugyanezt eg�sz szem�lyes �letedre?
Az ember helyesen funkcion�lhatna, megfelel�en �s
teljesen reag�lva b�rmire, ami t�rt�nik, an�lk�l,
hogy az �bers�g f�kusz�ba kellene hozni. Amikor az
�nuralom m�sodik term�szett� v�lik, az �bers�g
�ttolja f�kusz�t a l�tez�s �s cselekv�s m�lyebb
szintjeire.

K: Nem v�lt�l robott�?

M: Mi�rt baj, hogy ami szok�sos �s ism�tl�d�, az

automatikusan m�k�dik? Ez mindenk�ppen
automatikus. De amikor kaotikus is, f�jdalmat �s
szenved�st okoz, �s figyelem�rt ki�lt. A tiszta �s j�l
rendszerezett �letnek minden sz�nd�ka, hogy
megszabad�tsa az embert a k�osz leig�zotts�g�b�l,
�s a szomor�s�g terh�t�l.

K: �gy t�nik, hogy te a komputeriz�lt �letet

favoriz�lod.

M: Mi rossz van egy olyan �letben, amely mentes a

probl�m�kt�l? A szem�lyis�g puszt�n a val�s�g
t�k�rk�pe. Mi�rt ne felelhetne meg a t�k�rk�p az
eredetinek term�szetesen, automatikusan?
Sz�ks�ge van a szem�lynek �nmaga valamilyen
terv�re? Az �let, amelynek ez kifejez�d�se,
t�mogatni fogja ezt. Amint felismered, hogy a
szem�ly puszt�n a val�s�gnak egy �rnyk�pe, de
nem maga a val�s�g, abbahagyod a
nyugtalankod�st �s aggodalmaskod�st. Egyet�rtesz
vele, hogy bel�lr�l vezettess, �s az �let az
ismeretlenbe ir�nyul� utaz�ss� v�lik.

K�rdez�: Amiket mondasz abb�l �gy t�nik, hogy

nem vagy eg�szen tudat�ban a k�rnyezetednek.
Nek�nk rendk�v�l elevennek �s tev�kenynek t�nsz.
Nem tudjuk igaz�n elhinni, hogy te egyf�le
hipnotikus �llapotban vagy, ami ut�n nem marad
eml�k. Ellenkez�leg, �gy l�tszik, kit�n� mem�ri�d
van. Hogyan kell �rten�nk azt az �ll�t�sodat, hogy a
ami t�ged illet, a vil�g, �s minden, amit az mag�ban
foglal, nem l�tezik?

Maharaj: Ez n�z�pont k�rd�se. A te elm�d a vil�gra

f�kusz�lt, az eny�m a val�s�gra. Ez olyan, mint a
hold a nappali vil�goss�gban � amikor s�t a nap, a
hold alig l�that�. Vagy figyeld meg, ahogyan az �telt
magadhoz veszed. Am�g a sz�dban van, addig
tudat�ban vagy; amint lenyelted, nem t�r�dsz vele
tov�bb. Nagyon f�rads�gos lenne, ha az elme v�gig
k�s�rn�, am�g el nem t�vozik. Az elm�nek norm�l
esetben hat�lyon k�v�l kell lennie � a sz�ntelen
tev�kenys�g k�ros �llapot. Az univerzum mag�t�l
m�k�dik � ezt tudom. Mi egyebet kellene tudnom?

K: Teh�t a gnani akkor tudja csak, hogy mit csin�l,

amikor az elm�j�t r�ir�ny�tja; egy�bk�nt an�lk�l
cselekszik, hogy �rinten� a dolog.

M: Az �tlagember nincs tudatban a test�nek, mint

olyannak. Benyom�sainak, �rz�seinek �s
gondolatainak van tudat�ban. De a p�rtatlans�g
bek�vetkeztekor m�g ezek is t�volabb ker�lnek a
tudatoss�g k�z�ppontj�t�l, �s spont�n �s
er�fesz�t�s n�lk�l zajlanak.

K: Mi van ekkor a tudatoss�g k�zpontj�ban?

M: Az, aminek nem adhat� n�v �s forma, mert

tulajdons�gok n�lk�li, �s tudatoss�gon t�li.
Mondhatni, ez a tudatoss�gnak egy olyan pontja,
amely t�l van a tudatoss�gon. Mint ahogy a
pap�rban l�v� lyuk, amely benne is van pap�rban,
meg nincs is, �gy van a legfels�bb �llapot a kell�s
k�zep�n tudatoss�gnak, �s m�gis t�l a
tudatoss�gon. Mintha egy ny�l�s lenne az elm�ben,
amelyen kereszt�l f�ny �rasztja el az elm�t. A ny�l�s
m�g nem a f�ny. Az csak egy ny�l�s.

K: Egy ny�l�s csak �ress�g, hi�ny.

M: �gy van. Az elme n�z�pontj�b�l ez csak egy

olyan ny�l�s a tudatoss�g f�ny�n, amelyen bel�phet
a ment�lis �ress�gbe. A f�ny �nmag�ban csak
olyan, mint a tiszta tudatoss�g szil�rd, s�r�,
k�szer�, homog�n �s megv�ltozhatatlan t�mege,
amely mentes a nevek �s form�k ment�lis mint�it�l.

K: Van valamilyen kapcsolat a ment�lis �ress�g �s

a legfels�bb k�z�tt?

M: A legfels�bb ad l�tez�st az elm�nek. Az elme ad

l�tez�st a testnek.

K: �s mi van azon t�l?

M: Vegy�nk egy p�ld�t. Egy tiszteletrem�lt� Yogi, a

hossz� �let m�v�szet�nek mestere, aki maga 1000
�v f�l�tti kort meg�rt, elj�n hozz�m, hogy
megtan�tsa nekem a m�v�szet�t. �n teljes
m�rt�kben tisztelem, �s �szint�n csod�lom, amit
el�rt, m�gis csak azt tudom mondani neki: mi
hasznom a hossz� �letb�l? �n meghaladtam az
id�t. B�rmilyen hossz� is legyen egy �let, az csak
egy pillanat, �s csak egy �lom. Ugyan�gy
meghaladtam minden tulajdons�got. Megjelennek
�s elt�nnek f�nyemben, de nem tudnak le�rni
engem. Az univerzum nem m�s, mint
tulajdons�gokon, �s azok elt�r�sein alapul� nevek
�s form�k, m�g �n mindezeket meghaladtam. A vil�g
van, mert �n vagyok, de �n nem a vil�g vagyok.

K: De a vil�gban �lsz.

M: Ezt te mondod. Tudom, hogy van vil�g, amely

mag�ban foglalja ezt az elm�t �s ezt a testet, de
nem tekintem �ket jobban �eny�mnek� mint a t�bbi
elm�t �s testet. Ezek id�ben �s t�rben vannak, de
�n id�tlen �s v�gtelen vagyok.

K: De ha minden a te f�nyed �ltal l�tezik, nem te

vagy a vil�g teremt�je?

M: Sem a potencialit�s, sem a megval�s�t�s, sem a

val�s�gos dolgok nem vagyok. A f�nyemben ezek
�gy j�nnek �s mennek, mint a napsug�rban t�ncol�
porszemek. A f�ny megvil�g�tja a porszemeket, de
nem f�gg t�l�k. Az sem mondhat�, hogy l�trehozza
�ket. De m�g azt sem lehet mondani, hogy tud
r�luk.

K: �n felteszek neked egy k�rd�st, te v�laszolsz.

Tudat�ban vagy a k�rd�snek �s a v�lasznak?

M: Val�j�ban �n sem nem hallok, sem nem

v�laszolok. Az esem�nyek vil�g�ban megt�rt�nik a
k�rd�s, �s megt�rt�nik a v�lasz. Semmi nem velem
t�rt�nik. Minden csak �gy megt�rt�nik.

K: �s te a tan� vagy?

M: Mit jelent, hogy tan�? Csup�n tudom�st. Eddig

esett, �s most el�llt. Nem �ztam meg. Tudom, hogy
esett, de az nem volt r�m hat�ssal. Csak tan�ja
voltam az es�nek.

K: A spont�n m�don a legfels�bb �llapotban l�v�,

teljesen megval�sult ember is l�that�an eszik, iszik
stb. Tudat�ban van ennek, vagy sem?

M: Azt, ami a tudatoss�got mag�ban foglalja, az

egyetemes tudatoss�got, vagy elm�t, �gy nevezz�k,
hogy a tudatoss�g mennyboltja. A tudatoss�g
objektumai alkotj�k az univerzumot. Ami
mindezeken t�l van, mindezeket t�mogatja, a
legfels�bb �llapot, a t�k�letes nyugalom �s csend
�llapota. Aki eljut oda, elt�nik. Ez szavakkal vagy
elm�vel el�rhetetlen. Nevezheted Istennek, vagy
Parabrahman nak, vagy Legfels�bb Val�s�gnak, de
ezeket a neveket az elme adja. Ez egy l�ten �s
neml�ten t�li, kimondhatatlan, tartalom n�lk�li,
er�fesz�t�s-mentes �s spont�n �llapot.

K: De megmarad a tudatoss�g?

M: Ahogy az univerzum az elm�nek a teste, �gy

teste a tudatoss�gnak a legfels�bb. � maga nem
tudatos, de oka a tudatoss�gnak.

K: Napi tev�kenys�geim t�bbnyire megszok�sb�l,

automatikusan mennek v�gbe. Tudat�ban vagyok
az �ltal�nos c�lnak, de minden mozdulatnak nem.
Ahogy tudatoss�gom sz�lesedik �s m�ly�l, a
r�szletek egyre ink�bb visszah�z�dnak, szabadon
hagyva engem az �ltal�nos tendenci�kra. Nem
ugyanez t�rt�nik egy gnani eset�n, de m�g enn�l is
t�bb?

M: A tudatoss�g szintj�n � igen. A legfels�bb

�llapotban, nem. Az az �llapot kiz�r�lag egy �s
oszthatatlan, a val�s�g egyetlen, szil�rd egys�get
alkot� blokkja. Megismer�s�nek egyetlen m�dja
azz� lenni. Az elme nem �rheti azt el. �szlel�s�hez
nincs sz�ks�g �rz�kszervekre; ismer�s�hez nincs
sz�ks�g elm�re.

K: Ez az, ahogy Isten a vil�got m�k�dteti.

M: Nem Isten m�k�dteti a vil�got.

K: Akkor ki?

M: Senki. Minden �nmag�t�l t�rt�nik. Te teszed fel

a k�rd�st, �s te v�laszolsz. �s m�r akkor tudod a
v�laszt, amikor a k�rd�st felteszed. Minden a
tudatoss�g j�t�ka. Minden feloszt�s illuz�rikus.
Csak a hamisat tudhatod. Az igazs�gnak lenned
kell.
K: Van a szeml�lt tudatoss�g �s van a szeml�l�
tudatoss�g. A m�sodik a legfels�bb?

M: Itt ez a k�t dolog � a szem�ly �s a tan�, a

megfigyel�. Amikor egynek l�tod, �s meghaladod
�ket, akkor vagy a legfels�bb �llapotban. Ez nem
�szlelhet�, mert ez az, ami az �szlel�st lehet�v�
teszi. Ami t�l van l�ten �s neml�ten. Ami nem a
t�k�r, sem nem a t�k�rk�p. Ez az, ami � az id�tlen
val�s�g, hihetetlen�l kem�ny �s szil�rd.

K: A gnani � � a szeml�l�, vagy a Legfels�bb?

M: A Legfels�bb, term�szetesen, de tekinthet� az

univerz�lis szeml�l�nek is.

K: De szem�ly marad?

M: Amikor magadat szem�lynek hiszed, akkor

minden�tt szem�lyeket l�tsz. A val�s�gban
nincsenek szem�lyek, csak eml�kek �s szok�sok
sz�lai vannak. A megval�sul�s pillanat�ban a
szem�ly megsz�nik. Az identit�s megmarad, de az
identit�s nem szem�ly, az mag�nak a val�s�gnak a
velej�r�ja. A szem�ly nem b�r �n�ll� l�ttel, csak egy
t�kr�z�d�s a szeml�l� elm�j�ben, az ?�n vagyok?-
ban, egy �jabb m�djak�nt a l�tez�snek.

K: A Legfels�bb tudatos?

M: Sem nem tudatos, sem nem nem-tudatos, ezt

tapasztalatb�l mondom.

K: Pragnanam Brahma. Mi a Pragna?

M: Mag�nak az �letnek a tudatoss�g n�lk�li tud�sa.

K: �leter�, az �let energi�ja, �lettelis�g?

M: Energia els�sorban. Minthogy minden az energia

egy form�ja. A tudatoss�g az �brenl�t �llapot�ban a
legdifferenci�ltabb. �lomban kev�sb�. Alv�skor m�g
kev�sb�. A negyedik �llapotban � homog�n. Ezen a
kifejezhetetlen monolitikus realit�son t�l van a gnani
tart�zkod�si helye.

K: Elv�gtam a kezem. Meggy�gyult. Milyen er� �ltal

gy�gyult meg?
. M: Az �leter� �ltal.

K: Mi ez az er�?

M: Tudatoss�g. Minden tudatos.

K: Mi a tudatoss�g forr�sa?

M: Maga a tudatoss�g a forr�sa mindennek.

K: Lehet �let tudatoss�g n�lk�l?

M: Nem, �s tudatoss�g sem �let n�lk�l. Ezek egyek.

De val�j�ban csak a V�gs� l�tezik. A marad�kr�l
sz�l a n�v �s a forma. �s am�g ahhoz az ide�hoz
ragaszkodsz, hogy csak a n�vvel �s form�val
rendelkez�k a l�tez�k, a Legfels�bb sz�modra nem
l�tez�nek fog t�nni. Amikor meg�rted, hogy a nevek
�s form�k minden tartalmat n�lk�l�z� �res h�jak, �s
a val�di n�v �s forman�lk�li, tiszta �letenergia,
tudatoss�g-f�ny, akkor megtal�ltad a b�k�t � �s
belemer�lsz a val�s�g m�ly csendj�be.

K: Ha az id� �s t�r puszta ill�zi�k �s te meghaladtad

azokat, mondd meg k�rlek, milyen id� van New
Yorkban? S�t a nap, vagy esik?

M: Hogy tudn�m �n ezt megmondani neked? Az

ilyen dolgokhoz speci�lis gyakorl�s sz�ks�ges.
Vagy csak New Yorkba kell utazni. Eg�szen biztos,
hogy meghaladtam az id�t �s a teret, �s m�gsem
vagyok k�pes �thelyezni magam az id� �s t�r
tetsz�s szerinti pontj�ra. Nem �rdekel a dolog
el�gg�; azt hiszem, nincs sz�nd�komban elv�gezni
egy speci�lis Yoga tr�ninget. �n csak hallom�sb�l
ismerem New Yorkot. Sz�momra ez csak egy sz�.
Mi�rt kellene t�bbet tudnom ann�l, mint amit a sz�
hordoz? Minden atom egy, a mienk�hez hasonl�
bonyolults�g� univerzum. Kell nekem mindegyik�ket
ismerni? Ismerhetn�m � ha gyakoroln�k.

K: A New Yorki id�j�r�sr�l feltett k�rd�semben hol a

hiba?

M: A vil�g �s az elme a l�tez�s �llapotai. A

legfels�bb nem �llapot. �that minden �llapotot, de
nem �llapota valami m�snak. Teljesen ok n�lk�li,
f�ggetlen, �nmag�ban teljes, t�l id�n �s t�ren,
elm�n �s anyagon.

K: De milyen jelek alapj�n ismerhet� fel?

M: Ez a l�nyeg, hogy nem hagy nyomokat. Semmi
nem teszi lehet�v� a felismer�s�t. K�zvetlen�l kell
l�tni, feladva mindenf�le keres�s�t jeleknek �s
megk�zel�t�seknek. Amikor minden nevet �s form�t
feladt�l, a val�s�g van veled. Sokf�les�g �s
k�l�nb�z�s�g j�t�ka csak az elm�nek. A val�s�g
egy.

K: Ha a val�s�gra nincs bizony�t�k, akkor nincs r�la

mit besz�lni.

M: Az van. C�folhatatlan. M�ly �s s�t�t, miszt�rium

feletti miszt�rium. De van, m�g minden m�s puszt�n
t�rt�nik.

K: Az az Ismeretlen?

M: Az t�l van mind ismerten, mind ismeretlenen. De

ink�bb az ismertnek nevezn�m, mint az
ismeretlennek. Mert b�rmikor, amikor valami ismert,
a val�di az, ami ismert.

K: Tulajdons�ga a csend a val�s�gnak?

M: Ez is az elme saj�tja. Minden �llapot �s felt�tel

az elme saj�tja.

K: Hol a samadhi helye?

M: A tudatoss�g nem haszn�lata a samadhi. Csak

hagyd elm�det mag�ra. Ne akarj semmit, sem a
testedt�l, sem az elm�dt�l.

K�rdez�: T�bb �zben eml�tetted, hogy az

esem�nyek ok n�lk�liek, a dolgok csak �gy
megt�rt�nnek, �s nem tulajdon�that� nekik ok.
Biztos van mindennek oka, esetleg t�bb is. Hogy kell
�rtelmeznem a dolgok ok n�lk�lis�g�t?

Maharaj: A legfels�bb n�z�pontb�l a vil�gnak nincs

oka.

K: De mi a te tapasztalatod?

M: Minden �nmag�t�l val�. A vil�gnak nincs oka.

K: Nem a vil�g teremt�s�hez vezet� okokat

tudakolom. Ki l�tta a vil�g teremt�s�t? Lehet, hogy
az kezdet n�lk�li, �r�kk� l�tez�. De �n nem a
vil�gr�l besz�lek. A vil�got� valami m�don �
l�tez�nek t�telezem. Bizony�ra minden rendelkezik
okkal, vagy okokkal.

M: Amint teremtesz magadnak egy id�- �s t�rbeli,

kauzalit�s �ltal korm�nyozott vil�got, akkor arra
k�nyszer�lsz, hogy mindennek az ok�t keresd.
Felteszed a k�rd�st, �s el��rsz egy v�laszt.

K: A k�rd�sem nagyon egyszer�: a dolgokat l�tva

�gy gondolom, hogy mindegyiknek kell, hogy legyen
egy, vagy sz�mos oka. Te azt mondod, hogy � a te
n�z�pontodb�l � ok n�lk�liek. De sz�modra semmi
nem l�tezik, ez�rt a kauzalit�s k�rd�se fel sem
mer�l. M�gis �gy t�nik, hogy a dolgok l�tez�s�t
elfogadod, csak okozatis�gukat tagadod. Ez az, amit
nem tudok meg�rteni. Ha egyszer elfogadod a
dolgok l�tez�s�t, mi�rt utas�tod el azok okait?

M: �n csak tudatoss�got l�tok, �s mindent csak

tudatoss�gk�nt ismerek, mint ahogy te tudod, hogy
a moziv�sznon l�v� k�p csak f�ny.

K: Node a f�ny mozg�sainak oka van.

M: A f�ny egy�ltal�n nem mozog. Nagyon j�l tudod,

hogy a mozg�s illuz�rikus, megszak�t�sok �s
sz�nez�d�sek sorozata a film. Ami mozog, az a film
� vagyis az elme.

M: Ez nem teszi a k�pet oktalann�. Ott van a film, �s

azt�n a m�v�sz a technikusokkal, a rendez�, a
producer, a k�l�nb�z� gy�rt�k. A vil�got okok �ltal
vez�relt. Minden �sszekapcsol�dik.

M: Term�szetesen, minden �sszekapcsol�dik. �s

ez�rt mindennek megsz�ml�lhatatlan oka van. Az
eg�sz univerzum k�zrem�k�dik a legkisebb
dologban is. Minden dolog az�rt olyan, amilyen,
mert a vil�g olyan amilyen. N�zd, te az arany
�kszerekkel foglalkozol, �s �n � az arannyal. A
k�l�nb�z� �kszerek k�z�tt nincs oks�gi
�sszef�gg�s. Amikor beolvasztasz egy �kszert,
hogy m�sikat csin�lj, nincs oks�gi �sszef�gg�s a
kett� k�z�tt. A k�z�s t�nyez� az arany. De nem
mondhatod, hogy az arany az ok. Nem nevezhet�
oknak, mert �nmag�ban semmit nem okoz. Az
elm�ben ?�n vagyok?-k�nt, a d�szt�rgyak egyedi
nevek�nt �s form�jak�nt t�kr�z�dik. M�gis minden
csak arany. Ugyanilyen m�don a val�s�g tesz
mindent lehets�gess�, �s m�gsincs semmi, ami
azz� teszi a dolgot, ami, annak neve �s form�ja a
val�s�gb�l j�n.

De mi�rt kellene annyira agg�dni az oks�g miatt? Mi

teszi az okokat fontoss�, mikor a dolgok maguk
m�land�k? Hadd j�jj�n, ami j�n, �s hadd menjen,
ami megy � mi�rt ragadn�nk meg a dolgokat �s
kutatn�nk azok okait?

K: Viszonylagos n�z�pontb�l mindennek kell, hogy

oka legyen.

M: Mi haszna a viszonylagos n�z�pontnak

sz�modra? K�pes vagy abszol�t n�z�pontb�l n�zni
� mi�rt l�psz vissza a viszonylagoshoz? F�lsz az
abszol�tt�l?

K: F�lek. F�lek, hogy �lomba zuhanok az �n

�gynevezett abszol�t bizonyoss�gaimon t�l. Abban,
hogy az �letet elfogadhat� m�don �ld, az abszol�t
nem seg�t. Amikor ruh�ra van sz�ks�ged anyagot
veszel, keresel egy szab�t, �s �gy tov�bb.

. M: Ez az eg�sz besz�d tudatlans�gra utal.

K: �s mi a tud� n�z�pontja?

M: Csak f�ny van, �s a f�ny minden. Minden m�s

csak f�nyb�l k�sz�lt k�p. A k�p a f�nyben van, �s a
f�ny a k�pben. �let �s hal�l, �n �s nem-�n � add fel
mindezen ide�kat. Azoknak semmi hasznuk
sz�modra.

K: Milyen n�z�pontb�l tagadod az oks�got? Relat�v

n�z�pontb�l � az univerzum az oka mindennek.
Abszol�t n�z�pontb�l � egy�ltal�n nem l�teznek
dolgok.

M: Milyen �llapotb�l k�rdezel?

K: A mindennapos �brenl�t �llapot�b�l, amelyben

kiz�r�lag ezek a magyar�zatok l�teznek.

M: Mindezen probl�m�k az �brenl�ti �llapotban

annak ilyet�n term�szete miatt mer�lnek. De nem
mindig vagy abban az �llapotban. Mi j�t tehetsz egy
olyan �llapotban, amelybe belezuhansz, majd
el�bukkansz bel�le, tehetetlen�l? Mi m�don seg�t
ez, megismerd a dolgok oks�gi f�gg�s�t �
amik�ppen azok �brenl�ti �llapotodban
mutatkozhatnak?

K: A vil�g �s az �brenl�ti �llapot egy�tt jelennek

meg �s sz�llnak al�.

M: Amikor az elme csendes, abszol�t csendes, az

�brenl�ti �llapot nem l�tezik t�bb�.

K: Az olyan szavak, mint Isten, vil�gmindens�g,

abszol�t, legfels�bb puszt�n zajok a leveg�ben,
mert semmilyen tev�kenys�g nem k�thet� hozz�juk.

M: Olyan k�rd�seket vetsz fel, amelyeket egyed�l te

tudsz megv�laszolni.

K: Ne r�zz le ezen a m�don. Olyan gyorsan �tv�ltod

a t�m�t a totalit�sra, az univerzumra �s hasonl�
elk�pzelt dolgokra. Azok nem tudnak idej�nni, �s
megtiltani, hogy az �rdek�kben besz�lj. Ut�lom a
meggondolatlan �ltal�nos�t�sokat. �s nagyon
hajlamos vagy r�, hogy egy�niv� form�ld azokat.
Kauzalit�s n�lk�l nem lenne rend, �s tervszer�
tev�kenys�g sem lenne lehets�ges.

M: Szeretn�d tudni mindegyik esem�ny �sszes

ok�t? Lehets�ges ez?

K: Tudom, hogy nem lehets�ges. Csak annyit

akarok tudni, hogy van-e oka mindennek, �s az okok
befoly�solhat�k-e, ez�ltal lehet-e hatni az
esem�nyekre?

M: Az esem�nyek befoly�sol�s�hoz nem kell

ismerned az okokat. Micsoda ker�l��t a
cselekv�shez. Nem te vagy a kiindul�pontja �s a
v�ge minden esem�nynek? Ellen�rizd azt mag�n�l
a forr�sn�l.

K: Minden reggel veszem az �js�got, �s

k�ts�gbees�ssel telve olvasom, hogy a vil�g
f�jdalmai � szeg�nys�g, gy�l�lk�d�s �s h�bor�k �
tov�bbra sem cs�kkennek. A k�rd�seim e f�jdalom
t�ny�hez, az okokhoz, az ellenszerhez
kapcsol�dnak. Ne r�zz le mindig azzal, hogy ez
Buddhizmus. Ne c�mk�zz engem. Az oks�g
n�lk�lis�g hangoztat�s�val minden rem�nyemet
elveszed, hogy a vil�g valaha megv�ltozik.

M: �ssze vagy zavarodva, mert azt hiszed, hogy te

vagy a vil�gban, nem a vil�g tebenned. Ki j�tt el�bb
� te vagy a sz�leid? Azt k�pzeled, hogy
megsz�lett�l egy bizonyos id�ben �s helyen, hogy
van egy ap�d �s egy any�d, egy tested �s egy
neved. Ez b�n�d, �s balsorsod. Bizony�ra meg
tudod v�ltoztatni a vil�godat, ha dolgozol rajta.
Term�szetesen, dolgozz rajta. Ki tart vissza? �n ezt
soha nem helytelen�tem. Okok vagy nem okok, te
csin�ltad ezt a vil�got, �s te tudod megv�ltoztatni
azt.

K: Egy ok n�lk�li vil�g teljes eg�sz�ben az

ellen�rz�semen k�v�l �ll.

M: Ellenkez�leg, egy olyan vil�got, amelynek te

vagy az egyed�li forr�sa, �s alapja, teljesen a te
hatalmadban �ll megv�ltoztatni. Ami teremtetett,
mindig megsz�ntethet� �s �jrateremthet�. Minden
�gy fog t�rt�nni, ahogy te akarod, felt�ve, hogy
val�ban akarod azt.

K: Csak azt akarom tudni, hogyan kezeljem a vil�g

csap�sait.

M: Te hoztad l�tre �ket, a saj�t v�gyaidb�l �s

f�lelmeidb�l, b�nj is vel�k. Mindez a miatt van, hogy
elfelejtkezt�l saj�t l�tedr�l. Realit�st adva a film
k�peinek, megszeretted a rajta l�v� embereket,
szenvedsz �rt�k, �s megment�s�kre t�rekszel.
Csakhogy ez nem �gy van. �nmagaddal kell
kezdened. Nincs m�s �t. Dolgozz, term�szetesen.
Semmi baj nincs a munk�val.

K: �gy l�tszik, hogy a te univerzumod minden

lehets�ges tapasztalatot tartalmaz. Az egy�n egy
rajta kereszt�l halad� vonalat k�vetve kellemes �s
kellemetlen �llapotokat tapasztal. Ez k�rdez�shez
�s keres�shez vezet, amely sz�les�ti l�t�k�r�t, �s
lehet�v� teszi, hogy meghaladja az � sz�k, �s maga
teremtette korl�tos vil�g�t, �s �nk�zpont�s�g�t. Ez
a szem�lyes vil�g megv�ltoztathat� � id�vel. Az
univerzum id�tlen, �s t�k�letes.

M: Azt felt�telezni, hogy a realit�snak k�ls�

megjelen�se van, f�jdalomhoz vezet� oktalans�g,
�s minden szerencs�tlens�g oka. Te vagy a mindent
bet�lt�, �r�k �s v�gtelen teremt� �bers�g �
tudatoss�g. Minden m�s helyi jelleg�, �s �tmeneti.
Ne feledd, mi vagy. Dolgozz k�zben sz�ved
el�gedetts�g�n. Munka �s tud�s k�z a k�zben kell,
hogy haladjanak.

K: Az az �rz�sem, hogy spiritu�lis fejl�d�sem nem

az �n hat�sk�r�m. Saj�t terv k�sz�t�se, �s annak
kivitelez�se, sehov� sem vezet. Csak k�rbe-k�rbe
futok magam k�r�l. Isten l�tja, hogy a gy�m�lcs
meg�rett, akkor � leszak�tja, �s megeszi. Ha
valamely gy�m�lcs z�ldnek tetszik Neki, fennhagyja
a vil�g f�j�n, m�g egy napra.

M: Azt hiszed, Isten tud r�lad? M�g a vil�gr�l sem

tud.

K: A tied egy m�sik Isten. Az eny�m m�s. Az eny�m

irgalmas. � vel�nk egy�tt szenved.

M: Te egy megment�s��rt im�dkozol, mik�zben

ezrek halnak meg. �s ha megsz�nne a hal�l,
elfogyna a hely a F�ld�n.

K: �n nem f�lem a hal�lt. Az �n gondom a csap�sok

�s a szenved�s. Az �n Istenem egyszer� Isten, �s
el�gg� tehetetlen. Nincs hatalma arra k�nyszer�teni,
hogy b�lcsek legy�nk. � csak �ll �s v�r.

M: Ha te �s a te Istened is tehetetlenek vagytok,

abb�l nem az k�vetkezik, hogy a vil�g esetleges?
�s ha �gy van, az egyetlen dolog, amit tehetsz,
meghaladni azt.

K�rdez�: Isten hatalma n�lk�l semmit nem lehet

tenni. M�g te sem �lhetn�l itt, �s besz�lhetn�l
nek�nk R�la.

Maharaj: Minden az � m�ve, nincs k�ts�g. Mi az

nekem, miut�n semmit nem akarok? Mi az, amit
Isten adhat nekem, vagy elvehet t�lem? Ami az
eny�m, az az eny�m, �s m�g akkor is az eny�m
volt, amikor Isten nem volt. Term�szetesen, ez egy
nagyon apr�, kicsi dolog, egy szikra � az ?�n vagyok?
�rz�se, a l�tez�s t�nye. Ez az �n saj�t helyem, ezt
senki nem adta nekem. A F�ld az eny�m; ami rajta
n�, az Isten�.

K: Isten b�rbe vette t�led a F�ldet?

M: Isten az �n im�d�m, �s mindezt �rtem tette.

K: Isten nem t�led k�l�n�ll�?

M: Hogyan lehetne az? ?�n vagyok? a gy�k�r, Isten

a fa. Kit kellene im�djak, �s mi�rt?

K: Te az im�d� vagy, vagy pedig az im�dat t�rgya?

M: Egyik sem vagyok, �n maga az im�dat vagyok.

K: Nincs el�g odaad�s a vil�gban.

M: �lland�an a vil�g jobb�t�s�t keresed. Val�ban azt

hiszed, hogy a vil�g arra v�r, hogy te megmentsd?

K: Csak nem tudom, hogy mennyit tehetek a

vil�g�rt. Amit megtehetek, azt mind megpr�b�lom.
Van valami egy�b, amit szeretn�l, hogy megtegyek?

M: N�lk�led l�tezik a vil�g? Mindent tudsz a vil�gr�l,

de �nmagadr�l nem tudsz semmit. Te magad vagy
az eszk�z a munk�dhoz, nincs sz�ks�ged m�s
eszk�z�kre. Mi�rt nem gondoskodsz az eszk�z�kr�l,
miel�tt a munk�ra gondolsz?

K: �n tudok v�rni, m�g a vil�g nem tud.

M: Kutat�s n�lk�l a vil�got v�rakoz�sban tartod.

K: Mire val� v�rakoz�sban?

M: Valakire, aki megmentheti.

K: Isten m�k�dteti a vil�got, Isten fogja megmenteni.

M: Ezt te mondod. Isten j�tt �s azt mondta neked,

hogy a vil�g az � teremt�se �s �rdekelts�ge, �s
nem a ti�d?

K: Mi�rt kellene annak az �n egyed�li

�rdekelts�gemnek lenni?
M: Fontold meg. A vil�gr�l, amelyben �lsz, ki tud
m�g?

K: Te tudsz. Mindenki tud.

M: J�tt b�rki a vil�godon k�v�lr�l, hogy ezt elmondja

neked? �n magam, �s mindenki m�s megjelen�nk,
�s elt�n�nk a te vil�godban. Mi mind neked vagyunk
kiszolg�ltatva.

K: Az nem lehet olyan rossz. �n is �gy l�tezem a te

vil�godban, mint ahogy te l�tezel az eny�mben.

M: Neked nincs bizony�t�kod az �n vil�gomr�l.

Teljesen be vagy burkol�zva a saj�t magad
k�sz�tette vil�gba.

K: �rtem. Teljesen, de � rem�nytelen�l?

M: A vil�god b�rt�n�ben megjelenik egy ember, aki

k�zli veled, hogy a f�jdalmas ellentmond�sok,

amiket teremtett�l, se nem folyamatosak, se nem
tart�sak, �s t�ved�sen alapulnak. Igyekszik r�venni,
hogy l�pj ki bel�le, ugyanazon a m�don, ahogy
bel�pt�l. Az�ltal l�pt�l be, hogy elfelejtetted ki vagy,
�s az�ltal fogsz kil�pni, hogy megismered magad,
annak, aki vagy.

K: Milyen m�don hat ez a vil�gra?

M: Amikor mentes vagy a vil�gt�l, tudsz tenni

valamit �rte. Am�g a rabja vagy, tehetetlen vagy
megv�ltoztatni azt. Ellenkez�leg, b�rmit teszel,
s�lyosb�tani fogod a helyzetet.

K: Az igazs�gos cselekedet szabadd� tesz.

M: Az igazs�gos cselekedet k�ts�gtelen�l t�ged �s

a vil�godat nyugodt lelkiismeret�v�, s�t boldog
helly� teszi. De mi a gyakorlat? Ennek nincs
realit�sa. Ez nem lehet tart�s.

K: Isten seg�teni fog.

M: Ahhoz, hogy seg�tsen, Istennek tudnia kell a

l�tez�sedr�l. De te a vil�goddal egy�tt �llom �llapot
vagytok. El�fordulhat, hogy �lmod�s k�zben
gy�tr�dsz. Senki nem tud r�la, �s senki nem tud
seg�teni rajta.
K: Teh�t minden k�rd�sem, keres�sem �s
tanul�som hi�baval�?

M: Ez csak egy alv�sba belef�radt ember

�bredez�se. Nem okai a fel�bred�snek, csak korai
jelei annak. De nem szabad olyan hi�baval�
k�rd�seket feltenned, amelyekre m�r tudod a
v�laszt.

K: Hogyan kapom meg az igazi v�laszt?

M: Az igazi k�rd�s feltev�s�vel � nem szavak �ltal,

hanem f�nyeddel �sszhangban l�v�, b�tor �lettel.
Az kapja meg, aki k�sz meghalni az igazs�g�rt.

K: M�s k�rd�s. Van a szem�ly. Van az, aki a

szem�lyt ismeri. Van a tan�. Lehet-e ugyanaz az
ismer� �s a tan�, vagy ezek elt�r� �llapotok?

M: Az ismer� �s a tan� kett�, vagy egy? Amikor az

ismer� �s az ismert k�l�nb�z�nek l�tszik, akkor a
tan� �n�ll�. Amikor az ismert �s az ismer� egynek
l�tszik, akkor a tan� eggy� v�lik vel�k.

K: Ki a gnani? A tan�, vagy a legfels�bb?

M: A gnani a legfels�bb is, �s a tan� is. � a l�tez�s,

�s ugyanakkor az �bers�g is. A tudatoss�ghoz
viszony�tva, � az �bers�g. Az univerzumhoz
viszony�tva, � a tiszta l�tez�s.

K: �s mi a v�lem�nyed a szem�lyr�l? Melyik az

els�, a szem�ly vagy az ismer�?

M: A szem�ly egy nagyon csek�ly dolog.

Voltak�ppen �sszetett, de nem tekinthet� �nmag�t�l
l�tez�nek. �szlelhetetlen, csaknem nincs. Puszt�n
az elme �rny�ka, az eml�kek �sszess�ge. A tiszta
l�tez�s az elme t�kr�ben, tud�sk�nt t�kr�z�dik. Az
ismert �lti fel a szem�ly eml�kezeten �s
megjelen�sen alapul� form�j�t, ami csak az
ismer�nek az elme k�perny�j�re vet�l� �rny�ka,
illetve kivet�t�se.

K: A t�k�r ott van, a t�k�rk�p ott van. De hol a nap?

 M: A legfels�bb a nap.

K: Annak tudatosnak kell lennie.

M: A legfels�bb sem nem tudatos, sem nem

tudattalan. Ne tudatoss�g �s tudattalans�g
terminusaiban gondolkozz. A legfels�bb a mindent
mag�ban foglal�, �s mindenek f�l�tt �ll� �let.

K: Az �let annyira intelligens. Hogyan lehetne

tudattalan?

M: Tudattalans�gr�l eml�kezetkihagy�s eset�n

besz�lsz. A val�s�gban csak tudatoss�g van.
Minden �let tudatos, minden tudatoss�g � �l�.

K: M�g a k�vek is?

M: M�g a k�vek is tudatosak �s �l�k.

K: Aggaszt�, hogy hajlok az olyan l�tez�s

elutas�t�s�ra, amit nem tudok elk�pzelni.

M: B�lcsebben tenn�d, ha annak a l�tez�s�t

utas�tan�d el, amit elk�pzelsz. Az elk�pzelt az, ami
nem val�s.

K: Minden elk�pzelhet� val�tlan?

M: Az eml�kezetre alapozott elk�pzel�s a val�tlan.

A j�v� nem teljesen val�szer�tlen.

K: A j�v�nek melyik r�sze val�s, �s melyik nem?

M: A v�ratlan, �s kisz�m�thatatlan a val�s.

K�rdez�: Sok megval�sult embert l�ttam, de

megszabadult embert soha. Te tal�lkozt�l m�r
megszabadult emberrel, vagy a megszabadul�s is,
mint sok m�s dolog, egyben a test felad�s�t is
jelenti?

Maharaj: Mit �rtesz megval�sul�s �s

megszabadul�s alatt?

K: Megval�sul�s alatt a b�k�nek, j�s�gnak, �s

sz�ps�gnek azt a csod�latos tapasztalat�t �rtem,
amikor a vil�gnak �rtelme van, �s kialakul annak
mindenre kiterjed� egys�ge, mind szubsztanci�lis,
mind esszenci�lis �rtelemben. Am�g egy ilyen
tapasztalat nem v�lik �lland�v�, addig nem
feledhet�. Ott ragyog az elm�ben, mint eml�kezet,
mint s�v�rg�s. Tudom, mir�l besz�lek, mert van
n�mi tapasztalatom.

Megszabadul�s alatt az ebben a csod�latos

�llapotban val� folyamatos tart�zkod�st �rtem. A
k�rd�s az, hogy a megszabadul�s
�sszeegyeztethet�-e a test t�l�l�s�vel.

M: Mi a baj a testtel?

K: A test annyira gy�nge �s muland�.

Sz�ks�gleteket �s v�gyakat teremt. Ami s�lyosan
lekorl�tozza az embert.

M: Na �s? Hadd korl�tozzon csak a fizikai m�k�d�s.

Legal�bb az �n megszabadul a hamis, �s �n-terhel�
ide�kt�l; ez nem r�sze semmilyen k�l�nleges
tapasztalatnak, legyen az b�rmennyire nagyszer�.

K: �r�kk� fog tartani?

M: Minden tapasztalat id�ben korl�tos. Aminek

kezdete van, annak kell, hogy legyen v�ge is.

K: Teh�t az �n �rtelmez�sem szerinti

megszabadul�s nem l�tezik?

M: Ellenkez�leg, az ember mindig szabad. Tudatos

vagy, ugyanakkor tudatoss� v�lni szabad. Ezt senki
nem tudja elvenni t�led. Ismerted magad nem
l�tez�nek, vagy tudattalannak valaha?

K: Nem eml�kszem ilyesmire, de ez nem c�folja azt,

hogy esetenk�nt tudattalan vagyok.

M: Mi�rt nem fordulsz a tapasztalatt�l a tapasztal�

fel�, �s ismered fel a teljes jelent�s�g�t az egyetlen
igaz meg�llap�t�snak: ?�n vagyok??

K: Hogy kell csin�lni?

M: Itt nincs ?hogyan?. Csak tartsd az elm�dben az

?�n vagyok? �rz�st, egyes�lj vele, m�g elm�d �s
�rz�sed eggy� nem v�lnak. Ism�telt
pr�b�lkoz�sokkal r� fogsz lelni a figyelem �s a
ragaszkod�s helyes ar�ny�ra, �s elm�d szil�rdan
meg fog �llapodni az ?�n vagyok? gondolat-�rz�sben.
B�rmit gondolsz, mondasz, vagy csin�lsz, a l�tnek
ez a megv�ltozhatatlan �s szeretetteljes �rzete
elm�d mindig jelenl�v� h�ttere marad.

K: �s te ezt megszabadul�snak nevezed?

M: �n ezt norm�lisnak nevezem. Mi baj az

er�fesz�t�s-mentes �s boldog l�tez�ssel, tud�ssal
�s cselekv�ssel? Mi�rt tekintj�k annyira
rendk�v�linek, hogy elv�rjuk, hogy a test azonnal
elpusztuljon? Mi baj a testtel, hogy annak meg kell
halnia? V�ltoztass a testedhez val� hozz��ll�sodon,
�s b�zd �nmag�ra. Ne k�nyeztesd, ne gy�t�rd.
M�k�d�s�t tartsad csak, az id� javar�sz�ben, a
tudatos figyelem k�sz�be alatt.

K: Nagyszer� �lm�nyeim gyakran felid�z�dnek

bennem. Meg akarom tartani azok eml�keit.

M: Mert meg akarod �ket tartani, ez�rt nem lehetnek

a tieid. A b�rmi ir�nti v�gyakoz�s �llapota megg�tol
minden m�lyebb tapasztal�st. Semmi nem lehet
�rt�kes egy olyan elme sz�m�ra, amely pontosan
tudja, hogy mit akar. Mert semmi olyannak, amit az
elme elk�pzel �s akar, nincs nagy �rt�ke.

K: De h�t mi a baj az akar�ssal?

M: A legjobbat akard. A legemelkedettebb

boldogs�got, a legnagyobb szabads�got. A
v�gyn�lk�lis�g a legnagyobb szabads�g.

K: A v�gyakt�l val� szabads�g nem az a

szabads�g, amit �n akarok. �n a v�gyaim
beteljes�t�s�nek a szabads�g�t akarom.

M: Szabad vagy a v�gyaid beteljes�t�s�ben. Ami azt

illeti, m�st sem csin�lsz.

K: Pr�b�lom, de akad�lyok �llnak az utamban.

M: Gy�zd le �ket.

K: Nem tudom, t�l gyenge vagyok.

M: Mi tesz gyeng�v�? Mi a gyenges�g? M�sok

teljes�tik v�gyaikat, te mi�rt nem?
 K: Nincs el�g energi�m.

M: Mi lett az energi�ddal? Hov� t�nt? Nem

pazaroltad t�l sok ellentmond� v�gyra �s
t�rekv�sre? Energia ut�np�tl�sod nem v�gtelen.

K: Mi�rt nem az?

M: A c�ljaid kicsinyesek �s alacsonyrend�ek. Az

ilyenek nem h�vnak el� t�bbet. Csak Isten energi�ja
v�gtelen � mert � semmit nem akar Mag�nak. L�gy
olyan, mint �, �s minden v�gyad teljes�l. Min�l
emelkedettebbek a c�ljaid, �s min�l hatalmasabbak
a v�gyaid, ann�l t�bb lesz az energi�d a
teljes�t�s�kh�z. V�gyd a j�t, �s az univerzum veled
egy�tt dolgozik. De ha saj�t �r�m�det keresed, azt a
nehezebb �ton kell elnyerned. Miel�tt v�gyakozol,
�rdemeld ki.

K: Filoz�fiai, szociol�giai �s pedag�giai

tanulm�nyokat folytattam. �gy gondolom, t�bb
ment�lis felk�sz�l�sre van sz�ks�g, miel�tt az
�nmegval�s�t�sr�l �lmodozhatn�k. J� �ton haladok?

M: A kenyered megkeres�s�hez bizonyos

szakismeretekre van sz�ks�ged. Az �ltal�nos tud�s
fejleszti az elm�t, ez nem k�ts�ges. De ha tud�s
halmoz�ssal akarod t�lteni az �leted, falat �p�tesz
magad k�r�l. Az elme meghalad�s�hoz nincs
sz�ks�g kim�velt elm�re.

K: Akkor mire van sz�ks�g?

M: Ne b�zz az elm�dben, �s tekints m�g�.

K: Mit keressek az elme m�g�tt?

M: A l�tez�s, a tud�s �s a szeretet k�zvetlen

tapasztalat�t.

K: Hogy tud az ember t�ll�pni az elm�n?

M: Sok kiindul�pont l�tezik � amelyek mind

ugyanahhoz a c�lhoz vezetnek. Kezdhetsz �nzetlen
munk�val, a cselekedet eredm�ny�r�l val�
lemond�ssal; azut�n feladhatod a gondolkod�st �s
v�g�l lemondhatsz minden v�gyr�l. A kulcst�nyez�
a felad�s (tyaga). Vagy esetleg nem vesz�dsz azzal,
hogy b�rmilyen dolgot akarsz, elgondolsz, vagy
csin�lsz, �s csak az ?�n vagyok? gondolathoz �s
�rz�shez ragaszkodsz, elm�det szil�rdan az ?�n
vagyok?-ra f�kusz�lva. Ak�rmilyen �lm�nyt �lsz �t �
maradj elt�k�lten a tudatban, hogy minden
�szlelhet� elm�lik, �s csak az ?�n vagyok? marad
fenn.

K: Nem tudom eg�sz �letemet ilyen gyakorlatoknak

szentelni. K�teless�geim vannak, amelyeket el kell
l�tnom.

M: Term�szetesen, k�teless�geidet l�sd el.

Cselekv�s, amelybe nem bonyol�dsz bele
�rzelmileg, �s amely �dv�s, �s nem v�lt ki
szenved�st, nem fog megk�tni. Lehetsz elk�telezett
k�l�nb�z� ir�nyokban, �s dolgozhatsz hatalmas
lend�lettel, maradj bens�dben, m�gis szabad �s
nyugodt, t�k�rszer� elm�vel, amely mindent
visszat�kr�z, an�lk�l, hogy az hat�ssal lenne r�.

K: L�tezik ilyen megval�s�that� �llapot?

M: Nem besz�ln�k r�la, ha nem l�tezne. Mi�rt

foglalkozn�k k�pzel�d�sekkel?

K: Mindenki id�z szent�r�sokat.

M: Aki csak szent�r�sokat ismer, semmit nem tud.

Tudni annyi, mint lenni. �n tudom, amir�l besz�lek;
ez nem olvasm�ny�lm�ny, vagy mendemonda.

K: Szanszkrit tanulm�nyokat folytatok egy

professzorn�l, de val�j�ban szent�r�sokat olvasok
csak. Az �nmegval�s�t�st kutatom, �s elj�ttem, hogy
megkapjam a sz�ks�ges seg�ts�get. L�gy olyan j�,
�s mondd el, hogy mit kell tennem?

M: Minthogy olvastad a szent�r�sokat, mi�rt engem

k�rdezel?

K: A szent�r�sok megmutatj�k az �ltal�nos

ir�nyokat, de az egy�nnek szem�lyes utas�t�sokra
van sz�ks�ge.

M: Saj�t �ned a te v�gs� tan�t�d (sadguru). A k�ls�

tan�r (Guru) puszt�n csak egy m�rf�ldk�. Csak
bels� tan�t�d lehet az, aki elk�s�r a c�lig, mert � a
c�l.

K: A bels� tan�t� nem k�nnyen el�rhet�.

M: Mivel � benned, �s veled van, a neh�zs�g nem

lehet komoly. N�zz befel�, �s meg fogod tal�lni �t.

K: Amikor befel� n�zek, benyom�sokat �s

�szleleteket, gondolatokat �s �rz�seket, v�gyakat
�s f�lelmeket, eml�keket �s elv�r�sokat tal�lok.
Elmer�l�k ebben a felh�ben, �s semmi m�st nem
l�tok.

M: Ami l�tja mindezt, �s a semmit szint�gy, az a

bels� tan�t�. Egyed�l � van, minden m�s csak �gy
l�tszik, mintha lenne. � a te saj�t magad (swarupa)
vagy, szabads�god rem�nye �s bizonyoss�ga;
tal�ld meg �t, �s kapaszkodj �bel�, �s
megmenek�lsz, �s biztons�gba ker�lsz.

K: Elhiszem neked, de amikor �ppen megtal�ln�m

ezt a bels� �nt, �gy l�tom, elsz�kik el�lem.

M: Hol keletkezik az ?elsz�kik el�lem? gondolata?

K: Az elm�ben.

M: �s ki ismeri az elm�t?

K: Az elm�nek a tan�ja ismeri az elm�t.

M: J�tt m�r hozz�d valaki, azt mondva: ?�n vagyok

az elm�d tan�ja??

K: Term�szetesen nem. � csak az elme egy m�sik

gondolata lenne.

M: Akkor ki a tan�?

K: �n vagyok.

M: Teh�t, az�rt ismered a tan�t, mert te vagy a tan�.

Nem kell magad el�tt l�tnod a tan�t. Ism�tlem, lenni
annyit jelent, hogy tudni.

K: Igen, �rtem, hogy �n vagyok a tan�, a tudatoss�g

maga. De mi hasznom bel�le?
M: Micsoda k�rd�s. Mif�le haszonra sz�m�tasz?
Tudni, hogy mi vagy, nem felel meg?

K: Mi haszna az �nismeretnek?

M: Seg�t meg�rtened, hogy mi nem vagy, �s

megszabadulnod a t�ves elk�pzel�sekt�l, v�gyakt�l
�s cselekedetekt�l.

K: Ha a tan� egyes-egyed�l �n vagyok, akkor mi

helyes �s helytelen?

M: Ami seg�t, hogy megismerd �nmagad, az helyes.

Ami g�tol ebben, az helytelen. Ismerni a val�di �nt
boldogs�g, elfelejteni � szomor�s�g.

K: A tan�-tudatoss�g a val�di �n?

M: A tan�-tudatoss�g a val�s�g t�kr�z�d�se az

elm�ben (buddhi). A val�s�g ezen t�l van. A tan� az
ajt�, amelyen kereszt�l oda juthatsz.

K: Mi a medit�ci� c�lja?

M: A hamis hamisnak l�t�sa, a medit�ci�. Ezt kell

folytatnod szakadatlanul.

K: Azt mondj�k, rendszeresen kell medit�lni.

M: Az igaz �s a hamis megk�l�nb�ztet�s�nek

minden napi, �tgondolt gyakorl�sa, �s a hamis
elvet�se, a medit�ci�. Sokf�le medit�ci�val lehet
kezdeni, de v�g�l mind egybeolvadnak.

K: L�gy sz�ves, besz�lj nekem arr�l, hogy melyik az

�nmegval�s�t�shoz vezet� legr�videbb �t.

M: Nem az �t a r�vid vagy hossz�, hanem bizonyos

emberek komolyabbak, �s m�sok kev�sb� azok.
Mes�lhetek saj�t magamr�l. �n egy egyszer� ember
voltam, de hittem a Gurumban. Amire k�rt,

megtettem. Azt mondta, hogy koncentr�ljak az ?�n

vagyok?-ra � megtettem. Azt mondta, hogy t�l
vagyok minden �szlelhet�n �s elk�pzelhet�n �
elhittem. Neki adtam a sz�vemet �s a lelkemet, teljes
figyelmemet, �s minden felesleges id�met
(dolgoznom kellett, hogy fenn tartsam a
csal�domat). A hit �s a lelkiismeretes gyakorl�s
eredm�nyek�ppen �nemet (swarupa) h�rom �ven
bel�l felismertem.

K: Nincs �tmutat�sod sz�momra?

M: �llapodj meg szil�rdan az ?�n vagyok?

�bers�g�ben. Ez a kezdete, egyben a v�ge is
minden er�fesz�t�snek.

K�rdez�: Az elme legmagasabb er�i a

felfog�k�pess�g, az intelligencia �s az intu�ci�. Az
embernek h�rom teste van � a fizikai, a ment�lis, �s
a kauz�lis (prana, mana, karana). A fizikai t�kr�zi
l�tez�s�t; a ment�lis � tud�s�t, �s a kauz�lis �
boldog alkot�k�pess�g�t. Term�szetesen, ezek a
form�k mind a tudatoss�gban vannak. De
k�l�nb�z�knek t�nnek, saj�t min�s�gekkel
rendelkez�knek. Az intelligencia (buddhi) a tudat
(chit) erej�nek az elm�ben val� t�kr�z�d�se. Ez az,
ami az elm�t �rtelmess� teszi. Min�l tiszt�bb az
intelligencia, ann�l sz�lesebb, m�lyebb �s val�dibb
a tud�s. Ismerni a dolgokat, ismerni az embereket,
�s ismerni �nmag�t � ezek mind az intelligencia
funkci�i: az utols� a legfontosabb, �s tartalmazza az
el�z� kett�t. �nmag�nak �s a vil�gnak a f�lre�rt�se
hamis ide�khoz �s v�gyakhoz vezet, amely viszont
k�t�tts�gekhez vezet. Mindezt �rtem, elm�letileg, de
amikor az alkalmaz�sra ker�l sor, �gy tal�lom, hogy
a szitu�ci�kkal �s emberekkel kapcsolatos reakci�im
rem�nytelen�l hib�sak, �s a nem hely�nval�
reakci�immal csup�n k�tel�keimet er�s�tem. Az �let
t�l gyors az �n neh�zkes �s lass� elm�mnek. A
felfog� k�pess�gem m�k�dik, de t�l k�s�n, akkor,
amikor a r�gi hib�kat m�r ism�t elk�vettem.

Maharaj: Mi a probl�m�d?

K: Az �letre t�rt�n� reag�l�somnak nemcsak

intelligensnek, hanem nagyon gyorsnak is kell
lennie. Csak akkor lehet gyors, ha t�k�letesen
spont�n. Hogyan �rhetek el ilyen spontaneit�st?

M: A t�k�r semmit nem tud tenni annak �rdek�ben,

hogy mag�ra ir�ny�tsa a napot. Csak azt tudja tenni,
hogy tiszta marad. Amint az elme k�szen �ll, a nap
felragyog benne.

K: A f�ny az �n, vagy az elme saj�tja?

M: Mindkett��. A f�ny �nmag�t�l val�, �s �nmaga

�ltal nem v�ltoz�, ugyanakkor mozg�s�ban �s
v�ltoz�s�ban az elme �ltal befoly�solt. Nagyon j�
hasonlat erre a mozi. A f�ny nem a filmben van,
hanem a film a f�ny sz�nez�s�vel �s elt�r�t�s�vel az
teszi azt l�tsz�lag mozg�v�.

K: Te most a t�k�letes �llapotban vagy?

M: A t�k�letess�g az elme �llapota, amikor az tiszta.

�n t�l vagyok az elm�n, b�rmilyen annak az
�llapota, tiszta vagy nem tiszta. A tudatoss�g a
term�szetem; v�glegesen t�l l�ptem l�tez�sen �s
neml�tez�sen.

K: A medit�ci� seg�t, hogy el�rjem az �llapotodat?

M: A medit�ci� abban seg�t, hogy megtal�ld a

k�tel�keidet, meglaz�tsd azokat, kibontsd azokat, �s
levesd a l�ncaidat. Amikor m�r nem ragaszkodsz
t�bb� semmihez, megcsin�ltad a r�szedet. A t�bbi
elv�geztetik sz�modra.

K: Ki �ltal?

M: Ugyanazon er� �ltal, amely elhozott t�ged id�ig,

amely sugalmazta sz�vednek az igazs�g v�gy�t, �s
elm�dnek annak keres�s�t. Ez ugyanaz az er�,
amely �letben tart. Nevezheted �t �letnek vagy a
Legfels�bbnek.

K: Ugyanez az er� �l meg, ha elj�n az ideje.

M: Nem volt�l jelen a sz�let�sedkor? Nem leszel

jelen a hal�lodkor? Keresd �t, aki mindig jelen van,
�s a spont�n �s t�k�letes v�laszra vonatkoz�
probl�m�d meg fog old�dni.

K: Az �r�kk�val� realiz�l�sa, �s az �r�kk� v�ltoz�,

m�l� esem�nyre adott hat�kony, �s adekv�t v�lasz,
k�t k�l�nb�z�, �s �n�ll� k�rd�s. �gy l�tszik, te
egynek tekinted �ket. Mi�rt?

M: Az �r�kk�val� realiz�l�sa azt jelenti, hogy az

�r�kk�val�v� v�lni, az eg�ssz�, az univerzumm�,
annak minden tartalm�val. Minden esem�ny az
eg�sz hat�sa �s kifejez�se, �s alapvet�
harm�ni�ban van az eg�sszel. Minden v�lasz,
amely az eg�szb�l sz�rmazik, igaz kell, hogy
legyen, er�fesz�t�s-mentes �s azonnali.

Nem lehet m�sk�ppen, ha igazi. A k�sleltetett

v�lasz rossz v�lasz. Gondolkoz�snak, �rz�snek �s
cselekv�snek egynek, �s az �ket el�h�v�
szitu�ci�val egyidej�nek kell lennie.

K: Hogy k�vetkezik ez be?

M: Mondtam m�r. Keresd meg �t, aki jelen volt

sz�let�sedkor, �s tan�ja lesz hal�lodnak.

K: Ap�m �s any�m?

M: Igen, ap�d-any�d, a forr�s, ahonnan j�tt�l. Egy

probl�ma megold�s�hoz vissza kell azt k�vetned a
forr�s�ig. a helyes megold�s A helyes megold�s
megtal�l�sa csak a probl�m�nak a kutat�s �s
p�rtatlans�g univerz�lis old�szer�ben val�
felold�d�sa r�v�n lehets�ges.

K�rdez�: Ahogyan az univerzumot le�rod, mint

anyagot, elm�t �s szellemet mag�ban foglal�
valamit, egy m�d a sok k�z�l. L�teznek m�s olyan
mint�k is, amelyeknek az univerzum v�rhat�an
megfelel, �s az ember azt sem tudja, melyik minta
helyes, �s melyik nem. Az embernek az a gyan�ja
t�mad, hogy minden minta csup�n verb�lis, �s hogy
egy minta sem k�pes tartalmazni a val�s�got.
Szerinted a val�s�gnak a k�vetkez� h�rom
kiterjed�st tartalmazza: az anyag-energia
(mahadakash) kiterjed�s�t, a tudatoss�g
(chidakash) kiterjed�s�t �s a tiszta szellem
(paramakash) kiterjed�s�t. Az els� valami olyan,
aminek mozg�sa, �s tehetetlens�ge van. �szlelj�k
�ket. Azt is tudjuk, hogy �szlelj�k � tudatosak
vagyunk, �s tudat�ban vagyunk a l�tez� tudatnak.
�gy k�t dologgal rendelkez�nk: anyag-energi�val �s
tudatoss�ggal. Az anyagot t�rben l�tez�nek l�tjuk,
m�g az energi�t mindig id�ben l�tez�nek, olyannak,
ami v�ltoz�sokhoz kapcsol�dik, �s amit a v�ltoz�s
gyakoris�g�val m�r�nk. A tudatoss�g valami m�don
itt �s most, az id�nek �s t�rnek egyetlen pontj�ban
l�tez�nek l�tszik. De te azt l�tszol szugger�lni, hogy
a tudatoss�g szint�n univerz�lis � vagyis id�tlen,
hat�rtalan �s szem�lytelen. Azt valahogy m�g k�pes
vagyok meg�rteni, hogy nincs ellentmond�s az
id�tlen �s hat�rtalan, valamint az itt �s most k�z�tt,
de a szem�lytelen tudatoss�g �rtelm�nek nem
tudok a m�ly�re hatolni. Sz�momra a tudatoss�g
mindig koncentr�lt, k�zpontos�tott, egyedi � egy
szem�ly. �gy t�nik, azt mondod, hogy lehets�ges
�szlel�s �szlel� n�lk�l, tud�s tud� n�lk�l, szeretet
szeret� n�lk�l, cselekv�s cselekv� n�lk�l. �gy
�rzem, hogy a tud�s,a tud� �s a tudott h�roms�ga
az �let minden pillanat�ban megfigyelhet�. A
tudatoss�g mag�ban foglalja a tudatos l�tez�t, a
tudatoss�g objektum�t, �s a tudatosnak lev�s
t�ny�t. Azt, ami tudatos, nevezem �n szem�lynek. A
szem�ly a vil�gban �l, r�sze annak, hat r�, �s
elszenvedi annak hat�s�t.

Maharaj: Mi�rt nem vizsg�lod, hogy mi m�don

val�di a vil�g �s a szem�ly?

K: Oh, nem. Nem kell vizsg�lnom. Elegend�, hogy a

szem�ly nem kev�sb� val�di, mint a vil�g, amelyben
a szem�ly �l.

M: Akkor mi a k�rd�s?

K: A szem�lyek val�diak �s az univerz�lis

konceptu�lis, vagy pedig az univerz�lis val�di, �s a
szem�lyek elk�pzeltek?

. M: Egyik sem val�di.

K: �n bizony�ra el�g val�di vagyok, hogy

ki�rdemeljem a v�laszodat, �s �n egy szem�ly
vagyok.

M: Mik�zben alszol, nem vagy az.

K: Az al�mer�l�s nem hi�ny. M�g alv�s k�zben is

vagyok.

M: Hogy szem�ly lehess, �ntudatosnak kell lenned.

�lland�an az vagy?

K: Amikor alszom, term�szetesen nem, �jult, vagy

k�bult �llapotban sem.

M: �brenl�ti �r�idban folyamatosan �ntudatos

vagy?

K: Nem, n�ha figyelmetlen vagyok, vagy csak

elmer�lt.

M: Szem�ly vagy-e az �ntudat h�zagaiban?

K: Term�szetesen, ugyanaz a szem�ly vagyok

mindv�gig. Eml�kszem magamra, mi voltam tegnap,
�s m�lt �vben � hat�rozottan ugyanaz a szem�ly
vagyok.

M: Teh�t, ahhoz, hogy szem�ly legy�l, eml�kezetre

van sz�ks�ged?

K: Term�szetesen.

M: �s eml�kezet n�lk�l, mi vagy?

K: A t�k�letlen mem�ria t�k�letlen szem�lyis�ggel

j�r egy�tt. Eml�kezet n�lk�l nem l�tezhetek
szem�lyk�nt.

M: Minden k�ts�gen fel�l tudsz l�tezni eml�kezet

n�lk�l. Ezt teszed � alv�sban.

K: Csak abban �rtelemben, hogy �letben maradok.

Nem a szem�ly�ben.

M: Miut�n elismerted, hogy szem�lyk�nt csak

id�szakosan l�tezel, meg tudn�d-e mondani nekem,
hogy mi vagy az �nmagadat szem�lyk�nt val�
tapasztal�sod k�ztes intervallumaiban?

K: Akkor is vagyok, de nem szem�lyk�nt. Mivel nem

vagyok tudat�ban �nmagamnak ezekben az

intervallumokban, csak annyit mondhatok, hogy
l�tezem, de nem szem�lyk�nt.

M: Nevezhetj�k ezt szem�lytelen l�tez�snek?

K: Ink�bb nevezn�m tudattalan l�tez�snek; vagyok,

de nem tudom, hogy vagyok.

M: �pp az im�nt mondtad: ?Vagyok, de nem tudom,

hogy vagyok.? Tudn�d ezt a tudattalan �llapotodban
mondani, esetleg?

K: Nem, nem tudn�m.

M: Csak m�lt id�ben tudsz r�la besz�lni: ?Nem

tudtam. Tudattalan voltam?, abban az �rtelemben,
hogy nem eml�kszel.

K: A tudattalan �llapotomb�l hogyan tudn�k

eml�kezni, �s mire?

M: Val�ban tudattalan volt�l, vagy csak nem

eml�kszel?

K: Honnan tudhatn�m �n azt?

M: Gondold �t. Eml�kszel a tegnapi nap minden

m�sodperc�re?

K: Term�szetesen nem.

M: Akkor teh�t tudattalan volt�l?

K: Term�szetesen nem.

M: Teh�t, tudatos vagy, �s m�gsem eml�kszel?

K: Igen.

M: Lehet, hogy tudatos volt�l alv�s k�zben, csak

nem eml�kszel.

K: Nem, nem voltam tudatos. Aludtam. Nem �gy

viselkedtem, mint egy tudatos szem�ly.

M: Megism�tlem a k�rd�st, honnan tudod?

K: Azokt�l, akik l�ttak aludni.

M: �k csak annak lehettek tan�i, hogy l�ttak t�ged

nyugodtan, csukott szemekkel fek�dni, �s
szab�lyosan l�legezni. Nem tudhatt�k, hogy tudatos
volt�l-e vagy sem. Egyetlen bizony�t�kod a saj�t
eml�kezeted. Ez nagyon k�ts�ges bizony�t�k.

K: Igen, bel�tom, hogy saj�t terminol�gi�m szerint

csak �brenl�ti �r�im sor�n vagyok szem�ly. Hogy
k�zben mi vagyok, azt nem tudom.

M: Legal�bbis tudod, hogy nem tudod. Mivel

elfogadod, hogy az �brenl�ti �r�k k�z�tti
intervallumokban nem vagy tudatos, ezekkel az
id�szakokkal ne foglalkozzunk. Foglalkozzunk
csup�n az �brenl�t �r�ival.

K: �lmaimban ugyanaz a szem�ly vagyok.

M: Megegyezt�nk. Vegy�k egy�tt fontol�ra az

�brenl�t �s az �lom �llapot�t. A k�l�nbs�g mer�ben
folytonoss�gbeli. Ha az �lmaid k�vetkezetes m�don
folytonosak lenn�nek, �jjelr�l �jjelre visszat�rn�nek,
ugyanazon k�rnyezettel �s emberekkel, aligha
tudn�d, hogy melyik az �brenl�t �s melyik az �lom
�llapota. Mostant�l, amikor az �brenl�t �llapot�r�l
besz�l�nk, �rts�k bele az �llom �llapot�t is.

K: Megegyezt�nk. �n a vil�ggal folyamatos

kapcsolatban l�v� szem�ly vagyok.

M: A vil�g �s a vele val� folyamatos kapcsolat

elengedhetetlen ahhoz, hogy szem�ly legy�l?

K: Amikor al�mer�l�k egy barlangba, akkor is

szem�ly maradok.

M: Ez egy testet �s egy barlangot jelent. �s egy

vil�got, amelyekben azok l�tezhetnek.

K: Igen. �rtem. A vil�g �s a vil�g tudatoss�ga

elengedhetetlenek ahhoz, hogy szem�lyk�nt
l�tezzek.

M: Ez teszi a szem�lyt a vil�g szerves

alkot�r�sz�v�, illetve viszont. A kett� egy.

K: A tudatoss�g egyed�l �ll. A szem�ly �s a vil�g

tudatoss�gban jelenik meg.

M: Azt mondtad: megjelenik. Hozz�tehetn�d, hogy:

elt�nik?

K: Nem, nem tehetn�m. �n csak magamnak, �s a

vil�gom megjelen�s�nek vagyok tudat�ban.
Szem�lyk�nt nem mondhatom, hogy: ?a vil�g nem
l�tezik?. A vil�g n�lk�l nem lehetn�k itt, hogy ezt
elmondjam. A vil�g l�tez�se miatt vagyok itt, hogy
azt mondjam: ?a vil�g l�tezik?.

M: Lehet, hogy ford�tva van. Mert te vagy, az�rt

l�tezik a vil�g.

K: Sz�momra ez a kijelent�s �rtelmetlen.

M: �rtelmetlens�ge kutat�ssal sz�ntethet� meg.

K: Hol kezdj�k?
M: Biztosan tudom, hogy ami f�gg�, az nem
val�s�gos. A val�di nem f�gg semmit�l. Mivel a
szem�ly l�tez�se a vil�g l�tez�s�t�l f�gg, �s a vil�g
�ltal k�r�lhat�rolt �s meghat�rozott, a szem�ly nem
lehet val�di.

K: �lom biztosan nem lehet.

M: M�g az �lom is l�tez�ssel b�r, amikor tudsz r�la,

�lvezed, vagy �t�led. B�rmit gondolsz �s �rzel, az
l�tezik. De az, amit l�tez�nek felt�telezel, nem
l�tezhet. Amit szem�lynek gondolsz, az valami
eg�sz m�s lehet.

K: �n az vagyok, aminek tudom magam.

M: Nem val�sz�n�, hogy mondhatsz olyat, hogy az

vagy, aminek gondolod magad. A magadr�l alkotott
elk�pzel�seid napr�l napra, pillanatr�l pillanatra
v�ltoznak. Az �nk�ped a legv�ltoz�konyabb
tulajdonod. A legteljesebb m�rt�kig sebezhet�,
kiszolg�ltatva minden j�ttment k�nye-kedv�nek.
Hal�leset a csal�dban, a munkahely elveszt�se, egy
inzultus, �s az �nmagadr�l alkotott k�p, amelyet a
szem�lyis�gednek nevezel, m�lyen megv�ltozik.
Ahhoz, hogy megtudd mi vagy, el�bb fel kell
fedezned, hogy mi nem vagy. �s, hogy megtudd mi
nem vagy, el�bb gondosan figyelned kell magad,
visszautas�tva mindent, ami nem j�r sz�ks�gszer�en
egy�tt azzal az alapvet� t�nnyel, hogy: ?�n vagyok?.
Az ilyen gondolatok, hogy adott helyen sz�lettem,
adott id�ben, a sz�leimt�l, most ez meg ez vagyok,
itt meg itt �lek, h�zas vagyok, apa vagyok,
alkalmazott vagyok, stb., nem velej�r�i az ?�n
vagyok?-nak. Az ?�n ez vagyok? szok�ss� v�lt
attit�d�nk. K�vetkezetesen �s kitart�an k�l�n�tsd el
az ?�n vagyok?-ot az ?ez? vagy ?az?-t�l, �s pr�b�ld
�rezni, mit jelent lenni, csak lenni, an�lk�l, hogy ?ez?
vagy ?az? lenn�l. Minden szok�sunk ez ellen sz�l, �s
a vel�k val� megharcol�s feladata hossz�, �s
id�nk�nt neh�z, de a tiszta meg�rt�s sokat seg�t.
Min�l tiszt�bban meg�rted, hogy az elme szintj�n
csak negat�v kifejez�sekkel �rhatod le magad, ann�l
gyorsabban �rsz a keres�s v�g�re �s ismered fel,
hogy l�nyed korl�tok n�lk�li.

K�rdez�: Fest� vagyok, a fest�szet a kenyerem. B�r

ez valamilyen �rt�kkel spiritu�lis n�z�pontb�l?

Maharaj: Amikor festesz, mire gondolsz?

K: Amikor festek, csak a fest�s van �s �nmagam.

M: Te mit csin�lsz ott?

K: Festek.

M: Nem, nem azt csin�lod. N�zed a k�pet, ahogy

k�sz�l. Te csak figyelsz, minden m�s t�rt�nik.

K: A k�p festi �nmag�t? Vagy van egy m�lyebb ?�n?,

vagy valamif�le isten, aki fest?

M: A tudatoss�g maga a legnagyobb fest�. Az

eg�sz vil�g egy Festm�ny.

K: Ki festette a vil�gfestm�nyt?

M: A fest� benne van a Festm�nyben.

K: A k�p a fest� elm�j�ben van, �s a fest� abban a

k�pben van, amely a fest� elm�j�ben van, aki a
k�pben van. Nem abszurd az �llapotoknak �s
dimenzi�knak ez a v�gtelens�ge? Abban a
pillanatban, hogy az elm�ben l�v� k�pr�l besz�l�nk,
amely elme �nmaga a k�pben van, a tan�k v�gtelen
sorozat�hoz jutunk, a magasabb tan� az
alacsonyabbnak a tan�ja. Ez olyan, mint k�t t�k�r
k�z�tt �llni, �s a t�meget csod�lni.

M: T�k�letesen igaz, egyed�l te vagy, �s egy kett�s

t�k�r. A kett� k�z�tt van t�m�ntelen form�d �s
neved.

K: Hogyan szeml�led a vil�got?

M: L�tok egy fest�t, amint egy k�pet fest. A k�pet

vil�gnak nevezem, a fest�t Istennek. �n egyik sem
vagyok. �n nem teremtek, �s teremtett sem vagyok.
�n tartalmazok mindent, semmi nem engem
tartalmaz.

K: Amikor egy f�t, egy arcot, egy naplement�t l�tok,

a k�p t�k�letes. Amikor becsukom a szemem, az
elm�mben l�v� k�p elhalv�nyodik, �s elmos�dott�
v�lik. Ha az elm�m az, ami a k�pet kivet�ti, mi�rt kell
kinyitnom a szemem, hogy megn�zzek egy sz�p
vir�got, �s csukott szemmel mi�rt l�tok
hom�lyosan?
M: Az�rt, mert a k�ls� szemeid jobbak, mint a
bels�k. Elm�d teljesen kifel� fordul. Amint
megtanulod, hogyan k�s�rd figyelemmel ment�lis
vil�godat, sokkal sz�nesebbnek �s t�k�letesebbnek
fogod tal�lni azt, mint amilyennel a test szolg�lni tud.
Term�szetesen, sz�ks�g van bizonyos gyakorl�sra.
De minek vitatkozunk? Azt k�pzeled, hogy a k�pnek
att�l a fest�t�l kell sz�rmaznia, aki �ppen festi.
Szakadatlanul kezdeteket �s okokat keresel.
Kauzalit�s csak az elm�ben l�tezik; a folytonoss�g
ill�zi�ja az eml�kezet miatt van, �s a kauzalit�s
ide�j�t az ism�tl�d�s teremti. Amikor a dolgok
ism�telten egy�tt t�rt�nnek, hajlamosak vagyunk r�,
hogy oks�gi kapcsolatot l�ssunk k�z�tt�k. Ez egy
ment�lis hoz l�tre, de a szok�s nem sz�ks�gszer�s�g.

K: �pp az im�nt mondtad, hogy a vil�got Isten

teremtette.

M: Ne felejtsd el, hogy a nyelv az elme eszk�ze; az

elme k�sz�tette, az elme sz�m�ra. Egyszer
elfogadsz egy okot, azt�n Isten a v�gs� ok, �s a
vil�g a hat�s. Ezek k�l�nb�z�, de nem k�l�n�ll�
dolgok.

K: Az emberek l�that� Istenr�l besz�lnek.

M: Amikor a vil�got l�tod, Istent l�tod. Nem l�that� a

vil�gt�l k�l�n�ll� Isten. A vil�g felett l�tni Istent
annyi, mint Istennek lenni. A f�ny, ami �ltal a vil�got,
azaz Isten l�tod, apr�cska kis szikra: a ?vagyok?,
amely nyilv�nval�, hogy nagyon kicsi, m�gis az els�
�s az utols�, a tud�s �s szeretet minden aktus�ban.

K: Kell ahhoz a vil�got l�tnom, hogy l�ssam Istent?

M: Hogyan m�sk�nt? Ha nincs vil�g, nincs Isten.

K: Akkor mi marad?

M: Te maradsz, tiszta l�tez�sk�nt.

K: �s miv� v�lik a vil�g �s Isten?

M: Tiszta l�tez�ss� (avyakta).

K: Ez ugyanaz, mint a Nagy T�r (paramakash?

M: Nevezheted �gy is. A szavak nem sz�m�tanak,

mert nem �rik el azt. Visszat�rnek, a legteljesebb
tagad�ssal.
K: Hogyan l�thatom Istenk�nt a vil�got? Mit jelent a
vil�got Istenk�nt l�tni?

M: Ez olyan, mint egy s�t�t szob�ba l�pni. Nem

l�tsz semmit � tapogat�zol, de semmit se l�tsz � se
sz�neket, se k�rvonalakat. Kiny�lik az ablak, �s a
szob�t el�rasztja a f�ny. Sz�nek �s form�k
sz�letnek. Az ablak adja a f�nyt, de nem forr�sa
neki. A nap a forr�s. A probl�ma ehhez a s�t�t
szob�hoz hasonl�t; a tudatoss�g � az ablak �
�rasztja el benyom�sokkal �s �rz�kletekkel az
anyagot, �s a Legfels�bb a nap, amely mind az
anyagnak, mind a f�nynek a forr�sa. Az ablak lehet
z�rva vagy nyitva, a nap mindig s�t. K�l�nbs�geket
ez csak a szob�ra n�zve jelent, de a nap sz�m�ra
semmif�l�t. De mindez mell�kes egy olyan apr�cska
dologhoz k�pest, mint az ?�n vagyok?. Az ?�n vagyok'
n�lk�l semmi nincs. Minden tud�s az ?�n vagyok?-r�l
sz�l. Az ?�n vagyok?-kal kapcsolatos hamis ide�k
k�t�tts�ghez vezetnek, a helyes tud�s
szabads�ghoz �s boldogs�ghoz.

K: A ?vagyok? �s a ?van? azonosak?

M: A ?vagyok? a bels�re mutat, a ?van? � a k�ls�re.

Mindkett�nek az alapja a l�t �rzete.

K: Ez ugyanaz, mint a l�tez�s tapasztalata?

M: L�tezni annyit jelent, mint lenni valaminek, egy

dolognak, egy �rz�snek, egy gondolatnak, egy
ide�nak. Minden l�tez�s egyedi. Csak a l�t
univerz�lis, abban az �rtelemben, hogy minden l�t
minden m�s l�ttel kompatibilis. A l�tez�sek elt�r�ek,
a l�t � soha. A l�tez�s valamiv� v�l�st, sz�let�st �s
meghal�st, �s ism�t sz�let�st jelent, m�g a l�t
csendes b�k�t.

K: Ha �n vagyok a vil�g teremt�je, mi�rt

teremtettem azt rossznak?

M: Mindenki a saj�t vil�g�ban �l. Nem minden vil�g

egyform�n j� vagy rossz.

K: Mi hat�rozza meg a k�l�nbs�get?

M: Az elme az, ami a vil�got kivet�ti, �s kisz�nezi a

maga m�dj�n. Am�g nem tal�lkozt�l valakivel, addig
az idegen sz�modra. Amikor �sszeh�zasodtok,
�nmagadd� v�lik. Amikor veszekedtek,
ellens�gedd� v�lik. Az elm�d hat�rozza meg, hogy
mit jelent � sz�modra.

K: Tudom, hogy a vil�g szubjekt�v. Megt�veszt� is

egyben?

M: Addig megt�veszt�, am�g szubjekt�v, �s csak

ugyanazon m�rt�kben. A val�s�g elfogulatlans�got
jelent.

K: Mit jelent az elfogulatlans�g? Azt mondtad, a

vil�g szubjekt�v, �s most elfogulatlans�gr�l
besz�lsz. Nem minden szubjekt�v?

M: Minden szubjekt�v, de a val�s�g objekt�v.

K: Milyen �rtelemben?

M: Nem f�gg eml�kekt�l �s elv�r�sokt�l, v�gyakt�l

�s f�lelmekt�l, tetsz�st�l �s nemtetsz�st�l.

K: Ez az, amit negyedik �llapotnak (turiya) nevezel?

M: Nevezd, ahogy tetszik. Az megbonthatatlan,

egy�ntet�, megv�ltozhatatlan, kezedet �s v�g
n�lk�li, �r�kk� �j, �r�kk� friss.

K: Hogyan �rhet� el?

M: V�gy n�lk�lis�g �s f�lelem n�lk�lis�g juttatnak el

oda.

K�rdez�: Azt mondod, hogy a val�s�g egy. Az

egyetlens�g, az egys�g, a szem�lyt jellemz�
attrib�tumok. Eszerint a val�s�g egy szem�ly,
amelynek a teste az univerzum?

Maharaj: B�rmi, amit mondasz, egyar�nt igaz �s

hamis. A szavak nem �rnek t�l az elm�n.

K: �n csak megpr�b�lom meg�rteni. A Szem�lyr�l,

az �nr�l �s a Legfels�bbr�l (vyakti, vyakta, avyakta)
besz�lsz. A Tiszta Tudatoss�g (pragna) f�nye az
�nben (jivatma) koncentr�l�dik,?�n vagyok?-k�nt,
megvil�g�tja az elm�t (antahkarana), tudatoss�gk�nt
(chetana), �s vitaliz�lja a testet (deha), �letk�nt
(prana). Mindez rendben van, am�g besz�l�nk r�la.
De amikor k�l�n v�lik �nmagamban a szem�ly az
�nt�l, �s az �n a Legfels�bbt�l, �sszezavarodom.

M: A szem�ly soha nem a szubjektum. L�thatsz

szem�lyt, de te nem a szem�ly vagy. Te mindig a
Legfels�bb vagy, amely adott id�pontban �s helyen
mint a tan� jelenik meg, mint a Legfels�bb tiszta
Tudatoss�ga �s a szem�ly sokf�le tudatoss�ga
k�z�tti h�d.

K: Amikor �nmagamra n�zek, t�bb k�l�nb�z�

szem�lyk�nt l�tom magam, akik egym�ssal
harcolnak a test haszn�lat��rt.

M: Azok az elme k�l�nf�le tendenci�inak

(samskara) felelnek meg.

K: Teremthetek-e k�z�tt�k b�k�t?

M: Hogyan tudn�l? El�gg� ellentmond�sban vannak

egym�ssal. L�sd �ket annak, amik � gondolatok �s
�rz�sek puszta megjelen�si form�j�nak, eml�kek �s
k�sztet�sek csomagjainak.

K: De mind azt mondj�k, hogy ?�n vagyok?.

M: Ez csak az�rt lehets�ges, mert azonos�tod

magad vel�k. Amint felismered, hogy b�rmi jelenik
meg el�tted, az nem lehet veled azonos, �s nem
mondhatod r� azt, hogy ?�n vagyok?, szabadd� v�lsz
�sszes ?szem�lyeidt�l? �s azok ig�nyeit�l. Az ?�n
vagyok? �rzete a saj�tod. Nem v�lhatsz meg t�le, de
tulajdon�thatsz neki b�rmit, mondv�n, hogy: fiatal
vagyok, gazdag vagyok, stb. De az ilyen
�nazonosul�sok nyilv�nval�an hamisak, �s
k�t�tts�ghez vezetnek.

K: Most m�r �rtem, hogy �n nem a szem�ly vagyok,

hanem az, ami a szem�lyk�nt val� t�kr�z�d�sekor

annak a l�t �rzet�t adja. R�t�rhet�nk most a

Legfels�bbre? Milyen m�don ismerhetem magam a
Legfels�bbk�nt?

M: A tudatoss�g forr�sa nem lehet t�rgya a

tudatoss�gnak. A forr�st ismerni annyi, mint a
forr�snak lenni. Amikor felismered, hogy nem a
szem�ly vagy, hanem a tiszta �s csendes tan�, �s
ez a rettenthetetlen Tudatoss�g a te val�di l�ted,
hogy te magad vagy a l�t. Ez a forr�s, a
Kiapadhatatlan Lehet�s�g.

K: Sok forr�s van, vagy egy forr�sa van mindennek?

M: Att�l f�gg, hogyan n�zed, milyen c�llal. A

vil�gban sok az objektum, de a szem, amely n�zi
�ket, az egy. A magasabb mindig egyk�nt jelenik
meg az als�bbnak, �s az als�bb sokk�nt a
fels�bbnek.

K: A form�k �s nevek mind egy �s ugyanazon

Isten�i?

M: Ism�tlem, att�l f�gg, hogyan n�zed. Verb�lis

szinten minden relat�v. Abszol�tumokat tapasztalni
kell, nem megvitatni.

K: Hogyan tapasztalhat� az Abszol�t?

M: Az nem egy felismerhet�, �s az eml�kezetben

elt�rolhat� objektum. A jelenben van, �s legink�bb
az �rz�sben. Ink�bb a ?hogyan? sz�val k�rdezhet�,
mint a ?mi?-vel. A min�s�gben van, az �rt�kben;
l�v�n forr�sa mindennek, benne van mindenben.

K: Ha az a forr�s, mi�rt �s hogyan nyilv�n�tja meg

mag�t?

M: Vil�gra hozza a tudatoss�got. Minden m�s a

tudatoss�gban van.

K: Mi�rt van olyan sok k�zpontja a tudatoss�gnak?

M: Az objekt�v univerzum (mahadakash) �lland�

mozg�sban van, megsz�ml�lhatatlan form�ban
kivet�l, �s szertefoszlik. Ak�rmikor egy form�ba �let
(prana) k�lt�zik, tudatoss�g (chetana) jelenik meg, a
Tudatoss�gnak az anyagban val� t�kr�z�d�se
r�v�n.

K: Hogyan �rinthet� meg a Legfels�bb?

M: Mi �rinthetn�, �s hogyan? A forr�st nem �rintik a

foly� szesz�lyei, sem az anyag�t � az �kszernek a
form�ja. �rinti-e a k�p a vet�t�v�sznat? A
Legfels�bb tesz mindent lehet�v�, ez minden.

K: Hogy van az, hogy bizonyos dolgok

megt�rt�nnek, bizonyosak pedig nem.

M: Az okok nyomoz�sa az elme id�t�lt�se. Nem

l�tezik ok �s hat�s kett�ss�ge. Mindennek megvan
a saj�t oka.

K: Akkor h�t nem lehets�ges a sz�nd�kos

cselekv�s?

M: Csak azt mondhatom, hogy a tudatoss�g foglal

mag�ban mindent. A tudatoss�gban minden
lehets�ges. Lehetnek okaid, ha �gy akarod, a te
vil�godban. Egy m�sik tartalmazhat egyetlen okot �
Isten akarat�t. Az eredend� ok egy: az ?�n vagyok?
�rzete.

K: Mi a kapcsolat az �n (Vyakta) �s a Legfels�bb

(Avyakta) k�z�tt?

M: Az �n n�z�pontj�b�l a vil�g az ismert, a

Legfels�bb � az Ismeretlen. Az Ismeretlen hozza
vil�gra az ismertet, m�gis Ismeretlen marad. Az
ismert v�gtelen, de az Ismeretlen a v�gtelen
v�gtelens�g. Mint ahogy a f�nysug�r sem l�tszik
sosem, hacsak nem az �tj�ba ker�l� porszemek
�ltal, �gy tesz a Legfels�bb mindent ismertt�, m�g
�nmaga ismeretlen marad.

K: Ez azt jelenti, hogy az Ismeretlen

hozz�f�rhetetlen?

M: Oh, nem. A Legfels�bbet lehet a legk�nnyebben

el�rni, mert az a te val�s�gos l�ted. El�g le�ll�tani a
gondolkod�st, �s a v�gyakoz�st dolgok ir�nt, kiv�ve
ez al�l a Legfels�bbet.

K: �s ha nem v�gyom semmire, m�g a Legfels�bbre

sem?

M: Akkor olyan vagy, mint a halott, vagy te vagy a

Legfels�bb.

K: A vil�g v�gyakkal teli: mindenki mindenf�l�t akar.

Ki a v�gyakoz�? A szem�ly, vagy az �n?
M: Az �n. Minden v�gy, legyen az szent, avagy
prof�n, az �nb�l ered; mind az ?�n vagyok? �rzet�t�l
f�ggenek.

K: �rtem, hogy a szent v�gyak (satyakama) az

�nb�l sz�rmaznak. Lehet, hogy ez az �nnek a
Sadchitananda (L�t � Tudat � �dv), �dv aspektusa.
De mi�rt vannak prof�n v�gyak?

M: Minden v�gynak a boldogs�g a c�lja. Form�juk

�s min�s�g�k a pszich�t�l f�gg (antahkarana). Ahol
a tehetetlens�g (tamas) van t�ls�lyban, ott
romlotts�got lel�nk. Az energi�val (rajas)
szenved�lyek keletkeznek. A vil�goss�ggal (sattva)
a v�gy m�g�tt j�akarat, r�szv�t h�z�dik, �s ink�bb a
boldogg� tev�snek, mint a boldogg� v�l�snak a
k�nyszere. Hab�r a Legfels�bb mindenek felett �ll,
m�gis, �tereszt�k�pess�ge v�gtelen l�v�n, minden
�rv�nyes v�gy beteljes�lhet.

K: Milyenek az �rv�nyes v�gyak?

M: Azok a v�gyak, amelyek elpuszt�tj�k

szubjektumaikat, vagy objektumaikat, vagy nem
csillapodnak le kiel�g�t�s�k ut�n, azok
�nellentmond�sosak, �s nem teljes�lhetnek be.
Csak a szeretet, j�akarat, �s r�szv�t motiv�lta
v�gyak �dv�sek mind a szubjektumra, mind az
objektumra n�zve, �s teljes�lhetnek be teljes
eg�sz�ben.

K: Minden v�gy f�jdalommal j�r, a szent ugyan�gy,

mint a prof�n.

M: A v�gyak nem azonosak, �s a f�jdalom sem

azonos. A szenved�ly f�jdalmas, a k�ny�r�let �
sosem. Az eg�sz univerzum arra t�rekszik, hogy a
k�ny�r�letb�l sz�letett v�gyat beteljes�tse.

K: Ismeri a Legfels�bb saj�t mag�t? Tudatos a

Szem�lytelen?

M: A minden forr�sa mindent mag�ban foglal. B�rmi

is sz�rmazz�k bel�le, annak m�r ott kellett lennie,
mag form�j�ban. �s amint az a mag, amely
sz�mtalan mag k�z�tti utols�k�nt sz�mtalan erd�
tapasztalat�t �s �g�ret�t tartalmazza, �gy tartalmaz
az Ismeretlen mindent, ami volt, vagy lehetett volna,
�s mindent, ami lesz, vagy lehetne. A valamiv� v�l�s
eg�sz tere nyitott �s el�rhet�; m�lt �s j�v�
egyidej�leg l�teznek az �r�k mostban.

K: Te a Legfels�bb Ismeretlenben �lsz?

M: Hol m�shol?

K: Mi�rt mondod ezt?

M: Soha nem mer�lnek fel v�gyak az elm�mben.

K: Akkor h�t tudattalan vagy?

M: Term�szetesen nem. Teljesen tudatos vagyok,

de mivel elm�mbe nem l�p be v�gy, vagy f�lelem,
t�k�letes benne a csend.

K: Ki tud a csendr�l?

M: A csend tud �nmag�r�l. Ez a csendes elme

csendje, amikor a szenved�lyek �s v�gyak
eln�mulnak.

K: Tapasztalsz v�gyakat n�hanapj�n?

M: A v�gyak csak hull�mok az elm�mben. Akkor

szerzel tudom�st egy hull�mr�l, amikor l�tsz egyet.
A v�gy csak egy a sok dolog k�z�tt. Nem �rzek
k�sztet�st, hogy beteljes�tsem, sem cselekv�s
k�nyszert, hogy legy�zzem. A v�gyt�l val�
szabads�g ezt jelenti: hi�nyzik a beteljes�t�s�nek a
k�nyszere.

K: Egy�ltal�n, mi�rt keletkeznek v�gyak?

M: Az�rt, mert azt k�pzeled, hogy megsz�lett�l, �s

hogy meg fogsz halni, ha nem viseled gondj�t a
testednek. A megtestes�lt l�tre ir�nyul� v�gy a baj
gy�k�r oka.

K: Igen, oly sok jiva �lt testet. Ez nem lehet

valamilyen hib�s d�nt�s, bizony�ra. Kell legyen
valamilyen c�l. Mi lehet az?

M: Hogy megismerje mag�t, az �nnek szembes�lnie

kell ellent�t�vel � a nem-�nnel. A v�gy
tapasztal�shoz vezet. A tapasztal�s felismer�shez,
p�rtatlans�ghoz, �nismerethez vezet �
megszabadul�shoz. �s mi a megszabadul�s v�g�l
is? Tudni, hogy sz�let�s �s hal�l f�l�tt �ll� vagy.
Elfelejtv�n, hogy ki vagy, �s �nmagadat haland�
teremtm�nynek k�pzelv�n, oly sok bajt teremtett�l
�nmagad sz�m�ra, hogy fel kell �bredned, mint egy
rossz �lomb�l.

A kutat�s ugyancsak fel�breszt. Nem kell

szenved�sre v�rnod; a boldogs�g kutat�sa a jobb,
mert ekkor az elme harm�ni�ban �s b�k�ben van.

K: Pontosan, ki a v�gs� tapasztal� � az �n, vagy az

Ismeretlen?

M: Az �n, term�szetesen.

K: Akkor mi�rt vezeted be a Legfels�bb Ismeretlen

fogalm�t?

M: Hogy megmagyar�zzam az �nt.

K: De h�t van valami az �nen t�l?

M: Az �nen k�v�l semmi sincs. Minden egy, �s

minden az ?�n vagyok?-ban van. Az �brenl�t �s az
�lom �llapot�ban ez � a szem�ly. A m�ly alv�sban
�s a turiya-ban ez � az �n. A turiya �ber figyelm�n
t�l van a Legfels�bb hatalmas, csendes b�k�je. De
val�j�ban, l�nyeg�t tekintve, minden egy, �s
megjelen�s�kben �sszekapcsol�dnak.
Tudatlans�gban a l�t� a l�tott� v�lik, �s
b�lcsess�gben � a l�t�s.

De mi�rt foglalkozol a Legfels�bbel? Ismerd meg az

ismer�t, �s minden ismertt� v�lik.

K�rdez�: Azt a tan�csot adt�k, hogy az Istenk�nt,

vagy a T�k�letes Emberk�nt megszem�lyes�tett
val�s�got im�djuk. Azt mondt�k, ne az Abszol�t
im�d�s�ra t�rekedj�nk, mivel az t�l neh�z az
agyk�zpont� tudatoss�g sz�m�ra.

Maharaj: Az igazs�g egyszer�, �s mindenki

sz�m�ra hozz�f�rhet�. Mi�rt komplik�lod? Az
igazs�g szeret, �s szeretetre m�lt�. Tartalmaz
mindent, elfogad mindent, megtiszt�t mindent. A
hazugs�g bonyolult, �s bajok forr�sa. Mindig akar,
elv�r, k�vetel. Hamis l�v�n �res, mindig
meger�s�t�st �s biztos�t�kot keres. F�li �s ker�li a
vizsg�l�d�st. Valamif�le fenntart�val azonos�tja
mag�t, holott gyenge �s pillanatnyi. B�rmit el�r
elvesz�ti, �s tov�bb keres. Ez�rt nem tesz a
tudatoss�g mellett hitet. Semmit nem l�thatsz,
�rezhetsz, vagy gondolhatsz annak, ami. M�g a b�n
�s az er�ny, az �rdem �s az �rdemtelens�g sem
azok, aminek l�tszanak. A rossz �s a j� rendszerint
megegyez�s �s szok�s k�rd�se, ker�lend� vagy
�dv�zlend�, a haszn�lt szavakkal �sszhangban.

K: Nincsenek j� �s rossz v�gyak, emelkedett �s

als�bbrend� v�gyak?

M: Minden v�gy rossz, de n�melyek a t�bbin�l is

rosszabbak. Ak�rmilyen v�gyat kergetsz, az mindig
bajba sodor.

K: M�g a v�gyakoz�st�l val� megszabadul�s v�gya

is?

M: Minek v�gyni egy�ltal�n? A v�gyakoz�st�l val�

megszabadul�s v�gya sem fog szabadd� tenni.
Semmi nem tehet szabadd�, mivel szabad vagy.
L�sd �nmagad v�gymentes f�nyk�nt, ez minden.

K: Id�be ker�l, hogy megismerjem �nmagamat.

M: Hogyan seg�thetne az id�? Az id� a pillanatok

egym�sra k�vetkez�se; minden pillanat el�t�nik a
semmib�l �s elt�nik a semmibe, soha nem l�pve
�jra sz�nre. Hogy �p�thetsz valamire, ami ennyire
m�land�?

K: Mi �lland�?

M: Look to yourself for the permanent. Dive deep

within and find what is real in you.
M: Keresd �nmagadban az �lland�t. Mer�lj al�
m�lyen, befel�, �s fedezd fel, ami val�di benned.

K: Hogyan kell �nmagamban keresnem?

M: B�rmi t�rt�nik, az benned t�rt�nik. Amit teszel, a

cselekv� benned van. Fedezd fel mindennek a
szubjektum�t, ami te vagy, egy szem�lyben.

K: Mi m�s lehetn�k?

M: Fedezd fel. M�g ha el is mondom, hogy te vagy a

tan�, a csendes megfigyel�, az nem fog jelenteni
neked semmit, hacsak meg nem tal�lod az utat a
saj�t l�nyedhez.
K: Megk�rdezn�m: Hogyan keressem az utat a saj�t
l�nyemhez?

M: Hagyj fel minden k�rd�ssel, egy kiv�tel�vel: ?Ki

vagyok �n?? V�gt�re is az egyetlen t�ny, amiben
biztos lehetsz az, hogy vagy. Bizonyos, hogy ?�n
vagyok?. Igyekezz felfedezni, hogy mi vagy
val�j�ban.

K: Semmi m�st sem teszek, az ut�bbi 60 �vben.

M: Mi baj a t�rekv�ssel? Mi�rt v�rsz el

eredm�nyeket? A t�rekv�s maga a te val�di
term�szeted.

K: A t�rekv�s f�jdalmas.

M: Te teszed azz�, az eredm�nyek hajszol�s�val.

T�rekedj an�lk�l, hogy k�veteln�l, k�zdj an�lk�l,
hogy s�v�rogn�l.

K: Mi�rt teremtett engem Isten �n vagyokk�nt?

M: Melyik Istenr�l besz�lsz? Mi az Isten? Nem �-e a

val�di f�ny, ami �ltal k�rdezel? Az ?�n vagyok? maga
Isten. A keres�s maga Isten. A keres�s sor�n
felfedezed, hogy te sem a test, sem az elme nem
vagy, �s a benned l�v� �n-szeretet teljes eg�sz�ben
az �n�rt van. A kett� egy. A benned l�v�
tudatoss�g, �s a bennem l�v� tudatoss�g, kett�nek
l�tszik, val�j�ban egyek, keresd az egys�get, �s az
a szeretet.

K: Hogyan keressem ezt a szeretet?

M: Mit szeretsz most? Az ?�n vagyok?-ot. Add �t neki

sz�vedet �s elm�det, semmi m�sra ne gondolj. Ez,
amikor er�fesz�t�s mentes �s term�szetes, a
legmagasabb �llapot. Benne a szeretet maga a
szeret� �s a szeretett.

K: Mindenki akar �lni, l�tezni. Ez nem �nszeretet?

M: Minden v�gy az �nb�l ered. Mindez a helyes

v�gy v�laszt�s�nak a dolga.

K: Hogy mi a j�, �s mi a rossz, az habitust�l �s

szok�st�l f�gg�en v�ltozik. A modellek egy�tt
v�ltoznak a t�rsadalmakkal.
 M: Dobj ki minden hagyom�nyos modellt. Hagyd r�

azokat a hipokrit�kra. Csak az j�, ami megszabad�t

v�gyt�l, f�lelemt�l �s rossz ide�kt�l. Ameddig b�n
�s er�ny miatt agg�dsz, nem lelhetsz b�k�re.

K: Elfogadom, hogy b�n �s er�ny t�rsadalmi

norm�k. De l�tezhetnek spiritu�lis b�n�k �s er�nyek
is. Spiritu�lis alatt az abszol�tot �rtem. L�teznek
olyan dolgok, mint abszol�t b�n vagy abszol�t
er�ny?

M: B�n �s er�ny csak szem�lynek tulajdon�that�.

B�n�s vagy er�nyes szem�ly n�lk�l mi a b�n, vagy
az er�ny? Az abszol�t szintj�n nincsenek
szem�lyek; a tiszta tudatoss�g �ce�nja se nem
er�nyes, se nem b�n�s. B�n �s er�ny
megv�ltozhatatlanul viszonylagosak.

K: Ki tudom k�sz�b�lni az ilyen sz�ks�gtelen

fogalmakat?

M: Am�g szem�lynek gondolod magad, addig nem.

K: Milyen jelekb�l fogom tudni, hogy t�l vagyok

b�n�n �s er�nyen?

M: Abb�l, hogy mentes vagy minden v�gyt�l �s

f�lelemt�l, att�l az ide�t�l, hogy szem�ly vagy. A
?b�n�s vagyok?, ?nem vagyok b�n�s? ide�k t�pl�l�sa
b�n. �nmagadnak az egy�nivel val� azonos�t�sa,
mind�ssze ez a b�n. A szem�lytelen val�s�gos, a
szem�lyes megjelenik majd elt�nik.? �n vagyok? a
szem�lytelen L�t. ?�n vagyok ez? a szem�ly. A
szem�ly viszonylagos, �s a tiszta L�t �
fundament�lis.

K: A tiszta L�t biztosan nem tudattalan, sem

megk�l�nb�ztet�st�l mentes. Hogy lehet, hogy t�l
van b�n�n �s er�nyen? Csak azt mondd el nek�nk,
k�rlek, rendelkezik intelligenci�val, vagy nem?

M: Mindeme k�rd�sek az�rt mer�lnek fel benned,

mert szem�lynek hiszed magad. Haladd meg a
szem�lyt, �s l�ss.
K: Tulajdonk�ppen mire gondolsz, amikor arra
k�rsz, hogy sz�njek meg szem�lynek lenni?

M: Nem a l�t megsz�ntet�s�t k�rem t�led � ezt nem

is tudn�d megtenni. Csak azt k�rem, hogy hagyj fel
azzal az elk�pzel�ssel, hogy sz�lett�l, hogy sz�leid
vannak, hogy test vagy, hogy meg fogsz halni, �s
�gy tov�bb. Csak pr�b�lkozz, fogj hozz� � nem
olyan neh�z, mint ahogy azt gondolod.

K: Szem�lynek gondolni �nmagam a szem�lytelen

b�ne.

M: Megint a szem�lyes n�z�pont. Mi�rt ragaszkodsz

ahhoz, hogy b�n �s er�ny fogalmaiddal
beszennyezd a szem�lytelent? A szem�lytelen nem
jellemezhet� a j� �s rossz kifejez�seivel. Az L�t �
B�lcsess�g � Szeretet � csupa abszol�t. Hol a b�n
hat�k�re? �s az er�ny csak a b�n ellent�te.

K: Besz�l�nk isteni er�nyr�l.

M: Az igaz er�ny isteni term�szet� (swarupa). Ami

val�j�ban vagy, az a te er�nyed. De a b�n ellent�te,
amit te er�nynek nevezel, csak f�lelemb�l sz�letett
engedelmess�g.

K: Akkor minek minden er�fesz�t�s a jobb� v�l�sra?

M: Mozg�sban tart. Folyton-folyv�st m�sz, am�g

meg nem tal�lod Istent. Akkor Isten bevon
�nmag�ba � �s olyann� tesz, mint �.

K: Ugyanazon cselekedet term�szetesnek

tekintend� az egyik esetben, �s b�nnek a m�sikban.
Mi teszi b�n�ss�?

M: Ha b�rmit a legjobb tud�sod ellen�ben teszel, az

b�n.

K: A tud�s az eml�kezett�l f�gg.

M: �nedre eml�kezni er�ny, �nedet elfelejteni b�n.

Ez a szellem �s az anyag k�z�tti ment�lis vagy
pszichol�giai kapcsolat �sszefoglal�sa. Nevezhetj�k
a kapcsolatot pszich�nek (antahkarana). Amikor a
pszich� nyers, fejletlen, eg�szen primit�v, akkor
er�teljes ill�zi�knak al�vetett. Ahogy
emelkedetts�g�ben �s �rz�kenys�g�ben n�vekszik,
�gy v�lik a tiszta anyag, �s a tiszta szellem k�z�tti
t�k�letes kapcsolatt�, �s ad �rtelmet az anyagnak,
�s kifejez�st a szellemnek.

Van az anyagi vil�g (mahadakash), �s van a

spiritu�lis (paramakash) vil�g. K�z�tt�k van az
univerz�lis elme (chidakash), amely az univerz�lis
sz�v (premakash) is. Ez a b�lcs szeretet az, amely a
kett�t egyes�ti.

K: Vannak ostoba emberek, �s vannak intelligensek.

A k�l�nbs�g a pszich�j�kben van. Az �rettek m�g�tt
t�bb a tapasztalat. Ahogy a gyermek n�vekszik az
ev�s, iv�s, alv�s �s j�t�k �ltal, �gy form�l�dik az
emberi pszich� a gondolatok, �rz�sek �s
cselekedetek �ltal, am�g el�g t�k�letes nem lesz
ahhoz, hogy h�dk�nt szolg�ljon a szellem �s a test
k�z�tt. Ahogy egy h�d lehet�v� teszi a forgalmat a
partok k�z�tt, �gy k�pez a pszich� hidat a forr�s �s
annak kifejez�d�se k�z�tt.

M: Nevezd szeretetnek. A h�d szeretet.

K: V�gs� soron minden tapasztalat. B�rmit

gondolunk, �rz�nk, csin�lunk, az tapasztalat.
Em�g�tt van a tapasztal�. �gy mindent, amit tudunk,
e kett�b�l �ll �ssze, a tapasztal�b�l �s a
tapasztalatb�l. De a kett� val�j�ban egy � a
tapasztal� maga a tapasztalat. A tapasztal� m�gis
az�rt szerzi a tapasztalatot, hogy k�v�l legyen.
Ugyan�gy a szellem �s a test is egy; csak kett�nek
mutatkozik.

M: A Szellem sz�m�ra nincs m�sik.

K: Kinek jelenik meg akkor a m�sik? Nekem �gy

t�nik, hogy a dualit�s egy olyan ill�zi�, amely a
pszich� t�k�letlens�ge miatt j�tt l�tre. Amikor a
pszich� t�k�letes, dualit�s sincs t�bb�.

M: Ezt te mondtad.

K: Megint az �n nagyon egyszer� k�rd�semet kell

feltennem: ki teszi a k�l�nbs�get b�n �s er�ny
k�z�tt?

M: Akinek teste van, a testtel k�veti el b�nt, akinek

elm�je van, elm�vel k�vet el b�nt.

K: Az elme �s a test puszta birtokl�sa nyilv�n nem

k�nyszer�t b�n elk�vet�s�re. Kell, hogy legyen egy
harmadik t�nyez�, ami ennek alapja. Az�rt t�rek
vissza �jra �s �jra, a b�n �s er�ny e k�rd�s�hez,
mert manaps�g a fiatalok k�z�tt az a mond�s tartja
mag�t, hogy olyan mint b�n, nem l�tezik, hogy az
ember ne legyen finny�s, �s azonnal k�vetnie kell
pillanatnyi v�gyait. Nem fogadnak el sem
hagyom�nyt, sem tekint�lyt, �s csak komoly �s
becs�letes gondolatokkal befoly�solhat�k. Ha
tart�zkodnak bizonyos cselekedtekt�l, azt ink�bb a
rend�rs�gt�l val� f�lelemb�l teszik, mint
meggy�z�d�sb�l. Tagadhatatlan, hogy van valami
abban, amit mondanak, mert l�thatjuk, hogyan
v�ltoznak �rt�keink helyenk�nt, �s id�nk�nt.
H�bor�ban �lni, p�ld�ul, ma nagy er�ny, a
k�vetkez� �vsz�zadban pedig lehet, hogy
borzalmas b�ntettnek fog sz�m�tani.

M: A F�ld�n �l� sz�ks�gszer�en tapasztal

nappalokat �s �jszak�kat. Aki a Napon lakik, nem
ismer s�t�ts�get. Az �n vil�gom nem a ti�tek. Ahogy
l�tom, ti most mind sz�npadi el�ad�sban vagytok.
Semmi realit�sa, ahogy j�tt�k-mentek. �s
probl�m�itok annyira val�szer�tlenek.

K: Lehet, hogy alvaj�r�k vagyunk, vagy egy

r�m�lom alakjai. Semmit nem tehetsz?

M: Teszek: Bel�ptem a te �lomszer� �llapotodba

hogy k�z�ljem veled � �Hagyd abba, hogy f�jdalmat
okozol magadnak �s m�soknak, hagyd abba a
szenved�st, �bredj fel.�

K: Akkor mi�rt nem �bred�nk fel?

M: Fel fogsz. �n nem foglak akad�lyozni. Ig�nyelhet

n�mi id�t. Amikort�l elkezded k�ts�gbe vonni az
�lmodat, az �bred�s m�r nincs messze.

K�rdez�: A Yoga gyakorl�sa mindig tudatos? Vagy

lehet teljesen tudattalan is, az �bers�g k�sz�bszintje
alatti?

Maharaj: Kezd�k eset�ben a Yoga gyakorl�sa

gyakorta sz�nd�kos, �s nagy elt�k�lts�get ig�nyel.
De azok, akik komolyan, t�bb �ve gyakorolnak,
szakadatlanul az �nmegval�s�t�sra t�rekedve, vagy
tudat�ban vannak, vagy nem. A tudattalan sadhana
a leghat�konyabb, mert az spont�n, �s folyamatos.

K: Mi a helyzet azzal, aki komoly Yoga gyakorl� volt

egy ideig, majd elcs�ggedt, �s felhagyott minden
er�fesz�t�ssel?

M: Hogy valakin l�tszik-e, hogy gyakorol, vagy sem,

gyakran megt�veszt�. L�tsz�lagos letargi�ja puszta
er�gy�jt�s is lehet. Viselked�s�nk okai nagyon
nehezen megfoghat�k. Senkit nem szabad gyorsan
el�t�lni, sem felmagasztalni. Ne felejtsd, hogy a
Yoga a bels� �n (vyakta) munk�ja a k�ls� �nen
(vyakti). Minden, amit a k�ls� csin�l, csup�n v�lasz
a bels�re.

K: M�gis a k�ls� seg�t.

M: Mennyire seg�thet �s mi m�don? Van n�mi

kontrollja a test f�l�tt, �s jav�tani tud a testtart�son
�s a l�legz�sen. Az elme gondolatai �s �rz�sei f�l�tt
kev�s hatalma van, mert � maga az elme. A bels�
az, amely kontroll�lni tudja a k�ls�t. Ha a k�ls� el�g
b�lcs, akkor engedelmeskedik neki.

K: Ha a bels� az, amely v�gs� soron az ember

spiritu�lis fejl�d�s��rt felel�s, akkor mi�rt serkentik
�s �szt�nzik annyira a k�ls�t?

M: A k�ls� seg�teni k�pes csendben maradni, �s

v�gyt�l �s f�lelemt�l mentesnek lenni.
�szrevehetted volna, hogy a k�ls�nek adott minden
tan�cs tagad� form�j�: ne tedd, �llj meg, tart�zkodj,
mondj le, add fel, �ldozd fel, engedd el, l�sd a
hamisat hamisnak. M�g az adott val�s�g�nak a
r�vid le�r�sa is tagad�son kereszt�l t�rt�nik � ?nem
ez, nem ez?, (neti, neti). Minden pozit�v a bels�
�nhez tartozik, mint ahogy minden teljes � a
Val�s�ghoz.

K: Hogyan k�l�nb�ztetj�k meg a bels�t a k�ls�t�l a

t�nyleges tapasztal�s sor�n?

M: A bels� a forr�sa az inspir�ci�nak, a k�ls�

mozgatja az eml�kezetet. A forr�s
kinyomozhatatlan, am�g minden eml�kezetnek
kezdete van valahol. Ily m�don a k�ls� mindig
determin�lt, m�g a bels� nem foglalhat� szavakba. A
tanul�k akkor hib�znak, mikor azt k�pzelik, hogy a
bels� valami olyan, amit meg kell szerezni�k, �s
elfelejtik, hogy minden �szlelhet� �tmeneti, �s ez�rt
val�tlan. Csak ami az �szlel�st lehet�v� teszi, azt
nevezz�k �letnek vagy Brahman-nak, vagy ami
ugyanaz, val�s�gnak.
 K: Az �letnek sz�ks�ge van testre az �n-
kifejez�s�hez?

M: A test akar �lni. Nem az �letnek van sz�ks�ge a

testre; a testnek van sz�ks�ge az �letre.

K: Az �let ezt tudatosan teszi?

M: A szeretet tudatosan cselekszik? Igen �s nem. Mi

m�s tartja egyben a testet, mint a szeretet? Mi a
v�gy, ha nem az �n szeretete? Mi a f�lelem, ha nem
az oltalmaz�s k�nyszere? �s mi a tud�s, ha nem az
igazs�g szeretete? Az eszk�z�k �s form�k lehetnek
rosszak, de a m�g�tt�k h�z�d� ind�t�k mindig a
szeretet � az �n �s az eny�m szeretete. Az �n �s az
eny�m, lehet kicsi, vagy lehet az eg�sz univerzumra
kiterjed� �s azt �tfog�, de a szeretet ugyanaz.

K: Isten nev�nek az ism�telget�se Indi�ban nagyon

megszokott dolog. Van valamilyen �rt�ke ennek?

M: Ha ismered egy dolognak, vagy egy szem�lynek

a nev�t, akkor azt k�nnyen megtal�lod. Istent a
nev�n sz�l�tva, arra k�szteted �t, hogy elj�jj�n
hozz�d.

K: Milyen form�ban fog � elj�nni?

M: Az elv�r�saidnak megfelel�en. Ha te
t�rt�netesen egy peches ember vagy, �s valamely
j�mbor l�lek ad neked egy j� szerencse mantr�t, �s
te azt hittel �s odaad�ssal ism�telgeted, akkor a
rossz szerencse vissz�j�ra fordul. A szil�rd hit
er�sebb, mint a v�gzet. A v�gzet az okok
eredm�nye, t�bbnyire v�letlenszer�, �s emiatt laz�n
sz�v�tt. Bizalom �s j� rem�nys�g k�nnyed�n
gy�zedelmeskedik f�l�tte.

K: A mantra k�nt�l�sakor mi t�rt�nik pontosan?

M: A mantra hangja hozza l�tre a form�t, amit az �n

megtestes�t. Az �n b�rmilyen form�t meg tud
testes�teni � �s m�k�dni azon kereszt�l.
Tulajdonk�ppen az �n a cselekv�sben fejezi ki
mag�t � �s a mantra els�sorban a cselekv�sben
l�v� energia. Hat ter�d, hat a k�rnyezetedre.

K: A mantra tradicion�lis. Ennek �gy kell lennie?

M: Embereml�kezet el�tti id� �ta kapcsolat van
bizonyos szavak, �s a megfelel� energi�k k�z�tt, �s
megsz�ml�lhatatlan ism�tl�ssel meger�s�thet�. Ez
�ppen olyan, mint az �t, amelyen s�t�lsz. K�nny� �t
� csak hit sz�ks�ges hozz�. Hinned kell, hogy az �t
elvisz a c�lodig.

K: Eur�p�ban nincs hagyom�nya a mantr�nak,

egyes kontemplat�v rendek kiv�tel�vel. Mi a haszna
egy modern nyugati fiatal sz�m�ra?

M: Semmi, hacsak az nem vonzza �t nagyon. A

sz�m�ra megfelel� gyakorlat az, ha ragaszkodik a
gondolathoz, hogy � minden tud�s alapja, �lland� �s
halhatatlan tudatoss�ga minden olyannak, ami az
�rz�kekkel �s az elm�vel t�rt�nik. Ha ezt
szakadatlanul, �beren �s k�szenl�tben az
elm�j�ben tartja, �ssze kell, hogy t�rjenek a nem-
tudatoss�g korl�tai, �s fel kell, hogy emelkedjen a
tiszta �letbe, f�nybe �s szeretetbe. Az ?�n vagyok az
egyetlen tan�? ide�ja meg fogja tiszt�tani a testet �s
az elm�t, �s kinyitja a b�lcsess�g szem�t. Azut�n az
ember meghaladja az ill�zi�t, �s sz�ve minden
v�gyt�l szabadd� v�lik. Ahogy a j�g v�zz� v�lik, �s a
v�z p�r�v�, majd a p�ra sz�toszlik a leveg�ben �s
elt�nik a t�rben, �ppen �gy old�dik fel a test a tiszta
tudatoss�gban (chidakash), majd a tiszta l�tben
(paramakash), amely t�l van minden l�tez�sen �s
neml�tez�sen.

K: A megval�sult ember eszik, iszik, �s alszik. Mi

k�szteti, hogy �gy tegyen?

M: Ugyanaz az er�, amely az univerzumot mozgatja,

mozgatja �t is.

K: Ha mindent ugyanazon er� mozgat, mi a

k�l�nbs�g?

M: Csak az, hogy a megval�sult ember tudja, amit a

t�bbiek csup�n hallanak, de nem tapasztalnak.
Intellektu�lisan lehet, hogy meggy�z�d�ttnek
l�tszanak, de tetteik k�tel�keikr�l �rulkodnak, m�g a
megval�sult ember mindig helyesen cselekszik.

K: Mindenki azt mondja, hogy ?�n vagyok?. A

megval�sult ember is azt mondja, hogy ?�n vagyok?.
Mi a k�l�nbs�g?
M: A k�l�nbs�g az ?�n vagyok? sz�hoz k�t�d�
jelent�sben van. A megval�sult ember tapasztalata:
?�n vagyok a vil�g, a vil�g az eny�m? a legteljesebb
m�rt�kben �rv�nyes � hib�tlanul gondolkodik, �rez
�s cselekszik, �s minden �l�vel egys�gben. Lehet,
hogy m�g csak nem is ismeri az �nmegval�s�t�s
elm�let�t �s gyakorlat�t, �s �zig-v�rig mentes vall�si
�s metafizikai fogalmakt�l. De nincs a legkisebb
hiba sem �rtelmi k�pess�ge �s k�ny�r�lete ter�n.

K: Tegy�k fel, hogy r�akadok egy meztelen �s �hes

koldusra, �s megk�rdezem t�le ?ki vagy te?? Lehet,
hogy azt v�laszolja: ?�n vagyok a Legfels�bb �n?.
?Nos?, mondom, ?ha te vagy a Legfels�bb, v�ltoztasd
meg jelenlegi �llapotodat.? Mit fog csin�lni?

M: Azt fogja k�rdezni: ?Milyen �llapotot? Mi az, amit

meg kell v�ltoztani? Mi a baj velem??

K: Mi�rt kellene �gy v�laszolnia?

M: Mert nem k�ti k�ls�s�g, nem azonos�tja �nmag�t

a n�vvel �s a form�val. Eml�kezetet haszn�l, de az
eml�kezet nem tudja haszn�lni �t.

K: Nem minden tud�s alapul mem�ri�n?

M: Az alacsonyabb tud�s � igen. A magasabb

tud�s, a Val�s�g ismerete, az ember igazi
term�szet�nek velej�r�ja.

K: Mondhatom azt, hogy �n nem vagyok az, aminek

a tudat�ban vagyok, sem az, ami tudat�ban van
�nmag�nak?

M: Am�g keres� vagy, a legjobb, ha ahhoz az

ide�hoz ragaszkodsz, hogy a tiszta, minden
tartalomt�l mentes tudatoss�g vagy. A tudatoss�g
meghalad�sa a legfels�bb �llapot.

K: A megval�sul�s ir�nti v�gy a tudatoss�gb�l

sz�rmazik, vagy azon t�lr�l?

M: A tudatoss�gb�l, term�szetesen. Minden v�gy

eml�kezetb�l sz�letik, �s a tudatoss�g birodalm�n
bel�li. Ami azon t�l van, az minden t�rekv�st�l
mentes. A tudatoss�g meghalad�s�nak a v�gya
val�j�ban m�g a tudatoss�gban van.

K: Van valamilyen nyom, vagy lenyomat, a

tudatoss�gon t�l?

M: Nem, ott nem lehet.

K: Akkor mi a kapcsolat a kett� k�z�tt? Hogy lehet

�tj�r�st tal�lni k�t olyan �llapot k�z�tt, amelyekben
semmi k�z�s? Nem a tiszta �bers�g a kapcsolat
kettej�k k�z�tt?

M: M�g a tiszta �bers�g is a tudatoss�g egy

form�ja.

K: Akkor mi van azon t�l? �ress�g?

M: Az �ress�g ism�t csak a tudatoss�gra

vonatkozik. Teljess�g �s �ress�g viszonylagos
kifejez�sek. A Val�s�g val�ban t�l van � nem a
tudatoss�gon t�l, hanem minden rel�ci�n, legyen az
b�rmif�le. A neh�zs�get az ?�llapot? sz� okozza. A
Val�s�g nem �llapota valami m�snak. � nem
�llapota az elm�nek, vagy a tudatoss�gnak vagy a
pszich�nek � sem nem olyan valami, aminek
kezdete �s v�ge lenne, l�te �s neml�te. Minden
ellent�t benne foglaltatik � de nem vesz r�szt az
ellent�tek j�t�k�ban. Nem tekintheted egy �tmenet
v�g�nek. � �nmaga, azut�n a tudatoss�g, mint
olyan nincs t�bb�. Azut�n az ?�n ember vagyok?
vagy ?�n Isten vagyok? szavaknak t�bb� nincs
jelent�s�ge. Csak csendben �s s�t�tben lehet �t
hallani �s l�tni.

Maharaj: Ti csurom vizesek vagytok, mert nagyon

esik. Az �n vil�gomban mindig j� id� van. Ott nincs
�jszaka vagy nappal, nincs meleg vagy hideg. Nem
zaklatnak sem aggodalmak, sem sajn�lkoz�s.
Elm�m gondolatokt�l mentes, mert nincsenek
v�gyak, amiket szolg�lnia kellene.

K�rdez�: K�t vil�g van?

M: A te vil�god �tmeneti, v�ltoz�kony. Az �n

vil�gom t�k�letes, megv�ltozhatatlan. Elmondhatod
nekem, hogy mit szeretsz a vil�godban �
figyelmesen, s�t �rdekl�d�ssel hallgatlak, de egy
pillanatra sem feledem, hogy a te vil�god nem
l�tezik, hogy �lmodsz.

K: Mi k�l�nb�zteti meg a te vil�godat az eny�mt�l?

M: Az �n vil�gomnak nincsenek jellemz�i, amelyek
�ltal azonos�that� lenne. Nem tudsz r�la mondani
semmit. �n vagyok a vil�gom. Az �n vil�gom �n
magam vagyok. Teljes �s t�k�letes vil�g. Minden
benyom�s t�r�lve, minden tapasztalat � elutas�tva.
Semmire nincs sz�ks�gem, m�g saj�t magamra
sem, mert �nmagamat nem tudom elvesz�teni.

K: M�g Istenre sincs sz�ks�ged?

M: Mindezen ide�k �s saj�tos von�sok a te

vil�godban vannak, az eny�mben semmi ilyesf�le
nincs. Az �n vil�gom szimpla �s nagyon egyszer�.

K: Nem t�rt�nik benne semmi?

M: B�rmi t�rt�nik a vil�godban, csak ott van neki

�rv�nyess�ge, �s v�lt ki reakci�t. Az �n vil�gomban
semmi nem t�rt�nik.

K: A te saj�t vil�god tapasztal�s�nak t�nye

val�j�ban a minden tapasztalattal egy�tt j�r�
dualit�sra utal.

M: Verb�lisan � igen. De a szavaid nem �rnek el

hozz�m. Az eny�m szavakt�l mentes vil�g. A te
vil�godban ami nincs kimondva, az nem l�tezik. Az
eny�mben � a szavak, �s azok tartalma nem

l�teznek. A te vil�godban semmi nem �lland�, az

eny�mben � semmi nem v�ltozik. Az �n vil�gom
val�di, m�g a tiedet �lmok alkotj�k.

K: Mi m�gis besz�lget�nk.

M: A besz�lget�s a te vil�godban zajlik. Az

eny�mben � �r�k csend van. Az �n csendem
�nekel, az �n �ress�gem teljes, nem vagyok h�j�n
semminek. Nem ismerheted meg a vil�gomat, m�g
ott nem vagy.

K: �gy t�nik, mintha egyed�l lenn�l a vil�godban.

M: Hogy mondhatsz ilyet, hogy egyed�l, vagy nem

egyed�l, mikor a szavak alkalmatlanok?
Term�szetes, hogy egyed�l vagyok, mikor �n
vagyok minden.
 K: Be szokt�l j�nni a mi vil�gunkba?

M: Mi sz�momra a j�v�s �s men�s? Ezek megint

szavak. �n vagyok. Mi�rt is kellene valahonnan
j�nn�m, �s hov� kellene menjek?

K: Mi haszna a te vil�godnak sz�momra?

M: Saj�t vil�godat sokkal gondosabban kellene

szeml�lned, kritikusan vizsg�lnod, �s egy nap
hirtelen az eny�mben tal�ln�d magad.

K: Mit nyern�nk vele?

M: Semmit nem nyersz. Elhagyod, ami nem saj�tod,

�s megtal�lod, amit nem vesztett�l el soha � saj�t
l�tedet.

K: Ki a vil�god ura?

M: Nincs benne sem uralkod�, sem olyan, aki f�l�tt

uralkodnak. Nincs benne semmif�le dualit�s. Te
puszt�n a saj�t ide�idat vet�ted ki. Szent
k�nyveidnek �s Isteneidnek itt nincs jelent�s�k.

K: Am�g van neved �s form�d, ez tudatoss�gra �s

tev�kenys�gre utal.

M: A te vil�godban �gy jelenek meg. Az eny�mben

csak l�tem van. Semmi m�s. N�lad az ember
lehet�s�gek, mennyis�gek �s min�s�gek
fogalmaiban b�velkedik. Nekem egy�ltal�n
nincsenek fogalmaim.

K: Az �n vil�gomat felfordul�s, f�jdalom �s

k�ts�gbees�s jellemzi. �gy t�nik, te bizonyos rejtett
j�vedelemb�l �lsz, m�g nekem szolg�lni kell, hogy
meg�ljek.

M: T�gy ahogy j�nak l�tod. Szabads�godban �ll,

hogy elhagyd a vil�godat az eny�m�rt.

K: Hogyan kell �tkelni?

M: L�sd a vil�godat olyannak, amilyen, �s ne

amilyennek k�pzeled. A megk�l�nb�ztet�s
p�rtatlans�ghoz vezet, a p�rtatlans�g a helyes
cselekv�st biztos�tja; a helyes cselekv�s bels� hidat
�p�t val�di l�tedhez. A cselekedet a bizony�t�ka a
komolys�gnak. Tedd, ahogy elmondtad gondosan,
hitelesen �s minden akad�ly el fog t�nni.

K: Boldog vagy?

M: A te vil�godban a legnyomorultabb lenn�k.

Felkelni, enni, besz�lni, �jra aludni � micsoda
unalom.

K: Teh�t m�g �lni sem akarsz?

M: �lni, meghalni � micsoda �rtelmetlen szavak

ezek. Amikor �l�nek l�tsz engem, halott vagyok.
Amikor �gy gondolod, halott vagyok, akkor �lek.
Micsoda zavaros vagy.

K: Hogyan lehetsz ilyen semleges? A vil�g �sszes

szomor�s�ga mintha semmi lenne sz�modra.

M: �n t�k�letesen tudat�ban vagyok a

gondjaitoknak.

K: Azt�n mit teszel ellen�k?

M: Semmit nem kell tennem. A gondok j�nnek, �s

mennek.

K: T�voznak, puszt�n az�rt, mert figyelmet adsz

nekik?

M: Igen. A neh�zs�g lehet testi, emocion�lis vagy

ment�lis; de minden esetben individu�lis. A nagy
l�pt�k� szerencs�tlens�gekben sz�mtalan egy�ni
sors �sszegz�dik, �s lecsillapod�sukhoz id� kell. De
a hal�l sohasem szerencs�tlens�g.

K: M�g akkor sem, ha meg�lnek valakit?

M: A szerencs�tlens�g a gyilkost �ri.

K: M�giscsak �gy t�nik, hogy az eny�m �s a ti�d k�t

k�l�n vil�g.

M: Az eny�m val�di, a tied az elm��.

K: K�pzelj el egy k�vet, abban egy �reget, �s egy
b�k�t az �regben. Lehet, hogy a b�ka az eg�sz
�let�t t�k�letes boldogs�gban, zavartalanul,
nyugalmasan �li. A k�v�n k�v�l a vil�g megy a maga
�tj�n. Ha az �regi b�ka hallana a k�ls� vil�gr�l, azt
mondan�: ?Nincs semmi ilyesmi. Az �n vil�gom
b�k�s �s boldog. A te vil�god csak szavakb�l �ll�

szerkezet, nem l�tez� dolog.? Veled is ugyanezt a

helyzet. Amikor azt mondod, hogy a mi vil�gunk
egyszer�en nem l�tezik, a vit�nknak nincs k�z�s
alapja. Vagy vegy�nk m�sik p�ld�t. Elmegyek az
orvoshoz, �s elpanaszolom, hogy f�j a gyomrom. Az
orvos megvizsg�l, �s azt mondja: ?�n eg�szs�ges.?
?De h�t f�j.? mondom. ?Az �n f�jdalma ment�lis?
jelenti ki a doktor. �n azt mondom, hogy ?nem seg�t,
hogy tudom, hogy a f�jdalmam ment�lis. �n orvos,
sz�ntesse meg a f�jdalmat. Ha nem tud
meggy�gy�tani, akkor �n nem az �n orvosom.?

M: Igazad van.

K: Fel�p�tetted a vasutat, de h�d n�lk�l a vonat nem

tud tov�bbmenni. �p�tsd fel a hidat.

M: Nincs sz�ks�g h�dra.

K: Kell, hogy legyen valamilyen kapcsolat a te

vil�god �s az eny�m k�z�tt.

M: Nincs sz�ks�g kapcsolatra a val�di vil�g �s egy

k�pzelt vil�g k�z�tt, mert nem is lehet semmilyen.

K: Akkor mit kell tenn�nk?

M: Tanulm�nyozd a vil�godat, ford�tsd fel� az

elm�det, vizsg�ld fel�l kritikusan, ellen�riz minden
r�la sz�l� ide�t; ez megteszi.

K: A vil�g t�l nagy egy ilyen vizsg�l�d�shoz. Csak

azt tudom, hogy �n vagyok, a vil�g van, a vil�g
zavar engem, �s �n zavarom a vil�got.

M: Az �n tapasztalatom szerint minden boldogs�g.

De a boldogs�g ir�nti v�gy f�jdalmat teremt. �gy a
boldogs�g a f�jdalom cs�r�j�v� v�lik. A f�jdalom
eg�sz univerzuma v�gyb�l sz�letett. Add fel az
�r�m ir�nti v�gyat, �s m�g csak tudni sem fogd,
hogy mi a f�jdalom.
 K: Az �r�mnek mi�rt kellene a f�jdalom cs�r�j�nak
lennie?

M: Az�rt, mert az �r�m kedv��rt sok b�nt k�vetsz el.

�s a b�n gy�m�lcse szenved�s �s hal�l.

K: Azt mondod, hogy a vil�gnak nincs haszna

sz�munkra � gy�trelem csup�n. �n �gy �rzem, hogy
ez nem lehet �gy. Isten nem ilyen bolond. A vil�g
sz�momra egy nagy v�llalkoz�snak t�nik, amelynek
a c�lja, hogy a lehets�gest aktu�liss� tegye, az
anyagba �letet hozzon, a tudattalant teljesen
tudatoss� tegye. A legfels�bb felismer�s�hez meg
kell ismern�nk az ellent�teket. Mint ahogy a
templom �p�t�s�hez k�re, habarcsra, f�ra, vasra,
�vegre �s cser�pre van sz�ks�g, �gy ahhoz, hogy
az ember isteni b�lcsess�gre tegyen szert, ura
legyen �letnek �s hal�lnak, a mindent tapasztal�s
anyag�ra van sz�ks�g. Ahogy az asszony elmegy a
piacra, v�s�rol mindenf�le �lelmiszert, hazamegy,
f�z, s�t, �s megeteti ur�t, �gy s�tj�k ki magunkat
sz�pen az �let t�z�n, �s etetj�k meg a mi Urunkat.

M: Nos, ha te �gy gondolod, t�gy eszerint. Etesd

Uradat, csak rajta.

K: A gyermek iskol�ba j�r, �s sok olyan dolgot tanul,

amelyeknek semmi haszna k�s�bb. De a tanul�si
folyamat sor�n fejl�dik. �gy megy�nk �t mi is
sz�mtalan tapasztalaton �s felejtj�k el mindet, de
k�zben �lland�an gyarapszunk. �s mi m�s a gnani,
ha nem egy olyan ember, aki val�s�g ir�nt k�l�n�s
tehets�ggel b�r? A vil�gunk nem lehet v�letlen
m�ve. �rtelemmel b�r, musz�j, hogy legyen egy terv
m�g�tte. Az �n Istenem rendelkezik tervvel.

M: Ha a vil�g hamis, akkor a terv �s annak teremt�je

szint�n hamis.

K: Megint tagadod a vil�got. Nincs meg a h�d

k�z�tt�nk.

M: Nem kell h�d. Ott hib�zol, hogy azt hiszed, hogy

sz�lett�l. Te sohasem sz�lett�l, soha nem is fogsz
meghalni, de te azt hiszed, hogy megsz�lett�l egy
bizonyos id�ben �s helyen, �s hogy ez a konkr�t
test a saj�tod.

K: A vil�g van, �n vagyok. Ezek t�nyek.

M: Mi�rt agg�dsz a vil�g miatt, ahelyett, hogy
magaddal t�r�dn�l? Meg akarod menteni a vil�got,
ugye? Meg tudod menteni a vil�got, miel�tt magadat
megmenten�d? �s mit jelent megmenteni?
Megmenteni, mit�l? Az ill�zi�t�l. A megv�lt�s azt
jelenti, hogy �gy l�tni a dolgokat, ahogyan azok
vannak. �n val�ban nem l�tom magam
kapcsolatban �ll�nak senkivel �s semmivel. M�g az
�nnel sem, b�rmi is az �n. �n maradok �r�kk� �
meghat�rozatlan. �n � bel�l �s t�l � intim �s
megk�zel�thetetlen vagyok.

K: Ezt hogyan �rted el?

M: A Gurumba vetett hitem �ltal. � azt mondta

nekem, ?Egyed�l te vagy?, �s �n nem k�telkedtem
benne. Eg�sz egyszer�en addig t�prengtem f�l�tte,
m�g fel nem ismertem, hogy ez az abszol�t igazs�g.

K: Ism�telget�ssel t�rt�n� meggy�z�s?

M: �n-felismer�ssel. �gy tal�ltam, hogy tudatos

vagyok, �s abszol�te boldog, �s csak t�ved�sb�l
gondoltam, hogy a boldogs�gtudat�rt a testnek �s a
testek vil�g�nak tartozom.

K: Te nem vagy egy tanult ember. Nem sokat

olvast�l, �s amit olvast�l is, vagy hallott�l, lehet,

hogy nem voltak el�g ellentmond�sosak. Nekem
meglehet�sen magas a k�pzetts�gem, sokat
olvastam, �s �gy tal�lom, hogy a k�nyvek �s a
tan�t�k rem�nytelen�l ellentmondanak egym�snak.
Ebb�l ered�en b�rmit olvasok vagy hallok,
k�tked�ssel fogadom. ?Lehet, hogy �gy van, lehet,
hogy nem �gy van?, ez az els� reakci�m. �s mivel
az elm�m k�ptelen eld�nteni, hogy mi igaz, �s mi
nem, fak�pn�l hagy a k�telked�semmel egy�tt. A
Yog�ban a k�telked� elme rettenetesen nagy
h�tr�ny.

M: �r�mmel hallom; de az �n Gurum megtan�tott

engem k�telkedni is � mindenben, �s teljes
m�rt�kben. Azt mondta: ?tagadd mindennek a
l�tez�s�t, kiv�ve �ned�t.? V�gyak �ltal teremtetted a
vil�got, annak minden f�jdalm�val �s �r�m�vel.

K: F�jdalommal is kell j�rnia?

M: Mivel m�ssal? Val�di term�szete szerint az �r�m
korl�tozott �s m�l�kony. A f�jdalomb�l sz�letett
v�gy a f�jdalomban keres beteljesed�st, �s a
frusztr�ci� �s k�ts�gbees�s f�jdalm�ban �r v�get.
F�jdalom a h�ttere az �r�mnek, az �sszes �r�m
keres�s f�jdalomban sz�letik, �s f�jdalomban �r
v�get.

K: Minden amir�l besz�lsz, vil�gos. De amikor

valamilyen testi �s ment�lis bajom t�mad, elm�m
eltompul �s lehangol�dik v�lik, vagy
k�ts�gbeesetten enyh�l�st keres.

M: Mit sz�m�t? Az elme az, ami tompa vagy

nyugtalan, nem te. N�zd, ebben a szob�ban
mindenf�le dolgok t�rt�nnek. �n vagyok az oka a
megt�rt�n�s�knek? Csak �gy megt�rt�nnek. �gy
van ez veled is � a sors gombolyaga legomboly�tja
�nmag�t, �s megval�s�tja az elker�lhetetlent. Nem
v�ltoztathatod meg az esem�nyek menet�t, de a
hozz��ll�sodon v�ltoztathatsz, �s ami val�j�ban
sz�m�t, az az attit�d, �s nem a puszta t�ny. A vil�g
v�gyaknak �s f�lelmeknek a lak�helye. Nem
lelhetsz benne b�k�t. A b�k�hez meg kell haladnod
a vil�got. A vil�g �soka az egoizmus. Emiatt
keress�k az �r�met, �s ker�lj�k a f�jdalmat. Cser�ld
ki az egoizmust az �n szeretet�vel, �s a k�p
megv�ltozik. Brahma a Teremt� minden v�gy
v�g�sszege. Beteljes�t�s�knek a vil�g az eszk�ze.
Az emberi l�nyek ak�rmilyen �r�m�t megragadnak,
�s k�nnyekkel fizetnek �rte. Id�vel minden sz�ma
kiegyenl�t�sre ker�l. Az egyens�ly t�rv�ny�nek
korl�tlan az uralma.

K: Hogy szupermen v�ljon bel�led, embernek kell

lenned el�bb. Ember voltod megsz�ml�lhatatlan
tapasztalat gy�m�lcse: a v�gyak vezetnek a
tapasztalathoz. Enn�lfogva, a maga idej�ben �s
szintj�n, a v�gy hely�nval�.

M: Mindez igaz, annyira-amennyire. De elj�n a nap,

amikorra m�r eleget halmozt�l fel, �s el kell kezdeni
az �p�tkez�st. Ekkor a kiv�logat�s �s selejtez�s
(viveka-vairagya) v�lik abszol�te sz�ks�gess�.
Mindent meg kell vizsg�lni alaposan, �s a
feleslegeset k�ny�rtelen�l el kell puszt�tani. Higgy
nekem, semmilyen puszt�t�s nem lehet t�l sok. Mert
val�j�ban semminek nincs �rt�ke. L�gy
szenved�lyesen szenved�lytelen � ez minden.
K�rdez�: Egyes Mahatm�k (megvil�gosodott
szem�lyek) azt a v�lem�nyt k�pviselik, hogy a vil�g
sem nem baleset, sem nem Isten j�t�ka, hanem egy
hatalmas, fel�bred�st c�lz� munkaterv eredm�nye
�s kifejez�se, �s az eg�sz univerzumra kiterjed�
tudatoss�g fejleszt�s. Az �lettelent�l az �let fel�, a
tudattalant�l a tudatos fel�, a tompas�gt�l a ragyog�
intelligencia fel�, a f�lre�rt�st�l a vil�goss�g fel� �
ez az az ir�ny, amely szerint a vil�g mozog,
szakadatlanul �s k�rlelhetetlen�l. Term�szetesen
vannak pillanatai a nyugalomnak �s a l�tsz�lagos
s�t�ts�gnek, amikor az univerzum szunnyadni
l�tszik, de a pihen�s a v�g�hez �r, �s a
tudatoss�gon v�gzett munka �jra kezd�dik. A mi
n�z�pontunkb�l a vil�g siralomv�lgy, egy hely,
ahonnan menek�lni kell, amilyen gyorsan csak
lehet, �s minden lehets�ges m�don. A
megvil�gosodott l�nyek sz�m�ra a vil�g j�, �s j�
c�lokat szolg�l. A maguk r�sz�r�l nem tagadj�k,
hogy a vil�g egy ment�lis strukt�ra, �s v�gs� soron
minden egy, de �gy l�tj�k �s mondj�k, hogy a
strukt�ra �rtelemmel b�r, �s a legteljesebben
k�v�natos c�lt szolg�lja. Amit mi Isten akarat�nak
nevez�nk, az nem egy j�tszi istens�g szesz�lyes
h�bortja, hanem egy abszol�t sz�ks�gszer�s�g
kifejez�d�se a szeretetben, b�lcsess�gben �s
er�ben val� fejl�d�sre, az �let �s a tudatoss�g
v�gtelen lehet�s�geinek a megval�s�t�s�ra.

Ahogy a kert�sz a kis vir�gmagb�l ragyog�an

t�k�letes vir�gokat nevel, �gy neveli Isten az � saj�t
kertj�t, az egy�b l�nyek k�z�tt az embert
szupermenn�, aki Vele egy�tt tud, szeret �s
munk�lkodik.

Isten megpihen�sekor (pralaya) azok, akiknek a

fejl�d�se nem fejez�d�tt be, egy id�re tudattalann�
v�lnak, m�g azok, akik t�k�letesek, akik a
tudatoss�g �sszes form�j�t �s tartalm�t
meghaladt�k, tudat�ban maradnak az univerz�lis
csendnek. Amikor el�rkezik egy �j univerzum
l�trej�tt�nek az ideje, az alv�k fel�brednek, �s
elkezdik a munk�jukat. A fejlettebbek �brednek fel
el�sz�r, �s el�k�sz�tik a talajt a kev�sb� fejlettek
sz�m�ra � akik ily m�don megfelel� form�kat, �s
viselked�si mint�kat tal�lnak tov�bbi
n�veked�s�kh�z.

�gy sz�l a t�rt�net. Mi a k�l�nbs�g a te tan�t�sodhoz

k�pest? Te ragaszkodsz hozz�, hogy a vil�g nem j�,
�s el kell bel�le menek�lni. �k viszont azt mondj�k,
hogy a vil�gt�l val� irt�z�s m�l� �llapot, sz�ks�ges,
de ideiglenes, �s nemsok�ra felv�ltja a mindent
bet�lt� szeretet, �s az Istennel val� munk�lkod�s
szil�rd akarata.

Maharaj: Amir�l besz�lsz, a kifel� vezet� (pravritti)

�tra igaz. A visszafel� vezet� (nivritti) �thoz
hanyatl�s sz�ks�ges. �n ott tart�zkodom, ahol
semmi (paramakash) nincs, ahov� nem �rnek el
szavak, sem gondolatok. Az elme sz�m�ra ez teljes
s�t�ts�g �s csend. Azt�n a tudatoss�g megmoccan,
�s az �bred� elme (chidakash) kivet�ti az
eml�kezetb�l �s k�pzel�er�b�l fel�p�l� vil�got.
Amint a vil�g megsz�letik, minden amit mondt�l,
lehets�ges. Az elm�nek az a term�szete, hogy
c�lokat k�pzeljen el, fel�j�k t�rekedve utakat �s
m�dokat keressen, v�zi�kat, energi�t �s b�tors�got
nyilv�n�tson meg. Ezek isteni attrib�tumok, �s �n ne
utas�tom el �ket. De �n ott tart�zkodom, ahol nem
l�tezik k�l�nbs�g, ahol nincsenek dolgok, sem elme,
ami l�trehozza �ket. Ott az �n otthonom. Ak�rmi
t�rt�nik, az nem hat r�m � csak dolgok hatnak
dolgokra, semmi t�bb. Eml�kezett�l �s elv�r�st�l
mentes, friss, �rtatlan �s �szinte vagyok. Az elme
v�gzi a nagy munk�t (mahakarta), �s neki van
sz�ks�ge pihen�sre. Semmire nem l�v�n
sz�ks�gem, �n f�lelem n�lk�li vagyok. Kit�l kellene
f�lnem? Nincs elk�l�n�lts�g, nem vagyunk
elk�l�n�ltek. Csak egyetlen �n van, a Legfels�bb
Realit�s, amelyben a szem�ly �s a szem�lytelen
egyek.

K: Csak azt akarom, hogy seg�thessek a vil�gon.

M: Ki mondta, hogy nem seg�thetsz? Eld�nt�tted,

hogy mit jelent a seg�ts�g, �s hogy milyen
seg�ts�gre van sz�ks�g, �s ellentmond�s alakult ki
az amit kell, �s amit lehet tenned, a sz�ks�ges �s a
lehets�ges k�z�tt.

K: De h�t mi�rt tessz�k ezt?

M: Elm�d kivet�t egy strukt�r�t, amivel azonos�tod

magad. Term�szet�nek megfelel�en a v�gy arra
sarkallja az elm�t, hogy beteljes�l�se �rdek�ben
teremtsen egy vil�got. M�g egy apr� v�gy is akci�k
hossz� sor�t ind�thatja el; mire k�pesek akkor az
er�s v�gyak? A v�gy univerzumot tud teremteni;
ereje csod�val hat�ros. Ahogy egy kis gyufasz�l
l�ngra tud lobbantani egy hatalmas erd�t, �gy
gy�jtja meg a v�gy a megnyilv�nul�s t�z�t. A
teremt�s val�di c�lja a v�gy beteljes�t�se. A v�gy
lehet nemes, vagy alantas, a t�r (akash) semleges �
azzal t�ltheti fel az ember, amivel akarja: nagyon
�vatosnak kell lenned, hogy mire v�gysz. �s mivel
azok vil�ga, akiknek seg�teni akarsz, szint�n az �
v�gyaik kedv��rt van, nincs m�d, hogy seg�ts nekik,
hacsak nem a v�gyaikon kereszt�l. Csak azt
tan�thatod meg vel�k, hogy a v�gyaik legyenek
helyesek, �gy azok f�l� emelkedhetnek, �s
megszabadulhatnak att�l a s�rget�st�l, hogy meg-
�s �jrateremts�k v�gyaik vil�g�t, a f�jdalom �s �r�m
tart�zkod�si hely�t.

K: El kell, hogy j�jj�n a nap, amikor az el�ad�s

v�get �r; az embernek meg kell halnia, a vil�g v�get
�r.

M: Ahogy az alv� ember is mindent elfelejt, �s egy

m�sik napra �bred, vagy meghal �s egy m�sik
�letben jelenik meg, �pp�gy a v�gy �s f�lelem
vil�ga is szertefoszlik �s elt�nik. De az univerz�lis
tan�, a Legfels�bb �n soha nem alszik, �s soha
nem hal meg. A Nagy Sz�v �r�kk� dobog, �s minden
dobban�skor egy �j vil�g sz�letik.

K: � tudatos?

M: � t�l van mindenen, amit az elme felfogni k�pes.

T�l van l�ten �s neml�ten. � az Igen �s a Nem
mindenre, a t�l �s a bel�l, a teremt�s �s a puszt�t�s,
a felfoghatatlan val�s�g.

K: Isten �s a Mahatma egyek, vagy k�l�nb�z�k?

M: Egyek.

K: Kell, hogy legyen valamilyen k�l�nbs�g.

M: Isten a Mindent-Tev�, a gnani a nem-tev�. Isten

nem mondja: ?�n csin�lok mindent?. Az � sz�m�ra a
dolgok saj�t term�szet�k szerint t�rt�nnek. A gnani
szerint mindent Isten csin�l. � nem l�t k�l�nbs�get
Isten �s a term�szet k�z�tt. Isten is, a gnani is, a
mozd�that� mozdulatlan k�zpontj�nak tudja mag�t,
a muland� �r�k tan�j�nak. A k�z�ppont az �ress�g
egy pontja, �s a tan� a tiszta �bers�g egy pontja;
semminek tudj�k magukat, ez�rt nem �llhat ellen�k
semmi.

K: Ezt hogyan l�tod �s �rzed a szem�lyes

tapasztalataid alapj�n?

M: Semmi l�v�n, minden vagyok. Minden �n

vagyok, minden az eny�m. Ahogy a testem is a
puszta mozg�sra gondol�som miatt mozog, �gy a
dolgok is az�rt t�rt�nnek, mert �n r�juk gondolok.
Jegyezd meg, �n semmit nem teszek. �n csak
figyelem, ahogy megt�rt�nnek.
K: A dolgok �gy t�rt�nnek, ahogyan te akarod, hogy
t�rt�njenek, vagy azt akarod, hogy t�rt�njen, ami
t�rt�nik?

M: Mindkett�. Elfogadok, �s elfogadnak. Minden �n

vagyok, �s �n vagyok minden. A vil�g l�v�n, nem
f�lek a vil�gt�l. Minden l�v�n, mit�l kellene f�lnem?
A v�z nem f�l a v�zt�l, sem a t�z a t�zt�l. �n sem
f�lek, mert semmi olyan nem vagyok, ami f�lelmet
tapasztalhatna, vagy vesz�lyben lehetne. Nekem
nincs se form�m, se nevem. A n�vhez �s form�hoz
val� ragaszkod�s az, ami a f�lelmet okozza. �n nem
ragaszkodom. �n semmi vagyok, �s a semmi nem
f�l a semmit�l. Ezzel szemben, minden f�l a
Semmit�l, mert ami meg�rinti a Semmit, az semmiv�
v�lik. Ez egy feneketlen �reghez hasonl�t, minden
elt�nik, ami beleesik.

K: Isten nem szem�ly?

M: Ameddig te szem�lynek gondolod magad, � is

szem�ly. Amikor te minden vagy, akkor �t is
mindennek l�tod.

K: Megv�ltoztathatom a t�nyeket az attit�d

megv�ltoztat�s�val?

M: Az attit�d a t�ny. Vegy�k a d�h�t. Lehetek

d�h�s, fel �s al� j�rk�lva a szob�ban; k�zben
tudom, hogy mi vagyok, a b�lcsess�g �s szeretet
k�z�ppontja, a tiszta l�tez�s egy atomja. Minden
lecsillapodik, �s az elme egybeolvad a csenddel.

K: Te m�gis d�h�s vagy id�nk�nt.

M: Kire lenn�k d�h�s, �s mi�rt? Az indulat j�n, �s az

�nmag�ra eml�kez� �n miatt szertefoszlik. Ez mind
a gun�k (kozmikus anyag min�s�gek) j�t�ka. Amikor
azonos�tom magamat vel�k, szolg�juk vagyok.
Amikor k�l�n �llok t�l�k, mester�k vagyok.

K: Be tudod foly�solni a vil�got az attit�d�d �ltal? A

vil�gt�l val� elk�l�n�l�seddel elvesz�ted minden
rem�ny�t, hogy seg�tesz rajta.

M: Hogy lenne ez lehets�ges? Minden �n vagyok �

ne tudn�k magamon seg�teni? Nem tekintem
magam egy�nnek, mert �n minden vagyok � mind
az egyedi, mind az univerz�lis.

K: Akkor seg�teni tudsz nekem, az egyedi

szem�lynek?

M: De h�t �n folyamatosan seg�telek � bel�lr�l. Az

�n �nem �s a te �ned egyek. �n tudom ezt, de te
nem. Ez az �sszes k�l�nbs�g � �s ez nem lehet
maradand�.

K: �s hogyan seg�ted a vil�g eg�sz�t?

M: Gandhi meghalt, elm�je m�gis �thatja a f�ldet. A

gnani gondolata �thatja az emberis�get, �s
sz�ntelen�l dolgozik a j��rt. N�vtelenk�nt, bel�lr�l
j�v�k�nt, ez a leghatalmasabb �s legink�bb
ellen�llhatatlan. A vil�g ilyen m�don javul � a bels�
seg�ti, �s �ld�sban r�szes�ti a k�ls�t. Amikor egy
gnani meghal, nincs t�bb�, ugyanabban az
�rtelemben, ahogy egy foly� sincs t�bb�, amikor
beleolvad a tengerbe, a neve, a form�ja nincsenek
t�bb�, de a v�z megmarad, �s eggy� v�lik az
�ce�nnal. Amikor egy gnani egyes�l az univerz�lis
elm�vel, minden j�s�ga �s b�lcsess�ge az
emberis�g �r�ks�g�v� v�lik, �s felemel minden
emberi l�nyt.

K: K�t�d�nk szem�lyis�g�nkh�z. Egy�nis�g�nk,

l�t�nk elt�r m�sok�t�l, nagyon nagyra �rt�kelj�k.
�gy l�tszik, te mindkett�t denunci�lod, mint
haszontalant. A tied megnyilv�nulatlan, mi haszna
ennek a mi sz�munkra?

M: Megnyilv�nulatlan, megnyilv�nult, egy�nis�g,

szem�lyis�g (nirguna, saguna, vyakta, vyakti);
mindezek csup�n szavak, n�z�pontok, ment�lis
attit�d�k. Nincs realit�suk. A val�s�g csendben
tapasztalhat� meg. Kapaszkodsz a szem�lyis�gbe �
de csak akkor vagy tudat�ban a szem�ly l�t�nek,
amikor bajban vagy � amikor nem vagy bajban nem
gondolsz �nmagadra.

K: Nem besz�lt�l a Megnyilv�nulatlan haszn�r�l.

M: Nyilv�nval�an aludnod kell, hogy f�l�bredj

�lmodb�l. Meg kell, hogy halj, hogy �lj, fel kell, hogy
olvadj, hogy �j form�t nyerj. Rombolnod kell, hogy
�p�ts, puszt�tanod kell, miel�tt teremtesz. A
Legfels�bb az univerz�lis felold�, � korrod�l minden
ed�nyt, �get �t minden akad�lyt. A mindennek az
abszol�t tagad�sa n�lk�l a dolgok zsarnoks�ga
v�lna korl�tlann�. A Legfels�bb a nagy
harmoniz�tor, a v�gs� �s t�k�letes egyens�ly
biztos�t�ka � a szabad �let�. Felold t�ged, �s ezzel
�jra meger�s�ti igazi l�tedet.

K: Mindez rendben van, a saj�t szintj�n. De hogy

m�k�dik ez napi szinten?

M: A napi �let a cselekv�s �lete. Kedveled vagy

sem, funkcion�lnod kell. B�rmit teszel a saj�t
kedved�rt, az akkumul�l�dik, �s robban�anyagg�
v�lik; egy nap elszabadul, �s nagy rombol�st visz
v�gbe benned �s a vil�gban. Ha azzal �m�tod
magad, hogy mindenki jav��rt dolgozol, az
s�lyosb�tja a dolgot, mert nem ide�id �ltal kellene
m�sokat a j�ra vezetned. Aki jogot form�l r�, hogy
tudja, mi a j� m�soknak, vesz�lyes ember.

K: H�t akkor hogyan dolgozzon az ember?

M: Nem �nmagad�rt, nem is m�sok�rt, hanem

mag�nak a munk�nak a kedv��rt. Egy dolog �rt�k�t
saj�t c�lja �s �rtelme teszi. Ne tulajdon�ts
jelent�s�get semmi m�snak. Ne kapcsolj hozz�
semmit. Isten az egyik dolgot nem egy m�sik
szolg�lat�ra teremti. Minden �nmag��rt van. Mivel
�nmag��rt van, nem okoz zavart. A dolgokat �s
embereket t�l�k idegen c�lokra haszn�lod, �s nagy
rombol�st viszel v�gbe a vil�gban, �s magadban.

K: Val�di l�ny�nk �lland�an vel�nk van, azt

mondod. Hogy van az, hogy nem vessz�k �t �szre?

M: Igen, te mindig a Legfels�bb vagy. De figyelmed

a dolgokra ir�nyul, legyenek azok testiek vagy
ment�lisak. Amikor a figyelmed elvon�dik egy
dologr�l, �s m�g nem ir�nyul egy m�sikra, abban az
id�k�zben tiszta l�tez�s vagy. Amikor a
megk�l�nb�ztet�s �s p�rtatlans�g (viveka-vairagya)
gyakorl�s�val elvesz�ted az �rz�kek �s ment�lis
�llapotok l�t�s�t, a tiszta l�t term�szetes �llapota
jelenik meg.

K: Hogyan vethet v�get az ember az elk�l�n�l�s

�rz�kel�s�nek?

M: Elm�j�nek a ?vagyok?-ra, a l�t �rz�kel�s�re

f�kusz�l�s�val az ?ez-�s-ez vagyok? megsz�nik; ami
marad, az az ��n tan� vagyok csup�n�, majd az is
al�mer�l az ?�n minden vagyok? -ba. Ekkor a minden
az Eggy� v�lik, �s az Egy � �nmagadd�, amely nem
k�l�nb�zik t�lem. Add fel a k�l�n�ll� ?�n? ide�j�t, �s
a ?kinek a tapasztalata?? k�rd�s nem fog felmer�lni.

K: Te �nn�n tapasztalatod alapj�n besz�lsz. Hogy

tehetn�m azt magam�v�?

M: Az�rt mondod, hogy az �n tapasztalatom

k�l�nb�zik a ti�dt�l, mert azt hiszed, hogy
k�l�nb�z�k vagyunk. De nem vagyunk azok. Egy
m�lyebb szinten az �n tapasztalatom a te
tapasztalatod. Ugorj m�lyfejest �nmagadba, �s meg
fogod azt tal�lni, k�nnyen �s egyszer�en. Haladj a
?vagyok? ir�ny�ba.

K�rdez�: Szokt�l-e boldog, vagy szomor� lenni?

Ismered-e az �r�met �s a b�natot?

Maharaj: Nevezd ahogy tetszik. Sz�momra ezek

csak elme�llapotok, �s nem vagyok az elme.

K: A szeretet elme�llapot?

M: Mint m�r mondtam, ez att�l f�gg, mit �rtesz

szeretet alatt. A v�gy, term�szetesen, elme�llapot.
De az egys�g megval�s�t�sa t�l van az elm�n.
Sz�momra semmi nem l�tezik �nmag�t�l. Minden
az �n, minden �n vagyok. L�tni �nmagamat
mindenben, �s mindent �nmagamban, a
legk�ts�gtelenebb szeretet.

K: Ha valamit kellemesnek tal�lok, akkor k�v�nom.

Ki az, pontosan, aki megk�v�nja? Az �n vagy az

elme?

M: Rosszul tetted fel k�rd�st. Nincs olyan, hogy ?ki?.

Ami van az a v�gy, a f�lelem, a d�h, �s az elme azt
mondja � ez �n vagyok, ez az eny�m. Nincs olyan
dolog, amelyet �gy nevezhetn�nk, hogy ?�n? vagy
?eny�m?. A v�gy az elm�nek az elme �ltal �rz�kelt
�s elnevezett �llapota. Az �rz� �s elnevez� elme
n�lk�l hol a v�gy?

K: Van-e olyan dolog, mint �rz�kel�s, elnevez�s

n�lk�l?

M: Term�szetesen. Az elnevez�s nem mehet t�l az

elm�n, m�g az �rz�kel�s a tudatoss�g maga.

K: Amikor valaki meghal, mi t�rt�nik pontosan?

M: Semmi nem t�rt�nik. Valami semmiv� v�lik.

Semmi volt, semmi maradt.

K: Biztos, hogy van k�l�nbs�g az �l� �s a halott

k�z�tt. Te �gy besz�lsz az �l�r�l, mintha halott, �s a
halottr�l, mint �l� lenne.

M: Mi�rt nyugtalan�tod magad egy ember hal�la

miatt, mik�zben azzal kev�ss� t�r�dsz, hogy milli�k
halnak naponta? Teljes vil�gok robbannak be �s
robbannak ki, minden pillanatban � s�rnom kellene
miattuk? Egy dolog teljesen vil�gos sz�momra:
minden, ami �l �s mozog, a tudatoss�gban l�tezik,
�s �n ezen tudatoss�gon bel�l, �s t�l vagyok. Bel�l
vagyok, mint tan�. T�l vagyok rajta, mint L�t.

K: Biztos t�ged is aggaszt, amikor a gyermeked

beteg, nem?

M: Nem nyugtalan�t. Csak teszem, amit sz�ks�ges.

Nem agg�dom a j�v� miatt. Az �letm�k�d�sem
minden helyzetre tartalmazza a helyes v�laszt. Nem
�llok meg azon gondolkodni, hogy mit tegyek.
Cselekszem, �s haladok tov�bb. A k�vetkezm�nyek
nem hatnak r�m. M�g csak az sem �rdekel, hogy
j�k, vagy rosszak-e. B�rmik is legyenek, vannak �
ha visszat�rnek, ism�t foglalkozom vel�k. Jobban
mondva, ism�t megt�rt�nik, hogy vel�k foglalkozom.
Nincs c�ltudatoss�g semmilyen cselekv�semben. A
dolgok t�rt�nnek, ahogy t�rt�nnek � nem az�rt
t�rt�nnek meg, mert �n megt�rt�ntt� teszem �ket,
hanem az�rt, mert �n az vagyok. Val�j�ban soha
semmi nem t�rt�nik. Amikor az elme nyugtalan,
akkor Shiva-t�nc�t j�rja, hasonl�an a t�hoz,
amelynek nyugtalan viz�n t�ncot j�r a hold. Mindez
l�tszat, amely a helytelen ide�knak tulajdon�that�.

K: Te bizony�ra tudat�ban vagy sz�mos dolognak,

�s az � term�szet�k szerint viselkedsz. A gyerekkel
gyerekk�nt b�nsz, �s a feln�ttel feln�ttk�nt.

M: Mint ahogy a s� �ze �tj�rja a hatalmas �ce�nt, �s

a tengerv�z minden cseppje ugyanazt az �zt
hordozza, �gy adja sz�momra minden tapasztalat a
val�s�g �rint�s�t, �r�kk� friss megval�s�t�sak�nt
saj�t l�temnek.

K: L�tezem �n a te vil�godban, mint ahogy te az

eny�mben?

M: Term�szetesen, te vagy, �s �n vagyok. De csak

mint pontok a tudatoss�gban; semmik nem vagyunk
a tudatoss�gon n�lk�l. Ezt j�l kell �rteni: a vil�g a
tudatoss�g c�rnasz�l�n f�gg; ha nincs tudatoss�g,
nincs vil�g sem.

K: A tudatoss�gban sok pont van; ugyanannyi a

vil�g is?

M: Vegy�k az �lmot, p�ld�ul. Egy k�rh�z sok

beteg�nek mindegyike alszik �s �lmodik, mindegyik
a saj�t egy�ni, szem�lyes �lm�t �lmodja, amelyek
nincsenek kapcsolatban egym�ssal, nincsenek
hat�ssal egym�sra, egyetlen dolog k�z�s benn�k �
a betegs�g. Hasonl�k�ppen, mi is elv�lasztottuk
magunkat k�pzelet�nkben a k�z�s tapasztalat val�s
vil�g�t�l, �s bez�rtuk magunkat a szem�lyes v�gyak
�s f�lelmek, k�pek �s gondolatok, ide�k �s
koncepci�k felh�j�be.

K: Ezt �rtem. De mi lehet az oka a szem�lyes

vil�gok iszony� sokf�les�g�nek?

M: Nem olyan nagy a sokf�les�g. Minden egyes

�lom egy k�z�s vil�gra szuperpon�l�dik. Bizonyos
fokig form�lj�k, �s befoly�solj�k egym�st. Az
alapvet� egys�g, mindennek ellen�re, m�k�dik.
Mindennek a gy�kere az �n-feled�s; a nem tud�sa
annak, hogy ki vagyok �n.

K: Ahhoz, hogy felejthessen, tudnia kell az

embernek. Tudtam, hogy ki vagyok �n, miel�tt
elfelejtettem azt?

M: Term�szetesen. Az �n-felejt�s az �ntudat

velej�r�ja. A tudatoss�g �s a tudattalans�g
ugyanazon �letnek a k�t aspektusa. Egym�s mellett
l�teznek. A vil�g megismer�s�hez elfelejted �nedet
� �ned megismer�s�hez elfelejted a vil�got. Mi a
vil�g, v�g�l is? Eml�kek gy�jtem�nye. Kapaszkodj
az egyetlen dologba, ami sz�m�t, ragaszkodj az ?�n
vagyok?-hoz, �s engedj el minden m�st. Ez a
sadhana. A megval�sul�sban semmihez nem kell
ragaszkodni �s semmit nem kell elfelejteni.
Minden tud�s, semmi nem eml�k.

K: Mi az �n-felejt�s oka?

M: Nincs ok, mert nincs felejt�s. Ment�lis �llapotok

k�vetkeznek egym�sra, �s mindegyik elmossa az
el�z�t. Az �n-eml�kez�s egy ment�lis �llapot, �s az
�n-elfelejt�s egy m�sik. V�ltakoznak, mint a nappal
�s az �jjel. A val�s�g mindkett� f�l�tt �ll.

K: Biztosan kell, hogy legyen k�l�nbs�g a felejt�s �s

a nem tud�s k�z�tt. A nem tud�shoz nem
sz�ks�ges ok. A felejt�s el�zetes tud�st
el�felt�telez, �s a felejt�sre val� hajlamot, vagy
k�pess�get is. Bevallom, nem tudom
megk�rd�jelezni a nem tud�s gondolat�t, de a
felejt�snek kell, hogy legyen valamilyen alapja.

M: Nincs olyan dolog, mint nem-tud�s. Csak felejt�s

van. Mi rossz van a felejt�sben? Ugyanolyan
egyszer� felejteni, mint eml�kezni.

K: Nem jelent csap�st, ha valaki elfelejti �nmag�t?

M: Ugyanolyan rossz, mint folyamatosan eml�kezni

�nmagadra. L�tezik egy �llapot a felejt�sen �s a
nem felejt�sen t�l � a term�szetes �llapot.
Eml�kezni, felejteni � ezek mindketten az elme
gondolathoz k�t�tt, sz�hoz k�t�tt �llapotai. Vegy�k
p�ld�ul a sz�let�s ide�j�t. Azt mondt�k, sz�lettem.
Nem eml�kszem r�. Azt mondt�k, meg fogok halni.
Nem gondolom. Azt mondod, elfelejtettem, vagy
h�j�n vagyok a k�pzeletnek. Pedig egyszer�en csak
nem tudok visszaeml�kezni arra, ami soha nem
t�rt�nt meg, �s nem tartom val�sz�n�nek a
nyilv�nval�an lehetetlent. A testek sz�letnek, �s a
testek meghalnak, de mit jelent ez sz�momra? A
testek a tudatoss�gban j�nnek �s mennek, �s a
tudatoss�gnak mag�nak a gy�kerei �nbennem
vannak. �n vagyok az �let, �s az elme �s a test az
�n tulajdonom.

K: Azt mondod, hogy a vil�g gy�ker�n�l az �n-

elfelejt�s van. A felejt�shez eml�keznem kell arra,
amire elfelejtek eml�kezni? �n soha nem felejtettem
el, hogy �n vagyok.

M: Lehet, hogy az ?�n vagyok? is r�sze az ill�zi�nak.

K: Ez hogyan lehets�ges? Nem tudod nekem
bebizony�tani, hogy nem vagyok. M�g ha
bebizony�tan�d is, hogy nem vagyok � �n vagyok.

M: A val�s�g sem nem bizony�that�, sem nem

c�folhat�. Elm�n bel�l nem lehets�ges, az elm�n
k�v�l nem sz�ks�ges. A val�diban a ?mi val�di??
k�rd�s nem mer�l fel. A megnyilv�nult (saguna) �s a
megnyilv�nulatlan (nirguna) nem k�l�nb�znek
egym�st�l.

K: Ilyenform�n minden val�di.

M: �n vagyok minden. �nmagamk�nt minden

val�di. Engem kiv�ve semmi nem val�di.

K: �n nem �gy �rzem, hogy a vil�g egy hiba

mistake. eredm�nye.

M: Ilyet csak egy teljes vizsg�latot k�vet�en

mondhatsz, nem el�tte. Term�szetesen, amikor
megl�tod a k�l�nbs�get, �s eleresztesz mindent,
ami nem val�di, akkor csak a val�di marad.

K: Marad egy�ltal�n valami?

M: A val�di marad. De ne �ltasd magad szavakkal.

K: Embereml�kezet �ta, megsz�ml�lhatatlan

sz�let�sek sorozat�n kereszt�l �p�tem, jav�tom �s
sz�p�tem a vil�gomat. Ami sem nem t�k�letes, sem
nem val�szer�tlen. Ez egy folyamat.

M: T�vedsz. Rajtad k�v�l nem l�tezik a vil�g. Minden

pillanatban csak �nmagad t�k�rk�pe. Te teremted,
te puszt�tod.

K: Azt�n �jra �p�tem, t�k�letesebbre.

M: A t�k�letes�t�shez c�folnod kell. Meg kell halnia

az embernek, hogy �ljen. Nincs �jj�sz�let�s, csak
hal�l r�v�n.

K: A te vil�god lehet, hogy t�k�letes. Az �n

szem�lyes vil�gom t�k�letesedik.

M: A te szem�lyes vil�god nem l�tezik �nmag�t�l.

Puszt�n csak egy korl�tozott, �s torz k�pe a
val�s�gnak. Nem az univerzumot kell t�k�letes�teni,
hanem a te l�t�sm�dodat.

K: Te milyennek l�tod?

M: Egy sz�npadnak, amelyen a vil�g dr�ma

j�tsz�dik. Kiz�r�lag az el�ad�s min�s�ge a fontos;
nem az sz�m�t, hogy a sz�n�szek mit mondanak �s
csin�lnak, hanem csak az, ahogyan mondj�k �s
csin�lj�k azt.

K: Nekem nem tetszik ez a lila (j�t�k) idea, �n

ink�bb hasonl�tan�m a vil�got egy munkater�lethez,
amelyen mi vagyunk az �p�t�munk�sok.

M: T�l komolyan veszed. Mi baj a j�t�kkal? Csak

addig van c�lod, am�g nem vagy teljes (purna);
addig pedig a teljess�g, a t�k�letess�g a c�l. De
amikor teljes vagy �nmagadban, k�v�l-bel�l teljesen
integr�lt, akkor �lvezed az univerzumot; nem
dolgozol rajta. A dezintegr�ltnak �gy t�nik, hogy
kem�nyen dolgozol, de ez az � ill�zi�juk. A
sportol�k l�tsz�lag hatalmas er�fesz�t�seket
tesznek: egyetlen motiv�ci�juk m�gis a j�t�k, �s a
megnyilatkoz�s.

K: Azt akarod mondani, hogy Isten csak sz�rakozik,

hogy c�l n�lk�l cselekv�ssel foglalja el mag�t?

M: Isten nem csak igaz �s j�, hanem sz�p is

(satyam-shivam-sundaram). A sz�ps�get annak
�r�m��rt teremti.

K: Nos h�t, akkor a sz�ps�g a c�lja.

M: Mi�rt kevered bele a sz�nd�kot? A sz�nd�k

mozg�st, v�ltoz�st, t�k�letlens�g �rz�st implik�l.
Istennek nem c�lja a sz�ps�g � b�rmit tesz, az
sz�p. Lehet olyat mondani, hogy a vir�g megpr�b�l
sz�p lenni? Sz�p az, a saj�t term�szet�n�l fogva.
Hasonl�k�ppen, Isten is maga a t�k�letess�g, nem
kell er�fesz�t�st tennie, hogy t�k�letess� v�ljon.

K: A sz�nd�k a sz�ps�gben teljes�ti be �nmag�t.

M: Mi a sz�p? B�rmit, amit a t�k�letes boldogs�g

�llapot�ban l�tsz, az minden sz�p. A sz�ps�gnek az
eszenci�ja a boldogs�g.
K: Besz�lsz a Sat-Chit-Ananda-r�l. Az, hogy
l�tezem, szembet�n�. Az, hogy tudok, szembet�n�.
Az, hogy boldog vagyok, egy�ltal�n nem
szembet�n�. Hov� t�nt a boldogs�gom?

M: L�gy teljesen tudat�ban saj�t l�tednek, �s a

tudatos boldogs�gban leszel. Mivel elm�det
elford�tod �nmagadr�l, �s arra ir�ny�tod, ami nem
vagy, elvesz�ted a j�l l�t el�gedetts�g�nek az
�rz�s�t.

K: K�t �t �ll el�tt�nk � az er�fesz�t�s �tja (yoga

marga), �s a k�nyelem �tja (bhoga marga).
Mindkett� ugyanahhoz a c�lhoz vezet � a
megszabadul�shoz.

M: Mi�rt h�vod a �tnak bhog�t? Hogy vezethet a

k�nyelem t�k�letess�ghez?

K: Aki eljutott a t�k�letes lemond�sig (yogi),

megtal�lja a val�s�got. Aki eljutott a t�k�letess�gig
az �lvezetben (bhogi), szint�n el fog oda jutni.

M: Hogy lehet ez? Nem ellentmond� kijelent�sek

ezek?

K: A v�gletek tal�lkoznak. T�k�letes Bhogi nak lenni

sokkal nehezebb, mint t�k�letes Yogi nak. �n
egyszer� ember vagyok, �s nem mer�szelhetek
�rt�keket meg�t�lni. V�gs� soron mind a Yogi, mind
a Bhogi, a boldogs�g keres�s�vel t�r�dik. A Bhogi
er�fesz�t�sei gyakran kitart�bbak, mint a Yogi �.

M: Mit �r a boldogs�god, ha er�lk�dn�d �s

dolgoznod kell �rte? A val�di boldogs�g spont�n �s
er�fesz�t�s mentes.

K: Minden l�ny a boldogs�got keresi. Csak elt�r�

m�dokon. N�melyek bel�l keresik, �s ez�rt a nev�k
az, hogy Yogi, m�sok k�v�l keresik, �s a Bhogi nevet
ragasztott�k r�juk. M�gis, sz�ks�g�k van egym�sra.

M: Az �r�m �s a f�jdalom v�ltakoz�ak. A boldogs�g

rend�thetetlen. Amit keresni lehet, �s megtal�lni, az
nem val�di. Fedezd fel, amit soha el nem vesz�tett�l,
fedezd fel, ami t�led soha el nem idegen�thet�.
K�rdez�: �rtelmez�sem szerint a vil�g a Yoga
iskol�ja, �s maga az �let egy Yoga gyakorlat.
Mindenki t�k�letess�gre t�rekszik, �s mi m�s a
Yoga, ha nem t�rekv�s? Semmi megvetend� nincs
az �gynevezett ?egyszer�? emberekben, �s az �
?egyszer�? �let�kben. Legal�bb olyan kem�nyen
t�rekszenek, �s legal�bb annyit szenvednek, mint a
Yogi, csak �k nincsenek tudat�ban igazi c�ljuknak.

Maharaj: Mi m�don Yogi k a te egyszer� embereid?

K: Az � v�gs� c�ljuk is ugyanaz. Amit a Yogi

lemond�ssal (tyaga) �r el, azt a k�z�ns�ges ember
tapasztalat (bhoga) �tj�n val�s�tja meg. A Bhoga
�tja nem tudatos, enn�l fogva ism�tl�sekkel teli, �s
hosszantart�, m�g a Yoga �tja �tgondolt �s
elm�ly�lt, ez�rt sokkal gyorsabb lehet.

M: Lehet, hogy a Yoga �s Bhoga peri�dusok

v�ltakoznak. El�sz�r Bhogi, azt�n Yogi, majd �jb�l
Bhogi, majd �jb�l Yogi.

K: Mi lehet a c�l?

M: A gyenge v�gyak elt�vol�that�k �nelemz�ssel �s

medit�ci�val, de az er�s, m�lyen gy�kerez�
v�gyakat be kell teljes�teni, �s gy�m�lcseiket,
legyenek azok �desek vagy keser�ek, meg kell
�zlelni.

K: Akkor mi�rt ad�znak elismer�ssel a Yogi knak, �s

besz�lnek megvet�en a Bhogi kr�l? Mindegyik�k
Yogi, bizonyos m�don.

M: Az emberi �rt�krend az �tgondolt er�fesz�t�st

dics�retrem�lt�nak tekinti. A Yogi �s a Bhogi
val�j�ban a saj�t term�szet�ket k�vetik, a
k�r�lm�nyekt�l �s a lehet�s�gekt�l f�gg�en. A Yogi
�let�t egyetlen v�gy vez�rli � megtal�lni az
Igazs�got; a Bhogi sok mestert szolg�l. De a
Bhogi b�l Yogi lesz, �s a Yogi fel�lkerekedhet a
Bhoga k�zdelm�ben. A v�gs� eredm�ny ugyanaz.

K: A hagyom�ny Buddh�nak tulajdon�tja a mond�st,

miszerint m�rhetetlen�l fontos hallani r�la, hogy van
megvil�gosod�s, ami teljes megfordul�st �s
�talakul�st jelent a tudatoss�gban. A j� h�r ahhoz
hasonlatos, amikor szikra pattan egy haj�rakom�ny
gyapotba; lassan, de k�ny�rtelen�l az eg�sz
hamuv� lesz. Hasonl� m�don fog a megvil�gosod�s
j� h�re is el�bb vagy ut�bb �talakul�st v�gbevinni.

M: Igen, el�sz�r hall�s (shravana), majd eml�kez�s

(smarana), elm�lked�s (manana) �s �gy tov�bb.
Ismer�s terepen vagyunk. Aki halotta a h�rt Yogi v�
v�lik; m�g a t�bbiek folytatj�k Bhog� jukat.

K: De azzal bizony�ra egyet�rtesz, hogy az �let

�l�se � a vil�g egyhang� �let�nek puszta �l�se, a
megsz�let�s, hogy meghaljunk, �s a meghal�s,
hogy megsz�less�nk � m�r a puszta mennyis�ge
miatt is fejleszti az embert, �pp�gy, mint ahogy a
foly� is megtal�lja az �tj�t a tenger fel�, puszt�n
az�ltal, hogy nagy t�meg� vizet �sszegy�jt.

M: Miel�tt a vil�g lett volna, tudatoss�g volt. A vil�g

tudatoss�gban kezdi l�tez�s�t, a tudatoss�gban
marad fenn �s a tiszta tudatoss�gba olvad bele.
Minden dolgok gy�ker�n�l ott a ?vagyok? �rz�se. Az
elm�nek a ?van vil�g? �llapota m�sodlagos, mert a
l�thez nincs sz�ks�gem a vil�gra, a vil�gnak van
sz�ks�ge r�m.

K: Az �let�szt�n hatalmas dolog.

M: M�g nagyobb az �let�szt�nt�l val� szabads�g.

K: A k�nek a szabads�ga?

M: Igen, a k�nek a szabads�ga, �s m�g sok m�s�

azon k�v�l. A szabads�g hat�rtalan, �s tudatos.

K: Nincs sz�ks�g szem�lyis�gre a tapasztalat

gy�jt�shez?

M: Sz�modra, amilyen most vagy, a szem�lyis�g

csak ny�g. A testtel val� �nazonosul�s j� lehet egy
kisgyermek sz�m�ra, de az igazi feln�vekv�s a
testt�l val� f�ggetlened�sen m�lik. Norm�lis
esetben az embernek kora ifj�s�g�ban ki kell n�ni a
test-alap� v�gyait. M�g az �lvezeteket el nem
utas�t� Bhogi nak sem kell v�gyakoznia azok ut�n,
amiket meg�zelt. A szok�s, az ism�tl�s v�gya mind a
Yogi t, mind a Bhogi t akad�lyozza.
K: Mi�rt tartod elutas�tand�nak a szem�lyt (vyakti),
mint jelent�s�g n�lk�li dolgot? A szem�lyis�g
l�tez�s�nk els�dleges t�nyez�je. Az t�lti be eg�sz
sz�nter�t.

M: Am�g nem l�tod meg, hogy a szem�lyis�g

puszt�n csak eml�kezetre �p�l� szok�s, amelyet a
v�gy sarkall, mindaddig szem�lynek fogod magad
gondolni, aki �l�, �rz�, gondolkod�, tev�kenyked�,
boldog vagy b�natos. Vond k�rd�re magad, k�rdezd
magad: ?�gy van ez? Ki vagyok �n? Mi van mindezek

m�g�tt, �s mindezeken t�l?? �s hamarosan meg

fogod l�tni a hib�idat. �s a hiba, val�di term�szete
szerint, megsz�nik l�tezni, amikor megl�tod.

K: A l�tez�snek, mag�nak az �letnek a Yog� j�t,

nevezhetj�k Term�szetes Yog� nak (nisarga yoga).
Engem arra az �si Yog� ra (adhi yoga) eml�keztet,
amit a Rig-Veda �gy eml�t, mint az elm�vel t�rt�nt
h�zass�gk�t�st.

M: Az elm�lked�, teljes tudatoss�gban �lt �let,

�nmag�ban v�ve Nisarga Yoga.

K: Mit jelent az �let �s az elme h�zass�ga?

M: A spont�n tudatoss�gban �lt, er�fesz�t�s-mentes

�let tudatoss�g�t, az �let ir�nti teljes �rdekl�d�st �
mindezt mag�ban foglalja.

K: Sri Ramakrishna Paramahamsa feles�ge

Sharada Devi leszidta tan�tv�nyait, ha t�l sok
er�fesz�t�st tettek. A f�r�l �retlen�l leszak�tott
mang�hoz hasonl�totta �ket. ?Minek sietni?? mondta.
?V�rj, m�g teljesen meg nem �rsz, l�d�s leszel �s
�des.?

M: Milyen igaza volt. Olyan sokan vannak, akik

d�lnek n�zik a hajnalt, egy fut�lagos tapasztalatot
teljes megval�sul�snak, �s m�g ezt a keveset is
lerombolj�k m�rt�ktelen g�gj�kkel. Az al�zatoss�g
�s a csend n�lk�l�zhetetlen a sadhak� hoz,
b�rmennyire el�rehaladott vagy. Csak a teljesen
�rett gnani engedhet meg mag�nak teljes
spontaneit�st.
K: �gy tudom, vannak a Yog� nak olyan iskol�i,
amelyekben a tan�tv�nynak k�telez� csendben
maradnia 7, 12, 15 vagy 25 �vig. M�g Bhagavan Sri
Ramana Maharshi is 20 �v hallgat�st m�rt mag�ra,
miel�tt tan�tani kezdett.

M: Igen, a bels� gy�m�lcs meg kell, hogy �rjen.

Addig is a fegyelmet, a tudatoss�gban val� �letet
kell gyakorolni. A gyakorlat fokozatosan egyre
finomabb� �s finomabb�, m�gnem teljesen
forman�lk�liv� v�lik.

K: Krishnamurti is a tudatoss�gban val� �letr�l

besz�l.

M: � mindig k�zvetlen�l a ?v�gs�t? c�lozza. Igen,

v�g�l minden Yoga a te adhi yog� dba torkollik, a
tudatoss�g (a menyasszony) �s az �let (a v�leg�ny)
h�zass�g�ba. Az �dv�ss�g felmer�l�s�hez
tal�lkoz�sra, kapcsolatra van sz�ks�g, az egys�g
�rv�nyes�t�s�re a dualit�sban.

K: Buddha is azt mondta, hogy a nirvana

megval�s�t�s�hoz az embernek az �l�l�nyekhez kell
mennie. A tudatoss�gnak �letre van sz�ks�ge
ahhoz, hogy n�vekedjen.

M: A vil�g maga kapcsolat � az �sszes kapcsolat

teljess�ge val�sul meg a tudatoss�gban. A szellem
meg�rinti az anyagot, �s tudatoss�got eredm�nyez.
Ilyen tudatoss�got. Amikor eml�kezettel �s
elv�r�ssal szennyez�dik, akkor k�tel�kk� v�lik. A
tiszta tapasztalat nem eredm�nyez k�t�tts�get; a
v�gy �s f�lelem k�z�tt ragadt tapasztalat tiszt�talan,
�s karm� t teremt.

K: Lehets�ges boldogs�g az egys�gben? Nem von

minden boldogs�g maga ut�n sz�ks�gszer�en
kapcsolatot, ebb�l ered�en dualit�st?

M: Semmi baj a dualit�ssal, am�g nem teremt

konfliktust. A k�zdelem n�lk�li sokf�les�g �s
v�ltozatoss�g �r�met szerez. A tiszta
tudatoss�gban f�ny van. A melegs�ghez
kapcsolatra van sz�ks�g. A szeretet egys�ge a l�t
egys�ge felett �ll. A szeretet a jelent�se �s c�lja a
dualit�snak.
K: �n adopt�lt gyerek vagyok. Ap�mat nem
ismerem. Any�m meghalt a sz�let�semkor.
Nevel�ap�m, �r�met akarv�n szerezni
nevel�any�mnak, aki gyermektelen volt, szinte
v�letlen�l engem adopt�lt. Egyszer� ember �
teheraut�ja van, sof�rk�dik. Any�m a h�ztart�st
vezeti. �n 24 �ves vagyok. Az ut�bbi k�t �s f�l
�vben utazom, nyugtalan vagyok, keresek. Egy j�
�letet akarok �lni, egy megszentelt �letet. Mit kell
tennem?

M: Menj haza, vedd �t ap�d v�llalkoz�s�t,

gondoskodj id�s sz�leidr�l. Vedd el a l�nyt, aki r�d
v�r, l�gy h�s�ges, l�gy egyszer�, l�gy al�zatos.
Titkold el er�nyess�gedet, �lj csendesen. Az �t
�rz�k �s a h�rom min�s�g (gun�k) a te nyolc
l�p�sed a Yog� ban. �s az ?�n vagyok? a Nagy
Eml�keztet� (mahamantara). Megtanulhatsz t�l�k
mindent, amit tudnod kell. L�gy figyelmes, kutass
sz�ntelen�l. Ez minden.

K: Ha csak az megszabad�t, hogy emberi �letet

�lek, akkor mi�rt nem megszabadult mindenki?

M: Minden l�ny megszabadult. Nem az sz�m�t, hogy

mit �lsz meg, hanem, ahogyan meg�led a
probl�m�kat. A megvil�gosod�s ide�ja a
legnagyobb fontoss�g�. Annak a puszta tud�sa,
hogy l�tezik egy ilyen lehet�s�g, megv�ltoztatja az
ember eg�sz szeml�letm�dj�t. Olyan a hat�sa, mint
�g� gyufasz�lnak a halom f�r�szporra. A nagy
tan�t�k sem csin�ltak m�st. Az igazs�g egy szikr�ja
felem�sztheti a hazugs�gok hegy�t. Az ellenkez�
szint�n igaz; az igazs�g napja rejtve marad a testtel
val� �nazonosul�s felh�je m�g�tt.

K: A megvil�gosod�s �rvendetes h�r�nek az

elterjed�se nagyon fontosnak l�tszik.

M: Val�j�ban ennek meghall�sa �g�rete a

megvil�gosod�snak. Val�j�ban a Guruval val�
tal�lkoz�s a megszabadul�s biztos�t�ka. A
t�k�letess�g �letad�, �s teremt�.

K: Gondolja-e megval�sult ember valaha is azt,

hogy ?�n megval�sult vagyok?? Nem lep�dik-e meg,
amikor az emberek nagyra tartj�k �t? Nem tartja-e
�nmag�t mindennapi embernek?
M: Sem mindennapinak, sem rendk�v�linek. Csak
tudatosan �s szeretetteljesen �l � m�dfelett.
�nmag�ra �n-meghat�roz�sok �s �n-azonos�t�sok
megenged�se n�lk�l tekint. Nem valamilyen vil�gt�l
k�l�n�ll� valaminek ismeri mag�t. � maga a vil�g.
Teljesen megszabad�totta �nmag�t, ak�rcsak a
nagyon gazdag ember, aki folyton elaj�nd�kozza a
vagyon�t. Nem gazdag, mert nincs semmije; nem
szeg�ny, mert b�s�ggel ad. Csak vagyona nincs.
Hasonl�k�ppen, eg�mentes a megval�sult ember,
elvesz�tette arra vonatkoz� k�pess�g�t, hogy
azonos�tsa �nmag�t b�rmivel. Nincs lakhelye,
�ll�stalan, t�l van t�ren �s id�n, t�l van a vil�gon.
T�l van szavakon �s gondolatokon.

K: Nos, ez nagyon m�ly rejt�ly a sz�momra. �n

egyszer� ember vagyok.

M: Te m�lys�gesen �sszetett, titokzatos, nehezen

�rthet� vagy. Hozz�d k�pest �n maga az
egyszer�s�g vagyok: �n az vagyok, ami van �
mindenf�le bels� �s k�ls�, eny�m �s ti�d, j� �s
rossz megk�l�nb�ztet�se n�lk�l. Ami a vil�g, az
vagyok �n; ami �n vagyok, a vil�g az.

K: Az hogyan t�rt�nik, hogy minden ember

l�trehozza a saj�t vil�g�t?

M: Amikor t�bben alszanak egyszerre, mindenki a

saj�t �lm�t �lmodja. Csak az �brenl�t sor�n mer�l
fel a sok k�l�nb�z� �lom k�rd�se, amit ejtenek,
amikor mindannyian �lomnak, valamilyen elk�pzelt
dolognak tekintik.

K: De h�t az �lmoknak van alapjuk.

M: Az eml�kezetben. Ugyanakkor, amire

eml�ksz�nk, csak egy m�sik �lom. A hamis eml�ke
nem eredm�nyezhet m�st, csak hamisat. Mag�val
az eml�kezettel semmi baj. Ami hamis, az annak a
tartalma. A t�nyekre eml�kezz, a v�lem�nyeket
felejtsd el.

K: Mi a t�ny?

M: Ami a tiszta, v�gyakt�l mentes tudatoss�gban

�szlelhet�.

27. A kezdetn�lk�li �r�kk� kezd�dik

K�rdez�: A minap a fejl�d�s k�tf�le �tj�r�l
k�rdeztelek � a lemond, hogy �s az �lvezetr�l (yoga
�s bhoga). A k�l�nbs�g nem olyan nagy, mint l�tszik
� a Yogi lemond, az �lvezet �rdek�ben; a Bhogi
�lvez, a lemond�s �rdek�ben. A Yogi lemond
ink�bb.

Maharaj: Na �s? Hagyd a Yogi ra az � Yog� j�t, �s a

Bhogi ra az � Bhog� j�t.

K: Sz�momra a Bhoga �tja t�nik jobbnak. A Yogi

olyan, mint a z�ld mang�, amit id�nap el�tt szedtek
le a f�r�l, �s szalmakos�rban tartanak, hogy
kiny�ljon. Leveg� n�lk�l, melegen tartva meg�rik, de
az igazi �z �s illat elveszett. A f�n hagyott mang�
kifejl�dik, teljes m�ret�, sz�nes �s �des lesz. Minden
vonatkoz�sban �lvezetess� v�lik. M�gis, valahogy a
Yoga kapja az �sszes dics�retet, �s a Bhoga � az
�sszes szitkot. Ahogy l�tom, a Bhoga a jobb kettej�k
k�z�l.

M: Mib�l gondolod, hogy ez �gy van?

K: Figyeltem a Yogi kat �s roppant er�fesz�t�s�ket.

M�g ha meg is val�sulnak, valami keser� vagy
fanyar �ze van neki. �gy t�nik, sok id�t t�ltenek
transzban, �s amikor megsz�lalnak, egyed�l a
szent�r�soknak adnak hangot. Legjobbjaik, mint a
gnani k, ak�r a vir�gok � t�k�letesek, de csak
vir�gocsk�k, illatukat kis k�rben �rasztva. M�sok
ak�r az erd�k � gazdagok, v�ltozatosak,
terjedelmesek, tele meglepet�ssel, egy eg�sz vil�g
van benn�k. Kell, hogy legyen magyar�zat erre a
k�l�nbs�gre.

M: Nos, egyet�rtek. Ahogy mondod, az egyik

elsatnyul a Yog� ban, m�g a m�sik kivir�gzik a
Bhog� ban.

K: Nem �gy van? A Yogi f�l az �lett�l, �s b�k�t

keres, m�g a Bhogi vakmer�, l�lekkel teli, el�re fel�
halad. A Yogi ide�k �ltal k�t�tt, m�g a Bhogi mindig
k�sz a felfedez�sre.

M: Ez annak a probl�m�ja, hogy valaki sokat akar,

vagy kev�ssel is be�ri. A Yogi nagyrat�r�, m�g a
Bhogi csup�n kalandv�gy�. A Bhogi gazdagabbnak,
�s sokkal �rdekesebbnek l�tszik, de val�j�ban ez
nem �gy van. A Yogi v�kony, mint a k�s �le. Amit
neki kell � v�gni m�lyen �s egyenletesen, biztos
k�zzel �thatolni a hamis sok r�teg�n. A Bhogi sok
olt�rn�l im�dkozik; a Yogi senkit nem szolg�l, csak
saj�t �nj�t.

C�ltalan dolog a Yogi t �s a Bhogi t szembe�ll�tani. A

kifel� ir�nyul� �t (pravritti) sz�ks�gk�ppen meg kell,
hogy el�zze a befel� ir�nyul� utat (nivritti). �t�lkezni
�s felc�mk�zni, nevets�ges dolog. Minden a v�gs�
t�k�letess�get seg�ti el�. N�melyek azt mondj�k,
hogy a val�s�gnak h�rom aspektusa van � Igazs�g
� B�lcsess�g � Boldogs�g. Aki az Igazs�got keresi,
az Yogi v�, aki a b�lcsess�get az gnani v�, aki pedig
a boldogs�got, az a tettek ember�v� v�lik.

K: Hallottunk az egys�g boldogs�g�r�l.

M: Az ilyenfajta boldogs�g ink�bb a magasztos b�ke

term�szete. Az �r�m �s a f�jdalom az er�nyes �s a
b�n�s tettek gy�m�lcsei.

K: Mi okozza a k�l�nbs�get?

M: A k�l�nbs�g az ad�s �s a megszerz�s k�z�tt

van. Mindegy, hogy a megk�zel�t�s m�dja, a v�g�n
minden eggy� v�lik.

K: Ha nem k�l�nb�zik a c�l, mi�rt tesz�nk

k�l�nbs�get az egyes megk�zel�t�sek k�z�tt?

M: M�k�dj�n minden az � term�szete szerint. A

v�gs� c�lt fogja szolg�lni mindenk�pp. Valamennyi
megk�l�nb�ztet�sed �s oszt�lyoz�sod teljesen
rendben van, de az �n esetemben azok nem
l�teznek. Mint ahogy egy �lom le�r�sa lehet eg�szen
r�szletes �s pontos, annak ellen�re, hogy minden
alapot n�lk�l�z, �gy nem felel meg a te mint�d
semmi m�snak, csak a te saj�t felt�telez�seidnek.
Elkezded egy ide�val, �s befejezed ugyanazon, de
m�sk�ppen fel�lt�ztetett ide�val.

K: Milyennek l�tod a dolgokat?

M: Kiv�tel n�lk�l egyform�k sz�momra. Ugyanaz a

tudatoss�g (chit) jelenik meg l�tk�nt (sat) �s
boldogs�gk�nt (ananda): a mozg�sban l�v� chit az
Ananda; a mozdulatlan chit a l�t.
K: M�g k�l�nbs�get teszel mozg�st �s
mozdulatlans�g k�z�tt.

M: A megk�l�nb�ztet�s mentess�g csendben

besz�l. A szavak megk�l�nb�ztet�st hordoznak. A
megnyilv�nulatlannak (nirguna) nincs neve, minden
n�v a megnyilv�nultra (saguna) vonatkozik.
Hasztalan dolog azon er�lk�dni, hogy szavakkal
fejezd ki, ami t�l van szavakon. A tudatoss�g
(chidananda) szellem (purusha), a tudatoss�g anyag
(prakriti). A t�k�letlen szellem anyag, a t�k�letes
anyag szellem. Kezdetben, mik�nt a v�g�n is,
minden egy.

Minden sz�tv�laszt�s az elm�ben (chitta) van, nem

a val�s�gban (chit). Mozg�s �s nyugalom az elme
�llapotai, �s nem l�tezhetnek az ellent�teik n�lk�l.
Mag�t�l semmi nem mozog, semmi nem nyugszik.
S�lyos hiba ment�lis konstrukci�knak abszol�t
l�tez�st tulajdon�tani. Semmi nem l�tezik �nmag�t�l.

K: J�l veszem �szre, hogy a nyugalmat a

Legfels�bb �llapottal azonos�tod?

M: Az egyik f�le nyugalom az elme (chidaram)

�llapota, a m�sik f�le nyugalom a l�t (atmaram)
�llapota. Az el�bbi megjelenik �s elt�nik, m�g az
igazi nyugalom a cselekv�s legbels� magja. Sajnos,
a nyelv ment�lis eszk�z, �s csak ellent�tekkel
dolgozik.

K: Tan�k�nt m�k�d�sben, vagy nyugalomban

vagy?

M: A tan�s�g tapasztalat, �s a nyugalom mentes a

tapasztalatt�l.

K: Nem l�tezhetnek egyidej�leg, mint az �ce�nnak

a felsz�nen kavarg� hull�mai, �s m�ly�nek csendje.

M: Az elm�n t�l nem l�tezik tapasztalat. A

tapasztalat du�lis �llapot. Nem besz�lhetsz �gy a
val�s�gr�l, mint tapasztalatr�l. Amint ezt
meg�rtetted, nem t�rekszel t�bb�, hogy k�l�n�ll� �s
szemben�ll� l�gy, illetve hogy azz� v�lj. A
val�s�gban egyek �s elv�laszthatatlanok, mint
ugyanannak a f�nak a gy�kerei �s �gai. Mindkett�
csak a tudatoss�g f�ny�ben l�tezik, ami ism�tlem,
az ?�n vagyok? �rz�s�b�l val� fel�bred�skor mer�l
fel. Ez az els�dleges t�ny. Ha elhib�zod ezt,
mindent elhib�zol.

K: A l�t �rzete tapasztal�s eredm�nye csup�n? A

tat-sat nagy mond�sa (Mahavakya) puszt�n
ment�lis m�d?

M: B�rmit is mondtak, az csup�n besz�d. B�rmit is

gondoltak, az csup�n gondolat. A Mahavakya igaz,
de a te ide�id hamisak, mert minden idea (kalpana)
hamis.

K: A meggy�z�d�s, hogy ?�n Az vagyok?, hamis?

M: Term�szetesen. A meggy�z�d�s ment�lis

�llapot. Az ?Az?-ban nincs ?�n vagyok?. Az ?�n
vagyok? megjelen�s�vel az ?Az? elhom�lyosodik,
mint ahogy a nap felkelt�vel kihunynak a csillagok.
De, mint ahogy a nappal egy�tt j�r a f�ny, �gy j�r
egy�tt az �n �rzet�vel a boldogs�g (chidananda). A
k�t�tts�g a boldogs�g ok�nak a ?nem--�n?-ben
keres�s�vel kezd�dik.

K: Mindennapjaid folyam�n mindig tudat�ban vagy

val�di �llapotodnak?

M: Se tudat�ban, se nem tudat�ban nem vagyok.

Nincs sz�ks�gem hitekre. B�tran �lek. L�nyegem a
b�tors�g, amely az �let szeretete. Eml�kekt�l �s
elv�r�sokt�l mentes vagyok, nem t�r�d�m vele, mi
vagyok, �s mi nem vagyok. Nem vagyok
�nmeghat�roz�s-f�gg�, a soham �s a brahmasmi
('�n � vagyok, '�n a Legfels�bb vagyok?) semmit
nem jelentenek sz�momra, megvan a b�tors�gom,
hogy semmi legyek, �s annak l�ssam a vil�got ami:
semminek. Ez egyszer�nek t�nik, pr�b�ld csak ki.

K: De mi ad neked b�tors�got?

M: Micsoda kificamodottak a n�zeteid. A b�tors�got

adni kell? A k�rd�seid arra utalnak, hogy az
agg�d�st tartod norm�lis �llapotnak, �s a b�tors�got
abnorm�lisnak. Ford�tva. Nyugtalans�g �s rem�ny a
k�pzelet sz�l�ttei � �n mindkett�t�l mentes vagyok.
�n egyszer�en csak l�tezem, �s nincs sz�ks�gem
semmi egy�bre.
K: Ha nem ismered magad, a l�tez�s nek mi haszna
sz�modra? Hogy boldog l�gy akk�nt, ami vagy,
tudnod kell, hogy mi vagy.

M: A l�tez�s tud�sk�nt ragyog, a tud�s szeretetben

gyeng�d. Ez mind egy. Elk�l�n�l�sekben hiszel, �s
k�rd�sekkel gy�tr�d magad. Ne ess t�lz�sba a
megfogalmaz�sokkal. A tiszta l�t nem le�rhat�.

K: Ha egy dolog nem megismerhet�, �s nem

�lvezetes, akkor nincs haszna sz�momra. A
tapasztalatom r�sz�v� kell, hogy v�ljon, els�sorban.

M: Ler�ngatod a val�s�got a tapasztalat szintj�re.

Hogyan f�gghetne a val�s�g a tapasztalatt�l, amikor
�ppen, hogy az a tapasztalat alapja (adhar)? A
val�s�g �ppen, hogy t�nye a tapasztalatnak, nem
pedig term�szete. A tapasztalat v�g�l is elme
�llapot, m�g a l�t bizonyos, hogy nem elme �llapot.

K: Megint �sszezavarodtam. Elk�l�n�l a tud�st�l?

M: Az elk�l�n�l�s l�tszat. Mint ahogy az �lom nem

k�l�n�ll� az �lmod�t�l, �gy a tud�s sem k�l�n�ll� a
l�tt�l. Az �lom azonos az �lmod�val, a tud�s azonos
a tud�val, a k�l�nbs�g puszt�n verb�lis.

K: Nos, �rtem, hogy a sat �s a chit egyek. De mi van

a boldogs�ggal (ananda)? A l�t �s a tudatoss�g
mindig egy�tt vannak jelen, de boldogs�g csak
ritk�n, �s villan�sszer�en jelentkezik.

M: A l�t zavartalan �llapota � boldogs�g; a zavart

�llapot vil�gk�nt jelenik meg. Egys�gben boldogs�g
van; dualit�sban � tapasztal�s. Ami megjelenik �s
elt�nik, az tapasztalat, annak f�jdalom �s �r�m
kett�ss�g�vel. A boldogs�got lehet tudni. Az ember
mindig boldogs�g, de soha nem boldog. A
boldogs�g az nem egy tulajdons�g.

K: M�sik k�rd�sem: N�h�ny Yogi el�ri c�lj�t, de

ennek semmi haszna m�sok sz�m�ra. Vagy nem
tudj�k, vagy nem akarj�k �tadni. Akik k�zre tudj�k
adni, amij�k van, elind�tj�k a t�bbieket. Hol van a
k�l�nbs�g?
M: Nincs k�l�nbs�g. Hib�s a megk�zel�t�sed.
Nincsenek t�bbiek, akiken seg�teni kellene. Amikor a
gazdag ember �truh�zza a teljes vagyon�t a
csal�dj�ra, egy fitying sem marad, hogy a koldusnak
adja. A b�lcs ember (gnani) ugyan�gy veti le minden
k�pess�g�t �s vagyon�t. Semmit, sz� szerint
semmit nem tud mondani mag�r�l. Nem tud seg�teni
senkinek, mert � minden. � a szeg�ny �s � a
szeg�nys�g is, a tolvaj �s a tolvajl�s is. Hogy
mondhatna olyat, hogy seg�t, amikor nem
k�l�nb�zik? Ha valaki k�l�n�ll�nak gondolja
�nmag�t a vil�gt�l, hadd seg�tsen a vil�gon.

K: De h�t dualit�s van, szomor�s�g van, sz�ks�g

van seg�ts�gre. Az, hogy puszta �lmoknak
nyilv�n�tjuk, semmilyen c�lhoz nem vezet.

M: Egyetlen dolog seg�thet, az �lomb�l val�

fel�bred�s.

K: Sz�ks�g van valakire, aki fel�breszt.

M: Aki szint�n benne van az �lomban. Az �breszt�

egyben a v�g kezdet�t is jelenti. Nincsenek �r�kk�
tart� �lmok.

K: M�g akkor sem, ha nincs kezdete?

M: Minden veled kezd�dik. Mi m�s lehet, aminek

nincs kezdete?

K: �n a sz�let�semkor kezd�dtem.

M: Ez az, amir�l besz�ltem neked. T�nyleg �gy van?

L�ttad magad kezd�dni?

K: �ppen most kezd�dtem. Minden m�s eml�k.

M: Kit�n�. A kezdetn�lk�lis�g �r�kk� kezd�dik.

Ugyanilyen m�don �n is szakadatlanul adok, mert
semmim nincs. Semminek lenni, semmivel nem
b�rni, semminek nem tartani �nmagadat a
legnagyobb aj�nd�k, a legnagyobb b�s�g.

K: M�r nem t�r�dsz magaddal?

M: Term�szetesen t�r�d�m magammal, de minden

�n vagyok. A gyakorlatban ez a j�akarat
kifogyhatatlan �s egyetemes form�j�t �lti mag�ra.
Nevezhetj�k mindent bet�lt�, mindent megv�lt�
szeretetnek is. Az ilyen szeretet a legteljesebb
�rtelemben akt�v � a cselekv�s �rzete n�lk�l.

K�rdez�: T�voli orsz�gb�l j�ttem. Van �nmagamr�l

n�mi bels� tapasztalatom, �s szeretn�k
tapasztalatokat cser�lni.

Maharaj: Term�szetesen. Ismered �nmagad?

K: Tudom, hogy nem a test vagyok. Az elm�m sem

�n vagyok.

M: Ezt mire alapozod?

K: Nem �rzem, hogy a testemben vagyok. Nekem

�gy t�nik, hogy mindenhol vagyok. Az elm�t pedig,
�gysz�lv�n, ki-be tudom kapcsolni. Emiatt �gy
�rzem, hogy �n nem az elme vagyok.

M: Amikor �gy �rzed, hogy a mindenhol ott vagy

vil�gban, �gy �rzed, hogy k�l�n�ll� vagy a vil�gt�l?
Vagy te vagy a vil�g?

K: Mindkett�. N�ha �gy �rzem, hogy sem az elme,

sem a test nem vagyok, csak egyetlen mindent l�t�
szem. Amikor ebbe m�lyebben belemegyek, �gy
�rzem, hogy mindent l�tok �s a vil�g �s �n eggy�
v�lunk.

M: Nagyszer�. Mi van a v�gyakkal? Vannak

egy�ltal�n?

K: Igen, ad�dnak, r�videk �s felsz�nesek.

M: �s mit teszel vel�k?

K: Mit tehetn�k? J�nnek, azt�n elmennek. Figyelem

�ket. N�ha l�tom, hogy testem �s elm�m
belebocs�tkoznak a kiel�g�t�s�kbe.

M: Ilyenkor kinek a v�gyai teljes�lnek?

K: R�szei a vil�gnak, amelyben �lek. �ppen

olyanok, mint a benne l�v� f�k �s felh�k.

M: Nem valamif�le t�k�letlens�g jelei lenn�nek?

K: Mi�rt lenn�nek azok? Olyanok amilyenek, �s �n
vagyok, amilyen vagyok. Hogy tudna a v�gyak
megjelen�se �s elt�n�se hatni r�m? Term�szetesen
a form�ra �s az elme tartalm�ra hat�ssal vannak.

M: Nagyszer�. Mi a foglalkoz�sod?

K: Felt�telesen szabadl�bra helyezettek

fel�gyelet�vel megb�zott rend�rtiszt vagyok.

M: Az mit jelent?

K: Pr�baid�re bocs�tanak fiatalkor� b�nelk�vet�ket,

akiknek speci�lis hivatalnokok figyelik a
viselked�s�t, seg�tve �ket a k�pz�sben, �s hogy
munk�t tal�ljanak.

M: Musz�j dolgoznod?

K: Ki dolgozik? A munkav�gz�s megt�rt�nik.

M: Sz�ks�ged van r�, hogy dolgozz?

K: Sz�ks�gem van r�, a p�nz miatt. Szeretem, mert

�sszekapcsol m�s �l�l�nyekkel.

M: Mit akarsz t�l�k?

K: Sz�ks�g�k lehet r�m, �s az � sorsuk miatt

v�gzem ezt a munk�t. Egy az �let, v�g�l is.

M: Hogyan ker�lt�l a jelenlegi �llapotodba?

K: Sri Ramana Maharshi tan�t�sai tereltek az

utamra. Azut�n tal�lkoztam egy Douglas Harding
nev� emberrel, aki az�ltal seg�tett nekem, hogy
megmutatta a ?ki vagyok �n?? m�k�d�s�t.

M: Hirtelen t�rt�nt, vagy fokozatosan?

K: Teljesen hirtelen t�rt�nt. Valami olyasmi volt, mint

amikor valami, amit teljesen elfelejtett�l, visszat�r az
ember elm�j�be. Vagy mint a meg�rt�s egy hirtelen
felvillan�sa. ?Milyen egyszer�,? � mondtam - ?milyen
egyszer�; nem az vagyok, akinek gondoltam
magam. Sem az �szlelt, sem az �szlel� nem
vagyok; csup�n az �szlelet vagyok?.
M: De m�g az �szlelet sem, hanem az, ami ezt
lehet�v� teszi.

K: Mi a szeretet?

M: Amikor hi�nyzik a k�l�nb�z�s �s elk�l�n�l�s

�rzete, azt nevezheted szeretetnek.

K: Mi�rt olyan nagy a k�nyszere a f�rfi �s n� k�z�tti

szeretetnek?

M: Mivel annyira kimagasl� a benne l�v� boldogs�g

elem.

K: Ez nem minden szeretet eset�n van �gy?

M: Nem sz�ks�gszer�en. A szeretetet f�jdalom is

okozhatja. Ekkor k�ny�r�letnek nevezed.

K: Mi a boldogs�g?

M: A boldogs�g a bels� �s a k�ls� k�z�tti harm�nia.

M�sfel�l, a k�ls� okokkal val� �nazonosul�s
szenved�s.

K: Hogyan megy v�gbe az �nazonosul�s?

M: Az �n term�szet�t�l fogva �nmag�t ismeri csak.

Tapasztalatlan l�v�n b�rmit �szlel, azt �nmag�nak
hiszi. Megs�r�l, megtanul kifel� n�zni (viveka), �s
egyed�l �lni (vairagya). Amikor a helyes magatart�s
(uparati) lesz a norm�lis, egy er�teljes bels�
k�sztet�s (mukmukshutva) jelentkezik saj�t
forr�s�nak keres�s�re. A test gyerty�ja meggyullad,
�s minden vil�goss� �s ragyog�v� v�lik.

K: Mi a szenved�s val�di oka?

M: A korl�tozottal (vyaktitva) val� �nazonosul�s. A

benyom�sok �nmagukban, b�rmilyen er�sek, nem
okoznak szenved�st. A rossz ide�k �ltal �sszezavart
elme gondolkod�s f�gg�v� v�lik: ?�n ez vagyok?, ?�n
az vagyok?, ami f�l a vesztes�gt�l, �s sz�ks�ge van
a nyeres�gre, �s szenved, amikor csal�dik.

K: Egy bar�tomnak iszonyatos �lmai vannak, est�r�l

est�re. Amikor k�zeledik az alv�s, retteg�s t�lti el.
Semmi nem seg�t rajta.
M: A val�di j� (satsang) t�rsas�ga tudna neki
seg�teni.

K: Maga az �let egy r�m�lom.

M: A nemes bar�ts�g (satsang) a legf�bb

gy�gyszere minden betegs�gnek, legyen az fizikai,
vagy ment�lis.

K: Nem nagyon tal�lni ilyen bar�tokat.

M: Keresd bel�l. Saj�t �ned a legjobb bar�tod.

K: Az �let mi�rt olyan ellentmond�sokkal teli?

M: Ez a ment�lis g�g let�r�s�re szolg�l. Fel kell,

hogy ismerj�k, milyen gyarl�k �s tehetetlenek
vagyunk. Am�g a l�t, tud�s, birtokl�s, cselekv�s
elk�pzel�s�vel csaljuk magunkat, val�j�ban
sz�nalmasan szorult helyzetben vagyunk. Csak
teljes �n-tagad�sban van lehet�s�g val�di l�t�nk
felfedez�s�re.

K: Mi�rt akkora neh�zs�g az �ntagad�s?

M: Ugyanakkora, mint az �nmegval�s�t�s. A hamis

�nt el kell hagyni, miel�tt a val�di �nt
megtal�lhatn�nk.

K: Az �n, amit hamisnak nevezel, a legf�jdalmasabb

�rtelemben val�di sz�momra. Ez az egyetlen �n,
tudom�som szerint. Amit a val�di �nnek nevezel,
fogalom csup�n, kifejez�sm�d, elme teremtm�ny,
vonz� szellemk�p. Mindennapi �nem nem egy
sz�ps�g, beismerem, de az �n saj�t, �s egyetlen
�nem. Azt mondod, �n vagyok, hogy van egy m�sik
�n. L�tod azt � realit�s sz�modra, vagy olyat akarsz
elhitetni velem, amit te magad sem l�tsz?

M: Ne bocs�tkozz elhamarkodott
k�vetkeztet�sekbe. Min�l konkr�tabb ig�ny, hogy ne
l�gy a val�di, ann�l ink�bb v�led �gy, hogy nem
vagy hamis. Az �rz�kel�s alap� �szlel�sek, �s azok
mem�ria �ltali alak�t�sa �szlel�re utal, akinek a
term�szet�nek a megvizsg�l�s�ra sosem ford�tott�l
gondot. Szenteld neki teljes figyelmedet, vizsg�ld
meg szeret� gondoss�ggal, �s a l�t olyan
magass�gait �s m�lys�geit fogod felfedezni,
amelyekr�l �nmagad apr� k�p�be mer�lten m�g
csak nem is �lmodt�l.

K: Megfelel� lelki�llapotba kell ker�ln�m ahhoz,

hogy eredm�nyesen vizsg�ljam magam.

M: Elengedhetetlen felt�tel, hogy legy�l komoly,

elsz�nt t�rekv�, �szint�n �rdekl�d�. Maxim�lis
j�indulattal kell �nmagad ir�nt viseltetned.

K: Meglehet�sen �nz� vagyok.

M: Nem vagy az. Szakadatlanul puszt�tod magadat

�s �nedet, idegen, ellens�ges �s hamis istenek
szolg�lat�val. Term�szetesen, l�gy �nz� � a helyes
m�don. K�v�nj magadnak j�t, f�radozz azon, ami j�
sz�modra. Semmis�ts meg mindent, ami k�z�d �s a
boldogs�g k�z� �ll. Legy�l minden � szeress
mindent � legy�l boldog � tedd magad boldogg�.
Nincs nagyobb boldogs�g.

K: A szeretetben mi�rt van olyan sok szenved�s?

M: Minden szenved�s v�gyb�l sz�letik. Az igaz

szeretet soha nem vall kudarcot. Hogyan vallhatna
kudarcot az egys�g �rz�se? Ami kudarcot vallhat,
az a kifejez�s v�gya. Ilyen fajta v�gy az elm��.
Mivel minden dolog ment�lis, a kudarc
elker�lhetetlen.

K: Hol a helye a szexnek a szeretetben?

M: A szeretet l�t�llapot. A szex energia. A szeretet

b�lcs, a szex vak. Amint meg�rted a szeretet �s a
szex igazi term�szet�t, azok nem keverednek �ssze,
vagy cser�l�dnek fel t�bb�.

K: Olyan sok a szeretet n�lk�li szex.

M: Szeretet n�lk�l minden gonosz. Az �let maga,

szeretet n�lk�l, gonosz.

K: Mi tehet engem szeret�v�?

. M: Akkor szereted �nmagad � amikor nem f�lsz.

K�rdez�: Mit jelent az, hogy eredm�nytelennek

lenni a Yog� ban? Ki eredm�nytelen a Yog� ban

(yoga bhrashta)?

Maharaj: Ez csup�n befejezetlens�gr�l sz�l. Aki

bizonyos okok miatt nem tudta v�gigvinni az �
Yog� j�t, azt tekintik eredm�nytelennek a Yog� ban.
Ez a harc mindig megnyer�sre ker�l, mert ez az igaz
�s hamis k�z�tti harc. A hamisnak nincs es�lye.

K: Ki sikertelen? A szem�ly (vyakti), vagy az �n

(vyakta)?

M: Rossz a k�rd�s feltev�s. Nincs sz�

sikertelens�gr�l, sem a k�zeli, sem a t�voli j�v�ben.
Ez egy ismeretlen orsz�gban t�rt�n�, hossz� �s
f�rads�gos utaz�shoz hasonl�t. A sz�mtalan sok
l�p�s k�z�l csak az utols� az, amelyik a eljuttat a
c�l�llom�sodba. M�gsem tekinted sikertelens�gnek
az �sszes el�z� l�p�sedet. Mindegyik k�zelebb vitt
a c�lodhoz, m�g az is, amikor vissza kellett
fordulnod, hogy kiker�lj egy akad�lyt. A val�s�gban
minden l�p�s a c�lba visz, mert a folyamatos
mozg�s, tanul�s, felfedez�s, kibontakoz�s a te �r�k
v�gzeted. Az �let egyetlen c�lja maga az �let. Az �n
nem azonos�tja mag�t sikerrel vagy kudarccal � a
teljes ezz� vagy azz� v�l�s ide�ja elk�pzelhetetlen.
Az �n meg�rti, hogy a siker �s a kudarc
viszonylagosak �s �sszekapcsol�dnak, hogy
val�j�ban ezek az �let fonala �s sz�ved�ke. Tanulj
mindkett�b�l, �s l�pj tov�bb. Ha nem tanult�l,
ism�telj.

K: Mit kell tanulnom?

M: �n�rdekelts�g n�lk�l �lni. Ehhez val�di l�nyedet

(swarupa) megf�kezhetetlen, f�lelem n�lk�li, �r�k
gy�ztesk�nt kell ismerned. Amint abszol�t
bizonyoss�ggal tudod, hogy semmi nem �rthat
neked, csak saj�t k�pzeleted, eljutsz v�gyaid �s
f�lelmeid, koncepci�id �s ide�id figyelmen k�v�l
hagy�s�ig, �s kiz�r�lag az igazs�got �led.

K: Mi lehet az oka, hogy egyesek sikeresek, �s

m�sok sikertelenek a Yog� ban? Ez a v�gzet�k,
illetve karakter�k, vagy csak v�letlens�g?

M: Soha senki nem sikertelen a Yog� ban. Ez az

eg�sz az el�rehalad�s m�rt�k�nek a probl�m�ja.
Kezdetben lass� az el�rehalad�s, �s a v�g�re
felgyorsul. Amikor az ember teljesen meg�rett r�, a
megval�sul�s robban�sszer�. Spont�n megt�rt�nik,
vagy a legcsek�lyebb �tmutat�s hat�s�ra. A gyors
nem jobb a lass�n�l. Lass� �r�s gyors vir�gz�s
v�ltakoznak. Mindkett� term�szetes �s helyes.

De mindez csak az elm�ben j�tsz�dik �gy. Ahogy �n

l�tom, semmi ilyesmi nincs. A tudatoss�g nagy
t�kr�ben k�pek mer�lnek fel �s t�nnek el, �s csak
az eml�kezet ad nekik kontinuit�st. �s az eml�kezet

anyagi term�szet� � elpuszt�that�, roml�, m�l�.

Ilyen gyenge � bizonytalan, kihagy�sos, �lomszer�
� alapokra �p�tj�k szem�lyes l�t�nk �rzet�t. Az ?�n-
�gy-�s-�gy-vagyok?-nak ez a megb�zhatatlan
meggy�z�d�se elfedi a tiszta tudatoss�g v�ltozatlan
�llapot�t, �s elhiteti vel�nk, hogy szenved�sre
sz�lett�nk, �s hogy meghaljunk.

K: �ppen �gy, ahogy a gyermek sem seg�thet a

n�veked�st, az ember sem k�nyszer�theti a
term�szet ellen�re az el�re halad�st. Mi�rt
er�lk�dik? Hol a Yoga sz�ks�gess�ge?

M: �lland� a halad�s. Minden a halad�st seg�ti. De

ez a tudatlans�g halad�sa. A tudatlans�g k�rei
�lland�an sz�lesedhetnek, m�gis minden k�t�tts�g
ugyanaz marad. A megfelel� id�ben megjelenik a
Guru, hogy tan�tson, �s a Yoga gyakorl�s�ra
inspir�ljon, �s egy �r�s megy v�gbe, amely
eredm�nyek�ppen a tudatlans�g id�tlen s�t�ts�ge
szertefoszlik, a b�lcsess�g felkel� napja el�tt. De
val�j�ban semmi nem t�rt�nik. A nap mindig ott van,
sz�m�ra nem l�tezik �jjel; az ?�n a test vagyok?
ide�t�l megvakult elme ny�jtja a v�gtelens�gig
ill�zi�j�nak a fonal�t.

K: Ha minden egy term�szetes folyamat r�sze, mi�rt

van sz�ks�g t�rekv�sre?

M: M�g a t�rekv�s is r�sze. Amikor a tudatlans�g

meg�talkodott� �s ridegg� v�lik, �s a jellem romlott�
v�lik, a t�rekv�s �s annak f�jdalma
elker�lhetetlenn� v�lik. A term�szet ir�nti teljes
megad�sban nincs er�fesz�t�s. A spiritu�lis �let
magja csendben �s s�t�tben n�, annak kijel�lt
�r�j�ig.

K: Tal�lkozni n�ha nagyszer� emberekkel, akik �reg

korukra gyermetegg�, kicsinyess�, civakod�v� �s
gy�l�lk�d�v� v�lnak. Hogy tudtak ennyire leromlani?

M: Nem voltak t�k�letes, a test�ket teljes kontroll

alatt tart� Yogi k. Vagy nem tudtak gondot ford�tani
test�knek a term�szetes roml�st�l val�
megv�d�s�re. Nem szabad k�vetkeztet�seket
levonni, minden t�nyez� meg�rt�se n�lk�l.
Legf�k�ppen, nem szabad �t�lkezni als�bbrend�s�g
vagy fels�bbrend�s�g f�l�tt. A fiatalos h�v sokkal
ink�bb vitalit�s (prana) dolga, mint a b�lcsess�g
(gnana).

K: Az ember meg�regedhet, de mi�rt kellene

elvesz�tenie minden �bers�g�t �s �lesl�t�s�t?

M: Tudatoss�g �s tudattalans�g, am�g testben vagy,

az agyi felt�telekt�l f�gg. De az �n mindkett� f�l�tt
�ll, az agy f�l�tt is �s az elme f�l�tt is. Az eszk�z
hib�ja nem h�rul vissza haszn�l�j�ra.

K: Azt hallottam, hogy egy megval�sult ember soha

semmit nem tesz helytelen�l. Mindig p�ldamutat�
m�don viselkedik.

M: Ki �rja el� a p�ld�t? Mi�rt lenne sz�ks�ges a

megszabadult embernek konvenci�kat k�vetnie?
Abban a pillanatban, ahogy kisz�m�that�v� v�lik,
m�r nem lehet szabad. Az � szabads�ga abban �ll,
hogy l�ny�ben szabad, hogy teljes�tse, amit a
pillanat megk�vetel, hogy engedelmeskedjen a
szitu�ci� sz�ks�gszer�s�g�nek. A szabads�g, azt
tenni, amit az ember szeret, val�j�ban k�t�tts�g,
m�g szabadnak lenni annak megt�tel�ben, ami
sz�ks�ges, ami helyes, val�di szabads�g.

K: M�gis, kell, hogy legyen valamilyen m�d

megtudni, ki a megval�sult, �s ki nem az. Ha az
ember nem megk�l�nb�ztethet� a t�bbit�l, annak mi
haszna sz�m�ra?

M: Aki ismeri �nmag�t, annak nincsenek k�telyei

err�l. Nem t�r�dik azzal, hogy m�sok felismerik-e az
�llapot�t vagy sem. Ritka az a megval�sult ember,
aki felt�rja megval�sults�g�t, �s szerencs�sek, akik
tal�lkoznak vele, mert � azt az � maradand�
j�l�t�k�rt teszi.

K: Ha az ember k�rbe tekint, elborzad a

sz�ks�gtelen szenved�sek nagy mennyis�g�t�l.
Akiknek seg�teni kellene, nem kapnak seg�ts�get.
K�pzelj el egy nagy k�rh�zat, tele gy�gy�thatatlan,
h�nykol�d� �s ny�sz�r�g� betegekkel. Ha
megkapn�d a felhatalmaz�st, hogy mind meg�ld
�ket, �s v�get vess a szenved�seiknek, megtenn�d,
vagy sem?

M: �n r�juk hagyn�m a d�nt�st.

K: De ha az � sorsuk az, hogy szenvedjenek? Hogy

avatkozhatsz bele a sorsukba?

M: Az � sorsuk az, ami t�rt�nik. A sors nem

ellentmond�sos. Azt akarod mondani, hogy
mindenkinek az �lete a sz�let�sekor teljesen
meghat�rozott? Micsoda k�l�n�s idea. Ha �gy lenne,
akkor a meghat�roz� er� gondoskodna r�la, hogy
senkinek ne kelljen szenvednie.

K: Mi a v�lem�nyed az ok �s okozatr�l?

M: Minden pillanat a m�lt eg�sz�t tartalmazza, �s a

j�v� eg�sz�t teremti.

K: De l�tezik m�lt �s j�v�?

M: Az elm�ben csak. Az id� az elm�ben van, a t�r

az elm�ben van. Az ok �s okozat t�rv�nye is egy
gondolkod�sm�d. A val�s�gban minden itt �s most
van, �s minden egy. Sokf�les�g �s k�l�nb�z�s�g
csak az elm�ben l�teznek.

K: De te m�gis vagy olyan kegyes, hogy enyh�ted a

szenved�st, m�g ha a gy�gy�thatatlan beteg test
elpuszt�t�sa �r�n is.

M: Te megint k�v�lr�l n�zel, m�g �n bel�lr�l. �n nem

l�tok szenved�t, �n vagyok a szenved�. �n bel�lr�l
ismerem �t, �s teszem, ami helyes, spont�n �s
er�fesz�t�s n�lk�l. Nem k�vetek szab�lyokat, �s
nem is vetem al� magam szab�lyoknak. Az �lettel
�ramlok � odaad�an �s ellen�llhatatlanul.

K: M�gis egy nagyon praktikus, a k�zvetlen

k�rnyezetedet teljes ellen�rz�se alatt tart�
embernek l�tszol.

M: Mit v�rsz, mi m�s legyek? Egy beilleszked�sre

k�ptelen embernek kellene lennem?

K: De nem nagyon tudsz a m�sikon seg�teni.

M: Biztos, hogy tudok. Te szint�n tudsz seg�teni.
Mindenki tud seg�teni. De a szenved�s
szakadatlanul �jrateremt�dik. Az ember kiz�r�lag
saj�t mag�ban tudja elpuszt�tani a f�jdalom
gy�kereit. M�sok csak a f�jdalommal kapcsolatban
seg�thetnek, de nem tudnak v�ltoztatni annak ok�n,
ami az emberis�g m�rhetetlen�l ostobas�ga.

K: Ez az ostobas�g v�get fog �rni valaha?

M: Az emberben � term�szetesen. Ak�rmelyik

pillanatban. Az emberis�gben � mint tudjuk �
nagyon sok �v m�lva. A teremt�sben � soha, mert a
teremt�s eleve tudatlans�gban gy�kerezik; a
probl�ma maga a tudatlans�g. Nem tudni, �s nem
tudni, hogy az ember nem tud, a v�gtelen
szenved�s oka.

K: Hallottunk a nagy avat�rokr�l, a vil�g

megment�ir�l.

M: Megmentett�k? Elj�ttek �s elmentek � �s a vil�g

tov�bbra is k�nl�dik. Term�szetesen sokat tettek, �s
�j dimenzi�kat nyitottak az emberi elm�ben. De
t�lz�s lenne azt mondani, hogy megmentett�k a
vil�got.

K: Nincs megv�lt�s a vil�g sz�m�ra?

M: Melyik vil�got akarod megv�ltani? A saj�t

kivet�t�sed vil�g�t? Azt mentsd meg magad. Az �n
vil�gomat? Mutasd meg nekem a vil�gomat, �s �n a
gondjaimba veszem. �n nem tudok semmilyen,
t�lem k�l�n�ll� vil�gr�l, amelyet lehet�s�gem lenne
megmenteni, vagy nem megmenteni. Mi dolgod a
vil�g megment�s�vel, amikor az eg�sz vil�gnak arra
van sz�ks�ge, hogy t�led legyen megmentve? L�pj
ki a k�pb�l, �s n�zd meg, vajon marad-e valamilyen
megmentenival�?

K: �gy t�nik, stresszel t�ged az a k�rd�s, hogy

n�lk�led a vil�god nem l�tezne, �s ez�rt az egyetlen
dolog, amit tehetsz �rte, hogy megsz�nteted az
el�ad�st. Ez nem ki�t. M�g ha a vil�g az �n saj�t
teremt�sem is lenne, ez a tud�s nem menti meg.
Csak megmagyar�zza. A k�rd�s megmarad: mi�rt
teremtettem ilyen boldogtalan vil�got, �s mit tehetek,
hogy megv�ltozzon? �gy t�nik, azt mondod: felejts
el mindent, �s csod�ld a saj�t dics�s�gedet.
Bizony�ra nem �gy �rtetted. A betegs�g le�r�sa �s
okai nem gy�gy�tj�k meg azt. Amire sz�ks�g�nk
van, az a megfelel� medicina.
M: A le�r�s �s az okoz�s a gy�gyszere a korl�tolts�g
�s ostobas�g okozta betegs�gnek. Mint ahogy egy
hi�nybetegs�g a hi�nyz� elemek p�tl�s�val
gy�gy�that�, �gy gy�gy�that�k az �l� betegs�gei egy
j� adag intelligens elfogulatlans�ggal (viveka-
vairagya).

K: Nem tudod megmenteni a vil�got a t�k�letess�g

b�lcsess�geir�l sz�l� pr�dik�ci�val. Az emberek
olyanok amilyenek. Elker�lhetetlen, hogy
szenvedjenek?

M: Am�g olyanok, amilyenek, nincs menekv�s a

szenved�st�l. T�vol�tsd el az elk�l�n�lts�g �rz�s�t,
�s nem lesz t�bb konfliktus.

K: Egy nyomtatott �zenet �nmag�ban lehet, hogy

csak pap�r �s tinta. A sz�veg az, ami sz�m�t. A
vil�got elemekk� �s min�s�gekk� boncolva
elhib�zzuk a legfontosabbat � annak jelent�s�t. A te
mindent �lomm� reduk�l�sod figyelmen k�v�l hagyja
a rovar �lma �s a po�ta �lma k�z�tti k�l�nbs�get.
Mindegyik �lom, rendben van. De nem azonosak.

M: Az �lmok nem azonosak, de az �lmod� egy. �n

vagyok a rovar. �n vagyok a po�ta � az �lomban.
De a val�s�gban egyik sem vagyok. �n minden
�lmon t�l vagyok. �n vagyok a f�ny, amelyben
minden �lom megjelenik �s elt�nik. Az �lmon k�v�l is
�s bel�l is vagyok. Ahogy az az ember, akinek f�j a
feje, tudja, hogy f�j, �s azt is tudja, hogy � nem a
f�jdalom, �gy tudok �n az �lomr�l, a saj�t �lmomr�l
�s a nem saj�t �lmomr�l � mindegyikr�l egyszerre.
�n az vagyok, ami az �lom el�tt, alatt �s ut�n
vagyok. De amit az �lomban l�tok, az nem �n
vagyok.

K: Ez teljesen k�pzel�er� k�rd�se. Az egyik azt

k�pzeli, hogy �lmodik, a m�sik azt k�pzeli, hogy
nem �lmodik. Nem ugyanaz?

M: Ugyanaz, �s nem ugyanaz. A nem �lmod�s, k�t

�lom k�z�tti intervallum, amely term�szetesen az
�lmod�s r�sze. A nem �lmod�snak, mint a
val�s�gban val� folyamatos tart�zkod�snak, �s
id�tlen id�z�snek, nincs teend�je az �lmod�ssal.
 Ebben az �rtelemben �n sohasem �lmodok, �s soha
nem is fogok.

K: Ha az �lom, �s az �lomb�l val� kil�p�s egyar�nt

k�pzel�d�s, mi a ki�t?

M: Nincs sz�ks�g ki�tra. Nem l�tod, hogy a ki�t

szint�n r�sze az �lomnak? Csak annyit kell tenned,
hogy az �lmot �lomnak l�sd.

K: Ha elkezdem a mindent elenged�s gyakorlat�t,

�lomk�nt hov� fog engem vezetni?

M: Ak�rhov� vezet t�ged, �lom lesz. Val�j�ban az

�lmon val� t�ll�p�s ide�ja illuz�rikus. Mi�rt menn�l
b�rhova? Csak ismerd fel, hogy egy vil�gnak
nevezett �lmot �lmodsz, �s fejezd be a kiutak
keres�s�t. Nem az �lom a probl�m�d. A te
probl�m�d az, hogy az �lmod egyik r�sz�t szereted,
�s m�sikat nem. Szeress benne mindent, vagy ne
szeress semmit, �s fejezd be a panaszkod�st.
Amikor az �lmot �lomnak l�tod, mindent megtett�l,
amit tenned kellett.

K: Az �lmod�st a gondolkod�s okozza?

M: Minden ide�k j�t�ka. Fogalomalkot�st�l mentes

�llapotban (nirvikalpa samadhi) semmit nem
�szlelsz. A gy�k�r idea az ?�n vagyok?, ami
darabokra z�zza a tiszta tudatoss�g �llapot�t. Ezt
megsz�ml�lhatatlan benyom�s, �szlel�s, �rz�kel�s
�s idea k�veti, amelyek teljess�ge Istent, �s az �
vil�g�t alkotj�k. Az ?�n vagyok? megmarad tan�k�nt,
de mint Isten akarata, amely �ltal minden t�rt�nik.

K: Mi�rt nem az �n akaratom �ltal?

M: Megint felosztottad magad � Istenre �s tan�ra. A

kett� egy.

K�rdez�: Nagyon sok elm�let l�tezik az ember

term�szet�r�l �s az univerzumr�l. A teremt�s
elm�let, az ill�zi� elm�let, az �lom elm�let � eg�sz
sereg van bel�l�k. Melyik igaz?

Maharaj: Mindegyik igaz, mindegyik hamis.

V�laszthatod b�rmelyiket, amelyik a legjobban
tetszik.

K: �gy t�nik, te az �lom elm�letet fel� hajlasz.

M: Ezek a sz�szapor�t�s k�l�nb�z� m�djai. Van, aki
az egyikre hajlik, van, aki a m�sikra. Az elm�letek
sem nem j�k, sem nem rosszak. Magyar�zni
pr�b�lj�k a felfoghatatlant. Nem az elm�lettel van a
probl�ma, hanem az ellen�rizhet�s�ggel. Az
elm�letet a pr�b�ja teszi gy�m�lcs�z�v�.

Kipr�b�lhatod b�rmelyik elm�letet, amelyik tetszik �

ha igaz�n komoly �s becs�letes vagy, el fogod �rni
a val�s�got. Te egy tarthatatlan �s f�jdalmas
szitu�ci�ba ragadt �l�l�ny vagy, aki kiutat keres.
B�rt�n�dr�l k�l�nf�le alaprajzokat k�n�lnak,
amelyek nem eg�szen helyesek. De valamilyen
�rt�ke mindegyikek van, amennyiben hal�losan
komoly a hozz��ll�sod. A komolys�g az, ami
felszabad�t, �s nem az elm�let.

K: Az elm�let lehet f�lrevezet�, �s a komolys�g �

vak.

M: Az �szintes�ged az, ami seg�t. A szabads�g �s

t�k�letess�g c�lj�nak szentelve magad, el fognak
maradni az elm�letek �s rendszerek, �s �letedet
b�lcsess�ggel, intelligenci�val, �s cselekv�
szeretettel fogod �lni. Az elm�letek j�k lehetnek
kezd�snek, de el kell hagyni azokat, min�l el�bb,
ann�l jobb.

K: Van egy Yogi, aki azt mondja, hogy a

megval�sul�shoz nincs sz�ks�g a nyolc fokozat�
Yog� ra; hogy az akarater� egyed�l is megcsin�lja.
Elegend�, ha a c�lra koncentr�lsz, a tisztas�g ereje
ir�nti teljes bizalommal, �s k�nnyen �s gyorsan
elnyered, amit m�sok �vtizedek alatt v�ltanak
val�ra.

M: Koncentr�ci�, teljes bizalom, tiszta akarat. Ilyen

eszk�z�kkel nem csoda, hogy az ember igen r�vid
id� alatt c�lba �r. Ez az akarat Yog� ja megfelel� az
�rett keres�nek, aki egy kiv�tel�vel minden v�gy�t
levetk�zte. V�g�l is, amit akar, az csak a sz�v �s
elme szil�rds�ga. Ilyen �llhatatoss�ggal minden
el�rhet�.

K: �rz�sem szerint a Yogi sz�nd�ka nem puszt�n

az elhat�roz�s sz�ntelen t�rekv�s �s elm�lyed�s
�tj�n t�rt�n� megszil�rd�t�sa. Az lehetett a
sz�nd�ka, hogy a c�lra ir�ny�tott akarattal se
t�rekv�sre, se szellemi er�fesz�t�sre ne legyen
sz�ks�g. Az akaratnak a puszta t�nye vonzza annak
t�rgy�t.

M: Ak�rmilyen nevet adsz neki: akarat, vagy

�llhatatos sz�nd�k, vagy az elme egyhegy�s�ge, a
komolys�ghoz, �szintes�ghez, becs�letess�ghez
�rkezel vissza. Ha hal�losan komoly vagy, �leted
minden mozzanata, minden m�sodperce c�lod fel�
visz. Nem pazarolsz id�t �s energi�t m�s dolgokra.
Teljesen elk�telezett vagy, h�vd azt akaratnak, vagy
szeretetnek, vagy egyszer� becs�letess�gnek.
Bonyolult l�nyek vagyunk, akik harcban �llnak k�v�l-
bel�l. Szakadatlanul ellent�tbe ker�l�nk
�nmagunkkal, ma lerombolva a tegnapi munk�t.
Nem csoda, hogy megrekedt�nk. Egy kis teljess�g is
nagy k�l�nbs�get szokott csin�lni.

K: Melyik az er�sebb, a v�gy vagy a sors?

. M: A v�gy alak�tja a sorsot.

K: �s a sors alak�tja a v�gyat. A v�gyaim

�r�kletesen �s a k�rnyezet �ltal, a lehet�s�gek �s a
v�letlenek �ltal kondicion�ltak, ez�rt v�gzetnek
nevezz�k.

M: Igen, mondhatod �gy is.

K: Mely pontt�l �ll szabads�gomban arra v�gyni,

amire v�gyni akarok?

M: Most szabad vagy. Mire akarsz v�gyni? V�gyj

arra.

K: Term�szetesen szabadon v�gyakozhatok, de

nem vagyok szabad aszerint cselekedni. M�s
k�nyszerek elt�r� ir�nyba fognak engem vezetni.
Nem el�g er�sek a v�gyaim, hi�ba fogadom el �ket.
M�s helytelen�tett v�gyaim er�sebbek.

M: Lehet, hogy becsapod magad. Lehet, hogy

megnyilv�nulnak val�di v�gyaid, �s amelyeket
helyeselsz k�z�l�k, azok maradnak a felsz�nen, a
tisztess�g miatt.

K: Lehet, hogy �gy van, ahogy mondtad, de ez

m�sik elm�let. Az a helyzet, hogy nem �rzem, hogy
szabadna arra v�gyni, amire �gy gondolom, hogy
kellene, �s amikor �gy t�nik, helyes v�gyaim
vannak, nem cselekszem annak megfelel�en.
M: Mindezt az elme gyenges�ge, �s az agy
dezintegr�ci�ja okozza. Szedd �ssze, �s er�s�tsd
meg az elm�det, �s megl�tod, hogy gondolataid �s
�rz�seid, szavaid �s tetteid, akaratod ir�ny�t�s�nak
megfelel�en egym�shoz fognak hangol�dni.

K: Megint egy t�k�letesed�si tan�cs. Az elme

integr�l�sa �s er�s�t�se nem k�nny� feladat.
Hogyan kell elkezdeni?

M: Csak onnan indulhatsz, ahol vagy. Te itt �s most

vagy, nem l�phetsz ki az itt �s mostb�l.

K: De mit tehetek itt �s most?

M: Tudat�ban lehetsz l�tez�sednek � itt �s most.

K: Ez minden?

M: Ez minden. Semmi egy�b nem kell hozz�.

K: Valamennyi �brenl�tem �s �lmom sor�n

tudat�ban vagyok �nmagamnak. Ez nem sokat seg�t
rajtam.

M: Tudat�ban volt�l a gondolkod�snak, �rz�snek,

cselekv�snek. Nem volt�l tudat�ban a l�tez�sednek.

K: Milyen �j t�nyez�t akarsz, hogy vezessek?

M: A tiszta tan�s�g attit�dj�t, hogy az esem�nyeket

an�lk�l n�zd, hogy r�szt venn�l benn�k.

K: Mit fog ez tenni velem?

M: Az elmegyengs�get az intelligencia, a meg�rt�s

hi�nya okozza, ami szint�n a nem tudatoss�g
eredm�nye. A tudatoss�gra val� t�rekv�ssel
elm�det �sszetartod, �s er�s�ted.

K: Lehet, hogy teljesen tudat�ban vagyok annak,

ami t�rt�nik, �s m�gsem vagyok k�pes azt
semmilyen m�don befoly�solni.

M: F�lre�rtesz. Ami t�rt�nik, az elm�d projekci�ja. A

gyenge elme nem tudja kontroll�lni saj�t
projekci�j�t. K�vetkez�sk�ppen, v�lj tudatoss�
elm�dre, �s annak projekci�ira. Nem tudsz uralkodni
azon, amir�l nem tudsz. M�sfel�l, a tud�s er�t ad. A
gyakorlatban ez nagyon egyszer�. Hogy uralkodj
�nmagadon � ismerned kell magad.

K: Lehet, hogy el tudok jutni az �nkontrollig, de

k�pes leszek-e kezelni a k�oszt a vil�gban?

M: Nincs k�osz a vil�gban, kiv�ve azt a k�oszt,

amelyet elm�d teremt. Ez egy maga teremtette
k�osz, abban az �rtelemben, hogy kell�s k�zep�ben
�nmaga hamis ide�ja �ll, mint egy olyan dolog�,
amely a t�bbi dologt�l k�l�nb�zik, �s elk�l�n�l.
Val�j�ban nem vagy sem dolog, sem k�l�n�ll�. Te a
v�gtelen potencialit�s vagy; a kimer�thetetlen
lehet�s�g. A te l�ted miatt lehet minden. Az
univerzum csup�n egy r�szleges megnyilv�nul�sa
te valamiv� v�l�sod hat�rtalan kapacit�s�nak.

K: �gy tal�lom, hogy engem abszol�t motiv�l az

�r�m ut�ni v�gy, �s a f�jdalomt�l val� f�lelem.
B�rmennyire is nemesek a v�gyaim, �s indokoltak a
f�lelmeim, �letem �r�m �s a f�jdalom p�lusai k�z�tt
oszcill�l.

M: Menj el minden f�jdalom �s �r�m, v�gy �s

f�lelem forr�s�hoz. Figyeld meg, tanulm�nyozd,
pr�b�ld meg�rteni.

K: Mind a v�gy, mind a f�lelem testi vagy ment�lis

t�nyez�k miatt keletkez� �rz�sek. Ott vannak,
k�nnyen megfigyelhet�k. De mi�rt vannak ott? Mi�rt
v�gyok az �r�mre, �s f�lek a f�jdalomt�l?

M: A f�jdalom �s az �r�m az elme �llapotai.

Mindaddig, am�g azt gondolod, hogy te vagy az
elme, helyesebben sz�lva a test-elme, ilyen
k�rd�sekhez fogsz k�t�dni.

K: �s amikor felismerem, hogy nem a test vagyok,

meg fogok szabadulni a v�gyt�l �s a f�lelemt�l?

M: Ameddig van a test, �s van a testet v�delmez�

elme, addig vonz�sok �s tasz�t�sok m�k�dnek. Ott
lesznek, az esem�nyek ter�n k�v�l, de nem fognak
t�ged �rintetni. A figyelmed f�kusza m�sutt lesz.
Nem leszel zavartatva.
K: De m�g mindig ott lesznek. Az ember sose lehet
teljesen szabad?

M: Teljesen szabad vagy, e pillanatban is. Amit te

sorsnak (karma) nevezel, az csak saj�t �lni
akar�sod eredm�nye. Hogy milyen er�s ez az
akarat, arra a hal�lt�l val� univerz�lis irt�z�sb�l
k�vetkeztethetsz.

K: Az emberek el�g ritk�n halnak meg sz�vesen.

M: Csak amikor az alternat�va rosszabb a hal�ln�l.

De az ilyen hal�lra val� k�szenl�t ugyanabb�l a
forr�sb�l ered, mint az �lni akar�s, egy olyan
forr�sb�l, amely mag�n�l az �letn�l is m�lyebb.
�l�l�nynek lenni nem a v�gs� st�dium; azon t�l van
valami sokkal csod�latosabb, ami sem l�tez�, sem
nem l�tez�, sem �l�, sem �lettelen. A tiszta
tudatoss�g �llapota, t�l t�r �s id� korl�tain. Amint a
test-elm�vel val� azonoss�g ill�zi�j�t elhagyod, a
hal�l elvesz�ti r�muralm�t, az �let r�sz�v� v�lik.

K�rdez�: Amint l�tom, te egy szeg�ny, nagyon

korl�tozott anyagi eszk�z�kkel rendelkez� ember
vagy, aki, mint mindenki m�s, szembes�l az �regkor
�s a szeg�nys�g �sszes probl�m�j�val.

Maharaj: Ha nagyon gazdag lenn�k, az miben

jelentene k�l�nbs�get? Az vagyok, ami vagyok. Mi
egy�b lehetn�k? Nem vagyok sem gazdag, sem
szeg�ny, �nmagam vagyok.

K: De m�gis tapasztalsz �r�m�t �s f�jdalmat.

M: �n ezeket a tudatoss�gban tapasztalom, de �n

sem a tudatoss�g, sem annak tartalma nem vagyok.

K: Azt mondod, hogy val�di l�t�nkben mindannyian

egyenl�k vagyunk. Hogyan lehets�ges, hogy a te
tapasztalatod annyira k�l�nb�zik a mienkt�l?

M: A val�s�gos tapasztalatom nem t�r el a

tietek�t�l. A ki�rt�kel�sem �s az attit�d�m, az, ami
elt�r. Ugyanazt a vil�got l�tom, mint ti, de nem
ugyanolyan m�don. Nincs ebben semmi titokzatos.
A vil�got mindenki az �nmag�r�l alkotott ide�n
kereszt�l l�tja. Mivel �nmagadat l�tez�ek gondolod,
�gy a vil�got is l�tez�nek gondolod. Ha �gy k�pzeled
el �nmagad, hogy a vil�gt�l elk�l�n�lsz, akkor a
vil�g �gy fog megjelenni, mint ami elk�l�n�l t�led, �s
v�gyat �s f�lelmet fogsz tapasztalni. �n nem l�tom
k�l�n�ll�nak t�lem a vil�got, �s �gy sz�momra
semmi nem k�v�natos, vagy f�lelmetes.

K: Te egy vil�g�t� pont vagy a vil�gban. Nem

mindenki az.

M: Abszol�t semmi k�l�nbs�g nincs k�ztem �s

m�sok k�z�tt, azon k�v�l, hogy �n �n vagyokk�nt
ismerem magam. �n vagyok minden. �n ezt
bizonyosan tudom, te pedig nem.

K: Teh�t m�gis k�l�nb�z�nk.

M: Nem, nem k�l�nb�z�nk. A k�l�nbs�g csak az

elm�ben van, �s csak �tmenetileg. Olyan voltam,
mint te, olyan leszel, mint �n.

K: Isten a lehet� legv�ltozatosabb vil�got teremtette.

M: A v�ltozatoss�g benned csup�n van. L�sd

magad, ahogy vagy, �s �gy fogod l�tni a vil�got,
ahogy az van � a val�s�g egyetlen oszthatatlan,
le�rhatatlan t�mbjek�nt. A te tulajdon kreat�v er�d
vet�ti r� a k�pet, �s minden k�rd�sed a k�pre
vonatkozik.

K: Egy tibeti Yogi �rta, hogy Isten c�llal teremtette a

vil�got, �s tervszer�en m�k�dteti. A c�l j�, �s a terv
a legb�lcsebb.

M: Mindez �tmeneti jelleg�, ezzel szemben �n az

�r�kk�val�val foglalkozom. Istenek �s univerzumaik
jelennek meg �s t�nnek el, avat�rok k�vetik
egym�st v�gtelen sorban, �s a v�g�n visszat�r�nk a
forr�sba. �n csak az �sszes istenek �s �sszes
univerzumaik m�ltj�nak, jelen�nek �s j�v�j�nek az
id�tlen forr�s�r�l besz�lek.

K: Ismered mindet? Eml�kszel r�juk?

M: Amikor n�h�ny gyerek sz�nre visz egy

darabot,hogy sz�rakozzanak, mit kell ott l�tni �s
eml�kezni?

K: A f�l emberis�g mi�rt f�rfi, �s a fele n�?

M: A boldogs�guk �rdek�ben. A szem�lytelen
(avyakta) szem�lyess� (vyakta) v�lik a kapcsolatbeli
boldogs�g kedv��rt. Gurum kegyelm�b�l azonosan
tudom tekinteni a szem�lytelent, �s a szem�lyest.
Egyek sz�momra. Az �letben a szem�lyes
�sszeolvad a szem�lytelennel.

K: A szem�lyes hogyan emelkedik ki a

szem�lytelenb�l?

M: Ezek csak aspektusai az egyetlen Val�s�gnak.

Nem helyes az a megfogalmaz�s, hogy az egyik
megel�zi a m�sikat. Mindk�t idea a fel�bredett
�llapothoz tartozik.

K: Mi visz a fel�bredett �llapotba?

M: Minden teremt�snek v�gy a gy�kere. A v�gy �s a

k�pzelet egym�st t�pl�lj�k �s er�s�tik. A negyedik
�llapot (turiya) a tiszta tan�s�g elfogulatlanul �ber,
szenved�lytelen �s szavakkal ki nem fejezhet�
�llapota. Olyan, mint a t�r, amely semmi �ltal nem
befoly�solt, ak�rmit foglal mag�ban. Testi �s
ment�lis zavarok nem �rintik � azok, ?ott? k�v�l
vannak, m�g a tan�s�g mindig ?itt? van.

K: Melyik val�s�gos, a szubjekt�v, vagy az objekt�v?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy az objekt�v
univerzum az egyetlen val�s�g, szubjekt�v pszich�m
pedig v�ltoz�kony �s muland�. Te viszont, amint
l�tom, bels�, szubjekt�v �llapotaidat tekinted
val�s�gnak, �s elutas�tod minden realit�s�t a
k�zzelfoghat�, k�ls� vil�gnak.

M: A szubjekt�v �s az objekt�v, egyar�nt v�ltoz�kony

�s muland�. Semmi nem val�di, ami vel�k
kapcsolatos. Keresd �lland�t a muland�ban, az
egyetlen v�ltozatlan t�nyez�t minden
tapasztalatban.

K: Mi ez a v�ltozatlan t�nyez�?

M: A k�l�nf�le nevek ad�sa, �s a sokf�le m�don

val� r�mutat�s nem sok seg�ts�get jelent sz�modra,
hacsak nem rendelkezel a l�t�s k�pess�g�vel. A
hom�lyosan l�t� ember nem fogja l�tni az �gon �l�
papag�jt, ak�rmennyire is �szt�nz�d �t a n�z�sre. A
legjobb esetben a mutat�ujjadat l�tja. El�bb tiszt�tsd
meg a l�t�sodat, tanulj meg n�zni b�m�szkod�s
helyett, �s meg fogod l�tni a papag�jt. Ezenfel�l
t�relmesnek is kell lenned, hogy l�ss. Az
�nismerethez tisztas�gra is, �s komolys�gra is
sz�ks�g van. Sz�ks�g van a sz�v �s az elme
�retts�g�re, amely a mindennapi komoly
alkalmaz�son kereszt�l �bred fel, b�rmi kev�ss� is
�rted. A Yog� ban nincs kompromisszum.

Ha v�tkezni akarsz, teljes sz�vvel �s ny�ltan v�tkezz.

A v�tkeknek is megvan a maguk feladata, tan�tani a
komoly v�tkez�t, mik�nt az er�nyeknek is � a
komoly szent�let�t. E kett� �sszet�veszt�se
v�gzetes dolog. Semmi nem blokkolhat oly
hat�konyan, mint a kompromisszum, mert az a
komolys�g hi�ny�t mutatja, amely n�lk�l semmi nem
vihet� v�gbe.

K: Helyeslem a m�rt�kletess�get, de gyakorlatilag

k�t k�zzel kapok a luxus ut�n. Az �lvezet
hajszol�s�nak �s a f�jdalom elker�l�s�nek a
szok�sa annyira bel�m iv�dott, hogy �sszes j�
c�lom, melyek elm�leti szinten teljesen elevenek,

nem eresztenek gy�keret h�tk�znapi �letemben. Ha

r�m olvass�k, hogy nem vagyok becs�letes, az nem
seg�t rajtam, mert �pp azt nem tudom, hogyan v�ljak
becs�letess�.

M: Sem becs�letes, sem becstelen nem vagy � a

ment�lis �llapotok elnevez�se csak elfogad�sod
vagy el�t�l�sed kifejez�s�re j�. A probl�ma nem a te
probl�m�d � elm�d� csup�n. Kezdd magad
elk�l�n�teni az elm�dt�l. Elt�k�lten eml�keztesd
magad, hogy te nem az elme vagy, �s hogy annak
probl�m�i nem a tieid.

K: Mondogathatom magamnak: ?�n nem az elme

vagyok, nem �rintenek annak probl�m�i?, de az
elme megmarad, �s a probl�m�i is megmaradnak,
�ppen, ahogy voltak. Ne mondd azt most nekem,
k�rlek, hogy nem vagyok el�g komoly, �s v�ljak
komolyabb�. Ezt �n tudom, �s el is fogadom, csak
azt k�rdezem t�led � hogyan kell ezt csin�lni?

M: Legal�bb k�rdezel. Ez megfelel, kiindul�snak.

Tov�bbra is legy�l elm�lked�, k�v�ncsi, az �tkeres�s
sor�n. L�gy tudat�ban �nmagadnak, figyeld
elm�det, szenteld neki teljes figyelmedet. Ne v�rj
gyors eredm�nyeket; azok nem biztos, hogy
�szrevehet�k lesznek sz�modra. Ismeretlen�l is azt
mondom, pszich�d v�ltoz�son fog kereszt�lmenni,
gondolkod�sod sokkal vil�gosabb� v�lik, �rz�seidbe
j�indulat, magatart�sodba tisztas�g k�lt�zik. Nem
kell c�lul kit�zn�d� m�gis fogod tapasztalni ezeket a
v�ltoz�sokat. Mert ami most vagy, az
figyelmetlens�g eredm�nye, �s amiv� v�lsz, az
figyelem gy�m�lcse lesz.

K: Mi�rt kellene m�r, az eg�sz k�l�nbs�get a puszta

figyelemnek hozza l�tre?

M: Ez ideig �leted s�t�t �s nyugtalan (tamas �s

rajas) volt. A figyelem, az el�vigy�zatoss�g, az
�bers�g, a tisztas�g, az elevens�g, az
�letk�pess�g, mind a te igaz term�szeteddel
(sattva) val� integrit�s, egys�g megnyilv�nul�sa. A
sattva term�szete, hogy lecsillap�tja �s semleges�ti a
tamas t �s a rajas t, �s a helyre�ll�tja a szem�lyis�get
az �n igaz term�szet�nek megfelel�en. A Sattva, az
�n h�s�ges szolg�ja; �lland�an figyelmes �s
engedelmes.

K: �s ezt puszta figyelemmel fogom el�rni?

M: Ne becs�ld al� a figyelmet. �rdekl�d�st jelent, �s

szeretetet is. A tud�s, cselekv�s, felfedez�s, vagy
teremt�s �rdek�ben a sz�vedet kell adnod � ami
figyelmet jelent. Minden �ld�s ebb�l ered.

K: Azt tan�csolod, koncentr�ljunk a ?vagyok?-ra. Ez

is a figyelem egy form�ja?

M: Mi m�s lenne? Szenteld osztatlan figyelmedet

annak, ami az �letedben a legfontosabb �
�nmagadnak. Szem�lyes univerzumodnak te vagy a
k�zpontja � a k�zpont ismeret�n k�v�l mi egyebet
kellene m�g tudnod?

K: De hogy ismerhetem meg �nmagam? �nmagam

megismer�s�hez el kell t�volodnom �nmagamt�l.
De ami t�vol van �nmagamt�l, az nem lehet
�nmagam. �gy l�tszik, teh�t, hogy nem ismerhetem
meg �nmagam, csak azt, aminek tartom magam.

M: Kit�n�. Ahogy a saj�t arcodat sem l�thatod, csak

annak t�k�rb�li t�k�rk�p�t, �pp�gy csak a tiszta
tudatoss�g makul�tlan t�kr�ben t�kr�z�d� k�pedet
l�thatod.

K: Hogyan juthatok ilyen makul�tlan t�k�rh�z?

M: K�zenfekv�, a foltok elt�vol�t�s�val. L�sd a

foltokat, �s t�vol�tsd el �ket. Az �si tan�t�s teljes
m�rt�kben igaz.
 K: Mi a l�t�s �s mi az elt�vol�t�s?

M: A t�k�letes t�kr�t, a term�szet�b�l fakad�an,

nem l�tod. B�rmi, amit l�tsz, a folttal kapcsolatos.
Utas�tsd el, add fel, ismerd fel, mint nemk�v�natost.

K: Minden folt, ami �szlelhet�?

M: Mindegyik�k folt.

K: Az eg�sz vil�g folt.

M: Igen, az.

K: Micsoda borzalom. Teh�t az univerzum

�rt�ktelen?

M: Ennek �ri�si �rt�ke van. A rajta val� t�ll�p�ssel

val�s�tod meg �nmagad.

K: De mi�rt sz�letett meg, az els� alkalommal?

M: Tudni fogod, amikor v�get �r.

K: V�get �r valaha?

M: Igen, sz�modra.

K: Mikor kezd�d�tt?

M: Most.

K: Mikor lesz v�ge?

M: Most.

K: Mi�rt nem �r v�get most?

M: Nem hagyod.

K: Azt akarom, hogy v�ge legyen.

M: Nem akarod. Az eg�sz �leted �sszef�gg vele.

M�ltad �s j�v�d, v�gyaid �s f�lelmeid, mind a
vil�gban gy�kereznek. A vil�g n�lk�l hol lenn�l, ki
lenn�l?

K: De pontosan ez�rt j�ttem ide, hogy megtal�ljam.

M: �s �n pontosan err�l besz�lek: keress egy

talpalatnyi helyet rajta k�v�l, �s minden tiszta lesz,
�s k�nny�.
K�rdez�: Mi ketten egy t�voli orsz�gb�l j�tt�nk;
egyik�nk angol, m�sikunk amerikai. A vil�g
amelyben sz�lett�nk darabokra hullik, �s fiatalok
l�v�n, agg�dunk emiatt. Az id�s emberek,
rem�nyeik szerint, magukt�l halnak meg, de a
fiatalok nem rem�lnek ilyet. N�melyik�nk
elutas�thatja, hogy � �lj�n, de azt, hogy �t meg�lj�k,
senki nem tudja elh�r�tani. Rem�lhetj�k a vil�g j�ra
fordul�s�t, m�g a mi �let�nk alatt?

Maharaj: Mi k�sztet arra, hogy azt gondold, hogy a

vil�g el fog pusztulni?

K: A puszt�t� eszk�z�k ereje hihetetlen m�rt�kben

megn�tt. Ezen fel�l, termel�s�nk egyre ink�bb
rombol� hat�ssal van a term�szetre, valamint
kultur�lis �s t�rsadalmi �rt�keinkre.

M: Ti most a jelenr�l besz�ltek. �gy volt ez mindig,

�s mindenhol. De a lehangol� helyzet lehet, hogy
id�leges �s lok�lis. Egyszer v�ge lesz, �s el fogj�tok
felejteni.

K: Hihetetlen�l nagyar�ny� katasztr�fa k�sz�b�n

�llunk. Egy hatalmas robban�s k�zepette �l�nk.

M: Minden ember egyed�l szenved, �s egyed�l hal

meg. A sz�moknak nincs jelent�s�g�k. Ugyanannyi
a hal�l, mikor milli�k halnak, �s amikor egy pusztul
el.

K: A term�szetet milli�k gyilkolj�k, de engem ez

nem riaszt. Lehet tragikus vagy rejt�lyes, de ne
legyen kegyetlen. Ami elborzaszt, az az ember �ltal
keltett szenved�s, rombol�s �s puszt�t�s. A
term�szet fennk�lt m�don cselekszik, ak�r l�trehoz,
ak�r puszt�t. De az ember cselekedetei
hitv�nys�ggal �s �r�lettel vannak tele.

M: Rendben. Teh�t nem a szenved�s �s a hal�l a

probl�m�d, hanem azok gy�kere, a hitv�nys�g �s
az �r�let. Nemde a hitv�nys�g is az �r�let egy
form�ja? �s nemde az �r�let az elme t�ves
haszn�lata? Az emberis�g probl�m�ja csup�n az
elme ilyet�n val� t�ves haszn�lat�ban rejlik. A
term�szet �s a szellem minden kincse felt�rul azon
ember sz�m�ra, aki az elm�j�t helyesen haszn�lja.

K: Hogyan kell az elm�t helyesen haszn�lni?

M: F�lelem �s kapzsis�g az oka az elme helytelen

haszn�lat�nak. Az elme helyes haszn�lata a szeretet,
az �let, az igazs�g, a sz�ps�g szolg�lat�t jelenti.

K: K�nnyebb mondani, mint csin�lni. Az igazs�g

szeretete, az ember szeretete, j�akarat � micsoda
f�ny�z�s. Sok kell ezekb�l ahhoz, hogy a vil�g
jobb� v�ljon, de ki az, aki ezekr�l gondoskodik?

M: Egy �r�kk�val�s�got is elt�lthetsz az igazs�g �s

szeretet, intelligencia �s j�akarat keres�s�vel,
esedezve Istennek �s embernek � teljesen
haszontalanul. Magadban, magaddal kell kezdened
� ez az engesztelhetetlen t�rv�ny. Nem tudod
megv�ltoztatni a k�pet, az arc megv�ltoztat�sa
n�lk�l. El�sz�r ismerd fel, hogy vil�god csak
�nmagad t�kr�z�d�se, �s hagyd abba a t�k�rk�p
kritiz�l�s�t. Magaddal t�r�dj, magadat hozd rendbe
� ment�lis �s emocion�lis �llapotodat. A testi
k�vetni fogja, automatikusan. Oly sokat besz�lsz
reformokr�l: gazdas�gi, szoci�lis, politikai
reformokr�l. Hagyd a reformokat, �s t�r�dj a
reformerrel. Mif�le vil�g teremthet olyan embert,
amely ostoba, kapzsi, sz�vtelen?

K: Ha a sz�v v�ltoz�s�ra kell v�rnunk, akkor a

v�gtelens�gig kell v�rnunk. A te b�lcsess�ged a
t�k�letess�g b�lcsess�ge, amely egyben a
lemond�s b�lcsess�ge is. Amikor minden t�k�letes,
akkor az eg�sz vil�g t�k�letes lesz. Micsoda
haszontalan k�zhely.

M: �n nem ezt mondtam. �n csak azt mondtam:

nem v�ltoztathatod meg a vil�got, �nmagad
megv�ltoztat�sa el�tt. Nem azt mondtam , hogy �
mindenki megv�ltozat�sa el�tt. Nem sz�ks�ges, �s
nem is lehets�ges m�sokat megv�ltoztatni. De ha
�nmagadat meg tudod v�ltoztatni, �gy fogod tal�lni,
hogy semmilyen m�s v�ltoz�sra nincs sz�ks�g. A
k�p megv�ltoztat�s�hoz csak a filmet kell
kicser�lned, nem kell megrohamoznod a
filmv�sznat.

K: Hogy lehetsz ennyire biztos �nmagadban?

Honnan tudod, hogy amit mondasz, az igaz?

M: Nem �nmagam az, amiben biztos vagyok,

benned vagyok biztos. Mind�ssze az sz�ks�ges,
hogy hagyd abba, hogy k�v�l keresed, ami csak
bel�l tal�lhat�. Hozd rendbe a l�t�sodat, miel�tt
oper�lsz. Akut f�lre�rt�st�l szenvedsz. Vil�gos�tsd
meg elm�det, tiszt�tsd meg sz�vedet, szenteld meg
�letedet � ez a leggyorsabb m�dja a vil�g
megv�ltoztat�s�nak.

K: Olyan sok szent �s misztikus �lt, �s halt meg

an�lk�l, hogy megv�ltoztatta volna a vil�got.

M: Hogyan tehett�k volna? A te vil�god nem az

�v�k, sem az �v�k nem a ti�d.

K: Biztos, hogy van egy t�rgyi vil�g, amely mindenki

sz�m�ra k�z�s.

M: Dolgok, energia �s anyag vil�ga? M�g ha lenne

is a dogoknak �s er�knek egy ilyen k�z�s vil�ga, az
nem az a vil�g, amelyben mi �l�nk. A mi vil�gunk az
�rz�sek �s ide�k, vonz�sok �s tasz�t�sok,
�rt�krendek, motiv�ci�k �s serkent�k vil�ga,
mindent egybevetve egy ment�lis vil�g. Biol�giailag
nagyon kev�sre van sz�ks�g�nk, a mi probl�m�ink
m�s rend�ek. A probl�m�k a v�gyak �s f�lelmek
miatt keletkeznek, �s rossz ide�k csak az elme
szintj�n oldhat�k meg. Le kell gy�zn�d saj�t
elm�det, �s ehhez meg kell azt haladni.

K: Mit jelent az elme meghalad�sa?

M: A testet m�r meghaladtad, nemde? M�r nem

k�s�red szoros figyelemmel az em�szt�st, a
kering�st vagy az elv�laszt�st. Ezek automatikuss�
v�ltak. Ugyan�gy kell az elme munk�j�nak is
automatikuss�, odafigyel�s n�lk�liv� v�lnia. Ez nem
k�vetkezik be, hacsak az elme munk�ja hib�tlann�
nem v�lik. Id�nk legnagyobb r�sz�ben elme- �s
testtudatosak vagyunk, mivel ezek �lland�an
seg�ts�g�rt ki�ltanak. A f�jdalom �s a szenved�s
csak figyelem�rt vis�toz� test �s elme. A test
meghalad�s�hoz eg�szs�gesnek kell lenned: az
elme meghalad�s�hoz elm�dnek t�k�letesen
rendben kell lennie. Nem lehet rendetlens�get
magad ut�n hagyva tov�bbl�pni. A rendetlens�g el
fog nyelni. A ?szedd �ssze a szemetedet? univerz�lis
t�rv�nynek t�nik. �s igazs�gosnak is.

K: Megengeded, hogy megk�rdezzem, hogy te

hogyan haladtad meg az elm�det?

M: Gurum kegyelm�b�l.

M: Milyen form�t �lt�tt az � kegyelme?

 M: Elmondta nekem, hogy mi az igazs�g.

K: Mit mondott?

M: Azt mondta, �n vagyok a Legfels�bb Realit�s.

K: Mihez kezdt�l vele?

M: Hittem benne, �s az eszembe v�stem.

K: Ez minden?

M: Igen, hittem benne; eszembe v�stem, amit

mondott.

K: Azt akarod mondani, hogy ennyi el�g volt?

M: Mit kellett volna m�g tenni, ezen k�v�l? �pp el�g

volt a Gurura �s szavaira eml�kezni. Az a tan�cs,
amit neked adok, enn�l m�g kev�sb� bonyolult �
csak eml�kezz �nmagadra. Az ?�n vagyok?
elegend�, hogy elm�det meggy�gy�tsd, majd
meghaladd. Csak egy kis hitre van sz�ks�g. Nem
csaplak be. Mi�rt tenn�m? Tal�n akarok valamit
t�led? J�t k�v�nok neked � ez a term�szetem. Mi�rt
vezetn�lek f�lre? A j�zan �sz szerint is, ha
teljes�teni akarsz egy v�gyat, akkor az eszedben kell
tartanod. Ha meg akarod ismerni igazi
term�szetedet, �lland�an �szben kell tartanod
�nmagad, am�g l�ted titka fel nem t�rul.

K: Mi�rt kell az �neml�kez�snek �nmegval�s�t�st

eredm�nyeznie?

M: Mert ez csak k�t aspektusa ugyanannak az

�llapotnak. Az �neml�kez�s az elm�ben van, az
�nmegval�s�t�s az elm�n t�l. A t�k�rben l�v� k�p, a
t�kr�n t�li arc�.

K: El�g �rthet�. De mi a c�l?

M: A m�sokon val� seg�ts�ghez meg kell, hogy

haladd a seg�ts�g ir�nti sz�ks�get.

K: Csup�n boldog akarok lenni.

M: L�gy boldog, hogy boldogs�got teremts.

K: Mindenki gondoskodjon �nmag�r�l.

M: �n nem k�l�n�ll�, Uram. Amely boldogs�g nem
megoszthat�, helytelen. Csak a megoszthat� igaz�n
k�v�natos.

K: Rendben. De kell nekem Guru? Amit mondasz

egyszer� �s meggy�z�. Megjegyezem az
elmondottakat. Ett�l nem leszel a Gurum.

M: Nem a szem�ly im�data a l�nyeges, hanem a

feladat ir�nti odaad�sod szil�rds�ga �s a m�lys�ge.
Maga az �let a Legfels�bb Guru; �gyelj a t�le kapott
leck�kre, �s engedelmeskedj parancsainak. A
forr�suk megszem�lyes�t�sekor van k�ls� Gurud;
amikor k�zvetlen�l az �lett�l veszed azokat, akkor a
Guru bel�l van. Tartsd eszedben, csod�ld, elm�lkedj
rajta, �lj vele, szeresd, n�j bele, n�j vele, tedd
saj�todd� � a szav�t a Gurunak, legyen az ak�r

k�ls�, ak�r bels�. Adj bele mindent, �s megkapsz

mindent. �n megcsin�ltam. Minden id�met
Gurumnak szenteltem, �s annak, amit mondott
nekem.

K: A foglalkoz�som �r�. Tudsz valamilyen

kifejezetten nekem sz�l� tan�csot adni?

M: Az �r�s k�pess�g, egyben szak�rtelem. N�veld

k�pess�gedet �s fejleszd szak�rtelmedet. V�gyj
arra, ami v�gyakoz�sra �rdemes, �s v�gyakozz j�l.
Ahogy az utadat keresed a t�megben, az emberek
k�z�tt haladva, �gy keresd utadat az esem�nyek
k�z�tt, f� ir�nyod elhib�z�sa n�lk�l. Ez k�nny�, ha
komoly vagy.

K: Sokszor eml�ted a komolys�g sz�ks�gess�g�t.

De mi nem vagyunk �ppen egy akarat� emberek.
Egy halom v�gy �s sz�ks�glet, hajlam �s �szt�n
vagyunk. Egym�son �tcsapva hol egyik, hol m�sik
domin�l, de sohasem sok�ig.

M: Nincsenek sz�ks�gletek, csak v�gyak vannak.

K: Az ev�s, iv�s, a testr�l val� gondoskod�s, maga

az �let nem az?

M: Az �lni v�gy�s az egyetlen alapvet� v�gy.

Minden m�s ennek f�ggv�nye.
 K: Az�rt �l�nk, mert musz�j.

M: Az�rt �l�nk, mert sz�ks�g�nk van az �rz�ki

l�tez�sre.

K: Ami ennyire univerz�lis, nem lehet rossz.

M: Term�szetesen nem rossz. A saj�t hely�n �s

idej�n semmi nem rossz. De amikor az igazs�g, a
val�s�g �rdekel, meg kell vizsg�lnod minden dolgot,
az eg�sz �letedet. Ha azt �ll�tod, hogy �rz�ki �s
intellektu�lis tapasztalatra van sz�ks�g, akkor
cs�kken a k�nyelem keres�se ir�nti �rdekl�d�sed
szerepe.

K: Boldogs�got keresek, nem k�nyelmet.

M: Elme �s test k�nyelm�n t�l milyen boldogs�gra

gondolsz?

K: Van valami m�s?

M: Fedezd fel te magad. K�rd�jelezz meg minden

�szt�nz�st, ne tekintsd a v�gyat jogosnak. V�lj meg
tulajdonaidt�l, testiekt�l �s szellemiekt�l, szabadulj
meg minden �n�rdekt�l, l�gy nyitott a felfedez�sre.

K: Ez az indiai spiritu�lis trad�ci� r�sze, ami szerint

egyszer�en egy szent vagy b�lcs k�zels�g�ben �lni

m�r szabads�ghoz vezet, �s nincs sz�ks�g m�s

eszk�zre. Mi�rt nem szervezel egy Ashramot, �gy az
emberek a k�zeledben �lhetn�nek?

M: Amint l�trehozok egy int�zetet, a rabj�v� v�lok.

Tulajdonk�ppen rendelkez�s�re �llok mindenkinek.
K�z�s tet� �s �tel nem ny�jtana t�bbet az
embereknek. A ?k�zelben �l�s? nem jelenti, hogy
ugyanazt a leveg�t kell sz�vni. Jelent viszont hitet �s
engedelmess�get, hogy nem hagyod elfecs�rl�dni a
tan�t� j� sz�nd�k�t. Gurud tartsd mindig a
sz�vedben, �s tan�t�sait az eszedben � ez az
igazs�gban val� val�di tart�zkod�s. A testi k�zels�g
kev�sb� fontos. Tedd eg�sz �letedet tan�t�d ir�nti
hited �s szereteted kifejez�d�s�v� � ez a Guruval
val� val�di egy�ttl�t.

K�rdez�: Meghal a gnani?

Maharaj: � meghaladta az �letet �s a hal�lt. Amit
mi elker�lhetetlennek hisz�nk � a sz�let�s �s a hal�l
�, az sz�m�ra csak a mozdulatlanban val� mozg�s,
a v�ltozatlanban val� v�ltoz�s, a v�g n�lk�liben val�
v�g egy kifejez�si m�dja. A gnani sz�m�ra
nyilv�nval�, hogy semmi nem sz�letik �s semmi
nem hal meg, semmi nem maradand� �s semmi
nem v�ltozik, minden az ami � id�tlen�l.

K: Besz�lt�l a gnani meghalad�s�r�l. Mit haladott

meg? Meghaladta a tud�st?

M: A tud�snak keletkezik, �s elm�lik. A tudatoss�g

�letre kel, �s megsz�nik l�tezni. Ez naponta
megt�rt�nik, �s megfigyelhet�. Mindannyian tudjuk,
hogy olykor tudatosak vagyunk, �s n�melykor nem.
A nem tudatos �llapot a mi sz�munkra s�t�ts�gnek
vagy �ress�gnek t�nik. Egy gnani viszont tudat�ban
van �nmag�nak, amint sohasem tudatos vagy
tudattalan, hanem teljesen �ber, tan�ja az elme
h�rom �llapot�nak, �s azok tartalm�nak.

K: Mikor kezd�dik ez a tan�s�g?

M: A gnani sz�m�ra semminek nincs kezdete, vagy

v�ge. Ahogy a s� felold�dik a v�zben, �gy old�dik fel
minden a tiszta l�tben. A b�lcsess�g sz�ntelen
tagadja a val�tlant. L�tni a val�tlant, az b�lcsess�g.
Ezen t�l a kifejezhetetlen van.

K: Meggy�z�d�sem: ?�n a test vagyok?. Elismerem,

ezt oktalans�gom miatt mondom. De mikor kezdte el
az ember �rz�kelni a test, a test-elme, az elme-test,
s�t mi t�bb, a tiszta elme �llapot�t?

M: Nem besz�lhetsz a tudatoss�g kezdet�r�l. A

kezdet �s az id� ide�i a tudatoss�gon bel�liek. Hogy
�rtelmes m�don besz�lhess valaminek a kezdet�r�l,

ki kell l�pned bel�le. �s abban a pillanatban, hogy

kil�pt�l, felismered, hogy nincs ilyen dolog, �s soha
nem is volt. Csak val�s�g van, amelyben nincs
olyan ?dolog?, amelynek saj�t l�te lenne. Mint ahogy
a hull�mok elv�laszthatatlanok az �ce�nt�l, �gy az
eg�sz l�tez�s is a l�tben gy�kerezik.
K: A t�ny, hogy itt �s most k�rdezlek t�ged: mikor
keletkezett az ?�n a test vagyok? �rz�se?
Sz�let�semkor? Vagy ma reggel?

M: Most.

K: De �n eml�kszem, hogy tegnap is megvolt.

M: A tegnap eml�kezete is csak most van.

K: De �n minden k�ts�gen fel�l id�ben l�tezem.

M�ltam van, �s j�v�m.

M: Ezt k�pzeled � most.

K: Kellett lennie egy kezdetnek.

M: Most.

K: �s mi van a v�ggel?

M: Aminek nincs kezdete, az nem �rhet v�get.

K: De �n tudat�ban vagyok a k�rd�semnek.

M: Egy hamis k�rd�st nem lehet megv�laszolni. Azt

csak hamisnak lehet l�tni.

K: Sz�momra val�s�gos.

M: Mikor jelent meg sz�modra val�s�gosk�nt? Most.

K: Igen, teljesen val�s sz�momra � most.

M: Hogyan tekinthetn�nk val�snak a k�rd�sedet?

Az egy elme�llapot. Semmilyen elme�llapot nem
lehet val�s�gosabb, mint az elme maga. Az elme
val�s�gos? Csak �llapotok kollekci�ja, amelyek
mindegyike m�l� term�szet�. Hogyan lehetne m�l�
�llapotok sor�t val�snak tekinteni?

K: Mint egy gy�ngysor szemei, �gy k�vetik egym�st

az esem�nyek � �r�kk�n-�r�kk�.

M: Mindegyik�k az ?�n a test vagyok? alap ide�ra

van felf�zve. Azonban m�g ez is egy ment�lis
�llapot, �s nem tart�s. Megjelenik �s elt�nik, ak�r a
t�bbi �llapot. A test-elme l�t�nek ill�zi�ja csak az�rt
lehets�ges, mert nem tanulm�nyoztad. A
tanulm�nyozatlans�g fonal�ra van felf�zve az elme
�sszes �llapota. Ez olyan, mint a z�rt szob�ban l�v�
s�t�ts�g. Ott van � l�tsz�lag. De amikor az ajt�
kiny�lik, hov� t�nik? Sehov�, mert nem volt ott. Az

elme minden �llapota, a l�tez�s nevei �s form�i a

nem-kutat�sban, a nem-vizsg�latban, a
k�pzel�d�sben �s a hisz�kenys�gben gy�kereznek.
Hely�nval� azt mondani, hogy ?�n vagyok?, de azt
mondani, hogy ?ez vagyok?, ?az vagyok? a nem-
kutat�s, a nem-vizsg�lat, a ment�lis gyenges�g,
vagy letargia jele.

K: Ha minden f�ny, hogyan keletkezett a s�t�ts�g?

Hogy lehet s�t�ts�g a f�ny k�zepette?

M: Nincs s�t�ts�g a f�ny k�zepette. Az �n�nkr�l

val� megfeledkez�s a s�t�ts�g. Amikor
belefeledkez�nk m�s dolgokba, a nem-�nbe, akkor
feledkez�nk el az �nr�l. Semmi abnorm�lis nincs
ebben. De mi�rt kell elfeledkezni az �nr�l
m�rt�ktelen k�t�d�s �ltal? A b�lcsess�g abban �ll,
hogy soha nem feledkez�nk el az �nr�l, mint a
tapasztal�nak �s tapasztalat�nak �r�kk� jelenl�v�
forr�s�r�l.

K: Jelen �llapotomban az ?�n a test vagyok? idea

spont�n megjelenik, m�g a ?tiszta l�t vagyok? ide�t az
elm�re kell er�ltetnem, mint valamilyen igaz, de nem
tapasztalt dolgot.

M: Igen, a sadhana (gyakorl�s) abban �ll, hogy az

ember er�teljesen eml�kezteti mag�t tiszta
?l�tez�s�g?-�re, nem valami konkr�t dolognak a
l�t�re, sem a r�szek �sszess�gnek a l�t�re, de m�g
csak nem is az univerzumot alkot� r�szek
�sszess�g�nek a l�t�re. Minden az elm�ben l�tezik,
m�g a test is �ri�si mennyis�g� �rz�ki �szlelet
elmebeli integr�ci�ja, b�rmilyen �szlelet szint�n egy
ment�lis �llapot. Ha azt mondod: ?�n a test vagyok?,
mutasd meg.

K: Itt van.

M: Csak akkor, amikor r� gondolsz. Mind az elme,

mind a test, id�szakos �llapotok. Felvillan�saik
�sszess�ge hozza l�tre a l�tez�s ill�zi�j�t. Kutasd,
hogy mi az, ami nem v�ltozik az �tmenetiben, ami
val�di a val�tlanban. Ez a sadhana.

K: Az a helyzet, hogy �gy gondolkozom magamr�l,

mint testr�l
.

M: Term�szetes, hogy gondolkozol magadr�l. Csak

ne hozd be a k�pbe a test ide�j�t. Csak
benyom�sok, �szleletek, eml�kek �s
fogalomk�pz�sek �rama l�tezik. A test egy
absztrakci�, amit a k�l�nb�z�s�gben val� egys�g
keres�si hajlamunk teremt � ami szint�n nem hiba.

K: Azt mondj�k, hogy az ?�n a test vagyok? gondolat

az elme fogyat�koss�ga.

M: Mi�rt mondj�k ezt? Az ilyen megnyilv�nul�sok

miatt keletkeznek a probl�m�k. Az �n a forr�sa

mindennek, �s mindennek � a v�g�llom�sa. Semmi

nem k�ls�leges.

K: Amikor a test ide�ja r�geszm�ss� v�lik, az nem

v�gk�pp rossz?

M: Semmi rossz nincs a test ide�ban, s�t, m�g

abban az ide�ban sem, hogy ?�n a test vagyok?. De
az, hogy valaki csak a testre korl�tozza mag�t, az
hiba. Val�j�ban minden l�tez�s, minden forma a
saj�tom, a tudatoss�gomon bel�li. Nem tudom
megmondani, mi vagyok, mert a szavak csak azt
tudj�k le�rni, hogy mi nem vagyok. Vagyok, �s az�rt
van minden, mert vagyok. Azonban a tudatoss�g
felett �ll� vagyok, emiatt a tudatoss�gban nem
tudom megmondani, hogy mi vagyok. De vagyok. A
?ki vagyok? k�rd�sre nincs v�lasz. Semmilyen
tapasztalat nem ny�jthat r� v�laszt, mert az �n
tapasztalaton t�li.

K: A ?ki vagyok? k�rd�snek m�gis kell, hogy legyen

valamilyen haszna.

M: Nincs r� v�lasz a tudatoss�gban, �s ez�rt seg�t

t�ll�pni a tudatoss�gon.

K: Itt vagyok � a jelen pillanatban. Mi a val�s�g

ebben, �s mi nem az? Most, l�gy sz�ves, nehogy azt
mondd, hogy a k�rd�sem rossz. A k�rd�seim
megk�rd�jelez�s�vel nem megyek semmire.

M: A k�rd�sed nem rossz. F�l�sleges. Azt mondtad:

?itt �s most vagyok?. Maradj ott, ez val�s�gos. Ne
alak�tsd �t a t�nyt k�rd�ss�. Ebben rejlik a hib�d. Te
sem tud�, sem nem-tud�, sem elme, sem anyag
nem vagy; ne pr�b�ld magad az elme �s az anyag
kifejez�seivel le�rni.

K: Nemr�g egy fi� j�tt hozz�d egy probl�m�val.

Miut�n mondt�l neki n�h�ny sz�t, elment. Seg�tett�l
neki?

M: Term�szetesen.

K: Hogy lehetsz ebben olyan biztos?

M: A term�szetemhez tartozik a seg�t�s.

K: Hogyan jutott�l ehhez a tud�shoz?

M: Nincs sz�ks�g tud�sra. Ez mag�t�l m�k�dik.

K: M�gis tett�l egy kijelent�st. Mire alapoztad?

M: Arra, amit az emberek mondanak nekem. De te

vagy az, aki bizony�t�kokat k�r. Nekem nincs
sz�ks�gem r�. A dolgok jobb�t�sa az �n val�di
term�szetemb�l fakad, amely a satyam, shivam,
sundaram (az igaz, a j�, a sz�p).

K: Amikor valaki tan�cs�rt j�n hozz�d, �s te adsz

neki, honnan sz�rmazik a tan�cs, �s milyen er� �ltal
m�k�dik a seg�ts�g?

M: Az � saj�t l�te hat az elm�j�re �s induk�lja a

v�laszt.

K: �s mi a te szereped?

M: Bennem az ember �s �nje egyes�lnek.

K: Mi�rt nem seg�t az �n az embernek n�lk�led?

M: De h�t �n vagyok az �n. Te engem elk�l�n�ltnek

hiszel, innen ered a k�rd�sed. Nem l�tezik olyan,
hogy ?�n �nem? �s ?� �nje?. Az �n a mindenki
egyetlen �nje. F�lrevezettetve a nevek �s form�k,
elm�k �s testek v�ltozatoss�g �ltal, azt hiszed, hogy
t�bb �n van. Mindannyian az �n vagyunk, de �gy
l�tszik, te k�telkedsz ebben. Ez a besz�lget�s a
szem�lyes �nr�l �s univerz�lis �nr�l a tanul�si
st�dium; hatolj a m�ly�re, ne ragadj a dualit�sba.
K: T�rj�nk vissza arra az emberre, akinek seg�ts�g
kell. Elj�n hozz�d.

M: Ha elj�n, akkor biztos, hogy kap seg�ts�get. Mivel

seg�ts�get kapni hivatott, elj�tt. Nincs ebben semmi
k�l�n�s. Nem tudok egyeseken seg�teni, m�sokat
pedig visszautas�tani. Mindenki aki idej�n,
seg�ts�get kap, mert ilyen a szeretet. Csak a
seg�ts�g form�ja v�ltozik a sz�ks�gnek
megfelel�en.

K: Mi�rt kell neki a tan�cs�rt idej�nnie? Nem

kaphatja meg azt bel�lr�l?

M: Nem hallan� meg. Az elm�je kifel� fordult. De

tulajdonk�ppen minden tapasztal�s az elm�ben
zajlik, �gy h�t az, hogy elj�n hozz�m, �s seg�ts�get
kap, mind �nmag�n bel�l van. Ahelyett, hogy a
v�laszt �nmag�n bel�l keresn�, azt k�pzeli, hogy a
v�lasz k�v�lr�l j�n. Sz�momra nincs �n, nincs ember
�s nincs ad�s. Mindez puszt�n fel-fellobban�s az
elm�ben. �n v�gtelen b�ke �s csend vagyok,
amelyben semmi nem jelenik meg, mert minden, ami
megjelenik � semmiv� lesz. Senki nem j�n
seg�ts�g�rt, senki nem ny�jt seg�ts�get, senki nem
kap seg�ts�get. Mindez csak egy megnyilv�nul�s a
tudatoss�gban.

K: M�gis a seg�t� er� l�tezik, �s van valaki vagy

valami, ami megnyilv�n�tja ezt az er�t, nevezd azt
Istennek vagy �nnek, vagy az Univerz�lis Elm�nek.
A n�v nem sz�m�t, csak a t�ny.

M: Ezt az �ll�spontot a test-elme vallja. A tiszta elme

a dolgokat �gy l�tja, ahogy vannak � bubor�koknak
a tudatoss�gban. Ezek a bubor�kok megjelennek,

elt�nnek, �s megint megjelennek � an�lk�l, hogy

val�s l�ttel b�rn�nak. Semmilyen konkr�t ok nem
tulajdon�that� nekik, mert minden oka mindennek �s
minden hat mindenre. Mindegyik bubor�k egy test,
�s mindezen testek az eny�mek.

K: Azt akarod mondani, hogy b�rsz a hib�tlan

cselekv�s hatalm�val?

M: Nem l�tezik t�lem hatalom rajtam k�v�l. Ez r�sze

a term�szetemnek. Nevezd alkot�k�pess�gnek. Egy
aranyr�gb�l sok d�szt�rgy k�sz�thet� � mind
megmarad aranynak. Ehhez hasonl�an,
megjelenhetek b�rmif�le szerepben, �s bet�lthetek
ak�rmilyen funkci�t � az maradok, aki vagyok: a
mozdulatlan, rend�thetetlen, f�ggetlen ?�n vagyok?.
Amit te univerzumnak, term�szetnek nevezel, az
nem m�s, mint az �n spont�n alkot�k�pess�gem.
B�rmi t�rt�nik � megt�rt�nik. De a term�szetem
szerint minden boldogs�ghoz vezet.

K: Hallottam egy esetet egy fi�r�l, aki megvakult,

mert a buta anyja metilalkoholt itatott vele. K�rlek,
seg�ts rajta. Te teli vagy k�ny�r�lettel, �s
nyilv�nval�, hogy sz�vesen seg�tesz. Milyen hatalom
�ltal tudsz rajta seg�teni?

M: A fi� eset�t nyilv�ntart�sba vette a tudatoss�g.

Benne van � kit�r�lhetetlen�l. A tudatoss�g meg
fogja oldani.

K: V�ltoztat valamin a k�r�sem, hogy seg�ts?

M: A k�r�sed a fi� vaks�g�nak a r�sze. K�r�sed a

vaks�g�nak a k�vetkezm�nye. Nem adt�l hozz�
semmit.

K: A te seg�ts�ged viszont �j t�nyez� lenne?

M: Nem, mindent a fi� vaks�ga foglal mag�ban.

Minden abban van benne � az anya, a fi�, te �s �n,
�s minden m�s. Ez egyetlen esem�ny.

K: Azt akarod mondani, hogy m�g az is eleve

elrendelt volt, hogy besz�lt�nk a fi� eset�r�l?

M: Hogyan lehetne m�sk�pp? Minden dolog

mag�ban foglalja a j�v�j�t. A fi� a tudatoss�gban
jelenik meg. �n meghaladtam azt. �n nem
osztogatok el��r�sokat a tudatoss�gnak. Tudom,
hogy az �bers�gnek term�szete a dolgok rendbe
hoz�sa. Gondoskodjon a tudatoss�g a saj�t
teremtm�nyeir�l. A fi� b�nata, a te sajn�latod, az �n
hallgat�som �s a tudatoss�g cselekedete � mindez
egyetlen dolog � ne oszd fel r�szeire, s ne tegy�l fel
ut�na k�rd�seket.

K: Hogy te milyen furcs�n gondolkodsz.

M: Te vagy furcsa, nem �n. �n norm�lis vagyok. �p
az elm�m. �n a dolgokat �gy l�tom, ahogy vannak,
ez�rt nem f�lek t�l�k. Te viszont f�lsz a val�s�gt�l.

K: Mi�rt f�ln�k?

M: Saj�t magad nem ismerete az oka a f�lelmednek,

�s az is tudatlans�g, amit�l f�lsz. Ne a nem f�l�sre
t�rekedj. D�nts le el�bb a tudatlans�g fal�t.

Az emberek az�rt f�lnek meghalni, mert nem tudj�k,

hogy mi a hal�l. A gnani m�r a hal�la el�tt meghalt,
l�tta, hogy ott semmi olyan nem volt, amit�l f�lni
kellene. Abban a pillanatban, hogy megismered
val�di l�tedet, nem f�lsz semmit�l. A hal�l
szabads�got �s er�t ad. Ahhoz, hogy szabad legy�l
a vil�gban, meg kell halnod a vil�g sz�m�ra. Akkor
az univerzum �nmagadd� v�lik, testedd�,
kifejez�d�sedd� �s eszk�z�dd�. Az abszol�t
szabad l�tez�s boldogs�ga le�rhatatlan. M�sfel�l,
aki retteg a szabads�gt�l, nem halhat meg.

K: Azt akarod mondani, hogy aki nem tud meghalni,

az nem tud �lni?

M: Fogalmazz, ahogy tetszik; a k�t�d�s

rabszolgas�g, a szenvtelens�g szabads�g.
V�gyakozni azt jelenti, szolg�lni.

K: Ez azt jelenti, hogy ha te megmenek�lsz, akkor a

vil�g is megmenek�l?

M: A vil�gnak, �gy �ltal�ban, nincs sz�ks�ge

megment�sre. Az ember az, aki hib�zik, �s b�natot
okoz; de amikor bel�p az �bers�g ter�be, a gnani
tudatoss�g�ba, akkor rendbe j�n. Ilyen a
term�szete.

K: �szrevehet�nk valamif�le spiritu�lis fejl�d�st. Az

�nz� ember vall�soss� v�lik, �nfegyelemre tesz
szert, megtiszt�tja gondolatait �s �rz�seit, spiritu�lis
gyakorlatokat v�gez, felismeri val�di l�t�t. Az eff�le
fejl�d�s al� van vetve az oks�gnak, vagy
v�letlenszer�?

M: Az �n n�z�pontomb�l minden mag�t�l, teljesen

spont�n m�don t�rt�nik. Az ember azonban �gy
k�pzeli, hogy egy ind�t�knak megfelel�en, egy c�l
�rdek�ben cselekszik. Mindig a jutalom j�r az
esz�ben, �s az�rt iparkodik.
K: Az �retlen, kialakulatlan ember jutalom h�j�n nem
dolgozik. Nem lenne tal�n helyes �szt�nz�ket
felk�n�lni neki?

M: Az ilyen ember mindenk�ppen megteremti az

�szt�nz�ket. Nem tudja, hogy a tudatoss�gnak
term�szete fejl�d�s. Egyik mot�vumr�l a m�sikra
ugrik, �s Gurukra vad�szik, hogy v�gyait
beteljes�tse. Amikor l�te t�rv�nyeinek megfelel�en

megtal�lja a visszavezet� utat (nivritti), feladja az

�sszes mot�vumot, mert a vil�g ir�nti �rdekl�d�se
megsz�nik. Nem akar semmit � sem m�sokt�l, sem
�nmag�t�l. Meghal minden sz�m�ra, �s a Mindenn�
v�lik. Nem akarni semmit, �s nem tenni semmit � ez
a val�di teremt�s. Titokban figyelni az univerzum
megjelen�s�t �s elt�n�s�t, egy csoda.

K: A bels� er�fesz�t�snek hatalmas akad�lya az

unalom. A tan�tv�ny elunja mag�t.

M: A tehetetlens�g �s nyugtalans�g (tamas �s

rajas) �sszedolgoznak, �s elnyomj�k a tisztas�got
�s a harm�ni�t (sattva). El�bb le kell gy�zni a
tamas t �s a rajas t, hogy a sattva megjelenhessen.
Minden elj�n a maga idej�ben, teljesen spont�n
m�don.

K: Teh�t nincs sz�ks�g er�fesz�t�sre?

M: Amikor lesz sz�ks�g az er�fesz�t�sre, meg fog

jelenni az er�fesz�t�s. Amikor az er�fesz�t�s
n�lk�l�zhetetlen lesz, akkor ki fogja mag�t jelenteni.
Emiatt nem kell s�rgetned az �letet. Csak �ramolj
egy�tt vele, �s add �t magad teljesen a jelen pillanat
feladat�nak, amely a mostba hal� most. Mert �lni
nem m�s, mint meghalni. �let nem l�tezhet hal�l
n�lk�l.

Ragaszkodj a l�nyeghez, hogy a vil�g �s az �n egy

�s t�k�letes. Csup�n az attit�d�d az, ami hib�s, �s
helyreigaz�tand�.

Ezt a folyamat, vagy helyreigaz�t�s az, amit

sadhan� nak nevezel. �gy �rheted el, hogy v�g�t
veted a tunyas�gnak, �s �sszese energi�d
bevet�s�vel megtiszt�tod az utat a tisztas�g �s
szeretet el�tt. De val�j�ban ezek mind az
elker�lhetetlen fejl�d�s jelei. Ne f�lj, ne �llj ellen, ne
halogass. L�gy, ami vagy. Semmi nincs, amit�l f�lni
kellene. Higgy, �s t�rekedj. Pr�b�lkozz
becs�letesen. Adj lehet�s�get val�di l�ted sz�m�ra
hogy alak�tsa �letedet. Nem fogod megb�nni.

K�rdez�: Sv�d sz�rmaz�s� vagyok. Hatha Yog� t

tan�tok Mexik�ban �s az �llamokban.

Maharaj: Hol tanultad?

K: Az �llamokban, egy indiai Swami volt a tan�rom.

M: Mit szerezt�l �ltala?

K: J� eg�szs�get, �s l�tfenntart�si eszk�z�ket.

M: Helyes. V�gysz m�g valamire?

K: Elm�m b�k�j�t keresem. Megcs�m�rl�ttem

mindatt�l, amit �gynevezett kereszt�nyek k�vettek
el Krisztus nev�ben. J� ideig nem voltam vall�sos.
Majd mag�hoz vonzott a Yoga.

M: Mi�rt volt ez hasznos sz�modra?

K: Megtanultam a Yoga filoz�fi�j�t, �s ez sokat

seg�tett nekem.

M: Hogyan seg�tett? Milyen jelek alapj�n jutott�l arra

a k�vetkeztet�sre, hogy seg�tett t�ged?

K: A j� eg�szs�g valahogy eg�szen k�zzelfoghat�.

M: Semmi k�ts�g, nagyon kellemes eg�szs�gesnek

lenni. Ez minden, amit a Yog� t�l v�rsz?

K: A Hatha Yoga jutalma a j� eg�szs�g �lvezete. De

a Yog� nak �ltal�ban enn�l is nagyobb hozama van.
Sok k�rd�sre v�laszt ad.

M: Mit �rtesz Yoga alatt?

K: A teljes indiai tan�t�st � az evol�ci�r�l,

reinkarn�ci�r�l, karm� r�l, �s a t�bbi.

M: Rendben van, megszerezt�l minden tud�st, amit

akart�l. De milyen m�don v�lik ez az el�ny�dre?

K: Az elm�m b�k�re lelt.

M: Val�ban? B�k�ben van az elm�d? V�ge a
keres�snek?

K: Nem, m�g nincs.

M: Term�szetesen. Sosem lesz v�ge, mert nem

l�tezik olyan, mint az elme b�k�je. Az elme
jelent�se z�rzavar; a nyugtalans�g maga az elme. A
Yoga nem az elme egy tulajdons�ga, �s nem is
elme �llapot.

K: B�k�met a Yog� t�l nyertem, bizonyos

m�rt�kben.

M: Ha alaposan megvizsg�lod meg fogod l�tni, hogy

az elme a gondolatok kavarg�sa. Esetenk�nt �ress�
v�lhat, de csak egy ideig marad �gy, �s visszat�r a
szok�sos nyugtalans�g. Az elcsendesedett elme
nem b�k�s elme. Azt mondod, le akarod csillap�tani
akarod az elm�det. � akarja az elme
lecsillapod�s�t, �nmaga b�k�j�t?

K: Nem. Nem vagyok b�k�ben, ig�nybe kell vennem

a Yoga seg�ts�g�t.

M: Nem l�tod az ellentmond�st? M�r sok �ve, hogy

keresed az elm�d b�k�j�t. Nem tudtad megtal�lni,

mert aminek a l�nyege a nyugtalans�g, nem lehet

b�k�ben.

K: Van n�mi javul�s.

M: A b�ke, amit �ll�t�lag megtal�lt�l, nagyon

t�r�keny, b�rmilyen kis dolog, meg tudja t�rni. Amit
te b�k�nek nevezel, az csak a z�rzavar hi�nya.
Alighanem ez a legjobb elnevez�s. A val�di b�ke
nem zavarhat� meg. Akarod, hogy olyan b�k�ben
legyen az elm�d, amely megzavarhatatlan?

K: Ennek az el�r�s�re t�rekszem.

. M: A t�rekv�s is a nyugtalans�g egy form�ja.

K: Akkor milyen lehet�s�g marad?

M: Az �nnek nincs r� sz�ks�ge, hogy nyugalomba

helyezd. Maga a b�ke, nem pedig b�k�ben van.
Csak az elme nyugtalan. Minden, amit tud, az
nyugtalans�g, az � sokf�le m�dozat�val �s
fokozat�val. Az �lvezetet tekinti magasabb
rend�nek, �s a f�jdalmat le�rt�keli. Amit mi
fejl�d�snek h�vunk, az puszt�n a nem kellemes
felcser�l�se a kellemesre. De maguk a v�ltoz�sok
nem visznek el benn�nket a v�ltozatlanhoz, mert
b�rminek, aminek kezdete van, v�ge is kell, hogy
legyen. A val�di nem kezd�dik; az csak
megmutatkozik, mint kezdet �s v�g n�lk�li, mindent
bet�lt�, mindenhat�, mozdulatlan els�dleges
mozgat�, id�tlen v�ltozatlan.

K: Akkor mit kell tenni?

M: A Yoga r�v�n tud�st �s tapasztalatot gy�jt�tt�l.

Ez nem tagadhat�. De mi haszna sz�modra
mindennek? A Yoga egyes�l�st jelent,
�sszekapcsol�d�st. Mi az, amivel �jraegyes�lt�l,
�sszekapcsol�dt�l?

K: Megpr�b�lom �jraegyes�teni a szem�lyis�get

val�di �nnel.

M: A szem�lyis�g (vyakti) csak k�pzelet term�ke. Az

�n (vyakta) az �ldozata ennek a k�pzel�d�snek. Az,
hogy annak tartod magad, ami nem vagy,
k�t�tts�gben tart t�ged. A szem�ly nem mondhatja,
hogy saj�t jogon l�tezik; az �n az, aki azt hiszi, hogy
l�tezik egy szem�ly, �s tudat�ban van a l�t�nek. Az
�nen (vyakta) t�l tal�lhat� a megnyilv�nulatlan
(avyakta), ami mindennek az ok n�lk�li oka. M�r
csak az�rt sem helyes a szem�ly �s az �n
�jraegyes�l�s�r�l besz�lni, mert nem l�tezik
szem�ly, csak egy ment�lis k�p, amely egy hit
alapj�n keletkezett hamis val�szer�s�g. Semmi nem
ker�lt megoszt�sra, �s nincs semmi, amit egyes�teni
kellene.

K: A Yoga seg�teni fog a keres�sben �s az �n

megtal�l�s�ban.

M: Azt tal�lhatod meg, amit elvesz�tett�l. De nem

tal�lhatod meg azt, amit nem vesz�tett�l el.

K: Ha nem vesz�tettem volna el semmit, akkor

megvil�gosodott lenn�k. De nem vagyok. Keresek.
A keres�sem nem val�s�gos bizony�t�k arra n�zve,
hogy elvesz�tettem valamit?
M: Csak azt mutatja, azt hiszed, hogy elvesz�tetted.
De ki hiszi ezt? �s mit hisz, hogy mit vesz�tett el?
Elvesz�tett�l egy magadhoz hasonl� szem�lyt? Mi
az az �n, ami ut�n kutatsz? Pontosan mit v�rsz a
keres�st�l?

K: Az �n igaz ismeret�t.

M: Az �n igaz ismerete nem tud�s. Nem egy olyan

valami, amit keres�ssel, mindenhov� ben�zve
megtal�lhatsz. Nem tal�lhat� meg t�rben vagy
id�ben. A tud�s csak eml�kezet, gondolkod�si
minta, ment�lis viselked�sm�d. Mindezek az �lvezet
�s a f�jdalom �ltal motiv�ltak. Mert az �lvezet �s a
f�jdalom �szt�k�l�s�re keresed a tud�st. L�v�n,
hogy �nmagad vagy, minden ind�t�kon teljesen t�l
vagy. Nem v�lhatsz �nmagadd� valamif�le ok miatt.
Te �nmagad vagy, �s ehhez semmif�le ok nem
sz�ks�ges.

K: A Yoga gyakorl�s�val b�k�t lelek.

M: L�tezhet-e �nmagadt�l f�ggetlen b�ke? Saj�t

tapasztalatb�l besz�lsz, vagy csup�n k�nyvek
alapj�n? K�nyvb�l szerzett ismereteid hasznosak
kezdetben, de mihamarabb fel kell adnod azokat a
k�zvetlen tapasztalat �rdek�ben, amely val�di
term�szete szerint kifejezhetetlen. A szavak
rombol�sra is haszn�lhat�k; a szavak �ltal fel�p�tett
k�pek szavak �ltal semmis�lnek meg. Jelenlegi
�llapotodat verb�lis gondolkod�ssal hoztad l�tre;
ugyanilyen m�don kell kiker�ln�d bel�le.

K: M�r megval�s�tottam egy bizonyos fok� b�k�t. Le

kell azt rombolnom?

M: Ami el�r�sre ker�lt, az ism�t elvesz�thet�. Csak

az igazi b�ke megval�s�t�sakor nem fog a b�ke
elveszni soha, az a b�ke veled marad, mert soha
nem is volt t�vol. Ahelyett, hogy azt keresed, amid
nincs, fedezd fel azt, amit soha nem vesz�tett�l el.
Azt, ami l�tezik mindenek kezdete el�tt, �s v�ge
ut�n; azt, aminek nincs sem sz�let�se, sem hal�la.
Azt a megv�ltozhatatlan �llapotot, amelyre nem hat
a test vagy az elme sz�let�se �s hal�la, azt az
�llapotot kell felismerned.

K: Milyen eszk�zei vannak az ilyen felismer�snek?

M: Az �letben semmi nem szerezhet� meg

akad�lyok legy�z�se n�lk�l. Az ember igaz l�te
tiszta �szlel�s�nek akad�lyai az �lvezet ut�ni v�gy,
�s a f�jdalomt�l val� f�lelem. Ez az �lvezet-f�jdalom
motiv�ci� �llja utadat. A minden motiv�ci�t�l val�
teljes szabads�g �llapot�ban nem mer�lnek fel
v�gyak, ez a term�szetes �llapot.

K: A v�gyak ilyen felad�s�hoz id�re van sz�ks�g?

M: Ha az id�re b�zod, akkor milli� �vekre lesz

sz�ks�ged. A v�gyak egyenk�nti felad�sa
hosszadalmas folyamat, aminek a v�ge sohasem
l�that�. Hagyd b�k�n v�gyaidat �s f�lelmeidet,
ford�tsd teljes figyelmedet az alanyra, arra, aki a
v�gy �s f�lelem tapasztalata m�g�tt van. K�rdezd
azt: ?ki az, aki v�gyakozik?? A v�gyakkal vitesd
vissza magadat �nmagadhoz.

K: Minden v�gy �s f�lelem gy�kere ugyanaz � a

boldogs�g ut�ni s�v�rg�s.

M: A boldogs�g, amire te gondolsz, �s ami ut�n

v�gy�dsz, csup�n testi �s ment�lis kiel�g�l�s. Az
ilyen �rz�ki vagy ment�lis �lvezet nem azonos a
val�di, az abszol�t boldogs�ggal.

K: M�g az �rz�ki �s ment�lis �lvezetnek, �s a fizikai

�s ment�lis eg�szs�ggel j�r� j�l�t �ltal�nos
�rz�s�nek is a val�s�gban kell gy�kereznie.

M: Mindezek a k�pzeletben gy�kereznek. Ha valaki

hozz�jut egy k�h�z, ami fel�l bizonyos, hogy egy
felbecs�lhetetlen �rt�k� gy�m�ntot kapott, rendk�v�li
boldogs�got fog �rezni, m�g fel nem ismeri hib�j�t;
ugyan�gy veszti el az �lvezet az �z�t, �s a f�jdalom a
t�sk�j�t, amikor az �n felismer�sre ker�l.
Mindegyik�k annak fog l�tszani, ami � kondicion�lt
reag�l�snak, puszta reakci�nak, egyszer�
vonz�snak �s tasz�t�snak, amelyeknek az alapja az
eml�kezet, �s a kialakult n�zetek. �lvezet �s
f�jdalom rendszerint akkor ker�lnek
megtapasztal�sra, amikor elv�rod �ket. Mindez
tanult viselked�s, �s hiedelmek dolga.

K: Nos, az �lvezet lehet, hogy k�pzelet sz�lte. De a

f�jdalom val�di.

M: F�jdalom �s �lvezet mindig egy�tt j�rnak. Ha

szabad vagy az egyikt�l, azt jelenti, szabad vagy
mindkett�t�l. Ha nem t�r�dsz az �lvezettel, nem
fogsz f�lni a f�jdalomt�l. De a szabads�g egyik sem,
mindezeket t�k�letesen meghaladja. Az �ltalad
ismert boldogs�g le�rhat�, �s megm�rhet�.
�gysz�lv�n objekt�v. De az objekt�v nem lehet a te
saj�tod. S�lyos hiba lenne �nmagadat valami
k�ls�legessel azonos�tani. A szintek �sszekavar�sa
nem vezet sehov�. A val�s�g meghalad szubjekt�vet
�s objekt�vet, f�l�tte �ll minden szintnek, f�l�tte �ll
minden k�l�nbs�gnek. A leghat�rozottabban nem

eredete, forr�sa vagy gy�kere nekik. Ezek a val�s�g

nem ismer�s�b�l sz�rmaznak, nem mag�b�l a
val�s�gb�l, amely le�rhatatlan, t�l van l�ten �s
neml�ten.

K: Sok tan�t�t k�vettem, �s sok doktr�n�t

tanulm�nyoztam, de egyik sem adta meg nekem,
amit akartam.

M: Az �n megtal�l�s�nak a v�gya bizonyosan

beteljes�thet�, felt�ve, hogy nem akarsz semmi
m�st. De becs�letesnek kell lenned �nmagaddal
szemben, �s val�ban nem szabad semmi m�st
akarni. Ha ek�zben sok egy�b dolgot is akarsz, �s
elkezdesz azok fel� t�rekedni, akkor f� c�lod
elod�z�dhat, am�g el�g b�lccs� nem v�lsz, �s abba
nem marad az ellent�tes k�nyszerek k�z�tti
szertesz�t szakad�sod. Fordulj befel� kanyarok
n�lk�l, an�lk�l, �r�kk� kifel� tekintget�s n�lk�l.

K: De m�g vannak l�tez� v�gyaim �s f�lelmeim.

M: Hol vannak azok, a mem�ri�don k�v�l? Ismerd

fel, hogy a gy�ker�k a mem�ri�ban sz�let�
elv�r�sban van, �s meg fogj�k sz�ntetni a
k�nz�sodat.

K: Nagyon j�l meg�rtettem, hogy a t�rsadalom

szolg�lata egy v�gtelen feladat, mert fejl�d�s �s
rombol�s, halad�s �s visszafejl�d�s, egym�s mellett
haladnak. Ezt minden oldalon s minden szinten
l�thatjuk. Mi marad h�tra?

M: Ak�rmibe fogsz � csin�ld v�gig. Ne fogj �j

feladatba. Hacsak azt nem teszi sz�ks�gess� a
szenved�snek, �s a szenved�s enyh�t�s�nek egy
konkr�t szitu�ci�ja. Tal�ld meg el�sz�r �nmagadat,
�s v�get nem �r� �ld�s fog k�vetkezni. Semmilyen
hasznot nem hoz a vil�g, ugyan�gy a haszonr�l val�
lemond�s sem. Aki t�bb� nem a vesztes�g �s
nyeres�g kateg�ri�iban gondolkodik, az az igaz�n
er�szak mentes ember, mert t�l van minden
konfliktuson.

K: Igen, mindig vonz�dtam az ahimsa

(er�szakmentess�g) ide�j�hoz.

M: Alapvet�en, az ahimsa azt jelenti, amit mond: ?ne

�rts?. Ez nem j�cselekedet, egy�bk�nt, hanem a
f�jdalomokoz�s abbahagy�sa, tov�bbi szenved�s
nem okoz�sa. A m�soknak val� �r�mszerz�s nem
ahimsa.

K: Nem �r�mszerz�sr�l besz�lek, hanem hogy k�sz

vagyok seg�teni m�sokon.

M: Egyetlen seg�ts�g b�r �rt�kkel, a tov�bbi seg�ts�g

sz�ks�glet�t�l val� megszabad�t�s. A megism�telt
seg�ts�g egy�ltal�n nem seg�ts�g. Ne besz�lj m�sok
megseg�t�s�r�l, hacsak nem tudod �ket t�lseg�teni

a seg�ts�g minden sz�ks�glet�n.

K: Hogyan lehet meghaladni a seg�ts�g sz�ks�g�t?

�s tudja-e az ember seg�teni a m�sikat, hogy ezt
megtegye?

M: Amikor meg�rtetted, hogy minden l�ny szenved a

sz�tv�lasztotts�gban �s elhat�rolts�gban, �s amikor
k�pes �s hajland� leszel integr�ltan �lni, egys�gben
minden �lettel, tiszta l�tk�nt, akkor haladtad meg a
seg�ts�g minden sz�ks�g�t. Tan�ccsal, p�ld�val,
l�nyeddel seg�thetsz m�sokon, legels�sorban. Nem
adhatsz olyat, amid nincs, �s nem lehet olyanod,
ami nem te vagy. Csak azt adhatod, ami vagy � azt
viszont korl�toz�s n�lk�l.

K: De igaz az, hogy minden l�tez�s f�jdalmas?

M: Mi egy�b oka lehet ennek ez egyetemes �lvezet

keres�snek? A boldog ember keres-e boldogs�got?
Micsoda nyugtalanok az emberek, mennyire �lland�
mozg�sban vannak. Szenved�s�k miatt keresnek
enyh�l�st az �lvezetben. B�rmif�le boldogs�got
csak az ism�tl�d� �lvezet biztos�t�s�ban tudnak
elk�pzelni.
K: Ha az, ami vagyok, ahogy vagyok, a szem�ly,
akinek tartom magam, nem k�pes boldog lenni,
akkor mit tehetek?

M: Csak abbahagyni tudod a l�tet � aminek az most

lenni l�tszik. Semmi kegyetlen nincs abban, amit
mondok. K�ny�r�letess�g r�m�lm�b�l fel�breszteni
egy embert. Az�rt j�tt�l ide, mert szenvedsz, �s �n
csup�n annyit mondok neked: �bredj fel, ismerd
meg magad, l�gy �nmagad. A szenved�s v�ge nem
az �lvezetben rejlik. Amikor felismered, hogy felette
minden f�jdalom �s �lvezet f�l�tt �ll� vagy,
k�z�mb�s �s megt�madhatatlan, akkor v�ge a
boldogs�g keres�s�nek, �s az abb�l, sz�rmaz�
szomor�s�gnak is. Mert a f�jdalom az �lvezet fel�
mutat, �s az �lvezet f�jdalomban v�gz�dik,
k�rlelhetetlen�l.

K: A v�gs� �llapotban nem lehets�ges a

boldogs�g?

M: Sem szomor�s�g. Csak szabads�g. A boldogs�g

f�gg ett�l, vagy att�l, �s elvesz�thet�; a mindent�l
val� szabads�g semmit�l sem f�gg, �s nem
vesz�thet� el. A szomor�s�gt�l val� szabads�gnak
nincs oka, �s ez�rt nem elpuszt�that�. Val�s�tsd
meg ezt a szabads�got.

K: Nem lehet, hogy m�ltam eredm�nyek�ppen

sz�lettem szenved�sre? Lehets�ges egy�ltal�n a
szabads�g? Saj�t akaratomb�l sz�lettem? Nem
csak egy kreat�ra vagyok?

M: Mi m�s a sz�let�s �s a hal�l, ha nem

tudatoss�gbeli esem�nyek folyam�nak kezdete �s

v�ge? Amelyek az elk�l�n�lts�g �s korl�tozotts�g
ide�ja miatt szenved�steljesek. A szenved�st�l val�
�tmeneti enyh�l�st �lvezetnek nevezz�k � �s
l�gv�rakat �p�t�nk, a v�g n�lk�li �lvezetben
rem�nykedve, amelyet elnevezt�nk boldogs�gnak.
Mindez f�lre�rt�s, �s t�ves haszn�lat. �bredj fel,
l�pj t�l, �lj igaz�n.

K: Tud�som korl�tozott, er�m jelent�ktelen.

M: A l�t a forr�sa mindkett�nek. Az �n f�l�tte �ll

mind a tud�snak, mind az er�nek. Az �szlelhet� az
elm�ben van. Az �n term�szete tiszta �bers�g,
tiszta tan�s�g, jelenl�tt�l, illetve tud�s vagy szeretet
hi�ny�t�l �rintetlen.

L�sd be, hogy l�nyed ezen sz�let�snek �s hal�lnak

al�vetett testen k�v�l van, �s minden probl�m�d
megold�dik. Sz�let�s �s hal�l az�rt l�teznek, mert
hiszel sz�let�sedben �s hal�lodban. J�zan�tsd ki
magad, �s l�gy szabad. Te nem szem�ly vagy.

K�rdez�: Mindenfel�l azt hallom, hogy az

�nmegval�s�t�s el�felt�tele a v�gyakt�l �s
hajlamokt�l val� szabads�g. De �n �gy l�tom, hogy
e felt�tel teljes�t�se lehetetlen. A tudatlans�g
v�gyakat kelt, �s a v�gyak fenntartj�k a
tudatlans�got. Ez egy val�di �rd�gi k�r.

Maharaj: Nincsenek semmif�le felt�telek, amelyeket

teljes�teni kellene. Semmit nem kell tenni, semmit
nem kell feladni. Csak figyelj, �s tartsd �szben, hogy
ak�rmit �szlelsz, az nem te vagy, sem nem a ti�d.
Az a tudatoss�g ter�ben van, de te nem vagy a t�r,
sem annak tartalma, de m�g az sem te vagy, aki
tudat�ban van a t�rnek. Amiatt az elk�pzel�sed
miatt, hogy cselekedned kell, gabalyodsz bele az
er�fesz�t�seid eredm�nyeibe � az ind�t�k, a v�gy, a
sikertelens�g, a frusztr�ci� �rz�se �, amelyek
visszah�znak. Egyszer�en csak figyelj mindent, ami
t�rt�nik, �s tudd, hogy te azon t�l vagy.

K: Ez azt jelenti, hogy tart�zkodnom kell a

cselekv�st�l?

M: Nem vagy r� k�pes. Ami megy, annak mennie

kell. Ha hirtelen meg�lln�l, �sszet�rn�d magad.

K: Ez a tud� �s a tudott eggy� v�l�s�nak a t�rgya?

M: Mindkett� idea az elm�ben, �s az �ket kifejez�

szavakban van. Nincs benn�k �n. K�z�tt�k, �s
felett�k sincs. Ment�lis szinten hi�ba keresed.
Hagyd abba a keres�st, �s megl�tod � itt �s most
van �, az ?�n vagyok? az, amit olyan j�l ismersz.
Csup�n annyit kell tenned, hogy megsz�nsz

�nmagadat a tudatoss�g ter�n bel�l l�v�nek tartani.

Hacsak alaposan �t nem gondoltad m�r ezeket a
t�m�kat, egyszeri meghallgat�s�t k�vet�en nem
fogod megtenni. Felejtsd el a m�lt tapasztalatait �s
v�vm�nyait, �llj ki meztelen�l, kit�ve magad az �let
szel�nek �s es�j�nek, �s lesz egy es�lyed.

K: Tartalmaz odaad�st (bhakti) valahol a tan�t�sod?

M: Amikor nem vagy eg�szs�ges, orvoshoz m�sz,
aki k�zli veled a bajodat, �s az ellenszert. Ha
bizalmat �rzel ir�nta, az egyszer�s�ti a dolgokat:
beveszed az orvoss�got, betartod a di�t�t, �s
helyrej�ssz. De ha nem b�zol benne, akkor vagy
v�llalod a rizik�t, vagy megtanulod gy�gykezelni
magad. Mindegyik esetben a gy�gyul�si v�gyad az,
ami mozgat t�ged, nem az orvos.

Bizalom n�lk�l nincs b�ke. Mindig hiszel valakinek �

legyen az a mam�d, vagy a feles�ged. Az �sszes
ember k�z�l az �n ismer�je, a megszabadult ember
a legmegb�zhat�bb. De a puszta bizalom nem el�g.
V�gynod is sz�ks�ges. A szabads�g v�gya n�lk�l
mi haszna van a bizonyoss�gnak, hogy
megszerezheted a szabads�got? V�gy �s
bizonyoss�g egy�tt kell j�rjanak. Min�l er�sebb a
v�gyad, ann�l k�nnyebben j�n a seg�ts�g. A
legnagyobb Guru is tehetetlen, am�g a tan�tv�ny
nem lelkesedik a tanul�s�rt. Lelkesed�s �s
komolys�g l�tfontoss�g�ak. A bizonyoss�g meg fog
j�nni a tapasztalattal. L�gy odaad� a c�lod ir�nt � �s
az odaad�s az ir�nt, aki vezetni tud t�ged, be fog
k�vetkezni. Ha v�gyad �s bizonyoss�god er�sek,
akkor m�k�dni fognak, �s elvisznek c�lodhoz, mert
nem lesz okod k�slekedni haboz�s �s megalkuv�s
miatt.

A legnagyobb Guru a bels� �n. Val�j�ban � a

legfels�bb tan�t�. Egyed�l � tud t�ged a c�lodba
juttatni, �s egyed�l � v�r az �t v�g�n. B�zz benne,
�s nem lesz sz�ks�ged k�ls� Gurura. De ism�tlem,
er�sen v�gynod kell megtal�lni �t, �s ne t�gy semmi
olyat, ami akad�lyokat �s k�sedelmesked�st
eredm�nyezne. �s ne pazarolj energi�t �s id�t
megb�n�sokra. Tanulj a hib�idb�l, �s ne ism�teld
meg azokat.

K: Megengeded, hogy feltegyek egy szem�lyes

k�rd�st�?

M: Igen, csak tess�k.

K: �gy l�tom, antilop b�r�n �lsz. Hogy egyeztethet�

ez �ssze az er�szakmentess�ggel?

M: Eg�sz �letemben cigarett�t k�sz�tettem, seg�tve,

hogy az emberek t�nkretegy�k az eg�szs�g�ket. �s
a kapummal szemben a helyhat�s�g fel�ll�tott egy
nyilv�nos illemhelyet, ami t�nkreteszi az �n
eg�szs�gemet. Ebben az er�szakos vil�gban
other? hogyan tarthatna t�vols�got az ember az er�szak
egyik vagy m�sik fajt�j�t�l?

K: Biztos vagyok benne, hogy minden elker�lhet�

er�szakot el kell ker�lni. �s Indi�ban m�gis minden
szent embernek van tigris, oroszl�n, leop�rd vagy
antilop b�re, amin �l.

M: Maybe because no plastics were available in

ancient times and a skin was best to keep the damp
away. Rheumatism has no charm, even for a saint.
Thus the tradition arose that for lengthy meditations
a skin is needed. Just like the drum-hide in a temple,
so is the antelope skin of a Yogi. We hardly notice it.

M: Tal�n, mert nem �lltak rendelkez�sre m�anyagok

az �si id�kben, �s a b�r volt a legalkalmasabb, hogy
t�vol tartsa a nedvess�get. A reuma nem kellemes,
m�g egy szentnek sem. �gy alakulhatott ki a
hagyom�ny, hogy a hossz� medit�ci�khoz b�rre van
sz�ks�g. Ahogy a templomi dobokon is b�r van, �gy
van antilop b�r a Yogi n�l is. Nemigen figyel�nk erre.

K: De az �llatot meg kellett �lni.

M: Soha nem hallottam, hogy egy Yogi meg�lt volna

egy tigrist a b�r��rt. A gyilkosok nem Yogi k, �s a
Yogi k nem gyilkosok.

K: Nem kellene helytelen�t�sedet kifejezned,

visszautas�tva, hogy egy b�r�n �lj?

M: Micsoda �tlet. �n az eg�sz univerzumot

helytelen�tem, mi�rt szor�tkozzak egy b�rre?

K: Mi baj az univerzummal?

M: �ned elfelejt�se a legnagyobb k�rt�tel; az

�sszes szerencs�tlens�g ebb�l k�vetkezik. �gyelj a
legfontosabbra, a kicsiny majd gondoskodik
mag�r�l. Ne takar�tsd fel a s�t�t szob�t. El�sz�r
nyiss ablakot. A f�ny beereszt�se mindent k�nny�v�
tesz. V�rjunk teh�t m�sok jobb�t�s�val, am�g meg
nem l�ttuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk
� �s meg nem v�ltoztunk. Nem sz�ks�ges a
v�gtelen k�rdezget�sben val� k�rbe-k�rbe forg�s;
tal�ld meg �nmagad, �s minden a val�di hely�re
ker�l.
K: A forr�shoz val� visszat�r�s v�gya nagyon ritka.
Term�szetes dolog ez egy�ltal�n?

M: A kezdetkor a ki�raml�s term�szetes, a

be�raml�s pedig � a v�g�n. De val�j�ban a kett�
egy, �pp �gy, mint ahogy a ki �s bel�gz�s egyek.

K: Nem egyek-e, ugyanilyen m�don, a test �s a test

lak�ja?

M: Id�- �s t�rbeli esem�nyek � sz�let�s �s hal�l, ok

�s okozat � tekinthet�k egynek; de a test �s a testet
�lt�tt a val�s�gnak nem ugyanazon fokozatai. A test
id�ben �s t�rben l�tezik, muland� �s korl�tozott,
m�g a lak� id�tlen �s hat�rtalan, �r�k �s mindent
�that�. A kett� azonos�t�sa s�lyos hiba, �s v�gtelen
szenved�snek az okoz�ja. Lehet az elm�r�l �s a
testr�l �gy besz�lni, mint amelyek egyek, de a test-

elme nem k�pezi val�s�g alapj�t.

K: Ak�rki is legyen �, a lak� vez�reli a testet, �s

k�vetkez�sk�ppen felel�s �rte.

M: Az univerz�lis er� az, amely vez�rel, �s felel�s.

K: �s akkor csin�lhatok, ami nekem tetszik, �s

tulajdon�tsam a hib�t valamilyen univerz�lis er�nek?
Milyen k�nny�.

M: Igen, nagyon k�nny�. Csak ismerd fel az Egy

Mozgat�t minden m�g�tt, ami mozog, �s hagyj
mindent �r�. Ha nem hezit�lsz, �s nem csalsz, ez a
legr�videbb �t a val�s�ghoz. L�gy v�gy �s f�lelem
n�lk�li, elhagyva mindenf�le vez�rl�st, �s minden
felel�ss�get.

K: Micsoda �r�let.

M: Igen, isteni �r�let. Mi baj van a szem�lyes

vez�rl�s, �s a szem�lyes felel�ss�g ill�zi�ja
elenged�s�vel? Mindkett� csak az elm�ben van.
Term�szetesen, am�g azt k�pzeled, hogy te
vez�relsz, felel�snek is k�pzeled magadat. Az egyik
maga ut�n vonja a m�sikat.

K: Hogyan lehet az univerz�lis felel�s az egyedi�rt?

M: A F�ld�n minden �let a napt�l f�gg. M�gsem
tessz�k felel�ss� a napot minden�rt, ami
megt�rt�nik, hab�r az a v�gs� ok. A f�ny okozza a
vir�g sz�neit, de sohasem vez�rli, s nem is felel�s
�rte k�zvetlen�l. Lehet�v� teszi azt, ez minden.

K: Amit nem szeretek ebben az eg�szben, az a

valamilyen univerz�lis er�h�z val� menek�l�s.

M: Nem hib�ztathatod a t�nyeket.

K: Kinek a t�nyeit? A ti�det vagy az eny�met?

M: A ti�det. Az �n t�nyeimet nem tudod tagadni,

mert nem ismered �ket. Ha ismern�d �ket, nem
tagadn�d. Ebben rejlik a probl�ma. A te
k�pzel�d�seidet t�nyeknek tartod, �s az �n
t�nyeimet k�pzel�d�snek. �n teljes bizonyoss�ggal
tudom, hogy minden egy. A k�l�nbs�gek nem
v�lasztanak el. Vagy semmi�rt nem vagy felel�s,
vagy minden�rt. Azt k�pzelni, hogy te vez�relsz egy
testet, �s felel�s vagy �rte, csup�n a test-elme
aberr�ci�ja.

K: M�gis, korl�tozott vagy a tested �ltal.

M: Csak a testtel kapcsolatos dolgokban. Ezzel �n

nem t�r�d�m. Olyan ez, mint elszenvedni az

�vszakokat. Az �vszakok j�nnek �s mennek � alig

vannak r�m hat�ssal. Ugyanilyen m�don j�n �s
megy a test-elme � az �let �r�kk� keresi az �j
megnyilv�nul�sokat.

K: Am�g nem rakod a gonosz minden terh�t Istenre,

el�gedett vagyok. Lehet, hogy van Isten, m�r
amennyire tudom, de sz�momra � az emberi elme
�ltal kivet�tett koncepci�. Lehet, hogy � realit�s
sz�modra, de sz�momra a t�rsadalom sokkal
val�s�gosabb, mint Isten, mert �n mindkett�nek
teremtm�nye �s rabja vagyok. A te �rt�keid a
b�lcsess�g �s a k�ny�r�let; a t�rsadalom� az
�rtelmes �nz�s. �n olyan vil�gban �lek, amely
teljesen m�s, mint a tied.

M: Senki nem k�nyszer�t.

K: T�ged senki nem k�nyszer�t, de engem igen. Az
�n vil�gom egy gonosz vil�g, tele k�nnyekkel,
k�szk�d�ssel �s f�jdalommal. Az intellektualista
f�lremagyar�z�s, az olyan te�ri�k kifejleszt�s�vel
kar�ltve, mint evol�ci� �s karma, csup�n s�rt�ssel
tet�zi az igazs�gtalans�got. Egy gonosz vil�gnak az
Istene kegyetlen Isten.

M: Te vagy az istene a te vil�godnak, �s te vagy az

ostoba, �s kegyetlen is. Legyen Isten koncepci� � a
te saj�t teremtm�nyed. Der�tsd ki, hogy ki vagy,
hogyan j�tt�l a vil�gra, igazs�gra, j�s�gra �s
sz�ps�gre s�v�rogva, egy gonoszs�ggal tele
vil�gban. Milyen haszonnal j�r, ha ak�r Isten mellett,
ak�r ellene �rvelsz? Amikor �ppen hogy azt nem
tudod, hogy kicsoda Isten, �s hogy mi az, amir�l
besz�lsz. Az Isten, amely f�lelemb�l �s rem�nyb�l
sz�letett, v�gy �s k�pzelet �ltal form�lt, nem lehet
azonos azzal az Er�vel, Amely az univerzum Elm�je
�s Sz�ve.

K: Elfogadom, hogy az a vil�g, amelyben �lek, �s az

az Isten, akiben hiszek a k�pzelet sz�l�ttei. De
milyen m�don lettek a k�pzelet �ltal l�trehozva?
Mi�rt tal�lok ki egy ennyire szenved�ssel teli vil�got,
�s egy ennyire k�z�ny�s Istent? Mi bajom, hogy
ilyen kegyetlen�l meg kell magam gy�t�rn�m? A
megvil�gosodott ember j�n, �s azt mondja nekem:
?ez csak egy �lom, vess neki v�get?, de nem � maga
is az �lom r�sze? �gy l�tom, csapd�ba ker�ltem, �s
nem l�tok kiutat. Te azt mondod, szabad vagy. Mit�l
szabadult�l meg? Az Isten szerelm�re, ne szavakkal
trakt�lj, vil�gos�ts meg, seg�ts f�l�brednem, mivel te
vagy az, aki h�nykol�dni l�tsz engem �lmomban.

M: Amikor azt mondom, szabad vagyok, puszt�n

t�nyt �llap�tok meg. Ha te feln�tt vagy, akkor mentes
vagy a gyermetegs�gt�l. �n mentes vagyok minden
le�r�st�l �s azonosul�st�l. B�rmit hallasz, vagy l�tsz,
�n nem vagyok az. Mentes vagyok att�l, hogy
�szlel�s, vagy fogalom lenn�k.

K: De h�t tested van, �s f�ggesz t�le.

M: Ism�t azt felt�telezed, hogy egyed�l a te

n�z�pontod korrekt. Megism�tlem: Nem voltam,
nem vagyok, �s nem leszek test. Sz�momra ez t�ny.
�n is abban az ill�zi�ban �ltem, hogy sz�lettem, de
Gurum felismertette velem a sz�let�s �s hal�l
puszta idea mivolt�t � a sz�let�s csup�n egy idea:
?testem van?. �s a hal�l � ?elvesztettem a testemet?.
Most, mikor tudom, hogy �n nem vagyok test, a test
ak�r ott van, ak�r nem � mi a k�l�nbs�g? A test-
elme olyan, mint egy szoba. Itt van, de nekem nem
kell �lland�an benne �lnem.

K: De m�gis, a test l�tezik, �s te gondot viselsz r�.

M: A testet l�trehoz� er� visel r� gondot.

K: Szintr�l szintre ugr�lunk, mindv�gig.

M: K�t szintje van a szeml�letnek � a fizikai � ami

t�nyek�, �s a ment�lis � ami az ide�k�. �n
mindkett�n t�l vagyok. Sem a t�nyeid, sem az ide�id
nem az eny�mek. Amit �n l�tok, az t�l van ezeken.
Gyere �t az �n oldalamra, �s l�sd, amit �n.

K: Amit mondani akarok, az nagyon egyszer�. Am�g

azt hiszem: ?a test vagyok?, nem mondhatom azt,
hogy: ?Isten gondj�t fogja viselni a testemnek?. Nem
fogja. Hagyni fog, hogy �hezzek, megbetegedjek �s
meghaljak.

M: Mi egyebet v�rsz egy puszta testt�l? Mi�rt vagy

olyan nyugtalan miatta?

Mert azt gondolod, hogy a test vagy, azt akarod,

hogy elpuszt�thatatlan legyen. Alkalmas praktik�kkal
jelent�sen meghosszabb�thatod az �let�t, de milyen
hasznot �rhetsz el?

K: Jobb, ha hossz� ideig, �s eg�szs�gesen �l�nk.

Es�lyt ad, hogy kik�sz�b�lhess�k a gyermek- �s
ifj�kor hib�it, a feln�ttkor frusztr�ci�it, az �regkor
szenved�seit �s gyengeelm�j�s�g�t.

M: Hogyne, �lj tov�bb. De nem te vagy a mester.

K�pes vagy meghat�rozni a sz�let�sed �s a hal�lod
napj�t? Nem ugyanazt a nyelvet besz�lj�k. A ti�d a
l�tszatkelt�s besz�de, amelyben minden
v�leked�sekt�l �s feltev�sekt�l f�gg. Olyan
dolgokr�l besz�lsz nagy magabiztoss�ggal, amiben
nem vagy bizonyos.

K: �ppen emiatt vagyok itt.

M: M�g nem vagy itt. �n vagyok itt. H�vlak, gyere be.

De te nem j�ssz. T�lem akarod, hogy az �letedet
�ljem, az utadat �rezzem, a nyelvedet haszn�ljam.
Nem tudom, �s ez nem is seg�tene rajtad. Neked
kell hozz�m j�nn�d. Szavaid az elme szavai, �s az
elme �sszezavar, �s torz�t. Ez�rt kell az abszol�tnak
t�ll�pnie a szavakon, �s neked �tj�nn�d az �n
oldalamra.

K: Vigy�l �t.

M: Csin�lom, de te ellen�llsz. Realit�st adsz a

koncepci�knak, mik�zben a koncepci�k a val�s�g
torzul�sai. Hagyj fel minden fogalomalkot�ssal, �s
maradj csendes, �s figyelmes. �llj hozz� komolyan,
�s minden j�ra fordul veled kapcsolatban.

K�rdez�: �vezredekkel ezel�tt �lt egy ember, �s

meghalt. Identit�sa (antahkarana) ism�t megjelent,
egy �j testben. Mi�rt nem eml�kszik el�z� �let�re?
�s ha igen, tudatoss� tehet� az eml�kezet?

Maharaj: Honnan tudod, hogy ugyanaz a szem�ly

jelent meg �jra, egy �j testben? Egy �j test jelenthet
egy teljesen �j szem�lyt is.

K: K�pzelj�k el, hogy itt van egy b�d�n ghee. (Indiai

tiszt�tott vaj.) Ha a b�d�n elt�rik, a ghee megmarad,
�s �ttehet� egy m�sik b�d�nbe. A r�gi b�d�nnek is
volt a saj�t illata, az �jnak is megvan a saj�tja. A
ghee mag�n hordozza az illatokat, b�d�nr�l
b�d�nre. Ugyan�gy megy �t szem�lyes identit�s is
testb�l testbe.

M: Rendben. Amikor teste van, akkor a szem�lyt

befoly�solj�k a test saj�toss�gai. Test n�lk�l a
sz�ntiszta identit�sunk az ?�n vagyok? �rzet�ben van.
De amikor egy �j testben �j �letre �bredsz, hol
vannak a r�gebben tapasztaltak?

K: Minden test a saj�t vil�g�t tapasztalja.

M: A jelenlegi testben a r�gi test � ez puszta idea,

vagy eml�k?

K: Term�szetesen idea. Hogy eml�kezhetne az agy

arra eml�kezni, amit nem tapasztalt?

M: Megv�laszoltad a saj�t k�rd�sedet. Mi�rt j�tszol

ide�kkal? El�gedj meg azzal, amiben biztos vagy.
�s az egyetlen dolog, amiben biztos lehetsz az ?�n
vagyok?. Maradj benne, �s utas�ts el minden m�st.
Ez a Yoga.

K: Csup�n verb�lisan tudom elutas�tani. A legjobb

esetben is csak eml�kezetb�l ism�telgetem a
formul�t: ?ez nem �n vagyok, ez nem az eny�m. �n
t�l vagyok mindezen.?

M: Rendben. El�bb verb�lisan, majd ment�lisan �s

emocion�lisan, majd cselekv�sben. Ir�ny�tsd

figyelmedet a bens�dben l�v� val�s�gra, �s az
napvil�gra fog ker�lni. Ez olyan, mint amikor a
tejsz�nb�l vajat k�p�lsz. Ha helyesen �s kitart�an
csin�lod, az eredm�nynek biztosan be kell
k�vetkeznie.

K: Hogy lehet abszol�t eredm�nye egy

folyamatnak?

M: Igazad van, a relat�v nem v�gz�dhet az

abszol�tban. De a relat�v korl�tozhatja az
abszol�tot, mint ahogy a tejsz�n nem-k�p�l�se is
akad�lyozhatja a vaj kiv�l�s�t. A val�s�g hozza l�tre
az �szt�nz�st; a bels� sarkallja a k�ls�t, �s a k�ls�
v�lasza az �rdekl�d�s �s er�fesz�t�s. De v�gs�
soron nincs sem bels�, sem k�ls�; a teremt�, a
teremtett, a tapasztal� �s a tapasztalat, a test �s a
testet �lt�tt mindegyike a tudatoss�g f�ny�vel
azonos. Ragadd meg az er�t, amely mindezt kivet�ti,
�s probl�m�id v�get fognak �rni.

K: Mi ez a kivet�t� er�?

M: A v�gy �ltal �szt�nz�tt k�pzelet.

K: Tudom, de nincs hatalmam f�l�tte.

M: Ez egy m�sik olyan ill�zi�d, amely a k�nz� v�gy

eredm�nyek�nt sz�letett.

K: Mi a probl�ma a c�ltudatos cselekv�ssel?

M: Ez nem erre vonatkozik. Ebben a vonatkoz�sban

nem j�tszik szerepet sem sz�nd�k, sem cselekedet.
A tennival�d mind�ssze hallgatni, �szben tartani,
elm�lkedni. Hasonl�an az ev�shez. Mind�ssze
harapni, r�gni �s nyelni van lehet�s�ged. Minden
m�s tudattalan �s automatikus. Hallgass, eml�kezz,
�rts � az elme cselekv�, �s �llapot is egy�ttal. Az
elme sz�letik, �s sz�letik �jj�, nem te. Minden az
elm�ben van, �s te nem az elme vagy. Az elme
teremti a vil�got �s csod�latos v�ltozatoss�g�nak
�sszess�g�t. Mint egy j� j�t�kban, ahol mindenf�le
karakterek �s szitu�ci�k �llnak rendelkez�sedre,
�ppen �gy van sz�ks�ged egy kicsire mindenb�l,
hogy csin�lj egy vil�got.

K: Senki nem szenved, mikor j�tszik.

M: Hacsak nem azonos�tja mag�t vele. Ne

azonos�tsd magad a vil�ggal, �s nem fogsz
szenvedni.

K: M�sok fognak.

M: Term�szetesen, akkor t�k�letes�tsd a vil�godat.

Ha hiszel Istenben, dolgozz egy�tt Vele. Ha nem,
akkor azonosulj vele. Vagy l�sd a vil�got j�t�knak,
vagy dolgozz rajta minden k�pess�geddel. Vagy

mindkett�.

K: Mit gondolsz a haldokl� ember identit�s�r�l? Mi

t�rt�nik vele, a hal�la ut�n? Egyet�rtesz-e azzal,
hogy egy m�sik testben folytatja?

M: Folytatja is, �s nem is. Teljesen att�l f�gg,

hogyan n�zz�k. Mi az identit�s, v�g�l is? Az
eml�kezet folytonoss�ga? Tudsz identit�sr�l
besz�lni eml�kezet n�lk�l?

K: Igen, tudok. Lehets�ges, hogy a gyermek nem

ismeri a sz�leit, az �r�kletes tulajdons�gok m�gis
benne vannak.

M: Ki azonos�tja azokat? Valaki az eml�kezete

r�v�n megjegyzi �s �sszehasonl�tja. Nem l�tod,
hogy ment�lis �letednek az eml�kezet a
vontat�k�tele? �s az identit�s puszt�n esem�nyek
id�beli �s t�rbeli mint�ja. V�ltoztasd meg a mint�t,
�s megv�ltoztattad az embert.

K: A minta l�nyeges, �s fontos. Saj�t �rt�kkel b�r.

Ha azt mondod, hogy egy sz�v�si terv csup�n
sz�nes fonalakb�l �ll, azt vesz�ted el, ami a
legfontosabb � a sz�ps�g�t. Vagy, ha egy k�nyvet
�gy �rsz le, hogy azok csak pap�rok, amelyeken
tintafoltok vannak, elvesz�ted a jelent�st. Az
identit�s �rt�kes, mert ez az egy�nis�gnek az
alapja; az tesz benn�nket egyediv�, �s
p�tolhatatlann�. Az ?�n vagyok? egyedis�get sugall.

M: Igen, �s nem. Identit�s, individualit�s, egyedis�g

� ezek az elme leg�rt�kesebb aspektusai, de csak
az elm��. Az ?�n vagyok minden? egy olyan
tapasztalat, ami szint�n �rv�nyes. Az egyedi �s az
univerz�lis elv�laszthatatlanok. Ezek a n�vtelen k�t
aspektusa, k�v�lr�l �s bel�lr�l n�zve. Sajnos, a
szavak csak utal�sok valamire, de nem hordozz�k
azt. Pr�b�ld meghaladni a szavakat.

K: Mi hal meg a hal�llal?

M: Az ?�n vagyok a test? idea meghal, a tan�s�g

nem.

K: A Jain�k a tan�k sokf�les�g�ben hisznek,

amelyek �r�kre elk�l�n�ltek.

M: Az � hagyom�nyuk sok kimagasl� ember

tapasztalatain alapulnak. Az egyetlen tan�
sz�mtalan testben t�kr�zi mag�t ?�n vagyok?-k�nt.
Am�g a testek, j�llehet szubtilis �llapotban,
f�nnmaradnak, az ?�n vagyok? sokk�nt jelenik meg.
A testen t�l csak az Egyetlen van.

K: Isten?

M: A teremt� egy szem�ly, akinek a teste a vil�g. A

N�vtelen minden istenek f�l�tt �ll.

K: Sri Ramana Maharshi meghalt. Milyen

k�l�nbs�get jelent ez sz�m�ra?

M: Semmilyent. Ami � volt, most is az � az Abszol�t

Val�s�g.

K: De egy k�z�ns�ges ember hal�la k�l�nbs�ggel

j�r.

M: Amit mag�r�l gondol, hogy mi � a hal�la el�tt, az

folytat�dik a hal�la ut�n. Az �nk�pe tov�bb �l.

K: A minap sz� volt r�la, hogy a gnani mi�rt haszn�l

�llatb�r�ket a medit�ci�ja sor�n, stb. Engem nem
siker�lt meggy�zni. Mindent k�nnyen lehet igazolni
a szok�sokra �s hagyom�nyokra hivatkozva.
El�fordul, hogy a szok�sok kegyetlenek, �s a
hagyom�nyok erk�lcstelenek. Megmagyar�ztad, de
nem bizony�tottad be.

M: Sohasem �llt sz�nd�komban azt mondani, hogy

a �nmegval�s�t�sb�l t�rv�nytelens�g k�vetkezik. A
megszabadult ember m�dfelett t�rv�nytisztel�. De
az � t�rv�nyei saj�t val�di �nj�nek, nem pedig a
t�rsadalomnak a t�rv�nyei. Ut�bbiakat betartja, vagy
megszegi, megfelel�en a k�r�lm�nyeknek �s a
sz�ks�gszer�s�gnek. De sohasem szesz�lyes �s
fegyelmezetlen.

K: Nem tudom elfogadni a szok�sra �s habitusra

alapozott igazol�s.

M: A neh�zs�g n�z�pontjaink k�l�nb�z�s�g�ben

rejlik. Te a test-elme n�z�pontj�b�l besz�lsz. �n
viszont a tan�s�g�b�l. Alapvet� k�l�nbs�g.

K: De a kegyetlens�g akkor is kegyetlens�g.

M: Senki nem k�nyszer�t kegyetlens�gre.

K: A m�sik ember kegyetlens�g�nek a kihaszn�l�sa

megb�z�sb�l elk�vetett kegyetlens�g.

M: Ha k�zelr�l megvizsg�lod az �let folyamat�t,

minden�tt kegyetlens�get tal�lsz, mert az �let �lettel
t�pl�lkozik. Ez t�nyk�rd�s, m�gsem okoz benned
b�ntudatot az, hogy �l�l�ny vagy. Megsz�lett�l egy
kegyetlen �letre, amelyet �desany�d v�gtelen
szenved�se �r�n kapt�l. �leted utols� napj�ig
versenyzel �tel�rt, ruh�zat�rt, fed�l�rt, tested
fenntart�s��rt, harcolsz annak sz�ks�gletei�rt,
biztons�gban akarod tudni, a bizonytalans�g �s
hal�l vil�g�ban. �llati n�z�pontb�l nem a meg�let�s
a legrosszabb form�ja a hal�lnak; a betegs�gn�l �s
aggkori szenilit�sn�l biztosan jobb. A kegyetlens�g
a motiv�ci�ban �ll, nem a t�nyben. Az �l�s a
gyilkosnak �rt, nem a meg�ltnek.

K: Egyet�rtek; de akkor az embernek nem szabad

elfogadnia a vad�szok �s hentesek szolg�ltat�sait.

M: Ki akarja, hogy elfogadd?

K: Te fogadod el.
M: Te vagy az, aki �gy l�tsz engem. Milyen gyors
vagy a v�dol�sban, elmarasztal�sban, �t�lkez�sben
�s v�grehajt�sban. Mi�rt velem kezded, �s nem
saj�t magaddal?

K: Egy olyan embernek, mint te, p�ld�t kell

mutatnia.

M: K�sz vagy r�, hogy k�vesd a p�ld�mat? �n

meghaltam a vil�g sz�m�ra, nem akarok semmit,
m�g �lni sem. Legy�l, mint �n, tegy�l, mint �n. Te az
�lt�z�kem �s az �telem alapj�n �t�lsz meg engem,
m�g �n csak ind�t� okaidat tekintem; ha te a testnek,
�s az elm�nek hiszed magad, �s ennek megfelel�en
cselekszel, akkor v�tkes vagy a legnagyobb
kegyetlens�gben � kegyetlen vagy saj�t val�di
l�nyeddel szemben. Ehhez k�pest a t�bbi
kegyetlens�g nem sz�m�t.

K: Te mened�ket tal�lt�l abban az �ll�t�sban, hogy

te nem a test vagy. De ellen�rz�st gyakorolsz a test
felett, �s felel�s vagy minden�rt, amit az csin�l.
Ostobas�g, �r�lts�g azt �ll�tani, hogy a test teljesen
auton�m.

M: H�tsd le magad. �n is ellenzem, hogy �llatokat

�ljenek a h�suk�rt vagy az irh�juk�rt, de elutas�tom,
hogy ezt az els� helyre soroljam. A vegetarianizmus
j� �gy, de nem a legs�rg�sebb; az �sszes ind�t�kot
az az ember szolg�lja a legjobban, aki visszat�r
saj�t forr�s�hoz.

K: Amikor Sri Ramanashramban voltam, �gy

�reztem, hogy Bhagawan minden�tt ott volt, mindent
bet�lt�, mindent �szlel� m�don.

M: Rendelkezt�l hozz� a sz�ks�ges hittel. Akik

igaz�n hisznek benne, minden�tt �s �lland�an l�tni
fogj�k �t. Minden a hited szerint t�rt�nik, �s hited
form�ja a v�gy.

K: Az a hit, amely tebenned van, nem ugyancsak

form�ja a v�gynak?

M: Amikor azt mondom: ?�n vagyok?, nem egy

k�l�n�ll� entit�sra gondolok, annak magjak�nt egy
testtel. A l�t totalit�s�ra gondolok, a tudatoss�g
�ce�nj�ra, a teljes univerzum�ra mindennek, ami
van �s tud. Semmire sem kell v�gynom, mert �n
mind�r�kk� teljes vagyok.

K: Meg tudod �rintetni egy m�sik ember bels�

�let�t?

M: �n vagyok az ember.

K: Nem l�nyegi vagy szubsztanci�lis azonoss�gra

gondolok, sem formabeli hasonlatoss�gra. Az
elm�be �s a sz�vbe, vagy m�s r�szbe val�
t�nyleges bel�p�sre, �s a szem�lyes
tapasztalataiban val� r�szes�l�sre gondolok. Tudsz
velem szenvedni �s �rvendezni, vagy puszta
megfigyel�s �s anal�gia alapj�n k�vetkeztetsz arra,
hogy mit �rzek?

M: Minden l�tez� bennem van. De let�lteni az agyba

egy m�sik agy tartalm�t, speci�lis k�pz�st ig�nyel.
Semmi olyan nincs, amit ne lehetne el�rni
k�pz�ssel.

K: Nem vagyok a kivet�t�sed, s te sem vagy az

eny�m. �n saj�t jogon l�tezem, nem puszt�n a te
teremtm�nyedk�nt. Az imagin�ci�nak �s
projekci�nak ez a nyers filoz�fi�ja nem vonz engem.
Megfosztasz engem minden realit�st�l. Ki a k�pe
kinek? Te vagy az �n k�pem, vagy �n a tied. Vagy
�n egy k�p vagyok a saj�t k�pemben. Nem, valami
hib�dzik valahol.

M: A szavak �rulkodnak �ress�g�kr�l. A val�di nem

�rhat� le, azt tapasztalni kell. Nem tal�lok jobb
szavakat arra, ami most vagyok. Amit mondok,
k�ptelens�gnek hangozhat. De amit a szavak
megpr�b�lnak k�zvet�teni, az a legmagasabb
igazs�g. Minden egy, ak�rmennyire cs�rj�k-
csavarjuk. �s minden az�rt t�rt�nt, hogy
meg�rvendeztesse az egyetlen forr�st, �s minden
v�gy c�lj�t. Akit �gy ismer�nk, hogy ?�n vagyok?.

K: F�jdalom gy�kere a v�gy. A f�jdalomt�l val�

megszabadul�s alapvet� �szt�n.

M: Mi a f�jdalomnak a gy�kere? A te tudatlans�god.

Mi a v�gynak a gy�kere? A bels� �szt�n, hogy
megtal�ld �nmagad. Minden teremtm�ny �nmag��rt
f�radozik, �s nem fog nyugodni, m�g vissza nem t�r
hozz�.

K: Mikor t�r vissza?

M: Visszat�rhet, amikor csak akarod.

K: �s a vil�g?

M: Magaddal viheted.

K: V�rnom kell a vil�g megseg�t�s�vel, am�g el nem

�rem a t�k�letess�get?

M: Hogyne, seg�tsd a vil�got. Nem fog sokat �rni a

seg�ts�ged, de az er�fesz�t�s a te n�veked�sedet
seg�teni fogja. Nincs benne semmi helytelen, ha
seg�teni pr�b�lsz a vil�gon.

K: Bizony�ra voltak emberek, egyszer� emberek,

akik nagym�rt�kben seg�tett�k.

M: Amikor elj�n a vil�g megseg�t�s�nek az ideje,

lesznek, akik meg fogj�k kapni az akaratot, a
b�lcsess�get, �s az er�t, hogy elind�ts�k a nagy
v�ltoz�sokat.

37. A f�jdalmon �s �lvezeten t�l

boldogs�g van

Maharaj: Fel kell ismerned el�bb, hogy te vagy a

bizony�t�ka mindennek, �nmagadat is bele�rtve.
Senki nem tudja bizony�tani a te l�tez�sedet, mert
el�sz�r az � l�tez�s�nek kell hiteles�t�dnie te�ltalad.
L�ted �s �nmagad ismerete senki m�sra nem
tartozik. Tartsd eml�kezetedben, hogy teljesen
egyed�l vagy. Nem j�ssz valahonnan, s nem tartasz
valahov�. Te az id�tlen l�t �s �ber-tudatoss�g vagy.

K�rdez�: Van egy alapvet� k�l�nbs�g k�z�tt�nk.

Te ismered a val�s�got, m�g �n csak az elm�m
m�k�d�s�t ismerem. Ez�rt amit te mondasz az egy
dolog, amit �n hallok, az egy m�sik. Amit te
mondasz, az igaz; amit �n �rtek, az hamis, b�r a
szavak ugyanazok. Szakad�k van k�z�tt�nk.
Hogyan kell �thidalni a szakad�kot?

M: Add fel az ide�t, hogy az vagy, aminek gondolod

magad, �s el fog t�nni a szakad�k. Azzal
teremtetted meg a szakad�kot, hogy �nmagadat
elk�l�n�ltnek k�pzeled. Nem �tkelned kell rajta.
Csak ne hozd l�tre. Mindez te vagy, �s a ti�d. Senki
m�s nincs. Ez t�ny.

K: Milyen k�l�n�s. Ugyanazon szavak neked

igazak, sz�momra hamisak. ?Nincs senki m�s.?
Milyen k�zenfekv� val�tlans�g.

M: Legyenek igazak vagy val�tlanok. A szavak nem

sz�m�tanak. Ami sz�m�t az a magaddal kapcsolatos
ide�d, mert az korl�toz t�ged. Add fel.

K: Kora gyermekkoromt�l azt tanultam, hogy �gy

gondoljak �nmagamra, mint aki nev�re �s form�j�ra
korl�toz�dik. Egyetlen ezzel ellenkez� kijelent�s
nem fogja kit�r�lni a ment�lis megszok�st.
Szab�lyos agymos�sra lenne sz�ks�g � ha van
ilyen egy�ltal�n.

M: Nevezd agymos�snak, �n Yog� nak nevezem �

magasabb sz�nvonalra helyezve ezzel a ment�lis
bev�s�d�seket. Nem vagy k�nytelen ugyanazokat a
gondolatokat gondolni, �jra �s �jra. L�pj tov�bb.

K: K�nnyebb mondani, mint megtenni.

M: Ne gyerekeskedj. K�nnyebb v�ltozni, mint

szenvedni. N�j ki a gyerekess�gb�l, ez minden.

K: Az ilyen dolgokat nem megcsin�lj�k. Ezek

megt�rt�nnek.

M: Minden t�rt�nik, szakadatlanul, de neked k�szen

kell �llnod r�. A k�szenl�t �retts�g. Nem l�tod a
val�s�got, mert elm�d nem �ll k�szen r�.

K: Ha a val�s�g az �n val�di term�szetem, hogyan

lehetek egy�ltal�n k�sz�letlen?

M: A k�sz�letlens�g f�lelmet jelent. F�lsz att�l, ami

vagy. A te sorsod az eg�sz. De te att�l f�lsz, hogy
elvesz�ted az identit�sodat. Ez gyerekess�g, ez a
ragaszkod�s a j�t�kokhoz, a v�gyaidhoz �s
f�lelmeidhez, n�zeteidhez �s ide�idhoz. Add fel
mindet, �s k�szen fogsz �llni arra, hogy a val�s�g
kijelentse �nmag�t. Ez az �n-kijelent�s szavakkal
�gy fejezhet� ki legjobban, hogy: ?�n vagyok?.
Semmi m�s nem l�tezik. Ebben abszol�t bizonyos
lehetsz.

K: ?�n vagyok?, term�szetesen, de ?�n tudok? is. �s

tudom, hogy �n ez �s ez vagyok, a testnek a
tulajdonosa, mindenf�le kapcsolatban m�s
tulajdonosokkal.

M: Ezt mind az eml�kezet hozta �t a most ba.

K: Csak abban lehetek biztos, ami most van. M�lt �s

j�v�, eml�kezet �s k�pzelet ment�lis �llapotok, de
mindegyik�ket ismerem, �s ezek most vannak. Azt
mondod, hagyjam el �ket. Hogyan hagyhatn� el
b�rki a mostot?

M: Szakadatlanul a j�v� fel� mozogsz, tetszik, vagy

sem.

K: �n a mostb�l a mostba mozgok � egy�ltal�n nem

mozgok. Minden m�s mozog � �n nem.

M: Nem b�nom. De az elm�d mozog. A mostban

mind a mozd�that�, mind a nem mozd�thatatlan te
vagy. Eddig a mozd�that�nak tekintetted magad, �s
nem vett�l tudom�st a nem mozd�that�r�l. Ford�tsd
vissz�j�ra a gondolkod�sodat. Hagyd figyelmen
k�v�l a mozd�that�t, �s r� fogsz �bredni, hogy a
mindig jelen lev�, v�ltozatlan realit�s vagy,
kifejezhetetlen�l, de t�m�ren, ak�r a k�.

K: Ha ez most van, mi�rt nem vagyok tudat�ban?

M: Mert ragaszkodsz a gondolathoz, hogy nem vagy

tudat�ban. Ereszd el ezt a gondolatot.

K: Ez nem tesz engem tudatoss�.

M: V�rj. Egyszerre akarsz lenni a fal mindk�t

oldal�n. Megteheted, de el kell t�vol�tanod a falat.

Vagy ismerd fel, hogy a fal, �s annak mindk�t oldala

egyetlen t�r, amelyre n�zve nem alkalmazhat�k
olyan ide�k, mint ?itt? �s ?ott?.

K: A hasonlatok semmit nem bizony�tanak. Egyetlen

kifog�som a k�vetkez�: mi�rt nem l�tom, amit te
l�tsz, szavaid mi�rt nem hangoznak igaznak az
elm�mben? Hadd tudjak ennyit, minden m�s v�rhat.
Te b�lcs vagy, �n ostoba; te l�tsz, �n nem. Hol �s
hogyan tal�lom meg a b�lcsess�gemet?

M: Ha but�nak ismered magad, akkor egy�ltal�n

nem vagy buta.

K: Ahogy att�l, hogy ismerem a betegs�gemet, nem

leszek jobban, �pp�gy att�l, hogy ostob�nak
ismerem magam, nem v�lok b�lccs�.

M: Ahhoz, hogy betegs�g tudatod legyen, nem kell-

e el�bb eg�szs�gesnek lenned?

K: �, nem. Mondok egy hasonlatot. Ha

sz�let�semt�l vak vagyok, �s te k�zl�d, hogy
meg�rint�s�k n�lk�l is ismered a dolgokat, m�g
nekem tapintanom kell a megismer�s�kh�z, akkor
tudat�ban vagyok a vaks�gomnak an�lk�l is, hogy
tudn�m, mit jelent l�tni. �n hasonl�k�ppen tudom,
hogy hi�ny�ban vagyok valaminek, amikor
kijelentesz dolgokat, amelyeket �n felfogni sem
tudok. Te olyan csod�latos dolgokat mondasz
nekem �nmagamr�l; hogy hozz�d hasonl�an �r�k
vagyok, minden�tt jelenval�, mindentud�, a
legteljesebb m�don boldog, teremt�je, meg�rz�je �s
puszt�t�ja mindennek, ami van, minden �let forr�sa,
a l�t k�zpontja, minden teremtm�ny ura �s
szerelmese. Azonosnak tekintesz engem a V�gs�
Val�s�ggal, minden l�tez� forr�s�val �s c�lj�val.
Csak pislogok, mert �n a v�gyak �s f�lelmek egy
par�nyi csomagj�nak ismerem magam, egy
szenved�s bubor�knak, a tudatoss�g egy m�l�
felvillan�s�nak a s�t�ts�g �ce�nj�ban.

M: Miel�tt f�jdalom volt, te volt�l. Miut�n a f�jdalom

elt�vozott, te megmaradsz. A f�jdalom muland�, te
nem vagy az.

K: Sajn�lom, de �n nem l�tom, amit te l�tsz. Att�l a

napt�l, hogy megsz�lettem, addig a napig, hogy
meghalok, f�jdalom �s �r�m sz�vik �letem mint�j�t.
Sz�let�sem el�tti �s hal�lom ut�ni l�tr�l semmit sem
tudok. Nem tudlak sem elfogadni, sem c�folni.
Hallom, amit mondasz, de nem tudom azt.

M: Most tudatos vagy, ugye?

K: K�rlek, ne k�rdezz engem el�ttr�l �s ut�nr�l.
Csak azt tudom, hogy most mi van.

M: Nagyon j�. Tudatos vagy. Ragaszkodj hozz�.

Vannak �llapotok, amikor nem vagy tudatos. Nevezd

azt tudattalan l�tnek.

K: Tudattalan l�t?

M: Tudatoss�g �s tudattalans�g itt nem

alkalmazhat�k. L�tez�s a tudatoss�gban van, a
l�nyeg f�ggetlen a tudatoss�gt�l.
K: �res az? N�ma?

M: Mi�rt komplik�lod? A l�t �thatja �s meghaladja a

tudatoss�got. Az objekt�v tudatoss�g r�sze a tiszta
tudatoss�gnak, nem haladja meg azt.

K: Hogy ismerted meg a tiszta l�t �llapot�t, amely

sem nem tudatos, sem nem tudattalan? Mindenf�le
tud�sr�l csak tudatoss�g eset�n lehet besz�lni.
Lehets�ges olyan �llapot, amelyben az elme
felf�ggesztett. A tudatoss�g ekkor tan�k�nt jelenik
meg?

M: A tan� csak regisztr�lja az esem�nyeket. Az

elme felf�ggeszt�sekor m�g az ?�n vagyok? �rz�se
is szertefoszlik. Nincs ?�n vagyok? az elme n�lk�l.

K: Elme n�lk�l azt jelenti, gondolatok n�lk�l. ?�n

vagyok?, mint a lecs�ndesed� gondolat. ?�n vagyok?,
mint a fennmarad� l�tez�s �rz�s.

M: Minden tapasztalat lecs�ndesedik az elm�vel. Az

elme n�lk�l nem lehet sem tapasztal�, sem
tapasztalat.

K: A tan� nem marad fenn?

M: A tan� csup�n regisztr�lja a tapasztalat

megjelen�s�t vagy hi�ny�t. Ez nem egy �nmag�t�l
val� tapasztalat, de tapasztalatt� v�lik, amikor az ?�n
vagyok a tan�? gondolat megjelenik.
K: Csak azt tudom, hogy n�melykor m�k�dik az
elme, �s n�melykor le�ll. �n a ment�lis csend
tapasztalat�t az elme lenyugodott �llapot�nak
nevezem.

M: Mindegy, minek nevezed csendnek, �rnek, vagy

lenyugodott �llapotnak, nem v�ltoztat a t�nyen, hogy
a h�rmass�g � tapasztal�, tapasztal�s, tapasztalat �
nem l�tezik. A tan�s�gban, �bers�gben
�ntudatoss�g, az ekk�nt vagy akk�nt val� l�tez�s
�rz�se nem l�tezik. Azonos�tatlan l�tez� marad.

K: Olyan, mint a tudattalans�g �llapota?

M: Minden olyannak, ami kapcsolatban van

valamivel, az ellent�te. De ott van minden ellent�tek
k�z�tt, �s azokon t�l is. Se nem tudatoss�g, se nem
tudatlans�g, se nem a kett� k�z�tti, se nem a kett�n
t�li. �nmag�t�l val�, nincs kapcsolatban semmivel,
amelyet tapasztalatnak nevezhet�nk, vagy annak

hi�ny�nak.

K: Milyen k�l�n�s. �gy besz�lsz r�la, mintha

tapasztalat lenne.

M: Amikor r�gondolok � tapasztalatt� v�lik.

K: Mint a l�thatatlan f�ny, amely, ha �tj�ba ker�l egy

vir�g, sz�nn� v�lik?

M: Igen, mondhatjuk �gy. A sz�nben van, de nem a

sz�n.

K: Ugyanaz a r�gi Nagarjuna i n�gyszeres neg�ci�:

sem ez sem az, sem mindkett�, sem egyik sem.
K�v�lyog az eszem.

M: A zavarod abb�l az ide�b�l sz�rmazik, hogy a

val�s�g egy tudatoss�gi �llapot, egy a sok k�z�l.
Hajlamos vagy azt mondani: ?Ez val�s. Az nem
val�s. �s ez r�szben val�s, r�szben nem val�s?,
mintha a val�s�g egy attrib�tum, vagy min�s�g
lenne, amelynek k�l�nb�z� m�rt�kei vannak.
K: Hadd fogalmazzak m�sk�pp. A tudatoss�g,
tulajdonk�ppen, csak akkor v�lik probl�m�v�, ha
f�jdalmas. Az �lland�an boldogs�gteli �llapot nem
szolg�ltat r� okot, hogy k�rd�sek mer�ljenek fel.
Minden tudatoss�got �lvezet �s szenved�s
kever�k�nek tal�lunk. Mi�rt?

M: Minden tudatoss�g korl�tozott, �s ez�rt

f�jdalomteli. A tudatoss�g gy�kere a v�gy, az
elen�llhatatlan tapasztalni v�gy�s.

K: Azt akarod mondani, hogy v�gy n�lk�l nem

l�tezhetne tudatoss�g? �s mi az el�nye a tudattalan
l�tez�snek? Ha le kell mondanom az �lvezetr�l a
f�jdalomt�l val� megszabadul�s �rdek�ben, jobb, ha
megtartom mindkett�t.

M: A f�jdalmon �s az �lvezeten t�l boldogs�g van.

K: Mi haszna a tudattalan boldogs�gnak?

M: Az se nem tudatos, se nem tudattalan. Val�di.

K: Mi kifog�sod a tudatoss�ggal szemben?

M: Az, hogy teher. A test jelent�se teher.

Benyom�sok, v�gyak, gondolatok � ezek mind
terhek. Minden tudatoss�g a konfliktus�.

K: A val�s�got tiszta l�tk�nt, tiszta tudatoss�gk�nt,

v�gtelen boldogs�gk�nt jellemzed. Mi k�ze ennek a
f�jdalomhoz?

M: A f�jdalom �s az �lvezet t�rt�n�sek, de az

�lvezet �ra f�jdalom, a f�jdalom jutalma �lvezet. Az
�letben is gyakran okoz �lvezetet a f�jdalom, �s

f�jdalmat az �lvezet. Annak tud�sa, hogy a f�jdalom

�s az �lvezet egyek, a b�ke.

K: Mindez k�ts�g k�v�l nagyon �rdekes, de nekem

sokkal egyszer�bb a c�lom. T�bb �lvezetet akarok,
�s kevesebb f�jdalmat az �letemben. Mit kell
tennem?

M: Am�g tudatoss�g van, addig lennie kell

�lvezetnek �s f�jdalomnak is. Az?�n vagyok?, a
tudatoss�g term�szet�hez hozz�tartozik, hogy
azonos�tja mag�t az ellent�tekkel.

K: Akkor mi haszna sz�momra mindennek? Ez nem

kiel�g�t� sz�momra.

M: Ki vagy te, ki kiel�g�tetlen?

K: �n vagyok, a szenved�-�lvez� ember.

M: F�jdalom �s �lvezet egyar�nt ananda

(boldogs�g). Itt �l�nk, egym�ssal szemben, �s azt
mondom neked � az �n saj�t k�zvetlen �s
v�ltozatlan tapasztalatom alapj�n -, hogy f�jdalom
�s �lvezet a boldogs�g �ce�nja hull�mainak tar�ja
�s v�lgye. Lenn a m�lys�gben van az abszol�t
teljess�g.

K: �lland� a tapasztalatod?

M: Id�tlen �s v�ltozatlan.

K: �n csak az �lvezet ir�nti v�gyat, �s a f�jdalomt�l

val� f�lelmet ismerem.

M: Ezt gondolod �nmagadr�l. Hagyd abba. Ha nem

tudsz egyszerre mindenr�l leszokni, vedd
szem�gyre a megszokott gondolkod�si m�dot, �s
l�sd annak hamiss�g�t. Az elme dolga, hogy
k�ts�gbe vonja a megszokottat. Amit az elme
alkotott, azt az elm�nek kell lerombolnia. Vagy
ismerd fel, hogy az elm�n k�v�l nincsen v�gy, �s
maradj k�v�l.

K: �szint�n sz�lva, nem hiszem, hogy mindennek

ezt a magyar�zat�t az elme gy�rtotta. Az elme
csup�n egy eszk�z, mik�nt a szem is egy eszk�z.
Mondhatjuk-e, hogy az �szlel�s az teremt�s? A
vil�got az ablakon kereszt�l l�tom, nem pedig az
ablakban. Minden, amit mondasz, j�l �ssze�ll, a
k�z�s alapok miatt, de nem tudom, hogy az alapok a
val�s�gban vannak, vagy az elm�ben csup�n. �n
csak ment�lis k�ppel rendelkezem r�la. Hogy mit
jelent az a te sz�modra, azt nem tudom.

M: Am�g az elm�ben tart�zkodsz, addig az elm�ben

fogsz l�tni engem.

K: Mennyire alkalmatlanok a szavak a meg�rt�shez.

M: Szavakon k�v�l mit kellene �rteni? A meg�rt�s

ir�nti ig�ny f�lre�rt�sb�l ered. Amit mondok az igaz,
de neked csak egy te�ria. Honnan fogod tudni, hogy
ez az igazs�g? Hallgass, eml�kezz, m�rlegelj,
vizualiz�lj, tapasztalj. Alkalmazd is napi �letedben.
L�gy t�relmes velem, legf�k�ppen l�gy t�relmes
�nmagaddal, mert te vagy �nmagad egyetlen
akad�lya. Az �t �nmagadon kereszt�l vezet
�nmagadon t�lra. Am�g abban hiszel, hogy csak az
egy�n az, aki val�di, tudatos �s boldog lehet, �s
elutas�tod a nem-du�lis val�s�got, mint valamif�le
elk�pzel�st, absztrakt koncepci�t, addig �gy fogod
l�tni, hogy sz�kmark�an koncepci�kat �s
absztrakci�kat osztogatok. De amint meg�rintetted a
saj�t l�teden bel�li val�s�got, �gy fogsz l�tni
engem, mint aki a sz�modra legk�zelebb �ll�t �s
legkedvesebbet �rja le.

K�rdez�: Azok a nyugatiak, akik n�ha l�togat�ba

j�nnek hozz�d, egy k�l�nleges neh�zs�ggel
szembes�lnek. A megszabadult ember, a
megval�sult ember, az �ntudatos, Istent ismer�, a
vil�got meghaladott ember val�di fogalma
ismeretlen sz�mukra. Az � kereszt�ny kult�r�jukban
szentek vannak: a vall�sos ember t�rv�nytisztel�,
Istenf�l�, emberszeret�, im�ds�gos, n�melykor
elragadtatva arcra borul�, �s n�h�ny csoda �ltal
meger�s�tett. A gnani val�di fogalma idegen a
nyugati kult�ra sz�m�ra, kicsit egzotikus, �s
meglehet�sen hihetetlen. M�g ha el is fogadj�k a
l�tez�s�t, gyanakodva n�znek r�, mint az
�ngerjesztett euf�ria eset�re, amelyet k�l�n�s
pozit�r�k �s ment�lis attit�d�k keltenek. Sz�mukra a
tudatoss�g �j dimenzi�j�nak val�di fogalma
val�sz�n�tlennek, �s kev�ss� hihet�nek l�tszik.

Az a lehet�s�g jelent sz�mukra seg�ts�get, hogy

meghallgatj�k a gnani elbesz�l�s�ben saj�t
megval�sul�si tapasztalat�t, annak okait �s
kezdeteit, el�rehalad�s�t �s megval�sul�s�t, �s
annak t�nyleges gyakorlat�t a napi �let�ben. Lehet,
hogy amit elmond, annak t�bbs�ge k�l�n�s, s�t,
�rtelmetlen marad, m�gis, meg fog maradni a
realit�snak valamilyen �rz�se, az adott tapasztalat
egy atmoszf�r�ja, amely szavakkal ki nem fejezhet�,
m�gis nagyon re�lis, egy k�z�ppont, amelyb�l egy
p�ld�s �let �lhet�.

Maharaj: Lehet, hogy a tapasztalat k�z�lhetetlen.

Tudja valaki kommunik�lni a tapasztalat�t?

K: Igen, ha az illet� m�v�sz. A m�v�szet l�nyege az

�rz�sek, a tapasztalatok kommunik�l�sa.

M: A kommunik�ci� fogad�s�hoz befogad�nak kell

lenned.
K: Term�szetesen. Kell, hogy legyen egy vev�. De
ha az ad� nem sug�roz, mi haszna van a vev�nek?

M: A gnani mindenkihez tartozik. F�radhatatlanul �s

hi�nytalanul adja �nmag�t b�rkinek, aki elj�n hozz�.
Ha nem ad�, akkor nem gnani. B�rmije van,
megosztja.

K: De meg tudja-e osztani azt, ami az � l�nyege?

M: �gy �rted, m�sokat gnani v� tud-e tenni? Igen, �s

nem. Nem, mert a gnani kat nem csin�lj�k, �k
felismerik magukat, mint olyant, amikor visszat�rnek
a forr�sukhoz, az � val�di term�szet�kh�z. �n nem
tudlak azz� tenni, ami m�r vagy. Mind�ssze annyit
tehetek, hogy besz�lek neked �ltalam bej�rt �tr�l, �s
arra �szt�n�zlek, hogy te is tedd meg.

K: Ezzel nem kaptam v�laszt a k�rd�semre. �n a

kritikus �s szkeptikus nyugatira gondolok, akik a
magasabb tudatoss�gi �llapotoknak m�g a
lehet�s�g�t is elutas�tja. Mostan�ban a drogok r�st
�t�ttek a hitetlens�g�n, de materialista
szeml�let�kre ez nincs hat�ssal. Ak�r drogokkal,
ak�r drogok n�lk�l, a test marad az els�dleges
t�nyez�, �s az elme m�sodlagos. Az elm�n t�l
semmit sem l�tnak. Buddha �ta az �n-megval�s�t�s
�llapot�t negat�v kifejez�sekkel �rj�k le, �gy, mint
?nem ez, nem az?. Sz�ks�ges ez? Nincs lehets�ges
megvil�g�tani, ha m�r nem le�rhat�? Elismerem,
hogy a verb�lis le�r�s nem m�k�dik olyan esetben,
mikor a le�rand� �llapot szavakon t�li. De h�t, az�rt,
szavakon bel�li is. A k�lt�k m�v�szei a
kimondhatatlan szavakba �nt�s�nek.

M: Nincs hi�ny vall�sos k�lt�kben. Fordulj hozz�juk

a k�v�ns�goddal. Ami engem illet, az �n tan�t�som
egyszer�: b�zz bennem egy ideig, �s csin�ld, amit
mondok neked. Ha kitart� vagy, �gy fogod tal�lni,
hogy hited elnyerte jutalm�t.

K: �s mi legyen azokkal az emberekkel, akik

�rdekl�dnek, de nem tudnak hinni?

M: Ha el tudn�nak j�nni hozz�m, el tudn�nak jutni

od�ig, hogy higgyenek nekem. Amint hisznek
nekem, k�vetik tan�csomat, �s felfedezik magukat.
K: Ez nem a tan�t�sra vonatkozik, amit �pp most
k�rtem, hanem annak k�vetkezm�nyeire. Te
mindkett�vel rendelkezel. K�szs�gesen besz�lsz
nek�nk a tr�ningr�l, de amikor az eredm�nyekhez
�rsz, nem osztod meg vel�nk. Vagy azt mondod,
hogy a te �llapotod t�l van a szavakon, vagy azt,
hogy nincs k�l�nbs�g; ahol mi k�l�nbs�get l�tunk,
ott te nem l�tsz semmit. Egyik esetben sem nyer�nk
semmif�le betekint�st az �llapotodba.

M: Hogyan l�thatn�l bele az �n �llapotomba, amikor

a te saj�todba val� belel�t�snak is h�j�n vagy? Ha a
hi�nyzik bel�t�st szolg�l� t�k�letes eszk�z, nem
fontos, hogy el�bb megtal�ljuk azt? Ez annak a vak
embernek az eset�hez hasonl�, aki festeni akar
tanulni, miel�tt visszanyern� a l�t�s�t. Meg akarod
ismerni az �llapotomat � de ismered-e a feles�ged,
vagy a szolg�d �llapot�t?

K: Csup�n tan�csot k�rek.

M: Nos, nyomra vezettelek egy nagyon fontos

esetben � amiben te l�tsz k�l�nbs�get, �n pedig
nem. R�szemr�l ez elegend�. Ha te azt gondolod,
hogy nem elegend�, csak ism�telni tudom; ennyi
elegend�. Gondold �t alaposan, �s l�tni fogod, amit
�n l�tok. �gy l�tszik, te azonnali megl�t�st akarsz,
elfelejtve, hogy az azonnalt mindig egy hossz�
el�k�sz�t�s el�zi meg. A gy�m�lcs hirtelen pottyan
le, de �r�se id�t vesz ig�nybe. Tulajdonk�ppen,
amikor azt mondom, higgy nekem, az is csak r�vid
id�, �pp csak annyi, amennyi az elindul�shoz kell.
Min�l komolyabb vagy, ann�l r�videbb ideig van
sz�ks�ged a hitre, mert a bel�m vetett hited
hamarosan igazol�st nyer. Azt akarod, hogy a
megb�zhat�s�gomat bizony�tsam. Hogyan tudn�m,
�s mi�rt tenn�m? V�g�l is, amit neked aj�nlok, az a
nyugati tudom�nyban ma oly id�szer�
megism�telhet�s�g megk�zel�t�se. Amikor egy
tud�s ismertet egy k�s�rletet, �s annak az
eredm�ny�t, t�bbnyire hit alapon fogadod el az
�ll�t�sait, �s megism�tled a k�s�rletet, a le�r�s�nak
megfelel�en. Ha azonos, vagy hasonl� eredm�nyt
kapsz, nem kell hinned t�bb�; ett�l kezdve a saj�t
tapasztalatodnak hiszel. Ha b�tor vagy, cselekszel,
�s a v�g�n l�nyeg�ben azonos eredm�nyeket �rsz
el.

K: Az indiai elme kult�r�ja �s neveltet�se folyt�n

k�sz a metafizikai tapasztalatokra. Egy indiai
sz�m�ra az olyan szavak, mint a ?Legfels�bb
Val�s�g k�zvetlen �szlel�se?, �rtelemmel b�rnak, �s
l�nye legm�ly�r�l fakad� reakci�t v�ltanak ki.
Ugyanezek egy nyugatinak nem sokat jelentenek;
m�g ha fel is id�zi a saj�t kereszt�ny v�ltozat�t, az
Isten parancsolataival �s Krisztus rendelkez�seivel
val� �sszhangon t�l nem gondolkozik. A val�s�g
els� k�zb�l val� ismerete nemcsak amb�ci�it haladja
meg, hanem felfog�s�t is. Azt mondt�k nekem
indiaiak: ?Rem�nytelen. A nyugati nem fog, mert
nem tud. Ne mondj nekik semmit �nmegval�s�t�sr�l;
hadd �ljen hasznos �letet, �s �rdemelje ki, hogy
�jrasz�lessen Indi�ban. Csak akkor lesz es�lye.?
M�sok azt mondj�k: ?A val�s�g mindenki sz�m�ra
ugyanaz, de nem mindenki van ugyan�gy meg�ldva
a k�pess�ggel, hogy megragadja azt. ?A k�pess�g a
v�ggyal fog megj�nni, ami belen� az odaad�sba, �s
v�g�l a tot�lis �nfelaj�nl�sba. Az akad�lyokon
becs�letess�ggel, komolys�ggal �s vas
c�ltudatoss�ggal val� fel�lkereked�sre a nyugati
embernek ugyanolyan es�lye van, mint a keletinek.

M: Azt hiszed, van lehet�s�g �tadni szem�lyes

tapasztalatot?

K: Nem tudom. Te besz�lsz egys�gr�l, a l�t� �s a

l�tott azonoss�g�r�l. Ha minden egy, a
kommunik�ci�nak megval�s�that�nak kell lennie.

M: Ahhoz, hogy k�zvetlen tapasztalattal rendelkezz

egy orsz�gr�l, oda kell menned, �s ott kell �lned. Ne
k�rj lehetetlent. Egy ember spiritu�lis gy�zelme
k�ts�gtelen�l el�ny�s az emberis�g sz�m�ra, de
ahhoz, hogy egy m�sik egy�n sz�m�ra el�ny�s
legyen, szoros szem�lyes kapcsolat sz�ks�ges. Egy
ilyen kapcsolat nem v�letlen, �s nem form�lhat jogot
r� mindenki. M�sfel�l, a tudom�nyos megk�zel�t�s
mindenre alkalmas. ?Hidd el - pr�b�ld ki - �lvezd az
eredm�nyt?. Mi t�bbre tartasz ig�nyt? Minek az
Igazs�got vonakod� torkokon lenyomni? Nem tudom
megtenni, semmik�pp. Vev� n�lk�l mit tud csin�lni
az ad�?

K: A m�v�szet l�nyege, hogy a k�ls� form�t a bels�

tapasztalat k�zvet�t�s�re haszn�lja. Term�szetesen,
az embernek �rz�kenynek kell v�lnia a bels�re,
miel�tt a k�ls� jelent�s�gteljess� v�lhatna sz�m�ra.
Hogyan n�velhet� az �rz�kenys�g?

M: Ak�rmelyik m�dszert pr�b�lod, ugyanoda vezet.

Sokan vannak az ad�k; hol vannak a vev�k?

K: Nem tudod megosztani a saj�t fog�konys�godat?

M: De igen, meg tudom osztani, de a megoszt�s
k�tir�ny� utca. Ketten kellenek a megoszt�shoz. Ki
k�sz venni, amit �n k�sz vagyok adni?

K: Azt mondod, egyek vagyunk. Ez nem el�g?

M: �n egy vagyok veled. Te egy vagy velem? Ha

igen, nem lenn�nek k�rd�seid. Ha nem, ha nem
l�tod, amit �n, mit tehetn�k azon k�v�l, hogy
megmutatom a m�dj�t, hogy t�k�letes�tsd a
l�t�sodat?

K: Amit nem tudsz adni, az nem a tulajdonod.

M: Nem form�lok tulajdonjogot semmire. Amikor

nincs ?�n?, akkor hol az ?eny�m?? Ketten n�znek egy
f�t. Egyik�k l�tja a levelek k�z�tt rejt�z� gy�m�lcs�t,
a m�sik pedig nem. Egy�bk�nt semmi k�l�nbs�g
nincs kett�j�k k�z�tt. Aki l�t, tudja, hogy egy kis
figyelemmel a m�sik is l�tni fog, de a megoszt�s
k�rd�se nem mer�l fel. Higgy nekem, nem vagyok
sz�kmark�, aki eltagadja el�led a val�s�g
megoszt�s�t. Ellenkez�leg, teljesen a ti�d vagyok,
egy�l engem �s igy�l engem. De, mik�zben
verb�lisan ism�telgeted, hogy: ?adj, adj?, semmit
nem fogadsz el, amit k�n�lok. �n egy r�vid �s
k�nny� utat mutatok neked, hogy k�pess� v�lj l�tni,
amit �n l�tok, de te belecsimpaszkodsz r�gi
gondolkod�sod, �rz�seid �s cselekedeteid
megszok�saiba, �s minden felel�ss�get r�m
h�r�tasz. Nincs semmim, amivel te nem
rendelkezn�l. Az �nismeret nem egy felaj�nlhat� �s
elfogadhat� tulajdons�g. Ez egy teljesen �j
dimenzi�, ahol semmi nem adhat�, vagy vehet�.

K: Legal�bb arr�l adj n�mi betekint�st sz�munkra,

hogy mi az elm�d tartalma, mik�zben mindennapi
�letedet �led. Enni, inni, besz�lni, aludni � milyen
�rz�sek ezek sz�modra?

M: Az �let k�z�ns�ges dolgait �ppen �gy

tapasztalom, mint te. A k�l�nbs�g abban van, amit
nem tapasztalok. Nem tapasztalok f�lelmet vagy
kapzsis�got, gy�l�letet vagy haragot. Nem k�rdezek
semmit, nem utas�tok el semmit, nem tartok meg
semmit. R�szemr�l e dolgokban nincs
kompromisszum. Lehet, hogy ez a szembet�n�
k�l�nbs�g k�zt�nk. �n kompromisszum n�lk�l, h�
vagyok magamhoz, m�g te f�lsz a val�s�gt�l.
K: Nyugati n�z�pontb�l van valami zavar� a
m�dszereidben. Teljesen egyed�l �lni egy sarokban,
�s folyamatosan ism�telni: ?�n vagyok Isten, Isten
vagyok?, tiszta �r�lts�gnek t�nik. Hogyan gy�z�l
meg egy nyugatit, hogy az ilyen gyakorlatok a
legfels�bb �sszer�s�ghez vezetnek?

M: Az, aki ig�nyt t�maszt r�, hogy Isten legyen, �s

az, aki k�telkedik benne � mindketten r�szedettek.
�lmukban besz�lnek.

K: Ha minden �lom, mi a fel�bred�s?

M: Hogyan lehetne az �brenl�t �llapot�t

�lomorsz�gi nyelven le�rni? A szavak nem �rnak le
semmit, azok csak szimb�lumok.

K: Megint ugyanazon �r�gy, hogy a szavak nem

tudj�k k�zvet�teni a val�s�got.

M: Ha szavakat akarsz, adhatok n�h�ny �si sz�t,

amelyeknek ereje van. Ism�teld b�rmelyiket
szakadatlanul; csod�kat tudnak v�ghezvinni.

K: Komolyan besz�lsz? Azt mondan�d egy

nyugatinak, hogy ism�telgesse sz�ntelen az ?Om?,
?Ram? vagy 'Hare Krishna' szavakat, hab�r
t�k�letesen h�j�n van a megfelel� kultur�lis �s
vall�si h�tt�r alapj�n sz�letett hitnek, �s
meggy�z�d�snek? Ugyanazon szavak
meggy�z�d�s �s odaad�s n�lk�li, mechanikus
ism�tl�se, el fog-e valaha �rni b�rmit is?

M: Mi�rt ne? Az �szt�nz�s, a rejtett motiv�ci� az,

ami sz�m�t, nem a forma amit felvesz. Ak�rmit

csin�l, ha annak �rdek�ben csin�lja, hogy
megtal�lja saj�t val�di �nj�t, bizonyosan elvezeti �t
�nmag�hoz.

K: Nincs sz�ks�g az eszk�z�k eredm�nyess�g�be

vetett hitre?

M: Semmi sz�ks�g olyan hitre, amely csak

eredm�nyeket v�r el. Itt a cselekedet sz�m�t
egyed�l. B�rmit teszel az igazs�g �rdek�ben, az
igazs�g fel� visz. Csak l�gy komoly, �s becs�letes.
A forma, amit felvesz, nemigen l�nyeges.

K: Akkor mi�rt sz�ks�ges kifejez�st adni az egy�n

v�gyakoz�s�nak?

M: Nem sz�ks�ges. Semmit nem tenni ugyanilyen

j�. A gondolatokt�l �s cselekedetekt�l h�g�tatlan,
puszta v�gyakoz�s, a tiszta, koncentr�lt
v�gyakoz�s, gyorsan c�lodba fog juttatni. Az igaz
mot�vum a l�nyeges, nem a m�dszer.

K: Hihetetlen. Hogyan lehet hat�kony egy unalmas,

a k�ts�gbees�s sz�l�ig sodr� ism�telget�s?

M: Val�j�ban az unalommal �s k�ts�gbees�ssel,

valamint a meggy�z�d�s teljes hi�ny�val dacol�
ism�tl�s, v�g n�lk�li k�szk�d�s, kitart�s, �s
�llhatatoss�g az igaz�n l�nyegesek. Ezek nem
�nmagukban fontosak, hanem a m�g�tt�k l�v�
�szintes�g a l�tfontoss�g�. Sz�ks�g van egy
bel�lr�l j�v� nyom�sra, �s egy k�v�lr�l j�v� h�z�sra.

K: Az �n k�rd�seim jellemz�en nyugatiak. Ott az

emberek ok �s okozat kifejez�seiben, eszk�z�kben
�s c�lokban gondolkodnak. Nem l�tj�k, hogy milyen
oks�gi kapcsolat lehet egy k�l�nleges sz�, �s az
Abszol�t Val�s�g k�z�tt.

M: Semmilyen sincs. Van viszont kapcsolat a sz� �s

annak jelent�se k�z�tt, a cselekedet �s annak
motiv�ci�ja k�z�tt. A spiritu�lis gyakorlat �jra �s �jra
kijelent�sre ker�l� akarat. Akinek nincs meg hozz� a
b�tors�ga, nem fogja el�rni a val�s�got, akkor sem,
amikor az felk�n�lkozik. A f�lelemb�l sz�letett
vonakod�s az egyetlen akad�ly.

K: Mit�l kellene f�lni?

M: Az ismeretlent�l. A nem-l�tt�l, a nem-tud�st�l, a

nem-cselekv�st�l. A t�lnant�l.

K: Azt akarod mondani, hogy mik�zben meg tudod

osztani a megval�s�t�s m�dj�t, nem tudod
megosztani a gy�m�lcs�ket?

M: Term�szetesen meg tudom osztani a

gy�m�lcs�ket, �s ezt teszem eg�sz id� alatt. De az
�n nyelvem hangtalan nyelv. Tanulj meg hallgatni,
�s meg�rted.

K: Nem �rtem, hogyan lehet elkezdeni

meggy�z�d�s n�lk�l.

M: Maradj velem egy darabig, vagy add �t az

elm�det annak, amit mondok �s csin�lok, �s
meggy�z�d�sre fogsz �bredni.

K: Nem mindenkinek van meg a lehet�s�ge a veled

val� tal�lkoz�sra.

M: Tal�lkozz saj�t �neddel. L�gy egy�tt saj�t

�neddel, hallgass r�, engedelmeskedj neki,
gy�ng�den szeresd, sz�ntelen�l tartsd �szben.
Nincs sz�ks�ged m�s vezet�re. Am�g az igazs�g
ir�nti ellen�llhatatlan v�gyad �thatja mindennapi
�letedet, minden rendben van veled. �ld an�lk�l az
�letedet, hogy b�rkit b�ntan�l. Az �rtalmatlans�g a
leger�sebb Yoga forma, �s gyorsan el fog vinni a
c�lodhoz. Ez az, amit �n nisarga yog� nak, a
Term�szetes yog� nak nevezek. Ez a b�k�ben �s
harm�ni�ban, bar�ts�goss�gban �s szeretetben
�l�s m�v�szete. Aminek a gy�m�lcse ok n�lk�li, �s
v�gtelen boldogs�g.

K: De az�rt, mindez el�felt�telez valamennyi hitet.

M: Fordulj befel�, �s vissza fogod nyerni �nmagad

hit�t. Minden m�sban a bizalom a tapasztalattal j�n.

Q: When a man tells me that he knows something I

do not know, I have the right to ask: 'what is if that
you know, that I do not know?'

K: Amikor azt mondja valaki, hogy tud valamit, amit

�n nem, jogomban �ll megk�rdezni: ?mit tudsz te,
amit �n nem??

M: �s ha azt mondja neked, hogy nem lehet

szavakkal k�z�lni?

K: Akkor gondosan megfigyelem �t, �s

megpr�b�lom kital�lni.

M: �s pontosan ezt akarom, hogy tedd. �rdekl�dj,

figyelj, m�g a k�lcs�n�s meg�rt�s meg nem val�sul.
Ezut�n k�nny� lesz a r�szes�l�s. Alapj�ban v�ve
minden megval�sul�s csup�n r�szes�l�s. Bel�psz
egy t�gabb tudatoss�gba, �s r�szes�lsz bel�le. A
bel�p�st�l �s a r�szes�l�st�l val� vonakod�s az
egyetlen akad�ly. Sosem besz�lek k�l�nbs�gekr�l,
mert sz�momra ilyenek nem l�teznek. Neked igen,
�gy m�dodban �ll, hogy megmutasd azokat nekem.
Mindenesetre, mutasd meg a k�l�nbs�geket. Ehhez
meg kell, hogy �rts engem, de azut�n soha t�bb�
nem fogsz k�l�nbs�gekr�l besz�lni. Egy dolgot �rts
meg j�l, �s akkor meg�rkezt�l. Ami megg�tol a
megismer�sben, az nem a lehet�s�g hi�nya, hanem
annak a k�pess�gnek a hi�nya, hogy a meg�rtend�
dologra f�kusz�ld az elm�det. Ha csup�n elm�dben
tudn�d tartani, amit nem tudsz, m�r ez felt�rn�
sz�modra annak titkait. De ha fel�letes, �s
t�relmetlen vagy, nem el�g komoly, hogy figyelj �s

v�rj, akkor olyan vagy, mint a lehetetlent k�v�n�

gyermek.

K�rdez�: T�ged hallgatva �gy l�tom, hogy nincs

�rtelme k�rd�seket feltenni. Ak�rmi legyen a k�rd�s,
te mindig vissz�j�ra ford�tod, �s ahhoz az
alapt�telhez jutunk vissza, hogy a saj�t magam
gy�rtotta ill�zi�ban �lek, �s a val�s�g nem
kifejezhet� szavakkal. A szavak csak a z�rzavart
fokozz�k, �s az egyetlen b�lcs �t a cs�ndes bels�
keres�s.

Maharaj: Elv�gre az elme hozza l�tre az ill�zi�t, �s

az elme szabad�tja meg mag�t t�le. A szavak
s�lyosabb� tehetik az ill�zi�t, a szavak seg�thetik az
eloszlat�sukat is. Semmi baj nincs ugyanazon
igazs�g �jra �s �jra ism�tl�s�vel, m�g az val�s�gg�
nem v�lik. Az any�k munk�ja nem �r v�get a
gyermek megsz�let�s�vel. T�pl�lja �t nap nap ut�n,
�v �v ut�n, am�g sz�ks�ges. Az embereknek
mindaddig hallaniuk kell a szavakat, m�g a sz�mukra
elmondott t�nyek hangosabbakk� nem v�lnak, mint
a szavak.

K: Teh�t gyermekek vagyunk, akiket szavakkal kell

etetni?

M: Am�g jelent�s�get tulajdon�tasz a szavaknak,

addig gyermek vagy.

K: Rendben, akkor l�gy az any�m.

M: Hol volt a gyermek, miel�tt megsz�letett? Nem

volt az anyj�val? Az�rt sz�lethetett meg, mert m�r
az anyj�val volt.
K: Az anya biztosan nem hordta a gyermek�t, mikor
m�g � maga is gyermek volt.

M: Potenci�lis anya volt. L�pj t�l az id� ill�zi�j�n.

K: Mindig ugyanaz a v�lasz. Mint egy �ram�, amely

ugyanazt az �r�t �ti �jra �s �jra.

M: Ezen nem lehet seg�teni. Amint a nap a

milli�rdnyi harmatcseppben t�kr�z�dik, �gy
ism�tl�dik v�g n�lk�l az id�tlen. Amikor azt
ism�telgetem, hogy ?�n vagyok, �n vagyok?, akkor
csup�n egy mindig jelenl�v� t�nyt jelentek ki �jra �s
�jra. Unod a szavaimat, mert nem l�tod m�g�tt�k az
�l� igazs�got. Teremts vele kapcsolatot, �s meg
fogod tal�lni az �rtelm�t a szavaknak �s a cs�ndnek
� egyar�nt.

K: Azt mondod, hogy m�r a kisl�ny anyja j�v�beni

gyermek�nek. Potenci�lisan � igen. T�nylegesen �

nem.

M: A potenci�lisb�l gondolkod�s r�v�n v�lik

t�nyleges. A test �s annak viszonyai az elm�ben
l�teznek.

K: �s az elme mozg�sban l�v� tudatoss�g, �s a

tudatoss�g a kondicion�lt (saguna) aspektusa az
�nnek. A kondicion�latlan (nirguna) a m�sik
aspektus, �s az abszol�t (paramartha)
szakad�k�nak a t�loldal�n fekszik.

M: Ez t�k�letesen �gy van � sz�pen fogalmazt�l.

K: De ezek puszta szavak sz�momra. Hallani �s

ism�telni �ket nem el�g, tapasztalni kell �ket.

M: Semmi nem akad�lyoz, a k�ls�be val�

belefeledkez�sed g�tol csup�n, hogy a bels�re
koncentr�lj. Ezt nem lehet seg�teni, sadhan� dat nem
ugorhatod �t. El kell fordulnod a vil�gt�l, �s befel�
kell haladnod, am�g a bels� �s a k�ls� �ssze nem
olvad, �s t�l nem l�phetsz a kondicion�lton, legyen
az bels�, vagy k�ls�.
K: A kondicion�latlan bizony�ra a kondicion�lt elme
egy ide�ja csup�n. Nem �nmag�t�l l�tezik.

M: �nmag�t�l semmi nem l�tezik. Minden felt�telezi

�nmaga hi�ny�t. Lenni annyi, mint
megk�l�nb�ztethet�nek lenni, itt lenni �s nem ott,
most lenni �s nem akkor, �gy lenni �s nem
m�sk�ppen. Mint ahogy a v�z alakj�t az ed�ny
hat�rozza meg, �gy determin�lnak mindent a
felt�telek (gun� k). Ahogy a v�z v�z marad, tekintet
n�lk�l az ed�nyre, ahogy a f�ny �nmag�val azonos
marad, f�ggetlen�l a sz�nt�l, amit kifejez, �gy marad
meg a val�s val�snak, f�ggetlen�l a felt�telekt�l,
amelyek k�z�tt t�kr�z�sre ker�l. Mi�rt csup�n a
t�k�rk�pet tartod a tudatoss�g f�kusz�ban? Mi�rt
nem a val�s�got mag�t?

K: A tudatoss�g �nmaga is egy visszat�kr�z�d�s.

Hogyan hordozn� a val�s�got?

M: Tudni, hogy a tudatoss�g �s annak tartalma csak

visszat�kr�z�d�sek, amelyek v�ltoz�konyak �s
muland�k, az a val�s�gra val� f�kusz�l�s. Annak a
sz�ks�ges felt�tele, hogy l�sd a k�telet, annak az
elutas�t�sa, hogy k�gy�nak l�sd a k�telet.

K: Csak sz�ks�ges, vagy el�gs�ges is?

M: Az embernek tudnia is kell, hogy a k�t�l l�tezik,

�s k�gy�hoz hasonl�t. Hasonl�k�ppen, az embernek
tudnia kell, hogy a val�s�g l�tezik, �s hogy tan�-
tudatoss�g term�szet�. Term�szetesen t�l van a
tan�s�gon, de a belel�p�shez az embernek fel kell
ismernie el�sz�r a tiszta tudatoss�g �llapot�t. A

unconditioned. felt�telekr�l val� tudom�s ind�tja az embert a

kondicion�latlan fel�.

K: Megtapasztalhat� a kondicion�latlan?

M: A kondicion�ltat kondicion�ltnak ismerni, ez

minden, ami a kondicion�latlannal kapcsolatban
mondhat�. A pozit�v kifejez�sek utal�sok, �s
f�lrevezet�sek csup�n.

K: Besz�lhet�nk-e a val�s�g tan�s�g�r�l?

M: Hogy tudn�nk besz�lni? Besz�lni csak a
val�tlanr�l, az illuz�rikusr�l, a muland�r�l, a
kondicion�ltr�l tudunk. A t�ll�p�s fel� csak a minden
f�ggetlen l�tez�ssel b�r� dolog tot�lis tagad�s�n
kereszt�l haladhatunk. Minden dolog f�gg valamit�l.

K: Mit�l f�ggenek?

M: A tudatoss�gt�l. �s a tudatoss�g a tan�t�l f�gg.

K: �s a tan� a val�s�gt�l f�gg?

M: A tan� a val�s�g visszat�kr�z�d�se, annak

minden tisztas�g�ban. Az elme felt�tel�nek
f�ggv�nye. Ahol tisztas�g �s elfogulatlans�g
uralkodik, ott l�trej�n a tan�-tudatoss�g. �ppen �gy,
ahogy a tiszta �s nyugodt v�z felsz�n�n megjelenik a
hold k�pe. Vagy mint a napsug�r, amely
csillog�sk�nt jelenik meg a gy�m�nton.

K: L�tezhet tudatoss�g a tan� n�lk�l?

M: A tan� n�lk�l tudattalans�gg� v�lik, csak �l�v�.

A tan� benne rejlik a tudatoss�g minden
�llapot�ban, mint ahogy a f�ny is az �sszes
sz�nben. Nem l�tezhet tudom�s tud� n�lk�l, �s nem
l�tezhet tud� az � tan�ja n�lk�l. Nem csak tudsz,
hanem tudod is, hogy tudsz.

K: Ha a kondicion�latlan nem tapasztalhat�, mert

minden tapasztalat kondicion�lt, akkor mi�rt
besz�l�nk r�la egy�ltal�n?

M: A kondicion�latlan n�lk�l hogyan lehetne

tudom�sod a kondicion�ltr�l? Kell lennie egy
forr�snak, ahonnan mindkett� ered, egy alapnak,
amelyen mindkett� �ll. Az �n-megval�s�t�s
els�sorban azt jelenti, hogy az ember tudja mag�r�l,
hogy kondicion�lt, valamint tudom�sa van arr�l,
hogy a kond�ci�k az�rt v�gtelen�l v�ltozatosak, mert
v�gtelen a k�pess�g�nk a kondicion�lts�gra, �s a
v�ltozatoss�g el�id�z�s�re. A kondicion�lt elme
sz�m�ra a kondicion�latlan �gy jelenik meg, mint
totalit�s, ugyanakkor mint mindennek a hi�nya.
Egyik sem tapasztalhat� k�zvetlen�l, de ez nem
teszi nem l�tez�v�.

K: Ez nem egy �rz�s?

M: Az �rz�s is elme�llapot. Ahogy az eg�szs�ges

test sem h�vja fel mag�ra a figyelmet, �gy a
kondicion�latlan is mentes a tapasztalatt�l. Vegy�k
a hal�l tapasztalat�t. Az �tlagember f�l a hal�lt�l,
mert f�l a v�ltoz�st�l. A gnani nem f�l, mert az �
elm�je m�r halott. Nem gondolja azt, hogy ?�n �lek?.
Tudja, hogy ?�let van benne?. Nincs benne v�ltoz�s,
�s nincs benne hal�l. A hal�l mint id�- �s t�rbeli
v�ltoz�s jelenik meg. Ahol nincs sem id�, sem t�r,
ott hogyan lehetne hal�l? A gnani m�r halott a nevet
�s form�t illet�en. Hogyan �rinthetn� �t ezek
elveszt�se? Aki vonaton �l, az v�rosr�l v�rosra
utazik, de aki lesz�llt a vonatr�l, az sehov� sem
megy, mert nem k�t�dik c�lhoz. Nem kell mennie
sehov�, nem kell tennie semmit, nem kell v�lnia
semmiv�. Azok, akik terveket k�sz�tenek, meg
fognak sz�letni, hogy azokat v�grehajts�k. Akiknek
nincs terveik, azoknak nem kell megsz�letni�k.

K: Mi a c�lja a f�jdalomnak �s az �lvezetnek?

M: �n�ll� l�tez�k ezek, vagy csak az elm�ben

l�teznek?

K: Mindazon�ltal l�teznek. Hagyjuk az elm�t.

M: A f�jdalom �s az �lvezet k�rt�netek csup�n,

rossz tud�s �s rossz �rz�s eredm�nyei. Egy
eredm�ny nem lehet �nmaga c�lja.

K: Isten gazdas�g�ban mindennek kell legyen c�lja.

M: Ismered Istent, hogy ilyen fesztelen�l besz�lsz

r�la? Mit jelent sz�modra Isten? Egy hangot, egy
pap�rra vetett sz�t, egy ide�t az elm�ben?

K: Az � hatalma �ltal sz�lettem, �s vagyok �letben.

M: �s szenvedsz, �s meghalsz. Boldog vagy?

K: Lehet, hogy az �n hib�m, hogy szenvedek �s

meghalok. �r�k �letre lettem teremtve.

M: A j�v� fel� mi�rt �r�k, �s a m�lt fel� mi�rt nem

az? Aminek kezdete van, v�ge is kell, hogy legyen.
Egyed�l a kezdet n�lk�li v�gtelen.

K: Lehet, hogy Isten egy koncepci� csup�n, egy

munka te�ria. �mb�r egy nagyon hasznos
koncepci�.

M: Ehhez mentesnek kellene lennie a bels�

ellentmond�sokt�l, de nem ez a helyzet. Mi�rt nem
az a munka te�ri�d, hogy te vagy saj�t
teremtm�nyed, �s teremt�d? Legal�bb nem lenne
egy k�ls� Isten, akivel harcolni kell.

K: Ez a vil�g annyira gazdag �s bonyolult � hogyan

tudtam volna �n megteremteni?

M: Ismered magad el�gg�, hogy mit tudsz, �s mit

nem tudsz? Nem ismered a saj�t hatalmadat.
Sohasem vizsg�l�dt�l. Kezdd most magaddal.

K: Mindenki hisz Istenben.

M: Sz�momra te vagy saj�t Istened. De ha te

m�sk�pp gondolod, gondold v�gig. Ha van Isten,
akkor minden Isten�, �s minden a legjobban van.
Mindent, ami j�n, �dv�z�lj �r�mmel �s h�l�s sz�vvel.
�s szeress minden teremtm�nyt. Ez szint�n
�nedhez fog vezetni t�ged.

Maharaj: A vil�g csup�n egy show, csillog� �s �res.

Van, �s m�g sincs. Addig van, am�g l�tni akarom, �s
r�szt akarok venni benne. Amikor besz�ntetem a
vele val� t�r�d�st, szertefoszlik. Nincs semmilyen
oka, �s nem szolg�l semmilyen c�lt. Csak
megt�rt�nik, amikor figyelmetlenek vagyunk.
Pontosan olyannak mutatkozik, amilyennek kin�z,
de nincs sem m�lys�ge, sem jelent�se. Csak a
szeml�l� val�di. Nevezz�k �t �gy, hogy �n, vagy
Atma. Az �n sz�m�ra a vil�g csak egy sz�npomp�s
show, amit am�g tart, addig �lvezi, �s amikor v�get
�r, elfelejti. Ak�rmi t�rt�nik a sz�npadon, ami miatt
reszket�s fogja el a r�m�lett�l, vagy gurul a
nevet�st�l, m�gis eg�sz id� alatt tudat�ban van,
hogy az csak egy show. V�gy �s f�lelem n�lk�l
�lvezi azt, ahogyan megt�rt�nik.

K�rdez�: A vil�gba belemer�lt szem�lynek soksz�n�

�lete van. S�r, nevet, szeret �s gy�l�l, v�gyakozik �s
f�l, szenved, �s �r�met �rez. A v�gy- �s f�lelem
n�lk�li gnaninak milyen �lete van? Nem
cserbenhagyotts�g az � k�z�mb�ss�ge?

M: Nem olyan mag�nyos az � �llapota. A tiszta,

�nmag�t�l val�, koncentr�lt boldogs�got �lvezi.
Boldog, �s t�k�letesen tudat�ban van, hogy a
boldogs�g az � val�di term�szete, �s hogy nincs
sz�ks�ge semmire, s nem is t�rekszik semminek a
megszerz�s�re. A boldogs�g k�veti �t, sokkal
val�s�gosabb, mint a test, k�zelebb van, mint az
elme maga. A te elk�pzel�sed szerint ok n�lk�l nem
lehets�ges boldogs�g. Sz�momra a boldogs�g
b�rmit�l val� f�gg�v� t�tele a legteljesebb
szenved�s. Az �lvezetnek �s a f�jdalomnak oka
van, m�g az �n saj�t �llapotom teljesen ok n�lk�li,
f�ggetlen, megt�madhatatlan.

K: Mint egy sz�ndarab?

M: A darabot �rt�k, rendezt�k �s pr�b�lt�k. A vil�g

csak be�rad a l�tbe a semmib�l, �s a semmibe t�r

vissza.

K: Nincs teremt�? Nem volt benne a vil�g Brahma

elm�j�ben, miel�tt megteremtette azt?

M: Mindaddig, am�g nem vagy az �n �llapotomban,

lesznek Teremt�id, Meg�rz�id �s Puszt�t�id, de
amint el�rsz hozz�m, csak az �nt fogod ismerni, �s
mindenben magadat fogod l�tni.

K: M�giscsak funkcion�lsz.

M: Amikor sz�d�lsz, �gy l�tod, hogy forog k�r�l�tted

a vil�g. Sz�nd�kok �s megval�s�t�sok, cselekedetek
�s c�lok ide�j�t�l megsz�llott vagy, ez�rt
l�tsz�lagosan funkcion�l�nak l�tsz engem.
Val�j�ban pedig, csak szeml�l�d�k. B�rmi t�rt�nik,
a sz�npadon t�rt�nik. �r�m, szomor�s�g, �let �s
hal�l, ezek mind val�s�gosak a k�t�tts�gben l�v�
ember sz�m�ra; az �n sz�momra mindezek a show
r�szei, �pp�gy val�tlanok, mint a maga show.

Ugyan�gy �szlelni vagyok k�pes a vil�got, mint te,

de te benne l�v�nek hiszed magad, �n ellenben �gy
l�tom, mint egy sziv�rv�nysz�nekben j�tsz� cseppet
a hat�rtalan kiterjed�s� tudatoss�gban.

K: Mindannyian meg�regsz�nk. Az �regkor nem

kellemes � mindenf�le sajg�sok �s f�jdalmak,
gyenges�g, �s a k�zelg� v�g. Hogyan �rzi mag�t
egy gnani �reg emberk�nt? Hogyan tekint bels�
�nje saj�t szenilit�s�ra?

M: Ahogy �regszik, �gy lesz egyre jobban �s jobban

boldog �s b�k�s. Elv�gre haza k�sz�l. Mint egy
utaz�, aki c�lj�hoz k�zeledve �sszeszedi a
csomagokat, sajn�lat n�lk�l elhagyja a vonatot.

K: Itt valamilyen ellentmond�s van, bizony�ra. Azt

hallottuk, hogy a gnani t�l van minden v�ltoz�son.
Boldogs�ga nem n�vekszik, �s nem cs�kken.
Hogyan n�hetne a boldogs�ga az�rt mert �regszik,
dac�ra testi gyenges�g�nek, stb.?

M: Nincs semmif�le ellentmond�s. A sors

gombolyagja a v�g�hez k�zeledik � az elme boldog.
A testi l�tez�s k�de oszl�ban van � a test terhe
napr�l napra cs�kken.

K: Tegy�k fel, hogy a gnani megbetegszik. Elkapott

valamilyen influenz�t, �sszes �z�lete f�j, �s l�ngol.
Mi most az elm�j�nek az �llapota?

M: Minden benyom�st t�k�letes lelki nyugalommal

szeml�l. Nincs benne ir�nta sem v�gy, sem
elutas�t�s. Van, ahogy van, �s a szeret�
elk�l�n�lts�g mosoly�val szeml�li.

K: Lehet, hogy elk�l�n�lt a saj�t szenved�s�t�l, de

az�rt az ott van.

M: Ott van, de nem sz�m�t. B�rmilyen �llapotban

vagyok, azt �gy tekintem, mint az elme egy
�llapot�t, amit �gy fogadok el, ahogy van.

K: A f�jdalom az f�jdalom. M�giscsak �t�led.

M: Aki tapasztalja a testet, tapasztalja annak

f�jdalm�t �s �lvezet�t. �n sem a test, sem a test
tapasztal�ja nem vagyok.

K: Tegy�k fel, hogy huszon�t �ves vagy.

H�zass�god rendezett �s m�k�d�, �s h�zast�rsi
k�teless�geidben akad�lyoztatva vagy. Hogy
�rezn�d magad?

M: �pp ahogy most �rzem magam. Te tov�bbra is

azt bizonygatod, hogy a bels� �llapotomat k�ls�
esem�nyek form�lj�k. Ez �ppen, hogy nem �gy van.
B�rmi t�rt�nik, �n ugyanaz maradok. A l�tem a
tiszta tudatoss�gb�l gy�kerezik, az intenz�v f�ny
szikr�ja. Ez a szikra, val�di term�szet�n�l fogva,
k�peket hoz l�tre �s sug�roz a t�rben, �s
esem�nyeket az id�ben � er�fesz�t�s n�lk�l, �s
spont�n. Am�g az tudatoss�g csup�n, addig
nincsenek probl�m�k. De amikor megsz�letik a
megk�l�nb�ztet� elme, �s k�l�nbs�geket hoz l�tre,
�lvezet �s f�jdalom keletkezik. Alv�skor az elme
hat�lyon k�v�l van, �gy a f�jdalom �s az �lvezet is. A
teremt�s folyamata folytat�dik, de nem ker�l
tudom�sul v�telre. Az elme a tudatoss�gnak egy
form�ja, �s a tudatoss�g az �letnek egy aspektusa.
Az �let hoz l�tre mindent, de a Legfels�bb mindenek
felett �ll.

K: A Legfels�bb a mester, �s a tudatoss�g � a

szolg�ja.

M: A mester a tudatoss�gban van, nem a felett. A

tudatoss�g kifejez�sm�dj�val a Legfels�bb azonos
mind a teremt�ssel, mind a felboml�ssal, mind a
konkretzi�l�ssal, mind az absztrakci�val, mind a
fok�lissal, mind az univerz�lissal. Ugyanakkor
egyikkel sem. A szavak nem �rnek el od�ig, sem az
elme.

K: A gnani egy nagyon mag�nyos l�nynek t�nik,

mint aki teljesen egyed�l van.

M: Egyed�l van, de � minden. M�g csak nem is

l�ny. � minden l�ny l�tez�se. De m�g az sem. A
szavak itt alkalmatlanok. � az ami, a talaj, amib�l
minden kin�.

K: Nem f�lsz a hal�lt�l?

M: Elmes�lem, hogyan halt meg a Gurum Guruja. A

bejelent�s ut�n, hogy �let�t hamarosan befejezi,
abbahagyta az ev�st, an�lk�l, hogy napi �let�nek

gyakorlat�n v�ltoztatott volna. A tizenegyedik napon,

az im�dkoz�s sor�n er�teljesen �nekelt �s tapsolt,
majd hirtelen meghalt. Csak �gy, k�t mozdulat
k�z�tt, mint amikor elf�jnak egy gyerty�t. Mindenki
�gy hal meg, ahogy �l. Nem f�lek a hal�lt�l, mert
nem f�lek az �lett�l. Boldog �letet �lek, �s boldogan
fogok meghalni. A megsz�let�s a szenved�s, nem a
hal�l. Minden att�l f�gg, hogyan tekintesz r�.
K: Semmi l�that� jele az �llapotodnak. Csak annyit
tudok r�la, amennyit elmondasz. Csup�n egy
nagyon �rdekes �reg embert l�tok.

M: Te vagy az �rdekes �regember, nem �n. �n

sohasem sz�lettem. Hogyan �regedhetn�k meg?
Az, aminek sz�modra l�tszom, csak a te elm�dben
l�tezik. Nekem nincs k�z�m hozz�.

K: M�g �lomnak is nagyon szokatlan �lom vagy.

M: �n egy olyan �lom vagyok, amely fel�breszthet

t�ged. L�tni fogod a bizony�t�k�t, mikor fel�bredsz.

K: K�pzeld el, hogy h�rt kapsz a hal�lomr�l. Valaki

k�zli veled: ?ismered ezt-�s-ezt? Meghalt.? Mi lenne
a reakci�d?

M: Nagyon boldog lenn�k, hogy haza�rkezt�l.

Boldog vagyok, hogy l�tlak ez ut�n az ostobas�g
ut�n.

K: Milyen ostobas�g ut�n?

M: Hogy azt gondolod, hogy sz�lett�l, �s meg fogsz

halni, hogy te egy elm�t megjelen�t� test vagy, �s
hasonl� ostobas�gok. Az �n vil�gomban senki nem
sz�letik �s senki nem hal meg. Vannak, akik �tnak
indulnak, �s visszaj�nnek, vannak, akik soha nem
mennek el. Ami a k�l�nbs�g, hogy �lom orsz�gokba
utaznak, mindegyik a saj�t �lm�ba mer�l. Csak a
fel�bred�s fontos. El�g csak az ?�n vagyok?-ot
realit�snak tudni, �s a szeretetet.

K: Az �n �ll�spontom nem ennyire abszol�t, ez�rt

volt a k�rd�sem. Nyugat szerte az emberek
�lland�an valami val�s�gosat keresnek. A
tudom�nyhoz fordulnak, amely sokat mond nekik az
anyagr�l, keveset az elm�r�l, �s semmit sem a
tudatoss�g term�szet�r�l, �s c�lj�r�l. Sz�mukra a
val�s�g objekt�v, a k�zvetlen, vagy k�vetkeztet�s
�tj�n t�rt�n� megfigyelhet�s�gen, �s le�rhat�s�gon
k�v�l �ll�; a val�s�g szubjekt�v aspektus�r�l semmit
sem tudnak. Rendk�v�l fontos lenne a tudom�sukra
hozni, hogy a val�s�g a tudatoss�gnak az anyagt�l
�s annak korl�tait�l, torzul�sait�l val�
f�ggetlens�gben keresend�. A legt�bb ember a
vil�gon alig tud arr�l, hogy a val�s�g a
tudatoss�gban tal�lhat�, �s ott tapasztalhat�.
Nagyon fontosnak t�nik, hogy hallj�k a j� h�rt
valakit�l, aki t�nylegesen tapasztalattal b�r. Ilyen
 tan�k mindig l�teztek, �s az � tan�s�guk rendk�v�l
�rt�kes.

M: Term�szetesen. Ha egyszer is hallottad az

�nmegval�s�t�s evang�lium�t, soha nem felejted el.
Mik�nt a f�ldbe ker�lt mag, v�rni fog a j� �vszakra,
kics�r�zik, �s hatalmas f�v� n�vekszik.

K�rdez�: Mi a minden napi �s -�r�bani �llapota a

megval�sult embernek? Hogyan l�t, hall, eszik, iszik,
�bred �s alszik, dolgozik �s pihen? Mi a bizony�t�k,
hogy az � �llapota m�s, mint a mienk? Az
�gynevezett megval�sult emberek verb�lis
tan�s�gt�tel�n k�v�l nincs m�dszer az �llapotuk
objekt�v m�don val� ellen�rz�s�re. Nincs semmilyen
�szlelhet� k�l�nbs�g fiziol�giai �s idegrendszeri
reakci�ikban, anyagcser�j�kben, vagy
pszichoszomatikus strukt�r�jukban?

Maharaj: Lehet, hogy tal�lsz k�l�nbs�geket, lehet,

hogy nem. Minden a megfigyel�k�pess�gedt�l f�gg.
Az objekt�v k�l�nbs�gek azonban kev�sb� fontosak.
Ami sz�m�t, az a szeml�letm�djuk, attit�dj�k, amely
a tot�lis elfogulatlans�g, k�z�mb�ss�g, t�vol �ll�s.

K: Nem �rez egy gnani szomor�s�got, amikor a

gyermeke meghal, nem szenved ilyenkor?

M: Egy�tt szenved a szenved�kkel. Az esem�ny

maga kis jelent�s�ggel b�r, de teljes r�szv�tet �rez a
szenved� l�ny ir�nt, legyen az �l�, vagy holt,
testben l�v�, vagy azon k�v�li. Tulajdonk�ppen a
szeretet �s egy�tt�rz�s neki val�s�gos term�szete.
Mindennel egy, ami �l, �s a szeretet azonos m�don
benne van minden cselekedet�ben.

K: Az emberek nagyon f�lnek a hal�lt�l.

M: A gnani nem f�l semmit�l. De sz�nja azokat, akik

f�lnek. Hiszen sz�letni, �lni �s meghalni
term�szetes dolgok. F�lni nem az. Az esem�nyekre,
term�szetesen, oda kell figyelni.

K: K�pzeld el, hogy beteg vagy � magas l�z,

f�jdalmak, reszket�s. Az orvos szerint az �llapotod
s�lyos, m�r csak n�h�ny napod van. Mi lenne az
els� reakci�d?
M: Nem lenne semmif�le reakci�m. Ahogy egy
f�st�l� p�lcika eset�ben term�szetes, hogy el�g,
�gy egy test eset�n is term�szetes, hogy meghal.
Val�j�ban, ez a dolog nagyon kev�ss� fontos. Ami
sz�m�t az az, hogy sem a test, sem az elme nem �n
vagyok. �n vagyok.

K: A csal�dod k�ts�gbeesett lenne, persze. Mit

mondan�l nekik?

M: A szok�sos sz�veget: nem kell f�lni, az �let

megy tov�bb, Isten megoltalmaz t�ged, hamarosan
�jra egy�tt lesz�nk, stb. De sz�momra ez az eg�sz
h�h� �rtelmetlen, mert �n nem az az entit�s vagyok,
amely �l�nek k�pzeli mag�t, vagy halottnak. �n nem
sz�lettem, �s nem meghalni sem tudok. Nincs
eml�kezni, vagy felejteni val�m.

K: Mi a helyzet a haldokl��rt mondott im�ds�ggal?

M: Im�dkozz a halott�rt, term�szetesen. Nagy

�r�met okozol nekik vele. H�zelg� sz�mukra. A
gnani nem ig�nyli az im�idat. � maga a v�lasz az
im�idra.

K: Mi t�rt�nik a gnani val a hal�la ut�n?

M: A gnani m�r halott. Azt v�rod, hogy ism�t

meghaljon?

K: Bizony�ra, a test megsemmis�l�se m�g egy

gnani nak is fontos esem�ny.

M: Egy gnani sz�m�ra nincsenek fontos

esem�nyek, kiv�ve, mikor el�ri valaki a
legmagasztosabb c�lt. Akkor csak a sz�ve
�rvendezik. Minden m�s tekintetben �rintetlen
marad. Az eg�sz univerzum az � teste, minden �let
az � �lete. Ahogy a v�rosi vil�g�t�s eset�n, ha az
egyik �g� ki�g, az nincs hat�ssal az eg�sz
h�l�zatra, ugyan�gy egy testnek a hal�la sincs
hat�ssal az eg�szre.

K: Az egy�n nem sz�m�t az eg�sznek, de az sz�m�t

az egy�nnek. Az eg�sz az egy absztrakci�, az
egy�n, a konkr�t pedig val�s�g.
M: Ezt te mondod. Sz�momra ez csak a m�sik
m�don lehets�ges � az eg�sz a val�s�g, a r�sz
megjelenik, �s elt�nik. Az egy�n sz�letik �s
�jrasz�letik, nevet �s form�t v�ltoztatva, a gnani a
v�ltoz� lehet�s�get teremt� V�ltozatlan Val�s�g. De
� nem adhatja meg sz�modra a meggy�z�d�st.
Annak a saj�t tapasztal�sod alapj�n kell j�nnie.
Velem minden egy, minden azonos.

K: B�n �s er�ny ugyanazok?

M: Ezek mind ember alkotta �rt�kek. Mik jelentenek

sz�momra? Aminek boldogs�g a v�ge az er�ny,
aminek szomor�s�g az b�n. Mindkett� az elme
�llapota. Nekem nincs elme �llapotom.

K: Olyanok vagyunk, mint a vakok, akik k�ptelenek

meg�rteni, hogy mit jelent l�tni.

M: Fogalmazhatsz, ahogy akarsz.

K: A csend gyakorlata hat�kony sadhana?

M: Amit a megvil�gosod�s �rdek�ben teszel, legyen

az b�rmi, k�zelebb visz. Amit a megvil�gosod�s
eml�kezete n�lk�l teszel, legyen az b�rmi, k�sleltet.
De mi�rt komplik�lod? Csak tudd, hogy f�l�tte �s t�l
vagy minden dolognak �s gondolatnak. Ami lenni
akarsz, m�r az vagy. Csak tartsd �szben.

K: Hallom, amit mondasz, de nem tudom elhinni.

M: Ugyanebben a helyzetben voltam �n magam is.

De megb�ztam Gurumban, �s � bebizony�totta az
igazs�got. B�zz bennem, ha tudsz. Tartsd �szben,
amit mondok neked: ne v�gyj semmire, mert nem
szenvedsz hi�nyt semmiben. Val�j�ban a keres�s
akad�lyoz abban, hogy tal�lj.

K: Nagyon k�z�mb�snek l�tszol mindennel

szemben.

M: Nem k�z�mb�s, hanem p�rtatlan vagyok. Nem

r�szes�tem el�nyben az �nt �s az eny�met. Egy
kos�r f�ld �s egy kos�r gy�m�nt, egyar�nt
nemk�v�natosak. Az �let �s a hal�l azonosak
sz�momra.

K: A p�rtatlans�g k�z�mb�ss� tesz.

M: Ellenkez�leg, val�di l�nyegem a r�szv�t �s a
szeretet. Minden r�szrehajl�st�l mentesen, szabad
vagyok szeretni.

K: Buddha mondta, hogy a megvil�gosod�s ide�ja

rendk�v�l fontos. A legt�bb ember �gy �li le az
�let�t, hogy m�g csak nem is tudja, hogy l�tezik
olyan, hogy megvil�gosod�s, nemhogy az el�r�s�re
t�rekedne. Mihelyst tudom�st szereznek r�la, egy
mag ker�l elvet�sre, amely halhatatlan. Ez�rt
k�lden� bhikus �t, hogy nyolc h�napon �t
sz�ntelen�l im�dkozzon, minden �vben.

M: ?Az ember k�pes arra, hogy �telt, ruh�t, fedelet,

tud�st, szeretet adjon, de a legnagyobb aj�nd�k a
megvil�gosod�s evang�liuma?, szokta volt mondani
a Gurum. Igazad van, a megvil�gosod�s a
legfels�bb j�. Amint rendelkezel vele, senki nem
tudja azt elvenni t�led.

K: Ha nyugaton �gy besz�ln�l, az emberek �r�ltnek

tartan�nak.

M: Persze, azt tenn�k. A tudatlan sz�m�ra minden

�r�lts�g, amit nem �rt. H�t azt�n? Legyenek azok,
amik. �n vagyok, ami vagyok, mert nem az �n
�rdemem, �s �k azok amik, mert nem az � hib�juk.
A Legfels�bb Val�s�g megsz�ml�lhatatlan m�don
nyilv�n�tja meg mag�t. Neveinek �s form�inak
sz�ma v�gtelen. Ugyanabban az �ce�nban
keletkezik minden, mer�l el minden, mindennek a

forr�sa egy. Az okok �s a k�vetkezm�nyek keres�se

csak az elme id�t�lt�se. Ami van, szeretetrem�lt�. A
szeretet nem eredm�ny, hanem a l�t val�di alapja.
B�rhov� m�sz, l�tet, tudatoss�got �s szeretet
tal�lsz. Mi�rt, �s mi c�lb�l kedvezn�k?

K: Amikor ezrek, �s milli�k �lete term�szeti okok

miatt ker�l kiolt�sra (ahogy �rv�z �s f�ldreng�s
idej�n), nem b�nk�dom. De amikor az egyik ember
a m�siknak a kez�t�l hal meg, az rendk�v�l
elszomor�t. Az elker�lhetetlennek megvan a maga
m�lt�s�ga, de a gyilkoss�g elker�lhet�, ez�rt cs�f
�s v�gk�pp borzalmas.

M: T�rt�nik minden, ahogy t�rt�nik. A csap�sok,

legyenek azok term�szetiek, vagy mesters�gesek,
megt�rt�nnek, �s nem kell r�m�letet �rezni.
 K: Hogyan l�tezhetne b�rmi, an�lk�l, hogy oka
lenne?

M: Minden esem�nyben az eg�sz univerzum

t�kr�z�dik. A v�gs� ok kinyomozhatatlan. Az
okozatis�g val�j�ban csak egyfajta gondolkod�si �s
besz�d m�d. Nem tudjuk elk�pzelni, hogy valami
�nmag�t�l keletkezz�k. Ez azonban nem bizony�tja
az okozatis�g fenn�ll�s�t.

K: A term�szet �rtelem n�lk�li, enn�l fogva

felel�tlen. De az ember elm�vel rendelkezik. Az
mi�rt olyan romlott?

M: A romlotts�g oka szint�n term�szetiek � �r�kl�s,

k�rnyezet, stb. T�l gyorsan �t�lsz. Ne agg�dj m�sok
miatt. Foglakozz saj�t elm�ddel el�sz�r. Amikor
felismered, hogy elm�d szint�n a term�szet r�sze, a
dualit�s megsz�nik.

K: Valami olyan rejt�ly van ebben, aminek nem

tudok a m�ly�re hatolni. Hogyan lehetne az elme a
term�szet r�sze?

M: Mivelhogy a term�szet az elm�ben van; az elme

n�lk�l hogy lehetne term�szet?

K: Ha a term�szet az elm�ben van, �s az elme az

�n saj�tom, akkor rendelkeznem kellene a
term�szet ellen�rz�s�nek k�pess�g�vel, ami nem
igaz�n fordul el�. Ellen�rz�semet meghalad� er�k
hat�rozz�k meg a viselked�semet.

M: Fejleszd a tan�s�g attit�dj�t, �s l�tni fogod saj�t

tapasztalatod alapj�n, hogy a p�rtatlans�g elvezet
az ellen�rz�shez. A tan�s�g �llapota er�vel teli, vele
kapcsolatban semmi nem passz�v.

K�rdez�: �szre vettem, hogy egy �j �n keletkezik

bennem, amely f�ggetlen a r�gi �nt�l. �s ezek

valahogy egy�ttm�k�dnek. A r�gi �n a maga

szok�sos m�dj�n m�k�dik; az �j engedi, hadd
legyen a r�gi, de nem azonos�tja mag�t vele.

Maharaj: Mi a legfontosabb k�l�nbs�g a r�gi �s az

�j �n k�z�tt?
K: A r�gi mindent defini�lni akar, �s meg akar
magyar�zni. Az dolgokat verb�lisan akarja
megfeleltetni egym�snak. Az �j nem t�r�dik verb�lis
magyar�zatokkal � elfogadja a dolgokat, ahogy azok
vannak, �s nem keres �sszef�gg�st az ismert
dolgokkal.

M: Teljesen �s �lland�an tudat�ban vagy a

szok�sos �s a spiritu�lis k�z�tti k�l�nbs�gnek?
Hogy viselkedik az �j �n a r�givel?

K: Az �j csak szeml�li a r�git. Se nem

bar�ts�gosan, se nem ellens�gesen. Csak elfogadja
a r�gi �nt, mint ahogy minden m�st is. Nem tagadja
l�t�t, de �rt�k�t �s �rv�nyess�g�t nem fogadja el.

M: Az �j a tot�lis tagad�sa a r�ginek. A megenged�

�j val�j�ban nem �j. Csak a r�ginek egy �j attit�dje.
A val�ban �j teljesen kiirtja a r�git. A kett� nem
l�tezhet egy�tt. �nle�p�t� folyamatnak, a r�gi ide�k
�s �rt�kek elfogad�sa folytonos megtagad�s�nak
tapasztalod, vagy csup�n egy k�lcs�n�s
toleranci�r�l van sz�? Milyen a viszonyuk?

K: Nincsenek semmilyen kapcsolatban. Egy�tt

l�teznek.

M: Amikor r�gi �s �j �nr�l besz�lsz, kire gondolsz?

Mivel a mem�ri�ban kontinuit�s van a kett� k�z�tt,
mindegyik eml�kszik a m�sikra, hogy besz�lhetsz
k�t �nr�l?

K: Az egyik al� van rendelve a szok�soknak, a

m�sik nem. Az egyik fogalmakat alkot, a m�sik
minden ide�t�l mentes.

M: Mi�rt besz�lsz k�t �nr�l? A k�t�tt �s a k�tetlen

k�z�tt nem l�tezhet kapcsolat. Egy�ttm�k�d�s�knek
a puszta t�nye bizony�tja alapvet� egys�g�ket. Csak
egy �n van � ami mindig most van. Amit a m�sik �
r�gi vagy �j � �nnek nevezel, az az egyetlen �nnek
egy m�sik aspektusa. Egyetlen �n van. Te vagy az
az �n, �s neked vannak arr�l ide�id, hogy mi volt�l,
vagy leszel. De egy idea az nem az �n. �ppen most,
ahogy itt �lsz el�ttem, melyik �n vagy? A r�gi vagy
az �j?

K: K�zdenek egym�ssal.
M: Hogyan lehetne k�zdelem l�tez� �s nem l�tez�
k�z�tt? A k�zdelem a r�gi saj�toss�ga. Amikor az �j
megjelenik, a r�gi nincs t�bb�. Nem besz�lhetsz az
�jr�l, s ugyanakkor k�zdelemr�l. M�g az �j �nre

t�rekv�s er�fesz�t�se is a r�gi�. Ahol k�zdelem,

er�fesz�t�s, harc, t�rekv�s, v�ltoz�s ut�ni v�gy�d�s
van, ott nincs jelen az �j. Mennyire vagy mentes a
konfliktusok l�trehoz�s�nak �s fenntart�s�nak
szok�sos tendenci�j�t�l?

K: Nem tudom azt mondani, hogy most m�s ember

vagyok. De �j dolgokat fedeztem fel magamr�l,
�llapotokat, amelyek nem hasonl�tanak az ezel�tt
ismertekre, teh�t �rz�sem szerint jogosan nevezem
�ket �jnak.

M: A r�gi �n a te saj�t �ned. A hirtelen, �s ok n�lk�l

kics�r�z� �llapotot, amely nem viseli az �n szenny�t,
nevezheted ?istennek?. Ami mag- �s gy�k�r n�lk�li,
ami nem cs�r�zik, �s nem n�vekszik, nem vir�gzik
�s nincs gy�m�lcse, ami hirtelen sz�letik �s teljes
ragyog�s�ban, rejtelmes �s csod�latos m�don, azt
nevezheted ?istennek?. Ez teljesen v�ratlan, m�gis
sz�ks�gszer�, v�gtelen�l ismer�s, m�gis a
legmeglep�bb, minden rem�ny f�l�tt �ll�, m�gis
abszol�t bizonyos. Mivel ok n�lk�li, ez�rt
akad�lyoztat�st�l mentes. Egyetlen t�rv�nynek
engedelmeskedik csak, a szabads�g t�rv�ny�nek.
Semmi olyan, amelyet kontinuit�s, sorrendis�g,
�llapotok v�ltakoz�sa jellemez, nem lehet val�di. A
val�s�gban nincs fejl�d�s, az v�gleges, t�k�letes,
f�ggetlen.

K: Hogyan val�s�thatom meg?

M: Semmit sem tehetsz a megval�s�t�s��rt, de el

tudod ker�lni, hogy akad�lyokat hozz l�tre. Figyeld
elm�det, a l�trej�tt�nek, a m�k�d�s�nek a m�dj�t.
Elm�d figyel�se sor�n �nedet ismered fel a
figyel�ben. Amikor mozdulatlans�gban tart�zkodsz,
figyelve csup�n, �nedet a figyel� m�g�tti f�nyk�nt
fedezed fel. A f�nyforr�s s�t�t, ismeretlen a tud�s
forr�sa. Egyed�l az a forr�s. Menj vissza ahhoz a
forr�shoz, �s id�zz ott. A forr�s nem a mennyben
van, sem a mindent �that� �terben. Isten minden,
ami hatalmas �s csod�latos; �n semmi nem vagyok,
nincs semmim, nem tudok tenni semmit. M�gis
bel�lem ered minden � �n vagyok a forr�s; �n
vagyok az eredet, a kezdet.

Azt, amikor a val�s�g felrobban benned, nevezheted

Isten megtapasztal�s�nak. Vagy m�g ink�bb, ez a
t�ged tapasztal� Isten. Isten akkor ismer t�ged,
amikor te ismered magadat. A val�s�g nem egy
folyamat eredm�nye, az egy robban�s. K�ts�gtelen,
hogy az elm�n t�l van, de te mind�ssze annyit
tehetsz, hogy elm�det j�l megismered. Nem mintha
az elme seg�ts�gedre lehetne, de megismer�s�vel
elker�lheted, hogy megb�n�tson t�ged. Nagyon
�bernek kell lenned, k�l�nben el�rul t�ged. Ez
olyan, mint tolvajt figyelni � nem az�rt, mert v�rsz
valamit t�le, hanem mert nem akarod, hogy
kifosszon. Hasonl� m�don szentelj teljes figyelmet
az elm�nek, an�lk�l, hogy v�rn�l t�le b�rmit.

Vagy, egy m�sik p�lda. �bren vagyunk �s alszunk.

A napi munka ut�n alv�s j�n. Na most elalszom,
vagy pedig � az alv� �llapot jellemz�jek�nt � elnyom
a figyelmetlens�g? M�s sz�val � az�rt �bred�nk fel,
mert alszunk. Nem egy val�ban fel�bredt �llapotba
�bred�nk fel. Az �ber �llapotban a vil�g, a
tudatlans�g miatt megjelenik, �s az embert �ber-
�lom �llapotba viszi. Mind az alv�s, mind az �brenl�t
t�ves elnevez�s. Mi csak �lmodunk. Az igazi
�brenl�tet, �s az igazi alv�st csak a gnani ismeri.
�lmodjuk azt, hogy �bren vagyunk, �s �lmodjuk azt,
hogy alszunk. A h�rom �llapot csak az �lom
�llapot�nak a v�ltozatai. Ha mindent �lomk�nt fogsz
fel, az megszabad�t. Am�g val�s�gnak tekinted az
�lmokat, a rabszolg�juk vagy. Azon elk�pzel�s �ltal,
hogy X.Y.-k�nt sz�lett�l, rabszolg�ja lett�l az X.Y.-
nak. A rabszolgas�g l�nyege, hogy �nmagadat egy
m�lttal �s j�v�vel, t�rt�nettel rendelkez�
folyamatnak k�pzeled. Val�j�ban nincs t�rt�net�nk,
nem vagyunk folyamat, nem fejl�d�nk, �s nem is
hanyatlunk; mindezt szint�n l�sd �lomnak, �s
maradj rajta k�v�l.

K: Mi el�ny�m sz�rmazik abb�l, hogy t�ged

hallgatlak?

M: �n visszah�vlak magadhoz. Mind�ssze annyit

k�rek t�led, hogy tekints magadra, magad fel�,
magadba.

K: Milyen c�lb�l?

M: �lsz, �rzel, gondolkodsz. �leted, �rz�seid,

gondolkod�sod figyel�s�vel megszabad�tod magad
t�l�k, �s meghaladod azokat. Szem�lyis�ged
szertefoszlik, �s csak a tan� marad. Azut�n haladd
meg a tan�t. Ne k�rdezd, hogyan t�rt�nik. Csak
keress �nmagadon bel�l.
K: Mi a k�l�nbs�g a szem�ly �s a tan� k�z�tt?

M: Mindkett� tudatoss�gi m�d. Az egyikben v�gysz

�s f�lsz, a m�sikban �rz�ketlen vagy �lvezet �s
f�jdalom ir�nt, �s nem zavarnak esem�nyek. Hagyd
�ket megjelenni �s elt�nni.

K: Hogyan �ri el az ember magasabb �llapotot, a

tiszta tan�s�g �llapot�t?

M: A tudatoss�g nem �nmag�t�l ragyog. A m�g�tte

l�v� f�nyt�l ragyog. L�tv�n a tudatoss�g �lomszer�
min�s�g�t, keresd a f�nyt, amiben az megjelenik,
amely l�tez�st ad neki. Van a tudatoss�g tartalom,
valamint a r�la val� tudom�s.

K: Tudom, �s tudom, hogy tudom.

M: Helyes, azzal a felt�tellel, hogy a m�sodik tud�s

kondicion�latlan �s id�tlen. Felejtsd el a tud�st, de

eml�kezz r�, hogy te a tud� vagy. Ne l�gy folyton a
tapasztalataidba mer�lve. Eml�kezz, hogy te a
tapasztalat felett �ll� vagy, aki soha nem sz�letett,
�s halhatatlan. Az erre val� eml�kez�sben felsz�nre
fog emelkedni a tiszta tud�s min�s�ge, a
kondicion�latlan �ber-tudatoss�g f�nye.

K: Melyik ponton ismeri meg az ember a val�s�got?

M: A tapasztal�s v�ltoz�s jelleg� dolog, amely j�n

�s elt�vozik. A val�s�g nem valamif�le esem�ny,
nem megtapasztalhat�. Nem �szlelhet� ugyanolyan
m�don, ahogy egy esem�ny �szlelhet�. Ha arra
v�rsz, hogy majd egy esem�ny t�rt�nik, hogy
bek�vetkezz�k a val�s�g, akkor �r�kk� v�rni fogsz,
mert a val�s�g nem j�n, �s nem megy. Az egy
�szlelend�, nem pedig elv�rand� dolog. Nem
k�sz�thet� el�, mint valami olyan, ami el�re l�that�.
Csak a val�s�g val�di v�gya, �s keres�se jelenti a
val�s�g mozg�s�t, m�k�d�s�t, cselekv�s�t.
Mind�ssze annyit tehetsz, hogy meg�rted a k�zponti
l�nyeget, hogy a val�s�g nem esem�ny, �s nem
t�rt�n�s, �s b�rmi, ami t�rt�nik, b�rmi, ami j�n �s
megy, az nem val�s�g. L�sd az esem�nyt puszta
esem�nynek, a muland�t muland�nak, a
tapasztalatot puszta tapasztalatnak, �s mindent
megtett�l, amit megtehetsz. Ekkor sebezhet� vagy a
val�s�g �ltal, nem leszel t�bb� p�nc�lba bor�tva
vele szemben, mint amilyen akkor volt�l, mikor a
val�s�got m�g esem�nyeknek �s tapasztatoknak
tartottad. De amint megjelenik valamicske vonzalom
vagy ellenszenv, a vet�t�v�szon azonnal beszippant.

K: Azt akarod mondani, hogy a val�s�g ink�bb

cselekv�sben fejezi ki mag�t, mint tud�sban? Vagy
valamif�le �rz�s?

M: Sem cselekv�s, sem �rz�s, sem gondolat nem

fejezi ki a val�s�got. Nem l�tezik olyan dolog, ami a
val�s�got kifejezn�. Dualit�st vezetsz be oda, ahol
az nincs. Csak val�s�g van, semmi m�s nincs. Az
�brenl�t, �lom �s alv�s h�rom �llapota nem vagyok
�n, �s nem vagyok benn�k. Amikor meghalok, a
vil�g azt mondja majd � ?�, Maharaj halott.? De
sz�momra ezek tartalom n�lk�li szavak; nincs
jelent�s�k. A Guru k�pe el�tti im�dkoz�skor minden
�gy zajlik, mintha fel�bredne, �s megf�rdene, �s
enne �s pihenne, s�t�lna kicsit, majd visszat�rne,
dics��ten� a mindens�get, �s aludni t�rne. Mindenre
a legapr�bb r�szletekig kit�r a figyelem, �s m�gis
jelen van az �rz�s, hogy mindez val�szer�tlen. Ez a
helyzet velem. Csin�lom, ami sz�ks�gesnek l�tszik,
de ugyanakkor tudom, hogy semmi nem sz�ks�ges,
hogy az �let csak l�tszat.

K: Minek akkor �lni egy�ltal�n? Mire val� ez az

eg�sz sz�ks�gtelen j�v�s-men�s, fel�bred�s �s
elalv�s, ev�s �s em�szt�s?

M: Semmit nem �n teszek, minden csak �gy

megt�rt�nik, �s nem v�rok el, nem tervezek, �n csak
figyelem az esem�nyek megt�rt�nt�t, tudv�n, hogy
nem azok nem val�diak.

K: Mindig szeretted ezt, a megvil�gosod�s els�

pillanat�t�l?

M: A h�rom �llapot a megszokott m�don v�ltakozik

� �brenl�t �s alv�s, �s ism�t �brenl�t, de ezek nem
velem t�rt�nnek. Csak �gy megt�rt�nnek. Velem
soha semmi nem t�rt�nik. Ez valami v�ltozatlan,
mozdulatlan, mozd�thatatlan, k�szer�,
megt�madhatatlan; a tiszta l�t-tudatoss�g-
boldogs�g t�m�r massz�ja. Soha nem j�v�k ki
bel�le. Semmi nem b�rhat r�, hogy kij�jjek bel�le,
sem szenved�s, sem csap�s.

K: De m�gis tudatos vagy.

M: Igen, �s nem. Ez b�ke � m�ly, m�rhetetlen,
rend�thetetlen. Az esem�nyek feljegyz�sre ker�lnek
az eml�kezetben, de nincs jelent�s�g�k. Alig
vagyok a tudatukban.

K: Ha j�l �rtelek, ez az �llapot nem gyakorl�s �ltal

alakult ki.

M: Nem alakult ki. �gy volt � mindig. Felfedez�s volt,

�s az hirtelen t�rt�nt. Mint amikor sz�let�skor
hirtelen felfedezed a vil�got, olyan hirtelen fedeztem
fel val�di l�temet.

K: Felh�vel volt betakarva, �s sadhan� d eloszlatta a

hom�lyt? Amikor igazi �llapotod tiszta lett sz�modra,
tiszta is maradt, vagy ism�t elhom�lyosodott?
�llapotod tart�s, vagy id�szakos?

M: Abszol�te szil�rd. Ak�rmit csin�lhatok, �gy

marad, mint a szikla � mozdulatlan. Amikor a
bele�bredt�l a val�s�gba, benne is maradsz. A
gyermek nem t�r vissza az anyam�hbe. Ez
egyszer� �llapot, kisebb, mint a legkisebb, nagyobb,
mint a legnagyobb. Mag�t�l �rtet�d�, �s m�gis
le�rhatatlan.

K: Van odavezet� �t?

M: Minden v�lhat �tt�, �rdekl�d�sed eset�n. A

szavaim feletti puszta t�preng�s, �s teljes jelent�s�k
megragad�s�ra val� t�rekv�s is egy sadhana,
amely teljesen elegend� a fal led�nt�s�hez. Engem
semmi nem zavar. Javaslom, ne �llj ellen a bajnak �
akkor nem fog r�d hatni. A te oldaladon oly sok gond
van. Az eny�men egy�ltal�n nincsenek gondok.
Gyere �t az �n oldalamra. Te hajlamos vagy a
probl�m�kra. �n immunis vagyok. Ak�rmi
megt�rt�nhet � ami sz�ks�ges hozz�, az �szinte
�rdekl�d�s. A komolys�g megcsin�lja.

K: Meg tudom tenni?

M: Term�szetesen. Minden k�pess�ggel

rendelkezel az �tkel�shez. Csak l�gy �szinte.

K�rdez�: �vr�l �vre ugyanazt tan�tod. Nem l�tszik,

fejl�d�s abban, amit mondasz nek�nk.

Maharaj: A k�rh�zban a betegek kezel�st kapnak,

�s meggy�gyulnak. A kezel�s rutinszer�, alig valami
v�ltoz�ssal, m�g sincs semmif�le egyhang�s�g az
eg�szs�g�gyben. Az �n tan�t�som lehet, hogy
rutinszer�, de emberr�l emberre �j gy�m�lcs�t hoz.

K: Mi a megval�sul�s? Ki a megval�sult ember?

Mir�l lehet a gnani t felismerni?

M: A gnan� nak nincsenek �szrevehet� jelei. Csak a

tudatlans�g ismerhet� fel, a gnana nem. A gnani
valamif�le k�l�nlegess�gre sem tart ig�nyt.
Mindazok, akik saj�t nagys�gukat �s egyedis�g�ket
hirdetik, nem gnani k. �k f�lre�rtik a megval�sul�s
fel� val� fejl�d�s bizonyos szokatlan jeleit. A gnani
nem mutat hajlamot annak kinyilv�n�t�s�ra, hogy �
gnani. � teljesen norm�lisnak tekinti mag�t, igaz
term�szet�nek megfelel�en. Ha valaki
mindenhat�nak, mindentud� �s mindenhat�
istens�gnek nyilv�n�tja ki mag�t, az a tudatlans�g
nyilv�nval� jele.

K: A gnani �t tudja adni a szem�lyes tapasztalatait a

tudatlannak? K�zvet�thet� a gnana egyik embert�l a
m�sik fel�?

M: Igen, �t tudja adni. A gnani szavai rendelkeznek

az er�vel, amely eloszlatja az elme tudatlans�g�t �s
s�t�ts�g�t. Nem a szavak sz�m�tanak, hanem a
m�g�tt�k l�v� er�.

K: Mi az az er�?

M: A szem�lyes megval�sul�son, a saj�t k�zvetlen

tapasztalaton alapul� meggy�z�s ereje.

K: Egyes megval�sult emberek azt mondj�k, hogy a

tud�st elnyerni kell, nem megszerezni. M�sok csak
tan�tani tudnak, de a tud�s az ember saj�tja.

M: Ez ugyanoda vezet.

K: Sokan vannak, akik �veken �t gyakorolt�k a

Yog� t, minden eredm�ny n�lk�l. Mi lehet az oka a
sikertelens�g�k?

M: N�melyek ekszt�zis-f�gg�kk� v�ltak, amely

tudatoss�guk felf�ggeszt�d�s�vel j�r. Teljes
tudatoss�g n�lk�l mif�le halad�s lenne lehets�ges?

K: Sokan v�geznek samadhi kat (elragadtatott

szellemei elm�lyed�s �llapotai). Samadhi ban a
tudatoss�g teljesen intenz�v, m�gsem �rnek el
semmilyen eredm�nyt.

M: Milyen eredm�nyt rem�lsz? �s mi�rt kellene,

hogy a gnana eredm�nye legyen b�rminek? Egyik
dolog m�sikhoz vezet, de a gnana nem okok �s
eredm�nyek �ltal megk�t�tt dolog. T�l van az
oks�gon, teljesen. A gnana az �nben val� id�z�s. A
Yogi sok csod�t megismer, de �nj�vel kapcsolatban
tudatlan marad. A gnani lehet, hogy teljesen
szokv�nyos megjelen�s�nek l�tszik, �s �rzi mag�t,
de �nj�t j�l ismeri.

K: Sokan vannak, akik komolyan t�rekszenek az

�nmegismer�sre, de csek�ly eredm�nnyel. Mi lehet
az oka?

M: Nem tanulm�nyozt�k el�gg� a tud�s forr�sait,

�rzeteiket, �rz�seiket �s gondolataikat nem ismerik
el�g j�l. Ez lehet az egyik oka a k�sedelemnek. A
m�sik: m�g elevenek lehetnek bizonyos v�gyaik.

K: A hull�mz�sok elker�lhetetlenek a sadhan� ban.

De a komoly keres�k, mindennek ellen�re, kitart�an
folytatj�k. Mit tud tenni a gnani egy ilyen keres��rt?

M: Ha a keres� komoly, a f�nyt megkaphatja. A f�ny

mindig mindenkinek a rendelkez�s�re �ll, de a
keres�k kevesen vannak, �s ezen kev�s k�z�tt
nagyon ritka, aki felk�sz�lt. A sz�v �s elme �retts�ge
n�lk�l�zhetetlen.

K: Te a saj�t megval�sul�sodat er�fesz�t�s �tj�n,

vagy Gurud kegyelm�b�l kaptad?

M: Az �v� a tan�t�s volt, az eny�m pedig a bizalom.

A bel� vetett bizalmam eredm�nyezte, hogy szavait
igaznak fogadjam el, elm�lyedjek benn�k, vel�k
�ljek, �s �gy jutottam el annak realiz�l�s�hoz, ami
vagyok. A Guru szem�lye �s szavai hatottak r�m,
hogy b�zzak benne, �s hitem tettek azokat
gy�m�lcs�z�v�.
K: De tud-e a Guru szavak n�lk�l, hit n�lk�l, csak
�gy, minden felk�sz�lts�g n�lk�l megval�sul�sban
r�szes�teni?

M: Igen, tud, de hol van, aki fogadja? Tudod k�rlek,

�n olyannyira Gurumra voltam hangol�dva, olyan
teljes m�rt�kben hittem neki, olyan kev�s volt
bennem az ellen�ll�s, hogy minden k�nnyen �s
gyorsan t�rt�nt. De nem mindenki ilyen szerencs�s.
Lustas�g �s t�relmetlens�g �llnak gyakran utadba,
�s am�g azokat meg nem l�tod, �s el nem t�vol�tod,

a halad�s lass�. Mindazok, akik egy villan�s alatt,

egy puszta �rint�sre, n�z�sre vagy gondolatra
val�sultak meg, azok �rettek voltak r�. De ilyenek
nagyon kevesen vannak. A t�bbs�gnek sz�ks�ge
van bizonyos id�re az �r�shez. A sadhana
meggyors�tja az �r�st.

K: Mi teszi az embert �rett�? Mi a meg�rlel�

t�nyez�?

M: Komolys�g, term�szetesen, az egy�n legyen

val�ban igyekv�. Tulajdonk�ppen, a megval�sult
ember a legkomolyabb ember. B�rmit csin�l, azt
t�k�letesen csin�lja, korl�tok �s fenntart�sok n�lk�l.
Az integrit�s el fog vezetni t�ged a val�s�ghoz.

K: Szereted a vil�got?

M: Amikor megs�r�lsz, k�nnyezel. Mi�rt? Mert

szereted magad. Ne z�rd el a szeretetedet a
testedre korl�toz�s�val, tartsd nyitva. Akkor mindent
szeretni fogsz. Amikor minden hamis �nazonosul�st
elvetett�l, a mindent �t�lel� szeretet marad. T�vol�ts
el minden ide�t magadr�l, m�g a te vagy Isten
ide�j�t is. Semmilyen �nazonosul�s nem �rv�nyes.

K: Belef�radtam az �g�retekbe. Belef�radtam a

sadhan� kba, amelyek felem�sztik minden id�met �s
energi�mat, �s nem vezetnek sehov�. A val�s�got
akarom, itt �s most. Megszerezhetem?

M: Term�szetesen, att�l f�gg�en, hogy val�ban

torkig vagy-e mindennel, bele�rtve a sadhan� dat is.
Amikor nem k�rsz semmit sem a vil�gt�l, sem
Istent�l, amikor nem akarsz semmit, nem keresel
semmit, nem v�rsz el semmit, akkor j�n el hozz�d a
Legfels�bb �llapot, h�vatlanul �s v�ratlanul.

K: Ha valakit lefoglal a csal�di �lete, �s a vil�g

�gyei, pontosan, a szent k�nyvek el��r�sai szerint
v�gzi a sadhan� j�t, eredm�nyre fog jutni?

M: Fog el�rni eredm�nyeket, de teljesen bel�j�k fog

burkol�zni, mint a selyemherny�.

K: Nagyon sok szentt�l hallani, hogy amikor

meg�rt�l, �s k�szen �llsz, meg fogsz val�sulni.
Lehet, hogy ezek a szavak igazak, de hasznuk nem
sok. Kell, hogy l�tezzen id�ig�nyes �r�st�l,
er�fesz�t�seket ig�nyl� sadhan� t�l f�ggetlen
m�dszer.

M: Ne nevezd m�dszernek; t�bb az, valamif�le

k�szs�gn�l. Maradj nyitott �s nyugodt, ez minden.
Amit keresel, az olyan k�zel van hozz�d, hogy ott
nincs hely �t sz�m�ra.

K: Oly sok tudatlan ember van a vil�gon, �s oly

kev�s gnani. Mi lehet ennek az oka?

M: Ne t�r�dj m�sokkal, magadra �gyelj. Tudod,

hogy vagy. Ne terheld magad nevekkel, csak legy�l.
B�rmilyen nevet vagy form�t adsz �nmagadnak, az
elhom�lyos�tja val�di term�szetedet.

K: Mi�rt kell a v�gs�t keresni, miel�tt az ember

megval�sulhatna?

M: Az igazs�g ir�nti v�gy a legnagyobb minden

v�gy k�z�l, m�gis csak egy v�gy. Minden v�gyat fel
kell adni ahhoz, hogy a val�di l�tezzen. Tartsd az
eszedben, hogy vagy. Ez a te m�k�d� t�k�d.
Forgasd meg, �s profitot fog eredm�nyezni.

K: Mi�rt kell egy�ltal�n keresni?

M: Az �let keres�s, az egy�n nem tudja seg�teni a

keres�st. Amikor minden keres�s megsz�nik, az a
Legfels�bb �llapot.

K: A Legfels�bb �llapot mi�rt j�n �s megy?

M: Se nem j�n, se nem megy. Van.

 K: Saj�t tapasztalatod alapj�n besz�lsz?

M: Term�szetesen. Ez egy id�tlen �llapot, �r�k

jelen.

K: Az �n esetemben j�n �s megy, a ti�dben nem.

Mi�rt ez a k�l�nbs�g?

M: Tal�n az�rt, mert nekem nincsenek v�gyaim.

Vagy te nem v�gysz a Legfels�bbre el�g er�sen.
K�ts�gbeesetts�get kell �rezned, amikor elm�d
k�v�l ker�l a kapcsolaton.

K: Eg�sz �letemben t�rekedtem, �s annyira keveset

�rtem el. Olvastam, hallgattam � mindezt
hi�baval�an.

M: A hallgat�s �s olvas�s szok�sodd� v�lt.

K: Ezt is feladtam. Nem olvasok mostan�ban.

M: Amit feladt�l, annak most nincs jelent�s�ge. Mi

az, amit nem adt�l fel? Fedezd fel ezt, �s add fel
ezt. A sadhana annak a keres�se, amit fel kell adni.
�res�tsd ki magad teljesen.

K: Hogyan v�gyhat egy bolond a b�lcsess�gre? Az

embernek ismernie kell v�gya t�rgy�t, hogy v�gyjon
r�. Ha nem ismeri a Legfels�bbet, hogyan tudna r�
v�gyni?

M: Az ember term�szetes m�don �rik, �s �ri el a

k�sz�lts�get a megval�sul�sra.

K: De mi az, ami meg�rleli?

M: Az �n-eml�kez�s, az ?�n vagyok? tudatoss�ga

�rleli meg, er�teljesen �s gyorsan. Add fel minden
ide�dat �nmagadr�l, �s egyszer�en csak legy�l.

K: Elf�radtam minden �tt�l, m�dozatt�l, gyakorlatt�l

�s fort�lyt�l, mindez csup�n ment�lis akrobatika.
Van olyan m�dszer, amellyel k�zvetlen�l �s r�gt�n
�szleljem a val�s�got?

M: �ll�tsd le az elm�det, �s l�sd, mi t�rt�nik. Csin�ld

ezt az egy dolgot lelkiismeretesen. Ez minden.

K: Fiatalabb koromban voltak olyan k�l�n�s, r�vid,

de eml�kezetes �lm�nyeim, hogy semmi vagyok,
abszol�te semmi, m�gis teljesen tudatos voltam. De
az a vesz�ly, hogy az ember szeretn� �jrateremteni
az eml�keib�l a pillanatot, elm�lt.

M: Ez mind k�pzelg�s. A tudatoss�g f�ny�ben

mindenf�le dolgok t�rt�nnek, �s az embernek nem
kell k�l�n�sebb fontoss�got tulajdon�tani nekik. Egy
vir�gnak a l�tv�nya ugyanolyan csod�latos, mint
Isten v�zi�ja. Hagyd �ket lenni. Mi�rt tartod �ket
eml�kezetedben, majd csin�lsz az eml�kb�l
probl�m�t? L�gy j� hozz�juk; ne oszd fel �ket
magasra �s alacsonyra, bels�re �s k�ls�re,
maradand�ra �s muland�ra. L�pj t�l, menj vissza a
forr�shoz, menj az �nhez, ami ugyanaz, b�rmi is
t�rt�nj�k. Gyarl�s�god amiatti b�ntudatodb�l ered,
hogy belesz�lett�l a vil�gba. Val�j�ban a vil�g
�r�kk� �jrateremt�dik benned, �s �ltalad. L�ss
mindent annak a f�nynek a ki�rad�sak�nt, amely
saj�t l�ted forr�sa. �gy fogod tal�lni, hogy abban a
f�nyben szeretet van, �s v�gtelen energia.

K: Ha �n vagyok az a f�ny, mi�rt nem tudok r�la?

M: A tud�shoz tud� elm�re van sz�ks�ged, az elme

tud� k�pess�g�re. De a te elm�d folyton nyargal,
sohasem nyugodt, soha nem t�kr�z teljesen.
Hogyan l�thatn�d a holdat teljes dicsf�ny�ben,
amikor a szemedet betegs�g felh�zi be?

K: Mondhatjuk �gy is, hogy m�g a nap el�id�zi az

�rny�kot, nem l�thatjuk a napot az �rny�kban? Oda
kell fordulni.

M: Megint behoztad a nap, a test �s az �rny�k

h�rmass�g�t. Val�j�ban nincs ilyen elk�l�n�l�s.
Amir�l �n besz�lek, annak nincs k�ze dualit�shoz,
�s h�rmass�gokhoz. Ne mentaliz�lj, �s ne
verbaliz�lj. Csak l�ss �s legy�l.

K: Kell l�tnom ahhoz, hogy legyek?

M: L�sd, hogy mi vagy. Ne m�sokat k�rdezz, ne

m�sok besz�ljenek neked �nmagadr�l. N�zz befel�,
�s l�ss. Mindegyik tan�t� csak ezt mondhatja neked.
Nincs sz�ks�g r�, hogy egyiket a m�sik ut�n
felkeresd. Ugyanaz a v�z van minden k�tban. Csak a

legk�zelebbib�l mer�ts. Az �n esetemben a v�z a

bens�mben van, �s �n vagyok a v�z.

. Az ��n vagyok� igazs�g, minden m�s

k�vetkeztet�s

Maharaj: A vil�g �szlel�je r�gebbi a vil�gn�l, vagy a

vil�ggal egy�tt sz�letik?

K�rdez�: Micsoda k�l�n�s k�rd�s. Mi�rt teszel fel

ilyen k�rd�seket?

M: Hacsak nem tudod a helyes v�laszt, nem fogod

megtal�lni a b�k�t.

K: Reggel mikor fel�bredek, a vil�g m�r jelen van,

�s v�r re�m. Bizony�ra a vil�g sz�letik meg el�bb.
�n is megsz�letek, de sokkal k�s�bb, legkor�bban a
megsz�let�semkor. A test k�zvet�t k�ztem �s a vil�g
k�z�tt. Test n�lk�l nem lenne sem �n, sem a vil�g.

M: A test az elm�dben jelenik meg, elm�d a

tudatoss�god tartalma; te vagy a mozdulatlan tan�ja
a tudatoss�g foly�j�nak, amely �r�kk� v�ltozik,
an�lk�l, hogy te b�rmilyen m�don v�ltozn�l. A te
saj�t v�ltozatlans�god olyan nyilv�nval�, hogy nem
is veszed �szre. Vizsg�ld meg j�l �nmagad, �s
mindezen t�ved�s �s f�lre�rt�s el fog oszlani. Mint
ahogy a kis v�zi l�nyek csak v�zben �lhetnek, �s
v�zen k�v�l nem, �gy az eg�sz univerzum is csak
benned l�tezhet, �s rajtad k�v�l nem.

K: Ezt Istennek nevezz�k.

M: Isten csak egy elm�dben l�v� idea. A t�ny te

vagy. Az egyetlen dolog, amit biztosan tudsz: ?itt �s
most �n vagyok?. Hagyd el az ?itt �s most?-ot, �s az
?�n vagyok? marad, megc�folhatatlanul. A vil�g az
eml�kezetben van, az eml�kezet a tudatoss�gban; a
tudatoss�g az �bers�gben van, �s az �bers�g a
f�ny t�kr�z�d�se a l�tez�s vizein.

K: M�g mindig nem l�tom, hogy a vil�g hogyan lehet

bennem, miut�n az ezzel ellent�tes �ll�t�s, az ?�n a
vil�gban vagyok?, annyira nyilv�nval�.

M: M�g az is a tudatlans�g jele, ha azt mondod,

hogy ?�n a vagyok a vil�g, a vil�g �n vagyok?. De
amikor elm�mben tartom, �s megszil�rd�tom az
�letben a vil�ggal val� azonoss�gomat, egy er�
�bred bennem, amely lerombolja a tudatlans�got,
teljesen fel�geti azt.

K: A tudatlans�g tan�ja �s a tudatlans�g

elk�l�n�lnek egym�st�l? Nem azt kell mondanunk
ink�bb, hogy: a ?tudatlan vagyok? a tudatlans�g
r�sze?

M: Term�szetesen. Az egyetlen megb�zhat�

igazs�g: ?�n vagyok?, minden m�s k�vetkeztet�s. De
a k�vetkeztet�s szok�ss� v�lt. Semmis�ts meg
minden gondolkod�ssal �s keres�ssel kapcsolatos
szok�st. Az ?�n vagyok? �rz�se egy m�lyebb ok
megnyilatkoz�sa, amit nevezhetsz �gy, hogy �n,
Isten, val�s�g, vagy lehet b�rmilyen m�s neve. Az
?�n vagyok? a vil�gban van; de ez a kulcs, amely ki
tudja nyitni a vil�gb�l kivezet� ajt�t. A v�zen t�ncol�
holdf�ny a v�zen l�that�, de az �gen l�v� hold az
okoz�ja, �s nem a v�z.

K: Azt hiszem, m�g mindig nem �rtem a l�nyeget. El

tudom fogadni, hogy a vil�g, amelyben �lek �s
mozgok, �s �lem az �letem, az �n teremtm�nyem, a
saj�t kivet�t�sem, a k�pzeletem kivet�t�se az
ismeretlen vil�gra, a val�ban l�tez� vil�gra, az
?abszol�t anyag? vil�g�ra, b�rmi is ez az anyag. Az
�ltalam teremtett vil�g teljesen elt�rhet a v�gs�, a
val�di vil�gt�l, mint ahogy egy moziv�szon is
teljesen elt�r a r�vet�tett k�pekt�l. Mindazon�ltal, ez
az abszol�t vil�g l�tezik, t�lem teljesen f�ggetlen�l.

M: Igazad van, az Abszol�t Val�s�g vil�ga, amelyre

az elm�d r�vet�tette a viszonylagos val�tlans�g
vil�g�t, �nmagadt�l f�ggetlen, azon egyszer� okn�l
fogva, hogy az te �nmagad vagy.

K: Nincs itt valamilyen ellentmond�s? A

f�ggetlens�g hogyan bizony�thatn� az azonoss�got?

M: A v�ltoz�snak a mot�vum�t vizsg�ld, �s meg

fogod �rteni. Ami megv�ltozhat, mik�zben te nem
v�ltozol, az t�led f�ggetlennek mondhat�. De ami
v�ltozatlan, annak azonosnak kell lennie minden
egy�b v�ltozatlannal. Teh�t a dualit�s k�lcs�nhat�st
implik�l, �s a k�lcs�nhat�s v�ltoz�st jelent. M�s
szavakkal, az abszol�t materi�lis �s az abszol�t
spiritu�lis, a tot�lisan objekt�v �s a tot�lisan
szubjekt�v azonosak, mind tartalmukat, mind
l�nyeg�ket illet�en.
K: Mint ahogy a h�romdimenzi�s k�pek eset�ben is,
a f�ny kialak�tja saj�t vet�t�v�szn�t.

M: Ahhoz hasonl�tod, amihez akarod. A l�nyeg,

hogy magadra vet�tetted saj�t k�pzeleted vil�g�t, az
eml�kezet alapj�n, a v�gyak �s f�lelmek alapj�n, �s
bel�b�rt�n�zted magad. T�rd meg a var�zst, �s
l�gy szabad.

K: Hogy t�rik meg a var�zs?

M: Er�s�tsd gondolkoz�sod �s cselekv�sed

f�ggetlens�g�t. V�g�l is, minden azon m�lik, hogy
hiszel �nmagadnak, hogy meg vagy r�la gy�z�dve,
hogy amit l�tsz �s hallasz, gondolsz �s �rzel, az
val�s�g. Mi�rt nem k�rd�jelezed meg hitedet? Nem
k�ts�ges, ezt a vil�got te festetted a tudatoss�g

v�szn�ra, �s teljes eg�sz�ben a te saj�t priv�t

vil�god. Egyed�l az ?�n vagyok? �rz�sed az, amely
j�llehet a vil�gban van, nem a vil�g�. Semmilyen
logikai vagy k�pzeleti er�fesz�t�ssel nem
cser�lheted fel az ?�n vagyok?-ot, ?�n nem vagyok?-
ra. A tagad�ssal val�j�ban l�tez�sedet er�s�ted.
Amint felismered, hogy a vil�g a te kivet�t�sed,
szabadd� v�lsz t�le. Nem kell felszabad�tanod
�nmagad egy olyan vil�gt�l, amely nem l�tezik, csak
a te saj�t k�pzeletedben. B�rmilyen is a k�p, sz�p,
avagy cs�nya, te fested azt, �s nem vagy �ltala
megk�tve. Ismerd fel, hogy senki sincs, aki r�d
er�szakoln�, hogy az a k�pzelet val�s�gnak
tart�s�nak szok�s�b�l ered. L�sd a k�pzeletbelit
k�pzeletbelinek, �s szabadulj meg a f�lelemt�l.

Mint ahogy ennek a sz�nyegnek a sz�nei f�nyb�l

erednek, de a f�ny nem a sz�n, �gy vagy a vil�gnak
te az okoz�ja, de te nem vagy a vil�g.

Azt, ami teremti �s fenntartja a vil�got, nevezheted

Istennek, vagy gondvisel�snek, de v�gs� soron te
vagy a bizony�t�ka, hogy Isten l�tezik, nem lehet
m�sk�pp. Mert, miel�tt b�rmilyen k�rd�s feltehetn�l
Istenr�l, neked ott kell lenned, hogy feltedd.

K: Isten egy id�beni tapasztal�s, de a tapasztal�

id�tlen.

M: M�g a tapasztal� is m�sodlagos. Ami els�dleges,

az a tudatoss�g v�gtelen kiterjed�se, az �r�k
lehet�s�g, a m�rhetetlen potenci�lja mindennek,
ami volt, van �s lesz. Amikor r�n�zel valamire, a
v�gs� az, amit l�tsz, de te azt k�pzeled, hogy felh�t,
vagy f�t l�tsz.

Tanulj meg k�pzel�d�s n�lk�l n�zni, torz�t�s n�lk�l

hallani: ez minden. Hagyd abba a l�nyeg�t tekintve
n�v- �s forman�lk�linek n�vvel �s form�val val�
jellemz�s�t, ismerd fel, hogy az �szlel�s mindenf�le
m�dja szubjekt�v, hogy amit l�tsz, vagy hallasz,
tapintasz, vagy szagolsz, �rzel, vagy gondolsz,
elv�rsz, vagy elk�pzelsz, az az elm�ben van, �s
nem a val�s�gban, �s meg fogod tapasztalni a
b�k�t �s a f�lelem n�lk�li �letet.

M�g az ?�n vagyok? �rz�s�t is a tiszta f�ny �s a l�t

�rz�se alkotj�k. Az ?�n? m�g a ?vagyok? n�lk�l is van.
Ugyan�gy tiszta f�ny is van, ak�r mondod, hogy ?�n?,
ak�r nem. V�lj tudatoss� erre a tiszta f�nyre, �s
soha nem fogod azt elvesz�teni. A l�tez�s�g a
l�tben, az �bers�g a tudatoss�gban, az �rdekl�d�s
a tapasztalatokban � ami nem le�rhat�, m�gis
t�k�letesen hozz�f�rhet�, mert semmi m�s nincs.

K: K�zvetlen val�s�gr�l besz�lsz � mint a mindent

bet�lt�, mindig jelenl�v�, mindentud�, mindent
gerjeszt� els� okr�l. M�s tan�t�k azt is elutas�tj�k,
hogy egy�ltal�n besz�ljenek a val�s�gr�l. Azt
mondj�k, hogy a val�s�g az elm�n t�l van,

mik�zben minden besz�d az elme birodalm�n bel�l

van, ami a nem val�di otthona. Az � megk�zel�t�s�k
negat�v; a nem val�dit t�madj�k �s �gy jutnak azon
t�l, a val�s�gba.

M: K�l�nbs�g csak a szavak ter�n van. V�g�l is,

amikor �n a val�s�gr�l besz�lek, �gy �rom azt le,
mint ami nem val�tlan, t�r n�lk�li, id�tlen, alaptalan,
kezdet n�lk�li �s v�g n�lk�li. Mindkett� ugyanoda
vezet. Am�g megvil�gosod�shoz vezet, mi�rt sz�m�t
a megfogalmaz�s? Sz�m�t, hogy h�zod a talicsk�t,
vagy tolod, am�g az gurul? �rezhetsz vonz�d�st a
val�s�ggal, �s ugyanakkor elutas�t�st a hamissal
kapcsolatban; ezek csak hangulatok, amelyek
v�ltakoznak; mindegyikre sz�ks�g van a t�k�letes
megszabadul�shoz. Haladhatsz egyik �ton, vagy
m�sikon � de minden esetben az lesz a megfelel�
�t, az adott pillanatban; csak haladj teljes sz�vvel, ne
pazarold az id�t k�tked�sre �s bizonytalankod�sra.
A gyermek feln�veked�s�hez sokf�le �telre van
sz�ks�g, de az ev�s aktusa ugyanaz. Elvileg
minden megk�zel�t�s j�. A gyakorlatban, �s az adott
pillanatban, csak egyetlen �ton haladsz. El�bb vagy
ut�bb f�l kell, hogy fedezd, hogy ha val�ban tal�lni
akarsz, egyetlen helyen kell �sni csup�n � bel�l.

Sem a tested, sem az elm�d nem tudja megadni,

amit keresel � a l�tet �s �nmagad ismeret�t, �s a
hatalmas b�k�t, ami vele j�r.

K: Bizony�ra mindegyik megk�zel�t�s �rv�nyes �s

�rt�kes bizonyos fokig.

M: Mindegyiknek az eset�ben az az �rt�k, hogy

elvezet t�ged a bels� keres�s ig�ny�hez. Lehet,
hogy a befel� val� halad�s ir�nti ellen�ll�sod miatt
j�tszol k�l�nb�z� megk�zel�t�sekkel, az�rt, mert
f�lsz feladni az ill�zi�t, hogy valami vagy valaki
egyedi vagy. Ahhoz, hogy vizet tal�lj, nem sok kis
g�dr�t kell �snod, hanem csak egyetlen helyen kell
lef�rnod. Ugyan�gy kell �ned megtal�l�s�hoz
felfedezned �nmagad. Amikor felismered, hogy te
vagy a vil�gnak a f�nye, azt is fel fogod ismerni,
hogy te vagy annak szeretete is; hogy ismerni azt
jelenti szeretni, �s szeretni azt jelenti, hogy ismerni.

Az �sszes szeretet k�z�l az �nszeretet� az els�s�g.

A vil�g ir�nti szereteted �nmagad szeretet�nek a
t�k�rk�pe, mert a vil�g a te saj�t teremtm�nyed. A
f�ny �s a szeretet szem�lytelenek, de elm�dben
ismeretk�nt, �s �nmagad ir�nti val� j�k�v�ns�gk�nt
t�kr�z�dnek. Mindig j�akarat�ak vagyunk
�nmagunkkal szemben. De nem vagyunk mindig
b�lcsek. A Yogi az az ember, akinek j�akarata �s
b�lcsess�ge azonos m�rt�k�.

K�rdez�: Ink�bb az�rt j�ttem, hogy a k�zeledben

legyek, mint hallgatni. Besz�lgethet�nk egy keveset,
de csendben sokkal t�bb �tadhat�.

Maharaj: El�sz�r szavak, azt�n csend. Meg kell �rni

a csendre.

K: Tudok csendben �lni?

M: Az �nzetlen munka csendhez vezet, mert amikor

�nzetlen�l dolgozol, nincs sz�ks�ged r�, hogy k�rj.
Ha k�z�mb�s vagy az eredm�nyek ir�nt, k�sz vagy
a legalkalmatlanabb eszk�z�kkel is dolgozni. Nem
t�r�dsz azzal, hogy nagyon �rts hozz�, �s hogy j�
felszerel�sed legyen. Nem k�rsz sem elismer�st, se
t�mogat�st. Csak teszed, amit tenned kell, a sikert
�s a kudarcot az ismeretlenre b�zva. Mert
mindennek sz�mtalan oka van, amelyek k�z�l a te
szem�lyes er�fesz�t�sed csak az egyik ok. Az
emberi elme �s sz�v m�gis annyira csod�latos, hogy
amikor az emberi akarat �s szeretet
egy�ttm�k�dnek, a legval�sz�n�tlenebb is
megt�rt�nik.

K: Mi�rt baj, hogy seg�ts�get k�rek, amikor sok a

munka?

M: Honnan a k�r�s sz�ks�glete? Ami puszt�n csak

gyenges�get, �s aggodalmat jelez. Cselekedj, �s az
univerzum veled fog cselekedni. Tulajdonk�ppen a
helyes cselekv�s ide�j�t az ismeretlenb�l kapod.
Ami az eredm�nyeket illeti, hagyd r� az
ismeretlenre, te csak add �t magad a sz�ks�ges
mozg�soknak. Te puszt�n a l�ncszemek egyike
vagy az oks�g hossz� l�nc�ban. L�nyeg�t tekintve
minden az elm�ben t�rt�nik csup�n. Amikor
valami�rt teljes sz�vvel, �s komolyan dolgozol, akkor
az megt�rt�nik, mert az elm�nek az a funkci�ja,
hogy a dolgokat megt�rt�ntt� tegye. Val�j�ban
semmi nem hi�nyzik, �s semmire nincs sz�ks�g,
minden munka a felsz�nen zajlik csup�n. A
m�lys�gekben t�k�letes b�ke honol. Minden
probl�m�d az�rt mer�l fel, mert meghat�roztad,
ez�ltal korl�toztad magad. Amikor nem ekk�nt vagy
akk�nt gondolsz �nmagadra, minden konfliktus
megsz�nik. Minden olyan k�s�rletnek meg kell
hi�sulnia, hogy csin�lj valamit a probl�m�iddal, mert
amit v�gy okozott, azt meg nem t�rt�ntt� tenni csak
v�gymentesen lehet. Id�be �s t�rbe z�rtad magad,
belepr�selted magad egy �lettartamba, �s a test
volumen�be, �s ezzel megsz�ml�lhatatlan �let �s
hal�l, �lvezet �s f�jdalom, rem�ny �s f�lelem
konfliktust teremtett�l. Nem tudsz a probl�m�kt�l
megszabadulni az ill�zi�k elhagy�sa n�lk�l.

K: A szem�ly term�szet�b�l kifoly�lag korl�tozott.

M: Nincs olyan dolog, mint szem�ly. Csak

megszor�t�sok, �s korl�toz�sok vannak. Ezek

�sszess�ge hat�rozza meg a szem�lyt. Azt

gondolod, akkor ismered �nmagad, ha tudod, hogy
mi vagy. De soha nem tudod, hogy ki vagy. A
szem�ly csak l�tsz�lag l�tezik, az ed�nyben l�v�
t�rhez hasonl�an, amely felveszi az ed�ny form�j�t,
volumen�t �s szag�t. L�sd, hogy nem az vagy,
aminek lenni hiszed �nmagad. K�zdj minden
er�ddel, hogy megszabadulj az ide�t�l, hogy
megnevezhet� �s le�rhat� vagy. Nem vagy az.
Utas�tsd el, hogy ekk�nt, vagy akk�nt gondolj
�nmagadra. Nincs m�s ki�t a szenved�sb�l,
amelyet te teremtett�l �nmagadnak vak elfogad�s
r�v�n, vizsg�lat n�lk�l. A szenved�s a kutat�sra
val� felh�v�s, minden f�jdalmat meg kell vizsg�lni.
Ne legy�l t�ls�gosan lusta gondolkodni.

K: Tev�kenys�g a val�s�g l�nyege. Nem er�nyes

dolog nem dolgozni. A gondolkod�s mellett tenni is
kell valamit.

M: Munk�lkodni a vil�gban neh�z dolog, tart�zkodni

az �sszes sz�ks�gtelen munk�t�l m�g nehezebb.

K: A szem�ly sz�m�ra, aki vagyok, mindez

lehetetlens�gnek t�nik.

M: Mit tudsz te �nmagadr�l? Csak az lehetsz, ami

val�ban vagy; annak csak annak l�tsz�dhatsz, ami
nem vagy. Soha nem t�volodt�l el a t�k�letess�gt�l.
Az �nfejleszt�s szok�sszer�ek, �s verb�lisak. Ahogy
a nap nem ismeri a s�t�ts�get, �gy az �n sem ismeri
a nem-�nt. Az elme az, amely a m�sikat
megismerve, a m�sikk� v�lik. M�gis, az elme semmi
m�s, mint az �n. Az �n az, ami a m�sikk� v�lik, a
nem-�nn�, �s m�gis az �n marad. Minden m�s
feltev�s. Mint ahogy a felh� sincs semmilyen
hat�ssal a napra, amikor elrejti, �gy a felt�telez�s is
a n�lk�l rejti el a val�s�got, hogy megsemmis�ten�
azt. A val�s�g megsemmis�t�s�nek az ide�ja
val�j�ban k�ptelens�g; a puszt�t� mindig sokkal
val�dibb, mint az elpuszt�tott. A val�s�g a v�gs�
puszt�t�. Minden elk�l�n�l�s, mindenf�le
elt�volod�s �s elidegened�s hamis. Minden egy �
ez a v�gs� megold�s minden konfliktusra.

K: Mik�nt van az, hogy olyan sok tan�t�s �s

seg�ts�g ellen�re egy helyben topogunk?

M: Am�g elk�l�n�lt, egym�st�l teljesen k�l�n�ll�

szem�lyeknek k�pzelj�k magunkat, addig nem
tudjuk megragadni a val�s�got, amely l�nyeg�ben
szem�lytelen. El�sz�r �nmagunkat csup�n
tan�k�nt, a megfigyel�s kiterjed�s n�lk�li, �s id�tlen
centrumak�nt kell ismern�nk, �s akkor felismerj�k
benne a tiszta �ber-tudatoss�g roppant �ce�nj�t,
amely azonos mind az elm�vel, mind az anyaggal,
�s mindkett�n t�li.

K: Ak�rmi vagyok val�j�ban, m�gis kicsinek �s

elk�l�n�lt szem�lynek �rzem magam, egynek a sok

k�z�l.
M: L�nyed a t�r �s id� ill�zi�ja miatt szem�ly; egy
meghat�rozott t�rfogatot elfoglal� meghat�rozott
egys�gnek k�pzeled magad; szem�lyis�ged a
testtel val� �nazonos�t�sod k�vetkezm�nye. Saj�t
id�k�z�kben sorj�z� gondolataid �s �rz�seid,
valamint eml�kezeted miatt k�pzeled �nmagadat
id�tartammal rendelkez�nek. Val�j�ban az id� �s a
t�r benned vannak; nem te vagy benn�k. �szlel�si
m�dok, de nem az egyed�liek. Id� �s t�r olyanok,
mint a pap�rra vetett szavak; a pap�r a val�s�g, a
szavak puszt�n konvenci�. H�ny �ves vagy?

K: Negyvennyolc.

M: Mi miatt mondod, hogy negyvennyolc? Mi miatt

mondod: itt vagyok? A verb�lis szok�sok
felt�telez�sekb�l sz�lettek. Az elme id�t �s teret
teremt, majd saj�t teremtm�nyeit val�s�gnak tekinti.
Minden itt �s most van, de mi ezt nem l�tjuk.
Val�j�ban minden bennem, �s �ltalam van. Nincs
semmi m�s. A ?m�s? ide�ja igazi csap�s �s
szerencs�tlens�g.

K: Mi okozza a megszem�lyes�l�st, az id�- �s

t�rbeli �nkorl�toz�st?

M: Ami nem l�tezik, nem lehet oka. Nem l�tezik

olyan dolog, mint k�l�n�ll� szem�ly. M�g a
tapasztalati szempontokat tekintve is nyilv�nval�,
hogy minden mindennek az oka, hogy minden olyan,
amilyen, mert az eg�sz univerzum olyan, amilyen.

K: A szem�lyis�gnek m�giscsak kell, hogy oka

legyen.

M: Hogyan sz�letik a szem�lyis�g? Az eml�kezet

r�v�n. A jelennek a m�lttal val� azonos�t�s�val, �s a
j�v�be val� kivet�t�s�vel. Gondold magad
pillanatnyinak, m�lt �s j�v� n�lk�linek, �s
szem�lyis�ged szertefoszlik.

K: Az ?�n vagyok? nem marad meg?

M: A ?megmarad? sz� haszn�lata itt nem alkalmas.

Az ?�n vagyok? mindig �j. Nincs sz�ks�ged
eml�kezetre ahhoz, hogy legy�l. Val�j�ban, a
tapasztal�st meg kell, hogy el�zze a l�t �rz�se.
Jelenleg a l�ted �ssze van keveredve a
tapasztal�ssal. Mind�ssze annyit kell tenned, hogy
kibogozod a l�tet a tapasztalatok gubanc�b�l. Amint
eljutsz a tiszta, ez vagy az n�lk�li l�t ismeret�ig,
meg fogod azt k�l�nb�ztetni a tapasztalatokt�l, �s
nem leszel t�bb� nevekt�l �s form�kt�l f�lrevezetve.

Az �n-korl�toz�s a szem�lyis�g val�di l�nyege.

K: Hogyan v�lhatok egyetemess�?

M: De hiszen egyetemes vagy. Nem kell, �s nem

tudsz azz� v�lni, ami m�r vagy. Csak hagyd abba,
hogy elk�l�n�ltnek k�pzeled �nmagad. Ami j�n �s
megy, annak nincs l�te. Ez hozz�tartozik a val�s�g
igazi megjelen�s�hez. Te tudod, hogy van vil�g, de
a vil�g tud-e r�lad? Minden tud�s t�led ered, mint
ahogy minden l�t �s �r�m is. Ismerd fel, hogy te
vagy az �r�k forr�s, �s fogadj el mindent, mint a te
saj�todat. Az ilyen elfogad�s az igazi szeretet.

K: Mindaz, amit mondasz, nagyon sz�pen hangzik.

De hogyan lehet �letm�dd� tenni?

M: Soha el sem hagyva a h�zat, azt k�rdezed, hogy

merre van hazafel�. T�vol�tsd el a rossz ide�kat, ez
minden. A j� ide�k gy�jt�se sem vezet sehov�.
Csak hagyd abba a k�pzel�d�st.

K: Ez nem v�ghezvitel, hanem meg�rt�s k�rd�se.

M: Ne pr�b�lkozz a meg�rt�s�vel. Elegend�, ha

nem �rted f�lre. Ne t�maszkodj az elm�dre a
megszabadul�s �rdek�ben. �pphogy az elme
okozta a k�tel�keidet. L�pj rajta t�l teljesen.

Ami kezdet n�lk�li, annak nem lehet oka. Nem arr�l

van sz�, hogy tudtad, ki vagy, azt�n elfelejtetted. Ha
egyszer tudsz r�la, nem tudod elfelejteni. A
tudatlans�gnak nincs kezdete, de v�get �rhet.
Kutasd: ki tudatlan, �s tudatlans�god szertefoszlik,
mint egy �lom. A vil�g tele van ellentmond�sokkal,
ebb�l ered�en keresed a harm�ni�t �s a b�k�t.
Ezeket nem tal�lhatod meg a vil�gban, mert a vil�g
a k�osz gyermeke. Ha r� akarsz tal�lni a rendre,
akkor bel�l kell keresned. A vil�g csak akkor sz�letik
meg, amikor megsz�lett�l egy testben. Ha nincs test
� nincs vil�g. El�sz�r azt vizsg�ld, hogy te vagy-e a
test. A vil�g meg�rt�se k�s�bb fog k�vetkezni.

K: Meggy�z�nek hangzik, amit mondasz, de mi a

haszna egy mag�nyszem�ly sz�m�ra, aki �nmag�t
a vil�gban �l�nek, �s a vil�g�nak tudja?

M: Milli�k esznek kenyeret, de kevesen vannak, akik

mindent tudnak a b�z�r�l. �s csak akik ismerik,
tudj�k t�k�letes�teni a kenyeret. Hasonl�k�ppen,
csak akik ismerik az �nt, akik bel�ttak a vil�g m�g�,
tudj�k megjav�tani a vil�got. Az � �rt�k�k
m�rhetetlen a mag�nszem�ly sz�m�ra, mert �k
csak az �dv�z�l�s�kben rem�nykednek. A vil�gban
l�v� nem mentheti meg a vil�got; ha val�ban
t�r�dsz a vil�g megment�s�vel, ki kell bel�le l�pned.

K: De ki tud-e l�pni az ember a vil�gb�l?

M: Ki sz�letett el�bb, te, vagy a vil�g? Am�g a

vil�got teszed az els� helyre, addig meg vagy k�tve
�ltala; amint felismered, hogy a vil�g a k�ts�g

minden nyoma n�lk�l benned van, �s nem te vagy a

vil�gban, k�v�l ker�lt�l rajta. Term�szetesen a tested
a vil�gban, �s a vil�g� marad, de ez nem t�veszt
meg t�ged. Minden szent k�nyvben az �ll, hogy
miel�tt a vil�g lett volna, a Teremt� volt. Ki ismeri a
Teremt�t? � egyed�l, aki m�r a Teremt� el�tt volt, a
te val�di l�nyed, az eg�sz vil�g forr�sa, annak
teremt�ivel egy�tt.

K: Minden, amir�l besz�lsz azon felt�telez�sedre

�p�l, hogy a vil�g a te saj�t kivet�t�sed. Elismered,
hogy egy szem�lyes, szubjekt�v vil�gra gondolsz,
egy �rz�kszerveid �s elm�d �ltal k�zvet�tett vil�gra.
Ebben az �rtelemben mindegyik�nk a saj�t kivet�tett
vil�g�ban �l. Ezek a priv�t vil�gok alig �rintkeznek
egym�ssal, �s keletkez�s�k �s ?�n vagyok?-ba
olvad�suk azok centrum�ban t�rt�nik. De
nyilv�nval�, hogy e priv�t vil�gok m�g�tt lennie kell
egy k�z�s objekt�v vil�gnak, amelynek a priv�t
vil�gok csup�n �rny�kai. Elutas�tod a l�tez�s�t egy
ilyen objekt�v vil�gnak, amely mindenre n�zve
k�z�s?

M: A val�s�g se szubjekt�v, se objekt�v, sem elme,

sem anyag, se id�, se t�r. Ilyen feloszt�sokra annak
van sz�ks�ge, aki sz�m�ra a tudatoss�g egy
k�l�n�ll� centrum. De a val�s�g minden �s semmi,
a totalit�s �s a kiz�r�s, a teljess�g �s az �ress�g.
Nem tudsz besz�lni r�la, csak �nedet tudod
elvesz�teni benne. Amikor tagadod valaminek a
val�s�g�t, a fennmarad� r�szt nem tudod
elutas�tani.

Minden besz�d, ami a gnan� r�l sz�l, a tudatlans�g

jele. Az elme azt k�pzeli, hogy nem ismer, majd
megismer�sre jut. A val�s�g semmit nem tud
ezekr�l a torzul�sokr�l. M�g az az idea is hamis,
miszerint Isten lenne a Teremt�. Hozz� tartozik-e az
�n l�tem b�rmilyen m�s l�thez? Az�rt van minden,
mert �n vagyok.

K: Ez hogy lehets�ges? A gyermek sz�letik a

vil�gba, nem a vil�g a gyermekbe. A vil�g r�gi, �s a
gyermek �j.

M: A gyermek belesz�letik a te vil�godba. Na m�r

most, te sz�lett�l bele a te vil�godba, vagy a te
vil�god jelent meg a te sz�modra? Sz�letni annyit
jelent, mint teremteni egy vil�got �nmagad, mint
centrum k�r�. De teremted-e valaha is �nmagad?
Vagy valaki megteremtett t�ged? Mindenki teremt
�nmag�nak egy vil�got, �s abban �l, tudattalans�ga
�ltal beb�rt�n�zve. Mind�ssze annyit kell tenn�nk,
hogy tagadjuk b�rt�n�nk val�s�g�t.

K: Ahogy az alv� �llapotban benne van cs�ra

form�j�ban az �brenl�ti �llapot, ugyan�gy van
benne a vil�gban a gyermek megsz�let�s�nek a
lehet�s�ge, a sz�let�s el�tt. Hol van a cs�ra?

M: Ann�l, aki tan�ja a sz�let�snek �s hal�lnak, de

se nem sz�letik, se nem hal meg. Egyed�l � a
teremt�s cs�r�ja, valamint maradv�nya. Ne az
elm�t�l v�rd annak meger�s�t�s�t, ami az elm�n t�l
van. A k�zvetlen tapasztalat az egyetlen �rv�nyes
meger�s�t�s.

K�rdez�: A foglalkoz�som orvos. Seb�szettel

kezdtem, pszichi�tri�val folytattam, �rtam is n�h�ny
k�nyvet a ment�lis eg�szs�gr�l, �s a hit �ltali
gy�gyul�sr�l. Elj�ttem el hozz�d, hogy megtanuljam
a spiritu�lis eg�szs�g t�rv�nyeit.

Maharaj: Amikor egy beteg gy�gy�t�s�val f�radozol,

pontosan mi az, amit megpr�b�lsz meggy�gy�tani?
Mi a gy�gy�t�s? Mikor mondhatjuk hogy egy ember
meg van gy�gy�tva?

K: A test meggy�gy�t�s�ra t�rekszem, valamint meg

pr�b�lom kijav�tani a kapcsolatot a test �s az elme
k�z�tt. Megpr�b�lom rendbe hozni az elm�t is.
M: Tanulm�nyoztad az elme �s a test k�z�tti
kapcsolatot? Mely ponton kapcsol�dnak?

K: A test �s az immanens tudatoss�g k�z�tt fekszik

az elme.

M: A test nem a t�pl�l�kb�l �p�lt fel? �s l�tezhet az

elme t�pl�l�k n�lk�l?

K: A testet t�pl�l�k �p�ti fel �s tartja fenn. T�pl�l�k

n�lk�l az elme �ltal�ban legyeng�l. De az elme nem
puszt�n t�pl�l�k. Van egy �talak�t� t�nyez�, amely
az elm�t l�trehozza a testben. Mi ez az �talak�t�
t�nyez�?

M: Mint ahogy a t�zifa l�trehozza a t�zet, amely

nem fa, �gy hozza l�tre a test az elm�t, amely nem
a test. De kinek a sz�m�ra jelenik meg az elme? Ki
�szleli a gondolatokat �s �rzelmeket, amit elm�nek
nevez�nk? Van a fa, �s van a t�z, �s van az, aki a
t�zet �lvezi. Ki �lvezi az elm�t? Az �lvez� is a
t�pl�l�k eredm�nye, vagy pedig f�ggetlen?

K: Az �szlel� f�ggetlen.

M: Honnan tudod? Besz�lj saj�t tapasztalatb�l. Te

nem vagy a test, sem az elme. �gy mondod. Honnan
tudod?

K: Val�j�ban nem tudom. �gy felt�telezem.

M: Az igazs�g �lland�. A val�s�g v�ltozhatatlan.

Ami v�ltozik, nem val�s, ami val�s, nem v�ltozik.

Nos, mi nem v�ltozik benned? Am�g t�pl�l�k van,

addig test �s elme is van. Amikor a t�pl�l�knak
v�ge, a test meghal, �s az elme szertefoszlik. De
elpusztul-e a figyel�?

K: �gy v�lem, nem. De nincs r� bizony�t�kom.

M: Te magad vagy a bizony�t�k. Nincs, �s nem is

lehet semmilyen m�s bizony�t�kod. �nmagad vagy,
ismered �nmagad, szereted �nmagad. B�rmit tesz
az elme, az�rt teszi, mert szereti saj�t �nj�t. Az �n
igazi term�szete a szeretet. � szeretett, szeret� �s
szeretetre m�lt�. Val�j�ban a fel� ir�nyul� figyelem
az �nb�l j�n.
K: Ha az �n nem a test, �s nem is az elme, akkor
test �s elme n�lk�l is l�tezhet?

M: Igen, l�tezhet. Val�s�gos tapasztalatom alapj�n

az �n l�te f�ggetlen az elm�t�l �s a testt�l. Ez a l�t
� tudatoss�g � �dv�ss�g. A l�t tudatoss�ga
�dv�ss�g.

K: Lehet, hogy ez neked val�s�gos tapasztalatod,

de velem nem ez a helyzet. Hogyan szerezhetek
ilyen tapasztalatot? Milyen prakszist kell k�vetni,
milyen gyakorlatokat kell v�gezni?

M: Hogy megtudd, hogy nem vagy test, �s elme

sem, �llhatatosan figyeld �nmagadat, �s �lj testedt�l
�s elm�dt�l �rintetlen�l, teljesen k�z�mb�sen,
mintha halott lenn�l. Vagyis ne legyenek egy�ni
�rdekelts�geid, se testeddel, se elm�ddel
kapcsolatban.

K: Ez �letvesz�lyes.

M: Nem azt k�rem, hogy legy�l �ngyilkos. Nem is

tudn�l. Csak a testet tudod meg�lni, sem a ment�lis
folyamatokat nem tudod meg�ll�tani, sem annak a
szem�lynek nem tudsz v�get vetni, akinek gondolod
magad. Csak maradj �rintetlen. Ez a teljes
tart�zkod�s, az elm�vel �s a testtel val� nem
t�r�d�s a legjobb bizony�t�ka, hogy l�tednek sem az
elme, sem a test nem l�nyege. A testeddel �s
elm�ddel kapcsolatos t�rt�n�seket nincs
hatalmadban megv�ltoztatni, de annak b�rmikor
v�get vethetsz, hogy testnek �s elm�nek k�pzeld
magad. B�rmi t�rt�nik, eml�keztesd magad, hogy az
csak elm�det �s testedet �rintik, �nmagadat nem.
Min�l komolyabban eml�kszel arra, amire
eml�kezned kell, ann�l hamarabb leszel tudat�ban
�nmagadnak, aki val�j�ban vagy, mert az eml�kezet
tapasztalatt� v�lik. Komolys�g fedi fel a l�tet. Amit
elk�pzelsz �s akarsz, val�s�gg� v�lik � ebben rejlik
a vesz�ly, valamint a ki�t.

Mondd el nekem, milyen l�p�seket tett�l, hogy

elk�l�n�tsd a benned l�v� v�ltozhatatlan, val�di �nt

a testedt�l �s az elm�dt�l?
K: Orvos vagyok, sokat tanultam, szigor� fegyelmet
saj�t�tottam el gyakorlatokkal �s szigor� b�jt�kkel,
�s veget�ri�nus vagyok.

M: De mi az, amit a sz�ved m�ly�n akarsz?

K: Meg akarom tal�lni a val�s�got.

M: Milyen �rat vagy hajland� megfizetni a

val�s�g�rt? B�rmilyen �rat?

K: Mik�zben k�sz vagyok elm�letben b�rmi �rat

megfizetni, t�nylegesen az �letem sor�n �jra �s �jra
olyan utakra �rzek k�sztet�st, amely k�z�m �s a
val�s�g k�z� furakszik. A v�gy f�lre visz.

M: Addig gyarap�tsd �s sz�les�tsd a v�gyaidat, am�g

semmi m�s nem felel meg nekik, csak a val�s�g.
Nem a v�gy a rossz, hanem annak korl�tolts�ga �s
kicsinys�ge. A v�gy odaad�s. Felt�tel n�lk�l l�gy
odaad� a val�s�g ir�nt, a l�t v�gtelen, �r�k sz�ve
ir�nt. Alak�tsd �t a v�gyat szeretett�. Minden
akaratod az, hogy boldog l�gy. Minden v�gyad,
ak�rmik is azok, a boldogs�g ir�nti v�gyakoz�sod
kifejez�d�se. Alapvet�en j�t k�v�nsz �nmagadnak.

K: Tudom, de nem kellene�

M: V�rj. Kit�l hallottad, hogy nem kellene? Mi rossz

van abban, hogy boldog akarsz lenni?

K: Az �nnek mennie kell, tudom.

M: De az �n jelen van. V�gyaid vannak. Boldogs�g

ut�ni v�gyad van. Mi�rt? Mert szereted magad.
Minden k�r�lm�nyek k�z�tt szeresd magad �
b�lcsen. Akkor van baj, ha but�n szereted magad,
szenved�st okozva ezzel �nmagadnak. Szeresd
�nmagad b�lcsen. Mind az �lvezetnek, mind a
m�rt�kletess�gnek l�that�lag ugyanaz a c�lja �
t�ged boldogg� tenni. �lvezet az ostoba �t,
m�rt�kletess�g a b�lcs �t.

K: Mi a m�rt�kletess�g?

M: Nem menni kereszt�l ism�telten azon a

tapasztalaton, amelyiken m�r kereszt�lment�l �
m�rt�kletess�g. Sz�ks�gtelent�l tart�zkodni �
m�rs�kletess�g. �lvezetet vagy f�jdalmat nem
siettetni � m�rs�kletess�g. A dolgokat �lland�an
kontroll alatt tartani � m�rs�kletess�g. A v�gy mint
olyan, nem helytelen. A v�gy maga az �let, a tud�s-
�s tapasztalatbeli n�veked�sre val� �szt�nz�s.

A v�laszt�said a helytelenek. Azt k�pzelni, hogy

valamilyen csek�ly dolog � �tel, szex, hatalom,
h�rn�v � boldogg� tehet, �nmagad becsap�sa. Csak

ami annyira hatalmas �s m�ly, mint a te val�di �ned,

tehet t�ged igaz�n �s tart�san boldogg�.

K: Mivel a v�gyban, mint az �n szeretet�nek a

kifejez�s�ben alapj�ban v�ve semmi rossz nincs,
mik�ppen kell a v�gyakat kezelni?

M: �ld az �letedet intelligensen, elm�dben a

legm�lyebb �ned ir�nti �rdekl�d�ssel. Elv�gre mit
akarsz val�j�ban? Nem t�k�letess�get; te m�r
t�k�letes vagy. Amit keresel, az annak
cselekv�sben val� kifejez�se, ami vagy. Ez�rt van
tested �s elm�d. Vedd �ket k�zbe, �s tedd �ket
szolg�dd�.

K: Ki m�k�dik itt? Ki az, akinek a test-elm�t k�zbe

kell vennie?

M: A megtisztult elme, az �n h�s�ges szolg�ja. Ez

veszi gondjaiba az eszk�z�ket, a bels�ket �s a
k�ls�ket egyar�nt, �s �ll�tja �ket c�ljainak
szolg�lat�ba.

K: �s mik a c�lok?

M: Az �n univerz�lis, �s c�ljai univerz�lisak. Semmi

nem szem�lyes az �nnel kapcsolatban. �lj egy
rendes �letet, de ne t�zz ki �nmag��rt val� c�lt. Ez
kell, hogy legyen a kiindul�pontja a nagy kalandnak.

K: Mi a tan�csod, j�jjek el t�bbsz�r Indi�ba?

M: Ha komoly vagy, e c�lb�l meg se kell mozdulnod.

�nmagad vagy ak�rhol vagy, �s te teremted saj�t
kl�m�dat. Helyv�ltoztat�s �s utaz�s r�v�n nem fogsz
�dv�z�lni. Te nem a test vagy, �s a test helyr�l
helyre vonszol�sa nem fog eljuttatni sehov�.
Elm�dnek szabads�g�ban �ll a h�rom vil�g
bekalandoz�sa � haszn�ld ki teljes m�rt�kben.
 K: Ha szabad vagyok, mi�rt vagyok testben?

M: Nem vagy a testben, a test van tebenned. Az

elme is tebenned van. Ezek t�rt�nnek veled. Az�rt
vannak itt, mert �rdekesnek tartod �ket. Val�di
term�szetednek v�gtelen a kapacit�sa az �r�mre.
Csupa �letkedv �s szeretet. Ki�rasztja ragyog�s�t
mindenre, ami tudatoss�ga f�kusz�ba ker�l, �s
ebb�l semmi nincs kiz�rva. Nem ismer se gonoszt,
se r�ts�got, rem�nykedik, bizakodik, szeret. Te
ember, nem tudod, mekkor�t hib�zol, ha nem
ismered meg saj�t val�di �nedet. Te nem vagy sem
a test, sem az elme, sem a t�zel�, sem a t�z.
Mindezek saj�t t�rv�nyeik szerint jelennek meg �s
t�nnek el.

Szereted azt, ami vagy, val�di �nedet, �s b�rmit

teszel, saj�t boldogs�god �rdek�ben teszed.
Felfedezni azt, megismerni azt, gondj�t viselni neki,
ez alapvet� k�sztet�sed. Embereml�kezet el�tti id�

�ta szeretted �nmagadat, de sohasem b�lcsen.

Haszn�ld b�lcsen testedet �s elm�det az �n
szolg�lat�ban, ez minden. L�gy h� saj�t �nedhez,
szeresd �nedet felt�tel n�lk�l. Ne sz�nleld, hogy
�nmagadk�nt szeretsz m�sokat. Hacsak fel nem
ismerted, hogy �k veled egyek, nem szeretheted
�ket. Ne tettesd magad annak, aki nem vagy, ne
tagadd meg azt, aki vagy. M�sok ir�nti szereteted az
�nismeretnek eredm�nye, nem pedig oka.
�nmegval�s�t�s n�lk�l semmilyen er�ny nem
hiteles. Amikor tudod, minden k�ts�get kiz�r�an,
hogy mindenen kereszt�l egyazon �let �ramlik, �s
hogy te vagy az az �let, szeretni fogsz mindent,
term�szetes �s spont�n m�don. Amikor felismered
�nszereteted m�lys�g�t �s teljess�g�t, tudni fogod,
hogy minden �l�l�nyt �s az eg�sz univerzumot
mag�ban foglalja a szereteted. De mikor b�rmire
t�led k�l�n�ll�k�nt tekintesz, nem szeretheted, mert
f�lsz t�le. Az elidegened�s f�lelmet okoz, �s a
f�lelem fokozza az elidegened�st. Ez egy �rd�gi
k�r. Csak az �nmegval�s�t�s t�rheti meg. Efel�
t�rekedj, elt�k�lten.

K�rdez�: Mik�zben a l�nyeget keresi az ember,

hamarosan felismeri alkalmatlans�g�t, �s egy
vezet�, vagy tan�t� sz�ks�gess�g�t. Ez bizonyos
fegyelmet tesz sz�ks�gess�, mert elv�r�s fel�d a
vezet�d ir�nti bizalom, �s k�vetkez�sk�ppen
tan�csainak �s instrukci�inak k�vet�se. De a
jelent�keny t�rsadalmi s�rget�s �s nyom�s, a
szem�ly er�teljes v�gyai �s f�lelmei miatt nem j�n
l�tre az elme �s az akarat gyermeki bizalma,
elengedhetetlen engedelmess�ge. Hogy lehet
kompromisszumot teremteni a Guru ir�nti ig�ny, �s
a neki val� engedelmess�g neh�zs�ge k�z�tt?

Maharaj: A t�rsadalom �s a k�r�lm�nyek k�nyszere

alatti cselekedetek nem nagyon fontosak, mert
javar�szt g�pies, puszt�n behat�sok �ltal keltett
reakci�k. Elegend�, ha az ember p�rtatlan m�don
figyeli �nmag�t, hogy t�k�letesen elszigetelje mag�t
att�l, ami v�gbemegy. Az �sz n�lk�l, vakon
elk�vetett cselekedetek hozz�ad�dhatnak a
karm�hoz (sors), egy�bk�nt nemigen l�nyegesek. A
Guru egyet k�r csup�n, tiszta �s intenz�v
c�ltudatoss�got, �nmagad ir�nti felel�ss�g�rz�st. A
vil�g eg�sz�nek realit�sa megk�rd�jelezend�. Ki a
Guru, v�g�l is? Az, aki ismeri az �llapotot, amelyben
nem l�tezik sem a vil�g, sem annak gondolata, � a
Legfels�bb Tan�t�. Megtal�lni �t azt jelenti, hogy
el�rni az �llapotot, amelyben a k�pzeletet nem
tartod t�bb� val�s�gnak. K�rlek, �rtsd meg, hogy a
Guru a val�s�got, az igazs�got k�pviseli, azt, ami
van. � a sz� legteljesebb �rtelm�ben realista. Nem
tud, �s nem fog kiegyezni az elm�vel, �s annak
ill�zi�ival. Az�rt j�n, hogy eljuttasson t�ged a
val�s�gba; ne v�rj t�le semmi egyebet.

Az a fajta Guru, akire te gondolsz, aki inform�ci�kat

�s instrukci�kat ad neked, az nem a val�di Guru. A
val�di Guru az, aki ismeri a l�tszatok k�pr�zat�n t�li
val�s�got. Sz�m�ra a te engedelmess�gre �s
fegyelemre vonatkoz� k�rd�seid nem b�rnak
jelent�ssel, mert az � szem�ben a szem�ly, akinek
te tartod magad, nem l�tezik, a k�rd�seid egy nem
l�tez� szem�lyre vonatkoznak. Ami l�tezik a te
sz�modra, az nem l�tezik az � sz�m�ra. Amit te
mag�t�l �rtet�d�nek tekintesz, azt � abszol�te
elutas�tja. Azt akarja, hogy �gy l�sd magad, mint
ahogy � l�t t�ged. Akkor nem fog kelleni a Gurunak
engedelmeskedned, �s �t k�vetned, mert saj�t
val�s�godnak fogsz engedelmeskedni, �s azt fogod
k�vetni. Ismerd fel, hogy ak�rminek gondolod
magad, az csak esem�nyek �raml�sa; mik�zben
minden t�rt�nik, megjelenik �s elt�vozik, egyed�l te
vagy, a v�ltoztathatatlan a v�ltoz�konyban, a
mag�t�l �rtet�d� a k�vetkeztetettben. V�laszd k�l�n
a megfigyeltet a megfigyel�t�l, �s hagyj fel a hamis
azonosul�sokkal.

K: A val�s�g megtal�l�sa �rdek�ben el kell vetni

mindent, ami az utat el�llja. M�sfel�l, az adott
t�rsadalmi k�nyszerek k�z�tti t�l�l�s k�vetelm�nye
miatt sok mindennek a v�ghezvitel�re, �s
elszenved�s�re sz�ks�g van. Fel kell adnia az
embernek a foglalkoz�s�t �s t�rsadalmi helyzet�t
annak �rdek�ben, hogy megtal�lja a val�s�got?
M: V�gezd a munk�d. Amikor van egy pillanatnyi
szabad id�d, tekints befel�. Fontos, hogy ne hagyd
ki a sz�modra ad�d� kedvez� alkalmat. Ha komoly
vagy, teljes eg�sz�ben kihaszn�lod a szabad id�det.
Ez elegend�.

K: A l�nyeges keres�se �s a l�nyegtelen elhagy�sa

sor�n van-e valamilyen szk�pja a kreat�v �letnek?
P�ld�ul, szeretem a fest�szetet. Seg�ts�get jelent,
ha szabad �r�imat a fest�szetre ford�tom?

M: Ak�rmit csin�lhatsz, k�zben figyeld az elm�det.

Kell, hogy legyenek olyan pillanataid is, amikor teljes
a bels� b�ke �s a csend, amikor elm�d abszol�t
nyugalomban van. Ha ezt elmulasztod, mindent
elmulasztasz. Ha ezt nem csin�lod, elm�d csendje
szertefoszlik, �s mindenf�le m�st sz�v mag�ba.

Neh�zs�ged abban rejlik, hogy akarod a val�s�got,

�s f�led is, ugyanakkor. F�led, mert nem ismered. A
megszokott dolgok ismer�sek, biztons�gban �rzed
magad vel�k. Az ismeretlen bizonytalan, �s ez�rt
vesz�lyes. De a val�s�g megismer�s�hez
harm�ni�ban kell lenni vele. �s a harm�ni�ban
nincs helye f�lelemnek.

Egy gyermek ismeri a test�t, de a test alap�

megk�l�nb�ztet�seket nem. Csup�n tudatos, �s
boldog. V�g�l is, ez volt a c�l, ami�rt megsz�letett.
A l�t �lvezete az �nszeretet legegyszer�bb form�ja,

amely k�s�bb az �n szeretet�be n� bele. L�gy ak�r

egy gyermek, nem �ll�tva semmit a test �s az �n
k�z�. A pszichikai �let �lland� zaja n�la hi�nyzik. A
m�ly csendben az �n szeml�li a testet. Az olyan,
mint a feh�r pap�r, amelyre semmi sincs �rva m�g.
L�gy ak�r a gyermek, ahelyett, hogy ez, vagy az
pr�b�ln�l lenni, l�gy boldog, hogy vagy. Teljesen
fel�bredett tan�ja leszel a tudatoss�g ter�nek. De
ne legyenek �rz�sek �s ide�k, k�zted �s a t�r
k�z�tt.

K: A puszta l�tez�ssel val� megel�ged�s az

id�t�lt�s leg�nz�bb m�dj�nak t�nik.

M: Az �nz�s legbecs�letesebb m�dja.

Term�szetesen l�gy �nz�, lemondva mindenr�l, az
�nt kiv�ve. Amikor semmi m�st nem szeretsz, csak
az �nt, mindenf�le �nz�s�get �s �nzetlens�get
meghaladsz. Mindenf�le megk�l�nb�ztet�s elvesz�ti
�rtelm�t. Az egy szeretete �s a minden szeretete
egybeolvadnak a szeretetben, a tisztas�gban �s
egyszer�s�gben, nem c�mk�zve semmit, nem
elutas�tva semmit. Id�zz ebben a szeretetben,
mer�lj benne m�lyebbre �s m�lyebbre, kutasd
magad, �s szeresd e kutat�st, �s meg fogod oldani,
nemcsak saj�t probl�m�dat, hanem az emberis�g
probl�m�it is. Tudni fogod, hogy mit kell tenned. Ne
t�gy fel felsz�nes k�rd�seket; fordulj a sarkalatos
k�rd�sek fel�, l�ted igazi alapjai fel�.

K: Van olyan m�dszer, amellyel felgyors�thatom az

�nmegval�s�t�somat?

M: Term�szetesen van.

K: Ki fogja felgyors�tani? Megtenn�d sz�momra?

M: Nem te fogod megtenni, sem �n. Csup�n

megt�rt�nik.

K: Val�j�ban idej�vetelem igazolta. Ez a

felgyorsul�s a szent t�rsas�g miatt k�vetkezik be?
Amikor elmentem legut�bb, rem�nykedtem, hogy
visszaj�v�k. �s megt�rt�nt. Most abban
rem�nykedem, hogy hamarosan Angli�ba megyek.

M: You are like a newly born child. It was there

before but not conscious of its being. At its birth a
world arose in it, and with it the consciousness of
being. Now you have just to grow in consciousness,
that is all. The child is the king of the world -- when it
grows up, it takes charge of its kingdom. Imagine
that in its infancy it fell seriously ill and the physician
cured it. Does it mean that the young king owes his
kingdom to the physician? Only, perhaps as one of
the contributing factors. There were so many others;
all contributed. But the main factor, the most crucial,
was the fact of being born the son of a king.
Similarly, the Guru may help. But the main thing that

M: Olyan vagy, ak�r egy �jsz�l�tt gyermek. M�r

el�tte is volt, de nem volt tudatos a l�t�re.
Sz�let�sekor megjelent benne egy vil�g, �s vele a
l�tez�s tudatoss�ga. Most csup�n bele kell n�n�d a
tudatoss�gba, ez minden. A gyermek a vil�g kir�lya
� amikor feln�, �tveszi kir�lys�g�nak ir�ny�t�s�t.
K�pzeld el, hogy gyermekkor�ban s�lyos beteg lesz,
�s orvosi kezel�st kap. Ez azt jelenti, hogy a fiatal
kir�ly az orvosnak k�sz�nheti a kir�lys�g�t? Ez
tal�n csak egyike a k�zrem�k�d� t�nyez�knek. Oly
sok m�s t�nyez� is volt, amelyek mindegyike
k�zrem�k�d�tt. De a legf�bb, a legkritikusabb
t�nyez� az a t�ny, hogy kir�ly fiak�nt sz�letett. A
Guru hasonl�k�ppen seg�thet. De a legf�bb, ami
seg�t, a val�s�g birtok�ban lenni bel�l. Az ki fogja
mag�t jelenteni. Idej�veteled k�ts�gtelen, hogy
seg�ts�get jelent sz�modra. Nem ez az egyetlen,
ami seg�t. A legf�bb a te saj�t l�ted. �ppen a
komolys�god az, ami ezt bizony�tja.

K: Hivat�som gyakorl�sa c�folja komolys�gomat?

M: M�r mondtam. Am�g lehet�v� teszed magad

sz�m�ra a b�ke pillanatainak a sokas�g�t, kock�zat
n�lk�l gyakorolhatod legnagyobb tiszteletet �rdeml�
hivat�sodat. A bels� csend e pillanatai okvetlen�l fel
fognak �getni minden akad�lyt. Ne k�telkedj
hat�soss�g�ban. Pr�b�ld ki.

K: De h�t pr�b�ltam.

M: Sosem hitelesen, sosem �llhatatosan. Egy�bk�nt

nem tenn�l fel ilyen k�rd�seket. Az�rt k�rdezel, mert
nem vagy biztos magadban. �s az�rt nem vagy
biztos magadban, mert sohasem figyelt�l magadra,
csak a tapasztalataidra. Tan�s�ts �nmagad ir�nt
minden tapasztalat feletti �rdekl�d�st, l�gy
�nmagaddal, szeresd �nmagad; a v�gs� biztons�g
csak az �nismeretben tal�lhat�. A legf�bb dolog a
komolys�g. L�gy becs�letes �nmagaddal, �s semmi
sem fog elcs�b�tani. Er�ny �s hatalom csup�n
j�t�kp�nzek, a gyermekek j�t�kszere. Hasznosak a
vil�gban, de nem visznek t�ged ki bel�le. Hogy
meghaladd, �llhatatoss�gra, nyugodt figyelemre van
sz�ks�ged.

K: Miv� lesz akkor az ember fizikai l�te?

M: Am�g eg�szs�ges vagy, tov�bb �lsz.

K: Ez egy bels�leg mozdulatlan �let, nem lesz

hat�ssal az eg�szs�gre?

M: A tested egy t�pl�l�k �talak�t�. Amilyen az

�teled, durva �s finom, olyan lesz az eg�szs�ged.

K: �s mi t�rt�nik a nemi �szt�nnel? Hogyan lehet

kontroll�lni?

M: A szex tanult viselked�sm�d. L�pj rajta t�l. Am�g

a testre f�kusz�lsz, addig az ev�s �s a szex, a
f�lelem �s a hal�l karmai k�zt maradsz. Tal�ld meg
�nmagad, �s l�gy szabad.
K�rdez�: Most j�v�k Sri Ramanashramb�l. H�t
h�napot t�lt�ttem ott.

Maharaj: Milyen gyakorlatot k�vett�l az

Ashramban?

K: Amennyire csak tudtam, a ?Ki vagyok �n??-re

�sszpontos�tottam..

M: Ezt milyen m�don tetted? Verb�lisan?

K: A nap folyam�n ad�d� szabad pillanataimban.

N�ha mormogtam magamban, hogy ?Ki vagyok �n??,
?Vagyok, de ki vagyok �n??, vagy ment�lisan
csin�ltam ugyanezt. Id�nk�nt kellemes �rz�sek
t�lt�ttek el, vagy a teljes boldogs�g lelki�llapot�ba
ker�ltem. Eg�sz�ben v�ve nyugodt �s elfogad�
igyekeztem lenni, hogysem, a tapasztalatok�rt val�
megdolgoz�s helyett.

M: Mi volt a t�nyleges tapasztalatod, amikor a

megfelel� lelki�llapotban volt�l?

K: Bels� nyugalom �rz�se, b�ke �s csend.

M: Megfigyelted-e �nmagad, hogy tudatlann� v�lsz?

K: Igen, ritk�n �s nagyon r�vid ideig. Egy�bk�nt

nagyon nyugodt voltam, bels�leg �s k�ls�leg is.

M: Milyen jelleg� volt ez a nyugalom? Kicsit a m�ly

alv�ssal rokon, m�gis tudatos? �brenl�ti alv�s f�le?

K: Igen. �ber alv�s. (jagrit-sushupti).

M: A legf�bb dolog megszabadulni a negat�v

em�ci�kt�l � v�gyt�l, f�lelemt�l, stb., az elme ?hat
ellens�g�t�l?. Amint az elme megszabadul t�l�k, a
t�bbi k�nnyen fog menni. Ahogy a kelme megtisztul
szappanos v�zt�l, �gy tisztul meg az elme a tiszta
�rz�sek �ramlat�ban.

Mikor csendesen �lsz, �s befel� figyelsz, mindenf�le

dolgok ker�lhetnek felsz�nre. Ne csin�lj vel�k
semmit, ne reag�lj r�juk; ahogy j�nnek, �gy el is
mennek, �nmagukt�l. Csup�n a figyelem sz�m�t,
�nmaga teljes �bers�ge, azaz ink�bb elm�j�nek a
teljes �bers�ge.

K: ?�nmaga? alatt a h�tk�znapi �nt �rted?

M: Igen, a szem�lyt, ez figyelhet� meg egyed�l

objekt�ve. A megfigyel� t�l van a megfigyel�sen.
Ami megfigyelhet�, az nem a val�di �n.

K: �n mindig �szlelni tudom a megfigyel�t, v�gtelen

visszavonul�sban.

M: A megfigyel�st tudod �szlelni, nem pedig a

megfigyel�t. Hogy a v�gs� megfigyel� vagy, azt
k�zvetlen szellemi megl�t�s alapj�n tudod, nem
megfigyel�sen alapul� logikai folyamat r�v�n. Ami
vagy, az vagy, azt pedig, hogy mi nem vagy, tudod.
Az �nt l�tk�nt ismered, a nem-�nt muland�k�nt. De

val�j�ban minden az elm�ben van. A megfigyelt, a

megfigyel�s �s a megfigyel� ment�lis konstrukci�k.
Az �n van egyed�l.

K: Mi�rt teremti az elme ezeket a

megk�l�nb�ztet�seket?

M: A feloszt�s �s megk�l�nb�ztet�s az elme

val�s�gos term�szet�b�l fakad. Nincs semmi rossz
a feloszt�sban. De az elk�l�n�t�s ellenkezik a
t�nyekkel. A dolgok �s emberek k�l�nb�z�k, de
nem elk�l�n�ltek. A term�szet egy, a val�s�g egy.
Vannak ellent�tek, de nincs szemben�ll�s.

K: �n term�szett�l fogva nagyon akt�vnak ismerem

magam. Itt ker�lni javasolj�k az aktivit�st. Min�l
ink�bb pr�b�lok inakt�v maradni, ann�l nagyobb a
k�sztet�sem, hogy csin�ljak valamit. Ez nemcsak
k�ls�leg aktiviz�l, de bels�leg is k�zdelemre k�sztet,
hogy az legyek, ami term�szetemt�l fogva nem
vagyok. Van gy�gyszer a t�nyked�s ir�nti s�v�rg�s
ellen?

M: K�l�nbs�g van munka, �s puszta tev�kenys�g

k�z�tt. Az eg�sz term�szet dolgozik. A munka
term�szet, a term�szet munka. M�sfel�l, a
tev�kenys�g v�gyra �s f�lelemre alapszik, birtokl�s
�s �lvezet ut�ni s�v�rg�sra, szenved�st�l �s
megsemmis�l�st�l val� f�lelemre. Az eg�sz
munk�ja az eg�sz�rt, az egy�n tev�kenys�ge az
egy�n�rt t�rt�nik.
 K: Van gy�gyszer a tev�kenys�g ellen?

M: Figyeld meg, �s meg fog sz�nni. Haszn�lj ki

minden alkalmat, hogy eml�keztesd magad,
k�tel�kek k�z�tt vagy, hogy b�rmi t�rt�nik veled, az
fizikai l�tez�sed miatt van. V�gy, f�lelem, gond,
�r�m, nem tudnak megjelenni, hacsak te ott nem
vagy, hogy megjelenhessenek. De ak�rmi t�rt�nik,
az l�tez�sedre, mint �szlel�si k�zpontra mutat.
Hagyd figyelmen k�v�l a mutat�kat, �s azt
tudatos�tsd, amire azok mutatnak. Ez egy eg�szen
egyszer� dolog, de meg kell tenni. Ami sz�m�t, az az
�llhatatoss�g, amellyel a magadhoz val�
visszat�r�st folytatod.

K: Az �nmagamba val� m�ly felold�d�s k�l�nleges

�llapot�ba szoktam ker�lni, de kisz�m�thatatlanul �s
pillanatokra. Nem �rzem magam kontroll alatt ilyen
�llapotban.

M: A test anyagi dolog, �s id�t ig�nyel a v�ltoz�sa.

Az elme ment�lis szok�sok, gondolkod�sm�dok �s
�rz�sek halmaza csup�n, �s megv�ltoztat�sukhoz a
felsz�nre kell �ket hozni, �s meg kell �ket vizsg�lni.
Ez szint�n id�t vesz ig�nybe. Csak l�gy elsz�nt, �s
tarts ki, a t�bbi majd gondoskodik �nmag�r�l.

K: Azt hiszem, tiszt�n l�tom a teend�ket, de f�radt

vagyok �s levert, �s emberi t�rsas�got keresek, �s

�gy elpazarolt id�, amit mag�nyra �s medit�ci�ra
ford�tok.

M: Tedd, amihez kedved van. Ne t�gy er�szakot

magadon. Az er�szak kem�nny� �s ridegg� tesz.
Ne harcolj azzal, amit utad akad�ly�nak tekintesz.
Csak �rdekl�dj ir�nta, szeml�ld, figyeld meg,
vizsg�ld. Hadd t�rt�nj�k ak�rmi � j� vagy rossz. De
ne engedd magad elmer�lni a t�rt�n�sben.

K: Mi a c�lja annak, hogy az ember �lland�an

eml�keztesse mag�t, hogy � a megfigyel�?

M: Az elm�nek meg kell tanulnia, hogy a mozg�

elme m�g�tt, a h�tt�rben, ott van a nem v�ltoz�
�bers�g. Az elme meg kell, hogy ismerje a val�di
�nt, �s tisztelnie kell azt, �s abba kell hagyja annak
eltakar�s�t, mik�nt a hold is takarja a napot
napfogyatkoz�s idej�n. Csup�n ismerd fel, hogy
semmilyen megfigyelhet�, vagy tapasztalhat� nem
te vagy, �s nem k�t meg t�ged. Hagyd figyelmen
k�v�l, ami nem �nmagad.

K: Ahhoz, hogy azt csin�ljam, amit mondasz,

szakadatlanul �bernek kell lennem.

M: �bernek lenni annyi, mint fel�bredettnek lenni. A

nem �bers�g alv�st jelent. Mindenk�ppen �ber
vagy, nem kell er�lk�dn�d, hogy legy�l. Ami
sz�ks�ges, hogy tudat�ban legy�l, az
�bers�gednek. Legy�l sz�nd�kosan �s tudatosan
�ber, t�g�tva �s m�ly�tve az �bers�g ter�t. Mindig
tudat�ban vagy az elm�nek, de nem vagy tudat�ban
�nmagadnak, mint l�tez� tudatoss�gnak.

K: Ahogy �szreveszem, elt�r� jelent�st tulajdon�tasz

az ?elme?, ?tudatoss�g? �s ?�bers�g? szavaknak.

M: Tekintsd �gy. Az elme sz�ntelen�l gondolatokat

termel, m�g ha nem figyelsz is r�juk. Amikor tudod,
hogy mi zajlik az elm�dben, annak neve tudatoss�g.
Ez az �brenl�ti �llapotod � tudatoss�god �rz�kletr�l
�rz�kletre, �szlel�sr�l �szlel�sre, ide�r�l ide�ra v�lt,
v�gtelen egym�sut�nban. Ezt k�veti az �bers�g, a
tudatoss�g eg�sz�be val� k�zvetlen belel�t�s, Az
elme, foly�hoz hasonl�an, a test foly�medr�ben
�ramlik sz�ntelen; azonos�tod magad egy pillanatra
egy konkr�t hull�mmal, �s �gy nevezed: az ?�n
gondolatom?. Minden, aminek tudat�ban vagy, az az
elm�d; az �bers�g a tudatoss�gr�l, mint eg�szr�l
val� tudom�s.

K: Mindenki tudatos, de nem mindenki �ber.

M: Ne �gy mondd, hogy: ?mindenki tudatos?. �gy

mondd, hogy: ?van tudatoss�g?, amelyben minden
megjelenik �s elt�nik. Gondolataink csak hull�mok a

tudatoss�g �ce�nj�n. Hull�mokk�nt j�nnek �s

mennek. V�gtelenek �s �r�kk� tart�k, mint az
�ce�n. Ismerd �nmagad a l�t �ce�nj�nak, minden
l�tez�s kiindul�pontj�nak. Mindezek persze
metafor�k; a val�s�g meghaladja a le�r�sokat. Akkor
ismered csak, ha meg�led.
 K: Keres�se meg�ri a szenved�st?

M: N�lk�le minden szenved�s. Ha azt akarod, hogy

�sszer�en, kreat�van �s boldogan �lj, �s v�gtelen
gazdags�gban r�szes�lj, keresd azt, ami vagy.

M�g az elme a testben koncentr�l�dik, �s a

tudatoss�g az elm�ben, addig az �bers�g szabad. A
testnek k�sztet�sei, �s az elm�nek f�jdalmai �s
�r�mei vannak. Az �bers�g szabad �s rend�letlen.
Ragyog�, csendes, b�k�s, eleven �s nem f�l, h�j�n
van v�gyaknak �s f�lelmeknek. Medit�lj rajta, mint
igaz l�teden, �s pr�b�lj az lenni a mindennapok
sor�n, �s fel fogod ismerni �t, az � teljess�g�ben.

Az elm�t a t�rt�n�s �rdekli, m�g az �bers�get maga

az elme. A gyermek a j�t�kkal t�r�dik, de az anya a
gyermeket figyeli, nem a j�t�kot.

F�radhatatlan figyelem r�v�n teljesen �ress�

v�ltam, �s ezzel az �ress�ggel minden visszat�rt
hozz�m, kiv�ve az elm�t. �gy tal�lom, hogy
elvesztettem az elm�t, visszavonhatatlanul.

K: Mik�zben hozz�nk besz�lsz, tudatos vagy?

M: Nem vagyok sem tudatos, sem tudattalan, t�l

vagyok az elm�n, �s annak k�l�nf�le �llapotain, �s
felt�telein. A megk�l�nb�ztet�seket az elme
teremette, �s csak az elm�re �rv�nyesek. �n maga
a tiszta Tudatoss�g vagyok, t�retlen �bers�ge
mindennek, ami van. �llapotom sokkal
val�s�gosabb, mint a ti�d. Figyelmemet nem vonj�k
el a szem�lyt alkot� k�l�nbs�gek �s elv�laszt�sok.
Am�g a test kitart, lesznek sz�ks�gletei, mint b�rki
m�snak, de ment�lis folyamataim v�get �rtek.

K: Olyan a viselked�sed, mint egy gondolkod�

szem�lynek.

M: Mi�rt ne lenne? De a gondolkod�som, az

em�szt�semhez hasonl�an, tudattalan �s
sz�nd�kolatlan.

K: Ha gondolkod�sod tudattalan, akkor honnan

tudod, hogy helyes?

M: Se v�gy, se f�lelem nincs, hogy akad�lyozza. Mi

tudn� elrontani? Mivel ismerem magam, �s amit
k�pviselek, nem kell szakadatlanul ellen�riznem
magam. Ha tudod, hogy �r�d pontos id�t mutat,
soha nem habozol megn�zni.
 K: E pillanatban ki besz�l, ha nem az elme?

M: Ami a k�rd�st hallja, az v�laszol r�.

K: De ki az?

M: Nem ki, hanem mi. �n nem a te vil�gfelfog�sod

szerinti szem�ly vagyok, hab�r szem�lynek t�nhetek
sz�modra. �n a v�gtelen tudatoss�g �ce�n vagyok,
amelyben minden t�rt�nik. Minden l�tez�sen �s
megismer�sen is t�l, a l�t tiszta �dve vagyok.
Semmit�l nem �rzem magam elk�l�n�ltnek, ez�rt �n
vagyok minden. Semmilyen dolog nem �n, �gyhogy
semmi vagyok.

Ugyanaz az er� hozza l�tre a v�laszomat is a

k�rd�seidre, amely a t�zet t�pl�lja, �s a vizet
�ramoltatja, a magokat cs�r�ztatja, �s a f�kat
n�veszti. Semmi nem szem�lyes velem
kapcsolatban, annak ellen�re, hogy a nyelv �s a
st�lus szem�lyesnek t�nhet. A szem�ly v�gy- �s
gondolat mint�k, �s reag�l� cselekv�sek halmaza;
az �n esetemben nincsenek ilyen mint�k. Semmi
nincs, amit v�gyok, vagy f�lek � hogyan lehetn�nek
mint�k?

K: Bizony�ra, te is meghalsz egyszer.

M: Az �let el fog illanni, a test meg fog halni, de ez

nem fog hatni r�m, a legkev�sb� sem. T�l vagyok
t�ren �s id�n, semminek nem okak�nt, semmi �ltal
nem okozottan, m�gis t�k�letes l�tez�si m�trixban.

K: Megengeded a k�rd�st, hogyan jutott�l a

jelenlegi �llapotodba?

M: Tan�t�m arra k�rt, �llhatatosan ragaszkodjak az

?�n vagyok? �rz�s�hez, �s ne t�rjek el t�le m�g egy
pillanatra se. Legjobb tud�som szerint k�vettem
tan�cs�t, �s viszonylag r�vid id� m�lva megval�sult
bennem tan�t�s�nak igazs�ga. Mind�ssze annyit
tettem, hogy �lland�an eml�kezetemben tartottam
tan�t�s�t, arc�t, szavait. Ez v�get vetett az elm�nek;
az elme csendj�ben olyannak l�ttam meg magam,
amilyen vagyok � k�tel�kek n�lk�linek.

K: A megval�sul�sod hirtelen t�rt�nt, vagy

fokozatosan?
M: Egyik sem. Az ember id�tlen�l az ami. Az elme
ismeri fel ahogy �s amikor megtisztul a v�gyakt�l �s
f�lelmekt�l.

K: M�g a megval�sul�s ir�nti v�gyt�l is?

M: Az a v�gy a legk�l�n�sebb v�gy, hogy v�get

�rjen minden v�gy, �pp�gy, mint ahogy a f�lelemt�l
val� f�lelem is a legk�l�n�sebb f�lelem. Az egyik a
megragad�sban, a m�sik a fut�sban akad�lyoz.
Haszn�lhatod ugyanazon szavakat, de az �llapotok

nem ugyanazok. Aki a megval�sul�st keresi, az nem

v�gy-f�gg�; � egy olyan keres�, aki a v�gyak
ellen�ben halad, nem vel�k. A megszabadul�s ut�ni
egyetemes s�v�rg�s csup�n kezdet; a t�k�letes
sz�nd�kok megtal�l�sa, �s azok alkalmaz�sa a
k�vetkez� l�p�s. A keres�nek csak egy c�l lebeg a
szeme el�tt: felfedezni saj�t igazi l�t�t. Minden v�gy
k�z�l ez a legambici�zusabb, mert semmi �s senki
nem teljes�theti; a keres� �s a keresett egyek, �s a
keres�s sz�m�t egyed�l.

K: A keres�s egyszer v�get �r. A keres� megmarad.

M: Nem, a keres� fog megsz�nni, a keres�s marad

meg. A keres�s a v�gs� �s id�tlen val�s�g.

K: A keres�s hi�nyt, akar�st, befejezetlens�get �s

t�k�letlens�get jelent.

M: Nem, a befejezetlen �s a t�k�letlen elutas�t�s�t,

�s elvet�s�t jelenti. A val�s�g keres�se maga a
val�s�g mozg�sa. Bizonyos �rtelemben minden
keres�s a val�di boldogs�got, vagy a val�s�g
boldogs�g�t c�lozza. De itt keres�s alatt �nmagad,
mint a tudatos l�t gy�kere, az elme m�g�tti f�ny
keres�s�t �rtj�k. Ez a keres�s soha nem �r v�get,
m�g a minden m�s ir�nti nyugtalan v�gyakoz�s
v�get kell �rjen, mert a val�di el�rehalad�snak kell a
hely�be l�pnie.

Az embernek meg kell �rtenie, hogy a val�s�g, vagy

Isten, vagy a Guru keres�se, �s az �n keres�se
ugyanaz; amikor az egyiket megtal�lta, mindet
megtal�lta. Amikor az ?�n vagyok? �s ?Isten? az
elm�dben megk�l�nb�ztethetetlenekk� v�lnak,
akkor valami olyan fog t�rt�nni, hogy a k�ts�g
nyoma n�lk�l tudni fogod, hogy Isten van, mert te
vagy, �s te vagy, mert Isten van. A kett� egy.
K: Mivel minden eleve elrendelt, �nmegval�s�t�sunk
is az? Vagy legal�bb e tekintetben szabadok
vagyunk?

M: Sorsa csak n�vnek �s form�nak van. Mivel te

nem vagy sem a test, sem az elme, a sorsnak nincs
hatalma f�l�tted. Te t�k�letesen szabad vagy. A
cs�sz�t form�ja, anyaga, haszn�lata stb. hat�rozza
meg. De a cs�sz�n bel�li t�r szabad. Az csak akkor
van a cs�sz�ben, ha a cs�sz�vel kapcsolatban
�ll�nak tekintj�k. Egy�bk�nt csak t�r. A test
l�tez�s�ig testet �lt�ttnek l�tszol. A test n�lk�l nem
vagy testt�l elv�lt � csak vagy.

R�ad�sul a sors is csak egy idea. A szavak oly

sokf�lek�ppen illeszthet�k egym�shoz. Az �ll�t�sok
k�l�nb�zhetnek, de okoznak-e b�rmilyen v�ltoz�st a
val�s�gon? Olyan sok te�ri�t kiagyaltak a dolgok
magyar�zat�ra � j�l hangzik mindegyik, de nem igaz

egyik sem. Aut� vezet�s k�zben a mechanika �s a

k�mia t�rv�nyeinek vagy al�vetve: sz�llj ki az
aut�b�l, �s a fiziol�gia �s a biok�mia t�rv�nyeinek
hat�sk�r�be ker�lsz.

K: Mi a medit�ci�, �s mi a haszna?

M: Ameddig kezd� vagy a formaliz�lt medit�ci�k,

vagy im�ds�gok ter�n, j� lehet sz�modra. De a
val�s�g keres�je sz�m�ra csak egy medit�ci�
l�tezik � a megb�j� gondolatok k�rlelhetetlen
visszautas�t�sa. A gondolatokt�l val�
megszabadul�s maga medit�ci�.

K: Hogyan kell csin�lni?

M: Kezdd a gondolatok �raml�s�nak a

megenged�s�vel, megfigyel�s�vel. A t�k�letes
megfigyel�s lelass�tja az elm�t, m�g az teljesen le
nem �ll. Amint az elme lenyugodott, tartsd
nyugalomban. Ne untasd magad a b�k�vel, legy�l
benne, mer�lj bele m�lyebben.

K: Mondtad, tartsak ki egy gondolatn�l, hogy a

t�bbit t�vol tartsam. De hogyan kell a gondolatokat
t�vol tartani? A t�k�letes idea szint�n gondolat.

M: Pr�b�lkozz m�shogy, ne m�ltb�li tapasztalatok

alapj�n haladj. Figyeld a gondolataidat, �s figyeld a
gondolatokat figyel� �nmagadat. A gondolatokt�l
val� szabads�g be fog k�vetkezni egyszer csak, �s
az �dv�ss�g�r�l el fogod ismerni azt.

K: Egy�ltal�n nem �rint a vil�g helyzete? N�zd azt

az iszonyatot, ami �szak Pakiszt�nban [most, 1971-
ben Bangla Desh] van. Nem �rint meg egy�ltal�n?

M: Olvasom az �js�gokat, tudom mi zajlik. De az �n

reakci�im nem olyanok, mint a tieid. Te gy�gy�rt
keresel, m�g �n a megel�z�ssel t�r�d�m. Am�g okok
vannak, addig k�vetkezm�nyeknek is lenni kell.
Am�g az emberek megoszt�sra �s elk�l�n�l�sre
hajlamosak, am�g �nz�k �s agressz�vek, addig ilyen
dolgok fognak t�rt�nni. Ha b�k�t �s harm�ni�t
akarsz a vil�gban, akkor b�k�nek �s harm�ni�nak
kell lenni a sz�vedben �s az elm�dben. Ilyen
v�ltoz�st nem lehet er�ltetni; annak bel�lr�l kell
j�nnie. Akik iszonyodnak a h�bor�t�l, azoknak el kell
t�vol�taniuk a h�bor�t a rendszer�kb�l. B�k�s
emberek n�lk�l hogyan lehetne b�ke a vil�gban?
Am�g az emberek olyanok amilyenek, a vil�gnak
olyannak kell lenni, amilyen. �n kiveszem a r�szem,
megpr�b�lom seg�teni az embereket, hogy �gy
ismerj�k �nmagukat, mint saj�t szenved�s�k
egyetlen ok�t. Ebben az �rtelemben hasznos ember
vagyok. De ami val�j�ban vagyok, ami a norm�l
�llapotom, az nem fejezhet� ki a t�rsadalmi
tudatoss�g �s hasznoss�g terminol�gi�j�val.

Besz�lhetek r�la, metafor�k vagy parabol�k

seg�ts�g�vel, de er�sen tudat�ban vagyok annak,
hogy nem sok eredm�nnyel. Nem, mert az nem
megtapasztalhat�. Az �nmag�t tapasztalja meg. De
nem �rhat� le az elme kifejez�seivel, amely el kell
k�l�n�tsen, �s ellent�tbe kell �ll�tson ahhoz, hogy
tudjon.

A vil�g ak�r egy g�pelt pap�rlap. Az olvasat �s a

jelent�s olvas�nk�nt v�ltozik, de a pap�rt, amely
mindig jelen l�v� k�z�s t�nyez�, ritk�n �rz�kelik. Ha
a szalagot elt�vol�tjuk, a g�pel�s nem hagy nyomot
a pap�ron. �gy van az �n elm�m is � folyamatosan
�rik az impresszi�k, de nyomot nem hagynak rajta.

K: Mi�rt �lsz itt, �s besz�lgetsz az emberekkel? Mi a

val�di motiv�ci�d?

M: Nincs motiv�ci�m. Te mondod, hogy lenni kell

motiv�ci�mnak. �n nem �l�k itt, �s nem besz�lek:
nincs sz�ks�g motiv�ci� keres�s�re. Ne t�vessz
�ssze a testtel. Nem kell dolgoznom, nincsenek
ell�tand� k�teless�geim. Az a r�szem, amelyet te
Istennek lehet nevezni, gondot visel a vil�gra. A te
vil�god, amely annyira ig�nyli gondoskod�st, a te
elm�dben �l �s mozog. Hatolj a m�ly�re, ott tal�lod
a v�laszokat, �s csak ott. Honnan m�shonnan
rem�led �ket? A tudatoss�godon k�v�l l�tezik
valami?

K: An�lk�l l�tezhet is, hogy valaha is tudn�k r�la.

M: Mif�le l�tez�s lenne az? Elv�lhat-e a l�t a

tud�st�l? Minden l�tez�s, mint ahogy minden tud�s
is, veled f�gg �ssze. Egy dolog az�rt van, mert te
tudsz r�la, mert tapasztalod, illetve benne van az
�letedben. Tested �s elm�d addig l�tezik, am�g �gy
hiszed. Hagyd abba azt gondolni, hogy a tieid, �s
azonnal szertefoszlanak. Term�szetesen engedd
meg, hogy tested �s elm�d funkcion�ljanak, de ne
engedd meg nekik, hogy korl�tozzanak t�ged. Ha
t�k�letlens�geket veszel �szre, csak eml�kezz:
r�juk ir�ny�tott teljes figyelmed helyre igaz�tja
sz�vedet, elm�det �s testedet.

K: Meg tudom gy�gy�tani komoly betegs�gemet

puszt�n azzal, hogy tudom�sul veszem?

M: Ir�ny�tsd r� teljes tudom�sodat, de ne csak a

k�ls� t�netekre. Minden betegs�g az elm�ben
kezd�dik. Viseld gondj�t el�sz�r az elm�nek, az
�sszes rossz idea �s em�ci� k�vet�s�vel �s
kik�sz�b�l�s�vel. Azut�n �lj �s m�k�dj figyelmen
k�v�l hagyva a betegs�get, �s nem gondolva r�
t�bb�. Az okok elt�vol�t�s�val a hat�snak is
t�voznia kell.

Az ember azz� v�lik, aminek hiszi mag�t. Adj fel

minden ide�t magadr�l, �s �gy fogod tal�lni

�nmagad, hogy a tiszta tan� vagy, aki f�l�tte �ll

mindennek, ami a testtel �s az elm�vel t�rt�nhet.

K: Ha b�rminek gondolom magam azz� v�lok, �s

elkezdem azt gondolni, hogy �n vagyok a
Legfels�bb Val�s�g, akkor nem fog Legfels�bb
Val�s�gom puszta ide�v� v�lni?

M: El�sz�r �rd el ezt az �llapotot, majd azut�n tedd

fel ezt a k�rd�st.

K�rdez�: Az emberek tan�cs�rt j�nnek hozz�d.

Honnan tudod, mi a helyes v�lasz?
Maharaj: Ahogy a k�rd�st hallom, �gy a v�laszt is
hallom.

K: �s honnan tudod, hogy a v�laszod helyes?

M: Mivel ismerem a v�laszok igazi forr�s�t, nem kell

k�telkednem benn�k. Tiszta forr�sb�l csak tiszta v�z
folyik. Nem foglalkozom emberi v�gyakkal �s
f�lelmekkel. T�nyekkel vagyok �sszhangban, nem
v�lem�nyekkel. Az emberek nev�kkel �s
form�jukkal azonos�tj�k magukat, m�g �n semminek
nem tartom magam. Ha a nev�n ismert testnek
gondoln�m magam, nem lenn�k k�pes a
k�rd�seidre v�laszolni. Ha puszta testnek
tartan�lak, nem lenne hasznod a v�laszaimb�l. Egy
igazi tan�t� sem ad v�lem�nyekre. �gy l�tja a
dolgokat, ahogy azok vannak, �s olyannak mutatja
�ket, ahogy azok vannak. Ha annak tartod az
embereket, aminek azok gondolj�k magukat, akkor
csak megsebzed �ket, csak�gy, ahogy �k is oly
f�jdalmasan sebzik magukat, folyamatosan. De ha
olyannak l�tod �ket, mint amilyenek val�j�ban,
akkor m�rhetetlen j�t cselekszel vel�k. Ha
megk�rdik t�led, hogy mit csin�ljanak, milyen
gyakorlatot v�lasszanak, milyen �letm�dot
k�vessenek, a felelet: ?Ne csin�lj semmit, csak
legy�l. A l�tez�sben minden term�szetes m�don
t�rt�nik.?

K: �gy vettem �szre, hogy a besz�lget�sek sor�n

�sszekevered a ?term�szetes? �s a ?v�letlen?
szavakat. �gy �rzem, m�lys�ges k�l�nbs�g van a
k�t sz� jelent�se k�z�tt. A term�szet rendszeres,
t�rv�nyeknek al�vetett; az ember megb�zhat a
term�szetben; a v�letlen kaotikus, v�ratlan,
megj�solhatatlan. Lehetne �rvelni, hogy minden
term�szetes, term�szeti t�rv�nyeknek al�vetett; azt
�ll�tani, hogy minden v�letlenszer�, mindenf�le ok
n�lk�li, bizony�ra t�lz�s.

M: Jobban szeretn�d, ha a ?spont�n? sz�t

haszn�ln�m a ?v�letlen? helyett?

K: Haszn�lhatod a ?spont�n?, vagy ?term�szetes?

szavakat, a ?v�letlen? ellent�tek�nt. A v�letlen
mag�ban foglalja a rendezetlens�g, a k�osz elem�t.
A v�letlen mindig a szab�lyok valamif�le
megs�rt�se, kiv�tel, v�ratlan dolog.

M: Nemde az �let maga is v�ratlans�gok sorozata?

K: A term�szet harm�ni�ban van. A v�letlen ennek
a megzavar�sa.

M: Te �gy besz�lsz, mint egy szem�ly, id�ben �s

t�rben korl�tozottan, a test �s az elme tartalm�ra
reduk�lva. Amit kedvelsz, azt ?term�szetesnek?
nevezed, �s amit nem kedvelsz, azt ?v�letlennek?.

K: �n a term�szetest, a t�rv�nytisztel�t, �s az el�re

l�that�t szeretem, �s f�lek a t�rv�nys�rt�t�l, a
rendbont�t�l, a v�ratlant�l, �s az �rtelmetlent�l. A
v�letlen mindig sz�rny�. Lehetnek �gynevezett
?szerencs�s v�letlenek?, de azok er�s�tik a szab�lyt,
hogy egy v�letlenre hajlamos univerzumban
lehetetlen lenne az �let.

M: Azt hiszem, f�lre�rted. ?V�letlen? alatt �n valami

olyat �rtek, amire nem vonatkozik ismert t�rv�ny.
Amikor azt mondom, hogy minden v�letlenszer�,
spont�n, azalatt csak azt �rtem, hogy az okok �s
m�k�d�si t�rv�nyek meghaladj�k tud�sunkat, de
m�g k�pzelet�nket is. Ha a szab�lyost, harmonikust,
megj�solhat�t term�szetesnek nevezed, akkor ami
fels�bb t�rv�nyeknek engedelmeskedik, �s fels�bb
er�k �ltal mozgatott, spont�nnak nevezheted. Ily
m�don k�t term�szetes rendszer�nk lesz: a
szem�lyes �s megj�solhat�, �s a szem�lytelen,
vagy szem�ly-feletti, ami megj�solhatatlan. Nevezd
als�bb term�szetnek �s fels�bb term�szetnek, �s
ejtsd azt a sz�t, hogy v�letlen. Ahogy tud�sod,
szellemi megl�t�sod gyarapodik, �gy h�z�dik vissza
az als�bb �s a fels�bb term�szet k�z�tti hat�rvonal,
de a kett� eg�szen addig megmarad, am�g egynek
nem fognak l�tszani. Mert val�j�ban minden a
legcsod�latosabb m�don megmagyar�zhatatlan.

K: A tudom�ny sok mindent megmagyar�z.

M: A tudom�ny nevekkel �s form�kkal,

mennyis�gekkel �s min�s�gekkel, mint�kkal �s
t�rv�nyekkel foglalkozik; mindez hely�nval� a maga
ter�let�n. De az �letet �lni kell; nincs id� elemz�sre.
A v�lasznak azonnalinak kell lennie � ebb�l ered a
spont�n, az id�tlen fontoss�ga. Amit �l�nk �s
alak�tunk, az az ismeretlenben van. Ami ismert, az a
m�lt.

K: �n azt tudom elfogadni, hogy amit �rzek, az

vagyok �n. Egy individuum vagyok, egy szem�ly a
sok k�z�l. Egyes emberek integr�ltak �s
harmonikusak, m�sok nem azok. Vannak, akik

er�fesz�t�s mentesen �lnek, reakci�juk minden

szitu�ci�ban spont�n m�don helyes, teljes
p�rtatlans�ggal viszonyulnak a pillanat
sz�ks�glet�hez, m�g m�sok �gyetlenek, hib�znak,
�s rendszerint k�nyelmetlens�get okoznak
m�soknak. A harmonikus ember term�szetesnek,
t�rv�nyszer�nek nevezhet�, m�g a dezintegr�lt
kaotikusnak �s v�letlenszer�nek.

M: A k�osz ide�ja val�j�ban a rendszeres, a

szervezett, az �sszef�gg� �rzet�t el�felt�telezi.
K�osz �s kozmosz: nem egyazon �llapot k�t oldala?

K: De nekem �gy t�nik, hogy szerinted minden

kaotikus, v�letlen, megj�solhatatlan.

M: Igen,abban az �rtelemben, hogy a l�tnek nem

minden t�rv�nye ismert, �s nem minden esem�ny
megj�solhat�. Min�l t�bbet vagy k�pes meg�rteni,
az univerzum emocion�lis �s ment�lis �rtelemben
ann�l megnyugtat�bb� v�lik. A val�s�g j� �s sz�p;
mi teremtj�k a k�oszt.

K: Ha azt akarod mondani, hogy az ember szabad

akarata okozza a v�letleneket, egyet�rtek. De m�g
nem besz�lt�nk szabad akaratr�l.

M: N�lad a rend az, ami neked �r�m�t okoz, �s a

rendetlens�g az, ami f�jdalmat.

K: Fogalmazhatsz �gy, de olyat ne mondj, hogy a

kett� egy. Hozz�m a saj�t nyelvemen besz�lj � a
boldogs�got keres� egy�n nyelv�n. Nem akarok
t�v�tra ker�lni non-dualista besz�dekkel.

M: Mi�rt hiszed azt, hogy k�l�n�ll� szem�ly vagy?

K: �gy viselkedek, mint egy individuum. Magamt�l

funkcion�lok. �nmagamat tekintem els�dlegesek,
m�sokat pedig csak velem kapcsolatban �ll�nak.
R�viden, �nmagammal vagyok elfoglalva.

M: Nos, l�gy csak tov�bbra is �nmagaddal

elfoglalva. Milyen �gyben j�tt�l ide?

K: R�gi t�rekv�sem, hogy biztons�gban �s

boldogs�gban tudjam magam. Bevallom, nem t�l
sikeresen. Nem �rtem el sem a biztons�got, sem a
boldogs�got. Ez�rt l�tsz most itt. Ez a hely �j
sz�momra, de az ok, ami idehozott, a r�gi: a
biztons�gos boldogs�g, a boldog biztons�g
keres�se. Id�ig nem tal�ltam meg. Tudsz nekem
seg�teni?

M: Ami soha nem veszett el, azt soha nem lehet

megtal�lni. �ppen biztons�g- �s �r�mkeres�sed tart
t�vol t�l�k. Hagyd abba a keres�st, fejezd be a
veszt�st. A betegs�g egyszer�, �s a gy�gyszer
ugyanolyan egyszer�. Elm�d az, amely

bizonytalann� �s boldogtalann� tesz. Az elv�r�s

bizonytalann� tesz, az eml�kezet � boldogtalann�.
Vess v�get elm�d t�ves haszn�lat�nak, �s j�l fogod
magad �rezni. Nem kell rend behozni � rend
behozza az mag�t, mihelyt minden kapcsolatot
feladsz a m�lttal �s a j�v�vel, �s teljes eg�sz�ben a
most ban �lsz.

K: De a mostnak nincs dimenzi�ja. Senkiv� �s

semmiv� v�ln�k.

M: Pontosan. Semmik�nt �s senkik�nt biztons�gban

�s boldog vagy. Rendelkezhetsz a tapasztalattal,
hogy k�rdezz. Csak pr�b�lkozz.

De t�rj�nk r� vissza, hogy mi a v�letlen �s mi a

spont�n, vagy term�szetes. Azt mondtad, hogy a
term�szet rendszeres, m�g a v�letlen a k�osz jele.
�n elutas�tottam a k�l�nbs�get, �s azt mondtam,
hogy egy esem�nyt akkor nevez�nk
v�letlenszer�nek, amikor annak okai
kinyomozhatatlanok. A term�szetben nincs helye
k�osznak. Csak az ember elm�j�ben van k�osz. Az
elme nem az eg�szet ragadja meg � f�kusza
nagyon sz�k. Csak t�red�keket l�t, �s a k�pet
gyeng�n �szleli. Ak�r az az ember, aki hallja a
hangokat, de a nyelvet nem ismerv�n a besz�l�t
hib�ztatja az �rtelmetlen fecseg�s�rt, �s �gy esik
v�gs� soron t�ved�sbe.

Janaka kir�ly egyszer koldusnak �lmodta mag�t.

Fel�bred�sekor azt k�rdezte Guruj�t�l � Vashista:
kir�ly vagyok, aki koldusnak �lmodja mag�t, vagy
koldus vagyok, aki azt �lmodja, hogy kir�ly? A Guru
�gy v�laszolt: Egyik sem te vagy, mindkett� te vagy.
Az vagy, �s m�gsem vagy az, aminek gondolod
magad. Az vagy, mert a szerint viselkedsz; �s nem
vagy az, mert az nem marad fenn. Lehetsz-e kir�ly
vagy koldus mind�r�kk�? Mindennek v�ltoznia kell.
Te az vagy, ami nem v�ltozik. Mi vagy te? Janaka:
igen, sem kir�ly, sem koldus nem vagyok, �n a
p�rtatlan tan� vagyok. A Guru azt mondta. Ez az
utols� ill�zi�d, hogy gnaninak hiszed magad, hogy
az �tlagemberhez k�pest m�snak, �s
fels�bbrend�nek. Viszont azonos�tod �nmagad az
elm�ddel, ez esetben egy j�l szitu�lt, �s minden
tekintetben mintaszer� elm�vel. Am�g a
legcsek�lyebb k�l�nbs�get is l�tod, addig idegen
t�led a val�s�g. Az elme szintj�n vagy. Amikor az
?�n �nmagam vagyok? t�vozik, az ?�n minden
vagyok? meg�rkezik. Az ?�n vagyok? t�voz�sakor
egyed�l a val�s�g van, �s benne minden ?�n
vagyok? megmarad �s megdics��l. Az elk�l�n�l�s
n�lk�li k�l�nb�z�s�g a V�gs�, amit az elme meg tud
�rinteni. Ezen t�l minden tev�kenys�g megsz�nik,
mert benne minden c�l el�r�sre ker�lt �s minden
sz�nd�k beteljes�lt.

K: A Legfels�bb �llapotot el�rve, megoszthat�-e az

m�sokkal?

M: A Legfels�bb �llapot univerz�lis, itt �s most; m�r

mindenki r�szese. Ez a l�tez�s �llapota � tud�s �s
szeretet. Ki ne szeretn�, hogy l�tezik, vagy hogy tud
saj�t l�tez�s�r�l? De nem kov�csolunk el�nyt a
tudatos l�t ezen �r�m�b�l, nem mer�l�nk bele �s
nem tiszt�tjuk meg teljesen mindent�l, ami idegen
t�le. Ez a ment�lis �n-tiszt�t� munka, pszich�
tiszt�t�s, els�rend� fontoss�g�. Mint ahogy a
szembe ker�l� porszem is, gyullad�st keltve,
elt�ntetheti a vil�got, ugyan�gy okoz az ?�n vagyok
a test-elme? f�lre�rtett ide�ja �n�rdekelts�get,
elhom�lyos�tva az univerzumot. Haszontalan dolog
egy korl�tozott �s elk�l�n�lt szem�ly l�t�nek az
�rz�s��rt harcolni, kiv�ve, ha annak gy�kerei
felt�r�sra ker�lnek. Az �nz�s az �nmagam t�ves
ide�iban gy�kerezik. Az elme tiszt�t�s a Yoga.

K�rdez�: Azt mondtad, �n h�rom szempont alapj�n

vagyok szeml�lhet�, ezek: a szem�lyes (vyakti), a
szem�ly-f�l�tti (vyakta), �s a szem�lytelen
(avyakta). Az avyakta az univerz�lis �s val�s�gos
tiszta ?�n?; a vyakta ennek a tudatoss�gban ?�n-
vagyok?-k�nt val� t�kr�z�d�se; a vyakti a fizikai �s
�letfolyamatok �sszess�ge. A jelen pillanat sz�k
mezsgy�j�n a szem�ly-f�l�ttinek tudat�ban van a
szem�lynek, mind t�rben, mind id�ben; de nem csak
egyetlen szem�lynek, hanem a karma fonal�ra
egy�tt fesz�l� szem�lyek hossz� sorozat�nak. Ez
l�nyeg�ben a tan�, valamint a felgy�lemlett
tapasztalatok �led�ke, az eml�kezet talapzata, az
�sszek�t� kapocs (sutratama). Az embert jellemzi,
hogy milyen �lete �p�l fel, �s alakul sz�let�sr�l
sz�let�sre. Az univerz�lis minden n�ven �s form�n
fel�l �ll, tudatoss�gon �s szem�lyis�gen t�li, tiszt�n
�ntudatoss�g n�lk�li l�tez�s en t�li. Helyesen
fogalmaztam meg a n�zeteidet?

Maharaj: Az elme szintj�n � igen. A ment�lis szinten

t�lira semmilyen sz� nem alkalmazhat�.

K: Azt �rtem, hogy a szem�ly egy ment�lis

konstrukci�, eml�kek �s szok�sok egy k�szlet�nek a
gy�jt�neve. De, aki sz�m�ra a szem�ly megjelenik,
a tan�s�g k�zpontja, az szint�n ment�lis?

M: A szem�lynek sz�ks�ge van egy alapra, egy

testre, amivel azonos�tja mag�t, mint ahogy egy
sz�nnek sz�ks�ge van egy fel�letre, amelyen
megjelenik. A sz�n l�t�sa f�ggetlen a sz�nt�l � az
minden sz�n eset�ben ugyanaz. Az embernek
szemre van sz�ks�ge, hogy sz�neket l�sson. A sz�n
sok, a szem egyedi. A szem�ly, a f�nyhez
hasonl�an, benne van a sz�nben �s a szemben is,
m�gis egyszer�, egyedi, l�thatatlan �s
�szlelhetetlen, kiv�ve annak megnyilv�nul�sait.

Nem megismerhetetlen, de �szlelhetetlen,

objektiv�lhatatlan, oszthatatlan. Se nem anyagi, se
nem ment�lis, se nem objekt�v, se nem szubjekt�v, a
dolog l�nyege, �s a tudatoss�g forr�sa. A puszta
�leten �s hal�lon t�l a mindent mag�ban foglal� �s
a mindent kiz�r� �let van, amelyben a sz�let�s
hal�l, �s a hal�l sz�let�s.

K: Ez az Abszol�t, vagy �let, amir�l besz�lsz,

val�s�gos, vagy te�ria csup�n, amelynek a c�lja,
hogy tudatlans�gunkat pal�stolja?

M: Mindkett�. Az elme sz�m�ra te�ria; �nmag�ban

v�ve � val�s�g. Val�s�g az � spont�n �s teljes
elutas�t�s�ban a hamisnak. Mint ahogy a f�ny a
jelenl�t�vel megsemmis�ti a s�t�ts�get, �gy
semmis�ti meg az abszol�t a k�pzel�d�st. L�that�,
hogy minden tud�s a tudatlans�g egy form�ja,
�nmag�ban a val�s�gnak a mozg�sa. A tan� nem
szem�ly. A szem�ly akkor j�n l�tre, amikor megvan
hozz� az alap, egy organizmus, egy test. Amiben az
abszol�t t�kr�z�dik, mint tudom�s. A tiszta
tudatoss�g �ntudom�ss� v�lik. Amikor van �n, az
�ntudom�s a tan�. Amikor nincs �n, hogy tan�
legyen, tan�s�g sincs. Mindez nagyon egyszer�; a
szem�ly jelenl�te az, ami a dolgokat �sszezavarja.
L�sd, hogy nincs olyan dolog, mint tart�san
elk�l�n�l� szem�ly, �s minden tiszta lesz. Tudom�s
� elme � anyag � ezek egyazon val�s�g, a
mozd�thatatlan �s mozd�that� k�t aspektus�val, �s a
tehetetlens�g, energia �s harm�nia h�rom
attrib�tum�val.

K: Melyik van el�bb: a tudatoss�g, vagy a tudom�s?

M: A tudom�s v�lik tudatoss�gg�, amikor egy

objektummal b�r. Az objektum �lland�an v�ltozik. A
tudatoss�gban mozg�s van; a tudom�s �nmag�ban
mozdulatlan �s id�tlen, itt- �s mostbeli.

K: �szak Pakiszt�nban e pillanatban csupa

szenved�s, �s v�ront�s. Hogy l�tod ezt? Hogyan
jelenik meg sz�modra, hogyan reag�lsz r�?

M: A tiszta tudatoss�gban soha semmi nem t�rt�nik.

K: K�rlek, sz�llj al� a metafizikai magass�gokb�l. Mi

haszna egy szenved� ember sz�m�ra, hogy senki
nincs tudat�ban az � szenved�s�nek, csak � maga?
Mindent az ill�zi�ba sz�m�zni az igazs�gtalans�g
tet�z�se. Az �szak Pakiszt�nbeli Bengali val�s�g,
�s szenved�se val�s�g. K�rlek, ne elemezd ezeket
a l�tez�sen k�v�l. Olvasol �js�gokat, hallasz r�la
embereket besz�lni. Nem hivatkozhatsz
tudatlans�gra. Nos, mi az �ll�sfoglal�sod a
t�rt�n�sekkel kapcsolatban?

M: Nincs �ll�sfoglal�som. Semmi nem t�rt�nik.

K: B�rmelyik nap el�fordulhat, hogy �ppen el�tted

zavarg�s t�mad, amiben egym�st �lik az emberek.
Biztos, hogy nem tudod azt mondani, hogy nem
t�rt�nik semmi, azt�n szenvtelen maradsz.

M: Soha nem besz�ltem szenvtelennek marad�sr�l.

Ugyan�gy azt is megfigyelhetn�d, hogy beugrom az
�sszet�z�sbe megakad�lyozni, hogy meg�ljenek
valakit. M�gis, sz�momra semmi nem t�rt�nik.

K�pzeld el, hogy �sszeomlik egy nagy �p�let. A

szob�k egy r�sze romba d�l, m�s r�sze s�rtetlen
marad. De mondhatod-e azt a t�rr�l, hogy �sszed�lt,
vagy s�rtetlen? Csak a szerkezet az, ami
k�rosodott, �s azok az emberek esetleg, akik benne
laktak. Mag�val a t�rrel semmi nem t�rt�nt. Ehhez
hasonl�an semmi sem t�rt�nik az �lettel, amikor a
forma sz�tesik, �s a neveket elfelejtik. Az
aranym�ves beolvasztja a r�gi �kszert, hogy �jat
k�sz�tsen. N�melykor egy-egy j� darab is egy�tt
megy a rosszal. �tl�p rajta, mert tudja, hogy nincs
elveszett arany.

K: Nem a hal�l ellen l�zadok. A hal�l m�dja ellen.

M: A hal�l term�szetes, a meghal�si m�d a

mesters�ges. Az elk�l�n�l�s f�lelmet �s agresszi�t
von maga ut�n, ami megint csak er�szakhoz vezet.
Vess v�get a mesters�ges elk�l�n�l�seknek, �s az
emberek gyilkol�sz�s�nak a rettenete is biztosan
v�ge t�r. De val�j�ban nincs �l�s, �s nincs hal�l. A
val�di nem hal meg, a val�tlan sosem �lt. Hozd
rendbe az elm�det, �s minden m�s is rendben lesz.
Amikor felismered, hogy a vil�g egy, hogy az
emberis�g egy, megfelel�en fogsz cselekedni. De
el�sz�r azt az utat kell k�vetned, amelyet �rzel,
gondolsz �s �lsz. Hacsak nincs benned rend, a
vil�gban sem lehet rend.

Val�j�ban semmi nem t�rt�nik. A sors folytonosan

r�vet�ti k�peit, a kor�bbi projekci�k eml�keit az elme
vet�t�v�szn�ra, �s �gy az ill�zi� folytonosan
meg�j�tja �nmag�t. J�nnek �s mennek a k�pek � a
f�nyt felfogja a tudatlans�g. N�zd a f�nyt, �s hagyd
figyelmen k�v�l a k�pet.

K: Milyen �rz�ketlen�l szeml�led a dolgokat. Az

emberek �lnek, �s meg�lik �ket, �s te itt k�pekr�l
besz�lsz.

M: Csak rajta, menj, �s �lesd meg magad � ha �gy

gondolod, akkor meg kell tenned. Vagy ink�bb menj,
�s �lj te, ha ezt tartod feladatodnak. De nem ez a
m�dja, hogy v�get vess a gonosznak. A gonosz a
beteg elme b�ze. Gy�gy�tsd meg az elm�det, �s
abba fogja hagyni a torz, cs�nya k�pek kivet�t�s�t.

K: Amit mondasz, azt �rtem, de �rzelmileg nem

tudom elfogadni. Ez csup�n egy idealisztikus k�pe

az �letnek, amely engem m�lys�gesen tasz�t. �n

csak nem tudom azt gondolni magamr�l, hogy
folyamatosan �lmodom.

M: Hogyan lehet valaki folyamatosan a m�land� test

�ltal meghat�rozott �llapotban? F�lre�rt�sednek
azon elk�pzel�sed az alapja, hogy te a test vagy.
Vizsg�ld fel�l ezt az elk�pzel�st, l�sd bels�
ellentmond�sait, ismerd fel, hogy jelen l�tez�sed
szikr�k z�por�hoz hasonl�, minden szikra egy
m�sodpercig tart, �s a z�por maga � egy percig,
vagy kett�ig. Nyilv�nval�, hogy amely dolognak a
kezdete a v�g, annak nem lehet k�zepe. Vedd
sz�mba terminusaidat. A val�s�g nem lehet
pillanatnyi. A val�s�g id�tlen, de az id�tlens�gnek
nincs id�tartama.

K: Elfogadom, hogy a vil�g, amelyben �lek, nem a

val�di vil�g. De van egy val�di vil�g, amelynek l�tom
a torzk�p�t. A torzul�s a miatt lehet, hogy testemben
vagy elm�mben valamilyen hiba van. De mikor azt
mondod, hogy nincs val�di vil�g, csak egy �lomvil�g
az elm�mben, azt nem tudom elfogadni. Szeretn�m
hinni, hogy a l�tez�s borzalmai az�rt vannak, mert
testem van. Az �ngyilkoss�g lehetne a ki�t.

M: Am�g ide�knak szentelsz figyelmet, a

saj�tjaidnak, vagy a m�sok�nak, bajban leszel. De
ha figyelmen k�v�l hagysz minden tan�t�st, minden
k�nyvet, mindent, amit szavakba foglaltak, �s
m�lyen magadba mer�lsz, �s megtal�lod
�nmagadat, �nmag�ban ez meg fogja oldani minden
probl�m�dat, �s teljesen uralni fogsz minden
helyzetet, mert nem leszel rabja a helyzettel
kapcsolatos ide�knak. Vegy�nk egy p�ld�t. Egy
vonz� n� t�rsas�g�ban vagy. Gondolataid
t�madnak r�la, ami egy szexu�lis szitu�ci�t teremt.
Egy probl�ma keletkezett, �s elkezdesz
�nmegtart�ztat�sr�l, vagy �lvezetekr�l sz�l�
k�nyveket keresni. Ha csecsem� lenn�l, lehetn�tek
ak�r meztelen�l is egy�tt, an�lk�l, hogy b�rmilyen
probl�ma felmer�lne. Csak hagyd abba azt
gondolni, hogy te a test vagy, �s a szerelemmel �s a
szexszel kapcsolatos probl�m�k elvesz�tik
jelent�s�g�ket. A korl�tozotts�g �sszes �rz�s�nek
elt�voz�s�val a f�lelem, a k�n �s az �rz�ki �r�m�k
keres�se � mind megsz�nik. Csak a tudom�s
marad.

K�rdez�: Franciaorsz�gban sz�lettem �s �lek, �s

k�zel t�z �ve gyakorlom a Yog�t.
Maharaj: T�z �v munka ut�n valamivel k�zelebb
vagy a c�lodhoz?

K: Egy kicsit, tal�n. Tudod, ez neh�z dolog.

M: K�zel az �n, �s k�nny� a hozz� vezet� �t.

Mind�ssze annyit kell tenned, hogy nem csin�lsz
semmit.

K: De �n �gy �rzem, hogy nagyon f�raszt� a

sadhan� m.

M: A te sadhan� d az, hogy legy�l. A cselekv�s

t�rt�nik. Csak l�gy �ber. Mi�rt neh�z arra eml�kezni,
hogy ki vagy? Te folyamatosan vagy.

K: K�ts�gtelen, hogy a l�t �rz�se folyamatos. De a

figyelem tere gyakran mindenf�le ment�lis
esem�nyekkel � em�ci�kkal, k�pekkel, ide�kkal �
tel�t�dik. A l�t egyszer� �rz�se rendszerint h�tt�rbe
szorul.

M: Milyen m�don tiszt�tod meg az elm�det a

felesleges dolgokt�l? Milyen m�dszereid, eszk�zeid
vannak az elme megtiszt�t�s�ra?

K: Alapesetben az ember f�l. Saj�t mag�t�l f�l a

legjobban. �gy �rzem magam, mint aki egy
felrobbanni k�sz�l� bomb�t cipel mag�val. Nem
tudja hat�stalan�tani, nem tudja elhaj�tani.
Iszonyatosan f�l, �s �rj�ngve keresi a megold�st,
amit nem tal�l. Sz�momra a megszabadul�st ennek
a bomb�nak az elt�vol�t�sa jelenti. Nem sokat tudok
a bomb�r�l. Csak azt tudom, hogy kora
gyermekkoromt�l fogva magammal cipelem. �gy
�rzem magam, mint riadt gyermek, aki
szenved�lyesen tiltakozik, hogy nem szeretik �t. A
gyermek szeretet�rt epekedik, �s mivel nem kapja
meg, ijedt �s d�h�s. �gy �rzem olykor, mint aki �l,
valakit, vagy saj�t mag�t. Ez a v�gy olyan er�s,
hogy folyton f�lek. �s nem tudom, hogyan
szabadulhatn�k meg a f�lelemt�l.

Tudod, k�l�nbs�g van Hindu �s eur�pai elme k�z�tt.

A Hindu elme viszonylag egyszer�. Az eur�pai
l�nyegesen sokkal ink�bb bonyolult. A Hindu
alapvet�en szattvikus. Nem �rti az eur�pai
nyugtalans�g�t, a f�radhatatlanul arra ir�nyul�
t�rekv�s�t, amit megcsin�lni sz�ks�gesnek gondol;
� nagyobb egyetemes tud�ssal rendelkezik.

M: �rvel� k�pess�ge oly kiv�l�, hogy le fogja

besz�lni mag�t a j�zan �szr�l. Magabiztoss�ga a
logik�j�ba vetett bizalm�b�l ered.

K: De a gondolkod�s, k�vetkeztet�s az elme

szok�sos �llapota. Az elme aligha tudja abbahagyni
m�k�d�s�t.

M: Lehet, hogy ez a szok�sos �llapot, de neki a

norm�lis �llapotra van sz�ks�ge. A norm�lis �llapot

nem lehet f�jdalmas, m�g e szok�s gyakran vezet

kr�nikus f�jdalomhoz.

K: Ha nem ez a term�szetes, vagy norm�lis �llapot

az elm�nek, akkor hogy lehet ezt le�ll�tani? Kell,
hogy legyen valamilyen m�dszer az elme
elhallgattat�s�ra. Gyakran mondom magamnak:
el�g, �llj le k�rlek, elegem van a v�gtelen k�r�kben
ism�tl�d� mondatok v�g n�lk�li locsog�s�b�l. De
elm�m nem hajland� le�llni. �gy �rzem, az ember le
tud �llni egy id�re, de sem sok�ig. M�g az
�gynevezett ?spiritu�lis? emberek is tr�kk�ket vetnek
be, hogy csendben tarts�k elm�j�ket. Formul�kat
ism�telgetnek, �nekelnek, im�dkoznak, er�teljesen,
vagy finoman l�legeznek, r�zk�dnak, forognak,
koncentr�lnak, medit�lnak, transzba mer�lnek,
er�nyeiket csiszolgatj�k � szakadatlanul annak
�rdek�ben dolgoznak, hogy abbahagyj�k a munk�t,
abbahagyj�k a keres�st, abbahagyj�k a mozg�st.
Ha nem lenne olyan tragikus, akkor nevets�ges
lenne.

M: Az elme k�tf�le �llapotban l�tezhet: mint a v�z, �s

mint a m�z. A v�z a legkisebb zavar hat�s�ra is
megremeg, m�g a m�z, ak�rmilyen behat�s is �ri,
gyorsan ism�t mozdulatlann� v�lik.

K: Val�di term�szet�n�l fogva az elme nyugtalan.

El�rheti tal�n a csend �llapot�t, de nem teljesen
�nmag�t�l.

M: Lehet, hogy kr�nikus l�zad van, �s �lland�an

reszketsz. A v�gyak �s a f�lelmek az elm�t
nyugtalann� teszik. Negat�v em�ci�kt�l mentesen
csendes.

K: Nem tudod megv�deni a gyermeket a negat�v

em�ci�kt�l. Amint megsz�letik, szenvedni �s f�lni
tanul. Az �hs�g kegyetlen tan�t�, �s f�gg�s�get �s
gy�l�letet tan�t. A gyermek szereti anyj�t, mert enni
ad neki, �s gy�l�li �t, mert k�slekedik az �tellel.
Tudattalan elm�nk tele van konfliktusokkal, amelyek
a tudatba t�lcsordulnak. Vulk�n tetej�n �l�nk;
�lland�an vesz�lyben vagyunk. Egyet�rtek, hogy az
olyan emberek k�z�ss�ge, akiknek az elm�je b�k�s,
nagyon csillap�t� hat�s�, de amint elt�vozom
k�r�kb�l, indul a r�gi gond. Ez�rt j�v�k id�nk�nt
Indi�ba, �s keresem Gurum t�rsas�g�t.

M: Te �gy gondolod, hogy j�ssz �s m�sz, kereszt�l

menve k�l�nb�z� �llapotokon �s hangulatokon. �n
annak l�tom a dolgokat, amik, gyorsan egym�sut�n
megjelen� pillanatnyi esem�nyek, amelyek bel�lem
vezetik le l�t�ket, m�gis, amelyek hat�rozottan nem
�n vagyok, sem nem az eny�mek. �n nem vagyok a
jelens�gek egyike, sem egyiknek sem al�vetett.
Olyan egyszer�en �s tot�lisan f�ggetlen vagyok,
hogy azt a szembe�ll�t�shoz �s tagad�shoz szokott
elm�d k�ptelen felfogni. Sz� szerint �rtem, amit

mondok; nincs sz�ks�gem szembe�ll�t�sra, vagy

tagad�sra, mert vil�gos sz�momra, hogy nem
lehetek ellenkez�je, vagy tagad�sa semminek: ahol
�n vagyok, ott nincs v�gy �s f�lelem. Na m�r most,
mi is a te tapasztalatod? Te is �gy �rzed, hogy
tot�lisan k�z�mb�s vagy minden muland� ir�nt?

K: Igen, �n is � esetenk�nt. De amint vesz�lyt �rzek,

�gy �rzem elszigetel�d�k, k�v�l ker�l�k minden
m�sokkal val� kapcsolaton. Tudod, ebben rejlik
k�z�tt�nk a mentalit�sbeli k�l�nbs�g. Egy hindun�l
az em�ci� k�veti a gondolatot. Ha egy hindunak
ide�t adsz, �rzelmei keletkeznek. A nyugati ennek
az ellenkez�je: adj neki egy em�ci�t, gy�rtani fog
egy ide�t. A te ide�id nagyon vonz�ak �
intellektu�lisan, de emocion�lis hat�ssal nincsenek
r�m.

M: Intellektusodat mos tedd f�lre. Ne haszn�ld e

vonatkoz�sban.

K: Mi haszna olyan tan�csnak, amelyet nem tudok

k�vetni? Ezek mind ide�k, �s te azt v�rod, hogy
�rzelmekkel reag�ljak r�juk, mivelhogy �rzelmek
n�lk�l nem lehet cselekedni.

M: Mi�rt besz�lsz cselekv�sr�l? Te �lland�an

cselekszel? Bizonyos ismeretlen er� cselekszik, �s
te azt k�pzeled, te cselekszel. Te puszt�n figyeled,
ami t�rt�nik, an�lk�l, hogy b�rmilyen m�don
hat�ssal lehetn�l r�.

K: Mi�rt van bennem ez az iszony� ellen�ll�s

elfogad�sa ellen, hogy nem tudok tenni semmit?

M: De mit tudsz tenni? Olyan vagy, ak�r egy

�rz�stelen�t�s alatt �ll� beteg, akit a seb�sz oper�l.
Amikor fel�bredsz felfedezed, hogy az oper�ci�
v�get �rt; mondhatod-e, hogy csin�lt�l valamit?

K: De az �n vagyok, aki hozz�j�rul�s�t adta a

m�t�thez.

M: Sz� sincs r�la. A betegs�ged egyr�szr�l, orvosod

�s csal�dod nyom�sa a m�sik r�szr�l, aminek a
hat�s�ra meghoztad d�nt�sedet. Nincs v�laszt�sod,
csak annak az ill�zi�ja.

K: �n m�giscsak �gy �rzem, hogy nem vagyok

olyan tehetetlen, mint amilyennek be�ll�tasz. �gy
gondolom, b�rmit megcsin�lhatok, amit kital�lok,
csak azt nem tudom, hogyan. Nem az er� hi�nyzik,
hanem a tud�s.

M: Nem ismerni az eszk�z�ket nyilv�n ugyanolyan

rossz, mint nem rendelkezni az er�vel. De hagyjuk a
t�m�t egy pillanatra; v�g�l is nem fontos, hogy mi�rt
�rezz�k a tehetetlens�get, am�g vil�gosan l�tjuk,
hogy egyel�re tehetetlenek vagyunk.

74 �ves vagyok. �s m�gis gyermeknek �rzem

magam. Vil�gosan �rzem, hogy minden v�ltoz�s
ellen�re gyermek vagyok. Gurum azt mondta
nekem: a gyermek, aki m�g e pillanatban is vagy, a
te val�di �ned (swarupa). Menj vissza a tiszta l�t
azon �llapot�ig, ahol az ?�n vagyok? m�g tiszta volt,
miel�tt m�g beszennyez�d�tt volna az ?�n ez
vagyok?-, vagy ?�n az vagyok?-kal. A te terhed a
hamis �nazonoss�gok terhe � szabadulj meg
ezekt�l teljesen. Gurum azt mondta � ?B�zz bennem.
�n mondom neked, isteni term�szet� vagy. Fogadd
el ezt abszol�t igazs�gk�nt. �r�m�d isteni,
szenved�sed szint�n isteni. Minden Istent�l ered.
Ezt soha ne felejtsd el. Te vagy Isten, egyed�l a te
akaratod teljes�l.? Hittem neki, �s hamarosan
realiz�ltam, milyen csod�latos m�don igazak �s
pontosak voltak szavai. Nem kondicion�ltam
elm�met azt gondolva: ?�n vagyok Isten, csod�latos
vagyok, mindenek felett �ll� vagyok.? Egyszer�en
k�vettem a tan�t�s�t, miszerint f�kusz�ljam az
elm�met az ?�n vagyok? tiszta l�t�re, �s maradjak
benne. R�gebben �r�kon �t �ltem, elm�mben
semmi m�ssal, csak az ?�n vagyok?-kal, �s
hamarosan b�ke �s �r�m, �s egy m�ly, mindent
fel�lel� szeretet v�lt norm�l �llapotomm�. Minden
elt�nt benne � �nmagam, Gurum, az �let amit �ltem,
a k�r�l�ttem l�v� vil�g. Csak b�ke maradt, �s
m�rhetetlen�l m�ly csend.

K: Mindez l�tsz�lag nagyon egyszer� �s k�nny�, de

�ppen hogy nem �gy van. Olykor csod�latos �r�mteli
b�k�s �llapot virrad r�m, �s �n csak n�zek �s
csod�lkozom: milyen k�nnyen j�n, �s milyen
meghittnek t�nik, mennyire eg�szen az �n saj�tom.
Honnan az ig�ny, hogy oly kem�nyen t�rekedj egy
eg�szen k�zeli, a kezed �gy�ben l�v� �llapotra?
Ez�ttal bizony�ra �lland�sul. M�gis, mily gyorsan
szertefoszlik �s itt hagy engem �mulva � ez a
val�s�g �ze volt, vagy m�s aberr�ci�? Ha val�s�g
volt, mi�rt m�lt el? Tal�n valamilyen egyedi
tapasztalatnak kell v�gleg helyrehozni engem az �j
�llapotban, �s am�g a kritikus tapasztalat el nem
�rkezik, ennek a b�j�csk�nak folytat�dnia kell.

M: A valamilyen egyedi �s dr�mai, valamilyen

csod�latos robban�s ir�nti elv�r�sod, csak
akad�lyozza �s k�slelteti �nmegval�s�t�sodat. Nem
kell robban�sra v�rnod, mert a robban�s m�r
megt�rt�nt � abban a pillanatban, amikor
megsz�lett�l, amikor l�t-tudat-�rz�sk�nt ismerted fel
magad. Csak egyetlen hib�t k�vetsz el: a bels�t
k�ls�nek, �s a k�ls�t bels�nek tartod. Ami benned
van, azt rajtad k�v�l l�v�nek tartod, �s ami k�ls�, azt
benned l�v�nek tartod. Az elme �s az �rz�sek k�ls�
dolgok, de te bels�nek tartod �ket. Azt hiszed, hogy
a vil�g objekt�v, mik�zben teljes eg�sz�ben
pszich�d kivet�t�se. Ez az alapvet� t�ved�s, �s ezt
semmilyen �j robban�s nem fogja helyrehozni.
Neked kell ebb�l a kiutat tal�lnod. Nincs m�s m�d.

K: Hogyan tal�ljak kiutat, amikor gondolataim

tetsz�s�k szerint j�nnek �s mennek? V�gtelen
locsog�sukt�l megzavarodok �s kimer�l�k.

M: Figyeld a gondolataidat, mintha k�z�ti forgalmat

figyeln�l. J�nnek-mennek az emberek; amit te
reag�l�s n�lk�l szeml�lsz. Kezdetben nem biztos,
hogy ez k�nny�, de id�vel �gy tal�lod majd, hogy
elm�d egyszerre t�bb szinten k�pes funkcion�lni, �s
te mindegyiknek tudat�ban leszel. Amikor figyelmed
ott ragad valamelyik szinten, valamilyen egyedi
�rdekelts�g miatt, akkor m�s szinteken kialszik. A
kialudt szintek m�k�d�se m�g ekkor is folytat�dik, a
tudatoss�g ter�n k�v�l. Ne harcolj eml�keiddel �s
gondolataiddal; pr�b�ld csak a sokkal fontosabb
k�rd�seket figyelmed ter�ben tartani, olyanokat,
mint ?Ki vagyok �n??, ?Hogyan sz�lettem??, ?Mi�rt van
ez az univerzum k�r�l�ttem??, ?Mi val�di, �s mi
pillanatnyi?? Semmilyen gondolat nem marad fenn,
ha elveszted ir�nta az �rdekl�d�sedet, az
emocion�lis kapocs tartja fenn a k�tel�ket.
�lland�an �lvezetet keresel, a f�jdalmat ker�lsz,
�lland�an boldogs�g �s b�ke ut�n kutakodsz. Nem
l�tod, hogy val�j�ban boldogs�g keres�sed miatt
�rzed magad boldogtalannak? Pr�b�ld ki a m�sik
utat: l�gy k�z�mb�s a f�jdalommal �s az �lvezettel
szemben, se nem k�rve, se nem visszautas�tva,
ford�tsd teljes figyelmed arra a szintre, amelyen az
?�n vagyok? id�tlen�l jelen van. Hamarosan
felismered, hogy val�s�gos term�szeted a b�ke �s
boldogs�g, �s csak ezeknek a mindenf�le k�l�n�s
csatorn�kon val� keres�se az, ami zavar. Ker�ld a
zavart, ez minden. Nincs sz�ks�g keres�sre; nem
kell azt keresned, ami m�r eleve vagy. Te magad
vagy Isten, a Legfels�bb Realit�s. El�sz�r is, b�zz
bennem, b�zz a Tan�t�ban. Ez lehet�v� teszi, hogy
megtedd az els� l�p�st � azut�n bizalmad majd
saj�t tapasztalatod �ltal nyer igazol�st. Minden
�letp�ly�n elengedhetetlen a kezdeti bizalom; e
n�lk�l keveset lehet tenni. Minden v�llalkoz�s
bizalomb�l fakad� cselekv�s. M�g mindennapi
kenyered is bizalomra �p�l. Ha �szben tartod, amit
mondtam, mindent meg fogsz val�s�tani.
Megism�tlem: te vagy a mindent bet�lt�, mindent
meghalad� val�s�g. Viselkedj ennek megfelel�en:
gondolkodj, �rezz �s cselekedj az eg�sszel val�
harm�ni�ban, �s val�di �rtelme, annak amit mondok
igen r�vid id� alatt megvil�gosodik. Nincs sz�ks�g
er�fesz�t�sre. Higgy, �s cselekedj ennek
megfelel�en. L�sd be, k�rlek, hogy semmit nem
akarok t�led. A saj�t �rdekedben besz�lek, mert te
szereted mindenekfelett �nmagadat, te akarsz
�nmagadnak biztons�got �s boldogs�got. Ne
sz�gyelld, ne is utas�tsd el ezt. Term�szetes �s j�
dolog szeretni �nmagad. Csak azt kell tudnod, hogy
mit is szeretsz pontosan. Nem a test az, amit
szeretsz, hanem az �let � �szlel�s, �rz�s,
gondolkod�s, cselekv�s, szeretet, t�rekv�s,
teremt�s. Azt a �letet szereted, amely te vagy,

amely minden. Ismerd ezt fel a maga teljess�g�ben,

minden megoszt�son �s korl�toz�son t�li volt�ban,
�s minden v�gyad �sszeolvad vele, hogy a nagyobb
mag�ba foglalja a kisebbet. Keresd teh�t �nmagad,
mert a keres�s�ve mindent megtal�lsz.

Mindenki �r�l a l�tnek. De kevesen ismerik annak

teljess�g�t. Megismer�s�ig az ?�n vagyok?, az ?�n
tudok?, az ?�n szeretek? elm�dben tart�s�val jutsz el
� az�ltal, hogy el akarod �rni ezen szavak
legm�lyebb �rtelm�t.

M: Ne azonos�tsd magad egy ide�val. Ha Isten alatt

az Ismeretlent �rted, akkor egyed�l azt mondhatod:
?nem tudom, ki vagyok?. Ha Istent saj�t �nedk�nt
ismered, akkor nem kell mondanod. Legjobb az
egyszer� ?�n vagyok? �rz�s. Id�zz benne
t�relmesen. A t�relem b�lcsess�g; ne kalkul�ld be a
sikertelens�get. Ez a v�llalkoz�s nem lehet
sikertelen.

K: A gondolataim nem fognak elhagyni.

M: Ne figyelj r�juk. Ne harcolj vel�k. Csak ne t�gy

vel�k semmit, engedd �ket lenni, b�rmik is azok.
Val�j�ban a vel�k val� k�zdelem �lteti �ket. Csak
hagyd �ket figyelmen k�v�l. N�zz �t rajtuk.
Eml�kezz, hogy eml�kezz: ?b�rmi t�rt�nik � az�rt
t�rt�nik, mert �n vagyok?. Minden arra eml�keztet,
hogy vagy. Ragadj meg minden alkalmat annak
megtapasztal�s�ra, hogy vagy. Nem kell
abbahagyni a gondolkod�st. Csak az ir�nta val�
�rdekl�d�st hagyd abba. Ez az �rdektelens�g
szabad�t meg. Ne ragaszkodj, ez minden. A vil�g
tele van gy�r�kkel. Te tele vagy horgokkal.
Egyenes�tsd ki a horgaidat, �s semmi nem tud
mag�hoz ragadni. Add fel f�gg�s�geidet. Semmi
m�s nincs, amit fel kell adni. �ll�tsd le a szerz�s
gyakorlat�t, az eredm�ny szeml�let szok�s�t, �s
ti�d az univerzum szabads�ga. L�gy er�fesz�t�s
mentes.
K: Az �let er�fesz�t�s. Olyan sok a tennival�.

M: Amit csin�lni kell, csin�ld. Ne �llj ellen. L�gy

dinamikus egyens�lyban, azon alapon, hogy csak j�
dolgokat csin�lsz, minden pillanatban. Ne l�gy
feln�ni nem akar� gyermek. Sztereotip viselked�s
�s magatart�s nem seg�t rajtad. B�zd magad
teljesen gondolkod�sod vil�goss�g�ra, motiv�ci�d
tisztas�g�ra, �s cselekv�sed integrit�s�ra. Nem
tudod elrontani. L�pj t�l, �s hagyj mindent magad
m�g�tt.

K: De maradhat-e b�rmi is j�?

M: Te valamilyen �lland� �r�mm�mort akarsz.

�r�m�k j�nnek �s mennek, ami sz�ks�gszer�, mert

az emberi agy nem b�rja a fesz�lts�get hossz� ideig.

A hosszan tart� elragadtat�s ki�geti az agyadat,
hacsak nem rendk�v�li m�don tiszta �s kifinomult. A
term�szetben semmi nem szakadatlan, minden
l�ktet, megjelenik �s elt�nik. Sz�v, l�legzet,
em�szt�s, alv�s �s �brenl�t � sz�let�s �s hal�l,
mind hull�mszer�en j�nnek �s mennek. Ritmus,
periodicit�s, sz�ls� �rt�kek k�z�tti harmonikus
v�ltakoz�s a szab�ly. Ne l�zadj az �let val�s�gos
mint�ja ellen. Ha az �lland�t keresed, l�pj t�l a
tapasztalaton. Ha azt mondom: szakadatlanul tartsd
�szben az ?�n vagyok?-ot, �gy �rtem: ?t�rj vissza
hozz� �jra meg �jra?. Semmilyen konkr�t gondolat
nem lehet az elme term�szetes �llapota, csak a
csend. Nem a csend ide�ja, hanem maga a csend.
Amikor az elme a term�szetes �llapot�ban van,
minden tapasztal�s ut�n spont�n m�don visszat�r a
csendhez, azaz ink�bb, minden tapasztal�s a csend
h�ttere el�tt t�rt�nik.

Nos, amit itt tanult�l, az magg� v�lik. Lehet, hogy

elfelejted � l�tsz�lag. De �lni fog, �s kell� id�ben
kics�r�zik, n�veked�snek indul, vir�got hoz, �s
gy�m�lcs�t terem. Minden mag�t�l fog t�rt�nni.
Neked nem kell csin�lni semmit, csak ne g�told.

K�rdez�: N�h�ny h�napja �rkeztem Eur�p�b�l,

Kalkutta mellett �l� Gurumn�l szoktam rendszeres
l�togat�st tenni. Most hazafel� tartok. Egy bar�tom
invit�lt, hogy l�togassalak meg, �s �r�l�k, hogy
elj�ttem.

Maharaj: Mit tanult�l a Gurudt�l, �s milyen

gyakorlatot k�vetsz?

K: � egy tiszteletre m�lt�, id�s, nyolcvan k�r�li

ember. Filoz�fi�j�t tekintve Vedantin, �s az �ltala
tan�tott prakszis l�nyege az elme tudatalatti
energi�inak a fel�breszt�se, �s a rejtett akad�lyok
�s g�tl�sok tudatos�t�sa. Az �n szem�lyes
sadhan�m a korai gyermek�veimhez �s
gyermekkoromhoz k�t�d� saj�ts�gos
probl�m�immal kapcsolatos. Any�m nem tudta
megadni nekem a biztons�g �s a szeretet �rz�s�t,
ami oly fontos egy gyermek norm�lis fejl�d�s�hez.
� egy olyan asszony volt, aki nem volt alkalmas
any�nak; aggodalom �s idegess�g �ltal
megnyomor�tottan, saj�t mag�ban bizonytalanul
engem tett felel�ss�, �s a r� nehezed� terhek
meghaladt�k t�r�k�pess�g�t. Soha nem akart
engem vil�gra hozni. Nem akarta, hogy n�vekedjek
�s fejl�djek, azt akarta, hogy t�rjek vissza az
anyam�hbe, v�ljak meg nem sz�letett�, nem
l�tez�v�. Az �letemben bek�vetkez� minden

v�ltoz�snak ellen�llt, szenved�lyesen harcolt

minden ellen, ami megk�s�relt t�ll�pni az �
megszokott l�tez�s�nek sz�k k�r�n. Gyermekk�nt
�rz�keny voltam �s gyeng�d. Minden m�sn�l jobban
ig�nyeltem a szeretetet, �s a szeretet, a gyermeke
ir�nt �szt�n�s anyai szeretet, t�lem megtagadtatott.
A gyermek anya-keres�se v�lt �letem vez�r
mot�vum�v�, amit soha nem tudtam kin�ni. A boldog
gyermek, a boldog gyermekkor r�geszm�mm� v�lt.
Szenved�lyes �rdekl�d�s alakult ki bennem a
terhess�g, sz�let�s, csecsem�kor ir�nt. Sz�l�szk�nt
bizonyos h�rn�vre tettem szert, �s k�zrem�k�dtem a
f�jdalommentes gyermeksz�l�s m�dszer�nek a
kifejleszt�s�ben. Boldog anya boldog gyermeke � ez
volt eg�sz �letem eszm�nyk�pe. De any�m mindig
ott volt � a maga boldogtalans�g�val,
vonakod�s�val �s az ir�nti k�ptelens�g�vel, hogy
engem boldognak l�sson. Ez k�l�n�s m�dokon
nyilv�nult meg. Valah�nyszor �n gyeng�lkedtem, �
j�l volt; amikor �n j� eg�szs�gben voltam, � ism�t
maga al� ker�lt, �tkozva saj�t mag�t �s engem is.
Mintha sohasem tudn� megbocs�tani a b�n�met,
hogy megsz�lettem, azt akarta, hogy b�ntudatot
�rezzek az�rt, hogy �lek. ?Te az�rt �lsz, mert
gy�l�lsz engem. Ha szeretsz � meghalsz?, ez volt az
� �lland�, hab�r n�ma �zenete. �s �gy telt az
�letem, a szeretet helyetti hal�l aj�nlat�val. Any�m,
az �r�k gyermeks�g rabjak�nt, nem tudtam n�vel
�rtelmes kapcsolatot kialak�tani; any�m k�pe mindig
k�z�nk �llt, k�ny�rtelen�l, meg nem bocs�t�an. A
munk�mban kerestem vigaszt, �s sokat tal�ltam; de
nem tudtam menek�lni a gyermeks�g csapd�j�b�l.
V�g�l a spiritu�lis keres�s fel� fordultam, �s
kitart�an, m�r sok �ve ezt a vonalat k�vetem. De a
maga nem�ben ez ugyanaz a r�gi, anyai szeretet
keres�s, nevezd azt Istennek, Atm�nak, vagy
Legfels�bb Val�s�gnak. Tulajdonk�ppen szeretni �s
szeretve lenni akarok; sajn�latra m�lt� m�don az
�gynevezett vall�sos emberek �letellenesek, �s
mind elme vez�relt. Az �let sz�ks�gleteivel �s
�szt�nz�seivel szembes�lve oszt�lyozni,
absztrah�lni �s konceptualiz�lni kezdenek, majd az
oszt�lyoz�st sokkal fontosabb� teszik, mint mag�t
az �letet. Arra k�rnek, hogy �sszpontos�tsak egy
fogalomra, �s szem�lyes�tsem meg azt. A szeretet
�ltali spont�n teljess� v�l�s helyett egy fogalomra
val� kigondolt �s mesterk�lt koncentr�ci�t
javasolnak. Ak�r Isten, vagy Atma, az �n vagy a
m�sik, mind ugyanoda vezet. Gondolni r�la valamit,
nem pedig szeretni �t. Nem elm�letekre �s
rendszerekre van sz�ks�gem; ezekb�l sok
egyform�n vonz� vagy hihet� l�tezik. Nekem a sz�v
�bred�s�re van sz�ks�gem, az �let meg�jul�s�ra,
�s nem egy �j gondolkod�sm�dra. Nincsenek �j
m�djai a gondolkod�snak, de az �rz�sek �r�kk�
frissek lehetnek. Amikor szeretek valakit, akkor
�nk�ntelen�l �s er�teljesen medit�lok rajta,
melegs�ggel �s �leter�vel telve, amit az elm�m nem
tud uralni.

A szavak alkalmasak az �rz�sek alak�t�s�ra; az

�rz�sek n�lk�li szavak ak�r a test n�lk�li ruh�k �
hidegek �s er�tlenek. Ez az �n any�m � lecsapolta
�sszes �rz�semet � forr�saim kisz�radtak.
R�tal�lhatok itt az em�ci�k gazdags�g�ra �s
b�s�g�re, amelyekre oly b�s�gesen sz�ks�gem lett
volna gyermekk�nt?

M: Hol van a gyermekkorod most? �s mi a j�v�d?

K: Megsz�lettem, feln�tt lettem, meghalok.

M: Te most a testedre gondolsz, term�szetesen. �s

elm�dre. Most nem fiziol�gi�dr�l �s pszichol�gi�dr�l
van sz�. Ezek a term�szet r�sze, �s term�szeti
t�rv�nyek �ltal ir�ny�tottak. A te szeretet ir�nti
keres�sedr�l besz�lek. Volt ennek kezdete? Lesz
neki v�ge?

K: Val�j�ban nem tudom megmondani. Jelen van �

�letem legkor�bbi pillanata �ta a legutols�ig. Ez a
szeretet ut�ni s�v�rg�s � mily �lland� �s mily
rem�nytelen.

M: Szeretet ir�nti keres�sed sor�n mi az pontosan,

amit keresel?

K: Egyszer�en: szeretni �s szeretve lenni.

M: Most ezt n�re vonatkoz�an �rted?

K: Nem sz�ks�gszer�en. Bar�tra, tan�rra, vezet�re

� am�g az �rz�s vil�gos �s tiszta. Persze, a n� a
szokv�nyos v�lasz. De ez csak az egyik lehet�s�g.

M: A kett� k�z�l melyiket r�szes�ted el�nyben,

szeretni vagy szeretve lenni?

K: Ink�bb mindkett�t. De �gy l�tom, szeretni

nagyszer�bb, nemesebb, m�lyebb. Szeretve lenni
kellemes dolog, de ett�l az ember nem fog feln�ni.

M: Tudsz magadt�l szeretni, vagy er�ltetned kell a

szeretetet?

K: Term�szetesen tal�lkoznia kell az embernek

valaki olyannal, aki szeretetre m�lt�. Az any�m nem
csak nem szeretett, szeretetre m�lt� sem volt.

M: Mi tesz valakit szeretetre m�lt�v�? Nem a l�nyt

kell szeretni? El�sz�r szeress, majd azut�n keress
indokokat.

K: Ez lehet a m�sik �t. Szereted, ami boldogg� tesz

t�ged.

M: De mi tesz t�ged boldogg�?

K: Erre vonatkoz�an nincs szab�ly. Ez az eg�sz

nagyon egy�ni, �s megj�solhatatlan.

M: Rendben. B�rmilyen utat v�lasztasz, ha nem

szeretsz, nem lehetsz boldog. De, a szeretet minden
esetben boldogg� tesz? Nem t�rs�tod a szeretetet a
boldogs�g egy meglehet�sen korai, infantilis
�llapot�val? Amikor a szeretett szenved, nem
szenvedsz-e te is? �s megsz�nsz-e szeretni, mert
szenvedsz? A szeretetnek �s a boldogs�gnak egy�tt
kell-e megjelennie �s t�voznia? Lehet-e a szeretet
az �r�m elv�r�sa csup�n?

K: Term�szetesen nem. Sok szenved�s lehet a

szeretetben.

M: Akkor h�t mi a szeretet? Nem l�t�llapot ink�bb,

mint elme�llapot? Kell-e tudnod, hogy szeretsz,
annak �rdek�ben, hogy szeress? Nem szeretted-e
any�dat tudatlanul is? V�gyakoz�sod a szeretet�re,
a lehet�s�gre, hogy szerethesd �t, nem a szeretet
m�k�d�se-e? Nem ugyanannyira r�szed-e neked a
szeretet is, mint a l�t tudatoss�ga? Az�rt kerested
any�d szeretet�t, mert szeretted �t.

K: De � nem hagyta.

M: Nem tudott volna meg�ll�tani.

K: Akkor mi�rt volt boldogtalan az eg�sz �letem?

M: Mert nem mer�lt�l al� l�ted val�di gy�kereihez.
�nmagad teljes tudatlans�ga elfedte szeretetedet
�s boldogs�godat, �s a keres�s�re k�sztetett
annak, amit soha nem vesz�tett�l el. A szeretet
v�laszt�s, annak v�laszt�sa, hogy boldogs�godat
megosztod mindennel. Boldognak lenni � boldogg�
tenni � ez a szeretet harm�ni�ja.

K�rdez�: Be kell vallanom, nagyon l�zong�

lelki�llapotban j�ttem ma ide. A l�giforgalmi t�rsas�g
irod�j�ban k�m�letlen�l b�ntak velem. Amikor ilyen
szitu�ci�ba ker�l�k, minden k�ts�gesnek l�tszik,
minden rossznak t�nik.

Maharaj: Ez egy nagyon hasznos lelki�llapot.

Mindenben k�telkedni, mindent elutas�tani,
vonakodni att�l, hogy m�sok �ltal tanulj. Ez a te
hossz� sadhan�d nak a gy�m�lcse. V�g�l is az
ember nem tanul �r�kk�.

K: Elegem van bel�le. Nem vitt engem sehov�.

M: Ne mondd, hogy ?sehov�?. Ez vezetett t�ged oda,

ahol vagy � most.

K: Ez megint a gyermek �s szesz�lyei. Egy centit

sem mozdultam onnan, ahol voltam.

M: Gyermekk�nt kezdted, �s gyermekk�nt fogod

v�gezni. Ak�rmit szerezt�l k�zben, el kell, hogy
vesz�tsd, �s az elej�n kell, hogy kezdd.

K: De a gyermek rugdos. Amikor boldogtalan, vagy

elutas�tj�k, b�rmibe beler�g.

M: Hadd r�gjon. Csak figyeld a r�g�st. �s ha

t�ls�gosan f�lsz a t�rsadalomt�l ahhoz, hogy
meggy�z� m�don beler�gj, akkor azt is figyeld.
Tudom, hogy ez f�jdalmas �gy. De nincs r�
gy�gyszer � egyet kiv�ve � a gy�gyszerek
keres�s�nek az abba hagy�s�t.

Ha d�h�s vagy, vagy szenvedsz, v�lj k�l�n a d�ht�l

�s a szenved�st�l, �s figyeld �ket. Az externaliz�ci�
az els� l�p�s a megszabadul�s fel�. L�pj t�volabb,
�s figyelj. A fizikai esem�nyek tov�bb fognak zajlani,
de egyed�l m�r nem lesz jelent�s�g�k. Kiz�r�lag az
elme, csin�l �gyet a dologb�l. B�rmi t�rt�nik, nem
rugdoshatsz �s ord�thatsz egy irod�ban, vagy egy
bankban. A t�rsadalom ezt nem engedi meg. Ha
nem tetszenek a m�dszereik, vagy nem vagy el�g
felk�sz�lt, hogy elviseld �ket, akkor ne rep�lj, illetve
ne legyenek p�nz�gyeid. Gyalogolj, �s ha nem
tudsz gyalogolni, akkor ne k�zlekedj. Ha �gyeid
vannak a t�rsadalommal, akkor el kell fogadnod az
m�dszereit, mert az � m�dszerei a te m�dszereid.
Sz�ks�gleteid �s ig�nyeid teremtett�k �ket. V�gyaid
annyira sokr�t�ek �s ellentmond�sosak � ne
csod�lkozz, hogy a t�rsadalom, amit l�trehozt�l
szint�n sokr�t� �s ellentmond�sos.

K: L�tom, �s el is ismerem, hogy a k�ls� k�osz

puszt�n az �n saj�t bels� diszharm�ni�m
visszat�kr�z�d�se. De mi az orvoss�g?

M: Ne keress orvoss�gokat.

K: Id�nk�nt az ember?kegyelmi �llapotban? van, �s

az �let boldog �s harmonikus. De az ilyen �llapot
nem tart�s. A lelki�llapot megv�ltozik, �s minden
elromlik.

M: Ha csendben tudn�l maradni, eml�kekt�l �s

elv�r�sokt�l tiszt�n, k�pes lenn�l �szrevenni az
esem�nyek gy�ny�r� mint�zat�t. A nyugtalans�god
a k�osz okoz�ja.

K: A l�giforgalmi t�rsas�g irod�j�ban t�lt�tt h�rom

�ra alatt t�relmet �s eln�z�st gyakoroltam. �s nem
gyorsultak fel a dolgok.

M: De legal�bb le se lass�totta, amit rugdos�ssal

biztos el�id�zt�l volna. Azonnali eredm�nyeket
akarsz. Itt nem szolg�lunk var�zslattal. Mindenki
ugyanazt a hib�t k�veti el: az eszk�z�ket elutas�tj�k,

de a c�lokhoz ragaszkodnak. B�k�t �s harm�ni�t

akarsz a vil�gban, de elutas�tod, hogy rendelkezz
vele �nmagadban. Tan�csom �rtelemszer�
k�vet�se eset�n nem fogsz csal�dni. Nem tudom
megoldani a probl�m�dat puszta szavakkal. Neked
kell dolgoznod az �ltalam elmondottakon, �s
�llhatatosan. Nem a helyes tan�cs szabad�t meg,
hanem az arra alapozott cselekv�s. Ahogy a doktor
a p�ciensnek beadott injekci� ut�n azt mondja:
?Most pedig maradjon nyugalomban. Semmit ne
csin�ljon, csak maradjon nyugalomban.?, �n is �gy
mondom neked: megkaptad az ?injekci�dat?, most
maradj nyugalomban, csak maradj nyugalomban.
Semmi m�st nem kell tenned. Gurum ugyanezt
csin�lta velem. Miut�n elmondta amit akart, azt
mondta: ?Most maradj nyugalomban. Ne elm�lkedj
�lland�an. �llj. L�gy csendben.?

K: Reggel egy �r�nyi nyugalomban tudok maradni.

De hossz� a nap, �s sok olyan dolog t�rt�nik,
amelyek kibillentenek az egyens�lyomb�l. K�nny�
azt mondani, hogy ?maradj csendben?, de csendben
maradni, mikor bennem �s k�r�l�ttem minden
zajong � k�rlek, mondd el, hogyan kell ezt tenni.

M: Minden sz�ks�ges teend�t el lehet v�gezni

csendben �s b�k�ben. Nem kell zaklatott� v�lni.

K: Ez mind elm�let, ami nem felel meg a t�nyeknek.

�gy t�rek vissza Eur�p�ba, hogy nincs ott semmi
tennival�m. Az �letem teljesen �res.

M: Ha csup�n nyugalomban pr�b�lsz maradni,

minden j�nni fog � a munka, a munk�hoz sz�ks�ges
er�, a kell� motiv�ci�. Kell neked mindent el�re
tudnod? Ne agg�dj a j�v�d miatt � l�gy nyugodt
most, �s minden a hely�re fog ker�lni. A nem v�rt
�hatatlanul bek�vetkezik, m�g a rem�lt tal�n soha
nem j�n el. Ne mondd nekem, hogy nem tudsz
uralkodni a term�szeteden. Nem kell rajta
uralkodnod. Dobd ki a haj�b�l. Nincs semmilyen
term�szet, amivel harcolni kell, vagy aminek engedni
kell. Semmilyen tapasztalat nem fog megsebezni,
felt�ve, hogy ha nem teszed szok�sodd�. Te vagy
az eg�sz univerzum titokzatos oka. Minden az�rt
van, mert te vagy. Igyekezz ezt szil�rdan, �s m�lyen
meg�rteni, �s gondolkodj el rajta �jra �s �jra. Ennek
felismer�se abszol�t igazs�gk�nt a megszabadul�s.

K: Ha �n vagyok a magva a vil�gomnak, akkor

romlott mag vagyok. Gy�m�lcs�r�l ismerszik meg a
mag.

M: Mi baj a vil�goddal, hogy �gy �tkozod?

K: Tele van f�jdalommal.

M: A term�szet se nem �lvezetes, se nem

f�jdalmas. Intelligenci�val �s sz�ps�ggel van tele.

F�jdalom �s �r�m az elm�ben vannak. V�ltoztass

�rt�krendet, �s minden megv�ltozik. �lvezet �s
f�jdalom puszt�n zavarai az �rz�keknek; b�nj vel�k
egyform�n, �s csak boldogs�g lesz. �s a vil�g az,
amiv� teszed; mindenk�ppen tedd boldogg�.
Boldogs�g csak megel�gedetts�g eset�n lehet�ges
� a kiel�g�tett v�gyak tov�bbi v�gyakat
eredm�nyeznek. A minden v�gyt�l val� tart�zkod�s,
�s a megel�ged�s azzal, ami mag�t�l j�n, nagyon
gy�m�lcs�z� �llapot � a teljess�g �llapot�nak
el�felt�tele. Ne l�gy bizalmatlan annak l�tsz�lagos
sterilit�sa �s �ress�ge ir�nt. Higgy nekem, a v�gyak
kiel�g�t�se az, ami a szenved�st okozza. A
v�gymentess�g boldogs�g.

K: Sz�ks�gem van dolgokra.

M: Amire sz�ks�ged van, az elj�n hozz�d, ha nem

k�rsz olyat, amire nincs sz�ks�ged. M�g csak
n�h�ny ember �rte el a teljes szenvtelens�gnek �s
elfogulatlans�gnak ezt az �llapot�t. Ez egy nagyon
emelkedett �llapot, a megszabadul�s val�di
k�sz�be.

K: Az elm�lt k�t �vben siv�r, mag�nyos �s �res volt

az �letem, gyakran im�dkoztam, hogy j�jj�n a hal�l.

M: Nos, idej�veteled beind�totta az esem�nyeket.

Hagyd, hogy a dolgok t�rt�njenek, ahogy t�rt�nnek
� a v�g�n sz�pen elrendezik magukat. Nem kell
er�lk�dn�d, hogy el�rd a j�v�t � a j�v� elj�n hozz�d
mag�t�l. Egy ideig m�g tov�bbra is alvaj�r� leszel,
c�lt�l �s bizonyoss�gt�l megfosztottan; de ez a
peri�dus v�get fog �rni, �s m�k�d�sedet
gy�m�lcs�z�nek �s k�nny�nek fogod tal�lni. Mindig
vannak pillanatok, amikor az ember �resnek �s
elhideg�ltnek �rzi mag�t. Az ilyen pillanatok a
legk�v�natosabbak, mert azt jelentik, hogy a l�lek
leveti horgonyait, �s t�voli helyre vitorl�zik. Ez a
lev�l�s id�szaka � amikor a r�ginek v�ge, �s az �j
m�g nem �rkezett meg. Ha f�l�s vagy, aggaszt�
lehet sz�modra ez az �llapot; de val�j�ban semmi
f�lnival�d. Jegyezd meg a tan�t�st: b�rmi is az,amin
kereszt�l m�sz � l�pj tov�bb.

K: A Buddha szab�lya: eml�kezzen az, aminek

eml�kez�sre van sz�ks�ge. De olyan neh�z
sz�momra, hogy a j� gondolatra eml�kezzek a
megfelel� pillanatban. Nekem �gy t�nik, hogy a
felejt�s szab�ly.

M: Nem k�nny� eml�kezni, mikor minden szitu�ci�

v�gyak, �s f�lelmek vihar�t hozza fel. Az eml�kezet
�ltal sz�lt v�gyakoz� az eml�kezet elpuszt�t�ja is
egyben.

K: Hogyn sz�lljak szembe a v�gyakkal? Semmi

nincs, ami er�sebb.

M: Az �let vizei a � k�v�natos, vagy gy�l�letes �

dolgok k�vei f�l�tt mennyd�r�gve z�dulnak.
T�vol�tsd el a k�veket bel�t�s �s p�rtatlans�g r�v�n,
�s ugyanezen vizek m�lyen, csendesen, sebesen,
nagyobb mennyis�gben �s nagyobb er�vel fog
�ramlani. Ne elm�letieskedd agyon, adj id�t a
meggondol�s�ra �s megfontol�s�ra; ha
szabads�gra v�gysz, ne hanyagold el a
szabads�ghoz vezet� legk�zelebbi l�p�st. A
hegym�sz�shoz hasonl�an: egyetlen l�p�st sem
hib�zhatsz el. Egy l�p�ssel kevesebb � �s a
hegycs�csot nem �red el.

K�rdez�: Valamelyik nap a szem�ly�tan�abszol�t

(vyakti-vyakta-avyakta) t�m�j�r�l besz�lt�nk. Ha j�l
eml�kszem azt mondtad, hogy egyed�l az abszol�t
val�s�gos, �s csak a tan� abszol�t, a t�r �s id� egy
adott hely�n. A szem�ly a durva �s finom
organizmus, a tan� jelenl�te �ltal megvil�g�tott. Nem
hiszem, hogy vil�gosan �rtem a probl�m�t; el
tudn�d magyar�zni m�g egyszer? A mahadakash,
chidakash �s paramakash kifejez�seket is
haszn�ltad. Hogyan viszonyulnak ezek a
szem�lyhez, a tan�hoz, �s az abszol�thoz?

Maharaj: A mahadakash a term�szet, a l�tez�sek

�ce�nja, a fizikai t�r, mindennel, ami az �rz�keken
kereszt�l kapcsol�dhat. A chidakash a tudatoss�g
kiterjed�se, az id�, �szlel�s �s megismer�s ment�lis
tere. A paramakash az id�tlen �s hat�rtalan, elme
n�lk�li, differenci�latlan val�s�g, a v�gtelen
lehet�s�g, a forr�s �s az eredet, a szubsztancia �s
az eszencia, amely anyag �s tudat is � m�gis
mindkett�n t�li. Nem �szlelhet�, de tapasztalhat�, a
tan� �r�k tan�s�gak�nt, az �szlel� �r�k
�szlel�sek�nt, minden megnyilv�nult kezdete �s
v�gek�nt, id� �s t�r forr�sak�nt, minden oks�gi
l�ncolat els�dleges okak�nt.
K: Mi a k�l�nbs�g vyakta �s avyakta k�z�tt?

M: Nincs k�zt�k k�l�nbs�g. Olyanok, mint a f�ny �s

a napf�ny. Az univerzum tele van sz�modra nem
l�that� f�nnyel, de ugyanezt a f�nyt l�tod, mint
napf�nyt. �s amit a napf�ny felfed, a vyakti. Mindig
a szem�ly az objektum, a tan� a szubjektum, �s
k�lcs�n�sen f�gg� kapcsolatuk az abszol�t
azonoss�guk t�k�rk�pe. Elt�r� �s elk�l�n�l�
�llapotoknak k�pzeled �ket. Nem azok. �k egyazon,
nyugalmi �s mozg�si �llapotban l�v� tudatoss�g,
mindegyik tudat�ban van a m�siknak. A chit-ben az

ember ismeri Istent, �s Isten ismeri az embert. A

chit-ben az ember alak�tja a vil�got, �s a vil�g
alak�tja az embert. A chit a kapocs, a sz�ls�s�gek
k�z�tti h�d, minden tapasztalat kiegyens�lyoz� �s
egyes�t� t�nyez�je. Az �szleletek �sszess�ge az,
amit anyagnak nevezel. Az �szlel�k �sszess�ge az,
amit univerz�lis elm�nek nevezel. A kett�
azonoss�ga �nmag�t �szlelhet�s�gk�nt �s
�szlel�sk�nt, harm�niak�nt �s intelligenciak�nt,
szeretetre m�lt�s�gk�nt �s szeretetk�nt nyilv�n�tja
meg, ism�tli �nmag�t �r�kk�.

K: A h�rom guna, a sattva--rajas--tamas, csak az

anyagban van benne, vagy az elm�ben is?

M: Term�szetesen mindkett�ben, mivel nem

k�l�n�ll�ak. Csak az abszol�t haladja meg a
gun�k at. Val�j�ban ezek csak n�z�pontok,
l�t�sm�dok. Csup�n az elm�ben l�teznek. Az elm�n
t�l minden k�l�nbs�g megsz�nik.

K: Ez az univerzum az �rz�kek term�ke?

M: Ahogy �bred�skor �jrateremted a vil�godat, �gy

bontakozik ki az univerzum is. Az elme az � �t
�rz�kszerv�vel, �t cselekv� szerv�vel, �s �t
tudatoss�g k�zvet�t� k�zeg�vel eml�kez�snek,
gondolkod�snak, k�vetkeztet�snek �s
szem�lyis�gnek l�tszik.

K: A tudom�nyok nagy fejl�d�sen mentek kereszt�l.

Sokkal jobban ismerj�k a testet �s az elm�t, mint
el�deink. A te elm�t �s anyagot le�r� �s elemz�
hagyom�nyos m�dszered nem �rv�nyes t�bb�.

M: De hol vannak a te tud�said az �

tudom�nyukkal? Nemde �k is k�pek az elm�dben?

K: Itt van az alapvet� k�l�nbs�g. Sz�momra �k nem

az �n kivet�t�seim. Megvoltak m�r megsz�let�sem
el�tt is, �s akkor is lesznek, amikor �n m�r
meghaltam.

M: Term�szetesen. Mihelyt a teret �s id�t

val�s�gosnak fogadod el, �nmagadat par�nyinak �s
r�vid �let�nek fogod tartani. De val�s�gosak-e?
Azok f�ggenek t�led, vagy te f�ggesz azokt�l?
Testk�nt a t�rben vagy. Elmek�nt az id�ben. De test
vagy-e csup�n, benne az elm�vel? Megvizsg�ltad
ezt valaha is?

K: Se motiv�ci�m, se m�dszerem.

M: �n felaj�nlom mindkett�t. De a t�nyleges bels�

munka, �s az elfogulatlans�g (viveka-vairagya) a te
dolgod.

K: Az egyetlen motiv�ci�, amit el tudok fogadni, az

�n saj�t ok n�lk�li, �s id�tlen boldogs�gom. �s mi a
m�dszer?

M: A boldogs�g mell�kes. Az igazi �s hat�kony

motiv�ci� a szeretet. L�tod, hogy az emberek
szenvednek, �s keresed a megseg�t�s�k legjobb
m�dj�t a. A v�lasz nyilv�nval� � el�sz�r l�pj t�l a
seg�t�s sz�ks�g�n. L�gy benne bizonyos, hogy
hozz��ll�sod a tiszta, mindenf�le elv�r�st�l mentes
j�akarat.

Akik csup�n boldogs�got keresnek, teljes

k�z�mb�ss�gben v�gezhetik, m�g a szeretet
sohasem pihen.

Ami a m�dszert illeti, csak egy van � meg kell

ismerned �nmagad � azt is, aminek l�tszol, �s azt is,
ami vagy. Tisztas�g �s j�indulat egy�tt j�rnak �
mindegyik megk�veteli �s er�s�ti a m�sikat.

K: A r�szv�t egy elker�lhet� szomor�s�ggal teli,

objekt�v vil�g l�tez�s�t jelenti.

M: A vil�g nem objekt�v, �s a szomor�s�ga nem

elker�lhet�. A r�szv�t csak egy tov�bbi sz� a
k�pzelt okok miatti szenved�s elutas�t�s�ra.
K: Ha az okok k�pzeltek, akkor mi�rt kell a
szenved�snek elker�lhetetlennek lennie?

M: Mindig a hamis miatt szenvedsz, a hamis v�gyak

�s f�lelmek, a hamis �rt�kek �s ide�k, a hamis
emberi kapcsolatok miatt. Add fel a hamisat, �s
megszabadulsz a f�jdalomt�l; az igazs�g boldogg�
tesz � az igazs�g megszabad�t.

K: Az igazs�g az, hogy egy testbe b�rt�nz�tt elme

vagyok, �s ez egy nagyon sajn�latos igazs�g.

M: Te se test nem vagy, se testben l�v� nem vagy �

nincs olyan dolog, hogy test. Szomor� f�lre�rt�s
�ldozata vagy; a helyes meg�rt�shez � kutatnod
kell.

K: De �n testk�nt, testben sz�lettem, �s a testtel

egy�tt fogok meghalni, mint test.

M: E n�zeted f�lre�rt�s. Tanulm�nyoz, kutass, vond

k�ts�gbe magad �s minden egyebet. Az igazs�g
megtal�l�s�hoz nem szabad meggy�z�d�seidbe
kapaszkodnod; ha biztos vagy a k�zvetlenben, soha
nem fogod el�rni a v�gs�t. Ide�d, hogy sz�lett�l, �s
meg fogsz halni, abszurd: mind a logika, mind a
tapasztalat ellentmondanak neki.

K: Rendben, nem fogok er�sk�dni, hogy �n a test

vagyok. Egy pont neked. De itt �s most, ahogy
hozz�d besz�lek, a testben vagyok � nyilv�nval�an.
A test lehet, hogy nem �n vagyok, viszont az eny�m.

M: Az eg�sz univerzum szakadatlanul hozz�j�rul a

l�tez�sedhez. Enn�l fogva az eg�sz univerzum a

tested. Ebben az �rtelemben � egyet�rtek.

K: A testem m�ly hat�ssal van r�m. A testem a

sorsom, t�bb m�don is. Jellemem, hangulataim,
reakci�im term�szete, v�gyaim �s f�lelmeim (velem
sz�letett vagy szerzett) � mind a testen alapulnak.
Egy kev�s alkohol, n�mi drog vagy valami m�s, �s
minden megv�ltozik. Am�g a drog hat�sa el nem
m�lik, m�s ember vagyok.
M: Mindezek az�rt t�rt�nnek, mert a testnek
gondolod magad. Ismerd fel val�di �nedet, �s m�g a
drogoknak sem lesz hatalma feletted.

K: Doh�nyzol?

M: A testem megtartott n�h�ny szok�st, amelyek

hal�l�ig megmaradhatnak. Nincs enben semmi
rossz.

K: Eszel h�st?

M: H�sev� emberek k�z�tt sz�lettem, �s

gyermekeim is esznek h�st. �n nagyon keveset
eszem � �s nem tulajdon�tok neki fontoss�got.

K: A h�sev�s �l�ssel j�r.

M: Nyilv�nval�an. Nem tartok ig�nyt a

k�vetkezetess�gre. Te �gy gondolod, hogy
lehets�ges az abszol�t k�vetkezetess�g; igazold ezt
p�ld�val. Ne pr�dik�ld, amit nem gyakorolsz.

T�rj�nk vissza sz�let�sed ide�j�hoz. Nem tudsz t�le

szabadulni, amit sz�leid mes�ltek: fogantat�sr�l,
terhess�gr�l �s sz�let�sr�l, csecsem�korr�l,
gyermekkorr�l, fiatalkorr�l, t�zes �vekr�l, stb. No
most, szabadulj meg att�l az ide�t�l, hogy a test
vagy, annak az ellent�tes ide�nak a seg�ts�g�vel,
hogy nem a test vagy. Ez k�ts�g k�v�l csak egy
idea; b�nj vele valamilyen munka elk�sz�lte ut�ni
eldoband�k�nt. Az idea, hogy �n nem a test vagyok,
realit�st ad a testnek, mikor val�j�ban nincs olyan
dolog, hogy test, az csak egy elme �llapot. Lehet
annyi, �s annyif�le tested, amennyi tetszik; csak
k�vetkezetesen eml�kezz r�, hogy mit akarsz, �s
utas�tsd el, ami ezzel �sszeegyeztethetetlen.

K: Olyan vagyok, mint egy dobozban, egy m�sik

dobozban l�v� doboz. A k�ls� doboz test gyan�nt
szolg�l, �s a m�sik � a benne rejl� l�lekk�nt.
Vonatkoztass el a k�ls� dobozt�l, �s a k�vetkez�
v�lik a testt�, �s az azt k�vet� a l�lek. Ez egy
v�gtelen sorozat, v�g n�lk�li doboz nyitogat�s, az
utols� a v�gs� l�lek?

M: Ha tested van, lelked is kell, hogy legyen; a te

egym�sban l�v� doboz hasonlatod erre vonatkozik.
De itt �s most, minden testeden �s lelkeden
kereszt�l a tudat, a chit tiszta f�nye ragyog.
Ragaszkodj ehhez, t�notr�thatatlanul. Tudat n�lk�l a
test egy pillanatig sem nem maradna fenn. A testben
�raml� energia, szeretet �s intelligencia ir�ny�tja,
tartja fenn, �s energiz�lja a testet. Fedezd fel ezt az
�raml�st, �s id�zz benne.

Term�szetesen, ezek csak hasonlatok. A szavak

�ppen annyira g�tak, mint amennyire hidak. Tal�ld
meg a tested sz�ved�k�t sz�v� �let t�z�t, �s maradj
vele. Ez az egyetlen val�s�g, amellyel a test b�r.

K: Mi t�rt�nik ezzel a t�zzel a hal�l ut�n?

M: Az id�n k�v�l �ll�. A sz�let�s �s a hal�l csup�n

id�pontok. Az �let szakadatlanul sz�vi sz�mtalan
h�l�j�t. A sz�v�s id�beli, de az �let maga id�tlen.
Ak�rmilyen nevet �s form�t tulajdon�tasz a
megnyilv�nul�sainak, olyan, mint az �ce�n �
sohasem v�ltozik, �r�kk� v�ltozik.

K: Mindez meggy�z�en hangzik. M�gis �gy �rzem,

hogy a l�t csup�n egy k�l�n�s �s idegen, gyakran
ellens�ges �s veszedelmes, soha meg nem sz�n�
vil�gban �l� szem�ly. T�rben �s id�ben korl�tozott
szem�ly l�v�n, hogyan realiz�lhatn�m �nmagamat
ennek ellent�tek�nt; a semmi megszem�lyes�tetlen,
�ltal�nos�tott tudatak�nt?

M: Annak jelented ki �nmagad, ami nem vagy, �s

megtadadod annak lenni �nmagad, ami vagy.
Kihagyod a tiszta �szlel�s, a minden szem�lyes
torz�t�st�l tudat mentes elem�t. Hacsak el nem
fogadod a chit val�s�g�t, soha nem fogod �nmagad
megismerni.

K: Mit kell tennem? �n nem �gy l�tom �nmagam,

mint ahogy te l�tsz engem. Lehet, hogy igazad van,
�s �n t�vedek, de hogyan hagyhatn�m abba, hogy
az legyek, aminek �rzem magam?

M: A herceg, aki koldusnak hiszi �nmag�t, egy

m�don szerezhet perd�nt� bizony�t�kot: hercegk�nt
kell viselkednie, �s megfigyelni, hogy mi t�rt�nik.
Viselkedj �gy, mintha amit mondok igaz lenne, �s
�t�ld meg, ami igaz�b�l t�rt�nik. Mind�ssze egy
kerv�s hitet k�rek, ami az els� l�p�s megt�tel�hez
sz�ks�ges. A tapasztalattal a bizonyoss�g is meg
fog j�nni, �s nem lesz sz�ks�ged r�m soha t�bb�.
�n tudom, hogy mi vagy, �s elmondom neked. B�zz
bennem egy ideig.

K: Az itt �s most l�thez testre �s �rz�kekre van

sz�ks�gem. A meg�rt�shez elm�re.

M: A test �s az elme csup�n a tudatlans�g,

f�lre�rt�s k�rt�netei. Viselkedj �gy, mintha testetlen
�s elm�tlen, t�r �s id� n�lk�li, ?hol?-on, ?mikor?- on �s
?hogyan?-on t�li tiszta tudat lenn�l. Id�zz benne,
gondolj r�, tanuld meg elfogadni a val�s�g�t. Ne
szeg�lj ellene, �s ne utas�tsd el �r�kk�. Leagl�bbis

ne foglalj �ll�st. A Yoga a k�ls�t a bels�h�z hajl�tja.

Elm�ddel �s testeddel a val�s�got nyilv�n�tsd ki,
amely minden, �s mindenek f�l�tt �ll. Cselekv�ssel
�red el a sikert, nem vitatkoz�ssal.

K: L�gy sz�ves, engedd meg, hogy visszat�rjek az

els� k�rd�semhez. Mik�ppen sz�rmazik a szem�ly a
l�tez�s hib�j�b�l?

M: Az abszol�t el�bb van, mint az id�. El�sz�r van a

tudat. Egy eml�kb�l �s ment�lis szok�sokb�l �ll�
csomag ir�ny�tja mag�ra a figyelmet, a tudat
f�kusz�l�dik, �s egyszer csak egy szem�ly jelenik
meg. T�vol�tsd el a tudat f�ny�t, aludj, vagy �julj el �
�s a szem�ly elt�nik. A szem�ly (vyakti) megvillan, a
tudat (vyakta) mag�ban foglal minden teret �s id�t,
az abszol�t (avyakta) van.

K�rdez�: Mi az �llapotod e pillanatban?

Maharaj: A nem tapasztal�s �llapota. Minden

tapasztal�s benne foglaltatik.

K: Be tudsz l�pni az elm�j�be �s a sz�v�be egy

m�sik embernek, �s r�szes�lni tudsz a
tapasztalataib�l?

M: Nem. Az ilyen dolgok speci�lis k�pz�st

ig�nyelnek. �n olyan vagyok, mint a b�zakeresked�.
Keveset tudok kenyerekr�l, �s s�tem�nyekr�l. M�g
a b�zak�sa �z�t sem ismerem. De a b�z�r�l
mindent, �s j�l tudok. Ismerem minden tapasztalatok
forr�s�t. De a megsz�ml�lhatatlan konkr�t form�t,
ami a tapasztalat t�rgya lehet, nem ismerem. Nincs
is r� sz�ks�gem. Azt a keveset, amire az �letemhez
pillanatr�l pillanatra sz�ks�ges, valahogy v�letlen�l
tudom.

K: A te konkr�t l�tez�sed �s az �n konkr�t

l�tez�sem mindkett� Brahma elm�j�ben l�tezik?

M: Az egyetemes nem t�r�dik a konkr�ttal. A

szem�lyk�nt val� l�tez�s a szem�ly �gye. A
szem�ly id�ben �s t�rben l�tezik, neve van �s
form�ja, kezdete �s v�ge; az egyetemes mag�ban
foglal minden szem�lyt, �s az abszol�t ennek a
gy�ker�n�l van, �s minden f�l�tt �ll�.

K: Engem nem a teljess�g �rdekel. Az �n

szem�lyes tudatoss�gom, �s a te szem�lyes
tudatoss�god � milyen kapcsolat van a kett� k�z�tt?

M: K�t �lmod� k�z�tt milyen kapcsolat lehet?

K: Lehet, hogy egym�st �lmodj�k.

M: Ezt csin�lj�k az emberek. Mindenki elk�pzeli a

?t�bbieket?, �s kapcsolatot keres vel�k. A keres� a
kapcsolat, nincs semmi m�s.

K: Biztos kell lennie valamilyen k�z�snek a

tudatoss�g sok pontja k�z�tt, akik vagyunk.

M: Hol van az a sok pont? Az elm�dben. Azt

bizonygatod, hogy a vil�god f�ggetlen az elm�dt�l.
Hogy lehetne �gy? A v�gyad, hogy ismerd a m�s
emberek elm�j�t, amiatt van, mert nem ismered a
saj�t elm�det. El�sz�r ismerd meg saj�t elm�det, �s
�gy fogod tal�lni, hogy m�sok elm�j�nek k�rd�se
egy�ltal�n nem mer�l fel, mert nincsenek m�s
emberek. Te vagy a k�z�s t�nyez�, az egyetlen
kapocs az elm�k k�z�tt. A l�t tudatoss�g; az ?�n
vagyok? mindenre �rv�nyes.

K: A Legfels�bb Val�s�g (Parabrahman) lehet, hogy

mindannyiunkban jelen van. De milyen haszna van
ennek sz�munkra?

M: Te olyan vagy, ak�r az az ember, aki azt mondja:

?Sz�ks�gem van egy helyre, ahol a dolgaimat
tartom, de milyen haszonnal j�r sz�momra a t�r??,
vagy azt, hogy: ?A tej, te�r, k�v� vagy a sz�da
sz�ks�gesek sz�momra, de a vizet nem sokra
becs�l�m?. Nem l�tod, hogy a Legfels�bb Val�s�g
tesz mindent lehet�v�? De ha azt k�rdezed, hogy mi
haszna sz�modra, akkor azt kell v�laszolnom:
?semmi?. A mindennapok �gyei sor�n a val�s�g
ismer�je nem �lvez el�nyt: s�t, ink�bb h�tr�nyt
szenvedhet: s�v�rg�st�l �s f�lelemt�l mentesen
nem tudja megv�deni �nmag�t. A nyeres�g
gondolata val�j�ban idegen t�le; irt�zik a
gyarapod�st�l; �lete �nmaga �lland� megfoszt�sa,
megoszt�s, ad�s.

K: Ha nem sz�rmazik el�ny a Legfels�bb

el�r�s�b�l, akkor mi�rt venn�m magamra a gondot?

M: Gond csak akkor van, amikor kapaszkodsz

valamibe. Ha semmihez nem ragaszkodsz,
semmilyen neh�zs�g nem mer�l fel. A kevesebbr�l
val� lemond�s a nagyobbnak a megnyer�se. Adj fel
mindent, �s mindent elnyersz. Akkor az �let azz�
v�lik, ami lenni sz�nd�kozott: egy kiapadhatatlan
forr�s tiszta kisug�rz�s�v�. Abban a f�nyben a vil�g
olyan hom�lyosnak mutatkozik, mint egy �lom.

K: Ha az �n vil�gom egy �lom csup�n, �s te r�sze

vagy neki, akkor mit tehetsz �rtem? Ha az �lom nem
val�di, l�t n�lk�li, hogyan tud hatni r� a val�s�g?

M: Am�g tart, addig az �lom ideiglenesen l�tezik. A

probl�m�t az �lom folytat�s�ra ir�nyul� v�gyad
okozza. Engedd el. Fejezd be, hogy azt k�pzeled, ,
hogy az �lom a ti�d.

K: �gy l�tszik, sz�modra mag�t�l �rtet�dik, hogy

�lom l�tezhet �lmod� n�lk�l, �s, hogy �n az �n saj�t
�des k�v�ns�gom szerinti �lommal azonos�tom
magam. De �n vagyok az �lmod�, �s az �lom is.
Kinek kell le�ll�tania az �lmot?

M: Hagyd az �lmot mag�t�l bontakozni, �s eljutni a

v�g�ig. Te nem seg�thetsz ebben. De tekinthetsz az
�lomra �lomk�nt, megtagadva t�le a val�s�g
b�lyeg�t.

K: Itt vagyok, el�tted �l�k. �lmodom, �s te n�zel

engem, ahogy �lmomban besz�lek. Mi a kapcsolat
k�z�tt�nk?
M: Az �n fel�breszt�sedre ir�nyul� sz�nd�kom a
kapcsolat. A sz�vem akarja, hogy fel�bredj. L�tom,
szenvedsz �lmodban, �s tudom, hogy fel kell
�bredned, hogy megpr�b�ltat�said v�get �rjenek.
Amikor �lmodat �lomnak l�tod, fel�bredsz. De az
�lmod nem �rdekel. Nekem el�g, ha azt tudom,
hogy fel kell, hogy �bredj. Nem sz�ks�ges, hogy az
�lmodat meghat�rozott eredm�nyre juttasd, vagy
hogy nagyszer�v�, vagy boldogg�, vagy sz�pp�
tedd; mind�ssze arra van sz�ks�g, hogy felismerd,
hogy �lmodsz. �llj le a k�pzelg�ssel, �llj le az
�nhiteget�ssel. L�sd meg az emberi �llapot
ellentmond�sait, �sszhangn�lk�lis�geit, hamiss�g�t
�s szomor�s�g�t, meghalad�s�nak
sz�ks�gess�g�t. A t�r v�gtelens�g�n bel�l �szik a
tudatoss�g piciny atomja, amely az eg�sz
univerzumot tartalmazza.

K: Vannak az �lomban olyan benyom�sok, amelyek

val�dinak, �s �r�kk� tart�nak t�nnek. Elt�nnek ezek
a fel�bred�skor?

M: �lomban n�melyeket szeretsz, �s m�sokat nem.

Fel�bred�skor �gy tal�lod, hogy te vagy maga a
mindent �t�lel� szeretet. J�llehet a szem�lyes
szeretet er�s �s �szinte, megv�ltoztathatatlanul
megk�t�z; a szabads�g ir�nti szeretet minden ir�nti
szeretet.

K: Az emberek j�nnek, �s mennek. Valaki szereti,

akit megismer, m�s egy�ltal�n nem tud szeretni.

M: Amikor te vagy maga a szeretet, akkor f�l�tte

�llsz id�nek, �s sz�moknak. Egy szeretet�vel mind
szereted, mind szeretet�vel mindegyiket szereted.
Egy mind nem z�rj�k ki egym�st.

K: Azt mondod, id�tlen �llapotban vagy. Ez azt

jelenti, hogy m�lt �s j�v� nyitva �llnak el�tted?
Tal�lkozt�l Rama Guruj�val, Vashishta Munival?

M: A k�rd�s id�beli, �s id�r�l sz�l. Ism�t az �lom

tartalmair�l k�rdezel. Az id�tlens�g meghaladja az
id� ill�zi�j�t, nem id�beli meghosszabb�t�s. Aki
�nmag�t Vashisht�nak nevezte, az ismerte
Vashisht�t. �n minden n�ven �s form�n t�l vagyok.
Vashishta �lom az �lmodban. Hogy ismerhetn�m �t
most? T�l sokat t�r�dsz a m�lttal �s a j�v�vel.
Mindez amiatt van, mert v�gy�dsz a folytonoss�gra,
�nmagad megsemmis�l�ssel szembeni v�delm�re.
�s mivel folytonoss�gra v�gysz, meg akarsz tartani
m�sokat a t�rsas�godban, enn�lfogva �rdekelt vagy
a t�l�l�s�kben. De amit te t�l�l�snek nevezel, az
csak az �lom t�l�l�se. A hal�lnak k�v�natosabb
n�la. Lehet�s�get k�n�l a fel�bred�sre.

K: Tudat�ban vagy az �r�kk�val�s�gnak, enn�l

fogva nem t�r�dsz a t�l�l�ssel.

M: Ford�tva. A minden v�gyt�l val� szabads�g az

�r�kk�val�s�g. Minden k�t�d�s f�lelmet
eredm�nyez, mert minden dolog muland�. �s a
f�lelem szolg�v� teszi az embert. Ez a k�t�d�st�l
val� mentess�g nem gyakorlatok �ltal keletkezik;
term�szetes velej�r�ja az ember saj�t l�te
ismeret�nek. A szeretet nem ragaszkodik; a
ragaszkod�s nem szeretet.

K: Nem lehet teh�t semmilyen m�dszerrel el�rni a

p�rtatlans�got?

M: Semmi sincs, amit el kellene �rni. Hagyj fel

mindenf�le k�pzel�d�ssel, �s ismerd magad annak,
ami vagy. Az �nismeret p�rtatlans�g. Minden k�nz�
v�gy az el�gtelens�g �rz�se miatt van. Mikor tudod,
hogy semminek nem vagy h�j�n, hogy minden ami
van, te vagy, �s a ti�d, a v�gy megsz�nik.

K: �nmagam megismer�s�hez gyakorolnom kell a

tudatoss�got?

M: Semmit nem kell gyakorolni. �nmagad

megismer�s�hez l�gy �nmagad. Csak akkor lehetsz
�nmagad, ha abbahagyod, hogy ennek, vagy annak
k�pzeled magad. Csup�n legy�l. Hagyd igazi
term�szetedet megjelenni. Ne zavard elm�det
keres�ssel.

K: Sok�ig tartana, ha v�rn�k csup�n az

�nmegval�s�t�sra.

M: Mire kell v�rnod, amikor az m�r itt �s most van?

Csak n�zned kell, �s l�tnod. N�zz �nmagadra, saj�t
l�tedre. Tudod, hogy vagy, �s szereted ezt. Hagyj
abba minden k�pzel�d�st, ez minden. Ne �p�ts az
id�re. Az id� halott. Aki v�r � meghal. Az �let csak
most van. Ne besz�lj nekem m�ltr�l �s j�v�r�l �
azok csak a te elm�dben l�teznek.

K: Te is meg fogsz halni.

M: �n m�r halott vagyok. A fizikai hal�l nem fog

k�l�nbs�get j�rni az �n esetemben. V�gy �s f�lelem
mentes vagyok, mert nem eml�kszem a m�ltra, �s
nem k�pzelem a j�v�t. Ahol nincsenek nevek �s

form�k, hogy lehetne ott v�gy �s f�lelem? V�gy

n�lk�lis�ggel id�tlens�g j�r. Biztons�gban vagyok,
mert ami nincs, nem �rintheti meg azt, ami van. Te
vesz�lyben �rzed magad, mert bek�pzeled a
vesz�lyt. Term�szetesen, a tested, mint olyan,
bonyolult, �s sebezhet�, �s v�delmet ig�nyel. De te
nem. Amikor felismered saj�t megt�madhatatlan
l�nyedet, b�k�ben leszel.

K: Hogyan tal�lhatn�k b�k�t, mikor a vil�g szenved?

M: A vil�g nagyon alapos okok miatt szenved. Ha

seg�teni akarsz a vil�gon, t�l kell l�pned a seg�ts�g
sz�ks�gess�g�n. Akkor minden cselekv�sed,
valamint nem cselekv�sed, a leghat�konyabban
fogja seg�teni a vil�got.

K: Hogyan tudna a nem cselekv�s hasznos lenni,

amikor cselekv�sre van sz�ks�g?

M: Ahol cselekv�sre van sz�ks�g, ott cselekv�s

t�rt�nik. Nem az ember a cselekv�. Az � szerepe az,
hogy tudat�ban legyen annak, ami v�gbemegy.
Val�j�ban a jelenl�te a cselekv�s. Az ablak a fal
hi�nya, �s az�rt bocs�jtja be leveg�t �s f�nyt, mert
�res. �r�ts ki minden ment�lis tartalmat, minden
elk�pzel�st �s er�fesz�t�st, �s az akad�lyok teljes
hi�nya a val�s�g be�rad�s�t fogja el�id�zni. Ha
valakinek val�ban seg�teni akarsz, maradj t�le t�vol.
Ha elk�telezett vagy �rzelmileg, hogy seg�ts, akkor
seg�ts�ged sikertelen lesz. Lehetsz nagyon elfoglalt,
�s nagyon el�gedett a j�t�konykod�ssal, de nem
�rsz el vele sokat. Akkor kap val�di seg�ts�get az
ember, ha t�bb� nincs sz�ks�ge seg�ts�gre. Minden
egy�b hi�baval�s�g csup�n.

K: Nem elegend� az id� �lni, �s v�rni, hogy

seg�ts�g �rkezzen. Az embernek csin�lnia kell
valamit.
M: Term�szetesen � csin�lj. De amit tenni tudsz, az
korl�tozott; egyed�l az �n korl�tlan. Add korl�tlanul
� �nmagadat. Minden m�st, csak kis m�rt�kben
adhatsz. Egyed�l te vagy m�rhetetlen. Seg�teni, a te
val�di term�szeted. M�g amikor eszel �s iszol, akkor
is seg�ted a testedet. �nmagadnak semmire nincs
sz�ks�ged. Te sz�ntiszta ad�s vagy, kezdet n�lk�l,
v�g n�lk�l, kiapadhatatlanul. Sem tanul�s, sem
cselekv�s nem tud igaz�n seg�teni. L�gy a
f�jdalommal, �s fedd fel gy�kereit �a meg�rt�st
seg�teni, az igazi seg�ts�g.

K: K�zeleg a hal�lom.

M: A testednek van kev�s ideje, nem neked. Id� �s

t�r az elm�ben vannak csup�n. Te k�tel�kek n�lk�li
vagy. Csak �rtsd �nmagadat � ez maga az
�r�kk�val�s�g.

56. Tudatoss�g megjelen�s�vel a vil�g is

megjelenik

K�rdez�: Amikor meghal egy �tlagember, mi

t�rt�nik vele?

Maharaj: A hite szerint t�rt�nik. Ahogy a hal�l el�tti

�let csak k�pzel�d�s, �gy az ut�na l�v� �let is. Az
�lom folytat�dik.

K: �s mi a helyzet a gnanival?

M: A gnani nem hal meg, mivel soha nem sz�letett.

K: Olyannak t�nik, mint m�sok.

M: De �nmag�nak nem. �nmag�n bel�l

megszabadult a dolgokt�l � fizikailag �s ment�lisan.

K: Neked m�giscsak ismerned kell a meghalt ember

�llapot�t. Legal�bbis el�z� �leteidb�l.

M: Am�g nem tal�lkoztam Gurummal, sok dolgot

tudtam. Most semmit sem tudok, mert minden tud�s
�lombeli csup�n, �s nem val�di. Ismerem �nmagam,
�s nem tal�lok magamban sem �letet, sem hal�lt,
csak tiszta l�tez�st � nem ekk�nt, vagy akk�nt val�
l�tez�st, hanem csup�n l�tez�st. De a pillanatban,
ahogy az elme ig�nybe veszi eml�kei t�rh�z�t,
elkezd k�pzel�dni, bet�lti a teret objektumokkal, �s
az id�t esem�nyekkel. Minthogy m�g err�l a
sz�let�sr�l sem tudok, hogy ismerhetn�m az elm�lt
sz�let�seket? Az elme az, mely maga mozg�sban
l�v�n mindent mozogni l�t, �s id�t teremtve m�lt �s
j�v� miatt agg�dik. Az eg�sz univerzum be van
�gyazva a tudatoss�gba (maha tattva), amely ott
jelenik meg, ahol t�k�letes rend, �s harm�nia (maha
sattva) van. Mint az �ce�nban a hull�mok, olyanok a
fizikai �s ment�lis dolgok a tudatban. Ebb�l ered
mag�nak a tudatnak minden fontoss�ga, nem pedig
annak a tartalm�b�l. M�ly�tsd �s b�v�tsd �nmagad
tudat�t, �s az �sszes isteni �ld�s fel�d fog folyni.
Nem kell keresned semmit, minden oda fog j�nni
hozz�d, a legterm�szetesebb m�don, �s er�fesz�t�s
n�lk�l. Az �t �rz�k �s az elme n�gy funkci�ja �
eml�kez�s, gondolkod�s, meg�rt�s �s szem�lyis�g;
az �t elem � f�ld, v�z, t�z, leveg� �s �ter; a teremt�s
k�t aspektusa � anyag �s szellem, mind benne
foglaltatnak a tudatban.

K: De m�giscsak el kell hinned, hogy volt el�z�

�leted.

M: A szent k�nyvek �gy mondj�k, de �n err�l semmit

sem tudok. �n �n vagyokk�nt ismerem magam;
ahogy megjelentem, vagy meg fogok jelenni, arr�l
nincs tapasztalatom. Nem az a helyzet, hogy nem
eml�kszem. T�nyleg nincs semmi, amire

eml�keznem kellene. A reinkarn�ci� egy

reinkarn�l�d� �nre utal. Nem l�tezik ilyesmi. Az az
eml�kekb�l �s rem�nyekb�l �ll� csomag, amit ?�n?-
nek nevez�nk, v�get nem �r�en l�tez�nek k�pzeli
mag�t, id�t teremt, hogy f�r�helyet ny�jtson hamis
�r�kk�val�s�ga sz�m�ra: lenni nincs sz�ks�gem
m�ltra �s j�v�re. Minden tapasztalat k�pzel�d�s
sz�lem�nye; �n nem k�pzel�d�k, teh�t sz�let�s
vagy hal�l sem t�rt�nnek velem. Csak azok tudj�k
azt gondolni, hogy �jrasz�letettek, akik sz�letettnek
gondolj�k magukat. Azzal v�dolsz, hogy sz�lettem �
nem �rzem magam b�n�snek.

Minden a tudatban l�tezik, �s a tudat sem nem

sz�letik, sem nem hal meg. Az a megv�ltozhatatlan
val�s�g maga.

Az eg�sz tapasztalati vil�g a testtel sz�letik, �s a

testtel hal meg; kezdete �s v�ge a tudatban van, de
a tudat nem ismer sem kezdetet, sem v�get. Ha
alaposan �tgondolod, �s sokat t�prengsz rajta, a
tudat f�ny�t egyre tiszt�bban fogod l�tni, a vil�g
v�zi�ja pedig fokozatosan elhalv�nyodik. Ez ahhoz
hasonl�t, mint amikor egy meggy�jtott f�st�l� p�lcika
figyel�se sor�n el�bb a p�lcik�t �s a f�st�t l�tod;
majd amikor figyelmedet az izz� r�szre ir�ny�tod
felismered, hogy a benne l�v� er� p�lcika hegyeket
hamvaszt el, �s f�sttel t�lti meg az univerzumot. Az
�n id�tlen m�don aktualiz�lja mag�t, v�gtelen
lehet�s�gei kimer�l�se n�lk�l. A f�st�l� p�lca
hasonlat�ban a p�lca a test, �s a f�st az elme. Am�g
az elme a maga torzul�sai �ltal elfoglalt, nem �szleli
saj�t forr�s�t. Azt�n j�n a Guru, �s figyelmedet a
bels� szikr�ra ir�ny�tja. Val�di term�szet�n�l fogva
az elme kifel� fordult; a dolgok forr�s�t mindig
maguk a dolgok k�z�tt igyekszik megtal�lni; annak
meghall�s�t, hogy a forr�st bel�l keresse,
tekinhetj�k egy �j �let kezdet�nek. A tudatoss�got
felv�ltja a tudat; a tudatoss�gban jelen van az ?�n?,
aki tudatos, m�g a tudat osztatlan; a tudat tudat�ban
van �nmag�nak. Az ?�n vagyok? egy gondolat, m�g a
tudat nem gondolat, a tudatban ?�n tudat vagyok?
nem l�tezik. A tudatoss�g egy attrib�tum, m�g az
tudat nem az; az ember tudat�ban lehet a
tudatoss�g�nak, de nincs tudat�ban a tudatnak.
Isten a tudatoss�g totalit�sa, de a tudat mindenek
f�l�tt �ll � l�tez�s, ugyanakkor nem l�tez�s.

K: A k�rd�sem eredetileg az ember hal�l ut�ni

�llapot�ra vontakozott. A test megsemmis�l�se ut�n
mi t�rt�nik a tudatoss�ggal? Megmaradnak a l�t�s,
hall�s, stb. �rz�kel�s�nek a k�pess�gei, vagy ezek
elmaradnak? �s az �rz�kel�si k�pess�geit elveszti,
mi lesz a tudatoss�g�val?

M: A �rz�kel� k�pess�gek �szlel�si m�dok csup�n.

A durv�bb m�dok elt�n�s�vel, finomabb tudatoss�gi
�llapotok jelennek meg.

K: A hal�lt nem valamilyen tudatba vezet� �tmenet

k�veti?

M: Nem lehets�ges semmif�le tudatoss�gb�l a

tudatba vezet� �tmenet, mert a tudat nem egy
tudatoss�g forma. A tudatoss�g csak szubtilisabb�
�s finomabb� v�lhat, �s ez az, ami a hal�l ut�n
t�rt�nik. Ahogy az ember eszk�zei soban
elpusztulnak, az �ltaluk el�id�zett tudatoss�gi
m�dok szint�n elt�nnek.

K: Am�g egyed�l a tudattalans�g marad?

M: Vizsg�ld meg tudattalans�gr�l besz�l�

�nmagadat, aki valami olyannak tekinti azt, ami j�n
�s megy. Ki van tudat�ban a tudattalans�gnak?
Am�g az ablak nyitva van, addig a szoba tele van
napf�nnyel. Az ablak bez�r�sakor a nap fennmarad,
de l�tod-e a s�t�ts�get a szob�ban? L�tezik-e a
napon olyasmi, mint s�t�ts�g? Nincs olyan, hogy
tudattalans�g, mert a tudattalans�g nem
tapasztalhat�. Azt �rtj�k tudattalans�g alatt, ha
eml�kezet kies�s, vagy kommunik�ci�s hiba
k�vetkezik be. Ha nem reag�lok, akkor azt mondod,
tudattalan vagyok. Val�j�ban lehet, hogy sokkal
intenz�vebben vagyok tudatos, csak k�ptelen vagyok
kommunik�lni, vagy eml�kezni.

K: Lenne egy egyszer� k�rd�sem: a f�ld�n �l�

k�r�lbel�l n�gy milli�rd ember mindegyike meghal
egyszer. Milyen �llapotba fognak ker�lni hal�luk
ut�n � nem fizikai, hanem l�lektani szempontb�l?
Folytat�dni fog-e a tudatoss�guk? �s ha igen,
milyen form�ban? Ne mondd, hogy nem a megfelel�
k�rd�st teszem fel, vagy, hogy nem tudsz v�laszolni,
vagy, hogy a te vil�godban a k�rd�sem �rtelmetlen;
a pillanatban, hogy arr�l kezdesz besz�lni, hogy a te
vil�god �s az �n vil�gom k�l�nb�z� �s nem
�sszeegyeztethet�, falat �p�tesz k�z�nk. Vagy egy
vil�gban �l�nk, vagy tapasztalataidnak nincs haszna
sz�munkra.

M: Term�szetesen egy vil�gban �l�nk. Csakhogy �n

olyannak l�tom, amilyen, te pedig nem. Te �gy
l�tod, hogy te vagy a vil�gban, m�g �n �g l�tom,
hogy a vil�g van �nbennem. Te szerinted te sz�letsz
�s meghalsz, m�g az �n sz�momra a vil�g az, ami
megjelenik �s elt�nik. A vil�gunk val�di, de a te
n�zeted r�la, nem az. Nincs k�z�tt�nk fal, kiv�ve azt
az egyet, amit te �p�tett�l. Semmi baj az �rz�kekkel,
a k�pzeleted az, amely f�lrevezet t�ged. Elfedi a
l�tez� vil�got azzal, aminek azt k�pzeled �
valamivel, ami t�led f�ggetlen�l l�tezik, �s m�gis
teljesen a te �r�kl�tt, vagy szerzett mint�idat k�veti.
Hozz�ll�sodban m�ly ellentmond�s rejlik, amit nem
l�tsz, �s ami a f�jdalom forr�sa. Ragaszkodsz az
ide�hoz, hogy belesz�lett�l egy f�jdalmas �s
szomor� vil�gba; �n pedig tudom, hogy a vil�g a
szeretet gyermeke, amely szeretetben sz�letik,
n�vekszik, �s teljesedik be. De �n a szereteten is t�l
vagyok.

K: Ha vil�got a szeretetb�l teremtetted, mi�rt olyan

szenved�ssel teli?

M: Igazad van � a test n�z�pontj�b�l. De te nem a

test vagy. Te a tudatoss�g roppan terjedelme, �s
v�gtelens�ge vagy. Ne felt�telezz olyat, ami nem
igaz, �s �gy fogod l�tni a dolgokat, ahogy �n l�tom
azokat. Szenved�s �s �r�m, j� �s rossz, helyes �s
helytelen: ezek viszonylagos kifejez�sek, �s nem
szabad abszol�tnak tekinteni. Korl�tozottak �s
id�legesek.

K: A Buddhista hagyom�ny szerint a Nirvani, a

megvil�gosodott Buddha, az univerzum
szabads�g�val b�r. �nmag�t�l ismerni �s
tapasztalni k�pes mindent, ami l�tezik. Uralni tudja a
term�szetet, bele tud avatkozni annak oks�gi
l�ncolat�ba, meg tudja v�ltoztatni az esem�nyek
rendj�t, ak�r m�g a m�ltat is meg nem t�rt�ntt�
tudja tenni. A vil�ggal egy�tt van ugyan, de �
szabad benne.

M: Amit le�rt�l, az Isten. Term�szetesen, ha lenne

vil�g, akkor megfelel�je is lenne, amely Isten. De �n
mindegyiken t�l vagyok. Volt egyszer egy kir�lys�g,
amely kir�lyt keresett. Megkerest�k a megfelel�
embert, �s megtett�k kir�lynak. Semmi nem
v�ltozott benne. Csup�n c�met, jogokat, �s kir�lyi
k�teless�geket kapott. Term�szet�t ez nem
�rintette, csup�n cselekedeteit. Hasonl�k�ppen van
a megvil�gosodott emberrel; tudatoss�g�nak a
tartalma radik�lisan �talakul. De ez �t nem t�veszti
meg. Ismeri a megv�ltozhatatlant.

K: A megv�ltozhatatlan nem lehet tudatos. A

tudatoss�g mindig v�ltoz�ssal kapcsolatos. A
megv�ltozhatatlan nem hagy nyomot a
tudatoss�gban.

M: Igen, �s nem. Nem a pap�r az �r�s, m�gis

hordozza azt. Nem a tinta az �zenet, �s az olvas�
elm�je sem az � de ezek teszik lehet�v� az
�zenetet.

K: A tudatoss�g a val�s�gb�l sz�rmazik, vagy az

anyagnak egy saj�toss�ga?

M: A tudatoss�g, mint olyan, az anyagnak a finom

megfelel�je. Mik�ppen a tehetetlens�g (tamas) �s a
tetter� (rajas) az anyagnak a saj�toss�gai, �gy
manifeszt�lja mag�t tudatoss�gk�nt a harm�nia
(sattva). Tekintheted, bizonyos m�don, egy nagyon
szubtilis energia fom�nak is. Az anyag ak�rhol is
megszervezi mag�t, mint stabil organizmus, ott
spont�n megjelenik a tudatoss�g. Az organizmus
pusztul�s�val a tudatoss�g is elt�nik.
 K: Akkor mi az, ami fennmarad?

M: Az, aminek anyag �s tudatoss�g csak

aspektusai, ami sem nem sz�letik, sem nem hal.

K: Ha ez anyagon �s tudatoss�gon t�li, akkor

hogyan tapasztalhat�?

M: Hat�sai alapj�n ismerhet� fel; a sz�ps�gben �s a

boldogs�gban keresd. De sem a testet, sem a
tudatoss�got nem fogod meg�rteni, hacsak nem
haladod meg mindkett�t.

K: Mondd meg, �szint�n: te tudatos vagy, vagy

tudattalan?

M: A megvil�gosodott (gnani) egyik sem. De

megvil�gosod�sa (gnana) mindkett�t mag�ban
foglalja. A tudat tartalmaz minden tapasztalatot. De
aki tudatos, az minden tapasztal�son t�l van. �
mag�n a tudaton is t�l van.

K: A tapasztal�s alapj�t nevezz�k anyagnak. A

tapasztal�t nevezz�k elm�nek. Mi alkotja a hidat
kettej�k k�z�tt?

M: Val�j�ban a kett�j�k k�z�tti szakad�k a h�d. Ami

egyszer anyagnak l�tszik, m�sszor elm�nek, az
maga a h�d. Ne v�laszd sz�t a val�s�got testre �s
elm�re, �s nem lesz sz�ks�ged hidakra.

Ha tudatoss�g jelenik meg, a vil�g is megjelenik.

Amikor a vil�g b�lcsess�g�t �s sz�ps�g�t tekinted,
akkor azt Istennek nevezed. Ismerd meg a forr�s�t
teljesen, amely �nmagadban van, �s minden
k�rd�sedre v�laszt fogsz tal�lni.

K: A l�t�, �s a l�tott: egyek ezek, vagy k�t

k�l�nb�z� dolog?

M: Egyed�l csak l�t�s van; mind a l�t�, mind a l�tott

benne foglaltatik. Ne teremts k�l�nbs�geket, ahol
nincs.
K: A meghalt emberr�l sz�l� k�rd�ssel kezdtem. Azt
mondtad, hogy az � tapasztalatai aszerint fognak
alakulni, hogy mik az elv�r�sai, �s a hite.

M: Sz�let�sed el�tt elv�rtad, hogy egy tervnek

megfelel�en �lj, amit te magad hat�rozt�l meg. A te
saj�t akaratod volt sorsod gerince.

K: A karma bizony�ra k�zrehatott.

M: A karma a k�r�lm�nyeket alak�tja: a hozz��ll�s a

te saj�tod. V�g�l is a jellemed alak�tja az �leted, �s
egyed�l te alak�thatod a jellemedet.

K: Hogyan alak�tja az ember a jellem�t?

M: Olyannak l�tva azt, amilyen, �s �szinte

megbocs�t�ssal. Ez az integr�lis l�t�s-�rz�s
csod�kra k�pes. Ez ahhoz hasonl�, mint amikor egy
bronz arck�pet �ntesz; csak f�mmel, vagy csak
t�zzel a dolog nem fog menni; az �nt�form�nak
sincs �nmag�ban semmi haszna; a f�met fel kell
olvasztanod a t�z hev�n�l, �s bele kell �ntened a
form�ba.

K�rdez�: L�tom, fiad h�z�ban �lsz, v�rod, hogy

felszolg�lj�k az eb�det. �s k�v�ncsi lenn�k, hogy
vajon tudatoss�god tartalma az eny�mhez hasonl�,
vagy r�szben k�l�nb�z�, esetleg teljesen m�s?
�hs�ged �s szomj�s�god az eny�mhez hasonl�,
t�relmetlen�l v�rod, hogyfelszolg�lj�k az �telt, vagy
teljesen m�s az elme�llapotod?

Maharaj: A felsz�nen nem sok a k�l�nbs�g, de a

m�lyben nagyon sok van. Te csak az �rz�kek �s az
elme k�zvet�t�se r�v�n ismered �nmagad. Annak
tartod magad, amit �k sugallnak; nem l�v�n
k�zvetlen tud�sod �nmagadr�l, ide�id vannak
csup�n; amely mind sil�ny, m�sodk�zb�l val�,
sz�besz�d. B�rmit gondolsz arr�l, ami vagy, azt
igaznak tartod; a szok�s, hogy �nmagadat
�szlehet�nek �s le�rhat�nak k�pzeled, nagyon er�s
benned.

L�tok, ahogy te, hallok, ahogy te, �zlelek, ahogy te,

eszem, ahogy te. Szomj�s�got, �s �hs�get is �rzek,
�s rem�lem, hogy az �telemet id�ben szolg�lj�k fel.
Amikor ki�hezem, vagy megbetegszem, testem �s
elm�m legyeng�l. Mindezt nagyon vil�gosan
�szlelem, de valahogy nem vagyok benne, �gy
�rzem magam, mintha f�l�tte lebegn�k,
k�z�mb�sen, �s k�l�n�ll�an. De m�g csak
k�z�mb�sen, �s k�l�n�ll�an sem. A k�z�mb�ss�g
�s k�l�n�ll�s�g olyan, mint a szomj�s�g �s �hs�g;
mindegyikben benne van a tudatoss�g is, valamint
egy v�gtelen t�vols�g �rz�s, mintha a testem �s az
elm�m, �s minden, ami t�rt�nik vel�k, valahol
messze a horizonton t�l lenne. Olyan vagyok, ak�r
egy mozi vet�t� v�szna � tiszta �s �res �, amelyr�l,
ha a k�pek elt�nnek, olyan tiszta �s �res marad,
mint el�tte volt. A k�pek semmilyen m�don nem
befoly�solj�k a v�sznat, �s a v�szon sincs hat�ssal
a k�pekre. A v�szon a k�peket felfogja �s
visszaveri, nem alak�tja azokat. Semmi k�ze a
filmtekercsekhez. Azok olyanok, amilyenek, a sors
egy-egy darabja (prarabdha), de nem az �n
sorsom�; a v�sznon l�v� emberek sors��.

K: Nem mondod komolyan, hogy a filmben szerepl�

embereknek sorsuk van. �k a filmbeli t�rt�net

szerepl�i, amely nem az � t�rt�net�k.

M: �s mi a helyzet veled? Te alak�tod az �letedet,

vagy az alak�t t�ged?

K: Igen, igazad van. A mag�t�l kibontakoz�

�lett�rt�netnek �n az egyik szerepl�je vagyok. Nincs
l�tem azon k�v�l, mint ahogy annak sincs l�te
n�lk�lem. Szerepl� vagyok csup�n, nem szem�ly.

M: A szerepl� szem�lly� v�lik, ha alak�tani kezdi az

�let�t, ahelyett, hogy �gy fogadn� el, ahogy j�n, �s
azonos�tan� mag�t vele.

K: Amikor felteszek egy k�rd�st, te pedig v�laszolsz,

mi t�rt�nik pontosan?

M: A k�rd�s �s a v�lasz � egyar�nt a v�sznon

jelennek meg. Az ajkak mozognak, a test besz�l �
�s a k�perny� �jra tiszta �s �res.

K: Amikor azt mondod: tiszta �s �res, mit �rtesz

alatta?

M: Minden tartalomt�l mentess�get �rtek ez alatt.

�nmagam sz�m�ra �n nem vagyok sem �szlelhet�,
sem elk�pzelhet�; semmi sincs, amire r�mutathatok,
�s azt mondhatom: ?ez �n vagyok?. Te oly k�nnyen
azonos�tod magad mindennel, �n ezt lehetetlennek
tal�lom. Az �rz�s: ?�n nem vagyok ez, vagy az, �s
semmi sem az eny�m? olyan er�s bennem, hogy
amint egy dolog vagy egy gondolat felmer�l, azonnal
megjelenik az ?ez nem �n vagyok? �rz�s is.

K: Azt akarod mondani, hogy azzal t�lt�d az id�det,

hogy azt ism�telgeted, ?ez nem �n vagyok, az nem
�n vagyok??

M: Term�szetesen nem. Csup�n a te kedved�rt

foglalom szavakba. Gurum kegyelm�b�l egyszer s
mindenkorra felismertem, hogy nem vagyok sem
objektum, sem szubjektum, �s nem kell �lland�an
eml�keztetnem magam.

K: Neh�z meg�rtenem, hogy �rted pontosan, hogy

nem vagy se objektum, se szubjektum. E
pillanatban, mik�zben besz�lget�nk, nem a
tapasztal�sod objektuma vagyok, �s te nem a
szubjektum vagy?

M: N�zd, a h�velykujjamat meg�rinti a mutat�ujjam.

Mindkett� �rint, �s �rintett. Mikor figyelmem a
h�velykujjamra ir�nyul, a h�velykujj a tapint�, �s a
mutat�ujj � az �n. helyezd �t a figyelem f�kusz�t, �s
a kapcsolat megfordul. �gy tal�lom, hogy valami
m�don a figyelem f�kusz�nak �thelyez�s�vel az
�ltalam figyelt dologg� v�lok, �s tapasztalom azt a
fajta tudatoss�got, ami neki van; az illet� dolog
bels� tan�j�v� v�lok. A m�sik tudatoss�gi
f�kuszpontba val� l�p�snek ezt a k�pess�g�t �gy
h�vom � szeretet; te olyan nevet adsz neki, amilyet
akarsz. A szeretet azt mondja: ?�n vagyok minden?.
A b�lcsess�g azt mondja: ?semmi nem vagyok?. A
kett� k�z�tt �ramlik az �letem. Mivel az id� �s t�r
b�rmelyik pontj�n lehetek ak�r a szubjektumak�nt,
ak�r az objektumak�nt a tapasztal�snak, ezt �gy
fejezem ki, hogy azt, mondom, minden vagyok, �s
semmi, �s mindkett�n t�li.

K: Rendk�v�li dolgokat �ll�tasz �nmagadr�l. Mi�rt

mondasz ilyeneket? Hogyan �rted, mikor azt
mondod, t�l vagy t�ren �s id�n?

M: K�rdezel, �s meg�rkezik a v�lasz. Figyelem

�nmagam � figyelem a v�laszt, �s nem l�tok
ellentmond�st. Vil�gos sz�momra, hogy az
igazs�got mondom neked. Mindez nagyon
egyszer�. Hidd csak el, hogy �gy �rtem, ahogy
mondom, hogy teljesen komoly vagyok. Ahogy azt
mondtam m�r neked, Gurum megmutatta nekem
val�di term�szetemet � �s a vil�g val�di
term�szet�t. Felismerv�n, hogy egy vagyok a
vil�ggal, �s m�gis azon t�l vagyok, minden v�gyt�l
�s f�lelemt�l megszabadultam. Nem k�vetkeztet�s,
hogy szabad kell, hogy legyek � szabadnak l�ttam
magam � v�ratlanul, a legkisebb er�fesz�t�s n�lk�l.
Ez a v�gyt�l �s a f�lelemt�l val� szabads�g velem
maradt az�ta is. A m�sik, amit �szrevettem, hogy
nem kell er�fesz�t�st tennem; a tett k�sleked�s, �s
ellen�ll�s n�lk�l k�veti a gondolatot. Azt is
felfedeztem, hogy gondolataim �nbeteljes�t�kk�
v�ltak; a dolgok sim�n, �s a megfelel� m�don a
hely�kre ker�ltek. A legfontosabb v�ltoz�s az
elm�ben k�vetkezett be; mozdulatlan �s csendes
lett, gyorsan reag�l, de nem �lland�s�tja a reag�l�st.
A spontaneit�s �letforma lett, a val�s�g
term�szetess�, �s a term�szetes val�s�gg� v�lt. �s
legf�k�pp, v�gtelen gyeng�ds�g, amely szeret�,
s�t�t �s csendes, amely minden ir�nyba sug�rzik,
mindent �t�lel, mindent �rdekess�, sz�pp�,
kifejez�steljess� �s �g�retess� tesz.

K: �gy hallottuk, hogy abban az emberben, aki

felismerte saj�t val�di l�t�t k�l�nf�le, spont�n
m�don Yoga er�k t�madnak. Mi a te tapasztalatod
ezekben a k�rd�sekben?

M: Az ember �t r�szb�l (fizikai, stb.) �ll� teste olyan

potenci�lis er�kkel rendelkezik, amely legvadabb
�lmainkat is fel�lm�lja. Nem csak a teljes univerzum
t�kr�z�dik az emberben, hanem az univerzumot
ir�ny�t� er� is arra v�r, hogy �ltala haszn�ltasson. A
tud�s ember nem s�v�rog az ilyen er�k haszn�lata
ut�n, kiv�ve, amikor a szitu�ci� �rt�k ki�lt. � az
emberi szem�lyis�g k�pess�geit �s k�szs�geit
teljesen elegend�nek tartja a mindennapok
dolgaihoz. Kifejleszthet�k bizonyos er�k speci�lis
tr�ningekkel, de aki ilyen er�kkel k�rkedik, m�g
k�tel�kek rabja. A tud�s ember semmit nem tekint

saj�tj�nak. Amikor valamilyen csod�s k�pess�g�

ember t�nik fel, id�nk�nt �s helyenk�nt, nem fog
l�tes�teni semmilyen esem�nyek �s emberek k�z�tti
oks�gi kapcsolatot, �s semmilyen k�vetkeztet�s
levon�s�hoz sem fog hozz�j�rulni. Mindennek �gy
kell t�rt�nnie, ahogy t�rt�nik, mert az univerzum az,
ami.

K: Az univerzum nem t�nik olyan helynek, ahol

boldogan lehet �lni. Mi�rt van benne olyan sok
szenved�s?
M: A f�jdalom fizikai; a szenved�s ment�lis. Az
elm�n t�l nincs szenved�s. A f�jdalom csup�n egy
jel, hogy a test vesz�lyben van, �s figyelmet k�vetel.
Hasonl�k�ppen, szenved�s figyelmeztet benn�nket,
hogy az eml�kek �s szok�sok strukt�r�j�t, amit
szem�lynek nevez�nk (vyakti), vesztes�g vagy
v�ltoz�s fenyegeti. A f�jdalom a test t�l�l�s�hez
n�lk�l�zhetetlen, de t�ged egy�ltal�n nem
k�nyszer�t szenved�sre. Szenved�s kiz�r�lag
ragaszkod�s vagy ellen�ll�s miatt k�vetkezik be;
annak jele, hogy h�z�dozunk a tov�bb halad�st�l,
az �lettel val� egy�tt �raml�st�l.

Ahogy az eg�szs�ges �let f�jdalomt�l mentes, �gy a

j�mbor �let szenved�st�l mentes.

K: Senki nem szenvedett t�bbet a szentekn�l.

M: Ezt �k mondt�k neked, vagy a saj�t

v�lem�nyedet hangoztatod? A szents�g l�nyege a
jelen pillanat tot�lis elfogad�sa, a harm�nia a
dolgokkal, ahogyan azok megt�rt�nnek. Egy szent
nem akarja, hogy a dolgok m�sok legyenek, mint
amik; tudja, hogy minden t�nyez�t tekintetbe v�ve,
azok elker�lhetetlenek. Megbar�tkozott az
elker�lhetetlennel, �s, k�vetkez�sk�ppen, nem
szenved. A f�jdalmat lehet, hogy ismerik, de az nem
t�ri �ket �ssze. Ha tudja, megteszi, ami elvesz�tett
egyens�lya visszanyer�s�hez sz�ks�ges � vagy
szabad foly�st enged a dolgoknak.

K: Lehet, hogy meghal.

M: �s akkor mi van? Mit nyer, ha �letben marad, �s

mit vesz�t, ha meghal? Ami megsz�letett, annak
meghalnia is kell; ami soha nem sz�letett, nem tud
meghalni. Ez azon m�lik, hogy mit tart �nmaga
l�t�r�l.

K: K�pzeld el, hogy hal�losan beteg lett�l. Nem

lenne�l szomor� �s s�rt�d�tt?

M: De �n m�r halott vagyok, vagy ink�bb se eleven,

se holt. Te olyannak l�tod a testemet, mint amely a
szok�sos m�don viselkedik, �s levonod a magad
k�vetkezt�seit. Nem l�tod be, hogy k�vetkeztet�seid
senki m�shoz nem k�t�dnek, csak hozz�d. Vedd
�szre, hogy a r�lam alkotott k�ped lehet, hogy

teljesen rossz. Az �nmagadr�l alkotott k�p szint�n

rossz, de ez a te probl�m�d. De nincs r� sz�ks�g,
hogy probl�m�kat teremts a sz�momra, hogy ut�na
arra k�rj, oldjam meg �ket. �n probl�m�kat sem
teremtek, �s nem is oldom meg �ket.

K�rdez�: Amikor az �nmegval�s�t�s eszk�zeir�l

k�rdeznek, mindig az elme ?�n vagyok? �rz�sben
val� id�z�s�nek fontoss�g�t hangs�lyozod. Mi az
okozati t�nyz�? Mi�rt kell ennek a szokatlan
gondolatnak �nmegval�s�t�st eredm�nyeznie?
Hogyan hat r�m az ?�n vagyok? feletti kontempl�ci�?

Maharaj: A megfigyel�snek puszt�n a t�nye

megv�ltoztatja a megfigyel�t �s a megfigyel�s
t�rgy�t. V�gs� soron az ember val�di term�szet�be
val� bepillant�st az elme gyenges�ge, tompas�ga,
�s arra val� hajlamoss�ga akad�lyozza, hogy a
finom mell�z�s�vel csak a durv�ra f�kusz�ljon. Ha a
tan�csomat k�vetve megpr�b�lod elm�det kiz�r�lag
az ?�n vagyok? k�pzet�n tartani, teljesen tudatoss�
teszed elm�det, �s annak kalandoz�s�t. A
tudatoss�g a cselekv�s ragyog� harm�ni�ja (sattva)
l�v�n, eloszlatja elme tompas�g�t, lecsendes�ti
nyugtalans�g�t, �s szel�den, de biztosan �talak�tja
annak teljes szubsztanci�j�t. Az �talakul�snak nem
kell l�tv�nyosnak lennie; lehet alig �szrevehet�, �s
m�gis m�ly, �s alapvet� elmozdul�s a s�t�ts�gt�l a
f�ny fel�, a t�ved�st�l a tudatoss�g fel�.

K: Musz�ly, hogy ez az ?�n vagyok? formula legyen?

Nem m�k�dne ugyan�gy b�rmilyen m�s mondat?
Ha arra koncentr�lok, hogy ?ez egy t�bla?, az nem
ugyanazt a c�lt szolg�lja?

M: Koncentr�ci�s gyakorlatk�nt � igen. De �ltala

nem fogsz tov�bb jutni a t�bla ide�j�n. T�ged nem a
t�bl�k ir�nt �rdekl�dsz, te �nmagadat akarod
megismerni. Ez�rt tartsd �llhatatosan a tudatoss�g
f�kusz�ban az egyetlen kulcsot, amivel rendelkezel:
a l�tben val� bizonyoss�godat. L�gy vele, j�tssz
vele, elm�lkedj rajta, �ss le a m�ly�re, am�g a
tudatlans�g kagyl�h�ja fel nem t�rik, �s te be nem
l�psz a val�s�g birodalm�ba.

K: Van valamilyen oks�gi kapcsolat az ?�n vagyok?-

ra f�kusz�l�s, �s a kagyl�h�j felt�r�se k�z�tt?

M: �nmagad megtal�l�s�nak a k�sztet�se a jel,

hogy k�szen �llsz. Az impulzus mindig bel�lr�l j�n.
Hacsak el nem j�tt az ideje, soha nem lesz sem
v�gyad, sem er�d, hogy az �nkutat�st teljes
odaad�ssal v�gezd.

K: Nem a Guru kegyelme felel�s a v�gy�rt �s annak

beteljes�t�s��rt? Nem a Guru sug�rz� arca a

cs�b�t�s, amely megragad benn�nket, �s kih�z a

szomor�s�g mocsar�b�l?

M: A Bels� Guru (sadguru) az, aki elvisz t�ged a

K�ls� Guruhoz, mint ahogy az anya viszi gyermek�t
a tan�t�hoz. Higgy �s engedelmeskedj Gurudnak,
mert � a h�rn�ke a te Val�di �nednek.

K: Hogyan tal�lok olyan Gurut, akinek hihetek?

M: A saj�t sz�ved fogja megmondani. Nem neh�z

r�tal�lni a Gurura, mivel a Guru is keres t�ged. A
Guru �lland�an k�szen �ll, te nem vagy k�szen.
K�szen kell �llnod a tanul�sra; vagy el�fordulhat,
hogy tal�lkozol a Guruddal, �s figyelmetlens�gb�l,
�s mer� �nfej�s�gb�l elvesztegeted az es�lyedet.
Vegy�k a saj�t p�ld�mat; nem volt bennem semmi
�g�retes, de mikor tal�lkoztam a Gurummal
hallgattam r�, b�ztam benne, �s k�vettem
utas�t�sait.

K: Nem kell leellen�riznem a tan�t�t, miel�tt teljesen

a kez�be tenn�m magam?

M: Persze, vizsg�ld meg. De min tudod rajtacs�pni?

Csak ahogy megjelenik neked a te saj�t szinteden.

K: Megvizsg�ln�m, hogy vajon konzisztens-e, vajon

harm�nia van-e �lete �s tan�t�sa k�z�tt?

M: Lehet, hogy megfelel�nek tal�lod a harm�ni�t �

�s akkor mi van? Nem bizony�t semmit. Csak az
id�t�kok sz�m�tanak. Honnan ismerhetn�d az
ind�t�kait?

K: Legal�bb annyit elv�rn�k t�le, hogy �nuralommal

rendelkez�, er�nyes �letet �l� ember legyen.

M: Sok ilyet tal�lsz � �s semmi hasznuk sz�modra.

A Guru meg tudja mutatni a hazafel�, a val�di
�nedbe vezet� utat. Mi k�ze ennek a jellem�hez,
vagy temperamentum�hoz azon szem�lynek,
akik�nt � megjelenik. Nem k�z�lte veled vil�gosan,
hogy � nem a szem�ly? Az egyetlen m�d, amely
alapj�n meg�t�lheted, a benned bek�vetkez�
v�ltoz�s, mik�zben a t�rsas�g�ban tart�zkodsz. Ha
t�bb b�k�t �s boldogs�got �rzel, ha a szok�sosn�l
vil�gosabban �s m�lyebben �rted magad, azt jelenti,
hogy a megfelel� emberrel tal�lkozt�l. Ne siesd el,
de mikor �gy d�nt�tt�l, hogy hiszel benne, higgy
benne felt�tlen�l, �s k�vesd minden utas�t�s�t teljes
m�rt�kben, �s h�s�gesen. Nem sz�m�t sokat, ha
nem fogadod el �t Gurudk�nt, �s megel�gszel a
puszta t�rsas�g�val. A satsang �nmag�ban is
elvezethet c�lodhoz, felt�ve, hogy az fenntart�s
n�lk�li, �s nyugodt. De mihelyt valakit Gurudk�nt
fogadsz el, hallgass, eml�kezz, �s engedelmeskedj.
A f�lsz�v s�lyos h�tr�ny, �s sok �nmagad teremtette
szomor�s�g oka. A hiba soha nem a Guru�, hanem
mindig a tan�tv�ny korl�tolts�g�nak �s

meg�talkodotts�g�nak r�hat� fel, mivel elt�veszti a

nyomot.

K: A Guru elbocs�jtja, vagy diszkvalifik�lja a

tan�tv�nyt?

M: Nem Guru lenne, ha megtenn�. Kiv�rja az idej�t,

�s v�r, am�g a tan�tv�ny megszel�d�l, �s
kij�zanodik, �s egy sokkal fog�konyabb
lelki�llapotban t�r vissza hozz�.

K: Mi az id�t�ka? Mi�rt vesz mag�ra a Guru olyan

sok gondot?

M: A szomor�s�g, �s a szomor�s�g befejez�se.

L�tja az �lmukban szenved� embereket, �s fel
akarja �ket �breszteni. A szeretet k�ptelen elviselni
a f�jdalmat �s a szenved�st. A Guru t�relm�nek
nincs hat�ra, ez�rt nem tud kudarcot vallani. A Guru
sohasem bukik el.

K: Az els� Gurum az utols� is, vagy Gurut�l Guruig

kell v�ndorolnom?

M: Az eg�sz univerzum a Gurud. Mindenb�l tanulsz,

ha �ber, �s intelligens vagy. Ha elm�d vil�gos, �s
sz�ved tiszta lenne, akkor minden j�r�kel�t�l
tanulhatn�l. De mivel hanyag vagy, illetve nyugtalan,
bels� �ned k�ls� Guruk�nt manifeszt�l�dik, �s arra
k�sztet, hogy higgy benne, �s engedelmeskedj neki.

K: Sz�ks�gszer� a Guru?

M: Ez �ppen olyan, mintha azt k�rdezn�d, hogy

?sz�ks�gszer�-e az anya?? A tudatoss�g egyik
dimenzi�j�b�l a m�sikba emelked�shez seg�ts�gre
van sz�ks�ged. A seg�ts�g nem felt�tlen�l mindig
emberi szem�ly alakj�ban �rkezik, lehet egy finom
jelenl�t, vagy az intu�ci� egy szikr�ja, de j�nnie kell
seg�ts�gnek. A bels� �n figyel, �s v�r a fi�ra, hogy
visszat�rjen atyj�hoz. A megfelel� id�ben mindent
szeretetteljesen, �s eredm�nyesen elrendez. Ahol
h�rn�kre, vagy kalauzra van sz�ks�g, elk�ldi a
Gurut, hogy megtegye, ami sz�ks�ges.

K: Van egy dolog, amit nem tudok felfogni. �gy

besz�lsz a bels� �nr�l, mint ami b�lcs, j�, sz�p, �s
mindenf�le m�don t�k�letes, �s a szem�lyr�l �gy,
mint egy saj�t l�t n�lk�li, puszta t�k�rk�pr�l.
M�sfel�l oly sokat f�radozol, hogy seg�ts a
szem�lynek, hogy realiz�lja �nmag�t. Ha a szem�ly
annyira jelent�ktelen, mi�rt foglalkozol annyit a
j�l�t�vel? Ki t�r�dik egy �rny�kkal?

M: Ott vezetted be a dualit�st, ahol az nincs. Van a

test, �s van az �n. K�z�tt�k ott van az elme,
amelyben az �n, mint ?�n vagyok? t�kr�z�dik. Az
elme t�k�letlens�ge, �retlens�ge, nyugtalans�ga,
�t�l�k�pess�g- �s intu�ci�beli hi�nya arra vezette,
hogy a test legyen, �s ne az �n. Mind�ssze az elme

megtiszt�t�s�ra van sz�ks�g, hogy az fel tudja

ismerni az �nnel val� azonoss�g�t. Amikor az elme
belemer�l az �nbe, a test nem jelent probl�m�t. A
test az marad, ami, egy eszk�ze a megismer�snek
�s a cselekv�snek, a bels� t�z szersz�ma �s
kifejez�se: a test v�gs� �rt�ke az, hogy a kozmikus
test felfedez�s�t szolg�lja, ami nem m�s, mint az
univerzum, a maga teljes eg�sz�ben. Amint
felismered magad a megnyilv�nul�sban, felfedezed,
hogy mindig is t�bb volt�l, mint amit valaha is
elk�pzelt�l.

K: Sosincs v�ge az �n-felfedez�snek?

M: Ahogyan nincs kezdete, �gy v�ge sincs. De amit

Gurum kegyelm�b�l felfedeztem: semmi olyan nem
vagyok, amire r� lehet mutatni. Nem vagyok sem
?ez?, sem ?az?. Ez abszol�t �rv�nyes igazs�g.

K: Hol v�lik akkor a soha v�get nem �r� felfedez�s

az ember �j dimenzi�kba val� v�gtelen
transzcend�l�s�v�?

M: Mindez a megnyilv�nult birodalm�ra tartozik; az

univerzum val�s�gos strukt�r�j�ban benne van,
hogy a magasabb csak az alacsonyabbt�l kapott
szabads�g r�v�n l�tezhet.

K: Mi alacsonyabb, �s mi magasabb?

M: Tekintsd erre a tudatoss�g szempontj�b�l. A

t�gabb �s m�lyebb tudatoss�g a magasabb.
Minden, ami �l, a tudatoss�g v�delmez�se,
fenntart�sa �s fejleszt�se �rdek�ben dolgozik. Ez a
vil�g egyetlen �rtelme �s c�lja. A Yoga val�s�gos
l�nyege � a tudatoss�g szintj�nek �lland� emel�se,
�j dimenzi�k, �s azok tulajdons�gai, min�s�gei �s
k�pess�gei felfedez�se. Ebben az �rtelemben az
eg�sz univerzum a Yoga iskol�j�v� v�lik
(yogakshetra).

K: T�k�letesed�s a sorsa minden emberi l�nynek?

M: Minden �l�l�nynek � v�gs� soron. A lehet�s�g

akkor v�lik bizonyoss�gg�, mikor a megvil�gosod�s
fogalma megjelenik az elm�ben. Amint egy �l�l�ny
meghallja �s meg�rti, hogy a megszabadul�s
el�rhet� sz�m�ra, soha el nem felejti, mert ez az
els� bel�lr�l j�v� �zenet. Az �zenet ezut�n gy�keret
ereszt, n�vekszik, �s a kell� id�ben fel�lti a Guru
�ldott alakj�t.

K: Teh�t mindannyiunkra vonatkozik az elme

megv�lt�sa?

M: Mi m�s? Az elme esik b�nbe, az elme t�r haza.

De m�g a ?b�n? sem helyes kifejez�s. Az elm�nek
minden lelki�llapotban fel kell ismernie �nmag�t.
Semmi nem hiba, felt�ve, hogy nem ism�tl�dik meg.

K�rdez�: Szeretn�k visszat�rni az �r�m �s

szenved�s, v�gy �s f�lelem k�rd�s�re. Meg�rtem a
f�lelmet, amely f�jdalomra val� eml�kez�s, illetve
annak el�rel�t�sa. Ez elengedhetetlen az
organizmus �s �letfenntart�si rendszer�nek a
megv�d�s�hez. A n�lk�l�z�s, ha meg�rint,
f�jdalmas dolog, �s v�rhat� bek�vetkez�se is
f�lelmetes; jogos a f�lelm�nk, ha nem vagyunk
k�pesek kiel�g�teni alapvet� sz�ks�gleteinket. A
megnyugv�st akkor tapasztaljuk, amikor a
sz�ks�glet kiel�g�l, vagy a a f�jdalom megsz�nt�vel
szorong�s teljesen eloszlik. Nevezhetj�k pozit�v
neveken, �gymint �r�m, �lvezet, vagy boldogs�g, de
l�nyeg�ben a f�jdalomt�l val� megszabadul�sr�l
van sz�. A f�jdalomt�l val� f�lelem az, ami
�sszetartja a t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai
int�zm�nyeket.

Ami elgondolkoztat az, hogy �r�m�nket lelj�k az

elme olyan dolgaiban �s �llapotaiban, amelyeknek
semmi k�ze a t�l�l�shez. Vissz�s dolog, hogy
�lvezeteink t�bbnyire destrukt�vak. K�ros�tj�k, vagy
elpuszt�tj�k az �lvezet objektum�t, eszk�z�t, de m�g
szubjektum�t is. K�l�nben az �lvezet, �s az
�lvezetre val� t�rekv�s nem lenne probl�ma. Ez
vezet el a k�rd�sem l�nyeg�hez: mi�rt destrukt�v az
�r�m? Rombol� hat�sa ellen�re mi�rt k�v�njuk azt?

Hozz�tehetem, elm�m nem tartalmaz olyan �r�m-

f�jdalom mint�t, amely r�v�n a term�szet az � �tj�ra
k�nyszer�t benn�nket. A mesters�ges �r�m�kre
gondolok, amelyek mindegyike �rz�ki �s ravasz,
kezdve a legdurv�bbt�l, mint a t�lev�s, a
legkifinomultabbig. A b�rmi �ron val� f�gg�s�g az
�lvezet ir�nt olyan �ltal�nos, hogy musz�j, hogy
valamilyen jelent�s oka legyen.

Term�szetesen, nem minden emberi cselekedetnek

kell hasznosnak, sz�ks�gletet kiel�g�t� m�don
tervezettnek lennie. J�tszani p�ld�ul term�szetes
dolog, �s az ember a legj�t�kosabb �llat a vil�gon.
A j�t�k az �nfelfedez�s �s az �nfejleszt�s
sz�ks�glet�t el�g�ti ki. De m�g a j�t�kos ember is
v�lhat a term�szet, m�sok, �s saj�t maga �rtalm�ra.

Maharaj: Egysz�val, az �lvezetnek te nem

objektuma vagy, hanem f�jdalomban �s
szomor�s�gban m�rhet� �ra csup�n.

K: Ha a val�s�g maga a boldogs�g, akkor az

�r�mnek bizonyos szempontb�l hozz� kell
kapcsol�dnia.

M: Hagyjuk a verb�lis logik�t. A val�s�g boldogs�ga

nem z�rja ki a szenved�st. Ezenk�v�l, te csak az
�r�m�t ismered, nem a tiszta l�t boldogs�g�t.
�gyhogy vizsg�ljuk az �r�m�t a saj�t szintj�n.
Ha az �r�m vagy f�jdalom pillanataidban vizsg�lod
magad, mindig �gy fogod tal�lni, hogy nem
�nmag�ban a dolog �lvezetes, vagy f�jdalmas,
hanem a szitu�ci�, amelynek az r�sze. Az �r�m az
�lvez� �s az �lvezett k�z�tti rel�ci�ban �ll. �s a
l�nyege az elfogad�s. B�rmilyen szitu�ci�r�l legyen
sz�, ha elfogadhat�, akkor �lvezetes. Ha nem
elfogadhat�, akkor f�jdalmas. Hogy mi teszi
elfogadhat�v�, az nem fontos; lehet az oka fizikai,
vagy pszichol�giai, vagy kinyomozhatatlan; az
elfogad�s a d�nt� t�nyez�. Ezzel szemben
szenved�s a nem-elfogad�s miatt van.

K: A f�jdalom nem elfogadhat�.

M: Mi�rt nem? Megpr�b�ltad valaha is elfogadni?

Pr�b�ld meg, �s a f�jdalomban olyan �r�m�t fogsz
tal�lni, amelyet az �lvezet nem k�pes ny�jtani, azon
egyszer� okn�l fogva, hogy a f�jdalom elfogad�sa
sokkal m�lyebbre visz t�ged, mint az �lvezet. A
szem�lyes �n, val�s�gos term�szet�t�l vez�relve,
�lland�an hajszolja az �lvezetet, �s ker�li a
f�jdalmat. Ha ez a minta v�get�r, az �n �r v�get. Ha
az �n, vele egy�tt �sszes v�gya �s f�lelme v�get �r,
lehet�v� v�lik val�di term�szetedhez, a boldogs�g
�s b�ke forr�s�hoz val� visszat�r�sed. Az �lvezet
ir�nti �lland� v�gy a bels� id�tlen harm�nia
visszat�kr�z�d�se. Megfigyelhet� t�ny, hogy az
ember csak akkor v�lik �ntudatoss�, mikor �lvezet
�s f�jdalom k�zti v�laszt�st �s d�nt�st ig�nyl�
konfliktusba bonyol�dik. Ez a v�gy �s f�lelem k�z�tti
ellent�t okozza a haragot, ami az �let
�sszer�s�g�nek a nagy puszt�t�ja. Mikor elfogadod
a f�jdalmat elfogad�sra ker�l, minthogy lecke �s
figyelmeztet�s, �s m�lyen megvizsg�lod �s
megfigyeled, a f�jdalom �s az �lvezet elk�l�n�l�se
megsz�nik, mindkett� tapasztalatt� v�lik �
f�jdalmass�, mikor ellen�llsz, �lvezetess�, mikor
elfogadsz.

K: Az a javaslatod, hogy ker�ljem az �lvezetet, �s

t�rekedjek a f�jdalomra?

M: Nem, az �lvezetek hajszol�s�t, �s a f�jdalom

ker�l�s�t sem. Fogadd el mindkett�t, ha j�nnek,
�lvezd mindkett�t, am�g tartanak, �s engedd el �ket,
amikor kell.

K: Hogyan lehets�ges a f�jdalmat �lveznem? A

fizikai f�jdalom cselekv�sre sarkall.
M: Term�szetesen. �s a ment�lis f�jdalom is. A
boldogs�g a tudatos�t�s�ban van, nem a
megh�tr�l�sban, vagy hogy b�rmilyen m�don
elfordulsz t�le. Minden boldogs�g a tudatoss�gb�l
ered. Min�l tudatosabbak vagyunk, ann�l m�lyebb
az �lvezet. A f�jdalom elfogad�sa, nem-ellen�ll�s,
b�tors�g �s kitart�s � ezek a val�di boldogs�g, az
igazi �dv�ss�g ny�lt, m�ly, �s �lland� forr�sai.

K: Mi�rt kell a f�jdalomnak sokkal hat�konyabbnak

lennie, mint az �lvezetnek?

M: Az �lvezet azonnal elfogad�sra ker�l, m�g az

elme minden erej�vel visszautas�tja a f�jdalmat.
Mivel a f�jdalom elfogad�sa az �nnek a
visszautas�t�sa, �s az �n az igazi boldogs�gnak az
�tj�ban �ll, a f�jdalom �szinte elfogad�sa kioldozza
a boldogs�g k�teleit.

K: A szenved�s elfogad�sa ugyanilyen m�don

m�k�dik?

M: A f�jdalom t�nye k�nnyen a tudatoss�g

f�kusz�ba visz. Szenved�ssel ez nem olyan
egyszer�. A szenved�sre f�kusz�l�s az�rt nem
elegend�, mert a ment�lis �let, ahogy az ismeretes,
egy szakadatlan szenved�s folyam. A szenved�s
m�lyebb r�tegeinek az el�r�s�hez le kell hatolni a
gy�ker�ig, �s fel kell fedni hatalmas f�ldalatti
h�l�zat�t, ahol f�lelem �s v�gy szorosan egym�sba
fon�dnak, �s az egym�ssal szemben �ll�
�letenergia �ramok elz�rj�k, �s megsemmis�tik
egym�st.

K: Hogyan elrendezni igaz�tani egy olyan gubancot,

amely teljes eg�sz�ben tudatoss�gom szintje alatt
van?

M: Az�ltal, hogy �nmagad, az ?�n vagyok? vagy;

az�ltal, hogy napi �leted sor�n �nmagadat �ber
�rdekl�d�ssel figyeled, meg�rt�se, mintsem a
meg�t�l�se sz�nd�k�val, teljes elfogad�s�val
b�rminek, ami felbukkanhat, mivel van, b�tor�tod a
m�lys�get, hogy j�jj�n a felsz�nre, �s gazdag�tsa
�letedet �s tudatoss�godat beb�rt�nz�tt energi�ival.
Ez a tudatoss�g hatalmas munk�ja; az �let �s az
elme term�szet�nek a meg�rt�s�vel elt�vol�tja az
akad�lyokat, �s felszabad�tja az energi�kat. A
meg�rt�s az ajt� a szabads�gba, �s az �ber
figyelem a meg�rt�s sz�l�anyja.
K: M�g egy k�rd�s. Az �lvezet mi�rt f�jdalom a
v�ge?

M: Mindennek van kezdete, �s v�ge, �s ez �gy van

az �lvezettel is. Ne v�rj el, �s ne b�nj meg semmit,
�s nem lesz f�jdalom. Az eml�kezet �s a k�pzelet
az, ami a szenved�st okozza.

Term�szetesen, az �lvezetet k�vet� f�jdalomnak

oka lehet a testtel, vagy az elm�vel val� vissza�l�s
is. A test ismeri a hat�rait, de az elme nem. �tv�gya
m�rt�ktelen, �s korl�tlan. Nagyon gondosan figyeld
az elm�det, mert benne rejlik rabs�god, ugyanakkor
szabads�god kulcsa is.

K: M�g nem adt�l kimer�t� v�laszt a k�rd�semre:

mi�rt destrukt�vak az emberi �lvezetek? Mi�rt tal�l

oly sok �lvezetet a rombol�sban? Az �let �nmaga a

v�delm�ben, fennmarad�s�ban, �s kiterjeszt�s�ben
�rdekelt. Ebben a f�jdalom �s az �lvezet seg�tik �t.
Mely ponton v�lnak ezek destrukt�vv�?

M: Amikor az elme az eml�kez�s �s el�re l�t�s

r�v�n �tveszi a hatalmat, akkor szerep�t t�lj�tsza,
eltorz�tja, eluralja. A m�ltat a j�v�be vet�ti, a j�v�
pedig alulm�lja az elv�r�sokat. Az �rz�kel�s �s
cselekv�s szervei az ingerek �ltal t�lterhel�dnek, �s
sz�ks�gszer�en k�rosodnak. Az �lvezet objektumai
nem tudj�k megadni a t�l�k elv�rtakat, �s
elhaszn�l�dnak, t�nkremennek a vissza�l�s
k�vetkezt�ben. Az �lvezet keres�s m�rt�ktelen
f�jdalmat eredm�nyez.

K: Nemcsak �nmagunkat puszt�tjuk, hanem

m�sokat is.

M: Term�szetesen, az �nz�s mindig rombol�

hat�s�. V�gy �s f�lelem, mind a kett� egocentrikus
�llapot. V�gy �s f�lelem k�zepette harag keletkezik,
a haraggal gy�l�let, a gy�l�lettel puszt�t�s ir�nti
szenved�ly. A h�bor� cselekv� gy�l�let, a hal�l
minden eszk�z�vel felszerelve.

K: Van m�d v�get vetni e borzalmaknak?

M: Amikor sokan eljutnak igazi term�szet�k

ismeret�ig, az � hat�suk, b�rmennyire finom,
uralkodni fog, �s a vil�g emocion�lis atmoszf�r�ja
megtisztul. Az emberek vezet�iket k�vetik, �s
amikor a vezet�k k�z�tt el�g sok lesz a sz�v�ben �s
elm�j�ben nagy, teljesen �nzetlen ember, az �
hat�suk el�g lesz, hogy a jelen kor �retlens�geit �s
b�nteit lehetetlenn� tegy�k. J�het egy �j aranykor,
�s tart egy ideig, majd elbukik saj�t t�k�letess�g�t�l.
Mert az apad�s akkor kezd�dik, amikor az �r a
legmagasabban �ll.

K: Semmi nincs, ami �lland�an t�k�letes?

M: De igen, van, de az az �sszes t�k�letlens�get

mag�ban foglalja. Ez a mi �n-term�szet�nk, amely
mindent lehets�gess�, �szlelhet�v�, �rdekess�
tesz. Nem ismeri a szenved�st, mert nem ismer
szeretet, sem annak ellenkez�j�t; nem ismeri sem
az elfogad�st, sem a visszautas�t�st. A teremt�s �s
puszt�t�s k�t p�lusa k�z�tt leng az �lland�an v�ltoz�
rend. L�gy r�szrehajl�st�l �s kedvez�st�l mentes,
�s az elme megsz�nik, szomor�s�g-terh�vel
egyetemben.

K: De nem �n szenvedek egyed�l. Ott vannak a

t�bbiek.

M: Ha v�gyaiddal �s f�lelmeiddel k�zeledsz

hozz�juk, akkor csak szomor�s�gukat n�veled.
El�bb �nmagadat szabad�tsd meg a szenved�st�l,
�s csak azut�n k�v�nd a m�sok megseg�t�s�t. M�g

csak k�v�nnod sem kell � puszta l�tez�sed lesz a

legnagyobb seg�ts�g, amit egy ember az
embert�rs�nak ny�jthat.

K�rdez�: Azt mondod, ak�rmit l�tsz, az �nmagad.

Azt is elismered, hogy �gy l�tod a vil�got, ahogyan
mi. Itt a mai �js�g, tele az aktu�lis sz�rny�s�gekkel.
Minthogy a vil�g te magad vagy, hogy tudod
megmagyar�zni az ilyenfajta helytelen magatart�st?

Maharaj: Melyik vil�gra gondolsz?

K: K�z�s vil�gunkra, amelyben �l�nk.

M: Biztos vagy benne, hogy ugyanabban a vil�gban

�l�nk? Nem a term�szetre, a tengerre, a f�ldre, a
n�v�nyekre �s az �llatokra c�lzok. Nem ezek
jelentik a probl�m�t, s nem is a v�gtelen t�r, a
hat�rtalan id�, a kiapadhatatlan er�. Ne hagyd, hogy
az ev�s, doh�nyz�s, olvas�s �s besz�lget�s
f�lrevezessenek. Az �n elm�m nincs itt, az �letem
nem itt van. A vil�god, a v�gyaidnak �s azok
teljes�l�s�nek, f�lelmeidnek �s az azokt�l val�
menek�l�snek a vil�ga, hat�rozottan nem az �n
vil�gom. �n m�g csak nem is �szlelem azt, kiv�ve,
amit elmondasz nekem r�la. Ez a te priv�t �lmod,
amire az �n egyetlen v�laszom az, hogy hagyd abba
az �lmod�st.

K: A h�bor�k �s a forradalmak biztos, hogy nem

�lmok. A beteg any�k �s az �hez� gyermekek, nem
�lmok. Az eb�l szerzett, �s helytelen�l haszn�lt
vagyon nem �lom.

M: Mi egy�b?

K: Az �lom nem lehet megosztott.

M: Az �brenl�ti �llapot sem lehet az. Mind a h�rom

�llapot � �brenl�t, �lmod�s �s m�lyalv�s �
szubjekt�v, szem�lyes, intim. Mindezek t�rt�n�sek,
�s a tudatoss�g ?�n?-nek nevezett kis bubor�kja
foglalja mag�ban. A val�di vil�g az �nen t�l van.

K: �n vagy nem �n, a t�nyek val�diak.

M: Term�szetesen, a t�nyek val�diak. De te k�pzelt

dolgokkal �lsz, nem t�nyekkel. A t�nyek sohasem
ellentmond�ak, m�g a te �leted �s vil�god
ellentmond�sokkal teli. Az ellentmond�sok a
hamiss�g jelei; a val�s�g sohasem mond ellent
�nmag�nak.

Sir�nkozol p�ld�ul, hogy az emberek

nyomor�s�gosan szeg�nyek. M�gsem osztod meg

vel�k a vagyonodat. A szomsz�dos h�bor� miatt

nyugtalankodsz, de alig m�ltatod figyelemre, ha az
valamely t�voli orsz�got s�jtja. Eg�d v�ltoz�
szerencs�je hat�rozza meg �rt�keidet; az ?�n
gondolom?, ?�n akarom?, ?nekem kell? kiz�r�lagoss�
v�ltak.

K: Azonban, a gonosz val�di.

M: Nem val�dibb, mint amilyen te vagy. A gonosz a

f�lre�rt�s �s vissza�l�s k�vetkezt�ben l�trej�tt
probl�m�k rossz megk�zel�t�se. Ez egy �rd�gi k�r.

K: Megszak�that� ez a k�r?
M: Egy hamis k�rt nem sz�ks�ges megszak�tani.
Elegend� annak l�tni, ami � nem l�tez�nek.

K: De ez val�j�ban ahhoz elegend�, hogy

engedelmeskedj�nk, �s gonoszs�gokat �s
kegyetlens�geket k�vess�nk el.

M: �ltal�nos az esztelens�g. Nagyon ritka a j�zan

gondolkod�s. M�gis van rem�ny, mert a pillanatban,
ahogy �szlelj�k esztelens�g�nket, az �pelm�j�s�g
�tj�ra l�pt�nk. Ez a funkci�ja a Gurunak �
megl�ttatni vel�nk mindennapi �let�nk �r�let�t. Az
�let tudatoss� tesz, de a tan�t� k�r�ltekint�v�.

K: Uram, �n se nem az els�, se nem az utols�. �si

id�kt�l fogva hatoltak be emberek a val�s�gba. Mily
kev�s hat�st gyakorolt ez m�gis, a mi �let�nkre. A
R�m�k �s a Krisn�k, a Buddh�k �s a Krisztusok
j�ttek, �s mentek, �s mi vagyunk, akik voltunk;
verejt�kben �s k�nnyekben g�zolva. Mit �rtek el a
legnagyobbak, akik �lete tan�s�gul szolg�lt? Mit tett
�n, Uram, a vil�g szolgas�g�nak az enyh�t�se
ter�n?

M: Egyed�l te tudod �rv�nytelen�teni a gonoszt, amit

teremtett�l. Ennek a gy�kere a te saj�t �rz�ketlen
egoizmusod. Els�k�nt a saj�t h�zadat tedd rendbe,
�s l�tni fogod, hogy dolgodat elv�gezted.

K: A b�lcsess�g �s szeretet emberei, akik el�tt�nk

j�rtak, gyakran sz�rny� �ron tett�k rendbe magukat.
Mi eredm�nye volt? Egy hull�csillag, b�rmennyire
f�nyes, nem teszi az �jjelt kev�sb� s�t�tt�.

M: Ahhoz, hogy �ket �s munk�jukat meg�t�lhesd,

el�bb egyik�kk� kell v�lnod. A k�ti b�ka semmit sem
tud az �g madar�r�l.

K: Azt akarod mondani, hogy nincs fal j� �s gonosz

k�z�tt?

M: Nincs fal, mert j� �s gonosz nincsenek. Minden

konkr�t szitu�ci�ban sz�ks�ges �s felesleges van
csup�n. A sz�ks�ges j�, a sz�ks�gtelen rossz.

K: Ki d�nt?
M: A szitu�ci� d�nt. Minden szitu�ci� egy feladat,
amely megk�veteli a helyes v�laszt. Amikor a v�lasz
helyes, a feladat megold�sra ker�lt, �s a probl�ma
megsz�nik. Ha a v�lasz rossz, a feladat nem
teljes�l, �s a probl�ma megoldatlan marad. A te
megoldatlan probl�m�id � amelyek a te karm�dat
alkotj�k. Oldd meg �ket hib�tlanul, �s szabadd�
v�lsz.

K: �gy l�tom, mindig �nmagamhoz vezetsz vissza.

Nincs objekt�v megold�s a vil�g probl�m�ira?

M: A vil�g probl�m�it sz�mtalan tehozz�d hasonl�

ember okozta, mindegyik tele van a saj�t v�gyaival
�s f�lelmeivel. Ki tud megszabad�tani a m�ltadt�l,
legyen az szem�lyes, vagy t�rsadalmi, ha te nem?
�s hogy fogod ezt v�ghezvinni, ha nem �rzed annak
a s�rget� sz�ks�g�t, hogy megszabadulj el�bb
sz�let�sed ill�zi�j�nak gy�trelmeit�l? Hogyan tudn�l
addig igaz�n seg�teni, am�g neked magadnak van
sz�ks�ged seg�ts�gre?

K: Az �si b�lcsek hogyan seg�tettek? Te milyen

m�don seg�tesz? P�r ember k�ts�gtelen�l
hasznos�tja; seg�ts�ged �s p�ld�d sokat jelenthet
sz�mukra; de milyen hat�ssal vagy az emberis�gre,
az �let �s a tudatoss�g teljess�g�re? Azt mondod,
hogy te vagy a vil�g, �s a vil�g te vagy; milyen
m�don hatott�l r�?

M: Milyen hat�sra gondolsz?

K: Az ember ostoba, �nz�, kegyetlen.

M: Az ember ugyanakkor b�lcs, szeretetteljes �s

j�s�gos.

K: Mi�rt a j�s�g uralkodik?

M: Az uralkodik � az �n vil�gomban. Az �n
vil�gomban m�g az �ltalad gonosznak nevezett is a
j�t szolg�lja, �s ez�rt n�lk�l�zhetetlen. Ez a
kel�sekhez �s a l�zhoz hasonl�an megtiszt�tja a
testet szennyez�d�sekt�l. A betegs�g f�jdalmas, s�t
veszedelmes, de ha helyesen b�nsz vele,
meggy�gy�t.

K: Vagy meg�l.
M: Vannak esetek, amikor a hal�l a legjobb
gy�gym�d. Van, amikor az �let rosszabb, mint a
hal�l, amely csup�n egy kiv�telesen kellemetlen
tapasztalat, b�rmilyen m�don jelenjen az meg. Ez�rt
h�t, az �l�t sajn�ld, sohase a holtat. Ez a dolgokkal
kapcsolatos probl�ma, hogy �nmagukban j�k �s
rosszak, nem l�tezik az �n vil�gomban. A

sz�ks�gszer� j�, �s a sz�ks�gtelen rossz. A te

vil�godban a kellemes j�, �s a f�jdalmas rossz.

K: Mi sz�ks�ges?

M: A n�veked�s sz�ks�ges. T�ln�ni sz�ks�gtelen.

A j� elhagy�sa a jobb kedv��rt sz�ks�ges.

K: Mi ennek a v�ge?

M: A v�g a kezdetben van. Ott van a v�ged, ahol a

kezdeted � az Abszol�tban.

K: Mi�rt akkor mindez a szenved�s? Visszat�rni

oda, ahol kezdtem?

M: Kinek a szenved�se? Milyen szenved�s?

Sajn�lod a magot, amely addig n�, �s szaporodik,
m�g hatalmas erd�v� nem v�lik? Meg�ln�l egy
csecsem�t, hogy megmentsd �t a vil�g terh�t�l? Mi
bajod az �lettel, az �lland�an szaporod� �lettel?
T�vol�tsd el a n�veked�s akad�lyait, �s minden
szem�lyes, t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai
probl�m�d egyb�l szertefoszlik. Az univerzum teljes
eg�sz�ben t�k�letes, �s r�szeinek t�k�letess�gre
val� t�rekv�se, az �r�m �tja. �ldozd fel �nk�nt a
t�k�letlent a t�k�letes�rt, �s nem fogsz t�bb� j�r�l
�s rosszr�l besz�lni.

K: M�gis retteg�nk a jobbt�l, �s kapaszkodunk a

rosszba.

M: Ez a mi elmebajjal hat�ros ostobas�gunk.

K�rdez�: Szerencs�s vagyok, hogy eg�sz �letemet

szentek t�rsas�g�ban t�lthettem. Elegend� ez az
�nmegval�s�t�shoz?

Maharaj: Att�l f�gg, mihez kezdesz vele.

K: �gy hallottam, hogy a satsang megszabad�t�

hat�sa automatikus. Mint ahogy a foly� a torkolatig
sz�ll�t, ugyan�gy juttat el a j� emberek titokzatos �s
csendes hat�sa a val�s�ghoz.

M: El fog juttatni t�ged a foly�ig, de �tkelni rajta

neked kell. A szabads�g nem nyerhet� el, vagy
kaphat� meg a szabads�g v�gya n�lk�l.
T�rekedned kell a szabads�gra; a legkevesebb,
amit tehetsz, hogy szorgalmasan felt�rod �s
elt�vol�tod az akad�lyokat. Ha b�k�t akarsz, akkor
erre kell t�rekedned. Nem fogod elnyerni a b�k�t
csup�n az�ltal, hogy csendben maradsz.

K: A gyermek �nmag�t�l n�vekszik. Nem k�sz�t

terveket a n�veked�shez, �s mint�i sincsenek
hozz�; s n�veked�se nem is r�szletekben t�rt�nik, a
k�z itt, a l�b ott; egys�gesen �s �ntudatlanul
n�vekszik.

M: Mivel � mentes a k�pzel�d�st�l. Te is

n�vekedhetsz �gy, de nem szabad megengedned
magadnak eml�kezetb�l �s elv�r�sb�l sz�let�
sejt�seket �s terveket. A gnani egyik jellemz�je,
hogy nem t�r�dik a j�v�vel. Te a f�jdalomt�l val�
f�lelmed, �s az �lvezet ir�nti v�gyad miatt t�r�dsz a
j�v�vel, a gnani sz�m�ra minden boldogs�g: minden
boldogs�ggal t�lti el, ami j�n.

K: Van biztosan sok olyan dolog, ami m�g egy

gnani t is boldogtalann� tenne.

M: El�fordulhat, hogy a gnani neh�zs�gekkel

szembes�l, de azok nem okoznak szenved�st a
sz�m�ra. Egy gyermeknek a sz�lt�s�t�l az
�retts�g�ig tart� felnevel�se kem�ny feladatnak
t�nhet, de egy anya sz�m�ra a neh�zs�gek eml�kei
�r�m�t jelentenek. Nincs semmi baj a vil�ggal. Azzal
van baj, ahogyan szeml�led azt. T�ged a saj�t
k�pzel�d�sed vezet f�lre. K�pzel�d�s n�lk�l nincs
vil�g. Neked meggy�z�d�sed, hogy tudod, a vil�g a
vil�g. Az �ltalad �szlelt vil�g tudatoss�gb�l �ll; amit
te anyagnak nevezel, az a tudatoss�g maga. Te
vagy a t�r (akash), amelyben az mozog, az id�,
amelyben az fennmarad, a szeretet, amely az �let�t
adja. V�gd el a k�pzel�d�st �s a ragaszkod�st, �s
mi marad?

K: A vil�g marad. �n maradok.

M: Igen. De mennyire m�s, mikor �gy l�tod, ahogy

van, nem pedig a v�gy �s a f�lelem f�tyl�n
kereszt�l.
K: Mi�rt kell k�l�nbs�get tenni val�s�g �s ill�zi�,
b�lcsess�g �s tudatlans�g, szent �s b�n�s k�z�tt?
Mindenki boldogs�g keres, mindenki elsz�ntan
t�rekszik; mindenki Yogi, akinek az �lete a
b�lcsess�g iskol�ja. Mindenki a maga m�dj�n
tanulja meg a sz�m�ra sz�ks�ges leck�t. A
t�rsadalom n�melyeket helyesel, m�sokat
helytelen�t; nincsenek olyan mindenhol �s
mindenkor alkalmazhat� szab�lyok.

M: Az �n vil�gomban a szeretet az egyed�li t�rv�ny.

Nem k�rem a szeretetet, hanem adom. Ilyen a
term�szetem.

K: �gy l�tom, hogy �letedet egy kialakult rendnek

megfelel�en �led. Reggelente egy �ra medit�ci�,
majd el�ad�s �s besz�lget�s; naponta k�tszer
istentisztelet (puja) �s este vall�sos �nekl�s
(bhajan). �gy l�tszik, mintha agg�lyos m�don
ragaszkodn�l a megszokott rutinhoz.

M: Az im�dkoz�s �s az �nekl�s bevett szok�s, �s

nem l�ttam ok�t, hogy v�ltoztassak. Az �ltal�nos
gyakorlat azon emberek k�v�nalmainak felel meg,
akikkel egy�tt �lek, illetve akik elj�nnek, hogy
meghallgassanak. �k dolgoz� emberek, sok
k�telezetts�ggel, �s az id�rend az � k�nyelm�ket
szolg�lja. Az ism�tl�d� szok�sok elker�lhetetlenek.
M�g az �llatoknak �s a n�v�nyeknek is megvan a
maguk id�beoszt�sa.

K: Igen, az eg�sz �letben szab�lyos szekvenci�kat

l�tunk. Ki az, aki a rendet fenntartja? L�tezik egy
bels� uralkod�, aki a t�rv�nyeket lefekteti, �s a
rendet �rv�nyre juttatja?

M: Minden a maga term�szete szerint mozog. Mi�rt

lenne sz�ks�g rend�rre? Minden akci� reakci�t von
maga ut�n, amely kiegyenl�ti �s semleges�ti az
akci�t. Minden zajlik, de folyamatosan kioltj�k
egym�st, �s a v�g�n mintha semmi nem t�rt�nt
volna.

K: Ne vigasztalj engem v�gs� harm�ni�kkal. A

sz�mla kiegyenl�tve, de a vesztes�g az eny�m.
M: V�rj, �s n�zz. Nyeres�ggel v�gezheted, ami
elegend� a kiad�sok igazol�s�ra.

K: Egy hossz� �let van m�g�ttem, �s k�v�ncsi

vagyok nem egyszer, hogy vajon az a sok meg�lt
esem�ny v�letlenszer� volt, vagy terv szerinti? Volt
esetleg egy sz�let�sem el�tt lefektetett s�ma, amely
szerint �lnem kellett az �letemet? Ha igen, ki
csin�lta a terveket, �s ki juttatta �rv�nyre azokat?
El�fordulhattak elt�r�sek �s hib�k? Egyesek azt
mondj�k, hogy a sors megv�ltoztathatatlan, �s az
�let minden pillanata el�re meghat�rozott; m�sok
azt mondj�k, hogy tiszt�n a v�letlen int�z mindent.

M: Ahogy tetszik. Felismerhetsz mint�kat az

�letedben, vagy l�thatod v�letlenek l�ncolat�nak
csup�n. A magyar�zatok �rtelme, hogy elm�det
kiel�g�ts�k. Nem kell, hogy igazak legyenek. A
val�s�g meghat�rozhatatlan, �s le�rhatatlan.

K: Tisztelt Uram, ez a k�rd�sem elker�l�se. �n azt

szeretn�m tudni, hogy te hogy l�tod ezt. B�rhova
n�z�nk, hihetetlen intelligencia �s sz�ps�g
strukt�r�it tal�ljuk. Hogyan hihetn�m, hogy az
univerzum forma- �s rendszer n�lk�li? A te vil�god,
az a vil�g, amelyben te �lsz, lehet, hogy forma
n�lk�li, de nem lehet kaotkius.

M: Az objekt�v univerzumnak rendezett �s sz�p

szerkezete van. Ezt senki nem c�folhatja. De a
strukt�ra �s minta jelent�se korl�toz�s �s k�nyszer.
Az �n vil�gom abszol�te szabad; minden, ami
benne van �nmeghat�rozott. Ez�rt amit mondtam,
fenntartom, minden �nmag�t�l t�rt�nik. Az �n
vil�gomban is rend van, de az nem k�v�lr�l van
r�k�nyszer�tve. Id�tlens�ge miatt spont�n �s
k�zvetlen. A t�k�letess�g nem a j�v�ben van,
hanem most.

K: A te vil�god hat�ssal van az eny�mre?

M: Csup�n egyetlen ponton � a most pontj�n

kereszt�l. Az ad neki pillanatnyi l�tet, fut� val�s�g
�rzetet. A teljes tudatoss�gban val�sul meg a
kapcsolat. Ez er�fesz�t�smentes, nem tudatos
figyelmet k�v�n.

K: Nem elme attit�d a figyel�s?

M: De igen, mikor az elme val�s�gra �h�tozik, akkor
r�ir�ny�tja a figyelm�t. Semmi baj nincs a vil�goddal,
a gondolkod�sod az, ami miatt elk�l�n�lsz t�le,
amely z�rzavart teremt. Az �nz�s minden rossz
forr�sa.

K: Visszat�rek a k�rd�semre. Miel�tt megsz�lettem

volna, bels� �nem d�nt�tte el �letemnek a r�szleteit,
vagy pedig teljesen v�letlenszer�en alakult, az
�r�kl�s �s a k�r�lm�nyek k�nye-kedve szerint?

M: Akik azt �ll�tj�k, hogy megv�lasztott�k apjukat �s

anyjukat, �s eld�nt�tt�k, hogyan k�v�nj�k �lni
k�vetkez� �let�ket, ismerhetn�k �nmagukat. �n
ismerem �nmagam. �n sohasem sz�lettem.

K: �n viszont l�tom, hogy itt �lsz el�ttem, �s

v�laszolsz a k�rd�seimre.

M: Csak a testet l�tod, amely term�szetesen

megsz�letett, �s meg fog halni.

K: Ilyenform�n engem a test-elme �lett�rt�nete

�rdekel. Te hat�roztad meg azt, vagy valaki m�s,
vagy v�letlens�gb�l t�rt�nt?

M: Ebben a k�rd�sben val�j�ban egy kelepce rejlik.

�n nem teszek k�l�nbs�get a test �s az univerzum
k�z�tt. Igaz�b�l mindegyik a m�sik oka, mindegyik
m�s-m�s. De �n mindkett�n k�v�l �llok. Mikor azt
mondom neked, hogy soha nem sz�lettem, mi�rt
k�rded tov�bbra is, hogyan k�sz�ltem fel a
k�vetkez� sz�let�sre? A pillanatban, hogy
megengeded k�pzeletednek, hogy tal�lgasson,
azonnal kital�l egy univerzumot. Egy�ltal�n nem �gy
van, ahogy elk�pzeled, �s engem nem k�tnek a
k�pzel�d�seid.

K: Egy �l� test fel�p�t�s�hez �s fenntart�s�hoz

intelligenci�ra �s energi�ra van sz�ks�g. Honnan
sz�rmaznak ezek?

M: Ez csak k�pzel�d�s. Az intelligencia �s er� a

k�pzeletedben ker�lnek felhaszn�l�sra. Annyira
t�k�letesen mag�ba sz�vott t�ged, hogy fel se tudod
fogni, milyen messze elkalandozt�l a val�s�gt�l.
Nem k�ts�ges, a k�pzelet nagyon kreat�v. Egy
univerzumon bel�li univerzum �p�l r�. R�ad�sul
mindez t�rben �s id�ben, �s m�ltban �s j�v�ben,
amelyek ugyancsak nem l�teznek.

K: Nemr�g olvastam egy tud�s�t�st egy olyan

kisl�nyr�l, akivel eg�szen kicsi kor�ban kegyetlen�l
b�ntak. S�lyosan megcsonk�tott�k �s elcs�f�tott�k,
�s egy �rvah�zban n�tt fel, teljesen elt�volodva a
k�rnyezet�t�l. Ez a kisl�ny csendes volt �s
sz�fogad�, de teljesen k�z�mb�s. Az egyik n�v�r,
aki a gyermekeket gondozta, meg volt r�la
gy�z�dve, hogy a l�ny nem volt szellemileg
visszamaradott, csup�n z�rk�zott, k�z�ny�s. Egy
pszichoanalitikus, akit felk�rtek, hogy foglalkozzon
vele, k�t �ven kereszt�l, heti egy alkalommal
pr�b�lkozott, hogy �tt�rje az elszigetelts�g fal�t. A
kisl�ny fog�kony volt, �s illedelmes, de nem ford�tott
figyelmet orvos�ra. Az orvos hozott a kisl�nynak egy
babah�zat, szob�kkal �s mozgathat� b�torokkal,
ap�t, any�t �s azok gyermekeit reprezent�l�
bab�kkal. Egy nap a r�gi b�ntalmak fel�ledtek, �s
felsz�nre j�ttek. A kisl�ny fokozatosan fel�p�lt, s
miut�n arc�t �s test�t t�bb m�t�ttel helyre�ll�tott�k,
j� k�pess�g� �s vonz� fiatal n� lett bel�le. T�bb,
mint �t �v�be ker�lt a doktornak, de a feladatot
teljes�tette. � egy igazi Guru volt. Nem t�masztott
felt�teleket, s j�indulatr�l, �s alkalmass�gr�l sem
besz�lt. Hit n�lk�l, rem�nyvesztetten, csup�n
szeretetb�l pr�b�lkozott, �jra �s �jra.

M: Igen, a Guru term�szete ilyen. Soha nem adja

fel. De a siker �rdek�ben nem szabad t�l sok
ellen�ll�ssal tal�lkoznia. A k�tely �s engedetlens�g
sz�ks�gk�ppen k�sleltet� hat�s�ak. Kell� bizalom
�s alkalmazkod�s eset�n a tan�tv�nyban gyors, �s
radik�lis v�ltoz�st tud el�id�zni. A Guru m�ly
�lesl�t�sa, �s a tan�tv�ny komolys�ga, mindkett�
sz�k�ges. B�rmi volt a t�rt�netbeli kisl�ny
kond�ci�ja, az emberek komolys�g�nak a hi�ny�t�l
szenvedett. A legt�bb probl�ma az �rtelmis�ggel
van. Sokat besz�lnek, de nem komolyak.

Amit megval�s�t�snak nevezel, az egy term�szetes

dolog. Mikor k�szen �llsz, Gurud v�rni fog. A
sadhana nem ig�nyel er�fesz�t�st. Amikor rendben
van a kapcsolatod a tan�t�val, akkor n�vekszel.
Mindenekel�tt, higgy neki. Nem vihet rossz �tra.

K: M�g akkor is, ha valamilyen nyilv�nval�an rossz

dolog megt�tel�re k�r?

M: Tedd meg. Egy Sanyasi t arra k�rt a Guruja, hogy

h�zasodjon meg. Engedelmeskedett, �s kegyetlen�l
szenvedett. De n�gy gyermeke szentek �s pr�f�t�k
lettek, a legnagyobbak Maharashtr�ban. Fogadj
minden olyat el�gedetten, ami Gurudt�l j�n, �s
t�k�letess�ged er�fesz�t�s n�lk�l fog gyarapodni.

K: Tisztelt Uram, van valamilyen �haja, vagy

k�v�ns�ga? Tehetek valamit �n�rt?

M: Mit adhatsz nekem, amim nincs? Az

el�gedetts�ghez anyagi dolgok sz�ks�gesek. De �n
el�gedett vagyok magammal. Mire egy�bre lenne
sz�ks�gem?

K: Ha �hes vagy, nyilv�n �telre van sz�ks�ged,

betegs�ged eset�n pedig orvoss�gra.

M: �hs�g hozza az �telt, betegs�g hozza a

gy�gyszert. Mindez a term�szet munk�ja.

K: Ha hozok valamit, amir�l �gy gondolom,

sz�ks�ged van, elfogadod?

M: A szeretet, amely miatt felaj�nlod, arra k�sztet,

hogy elfogadjam.

K: Ha felaj�nlan� valaki, hogy �p�t neked egy sz�p

Ashramot?

M: Persze, tegye meg. Hadd k�lts�n vagyonokat,

alkalmazzon sz�zakat, etessen ezreket.

K: Nem v�gysz r�?

M: Egy�ltal�n nem. Csak azt k�rem t�le, hogy

t�k�letesen csin�lja, ne f�sv�ny m�don, f�lsz�vvel. A
saj�t v�gy�t teljes�ti, nem az eny�met. Csin�lja j�l,
�s v�ljon h�ress� emberek �s istenek k�z�tt.

K: De te akarod?

M: Nem akarom.

K: Elfogadn�d?

M: Nincs sz�ks�gem r�.

K: Lakn�l benne?

M: Ha r�k�nyszer�tenek.

K: Mi tud r�k�nyszer�teni?
. M: Azoknak a szeretete, akik a f�nyt keresik.

K: Igen, �rtem az �ll�spontodat. Nos, hogyan

�rhetem el a samadhi t?

M: Ha a megfelel� �llapotban vagy, b�rmit l�tsz, a

samadhi ba visz. V�g�l is, a samadhi ban nincs
semmi k�l�n�s. Amikor az elme intenz�ven
�rdekl�dik, akkor eggy� v�lik �rdekl�d�s�nek
t�rgy�val � a l�t� �s a l�tott eggy� v�lik a l�t�sban,
a hall� �s a hallott eggy� v�lik a hall�sban, a
szeret� �s a szeretett eggy� v�lik a szeretetben.
Minden tapasztalat lehet alapja a samadhi nak.

K: Te mindig a samadhi �llapot�ban vagy?

M: Term�szetesen nem, a samadhi egy elme�llapot,

v�g�l is. �n minden tapasztal�son t�l vagyok, m�g a
samadhi n is. �n vagyok a nagy puszt�t� �s rombol�:
b�rmit meg�rintek, beleolvad az �ress�gbe (akash).

K: Nekem samadhi kra van sz�ks�gem az

�nmegval�s�t�shoz.

M: Rendelkezel mindazon �nmegval�s�t�ssal, amire

sz�ks�ged van, de nem hiszed el. L�gy b�tor, higgy
magadban, menj, j�rj, cselekedj; adj neki
lehet�s�get, hogy megnyilv�n�tsa mag�t.
N�melyekn�l a megval�sul�s �szrevehetetlen�l
�rkezik, de valahogy meg kell gy�z�dni�k.
Megv�ltoztak, de nem veszik �szre. Az ilyen
kev�ss� l�tv�nyos esetek gyakran a
legmegb�zhat�bbak.

K: Lehet olyan, hogy valaki azt hiszi mag�r�l, hogy

megval�sult, �s t�ved?

M: Term�szetesen. Az ?�n megval�sult vagyok?

ide�ja val�j�ban t�ved�s. Nem l�tezik ?�n ez
vagyok?. ?�n az vagyok? a Term�szetes �llapotban.

A Legfels�bben jelenik meg a tan�

K�rdez�: J. Krishnamurti mondta �gy negyven �ve,

hogy �let l�tezik csup�n, �s a szem�lyis�gekr�l �s
egy�nis�gekr�l sz�l� besz�deknek nincs semmif�le
val�s�g alapja. Nem pr�b�lta le�rni az �letet �
csup�n annyit mondott, hogy m�g az �letet nem
sz�ks�ges, �s nem lehets�ges le�rni, teljesen meg
lehet tapasztalni, ha meg�l�s�nek akad�lyai
megismer�sre �s elt�vol�t�sra ker�lnek. A legf�bb
akad�lyt id�vel kapcsolatos ide�ink �s f�gg�s�geink
jelentik, abb�li szok�sunk, hogy el�rebocs�tjuk a
j�v�t a m�lt f�ny�ben. A m�lt �sszess�ge az ?�n
voltam?-m� v�lik, a j�v�vel szembeni v�rakoz�s az
?�n leszek'-k� v�lik, �s az �let az ?�n voltam?-b�l az
?�n leszek?-be val� �tmenet folyamatos er�fesz�t�se.
A jelen pillanat, a ?most? szem el�l veszett. Maharaj
az ?�n vagyok'-r�l besz�l. Ez ugyanolyan ill�zi�, mint
az ?�n voltam?, �s az ?�n leszek?, vagy val�di
valamilyen m�don? �s ha az ?�n vagyok? is ill�zi�,
hogyan szabulhat meg t�le az ember? Val�j�ban az
?�n vagyok'-t�l val� megszabadul�s elk�pzel�se is
abszurdit�s. Val�di, vagy tart�s valamik�ppen az ?�n
vagyok', elt�r�en az ?�n voltam'-t�l, vagy az ?�n
leszek'-t�l, amelyek v�ltoznak az id�vel, ahogy a
l�trej�v� eml�kek �j elv�r�sokat teremtenek?

Maharaj: A jelenl�v� ?�n vagyok? ugyan olyan

hamis, mint az ?�n voltam? �s az ?�n leszek?. Egy
idea csup�n az elm�ben, egy eml�kezetben
megmaradt benyom�s, �s az �ltala l�trehozott
k�l�n�ll� �nazonoss�g is hamis. A hamis k�zpontra
hivatkoz�snak ezt a szok�s�t el kell t�vol�tani, az ?�n
l�tom?, ?�n �rzem?, ?�n csin�lom? k�pzetet el kell
t�ntetni a tudatoss�g ter�b�l; ami akkor marad,
amikor a hamis m�r nincs t�bb�, az a val�di.

K: Mi ez a nagy el�ad�s az �n megsz�ntet�s�r�l?

Hogyan sz�ntethetn� meg az �n �nmag�t? Mif�le
metafizikai akrobatika vezethet az akrobata
elt�n�s�hez? A v�g�n m�g �jra megjelenik, olyan
nagyon b�szke az elt�n�s�re.

M: Nem sz�ks�ges hajt�vad�szatot folytatnod az

?�n vagyok? meg�l�s�re. �gysem tudod. Mind�ssze
arra van sz�ks�g, hogy �szint�n v�gy�dj a val�s�g
ut�n. Ennek a neve atma-bhakti, a Legfels�bb
szeretete: vagy moksha-sankalpa, ami a hamist�l
val� megszabadul�s meghat�roz�sa. Szeretet
n�lk�l, �s szeretet �ltal ihletett akarat n�lk�l semmit
nem tehetsz. Ha besz�lsz csup�n a Val�s�gr�l,
an�lk�l hogy b�rmit is tenn�l �rte, saj�t �rdeked
ellen�ben dolgozol. Az ?�n vagyok?-ot mond�
szem�ly, �s ennek az ?�n vagyok?-nak a
megfigyel�je viszonya a szeretetnek kell, hogy
legyen. Am�g a megfigyel�, a bels� �n, a
?magasabb? �n, a megfigyeltt�l k�l�n�ll�nak tekinti
mag�t, az ?als�bb? �n pedig semmibe veszi, �s
elutas�tja azt, addig a helyzet rem�nytelen. Csak
amikor a megfigyel� (vyakta) a szem�lyt (vyakti)
�nmaga kivet�t�sek�nt, vagy megnyilv�nul�sak�nt
fogadja el, �s �gy az �nt, �gysz�lv�n, az �nbe
helyezi, az ?�n? �s ?ez? kett�ss�ge elt�nik, �s a k�ls�
�s a bels� azonoss�g�ban a Legfels�bb Val�s�g
nyilv�n�tja meg mag�t.

A l�t� �s a l�tott ezen egys�ge akkor j�n l�tre,

amikor a l�t� tudat�ra �bred �nmag�nak, mint a
l�t�nak, �t nem csup�n a l�tott �rdekli, amely am�gy
is � maga, hanem �rdekli a l�tez� �rdekl�d� is,
figyelm�vel t�nteti ki a figyelmet, tudat�ban van a
l�tez� tudatnak. A szeretetteljes tudatoss�g az a
kulcsfontoss�g� t�nyez�, amely a Realit�st
f�kuszba helyezi.

K: Teoz�fusok �s hasonl� okkultist�k szerint az

ember h�rom aspektusb�l �ll: szem�lyis�g,
individualit�s, �s spiritualit�s. A spiritualit�son t�l az
istenis�g van. A szem�lyis�g hat�rozottan �tmeneti
jelleg�, �s csak egy sz�let�sre �rv�nyes. A test
sz�let�s�vel kezd�dik, �s a k�vetkez� test
sz�let�s�vel �r v�get. Amikor v�ge, egyszer s
mindenkorra v�ge; semmi nem marad bel�le,
n�h�ny kellemes, vagy keserves tapasztalat
kiv�tel�vel.

Az individualit�s az �llat-emberrel kezd�dik, �s a

kiteljesesedett emberrel �r v�get. Napjaink
emberis�g�t a szem�lyis�g �s az individualit�s
kett�szakad�sa jellemzi. Egyik oldalon az
individulit�s az igazs�g, a j�, �s sz�p ir�nti
v�gyakoz�s�val; a m�sik oldalon egy cs�nya
k�zdelem szok�s �s nagyrav�gy�s, f�lelem �s
kapzsis�g, passzivit�s �s er�szak k�z�tt.

A spiritu�lis aspektus m�g nyugv� �llapotban van. A

dualit�s atmoszf�r�j�ban nem k�pes �nmag�t
megnyilv�n�tani, csak ha a szem�lyis�g �jraegyes�l
az individualit�ssal, �s annak egy tal�n korl�tozott,
de val�s�gh� kifejez�s�v� v�lik, hogy a spiritu�lis
f�nye, szeretete �s sz�ps�ge saj�t birtok�ba l�pjen.

A te tan�t�sod a vyakti, vyakta, avyakta (megfigyel�,

megfigyelt �s megfigyel�s). Megfelel ez a m�sik
n�zetnek?

M: Igen, amikor a vyakti �nn�n nem-l�t�t a vyakta-

t�l val� elk�l�n�lts�gben realiz�lja, �s a vyakta a
vyakti-t a saj�t kifejez�d�s�nek l�tja, megsz�letik az
avyakta b�k�j�nek �s csendj�nek az �llapota.
Val�j�ban a h�rom egy: a vyakta �s az avyakta
elv�laszthatatlanok, m�g a vyakti az �rz�kel�-�rz�-
gondolkod� folyamat, ami testi alapon keletkezik, �s
az �t elem t�pl�lja.

K: Milyen kapcsolatban van a vyakta �s az avyakta?

M: Hogy lehetne kapcsolatr�l besz�lni, mikor ezek
egyek? Minden sz�besz�d elk�l�n�l�sr�l �s
kapcsolatr�l az ?�n-vagyok-a-test? idea miatt
bek�vetkez� torzul�s �s roml�s miatt keletkezett. A
k�ls� �n (vyakti) csup�n a bels� �n (vyakta)
kivet�t�se a test-elm�re, amely viszont csak egy
kifejez�d�se a Legfels�bb �nnek (avyakta), amely
minden, �s semmi.

K: Egyes tan�t�k nem besz�lnek fels�bb �s als�bb

�nr�l. �k �gy sz�lnak az emberhez, mintha annak
csak als�bb �nje l�tezne. Se Buddha, se Krisztus
nem eml�tette sosem a fels�bb �nt. J. Krishnamurti
szint�n �vakodik a fels�bb �n b�rmilyen eml�t�s�t�l.
Mi�rt van ez?

M: Hogy lehetne k�t �n egy testben? Az ?�n vagyok?

egy. Nincs ?fels�bb �n-vagyok? �s ?als�bb �n-
vagyok?. Mindenf�le elme �llapot tudatoss�gk�nt
jelenik meg, �s fenn�ll a vel�k val� �n-azonoss�g. A
megfigyel�s objektumai nem azok, aminek lenni
l�tszanak, �s a vel�k kapcsolatos magatart�s nem
az, amire azoknak sz�ks�ge van. Ha te �gy
gondolod, hogy Buddha, Krisztus vagy Krishnamurti
a szem�lyhez sz�l, akkor t�vedsz. �k j�l tudj�k,
hogy a vyakti, a k�ls� �n, csup�n �rny�ka a vyakta-
nak, a bels� �nnek, �s �k a vyakta-t sz�l�tj�k meg,
�s l�tj�k el csak j� tan�ccsal. Azt mondj�k neki,
ford�tsa figyelm�t a k�ls� �nre, vezesse �s seg�tse,
�rezzen �rte felel�ss�get; r�viden, legyen neki teljes
tudat�ban. A tudatoss�g a Legfels�bbt�l j�n, �s

�thatja a bels� �nt; az �gynevezett k�ls� �n csak

azon r�sze az ember l�t�nek, amelynek az ember
nincs tudat�ban. Az ember tudatos lehet, mivel
minden l�ny tudatos, de az ember nem tudat. Ami a
tudatoss�gban foglaltatik, a bels�v� v�lik, �s
r�sz�v� v�lik a bels�nek. Lehet, hogy te m�sk�pp
fejezed ki: a test meghat�rozza a k�ls�, a
tudatoss�g a bels� �nt, �s a tiszta tudatoss�g a
Legfels�bbel �ll kapcsolatban.

K: Azt mondtad, a test hat�rozza meg a k�ls� �nt.

Ha tested van, akkor k�ls� �ned is van?

M: Ha lenne, akkor a testhez k�t�dn�k, �s azt

�nmagamnak tartan�m.

K: De tudat�ban vagy, �s gondoskodsz

sz�ks�gleteir�l.
M: Az ellenkez�je �ll k�zelebb az igazs�ghoz � a
testnek van tudom�sa r�lam, �s van tudat�ban a
sz�ks�gleteimnek. De val�j�ban egyik sem igaz. Ez
a test a te elm�dben megjelenik; az �n elm�mben
semmi sincs.

K: Azt akarod mondani, hogy egy�ltal�n nem vagy

tudat�ban, hogy tested van?

M: Ellenkez�leg, tudat�ban vagyok, hogy nincs

testem.

K: L�tom, doh�nyzol.

M: Pontosan fogalmazol. L�tod, hogy doh�nyzom.

Der�tsd ki, hogy jutott�l el addig, hogy doh�nyozni
l�tsz, �s k�nnyed�n fel fogod ismerni, hogy a te ?�n-
vagyok-a-test? elme�llapotod az, amely ez�rt a
?l�tlak-t�ged-doh�nyozni? ide��rt felel�s.

K: Van a test, �s van az �nmagam. Tudom�som van

a testr�l. Ezen k�v�l, mi vagyok �n?

M: Nincs a testt�l, sem a vil�gt�l f�ggetlen?�n?.

Mindh�rman egy�tt jelennek meg, �s egy�tt t�nnek
el. A gy�ker�kn�l az ?�n vagyok? �rz�se. L�pj t�l
rajta. Az ?�n-nem-a-test-vagyok? idea puszt�n
ellenm�rge az ?�n-a-test-vagyok?-nak, amely hamis.
Mi az ?�n vagyok?? �nmagad ismerete kiv�tel�vel,
mi egyebet ismerhetn�l?

K: Amit mondasz, abb�l azt a k�vetkeztet�st tudom

levonni, hogy a test n�lk�l nem lehets�ges a
megszabadul�s. Ha az ?�n-nem-a-test-vagyok? idea
megszabadul�shoz vezet, akkor a test jelenl�te
n�lk�l�zhetetlen.

M: Nagyszer�. A test n�lk�l hogy sz�lethetne meg

az ?�n-nem-a-test-vagyok? idea? Az ?�n-szabad-
vagyok? idea ugyan�gy hamis, mint az ?�n-rab-
vagyok? idea. Fedezd fel a mindkett�ben k�z�s ?�n

vagyok?-ot, �s l�pj t�l rajta.

 K: Mindez �lom csup�n.

M: Mindezek szavak csup�n, mi hasznuk bel�l�k?

Bele vagy gabalyodva a verb�lis defin�ci�k �s
szab�lyok h�l�j�ba. L�pj t�l fogalmaidon �s
ide�idon; az igazs�g a v�gy �s a gondolat
csendj�ben tal�lhat�.

K: Az embernek eml�keznie kell r�, hogy ne

eml�kezzen. Micsoda feladat.

M: Term�szetesen, ezt nem lehet csin�lni. Ennek

t�rt�nnie kell. De mihelyst val�ban l�tod, hogy
sz�ks�g van r�, megt�rt�nik. Ism�tlem, a komolys�g
az aranykulcs.

K: Az elm�m h�tter�ben folyamatos a zsong�s. A

sz�mtalan er�tlen, hemzseg� �s fecseg� gondolat
egy alaktalan felh�t alkotva �lland�an velem van.
Veled is ugyanez a helyzet? Mi van az elm�d
m�ly�n?

M: Ha nincs elme, akkor h�ttere sincs. �n teljesen

el�l vagyok, nem h�tul. Az �ress�g besz�l, az
�ress�g fennmarad.

K: Semmilyen eml�ked sem maradt?

M: �r�mnek vagy f�jdalomnak semmilyen m�ltbeli

eml�ke nem maradt. Minden pillanat frissen
sz�letett.

. K: Eml�kezet n�lk�l nem lehetsz tudatos.

M: Term�szetesen tudatos vagyok, �s ennek

t�k�letesen tudat�ban vagyok. Nem vagyok
fakocka. A tudatoss�g �s annak tartalma egy
felh�h�z hasonl�that�. Te a belsej�ben vagy a
felh�nek, m�g �n k�v�lr�l szeml�lem azt. Te
beleveszt�l, alig vagy k�pes ell�tni az ujjad hegy�ig,
m�g �n l�tom a felh�t, �s sok m�s felh�t, �s a k�k
eget is, �s a napot, a holdat, a csillagokat. A val�s�g
mindkett�nk sz�m�ra ugyanaz, de a te sz�modra
b�rt�n, az �n sz�momra pedig otthon.

K: Besz�lt�l a szem�lyr�l (vyakti), a tan�r�l (vyakta),

�s a Legfels�bbr�l (avyakta). Melyik van el�bb?

M: A Legfels�bben jelenik meg a tan�. A tan�

teremti meg a szem�lyt, �s �nmag�t att�l
k�l�nb�z�nek gondolja. A tan� l�tja, amint a
szem�ly megjelenik tudatoss�gban, amely ism�t
megjelenik a tan�ban. A Legfels�bb ennek az
alapvet� egys�gnek a megval�s�t�s�n munk�lkodik.
Ez a tan� m�g�tt l�v� er�, a forr�s, amelyb�l
minden ered. Nem ker�lhetsz vele kapcsolatba,
csak ha egys�g, szeretet, �s k�lcs�n�s seg�ts�g van

a szem�ly �s a tan� k�z�tt, csak, ha harmonikus

egy�ttm�k�d�s van a l�t �s a tud�s k�z�tt. A
Legfels�bb forr�sa, �s ugyanakkor gy�m�lcse is
ennek a harm�ni�nak. Mik�zben itt egym�ssal
besz�l�nk a szenvtelens�g, ugyanakkor a
szeretetteljes tudatoss�g (turiya) �llapot�ban
vagyok. Ha ez a tudatoss�g �nmag�ra ir�nyul, akkor
azt a Legfels�bb �llapotnak (turiyatita) nevezheted.
De az alapvet� realit�s t�l van a tudatoss�gon, t�l
van a valamiv� v�l�s, l�t, neml�t h�rom �llapot�n.

K: Hogy lehet, hogy elm�m itt elmer�l a magasztos

t�m�kban, �s a benn�k val� id�z�st k�nny�nek �s
�lvezetesnek tal�lja? Mikor hazat�rek, �gy �rzem,
mindent elfelejtettem, amit itt tanultam, idegeskedek
�s em�sztem magam, nem vagyok k�pes eml�kezni
val�di term�szetemre m�g egy pillanatra sem. Mi
lehet ennek az oka?

M: A gyerekess�ged visszat�r�se. Nem n�tt�l m�g

fel teljesen; egyes szintjeid kifejletlen�l maradtak,
mivel elhanyagoltad azokat. Annyit kell tenned
csup�n, hogy teljes figyelmet arra ir�ny�tod, ami
benned nyers �s kezdetleges, oktalan �s kegyetlen,
mindent egybe vetve gyermeteg, �s meg fogsz �rni.
Ennek bek�vetkez�se minden er�fesz�t�s n�lk�li, a
f� akad�ly � a figyelmetlens�g, tudatlans�g �
elt�vol�t�sa ut�n. A tudatoss�gban v�lsz feln�tt�.

K�rdez�: Voltunk a Satya Sai Baba Ashramban. K�t

h�napot Tiruvannamalaiban, a Sri
Ramanashramban is elt�lt�tt�nk. Most megy�nk
hazafel�, az Egyes�lt �llamokba.

Maharaj: India okozott benned valamilyen

v�ltoz�st?
K: �gy �rezz�k, hogy megszabadultunk a
terheinkt�l. Sri Satya Sai Baba azt mondta, hagyjunk
r� minden terhet, �s csak �lj�nk napr�l napra olyan
er�nyesen, amennyire az lehets�ges. ?L�gy j�, �s a
t�bbit hagyd r�m?, szokta volt mondani.

M: Mit csin�ltatok a Sri Ramanashramban?

K: A Guru �ltal nek�nk adott mantr�t gyakoroltuk.

Medit�ltunk is. Nem sokat gondolkodtunk, vagy
tanultunk; csup�n arra t�rekedt�nk, hogy csendben
legy�nk. Mi a bhakti �tj�n haladunk, �s a filoz�fia
ter�n meglehet�sen gyeng�k vagyunk. Nem kell,
hogy sokat gondolkodjunk � csak hinn�nk a
Gurunknak, �s �ln�nk az �let�nket.

M: A legt�bb bhakta csak addig hisz Guruj�nak,

am�g minden rendben van vele. Amikor valamilyen

. baj �ri �ket, becsapottnak �rzik magukat, �s

elindulnak m�sik Gurut keresni.

K: Igen, figyelmeztettek minket e vesz�lyre.

Igyeksz�nk a kem�nyet a l�ggyal egy�tt vinni. A
?Minden Kegyelem? �rz�s�nek nagyon er�snek kell
lennie. Egy sadhu kelet fel� gyalogolt, ahonnan er�s
sz�l kezdett f�jni. A sadhu csak megfordult, �s
nyugat fel� ment tov�bb. Mi is �ppen �gy szeretn�nk
�lni � k�r�lm�nyekhez igaz�tva magunkat, ahogy
Gurunk elbocs�tott benn�nket.

M: Csak �let van. Nincs senki, aki �li az �letet.

K: �rtj�k mi ezt, m�gis �lland�an a saj�t �let�nket

pr�b�ljuk �lni, ahelyett, hogy �ln�nk csup�n. A
j�v�re vonatkoz� tervek k�sz�t�se megr�gz�tt
szok�sunknak l�tszik.

M: Ak�r k�sz�tesz tervet, ak�r nem, az �let zajlik

tov�bb. Az �letben mag�ban azonban az elm�ben
egy apr� �rv�ny keletkezik, amely a fant�zi�j�t
t�pl�lja, �s �nmag�t uralkod�nak, �s az �letet
ellen�rz�se alatt tart�nak k�pzeli. Maga az �let v�gy
n�lk�li. De a hamis �n folytatni akarja � kellemesen.
Ez�rt �r�kk� az ember folyamatoss�ga mellett
elk�telezett. Az �let f�lelem n�lk�li �s szabad. Am�g
azt k�pzeled, hogy befoly�solod az esem�nyeket,
addig nem vagy szabad: a cselekv�s�gnek, a
l�tez�s ok�nak a fogalma val�j�ban k�t�tts�g.

K: Hogyan tudunk gy�zedelmeskedni a cselekv� �s

a cselekv�s kett�ss�ge felett?

M: Tekintsd az �letet v�gtelen, osztatlan, �r�kk�

jelen l�v�, �r�kk� akt�v valaminek, m�g fel nem
ismered, hogy egy vagy vele. R�ad�sul ez nem is
nagyon neh�z, mert csup�n term�szetes
�llapotodba fogsz visszat�rni.

Amint felismered, hogy minden bel�lr�l ered, hogy a

vil�g, amelyben �lsz, nem r�d ker�l vet�t�sre, hanem
�ltalad, f�lelmeid v�get �rnek. E felismer�s
hi�ny�ban a k�ls�s�gekkel azonos�tod magad,
olyanokkal, mint test, elme, t�rsadalom, �llam,
emberis�g, s�t Isten, vagy az Abszol�t. De mindez
nem m�s, mint a f�lelem el�li menek�l�s. Csak, ha
teljesen felel�ss�get v�llalsz az�rt a kis vil�g�rt,
amiben �lsz, �s megfigyeled annak teremt�si,
megtart�si �s puszt�t�si folyamat�t, csak akkor fogsz
megszabadulni k�pzeletbeli k�tel�keidt�l.

K: Mi�rt kell, hogy olyan sz�nalmasnak k�pzeljem

�nmagam?

M: Csup�n megszok�sb�l. V�ltoztasd meg

�rz�kel�sed �s gondolkod�sod m�dj�t, vedd
szem�gyre, vizsg�ld meg �ket k�zelr�l. K�tel�keid

oka a figyelmetlens�g. A figyelem felszabad�t. Oly

sok dolgot tekintesz mag�t�l �rtet�d�nek. Kezdj el
k�rdezni. A legnyilv�nval�bb dolgok a
legbizonytalanabbak. T�gy fel magadnak olyan
k�rd�seket, mint: ?Val�ban sz�lettem??, ?Val�ban
ilyen-�s-ilyen vagyok??, ?Honnan tudom, hogy
l�tezem??, ?Kik a sz�leim??, ?�k hoztak l�tre engem,
vagy �n �ket??, ?El kell hinnem mindent, amit r�lam
mondtak??, ?Ki vagyok �n, k�l�nben is??. Oly sok
energi�t fektett�l bele, hogy b�rt�nt �p�ts �nmagad
sz�m�ra. Ford�ts most ugyanennyit a lerombol�s�ra.
Val�j�ban k�nny� lerombolni, mert amint felfeded, a
hamis szertefoszlik. Minden az ?�n vagyok? idea
f�ggv�nye. Vizsg�ld meg azt nagyon alaposan.
Minden baj gy�ker�n ott h�z�dik. Olyan, mint egy
h�rtyaf�le, amely elv�laszt t�ged a val�s�gt�l. Mind
a h�rty�n bel�l, mind k�v�l a val�s�g van, de maga a
h�rtya nem val�s�gos. Ez az ?�n vagyok? idea nem
veled sz�letett. Nagyon j�l tudt�l volna �lni n�lk�le.
K�s�bb alakult ki, a testtel val� �nazonos�t�sod
miatt. Elk�l�n�lts�gi ill�zi�t hozott l�tre ott, ahol az
nem volt. Idegenn� tett a saj�t vil�godban, �s a
vil�got idegenszer�v� �s ellens�gess� tette. Az ?�n
vagyok? �rz�s n�lk�l az �let megy tov�bb. Az ?�n
vagyok? �rz�se n�lk�li pillanatokban b�k�ben �s
boldogs�gban vagyunk. Az ?�n vagyok?
visszat�r�s�vel elkezd�dik a szenved�s.

K: Hogy kell megszabadulni az ?�n?-�rz�st�l?

M: Ha meg akarsz szabadulni az ?�n?-�rz�st�l,

foglalkoznod kell vele. Figyeld amikor m�k�dik, �s
amikor nyugalomban van, ahogyan kezd�dik, �s
ahogyan megsz�nik, amit akar, �s ahogyan el�ri azt,
mindaddig, am�g tiszt�n nem l�tod, �s teljesen nem
�rted. V�g�l is minden Yog�nak, b�rmilyen eredet�
�s jelleg� is az, egyetlen c�lja van, hogy
kimenek�tsen t�ged az elk�l�n�lt l�tez�s
szerencs�tlen helyzet�b�l, hogy ne egy hatalmas �s
gy�ny�r� k�p egy jelent�ktelen pontja legy�l.

Az�rt szenvedsz, mert elidegen�tetted magad a

val�s�gt�l, �s most kiutat keresel ebb�l az
elidegen�l�sb�l. Nem sz�khetsz el saj�t
k�nyszerk�pzeteid el�l. Csak azok t�pl�l�s�t tudod
abbahagyni.

Ennek oka, hogy az ?�n vagyok? hamis, hogy az fenn

akar maradni. A val�s�g nincs sz�ks�ge a
fennmarad�sra � elpuszt�thatatlannak tudv�n mag�t
k�z�mb�s a form�k �s megnyilv�nul�sok pusztul�sa
ir�nt. Az ?�n vagyok? meger�s�t�s �s stabiliz�l�sa
�rdek�ben mindenf�le dolgot csin�lunk � mindet
sz�ks�gtelen�l, mert az ?�n vagyok? pillanatr�l
pillanatra �jra�p�l. Ez egy szakadatlan m�k�d�s, �s
az egyetlen radik�lis megold�s az ?�n ilyen �s ilyen
szem�ly vagyok? �rzet�nek egyszer s mindenkorra
val� feloszlat�sa. Ami marad a l�t, de nem az �n-l�t.

K: Nekem pontosan meghat�rozott spiritu�lis c�ljaim

vannak. Nem kell, hogy azok beteljes�t�s��rt

dolgozzak?

M: Semmif�le c�l nem spiritu�lis. Minden c�l az ?�n

vagyok? �rdek�t szolg�lja. Ha val�di halad�st
k�v�nsz el�rni, fel kell adnod a szem�lyes
megval�s�t�ssal kapcsolatos minden ide�t. Az
�gynevezett Yogik c�ljai ostob�k. A f�rfi n� ir�nti
v�gya maga az �rtatlans�g, az �r�kk� tart�
szem�lyes boldogs�g ir�nti szenved�lyes
v�gyakoz�shoz k�pest. Az elme egy csal�. Min�l
j�mborabbnak l�tszik, ann�l ink�bb el�rul.

K: Az emberek nagyon gyakran fordulnak hozz�d

vil�gi gondjaikkal, �s a seg�ts�gedet k�rik. Honnan
tudod, hogy mit mondj nekik?
M: �n csak azt mondom nekik, ami abban a
pillanatban az eszembe jut. Nem rendelkezem
semmif�le szabv�nyos elj�r�ssal az emberekkel
val� foglalkoz�ssal kapcsolatban.

K: Biztos vagy �nmagadban. De amikor az emberek

tan�cs�rt j�nnek hozz�m, honnan lehetek biztos,
hogy a tan�csaim helyesek?

M: Figyeld meg, milyen �llapotban vagy, milyen

szintr�l besz�lsz. Ha elm�b�l besz�lsz, akkor
hib�zhatsz. Ha a szitu�ci�ba val� t�k�letes intuit�v
bel�t�s alapj�n besz�lsz, saj�t ment�lis habitusod
felf�ggeszt�se mellett adsz tan�csot, v�laszod igaz
lehet. A legl�nyegesebb pont az, hogy teljes
tudat�ban l�gy annak, hogy sem te, sem az el�tted
�ll� ember nem puszta test vagytok; ha
tudatoss�god tiszta �s teljes, sokkal kisebb a hiba
bek�vetkez�s�nek a val�sz�n�s�ge.

K�rdez�: �n nyugalmazott k�nyvszak�rt� vagyok,

feles�gem szeg�ny asszonyokr�l gondoskod�
szoci�lis munk�s. Fiunk az Egyes�lt �llamokban �l,
�t l�togattuk. Panjabiak vagyunk, de Delhiben �l�nk.
Radha-Soami hit� Gurunk van, �s a satsangot
nagyra �rt�kelj�k. �gy �rezz�k, nagyon
szerencs�sek vagyunk, hogy eljutottunk ide. Sok
szent embert l�ttunk, �s boldogok vagyunk, hogy
m�g egyel tal�lkozhatunk.

Maharaj: L�thattatok sok remet�t �s aszk�t�t, de

teljesen megval�sult, a saj�t istenis�g�nek
(swarupa) tudat�ban l�v� embert nehezen tal�lni. A
szentek �s Yogik m�rhetetlen er�fesz�t�s �s
lemond�s �r�n sokf�le csod�latos er�re tesznek
szert, �s sok j�t tudnak tenni az�ltal, hogy seg�tenek
az embereknek, �s inspir�lj�k a hitet, de ez m�gsem
teszi �ket t�k�letess�. Ez az �t nem a val�s�ghoz

vezet, csup�n a val�tlans�g gyarap�t�sa. Minden

er�fesz�t�s tov�bbi er�fesz�t�shez vezet; b�rmi is
ker�lj�n fel�p�t�sre, azt fenn kell tartani, b�rmi is
ker�lj�n megszerz�sre, azt v�deni kell a roml�s
vagy az �rt�kvesz�s ellen�ben. B�rmi, ami
elvesz�thet�, az val�j�ban nem a saj�tod; �s ami
nem a saj�tod, annak mi haszna lehet sz�modra?
Az �n vil�gomban semmit nem kell er�ltetni, minden
mag�t�l t�rt�nik. Minden l�tez�s id�- �s t�rbeli,
korl�tozott �s ideiglenes. A l�tez�s tapasztal�ja
szint�n korl�tozott �s ideiglenes. R�m nem
vonatkozik sem a ?mi l�tezik?, sem a ?ki l�tezik?. �n
ezeken t�l vagyok, ahol mindegyik vagyok �s egyik
sem.

Akik amb�ci�ja sok er�fesz�t�s �s �nsanyargat�s

ut�n beteljes�lt, �s a tapasztalat �s a cselekv�s
ter�n magasabb szintre ker�ltek, rendszerint er�sen
tudat�ban vannak ennek a helyzetnek; �k az
embereket hierarchi�kba osztj�k, a legalacsonyabb
fokon �ll� nem-megval�sultakt�l a legmagasabb
fokozat� megval�sultakig. Az �n sz�momra mind
egyforma. K�l�nbs�gek vannak a megjelen�sben �s
a megnyilv�nul�sban, de ezek nem sz�m�tanak.
Mik�ppen az arany d�szt�rgy alakja sincs hat�ssal
az aranyra, �gy az ember l�nyege is �rintetlen
marad. Akin�l az egyenl�s�gnek ez az �rzete
hi�nyzik, ez azt jelenti, hogy a val�s�got nem
�rintette meg.

A puszta tud�s nem elegend�; a tud�t kell ismerni. A

Panditok �s a Yogik lehet, hogy sok dolgot tudnak,
de mi haszna a puszta tud�snak, amikor �nmag�t
nem ismeri? Bizotos, hogy t�vesen fogja haszn�lni
azt. A tud� ismerete n�lk�l nem lehets�ges b�ke.

K: Hogyan lehet megismerni a tud�t?

M: Csak arr�l besz�lhetek, amit saj�t tapasztalatb�l

tudok. Els� tal�lkoz�sunk alkalm�val a Gurum azt
mondta nekem: ?Te nem az vagy, aminek tartod
magad. Fedezd fel, mi vagy. Figyeld az ?�n vagyok?
�rz�st, fedezd fel val�di �nmagad.? Sz�t fogadtam
neki, mert b�ztam benne. �gy tettem, ahogy mondta.
Minden szabad id�met csendes �nvizsg�lattal
t�lt�ttem. �s micsoda v�ltoz�s k�vetkezett be, �s
mily hamar. K�t �vig tartott csup�n, hogy
felismerjem igazi term�szetemet. Gurum meghalt,
r�viddel tal�lkoz�sunkat k�vet�en, de ez nem
jelentett v�ltoz�st. Megjegyeztem, amit mondott
nekem, �s rend�letlen�l kitartottam mellette. A
gy�m�lcse itt van, velem.

K: Mi az?

M: Annak ismerem �nmagam, ami val�j�ban

vagyok. Sem a test, sem az elme, sem a szellemi
k�pess�gek nem �n vagyok. Mindezeket
meghaladtam.

K: Semmi vagy csup�n?

M: Ugyan m�r, gondolkodj �sszer�en.

Term�szetesen vagyok, a legk�zzelfoghat�bb
m�don. Csak nem az vagyok, aminek gondolsz.
Ezzel mindent elmondtam.

K: Nekem semmit sem mond.

M: Mert nem mondhat. Meg kell szerezned a saj�t

tapasztalataidat. Ahhoz szokt�l, hogy fizikai �s
ment�lis dolgokkal b�nj. �n nem vagyok dolog, �s te
sem. Nem vagyunk sem anyag, sem energia, sem
test, sem elme. Ha vetn�l egy pillant�st saj�t
l�tez�sedre, nem tal�ln�d neh�znek, hogy meg�rts
engem.

Elhisz�nk oly sok sz�besz�det. Hisz�nk t�voli

orsz�gokban �s emberekben, mennyorsz�gokban
�s poklokban, istenekben �s istenn�kben, mert
hallottunk r�luk. Hasonl�k�ppen, hallottunk saj�t
magunkr�l, sz�leinkr�l, n�vr�l, poz�ci�r�l,
k�teless�gekr�l �s �gy tov�bb. Soha nem
foglalkoztunk azzal, hogy ellen�rizz�k. Az
igazs�ghoz a hamis lerombol�s�nak �tj�n juthatunk.
Ahhoz, hogy leromobold a hamisat, meg kell
k�rd�jelezned legmegcsontosodottabb hiteidet.
Ezek k�z�tt a legrosszabb idea, hogy te a test vagy.
A testtel j�n a vil�g, a vil�ggal � Isten, aki
felt�tezetten a vil�got teremtette, �s ezzel
beindulnak a f�lelmek, vall�sok, im�ds�gok,
�ldozatok, mindenf�le rendszerek � mindegyik a
gyerek-embert v�delmezi �s t�mogatja, hal�lra
r�misztve �t a saj�t maga �ltal k�sz�tett sz�rnyekkel.
Ismerd fel, hogy ami vagy, nem tud megsz�letni,
sem meghalni, �s a f�lelem megsz�n�s�vel minden
szenved�s v�get �r.

Amit az elme kital�l, azt az elme semmis�ti meg. De

a val�s�g nem kital�lt, �s nem lehet
megsemmis�teni. Ragaszkodj ahhoz, ami f�l�tt az
elm�nek nincs hatalma. Amir�l besz�lek, az nem a
m�ltban van, sem a j�v�ben. Sem a mostban foly�
napi �letben. Id�tlen, �s tot�lis id�tlens�ge
meghaladja az elm�t. Gurum, �s szavai: ?te saj�t
magam vagy?, id�tlen�l velem vannak. Kezdetben
r�gz�teni kellett az elm�met ezekre, de mostanra
k�nny�v�, �s term�szetess� v�lt. A pont, amikor az
elme igaznak fogadja el a Guru szavait, �s a szerint
�l, spont�n m�don, �s a napi �let minden r�szlet�t
tekintve, a val�s�g k�sz�be. Bizonyos m�don ez hit
�ltal val� �dv�z�t�s, de a hit er�s �s tart�s kell, hogy
legyen.

Nem szabad, hogy azt hidd azonban, hogy

�mag�ban a hit elegend�. A cselekv�sben
kifejez�d� hit a biztos eszk�ze a megval�sul�snak.
Minden eszk�z k�z�l ez a leghat�konyabb. Vannak
tan�t�k, akik tagadj�k, hogy hit �s bizalom egyed�l
eredm�nyre vezethet. �k nem a hitet utas�tj�k el
val�j�ban, hanem a vakhitet. A hit nem vak. A hit a
megtapasztal�sra val� hajland�s�g.

K: Azt hallottuk, hogy a spiritu�lis gyakorlatok k�z�tt

a puszta tan�k�nt val� viselked�s gyakorlata a
legeredm�nyesebb. Hogyan vethet� ez �ssze a
hittel?

M: A tan�k�nt viselked�s is hit, hit �nmagadban.

Hiszed, hogy nem az vagy, amit tapasztalsz, �s
mindent egy bizonyos t�vols�gb�l szeml�lsz. A
tan�s�gban nincs er�fesz�t�s. Meg�rted, hogy te
csak a tan� vagy, �s a cselekv�sek meg�rt�je.
Nincs sz�ks�ged semmi t�bbre, csak arra, hogy
eml�kezz, te csak tan� vagy. Ha a tan�s�g
�llapot�ban megk�rdezed magadt�l: ?Ki vagyok
�n??, a v�lasz azonnal meg�rkezik, �mb�r az
szavakba nem �nthet�, �s hangtalan. Hagyd abba,
hogy az objektum l�gy, �s v�lj a szubjektum�v�
mindennek, ami t�rt�nik; mihelyt befel� fordulsz,
meg fogod �nmagadat tal�lni a szubjektum m�g�tt.
Amikor megtal�ltad �nmagad, �gy fogod tal�lni,
hogy az objektumon t�l is vagy, hogy mind a
szubjektum, mind az objektum benned vannak, de te
egyik sem vagy.

K: Besz�lsz az elm�r�l, az elm�t meghalad� tan�

tudatoss�g�r�l, �s a tudatoss�got meghalad�
Legfels�bbr�l. �gy �rted, hogy m�g a tudatoss�g
sem val�di?

M: Mik�zben a val�di�val�tlan terminusaiban

gondolkozol, a tudatoss�g az egyetlen val�s�g, ami
l�tezhet. De a Legfels�bb meghalad minden
megk�l�nb�ztet�st, �s r� a ?val�di? kifejez�s nem
alkalmazhat�, mert benne minden val�di, �s ez�rt
nem megc�mk�zhet�, mint olyan. Val�j�ban � az
igazi forr�sa a val�dinak, amely mindent val�s�gban
r�szes�t, amit meg�rint. Csakhogy nem �rthet� meg
szavakon kereszt�l. M�g a k�zvetlen tapasztalat is,
legyen az b�rmilyen magasztos, bizonys�got hordoz
csup�n, semmi t�bbet.

K: De ki teremti a vil�got?

M: Az Univerz�lis Elme (chidakash) a teremt�je �s

puszt�t�ja mindennek. A Legfels�bb (paramakash)
r�szes�t val�s�gban mindent, ami l�trej�n. Azt
mondhatni, az univerz�lis szeretethez �llhat
legk�zelebb, amelyet szavakba �nthet�nk. �pp, mint
a szeretet, mindent val�div�, sz�pp�, k�v�natoss�
tesz.

K: Mi�rt pont k�v�natoss�?

M: Mi�rt ne? Azok az er�teljes vonz�sok, amelyek

miatt a teremtett dolgok egym�sra hat�ssal vannak,
amelyek �sszehozz�k az embereket, honnan
sz�rmaznak ha nem a Legfels�bbt�l? Ne ker�ld a
v�gyakat, csak arra figyelj, hogy azok a helyes

csatorn�kban �ramoljanak. V�gyak n�lk�l halott

vagy. De alacsony intenzit�s� v�gyakkal k�s�rtet
vagy.

K: Mi az a tapasztalat, amely a legjobban hasonl�t a

Legfels�bbh�z?

M: A m�rhetetlen b�ke, �s hat�rtalan szeretet.

Ismerd fel, hogy b�rmi igaz, nemes �s sz�p a
vil�gban, az mind bel�led sz�rmazik, mert te magad
vagy azok forr�sa. Lehet, hogy a vil�got fel�gyel�
istenek �s istenn�k a legcsod�latosabb �s
legdics�s�gesebb l�nyek, m�gis, olyanok, mint a
pazar �lt�z�k� szolg�k, akik kinyilatkoztatj�k
mester�k hatalm�t, �s gazdags�g�t.

K: Hogyan lehet el�rni a Legfels�bb �llapotot?

M: A kisebb v�gyakr�l val� lemond�ssal. Am�g

megel�gszel a kisebbel, nem lehet a ti�d a nagyobb.
B�rmi, ami kedvedre val�, visszatart t�ged. Am�g
nem �bredsz r� hogy semmi nem kiel�g�t�, minden
m�l�kony �s korl�tozott, �s nem gy�jt�d �ssze az
energi�idat egyetlen nagy v�gy�d�sban, addig m�g
csak az els� l�p�st sem tetted meg. M�sfel�l,
�nmag�ban v�ve a Legfels�bbre ir�nyul� v�gy
teljess�ge, a Legfels�bbt�l ered� h�v�s. Semmilyen
fizikai vagy ment�lis dolog nem tudja megadni
sz�modra a szabads�got. Szabad vagy, amint
meg�rted, hogy k�tel�keidet saj�t magad k�sz�ted,
�s felhagysz a l�ncok kov�csol�s�val, amelyek
g�zsbak�tnek.

K: Hogyan lehet el�rni, hogy higgyek egy Guruban?

M: Megtal�lni a Gurut, ugyanakkor a bel� vetett hitet

is, ritka szerencse. Nem t�l gyakori.

K: A sors rendel�se?
M: Sorsnak nevezni ezt, gyenge magyar�zat.
Amikor megt�rt�nik, nem tudod megmondani, mi�rt
t�rt�nik, �s csup�n tudatlans�godat pal�stolod, ha
karm�nak, Kegyelemnek, vagy Isten Akarat�nak
nevezed.

. K: Krishnamurti azt mondja, nincs sz�ks�g Gurura.

M: Valaki kell, hogy besz�ljen neked a Legfels�bb

Val�s�gr�l �s a hozz�vezet� �tr�l. Krishnamurti
m�st sem csin�l. Bizonyos tekintetben igazat mond
� a legt�bb �gynevezett tan�tv�ny nem hisz a
Guruj�ban, nem engedelmeskedik neki, �s v�g�l
elhagyja �t. Az ilyen tan�tv�nyoknak sokkal jobb
lenne, ha egy�ltal�n nem lenne Gurujuk, �s csak az
�tmutat�st tanulm�nyozn�k. �l� Gurut tal�lni ritka
lehet�s�g, �s nagy k�telezetts�ggel j�r. Az ember
ezeket a dolgokat nem tudja k�nnyen kezelni. Ti azt
hiszitek, hogy a mennyorsz�g megv�s�rolhat�, �s
azt k�pzelitek, hogy a Guru lesz�ll�tja azt egy

bizonyos �sszeg�rt. J� �zletre t�rekedve keveset

k�n�ltok, de sokat k�rtek. Senkit nem csaptok be,
magatokat kiv�ve.

K: Elmond�sod szerint Gurud azt mondta neked, te

vagy a Legfels�bb, �s te hitt�l neki, �s e szerint
cselekedt�l. Mit adott neked ez a hit?

M: N�zd, �n csup�n �sszer�en cselekedtem.

�r�lts�g lett volna nem hinni neki. Mi �rdeke
f�z�d�tt volna hozz�, hogy f�lrevezessen?

K: Az egyik k�rdez�nek azt mondtad, hogy

azonosak vagyunk, hogy egyenl�ek vagyunk. �n
nem tudok hinni ebben. �s mivel nem hiszek benne,
mi haszna sz�momra a kijelent�sednek?

M: A hitetlens�ged l�nyegtelen. A szavaim igazak,

�s meg fogj�k tenni a maguk dolg�t. Ez a sz�ps�ge
a nemes t�rsas�gnak (satsang).

K: Csak a k�zeledben �l�s is spiritu�lis gyakorlatnak

tekinthet�?
M: Term�szetesen. Az �let foly�ja folyik. Viz�nek
egyik r�sze itt van, de el�g sok m�r c�lba �rt. Te
csak a jelent ismered. �n sokkal messzebb l�tok a
m�ltba �s a j�v�be, abba, ami vagy, �s ami lehetsz.
�n nem tudlak m�sk�nt l�tni, csak �nmagamk�nt. A
szeretet val�di term�szete, hogy nem l�t
k�l�nbs�get.

K: Mi kell ahhoz, hogy �gy l�ssam magam, ahogy te

l�tsz engem?

M: El�g, ha nem k�pzeled magad a testnek. A sok

szerencs�tlens�get az ?�n-vagyok-a-test? idea
okozza. M�g egy pillanatra se gondold, hogy a test
vagy. Ne adj magadnak se nevet, se form�t. A
s�t�ts�gben �s a csendben tal�lhat� a val�s�g.

K: Nem kell bizony�tanom valamik�ppen, hogy nem

a test vagyok? Hol kell ilyen bizony�t�kot keresnem?

M: Viselkedj �gy, mintha t�k�letesen meg lenn�l

gy�z�dve, �s a bizony�t�k j�nni fog. Mi haszna
puszta szavaknak? Formul�k, ment�lis mint�k nem
seg�tenek rajtad. De a testtel val� minden t�r�d�st�l,
�s annak fontoss�g�t�l mentes �nzetlen cselekedet
el fog juttatni a Val�s�g legk�zep�be.

K: Honnan vegyem a b�tors�got, hogy bizony�t�k

n�lk�l cselekedjek?

M: A szeretet fog neked b�tors�got adni. Amikor

tal�lkozol valakivel, aki teljes m�rt�kben csod�latra
�s szeretetre m�lt�, fens�ges, akkor szereteted �s
csod�latod ad �szt�nz�st sz�modra a nemes
cselekedethez.

K: Nem mindenki tudja csod�lni a csod�latra m�lt�t.

Az emberek t�bbs�ge teljesen �rz�ketlen.

M: Az �let majd �rz�kel�v� teszi �ket. Val�j�ban a

felgy�lemlett tapasztalat s�lya fogja kinyitni a
szem�ket. Amikor egy arra �rdemes emberrel
tal�lkozol, szeretni fogod, hinni fogsz neki, �s
k�vetni fogod a tan�csait. Ez a szerepe a
megval�sult embereknek � a t�k�letess�g p�ld�j�t
ny�jtani a t�bbieknek, hogy csod�lj�k �s szeress�k.
Az �let �s a karakter sz�ps�ge hatalmas
hozz�j�rul�s a k�zj�hoz.

K: Nem kell szenvedni a n�veked�shez?

M: El�g azt tudni, hogy van szenved�s, hogy a vil�g
szenved. �nmag�ban sem az �lvezet, sem a
f�jdalom nem vil�gos�t meg. Csak a meg�rt�s. Amint
megragadtad az igazs�got, hogy a vil�g
szenved�ssel teli, hogy megsz�letni
szerencs�tlens�g, meg fogod tal�lni az �szt�nz�st
�s az energi�t, hogy t�ll�pj rajta. Az �lvezet elaltat,
�s a f�jdalom fel�breszt. Ha nem akarsz szenvedni,
ne aludj el. Nem tudod magad egyed�l boldogs�gon
kereszt�l megismerni, mert a boldogs�g a val�di
term�szeted. Szembes�ln�d kell az ellent�t�vel,
azzal, ami nem te vagy, hogy megtal�ld a
megvil�gosod�st.

K�rdez�: Nem �rzem j�l magam. Vagy ink�bb

gyenge vagyok. Mit kell tennem?

? Maharaj: Ki �rzi rosszul mag�t, te, vagy a test?

K: A testem, term�szetesen.

M: Tegnap j�l �rezted magad. Mi �rezte j�l mag�t?

K: A test.

M: �rvendt�l, mikor a test j�l volt, �s szomorkodsz,

amikor a test nincs j�l. Ki az aki, az egyik nap �r�l,
�s a m�sikon szomor�?

K: Az elme.

M: �s ki ismeri a v�ltoz� elm�t?

K: Az elme.

M: Az elme az ismer�. Ki ismeri az ismer�t?

K: Nem az ismer� ismeri �nmag�t?

M: Az elme szakaszos m�k�d�s�. �jra �s �jra

�ress� v�lik, mint p�ld�ul az alv�s, az �jul�s, vagy
az elmezavar �llapotaiban. Kell, hogy legyen valami,
ami folyamatos, ami regisztr�lja a folyamatoss�g
hi�ny�t.

K: Az elme eml�kezik. Ez folyamatoss�got jelent.

M: Az eml�kezet mindig r�szleges, megb�zhatatlan

�s m�l�kony. Nem magyar�zza a tudatoss�ggal
�titatott azonoss�g er�s �rz�s�t, az ?�n vagyok?
�rz�s�t. Fedezd fel, hogy ez miben gy�kerezik.

K: Ak�rmilyen m�lyre n�zek, csak az elm�t tal�lom.

Szavaid � ?az elm�n t�l?, nem nyomra vezet�ek
sz�momra.

M: Am�g az elm�vel n�zel, nem tudsz m�g�je

tekinteni. A m�g� tekint�shez el kell fordulnod az
elm�t�l, �s annak tartalm�t�l.

K: Milyen ir�nyba n�zzek?

M: Minden ir�ny az elm�n bel�l van. Nem azt k�rem,

hogy valamilyen konkr�t ir�nyba n�zz. Csak fordulj
el mindent�l, ami az elm�dben t�rt�nik, �s b�rd r�,
hogy az ?�n vagyok?-ot �rezze. Az ?�n vagyok? nem
ir�ny. Tagad�sa minden ir�nynak. V�g�l, m�g az ?�n
vagyok?-nak is t�voznia kell, mert nem kell �lland�an
bizonygatnod, ami nyilv�nval�. Az elme ?�n vagyok?
�rz�sre b�r�sa puszt�n az elm�nek a minden m�st�l
val� elford�t�s�t seg�ti.

K: Hov� vezet mindez?

M: Az elme az elfoglalts�gait�l elt�volodva

csendess� v�lik. Ha ezt a csendet nem zavarod
meg �s benne maradsz, �gy tal�lod, hogy olyan
f�ny �s szeretet j�rja �t, amelyet b�r sohasem
ismert�l, m�gis azonnal saj�t val�di
term�szetedk�nt ismered fel. Amint
megtapasztaltad, m�r soha t�bb� nem leszel
ugyanaz az ember, a f�ktelen elme �sszet�rheti
b�k�j�t, �s elmoshatja l�tom�s�t, de vissza kell
t�rnie, ha az alkalmazott er�fesz�t�st kitart�; addig a
napig, mikor minden bilincs sz�tt�rik, az ill�zi�k �s
k�tel�kek v�get �rnek, �s az �let a legteljesebb
m�don a jelenben koncentr�l�dik.

K: Ez milyen k�l�nbs�get jelent?

M: Az elme megsz�nik. Csak cselekv� szeretet van.

K: Hogy fogom felismerni az �llapotot, mikor

el�rem?

M: Nem lesz f�lelem.

K: Rejt�lyekkel �s vesz�lyekkel teli vil�ggal

k�r�lz�rva, hogyan tudn�k f�lelem n�lk�li maradni?
M: A te saj�t apr� tested is tele van rejt�lyekkel �s
vesz�lyekkel, m�gsem f�lsz t�l�k, mert saj�todnak
tartod azokat. Amit nem tudsz, hogy az eg�sz
univerzum a te tested, �s nem kell f�lned t�le.
Mondhatni k�t tested van, a szem�lyes �s az
univerz�lis. A szem�lyes j�n �s megy, az univerz�lis
mindig veled van. Az eg�sz teremt�s a te univerz�lis
tested. Annyira elvak�t a szem�lyes, hogy nem l�tod
az univerz�lisat. Ez a vaks�g nem fog mag�t�l v�get
�rni � meg kell semmis�teni, felk�sz�lten �s
sz�nd�kosan. Amikor minden ill�zi�t meg�rtett�l �s
elhagyt�l, el�red a hib�tlan �s t�k�letes �llapotot,
amelyben a szem�lyes �s az univerz�lis k�z�tt
minden k�l�nbs�g megsz�nik.

K: Szem�ly vagyok, �s ez�rt t�rben �s id�ben

korl�tozott. Kis helyet foglalok el, �s csak p�r
pillanatig maradok fenn, m�g csak elk�pzelni sem
tudom magam �r�kk�val�nak �s mindenre
kiterjed�nek.

M: Mindazon�ltal, te vagy. Amint m�lyen al�mer�lsz

magadba, igaz term�szetedet keresve, felfedezed,
hogy csak tested kicsi, �s csak eml�kezeted r�vid;
mik�zben ti�d az �let hat�rtalan �ce�nja.

.
K: Az ?�n? �s az ?univerz�lis? szavak val�j�ban
ellentmond�sosak. Az egyik kiz�rja a m�sikat.

M: Nem teszik. Az azonoss�g �rz�se �tj�rja az

univerz�list. Keresd, �s meg fogod tal�lni az
Univerz�lis Szem�lyt, aki te magad vagy, �s
v�gtelen�l t�bb.

Ak�rhogyan, kezdd a felismer�ssel, hogy a vil�g

benned van, nem te vagy a vil�gban.

K: Hogy lehet ez? �n csak r�sze vagyok a vil�gnak.

Hogy tudn� mag�ban foglalni az eg�sz vil�got a
r�sz, hacsak nem visszat�kr�z�d�s �ltal keletkezett
t�kr�z�d�sk�nt?

M: Igazat mondasz. Szem�lyes tested egy r�sz,

amelyben az eg�sz csod�latos m�don t�kr�z�dik.
De van egy univerz�lis tested is. M�g csak azt sem
mondhatod, hogy nem tudsz r�la, mert l�tod, �s
tapasztalod, folyamatosan. Csak �gy h�vod azt,
hogy ?a vil�g?, �s f�lsz t�le.
K: �gy gondolom, kis testemet ismerem, m�g a
m�sikat nem ismerem, hacsak nem a tudom�nyok
r�v�n.

M: Kis tested tele van �ltalad nem ismert rejt�lyekkel

�s csod�kkal. A tudom�nyok szint�n csak seg�t�id.
Mind az anat�mia, mind az asztron�mia t�ged �rnak le .

K: M�g ha munka te�riak�nt el is fogadom, az

univerz�lis testr�l sz�l� elm�letedet, mi m�don
tudom azt tesztelni, �s mi haszna van sz�momra?

M: K�t test lak�j�nak ismerve magad, nem fogsz

tagadni semmit. Az eg�sz univerzum a te �gyedd�
v�lik; minden �l� dolgot gy�ng�den, �s okosan
szeretni, �s seg�teni fogsz. Nem lesznek �rdek
�ssze�tk�z�sek k�zted �s m�sok k�z�tt. Minden
kizs�km�nyol�s teljesen v�get fog �rni. Minden
cselekedeted hasznos, minden l�p�sed �ld�sos
lesz.

K: Mindez nagyon cs�b�t�, de hogyan �bredjek r�

univerz�lis l�temre?

M: K�t utad lehet: sz�ved �s elm�d az �n-

felfedez�snek szenteled, vagy hitelt adsz
szavaimnak, �s annak megfelel�en cselekszel. M�s
sz�val, teljesen �n-�rdekeltt� v�lsz, vagy pedig
teljesen �n-�rdektelenn�. Itt a ?teljesen? sz� a fontos.
Sz�ls�s�gess� kell v�lnod, hogy el�rd a
Legfels�bbet.

K: Hogyan v�gyakozhatok ilyen magass�gokba,

ilyen kicsi �s korl�toltk�nt, amilyen vagyok?

M: �bredj �nmagadra a tudatoss�g �ce�njak�nt,

amelyben minden megt�rt�nhet. Ez nem bonyolult.
Egy kis figyelem, �nmagad gondos megfigyel�se, �s
l�tni fogod, hogy semmi nem t�rt�nik a te
tudatoss�godon k�v�l.

K: A vil�g tele van olyan esem�nyekkel, amelyek

nem jelennek meg a tudatoss�gomban.

M: M�g a tested is tele van olyan esem�nyekkel,

amelyek nem jelennek meg a tudatoss�godban. Ez
nem g�tol meg abban, hogy a testedet a saj�todnak
tartsad. Pontosan �gy ismered a vil�got, ahogy a
testedet � az �rz�kszerveken kereszt�l. Az elm�d
az, amely elk�l�n�tette a b�r�d�n k�v�li vil�got a
bels� vil�gt�l, �s ellent�tbe �ll�totta azokat. Ez
teremtette a f�lelmet �s a gy�l�letet, �s az �let
minden gy�trelm�t.

K: Nem tudom k�vetni, amit a tudatoss�gon val�

t�ll�p�sr�l mondasz. �rtem a szavakat, de nem
tudom vizualiz�lni a tapasztalatot. V�g�l is, te
magad mondtad, hogy minden tapasztalat a
tudatoss�gban van.

M: Igazad van, tudatoss�gon t�li tapasztalat nem

lehets�ges. M�gis, l�tezik a puszta l�tez�s
tapasztalata. Ez egy tudatoss�gon t�li �llapot, amely
nem tudattalan. Sokan ezt szuper-tudatoss�gnak,
tiszta tudatoss�gnak, vagy legfels�bb
tudatoss�gnak nevezik. Ez a tiszta tudatoss�g

mentes a szubjektum-objektum kapcsolatt�l.

K: Teoz�fi�t tanultam, �s nem tal�lom ismer�snek

egy�ltal�n, amir�l besz�lsz. Elismerem, hogy a
teoz�fia csak megnyilv�nul�sokkal foglalkozik. Az
univerzumot, �s lak�it nagyon r�szletesen le�rja.
Elismeri az anyag sok szintj�t, �s az ezeknek
megfelel� tapasztalati szinteket, de ezeken t�l nem
megy. Amir�l te besz�lsz, az minden tapasztalatot
meghalad. Ha nem tapasztalhat�, minek egy�ltal�n
besz�lni r�luk?

M: A tudatoss�g szakaszos, h�zagokkal teli. Az

�nazonoss�got m�gis kontinuit�s jellemzi. Mit�l van
ez az �nazonoss�g �rzet, ha nem valami olyant�l,
ami t�l van a tudatoss�gon?

K: Ha meghaladtam az elm�t, hogyan tudom

megv�ltoztatni �nmagam?

M: Mi�rt lenne sz�ks�g megv�ltoztatni b�rmit is? Az

elme valamilyen m�don folyton v�ltozik. Tekints az
elm�dre elfogults�g n�lk�l; ez el�g ahhoz, hogy
lecsillap�tsd. Amikor csendes, akkor t�l tudsz l�pni
rajta. Ne foglalkoztasd �lland�an. �ll�tsd le � �s csak
legy�l. Ha pihen�t adsz neki, le fog telepedni, �s
visszanyeri tisztas�g�t �s erej�t. Az �lland�
gondolkod�s meggy�ng�ti.
K: Ha igazi l�tem mindig velem van, hogy lehet,
hogy nem vagyok tudat�ban?

M: Mert nagyon finom, elm�d pedig durva, tele van

durva gondolatokkal �s �rz�sekkel. Csillap�tsd le, �s
tiszt�tsd meg elm�det, �s annak fogod ismerni
�nmagad, ami vagy.

K: Sz�ks�gem van az elm�re, hogy ismerjem

�nmagam?

M: Te az elm�n t�l vagy, de az elm�ddel ismersz.

Nyilv�nval�, hogy a tud�s m�rt�ke, m�lys�ge �s
saj�toss�ga att�l f�gg, hogy milyen eszk�zt
haszn�lsz. Tedd jobb� az eszk�z�det, �s javulni fog
a tud�sod.

K: T�k�letes tud�shoz t�k�letes elm�re van

sz�ks�gem.

M: Mind�ssze csendes elm�re van sz�ks�ged.

Minden m�s hib�tlanul megt�rt�nik, amint elm�d
elcsendes�l. Ahogy a kel� nap m�k�d�sbe hozza a
term�szetet, �gy hat az �n-tudatoss�g az elme
v�ltoz�s�nak ir�ny�ban. A nyugalom �s a szil�rd
�n-tudatoss�g f�ny�ben a bels� energi�k
f�l�brednek, �s csod�kat m�velnek, an�lk�l, hogy te
a magad r�sz�r�l b�rmilyen er�fesz�t�st tenn�l.

K: Azt akarod mondani, hogy a legnagyobb munka

nem-dolgoz�ssal v�gezhet� el?

M: Pontosan. �rtsd meg, hogy a megvil�gosod�s

sorsod. M�k�dj egy�tt a sorsoddal, ne �llj ellen, ne
akad�lyozd. Engedd, hogy beteljes�tse �nmag�t.
Mind�ssze annyit kell tenned, hogy figyelmeddel
t�nteted ki a bolond elm�d �ltal l�trehozott
akad�lyokat.

K�rdez�: Angli�b�l j�v�k, Madrasba utazom. Ott

majd tal�lkozom ap�mmal, �s kocsival megy�nk a
kontinensen �t, Londonig. Pszichol�gi�t tanulok, de
m�g nem tudom, hogy mit fogok csin�lni, miut�n
lediplom�zom. Tal�n munkapszichol�gi�val, vagy
pszichoter�pi�val pr�b�lkozom. Ap�m �ltal�nos
orvos, k�vethetem ugyanezt a vonalat is.

De ez nem el�g�ti ki az �rdekl�d�semet. Vannak

k�rd�sek, amelyek nem v�ltoznak az id�vel. Tudom,
hogy vannak v�laszaid az ilyen k�rd�sekre, ez
k�sztetett arra, hogy elj�jjek hozz�d.

Maharaj: Csod�lkozom, hogy �n vagyok a

megfelel� ember, aki megv�laszolja a k�rd�seidet.
Keveset tudok dolgokr�l �s emberekr�l. �n csak azt
tudom, hogy �n vagyok, �s ennyit te is tudsz.
Egyenl�k vagyunk.

K: Term�szetesen, tudom, hogy �n vagyok. De nem

tudom, hogy ez mit jelent.

M: Amit az ?�n vagyok? ?�n?-j�nek gondolsz, az nem

te vagy. Tudni, hogy vagy, term�szetes, azt tudni,
hogy mi vagy, sok kutat�s eredm�nye. Fel kell
fedezned a tudatoss�g teljes ter�let�t, �s t�l kell
l�pned rajta. Ehhez meg kell tal�lnod a megfelel�
tan�t�t, �s meg kell teremtened a felfedez�shez
sz�ks�ges felt�teleket. Nagy �ltal�noss�gban k�t �t
van: k�ls� �s bels�. Vagy olyan valakivel egy�tt
�lsz, aki ismeri az Igazs�got, �s teljesen al�veted
magad az � ir�ny�t�, �s alak�t� befoly�s�nak, vagy
megkeresed a bels� vezet�t, �s k�veted a bels�
f�nyt, b�rhov� is vezessen t�ged. Mindk�t esetben
semmibe kell venned szem�lyes v�gyaidat �s
f�lelmeidet. Tanulsz mind az egy�tt �l�s, mind a
kutat�s r�v�n, vagyis a passz�v, vagy az akt�v
m�don. Ak�r az �let foly�ja, �s a Gurud �ltal
megszem�lyes�tett szeretet �ltal viteted magad, ak�r
te magad teszel er�fesz�t�seket, bels� csillagod
vezet. Mindk�t esetben haladnod kell, komolynak
kell lenned. Ritka szerencs�s az az ember, aki tal�l
valakit, aki m�lt� a bizalm�ra, �s szeretet�re. A
legt�bbj�knek a neh�z �ton kell haladnia, a bel�t�s
�s meg�rt�s, a megk�l�nb�ztet�s, �s p�rtatlans�g
(viveka-vairagya) �tj�n.

K: Boldog vagyok, hogy elj�ttem: hab�r holnap m�r

t�vozom, egy veled val� besz�lget�s az eg�sz
�letemet befoly�solhatja.

M: Igen, amint kijelented, hogy ?meg akarom tal�lni

az Igazs�got?, eg�sz �leted ennek m�lys�ges
hat�sa al� ker�l. Eg�sz ment�lis �s fizikai
habitusod, �rz�seid �s �rzelmeid, v�gyaid �s
f�lelmeid, terveid �s d�nt�seid, a legradik�lisabb
v�ltoz�son mennek kereszt�l.

K: Miut�n felk�sz�tettem elm�met A Val�s�g

felfedez�s�re, mi a k�vetkez� teend�?
M: Ez a v�rm�rs�kletedt�l f�gg. Ha komoly vagy,
b�rmilyen utat v�lassz, el fog juttatni c�lodhoz. A
komolys�g a d�nt� t�nyez�.

K: Mi a forr�sa a komolys�gnak?

M: A hazavezet� �szt�n az, ami visszat�r�sre

k�szteti a madarat a f�szk�re, �s a halat a hegyi
patakba, ahol sz�letett. A mag visszat�r a f�ldbe,
amikor a gy�m�lcs meg�rett. �retts�g k�rd�se
minden.

K: �s mi fog engem meg�rlelni? Tapasztalatokra

van sz�ks�gem?

M: M�r minden tapasztalattal rendelkezel, amire

sz�ks�ged van, m�sk�l�nben nem j�tt�l volna ide.
Nem kell t�bbet gy�jtened, ink�bb t�l kell l�pned a
tapasztalaton. B�rmilyen er�fesz�t�st teszel,
b�rmilyen m�dszert (sadhana) k�vetsz, az csup�n
m�g t�bb tapasztalatot eredm�nyez, de nem fogsz
�ltala tov�bbl�pni. K�nyvek olvas�sa sem seg�t.
Gazdag�tani fogj�k elm�det, de a szem�ly, aki vagy,
�rintetlen marad. Ha valamilyen el�nyt v�rsz a
keres�st�l, legyen az anyagi, ment�lis vagy
spiritu�lis, akkor nem �rted a l�nyeget. Az igazs�g
nem biztos�t el�nny�ket. Nem biztos�t sem
magasabb st�tuszt, sem m�sok feletti hatalmat,
mind�ssze az igazs�got nyered el, �s a hamist�l
val� megszabadul�st.

K: Bizony�ra az igazs�gb�l nyered a hatalamat,

hogy seg�teni tudsz m�sokon.

M: Ez mer� fant�zi�l�s, b�rmennyire nemes.

Val�j�ban nem seg�tesz m�sokon, mert nincsenek
m�sok. Nemesekre �s alantasokra osztod az
embereket, �s megk�red a nemeseket, hogy
seg�tsenek az alantasokon. Elk�l�n�tesz, �rt�kelsz,
�t�lkezel, �s rosszallsz � elpuszt�tod az igazs�got a
saj�t nev�ben. Val�j�ban az igazs�g szab�lyokba
foglal�s�nak a v�gya tagadja azt, mert az nem
szavakba �nthet�. Az igazs�g csak a hamis
tagad�s�val fejezhet� ki � tettekben. Ehhez a
hamisat hamisnak (viveka) kell l�tnod, �s vissza kell
azt utas�tanod (vairagya). A hamis elvet�se
felszabad�t, �s energiz�l. Ez nyitja meg az utat a
t�k�letesed�s fel�.

K: Honnan tudom, hogy felfedeztem az igazs�got?

M: Amikor az ?ez igaz?, az igaz? gondolata nem mer�l
fel. Az igazs�g nem kijelenti �nmag�t, hanem abban
�ll, hogy a hamisat hamisnak l�tod, �s elutas�tod.
Haszontalan dolog keresni az igazs�got, am�g az
elme vak a hamisra. El kell t�vol�tani a hamisat
teljesen, miel�tt az igazs�gra megvirradhatna.

K: De mi hamis?

M: Ami nem l�tezik, az bizonyosan hamis.

K: Hogy �rted, hogy nem l�tezik? A hamis jelen van,

k�kem�nyen.

M: Ami ellentmond �nmag�nak, az nem l�tezik.

Vagy csak pillanatnyilag l�tezik, ami ugyanaz. Mert,
aminek van egy kezdete, �s egy v�ge, annak nincs
k�zepe. Tartalmatlan. Csak az elme �ltal adott neve
�s form�ja van, de nincs sem anyaga, sem l�nyege.

K: Ha semmi nem l�tezik, ami elm�lik, akkor az

univerzum sem l�tezik.

M: Ki tagadta ezt valaha? Term�szetesen, az

univerzum sem l�tezik.

K: Mi l�tezik?

M: Az, ami nem f�gg a l�tez�s�t�l, ami nem jelenik

meg az univerzum megjelen�s�vel, s nem t�nik el
az univerzum elt�n�s�vel, aminek nincs sz�ks�ge
semmilyen bizony�t�kra, de val�s�gban r�szes�t
mindent, amit meg�rint. A hamisnak az a
term�szete, hogy egy pillanatra val�s�gnak
mutatkozik. Azt lehetne mondani, hogy az igazs�g
sz�l�j�v� v�lik a hamisnak. De a hamis id�ben �s
t�rben korl�tozott, �s a k�r�lm�nyek hozz�k l�tre.

K: Hogyan t�vol�tsam el a hamisat, �s �vjam meg a

val�dit?

M: Mi c�lb�l?

K: Egy jobb, sokkal kiel�g�t�bb, teljes, �s boldog

�let �rdek�ben.

M: Az elme ak�rmit felfog, annak hamisnak kell

lennie, mert csak viszonylagoshoz, �s korl�tozotthoz
k�t�dhet. A val�di felfoghatatlan, �s nem c�lhoz
k�thet�. Azt a saj�t kedv��rt kell k�v�nni.

K: Hogy k�v�nhatn�m a felfoghatatlant?

M: Milyen m�s �rt�k van, amit k�v�nni lehet?

Elismerem, a val�dit nem lehet �gy k�v�nni, ahogy
egy dolgot k�v�nunk. De l�thatod val�tlannak a
val�tlant, �s elvetheted. A hamis elvet�se az, ami
megnyitja az utat az igaz el�tt.

K: �rtem, de ez hogy n�z ez ki az adott, mindennapi

�letben?

M: Az �n�rdek �s az �nt�r�d�s a hamis

f�kuszpontjai. Mindennapi �leted v�gy �s f�lelem
k�z�tt leng. Figyeld elsz�ntan, �s l�tni fogod, hogy
az elme, szikl�k k�zt habz� foly�k�nt, hogyan �lt
mag�ra megsz�ml�lhatatlan nevet �s form�t.
K�vess nyomon minden �n�s ind�t�kot, �s figyeld
elsz�ntan az ind�t�kot, am�g szerte nem foszlik.

K: A meg�lhet�shez az embernek gondoskodnia

kell mag�r�l, p�nzt kell keresnie.

M: Nem sz�ks�ges, hogy �nmagad�rt p�nzt keress,

de megteheted � feles�ged�rt �s gyermekeid�rt.
Folytathatsz munk�lkod�st m�sok �rdek�ben. M�g
a puszta �letben marad�s is lehet �ldozat. Ak�rhogy
legyen is, nem sz�ks�ges, hogy �nz� l�gy. Vess el
minden �nz� mot�vumot, amint �szreveszed, �s nem
kell az igazs�got keresned, az igazs�g meg fog
tal�lni t�ged.

K: Vannak minim�lis sz�ks�gletek.

M: Nem voltak ezek kiel�g�tve sz�let�sedt�l

kezdve? Add fel az �nt�r�d�s ig�j�t, �s l�gy, ami
vagy � cselekv� meg�rt�s, �s szeretet.

K: De az embernek �letben kell maradnia.

M: Nem tudod seg�teni a t�l�l�st. A val�di �nmagad

id�tlen, �s sz�let�s �s hal�l felett �ll. �s a test akar
�letben maradni, am�g csak lehet. Nem fontos, hogy
sok�ig fog-e �lni. A teljes �let jobb, mint a hossz�
�let.

K: Ki tudja megmondani, hogy mi a teljes �let? Ez

az �n kultur�lis h�tteremt�l f�gg.
M: Ha val�s�got keresel, meg kell szabadulnod
mindenf�le h�tt�rt�l, mindenf�le kult�r�t�l,
mindenf�le gondolkod�si �s �rzelmi mint�t�l. M�g
azt az ide�t is el kell vetned, hogy mi vagy, f�rfi,
vagy n�, de m�g azt is, hogy ember. Az �let �ce�nja
mindent mag�ban foglal, nem csak az embereket.
Teh�t, el�sz�r is hagyj fel minden �nazonosul�ssal,
hagyd abba, hogy �nmagadra �gy gondolsz, mint
ami ilyen �s ilyen, ez �s ez, ez vagy az. Hagyj fel
minden �nt�r�d�ssel, ne agg�dj a j�l�ted miatt,
legyen az anyagi vagy spiritu�lis, hagyj fel minden
v�ggyal, legyen az durva vagy finom, hagyd abba,

hogy b�rmi m�don teljes�tm�nyekben gondolkodj.

Te itt �s most teljes vagy, abszol�t semmire nincs
sz�ks�ged.

Ez azt nem jelenti, hogy ostob�nak,

meggondolatlannak, k�nnyelm�nek vagy
k�z�ny�snek kell lenned, alapvet�en csak az
�nmagad�rt val� agg�d�st kell elhagyni. Sz�ks�g
van n�mi �telre, �lt�z�kre �s fed�lre neked, �s
tieidnek, de ez nem fog probl�m�kat t�masztani,
am�g a kapzsis�g miatt nem visz r� a sz�ks�g. �lj
�sszhangban a dolgokkal, ahogy azok vannak, �s
ne �gy, ahogy azokat elk�pzeled.

K: Mi vagyok, ha nem ember?

M: Az, ami azt gondoltatja veled, hogy ember vagy,

nem ember. Csak egy kiterjed�s n�lk�li pont a
tudatoss�gban, egy tudatos semmi, mind�ssze
annyit tudsz magadr�l mondani, hogy ?�n vagyok?.
Te a tiszta l�t � tudat � �dv vagy. Ennek
felismer�sekor minden keres�s v�get �r. Akkor �red
el, amikor l�tod, hogy minden, aminek gondolod
magad, puszta k�pzel�d�s, �s t�vol esik annak
tiszta tudat�t�l, hogy az �tmeneti az �tmeneti, az
elk�pzelt az elk�pzelt, a val�tlan az val�tlan. Ez
egy�ltal�n nem bonyolult, de elfogulatlans�g
sz�ks�ges hozz�. A hamishoz val� tapad�s az, ami
az igazs�g megl�t�s�t oly neh�zz� teszi. Amikor
meg�rted, hogy a hamishoz id� kell, �s amihez id�
kell, az hamis, akkor k�zelebb vagy a Val�s�ghoz,
amely id�tlen, �r�kk� mostbeli. Az id�beli
�r�kk�val�s�g puszta ism�tl�d�s, olyan, mint az �ra
mozg�sa. A m�ltb�l a j�v�be �ramlik v�g n�lk�l,
�res �r�kk�val�s�gban. A val�s�g az, ami a jelent
oly elevenn� teszi, oly elt�r�v� a m�ltt�l �s a j�v�t�l,
amelyek puszt�n ment�lisak. Ha id�re van
sz�ks�ged, hogy el�rj valamit, az hamis kell legyen.
A val�di mindig veled van, nem kell v�rnod, hogy az
l�gy, ami vagy. Csak nem szabad engedned, hogy
elm�d �nmagadon k�v�l keressen. Amikor k�v�nsz
valamit, k�rdezd meg �nmagad: val�ban sz�ks�gem
van r�? �s ha a v�lasz nem, akkor csak ereszd el.

K: Nem lehetek boldog? Nem lehet sz�ks�gem egy

dologra, ha az boldogg� tenne, nem szerezhetem
meg?

M: Semmi nem tehet boldogabb�, mint ami vagy. A

boldogs�g mindenf�le keres�se szenved�ssel j�r,
�s m�g t�bb szenved�shez vezet. Az egyetlen, ami,
ami ki�rdemli a boldogs�g nevet, a tudatos l�t
term�szetes boldogs�ga.

K: Nem sz�ks�ges sokat tapasztalnom, miel�tt

el�rhetem a tudat ilyen magas szintj�t?

M: A tapasztalatok a mem�ria alj�ra �lepednek

csup�n, �s hozz�ad�dnak teherhez, ami m�r
meglehet�sen neh�z. Nincs sz�ks�ged t�bb
tapasztalatra. Az emberi m�lt elegend�. �s ha �gy
�rzed, t�bbre van sz�ks�ged, n�zz a k�r�l�tted l�v�
emberek sz�v�be. A tapasztalatok nagy v�laszt�k�t
fogod tal�lni, amin �vezredek alatt sem lenn�l k�pes
�tmenni. Tanulj m�sok szomor�s�g�b�l, �s k�m�ld
meg t�l�k saj�t magad. Nem tapasztalat az, amire
sz�ks�ged van, hanem a minden tapasztalatt�l val�
szabads�g. Ne v�gyakozz tapasztalatra, egyre sincs
sz�ks�ged.

K: Nem m�sz-e �t tapasztalatokon te magad is?

M: Dolgok t�rt�nnek k�r�l�ttem, de �n nem veszek

r�szt benn�k. Egy esem�ny csak akkor v�lik
tapasztalatt�, ha �rzelmileg meg�rint. �n olyan
�llapotban vagyok, amely teljes, amely nem
t�rekszik �nmaga jav�t�s�ra. Mi a haszna lenne
sz�momra a tapasztalatnak?

K: Az embernek tud�sra, m�velts�gre van

sz�ks�ge.

M: Dolgokkal val� b�n�shoz dolgokkal kapcsolatos

tud�sra van sz�ks�g. Emberekkel val� b�n�shoz
intu�ci�ra, egy�tt�rz�sre van sz�ks�g. A magaddal
val� b�n�shoz semmire nincs sz�ks�ged. L�gy, ami
vagy: tudatos l�t, �s ne t�velyegj el �nmagadt�l.

K: Az egyetemi oktat�s nagyon hasznos.

M: Nem k�ts�ges, seg�t, hogy megkeresd, ami a
meg�lhet�shez sz�ks�ges. De nem tan�tja meg,
hogy kell �lni. Te pszichol�gia szakos hallgat� vagy.
Ez seg�ts�gedre lehet bizonyos szitu�ci�kban. De
meg tudsz-e �lni pszichol�gi�b�l? Az �let csak
akkor m�lt� a nev�re, ha a Val�s�got tettekben
t�kr�zi. Semmilyen egyetem nem fog megtan�tani,
hogyan kell �gy �lni, hogy amikor k�zeleg a hal�l
pillanata, azt mondhasd: helyesen �ltem, nem kell
�lnem ism�t. Legt�bb�nk a hal�lakor azt k�v�nja,
b�rcsak lehetne egy �j �lete. Oly sok hib�t
elk�vett�nk, oly sok mindent befejezetlen�l
hagytunk. A legt�bb ember nem �l, csak veget�l. �k
tapasztalatokat gy�jtenek csup�n, a mem�ri�jukat
gazdag�tj�k. De a tapasztal�s tagad�sa a
Val�s�gnak, amely sem nem �rz�ki, sem nem
fogalmi, sem nem a test�, sem nem az elm��, noha
mindegyiket mag�ban foglalja, �s meghaladja.

K: De a tapasztalat nagyon hasznos. Tapasztalat

�ltal tanulod meg, hogy ne ny�lj a t�zbe.

M: Besz�ltem m�r r�la, hogy a tud�s nagyon

hasznos, ha dolgokkal b�nsz. De abban nem seg�t,
hogyan kell b�nni az emberekkel �s �nmagaddal,
hogyan kell �lni az �letet. Nem g�pkocsivezet�sr�l,
vagy p�nzkeres�sr�l besz�l�nk. Ehhez tapasztalatra
van sz�ks�ged. De minthogy f�ny vagy, a materi�lis
tud�s nem seg�t rajtad. K�zvet�tett tud�sn�l valami
sokkal meghittebb �s m�lyebb dologra van
sz�ks�ged ahhoz, hogy a sz� igazi �rtelm�ben
�nmagad l�gy. K�ls�dleges �leted nem fontos.
�jjeli�r is lehetsz, �s m�gis lehet boldog az �leted.
Ami bels�leg vagy, az a l�nyeg. Bels� b�k�det �s
�r�m�det neked kell megszerezned. Ez sokkal
nehezebb, mint a p�nz keres�s. Arra semmilyen
egyetem nem tud megtan�tani, hogy �nmagad l�gy.
A tanul�s egyetlen m�dja a a gyakorl�s. Most
azonnal kezdj el �nmagad lenni. Vess el mindent,
ami nem te vagy, �s menj egyre m�lyebbre. �pp
�gy, ahogy a kutat �s� elvet mindent, ami nem v�z,
mindaddig, am�g v�ztart� r�teghez nem �r, �gy kell
neked elvetned mindazt, ami nem a te saj�tod,
mindaddig, am�g semmi nem marad, amit meg tudsz
tagadni. L�tni fogod, hogy semmi olyan nem marad,
amibe az elme bele tud kapaszkodni. M�g emberi
l�ny sem vagy. Te csak �gy vagy � a tudatnak egy
pontja, azonos terjedelm� id�vel �s t�rrel, �s
mindkett�n t�l van, a v�gs� ok, maga az �nmag�t�l
val�. Ha k�rden�d t�lem: ?Ki vagy te??, a v�laszom
az lenne: ?Semmif�le egyedi. M�gis vagyok.?

K: Ha nem egyedi vagy, akkor univerz�lisnak kell

lenned.
M: Aminek univerz�lisnak kell lennie � nem fogalom,
hanem �letm�d? Nem elk�l�n�lni, nem szemben
�llni, hanem meg�rteni �s szeretni b�rmi olyat, ami
kapcsolatba ker�l veled, ez az univerz�lis �let.
K�pesnek lenni, hogy �szint�n azt mondd: �n
vagyok a vil�g, a vil�g azonos velem, otthon vagyok
a vil�gban, a vil�g az �n saj�tom. Minden l�tez�s az
�n l�tez�sem, minden tudatoss�g az �n
tudatoss�gom, minden szomor�s�g az �n
szomor�s�gom, �s minden �r�m az �n �r�mem � ez
az univerz�lis �let. Az �n val�di l�tem, �s a ti�d is,
m�gis meghaladja az univerzumot, �s ez�rt
meghaladja az egyedi �s az univerz�lis kateg�ri�it.
Az ami, teljesen �nmag�ban z�rt, �s f�ggetlen.

K: Ezt neh�z meg�rtenem.

M: Adj id�t magadnak, hogy elt�n�dj e dolgok felett.

A r�gi bar�zd�knak t�rl�dni�k kell az agyadb�l, �jak
kialakul�sa n�lk�l. A megmozd�thatatlank�nt kell
felismerned �nmagad, ami a mozd�that� m�g�tt �s
t�l van, csendes tan�jak�nt mindennek, ami t�rt�nik.

K: Ez azt jelenti, hogy fel kell adnom az akt�v �letr�l

minden elk�pzel�st?

M: Egy�ltal�n nem. H�zas leszel, gyermekeid

lesznek, p�nzt fogsz keresni, hogy eltartsd a
csal�dod; mindezek az esem�nyek term�szetes
folyamat�ban t�rt�nnek, mert a sorsnak be kell
tejes�tenie �nmag�t; ellen�ll�smentesen �tm�sz
ezeken, szembes�lve a dolgokkal, ahogy azok
j�nnek, figyelmesen �s alaposan, mind a kis, mind a
nagy dolgokban. De �ltal�nos hozz��ll�sod
szeretetteljes p�rtatlans�g, viszonz�s elv�r�sa

n�lk�li m�rhetetlen j�indulat, k�r�s n�lk�li �lland�

ad�s lesz. A h�zass�gban nem vagy sem a f�rj,
sem a feles�g, a kett� k�z�tti szeretet vagy. Te vagy
a vil�goss�g �s a j�s�g, ami mindent rendbe hoz, �s
boldogg� tesz. Ez hom�lyosnak t�nhet sz�modra,
de ha gondolkozol kicsit, r� fogsz j�nni, hogy a
titokzatos a legc�ldzer�bb, mert az teszi �letedet
�p�t� m�don boldogg�. Tudatoss�god magasabb
dimenzi�ba emelkedik, ahonnan mindent sokkal
tiszt�bban, �s nagyobb intenzit�ssal l�tsz.
Felismered, hogy a szem�ly, aki sz�let�seddel lett�l,
�s akinek hal�loddal meg kell sz�nnie, �tmeneti, �s
hamis. Te nem az �rz�ki, �rzelmi �s intellektu�lis
szem�ly vagy, akit v�gyak �s f�lelmek ragadnak
magukkal. Fedezd fel val�di l�tedet. Mi vagyok �n?
Ez az alapk�rd�se minden filoz�fi�nak �s
pszichol�gi�nak. Mer�lj bele m�lyen.
Maharaj: A keres� az, aki �nmag�t kutatja.
Hamarosan felfedezi, hogy nem lehet a saj�t teste.
Mihelyt az ?�n nem a test vagyok? meggy�z�d�s
annyira megalapozott, hogy t�bb� nem a test
�rdek�ben �rez, gondolkodik �s cselekszik,
k�nny�szerrel fel fogja fedezni, hogy � az
univerz�lis l�t, tud�s, cselekv�s, hogy benne �s
�ltala az eg�sz univerzum val�s�gos, tudatos, �s
tev�keny. Ez a probl�ma veleje. Vagy test-tudatos
vagy, �s a k�r�lm�nyeknek al�rendelt, vagy pedig te
vagy maga az univerz�lis tudatoss�g � �s tot�lisan
ellen�rz�l minden esem�nyt.

De m�g a tudatoss�g � individu�lis vagy univerz�lis

� sem az �n igazi tart�zkod�si helyem; nem vagyok
benne, az nem az eny�m, nincs benne ?�n?. Felette
�llok, noha nem k�nny� elmagyar�zni, hogyan lehet
valaki sem tudatos, sem tudattalan, hanem �ppen,
hogy ezeken t�li. Nem tudom azt mondani, hogy
Istenben vagyok, vagy Isten vagyok; Isten az
univerz�lis f�ny, �s szeretet, az univerz�lis tan�: �n
m�g az univerz�lisnak is felette �llok.

K�rdez�: Ez esetben n�v �s forma n�lk�li vagy.

Milyen jellemzi a l�tedet?

M: Vagyok, ami vagyok, sem form�val rendelkez�,

sem forma n�lk�li, sem tudatos, sem tudattalan. �n
k�v�l vagyok mindezen kateg�ri�kon.

K: Te a neti-neti (nem ez, nem ez) felfog�s�t vallod.

M: Nem vagyok felfedezhet� puszta tagad�s r�v�n.

�n ugyan�gy vagyok minden, mint ahogy semmi.
Sem mindkett�, sem valamelyik. Ezek a
meghat�roz�sok az Univerzum Ur�ra �rv�nyesek,
nem �nr�m.

K: Azt akarod kifejezni, hogy te csup�n semmi vagy.

M: �, nem. Teljes vagyok, �s t�k�letes. �n a l�t

l�tez�s�ge, a meg�rt�s meg�rt�ss�ge, a boldogs�g
teljess�ge vagyok. Nem reduk�lhatsz le engem az
�ress�gre.

K: Ha szavakon t�li vagy, mir�l fogunk besz�lni? A

metafizikai el�ad�sod egys�ges, nem tartalmaz
bels� ellentmond�st. De amit mondasz, abban nem
tal�lok a magam sz�m�ra t�pl�l�kot. S�rg�s
sz�ks�gleteimet teljesen meghalad� dolgok. Ha
kenyeret k�rek, dr�gak�veket adsz. Sz�pek ezek,
nem k�ts�ges, de �n �hes vagyok.

M: Ez nem �gy van. �n pontosan azt aj�nlom fel

sz�modra, amire sz�ks�ged van � fel�bred�st. Te
nem �hes vagy, �s nincs sz�ks�ged keny�rre.
Megsz�n�sre, felad�sra, kiszabadul�sra van
sz�ks�ged. Amit sz�ks�gletednek hiszel, nem arra
van sz�ks�ged. Val�di sz�ks�gletedet �n ismerem,
nem te. Vissza kell t�rned abba az �llapotba,
amelyben �n vagyok � a te term�szetes
�llapotodba. B�rmi m�st gondolsz, az ill�zi�, �s
akad�ly. Higgy nekem, semmi m�sra nincs
sz�ks�ged, kiv�ve, hogy az l�gy, ami vagy. Azt
k�pzeled, hogy szerz�ssel n�vekedni fog az
�rt�ked. Ez olyan, mint amikor az arany azt k�pzeli,
hogy a v�r�sr�z hozz�ad�sa feljav�tja. Elegend�, ha
elt�vol�tod, kitiszt�tod magadb�l, feladod a
term�szetedt�l idegen dolgokat. Minden m�s
haszontalans�g.

K: K�nnyebb mondani, mint csin�lni. J�n valaki,

hogy f�j a gyomra, �s te azt a tan�csot adod neki,
hogy h�nyja ki, ami a gyomr�ban van. Term�szetes,
hogy elme n�lk�l semmif�le probl�ma nem lesz. De
az elme l�tezik � a legk�zzelfoghat�bb m�don.

M: Azt, hogy az elme l�tezik, az elme mondja neked.

Ne hagyd magad becsapni. Az elm�r�l sz�l� v�g
n�lk�li �rveket maga az elme produk�lja, saj�t
v�delme, fennmarad�sa, �s terjeszked�se
�rdek�ben. Az elm�n az seg�thet t�l, ha egyszer�en
elutas�tod, hogy t�r�dj a sz�vev�nyeivel �s
h�borg�saival.

K: Tisztelt Uram, �n egy al�zatos keres� vagyok,

m�g te maga a Legfels�bb Val�s�g vagy. Most a
keres� folyamodik a Legfels�bbh�z, hogy
megvil�gosodhasson. Mit csin�l a Legfels�bb?

M: Hallgasd, amit mondok, �s ne t�g�ts t�le. Mindig

arra gondolj, �s semmi m�sra. Ha eljutott�l id�ig,
hagyj el minden gondolatot, nem csak a vil�gra, de
az �nmagadra vonatkoz�kat is. Maradj minden
gondolat feletti, csendes l�t-tudatban. Ez nem
fejl�d�st jelent, mert amiv� v�lsz, az m�r benned
van, r�d v�rakozva.

K: Azt mondod, teh�t, hogy t�rekedjek a

gondolkod�s meg�ll�t�s�ra, �s szil�rdan maradjak
az ?�n vagyok? gondolatban?

M: Igen, �s b�rmilyen gondolat keletkezik benned az

?�n vagyok?-kal kapcsolatosan, tedd jelent�s
n�lk�liv�, ne figyelj r�.

K: T�rt�netesen sok nyugati fiatallal tal�lkozom, �s

�gy l�tom, alapvet�en m�sok, mint az indiaiak. �gy
l�tom, mint hogyha az � szellem�k (antahkarana)
m�smilyen lenne. Az �n, Val�s�g, tiszta elme,
univerz�lis tudatoss�g fogalmak az indiai elme
sz�m�ra k�nnyen �rthet�ek. Ismer�s cseng�s�ek,
kellemesen hangzanak. A nyugati elm�re viszont
nincsenek ilyen hat�ssal, vagy �ppen hogy
elutas�t�sba �tk�znek, konkretiz�lva azokat, azonnal
az elfogadott �rt�kek szolg�lat�ba akarja �ll�tani.
Ezek az �rt�kek gyakran szem�lyesek: eg�szs�g,
j�l�t, boldogul�s; n�ha t�rsadalmiak � jobb
t�rsadalom, boldogabb �let mindenki sz�m�ra;
mindezek, szem�lyes vagy szem�lytelen m�don,
evil�gi probl�m�khoz kapcsol�dnak. Egy m�sik
neh�zs�ggel is gyakran tal�lkozni, ha nyugatiakkal
besz�lsz, hogy sz�mukra minden tapasztalat �
ahogy az �teleket, italokat, n�ket, a m�v�szetet �s
az utaz�st tapasztalj�k, ugyan�gy akarj�k
tapasztalni a Yog�t, a megval�sul�st �s a
megszabadul�st is. Sz�mukra ez csup�n egy �jabb
tapasztalat, amelynek �ra van. �gy k�pzelik, hogy
az eff�le tapasztalat megv�s�rolhat�, �s alkudoznak
az �r�r�l. Amikor az egyik Guru id�ben �s
er�fesz�t�sben m�rve t�l magas �rat k�r, akkor
�tmennek egy m�sikhoz, aki r�szletfizet�si
lehet�s�get k�n�l, l�tsz�lag nagyon k�nny�, de
teljes�thetetlen felt�telekkel k�nozza �ket. Ez a ne
gondolj a sz�rke majomra, mik�zben beveszed a
gy�gyszert r�gi t�rt�nete. Ez esetben nem gondolsz
a vil�gra, ?elvetsz minden �nz�st, ?kioltasz minden
v�gyat, ?teljes c�lib�tust val�s�tasz meg?, stb.
Term�szetesen �ri�si csal�sok minden szinten, �s
az eredm�ny nulla. Egyes Guruk v�gs�
elsz�nts�gukban elvetnek minden diszciplin�t,
el��r�st, vagy felt�telt. Er�fesz�t�s-mentess�get,
term�szetess�get �rnak el�, vagyis passz�v tudattal,
mindenf�le ?kell? �s?nem szabad? minta mell�z�s�vel
folytatott egyszer� �letet. �s sok tan�tv�ny a m�ltbeli
tapasztalataik miatt od�ig jutott, hogy olyan nagy
ellenszenvet �reznek ezek ir�nt, hogy m�r r�juk sem
akarnak n�zni. Ha pedig nem undorodtak meg,
akkor megunj�k. Megcs�m�rlenek az �nismerett�l,
valami m�st akarnak.

M: Ne gondoljanak �nmagukra, ha nem az a kedv�k

ellen val�. Menjenek el a Guruhoz, figyeljenek r�,
gondoljanak �r�. Hamarosan egy olyan boldogs�got
fognak tapasztalni, ami eg�szen �j, amit eddig soha
nem tapasztaltak, tal�n a gyermekkorukat kiv�ve. A

tapasztalat annyira nyilv�nval�an �j, hogy mag�ra

fogja vonni a figyelm�ket, �s fel fogja t�masztani az
�rdekl�d�s�ket; ha egyszer az �rdekl�d�s felt�mad,
azt rendszerint alkalmaz�s k�veti.

K: Ezek az emberek nagyon kritikusak �s

gyanakv�ak. Nem is lehet m�sk�pp, olyan sok
tanul�son �s csal�d�son mentek kereszt�l. Egyfel�l
tapasztalatokat akarnak szerezni, m�sfel�l
k�telked�ssel fogadj�k azokat. Hogy lehet el�rni
�ket, csak Isten tudja.

M: Az igaz intu�ci� �s szeretet el fogja �ket �rni.

K: Ha szert tesznek valamilyen spiritu�lis

tapasztalatra, akkor egy m�sik probl�ma mer�l fel.
Arr�l panaszkodnak, hogy a tapasztalat nem tart�s,
hogy v�letlenszer�en megjelenik �s elt�vozik.
Mintha nyal�ka lenne, �lland�an azt szopogatn�k.

M: A tapasztalat, legyen az b�rmi fens�ges, nem

val�s�gos dolog. Val�di term�szet�nek megfelel�en
megjelenik, �s elt�nik. Az �nmegval�s�t�s nem
valaminek a megszerz�se. Term�szet�t tekintve
t�bb, mint meg�rt�s. Amikor el�rted, t�bb� nem
vesz�theted el. M�sfel�l, a tudatoss�g v�ltoz�kony,
foly�kony, �talakul�sokon megy kereszt�l, pillanatr�l
pillanatra. Ne ragaszkodj a tudatoss�ghoz, se annak
tartalm�hoz. A tudatoss�g bek�vetkezik, megsz�nik.
Ha megpr�b�lod �lland�s�tani az intu�ci� egy
felvillan�s�t, vagy a kirobban� boldogs�got, azzal
azt rombolod, amit meg�rizni akarsz. Az �lland�
minden j�v�s-men�s f�l�tt �ll. Mer�lj al� minden
tapasztalat gy�ker�hez, a l�t �rz�s�hez. A l�ten �s
neml�ten t�l ter�l el a val�s�g v�gtelens�ge.
Pr�b�lkozz �jra �s �jra.

K: A pr�b�lkoz�shoz hit kell.

M: El�bb meg kell lennie a v�gynak. Ha er�s a v�gy,

a pr�b�lkoz�sra val� hajland�s�g is megj�n. Er�s
v�gy eset�n nem ig�nyelsz garanci�t a sikerre. K�sz
vagy kock�ztatni.

K: Er�s v�gy, er�s hit � ugyanoda vezetnek. Ezek

az emberek nem hisznek sem a sz�leiknek, sem a
t�rsadalomnak, de m�g saj�t maguknak sem.
B�rmihez �rtek, hamv�ba holt. Adj nekik egy
abszol�t val�di, k�ts�gbevonhatatlan, az elme
�rvel�s�t meghalad� tapasztalatot, �s k�vetni
fognak a vil�g v�g�re is.

M: De �n semmi m�st se csin�lok. F�radhatatlanul

az egyetlen k�ts�gbevonhatatlan t�nyez�re
ir�ny�tom a figyelm�ket � a l�tre. A l�tnek nincs
sz�ks�ge bizony�t�kokra � az a bizony�t�ka minden
m�snak. Ha csak elm�lyednek a l�t t�ny�be, �s
felfedezik a v�gtelens�get �s a dics�s�get, amihez
az ?�n vagyok? az �tj�r�, �s �tmennek az �tj�r�n, �s
tov�bb mennek, akkor az �let�k tele lesz

boldogs�ggal �s f�nnyel. Higgy nekem, az

er�fesz�t�s, ami ehhez sz�ks�ges, semmis�g a
meg�rkez�s felfedez�seihez m�rten.

K: Igazat sz�lsz. De ezeknek az embereknek se

bizalmuk, se t�relm�k. M�g egy kurta er�fesz�t�s is
kif�rasztja �ket. Val�ban nagyon megrend�t� l�tni,
ahogy vakon tapogat�znak, �s m�gsem k�pesek
el�rni a seg�t� k�zig. Nagyon kedves emberek,
alapvet�en, de teljesen �ssze vannak zavarodva.
Mondom nekik: nem tudod el�rni a te
kifejez�sm�dod szerinti igazs�got. El kell fogadnod
a k�r�lm�nyeket. Erre azt v�laszolj�k: bizonyos
k�r�lm�nyeket elfogadunk, bizonyosakat pedig nem.
Az elfogad�s, vagy el nem fogad�s fel�letiek �s
esetlegesek; a val�s�g mindegyikben benne van;
kell, hogy legyen olyan �t, amelyen mindenki
haladhat � amely semmilyen k�r�lm�nyt�l nem f�gg.

M: Van ilyen �t, amely mindenki sz�m�ra, minden

szinten, az �let minden ter�let�n nyitott. Mindenki
tudat�ban van �nmag�nak. Az �n-tudat m�ly�t�se
�s sz�les�t�se a kir�lyi �t. Figyelemteljess�gnek,
tan�s�gnak, vagy csup�n figyelemnek is
nevezhezeted � egyre megy. Senki nem �retlen r�,
�s senki nem tud kudarcot vallani.

De nem el�g, term�szetesen, �bernek lenned

csup�n. Figyelemteljess�ged az elm�t is mag�ba
kell, hogy foglalnja. A tan�s�g els�dlegesen a
tudatoss�g, �s mozg�sainak tudata.

K�rdez�: A minap a Nyugat modern gondolkod�si

ir�nyzatair�l, �s a Vedanta mor�lis �s intellektu�lis
felfog�sa elfogad�s�nak neh�zs�geir�l
besz�lgett�nk. A g�tat jelent� t�nyez�k egyike, hogy
az eur�pai �s amerikai fiatalok belefeledkeznek a
katasztrof�lis �llapotban l�v�, s�rg�sen jobb�t�sra
szorul� vil�gba.

Nincs olyan t�relmesek az emberekkel, mint te, aki a

a vil�g jav�t�s�nak el�felt�telek�nt a szem�lyes
t�k�letesed�st hirdeted. �k azt mondj�k, hogy ez
nem lehets�ges, �s nem is sz�ks�ges. Az
emberis�g k�szen �ll a rendszerek
megv�ltoztat�s�ra � legyenek azok t�rsadalmiak,
gazdas�giak, politikaiak. Vil�gkorm�ny,
vil�grend�rs�g, vil�gtervez�s, �s minden fizikai �s
minden ideol�gia korl�t megsz�ntet�se: ez
elegend�, nincs sz�ks�g szem�lyes �talakul�sra.
K�ts�gtelen, hogy az emberek alak�tj�k
k�z�ss�geket, de a k�z�ss�gek is alak�tj�k az
embereket. Embers�ges k�z�ss�gekben az
emberek embers�gesek lesznek; ezen fel�l a
tudom�ny v�lasszal szolg�l sok olyan k�rd�sre,

amely r�gebben a vall�s ter�let�n felmer�lt.

Maharaj: Semmi k�ts�g, a vil�g megjav�t�s�ra val�

t�rekv�s a legd�cs�retrem�lt�bb foglalatoss�g.
�nzetlen v�gz�se megvil�gos�tja az elm�t, �s
megtiszt�tja a sz�vet. De az ember hamarosan fel
fogja ismerni, hogy t�rekv�sei �br�ndk�pek.
Helyileg �s id�ben korl�tozott jobb�t�sok mindig
lehets�gesek, �s ez �jra meg �jra megval�s�that�,
egy nagy kir�ly vagy tan�t� befoly�sa alatt; de ennek
csakhamar v�ge kell legyen, �s az emberis�g egy
�jabb szenved�si ciklusba ker�l. A val�di mened�k
csak a megnyilv�nulatlanban lehets�ges.

K: Nem menek�l�st javasolsz?

M: Pont az ellenkez�j�t. Az egyetlen m�d a

meg�jul�sra a pusztul�son �t vezet. A r�gi �kszert
forma n�lk�li aranny� kell beolvasztanod, miel�tt
�jat form�lhatn�l. Soha nem t�rt�nhet m�sk�pp.
Azon kevesek, akik hat�sa hosszan tart� volt,
mindannyian ismert�k a val�s�got. �rd el az �
szintj�ket, majd csak azut�n besz�lj a vil�g
megseg�t�s�r�l.

K: Nem a foly�kon �s a hegyeken akarunk seg�teni,

hanem az embereken.

M: Semi baj a vil�ggal, az emberek n�lk�l, akik

elrontj�k. Menj, �s k�rd meg �ket, hogy
viselkedjenek.
 K: V�gy �s f�lelem okozza a viselked�s�ket.

M: Pontosan. Am�g az emberi viselked�st v�gy �s

f�lelem uralja, addig a legkev�sb� sincs rem�ny. �s
az emberek hat�kony megk�zel�t�s�nek tud�s�hoz,
minden v�gyt�l �s f�lelemt�l meg kell szabadulnod.

K: Elker�lhetetlen, hogy legyenek bizonyos alapvet�

v�gyaink �s f�lelmeink, mint p�ld�ul az �lelemmel,
szexszel, �s hal�llal kapcsolatosak.

M: Ezek sz�ks�gletek, �s a sz�ks�gleteket k�nny�

kiel�g�teni.

K: M�g a hal�l is sz�ks�glet?

M: Egy hossz� �s gy�m�lcs�z� �let le�l�se ut�n

sz�ks�gesnek fogod �rezni a hal�lt. Csak amikor
rosszul haszn�lod, destrukt�v a v�gy �s a f�lelem.
Mindenf�lek�ppen, a v�gy �s a f�lelem a hiba. De
mikor az ember v�gyja, ami helytelen, �s f�li, ami
helyes, akkor ezek k�oszt �s k�ts�gbees�st
teremtenek.

K: Mi helyes, �s mi helytelen?

M: Viszonylagos �rtelemben, ami szenved�st okoz

az helytelen, ami enyh�ti azt az helyes. Abszol�t
�rtelemben, ami visszavisz t�ged a val�s�gba, az
helyes, �s ami elhalv�ny�tja a val�s�got, az
helytelen.

K: Amikor az emberis�g seg�t�s�r�l besz�l�nk,

akkor z�rzavar �s szenved�s elleni harcra
gondolunk.

M: Te csup�n besz�lsz a seg�t�sr�l. Seg�tett�l-e

valaha is, seg�tett�l-e val�ban, ak�r egyetlen
emberen is? Megtetted-e valaha, hogy ak�r egyetlen
l�lek is t�l jusson azon, hogy sz�ks�ge legyen
tov�bbi seg�ts�gre? Tudsz-e valakinek legal�bb
k�teless�gei �s lehet�s�gei teljes megval�s�t�s�t
megalapoz� er�s jellemet adni, ha val�di l�t�be val�
pillant�st nem is? Ha nem tudod, mi j� �nmagadnak,
honnan tudhatn�d, mi j� m�soknak?
K: A l�tfenntart�st alkalmas m�don szolg�l� eszk�z
mindenkinek j�. Lehetsz maga az �risten, de
sz�ks�ged van egy j�l t�pl�lt testre, hogy
besz�lgess vel�nk.

M: Te vagy, akinek sz�ks�ge van a testemre, hogy

besz�lgessen veled. �n nem a testem vagyok, �s
nincs is r� sz�ks�gem. �n a tan� vagyok csup�n.
Nekem nincs saj�t form�m. �gy megszokt�tok
tudatoss�ggal rendelkez� testnek gondolni
magatokat, hogy m�g elk�pzelni sem tudj�tok
testekkel rendelkez� tudatoss�gnak. A fizikai l�tez�s
csak az elme �llapota, mozg�s a tudatoss�gban, a
tudatoss�g �ce�nja hat�rtalan �s �r�k, �s te a
tudatoss�gnak a tan�ja vagy csup�n. Amint ezt
felismered, k�pes leszel r�, hogy teljesen
visszah�z�dj a tudatoss�g m�g�.

K: Mondtad, hogy a l�tez�seknek sok szintje van.

Te mindezeken szinteken l�tezel �s funkcion�lsz?
Mik�zben a F�ld�n vagy, ugyanakkor a
mennyorsz�gban (swarga) is vagy?

M: �n nem vagyok sehol sem tal�lhat�. �n nem

vagyok a t�bbi dolog k�z�tt, adott helyen l�v� dolog.
Minden dolog �nbennem van, de �n nem vagyok a
dolgok k�z�tt. Te a fel�p�tm�nyr�l besz�lsz, m�g r�m
az alapok vonatkoznak. A fel�p�tm�nyek
keletkeznek �s elm�lnak, de az alapok
fennmaradnak. Engem nem �rdekel a m�land�, m�g
te semmi m�sr�l sem besz�lsz.

K: Ha megbocs�tasz, feltenn�k egy k�l�n�s

k�rd�st. Ha egy borotva �les karddal hirtelen
lecsapn� valaki a fejedet, ez milyen k�l�nbs�get
jelentene sz�modra?

M: Egy�ltal�n semmit. A test elveszten� a fej�t,

bizonyos kommunik�ci�s vonalak megszakadn�nak,
ez minden. K�t ember telefonbesz�lget�st folytat
egym�ssal, �s a k�belt elv�gj�k. Semmi sem
t�rt�nik az emberekkel, csak m�s eszk�z�ket kell
keresni�k a kommunik�ci�hoz. A Bhagavad Gita azt
mondja: �a kard nem fogja azt�. Ez sz� szerint �gy
van. A tudatoss�g term�szet�hez hozz�tartozik,
hogy t�l�li hordoz� eszk�zeit. Ak�r a t�z. Felem�szti
a t�zel�anyagot, de �nmag�t nem. Ak�rcsak a t�z
k�pes fennmaradni t�zel�anyag hegyeken,
ugyan�gy marad fenn a tudatoss�g sz�mtalan
testen.
 K: A t�zel�anyag befoly�ssal van a t�zre.

M: Am�g az tart. V�ltoztass a t�zel�anyag

term�szet�n, �s a l�ng sz�ne �s megjelen�se is
megv�ltozik.

Most egym�ssal besz�lget�nk. Ehhez jelenl�t

sz�ks�ges; hacsak nem vagyunk jelen, nem tudunk
besz�lgetni. De jelenl�t egyed�l nem elegend�. A
besz�lget�s v�gya is sz�ks�ges.

Tudatosak akarunk maradni, mindenek felett.

Minden szenved�st �s megal�z�st elviseln�nk, csak
hogy m�g egy kicsit tudatosak maradjunk. Hacsak
fel nem l�zadunk e tapasztalat ir�nti k�nz� v�gy
ellen, �s el nem engedj�k v�gk�pp a
megnyilv�nultat, nem nyugodhatunk. Csapd�ban
fogunk maradni.

K: Azt mondod, te a csendes tan� vagy, �s

ugyanakkor a tudatoss�g felett is �llsz. Nincs itt
valami ellentmond�s? Ha a tudatoss�g felett �llsz,
akkor minek vagy a tan�ja?

M: Tudatos vagyok, �s tudattalan, egyar�nt tudatos

�s tudattalan, ugyanakkor se tudatos, se tudattalan
� mindennek a tan�ja vagyok �, de val�j�ban nincs
tan�s�g, mert semmi nincs, aminek a tan�ja lehetne
lenni. T�k�letesen mentes vagyok mindenf�le
ment�lis k�pz�dm�nyt�l, elm�m �res � m�gis
teljesen tudatos vagyok. Ezt akarom kifejezni, mikor
azt mondom, hogy meghaladtam az elm�t.

K: Hogy �rhetlek el akkor?

M: L�gy tudat�ban, hogy tudatos vagy, �s keresd a

tudatoss�g forr�s�t. Ez minden. Nagyon kev�s
k�z�lhet� szavakkal. A fel�d ir�nyul� besz�d
cselekv�se fogja meggy�jtani a f�nyt, nem a hozz�d
int�zett besz�dem. A jelent�s nem igaz�n l�nyeges;
a v�gy, a k�nyszer, a komolys�g az, ami sz�m�t.

K�rdez�: A bar�tom n�met, �n Angli�ban

sz�lettem, sz�leim franci�k. Egy �ve v�ndorlok

Indi�ban, Ashramr�l Ashramra.

Maharaj: Valamilyen spiritu�lis gyakorlatok

(sadhana)?

K: Tanulm�nyok �s medit�ci�.

M: Min medit�lt�l?
 K: Azon, amit olvasok.

M: J�.

K: Te mit csin�lsz, Uram?

M: �l�k.

K: �s m�g mi egyebet?

M: Besz�lek.

K: Mir�l besz�lsz?

M: El�ad�st akarsz? Jobb, ha megk�rdezed, ami

val�ban �rdekel, ami nagyon fontos sz�modra.
Hacsak nem terhel �rzelmileg, vit�zhatsz velem,
egy�bk�nt nem fogjuk igaz�n meg�rteni egym�st.
Ha azt mondod: ?semmi miatt nem agg�dom,
nincsenek probl�m�im?, r�szemr�l rendben,
maradhatunk csendben is. De ha valami igaz�n
�rdekel, akkor c�lszer�, hogy besz�lgess�nk.

Megk�rdezhetlek? Milyen c�llal utazol ide-oda?

K: Hogy emberekkel tal�lkozzak, hogy

megpr�b�ljam �ket meg�rteni.

M: Milyen embereket pr�b�lsz meg�rteni? Pontosan

mit keresel?

K: Egys�get.

M: Ha egys�get akarsz, tudnod kell, hogy kivel

akarsz egyes�lni.

K: Azzal, hogy emberekkel val� tal�lkozom, �s

megfigyelem �ket, �nmagamat is megismerem.
Ezek egym�ssal j�r� dolgok.

M: Nem sz�ks�gszer�en egym�ssal j�r�ak.

K: Az egyik fejleszti a m�sikat.

M: Ez nem �gy m�k�dik. A t�k�r visszat�kr�zi a

k�pet, de a k�p nem fejleszti a t�kr�t. Te nem vagy
sem a t�k�r, sem a t�k�rbeli k�p. Lehet egy
olyannyira t�k�letes�tett t�kr�d, hogy a t�kr�z�d�s
pontos, kifog�stalan, elforgathatod a t�kr�t, �s l�tod
benne �nmagad h� t�k�rk�p�t � annyira h�en,
amilyen a t�k�r t�kr�z� k�pess�ge. De a t�k�rk�p
nem te magad vagy � te a t�k�rk�p n�z�je vagy.
Vil�gosan meg kell �rtened � ak�rmit is �szlelsz, te
nem az vagy, mit �szlelsz.

K: �n vagyok a t�k�r, �s a vil�g a k�p?

M: Te l�tod mindkett�t, a k�pet, �s a t�kr�t is. Te

egyik sem vagy. Ki vagy te? Ne formul�kb�l �t�lj. A
v�lasz nem a szavakban van. A legk�zelebbi, amit
szavakban mondhatsz: �n az vagyok, ami az
�szlel�st lehet�v� teszi, a tapasztal�n �s a
tapasztalaton t�li �let.

Na most, el tudod k�l�n�teni �nmagad mind a

t�k�rt�l, mind a t�k�rbeli k�pt�l, �s teljesen egyed�l
�llni, teljesen �nmagadk�nt?

K: Nem, nem tudok.

M: Honnan tudod, hogy nem tudsz? Oly sok dolgot

csin�lsz, annak tud�sa n�lk�l, hogyan kell azt
csin�lni. Em�sztesz, keringeted a v�redet �s
nyiroknedveidet, mozgatod az izmaidat � mindezt
an�lk�l, hogy tudn�d, hogyan. Ugyanilyen m�don
�rz�kelsz, �rzel, gondolkodsz, an�lk�l, hogy tudn�d
a mi�rtj�t �s hogyanj�t. Ugyan�gy vagy �nmagad is,
an�lk�l, hogy tudn�d. Semmi baj veled, mint �nnel.
Az maga a t�k�ly. A t�k�r ami nem tiszta, �s igaz,
�s ez�rt hamis k�pet mutat sz�modra. Nem
�nmagadat kell korrig�lnod � csak az �nmagaddal
kapcsolatos fogalmakat kell helyre igaz�tanod.
Tanuld meg elk�l�n�teni �nmagadat a k�pt�l, �s a
t�k�rt�l, tartsd eml�kezetedben: �n sem a t�k�r,
sem annak ide�i nem vagyok: tedd ezt t�relmesen,
�s meggy�z�d�ssel, �s biztos, hogy eljutsz
�nmagadnak, mint a l�t � tud�-szeret�, �r�kk�val�,
mindent mag�ba foglal�, mindent bet�lt� �
forr�s�nak a k�zvetlen l�t�s�ig. Te vagy a testben
koncentr�lt v�gtelen. Most csak a testet l�tod.
T�rekedj komolyan, �s el fogsz oda �rkezni, hogy
csak a v�gtelent l�sd.

K: Ha meg�rkezik a val�s�g tapasztalata, ut�na

megmarad?

M: Minden tapasztalat sz�ks�gszer�en m�land�. De

az alap, amely minden tapasztalat alatt ott van,
megv�ltoztathatatlan. Semmi, amit esem�nynek
nevezhet�nk, nem maradand�. De bizonyos
esem�nyek tiszt�tj�k az elm�t, �s bizonyosak
beszennyezik. A m�ly szellemi megl�t�s �s
mindenre kiterjed� szeretet pillanatai tiszt�tj�k az
elm�t, m�g a v�gyak �s f�lelmek, irigys�g �s harag,
vakhit �s intellektu�lis �ntelts�g beszennyezik, �s
eltomp�tj�k a pszich�t.

K: Olyan fontos az �n-megval�s�t�s?

M: N�lk�le elpusztulsz a v�gyak �s f�lelmek miatt,

�rtelmetlen�l ism�telve azokat, v�getlen
szenved�sben. A legt�bb ember nem tudja, hogy
v�get lehet vetni a f�jdalomnak. De amikor
meghallj�k az �rvendetes h�rt, nyilv�nval�v� v�lik
sz�mukra, hogy a minden visz�lyon �s harcon val�
fel�lemelked�s a lehet� legs�rg�sebb feladatuk.
Tudod, hogy megszabadulhatsz, �s hogy ez most
el�rhet� sz�modra. Vagy �r�kre �hes �s szomjas,
v�gy�d�, keres�, har�csol�, birtokl�, �r�k vesztes
�s szerencs�tlen maradsz, vagy teljes sz�vvel
nekil�tsz keresni az id�tlen t�k�letess�g �llapot�t,
amihez semmi hozz� nem adhat�, amib�l semmi el
nem vehet�. Amib�l minden v�gy �s f�lelem
hi�nyzik, nem az�rt, mert feladtad azokat, hanem
mert �rtelm�ket vesztett�k.

K: Eddig tudtalak k�vetni. Most, mit kell tennem?

M: Semmit nem kell tenni. Csak legy�l. Ne t�gy

semmit. Legy�l. Se hegyekre m�sz�s, se
barlangokban �l�s. M�g azt sem mondom: ?l�gy
�nmagad?, mivel nem ismered �nmagad. Csak
legy�l. Tekintve, hogy sem az �szlelhet�k ?k�ls�?
vil�ga, sem az elgondolhat�k ?bels�? vil�ga nem
vagy, hogy sem test, sem elme nem vagy � csak
legy�l.

K: Bizony�ra vannak fokozatai a megval�sul�snak.

M: Nincsenek �nmegval�s�t�shoz vezet� l�p�sek.

Ez egy�ltal�n nem fokozatos. Hirtelen t�rt�nik, �s
visszaford�thatatlan. �tfordulsz egy �j dimenzi�ba,
amelyb�l az el�z�ket puszta absztrakci�knak l�tod.
Ahogy napfelkeltekor �gy l�tod a dolgokat, ahogyan
azok vannak, pontosan �gy l�tsz az
�nmegval�sul�skor mindent �gy, ahogyan van.
Elhagytad az ill�zi�k vil�g�t.

K: Megv�ltoznak a dolgok a megval�sul�s

�llapot�ban? Sz�npomp�sakk� �s
jelent�s�gteljesekk� v�lnak?

M: Nagyszer� tapasztalat, de az nem a val�s�g

(sadanubhav), hanem az univerzum harm�ni�j�nak
(satvanubhav) a tapasztalata.

K: Minazon�ltal, fejl�d�s van.

M: Fejl�d�s csak az el�k�sz�let (sadhana) sor�n

lehets�ges. A megval�sul�s hirtelen t�rt�nik. A
gy�m�lcs lassan �rik, de hirtelen pottyan le, �s
visszat�r�s n�lk�l.

K: Fizikai �s ment�lis b�k�ben vagyok. Mi t�bbre

lenne sz�ks�gem?

M: Nem lehetsz a v�gs� �llapotban. A term�szetes

�llapotodba val� visszat�r�st a v�gyak �s f�lelmek a
teljes hi�ny�r�l fogod felismerni. V�g�l is, az �sszes
v�gy �s f�lelem gy�kere az az �rz�s, hogy nem
akk�nt l�tezel, ami vagy. Ahogy egy ujj ficam is csak
addig f�j, ameddig el van form�tlanodva, �s r�gt�n
megfeledkezel r�la, amint a hely�re ker�lt, �pp �gy
minden �nmagaddal val� t�r�d�s is egy ment�lis
torzul�si t�net, amely azonnal elt�nik, mihelyt az
ember a norm�lis �llapotban van.

K: Igen, de mi a term�szetes �llapot el�r�s�nek a

sadhan� ja?

M: Tartsd fenn az ?�n vagyok? �rz�s�t, hogy kiz�rj

minden m�st. Amikor ily m�don az elme teljesen
csendess� v�lik, �j f�nnyel ragyog, �s �j tud�st�l
vibr�l. Mindez spont�n m�don k�vetkezik be, a te
r�szedr�l csak az ?�n vagyok? fenntart�s�ra van
sz�ks�g. Mint amikor �lomb�l vagy ext�zisb�l
kil�pve kipihentnek �rzed magad, �s nem tudod
megmagyar�zni mi�rt, �s mit�l �rzed olyan j�l
magad, ugyan�gy �rzed magad megval�sul�skor
teljesnek, befejezettnek, �lvezet-f�jdalom
komplexust�l mentesnek, �s nem mindig tudod
megmagyar�zni, hogy mi t�rt�nt, mi�rt, �s hogyan.
Csak negat�v kifejez�sekkel tudod le�rni: ?minden
bajom megsz�nt?. Csak a m�lttal val�
�sszehasonl�t�s miatt tudod, hogy t�l vagy rajta.
Egy�bk�nt � egyszer�en csak �nmagad vagy. Ne
pr�b�ld tolm�csolni m�sok fel�. Ha siker�lne, akkor
az nem lenne val�s�gos dolog. L�gy csendben, �s
figyeld, ahogy az m�k�d�s�ben kifejezi mag�t.

K: Ha meg tudn�d mondani, hogy miv� fogok v�lni,

az seg�ts�get jelenthetne sz�momra, a fejl�d�semet
figyelve.

M: Hogyan tudn� b�rki elmondani, hogy miv� v�lsz,

amikor nem l�tezik valamiv� v�l�s? Fedezd fel
csup�n, hogy mi vagy. Mindenf�le mint�hoz
idomul�s f�jdalmas id�pazarl�s. Ne gondolj se a
m�ltra, se a j�v�re, csak legy�l.

K: Hogyan tudn�k csak lenni? A v�ltoz�sok

elker�lhetetlenek.

M: A v�ltoz�kony v�ltoz�sai elker�lhetetlenek, de te

nem vagy v�ltoz�soknak al�vetett. Te vagy a
v�ltozatlan h�tt�r, amely el�tt a v�ltoz�sok
�szlelhet�k.

K: Minden v�ltozik, a h�tt�r is v�ltozik. Nincs

sz�ks�g v�ltozatlan h�tt�rre a v�ltoz�sok
megfigyel�s�hez. Az �n pillanatnyi � csup�n egy
pont, amelyben a m�lt �rintkezik a j�v�vel.

M: Term�szetesen az eml�kezet alap� �n

pillanatnyi. De az ilyen �n megszak�t�s n�lk�li
folytonoss�got k�v�n maga m�g�tt. Tapasztalatb�l
tudod, hogy az eml�kezetben kies�sek vannak,
amikor az �n a feled�s hom�ly�ba mer�l. Mi az,
amit�l visszat�r az �letbe? Mi az, ami reggel
fel�breszt t�ged? Kell lennie valamilyen �lland�
t�nyez�nek, ami �thidalja a tudatoss�g h�zagait. Ha
gondosan figyelsz, �szre fogod venni, hogy m�g
mindennapos tudatoss�god is villog, szakadatlanul
h�zagok l�pnek fel benne. Mi van a h�zagokban?
Ami ott van, az csak a te val�di l�ted lehet, amely
id�tlen; elme �s elmen�lk�lis�g egyek a sz�m�ra.

K: Aj�nlan�l-e sz�momra valamilyen k�l�nleges

helyet, ahov� elmehetn�k, hogy spiritu�lisan
megval�s�tsam �nmagam?

M: Az egyetlen alkalmas hely bel�l van. A k�ls�

vil�g nem tud sem seg�teni, sem akad�lyozni.
Semmilyen rendszer, semmilyen cselekv�si minta
nem fog t�ged a c�lodhoz elvinni. Hagyj fel minden
j�v��rt val� t�nyked�ssel, koncentr�lj teljesen a
mostra, t�r�dj csup�n az �leted mozzanataira adott
v�laszoddal.

K: Mi id�zi el� a kalandoz�sra val� �szt�nz�st?

M: Nincs semmif�le oka. Puszt�n csak �lmodod,

hogy kalandozol. N�h�ny �ven bel�l az indiai
tart�zkod�sod �lomnak fog t�nni sz�modra. Sok
m�s �lmot fogsz �lmodni ugyanakkor. Ismerd fel,
hogy nem te mozogsz �lomr�l �lomra, hanem az
�lom az, ami elh�mp�ly�g el�tted, �s te a
v�ltozhatatlan tan� vagy. Semmilyen esem�ny nincs
hat�ssal val�di l�tedre � ez az abszol�t igazs�g.

K: Nem tudok fizikailag mozogni, �s bels�leg

�lland�nak maradni?

M: Tudsz, de mi c�lt szolg�lna? Ha komoly vagy, r�

fogsz j�nni v�g�l, hogy torkig lett�l a kalandoz�ssal,
�s sajn�lni fogod az elpazarolt energi�t �s id�t.
�ned megtal�l�s�hoz egy l�p�st sem kell tenned.

K: Van valamilyen k�l�nbs�g az �n (atman) �s az

Abszol�t (brahman) tapasztalata k�z�tt?

M: Az Abszol�t nem tapasztalhat�, mert minden

tapasztal�s f�l�tt �ll. M�sfel�l, az �n a tapasztal�
elem minden tapasztalatban, �gy bizonyos m�don,
igazolja a tapasztalatok sokf�les�g�t. A vil�g tele
lehet nagyon �rt�kes dolgokkal, de ha senki nincs,
aki megvegye azokat, nincs �ruk. Az Abszol�t
tartalmazza az �sszes tapasztalhat�t, de a
tapasztalat h�j�n ezek mintha semmik se lenn�nek.
Ami a tapasztalatot lehet�v� teszi, az Abszol�t. Ami
val�ban l�tez�v� teszi, az �n.

K: Az Abszol�tat nem tapasztalatok fokozatain

kereszt�l �rj�k el? Kezdetben a durv�bbakkal, �s a
v�g�n a legfinomabbakkal.

M: Nem lehets�ges tapasztalat arra ir�nyul� v�gy

n�lk�l. Lehet fokozatoss�g a v�gyak k�z�tt, de a
legfinomabb v�gy �s a minden v�gyt�l val�
szabads�g k�z�tt szakad�k van, amit �t kell hidalni.
A val�tlan l�tszhat val�dinak, de m�land�. A val�din
nem fog az id�.

K: A val�tlan nem a val�di megnyilv�nul�sa?

M: Hogy lehetne az? Ez olyan, mint azt mondani,

hogy az igazs�g �lmokban nyilv�n�tan� ki �nmag�t.
Val�j�ban az nem val�di. Csak az�rt l�tszik
val�dinak, mert hiszel benne. Vond k�ts�gbe, �s
megsz�nik. Amikor szerelmes vagy valakibe, azt
val�s�gnak tartod � szerelmedet korl�tlannak, �s
�r�kk� tart�nak k�pzeled. Amikor v�get �r, azt
mondod: ?azt hittem, igazi volt, de nem volt az?. A
m�land�s�g a val�szer�tlens�g legjobb bizony�t�ka.
Ami id�ben �s t�rben korl�tos, �s csak egy szem�ly
eset�n alkalmazhat�, az nem val�di. A val�di
mindenki sz�m�ra az, �s mind�r�kk�.

Minden egyebet fel�lm�l�an szereted �nmagad.

Nem fogadn�l el semmit a l�tez�sed�rt cser�be. A
lenni ir�nti v�gy minden v�gy k�z�tt a leger�sebb,
�s csak val�di term�szeted megval�s�t�sa ut�n fog
elt�nni.

K: M�g a val�tlanban is ott van a val�s�g �rint�se.

M: Igen, az�ltal r�szes�ted a val�s�gban, hogy

val�dinak tartod. Meggy�z�d�sed �ltal meggy�zv�n
�nmagad, megk�t�tt� v�lsz �ltala. Amikor s�t a nap,
megjelennek a sz�nek. Amikor lemegy, elt�nnek. A
f�ny hi�ny�ban hol vannak a sz�nek?

K: Ez a dualit�s kifejez�seiben t�rt�n� gondolkod�s.

M: Minden gondolkod�s a dualit�sban t�rt�nik. A

teljes megegyez�s�gben egy gondolat sem marad
fenn.

70. Isten a v�ge minden v�gynak �s

tud�snak

Maharaj: Honnan j�ssz? Mi hozott ide?

K�rdez�: Amerik�b�l j�ttem, a bar�tom pedig az �r

K�zt�rsas�gb�l. K�r�lbel�l hat h�napja vagyok itt,
Ashramr�l Ashramra utazgatok. A bar�tom egyed�l
j�tt.

M: Mit l�tt�l?

K: Voltam a Sri Ramanashramban, �s ell�togattam

Rishikeshbe is. Megk�rdezhetem, hogy mi a
v�lem�nyed Sri Ramana Maharshir�l?

M: Mindketten ugyanazon �si �llapotban vagyunk.

De mit tudsz Maharsir�l? �nmagadat n�vnek �s
testnek tartod, �gy te csup�n neveket �s testeket
�rz�kelsz.

K: Mi lett volna, ha tal�lkoztok Maharsival?

M: Biztos nagyon �r�lt�nk volna egym�snak.

V�lthattunk volna p�r sz�t.
 K: De megszabadult embernek ismert volna fel
t�ged?

M: Term�szetesen. Ahogy az egyik ember felismeri

a m�sik embert, ugyan�gy az egyik gnani is felismeri
a m�sik gnanit. Nem �rt�kelheted azt, amit nem
tapasztalt�l. Az vagy, aminek gondolod magad, de
nem gondolhatod magad annak, amit nem
tapasztalt�l.

K: A m�rn�kk� v�l�shoz m�rn�ki tudom�nyokat kell

tanulnom. Az Istenn� v�l�shoz mit kell tanulnom?

M: El kell felejtened mindent. Isten minden v�gynak

�s tud�snak a v�ge.

K: Azt akarod mondani, hogy Istenn� v�lok puszt�n

az Istenn� v�l�s v�gy�nak a felad�s�val?

M: Minden v�gyat fel kell adni, mert v�gyakoz�ssal

adod meg a form�j�t a v�gyaidnak. Amikor
semmilyen v�gy nem marad, visszat�rsz
term�szetes �llapotodba.

K: Honnan fogom tudni, hogy el�rtem a

t�k�letess�get?

M: Nem tudhatod a t�k�letess�gr�l, csak a

t�k�letlens�gr�l tudhatsz. A l�t ismeret�hez
elk�l�n�l�s, �s diszharm�nia sz�ks�ges. Te azt
ismerheted, hogy mi nem vagy, de val�di l�tedet
nem ismerheted. Lehetsz csak, ami vagy. Az eg�sz
megk�zel�t�s meg�rt�st felt�telez, ami nem m�s,
mint a hamisat hamisnak l�tni. De a meg�rt�shez
k�v�lr�l kell figyelned.

K: A megnyilv�nultra a Maya, az ill�zi� v�dantikus

elve vonatkozik. Emiatt a megnyilv�nulttal
kapcsolatos tud�sunk megb�zhatatlan. De k�pesnek
kell lenn�nk megb�zni a megnyilv�nulatlanra
vonatkoz� tud�sunkban.

M: Nem lehets�ges ismerni a megnyilv�nulatlant. A

lehets�ges megismerhetetlen. Csak a val�s�gosan
l�tez� ismerhet�.

K: Mi�rt kell, hogy az ismer� ismeretlen maradjon?

M: Az ismer� az ismertet ismeri. Ismered az
ismer�t? Ki az ismer� ismer�je? A
megnyilv�nulatlant akarod ismerni. Mondhatod azt,
hogy ismered a megnyilv�nulatlant?

K: Ismerek dolgokat �s ide�kat, �s azok viszonyait.

Ez az �sszes tapasztalatom teljess�ge.

M: Az �sszes?

K: Nos, minden val�s�gos tapasztalatomnak.

Beismerem, ami nem t�rt�nt meg, arr�l nem tudok.

M: Ha a megnyilv�nult a val�s�gos tapasztalatok

�sszess�ge, tapasztal�ikat is bele�rtve, mennyi
ismereted van �sszesen? Val�j�ban nagyon kev�s.
�s mi az a kev�s, amit ismersz?

K: N�h�ny velem kapcsolatos �rz�ki tapasztalat.

M: M�g ezt se. Csak azt tudod, hogy reag�lsz. Hogy

ki reag�l, �s mire, azt nem tudod. Tudod az
�rintkez�sben, hogy l�tezel � ?�n vagyok?. Az ?�n ez
vagyok?, ?�n az vagyok? k�pzelet sz�lte dolgok.

K: Az�rt ismerem a megnyilv�nultat, mert r�szese

vagyok. Elismerem, a r�szesed�sem nagyon kicsi,
m�gis, annyira val�di, mint amennyire teljes. �s ami
m�g fontosabb, �n hat�rozom meg a jelent�s�t.
N�lk�lem a vil�g s�t�t �s csendes.

M: A szentj�nosbog�r is megvil�g�tja a vil�got. Nem

hat�rozod meg a vil�g jelent�s�t, felfedezed azt.
Mer�lj el m�lyen �nmagadba, �s fedezd fel a forr�st,
ahonnan minden jelent�s ered. Biztos, hogy nem a
felsz�nes elme szolg�ltatja a jelent�st.

K: Mi tesz engem korl�tozott� �s felsz�ness�?

M: A teljess�g nyitott �s el�rhet�, de te nem viseled

el. Te ahhoz a kis szem�lyhez k�t�dsz, akinek
gondolod magad. V�gyaid kicsinyesek, amb�ci�id �
kisszer�ek. V�g�l is, az �szlel�si k�zponton k�v�l
hol lehetne a megnyilv�nult? �s te vagy az �szlel�
pont, az �sszes dimenzi� dimenzi� n�lk�li forr�sa.
Ismerd magad a teljess�gk�nt.

K: Hogy tudn� egy pont mag�ban foglalni az

univerzumot?

M: Egy pontban v�gtelen sok univerzum sz�m�ra

van hely. Nincs h�j�n befogad�k�pess�gnek. Az
�nkorl�toz�s az egyetlen probl�ma. De nem
menek�lhetsz el �nmagad el�l. Ak�rmilyen messze
m�sz, �nmagadhoz t�rsz vissza, �s e pont
meg�rt�s�nek a sz�ks�gess�g�hez, amely
b�rmennyire semmi, m�gis mindennek a forr�sa.

K: Indi�ba j�ttem, hogy Yoga tan�rt tal�ljak. M�g

mindig keresem.

M: Milyen Yog�t akarsz gyakorolni, a szerz�s

Yog�j�t, vagy a lemond�s Yog�j�t?

K: Nem ugyanoda vezetnek v�g�l?

M: Hogy vezethetn�nek m�r? Az egyik rabszolg�v�

tesz, a m�sik megszabad�t. Az ind�t�k az, ami
legink�bb sz�m�t. A szabads�g lemond�son
kereszt�l j�n el. Minden birtokl�s rabs�g.

K: Am�g er�m �s b�tors�gom nem hagynak el, mi�rt

kellene feladnom? �s ha nem az eny�m az er�,
hogy adhatn�m fel? Nem �rtem ennek a felad�snak
a sz�ks�gess�g�t. Ha akarok valamit, mi�rt ne
pr�b�lhatn�m megszerezni? A lemond�s a
gyeng�nek val�.

M: Ha nincs meg a b�lcsess�ged �s az er�d a

felad�shoz, csak szeml�ld a javaidat. A puszta
szeml�l�seddel el fogod �ket em�szteni. Ha k�v�l
tudsz maradni az elm�den, hamarosan fel fogod
fedezni, hogy a javakr�l �s v�gyakr�l val� teljes
lemond�s a leg mag�t�l �rtet�d�bb dolog, amit
tenned kell. L�trehozod a vil�got, majd gy�tr�dsz
miatta. Az �nz�v� v�l�s gyeng�v� tesz. Ha azt
gondolod, hogy megvan az er�d �s a b�tors�god a
v�gyakoz�shoz, ez amiatt fiatals�god �s
tapasztalatlans�god miatt van. A v�gy t�rgya mindig
lerombolja a szerz�s eszk�zeit, �s azt�n � maga is
elsorvad. J�l van ez �gy, mert megtanulod, hogy �gy
ker�ld a v�gyat, mint a m�rget.

K: Hogyan kell gyakorolnom a v�gytalans�got?

M: Semmif�le gyakorl�sra nincs sz�ks�g.
Semmif�le lemond�si int�zked�sekre nincs sz�ks�g.
Csak ford�tsd f�lre az elm�det, ez minden. A v�gy
puszt�n az elm�nek egy ide�ra val� r�gz�t�se.
T�vol�tsd el ennek a szok�s�t a figyelem
megtagad�s�val.

K: Ez minden?

M: Igen, ez minden. B�rmilyen v�gy vagy f�lelem

r�dt�r, ne id�zz azokon. T�rekedj erre, �s figyeld
magad. Megfeledkezhetsz r�la h�be-h�ba, ez nem
probl�ma. T�rj vissza a t�rekv�shez mindaddig,
am�g minden v�gy �s f�lelem, minden reakci�
lefricsk�z�sa automatikuss� nem v�lik.

K: Hogy lehet �lni �rzelmek n�lk�l?

M: Mindenf�le �rzelmeid lehetnek, amilyet csak

akarsz, de �rizkedj a reakci�kt�l, a gerjesztett
�rzelmekt�l. Teljesen �nmagad hat�rozzon meg, �s
a bels� uraljon, ne a k�ls�. Ha az�rt mondasz le
csup�n egy dologr�l, hogy egy jobbat biztos�ts
magadnak, az nem igazi felad�s. Az�rt add fel, mert
l�tod az �rt�ktelens�g�t. Ha kitartasz a felad�s
mellett, �gy fogod tal�lni, hogy intelligenci�d, er�d,
kimer�thetetlen szereteted �s �r�med spont�n
m�don n�vekszik.

K: Mi�rt hangs�lyozod annyira a minden v�gyr�l �s

f�lelemr�l val� lemond�st? Ezek nem term�szetes
dolgok?

M: Nem azok. Kiz�r�lag elme-gy�rtotta dolgok. Fel

kell adnod mindent ahhoz, hogy megtudd, nincs
sz�ks�ged semmire, m�g a testedre sem.
Sz�ks�gleteid nem val�s�gosak, �s t�rekv�seid
�rtelmetlenek. Azt k�pzeled, hogy javaid
megv�denek. Val�j�ban sebezhet�v� tesznek.
Ismerd �nmagad minden olyant�l t�vol �ll�nak,
amire �gy lehet r�mutatni, mint ?ez?, vagy ?az?.
El�rhetetlen vagy mindenf�le �rz�ki tapasztal�s,
vagy verb�lis konstrukci� sz�m�ra. Fordulj el t�l�k.
Utas�tsd el a megszem�lyes�t�st.

K: Miut�n v�gighallgattalak, mit kell tennem?

M: A puszta meghallgat�sa nem t�l sokat seg�t.

�szben kell tartanod, �s elm�lkedned kell felette, �s
t�rekedned kell az elme azon �llapot�nak a
meg�rt�s�re, amely azt mondatja velem, amit
mondok. �n a val�s�gb�l besz�lek; ny�jtsd ki a
kezed, �s ragadd meg. Biztos�talak, te nem az vagy,
aminek �nmagadat gondolod. A k�p, amellyel
�nmagadr�l rendelkezel eml�kekb�l �ll, �s csup�n
v�letlenszer�.

K: Ami vagyok, az a karm�m eredm�nye.

M: Aminek lenni l�tszol, az nem te vagy. A karma

csak egy sz�, amely megtanult�l, �s ism�telgeted.
Soha nem volt�l, �s soha nem leszel szem�ly.
Utas�tsd el, hogy annak tekintsd magad. De am�g
k�ts�ge sem mer�l fel benned azir�nt, hogy Mr. Ez-
�s-ez vagy, kev�s a rem�ny. Ha nem akarod kinyitni
a szemed, mit l�thatn�l?

K: A karm�t egy olyan misztikus er�nek k�pzelem,

amely engem a t�k�letesed�s fel� k�nyszer�t.

M: Ez az, amit az emberekt�l hallott�l. Te m�r

t�k�letes vagy, itt, �s most. A t�k�letesed�sre k�pes
nem te vagy. Annak k�pzeled �nmagad, ami nem
vagy � hagyd abba. A megsz�n�s a fontos, nem
amit le�ll�tani k�sz�lsz.

K: Nem a karma k�nyszer�t r�, hogy az legyek, aki

vagyok?

M: Semmi nem k�nyszer�t. Az vagy, aminek hiszed

magad. Ne higgy tov�bb.

K: A sz�keden �lsz, �s besz�lgetsz velem. Ami erre

k�nyszer�t t�ged, az a karm�d.

M: Semmi nem k�nyszer�t engem. Teszem, amit

tennem sz�ks�ges. A vizsg�l�d�s ir�nti elutas�t�sod
hozza l�tre a karm�t. A saj�t szenved�sed ir�nti
nemt�r�d�ms�ged pedig fenntartja azt.

K: Igen, ez igaz. Mi vethet v�get ennek a

nemt�r�d�ms�gnek?

M: A k�sztet�snek bel�lr�l, a p�rtatlans�g, vagy a

r�szv�t hull�mak�nt kell j�nnie.

K: Tal�lkozhatn�k f�l�ton ezzel a k�sztet�ssel?

M: Term�szetesen. L�sd saj�t felt�teleidet, �s l�tod
a felt�teleit a vil�gnak.

K: Karm�r�l, reinkarn�ci�r�l, evol�ci�r�l, Yog�r�l,

mesterekr�l �s tan�tv�nyokr�l hallottunk t�led. Mit
kezdj�nk mindezzel a tud�ssal?

M: Hagyd az eg�szet magad m�g�tt. Felejtsd el.

Menj tov�bb, az ide�k �s hitel terh�t�l
megszabadultan. Vess el minden verb�lis strukt�r�t,
minden relat�v igazs�got, minden nyilv�nval� c�lt.
Az Abszol�t csak teljes �nfel�ldoz�ssal �rhet� el.
Ne l�gy kishit�.

K: Valamilyen �r�k �rv�ny� igazs�ggal kell

kezdenem. Van ilyen?

M: Igen van, az ?�n vagyok? �rz�s. Kezdd ezzel.

K: Semmi m�s nem igaz?

M: Az �sszes t�bbi se nem igaz, se nem hamis.

Igaznak l�tszik, mikor megjelenik, �s elt�nik, mikor
hamisnak bizonyul. A m�land� dolog rejt�lyes.

K: �n �gy gondolom, hogy a val�s�g a rejt�lyes.

M: Hogy lehetne az? A val�s�g egyszer�, nyitott,

tiszta �s j�s�gos, sz�p �s �r�mteli. Teljess�ggel
ellentmond�smentes. �r�kk� �j, �r�kk� friss,
v�gtelen�l kreat�v. L�t �s neml�t, �let �s hal�l,
minden k�l�nbs�g beleolvad.

K: El tudom fogadni, hogy minden hamis. De ez

nem l�tez�v� teszi az elm�met?

M: Az elme az, amit gondol. Hogy igazz� tedd,

gondolj igazat.

K: Ha a dolgok form�ja l�tszat csup�n, akkor mik

val�j�ban a dolgok?

M: A dolgok val�j�ban csak �szleletek. Az �szlel�

�s az �szlelt fogalmiak, az �szlel�s t�nye val�s�gos.

K: Honnan j�n be az Abszol�t?

M: Az Abszol�t az �szlel�snek a sz�let�si helye. �
teszi lehet�v� az �szlel�st.

De t�ls�gosan sok elemz�s sehov� nem vezet.

Benned van a l�t k�zpontja, amely meghaladja az
elemz�st, meghaladja az elm�t. Amit csak
m�k�d�s�ben ismerhetsz. Fejezd ki a napi �letben,
�s f�ny�nek ragyog�sa egyre n�vekedni fog.

Az elm�nek szab�lyszer�en az a funkci�ja, hogy

arr�l besz�l neked, ami nincs. De ha t�nyleges
tud�st akarsz, meg kell haladnod az elm�t.

K: Az eg�sz univerzumban csak egyetlen egy

dolognak van �rt�ke?

M: Igen, a szeretet erej�nek.

K�rdez�: A tan�tv�nyok rendszerint sok bajt

okoznak Guruiknak. Guruik k�v�ns�gait figyelmen
k�v�l hagyva dolgozz�k ki �s hajtj�k v�gre terveiket.
Ennek eredm�nye v�gtelen agg�d�s a Guru, �s
keser�s�g a tan�tv�nya r�sz�r�l.

Maharaj: Igen, ez t�rt�nik.

K: Ki az, aki a Gurut e m�ltatlans�gok elfogad�s�ra

k�nyszer�ti?

M: A Guru alapj�ban v�ve v�gyak n�lk�li. L�tja,

hogy mi t�rt�nik, de nem �rez k�sztet�st, hogy
k�zbeavatkozzon. Nincsenek v�laszt�sai, nem hoz
d�nt�seket. Tiszta tan�k�nt szeml�li a t�rt�n�st, ami
�t nem �rinti.

K: De a munk�ja elszenvedi.

M: A gy�zelem mindig az �v� � a v�g�n. Tudja, ha a

tan�tv�ny nem tanul az � szavaib�l, majd tanul a
saj�t hib�ib�l. Bels�leg nyugodt �s csendes marad.
Nincs olyan �rz�se, hogy � elk�l�n�l� szem�lyk�nt
l�tezne. Az eg�sz univerzum �benne van, bele�rtve
tan�tv�nyait is, azok jelent�ktelen terveivel
egyetemben. Semmi nem hat r� k�l�n�sebben,
vagy, ami ugyanaz, az eg�sz univerzum egyenl�
m�rt�kben hat r�.

K: Nem l�tezik olyasmi, mint a Guru kegyelme?

M: Az � kegyelme �lland� �s egyetemes. Nem tesz

olyat, hogy megadja az egyiknek, �s megtagadja a
m�sikt�l.

K: Hogy �rint ez engem szem�lyesen?

M: Az elm�d a Guru kegyelme r�v�n jegyzi el mag�t

az igazs�ggal, �s az � kegyelme r�v�n fogod azt
megtal�lni. Bels�leg m�k�dik, megingathatatlanul, a
te v�gs� javad ir�ny�ban. �s ez minden c�lja.

K: Egyes tan�tv�nyok felk�sz�ltek, �rettek, m�sok

pedig nem. Nem a Gurunak kell v�lasztania, �s
d�ntenie?

M: A Guru ismeri a Legv�gs�t, �s a tan�tv�nyt

folytonosan afel� sarkallja. A tan�tv�ny tele van
akad�lyokkal, amelyek f�l�tt � maga kell, hogy
gy�zedelmeskedjen. A Guru nem sokat t�r�dik a
tan�tv�ny �let�nek a felsz�ness�geivel. Ez olyan,
mint a gravit�ci�. A gy�m�lcsnek le kell pottyannia �
amikor t�bb� m�r semmi nem tartja vissza.

K: Ha a tan�tv�ny nem ismeri a c�lt, hogy boldogul

az akad�lyokkal?

M: A Guru megmutatja a c�lt, a tan�tv�ny felfedezi

az akad�lyokat. A Guru nem kedvez senkinek, de
akinek az akad�lyai legy�z�s�vel kell foglalkoznia,
�gy t�nik, annak h�tr�bb kell maradnia.

Val�j�ban a tan�tv�ny nem k�l�nb�zik a Gurut�l. �

az �szlel�s �s a cselekv� szeretet ugyanazon
dimenzi� n�lk�li k�zpontja. Csak k�pzelete, �s az
elk�pzelttel val� �n-azonosul�sa, ami �t k�r�lz�rja,
�s szem�lly� v�ltoztatja. A Guru nem sokat t�r�dik a
szem�llyel. Az � figyelme a bels� figyel�re ir�nyul. A
figyel�nek az a feladata, hogy meg�rtse, �s ily
m�don megsemmis�tse a szem�lyt. Mik�zben
kegyelem van az egyik oldalon, a feladat ir�nti
elsz�nts�g kell, hogy legyen a m�sikon.

K: De a szem�ly nem akarja, hogy megsemmis�ts�k.

M: A szem�ly csup�n egy f�lre�rt�s eredm�nye.

�rz�sek, gondolatok �s cselekv�sek sz�guldanak
v�gtelen egym�sut�nban a figyel� el�tt, amelyek
nyomokat hagynak az agyban, �s l�trehozz�k a
folytonoss�g ill�zi�j�t. A figyel� visszat�kr�z�d�se
l�trehozza az elm�ben az ?�n? �rz�s�t, �s a szem�ly
l�tsz�lagosan f�ggetlen l�tez�st nyer. Val�j�ban
nincs semmif�le szem�ly, csak a figyel� azonos�tja
�nmag�t az ?�n?-nel �s az ?eny�m?-mel. A tan�t� k�zli
a figyel�vel: te nem ez vagy, ebben az eg�szben
semmi nem a ti�d, kiv�ve az ?�n vagyok? pici pontj�t,
amely a figyel�, �s az � �lma k�z�tt h�d szerep�t
t�lti be. Az ?�n ez vagyok, �n az vagyok? semmi m�s,
csak �lom, m�g a tiszta ?�n vagyok? a val�s�g �ltal
r��t�tt b�lyeg. Oly sok dolgot kipr�b�lt�l, �s mind
semmiv� v�lt. Csak az ?�n vagyok? �rz�se el nem
m�l� � v�ltozatlan. Maradj a v�ltozatlannal a
v�ltoz�kony k�zepette, m�g k�pes nem leszel
t�ll�pni rajta.

K: Mikor fog ez megt�rt�nni?

M: Meg fog t�rt�nni, amint elt�vol�tod az

akad�lyokat.

K: Milyen akad�lyokat?

M: A hamis ir�nyul� v�gyat, �s az igazs�g ir�nti

f�lelmet. Te, mint a szem�ly �gy k�pzeled, hogy a
Gurut a szem�lyed �rdekli. Egy�ltal�n nem �gy van.
Sz�m�ra te ny�g, �s elt�vol�tand� akad�ly vagy. Az
� c�lja igaz�b�l a te tudatoss�g t�nyez�jek�nt val�
megsemmis�t�sed.

K: Ha megsemmis�t�sre ker�l�k, mi marad?

M: Semmi sem marad, �s minden megmarad. Az

�nazonoss�g �rz�se megmarad, de t�bb� nem
azonos�tod magad egy konkr�t testtel. L�t � tudat �
szeretet fog t�nd�k�lni teljes ragyog�ssal. Soha
nem a szem�ly sz�m�ra k�vetkezik be a
megszabadul�s, hanem mindig a szem�lyt�l.

K: �s semmilyen nyoma nem marad a szem�lynek?

M: Maradni fog valamilyen �lomhoz, vagy korai

gyermekkori eml�khez hasonl�, hom�lyos eml�k.
V�g�l is, mi az, amire eml�kezni kellene?
Esem�nyek �radata, amelyek legnagyobb r�sze
v�letlenszer�, �s �rtelmetlen. V�gya, f�lelmek, �s
ostoba bakl�v�sek sorozata. Van valamilyen �rt�ke
az eml�kezetnek? A szem�ly csup�n egy t�ged a
b�rt�n�be z�r� h�j. T�rd �ssze a h�jat.

K: Ki az, akit arra k�rsz, hogy t�rje fel a h�jat? Ki az,

aki �sszet�ri a h�jat?
M: T�rd �ssze az eml�kezet �s �nazonosul�s
bilincseit, �s a h�j mag�t�l �sszet�rik. A k�zpont ad
val�s�got ad ak�rminek, amit �szlel. �sszesen azt
kell meg�rtened, hogy te vagy a val�s�g forr�sa,
hogy te adsz val�s�got, ahelyett, hogy kapn�d azt,
hogy nincs sz�ks�ged sem t�mogat�sra, sem
meger�s�t�sre. A dolgok az�rt azok, amik, mert te
elfogadod �ket. Hagyd abba az elfogad�sukat, �s
szertefoszlanak. B�rmi, amire v�ggyal vagy
f�lelemmel gondolsz, az val�s�gk�nt jelenik meg
el�tted. N�zz r� v�gy �s f�lelem n�lk�l, �s elvesz�ti
l�nyeg�t. �r�m �s f�jdalom pillanatnyi dolgok.
Egyszer�bb �s k�nnyebb figyelmen k�v�l hagyni
�ket, mint nekik megfelel�en cselekedni.

K: Ha minden dolog v�get �r egyszer, akkor mi�rt

kell egy�ltal�n megjelennie?

M: A tudatoss�g igazi term�szete a teremt�s. A

l�tszatokat a tudatoss�g eredm�nyezi. A val�s�g t�l
van a tudatoss�gon.

K: Mik�zben tudat�ban vagyunk a l�tszatoknak,

hogy-hogy nem vagyunk tudat�ban annak, hogy
ezek puszt�n l�tszatok?

M: Az elme an�lk�l pal�stolja el a val�s�got, hogy

tudn�nk r�la. Az elme term�szet�nek a ismeret�hez
bel�t�sra van sz�ks�ged, arra a k�pess�gre, hogy
az elm�re csendben, �s szenved�ly n�lk�li tudattal
tekints.

K: Ha �n a mindent bet�lt� tudatoss�g

term�szet�b�l vagyok, hogyan eshettem
tudatlans�gba �s ill�zi�ba?

M: Se tudatlans�gba, se ill�zi�ba nem est�l soha.

Fedezd fel az �nt, amelynek a tudatlans�got �s az
ill�zi�t tulajdon�tod, �s a k�rd�sed megv�laszol�sra
ker�l. �gy besz�lsz, mintha ismern�d az �nt, �s
l�tn�d, hogy azon tudatlans�g �s ill�zi� uralkodik.
De val�j�ban nem ismered az �nt, �s a
tudatlans�gnak sem vagy tudat�ban. Mindenekel�tt
v�lj tudatoss� � ez el fog t�ged vezetni az �nhez, �s
fel fogod ismerni, hogy nincs benne se tudatlans�g,
sem ill�zi�. A mond�s szerint: ha s�t a nap, hogy
lehetne s�t�t? Ahogy a k� alatt s�t�t van, b�rmily
er�sen s�t a nap, �gy az ?�n-vagyok-a-test?
tudatoss�g �rny�k�ban is tudatlans�gnak �s
ill�zi�nak kell lennie.

K: De mi�rt keletkezett a testtudatoss�g?

M: Ne azt k�rdezd, hogy ?mi�rt?, hanem azt,?hogyan?.

A teremt� k�pzelet, a term�szet�nek megfelel�en, a
teremtm�nyeivel azonos�tja mag�t. Ezt b�rmely
pillanatban le�ll�thatod, a figyelem kikapcsol�s�val.
Vagy vizsg�l�d�s r�v�n.

K: A teremt�s megel�zi vizsg�l�d�st?

M: El�bb teremtesz egy vil�got, majd az ?�n vagyok?

egy sok okn�l fogva boldogtalan szem�lly� v�lik.
Elkezdi keresni a boldogs�got, tal�lkozik a Guruval,
aki k�zli vele: ?te nem vagy szem�ly, fedezd fel,
hogy ki vagy?. Megteszi, �s t�ll�p.

K: Mi�rt nem tette meg ezt a legelej�n?

M: Nem jutott esz�be. Sz�ks�ge volt valakire, hogy

sz�ljon neki.

K: Ez elegend� volt?

M: Elegend�.

K: Mi�rt nem m�k�dik ez az �n esetemben?

M: Nem b�zol bennem.

K: Mi�rt gyenge a bizalmam?

M: V�gyak �s f�lelmek tomp�tott�k el az elm�d. Meg

kell tiszt�tani.

K: Hogyan tiszt�thatom meg az elm�met?

M: �gy, hogy �lland�an figyeled. A figyelmetlens�g

elhom�lyos�tja, a figyelem megtiszt�tja.

K: Az indiai tan�t�k mi�rt javasolnak t�tlens�get?

M: A legt�bb emberi tev�kenys�g �rt�ktelen, ha

nem egyenesen rombol�. V�gy �s f�lelem �ltal
uraltan semmi j�t nem tudnak csin�lni. Miel�tt a j�
cselekedetek megkezd�dhetn�nek, abba kell, hogy
maradjanak a gonosz cselekedetek. Ebb�l ered�
sz�ks�glet, hogy egy id�re le�ll�ts minden
tev�kenys�get, hogy tanulm�nyozd az ember
k�sztet�seit, �s azok motiv�ci�it, megfigyelj
mindent, ami hamis az ember �let�ben, megtiszt�tsd
az elm�t minden gonoszt�l, majd csak azut�n kezdd
el �jra a munk�t, kezdve az ember nyilv�nval�
k�teless�geivel. Term�szetesen, ha lehet�s�ged
van seg�teni valakin, felt�tlen�l �s halad�ktalanul
tedd meg, ne v�rj addig, am�g t�k�letes nem leszel.
De ne v�ljon bel�led hivat�sos j�tev�.

K: Nem �rzem �gy, hogy t�l sok j�tev� lenne a

tan�tv�nyok k�z�tt. A legt�bb, akivel tal�lkoztam
k�z�l�k, t�ls�gosan saj�t kicsinyes konfliktusaiba
volt elmer�lve. Nem jut a sz�v�kb�l m�sok sz�m�ra.

M: Az ilyen �n-k�zpont�s�g �tmeneti. L�gy t�relmes

az ilyen emberekkel. Mert oly sok �ven kereszt�l
ford�tottak figyelmet minden m�sra, �nmaguk
helyett. Hadd forduljanak �nmaguk fel� a
v�ltozatoss�g kedv��rt.

K: Mik a gy�m�lcsei az �n-figyelemnek?

M: Sokkal intelligensebb� v�lsz. A figyelem sor�n

tanulsz. Az �n-figyelem sor�n �nmagadr�l tanulsz.
Term�szetesen, csak azt tanulhatod meg, hogy mi
nem vagy. Annak tud�s�hoz, hogy ki vagy, meg kell
haladnod az elm�t.

K: A figyelem meghaladja az elm�t?

M: A figyelem az a pont, amelyn�l az elme �nmag�n

t�lny�lva el�ri a val�s�got. A figyelemben nem azt
keresed, ami �r�met okoz, hanem ami igaz.

K: �gy gondolom, hogy a figyelem hozza l�tre a

bels� csend, a pszichikai �ress�g �llapot�t.

M: �gy van, �gy m�k�dik, de ez nem el�g. �rezted

m�r a mindent mag�ban foglal� �ress�get,
amelyben az univerzum �gy �szik, mint felh� a k�k
�gen?

K: Tisztelt Uram, hadd ismerjem meg j�l el�bb a

saj�t bels� teremet.
M: D�ntsd le a falat, amely elv�laszt, az ?�n-vagyok-
a-test? ide�t, �s a bels� �s a k�ls� eggy� fog v�lni.

K: Meg kell, hogy haljak?

M: A fizikai megsemmis�l�snek nincs �rtelme. Az

�rz�ki vil�gba val� kapaszkod�sod az, ami
megk�t�z. Ha a bels� �ress�get teljes m�rt�kben
tapasztaln�d, a teljess�gbe val� robban�s m�r k�zel
lenne.

K: A spiritu�lis tapasztal�somnak id�szakai vannak.

N�ha nagyszer�en �rzem magam, majd ism�t levert
vagyok. Olyan vagyok, mint egy kisfi� � egyszer
fent, egyszer lent, egyszer fent, egyszer lent.

M: A tudatoss�gban minden v�ltoz�s az ?�n-vagyok-

a-test? idea j�n l�tre. Ezen ide�t�l megfosztottan az
elme �llhatatoss� v�lik. A tiszta l�t minden
k�l�nleges tapasztalatt�l mentes. De ennek
felismer�s�hez tenned is kell, amit tan�t�d mond
neked. Puszta meghallgat�sa, de m�g megtanul�sa
sem elegend�. Ha nem harcolsz kem�nyen, hogy
minden szav�t �rv�nyes�tsd mindennapi �leted
sor�n, akkor ne panaszkodj, hogy egy helyben
topogsz. Minden val�di halad�s visszaford�thatatlan.
A kedvez� �s kedvez�tlen v�ltoz�sok puszt�n arra
vallanak, hogy a tan�t�sok nem fogantak meg a
sz�vedben, �s nem fordultak teljesen �t tettekk�.

K: Azt mondtad nek�nk a minap, hogy a karma, mint

olyan, nem l�tezik. Mi m�gis �gy l�tjuk, hogy minden
dolognak oka van, �s az okok v�g�sszeg�t
karm�nak h�vhatjuk.

M: Am�g �nmagadat testnek hiszed, okokat fogsz

tulajdon�tani mindennek. �n nem mondom, hogy a
dolgoknak nincsenek okai. Minden dolognak
megsz�ml�lhatatlan oka van. Az�rt van �gy, ahogy
van, mert a vil�g olyan, amilyen. Minden ok
k�vetkezm�nyei szerte�gaznak a vil�gban.

Amikor felismered, hogy teljes szabads�godban �ll

annak lenni, amihez beleegyez�sed adod, hogy
tudatlans�g illetve k�z�mb�ss�g miatt vagy az,
aminek megjelensz, akkor elnyerted a szabads�got,
hogy felkelj, �s v�ltoztass. Te magad teszed
lehet�v�, hogy az l�gy, ami nem vagy. Egy olyan
l�tez�snek az okait keresed, ami nem vagy. Ez
hi�baval� keres�s. Nincsenek okok, hanem csak a
t�k�letes, �s minden oks�gon t�li val�di l�ted nem
ismer�se. Mert b�rmi t�rt�nj�k, az eg�sz univerzum
felel�s �rte, �s te vagy az univerzum forr�sa.

K: Semmit nem tudok az univerzum ok�nak a

l�tez�s�r�l.

M: Mert nem kutatod. Tanulm�nyozd, keresd a

sz�ved m�ly�n, �s meg fogod ismerni.

K: Hogyan tudn� egy olyan porszem, mint �n,

megteremteni a v�gtelen univerzumot?

M: Amikor megfert�z�dt�l az ?�n-vagyok-a-test?

v�russal, az eg�sz univerzum l�tbe sz�kkent. De
amint eleged van bel�le, elkezdesz meglehet�sen
romantikus elk�pzel�seket t�pl�lni a szabads�gr�l,
�s egy sor teljesen hi�baval� t�nyked�st folytatni.
Koncentr�lsz, medit�lsz, sanyargatod a testedet �s
az elm�det, mindenf�le sz�ks�gtelen dolgokat
m�velsz, csak �ppen l�nyeget hib�zod el, a szem�ly
megsz�ntet�s�t.

K: Az elej�n lehet im�dkozni �s medit�lni egy ideig,

m�g felk�sz�l�nk az �nkutat�sra.

M: Ha ebben hiszel, csak rajta. Szerintem minden

halogat�s id�pocs�kol�s. �tugorhatsz minden
el�k�sz�letet, �s k�zvetlen�l belev�ghatsz a v�gs�,
befel� ir�nyul� keres�sbe. Az �sszes Yog� k k�z�tt
ez a legegyszer�bb, �s legr�videbb.

Maharaj: Visszaj�tt�l h�t Indi�ba. Merre j�rt�l, mit

l�tt�l?

K�rdez�: Sv�jcb�l j�v�k. Egy rendk�v�li embern�l

j�rtam, aki �ll�t�sa szerint megval�sult. R�gebben
sokat Yog� zott, �s sok meg�lt tapasztalata elhagyta.
�ll�t�sa szerint most nincs se speci�lis k�pess�ge,
se tud�sa; az egyetlen szokatlan dolog az
�rz�kel�ssel kapcsolatosan jelentkezik n�la, nem
k�pes elk�l�n�teni a l�t�t �s a l�tottat. P�ld�ul,
amikor egy fel�je sz�guld� aut�t l�t, nem tudja, hogy
az aut� � fel� sz�guld, vagy � az aut�ban van.
Egyidej�leg mindkett�nek, a l�t�nak �s a l�tottnak is
l�tja mag�t. Eggy� v�ltak. B�rmit l�t, �nmag�t l�tja.
Amikor feltettem neki egy v�d�kkal kapcsolatos
k�rd�st, azt v�laszolta: ?Val�ban nem tudom a
v�laszt. Nem tudom. Mind�ssze ezt a minden
�szlel�semmel egy�tt j�r� k�l�n�s �nazonoss�got
ismerem. Tudod, mindent v�rtam, csak ezt nem.?

Eg�sz�ben v�ve � egy al�zatos ember; nem fogad

tan�tv�nyokat, �s semmilyen m�don nem magasztalja
mag�t. Hajland� besz�lni az � k�l�n�s �llapot�r�l,
de ez minden.

M: Nos, tudja, amit tud. Minden m�s elm�lik.

Legal�bb m�g besz�l. Lehet, hogy hamarosan
abbahagyja a besz�det.

K: Mit fog csin�lni azut�n?

M: A mozdulatlans�g �s csend nem t�tlenek. A vir�g

bet�lti a teret illattal, a gyertya � f�nnyel. Semmit
sem csin�lnak, m�gis minden megv�ltoztatnak,
puszta jelenl�t�k �ltal. Lef�nyk�pezheted a gyerty�t,
de f�ny�t nem. Ismerheted az embert, nev�t �s
megjelen�s�t, de hat�s�t nem. Az � val�di jelenl�te
a cselekv�s.

K: Nem term�szetes dolog tev�kenynek lenni?

M: Mindenki tev�keny akar lenni, de tetteik honnan

sz�rmaznak? K�zpont n�lk�l minden tett m�sikat
sz�l, �rtelmetlen�l �s f�jdalmasan, v�gtelen
egym�sut�nban. A munka nem v�ltakozik a
sz�nettel. El�bb fedezd fel az �lland� k�zpontot,
ahol minden mozg�s sz�letik. Ahogy a tengely k�r�l
forg� ker�k eset�ben, �gy kell mindig a tengelyn�l
lenned, a k�zpontban, �s nem a perif�ri�n keringeni.

K: Hogyan fogjak hozz� ehhez a gyakorlatban?

M: Valah�nyszor v�gy vagy f�lelem gondolata vagy

em�ci�ja jelentkezik az elm�dben, csup�n fordulj el
t�le.

K: Gondolataim �s �rz�seim elnyom�s�val reakci�t

fogok kiv�ltani.

M: Nem elnyom�sr�l besz�lek. Csup�n a figyelem

megtagad�s�r�l.

K: Ne tegyek er�fesz�t�st, hogy meg�ll�tsam az

elme mozg�sait?

M: Nincs k�ze er�fesz�t�shez. Fordulj el csup�n,

ink�bb a gondolatok k�z� n�zz, mint a gondolatokra.
Amikor �gy ad�dik, hogy egy t�megben s�t�lsz,
nem harcolsz minden emberrel, akivel tal�lkozol �
csup�n megkeresed az utadat k�z�tt�k.

K: Ha az akaratommal kontroll�lom az elm�t, akkor

csak er�s�tem az eg�t.

M: Term�szetesen. Amikor harcolsz, harcra h�vsz.

De ha nem �llsz ellen, nem tal�lsz ellen�ll�sra. Ha
visszautas�tod a j�t�kot, kimaradsz bel�le.

K: Meddig fog tartani, hogy megszabaduljak az

elm�t�l?

M: �vezredekig is eltarthat, de val�j�ban semmif�le

id�t nem ig�nyel. Mind�ssze hal�losan komolynak
kell lenned. Itt az akarat a cselekv�s. Ha �szinte
vagy, rendelkezel vele. V�g�l is, ez hozz��ll�s
k�rd�se. Semmi nem tarthat vissza, hogy itt �s most
gnani l�gy, kiv�ve a f�lelmet. F�lsz a szem�lytelen
l�tez�st�l, a szem�lytelenn� v�l�st�l. Ez teljesen
egyszer�. Fordulj el v�gyaidt�l �s f�lelmeidt�l, �s a
gondolatokt�l, amiket azok teremtenek, �s
egyszerre term�szetes �llapotodba ker�lsz.

K: Nem az elme meg�j�t�sa, megv�ltoztat�sa, vagy

kik�sz�b�l�se a k�rd�s?

M: Abszol�te nem. Hagyd elm�d mag�ra, ez

minden. Ne menj vele. V�g�l is, nem l�tezik olyan
dolog, mint elme, eltekintve a gondolatokt�l,
amelyek nem a te, hanem saj�t t�rv�nyeiknek
engedelmeskedve j�nnek �s mennek. Csak az�rt
uralnak t�ged, mert �rdekel�dsz ir�ntuk. Pontosan,
ahogy Krisztus mondta,?ne �llj ellene a gonosznak?.
Ha ellene �llsz a gonosznak, csup�n er�s�ted azt.

K: Igen, most m�r �rtem. Mind�ssze azt kell

tennem, hogy megtagadom a l�tet a gonoszt�l.
Ekkor az kereket old. De ez nem �sszefoglal�sa egy
bizonyos fajta �nszuggeszti�nak?

M: Az �nszuggeszti� �ppen most dolgozik

g�zer�vel, amikor szem�lynek gondolod magad,
megragadva j� �s gonosz k�z�tt. Arra k�rlek, vess
v�get ennek, �bredj fel, �s l�sd a dolgokat, ahogy
azok vannak.

Sv�jci tart�zkod�sod sor�n szerzett k�l�n�s

bar�todr�l: mit nyert�l a t�rsas�g�b�l?

K: Abszol�te semmit. Az � tapasztalatai egy�ltal�n

nem hatottak r�m. Egy dolgot meg�rtettem: nincs ott
semmi keresnival�m. B�rhov� mehetek, semmi nem
v�r r�m az �t v�g�n. A felfedez�s nem az utaz�s
eredm�nye.

M: Igen, kiv�ve, amit nyerhetsz, vagy vesz�thetsz.

K: Ezt �gy nevezed, hogy vairagya, felad�s,

lemond�s?

M: Semmir�l nem kell lemondani. El�g, ha le�ll�tod a

szerz�st. Ad�shoz birtokolnod kell, �s birtokl�shoz
cipekedned. Jobb nem cipelni. Ez egyszer�bb, mint
lemond�st gyakorolni, amely a ?spiritu�lis? g�g
vesz�lyes form�j�hoz vezet.

Mindez m�rlegel�s, v�logat�s, kiv�laszt�s, csere �

ez mind ?spiritu�lis? piaci bev�s�rl�s. Mi dolgod ott?
Mi�rt alkudozol? Ha nem akarsz �zletelni, mi haszna
e v�g n�lk�li aggodalmas v�logat�snak? Sehov�
nem vezet a nyugtalans�g. Valami megakad�lyozza,
hogy l�sd, semmire nincs sz�ks�ged. Fedezd fel, �s
l�sd annak hamiss�g�t. Ez olyan, mint m�rget
nyelni, �s v�z ir�nti csillap�thatatlan v�gyt�l
szenvedni. A m�rt�ktelen iv�s helyett mi�rt nem
t�vol�tod el a m�rget, �s v�lsz szabadd� ett�l az �g�
szomj�s�gt�l?

K: Fel kell sz�molnom az eg�t.

M: A ?szem�ly vagyok id�ben �s t�rben? �rz�s a

m�reg. Valamik�ppen maga az id� a m�reg. Id�vel
minden dolog v�get �r, �s �jak sz�letnek, hogy
elnyel�djenek k�rforg�sukban. Ne azonosulj az
id�vel, ne k�rdez�sk�dj nyugtalanul: ?mi a
k�vetkez�, mi a k�vetkez�?? L�pj ki az id�b�l, �s
l�sd, amint az felfalja a vil�got. Mondd: ?Nos, az id�
olyan term�szet�, hogy v�get vet mindennek.
Legyen. Ez engem nem �rint. Nem vagyok �ghet�,
�s t�zel�t gy�jtenem sem sz�ks�ges?.

K: L�tezhet-e a tan� a tan�s�tand� dolgok n�lk�l?

M: Mindig van valami, aminek tan�ja lehetsz. Ha

nem egy dolog, akkor annak hi�nya. Tan�nak lenni
term�szetes, �s nem probl�ma. A probl�ma az �n-
azonos�t�shoz vezet� t�lzott �rdekl�d�s. B�rmi, ami
lefoglalja a figyelmedet, az val�s�gg� v�lik benned.

K: Val�di az ?�n vagyok?, vagy val�tlan? Az ?�n

vagyok? a tan�? Val�di a tan�, vagy val�tlan?
M: Ami sz�ntiszta, vegy�tetlen, f�ggetlen, az val�di.
Ami szennyezett, kevert, f�gg� �s m�l�, az val�tlan.
Ne hagyd, hogy a szavak f�lrevezessenek � egy sz�
k�l�nb�z�, r�ad�sul ellentmond� jelent�seket is
hordozhat. Az �lvezetet hajszol�, �s a kellemetlent
ker�l� ?�n vagyok? az hamis; az �lvezetet �s a
f�jdalmat elv�laszthatatlannak l�t� ?�n vagyok?
helyesen l�t. Az �szlelete csapd�j�ba es� tan� a
szem�ly; az a tan�, aki k�z�mb�s, mozdulatlan �s
�rintetlen marad, a val�s�g megfigyel�tornya, a
megnyilv�nulatlanban lakoz� tudat �s a
megnyilv�nult �rintkez�si pontja. Nem l�tezhet
univerzum a tan� n�lk�l, nem l�tezhet tan� az
univerzum n�lk�l.

K: Az id� elem�szti a vil�got. Ki a tan�ja az id�nek?

M: �, aki id� felett �ll � a Megnevezhetetlen. Az izz�

par�zs, ha el�g gyorsan k�rbe-k�rbe mozgatj�k, egy
izz� k�rnek t�nik. Amikor a mozg�s megsz�nik, a
zsar�tnok marad. Hasonl�k�ppen hozza l�tre az ?�n
vagyok? mozg�sa a vil�got. A nyugalomban l�v� ?�n
vagyok? az Abszol�tt� v�lik. Te olyan vagy, mint az
az ember, aki egy zsebl�mp�val megy �t a gal�ri�n.
Csak azt l�tod, ami a f�nyk�v�n bel�l esik. A t�bbi
s�t�tben van.

K: Ha �n vet�tem ki a vil�got, akkor k�pes kell, hogy

it. legyek meg is v�ltoztatni azt.

M: Term�szetesen k�pes vagy r�. De abba kell

hagynod a vele val� azonosul�st, �s meg kell
haladnod azt. Akkor hatalmad van lerombolni, �s
�jrateremteni.

K: Csup�n szabad akarok lenni.

M: K�t dolgot kell tudnod: mit�l akarsz

megszabadulni, �s mi tart t�ged megk�t�zve.

K: Mi�rt akarod megsemmis�teni az univerzumot?

M: Engem nem �rdekel az univerzum. Nekem

mindegy, hogy l�tezik, vagy nem l�tezik. Elegend�,
ha ismerem �nmagam.

K: Ha meghaladtad a vil�got, akkor sz�modra nincs

haszna a vil�gnak.
M: Az elm�t sz�nd, ami van, ne a vil�got, ami nincs.
Annyira lek�t az �lom, hogy elfelejtetted val�di
�nedet.

K: A vil�g n�lk�l nem lenne hely a szeretetnek.

M: �gy van. L�t, tudatoss�g, szeretet �s sz�ps�g �

mindezen attrib�tumok a val�s�g vil�gban val�
t�kr�z�d�sei. Ha nincs val�s�g � nincs t�kr�z�d�s.

K: A vil�g tele van k�v�natos dolgokkal �s

emberekkel. Hogyan k�pzelhetn�m �ket nem
l�tez�knek?

M: Hagyd a k�v�natost azokra, akik v�gyakoznak.

V�ltoztasd v�gyakoz�sod ir�ny�t kap�sr�l ad�sra.
Az ad�s, megoszt�s ir�nti szenved�ly term�szetes
m�don fogja kimosni a k�ls� vil�g ide�j�t az
elm�db�l, �s az ad�s�t ugyan�gy. Csak a szeretet
tiszta ragyog�sa marad meg, ad�st �s kap�st
meghaladva.

K: A szeretetben kett�ss�g kell, hogy legyen, a

szeret� �s a szeretett.

M: Ha a szeretetben m�g az egy sincs benne,

hogyan lehetne ott a kett�? A szeretet elutas�tja az
elk�l�n�l�st, a k�l�nbs�g t�telt. Miel�tt az
egys�gre gondolhatn�l, l�tre kell hoznod el�sz�r a
kett�ss�get. Amikor val�ban szeretsz, nem mondod,
hogy ?szeretlek?; ahol lelki tev�kenys�g van, ott
kett�ss�g van.

K: Mi hoz engem vissza Indi�ba �jra meg �jra? Nem

lehets�ges, hogy csup�n az itteni viszonylag
olcs�bb �let? A sz�npomp�s �s v�ltozatos
impresszi�k sem. Kell, hogy legyen valamilyen
fontosabb t�nyez�.

M: Van spiritu�lis szempont is. A k�ls� �s a bels�

Indi�ban kev�sb� v�lik sz�t. Itt k�nnyebben kifejezni
a bels�t a k�ls�ben. K�nnyebb az egys�ges�l�s. A
t�rsadalom nem ig�z le annyira.

K: Igen, Nyugaton minden tamas �s rajas. Indi�ban

t�bb van sattv�b�l, harm�ni�b�l �s egyens�lyb�l.

M: Nem tudsz t�ll�pni a gun�kon? Mi�rt v�lasztod a

sattv�t? L�gy, ami vagy, ak�rhol vagy, �s ne agg�dj
gun�k miatt.

K: Nincs meg hozz� az er�m.

M: Ez csup�n azt mutatja, hogy kev�s hasznodra

volt India. Ami igaz�n a ti�d, azt nem vesz�theted el.
Ha �ned szil�rd alapokon nyugodna, a
helyv�ltoztat�s nem hatna r�.

K: Indi�ban k�nnyen lehet spiritu�lis �letet �lni.

Nyugaton ez m�sk�pp van. Sokkal nagyobb
m�rt�kben kell alkalmazkodni a k�rnyezethez.

M: Mi�rt nem teremtesz saj�t k�rnyezetet? A

vil�gnak csak annyi hatalma van feletted, amennyit
adsz neki. L�pj t�l a kett�ss�gen, ne t�gy
k�l�nbs�get kelet �s nyugat k�z�tt.

K: Mit tehet az ember, mikor nagyon f�ldh�zragadt

k�rnyezetben tal�lja mag�t?

M: Ne t�gy semmit. L�gy �nmagad. Maradj k�v�l.

N�zz m�g�.

K: El�fordulhatnak otthoni n�zetelt�r�sek. A sz�l�k

ritk�n meg�rt�k.

M: Amikor ismered val�di l�tedet, nincsenek

probl�m�id. �r�met szerzel sz�leidnek, vagy sem,
megh�zasodsz, vagy sem, sok p�nzt keresel, vagy
sem, sz�modra mindez egyre megy. Cselekedj csak
a k�r�lm�nyekt�l f�gg�en, s�t, a t�nyekhez, a
mindenkori szitu�ci�hoz szorosan kapcsol�dva.

K: Nem t�l emelkedett �llapot ez?

M: �, nem, ez a norm�lis �llapot. Az�rt nevezed

emelkedettnek, mert f�lsz t�le. El�sz�r szabadulj
meg a f�lelemt�l. Vedd �szre, hogy nincs mit�l f�lni.
A f�lelemn�lk�lis�g az ajt�, amely a Legfels�bbh�z
vezet.

K: Semekkora er�fesz�t�s r�v�n nem m�lhat el a

f�lelmem.
M: A f�lelem n�lk�lis�g �nmag�t�l j�n, amikor l�tod,
hogy nincs mit�l f�lni. Amikor egy zs�folt utc�n
s�t�lsz, akkor csak �gy kiker�l�d az embereket.
Egyeseket megn�zel, m�sokra csak egy pillant�st
vetsz, de nem �llsz meg. A meg�ll�s az, ami
�tsz�k�letet csin�l. Maradj mozg�sban. Hagyd
figyelmen k�v�l a neveket �s form�kat, ne k�t�dj
hozz�juk, a k�t�d�sed az, ami g�zsba k�t.

K: Mit kell tennem, mikor arcon �tnek?

M: Annak megfelel�en reag�lsz, hogy milyen a

karaktered, legyen az veled sz�letett, vagy szerzett.

K: Sz�ks�gszer� ez? �n, a vil�g, arra �t�ltet�nk,

hogy azok maradjunk, amik vagyunk?

M: Amikor az �kszer�sz �t akar alak�tani egy

arany�kszert, el�sz�r beolvasztja, mi�ltal az
form�tlan aranny� v�lik. Hasonl�k�ppen van az
emberrel is, vissza kell t�rnie eredeti �llapot�ba,
miel�tt �j n�ven �s alakban jelenhetne meg. A hal�l
n�lk�l�zhetetlen a meg�jul�shoz.

K: Mindig a meghalad�s, k�z�mb�ss�g,

mag�nyoss�g sz�ks�gess�g�t hangs�lyozod.
Szinte sohasem haszn�lod a ?j�? �s ?rossz? szavakat.
Mi�rt?

M: J� az, ha �nmagad vagy, rossz, ha nem vagy.

Minden m�s felt�teles. Az�rt �gsz a v�gyt�l, hogy
elv�laszd a j�t a rosszt�l, mert bizonyos
kiindul�pontra van sz�ks�ged a cselekv�shez.
Mindig valamilyen tennival�t keresel. De az
�rt�krend alap�, szem�lyesen motiv�lt cselekv�s,
amely meghat�rozott eredm�nyt vesz c�lba,
rosszabb, mint a nem cselekv�s, mert gy�m�lcsei
mindig keser�ek.

K: Tudat �s szeretet egy �s ugyanazok?

M: Term�szetesen. A tudat mozgat� er�, a szeretet

l�tez�s. A tudat cselekv� szeretet. Az elme �nmaga
is k�pes b�rmif�le lehet�s�get megval�s�tani, de ha
nem a szeretet k�sztette r�, akkor �rt�ktelenek. A
szeretet a teremt�s el�tt j�r. N�lk�le k�osz van
csup�n.
 K: Hol a cselekv�s a tudatban?

M: Megr�gz�tt m�don ragaszkodsz a m�k�d�shez.

Ha nincs mozg�s, nyugtalans�g, kavarod�s, akkor
azt nem nevezed cselekv�snek. A k�osz mozg�s a
mozg�s kedv��rt. A val�di cselekv�s nem mozd�t,
�talak�t. A hely megv�ltoztat�sa sz�ll�t�s csup�n; a
sz�v v�ltoz�sa a cselekv�s. Csak arra gondolj, hogy
semmilyen �szlelhet� nem val�s. A tev�kenys�g
nem cselekv�s. A cselekv�s rejtett, ismeretlen,
megismerhetetlen. Csak a gy�m�lcs�t ismerheted.

K: Nem Isten az, aki mindent cselekszik?

M: Mi�rt vezetsz be egy k�ls� cselekv�t? A vil�g

�nmag�b�l teremti �jra �nmag�t. Ez egy v�gtelen
folyamat, amely sor�n a m�land� l�trehozza a
m�land�t. Az eg�d gondoltatja veled azt, hogy
lennie kell cselekv�nek. Alkotsz egy Istent a saj�t
K�pedre, a k�p azonban lehangol�. Elm�d filmj�n
kereszt�l kivet�tesz egy vil�got, �s egy Istent is,
hogy okot �s c�lt adjon neki. Mindez k�pzel�d�s �
l�pj ki bel�le.

K: Milyen neh�z a vil�got tiszt�n ment�lisnak l�tni.

Tapinthat� val�s�ga annyira meggy�z�nek l�tszik.

M: Ez a k�pzeletmiszt�riuma, hogy olyan val�dinak

l�tszik. Lehetsz ak�r egyed�l�ll�, h�zas, szerzetes,
vagy csal�dos ember; nem ez a l�nyeg. Szolg�ja
vagy k�pzeletednek, vagy sem? B�rmilyen d�nt�st
hozol, b�rmilyen munk�t v�gzel, az mindig
k�pzeleten, t�nyekk�nt par�d�z� feltev�seken fog
alapulni.

K: Itt �l�k, el�tted. Ennek melyik r�sze k�pzelet?

M: Az eg�sz. M�g a t�r �s id� is elk�pzelt dolgok.

K: Ez azt jelenti, hogy �n nem l�tezem?

M: �n sem l�tezem. Minden l�tez�s elk�pzelt.

K: A l�tez�s is elk�pzelt?

M: A tiszta l�t, amely mindent bet�lt, �s mindenek

felett �ll, nem olyan l�tez�s, amely korl�tolt. Minden
korl�toz�s elk�pzelt, csak a korl�tlan val�di.
 K: Ha r�m n�zel, mit l�tsz?

M: Azt l�tom, hogy l�tez�nek k�pzeled magad.

K: Sokan olyanok, mint �n. M�gis mind k�l�nb�z�k.

M: Az �sszes kivet�t�s �sszess�ge, amit �gy h�vunk,

maha-maya, a Nagy Ill�zi�.

K: De amikor �nmagadra n�zel, mit l�tsz?

M: Att�l f�gg, hogyan n�zek. Amikor az elm�n

kereszt�l n�zek, megsz�ml�lhatatlan embert l�tok.
Amikor az elm�n t�lra n�zek, a tan�t l�tom. A tan�n
t�l a v�gtelen intenzit�s� �ress�g, �s csend van.

K: Hogyan kell b�nni az emberekkel?

M: Mi�rt k�sz�tesz terveket, �s mi c�lb�l? Az ilyen

k�rd�sek nyugtalans�got jeleznek. A kapcsolat �l�
dolog. L�gy b�k�ben bels� �neddel, �s b�k�ben
leszel mindenkivel.
�bredj r�, hogy nem te vagy az ura a t�rt�n�seknek,
nem tudod kontroll�lni a j�v�t, a tiszt�n technikai
probl�m�k kiv�tel�vel. Az emberi kapcsolat nem
tervezhet�, mivel t�l gazdag �s v�ltozatos. Csak
legy�l meg�rt� �s egy�tt�rz�, minden �n�rdekt�l
mentes.

K: Val�ban, nem vagyok ura annak, ami t�rt�nik.

Ink�bb a szolg�ja.

M: Ne legy�l se �r, se szolga. Maradj k�z�mb�s.

K: Ez a cselekv�s elker�l�s�t jelenti?

M: Nem tudod elker�lni cselekv�st. Megt�rt�nik,

mint minden m�s.

K: �n a cselekedeteimet minden k�ts�gen fel�l

kontroll�lni tudom.

M: Pr�b�lod. Nemsok�ra l�tni fogod, hogy azt

csin�lod, amit csin�lnod kell.

K: Az akaratomnak megfelel�en tudok cselekedni.

M: Az akaratodat csak az ut�n ismered, miut�n

cselekedt�l.

K: Eml�kszem a v�gyaimra, a v�laszt�saimra, a

vel�k �sszhangban meghozott d�nt�sekre, �s
cselekedetekre.

M: Akkor az eml�kezeted d�nt, �s nem te.

K: Mi az �n szerepem?

M: Te teremted meg a lehet�s�g�t, azzal, hogy

figyelmet adsz neki.

K: Olyan, mint szabad akarat nem l�tezik? Nem

szabadok a v�gyaim?

M: �, nem, te k�nyszer�lsz a v�gyakoz�sra. A

hinduizmusban val�j�ban nem l�tezik a szabad
akarat fogalma, �gy sz� sincs r�.

K: Szabad vagyok a korl�taim megv�laszt�s�ban.

M: El�bb szabadnak kell lenned. Ahhoz, hogy

szabad l�gy a vil�gban, el�sz�r a vil�gt�l kell
szabadnak lenned. Egy�bk�nt m�ltad hoz d�nt�st
sz�modra, �s j�v�d sz�mra. Ami megt�rt�nt, �s
aminek t�rt�nnie kell k�z�tt vagy elakadva. Nevezd
ezt sorsnak, vagy karm�nak, de sose �
szabads�gnak. El�bb t�rj vissza igaz l�tedhez, majd
cselekedj a szeretet lelki�llapot�b�l.

K: A megnyilv�nulton bel�l mi a jele

megnyilv�nulatlannak?

M: Nincs ilyen. Abban a pillanatban, hogy keresni

kezded a megnyilv�nulatlan jel�t, a megnyilv�nult
szertefoszlik. Ha megpr�b�lod elm�vel meg�rteni a
megnyilv�nulatlant, azonnal t�ll�psz az elm�n, mint
amikor egy fa p�lcik�val piszk�lva a t�zet, el�geted
a p�lc�t. Haszn�ld az elm�t a megnyilv�nult
tanulm�nyoz�s�ra. Olyan l�gy, mint a toj�sh�jat a
cs�r�vel b�kd�s� kiscsibe. Az �letr�l val�
spekul�ci� a h�jon k�v�l nem sok haszonnal j�rna,
de a h�jon bel�li b�kd�s�s kit�ri a toj�sh�jat, �s
szabadd� teszi a csib�t. Hasonl�k�ppen t�rd �ssze
bel�lr�l az elm�t ellentmond�sainak �s
k�ptelens�geinek kutat�s�val �s felt�r�s�val.

K: A toj�sh�j �sszet�r�s�nek a v�gya honnan j�n?

M: A megnyilv�nulatlanb�l.
K�rdez�: Miel�tt felismeri valaki igaz term�szet�t,
nem sz�ks�ges, hogy szem�ly legyen? Az eg�nak
nincs �rt�ke?

Maharaj: A szem�lynek nem sok haszna van.

M�lyen saj�t �gyeibe van bonyol�dva, �s egy�ltal�n
nincs tudat�ban val�di l�t�nek. Hacsak a tan�skod�
tudatoss�g el nem kezd dolgozni szem�lyen, �s az
a megfigyel�snek szubjektum helyett objektum�v�
nem v�lik, a megval�sul�s nem elk�pzelhet�. A
megval�sul�st a tan� teszi k�v�natoss� �s
el�rhet�v�.

K: J�nni fog egy pont a szem�ly �let�ben, amikor a

tan�v� v�lik.

M: �, nem. A szem�ly nem v�lik mag�t�l a tan�v�.

Ez olyan, mint elv�rni egy hideg gyerty�t�l, hogy
id�vel �gni kezdjen. A szem�ly �r�kk� a tudatlans�g
s�t�tj�ben maradhat, hacsak a tudat l�ngja meg
nem �rinti.

K: Ki gy�jtja meg a gyerty�t?

M: A Guru. A szavai, a jelenl�te. Indi�ban nagyon

gyakran a mantra. Amint a gyertya meggyulladt, a
l�ng el fogja hamvasztani a gyerty�t.

K: Mi�rt olyan hat�sos a mantra?

M: A mantra �lland� ism�tl�se olyasmi, amit a

szem�ly nem a saj�t �rdek�ben csin�l. A
haszon�lvez� nem a szem�ly. A gyerty�hoz
hasonl�an, amely nem n�vekszik az �g�ssel.

K: A szem�ly �nmag�ra tud eszm�lni �nmag�t�l?

M: Igen, megt�rt�nik n�ha, sok szenved�s

eredm�nyek�nt. A Guru meg akar t�ged k�m�lni a
v�gtelen szenved�st�l. M�g ha a k�ls� Guru nem is
l�that�, mindig ott van a sadguru, a bels� Guru, aki
bel�lr�l ir�ny�t �s seg�t. A ?k�ls�? �s ?bels�? szavak a
testre vonatkoznak csup�n; a val�s�gban minden
egy, a k�ls� l�t puszt�n a bels� kivet�t�se. A tudat
mintha egy magasabb dimenzi�b�l j�nne.

K: A szikra fellobban�sa el�tt, vagy ut�n, mi a

k�l�nbs�g?
M: A szikra fellobban�sa el�tt nincs tan�, hogy
�szlelje az elt�r�st. Lehet, hogy a szem�ly tudatos,
de nincs tudat�ban a tudatoss�g�nak. Teljesen
azonosult azzal, amit gondol, �rez, �s tapasztal. A
benne l�v� s�t�ts�g a saj�t teremtm�nye. Amikor a
s�t�ts�get kutat�s al� veszi, az szertefoszlik. A
kutat�s v�gy�t a Guru �ltette el. M�ssz�val, a
szem�ly �s a tan� k�z�tti k�l�nbs�g akkora, mint az
�nmaga nem ismer�se, �s ismer�se k�z�tti
k�l�nbs�g. Harm�nia (sattva) �rv�nyes�l�se eset�n
a tudatoss�gban l�tott vil�g a tudatoss�g
term�szete kell legyen; de aktivit�s �s passzivit�s
(rajas �s tamas) eset�n ezek elhom�lyos�tanak �s
torz�tanak, �s a hamisat l�tod val�dik�nt.

K: Mit tehet a szem�ly, hogy el�k�sz�tse �nmag�t a

Guru j�vetel�re?

M: Val�j�ban a v�gy az ir�nt, hogy bev�geztessen

azt jelenti, hogy a Guru meg�rkezett, �s a l�ng
meggyulladt. Ez lehet egy elejtett sz�, vagy egy
oldal egy k�nyvben; a Guru kegyelm�nek m�k�d�se
titokzatos.

K: Nem l�tezik olyan dolog, hogy �n-el�k�sz�t�s?

Olyan sokat hallunk yoga sadhan� r�l.

M: Nem a szem�ly az, aki sadhan�t v�gez. A

szem�ly nyugtalan, �s a v�gs�kig ellen�ll. A tan�
az, aki dolgozik a szem�lyen, ill�zi�inak, m�ltj�nak,
jelen�nek �s j�v�j�nek teljess�g�n.

K: Honnan tudhatjuk, hogy igazat mondasz? Am�g

�nmag�ban z�rt, �s bels� ellentmond�sokt�l
mentes, honnan tudhatjuk, hogy nem �lland�
ism�tl�s t�pl�lta, �s er�s�tette, �l�nk k�pzelet
term�ke?

M: Az igazs�g bizony�t�ka a hallgat�ra gyakorolt

hat�s�ban nyugszik.

K: A szavak hat�sa nagyon er�teljes lehet. Szavak

hallgat�s�val, vagy ism�tl�s�vel az ember k�l�nf�le
eksztatikus �llapotokat tapasztalhat. A hallgat�
tapasztalatai gerjesztettek is lehetnek, �s nem
tekinthet�k bizony�t�knak.
M: Nem sz�ks�gszer�, hogy a hat�snak
tapasztal�snak kell lennie. Lehet, hogy a
jellem�ben, motiv�ci�iban, az emberekkel, �s
�nmag�val val� kapcsolat�ban fog v�ltoz�s
bek�vetkezni. A szavakkal, drogokkal, vagy m�s
�rz�kszervi vagy ment�lis eszk�zzel el�id�zett
ekszt�zisok �s v�zi�k ideiglenesek, �s nem
meggy�z�ek. Az igazs�g, ami itt elhangzott
megd�nthetetlen, �s �r�kk�val�. �s bizony�t�ka a
hallgat�ban van, az � eg�sz l�tez�s�nek m�ly �s
maradand� v�ltoz�saiban. Ez nem olyasvalami, amit
k�ts�gbe vonhat, hacsak nem vonja k�ts�gbe saj�t
l�tez�s�t, ami elk�pzelhetetlen. Ha az �n
tapasztal�som a te saj�t tapasztal�sodd� is v�lik,
mif�le jobb bizony�t�kot akarsz?

K: A tapasztal� a bizony�t�k saj�t tapasztal�s�ra.

M: �gy van, de a tapasztal�nak nincs sz�ks�ge

bizony�t�kra. ?�n vagyok, �s tudom, hogy vagyok.?
Nem tudsz tov�bbi bizony�t�kokat k�rni.

K: Lehets�ges a dolgokat val�ban ismerni?

M: Viszonylagos �rtelemben � igen. Abszol�t

�rtelemben � dolgok nem l�teznek. Tudni, hogy
semmi nincs, ez a val�di tud�s.

K: Mi a kapcsolat a viszonylagos �s az abszol�t

k�z�tt?

M: Azonosak.

K: Mely n�z�pontb�l azonosak?

M: A szavak elhangz�sa ut�n csend lesz. A

viszonylagos v�g�vel az abszol�t marad. A szavakat
megel�z� csend k�l�nb�zik az ut�na k�vetkez�t�l?
A csend egy, �s n�lk�le a szavakat nem lehetne
hallani. Mindig jelen van � a szavak m�g�tt.
Figyelmedet helyezd �t a szavakr�l a csendre, �s
hallani fogod. Az elm�nek tapasztalatra van
sz�ks�ge, amelynek az eml�k�t tud�snak tartjuk. A
gnani minden tapasztalat f�l�tt �ll, �s mem�ri�ja
�res a m�ltt�l. Semmif�le kapcsolata nincs
semmivel. De az elme szab�lyokat, �s defin�ci�kat
k�vetel, �r�kk� a val�s�g verb�lis form�ba
pr�sel�s�t�l buzog. Mindenre fogalmat akar,
fogalmak n�lk�l nincs elme. Alapj�ban v�ve a
val�s�g kiz�r�lagos, de az elme nem fogja
kiz�r�lagosnak engedni � �s helyette a nem
val�dival foglalkozik. �s m�gis, az elme mind�ssze
egyet tehet � felfedezi, hogy a nem val�di nem
val�di.
 K: �s a val�di val�dik�nt l�t�sa?

M: Olyan �llapot, hogy val�dik�nt l�t�s, nem l�tezik.

Kinek kellene l�tni, �s mit? Te csak a val�di lehetsz
� ami vagy, mindenk�ppen. A probl�ma csup�n
ment�lis. Hagyj fel el a hamis ide�kkal, ez minden.
Nincs sz�ks�g val�di ide�kra. Ilyenek nem l�teznek.

K: Akkor mi k�sztet benn�nket a val�s�g

keres�s�re?

M: Az elm�nek c�l kell. A val�tlant�l val�

megszabadul�sra �szt�n�zni annyi, mint �g�rni
valamit viszonz�sul. Val�j�ban nincs sz�ks�g c�lra.
A hamist�l val� megszabadul�s �nmag�ban v�ve j�,
nem k�v�n jutalmat. Olyan, mint megtiszt�lkodni �
�nmag�ban hordozza a jutalmat.

K: Nem az �nismeret a jutalom?

M: Az �nismeret jutalma a szem�lyes �nt�l val�

megszabadul�s. Nem ismerheted a megismer�t,
mert te vagy a megismer�. Az ismeret t�nye az
ismer� bizony�t�ka. Nincs sz�ks�ged semmilyen
m�s bizony�t�kra. Az ismert ismer�je nem
megismerhet�. Mint ahogy a f�ny csup�n a sz�nek
r�v�n ismert, �gy ismert a megismer� az ismeret
r�v�n.

K: Az ismer� k�vetkeztet�s csup�n?

M: Ismered a testedet, elm�det �s �rz�seidet. Te

k�vetkeztet�s vagy csup�n?

K: �n m�sok sz�m�ra k�vetkeztet�s vagyok. De a

magam sz�m�ra nem.

M: �n szint�gy. K�vetkeztet�s a te sz�modra, de

nem a magam sz�m�ra. �n �gy ismerem magam,
mint aki �nmaga. Ahogy te egy embernek ismered
magad, mint aki valaki. Nem eml�kezteted magad
folyton, hogy ember vagy. Csak emberi mivoltod
megk�rd�jelez�se eset�n jelented ki azt. �n �ppen
�gy tudom, hogy �n vagyok minden. Nem kell folyton
azt ism�telgetnem, hogy ?�n vagyok minden, �n
vagyok minden?. Csak akkor tiltakozom amikor te
egy�ninek, szem�lynek tekintesz engem. Ahogy te
�lland�an ember vagy, �gy vagyok �n �lland�an az,
ami vagyok. B�rmi, ami megv�ltozhatatlanul vagy,
minden k�ts�gen fel�l az vagy.
K: Amikor azt k�rdezem, honnan tudod hogy gnani
vagy, azt v�laszolod, hogy ?Nincs bennem v�gy. Ez
nem bizony�t�k??

M: Ha lenn�k v�gyakkal tele, akkor is az lenn�k, ami

vagyok.

K: �n tele v�gyakkal, te tele v�gyakkal; mi lenne a

k�l�nbs�g?

M: Te azonos�tod �nmagad a v�gyaiddal, �s a

szolg�jukk� v�lsz. Sz�momra a v�gyak ugyanolyan
dolgok, mint a t�bbi, felh�k csup�n a ment�lis �gen,
�s nem �rzek k�nyszert, hogy nekik megfelel�en
cselekedjek.

K: Az ismer� �s ismerete, egyek, vagy k�l�nb�z�k?

M: Mindkett�. Az ismer� a megnyilv�nulatlan, az

ismert a megnyilv�nult. Az ismert mindig mozg�sban
van, v�ltozik, nincs saj�t form�ja, nincs lak�helye.
Az ismer� minden ismeret megv�ltozhatatlan
fenntart�ja. Mindkett�nek sz�ks�ge van a m�sikra,
de a val�s�g mindezt meghaladja. A gnani nem
lehet ismert, mert senki nincs, aki ismerhetn� �t. Ha
van egy szem�ly, tudsz mondani valamit r�la, de
mikor nincs az egy�nivel val� �nazonosul�s, mit
lehet mondani? Mondhatsz a gnani nak ak�rmit, a
k�rd�se mindig ez lesz: ?Kir�l besz�lsz? Nincs ilyen
szem�ly.? Ahogy nem tudsz semmit mondani az
univerzumr�l, mert az mag�ban foglal mindent, �gy
a gnanir�l sem tudsz mondani semmit, mert �
minden, �s m�gis semmi eml�t�sre m�lt�. A k�ped
felakaszt�s�hoz egy kamp�ra van sz�ks�ged, ha
nincs kamp�, min fog f�ggeni a k�p? Egy dolog
elhelyez�s�hez t�rre van sz�ks�ged, egy esem�ny
elhelyez�s�hez id�re, de az id�- �s t�r n�lk�li
minden vele val� b�n�st meghi�s�t. � tesz mindent
�szlelhet�v�, �nmaga m�gis �szlel�sen t�li. Az
elme nem tudja, mi van az elm�n t�l, de az elme az
�ltal ismert, ami rajta t�l van. A gnani tudja, hogy
semmi nem sz�letik, �s nem is hal meg, l�tez�s �s
nem l�tez�s egyform�k sz�m�ra.

K: Amikor a tested meghal, te fennmaradsz.

M: Semmi nem hal meg. A test elk�pzel�s csup�n.

Nincs ilyen dolog.
K: Miel�tt a k�vetkez� �vsz�zad bek�vetkezne,
meghalsz a k�r�l�tted l�v�k sz�m�ra. A testedet
vir�gokkal fogj�k betakarni, majd el�getnek, �s a
hamvaikat sz�tsz�rj�k. Ez lesz a mi tapasztalatunk.
Mi lesz a ti�d?

M: Az id� a v�g�hez fog �rkezni. Ezt h�vj�k a Nagy

Hal�lnak (mahamrityu), a hal�l idej�nek.

K: Ez azt jelenti, hogy az univerzum �s annak

tartalma v�get �r?

M: Az univerzum a te szem�lyes tapasztalatod.

Hogyan lehetne �rintett? Tartasz egy k�t �r�s
el�ad�st, hov� lett, amikor v�ge van? Beleolvadt a
csendbe, amelyben benne van az el�ad�s kezdete,
k�zepe �s v�ge egyar�nt. Az id� el�rkezett a
v�g�hez, volt, de nincs t�bb�. Az �let besz�d�t
k�vet� csend, �s az �let csendj�t k�vet� csend,
ugyanaz a csend. A halhatatlans�g nem m�s, mint
az ?�n vagyok? �rz�s�t�l val� szabads�g. De
m�gsem megsz�n�s. Ellenkez�leg, olyan �llapot,
amely v�gtelen�l val�sabb, �berebb, �s boldogabb,
mint amit val�sz�n�leg el tudsz k�pzelni. Csak az
�n-tudatoss�g sz�nik meg.

K: Mi�rt esik egybe a Nagy Hal�l a test ?kis

hal�l�val??

M: Nem esik egybe. Sz�z hal�lod is lehet an�lk�l,

hogy a ment�lis nyugtalans�g sz�netelne. Vagy,
fenntarthatod a testedet, �s meghalhatsz az
elm�ben csup�n. Az elme hal�la a b�lcsess�g
sz�let�se.

K: A szem�ly elt�vozik, �s csak a tan� marad.

M: Ki marad itt, azt mondani: ?�n vagyok a tan�??

Amikor nincs ?�n vagyok?, hol a tan�? Az id�tlen
�llapotban nincs �n, hogy mened�ket tal�ljon.

A csomagot cipel� ember azon igyekszik, nehogy

azt elvesz�tse � � csomag-tudatos. Aki az ?�n
vagyok? �rz�st fenntartja, az �n-tudatos. A gnani
nem cipel semmit, �s nem mondhat� tudatosnak. �s
m�gsem tudattalan. � val�j�ban a tudat sz�ve. �gy
nevezz�k �t, hogy digambara, a semmibe �lt�z�tt, a
Meztelen Egy, aki minden megjelen�st meghalad.
Nincs neve �s form�ja, ami szerint l�tez�nek lenne
mondhat�, m�gis, � az egyetlen, aki igaz�n van.

K: Nem �rtem.
M: Ki tudn�? Az elm�nek korl�tai vannak. Elegend�,
ha elvezet t�ged a tud�s hat�raihoz, �s szembes�t
t�ged az ismeretlen v�gtelens�g�vel. Amelyben
azt�n �nmagadig mer�lsz al�.

K: Mi a v�lem�nyed a tan�r�l? Val�s, vagy nem

val�s?

M: Mindkett�. Az ill�zi� utols� marad�ka, a

val�s�gos els� �rint�se. Azt mondani: �n csup�n a
tan� vagyok, egyar�nt hamis �s igaz: hamis az ?�n
vagyok? miatt, �s igaz a tan� miatt. Jobb azt
mondani: ?l�tezik tan�s�g?. Abban a pillanatban,
hogy azt mondod: ?�n vagyok?, az eg�sz univerzum
megsz�letik, teremt�j�vel egy�tt.

K: M�sik k�rd�s: gondolhatunk �gy a szem�lyre �s

az �nre, mint k�t testv�rre, egy kis �s egy nagy
testv�rre? A kisebbik testv�r rosszindulat�, �nz�,
durva �s nyugtalan, m�g a nagy testv�r intelligens,
j�indulat�, �rtelmes �s megfontolt, mentes a
testtudatoss�gt�l, �s annak v�gyait�l �s f�lelmeit�l.
A nagy testv�r ismeri a kicsit. De a kicsi nem tud a
nagyr�l, �s teljesen �n�ll�nak gondolja mag�t. J�n a
Guru, �s k�zli a kisebbikkel: ?Nem vagy egyed�l,
nagyon j� csal�db�l sz�rmazol, a testv�red nagyon
jelent�s ember, b�lcs �s j�sz�v�, �s nagyon szeret
t�ged. Eml�kezz r�, gondolj r�, keresd �t, szolg�ld
�t, �s eggy� v�lsz vele.? Most az a k�rd�s, hogy
kett� van benn�nk, a szem�lyes, �s a k�l�nleges, a
hamis �s a val�di �n, vagy ez egy hasonlat csup�n?

M: Mindkett�. Kett�nek mutatkoznak, de ha kutatod,

egynek tal�lod �ket. A kett�ss�g csak addig tart,
am�g k�ts�gbe nem vonod. A h�roms�g: elme, �n,
�s szellem (vyakti, vyakta, avyakta), a
tanulm�nyoz�suk sor�n egy v�lik. Ezek m�djai csak
a tapasztal�snak: az �sszekapcsol�snak,
sz�tv�laszt�snak, meghalad�snak.

K: Feltev�sed, miszerint �lom �llapotban vagyunk,

�ll�spontodat vit�ra alkalmatlann� teszi. B�rmilyen
ellenvet�ssel �l�nk, te egyszer�en elutas�tod annak
�rv�nyess�g�t. Az ember nem tud veled vitatkozni.

M: A vitatkoz�s v�gya is puszta v�gy csup�n. A

v�gy az ir�nt, hogy tudj, hogy hatalmad legyen, de
m�g a l�tez�s ir�nti v�gy is, v�gyak csup�n.
Mindenki lenni, t�l�lni, megmaradni v�gyik, mert
senki nem biztos �nmag�ban. Azonban mindenki
halhatatlan. Te teszed magad haland�v� az�ltal,
hogy �nmagadat a testnek tartod.

K: Minthogy te megtal�ltad a saj�t szabads�godat,

nem adn�l nekem egy kicsit bel�le?

M: Mi�rt kicsit? Vedd az eg�szet. Vedd el, az�rt van,

hogy elvedd. De te f�lsz a szabads�gt�l.

K: Swami Ramdasnak egy hasonl� k�r�ssel volt

dolga. N�h�ny rajong� k�r� gy�lt egy nap, �s k�rni
kezdt�k t�le a megszabadul�st. Ramdas
mosolyogva hallgatott, majd hirtelen elkomolyodott,
�s azt mondta: megkaphatod, itt �s most, az
abszol�t, �s maradand� szabads�got. Aki akarja,
l�pjen el�re. Senki nem moccant. H�romszor
ism�telte meg az aj�nlatot. Senki nem fogadta el.
Azt�n azt mondta: ?Az aj�nlat visszavonva.?

M: A k�t�tts�g elpuszt�tja a b�tors�got. Az ad�

mindig k�sz az ad�sra. A fogad� hi�nyzik. A
szabads�g elenged�st jelent. Az emberek nem
igaz�n hajland�k arra, hogy mindent elengedjenek.
Nem tudj�k, hogy a v�ges az �ra a v�gtelennek,
mint ahogy a hal�l az �ra a halhatatlans�gnak. A
spiritu�lis �retts�g abban �ll, hogy k�sz vagy
elengedni mindent. A felad�s az els� l�p�s. De a
val�di felad�s annak a felismer�se, hogy nincs mit
feladni, mert semmi nem a tied. Olyan ez, mint a
m�ly alv�s � nem adod fel az �gyadat, mikor �lomba
zuhansz � csak elfelejted azt.

K�rdez�: A k�rd�sem a k�vetkez�: Mi az igazs�g

bizony�t�ka? Mindegyik vall�s, metafizika, politika,
filoz�fia vagy etika k�vet�i meg vannak r�la
gy�z�dve, hogy �v�k az egyetlen igazs�g, hogy
minden m�s hamis, �s egyed�l �k birtokolj�k az
igazs�g rend�thetetlen bizony�t�k�t.
?Meggy�z�d�sem, ez�rt igaznak kell lennie.?,
mondj�k. Nekem �gy t�nik, hogy nem filoz�fia vagy
vall�s, nem doktr�na vagy ideol�gia, hanem a bels�
ellentmond�sokt�l, �s �rzelmi megindul�st�l val�
teljes mentess�g lehet igazunknak a bizony�t�ka.
Ezek �ppen olyanok, mint az ember ruh�i, amelyek
az id�vel �s a k�r�lm�nyekkel v�ltoznak, �s
divatir�nyzatokat k�vetnek.

Na m�r most, lehets�ges-e olyan vall�s vagy

filoz�fia, amely igaz, �s amely nem f�gg senkinek a
hit�t�l? Szent k�nyvekt�l sem, mert azok megint
csak az emberek bel�j�k vetett hit�t�l f�ggenek.
Van-e olyan igazs�g, amely nem hiten alapszik,
amely nem szubjekt�v?

Maharaj: Mi a v�lem�nyed a tudom�nyr�l?

K: A tudom�ny k�rben forog, ott v�gz�dik, ahol

kezd�dik, az �rz�kel�sn�l. Tapasztalatokkal
foglalkozik, �s a tapasztalat szubjekt�v. Nincs k�t
olyan ember, akiknek ugyanaz lenne a tapasztalata,
j�llehet, azonos szavakkal fejezik ki magukat.

M: Az igazs�got az elm�n t�l kell keresned.

K: Uram, elegem lett az ekszt�zisokb�l. Ezeket

b�rmelyik drog olcs�n �s gyorsan el�id�zheti. M�g a
l�gz� vagy ment�lis gyakorlatokkal el�id�zett
klasszikus samadhik sem nagyon k�l�nb�znek.
Vannak oxig�n samadhik, sz�ndioxid samadhik, �s
�ninduk�lt samadhik, amelyeket formul�k, �s
gondolat l�ncok ism�telget�se id�z el�. A monot�nia
altat� hat�s�. Nem tudom elfogadni a samadhit,
b�rmilyen nagyszer�, az igazs�g bizony�t�kak�nt.

M: A samadhi meghaladja a tapasztal�st. Egy

min�s�g n�lk�li �llapot.

K: A tapasztalat hi�nya a figyelmetlens�g miatt van.

A figyelemmel �jra megjelenik. A szemek becsuk�sa
nem c�folja a f�nyt. A negat�v �llapotok val�s�gk�nt
elk�nyvel�s�vel nem jutunk messzire. A tagad�s
val�j�ban �ll�t�st foglal mag�ban.

M: Bizonyos �rtelemben igazad van. De nem l�tod,

hogy an�lk�l k�red az igazs�g bizony�t�k�t, hogy
kifejten�d, mi az elm�dben l�v� igazs�g, �s hogy
milyen bizony�t�kkal lenn�l megel�gedve? Be tudsz
bizony�tani b�rmit, hiszel a bizony�t�sodban. De mi
bizony�tja a bizony�t�sod helyess�g�t? �n k�nnyen
r� tudlak vezetni annak elfogad�s�ra, hogy annyit
tudsz csak, hogy l�tezel � hogy te vagy az egyetlen
bizony�t�k, amivel b�rmire vonatkoz�an rendelkezel.

De �n nem azonos�tom a puszta l�tez�st a

val�s�ggal. A l�tez�s pillanatnyi, mindig id�- �s
t�rbeli, m�g a val�s�g v�ltozatlan, �s mindent �that�.

K: Uram, �n nem tudom, hogy mi az igazs�g, �s

hogy mi bizony�thatja azt. Ne b�zz engem saj�t
er�forr�saimra. Nekem nincsenek. Itt te vagy az
igazs�g ismer�je, nem �n.

M: Nem fogadod el a tan�s�got az igazs�g

bizony�t�kak�nt: a m�sok tapasztalat�nak semmi
haszna sz�modra, elutas�tasz minden olyan
k�vetkeztet�st, amely nagysz�m�, f�ggetlen tan�
egybehangz� besz�mol�j�b�l sz�rmazik; �gy r�d
marad, hogy megmondd, milyen bizony�t�k fog
t�ged kiel�g�teni, �s hogy mi az �rv�nyes bizony�t�k
ellen�rz�se?

K: Becs�letszavamra, nem tudom, mi teszi a

bizony�t�kot.

M: M�g saj�t tapasztalatod sem?

K: Sem saj�t tapasztalatom, de m�g a l�tez�s sem.

Ezek l�t-tudatoss�gomt�l f�ggenek.

M: �s l�t-tudatoss�god mit�l f�gg?

K: Nem tudom. Azel�tt azt mondtam volna: a

testemt�l; most m�r l�tom, hogy a test m�sodlagos,
nem els�dleges, �s nem tekinthet� a l�tez�s
bizonyoss�g�nak.

M: �r�l�k, hogy feladtad az �n-vagyok-a-test ide�t,

ami a t�ved�s �s szenved�s f� forr�sa.

K: Intellektu�lisan feladtam, de az �rz�s, hogy

egyedi l�tez�, egy szem�ly vagyok, m�g bennem
van. Tudom: ?�n vagyok?, de hogy mi vagyok, azt
nem tudom megmondani. Tudom, hogy l�tezem, de
nem tudom, hogy mi l�tezik. Ak�rmelyik �ton
k�zel�tem, az ismeretlennel szembes�l�k.

M: Pontosan a l�ted a val�s�g.

K: Bizony�ra nem ugyanarr�l a dologr�l besz�l�nk.

�n nem valamilyen absztrakt l�ny vagyok. Szem�ly
vagyok, korl�tozott, �s korl�tainak tudat�ban l�v�.
Egy t�ny vagyok, de a legalaptalanabb t�ny. Nincs
semmi, amire szem�lyk�nt �tmeneti l�temet
�p�thetem.

M: Szavaid b�lcsebbek, mint te magad.

Szem�lyk�nt val� l�tez�sed �tmenti. De szem�ly
vagy-e csup�n? Szem�ly vagy-e egy�ltal�n?

K: Hogy v�laszoljak? L�t �rz�sem annyit bizony�t

csup�n, hogy vagyok, nem bizony�t semmi olyat, ami
t�lem f�ggetlen. Relat�v vagyok, a relat�vnak
csak�gy a teremtm�nye, mint teremt�je. Az abszol�t
igazs�g abszol�t bizony�t�ka � mi ez, hol tal�lhat�?
Lehet-e az ?�n vagyok? puszta �rz�se a bizony�t�ka
a val�s�gnak?

M: Term�szetesen nem. Az ?�n vagyok? �s a ?vil�g

van? egym�ssal �sszef�gg�sben l�v�k �s
felt�telesek. Az elme hajlam�nak k�sz�nhet�en
ker�lnek n�vk�nt �s formak�nt kivet�t�sre.

K: Nevek, form�k, ide�k �s meggy�z�d�sek, de

nem igazs�g. De a kedved�rt elfogadn�m
mindennek a viszonylagoss�g�t, bele�rtve az
igazs�got, �s megtanuln�k felt�telez�sek alapj�n
�lni. De azt�n tal�lkozom veled, �s hallom, hogy az
Abszol�tr�l besz�lsz, mint sz�momra el�rhet�r�l, �s
egyben a legk�v�natosabbr�l. Olyan szavak
ragadj�k meg a figyelmemet, mint b�ke, boldogs�g,
�r�kk�val�s�g, halhatatlans�g, mivel ezek
f�jdalomt�l �s f�lelemt�l val� szabads�got �g�rnek.
Term�szet adta hajlamaim: az �r�mkeres�s �s a
k�v�ncsis�g felt�madnak, �s elkezdem felkutatni a
birodalmat, amelyet kinyitott�l. Minden a
legvonz�bbnak l�tszik, �s term�szetesen ad�dik a
k�rd�s. El�rhet� ez? Val�s�g ez?

M: Olyan vagy, mint egy gyerek, aki azt mondja:

bizony�tsd be, hogy a cukor �des, csak akkor veszek
bel�le. Az �dess�g bizony�t�ka a sz�jban van, nem
a cukorban. Akkor tudod, hogy �des, ha
megk�stolod, nincs m�s m�dja. Term�szetesen,
elkezdhetsz k�rdez�sk�dni: ez cukor? �des? �s
am�g meg nem k�stolod, elfogadod az �ll�t�somat.
Minden k�ts�ged majd csak akkor oszlik el, �s
tud�sod majd csak akkor v�lik k�zvetlenn�, �s
rend�thetetlenn�. Nem k�rem, hogy higgy nekem.
Csak el�sz�r b�zz meg bennem. Minden l�p�s
�nmag�t bizony�tja, vagy c�folja. �gy t�nik azt
akarod, hogy az igazs�g bizony�t�ka j�rjon az
igazs�g el�tt. �s mi lesz a bizony�t�knak a
bizony�t�ka? L�tod, ez visszafel� mozg�s.
Elv�g�s�hoz le kell �llnod a bizony�t�kok k�r�s�vel,
�s el kell fogadnod, egy pillanatra csak, igaznak
valamit. Nem igaz�n sz�m�t, hogy mi az. Lehet az
Isten, vagy �n, vagy a te saj�t �ned. Mindegyik
esetben valami, vagy valaki ismeretlent fogadsz el
igaznak. Most, ha az elfogadott igazs�g szerint
cselekszel, m�g ha egy pillanatra is, nagyon hamar
el fogsz jutni a k�vetkez� l�p�sig. Olyan ez, mint
s�t�tben f�ra m�szni � csak akkor kaparinthatod
meg a k�vetkez� �gat, amikor felkapaszkodt�l az
el�z�re. A tudom�nyban ezt tapasztalati
megk�zel�t�snek nevezik. A te�ria igazol�s�hoz
v�gre kell hajtanod egy k�s�rletet a vonatkoz�
instrukci�knak megfelel�en, amit azok hagytak meg,
akik a k�s�rletet el�tted m�r elv�gezt�k. A spiritu�lis
keres�s eset�ben a k�s�rleteknek azt a l�nc�t, amit
az embernek v�gre kell hajtani, Yog�nak h�vj�k.

K: Olyan sok Yoga l�tezik, melyiket v�lasszam?

M: Term�szetesen minden gnani azt az utat fogja

javasolni, amelyet � saj�t maga megval�s�tott, mivel
azt ismeri a legk�zvetlenebb�l. De legt�bbj�k
nagyon szabad szellem�, �s tan�csait a keres�
sz�ks�gleteihez teszi alkalmass�. Mindegyik �t az
elme megtisztul�s�hoz vezet. A tiszt�talan elme
�tl�tszatlan az igazs�g sz�m�ra, a tiszta elme
�tl�tsz�. Rajta kereszt�l k�nnyen �s tiszt�n l�that�
az igazs�g.

K: Sajn�lom, �gy l�tszik, k�ptelen vagyok a

neh�zs�gem tolm�csol�s�ra. Az igazs�g
bizony�t�k�t keresem, �s megval�s�t�s�nak a
m�dszereit. Tegy�k fel, hogy k�vetem a
m�dszereket, �s el�rek valamilyen nagyon
csod�latos, �s k�v�natos �llapotot, honnan tudom,
hogy �llapotom val�di? Minden vall�s hittel
kezd�dik, �s az �g�rete valamif�le elragadtat�s. Az
elragadtat�s a val�s�g, vagy a hit k�vetkezm�nye?
Mert ha ez egy induk�lt �llapot, akkor nem tudok mit
kezdeni vele. Vegy�k a kereszt�nys�get, ami azt
mondja: J�zus a te Megment�d, higgy, �s
megmentetsz a b�nt�l. Amikor egy v�tkes
kereszt�nyt k�rdezek, mi�rt nem menek�lt meg a
b�nt�l, Krisztusba vetett hite ellen�re, azt feleli: nem
t�k�letes a hitem. Ism�t benne vagyunk az �rd�gi
k�rben � t�k�letes hit n�lk�l nincs megv�lt�s,
megv�lt�s n�lk�l nincs t�k�letes hit, ez�rt nincs
megv�lt�s. Olyanok a fel�ll�tott felt�telek, hogy nem
lehet �ket teljes�teni, �s azt�n m�g mi kapjuk a
szemreh�ny�st, mert nem teljes�tj�k azokat.

M: Nem ismered fel, hogy jelen �brenl�ti �llapotod a

tudatlans�g egy �llapota. Az igazs�g bizony�t�k�ra
vonatkoz� k�rd�sed a val�s�g nem ismer�s�b�l
sz�letett. Tudatoss�gbeli �rz�kel�si �s ment�lis
�llapotaiddal az ?�n vagyok? pontj�ban �rintkezel,
m�g a val�s�ggal nincs kapcsolatod, nem �rintkezel
vele, nem tapasztalod. A kett�ss�get annyira
biztosnak tekinted, hogy soha m�g csak �szre sem
veszed, m�g az �n sz�momra a v�ltozatoss�g �s
k�l�nb�z�s�g nem hoz l�tre elk�l�n�l�st. Te a
val�s�got a nevekt�l �s form�kt�l k�l�n�ll�nak
k�pzeled, m�g sz�momra a nevek �s form�k a
val�s�g �r�kk� v�ltoz� kifejez�sei, �s nem t�le
k�l�n�ll� dolgok. Te ig�nyled a bizony�t�k�t az
igazs�gnak, m�g sz�momra az �sszes l�tez�s a
bizony�t�k. Te elk�l�n�ted a l�tez�st a l�tt�l, �s a
l�tet a val�s�gt�l, m�g sz�momra minden egy.
Annak ellen�re, hogy meg vagy gy�z�dve �brenl�ti
�llapotod val�s�g�r�l, nem l�psz fel azzal ig�nnyel,
hogy �lland� �s v�ltozatlan legyen, ahogy azt �n
teszem, mikor az �llapotomr�l besz�lek. M�gsem
l�tok k�l�nbs�get k�z�tt�nk, att�l eltekintve, hogy te
mindenf�le dolgokat k�pzelsz, m�g �n nem.

K: El�bb abban akad�lyozol, hogy az igazs�gr�l

k�rdezzek, majd k�pzel�d�ssel v�dolsz. Ami neked
k�pzel�d�s, az nekem val�s�g.

M: Am�g ki nem kutatod. �n nem v�dollak t�ged

semmivel. �n csup�n arra k�rlek, hogy k�rdezz
b�lcsen. Ahelyett, hogy egy olyan igazs�g
bizony�t�k�t keresed, amelyet nem ismersz, haladj
olyan bizony�t�kokon kereszt�l, amelyeket ismerni
v�lsz. R� fogsz j�nni, hogy semmit nem tudsz
biztosan � mendemond�kban hiszel. Az igazs�g
ismeret�hez az �t a saj�t tapasztalataidon kereszt�l
vezet.

K: A samadi k, �s m�s �nk�v�leti �llapotok hal�losan

ijeszt�ek sz�momra, b�rmi okb�l is k�vetkezzenek
be. Ital, cigaretta, izgalom, drog, l�gz�s, �nekl�s,
r�zk�d�s, t�ncol�s, p�rg�s, im�dkoz�s, szex, b�jt,
mantr�k �s mindenf�le sz�d�l�ssel j�r� absztrakci�k
kimozd�thatnak �ber �llapotomb�l, �s szolg�lhatnak
bizonyos �lm�nyekkel, amelyek az�rt rendk�v�liek,
mert szokatlanok. De az okok megsz�n�sekor a
hat�s szertefoszlik, �s csak egy visszat�r�, de egyre
halv�nyul� eml�k marad,.

Mondjunk le minden eszk�zr�l, �s eredm�nyeikr�l,

mert az eredm�nyek az eszk�z�kh�z k�t�ttek,
tegy�k fel a k�rd�st �jb�l, megtal�lhat�-e az
igazs�g?

M: Hol az igazs�g lak�helye, ahov� elmehetn�l

felkutatni azt? �s honnan fogod tudni, hogy
megtal�ltad? Milyen pr�bak�vet fogsz magaddal,
vinni, hogy leellen�rizd? Visszat�rt�l a kezdeti
k�rd�sedhez: mi a az igazs�g bizony�t�ka? Valami
bajnak mag�val a k�rd�ssel kell lennie, ha �jra �s
�jra hajlamos vagy megism�telni. Mi�rt k�rded, hogy
mi a bizony�t�ka az igazs�gnak? Nem az�rt, mert az
igazs�got nem els� k�zb�l ismered, �s f�lsz a
t�ved�st�l? Azt k�pzeled, hogy az igazs�g egy
?igazs�g? nevet visel� dolog, �s hogy a birtokl�sa
hasznot hajt, felt�ve, hogy hiteles. A becsap�st�l
val� f�lelmed innen ered. Igazs�got v�s�rolsz, de a
keresked�nek nem hiszel. F�lsz a hamis�tv�nyokt�l,
�s ut�nzatokt�l.

K: Nem att�l f�lek, hogy becsapnak. Az

�nbecsap�st�l f�lek.

M: De �nmagadat val�di mot�vumaid nem

ismer�s�vel csapod be. Igazs�got k�rsz, de
val�j�ban te csup�n k�nyelmet keresel, amelyet
meg akarsz tartani �r�kre. M�rpedig semmi,
semmilyen elme�llapot nem tarthat �r�kk�. Az id�-
�s t�rbeli dolgok mindig korl�tosak, mivel id� �s t�r
�nmaga is korl�tos. �s az id�tlenben az ?�r�kk�?
sz�nak nincs jelent�se. Ugyanez a helyzet az
?val�s�g bizony�t�ka? szavakkal. A nem-kett�ss�g
birodalm�ban minden teljes, �nmaga bizony�t�ka,
jelent�se �s c�lja. Ahol minden egy, ott semmilyen
igazol�sra nincs sz�ks�g. Azt k�pzeled, hogy az
�lland�s�g a val�s�g bizony�t�ka, hogy ami tov�bb
tart, az valahogy sokkal val�dibb. Az id� a val�s�g
m�rt�k�v� v�lik. �s mivel az id� az elm�ben van, az
elme v�lik a d�nt�b�r�v�, �s �nmag�ban keresi a
val�s�g bizony�t�k�t � ami egy teljesen lehetetlen,
�s rem�nytelen feladat.

K: Uram, azt mondtad: semmi sem val�di, minden

viszonylagos, �s szeretn�k veled egyet�rteni. De te
fenntartod, hogy l�tezik igazs�g, val�s�g, t�k�letes
tud�s, ez�rt megk�rdezem: mi az, �s honnan tudod?
�s mi fogja azt mondatni velem: igen, Maharajnak
igaza volt?

M: Abba kapaszkodsz, hogy sz�ks�g van a

bizony�t�kra, tan�s�gra, tekint�lyre. M�g mindig azt
k�pzeled, hogy az igazs�gnak sz�ks�ge van a
r�mutat�sra, �s, hogy azt mondj�k: ?n�zd, itt van a
igazs�g?. Ez nem �gy van. Az igazs�g nem
er�fesz�t�s eredm�nye, ami az �t v�g�n v�r. Itt �s
most van, val�j�ban az ir�nta val� v�gyakoz�sban,
�s a keres�s�ben. K�zelebb van, mint az elme �s a
test, k�zelebb, mint az ?�n vagyok? �rz�s. Nem l�tod,
mert �nmagadt�l t�ls�gosan t�vol keresed, legbels�
l�teden k�v�l. T�rgyias�tottad az igazs�got, �s
ragaszkodsz azon hagyom�nyos bizony�t�kokhoz �s
ellen�rz�sekhez, amelyek csak dolgok, �s
gondolatok eset�n alkalmazhat�k.

K: Mind�ssze annyit �rtek abb�l, amit mondasz,

hogy az igazs�g rajtam t�l van, �s �n nem vagyok
felk�sz�lt, hogy r�la besz�ljek.

M: Nem csup�n alkalmas vagy, de te vagy az

igazs�g maga. Csak az igazat �sszet�veszted a
hamissal.

K: �gy t�nik, mintha azt mondan�d: Ne k�rj

bizony�t�kot az igazs�gra. A val�tlannal t�r�dj
csup�n.

M: Az igazs�got a hamis elk�l�n�t�s�vel fedezheted

fel. Azt tudhatod, hogy mi nincs. Ami van � az
lehetsz csup�n. A tud�s a tudottra vonatkozik.
Bizonyos m�don a tudatlans�g megfelel�je. Ha
nincs tudatlans�g, hol van sz�ks�g tud�sra?
�nmag�ban sem tudatlans�g, sem tud�s nem
l�tezik. Ezek csak elme�llapotok, amelyek viszont a
l�nyeg�ben �lland� tudatoss�g mozg�sainak a
jelens�gei csup�n.

K: Az igazs�g az elme birodalm�n bel�l, vagy azon

k�v�l van?

M: Egyik helyen sem, �s mindkett�n. Ez szavakkal

nem kifejezhet�.

K: Ez az, amit �lland�an hallok � kifejezhetetlen

(anirvachaniya). Ett�l nem leszek okosabb.

M: Igaz, hogy ezt gyakran teljes tudatlans�g fedi. Az

elme a saj�t maga gy�rtotta kifejez�sekkel oper�lhat
csup�n, nem tud l�phet t�l �nmag�n. Azt, ami sem
nem �rz�ki, sem nem ment�lis, de ami n�lk�l
m�gsem l�tezhet sem az �rz�ki, sem a ment�lis, azt
nem tartalmazhatja. �rtsd meg, hogy az elm�nek
meg vannak a korl�tai; a rajta val� t�ll�p�shez el
kell fogadnod a csendet.

K: Azt mondhatjuk, hogy a tett az igazs�g

bizony�t�ka? Verbaliz�lni nem lehet, de
demonstr�lni igen.

M: Sem a tett, sem a t�tlens�g. Mindkett�t

meghaladja.

K: Kijelenthet�-e valaha: ?Igen, ez igaz?? Vagy

lehet�s�g�nk a hamis tagad�s�ra korl�toz�dik
csup�n a? M�ssz�val, az igazs�g tiszta tagad�s?
Vagy elj�n egyszer a pillanat, amikor �ll�t�ss� v�lik?

M: Az igazs�g nem le�rhat�, hanem tapasztalhat�

valami.

K: A tapasztalat szubjekt�v, nem lehet megosztani. A

te tapasztalataid r�m nincsenek hat�ssal.

M: Az igazs�g tapasztalhat�, de nem puszta

tapasztalat. �n ismerem, �s �t tudom adni, de csak
akkor, ha te nyitott vagy r�. Nyitottnak lenni azt
jelenti, hogy semmi m�st nem akarni.

K: Tele vagyok v�gyakkal, �s f�lelmekkel. Azt jelenti

ez, hogy nem vagyok alkalmas az igazs�gra?

M: Az igazs�g nem j� viselked�s, �s nem is

bizonyos teszteknek val� megfelel�s jutalma. Nem
egy el�id�zhet� valami. Ez az els�dleges, a meg
nem sz�letett, az �si forr�sa mindennek, ami van.
Alkalmas vagy, mert vagy. Nem kell az igazs�got
ki�rdemelned. Az a te saj�tod. Csak fejezd be, hogy
az�ltal, hogy szaladsz ut�na, menek�lsz el�le.
Maradj nyugodt, l�gy csendes.

K: Uram, ha azt k�v�nod, hogy a test nyugodt, �s az

elme csendes maradjon, avass be, hogy kell azt
csin�lni. �n �gy l�tom, az �n-tudatoss�gban a testet
�s az elm�t ellen�rz�semen k�v�li okok mozgatj�k.
Abszol�t uralommal b�rnak felettem az �r�kl�d�s �s
a k�rnyezet. Az univerzum hatalmas teremt�je, az
?�n vagyok? megsemmis�thet�, id�legesen
valamilyen droggal, maradand�an egy csepp
m�reggel.

M: �jfent a testnek tartod �nmagad.

K: M�g ha ezt a csont, h�s �s v�r alkotta testet, mint

nem-�nt elvetem is, m�g mindig ott marad a
gondolatokb�l �s �rz�sekb�l, eml�kekb�l �s
k�pzeletekb�l �ll� finom test. Ha ezt is elvetem, mint
nem-�nt, m�g mindig ott marad a tudatoss�g, amely
szint�n egyf�le test.

M: Teljesen igazad van, de nem kell itt meg�llnod.

L�pj tov�bb. Te nem vagy sem tudatoss�g, sem az
� k�zpontj�ban l�v� ?�n vagyok?. Val�di l�ted
teljess�ggel �n-tudattalan, t�k�letesen mentes
b�rmi olyannal val� minden �nazonos�t�st�l, ami
durva, finom, vagy transzcendent�lis.

K: El tudom k�pzelni magamr�l, hogy mindezt

meghaladom. De milyen bizony�t�kom van r�?
Ahhoz, hogy legyek, lennem kell valakinek.

M: Ford�tva. Ahhoz, hogy legy�l, senkinek kell

lenned. Valaminek, vagy valakinek gondolni magad,
az hal�l �s pokol.

K: Azt olvastam, hogy az �si Egyiptomban bizonyos

miszt�riumok sor�n drogok �s ig�zetek hat�s�ra az
emberek elhagyt�k a test�ket, �s val�s�gos
k�v�l�ll�k�nt tapasztalt�k, �s l�tt�k saj�t, f�ld�n
fekv� form�ikat. �gy akartak meggy�z�dni a hal�l
ut�ni �let val�s�g�r�l, �s l�trehozni egy m�ly
kapcsolatot v�gs� rendeltet�s�kkel, amely nagy
haszn�ra volt az �llamnak �s a templomnak. A
szem�lyt birtokl� testtel val� �nazonosul�suk
megmaradt.

M: A test t�panyagokb�l �ll, mint ahogy az elme

gondolatokb�l. L�sd �ket annak, amik. A
term�szetes �s spont�n nem-�nazonosul�s
megszabadul�st jelent. Nem kell tudnod, hogy mi
vagy. El�g azt tudod, hogy mi nem vagy. Soha nem
fogod megtudni, hogy mi vagy, mert minden
felfedez�s �jabb megh�d�tott dimenzi�t t�r fel. Az
ismeretlennek nincsenek hat�rai.

K: Ez �r�k�s tudatlans�got jelent?

M: Azt jelenti, hogy sosem volt tudatlans�g. Az

igazs�g a felfedez�sben van, nem a felfedezettben.
�s a felfedez�snek nincs kezdete, �s nincs v�ge.
Kutasd a hat�rokat, l�pj t�l rajtuk, jel�lj ki magad
sz�m�ra l�tsz�lag lehetetlen feladatokat � ez az �t.

K�rdez�: Az indiai hagyom�ny azt mondja, hogy a

Guru n�lk�l�zhetetlen. Mihez n�lk�l�zhetetlen? Az
anya n�lk�l�zhetetlen, hogy a gyermeknek testet
adjon. De a lelket nem � adja. Szerepe korl�tozott.
Hogyan van ez a Guru eset�ben? Az � szerepe is
korl�tozott, �s ha igen, miben? Vagy � �ltal�nos
�rtelemben n�lk�l�zhetetlen, s�t, abszol�t m�don?

Maharaj: A legbels� f�ny, amely csendesen �s

id�tlen�l ragyog a sz�vben, a val�di Guru. Minden
m�s puszt�n az utat mutatja.

K: Nem vagyok kapcsolatban a bels� Guruval. Csak

azzal, aki az utat mutatja. Vannak, akik azt hiszik,
hogy Guru n�lk�l a Yoga el�rhetetlen. �k folyv�st a
megfelel� Gurut keresik, egyiket a m�sikra cser�lve.
Mi az ilyen Guruknak �rt�ke?

M: Ezek ideiglenes, id�-korl�tozott Guruk.

Megtal�lod �ket az �let minden ter�let�n. Az�rt van
sz�ks�ged r�juk, hogy valamilyen tud�st, vagy
k�szs�get megszerezz.

K: Az anya is csak egy �lethosszig az, a sz�let�st�l,

a hal�lig. Nem �r�kk�.

M: Hasonl�k�ppen, az id�korl�tozott Guru sem

�r�kk� az. Bev�gzi rendeltet�s�t, �s �tadja hely�t a
k�vetkez�nek. Ez teljesen term�szetes, �s nem kell
hib�ztatni �rte.

K: A tud�s, vagy k�szs�g minden fajt�j�hoz, m�s

Gurura van sz�ks�gem?

M: Erre vonatkoz�an nincs szab�ly, egyet kiv�ve,

hogy ?a k�ls� m�land�, a legbels� � �lland�, �s
v�ltozatlan?, �mb�r megjelen�s�ben �s
tev�kenys�g�ben mindig �j.

K: Mi az �sszef�gg�s a bels� �s a k�ls� Guruk

k�z�tt?

M: A k�ls� k�pviseli a bels�t, a bels� al�veti mag�t

a k�ls�nek � egy ideig.

K: Ki� az er�fesz�t�s?

M: A tan�tv�ny�, term�szetesen. A k�ls� Guru adja

az instrukci�kat, a bels� k�ldi az er�t, az
el�vigy�zatos alkalmaz�s a tan�tv�ny�. A tan�tv�ny
akarata, intelligenci�ja �s energi�ja n�lk�l, a k�ls�
Guru tehetetlen. A bels� Guru rendeli el v�gzet�t.
Butas�g �s helytelen t�rekv�sek v�ls�gba
torkollanak, �s a tan�tv�ny r��bred saj�t �llapot�ra.
B�lcs, aki nem v�r a sokkra, amely meglehet�sen
durva tud lenni.
 K: Ez fenyeget�s?

M: Nem fenyeget�s, figyelmeztet�s. A bels� Guru

nem elk�telezett az er�szakmentess�g ir�nt. Olykor
eg�szen er�szakos is lehet, ak�r addig a pontig is
elmehet, hogy elpuszt�tja a korl�tolt vagy elferd�lt
szem�lyis�get. Szenved�s �s hal�l, csak�gy, mint
�let �s boldogs�g, munk�j�nak eszk�zei. Csak a
kett�ss�g az, amelyben az er�szakmentess�g
egyes�t� t�rv�nny� v�lik.

K: Az embernek f�lnie kell a saj�t �nj�t�l?

M: Ne f�lj, mert az �n j�t akar. De komolyan kell �t

venni. Figyelmet �s tiszteletet k�vetel; mikor nem
hallgatsz r�, a meggy�z�st k�nyszerre cser�li, am�g
v�rni tud, addig nem lesz elutas�t�. A baj nem a
Guruval van, a bels�vel, vagy a k�ls�vel. A Guru
mindig rendelkez�sre �ll. Az �rett tan�tv�ny az, aki
hi�nyzik. Amikor az ember nem �ll k�szen, mit lehet
tenni?

K: Nem k�sz, vagy nem hajland�?

M: Mindkett�. Egyre megy. Indi�ban ezt �gy h�vj�k,

adhikari. Ez alkalmass�got �s jogosults�got
egyar�nt jelent.

K: Tud a k�ls� Guru tud beavat�sban (diksha)

r�szes�teni?

M: Mindenf�le beavat�st tud adni, de a Val�s�gba

val� beavat�s bel�lr�l kell, hogy j�jj�n.

K: Ki az, aki a v�gs� beavat�st adja?

M: �nmagad.

K: �gy �rzem, k�rben j�runk. Ugyanis �n csak egy

�nt ismerek, a jelenlegi, tapasztalati �nt. A bels�,
vagy magasabb �n csak egy idea, ami a meg�rt�st,
�s a b�tor�t�st szolg�lja. �gy besz�l�nk r�la, mintha
�n�ll� l�te lenne. Nincs neki.

M: A k�ls� �s bels� �n egyar�nt a k�pzelet term�ke.

Az ?�n? l�tez�s�nek k�nyszerk�pzete egy m�sik
k�nyszerk�pzetet tesz sz�ks�gess� a gy�gyul�s
�rdek�ben, egy ?szuper �n?-nel, mint amikor egy
m�sik t�sk�re van sz�ks�g�nk a t�ske
elt�vol�t�s�hoz, vagy egy m�sik m�regre a m�reg
semleges�t�s�hez. Minden �ll�t�s tagad�s�rt ki�lt,
de ez csak az els� l�p�s. A k�vetkez� a mindkett�n
val� t�ll�p�s.

K: Azt �rtem, hogy a k�ls� Gurunak kell

fel�bresztenie az �nmagam ir�nti figyelmet, �s
annak a s�rget� ig�ny�t, hogy csin�ljak valamit
�nmagammal. Azt is �rtem, hogy milyen tehetetlen
�, amikor j�n, hogy valamilyen m�ly v�ltoz�st
id�zzen el� bennem. De akkor j�ssz a sadguru val, a
bels� Guruval, aki kezdet n�lk�li,
megv�ltoztathatatlan, a l�t gy�kere, az �lland�
�g�ret, a biztos c�l. Fogalom �, vagy val�s�g?

M: � az egyetlen val�s�g. Minden m�s a test elme

(deha-buddhi) �ltal az id� fel�let�n vetett �rnyk�p.
Term�szetesen m�g az �rnyk�p is val�s�ghoz
kapcsol�dik, de �nmag�ban nem val�s.

K: �n vagyok az egyetlen val�s�g, amit ismerek. A

sadguru addig l�tezik, am�g r� gondolok. Mit nyerek
vele, ha a val�s�gnak tekintem �t?

M: A vesztes�gedet nyered. Amikor az �rnyk�pet

�rnyk�pnek l�tod csup�n, abbahagyod a k�vet�s�t.
Fordulj h�tra, �s fedezd fel a napot, amely eg�sz id�
alatt ott volt � a h�tad m�g�tt.

K: A bels� Guru szint�n tan�t?

M: � r�szes�t abban a meggy�z�d�sben, hogy te az

�r�k, megv�ltozhatatlan, val�s�g-tudatoss�g-
szeretet vagy, minden megjelen�sen bel�l, �s t�l.

K: A meggy�z�d�s nem elegend�. Bizonyoss�g

kell.

M: Nagyon helyes. De ez esetben a bizonyoss�g a

b�tors�g alakj�t �lti fel. A f�lelem abszol�t
megsz�nik. A f�lelemmentess�gnek ez az �llapota
olyan nyilv�nval�an �j, �s m�gis m�lys�gesen a
saj�t tulajdonodnak �rzed, hogy nem tagadhatod
meg. Olyan, mint mikor az ember a saj�t gyermek�t
szereti. Ki k�telkedhetne benne?
K: Hallottunk a spiritu�lis t�rekv�seink ter�n t�rt�n�
el�rehalad�sunkr�l. Milyen halad�sra gondolsz?

M: Amikor t�lm�sz a halad�son, tudni fogod, hogy

mi a halad�s.

K: Mi k�sztet benn�nket a halad�sra?

M: A csend a f� t�nyez�. B�k�ben �s csendben

n�vekszel.

K: Az elme abszol�t nyugtalan. Mi a m�dja a

lecsillap�t�s�nak?

M: B�zz a tan�t�ban. Vegy�k az �n p�ld�mat.

Nekem az �n Gurum utas�t�sba adta, hogy figyeljem
az ?�n vagyok? �rz�s�t, �s ne figyeljek semmi m�sra.
�n csak sz�t fogadtam. Nem folytattam semmilyen
l�gz� gyakorlatot, vagy medit�ci�t, nem
tanulm�nyoztam szent k�nyveket. Az, hogy b�rmi
t�rt�nj�k is, ford�tsam el r�la a figyelmemet, �s
maradjak az ?�n vagyok? �rz�s�ben, t�l
egyszer�nek, s�t kezdetlegesnek t�nhet. Egyetlen
okom a megt�tel�re az volt, hogy Gurum ezt mondta
nekem. M�gis m�k�d�tt. Az engedelmess�g
er�teljes old�szere minden v�gynak �s f�lelemnek.

Csak fordulj el mindent�l, ami foglalkoztatja az

elm�t; b�rmi legyen a munk�d, v�gezd el
hi�nytalanul, de ker�ld az �j k�telezetts�geket;
maradj �res, �llj k�szen, ne �llj ellene annak, ami
h�vatlanul j�n.

V�g�l el�rsz egy olyan �llapotot, amelyre a nem

kapaszkod�s, az �r�mteljes nem k�t�d�s, a bels�
k�nnyeds�g, �s a le�rhatatlan szabads�g jellemz�,
amely m�gis csod�latos m�don val�s�gos.

K: Amikor az igazs�g keres�je komolyan gyakorolja

Yog� j� t, bels� Guruja kalauzolja, �s seg�ti �t, vagy
pedig r�hagyja saj�t eszk�zeire, az eredm�nyt v�rva
csup�n?

M: Minden �nmag�t�l t�rt�nik. Sem a keres�, sem a

Guru nem csin�l semmit. A dolgok t�rt�nnek, ahogy
t�rt�nnek; szemreh�ny�s, vagy dics�ret k�s�bb
ker�lnek megoszt�sra, a cselekv�s�g �rz�se
megjelen�se ut�n.
K: Milyen k�l�n�s. A cselekv� meg kellene, hogy
el�zze a cselekv�st.

M: Ez nem �gy van; a cselekv�s egy t�ny, a

cselekv� fogalom csup�n. A kifejez�sm�dod is
mutatja, hogy m�g a cselekv�s bizonyoss�g, a
cselekv� bizonytalan; a felel�ss�g �ttol�sa egy
k�l�n�s emberi j�t�k. Tekintve, hogy mindenf�le
t�rt�n�s a t�nyez�k v�gtelen sor�t k�v�nja meg, az
ember csak annyit fogadhat el, hogy minden felel�s
minden�rt, b�rmilyen t�vol is legyenek. A
cselekv�s�g az ?�n? �s az ?eny�m? ill�zi�ja sz�lte
koholm�ny.

K: Milyen hatalmas az ill�zi�?

M: K�ts�gtelen�l az, mert a val�s�gon alapszik.

K: Mi a val�s�gos benne?

M: Fedezd fel, minden olyan felismer�s�vel �s

elutas�t�s�val, ami nem val�di.

K: Nem teljesen �rtem a bels� �n spiritu�lis

t�rekv�sben j�tszott szerep�t. Ki teszi az
er�fesz�t�st? A k�ls� �n, vagy a bels�?

M: Kieszelsz olyan szavakat, mint az er�fesz�t�s,

bels�, k�ls�, �n stb., �s megk�s�rled r�h�zni �ket a
val�s�gra. A dolgok csup�n vannak, ahogy vannak,
de mi a nyelv�nk szerkezete �ltal meghat�rozott
mint�kba akarjuk �ket k�nyszer�teni. Ez a szok�s
annyira er�s, hogy hajlamosak vagyunk r�, hogy
megtagadjuk a realit�st att�l, ami nem �nthet�
szavakba. Vonakodunk att�l, hogy �szrevegy�k, a
szavak puszta szimb�lumok, amelyeket a
meg�llapod�s �s szok�s alapj�n az ism�tl�d�
�lm�nyekhez kapcsolunk.

K: Mi a spiritu�lis k�nyvek haszna?

M: Seg�tenek a tudatlans�g eloszlat�s�ban.

Kezdetben hasznosak, de a v�g�n akad�lly� v�lnak.
Az ember meg kell, hogy tudjon szabadulni t�l�k.

K: Mi a kapcsolat az atma, �s a sattva, az �n, �s az

univerz�lis harm�nia k�z�tt?

M: Mint a nap �s annak sugarai k�z�tt. Harm�nia �s

sz�ps�g, meg�rt�s �s szeretet, mind a val�s�gnak a
megnyilv�nul�sai. Cselekv� val�s�g ez, a szellem
hat�sa az anyagra. A tamas els�t�t�t, a rajas eltorz�t,
a sattva harmoniz�l. A sattva �rett� v�l�s�val
minden v�gy �s f�lelem v�get �r. Az elm�ben
t�kr�z�d� val�di l�t torz�tatlan. Az anyag
megv�lt�dik, a szellem � kijelent�sre ker�l. A kett�
egynek l�tsz�dik. Mindig is egyek voltak, de a
t�k�letlen elme kett�nek l�tta �ket. Az elme
t�k�letes�t�se emberi feladat, mivel anyag �s
szellem az elm�ben tal�lkoznak.

K: �gy �rzem magam, mintha egy ajt� el�tt �lln�k.

Tudom, hogy az ajt� nyitva �ll, de a v�gy �s f�lelem
kuty�i �ltal �rz�tten. Mi a teend�m?

M: Fogadj sz�t a tan�t�nak, �s dacolj a kuty�kkal.

Viselkedj �gy, mintha nem lenn�nek ott. Ism�tlem,
az aranyszab�ly a sz�fogad�s. A szabads�got a
sz�fogad�s r�v�n nyerhet� el. B�rt�nb�l val�
szabadul�s�hoz, az embernek haboz�s n�lk�l
engedelmeskednie kell azon utas�t�soknak,
amelyeket att�l kap, aki a megszabadul�s��rt
dolgozik.

K: A Guru szavainak, ha hallgatod csup�n, kicsi az

ereje. Az emberben hitnek kell lennie, hogy
hallgasson r�juk. Mi hoz l�tre ilyen hitet?

M: Mikor elj�n az id�, megj�n a bizalom. Minden

id�ben meg�rkezik. A Guru mindig k�sz az ad�sra,
de nincsenek fogad�k.

K: Igen, Sri Ramana Maharshi szokta volt mondani:

sok a Guruk, de hol vannak a tan�tv�nyok?

M: Nos, az id�vel minden megt�rt�nik. Mind fel fog

�bredni, egyetlen l�lek (jiva) sem fog elveszni.

K: Nagyon f�le, hogy a megval�sul�st intellektu�lis

m�don val� meg�rt�s�t�l. Besz�lhetek az
igazs�gr�l, an�lk�l, hogy ismern�m, �s ismerhetem
azt, an�lk�l, hogy egyetlen sz�t is ejten�k.

Tudom, hogy e besz�lget�sek kiad�sra ker�lnek.

Hogyan fognak hatni az olvas�kra?

M: A figyelmes �s meggondolt olvas�ban meg

fognak �rni, majd vir�got, �s gy�m�lcs�ket hoznak.
Az igazs�gon alapul� szavak, teljes pr�b�nak
al�vetve, saj�t er�vel b�rnak.

76. Tudni, hogy nem tudsz, az igazi

tud�s
Maharaj: Itt a test. A testen bel�l l�tszik megjelenni
a megfigyel�, �s k�v�l � a megfigyelt vil�g. A
megfigyel�, a megfigyel�s, valamint a megfigyelt
vil�g egy�tt jelennek meg, �s t�nnek el. Mindezeken
t�l �ress�g van. Ez az �ress�g minden sz�m�ra
egy.

K�rdez�: Amit mondasz, az egyszer�nek t�nik, de

nem mindenki ezt mondan�. Te, �s egyed�l te vagy
az, aki a h�romr�l besz�lsz, �s a rajtuk t�l l�v�
�ress�gr�l. �n csak a vil�got l�tom, amely mindent
mag�ban foglal.

M: M�g az ?�n vagyok?-ot is?

K: M�g az ?�n vagyokot? is. Az�rt van az ?�n vagyok?,

mert a vil�g van.

M: �s az�rt van a vil�g, mert az ?�n vagyok? van.

K: Igen, mindkett� v�ltozat �rv�nyes. Nem tudom a

kett�t sz�tv�lasztani, sem meghaladni, nem tudom
azt mondani valamir�l, hogy van, csak akkor, ha
tapasztalom, �s nem tudom azt mondani valamir�l,
hogy nincs, mert nem tapasztalom. Milyen
tapasztalod mondatja ezt veled, ekkora
bizonyoss�ggal?

M: �n �gy ismerem magam, mint ami � id�tlen,

hat�rtalan, oktalan. Te nem ismered magad, mert
m�s dolgok k�tnek le.

K: Mi�rt k�tnek le ennyire?

M: Mert �rdekl�d�st tan�s�tasz ir�ntuk.

K: Mi miatt vagyok �rdekl�d�?

M: A f�jdalomt�l val� f�lelem, az �r�m ir�nti v�gy

miatt. Az �r�m a f�jdalom befejez�d�se, �s a
f�jdalom az �r�m v�ge. Ezek csak v�ltogatj�k
egym�st, v�gtelen egym�sut�nban. Tanulm�nyozd
az �rd�gi k�rt, am�g t�l nem l�psz rajta.

K: Nincs sz�ks�g a kegyelmedre, hogy a

t�ll�p�semben seg�tsen?
M: Bels� Val�s�god kegyelme id�tlen m�don veled
van. Val�j�ban a kegyelem ir�nti k�r�sed jele
ennek. Ne a kegyelmem miatt agg�dj, csak tedd,
amit mondtam. A komolys�gnak a cselekv�s a
bizony�t�ka, nem a kegyelem bek�vetkez�s�re val�
v�rakoz�s.

K: Mivel kapcsolatban kell komolynak lennem?

M: Kitart�an tanulm�nyozz minden olyat, ami

figyelmed ter�be ker�l. Gyakorl�s r�v�n a mez�
t�gulni, �s a kutat�s m�ly�lni fog, m�g azok
spont�nn� �s korl�tlann� nem v�lnak.

K: Nem a gyakorl�s eredm�nyek�nt viszed v�gbe a

megval�sul�st? A gyakorl�snak csak a fizikai
l�tez�s hat�rain bel�l van hat�sa. Hogyan tehetn�
lehet�v� a hat�rtalan sz�let�s�t?

M: Term�szetesen, a gyakorl�s �s a b�lcsess�g

k�z�tt nem l�tezhet ok okozati kapcsolat. De a
gyakorl�s m�ly hat�ssal lehet a b�lcsess�g
akad�lyaira.

K: Mik ezek az akad�lyok?

M: A rossz cselekedetekhez vezet� rossz ide�k �s

v�gyak, amelyek az elme �s test sz�tforg�csol�s�t
�s gyenges�g�t okozz�k. A hamis leleplez�se, �s
felad�sa t�vol�tja el azt, ami �tj�t �llja, hogy a val�di
bel�pjen az elm�be.

K: K�t �llapot�t tudom megk�l�nb�ztetni az

elm�nek: ?�n vagyok?, �s ?a vil�g van?; ezek egy�tt
keletkeznek �s hagynak al�bb. Az emberek azt
mondj�k: ?�n vagyok, mert a vil�g van?. �gy t�nik, te
azt mondod: ?a vil�g van, mert �n vagyok?. Melyik
igaz?

M: Egyik sem. A kett� egy, �s ugyanazon �llapot,

t�rben �s id�ben. Ezen t�l az id�tlen van.

K: Mi a kapcsolat az id� �s az id�tlen k�z�tt?

M: Az id�tlen ismeri az id�t, az id� nem ismeri az

id�tlent. Minden tudatoss�g id�beli, �s sz�m�ra az
id�tlen tudattalannak mutatkozik. Igen, ez az, ami a
tudatoss�got lehet�v� teszi. A f�ny a s�t�ts�gben
ragyog. A f�nyben a s�t�ts�g nem l�that�. Vagy
m�sk�ppen kifejezve � a f�ny v�gtelen �ce�nj�ban
megjelen� tudatoss�g felh�i s�t�tek �s
korl�tozottak, az ellent�tek miatt �szlelhet�k. Ezek
puszta pr�b�lkoz�sok, hogy a szavakkal fejezz�nk
ki valami olyat, ami nagyon egyszer�, m�gis
teljess�ggel kifejezhetetlen.

K: A szavaknak �sszek�t� h�dk�nt kellene

szolg�lniuk.

M: A szavak az elme �llapot�ra vonatkoznak, nem a

val�s�gra. A foly�, a k�t part, a k�z�tt�k �vel� h�d �
ezek mind az elm�ben vannak. A szavak
�nmagukban nem tudnak t�ged az elm�n t�lvinni.
Sz�ks�g van az igazs�g ir�nti m�rhetetlen
s�v�rg�sra, vagy a Guru ir�nti abszol�t hitre. Higgy
nekem, nem l�tezik c�l, sem �t, amelyen azt
el�rhetn�d. Te vagy az �t �s a c�l, semmi m�s
nincs, amit el kell el�rned, kiv�ve �nmagadat. Csak
meg�rt�sre van sz�ks�ged, �s a meg�rt�s az elme
vir�gba borul�sa. A fa �lland�, de a megfelel�
�vszakban vir�gzik, �s gy�m�lcs�t terem. Az
�vszakok v�ltoznak, de a fa nem. Te vagy a fa.
Megsz�ml�lhatatlan �gat, �s levelet n�vesztett�l a
m�ltban, �s n�veszthetsz a j�v�ben is � m�gis te
maradsz. Nem azt kell ismerned, ami volt, vagy lesz,
hanem ami van. A te v�gyad az, ami l�trehozza az
univerzumot. Ismerd a vil�got saj�t
teremtm�nyedk�nt, �s l�gy szabad.

K: Azt mondod, a vil�g a szeretet gyermeke. Amikor

tudok a borzalmakr�l, amikkel a vil�g tele van, a
h�bor�kr�l, a koncentr�ci�s t�borokr�l, az
embertelen kizs�km�nyol�sr�l, hogyan tarthatn�m
azt az �n saj�t teremtm�nyemnek? B�rmennyire is
vagyok korl�tozott, nem tudn�k ilyen kegyetlen
vil�got teremteni.

M: Fedezd fel, hogy ez a kegyetlen vil�g kinek a

sz�m�ra jelenik meg, �s tudni fogod, hogy mi�rt
jelenik meg olyan kegyetlennek. K�rd�seid teljesen
indokoltak, csakhogy nem megv�laszolhat�k,
kiv�ve, ha tudod, hogy ki� a vil�g. Valamely dolog
�rtelm�nek a megismer�s�hez meg kell, hogy
k�rdezd annak k�sz�t�j�t. �n azt mondom neked: te
vagy a l�trehoz�ja a vil�gnak, amelyben �lsz �
egyed�l te tudod azt megv�ltoztatni, vagy
elveszejteni.
K: Hogy mondhatsz olyat, hogy �n hoztam l�tre a
vil�got? Alig tudok r�la valamit.

M: Semmi olyan nincs a vil�gban, amit ne ismern�l,

ha ismered �nmagad. Mert �nmagadat testnek
gondolod, az�rt ismered a vil�got anyagi dolgok
�sszess�g�nek. Amikor �nmagadat a tudatoss�g
k�zpontj�nak tudod, a vil�g �gy jelenik meg, mint az
elme �ce�nja. Amikor akk�nt ismered magad, ami
val�j�ban vagy, akkor a vil�got �nmagadk�nt
ismered.

K: Ez nagyon sz�pen hangzik, de nem ad v�laszt a

k�rd�semre. Mi�rt van olyan sok szenved�s a
vil�gon?

M: Ha megmaradsz puszta megfigyel�k�nt, nem

fogsz szenvedni. �gy fogod l�tni a vil�got, mint egy
l�tv�nyoss�got, s�t, egy nagyon sz�rakoztat�
l�tv�nyoss�got.

K: �h, nem. Ezt a lila elm�letet nem fogadom el. A

szenved�s t�ls�gosan intenz�v, �s mindent bet�lt.
Micsoda perverzit�s �gy sz�rakozni a szenved�sen,
mint egy l�tv�nyoss�gon. Micsoda kegyetlen Istent
aj�nlasz nekem.

M: A szenved�s oka az �szlel�nek az �szlelttel val�

azonosul�s�ban van. Ebb�l sz�letik a v�gy, �s a
v�ggyal egy�tt a vak, az eredm�nyekr�l
megfeledkez� cselekv�s. N�zz k�r�l, �s l�tni fogod
� a szenved�s egy ember alkotta dolog.

K: Ha az ember csup�n saj�t mag�nak teremtene

szomor�s�got, egyet�rten�k veled. De
ostobas�g�ban m�soknak okoz szenved�st. Az
�lmod� r�m�lma kiz�r�lag az �v�, �s senki m�s
nem szenved, csak �. De mif�le �lom az, amely
puszt�t� szerepet j�tszik m�sok �let�ben?

M: A le�r�s sok f�le, �s ellentmond�sos. A val�s�g

egyszer� � minden egy, a harm�nia az �r�k t�rv�ny,
semmi nem k�nyszer�t szenved�sre. Csak amikor
megk�s�rled, hogy le�rd, �s elmagyar�zd, cserben
hagynak a szavak.
K: Eml�kszem, egyszer azt mondta nekem Gandhiji,
hogy az �nt nem k�ti az er�szakmentess�g
(ahimsa) t�rv�nye. Az �nnek szabads�g�ban �ll,
hogy szenved�st rakjon megnyilv�nul�saira, az�rt,
hogy rendbe hozza �ket.

M: Lehet, hogy ez �gy van, a kett�ss�g szintj�n.

val�j�ban csak a forr�s van, �nmag�ban s�t�t,
minden, amit l�trehoz, ragyog�. �szlelhetetlen, ami
lehet�v� teszi az �szlel�st. Elgondolhatatlan, ami
lehet�v� teszi a gondolkod�st. Nem-l�tez�, ami
�letet ad a l�tez�nek. Mozd�thatatlan alapja a
mozg�snak. Amint vagy, otthon vagy minden�tt.

K: Ha �n az vagyok, akkor mi k�sztet r�, hogy

megsz�lessek?

M: A m�lt beteljes�letlen v�gyainak eml�ke

csapd�ba ejtett energia, amely �nmag�t
szem�lyk�nt nyilv�n�tja meg. Amikor t�lt�se kimer�l,
a szem�ly meghal. A beteljes�letlen v�gyak tov�bb
ker�lnek a k�vetkez� sz�let�sbe. A testtel val�
�nazonosul�s folyv�st friss v�gyakat hoz l�tre, �s
ennek addig nincs v�ge, am�g a k�t�tts�g ezen
mechanizmusa vil�gosan meg�rt�sre nem ker�l. A
vil�goss�g fog megszabad�tani, mert addig nem
tudsz lemondani a v�gyr�l, am�g annak okait, �s
hat�sait vil�gosan meg nem �rted. Nem azt
mondom, hogy ugyanaz a szem�ly sz�letik �jj�. Az
meghal, egyszer �s mindenkorra meghal. De
eml�kei, v�gyai �s f�lelmei megmaradnak. Azok
l�tj�k el energi�val az �j szem�lyt. A val�s�gnak
nincs r�sze benne, de lehet�v� teszi azt, az�ltal,
hogy megaj�nd�kozza a f�nnyel.

K: Az �n gondom a k�vetkez�. Ahogy �n l�tom,

minden tapasztal�snak megvan a saj�t val�s�ga. Itt
van � tapasztalhat�. Abban a pillanatban, ahogy azt
k�ts�gbe vonom, �s megk�rdezem, hogy kinek a
sz�m�ra t�rt�nik, ki a megfigyel�, stb., a tapasztal�s
v�get �r, �s m�r csak annyit tehetek, hogy az
eml�keit tanulm�nyozom. �ppen csak az �l�
pillanatot nem tudom tanulm�nyozni � a most ot. A
tudom�som a m�lt�, nem a jelen�. Amikor �ber
vagyok, val�j�ban nem a mostban �lek, hanem csak
a m�ltban. L�tezhet val�j�ban tudatoss�g a
jelenben?

M: Amir�l besz�lsz, az egy�ltal�n nem tudatoss�g,

hanem csak a tapasztalatr�l val� gondolkod�s. Az
igazi tudatoss�g (samvid) a tiszta tan�s�g �llapota,
a legcsek�lyebb k�s�rlete n�lk�l b�rmilyen
cselekv�snek, m�g a tan�s�g�nak is. Lehet, hogy
gondolataid, �rz�seid, szavaid �s cselekedeteid is
r�szei az esem�nynek; szeml�lj mindent p�rtatlanul,
a vil�goss�g �s meg�rt�s teljes f�ny�ben. Pontosan
�rtsd meg azt, ami folyik, mivel az nincs r�d
hat�ssal. Ez h�v�s tart�zkod�snak t�nhet, de
val�j�ban nem az. Amint benne vagy, �gy fogod
tal�lni, hogy szereted, amit l�tsz, b�rmi legyen
annak a term�szete. Ez a v�logat�s n�lk�li szeretet
a pr�bak�ve a tudatoss�gnak. Ha ez nincs meg,
akkor puszt�n csak �rdekelt vagy � valamilyen
szem�lyes eredm�nyben.

K: Am�g van f�jdalom �s �r�m, addig az ember

k�t�dik az �rdekeihez.

M: �s am�g az ember tudatos, addig f�jdalom �s

�r�m is lesz. A f�jdalommal �s �r�mmel a
tudatoss�g szintj�n nem tudsz megk�zdeni. A rajtuk
val� t�ll�p�shez t�l kell l�pned a tudatoss�gon, ami
csak akkor lehets�ges, ha a tudatoss�got valami
olyannak l�tod, ami sz�modra, �s nem benned,
valami olyank�nt t�rt�nik, ami k�ls�, idegen, r�d
vet�tett. Akkor, hirtelen megszabadulsz a
tudatoss�gt�l, val�ban egyed�l maradsz, minden
r�d er�szakolt dologt�l mentesen. �s ez a te val�di
�llapotod. A tudatoss�g egy viszket� ki�t�s, amely
vakar�z�sra k�sztet. Term�szetesen, nem tudsz
kil�pni a tudatoss�gb�l, mert a kil�p�s ide�ja
val�j�ban a tudatoss�gban van. De ha megtanulod,
hogy �gy n�zz a tudatoss�godra, mint egyfajta
l�zra, amely szem�lyes, �s egy�ni, amelybe bele
vagy z�rva, mint csirke a toj�sh�jba, val�j�ban
ekkor ker�lsz ezen az attit�d�n k�v�lre, �s ekkor fog
elj�nni a v�ls�g, ami sz�t fogja t�rni a toj�sh�jat.

K: Buddha azt mondta, az �let szenved�s.

M: �gy kellett, hogy �rtse, hogy minden tudatoss�g

f�jdalmas, ami szembet�n�.

K: �s a hal�l k�n�lja a megszabadul�st?

M: Aki �nmag�t megsz�letettnek hiszi, nagyon f�l a

hal�lt�l. M�sfel�l, aki val�ban ismeri �nmag�t,
annak sz�m�ra a hal�l egy boldog esem�ny.

K: A hindu hagyom�ny azt mondja, hogy a sors

okozza a szenved�st, a sors pedig meg�rdemelt.
Tekints a t�m�rdek csap�sra, legyen az term�szeti,
vagy ember �ltal okozott, az �rvizekre, �s
f�ldreng�sekre, h�bor�kra �s forradalmakra.
Mer�szelhetj�k-e azt gondolni, hogy ki-ki az � saj�t
b�nei miatt szenved, amelyekr�l neki sejt�se sincs?
A szenved� billi�k mind b�n�s�k, akik igazs�gosan
b�nh�dnek?

M: Musz�j, hogy az ember csak saj�t b�ne miatt

szenvedjen? Val�j�ban elk�l�n�ltek vagyunk? Az
�letnek e roppant �ce�nj�ban m�sok b�nei�rt
szenved�nk, m�sokat pedig arra k�sztet�nk, hogy a
mi b�neink�rt szenvedjenek. Term�szetesen, a
Legfels�bb egyens�lyi t�rv�nyek uralkodnak, �s a
v�g�n a sz�ml�k kiegyenl�t�sre ker�lnek. De am�g
az �let fenn�ll, addig m�lys�ges hat�ssal vagyunk
egym�sra.

K: Igen, ahogy a k�lt� mondja: ?Senki nem sziget.?

M: Minden tapasztalat h�tter�ben az �n van, �s

annak a tapasztalat ir�nti �rdekl�d�se. Nevezheted
v�gynak, nevezheted szeretetnek � nem szavakon
m�lik.

K: V�gyhatom a szenved�st? Kereshetem

sz�nd�kosan a f�jdalmat? Nem ahhoz az emberhez
hasonl�tok, aki puha �gyat vetett mag�nak egy j�
�jszakai alv�s rem�ny�ben, majd r�m�lom lepte
meg, �s h�nykol�dik �s sikoltozik �lm�ban?
Bizony�ra nem a szeretet az, ami a r�m�lmokat
l�trehozza.

M: Mindenf�le szenved�s oka �nz� elk�l�n�l�s,

elszigetel�d�s �s kapzsis�g. Amikor a szenved�s
oka meg�rt�sre �s elt�vol�t�sra ker�l, a szenved�s
megsz�nik.

K: �n lehet, hogy elt�vol�tom a f�jdalom ok�t, de a

t�bbiek tov�bb fognak szenvednek.

M: Ahhoz, hogy meg�rtsd a szenved�st, t�l kell

l�pned a f�jdalmon �s �r�m�n. A saj�t v�gyaid �s
f�lelmeid akad�lyoznak a meg�rt�sben, �s ez�ltal a
m�soknak val� seg�t�sben. Val�j�ban nincsenek
m�sok, �s a magadon val� seg�t�ssel mindenki
m�st is seg�tesz. Ha komolyan veszed az emberis�g
seg�t�s�t, akkor a rendelkez�sedre �ll� egyetlen
eszk�zt kell t�k�letes�tened � �nmagadat.
K: �ll�t�sod szerint �n vagyok e vil�g teremt�je,
megtart�ja �s puszt�t�ja, aki minden�tt jelenval�,
mindentud�, mindenhat�. Mik�zben szavaidon
t�n�d�m, azt k�rdem magamt�l: ?hogy van az, hogy
oly sok gonoszs�g van a vil�gomban??

M: Nincs gonoszs�g, nincs szenved�s; az �let�r�m

kimagasl�. N�zd, hogy kapaszkodik minden az
�letbe, milyen �rt�kes a l�tez�s.

K: Elm�m k�perny�j�n egym�st k�vetik a k�pek,

v�gtelen sorban. Semmi nem maradand�, ami
velem kapcsolatos.

M: Vizsg�ld meg magad jobban. A k�perny� � nem

v�ltozik. A f�ny folyamatosan vil�g�t. Csak a
k�z�tt�k l�v� film mozog k�pek megjelen�s�t id�zve
el� ez�ltal. Nevezheted a filmet � sorsnak

K: Mi hozza l�tre a sorsot?

M: Az elker�lhetetlens�g oka a tudatlans�g tud�s.

K: A mivel kapcsolatos tudatlans�g?

M: Az �nmagaddal kapcsolatos tudatlans�g,

els�sorban. Azt�n a dolgok igazi term�szet�vel,
okaival, �s hat�saival kapcsolatos tudatlans�g.
Meg�rt�s n�lk�l tekintesz k�r�l, �s an�lk�l, hogy
megragadn�d a val�s�g megjelen�s�t. Azt hiszed,
ismered a vil�got, �s �nmagadat � de a tudatlans�g
mondatja veled csup�n: ismerem. Kezdd annak az
elfogad�s�val, hogy nem tudsz, �s indulj innen.

Semmi nincs, ami a vil�got jobban seg�theti, mint ha

v�get vetsz a tudatlans�gnak. Akkor majd semmi
k�l�n�set nem kell tenned, hogy seg�ts a vil�gon.
Val�j�ban a l�ted a seg�ts�g, ak�r cselekszel, ak�r
sem.

K: Hogy lehet a tudatlans�g ismert? A tudatlans�g

ismerete tud�st el�felt�telez.

M: �gy van. A ?tudatlan vagyok? teljes elfogad�sa

tud�s kezdete. Egy tudatlan ember nem tudja, hogy
tudatlan. Mondhatod, hogy nem l�tezik tudatlans�g,
akkor abban a pillanatban �gy l�tszik, hogy nincs is.
Ez�rt tudattalans�gnak, vagy vaks�gnak is
nevezheted. Semmit nem ismersz, �s nem �rtesz,
b�rmit l�tsz magad k�r�l, �s magadban, s�t, m�g
azt sem tudod, hogy nem ismered, �s nem �rted. Az
igazi tud�s, az al�zatos sz�v tud�sa az, ha tudod,
hogy nem tudsz, �s nem �rtesz.

K: Igen, ahogy Krisztus mondta: Boldogok a lelki

szeg�nyek�

M: Fogalmazz, ahogy tetszik; a t�ny az, hogy tud�sa

csak tudatlans�gnak lehet. Tudod, hogy nem tudsz.

K: V�get �r a tudatlans�g valaha?

M: Mi bajod a tudatlans�ggal? Nem kell mindent

tudnod. Elegend� azt tudni, amit tudnod sz�ks�ges.
A t�bbi tud �nmag�r�l gondoskodni an�lk�l is, hogy
tudn�d, hogy csin�lja. Ami l�nyeges, hogy
tudattalans�god ne dolgozzon a tudatos ellen, hogy
egys�g legyen minden szinten. Tudni nem olyan
nagyon fontos.

K: Amit mondasz hib�tlan, pszichol�giai �rtelemben.

De mikor az egy�b dolgok ismeret�r�l, a vil�g
ismeret�r�l van sz�, akkor tudni, hogy nem tudok,
nem sokat seg�t.

M: Ha bels�leg teljes vagy, a k�ls� tud�s spont�n

m�don elj�n hozz�d. �leted minden pillanat�ban
tudod, amit tudnod sz�ks�ges. Az univerz�lis elme
�ce�nj�ban minden tud�s benne foglaltatik; a ti�d,
ig�ny szerint. Legnagyobb r�sz�t soha nem kell
tudnod � de ennek ellen�re a ti�d.

Ahogy a tud�ssal, �gy van a hatalommal is.

B�rmir�l �rzed �gy, hogy meg kell t�rt�nnie, az

biztosan megt�rt�nik. K�ts�gtelen, hogy Isten
fel�gyeli az univerzum vezet�s�vel kapcsolatos
ezen �gyet; de boldog, ha kap valamilyen
seg�ts�get. Amikor a seg�t� �nzetlen �s intelligens,
az univerzum minden hatalma a rendelkez�s�re �ll.

K: M�g a term�szet vak er�i is?

M: Nincsenek vak er�k. A tudatoss�g az er�. Ismerd

fel, hogy mi a tennival�, �s az meg fog t�rt�nni.
Csak maradj �ber � �s csendes. Amint c�lodba �rsz,
�s ismered saj�t val�di term�szetedet, l�tez�sed
�ld�ss� v�lik mindenek sz�m�ra. Nem ismerheted,
a vil�g sem fogja ismerni, m�gis, a seg�ts�g ki�rad.
�lnek a vil�gon olyan emberek, akik t�bb j�t
tesznek, mint az �sszes �llamf�rfi, �s emberbar�t
egy�ttv�ve. F�nyt, �s b�k�t sug�roznak, a tud�s
mindenf�le sz�nd�ka n�lk�l. Amikor m�sok
elmondj�k nekik, milyen csod�kat m�veltek, maguk
is elcsod�lkoznak. M�gsem tulajdon�tanak semmit
maguknak, nem b�szk�k, �s h�rn�vre sem tartanak
ig�nyt. �ppens�ggel k�ptelenek r�, hogy �nmaguk
�rdek�ben b�rmire v�gyakozzanak, m�g arra az
�r�mre sem v�gynak, hogy seg�tsenek m�sok
sz�m�ra, hogy megismerj�k, hogy Isten j�, hogy
b�kess�gben vannak.

Az ��n� �s az �eny�m� t�ves ide�k

K�rdez�: �n nagyon k�t�d�m a csal�domhoz, �s a

tulajdonaimhoz. Hogyan k�zdhetem le ezt a
k�t�d�st?

Maharaj: Ez a k�t�d�s az ?�n? �s az ?eny�m?

�rzet�vel egy�tt sz�letett. Tal�ld meg e szavak igazi
jelent�s�t, �s meg fogsz szabadulni minden
k�t�tts�gt�l. Elm�d van, amely id�beli kiterjed�s�.
Sz�modra egyik dolog a m�sik ut�n t�rt�nik, �s az
eml�kezetben fennmarad. Semmi baj ezzel. A
probl�ma csak akkor mer�l fel, amikor a m�ltbeli
eml�ke a f�jdalomnak �s �r�mnek � amelyek
minden szerves �let sz�m�ra n�lk�l�zhetetlenek �
fennmarad, mint reflex, uralva a viselked�st. Ez a
reflex ?�n? form�t vesz fel, �s a testet �s elm�t saj�t
c�ljaira haszn�lja, amelyek �lland�an az �r�m
keres�se, vagy a f�jdalom el�l val� menek�l�s.
Amikor az ?�nt? akk�nt ismered fel ami, v�gyak �s
f�lelmek csomagjak�nt, �s az ?eny�m? �rzet�t
akk�nt, ami minden dolgot �s embert az�rt foglal
mag�ban, mert azok a f�jdalom elker�l�s�re, �s az
�r�m biztos�t�sa c�lj�b�l sz�ks�gesek, l�tni fogod,
hogy az ?�n? �s ?eny�m? hamis ide�k, amelyeknek
semmi alapjuk a val�s�gban. Miut�n az elme
l�trehozta �ket addig uralj�k l�trehoz�jukat, am�g az
igaznak tartja �ket; amikor k�ts�gbe vonatnak,
szertefoszlanak.

Az ?�n? �s az ?eny�m? �nmagukban nem l�tezhetv�n

t�mogat�st ig�nyelnek, amelyet a testben tal�lnak
meg. A test v�lik az � vonatkoz�si pontjukk�. Amikor
azt mondod, az ?�n? f�rjem �s az ?�n? gyermekeim,
akkor �gy �rted, hogy a test f�rje �s a test
gyermekei. Add fel a testtel val� azonoss�g ide�j�t,
�s n�zz szembe a k�rd�ssel: ki vagyok �n? Azonnal
egy folyamat fog mozg�sba lend�lni, amely
visszahoz a val�s�gba, jobban mondva, visszaviszi
az elm�t a val�s�gba. Csak nem szabad f�lned.

K: Mi�rt kellene f�lnem?

M: Mert ahhoz, hogy a val�s�g l�gy az ?�nnek? �s az

?eny�mnek? t�vozniuk kell. Menni fognak, ha hagyod
�ket. Akkor norm�l term�szetes �llapotod �jra
megjelenik, amelyben nem vagy sem a test, sem az
elme, sem az ?�n?, sem az ?eny�m?, hanem a l�t
k�l�nb�z� �llapotainak eg�sze. Ez a l�t tiszta
tudata, an�lk�l, hogy ez vagy az lenn�l, an�lk�l,
hogy b�rmivel azonos�tan�d magad egyedileg, vagy
�ltal�noss�gban. A tudatoss�gnak abban a tiszta
f�ny�ben semmi nincs, m�g a semmi ide�ja sincs.
Ott csak f�ny van.

K: Vannak szeretteim. Meg kell t�l�k v�lnom?

M: Te csak hagyd, hogy j�rj�k a saj�t �tjukat. A

t�bbi rajtuk m�lik. Vagy elvesz�tik az �rdekl�d�s�ket
ir�ntad, vagy nem.

K: Hogy tehetn�nek ilyet? �k nem az eny�im?

M: �k a tested�i, nem a tieid. Jobban mondva, senki

nincs, aki nem a ti�d.

K: �s mi van a javaimmal?

M: Amikor nincs t�bb� ?eny�m?, hol vannak neked

javaid?

K: Mondd, k�rlek, mindent el kell vesz�tenem az ?�n?

elveszt�s�vel?

M: Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Minden

azonos lesz sz�modra. A te vesztes�ged valakinek
a nyeres�ge lesz. Nem fogsz vele t�r�dni.

K: Ha nem t�r�d�m vele, mindent el fogok vesz�teni.

M: Ha semmid sincs, nincsenek probl�m�id.

K: A t�l�l�s probl�m�ja megmarad.

M: Az a test probl�m�ja, amit ev�ssel, iv�ssal �s

alv�ssal meg fog oldani. Van elegend� mindenki
sz�m�ra, felt�ve, hogy osztoznak rajta.

K: A mi t�rsadalmunk a szerz�sen, nem az

osztoz�son alapul.

M: Megoszt�ssal meg fogod v�ltoztatni.

K: Nem tudok r�la, hogy lenne megoszt�s. �n

mindenesetre, ad�zom a javaim ut�n.

M: Ez nem azonos az �nk�ntes megoszt�ssal. A

t�rsadalom nem fog megv�ltozni k�nyszer hat�s�ra.
A sz�v megv�ltoz�s�t ig�nyli. �rtsd meg, hogy
semmi nem a te saj�tod, hogy minden mindenhez
hozz�tartozik. Csak ekkor v�ltozik meg a
t�rsadalom.

K: Egy ember meg�rt�se nem fogja a vil�got

el�r�bb vinni.

M: A vil�g, amelyben �lsz, m�lyen meg fog v�ltozni.

Eg�szs�ges �s boldog vil�g lesz, amely sug�rz�,
egy�tt�rz�, gyarapod�, �s terjeszked�. Az igaz sz�v
ereje m�rhetetlen.

K: K�rlek, mes�lj m�g nek�nk.

M: A mes�l�s nem a kedvenc id�t�lt�sem. N�ha

mes�lek, n�ha nem. A mes�l�sem, vagy a nem
mes�l�sem az adott szitu�ci� r�sze, �s nem t�lem
f�gg. Amikor olyan a szitu�ci�, amelyben mes�lnem
kell, akkor mes�lni hallom magam. M�s
szitu�ci�kban nem hallom magam mes�lni.
Sz�momra egyre megy. Mes�lek, vagy sem, az a l�t
f�ny�re �s szeretet�re, ami vagyok, nincs hat�ssal,
�s nem is az �n ellen�rz�sem alatt �ll. Ezek vannak,
�s �n tudom, hogy vannak. Van boldogs�g tudat, de
nincs senki, aki boldog. Term�szetesen, jelen van
az �nazonoss�g �rz�se, de ez az eml�knyomok
�nazonoss�ga, olyan, mint egy k�psor a mindig
jelenl�v� k�perny�n. A f�ny �s a k�perny� n�lk�l
nem lehetn�nek k�pek. Tudni, hogy a k�p a f�ny
j�t�ka a k�perny�n, megszabad�t att�l az ide�t�l,
hogy a k�p val�di. Nem kell m�st tenned, mint
meg�rteni, hogy te szereted az �nt, �s az �n szeret
t�ged, �s hogy a kett�t�k k�z�tti kapcsolat az ?�n
vagyok? �rz�se, ami az azonoss�g jele, a
l�tsz�lagos k�l�nb�z�s�g ellen�re. Tekints az ?�n
vagyok?-ra mint a bels� �s a k�ls�, a val�di �s a
l�tszat k�z�tti szeretet jel�re. Mik�nt egy �lomban
minden m�s, kiv�ve az ?�n? �rz�s�t, amely lehet�v�
teszi, hogy azt mondd, ?�n �lmodtam?, �ppen �gy
teszi lehet�v� az ?�n vagyok? �rz�se, hogy azt
mondd, ?ism�t �n vagyok a val�di �n?. Nem csin�lok
semmit, �s m�s sem csin�l velem semmit. Vagyok,
ami vagyok, �s semmi nincs r�m hat�ssal. L�tszat
szerint �n f�gg�k mindent�l, de val�j�ban t�lem
f�gg minden.
K: Hogy mondhatod, hogy nem csin�lsz semmit?
Nem besz�lsz velem?

M: Nincs olyan �rz�sem, hogy besz�lek. Besz�d

zajlik, ez minden.

K: �n besz�lek.

M: Val�ban? Hallod magad besz�lni, �s azt

mondod: �n besz�lek.

K: Mindenki �gy besz�l: ?�n dolgozom, �n j�v�k, �n

megyek.?

M: Semmi ellenvet�sem a nyelvi szok�saiddal

kapcsolatban, de torz�tanak, �s rombolj�k a
val�s�got. A k�vetkez� megfogalmaz�s sokkal
szabatosabb lenne: ?besz�d, munka, j�v�s, men�s
t�rt�nik.? Mert ak�rmi t�rt�nj�k, az csak a teljes
univerzum egyet�rt�s�vel lehets�ges. Hiba azt
hinni, hogy valamif�le egyedi oka lehet egy
esem�nynek. Minden ok egyetemes. Val�j�ban a
tested sem l�tezne an�lk�l, hogy a teljes univerzum
ne m�k�dne k�zre l�trehoz�s�ban, �s �letben
marad�s�ban. �n teljes tudat�ban vagyok, hogy a
dolgok az�rt t�rt�nnek �gy, ahogy t�rt�nnek, mert a
vil�g olyan, amilyen. Az esem�nyek menet�t
befoly�soland� egy �j t�nyez�t kell behoznom a
vil�gba, �s ez a t�nyez� csak �n magam lehetek, a
bennem �sszpontosul� szeretet �s meg�rt�s ereje.

Megsz�let�se ut�n a testtel mindenf�le dolgok

t�rt�nnek, �s te r�sztvev�je vagy ezeknek, mert a
testnek tartod magad. Olyan vagy, mint a mozi n�z�,
a filmmel nevet �s s�r, j�llehet teljesen tiszt�ban van
vele, hogy eg�sz id� alatt a sz�kben �l, �s a film
csak a f�ny j�t�ka. Elegend�, ha �thelyezi a
figyelm�t a k�perny�r�l �nmag�ra, hogy megt�rje a
var�zst. Amikor a test meghal, akkor az a fajta �let,
amit most �lsz � fizikai �s ment�lis esem�nyek sora
� v�get �r. V�get �rhet ak�r most is � an�lk�l, hogy
v�rn�d a test hal�l�t � el�g �thelyezni a figyelmedet
az �nre, �s ott tartani. Minden �gy t�rt�nik, mintha
l�tezne egy misztikus er�, amely mindent l�trehoz,
�s mozgat. Ismerd fel, hogy nem te vagy a mozgat�,
csak a megfigyel�, �s b�k�ben leszel.

K: Ez az er� f�ggetlen t�lem?

M: Term�szetesen nem. De azzal kell kezdened,

hogy a p�rtatlan megfigyel� vagy. Csak akkor fogod
teljes l�nyedet az univerz�lis szeretetk�nt, �s
cselekv�k�nt felismerni. Am�g egy konkr�t szem�ly
gy�trelmeinek a kelepc�j�ben vagy, nem vagy
k�pes semmit l�tni azon t�l. De v�g�l el fogsz jutni
annak l�t�s�ig, hogy nem vagy sem az egyedi, sem
az univerz�lis, mindegyiken t�l vagy. Mint ahogy a
ceruza par�nyi hegye sz�mtalan rajzot k�pes
megrajzolni, �gy rajzolja meg a tudat dimenzi�
n�lk�li pontja a hatalmas univerzum tartalm�t. Tal�ld
meg ezt a pontot, �s l�gy szabad.

K: Mib�l hozom l�tre ezt a vil�got?

M: Saj�t eml�keidb�l. Am�g nem vagy tudat�ban

�nmagadnak, mint teremt�nek, vil�god korl�tozott,
�s ism�tl�d�. Amint t�ll�psz �nmagad m�lttal val�
azonos�t�s�n, szabads�godban �ll a harm�nia �s
sz�ps�g egy �j vil�g�nak a megteremt�se. Vagy
csak megmaradni � l�ten �s neml�ten t�l.

K: Mi fog velem maradni, ha elengedek minden

eml�ket?

M: Semmi nem fog maradni.

K: F�lek.

M: F�lni fogsz eg�szen addig, am�g meg nem

tapasztalod a szabads�got, �s annak �ld�sait.
Term�szetesen, bizonyos eml�kek sz�ks�gesek a
test felismer�s�hez, �s ir�ny�t�s�hoz, �s az ilyen
eml�kek megmaradnak, de a testhez val�
ragaszkod�s nem marad meg; nincs t�bb� alapja
v�gynak �s f�lelemnek. Nem t�l bonyolult dolog
meg�rteni, �s gyakorolni mindezt, de musz�j, hogy
�rdekeljen. �rdek n�lk�l semmi nem vihet� v�gbe.

Megl�tv�n, hogy egy k�t�tts�gek �ltal �sszetartott

eml�kcsomag vagy, l�pj ki, �s n�zd k�v�lr�l. M�r
el�sz�rre is �szrevehetsz valamit, ami nem eml�k.
Abbahagyod, hogy ez-�s-ez-az �r legy�l, aki saj�t
�gyeivel van elfoglalva. V�gre b�k�ben vagy.
Felismered, hogy soha semmi baj nem volt a
vil�ggal � egyed�l veled volt baj, �s ennek most
v�ge van. Soha t�bb� nem fogsz beleker�lni a
tudatlans�g sz�lte v�gy h�l�j�ba.

78. Minden tud�s tudatlans�g

K�rdez�: Megengeded, hogy arra k�rj�nk, mes�ld

el nek�nk, hogyan t�rt�nt a megval�sul�sod?

Maharaj: Az �n esetemben ez valahogy ez nagyon

egyszer� �s k�nny� volt. Hal�la el�tt Gurum azt
mondta: Higgy nekem, te vagy a Legfels�bb
Val�s�g. Ne vond k�ts�gbe a szavaimat, ne
k�telkedj bennem. �n az igazs�got mondom neked
� cselekedj annak megfelel�en. Szavait nem tudtam
feledni, �s mivel nem felejtettem � megval�sultam.

K: De mit csin�lt�l tulajdonk�ppen?

M: Semmi k�l�n�set. �ltem az �letem, gyakoroltam

a mesters�gem, gondoskodtam a csal�domr�l, �s
minden szabad pillanatomat arra ford�tottam, hogy
Gurumra eml�kezzem, �s az � szavaira. � nem
sokkal ezut�n meghalt, �s �n csak az eml�kre
t�maszkodhattam.

K: Ez Gurud kegyelme �s hatalma kellett, hogy

legyen.

M: Az � szavai igazak voltak, �s �gy igaznak

bizonyultak. Az igaz szavak mindig igaznak
bizonyulnak. Gurum nem csin�lt semmit; szavai
m�k�dtek, mivel igazak voltak. B�rmit csin�ltam �n,
az bel�lr�l j�tt, k�retlen�l, �s v�ratlanul.

K: A Guru elind�tott egy folyamatot an�lk�l, hogy

r�szt vett volna benne?

M: Fogalmazz, ahogy tetszik. A dolgok t�rt�nnek,

ahogy t�rt�nnek � ki tudn� megmondani mi�rt, �s
hogyan? Semmit nem sz�nd�kosan tettem. Minden
j�tt mag�t�l � az elenged�s, az egyed�ll�t, a befel�
fordul�s v�gya.

K: Egy�ltal�n semmilyen er�fesz�t�st nem tett�l?

M: Nem. Hiszed, vagy sem, m�g csak nem is v�rtam

a megval�sul�st. � csak annyit mondott nekem,
hogy �n vagyok a Legfels�bb, �s azut�n meghalt.
�n csup�n nem tudtam nem hinni neki. A t�bbi
mag�t�l t�rt�nt. �gy tal�ltam, hogy v�ltozom � ez
minden. Tulajdonk�ppen meglep�dtem. De v�gy
�bredt bennem, hogy szavait beteljes�tsem. Oly
biztos voltam benne, hogy lehetetlen hazudnia, hogy
�gy �reztem, vagy hi�nytalanul beteljes�tem, amit
szavai jelentenek, vagy meghalok. Teljesen
hat�rozottan �reztem, de nem tudtam, mit kell tenni.
�r�kat t�lt�ttem azzal, hogy r� gondoltam, �s az �
�ll�t�s�ra, nem vitatkozva vele, hanem csak
eml�kezve arra, amit mondott nekem.

K: Mi t�rt�nt veled azut�n? Hogy tudtad meg, hogy

te vagy a Legfels�bb?
M: Senki nem j�tt, hogy elmondja nekem. Bel�lr�l
sem hallottam. Val�j�ban, csak kezdetben fordult
el�, amikor er�fesz�t�seket tettem, hogy k�l�n�s
tapasztal�sokon mentem kereszt�l; f�nyeket l�ttam,
hangokat hallottam, istenekkel �s istenn�kkel
tal�lkoztam, �s besz�lgettem. Amikor a Guru azt
mondta nekem: ?te vagy a Legfels�bb Val�s�g?,
v�zi�im �s r�v�leteim megsz�ntek, �s nagyon
csendes �s egyszer� lettem. �gy tal�ltam, v�gyam
�s tud�som egyre kevesebb �s kevesebb, m�gnem
elmondhattam, legteljesebb megd�bben�semre:
?nem tudok semmit, nem akarok semmit?.

K: Term�szetes m�don szabadult�l meg a v�gyt�l,

�s tud�st�l, vagy a gnani szerep�t szem�lyes�tetted
meg, a Gurud �ltal adott k�ppel �sszhangban?

M: Nem kaptam semmilyen k�pet, �s nem is volt

semmi ilyenem. Gurum soha nem besz�lt arr�l, mire
sz�m�tsak.

K: Tov�bbi dolgok t�rt�nhetnek veled. Utad v�g�n

vagy?

M: Soha nem volt semmif�le �t. �n vagyok, ami

mindig is voltam.

K: Mi a Legfels�bb Val�s�g, amit el k�v�nt�l �rni?

M: Felny�lt a szemem, ez minden. Egy vil�got

teremtettem, �s ben�pes�tettem azt � most m�r
t�bb� semmit nem teszek.

K: Hol �lsz akkor?

M: A l�ten �s neml�ten t�li �ress�gben, t�l a

tudatoss�gon. Ez az �ress�g teljess�g is; ne sajn�lj
engem. Ez olyan, mint amikor azt mondja az ember:
?megcsin�ltam a munk�mat, semmi teend�m nem
maradt?.

K: Megval�sul�sodat egy konkr�t d�tummal jel�l�d.

Ez azt jelenti, hogy t�rt�nt valami azon a napon. Mi
t�rt�nt?
M: Az elme abbahagyta az esem�nyek l�trehoz�s�t.
A r�gi szakadatlan keres�s le�llt � nem akartam
semmit, nem v�rtam semmit � nem fogadtam el
semmit �nmagamk�nt. Nem volt ?�n?, hogy
t�rekedjen. M�g a meztelen ?�n vagyok? is elt�nt. A
m�sik dolog amit �szrevettem az volt, hogy
elvesztettem minden megr�gz�tt bizonyoss�gomat.
Kor�bban oly sok dologban biztos voltam, most nem
voltam biztos semmiben. De �gy �rzem, nem
vesztettem semmit a nem tud�ssal, mert minden
ismeretem hamis volt. Nem tud�som �nmag�ban
annak a t�nynek a tud�sa volt, hogy minden tud�s
tudatlans�g, hogy a ?nem tudom? az elme egyetlen
igaz kijelent�se. Vegy�k az ?�n sz�lettem? ide�t.
Lehet, hogy te ezt igaznak tartod. Nem az. Te soha
nem sz�lett�l, �s soha nem is fogsz meghalni. Az
idea, hogy sz�lett�l, �s meg fogsz halni, nem a ti�d.
A vele val� azonosul�soddal v�lt�l haland�v�. Mint
ahogy a moziban minden f�ny, �pp �gy v�lik a
tudatoss�g a v�gtelen vil�gg�. Vizsg�ld meg
gondosan, �s l�tni fogod, hogy a nevek �s form�k
csak m�l� hull�mok a tudatoss�g �ce�nj�n, hogy
csak a tudatoss�gr�l mondhat� el, hogy van, annak
�talakul�sair�l nem.

A tudatoss�g v�gtelens�g�ben megjelenik egy

f�nysug�r, egy gyorsan mozg�, apr� pont, amely
form�k, gondolatok, �rz�sek, fogalmak �s eszm�k
nyom�t hagyja, ahogy a toll nyomot hagy a pap�ron.
�s a tinta az, amely az eml�kezetben a nyomot
hagyja. Te vagy ez az apr� pont, �s mozg�soddal
�r�kk� �jrateremted a vil�got. �ll�tsd le a mozg�st,
�s nem lesz vil�g. Tekints befel�, �s �gy fogod
tal�lni, hogy a f�nypont a f�ny v�gtelens�g�nek a
testben val� t�kr�z�d�se, mint ?�n vagyok? �rz�s.

K: Ismered azt a f�nyt? L�ttad m�r?

M: Az elme sz�m�ra s�t�ts�gnek t�nik. Ismerni azt

csak visszat�kr�z�d�sein kereszt�l lehet. Minden a
napf�nyben l�that� �a napf�nyt kiv�ve.

K: �gy �rtsem, hogy elm�ink hasonl�k?

M: Hogy lehetn�nek azok? Neked saj�t egyedi

elm�d van, eml�kekkel �tsz�ve, v�gyakt�l �s
f�lelmekkel �sszetartva. Nekem nincs saj�t elm�m;
amit tudnom kell, azt az univerzum hozza
tudom�somra, mint ahogy az �tellel is ell�t, amit
megeszem.

K: Mindent tudsz, amit tudni akarsz?

M: Semmit nem akarok tudni. De amit tudnom kell,

azt megtudom.
K: Ez a tud�s bel�lr�l, vagy k�v�lr�l �rkezik hozz�d?

M: Nem sz�m�t, honnan. Bels�m k�v�l van, �s

k�ls�m bel�l. Lehet, hogy t�led kapom a tud�st,
amelyre e pillanatban sz�ks�gem van, de te nem
rajtam k�v�l vagy.

K: Mi a turiya, vagy ahogy mi ismerj�k, a negyedik

�llapot?

M: A turiya azt jelenti, a vil�got rajzol� f�nypontnak

lenni. A turiyatita azt jelenti, mag�nak a f�nynek
lenni. De mi haszna a neveknek, amikor a val�s�g
oly k�zel van?

K: Van fejl�d�s az �llapotodban? Amikor tegnapi

magadat mai magaddal hasonl�tod, v�ltoz�nak
tal�lod-e magad, mutatsz-e halad�st?
Val�s�gl�t�sod sz�lesedik, �s m�ly�l?

M: A val�s�g megmozd�thatatlan, �s m�gis �lland�

mozg�sban van. Ak�r egy hatalmas foly� � folyik, �s
m�gis helyben van � �r�k�rv�ny�. Ami folyik, az
nem a foly�, annak �gy�val, �s partjaival, hanem a
vize, ugyan�gy tesz a sattva guna is, az univerz�lis
harm�nia elj�tssza a j�t�kait a tamassal �s a
rajas sal, a s�t�ts�g �s rem�nytelens�g er�ivel
szemben. A sattv� ban mindig v�ltoz�s �s halad�s, a
rajas ban v�ltoz�s �s hanyatl�s van, m�g a tamas a
k�oszt jelenti. A h�rom Guna �r�kk� egym�s ellen
j�tszik � ez t�ny, �s t�nyekkel nem lehet vit�zni.

K: A tamas sal mindig eltompults�g, �s a rajas sal

rem�nytelens�g j�r egy�tt? Mi a v�lem�nyed a
sattv� r�l?

M: A sattva val�di term�szeted sug�rz�sa. Mindig

megtal�lhatod az elm�n t�l, �s annak sz�mtalan
vil�g�ban. De ha egy vil�got akarsz, a h�rom gun� t
el kell, hogy fogadd, mint l�nyeg�ket tekintve egy,
megjelen�s�kben k�l�nb�z�, elv�laszthatatlan
anyag�energia��letet. Ezek a tudatoss�gban
keverednek �s �ramlanak. Id�ben �s t�rben �r�k
folyamat, sz�let�s �s hal�l, halad�s, h�tr�l�s,
megint halad�s, megint h�tr�l�s � l�tsz�lag kezdet,
�s v�g n�lk�l; a val�s�g id�tlen, v�ltozhatatlan, test
n�lk�li, elme n�lk�li tudat l�v�n � boldogs�g.
K: Meg�rtettem, hogy szerinted minden a
tudatoss�g �llapota. A vil�g dolgokkal van tele �
dolog a porszem, �s dolog a bolyg� is. Hogyan
viszonyulnak ezek a tudatoss�ghoz?

M: Ahov� tudatoss�g nem �r el, az az anyag

kezdete. Az anyag a l�tez�s egy olyan form�ja,
amelyet nem �rtett�nk meg. Nem v�ltozik � mindig
ugyanaz � l�tsz�lag saj�t jog�n l�tezik � valami
k�l�n�s, �s idegen. Term�szetesen, a csit en, a
tudatoss�gon bel�l van, de rajta k�v�l l�v�nek
l�tszik, l�tsz�lagos v�ltozatlans�ga miatt. A dolgok
alapja az eml�kezetben van � eml�kezet n�lk�l nem
volna lehets�ges a megismer�s. Teremt�s �
t�kr�z�s � elvet�s: Brahma � Vishnu � Shiva: ez az
�r�k�rv�ny� folyamat. Minden dolog felet ez
uralkodik.

K: Nincs menek�l�s?

M: Semmi m�st sem teszek, mint a menek�l�s �tj�t

mutatom. �rtsd meg, hogy az Egy mag�ban foglalja
a H�rmat, �s hogy te vagy az Egy, �s szabadd�
v�lsz a vil�g folyamatt�l.

K: Mi fog t�rt�nni a tudatoss�gommal?

M: A teremt�s f�zisa ut�n j�n a fel�lvizsg�lat �s

t�kr�z�s f�zisa, �s v�g�l a lemond�s �s felejt�s
f�zisa. A tudatoss�g megmarad, de egy l�tens,
csendes �llapotban.

K: Az �nazonoss�g �llapota megmarad?

M: Az �nazonoss�g �llapota elv�laszthatatlan a

val�s�gt�l, �s sohase veszti erej�t. De az
�nazonoss�g nem azonos sem a t�n�keny
szem�lyis�ggel (vyakti), sem a karma-k�t�tt
szem�lyis�ggel (vyakta). Ha minden �nazonoss�g
hamisk�nt felad�sra ker�l, ut�na a tiszta tudatoss�g,
a minden l�tez�, vagy lehets�ges l�t�nek az �rz�se
marad. A tudatoss�g tiszta a kezdetkor, �s tiszta a
v�g�n; a kett� k�z�tt szennyezett� v�lik k�pzel�er�
�ltal, amely a teremt�s gy�ker�n van. A tudatoss�g
eg�sz id� alatt ugyanaz marad. Annak ismerni ami,
ez a megval�sul�s �s az id�tlen b�ke.

K: Az ?�n vagyok? �rz�se val�di, vagy val�tlan?

M: Mind a kett�. Val�tlan, amikor az mondjuk: ?�n ez
vagyok, �n az vagyok?. Val�s, amikor komolyan azt
gondoljuk: ?�n nem vagyok ez, sem az?.

Az ismer� az ismerttel egy�tt jelenik meg, �s t�nik

el, �s m�land�; de ami tudja, hogy nem tud, amely
eml�kt�l �s v�rakoz�st�l mentes, az id�tlen.

K: Az ?�n vagyok? a tan�, vagy ezek k�l�nb�znek

egym�st�l?

M: Egyik a m�sik n�lk�l nem l�tezhet. De az�rt nem

azonosak. Ez olyan, mint a vir�g, �s a sz�ne. Vir�g
n�lk�l � nincsenek sz�nek; sz�n n�lk�l � a vir�g
l�tatlan marad. Felette ott a f�ny, amely a vir�ggal
�rintkezve megteremti a sz�nt. Ismerd fel, hogy igaz
term�szeted a tiszta f�ny�vel azonos, �s mind az
�szlelet, mind az �szlel� egy�tt jelennek meg, �s
t�nnek el. Ami mindkett�t lehet�v� teszi, de
m�gsem azonos egyikkel sem, az a te val�di
term�szeted, amely nem az ?ez?, vagy ?az? vagys�got
jelenti, hanem a l�t �s neml�t tiszta tudat�t. Amikor
a tudat �nmag�ra ir�nyul, az �rz�s a nem
megismer�s�. Amikor kifel� fordul, megsz�letnek a
megismerhet�k. Azt mondani: ?�n ismerem magam?
�nellentmond�s, mert ami ?ismert?, az nem lehet
?�nmagam?.

K: Ha az �n soha nem lehet ismert, akkor mi

val�s�that� meg az �nmegval�s�t�s sor�n?

M: Tudni, hogy az ismert nem lehet �n, sem az

eny�m, m�r elegend� megszabadul�s. Egy eml�k-
�s szok�s csomaggal val� �nazonos�t�st�l
mentess�g a csoda �llapota, amelyben a v�gtelen
el�ri a l�tet, annak kimer�thetetlen kreativit�s�t, �s
tot�lis transzcendenci�j�t, a tudatoss�g minden
m�dja illuz�rikuss�g�nak �s �tmenetis�g�nek a
felismer�s�b�l megsz�letett abszol�t
f�lelemn�lk�lis�get � amely egy m�ly �s
kimer�thetetlen forr�sb�l ered� folyam. A forr�st
forr�sk�nt, a jelens�get jelens�gk�nt, �s �nmagadat
a forr�sk�nt ismerni, az egyetlen megval�sul�s.

K: Melyik oldalon van a tan�? Val�di �, vagy nem

val�di?

M: Senki nem tudja azt mondani: ?�n vagyok a tan�?.

Az ?�n vagyok? mindig tan�s�tott. A p�rtatlan tudat
�llapota a tan�-tudatoss�g, a ?t�k�r-elme?.
Objektumaival egy�tt kel �s nyugszik, �s �gy nem
eg�szen val�di. B�rmi is legyen az objektuma,
v�ltozatlan marad, enn�l fogva val�di is. R�szese
vcmind a val�dinak, mind a nem val�dinak, �s ez�rt a
kett� k�z�tti h�d szerep�t t�lti be.

K: Ha minden csup�n az ?�n vagyok? sz�m�ra

t�rt�nik, ha az ?�n vagyok? azonos az ismerttel, a
megismer�vel, �s az ismerettel, akkor mit csin�l a
tan�? Mi haszna neki?

M: Semmit nem csin�l, �s semmilyen haszna nincs.

K: Akkor mi�rt besz�l�nk r�la?

M: Mert l�tezik. A h�d egyetlen c�lt szolg�l csup�n �

hogy �tmenjenek rajta. Ne �p�ts h�zakat a h�dra. Az
?�n vagyok? n�zi a dolgokat, a tan� bel�j�k l�t. �gy
l�tja azokat, ahogyan vannak � val�tlannak, �s
muland�nak. Azt mondani, hogy ?nem �n, nem az
eny�m?, a tan� feladata.

K: A megnyilv�nult (saguna) az, ami �ltal a

megnyilv�nulatlan (nirguna) megjelen�t�sre ker�l?

M: A megnyilv�nulatlan nem ker�l megjelen�t�sre.

Semmilyen megnyilv�nult nem tudja megjelen�teni a
megnyilv�nulatlant.

K: Akkor mi�rt besz�l�nk r�la?

M: Mert az az �n sz�let�si helyem.

K�rdez�: R�g�ta drogozunk, t�bbnyire k�l�nf�le

tudat t�g�t� szereket szedt�nk. Ezek a drogok m�s
tudat�llapotok �lm�ny�t ny�jtott�k, amelyek hol
felemel�k, hol alantasok, �s azt a meggy�z�d�st is,
hogy a drogok megb�zhatatlanok, �s legjobb
esetben �tmeneti hat�s�ak, a legrosszabb esetben
k�ros�tj�k a szervezetet, �s a szem�lyis�get. Jobb
eszk�z�ket szeretn�nk tal�lni a tudatoss�g
fejleszt�s�re, �s meghalad�s�ra. Azt akarjuk, hogy
keres�s�nk gy�m�lcsei vel�nk maradjanak, �s
gazdag�ts�k �let�nket, az eml�kezet eltompul�sa �s
gy�moltalan sajn�lkoz�sok helyett. Ha a
spiritualit�son �n-kutat�st �s �n-fejleszt�st �rt�nk,
akkor Indi�ba j�vetel�nk c�lja hat�rozottan
spiritu�lis. A boldog hippi �llapot m�r m�g�tt�nk;
megkomolyodtunk, �s az �tra l�pt�nk. Tudjuk, a
val�s�got kell, hogy megtal�ljuk, de nem tudjuk,
hogyan keress�k, �s tartsuk meg azt. Nem
meggy�z�sre van sz�ks�g�nk, csak �tmutat�sra.
Tudn�l nek�nk seg�teni?

Maharaj: Nem seg�ts�gre van sz�ks�getek, csup�n

tan�csra. Amit kerestek, az m�r bennetek van.
Vegy�k az �n esetemet. �n semmit sem tettem a
megval�sul�som�rt. Tan�t�m azt mondta, a val�s�g
bennem van; befel� tekintettem, �s megtal�ltam ott,
pontosan �gy, ahogy a tan�t�m nekem elmondta. A
val�s�got megl�tni olyan k�nny�, mint az arcodat a
t�k�rben megl�tni. Csak a t�k�r tiszta �s igazi
legyen. V�gyakt�l �s f�lelmekt�l torz�tatlan, ide�kt�l
�s v�lem�nyekt�l mentes, minden szinten tiszta,
csendes elme sz�ks�ges a val�s�g t�kr�z�s�re.
L�gy tiszta �s csendes � �ber �s p�rtatlan, �s
minden m�s meg fog t�rt�nni �nmag�t�l.

K: Elm�det meg kellett tiszt�tanod, �s csendess�

kellett tenned, miel�tt megval�s�thattad volna az
val�s�got. Hogyan csin�ltad?

M: Nem csin�ltam semmit. Csak �gy megt�rt�nt.

�ltem az �letemet, csal�dom sz�ks�gleteir�l
gondoskodva. Gurum sem csin�lta. �ppen �gy
t�rt�nt, ahogy � megmondta.

K: A dolgok nem t�rt�nnek csak �gy. Musz�j, hogy

oka legyen mindennek.

M: Minden, ami t�rt�nik az oka mindennek, ami

t�rt�nik. Az okok megsz�ml�lhatatlanok; az egyed�li
ok ide�ja ill�zi�.

K: Kellett, hogy valami k�l�nlegeset csin�lj �

valamilyen medit�ci�t, vagy Yog� t. Hogy mondhatsz
olyat, hogy a megval�sul�s mag�t�l fog
bek�vetkezni?

M: Semmi k�l�nleges. Csak �ltem az �letem.

K: Meg vagyok lep�dve,

M: �n is meg voltam. De min kellett lep�djek?

Tan�t�m szavai beigazol�dtak. Na �s? � jobban
ismert engem, mint ahogy �n ismertem �nmagam,
ez minden. Minek okokat keresni? A legelej�n
ford�tottam bizonyos figyelmet �s id�t az ?�n vagyok?
�rz�s�re, de csak az elej�n. R�viddel Gurum hal�la
ut�n meg�ltem. Szavai beigazol�dtak. Ez minden.
Mindez egy folyamat. Hajlamos vagy r�, hogy
id�ben elk�l�n�tsd a dolgokat, hogy azut�n okokat
keress.

K: Most mi a munk�d? Mit csin�lsz?

M: Azt k�pzeled, hogy a l�t �s a tev�kenys�g

azonosak. Nem �gy van. Az elme �s a test
mozognak, �s v�ltoznak, �s okai m�s elm�k
mozg�s�nak �s v�ltoz�s�nak, �s ezt nevezik
cselekv�snek, akci�nak. �gy l�tom, hogy az
akci�nak az a term�szete, hogy tov�bbi akci�kat
hoz l�tre, hasonl�an a t�zh�z, amely izz�sban
folytat�dik. �n nem cselekszem, s nem k�sztetek
m�st sem cselekv�sre; �n id�tlen�l tudat�ban
vagyok annak, ami zajlik.

K: A te elm�dben, vagy m�s elm�kben is?

M: Csup�n egy elme van, ami hemzseg az ide�kt�l;

?�n ez vagyok, �n az vagyok, ez az eny�m, az az
eny�m?. �n nem az elme vagyok, nem voltam az, �s
nem is leszek soha.

K: Hogyan sz�letett az elme?

M: A vil�g anyagb�l, energi�b�l �s intelligenci�b�l

�ll. Ezek sokf�le m�don nyilv�n�tj�k meg magukat. A
v�gy �s a k�pzelet l�trehozz�k a vil�got, �s az
intelligencia kib�k�ti a kett�t, �s el�id�zi a harm�nia
�s a b�ke �rz�s�t. Sz�momra ez mind megt�rt�nik;
�n tudatos vagyok, m�gis �rz�ketlen.

K: Nem lehetsz tudatos, m�gis �rz�ketlen. Ezek

ellent�tes kifejez�sek. Az �szlel�s, v�ltoz�s. Amikor
tapasztalsz egy �rzetet, az eml�kezet nem fogja
engedni, hogy visszat�rj a kor�bbi �llapotodba.

M: Igen, ami az eml�kezethez hozz�ad�dott, az

nem k�nnyen t�r�lhet�. De biztos, hogy megtehet�,
ami azt illeti, �n ezt csin�lom szakadatlanul. Ak�r a
sz�rnyal� mad�r, �n sem hagyok h�tra
l�bnyomokat.

K: Rendelkezik a tan� n�vvel �s form�val, vagy t�l

van ezeken?
M: A tan� egy pont csup�n a tudatoss�gban. Nincs
neve �s form�ja. Ez a napf�ny harmatcseppben val�
t�kr�z�d�s�hez hasonl�t. A harmatcseppnek neve
�s form�ja van, de a kis f�nypontot a nap id�zi el�.
A csepp tisztas�ga �s sima fel�lete sz�ks�ges
felt�tel, de �nmag�ban nem el�g. Hasonl�k�ppen,
az elme vil�goss�g�ra �s csendj�re van sz�ks�g,
hogy a val�s�g t�kr�z�se megjelenjen az elm�ben,
de �nmagukban nem elegend�k. Azokon t�l ott kell,
hogy legyen a val�s�g. Mivel a val�s�g id�tlen�l
jelen van, a neh�zs�g a sz�ks�ges felt�telekben
van.

K: El�fordulhat, hogy az elme tiszta �s csendes, �s

m�gsem jelenik meg t�kr�z�d�s?

M: Tekintetbe kell venni a sorsot. A tudattalan a

v�gzet szor�t�s�ban van, ez a sors, alapj�ban v�ve.
Lehet, hogy az embernek v�rnia kell. De b�rmilyen
s�lyos is a sors keze, t�relemmel, �s �nkontrollal
f�lemelhet�. A teljess�g �s a tisztas�g elt�vol�tj�k az
akad�lyokat, �s a val�s�g l�tv�nya megjelenik az
elm�ben.

K: Hogy tesz szert az ember �nkontrollra? �n olyan

er�lytelen vagyok.

M: Azt �rtsd meg el�bb, hogy te nem a szem�ly

vagy, akinek hiszed magad. Aminek hiszed
magadat, az puszta szuggeszi�, k�pzel�d�s.
Nincsenek sz�leid, nem sz�lett�l, meghalni sem
fogsz. Vagy elhiszed nekem, amit mondok, vagy
tanul�ssal, �s kutat�ssal jutsz el od�ig. A teljes hit
�tja gyors, a m�sik lass�, de tart�s. Mindkett�t
cselekv�s sor�n kell ellen�rizni. Cselekedj aszerint,
amit igaznak hiszel � ez az igazs�ghoz vezet� �t.

K: Az igazs�g �s a sors ki�rdeml�se egy �s

ugyanaz?

M: Igen, mindkett� a tudattalanban van. A tudatos

�rdem puszta hi�s�g. A tudattalan mindig az
akad�lyok�; amikor nincsenek akad�lyok, az ember
t�ll�p rajtuk ezeket.

K: A meg�rt�s, hogy nem a test vagyok, meg fogja

adni az �nkontrollhoz sz�ks�ges jellem er�t?
M: Amikor tudod, hogy sem a test, sem az elme nem
vagy, azoknak nem lesz hatalma f�l�tted. K�vetni
fogod az igazs�got, ak�rhov� vezet, �s csin�lni
fogod, amit kell, b�rmilyen �rat kell fizetni.

K: N�lk�l�zhetetlen cselekedni az
�nmegval�s�t�shoz?

M: A megval�sul�shoz meg�rt�s n�lk�l�zhetetlen. A

cselekv�s velej�r�ja csup�n. A szil�rd meg�rt�s
embere nem fog a cselekv�st�l tart�zkodni. A
cselekv�s az igazs�g ellen�rz�se.

K: Sz�ks�g van ellen�rz�sekre?

M: Ha nem ellen�rz�d magad szakadatlanul, nem

fogsz tudni k�l�nbs�get tenni val�s�g �s k�pzelet
k�z�tt. Megfigyel�s �s logikus �rvel�s seg�tenek
bizonyos m�rt�kig, de a val�s�g paradox. Honnan
tudod, hogy megval�sult�l, hacsak onnan nem, hogy
szeml�led gondolataidat, �rz�seidet, szavaidat �s
cselekedeteidet, �s elt�n�dsz a v�ltoz�sokon,
amelyek v�gbemennek benned, an�lk�l, hogy
tudn�d a mi�rtet, �s a hogyant? Pontosan az�rt
olyan meglep�ek, mert tudod, hogy val�diak. Az
el�re l�tott, �s elv�rt ritk�n val�di.

K: Hogyan sz�letik a szem�ly?

M: Ahogy a f�ny �tj�ban �ll� testnek �rny�ka

keletkezik, pontosan �gy keletkezik a szem�ly,
amikor a tiszta �n-tudatoss�got elz�rja az ?�n-
vagyok-a-test? idea. �s ahogy az �rny�k az alakj�t
�s helyzet�t a terepviszonyoknak megfelel�en
v�ltoztatja, �gy mutatkozik a szem�ly �rvendez�nek
�s szenved�nek, nyugv�nak �s f�radoz�nak,
tal�l�nak �s vesz�t�nek, a sors mint�zat�nak
megfelel�en. Amikor a test megsz�nik l�tezni, a
szem�ly teljesen elt�nik, a visszat�r�s lehet�s�ge
n�lk�l, a tan� marad csup�n, �s a Nagy Ismeretlen.

A tan� az, ami azt mondja ?tudom?. A szem�ly azt

mondja ?cselekszem'. Na m�r most, azt mondani,
hogy ?tudom? nem val�tlan � csup�n korl�tozott. De
azt mondani, hogy ?cselekszem? teljes t�ved�s, mert
senki nincs, aki cselekszik; minden mag�t�l t�rt�nik,
bele�rtve a cselekv� ide�j�t is.

K: Akkor mi a cselekv�s?

M: Az univerzum tele van cselekv�ssel, de nincs

cselekv�. Sz�mtalan kicsi, nagy, �s nagyon nagy
szem�ly van, akik azonosul�s r�v�n, cselekv�nek
k�pzelik magukat, de ez nem v�ltoztatja meg a
t�nyt, hogy a cselekv�s vil�ga (mahadakash)
egyetlen eg�sz, amelyben minden f�gg mindent�l,
�s hat mindenre. A csillagok m�lys�ges hat�ssal
vannak r�nk, �s mi hatunk a csillagokra. L�pj vissza
a cselekv�sb�l a tudatoss�gba, hagyd a cselekv�st
a testre, �s az elm�re; ez az � hat�k�r�k. Maradj a
tiszta tan�, m�gnem a tan� is felolvad a
Legfels�bben.

K�pzelj el egy s�r� dzsungelt, hatalmas f�kkal tele.

A f�b�l lehet kialak�tani pal�nkot is, �s ceruz�t is,
amivel �rni lehet r�. A tan� olvassa az �r�st, �s tudja,
hogy m�g a ceruza �s a pal�nk t�voli rokonai a
dzsungelnek, az �r�snak semmi k�ze hozz�. Ez egy
teljesen r�helyezett dolog, �s elt�n�se m�g csak
nem is probl�ma. A szem�ly megsemmis�l�s�t
mindig egy nagy megk�nnyebb�l�s �rz�se k�veti,
mintha egy nagy tehert�l szabaduln�l meg.

K: Amikor azt mondod, �n a tan�n t�li �llapotban

vagyok, akkor ezt milyen tapasztalat alapj�n
mondod? Miben k�l�nb�zik az a tan� �llapot�t�l?

M: Ez ahhoz hasonl�t, mint amikor mint�s sz�vetet

mosol. El�sz�r a minta halv�nyodik el, majd az
alapsz�n, �s a v�g�n a sz�vet tiszta feh�r lesz. A
szem�lyis�g �tadja a hely�t a tan�nak, majd a tan�
t�vozik, �s csak a tiszta tudatoss�g marad. A sz�vet
el�sz�r feh�r volt, �s a v�g�n is feh�r; a mint�k �s
sz�nek csak megt�rt�ntek � egy id�re.

K: L�tezhet tudatoss�g a tudatoss�g objektuma

n�lk�l?

M: A tudatoss�got az objektummal nevezz�k

tan�nak. Amikor l�trej�n az objektummal az
�nazonosul�s is, amelyet �r�m �s f�jdalom okoz, az
ilyen �llapotot nevezz�k szem�lynek. Val�j�ban
csak egyetlen �llapot van; amikor ez az �n-
azonosul�s �ltal eltorz�t�sra ker�l, szem�lynek
nevezz�k, amikor besz�nezi a l�t �rz�se, akkor a
tan�; amikor sz�ntelen �s korl�tlan, akkor h�vjuk a
Legfels�bbnek.

K: �gy l�tom, ism�t �lland� nyugtalans�g,

rem�nyked�s, keres�s, tal�l�s, �lvez�s, elvet�s,
majd keres�s jellemez. Mi az, ami forr�sban tart
engem?
M: Val�j�ban �nmagadat keresed, an�lk�l, hogy
tudn�l r�la. Epedve v�gysz a szeretetre m�lt�ra, a
t�k�letes kedvesre. A tudatlans�g miatt keresed az
ellent�tek �s ellentmond�sok vil�g�ban. Amikor
megtal�lod bel�l, keres�sed v�get �r.

K: Mindig itt lesz ez a szomor� vil�g, amellyel

harcolni kell.

M: Ne v�rd el. Nem tudod. Az az igazs�g, hogy

minden megnyilv�nul�s az ellent�tekben �ll. �r�m
�s f�jdalom, j� �s rossz, magas �s alacsony,
halad�s �s visszaes�s, nyugalom �s t�rekv�s, mind
egy�tt jelenik meg �s t�vozik � �s am�g a vil�g
l�tezik, addig ellentmond�sai is lesznek neki.
Lehetnek olyan peri�dusok, amelyekre a t�k�letes
harm�nia, mennyei boldogs�g �s sz�ps�g a
jellemz�, de csak egy ideig. Ami t�k�letes, visszat�r
a minden t�k�letess�g forr�s�ba, �s az ellent�tek
j�t�ka folytat�dik.

K: Hogyan �rhetem el a t�k�letess�get?

M: Maradj csendes. V�gezd a munk�dat a vil�gban,

de bels�leg maradj csendes. Akkor minden el fog
j�nni hozz�d. Ne a megval�sul�s�rt v�gzett
munk�dban b�zz. M�sok sz�m�ra nyeres�get
jelenthet, de sz�modra nem. A te rem�nyed abban
�ll, hogy elm�dben csendes, �s sz�vedben nyugodt
maradsz. A megval�sult emberek nagyon
nyugodtak.

K�rdez�: Az �n megval�s�t�s�hoz id� kell, vagy az

id� nem tudja seg�teni a megval�sul�st? Az �n-
megval�s�t�s csup�n id� k�rd�se, vagy az id�n k�v�l
m�s t�nyez�kt�l is f�gg?

Maharaj: Mindenf�le v�rakoz�s haszontalan.

Probl�m�ink megold�s�t id�t�l f�gg�nek tekinteni
�n�m�t�s. A j�v� csup�n a m�ltat ism�tli. V�ltoz�s
csak most t�rt�nhet, soha nem a j�v�ben.

K: Mi id�z el� v�ltoz�st?

M: Krist�ly tisztas�ggal l�sd a v�ltoz�s

sz�ks�gess�g�t. Ez minden.

K: Az �n-megval�sul�s az anyagban t�rt�nik, vagy

azon t�l? Nem a testtel �s elm�vel t�rt�ntek
megtapasztal�sa?
M: Minden tapasztal�s illuz�rikus, korl�tozott, �s
id�leges. Ne rem�lj semmit a tapasztal�st�l. A
megval�sul�s �nmag�ban nem egy megtapasztal�s,
hab�r a tapasztal�soknak egy �j dimenzi�j�hoz
vezethet. M�gis, az �j tapasztal�sok, b�rmennyire is
�rdekesek, nem val�s�gosabbak, mint a r�giek.
K�ts�gtelen, hogy a megval�sul�s nem egy �j
tapasztal�s. Felfedez�se a minden tapasztal�sban
benne rejl� id�tlen elemnek. Ez a tudat, amely a
tapasztal�st lehet�v� teszi. Ak�rcsak az �sszes
sz�nben a f�ny a sz�ntelen elem, �gy van minden
tapasztal�sban jelen a tudat, �s az m�gsem
tapasztal�s.

K: Ha a tudat nem tapasztal�s, akkor hogyan

realiz�lhat�?

M: A tudat �r�kk� jelen van. Nyisd ki a spalett�it, �s

az elm�t el fogja �rasztani a f�ny.

K: Mi az anyag?

M: Amit nem �rtesz, az anyag.

K: A tudom�ny �rti az anyagot.

M: A tudom�ny csup�n kijjebb tolja tudatlans�gunk

hat�rait.

K: �s mi a term�szet?

M: A tudatos tapasztal�sok �sszess�ge a term�szet.

Mint tudatos �n, te a term�szet r�sze vagy. Mint
tudat, azon t�l vagy. A term�szetet puszta
tudatoss�gk�nt l�tni, tudat.

K: Vannak szintjei a tudatnak?

M: A tudatoss�gnak vannak szintjei, de a tudatnak

nincsenek. A tudat egyetlen homog�n t�mb.
Elmebeli t�k�rk�pe szeretet �s �rtelem. Az �rtelem
vil�goss�g�nak, �s a szeretet er�ss�g�nek vannak
szintjei, de forr�suknak nincsenek. A forr�s
egyszer�, �s egyetlen, de aj�nd�kai v�gtelenek. A
forr�sk�nt ismerd fel magad, �s ne a foly�k�nt; ez
minden.

K: A foly� is �n vagyok.
M: Term�szetesen, te vagy. ?�n vagyok?-k�nt te
vagy a foly�, amely a test partjai k�z�tt folyik. De te
vagy a forr�s is, �s az �ce�n, �s a felh�k az �gen.
B�rhol, ahol �let �s tudatoss�g van, az te vagy. A
legkisebbn�l kisebb, a legnagyobbn�l nagyobb, az
te vagy, m�g minden m�s csak jelens�g.

K: A l�t �rz�se, �s az �let �rz�se � ugyanazok, vagy

k�l�nb�z�k?

M: A t�rbeli azonoss�g teremti az egyiket, �s az

id�beli folytonoss�g a m�sikat.

K: Mondtad egy �zben, hogy a l�t�, a l�t�s �s a

l�tott egyetlen dolog, nem h�rom. Sz�momra h�rom
k�l�n�ll� dolog. Nem vonom k�ts�gbe a szavaidat,
csak nem �rtem.

M: Ha gondosan megvizsg�lod r�j�ssz, hogy a l�t�

�s a l�tott csak l�t�s eset�n jelennek meg.
Tulajdons�gai a l�t�snak. Amikor azt mondod, ?�n
ezt l�tom?, akkor az ?�n? �s az ?ez? a l�t�ssal j�nnek
l�tre, nem el�tte. Nem lehet sem egy nem l�tott ?ez?-
ed, sem egy nem l�t� ?�n?-ed.

K: Azt is mondhatom: ?�n nem l�tom?.

M: Az ?�n l�tom ezt?-b�l ?�n l�tom a nem l�t�somat?,

vagy ?�n l�tom a s�t�ts�get? v�lik. A l�t�s
megmarad. A tudott, a tud�s �s a tud�
h�rmass�g�ban csak a tud�s l�tezik t�nyszer�en.
Az ?�n? �s az ?ez? bizonytalan dolgok. Ki tud? Mi a
tudott? Ezek nem biztos t�nyek, csak akkor, ha ott
van a tud�s.

K: Mi�rt legyek biztos a tud�sban, azonban a

tud�ban nem?

M: A tud�s a te igaz term�szeted t�kr�z�d�se, a

l�ten �s a szereteten k�v�l. A tud� �s a tudott az
elme �ltal ker�l hozz�ad�sra. Az elm�nek az a
term�szete, hogy szubjektum-orient�lt dualit�st hoz
l�tre, ahol az nincs.

K: Mi az oka a v�gynak �s a f�lelemnek?

M: Nyilv�nval�an a m�lt eml�ke f�jdalmat, �s

�r�met okoz. Nem olyan nagy a rejt�ly ezzel
kapcsolatban. Konfliktus akkor mer�l fel csak, ha az
�r�m �s f�jdalom t�rgya ugyanaz.
 K: Hogyan lehet v�get vetni az eml�keknek?

M: Ez nem sz�ks�ges, �s nem is lehets�ges. Ismerd

fel, hogy minden a tudatoss�gban t�rt�nik, �s te
vagy a gy�kere, a forr�sa, a tudatoss�g alapja. A
vil�g csak tapasztalatok egym�sut�nis�ga, �s te az
vagy, ami azokat tudatoss� teszi, �s m�gis minden
tapasztalaton t�l marad. Olyan ez, mint a h�, a l�ng,
�s az �g� fa. A h� fenntartja a l�ngot, a l�ng
felem�szti a f�t. H� n�lk�l nem lenne se l�ng, se
t�zel�anyag. Hasonl�k�ppen, tudat n�lk�l nem
lenne se tudatoss�g, se �let, amely az anyagot a
tudatoss�g hordoz�j�v� alak�tja.

K: Te azt k�pviseled, hogy n�lk�lem nem lenne

vil�g, �s, hogy a vil�g �s a vil�gr�l val� ismeretem
tud�som azonosak. A tudom�ny teljesen elt�r�
k�vetkeztet�sre jutott: a vil�g konkr�t �s folytonos

valamik�nt l�tezik, m�g �n az idegrendszer biol�giai

evol�ci�j�nak a mell�kterm�ke vagyok, amely
els�sorban nem annyira a tudatoss�g sz�khelye,
mint ink�bb az egy�n �s a faj t�l�l�s�nek a
mechanizmusa. A te n�zeted teljesen szubjekt�v,
m�g a tudom�ny mindent objekt�v m�don pr�b�l meg
le�rni. Ez egy sz�ks�gszer� elker�lhetetlen?

M: Az ellent�t l�tsz�lagos, �s verb�lis csup�n. Ami

van, az van. Sem nem szubjekt�v, sem nem objekt�v.
Anyag �s elme nem �n�ll�ak, aspektusai csup�n
egyazon energi�nak. Tekints az elm�t, mint az
anyag egy funkci�j�t, �s tudom�nyod van; tekintsd
az anyagot, mint az elme term�k�t, �s vall�sod van.

K: De mi az igazs�g? Melyik az els�dleges, az elme,

vagy anyag?

M: Egyik sem els�dleges. Mert egyik sem jelenik

meg �nmag�ban. Az anyag a forma, az elme a n�v.
Egy�tt alkotj�k a vil�got. A mindent bet�lt� �s
meghalad� Val�s�g, a tiszta l�t � tudat � �dv a
val�di l�nyeged.

K: Nekem csak a tudatfolyamr�l, �s az esem�nyek

v�gtelen egym�sut�nis�g�r�l van tudom�som. Az
id� foly�ja k�ny�rtelen �raml�ssal hozza �s hordja
el a dolgokat. A j�v� m�ltt� alakul�sa zajlik
szakadatlanul.

M: Nem vagy te a szavak �ldozata? �gy besz�lsz

az id� foly�s�r�l, mintha te �lland� lenn�l. De az
esem�nyeket, aminek tegnap tan�ja volt�l, holnap
valaki m�s l�thatja. Te vagy az, ami mozg�sban
van, �s nem az id�. �ll�tsd le a mozg�st, �s az id�
megsz�nik.

K: Mit jelent az, hogy � az id� meg fog sz�nni?

M: M�lt �s j�v� �ssze fog olvadni az �r�k mostban.

K: De mit jelent ez a val�s�gos tapasztalat szerint?

Honnan tudod, hogy sz�modra az id� megsz�nt?

M: Jelentheti, hogy m�lt �s j�v� nem sz�m�tanak

t�bb�. Azt is jelentheti, hogy minden, ami t�rt�nt, �s
t�rt�nni fog, tetsz�s szerint olvashat�, nyitott
k�nyvv� v�lik.

K: El tudok k�pzelni egyfajta kozmikus mem�ri�t,

amely el�rhet� valamilyen tr�ninggel. De hogyan
ismerhet� meg a j�v�? A v�ratlan elker�lhetetlen.

M: Ami az egyik szinten v�ratlan, lehet, hogy egy

magasabb szintr�l n�zve biztosan megt�rt�nik.
V�g�l is, az elme korl�tai k�z�tt vagyunk. Val�j�ban
nem t�rt�nik semmi, nincs m�lt �s j�v�; minden
megjelenik, �s semmi nincs.

K: Mit jelent az, hogy semmi nincs? �ress� v�lsz,

vagy elalszol? Vagy feloldod a vil�got, �s hat�lyon

k�v�l helyezel benn�nket, am�g gondolkod�sod
k�vetkez� rezzen�sekor vissza nem hozol az
�letbe?

M: �, nem, a helyzet nem ilyen rossz. Az elme,

anyag, nevek, �s form�k vil�ga folytat�dik, de az
egy�ltal�n nem l�nyeges sz�momra. Ez olyan, mint
az �rny�k. Ott van � k�vet engem, ak�rhov�
megyek, de semmilyen m�don nem g�tol. A
tapasztalatok vil�ga megmarad, de a v�gyak �s
f�lelmek �ltal hozz�m kapcsol�d� nevek �s form�k
vil�ga nem. A tapasztalatok min�s�g n�lk�li, tiszta
tapasztalatok, ha lehet �gy mondani. Jobb sz� h�j�n
nevezem �ket tapasztalatoknak. Olyanok, mint
hull�mok az �ce�n felsz�n�n, amelyek mindig jelen
vannak, de nincsenek hat�ssal az �ce�n nyugodt
erej�re.

K: Azt akarod mondani, hogy a tapasztalat lehet

n�vtelen, forma n�lk�li, meghat�rozatlan?

M: Kezdetben minden tapasztalat ilyen. Csak a v�gy

�s a f�lelem, az eml�kezet sz�l�i azok, amelyek
neki nevet �s form�t adnak, �s m�s tapasztalatokt�l
elk�l�n�tik. Nem tudatos tapasztalat, mert nincs
ellent�tben m�s tapasztalatokkal, m�gis tapasztalat,
ennek ellen�re.

K: Ha nem tudatos, mi�rt besz�l�nk r�la?

M: A legt�bb tapasztalatod tudattalan. A tudatos

tapasztalat nagyon ritka. Nem vagy e t�ny
tudat�ban, mert csak a tudatos tapasztalatokat
tartod sz�mon. L�gy tudat�ban a tudattalannak.

K: Tudat�ban lehet lenni a tudattalannak? Hogy kell

ezt csin�lni?

M: A v�gy �s f�lelem a zavar� �s torz�t� t�nyez�k.

Amikor az elme mentes ezekt�l, a tudattalan
hozz�f�rhet�v� v�lik.

K: Ez a tudattalan tudatoss� v�l�s�t jelenti?

M: Ink�bb az ellenkez�je. A tudatos eggy� v�lik a

tudattalannal. A k�l�nbs�g megsz�nik, ak�rhogy is
n�zed.

K: �ssze vagyok zavarodva. Hogy lehet tudatos

valaki, �s m�gis tudattalan?

M: A tudat nem korl�toz�dik a tudatoss�gra.

Mindenre l�tez�re kiterjed. A tudatoss�g a dualit�s
saj�tja. A tudatban nincs dualit�s. Az a tiszta
�szlel�s egyetlen t�mbje. Ugyanilyen m�don
besz�lhet�nk tiszta l�tr�l, �s tiszta teremt�sr�l � n�v
n�lk�liek, forma n�lk�liek, csendesek, �s m�gis
abszol�t val�sak, er�teljesek, hat�konyak. L�t�k

le�rhatatlan m�don a legkev�sb� sincs hat�ssal

r�juk. Am�g tudattalanok, addig l�nyegesek. A
tudatos nem tud megv�ltozni alapvet�en, csak
m�dosulni tud. B�rmilyen dolog, ami v�ltozik,
kereszt�l kell, hogy menjen a hal�lon, az
els�t�t�l�sen �s a felold�d�son. Az arany �kszert
be kell, hogy olvaszd, miel�tt m�sik form�ba
�nten�d. Ami elutas�tja a hal�lt, nem tud �jj�sz�letni.

K: Nem sz�m�tva a test hal�l�t, hogy lehet

meghalni?

M: A hal�l visszavonul�st, tart�zkod�st, elenged�st

jelent. A teljes �lethez n�lk�l�zhetetlen a hal�l;
minden befejez�d�s egy �j kezd�st teremt. M�sfel�l,
�rtsd meg, hogy csak a halott tud meghalni, az �l�
nem. Ami �l� benned, az halhatatlan.

K: A v�gy honnan veszi az energi�j�t?

M: Nev�t �s form�j�t az eml�kezetb�l nyeri. Az

energia a forr�sb�l sz�rmazik.

K: Egyes v�gyak teljesen rosszak. Magasztos

forr�sb�l hogy sz�rmazhatnak rossz v�gyak?

M: A forr�s se nem j�, se nem rossz. �nmag�ban a

v�gy sem j�, vagy rossz. A v�gy semmi m�s, mint
boldogs�gra val� t�rekv�s. Azonos�tod �nmagad a
test egy r�szecsk�j�vel, amit �gy �rzed elvesztett�l,
�s rem�nytelen�l keresed, hogy teljesnek
hi�nytalannak �rezd magad � ezt nevezed
boldogs�gnak.

K: Mikor vesz�tettem el? Sosem volt az eny�m.

M: Tied volt, miel�tt fel�bredt�l ma reggel. L�pj t�l a

tudatoss�godon, �s megtal�lod.

K: Hogyan kell t�ll�pnem?

M: M�r tudod; csin�ld.

K: Ezt te mondod. �n semmit nem tudok r�la.

M: M�g egyszer megism�tlem � tudod. Csin�ld. L�pj

t�l, vissza, a norm�lis, term�szetes, mindenek f�l�tt
val� �llapotodba.

K: �ssze vagyok zavarodva.

M: A szemedbe ker�lt folt miatt hiszed, hogy vak

vagy. Mosd ki, �s l�ss.

K: N�zek. De csak s�t�ts�get l�tok.

M: T�vol�tsd el a foltot, �s a szemedet el�rasztja a
f�ny. A f�ny ott van � v�rakozik. A szemed ott van �
k�szen. A s�t�ts�g, amit l�tsz, csak annak a kis
foltnak az �rny�ka. T�ntesd el, �s nyerd vissza

term�szetes �llapotodat.

K�rdez�: Amerikai vagyok, de t�bbnyire Eur�p�ban

�lek. Indi�ba nemr�g �rkeztem. K�t rishikeshi
ashramban voltam. Medit�ci�t, �s l�gz� gyakorlatot
tanultam.

M: Meddig volt�l ott?

K: Nyolc napig az egyik, hat napig a m�sik

ashramban. Onnan elj�ttem, mert ott nem j�l
�reztem magam. Azut�n h�rom hetet t�lt�ttem a
tibeti l�m�kn�l. De ott minden formul�kba �s
ritu�l�kba van csomagolva.

M: �s mi volt ennek az eg�sznek az eredm�nye?

K: Az energi�m hat�rozottan n�vekedett. De miel�tt

Rishikesb�l elj�ttem volna, n�mi b�jt�t �s di�t�t
tartottam a d�l indiai Pudukkotaiban a Nature Cure
Sanatoriumban. Ez roppant j� hat�ssal volt r�m.

M: Energi�d tal�n megjavult eg�szs�ged miatt

n�vekedett.

K: Nem tudom. De mindezen pr�b�lkoz�sok

eredm�nyek�ppen testem k�l�nb�z� helyein
valamif�le gyullad�sok keletkeztek, valamint
k�nt�l�sokat �s hangokat hallottam olyan helyeken,
ahol senki se volt.

M: �s mi vagy ezut�n?

K: Nos, mik vagyunk mindezek ut�n? Valamilyen

igazs�g, valamilyen bels� bizonyoss�g, valamilyen
val�di boldogs�g. Az �n-megval�s�t�s k�l�nb�z�
iskol�iban annyit besz�lnek a tudatr�l, hogy az
egy�n azzal az impresszi�val �r v�get, hogy a tudat
maga a legfels�bb val�s�g. Ez �gy van? A testnek
gondj�t viseli az agy, az agyat megvil�gos�tja
tudatoss�g; a tudat a tudatoss�gon t�lra figyel; van
valami a tudaton t�l?
 M: Honnan tudod, hogy tudatos vagy?

K: �rzem, hogy vagyok. Nem tudom m�sk�nt

kifejezni.

M: Ha a dualit�s �rz�s�t figyelmesen k�veted az

agyt�l a tudatoss�gon kereszt�l a tudatig, �gy
tal�lod, hogy v�gig megmarad. Amikor t�ll�psz a
tudaton, akkor a nem-kett�ss�g �llapota k�vetkezik,
amelyben nincs �szlel�s, csak tiszta l�t, amely

ugyan�gy nevezhet� neml�tnek is, ha l�t alatt

valami egy�nit �rtesz.

K: Amit te tiszta l�tnek nevezel, az az univerz�lis l�t,

a mindenk�nt val� l�t?

M: A minden az egyedi dolgok �sszess�g�t jelenti.

A tiszta l�tb�l val�j�ban az egyedi ide�ja hi�nyzik.

K: Van valamilyen kapcsolat a tiszta l�t �s az egyedi

l�t k�z�tt?

M: Milyen kapcsolat lehet ak�z�tt, ami van, �s ami

csak lenni l�tszik? Van valamilyen kapcsolat az
�ce�n �s hull�mai k�z�tt? A val�di lehet�v� teszi a
val�tlan megjelen�s�t, �s oka az elt�n�s�nek. A
m�l� pillanatok egym�sra k�vetkez�se teremti meg
az id� ill�zi�j�t, de a tiszta l�t id�tlen val�s�ga nem
a mozg�sban van, mert minden mozg�s egy
mozdulatlan h�tteret k�vetel meg. Az maga a h�tt�r.
Amikor megtal�ltad �nmagadban, tudod, hogy soha
nem vesz�tetted el ezt a f�ggetlen l�tet, amely
minden elk�l�n�l�st�l, �s elv�laszt�st�l f�ggetlen.
De azt ne a tudatoss�gban keresd, ott nem fogod
megtal�lni. Sehol ne keresd, mert semmi nem
foglalja mag�ban. Ellenkez�leg, az foglal mag�ban
mindent, �s nyilv�n�t meg mindent. Olyan, mint a
napf�ny, amely mindent l�that�v� tesz, m�g �nmaga
l�thatatlan marad.

K: Uram, mi a haszna, ha arr�l besz�lsz nekem,

hogy a val�s�g nem lehet a tudatoss�gban? Hol
egyeb�tt keressem azt? Hogy �rz�keled azt?

M: Ez teljesen egyszer�. Ha azt k�rdezem t�led,

milyen �z� a sz�d, akkor csak azt tudod mondani: se
nem �des, se nem keser�, se nem savany�, se nem
cs�p�s; ami akkor marad, amikor mindezen �zeket
kiz�rtuk. Hasonl�k�ppen, mikor semmilyen
megk�l�nb�ztet�s �s reakci� nincs t�bb�, ami
marad, az a val�s�g, ami egyszer�, �s szil�rd.

K: Csup�n annyit �rtek, hogy a kezdetn�lk�lis�g

ill�zi�j�nak mark�ban vagyok. �s nem l�tom,
hogyan �rhetne v�get. Ha tudott volna, v�get �rt
volna � m�r r�gen. Annyi lehet�s�gem a m�ltban is
kellett, hogy legyen, mint amennyi a j�v�ben lesz.
Ami nem t�rt�nhetett meg, az nem tud megt�rt�nni.
Vagy ha megt�rt�nt, nem tudtam megtartani. A mi
nagyon siralmas helyzet�nk, amit eme sz�mtalan
�vmilli�k eredm�nyeztek, legjobb esetben a v�gs�
megsemmis�l�s �g�rete, vagy rosszabb esetben, a
v�gtelen, �s �rtelmetlen ism�tl�s fenyeget�se.

M: Milyen bizony�t�kod van arra, hogy jelen

�llapotod kezdet �s v�g n�lk�li? Mi volt�l, miel�tt
megsz�lett�l? Mi leszel hal�lod ut�n? �s jelen
�llapotod � mennyire ismered? M�g azt sem tudod,
mi volt az �llapotod, miel�tt ma reggel felkelt�l?
Csak jelen �llapotodat ismered egy kicsit, �s abb�l

vonsz le minden id�re �s helyre vonatkoz�

k�vetkeztet�seket. Lehet, hogy �lmodsz csup�n, �s
�lmodat �r�k�rv�ny�nek k�pzeled.

K: Azzal nem v�ltozik a helyzet, hogy �lomnak

nevezed. Ism�t felteszem a k�rd�st: milyen rem�ny
marad, amelyet a m�g�ttem l�v� �r�kk�val�s�g
nem tud beteljes�teni be? Mi�rt kellene a j�v�mnek
k�l�nb�znie a m�ltamt�l?

M: L�zas �llapotodban m�ltat, �s j�v�t vet�tesz ki,

�s azokat val�dinak tartod. Val�j�ban, neked csak a
jelen pillanatr�l van tudom�sod. Mi�rt nem azt
tanulm�nyozod, hogy mi a most, az elk�pzelt m�lt,
�s j�v� kutat�sa helyett? Jelen �llapotod sem
kezdet, sem v�g n�lk�li. Egy pillanaton �t tart.
Vizsg�ld meg figyelmesen, honnan j�n, �s hov� tart.
Hamarosan fel fogod fedezni a m�g�tte l�v� id�tlen
val�s�got.

K: Mi�rt nem tettem meg ezt azel�tt?

M: Mint ahogy minden hull�m al�sz�ll az �ce�nba,

�gy t�r vissza minden pillanat az � forr�s�hoz. A
megval�sul�s a forr�s felfedez�s�ben, �s a benne
marad�sban �ll.
 K: Ki a felfedez�?

M: Az elme.

K: Megtal�lja a v�laszokat?

M: Felfedezi, hogy k�ts�gtelen, hogy nincs sz�ks�g

v�laszokra.

K: A sz�let�s t�ny. A hal�l szint�n t�ny. Hogy

mutatkoznak ezek a tan� sz�m�ra?

M: Fi�k�nt sz�letett; f�rfi halt meg � ezek puszt�n

id�beli esem�nyek.

K: Van fejl�d�s a tan�s�gban? Fejl�dik a tudat?

M: Ami l�that� sok v�ltoz�son mehet kereszt�l, m�g

a tudat f�nye r� �sszpontosul, de az objektum az,
ami v�ltozik, nem a f�ny. A n�v�nyek gyarapszanak
a napf�nyben, de a napf�ny nem gyarapszik.
�nmag�ban mind a test, mind a tan� mozdulatlan,
de amikor �sszej�nnek az elm�ben, akkor mindkett�
mozogni l�tszik.

K: Igen, tudom, hogy ami mozog �s v�ltozik, az az

?�n vagyok? csup�n. Sz�ks�ges az ?�n vagyok?
egy�ltal�n?

M: Kinek van sz�ks�ge r�? L�tezik � most. Volt egy

kezdete, �s lesz egy v�ge.

Q K: Mi marad, amikor az ?�n vagyok? elt�nik?

M: Ami nem j�n �s megy � megmarad. Az �r�kk�

s�v�rg� elme az, ami a halad�s, �s a t�k�letess�g
fel� val� fejl�d�s ide�it teremti. Az zavar �ssze, �s
besz�l rendr�l, rombol, �s keres biztons�got.

K: Van a sorsban, a karm�ban fejl�d�s?

M: A karma egy rakt�ra csup�n a fel nem haszn�lt

energi�knak, beteljes�tetlen v�gyaknak, �s meg nem
�rtett f�lelmeknek. A rakt�r folytonosan ut�nt�lt�sre
ker�l �j v�gyakkal �s f�lelmekkel. Ennek nem kell
�r�kk� �gy lennie. �rtsd meg f�lelmeid eredend�
ok�t � az �rzelmi elt�volod�st �nmagadt�l �s
v�gyaidt�l � az �n ut�ni s�v�rg�st�l, �s karm�d
szertefoszlik, mint egy �lom. F�ld �s menny k�z�tt
az �let tov�bb zajlik. Semmi nem �rintett, csak
testek fejl�dnek, �s pusztulnak.

K: A szem�ly �s a tan� k�z�tt mi a kapcsolat?

M: Nem lehet k�z�tt�k kapcsolat, mert egyek. Ne

v�laszd sz�t �ket, �s ne keress kapcsolatot.

K: Ha a l�t� �s a l�tott egyek, hogyan k�vetkezett

be az elk�l�n�l�s?

M: A val�j�ban term�szet�kn�l fogva k�l�nb�z�, �s

sokf�le nevekt�l �s form�kt�l megb�v�lten
megk�l�nb�zteted, ami term�szetes, �s elk�l�n�ted,
ami egy. A vil�g v�ltozatoss�gban gazdag, de te
furcs�n �s r�m�lten �rzed magad, ami f�lre�rt�snek
k�sz�nhet�. A test van vesz�lyben, nem te.

K: Tudom, hogy az alapvet� biol�giai v�gyakoz�s, a

menek�l�si �szt�n sokf�le form�t �lt, �s eltorz�tja
gondolataimat �s �rz�seimet. De hogyan sz�letett
ez a v�gyakoz�s?

M: Ez egy ment�lis �llapot, amelynek az oka az ?�n-

a-test-vagyok? idea. Ez elt�vol�that� az ellent�tes,
?�n-nem-a-test-vagyok? ide�val. Mindk�t idea t�ves,
de az egyik t�rli a m�sikat. Ismerd fel, hogy
semmilyen idea sem a saj�tod, azok mind k�v�lr�l
j�nnek. Mindegyiket �nmagadon k�v�linek kell
gondolnod, v�lj �nmagad a medit�ci�d t�rgy�v�. A
t�rekv�s, hogy meg�rtsd �nmagad, a Yoga. L�gy
Yogi, add �t neki az �letedet, merengj el, t�n�dj el
rajta, addig kutasd, am�g el nem jutsz a t�ved�s
gy�ker�ig, �s a t�ved�sen t�li igazs�gig.

K: Medit�ci�ban ki medit�l, a szem�ly, vagy a tan�?

M: A medit�ci� egy sz�nd�kos k�s�rlet a magasabb

tudatoss�gi �llapotba val� hatol�sra, �s v�g�l, az
azon val� t�ll�p�sre. A medit�ci� m�v�szete a

figyelem f�kusza egyre finomabb szintekre val�

�thelyez�s�nek a m�v�szete, an�lk�l, hogy az
elhagyott szinteken elakadn�l. Bizonyos fokig a
kontroll�lt meghal�shoz hasonl�t. A legalacsonyabb
szinten kezded: t�rsas viszonyok, szok�sok �s
viselked�sm�d; fizikai k�rnyezet, testtart�sok �s
l�gz� gyakorlatok, �rz�kek, benyom�sok �s
�szleletek; az elme, annak gondolatai �s �rz�sei;
am�g a szem�lyis�g eg�sz mechanizmusa
hat�rozott ural�sra nem ker�l. A medit�ci� v�gs�
�llapot�t akkor �red el, amikor az �nazonoss�g
�rz�se t�ll�p az ?�n-ez-�s-ez-vagyok?-on, t�l az ?ez-
vagyok?-on, t�l az ?�n-csak-a-tan�-vagyok?-on, t�l a
?l�tezik?-en, t�l minden ide�n a szem�lytelen�l
szem�lyes tiszta l�tbe. Elhat�rozottnak kell azonban
lenned, ha medit�lni kezdesz. Kifejezetten nem
r�szid�s elfoglalts�g. �rdekl�d�sedet �s
tev�kenys�geidet korl�tozd a sz�ks�gleteidre, �s a
t�led f�gg�k legsz�kebb ig�nyeire. Tartogasd
minden energi�dat �s id�det fal �tt�r�s�re, amit
elm�d �p�tett k�r�d. Higgy nekem, nem fogod
sajn�lni.

K: Honnan fogom tudni, hogy a tapasztalatom

univerz�lis?

M: Medit�ci�d v�g�n mindent k�zvetlen�l fogsz

ismerni, semmif�le bizony�t�kra nem lesz
sz�ks�ged. Mik�ppen az �ce�n minden cseppje
hordozza az �ce�n �z�t, �gy hordozza minden
pillanat az �r�kk�val�s�g �z�t. A defin�ci�knak �s a
le�r�soknak a tov�bb keres�s hasznos serkent�ik�nt
megvan a maguk szerepe, de neked t�l kell l�pned
rajtuk abba, ami csak negat�v meghat�roz�sokkal
meghat�rozhat� �s kifejezhet�.

V�g�l is, m�g az egyetemess�g �s �r�kk�val�s�g is

puszta fogalmak, a l�t ellent�tei helyhez, �s id�h�z
k�t�ttek. A val�s�g nem egy fogalom, s nem is egy
fogalom megnyilv�nul�sa. Fogalmakkal nem lehet
mit kezdeni. T�r�dj az elm�ddel, t�vol�tsd el
torzul�sait, �s szennyez�d�seit. Amikor meg�rezted
saj�t �ned �z�t, meg fogod tal�lni azt mindenhol, �s
minden id�ben. Ez�rt olyan fontos, eljuss od�ig. Ha
egyszer megismered, soha nem fogod elvesz�teni.

De a lehet�s�get intenz�v, s�t, f�rads�gos

medit�ci�val kell megadnod �nmagadnak.

K: Mit akarsz pontosan, hogy csin�ljak?

M: Add �t sz�vedet �s elm�det az ?�n vagyok? feletti

t�n�d�snek, annak, hogy mi az, mi a forr�sa, �lete,
jelent�se. Ez nagyon hasonl�t a k�t�s�shoz. Utas�ts
el mindent, ami nem v�z, am�g el nem �red az
�letad� forr�st.
K: Honnan fogom tudni, hogy a helyes ir�nyba
megyek?

M: A feladat ir�nti figyelem, vil�goss�g �s odaad�s

ter�n val� el�rehalad�sodb�l.

K: Mi eur�pai emberek nagyon neh�znek tal�ljuk,

hogy csendben maradjunk. A vil�g t�ls�gosan
vel�nk van.

M: �, nem, ti szint�n �lmod�k vagytok. �lmainknak

csak a tartalma tekintet�ben k�l�nb�z�nk. Ti a
t�k�letesed�st keresitek � a j�v�ben. Mi fel akarjuk
azt fedezni � a mostban. Csak a korl�tozott
t�k�letes�thet�. A korl�tlan m�r t�k�letes.
T�k�letesek vagytok, csak nem tudj�tok. Tanuld
meg �nmagad ismeret�t, �s csod�kat fogsz
felfedezni.

Amire sz�ks�ged van, az m�r mind megvan bel�l,

csak tisztelettel �s szeretettel kell k�zeledned
�nedhez. Az �nhib�ztat�s �s az �nbizalom hi�nya
s�lyos hib�k. �lland� f�jdalomt�l menek�l�sed val�
�s �r�m keres�sed az �ned ir�nt �rzett szeretet jele,
mind�ssze arra k�rlek: t�k�letes�tsd �ned ir�nti
szeretetet. Ne gyakorolj �nmegtagad�st � ragaszd
�nedet a v�gtelens�ghez �s �r�kk�val�s�ghoz, �s
fedezd fel, hogy nincs sz�ks�ged r�juk; te ezeken
t�l vagy.

K�rdez�: H�bor� van. Mi az �ll�spontod ezzel

kapcsolatban?

Maharaj: Valahol vagy m�sutt, ilyen vagy olyan

form�ban, mindig h�bor� van. Volt olyan id�szak,
amikor nem volt h�bor�? N�melyek azt mondj�k, ez
Isten akarata. N�melyek azt, hogy Isten j�t�ka. Ez
egy m�s kifejez�sm�d arra, hogy a h�bor�k
�hatatlanul bek�vetkeznek, �s senki nem felel�s.

K: De mi a te �ll�spontod?

M: Mi�rt tulajdon�tasz nekem �ll�spontokat? Nekem

nincs �ll�spontom, amit a saj�tomnak lehet nevezni.

K: Biztosan felel�s valaki ez�rt a sz�rny�, �s

�rtelmetlen v�ront�s�rt. Mi�rt oly hajlamosak az
emberek arra, hogy egym�st �lj�k?
M: Bel�l keresd a b�n�st. Az ?�n? �s ?eny�m? ide�k
vannak minden konfliktus gy�ker�n. Szabadulj meg
t�l�k, �s nem lesz konfliktus.

K: Mi van, ha megszabadulok a konfliktust�l? Az

nem lesz hat�ssal a h�bor�ra. Ha �n vagyok a
h�bor� oka, k�sz vagyok meghalni. De nyilv�nval�,
hogy a hozz�m hasonl� ezrek elt�n�se nem fogja
meg�ll�tani a h�bor�kat. Nem az �n sz�let�semmel

kezd�dnek, �s nem fognak v�get �rni a hal�lommal.

Nem �n vagyok a Felel�s. Ki az?

M: A k�zdelem �s a harc r�sze a l�tez�snek. Mi�rt

nem azt kutatod, ki a felel�s a l�tez�s�rt?

K: Mi�rt mondod, hogy a l�tez�s �s a konfliktus

elv�laszthatatlanok? Nem lehet l�tez�s k�zdelem
n�lk�l? Nekem nem kell m�sokkal harcolnom, hogy
�nmagam legyek.

M: Szakadatlanul m�sokkal harcolsz a t�l�l�sed�rt,

�gy mint elk�l�n�lt test-elme, konkr�t n�v �s forma.
Az �lethez puszt�tanod kell. Att�l a pillanatt�l, hogy
ezt felfogtad, h�bor�t kezdt�l a k�rnyezeteddel � a
k�lcs�n�s megsemmis�t�s k�ny�rtelen h�bor�j�t,
amely megszabad�t� hal�lodig tart.

K: Nem v�laszolt�l a k�rd�semre. Te azt ecseteled

csup�n, amit magam is ismerek � az �letet, �s
annak csap�sait. De hogy ki a felel�s, arr�l nem
besz�lsz. Ha presszion�llak, �ttolod a felel�ss�get
Istenre, vagy a karm� ra, vagy az �n kapzsis�gomra
�s f�lelmemre � ami tov�bbi k�rd�sekre �szt�n�z
csup�n. Add meg sz�momra a v�gs� v�laszt.

M: A v�gs� v�lasz ez: semmi nincs. Minden egy

pillanatnyi jelens�g az univerz�lis tudatoss�g
ter�ben; a n�v- �s formak�nti folytonoss�g egy
ment�lis form�ci� csup�n, k�nny� eloszlatni.

K: �n a k�zvetlenr�l, a m�l�r�l, a jelens�gr�l

k�rdezlek. Itt egy k�p egy gyermekr�l, akit katon�k
�ltek meg. Ez t�ny � r�d mered. Nem tagadhatod.
Nos, ki a felel�s a gyermek hal�l��rt?

M: Senki, �s mindenki. A vil�g az, amely mag�ban

foglalja, �s minden dolog minden m�sikra hat. Mi
mindannyian �lj�k a gyermeket, �s mi mindannyian
meghalunk vele egy�tt. Minden esem�ny oka
megsz�ml�lhatatlan, �s megsz�ml�lhatatlan hat�st
hoz l�tre. Haszontalan dolog a sz�mvet�s, semmi
nem mutathat� ki.

K: A te n�ped karm�r�l �s b�ntet�sr�l besz�l.

M: Ez egy mer�ben durva megk�zel�t�s: val�j�ban

valamennyien teremt�i �s teremtettjei vagyunk
egym�snak, okozva �s cipelve egym�s terheit.

K: Teh�t az �rtatlan szenved a b�n�s helyett?

M: Tudatlans�gunkban �rtatlanok vagyunk;

cselekedeteinkben b�n�s�k. V�tkez�nk, an�lk�l,
hogy tudn�nk, �s szenved�nk, an�lk�l, hogy
meg�rten�nk. Egyetlen rem�ny�nk: meg�llni, n�zni,
meg�rteni, �s elt�vol�tani az eml�kezet kelepc�it.
Mert az eml�kezet t�pl�lja a k�pzeletet, �s a
k�pzelet hozza l�tre a v�gyat �s a f�lelmet.

K: Mi�rt k�pzel�d�m egy�ltal�n?

M: A tudatoss�g f�nye az eml�kezet filmj�n

kereszt�lhaladva k�peket vet�t az agyadra. Agyad
hi�nyos �s zavaros �llapota miatt �szlel�sed torzult,
�s tetszik nem tetszik �rz�sek �ltal sz�nezett. Tedd
rendbe a gondolkod�sodat, szabad�tsd meg az
�rzelmi felhangokt�l, �s �gy fogod l�tni az
embereket �s dolgokat, ahogyan azok vannak,
tisztas�ggal �s k�ny�r�letess�ggel.

A sz�let�s, �let �s hal�l tan�ja egy �s ugyanaz. � a

f�jdalom �s szeretet tan�ja. Szeretj�k az egy ideig
korl�tozotts�gban �s elk�l�n�lts�gben szomorkod�
l�tet. Szeretj�k, �s ugyanakkor gy�l�lj�k. Harcolunk,
�l�nk, �letet �s tulajdont puszt�tunk, �s m�gis
szeretetteljesek �s �nfel�ldoz�k vagyunk.
Szeretetben nevelj�k a gyermeket, ugyanakkor
�rvas�gra juttatjuk. �let�nk ellentmond�sokkal van
tele. M�gis kapaszkodunk bel�. Ez a kapaszkod�s a
gy�kere mindennek. Mindazon�ltal, teljesen
felsz�nes. Minden er�nkkel ragaszkodunk
valamihez, vagy valakihez, �s a k�vetkez�
pillanatban elfelejtj�k; mint a gyermek, aki
homoktort�kat form�zik, majd k�nny� sz�vvel
sors�ra hagyja �ket. �rj hozz�juk � d�h�sen
vis�tanak, tereld el a figyelm�t, �s elfelejti �ket. Mert
most �l�nk, �s azt most szeretj�k. Szeretj�k a
v�ltozatoss�got, a szenved�s �s �r�m j�t�k�t,
megig�znek benn�nket az ellent�t�kkel. Ez�rt van
sz�ks�g�nk az ellent�tekre, �s l�tsz�lagos
elk�l�n�l�s�kre. �lvezz�k �ket egy darabig, majd
kif�radunk, �s k�vetelj�k a b�k�t, �s a tiszta l�t
csendj�t. A kozmikus sz�v sz�ntelen�l dobog. �n
vagyok a tan�, �s a sz�v egyar�nt.

K: L�tom a k�pet, de ki a fest�? Ki felel�s ez�rt a

rettenetes, �s m�gis elragad� tapasztalat�rt?

M: A fest� a k�pben van. Elk�l�n�ted a fest�t a

k�pt�l, majd keresed �t. Ne k�l�n�tsd el, �s ne t�gy
fel helytelen k�rd�seket. A dolgok vannak, ahogy
vannak, �s senki nem egy�nileg felel�s. A szem�lyi
felel�ss�g ide�ja a tev�kenys�g ill�zi�j�b�l
sz�rmazik. ?Valakinek meg kellett tennie, valaki
felel�s?. Jelen t�rsadalom, a maga t�rv�nyi
kereteivel �s szok�saival, a szem�lyi f�ggetlens�g
�s felel�ss�g eszm�j�re �p�l, de nem ez az
egyetlen forma, amit a t�rsadalom mag�ra �lthet.
L�tezhetnek m�s form�k, ahol az elk�l�n�lts�g
�rz�se gyenge, �s a felel�ss�g elsz�rt.

K: A szem�lyis�g gyenge �rz�s�vel rendelkez�

egy�n � k�zelebb �ll az �n-megval�sul�shoz?

M: Vegy�k egy fiatal gyermek eset�t. Az ?�n-vagyok?

�rz�se m�g nem kialakult, a szem�lyis�g fejletlen.

Az �nismeretnek m�g kev�s az akad�lya, de a tudat

ereje �s vil�goss�ga, sz�less�ge �s m�lys�ge
hi�nyzik. Az �vek sor�n a tudat er�s�dik, de a
lappang� szem�lyis�g is felbukkan, �s zavar, �s
komplik�l. Mint ahogy min�l kem�nyebb a fa, ann�l
melegebb a t�z, �gy min�l er�sebb a szem�lyis�g,
ann�l ragyog�bb a f�ny, amit annak lerombol�sa
gener�l.

K: Nincsenek probl�m�id?

M: Vannak probl�m�im. M�r besz�ltem r�luk. Lenni,

n�vvel �s form�val l�tezni f�jdalmas dolog, m�gis
szeretem.

K: De te mindent szeretsz.

M: A l�tez�s mindent mag�ban foglal. Az �n val�di

term�szetem a szeretet; m�g a f�jdalom is
szeretetre m�lt�.
K: Az nem teszi kev�sb� f�jdalmass�. Mi�rt nem
maradsz a korl�tok n�lk�liben?

M: A felfedez�s hajlama, az ismeretlen szeretete

vesz r� a l�tez�sre. Benne van a l�t term�szet�ben,
hogy kalandot l�t a valamiv� v�l�sban, mivel a
valamiv� v�l�s val�di term�szet�ben benne van a
b�ke keres�se a l�tben. A l�tnek �s a valamiv�
v�l�snak ez a v�ltakoz�sa elker�lhetetlen; de az �n
otthonom ezen t�l van.

K: A te otthonod Istenben van?

M: Istent szeretni �s im�dni szint�n tudatlans�g. Az

�n otthonom t�l van minden fogalmon, legyen az
b�rmennyire magasztos.

K: De Isten nem egy fogalom. � a l�tez�sen t�li

realit�s.

M: Fogalmazhatsz tetsz�sed szerint. Gondolhatsz

ak�rmire, �n azon t�l vagyok.

K: Ha egyszer ismered az otthonodat, mi�rt nem

maradsz ott? Mi vesz r�, hogy elhagyd?

M: A testi l�tez�s szeretet�n k�v�l az egy�n az�rt

sz�letik meg �jra �s �jra, mert bele keveredett a
sors�ba. A sors elv�laszthatatlan a valamiv�
v�l�st�l. Az egy�niv� v�l�s v�gya tesz szem�lly�,
annak minden szem�lyes m�ltj�val �s j�v�j�vel.
Tekints n�h�ny nagy embert, micsoda csod�latos
emberek voltak. �s �let�k m�gis milyen zavaros, �s
gy�m�lcseikben korl�tozott volt. Mily v�gletesen
f�gg� az ember szem�lyis�ge, �s mily jelent�ktelen
a vil�ga. �s m�gis, szeretj�k �s v�dj�k, annak
ellen�re, hogy nagyon jelent�ktelen.

K: H�bor� �s z�rzavar van, �s felk�r�st kapsz, hogy

vedd �t egy �lelmez�si k�zpont ir�ny�t�s�t. Mindent

sz�ks�geset megkapsz, egyetlen k�rd�s, v�llalod-e
a feladatot. Visszautas�tan�d?

M: Dolgozni, vagy nem dolgozni, egy �s ugyanaz

sz�momra. Lehet, hogy �tveszem az ir�ny�t�st,
lehet, hogy nem. Lehet, hogy m�sok alkalmasabbak
az ilyen feladatokra, mint �n � �lelmez�si szak�rt�k,
p�ld�ul. De az �n attit�d�m m�s. �n nem tekintem a
hal�lt csap�snak, mint ahogy nem �rvendezek egy
gyermek sz�let�s�nek sem. A gyermek a szenved�s
sors�ra jut, m�g a hal�llal kiker�l abb�l. Az �lethez
val� ragaszkod�s a szomor�s�ghoz val�
ragaszkod�s. Szeretj�k, amit a f�jdalom ny�jt
sz�munkra. Ilyen a term�szet�nk.

Sz�momra a hal�l pillanata az �r�m pillanata lesz,

nem a f�lelem�. S�rtam mikor megsz�lettem, �s
nevetve fogok meghalni.

K: Hogyan v�ltozik meg a tudatoss�g a hal�l

pillanat�ban?

M: Milyen v�ltoz�sra gondolsz? A filmvet�t�s v�g�n

minden ugyanaz marad, mint kezdetben. A
megsz�let�sed el�tti �llapot a hal�lod ut�ni
�llapotoddal azonos, ha eml�kszel.

K: Nem eml�kszem semmire.

M: Mert sohasem pr�b�ltad. Ez csak az elme

hangol�s�nak a k�rd�se. Gyakorl�st ig�nyel,
term�szetesen.

K: Mi�rt nem v�gzel emberbar�ti munk�t?

M: De h�t semmi m�st sem csin�lok, eg�sz id� alatt.

�s milyen emberbar�ti munk�t szeretn�l, hogy
v�gezzek? A foltoz�s nem nekem val�. Az �n
�ll�spontom vil�gos: termelj, hogy elossz, etess
miel�tt enn�l, adj, miel�tt elvenn�l, gondolj m�sokra,
miel�tt �nmagadra gondoln�l. Csak egy megoszt�s
alap�, �nzetlen t�rsadalom lehet stabil �s boldog.
Ez az egyetlen praktikus megold�s. Ha nem ezt
akarod � harcolj.

K: Mindez a gun� k probl�m�ja. Ahol a tamas �s a

rajas van t�ls�lyban, ott h�bor�nak kell lennie. Ahol
a sattva uralkodik, ott b�k�nek kell lennie.

M: Fogalmazz tetsz�sed szerint, ugyanoda vezet. A

t�rsadalom hajt�er�kre �p�l. Tedd bele a j�akaratot
az alapokba, �s nem lesz sz�ks�ged szakk�pzett
szoci�lis munk�sokra.

K: A vil�g jobb� v�lna.

M: A vil�gnak folyton jobb� kellett volna v�lnia,

m�gsem tette. Mi a rem�ny a j�v�re n�zve?
Term�szetesen, voltak, �s lesznek harmonikus �s
b�k�s peri�dusok, amikor a sattva uralkodott, de a
dolgok saj�t t�k�letess�g�k �ltal mennek t�nkre.
Egy t�k�letes t�rsadalom sz�ks�gszer�en statikus,
enn�lfogva stagn�l, �s hanyatlik. A cs�csr�l minden
�t lefel� vezet. A t�rsadalmak olyanok, mint az
emberek � megsz�letnek, fejl�dnek a viszonylagos
t�k�letess�g egy pontj�ig, majd hanyatlanak, �s
meghalnak.

K: Nincs egy abszol�t t�k�letes �llapot, ahonnan

nincs visszaes�s?

M: Ha valaminek kezdete van, akkor v�ge is kell,

hogy legyen. Az id�tlenben minden t�k�letes, itt �s
most.

K: De el fogjuk-e �rni az id�tlens�get kell� id�ben?

M: Kell� id�ben vissza fogunk �rni a kezd�pontra.

Az id� nem tud benn�nket kivezetni az id�b�l, ahogy
a t�r sem tud kivezetni benn�nket a t�rb�l.
V�rakoz�s �ltal csak m�g t�bb v�rakoz�st kapsz. Az
abszol�t t�k�letess�g itt �s most van, nem valahol a
j�v�ben, a k�zelben, vagy a t�volban. A titok
m�k�d�sben van � itt �s most. Hagyd figyelmen
k�v�l, b�rmit is gondolsz magadr�l, �s cselekedj �gy,
mintha abszol�t t�k�letes lenn�l � b�rmilyen eszm�t
alkoss a t�k�letess�gr�l, az lehets�ges. Csup�n
b�tors�gra van sz�ks�ged.

K: Honnan vegyek ekkora b�tors�got?

M: Magadb�l, term�szetesen. N�zz magadba.

K: A kegyelmed seg�teni fog.

M: Az �n kegyelmem most azt mondja neked: n�zz

magadba. Mindened megvan, amire sz�ks�ged van.
Haszn�ld. M�k�dj a legjobb tud�sod szerint, t�gy,
ahogy gondolod, hogy kell. Ne f�lj a t�ved�sekt�l;
mindig helyesb�teni tudod azokat, csak a sz�nd�kok
sz�m�tanak. A formai dolgok megragad�sa nem �ll
hatalmadban; a cselekedeteid ind�t�kai�, igen.

K: Hogyan vezethet egy t�k�letlens�gb�l sz�let�

cselekedet t�k�letess�ghez?

M: Nem a cselekv�s nem vezet t�k�letess�ghez; a

t�k�letess�g fejez�dik ki a cselekv�sben. Am�g
megnyilv�nul�said alapj�n �t�led meg �nmagad,
biztos�ts sz�mukra a lehet� legnagyobb figyelmet;
amikor megval�s�tod tulajdon l�tedet, magatart�sod
t�k�letes lesz � teljesen spont�n m�don.

K: Ha id�tlen�l t�k�letes vagyok, akkor minek

sz�lettem egy�ltal�n? Mi a c�lja ennek az �letnek?

M: Ez olyan, mint azt k�rdezni: mit nyer bel�le az

arany, ha �kszert k�sz�tenek bel�le? Az �kszer
elnyeri az arany sz�n�t �s sz�ps�g�t; az arany nem

gyarapszik semmivel. Hasonl�k�ppen teszi a

cselekv�sben kifejez�d� val�s�g a cselekv�st
jelent�s�gteljess� �s sz�pp�.

K: Mit nyer a val�s�g a kifejez�d�sei r�v�n?

M: Mit tudna nyerni? Egy�ltal�n semmit. De benne

van a szeretet term�szet�ben, hogy kifejezze
mag�t, hogy meger�s�tse mag�t, hogy legy�zze a
neh�zs�geket. Amint meg�rtetted, hogy a vil�g
cselekv� szeretet, eg�szen m�sk�pp fogsz r�n�zni.
De el�sz�r a szenved�ssel kapcsolatos
hozz��ll�sodat kell megv�ltoztatnod. A szenved�s
eredetileg ki�lt�s a figyelem�rt, amely maga a
szeretet mozg�sa. T�bb, mint boldogs�g, a szeretet
n�veked�st akar, a tudatoss�g �s a l�t sz�lesed�s�t
�s m�ly�l�s�t. Ak�rmi g�tolja, a f�jdalom ok�v�
v�lik, �s a szeretet nem b�jik el a f�jdalom el�l. A
sattv� t, az igazs�goss�g, �s a szab�lyos fejl�d�s
�rdek�ben m�k�d� energi�t, nem szabad
akad�lyozni. Amikor eltorlaszol�dik szembefordul
�nmag�val, �s rombol� hat�s�v� v�lik.
Valah�nyszor a szeretet elfojt�sra ker�l, �s a
szenved�snek lehet�s�ge van, hogy sz�tterjedjen,
elker�lhetetlen a h�bor�. Szomsz�dunk
szomor�s�ga ir�nti k�z�ny�nk a szenved�st az
ajt�nkhoz k�s�ri.

K�rdez�: Mondtad minap, hogy megval�sul�sod a

Gurudba vetett hitedben gy�kerezett. Biztos�tott r�la,
hogy te m�r az Abszol�t Val�s�g vagy, �s hogy
semmi t�bbet nem kell tenned. Hitt�l neki, �s
r�hagyatkozt�l, er�ltet�s n�lk�l, k�zdelem n�lk�l. Na
m�r most, k�rd�sem a k�vetkez�: Gurudba vetett
hited n�lk�l megval�sult�l volna? V�g�l is, az vagy
ami vagy, ak�r elhiszi az elm�d, ak�r nem; ha
k�telkedsz, az g�tolta volna a Guru szavainak
befoly�s�t, �s hat�stalan�totta volna azokat?

Maharaj: Ahogy mondod � hat�stalann� v�ltak

volna � egy id�re.
K: �s mi t�rt�nt volna a Guru szavainak
energi�j�val, vagy erej�vel?

M: Rejtve maradt volna, megnyilv�nulatlanul. De az

eg�sz k�rd�s f�lre�rt�sen alapul. A mester, a
tan�tv�ny, a k�z�tt�k l�v� szeretet �s bizalom, ezek
mind egy dolog, nem pedig ah�ny annyif�le, t�bb
f�ggetlen dolog. Mindegyik r�sze a m�siknak.
Szeretet �s hit n�lk�l nem lenne Guru, sem
tan�tv�ny, �s kapcsolat sem lenne k�z�tt�k. Ez
olyan, mint felkapcsolni egy villanyl�mp�t a
kapcsol�val, hogy vil�g�tson. Mivel a l�mpa, a
vezet�k, a kapcsol�, a transzform�tor, a villamos

t�vvezet�kek, �s az er�m�telep egys�ges eg�szet

alkotnak, ez�rt gyullad fel a f�ny. B�rmelyik elem
hi�nyozzon, �s a f�ny nem fog felgyulladni. Nem kell
elv�lasztanod az elv�laszthatatlant. A szavak nem
teremtenek t�nyeket; le�rj�k, vagy eltorz�tj�k azokat.
A t�nyek soha nem �rhat�k le szavakkal.

K: M�g mindig nem �rtem; lehets�ges, hogy a Guru

szavai beteljes�letlenek maradnak, vagy mindig
igaznak bizonyulnak?

M: A megval�sult ember szavai soha nem t�vesztik

el a c�ljukat. V�rnak a megfelel� felt�telekre, ami
eltarthat bizonyos ideig, �s ez term�szetes, mert
ideje van a vet�snek, �s ideje van az arat�snak. De
a Guru szava olyan mag, amely nem tud eleny�szni.
Term�szetesen, a Gurunak val�dinak kell lennie, aki
t�l van a testen �s az elm�n, t�l van a tudatoss�gon
mag�n, t�l t�ren �s id�n, t�l kett�ss�gen �s
egys�gen, t�l meg�rt�sen �s le�r�son. A t�nd�rek,
akik sokat olvastak, �s sokat besz�lnek, sok
hasznos dologra megtan�thatnak, de nem �k a
val�di Guruk, akik szava megv�ltozhatatlanul
megval�sul. �k szint�n k�z�lhetik veled, hogy te
vagy a v�gs� val�s�g maga, de mire m�sz vele?

K: Mindamellett, ha hiszek �s engedelmeskedem

nekik bizonyos okokb�l, vesztes kell, hogy legyek?

M: If you are able to trust and obey, you will soon

find your real Guru, or rather, he will find you.
M: Ha k�pes vagy hinni, �s engedelmeskedni,
hamarosan megtal�lod igazi Gurudat, azaz ink�bb,
� tal�l meg t�ged.

K: Az �n minden ismer�je Guruv� v�lik, vagy lehet

ismer�je valaki an�lk�l a Val�s�gnak, hogy k�pes
lenne m�sokat elvezetni hozz�?

M: Ha tudod amit tan�tasz, akkor tan�tani tudod amit

tudsz. Itt a l�tnoks�g �s a tan�t�s�g egyek. De az
Abszol�t Val�s�g mindkett�n t�l van. A magukat
Gurunak kiad�k �retts�gr�l �s er�fesz�t�sr�l,
�rdemr�l �s teljes�tm�nyr�l, sorsr�l �s kegyelemr�l
besz�lnek; mindezek puszta ment�lis
k�pz�dm�nyek, egy f�gg� elme kivet�t�sei. Seg�ts�g
helyett akad�lyoznak.

K: Hogy tudom felismerni, kit k�vessek, �s kiben

k�telkedjek?

M: K�telkedj mindenben, am�g meggy�z�d�sre nem

jutsz. A val�di Guru soha nem al�z meg t�ged, �s
nem fog elidegen�teni �nmagadt�l. �llhatatosan
bels� t�k�letess�ged t�ny�hez vezet vissza, �s
bels� keres�sre buzd�t. Tudja, hogy semmire nincs
sz�ks�ged, m�g �r� sem, �s soha nem lankad,
hogy erre eml�keztessen t�ged. De az �njel�lt Guru
t�bbet foglalkozik �nmag�val, mint tan�tv�nyaival.

K: Azt mondtad, a val�s�g t�l van a tud�son, �s a

val�s�g tan�t�s�n. Nem a val�s�g ismerete a

legfels�bb maga, �s nem a tan�t�s az �

elnyer�s�nek a bizony�t�ka?

M: A val�s�g, vagy az �n ismerete, elme �llapot. A

tan�t�s egy tov�bbi mozg�s a kett�ss�gben. Ezek
csak az elm�t �rintik; a sattva az�rt m�gis egy
Guna.

K: Mi val�di akkor?

M: Az a val�s�g, aki az elm�t nem-megval�sultk�nt

�s megval�sultk�nt ismeri, aki a tudatlans�got �s a
tud�st az elme �llapotaik�nt ismeri. Amikor hajlamos
vagy r�, hogy a gy�m�ntokat �sszet�veszd a
kavicsokkal, vagy megtal�lod �ket, vagy nem. A
l�t�s a l�nyeg. Hol van a kavics sz�rkes�ge, �s a
gy�m�nt sz�ps�ge, a l�t�s ereje n�lk�l? Az ismert
csup�n egy forma, �s az ismeret csup�n egy n�v.
Az ismer� csak egy elme�llapot. A val�s�g ezeken
t�l van.
K: Az objekt�v tud�s, a dolgok ide�i, �s az �nismeret
bizony�ra nem azonos dolgok. Az egyikhez
sz�ks�ges az agy, a m�sikhoz nem.

M: Ha vitatkozni akarsz egym�shoz f�zheted a

szavakat, �s jelent�st adhatsz nekik, de a t�ny
v�ltozatlan marad, hogy minden tud�s a tudatlans�g
egy form�ja. A legpontosabb t�rk�p is csak pap�r
csup�n. Minden tud�s az eml�kezetben van,
megismer�s csup�n, m�g a val�s�g t�l van az
ismer� �s az ismert kett�ss�g�n.

K: Akkor hogyan ismerhet� meg a val�s�g?

M: Milyen f�lrevezet� ez a kifejez�sm�d. Tudat alatt

felt�telezed, hogy a val�s�g is megk�zel�thet� tud�s
r�v�n. �s azt�n bevezeted a val�s�gon t�li val�s�g
ismer�j�t. �rtsd meg, ahhoz, hogy legy�l nem
sz�ks�ges ismerni a val�s�got. Tudatlans�g �s
tud�s az elm�ben vannak, nem a val�s�gban.

K: Ha nem l�tezik olyan dolog, mint a val�s�g

ismerete, akkor hogy �rjem el azt?

M: Nem sz�ks�ges el�rned, ami m�r veled van.

Val�j�ban ezzel a te el�r�seddel hib�zod el a
dolgot. Add fel az ide�t, hogy m�g nem tal�ltad meg,
�s csak hagyd, hogy a k�zvetlen �rz�kel�s
f�kusz�ba ker�lj�n, itt �s most, mindent elt�vol�tva,
ami az elm�b�l ered.

K: Amikor minden ami elt�vozhat elt�vozik, mi

marad?

M: �ress�g marad, tudat marad, a tudatos l�t tiszta

f�nye marad. Ez olyan, mint azt k�rdezni, mi marad
a szob�ban, miut�n a b�torokat elt�vol�tottam? Egy
sokkal haszn�lhat�bb szoba marad. �s amikor m�g
a falak is lebont�sra ker�lnek, a t�r marad. A t�ren

�s id�n t�l a val�s�gnak az itt je, �s a most ja.

K: A tan� megmarad?

M: Am�g tudatoss�g van, tan�ja is marad. A kett�

egy�tt jelenik meg, �s t�nik el.
K: Ha a tan� szint�n muland�, mi�rt tulajdon�tunk
neki olyan nagy fontoss�got?

M: Csak az�rt, hogy megt�rj�k a k�zismert ill�zi�

var�zslat�t, hogy csak az �szlelhet� val�s�gos.

K: Az �szlelet az els�dleges, a tan� � m�sodlagos.

M: Ez a probl�ma l�nyege. Am�g azt hiszed, hogy

csak a k�ls� vil�g val�s�gos, addig szolg�ja
maradsz neki. A megszabadul�s �rdek�ben
figyelmedet az ?�n vagyokra?, a tan�ra kell
ford�tanod. Term�szetesen az ismer� �s az ismert
nem kett�, hanem egyek, de az ismert var�zs�nak a
megt�r�s�re el�t�rbe kell hozni az ismer�t. Egyik
sem els�dleges, mindkett� a szavakkal ki nem
fejezhet� tapasztalat eml�kezetben val�
visszat�kr�z�d�se, mindig friss �s mindig mostbeli,
leford�thatatlan, gyorsabb, mint az elme.

K: Uram, �n egy egyszer� keres� vagyok, aki a

val�s�got keresve Gurut�l Guruig v�ndorol. Elm�m
beteg, v�gyt�l �g, f�lelemt�l fagyott. Napjaim
elr�p�lnek, f�jdalomt�l v�r�sek, unalomt�l sz�rk�k.
�letkorom el�rehalad, eg�szs�gem hanyatlik, j�v�m
s�t�t, �s ijeszt�. Ha ez �gy megy tov�bb,
szomor�s�gban fogok �lni, �s k�ts�gbees�sben
fogok meghalni. Van sz�momra rem�ny? Vagy t�l
k�s�n j�ttem?

M: Semmi bajod sincs, csak az �nmagadr�l alkotott

elk�pzel�seid teljesen rosszak. Nem te vagy az, aki
v�gyik, f�l �s szenved, a szem�ly az, aki a
k�r�lm�nyek �s hat�sok szerint megform�lt alapra
�p�l. Te nem a szem�ly vagy. Ezt vil�gosan meg
kell �llap�tanod, �s soha nem szabad szem el�l
t�vesztened. Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt
hosszadalmas sadhan� ra, �vekig tart�
�nmegtart�ztat�sra �s medit�ci�ra van sz�ks�g.

K: Elm�m gyenge �s t�tova. Nincs sem er�m, sem

kitart�som a sadhan� hoz. Rem�nytelen eset
vagyok.

M: Bizonyos m�don te vagy a legrem�nyteljesebb

eset. Van alternat�v�ja a sadhan� nak, ami a hit. Ha
meggy�z�d�sed nem tud gy�m�lcs�z� keres�s
alapj�n megsz�letni, akkor haszn�ld fel az �n
felfedez�semet, amit oly lelkesen meg akarok
osztani veled. A lehet� legtiszt�bban l�tom, hogy
soha nem volt�l, nem vagy, �s nem is leszel
elt�volodva a val�s�gt�l, hogy a t�k�letess�g
teljess�ge vagy, itt �s most, �s hogy semmi nem tud
megfosztani t�ged az �r�ks�gedt�l, att�l, ami vagy.
A legkev�sb� sem k�l�nb�z�l t�lem, csak nem
tudod. Nem tudod, mi vagy, ez�rt annak k�pzeled
magad, ami nem vagy. Ebb�l erednek v�gyaid �s
f�lelmeid, �s nyomaszt� k�ts�gbees�sed. �s
�rtelmetlen cselekedetek a menek�l�s �rdek�ben.

Csak higgy nekem, �s �lj a bel�m vetett hitedb�l.

Nem csaplak be. Te vagy a Legfels�bb Val�s�g, t�l
a vil�gon �s annak teremt�j�n, t�l a tudatoss�gon
�s annak tan�j�n, t�l minden �ll�t�son �s tagad�son.
Eml�kezz erre, gondolj erre, cselekedj eszerint.
Hagyj fel az elk�l�n�lts�g minden �rz�s�vel, l�sd
magad mindenben, �s cselekedj ennek megfelel�en.
A cselekv�ssel el fog j�nni a boldogs�g, �s a
boldogs�ggal a meggy�z�d�s. V�g�l is az�rt
k�telkedsz �nmagadban, mert szomor� vagy. A
term�szetes, spont�n �s maradand� boldogs�got
nem tudod elk�pzelni. Az vagy van, vagy nincs.
Amint elkezded tapasztalni a b�k�t, szeretetet �s a
k�ls� okok n�lk�li boldogs�got, minden k�ts�ged
szertefoszlik. Csak �rtsd meg, amit elmondtam
neked, �s �lj vele.

K: Azt mondod, hogy eml�keim alapj�n �ljek?

M: K�l�nben is eml�keid alapj�n �lsz. �n puszt�n

arra k�rlek, a r�gi eml�keket v�ltsd fel azokkal az
eml�kekkel, amelyeket �n mondtam neked. Ahogy a
r�gi eml�kek alapj�n cselekedt�l, �gy cselekedj az
�jak szerint. Ne f�lj. Egy ideig konfliktusok lehetnek
a r�gi �s az �j k�z�tt, de ha elsz�ntan az �j oldal�ra
�llsz, a k�zdelem hamarosan v�get �r, �s
tapasztalni fogod az �nmagadk�nt val� l�t, az
ill�zi�k sz�lte v�gyak, �s f�lelmek becsap�s�t�l
mentes l�t er�fesz�t�s mentes �llapot�t.

K: Sok Gurunak szok�sa, hogy �tadja kegyelm�nek

a jel�t � fejfed�j�t, botj�t, vagy koldul� ed�ny�t,
vagy k�nt�s�t, �gy adja tov�bb, vagy er�s�ti meg a
tan�tv�ny �n-megval�s�t�s�t. �n nem l�tom haszn�t
az ilyen praktik�knak. Ez nem az �n-megval�s�t�s
tov�bb ad�sa, hanem fontoskod�s. Mi az evil�gi
haszna, ha mond valamilyen h�zelg�t, �s az nem
igaz? Egyfel�l figyelmeztetsz, hogy sok az �njel�lt
Guru, m�sfel�l azt szeretn�d, ha hinn�k neked.
Mi�rt l�psz fel azzal az ig�nnyel, hogy te vagy a
kiv�tel?

M: Nem k�rlek, hogy bennem higgy. Azt hidd el,

amit mondok, �s arra eml�kezz, neked akarok
boldogs�got, nem magamnak. Azokkal szemben
l�gy bizalmatlan, akik k�l�nbs�get tesznek k�zted
�s az igaz l�t k�z�tt, �s a kett�t�k k�z�tti
k�zvet�t�nek aj�nlkoznak. �n nem csin�lok semmi
ilyesmit. �n m�g csak nem is �g�rek semmit. �n
csup�n azt mondom: ha elhiszed amit mondok, �s
pr�b�nak veted al�, te magad fogod felfedezni, hogy
azok milyen abszol�t igazak. Ha bizony�t�kot k�rsz,

miel�tt kock�ztatn�l, csak azt tudom mondani: �n

vagyok a bizony�t�k. �n hittem tan�t�m szavainak,
�s eml�kezetemben tartottam azokat, �s �gy
tal�ltam, hogy igaza van, hogy �n voltam, vagyok,
�s leszek a mindent �t�lel�, mindent meghalad�
V�gtelen Val�s�g.

Ahogyan mondod, neked sem id�d, sem energi�d

hosszadalmas gyakorlatokra. �n alternat�v�t k�n�lok
neked. Fogadd szavaimat bizalommal, �s �lj �jb�l,
vagy �lj, �s halj meg szomor�s�gban.

K: Ez t�l sz�p ahhoz, hogy igaz lehessen.

M: Ne t�vesszen meg a tan�cs egyszer�s�ge.

Nagyon kevesek azok, akik rendelkeznek a
b�tors�ggal, hogy elhiggy�k, ami term�szetes �s
egyszer�. Tudni, hogy elm�d foglya vagy, hogy egy
�ltalad teremtett, k�pzelet alkotta vil�gban �lsz � a
b�lcsess�g kezdete. Semmit nem akarni t�le,
k�szen �llni teljesen elhagyni azt � komolys�g. Csak
az ilyen, val�di k�ts�gbees�s sz�lte komolys�g
r�v�n fogsz hinni nekem.

K: Nem szenvedtem m�g eleget?

M: A szenved�s tomp�v� tett, k�ptelen vagy

�szrevenni annak sz�rny�s�g�t. Els� feladatod,
�szrevenni a szomor�s�got magadban, �s
k�r�l�tted; a m�sodik, m�rhetetlen�l v�gy�dni a
szabads�g ir�nt. A teljes intenzit�s� v�gy�d�s
vezetni fog t�ged; nincs sz�ks�ged m�s vezet�re.

K: Engem tomp�v� tett a szenved�s, m�g saj�t

mag�val szemben is k�z�ny�ss� tett.

M: Lehet, hogy nem a szomor�s�g, hanem az �r�m

az, ami tomp�v� tett. Vizsg�ld meg.

K: B�rmi is az oka, eltompultam. Sem akaratom,

sem energi�m.

M: �, nem. Elegend� van benned, hogy megtedd az

els� l�p�st. �s minden l�p�s elegend� energi�t fog
termelni a k�vetkez�h�z. Az energia az
�nbizalommal j�n, �s az �nbizalom a tapasztalattal.

K: Helyes dolog, ha Gurut v�ltoztatok?

M: Mi�rt ne v�ltoztatn�l? A Guruk ak�r a

m�rf�ldk�vek. Term�szetes dolog, hogy egyikt�l a
m�sikhoz m�sz. Mindegyik megmondja neked az
ir�nyt �s a t�vols�got, m�g a sadguru, az �r�kk�val�
Guru, az �t maga. Amint felismered, hogy az �t a
c�l, �s hogy mindig az �ton vagy, nem c�lt kell
el�rni, hanem �lvezni annak sz�ps�g�t, �s
b�lcsess�g�t, az �let megsz�nik feladatnak lenni, �s
term�szetess�, �s egyszer�v� v�lik, �nmag�t�l val�
elragadtat�ss�.

K: Teh�t nincs sz�ks�g istenim�d�sra,

im�dkoz�sra, Yoga gyakorl�sra?

M: Egy kev�s napi s�pr�get�s, mos�s, �s lemos�s

nem okozhat k�rt. Az �n-tudat megs�g minden
l�p�st, amit meg kell l�pned. Amikor minden k�sz,
az elme csendes marad.

Most az �brenl�ti �llapotban egy szem�ly vagy

n�vvel �s form�val, �r�m�kkel �s szomor�s�gokkal.
A szem�ly nem l�tezett a sz�let�sed el�tt, �s a
hal�lod ut�n sem fog l�tezni. Ahelyett, hogy a
szem�llyel k�zdesz, hogy �talak�tsd, mi�rt nem
l�psz t�l az �brenl�ti �llapoton, �s hagyod el
teljesen a szem�lyes �letet? Ez nem a szem�ly
megsz�ntet�s�t jelenti, csak annak megfelel�
perspekt�v�b�l val� szeml�l�s�t.

K: M�g egy k�rd�s. Azt mondtad, miel�tt

megsz�lettem egy voltam a val�s�g tiszta l�t�vel; ha
�gy van, ki d�nt�tt �gy, hogy meg kell sz�letnem?

M: A val�s�gban soha nem sz�lett�l, �s soha nem

fogsz meghalni. De most azt k�pzeled, hogy vagy,
illetve, hogy tested van, �s azt k�rdezed, hogy mi
id�zte el� ezt az �llapotot. Az ill�zi� korl�tai k�z�tt a
v�lasz ez: az eml�kekb�l sz�letett v�gy egy testhez
vonz t�ged, �s azt gondolod, hogy egy vagy vele.
De ez csak egy viszonylagos n�z�pontb�l igaz.
Val�j�ban nincs test, sem a vil�g, amely azt
mag�ban foglalja; csak ment�lis kond�ci� van, egy
�lomszer� �llapot, amelyet val�s�g�nak kutat�s�val
k�nny� eloszlatni.

K: Miut�n meghalsz, vissza fogsz j�nni �jra? Ha

el�g hossz� ideig �lek, fogok veled ism�t tal�lkozni?

M: Sz�modra a test val�s�gos, sz�momra nem

l�tezik. �n, ahogy te engem l�tsz, csak a
k�pzeletedben l�tezem. Bizony�ra l�tni fogsz
megint, ha �s amikor sz�ks�ged van r�m. Ez r�m
nincs hat�ssal, mint ahogy a Napra sincsenek
hat�ssal a napfelkelt�k �s a naplement�k. Mivel
nincs hat�ssal, biztosan leszek, mikor sz�ks�g lesz
r�.

Te hajlasz a tud�sra, �n nem. Bennem nincs meg az

a bizonytalans�g �rz�s, ami a te sz�modra a tud�st
sz�ks�gess� teszi. �n is k�v�ncsi vagyok, mint
ahogyan egy gyermek k�v�ncsi. De nincs bennem
v�gyakoz�s, hogy mened�ket keressek a tud�sban.
Ez�rt engem nem �rdekel, hogy �jj�sz�letek-e, vagy
hogy mennyi ideig tart a vil�g. Ezek f�lelemb�l
sz�let� k�rd�sek.

K�rdez�: Azt mes�lted nek�nk, hogy sok az �njel�lt

Guru, de a val�di Guru nagyon ritka. Sok olyan
gnani van, aki csak k�pzeli mag�t megval�sultnak,
de mindegyik csak k�nyvb�l szerezte a tud�s�t, �s
igen nagyra vannak magukkal. Id�nk�nt nagy
hat�ssal vannak a magukhoz vonzott tan�tv�nyokra,
s�t, megig�zik �ket, akiknek az idej�t haszontalan
gyakorlatokkal vesztegetik. Amikor a tan�tv�ny
n�h�ny �v ut�n szem�gyre veszi mag�t, semmilyen
v�ltoz�st nem tal�l. Mikor ezt sz�v� teszi, tan�t�ja
rendszerint rendreutas�tja, hogy nem gyakorolt el�g
kem�nyen. A tan�tv�ny sz�v�b�l hi�nyz� hitet �s
szeretetet okolja, mik�zben a hiba val�j�ban a
Guruban van, akinek nem az a szerepe, hogy
tan�tv�nyokat fogadjon, �s rem�nyt t�masszon
benn�k. Hogyan kell v�dekezni az ilyen Guruk
ellen?

Maharaj: Mi�rt �rintenek ennyire m�sok? Ak�rki

lehet a Guru, ha tiszta sz�v�, �s j�hiszem�en
cselekszik, nem fog �rtani a tan�tv�nyainak. Ha nem
halad, a tan�tv�nyban van a hiba, mivel lusta, �s
hi�nyzik az �nuralma. M�sfel�l, ha a tan�tv�ny
komoly, �s intelligens m�don �s �lvezettel
alkalmazza sadhan� j�t, akkor k�szen �ll egy sokkal
alkalmasabb tan�t�val val� tal�lkoz�sra, aki tov�bb
fogja vezetni �t. K�rd�sed h�rom t�ves feltev�sb�l
ered: hogy az embereknek t�r�dni�k kell egym�ssal,
hogy az ember �rt�kelni tudja a m�sikat, �s hogy a
tan�tv�nynak a halad�sa a Guru feladata �s
felel�ss�ge. Val�j�ban a Guru szerepe csak annyi,
hogy �tba igaz�tson �s b�tor�tson; a tan�tv�ny teljes
felel�ss�ggel tartozik �nmag��rt.
K: �gy hallottuk, hogy elegend� a Gurunak val�
teljes �n�tad�s, �s hogy a t�bbi a Guru dolga.

M: Term�szetesen, teljes �n�tad�s eset�n az ember

m�ltj�nak, jelen�nek �s j�v�j�nek, fizikai �s
spiritu�lis biztons�g�nak �s �llapot�nak t�k�letes
felad�s�val egy �j, szeretettel �s sz�ps�ggel teli �let
kezd�dik; ezut�n a Guru nem fontos, mert a
tan�tv�ny felt�rte az �nv�delem burk�t. A teljes
akarat felad�sa maga a szabads�g.

K: Amikor mind a tan�tv�ny, mind a tan�t�

alkalmatlan, mi t�rt�nik?

M: Hossz� t�von minden j� lesz. Elv�gre egyik�k

val�di �nj�re sincs hat�ssal a sz�nj�t�k, amit egy
j�tszottak egy ideig. Meg fognak komolyodni, meg
fognak �rni, �s a kapcsolat magasabb szintj�re
fognak ker�lni.

K: Vagy esetleg k�l�nv�lnak.

M: Igen, k�l�nv�lhatnak. V�g�l is egyetlen kapcsolat

sem tart �r�kk�. A kett�ss�g ideiglenes �llapot.

K: V�letlen lenne, hogy tal�lkoztam veled, �s egy

m�sik v�letlen r�v�n el fogunk v�lni, hogy soha

t�bb� ne tal�lkozzunk? Vagy tal�lkoz�sunk
valamilyen kozmikus minta r�sze, �let�nk nagy
sz�ndarabj�nak a r�szlete?

M: A val�s�g jelent�s�gteljes, �s a jelent�s�gteljes

a val�s�gra utal. Ha kapcsolatunk jelent�s�gteljes a
te sz�modra �s az �n sz�momra, az nem lehet
v�letlen. A j�v� ugyanannyira hat a jelenre, mint a
m�ltra.

K: Hogyan tudom eld�nteni, hogy ki val�di szent, �s

ki nem az?

M: Nem tudod, kiv�ve, ha tiszta bepillant�sod van

az emberi sz�vbe. A l�tszat megt�veszt�. Hogy,
tiszt�n l�ss, elm�dnek sz�ntiszt�nak, �s szabadnak
kell lennie. Ha �nmagadat nem j�l ismered, hogy
ismerhetn�d a m�sikat? �s amikor ismered
�nmagadat � te vagy a m�sik.

Hagyd magukra a t�bbieket egy ideig, �s vizsg�ld

meg �nmagad. Oly sok dolog van, amit nem tudsz
�nmagadr�l � mi vagy, ki vagy, hogyan sz�lett�l
meg, mit csin�lsz most, �s mi�rt, hov� m�sz, mi a
jelent�se �s a c�lja �letednek, hal�lodnak,
j�v�dnek? Van-e m�ltad, van-e j�v�d? Hogyan
felfordult fel az �leted �s v�lt szomor�s�gg�, noha
eg�sz �letedben boldogs�gra �s b�k�re t�rekedt�l?
Ezek s�lyos probl�m�k, �s el�sz�r ezeknek kell
figyelmet szentelned. Sem sz�ks�ged, sem id�d
arra, hogy felismerd, ki gnani, �s ki nem az.

K: Alkalmas Gurut kell v�lasztanom magamnak.

M: L�gy az alkalmas ember, �s az alkalmas Guru

biztosan r�d tal�l.

K: Nem v�laszolt�l a k�rd�semre: hogyan tal�ljam

meg az alkalmas Gurut?

M: De v�laszoltam a k�rd�sedre. Ne keress Gurut,

m�g csak ne is gondolj r�. Tedd a c�lodat a
Gurudd�. V�g�l is a Guru a c�l el�r�s�nek az
eszk�ze csup�n, nem �nc�l. Nem � a fontos, hanem
amit t�le v�rsz, az a l�nyeges sz�modra. Nos, mi az,
amit v�rsz?

K: Az � kegyelme �ltal boldogg�, hatalmass�, �s

b�k�ss� fogok v�lni.

M: Micsoda amb�ci�k. Hogy lehetne boldog egy

id�ben �s t�rben korl�tozott, puszta test-elme, egy
sz�let�s �s hal�l k�z�tt a f�jdalomt�l fulladoz�
szem�ly? Val�j�ban keletkez�s�nek a felt�telei
teszik lehetetlenn� a boldogs�got. B�ke, hatalom,
boldogs�g, ezek soha nem szem�lyes �llapotok,
senki nem mondhatja, hogy ?az �n b�k�m?, ?az �n
hatalmam? � mivel az ?eny�m? kiz�r�lagoss�got von

maga ut�n, amely t�r�keny, �s bizonytalan.

.
K: Csak az �n kondicion�lt l�tez�semet ismerem,
semmi m�st.

M: Biztos, hogy nem mondhatod ezt. M�ly alv�sban

nem vagy kondicion�lt. Milyen k�szs�ggel, �s
hajland�s�ggal hajtod �lomra a fejed, milyen b�k�s,
szabad, �s boldog vagy, amikor alszol.

Q: I know nothing of it. K: Nem tudok err�l.

M: Put it negatively. When you sleep, you are not in
pain, nor bound, nor restless.
M: Fejezd ki tagad�lagosan. Amikor alszol, nem
szenvedsz, sem korl�tozott, sem nyugtalan nem
vagy.

K: �rtem, hogy mire utalsz. Am�g �bren vagyok,

tudom, hogy �n vagyok, de nem vagyok boldog;
alv�s k�zben vagyok, boldog vagyok, de nem tudok
r�la. Mind�ssze arra van sz�ks�gem, hogy tudjam,
szabad vagyok, �s boldog.

M: �gy van. Most menj befel�, abba az �llapotba,

amelyben hasonl�thatod az �ber alv�s �llapot�hoz,
amelyben tudat�ban vagy �nmagadnak, a vil�gnak
viszont nem. Abban az �llapotban a k�ts�g
legcsek�lyebb nyoma n�lk�l tudni fogod, hogy l�ted
gy�ker�n szabad vagy, �s boldog. Az egyetlen
neh�zs�g, hogy rabja vagy a tapasztal�snak, �s
cs�ggesz az eml�keiden. A val�s�gban az egy
eg�szen m�s �t; amire eml�kszel, az soha nem a
val�s�g; a val�s�g most van.

K: A szavak szintj�n felfogom mindezt, de nem v�lik

�nn�n r�szemm�. Mintegy k�pk�nt megmarad az
elm�mben, ami megn�zhet�. Nem a Guru feladata,
hogy �letre keltse a k�pet?

M: Ism�tlem, m�s az �t. A k�p �l�, az elme halott.

Mivel az elme szavakb�l �s k�pekb�l �ll, �gy minden
visszat�kr�z�s az elm�ben van. A val�s�got
verbaliz�ci�val leplezi el, �s ut�na sir�nkozik. Azt
mondod, Gurura van sz�ks�ged, hogy csod�kat
tegyen veled. Csak a szavakkal j�tszol. A Guru �s a
tan�tv�ny egyetlen egys�ges dolog, mint gyertya, �s
f�nye. Hacsak a tan�tv�ny nem komoly, nem
nevezhet� tan�tv�nynak. Hacsak a Guru nem szeret
teljesen, �s nem odaad�, nem nevezhet� Gurunak.
Csak val�s�g hoz l�tre val�s�got, a val�tlan nem.

K: L�tom, hogy val�tlan vagyok. Ki fog engem

igazz� tenni?

M: Az �ltalad kimondott szavak fogj�k azt megtenni.

A mondat: ?L�tom, hogy val�tlan vagyok?, mindent
mag�ban foglal, ami a megszabadul�sodhoz kell.
Elm�lkedj el rajta, mer�lj bele m�lyen, hatolj a
gy�ker�ig; m�k�dni fog. Az er� a sz�ban van, nem a
szem�lyben.
K: Nem teljesen �rtelek. Egyfel�l azt mondod, q
Guru sz�ks�ges; m�sfel�l � a Guru csak tan�csot
ad, az er�fesz�t�s az eny�m. K�rlek, jelentsd ki
vil�gosan � az �n megval�sulhat Guru n�lk�l, vagy
pedig fontos, hogy megtal�ljam az igazi Gurut?

M: Sokkal fontosabb, hogy megtal�ld az igaz

tan�tv�nyt. Higgy nekem, az igaz tan�tv�ny nagyon
ritka, mert pillanatok alatt t�ll�p a Guru sz�ks�g�n,
megtal�lva saj�t �nj�t. Ne arra fecs�reld az id�det,
hogy megpr�b�lod meg�rteni, a kapott tan�cs
puszt�n tanult tud�sb�l ered, vagy val�di
tapasztalatb�l. Csak k�vesd azt odaad�an. Az �let
el fog vinni egy m�sik Guruhoz, ha m�sikra van
sz�ks�ged. Vagy mell�zd az �sszes k�ls�
�tmutat�st, �s hagyatkozz a saj�t vil�goss�godra.
Nagyon fontos meg�rtened, hogy a tan�t�s a l�nyeg,
nem a szem�ly, vagy a Guru. Kapsz egy levelet,
amely megnevettet, vagy megr�kat. Ezt nem a
post�s tette. A Guru csup�n elmondja neked a
val�di �neddel kapcsolatos j� h�rt, �s megmutatja a
visszavezet� utat hozz�. Bizonyos �rtelemben a
Guru az � h�rviv�je. Sokan lehetnek h�rviv�k, de az
�zenet ugyanaz: l�gy, ami vagy. Vagy m�sk�ppen is
fogalmazhatunk: am�g nem val�s�tod meg �nmagad,
addig nem tudhatod, ki a val�di Gurud. Amikor
megval�sulsz, �gy tal�lod, hogy Guruid mindegyike
hozz�j�rult a fel�bred�sedhez. A megval�sul�sod a
bizony�t�k, hogy Gurud igazi volt. Ez�rt fogadd el �t,
ahogy van, tedd, amit mond neked, komolyan, �s
lelkesen, �s b�zz a sz�vedben, hogy figyelmeztetni
fog, b�rmi baj �rjen. Ha k�telkedni kezdesz, ne
harcolj vele. Ragaszkodj ahhoz, ami k�ts�gtelen, �s
hagyd b�k�n a k�ts�gest.

K: Nekem van Gurum, �s nagyon szeretem �t. De

hogy �-e vajon az �n igazi Gurum, nem tudom.

M: Figyeld magad. Ha v�ltozni, n�vekedni l�tod

magad, akkor a megfelel� embert tal�ltad meg.
Lehet � sz�p, vagy cs�nya, kellemes, vagy
kellemetlen, h�zelg� vagy korhol�; semmi nem
sz�m�t, egy kritikus t�ny kiv�tel�vel, ez a bels�
n�veked�s. Ha nem n�vekszel, nos, akkor lehet j�
bar�tod, de Gurud nem.

K: Tal�lkoztam egyszer egy m�velt eur�paival, �s

mes�ltem neki a Gurur�l �s tan�t�sair�l, a reakci�ja
ez volt: ?�r�ltnek kell lenni ahhoz, hogy az ember
ilyen �rtelmetlens�get tanuljon?. Mit mondjak neki?
M: Vezesd el �t �nmag�hoz. Mutasd meg neki,
milyen kev�ss� ismeri �nmag�t, hogyan tartja az
�nmag�r�l sz�l� legk�ptelenebb kijelent�seket a
legszentebb igazs�gnak. Azt mondt�k neki, hogy � a
test, megsz�letett, meg fog halni, sz�lei vannak,
k�teless�gei, megtanulta szeretni, amit m�sok
szeretnek, �s f�lni, amit m�sok f�lnek. Teljesen az
�r�kl�s �s a t�rsadalom teremtm�nye, eml�kezetb�l
�l, �s megszok�sb�l t�nykedik. Nincs tudat�ban

�nmag�nak, �s igazi jelent�s�g�nek, hamis c�lokat

hajszol, �s mindig frusztr�lt. �lete �s hal�la
�rtelmetlen, �s f�jdalmas, �s nem l�tszik semmif�le
ki�t. Majd mondd el neki, hogy l�tezik ki�t, amely
k�nnyen hozz�f�rhet� a sz�m�ra, amely nem
valamif�le �tt�r�s az ide�k egy m�sik halmaz�ra,
hanem megszabadul�s az �sszes ide�t�l, �s
�letmint�t�l. Ne besz�lj neki Gurukr�l, �s
tan�tv�nyokr�l � ez a gondolkod�sm�d nem neki
val�. Az � �tja bels� �t, �t bels� k�sztet�s hajtja, �s
bels� f�ny vez�rli. H�vd fel �t a l�zad�sra, ez
hat�ssal lesz r�. Ne olyan m�don pr�b�lj hat�st
gyakorolni r�, hogy ez-�s-ez megval�sult ember, �s
elfogadhat� Gurunak. Am�g nem hisz �nmag�nak,
addig m�snak sem tud hinni. �s a bizalom meg fog
�rkezni a tapasztalattal.

K: Milyen k�l�n�s. �n el sem tudom elk�pzelni az

�letet Guru n�lk�l.

M: Ez alkat k�rd�se. Neked is igazad van. Mivel

sz�modra az Istent magasztal� �nekek �nekl�se
elegend�. Neked nincs sz�ks�ged r�, hogy
megval�sul�sra, vagy sadhana k�vet�s�re v�gyj.
Isten neve elegend� t�pl�l�k sz�modra. �lj ezzel.

K: Ez a n�h�ny sz�b�l �ll� �lland� ism�telget�s

nem valamif�le �r�let?

M: �r�let, de sz�nd�kos �r�let. Minden ism�tl�d�s

tamas, de Isten nev�nek ism�tl�se sattva-tamas,
annak emelkedett c�lja miatt. A sattva jelenl�te miatt
a tamas el fog kopni, �s hely�t �t fogja adni a teljes
szenved�lytelens�gnek, p�rtatlans�gnak,
�nfelad�snak, k�z�mb�ss�gnek,
megv�ltozhatatlans�gnak. A tamas v�lik azon
szil�rd alapp�, amelyen egy integr�lt �let �lhet�.

K: A megv�ltozhatatlan � meghal?

M: A v�ltoz�s az, amely meghal. A

megv�ltozhatatlan sem nem �l, sem nem hal,
hanem �let �s hal�l id�tlen tan�ja. Nem nevezheted
halottnak, mert tudatos. �l�nek sem nevezheted,
mert nem v�ltozik. �ppen olyan, mint a
magnetofonod. Felvesz, lej�tszik � mindezt mag�t�l.
Te csup�n hallgatod. Hasonl�k�ppen figyelek �n
minden t�rt�n�st, bele�rtve a veled val�
besz�lget�semet. Nem �n vagyok, aki besz�l, a
szavak megjelennek az elm�mben, majd hallom
�ket, hogy kimond�sra ker�lnek.

K: Nem mindenkivel ez a helyzet?

M: Ki mondta, hogy nem? De te bizonygatod, hogy

te gondolkodsz, te besz�lsz, m�g sz�momra
gondolkod�s t�rt�nik, besz�d t�rt�nik.

K: K�t eseten kell elgondolkozni. Vagy tal�ltam

Gurut, vagy nem. Mi a helyes teend� ezen

esetekben?

M: Soha nem vagy Guru n�lk�l, mert � id�tlen�l

jelen van a sz�vedben. N�melykor k�ls�leg is
megnyilv�n�tja mag�t, �s elj�n hozz�d, �leted
felemel� �s meg�j�t� t�nyez�jek�nt, anyak�nt,
feles�gk�n, tan�t�k�nt; vagy megmarad az
igazs�goss�g �s t�k�letess�g fel� mutat� bels�
�szt�nz�k�nt. Mind�ssze annyi a teend�d, hogy
engedelmeskedsz neki, �s csin�lod, amit mond
neked. Azt k�v�nj t�led, az egyszer�, tanulj
�ntudatoss�got, �nuralmat, �n�tad�st. A komolys�g
sz�ks�ges, egyszersmind el�gs�ges. A
komolys�gnak minden beh�dol.

K: Mi teszi az embert komolly�?

M: A k�ny�r�let a komolys�g alapja. Az �nmagad,

�s m�sok ir�nti k�ny�r�let a saj�t, vagy m�sok
szenved�s�b�l sz�letnek.

K: Szenvednem kell, hogy komoly legyek?

M: Nem kell, ha �rz�keny vagy, �s hat r�d m�sok

szenved�se, ahogy Buddh�ra is. De ha �rz�ketlen
vagy, �s nincs benned sz�nalom, a saj�t
szenved�sed fogja el�rni, hogy feltedd az
elker�lhetetlen k�rd�seket.
K: �gy l�tom, hogy szenvedek, de nem el�gg�. Az
�let nem kellemes, de elviselhet�. Apr� �r�meim
k�rp�tolnak a kis f�jdalmaim�rt, �s mindent
egybevetve jobban vagyok, mint a legt�bb ember,
akit ismerek. Tudom, hogy helyzetem bizonytalan,
hogy b�rmely pillanatban �rhet szerencs�tlens�g.
Musz�j egy kr�zisre v�rnom, amely elind�t az igazs�g
fel� vezet� �ton?

M: A pillanatban, hogy megl�ttad, milyen t�r�keny

az �llapotod, m�r felk�sz�lt�l. Na m�r most, maradj
k�szenl�tben, figyeld, kutasd, tanulm�nyozd, fedezd
fel elm�d �s tested hib�it, �s hagyd figyelmen k�v�l
�ket.

K: Honnan j�n az energia? Olyan vagyok, mint b�na

ember egy �g� h�zban.

M: M�g a b�na ember is megtal�lja n�ha a l�bait, a

vesz�ly pillanat�ban. De te nem vagy b�na, csup�n
k�pzeled azt. Tedd meg az els� l�p�st, �s utadon
leszel.

K: Olyan er�snek �rzem a testhez val�

ragaszkod�somat, hogy alig tudok lemondani arr�l
az ide�r�l, hogy �n a test vagyok. Ez hozz�m fog
tapadni, am�g a test fennmarad. Vannak, akik szerint
nem lehets�ges megval�sulni am�g �lsz, �s �n
hajlamos vagyok egyet�rteni vel�k.

M: Az egyet�rt�s vagy egyet nem �rt�s el�tt mi�rt

nem tanulm�nyozod a test val�s�gos ide�j�t? Az

elme jelenik meg a testben, vagy a test az elm�ben?
K�ts�gtelen, hogy lennie kell elm�nek, amely
elgondolja az ?�n-vagyok-a-test? ide�t. Egy elme
n�lk�li test nem lehet az ?�n testem?. Az ?�n testem?
akkor is ugyan�gy hi�nyzik, amikor az elme hat�lyon
k�v�l van. Amint felismered, hogy a test f�gg az
elm�t�l, �s az elme a tudatoss�gt�l, �s a tudatoss�g
a tudatt�l, �s nem valami m�sr�l van sz�, akkor a
k�rd�sed, hogy a hal�lodig kell-e v�rnod az
�nmegval�s�t�sra, megv�laszol�sra ker�lt. Nem
arr�l van sz�, hogy el�bb meg kell szabadulnod az
?�n-vagyok-a-test? ide�t�l, �s azt�n realiz�lni az �nt.
Eg�szen m�sr�l van sz� � a hamisba kapaszkodsz,
mert nem ismered az igazat. A komolys�g, nem
pedig a t�k�letess�g az �nmegval�s�t�snak az
el�felt�tele. Az er�nyek �s er�k a megval�sul�ssal
j�nnek, nem el�tte.
K�rdez�: Hallom, olyanokat �ll�tasz magadr�l, mint
hogy: ?id�tlen vagyok, tulajdons�gok feletti
v�ltozhatatlan?, �s �gy tov�bb. Honnan tudsz e
dolgokr�l? �s mi mondatja veled?

Maharaj: Csup�n azt az �llapotot pr�b�lom le�rni,

amely az ?�n vagyok? el�tt felmer�l, de az �llapot
maga elme �s nyelv f�l�tt �ll, elmondhatatlan.

K: Az ?�n vagyok? az alapja minden tapasztalatnak.

Amit le�rni pr�b�lsz, szint�n tapasztalatnak kell,
hogy legyen, amely korl�tok k�z� szor�tott,
m�l�kony. Te �nmagadr�l mint megv�ltozhatatlanr�l
besz�lsz. Hallom a sz� hangz�s�t, ismerem sz�t�ri
jelent�s�t, de a v�ltozhatatlan l�t tapasztalat�val
nem rendelkezem. Hogyan t�rhetem �t a korl�tot, �s
ismerhetem meg szem�lyesen, k�zvetlen�l, hogy
mit jelent megv�ltozhatatlannak lenni?

M: A sz� maga a h�d. Tartsd �szben, gondolj r�,

fedezd fel, j�rd k�r�l, n�zd meg minden ir�nyb�l,
mer�lj bele komoly �llhatatoss�ggal: viselj el minden
k�sleked�st �s csal�d�st, m�g az elme hirtelen el
nem fordul a vil�gt�l, a szavakon t�li val�s�g fel�.
Ez egy csak n�vr�l ismert szem�ly megkeres�s�hez
hasonl�. Elj�n a nap, amikor kutat�said elvezetnek
hozz�, �s a n�v val�s�gg� v�lik. A szavak
�rt�kesek, mert a szavak �s azok jelent�se k�z�tt
kapcsolat van, �s ha valaki kitart�an tanulm�nyozza
a szavakat, a fogalmon kereszt�l a val�s�gba l�p,
annak gy�ker�hez. A szavak m�g� tekint�snek az
ilyen ism�tl�d� k�s�rleteit nevezik tulajdonk�ppen
medit�ci�nak. A sadhana csak a verb�lisb�l a
nonverb�lisba val� �tl�p�snek egy �llhatatos

k�s�rlete. A feladat mindaddig rem�nytelennek

l�tszik, am�g minden hirtelen tiszt�v� �s egyszer�,
�s oly csod�latosan k�nny�v� nem v�lik. De am�g
�rdekl�d�st tan�s�tasz a jelenlegi �letm�dod ir�nt,
addig h�z�dozni fogsz att�l, hogy v�gleg belevesd
magad az ismeretlenbe.

K: Mi�rt kellene ismeretlennek �rdekelnie? Mif�le

haszna van az ismeretlennek?

M: Semmif�le haszna nincs. De �rdemes tudni, mi

tart az ismert sz�k korl�tai k�z�tt. Az ismert teljes �s
kifog�stalan ismerete vezet el az ismeretlenhez.
Nem gondolkodhatsz r�la a hasznoss�g �s el�ny
kateg�ri�iban; a teljes elfogulatlans�g, a minden
�nvonatkoz�son, a minden �nz� megfontol�s
hat�k�r�n val� t�ll�p�s elker�lhetetlen felt�tele a
megszabadul�snak. Lehet, hogy te hal�lnak
nevezed; sz�momra �let, annak legsokatmond�bb
�s legm�lyebb �rtelm�ben, mert egy vagyok az
�lettel, annak teljess�g�ben �s gazdags�g�ban �
intenzit�s�ban, jelent�s�gteljess�g�ben,
harm�ni�j�ban; mi t�bbet akarsz?

K: Semmi t�bbre nincs sz�ks�g, term�szetesen. De

te a megismerhet�r�l besz�lsz.

M: A megismerhetetlenr�l csak a csend besz�l. Az

elme csak arr�l tud besz�lni, amit ismer. Ha
gondosan tanulm�nyozod a megismerhet�t, az
szertefoszlik, �s csak a megismerhetetlen marad.
De a k�pzelet �s �rdekl�d�s els� felvillan�s�val a
megismerhetetlen elhom�lyosul, �s az ismert ker�l
az el�t�rbe. Az ismert, a v�ltoz�kony, amivel egy�tt
�lsz � a megv�ltozhatatlannak nincs haszna
sz�modra. Csak, amikor eltelt�l a v�ltoz�konnyal, �s
v�gy�dsz a megv�ltozhatatlanra, csak akkor �llsz
k�szen, hogy megfordulj, �s bel�pj abba, ami az
elme szintj�r�l n�zve �gy �rhat� le, mint �ress�g �s
s�t�ts�g. Ugyanis az elme tartalmat �s
v�ltozatoss�got k�vetel, m�g a val�s�g az elme
sz�m�ra tartalom n�lk�li, �s v�ltozatlan.

K: Ez hal�lnak l�tszik sz�momra.

M: Az. Ugyanakkor mindent bet�lt�, mindenen

gy�zedelmesked�, m�rhetetlen szavakon t�li.
K�z�ns�ges agy nem tudja elviselni an�lk�l, hogy
�ssze ne t�rne; innen ered a sadhana igazi
sz�ks�gess�ge. A test tisztas�ga, �s az elme
vil�goss�ga, az er�szakmentess�g �s �nzetlens�g
az �letben, l�nyeges dolgok az intelligens �s
spiritu�lis entit�sk�nt val� �letben marad�shoz.

K: Vannak entit�sok a val�s�gban?

M: Az �nazonoss�g Val�s�g, a Val�s�g

�nazonoss�g. A Val�s�g nem form�tlan massza,
sz�tlan k�osz. Er�s, tudatos, �dv�z�lt; hozz� k�pest
az �leted olyan, mint gyertya a naphoz k�pest.

K: Isten �s tan�t�d kegyelm�b�l elvesz�tetted

minden v�gyadat �s f�lelmedet, �s el�rted a
megv�ltozhatatlan �llapotot. K�rd�sem egyszer� �
honnan tudod, hogy �llapotod megv�ltozhatatlan?
M: Csak a v�ltoztathat�nak lehetnek gondolatai, �s
csak az tud besz�lni r�la. A megv�ltozhatatlan csak
csendben tud megval�sult lenni. Amint megval�sult,
m�ly hat�ssal van a v�ltoztatat�ra, m�g �nmaga
�rintetlen marad.

K: Honnan tudod, hogy te a tan� vagy?

M: Nem tudom, vagyok. Vagyok, mert ahhoz, hogy

legyek, mindennek a tan�j�nak kell lenni.

K: A l�tez�s hallom�s alapj�n is elfogadhat�.

M: M�gis a v�g�n te j�ssz a k�zvetlen tan�s�g

ig�ny�vel. A tan�s�g, ha nem szem�lyes �s
val�s�gos, legyen legal�bb lehets�ges, �s
megval�s�that�. A k�zvetlen tapasztalat a v�gs�
bizony�t�k.

K: A tapasztalat lehet hib�s, �s f�lrevezet� is.

M: Igaz, de ez nem vonatkozik a tapasztalat

t�ny�re. Ak�rmi is a tapasztalat, igaz, vagy hamis, a
tapasztalat megt�rt�nt�nek a t�nye nem tagadhat�.
�nmaga bizony�t�ka. Figyeld meg gondosan
�nmagadat, �s l�tni fogod, hogy b�rmi lett l�gyen a
tudatoss�g tartalma, annak tan�s�ga nem f�gg a
tartalomt�l. A tudat �nmaga, �s nem v�ltozik az
esem�nnyel. Az esem�ny lehet kellemes, vagy
kellemetlen, jelent�ktelen, vagy fontos, a tudat
ugyanaz. Vedd tudom�sul a tiszta tudat k�l�nleges
term�szet�t, az �ntudatoss�g legkisebb nyoma
n�lk�li term�szetes �nazonoss�g�t, �s �ss le a
gy�ker�ig, �s hamarosan fel fogod ismerni, hogy a
tudat a te igaz term�szeted, �s semmi olyannak
nem lehetsz tudat�ban, amit a te saj�todnak
nevezhetsz.

K: A tudatoss�g, �s annak tartalma nem egy �s

ugyanazok?

M: A tudatoss�g olyan, mint felh� az �gen, �s a

v�zcseppek a tartalom. A felh�nek sz�ks�ge van a
napra, hogy l�that�v� v�ljon, �s a tudatoss�gnak
l�tre van sz�ks�ge, l�v�n, hogy a tudatban
�sszpontosul.

K: A tudat a tudatoss�g egy form�ja?

M: Amikor a tartalom szeml�l�se rokon- �s

ellenszenv n�lk�li, akkor annak tudatoss�ga a tudat.
Mindazon�ltal k�l�nbs�g van a tudatoss�gban
t�kr�z�tt tudat �s a tudatoss�gon t�li tiszta tudat
k�z�tt. A t�kr�z�tt tudat, az ?�n tudatos vagyok?

�rz�se a tan�s�g, m�g a tiszta tudat a val�s�g

eszenci�ja. A napnak a v�zcseppen val�
t�kr�z�d�se k�ts�gtelen�l a nap t�k�rk�pe, de nem
a nap maga. A tudatoss�gban tan�k�nt t�kr�z�d�
tudat �s a tiszta tudat k�z�tt szakad�k van, amelyet
az elme k�ptelen �thidalni.

K: Ez nem a megfigyel�s�nek m�dj�t�l f�gg? Az

elme azt mondja, van k�l�nbs�g. A sz�v azt mondja,
nincs.

M: Term�szetesen, nincs k�l�nbs�g. A val�di az ,

ami l�tja a val�dit a nem val�diban. Az elme az,
amely l�trehozza a nem val�dit, �s az elme az,
amely a hamisat hamisnak l�tja.

K: �gy tudom, hogy a val�di tapasztalata a hamis

hamisnak l�t�sa ut�n k�vetkezik.

M: Nem l�tezik ilyesmi, hogy a val�di tapasztalata. A

val�di tapasztalaton t�li. Minden tapasztal�s az
elm�ben zajlik. A val�di csak �gy ismerhet�, hogy
val�dik�nt l�tezel.

K: Ha a val�di t�l van a szavakon �s az elm�n,

akkor mi�rt besz�lsz r�la olyan sokat?

M: Annak �lvezete miatt, term�szetesen. A val�di a

legf�bb �dv�ss�g. M�g besz�lni r�la is boldogs�g.

K: Hallgatom, amint a rend�thetetlenr�l �s az

�dv�z�ltr�l besz�lsz. Mi van az elm�dben, mikor
ezeket a szavakat haszn�lod?

M: Semmi nincs az elm�mben. Ahogy te hallod a

szavakat, �gy hallom �n is. Az er�, amely mindent
megt�rt�ntt� tesz, teszi ezeket is megt�rt�ntt�.

K: De te vagy, aki besz�lsz, nem �n.

M: Ez sz�modra jelenik meg �gy. Ahogy �n l�tom,

k�t test-elme szimbolikus zajokat cser�l. A
val�s�gban semmi nem t�rt�nik.

K: Hallgass meg, Uram. Az�rt fordulok hozz�d, mert

bajban vagyok. �n egy szeg�ny l�lek vagyok, aki
elveszett egy vil�gban, amit nem �rt. Tartok az
Anyaterm�szett�l, aki azt k�v�nja t�lem, hogy
n�vekedjek, nemzzek, �s meghaljak. Amikor k�rd�re
vonom, hogy mi �rtelme �s c�lja mindennek, � nem
v�laszol. Elj�ttem hozz�d, mert �gy hallottam,
j�s�gos, �s b�lcs vagy. A v�ltoztathat�r�l, mint
hamisr�l, �s m�land�r�l besz�lsz, �s ezt �rtem. De
amikor a v�ltozhatatlanr�l besz�lsz, elveszettnek
�rzem magam. ?Nem ez, nem az, tudatoss�gon t�li,
haszontalan? � mi�rt mondod mindezeket? L�tez�
dolog ez, vagy fogalom csup�n, a v�ltoztathat�nak a
verb�lis ellent�te?

M: Van, egyed�l az van. De jelenlegi �llapotodban

nincs haszna sz�modra. Mint ahogy az �gyad
melletti �veg v�znek nincs haszna sz�modra, amikor
azt �lmodod, hogy szomj�s�gt�l haldokolsz a
sivatagban. �n megpr�b�llak fel�breszteni, ak�rmit
�lmodsz.

K: Ne mondd, k�rlek, hogy �lmodom, �s hogy

hamarosan fel�bredek. Azt k�v�nom, b�rcsak �gy
lenne. De �bren vagyok, �s szenvedek.
F�jdalommentes �llapotr�l besz�lsz, de
hozz�teszed, hogy a jelenlegi �llapotomban nem
birtokolhatom. Elveszettnek �rzem magam.

M: Ne �rezd magad elveszettnek. �n csak azt

mondom, hogy a v�ltozhatatlan �s �dvteljes
megtal�l�s�hoz fel kell adnod a v�ltoz�hoz �s
f�jdalmashoz val� ragaszkod�sodat. Te saj�t
boldogs�god miatt nyugtalankodsz, �s �n azt
mondom neked, hogy nincs ilyen dolog. A
boldogs�g soha nem a te saj�tod, ez olyan, amiben
nincs benne az ?�n?. Nem mondom, hogy t�l van az
el�rhet�s�geden; csak ki kell ny�lnod �nmagadon
t�lra, �s meg fogod tal�lni.

K: Ha �nmagamon t�lra kell mennem, akkor

mindenekel�tt, mi�rt kaptam az ?�n vagyok? ide�t?

M: Az elm�nek k�z�ppontra van sz�ks�ge, hogy

k�rt rajzoljon. A k�r n�vekedhet, �s minden
n�veked�ssel v�ltoz�s k�vetkezik be az ?�n vagyok?
�rz�sben. Az �nmag�t k�zben tart� ember, a Yogi,
egy spir�lt fog rajzolni, a k�z�ppont m�gis meg fog
maradni, ak�rmilyen hatalmas a spir�l. Elj�n a nap,
amikor az eg�sz v�llalkoz�sr�l kider�l, hogy hamis,
�s felad�sra ker�l. A k�z�ppont megsz�nik, �s az
univerzum v�lik a k�z�ppontt�.

K: Igen, lehets�ges. De mit kell tennem most?

M: Kitart�an figyeld �lland�an v�ltoz� �letedet,

hatolj a cselekedeteid m�g�tti mot�vumok m�ly�re,
�s hamarosan ki fogod sz�rni a bubor�kot, amelybe
be vagy z�rva. A csirk�nek sz�ks�ge van a
toj�sh�jra, hogy n�vekedjen, de elj�n a nap, amikor
a h�jat fel kell t�rni. Ha ez nem k�vetkezik be,
szenved�s lesz, �s hal�l.

K: Azt akarod mondani, hogy ha nem kezdek

Yog� zni, pusztul�sra vagyok �t�lve?

M: J�nni fog a Guru, hogy megmentsen. Addig

el�gedj meg �leted folyam�nak a figyel�s�vel; ha
�bers�ged m�ly �s �lland�, folyv�st a forr�s fel�
fordul, akkor fokonk�nt halad �r ellen, m�g egyszer
csak a forr�ss� nem v�lik. Igyekezz a tudatoddal
dolgozni, ne az elm�ddel. Az elme nem a megfelel�
eszk�z ehhez a feladathoz. Az id�tlen csak az
id�tlennel �rhet� el. Tested �s elm�d egyar�nt
al�vetettek az id�nek; csak a tudat id�tlen, s�t, a

mostban l�v�. A tudatban szemben�zel a t�nyekkel,

�s a t�nyek forr�sa a val�s�g.

K: Eg�szen a tudatomra b�zod, hogy hatalm�ba

ker�tsen, �s nem a Gurura, vagy Istenre.

M: Isten a testet, �s az elm�t adja, �s a Guru a

m�dot mutatja, ahogyan haszn�ld azokat. De a
forr�shoz val� visszat�r�s a te saj�t feladatod.

K: Isten teremtett, � fog r�lam gondoskodni.

M: Sz�mtalan isten van, mindegyik a saj�t

univerzum�ban. Teremtenek �s �jrateremtenek,
sz�ntelen. �r�juk v�rsz, hogy megmentsenek? Ami
�dv�z�l�sedhez sz�ks�ges, az m�r kezed �gy�ben
van. Haszn�ld. Tanulm�nyozd a v�gs�kig, amit
ismersz, �s el fogod �rni az ismeretlen r�tegeit a
l�tednek. Menj tov�bb, �s fel fog robbanni benned a
v�ratlan, �s mindent �sszet�r.

K: Ez hal�lt jelent?

M: �letet jelent � v�gre valah�ra.

K�rdez�: Ki a Guru, �s ki a legfels�bb Guru?

Maharaj: Minden, ami a tudatoss�godban t�rt�nik a

te Gurud. �s a tudatoss�gon t�li tiszta tudat a
legfels�bb Guru.

K: Nekem Sri Babaji a Gurum. Mi a v�lem�nyed

r�la?

M: Micsoda k�rd�seket teszel fel. Megk�rdezik a

Bombayban l�v� teret, hogy mi a v�lem�nye a
Poon�ban l�v� t�rr�l. A nevek k�l�nb�znek, de a t�r
nem. A ?Babaji? sz� egy c�m csup�n. Ki lakik ezen a
c�men? Akkor teszel fel k�rd�seket, mikor gondban
vagy. Kutasd fel, ki okozta a gondot, �s kinek.

K: Meg�rtem, hogy mindenki a megval�sul�s

elk�telezettje. K�teless�g ez, vagy sors?

M: A megval�sul�s annak a t�nye, hogy te nem

szem�ly vagy. K�vetkez�sk�ppen nem lehet a
szem�ly k�teless�ge, akinek az elt�n�s a sorsa. Ez
a sors annak a k�teless�ge, aki k�pzeli mag�t a
szem�lynek. Fedezd fel, ki �, �s a k�pzelt szem�ly
szertefoszlik. Szabads�g csak valamit�l lehets�ges.
Mit�l kell megszabadulnod? Nyilv�nval�, hogy a
szem�lyt�l kell szabadd� v�lnod, �nmagadd� kell

v�lnod, mert ez az ide�d tart t�ged megk�t�zve.

K: Hogyan t�vol�tj�k el a szem�ly?

M: Elt�k�lts�g r�v�n. �rtsd meg, hogy t�voznia kell,

�s k�v�nd, hogy elt�vozzon � el fog t�vozni, ha
komolyan veszed. Valaki, ak�rki, azt fogja neked
mondani, hogy te a tiszta tudatoss�g vagy, nem
test-elme. Fogadd el lehet�s�gk�nt, �s vedd
komolyan fontol�ra. Lehet, hogy felfedezed, hogy
m�sk�pp van, hogy te nem egy t�r �s id� �ltal
meghat�rozott szem�ly vagy. Gondolkodj a
k�l�nbs�gen, amit ez teremtene.

K: Ha nem szem�ly vagyok, akkor mi vagyok?

M: A nedves ruh�nak m�s a megjelen�se, �rint�se,
szaga, am�g nedves. Amikor megsz�rad, ism�t a
norm�lis ruha. A v�z elt�vozott bel�le, �s ki
mondan� meg, hogy nedves volt? Val�di
term�szeted nem az, aminek lenni l�tszol. Add fel a
szem�lyk�nt val� l�tez�s ide�j�t, ez minden. Nem
kell azz� v�lnod, ami mindenk�ppen te vagy. Van
annak az identit�sa, ami vagy, �s van a szem�ly,
ami r� van helyezve. Te csak a szem�lyt ismered,
az identit�st � amely nem szem�ly � nem ismered,
mert soha nem k�telkedt�l, soha nem tetted fel
magadnak a d�nt� k�rd�st � ?ki vagyok �n?. Az
identit�s a szem�ly tan�ja, �s a sadhana a fel�letes
�s szesz�lyes szem�ly fel�l a v�ltozhatatlan �s
mindig jelenl�v� tan� fel� val� hangs�ly eltol�d�st
jelenti.

K: Hogy van az, hogy a ?ki vagyok �n? k�rd�s r�m

csek�ly vonz�st gyakorol? Jobb szeretem az id�met
a szentek kellemes t�rsas�g�ban t�lteni.

M: A saj�t l�tedben val� tart�zkod�s szint�n szent

t�rsas�g. Ha nem probl�ma sz�modra a szenved�s,
�s lemondasz a szenved�sr�l, nem fogod megtal�lni
az �nkutat�shoz sz�ks�ges energi�t, �s kitart�st.
Kr�zist nem lehet kiagyalni. Annak val�dinak kell
lennie.

K: Hogyan fordul el� val�di kr�zis?

M: Minden pillanatban el�fordul, de nem vagy el�g

�ber. A szomsz�dod arc�n �tsuhan� �rny�k, a
l�tez�s m�rhetetlen �s mindenre kiterjed�
szomor�s�ga �lland� t�nyez�je �letednek, de te
megtagadod t�le a figyelmet. Szenvedsz, �s l�tod
m�sok szenved�s�t, de te nem vagy r� �rz�keny.

K: Amit mondasz igaz, de mit tudok vele kezdeni?

Val�ban ez a helyzet. K�ts�gbeesetts�gem �s
tompas�gom is r�sze mindennek.

M: Ez elegend�. Szeml�ld magad folyamatosan �

ez elegend�. Az ajt�, ami bez�r t�ged, ugyanaz az

ajt�, ami kienged. Az ?�n vagyok? az ajt�. Tart�zkodj

benne, am�g ki nem ny�lik. Ami azt illeti, nyitva is
van, csak te nem benne tart�zkodsz. Egy nem
l�tez�, hamis ajt�n�l v�rakozol, amely soha nem fog
kiny�lni.

K: Egy id�ben sokan szedt�nk drogokat, valamilyen

m�rt�kben. Azt mondt�k egyesek, drogokat kell
szedn�nk annak �rdek�ben, hogy a tudatoss�g
magasabb szintj�re ker�lj�nk. M�sok azt
tan�csolt�k, szexelj�nk gyakran, ugyanezen c�l
�rdek�ben. Mi a v�lem�nyed ezzel kapcsolatban?

M: Az agyadra hat� drog elm�dre is k�ts�gtelen�l

hat�ssal lehet, �s megad sz�modra mindenf�le
k�l�nleges �lm�nyt, amit �g�r. De mit sz�m�t az
�sszes drog ahhoz a droghoz k�pest, amit a
megsz�let�s, �s a szomor�s�gban �s f�lelemben
elt�lt�tt �let jelent, a boldogs�g keres�se k�zepette,
ami nem j�n, illetve nem tart�s. Tanulm�nyoznod
kell ennek a drognak a term�szet�t, �s meg kell
tal�lnod az ellenm�rget.

Sz�let�s, �let, hal�l � ezek egyek. Fedezd fel, mi

id�zte el� �ket. Miel�tt megsz�lett�l volna, m�r
drogozt�l. Mif�le drog volt az? K�r�lhatod magad
mindenf�le betegs�gek ellen, de ha m�g mindig az
eredeti drog hat�sa alatt vagy, mi haszna a fel�leti
kezel�seknek?

K: Nem a karma okozza az �jrasz�let�st?

M: Megv�ltoztathatod a nevet, de t�ny megmarad.

Mif�le drog az, amit karm� nak, vagy sorsnak
nevezel? R�vett, hogy annak hidd magad, ami nem
vagy. Mi ez, �s meg tudsz-e t�le szabadulni? Miel�tt
tov�bbl�pn�l, el kell fogadnod, legal�bb munka
te�riak�nt, hogy nem az vagy, aminek l�tszol, hogy
k�b�t�szer hat�sa alatt �llsz. Csak akkor lesz meg a
k�sztet�sed �s a t�relmed, hogy megvizsg�ld a
t�neteket, �s keresd azok k�z�s ok�t. A Guru csak
ennyit tud neked mondani: ?Kedves Uram, teljes
t�ved�sben vagy �nmagaddal kapcsolatban. Te
nem az a szem�ly vagy, akinek gondolod magad.?
Ne higgy senkinek, m�g �nmagadnak sem. Keress,
tal�lj meg, t�vol�ts el, �s utas�ts el minden feltev�st,
m�g el nem �red az �l� vizeket, �s az igazs�g k�v�t.
Am�g meg nem szabadulsz a drogt�l, addig az
�sszes vall�s �s tudom�ny, im�ds�g �s Yoga
haszontalan sz�modra, mert olyan hib�n alapulnak,
amit tov�bb er�s�tenek. De ha elfogadod az ide�t,
hogy te sem a test, sem az elme, sem azok tan�ja
nem vagy, hanem mindezeken t�li, akkor meg fog
n�vekedni elm�d vil�goss�ga, v�gyaid tisztas�ga,
cselekedeteid k�ny�r�letess�ge, �s ez a bels�
desztill�ci� �tvisz egy m�sik vil�gba, az igazs�gnak,
�s a f�lelemmentes szeretetnek a vil�g�ba. �llj ellen
�rz�seid �s gondolkod�sod r�gi szok�sainak;
folytasd, hogy azt mondod magadnak: ?Nem, nem
�gy van, nem lehet �gy; nem vagyok olyan, mint ez,
nincs sz�ks�gem erre, nem akarom ezt?, �s egy nap
biztosan bek�vetkezik a t�ved�s �s k�ts�gbees�s
eg�sz strukt�r�j�nak �sszeoml�sa, �s a terep
megtisztul, hogy �j �let keletkezz�k. Mindent
egybevetve, eml�kezned kell, hogy minden
�nmagadba feledkez�sed csak �brenl�ti �r�idra, �s
r�szben �lmaidra jellemz�; alv�skor mindez
mell�z�sre, �s elfelejt�sre ker�l. Az mutatja, hogy
�brenl�ti �llapotod mily kev�ss� fontos, m�g
�nmagad sz�m�ra is, hogy m�r az is v�get vethet
neki, hogy lefekszel, �s becsukod a szemed.
Mindah�nyszor aludni m�sz, azt a fel�bred�s
legcsek�lyebb bizonyoss�ga n�lk�l teszed, �s te
m�gis elfogadod ezt a kock�zatot.

K: Alv�s k�zben tudatos, vagy tudattalan vagy?

M: Tudatos maradok, de konkr�t szem�lyk�nt val�

l�tez�snek nem vagyok tudat�ban.

K: Tudsz k�stol�t adni nek�nk az �nmegval�sul�s

tapasztalat�b�l?

M: Vedd az eg�szet. Arra van sz�nva, hogy k�rd.

De nem k�red. De mikor k�red, sem veszed el.
Fedezd fel, mi akad�lyoz abban, hogy elvedd.

K: Tudom, mi akad�lyoz � az eg�m.

M: Akkor foglalkozz az eg�ddal � engem hagyj

magamra. Am�g elm�dbe vagy bez�rva, addig az �n
�llapotom is meghaladja a meg�rt�sedet.

K: �gy tal�lom, elfogytak a k�rd�seim.

M: Ha t�nyleg h�bor�ban �lln�l az eg�ddal, sokkal

t�bb k�rd�st tenn�l fel. Az�rt nincsenek k�rd�seid,
mert nem vagy igaz�n �rdekelt. T�ged jelenleg az
�r�m-f�jdalom elv mozgat, ami az eg�. Az eg�ddal
egy�tt fogsz elmenni, mert nem harcolsz vele. M�g
annak sem vagy tudat�ban, hogy milyen tot�lisan
uralkodnak feletted a szem�lyes megfontol�sok. Az
embernek mindig l�zadnia kell �nmaga ellen, mert
az eg� g�rbe t�k�rk�nt korl�toz �s torz�t. Minden
zsarnokok legrosszabbika, aki abszol�t uralmat
gyakorol feletted.

K: Amikor nincs ?�n?, ki az, aki szabad?

M: A vil�g a szabad egy hatalmas ny�gt�l. M�r j�.

 K: Kinek j�?

M: Mindenkinek j�. Olyan ez, mint az �ton

keresztben kifesz�tett k�t�l, zavarja a k�zleked�st.
Gomboly�tsd fel, legyen ott, szem�lyazonoss�gk�nt
puszt�n, amely sz�ks�g eset�n hasznavehet�. Az
eg�s �nt�l val� szabads�g az �nkutat�s gy�m�lcse.

K: Volt id�, mikor sokkal el�gedetlenebb voltam

�nmagammal. Tal�lkoztam Gurummal, �s b�k�ben
�lek, miut�n teljesen �tadtam magamat neki.

M: Ha megfigyeled mindennapi �letedet, l�tni fogod,

hogy nem adtad �t magad semminek. Puszt�n az
?�tad�s? sz�val b�v�tetted a sz�t�radat, �s a
Gurudb�l fogast csin�lt�l, hogy felaggasd r� a
probl�m�idat. A val�di �n�tad�s azt jelenti, hogy
nem csin�lsz semmit, hacsak a Gurud meg nem k�r
r�. Te �gysz�lv�n f�lre�llsz, �s hagyod, hogy a Guru
�lje az �leted. Te puszt�n figyeled, �s csod�lod,
hogy milyen k�nnyen oldja meg a probl�m�kat,
amelyek sz�modra megoldhatatlannak l�tszanak.

K: Ahogy itt �l�k, l�tom a szob�t, az embereket.

Hogyan l�tszik ez a te oldaladr�l? Mit l�tsz?

M: Semmit. N�zek, de nem l�tok abban az

�rtelemben, hogy �t�letekbe �lt�ztetett k�peket
hozn�k l�tre. Nem �rok le, �s nem �rt�kelek semmit.
N�zek, l�tlak t�ged, de sem attit�d, sem v�lem�ny
nem hom�lyos�tja l�t�somat. �s amikor tekintetemet
elford�tom, elm�m nem engedi, hogy eml�kezetem a
l�tottakon id�zz�n; azonnal szabadd� �s friss� v�lik
a k�vetkez� benyom�sra.

K: Ahogy itt �l�k, �s t�ged n�zlek, nem tudom az

esem�nyt t�rbe �s id�be helyezni. Valami
�r�kk�val� �s egyetemes van a b�lcsess�g
�tad�s�ban, ami v�gbemegy. T�zezer �vvel
kor�bban, vagy k�s�bb, nem v�ltoztat a l�nyegen �
az esem�ny maga id�tlen.

M: Az ember nem sokat v�ltozik a gener�ci�k sor�n.

Az emberi probl�m�k ugyanazok maradnak, �s
ugyanazok�rt a v�laszok�rt ki�ltanak. Az, hogy
tudat�ban vagy annak, amit a b�lcsess�g
�tad�s�nak nevezel, azt mutatja, hogy a b�lcsess�g
m�g nem ker�lt �tad�sra. Amint megkaptad, nem
leszel t�bb� tudat�ban. Ami val�ban a saj�tod,
annak nem vagy tudat�ban. Aminek tudat�ban vagy,
arr�l nem mondhat� sem az, hogy te vagy, sem az,
hogy a ti�d. Ti�d az �szlel�s hatalma, amit �szlelsz,
az nem. Hiba azt felt�telezni, hogy az ember eg�sze
tudatos. Ember a tudattalan, a tudatos, �s a tudat
feletti, de te nem az ember vagy. Ti�d a moziv�szon,
a f�ny, valamint a l�t�s k�pess�ge, de a k�p nem te
vagy.

K: Keressem tov�bb a Gurut, vagy ann�l maradjak,

akit megtal�ltam?

M: Val�j�ban m�r a k�rd�s el�rulja, hogy m�g nem

tal�lt�l egyet sem. Am�g nem val�sult�l meg, addig
Gurut�l Guruig fogsz v�ndorolni, de mikor
megtal�ltad �nmagadat, a keres�s v�get �r. A Guru

m�rf�ldk�. Utaz�s k�zben nagyon sok m�rf�ldk�

mellett elhaladsz. Amikor el�red a c�lodat, az utols�
m�rf�ldk� az, ami sz�m�t. Val�j�ban minden a maga
idej�ben, �s semmi nem most sz�m�t.

K: �gy t�nik, nem tulajdon�tasz fontoss�got a

Gurunak. � egy mozzanat csup�n, egyebek k�z�tt.

M: Minden mozzanatnak szerepe van, de semelyik

sem kritikus fontoss�g�. Az �ton minden l�p�s a
c�lod el�r�s�t seg�ti, �s mindegyik annyira kritikus,
mint a m�sik, mert minden l�p�st meg kell tenni,
nem tudod �tugrani. Ha megtagadod a megt�tel�t,
megakadsz.

K: Mindenki a Guru dics�s�g�r�l �nekel, mik�zben

te m�rf�ldk�h�z hasonl�tod. Nincs sz�ks�g�nk
Gurura?

M: Nincs-e sz�ks�g�nk m�rf�ldk�re? Van, �s nincs.

Van, ha bizonytalanok vagyunk, nincs, ha ismerj�k
az utat. Amint biztoss� v�lunk magunkban, nincs
t�bb� sz�ks�g Gurura, hacsak nem technikai
�rtelemben. Az elm�d egy m�szer, v�gs� soron, �s
tudnod kell, hogyan kell haszn�lni. Ahogy
megtanultad haszn�lni a tested, ugyan �gy tudnod
kell, hogyan kell az elm�det haszn�lni.

K: Mit nyerek azzal, ha megtanulom haszn�lni az

elm�met?
M: Szabads�got nyersz v�gyt�l �s f�lelemt�l, amely
kiz�r�lag elm�d rossz haszn�lata miatt van. Puszta
ment�lis tud�s nem elegend�. Az ismert esetleges,
a nem ismert a val�s�g otthona. Az ismertben �lni
k�t�tts�g, a nem ismertben �lni megszabadul�s.

K: Tudom, hogy minden spiritu�lis gyakorlat a

szem�lyes �n kik�sz�b�l�s�ben �ll. Az ilyen
gyakorlatok k�kem�ny elhat�roz�st, �s hajl�thatatlan
szorgalmat k�vetelnek meg. Hol tal�lhat� az
integrit�s �s energia, amely az ilyen munk�hoz
sz�ks�ges?

M: Kerested a b�lcs t�rsas�g�ban?

K: Honnan tudhatom, ki a b�lcs, �s ki az, aki okos

csup�n?

M: Ha ind�t�kaid tiszt�k, ha az igazs�got keresed,

�s semmi m�st, meg fogod tal�lni a megfelel�
embert. Keresni �ket k�nny�, ami neh�z, hinni
nekik, �s teljes m�rt�kben �lni a tan�csaik, �s
�tmutat�saik ny�jtotta lehet�s�ggel.

K: Az �brenl�ti �llapot sokkal fontosabb a spiritu�lis

gyakorlat szempontj�b�l, mint az alv�s?

M: Eg�sz�ben v�ve t�l nagy fontoss�got

tulajdon�tunk az �brenl�ti �llapotnak. Alv�s n�lk�l az
�brenl�ti �llapot lehetetlen lenne; alv�s n�lk�l az
ember meg�r�l, vagy meghal; mi�rt tulajdon�tasz
olyan nagy fontoss�got az �brenl�ti tudatoss�gnak,
amely nyilv�nval�an a tudattalant�l f�gg? Nem csak
a tudatosnak, a ugyan�gy gondj�t kell viselni,
spiritu�lis gyakorl�sunk sor�n.

K: Hogyan tud az ember �polni a tudattalant?

M: Tartsd az ?�n vagyokot? a tudat f�kusz�ban,

tartsd eml�kezetedben, hogy vagy, figyeld �nmagad
szakadatlan, �s a tudattalan be fog �radni a
tudatosba, a r�szedr�l t�rt�n� minden k�l�n�sebb
er�fesz�t�s n�lk�l. Rossz v�gyak �s f�lelmek, hamis
ide�k, t�rsadalmi tilt�sok blokkolj�k �s akad�lyozz�k
a tudatossal val� szabad k�lcs�nhat�s�t. Amint
szabadon vegy�lhetnek, a kett� eggy� v�lik, �s az
egy mindenn� v�lik. A szem�ly beleolvad a tan�ba,
a tan� a tudatba, a tudat a tiszta l�tbe, m�g az
identit�s sem v�sz el, csak korl�tai vesznek el.
�talakul, �s a val�di �nn�, a sadguru v�, az �r�k
bar�t, �s vezet� v�lik. Nem tudod megk�zel�teni
im�d�sban. Semmilyen k�ls� tev�kenys�g nem
tudja el�rni a bels� �nt; istenim�d�s �s im�ds�gok
csak a felsz�nen maradnak; a m�lyebbre hatol�shoz
n�lk�l�zhetetlen a medit�ci�, az alv�s, �lom �s
�brenl�t �llapotain val� t�ll�p�s �rdek�ben folytatott
k�zdelem. Az er�fesz�t�sek el�sz�r szab�lytalanok,
majd egyre gyakrabban visszat�r�ek, szab�lyoss�
v�lnak, majd folyamatoss�, �s intenz�vv�, m�g
minden akad�ly lek�zd�sre nem ker�l.

K: Minek az akad�lyai?

M: Az �nelfelejt�s�.

K: Ha az istenim�d�sok �s im�ds�gok hat�stalanok,

mi�rt v�gzel naponta istenim�d�st, �nekekkel �s
zen�vel, Gurud k�pe el�tt?

M: Azok akik akarj�k, csin�lj�k. Nem l�tom

c�lszer�nek megakad�lyozni.

K: De te is r�szt veszel benne.

M: Igen, �gy l�tszik. De mi�rt agg�dsz �rtem

annyira? Ford�tsd teljes figyelmedet a k�rd�sre: ?Mi
az, ami engem tudatoss� tesz??, m�gnem elm�d
mag�v� a k�rd�ss� nem v�lik, �s nem tud semmi
m�sra gondolni.

K: Boldog boldogtalan medit�ci�ra buzd�t. Nem

tal�lok semmi �lvezetet a medit�ci�ban, viszont sok
m�s dolog ir�nt �rdekl�d�m; n�melyiket nagyon
akarom, �s gondolataim mindig k�r�l�tt�k j�rnak;
medit�ci�s k�s�rleteim el�g lagymatagok. Mit
tegyek?

M: Tedd fel magadnak a k�rd�st: ?Kivel t�rt�nik

mindez?? Haszn�lj mindent lehet�s�gk�nt, hogy
belemenj. Vil�g�tsd meg utadat az akad�lyoknak a
tudat intenzit�s�ban val� fel�get�s�vel. Ha �gy
ad�dik, hogy v�gysz, vagy f�lsz, akkor nem a v�gy
vagy f�lelem az, ami rossz, �s elvetend�, hanem a
szem�ly, aki v�gyakozik, �s f�l. Nincs olyan pont a
v�gyak �s f�lelmek k�zdelm�ben, amely t�k�letesen
term�szetes, �s igazolt lehetne; a szem�ly az, aki az
uralmuk alatt �ll, � az oka a hib�knak, m�ltban �s
j�v�ben. A szem�lyt gondosan meg kell vizsg�lni, �s
hamiss�g�t szem�gyre kell venni; ekkor f�l�tted
val� hatalma v�get �r. V�g�l is, a szem�ly minden
esetben elnyugszik, amikor elalszol. M�ly alv�sban
nem vagy �ntudattal rendelkez� szem�ly, m�gis �l�
vagy. Amikor �l� �s tudatos vagy, de m�r nem
rendelkezel �ntudattal, akkor nem vagy szem�ly
t�bb�. �brenl�ti �r�idban mintha csak sz�npadon
lenn�l, aki szerepet j�tszik, de mi vagy, amikor v�ge
a j�t�knak? Vagy, ami vagy; ami volt�l a j�t�k
kezdete el�tt, az maradsz, amikor v�ge van is.
Tekints �nmagadra, mint aki el�adja �lete szerep�t.
Az el�ad�s lehet ragyog�, vagy lehet �gyetlen, de te
nem vagy benne, te azt szeml�led csup�n;
�rdekl�d�ssel, �s szimp�ti�val term�szetesen, de
eg�sz id� alatt eszedben tartva, hogy csak szeml�l�
vagy, am�g a j�t�k � az �let � zajlik.

K: Mindig a val�s�g ismereti aspektus�t emeled ki.

Szinte sohasem eml�ted a szeretetet, �s nem is
fogod � soha?

M: Akarat, szeretet, boldogs�g, k�zdelem �s �r�m,

olyan m�lyen szennyezettek a szem�llyel, hogy nem
lehetnek bizalomra �rdemesek. Sz�r�sre �s
tiszt�t�sra van sz�ks�g m�r az �t legelej�n, amit
csak a tudat adhat meg. Szeretetnek �s akaratnak
meg lesz a maguk ir�nya, de az alapot el� kell
k�sz�teni. A tudat napj�nak fel kell el�bb kelnie �
minden m�s ezut�n fog k�vetkezni.

K�rdez�: Volt egyszer egy k�l�n�s �lm�nyem. Nem

voltam �n, a vil�g sem volt, f�ny volt csak � k�v�l �s
bel�l �, �s m�rhetetlen b�ke. N�gy napon kereszt�l
tartott ez az �lm�ny, azt�n visszat�rt a h�tk�znapi
tudatoss�gom.

Most �gy �rzem, mintha csak egy �p�l�f�lben l�v�

h�zat bor�t�, �s elrejt� �llv�nyzat lenne minden. Az
�p�t�szt, a tervez�st, a tervrajzokat, a c�lt � egyiket
sem ismerem; valamilyen tev�kenys�g zajlik, dolgok
t�rt�nnek; ez minden, amit mondani tudok. �n
vagyok ez az �llv�nyzat, valami olyasmi, ami

gyenge, �s r�vid �let�; amikor az �p�let k�sz, az

�llv�nyzat lebont�sra, �s elt�vol�t�sra fog ker�lni. Az
?�n vagyok? �s a ?mi vagyok �n? nem fontosak, mert
amint az �p�let elk�sz�l, az ?�n? mag�t�l �rtet�d�en
elt�vozik, nem hagyva maga ut�n megv�laszoland�
k�rd�seket.

Maharaj: Nem vagy tudat�ban mindennek? Nem a

tudat t�nye az �lland� elem?

K: �lland�s�g �s �nazonoss�g �rz�sem az

eml�kezet miatt van, amely oly t�n�keny, �s
megb�zhatatlan. Mily kev�s az eml�kem, m�g a
legk�zelebbi m�ltb�l is. Le�ltem egy eg�sz �letet, �s
most mi maradt sz�momra? Esem�nyek egy k�tege,
legfeljebb egy t�rt�netke.

M: Mindez a tudatoss�godon bel�l van.

K: Bel�l, �s k�v�l. Nap k�zben � bel�l; �jszaka �

k�v�l. A tudatoss�g nem minden. Oly sok dolog
t�rt�nik a hat�sk�r�n t�l. Azt mondani, hogy aminek
nem vagyok tudat�ban nem l�tezik, abszol�t hiba.

M: Logikus, amit mondasz, de val�j�ban csak azt

tudod, ami benne van a tudatoss�godban. Amit a
tudatoss�gon k�v�linek tartasz, az k�vetkezet�s.

K: Lehet, hogy k�vetkeztet�s, m�gis sokkal

val�s�gosabb, mint az �rz�ki tapasztalat.

M: Vigy�zat. Amint elkezdesz besz�lni, l�trehozol

egy verb�lis univerzumot, szavak, ide�k, fogalmak
�s absztrakci�k univerzum�t, amelyek egym�sba
fon�dnak, �s k�lcs�n�sen egym�st�l f�ggenek, a
legb�mulatosabb m�don t�mogatj�k, �s
magyar�zz�k egym�st, �s m�gis l�nyeg vagy
tartalom n�lk�liek, az elme teremtm�nyei csup�n.
Szavak teremtenek szavakat, a val�s�g csendes.

K: Amikor besz�lsz, �n hallak t�ged. Ez nem t�ny?

M: Az t�ny, hogy hallasz,. Amit hallasz � nem az. A

t�ny tapasztalhat�, �s ebben az �rtelemben a sz�
hangzata, �s az �ltala okozott szellemi hull�mok
ker�lnek tapasztal�sra. Nincs m�sik val�s�g
m�g�tte. Jelent�se puszt�n meg�llapod�son alapul,
meg kell jegyezni; a nyelv k�nnyen elfelejthet�, ha
nem gyakorolj�k.

K: Ha a szavaknak nincs �nmagukban vett

realit�suk, mi�rt van egy�ltal�n besz�d?

M: A szem�lyek k�z�tti kommunik�ci�ban t�lt be

korl�tozott szerepet. A szavak nem k�zvet�tenek
t�nyeket, jelzik azokat. A szem�ly meghalad�s�t
k�vet�en nincs sz�ks�ged szavakra.

K: Mi vihet engem t�l a szem�lyen? Hogyan kell

meghaladni a tudatoss�got?

M: A szavak �s a k�rd�sek az elm�b�l j�nnek, �s

t�ged ahhoz k�tnek. Az elme meghalad�s�hoz
csendesnek �s nyugodtnak kell lenned. B�ke �s
csend, csend �s b�ke � ez a meghalad�s m�dja.
�ll�tsd le a k�rdez�sk�d�st.

K: Miut�n lemondtam a k�rdez�sk�d�sr�l, mit kell

tennem?

M: Mi egyebet tehetn�l, mint v�rsz, �s figyelsz?

K: Mire kell v�rnom?

M: Arra, hogy l�ted k�z�ppontja megjelenjen a

tudatoss�godban. A h�rom �llapot � alv�s, �lom, �s
�brenl�t � id�beli; a megnyilv�nulatlan teljes
eg�sz�ben a tudatoss�gon t�l �llom�sozik. �s a l�t
mindent meghalad�, �s mindent bet�lt� sz�ve sz�net
n�lk�l dobogja � megnyilv�nult-megnyilv�nulatlan;
megnyilv�nult-megnyilv�nulatlan (saguna-nirguna).

K: A szavak szintj�n nagyszer�en hangzik. El tudom

magamat k�pzelni a l�t magjak�nt, a tudatoss�g egy
pontjak�nt, amely az ?�n vagyok? �rz�semmel val�
egy�tt l�ktet�sben v�ltakozva megjelenik, �s elt�nik.
De mit kell tennem azon t�ny realiz�l�s�hoz, hogy
t�l kell l�pjek a megv�ltozhatatlanba, a szavakkal ki
nem fejezhet� Val�s�gba?

M: Nem tudsz tenni semmit. Amit az id� id�zett el�,

az id� is fogja elvinni.

K: Akkor mire j� mindeme buzd�t�s a Yoga

gyakorl�s�ra, �s a val�s�g keres�s�re? Ezek
engem hatalmaznak meg, �s tesznek felel�ss�,
mik�zben val�j�ban az id� az, ami mindent elv�gez.

M: Ez a Yoga v�ge � a f�ggetlens�g felismer�se.

Ami t�rt�nik, minden az elm�ben, �s az elm�vel
t�rt�nik, nem az ?�n vagyok? forr�s�val. Amint
felismered, hogy minden mag�t�l t�rt�nik, (nevezd
sorsnak, Isten akarat�nak, vagy puszta v�letlennek),
te a puszta tan� maradsz, aki meg�rt� �s �lvez�, de
nem megzavart.

K: Ha v�gk�pp megsz�n�k hinni a szavakban,

milyen �llapotba fogok ker�lni?

M: Ideje van a h�v�snek, �s a nem h�v�snek. Hagyd,

hogy az id�k v�gezz�k a munk�jukat, mi�rt
agg�dsz?

K: Valamik�ppen felel�ss�get �rzek a k�r�l�ttem

t�rt�ntek�rt.

M: Te csak az�rt vagy felel�s, amin v�ltoztatni

tudsz. Mind�ssze hozz��ll�sodat tudod

megv�ltoztatni. Ebben nyugszik a felel�ss�ged.

K: Azt a tan�csod sz�momra, hogy maradjak

�rz�ketlen m�sok szomor�s�ga ir�nt.

M: Ez nem jelenti, hogy �rz�ketlen vagy. Az

emberis�g �sszes szenved�se se tartson vissza a
k�vetkez� �tkez�s �lvezet�t�l. A tan� az, amely
nem �rz�ketlen. � a meg�rt�s, �s k�ny�r�let
teljess�ge. Csak a tan�k�nt tudsz seg�teni m�sokon.

K: Eg�sz �letemben szavakon �ltem. Az �ltalam

hallott �s olvasott szavak sz�ma milli�rdokra r�g.
Volt bel�le hasznom? Egy�ltal�n nem.

M: Az elme form�lja a nyelvet, �s a nyelv form�lja az

elm�t. Mindketten eszk�z�k, haszn�ld �ket, de ne
�lj vissza vel�k. A szavak csak az � saj�t hat�raikig
vihetnek t�ged; a t�ll�p�shez el kell hagynod �ket.
Maradj csup�n a csendes tan�.

K: Hogy tudn�k? A vil�g jelent�s m�rt�kben zavar.

M: Ez az�rt van, mert azt hiszed, el�g nagy vagy

ahhoz, hasson r�d a vil�g. Nem �gy van. Olyan kicsi
vagy, hogy semmi nem tud odaszegezni. Csak
elm�d akadt bele, nem te. Ismerd �nmagad annak,
ami vagy � egy kiterjed�s n�lk�li, �s id�tlen pontnak
csup�n a tudatoss�gban. Olyan vagy, ak�r a ceruza
hegye � puszta �rint�sedre az elme lerajzolja k�p�t
a vil�gr�l. Te egyetlen, �s egyszer� vagy � a k�p
�sszetett, �s terjedelmes. Ne vezessen f�lre a k�p �
maradj tudat�ban az apr� pontnak � amely
minden�tt ott van a k�pen.

Ami van, megsz�nhet l�tezni; ami nincs, bel�phet a

l�tbe; de ami se nem van, se nem nincs, hanem
amit�l a l�t �s neml�t f�gg, az megt�madhatatlan;
ismerd �nmagadat �gy, mint a v�gy �s f�lelem ok�t,
de amely �nmaga mindkett�t�l szabad.

K: Mi m�don vagyok �n a f�lelem oka?

M: Minden t�led f�gg. A te j�v�hagy�soddal l�tezik

a vil�g. Vond meg a val�s�g�ba vetett hitedet, �s
szerte fog foszlani, mint egy �lom. Az id� hegyeket
tud led�nteni; te, aki id�tlen forr�sa az id�nek,
sokkal t�bbet. Mert eml�kezet �s elv�r�s n�lk�l nem
lehet id�.

K: Az ?�n vagyok? a V�gs�?

M: Miel�tt azt tudn�d mondani: ?�n vagyok?, lenned

kell, hogy mondhasd. A l�tez�shez nem kell
�ntudatosnak lenni. A l�tez�shez nem kell tudnod,
de l�tezned kell ahhoz, hogy tudj.

K: Uram, belefulladok a szavak tenger�be. L�tom,

minden att�l f�gg, a szavak hogyan ker�lnek

egym�shoz f�z�sre, de kell, hogy legyen valaki, aki

�sszerakja �ket � �rtelmesen. A szavak
v�letlenszer� �sszerak�s�val a Ramayana, a
Mahabharata �s a Bhagavata soha nem j�hettek
volna l�tre. A v�letlenszer� felbukkan�s nem
megv�dhet�. M�g�tte ott kell lennie az �rtelemmel
b�r� forr�snak. Milyen hatalom tesz rendet a
k�oszban? Az �let t�bb, mint l�tez�s, �s a
tudatoss�g t�bb, mint �let. Ki a tudatos �l�l�ny?

M: K�rd�sed mag�ban foglalja a v�laszt: a tudatos

�l�l�ny a tudatos �l�l�ny. Az im�nti szavak a
leghely�nval�bbak, de te nem fogod fel azokat a
teljes jelent�s�g�kben. M�lyedj el a szavak
jelent�s�ben: l�t, �l�, tudatos, �s abba fognak
maradni a k�rben j�r�s, a v�lasz n�lk�li k�rd�sek.
�rtsd meg, hogy nem tudsz megalapozott k�rd�st
feltenni �nmagadr�l, mert nem tudod, kir�l k�rdezel.
A ?ki vagyok �n? k�rd�sben az ?�n? nem ismert, �s a
k�rd�sb�l ad�d� k�rd�s: �nem tudom, mit �rtsek az
?�n? alatt�. R� kell j�nn�d, hogy mi vagyok te. �n
csak azt tudom neked elmondani, hogy mi nem
vagy. Te nem vagy a vil�g�, m�g csak nem is vagy
a vil�gban. A vil�g nem l�tezik, egyed�l te vagy. Te
teremted a vil�got a k�pzeletedben, mint �lmot.
Ahogy az �lmot sem tudod elv�lasztani �nmagadt�l,
�gy a k�ls� vil�g sem lehet f�ggetlen �nmagadt�l.
Te vagy f�ggetlen, nem a vil�g. Ne f�lj a vil�gt�l,
amit te magad teremtett�l. Fejezd be, hogy
boldogs�got, �s val�s�got keress az �lomban, �s f�l
fogsz �bredni. Nem kell tudnod ?mi�rt?, �s ?hogyan?,
ezek v�g n�lk�li k�rd�sek. Vess el minden v�gyat,
tartsd elm�det csendesen, �s fel fogod fedezni.

K�rdez�: Ugyan�gy tapasztalod az �brenl�t,

�lmod�s, �s alv�s h�rom �llapot�t, ahogy mi, vagy
m�sk�ppen?
Maharaj: Mind a h�rom �llapot bennem alszik. Az
�n �brenl�ti �llapotom felett�k �ll. �gy l�tlak
benneteket, mint akik alszanak, �s �lmodj�k saj�t
szavaikat. �n tudatos vagyok, mert nem k�pzelek
semmit. Ez nem samadhi, amely csak az alv�s egy
fajt�ja. Ez csup�n egy �llapot, amelyre nincs
hat�ssal az elme, mentes a m�ltt�l �s j�v�t�l. A te
esetedben v�gyt�l, f�lelemt�l, eml�kekt�l �s
rem�nyekt�l torz�tott; az eny�m olyan, amilyen �
norm�lis. Szem�lynek lenni azt jelenti, aludni.

K: A test �s a tiszta tudat k�z�tt van a ?bels� szerv?,

az antahkarana, a ?finom test?, a ?ment�lis test?,
mindegy, hogy nevezz�k. Mint ahogy egy forg�
t�k�r cs�kok, �s sz�nek mindenf�le mint�zat�v�
konvert�lja �t a napf�nyt, �gy konvert�lja �t a finom

test a ragyog� �n egyszer� f�ny�t v�ltozatos

vil�gg�. Ily m�don �rtettem a tan�t�sodat. El�sz�r is
azt nem tudom meg�rteni, hogyan tudott ez a finom
test megjelenni,?

M: Az ?�n vagyok? idea megjelen�sekor j�tt l�tre. A

kett� egy.

K: Hogyan jelent meg az ?�n vagyok??

M: A te vil�godban mindennek kell legyen kezdete

�s v�ge. Ha nincs, akkor �r�kk�val�nak nevezed.
Az �n n�zetemben nincs olyan dolog, mint kezdet,
vagy v�g � ezek mind az id�vel kapcsolatosak. Az
id�tlen l�t teljesen a most ban van.

K: Az antahkarana, vagy ?finom test?, val�di, vagy

nem val�di?

M: Pillanatnyi. A jelenben val�di, azon t�l val�tlan.

K: Milyen a val�di? Pillanatnyi?

M: H�vhatod tapasztalatinak, vagy aktu�lisnak, vagy

t�nylegesnek. A k�zvetlen tapasztalat val�s�ga, itt
�s most, ami nem c�folhat�. A le�r�st, �s a jelent�st
vitathatod, de az esem�nyt mag�t nem. L�tez� �s
nem l�tez� v�ltakoznak, �s val�s�guk pillanatnyi. A
Megv�ltozhatatlan Val�s�g t�ren �s id�n t�li.
Fedezd fel a l�t �s neml�t pillanatnyis�g�t, �s
mindkett�t�l szabad leszel.
K: Lehet, hogy a dolgok muland�k, m�gis nagyon
sokat vel�nk vannak, v�gtelen sokszor ism�tl�dve.

M: A v�gyak er�sek. A v�gy az, ami az ism�tl�d�st

okozza. Ahol nincs v�gy, ott nincs �jb�li megjelen�s.

K: Mi a v�lem�nyed a f�lelemr�l?

M: A v�gy a m�lt�, a f�lelem a j�v��. A m�ltbeli

szenved�s eml�kei, �s visszat�r�s�t�l val� f�lelem
teszi az embert gondterheltt� a j�v�vel
kapcsolatban.

K: Az ismeretlent�l val� f�lelem is l�tezik.

M: Aki nem szenvedett, nem f�l.

K: Utas�tsuk el a f�lelmet?

M: Am�g �gy l�tjuk a f�lelmet, �s �gy fogadjuk el,

mint az egy�ni l�tez�s �rny�k�t, addig szem�lyk�nt
hozz� vagyunk k�tve a f�lelemhez. Adj fel minden
szem�lyes szeml�letm�dot, �s megszabadulsz a
f�lelemt�l. Nem neh�z. A v�gytalans�g mag�t�l
bek�vetkezik, amikor a v�gyat hamisnak ismered fel.

Nem kell harcolnod a v�ggyal. V�gt�re is, ez egy

boldogs�gra t�rekv�s, amely term�szetes, am�g
szomor�s�g van. Csak l�sd, hogy nincs boldogs�g
abban, amire v�gysz.

K: �rj�k be az �r�mmel.

M: Minden �r�m f�jdalomba van csomagolva.

Hamarosan felfedezed, hogy az egyik nem lehet a
ti�d a m�sik n�lk�l.

K: Van a tapasztal�, �s van a tapasztalat. Mi hozta

l�tre a kapcsolatot kett�j�k k�z�tt?

M: Semmi nem hozta l�tre. A kett� egy.

K: �gy �rzem, csapda van valahol, de nem tudom,

hol.

M: A csapda az elm�dben van, amely ragaszkodik

hozz�, hogy a dualit�st l�sson, ahol az nincs.

K: Mik�zben hallgatlak, elm�m teljesen a mostban

van, �s meg vagyok d�bbenve, hogy nincsenek
k�rd�seim.

M: Csak akkor ismerheted a val�s�got, ha meg vagy

d�bbenve.

K: Kibogoztam, hogy az agg�d�s �s f�lelem oka az

eml�kezet. Milyen eszk�z�kkel lehet v�get vetni az
eml�kezetnek?

M: Ne besz�lj eszk�z�kr�l, nincsenek eszk�z�k.

Amit hamisnak l�tsz, az szertefoszlik. Az ill�zi�nak
val�s�gos term�szete, hogy vizsg�l�d�s hat�s�ra
szertefoszlik. Vizsg�l�dj � ez minden. Nem tudod
megsemmis�teni a hamisat, mert szakadatlanul
teremted azt. T�volodj el t�le, ne v�gy r�la
tudom�st, l�pj t�l rajta, �s megsz�nik l�tezni.

K: Krisztus szint�n besz�l gonosz elutas�t�s�r�l, �s

gyermekk�nt val� l�tez�sr�l.

M: A val�s�g �ltal�nos, mindenki sz�m�ra. Csak a

hamis szem�lyes.

K: Ahogy a sadhak� kat l�tom, �s tanulm�nyozom a

n�zeteiket, amelyek szerint �lnek, �gy l�tom, anyagi
v�gyaikat eg�sz egyszer�en ?spiritu�lis? amb�ci�kra
cser�lt�k. Abb�l amit elmondasz nek�nk �gy l�tszik,
mintha a ?spiritu�lis? �s ?amb�ci�? szavak
�sszeegyeztethetetlenek lenn�nek. Ha a ?spiritu�lis?
amb�ci�mentess�get jelent, mi fogja �szt�n�zni a
keres�st? A Yogi k a szabads�g ir�nti v�gyat
l�nyegesnek tekintik. Ez nem az amb�ci�
legemelkedettebb form�ja?

M: Az amb�ci� szem�lyes, a szem�lyest�l val�

megszabadul�s. A megszabadul�sban mind a

szubjekt�v, mind az objekt�v amb�ci�k megsz�nnek.
A komolys�g nem az er�fesz�t�sek gy�m�lcsei�rt
val� epeked�st jelenti. Az �rdekl�d�snek a hamisr�l,
l�nyegtelenr�l, a szem�lyesr�l val� bels�
elmozdul�s�t fejezi ki.
K: Azt mondtad minap, hogy t�k�letess�gr�l m�g
csak nem is �lmodhatunk a megval�sul�s el�tt, mert
az �n a forr�sa minden t�k�letess�gnek, �s nem az
elme. Ha nem er�nyekben val� t�k�letess�g az,
amely a megszabadul�shoz n�lk�l�zhetetlen, akkor
mi az?

M: A megszabadul�st nem bizonyos eszk�z�k

szakavatott alkalmaz�sa eredm�nyezi, sem a
k�r�lm�nyek. Meghaladja az oks�gi folyamatokat.
Semmi nem tudja kik�nyszer�teni, semmi nem tudja
megg�tolni.

K: Akkor mi�rt nem vagyunk szabadok itt, �s most?

M: De szabadok vagyunk, ?itt �s most?. Csak az

elme az, amely a k�tel�ket k�pzeli.

K: Mi fog a k�pzel�d�snek v�get vetni?

M: Mi�rt akarn�l v�get neki vetni? Ha megismered

elm�det, �s annak csod�latos erej�t, �s elt�vol�tod
bel�le azt, ami m�rgezi � az k�l�n�ll� �s elszigetelt
szem�ly ide�j�t -, akkor csak hagyd mag�ra,
dolgozzon azon dolgok k�z�tt, amelyekre alkalmas.
Az elme saj�t hely�n, �s munk�j�n�l tart�sa jelenti
az elme megszabadul�s�t.

K: Mi az elme munk�ja?

M: Az elme a sz�v asszonya, �s a vil�g az otthonuk

� tisztas�g�t �s boldogs�g�t fenn kell tartania.

K: M�g mindig nem �rtem, ha senki nem �ll a

megszabadul�s �tj�ban, akkor mi�rt nem t�rt�nik
meg itt �s most?

M: Semmi nem �ll megszabadul�sod �tj�ban, �s az

itt �s most megt�rt�nhet, de l�nyed sokkal jobban
�rdekl�dik egy�b dolgok ir�nt. �s nem tudsz
harcolni �rdekl�d�seiddel. J�rj vel�k egy�tt, l�ss
kereszt�l rajtuk, �s figyeld meg �ket amint puszta
�t�lkez�si �s �rz�kel�si hib�kk�nt felfedik magukat.

K: Nem jelentene sz�momra seg�ts�get, ha nagy �s

szent emberek t�rsas�g�ban tart�zkodn�k?
M: Nagy �s szent emberek mindig vannak az
el�rhet�s�geden bel�l, de nem ismered fel �ket.
Hogyan szeretn�d megtudni, ki a nagy �s szent?
Sz�besz�d alapj�n? M�soknak hiszel ezekben a
k�rd�sekben, vagy ink�bb magadnak? A minden
k�ts�gen k�v�li meggy�z�d�tts�ghez t�bbre van

sz�ks�ged aj�nl�sn�l, pillanatnyi elragadtat�sn�l.

Lehet, hogy tal�lkozol v�letlen�l egy nagy �s szent
f�rfival vagy n�vel, de m�gsem ismered fel sok�ig j�
szerencs�det. A nagy ember kisfia �vekig nem
ismeri �desapja nagys�g�t. A nagys�g
felismer�s�hez �rettnek, a szents�g felismer�s�hez
tiszta sz�v�nek kell lenned. Vagy haszontalanul
fogod fecs�relni id�det �s p�nzedet, �s azt is
elhib�zod, amit az �let t�lc�n k�n�l sz�modra. A j�
emberek ott vannak a bar�taid k�z�tt � sokat
tanulhatsz t�l�k. Szentek ut�n futni egyel t�bb j�t�k
csup�n. Ehelyett ink�bb tartsd �szben �nmagadat,
�s folytonosan figyeld mindennapi �letedet. L�gy
komoly, �s ne f�lj sz�tt�rni a figyelmetlens�g �s
k�pzelet bilincseit.

K: Azt akarod, hogy egyed�l k�zdjek?

M: Soha nem vagy egyed�l. Er�k �s jelenval�

l�nyek szolg�lnak t�ged, a legodaad�bb m�don.
�szleled �ket, vagy sem, mindazon�ltal �k val�diak,
�s tev�kenyek. Amikor felismered, hogy minden az
elm�dben van, �s hogy te az elm�den t�l vagy, hogy
val�j�ban egyed�l vagy; akkor minden te vagy.

K: Mi a mindentud�s? Isten mindentud�? Te

mindentud� vagy? Hallunk olyan kifejez�st, hogy �
egyetemes tan�. Mit jelent ez? Az �nmegval�s�t�s
mindentud�st von maga ut�n? Vagy ez speci�lis
gyakorl�s k�rd�se?

M: A mindentud�s a tud�s ir�nti minden �rdekl�d�s

teljes elvesz�t�s�nek az eredm�nye. Csak a tud�s
aj�nd�k�t kell ismerned a kell� pillanatban, hogy
cselekedeted hib�tlan legyen. V�g�l is, tud�sra a
cselekv�snek van sz�ks�ge, �s ha helyesen,
spont�n m�don cselekszel, an�lk�l, hogy tudat�ban
lenn�l, �gy a legjobb.

K: Megismerheti-e valaki egy m�sik szem�ly

elm�j�t?

M: Saj�t elm�det ismerd meg el�sz�r. Tartalmazza

az eg�sz univerzumot, �s m�g helytakar�kos is.
K: �gy l�tszik az a munka te�ri�d, hogy az �brenl�t
�llapota nem k�l�nb�zik alapvet�en az �lom�t�l, �s
az �lomtalan alv�s�t�l. A h�rom �llapot l�nyeg�ben
a testtel val� t�ves �nazonos�t�s esete. Lehet, hogy
�gy van, de �gy �rzem, ez nem a teljes igazs�g.

M: Ne t�rekedj az igazs�g megismer�s�re, mert az

elme �ltali tud�s nem val�di tud�s. De azt
megismerheted, hogy mi nem igaz � ami elegend� a
hamist�l val� megszabadul�shoz. Vesz�lyes idea,
hogy ismered az igazs�got, mert elm�d b�rt�n�ben
tart. Ez akkor van, amikor nem tudod, hogy
szabads�godban �ll kutatni. �s a megv�lt�s nem
lehets�ges kutat�s n�lk�l, mert a nem-kutat�s a
k�t�tts�g f� oka.

K: Azt mondod, hogy a vil�g ill�zi�ja az ?�n vagyok?

�rz�ssel kezd�dik, de amikor az ?�n vagyok? �rz�s
eredet�r�l k�rdezek, azt v�laszolod, hogy nincs
eredete, mert a kutat�s nyom�n szertefoszlik. Ami
el�g szil�rd, hogy fel�p�tsd r� vil�got, nem lehet
puszta ill�zi�. Az ?�n vagyok? az egyetlen
v�ltozhatatlan t�nyez�, aminek tudat�ban vagyok;
hogy lehetne hamis?

M: Nem az ?�n vagyok? a hamis, hanem aminek

tartod magad. Minden k�ts�gen fel�l tudom, hogy te
nem az vagy, akinek hiszed magad. Logikus vagy
sem, nem utas�thatod el a nyilv�nval�t. Semmi olyan
nem vagy, aminek tudat�ban vagy. Igyekezz
sz�tszak�tani a strukt�r�t, amit elm�dben fel�p�tett�l.
Amit az elme csin�lt, az elm�nek kell
visszacsin�lnia.

K: Nem tagadhatod a jelen pillanatot, ak�r elme,

ak�r nem elme. Ami most van, az van. A
megjelen�st k�ts�gbe vonhatod, de a t�nyt nem. Mi
a t�ny eredete?

M: Az ?�n vagyok? minden megjelen�s gy�kere, �s �

az �lland� kapcsolat az esem�nyek sorozat�ban,
amit �letnek nevez�nk; de �n meghaladtam az ?�n
vagyok?-ot.

K: R�j�ttem, hogy a megval�sult emberek �ltal�ban

a vall�sukt�l k�lcs�nz�tt kifejez�sekkel �rj�k le
�llapotukat. Te t�rt�netesen hindu vagy, ez�rt
Brahm� r�l, Vishnu r�l �s Shiv� r�l besz�lsz, valamint
Hindu szeml�letm�dot �s k�peket alkalmazol. L�gy
sz�ves, mondd el nek�nk, milyen tapasztalatok
vannak a szavaid m�g�tt. Azok milyen t�nyekre
utalnak?

M: Ez az �n besz�dst�lusom, ezt a nyelvet tanultam

meg haszn�lni.

K: De mi van a nyelv m�g�tt?

M: Hogy �nthetn�m szavakba, hacsak nem

tagad�lag? Ez�rt haszn�lok olyan szavakat, mint
id�tlen, korl�tlan, ok n�lk�li. Ezek is szavak, de
mivel �rtelmetlenek, szolg�lj�k c�lomat.

K: Ha �rtelmetlenek, mi�rt haszn�lod �ket?

M: Mert szavakat akarsz, ahol nem haszn�lhat�k

szavak.

K: �rtem, mi az �ll�spontod. Ism�t megfosztott�l a

k�rd�semt�l.

K�rdez�: Mi ketten angol l�nyok vagyunk, Angli�b�l

j�tt�nk, hogy megn�zz�k Indi�t. Nem sokat tudunk a
Yog� r�l, �s ide az�rt j�tt�nk, mert hallottuk, hogy a
spiritu�lis tan�t�k fontos szerepet j�tszanak India
�let�ben.

Maharaj: Legyetek �dv�z�lve. Itt semmi �jat nem

fogtok tal�lni. A mi munk�nk id�tlen. T�zezer �vvel
ezel�tt is ugyanez volt. Az �vsz�zadok telnek, de az
emberi probl�m�k nem v�ltoznak � a szenved�snek,
�s a szenved�s megsz�ntet�s�nek a probl�m�ja.

K: A minap be�ll�tott h�t k�lf�ldi fiatal, helyet k�rtek,

ahol elt�lthetn�nek n�h�ny �jszak�t. Gurujukat
j�ttek megl�togatni, aki Bombayben tan�t.
Tal�lkoztam vele � nagyon kellemes megjelen�s�
fiatalember �, aki l�that�lag nagyon gyakorlatias, �s
hat�kony, de a b�ke �s a csend atmoszf�r�ja lengi
k�r�l. Tan�t�sa a hagyom�nyt k�vetve a karma
Yoga fontoss�g�r�l, az �nzetlen munk�r�l, a Guru
szolg�lat�r�l, stb. sz�l. A Git�val egybehangz�an
azt mondja, hogy az �nzetlen munk�nak megv�lt�s
a k�vetkezm�nye. Tele van ambici�zus tervekkel:
munk�sokat akar kik�pezni, akik majd sok
orsz�gban spiritu�lis k�zpontokat fognak ind�tani.
�gy t�nik, nem csak megb�z�st ad nekik, hanem
hatalmat is, hogy az � nev�ben m�k�djenek.

M: Igen, l�tezik olyan, hogy hatalom �tad�s.

K: Furcs�n �rzem magam a t�rsas�gukban, mintha
l�thatatlan lenn�k. A rajong�k a Gurujuk ir�nti
�nfelad�sukban r�lam is lemondtak. Ak�rmit tettem
�rt�k, azt Gurujuk tette, �s engem nem tekintettek
m�snak, mint puszta szersz�mnak. Egy jobbra-balra
ford�that� csap voltam csup�n. Nem volt vel�k
semmilyen szem�lyes kapcsolatom. Pr�b�lkoztak
kicsit, hogy hit�kre t�r�tsenek; de amint ellen�ll�st
�reztek, kiestem a figyelm�k hat�k�r�b�l. M�g �k
maguk k�z�tt sem l�tszott �gy, hogy nagyon sok
kapcsolat lenne; a Gurujuk fel� ir�nyul� k�z�s
�rdekl�d�s�k tartotta �ssze �ket. Ezt nagyon
ridegnek, majdnem embertelennek tal�ltam. Isten
kez�ben l�v� eszk�znek tekinteni valakit, egy dolog;
minden figyelmet �s tekintetbe v�telt megtagadni,
mivel ?minden Isten?, kegyetlens�ggel hat�ros
k�z�nyh�z vezethet. V�g�l is, minden h�bor�t ?Isten
nev�ben? v�vtak. Az emberis�g eg�sz t�rt�nete
?szent h�bor�k? sorozata. Az ember soha nem olyan
szem�lytelen, mint h�bor�ban.

M: A ragaszkod�s �s az ellen�ll�s egyar�nt benne

foglaltatnak a lenni akar�sban. T�vol�tsd el a lenni
akar�st, �s mi marad? L�t �s neml�t valami t�rben
�s id�ben l�v�re vonatkozik, itt �s most, ott �s
akkor, amelyek ism�t az elm�ben vannak. Az elme
kital�l�sdit j�tszik; folyton bizonytalan; agg�d�ssal
megnyomor�tott �s nyugtalan. Megorrolt�l, hogy egy

isten, vagy Guru puszta eszk�z�nek tekintettek, �s

ragaszkodsz hozz�, hogy embernek tekintsenek,
mert nem vagy biztos saj�t l�tedben, �s nem akarod
feladni a szem�lyis�g k�nyelm�t �s biztons�g�t.
Nem lehetsz az, aminek hiszed magad, de az ad
neked kontinuit�st, j�v�d bele�ramlik a jelenbe, �s
z�kken�mentesen m�ltt� v�lik. A szem�lyes l�t
elutas�t�sa f�lelmet kelt�, de szembe kell n�zned
vele, �s fel kell, hogy fedezd az �let teljess�g�vel
val� azonoss�godat. Akkor majd a ki kicsod�t
haszn�lt probl�m�ja nem fog t�bb� l�tezni.

K: Mind�ssze annyi figyelemben r�szes�tettek, hogy

megpr�b�ltak a hit�kre t�r�teni. Amikor ellen�lltam,
elvesz�tett�k ir�ntam minden �rdekl�d�s�ket.

M: Az ember nem t�r�t�s r�v�n v�lik tan�tv�nny�,

vagy v�letlen�l. L�tezik �ltal�ban egy �si k�tel�k,
amely sok �leten kereszt�l fennmarad, �s akkor is
szeretetk�nt �s bizalomk�nt vir�gzik, amikor sz�
sincs tan�tv�nys�gr�l.
 K: Mi�rt d�nt�tt�l �gy, hogy tan�t� leszel?

M: �gy lettem az, hogy elkezdtek �gy nevezni. Ki

vagyok �n, hogy tan�tsak, �s kit? Ami �n vagyok, te
vagy, �s ami te vagy � �n vagyok. Az ?�n vagyok?
mindegyik�nk sz�m�ra k�z�s; az ?�n vagyokon? t�l
pedig a m�rhetetlen f�ny �s szeretet van. Nem
l�tjuk, mert m�sfel� n�z�nk; �n csak az �gre tudok
mutatni; a csillag l�t�sa a te dolgod. Egyeseknek
t�bb id�be telik, hogy megl�ss�k a csillagot,
m�soknak kevesebbe; att�l f�gg, milyen vil�gos a
l�t�suk, �s hogy milyen komolyan keresnek. E
kett�vel rendelkezned kell � �n csak b�tor�tani
tudlak.

K: Mi v�rhat� el t�lem, mit csin�ljak, hogy

tan�tv�nny� v�ljak?

M: Mindegyik tan�t�nak saj�t, rendszerint Guruja

tan�t�sait mint�z� m�dszere van, amit az �ton �
maga megval�s�tott, tov�bb� saj�t terminol�gi�ja. E
kereten bel�l igaz�tja hozz� a tan�t�sait a tan�tv�ny
szem�lyis�g�hez. A tan�tv�ny teljes szabads�got
kap, hogy gondolkodjon �s kutasson, �s b�tor�t�st,
hogy sz�v�nek tartalm�val kapcsolatos k�rd�seket
feltegye. Felt�tlen�l bizonyosnak kell lennie
Guruj�nak tekint�lye �s alkalmass�ga fel�l,
m�sk�l�nben sem hite nem lesz felt�tlen, sem
cselekedete nem lesz teljes. A benned l�v� abszol�t
vezet el t�ged a rajtad t�li abszol�thoz � az abszol�t
igazs�g, a szeret� �nzetlens�g az �nmegval�s�t�s
bizony�t� erej� t�nyez�ihez. Komolys�ggal ezek
el�rhet�k.

K: �gy tudom, az embernek fel kell, hogy adja

csal�dj�t, �s vagyon�t, hogy tan�tv�nny� v�lhasson.

M: Ez a Gurut�l f�gg. Egyesek aszk�tizmust v�rnak

el �rett tan�tv�nyaikt�l, �s hogy elforduljanak a

vil�gt�l; m�sok t�mogatj�k a csal�di �letet �s
k�teless�geket. Java r�sz�k a lemond�sn�l sokkal
nehezebben kezelhet�nek tartja a csal�di
�letmodellt az �rettebb, �s kiegyens�lyozottabb
szem�lyis�g sz�m�ra. A fegyelmez�s korai
szakaszaiban hasznos lehet a kolostori �let. Ez�rt
elv�r�s a Hindu kult�r�ban, hogy a tanul� 25 �ves
kor�ig szerzetesk�nt � szeg�nys�g,
�nmegtart�ztat�s, �s szerzetesi engedelmess�g
k�zepette � �ljen, ez�ltal lehet�s�get kap egy olyan
jellem fel�p�t�s�re, amely k�pes megfelelni a
h�zas�let megpr�b�ltat�sainak, �s k�s�rt�seinek.

K: Kik ezek az emberek, ebben a szob�ban? A

tan�tv�nyaid?

M: �ket k�rdezd. A tan�tv�nny� v�l�s nem verb�lis

szinten t�rt�nik, hanem az emberi l�t csendes
m�lys�geiben. Nem v�laszt�s alapj�n v�lsz
tan�tv�nny�; sokkal ink�bb sors, mint saj�t
elhat�roz�s k�rd�se. Nem sokat sz�m�t, ki a tan�t� �
mind j�t akarnak neked. A tan�tv�ny az, aki sz�m�t �
a becs�letess�ge, a komolys�ga. Az alkalmas
tan�tv�ny mindig meg fogja tal�lni az alkalmas
tan�t�t.

K: L�tom az igazs�g keres�s�nek szentelt,

hozz��rt�, �s szeret� tan�t� alatti �let sz�ps�g�t, �s
�rzem a boldogs�g�t. Sajn�lom, hogy vissza kell
t�rnem Angli�ba.

M: A t�vols�g nem sz�m�t. Ha v�gyaid er�sek �s

igazak, �t fogj�k form�lni �letedet, hogy
beteljesedjenek. Vesd el a magot, a t�bbit hagyd a
term�szetre.

K: Mik a spiritu�lis �let fejl�d�s�nek a jelei?

M: Aggodalom mentess�g; k�nny�s�g- �s �r�m

�rz�s; m�ly bels� b�ke, �s b�s�ges k�ls� energia.

K: Hogyan �rted el?

M: Mindennek a megtal�l�sa teljesen Gurum szent

jelenl�t�nek k�sz�nhet� � semmit nem saj�t
magamt�l csin�ltam. Azt mondta, legyek csendes �
�s �n �gy tettem � ahogy csak tudtam.

K: A te jelenl�ted is olyan er�teljes, mint az �v�?

M: Honnan tudhatn�m? Sz�momra � az � jelenl�te

az egyetlen. Ha velem vagy, akkor vele vagy.

K: Minden Guru a saj�t Guruj�ra hivatkozik. Hol a

kiindul�pont?

M: L�tezik egy er� az univerzumban, amely a

megvil�gosod�s�rt � �s a megszabadul�s�rt
dolgozik. �gy h�vjuk Sadashiva, aki �r�kk� jelen van
az emberek sz�v�ben. � az egyes�t� hat�er�. Az
egys�g � megszabad�t. A szabads�g � egyes�t.
V�gs� soron semmi nem eny�m, vagy ti�d � minden
a mi�nk. Csak l�gy egy �nmagaddal, �s egy leszel
mindennel, otthon leszel az eg�sz univerzumban.

K: Azt akarod mondani, hogy mindeme dics�s�g

puszt�n az ?�n vagyok?-ban id�z�ssel j�n?

M: Az egyszer� a biztos, nem a bonyolult. Valami�rt

az emberek nem hiszik az egyszer�t, a k�nny�t, a
mindig rendelkez�sre �ll�t. Mi�rt nem veted al� amit
mondok egy j�hiszem� pr�b�nak? L�tsz�lag
nagyon kicsi �s jelent�ktelen, de olyan, mint a mag,
amely hatalmas f�v� n�. Adj magadnak egy es�lyt.

K: Sok embert l�tok itt �lni � csendesen. Mi�rt j�ttek

ide?

M: Hogy egym�ssal tal�lkozzanak. Otthon t�l sok a

vil�g sz�mukra. Itt nem zavarja �ket semmi; es�ly�k
van b�cs�t venni napi gondjaikt�l, �s kapcsolatba
ker�lni azzal, ami �nmagukban l�nyeges.

K: Milyen tanfolyami gyakorlat szolg�l az �n-

tudatoss�g el�r�s�re?

M: Nincs sz�ks�g gyakorl�sra. A tudat mindig veled

van. Ugyanazt a figyelmet ford�tod kifel�, mint amit
befel�. Nincs sz�ks�g sem �j, sem valamilyen
speci�lis tudatra.

K: Seg�tesz az embereknek szem�lyesen?

M: Az emberek a probl�m�ikat j�nnek ide

megbesz�lni. �gy l�tszik, hogy kapnak valamif�le
seg�ts�get, k�l�nben nem j�nn�nek.

K: Az emberekkel val� besz�lget�s mindig

nyilv�nosan zajlik, vagy bizalmasan is besz�lsz
vel�k?

M: Ahogyan �k akarj�k. Ami engem illet, sz�momra

nincs k�l�nbs�g nyilv�nos �s bizalmas k�z�tt.
K: Mindig rendelkez�sre �llsz, vagy m�s dolgod is
van?

M: Mindig rendelkez�sre �llok, De a reggeli �s a

k�s� d�lut�ni �r�k a legalkalmasabbak.

K: �gy gondolom, nincs nagyra becs�ltebb munka,

mint a spiritu�lis tan�t��.

M: A motiv�ci� mindenek f�l�tt l�nyeges.

K�rdez�: Az Egyes�lt �llamokban sz�lettem, �s az

ut�bbi tizenn�gy h�napot Sri Ramanashramban
t�lt�ttem; most visszamegyek az �llamokba, ahol
any�m v�r.

Maharaj: What are your plans? Maharaj: Mik a terveid?

K: Lehet, hogy n�v�ri k�pes�t�st szerzek, de lehet,

hogy csak f�rjhez megyek, �s gyerekeim lesznek.

M: Mi�rt akarsz f�rjhez menni?

K: Egy spiritu�lis otthonr�l val� gondoskod�s a

szoci�lis szolg�lat azon legmagasabb form�ja,
amire csak gondolni tudok. De az �let,
term�szetesen, m�sk�pp is alakulhat. K�szen �llok
r�, ak�rmi is k�vetkezz�k.

M: Ez a Sri Ramanashramban t�lt�tt tizenn�gy

h�nap mit adott neked? Mi v�ltozott benned, mi�ta
meg�rkezt�l?

K: Nem f�lek t�bb�. B�k�re leltem.

M: Mif�le b�k�re? Annak b�k�j�re, hogy birtoklod,

amit k�v�nsz, vagy az�ra, hogy nem k�v�nod, amid
nincs?

K: Azt hiszem, hogy egy kicsit mindkett�re.

Egy�ltal�n nem volt k�nny�. Mik�zben az Ashram
egy nagyon b�k�s hely, bels� gy�trelmeim voltak.

M: Amikor felismered, hogy a bels� �s k�ls� k�z�tti

k�l�nbs�g csak az elm�ben van, f�lelmeid
megsz�nnek.
K: Az ilyenfajta felismer�s velem egy�tt j�n, �s
megy. M�g nem �rtem el az abszol�t teljess�g
v�ltozhatatlans�g�t.

M: Nos, am�g �gy hiszed, addig tov�bb kell

folytatnod Sadhan� dat, hogy eloszlasd a nem
teljess�g hamis ide�j�t. A sadhana elt�vol�tja a
r�rak�d�sokat. Amikor annak ismered fel magad,
ami egy t�r- �s id�beli pontn�l kisebb, valaminek,
ami t�l kicsi ahhoz, hogy elv�ghat� legyen, t�l r�vid
�let� ahhoz, hogy �let�t elvesz�thetn�, akkor, �s
csak akkor fog minden f�lelem megsz�nni. Amikor
kisebb vagy, mint a t� hegye, akkor a t� nem tud
megsz�rni � te sz�rod meg a t�t.

K: Igen, �gy �rzem magamat olykor �

megf�kezhetetlennek. T�bb vagyok, mint f�lelem
n�lk�li � �n vagyok maga a f�lelem n�lk�lis�g.

M: Mi k�sztetett r�, hogy az Ashramba menj?

K: Egy boldogtalan szerelmi kapcsolat ut�n voltam,

�s pokoli m�don szenvedtem. Se ital, se drog nem
seg�tett. Keresg�ltem, �s v�letlen�l r�akadtam
n�h�ny Yoga k�nyvre. K�nyvt�l k�nyvig, kulcst�l
kulcsig haladtam � �s elj�ttem a Ramanashramba.

M: Ha ism�t hasonl� trag�dia t�rt�nne veled,

szenvedn�l-e ugyanennyit, ha tekintetbe vessz�k
elm�d jelenlegi �llapot�t?

K: �, nem, nem engedn�m magam �t a �jb�l

szenved�snek. Meg�ln�m magam.

M: Teh�t nem f�lsz a hal�lt�l.

K: Sz�momra a haldokl�s a f�lelmetes, nem a hal�l

maga. �gy k�pzelem, hogy a hal�l folyamata
f�jdalmas �s cs�nya.

M: Honnan tudod? Nem kell �gy lennie. Lehet sz�p,

�s b�k�s is. Amint tudat�ban vagy, hogy a hal�llal
csak a test hal meg, �s nem te, akkor csak figyeled
ahogy a tested lehullik, mint egy kidobott ruha.

K: T�k�letesen tudat�ban vagyok, hogy a hal�lt�l a

felfog�som, �s nem a tud�som miatt f�lek.
M: Minden m�sodpercben emberi l�nyek halnak
meg, a f�lelem �s a hal�ltusa felh�k�nt terpeszkedik
a vil�g f�l�. Ne csod�lkozz, hogy te is f�lsz. De
mihelyt tudat�ban vagy, hogy egyed�l a test hal
meg, az eml�kezet folytonoss�ga, �s az abban
t�kr�z�d� ?�n vagyok? �rz�s pedig nem, soha t�bb�
nem f�lsz.

K: Nos, haljunk meg, �s megl�tjuk.

M: Figyelj, �s felfedezed, hogy sz�let�s �s hal�l

egyek, hogy az �let l�t �s neml�t k�z�tt l�ktet, �s
hogy mindegyiknek sz�ks�ge van a m�sikra a
teljess�ghez. Sz�letned kell, hogy meghalj, �s
halnod kell, hogy �jra sz�less.

K: A szenvtelens�g nem �ll�tja meg a folyamatot?

M: Szenvtelens�g r�v�n a f�lelem sz�nik meg, de

maga a t�ny nem.

K: K�nytelen leszek �jra sz�letni? Milyen sz�rny�.

M: Nincs sz� k�nyszerr�l. Azt kapod, amit akarsz.

Te k�sz�ted saj�t terveidet, �s te hajtod v�gre
azokat.

K: Szenved�sre �t�lj�k magunkat?

M: Fejl�d�nk a kutat�s r�v�n, �s a kutat�shoz

tapasztalatra van sz�ks�g. Hajlunk r�, hogy amit
nem �rtett�nk meg, azt megism�telj�k. Ha
�rz�kenyek, �s intelligensek vagyunk, nem

sz�ks�ges szenvedn�nk. A f�jdalom figyelem

felh�v�s, �s az el�vigy�zatlans�g szankcion�l�sa.
Az intelligens �s egy�tt �rz� cselekv�s az egyetlen
gy�gyszer.

K: Csak az�rt, mert gyarapodott az intelligenci�m,

nem b�rn�m ki �jra a szenved�st. Mi a probl�ma az
�ngyilkoss�ggal?

M: Nincs semmi probl�ma vele, ha megoldja a

probl�m�t. De mi van, ha nem? K�ls� k�r�lm�nyek
okozta szenved�s � f�jdalmas �s gy�gy�thatatlan
betegs�g, vagy elviselhetetlen csap�s � ny�jthat
valamif�le igazol�st, de ahol hi�nyzik a b�lcsess�g
�s a r�szv�t, ott az �ngyilkoss�g nem seg�thet.
Ostoba hal�l ostoba �jj�sz�let�st jelent. Ezenk�v�l a
karma k�rd�s�t is tekintetbe kell venni. �ltal�ban a
kitart�s a legb�lcsebb kezel�s.

K: Az embernek t�rnie kell a szenved�st,

b�rmennyire s�lyos �s rem�nytelen?

M: A kitart�s egy dolog, �s a rem�nytelen gy�tr�d�s

egy m�sik. A kitart�s �rtelmes �s gy�m�lcs�z�, m�g
a gy�tr�d�s haszontalan.

K: Mi�rt kell a karma miatt agg�dni? K�l�nben is

gondot visel az mag�ra.

M: Legt�bb karm� nk kollekt�v. Szenved�nk m�sok

b�nei miatt, mint ahogy m�sok is szenvednek a
mieink miatt. Az emberis�g egy. E t�ny nem tud�sa
nem v�ltoztatja meg azt. Mi magunk is sokkal
boldogabb emberek lehetn�nk, ha nem lenn�nk
k�z�ny�sek m�sok szenved�se ir�nt.

K: �gy gondolom, �n sokkal �rz�kenyebb� v�ltam.

M: �rvendetes. Amikor ezt mondod, mi van az

elm�dben? �nmagad, mint �rz�keny szem�ly egy
n�i testben?

K: A test, a k�ny�r�let, az eml�kezet, valamint

sz�mtalan dolog, �s attit�d; ezek egy�ttesen
szem�lynek nevezhet�k.

M: Az ?�n vagyok? ide�t is bele�rtve?

K: Az ?�n vagyok? olyan, ak�r egy kos�r, amely a

szem�lyt alkot� sok dolgot tartalmazza.

M: Vagy ink�bb, ahhoz a f�zf�hoz hasonl�,

amelyb�l a kosarat font�k. Amikor n�k�nt gondolsz
�nmagadra, �gy �rted, hogy te n� vagy, vagy �gy,
hogy a tested n�nem�k�nt �rhat� le?

K: Ez a hangulatomt�l f�gg. N�ha �gy �rzem, hogy

a tudatoss�g k�zpontja vagyok csup�n.

M: Vagy a tudat �ce�nja. De vannak-e pillanatok,

mikor nem vagy se f�rfi, se n�, sem a v�letlen, a

k�r�lm�nyek �s felt�telek �ltal el�id�zett?
 K: Igen, vannak, de f�lek besz�lni r�la.

M: Egy c�lz�s t�bb, mint amit el lehet v�rni. Nem

kell t�bbet mondanod.

K: Megengeded, hogy r�gy�jtsak a jelenl�tedben?

Tudom, hogy nem szok�s egy b�lcs el�tt
doh�nyozni, �s egy n�nek sokkal ink�bb nem.

M: Hogyne, doh�nyozz, senkit nem zavar.

Meg�rtj�k.

K: Sz�ks�gem van r�, hogy megnyugodjak.

M: Ez nagyon gyakori az amerikaiak �s eur�paiak

eset�ben. Egy bizonyos idej� sadhana ut�n fel
vannak t�lt�dve energi�val, �s k�ts�gbeesetten
keresik a levezet�st. K�z�ss�geket szerveznek,
Yoga tan�rok lesznek, h�zasodnak, k�nyvet �rnak �
mindent megtesznek, a csendben marad�s, �s
energi�ik befel� ford�t�sa kiv�tel�vel, hogy
megtal�lj�k a kimer�thetetlen er� forr�s�t, �s
megtanulj�k annak m�v�szet�t, hogyan tarts�k azt
kontroll alatt.

K: Bevallom, most vissza akarok menni, �s egy

nagyon akt�v �letet akarok �lni, mert �gy �rzem, tele
vagyok energi�val.

M: Tehetsz, amit akarsz, am�g nem tartod �nmagad

a testnek, �s az elm�nek. Nem annyira az a k�rd�s,
hogy feladd a testet, �s mindent, ami ezzel j�r, mint
annak vil�gos meg�rt�se, hogy te nem a test vagy.
A tart�zkod�s az �rzelmi be nem avatkoz�s �rz�se.

K: Tudom, hogy �rted. Mintegy n�gy �vvel ezel�tt

�testem a fizikai elutas�t�s egy peri�dus�n; nem
akartam magamnak ruh�kat venni, a legegyszer�bb
�teleket akartam enni, csupasz deszk�n akartam
aludni. A n�lk�l�z�s elfogad�sa, ami sz�m�t
val�j�ban, nem a k�nyelmetlens�g. Mostan�ra
felismertem, hogy legjobb az �letet �gy elfogadni,
ahogy j�n, �s mindent szeretni, amit felk�n�l.
�rvendez� sz�vvel elfogadok b�rmit, ami j�n, �s
be�rem vele. Ha nem tudok semmi t�bbet tenni,
mint hogy n�h�ny gyermeknek �letet, �s j� nevel�st
adok � m�r el�g j�; noha majd meghal a sz�vem
minden gyermek�rt, nem �rhetem el� mindet.
M: Csak akkor vagy h�zas �s anya, ha f�rfi-n�
tudatoss�god van. Amikor nem tartod magad a
testtel azonosnak, akkor a test csal�di �lete, legyen
az b�rmilyen intenz�v �s �rdekes, csak az egyetlen
val�s�g, a tudat f�ny�nek az elme k�perny�j�re
vet�l� j�t�k�nak l�tszik.

K: Mi�rt hangs�lyozod, hogy a tudatoss�g az

egyetlen val�s�g? Nem ugyan�gy val�s�gos a tudat
valamely objektuma, m�g fennmarad?

M: De nem marad fenn. A pillanatnyi val�s�g

m�sodlagos; az id�tlent�l f�gg.

K: Ezen folytonoss�got �rtesz, vagy �lland�s�got?

M: A l�tez�sben nem lehet folytonoss�g. A

folytonoss�g m�lt-, jelen- �s j�v�beli azonoss�got
jelent. Ilyen �nazonoss�g nem lehets�ges, mert az
�nazonoss�g ismertet�jelei ingadoznak �s
v�ltoznak. Folytonoss�g, �lland�s�g, ezek az
eml�kezet �ltal l�trehozott ill�zi�k, egy minta
puszt�n ment�lis kivet�t�sei, ott, ahol nem lehet
minta; vess el minden m�l�ra vagy �lland�ra, testre
vagy elm�re, f�rfira vagy n�re vonatkoz� ide�t; mi
marad? Mi az �llapota elm�dnek, amikor minden
elk�l�n�l�st feladt�l? Nem a k�l�nbs�gek
felad�s�r�l besz�lek, mert azok n�lk�l nincs
megnyilv�nul�s.

K: Amikor nem vagyok elk�l�n�lve, a boldog b�ke

�llapot�ban vagyok. De valahogy �jra �s �jra
elt�vesztem az ir�nyt, �s a boldogs�got elkezdem
k�ls� dolgokban keresni. Hogy mi�rt nem el�g
szil�rd a bels� b�k�m, nem �rtem.

M: V�gs� soron a b�ke is az elme �llapota.

K: Az elm�n t�l csend van. Ott semmi nincs, amir�l

besz�lni lehetne.

M: Igen, minden besz�d, amely a csendr�l sz�l, zaj

csup�n.

K: Mi�rt keress�k m�g az ember saj�t term�szetes

spont�n boldogs�g�nak meg�zlel�se ut�n is az
evil�gi boldogs�got?
M: Amikor az elme elk�telezi mag�t a test
szolg�lat�nak, a boldogs�g elv�sz. Hogy azt
visszanyerje, �r�m�t keres. A boldogs�gra
k�sztetetts�g rendben van, de bebiztos�t�s�nak
sz�nd�ka f�lrevezet�, megb�zhatatlan, �s az igaz
boldogs�gra n�zve rombol� hat�s�.

K: Az �r�m mindig helytelen?

M: A helyes �llapot, �s a test �s elme haszn�lata

rendk�v�l kellemes. Az �r�m keres�s, ami helytelen.
Ne t�rekedj, hogy boldogg� tedd magad, ink�bb
k�rd�jelezd meg eg�sz boldogs�g keres�sedet.
Az�rt nem vagy boldog, mert boldog akarsz lenni.
Fedezd fel, mi�rt vagy boldogtalan. Mivel nem vagy
boldog, boldogs�got keresel az �r�mben; az �r�m
f�jdalomhoz vezet, �s emiatt elnevezed azt
evil�ginak; ezut�n kezdesz s�v�rogni m�s, f�jdalom

n�lk�li �r�m�k ut�n, amelyeket elnevezel isteninek.

Val�j�ban az �r�m csup�n halad�k a f�jdalomt�l. A
boldogs�g mind vil�gi, mind nem vil�gi, a
t�rt�n�seken bel�li �s t�li. Ne t�gy
megk�l�nb�ztet�st, ne v�laszd el, ami nem
elv�laszthat�, �s ne idegen�tsd el �nmagad az
�lett�l.

K: Most micsoda j�l meg�rtelek. Ramanashrambeli

l�togat�som el�tt a lelkiismeret zsarnokoskodott
felettem, �lland�an el�t�ltem �nmagam. Most
teljesen laza vagyok, teljesen elfogadva �nmagam,
ahogy vagyok. Mikor visszat�rek az �llamokba, �gy
fogom venni az �letet, ahogy az j�n, Bhagav�n
kegyelm�b�l, �s a keser�t egy�tt fogom �lvezni az
�dessel. Ez az egyik dolog, amit az Ashramban
megtanultam � hinni Bhagav�nban. Nem ilyen
voltam el�tte. Nem tudtam hinni.

M: Bhagav�nban hinni azt jelenti, �nmagadban

hinni. Tudd, hogy b�rmi t�rt�nj�k neked, veled,
�ltalad, hogy te vagy a teremt�je, �lvez�je �s
puszt�t�ja mindennek, amit �szlelsz, �s akkor nem
fogsz f�lni. F�lelem n�lk�l nem leszel boldogtalan,
�s boldogs�got sem fogsz keresni.

Elm�d t�kr�ben mindenf�le k�pek jelennek meg, �s

t�nnek el. Tudv�n, hogy azok teljesen a te saj�t
teremtm�nyeid, figyeld �ket csendesen, ahogy
j�nnek-mennek, l�gy �ber, de ne izgatott. A csendes
megfigyel�snek ez az attit�dje a Yoga igazi alapja.
L�tod a k�pet, de nem te vagy a k�p.

K: �gy gondolom, hogy a hal�l gondolatai az�rt

r�miszt�ek sz�momra, mert nem akarok �jra
sz�letni. Tudom, hogy semmi nem k�nyszer�t,
m�gis, a kiel�g�tetlen v�gyak nyom�sa
megsemmis�t� erej�, �s lehet, hogy nem leszek
k�pes ellen�llni.

M: Sz� sincs ellen�ll�sr�l. Ami megsz�letett, �s

�jrasz�letett, az nem te vagy. Engedd megt�rt�nni,
figyeld a t�rt�n�s�t.

K: Minek akkor foglalkozni vele egy�ltal�n?

M: De h�t te foglalkozol vele. �s eg�sz addig

foglalkozni fogsz vele, am�g a k�p ellentmond�sba
nem ker�l igazs�g-, szeretet- �s sz�p�rz�keddel. A
harm�nia �s b�ke ir�nti v�gy m�lyen gy�kerezik. De
beteljes�l�s�vel az �rdekl�d�s megsz�nik, a testi
�let passz�vv� v�lik, �s a figyelem szintje al� mer�l.
Azut�n, hab�r m�g testben vagy, nem sz�letett
vagy. Testtel, vagy testetlen�l, egyre megy
sz�modra. El�rsz egy pontra, amikor semmi nem
t�rt�nhet veled. Test n�lk�l nem vagy meg�lhet�;
vagyon n�lk�l nem vagy kifoszthat�; elme n�lk�l
nem t�vedhetsz. Nincs olyan pont, amibe a v�gy,
vagy a f�lelem belekapaszkodhat. Am�g nem
t�rt�nhet veled v�ltoz�s, mi egy�b sz�m�t?

K: Valahogy nem szeretem a hal�l ide�j�t.

M: Az�rt, mert oly fiatal vagy. Min�l jobban ismered

�nmagad, ann�l kev�sb� f�lsz. Egy haldokol�
hal�ltus�j�t l�tni, term�szetesen, sosem kellemes,
de a haldokl� ember ritk�n tudatos.

K: Vissza fog t�rni a tudatoss�ghoz?

M: Ez nagyon hasonl�t az alv�shoz. A szem�ly egy

id�re kiker�l a f�kuszb�l, majd visszat�r.

K: Ugyanaz a szem�ly?

M: A szem�ly, l�v�n a k�r�lm�nyek teremtm�nye,

sz�ks�gszer�en vele egy�tt v�ltozik, a l�nghoz
hasonl�an, amely egy�tt v�ltozik a t�zel�anyaggal.

K: Nos, Isten gondoskodni fog r�lam. �n mindenben

�r� hagyatkozom.
M: M�g Istenhited is csak egy �llom�s az utadon.
V�g�l mindennel felhagysz, mert valami oly
egyszer�v� v�lsz, hogy azt szavakkal nem lehet
kifejezni.

K: M�g csak az elej�n vagyok. Kezdetben nem volt

se hitem, se bizalmam; f�ltem hagyni megt�rt�nni a
dolgokat. A vil�g nagyon vesz�lyes, �s ellens�ges
helynek l�tszott. Most legal�bb el tudom mondani,
hogy hiszek a Guruban, vagy Istenben. Hadd
fejl�djek. Ne s�rgess. Hadd haladjak a magam
temp�j�ban.

M: Persze, haladj csak. De nem fogsz. Bele fogsz

csak ragadni a f�rfi �s n�, �reg �s fiatal, �let �s hal�l
ide�iba. Menj tov�bb, haladd meg. A felismert dolog
meghaladott dolog.

K: Uram, b�rmerre j�rok, mindenki k�teless�g�nek

�rzi, hogy kritiz�ljon, �s �szt�k�ljen engem. Torkig
vagyok ezzel a spiritu�lis sorscsin�l�ssal. Mi baj a
jelenemmel, hogy fel kell azt �ldoznom a j�v�nek,
legyen az b�rmilyen dics�s�ges? Te azt mondod,
hogy a val�s�g most van. �n azt akarom. Nem
akarok �r�k�sen szellemi k�pess�geim, �s annak
j�v�je miatt nyugtalankodni. Nem akarok t�bbre �s
jobbra t�rni. Hadd szeressem, amim van.

M: Teljesen igazad van; csin�ld. Csak l�gy

becs�letes � csak szeresd, amit szeretsz � ne k�zdj,
ne er�lk�dj.

K: Ezt nevezem �n a Gurunak val� �nmegad�snak.

M: Mi�rt vet�tesz kifel�? Add meg magad saj�t

�nednek, amely sz�m�ra minden az �
megnyilv�nul�sa.

K�rdez�: Egyik bar�tom, egy huszon�t �v k�r�li

fiatalember azt mondta, gy�gy�thatatlan
sz�vbetegs�gben szenved. Azt �rta nekem, hogy a
lass� hal�l helyett az �ngyilkoss�got r�szes�ti
el�nyben. Azt v�laszoltam neki, hogy a nyugati
medicina �ltal nem gy�gy�that� betegs�g lehet, hogy
meggy�gy�that� valamilyen m�s m�don. Bizonyos
j�gikus er�k majdnem azonnali v�ltoz�st tudnak
v�gbevinni az emberi testben. Az ism�telt b�jt�kkel
el�rhet� hat�s csod�val hat�ros. Azt �rtam neki, ne
s�rgesse a hal�lt; ink�bb pr�b�lkozzon m�s
megk�zel�t�sekkel is.
Van egy Bombayt�l nem messze �l� Yogi, aki
csod�latos k�pess�gekkel b�r. A testet ir�ny�t�
�leter�k ir�ny�t�s�ra specializ�lta mag�t.
Tal�lkoztam n�h�ny tan�tv�ny�val, �s elk�ldtem
�ltaluk a Yogi nak bar�tom level�t �s fot�j�t.
Megl�tjuk, mi t�rt�nik.

Maharaj: Igen, csod�k gyakran t�rt�nnek. De

sz�ks�g van az �lni akar�sra. A n�lk�l a csod�k
nem t�rt�nnek meg.

K: Lehet sugallni ilyen v�gyat?

M: Felsz�nes v�gyat, igen. De az ilyen ki fog mer�lni.

Alapj�ban v�ve, senki nem k�nyszer�theti �lni a
m�sikat. Egy�bk�nt, voltak kult�r�k, amelyekben az
�ngyilkoss�gnak elismerts�ge, �s elismert helye
volt.

K: Nem k�telez� az embernek v�gig �lnie

term�szetes �lettartam�t?

M: Term�szetesen � k�ls� k�nyszer n�lk�l �

k�nnyen � igen. De a betegs�g �s szenved�s nem
term�szetesek. A b�rmit elvisel� rend�thetetlen
kitart�s nemes er�ny, de az �rtelmetlen k�nz�s �s
megal�z�s visszautas�t�s�ban is m�lt�s�g van.

K: Kaptam egy siddha �ltal �rt k�nyvet. Sok k�l�n�s,

s�t hihetetlen tapasztalat�t �rja le benne. Szerinte az
igazi sadhaka �tja Guruj�val val� tal�lkoz�ssal, �s
test�nek, elm�j�nek �s sz�v�nek sz�m�ra val�
�tad�s�val �r v�get. Att�l fogva a Guru v�llalja
mag�ra, �s v�lik felel�ss� a tan�tv�ny �let�nek m�g
a legkisebb esem�ny��rt is, m�gnem a kett� eggy�
v�lik. Ezt �nazonosul�s r�v�n t�rt�n�
megval�sul�snak nevezhetj�k. A tan�tv�nyt �tveszi
egy hatalom, amelyet � sem kontroll�lni, sem
visszautas�tani nem tud, �s olyan gy�moltalannak
�rzi mag�t, mint a vihar sodorta lev�l. Az egyetlen
dolog, ami meg�vja �t az �r�lett�l, �s a hal�lt�l,

szeretetbe vetett hite, �s Guruj�nak hatalma.

M: Minden tan�t� a saj�t tapasztalata szerint tan�t. A

tapasztalatot alak�tja a hit, �s a hitet alak�tja a
tapasztalat. M�g a Guru is alak�t�sra ker�l a
tan�tv�ny �ltal, annak saj�t k�p�re. A tan�tv�ny az,
ami a Gurut naggy� teszi. Amint a Gurut a
megszabad�t� er� k�zvet�t�j�nek l�tjuk, amely
bel�lr�l, �s k�v�lr�l egyar�nt dolgozik, az �szinte
�n�tad�s term�szetess�, �s k�nny�v� v�lik. Ahogy
egy f�jdalom gy�t�rte ember adja �t mag�t teljesen
a seb�sz kez�be, �gy b�zza r� a tan�tv�ny mag�t
fenntart�s n�lk�l a Guruj�ra. Teljesen term�szetes
seg�ts�get keresni, amikor annak sz�ks�ge k�nz�v�
v�lik. De lehet a Guru b�rmennyire hatalmas, nem
tudja akarat�t r�er�ltetni a tan�tv�nyra. M�sfel�l a
tan�tv�ny, aki nem hisz �s t�tov�zik, a meg nem
val�sultnak marad�shoz k�t�tt, ami nem Guruj�nak
a hib�ja.

K: Mi t�rt�nik azut�n?

M: Az �let tan�t, ahol minden m�s meghi�sul. De az

�let leck�i sok�ra j�nnek. Sok k�sleked�s �s
neh�zs�g megtakar�that� bizalom �s
engedelmess�g r�v�n. De ilyen bizalom csak akkor
alakul ki, amikor a nemt�r�d�ms�g �s a
nyugtalans�g utat engednek a vil�goss�gnak �s a
b�k�nek. Akinek alacsony az �nbecs�l�se, nem lesz
k�pes b�zni sem �nmag�ban, sem senki m�sban.
Emiatt a tan�t� kezdetben mindent megk�s�rel, hogy
�jra felt�ltse �nbizalommal a tan�tv�nyt, az �
magasztos eredet�vel, nemes term�szet�vel �s
dics� sors�val kapcsolatban. Utal bizonyos szentek,
valamint saj�t tapasztalataira, bizalmat teremtve
ezzel �nmag�val, �s az � v�gtelen lehet�s�geivel
kapcsolatosan. Amikor az �nbizalom, �s a tan�t�
ir�nti bizalom �sszetal�lkoznak, gyors, �s messze
hat� v�ltoz�sok k�vetkeznek be a tan�tv�ny
jellem�ben, �s �let�ben.

K: �n nem szeretn�k v�ltozni. Az �letem el�g j�

�gy, ahogy van.

M: Az�rt besz�lsz �gy, mert m�g nem l�ttad, milyen

f�jdalmas az �let, amit �lsz. Olyan vagy, mint egy
alv� gyermek, nyal�k�val a sz�j�ban. �rezheted
magadat boldognak egy pillanatra, l�v�n teljesen �n
k�zpont�, de el�g, ha j�l megn�zed az emberi
arcokat, hogy �rz�keld a szenved�s
egyetemess�g�t. M�g saj�t boldogs�god is oly
sebezhet� �s muland�, egy banki cs�d, vagy egy
gyomorfek�ly irgalm�ban. Csak egy pillanatnyi
pihen�s, egy h�zag csup�n k�t szomor�s�g k�z�tt.
A val�di boldogs�g sebezhetetlen, mert f�ggetlen a
k�r�lm�nyekt�l.

K: Saj�t tapasztalatodb�l besz�lsz? Te is

boldogtalan vagy?
M: Nekem nincsenek szem�lyes probl�m�im. De a
vil�g tele van olyan �l�l�nyekkel, akiknek az �lete
f�lelem �s k�nz� v�gyakoz�s k�z� pr�sel�d�tt.
Olyanok, ak�r a v�g�h�dra hajtott j�sz�g,
ugr�ndoznak �s sz�kd�cselnek, gondtalanok �s
boldogok, m�gis meg�lik, �s megny�zz�k �ket egy
�r�n bel�l.

Azt mondod, boldog vagy. Val�ban boldog vagy,

vagy csup�n igyekszel meggy�zni magad r�la?
N�zz �nmagadba b�tran, �s azonnal fel fogod
ismerni, hogy boldogs�god felt�telekt�l, �s
k�r�lm�nyekt�l f�gg, enn�l fogva pillanatnyi, nem
val�s. A val�di boldogs�g bel�lr�l ered.

K: Mi haszna sz�momra a te boldogs�godnak? Az

nem tesz engem boldogg�.

M: Ti�d lehet az eg�sz, �s m�g t�bb, puszt�n csak

k�rned kell. De nem k�red; �gy l�tszik, nem akarod.

K: Mi�rt besz�lsz �gy? �n boldog akarok lenni.

M: Teljesen megel�gszel az �r�m�kkel. Nincs hely a

boldogs�g sz�m�ra. �r�tsd ki poharad, �s tiszt�tsd
meg. Nem t�lthet� tele m�sk�ppen. M�sok tudnak
neked �r�met adni, de boldogs�got soha.

K: �r�mteli esem�nyek egy sorozata el�g j�.

M: Hamarosan f�jdalom a v�ge, ha nem katasztr�fa.

Mi a Yoga v�g�l is, ha nem a bels�, �lland�
boldogs�g keres�se?

K: Te csak a Kelet szempontj�b�l tudsz besz�lni.

Nyugaton m�sok a felt�telek, �s amir�l besz�lsz, az
ott nem �rv�nyes.

M: A szomor�s�gban �s f�lelemben nincs Kelet �s

Nyugat. A probl�ma egyetemes � a szenved�s, �s a
szenved�s befejez�se. A szenved�s oka a
f�gg�s�g, �s a gy�gyszer a f�ggetlens�g. A Yoga
az �nmeg�rt�sen kereszt�l t�rt�n�
�nmegszabad�t�s tudom�nya, �s m�v�szete.

K: Nem hiszem, hogy k�szen �lln�k a Yog� ra.

M: Mi m�sra �lln�l k�szen? Eg�sz j�v�s-men�sed,
�r�m, szeretet �s gy�l�let keres�sed � minden azt
mutatja, hogy k�zdesz a korl�toz�sok ellen, ak�r r�d
terheltek, ak�r elfogadottak. Tudatlans�god miatt
hib�kat k�vetsz el, �s f�jdalmat okozol magadnak �s
m�soknak, de a k�sztet�s benned van, nem
tagadhatod. Ugyanaz a megsz�let�st, boldogs�got,
�s hal�lt keres� k�sztet�s fogja keresni a meg�rt�st
�s a megszabadul�st. Hasonl�an, mint mikor egy
rakom�ny gyapj�ba szikra pattan. Lehet, hogy nem
tudsz r�la, de a haj� el�bb-ut�bb l�ngokban fog
�llni. A megszabadul�s term�szetes folyamat, �s

hossz� t�von elker�lhetetlen. De hatalmadban �ll a

mostba hozni azt.

K: Akkor mi�rt van oly kev�s megszabadult ember a

vil�gon?

M: Adott pillanatban az erd�ben is csak n�h�ny fa

van vir�gz�sa telj�ben, m�gis mindegyik sorra ker�l.

A fizikai �s ment�lis er�forr�sok el�bb-ut�bb

v�g�kh�z �rnek. Mit fogsz majd akkor csin�lni?
K�ts�gbeesel? Rendben, ess k�ts�gbe. Ki fogsz
f�radni a k�ts�gbees�st�l, �s el fogsz kezdeni
k�rdezni. Abban a pillanatban alkalmas k�szen
fogsz �llni a Yoga tudatoss�g�ra.

K: �gy �rzem, ez az eg�sz keres�s �s mereng�s

nagyon term�szetellenes.

M: A te term�szetess�ged sz�letett nyomor�k.

Lehetsz te naiv, de az nem tesz norm�liss�. Nem
tudod, mit jelent term�szetesnek, vagy norm�lisnak
lenni, �s azt sem tudod, hogy nem tudod.

Jelenleg sodr�dsz, �s ez�rt vesz�lyben vagy, mert a

sodr�d�val b�rmely pillanatban b�rmi megt�rt�nhet.
Jobb lenne fel�bredni, �s szemben�zni a helyzettel.
Azt, hogy vagy � tudod. Hogy mi vagy � nem tudod.
Fedezd fel, mi vagy.

K: Mi�rt oly sok a szenved�s a vil�gban?

M: Az �nz�s a szenved�s oka. Nincsen m�s ok.

K: Meg�rtettem, hogy a szenved�s egy�tt j�r a

korl�toz�ssal.

M: Nem a k�l�nbs�gek �s megk�l�nb�ztet�sek a

szomor�s�g okai. Az egys�g a sokf�les�gben
term�szetes, �s j�. Csak az elk�l�n�l�s �s az �nz�s
az, ami miatt a val�di szenved�s a vil�gban
megjelenik.

K�rdez�: �llatokk�nt szaladg�lunk, c�ltalanul

keresg�l�nk, �s nem l�tszik a v�ge. Van bel�le ki�t?

Maharaj: Sok olyan utat k�n�lnak fel sz�modra,

amelyeken csak k�rbe-k�rbe j�rsz, �s visszaker�lsz
a kezd�pontodba. El�sz�r ismerd fel, hogy a
probl�m�d csak �brenl�ti �llapotodban l�tezik, hogy
ak�rmilyen f�jdalmas, k�pes vagy azt teljesen
elfelejteni, amikor elalszol. Amikor �bren vagy,

tudatos vagy; amikor alszol, akkor csak �l�.

Tudatoss�g, �s �let � mindkett�t nevezheted
Istennek; de te mindkett�n t�l vagy, t�l Istenen, t�l
l�ten, �s neml�ten. Ami megg�tol abban, hogy
�nmagadat mindenk�nt, �s mindenen t�lik�nt
ismerd, az az eml�kezet alap� elme. Hatalma van
f�l�tted, am�g hiszel benne; ne harcolj vele; csup�n
hagyd figyelmen k�v�l. Ha megfosztod figyelmedt�l
lelassul, �s felfedi m�k�d�s�nek mechanizmus�t.
Amint megismerted term�szet�t, �s c�lj�t, nem
fogod hagyni, hogy k�pzelt probl�m�kat teremtsen.

K: Bizony�ra nem minden probl�ma elk�pzelt.

Vannak val�di probl�m�k.

M: Milyen probl�m�k lehetnek, amiket nem elme

teremt? �let �s hal�l nem teremtenek probl�m�kat;
a f�jdalmak �s �r�m�k j�nnek �s mennek, �t�led,
majd elfelejted �ket. Az eml�kezet �s az elv�r�s az,
ami l�trehozza a megszerz�s vagy elker�l�s
rokonszenvekkel �s ellenszenvekkel sz�nezett
probl�m�it. Az igazs�g �s a szeretet az ember
val�di term�szete, �s az elme �s a sz�v azok
kifejez�s�nek eszk�ze.

K: Hogyan kell az elm�t ellen�rz�s al� vonni? �s a

sz�vet, amely nem tudja, mit akar?

M: �k nem m�k�dhetnek s�t�tben. Sz�ks�ges

sz�mukra a tiszta tudat f�nye, hogy helyesen
funkcion�ljanak. Minden ellen�rz�sre val� t�rekv�s
csak az eml�kezet parancsai al� rendeli �ket. Az
eml�kezet j� szolga, de rossz mester. Hat�konyan
g�tolja a megold�st. Nincs helye t�rekv�snek a
val�s�gban. Az nem m�s, mint �nz�s,
k�sz�nhet�en a testtel val� �nazonos�t�snak, ami a
f� probl�ma, �s minden m�s probl�ma oka. �s az
�nz�s nem t�vol�that� el er�fesz�t�ssel, csak
okainak �s hat�sainak tiszta megl�t�s�val. Az
er�kifejt�s az �sszeegyeztethetetlen v�gyak k�z�tti
konfliktus jele. �gy kell �ket l�tni, ahogyan vannak �
csak akkor fognak szertefoszlani.

K: �s mi marad?

M: Az, ami nem tud v�ltozni, megmarad. A

magasztos b�ke, a m�ly csend, a val�s�g rejtett
sz�ps�ge maradnak. J�llehet szavak r�v�n nem
k�zvet�thet�, r�d v�r, hogy magad tapasztald meg.

K: Nem kell az embernek k�szen �llnia �s

alkalmasnak lennie a megval�sul�sra?
Term�szet�nk a �zig-v�rig �llati jelleg�. Hacsak le
nem gy�zz�k, hogyan rem�lhetn�nk, hogy
felvirradjon a val�s�g?

M: Hagyd az �llatot b�k�n. Hagyd lenni. Csak

eml�kezz, mi vagy. Haszn�ld a nap minden v�ratlan
esem�ny�t, hogy eml�keztessen, hogy n�lk�led,
mint tan� n�lk�l m�g �llat, �s Isten sem lenne. �rtsd

meg, hogy te vagy minden, l�nyege �s

szubsztanci�ja mindennek, ami van. �s maradj
szil�rdan meg�rt�sedben.

K: A meg�rt�s elegend�? Nem kellenek sokkal

k�zzelfoghat�bb bizony�t�kok?

M: A meg�rt�sed az, ami d�nteni fog a bizony�t�kok

�rv�nyess�g�r�l. De milyen k�zzelfoghat�bb
bizony�t�kra van sz�ks�ged a saj�t l�tez�sedn�l?
Ak�rhov� m�sz, �nmagadat tal�lod. Ak�rmilyen
messzire eljutsz id�ben, te vagy ott.

K: Nyilv�nval�, hogy nem vagyok mindent bet�lt�,

�s �r�kk�val�. Csak itt, �s most vagyok.

M: �ppen megfelel�. Az ?itt? az mindenhol, �s a

most, az � mindig. Haladd meg az ?�n-vagyok-a-test?
ide�t, �s �gy felfedezed, hogy a t�r �s id� benned
vannak, �s nem te vagy a t�rben �s id�ben. Amint
ezt meg�rtetted, a megval�sul�s f� akad�lya
elh�rult.

K: Mif�le megval�sul�s az, amely meghaladja a

meg�rt�st?
M: K�pzelj el egy s�r� erd�t, tele tigrisekkel, �s
magadat egy er�s ac�l ketrecben. Tudv�n, hogy a
ketrec j�l v�delmet ny�jt sz�modra, f�lelem n�lk�l
n�zel a tigrisekre. Majd felfedezed, hogy a tigrisek
vannak a ketrecben, �s te magad a dzsungelben
k�sz�lsz. V�g�l � a ketrec elt�nik, �s te uralkodsz a
tigriseken.

K: R�szt vettem egy csoportos medit�ci�s

tanfolyamon, amit nemr�g tartottak Bombayben, �s
tan�ja voltam, hogyan �rj�ngtek �s vetk�ztek ki
magukb�l a r�szvev�k. Mi�rt tesznek az embereket
ilyen dolgokat?

M: Ezek mind a nyugtalan elme koholm�nya, amely

a szenz�ci�kat keres� emberek kedv�ben j�r.
N�h�nyuknak seg�t, hogy a tudattalan kih�nyja a
visszafojtott eml�keket, �s v�gyakat, �s bizonyos
m�rt�kig enyh�l�st tal�ljanak. De v�gs� soron ott
hagyj�k a gyakorl�t ahol az volt � vagy m�g
rosszabb helyen.

K: Nemr�g olvastam egy Yogi medit�ci�s

tapasztalatair�l sz�l� k�nyvet. Tele van v�zi�kkal,
hangokkal, sz�nekkel �s mel�di�kkal; eg�sz
�rz�kletes le�r�s, �s a legnagyszer�bb sz�rakoz�s.
A v�g�n mind elhalv�nyul, �s csak a legteljesebb
f�lelemn�lk�lis�g �rz�se marad. Nem csoda � az,
aki mindezeken a tapasztalatokon s�rtetlen�l
kereszt�lment, nem szabad, hogy f�ljen semmit�l.
M�gis, szeretn�m tudni, hogy mi haszna van az
ilyen k�nyveknek sz�momra?

M: Val�sz�n�leg semmi haszna, mivel az nem

gyakorol r�d vonzer�t. M�sokra hat�ssal lehet. Az

emberek k�l�nb�z�k. De mindenki szembes�l saj�t
l�tez�s�nek a t�ny�vel. Az ?�n vagyok? a v�gs�
t�ny; a ?ki vagyok �n?? a v�gs� k�rd�s, amelyre
mindenkinek meg kell tal�lnia a v�laszt.

K: Ugyanaz a v�lasz?

M: L�nyeg�ben ugyanaz, megnyilv�nul�s�ban

sokf�le.

Minden keres� �tvesz, vagy kital�l egy sz�m�ra

alkalmas m�dszert, alkalmazza azt mag�ra
valamilyen komolys�ggal �s er�kifejt�ssel,
alkat�nak �s elv�r�sainak megfelel� eredm�nyekre
jut, sz�kupacba osztja �ket, rendszert �p�t bel�l�k,
trad�ci�t alap�t, �s elkezd m�sokat befogadni ?Yoga
iskol�j�ba?. Mindez eml�kezetre, �s k�pzeletre �p�l.
Nincs olyan iskola, amely �rt�ktelen, sem olyan,
amely n�lk�l�zhetetlen lenne; mindegyikben eljuthat
az ember addig a pontig, ahol minden halad�sra
vonatkoz� v�gynak el kell maradnia, hogy a tov�bbi
el�rehalad�s lehet�v� v�lj�k. Azut�n minden iskola
felad�sra ker�l, minden er�fesz�t�s megsz�nik; a
mag�nyban, �s s�t�ts�gben megt�telre ker�l a
hatalmas l�p�s, amely v�get vet a tudatlans�gnak,
�s a f�lelemnek �r�kre.

Az igazi tan�t� azonban nem fogja tan�tv�ny�t el�re

le�rt ide�k, �rz�sek �s cselekedetek �sszess�g�nek
b�rt�n�be z�rni; ellenkez�leg, t�relmesen meg fogja
neki mutatni, hogy arra van, sz�ks�g, hogy
megszabaduljon minden ide�t�l, �s viselked�si
mint�t�l, v�ljon �berr�, �s komolly�, �s haladjon az
�lettel, b�rhov� vesse is az �t, nem az �lvezet, vagy
szenved�s, hanem a meg�rt�s, �s a tanul�s miatt.

A megfelel� tan�t� alatt a tan�tv�ny tanulni tanul,

nem pedig eml�kezni �s engedelmeskedni. A
satsang, a nemes t�rsas�g, nem �tform�l, szabadd�
tesz. �vakodj mindent�l, ami f�gg�v� tesz. A
legt�bb �gynevezett ?Gurunak val� �nfelad�s?-nak
ki�br�ndul�s, ha nem trag�dia a v�ge. Szerencs�re,
a komoly keres� ann�l hamarabb ki fog szabadulni,
min�l b�lcsebb a tapasztalatra.

K: Bizony�ra az �nfelad�snak is meg van az �rt�ke.

M: Az �nfelad�s az �sszes �nvonatkoz�s felad�s�t

jelenti. Az �nfelad�st nem lehet megcsin�lni, meg
fog t�rt�nni, mikor r��bredsz val�di term�szetedre.
A verb�lis �nfelad�s, m�g ha �rz�sek k�s�rik is,
kev�s �rt�kkel b�r, �s stressz hat�s�ra �sszeomlik.
Legjobb esetben t�rekv�st mutat, nem fenn�ll�
t�nyt.

K: A Rigved�ban eml�t�sre ker�l az adhi yoga, az

�s Yoga, amely a pragn� nak a Pran� val val�
egyes�l�s�t jelenti, amelynek a jelent�se
�rtelmez�sem szerint a b�lcsess�g �s az �let

�sszehoz�sa. Lehet azt mondani, hogy a Dharma �s

a Karma, az egyeness�g �s a cselekv�s
egyes�l�s�t is jelenti egy�ttal?

M: Igen, az igazs�gnak megfelel�en te a harm�ni�t

az ember igaz term�szet�vel egy�tt j�r�nak, �s a
cselekv�st � csup�n �nzetlen �s v�gytalan
cselekv�snek tekinted.

Az adhi yog� ban az �let maga a Guru, �s az elme �

a tan�tv�ny. Az elme szolg�lja az �letet, nem dikt�l.
Az �let term�szetes m�don, �s er�fesz�t�s n�lk�l
�ramlik, �s az elme elt�vol�tja az � egyenletes
�raml�s�t g�tl� akad�lyokat.

K: Az �let val�di term�szet�n�l fogva nem ism�tl�d�

jelleg�? Az �let k�vet�se nem fog stagn�l�shoz
vezetni?

M: Az �let �nmag�ban m�rhetetlen�l kreat�v. Egy

mag, az id�k folyam�n erd�s�gg� v�lik. Az elme
olyan, mint az erd�sz � v�di, �s szab�lyozza a
l�tez�s m�rhetetlen �letad� �szt�n�t.

K: Ha az elm�t az �let szolg�l�j�nak l�tja, az adhi

yoga egy t�k�letes demokr�cia. Mindenki
elk�telezett, hogy az �letet legjobb k�pess�ge �s
tud�sa szerint �lje, mindenki ugyanannak a Gurunak
a tan�tv�nya.

M: Mondhatod �gy. Lehet �gy � potenci�lisan. De

hacsak nem vagy szeretettel �s bizalommal az �let
ir�nt, nem lelkesed�ssel �s �lvezettel k�veted,
k�l�n�s lenne Yog� r�l besz�lni, amely egy mozg�sa
tudatoss�gban, cselekv� tudat.

K: Egyszer egy hegyi patakot figyeltem, amint a

szikl�k k�z�tt cs�rgedezett. A v�z mindegyik k�n�l
m�sk�pp �rv�nylett, a k� form�j�nak �s m�ret�nek
megfelel�en. Nem lehets�ges, hogy minden
szem�ly egy test keltette �rv�ny csup�n, m�g az �let
egy �s �r�kk�val�?

M: Az �rv�ny �s a v�z nem egym�st�l elv�laszthat�

dolgok. Az �rv�ny miatt vagy tudat�ban a v�znek.
Tudatoss�ga mindig a mozg�nak, v�ltoz�nak van.
V�ltozatlannak nem lehet tudatoss�ga. A
v�ltozatlans�got a tudatoss�g azonnal megsz�nteti.
A k�ls� �s bels� benyom�sokt�l megfosztott ember
�ress� v�lik, vagyis t�ll�p a tudatoss�gon �s
tudattalans�gon, egy sz�let�s �s hal�l n�lk�li
�llapotba. Csak a szellem �s az anyag
tal�lkoz�sakor sz�letik tudatoss�g.

K: Egyek �k, vagy kett�?

M: Az �ltalad haszn�lt szavakt�l f�gg, hogy egyek,
kett�, vagy h�rom. A kutat�s sor�n a h�rom kett�v�,
a kett� eggy� v�lik. Vegy�k az arc � t�k�r � k�p
hasonlatot. K�z�l�k b�rmelyik kett� felt�telezi a

harmadikat, ami egyes�ti a kett�t. A sadhana sor�n a

h�rmat eg�szen addig kett�nek l�tod, am�g a kett�t
egynek nem ismered fel.

Am�g a vil�g lek�ti a figyelmedet, k�ptelen vagy

megismerni �nmagadat: �nmagad megismer�s�hez
el kell ford�tanod figyelmedet a vil�gt�l, �s befel� kell
ford�tanod.

K: Nem tudom megsemmis�teni a vil�got.

M: Nincs is r� sz�ks�g. Csak �rtsd meg, hogy amit

l�tsz, az nem az, ami van. A l�tszatok szerte fognak
foszlani a kutat�s sor�n, �s az alatta l�v� val�s�g a
felsz�nre ker�l. Ahhoz, hogy kij�jj a h�zb�l, nem kell
azt felgy�jtanod. Csup�n s�t�lj ki. A h�z csak akkor
v�lik b�rt�nn�, ha nem tudsz szabadon j�nni-menni.
�n k�nnyed�n, �s term�szetesen j�rok ki-be a
tudatoss�gban, �s ez�rt sz�momra a vil�g otthon,
nem b�rt�n.

K: V�gt�re is, l�tezik vil�g, vagy pedig nem l�tezik

semmi?

M: Amit l�tsz, az nem m�s, mint �nmagad. Nevezd,

aminek akarod, az nem v�ltoztat a t�nyen. A sors
filmj�n kereszt�l a te saj�t f�nyed rajzolja a k�peket
a v�szonra. Te vagy a n�z�, a f�ny, a k�p, �s a
v�szon. M�g a sors filmj�t (prarabdha) is magad
v�lasztottad, �s �nk�nt v�llaltad. A szellem egy
sportol�, �s �lvezi az akad�lyok legy�z�s�t. Min�l
nehezebb a feladat, �nmegval�s�t�sa ann�l
m�lyebb �s sz�lesebb.

K�rdez�: Mi�ta �lek, az�ta �ld�z a befejezetlens�g

�rz�se. Iskol�t�l egyetemig, munk�ig, h�zass�gig,
gazdags�gig �gy k�pzeltem, hogy a k�vetkez�
dolog biztos meg adja nekem a b�k�t, de nem j�tt el
a b�ke. Ez a beteljes�letlens�g �rz�s csak
n�vekszik, ahogy m�lnak az �vek.

Maharaj: Am�g a test �s a testtel val� azonoss�g

�rz�se fenn�llnak, a kiel�g�tetlens�g �rz�se
elker�lhetetlen. Csak akkor fogsz nyugalmat tal�lni
az ?�n-vagyok-a-test? ide�t�l elv�laszthatatlan
f�lelemt�l, �s kiel�g�thetetlen v�gyt�l, mikor a testt�l
teljesen idegennek, �s k�l�nb�z�nek fogod ismerni
�nmagadat. A f�lelem lecsillap�t�sa �s a v�gyak
kiel�g�t�se �nmag�ban nem t�vol�tja el az �ress�g
�rz�st, amit�l menek�lni pr�b�lsz; csak az
�nismeret seg�thet rajtad. �nismereten annak teljes
ismeret�t �rtem, hogy mi nem vagy. Az ilyen az
el�rhet�, �s v�gs� ismeret; de annak felfedez�s�t,
hogy mi vagy, soha nem lehet befejezni. Min�l
t�bbet felfedezel, ann�l t�bb felfedezend� marad.

K: Ehhez m�s sz�l�kre, �s iskol�kra van

sz�ks�g�nk, egy m�sik t�rsadalomban kell �ln�nk.

M: A k�r�lm�nyeket nem tudod megv�ltoztatni, de

hozz��ll�sodon v�ltoztathatsz. Nem szabad
k�t�dn�d a l�nyegtelenhez. Csak a sz�ks�ges dolog
j�. Csak a l�nyegesben van b�kess�g.

K: Igazs�got keresek, nem b�k�t.

M: Nem l�thatod meg az igazs�got, hacsak b�k�ben

nem vagy. A csendes elme nem n�lk�l�zhet� a
helyes �szlel�shez, amely viszont az
�nmegval�s�t�shoz sz�ks�ges.

K: Olyan sok a tennival�m. Nem engedhetem meg

magamnak, hogy elm�met csendesen tartsam.

M: Ez az�rt van, mert az az ill�zi�d, hogy te vagy a

cselekv�. A val�s�gban a dolgok sz�modra
t�rt�nnek, nem �ltalad.

K: Ha hagyom, hogy a dolgok csak �gy t�rt�njenek,

hogy lehetek biztos benne, hogy azok az �n kedvem
szerint fognak t�rt�nni? Biztos, hogy v�gyaimhoz
kell igaz�tanom �ket.

M: V�gyad csup�n megt�rt�nik sz�modra, annak

teljes�l�s�vel, vagy be nem teljes�l�s�vel
egyetemben. Nem tudsz v�ltoztatni egyiken sem.
Hiheted, hogy te magad f�radozol, t�rekszel �s
k�zdesz. Ism�tlem, minden puszt�n megt�rt�nik,
belesz�m�tva a munka gy�m�lcseit is. Semmi nem
�ltalad, �s �rted van. Minden a mozi v�szonra
vet�tett k�pben van, semmi nem a f�nyben,
bele�rtve a szem�lyt is, aminek tartod magad. Te
csak a f�ny vagy.

K: Ha �n csak a f�ny vagyok, mi�rt felejtettem el?

M: Nem felejtetted el. A v�sznon l�v� k�p az, amit
elfelejtesz, �s azut�n eszedbe jut. Sose sz�nsz meg
embernek lenni, csak mert tigrisnek �lmodod
magad. Hasonl�k�ppen, te vagy a k�perny�n
k�pk�nt megjelen� tiszta f�ny, �s a vele val� eggy�
v�l�s is.

K: Miut�n minden t�rt�nik, mi�rt kellene agg�dnom?

M: Pontosan. A szabads�g aggodalomt�l val�

szabads�g. Felismerv�n, hogy nem befoly�solhatod
az eredm�nyeket, ne figyelj v�gyaidra �s
f�lelmeidre. Hagyd, hogy megjelenjenek, �s
elt�njenek. Ne t�pl�ld �ket �rdekl�d�seddel, �s
figyelmeddel.

K: Ha figyelmemet elford�tom att�l, hogy mi t�rt�nik,

akkor mib�l �ljek meg?

M: Ez megint olyan, mint azt k�rdezni: ?Mit fogok

csin�lni, ha abbahagyom az �lmod�st?? Nem kell
amiatt agg�dnod, hogy ?mi k�vetkezik?? Mindig
k�vetkezik valami. Az �let se nem kezd�dik, se nem
v�gz�dik: a mozd�thatatlan � mozog, a pillanatnyi �
fennmarad. A f�ny nem tud elfogyni, m�g ha
megsz�ml�lhatatlan k�p ker�l is �ltala kivet�t�sre.
Ugyan�gy t�lt fel sz�n�ltig minden form�t az �let, �s
t�r vissza forr�s�hoz, mikor a forma felbomlik.

K: Az �let oly csod�latos, hogyan fordulhat el�

tudatlans�g?

M: An�lk�l akarod kezelni a betegs�get, hogy l�tn�d

a beteget. Miel�tt tudatlans�gr�l k�rdezel, mi�rt nem
kutatod el�sz�r, ki a tudatlan? Amikor azt mondod,
tudatlan vagy, nem tudod, hogy r�raktad a
tudatlans�g fogalm�t, gondolataid �s �rz�seid val�di
�llapot�ra. Vizsg�ld meg azokat, amint felmer�lnek,
ford�tsd fel�j�k teljes figyelmedet, �s �gy fogod
tal�lni, hogy olyan, mint tudatlans�g nem l�tezik,
csak figyelmetlens�g van. T�ntesd ki figyelmeddel, a
t�ged aggaszt� dolgot, ez minden. V�g�l is, az
agg�d�s ment�lis f�jdalom, �s a f�jdalom mindig
figyelmet k�vetel. A pillanatban, hogy figyelmedben
r�szes�ted, az ir�nta val� ig�ny megsz�nik, �s a
tudatlans�g k�rd�se szerte foszlik. Ahelyett, hogy a
v�laszt v�rn�d a k�rd�sedre, fedezd fel, ki k�rdez,
�s mi�rt. Hamarosan r�j�ssz, hogy a f�jdalomt�l
val� f�lelem �ltal k�rdez�sre �szt�k�lt elme az. �s a
f�lelemben eml�kezet �s elv�r�s, m�lt �s j�v� van.
A figyelem vissza hoz t�ged a jelenbe, a mostba, �s
a mostban val� jelenl�t egy mindig k�zn�l l�v�
�llapot, csak ritk�n kap figyelmet.

K: A sadhan� t egyszer� figyelemre reduk�lod. Hogy

van az, hogy m�s tan�t�k teljes, f�rads�gos, �s
id�ig�nyes kurzusokat tartanak?

M: A Guruk rendszerint azt a sadhan� t tan�tj�k,

amely r�v�n �k maguk el�rt�k a saj�t c�ljukat, b�rmi
is legyen az. Ez azonban term�szetes, mert saj�t
sadhan� jukat �k ismerik legk�zvetlenebb�l. �n
megtanultam figyelmemet ?�n vagyok? �rz�semnek
szentelni, �s azt a legteljesebb m�don hat�konynak
tal�ltam. Emiatt tudok r�la besz�lni teljes
meggy�z�d�ssel. De az emberek gyakran olyan
helytelen�l kezelt, romlott, �s gyenge testtel, aggyal,
�s elm�vel j�nnek el, hogy a forman�lk�li figyelem
�llapota felett�k �ll. Ilyen esetekben a komolys�g
bizonyos egyszer�bb szimb�luma hely�nval�.
Mantra ism�tl�se, vagy egy k�p b�mul�sa fogja
felk�sz�teni test�ket �s lelk�ket egy m�lyebb �s
sokkal k�zvetlenebb keres�sre. Elv�gre a
komolys�g a n�lk�l�zhetetlen, kritikus t�nyez�. A
sadhana egy ed�ny csup�n, amelyet csordultig kell
t�lteni komolys�ggal, ami azonban cselekv�
szeretet. Mert semmit nem lehet tenni szeretet
n�lk�l.

K: Mi csak �nmagunkat szeretj�k.

M: Were it so, it would be splendid. Love your self

wisely and you will reach the summit of perfection.
Everybody loves his body, but few love their real
being.

M: Ha �gy lenne, az nagyszer� lenne. Szeresd

magad b�lcsen, �s el fogod �rni a t�k�letess�g
cs�cs�t. Mindenki szereti a test�t, de kevesen
szeretik val�di l�t�ket.

K: Val�di l�temnek sz�ks�ge van a szeretetemre?

M: Val�di l�ted a szeretet maga, �s a te nagyfok�

szereteted annak t�kr�z�d�se, a pillanatnyi
helyzetnek megfelel�en.

K: �nz�k vagyunk, csak �nszeretet ismer�nk.

M: Indul�snak el�g j�. Felt�tlen�l k�v�nj j�t

�nmagadnak Gondold �t, der�tsd fel alaposan, hogy
val�j�ban mi j� sz�modra, t�rekedj komolyan annak
el�r�s�re. Nagyon hamar fel fogod fedezni, hogy a
val�s�g a te egyetlen javad.

K: �n m�gsem �rtem, hogy k�l�nb�z� Guruk mi�rt

ragaszkodnak bonyolult, �s neh�z sadhan� k
el��r�s�hoz. Nem tudnak jobbat?

M: Nem az sz�m�t, mit csin�lsz, hanem az, hogy mit

nem csin�lsz tov�bb. Azok az emberek, akik
elkezdik sadhan� jukat, olyan izgatottak, �s
nyugtalanok, hogy nagyon el kell foglalj�k magukat,
nehogy let�rjenek az �tr�l. Egy figyelmet lek�t�
gyakorlat j� hat�ssal van r�juk. Bizonyos id� ut�n
lecsendesednek, �s elfordulnak az er�fesz�t�st�l.
B�k�ben �s csendben az ?�n? k�rge szertefoszlik, �s
a k�ls� �s a bels� eggy� v�lik. A val�di sadhana
er�fesz�t�s-mentes.

K: N�ha �gy �rzem, hogy maga a t�r a testem.

M: Amikor az ?�n ez a test vagyok? ill�zi� �ltal k�t�tt

vagy, akkor a t�r egy pontja, �s az id� egy pillanata
vagy csup�n. Amikor a testtel val� �nazonoss�g
megsz�nik, az eg�sz t�r �s id� az elm�dben van,
amely egy fodra csup�n a tudatoss�gnak, amely a
mindens�gben t�kr�z�d� tudat. Tudat �s anyag
akt�v �s passz�v aspektusai a tiszta l�tnek, amely
benne van mindkett�ben, �s t�l van mindkett�n. T�r
�s id� a test, az elme viszont az univerz�lis
l�tez�s�. Az �n �rz�sem szerint minden, ami t�rben
�s id�ben t�rt�nik, sz�momra t�rt�nik, minden
tapasztalat az �n tapasztalatom, minden forma az
�n form�m. Aminek �n magamat tartom, az v�lik a
testemm�, �s minden, ami ezzel a testtel t�rt�nik, az
elm�mm� v�lik. De az univerzum gy�ker�n t�ren �s
id�n, itten �s moston t�li tiszta tudat van. Ismerd azt
val�di l�tedk�nt, �s cselekedj aszerint.

K: Milyen k�l�nbs�g fogja cselekv�v� tenni azt,

amir�l �n azt tartom, hogy �nmagam vagyok? A
cselekv�sek csak a k�r�lm�nyeknek megfelel�en

t�rt�nnek.

M: A tudatlant k�r�lm�nyek �s felt�telek uralj�k. A

val�s�g ismer�je nincs k�nyszer alatt. Az egyetlen
t�rv�ny, aminek engedelmeskedik, a szeretet�.
K�rdez�: Azt �ll�tod, hogy sohasem sz�lettem, �s
soha nem fogok meghalni. Ha �gy van, hogy lehet,
hogy �gy l�tom a vil�got, mint ami megsz�letett, �s
minden k�ts�gen fel�l meg fog halni?

Maharaj: Az�rt hiszed ezt, mert soha nem

k�rd�jelezted meg a hitedet, hogy te a test vagy,
amely nyilv�nval�an sz�letik, �s meghal. Am�g �lsz
mag�ra ir�ny�tja a figyelmet, �s olyan t�k�letesen
megig�z, hogy az ember ritk�n �szleli val�di
term�szet�t. Ez olyan, mint amikor n�zed az �ce�n
felsz�n�t, �s teljesen elfelejtkezel az alatta l�v�
v�gtelen m�lys�gr�l. A vil�g csak felsz�ne az
elm�nek, �s az elme v�gtelen. Amit mi
gondolatoknak nevez�nk, csak fodrok az elm�ben.
Amikor az elme csendes, a val�s�got t�kr�zi.
Amikor �zig-v�rig mozdulatlan szertefoszlik, �s csak
a val�s�g marad. Ez a val�s�g olyan k�zzelfoghat�,
olyan val�di, annyival ink�bb tapinthat�, mint az
elme �s az anyag, hogy hozz� k�pest a gy�m�nt
olyan, mint a l�gy vaj. Ez a megsemmis�t� val�s�g a
vil�got �lomszer�v�, k�d�ss�, l�nyegtelenn� teszi.

K: Ezt a vil�got, amelyben oly sok szenved�s van,

hogyan l�thatod l�nyegtelennek? Micsoda
�rz�ketlens�g.

M: Te vagy �rz�ketlen, nem �n. Ha a te vil�god oly

szenved�s teli, tegy�l valamit vele kapcsolatban; ne
j�rulj hozz� kapzsis�g �s hanyags�g r�v�n. Engem
nem k�t�z meg a te �lomszer� vil�god. Az �n
vil�gom nincs bevetve a szenved�s, v�gy �s f�lelem
magvaival, �s nem terem szenved�st. Az �n vil�gom
mentes az ellent�tekt�l, a k�lcs�n�sen
megk�l�nb�ztet� k�l�nb�z�s�gekt�l; harm�nia j�rja
�t; b�k�je mint a szikla; ez a b�ke �s csend az �n
testem.

K: Amit mondasz, Buddha dharmakay� j�ra

eml�keztet.

M: Lehet. De ne kanyarodjunk el terminol�giai

mell�kv�g�nyra. A szem�lyt, aminek k�pzeled
�nmagadat, l�sd az elm�den bel�l �szlelt vil�g
r�sz�nek, �s n�zd az elm�det k�v�lr�l, mert te nem
az elme vagy. Tulajdonk�ppen egyetlen probl�m�d
a moh� �nazonosul�s mindennel, amit �szlelsz. Add
fel ezt a szok�st, tartsd �szben, hogy nem az vagy,
amit �szlelsz, haszn�ld �ber tart�zkod�sod erej�t.
L�sd meg �nmagad mindenben, ami �l, �s
viselked�sed ki fogja fejezni v�zi�dat. Amint
felismered, hogy ebben a vil�gban semmi nincs,
amit saj�todnak nevezhetn�l, k�v�lr�l n�zed azt,
mint egy sz�npadi j�t�kot, vagy v�sznon j�tsz�d�
filmet, csod�lattal �s �lvezettel, de val�j�ban
szenvtelen�l. Ameddig valamilyen tapinthat�nak �s
szil�rdnak k�pzeled magad, a dolgok egyik�nek,
id�ben �s t�rben val�s�gos l�tez�nek, r�vid
�let�nek �s sebezhet�nek, addig term�szetesen
agg�dni fogsz a t�l�l�sed �s a gyarapod�sod miatt.
De amikor �gy ismered magad, mint ami t�l van
t�ren �s id�n � ezekkel csak az itt �s most
pontj�ban �rintkezik, egy�bk�nt pedig mindent
bet�lt, �s mindent tartalmaz, megk�zel�thetetlen,
megt�madhatatlan, sebezhetetlen � soha t�bb� nem
fogsz f�lni. Ismerd magad annak, ami vagy � a
f�lelem ellen nincs m�s orvoss�g.

Meg kell tanulnod ezeken a vonalakon gondolkodni,

�s �rezni, vagy a v�gtelens�gig megmaradsz a v�gy
�s f�lelem, nyer�s �s veszt�s, n�veked�s �s
hanyatl�s szem�lyes szintj�n. Egy szem�lyes
probl�ma nem oldhat� meg a saj�t szintj�n. Az �lni
v�gy�s val�j�ban a hal�l �zenete, ahogyan a
boldogs�g ut�ni v�gy a b�nat k�rvonala. A vil�g a
f�jdalom �s f�lelem, agg�d�s �s k�ts�gbees�s
�ce�nja. Az �r�m�k ak�r a halak, kevesen vannak
�s gyorsak, ritk�n j�nnek, gyorsan mennek. Az
alacsony intelligenci�j� ember azt hiszi, minden
bizonys�g ellen�re, hogy � kiv�tel, �s hogy a vil�g
boldogs�ggal tartozik neki. De a vil�g nem tud olyat
adni, amivel nem rendelkezik; a velej�ig val�tlan, a
val�di boldogs�g sz�m�ra haszontalan. Nem lehet
m�sk�pp. Az�rt keress�k a val�s�got, mert nem
vagyunk boldogok a val�tlannal. A boldogs�g a
val�di term�szet�nk, �s addig nem pihenhet�nk,
m�g meg nem tal�ljuk. De ritk�n tudjuk, hogy merre
kell keresni. Amint meg�rted, hogy a vil�g a
val�s�gnak csak egy t�ves n�zete, �s nem az,
aminek l�tszik, megszabadulsz a
k�nyszerk�pzeteit�l. Csak ami val�di l�teddel
�sszeegyeztethet�, csak az tud t�ged boldogg�
tenni, �s a vil�g, ahogyan azt �szleled, ennek
egyenes tagad�sa.

Maradj t�k�letesen csendben, �s figyeld, hogy mi

j�n fel az elme felsz�n�re. Utas�tsd el az ismertet,
�dv�z�ld az eddig ismeretlent, �s utas�tsd el,
m�sfel�l. Ily m�don egy olyan �llapotba ker�lsz,
amelyben nincs tud�s, csak l�t, amelyben a l�t
maga a tud�s. A l�tez�s �ltali tud�s k�zvetlen tud�s.
A l�t� �s a l�tott azonoss�g�n alapul. Az indirekt
tud�s a benyom�son �s az eml�ken, az �szlel� �s
�szlel�s�nek k�zels�g�n alapul, amit kett� ellent�te
korl�toz. Ugyanez van a boldogs�ggal. Az �r�m
ismeret�hez �ltal�ban szomor�nak kell lenned, �s
�rvendened kell, hogy ismered a szomor�s�got. A
val�di boldogs�g ok n�lk�li, �s nem t�nhet el
stimul�ci� hi�ny�ban. Nem a szomor�s�g ellent�te,

mag�ban foglal minden szomor�s�got, �s

szenved�st.

K: Hogy tud az ember boldog maradni, ilyen sok

szenved�s k�zepette?

M: Ezt az ember nem tudja el�seg�teni � a bels�

boldogs�g val�dis�ga megsemmis�t� erej�. Ak�r a
nap az �gen, megnyilv�nul�sait felh�k takarhatj�k,
de � soha nincs t�vol.

K: Mikor bajban vagyunk, boldogtalanok vagyunk.

M: A f�lelem az egyetlen baj. Ismerd magad

szabadnak, �s meg fogsz szabadulni a f�lelemt�l �s
annak �rnyait�l.

K: Mi a k�l�nbs�g boldogs�g �s �r�m k�z�tt?

M: Az �r�m�t dolgok okozz�k, a boldogs�got nem.

K: Ha a boldogs�g f�ggetlen, mi�rt nem vagyunk

�lland�an boldogok?

M: Am�g azt hissz�k, hogy dolgokra van sz�ks�g�nk

a boldogs�ghoz, addig azt is hinni fogjuk, hogy
hi�nyuk boldogtalann� kell, hogy tegyen. Az elme
mindig hiedelmeinek megfelel�en alak�tja �nmag�t.
Ebb�l k�vetkezik a meggy�z�d�s fontoss�ga, hogy
az embernek nem szabad boldogs�gra sarkallni
mag�t; ellenkez�leg, az �r�m zavar� t�nyez�, �s
ny�g, mert csup�n er�s�ti a t�vhitet, hogy az
embernek dolgokat kell birtokolnia, �s csin�lnia
ahhoz, hogy boldog legyen, mikor a val�s�gban
ennek �pp az ellenkez�je igaz.

De mi�rt besz�l�nk boldogs�gr�l egy�ltal�n? Nem

gondolsz boldogs�gra, kiv�ve, mikor boldogtalan
vagy. Aki azt mondja, ?most boldog vagyok?, k�t �
egy m�lt- �s egy j�v�beli � szomor�s�g k�z�tt van.
Ez a boldogs�g csup�n a f�jdalom enyh�l�se �ltal
okozott izgalmi �llapot. A val�di boldogs�g teljesen
�ntudatlan. Legjobban tagad�lagosan lehet kifejezni:
?Semmi baj velem. Semmi nincs, ami miatt
agg�dnom kellene.? V�g�l is, minden sadhana
v�gs� c�lja egy olyan pont el�r�se, ahol a
meggy�z�d�s nem puszt�n verb�lis kifejez�s,
hanem val�s�gon alapul�, �s mindig jelenlev�
tapasztalat.

K: Milyen tapasztalat?

M: Az �ress�g, az eml�kekt�l �s elv�r�sokt�l val�

mentess�g tapasztalata; olyan ez, mint a szabad
terek, az ifjonti l�t �s annak boldogs�ga, hogy mind
id�, mind energia rendelkez�sre �ll a dolgok
v�ghezvitel�hez, a felfedez�shez, a kalandhoz.

K: Milyen felfedeznival� marad?

M: A k�ls� univerzum, �s a bels� m�rhetetlens�g,

ahogy azok val�j�ban vannak, Isten hatalmas
elm�j�ben, �s sz�v�ben. A l�tez�s �rtelme �s c�lja,
a szenved�s titka, az �let tudatlans�gt�l val�
megv�lt�sa.

K: Ha boldognak lenni ugyanaz, mint f�lelemt�l �s

agg�d�st�l szabadnak lenni, akkor nem lehet azt
mondani, hogy a baj hi�nya a boldogs�gnak az oka?

M: A hi�ny, a neml�tez�s �llapota nem lehet ok; az

ok el�bb l�tez�se benne foglaltatik a fogalomban.
Term�szetes �llapotod, amelyben semmi nem
l�tezik, nem lehet oka a valamiv� v�l�snak; az okok
az eml�kezet nagy, �s titokzatos hatalm�ban
rejt�znek. De a te val�di otthonod a neml�tez�sben,
a minden tartalomt�l mentes �ress�gben van.

K: �ress�g, �s neml�tez�s � milyen f�lelmetes.

M: Arcod alv�skor a legder�sebb. Fedezd fel

magadnak az �bren alv�s �llapot�t, �s teljes
harm�ni�ban l�v�nek fogod azt tal�lni a te val�di
term�szeteddel. A szavak csak az ide�t adhatj�k
neked, �s az idea nem a tapasztalat. Csak azt
mondhatom, hogy az igaz boldogs�gnak nincs oka,
�s aminek nincs oka, az megv�ltozhatatlan. Ami
nem jelenti, hogy �r�mk�nt �szlelhet�. Ami
�szlelhet�, az a f�jdalom, �s az �r�m; a
szomor�s�gt�l val� mentess�g �llapota csak
tagad�lagosan �rhat� le. K�zvetlen ismeret�hez meg
kell haladni a kauzalit�s-f�gg� elm�t, �s az id�
zsarnoks�g�t.

K: Ha a boldogs�g nem tudatos, �s a tudatoss�g �

nem boldog, mi a kapcsolat a kett� k�z�tt?
M: A tudatoss�g, l�v�n a felt�telek �s k�r�lm�nyek
term�ke, azokt�l f�gg, �s azokkal egy�tt v�ltozik.
Ami f�ggetlen, nem teremtetett, id�tlen, �s
megv�ltozhatatlan, �s m�gis �r�kk� �j, �s friss, az
t�l van az elm�n. Az elme amikor arra gondol
szertefoszlik, �s csak boldogs�g marad.

K: Mikor minden elt�nik, semmi nem marad.

M: Hogy lehetne semmi valami n�lk�l? A semmi

csak egy idea, ami a semmi eml�k�t�l f�gg. A tiszta
l�t teljesen f�ggetlen a l�tez�st�l, amely
meghat�rozhat�, �s le�rhat�.

K: K�rlek, mondd el nek�nk, hogy az elm�n t�l

folytat�dik-e a tudatoss�g, vagy az elm�vel egy�tt
v�ge t�r?

M: A tudatoss�g j�n �s megy, a tudat �lland�an

ragyog.

K: Ki az, aki a tudatban tudatos?

M: Amikor szem�ly l�tezik, tudatoss�g is l�tezik. ?�n

vagyok?, elme, tudatoss�g, ugyanazt az �llapotot
jel�lik. Ha azt mondod ?tudatos vagyok?, csak annyit
jelent: ?tudat�ban vagyok a tudatos l�tr�l val�
gondolkod�snak?. A tudatban nincs ?�n vagyok?.

K: Mi a v�lem�nyed a tan�s�gr�l?

M: Az elm�� a tan�s�g. A tan� �s a tan�s�tott egy�tt

j�rnak. A nem-kett�ss�g �llapot�ban minden
elk�l�n�l�s megsz�nik.

K: Mi van a te esetedben? Folytat�dsz a tudatban?

M: A szem�ly, amely nem m�s, mint az ?�n vagyok

ez a test, ez az elme, az eml�keknek ez a l�ncolata,
a v�gyaknak �s f�lelmeknek ez a k�tege? � elt�nik,
de valami, amit identit�snak lehet nevezni,
megmarad. Ez teszi lehet�v� sz�momra, hogy
szem�lly� v�ljak, mikor sz�ks�ges. A szeretet
megteremti saj�t sz�ks�gleteit, m�g a szem�lly�
v�l�s��t is.
K: Azt mondj�k, hogy a Val�s�g l�tez�sk�nt �
tudatoss�gk�nt � boldogs�gk�nt nyilv�n�tja meg
mag�t. Ezek abszol�t, vagy viszonylagos dolgok?

M: Egym�shoz k�pest viszonylagosak, �s f�ggenek

egym�st�l. A val�s�g f�ggetlen a
megnyilv�nul�sait�l.

K: Mi az �sszef�gg�s a val�s�g, �s annak

megnyilv�nul�sai k�z�tt?

M: Nincs �sszef�gg�s. A val�s�gban minden val�s,

�s identikus. Ahogy megfogalmaztuk, a saguna �s a
nirguna egyek a Parabrahman ban. Csak a
Legfels�bb l�tezik. Mozg�sban saguna.
Mozdulatlanul nirguna. De csak az elme mozog,
vagy nem mozog. A val�s�g azon t�l van, te azon
t�l vagy. Amint meg�rtetted, hogy te nem lehetsz
semmilyen �szlelhet� vagy elk�pzelhet�, szabad
vagy a k�pzel�d�seidt�l. Az �nmegval�sul�shoz
arra van sz�ks�g, hogy mindent k�pzel�d�snek,
v�gy �ltal sz�letettnek l�ss. A val�s�got
elszalasztjuk a figyelem hi�nya miatt, �s a szertelen
k�pzel�d�s �ltal megteremtj�k a val�tlant.

Sz�vedet �s elm�det �t kell adnod ezeknek a

dolgoknak, �s �jra meg �jra el kell t�n�dn�d felett�k.
Olyan ez, mint a f�z�s. A t�z�n kell tartanod egy
ideig az �telt, miel�tt elk�sz�lne.

K: Nem vagyok-e a sors, karm� m uralma alatt? Mit

tudn�k tenni ellene? Ami vagyok, �s amit csin�lok,
az eleve meghat�rozott. M�g az �gynevezett
szabad v�laszt�s is eleve meghat�rozott; csak nem
vagyok tudat�ban, �s szabadnak k�pzelem magam.

M: Ism�tlem, minden azon m�lik, hogyan tekintesz

r�. A tudatlans�g olyan, mint a l�z � olyanokat l�ttat
veled, amik nem l�teznek. A karma az isteni �ltal
el��rt gy�gykezel�s. �dv�z�ld, k�vesd utas�t�sait
odaad�an, �s helyre fogsz j�nni. A beteg el fogja
hagyni a k�rh�zat, miut�n fel�p�l. A v�laszt�s �s
cselekv�s k�zvetlen szabads�g�hoz val�
ragaszkod�s csak k�slelteti a fel�p�l�st. Fogadd el
sorsod, �s teljes�tsd be azt � ez a legr�videbb �t a
sorst�l val� megszabadul�shoz, j�llehet a
szeretett�l, �s annak k�nyszereit�l nem. V�gyt�l �s
f�lelemt�l ind�ttatva cselekedni k�tel�k, szeretetb�l
cselekedni szabads�g.
K�rdez�: M�lt �vben is itt voltam. Most megint
elj�ttem hozz�d. Igaz�b�l nem tudom, mi k�sztet r�,
hogy ide j�jjek, de valahogy nem tudok r�lad
elfeledkezni.

Maharaj: Van, aki felejt, van, aki nem, sorsa szerint,

amit es�lynek is nevezhetsz, ha tetszik.

K: Es�ly �s sors k�z�tt alapvet� k�l�nbs�g van.

M: Csak az elm�dben. Val�j�ban nem tudod, hogy

mi okoz mit. A sors csak egy fed�sz�, amivel
tudatlans�godat pal�stolod. Az es�ly egy m�sik sz�.

K: Az okok, �s azok k�vetkezm�nyeinek ismerete

n�lk�l szabadd� lehet v�lni?

M: Az okoknak �s k�vetkezm�nyeknek v�gtelen

sz�ma �s v�ltozata van. Minden hat mindenre. Az
univerzumban, amikor egy dolog v�ltozik, minden
v�ltozik. Innen sz�rmazik az embernek az a
nagyszer� hatalma, hogy �nmag�t megv�ltoztatva
megv�ltoztatja a vil�got.

K: Elmond�sod szerint, Gurud kegyelme �ltal,

mintegy negyven �vvel ezel�tt, alapj�ban
megv�ltozt�l. A vil�g m�gis ugyanolyan maradt, mint
annak el�tte.

M: Az �n vil�gom teljesen megv�ltozott. A tied

ugyanolyan maradt, mert te nem v�ltozt�l.

K: A te v�ltoz�sod mi�rt nem hatott r�m?

M: Mert nem volt kommunik�ci� k�z�tt�nk. Ne �gy

tekintsd magad, mint t�lem k�l�n�ll�t, �s azonnal
k�z�s lesz az �llapotunk.

K: Van n�mi vagyonom az Egyes�lt �llamokban,

amit el akarok adni, hogy f�ldet vegyek a
Himal�j�ban. Terveim szerint �p�tek egy h�zat,
kialak�tok egy kertet, szerzek k�t, vagy h�rom
tehenet, �s nyugalomban �lek. Mondj�k, hogy a
vagyon �s a nyugalom nem �sszef�rhet�k, �s hogy
azonnal hivatalokkal, szomsz�dokkal, �s tolvajokkal
fogok �ssze�tk�z�sbe ker�lni. Ez elker�lhetetlen?

M: A legkevesebb, amire sz�m�thatsz, a l�togat�k

v�gtelen sora, akik lakhelyedet szabad, �s nyitott
vend�gh�zz� fogj�k tenni. Jobban teszed, ha �gy
fogadod el az �letedet, ahogy alakul, menj haza,
gondoskodj p�rodr�l szeretettel �s t�r�d�ssel. Senki
m�sra nincs sz�ks�ged. Dics�s�gr�l sz�l� �lmaid
csak gondjaidat n�velik.

K: Nem dics�s�get keresek. A Val�s�got keresem.

M: Ehhez sz�ks�ged van egy j�l szab�lyozott, �s

nyugodt �letre, az elme b�k�j�re, �s m�rhetetlen
komolys�gra. Minden pillanatban, ak�rmi k�retlen
ad�dik, az Istent�l j�n, �s biztosan seg�t t�ged, ha a
legteljesebb m�rt�kben kihaszn�lod. Csak arra
t�rekedj, hogy k�v�l maradj saj�t k�pzel�d�seiden
�s v�gyaidon, amelyek bajt hoznak r�d.

K: Sors �s kegyelem ugyanazok?

M: Abszol�te. Fogadd el az �letet, ahogy j�n, �s

�ld�snak fogod azt tal�lni.

K: A saj�t �letemet el tudom fogadni. Hogyan tudom

elfogadni azt az �let�t, amelyet a t�bbieknek
k�nyszer�lnek �lni?

M: Elfogadod valahogyan. M�sok szomor�s�ga nem

zavarj�k az �r�m�det. Ha val�ban egy�tt�rz� lenn�l,
m�r r�gen feladt�l volna minden �nvonatkoz�st, �s
bel�pt�l volna abba az �llapotba, amelyben val�ban
seg�thetsz.

K: Ha lenne egy nagy h�zam, �s elegend� f�ldem,

l�trehozhatn�k egy Ashramot, lak�szob�kkal, k�z�s
medit�ci�s teremmel, �tkezd�vel, k�nyvt�rral,
irod�val, stb.

M: Az Ashramok nem k�sz�lnek, hanem t�rt�nnek.

Nem tudod �ket sem elkezdeni, sem megg�tolni,
ahogy a foly�t sem tudod meg�ll�tani. T�l sok
t�nyez� j�tszik szerepet egy sikeres Ashram
l�trej�tt�ben, �s a te bels� �retts�ged ezeknek csak
egyike. Term�szetesen, ha nem vagy tudat�ban
val�di l�tednek, b�rmit teszel, csal�dnod kell. Nem
tudsz �gy Gurut ut�nozni, hogy azt sz�razon
meg�szd. Minden k�pmutat�s katasztr�f�ban
v�gz�dik.

K: Mi rossz van abban, ha valaki szentk�nt

viselkedik, miel�tt azz� v�lna?

M: M�r t�bbsz�r mondtam, a szents�g sadhana.

T�k�letesen rendben van, felt�ve hogy nem akarj�k
�rdemnek tekinteni.

K: Honnan tudhatn�m, hogy k�pes vagyok-e egy

Ashram elind�t�s�ra, ha nem pr�b�lom ki?

M: Am�g szem�lynek tartod magad, amely test �s

elme, elk�l�n�lt az �let folyam�t�l, saj�t akarattal
rendelkezik, saj�t c�ljait kergeti, addig csup�n
l�tsz�lag �lsz, �s b�rmi amit csin�lsz, r�vid �let�, �s
csek�ly �rt�k� lesz, csup�n hi�s�god l�ngjait t�pl�l�
szalma. Igazi �rt�ket kell felmutatnod, miel�tt valami
val�dira sz�m�thatn�l. Mi a te �rt�ked?

K: Milyen m�rc�vel m�rve?

M: Tekintsd elm�d tartalm�t. Az vagy, amit gondolsz

magadr�l. Nemde id�d legnagyobb r�sz�t saj�t
csek�ly szem�lyedre, �s annak napi sz�ks�gleteire
ford�tod?

A rendszeres medit�ci� �rt�ke, hogy elt�vol�t a napi

rutin egyhang�s�g�t�l, �s eml�keztet, hogy nem az
vagy, akinek hiszed magad. De m�g eml�kezni sem
el�g � tettnek kell k�vetnie a meggy�z�d�st. Ne
olyan l�gy, mint a gazdag ember, aki r�szletes
v�grendeletet �r, de visszautas�tja a hal�lt.

K: Nincs fokozatoss�g az �let t�rv�ny�ben?

M: �, nincs. Egyed�l az el�k�sz�let fokozatos, a

v�ltoz�s maga hirtelen, �s teljes. Fokozatos v�ltoz�s
nem visz a tudatos l�t �j szintj�re. B�tors�g kell az
elenged�shez.

K: Bevallom, h�j�n vagyok a b�tors�gnak.

M: Mert nem teljes a meggy�z�d�tts�ged. A

t�k�letes meggy�z�d�s eredm�nyezi mind a v�gyat,
mind a b�tors�got. �s a medit�ci� a hit meg�rt�sen
kereszt�l t�rt�n� megval�s�t�s�nak a m�v�szete. A
medit�ci�ban elm�lkedsz a kapott tan�t�son, annak
minden aspektus�n, �jra meg �jra, m�g a
vil�goss�gb�l bizalom, �s a bizalommal cselekv�s
sz�letik. Bizalom �s cselekv�s elv�laszthatatlanok.
Ha a bizalmat nem k�veti cselekv�s, vizsg�ld fel�l
meggy�z�d�seidet, ne v�dold �nmagad b�tors�g
hi�ny�val. A t�lzottan negat�v �n�rt�kel�s nem
vezet sehov�. Tisztas�g �s �rzelmi hozz�j�rul�s
n�lk�l mi haszna az akaratnak?

K: Mit �rtesz �rzelmi hozz�j�rul�s alatt? Ne

cselekedjek v�gyaim ellen�ben?

M: Nem fogsz v�gyaid ellen�ben cselekedni.

Vil�goss�g nem el�g. Energia a szeretetb�l j�n �
szeretned kell a cselekv�st � b�rmi is szereteted

form�ja �s t�rgya. Tisztas�g �s k�ny�r�letess�g

n�lk�l a b�tors�g rombol�. H�bor�ban az emberek
gyakran rendk�v�l b�trak, �s azt�n?

K: Teljesen vil�gosan l�tom, hogy minden v�gyam

egy kertes h�z, ahol b�k�ben �lhetek. Mi�rt ne
cselekedhetn�k a v�gyam szerint?

M: Hogyne, cselekedj. Csak ne feledd a

kiker�lhetetlent, a v�ratlant. Es� n�lk�l a kerted nem
fog vir�gozni. B�tors�g kell a v�llalakoz�shoz.

K: Id�re van sz�ks�gem, hogy �sszeszedjem a

b�tors�gomat, ne siettess. Meg kell �rjek a
cselekv�sre.

M: Az eg�sz megk�zel�t�sed rossz. A k�sleltetett

cselekv�s elmaradt cselekv�s. Lehetnek m�s
alkalmak, m�s cselekv�sekre, de a jelen pillanat
elveszett � j�v�tehetetlen�l elveszett. Minden
el�k�sz�let a j�v��rt van � nem tudsz el�k�sz�lni a
jelenre.

K: Mi a baj a j�v�re val� felk�sz�l�ssel?

M: A jelenben val� cselekv�st nem nagyon seg�tik

az el�k�sz�leteid. Vil�goss�g most van, cselekv�s
most van. A felk�sz�l�s gondolata g�tolja a
cselekv�st. �s a cselekv�s a val�s�g pr�bak�ve.

K: M�g ha meggy�z�d�s n�lk�l cseleksz�nk is?

M: Nem tudsz cselekv�s n�lk�l �lni, �s minden

cselekv�s m�g�tt van bizonyos f�lelem �s v�gy.
V�gs� soron, minden, amit teszel, azon a
meggy�z�d�seden nyugszik, hogy a vil�g val�di, �s
t�led f�ggetlen. Ha az ellenkez�j�r�l lenn�l
meggy�z�dve, viselked�sed teljesen m�s lenne.

K: Nincs semmi baj a meggy�z�d�seimmel;

tetteimet a k�r�lm�nyek alak�tj�k.

M: M�ssz�val, meggy�z�d�sed szerint a val�s�g

azonos a k�r�lm�nyeiddel, a vil�ggal, amelyben
�lsz. K�vesd nyomon a vil�got, annak forr�s�ig, �s
�gy fogod tal�lni, miel�tt a vil�g volt, te volt�l, �s
amikor a vil�g megsz�nik, te fennmaradsz. Fedezd
fel id�tlen l�tedet, �s cselekv�sed hordozni fogja
annak bizonys�g�t. Felfedezted?

K: Nem, nem fedeztem fel.

M: Akkor mi m�s tennival�d van? K�ts�g k�v�l ez a

legs�rg�sebb feladatod. Nem tudod magad
mindent�l f�ggetlennek l�tni, kiv�ve, ha elvetsz
mindent, �s t�mogatatlan �s meghat�rozatlan
maradsz. Amint ismered �nmagad, mell�kes, mit
csin�lsz, de f�ggetlens�ged realiz�l�s�t azzal kell
tesztelned, hogy egy�ltal�n nem veszel r�la
tudom�st, hogy f�ggen�l. A megval�sult ember az

abszol�t szintj�n �l; b�lcsess�ge, szeretete, �s

b�tors�ga teljes, semmi nem viszonylagos vele
kapcsolatban. Ez�rt neki sokkal szigor�bb tesztekkel
kell pr�b�ra tenni �nmag�t, sokkal ig�nyesebb
vizsg�latokon kell kereszt�lmennie. A tesztel�, a
tesztelt, �s a tesztel�s, mind bel�l van; ez egy bels�
dr�ma, amelynek senki nem lehet r�szese.

K: Keresztre fesz�t�s, hal�l, �s felt�mad�s � a j�l

ismert terepen vagyunk. Olvastam, hallottam �s
besz�lgettem r�la v�g n�lk�l, de megcsin�lni azt,
szerintem k�ptelen vagyok.
M: Maradj csendes, nyugodt, �s a b�lcsess�g �s a
hatalom saj�t magukt�l j�nni fognak. Nem kell
s�v�rognod. V�rakozz sz�ved �s elm�d csendj�ben.
Nagyon k�nny� csendben lenni, csak a hajland�s�g
ritka. Te olyan ember vagy, aki m�r�l holnapra akar
szupermen lenni. Legy�l becsv�gy n�lk�li, a
legcsek�lyebb v�gy n�lk�l, kitett, sebezhet�,
v�dtelen, bizonytalan �s egyed�l�ll�, az �letre
teljesen nyitott, �s t�rt�n�seit teljesen elfogad�,
azon �nz� meggy�z�d�st�l mentes, hogy
mindennek a te �r�m�det vagy hasznodat kell
szolg�lnia, legyen az anyagi, vagy �gynevezett
spiritu�lis.

K: Amit mondasz, az hat�ssal van r�m, csak �ppen

nem tudom, hogyan kell megcsin�lni.

M: Ha tudod, hogyan kell csin�lni, akkor nem fogod

csin�lni. Hagyj fel minden pr�b�lkoz�ssal, csak
legy�l; ne t�rekedj, engedj el minden t�mogat�st,
ragaszkodj a l�t vak �rz�s�hez, el�zve minden
m�st. Ez el�g.

K: Hogyan kell ezt az el�z�st csin�lni? Min�l t�bbet

el�z�k, ann�l t�bb j�n a felsz�nre.

M: Utas�tsd el a figyelmet, hagyd a dolgokat j�nni �s

menni. A v�gyak �s gondolatok is dolgok. Hagyd
�ket figyelmen k�v�l. Az esem�nyek pora id�tlen
id�k �ta lepi elm�d tiszta t�kr�t, �gy csak az
eml�kezetet l�thatod. S�p�rd le a port, miel�tt ideje
lenne le�lepedni; ez fel fogja fedni a r�gi r�tegeket,
m�gnem elm�d igaz term�szete felfed�sre ker�l.
Mindez nagyon egyszer�, �s ar�nylag k�nny�; l�gy
komoly, �s t�relmes, ez minden. Szenvtelens�g,
p�rtatlans�g, mentess�g v�gyt�l �s f�lelemt�l,
minden �nvonatkoz�st�l, tiszta tudat � eml�kt�l �s
elv�r�st�l val� mentess�g � ez az elme azon
�llapota, amelyben a megtal�l�s megt�rt�nhet.
V�gs� soron, a megszabadul�s nem m�s, mint a
megtal�lni k�v�nt szabads�g.

96. Hagyj fel az eml�kekkel �s az

Expectations elv�r�sokkal

K�rdez�: Amerikai sz�let�s� vagyok, �s az ut�bbi

egy �vet Ashramban t�lt�ttem Madhya Pradeshben,
ahol Yog� t tanulm�nyoztam, annak sokf�le
aspektus�ban. Volt egy tan�runk, akinek a Guruja a
nagy Sivananda Saraswati volt tan�tv�nya,
Monghyrb�l. A Ramanashramban is voltam.
Bombayi tart�zkod�som sor�n elv�geztem egy
burmai intenz�v medit�ci�s tanfolyamot, amit maga
Goenka vezetett. M�gsem tal�ltam meg a b�k�t.
Javul�s k�vetkezett be �nuralmam, �s mindennapi
fegyelmem ter�n, de ez minden. Nem tudom
pontosan megmondani, mi id�zett el� mit. Sok szent
helyet megl�togattam. Mi m�don hatottak r�m, nem
tudom megmondani.

K: Igen, volt ott n�h�ny angol ember, akik tan�tottak

engem, �s egy �lland�an ott tart�zkod� indiai gnana
yoga k�vet�t�l is kaptam leck�ket.

M: Mik a terveid?

K: Vissza kell t�rnem az �llamokba, v�zum

probl�m�k miatt. Meg akarom szerezni a B. Sc.
fokozatot, term�szet gy�gy�szatot tanulok, �s ez
lesz a foglalkoz�som.

M: J� foglalkoz�s, nem f�r hozz� k�ts�g.

K: J�r valamilyen vesz�llyel a Yoga minden �ron

val� gyakorl�sa?

M: Vesz�lyes-e a gyufasz�l, mikor a h�z l�ngokban

�ll? A val�s�g keres�se minden v�llalkoz�sok
legvesz�lyesebbike, mert le fogja rombolni a vil�got,
amelyben �lsz. De ha az igazs�g �s az �let
szeretete motiv�l, nem kell f�lned.

K: A saj�t elm�met f�ltem. Olyan �llhatatlan.

M: Elm�d t�kr�ben a k�pek jelennek meg, �s t�nnek

el. A t�k�r fennmarad. Tanuld megk�l�nb�ztetni a
v�ltozhatatlant a mozd�that�ban, a v�ltozatlant a
v�ltoz�ban, m�g fel nem ismered, hogy minden
k�l�nbs�g l�tszat csup�n, �s az egys�g t�ny. Ez az
alap identit�s � nevezheted Istennek, vagy
Brahman nak, vagy a m�trixnak (Prakriti), a szavak
kev�ss� sz�m�tanak � csak annak felismer�se, hogy
minden egy. Amint k�zvetlen tapasztalatb�l sz�let�
bizonyoss�ggal azt tudod mondani: ?�n vagyok a
vil�g, a vil�g �nmagam?, mentes leszel v�gyt�l �s
f�lelemt�l, egyfel�l, �s teljesen felel�ss� v�lsz a
vil�g�rt, m�sfel�l. Az emberis�g �rtelmetlen
szomor�s�ga v�lik egyed�li gondodd�.

K: H�t, m�g a gnani nak is megvannak a maga

probl�m�i.

M: Igen, de azok nem az � saj�t teremtm�nyei

t�bb�. Szenved�s�t nem m�rgezi a b�ntudat
�rz�se. Semmi baj nincs a m�sok b�n��rt val�
szenved�ssel. A te kereszt�nys�ged ezen alapul.

K: Nem minden szenved�s �n-teremt�?

M: De igen, am�g l�tezik a k�l�n�ll� �n, amely azt

megteremti. A v�g�n tudod, hogy nem l�tezik b�n,
nincs b�n�ss�g, nincs b�ntet�s, csak �let van, a
maga v�gtelen v�ltozatoss�g�ban. A szem�lyes ?�n?
felold�d�s�val a szem�lyes szenved�s elt�nik. Ami
marad, az nagy szomor�s�g ir�nti sz�nalom, a
felesleges f�jdalomt�l val� irt�z�s.

K: Van valami, ami sz�ks�gtelen a dolgok

rendj�ben?

M: Semmi nem sz�ks�ges, semmi nem

elker�lhetetlen. A szok�s �s a szenved�ly vakk�
tesz, �s f�lrevezet. Az egy�tt �rz� tudat gy�gy�t, �s
megv�lt. Semmit nem tudunk tenni, csak azt, hogy
hagyjuk a dolgokat megt�rt�nni, a saj�t
term�szet�knek megfelel�en.

K: Helyesled a teljes passzivit�st?

M: A tisztas�g �s k�ny�r�letess�g � cselekv�s. A

szeretet nem lust�lkodik, �s a tisztas�g vez�rel.
Nem a cselekv�s miatt kell agg�dnod, elm�ddel, �s
sz�veddel t�r�dj. Az ostobas�g, �s az �nz�s az
egyetlen gonosz.

K: Mi jobb � Isten nev�nek ism�telget�se, vagy a

medit�ci�?

M: Az ism�telget�s stabiliz�lni fogja a l�gz�sedet. A

m�ly �s nyugodt l�gz�s r�v�n javulni fog vitalit�sod,
mely hat�ssal lesz agyadra, �s seg�ti elm�det, hogy
n�velje tisztas�g�t, �s stabilit�s�t, �s el�k�sz�lj�n a
medit�ci�ra. Vitalit�s n�lk�l keveset tehetsz, ebb�l
k�vetkezik v�delm�nek �s er�s�t�s�nek fontoss�ga.
A pozit�ra �s a l�gz� gyakorlat az�rt r�szei a
Yog� nak, mert a testnek eg�szs�gesnek �s j�l
kontroll�ltnak kell lennie, de a testre ir�nyul� t�l sok
koncentr�ci� hat�lytalan�tja saj�t c�lj�t, mert az
elme az, amely els�dleges, az elej�n. Amikor az
elme megnyugodott, �s t�bb� nem h�borgatja a
bels� b�k�t (chidakash), a test �j jelent�st nyer, �s
�talak�t�sa egyar�nt sz�ks�gess�, �s lehets�gess�
v�lik.

K: Beutaztam eg�sz Indi�t, tal�lkoztam sok Guruval,

�s minden Yog� b�l tanultam egy keveset. Rendben
l�v� dolog mindenbe belek�stolni?

M: Nem, ez csak bevezet�s. Tal�lkozni fogsz majd

egy emberrel, aki seg�teni fog megtal�lni a saj�t

utadat.

K: �gy �rzem, hogy magam v�lasztotta Guru nem

lehet a val�di Gurum. Ahhoz, hogy val�di legyen,
v�ratlanul kell j�nnie, �s ellen�llhatatlannak kell
lennie.

M: Legjobb nem sz�m�tani r�. A reag�l�sod

mik�ntje, ami bizony�t� erej�.

K: �n vagyok az ura a reag�l�somnak?

M: A most gyakorolt megk�l�nb�ztet�s, �s

szenved�ly n�lk�lis�g a kell� id�ben meg fogja
hozni gy�m�lcseit. Ha a gy�kerek eg�szs�gesek �s
j�l �nt�z�ttek, a gy�m�lcs�k biztos, hogy �desek
kell legyenek. L�gy tiszta, l�gy �ber, �llj k�szen.

K: Van valamilyen haszna az �nmegtart�ztat�snak

�s vezekl�snek?

M: Elegend� vezekl�s, ha szemben�zel az �let

�sszes viszontags�g�val. Nem kell neh�zs�get
kital�lnod. Der�sen fogadni, b�rmit hoz az �let,
mind�ssze erre az �nmegtart�ztat�sra van
sz�ks�ged.

K: Mi a v�lem�nyed a lemond�sr�l?

M: Ossz meg mindent, amivel rendelkezel

k�szs�gesen �s �r�mmel azzal, akinek sz�ks�ge
van r� � ne tal�lj ki �nmagadra m�rt lemond�sokat.

K: Mi a v�lem�nyed az �nfelad�sr�l?

M: Fogadd el, ami j�n.

K: �gy �rzem, t�l gyenge vagyok, hogy saj�t
l�bamon �lljak. Sz�ks�gem van egy Guru, valamint
j� emberek szent t�rsas�g�ra. Az egykedv�s�g
meghaladja az er�met. Hogy �gy fogadjam el ami
j�n ahogy j�n, megijeszt. R�m�lettel gondolok r�,
hogy visszat�rek az �llamokba.

M: Menj vissza, �s haszn�ld ki lehet�s�geidet a

lehet� legjobban. Szerezd meg el�sz�r a B. Sc.-t.
B�rmikor visszat�rhetsz Indi�ba, hogy term�szet
gy�gy�szatot tanulj.

K: Teljesen tiszt�ban vagyok, milyen lehet�s�geim

vannak az �llamokban. A mag�nyoss�g az, ami
megijeszt.

M: Mindig ott lesz saj�t �ned t�rsas�ga � nem kell

magad egyed�l �rezned. T�le elidegenedve m�g
Indi�ban is mag�nyosnak �rzed magad. Minden
boldogs�g abb�l sz�rmazik, ha az �nnek �r�met
szerzel. J�rj a kedv�ben, miut�n visszat�rsz az
�llamokba, ne t�gy semmi olyat, ami m�ltatlan lehet

a sz�ved dics� val�s�g�hoz, �s boldogg� v�lsz, �s

boldog is maradsz. De keresned kell az �nt, �s ha
megtal�ltad, maradj vele.

K: J�r a mag�nyos �let valamilyen el�nnyel?

M: Ez v�rm�rs�kletedt�l f�gg. Lehet, hogy m�sokkal

�s m�sok�rt, �beren �s bar�ts�gosan dolgozol, �s
sokkal teljesebben fejl�dsz, mint mag�nyosan, mely
tal�n eltomp�t, vagy kiszolg�ltat elm�d �r�k�s
fecseg�s�nek. Ne k�pzeld, hogy er�fesz�t�s r�v�n
meg tudod v�ltoztatni. Az er�szak, m�g ha magad
ellen ford�tod is, mint szigor�s�g, �s vezekl�s,
eredm�nytelen marad.

K: Nincs olyan m�dszer, amellyel kital�lhat�, hogy ki

megval�sult, �s ki nem az?

M: Egyetlen bizony�t�kod saj�t magadban van. Ha

megtal�lod a m�dj�t, hogy aranyra v�ltsd, az annak
a jele lesz, hogy megtal�ltad a b�lcsek k�v�t.
Maradj a szem�llyel, �s figyeld, mi t�rt�nik veled. Ne
k�rdezz m�sokat. Az � ember�k nem lehet a te
Gurud. A Guru lehet univerz�lis az � l�nyeg�t
tekintve, de megnyilv�nul�s�ban nem. L�tszhat
d�h�snek, vagy kapzsinak, Ashramja, vagy csal�dja
miatt aggodalmaskod�nak, �s lehet, hogy t�ged
megt�veszt k�ls�s�gekkel, m�g m�sokat nem.

K: Nincs igazam, ha mindenre kiterjed�

t�k�letess�get v�rok el, mind bels�, mind k�ls�
vonatkoz�sban?

M: A bels�ben � igen. De a k�ls� t�k�letess�g f�gg

a k�r�lm�nyekt�l, a test �llapot�t�l, szem�lyes,
szoci�lis, �s sz�mtalan egy�b t�nyez�t�l.

K: Azt hallottam, keresnem kell egy gnani t, akit�l

megtanulhatom a gnana el�r�s�nek a m�v�szet�t,
most pedig azt hallom, hogy az eg�sz megk�zel�t�s
hamis, mert nem tudom felismerni a gnani t, �s a
gnan� t sem tudom alkalmas eszk�z�kkel
megh�d�tani. Olyan zavaros mindez.

M: Ez amiatt van, hogy teljesen f�lre�rted a

val�s�got. Elm�det a ki�rt�kel�s �s szerz�s
szok�sai itatj�k �t, �s nem fogadja el, hogy a
p�ratlan, �s el�rhetetlen id�tlen id�k �ta a
sz�vedben v�r a felismer�s�re. Mind�ssze annyit kell
tenned, hogy feladod minden eml�kedet �s
elv�r�sodat. Csak l�gy k�szen a legteljesebb
meztelens�gben, �s jelent�ktelens�gben.

K: Kinek kell feladnia?

M: Isten fogja azt megtenni. Csak l�sd a felad�s

sz�ks�gess�g�t. Ne �llj ellen, ne ragaszkodj a
szem�lyhez, akinek tartod magad. Mivel szem�lynek
k�pzeled magad, a gnani t is szem�lynek k�pzeled,
csak valamik�ppen m�snak, aki jobban t�j�kozott,

�s sokkal hat�konyabb. Mondogatod, hogy � �r�kk�

tudatos, �s boldog, de ez messze �ll a teljes igazs�g
kifejez�s�t�l. Ne defin�ci�knak, �s le�r�soknak higgy
� azok durv�n f�lrevezet�ek.

K: Ha nem mondod el, mit kell tenni, �s hogyan kell

azt tenni, elveszettnek �rzem magam.

M: Felt�tlen�l, �rezd magad elveszettnek. Am�g �gy

�rzed, hogy hozz��rt�, �s magabiztos vagy, a
val�s�g meghaladja meg�rt�sedet. Hacsak el nem
fogadod �letm�dk�nt a bels� kalandot, a felfedez�st
nem fogod megtenni.

K: Minek a felfedez�s�t?

M: L�ted k�zpontj��t, amely mentes minden

ir�ny�t�st�l, minden sz�nd�kt�l, �s c�lkit�z�st�l.

K: L�gy minden, tudj mindent, birtokolj mindent?

M: L�gy semmi, ne tudj semmit, ne birtokolj semmit.

Ez az egyetlen �let, amit �rtelme van �lni, az
egyetlen boldogs�g, amit �rdemes birtokolni.

K: Bel�tom, a c�l meghaladja felfog�k�pess�gemet.

Hagy ismerjem az utat, legal�bb.

M: Neked kell megtal�lnod saj�t utadat. Hacsak

nem te magad tal�lod meg azt, nem lesz a te saj�t
utad, �s nem fog vezetni t�ged sehov�. Komolyan
�ld meg igazs�godat, ahogy azt megtal�ltad �
cselekedj azon kev�s szerint, amit meg�rtett�l. A
komolys�g az, ami ennek sor�n seg�teni fog, nem az
okoss�g � sem a te saj�tod, sem a m�sok�.

K: F�lek a t�ved�sekt�l. Oly sok dolgot pr�b�ltam �

sehov� nem vezettek.

M: T�l keveset adt�l �nmagadb�l, k�v�ncsi volt�l

csup�n, nem komoly.

K: Nem tudom jobban.

M: Legal�bb ennyit tudsz. Felsz�nesnek ismerv�n

azokat, ne r�szes�tsd figyelmedben tapasztalataidat,
felejtsd el �ket, amint elm�lnak. �lj egy tiszta,
�ntelen �letet, ez minden.

K: Olyan fontos az erk�lcsis�g?

M: Ne csalj, ne okozz f�jdalmat � ez nem fontos?

Mindenek f�l�tt lelki b�k�re van sz�ks�ged � ami
harm�ni�t k�v�n a bels� �s a k�ls� k�z�tt. Tedd,
amiben hiszel, �s higgy abban, amit teszel. Minden
m�s energia- �s id� pazarl�s.

K�rdez�: K�peket l�tok itt k�l�nb�z� szentekr�l, �s

�gy hallottam, hogy �k a te spiritu�lis el�deid. Kik
�k, �s hogyan kezd�d�tt mindez?
Maharaj: K�z�s nev�k a ?Kilenc Mester?. �gy sz�l a
legenda, hogy els� tan�t�nk Rishi Dattatreya volt,
Brahma, Vishnu �s Shiva szenth�roms�g�nak nagy
inkarn�ci�ja. A ?Kilenc Mester? (Navnath) mitol�giai
alakok is egyben.

K: Mi jellemzi tan�t�sukat?

. M: Egyszer�s�g, mind elm�letben, mind

gyakorlatban.

K: Hogyan v�lhat valakib�l Navnath? Beavat�s,

vagy ut�dl�s r�v�n?

M: Sehogy. A ?Kilenc Mester? hagyom�ny, a Navnath

Parampara ak�r egy foly� � a val�s�g �ce�nj�ba
folyik, b�rki bele l�p, azt mag�val ragadja.

K: Mag�ban foglal egy ugyanezen hagyom�nyhoz

tartoz�, �l� mester �ltali elfogad�st?

M: Akik elm�j�k ?�n vagyok?-ra f�kusz�l�s�nak a

sadhan� j�t gyakorolj�k, azok rokon�nak �rezhetik
magukat, akik ugyanezen sadhan� t k�vett�k, �s
sikerrel j�rtak. D�nthetnek �gy, hogy szavakba
�ntve rokons�g �rz�s�ket, Navnath nak nevezik
magukat. �r�met okoz nekik egy elfogadott
hagyom�nyhoz val� tartoz�s.

K: J�r valamilyen el�nnyel a csatlakoz�s?

M: A satsang k�r�nek, a ?szentek k�z�ss�g�?-nek, a

l�tsz�ma n�vekszik, az id� m�l�s�val.

K: Befoly�suk alatt tartj�k ez �ltal az er�, �s a

kegyelem forr�s�t, amelyt�l elz�rhatnak m�sokat?

M: Az er� �s kegyelem mindenki�, csak k�rni kell.

Ha egy k�l�nleges nevet adsz �nmagadnak, az nem
seg�t. H�vd magad b�rmilyen n�ven � am�g er�s
figyelemmel vagy �nmagad ir�nt, az �nismeret
felhalmozott akad�lyainak a f�lres�pr�se k�t le.

K: Ha kedvelem tan�t�sodat, �s elfogadom

vezet�sedet, nevezhetem-e magam Navnath nak?
M: Szerezz �r�met sz�-f�gg� elm�dnek. A n�v nem
fog t�ged megv�ltoztatni. Legjobb esetben
eml�keztetni tud, hogyan viselkedj. Van egyfajta
egym�sra k�vetkez�s Guruk �s tan�tv�nyaik k�z�tt,
akik pedig t�bb tan�tv�nyt nevelnek, �s �gy a
tan�tv�nyi l�ncot fenntartj�k. De a hagyom�ny
folytonoss�ga bizalmas, �s sz�nd�kos. Olyan ez,
mint egy csal�di n�v, de itt a csal�d spiritu�lis.

K: Megval�sultnak kell lenned, hogy csatlakozz a

Sampradaya hoz?

M: A Navnath Sampradaya hagyom�ny csup�n, egy

tan�t�si �s gyakorl�si m�d. Nem jelent tudatoss�gi
szintet. Ha egy Navnath Sampradaya tan�t�t
Gurudk�nt fogadsz el, akkor csatlakozol az �
Sampradaya j�hoz. Rendszerint r�szes�lsz
kegyelm�nek egy jelk�p�ben � amely egy n�z�s,
egy �rint�s, egy sz�, n�ha egy sz�nes �lom, vagy
egy er�s eml�kezet. N�ha a kegyelem egyetlen jele,
hogy a jellemben, �s viselked�sben jelent�s �s
gyors v�ltoz�s k�vetkezik be.

K: Ismerlek m�r n�h�ny �ve, �s rendszeresen

l�togatlak. Gondolataid soha nem �lltak messze
n�zeteimt�l. Ez azt jelenti, hogy �n a Te
Sampraday� dhoz tartozom?

M: A hovatartoz�sod a te saj�t �rz�seidt�l �s

meggy�z�d�sedt�l f�gg. Mindent egybevetve,
mindez verb�lis, �s form�lis. A val�s�gban nincs
sem Guru, sem tan�tv�ny, sem elm�let, sem
gyakorlat, sem tudatlans�g, sem megval�sul�s.
Minden azon m�lik, hogy te minek tartod magad.
Ismerd �nmagad helyesen. Semmi nem helyettes�ti
az �nismeretet.

K: Milyen bizony�t�kot fogok kapni, ha helyesen

ismerem �nmagam?

M: Nincs sz�ks�ged bizony�t�kokra. A tapasztalat

egyedi, �s f�lre�rthetetlen. Hirtelen fog r�d virradni,
mikor az akad�lyok bizonyos fokig elt�vol�t�sra
ker�lnek. Ez a kopott k�t�l elpattan�s�hoz hasonl�.
Neked a sz�lakkal van munk�d. A szakad�snak be
kell k�vetkeznie. K�sleltethet�, de meg nem
el�zhet�.

K: �ssze vagyok zavarodva, hogy k�ts�gbe vonod

az oks�got. Ez azt jelenti, hogy senki nem felel�s
az�rt, hogy a vil�g olyan, amilyen?
M: A felel�ss�g ide�ja a te elm�dben van. Te
gondolod, kell, hogy legyen valami, vagy valaki, aki
teljes m�rt�kben felel�s minden�rt, ami t�rt�nik.
Ellentmond�s van az �sszetett univerzum, �s az
egyetlen ok k�z�tt. Vagy az egyiknek, vagy a
m�siknak hamisnak kell lennie. Vagy mindkett�nek.
Megl�t�som szerint mindez �lmodoz�s. Nincs
realit�sa az ide�knak. A t�ny az, hogy n�lk�led sem
az univerzum, sem annak az oka nem tudna
l�trej�nni.

K: Nem tudom kibogozni, vajon teremtm�nye, vagy

teremt�je vagyok-e az univerzumnak.

M: Az ?�n vagyok? mindig jelenlev� t�ny, m�g az ?�n

teremtm�ny vagyok? egy idea. Sem Isten, sem az

univerzum nem j�n ide, hogy azt mondja neked, �k

teremtettek t�ged. Az oks�g ide�j�val r�geszm�s
elme kiagyalja a teremt�st, majd azon t�n�dik, hogy
?ki a teremt�?? Maga az elme a teremt�. De m�g ez
sem teljesen igaz, mert a teremtett �s a teremt�
egyek. Az elme �s a vil�g nem k�l�n�ll�ak. �rtsd
meg, hogy amit a vil�gnak gondolsz, az a te saj�t
elm�d.

K: Van vil�g az elm�n t�l, vagy azon k�v�l?

M: Minden t�r �s id� az elm�ben van. Hov�

helyezn�l egy elme-f�l�tti vil�got? Az elm�nek sok
szintje van, �s mindegyik a saj�t v�ltozat�t vet�ti ki,
m�gis mindegyik az elm�ben van, �s mindegyiket az
elme hozta l�tre.

K: Mi a hozz��ll�sod a b�nh�z? Hogyan tekintesz a

b�n�sre, aki megs�rti a t�rv�nyt, legyen az k�ls�,
vagy bels�? Meg akarod �t v�ltoztatni, vagy csak
sz�nalommal vagy ir�nta? Vagy k�z�mb�s vagy
ir�nta, az � b�nei miatt?

M: Nem ismerek sem b�nt, sem b�n�st. A te

megk�l�nb�ztet�sed, �s �rt�kel�sed nem k�telez�
r�m n�zve. Mindenki a saj�t term�szet�nek
megfelel�en viselkedik. Nem lehet seg�teni, �s
sajn�lni sem kell.

K: M�sok szenvednek.

M: Az �let �leten �l. A term�szetben sz�ks�gszer� a

folyamat, a t�rsadalomban �nk�ntesnek kell, lennie.
Nem lehet �let �ldozat n�lk�l. A b�n�s visszautas�tja
az �ldozatot, �s hal�lt provok�l. Ez �gy van, ahogy
van, �s nem ad okot rosszall�sra, vagy sajn�latra.

K: Bizony�ra �rzel sz�nalmat legal�bb, amikor l�tsz

valakit a b�nbe belemer�lni.

M: Igen, �gy �rzem, hogy �n vagyok az az ember,

�s az � b�ne az �n b�n�m.

K: Rendben, �s azt�n mi lesz?

M: Azzal, hogy �n eggy� v�lok �vele, � eggy� v�lik

�nvelem. Ez nem tudatos folyamat, teljesen mag�t�l
t�rt�nik. Egyik�nk sem tudja seg�teni. Aminek
v�ltoznia kell, az v�ltozni fog, valamik�ppen; el�g,
ha az ember annak ismeri �nmag�t ami, itt �s most.
Az ember elm�j�nek intenz�v �s m�dszeres kutat�sa
a Yoga.

K: Mi a v�lem�nyed sors l�ncair�l, amit a b�n

kov�csol?

M: Amikor a tudatlans�g, a b�n sz�l�anyja,

szertefoszlik, a sors, a b�nre val� k�nyszer, szint�n
megsz�nik.

K: Vannak b�ntet�sek, amiket alkalmazni lehet.

M: Amikor a tudatlans�g v�get �r, minden v�get �r.

A dolgok akkor annak l�tszanak, amik, �s azok j�k.

K: Ha egy b�n�s, egy t�rv�nys�rt� el�d j�rul, �s a

kegyelmedet k�ri, mit fogsz v�laszolni?

M: Meg fogja kapni, amit k�r.

K: Annak ellen�re, hogy nagyon rossz ember?

M: �n nem ismerek rossz embereket, �n csak

�nmagamat ismerem. Nem l�tok sem szenteket,
sem b�n�s�ket, csak �l�l�nyeket. Nem osztok
kegyelmet. Semmi olyat nem tudok adni, vagy
megtagadni, amivel ne rendelkezn�l m�r, azonos
m�rt�kben. Csak l�gy tudat�ban gazdags�godnak,
�s haszn�ld azt ki teljesen. Am�g azt k�pzeled, hogy
sz�ks�ged van a kegyelmemre, az ajt�mhoz fogsz
j�rulni, hogy koldulj �rte.

Ha �n kolduln�k kegyelmet t�led, annak ugyan

olyan kev�ss� l�tn�d �rtelm�t. Nem vagyunk
elk�l�n�ltek, a val�s�g k�z�s.
K: Elj�n hozz�d egy anya, aki csap�sok sor�t
szenvedte el. Egyetlen fia r�szokott a k�b�t�szerre,
�s a szexre, �s a helyzet egyre rosszabb. A
kegyelmedet k�ri. Mit fogsz v�laszolni?

M: Val�sz�n�leg hallani fogom magamat azt

mondani neki, hogy minden j�ra fordul.

K: Ennyi az eg�sz?

M: Ennyi az eg�sz. Mi m�st v�rn�l?

K: De az asszonynak a fia meg fog-e v�ltozni?

M: Lehet hogy igen, lehet, hogy nem.

K: Azok az emberek, akik k�r�d gy�ltek, �s akik m�r

�vek �ta ismernek tan�s�tj�k, hogy amikor azt
mondod ?minden j�ra fordul?, akkor az mindig �gy
t�rt�nik, ahogyan mondod.

M: Azt is mondhatod tov�bb�, hogy az anya sz�ve

megmentette a gyermeket. Mert mindennek
megsz�ml�lhatatlan oka van.

K: Azt hallottam, hogy az az ember, aki semmit nem

akar �nmaga sz�m�ra, az korl�tlan hatalm�. Az
eg�sz univerzum az � rendelkez�s�re �ll.

M: Ha �gy hiszed, cselekedj ennek megfelel�en.

Vess el minden szem�lyes v�gyat, �s az �gy
megtakar�tott energi�dat haszn�ld a vil�g

megv�ltoztat�s�ra.

K: Egyetlen Buddh�nak �s Rishinek sem siker�lt

megv�ltoztatnia a vil�got.

M: A vil�g nem engedi, hogy megv�ltoztass�k.

Val�di term�szet�n�l fogva f�jdalmas, �s m�land�.
L�sd annak, ami, �s foszd meg �nmagad minden
v�gyt�l �s f�lelemt�l. Amikor a vil�g nem g�tol �s
nem k�t t�ged, akkor az �r�m �s sz�ps�g
tart�zkod�si hely�v� v�lik. Csak akkor lehetsz
boldog a vil�gban, ha szabad vagy t�le.

K: Mi helyes, �s mi helytelen?
M: �ltal�ban ami szenved�st okoz, az helytelen, �s
ami megsz�nteti azt, az helyes. A test �s az elme
korl�tozottak, �s ez�rt sebezhet�k; v�delemre van
sz�ks�g�k, ami f�lelmet id�z el�. Am�g vel�k
azonos�tod �nmagad, addig szenved�s k�t�tt vagy;
realiz�ld a f�ggetlens�gedet, �s maradj boldog. �n
mondom neked, hogy ez boldogs�g titka. Val�di
term�szeteddel kapcsolatos tudatlans�god miatt
hiszed, hogy boldogs�god dolgokt�l �s emberekt�l
f�gg; tudni, hogy nincs sz�ks�ged semmire, hogy
boldog l�gy, az �nismeretet kiv�ve � b�lcsess�g.

K: Mi van el�bb, a l�tez�s vagy a v�gy?

M: A l�tez�s tudatoss�gban val� megjelen�s�vel a

mi vagy ide�i is megjelennek az elm�dben, valamint,
hogy minek kell lenned. Ez sz�li a v�gyat, �s beindul
a cselekv�s �s a valamiv� v�l�s folyamata. A
valamiv� v�l�snak l�tsz�lag nincs se kezdete, se
v�ge, mert minden pillanatban �jra indul. A
k�pzel�d�s �s a v�gy megsz�ntet�s�vel megsz�nik
a valamiv� v�l�s, �s az ekk�nt, vagy akk�nt val�
l�tez�s beleolvad a tiszta l�tez�sbe, amely nem
le�rhat�, csak tapasztalhat�.

A vil�g els�pr� erej� val�s�gnak t�nik sz�modra,

mert �lland�an r� gondolsz; sz�ntesd be a
r�gondol�st, �s ritka k�dk�nt szerte fog foszlani.
Nem kell elfelejtened, amikor a v�gy �s a f�lelem
v�get �r, a k�tel�knek is v�ge. Az �rzelmi
belegabalyod�s, a tetsz�sek �s nem tetsz�sek
mint�ja, amit karakternek �s temperamentumnak
nevez�nk, az hozza l�tre a k�tel�ket.

K: V�gy �s f�lelem n�lk�l mi motiv�l cselekv�sre?

M: Semmi, hacsak az �let, az egyeness�g, a

sz�ps�g szeretet�t nem tekinted, ami elegend�
mot�vum. Ne f�lj a v�gyt�l �s a f�lelemt�l val�
szabads�gt�l. Az tesz lehet�v� sz�modra egy olyan
�letet, amely annyira k�l�nb�zik minden ismertt�l,
olyannyira intenz�v, �s �rdekes, hogy, ha l�tsz�lag
minden elvesz�tesz is, val�j�ban mindent
megnyersz.

K: Miut�n spiritu�lisan Rishi Dattatrey�t�l

sz�rmaztatod magad, igazunk van, ha azt hissz�k,
hogy te, �s minden el�d�d a Rishi reinkarn�ci�ja?

M: Hihettek, amit akartok, �s ha hitetek szerint

cselekszetek, le fogj�tok aratni annak gy�m�lcseit;
de sz�momra ennek nincs jelent�s�ge. Vagyok, aki
vagyok, �s ez elegend� sz�momra. Nem v�gyom
azonosulni senkivel, legyen az b�rmilyen illusztris
szem�ly. Annak sem �rzem sz�ks�g�t, hogy
m�tosznak tekints�tek a val�s�g. Engem csak a
tudatlans�g �rdekel, �s a tudatlans�gt�l val�
megszabadul�s. A Guru val�di szerepe, hogy
eloszlassa a tudatlans�got a tan�tv�nyok sz�v�ben,
�s elm�j�ben. Amint a tan�tv�ny ezt meg�rtette, a
meger�s�t� cselekv�s rajta m�lik. Senki nem tud
m�s helyett cselekedni. �s ha nem cselekszik
helyesen, az csak annyit jelent, hogy m�g nem jutott
el a meg�rt�sig, �s hogy a Guru munk�ja m�g nem
�rt v�get.

K: Rem�nytelen eseteknek is kell lenni�k?

M: Senki nem rem�nytelen. Az akad�lyokon fel�l

lehet kerekedni. Amit az �let nem tud helyre hozni,
azt a hal�l fogja befejezni, de a Guru nem tud
hib�zni.

K: Mi adja neked a bizonyoss�got?

M: A Guru, �s az ember bels� val�s�ga val�j�ban

egyek, �s egy�tt, ugyanazon c�l�rt dolgoznak � az
elme kijav�t�s��rt �s megv�lt�s��rt. Nem tudnak
hib�zni. Val�j�ban az �ket elrekeszt� k�vekb�l
�p�tik meg h�djaikat. A tudatoss�g nem a teljes
l�tez�s � vannak tov�bbi szintek, amelyeken az
ember sokkal egy�ttm�k�d�bb. A Guru minden
szinten otthon van, �s energi�ja, t�relme
kimer�thetetlen.

K: Folyton azt mondod, hogy �lmodok, �s hogy

legf�bb ideje fel�bredni. Hogy lehet, hogy a
Maharaj, aki �lmaimban megl�togatott, nem j�rt
sikerrel fel�breszt�sem ter�n? Folyton �szt�k�l �s
eml�keztet, de az �lom folytat�dik.

M: Ez az�rt van, mert val�j�ban nem �rtetted meg,

hogy �lmodsz. Ez a k�t�tts�g l�nyege � a
val�s�gnak a val�tlannal val� �sszekevered�se.
Jelen �llapotodban csak az ?�n vagyok? �rz�se
vonatkozik a val�s�gra; a ?mi vagyok?, �s a ?mi
m�don vagyok?, a sors, vagy a v�letlen �ltal r�rakott
ill�zi�k.

K: Mikor kezd�d�tt az �lom?

M: Kezdetn�lk�linek l�tszik, de t�nylegesen csak

most van. Pillanatr�l pillanatra �jrakezded. Amint
meg�rtetted, hogy alszol, fel fogsz �bredni. De nem
�rted meg, mert tov�bb akarsz �lmodni. Egy nap
teljes sz�veddel �s elm�ddel s�v�rogni fogsz az
�lom befejez�s�re, �s k�sz leszel b�rmi �rat
megfizetni; az �r p�rtatlans�g, �s elfogulatlans�g
lesz, az �rdekl�d�s elveszt�se mag�val az �lommal
szemben.

K: Milyen gy�moltalan vagyok. Am�g a l�tez�s �lma

fennmarad, folytatni akarom azt. Am�g folytatni
akarom, addig fennmarad.

M: Nem sz�ks�gszer�, hogy folytatni akard.

Vil�gosan �rtsd meg az �llapotodat, val�j�ban a
vil�goss�g fog megszabad�tani.

K: Am�g itt vagyok, minden nagyon nyilv�nval�nak

l�tszik; de amint t�volra ker�l�k t�led, nyugtalanul,
�s gondterhelten l�tok-futok.

M: Nem kell t�volra ker�ln�d t�lem, legal�bbis

elm�dben. De a te elm�d a vil�g j�l�t�vel
foglalkozik.

K: A vil�g tele van gondokkal, nem csoda, hogy

elm�m is tele van vel�k.

M: Volt-e neh�zs�gek h�j�n a vil�g valaha is?

Szem�lyk�nt val� l�tez�sed m�sok er�szakj�nak
van al�rendelve. Tested val�j�ban holtakkal, �s
haldokl�ssal teli csatat�r. A l�tez�s er�szakot jelent.

K: Ha a testet tekintj�k � igen. Ha az emberi l�nyt �

hat�rozottan nem. Az emberis�g szempontj�b�l az
er�szakmentess�g az �let, �s az er�szak a hal�l
t�rv�nye.

M: A term�szetben nem sok er�szakmentess�g van.

K: Isten �s term�szet nem emberek, �s nem kell

embers�gesnek lenni�k. �n egyed�l az emberrel
t�r�d�m. Ahhoz, hogy ember legyek, felt�tlen egy�tt
�rz�nek kell lennem.

M: Tudat�ban vagy, hogy am�g meg kell v�dened

�nmagad, addig er�szakosnak kell lenned?
K: Igen. Hogy igaz ember legyek, �nzetlennek kell
lennem. Am�g �nz� vagyok, addig emberi alatti,
emberszab�s� vagyok csup�n.

M: Val�ban, mind ember alattiak vagyunk, �s csak

n�h�nyan vagyunk emberek. Kev�s, vagy sok, ism�t
a ?tisztas�g �s k�ny�r�letess�g? az, ami emberr�
tesz benn�nket. Az ember alattiakat � az
?emberszab�s�akat? � a tamas �s rajas uralja, az
embereket pedig a sattva. Tisztas�g �s
k�ny�r�letess�g sattva k�nt hat az elm�re �s a
cselekv�sre. De a val�s�g meghaladja a sattv� t.
Mi�ta ismerlek, �gy l�tom, mindig a vil�g seg�t�s�re

v�gyakozt�l. Mennyire tudtad seg�teni?

K: Egy�ltal�ban nem. Sem a vil�g nem v�ltozott,

sem �n. De a vil�g szenved, �s �n vele egy�tt
szenvedek. A szenved�s elleni k�zdelem
term�szetes reakci�. �s mi a civiliz�ci�, a kult�ra, a
filoz�fia, �s a vall�s, ha nem l�zad�s a szenved�s
ellen? A gonosz, �s v�get vetni a gonosznak � nem
ez a f� elfoglalts�god? Nevezheted tudatlans�gnak
� ugyanoda vezet.

M: Nos, a szavak nem sz�m�tanak, az sem sz�m�t,

hogy �pp most mi a form�d. Nevek �s form�k
szakadatlanul v�ltoznak. Ismerd �nmagad a
v�ltoz�kony elme v�ltozhatatlan tan�j�nak. Ez el�g.

Maharaj: Tudsz a padl�n �lni? Kell egy p�rna? Van

k�rd�sed? Nem musz�j k�rdezned, maradhatsz
csendben is. Lenni, csak lenni fontos. Nem kell
k�rdezned semmit, csin�lnod sem kell semmit. Az
ilyen l�tsz�lag semmittev� id�t�lt�st roppantul
tisztelik Indi�ban. Ez azt jelenti, hogy ez id� alatt
mentes vagy a ?mi k�vetkezik? zaklatotts�g�t�l.
Amikor nem sietsz, �s az elme nyugtalans�gt�l
mentes, akkor az elme elcsendesedik, �s a
csendben meg lehet hallani valamit, ami egy�bk�nt
t�l finom, �s szubtilis ahhoz, hogy �szlelni lehessen.
Az elm�nek nyitottnak, �s csendesnek kell lennie,
hogy l�ss. Mi itt arra t�reksz�nk, hogy elm�nket a
megfelel� �llapotba hozzuk a val�s�g
meg�rt�s�hez.

K�rdez�: Hogyan tanuljuk meg kiiktatni a

nyugtalankod�st?
M: Nem kell gondot csin�lnod a nyugtalankod�sb�l.
Csak legy�l. Ne t�rekedj arra, hogy csendes legy�l;
ne tedd v�grehajtand� feladatt� a ?csendben lev�st?.
Ne legy�l nyugtalan a ?csendben lev�s? miatt,
szerencs�tlen a ?boldogs�gban l�t? miatt. Csak l�gy
tudat�ban, hogy vagy, �s maradj tudatos � ne
mondd: ?igen, �n vagyok; mi k�vetkezik??. Nincs
?k�vetkezik? az ?�n vagyok?-ban. Mert ez egy id�tlen
�llapot.

K: Ha id�tlen �llapot, akkor ki fogja jelenteni

�nmag�t valamik�ppen.

M: Az vagy, ami vagy, id�tlen�l, de mi a haszna,

hacsak nem ismered, �s hat�ssal vagy r�? Lehet,
hogy a koldul� t�lad sz�naranyb�l van, de am�g nem
tudsz err�l, koldus vagy. Meg kell ismerned bels�
�rt�kedet, �s hinned kell benne, �s v�gyr�l �s
f�lelemr�l val� mindennapi lemond�sban kell azt

kifejezned.

K: Ha ismerem �nmagam, nem fogok v�gyni �s

f�lni?

M: Az ismert m�lt ir�nti v�gy�d�s, �s az ismeretlen

j�v� ir�nti f�lelem ment�lis szok�sai az �j v�zi�
ellen�re egy ideig m�g megmaradhatnak. Ha tudod,
hogy ezek csak az elm�ben l�teznek, t�l tudsz l�pni
rajtuk. Am�g mindenf�le ide�id vannak �nmagadr�l,
addig ezen ide�k f�tyl�n kereszt�l ismered
�nmagad; ahhoz, hogy annak ismerd magad, ami
vagy, adj fel minden ide�t. Nem tudod elk�pzelni,
hogy milyen a tiszta v�z �ze, csak felfedezni tudod
azt, ha az �sszes �zes�t�t elhagyod.

Am�g �rdekelt vagy �leted jelenlegi m�dj�ban, nem

fogod feladni azt. A felfedez�s nem j�het addig,
am�g kapaszkodsz a j�l ismertbe. Csak akkor
tal�lhatod meg a kiutat, mikor teljesen tudat�ban
vagy �leted m�rhetetlen szomor�s�g�nak, �s
fell�zadsz ellene.

K: L�tom m�r, hogy India �r�k �let�nek titka a l�t

ezen dimenzi�iban rejlik, amelyeket India mindig is
gondozott.

M: Ez egy ny�lt titok, �s mindig voltak, akik hajland�k

�s k�szek voltak megosztani azt. Tan�t�b�l � sok
van, f�lelmet nem ismer� tan�tv�nyb�l � nagyon
kev�s.

K: Bennem er�s hajlam van a tanul�sra.

M: Nem el�g megtanulni szavakat. Ismerheted az

elm�letet, de �nmagadnak, mint a l�t, szeretet, �s
boldogs�g szem�lytelen �s korl�tlan k�zpontj�nak a
val�s�gos megtapasztal�sa n�lk�l a puszta sz�beli
tud�s haszontalan.

K: Mit kell h�t tennem?

M: Lenni t�rekedj, csup�n lenni. A legfontosabb sz�

a ?t�rekv�s?. Minden nap szak�ts elegend� id�t arra,
hogy csendesen �lsz, �s t�rekszel, arra t�rekszel
csup�n, hogy t�ll�pj a szem�lyis�gen, annak
f�gg�s�geivel, �s k�nyszerk�pzeteivel egy�tt. Ne
k�rdezd hogyan, ez nem elmagyar�zhat�. Csak
tartsd fenn a t�rekv�st, am�g sikerrel nem j�rsz. Ha
rend�letlen�l kitartasz, nem vallhatsz kudarcot.
Legink�bb az �szintes�g, a komolys�g sz�m�t;
val�ban l�tez�st�l megcs�m�rl�ttnek kell lenned,
hogy �szrevedd annak a s�rget� sz�ks�g�t, hogy
megszabadulj egy rak�s eml�kkel �s szok�ssal val�
felesleges �nazonos�t�st�l. Ez a sz�ks�gtelen elleni
kitart� ellen�ll�s a titka a sikernek.

V�g�l is, az vagy ami vagy, �leted minden

pillanat�ban, de sohasem vagy tudat�ban, kiv�ve
tal�n az alv�sb�l val� fel�bred�s pillanat�t.

Mind�ssze az sz�ks�ges, hogy tudat�ban l�gy a

l�tnek, nem mint verb�lis kijelent�snek, hanem mint
�r�kk� jelenl�v� t�nynek. A tudat, hogy vagy, ki
fogja nyitni a szemedet arra, ami vagy. Mindez
nagyon egyszer�. El�sz�r is, teremts �lland�
kapcsolatot �neddel, l�gy �nmagaddal
szakadatlanul. Az �n-tudatba �rad be minden �ld�s.
Kezdd �gy, mint az �szlel�s k�zpontja, a sz�nd�kos
�szlel�s�, �s n�j bele a cselekv� szeretet
k�zpontj�ba. Az ?�n vagyok? egy apr� mag, amelyb�l
hatalmas fa fog kin�ni � eg�szen term�szetesen, az
er�fesz�t�s nyoma n�lk�l.

K: Annyi gonoszt l�tok �nmagamban. Nem kell ezen

v�ltoztatnom?

M: A gonosz a figyelmetlens�g �rny�ka. Az �n-tudat

f�ny�ben majd elsz�rad, �s leesik.

Minden m�ssal kapcsolatos f�gg�s haszontalan,

mert amit m�sok adni tudnak, azt m�sok el is fogj�k
venni. Csak az marad a ti�d a v�g�n is, ami
kezdett�l a ti�d. Ne fogadj el ir�ny�t�st m�shonnan,
csak bel�lr�l, �s m�g ekkor is rost�lj ki minden
eml�ket, mert megt�vesztenek. M�g ha teljesen
tudatlan is vagy az utakat �s m�dokat illet�en,
maradj csendben, �s n�zz befel�; az ir�ny�t�snak
biztosan j�nnie kell. Soha nem maradsz annak
ismerete n�lk�l, hogy mi legyen a k�vetkez�
l�p�sed. A baj az, hogy kivonhatod magad al�la. A
Guru ott van, hogy tapasztalatai �s sikere alapj�n
b�tors�got adjon neked. De csak az j�r majd tart�s
haszonnal sz�modra, amit saj�t tudatoss�god, saj�t
er�fesz�t�sed r�v�n fedezel fel.

Jegyezd meg, hogy semmi nem a tied, amit �szlelsz.

Semmilyen �rt�kes nem �rkezhet hozz�d k�v�lr�l;
csak �rz�sed, �s meg�rt�sed lehet t�rgyhoz tartoz�
�s felt�r�. A hallott vagy olvasott szavak csak
k�peket hoznak l�tre elm�dben, de te nem egy
ment�lis k�p vagy. Te a k�p m�g�tti, �s azon t�li
�szlel�s �s cselekv�s hatalma vagy.

K: �gy t�nik, az a javaslatod, hogy az egoizmus

hat�r�ig legyek �n k�zpont�. M�g a m�s emberek
ir�nti �rdekl�d�st sem engedhetem meg
magamnak?

M: A te m�sok ir�nti �rdekl�d�sed �n k�zpont�,

�nvonatkoztatott, �nir�nyult. M�sok nem
szem�lyekk�nt �rdekelnek, csak amennyiben
�nk�pedet gazdag�tj�k, vagy nemes�tik. �s a
legutols� �nz�s, ha valaki csak saj�t test�nek a
v�delm�vel, meg�v�s�val, �s sokszoros�t�s�val
foglalkozik. Test alatt mindazokat dolgokat �rtem,
amelyek nevedhez �s form�dhoz kapcsol�dnak �
csal�dod, t�rzsed, orsz�god, rasszod, stb. Valakinek
a nev�hez �s form�j�hoz k�t�dni egoizmus. Aki
tudja, hogy � sem testtel, sem az elm�vel nem
azonos, nem lehet �nz�, mert nincs semmije, amire

�nz� lehetne. Vagy, mondhatni, egyform�n ?�nz�?

mindenki nev�ben, akivel tal�lkozik; mindenki j�l�te
az � saj�tja. Az ?�n a vil�g vagyok, a vil�g
�nmagam? �rz�se teljesen term�szetess� v�lik;
amint elfogadtad, egyszer�en lehet�s�g sincs r�,
hogy �nz� l�gy. �nz�nek lenni azt jelenti, s�v�rogni
ut�na, megszerezni, felhalmozni a r�sz kedv��rt, az
eg�sz �rdeke ellen�ben.

K: Az ember �gy lehet gazdag, ha nagy a vagyona,

�r�k�l, beh�zasodik, vagy csup�n nagy a
szerencs�je.

M: Ha nem ragaszkodsz hozz�, el fog t�led

t�volodni.
K: Jelen �llapotodban tudn�l szeretni szem�lyk�nt
egy m�sik szem�lyt?

M: �n vagyok a m�sik szem�ly, a m�sik szem�ly

�nmagam; nev�nk �s form�nk k�l�nb�zik, de nem
vagyunk elk�l�n�ltek. L�tez�s�nk gy�ker�n�l egyek
vagyunk.

K: Nem ez van, valah�nyszor szeretet van az

emberek k�z�tt?

M: Ez van, de ennek nincsenek tudat�ban. �rzik a

vonz�st, de nem ismerik az okot.

K: A szeretet mi�rt megk�l�nb�ztet�?

M: A szeretet nem megk�l�nb�ztet�, a v�gy a

megk�l�nb�ztet�. A szeretetben nincsenek
idegenek. Amikor az �nz�s k�zpontja megsz�nik,
akkor az �r�m ir�nti minden v�gy �s a f�jdalomt�l
val� minden f�lelem is megsz�nik; az embert nem
�rdekli t�bb�, hogy boldog legyen; a boldogs�gon
t�l ott van a halhatatlan forr�s tiszta er�ss�ge,
kimer�thetetlen energi�ja, elragadtat�sa.

K: Nem azzal kell kezdenem, hogy megoldom

�nmagam sz�m�ra a j� �s rossz probl�m�j�t?

M: Ami kellemes, azt az emberek j�nak tartj�k, �s

ami f�jdalmas, azt rossznak tartj�k.

K: Igen, �gy van ez vel�nk, k�z�ns�ges emberekkel.

De hogy van a te esetedben, az egys�g szintj�n?
Sz�modra mi j�, �s mi rossz?

M: Ami n�veli a szenved�st, az rossz, ami

megsz�nteti, az j�.

K: �gy h�t elutas�tod a szenved�snek mag�nak a

j�s�g�t. Vannak vall�sok, amelyek a szenved�st
j�nak, �s nemesnek tekintik.

M: A karma, vagy a sors egy �dv�s szeretet

kifejez�se: az univerz�lis tendencia egyens�ly,
harm�nia, �s egys�g fel� mutat. Minden pillanatban,
ak�rmi t�rt�nik most, a legjobb c�l �rdek�ben
t�rt�nik. Lehet, hogy f�jdalmasnak �s cs�ny�nak,
keser� �s �rtelmetlen szenved�snek t�nik, m�gis, a
m�lt �s a j�v� m�rlegel�s�vel egyetemben a legjobb
c�l �rdek�ben t�rt�nik, egy v�gzetes szitu�ci�
egyetlen kimenetelek�nt.

K: Az ember csup�n saj�t b�nei miatt szenved?

M: Az ember annak megfelel�en szenved, hogy

kinek gondolja mag�t. Ha egynek �rzed magad az
emberis�ggel, akkor egy�tt szenvedsz az
emberis�ggel.

K: �s mivel az az ig�nyed, hogy egy legy�l a

szenved�kkel, szenved�sednek nincs id�- vagy
t�rbeli korl�tja.

M: L�tezni annyi, mint szenvedni. �nazonoss�gom

k�re min�l sz�kebb, ann�l k�nz�bb a v�gy �s
f�lelem okozta szenved�s.

K: A kereszt�nys�g �gy fogadja el a szenved�st,

mint ami tiszt�t, �s nemes�t, m�g a hinduizmus �gy
tekint r�, mint ut�latos dologra.

M: A kereszt�nys�g �gy, a hinduizmus pedig �gy f�zi

a szavakat. A val�s�g a szavak m�g�tt �s t�l van,
elmondhatatlan, k�zvetlen tapasztalat, az elm�re
n�zve exploz�v hat�s�. K�nnyen l�pre megy, ha
semmi m�st nem akar. A bels�k k�pzelet r�v�n
keletkeztek, �s v�gy �ltal �lland�sultak.

K: Nem lehets�ges olyan szenved�s, amely

sz�ks�ges, �s j�?

M: A v�letlen, vagy el�re nem l�that� f�jdalom

elker�lhetetlen, �s m�l�; a sz�nd�kos f�jdalom
�rtelmetlen, �s kegyetlen, okozd azt ak�r a legjobb
sz�nd�kkal.

K: Te nem b�ntetn�d a b�ncselekm�nyt?

M: A b�ntet�s legaliz�lt b�ncselekm�ny csup�n.

Egy megel�z�sre �p�tett t�rsadalomban, a retorzi�
hi�nya ellen�re, nagyon alacsony lenne a b�n�z�s.
A n�h�ny kiv�telt �gy tekinten�k, mint beteg elm�t
�s testet, �s orvosilag kezeln�k.

K: �gy l�tom, a vall�snak kev�s haszna van

sz�modra.

M: Mi a vall�s? Felh� az �gen. �n az �gben �lek,

nem a sok sz�val egyben tartotta felh�kben.
T�vol�tsd el a locsog�st, �s mi marad? Az igazs�g
marad. Az �n otthonom a v�ltozhatatlanban van,
amely az ellent�tek v�ltozatlan �sszeb�k�lt �s
integr�lt �llapotak�nt jelenik meg. Az emberek az�rt
j�nnek ide, hogy az ilyen �llapotok mibenl�t�r�l,

kialakul�suk akad�lyair�l, �s a meg�rt�s ut�n a

tudatoss�gban val� stabiliz�l�s�nak a m�v�szet�r�l
tanuljanak, elker�lend� a meg�rt�s �s az �let k�z�tti
ellentmond�st. Az �llapot maga meghaladja az
elm�t, �s nem tanulhat�. Az elme csak a hib�kra tud
f�kusz�lni; hat�kony dolog a hib�t hib�nak l�tni,
mivel az elme hat az elm�re. Kezdd az elej�n:
szenteld figyelmedet a t�nynek, hogy vagy. Soha
nem jelentheted ki, hogy ?nem voltam?, mind�ssze
annyit mondhatsz, ?nem eml�kszem?. Tudod, milyen
megb�zhatatlan az eml�kezet. Fogadd el, hogy
jelent�ktelen szem�lyes �gyeiddel elfoglaltan
elfelejted, hogy mi vagy; pr�b�ld az ismert
kik�sz�b�l�s�vel visszahozni az elveszett eml�ket.
Nem tudjuk megmondani, mi fog t�rt�nni, sem azt,
hogy k�v�natos-e; az elv�r�s fogja megteremteni az
ill�zi�kat. A bels� keres�sben a v�ratlan
elker�lhetetlen; a felfedez�s mindig minden
k�pzeletet fel�lm�l. Ahogy a megsz�let�s el�tt l�v�
gyermek sem ismerheti a sz�let�st k�vet� �letet,
mert elm�j�ben nincs semmi olyan, amivel val�s
k�pet alak�thatna ki, az elme ugyan�gy k�ptelen a
val�s�gra a nem val�di kifejez�seivel gondolni, a
tagad� m�dot kiv�ve: ?nem ez, nem az?. Ha a
val�tlant val�dinak fogadod el, az akad�ly; ha a
hamist hamisnak l�tod, �s elveted a hamist,
megsz�letik a val�s�g. A legteljesebb tisztas�g, a
m�rhetetlen szeretet, a teljes f�lelemmentess�g
�llapota; ezek a jelenben puszta szavak, sz�nek
n�lk�li k�rvonalak, arra vonatkoz� tippek, hogy mi
lehet. A vak emberhez vagy hasonl�, aki l�t�s�t egy
m�t�tt�l rem�li visszanyerni � felt�ve, hogy nem
b�jsz ki a m�t�t al�l. Az �n vagyok �llapota szavak
csup�n, melyeknek nincs jelent�s�g�k. Ugyan�gy a
szavak ir�nti b�rmilyen f�gg�s�gnek sincs. Csak a
t�nyek sz�m�tanak.

K: Nem l�tezhetnek vall�sok szavak n�lk�l.

M: A feljegyzett vall�sok locsog�sok puszta

halmaza. A vall�sok val�di arcukat cselekv�s sor�n
mutatj�k meg, csendes cselekv�sben. Ha meg
akarod tudni valakir�l, hogy miben hisz, figyeld meg,
hogyan cselekszik. Mert a legt�bben a test�ket
szolg�lj�k, �s vall�suk az elm�j�k. Lehetnek
vall�sos eszm�ik, de nem azok szerint
cselekszenek. J�tszanak vel�k, gyakran nagyon
szeretik �ket, de nem azok alapj�n cselekszenek.

K: Sz�ks�g van szavakra a kommunik�ci�hoz.

M: Inform�ci�cser�hez � igen. De az emberek

k�z�tti val�di kommunik�ci� nem verb�lis. A
kapcsolatok ki�p�t�s�hez �s �pol�s�hoz a szeret�
figyelem k�zvetlen cselekv�sben val� kifejez�se
sz�ks�ges. Nem az a l�nyeg, mit mondasz, hanem
az, mit csin�lsz. A szavakat az elme �ll�tja el�, �s
csak az elme szintj�n b�rnak �rtelemmel. A ?keny�r?
sz�t nem lehet sem megenni, sem �lni �ltala;
puszt�n egy idea hordoz�ja. Jelent�s�t csak a

t�nyleges ev�ssel nyeri el. Ugyanezen �rtelemben

mondom, hogy a Norm�lis �llapot nem verb�lis.
Elmondhatom r�la, hogy cselekv�sben kifejezett
b�lcs szeretet, de e szavak keveset k�zvet�tenek,
hacsak meg nem tapasztalod �ket, azok
teljess�g�ben �s sz�ps�g�ben.

A szavaknak haszn�lhat�s�ga korl�tozott, de mi azt

felt�telezz�k, hogy korl�tlan, �s ezzel a katasztr�fa
sz�l�re sodorjuk magunkat. Nemes ide�inkat v�g�l
alantas cselekedetek ellent�telezik. Istenr�l,
Igazs�gr�l, �s Szeretetr�l besz�l�nk, de k�zvetlen
tapasztalat helyett defin�ci�ink vannak. Ahelyett,
hogy a tapasztalatainkat sz�les�ten�nk �s
m�ly�ten�nk, defin�ci�inkat cizell�ljuk. �s azt
k�pzelj�k, ismerj�k, amit defini�lni tudunk.

K: Hogyan tudn� az ember a tapasztalatait

k�zvet�teni m�sk�pp, mint szavakkal?

M: Tapasztalat nem k�zvet�thet� szavakkal. Az

cselekv�ssel j�n. Az elm�ly�lt tapasztalatokkal
rendelkez� ember magabiztoss�got, �s b�tors�got
sug�roz. M�sok szint�n cselekedni fognak, �s
cselekv�s r�v�n sz�letett tapasztalatokat fognak
szerezni. A verb�lis tan�t�snak az a haszna, hogy
el�k�sz�ti az elm�t �nmaga �sszehordott
ismeretekt�l val� ki�res�t�s�re.

A ment�lis �retts�g szintj�t akkor �red el, amikor

semmilyen k�ls�nek nincs semmilyen �rt�ke, �s a
sz�v k�szen �ll, hogy mindent eleresszen. Ezut�n
kap es�lyt a val�s�g, amit megragad. A k�sleked�st
az elme okozza, mert vonakodik, hogy l�sson,
illetve, hogy kidobja a kidoband�t.

K: Teljesen egyed�l vagyunk?

M: �, nem, nem vagyunk egyed�l. Akiknek van,

adni tudnak. �s ilyen ad�k sokan vannak. Maga a
vil�g is egy p�ratlan aj�nd�k, amit a szeret� �ldozat
tart fenn. De akik helyesen fogadnak, a b�lcsek, �s
al�zatosak, nagyon kevesen vannak. ?K�rj, �s
adatik�, ez az �r�k t�rv�ny.

Oly sok sz�t megtanult�l, oly sok sz�t kimondt�l.

Tudsz mindent, de nem ismered �nmagad. Mert az
�n nem ismerhet� meg szavakon kereszt�l � csak
k�zvetlen megl�t�sban fog megmutatkozni. N�zz
befel�, keress bel�l.

K: Nagyon neh�z feladni a szavakat. Ment�lis

�let�nk szavak egyetlen szakadatlan folyama.

M: L�nyegtelen, hogy k�nny�, vagy bonyolult. Nincs

alternat�v�d. Vagy pr�b�lkozol, vagy nem. Rajtad �ll.

K: Sokszor pr�b�lkoztam, �s nem j�rtam sikerrel.

M: Pr�b�ld �jra. Ha folyamatosan pr�b�lkozol,

t�rt�nhet valami. De ha nem, megragadsz.
Ismerhetsz minden helyes sz�t, id�zhetsz szent
k�nyveket, brill�rozhatsz vit�k sor�n, �s m�gis egy
zs�k csont maradsz. Vagy lehetsz olyan, aki alig
�szrevehet� �s al�zatos, �sszess�g�ben
jelent�ktelen szem�ly, m�gis, aki szeret� j�s�gt�l,
�s m�ly b�lcsess�gt�l ragyog.

K�rdez�: Egyik helyr�l a m�sikra utazom,

k�l�nb�z� gyakorl�sra alkalmas Yog� kat
tanulm�nyozok, �s nem tudok d�nteni, melyik lenne
sz�momra a legjobb. H�l�s lenn�k n�h�ny alkalmas
tan�cs�rt. E pillanatban, k�sz�nhet�en ennek az
eg�sz keres�snek, belef�radtam az igazs�g keres�s
ide�j�ba. �gy t�nik sz�momra, hogy mindkett�
felesleges, �s f�rads�gos. Az �let �gy �lvezetes,
ahogy van, �s nincs sz�nd�kom jav�tani rajta.

Maharaj: Megel�gedetts�gedet �r�mmel hallom, de

meg tudod tartani? Fiatals�g, �leter�, p�nz � mind
elm�lnak, hamarabb, mint v�rn�d. A szomor�s�g,
ami eddig elker�lt, a nyomodban fog j�rni. Ha t�l
akarsz l�pni a szenved�sen, akkor tal�lkoznod kell
vele f�l�ton, �s �t kell �lelned. Add fel szok�saidat
�s f�gg�s�geidet, �lj egyszer� �s j�zan �letet, ne
b�nts �l�l�nyt; ez a Yoga alapja. A val�s�g
megtal�l�s�hoz mindennapi legapr�bb
t�nyked�seidben is val�s�gosnak kell lenned; nem
lehet hamiss�g az igazs�g keres�s�ben. Azt
mondod, hogy �lvezetesnek tal�lod az �letedet.
Lehet, hogy az � jelen pillanatban. De ki �lvezi azt?

K: Bevallom, nem ismerem sem az �lvez�t, sem az

�vezettet. Csak az �lvezetet ismerem.

M: Kit�n�. De az �lvezet az elme egy �llapota � j�n

�s megy. Val�j�ban m�l� volta teszi azt
�szlelhet�v�. Annak nem lehetsz tudat�ban, ami
nem v�ltozik. Minden tudatoss�g a v�ltoz�s
tudatoss�ga. De pontosan a v�ltoz�s �szlel�se �
nem tesz sz�ks�gess� egy v�ltozatlan h�tteret?

K: Egy�ltal�n nem. A v�ltoz�s �lm�ny�t az utols�

�llapot eml�k�nek �s az aktu�lis �llapotnak az
�sszehasonl�t�sa adja.

M: Az eml�k, �s az aktu�lis �llapot k�z�tt egy

alapvet� k�l�nbs�g van, amely pillanatr�l pillanatra
megfigyelhet�. Az aktu�lis �s az eml�k egyetlen
id�pontban sem azonos. A kett� k�z�tt nem csak
intenzit�sbeli, hanem min�s�gi k�l�nbs�g is van. Az
aktu�lis f�lre nem �rthet� m�don az. Semmilyen
akarati er�fesz�t�ssel, vagy k�pzelettel nem

cser�lheted fel a kett�t. Na m�r most, mi az, ami az

aktu�lis egyedi min�s�g�t adja?

K: Az aktu�lis val�di, m�g az eml�kkel kapcsolatban

j�val nagyobb a bizonytalans�g.

M: Igazad van, de mi�rt van �gy? Egy pillanattal

el�bb, az eml�k volt aktu�lis, egy pillanat m�lva az
aktu�lis lesz az eml�k. Mi teszi az aktu�lisat
egyediv�? Nyilv�nval�, hogy jelenl�v�s�g �rz�sed.
Eml�ked �s elv�r�sod azt a tiszta �rz�st foglalja
mag�ban, hogy az egy megfigyelt ment�lis �llapot,
m�g az aktu�lisban els�dlegesen a jelen �s a tudat
�rz�se van.

K: Igen, �rtem. A tudat az, ami miatt k�l�nbs�g van

az aktu�lis �s az eml�k k�z�tt. Az ember gondolja a
m�ltat, vagy a j�v�t, de a jelen a most ban van.

M: B�rhov� m�sz, az itt �s most �rz�se �lland�an

veled van. Ez azt jelenti, hogy t�rt�l �s id�t�l
f�ggetlen vagy, hogy a t�r �s id� benned vannak, �s
nem te vagy azokban. Testtel val� �nazonoss�god,
ami t�rben, �s id�ben term�szetesen korl�tozott �
ez adja a v�gess�g �rz�s�t. Val�j�ban v�gtelen, �s
�r�kk�val� vagy.

K: Hogyan ismerhetem meg ezt a v�gtelen, �s

�r�kk�val� �nemet?

M: Az �n, amit meg akarsz ismerni, valamif�le

m�sodik �n? K�l�nb�z� �neket teremtett�l? Biztos,
hogy csak egy �n van, �s hogy te vagy az az �n. Az
�n, ami vagy, az egyetlen �n, ami van. T�vol�tsd el,
�s add fel �nmagadr�l alkotott rossz ide�idat, �s azt
ott tal�lod, teljes dics�s�g�ben. Egyed�l elm�d vet
g�tat �nismeretednek.

K: Hogyan szabaduljak meg az elm�t�l? �s az �let

lehets�ges egy�ltal�n elme n�lk�l, az emberi
szinten?

M: Nincs olyan dolog, hogy elme. Vannak ide�k, �s

n�melyik�k rossz. Hagyj fel a rossz ide�kkal, mert
hamisak, �s elz�rnak att�l, hogy l�sd �nmagadat.

K: Mely ide�k rosszak, �s melyek igazak?

. M: Az �ll�t�sok �ltal�ban rosszak, �s a tagad�sok �

helyesek.

K: Nem �lhetek �gy, hogy mindent tagadok.

M: Csak tagad�ssal �lhetsz. Az �ll�t�s k�t�tts�g.

K�rdezni, �s tagadni sz�ks�gszer�. Ez a l�nyege a
l�zad�snak, �s l�zad�s n�lk�l nem l�tezhet
szabads�g.

Nincs m�sodik, vagy magasabb �n, amit keresned

k�ne. Te vagy a legfels�bb �n, csak add fel az
�nedr�l sz�l� hamis ide�kat. Hit �s �rtelem egyar�nt
azt mondj�k, nem vagy sem a test, sem annak
v�gyai �s f�lelmei, sem az elme, annak k�pzelet
sz�lte ide�ival, sem a t�rsadalmi szerep, amely arra
k�nyszer�t, hogy elj�tszd a szem�lyt, aki felt�telez�s
szerint vagy. Add fel a hamist, �s az igaz az � saj�t
�r�k�be l�p.

Azt mondod, meg akarod ismerni �nedet. Te vagy

az �ned � nem lehetsz semmi, csak ami vagy. Az
ismeret elk�l�n�l a l�tt�l? B�rmi, amit elm�ddel
ismerni tudsz, az elm��, nem te vagy; �nmagadr�l
csak azt mondhatod: ?�n vagyok, tudatos vagyok,
szeretem?.

K: �gy tal�lom, �letben lenni f�jdalmas �llapot.

M: Nem lehetsz �letben, mert te maga az �let vagy.

A szem�ly szenved, akinek k�pzeled magad, nem
te. Oldd fel a tudatoss�gban. Egy halom eml�k �s
szok�s csup�n. A val�tlan tudatoss�ga �s igaz
term�szeted tudatoss�ga k�z�tt szakad�k van,
amelyet k�nnyed�n �t fogsz hidalni, amint
mester�v� v�lt�l a tiszta tudatoss�g m�v�szet�nek.

K: Mind�ssze annyit tudok, hogy nem ismerem

�nmagam.

M: Honnan tudod, hogy nem ismered �nmagad?

K�zvetlen megl�t�sod azt s�gja, hogy �nmagadat
ismered el�sz�r, mert semmi nem l�tezik sz�modra
an�lk�l, hogy te ott lenn�l, hogy tapasztald annak
l�tez�s�t. Az�rt k�pzeled, hogy nem ismered
�nmagad, mert nem tudod le�rni �nmagad. Mindig
kijelentheted, hogy ?tudom, hogy vagyok?, �s vissza
fogod utas�tani, mint hamis �ll�t�st, hogy ?nem
vagyok?. De b�rmi is legyen amit le tudsz �rni, az
nem lehet az �nmagad, �s ami vagy, azt nem tudod
le�rni. Csak az�ltal ismerheted magad, hogy
�nmagad vagy, az �nmeghat�roz�s, �s �nle�r�s
mindenf�le k�s�rlete n�lk�l. Amint meg�rtetted, hogy
te semmi olyan nem vagy, ami �szlelhet�, vagy
elk�pzelhet�, hogy b�rmi jelenj�k is meg a
tudatoss�g mezej�ben, az nem lehetsz te magad, �t
fogod adni magad minden �nmeghat�roz�s
kiirt�s�nak, mint egyetlen m�dnak, amellyel
�nmagad m�lyebb megval�s�t�s�ig eljuthatsz.
Elvet�ssel a sz� szoros �rtelm�ben �gy haladsz,
ak�r � egy igazi rak�ta. Tudni, hogy sem a testben,
sem az elm�ben nem vagy, noha tudat�ban vagy
mindkett�nek, m�r �nismeret.

K: Ha sem a test, sem az elme nem vagyok, mi�rt

vagyok ezek tudat�ban? Hogyan �szlelhetek
valamit, ami teljesen idegen t�lem?

M: A ?semmi nem �n vagyok? az els� l�p�s. A

?minden �n vagyok? a k�vetkez�. Mindkett� a ?l�tezik

a vil�g? ide�ba kapaszkodik. Amikor ez is felad�sra

ker�l, az maradsz, ami vagy � a nem kett�s �n. Te
az vagy itt �s most, de l�t�sodat eltorz�tj�k az
�neddel kapcsolatos hamis ide�k.

K: Nos, elfogadom, hogy vagyok, voltam, leszek;

legal�bbis sz�let�st�l a hal�lig. Nem k�telkedem a
l�temben, itt �s most. De �gy gondolom, hogy ez
nem el�g. Az �letemb�l hi�nyzik az �r�m, ami a
bels� �s a k�ls� k�z�tti harm�ni�b�l sz�letik. Ha
egyed�l �n vagyok, �s a vil�g pusta kivet�t�s, akkor
mi�rt a diszharm�nia?

M: Te teremtesz diszharm�ni�t, ut�na pedig

panaszkodsz. Amikor v�gysz �s f�lsz, �s
�rz�seiddel azonos�tod �nmagad, akkor
szomor�s�got, �s k�t�tts�get teremtesz. Amikor
szeretettel �s b�lcsess�ggel teremtesz, �s f�ggetlen
maradsz teremtm�nyeidt�l, annak eredm�nye
harm�nia, �s b�ke. De ak�rmi is legyen elm�d
�llapota, mi m�don fejez�dik ki rajtad? Csak
elm�ddel val� �nazonosul�sod tesz boldogg�, vagy
boldogtalann�. L�zadj fel ellene, hogy elm�d
rabszolg�ja l�gy, l�sd, hogy bilincseidet magad
teremtetted, �s t�rd sz�t a ragaszkod�s �s az undor
l�ncait. Tartsd elm�dben szabads�god c�lj�t, m�g r�
nem �bredsz, hogy m�r szabad vagy, hogy a
szabads�g nem valami t�voli j�v�ben bek�vetkez�
dolog, amit f�jdalmas er�fesz�t�sekkel kell
ki�rdemelni, hanem �r�k�rv�ny� m�don a te
saj�tod, a szolg�latodban �ll. A szabads�g nem
megszerz�s, hanem b�tors�g dolga, b�tor vagy
elhinni, hogy m�r szabad vagy, �s a szerint
cselekedni.

K: Ha �gy cselekszem, ahogy szeretn�k,

szenvednem kell.

M: Mindazon�ltal, szabad vagy. Cselekedeted

k�vetkezm�nyei a t�rsadalomt�l fognak f�ggeni,
amelyben �lsz, �s annak konvenci�it�l.

K: Lehet, hogy meggondolatlanul cselekszem.

M: A b�tors�ggal egy�tt fog n�vekedni b�lcsess�g,

a k�ny�r�let, �s a cselekv�sbeli �gyess�g. Tudni
fogod, mit kell tenned, �s b�rmit teszel, az
mindenk�pp j� lesz.

K: �gy l�tom, �nmagam k�l�nb�z� aspektusai

h�bor�ban �llnak egym�ssal, �s nincs bennem
b�ke. Hol a szabads�g, a b�tors�g, a b�lcsess�g �s
a k�ny�r�let? Cselekedeteim csup�n a k�oszt
n�velik, amelyben �lek.

M: Ez teljesen �gy van, mert a testnek tartod magad,

vagy valaminek. �llj meg, n�zz, vizsg�l�dj, tedd fel a
helyes k�rd�seket, juss el a helyes
k�vetkeztet�sekre, �s legyen meg a b�tors�god a
szerint cselekedni, �s megl�tod, mi t�rt�nik. Lehet,

hogy az els� l�p�sek a fejedre omlasztj�k a tet�t, de

a z�rzavar hamarosan ki fog tisztulni, �s b�ke �s
�r�m lesz. Annyi mindent tudsz �nmagadr�l, de az
ismer�t nem ismered. Fedezd fel ki vagy, az ismert
ismer�j�t. N�zz befel� szorgalmasan, ne felejts
eml�kezni r�, hogy az �szlelt nem lehet azonos az
�szlel�vel. Ak�rmit l�tsz, hallasz, vagy gondolsz,
eml�kezz � te nem az vagy, ami t�rt�nik, te az vagy,
akinek a sz�m�ra az t�rt�nik. �ss le m�lyen az ?�n
vagyok? �rz�s�be, �s biztosan fel fogod fedezni,
hogy az �szlel�si k�zpont univerz�lis, olyan
univerz�lis, mint a f�ny, amely megvil�g�tja a vil�got.
Minden, ami az univerzumban t�rt�nik, az neked, a
csendes tan�nak t�rt�nik. M�sfel�l, b�rmi t�rt�nik,
�ltalad, az univerz�lis, �s kiapadhatatlan energia
�ltal t�rt�nik.

K: K�ts�gtelen�l nagy �r�m hallani, hogy az ember

a csendes tan�, �s az univerz�lis energia. De hogy
tudom a verb�lis kijelent�st k�zvetlen tud�sra
v�ltani? A hall�s nem tud�s.

M: Miel�tt b�rmit is k�zvetlen�l, nonverb�lisan

tudhatn�l, tudnod kell, ki az ismer�. Ez ideig az
elm�t tartottad az ismer�nek, de ez �ppen, hogy
nem �gy van. Az elme k�pekkel �s ide�kkal terhel,
amelyek nyomokat hagynak az eml�kezetben. Az
eml�kez�st tartod tud�snak. Az igazi tud�s �r�kk�
friss, �j, v�ratlan. Bel�lr�l fakad. Amikor tudod, hogy
mi vagy, akkor az is vagy, amit tudsz. A tud�s �s a
l�t k�z�tt nincsen szakad�k.

K: Csak az elm�vel tudom tanulm�nyozni az elm�t.

M: Persze, haszn�ld az elm�det, hogy megismerd

az elm�det. Ez t�k�letesen rendben van, �s ahhoz
is a legjobb el�k�sz�let, hogy meghaladd az elm�t.
L�t, tud�s �s �r�m a te saj�tjaid. El�sz�r realiz�ld
saj�t l�tedet. Ez k�nny�, mert az ?�n vagyok? �rz�se
mindig veled van. Azut�n fogadd el �nmagad, mint
az ismertt�l k�l�nv�l� ismer�t. Amint tiszta l�tk�nt
ismered �nmagad, a szabads�g elragadtat�sa a te
saj�tod.

K: Melyik Yoga ez?

M: Mi a gond? Az k�sztetett r�, hogy ide gyere,
hogy nem tetszik az �leted, ahogy azt ismered, a
tested, �s elm�d �lete. Kontroll�l�suk, �s az ide�lis
fel� k�zel�t�s�k r�v�n megpr�b�lhatsz jav�tani
rajtuk, vagy �tv�ghatod az �nazonoss�g gordiuszi
csom�j�t, �s tekintheted testedet �s elm�det
olyasvalaminek, ami nincs r�d b�zva, semmilyen
m�don.

K: Nevezhetem a kontroll�l�s �tj�t �s tudom�ny�t

raja yog� nak, �s a p�rtatlans�g �tj�t � gnana
yog� nak? �s az ide�lis im�d�s�t � bhakti yog� nak?

M: Ha ez neked �r�met okoz. A szavak r�mutatnak,

de nem adnak magyar�zatot. �n a meg�rt�sen

kereszt�l t�rt�n� megszabadul�s �si �s egyszer�
m�dszer�t tan�tom. �rtsd meg saj�t elm�det, �s ha
kitart� vagy, el�red. Az elme f�lre�rt, val�j�ban a
f�lre�rt�s a term�szete. A helyes meg�rt�s az
egyetlen gy�gyszer, b�rmilyen n�ven nevezed. Ez a
legkor�bbi, �s a leg�jabb is, mert �gy foglalkozik az
elm�vel, ahogyan az van.

Semmit nem fogsz megv�ltoztatni, mert nincs

sz�ks�ged v�ltoz�sra. Megv�ltoztathatod elm�det,
vagy testedet, de ami v�ltozik, az mindig valamilyen
hozz�d k�pest k�ls� dolog, nem te. Egy�ltal�n mi�rt
vesz�dsz a v�ltoz�ssal? Realiz�ld egyszer s
mindenkorra, hogy sem tested, sem elm�d, de m�g
tudatoss�god sem te vagy, �s hogy igaz
term�szetedben egyed�l �llsz tudatoss�gon �s
tudattalans�gon t�l. Semmilyen er�fesz�t�s �ltal
nem juthatsz oda, csak a meg�rt�s vil�goss�ga
�ltal. Nyomozd ki f�lre�rt�seidet, �s hagyd el �ket,
ez minden. Semmi nincs, amit keresni, �s tal�lni
kellene, mert semmit nem vesz�tett�l el. Laz�ts, �s
figyeld az ?�n vagyok?-ot. A val�s�g k�zvetlen�l
m�g�tte van. L�gy csendben, l�gy csendes; meg
fog jelenni, vagyis ink�bb mag�ba fog fogadni.

K: Nem kell, hogy testemt�l �s elm�mt�l

megszabaduljak el�bb?

M: Nem tudsz, mert �ppen az idea k�t hozz�juk.

Csak �rtsd meg, �s hagyd figyelmen k�v�l.

K: K�ptelen vagyok figyelmen k�v�l hagyni, mert

nem vagyok integr�lt.

M: K�pzeld el, hogy teljesen integr�lt vagy, hogy

gondolataid �s cselekedeteid teljesen �sszhangban
vannak. Milyen seg�ts�get fog ez sz�modra
jelenteni? Nem fog megszabad�tani �nmagad
f�lreismer�s�t�l, att�l, hogy a test, illetve az elme
vagy. L�sd ezeket pontosan annak, ami ?nem te
vagy?, ez minden.

K: Arra k�rsz, hogy eml�kezzek felejteni.

M: Igen, �gy valahogy. De az�rt ez nem

rem�nytelen. Meg tudod csin�lni. Csak �llj hozz�
komolyan. Vak tapogat�z�sod tele van �g�rettel.
Val�j�ban keres�sed a tal�l�s. Nem tudsz hib�zni.

K: Dezintegr�lts�gunk miatt szenved�nk.

M: Am�g gondolatainkat �s cselekedeteinket

v�gyaink �s f�lelmeink sarkallj�k, szenvedni fogunk.
L�sd a haszontalans�gukat, �s a vesz�ly �s k�osz
amit teremtenek, al�bb fog hagyni. Ne pr�b�ld
�talak�tani �nmagad, csak l�sd minden v�ltoz�s
hasztalans�g�t. A v�ltoz�kony �lland�an v�ltozik,
m�g a v�ltozatlan v�rakozik. Ne v�rd el, hogy a
v�ltoz�kony vigyen el t�ged a v�ltozhatatlanhoz � ez

soha nem t�rt�nhet meg. Csak miut�n a v�ltoz�s

ide�j�t teljesen hamisnak l�tod, �s elveted, akkor
fog a v�ltozhatatlan az �r�k�be l�pni.

K: B�rmerre j�rok, azt hallom, hogy m�lyrehat�an

meg kell v�ltoznom, miel�tt megl�thatn�m a
val�s�got. Ezt az �tgondolt, �nk�nt v�llalt v�ltoz�si
folyamatot nevezik Yog� nak.

M: Minden v�ltoz�s az elm�re hat csup�n. Ahhoz,

hogy az l�gy, ami vagy, t�l kell l�pned az elm�n,
bele saj�t l�tedbe. L�nyegtelen, hogy mi az elme,
amit magad m�g�tt hagysz, felt�ve, hogy egyszer s
mindenkorra magad m�g�tt hagyod. Ez megint csak
nem lehets�ges �nmegval�s�t�s n�lk�l.

K: Mi j�n el�sz�r � az elme felad�sa, vagy az

�nmegval�s�t�s?

M: Az �nmegval�s�t�s felt�tlen�l el�sz�r j�n. Az

elme nem tud �nmag�t�l t�ll�pni �nmag�n. Fel kell,
hogy robbannjon.

K: Nincs felder�t�s a robban�s el�tt?

M: A robbant� er� a val�s�gb�l sz�rmazik. De te j�l

megfontoltan felk�sz�ted r� az elm�det. A f�lelem
mindig k�sleltetni tudja, m�g m�sik lehet�s�g nem
ad�dik.

K: Gondoltam, mindig van egy es�ly.

M: Elm�letben � igen. Gyakorlatban egy olyan

helyzetnek kell ad�dnia, amikor az �nmegval�s�t�s
�sszes sz�ks�ges �sszetev�je jelen van. Ez nem
szabad, hogy elcs�ggesszen. Az ?�n vagyok? t�ny�n
val� id�z�sed hamarosan m�sik es�lyt fog
teremteni. Mert a hozz��ll�s lehet�s�get vonz. Csak
az ?�n vagyok? val� els� k�zb�l, �s nem ig�nyel
bizony�t�kot. Tart�zkodj benne.

K�rdez�: A vil�g sok orsz�g�ban alkalmaznak

vizsg�l� tisztek olyan gyakorlatokat, melyek c�lja
�ldozataik vallom�sra b�r�sa, valamint
szem�lyis�g�k megv�ltoztat�sa, ha sz�ks�ges.
Fizikai �s mor�lis sz�ks�gletek megvon�s�nak
megfontolt megv�laszt�s�val �s meggy�z�ssel a
r�gi szem�lyis�g �sszeomlik, �s egy �j szem�lyis�g
l�p a hely�be. A vizsg�lat alatt �ll� embernek olyan
sokszor elism�tlik, hogy � az �llam ellens�ge, �s
orsz�g�nak �rul�ja, hogy elj�n a nap, amikor valami
�sszet�rik benne, �s teljes meggy�z�d�ssel azt
kezdi �rezni, hogy � egy �rul�, egy l�zad�, teljesen
megvet�sre m�lt�, �s r�szolg�lt a legsz�rny�bb
b�ntet�sre. Ezt a folyamatot ismerik agymos�sk�nt.

Szerintem a vall�sos ember, �s a Yoga gyakorl�ja

nagyon hasonl�, mint egy ?agymosott?. Ugyanaz a
fizikai �s ment�lis n�lk�l�z�s, mag�nz�rka, a b�n
intenz�v �rz�se, k�ts�gbees�s, �s a v�gy, hogy
vezekl�sen kereszt�l menek�lj�n, �s megt�rjen,
elfogadjon egy �j �nk�pet, �s megszem�lyes�tse ezt
a k�pet. Ugyan�gy az ism�tl�d� formul�k halmaza:
?Isten j�; a Guru (gy�lekezet) tudja; a hit megment
engem?. Az �gynevezett Yoga, illetve a vall�sos
gyakorlatok ugyanazon elven m�k�dnek. Az elm�t
arra k�nyszer�tik, hogy valamilyen konkr�t ide�ra
koncentr�ljon, hogy minden m�s ide�t kiz�rjon, �s
szigor� fegyelemmel, f�jdalmas �nsanyargat�ssal
er�s�tse a koncentr�ci�t. Nagy �rat fizetnek �let �s
boldogs�g ter�n, �s az ez�rt rem�lhet� jutalomnak
nagyon fontosnak kell lennie. Ez az el�re
elrendezett, szembet�n� vagy rejtett, vall�sos vagy
politikai, etikai vagy t�rsadalmi �talakul�s, lehet,
hogy hitelesnek �s tart�snak l�tszik, m�gis egy
mesterk�lts�g �rz�s mer�l fel vele kapcsolatban.

Maharaj: Teljesen igazad van. Ha az elme oly sok

viszontags�gon megy kereszt�l, �sszezavarodik �s
megb�nul. �llapota bizonytalann� v�lik; ak�rmibe
belefog, annak a v�ge m�g m�lyebb k�tel�k.

K: Akkor mi�rt vannak elrendelt sadhan� k?

M: Hacsak nem teszel iszony� er�fesz�t�seket, nem

leszel r�la meggy�z�dve, hogy az er�fesz�t�s nem
vezet sehov�. Az �n annyira �nhitt, hogy hacsak
teljesen el nem b�tortalanodik, nem fogja feladni.
Puszta verb�lis meggy�z�s nem elegend�. Szigor�
t�nyek tudj�k csak megmutatni az �nk�p abszol�t
jelent�ktelens�g�t.

K: Az agymos�s az �r�lts�gemhez, a Guru pedig az

�pelm�j�s�gemhez vezet. A vezet�s a hasonl�s�g.
De a mot�vum �s a c�l teljesen m�s. A
hasonl�s�gok val�sz�n�leg puszt�n verb�lisak.

M: A szenved�sre val� �szt�nz�s, vagy

k�nyszer�t�s er�szakot foglal mag�ban, �s az
er�szak gy�m�lcse nem lehet �des.

Bizonyos szitu�ci�k sz�ks�gszer�en f�jdalmasak,

�s ezt el kell fogadnod. M�s szitu�ci�kat te hozt�l
l�tre, ak�r sz�nd�kosan, ak�r hanyags�gb�l. �s
ezekb�l �gy kell megtanulnod a leck�t, hogy az ne
ism�tl�dj�n ism�t.

K: �gy t�nik, az�rt kell szenvedn�nk, hogy

megtanuljunk uralkodni a f�jdalom felett.

M: A f�jdalmat el kell viselni. Olyan, mint f�jdalom

ural�sa, nem l�tezik, �s edz�sre sincs sz�ks�g. A
j�v�re val� el�k�sz�let, attit�d�k fejleszt�se, a
f�lelem jele.

K: Amint a f�jdalommal szembes�lni tudok,

szabadd� v�ltam vele szemben, nem f�lek t�le, �s
ez�rt boldog vagyok. Ez t�rt�nik a beb�rt�nz�tt
rabbal is. B�ntet�s�t jogos �s helyes dolognak
fogadja el, �s b�k�ben van a b�rt�nhat�s�ggal, �s
az �llammal. A vall�sok egyebet sem csin�lnak,
csak elfogad�sr�l, �s megad�sr�l pr�dik�lnak. Arra
�szt�n�znek, hogy b�n�snek valljuk magunkat,
hogy felel�snek �rezz�k magunkat a vil�g minden
gonoszs�g��rt, �s magunkra mutogassunk, mint
azok egyetlen ok�ra. A probl�m�m: nem l�tok sok
k�l�nbs�get az agymos�s, �s a sadhana k�z�tt,
kiv�ve, hogy a sadhana nem korl�tozza az embert
fizikailag. A k�nyszer�t� szuggeszti� mindkett�ben
jelen van.

M: Ahogy mondtad, a hasonl�s�gok felsz�niek. Ne

lovagolj ezeken.

K: Uram, a hasonl�s�gok nem felsz�niek. Az ember

egy �sszetett l�ny, �s egy id�ben lehet a v�dl�, �s a
v�dlott, a b�r�, a b�rt�nigazgat�, �s a h�h�r. Nincs
ilyen sok �nk�ntes egy ?�nk�ntes? sadhan� ban. Az
embert er�szakkal mozgatj�k l�t�k�r�n �s
ellen�rz�s�n t�lra. Ment�lis anyagcser�met legal�bb
olyan kev�ss� tudom megv�ltoztatni, mint a fizikait,
hacsak nem olyan f�jdalmas �s hosszadalmas
er�fesz�t�sekkel � mint a Yoga. Mind�ssze azt
k�rdezem: egyet�rt-e velem Maharaj, hogy a Yoga
er�szakot foglal mag�ban?

M: Egyet�rtek, hogy a Yoga, ahogyan bemutattad,

er�szakot jelent, �s �n soha nem t�mogatom az
er�szak semmilyen form�j�t. Az �n utam teljesen
er�szakmentes. Pontosan �gy �rtem, ahogy
mondom: er�szakmentes. Fejtsd meg magad, hogy
mi ez. �n azt mondom csup�n: er�szakmentes.

K: Nem besz�lek f�lre. Amikor egy Guru arra k�r,

hogy �letem h�tral�v� r�sz�ben napi tizenhat �r�t
medit�ljak, nem tudom megcsin�lni �nmagammal
szembeni sz�ls�s�ges er�szak n�lk�l. Az ilyen Guru
j�, vagy rossz?

M: Senki nem k�nyszer�t, hogy napi tizenhat �r�t

medit�lj, ha neked nincs hozz� kedved. Ez csak egy
m�dja, hogy k�z�lj�k veled: ?maradj �nmagaddal, ne
vessz el a t�bbi k�z�tt?. A tan�t� v�rni fog, csak az
elme t�relmetlen.

Nem a tan�r, hanem az elme er�szakos, �s f�l is

saj�t er�szak�t�l. Az elme dolgai viszonylagosak,
t�ved�s azokat abszol�tt� tenni.

K: Ha passz�v maradok, semmi nem v�ltozik. Ha

akt�v vagyok, er�szakosnak kell lennem. Mi olyat
tehetek, ami se nem term�ketlen, se nem
er�szakos?

M: Term�szetesen van m�dszer, mely se nem

er�szakos, se nem term�ketlen, �s m�gis p�ratlanul
hat�kony. Csak n�zz �nmagadra, amint vagy, l�sd
�nmagadat, ahogy vagy, fogadd el �nmagadat,
ahogy vagy, �s hatolj egyre m�lyebbre abba, ami
vagy. Er�szak �s er�szakmentess�g a m�sok ir�nti
attit�d�det �rja le; az �n �nmag�val kapcsolatban se
nem er�szakos, se nem er�szakmentes, vagy
tudat�ban van, vagy nincs tudat�ban �nmag�nak.
Ha ismeri �nmag�t, minden cselekedete helyes, ha
nem, minden cselekedete rossz lesz.

K: Hogy �rted, mikor azt mondod: �n vagyokk�nt

ismerem magamat?

M: Miel�tt az elme lett � �n vagyok. Az ?�n vagyok?

nem egy gondolat az elm�ben; az elme t�rt�nik az
�n sz�momra, nem �n t�rt�nek az elme sz�m�ra.
�s mivel t�r �s id� az elm�ben vannak, �n id�n �s
t�ren t�li, �r�k, �s minden�tt jelenval� vagyok.

K: Komolyan besz�lsz? Komolyan �gy gondolod,

hogy te mindenhol, �s minden id�ben l�tezel?

M: Igen, komolyan. Sz�momra ez olyan nyilv�nval�,

mint sz�modra a mozg�s szabads�ga. K�pzeld el,
amint egy fa megk�rdezi egy majomt�l: ?Komolyan
�gy gondolod, hogy egyik helyr�l a m�sikra tudsz
mozogni?? �s a majom azt mondja: ?Igen, komolyan?.

K: Kauzalit�st�l mentes is vagy? K�pes vagy

csod�kra?

M: A vil�g �nmaga csoda. �n t�l vagyok a csod�kon

� �n abszol�te norm�lis vagyok. Sz�momra minden
�gy t�rt�nik, ahogy kell. Nem avatkozom a teremt�s
dolgaiba. Mi haszna kis csod�knak sz�momra,
amikor a legnagyobb csoda zajlik szakadatlanul?
B�rmit is l�ss, mindig a te saj�t l�nyed az, amit l�tsz.
Mer�lj egyre m�lyebbre �nmagadban, keress bel�l,
sem er�szakot, sem er�szakmentess�get nem
tal�lsz az �nfelfedez�s sor�n. A hamis
megsemmis�t�se nem er�szak.

K: Amikor gyakorlom az �nkutat�st, vagy azzal az

ide�val haladok befel�, hogy az hasznos lesz
sz�momra ilyen-olyan m�don, m�g mindig az el�l
menek�l�k, ami vagyok.
M: �gy van. A val�di �nkutat�s mindig valamibe
befel�, nem valamib�l kifel� ir�nyul. Amikor azt
kutatom, hogyan szerezzek meg, vagy ker�ljek el
valamit, val�j�ban nem kutatok. Ahhoz, hogy
ismerjek valamit, el kell fogadnom azt � teljesen.

K: Igen, Isten megismer�s�hez el kell fogadnom

Istent � milyen ijeszt�.

M: Miel�tt Istent el tudn�d fogadni, �nmagadat kell

elfogadnod, ami m�g ijeszt�bb. Az �nelfogad�s els�

l�p�sei egy�ltal�n nem kellemesek, mert amit l�tsz,

az nem egy boldog l�tv�ny. Sz�ks�ged van minden
b�tors�godra, hogy tov�bb menj. Ami seg�t, az a
csend. N�zz �nmagadra teljes cs�ndben, ne �rd le
�nmagad. N�zz arra a l�nyre, aminek hiszed
magad, �s eml�kezz � nem az vagy, amit l�tsz. ?Ez
nem �n vagyok � mi vagyok �n?? � ez az �nkutat�s
szellemi ind�t�ka. Nincsenek egy�b eszk�zei a
megszabadul�snak, minden eszk�z k�sleltet.
Hat�rozottan utas�tsd el, ami nem vagy, m�g a val�di
�n fel nem bukkan az � ragyog� semmis�g�ben, az
� ?sem-mi-s�g�ben?.

K: A vil�g gyors �s kritikus v�ltoz�sokon megy

kereszt�l. Ezeket az Egyes�lt �llamokban nagyon
tiszt�n l�thatjuk, hab�r m�s orsz�gokban is
el�fordulnak. Egyfel�l n�vekszik a b�ncselekm�nyek
sz�ma, m�sfel�l t�bb hiteles szents�get l�thatunk.
K�z�ss�gek alakulnak, �s n�melyik az integrit�s �s
vezekl�s nagyon magas szintj�n �ll. �gy l�tszik,
mintha a gonosz �nmag�t puszt�tan� saj�t
sikereivel, ak�r a t�z, mely elem�szti t�zel�anyag�t,
m�g a j�, mint az �let, fenntartja �nmag�t.

M: Am�g az esem�nyeket j�kra �s gonoszokra

osztod, igazad lehet. Csakugyan, a j� gonossz�, �s
a gonosz j�v� v�lik, saj�t beteljesed�se r�v�n.

K: Mi a v�lem�nyed a szeretetr�l?

M: Amikor par�znas�gba fordul, akkor destrukt�vv�

v�lik.

K: Mi a par�znas�g?

M: Eml�kez�s � k�pzel�d�s � el�re l�t�s. �rz�ki, �s

verb�lis. A f�gg�s�g egy form�ja.

K: El��r�s a Yog� ban a brahmacharya, az

�nmegtart�ztat�s?

M: A k�nyszerek �s tilt�sok �lete nem Yoga. Az

elm�nek meg kell szabadulnia a v�gyakt�l, �s
laz�v� kell v�lnia. Ez meg�rt�ssel k�vetkezik be,
nem elhat�roz�ssal, amely csak egy m�sik form�ja
az eml�kezetnek. A meg�rt�sre jutott elme
v�gyakt�l �s f�lelmekt�l mentes.

K: Hogyan juthatok meg�rt�shez?

M: Medit�ci�val, ami figyelemben r�szes�t�st jelent.

L�gy teljesen tudat�ban a probl�m�dnak, n�zd meg
azt minden oldalr�l, figyeld meg, hogyan hat az
�letedre. Majd hagyd mag�ra. Enn�l t�bbet nem
tudsz tenni.

K: Ez szabadd� fog tenni?

M: You are free from what you have understood.

The outer expressions of freedom may take time to
M: Att�l vagy szabad, amit meg�rtett�l. A szabads�g
k�ls� megnyilv�nul�sainak megjelen�se id�t vehet

ig�nybe, de m�r jelen vannak. Ne v�rd el a

t�k�letess�get. A megnyilv�nul�sban nincs
t�k�letess�g. A r�szletek �ssze kelll, hogy
�tk�zzenek. Semmilyen probl�ma nem oldhat� meg
teljesen, viszont vissza tudsz h�z�dni el�le egy
olyan szintre, ahol m�r nem befoly�sol.

101. A Gnani nem ragad �s nem tart meg

semmit

K�rdez�: Hogyan j�r el a gnani, mikor valamit

megcsin�lnia sz�ks�ges? Terveket k�sz�t, d�nt a
r�szletek fel�l, majd v�grehajtja azokat?

Maharaj: A gnani teljesen �tl�tja a helyzetet, �s

azonnal tudja, hogy mit kell csin�lnia. Ez minden. A
t�bbi megt�rt�nik �nmag�t�l, �s eg�sz�ben v�ve
tudattalanul. A gnani minden l�tez�vel val�
�nazonoss�ga annyira teljes, hogy ahogyan � hat az
univerzumra, �gy hat az univerzum �r�. A
legteljesebb m�rt�kben biztos benne, hogy mihelyt
felismerte a szitu�ci�t, az esem�nyek a megfelel�
m�don fognak alakulni. Az �tlagember szem�lyesen
�rintett, kock�zatait �s es�lyeit latolgatja, m�g a
gnani k�z�mb�s marad, biztos benne, hogy minden
�gy fog t�rt�nni, ahogy kell; �s nem sokat sz�m�t
neki, hogy mi t�rt�nik, mert v�g�l is az egyens�ly, �s
a harm�nia helyre�ll�sa elker�lhetetlen. A dolgok
sz�ve b�k�ben van.

K: �gy tudom, hogy a szem�lyis�g ill�zi�, �s a

val�s�ggal az �nazonoss�g elvesz�t�se n�lk�li �ber
p�rtatlans�g pontj�ban �rintkez�nk. L�gy sz�ves,
�ruld el nekem � e pillanatban te szem�ly vagy,
vagy egy �ntudatos identit�s?

M: Mindkett�. De a val�di �n nem �rhat� le, csak a

szem�ly k�n�lta kifejez�seken k�v�l, csak annak
kifejez�seivel, ami nem vagyok. Mind�ssze annyit
mondhatsz a szem�lyr�l, hogy az nem az �n, �s
nem tudsz semmi olyat mondani az �nr�l, ami ne a
szem�lyre vonatkozna; ahogy az van, ahogy az
lehetne, ahogy annak lennie kell. Minden
tulajdons�g szem�lyes. A val�s�g minden
tulajdons�got meghalad.

K: Id�nk�nt az �n, id�nk�nt pedig a szem�ly vagy?

M: Hogy lehetn�k? A szem�ly az, aminek m�s

szem�lyek sz�m�ra megjelenek. �nmagam
sz�m�ra �n a tudatoss�g v�gtelen kiterjed�se
vagyok, amelyben megsz�ml�lhatatlan szem�ly
jelenik meg, �s t�nik el, v�gtelen egym�sut�nban.

K: A szem�ly, amely sz�modra teljesen illuz�rikus,

mik�ppen jelenik meg sz�munkra val�dik�nt?

M: Az �n, aki vagy, minden l�tez�, tudatoss�g �s

�r�m gy�kere, te r�szes�tesz val�s�godban
mindent, amit �szlelsz. Ez a val�s�gban r�szes�t�s
megv�ltozhatatlanul a most ban megy v�gbe, nem
m�s id�ben, mert m�lt �s j�v� csak az elm�ben van.
A ?l�tez�s? csak a mostra vonatkozik.

K: Az �r�kk�val�s�g nem v�gtelen ugyan�gy?

M: Az id� v�gtelen, de korl�tozott, az �r�kk�val�s�g

a most pillanat�nak a t�rt r�sze. Nem tal�ljuk, mert
az elme �r�kk� a m�lt �s a j�v� k�z�tt ing�zik. Nem
fog meg�llni, hogy a most ra f�kusz�ljon. Ez
viszonylag k�nnyed�n megtehet�, ha �rdekl�d�sed
fel�bred ir�nta.

K: Mi �breszti fel az �rdekl�d�st?

 M: A komolys�g, mint az �retts�g jele.

K: �s hogyan k�vetkezik be az �retts�g?

M: �gy, hogy elm�det vil�gosan �s tiszt�n tartod,

�leted minden pillanat�t teljes tudatoss�ggal �gy
�led meg, ahogyan az t�rt�nik, megvizsg�lva �s
sz�toszlatva a v�gyakat, �s f�lelmeket, mihelyt
felmer�lnek.

K: Lehets�ges ilyen koncentr�ci� egy�ltal�n?

M: T�rekedj. Egy l�p�s egyszerre k�nny�. Energia

�rad a komolys�gb�l.

K: Nem tal�lom magam el�g komolynak.

M: Az �n-cserbenhagy�s s�lyos probl�ma.

Megrohasztja a lelket, ak�r a r�k. A tisztas�g �s a
gondolkod�s integrit�sa a gy�gyszer. T�rekedj,
hogy meg�rtsd, ill�zi�k vil�g�ban �lsz, vizsg�ld
meg, t�rd fel azok gy�kereit. A val�di t�rekv�s a
megt�telre komolly� fog tenni t�ged, mert a helyes
er�fesz�t�sben boldogs�g van.

K: Hov� fog ez engem vezetni?

M: Hov� tudna vezetni, ha nem saj�t t�k�letesed�se

fel�? Amint j�l megalapozott vagy a most ban, nem
kell sehov� m�shov� menjen, ami id�tlen�l vagy,
amit �r�kk�rv�ny�en kifejezel.

K: Egy, vagy sok vagy?

M: Egy vagyok, de sokk�nt jelenek meg.

K: Mi�rt jelenik meg egy�ltal�n az ember?

M: L�tezni, �s tudatosnak lenni j�.

K: Az �let szomor�.

M: A szomor�s�g oka a tudatlans�g. A meg�rt�st

boldogs�g k�veti.

K: Mi�rt kell a tudatlans�gnak f�jdalmasnak lennie?

M: Ez a gy�kere minden v�gynak, �s f�lelemnek,

melyek f�jdalmas �llapotok, �s a v�g n�lk�li
t�velyg�sek forr�sa.
K: L�ttam, hogy �ll�t�lag megval�sult emberek
nevetnek, �s s�rnak. Ez nem annak a jele, hogy nem
mentesek a v�gyt�l �s f�lelemt�l?

M: Nevethetnek �s s�rhatnak, a k�r�lm�nyekt�l

f�gg�en, de bels�leg nyugodtak �s tiszt�k, p�rtatlan
szeml�l�i saj�t spont�n reakci�iknak. A k�ls�s�g
megt�veszt�, �s a gnani eset�ben m�g ink�bb az.

K: Nem �rtem.

M: Az elme nem �rtheti, mert arra van nevelve, hogy

megragadjon �s megtartson, m�g a gnani nem ragad
�s nem tart meg.

K: Mit tartok �n meg, amit te nem?

M: Te az eml�kek teremtm�nye vagy; legal�bbis �gy

k�pzeled, hogy az vagy. �n egy�ltal�n nem �gy
k�pzelem. Vagyok aki vagyok, ami semmilyen fizikai
vagy ment�lis �llapottal nem azonos�that�.

. K: Egy baleset biztos romba d�nten� a

higgadts�godat.

M: Az a k�l�n�s, hogy nem. Sz�momra is meglep�

m�don, maradok aki vagyok � tiszta tudat, minden
t�rt�n�sre �beren.

K: M�g a hal�l pillanat�ra is?

M: Mit nekem a test hal�la?

K: Nincs r� sz�ks�ged a vil�ggal val� kapcsolathoz?

M: Nincs sz�ks�gem a vil�gra. Egyben sem vagyok.

Az �ltalad gondolt vil�g csak a te elm�dben van.
L�tom azt szemeiden �s elm�den kereszt�l, de
teljes tudat�ban vagyok, hogy az eml�kek kivet�t�se;
a val�s�ggal csak a tudat pontj�ban �rintkezik,
amely csak a most ban lehet.

K: Egyetlen k�l�nbs�gnek az t�nik k�z�tt�nk, hogy

m�g �n azt �ll�tom, hogy nem ismerem val�di
�nemet, te fenntartod, hogy j�l ismered azt; van
valamilyen m�s k�l�nbs�g k�z�tt�nk?
 M: Nincs k�z�tt�nk semmilyen k�l�nbs�g; �n sem

mondhatom, hogy ismerem �nmagam, tudom, hogy

nem vagyok se le�rhat�, se defini�lhat�. Egy
v�gtelens�g van az elme legt�volabbi el�r�s�n t�l.
Ez a v�gtelens�g az otthonom; ez a v�gtelens�g
vagyok �n magam. �s ez a v�gtelens�g szeretet is
egyben.

K: Te minden�tt szeretetet l�tsz, m�g �n gy�l�letet,

�s szenved�st. Az emberis�g t�rt�nete az egy�ni �s
kollekt�v gyilkol�s t�rt�nete. Semmilyen m�s �l�l�ny
nem gyilkol olyan �lvezettel.

M: Ha az ind�t�kokat keresed, szeretet fogsz tal�lni,

�nmagad, �s az ember szeretet�t. Az emberek az�rt
harcolnak, amir�l azt k�pzelik, hogy szeretik.

K: Szeretet�knek biztos el�g val�s�gosnak kell

lennie, ha k�szek meghalni �rte.

M: A szeretet hat�rtalan. Amely szeretet kevesekre

korl�tozott, nem nevezhet� val�dinak.

K: Te ismersz ilyen korl�tlan szeretetet?

M: Igen, ismerek.

K: Hogyan �rez?

M: Minden szeretett, �s szeretetre m�lt�. Nincs

kiv�tel.

K: M�g a cs�f, �s a b�n�s sem az?

M: Minden tudatoss�gomon bel�l van; minden az �n

saj�tom. �r�lts�g felosztani �nmagamat szeretett �s
nem szeretett dolgokra. Mindkett� f�l�tt �llok. Nem
vagyok elidegenedett.

K: A rokon- �s ellenszenvt�l val� mentess�g a

k�z�ny �llapota.

M: Kezdetben �gy lehet l�tni �s �rezni. �llhatatosan

tarts ki az effajta a k�z�nyn�l, �s mindent bet�lt�, �s
mindent �t�lel� szeretett� fog fejl�dni.
K: Vannak pillanatok, mikor az elme kivir�gzik, �s
fell�ngol, de e pillanatok nem maradand�ak, �s az
�let visszat�r mindennapos sz�rkes�g�hez.

M: Diszkontinuit�s a t�rv�ny, amikor a konkr�ttal

b�nsz. A folyamatos nem tapasztalhat�, mert
nincsenek hat�rai. A tudatoss�g �talakul�sokat
foglal mag�ban, v�ltoz�s v�ltoz�st k�vet, mikor egy
dolog vagy �llapot v�get �r, �s m�sik kezd�dik;
aminek nincs hat�rvonala, az nem tapasztalhat� a
sz� k�z�ns�ges �rtelm�ben. Az ember csak annak
ismerete n�lk�l lehet az, de azt tudhatja, hogy mi
nem. Hat�rozottan nem azonos a folytonos
mozg�sban l�v� tudatoss�g teljes tartalm�val.

K: Ha a megv�ltozhatatlan nem megismerhet�,

akkor mi �rtelme �s c�lja a megval�s�t�s�nak?

M: A megv�ltozhatatlan megval�s�t�sa
megv�ltozhatatlann� v�l�st jelent. �s a c�l minden
�l�nek a java.

K: Az �let mozg�s. A mozdulatlans�g hal�l. Hogyan

v�lik haszn�ra a hal�l az �letnek?

M: �n megv�ltozhatatlans�gr�l besz�lek, nem

mozdulatlans�gr�l. Megv�ltozhatatlann� v�lsz a
tart�zkod�sban. Er�v� v�lsz, amely minden dolgot
rendbe hoz. Ez j�rhat, lehet, hogy nem j�r intenz�v
k�ls� tev�kenys�ggel, de az elme m�ly, �s csendes
marad.

K: Ahogy elm�met figyelem �gy tal�lom, hogy

folyton v�ltozik, hangulat hangulatot k�vet, v�gtelen
v�ltozatoss�gban, m�g te, �gy l�tszik, �r�k�sen
ugyanabban a der�sen j�indulat� hangulatban vagy.

M: A hangulatok az elm�ben vannak, �s

l�nyegtelenek. Menj befel�, haladd meg �ket.
Sz�ntesd meg a tudatoss�god tartalma �ltali ig�zet
�llapot�t. Amikor az igaz l�t m�lyebb r�tegeibe �rsz,
�gy fogod tal�lni, hogy az elme felsz�ni j�t�kai
nagyon kev�ss� hatnak r�d.

K: Ott is ugyanazon j�t�kok lesznek?

 M: A csendes elme nem halott elme.

K: A tudatoss�g mindig mozg�sban van � ez

megfigyelhet� t�ny. A mozdulatlan tudatoss�g
ellentmond�s. Amikor csendes elm�r�l besz�lsz, az
mit jelent? Az elme nem a tudatoss�ggal azonos?

M: Ne feledj�k, hogy a szavakat sokf�le m�don

haszn�ljuk, a sz�veg�sszef�gg�snek megfelel�en.
A t�ny az, hogy kicsi a k�l�nbs�g a tudatos �s a
tudattalan k�z�tt � l�nyeg�ben ugyanazok. Az
�brenl�ti �llapot k�l�nb�zik a m�ly alv�st�l a tan�
jelenl�t�ben. A tudat sugara megvil�g�tja elm�nk
egy r�sz�t, �s az a r�sz �lmunkk�, vagy �brenl�ti
tudatoss�gunkk� v�lik, m�g a tudat a tan�k�nt
jelenik meg. A tan� rendszerint csak a tudatoss�got
ismeri. A sadhana abb�l �ll, hogy a tan� el�bb
vissza fordul saj�t tudatoss�ga fel�, azut�n �nmaga
fel� az � saj�t tudat�ban. Az �n-tudat a Yoga.

K: Ha a tudat mindenre kiterjed, akkor a vil�gtalan

ember l�tni fog, amikor megval�sult� v�lik?

M: �sszekevered az �rz�kel�st a tudattal. A gnani

annak ismeri mag�t, ami. Tudja, ha teste nyomor�k,
�s azt is, ha elm�je �rz�ki �szlel�sben valamilyen
m�rt�kben korl�tozott. De nem befoly�solja sem a
l�t�s k�pess�ge, sem annak hi�nya.

K: K�rd�sem enn�l sokkal konkr�tabb; amikor egy

vak ember gnani v� v�lik, l�t�sa visszat�r, vagy
sem?

M: Hacsak szemei �s agya nem lett helyre�ll�tva,

hogyan l�thatna?

K: De kereszt�l fog-e menni helyre�ll�t�son?

M: Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Minden a

v�gzett�l, �s a kegyelemt�l f�gg. De a gnani
rendelkezik egy spont�n m�dszerrel, egy nem-
�rz�kszervi �szlel�ssel, amely r�v�n k�zvetlen�l,
�rz�kszervek k�zvet�t�se n�lk�l ismeri a dolgokat. �
az �rz�ki, �s a fogalmi f�l�tt �ll, t�l van id� �s t�r,
n�v �s forma kateg�ri�in. Nem azonos sem az
�szlel�vel, sem az �szlelttel, hanem azzal az
egyszer�, �s univerz�lis hat�er�vel, amely az
�szlel�st lehet�v� teszi. A val�s�g a tudatoss�gon
bel�l van, de nem azonos sem a tudatoss�ggal, sem
annak valamilyen tartalm�val.

K: Melyik hamis, a vil�g, vagy az �n tud�som r�la?

M: K�v�l esik-e a vil�g a tud�sodon? T�l tudsz-e

l�pni azon, amit tudsz? Felt�telezheted a vil�got
elm�den t�linak, de az meg fog maradni egy olyan
fogalomnak, amely nem bizony�tott, �s nem
bizony�that�. A tapasztalatod a bizony�t�kod, �s az
csak sz�modra �rv�nyes. Ki m�s rendelkezhet m�g
a te tapasztalatoddal, mikor a m�sik szem�ly csak
annyira val�s, amennyire a te tapasztalatodban
mutatkozik?

K: Ilyen rem�nytelen�l mag�nyos vagyok?

M: Az vagy. Szem�lyk�nt. Val�di l�tedben te vagy a

teljess�g.

K: A tudatoss�gomban l�v� vil�g r�sze vagy, vagy

pedig f�ggetlen?

M: Amit te l�tsz, a ti�d, �s amit �n, az eny�m.

Kettej�kben kev�s a k�z�s.

K: Kell, hogy legyen valamilyen k�z�s t�nyez�,

amely �sszekapcsol benn�nket.

M: Hogy a k�z�s t�nyez�t megtal�ld, el kell vetned

minden k�l�nbs�get. Csak az univerz�lis lehet
k�z�s.

K: Rendk�v�l furcs�llom, hogy mik�zben azt

mondod, csup�n eml�keim term�ke vagyok, �s
sz�nalmasan korl�tozott, k�zben egy �ri�si vil�got
teremtek, mely mindent tartalmaz, bele�rtve t�ged
�s tan�t�sodat is. Hogyan j�tt l�tre ez a v�gtelens�g,
�s hogy tartalmazhatja azt az �n csek�lys�gem,

neh�z meg�rtenem. Lehet, hogy �tadod nekem a

teljes igazs�got, de �n annak csak egy kis r�sz�t
tudom felfogni.
M: M�gis t�ny � a kicsi kivet�ti az eg�szet, de nem
tudja tartalmazni az eg�szet. B�rmennyire nagy �s
teljes a vil�god, az �nmag�nak ellentmond�,
m�land�, �s teljesen illuz�rikus.

K: Lehet, hogy illuz�rikus, de csod�latos. Amikor

n�zem, �s hallgatom, �rintem, szagolom, �s �zlelem,
gondolom �s �rzem, eml�kezem �s elk�pzelem,
nem tudok m�st, csak b�mulatba esni az �n
csod�latos kreativit�somon. Kereszt�l n�zek a
mikroszk�pon, vagy a teleszk�pon, �s csod�kat
l�tok, k�vetem az atom nyom�t, �s hallgatom a
csillagok suttog�s�t. Ha �n vagyok az egyed�li
teremt�je mindennek, akkor val�j�ban �n vagyok
Isten. De ha Isten vagyok, mi�rt jelenek meg olyan
kicsinek, �s tehetetlennek �nmagam sz�m�ra?

M: Isten vagy, csak nem tudsz r�la.

K: Ha Isten vagyok, akkor az �ltalam teremtett

vil�gnak igazinak kell lennie.

M: L�nyeg�t tekintve igazi, de megjelen�s�ben nem

az. Szabadulj meg a v�gyakt�l �s f�lelmekt�l, �s
l�t�sod azonnal kitisztul, �s �gy fogod l�tni a
dolgokat, ahogy azok vannak. Vagy mondhatod,
hogy a satoguna teremti a vil�got, a tamoguna
hom�lyoss� teszi, �s a rajoguna eltorz�tja.

K: Err�l ink�bb ne besz�lj�nk, mert ha azt

k�rdezem, hogy mik a gun� k, a v�lasz ez: ami
teremt � ami elhom�lyos�t � ami eltorz�t. A t�ny
fennmarad � valami hihetetlen t�rt�nik velem, �s �n
nem �rtem, mi t�rt�nik, hogyan, �s mi�rt.

M: Nos, a k�v�ncsis�g a b�lcsess�g sz�let�se. A

szakadatlan �s �llhatatos k�v�ncsis�g a sadhana.

K: Egy olyan vil�gban �lek, amelyet nem �rtek, ez�rt

f�lek t�le. Mindenkinek ez a tapasztalata.

M: Elk�l�n�tetted �nmagad a vil�gt�l, ez�rt az

f�jdalmat okoz, �s megr�m�t. Fedezd fel a
t�ved�sedet, �s szabadulj meg a f�lelemt�l.

K: Arra k�rsz, hogy adjam fel a vil�got, mik�zben �n

boldog akarok lenni a vil�gban.
M: Ha a lehetetlent k�red, ki tud seg�teni? A
korl�tozott a f�jdalmas �s az �lvezetes
v�ltakoz�s�hoz k�t�tt. Ha �r�k boldogs�got keresel,
amely megt�madhatatlan �s megv�ltozhatatlan,
akkor magad m�g�tt kell hagynod a vil�got, annak
f�jdalmaival �s �r�meivel egy�tt.

K: Hogy kell ezt tenni?

M: A puszta fizikai lemond�s csak jelk�pe a

komolys�gnak, de a komolys�g �nmag�ban nem
szabad�t meg. Meg�rt�sre van sz�ks�g, amely
figyelmes �szlel�s, lelkes kutat�s, �s m�ly
elm�ly�l�s eredm�nye. Hajthatatlanul dolgoznod kell
a b�nt�l �s szomor�s�gt�l val� megv�lt�sod�rt.

K: Mi a b�n?

M: Minden, ami t�ged megk�t.