Beszélgetések

az önellátásról

A biogazdálkodás és az ökologikus
életmód alapjai

Öko-völgy Alapítvány
 ÖKO-VÖLGY KÖNYVEK

Beszélgetések az önellátásról
A biogazdálkodás és az ökologikus életmód alapjai

Öko-völgy Alapítvány,
Sonnogyvánnos,2012
 Szerkesztette:
Kun András

A szerkesztő beszélgetőtársai:
Barsi Attila
Kósa Antal
Németh Péter
Pőcze Vilmos
Rév Szilvia

Illusztráció:
Kiss Maja, Mérei Anita

A borítón szereplő festmény Kóra Judit munkája.

Fényképek:
Pőcze Vilmos, Rév Szilvia, Kun András, Kun László, Antal Balázs,
Krisna-völgy fotóarchívum.
A 27. oldalon szereplő fényképet a Sóstói Múzeumfalu bocsátotta rendelkezésünkre.

Nyomdai előkészítés:
Jakab Sándor

Nyomdai munkálatok:
Azaza Media Kft.

A kiadvány megjelenését a Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány

és az Ö ko-völgy Könyvalap anyagi támogatása tette lehetövé.

© Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos, 2012

Második kiadás.

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás,

a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

ISBN 978-963-08-3542-8
Előszó

A környezetünk állapotáért érzett aggodalom már a 18-19. században megfo-

galmazódott, és számos nagyhatású író, költő és filozófus (mint például William
Blake, William Wordsworth, David Thoreau, John Ruskin, Edward Carpenter vagy
William Morris) értekezett a környezetrombolás negatív hatásairóL A 20. század
második felében ez az aggodalom tovább erősödött, a környezeti problémák hatására
kialakuló helyzeteket már nem csak lokális esetekkén t, hanem globális krízisként
értelmezzük, és immáron nem csak egy szűk csoportban, hanem szélesebb réte-
gekben tudatosodnak ezek a problémák.
A megoldási lehetőségek és törekvések között a 19. és 20. században mindvégig
ott szerepelt az önfenntartó közössé gek létrehozásának kísérlete. Az 1960-as évektől
pedig egyre szaporadtak azok a közösségek, melyek akkor még nem tudatosan,
hanem csupán vallásuk tanításait, spirituális nézeteiket követve kezdtek környezet-
tudatosan élni, és később az ökoközösségek, így a nemzetközi ökofalu-mozgalom
mintáivá váltak (Findhorn, Auroville stb.). Az ő tevékenységük ma már akár bevált
előérzetnek, jóslatnak is tekinthető, és szoros kapcsolatot mutat a 21. század leg-
égetőbb problémájával, a fenntarthatóság kérdésével.
A fenntarthatóság kérdése a globalizációs folyamatok, a kapitalista gazdasági-
társadalmi berendezkedés negatív hatásai felismerésének, a környezetünkért való
aggodalomnak egyenes következménye. A fenntartható közösség-kisérletek egyfajta
választ, reakciót jelentenek a fenti problémákra. Ez a reakció azonban nem marad
meg a protestálás szintjén, és nem is csak megoldási javaslatokat fogalmaz meg,
hanem javaslatait kisérlet tárgyává teszi, azaz: a gyakorlatban is ellenőrzi megvalósí-
tási lehetőségeit, és folyamatosan finomítja, alakítja a valóság adta körülményekhez,
eredményeit pedig felkínálja szélesebb körű megvalósításra.
Ennek a kínálatnak egy szeletét tartja most kezében az olvasó.
Az utóbbi években, az ökofalvakban végzett néprajzi-antropológiai kutatásaim
során, egyre több olyan útkeresővel találkoztam, akik az ökológiai elvekre alapozó,
vidéki, természetközeli életmód megvalósítását tűzték ki célul. Többségük esetében

-
radikális életmódváltásról van szó, amelyhez a meglévő tudásuk mellé rengeteg új
tapasztalatra és képességre van szükség. Ennek a tudásnak az összeszedegetése igen
hosszadalmas és fáradtságos feladat, éppen ezért a "tudás-gyűjtögető" életmódot
folytatók igyekeznek olyan helyeken tanulni és tapasztalatokat szerezni, ahol többé-
kevésbé minden együtt van, ami az önellátó életmódhoz szükséges. Ilyen helyek az
ökofalvak, és ilyen tudástár a kezünkben tartott könyv.
A szerkesztő és beszélgetőtársai maguk is abból a tapasztalatukból indulnak
ki - ahogyan az első beszélgetésben el is hangzik -, hogy: "hónapról hónapra nő
az önellátó, földközeli életmód iránt őszintén érdeklődök száma, akik a vidékre
költözést önszántukból, örömmel szeretnék meglép ni:' A könyvet nekik szánják, de
nem árulnak zsákbamacskát, nem áHítják, hogy az önellátás egyszerű. Ugyanakkor
megmutatják, hogy nem is megvalósíthatatlan dolog. úgy vélik, hogy a kiköltö-
zést és az új életformát megvalósítani szándékozóknálleginkább a kellő nagyságú
földdarab, a közösséghez tartozás és a szakértelem hiányzik. És bár a szakértelem
csak a gyakorlattal párban vezet eredményre, egyetérthetünk a szerkesztővel abban,
hogy "messzire ellehet jutni, ha valaki a gyakorlat művelése közben folyamatosan
képzi magát:' Márpedig a Beszélgetések az önellátásról komoly szakértelemmel
bíró, elhivatott emberek hosszú (18 évnyi), kitartó kísérletezéssel összegyűjtött
gyakorlati tapasztalatait mutatja be. Kipróbált technikákkal, adatokkal támasztja
alá a leírtakat, de ettől még nem veszi el a kísérletezés, a saját tapasztalat szerzésé-
nek örömét, a beszéigetök egyszerűen csak elmondják, hogy ők hogyan csinálják
és mire jutottak ezzel.
Fentebb azt írtam, hogy a tudás egy szeletét kínálja, de pontosabban fogalma-
zunk, ha azt mondjuk: az összegyűjtött és saját tapasztalattal alátámasztott tudás
összegzését nyújtja át nekünk ez a munka. Kutatásaim során gyakran talátkoztam
olyan csoportokkal, akik nem egyszerűen csak biogazdálkodási vagy építészeti
praktikákat gyűjtöttek, hanem egy ökológiai elveknek megfelelő en működő közös-
ség létrehozását is tervezték.
Az ökologikus életmód alapelve, az önellátás valójában nem egyéni vállalkozás,
ahogyan egy ökofaluban élő ismerősöm megfogalmazta: "ha valaki kimondja azt
a szót, hogy önellátás, az máris csak a közösségi önellátást jelentheti, hiszen más
nincs is:' A Beszélgetések az önellátásról egy szaros kooperációban, fenntartható
módon élő magyarországi ökofalu, Krisna-völgy lakóinak tapasztalatait nyújtja át
az olvasónak Egyediségét az adja, hogy komplex rendszert vázol fel, egy közösség
működtetésének egyik lehetséges - és működőképességét már bizonyított - kép-
letét kínálja modellként más (tervezés alatt álló) közösségek számára. Ugyanakkor
olyanok is haszonnal forgathatják a könyvet, akik egy részben önellátó családi gaz-
daságot terveznek, vagy éppen egy kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán
törik a fejüket.
 E//is::ó 7

A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva veszik

sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a
világítás és a ruházkodás témaköreit "Ez éppen elegendő kezdésnek:' - olvashatjuk
az első beszélgetésben, és én hozzáteszem: éppen elegendő ahhoz is, hogy az olvasók
majd nagyon várják a folytatást.

Dr. Farkas Judit, néprajzkutató

Pécs, 2012. április 28.
Előzetes monológ

Évek óta zajló párbeszéd-sorozat néhány részletét tartalmazza ez a kötet. A beszél-

getésekben a somogyvámosi ökofaluban, Krisna-völgyben felhalmozott, amin-
dennapokban is alkalmazott tudásanyagat igyekeztünk összefoglalni. Az 1993-as
alapítás óta eltelt közel két évtizedben számos helyről gyűjtik itt az önellátásra
vonatkozó ismereteket, és amit erre érdemesnek tartanak, mielőbb ki is próbálják.
Krisna-völgy ezért ma már az önellátó életmóddal kapcsolatos ismeretek tárháza,
egyúttal a hazai ökofalvak egyik legsikeresebb tagja.
A fenntartható életmód kutatásával és oktatásával, környezeti szemléletformálás-
sal foglalkozó Öko-völgy Alapítványnál végzett munkánk során záporoznak ránk az
ország minden részéből az önellátással kapcsolatos kérdések. Annak tulajdonítjuk
ezt, hogy a főként az utolsó évtizedben fokozódó gazdasági-társadalmi nehézségek
mind többünket ösztönöznek arra, hogy elgondolkodjunk a folytatás módjairól.
Ezen érdeklődés hatására döntöttünk úgy 2011 decemberében, hogy Krisna-völgyi
szakemberekkel közösen hozzálátunk az összegyűlt tudás rendszerezett leírásához,
és azt mielőbb mások számára is elérhetővé tesszük.
Szerencsére sokan járnak előttünk az útkeresésben. Magyarországon és világ-
szerteszámos ökofalu-közösség létezik, ahol komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az
önellátó életmód alapjait elsajátítsák, a még fellelhető tudást összegyűjtsék. Számos
helyen pedig a mai napig élnek olyan közösségek, ahol az önellátással kapcsolatos
részletes ismeretek egyszerre részei a hagyománynak és mindennapi életnek is.
Sokan vagyunk olyanok, akiknek már nagyszülei, szülei eltávolodtak a több
ezer év alatt kipróbált életmódtól, a földrajzi-éghajlati adottságoknak megfelelő
gazdálkodási formáktól. Sokan gondoljuk úgy, hogy ez a nem régóta - régiótól
függően mindössze 80-100 éve - általánossá vált távoladási folyamat, amelyet
főként a természeti környezettől való függetlenedés vágya és a mohóság hajt, sokáig
nem tartható fenn. Vagy önként, tudatosan és felkészülten felvállaljuk a részleges,
esetleg teljes visszafordulást, vagy ezt kényszerből kell majd megtennünk Sokan
vagyunk olyanok is, akik úgy véljük, nem érdemes tovább várni arra, hogy valaki,

-
10 Bes::élgetések a:: iincllátásról

vagy valakik megoldják helyettünk az élet - és életmód problémáinkat Számukra

állítottuk össze ezt a könyvet, őket hívjuk beszélgetésre, és esetleg - ha ők is úgy
akarják - közös cselekvésre.
Nemcsak az életmódnak, hanem a tanításnak és a tanulásnak is létezik tradi-
cionális és igen egyszerű módja: a tanítvány kérdez, a tanító válaszol. Így adódhat
át a tudás személyesen és hiánytalanul. Reményünk szerint kötetünk láncszem
lehet a tanulás folyamatában. Ahol beszélgetőtársaimmal nem találtunk választ a
kérdéseinkre, mert már nem ismerjük a gyakorlatban is kipróbált módszereket, ott
kénytelenek voltunk más könyvekhez, a leírt szavakhoz fordulni. Az ilyen irodalmi
hivatkozásokat és megjegyzéseinket lábjegyzetekben adtuk meg, az érdeklődő a
részletes irodalomjegyzéket a kötet végén találja.
Könyvünk egy tervezett sorozat első darabja. Ahogyan már az első dialógusból
kiderül, az önellátás témaköre hatalmas, egyetlen kis könyvben még a leglényege-
sebb pontokat sem lehet mind érinteni. Kezdésként az élelmiszer- és víz önellátásról,
a ruházkodásról, a fűtésről és világításról, valamint az ezekhez kapcsolódó terü-
letekről, illetve a természetvédelemről beszélgettünk. A következő kötetek témái
közül néhány: lakás és épített környezet, oktatás, egészségmegőrzés és gyógyászat,
védelem, társadalmi élet, pénzügyi gazdálkodás, az ezekhez kapcsolódó témakörök,
valamint a jelen kötetből kimaradt, az önellátó gazdálkodáshoz tartozó részek,
például a méhészet és az ökrészet.
A beszélgetések tanulmányozását mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik az önel-
látás gyakorlati és elméleti kérdései iránt. Elsődleges szempontunk az volt, hogy a
megbeszélt témakörökben minél több támpontot jelöljünk ki, konkrét ismeretet
adjunk át azoknak, akik el szeretnék kezdeni a biokertészkedést, a gazdálkodás
egyéb területeit, esetleg önellátó gazdaságot akarnak kiépíteni. Számukra különösen
tanulságosak lehetnek a beszélgetésekben felmerülő, és reményeink szerint meg
is válaszolt kérdések. A dialógusokban az általános elvek tisztázása után a lehető
leghamarabb rátértünk a gyakorlati kérdésekre. A szövegben keretes olvasmányokat
helyeztünk el, ahol még több konkrét gyakorlati tanácsot foglaltunk össze.
A dialógus ősi, ám mégis örökifjú műfaj. A leíró-monologizáló könyvek olvasá-
sába, az előadások személytelenségébe belefáradt elménknek felüdülést jelentenek az
olyan szövegek, ahol egy "élő" beszélgetésbe "hallgathatunk" bele. E sorok írója szá-
mára feledhetetlen olvasmányt jelentenek például Rényi Alfréd és Juhász-Nagy Pál
beszélgetős könyvei. Ezek a szerzők a matematika és az ökológia legfontosabb kér-
déseiről írtak a platóni dialógusok hangulatát idéző mesterműveket. Újraolvasásuk
mindig eleven élménnyel, sőt, újabb felismerésekkel ajándékozza meg az olvasót
Ezen tapasztalatok hatására döntöttem úgy, hogy az önellátásról szóló könyvünk
műfaja a beszélgetés, a dialógus legyen.
Szerzőtársaimmal együtt remélem, hogy a most közreadott tizenöt beszélge-
tés mindegyike érdekes olvasmányt kínál, és új ismeretekkel ajándékozza meg a
 El/í::etes mono/ág ll

beszélgetések harmadik résztvevőjét, Önt, Kedves Olvasó. Szándékunk szerint a

beszélgetések gondolati szövevényében kalandozva mindenki találhat olyan része-
ket, amelyekhez szívesen visszatér, amelyekben elmélyül majd. Beszélgetőtársaim
nevében az önellátás elméleti és gyakorlati aspektusainak élvezetes olvasását-fel-
fedezését, és az új ismeretek eredményes gyakorlását kívánom!
Végezetül hálás szívvel mondok köszönetet tanítómesteremnek, Prof. Fekete
Gábor ökológusnak, az MTA rendes tagjának, akitől húsz éve tanulom a pannon
vegetáció ismeretét, és aki atyai biztatása, szeretetteljes érdeklődése révén folya-
matosan ösztönzött e kötet megírására. Köszön öm a könyv lektorainak, Dr. Farkas
Judit néprajzkutatónak, Dr. Szigetvári Csaba biológusnak, Rév Erzsébet szociál-
pedagógusnak a teljes kötet-, Kun László közgazdásznak (első dialógus) és Kun
Róbert egyetemi hallgatónak (első és második dialógus) egyes fejezetek gondos
átolvasását, értékes észrevételeiket, tanácsaikat Feleségemnek, Rév Szilviának a
szöveg gondozásában és a nyomdai előkészítésben nyújtott folyamatos és áldozat-
kész segítségét köszönöm.
Hálával gondolok Zólyomi Bálint professzorra, aki emlékezetes beszélgetéseink
során a szintetikus-holisztikus látásmód tudományos alkalmazására tanított, és
akitől éveken át személyes tanítást kaptam arról, hogy milyen csodálatos lehetősé­
geket rejt egy színvonalas szakmai vita.

A szerkesztő
 ELSŐ
DIALÓGUS
Az önellátásról
és az önfenntartásról

Az első beszélgetést a könyv bevezetőjének szántuk

Rév Szilvia biológussal. Az elmúlt négy esztendőben,
az Öko-völgy Alapítványnál végzett munkánk során
összegyűlt tapasztalatainkat vitattuk meg.
A beszélgetés elején igyekeztünk tisztázni a Jő fogalma -
kat, a pénz és az árucsere szerepét az önellátás szem-
pontjából. Röviden kitértünk a magyar vidék egykori
és jelenlegi helyzetére. Összefoglaltuk mindazt, amit
arról a mind népesebb csoportról megtudtunk, aki-
ket kiköltözőknek neveztünk el. Beszéltünk az ember
alapvető szükségleteiről, és ezzel összefüggésben igye-
keztünk meghatároz ni, hogy melyek a legfőbb teen -
dők az önellátás megvalósítása felé vezető úton. Végül
megállapodtunk abban, hogy a természet védelme is
megvalósul, hogyha a tájban gazdálkodó ember tartós
önellátásra törekszik, mert ha másért nem, legalább a
saját érdekében gondoskodó gazdája lesz a területének.
14 Els/i dialógus

"Önfenntartó az a közösség, amely hozzá tud jutni ahhoz, amire szüksége van. Önellátó
az, amely saját maga számára megtermeli, előállítja azt, amire szüksége van ..."
Sölétormos Jenő (Gaura Sakti dász)
Krisna-völgy elnöke

Kun András [K.A.]: Az ökofalvakat járva, az ott élőkkel beszélgetve gyakran fel-
merül az önellátás témaköre, és az a tapasztalatom, hogy szinte mindig előkerül
az önfenntartás fogalma is. A kettőt általában egymás szinonimájaként használják.
Mi viszont egy korábbi, Krisna-völgy elnökével folytatott beszélgetésben arra jutot-
tunk, hogy érdemes határozottan megkülönböztetni ezt a két dolgot.

Rév Szilvia [R.SZ.]: Ahogy én megértettem, a teljes önellátás az önfenntartás egy

esete, amikor minden szükségletünket magunknak állítjuk elő. Tehát, ha valaki
elmegy a gyárba, boltba, irodába, pénzt keres a munkájával, és ebből vásárol, akkor
önfenntartó, de nem önellátó. Ha pedig valaki segélyből kénytelen élni, akkor még
önfenntartónak sem lehet mondani. Az ökofalu-közösségek legtöbbje például
önfenntartó, de csak részlegesen önellátó, mert részben pénz vagy csere, és részben
önellátás révén szerzik meg a szükséges dolgokat.

[K.A.] Akkor viszont érdemes azt is leszögezni, hogy beszélhetünk az önellátásról

úgy, mint egy olyan jellemzőről, ami 5-l O-20 vagy több százalékban valósul meg.
Kellően pontos felmérés alapján ki lehet mutatni, hogy egy közösség hányad rész-
ben önellátó.

[R.SZ.] Szeriotem az önellátás-önfenntartás kérdésével kapcsolatban azt is vizsgálni

kell, hogy milyen arányban szükséges pénz az ellátórendszer működéséhez, milyen
távolról jut az áru a felhasználó hoz, illetve, hogy az önellátás szempontjából vizsgált
közösség mit és mennyit kényszerül külső forrásból beszerezni. Ami a pénzt illeti,
egyetértesz-e azzal, hogy a pénzben realizált hasznot hajszoló gazdálkodás, és a
pénzügyi mutatókra alapozott döntéshozatallehet a legfőbb akadálya egy önellátó
közösségi rendszer kialakulásának?

[K.A.] Alapvetően egyetértek, ha a mai állapotokat nézzük. De remélem, nem aka-

rod te is a pénzt kikiáltani a legfőbb bűnösnek! Rendre elfeledkezünk róla, hogy a
pénz, ez az évezredek során kicsiszolódott praktikus segédeszköz mire való.
Megkértem László öcsémet, aki közgazdász, hogy írja le gondolatait a pénz és az
önellátás viszonyáról, oszlassa el a homályt. Sokat okultam az írásából (ld. a következő
keretes részben). Világossá tette, hogy a pénz, vagy pénzhelyettesítő eszköz miként
kapcsolódik a nagyobb- és kisebb közösségek gazdaságához. Különösen fontos
-
_ _
A= önellátásról és az_
önfenntartásról 15 ~
~ 1
pontot érint, amikor az áruc eréről
és a helyi pénzről ír. Mostanában
mind többször hallom azt i , hogy a
helyi valuták a tapasztalatok szerint
elősegítik az önellátó gazdálkodási
rendszerek kiépítését. 1
Az önellátást teljesen nélkülöző élet
teljes kiszolgáltatott ágot jelent. A
városi vagy városias életmódot foly-
tató ember kiszolgáltatottságának
oka, hogy közvetett módon jut hozzá
a szükségleteit ki elégítő dolgok több-
ségéhez. Ebben a kapcsolatban a fő
közvetítő zerepét a pénz játssza.
Szabó Zoltán híres faluszociológiai könyvének2 a bevezetőjében olvastam: "A városi
ember furcsán feszengett ebben a szigeti légkörben: őt százak szolgálják ki, tehát
százaknak van kiszolgáltatva:' Tény, hogy a kiszolgáltatottságból mostanában mind
többeknek van elegük, és valami mást keresnek, egyértelműbb, és ezért stabilabb
élethelyzetet 3

1
Jó példa erre a oproni kékfrank, amely 2009-es bevezetése óta felélénkítette Sopron és
környéke gazdaságát. A kékfrankot 2011 -ben közel 500 helyen fogadták el a városban é
környékén, a kere kedők 5-15%-os kedvezményt adnak annak, aki ezzel fizet. A helyiek
szerint az új pénz erősítőleg hatott a gazdaságra. Ezen a példán felbuzdulva más régiók is
tervezik a helyi pénz bevezetését. Születőben van többek között a Rábaközi tallér, a Pécsi-,
és a Balatoni korona, a Debreceni fantallér és a Kiskörösi pengő. A helyi pénz beveze-
tése körültekinté t, a lokális vezetéstől egyértelmű irányítá t, a piaci résztvevőktől pedig
fegyelmet kíván. Ha egy helyi pénz népszerűvé válik (ami megtörténik, ugyanis például
émetországban 16 féle helyi pénz van állandó forgalomban, közülük nem egy igencsak
sikeres), akkor például a spekulációval, hamisítással is számolni kell.
A helyi pénznek éppen az önellátás, főként egy kiterjedtebb közös ég önellátása e etén
lehet nagy jelentő ége: helyben marad a pénz, ott történnek a beruházások, a gazdálkodás
lokálisan fejlődik, és az ott élők igényeit fogja kiszolgálni, nem pedig valami kitalált "glo-
bális átlagemberét':
2
Szabó Z. 1937.
3
Ez a dezurbanizáció, a városból való kiköltözés egyik fő oka. Magyarországon az 1990-es
évektől figyelték meg először számottevő arányban.
16 Els/i dialógus
Az önellátás gazdasági környezete
A pénz különleges jószág, alakját, meg-
jelenési formáját amindennapok igényei
szerint mindig változtatta a történelem
folyamán, de a lényege ugyanaz maradt.
Tulajdonképpen bármilyen általánosan
elfogadott közvetítő tárgy, eszköz, anyag,
információ stb. lehet pénz, ami teljesíti
az öt pénzügyi-tankönyvi funkció t:
értékmérő, felhalmozási eszköz, fizetési-
illetve forgalmi eszköz, és ugyanezek
nemzetközi szinten (világpénz funkció).
A pénzre leginkább közvetítő szerepe
miatt van szükségünk. Kis méretekben
működhet a gazdaság pénz nélkül is:
egy kis piac, ahol néhányan árulják a
termékeiket, ismerik egymást és közvet-
lenül meg tudnak alkudni az átváltási
arányokról (pl. l kg burgonyáért meny-
nyi paradicsomot lehet kapni a szom-
széd kofánál és hány szem almát ér egy
szép kancsó a fazekasnál). Ha viszont
a termékek köre ennél szélesebb, akkor
nagyon hatékony, ha van valami, amire
minden átváltható, amiben minden
mérhető, akárhogyan is hívják: sónak,
aranynak, dollárnak vagy forintnak Az
is elképzelhető ez alapján, hogy kisebb
közösségek saját, helyi elszámolási esz-
közöket vezessenek be, ami lehet akár
pénz formájú is.
A történelemben erre sok példa volt,
és most is léteznek ilyenek, például a
manapság bevezetett helyi pénzek, a
Soproni kékfrank és társai. Ma valódi
pénzt az általános gyakorlat szerint
a nemzeti bank bocsáthat ki. A helyi
elszámolási eszköz ezért legtöbbször
nem pénznek, hanem pénzhelyettesí-
tőnek, utalványnak számít, amivel sok
helyen lehet fizetni, sokmindenre hasz-
nálható, de elfogadottsága jellemzően
elmarad a valódi pénztőL Így az ilyen
pénzhelyettesítőket, utalványokat leg-
inkább a helyi kereskedelem, gazdaság,
egyes termékek termelésének ösztönzé-
sére szokták használni.
A pénz lényege tehát a közvetítő sze-
rep és az elfogadottság. Ha a pénznek
már nincsen konkrét fizikai megjele-
nési formája (pl. érme), hanem például
a bankkártyámmal a világon minden-
hol tudok fizetni, (mert a számítógépen
tárolt nyilvántartás szerint erre van
fedezet a számlám on a nemzeti bankok,
államok, nemzetközi szervezetek által
garantált módon), akkor ez ugyanúgy
pénz, mintha fémdarabok csörögnének
a zsebemben.
A széleskörű kommunikációs és szállí-
tási feltételek miatt a globalizáció követ-
keztében egyre több terület kapcsolód-
hat a világpiachoz. A termékek, szol-
gáltatások és más, a piacon eladható és
vehető javak egyre nagyobb része válik
bárhol hozzáférhetővé. Mindenki látja,
hogy távol-keleti rádiót árusítanak a pia-
con, dél-amerikai avokádót a boltban, és
Kínában termelt, Hollandián keresztül
szállított, Magyarországon csomagolt
fokhagymát a helyi áruházban.
A mai viszonyok között bármely külső
kapcsolatokkal rendelkező gazdasági
 A::: iincllátásnil és

egység (család, termelő, vállalkozás stb.)
automatikusan érintett lesz a nagyobb
méretű piacok szabályaival, törvény-
szerűségeivel, a mechanizmusok többé-
kevésbé érvényesek lesznek rá. Az áru-
termelők azzal szembesülnek, hogy a
világ különböző részeiről származó ter-
mékekkel kell versenyezniük, és azzal
is, hogy ezek a termékek egyre olcsób-
ban, egyre nagyobb tömegben jutnak el
a piacokra, legyen az a piac bárhol és
bármilyen méretű is. Ezzel párhuzamo-
san a fogyasztók, vásárlók is mobilabbak
lettek, egyre többen hajlandóak messze
utazni bizonyos termékekért, ha ezzel
jobban járnak, a bevásárló-turizmus
tömegessé vált. A mai viszonyok között
ezért nem könnyű bármilyen piacot
elszigetelni a szélesebb környezetétől.
Aki ma valamilyen árut, szolgáltatást
vagy egyebet a piacra visz, az terméke
lldományi KóO _
jellegétől függően többé-kevésbé szem-
betalálja magát a jelenlegi gazdaságra
jellemző - az ökologikus, környezet-
kímélő, hosszú távú fenntarthatóságot
legtöbbször figyelmen kívül hagyó -, a
termelést és nyereséget maximalizálni
kívánó viszonyokkaL
Ha olyan formában kívánunk gazdál-
kodni, hogy a káros hatásokat minima-
lizáljuk és függetlenítsük magunkat a
világgazdaság jellemzőitől, akkor kény-
telenek vagyunk a lehető legnagyobb
mértékben elszakadni a külső gazda-
sági feltételektőL Arra kell törekednünk,
hogy minél inkább megteremtsük a saját
termelés, az önellátó gazdálkodás alap-
feltételeit (akár kisközösségi léptékben),
vagyis a kívülről érkező nyersanyagokra,
erőforrásokra minél kevésbé szoruló
gazdasági, termelési rendszert hozzunk
létre. l Ku n László]

[R. SZ.] Nem vitás, így van. Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk még, hogy az áru-
cserét hová számítsuk. Tegyük fel, hogy a vizsgált közösség gazdáikadását pontosan
adminisztrálják, és ebből tudjuk, hogy a használt termékek 20%-át cserével szerzik
be. Akkor ez 20%-ban növeli-e az önellátás mértékét, vagy a nem önellátás alapú
önfenntartás kategóriájába számít?

[K.A.] Szerintem megáliapadhatunk abban, hogy az árucserének az a formája,

amikor saját termelésű árut cserélünk el olyan árura, amit saját önellátásunkban
használunk fel, mindenestül az önellátáshoz tartozik.
Kívánesi lennék arra, hogy szerinted miért került az önellátás, önfenntartás téma-
köre mostanában ennyire a fókuszba? Vajon miért beszélnek, kérdeznek nap mint
nap erről?

[R.SZ.] Egyértelmű az összefüggés a gazdasági-pénzügyi rendszer közelmúltban

történt rémisztő megreccsenéséveL A következmények olyan erőteljesek, hogy
18 Els() dialógus

sokakban kétség merül fel a szolgáltató rendszer stabilitásával, megbízhatóságával

kapcsolatban. A városi emberek érzik leginkább a kiszolgáltatottságukat, pontosan
azt, amit az előbb a Szabó Zoltántól idézett mondattal illusztráltáL

[K.A.] Tovább tetézi a problémát, hogy az önellátás szempontjából a magyar vidék

manapság egyáltalán nem olyan, mint mondjuk a IL világháború utánig volt.
Például nagyanyám családja Jászladányon lakott, és a háború után rendszeresen
jártak fel Budapestre eladni az otthon termelt élelmet: tejfölt, lisztet, gyümölcsöket,
babot... Ha valamiért egyszer csak nincs nagyüzem, akkor nem tudom, hogy ma
hány vidéki kistermelő tudna alapélelmiszereket vinni a közel 7 millió városban
élő honfitársunknak a piacokra ... 4
Magunk is sokat járjuk az országot, és két éve falun élünk. Látjuk, hogy az önellátás
még élelmiszerből is csak elenyésző mértékű a magyar vidéken. Most, ezekben az
évtizedekben halki-ha egyáltalán még megvan-egy csomó szakma, kismes-
terség, száll sírba az öregekkel az a szaktudás, ami a mi égtájunkon szükséges volt
az önellátáshoz. Az eredmény: függés a szolgáltatóktól, az ellátó rendszerektől,
magyarul a teljes kiszolgáltatottság. Ha megtörténne a gazdasági összeomlás, és/
vagy nem áramlana a külföldi kőolaj az országba, akkor mi magyarok még csak-
csak elkertészkednénk valahogy (kérdés, hányan értenek hozzá ténylegesen?), ám
tiszta vizünk legtöbb helyen már nem lenne (elszennyeztük a talajvizet, kutakat),
nem lenne elég tűzifánk, tej ünk, mézünk, gyümölcsünk .. nem sorolom tovább.

l R. SZ.] Másrészt, amíg nem kerülnek közvetlenül veszélybe a központi szolgáltató

rendszerek, addig az emberek tömege legfeljebb elméletben foglalkozik az önellá-
tássaL Több évtizedes megszokások táplálják az illúziót, hogy a városi lét (akár a
ma falun is általános városias életforma) a jelenlegi formájában fenntartható, ezért
mozdulunk olyan nehezen. Aki a mostani kényelmes életét tekinti az egyetlen lehet-
séges életmódnak, annak számára túlságosan mellbevágó, sokkoló hír, hogy mindez
egyik hétről a másikra eltűnhet Másképp fogalmazva: miért adnánk fel a biztosan
működő jelenlegi helyzetet egy olyan pesszimista jövő-forgatókönyv miatt, aminek
bekövetkezése még- ismerjük el- bizonytalan? Emellett sokan gondolják, hogy a
technikai fejlődésnek köszönhető en a tudomány megold majd minden problémát.

[K.A.] Amiről most beszéltél, az egyértelműen kapcsolódik az öngondoskodás

kérdéséhez is. Ha a pénzügyi rendszer válságba kerül, akkor az eddig megszakottak

4
1994-ben Magyarország lakosságának 63 %-a városban, vagy városias környezetben élt
(ide számítva az 5000 lakosnál nagyobb településeket), a községek lakóinak aránya 37%
volt. 2006-ra kissé tovább növekedett a városiak száma, arányuk ekkor már 67%. Csomós
Gy. 2009. l. oldal.
____________________________"_4__ -_ö,_?(_'l _ú tc_ís_n 51_é s_a ~_ö nf_e nt_l _a rt_á ~'_·ú_l ~~
____
l9

helyett az öngondoskodás más formái kerülnek előtérbe, és az egyik éppen az

önellátás lehetőségének a megteremtése. Legelőször is a szükséges tudás, majd a
tapasztalatok megszerzése ...

[R. SZ.] Többször eszembe jutott mostanában, hogyazöngondoskodás szempont-

jából vajon miképpen fognak reagálni az emberek a pénzügyi válság új abb jeleire.
Eddig jól működött az a viszonylag egyszerűnek látszó rendszer, hogy befizeted a
nyugdíjjárulékot, ha lehet, még némi plusz pénzmagot is felhalmozol a bankban,
nyugodtan élsz, a pénz kamatozik, és ha idős vagy beteg leszel, akkor fenn tartanak,
ellátnak az állami intézmények. Ez az egyszerű képlet felbomlóban van. Kevesen
mondják, de sokan sejtik, hogy a ma középkorúaknak már szinte biztosan nem
lesz elegendő nyugdíjuk. A pénzromlás miatt pedig nem érdemes bankban tárolni
a pénzt.
Amerikai ismerőseim több évtizeden át halmozott nyugdíj-megtakarításainak
jelentős része- többmillió társukéhoz hasonlóan- 2008-ban napok alatt megti-
zedelődött. Miért hisszük, hogy ez nálunk nem történik meg?

[K.A.] Ha pedig van némi pénzed, akkor eszeveszett költekezés vagy kockázatos
pénzügyi befektetés helyett érdemes legalább részben befektetni tudásba, plusz,
szerintem venni egy darab földet, és mielőbb ültetni néhány gyümölcsfát, hadd
kezdjenek el növekedni. ..
Szerinted lehetne úgy fogalmazni, hogy a függetlenség létére-nemlétére való érzé-
kenység mértéke határozza meg, hogy ki-ki mit lép, vagy nem lép?

[R.SZ.] Ez azért ennél összetettebb: nemcsak érzékenység, hanem pszichés alkat

és világszemlélet, meg neveltetés és több más tényező kérdése is. Az Öko-völgy
Alapítványnál végzett munkánk kapcsán te is tapasztalod, hogy egyelőre főleg azok
mozdulnak, akikben amúgy is van kedv az önellátó élethez. Sőt, továbbmenve,
sokszor éppen azok kezdenek hozzá, akiknek van pénzük, lehetőségük, esetleg a
munkájuk lehetövé teszi, hogy elkezdjenek az önellátással is foglalkozni. Egyelőre
tehát inkább a kedv és a lehetőségek szabják meg, hogy elindul-e valaki.

[K.A.] Szeretnélek emlékeztetni, hogy egyre többen keresnek meg minket, és egyre
többen kopogtatnak az ökofalvak kapuján is. Tanácsokat, gyakorlatot, közösségi
légkört keresnek. Magunk között őket hívjuk "kiköltözőknek''. Bár valójában még
nem sokan költöztek ki közülük a városból, és/vagy léptek ki a városias életmód-
ból, de abba az irányba haladnak. Ha erősödnek a gazdasági problémák, akkor
a kiköltözés tömegmozgalommá is kinőheti magát. De mondd csak, hogy látod,
mifélék-kifélék ezekami "kiköltözőink''?
 20 Első dialógus

[R.SZ.] Szívesen összefoglalom, de

messzebbről indulnék. Különböznek
az emberek abban, hogy mennyit
hajlandóak a jelenlegi életükön vál-
toztatni, vagy milyen mértékben haj -
landóak gyakorlati lépéseket tenni,
felkészülni az önellátásuk fokozására.
Akik komolyan készülnek erre, azok
csoportját is tovább lehet osztani.
Vannak közöttük, akik baj esetén a
falusi rokonok menedékére számita-
nak Mások aktíva bbak, é már most
Ism erkedés az ökrös talajmű velö eszközökkel egy tesznek lé pé eket. Öket szintén két fő
Krisna-völgyi bemutatón kategóriába lehet beosztani.
Vannak, akik "csak" pár hetes ellátási
problémákra készülnek. A legfontosabbnak tartott dolgokból készleteket halmoznak
fel, biztosítják maguknak az ivóvizet, óvóhelyet, a védelmet, de egy viszonylag rövid
időszakra. Az ebbe a csoportba tartozók még nem tervezik, hogy önként átalakítják
az életüket, nem terveznek egy másik, alternatív utat, ami évekig működőképe lenne.
Akik pedig elhúzódó bb, éves, vagy akár évtizedes krízisekkel számolnak, azok tartós
önellátási programot terveznek. Szűkebb értelemben őket neveztük el " kiköltözők­
nek': Bár, ahogy mondtad, még inkább csak tervezgetnek, de mármost is sok ener-
giát fektetnek be a hasonló gondolkodásúakkal való kapc olatépítésbe, a tanulásba.

[K.A.] Eszerint azokat nevezzük "kiköltözőknek': akik az önellátás kérdésének a

megoldását több évre, évtizedre tervezik. Szerinted ez a "kiköltözé " kell-e, hogy
valóban helyváltoztatást jelentsen, vagy lehet érdemben fokozni az önellátást város-
ban is? Sokan éppen ebben reménykednek .. .

[R. SZ.] Hát ez jó kérdés, ésszerintem te nálam jobban tudod a választ. A városban
maradás lehetősége erősen függ attól, hogy példáullesz-e benzin, és mivel tud az
illető fűteni és főzni (sok helyen már kéménylyuk sincsen a faJban), ha van kályha,
akkor van-e tüzelő stb. Még ha például kertes házban lakik valaki, jó esetben akkor
sem vágja ki a gyümölcsfákat tüzelőn ek, mert akkor nem lesz gyümölcse. Egyébként,
a "kiköltözők" fogalom inkább ott sántít, hogy ma a falusiak többsége is városias
életmódot él. Nekik annyiban egyszerűbb lenne elkezdeni az önellátást, hogy nem
földvásárlással, költözködéssel, mai életterük teljes cseréjével kell elindulni uk, sőt,
gyakran meglévő jó alapokra tudnak építkezni (például a veteményes méretének
növelése, a kút újra-ásása, a gondozatlan gyümölcsfák terrnőre metszése stb.) Na,
de halljuk inkább a te verziódat!
 Az önellátó ról és a= önfe nntartá ról
-------------------------------------------- -------------
[K.A.j A rövid válasz: ha valódi belvárosi környezetről beszélünk, akkor természe-
21 ~
tesen nem lehet szó érdemi önellátá ról. Az erkélyládák, tetőkertek, hidrokultúrás
edények5 i inkább csak kiegészítésnek jók, vagy annak sem.
A mostanában több zör idézett kubai példa6 - a parkban termelő lakótelepek népe
- nekem i követhető mintának tűnik, de Magyarországra vagy általában a mérsé-
kelt égövre vetítve van egy kiküszöbölhetetlen hibája. Az, hogy nagyon sok ember
van összezsúfolva ki területen, és- tudtommaJ - önellátásuk csak az élelmiszerre
koncentrál. Ez nem kevés, de nem is elég. Amikor még csak az áru zállítá zünetel
-és mér ékelt égövön a téli éJelmiszertárolást sikerül megoldani (!)-akkor a városi
közkert elketyeg valahogy. De ha például víz sincs, vagy gáz és villany inc , akkor
hogyan fog működni ott az élet? Havannában nem kell fű ten i, de főzni kell, szóval
valamilyen alternatív - a köldökz inórokon nem függő - vízmelegítési formára
egy zer nekik is zükségük lehet. Hát mégami éghajlatunkon, ahol killső energia-
szolgáltatókra van bízva többségünk fű tése és főzése, meleg víz ellátá a. A kiszolgáló
rend zereket érintő válság esetén kőkori állapotok következhetnek Ráadásul nem
hi zem, hogy az a bizonyos, gyakran
emlegetett "sok jó ember" tényleg kis
helyen is elférne, ha nincs vizük, vagy
nem tudnak tüzet rakni. ..

[R. Z. j ... akkor - nem törődve a tör-

vényekkel, szabályokkal - kimennek
fáért a környező erdőkbe, legalábbis
azok, akiknél még megvan a kémény,
a kályha . ..

[K.A.j Ez em ilyen egyszerű. Tűzifa­

témában figyelemre méltó a Budai-
hegység erdőinek példája. Azon a Zöldség ágyások az egyik havannai közkertben

5 A növény kavicsban vagy kőzetgyapotban gyökerezik, és tápoldattaJ táplálj ák.

6
Kontrasztként a kubai mellé vegyük ide az észak-koreai példát is. A történet röviden az,
hogy amikor az ole 6 zovjet kőolaj többé nem áramlott tovább Kubába é É zak-Koreába,
akkor Kubában az emberek ökröket vettek, hogy tudják művelni a földet, é még a városok
za bad zöldfelületein is elkezdtek gazdálkodni. Az eredmény: jelenleg 300.000 ökör dolgo-
zik a földeken, Havanna körül 200 db organiponico nevű kijelölt terület van, ahol évente 4
millió (!) tonna zöld éget és gyümölcsöt termelnek, ezzel 90%-ban önellátóak zöld égből
é gyümölc ből (vö. http://new .bbc.co.uk/2/hi/america /82 1361 7. tm). Ezzel szemben
Észak-Koreában ugyanebben az időben, az önellátást elutasító politika következtében
2,8-3,5 millió ember halt meg alultápláltság következtében. Hosszú Z. 20 ll. 9- 10. oldal.
 22 El ö dialógus

környéken a IL világháború idején

A z ökrök a kubaiak fő segítői a d ízeimentes
velésben és szállításban
sokkal kevesebb ember élt, töredéke
a mainak, mégis a háború néhány
éve alatt szinte az egész hegységben
letarolták a fákat. Többek között
(nem számítva a modern erdé zet
tarvágásos ügyködését) ezért van
az, hogy a Budai-hegységben ritka-
ságszámba megy az 50-60 évesnél
idősebb erdő . .. Néhány év, és nem
talajmű ­ lenne fa Budapest környékén.

[R. SZ.] Városi környezetben az is nehezebb, hogy kevés valós közösség van, és szinte
elérhetetJenek a természeti erőforrások a közvetlen környéken. Elhúzódó eUátá i
válság idején pedig pont ez a két dolog, ami segíthet: közö ség, amihez tartozni
lehet, és hogy a szükséges természeti erőforrások elérhető közelségben - mondjuk fél
napi járófoldön belül - rendelkezésre álljanak. Legfőképpen ivóvíz, tűzifa, gabona.

[K.A.] Az önellátás melyik területeivel nem tud boldogulni egy-egy család, amivel
a közösség igen? Mondanál példákat?

[R.SZ.] Családi szinten néhány dolog nehezen működik. Ilyen például a tűzifa ­
előállítás,
de még jobb példa a gabonatermelés, és általában minden zántóföldi
növénytermesztés. Ezeket sokkal gazdaságosabb összefogá ban, közösen végezni,
mint külön-külön apró parcellákon.

[K.A.] Meg persze ide tartozikszinte minden kismesterség, amelyek eszközeinek,

alapanyagainak előállítása, a szükséges szakértelem hagyományosan sem korlátozó-
clott egy-egy családra, hanem a falun belül, vagy akár több falu között oszlott meg.
Az alföldi folyószakaszokon az őskortól kezdve kialakított fok-rendszer, amellyel
őseink óriási területek vízjárását tudták a természettel együttműködő módon szabá-
lyozni, talán a legmarkánsabb példája annak, amikor a kisebb-nagyobb közösségek
együttműködve törekedtek az önellátásra.

[R.SZ.] Általában is fontos megjegyezni, hogy minél telje ebbé válik az önellátás,
annál inkább szükségessé válik a munkamegosztás. Ez pedig együttműködést, több
családot magában foglaló - lazább vagy szarosabb - közös éget igényel.
_______________________ _______ A_~ o_·n_e lfc_ít_á s,_·ó_l ~_ az
ön_f_e_nn_t_a_rt_á_st_·o_'l___2_3
__ l~
[K.A.] Ha már szóba került az ipar, a kézműipar, nyilván vannak olyan termékek,
amiket az önellátás körülményei között is az iparnak, valamilyen kisiparnak kell
előállítania. Érdekes módon, amikor az önellátásról kezdünk beszélgetni szinte
bárkivel, majdnem kizárólag a mezőgazdaságról, élelmiszertermelésről van szó.
Szerinted hol húzódhat a határvonal a szükségtelen és a szükséges iparosítás között?

[R.SZ.] Így hirtelenjében nem tudnám meghúzni a határt, de az biztos, hogy az

önellátás körülményei között is szükség van cipőre, ruhára, patkóra, pláne kerti
szerszámokra, és rengeteg más dologra.

[K.A.] Nyilvánvaló, hogy először a legégetőbb, minden nap jelentkező alapszük-

ségleteinket kell ki elégíteni, utána következik a többi alapszükséglet, majd az olyan
szükségletek, amelyek nem létfontosságúak Mielőtt ennek a könyvnek az írását, az
első beszélgetéseket elkezdtem volna, belenéztem az ezzel kapcsolatos irodalomba,
és találtam is egy olyan rendszert, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy az önellá-
tás sokszínű világát, útjait-módjait bemutassuk. Elmondhatom röviden, hogy mi
mindent olvastam?

[R.SZ.] Persze, ez érdekesen hangzik.

[K.A.] Valamikor az 1990-es években írta le Ted Jaffe (Krisna-tudatos lelki nevén
Tédzsijasz dász) azt a rendszert, ami szerintem kellő részletességgel mutatja be
azokat a témákat, amiket az önellátás ról, az önellátó kisközösségekről gondolkozva
mindenképp sorra kell vennünk. 7
Rendszerének elemei: 1.) élelmiszer és víz, 2.) lakás, 3.) ruházkodás, 4.) oktatás, 5.)
egészségmegőrzés és gyógyászat, 6.) fűtés és világítás, 7.) szállítás, 8.) kézműves­
ség és művészet (esztétikai igények kielégítése). Érdemes a sort még kiegészíteni
valamivel, és ez a 9.) védelem.

7
Jaffe, Ted: Niceties and necessities for living the good life. Kézirat. A szerző lelki vezetőjé­
tőL Sríla Prabhupádától- a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének (ISKCON) alapítójától
- kapta a feladatot, hogy világszerte segítse az önellátó kisközösségek létrejöttét, legyen a
tanácsadójuk, kövesse nyomon fejlődésüket. Jaffe az utasítást követve a hetvenes évek óta
járja a világot, tanít, kutat, ír.
24 Első dialógus

Élelmiszer Lakás Ruházkodás

Oktatás Gyógyászat Fűtés

SzálUtás Kézművesség

[R. Z.] Ebben a rendszerben világosan le van irva valahol, hogy mi az, ami valóban
szükséges, például, hogy hol húzódik a szükséges és szükségtelen ipar határvonala?

[K.A.] Ted Jaffe modellje azért fontos most nekünk, mert farmközö ségekben szer-
zett rengeteg gyakorlati tapasztalat alapján mutat rá a csomópontokra, ahonnan
tovább indulhatunk, ha önellátó közösséget vagy akár "csak" valamennyire önellátó
családi gazdaságot tervezünk. A létrehozás és a mííködtetés feladatait szem előtt
tartva veszi sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit. Ami ebben benne
van, az mindenképp szükséges. Ja, és még az is lényeges, hogy ez a rendszer nem
hierarchikus: nem fogalmazza meg "kényszerfel tételként" az egyik pont kielégíté-
sét, mintha az egy másik kötelező előzménye lenne, mint ahogy például Maslow
ábrázolta a közismert szükséglet-piramisában.
 Az önellátásról és az önfenntartásról
--------------------------------------------- --------------
25~
[R.SZ.] Valóban átfogó rendszernek tűnik. Első hallásra még egy kicsit ijesztő is,
hogy mennyi mindent kell előteremteni, megszervezni ahhoz, hogy működjön az
életünk. Ráadásul ez a kilenc pont nyilván csak egy elnagyolt vázlat, ami rendszerezi
a fő szükségleteket, de vajon mond -e valamit a mikéntről: arról, hogy például társa-
dalmi léptékben miképpen lehet megvalósítani akár csak töredékét is mindennek?

[K.A.] Megértem a kétségeidet A felsorolás tényleg nem tartalmaz például olyan

részeket, amik rávezetnének minket arra, hogyan kell a gazdálkodási rendszert
pontról-pontra felépíteni, a társadalmi kérdéseket, problémákat kezelni stb. Nyilván
minden fő pontnak számosalpontja van, de ezekre az elemekre, a szervezés elveire,
a feladatok megfelelő sorrendjére stb. később térjünk vissza.

[R.SZ.] A felsorolt kilenc pontból melyek kerülnek bele a mostani könyvbe?

Mindegyik biztosan nem fér bele, hihetetlenül hosszúszöveg lenne!

[K.A.] Nem is terveztem, hogy minden beleférjen. Maradjon téma a következő

kötetekre is. Most az élelmiszer és víz, a fűtés és világítás, meg a ruházkodás téma-
köreirőllesz szó. Ez éppen elegendő kezdésnek

[R.SZ.] Az előbb felötlött bennem, hogy az alapvető szükségletek listáját erősen

befolyásolhatják a szokások, a tanultak, és a megszakott gyakorlat is. Például, ha
valaki úgy éli meg, hogy számára alapszükséglet a városias lét, az autóval járás,
hogy elérhető közelségben rendelkezésére álljanak a bőséges kinálatú üzletek, ahova
szinte bármikor elmehet nézelődni-vásárolni, kikapcsolódási és tanulási lehetősé­
gek, kávéházak, télen hó- és jégmentesített utak, vagy egyáltalán, magához a városi
nyüzsgő közeghez és az ottani "szükséges mértékű" személytelenséghez kötődik,
akkor hatalmas frusztrációt fog érezni, ha ezeket nem teheti, nem élheti. Ezen kívül,
sokan szimplán a megszokotthoz kötődnek, bármi legyen is az. El tudom képzelni,
hogy pszichésen összetörnén ek, és talán lenne, aki bele is halna, ha a körülmények
változása megakadályozná a szokásos életének folytatását.

[K.A. J Ezt én is el tudom képzelni, de kényszerítő erejű változás esetén valószínűleg

többen lennének képesek változtatni, mint gondoljuk. Egyébként a szükségletek
meghatározása első körben nyilván kellően lecsupaszított modell kell, hogy legyen.
Vannak alapvető szükségletek, amik tényszerűen léteznek- például biológiai és szo-
ciális igények, és ezen nem változtat az, ha valaki nem tud lemondani a televízióróL
Ha nem lenne áram és víz, és megkérdeznénk, hogy melyikből kér inkább, akkor
valószínűleg a vizet választaná. Van egyébként extrém ellenpélda: Faludy György
költő egyik rabtársa a recski munkatáborban rendszeresen cigarettára cserélte a
soványkanapi fej adagját. .. inkább éhezett, de odaadta az ételét, hogy füstölhess en.
26 E/s(J dialógus

[R.SZ.] Tudjuk, hogy a vágyak végtelenek Ha sokat, vagy még többet kielégítünk
belőlük, egyre több és több lesz. Ebben a mókuskerékben van benne a modern
civilizáció. Aki pedig ahhoz szakott hozzá- márpedig itt Európában a legtöbben így
vagyunk-, hogy nem az alapszükségleteinek a kielégítése, annak előteremtése tölti
ki az idejét, hanem az extra szükségletekre koncentrálhat, annak nehéz, de lehet,
hogy lehetetlen a váltás. Aki egy nyugodt, nagyjából kiegyensúlyozott életet él most
egy nagyvárosban, az nem biztos, hogy tudna, vagy akarna önellátó módon élni.

[K.A.] Ha ez így van, márpedig minden bizonnyal így van, akkor lehet, hogy ebből
származik az a megfigyelés, miszerint többnyire azok az öko falvak lettek sikeresek,
ahol van valamilyen filozófiai, vagy spirituális-vallási meghatározottság is a tekin-
tetben, hogy lemondjunk bizonyos kényelmi eszközökről, és igyekezzünk egysze-
rűbben élni. Arra gondolok, hogy mivel- egyelőre még- nincsen elviselhetetlenül
erős materiális kényszer, ami miatt le kellene mondani a civilizáció vívmányairól,
ezért erre csak azok képesek, és azok motiváltak, akiknek valami magasabb rendű
céljuk van. Mit gondolsz erről?

[R. SZ.] Ez jórészt így van, de biztos, hogy nem ilyen egyszerű. Az ö ko falvakat járva
te is láthattad, hogy egyáltalán nem homogének ebből a szempontból sem. Vannak,
akik elsősorban környezetvédelmi meggyőződésből költöznek öko faluba, másoknál
szerepet játszik a vallási meggyőződés is, és ők szintén sokfélék.

[K.A.] Olyanok is vannak, akik -lehet, hogy vallásosak, lehet, hogy nem- elsőd­
legesen azért költöztek ki, mert valamiért vonzódnak a vidéki léthez, a rurális
élethez, a földhöz, az önellátással járó és a társadalmi kötöttségektől való részleges
függetlenséghez, a természetességhez ...

[R. SZ.] Igen, sokak esetében egyszerűen erről van szó: vonzódnak ahhoz az életfor-
mához, ahol nem kell bizonyos társadalmi elvárásoknak megfelelni, és természetes,
földközeli életet lehet élni.

[K.A.] Ha jól sejtem, épp az imént határoztuk meg a két fő paraméterét azok-
nak, akik ma, amikor még nincs közvetlen kényszer, kiköltöznek. Egy: vonzódás
egy olyan filozófiához/világnézethez, ami egyszerűséget hirdet. Kettő: vonzódás a
rurális, függetlenebb élethez. De nyilván lehet egyszerre mindkettő is.

[R.SZ.] Igen, igen. Viszontszeretnék valamit hozzátenni a beszélgetésünkhöz,

amit úgy látszik mindketten elfelejtettünk Azt, hogy még ma is sokfelé vannak
Magyarországon olyan tanyák, néhol falvakban családok, ahol ebből-abból, például
tűzifából, ivóvízből, gyümölcsből, esetleg zöldségből - kényszerből vagy tudatos
_____________________________ A_=_ör_Je_l_w_tas__'v·_t_é_s_m_~_ö_'if_<e_n_t_art_á_r_ó_l ~~
____
27

választásból - megvalósul az önellátás (például ahol nincs bekötve a vezetékes

víz). Öket se felejt ük ki, már csak azért se, mert sokmindent éppen tőlük lehetne
megtanulni. Élelemből kisebb-nagyobb mértékben nagyon sokan termelnek saját
fogyasztásra, jellemzően kiegészítő jelleggel. Emlékszel esetleg valamilyen sta-
tisztikára, volt olyan vizsgálat, ami azt kutatta, hányan vannak, akik valamilyen
mértékben önellátók?

[K.A.] Egy olyan tatisztikai adatot olvastam, ami szerint 2001-ben 200 OOO-nél alig
többen éltek tanyán. Ez a magyar lako ságnak 2 zázaléka. Azért a tanyán élők szá-
mát kerestem ki, me rt róluk gyanítható, hogy legalább egy részük, legalább részben
önellátó módon él. A vizsgálatot végző kutató azt írta, hogy tanyán élni ma leginkább
azért nehéz, mert a hatóságok minden lehetséges módon spórolnak, megszüntetik
a bu zjáratot, az i kolát, és azért i , mert néhol igen rossz a közbiztonság. Többek
között ezért vándorolnak el a fiatalok, öregedik el a tanyák lakossága, eltűnőben
van ez az életforma .. .
Az iparo adá nálunk a 19. zázad végén hatalmas belső migrációt indított el, úgy
is nevezik ezt a kor zakot, hogy "váro robbanás': Számos település váro á növeke-
dett, a régi váro ok egy ré ze pedig hatalma ra nőtt, szakszóval ez a "városodás': a
mennyi égi növekedés. Azt, ami az emberek fejében, igényeiben és körülményeiben
változott, nevezik "váro iasodá nak". 8
Ennek a váro ba költözé i folyamatnak - legalábbis egyes kutatók zerint - túl
vagyunk a csúcspontján, és bár egyelőre még szerény méretekben, de elindult egy
vi zaáramlá i folyamat, a vidékre költözés.

[R.SZ.] Az elmúlt időszak erőteljes

váro ia odá a i azt mutatja, hogy
nagy tömegek csak akkor fognak
vis zatérni az önellátó életmódhoz,
ha nem le z emmilyen má lehető ­
ségük. De erről már be zéltünk az
előbb.
Tartozom egy vallomással. Bár
néhány dolgot már mi is megterme-
lünk magunknak, nagyon -nagyon
ro szul érintene, ha nem tudnám
megvá ároini aszoká os alapélelmi-
zereket, amikkel mo t is tele van a Az egyszerű is lehet igényes, vonzó, harmonikus

2000-ben, az emberi ég történelme során elő zör kerültek világszinten több égbe a város-
lakók. zámuk ekkor 3,2 milliárd volt. Enyedi Gy. 2003. 7. oldal.
28 Első dialógu.

kamra. A minap összeszámoltam, és legalább 170 féle élelmiszert tartunk itthon

és használunk rendszeresen. Ezek közüllegalább 120 olyan, ami ha elfogy, azonnal
feli rom, és mielőbb igyekszem beszerezni. Meglepően magas szám, pedig feldolgo-
zott, félkész termékeket alig-alig vásároJok Önellátás esetén, beleértve a környék-
beliekkel való csereberét, biztos, hogy beszűkülne ezeknek az élelmi zereknek a
köre. Mindenképpen jelentő életmódbel i, és gasztronómiai lemond á sal járna.

[K.A.] Én meg annak számoltam

utána, hogy a mi 0,7 hektáros ker-
tünkben legalább 110 féle élelmiszert
tudnánk megtermelni (ebben benne
van számo alap-élelmiszer, é a fel -
dolgozott termékek, pl. befőttek i ),
mo t viszont még csak 22 félét ter-
melünk De legalább elkezdtük, é
évről - évre haladunk tovább.
em hiszem, hogy szégyenkeznünk
kellene a boltok árubőségéhez való
kötődéseink miatt. Má felől pedig,
lehet, hogy "rosszul érintene': ha megrogyna az ellátó rendszer, de zerintem nagyon
gyorsan, meglepően hamar átértékelőd nének a dolgok. Jobban megbecsülnénk akár
a legegyszerűbb alapélelmiszereket is.

[R. Z.] Persze, szükség törvényt bont. Meglátjuk majd, hogy meddig tartható
fenn a túlfogyasztás rendszere. Szerintem leginkább azon fog múlni, hogy miként
alakul a kőolajhoz való hozzáférés, 9 vagy esetleg más olcsó energiahordozókkal
való leváltása.

9
Paul Roberts, a közgazdaságtan professzora (Stanford Egyetem) így írt az olajválság
lehető égéről: "Az utolsó három alkalommal, amikor az olajtermelés dra ztiku an csökkent
-az 1974-es arab embargó, az 1979-e iráni forradalom é az 1991 -es öbölháború idején
-, az emiatti áremelkedés világméretű recesszióhoz vezetett. Ráadásul mindezek csupán
ideiglenes megtorpanások voltak. A tartós csökkenés vélhetőleg okkal katasztrofálisabb
következményekkel járna .... Amint az energiaárak egyre emelkednének, velük drágulná-
nak az olyan, energiától függő tevékenységek, mint az ipar és a zállítás. A kere kedelmi
tevékenység lelassulna, é a világgazdaságnak a gyors növekedésen alapuló ágaiban (vagyis
szinte minden tekintetben) visszaesés következne be. Megdrágulnának az áruk és a szol-
gáltatások, végül egészen lecsökken ne a kereslet, és ez akkora váJ ághoz vezetne, amelyhez
képest 1929 vidám kosztümö próbának tűn ne, s megindulhatna az egyre kétségbeesettebb
(és feltehetően egyre könyörtelenebb) haj za a maradék olajért." Roberts, P. 2004.
_______________________________ A_~ r_!J_7c_·l _ú rc_í.l_r !í_lc_;·\_l "~- ~ -1_c'_ u_JI_a rl_a ·s_r!_íl l~
___2
__9

[K.A.] Hetesi Zsolt fizikus és szerzőtársai szerint illuzórikus abban reménykedni,

hogy a jelenlegi fogyasztási szint fenntartása mellett bármilyen megújuló ener-
giahordozóval ki tudjuk váltani a kőolaj at és a földgázt. 10 Ha nem csökkentjük az
energiafogyasztást, akkor nincs fenntarthatóság. Azt pedig én nem látom, hogy
olyan sok találmány lenne, ami érdemben csökkentené az energia-felhasználást ...
viszont tény, hogy az összfogyasztás növekszik. 11
Szeriotem az is nagy akadály, hogy a legtöbben nem hisznek a Kert-Magyarország
típusú célállapotok realitásában. Kert-Magyarország egyik leghíresebb apostola
Németh László volt. 12 Rengeteg olyan véleményt olvastam, amelyek szerint ez
csak nevetséges szentimentalizmus. Szeriotem azonban az, amit Németh "minő­
ség-földművelésnek" nevez, pontosan az, amiről mi is beszélni akarunk ebben a
könyvben. Jó szervezéssel, megfelelő szakértelemmel, körültekintő gazdálkodás-
sal a mi 70 százalékban mezőgazdálkodásra alkalmas Magyarországunkon meg
lehetne valósítani azt a víziót, hogy mindenkinek legyen háza, élhető méretű
és minőségű élettere, egészséges étele. Németh László szerint "A föld milliókat

10
Az utolsó esélyként bemutatott fenntartható jövőkép leírása így kezdődik: "Felismerve
a fenyegetettséget, az emberek takarékoskodni kezdenek, és gondolnak nemcsak maguk,
hanem a gyermekeik jövőjére is. Rájönnek arra, hogy a gátlástalan fogyasztás, az igazából
szükségtelen javak halmozása nemcsak az életterünket pusztító tevékenység, a természe-
tes környezet, így a jövőnk elleni vétek, hanem az ő életük minőségét is rontja:' Később
példákat olvasunk a fenntarthatóság gyakorlatából: " ... A mezőgazdaság, az ipar olyan
rendszerekbe szerveződik, amelyek a helyi adottságokhoz alkalmazkodva lehetőleg kevés
erőforrással tartják fenn magukat. Az emberek fehérjeszükségletüket elsősorban növényi
fehérje fogyasztásával fedezik:' Végh L. et al. 2008.
11
Míg 1991-ben a világ energiafogyasztása 8,7 milliárd tonna olajjal volt egyenértékű,
2001-ben már átlépte a l O milliárd tonn át. Magyarország esetében az energiafogyasztás
1990 és 2005 között ugyan kismértékben, 2,5 százalékkal csökkent, 2000 és 2005 között
azonban már 11,7 százalékkal növekedett, tehát a korábbi csökkenő tendencia később
erőteljes fordulatot vett. (European Communities 2008. 72. oldal.)
12
Németh László a Kert-Magyarország eszméjét az Életcél című tanulmányában (1935)
fogalmazza meg talán a legkidolgozottabb formában. Egy rövid idézet: "A keresztes háborúk
területe a Kelet volt, a reneszánszé Európa, a kapitalizmusé az anyagban szunnyadó konti-
nens, Amerika, a gőz, benzin, elektromosság világa. Ami területünk az új, az embermilliókat
felszívó világ: a Kert, a minőség-földművelés. A föld milliókat küldött fel a városokba, de
ma még több milliót hajlandó kertjeibe visszavenni:'
Thomas Jefferson véleménye: "A földművelők a legértékesebb polgárok. Ök a legéleterőseb­
bek, a legfüggetlenebbek, a legerényesebbek, és ők kapcsolódnak a legtartósabb kötelékkel
hazájukhoz, és ragaszkodnak annak szabadságához és érdekeihez:' Idézi Fertő I. 1999. 21.
oldal.
 30 Első dialógus

küldött fel a városokba, de ma még több milliót hajlandó kertjeibe visszavenni:'

Ki kellene dolgozni a részleteket, a konkrét teendőket, voltaképpen akarat, megfelelő
vezetés és szervezés kérdése ...

[R.SZ.] Hát, ez nekem is túl meseszerűnek hangzik. Az emberek nem gondolkoz-

nak ilyen átfogó koncepciókban, ők a saját életük szintjén, a különféle mindennapi
kényelmi és kényelmetlenségi szempontok szerint választanak. Tény, ha önellátó
módon élsz, akkor nem lesz annyi szép ruhád, nem tudsz utazni, nincs annyi elekt-
romos szerkentyűd, sok időd megy el fóldművelé re, tűzifa hasogatásra, háztartásra,
és nem igazán van pénzed megfizetni egy komolyabb orvosi/természetgyógyászati
szolgáltatást, vagy fizetős iskolába adni a gyermekedet. ..

[K.A.] ... viszont akik ezt vála z~ák,

azoknak sok idejük jut a családjukra,
közösen dolgoznak, amit megter-
meltek az az övék, tudják, hogy mit
esznek, és van egy számunkra szinte
ismeretlen bizton ágérzetük. Ha
segítenek egymá nak, akkor közösen
elérhetik, hogy mindenkinek legyen
lakhelye, lehet közös gabonatermelés,
gyümölcsös, i meretlen a munkanél-
küliség stb.

Közös ebédfőzés Visnyeszéplak élőfaluban (2011 [R. Z.] Mégi , az a valóság, hogy az
nyarán) emberek nagy részének egyszerűen
nincs kedve napról napra fizikai munkával megtermelni az élelmi zert, és még
az ivóvízért is külön erőfeszítést tenni, kimenni télen a budüa. A legtöbben, ha
tehetik, inkább válasz~ák azt a fajta kényelmetlenséget, ami a dugóban üléssel, a
mindennapos stresszel jár, azzal, hogy zajban, szennyezett levegőt szívva, zinte
teljes kiszolgáltatottságban kell élni, és még hosszan lehet sorolni.
Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy - már többször elhangzott - a falvakban élők
nagy része is városias életet él, akkor ebből a perspektívából szeriotem egyáltalán
nem reális elvárás vagy lehetőség, hogy majd a városiak kimennek az önellátó
mezőgazdaságba, a kisiparba. Azért nem, mert sokkal kevésbé változatos és nyüzsgő,
kevesebb lehetőséget kínáló, fizikailag is kényelmetlenebb élet.

[K.A.] Csak részben tudok egyetérteni veled! A magam ré zéről eljöttem a város-
ból, vidékre költöztem, és te is ugyanezt tetted. Persze kérdés, hogy mindez puszta
_____________________________
A_z_ön_e_l_lá_ra_'s_r(_)f_e_'s_a_z_ö_nf_c_nn_t_a_rr_á_5'_·ó_l____
31 ~~
helyváltoztatás volt, vagy számottevő életmód változtatással is járt -e? Tudod, kutyául
érezném magam, ha csak élvezni akarnám, mondjuk a zöld fű- fa szépségét, vagy a
nemrég elkészült tavunk látványát, de nem tennék semmit azért, hogy egy működő,
fenntartható kis rendszert építsek ki.
Ha már van néhány gyümölcsfád, ha már van egy kis veteményesed, akkor rájössz,
hogy még milyen terményekre lenne szükséged, és ültetsz új abb fákat, jövőre már
nagyobb területet ásol fel. Sövényt ültetsz, vesszőkerítést fonsz, néhol meghagysz
egy kaszálatlan foltot. Madárodúkat teszel ki, rőzsehalmokat építesz, hogy azok a
hasznos segítők, rovarok, pókok, madarak, akik a kertben élnek, még több búvó- és
fészkelő helyet találjanak. Ha van helyed, ültetsz tűzifának valót, és lassan megvál-
tozik a világképed is: mert észreveszed a konkrét, létező, élő és életet adó dolgokat.
Mondjuk, maradjunk a fánál- a fa valósággá válik, mint szép látvány, mint szélvédő,
mint gyümölcstermő, és a holtfa, mint tüzelő. Közvetlenül megéled, hogy ahhoz,
hogy télen meleg legyen, mennyi fát kell a kályhára pakolni. Íme, hipp-hopp, egyszer
csak itt találod magad a való világban, ahol a dolgok azok, amik, és ez bizony, tapasz-
talatból mondom, megnyugtató élmény. De emlékeztetlek, hogy te is részt veszel
ezekben a kerti munkákban, és a tervezésben is, és én úgy látom, hogy élvezed ...

[R.SZ.] Tényleg élvezem, és nagyon örülök, hogy fejlődik a kertünk, kis gazdasá-
gunk Azt is elfogadom, hogy a földdel nem csak munka van, hanem a táji környezet,
az élővilág jelenléte, a nap, a föld, a víz hatása pozitívan formálja a világképemet
Ezzel együtt mi továbbra is városias munkákból tartjuk fenn magunkat, egyelőre
legalábbis. Szakértői munkákat vállalunk, püföljük a számítógépet, pályázatokat
írunk stb. Igazából kijózanító megtapasztalni, hogy milyen elképesztően mélyen
"városi" a tudatom, a mentalitásom. Az élettér változtatás gyorsan megtörténhet,
a megélhetés forrásai is fokozatosan átalakithatóak, de amíg az elme mély pszicho-
lógiai szinten elfogadja az új helyzetet, az megint egy másik ügy.

[ K.A.] Egy újabb szempont tehát, amit nem árt átgondolni. Ezzel együtt azonban
tapasztaljuk, hogy hónapról hónapra nő az önellátó, földközeli életmód iránt őszin­
tén érdeklődők száma, akik a vidékre költözést önszántukból, örömmel szeretnék
meglépni. Ez a könyv elsősorban nekik szól. Célja, hogy az érdeklődők számára
kiderüljön, az önellátás nem egyszerű, de nem is megvalósíthatatlan dolog. Ami
a motiváltaknál többnyire hiányzik, az a kellő nagyságú földdarab, a közösséghez
tartozás és a szakértelem. A szakértelem sem sajátítható el pusztán könyvekből, de
messzire ellehet jutni, ha valaki folyamatosan képzi magát, és közben gyakorolja is.

[R.SZ.] Most hirtelenjében több témát is érintettél, és nem világos, hogy mire
akarsz kilyukadni.
32 E/s(f dialógus

[K.A.] Egy nagyon sarkított példával illusztrálva: ha most valaki leszáll a vonatról, és
átmenet nélkül egyszerűen csak el szeretné kezdeni az önellátó életet, akkor szembe
fogja találni magát jó néhány akadállyal. Például szüksége lesz egy földdarabra,
aholletelepedhet, és ahová a magokat elvetheti. Ha van nagyon rövid tenyészidejű
kásanövény vetőmagja, mondjuk kölese, az is csupán három-négy hónap múlva
lesz aratható. 13 Szüksége van hajlékra, olyanra, ami télen kifűthető. Ásnia kell egy
kutat, amihez szüksége van szakértelemre, és mindezekhez a dolgokhoz - amíg
végül enni-inni is tud- időre van szüksége, ami- ha átmenet nélkül vágott bele
- szintén nincs neki. Mit gondolsz, milyen módon lehet megelőzni, hogy ilyen
helyzetbe kerüljünk?

[R. SZ.] Beszéljünk előbb arról, hogy van egy csomó más is, ami nélkül nem műkö­
dik. Kell számos további eszköz, kerti szerszámok, pince, kályha, tűzifa, igavonó
állat, miegymás.

[K.A.] Egyértelmű, így van. Azért hoztam fel egy modell-esetet, hogy a legfőbb
pontokat, fő kérdéseket meg tudjuk ragadni. Ha a példa leegyszerűsített is, azért
kifejthetnéd, hogy szerinted milyen módon lehet megelőzni a vázlattal illusztrált
reménytelen csődhelyzetet

[R. SZ.] Egyéni szempontból nézve, az jár jól, aki bölcsessége vagy szerencséje miatt
nem kerül abba a helyzetbe, hogy ilyen módon kelljen elkezdenie gazdálkodni ...
Nem kell megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A te embered egyvonatról szállt le.
Ha még megteheti, szálljon fel egy másik vonatra, és csatlakozzon azokhoz, akikkel
közösen dolgozhat, együttműködhet, vagy menjen el valahová tanulni, és építse
fel a rendszerének alapjait. Teremtse meg a kereteket, és ne akarjon azonnal teljes
önellátást. Sok múlik az induló tőkéjén is, tud-e kellő fokozatosságot belevinni, és
hogy milyen hosszú átmeneti időszakot tud vagy kénytelen biztosítani magának.
Átmeneti időszak és fokozatosság! Talán ezek a kulcsszavaink.

[K.A.] Mindenesetre biztos, hogy földhöz kell jutnia az illetőnek Sokan panasz-
kodnak a termőföldek ára miatt, mondják, hogy menyire megdrágult Valójában,
ha a föld mai árát összevetjük, mondjuk egy nagyvárosi lakás árával, és megnézzük
azt is, hogy melyik helyen milyen lehetőség van önellátó életre, nos, akkor mindjárt
nem tűnik annyira drágának a föld. Egy középkategóriás nagyvárosi lakás árából-
az ország nem kevés régiójában - egy nagycsaládnak elegendő méretű, jó állapotú
falusi házat lehet venni, amihez akkora földterület tartozik, ami a család zöldség- és

13
A köles a legrövidebb idő alatt megtermelhető kásanövényünk. 70 nap a vörös-, 130 nap
a fehér köles átlagos tenyészideje.
______________________________ A_z ö_n el_ú ít_á ~ _·ó_I é._~c_~ (_!n_f cn_ t_a r _á._~'_ ó_I ~~
___3_3

gyümölcs önellátásához bőven elegendő. Egy tanyát megvenni, amihez nagy ker-
tet és szántóföldet adnak, ennek a töredékébe kerül. Néhány havi átlagfizetésnyi
összegből már kijön egy hektár- nem a legjobb, de megfelelő minőségű- termőföld
ára. Szóvallehet, és szerintem érdemes lépni: előkészíteni a terepet Ezt nevezem
öngondoskodásnak, és nem az erodálódó bankbetétet
Ha valamiért nem tudunk lemondani a mai életünk kényelmi eszközeiről, szerintem
akkor is készüljünk fel arra a helyzetre, amikor ezek nem állnak majd rendelkezésre,
és nem lesz választásunk. Én ezt a felkészülést nem bíznám másra, nem várnám
másoktól, hogy majd ők ...

[R. SZ.] Most egy olyan dologra szeretnélek emlékeztetni, amit mindketten tudunk,
de mintha teljesen elkerülte volna a figyelm ünket. úgy beszélünk most az emberek-
ről, mint valami egynemű masszáról. Ezerszer átbeszéltük már, hogy bár nagyon
sokan vannak, akiknek természetes a földművelés, vonzódnak a mezőgazdasági-,
esetleg valamilyen önellátásban hasznos kisiparosi tevékenységhez, de ez távolról
sem fedi a teljes társadalmat. Sokaktól távol áll az efféle termelői munka, és inkább
a szellemi alkotó tevékenységekhez vonzódnak, vagy a tanításhoz, gyógyításhoz,
kereskedéshez, vagy éppen vezetésre termettek, esetleg a kisebb felelősséggel járó
alkalmazotti viszony áll közel hozzájuk.

l K.A.]Nagyon jó, hogy ezt közbevetetted, tökéletesen így van! Remélem, hogy az
eddigiekből nem az derült ki, hogy én máris mindenkit tanyára költöztetnék Az
önellátás nem lehet kényszermunka eredménye. Viszont, ha a körűlmények kény-
szerítenek rá, akkor hiába képzeled magad egy íróasztal-embernek: ha nem adnak
enni a többiek, rosszul járhatsz. Ha egy globális válság következtében mélyreható
társadalmi változások történnének, akkor az első események egyike az lenne, hogy
a gazdasági szerkezetben ma domináns szolgáltatói szektor 14 gyakorlatilag eltűnne,
és ami megmaradna belőle, arra rá sem ismernénk, olyan más lenne. Akkor csak
annyian élhetnének meg "szellemi" munkából, amennyire a közösségnek valóban
szüksége van. Eléggé kevesen.

[R. SZ.] Tegyük hozzá, a városok Európában, Ázsiában ősidőktől jelen vannak, de
a régi városok nem olyanok, mint a mai nagyvárosok Kisebbek voltak, és szerves
kapcsolatot tartottak fenn a környező vidéki, árutermelő közeggel. Össztársadalmi

14
Erről
csak az USA-ból származó adatokat ismerek, és csak 1999-ből. Több mint egy
évtized elteltével ennél még aránytalanabb az összetétel. Akkor az embereknek kb. 70 %-a
dolgozott a szolgáltató szektorban, mintegy 27 % az iparban, és kevesebb mint 3 %-a a
mezőgazdaságban. A társadalomföldrajz-kutató Enyedi György az ilyen és hasonló típu-
súakat hívja "szolgáltatási társadalomnak':
34 Elsá dialógus

szinten nem lehet nélkülözni a földműveléssel foglalkozó réteget, és ahhoz, hogy

hosszútávon fenntartható legyen a rendszer, ennek a mezőgazdasági tevékenység-
nek előbb-utóbb vissza kell állnia az eredeti, extenzív, vagyis szelíd, ökologikus
módszerre. Ez pedig - sajnos vagy nem sajnos - üzemanyagmentes földművelést,
állati igaerő alkalmazását is jelenti egyben. Emellett pedig azt, hogy a kisparcellás
gazdáikadóknak a mezőgazdasági állami támogatásokra való hagyatkozás helyett
ténylegesen a földből kell majd megélniük.

Kiköltözők, avagy vissza a fóldhöz

2012 januárját írjuk. Ökológusként és az az elmélyülő gazdasági válság jelenségeit.

Öko-völgy Alapítvány munkatársaiként
"szakmai ártalomként" is ráélesítettük
fülünket a környezeti- pénzügyi- tár-
sadalmi válságjelenségekre az elmúlt
években. A fülelésből, információgyűj­
tésből és szintetizálásból cselekvés lett:
2009-ben férjemmel Budapestről egy kis
somogyi faluba költöztünk. Egy ideig
úgy éreztem, csodabogarak vagyunk.
Bár ökofalu körökben rendszeresen
találkoztunk hasonló gondolkodású-
akkal, ez a maroknyi, legfeljebb néhány
száz ember nem tűnt arányos létszám-
nak a kibontakozó válság komolyságá-
hoz, a következmények várható veszé-
lyéhez képest.
A "titkon várt meglepetés" a 2011-es
év folyamán kezdődött. A "semmiből"
hétről hétre nők, férfiak, házaspárok,
családok, kisebb-nagyobb csoportok
kezdtek felbukkanni, akik tapasztalat-
cseréért, tanácsokért, információért,
vagy éppen megerősítésért fordulnak
Alapítványunkhoz.
Vérmérséklettől, lehetőségektől, külső
kényszerítő (pl. pénzügyi) körülmények-
től függőerr sokféle módon reagáljuk le
Egy rövid lista a mostanában fel-feltüne-
dező személyek, csoportok jellemzőivel:
Van, aki még csak most kezd eljátszani
a városból való kiköltözés, a fölcialapú
életmód, az önellátás gondolatával, és
főképpen megerősítést vár másoktól.
Van, aki hónapokat, éveket szán rá, hogy
alaposan átgondolja a tervet, pontosan
hova és hogyan menne, mit hogyan való-
sítana meg. Van, aki hipp-hopp kiköltö-
zik a városához közel eső egyik tanyára,
vagy kétlaki életmóddal könnyíti az
átmentet Van, aki városi kertes házának
védelméről, konzerv készletekről, ivóvíz
tisztítóról, a veteményes fejlesztéséről
gondoskodik első körben. Van, aki egy
létező ökofaluhoz csatlakozik. Van, aki
hasonló felfogású személyeket tömörít
egy bizonyos eszme köré, vagy csatlako-
zik egy már létező csoporthoz. Vannak,
akik egyenesen ökofalu-közösségek,
élőfalvak létrehozásában gondolkodnak,
sőt, cselekednek - nem is kevesen!
Ami közös bennünk, talán leginkább
a földhöz való közvetlen visszatérés, a
többé-kevésbé önellátó élelmiszer ter-
melés eszméje. A "köldökzsinórok"
-
Az önellátásról és az_
_ _ önfenntartásról 35 ~
~ 1

elvágása, vagy legalábbis a modern a jelenlegi gazdasági rendszer bizony-

társadalomtól való függés csökkentése.
Más-más idő- és térléptékben, külön-
böző mértékű, szarosságú együttmű­
ködésben gondolkodunk, de az ihlet, a
hajtóerő, a külső motiváció úgy tűnik,
közös. Egyre többen vesszük komolyan
talanságait, egy lehetséges élelmiszer-
válság közeledését, a városi ellátó rend-
szereknek való kiszolgáltatottságot, és
keresünk az öngondoskodás jegyében
biztonságosabb létalapot család unknak,
önmagunknak, szeretteinknek [R.SZ.]

[K.A.] Amikor az extenzív-szelíd gazdálkodásról beszéltél, jutott eszembe az a kér-

dés, hogy vajon milyen összefüggések vannak, lehetnek az ökologikus gazdálkodás
és az önellátás között. Megengedheti -e egy önellátó gazdálkodó, hogy önmagát vagy
a területét ne művelje egyaránt ökologikusan?

[R.SZ.j Rövidtávon megtehető, de nem érdemes. Hosszú távorr lehetetlen, és tel-

jesen értelmetlen.

[K.A.] Mit tartasz "rövid távúnak''?

[R.SZ.] Éveket, de maximum évtizedeket A vegyszerekmindenképpen bemosód-

nak a talajba, kérdés, mikorra és milyen mértékben szennyezik el a kutat. Szintén
hamar jelentkező (egészségügyi) hatása van a vegyszeres élelmiszer fogyasztásának,
vagy a talajszerkezet, a tápanyaggazdálkodás leromlásának Az sem ökologikus,
ha nem gondoskodik a talaj szervesanyag-utánpótlásáról. Erről a könyv későbbi
beszélgetéseiben biztosan részletesen lesz majd szó. De szerintem most te szeretnél
valamit elmondani. ..

[K.A.] Így van, lefüleltéL Az egyik kedvenc témámról, a természetvédelmi kezelé-

sekről van szó, ami az élőhelyek megőrzéséhez és mostani témánkhoz is szarosan
kapcsolódik. 15

15
A történet röviden az, hogy a magyar természetvédelem abban az időszakban született,
a 19. század vége felé, amikor a népesség túlnyomó része még falun élt és gazdálkodott.
Nagyjából az 1870-es évektől kezdődött, és az 1930-as évektől drámaian gyorsult fel az a
folyamat, amelynek során a vidék népessége a városba költözött, vagy helyben maradt ugyan,
de elvárosiasodott. A falvakat környező tájból eltűntek a gazdálkodó emberek, eltűntek
a háziállatok, a kisparcellás gyümölcsösök, és a helyüket nagyüzemi táblák, ültetvények,
gépek vették át.
Ahogyan egyre általánosabbá vált a gépesített, iparszerű mező- és erdőgazdálkodás, vagyis
 36 El ő dialógus

Ha egy védett gyep vagy erdő keze-

lője néhány évtizeddel korábban úgy
gondolta, hogy az élőhely megóvása
érdekében elegendő kizárnia a terü-
letről az embereket, e etleg a túl sok
vadat, akkor minden további nélkül
igazat adtak neki. Ma máshogyan
látjuk. Számos tapa ztalat mutatja,
hogy vannak élőhelyek, amik épp
akkor romlanak le, ha enki em lép
be a területre. 16
Gyepterületeink élővilágának megőrzése általában Vagyismára kiderült, hogy az élőhe ­
kaszálás t vagy legeltetést kiván. Ezt a védett zempléni lyek több égét nem elegendő "csak"
kékperj és láprétet kaszálással tartják fenn védeni. Kezelni kell őket, különben
úgy megváltoznak, hogy hamarosan
rájuk sem ismerünk, és sok esetben eltünik, kipusztul onnan, ami miatt eredetileg
elkezdtük védeni.

[R. Z.] Kívánesi lennék, hogy milyen kapcsolatban van mindez az önellátással?

ahogyan csökkent az önellátá , annál nyilvánvalóbb lett, hogy a fokozódó termé zetpusz-
títás ellensúlyozá aként szükség van a természetvédelemre. A termé zetvédelem zekere a
II. világháborút követően , ki ebb-nagyobb zökkenőkkel, de lényegében gyor uló ütemben
haladt tovább. A 20. század végére zinte minden talpalatnyi föld valamelyik nemzeti park
igazgatóság hatókörébe tartozott (persze nem minden mint védett terület, hanem mint
potenciális természeti értékek hordozója, mint a lehetséges kompetencia területe) .
16
em arról beszélek, amikor lecsapolnak, beépítenek egy védett lá pot, vagy tarra vágnak
egy erdőt, pedig sajnos ez is megesik. (Mint ahogy megtörtént például a gödi láprét esetében,
és ahogy az utóbbi évtizedekben kivágták a Gödöllői -dombvidék unikális elegyes tölgyeseit,
letarolták szinte az egész Zempléni-hegységet, vagy gondoljunk a Nagyberek lápjainak és
madártelepeinek tönkretétele körüli legutóbbi mizériára. Sajnos nagyon sok ilyen példa
van. Sőt, nem is csak ilyen "elszigetelt " esetekről van szó, hiszen például szinte az egész
Tiszai Alföld növény- és álltavilága a lecsapolások áldozata lett.. .) Minket mo t elsősor­
ban azok az esetek érdekelnek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a természetes folyamatok
továbbhaladása szünteti meg azt az élőhely típust, vagy éppen azoknak az élőlényeknek az
életfeltételeit, amelyeket védeni akartunk. Az ökológia és a természetvédelem új paradig-
mája pontosan erre rímel, és az a lényege, hogy az életközösségek, élőhelyek átalakulása
nem valami deviancia, hanem egy fontos jellemző. Állapotuk lényegében nem -egyensúlyi,
és állandó változásban vannak. (Vö. például: Margóczi K. 1998. 94- 95. oldal.)
-
_ _
Az önellátásról és az_
önfi-'nntartásról 37 ~
~ 1
[K.A.] Éppen most jön a párhuzam ami önellátás-történetünkkeL A tájhasználat-
történeti-és a vegetációkutatások alapján ma már egyértelmű, hogy a magyar táj
jól ismert képe nagyrészt az emberi gazdálkodó tevékenység nyomán jött létre.
Még a korábban érintetlen-ősinek hitt gyepekről és erdőkről is sok esetben kimu-
tatták, hogy az évszázados, esetleg évezredes használat során váltak olyanná, mint
ma. Tudjuk, hogy a Hortobágy nagy része másodiagos szikes, ami a 18-19. századi
lecsapolások, folyószabályozások nyomán jött létre és a legeltetés tartotta fenn.
Kiderült, hogy a hegyi rétek, vagy a fajgazdag hegylábi löszgyepjeink legeltetés,
kaszálás hiányában elszegényednek, elönti őket a cserjés, majd beerdősülnek ...
Ha pedig a gazdálkodás nyomán lettek ilyen állapotúak, ennyire gazdagok, akkor
nem kérdéses, hogy a fenntartás nagyon hasonló kezelésekkel kell, hogy történjen.
Legeltetés, kaszálás, szálaló vágás, cserjeirtás, égetés, sőt, makkvetés az erdőkben,
a legelőkön a gyomok kiszurkálása - ezeket a gazdálkodó, a tájban élő emberek az
önellátásuk érdekében több évszázadon keresztül rendszeresen elvégezték. Tovább
gördítve a gondolatsort valójában nem "kezeitek'' ők önmagáért semmilyen élő­
helyet, hanem végezték azt a gazdálkodó i tevékenységet, aminek a fő célja mostani
témánk, az önellátás volt.
Az önellátásért gazdálkodó ember, vagyis a mértékkel és fenntartható módon
gazdálkodó ember ma már nagyon ritka "jószág". Az egyik hazai élőfalu vezetője
ezértszokta mondogatni, hogy a természetvédelem egyiklegfontosabb objektuma,
a legveszélyeztetettebb faj: "a tájban fenntartható módon gazdálkodó ember':
Magyarul, és most már tényleg befejezern a hosszúra nyúlt monológot: ha szakér-
telemmel és hosszú távú gondolkodással, ökologikusan kezdjük el az önellátó gaz-
dálkodást, akkor automatikusan megvalósul az eközben használt-kezelt élőhelyek
fenntartása, regenerációja is.

[R. SZ.] Erről nekem is van némi tapasztalatom, dolgoztam természetvédelmi keze-
léses projektekben. Az biztos, hogy a természetvédők számára ma már nem új,
amit elmondtáL Ha megmaradt volna a kisparaszti gazdálkodási rendszer, a szálaló
erdőművelési mód, akkor egészen másfajta természetvédelemre lenne szükség.
Akkor tényleg csak a legértékesebb helyek, fajok megőrzésére kellene koncentrálni.
Azt se feledjük, hogy a ma folyó természetvédelmi kezelések sok esetben egészen
mások, mint amit mi most önellátás címszó alatt elképzelünk. Sokszor intenzíven
és gépekkel, gyakran nagyon nagy területeket egyszerre kell természetvédelmi
céllal kezelni.

[K.A.] De vajon ezek a módszerek eredményesebbek-e, és történelmi léptékben

folyamatosan fenntarthatóak-e? Emlékezz rá, hogy például a császártöltési Vörös-
macsár rétjein végzett vizsgálataink alapján kimutattuk, hogy a mocsárrétek és ritka
fajaik megőrzése ~rdekében ezerszer többet érne, ha az ott lakó emberek időnként
 3

két tehenet kiengednének legelni,

ahhoz képe t, mint amit a külön szer-
vezé t, idő - é pénzbefekteté t igénylő
hatósági gépi kaszálás al ellehet érni.

[R.SZ.] Igen, általában, és néhány

kivételtől eltekintve elfogadom, hogy
a hagyományo ki parcellás, önellá-
tá ra törekvő gazdálkodá újrakez-
dése önmagában elég lenne. Azt is
látom, hogy a mai termé zetvédelem
Legeltetés a Nyírségben - m egfelelő számosállat ese-
ökológiai gazdálkodá -párti, üdvözli
tén összhangban vannak a gazdálkodás és a termé-
és támogatja az élőhelyeket fenntartó
szetvédelem szempontjai
használatot. zerintem egyébként a
természetvédelem legjobbjai azt is tudják, hogy ha visszaállna egy nem városia ,
nem gépe ített civilizáció, ahol c aládi méretü önellátó gazda ágok működnek,
akkor természetvédelemre sokkal el zigeteltebb esetekben lenne c ak zükség.

[K.A.) Ez egyébként inkább a gyepekre igaz, a termé zetközeli erdős élőhelyek

esetében kevésbé egyértelmű, hogy beavatkozá hiányában kedvezőtlen változások
történnének. Az erdők esetében talán egy kivétel van, az invázió fajok problémája.

[R. Z.] A fenntartható, tartarnos erdőgazdálkodás is elválaszthatatlan az önellátás

témakörétől, de talán ezt a kérdést most ne kezdjük elméleti síkon boncolgatni,
hanem hagyjuk az olvasót belemélyedni a könyv folytatá ába.

[K.A.] Annál is inkább, mert erről a témáról részletesen le z zó a tűzifa előállítás

kapcsán.
MÁSODIK
DIALÓGUS
Gondolatcsere
Krisna-völgyről
és az önellátásról
Pőcze Vilmossal (Pártha dásszal), Krisna-völgy környe-
zetgazdálkodási igazgatójával azért ültünk le beszél-
getni, hogy áttekintsük a Krisna-völgyben az önellátás
terén 1993 és 20 ll közöttelért eredményeket.
A most következő dialógus vezeti be a Krisna-völgyi
önellátó biogazdaságról szóló részeket. Fő következte-
téseink: Ha önellátó gazdaságot szeretnénk létrehozni,
akkor az árutermelés-legalábbis az első időszakban
- csak másodiagos cél lehet. Önellátásban kizárólag
biotermelést érdemes folytatni. A természetben és a ter-
ményekben megnyilvánuló sokféleség a létbiztonság és
egészség alapja. Az önellátó életmód hatására életünk
egyszerűbbé, harmonikusabbá válik.
40 Má odik dialógus

Kun Andrá [KA. ]: Amikor 2000-ben Krisna-völgybe érkeztél, m ár hét éve folyt itt
az önellátó rendszer kiépítése. Kérlek, elöljáróban mondj néhány szót arról, hogyan
kapcsolódtál be a gazdálkodásba!

Pőcze Vilmos [P.V.]: Az el ső szolgálatom a parkosítás, a zöldterü letek kialakí-

tása, és a Botanikus Kert létrehozá a volt. Ma ezek mellett a zöld égtermesztés, a
gyümölcsészet és a virágtermelés irányítása is a szolgálatom része. Foglalkozunk
még a zöldségek, gyümölcsök feldolgozá ával, tartósításával é tárolá ával is.
Az önellátás kezdettől , tehát a Farm 1993-as megalapításától kezdve kitűzött cél.
2000-re ezt a célt már jórészt el is érték, talán a fő különbség a jelenlegi helyzethez
képest, hogy eleinte kisebb volt az élelemnövények változatos ága.
Az el ső években leginkább gabonákat termeltek, meg vaJamennyi kabakost (sütő ­
tököt, c ukkinit), néhány más zöldségfélét, és takarmánynövényeket Tehát a zöld-
ségtermesztés szinte azonnal elindult, és kezdettől fogva sikere .
Az élelmiszertermelés az ö nellátó gazdálkodás egyik leglényege ebb ré ze. Az élelem
olyan szükséglet, amit ha nem biztosítunk helyben, akkor a megteremtése rendkívül
nagy energiát és pénzt von el. MindazonáJtal, egy farmközö ségben az élelem -önel-
látást viszonylag könnyen meg leh et oldani - együttrnüködé el, fi zi kai munkával,
minimális p énzbefektetéssel, jó szervezéssel, és nem utol ó orban szaktudással.

Krisna-völgy létrehozásának története

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők gondolkodás" jegyében, amelyek között

Közös ége - két év területkere és után
- 1993-ban, Somogyvámo határában
kárpótlási jegyekkel vásárolt meg egy
közel 120 hektáros területet. Célj uk
olyan önellátó farmközös ég megala-
pítása volt, amely ös zhangban műkö ­
dik az ősi vaisnava szentírásokkal, és
az ISKCON (International Society for
Krishna Consciousness) alapítója, A.
C. Bhaktivédanta Szvámi Prabhupáda
útmutatásaivaL Az 1970-es évek óta
a világ számos országában alakulnak
ha onló ISKCON - farmközös égek,
az " egysze rű életmód, emelkedett
kiemelkedő a magyaro r zági farm sikere.
Ezekben a far mközö égekben a Krisna-
h ívők (bhakták) megvalósíthatják a
fölcialapú élet é a védiku társadalmi
(ún. daiva varnásrama) modell minden
aspektu át, amely hozzájárul lelki gya-
ko rlataik kiteljesíté éhez i .
Az évezredeken át jól működő, a
szentírásokon alapuló véd iku Irultúra
(amely nem azonos a mai India társa-
dalmi és kulturáli je ll emzőivel!) meg-
honosítá ával együtt járó természet-
szemlélet és társadalmi berendezkedé
miatt Krisna-völgy Magyaror zág két
_______________ ______ G_o_,_~d_o_k ' -~_ve_'~ K_r_~na_-_v_6_mt_'_ro_l_e_s_a=__o_·n_el_ c_ít_sá'_0_1 l~
__
Jegjobban müködő ökofalujának (a
má ik Vi nye zéplak) egyikévé fejlődött.
Aktív tagja a Magyar é a Nemzetközi
tlőfalu/Ökofalu Hálózatoknak
Krisna-völgy jelenleg egy állandó fej-
lőd ésb e n lévő pionír települé képét
mutatja, amely - bátran állítható - évről
évre jelentős mértékben változik, előre
lép, mind infra trukturáH , mind fenn-
tartható ági-önellátási szempontbóL
A kiinduló termé zeti állapot - közel
húsz évvel ezelőtt - ivár képet mutatott:
az évtizedek óta c ökkenö lélekszámú
Somogyvámos falu határában elhanya-
golt TSZ-fóldek terültek el. Az akkori
polgármester szívesen fogadta a Krisna-
tudatú hívőket, ivaráma Szvámi vezető
lelké zt é tanítványait, mondván: amit
egy zer ide építenek, az itt is marad, és
csak javíthatja ennek a falunak a gazda-
sági lehető égeit!
A kiindulást jelentő összefüggő 120
hektáro területet azóta i igyekeznek
földvá árJá okkal bővíteni. A nagy
földterületre (2012 elején mintegy
271 ha) azért van zükség, hogy a 300
fösre tervezett közösség mezögazdasági
alapú, dízelmentes (kőolaj - független),
önellátó életmódot tudjon folytatni:
legyen kellő nagy ágú területe például
Sivaráma Szvámi
A Magyaror zági
Kri na-tudatú Hívők
Közösségének
vezető lelké ze
___4_1
tüzifatermeléshez, tehenek legeltetésé-
hez, gabonaterme ztéshez stb.
Krisna-völgyben már az első évtől -
kezdetben 20-25 bhakta ré zvételével -
elindult a falu kialakítása, mondhatni,
egy komplex vidékfejleszté i folyamat
is. A Templom alapkőletételére !994-
ben került sor, é ugyanebben az évben
már ellenőrzött biogazdálkodásként
jegyezték be a mezőgazdasági termelést.
Lakóépületeket, úthálózatot alakítottak
ki, fasorokat, mezővédő erdősávokat,
erdőket és faültetvényeket telepítettek,
feltörték a parlagfoldeket a gabonák
számára, megalapozták a tehén és ökör
állományt, és nem utolsó sorban, már a
kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek a
társadalmi rend szilárd megalapozá ára,
a közö ég- és gazda ágfejlesztésre. A
földek, ingatlanok, az állatállomány és
az e zközök a mai napig egyházi tulaj -
donban vannak.
Krisna-völgy első húsz évének látvá-
nyo fejlődé ében meghatározó volt az
Egyház vezető lelkésze, Sivaráma zvámi
szerepe, valamint más, kiemelkedő veze-
töi képes égekkel rendelkező egyénisé-
gek, elsősorban Sölétormo Jenő, lelki
nevén Gaura akti dász tevékenysége.
Gaura Sakti dász
(Sölétormos Jenő)
Krisna-völgy elnöke
42

Noha Krisna-völgy a közösség vallási- számban ültethetőek át más világnézetű

ideológiai meghatározott ága következ- közö égek vagy családok gyakorlatába,
tében egyedi helyet foglal el az ö ko falvak hozzájárulva Magyaro r zág fenntartható
sorában, azt tapa ztaljuk, hogy az itteni vidékfejleszté éhez. [R. Z.]
fenntartható életmód elemek tekintélyes

Krisna-völgy madártávlatból 2009-ben. A nagytáblás szántókból és kopár birkalegelőkből

szűk két évtized alatt mozaikos, mezsgyékben és m ezővédő erdősávokban ga zdag, kisparcellás
tájat varázsoltak

[K.A.] Eladásra, kereskedelmi céllal termeltetek akkoriban?

[P. V.] Csábító lehetőség volt, hogy árutermelés révén vonjunk be kül ő pénzforrá-
sokat Egy ideig közvetlenül eladásra is termeltünk, de ez nagyon nem vált be. A
ml tapasztalatunk szerint az árutermelés egy önellátásra törekvő közö ség gazdál-
kodásában mindenképpen csak másodiagos lehet. Vigyázni kell vele.
_____________________ G_~(_n 1(_0 1u_r c_ve_'é_' K_r ~'_n(_J-_v ö_~ -·_r(_JI_e ·s_u z_o ·n_el_w 't_á s'_ rí_l l~
lK.A.] Az önellátó gazdaság kiépítése során miért jelent kockázatot az áru termelés?
___4_3

[P. V.] Előbb még pontosítanék Ha már működik a gazdaságunk, ha már szervesen,
a helyi körülményeknek megfelelően kiépült az alap-infrastruktúra, kialakultak az
alapvető szükségletek biztosításának fenntartható módszerei, és a tevékenységekhez
már hozzárendeltük a szükséges személyi állományt, nos, ebben az esetben nem
jelent problémát, ha külső piacra is termelünk - de ekkor is az a legjobb, ha csak
a felesleget értékesítjük
Hogy miért van ez így? Azért, mert a piac jelenleg a nagy tömegben, és ezért
olcsón előállított termékekre épül, a fogyaszták ezeket szakták meg, és rendkívül
árérzékenyek Vagyis, ha a piacon megjelensz, mondjuk a vegyszermentes (bio)
módon megtermelt élelmiszereiddel, akkor a kis termelési kapacitás, és a bio kisebb
termésátlagai miatt - ritka kivétellel - nem leszel versenyképes a gépesített, nagy
volumenben termelő gazdaságok termékeiveL Ha pedig megpróbálsz versenyké-
pes lenni, akkor nagy eséllyel kompromisszumot fogsz kötni - növeled a gép- és
vegyszerhasználatot stb.
Így már az első lépéseknél elvétheted a vágyott célt. Még gabanáknál vagy a kása-
növényeknél hagyján, mert ezek viszonylag jól tárolhatók, de a friss fogyasztású
terményeknél, zöldségeknél nagy lehet a veszteség, ha nem tudod értékesíteni. Talán
a leginkább akkor van esélyed minőségrontás nélkül versenybe lépni a nagyüzemi
tömegárukkal, ha valamilyen egyedi termékkel (pl. különleges gyümölcs, zöldség,
növényi olaj) lépsz ki a piacra. Viszont tudni kell, hogy ezeknek a termékeknek a
piaca mindig korlátozott.
Ha pedig már kialakult az önellátó rendszer, és van felesleged, akkor annak érté-
kesítése nem jelenthet kockázatot.

[K.A.] Azt is többször hallottam már tőled, hogy ha van is piacra termelés, akkor
is élesen el kell választani az önellátást és a kifelé irányuló termelést. Az utóbbi
legyen mindig másodlagos. Persze ez az elválasztás családi méretű gazdaságban
szinte megoldhatatlan, viszont jól működhet a közösségi önellátás ban.
De most vissza az önellátás Krisna-völgyi történetéhez l Úgy tudom, hogy 1995-ben,
két évvel a Farm megalapítása után élelmiszerből már 90%-ban önellátók voltak a
bhakták 17 Bár hallottam, hogy a vízben főtt gabona mellé gyakran nem zöldséget,
hanem párolt csalánt, fehér libatop ot, labodát ettek ...

lP. V. J Igen, akkoriban jóval szerényebb volt a felhozatal, mint ma, de azt mondják,
elégedettek voltak azzal, amit a föld adott. Rövid ideig lehetséges eléini néhány

17
Jelentése: Krisna-hívő, Krisna odaadó szolgája.
44 Második dialógus

ételféleségen, de azért a hazai életmód- és környezeti viszonyok mellett hosszabb

távon mindenképpen meg kell oldani, hogy a tányérokra változatos alapanyagból
készült étel, ahogy mi nevezzük, praszádam 18 kerüljön. A változatosság az egészség
megőrzése szempontjából nagyon fontos. Nehezebb időkben akár csak gabonán
el lehet élni, az ínségesebb idők elmúltával azonban minél gazdagabban ki kell
egészíteni a táplálkozást zöldségekkel, gyümölcsökkel, tejjel, mézzel.
Az előbb nem említettem, hogy nagyon korán elkezdődött a gyümölcsös kialakítása
is. Először modern fajtákat telepítettünk, mert ezeket a fákat adományként kaptuk,
később kezdtünk el hagyományos magyar fajtákat szaporítani. A gyümölcsöst 300
fő ellátására létesítettük

[K.A.] Az élelmiszertermelés minden részét 300 fő részére tervezitek?

[P. V. J Van, amit igen, van, amit nem. A 300 fős ö nellátást vettük figyelembe például
a tehenészet és a gyümölcsös tervezésénéL Viszont ugyanerre nem volt szükség a
zöldség- és gabonatermesztésnél, mert ott évről-évre lehet változtatui a megművelt
területet. Gabonából kezdettől fogva jelentős többlettermés volt.

[K.A.J Miért termeltek bio módon?

[P. V. J Krisna-völgyben biogazdálkodás folyik kezdettől fogva. E mögött elvi és

gazdasági okok is meghúzódnak. A fő elvi ok, hogy mi a földet úgy tiszteljük, mint
anyánkat, és nem szeretnénk mesterséges módszerrel kihasználni. Ezért nincs
szükségünk mérgező növényvédő szerekre, vagy műtrágyákra.

[K.A.] Említetted, hogy gazdaságossági okból is fontos a biotermelés. Tudjuk,

hogy gyakran a biokertészetben komoly gondot okoznak a kártevők, és különböző
okokból általában kisebb a termésátlag, mint a permetezett-konvencionálisban, és
emiatt a bio drágább ... Mit mondanál annak, akimindezek tudatában megkérdezi,
hogy miért érdemes mégis biotermelésbe fognia?

[P.V.] Amit a biotermékekről mondtál, az igaz- de leginkább akkor, ha tömeg-

termelésről van szó. Viszont, ha valaki kisközösségi vagy családi méretben próbál
élelmiszer-önellátást megvalósítani, akkor a bio mégiscsak sokkal olcsóbban elő­
állítható. Gondold meg, hogy bár az önellátó termelés eléggé munkaerő-igényes,
azonban, ha te dolgozol a kertben, akkor sokkal kevesebb külső pénz- és ener-
giaforrást kell igénybe venned, hiszen jórészt magad végzed el a feladatokat. Ha
gondos a kertész, akkor a kórokozókat a növényi levekkel is vissza tudja szorítani,
----~ ------
18
Jelentése: kegy. Így hívják a Krisna-hívők az Úrnak felajánlott ételt, és kizárólag ilyen
ételt fogyasztanak.
____________________c__ o,_u_w_k_lt_~_e_'~_Kri_s,_la_-_vo_·t~~_ő_le_~_a_=_ö_·n_e_Oa_·t_á_s'_0_1 l~
__ __ ____
45

nem kell megvennie a drága réztartalmú szereket, még a "zöld" vegyszereket sem.
Ha önellátásra törekszel, é az idődet, erődet erre áldozod, akkor az élelem, bár
más módon mint a nagyüzemben, de megtermeszthető.
Önellátá ban ezért c ak biotermelést éri meg folytatni. Ha csak pénzben, kiadá-
okban- és bevételekben számolunk, akkor a nagyüzemekben tényleg olcsóbban
lehet előállítani a terményt, de az önellátásban másképpen kell számolni. Mi nem a
haszonért, profitért dolgozunk, hanem magunkért, a közösségért. Érték az egé z é-
günk i , nem érdemes a talajt, a növényt, végső soron magunkat mérgezni. Ha valaki
csak pénzügyi alapon akar dönteni, akkor nem érdemes veszödnie az önellátássaL

[K.A.) Eddig be zéltél a biotermelésről, illetve az ételek, termények szüksége válto-

zatosságról, mint alapvető szempontokróL Milyen további alapelvek érvényesülnek
a Krisna-völgyi termelésben?

[P. V] Itt mindenképpen szót kell ejteni a vallási szempontról, hiszen ez egy hívőkből
álló faluközös ég. ríla Prabhupáda, a Kri na-tudat nyugati meghonosítója azt kérte
tőlünk, hogy ahol c ak lehet, muta uk meg az embereknek, hogy miként lehet egy-
zerűen és Isten-tudato an élni az anyagi világban. Ezeket a célokat többféle úton meg
lehet közelíteni. Számunkra nem kétséges, hogy az egyszerű élet é az lsten-tudatosság
megvalósítá a sokkal hamarabb le z
eredményes egy önellátó közö ég-
ben, rnint mondjuk egy nagyvárosban.
Per ze, a váro ban em lehetetlen, de
nehezebb.
A vidéki élet segít bennünket abban,
hogy fenntart uk a mély hitet, az
I tenben való bizalmat. Itt a Farm on,
Krisna-völgyben a mindennapok-
ban is intenzívebben élhetjük meg
az l tentől, az Ö kegyétől való füg-
gé t. Itt minden tettünknek közvet-
lenül érezhető a hatá a, látjuk azt is,
hogy milyen lehető égeket kapunk. A Tribhuvana z undara Srí Srí Rádhá- ~ámaszundara,
Kri na-tudat lényegéből fakad, hogy a Krisna-völgyi templom oltárán
szolgálataikat a hívők közösen végzik, egymá t támogatva, szorosan együttműködve.
A munkafolyamatok a közös ég zervezés ré zei i , nincsen munkanélküli ég. Ez a
közösségi szintü program falusi környezetben egyszerűbben megvalósítható, mint
váro on. Ha pedig már falun vagyunk, közös égben élünk, akkor kézenfekvő, hogy
közvetlenül ju unk élelmi zerhez is.
Magyarországon f!lajdnem mindenütt jó környezeti adottságok vannak, és az önel-
46 Második dialógus

látó közösségek olcsón, közvetlen ül tudják előállítani az alapszükségletüket jelentő

élelmiszert.

[K.A.] Ismerek egy olyan adatot, miszerint 1949-ben Magyarországon a kereső­

képes lakosságnak közel 53%-a élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindössze 6,5
százaléka. 19 Mit szólsz mindehhez?

[P. V.] Az említett 6,5 százalék magában foglalja a nagyüzemekben dolgozókat is, ha
viszont az önellátást vizsgáljuk, akkor sokkal kisebb arányt kapunk. A magyarak
gyakorlatilag a 20. század elejéig faluközösségi szinten önellátók voltak. Ez így volt,
és természetes volt. Tavaly olvastam, hogy 1933-34-ben még Magyarország lakossá-
gának 80 százaléka mezőgazdaságból élt. 1990-ben 640 OOO személy, 200 7-ben pedig
már csak 147 OOO magyar élt közvetlen ül a mezőgazdaságból ... ez hihetetlenül kevés.

[K.A.] Magyarországon, ahol az ország területének közel 70%-a alkalmas mező­

gazdasági művelésre! Van hasonló agrár-adottságú ország a világon, de nem sok.

[P.V.] Voltaképpen az élet minőségét az egyéni igények is meghatározzák. Te is

tudod, ha valakinek sok pénze van, de nem elégedett ... akkor nem lesz boldog.
úgy van, ahogy a mondás is tartja - az lehet boldog, aki megelégszik azzal, amije
van. Manapság az embereknél mesterségesen tartanak fenn egy minden korábbinál
magasabb igényszintet, azzal az illúzióval tetézve, hogy egyszer majd elérjük azt a
bizonyos tökéletes jólétet. Másrészt tudjuk, hogy ez csak az emberiség kis hánya-
dának sikerülhet, és ha mindenki eltúlzott igényekkel él, akkor azt már nem tudja
a Föld kielégíteni.
A fogyasztóikultúra azt hirdeti, hogy a több és egyre több elérhető lesz mindenki
számára ... ha másként nem tudja itt és most elérni, akkor vegyen fel hitelt. De ez
nem a valódi világ, ez illúzió, szétpukkanó buborék.
Ezért erősítjük mi a másik oldalt, az önellátás oldalát. Mi a valóság talaján szeret-
nénk állni. Azon az oldalon, ahol világos: meg kell termelnünk az élelmiszert, elő
kell állítanunk a szükséges termékeket, és végső soron meg kell elégednünk azzal,
amit ad a természet, és amilyen lehetőségeket ad számunkra Isten.

[K.A.] Sokaktól hallom, hogy akinek nem az egyszerűség (vagyis a munka-termelés-

fogyasztás közvetlen kapcsolata), vagy esetleg a lelki élet a legfőbb szempontok,
annak számára ez a fajta életmód időnként elviselhetetlennek tűnhet. Esetleg túl
nehéz a hólapátolás, a napi begyújtás, a kézzel mosás stb.

19
Somadi I. 2006. Idézi Andrásfalvy B. 2009. 17. oldal.
____________________ c_o_,_~d_o_k_a_cr_e_'~_K_,_·i_,~_a_-_vo_"lm
__·r_
ö _le_· _a_z_o_
·n_
e l_w_·t_ás_r_ó_l____
47 l~
[P.V.] Kétségtelenül így van. Viszont ő i láthatja, hogy akik mindezeket mégis
végzik, azok boldog ágot merítenek belőle. Ez pedig nagyon vonzó. Mindenki
boldog ágra vágyik, ami jár bizonyo lemondásokkaL A boldog ág nem önmagától
jön. Ha számára valamilyen más életmód mellett átélhető ugyanaz a boldogság,
akkor nem kell váltania. Az önellátó életmód megkíván egy másik, és kétségtelen,
hogy ma okak zámára ismeretlen tudatállapotot is. Ezt pedig csak egészséges
pszichével, megfelelő spirituális háttérrellehet helyreállitani és fenntartani.

[K.A.] Meg per ze azért is fonto az önellátás, mert itt

van lehető égünk a termé zettel - a talajjal, a növények
é állatok igényeivel - harmonizáló technológiákat alkal-
mazni. Ez a harmóniára való törekvés azért is nagyon
fontos, mert a testünk ugyanúgy a természet része, mint
ahogyan a táplálékunkat adó élőlények, és a víz is az. Ha
a harmónia megtörik, akkor az leghamarabb nekünk fog
problémát okoznj ...

[P.V.] Ponto an! A természettel való harmónia helyre-

állitása valóban az egyik fő szempontunk. A természet
A hideg téli napokon egyszer-két-
törvényei nem különböznek Isten törvényeitől, és ha
szer be kell gyújtani. Az ezzel járó
ezeket követjük, akkor helyreáll a rend, ezért is tapasztal-
fáradtságért kárpótol a pattogó
ható ebből fakadóan nagy boldogságérzet Az alapszük-
tűz hangulata, a cserépkályha
ségletek meg zerzése során minél inkább meg értjük a
melege, és a természettel való
természet törvényeit, annál kevésbé tapasztalhatjuk a
kapcsolat
harmóniát Tudjuk, hogy a túlbonyolított termelés é
élet több nehézséget okoz, mint amennyi előnnyel jár.

[K.A.] Említetted, hogy amikor 2000-ben Krisna-völgybe jöttél, már nagyjából

kialakult az élelmi zertermelé szerkezete, de még alacsonyabb volt a termesztett
növények diverzitása, kisebb volt az alkalmazott technológiák köre. Össze tudnád
foglalni röviden, hogy azóta mi történt, és hogy jelenleg milyen főbb területei
vannak a munkádnak?

[P.V.] Ha egy önellátó közösség szervezésébe kezdünk, akkor át kell gondolnunk,

hogy pontról-pontra mit kell tennünk azért, hogy mielőbb elegendő és egészséges
terményekkel láthassuk el a közösséget Itt i ezzel kezdődött: feltettük a kérdést,
hogy milyen célt kell megvalósítanunk, és meghatároztuk, hogy milyen ütemben
érjük el azt:
 48 Második dialógus

A közösségen belül csoportokat hoztunk létre, akik egy-egy területet kutattak. 20

Nagyon fontos ez az előkészítő munka, kellenek felelősök, akik részl.etesen meg-
vizsgálják például az élelmiszertermelés különféle területeit. Itt is utána néztünk,
hogy mi az, amit hagyományosan termeltek, mik voltak az alap-, és melyek a
választékbővítő termények, figyelembe vettük a modern kutatá i eredményeket is,
főként abból a szempontból, hogy egy-egy növény miért fontos a termelésben, a
táplálkozásban. 21
Nagyjából 2-3 év alatt kialakult, hogy ki lesz az, aki az önellátás egy-egy részé-
vel megfelelöen tud foglalkozni, és ök kezdték el a termelést az adott területen.
Mindezek ötvözéséből alakult ki a jelenlegi gazdálkodási szerkezet. Tapasztalatunk
szerint a legfőbb elv a változatosság, ami a természe6 modellnek i az egyik lényeges
tulajdonsága. Minél változatosabb a termelési struktúra, annál biztonságosabb és
sikeresebb a termelés, és annál jobban szolgálja ember, állat és növény egészségének
megőrzését is. Ezért alakultak ki a nagyon változatos terményli táink.

[K.A.] A Krisna-völgyi élelmiszer-

önellátási rendszer ezek szerint nem
c upán az elöállított terményeket
tekintve, de szervezetileg, az alkal-
mazott technológiákat nézve is rend-
kívül változatos. Milyen részekből áll
ez az élelmiszertermelé i rendszer?

[P. V.] Mindjárt válaszolok, de előbb

egy példa erejéig még vi szaté-
rek a változatos ág fontosságához.
Feltűnő, hogy a különbözö régiók-
Hazánk éghajlati adottságai a gyümölcsök csodás sok- ban évszázadokon át elterjedt hagyo-
színűségét
biztosítják mányos fajták egy részének terme-
lése bizonyosan nem érte meg - ha

20
Végiglátogatták a környékbeli, és az ország más területeiről ismert gazdálkodókat, meg-
kérdeztek szakembereket. Főként olyanokat kerestek, akik hagyományo módon végezték a
gazdálkodást. Felkerestek például mezőgazdászokat, hagyományo állattartókat, rét- legelő
gazdálkodókat, méhészeket, zöldség- és gyümölcsterme ztőket.
21
A szakjrodalom tanulmányozása meUett elsősorban hazai és nemzetközi ökofalu-
kapcsolatokon keresztül tájékozódtak, illetve vásároltak, cseréltek számos vi szavethető
növényfajtát Gyümölcsfajtákat és a termesztésükhöz szükséges i mereteket például faj -
tagyűjteményekből (Érdről, Pécelről, Pórszombatról, Újfehértóról) , vagy ökofalvakból
(Drávafokról, Visnyeszéplakról) szereztek be.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _c_m_uJ,_o_la_t_cs_e_re_K_ri_s,_w_-_vo_··tg;
_ ·r_ö_le_·s_a_z_ó_·n_e_lla_·,_á_

c ak pénzügyi szempontból néznénk. Jó pár olyan régi alma- és körtefajta létezik,

49 1
s,_·ó_l_ _ é
amiket termelni látszólag nem gazdaságos, például nem tökéletesen jóízűek, mai
szemmel esetleg nem elég tetszetősek, nem adnak nagymennyiségű termést, lassab-
ban fordulnak terrnőre stb., mégis ezek a fajták vaJahogyan fennmaradtak Ennek a
fő oka, hogy voltak olyan évek, hosszabb-rövidebb szélsőséges időjárású időszakok,
amikor c ak ezek hoztak termést, é akkor ez a gyümölcs esetleg az életet jelentette.
Ez egy példa arra, hogy a változato ág miért nem luxus, hanem alappillér.
Vis zatérve a mo tani kérdé edre, onnan indulnék ki, hogy mi elveink alapján
laktovegetáriánus módon 22 táplálkozunk, és másoknak is ezt ajánljuk. Az önellátás
szempontjából ez azt jelenti, hogy elő kell állítanunk a gabonát, a kásanövényeket,
az olaj növényeket, a hüvelyeseket, a zöldségeket, a gyümölcsöket, a tejet és a mézet.
Ezeknek a terményeknek az előállításával foglalkoznak Kri na-völgy különböző
szervezeti egységei. A tejtermelé hez tehenekre, a gabonatermeléshez ökrökre,
illetve állati erőre van szükség, ezért lényeges még a takarmánytermesztés is, ami
a szántófóldi kultúráinknak jelentős ré zét te zi ki.

A Krisna-völgyi kerlészetben termelt fontosabb zöldség- és fűszernövé­

nyek termésmennyiségei 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben. (Nem teljes
fajlis ta.)

A termésmennyiségek az évenként és Ahol nincs más mértékegység feltün -

növényenként i változó veté területtől, tetve, ott amennyiségek kilogrammban
illetve az évjárattól (elsősorban az időjá ­ értendők.
rá i viszonyoktól} függően különböznek.

Zöldség- és fűszernövények 200 8 2009 2010

Bazsalikom 72 19 13
Brokkoli 61 !40 89
Burgonya 566 1419 1872
Cékla 519 1203 2342
Cukl<:ini 1827 305 6 311
tdeskömény 88 33 94
Fejes káposzta 25 106 116
Fejes saláta (fej ) 824 1139 498
Fodros kel 74 IS o

22
A növényi táplálék meJJett fogya ztunk tejet, tejtermékeket és mézet is. em fogya ztunk
és ha ználunk állatok leölé ével előállított termékeket, valamint tojást és gombát em.
50 Második dialógus

Zöldség- és fűszernövények 2008 2009 2010

Fodros kel 74 15 o
Hónapos retek (csomó) 68 81 96
Karalábé (db) 34 342 398
Karfiol 30 79 121
Kelbimbó ll 140 53
Kelkáposzta 14 26 o
Mángold 629 947 506
Padlizsán 55 163 306
Paradicsom 605 2588 485
Petrezselyem, zöld (csomó, db) 1405 1901 1780
Petrezselyem, gyökér 40 23 103
Pritaminpaprika 16 18 167
Rebarbara 45 77 19
Rukkola (csomó) 66 117 44
Sárgarépa 923 795 886
Spenót 95 177 195
Sütőtök 969 1058 2385
Torma 6 l o
Tök 1052 1114 216
Török saláta (porcsin) 95 53 27
Uborka 219 692 106
Vörös káposzta 37 2 3
Zeller o o 87
Zöldbab 167 1097 832
Zöldborsó 41 44
Zöldpaprika, édes 211 328 251
Zöldpaprika, erős 128 431 36

[P. V.]
HARMADIK
DIALÓGUS
A zöldségeskert

Kis területen nagy változatosság: a zöldségfajok- és

fajták sokfélesége. Visszavethető magvak és vetőmag­
termesztés az önellátás ban. Zöldségek magvainak táro-
lása, előkészítése a vetésre, áztatása növényi levekben.
Palántanevelés, a palánták kiültetése. Talajelőkészítés
és organikus trágyázás, komposztkészítés. Növényi
levek alkalmazása a tápanyag-utánpótlásban és a
növényvédelemben. Fenntartható növényápolási és
öntözési módok. Vetésforgó, A -B-C ágyak és növény-
társítás alkalmazása a zöldségesben. A zöldség-önel-
látás területszükséglete. Etkezési célra gyűjthető vad
növényeink.
 52 Harmadik dialógz1

Kun András [K.A.]: Az ide látogatók tapasztalhatják, és az előző fejezet végén sze-
replő táblázat i mutatja, hogy rendkivül impozáns a Kri na-völgyi zöldségkínálat
Kérlek, ismertesd először röviden, hogy melyek a Krisna-völgyi zöldségtermelés fő
jellemző i, utána pedig rátérünk a kertészkedés módszereire, ré zleteire.

Pőcze Vilmos [P.V.] : Krisna-völgyben

valamivel több, mint 40 zöldségfaj -
illetve fajta van rend zere en termesz-
tésben . Egészen kis volumenben fog-
lalkozunk zöldséghajtatással, ponto-
abban korai termeszté sei i . Fűtetlen
üvegházakkal, fóliasátrakkal tudunk
elérni némi szezonhosszabbítást. A
hajtatás nem alap zükségtetet elégít ki,
viszont a zárt termesztő berendezések
nagy egítséget nyújtanak manapság,
Az önellátó kertészkedésjellemzője a növényfajok-és
amikor az időjárási szél őségek miatt
fajták nagy változatossága megno"tt a sza ba dc·· ld " k lt ' ' k k oc-
10 1 u ura
kázata. Ha valaki csak szabadföldön termel, akkor különösen gondos tervezésre,
feldolgozásra, tárolásra van szüksége, hogy az önellátás egész éves lehessen .
Öntözőrendszert is kiépítettünk az évek során. Saját magbankunk is van, ahol
igyekszünk főként a visszavethető magokat gyűjteni.
A magtermesztés céljára egyedeket jelölünk ki az év során, és ezekről a növényekről
szedjük a magot. Főként a magok tárolási körülményeire és idejére kell odafigyelni,
mert a különböző fajok magjainak csíraképes ége nagyon különböző időtávon
marad meg. Ha nem is akarunk valamit az adott évben termeszteni, a fajta fenn -
tartása miatt lehetséges, hogy mégis nevelünk belőle növényt.

[K.A.] Az önellátóvetőmagtermesztés- és magfogá témakörében Bóc ó Renátáék

írása a legjobb összefoglalás, amit valaha olvastam. 23 Ha valaki vetőmagot akar
termelni, és tárolni, akkor néhány dologra nagyon oda kell figyelnie. Az első az,
hogy a növény idegen- vagy öntermékenyülő - e. Ha az előbbi, akkor a magfogásra
szánt egyedeket a faj más egyedeitől bizonyos távolságra kell ültetnie. Ez a szige-
telő távolság (ld. alább a táblázatban). A magokat hűvös, száraz helyen kell tárolni,
ügyelni kell a kártevő - mentességre, és arra, hogy az adott faj magja hány évig tartja
meg a csíraképességét.

23
Bóc ó R.- Juhász A. 2010.
__________________________ A_~r_)fd_sé_ge_skc_'rt l ~~
___
53

Fontosabb adatok a gyakori zöldségnövények magtermesztéséhez24

A vetőmag-önellátásban elsősorban Diverzitás Központ) szerezhetők be a

azok a növényfajták használhatók fel,
amelyek visszavethetök A boltokban
kapható modern zöldségfajták általá-
ban hibrid eredetűek, fajtatulajdonsá-
gaikat csak állandó nemesítéssei tartják
meg. Ha ezekről magot gyűjtünk, és újra
elvetjük (visszavetjük), akkor az utódok
állománya heterogén, nem fajta-azonos
lesz. A visszavethető fajták - többnyire
régi tájfajták-nemcsak megőrzik a faj-
tatulajdonságaikat, hanem a nagyüzemi
fajtáknál sokkal alkalmasabbak a vegy-
szermentes gazdálkodásra. Az önellá-
tásban ezért keressük a visszavethető
magvú fajtákat. Manapság elsősorban
az ökofalvakban, illetve a Tápiószelei
Agrobotanikai Intézetben (ma Növényi
hazai tájfajták magvai.
A következő táblázatban néhány infor-
mációt közlünk a gyakoribb zöldség-
fajok termékenyülési viszonyairól, és a
magvak tárolhatóságának hosszáróL Az
öntermékenyülő (Ö) fajoknál magfogás
céljára ültetett növényeknél nem feltét-
lenül kell szigetelő távalságat tartani
a fajhoz tartozó más fajtájú egyedek-
től, viszont az idegentermékenyülő (I)
fajoknál ez elsődlegesen fontos. Ezért
a szükséges szigetelőtávolság adatait is
közöljük
Az idegentermékenyülő faj oknál, a biz-
tos fajtafenntartás érdekében érdemes
egyedi virágszigetelést, vagy szigetelő­
sátrat alkalmazni.

Faj Termékenyülés A mag Faj Termékenyülés A mag

1/Ö (szigetelő tárolható- I! Ö (szigetelő tárolható-
távolság) sága (év) távolság) sága (év)
Bimbóskel I (50-100m) 3-4 Paprika I (25-50 m) 3-4
Borsó ö 3-4 Paradicsom ö 3-4
Brokkoli I (50-100m) 3-4 Pasztinák I (50-100m) 2-4
Cékla I (25-50 m) 3-4 Patisszon I (50-100m) 3-6
Cukkini I (50-100m) 3-6 Petrezselyem I (50-100m) 2-4
Fejes saláta ö 2-3 Póréhagyma I (50-100m) 1-2
Istengyaluita I (50-100m) 3-6 Retek I (50-100m) 3-4
tök (laskatök)

24
A táblázat Bócsó R.- Juhász A. 'Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és
magfogási praktikái: (201 0) című írása alapján készült.
54 Harmadik dialógus

Faj Termékenyülés A mag Faj Termékenyülés A mag

1/Ö (szigetelő tárolható- I/Ö (sz igetelő tárolható-
távolság) sága (év) távolság) sága (év)
Jégsaláta ö 2-3 Rukkola I (50-100m) 3-4
Káposzta I (50-100m) 3-4 Sárgadinnye I (50-100m) 3-6
Karalábé I (50-100m) 3-4 Sárgarépa I (50-100m) 2-4
Karfiol I (50-100m) 3-4 Spárgatök I (50-100m) 3-6
Közönséges ö 3-4 Spenót I (25-50 m) 3-4
bab
Kukorica I (100-150) 3-4 Sütőtök I (50-100m) 3-6
Lencse ö 3-4 Tarlórépa I (50-100m) 3-4
Lóbab I (25-50 m) 3-4 Tépősaláta ö 2-3
Mángold I (25-50 m) 3-4 Tűzbab I (25-50 m) 3-4
Méteres bab I (25-50 m) 3-4 Uborka I (50-100m) 3-6
Mungóbab ö 3-4 Vöröshagyma I (50-100m) 1-2
Padlizsán I (25-50 m) 3-4 Zeller I (50-100m) 2-4

Ö= öntermékenyülő; I= idegentermékenyülő (ezeknél a fajtaazonosság

megőrzése érdekében kell szigetelőtávolságot tartani).

[K.A.] Hogyan alakítottátok ki a kertészetet, és jelenleg mekkora területen termeltek

zöldségeket?

[P. V.] A legelső lépés a talaj javítása volt. A zöldségkultúrában általában viszonylag
kis felületen történik nagy mennyiségű növény termesztése. Emiatt a zöldségter-
melés erősen igénybe veszi a talajt, és akkor lesz sikeres, ha nagy gondot fordítunk
a talaj művelésére, és a tápanyag utánpótlására. Érdemes a nagyobb táblák helyett
inkább kisebb, és a terepi-táji adottságoktól függő formájú, nem is feltétlenül sza-
bályos alakú zöldségtermesztő parcellákat kij elölni.
Krisna-völgyben egy évtizede pihentetett területet törtünk fel a zöldségeskert szá-
mára. A több évig pihentetett terület használata mindig jó indítást jelent a ker-
tészkedésben. Gyeptörés után először általában gabonát vetünk gyomirtási célból,
erre a legalkalmasabb a rozs, de megfelelő a búza is, különösen a tönkölybúza. A
gabanák főleg az egyszikű gyomokat irtják ki, és a kétszikűek egy részét is. Nagy
előny, hogy a sűrű gabonavetés már az első évben jórészt kiszorítja a tarackot, ami
nálunk a legveszélyesebb egyszikű gyom, és visszaszorítja a siskanádat, viszont a
_ _ _ _ _ _ _ _A_zöl_dség_eskr;_
•rt _551 ~
csalán é az a za t ellen kevésbé jó. Ha van néhány évünk a zöldségtermesztés meg-
kezdé éig, akkor a nitrogéntartalom termé zetes gazdagítása érdekében érdemes
lucemát termelni a területen. A lucerna gyomfojtó, gyökere nagyon mélyre hatol,
és fellazílja a talajt. A lucemát 2-3 év után beszántjuk.
Ha a gyomokat már vis zaszorítottuk, akkor ellehet kezdeni a zöldségtermelést Itt
már az első művelé sei egy időben elkezdtüktrágyáznia területet. Az első időszak­
ban évente kapott érett istállótrágyát a fold, ami nagyon jó hatású volt.

[K.A.] Nyilvánvaló, hogy a műtrágyák használata Krisna-völgyben nem jön szóba.

Kiegészítő jelleggel sem használtok például egyszerű ásványi trágyákat, mondjuk
kálium- vagy foszforfoná okat?

[P. V.] De, ilyeneket alkalmazunk. Például alginitet25 többször kijuttattunk. Jól hasz-
nálhatók az egyéb ásványi trágyák is, de mivel általában nagy távolságról szállítják
ezeket, illetve a bányászatuk, feldolgozá uk i környezetrombolással jár, fenntartha-
tósági és önellátá i okokból inkább kerüljük őket. Kis mennyiségben alkalmazzuk
a kályhában keletkező fahamut i 26, azonban a szerves trágyák használata az elsőd­
leges. A legkorábbi időktől kezdveké zítettek a Kri na-völgyi kertészek trágyás- és
tiszta növényi kompo ztokat.
Házikertben, ha már megfelelő a talaj minősége,
akkor á ni em zük éges (mert a humu zban leg-
gazdagabb, élettel teli talajt a mélybe forgatjuk, ami
nem kívánato ), elegendő az ágyak foldjét ásóvillá-
vallazítani. A talajlazítás előtt szórjuk ki a szerves
trágyát, komposztot is, majd sekélyen bedolgozzuk.

A friss hamut köz vetlen ül

a talajra legfeljebb
vékonyan hintve szabad kijuttatni

25
Túlnyomóré zt fo zil i algákból, agyagból és mészből álló nagy makro- és mikroelem
tartalmú anyag, bazalttufa őrleménnyel dú ítva kiváló talajjavitó.
26 A fahamu értékes tápanyagokat
tartalmaz, mintegy 8- 10% káliumot, kevés foszfort,
magnéziumot é mikroelemeket, é akár 25%-os lehet a mésztartalma.
56 Harmadik dialógus
Kertészkedés műtrágyák nélkül
Egyik kedvencern Alwin Seifert ma már
nehezen beszerezhető könyvecskéje, a
"Kertészkedés mérgek nélkül". A kis
könyv 1981-es hazai kinyomtatása elhú-
zódó paradigmaváltás kezdetét jelentette
- ma már csak a legelvakultabb kemi-
kália-pártiak nem értenek egyet vele.
(Kár, hogy a fordítás eléggé rosszul
sikerült, a mondanivaló jelentőségéhez
mérten bántóan gyenge a magyar szöveg
minősége.)
Fél évszázados kísérletezés után Seifert
méregnek tekint minden kemikáliát, és
pusztító hatásúnak minden mesterkélt
beavatkozást a talaj életébe. Nem kétsé-
ges, igaza van. Egyik fontos gondolata:
"A tizenkilencedik században, az ipari
fejlődés kezdetén könnyebb volt a J. v.
Liebig elméletére alapozott műtrágyá­
zással a paraszti bölcsességből származó
biológiai elgondolásokat háttérbe szorí-
tani. Könnyű volt az akkor még egész-
séges talajból az új technika segítségével
nagyobb terméseredményeket kihozni.
Századunkra ez már nem érvényes, és
elmondhatjuk, hogy a műtrágyázás mint
nagyszerű segéderő jött, de később a
talaj egyik veszélyes ellenségévé vált:' 27
A magyarázat előtt pontosítanám Seifert
utóbbi mondatát: a műtrágyák elsősor­
ban a talajélet veszélyes ellenségei. A
talajt sokan afféle "fekete doboznak"
tekintik, vagy rosszabb esetben észre
sem veszik. Pedig - ha nem is veszünk
27
Seifert, A. 1981. 150. oldal.
tudomást róla - az élelmiszereink nagy
része a talajból "nő ki': A talaj egészségi
állapota, tápanyag szolgáltató képessége
pedig nagyban függ a humusztartalom-
tól is.
Érdemes tudni, hogy a közkeletű téve-
dés ellenére a humuszanyagok nem
azonosak a tápanyagokkaL A humusz
olyan a talajban, mint egy üres raktár
polcrendszere. Minél jobb minőségű
és nagyobb mennyiségű a humusztar-
talom, annál "több a polc a talaj rak-
terében': A humuszkolloidok komplex
óriásmolekulák, amelyek felületén meg-
kötődnek a tápanyagok, és - ez is a ter-
mészet egyik nagy csodája - a növények
a humusz makromolekulák felületéről,
illetve a talajoldatból veszik fel azokat.
Hiába tesszük a tápanyagokat a talajba:
ha nincs benne humusz, hamarosan
kimosódnak, vagy olyan erősen meg-
kötődnek, hogy a növények nem tudják
felvenni azokat. Néhai talajtan profesz-
szorom, Hargitai László egyik kedvenc
mondatával: "a talajt a humusz teszi
azzá, ami". A humusz képződésének
előfeltétele a talajlakó állatok (például a
földigiliszták), valamint a mikroszerve-
zetek (baktériumok, gombák, sugárgom-
bák) tevékenysége. Az általuk feldarabolt
és megemésztett szerves anyagokból
keletkezik (polimerizációval és kon-
denzációval) a humusz. Ez a folyamat
a humifikáció.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ __ _
Ha a humifikációs folyamatot kemiká-
liákkal megzavarjuk, akkor a már meg-
lévő humuszanyagokat is tönkrete szük
(a komplex kolloid-makromolekulákat
A_zö~_s~_e~_n_57 ~ ~~
romboljuk szét), de megváltoztatjuk a
talajban élő szervezetek életfeltételeit is.
Többnyire egyszerűen megöljük őket a
műtrágyával. [K.A.]

·- - -
[K.A.] Elegendő önmagában a tehéntrágya és/vagy a komposzt a tápanyagok után-
pótlásához? Nem merítjük ki ezzel a talaj mikroelem tartalmát? Arra gondolok, hogy
az itt lakók által elfogyasztott, a zöldségeskertből, gyümölcsösből kikerülö szerves
anyag a nádgyökérzónás tisztító ba kerül, nem pedjg vissza a kertbe. A tehenek által
legelt fűben, a trágyájukban benne van minden, ami a zöldségnövényeknek kell?

[P. V.] Figyelni kell, és figyelünk is erre a termelés során. A mikroelem-hiány a növé-
nyeknél egyébként a legtöbb e etben jóllátható tüneteket okoz. Visszapótlásukhoz
jól alkalmazhatók az e övízbe áztatott növényekből ké zült levek. Ha az áztatásra
kerülő növényeket gondosan válogatjuk össze, akkor megfelelő hatást érhetünk el.
Nálunk különlege en jó eredménnyel járt, amikor két tenyészidőszakban (2008-
2009-ben) nagy mennyiségben juttattunk ki az öntözővízzel növényi tápoldatokat
(a recepteket ld. alább). Ennek hatá ára kialakult a talaj kiváló szerkezete, gazdag
mikroflórája. A tápanyagokat a műtrágyák elötti korokban is c ak a természetes
trágyákkal pótolták. ..

[K.A.] Ez is mutatja, mennyire fontos, hogy a legelök fajösszetétele djverz, sokszínű

legyen. A sokféle ég fontos a legelő életközösségének, a legelő állat jóllétének,
egé zségének, tejének é trágyájának megfelelő minösége szempontjából i ...

[P. V.] Meg per ze a különféle növények for-

góban való alkalmazá a, a kultúrák válto-
gatása i fonto e zköz a talajerö, talajélet
fenntartá ához. Ez a két módszer, és a szer-
vestrágyázás hagyományosan is elegendő
volt. Hogyha 20-30 tonna érett istállótrágya
jut a zöldségeskert egy hektárjára - vagyis
négyzetméterenként 2-3 kiló - , az már olyan
mennyi ég, amire a zöldségnövények észre-
vehető termésnövekedéssel reagálnak.
A nagy csalánból kész ült oldat Jöként nitro-
génben és vasban gazdag
58 Harmadik dialógus
Tápanyag utánpótlás növényi levek alkalmazásával
A biokertben a trágya és a komposzt
használatát jól kiegészíti a csalánleves és
fekete nadálytöves oldattal való öntözés.
Alkalmazásukkal Krisna-völgy kertésze-
tében néhány év alatt kiváló minőségű,
tápanyagban gazdag kerti talajt hoztunk
létre.
Receptúrák:
l. Fej -és lombtrágya csalánból ( Urtica
dioica): l kg összevágott csalánt (levelet,
szárat) 10 litervízbe áztatunk Lefedjük,
majd 2 naponként alaposan megkever-
jük. Amikor a gyöngyözése abbamarad,
de leghamarabb 2 hét múlva, már érett
az oldat. Ekkor felkeverve meglehető­
sen penetráns szaga van, ezért érdemes
a lakóépülettől távol készíteni.
Leszűrjük, majd 10-szeres hígításban
(hígítatlanul perzseli a növényeket)
kiöntözzük a talajra, vagy lombtrá-
gyaként a növényekre permetezzük
Utóbbi esetben érdemes nedvesítőszert
is használni, hogy a csalánlé a leveleken
maradjon. A nedvesítőszert a permet-
iéhez keverjük. Ez lehet kenőszappan
(10 liter oldathoz 10 dkg kenőszappan),
de akár egy pohár tej is.
A csalánlé főként nitrogénben és vasban
gazdag. A csalánleves trágyázást a le gin-
kább a burgonya, a káposzta, a spenót és
a cukkini hálálja meg.
2. Fej-és lombtrágya fekete nadálytőből
(Symphytum officinale): A receptúra és
[K.A.] Ha már megfelelő a talaj, akkor milyen feladat következik az önellátó zöld-
ségeskertünk kialakításában?
az elkészítés, hígítás és kijuttatás azonos
a csalánléveL
A nadálytő lé főként káliumban és nyom-
elemekben gazdag. Alkalmazását legin-
kább a paradicsom, a burgonya, minden-
féle levélzöldség, a spenót és a cukkini
hálálja meg.
3. A csalán- és nadálytő lé keverhető,
együttes kijuttatásuk adja a legjobb
eredményt.
4. Krisna-völgyben használt keverék táp-
oldat receptje: 50 liter víz, 5 kg csalán, 3
kg fekete nadálytő, 3 kg érett tehéntrá-
gya, 2 kg friss fehér here kaszálék, Iliter
komposztlé. Két hét után leszűrjük, és
felhígítva juttatjuk ki a talajra. Hígítási
arány l :25 - l :50.
5. Krisna-völgyben alkalmazott talaj-
flóra-tenyészet készítése: Fél vödör
érett komposztot, 3 kanál mészkőport,
5 dkg cukrot beleteszünk egy vödörbe,
majd a vödröt teletöltjük vízzel. Egy
hétig meleg helyen tartjuk, majd hígítva
kiöntözzük. A hígítási arány: 1:5-1:10.
Ez utóbbi oldatnak különlegesen erő­
teljes pozitív hatása van a talajéletre és
a termékenységre.
Ha nincs módunk leveket készíteni,
akkor terítsünk a sorok közé csalánt és/
vagy nadálytő leveleket mulcsnak, így is
érvényesül valamelyest a hatásuk. [P. V.,
K.A.]
__________________

[P. V l Rendkívüllényeges pont a jó vetésforgó

Az_öld_s~E-"ske_rr_591~
alkalmazása. A vetési tervekben figyelembe
vettük az életmódunkból, táplálkozási sza-
kásainkból eredő szükségleteket, a növényi
tenyészidőszak hosszát, a vetésváltás megfe-
lelő sorrendjét, és a növénytársításokat (ld. a
következő keretes részben). A vetési sorrend,
illetve a társítás olyan fogások, amivel sokat
javíthatunk a termelés hatékonyságán: pozi-
A növényi levek kiváló alapanyaga a
tívan befolyásolja a növények kondícióját, a
fekete nadálytő is. Fontos kálium- és
kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellen-
nyomelem-forrás
álló képességüket. Különösen a biogazdál-
kodásban van nagy jelentőségük- megtakaríthatjuk a növényvédelem egy részét.
Nálunk néhány év alatt alakult ki a ma is alkalmazott, számunkra optimális termelési
szerkezet. Így a másfél hektárnyi intenzív kertészetben megtermeljük 150 személy
teljes zöldség szükségletét.

[K.A.l Ezen a 15 OOO négyzetméterell előállítjátok a téli- és tárolt zöldségeket, meg

a burgonyát is?

[P. V l Igen, ez a terület téli zöldségekkel együtt bőségesen elegendő 150 főnek, még
a különböző évek termésingadozásait figyelembe véve is.

Növénytársítások és vetésváltásoka biokertben28

A kertészeti vegyeskultúrában a talaj egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt.

és a növények jólléte, a termésmennyi-
ség növelése, a betegségek megelőzése
érdekében a legeredményesebben alkal-
mazható praktikák a vetésváltások és a
növénytársítások. A vetésváltás tervezé-
sekor a növények egymás utániságát, a
növények tudatos társításakor pedig az
Régi megfigyelés, hogy a növényfajok
többsége korántsem "közömbös egymás
iránt", rokon- és ellenszenvek bonyolult
hálózata létezik közöttük Természetesen
ezek nem érzelmi szinten, hanem bio-
kémiai-élettani okokból, többnyire
az anyagcseretermékeken keresztül

28
Az összeállítás a Krisna-völgyi tapasztalatok mellett a következő kötetek alapján készült:
Franck, G. 1987, Roszík P. 2009, Sárközy P. -Haraszti N. 2001.
60 Harmadik dialógus
valósulnak meg. Az egyik növény kivá-
lóan előkészíti a talajt a másik számára,
egy harmadik elriasztja a negyedik kár-
tevőjét, míg az ötödikmellett a hatodik
alig növekszik, nem virágzik, nem hoz
termést.
Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel
vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük
meg magunkat, és eredményesebb lesz
a kertészkedésünk is.
l. Növénytársítások
A legismertebb kedvező szomszédságok:
Sárgarépa - hagyma (védik egymást a
répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller
- káposztafél ék (védik egymást a zeller-
rozsda illetve a káposztalepke károsítása
ellen); Saláta - retek (a saláta megvédi
a retket a földibolháktól); Káposzta -
paradicsom (a paradicsom elriasztja a
káposztalepkéket); Burgonya - zöldbab
(a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat);
Uborka- hagyma (a hagyma gátolja az
uborkalisztharmat terjedését).
További kedvező szomszédságok:
Bab - káposztafélék; Káposztafélék
- cékla; Paradicsom - petrezselyem;
Paradicsom - hagyma; Paradicsom - zel-
ler; Paradicsom - bokorbab; Pasztinák
- hagyma; Saláta -bab; Saláta - uborka;
Saláta - bokorbab; Saláta - cékla; Saláta
- mángold; Borsó - káposztafélék;
Uborka - káposztafélék; Burgonya -
borsó; Burgonya - lóbab.
A sarkantyúka, a paradicsom, a zeller, a
bazsalikom (és más illóolajos növények,
például a büdöske, szurokfű (oregánó),
zsálya, borsikafű, majoránna) úgyneve-
zett riasztónövények, mert a rovarkár-
tevőket távol tartják. A nemkívánatos
szomszédságokat kivéve ezeket min-
denütt eredményesen lehet alkalmazni
a társításban.
A pasztinák különleges gyökérzöld-
ség, mert minden kártevővel szemben
ellenálló.
A legfontosabb nemkívánatos
szomszédságok:
Bab - hagyma; Burgonya - hagyma;
Vöröskáposzta - paradicsom; Sárgarépa
-paradicsom; Petrezselyem- fejes saláta;
Paprika - padlizsán; Tök - burgonya.
Ha csak ezeket az "ellenszenv-reláció-
kat" mindig figyelembe vesszük, akkor
már nagy hibát nem követhetünk el.
2. Vetésváltás
A vetések és ültetések időbeli tervezésé-
hez célszerű a zöldségnövényeket három
csoportba sorolni a következőképpen
(zárójelben a családnév rövidítése*):
A.) csoport: Főnövények, amik májustól
a tenyészidőszak végéig a veteményes-
ben lesznek, ezért csak rövid tenyészi-
dejű elővetemény lehet előttük. Fajok:
paradicsom (b), karósbab (h), uborka
(t), kései káposzta (k), burgonya (b), tök
(t), cukkini (t).
B.) csoport: A tenyészidő első vagy máso-
dik felében vannak a veteményesben.
Fajok: karfiol (k), zeller (e), bokorbab (h),
korai káposzta (k), cékla (1), borsó (h),
pasztinák (e), hagyma (li), feketegyökér (f).
 61

C.) csoport: Rövid tenyészidejű zöldsé- Ez a rendszer első olvasásra bonyolult-

gek. Folyamatosan váltják egymást, akár
ugyanannak a fajnak a korai, nyári és
késői fajtái. Fajok: korai burgonya (b),
salátafélék (f), korai-, középkorai és
kései sárgarépa (e), karalábé (k), retek
(k), édeskömény (e).
A veteményes beosztását úgy érdemes
megtervezni, hogy az A, B és C cso-
portba tartozó növények sorai egymást
váltva helyezkedjenek el. A sorok távol-
sága 40 vagy 50 centiméter. Egy klassz i-
kus ritmus: A, C, B, C, A ... és így tovább.
Vagyis két A-sor között 2 méter távolság
van, amit egy B-sor, és két A-sor tölt ki.
Az A sorokban az A csoport fajai lesznek
a főnövények, előttük a C-csoportból
választhatunk korán lekerülő
előveteményt.
A B sorokban a B-csoportba tar-
tozó növény előtt vagy után lehet
C-növényeket, vagy B-növényeket is
választani.
A C sorokban pedig egymást váltják a
C-csoport rövid tenyészidejű fajai.
nak tűnik (hiszen sok szempontot kell
egyszerre figyelembe vennünk), azon-
ban ha már egyszer elkészítettük a saját
igényünk szerinti vetéstervet, akkor
kisebb-nagyobb módosításokkal min-
den évben ezzel dolgozhatunk
A sorokon belül a fent bemutatott rokon-
és ellenszenvek alapján szabadon lehet
kombinálni a növényeket. Az évek közötti
vetésváltás úgy valósul meg, hogy min-
den évben eggyel arrébb léptetjük a soro-
kat. Általános elv, hogy azonos családba
tartozó zöldséget (lásd a családnevek
rövidítésének megfejtését) három évnél
hamarabb ne ültessünk azonos helyre.
Ha betartjuk a vetésváltásokat, és a sor-
közöket mulccsal, komposzttal is beta-
karjuk, akkor néhány év alatt tökéletesen
működő biokertünk lesz. [ K.A. J
*A családnevek rövidítései: (b) - bur-
gonyafélék, (e) - ernyősvirágzatúak, (f)
- fészkesvirágzatúak, (h) - hüvelyesek,
(k)- káposztafélék, (l) -libatopfélék, (li)
- liliomfélék, (t) -tökfélék.

8
-~-~-l-~- A ~ B -- ~k
-
c --~~-~- c __c@)_~~--
---~~--
c
----'~~
A

c
-~-
-----t®--~--
8

c
-~-~--
A

c
,_
__

B
l
- -$t$
.... -----
;::. . A
~ 8
----fil>-a~
c ---1~-t-~---- c ---~-- c ___®)__~-®--
Három példa a s~rok beosztására (Franck, G. 1987. nyomán)
62 Harmadik dialrigus

[KA.] Mekkora a tárolható zöldségek aránya?

[P. V] A tárolható nagyjából a terület kétharmadát teszi ki. Amikor ezt mondom,
akkor ide számítom azokat a zöldségeket is, amiket frissen is fogyasztunk, de meg-
tartunk belőle eitevésre is. Ilyen például a zöldborsó és a zöldbab.
Kisebbik zöldségesünk mérete az üvegházakkal együtt nem éri el a 2500 négyzet-
métert. Ezen a kis területen nagy diverzitással dolgozunk és váltott kultúrákkal.
Itt előállítjuk a friss fogyasztásúak nagy részét, kivéve a kabakosokat, mert azok
eléggé helyigényesek A kabakosok (tökfélék) között van friss fogyasztás ú is, mint
a cukkini, uborka és a főzőtök, és van tárolható is, mint a sütőtök.
Házikertben bátran próbálkozzunk a ritkább zöldségnövények termesztésével is.
Egyéves kultúráról van szó, vagyis nincs jelentős kockázata, ha nem sikerül a kísérlet.
Mi például most vizsgáljuk az édesburgonya (Ipomoea bata tas) használhatóságát,
ami szép virágú kúszó dísznövény is, ősszel pedig betakaríthatjuk a földben termő
édeskés-lisztes gumóit. Érdemes vetni ligetszépét (kétéves Oenothera fajok), mert
az első éves növények gyökerei - ősszel vagy kora tavasszal felszedve - a feketegyö-
kérrel azonos módon használhaták Bevált nálunk a kövér porcsin kultúrváltozata
(amit mi török salátának nevezünk, Portulaca oleracea ev. sativa), nyáron nagyon
jó ízű, hűsítő hatású zöldsalátát lehet készíteni belőle. Óriási a választék a még
kipróbálható fajokból.

Magszalag készítése

Visnyeszéplaki barátaimtól tanultam a magvakat egyesével a csirizbe nyom-

magszalag készítését. Ezzel a módszerrel
takarékoskodhatunk a maggal, és taka-
rékoskodhatunk az időnkkel is.
Télen, amikor leginkább ráérünk, össze-
ülhet a család magszalagat készíteni.
Szükséges hozzá egy papírcsík, némi esi-
riz (lisztből és vízből készült ragasztó),
egy hosszú vonalzó, vagy pálca, és a
vetőmag.
A vonalzó mellé fektetjük a papírcsí-
kot, és a kívánt tőtávolságra egy-egy
csirizcseppet pöttyentünk Utána a
kodjuk Ha megszáradt a csiriz, akkor
a kész magszalagat óvatosan feltekerjük
vagy hajtogatj uk.
Kipróbáltuk, és nálunk egy 10 méter
hosszú magcsík 20 perc alatt készült el.
Amikor vetésre kerül a sor, akkor a vető­
barázdába - néhány cm mélyre - fektet-
jük a magszalagot, betakarjuk földdel és
beöntözzük. A papír a nedves földben
néhány nap alatt szétmállik, és a csíra-
növények akadálytalanul növekedésnek
indulhatnak. [Kósa Antal]
_________________A_=ö~_s~_~ke_n_~ l~
(K.A.] A veté idejét milyen rend zerint választjátok ki? Milyen módon történik
a palántanevelés Krisna-völgyben?

[P. V.] A vetésnél, kiültetésnél, talajmunkáknál és betakarításnál egyaránt a hold-

naptár ajánlá ait ve zük figyelembe. A biodinamikusak által szerkesztett, és évente
kiadott holdnaptárat használjuk, é a tapa ztalataink nagyon jók vele. 29 A holdnaptár
ajánlásai mellett az időjárási tényezőket vesszük még figyelembe.
A magvakat szabadfold i- és palántázáshoz való vetés előtt egyaránt áztatni szoktuk,
illetve a több éve tárolt magokból előzetes próbaveté t végzünk a csíraképesség
megállapítására.
Palántanevelé hez érett, szitált komposztba vetjük el a magvakat. Érdemes a vető ­
közegbe egyharmad-, vagy ha tömörebb, akkor fele részben homokot i keverni.
A vetés helye nálunk fűtött mélyágy, de ugyanígy lehet fűtött fóliába, üvegházba,
vagy akár a zoba ablakában, egy ládában is palántát nevelni. Mintegy 6-8 hetes
nevelé után ültetjük ki a palántákat. A paradic omot 4 leveles, a paprikát 4-6 leveles
korban ültetjük ki. A növények többségét egy zer tűzdeljük30 , a tököt és az uborkát
kette ével vetjük c erépbe, és tűzde­
lés nélkül neveljük. Újabban bevált
nálunk, hogy a metélőpetrezselymet
is palántázzuk, így sokkal egé zsé-
gesebb, dúsabb petrezselyemzöldet
lehet előállítani.
A palánták kiültetésekor nagyon
fontos a megfelelő indítás, illetve a
begyökerezé feltételeinek a megte-
remtése. Ezért - ha később nem is
történik - ilyenkor mindenképpen
érdeme egy csalánleve beöntözé t
adni. Ez - nitrogéntartalmánál fogva
- megfelelő indítást jelent a fiatal Kiültetésre váró paradicsompalánták
növényeknek. Krisna -völgy kertészelében
Az üvegházi palántanevelésnél gyak-
ran fellépnek a palántadőlé t okozó gombák. Megelőzésként zóba jöhet a közeg
fertőtleníté e {házi méretekben a ütőben rövid ideig 80 fok körül tartva sterilizál-
ható a magveté re zánt kompo zt, de ez a talajéletre káros hatással is bír), majd

29
Az adott évre érvénye verziót minden évben kiadja a Biodinamiku Közhaszn ú Egye ül et,
1061 Budape t, Anker köz 2-4.
30 A fiatal növénykék ziklevele - vagy
néhány lombleveles korban történő szétültetése
palántanevelés céljából.
64 Harmadik dialógus

igyekezzünk keveset öntözni. úgy öntözzünk, hogy a növényekre lehetőleg ne kerül-

jön víz (ha cserépbe, tejfölös pohárba vetettünk, akkor alulról zívassuk fel a talajt
vízzel). A palántadőlést okozó gombák ellen a csalán és fokhagymalé használható,
de jól bevált a mezei zsurló főzete is. Ha erős a fertőzés, akkor használhatunk Bordói
levet (rézgálic é mésztej). Enyhe fertőzés esetén ajánlják még a vékony rétegben
a föld felszínére szitált fahamut is. Ha ezt használjuk, akkor figyelnünk kell arra,
hogy lúgosítja a talajt, és ezt nem minden csínnövény viseli el.

Magvak áztatása vetés előtt

Krisna -völgyben a kertészek vetés Egy jól bevált Krisna-völgyi recept:

előtt langyos gyógyfü -teában, tejben
vagy savóban áztatják a magokat. Az
áztatás segíti a csírázást, egyúttal meg-
előző növényvédelem is, mert pusz-
títja a maghéj felszínén l évő káros
mikroorganizmu okat.
A főzet készítéséhez a következő
gyógynövényeket használják: cickafark,
kamilla, kakukkfű, körömvirág, fekete
nadálytő, macskagyökér, tölgyfakéreg,
csalán.
A következő növényeket egyforma
mennyi égben keverjük össze szárazon:
körömvirág, mac kagyökér, tölgyfaké-
reg, cickafark, c alán. Forraljunk fel l
liter vizet, majd rakjunk hozzá a keve-
rékből l evőkanállaL Zárjuk le a lán-
got és hagyjuk állni 10 percig. Ezután
szürjük le, majd a még langyo teába
áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró
magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat
1-2 napon át kell áztah1i.
Ezzel az áztató teával a írázá 1-2 héttel
megrövidíthető, valamint a növények i
ellenállóbbak lesznek.
A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a leg-
jobb tejben, a babféléket pedig tejsavó-
ban áztatni. [P. V.]

[K.A.] A közelmúltban Keszthelyről, a Georgikonról érkezett oktatókkal é hallga-

tókkal a Krisna-völgyi zöldségeskert talaját is megvizsgál tuk, és kiemelkedően jó
talajállapotot találtunk. Azt a visszajelzést kaptuk tőlük, hogy kiválóan van művelve,
trágyázva a talaj.

[P. V.] Nagyon fontos visszajelzés, köszönöml Az előbb említett talajelőkészítési,

talajerő - utánpótlási
módok együttes alkalmazásának az eredménye lehet, hogy
_________________A-_~ö~_s~_ke_rt_~ l ~
Krisna-völgyben sehol másutt nem tapa ztalunk olyan terméseredményeket,
mint ott.

[K.A.] Mi a megfelelő trágyázási gyakoriság?

[P.V.] Ideális esetben a zöldségeskertet minden évben trágyázni kellene, kivéve a

gyökérzöldségek sorait, vagy ágyásait A levélzöldségeknek, káposztaféléknek, de
még a hüvelyeseknek is jót tesz a gazdagabb talaj . Viszont olyan tapasztalatunk
is van, hogy a jó eredményhez nem kell minden esetben állati trágya, megteszi a
növényi komposzt is. Ha a növények nem fejlődnek megfelelően, satnyák maradnak,
akkor valószínű, hogy kevés a nitrogén a talajban. Ebben az esetben érdemes csalán-
leve kezelést alkalmazni. Ha pedig hamu is kerül a komposztba, attól erőteljesek,
tömör szövetűek lesznek a növényeink, főként a kálium hatására. A mértékletesen
adagolt fahamu különösen a káposz-
taféléknél jó hatású.
Az öntözés i mód i lényeges az ered-
mény szempontjábóL Korábban szó-
rófejes öntözőrend zerünk volt, az
esőztető öntözé azonban tömörítette
a talaj fel ő rétegét. A szórófejes öntö-
zés másik hátránya, hogy elősegíti a
gombabetegségek terjedését. Amikor
áttértünk a csepegtető öntözésre, a
talaj szerkezete is sokkal jobb lett.
A megfelelően előkészített talaj, a
rendszeres komposzt-kijuttatás, a
csepegtető öntözés, a megfelelő fajták A csepegtető és szivárogtató öntözés kíméli a talajt,
használata, illetve az ágyások mulcso- takarékos, és a növények számára is optimális vízel-
zása együttesen a legjobb eredn1ényt látást biztosít
adja.

[K.A.] Az önellátás körülményeit tekintve a csepegtető öntözé szerioted fenntart-

ható? Hi zen kell hozzá zivattyú, csővezeték, sokféle zerelvény.. .

[P. V.] Ami kertészeti rendszerünkben valóban a csepegtető öntözés az egyetlen, ami
esetleg nem tűnik fenntarthatónak. 31 A csepegtető öntözés működtetését viszont
meg lehet oldani gravitációs módon. Már l bar nyomás elegendő ahhoz, hogy

31
Egy műanyag utáni korban leginkább az árkos és árasztásos öntözés, illetve az agyagcsövek
segítségével végzett'szivárogtató öntözés jöhet majd szóba.
 66 Harmadik dialógu.

működjön . Az l bar nyomáshoz 10 méteres magasságkülönbségre van szükség.

Ha l bar nyomás van a csőben, akkor ez a nyomás 20-25 méteres csőhos zú ág-
ban tud optimálisan csepegtető öntözést biztosítani. (2,5 bar nyomásnál már 100
méteres csőhosszon. Összehasonlításul, a hálózati víz általában 2-4 bar nyomású
attól függően, hogy milyen távol vagyunk a víztoronytól.) Sokat jelenthet az is, ha
lejtős területünk van. A gravitációs rendszernél figyelembe kell venni, hogy mivel
alacsony a nyomás, nem egyenletesen lép ki a csőből az öntözővíz. A cső távolabbi
vége felé jelentősen több víz csepeg ki, mint a tartályhoz közelebbi részeken. Ezt
úgy lehet kiküszöbölni, hogy több helyen illesztünk kanyarokat a vezetékekbe,
illetve több, párhuzamosan kapcsolt tárolóedényt alkalmazunk. A lényeg, hogy ne
legyenek túl hosszú egyenes csőszakaszok.

[K.A.] Kri na-völgyben mindenki fával fűt. A kályhákban keletkező hamut hogyan
használjátok fel a komposztálás során? Különbözik-e például ebből a szempontból
az akác hamuja mondjuk a tölgyek, vagy más hazai fafajok hamuj ától?

[P.V.] Az akác hamuja kevésbé lúgos, mint más fafajoké, de a növényekre gyakorolt
hatás tekintetében nem találtunk eltérést a különböző hamuk között. A hamut
gödörben gyüjtjük, és több hónapig tároljuk, mielőtt a kertészetben ha ználnánk.
A saját kertemben készítettem a komposzttárolóhoz egy olyan részt, ahol a hamut
külön gyűjtöm. Egyszerre csak
nagyon keveset zabada komposztba
keverni. Amikor a komposztot forga-
tom, akkor hintek rá - de csak mint
a süteményre a porcukrot -, és azt
keverern bele.
Ahogy már említettem, a hamu
nagyon jó káliumforrás a növények-
nek, de vigyázni kell vele, mert erő­
sen lúgo , maró hatású.

A komposztot időnként át kell forgatni. Ilyenkor

keverhetünk bele kevés fahamut is
_________________ __________________
A ~o_"ld_s,_gc_'s_ke_rt l ~~
Röviden a komposzt készítéséről
Ami a komposztra kerülhet:
- Fűnyesedék, kaszálék -levelekkel, fel-
darabolt ágakkal és kevés földdel érde-
mes keverni, mert különben befülled.
- Gallyak, nyesedék - maximum 15
cm-es darabokra kell aprítani.
- Konyhai hulladék- a déligyümölcsök
héj át és az ételmaradékokat kivéve.
- Levelek - ne tegyünk egyszerre túl
sokat a komposztra, ha sok keletkezik,
nedvesítsük meg, és külön halomban
előkomposztáljuk Néhány hét alatt
megindul a bomlás, és ekkor már a kom-
poszthoz keverhető.
- Gyomok- az évelő gyomok gyök-
törzseit, a felmagzott gyomokat külön
halomban gyűjtsük, és ha már felmele-
gedett a komposzt halom belseje, akkor
keverjük a közepébe. A komposzt bel-
sejében nyáron 70-80 fok is lehet, az
elpusztítja a gyomok szaporítószerveit.
Vannak olyan veszélyes gyomok, mint
a tarack és az apró szulák, amikkel ne
kísérletezzünk, mert csak szaporítjuk
őket. Ezeket égessük el, vagy szórjuk
szét olyan helyen, ahol nem jelente-
nek gondot - mondjuk a fatermelő
ültetvényünkben.
- Haszonnövények vetemények mara-
dékai - kiválóarr komposztálhatók, de a
szívósabbakat, például a paradicsomszárat
alaposan aprítsuk fel.
Ami nem kerülhet a komposztba:
- Fertőzött, beteg növényi részek- ezzel
visszafertőzhetjük a kerti növényeket.
___
67
- Ételmaradékok - vonzzák a kutyákat,
patkányokat, rókákat.
- Déligyümölcsök héja - veszedelmes
vegyszermaradványokat tartalmazhat-
nak, nehezen is bomlanak.
- Nem érdemes a vásárolt vágott virá-
gokat sem a komposztha tenni, mert
többnyire mérgező vegyszerekkel kezelik
őket a kertészetekben.
- Műanyagok - sosem bomlanak le telj e-
sen, viszont mérgező anyagok oldódnak
ki belőlük. Ugyanez vonatkozik a színes
festékekkel nyomott papírokra.
-Nem bomló anyagok- fém, üveg, tégla
stb.
Ideális esetben a komposzthalomban
két-három rész zöld anyagra jut egy rész
száraz összetevő. A komposztra célszerű
időnként néhány lapát termőföldet is
rádobni, vagy a növényi részek közé réte-
gezni, hogy a talajélet birtokba vehesse
a halmot, gyorsabb legyen a lebomlás.
Nyáron, melegebb időszakban egy-két
hónap alatt is elkészülhet a komposzt, de
az átlagos érési idő fél év. Az érés felté-
tele, hogy ne száradjon ki a halom, ezért
célszerű a komposzt helyéül félárnyékos
helyet választani, és szárazság idején
hetente meglocsolni.
A komposztot célszerű az érlelés idején
legalább egyszer átforgatni. Akkor jön
el a forgatás ideje, amikor az első felhe-
vülés után lehűl a halom. A keveréssei
átlevegőztetjük a komposztot, ezért ezt
követően újra intenzív bomlás indul
68 Harmadik dialógus

meg, és az érés hamarabb befejeződik. beforgatást a gilisztákra bízni. Ezáltal is

Forgatáskor keverhetünk bele kevés
fahamut is (káliumforrás).
Az érett komposzt földszerű, sötét
színű, laza állagú, jellegzetesen föld-
szagú anyag. A még elbomlatlan részeket
különválasztjuk, és újra komposztáljuk
A komposztot nem érdemes a zöldsé-
geskert talajába beásni, érdemesebb a
serkentjük a talajélet beindulását.
Az első vetések előtt 2-3 hónappal terít-
sük szét az ágyásokon a komposztot, és
mire vetésre kerül a sor, már tökéletes,
laza kerti földünk lesz. Fagyos talajra
viszont nem érdemes kiszórni, mert a
nitrogéntartalom nagy része elillan, mire
a giliszták elkezdenék beforgatni. [K. A.]

[K.A.] Ezek szerint nem jó az az országszerte látható gyakorlat, hogy a kályhából

a hamut a veteményesbe kiviszik, és ott rendszeresen szétszórják?

[P. V. J Ez így túl tömény, túl lúgos, megváltoztatja a talaj kémhatását A sok kálium ot
sem szereti minden növény, sőt, van olyan faj, amelyiknélleblokkolja a növekedést.
Ezért inkább a mértékletes adagolást javaslom.
A tiszta, szennyezéstől mentes fahamut lehet használni a növényvédelemben is.
Például a burgonya növényre hintve jó burgonyabogár ellen. Ha a káposztapa-
tánták köré szórjuk, akkor véd a káposztalégy ellen, a növényre szitálva pedig a
káposztalepke hernyóit is távol tartja. Eredményesen lehet használni az ágyások
körbeszórására - mert távol tartja a meztelen csigákat.
Ha pedig már ameztelen csigáknál tartunk, ellenük a legjobb bio-védekezés, hogyha
egy korhadó fát vagy deszkadarabot teszünk ki a veteményesbe. Az aláhúzódó
csigákat könnyen össze lehet gyűjteni.

[K.A. J Ha a hamut rászórod a káposztára, akkor nem mosódik be a fejesedő káposzta

levelei közé? Nem lesz szennyezett a fej?

[P.V.] Az eső lemossa a levelekrőL De igazad van, a hamut a fejesedés kezdete előtt
lehet alkalmazni, vagyis a káposztalepke első nemzedéke ellen. Amikor már feje-
sedni kezd - és ekkor támad a káposztalepke veszélyesebb 2. nemzedéke -, már
nem ajánlatos használni.

[K.A.] Nemrég olvastam egy doktori disszertáció ban, hogy a bálványfa (Ailanthus
altissima, mindenütt előforduló, gyakori gyomfa) gyökerének kivonata jól hasz-
nálható a burgonyabogár elleni védekezésben. Ott azt írták, hogy elsősorban az
__________________ Az_üw_s~t-"skc_rr_69~~
alkoholos kivonat a hatásos, más szakirodalom szerint a vizes kivonást is érdemes
megpróbálni.

[P. V.] Ezt még nem hallottam, érdemes lenne kipróbálni, hogyvalójában mennyire
hatásos. Én azt olvastam, hogy- hasonlóan a bálványfához-a nyugati tuja (Thuja
aceidenta/is) főzetc is hatásos a burgonyabogár ellen. A burgonyabogár az egyik
legnehezebben kezelhető - rendkívül gyorsan terjedő és szaporodó - kártevő a
biokertészetben. Nálunkalárvái ellenbevált a Novodor nevű, biokultúrában is enge-
délyezett szer (baktérium-készítmény, a Bacillus thuringiensis toxinját tartalmazza).

Növényvédelem áztatott növényi levekkel

Nemcsak a tápanyagutánpótlásban, de azonos a bodzalénél írtakkaL

a növényvédelemben is eredményesen
használhatunk növényi leveket Számos
recept közül most a leggyakrabban hasz-
náltakat, jól beváltakat emeltem ki. Itt is
érdemes nedvesítőszereket használni (l O
literhez 10 dkg kenőszappan, vagy egy
pohár tej), hogy a szer megtapadjon a
növényeken.
l. Csalánlé ( Urtica dioica) gombák (rozs-
dák, penészek) és rovarkártevők (levél-
tetvek, sárgarépalégy) ellen. Receptúra:
l kg csalánlevelet 10 liter vízben, lefe-
dett tartályban áztatunk 3 napon át.
Leszűrjük és hetente egy alkalommal
kipermetezzük
2. Bodzalé (Sambucus nigra) rovarkárte-
vők (molyok, hernyók, levéltetű, sárga-
répalégy) ellen. Receptúra: 150 gramm
vágott bodzalevelet és virágot Sliter for-
rásban lévő vízbe dobunk. Levesszük a
tűzről, lefedjük, 30 percig állni hagyjuk.
Leszűrjük, és miután kihűlt permetez-
hetjük a növényekre.
3. Mentalé rovarok (burgonyabogár
és hangyák) ellen. Recept és kijuttatás
4. Muskátlilé rovarok (káposztalepke,
kukoricamoly) ellen. Ezt is a bodzalével
azonos módon készítjük, használjuk.
5. Gilisztaűző varádics (Tanacetum
vulgare) erjesztett leve gombabetegsé-
gek (varasodás és a lisztharmat) ellen,
riasztja a hangyákat, legyeket, molyokat,
atkákat is. Ugyanúgy készítjük, mint a
csalánlevet, zöldséges- és gyümölcsös-
kertben is használják.
Bár nem növényi levek, de a biokerté-
szetben is engedélyezett, jól alkalmazható
hagyományos gomba- és baktériumölő
szerek a Bordói lé (rézgálicoldat és mész-
tej), illetve a Mészkénlé (Tiosol). Fontos
tudni, hogy a Bordói lé nem hatásos a
lisztharmatok ellen, míg a Mészkénlé igen.
Használatuk: Fertőzések ellen vegetációs
időszakban 1-1,5 %-os vizes oldatot kell
a növényekre juttatni. A gyümölcsösben
rügypattanáskor 3-5, tavaszi lemosó per-
metezéskor 8-l 0%-os oldatot kell hasz-
nálni a törzsek- és ágak permetezésére.
[P.V., K.A.)
70 Harmadik dia/águs

[K.A.] A bevezető
beszélgetésben említetted, hogy Krisna-völgy megalapítását
követően, az önellátó rendszer kiépítése során volt idő, amikor a gabona mellé vad
növényeket is gyűjtöttek a táplálék kiegészítéseként Korábban én is foglalkoztam
azzal, hogy a természetben, körülöttünk mindenfelé megtalálható vad növények
közül melyeket lehet étkezési célra is felhasználni. Ha ismerjük ezeket a faj okat, és
értjük a módját, hogy mikor melyik részeiket kell begyűjteni, akkor a segítségük-
kel meglepően gazdag étrendet tudunk összeállítani. A leggyakoribb, étkezésre
is alkalmas vad növényeket táblázatba rendeztem, hogy ezeket a nagyon fontos
ismereteket minél többen használhassák.

Étkezési célra gyűjthető vad növényeink32

Első hallásra meglepő lehet, hogy a leg-
gyakoribb, sokak által jól ismert növé-
nyek, gyomok között is milyen sok ehető
akad. Őseink is gyakran fogyasztották
ezeket az elmúlt évezredekben. Érdemes
megismerni őket, és nem csupán éhség-
táplálékként, mert sokuk kiváló ízű és
egészséges eledellehet bőség idején is.
A felsorolt fajok nagy része egyúttal
gyógynövény is, ebben a táblázatban
gyógyhatásukat nem tüntettük fel.
Rendkívül fontos, hogy mielőtt vad
növények gyűjtésébe, fogyasztásába
kezdünk, jól ismerjük meg a gyűjteni
kívánt faj okat, ugyanis ezekhez hasonló
mérgező fajok is élnek hazánkban.
Például a gyakori és ehető tyúkhúr-
hoz (Stellaria media) hasonló tikszem
(Anagallis) fajok mérgezőek, de mér-
gező az ehető salátaboglárkához (Picaria
verna) hasonló mocsári gólyahír (Caltha
palustris) is.
Az egyes fajoknál felsorolt felhasználási
területek tetszésszerint bővíthetők, csu-
pán az egyéni kreativitás szabhat határt
a vad növények receptekbe illesztésének

Növényfaj Fogyasztható része Gyűjtési ideje felhasználása

Aszat, halovány fiatallevelek III-VII. főzelék
(Cirsium oleraceum)
Aszat, halovány nem teljesen kifej- VI-IX. főzelék, csőben sütve, párolva
(Cirsium oleraceum) lett virágzatok
Bakszakáll, közön- fiatal levelek, hajtá- virágzás előtt főzelék, leves, spárgaként
séges(Tragopogon sok, bimbók
orienta/is)

' ~ ,_

32
A táblázat fő forrásai: Radics L. 1999. Rápóti J.- Romváry V 1980.
________________________________ A_~ö_ld_sé_gc_'sh_e,_·r l ~~
___
71

Növényfaj Fogyasztható része Gyűjtési ideje Felhasználása

Bakszakáll, közön- gyökerek ősszel spárgaként, saláta
séges(Tragopogon
orientalis)
Bodza, fekete virágzatok VI-VII. szörp, szirup, tésztában sült
(Sambucus nigra) virág
Bodza, fekete bogyók VIII-IX. lekvár (magtalanítva, almával,
(Sambucus nigra) birssel, szilvával stb. keverve)
Csalán, nagy (Urtica fiatal levelek, III-VI. főzelék, leves
dioica) hajtások
Gyermekláncfű fiatallevelek és III-V. saláta (télire hajtatható, ha
(pitypang, bimbók gyökereit ősszel felszed jük), a
Taraxacum bimbók kapribogyóként sava-
officina/e) nyíthatók, vagy kelbimbó-
szerűen készíthetök el
Gyermekláncfű gyökér ősszel pótkávé (megszárítva, fino-
(pitypang, man megpörkölve)
Taraxacum
officina/e)
Katáng, mezei gyökér ősszel pótkávé (megszárítva, fino-
(Cichorium intybus) man megpörkölve), leves
Katáng, mezei fiatallevelek tavaszi kihajtás főzelék, saláta
(Cichorium intybus) után
Komló (Humulus fiatal hajtáscsúcsok IV. főzelék, spárgaként, saláta,
lupulus)
Laboda, kerti levelek VI-IX. főzelék, saláta
(Atriplex hortensisJ
Libatop, fehér és hajtáscsúcsok, az első leves, főzelék, saláta
paraj (Chenopodium levelek fagyokig
album, Ch.
bonus-henricus)
Libatop, fehér magvak az első megőrölve lisztpótló
(Chenopodium fagyoktól
album)
Ligetszépe, parlagi elsőéves növény ősszel és tavasz- leves, spárgaként, főzelék
(Oenothera biennis) gyökere szal (amíg a
levelek a földre
tapadnak)
72 1/armadik dia/águs

Növényfaj Fogyasztható része Gyűjtési ideje Felhasználása

Mályva, erdei (Ma/va fiatal levelek, IV-VI. saláta, főzelék

sylvestris) hajtások
Mályva, erdei (Ma/va virágok VI-IX. teák színezésére
sylvestris)
Martilapu (Tussilago fiatal hajtások, fia- III-VI. (amíg főzelék, töltike (töltelékkel
farfara) tal levelek, bimbók a levelek göngyölve)
fonákanern
lesz filcszerűen
szőrös)

Medvetalp fiatallevelek és IV-X. leves, főzelék, saláta

(Heracleum levélnyelek
sphondylium)
Nadálytő, fekete fiatal hajtások tavasszal spárgaként, salátákba
(Symphytum
officina/e)
Nadálytő, fekete fiatallevelek egész nyáron párolva, főzelék

(Symphytum
officina/e)
Pasztinák (Pastinaca fiatal levelek, tavasszal-nyá- levesbe ízesítőként fc
sativa) hajtások ron
Pasztinák (Pastinaca elsőéves növény első fagyok ugyanúgy használható, mint
sativa) gyökere után a sárgarépa (főzelék, leves,
saláta)
Pásztortáska fiatallevelek egész évben főzelék, leves, saláta, vagy
( Capsella vegyes fűszerkeverékben
bursa-pastoris)
Porcsin, kövér levelek, szárak egész nyáron, fűszerként, levesbe, saláta.
(Portulaca oleracea) virágzás előtt Savanyítva télire is eitehető

Repkény, kerek levelek, fiatal virágzás előtt leves, körözött, bundázva,

(Glechoma hajtások tepsis burgonya feltétjeként
hederacea)
Salátaboglárka levelek, bimbók tavasszal, főzelék, leves. A bimbók kap-
(Ficaria verna) virágzás előtt ribogyóként savanyíthatók
'
Sóska, mezei (Rumex levelek III-X. főzelék, leves, saláta
acetosa)

'" ."
_________________________ A_~ó_"ld_v~_es_ke,_·t l~~
__
D

Növényfaj Fogyasztható része Gyűjtési ideje Felhasználása

Sóskaborbolya termés VIII-IX. szörpök, befőttek, lekvárok
(Berberis vulgaris) adaléka
Százszorszép (Bellis fiatal levelek, egész évben főzelék, leves, saláta, szend-
perenn is) bimbók vicsbe téve. A bimbók kapri-
bogyóként savanyíthatók
Turbolya, zama- zsenge hajtás kora tavasz levesek, szószok, főzelékek,

tos (Anthriscus mártások és saláták fontos

cerefolium) adaléka
Tyúkhúr (Stellaria fiatal és virágzó egész évben leves, főzelék, saláta (fiatalon
media) növény íze a babhoz hasonló)
Útifű, nagy (Plantago fiatallevelek IV-VI. főzelék, leves, palacsintatész-
major) tában kisütve
Vadrózsa (Rosa kimagozott VIII. végétől lekvá~szósz, tea, szörp
canina) termések
Vízitorma fiatal hajtás, levelek tavasztól őszig leves, szendvics, saláta
(Nasturtium
officina/e)
NEGYEDIK
DIALÓGUS
Gyümölcsészet

Hagyományos fajták, tájfajták: változatosság és más

előnyök, tapasztalatok. Gyümölcsfák oltása. A gyü-
mölcsös mérete, a gyümölcsfák térigénye. Metszés és
sebkezelés. Növényvédelmi technológiák téltől őszig.
Krisna-völgyi tapasztalatok különböző gyümölcsfa-
jokkaL Kertészkedés a holdnaptár alapján.
76 Ncgl'cdik dio/rigus

Kun András [K.A.]: Rapaics klasszikus művéből, és Andrásfalvy számos írásábóP 3

megtudhatj uk, hogy a magyar gyümölcskultúra az egész Kárpát-medencére kiterjedt
a honfoglalástól a 19. századig. Főként a dombvidékeken és a folyóink árterén virág-
zott. Áldás volt a sok gyümölcs, embereknek, állatoknak biztonságos megélhetést,
táplálékot adott. Mára viszont szinte nyomtalanul eltűntek a régi gyümölcsösök,
helyüket nagyüzemi módszerekkel művelt ültetvények foglalták el. A régi gyümöl-
csösök töredékein, kertekben még megtalálhatók a hagyományos fajták képviselői,
azonban már ezek is pusztulóban, eltűnőben vannak. 34
Az önellátás körülményei között viszont újra nagy szerepet kell kapnia az orga-
nikus gyümölcstermelésnek Tudok róla, hogy Ti is nagy hangsúlyt fektettek
a gyümölcsészetre, a somogyi tájegységben honos gyümölcsfajtákat is elkezd-
tétek már felmérni, gyűjteni. Ha rátérhetünk most a gyümölcstermesztésre, az
az első kérdésem, hogy mekkora területen, milyen elvek alapján termelitek a
gyümölcsöket?

Pőcze Vilmos [P. V]: Két gyümölcsösünk összterülete mintegy két hektár. Az alkal-
mazott elvek a vegyszermentesség és az extenzív technológiák tekintetében ugyan-
azok, mint amiket az előbb, a zöldségeskert kapcsán már megbeszéltünk, de itt is
külön kiemelném a megfelelő változatosság szükségességének szempontját Ez
nemcsak a fajtákra értendő, hanem a termőhelyekre is.
Néhány év kísérletezésután végül arra jutottunk, hogy a hagyományos tájfajtákat
érdemes előnyben részesítenünk a modern fajtákkal szemben. Ha valaki most kezdi
a gyümölcstermelést, akkor neki is mindenképpen ezt ajánljuk. A régi magyar
fajták lényegesen nagyobb tűrőképességűek, mint a mai tömegfajták Gyakran a
betegségekkel szemben is ellenállóbbak, de ez nem mindig van így, viszont a meg-
újuló képességükkel biztosan kitűnnek. Ennek pedig a biogazdálkodásban rendkí-
vüli a jelentősége. Ha a régi fajtájú gyümölcsfáid átesnek egy hernyórágáson vagy

33
Rapaics R. 1940, Andrásfalvy B. 2001, 2007
34
Pedig a hazai tudósok az 1970-es évektől-még a politika által támogatott nagyüzemek
virágzása idején is - jelezték, hogy ez pótolhatatlan veszteség: A tájfajták " ... egy adott
genetikai örökséget hordoztak magukban, s valamilyen vonatkozásban kitűntek, hiszen
azért is termesztették őket generációkon át. A huzamos termesztés során kialakult az adott
hely klímájának megfelelő növényállomány, az ún. táj fajta. Az országban a múltban sok-sok
tájfajtát termesztettek, s így igen változatos tájfajta-anyagot tartottak fenn. A növényter-
mesztök a nagyüzemi keretek között ezeket a tájfajtákat ... nem termesztették már. Így, a
volt kisüzemek tulajdonosai, mivel a nagyüzemek dolgozói lettek, a régi fajtákat már nem
termesztették ... az elveszett tájfajtával csökkent a hajdani alakgazdagság ... Az alapanyag
elvesztése azonban megfoszt bennünket a felújítás vagy a felhasználás lehetőségétől. Nem
szabad tehát veszendőbe hagyni ezeket a tájfajtákat!" Mándy Gy. 1972. 220-221. oldal
gombafertőzé en, a következő évben
ennek nyoma inc . Általában jobb a
szárazság- vagy éppen a nedve ség-
tűrésük is.
Mivel a tájban honos fajták szór-
ványosan még megtalálhatók a
Kárpát-medencében, a legkülönbö-
zőbb igények szerint lehet közülük a
kertünkbe válogatni. Lehet például
olyan éré i ort ö szeállítani, ami a
legkorábbitól a legkésőbbi időpontig
ad termé t, vagy tárolhatóság, esetleg
a felhasználá szempontjából nyújt Régi almafajtánk, a "Fahéj alma" Krisna -völgyben
változato ságot.

Érési sor a Krisna-völgyben telepített hagyományos almafaj tákból

A fajtákat a betakarítás ideje szerint cso- - Szeptember végétől október közepéig:

porto ítottuk (zárójelben tüntettük fel,
hogy a megfelelő módon tárolt gyümölcs
általában meddig fogyasztható).
- Augusztu eleje-közepe: Egri piros
(novemberig), yári fontos (októberig)
- Augu ztu végétől szeptember végéig:
Téli arany parmen (februárig)
- Szeptember közepe-vége: Parker pepi n
(márciusig), Szatmárcsekei jonathan
(januárig), Téli fehér kálvil (ápriHsig)
Fertődi téli (februárig), Batul (áprili ig),
Téli banánalma (áprilisig)
- Október eleje-közepe: Hú véti roz-
maring (áprilisig), Csillagos piro renet
(januárig)
- Október közepe-vége: Londoni pepi n
(áprilisig), Téli piros pogác a (márciu ig)
- ovember: Török Bálint (márciu ig)
[P. V.]

[K.A.] Szaporítjátok is a régi fajtákat?

[P.V.] Az elmúlt években mintegy 300 fát oltottunk a hagyományos fajtákbóL

Kertészünk az oltá t Kovács Gyulától tanulta Pórszombaton. Az oltás egyszerű
páro ítá al történt, és nagyon nagy százalékban megeredt. Kovács Gyula módszerét
követve mi i konténerben neveljük elő az oltványokat akiülteté ig.
Amikor valaki még csak tervezi a gyümölcsfák helyét, akkor érdeme alaposan
felmérnie a területét, mert a különböző adottságú részekre meg lehet találni a
megfelelő igényű ~agyományos fajtákat.
 78 egyedik dialógu

Ahogy a bevezető be zélgetésben

említettem, kipróbáltuk az intenzív
gyümölc termesztést is, modern
fajták.kal, de ezt az ültetvényt mos-
tanában átalakítjuk extenzív gyü-
mölcsössé. A modern fajtákat foko -
zatosan lecseréljük a tájban honos
fajták.kal, az új telepítéseknél növeljük
a sor- és tőtávol ágokat, c ökkentjük
a metszés intenzitá át.
Még ninc ho zú távú tapasztala-
tunk, de már látjuk, hogy nálunk is
Virágba borult a Krisna -völgyi gyümölcsös nagyon jól érzik magukat az erdő -
szegélyekbe, mezőgazda ági területek
szélére telepített gyümölcsfák. Ilyen helyekre csak tájfajtákat telepítünk A meg-
előző századokban általános volt, hogy a tájban m indenfelé voltak gyümölc fák,
az utak mellé, a szántó szélére ültetett fákról ettek a földeken dolgozó parasztok,
napszámosok, utazák
A tájfajták általában lassabban fordulnak termőre, és gyakran nagyobbra nőnek,
mint a modern fajták- azért is, mert ezeket gyakran vad alanyra oltják, szemzik - ,
de a változatosság és a termelés biztonsága miatt érdemes őket előnyben részesíteni.

A gyümölcsfák oltásának néhány egyszerű fogása 35

zárnos oltási- és szemzési mód isme- Az oltóvessző megszedése, tárolása:

rete , a cél mindegyiknél az alany és a
nemes összenövesztése.
A legegyszerűbb oltási mód a párosí-
tás, saját célra ez tökéletesen megfelel.
A párosítás feltétele, hogy az alany és
a nemes oltóvessző azonos vastagságú
legyen. Ezt az oltási módot akkor végez-
zük, amikor az alany és a neme is nyu-
galomban van: február végétől március
végéig. Össze! - lombhullás előtt, szep-
remberben - is lehet ilyen módon oltani,
de ezek az oltások többnyire tönkremen-
nek a téli fagyban.
A zaporítandó neme fáról az oltóvesz-
zöket lombhullá után kell megszedni,
legkésöbb februárban, fagymentes
időben. A kiválasztott fa egészséges,
lehetőleg középkorú egyed legyen.
Olyan vesszöket válasszunk oltóvesz-
szönek, amelyeken főleg hajtőrügyek
vannak (általában a korona szélein és a
vezérágakon találhatunk ilyeneket).
Az oltóvesszöket sötét, hűvös helyen
kell tárolni. A pince gyakran túl meleg
és párás, ezért célszerűbb a vesszőket egy
épület északi fala mentén a hegyükig

35
Ré zletek: Jeszenszky Á. 1978. 18- 23. oldal.
beásni a földbe. Ha az oltóvessző rügyei
megpattannak, akkor már hasznáthatat-
lan. Vigyázni kell arra is, hogy az oltó-
vesszők nehogy kiszáradjanak (Az alma,
körte, szilva, cseresznye és kajszi vessző­
ket nem szükséges tárolni, hogyha köz-
vetlenül oltás előtt tudjuk beszerezni. Az
őszibaracknál ez a szemzésre vonatko-
zik, mivel ez a faj az oltást nem szereti.)
Az oltás menete:
Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti,
ferde irányú vágással elmetsszük Azután
ugyanezt tesszük az oltóvesszőveL
(l. ábra) Mindezt úgy végezzük, hogy a
kést a vesszővel párhuzamosan fektetjük,
a metszést a kés pengéjének a tövénél
kezdjük, és a penge hegyénél fejezzük
be. A vágást egyetlen mozdulattal kell
elvégezni.
Nagyon fontos, hogy a késünk borot-
vaéles legyen, hogy tökéletesen sima,
és egyenes sebet ejtsen. A metszlapokat
soha nem szabad megérinteni, mert ez
az oltás biztos sikertelenségéhez vezetne.
Előbb az alanyt metsszük el, utána
vágjuk meg a nemes metszlapját. A
metszlapok körülbelül háromszor olyan
hosszúak legyenek, mint a vessző átmé-
rője. Lényeges az is, hogy a két összeil-
lesztendő metszlap hossza és szélessége
azonos legyen. Így tökéletes lesz az
illeszkedés.
Ha a metszlapok elkészültek, akkor az
oltóvesszőt két rügy felett visszavág-
juk, majd a sebeket összeillesztjük, és
rafiával összekötözzük Ha az össze-
illesztett metszlapok között át lehet
látni, akkor hibás volt a metszés, és
~
a.
b c c
1. O.bro...
nem fog megeredni az oltás. Ne pró-
báljuk a kötöző anyaggal összehúzni
az alanyt és nemest, hanem próbálkoz-
zunk újra, készítsünk új metszlapot.
A bekötözés után az oltást kenjük be
vékonyan oltóviasszal (méhviaszból
készíthető), a lényeg az, hogy az oltás
helyén a viasz teljesen zárjon, víz és
levegő ne hatoljon be.
A párosítás szilárdabban rögzíthető vál-
tozata a nyelves párosítás. Ekkor mindkét
metszési lapot a felső harmadánál kissé
bevágjuk (2. ábra) Így a nemesen és az
alanyon is 2-2 nyelv keletkezik, amiket
egymásba tolhatunk A nyelvek egy-
másba szorulnak, és így szilárdabban áll
az oltás, mint a közönséges párosításnáL
Az oltás lehetőlegminél közelebb legyen
az alany gyökérnyakához. Az ilyen oltást
a viaszolás elvégzése után földdel felhan-
toljuk, feltöltjük úgy, hogy csak a nemes
felső rügye látsszon ki. Ilyen módon
megóvjuk az oltást a kiszáradástóL
Melléje jelölőfát tűzünk
Az oltványok nevelése:
Kora tavaszi oltásnál körülbelül
három hét elteltével már biztosan
80 NegJ•edik dialógus

megállapítható, hogy az oltás meg-
eredt-e. Ha az oltóvessző beszáradt,
akkor nem sikerűlt. A sikeres oltások
nemes hajtásait célszerű júniusban visz-
szacsípni, hogy elágazzanak, ezzel gyor-
sítjuk az oltási sebzések ekkor még zajló
gyógyulását is. Fontos feladat az alany-
ból előtörő vadhajtások eltávolítása.
Ha az alanyt konténerben neveljük,
akkor lehetőség van az oltás után párás,
meleg helyen tovább nevelni - például
fólia alatt. Ezáltal nagyobb eredési arány
érhető el.
A hagyományos alanynevelési mód az
volt, hogy a szaporítandó gyümölcsfaj-
ból helyben vetettek, neveltek néhány
magoncot, közülük a legerősebbet
kiválasztották, és azt beoltották Így az
alany nem került átültetésre, karágyö-
kere mélyre nyúlt, szilárdan tartotta a
fát, és jobban el tudta látni vízzel a nemes
koronát. l K.A. J

[K.A.] Azt hiszem, hogy nagyon sokakat érdekel, hogy miként lehet hozzájutni a
tájfajtákhoz.

[P. V.] Ma már sok helyen kaphatók. Az előfalvakban, a Gyümölcsész Hálózat tag-
jainál, gyűjtőknél, 36 de sokszor a nagyobb faiskolákban is. Mivel divatja van a régi
fajtáknak, és sokan keresik őket, számos faiskola elkezdte a szaporításukat Ma
már sokszor a környező országokból származó régi fajtákkal is lehet találkozni,
esetenként keveredés is van közöttük

Gyümölcsfajta-katatás Somogyvámoson és környékén

Tény, hogy egy évszázad leforgása alatt ismerő falubeliekkel, hozzákezdtünk

tizedére csökkent a mezőgazdaságban
használt növényfajták száma. Ez hihe-
tetlen mértékű genetikai erózió! A visz-
szaszorult fajták nagy része már eltűnt,
ami még megmaradt, azt közös öröksé-
günkként óvnunk kell.
Krisna-völgy kertészeiként a közel-
múltban - kapcsolódva az országos
gyümölcsészeti mozgalomhoz - össze-
fogtunk a Somogyvámos környékét jól
a faluban és környékén még fellelhető
hagyományos gyümölcsfajták felkuta-
tásához. Több idős gyümölcsfát talál-
tunk a faluban, a környék elhagyott
tanyaudvarain, mezsgyéken, szőlők
és gyümölcsösök maradványfoltjain.
Többségük a tájban honos régi gyü-
mölcsfajta. Az elmúlt évben megtalált
értékes fajtájú egyedekről folyamatosan
gyűjtjük be az oltóvesszőket, és elkez-

36
Az elsők között említendő Kovács Gyula, aki pórszombati kertjében több mint félezer
fajtából álló élőgyűjteményt hozott létre a Kárpát-medence minden részéből származó
régi tájfajtákból.
 Gyiimölcsés=et 81

dődött a vad alanyra törté n ő átoltásuk. kutatásba szeretnénk kezdeni, akkor

fzelítőül néhány a megtalált fajtákból:
Batul (több változata), Téli piros pogá-
csa, Fahéjalma, Sárga szilva (sárszilva),
előkerült négyféle téli körte is, ponto
meghatározásuk folyamatban van.
Ha a aját környékünkön gyümölc fa -
megfelelő időben, lehetőleg gyümölcs-
érés idején kell bejárnunk a környéket. A
nyári fajtákat július-augusztusban, a téli
fajtákat szeptember-októberben érde-
mes keresnünk. [P.V]

[K.A.] Hogyan lehet számolni a gyümölcsfa-önellátásban? Mondjuk egy négytagú

család számára hány gyümölcsfát kell ültetni?

[P. V] Erre nehéz általánosságban felelni, de ha téli és nyári körte és almafajtákat egy-
aránt zeretnének, és a csonthéjasokból is több fajtát telepítenek, akkor minimum l 0-15
darab gyümölcsfa kell ahhoz, hogy önellátóak legyenek. Alapvető, hogy igyekezzünk
minél több fajt ültetni, mert amonokultúra nagyon kedvez a betegségeknek, a kártevők
elszaporodásának. Ha gyümölcsfákat telep ítünk, ne feledkezzünk meg a szelidgeszte-
nyéről, bir ről, naspolyáról, fehér- és fekete eperfáról (fagyérzékeny), házi berkenyéről
sem. Ezek hagyományosan is hozzátartoztak a házikert gyümölcstermő növényeihez.
Vidékről vidékre másképpen kell megválasztan i, hogy melyik fajokat ültessük.
Az utóbbi években újabb, kiváló választékbővítő fajok is megjelentek a faiskolákban.
Krisna-völgyben kipróbáltuk például a kanadai fanyarkát (Amelanchier canadensis)
és az ernyős ezüstfát (Elaeagnus umbellata). Termés ük nyersen is finom, de nagyon
jó ízű lekvárt lehet főzni belőlük például birssei keverve.
Érdeme a kertészetet, és nagyon szeles vidéken még a gyümölcsöst is körülvenni
gyorsan növő fajokból ültetett élősövénnyeL 8-l O méter magas sövény vagy fa or

A kanadai Janyarkának fzletes a termése, Az ernyős ezüsifa terméseiből kiváló lekvár

és virágai is szépek · készíthető
82 Negyedik dialógus

már tökéletesen megfelelő. Krisna-völgyben jól bevált a gyertyán, mert magasra

nő, jól nyírható, sűrű ágszerkezetűre nevelhető, és ami különösen fontos, hogy télen
is véd, ugyanis az elszáradt lomb jó része a fán marad. Hasonlóan jól használható
például a csertölgy. Ha a sövénybe tövises cserjéket is telepítünk, akkor a hívatlan
vendégeket is távol tarthatjuk

A gyümölcsfák térigénye37

Érdemes nagy figyelmet fordítani a gyü-
mölcsösünk, gyümölcsfáink helyének a
megválasztására. Amikor fát ültetünk,
több évtizedre szóló döntést hozunk.
Ha a fákat túl közel ültetjük egymáshoz,
akkor zavarni fogják egymás növeke-
dését, a beárnyékolás miatt a termések
nehezebben érnek be, és mivel kevésbé
jár a levegő a fák között, több lesz a
megbetegedés is. Ha pedig túl távolra
kerülnek a fák, akkor a helyet pazaroljuk.
A választott telepítési távolság többnyire
azért nem megfelelő, mert nem szá-
molnak a fa végleges méretével. Ezért
érdemes figyelembe venni a következő
táblázatot.
Esetenként természetesen ellehet térni
ezektől az értékektől, de túlságosan nagy
eltérés nem célszerű.

Gyümülcsfaj Türzs magasság Koronaforma Tőtávolság Tenyészteriilet

(cm) ( m) (m')

Alma 120-160 természetes 10 100

Alma 60 termőkaros 5 25
Körte 120-160 természetes 8 64
Körte 40 termőkaros 5 25
Birs bokor 5 25
Szilva 80-120 természetes 7 49
Kajszi 80-120 természetes 7 49
Kajszi 60-80 természetes 5 25
Úszibarack 60 katlan 4 16
Cseresznye 120-160 természetes 8 64
Meggy 120-160 természetes 6 36
Dió 100-120 természetes 12 144
Mandula 80-120 természetes 5 25
Mogyoró bokor 3 9

37
Bálint Gy. 1991. 130. oldal.
 Gyümölc és:::et 83

[K.A.] Hogyan végzitek a gyümölcsösben a növényápolást, a metszést, és a növény-

védelmi munkákat?

[P.V.] A gyümölcsö t úgy trágyáz-

zuk, hogy a fák töve körül kialakított
tányérba három-négy évente forga -
tunk be trágyát, vagy csak a fák alá
elterítjük és Jem ul c ozzuk. Egyébként
az a legjobb, ha a fák tányérjai mindig
mulcc al vannak takarva.
A metszé t holdnaptár alapján idő ­
zítjük. Van saját sebkezelő zerünk,
amivel az l cm-nél nagyobb vágás-
felületeket azonnal kezeljük.
A nyugalmi idő zakban (fagymentes A gyümölcsfák töve köré érdemes mulcsot teríteni
időben) végzett metszést követően
egy alkalommal végzünk téli lemosó permetezést, és csak végső esetben, erős
gombafertőzésnél használunk réztartalmú zereket. Főként a körténél szaporodnak
el időnként a gyümölcsfa-levélbarkók, tizenkét év alatt több erős gradáció is volt.
Két-három esetben volt nagymértékü hernyórágás, a hernyókellen olajtartalmú
szerekkel védekezünk A levéltetvek is gyakran okoznak gondot, elsősorban a
szilváknál, cseresznyéknél. Csere znyébőllehet olyan fajtasorozatot összeállítani,
amelyek előbb érnek, mint ahogy a tetvek nagyon elszaporodnának.

A Krisna-völgyi fasebkezelő balzsam receptje

A fákon ejtett 1-1,5 cm-nél nagyobb (baktériumölő) hatással bír. Ha még

átmérőjű ebeket mindenképpen, és
lehetőleg azonnaile kell fedni, hogy a
lehetséges fertőzé ek kapuit elzárj uk.
Kri na-völgy gyümölcskerté zei fej -
lesztették ki a következő fa ebkenőcs
receptet:
l rész növényi olaj, l rész agyago fold,
0,5 ré z friss tehéntrágya, 0,5 ré z tehén-
vizelet. A tehén trágya- é vizelet külön-
leges fungicid (gombaölő) és baktericid
hatásosabbá akarjuk tenni a fasebkenő ­
csöt, é hozzá tudunk jutni, akkor hoz-
zákeverhetünk 0,1 rész Vegesol eReS-t
is (réz, kén és olajtartalmú, ökológiai
gazdálkodásban engedélyezett zer).
Ez a fa ebkezelő zer 3-5 évig eláll, fel -
használható. Ha megszikkadna, kevés
tehénvizelettel vagy vízzel tes zük ken-
hető állagúvá. [P.V.]
84 Negyedik dialógus

[K.A.] Fasebkezelésre alkalmasak a fémmentes olaj festékek, mint például a Standolit

festékek is. Ezek lenolajjal hígíthatók, tökéletes fedést adnak, és sokkal olcsóbbak,
mint a speciális fasebkezelő anyagok. A Standolitha is érdemes keverni gomba-
és baktériumölőszert, például a biokertészetben is használható Vegesol eReS-t.
A metszőollót a metszés közben is érdemes fertőtleníteni amikor egyik fáról átme-
gyünk a másikra, hogy a fertőzéseket ne vigyük át (főként a csonthéjasoknál ajánlott,
de a kajszinál és őszibaracknál kötelező!). Nekembevált a hamulúgos fertőtlenítés
- amikor végzek egy fa metszésével, az olló élét hamulúgos vízbe mártom.
Krisna-völgyben mivel védekeztek a levéltetvek ellen?

[P. V.] Bevált az olajos permetezés - például jó erre a célra a repceolaj. Szintén
eredményesen ritkítja a tetveket a töményen kipermetezett kakukkfű tea, vagy a
kakukkfű- illóolajos permetezés.

[K.A.] Ha jól emlékszem, a korai cseresznyefajtákat nem károsítja olyan mérték-

ben a cseresznyelégy, mint a későbbieket (a cseresznyében lévő "kukac" valójában
légynyű, a cseresznyelégy lárvája).

[P. V.] Igen így van, ez egy jó megelőző módszer a cseresznyelégy kártétele ellen.
Azt tapasztaltuk, hogy a középérésű cseresznyék a leginkább kukacmentesek. A
koraiakat nálunk mindig megeszik a seregélyek ...

[K.A.] Milyen tapasztalataitok vannak a többi gyümölcsfajjal? Mire kell figyelni az

önellátásban a többi csonthéjas, illetve az alma és körte termesztésénél?

[P. V.] Az almánál az altemanciára (vagyis az évek közötti jelentős mértékű termés-
ingadozásra), a varasodásra és az almarnoly kártételére, ősszel pedig a gombák
kártételére kell a leginkább odafigyelni. Az alternaueia ellen úgy lehet védekezni,
hogy a metszésnél megfelelőerr állítjuk be a termőrészek arányát, és a terméskötés
után - amikor már látszik a termés várható mennyisége - termésritkítást végzünk.
Eddig nem beszéltem a varasodás elleni védekezésrőL Hatásos ellene a gilisztaűző
varádics (Tanacetum vulgare) erjesztett leve (ugyanúgy készül, mint a csalánlé),
kipermetezve a varasodás és a lisztharmat ellen is hatásos.
A körte számos kártevője (levélbolha, levéldarázs, barkó) és rozsdagombái ellen a
már felsorolt szerek, módszerek használhatók.
A cseresznye és meggy eddig nem említett betegségei - a levéllyukacsosodás és
monília- ellen sokat tehetünk azzal, hogy nem engedjük elsűrűsödni, illetve meg-
nyitjuk a koronát, és nem ültetjük túl sűrűn a fákat. Meggyből jól bevált monília-
ellenálló fajták vannak, így például a Csengődi fürtös, az Érdi jubileum és a Feketics.
A szilva esetében a legfőbb problémát a Sharka vírus jelenti, ami torzulásokat,
 Gyiimölc és=et 85

termé hullá t okoz. Van már reziszten fajta - a Jojó (holland eredetű), egyébként
c ak azzallehet ellene védekezni, ha vírusmentes szaporítóanyagat vásárolunk.
A szilvának általában sok kórokozója é kártevője van (a gombák ellen a csa-
lán-fokhagyma lé, a tetvek ellen az olajos permet segít), de megfigyeltem, hogy a
Krisna-völgyben található ősöreg Zöld ringlófa (egykori tanyahelyen) emmilyen
káro ítá t nem zenved.
A kajszit szinte nem lehet kigyó -
gyítani, ha már megfertőzték a
moníliá és gutaütéses elhalások.
Megelőzésképpen nagyon fontos a
szerszámok rend zeres fertőtlení ­
tése (hamulúgo oldattal meg lehet
gátolni, hogy egyik fáról a másikra
vigyük a fertőzést). A Pannónia nevű
fajta eléggé későn virágzik, így álta-
lában kevésbé károsítják a tavaszi
fagyok, mint a többi kaj zi fajtánkat
Az őszibaracknál a legfőbb gondot
a Taphrina okozta levéltorzulá - Zöldringlók Krisna-völgyből. Húsuk lágy és enyhén
és elhalás jelenti. A beteg levele- vanília ízű
ket, hajtásvégeket el kell távolítani.
Emlékszem, hogy gyerekkoromban a Győr környéki zőlőkben és gyümölcsösök-
ben hatalma "parasztbarackok" nőttek, és- bár tény, olyan szőrösek voltak, hogy
borotválni lehetett volna őket - csodálatos ízük volt, semmiféle betegség, vagy
rovarkártétel nem volt rajtuk.

A Krisna-völgyi gyümölcsös növényvédelmi technológiai vázlata

A növényvédelmi munkák már a tél A tavaszi idöszaktól kezdve nagy sze-

folyamán, februártól elkezdödnek A
télen, fagymentes időben végzett met-
zé t követően, február végétől április
végéig végezzük a tava zi lemosó perme-
tezés t Bordói lé + kénnel, vagy Vegesol
eReS-el, vagy Mészkénlé+olajjal. A
permetezé t legkésöbb rügypattaná ig,
a kaj zinál é ö zibaracknál róz aszín
bimbó tádiumig el kell végezni.
repet kap a kártevők el zaporodásának,
raj zá ának megfigyelé e, előrejelzé e. A
zínes ragadós lapokkal ( árga é kék)
eredményesen ritkíthatók a tetvek, levél-
bogarak és a tripszek, illetve elszaporo-
dá uk e etén a permetezés ideje megha-
tározható. Ha a cseresznyelégy ritkitására
használjuk, akkor a cseresznye termések
zöld állapotában függesztjük ki a sárga
86 egyedik dialógus
lapokat. A gyümölcsdarazsak ellen fehér
ragadós lapokat lehet használni. A nem
záradó ragasztóval, illetve hatóanyaggal
bevont hernyóövek (ragadós szalagok) -
a fák törzsén körültekerve - a hernyók,
hangyák és levéltetvek ellen nyújtanak
védelmet. A levéltetvek nagy étvágyú
pu ztítói a fi.ilbemászók. Fölfordftott,
fagyapottal, szénával megtömött virág-
cseréppel (legjobb a fára felfüggesztve)
c a logathatjuk a gyümölcsösbe.
Használunk feromoncsapdát is- ez mint-
egy 10 féle rovarkártevő egyedeit ritkítja.
A fel o ro lt kártevők ellen olajo perme-
tezé el (tetvek, tripszek), vagy Dipel-
lel (hernyók) védekezünk. Utóbbi zer
a hernyók ellen hatásos baktérium-
38
Be zerezhető a Biocont Magyarország Kft-nél: www.biocont.hu
készítmény (a termé zetben i gyakori
Bacillus thuringiensis méreganyagát tar-
talmazza).38
Nálunk többnyire máju tól kezdi meg
kártételét az almamoly, júniu tól pedig
a zilvamoly. Ellenük az említett Dipel-
lel, vagy olajos permetezé el, e etleg
csalánlé+kamilla teávallehet védekezni.
Az őszibaracknál érdeme az el ő ös ze-
sodródott levelek megjelené étől kezdve
folyamatosan figyelni, mert ha rend ze-
re en eltávolítjuk a torzuló leveleket,
a Taphrina nem tud erőtelje en el za-
porodni. A nyári zöldmct zé orán -
leginkább a szilvánál é kaj zinál - i
lehetőség van a fertőzött, beteg ré zek
levágására, eltávolítá ára.
Kiváló megelőző - kondicionáló a
kompo ztlé, csalánlé és fekete nadálytő
lé kipermetezé e. A tenyé zidő zakban
2-3- zor jutta uk ki ezeket levélpermet-
ként A szi.iret előtti két hétben már ne
alkalmazzuk.
6 zi növényvédelmi munka a fák törzsé-
nek me zel é e, a törzs festés. Ha a mcszet
agyaggal keverjük, akkor erő ebben tapad
a fa kérgére. A mé z fertőtlenít, pusztítja
a kártevőket, illetve vi zaveri a téli nap-
fényt, és így meggátolja a fagykár kialaku-
lá át ( ökkenti a törzs felmelegedé ét, a
nedvkeringé korai megindulását).
agy szerepet játszik a növényvédelem-
ben a fajtavála ztás. Például a Batu!, a
Hú véti rozmaring, a Parker pepin alma-
fajták va tag héja önmagában hatékony
védelmet ad a gyümölc kártevők ellen.
[P. V:]
 Gyümölcsé zel 87

[K.A.] Korábbi be zélgetéseink orán többször említetted, hogy a vetések, ülte-

té ek, fatelepíté ek, agrotechnikai munkák, de még a szüret és az eltevés művele­
teinél is figyelembe ve zitek a holdnaptár ajánlásait Nemrégiben olvastam, hogy
Magyarországon régen szintén a Hold szerint kertészkedtek (talajművelés, metszés),
és például a növények gyógyításában, sebkezelésében ugyanúgy használtak tehén -
trágyát, ahogyan itt, Krisna-völgyben i teszitek.
Lippai Jáno 1667-ben megjelent gyü-
mölc ö könyvében például részletes
leírás van arról, hogy a nem megfe-
lelő időben, kedvezőtlen holdállásnál
végzett met zé után nagyobb e éllyel
le znek betegek a fák, míg a megfelelő
napon met zve egé z ége ek marad-
nak. 39

[P.V.] Mivel közvetlen kapc olatuk

volt a fólddel, a kerttel, megfigyel ték,
hogy például teliholdnál má hogyan
viselkednek a növények, mint fogyó Keleten és nyugaton is régóta ismert, hogy a Hold
hold nál. Rájöttek, hogy a term é zet erőteljes hatással van a növények fejlődésére
önmegújító képe ségét, a föld és a
növények termelé i potenciálját ezek figyelembe vételévellehet növelni. A terme-
lésben, főleg a vegy zermente kerté zkedé ben így sokkal hatékonyabbak lehetünk.
őt, egy zerűbb i le z a termelés, mert kevesebb gondot csinálunk magunknak.
A védiku kultúrában ehhez ha onlóan azt tartják, hogy a Hold erőtelje ebb befo-
lyással van a növények életciklusaira, mint a Nap. Ha a holdciklu okhoz időzítjük
a növények ápolá i munkáit, akkor ezek előnyö hatá ai i jobban érvénye ülnek.
Például, amikor a Hold le zálló ágban van (ez nem azono a fogyó Holddal!), akkor
a növényi nedvek a gyökérzet felé áramlanak, é az ekkor végzett metszés keve ebb
kárt okoz a növény életében, mint fel zál ló Hold nál. Ugyanígy, az ülteté nél, veté -
nél, betakarításnál i figyelembe vehetjük a megfelelő holdállásokat, és tapasztalatból
mondom, így i kere ebb le z a kerté zeti munkánk.

39
"El öben az mit holdtöltére vetettek, azokat megént holdtöltére két nappal előbb, mikor
jó jelek vannak, az mint oda fel, által ültetni:' (Lippai J. 1664, CXXIV.) "Egy zóval, zent
Márton naptul fogva böjtig, mind vagdalhatni, mikor még a gyökérben van a nedve -
ég, csakhogy ebben is megtart ák a holdnak forgását. A közkerté zek azt jovallják, hogy
holdfogytára, mikor a hold a vége felé siet, légyen a vagdalá ." (Lippai J. 1667, CLXXV.)
"Legjobb volna mindenik ebet oltóvia zaJ békenni, vagy tehénganéjjal elegyített agyaggal
békötni:' (Lippai J. 1'067, CCLXXVI.) In: urányi D. 1987.
88 Negredik dialógus

A növények kezelésénél elsősorban azt kell figyelni, hogy az állatövi jegyek szerint
a Hold leszálló vagy felszálló fázisban van-e. A Hold fogyó és telő hatása másod-
lagos, bár ráerősít a fel- illetve leszálló fázis hatására. Az általunk használt Mária
Thun-féle vetési naptárban 40 részletes utasítások vannak arra vonatkozólag, hogy
melyik növényt melyik napokon érdemes vetni, ültetni (a termesztés fő célját jelentő
növényi szerv alapján). A metszésre általában igaz, hogy a Hold leszálló fázisa idején
érdemes végezni, mert az ilyenkor okozott sebzés gyógyul a legkönnyebben. Téli
nyugalom idején is érdemes erre figyelni, mert a nedvek ilyenkor is áramlanak a
növényekben. Az oltóvesszőket viszont éppen felszálló ágban kell megszedni, mert
ebben az esetben az erős, nedvekkel teli oltóvessző az értékesebb számunkra.
A tehéntrágyával kapcsolatban a védikus szentírások elmondják, hogy tisztító hatású
és annak ellenére, hogy egy állat ürüléke, a növények, sőt, az ember gyógyításában
is felhasználható. Az európai paraszti kultúra tapasztalatok alapján különbözteti
meg más állatok ürülékétőL Mi is ezek miatt alkalmazzuk - mert a hagyomány is
ajánlja, és a tapasztalatok is jók vele.

40
Minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület: 1061 Budapest, Anker köz
2-4.
 ÖTÖDIK
DIALÓGUS
Zöldségek és
gyümölcsök
betakarítás a,
tartósítása, tárolása
A tárolás a szedésnél kezdődik. Gyümölcsök és zöldsé-
gek tárolási módjai - Krisna-völgyi tapasztalatok. Az
egész éves önellátás tervezése: hazai idénygyümölcsök
és zöldségek. Verem épltése. Befőzési módszerek régen
és ma. Négy fő eitevési mód Krisna-völgyben. Almaecet
és savanyú káposzta házilag. Aszalás hagyományos
módon, fa tüzelés ű - és nap kollektoros aszaló kkal.
 90 Ötödik dialógzt

Kun András [K.A.] : Ami égövünkön a tárolás az egyik legfontosabb stratégiai

kérdés az önellátásban. Fűtött üvegház nélkül az évnek nagyjából6-7 hónapjában
tudunk termelni, a többi 5-6 hónapban a tárolt, különféle módokon tartósított
élelmiszereket kell fogyasztanunk Krisna-völgyben milyen módon oldjátok meg
a betakarítást és a tárolást?

Pőcze Vilmo [P. V.]: A tárolás a szüretnél, szedésnél kezdődik. Nagyon fontos az idő ­
zítés, ezért ezeknél a munkáknál is figyeljük a holdnaptár ajánlásai t. Például felszálló
ágban lévő Holdnál kell szedni a gyümölcsöket (termésnapon), friss fogyasztású
és szárításra szánt zöldségeket (hasznosítandó részek szerint virág-, levél- vagy
termésnapon), gyógynövényeket, de még az oltógallyakat, szemzőhajtásokat is.
Leszálló Holdnál takarítjuk be a gyökérzöldségeket - lehetőleg gyökérnapon.
A tárolás helyszínei a pince és a vermek. Lehet padJáson is tárolni, é hagyományo-
san beváltak a vastag vályogfal ú, szellős almatároló házak. Nagyon fontos, hogy jó
legyen a szellőzés .

[K.A.] A padJáson lehetnek fagyok is,

mínusz pár fok nem számít?

[P. V.] Az almánál nem, mínusz három

fokos fagyban az almának semmi baja
nem le z. Nálam például a Téli banán-
alma gyümölcsei mo t i a fatároló
tetejében vannak, és ma reggel kint
mínusz nyolc fok volt. .. már nem
először az idei télen, é semmi baja az
almáknak

Felszálló ágban lévő Holdnál érdemes szedni a [K.A.] Korábban sokat olva tam a népi
gyümölcsöket gyakorlatban általános tárolási mód -
szerekről, köztük olyanokról, amit már
csak nagyon kevesen alkalmaznak. Az egyik legegyszerűbb mód az volt, hogy a
kiválogatott, egészséges gyümölcsöket (almát, körtét) a szabad ég alatt prizmába
(halomba) rakták, leszalmázták, folddel takarták be. Lippai János a vermelésről
azt írta (1664-ben), hogymintegy méteres mélységű gödröt ásnak, alul kibélelik
szalmával, sással, oldalát náddal rakják ki, telehordják almával, majd ássa!, náddal
lefedik, hogy ne szivárogjon be a nedvesség. Húsvétkor bontották ki a vermet, és
egészséges almák voltak benne. fgy vermelték a burgonyát is. A teteje megfagyott,
de alatta a termény nagy része friss maradt.
Ti használjátok a régi módszerek valamelyikét?
 /Ji!dl'(;gek Ó' griimi!lcsiik hetakarítása, tarrásítúsa, híro/ása 91

[PV.] Kinti "tárolást" csak annyiban, hogy a brokkolit és a kelbimbót kint hagy-
juk, és szedjük, amíg lehet - többnyire az első kemény fagyokig kibírják A többi
zöldséget, és a gyümölcsök mindegyikét pincében, padláso n és veremben tároljuk

Hazai idénygyümölcsök és idényzöldségek41

A táblázatban feltüntetett szedési és palántázunk Az érési idő és a tárolha-

tárolási időpontok néhány kivételtől tóság több esetben elsősorban nem a
eltekintve akkor érvényesek, ha megfe- fajtól, hanem a fajtától függően változik.
lelő érésidejű fajtákat válogatunk össze,
illetve a zöldségnövények esetében az x - frissen szedhető; o - egyszerűen
év során több alkalommal vetünk, tárolható

l. Il. Ill. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Alma, nyári x x o o
Alma, téli o o o o x x x o o
Birs o o o x x o
Cseresznye x x x
Füge x x x
Görögdinnye x x
Kajszi x x x
Körte, nyári x x

Körte, téli o o o x x x x o
Málna x x x
Meggy x x
Naspolya o x x o
Úszibarack x x x
Ribiszke x x x
Sárgadinnye x x x
Szamóca x x x
Szeder x x
Szilva x x x
Szőlő x x x x o o

41
KönczeyR.- S. Nagy A.l997.164-165. oldal.
92 Ötödik dialógus

I. Il. III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. x. XI. XII.

Burgonya o o o o x x x x x o o o
Cékla o o o x x x x x o o
Cukkini x x x o
Fejes káposzta o o o x x x x x o o
Fejes saláta x x x x
Karalábé o o o x x x x x x x o
Karfiol o x x o o
Kelbimbó o o o x x x x
Kelkáposzta o x x o
Kínaikel x x x
Padlizsán x x x o
Paprika x x x x x
Paradicsom x x x x
Pasztinák o o x x x o o
Petrezselyem o o o x x x x x o
gyökér (fehér-
répa)
Retekfélék o o o x x x x x x x o o
Sárgarépa o o o x x x x x o o
Sóska x x x x x x x x x x
Spenót x x x x x
Tök x x x x o
Uborka x x x x
Vöröshagyma o o o o o o x x x o o o
Zeller o o x x x x x o
Zöldbab x x x x
Zöldborsó x x x x

[K.A.] A verem építése hogyan zajlott Krisna-völgyben?

[P.V.] A verem gödrének kiásása kézi módszerrel, ásóval is megoldható. Néhány

ember kiás pár nap alatt egy veremnek való gödröt. Mi 2,5 méter mély, 3 x 5 méte-
res oldalú gödröt ástunk. A földet két oldalra felkupacoltuk. A tartó gerendákat
leástuk, és egy egyszerű, gyalulatlan anyagból készült tetőszerkezetet építettünk rá.
 Zöldségekés gyümölcsök betakarítása, tartó. ítása, tárolása 93

Ezt fóüával szigeteltük, deszkával fedtük, és arra is került egy réteg fólia, majd fél
méternyi földet rétegeztünk rá. Hagyományosan a vermeket vagy téglaboltívvel
készítették, vagy ha fából készült a födém, akkor kátránnyal, vagy kátránypapír-
ral szigetelték. Nagyon fontos a verem megfelelő szellőztetése is, ezt szellőzőcső
beépítésével kell megoldani.

[K.A.) A földben nem korhadt el a faanyag?

[P. V.] A korhadás megelőzése érdekében fontos az alapos tetőszigetelés . Ezt időnként
meg is kell új taní. Mi lekérgezett, kezeletlen akácfa rönkökkel dolgoztunk, de eddig
- az építés éve, 1999 óta eltelt 12 évben - nem tapasztaltunk korhadást. Fontos, hogy
a verem tető zerkezete legalább egy métere távolságra túlnyúljon az oldalfalakon,
é oldalra elvezesse a vizet. Nálunk a verem oldala földes, de van olyan megoldás is,
amikor a verem oldalát téglával kirakják, ez a falazat akár szárazon rakott is lehet.

[K.A.] Hogyan váltak be nálatok a vermek a tárolásban? Azért is kérdezem, mert

mostanában egy verem építésének tervét forgatom a fejemben.

[P.V.) Az építésnél nagy előnye a gyorsaság és az olcsóság. Hátránya, hogy télen

hidegebb, nyáron sokkal melegebb van benne, mint a pincében, és a rágcsáJók is
könnyebben be tudnak jutni. Uyen formában inkább átmeneti tárolásra alkalmas.
okkal rágc áló-állóbb veremhez jutsz, ha ki rakod téglával a falát. Érdemes a pad-
lót is kirakni, vagy legalább erő en ledöngölni, és stabilizálni tehén trágyával, mert
az megkeményíti a felületet. A hőszige telés és a rágcsálók kizárása miatt lényeges,
hogy az ajtó jól zárjon. Hőszigetelésként nálunk bevált, hogy mínusz 10 fok alatt
zalmabálákat hordtunk a verem elé. Amikor így csináltuk, majdnem teljesen
elmaradt a fagykár. Mínusz 20 foknál már voltak zöldségek, amik megfagytak, de
azok is csak az ajtó közelében, attól pár méterrel beljebb semmi nem fagyott meg.
A burgonyát érdemes minél beljebb
tárolni, mert már piu z 2-3 fok alatt
megédesedik.

[K.A.) Időközben megépült egy tága

közö égi pince i . Továbbra is hasz-
náljátok tárolásra a vermeket? Mit
érdemes pincében, és mit veremben
tárolni?
Mérsékelt égövön a pince és a verem az önellátás
[P.V.) A pince segít égével jelenleg nélkülözhetetlen kellékei. A képen Krisna -völgy
megoldjuk a gyö~érzö ld ségek és a háromhajós téglapincéje
 94 Ötödik dialógus

feldolgozott termények, befőttek tárolását. Ezek tárolására a pince tökéletesen

alkalmas. Különösen a gyümölcsöknél kell ügyelni arra, hogy csak a legjobb minő­
séget vigyük le a pincébe. Az almánál azt is tapa ztaljuk, hogy sokkal erősebben
szaporodnak a gombakárosítók a pincében, mint egy hűvös, de szellősebb tárolóban.
Ezért az almát és a körtét, illetve átmenetileg a sütőtököt is érdeme ebb a veremben
tárolni. Az alma idén is sokkal szebb maradt a veremben, mint a pincében, a körte
pedig csak a veremben állt el a tél közepéig.
Alapelv, hogy a gyümölcsök és a zöld égek, valamint a befőttek külön helyi égben
legyenek eltéve. A gyümölcsök- főként az alma- etiléngázt bocsátanak ki, amitől a
zöldségek megromlanak: a sárgarépa kesernyés ízű lesz, a burgonya pedig könnyen
rothadásnak indul.
Az almánál és körténél hagyományos eljárás volt a vályogból épült tárolóházakban,
széles polcokon való tárolás. Szalmás szigetelést használtak. Itt az a lényeges, hogy
a hőmérséklet ne csökkenjen mínusz 3 fok alá. Az almát gyakran a padlá on, búza
közé téve tárolták.
A gyökérzöldségeket - cékla, zeller, répa, torma - földnedves homokba kell réte-
gezni, 60%-os relatív páratartalom mellett jól elállnak tavaszig. A burgonya legjob-
ban szövetzsákokban tárolható. A paprikát is lehet homokba rétegezni (a homok
száraz legyen!), nálunk így januárig eláll.
A káposztaféléket gyökeresen szedtük fel, és eredményesen tároltuk a pincében
gyökérrel felfelé lógatva.

[K.A.] Milyen eitevési módokat hasz-

náltok a befőtteknél? Meddig állnak
el, tekintve hogy nem ha ználtok tar-
tósítószereket, és cukrot is alig?

[P.V.] Négy fő eitevési módot alkal-

mazunk. A natúr befőtteket csak
hőkezeljük, nem adunk a gyümölcs-
höz emmit. Nedve dun ztot hasz-
nálunk, és a lényeg, hogy a hőkezelés­
nél a maghőmér éklet (az üveg belse-
jében) elérje a 83 fokot. Ez a kisebb
Homokprizmába rétegzett gyökérzöldségek és zsákos üvegeknél 7-8 percet vesz igénybe
burgonya a Krisna-völgyi pincében a forrástól számítva, a nagyobb, 5
literes üvegeknél 20 percet fgy lehet
eltenni például magozott meggyet, szilvát, ribizlit, reszelt almát. Vannak a pincében
négy éve natúr almapüréink is, és semmi bajuk nincs.
A zöldségek eltevésénél enyhén sós, citromsava felöntőlevet használunk, ezt
 Zöldvégek és gyiimölcsök hetakarítá a, tartósítása, táro/á a 95

nedves dunsztban sterilizáljuk.

Leginkább zöldbabot tettünk így
el, de kipróbáltuk például a karelát
(Momordica charantia, különleges
indiai zöld ég, ke ernyés ízű, ubor-
kához ha onlít), é az is nagyon jól
sikerül t.
Készítünk hagyományos kompótokat
cukro felöntőlével, valamint lekvá-
rokat i . A lekvárok cukortartalmá-
nak legalább 30%-osnak kell lennie
ahhoz, hogy bizton ággal eltarthatók
legyenek, kivéve a szilvát, amihez A karela bizarr termései
nem kell cukor. Ezen a módon tet-
tünk el sütőtökpürét i .
A tartósítá módja kizárólag hőkezelé , ami nagyon jó eredményt ad - alig van
romlás a befőttek között. Ehhez vi zont az kell, hogy a tető tökéletesen zárjon.

[K.A.] Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden évben érdemes új tetőket vásárolni?

[P. V.] fgy van. Ha ki zámolod, hogy mondjuk egy 5 literes zöldbab befőtt elkészítése
mennyi munkával jár (a mag elvetésétől kezdve), akkor egyértelmű, hogy a tető
beszerzé én nem érdeme takarékoskodni. Ha ugyanis rossz a tető gumibetétje,
könnyen kárba mehet az egész munkánk. Persze, ha nem lenne ipar, nagy távol-
ságú kere kedelem, akkor kénytelenek lennénk a
régi tetőkkel vagy tető nélkül is boldogulni, amíg
azonban az új tető hozzáférhető, úgy érezzük, ennyi
kompromi zum belefér. Tény, hogy kevésbé kör-
nyezetbarát, de az élelmi zer önellátás biztonságát
hihetetlenül megnöveli.

Bőtermésű években eladásra is jut

a finom Krisna-völgyi
sütőtök- és gyümölcslevekből
96 Ötödik dialógus
Eltevés tartósítószer nélkül
Néhány egyszerű és egészséges befő ­
zési alaprecept Krisna -völgybőL Ezek
a receptek, a leírt elvek és főbb tech-
nológiai fogások figyelembe vételével
szabadon variálhatók, sokféle zöldség
és gyümölcs eltevésére alkalmazhatók.
Bodzaszörp
Feldolgozásra csak a bokorról sze-
dett, friss bodzavirágzat használható.
Keverjünk össze 2 liter vizet, 15-20
bodzavirágzatot (ha szép tiszta a virágzali
tányér, akkor nem is kell megmosni), 2 db
szeletekre vágott citromo t. 2 napig hagy-
juk állni hűvös helyen, vékony anyaggal
letakarva, hogy tudjon szell őzni. Közben
többször kevergessük meg, végül sűrű
szitán szűrjük le. Ezután főzzük össze 2
kg cukorral, és 50 g citromsavval, majd
töltsük üvegekbe, é jól zárjuk le.
Zöldbab tartósítása
Szálkamen tes, fiatalon szedett hüvelyeket
használjunk. A zöldbabot megmossuk, a
hüvelyek végeit levágjuk, és ha szüksé-
ges, újra megmossuk. A hüvelyeket for-
rásban lévő vízbe tesszük, és 2-3 percig
előfőzzük (akkor kell kivenni, amikor a
zöldség már rugalmas tapintású, tehát
nem kemény, de nem is puha), majd
lecsurgatjuk. (A babot nem vagdaljuk
össze, legfeljebb félbevágj uk, mert a sok
vágási felület jelentő en növeli a táp-
anyag-, és vitaminveszteséget.)
A főzőléből citromos, sós levet ké zi-
tünk. 3 liter Iéhez l evőkanál sót é
1/3 evőkanál citromsavat adunk, majd
felforraljuk. Közben a babot üvegekbe
töltjük, kb. az üvegek háromnegyedéig,
majd a langyosra hűlt felöntőlevet ráönt-
jük, és lezárjuk Figyeljünk arra, hogy az
üvegek szája tiszta legyen, miután bele-
töltöttük a zöldséget és a felöntőlevet Az
üvegek száját letörölhetjük meleg vizbe
mártott és kicsavart törlőkendőveL
A hőkezeléshez nagyméretű edényt
használunk, amelynek aljára tiszta kony-
haruhát vagy vastagabb papírt teszünk.
Ez azért szükséges, hogy az üvegek ne
koccanjanak az edény aljához, illetve ne
érintkezzenek közvetlenül a forró felü -
letteL Miután az üvegeket elhelyeztük,
megtöltjük az edényt meleg vízzel (két-
ujjnyira lepje el az üvegeket), majd lefed-
jük, és a vizet lassan, gyöngyöző forrá-
sig melegítjük. Ezt a hőmérsékletet 20
percig tartjuk. A melegítés befejeztével
az üvegeket a vízben hagyjuk, az edényt
fedővel letakarjuk, és akkor szedjük ki
őket, amikor a víz már kihűlt.
 7iihúégck L;.\. griimö/csök hctakarítása, lartósítúw, tárolása 97

Uborka tartósítása Meggy befőzése cukor nélkül

A zöldbabhoz hasonlóan készül. A válo-
gatott, 6-9 cm-es uborkákat megmossuk,
majd leforrázzuk. A forrázó levet meg-
sózzuk, savanyítjuk: liiter Iéhez 2 dkg sót
és késhegynyí citromsavat számolunk. A
kimosott, fertőtlenített üvegekbe berakjuk
az uborkát, az üveg aljára és az uborka
közé teszünk a következő fűszerekből
(ízlés szerint választhatunk): meggyle-
vél, tormadarabok, szőlőkacs, egész bors,
babérlevél, fehér mustármag, kapor.
Ráöntjük a forró felöntőlevet, majd az
üveget gondosan lezárjuk. Az uborka így
tavaszig eláll, a fűszerektől kiváló ízt kap.
Csak hibátlan gyümölcsöt használjunk.
Ha szükséges, válogassuk át a meggyet,
majd alaposan mossuk meg, szedjük le a
szárát, magozzuk ki, majd töltsük a kifor-
rázott üvegekbe. Az üvegeket ezután jól
lezárjuk, 10 percig hőkezeljük, majd a
víz kihűlése után kivesszük. Hasonlóan
lehet befőzni az epret, az egrest, a sár-
gabarackot, a ribiszkét, a szilvát és a
hámozott paradicsoroot is (ha a paradi-
csoroot rövid időre forrásban lévő vízbe
tesszük, a héját könnyen lehúzhatjuk).
[P. V., Boros Eliza]

[K.A.] Vajon hagyományosan hogyan tették el a befőtteket? A gumibetétes fémtető

nem régóta létezik, de még a celofán sem ...

[P. V.] Régen nem is készítettek ilyen sokféle befőttet. Az almát, körtét meg a szőlőt el
tudták rakni gyümölcs formájában. A befőtteket igyekeztek minél inkább besűríteni,
a lekvárok megbőrösödött tetejére pedig homokot szórtak. Hordókban káposztát
és más zöldségeket savanyítottak ecetsavas, tejsavas erjesztésset
A maihoz hasonló üveges befőttkészítés pár száz éve egyáltalán nem volt. Nemigen
volt mibe elrakni, nem volt még üvegipar, a paraszti kultúrában maximum a lek-
várokat tették el csuprokban. Jó esetben mázas edénybe, de többnyire az sem volt,
csak mázatlan. A szilvalekvárt fából készült dobozban tárolták Cukorhoz sem
igen jutottak, úgyhogy szinte csak a cukor nélkül eitehető gyümölcsökből készült
lekvárok léteztek.
Száz éves múltra visszatekintve már sokkal gazdagabb a kínálat üvegekben, cukor-
ban, egyszerű vegyszerekben. Kétségtelen azonban, hogy a kiszolgáltatottságot
csökkentő legbiztosabb módszer, és egyben fenntartható, ha minél több olyan
terményt állítunk elő, amely feldolgozás nélkül is tárolható. Gondolj mondjuk a
Húsvéti rozmaring almára.

[K.A.] Itt merül fel az, amire korábban utaltál, hogy a fenntartható gazdálkodás-
ban léteznek olyan elvárások a gyümölcsökkel szemben, amik a modern fajtákkal
szemben nincsenek. Például, hogy a gyümölcs jól aszalható legyen, sokáig lehessen
 98 Otödik dialógus

tárolni, olyan legyen a beltartalmi értéke, hogy kevés cukorral vagy cukor nélkül
is be lehessen főzni.

[P.V] Pontosan. Főleg almából vannak hosszú ideig tárolható fajtáink, a körtét és
a szőlőt is általában csak december vége-januárig lehet "frissen" fogyasztani. Az
almát viszont szinte a következő évi alma éréséig ellehet tárolni.

[K.A.] Hogyha nem jutunk hozzá gyári készítésű ecetsavhoz, vagy nincs citrom,
akkor hogyan lehet savanyú felöntőleveket, pikán zószokat készíteni, vagy akár
kicsapatni a tejet házisajt-készítéshez?

[P. V] A citromlevet tökéletesen lehet helyettesíteni verjus-vel (verzsüvel), és sikerült

otthon gyógyászati célra ecetsavat is készítenem almalébőL

[K.A.] Mi az a verjus (verz ü), hogyan ké zül? Hogyan csináltál ecetet? Kellett
hozzá ecetágy?

[P.V.] A verjus az éretlen szőlő kipréselt leve. Ósidők óta használták, mostanában
főleg yugat-Európában, ahol egészen a citrusfélék térhódításáig az egyik legfon-
tosabb savanyitó étel-alapanyag volt. Alapvető alkotórésze például a dijoni mustá-
roknak, sokféle salátának, de a belőle készült limonádé is nagyon finom .
Otthon is tudsz almaecetet csinálni, nem kell hozzá ecetágy. A drávafoki élőfalu
vezetőjétőL Lantos Tamástól tanultam egy egészen egyszerű módszert. A recept a
következő: egy Slitere üveget egyharmad részig töltesz reszelt almával, egy kevés
cukrot vagy mézet keversz hozzá, majd háromszoros mennyiségű vízzel felöntöd.
Tüllhálóvallefeded, hogy ne menjenek bele a rovarok. Pár napig 20 fokos helyen
tartod, és amikor elkezd ecetesedni,
hűvös, sötét helyre teszed (padlás
vagy pince, év zaktól függően). Nyolc
hét után lesz ké z, addig magára kell
hagyni. Ekkor vagy merőkanállal
kimered, de még jobb, ha egy csö-
vet dugsz bele - mert felül úszik az
ecetágy - , é a letisztult középső
részéből le tudod szívni az ecetet.
Hagyományo an sajtárokban készí-
tették, aminek fedele is volt, rajta
nyílás al. Ha nem kap elég levegőt,
akkor nem ecetes, hanem alkoholos
Az almaecetet a legkülönfélébb fűszerekkel lehet erjedés megy végbe.
ízesíteni - rozmaringgal, bazsalikom mal, paprikával
 Ziildi'L;gek és gyümölcsök hetakarítása, tartósítása, tárolása 99

[KA,] Csodálatos, hogy ennyire egyszerű! Hamarosan kipróbálom! Az ecet nem-

csak a háztartásban - főzés, tartósítás, tisztítás -, de a népi gyógyászatban is cso-
daszerként szerepelt. Kovács Gyula írja a Göcsej népi gyümölcsészetéről szóló
munkájában 42 , hogy ha 2-3%-os almaecetet használnánk, akkor a betegségeknek
legalább a harmadát elfelejthetnénk Persze ehhez kellene legyen tiszta (nem szin-
tetikus gyári) gyümölcsecetünk, és tudnunk kellene megfelelően használni. Most
tőled megtanultam, hogyan lehet elkészíteni. De úgy tudom, Krisna-völgyben csak
gyógyászati céllal alkalmazzák az ecetet.

[PV.] Valóban, mi élelmiszerként nem fogyasztjuk Ha csak tisztán almából csiná-

lod, akkor viszont gyógyászati célra megengedhető. Az Áyurveda nemigen ajánlja
az ecetet, mert erjesztéssei készül, emiatt nem kedvező a testnek és a tudatnak. Ez
különösen akkor van így, ha alkoholos erjedés után készül az ecet. Ha közvetlenül
ecetsavas erjedés történik, akkor nem annyira kedvezőtlen. Mivel helyettesíthető
más növényi gyógyszerekkel, ezért mind az ecet, mind a hagyma fogyasztása elke-
rülhető, de ritkán ezek a szerek lehetnek egyes betegségek gyógyítóL Az almaecet
borogatásnak, például a rovarcsípésekre használható - jól fertőtlenít és segíti a
regenerációt. A népi hagyomány szerint a nőknél a meddőséget is gyógyítja.
Amit most az ecetről elmondtunk, az nem vonatkozik a boltban kapható l Oés 20%-
os ecetekre. Ezek ipari melléktermékek, nincs semmilyen gyógyító hatásuk, sőt, az
egészségre károsak 4 3 A tömény ipari eceteket legfeljebb takarításhoz, tisztításhoz
lehet használni.

Savanyú káposzta

Az egyik legegyszerűbb savanyítási mód Káposzta savanyítása sóval

segítségével egész télen át fogyasztha-
tunk rostokban és vitaminokban dús
savanyú káposztát. Készíthetjük hagyo-
mányos módon sóval, de készülhet só
nélkül is.
Jól beérett, kemény fejeket válasszunk,
szedjük le a külső leveleiket, majd a
torzsa, és a torzsához közeli vastag erek
kivételével gyaluljuk le, vagy vágjuk
vékony szeletekre a fejeket. A gyalult
káposztát ízlés szerint lehet fűszerezni

42
Kovács Gy. 2010.
43
Bizonyos országokban törvények írják elő, hogy étkezési célra kizárólag természetes
eredetű ecetet szabad használni. A természetes erjesztési módszerrel készült ecet jelenleg
csak a világtermelés 10 százalékát teszi ki, a többi 90 százalékot iparilag, túlnyomórészt
metanolból és szén-·monoxidból készítik.
100 Ötödik dialÓKliS

birsalma szeletekkel, tormával, csöves célra gyártott fedeles műanyag vödör-

paprikával, egész borssal vagy kömény-
nyel. A gyalult, fűszerezett káposztát
hordóba rakjuk, 20-30 cm-es rétegen-
ként megsózzuk és erősen ledöngöljük.
Egy kilogramm káposztához 1,5-2 dkg
sót számoljunk. A rétegek közé kisebb
egész fejeket is tehetünk. Így rétegezzük
a káposztát, míg a hordó a pereme alatt
l Ocm -es magasságig megtelik
A sózott, döngölt káposzta levet ereszt, és
végül a saját sós leve ellepi. Ekkor tiszta
vászonnalletakarj uk, deszkával és kővel
lenyomatjuk Szabahőmérsékleten érlel-
jük mintegy 3 hétig. Eközben 3 napon-
ként leszedjük a tetején képződő fehér
habot, valamint kimossuk a vászonruhát
és a deszkalapot is, majd visszatesszük,
lenyomjuk.
Három hét alatt a káposzta megsavanyo-
dik, ekkor a hordót levisszük a pincébe,
vagy más hűvös helyre. Így jól eláll, egész
télen fogyasztható.
Készíthetünk savanyú káposztát erre a
ben, vagy peremes agyagedényben, de
akár nagyméretű befőttes üvegben is.
Káposzta savanyítása só nélkül
Az edény aljára tiszta káposztaleveleket
rétegezünk Ezután szorosan rágyömö-
szöljük a gyalult, fűszerezett káposztát.
Tetejét újra káposztalevelekkel takarjuk
be. Deszkalappal és kőnehezékkel alapo-
san lenyomatjuk Még aznap felöntjük
felforralt, majd 40 fokosra hűlt vízzel,
úgy, hogy teljesen ellepje a káposztát.
Másnap nézzük meg, és ha szükséges,
töltsünk még rá vizet. Az erjedés után
a káposztaleveleket vegyük le a tetejé-
ről, tegyünk rá tiszta vászondarabot, és
újra nyomassuk le. A forrás befejeződése
után jól záró tetővel fedjük le az edényt.
A lé mindig fedje a káposztát, és minél
kevesebbet érintkezzen a levegővel.
A só nélkül készült savanyú káposzta
könnyen romlik, ezért csak tiszta, hibátlan
edényt, tiszta kendőt használjunk! l K.A. j

[K.A.] A hagyományos tartósítási módok közül az egyik legfontosabb az aszalás.

Tökéletesen megőrzi a gyümölcsök eredeti összetételét, és az önellátásban a méz
mellett jobbára az egyetlen édesítőszer az aszalt gyümölcs. Az aszalt szilva, mazsola,
meggy és társaik nemcsak csodálatos ízűek, de valósággal gyógyszerekis a vitamin-
szegény téli időszakban. úgy tudom, hogy Krisna-völgyben korábban rendszeresen
aszaltatok gyümölcsöket, sőt, zöldségeket is. Milyen eszközzel?

[P.V] Krisna-völgyben fatüzeléses aszalót használtunk Működési elve azonos a

falvakban még ma is sok helyen megtalálható aszalóházakhoz. A tűztérben felme-
legedett levegő (ami természetesen nem érintkezik a füsttel) kanyarogva száll fel a
cserények (hálóval vagy vesszőfonattal kitöltött léckeretek) között, és megszárítja a
terményeket Lényeges, hogy a levegő hőmérséklete nagyobb legyen 30 foknái, de
ne haladja meg a 60 fokot. Ezekben az aszalókban a gyümölcs méretétől függően
l naptól l hétig terjedő idő alatt aszalódik meg.
 7.ii!dl<l!,l.'k (;S gyiimö/csök hctakarítúsa, tartósítúsa, túro/ása l Ol

A legegyszerűbb mód, amikor padláso n, tornáco n történik az aszalás. Nagyon fon-

tos, hogy jól szellőző hely legyen, nehogy bepenészedjen az aszalvány. Az aszalni
kívánt gyümölcsöt, zöldségeket egy rétegben terítjük ki a cserényekre. Magunk is
készíthetünk cserényt egy deszkakeret és sűrű szövésű háló segítségéveL
Ma gyakran látni úgynevezett nap-aszalókat is. A működési elv ugyanaz, mint
a fatüzeléses aszalóknál, de itt a levegőt a Nap energiája melegíti fel. Ezeknél az
aszalóknál a folyamat kezdetén és végén érdemes 1-1 napig a napfényre is kitenni a
terményt, hogy a száradás tökéletes legyen. Amikor szabadban történik az aszalás,
mindig le kell takarni a gyümölcsöt, mert megszállják a darazsak, legyek.
Az aszalványok tárolása papír- vagyvászonzacskóban, lehetőleg fellógatva történjen.
Az aszalványmolyoktól nálunk csak akkor tudtam megvédeni, amikor molypapírt tet-
tem ki a kamrában. Lehet tárolni üvegben is, ilyenkor az üveg száját tüllel kelllefedni.

[K.A.] Ha már az önellátásban előállítható édességeknél tartunk, megemlítem,

hogy tavaly megpróbáltam otthon kinyerni a cukrot a cukorrépából. Felszeleteltem
a hámozott répát és kevés vízben megfőztem. Utána összetörtem, és tovább főz­
tem, majd leszűrtem, és lassú tűzön sűrítettem. Végül barnás színű, sűrű melaszt
kaptam, amivel tökéletesen lehetett édesíteni, bár volt némi répa-mellékíze.
A cukorrépa házikertben is megtermelhető - eléggé igényes - növény: mélyrétegű,
laza és tápdús talajt igényel.

[PV.] Krisna-völgyben is kipróbáltuk a cukorrépát és a cukorcirkot is. Mindkettő

jó eredményt hozott. A cukorcirkot a cukornádhoz hasonlóan is fellehet dolgozni:
egy hengeres préssei kell kinyornni a levét. Ha előtte tűz felett megforrósítod a
szárat, akkor több cukros levet ad. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az ilyen módon
előállított cukor vagy melasz kétségkívül természetesebb, de sajnos nem sokkal
egészségesebb a cukorgyárban készített cukornál, a "fehér halálnál''. A tömény
cukor - legyen az akár szacharóz vagy fruktóz - káros az egészségre, sokfajta
anyagcsere-betegséget, cukorbetegséget okoz. A cukor-függőség ma népbetegség,
szinte mindenkinek csökkentenie kellene a cukorfogyasztását

[K.A.] Amikor vége a télnek, és eljönameleg időszak, a hűtés válik megoldandó

feladattá. Tapasztalatod szerint hogyan oldható meg a hűtés az önellátásban?

[P. V.] Erre a célra hagyományosan szintén a vermek és pincék szolgáltak. Kézenfekvő
lenne a kút használata is, mert a mélyben stabil a hőmérséklet, általában 12 fok
körüli, de a kutat többnyire mégsem használták, és mi sem használjuk hűtésre. Túl
értékes az ivóvíz ahhoz, hogy megkockáztassuk, hogy valami beleessen a kútba.
Nagyon nagy munka kimerni a kút összes vizét, majd lemenni, és kihozni a beleesett
tárgyat, ételt, vajat! gyümölcsöt.
l 02 Ötödik dialógu.

Az aszalás hagyományos módjai44

A legegyszerűbb gyümölcsaszalóhoz
nem kell külön kollektort építeni, csak
a nap melegére, és némi árnyékra van
szükségünk hozzá. A gondosan előké -
zített aszalnivalót (igény szerint felsze-
letelt, felezett, magozott gyümölcsöt vagy
zöldséget) egy rétegben selyempapírra
terítjük az árnyékba állított asztalra.
Az aszalásnak ez a módja nem kíván
beruházást. Hátránya, hogy az aszaló-
dás viszonylag lassú, és csak verőfényes,
kifejezetten meleg napokon történik
megfelelően. Az aszalódó terményt
időnként megforgatjuk, és ha megold-
ható, éjszakára száraz, fedett helyre visz-
szük. A rovarok és a rágcsáJók esetleg
kárt tehetnek az aszalványban. Ha ezt Cseresznye házi aszalása napon (a fotó
az aszalás i formát választj uk, ügyeljünk Nagyszékely élőfaluban készült)
arra, hogy az aszalvány valóban árnyék-
ban, a direkt napsütéstől védve legyen.
(A közvetlen napsütést csak néhány amúgy is sivataghoz hasonlóan alacsony
aszalvány - például a cseresznye - tűri páratartalmú.
el károsodás nélkül.) Ilyen esetekben csak arról kell gondos-
Hasonlóan jó eredményt érhetünk el kodnunk, hogy az aszalnivaló minden
a padJáson történő aszalássaL Mivel irányból tudjon szellőzni. Ez azért
ez a lehetőség a ma elterjedt cserép, nagyon lényeges mert közvetlen leve-
vagy pala fedésű épületek esetében gőkeringtetés nélkül, letakart állapotban
mindenütt fennáll, érdemes rajta rendkívül gyorsan penészedés léphet fel.
elgondolkozni, hiszen nem kell köl - Soha ne együnk penészes aszalványt! A
tenünk a hő befogására egy fillért penészgombák legtöbbje súlyos egész-
sem. Ráadásul a ma általános építési ségkárosodást okozó toxinokat termel.

44
Visnyovszky T. 1997. 4- 5. oldal. Aki napkollektoros aszalótszeretne építeni, az ré zletes
útmutatást talál a következő elektronikus kiadványban: http:/ /www.ecolinst.hu/letoltok/
kiadvanyok/aszalas.pdf Ugyanitt gyümölcs- és zöldségfajonként olva hatók ajánlá ok az
aszalás módjaira vonatkozólag.
 /.ii/dl'(;gck c;s g\'iimii/csiik hctakarítúsa, tartr)sítása, tárolása l 03

Néhány helyen külön aszalácserényt

fontak fűzvesszőből vagy gyékényből,
ehhez az aszalási formához. Kör alakú,
vagy négyszögletes aszalócserényeket
készítettek vesszőfonássaL alacsony,
2-4 cm-es peremmel, vagy a nélkül
is. Ma ezt megoldhatjuk úgy, hogy egy
egyszerű léckeretre szúnyoghálót feszí-
tünk ki. Lényeges átgondolni, hogy az
aszalás során elszennyeződött felülete-
ket hogyan kívánjuk tisztántartani. A
vesszőfonatos megoldás esetén legegy-
szerűbb az elszennyeződött cserényt
elégetni és új at készíteni. Fatüzelésű aszaló Krisna-völgyben
HATODIK
DIALÓGUS
Szántóföldi
növénytermesztés,
rét- és legelőgazdálkodás
Barsi Attilával (Rádhakantha dásszal), Krisna-völgy mező­
gazdaságának vezetőjével először afőbb tervezési szempon-
tokról és a szükséges termőterület kiszámításának módjáról
beszélgettünk. Részletesen ismertette a Krisna-völgyben
alkalmazott hatos és hármas vetésforgókat. Megtudtam tőle,
hogyan adagolják a szántókra az istállótrágyát, és miként
termelnek zöldtrágya-növényeket. Beszéltünk a gabonatáro-
lás módjairól, valamint a ga bo nák tisztításáról, őrlésérő l. A
legelőgazdálkodás mellett a takarmányozás és a Silókészítés
Krisna-völgyi módjait is bemutatta.
A Gosálában, vagyis a Krisna-völgyi tehenészetben már
több mint másfél évtizede szolgáló Kósa Antalt (Antardhi
dászt) arra kértem, hogy a különböző növények termesz-
tésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket foglalja össze.
A vele folytatott beszélgetés alapján készült a jelen fejezet
keretes részeinek többsége.
 J06 Hatodik dialógus

Kun Andrá [K.A.] : Az önellátó szántóföldi növénytermeszté megtervezésekor

melyek a legfontosabb szempontok? Hogyan lássunk hozzá a tervezé hez, majd a
termeléshez?

Barsi Attila (B.A.] Két fő szempontot mindig figyelembe kell venni. Az első a
közösség gabonaszükséglete, a má odik pedig az, hogy minél kevesebb legyen a
termelés ráfordítás- és munkaerő - igénye, persze mindez a fenntarthatósági kerete-
ken belül. Utóbbi szemponthoz tartozik az is, hogy minél kevesebbet kelljen külön
foglalkoznunk a tápanyag-utánpótlással é a növényvédelemmeL Ezeket megfelelő
vetésváltássallehet optimalizálni.

[K.A.] Ha családi méretű önellátó

gazdaságot tervezünk, akkor mek-
kora gabonatennő területtel, milyen
termé átlagokkal kalkuláljunk?

[B. A.] Számoljunk 3,5 tonna/ha

átlagos termé el. Ekkor 1000 négy-
zetméteren terem 350 kiló gabona,
vagyis minden napra jut nagyjából
l kiló. Átlagfogyasztá ként napi 25
dekával szoktak számolni fejenként,
tehát a napi egy kilogramm gabona,
Mindannyiunk alapélelm iszerei a gabonák vagyis az egytized hektár vetésterü-
let elegendő egy négytagú családnak.
Konkrét e etben érdemes azt is figyelembe venni, hogy ténylege en mennyi gabonát
fogyasztanak a családtagok, mert ez nagyon változó. A mi családunkban például
biztosan nem fogy el naponta 25 dekagramm fejenként. ..

[K.A.] Mekkora Krisna-völgy összes szántóterülete?

[B.A.] Mintegy 25-30 hektárnyi szántónk van, vagyis Krisna-völgy 270 hektáros
területének nagyjából a 10%-a.

[K.A.] Ez az arány nagyon más, mint az országos. Magyarországnak 70%-a alkalmas

növénytermesztésre, és ennek 70%-a szántó. A Krisna-völgyi önellátás körülményei
között megfelelő ez a 10%?

[B. A.] A mostani területbeosztásunk nagyjából megfelelő az önellátáshoz. Szántóból

bőségesen elegendő ez a terület, ma még a kaszáló- és legelő jelenlegi 30%-os területe
 Számóföldi növénytermesz/é , rét- és legelőgazdálkodás l 07

is elég a 42 fős c orda létszámához. Ha több állatunk lesz, akkor ez utóbbi felmehet
akár 40%-ra. Erdőből még bizto an több kell, ezért folyamatosan telepítünk.

[K.A.] Milyen eszközökkel műveHtek a szántóföldeket?

[B.A.] A gabona-önellátásunkhoz szükséges területet - mintegy 3 hektárt - kizá-

rólag ökrökkel, a biztonsági túltermelé t adó terület legnagyobb részét most még
traktorral műveljük. l?.vről-évre igyekszünk növeln i az ökrökkel művelt terület ará-
nyát. Sok éve gyűjtés után már gyakorlatilag minden eszközünk megvan az ökrös
fóldrnűvelé hez, kaszáláshoz-betakarításhoz, bálázáshoz és terményfeldolgozáshoz.
Ha viszont a c aládi-kisközös égi önellátá körülményeit, é a legegyszerűbb hely-
zetet ve szük, akkor bizony elég egy eke, egy fogas és egy henger. Ezek voltak
hagyományo an a para ztember talajművelő eszközei.

[K.A.] Bellon Tibor könyvében 45

olvastam, hogy a foga olá t, boro-
nálást gyakran seprűszerűen ö sze-
kötött kökény-, varjútövis- vagy gala-
gonyaágakkal oldották meg, esetleg a
tövi e ágakat két hu áng közé szorí-
tották, és úgy használták. ..
Hogyan folyt régen a talajművelés,
a gabona elvetése az emlitett három
eszközzel?

[B.A.] Elő zör fel zántották, utána

foga ol ták a területet, majd beleve- Szántás ökörerővel
tették a magot, megint fogasolták, é
végül hengerezték. Ilyen egyszerű e zközökkel tökéletesen elvégezték a vetést.

[K.A.] Melyek Kri na-völgyben a fő gabonák és szántóföldi növények?

[B.A.] Az egyik legjelentősebb gabonánk az őszi búza, amit 6-l Ohektáron szoktunk
vetni. A termés évjárattól függően 3-4 tonna hektáronként. A második fő növé-
nyünk a mu tár. Ezt zöldtrágyának és magnak is termelj ük. Magnak főnövényként
zerepel, mintegy 800-1OOO kilogramm magot terem hektáronként, másodvetésben
pedig zöldtrágyának használjuk. Amikor a mustártáblát learatod, akkor általában
szóródik el annyi mag, hogy az elég is a másodvetéshez. Betárcsázod, és a kinövö

45
Bellon T. 2003.
 l 08 Hatodik dialógus

mustár adja a zöldtrágyát Nagyon jó hatású a talajra, lazítja, nitrogénben és má

tápanyagokban gazdagítja.

[K.A.] Melyek a Krisna-völgyben használt vetésforgó elemei?

[B.A.] A nálunk alkalmazott hatos

vetésforgó néhány elemét az előbb
elmond tam, mo t csak azokat részle-
tezem, amiket még nem említettem.
Az első évben (márciu közepén)
zabos lucemát vetünk. Ez a kom-
bináció azért jó, mert bioban ter-
melve a fiataJ lucemát elnyomnák
a gyomok, a zab viszont visszafogja
a gyomokat, é a védelmében növe-
kedhetnek a lucerna növénykék.
A zabos lucemát június végén vagy
Búza aratása július elején szoktuk betakarítani,
kiváló takarmányt, szénát ad. Az
első éves lucemát is már bátran lehet kaszálni júliusban, de ekkor még magas,
10 cm-es tarlóvaL

A gabonák és a lucerna kézi vetése

Hogyha nem áll a rendelkezésünkre általában többen vetünk egyszerre.

vetőgép, akkor is tökéletesen el tudjuk
végezni ezt a müveletet - őseink is kézzel
vetettek évezredeken át.
A gabonákat általában kötényből vet-
jük, és egy ember - szélcsendes idő ­
ben - 9 méter széles sávot tud bevetni.
Megfogunk egy nagy maréknyi magot, és
a karunkat nagy ívben előre lendítve zór-
juk el. Minden lépésnél balra, középre és
jobbra irányozva szórunk egy-egy (tehát
egy pozícióból összesen három) marék-
nyi magot. fgy haladunk, pásztázva a 9
méteres sávunkat. Párhuzamosan haladva
-
Amikor zabos lucemát vetünk kézzel,
akkor először a zab ot vetjük el, és utána
jön a lucerna. A lucerna magja eléggé
apró (15-20 kg vetőmag kell egy hek-
tárra) , ezért érdemes keverni liszttel
vagy homokkal, mert így könnyebben
adagolható. Az apró lucernamagot -
hogy a megfelelő c íra zárn meglegyen
- a vetéskor csak az ö szeszorított ujja-
inkkal fogjuk meg, nem töltjük meg a
markunkat Ugyanúgy haladunk, mint
előbb a zab bal. Végül a ki zórt magvakat
boronával betakarjuk [Kó a Antal]
 zántófoldi növényterme ·ztés, rét- és legelőgazdálkodás l 09

[K.A.] Milyen arányban van a vetőmagban a zab és a lucerna?

[B.A.] Mind.kettőt olyan arányban kell vetni, mintha magában lenne: 150 kg/ha a
zab, és 20 kg/ha a lucerna vetőmagbóL
Má odik évben a tábla lucernaföl d. Ekkorra a lucerna jól megerősödik, és négyszer
lehet kaszálni az év folyamán. Nitrogéngyűjtő növény, így amellett, hogy mélyen
fellazítja, fel is tölti a talajt nitrogénneL Ennek az évnek a végén, szeptemberben, a
lucemát feltörj ük, beszántjuk, é bevetjük ő zi búzával.
Harmadik évben a búza aratása után vagy üres marad a szántóföld, vagy mustár
kerül bele, zöldtrágyának - valamikor augusztus elején-közepén vetve.
Negyedik évben tavas zal, márciu közepén-végén vetett mustár következik. Ezt
júliu ban aratjuk, és ahogy mondtam, az el zórt magból még kikel, és az évben
egy újabb zöldtrágya szakaszt ad. A learatott mu tármagból olajat ütünk, illetve
vetőmagnak használjuk fel.
Ötödik évben a facélia következik. Ez a faj nálunk nem csak zöldtrágyanövény
(el ő arban fo zforban te zi gazdagabbá a talajt), hanem kiváló mézelő, méhlegelő
i . A Kri na -völgyi méhé zetből az
akác virágzása után a facéliára járnak
gyűjteni a méhek. Ebben az idő zak-
ban - a napraforgó virágzá a előtt -
nálunk nem kell külön etetni őket.
Ugyanez év ő zén búzát vetünk.
Hatodik évben az ő zi búza lekerülé e
után vagy üres marad a zántóföld,
vagy mustárt vetünk zöldtrágyának.
fgy érünk körbe a forgóvaL
Ha egy összefüggő földdarabad van,
akkor ezt úgy érdemes csinálni, hogy
beosztoda tábládat hat részre, é ván - Krisna -völgyben a vetésforgó egyik eleme a mustár
doroltatod a forgó elemeit. (a képen felül)

[K.A.] Má veté i orrendek, egyszerűbb vetésforgó-kombinációk is előfordulnak?

[B.A.] ál unk ez a forgó kiválóan bevált, legalább tíz éve használjuk. Amit e etleg
lehet változtatni, hogy a negyedik és ötödik évben, vagyi a mustár és a facélia
helyett valamilyen kapá növényt vetünk, napraforgót, burgonyát vagy kukoricát.
Korábban használtunk három éves forgót is, amiben első évben borsó szerepelt,
utána tönköly (de lehet bármilyen más gabona), és a harmadik évben mustár.
ll O Hatodik dialógus

[K.A.] Számszerűsítve mik a fő jellemzői az ökrö gabonatermesztésnek?

[B.A.] Ma már Krisna-völgyben a talajelöké zíté től a betárolá ig minden műveletet

el tudunk végezni az ökrök segítségéveL Ha a járgány elkészül, akkor a cséplés és az
őrlés is ökrös munka lesz. Jelenleg az önellátáshoz szüksége gabonát, vagyi három
hektár megművelését, illetve a Krisna-völgyi csorda számára szükséges mennyiségű
széna kaszálását és behordását teljes mértékben az ökrök végzik.
Egy hektáros területet két ökörrel és egyes ekével 4 nap alatt tudunk felszántani,
négy ökörrel és kettes ekével ugyanennek a területnek a szántása 2 napig tart. Egy
ökörrel húzott vetőgéppel nagyjábóll,S-2 hektárnyi területen lehet elvetni a gabonát
egy nap alatt. Az aratás is hasonló gyor aságú: ha folyamatosan rendelkezésre áll
20 kévekötő, akkor 1,5 hektárt tudunk egy nap alatt learatni.

Járgány

Ez az eszköz egykor kiemelkedő szere- 4 vagy 6 ökör húzóereje lesz szükséges

pet töltött be a m ezőgazdaságon alapuló
önellátó para zti kultúrában. Néhány
éve Krisna-völgyben is kisérietezünk
egy aját járgány müködésbe állításával.
Segít égével elektromos áram nélkül, az
ökrök erejére támaszkodva sokféle mun -
kagépet lehet működtetni.
A közeli jövőben a fő célunk, hogy a jár-
gánnyal megoldjuk
l.) a tűzifa felvágását, és deszka készí-
tését. A munkagépeink már megvan -
nak ezekhez a munkákhoz. Várhatóan
a működteté ükhöz. A próbák alapján
1-2 erdei köbméter rönkfát tudunk majd
naponta feldolgozni ilyen módon.
2.) az abrak darálá át. Kisméretű köve
malmaink vannak hozzá, amelyekkel
dara minőséget lehet őrölni. Leszitálva
ebből is lehet li ztet nyerni . Az állata-
ink napi dara zükséglete ö zesen 25-30
kilogramm, ezt 4 ökörrel mintegy fél óra
alatt lehet ledarál ni.
3.) a cséplést. A véglege műszaki meg-
oldáson még dolgozunk. zárnos régi
cséplőgépünk van, amelyekbe két-két
szita- és két-két szelelő rendszer is be
van építve. Ezekkel nagy ti ztaságú
anyagot tudunk csépelni. Az eredmény
három frakció: súlyos szem (ezt eitesz-
szük vetőmagnak), kisebb zem (ebből
ő rölünk Lisztet), törött zem (ebből abrak
le z). A kisebb vetőgépek müködéséhez
elegendő 6-800 fordulat/perc, ezt akár 4
ökör is jól tudja működtetni.
Tervezzük ezek mellett elevátor meg-
 S'::.úntr!fi!/di növém·ti'I'IIU's::.tés, rét- és legel/Jgazdá/kodás

hajtását, ami nagyon megkönnyítené mas minden forgó és alternáló mozgású

a széna tárolóha rakását, illetve esz- gép meghajtására - "csak'' a megfelelő
terga, vízszivattyú, szecskavágó, pely- műszaki megoldásokat kell megtalálni.
hesítő, szelelő, olajütő működtetését. [Kósa Antal J
Tulajdonképpen a járgány elvben alkal-

[K.A.] Az őszi búzát és azabot már említetted a forgó részeként. Milyen más
gabanák fordulnak még elő az itteni termesztésben, és milyen termésátlagokat
produkálnak?

[B .A.] Van zab, és van csupasz zab, és előfordul az őszi árpa is. A hatos vetésforgóban
is szerepelhet őszi árpa a búza helyett. A zabok termésátlagai 2 tonna körül vannak
hektáronként. Az árpa nagyjából 3 tonnát terem nálunk. Azabot és az árpát abrak-
takarmányként a tehenekkel etetjük fel, a csupasz zab viszont alkalmas arra is, hogy
például zabpelyhet készítsünk belőle. Az előbb említett tönkölybúza természete,
hogy kevesebbet terem, nálunk 2 tonna/ha termést adott. Van tönkölyhántalánk
is, egy kalapácsos szerkezet, ami ki üti a magot a pelyvábóL

[K.A.] Milyen hatásfokkal dolgozik a tönkölyhántoló?

lB. A.] Nagyjából 90%-ban tisztít, de ha ezt a gabonát leőrlöd, akkor a pelyva egyben
marad, és mivel a szita ezt felfogja, a maradék sem kerül bele a lisztbe.

[K.A.] Nagyon finom ízű a tönkölyliszt, és a csodálatosan harmonikus összetétele

miatt mindenkinek csak ajánlani lehet. Ha tehetjük, otthon mi is ebből sütünk
kenyeret.

Tönkölybúza46

Egyik legősibb gabonafélénk Az egyip-
tomi píramisok gabonaleletei közül
ugyanúgy előkerült a tönkölybúza,
ahogyan a bronzkori Közép-EurópábóL
Származását homály fedi: egyértelműen
különálló faj (Triticum spelta), mégsem
ismert vadon élő őse. A múlt homályá-
ból tűnt fel valamikor Kr.e. 1500-ban, és
azt követően nagy számban fordul elő a
régészeti leletek között.
Kiváló minősége miatt évszázadokon át
uralkodó gabonafélénk volt, csak a 20.

46
Források: Soós F. 2002, Gyulai F. 2001, Mándy Gy. 1972.
112 Hatodik dialógus

század elején váltotta le fokozatosan a a szabadban öntjük vékony ugárban

közönséges búza. A tönkölynek azonban egyikből a má ikba a gabonát a szél
sokkal jobb az étrendi hatása, ezért ma erősségétől függö magasságból. Ezt
újra reneszánszát éli. Ásványi és fehérje addig folytatjuk, míg a zem megfelelő
összetétele az ember számára ideális. A tisztaságú lesz.
tönköly gyengébb talajokon i megte-
rem, és pelyvái zártsága miatt betegsé- Tónkölyaszalás
geknek ellenállóbb más búzafajoknáL Az Ószövetségi korokba vis zanyúló
"Bűne·: hogy kevesebbet terem, é hogy technológia zerint a tönkölyt kévébe
h án tolni kell. Ez az oka, hogy lisztje drá- kötötték, és parázs felett tartották, for-
gább, mint más gabonáké. gatták. Amikor a gabonaszemek meg-
A hántolás fő módjai a bronzkortól az pirulnak, könnyen ki pergövé válnak, és
újkorig a következők voltak: 1.) kézi dör- különlegesen kellemes ízt kapnak. Ha
zsölés, 2.) lúgos kezelés (forró hamulúgos pedig nem teljesen érett, hanem ún .
vízzelleöntötték, puhították, majd félig teje -, vagy érettebb, ún. via zérésben
megszárították és mozsárban pelyvátla- lévő tönkölyt aszalunk, akkor egészen
nították), 3.) szárítás-pörkölés (napon killönleges csemegéhez jutunk. [K.A.]
szárították, vagy enyhén megpörkölték
a gabonát, és a törékennyé vált pelyvát
ledörzsölték), 4.) nyomtatással (letapasz-
tott padlójú szérün állat vontatású csép-
lőszánnal megnyomtatták A cséplőszán
talpába sűrűn illesztettek kovakő pengé-
ket, foko zva a hatékonyságot).
A ma erre a célra zolgáló tönkölyhán-
toló masinában a hántolás egy álló és
egy forgó - hepehupás és lyuggatott felü-
letű - őrlőkő között történik. A felső kő
percenként kb. 200 fordulatot tesz meg
az alsó, álló kő felett. Krisna-völgyben
pedig kalapácsos rendszerű tönkölyhán -
toló működik.
A zitálá t és szelelést lehet géppel, és Könnyű meghajtású mechanikus szele-
lehet kézzel is végezni. A kézi zelelé - lőgép (a kép a Krisna-völgyi Búcsúban
hez két öblös edényre van szükség. Kint készült)

[B.A.] A tönköly tényleg egy csoda-növény, és termesztési szempontból i jobb a

többi búzánáL Elsősorban azért, mert alig fogékony a betegségekre. Zártak a pelyvái,
és emiatt a gombák és a kártevők alig tudnak a szemhez férkőzni.
 =úntóföldi nöl•énytermes=tés, rét- és /egelöga=dúlkodás JJ3

[K.A.] Má gabanákat és kásanövényeket is kipróbáltatok?

[B.A.] Sokmindent kipróbáltunk A hajdina például sajnos nem érzi jól magát
nálunk, három próbálkozásból egyszer em termett megfelelően. Valószínűleg túl
száraz neki ez a terület. A köles kiválóan bevált, nagyon jól termett, viszont egy-
előre nem tudjuk házon belül megoldani a hántolását. Kipróbáltuk az arnarántot
és a hüvelyesek közül a csicseriborsót is - mindkettő nagy siker volt. Ezeket újra
fogjuk termelni, mert kiváló minőséget adtak.

Az amaránt és a csicseriborsó termesztése

Amaránt összetételü étel-alapanyagok, müzlikben,

Krisna-völgyben jó tapa ztalataink voltak
ezzel a növénnyeL Mindenkinek tudom
ajánlani, hogy próbálja ki a termesztését.
ál unk Krisna-völgy elnöke, ölétormo
Jen ö (Gaura akt i dász) honosította
meg a Baji Bélától, jeles permakultúra-
szakértötöl kapott magvakkal.
Magyaro r zágon ma még kevés é ismert
az amaránt hihetetlen elönye: rendkivüli
hö- és zárazságtüré e. A forró nyarakon,
amikor már má kultúrnövények leáll -
nak a növekedéssel, az amaránt tovább
virul. ~tkezé i célra a növény levelei
é magjai is alkalma ak. Levelei, fiatal
hajtá ai a penóthoz ha onlóan, mag-
jai pattogtatva vagy li ztté örölve kiváló
tésztákba keverve használhatók.
Elönye az i , hogy bötermö: 2009-ben
különö en jó amaránttermésü nk volt,
700 kg-ot termeltünk egyharmad hek-
tárnyi területen - ez 2, l tonna/ha-o
termésnek felel meg.
Ennél a növénynél arra kell ügyelni a
vetömag elöállítá nál, hogy mivel szél-
beporzá ú faj, és zántókon mindenütt
jelen vannakvad rokonai, könnyen beke-
resztezödik a gyom-amarántokka1, és
néhány év alatt elfajzik. A fajtafenntartá
érdekében érdemes külön e célra vetn i
néhány tövet a kert gyommentes részén,
a virágzáskor a gyom-amarántokat gon-
do an eltávolitva, külön magot fogni róla.

Amaránt tábla .. .és a termés kézi betakarítása

Krisna-völgyben
114 Hatodik dialágus
Fagyérzékeny trópusi növény, ezért a
fagyok elmúltával kell vetni. Apró mag-
vait a mákhoz hasonlóan vetjük, tolós
kézi vetőgéppel, 60 cm-es sortávolságra.
A tenyészidőszak folyamán 2-3 alkalom-
mal gyomirtó sorközművelést végzünk
ökrökkel. Az amaránttermesztés során
a betakarítás mellett a sűrűn nőtt növé-
nyek ritkitása, egyelése jelenti a legna-
gyobb kézi munkát. Két alkalommal
érdemes egyelni. A kihúzott növényeket
főzelékként ellehet fogyasztani.
A magnak termelt amaránt aratását kéz-
zel végezzük. Metszőollóvallevágjuk a
virágzatokat (elhúzódó érésű növény,
ezért akkor aratjuk, amikor a magvak
egy része már pereg). Utána kiterítve kell
szárítani árnyékos, szellős helyen. Nagy
a víztartalma, ezért a száradás hetekig
eltarthat, és közben forgatni kell. A kiszá-
radt virágzatok cséplése nálunk géppel
történik, de kézzel is ellehet végezni.
Az amaránt mag őrlése egyszerű műve­
let, de sokan azt gondolják, hogy otthoni
kipattogtatása reménytelen vállalkozás.
Nem így van. Magam is szaktam pattog-
tatni - frissen pattogtatva a legfinomabb
- egy vastag fenekű, mély lábosban. A
forró lábosba behintünk egy félmarék-
nyi magot, és gyorsan rátesszük a fedőt,
mert villámgyors és nagyon intenzív a
pattogás. Az edényt közben rázogatjuk
Vigyázat, könnyen odaég! Fontos, hogy
ne hevítsük túl az edényt. A kipattogott
szemeket kiöntjük, és a műveletet újabb
magokkal megismételjük A puffasztott
amaránt müzlikben, süteményekben, de
akár főtt ételekben is felhasználható, vagy
- akárcsak az amarántliszt - búzaliszttel
keverve kenyérbe süthető. Rendkívül
egészséges elem- és aminosav összetétel ű
táplálék, ráadásul nagyon finom.
Csicseriborsó
Sokoldalúan felhasználható hüvelyes.
Fogyasztják pörkölve, főzve, pástétom-
ként, bundázott zöldségek készítéséhez,
mártásokban, tésztákban és levesekben is.
A csicseriborsót már tavasszal, már-
cius második dekádjátóllehet vetni. A
tőtávolság 3-4 cm legyen. Lassan indul
el a növény fejlődése, de a nyári meleg-
ben erősen megugrik A korábbi évek
tapasztalatai alapján- ha túl keskenyek
a sorközök, nem lehet gyomtalanítani -
80 cm-es sortávolságra érdemes vetni,
hogy az ökör vontatású ekével közé
lehessen menni. Még kissé elgazoso-
dott állományban is másfél-két tonna/ha
termést képes produkálni. A betakarítás
ideje július vége. Ha kézzel aratjuk, akkor
a legjobb kinyűni (gyökerestül kihúzni)
a növényt. Ha már érettek a magvak,
sárgásak a hüvelyek, akkor vigyázzunk,
nehogy megázzon, mert utána peregni
kezd. Csépelni házilag úgy lehet, hogy
a kinyűtt csicseriborsót zsákba tömjük,
majd alaposan megtapossuk Az össze-
tört anyagot később kiszelelj ük - vagyis
áramló levegő és rosta segítségével
választjuk szét a magot, illetve a köny-
nyebb, kisebb vagy nagyobb, nem ehető
részeket.
A csicseriborsó erősen szárazságtűrő
növény, és nagy előnye, hogy nem
pereg, és nem zsizsikesedik Termesztése
 könnyű, két kapálással és két gyomlálás- fehérje-összetétele. Alapnövény az önel- t.
sal meg lehet termelni. Mindezek mellé látásban, mindenkinek ajánlom a ter-
társul jó beltartalmi értéke, optimális mesztését! [Kósa Antal]

[K.A.j A biotermékek általában drágábbak a nem-bionáL Igaz ez a gabanák ese-

tében is?

[B.A.] Azért drágábbak, mert egységnyi területről általában 20-25%-kal kevesebb

termést lehet learatni. A termelés viszont biztosan olcsóbb a biogazdaságban, hiszen
nem kell műtrágyázni, vegyszerezni. A technológia nálunk szinte csak a vetésből,
magágy-előkészítésből, és aratásból áll. A lényeg az, hogyha önellátásban gondol-
kodsz, vagyis a gabona bent marad a gazdaságban, akkor mindenképpen olcsóbban
állítod elő, mert kevesebbet kell ráköltened. Persze, még lényegesebb szempont,
hogy nem mérgezed meg a közösséget és a földet a vegyszerekkeL ..

[K.A.] Tápanyagutánpótlást milyen gyakran végeztek, és mekkora trágyamennyi-

séget juttattok ki?

[B.A. j A saját tehenészetünkből származó istállótrágyát használjuk. Mindig az alá a

búza alá kerül a trágya, amelyik előtt a vetésforgóban nem lucerna van. A kijuttatott
mennyiség 25-30 tonna hektáronként.
Évente összesen mintegy 200 tonna istállótrágyával tudunk gazdálkodni, vagyis
ügyesen be kell osztanunk. (A trágya mennyisége állatonként 30-50 kg/ nap, napi
összmennyisége nálunk megközelítőleg l tonna. Nyáron, amikor az állatok a nap
jó részében legelnek, a trágya nagy része a legelőkön marad.)
Prioritást élvez a zöldségeskert, és ami marad, az kerül a szántókra. A trágyát
l,Sxl,Sm-es keresztmetszetű, több tíz méter hosszú prizmákban gyűjtjük és egy évi
érlelés után hordjuk ki a földekre. Az érlelés szempontjából jobb lenne a szélesebb
és magasabb prizma, de akkor a kézi forgatás nehezen megoldható.

[K.A.] Milyen növényvédelmi, vagy megelőző agrotechnikai módszereket használ-

tok? A vetőmagot esetleg szaktátok tisztítani, csávázni?

[B.A.] A szántóföldön nincs növényvédelem. Egyszer próbáltuk ki az EM nevű

baktérium-készítményt. A növények erősebbek lettek, és a szokásosnál is kevesebb
volt a fertőzött egyed. A szárazság ellen némi védelmet ad, hogyha a talajmunkák
után mindig lezárod a talajt, vagyis finoman eldolgozod a felső rétegét. A talaj
védelme, a tömörödés megelőzése érdekében nem megyünk rá a földre, amikor
túl sáros, vagy túl száraz.
116 liatoJik dialógus

A magokat szelelővel szoktuk mentesíteni a gyommagoktóL A közelmúltban sze-

reztünk be egy konkolyozót is. Ismered ezt a szerkezetet?

[K.A.] Igen. Konkolyozó nélkülszinte lehetetlen kitisztítani a konkolymagot a búzá-

ból, pontosabban marad a kézi válogatás. Mivel a szaponintartalma miatt mérgező,
a korábbi századokban sok gondot okozott a gazdáknak Olvastam arról is, hogy
újabban néhol a konkolyt takarmánynak termesztik, mert gőzölve lebomlanak a
mag méreganyagai, és fehérje-, valamint zsírtartalma miatt magas tápértéke van.
Kis történeti paradoxon, hogy Magyarországon a konkoly, ami egykor veszedelmes
gyom volt, ma törvényileg védett növény.
A napokban kaptam meg egy kutatás eredményét, amit a Budapesti Corvinus
Egyetem egyik tanszékével együttműködésben végeztünk. Krisna-völgyből tíz
gabona-mintát vizsgáltak meg, és az eredmény várakozáson felüli: a mostanában
rettegett gomba-toxinok, így az aflatoxin nincsenek jelen az itt termett bio gabonák-
ban.47 Számomra ez bizonyíték arra nézve, hogy ha megfelelő a növények kondíciója
- például a kíméletes és nem kizsigerelő gazdálkodás, a körültekintően tervezett
vetésforgó miatt -, akkor nem kell attól tartani, hogy járványos fertőzés jelentkezik.

[B.A.] Ez nagyon jó hír, köszönöml Szoktam környékbeli gazdákkal beszélgetni a

termesztési tapasztalataikról, és sokszor hallom, hogy már sokadszor permeteznek
a vetésfehérítő bogár és hasonlók ellen. Mi soha nem permetezünk, itt mégsem
beteg a gabona.
Pontosabban, egyszer volt komoly porüszög fertőzésünk, de ennek én voltam az
oka: tíz éve ugyanazt a búzát vetettem vissza ...

[K.A.] Hogyan lehet egy ilyen járványt elkerülni? Csávázással, fajta-váltással?

[B.A.] A csávázás is lehetséges (fél %-os rézgálicoldatban áztatni a magot 10-12

óráig), de mi ezt nem használjuk. Néhány évenként le szoktam cserélni a vetőmago t,
addig visszavetem az előző évi termésbőL

[K.A.] Melyik búzafajták váltak be a leginkább?

[B.A.] A legjobb a Jubilejna, egy többször visszavethető, régen termesztésben lévő

búzafajta. Bevált a Ködmön is, ez egy martonvásári, nagy sikértartalmú őszi búza.
Jó termésátlagokat ígér a Bánkúti búza, régi fajtánk, ennek a magját mostanában
szaporítjuk fel, már fél-egy hektárra elegendő vetőmagunk van belőle.

47
Batta G. 2011. 40. oldal.
 S'zúntríji!/di növénrtcnncszh's. rc't- és /ege/(Jgazdá/kodás

A Krisna-völgyben termesztett fontosabb szántóföldi és kapás növé-

nyek fő termesztési adatai

Vetési idő. Sor- és tő távolság* Betakarítási idő. Ter-

Vetőmagigény mésátlag
amaránt Május közepe-vége. 45-75 cm sor, 5-10 Október eleje-közepe.
1-1,5 kg/ha cm tőtáv (egyelés) 2-4 t/ha mag
csicseriborsó Március közepe-vége. 30-80 cm sor, 3-5 Július közepe-vége.
100-150 kg/ha cm tőtáv 1,5-2,5 t/ha mag
facélia Március közepe-vége. 24 x néhány cm Középérésben.
4-6 kg/ha 400-600 kg/ha vetőmag
fehérmustár Március közepe. 24 x néhány cm Július (középérésben).
8 kg/ha 0,5-2 t/ha mag
lucerna Március közepe-április 12 x néhány cm Április közepe-szeptem-
vége; augusztus köze- ber vége.
pe-vége. Kaszálásonként 1-3 t/ha
20 kg/ha száraz széna
őszi árpa Szeptember közepe-ok- 12 x néhány cm Június közepe-vége.
tó ber eleje. 3-4 t/ha szemtermés
200-250 kg/ha
őszi búza Október 5-20. 12 x néhány cm Június vége-július eleje.
250-300 kg/ha 3-5 t/ha szemtermés
tönkölybúza Október 5-20. 12 x néhány cm Június vége-július eleje.
200 kg/ha 1,5-2,5 t/ha szemtermés
zab Március eleje-közepe. 12 x néhány cm Július közepe.
130-150 kg/ha 2-3 t/ha szemtermés

*Ökrös sorközművelésnéllegalább 60 cm-es sortávolsággal kell számolni

[K.A.] Milyen eszközökkel történik az aratás, és utánamilyen módon szárítjátok,

tároljátok a gabonát?

[B.A.] Kézzel és ökrökkel az utóbbi években mintegy l hektárnyi területet szak-

tunk aratni, az önellátáshoz szükséges gabona egy részét. A többi szántóterületen
- kapacitás hiányában - még géppel aratunk.
Ha az aratás után nedves a gabona, akkor a magtár padlóján kiterítjük, és 2-3 hét
száradás után bezsákoljuk. A zsákokban is szellőzik valamelyest. Tisztítani, szelelni
közvetlenül a felhasználás előtt szoktuk.
A tároló házunkban régebben ömlesztve, kupacokban tároltuk a gabonákat, de
ez nem volt megfelelő. Így nem lehet megvédeni a rágcsálóktól, verebektőL Ma
 118 Hatodik dialógus

úgynevezett big-bag-ekben van a

gabona, vagyis nagy, kocka alakú
zsákokban. Nagyjából800 kiló búza
fér el egy-egy zsákban. Fontos, hogy
úgy kell a zsákokat elhelyezni, hogy
maradjon köztük 20-30 cm hely- így
a gabona nem dohosodik be, mert jár
a levegő, és az egerek is nehezebben
jutnak át egyik zsákból a másikba. A
macska pedig jobban tud így közle-
kedni a magtárban.

A gabonatároló egereinek réme

Gabonatárolási módok48

A megfelelőenszáraz helyen, rágcsáló- és hogy teljes terjedelmében a légtérben

kártevőmentesen tárolt gabona az elmúlt
korokban az életet jelentette. Ezért sokféle
technológiát, fogást alkalmaztak annak
érdekében, hogy a tárolás során minél
kevésbé romoljon a gabona minősége.
Az elv: hűvös, száraz helyen. Ideális a
sűrű szövésű kender- vagy lenvászon
zsák, zacskó. Jól záródó faláda, vagy
hordó is megfelelő. Kisebb mennyisé-
geknél bevált az 5 literes befőttes üveg,
aminek a tetejét vászonnal kell lekötni.
Egérveszélyesetén a zsákot, zacskó t füg-
gesszük fel a tároló mennyezetére úgy,
legyen (ha nem így teszünk, akkor az
egerek mindenképpen belemásznak).
A malyokat a helyiség rendszeres, ala-
pos takarításával és évenkénti mesze-
lésével tarthatjuk távol. A mollyal fer-
tőzött gabonából a molyok által átszőtt
részeket válagassuk ki, majd az egészet
60-70 fokos vízzelmossuk át, és alaposan
szárítsuk meg. A molyok szaporodását
időnként kipermetezett természetes (az
ún. rovarporvirágból készült) piretrin
tartalmú kivonattal 49 , vagy szerrel aka-
dályozhatjuk meg.

48
Források: Soós F. 2002. Kunkovács L. 2000.
49
A rovarporvirág ( Chrysanthemum cinerariaefolium) nem messze tőlünk, a Horvát
Karszton is él. A szárított növényből készült por erőteljes rovarirtó hatással rendelkezik.
Hatóanyaga a piretrin, amelyet a szárított növény 1,5%-ban tartalmaz. Nagy előnye, hogy
sokféle rovar ellen hatásos, ugyanakkor melegvérűekre (emlősök, madarak) nem veszélyes.
A mesterséges piretrint tartalmazó szerek hatásfoka nagyobb, viszont a melegvérűekre is
veszélyt jelentenek.
 A neolitikumtól kezdve ismertek
hazánkban a föld alatti gabonatárolók,
vermek. Keskeny szájú, lefelé szélesedő,
méhkaptár alakú, földbevájt üregek
voltak. Falukat kitapasztották, szal-
matörekkel kevert vályoggal kikenték,
majd kiégették. Nyílásukat tapasztással,
deszka-vagy agyagfedővel zárták el.
A magyar paraszti kultúrában főként
a 18. századtól használtak föld feletti
hombárokat, ún. kemencevermeket,
életesházakat is. Ezek átlagban 2-2,5
m magas, 1,5-2 m alapátmérőjű, kúpos
épületek voltak. A legkülönfélébb alakú
és méretű kemencevermek készültek
vesszőfonatból, amit utána sárral kívül-
belül megtapasztottak és rendszeresen
lemeszeltek Tetőt is építettek föléjük,
nehogy megnedvesedjen a gabona.
A hombárok belül nem ritkán több
osztatúak voltak, hogy a különféle fajú és
korú gabonákat külön lehessen tárolni.
Gyakran használták gabonatárolásra a
padlást, vagy külön erre a célra épített
kamrát is. [K.A.]

[K.A.] Hány évig tárolható optimális esetben a gabona?

[B.A.] Három év után már nem érdemes tovább tárolni, ha egyáltalán addig meg
tudod óvni a kártevőktőL Legkésőbb 3 éven belül mindenképp érdemes elfogyasz-
tani, ha nincs rá szükséged, akkor elcserélni, vagy az állatoknak adni.

[K.A.] Emlí tetted, hogy felhasználás előtt szaktátok kiszelelni a gabanákat Milyen
eszközzel?

[B .A.] Ennek az eszköze nálunk egy kézi meghajtású szelelő, ami a töreket, idegen
magvakat kiválogatja a gabonábóL Régi, magyar gyártmányú szelelőt vásároltunk,
de újonnan is lehet kézi szelelőt kapni. A kézi és gépi meghajtású szelelők működési
elve azonos: egy erős légáramban rosták során hullik át a gabona. A port, könnyű
részeket a levegő kifújja, a magvakat pedig a rosták osztályozzák Ha még maradnak
a gabonában gyommagvak, akkor a kiválogatásukat egy nagyon egyszerű mecha-
nikus szerkezettel, a csigatriőrrel végezzük. 50

50
A csigatriőr gördülékenység alapján választja el a magokat. A szerkezet központi tartóosz-
lopához kétféle átmérővel rendelkező lejtős csavarfelületek vannak erősítve. A kis átmérőjű
belső csavarfelületek száma 3, a külsőé l. A garatból a kis átmérőjű belső csavarfelületekre
kerül a magkeverék. A lefelé csúszás közben a gördülékenyebb magok nagyobb sebességgel
haladnak, és a centrifugális erő átsodorja azokat a külső, nagy átmérőjű csavarfelületre.
Itt további elkülönülés következik be, a gördülékenyebbek a külső peremnél, a kevésbé
gördülékenyek beljebb érkeznek a kiömlés helyére.
 120 Hatodik dialógus

Az őrlés t jelenleg még motorral működtetett közösségi malomban végezzük, de már

kialakítás alatt van egy ökrös szárazmalom. Vannak Krisna-völgyben kézi malmok
is, például az enyémmel fél óra alatt lehet egy kiló búzábóllisztet csinálni. Ezzel az
irammal saját részre, családj felhasználásra lehet őrölni, egy nagyobb közö ségnek
már nem lenne elegendő.

Munkában a Krisna-völgyi malom

[KA.] Folytassuk a beszélgetést a takarmányterme ztés el. Mivel a gabona egy részét
ökrök segít égével terrneHtek meg, közvetve ez i része az élelmiszer-önellátá nak.
Meg persze a tehenek takarmányozása is ... Jelenleg mekkora területen termeltek
például szénát, és mennyit tudtok évente begyűjteni?

[B.A.] A kaszáló és legelő ö szesen 80-90 hektáros területű, ennek a fele legelő,
a másik fele kaszáló. Ez a terület elegendő a teheneknek és ökröknek, a Krisna-
völgyben jelenleg tartott 42 állatnak.
2011 -ben ö szesen 150 tonna szénát
hordtunk be, amiből 90 ton ná t ökrös
gépekkel kaszáltunk és gyűjtöttünk,
a többit traktorral. Ezt mind takar-
mányozásra használjuk fel. Alomnak
begyüjtöttünk még szalmát is, össze-
sen 60 nagy körbálát (ezek darabon -
ként 5-600 kilósak) és 400 kisbálát
(15-20 kiló ak) tudtunk eltenni
téli re.

[KA.] Milyen takarmányokat kap-

Szénaforgatás nak a Krisna -völgyi tehenek és
ökrök?
[B .A.] A szénán kívül egyes állatok (szoptatósak, öregek és betegek, vagy a nehezebb
121~ ''il
fizikai munkát végzők) kapnak abrakot, árpát, zabot, rozst és búzát is. A teheneknek
szaktunk adni silózott szudánifüvet, és néha silózott kukoricát. A szudánifűből
minden évben két hektárt vetünk, az innen lekerülő mennyiség elég is a 20 tejelő
tehenünknek

Szénatermesztés- és begyűjtés a Krisna-völgyi csorda számára

Krisna-völgyben a 2011-ben 42 fős, vágni, hogy tudjon erősödni. Első évben

tehenekből, borjaikból, ökrökből és egy
bikából álló csordának egy évre nagyjá-
ból 90 tonna szénát kell behordani. Ezt
a takarmánymennyiséget az elmúlt két
évben már teljes egészében dízelmen-
tesen, vagyis az ökrök munkájával állí-
tottuk elő. A takarmányokat átlagosan
2-3 évigjól ellehet tartani. Érdemes tar-
talékot is képezni - nagyjából az éves
fogyasztás egyharmadával számolva.
A takarmánytermesztésnél figyelembe
kell vennünk, hogy a szarvasmarha válo-
gatós, és nem szeret ropogtatni (ellentét-
ben a lóval, birkával, nyúllal, szamárral,
kecskével). Fontos számára a takarmány
illata és íze is, de a legfontosabb, hogy lágy
legyen.
Lucerna, zaboslucerna
Ha nem vetésforgóban termesztjük a
lucernát, akkor 4-5 évig lehet egy állo-
mányát megtartani. Kaszálni zöldbim-
bós állapotban a legjobb (előtte is kiváló
a minősége, de kisebb a tömege, utána
pedig már romlik a minőség), magkötés
után már szalma, nem szeretik az állatok.
Gyakran zabbal együtt vetik március
közepe táj án, és az első kaszálás zabérés-
kor, június közepe-végén van. A lucer-
nát az első évben ~0-15 cm magasan kell
maximum kétszer kaszáljuk Hetente 4-5
hektárt tudunk az ökrös kaszával levágni.
A következő évtől már 4-5-ször lehet l
kaszálni évente, a lucerna ekkor már
naponta l centimétert nő. A kaszálások
l
ideje 40 naponként érkezik el (zárójel-
ben a Krisna-völgyi átlagos hozamok):
l. kaszálás: április 25-től május l-ig
(2,5-3 tonna/ha), 2. kaszálás: június 5.
(2 tonna/ha), 3. kaszálás: július 15. (l
tonna/ha), 4. kaszálás: augusztus 25. (l
tonna/ha), és ha lehetőség van ötödik
kaszálásra, azt szeptember közepén
végezzük (l tonna/ha). Mondják azt
is, hogy az első kaszálást akkor lehet
megkezdeni, amikor a szár alsó levele
sárgulni kezd. Az első kaszálás nagyon
finom, lágy takarmányt ad, később egyre
keményebb lesz a szár.
Fűszéna
A lágy fűszéna termelése érdekében az
első kaszálást már május 10 körül be kell
fejezni.
Az, hogy egy takarmány széna- e vagy
szalma, - a közkeletű tévedéssei szem-
ben - nem attól függ, hogy gabonáról
vagy másról van-e szó. Ha egy növényt
magérés előtt kaszálunk le, akkor szénát
ad, ha utána, akkor szalmát. Van tehát
J22 Hatodik dialógus

vagyis szénának levágva, a lehető legjobb

A május l O. elötti kaszálás adja a leg-
jobb minöségű fűszénát
füszénával azonos. A fiatalon kaszált zab
adja az egyik legjobb minöségű szénát.
Krisna-völgyben vetünk külön e célból
zab ot, illetve vetjük zabos lucernaként is.
Akkor kell vágni, amikor a magvak már
kialakultak, de teje - vagy viaszérésben
vannak. Túl korán em zabad levágni,
me rt ilyenkor még annyira nedves, hogy
nem szárad meg, é bekazlazva "begyul-
lad", penészedik.

gabona széna é gabona szalma is, és van Baltacím, füves baltacim

lucerna széna és lucerna szalma i - attól
függ, mikor vágjuk le.
Zabszéna
A jó minöségű zabszalma egyenér-
tékű a közepes fűszénával, de fiatalon,
A baltacím nagy előnye, hogy hos zú
életű, 10-15 évig i lehet egy helyen tar-
tani. Hátránya, hogy ha nagy mennyi-
ségben eszi a tehén, akkor megillato ítja
a tejet. Ezért füszénával keverve érdemes
takarmányozni vele. [Kó a Antal]

[K.A.] Említetted, hogy szoktatok silőzni is. Mi a módszeretek a silókészíté re, és

hogyan adagoljátok az állatoknak?

[B. A.] A silózás leginkább a káposzta savanyí tásához hasonló. A levágott szudánifüvet
5-10 cm-es darabokra szecskázzuk, és halomba rakjuk. Korábbanköralakú gödör-
ben történt az erjesztés, de a fold fólött kupacolva ugyanolyan jó. A szecska-halmot
alaposan össze kell tömöríteni, hogy a levegőt kiszorítsuk belőle. A tömörített anyag
magassága legalább l méteres legyen. Vizezni nem kell, a saját víztartalma elég az
erjedéshez. Nem is kell takarni, a felszínén és az alján egy réteg megrothad, é ez a
réteg elzárja a levegőtől a kazal belsejét, ahol végbemegy a tej avas erjedés. A siló
nagyon jó takarmány, egészséges, és az állatok is szeretik. Maximum 10-15 kg-ot
kaphat egy állat naponta, mert nagyobb mennyi égben ha mené t okoz.
A silókazlat két hónap után szoktuk megbontani, ekkorra már jó minőségü, érett a siló.

[K.A.] Hogyan tároljátok a takarmányokat, és meddig lehet eltartani?

[B.A.] Nem érdemes két-három évnél tovább tartani, mert elveszítik a tápértékük
jelentősrészét. Nálunk általában egy éven belül elfogynak a felsorolt mennyiségek.
 Szántófoldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás 123

Ha van régebbi, akkor azt etetjük fel először. A szemes takarmányt a többi gabo-
nával együtt tároljuk, az ökrökkel összegyűjtött szénát pedig oldalról nyitott tetők
alatt halmozzuk fel. A géppel bálázott takarmány és a szalma a szabad ég alatt,
halmokba van felrakva.

[KA.] Ha valaki önellátá t tervez, hogyan számolja ki a legelőszükségletet?

[B.A.] Általában Magyarországon

számosállatonként 51 egy hektárt
szoktak számolni. Akinek soványabb
legelői vannak, annak a biztonság
kedvéért állatonként érdemes másfél
hektárral kalkulálnia.

[K.A .] A tájtörténeti vizsgálatok

tanúsága zerint Krisna-völgy és
környéke korábban ö szefüggő erdő
volt. Igazolja ezt a termé zetes gyepek
fajainak teljes hiánya mellett a talaj-
tani vizsgálat is: minden szelvényben A z első tavaszi kihajtás valósággal ünnep a tehenek
erdőtalajokat találtunk, többnyire - számára
az erdők kiirtása után elkezdődött
nagyüzemi gazdálkodás következtében - alaposan erodálódott felső (A-) szinttel. A
völgyekben, a patakok mentén valószínűsíthető némi természetes fátlan növényzet:
sá o ok és ecsetpáz itos foltok. Egy ilyen, egykor alapvetően erdős tájban, ezeken az
erodált talajokon milyen módon történik a legelőgazdálkodás? A legelőket hogyan
szoktátok ápolni, karban tartani?

[B .A.) A legelőink és kaszálóink egyaránt vetett gyepek. Az általad emlitett erodált

talajok az alacsony humusztartalom mellett ráadásul magas agyagtartalmúak is,
vagyis hidegek, nem jó a víz- és tápanyag szolgáltató képességük, és hajlamosak a
tömörödésre.
Emiatt nem tudjuk elkerülni, hogy a kaszálóknál és legelőknél-a terület állapotá-
tól függően - 5 - 10 évente tartsunk egy szántó, majd kaszáló korszakot Utána újra
legelőként- ka zálóként ha ználjuk. A szántókorszak egy évig tart, ekkor többnyire
gabonával vetjük be a feltört legelőt. Utána felülvetjük legelő keverékkel, és 2-3

51
Különböző háziállatok ös zehasonlító mértékegysége: l számosállat = 500 kg élősúlyú
háziállat, amely fajtól, súlytól függően lehet egy vagy több egyed is. Átlagosan például l
zarvasmarha, vagy súlytól függően 3-5 sertés l számosállat.
J24 Hatodik dialógus

évig nem engedjük rá az állatokat, csak kaszáljuk. A gabona nagyon jó termést

ad a pihent-trágyázott legelők helyén, é jó produkciójú az újravetett legelő is. A
gyeptörés fellazítja a talajt, jobb lesz a víz- levegő - és tápanyag gazdálkodá a, és
sokkal több és jobb minőségű füvet ad, mint a feltörés előtt.
A legelőnél nagyon kell ügyelni, hogy ne legyen túl sok állat sokáig egy területen,
mert ös zetapossák, tömörítik a talajt. Erre a legeltetés-terelés során kell odafigyelni.
Kapacitás hiányában jelentősebb legelőápolást jelenleg nem végzünk, ősszel szak-
tunk beiktatni egy tisztító kaszálás t, tavasszal pedig egy gyepboronálást, zellőztetést.

Elfelejtett gabonanövényünk

A fehér libatopot (Chenopodium album)

majdnem mindenki ismeri, mint a trá-
gyázott, tápanyagban gazdag területek,
vetések, kapás kultúrák, kertek gyakori
gyomnövényét.
Keleten még ma is termesztik haszon -
növényként, a közelmúltig nálunk is
fogyasztották tápdús leveleit főzelék­
ként, a régmúltban pedig magvait lisztté
őrölve, búzali zttel keverve.
A Svájc területén feltárt neolitiku
cölöpépítmények raktárleletei között A fehér libatop nagymennyiségű, ehető

tisztított állapotban, és olyan nagy magot terem

mennyi égben került elő a fehér liba-
top maglelete, ami alapján egyértelmű,
hogy élelmezésre használták. Hazánk
területéről ugyancsak a neolitikumtól
kezdve ismertek a növény magjaiból
felhalmozott raktárkészletek (jelentős
mennyiségű maglelet került elő például
a Túrkeve-Terehalomnál feltárt bronz-
kori - Kr.e. 1600 körül - tell telepen,
vagy Fonyód-Bélatelep népvándorlás
kori településén). 52
52
Gyulai F. 1999. 35-36. oldal.
Ha onlóan a mostan ág nálunk i ter-
meszrésbe kerülő, ma még "alternatív"
lisztadó növénynek számító amaránthoz
(főként az Amaranthus hypochondriacus,
A. caudatus, A. cruentus fajok), a fehér
libatop is kettős hasznosítású: fiatal
levele, zsenge hajtá vége vitamindús
főzelék - alapanyag (nyárra aj no általá-
ban ellep ik a levéltetvek), az első fagyok
után gyűjthető termései pedig tápláló
gabona-pótlóként, kiegészítőként jöhet-
nek szóba. [K.A.]
HETEDIK
DIALÓGUS
Ivóvíz
önrendelkezés

A vizet készen kapjuk, és kötelességünk vigyázni rá.

A műtrágya-használat és a gondatlan szennyvízkezelés
a hazai nitrát-szennyezések legfőbb oka. A vízbázis
védelme és a takarékosság. Vízfogyasztás és kúthasz-
nálat az önellátás ban.
126 lfctnlik dwlrigu1

Kun András [K.A.]: Kézenfekvőnek tűnt az élelmiszerrel kezdeni a beszélgeté-

seinket, de ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen az önellátásban a víz még
erőteljesebb szükséglet, mint az élelmiszer. Milyen elvek alapján építettétek fel, és
hogyan működik most a Krisna-völgyi vízellátó rendszer?

Pöcze Vilmos [P. V]: Valóban, étel nélkül jó néhány napig elélhet az ember, de víz
nélkül. .. Fontos még, hogy a vízből a szó szaros értelmében véve nincs is önellátás,
hiszen a vizet - szerenesés esetben - készen kapjuk, vagyis nem mi állítjuk elő,
csak valahonnan hozzáj utunk. Ha nem is mindig egyszerű, a módját, forrását meg
tudjuk választani: az esőből, vagy a talajvízből, felszíni vízből vagy karsztvízből,
esetleg artézi kútból. Lehet válogatni.
Az önellátás szempontjából hazánkban mindenképpen a legegyszerűbb az ásott
kút használata, legalábbis ott, ahol nincsen a közelben egy tiszta vizű hegyi forrás.
Elvileg az esővíz is szóba jöhet, ez azonban a Krisna-hívők számára a szentírások
útmutatása alapján csak nyolc nap után lesz tiszta, előbb nem ajánlott meginni.

l K.A .j Krisna-völgy helyének kiválasztásánál mennyire vették figyelembe az ivóvíz-

önellátás lehetőségeit?

[P V.] Ez elsődleges szempont volt. Egyébként Magyarországon általában nincs elér-

hetetlenül mélyen a talajvíz, általában maximum 15-20 méteren már megtalálható.
Más kérdés, hogy milyen minőségű.
Az első évektől ástunk kutakat. A rendszeresen használt kútjaink vize ma már jó
minőségű, de ehhez mintegy l 0-15 évre volt szükség. Ideérkezésünk előtt, a mai
Krisna-völgy területén nagyüzemi mezőgazdálkodás folyt, és a talajvíz szennyezett
volt nitráttaL
Ha van kút a kertünkben, akkor rendkívül fontos, hogy használjuk: rendszeresen,
lehetőleg naponta húzzunk belőle vizet. Az ásott kútra vigyázni kell, nem szabad,
hogy bármilyen szennyező anyag beleessen, és a vízkivétel sem lehet korlátlan.
Egy nagyobb kertészetet például nem lehet ásott kútból ellátni, ehhez már felszíni
víztestre, vízfolyásra, vagy mélyfúrású kútra van szükség.
A felhasználás oldaláról a takarékos megoldások alkalmazása a legfontosabb. Mivel
a tiszta ivóvízhez önellátó rendszerben csak állandó fizikai munka révén lehet
hozzájutni, és nagy kincs a tisztasága is, ezért ennek megfelelően kell vele bánni.
Ha valaki önellátó gazdaságot tervez, a területe kiválasztásakor lényeges figyelnie
a felszíni vizek és a talajvíz mennyiségére és minőségére. Nagyon fontos szempont
még, hogy lehetőleg a teljes vízgyűjtőn vegyszermentes gazdálkodás legyen, mert
ha a talajvizet akarjuk használni, akkor valamilyen módon garantálnunk kell, hogy
az állandóan tiszta maradjon. Ezért, ha megoldható, célszerű úgy kiválasztani a
területet, hogy a használt talajvíz-réteg vagy lencse ne érintkezzen külső, illetve
nem bio-művelésben lévő területtel.
 l.
lvóví= önrendelkezés 127 ~
A nitrát-tartalom a szennyezés elmúltával
önmagától kitisztul, de ez a folyamat éveket,
évtizedeket vesz igénybe.

[K.A.] Tapa ztalom, hogy a vízre úgy tekin -

tenek, é ebből következőleg úgy i bánnak
vele az emberek, mintha semmi értéke nem
lenne. Jön a csapból, nem is drága ...

[P.V.] Hasonló ez a tűzifa, illetve a hőenergia

esetéhez. Ha pénzért lehet hozzájutni vala-
mihez, akkor nem érzékelhető, hogy temér-
dek munkát, energiát igényelt a kinyerése,
előállítása ... Ha azonban valakinek magá-
nak kell a kutat kiásnia, a falait kitégláznia,
utána pedig naponta felhúznia és behordania
a vizet, akkor sokkal-sokkal takarékosabban
fogja használni. A tűzifa esete: ha c ak a ter- A kút vizét rendszeresen húzni kell, hogy
mosztát gombját vagy a melegvízcsapot kell tiszta és bőséges maradjon
elfordítani, az sokkal egyszerűbb, mintha ki
kellenemenni az erdőre, télen fát vágni, dolgozni a következő évi tüzelőért, felpa -
kolni, hazahordani, lepakolni, felhasogatni (egy átlagos háztartásban évi 5-7 tonna
fát) és napról napra befűteni a vízmelegítőbe.

[K.A.] Ezek azok a tapasztalatok, amelyek miatt az önellátás körülményei közt

automatikusan helyreáll az értékrend, megnyilvánul a dolgok valódi értéke. Itt
egy vödör víz, vagy egy fej káposzta ára nem 20, vagy 200 forint, hanem több, sőt,
pénzben nem ismérhető - hiszen meg lehet enni-inni, ami az életet jelenti.
Az előbb már említetted, hogy a Krisna-völgyi kutak vize korábban nitrátos volt,
és van, amelyik 10, de olyan is van, amelyik 15 év alatt lett iható minőségű.
Tény az is, hogy ma gyakorlatilag mindenütt szennyezett a talajviz Magyarországon.
Az okáról vita folyik: a műtrágya -pártiak szerint minden bizonnyal a szennyvíz-
ülepítők miatt lehet. .. de például a Krisna-völgy alapítása előtti időben nem volt
itt ülepítő, volt viszont erő műtrágya - használat. ..

[P. V.] Egyértelmű, hogy amikútjainkvize a korábbi intenzív nagyüzem műtrágya­

szennyezése nyomán lett ihatatlan. Itt nem volt semmi más szennyező tényező.
Mint utóbb kiderült, a helyi termelőszövetkezet a zabadban, halmokban tároita
a műtrágyát a felhasználásig. El lehet képzelni, milyen mértékű szennyezés érte a
területet.
128 Iletedik dialágus

Én egyébként olyan ellenérveket is olvastam, hogy állítólag több évtized sem lenne
elegendő arra, hogy a szennyezés mondjuk a 20-30 méter mélyen lévő talajvízréte-
gekig lehatoljon. A talajrétegek azonban gyakran nem vízszintesen helyezkednek el,
ezért egyszerencsétlen helyen kialakult szennyezés oldalirányban gyorsan, nagyon
mélyre is be tud szivárogni.

[K.A.] Így igaz, és azt se felejtsük el, hogy a talajrétegek, és az alattuk lévő közet-
rétegek korántsem homogének, törések is vannak bennük bőven, vagyis a lejutá
szennyezés oldalirányú mozgással messzire, vagy ha a mélyebb rétegekben is törés
van, egészen mélyre be tud hatolni.

[P. V.] Nem vagyok a téma szakértője, de tapasztalati tény, hogy az ideérkezésünkkor
bevizsgáltatott, átlagosan 15-20 méteres mélységű kutak vizének nitrát-tartalma
20-30 %-kal az 50 mg/literes határérték felett volt. A Farm alapításától, 1993-tól
húzni kezdték a kutakat, és 2006-ra már minden kútban igen jelentősen, 20-30 mg/
literre csökkent a nitrát-tartalom. A nitrátos vizet sem ivásra, sem élelemnövények
öntözésére nem szabad használni. Ha megszüntettük a szennyezési forrást, akkor
évekig kell szargalmasan húznunk a kútból a vizet (amit legfeljebb csak dísznövé-
nyek öntözésére használhatunk), amíg megtisztuL

,,Kék csecsemők" - A nitrátos víz fogyasztásának egészségügyi

kockázata53

Az ivóvizet szennyező anyagok között amelynek jelentős a nitrát-tartalma.

az egyik legjelentősebb a nitrát. Az
intenzív mezőgazdaságban nagy meny-
nyiségben használt műtrágyából, sérült
csővezetéken keresztül és sérült, vagy
a magánkutakhoz túl közel telepí-
tett ülepítökből kerülhet az ivóvízbe.
Csecsemőknél ez okozza az ún. kék
betegséget (methaemoglobinaemia).
Azokkal az 1-3 hónapos kisbabákkal
fordulhat elő, akik számára a teát vagy
tápszert olyan kútvízzel hígították,
A kútvízzel bejutó nitrát a baktéri-
umok hatására nitritté alakul a cse-
csemő gyomrában és patkóbelében,
majd felszívódik a vérbe. A vérben a
vörösvérsejtekbe hatolva a vérfestéket
(haemoglobint) ún. methaemoglobinná
alakítj a át, így képtelenné teszi azt az oxi-
gén szállítására. A kék betegség tünetei
jellegzetesek a kisbaba először látszólag
teljesen jól van, majd hirtelen kékes-lilás
színűvé (cianotikussá) válik a bőre és

53
Részletek Kiss Éva Élet és halál forrása is a víz című cikkébőL (http:/ /www.hazipatika.com/
articiesi Elet_es_halal_forrasa_is_a_viz?aid=20050126125838, letöltés: 2012. január 30.)
 Ll_
'

129

nehézlégzés alakul ki. Ez az ún. kék cse-
csemő (blue baby) szindróma. Súlyosabb
esetekben, azonnali orvosi beavatkozás
nélkül, fulladásos halállal végződhet. A
vezetékes víz elterjedésével egyre ritkáh-
ban fordul elő ez a megbetegedés. Míg
1976 és 1988 között Magyarországon
több mint 1600 eset volt, és közülük
24 halállal végződött, a 90-es évek
végén a megbetegedések száma 10 alá
csökkent és haláleset nem fordult elő.
Ahol a lakásokban van vezetékes ivóvíz,
ott a szolgáltató vízmű és az ÁNTSZ is
rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minő­
ségét. Probléma csak ott adódhat, ahol
saját fúrt illetve ásott kút van, amelyet
nem ellenőriznek rendszeresen. Ilyen
esetben, ha kisbabát várnak, még a
terhesgondozás ideje alatt meg kell
határozni az ivóvíz nitrát-tartalmát (a
körzeti védő nő továbbítja a vízmintát az
ÁNTSZ vízvizsgáló laboratóriumába).
Amennyiben a kútvíz nitrát-tartalma
meghaladja az egészségügyi határértéket
(50 mg/liter), nem alkalmas a csecsemő
táplálására. Fontos tudnivaló, hogy a víz
forralása csak a baktériumokat pusztítja
el, nem távolítja el a nitrátot, sőt, a víz
bepárlásával a nitrát -tartalom még nőhet
is. A csecsemő számára készített tápszer,
tea vagy bármilyen más víztartalmú
étel elkészítéséhez kizárólag ellenőrzött
minőségű ivóvíz, esetleg palackos víz
használható.

[K.A.j A kezdetekkor hány kút volt Krisna-völgyben?

l P. V.] Akkoriban három kút volt itt, illetve bevezették Somogyvámosról a vezetékes
ivóvizet Ebben az időszakban, mivel a kutak nitrátosak voltak, ivásra és kertészeti
növények öntözésére hálózati vizet használtak. Később a talajvíz tisztulni kezdett,
és 2005-ben újabb kutakat ásattunk, minden második ingatlanra egy-egy kutat. A
cél az volt, hogy két háztartásra jusson legalább egy kút. A 2005-ben ásott kutakban
már az ásás idején is csak néhol volt határérték felett a nitrát, de ezek a kutak már
nagyon hamar megtisztultak így fokozatosan át lehetett térni a kútvíz háztartási
használatára is.

[K.A.] Hogyan készültek nálatok a kutak, és hogyan készültek hagyományosan?

[P.V.j Amikútjaink kútgyűrűs rendszerűek A hagyományos megoldás az volt,

hogy a kutat kitéglázták, amihez külön téglafajtát, íves kúttéglát használtak. Ezek
keményre égetett kúttéglák voltak, ma már nemigen lehet ilyeneket kapni. A tég-
lával kifalazott kutak az aljukon kiöblösödtek, hogy a kút vízgyűjtő- és víztartó
kapacitása nagyobb legyen.

[K.A.] Ha nem volt kút, akkor is tudtak a régiek vizet tárolni. Olvastam, hogypéldául
 130 Hetedik dialógus

a szabolcsi földvár 50 köbméteres Árpád-kori cisztemáját vastag agyagréteggel

döngölték ki. A Tisza az áradásakor megemelte a talajvíz szintet, ami feltöltötte a
ciszternát, és ez a víz az év hátralévő részében megmaradt, iUetve a tetőszerkezetről
ide gyűlt össze az esővíz is.S4 Milyen hagyományos módszer van még a víz tárolására?

[P. V.] Víztárolót, ciszternát hagyományos módon úgy is építettek, hogy a köveket
oltatlan mésszel fugázták ki. Utána a meszet vízzel kezelték, és így erősen megkö-
tött. Ilyen ciszternát várakban, például a Kinizsi-várban lehet látni. Az égetett mész
vízzáró réteget képezett. Az ilyen ciszterna egy kicsit mindenképpen szivárgott, de
így is sokáig megtartotta a vizet.

[K.A.] Krisna-völgyben eléggé sűrűn vannak a házak, nagyjából mint egy mai
átlagos magyar faluban. Tudják pótolni a talajvíztestek a felh a ználást, nem merül-
nek ki?

[P. V.] Tapasztalatunk szerint a kutak vize elegendő. Nagyjábóll -1,5 köbméter víz
van egy kútban, átlagosan 12-15 méteres mélységben. Erre amennyiségre általában
egyszerre nincs szükség, de ha kísérletképpen mégis megpróbáljuk, l köbméter
vizet vödörrel kihúzni több órába telik, és ez nem egészen egy nap alatt vissza is
pótlódik. Én egyszer kihúztam az összes vizet a házunknállévő kútból. Kivettem
belőle olyan 70 vödörrel, és úgy leapadt, hogy a végén már csak arat húztam.
Másnapra ismét tele volt.

[K.A.] Ha négyen élnek egy háztar-

tásban, akkor átlagosan hány vödör
vízre van szükségük naponta?

[P.V.] Van Krisna -völgyben olyan

A Krisna-völgyi lakóépületek
háztartá , ahol hárman laknak, é
átlagosan napi ötven-hatvan liter
- mintegy három vödör - víz fogy
el náluk. Ebben nincs benne a kert-
használathoz szükséges víz, ha azt
i figyelembe ves zük, akkor tripla
mennyiséggel számolhatunk, de még
ezt is bőségesen tudja pótolni a kút
a talajvízből.

S4 Németh P. 1983. 250. oldal.

[K.A.] Ha nem használnak egy kutat, akkor milyen időközönként, és mekkora
mennyiséget kell kihúzni belőle, hogy ne szennyeződjön el a vize? Ha nem nitrátos
a víz, hanem baktériumokkal fertőzött, akkor hogyan lehet fertőtleníteni?

[P. V.] Egy-két naponta legalább egy vödör vizet ki kell húzni, hogy friss maradjon
a víz. A fertőtlenítés leghatásosabb módja, ha beleöntesz a kútba egy liter hipót.
Tudom, ez nagyon nem ökologikus megoldás, de ha biztonságosan ki kell fertőt­
leníteni a kutat, akkor nemigen tudok más megoldást ajánlani. Néhány nap múlva
ki kell merni a kútból az összes vizet. Utána a kút csíramentesnek tekinthető.
Egyébként az önellátás körülményei között egyáltalán nincs módszerünk arra, hogy
a nitráttól mentesítsük a kutak vizét. Az erre alkalmas ozmózisos, nagynyomású
szűrők áramot igényelnek, és drágák. Várni kell, és szorgalmasan, napról-napra
húzni a vizet a kútból, és néhány havonta, esetleg évente laborvizsgálatot végeztetni.

[K.A.] A magyarországi átlagos háztartási vízfelhasználás mintegy 100-110 liter/

fő naponta, ugyanez az érték például Nagy-Britanniában 150 liter/fő/nap. Mennyi
jelenleg a Krisna-völgyi lakók átlagos vízhasználata?

Hazánk lakóinak vízfogyasztása 2009-ben55

A 100-110 1/fő/nap vízfogyasztás átla- Kézmosások: 10-15 liter

gosan a következő módon oszlik meg: Zuhanyozás/fürdés: 40/100 liter
Ivás- főzés: 3-4 liter Mosás: 20-40 liter
Mosogatás: 4-7 liter WC-öblítés: 20-40 liter
Takarítás: 5-l Oliter

[P. V.] Mi az egy főre számolt hazai átlagnak nagyjából a felét fogyasztjuk fejenként,
az átlag valahol 50 liter/fő/nap körül van. A Krisna-völgyiek- részben vallási okok-
ból, illetve a tisztasági előírásokat követve - gyakran mosnak, sokat tisztálkadnak
Azért fogyasztunk mégis kevesebb az átlagnál, mert nálunk nincsenek a nagy
vízfogyasztású mosógépek, és az itt élők zuhanyoznak, nem fürdenek.

[ K.A.] Eszerint, ha olyan vízbázisunk van, ami naponta legalább fejenként 60 litert
ad, akkor a magunk és családunk alapvető szükségletét tekintve nyugodtak lehetünk.

- - - - - " "----
55
Forrás: Magyar Vízközmű Szövetség (www.maviz.org)
132 Hetedik dialógus

[P.V.] Pontosan. Ha pedigakutunkban állandóan rendelkezésre áll nagyjából l

köbméternyi vízkészlet - ami Magyarországon átlagosnak tekinthető -, akkor
ésszerűen használva nem is tudjuk kimeríteni.
NYOLCADIK
DIALÓGUS
Tóépítés- és
fenntartás,
az esővíz gyűjtése
A tavak, kerti tavak előnyei, hasznai, szerepük az
önellátásban. Megfelelő tóméret- és mélység. A kerti
tó építésének fogásai. Növények és állatok betelepülése
és telepítése. A tó gondozása, környékének kialakítása.
A tavat érdemes esővízzel táplálni.
 /34 yolcadik dialógus

Kun Andrá [KA.] : Ha már a víznél tartunk, talán most lenne érdemes kitérni a
vízgazdálkodás más területeire, a tavak létesítésére, az esővízgyűjtésre, majd pedig
a szennyvízelvezetésre és tisztításra is! Krisna-völgy látogatói újra és újra rácsodál-
koznak az itteni tavakra. Milyen célbóllétesítettétek ezeket?

Pőcze Vilma [P. V.] : Krisna-völgyben szárnos kisebb-nagyobb tavat építettünk. A

völgyben folyó természetes patakot - a szükséges vízjogi engedélyek birtokában -
két nagyobb tóvá duzzasztottuk fel. Ezek közül az egyik, amelyik a Templomhoz
közelebb van, tűzi -víztározóként van nyilvántartva. A tavak nagy előnye, hogy
sajátos mikroklímát teremtenek, párásítják a levegőt. További hasznuk, hogy a
környezetükben megemelkedik a talajvíz szintje. Itt Kri na-völgyben még a tavak-
tól 30-40 méterre is érezhető a talajvíz szintjének emelkedése - jól lehet látni a
növényzeten, a lágy- és fásszárúakon is. A tavak vize, ha éppen erre van szükségünk,
öntözésre is felhasználható.

[KA.] ok olyan halastavat láttam a

Nyirségben és a Duna-Tisza közén,
amit nem folyóvíz vi szaduzzasztá-
sával, hanem egy moc aras terület
kimélyitésével hoztak létre. Ott pont
ellenkező volt a hatás: a kimélyítés
magához vonzotta a zom zédos
vizeket, és erősen c ökkent a szű ­
kebb környék talajvízszintje. Az
kevésbé volt szívderítő ...

[P.V.] Ezzel ellentétben a szabad

A hatóságilag kötelező tűzi víztározó is vízfolyások ví szaduzzasztása nem
kialakítható esztétikusan szárító, hanem nedve ítő hatást
gyakorol a környékre. A nagy tava-
inknál nem volt szükség fóliázásra, de ilyen egyszerű duzza ztással csak akkor
lehet tavat létesíteni, hogyha elegendő vízhozamú, lehetőleg állandó vízfolyás áll a
rendelkezésre. Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy mindez csak a megfelelő
engedélyek mellett történhet.
A vízfolyásoktól távollévő, é nem vízzáró alj za ton kialakított ki ebb tavak viszont
mindenképpen mesterséges szigetelésre szarulnak Ennek többféle módja létezik,
de ma a leggyakoribb a tófóliás szigetelés. A jó minőségű tófóliát évtizedekig nem
kell cserélni, hacsak nem sérül meg. Még ezzel együtt sem nevezhető fenntartható
megoldásnak, de nekünk a tófólia használata még belefért az elveinkbe.
___________________________ n_íc_p ít_é s-_c ;s_f ~'_zn_t a,_·t_ú._'·_a z_e sc_i"_'L_- ~_·z_u te_'s_e i ~
__I_3_5

[K.A.] A tó a kert egyik csodája! Mióta elkészült az otthoni tavunk, teljesen megvál-
tozott, vonzóbb lett a kert képe. A jól elhelyezett, megfelelően gondozott tó a kert
egyik legfontosabb pontja, a tópart pedig az elmélyülés helye lehet. Mi a véleményed,
mi az a minimális tóméret, amit már érdemes kialakítani?

l P. V J Az egészen kicsi tavak is nagyon kellemes hangulatot árasztanak. A víz, mint

őselern jelenléte minden időben és környezetben jó hatás ú, ezt tanítja a térrendezés
ősi indiai tudománya, a Vasztu, és a kínai Peng Shui is. Nagyon egészséges az elmé-
nek a jól elhelyezett tó, vagy kis vízfolyás látványa. Ezértszinte bármilyen pici tavat
érdemes megépíteni. Egészen kis víztestnek is komoly mikroklíma-javító, párásító
hatása van. Ha számokat kellene mondani, akkor talán a minimum a 2x3 méteres
tó, l méteres vízmélységgel, amiben már létrejöhet egyfajta biológiai egyensúly.
Mindenképen érdemes a partjára növényeket ültetni, ezek kissé árnyékolják a vizet,
védik a felhevüléstől a nagy melegben.

[K.A.] Milyen módon kell gondozni a kerti tavakat?

[P. V.] Ha hosszabb ideig nem esik az eső, akkor valamennyi vízpótlásra szükség
lesz. Érdemes az ereszcsatornákból a tóba vezetni a vizet, és a másik oldalon túlfo-
lyóval elvezetni az időnként jelentkező víztöbbletet Természetes folyamat, hogy a
tavak idővel eliszapolódnak. Emiatt az iszapot időnként ki kell termelni. A nagyon
elburjánzott hínárokat, fonalas algákat is érdemes megritkítani, mert árnyékolnak,
csökkentik más növények és a halak életterét A vízinövények kiválóan komposz-
tálhatók, nagyon rövid idő alatt jó minőségű komposzt keletkezik belőlük.
A nem fóliázott tavaknál partvédelemre is szükség van, amit vagy kövezéssei -leg-
jobb a mosott, nagyméretű ún. kulékavics -,vagy vesszőfonattal lehet természetes
módon megoldani. Ha nincs partvédelem, akkor idővel a víz alámassa a partoldalt,
szakadópart alakul ki, és a beomló talaj feltölti a tavat.

A kerti tó építésének főbb elvei és fogásai

Erről a nagy érdeklődésre számot tartó megkezdése előtt mindenképpen kérdez-

témáról bőséges szakirodalom áll ren- zünk meg valakit, aki már épített tavat,
delkezésre, ezért itt csak a legfontosabb vagy tanulmányozzuk a szakkönyveket. 56
szempontokat soroljuk fel. A tóépítés

56
Közülük szerintem a legjobb: Hagen, P.- Haberer, M. 2008: Kerti tavak (Tóépítés- tófenn-
tartás- vízinövények?. Cser Kiadó.
136 Nyolcadik dialógus
A tóépítés ideje, helye, és a tófólia
kiválasztása.
A tóépítéshez a legjobb időszak a tavasz.
Ha megoldható, leendő tavunk helyszí-
néül olyan helyet válasszunk, aholleg-
alább a vízfelület felét nyáron 5-6 órá-
nál tovább nem éri közvetlen napsütés.
Viszont ne építsünk tavat nagylombú,
vagy tüskehullató fák közvetlen köze-
lébe, mert a vízbehulló lomb szennyezi
a vizet.
A tófólia kiválasztásánál mindig elsősor­
ban a minőségre, és neazárra figyeljünk.
A tófólia feltétlenül UV-álló legyen,
különben a napfénytől nagyon gyor-
san szétrepedezik. Fontos a fagyállóság
is - legalább mínusz 30 fokig -, és az
is, hogy a fóliából ne oldódjanak ki az
élőlényekre veszélyes anyagok.
A tó kiásása, a meder előkészítése.
A meder kimélyítése során alakítsunk ki
különféle szélességű növényteraszokat
Eközben leginkább a telepítésre szánt
vízinövények igényeit kell figyelembe
venni (iszapzóna, sekély víz, mélyebb
víz).
A partöv kinézetét főként a legfelső
növényterasz határozza meg. A lejtőket,
még az egyes növényteraszok között is,
a lehető leglankásabbra képezzük ki.
Ideális az 1:2 lejtő, azaz 50 cm magas-
ságkülönbség l méteres távon belül.
Feltétlenül ügyeljünk arra, hogy a tó
széle sík területen fusson körbe - ehhez
az átlók mentén, esetleg a tómeder szé-
lén körben vízszintezni kell a szegélyt.
Ellenkező esetben a feltöltött tóban a
magasabb oldalon a lejtő szabadon fog
maradni, ami nagyon csúnya.
Ha elkészült a meder, nagy gondosság-
gal távolítsunk el belőle minden hegyes
tárgyat (kövek, tűlevelek, cserepek stb.),
majd béleljük ki finom homokkal.
Már a tó kiásásakor érdemes kiválasz-
tani a túlfolyó helyét, ahol nagy esőzések
idején a víz túlfolyhat A legegyszerűbb
egy műanyag csövetegy alkalmas helyre
úgy elhelyezni, hogy a túlfolyó vizet egy
kavicságyba vagy a ház vízelvezetőjébe
vezesse. A csövet érdemes összeragasz-
tani a tófóliával. A túlfolyó cső nyílását
úgy kell kialakítani, takarni (hálóval,
kaviccsal), hogy a halak és más állatok ne
kerülhessenek bele. A túlfolyón keresztül
távozó vizet érdemes valamilyen vízigé-
nyes cserje tövéhez vezetni, vagy kavics-
ágyban elszikkasztani.
Mekkora tófóliát vásároljunk?
Ha a tómeder már elkészült, akkor a fólia
méretét a legegyszerűbben egy zsinór
segítségével lehet kimérni. Helyezzük
a zsinórt egyszer keresztben és egyszer
hosszirányban a kész mederbe. Mérjük
meg az elhasznált zsinór hosszát, és a
kapott értékekhez adjunk hozzá olda-
lanként legalább 70 cm-t (átlónként
140 cm-t). A ráhagyás azért szükséges,
hogy a tó egyik leglátványosabb részét,
a tószegélyt megfelelően tudjuk kialakí-
tani. A tó szélének kialakítása a tó feltöl-
tése után történjen.
Tófólia terítése.
Minél melegebb időt választunk a tófólia
______________
T<_Iíc_;f_Jí_rc_;s_-_é._l·._f<._'n_n_rc_''_·r(_í.l_·,
kiterítéséhez, annál puhább lesz, és annál
könnyebb vele dolgozni. Így jobban is
illeszkedik a tó formáj ához, és kevesebb
ránc lesz rajta.
Fogjuk meg (lehetőleg több ember) a fóliát
a szélein és vigyük a meder fölé, majd las-
san engedjük le. Ezután simítsuk el a rán-
cokat, amennyire csak lehetséges. Ilyenkor
tilos éles sarkú cipőt hordani - a legjobb,
ha mezítláb, vagy zokniban végezzük.
A tó feltöltése, a szegély kialakítása.
A tavat több szakaszban töltsük fel. A víz
a fóliára és a tóaljzatra igen nagy nyomó-
és húzóerőt fejt ki. Ha a tavat több lépés-
ben töltjük fel, akkor a fóliának elegendő
_a z_e s~- ~_·í_z g_r z'ÍJ_·rc_;.\_·e
I_J
__ 71 L
ideje lesz arra, hogy kisebb terhelés mel-
lett terüljön szét.
Ha hálózati vízzel töltjük fel a tavat,
akkor a feltöltés előtt és után érdemes
megnéznünk a vízórát. Így pontosan
megtudhatjuk, hogy milyen térfogatú a
tavunk, ami később fontos információ
lehet.
A szegély kialakításához sokféle anyagat
lehet felhasználni, de a legjobban bevált
a mosott folyami kavics (kulékavics),
jól mutat a szegélyben, a sekély parti
részeken, és meredekebb lejtökre is
felhalmozható.
A feltöltés után 2-3 hetet érdemes várni,
mielőtt a telepítéseket elkezdjük. [K.A.]

[K.A.] Nálunk az újonnan létesített tóban- habár szeptember vége volt már- egy
héten belül megjelentek a repülő vízi rovarok, például molnárkák, keringő bogarak,
és vízi poloskák, például a hanyattúszó poloska. Te szoktad segíteni az új tavak
benépesülését, mondjuk néhány vödör vízzel egy közeli élővízből?

[P. V.] Ez nagyon jó módszer, én mindig szoktam oltani az új tavakat a régebbiekbőL

Április végétől, és nyáron a legjobb vizet venni, amikor már sok a vízben lebegő
élőlény, egysejtűek, vízibolhák, sokféle más faj. Ha gázlómadarak jönnek az új
tóhoz, akkor a lábaikon utazva betelepülnek a ragadós ikrájú halak, mint például
a csuka, a szivárványos ökle, illetve a kagylók is. A kétéltűek és ízeltlábúak szintén
maguktól megtalálják az új életteret. Viszont ez a spontán benépesülési folyamat
138 /'-ho/cadik dialógus

több évig eltart, ezért érdemes felgyorsítani. Igen, néhány vödör víz egy közeli tó ból,
növényevő és ragadozó halak megfelelő arányban, ez így egy egyensúlyi rendszert
fog létrehozni. Persze ehhez már kell egy megfelelő méretű tó (legalább az előbb
említett minimum 2x3 m-es víztükrű, l méteres mélységű).

[K.A. J Miután beoltottuk a tavat élővízzel, és eltelt néhány hét, eljön a növénytele-
pítés ideje. Pontosan mi a teendő? Hogyan lássunk hozzá? Én például mindenkép-
pen szeretnék hasznosítható, ehető növényeket is telepíteni. Például indián- vagy
vadrizst (Zizania palustris) 57 , ami megterem ami éghajlatunkon is, és tavi kákát
(Schoenoplectus lacustris), amiből a gyékényhez hasonlóan lehet szőni-fonni. Az
ehető növényekközül szóba jön még a sulyom (Trapa natans). Gyulai Ferenc tanul-
mányában58 olvastam, hogy gesztenyéhez hasonló ízű lisztes magjait az őskortól
egészen a közelmúltig széles körben fogyasztották A szúrós fal ú terméseket augusz-
tus-szeptembertől csónakból gyűjtötték kosárral, gereblyével. Vízben megfőzték,
vagy megőrölték, és kenyeret, süteményeket készítettek belőle.

l P. V.] A sulyom jó választás, csak arra ügyelj, hogy ne szaporadjon el túlságosan.

Ha nem marad szabad vízfelszín, az nem jó a tavi életközösségnek, és sokat elvesz
a tó esztétikai értékébőL Ha a ház déli oldalán kialakított ún. napfénytavunk59 van,
akkor a víz tükröző hatásának megszüntetésével okoz gondot.
A tóban legalább három mélységi szintet érdemes elkülöníteni a növények igénye
szempontjábóL Erre már akialakításánál figyelni kell. A tavirózsák (Nymphaea)
kerülnek a legmélyebbre - a méternél mélyebb vízbe. Ezeket érdemes cserépbe
ültetni és így besüllyeszteni. Ha nincsenek így "kalodába szorítva'', akkor nagyon
elszaporodnak. A közbülső régióba például a kistermetű gyékényfajok kerülhetnek
A 20 centiméternél sekélyebb vízborítású területre a fajok sokasága telepíthető -
ízlés szerint lehet választani. A szegélyzónába ültethető például a salátának is kiváló
vízitorma (Nasturtium officinale). Ide lehet telepíteni gyógynövényeket is: mentákat,
kálmost (ez szintén védett, csak termesztésből szerezzük be).

57
A sötét színű vadrizs valój ában nem rizs, hanem egy másik fűféle szemtermése. Számos
észak-amerikai Zizania faj közülleggyakrabban a Z. palustris- t gyűjtik, többnyire ma is a
természetből, kenuk segítségével takarítják be. Lényegében ugyanúgy használható, mint a
pergősebb rizsfélék.
58
Gyulai F. 1999. 36-37. oldal
59
Napfénytónak nevezik azokat a kerti tavakat, amelyek vize meghatározott napszakban a
házba tükrözi a napfényt, így ezeknek a tavaknak az esztétikai funkció mellett az energia-
takarékosságban is szerepe van.
___________________________ Ta_·e_p_h_é_~-_e_s._fi et_n Jt_a,_·t_á s._a =_e so_·"~•L_ -_~ ·t_V te_s e l ~
__l_3_9

A kerti tóba telepíthető hazai növényfajok

Számos vízi- és mocsári növényfaj él * jelzi), amelyek kizárólag engedéllyel

Magyarországon, ezek közill választot- rendelkező vízinövény-kertészetböl sze-
tunk ki néhányat, amelyek a level ükkel, rezhetök be, a természetböJ nem szabad
virágaikkal díszíthetik a kerti tavat. begyűjteni öket.
Több közülük védett növény (ezeket

Mocsári zóna fajai (néhány cm-tőllO cm-es vízmélység) és magasságuk:

Aranyveselke (Chrysosplenium alternifolium) 10 cm,
Mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) 10-30 cm,
Deréce veronika (Veronica beccabunga) 20-30 cm,
Mocsári gólyahír (Caltha palustris) 20-30 cm,
Szittyó fajok Uuncus spp.) 25-50 cm,
Vízi menta (Mentha aquatica) 30-50 cm,
Vízitorma (Nasturtium officina/e) 40-50 cm,
Apró gyékény* (Typha minima) 40-60 cm,
Kálmo * (Acorus calamus) 50-70 cm

Sekélyvízi zóna fajai (10-50 ern-es vízmélység)

és magas águk:
Vidrafű * (Menyanthes trifoliata) 15-20 cm,
Vízi lófark* (Hippuris vulgaris) 30-40 cm,
Ága békabuzogány (Sparganium erectum) 30-80 cm,
Téli zsurló* (Equisetum hyemale) 50-80 cm, A vfzi lófark védett növény-
Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) 70-80 cm, faj, csak kertészetből szabad
ádi boglárka* (Ranunculus lingua) 80-100 cm, beszerezni
Vízi harmatkása (Glyceria maxima) 100-150,
Tavi és kötő káka (Schoenoplectus lacustris, S. tabernaemontani) 130- 150 cm,
100-120 cm

Nyíltvízi zóna fajai és a tartásukhoz szükséges minirnális vízmélység:

Békalencse fajok (Lemna spp.), lebegő hínárnövények, a legkisebb vízmélységtől
Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), lebegő hínár, 30 cm vízmélységtöl
agy víziboglárka (Ranunculus aquatilis), gyökerező hínár, 30 cm vízmélységtől
Sulyom* (Trapa natans), előbb gyökerező, majd lebegő hínár, 30 cm vízmélységtől
Vidrakeserűfű (Polygonum amphibium), gyökerező hínár, 30 cm vízmélységtöl
Vízi békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), lebegő hínár, 30 cm vízmélységtöl
140 NFolcadik dia/águs

Bodros békaszőlő (Potamogeton crispus), gyökerező hínár, 50 cm vízmélységtől

Fehér tündérrózsa* (Nymphaea alba), gyökerező hínár, 50 cm vízmélységtől
Kolokán* (Stratiotes ala ides), előbb gyökerező, majd lebegő hínár, 50 cm vízmélységtől
Tündérfátyol* (Nymphoides pe/tata), gyökerező hínár, 50 cm vízmélységtől
[K.A.]

[K.A.] A haltelepítésről mi a véleményed? Ami kerti tavunk nagyjábóliS köb-

méteres, és épp azon gondolkozom, hogy tavasszal telepítsek-e bele halat. A kellő
mélység meglenne hozzá, mert néholl,S méter mély, vagyis a halak biztonsággal
át tudnának telelni. Viszont olvastam, hogy a halak először a zooplanktont (apró,
vízben lebegő állatkák) eszik meg, és ezzel megbontják azoo-és titoplankton (vízben
lebegő apró növények, algák) egyensúlyát, ami az algák erős burjánzásához vezet.
Magyarul mondva, kieszik az apró állatkákat, amelyek az algákkal táplálkoznak,
és emiatt elalgásodik a tó.

[P. V.] Ha megfelelően telepítesz, akkor a halak inkább segítenek fenntartani az

egyensúlyt. Szerintem mindenképpen jó, ha halak is vannak egy tóban, akkor teljes
lesz, és egészséges marad a vízi életközösség. Egyébként, ha nem telepítesz halat,
akkor is valószínüleg megjelennek előbb-utóbb, mert a tapadós ikrájú fajokat a
vízimadarak "betelepítik':

[K.A.] Milyen halfajokat érdemes telepíteni?

[P. V.] Egy néhány négyzetméteres tóba csak aranyhalat (aranykárászt) tennék. Az
ilyen, egészen kis tavacskák élő rendszerének szabályozásához nálunk legjobban
az aranyhal vált be ...

[K.A.] ... de ha ez egy kárász-változat, nem lenne jobb az őshonos kárász, mint az
idegenből behozott változata, az aranyhal?

[P.V.] Igen, az aranyhal is egy Carassius (kárász), de azt figyeltük meg, hogy az
aranyszínű változat nemcsak kisebb termetű, hanem a tó méretétől függően sok-
kal harmonikusabban áll be az állomány mérete, de még az egyedek testmérete
is. Érzékelik a tó nagyságát, és csak akkorára növekszenek, hogy kényelmesen
tudjanak élni benne. Ha van hely, az aranyhal akár 20-30 dekásra is kifejlődhet,
viszont egy kicsi tóban- főleg ha sokan vannak-, egészen kicsik, akár csak5-10
dekásak maradnak.
__________________________ ro_·e_p u_~ -_é sfi_e n_ t,_lr_ta_·s._a =_e s_ő l'í_= gy_t V_té_e , l ~
__I__
41

[KA.] Az aranyha.lak fitoplanktont

i esznek?

[P. V.) Igen azt i , de nagyon ok szú-

nyoglárvát is. Ez egy másik érv, ami -
ért érdemes a kksi tavakba is halat
telepíteni, vagy valami mást, ami a
szúnyoglárvákat fogyasztja. Má kép p
elkerülhetetlenül el zaporodnak a
szúnyogok. Még egy ház mellett álló
e ővizes hordó i annyi szúnyogot
termel, hogy az elviselhetetlen. A Az aranyhal az ezüst kárász változata
békák is jeleskednek a szúnyog-rit-
kításban, de ők többnyire nem sokáig maradnak a kis tavakban. Krisna-völgyben
többször próbátkoztam vele, hogy békákat telepítsek a kisebb tavakba is ... rövid
idő múlva zinte mindannyian elvándoroltak. Van legalább tíz kis tavunk, de
béka csakelvétve van bennük. Néhány zöld- és barna varangy jár petézni ide, de
a kecskebékák és tavi békák mind levonultak a nagyobb tavakba.

[KA.] A kis tavakban ezek szerint

inkább csak azokkal a békafajokkal
zámolhatunk, amelyek csupán a
zaporodás idejére mennek a vízbe.
Más kétéltűek, például a gőték, vagy
a hüllők, mint a vízi- é kocká ikló,
zintén nem maradnak meg a kis
tavakban?

[P.V.] Ezek mind átutazók Megje-

lennek rövid időre a felsorolt fajok is,
a békák közül még az unkák is, petéz-
nek, aztán nemsokára továbbállnak A víz vonzza az élővilágot: a szaporodóhelyet kereső
a nagyobb vízfelületekhez. Nálunk békák is hamar rátalálnak
legalábbis ez a tapasztalat.

[KA.] Mondanál még pár szót a halakról? Milyen fajokat ajánlanál még a kerti
tavakba?

[P. V.) Az egyensúly fenntartása végett jó ha vannak benne halak, és jó ha több fajt
telepítünk Elsősor~an a táplálkozá i zokásaik és a mozgási körzetük alapján kell
142 Nrolcadik dia/águs

választani. Kiváló faj a szivárványos ökle, mert nagyon jól bírja a kisebb vizeket.
Szóba jöhet még a compó, más néven doktorhaL

[K.A.] Más kistermetű fajok, mint a szélhajtó küsz, vagy a naphal?

[P.V.] A szélhajtó küsz felszíni hal, és nagyobb kiúszó teret, vízfelületet kíván. Ha
benövényesedik a kis tó, akkor már nem lesz elegendő hely számára. A küszök
nagy rajban úsznak, nem szeretnek egy helyben lebegni, szóval kicsi nekik a hely.
A naphal sügérféle, obligát ragadozó. Nem őshonos, és nem eszik növényt, viszont
megeszi az ikrákat, úgyhogy alkalmas lehet az elszaporodó halak ritkítására. Viszont
ő maga is nagyon el tud szaporodni, invázióra hajlamos faj. A szúnyoglárvát sike-
resen, kiválóan pusztítja, ez nagy előnye. Naphalat is telepíthetnél, ha elfér még.

[K.A.j Mondjuk ami 15 köbméteres tavunkba megfelelő lenne-e a következő hal-

összetétel: szivárványos ökle, aranyhal és compó?

[P. V.] Igen, ez jó társítás lesz. Lényeg, hogy a halak a tó különböző szintjeit bejárják,
tisztítsák. Az ökle főleg az alsóbb részeken tartózkodik. Az aranyhal fel-le vándorol
a vízben, bejárja ez egész tavat, ahol talál valamit, azt feleszi. Emiatt jó választás
lenne a bodorka is, mert szintén vízközt jár. A compó pedig azért megfelelő, mert
többnyire a tó fenéken és vízközt tartózkodik, összeszedegeti a leszálló törmeléket
A compó a nagyobb tavakban megnő akár 30-40 cm-es hosszúságúra, viszont nála
is érvényes, hogy ha nincs hely, akkor kisebb marad. Előnye még, hogy alacsony
oxigénszint mellett is jól megél. A dévérkeszeg is inkább a víz alján tartózkodik. Ha
a víz tetejére keresünk még halakat, akkor megfelelőek a felfelé álló szájúak, mint
a veresszárnyú keszeg és a garda. Ök a víz tetején táplálkoznak, összeszedik a vízre
szálló rovarokat, és a szúnyoglárvákat.
Ha valamilyen okból kevés a táplálék (új a tó, túl sok a hal stb.), akkor lehet etetni
is a halakat, de mindig csak annyi eleséget szabad a vízbe szórni, amennyit néhány
perc alatt elfogyasztanak A megmaradó haleleség ugyanis tápanyagokkal dúsítja
a vizet, és emiatt is elalgásodik a tó.

[K.A.] Egy kisebb méretű kerti tó milyen felszerelést igényel? Mostanában egyes
cégek valósággal rátelepültek a tó-témára, és hihetetlenül drágán árulnak min-
denféle eszközöket. Ha megnézzük a hirdetéseket, akkor kiderül, hogy egy csomó
berendezésre van szükség ahhoz, hogy legyen élet a tóban ... a józan ész azon-
ban nem ezt diktálja. Az élettel teli kisvizek a természetben önszabályozók, nem
hiszem, hogy a mi kis tavaink ne működhetnének állandó levegőztetés nélkül.
Nem is fenntarthaták ezek a mesterséges rendszerek, áram kell hozzájuk. Mi a
véleményed erről?
__________________________ To·_ep_h_és_-_é_sfi_e_n_n_ta_r_ta_s_.m_-_e_s_ő_ví_z_gy_z_u_té_se l~
___l__
43

[P.V.] Nem kell feltétlenül levegőztetés, lehet e nélkül is szép tavat fenntartani.
Viszont ennek az a feltétele, hogy meglegyen a minirnális vízmélység, és hogy
részlegesen árnyék vetődjön a vízfelületre. A lényeg, hogy nemelegedjen fel túlsá-
go an a víz. Ezért a napo oldal felől valamilyen laza levélzetű cserjét kell telepíteni.
Fontos a ritkás lombozat, lehetőleg
apró levelek, hogy ne legyen sok a
vízbehulló avar ősszel.

[K.A.] Egy ki ebb fűzre, mondjuk a

rekettyefűzre(Salix cinerea), vagy a
csigolyafűzre (Salix purpurea) kell
gondolni?

[P.V.] Mindig a tó méretével arányos

méretű cserjét kell választani. Apró
tavaknál ilyenek például a gyöngy-
vessző fajok, mondjuk a hamvas
gyöngyvessző (Spiraea cinerea). A tündérrózsa a kerti tavak ékessége
Dúsan virágzik, mindössze 1-2 méter
magasra nő, é nem vet túl nagy árnyékot. A nagyobbacska tavak mellett, mint a
tiétek i , már elfér egy 2-3 métere cserje, szóval oda tényleg jó lenne a rekettyefűz.
Fonto tehát, hogy legyen benapozott tórész, és legyen valamekkora árnyék.

[K.A.] Télen hogyan levegőzteted a tavat? Ha befagy, akkor hogyan jutnak oxigén-
hez a haJak?

[P.V.] Ha befagy, akkor léket kell vágni. Per ze a fóliás szigetelésű tavaknál ezt
nagyon óvatosan kell végezni, nehogy megsérüljön a fólia. Még ennél is fontosabb,
hogy jól felkészítsük a tavat a télre. A tóba hulló avart az ősz folyamán rendszere-
sen Jernerjük a víz tetejéről, mielőtt le üllyedne. Össze) az iszapot is ki kell szívni
a tó fenekérőL Ehhez - ha van némi szintkülönbség a kertben - egy 5-6 méteres
hosszúságú gumicső elegendő. A cső egyik végétleengeded a vízbe, a má ik végét
lejtő irányban távolabb viszed, és megszívod. Ha már folyik a víz, akkor visszam é z,
és - ha napfényes, zélmentes az idő, é lelátsz a tó aljára - a csövet mozgatva óva-
tosan felszippantod az iszaplerakódást. Ez még fontosabb, mint a lékvágás, mert
a hideg vízben sok az oldott oxigén. Ha vi zont a zerves iszap és falevél a tóban
marad, akkor kénhidrogén keletkezik, és megmérgezi a vizet.

[K.A.] Ha nincs tófóliánk, akkor hogyan érdemes szigetelni a tavat? Középiskolában,

parképítésből tanul~am, hogy hajdanán agyaggal döngölték ki a mesterséges tavak
144 Nyolcadik dialógus

medrét Ez azonban csak akkor szigetel jól, ha az agyag 40-50 cm vastag, de las-
sacskán még ekkor is elszivárog belőle a víz.

[P. V.] Az agyagos szigetelés a hagyományos működőképes megoldás. Viszonylag

jól megtartja a vizet, és egyértelmű, hogy környezetileg fenntarthatóbb, mint a
fóliaszigetelés. Hátránya, hogy a növények gyökerei idővel átnőhetik az agyagot, és
attól kezdve elszivárog a víz. Például a nád vagy a gyékény fajok gyöktörzsei hamar
átfúrják az agyagszigetelést Nádat nem is szaktak kis tóba ültetni, de a gyékények
kisebb fajai- az apró- és kecses gyékény (Typ ha minima, T. gracilis) is- kilyuggatják
az agyagréteget Ugyanez igaz a sásfajokra is.

[K.A.] Akkor hát tényleg a tófólia a legjobb?

[P. V.] Mi tagadás, ez a legtartósabb. Ahogy már említettem, nem tekintjük fenn-
tarthatónak ezt a technológiát, de a leginkább megbízható... Ha agyaggal kibélelt
tavad van, akkor állandóan figyelned kell, hogy a gyökerek ne nőjenek át rajta.

[K.A.] Az önellátás körülményei között eszerint nagy luxus olyan helyen tavat
létesíteni, ahol nincs természetes vízfolyás, illetve ahol kénytelenek vagyunk fóliát
alkalmazni.

[P. V.] Ha csapvízzel töltögeted utána az elpárolgott vizet, akkor mindenképpen

pazarló és vitathatatlanul fenn tarthatatlan. Ha viszont esővizet használsz, akkor csak
a tó létrehozása tartalmaz egy nem fenntartható (a műanyagipartól függő) elemet, a
rendszer működtetése már az önellátó kategóriába esik. Sőt, ahogy megtárgyaltuk,
sok szempontból még hasznos is, gondolj az öntözési lehetőségre, a mikroklíma
szabályozásra, élőhely teremtésre. Ezzel a kis kompromisszummal véleményem
szerint segítjük a gazdaságunk teljes rendszerének harmonikus működését

[K.A.] Milyen módon gyűjtitek az esővizet Krisna-völgyben?

[P.V.] Az esővíz könnyen hozzáférhető vízforrás, de szürke víznek minősül, nem

fogyasztjuk ivóvízként A lakóházaknál és a zöldségeskertben tartályokban gyűjtjük,
és csak öntözésre, a tavak vízutánpótlására használjuk. Fontos, hogy az esővíz­
gyűjtés során a tetőrőllefolyó vizet durva- és finomszűrővel szűrjük meg, hogy
ne kerülhessen bomló anyag a tartályba, ciszternába. A föld feletti tartályokból
gravitációsan, a földalattiakból vödörrel, vagy kézi pumpával emeljük ki. Otthon
egy egyszerű kézi pumpát rendszeresítettem erre a célra, és nagyon jól működik.
A föld alatti esővíztartályok előnye, hogy hűvösen és sötétben tartják a vizet, ezért
a baktériumok, algák nem tudnak elszaporodni bennük.
KILENCEDIK
DIALÓGUS
Szennyvízkezelés-
és tisztítás

Korunk pazarló életmódjának jelképe: az ivóvízzel

öblített vécé. Helyi szennyvízkezelés nádgyökérteres
tisztítóvaL A szennyvíz útja, tisztulásának folyamata,
a tiszt{tótelep működésének részletei. A tisztftott víz
utátározása és elöntözése, a szennyvíziszap kezelése.
A családi méretű tisztítók tervezése, létesítése. Kisebb
beruházással megvalósítható módszerek: komposztvécé
és oldómedencés szikkasztás.
146 Kilencedik dialógus

Kun András [K.A.]: Folytassuk most a beszélgetéssorozatot a szennyvízkezeléssel,

és szennyvíztisztítással. Ez szintén mindenütt központi kérdés, olyan lényeges
probléma, amit minden háztartásnak, minden közösségnek meg kell oldania.

Pőcze Vilmos [P. V.]: Olyannyira így van, hogy ezen a múltban civilizációk buktak
meg. Ha nem kezelik megfelelően a szennyvizet, és ez főleg a városokban igaz, akkor
előbb-utóbb járványok, egészségügyi katasztrófák jelentkeznek. Másrészt, szennyvíz
akkor is keletkezik, ha nem folyóvizes a rendszerünk. Ha külön van komposztvé-
cénk, vagy budink, mint ahogyan a hagyományos parasztudvarokban volt, vagy az
ülepítős megoldást választjuk, ami a nemesi udvarházakban, királyi udvarokban
volt hagyományos modell, akkor is kell valahogyan kezelni a szennyezett vizet.

[K.A.] Kényelmes, vízöblítéses, angolvécés korunkban az ember hajlamos bele sem

gondolni, honnan jön az öblítővíz, majd hová tűnik amit lehúzott, és mi történik
vele azután ...

[P. V.] Manapság többnyire ivóvízzel öblítik a vécé t - na, ez az, ami elképesztően nagy
luxus! Ideális esetben ugyanez történhetne összegyűjtött esővízzel, vagy háztartási
szürkevízzel (például ami a mosógépből kijön, belevezethető a vécé rendszerébe).
Ezzel jelentősen csökkenthető az ivóvíz felhasználás.
A folyóvizes öblítésű rendszernél a másik jellemző adottság a keletkező szennyvíz
rendkívül nagy mennyisége.

[K.A.] Krisna-völgyben a helyi szennyvízkezelést egy környezetbarát nádgyökérteres

tisztítároűveloldottátok meg. Hogyan kell elképzelni ezt a rendszert?

[P. V.] A tisztítómű természetes módon, plusz energia felhasználása nélkül működik.
Az odavezetés kizárólag a gravitáció segítségéve!, csőrendszeren keresztül történik.
úgy alakítottuk ki a hálózatot, hogy nincs szükség áramra, szivattyúkra, áteme-
lésre stb. Ez a folyóvizes rendszereknél jelenleg a legjobb, a leginkább fenntartható
tisztítási megoldás.

[K.A.] Mi aszennyvízcső minimális lejtése?

[P. V.] Ez nagyon fontos kérdés! A lejtésnek l és 3 ezrelék közöttinek kell lennie.
Ha túl nagy a lejtés, akkor a víz a csőben elfolyik, és a sűrű rész ottmarad, idővel
eldugítjaa csatornát. Ha pedig túl kicsi a lejtés, akkor lassul, megáll a szennyvíz, és
ezért keletkeznek dugulások. Nálunk akkora szintkülönbségek vannak a területen,
hogy néhol ejtő-aknákat kellett beépítenünk a hálózatba, hogy ne legyenek lelassuló
illetve túlságosan felgyorsuló szakaszok a szennyvíz útjában.
(K.A.] Ha jól zámolom, ez a lejtés
nagyon kic i, konkrétabban l méteren
l é 3 mm között van. Ezek szerint, ha
nem túl távol van a háztól a tisztító,
akkor még sík terepen is könnyen ki
lehet alakítani a megfelelő !ejté t ...
A c atomából először hová folyik a
szennyviz?

[P.V.] A tisztítótelephez érve először

egy rác o szemétleválasztón folyik
kere ztül. Itt a többnyire véletlenül
belekerült nagyobb méretű szilárd Nádgyökérteres szennyvíztisztító Krisna -völgyben
szennyeződések akadnak fenn. A
rácsot rendszeres időközönként le kell takarítani, üríteni (egy hosszúnyelű gereb-
lyével, vagy más cél zerszámal).
Ezután az előülepítőbe folyik a szennyviz. Nálunk ez egy mély, henger alakú,
négyosztatú medence. Kisebb méreteknél, egy házi tisztítóműnéllehet egyszerűbb,
kéto ztatú medence is. A medencét függőlegesen elhelyezett saválló acéllemezek
o ztják ré zekre. Ezek a lemezek vála ztják szét aszennyvizet különböző fázisokra.

[K.A.] Milyen ré zei vannak a zennyvíznek?

[P.V.] A nyer szennyvíznek van egy felú zó szilárd része, egy leülepedő iszaprésze,
és egy vize fázisa. Ahogyan a bomlá i folyamatok előrehaladnak, ami itt az első sza-
kaszban főleg anaerob (levegőtől elzárt) bomlás, vannak olyan részek, amik utólag
emelkednek fel, és vannak, amik utólag üllyednek le. Az előülepítőben tehát lefelé
és felfelé irányuló anyagvándorlás egyaránt történik. Az a célunk, hogy a folyékony
fázi haladjon tovább a nádágyak felé, a felülú zó és a leülepedett anyag pedig az
előülepítőben maradjon. Az acéllemezek azt akadályozzák meg, hogy a felülúszó
bekerüljön a dréncsöve ti ztítórendszerbe (és tovább a nádágyakba).
Fontos még, hogy a szennyező anyagok me n nyi égének mintegy a fele meg is tisztul
ebben a fázi ban - kémiailag, és biológiailag is.

[K.A.] Most nagyon meglepődtem! Ha aszennyvizet tároljuk, akkor csak az időté­

nyező hatására, ponto abban a bizonyára nagy intenzitással beinduló mikrobiális
aktivitás nyomán, félig már meg is tisztul. ..

[P.V.] Így van, tényleg meglepő, és nagyszerlí dolog. Az egyik mérőszám, amit a
szennyvízkezelésbe!l is alapvetőnek tekintenek, a KOI -szám (a kémiai oxigénigény).
148 Kilencedik dialógus

A KOI-szám értéke mintegy 1300 az átlagos kommunális szennyvizeknél, az elő­

ülepítő kimenő oldalán pedig már csak 650. Ez mindössze annak a következmé-
nye, hogy a szennyvíz áll és ülepedik. Itt az iszap válik külön, és erőteljes biológiai
tisztítás is történik.

[K.A.] A kommunális szennyvíznek nagyjából hányad része a folyékony fázis?

[P. V.] Újra meg fogsz lepődni: mintegy 95 százalék, de néha eléri a 97 százalékot is.

[K.A.] Ez is azt mutatja, hogy a szennyvíz-problémát elsősorban a vízöblítéses

vécékkel idézzük elő. Leegyszerűsítve: a keletkező viszonylag kevés vizeletet, ürü-
léket először a lehúzáskor alaposan felhígítjuk vízzel (ez az ún. feketevíz), majd ez
összekeveredik a háztartási szürkevízzel (mosogatólé, fürdővíz, mosdóvíz stb.).
Így csinálunk a könnyebben tisztítható szürkevízből is feketevizet Ezt aztán óriási
energia és/vagy pénzbefektetést igénylő technológiákkal vagyunk kénytelenek újra
tisztává varázsolni.
A vizelet és fekália mennyisége nyilván elhanyagolható ahhoz az óriási mennyiségű
ivóvízhez és szürkevízhez képest, amit hozzáfolyatunk Most még jobban értem,
hogy miért mondtad az előbb, hogy a folyóvizes és ivóvíz-öblítéses vécé a luxus
kategóriába tartozik, és hogy mindez miért fenntarthatatlan ...
De térjünk vissza a nádgyökérzónás rendszer előülepítőjéhez. Mi történik a felül-
úszóval, illetve a leülepedett iszappal?

[P. V.] A leülepedő anyagokat néha ki kell szivattyúzni, a felülúszó részeket pedig
le lehet merni. Ezek külön komposztálhaták - persze a legnagyobb odafigyeléssel,
hiszen a bomlás során óriási a fertőzésveszély. Főleg hepatítisz, de más kórokozók is
nagy számban lehetnek jelen a szilárd fázisban. Szalmával, fűrészporral, forgáccsal,
falevéllel szokták keverni, és így komposztálják legalább egy éven át. Az ilyenfajta
felhasználás egyébként engedélyhez kötött, és a higiéniás - illetve a szagterhelés
kezelésével kapcsolatos - előírásokat be kell tartani. Nem lehet és nem is szabad
ezt a komposztot az élelmiszertermelésben felhasználni, de máshol a talajba for-
gatva jó trágya lehet, például az energiaerdőben. Évente érdemes többször - akár
négyszer - kitermelni (kimerni, vagy kiszivattyúzni) az előülepítőből az iszapot,
hogy ne gyűljön fel, és ne tömörödjön össze túlságosan.
__________________________________ s_z cn_ )_'v_0 kL_~ c_lé_s-_L ;s_t is_zt_ű á_s l ~
__I__
49

[KA] Hogyan halad tovább ezután a "lefölözött" szennyvíz?

[P. V.] A félig megtisztult híg rész folyik tovább, és átömlik egy elosztó aknába. Innen
dréncsöveken kerül a szigetelt, vastag (2 mm-es) tófóliával bélelt földmedencékbe,
a nádágyakba. A medencéket talajjal töltöttük fel, és ebbe ültettük be a nádat. A
nádágyak alja enyhén lejt, mintegy l ezreiékes lejtésseL Körülbelül 5-6 nap alatt
vándorol a szennyvíz a befolyó oldalról a kifolyó oldalra, és közben megtisztuL

[K.A.] Az itteni ágyak milyen rendszerűek? úgy tudom, hogy két fő rendszer-típus
van ...

[P.V.] Mi a horizontális nádágy mellett döntöttünk. Ezeknél 70 cm mélyen kerül

bevezetésre a szennyvíz, a bejövő dréncsövet a nádágy teljes szélességében kihúz-
tuk, és kavicsborítás, plusz geotextília védi a föld beszivárgásátóL A szennyvíz itt
tehát oldalirányban indul el a talajtestben. A másik típus, a vertikális nádágyas
tisztító, ahol a szennyvíz a talaj felszínére kerül, szétterül, és innen szivárog lefelé
a talajtestben.
Mindkét rendszernél a kivezetés az ellentétes oldalon, a nádágy aljában van. Egy
kavicsréteggel és geotextíliával védett dréncső gyűjti össze a megtisztított szenny-
vizet. A vertikális típus előnye, hogy nagy a terhelhetősége, és aszennyvíz viszony-
lag gyorsan átfolyik rajta. A hátrányai ugyanebből származnak: kisebb a tisztítási
hatásfoka. Ráadásul nem számít zárt rendszerűnek, vagyis szaghatása is van. Ezek
azok a hátrányai, ami miatt mi a másik típus, a horizontális üzemű tisztító mellett
döntöttünk. Szerintem, ha megoldható, érdemesebb a zárt rendszert választani.

s2enn~viz. 1' t +'

bevezete$ kiveze'-es
 150 Kilencedik dialógu

[K.A.] A horizontális elfolyású nádgyökérzónás tisztítónál is előfordul zaghatás?

[P. V.] Igen, megesik, hogy feljön aszennyviz a felszínig, de ez nagyon ritka eset. A
beüzemelés fázisában nálunk is történt ilyen, amikor a nád gyökérzete még nem
volt sűrü, és nem alakult ki a nádas paplan a talaj felszínén. zagteher többnyire az
előülepítésnél tapasztalható a nyers zennyviz bomlásakor, de itt is minimálisnak
mondható. Mintegy 20-30 méteres körzetben érezhető, ami egy ilyen méretű telep-
nél, mint a miénk, nem számí t ro sz értéknek. Ezeknek a tisztítóknak a törvényileg
szabályozott védőtávolsága, éppen a szaghatás miatt, 20 és 100méter között van.

[K.A.] A nádágyakban lévő talajtest homogén, vagy több rétegből áll?

[P.V.] Nincsenek benne rétegek.

Ahogy említettem, a nádágy alján
lévő be- és kifolyó drénc ő - c orrko-
kat kavicstöltés é geotextil védi a fóld
benyomulásátóL A talajtest kevert
anyaga három ö szetevőből áll, l: l: l
arányban humuszos talajból, tőzegből
és homokból. Ez kiváló közeg a nád-
nak, jól tud növekedni benne.
A nád dugványokat a talaj felszínére
ültettük. A dugványok vízinövény
kertészetből származtak. A teljes

A létesítés utolsó fá zisai: az előtérben balra egy fris- rizómás áttelepítést is kipróbáltuk,
sen betelepített nádágy, háttérben az elkészült utátá- de a dugvány szaporítású sokkal
rozó (Krisna-völgy, 2009 tavaszán) gyorsabban fejlődésnek indult, mint
a tóból kiszedett gyöktörzses nád.
A dugványok hamar begyökere edtek, és a talajtestet teljes mértékben átszőtte a
gyökérzetük. A nád gyöktörzsei üregesek, sok levegőt visznek a talaj ba, és a gyökér-
zeten, illetve a talajszemcséken élnek azok a mikroszervezetek (baktériumok, gom-
bák, sugárgombák), amelyek a tulajdonképpeni tisztítá t végzik. A gyökérzónában
egyszerre történik aerob (felsőbb részeken) és anaerob (az ágy aljában) lebontás.
Néhány év alatt a talaj szinte teljesen eltűnik, jó részét a nád beépíti a testébe, é a
nádágy főleg gyökérzetből fog állni.
_____________________________________ s_~ _n l_·~-·~_-f,_ ~_2 ~1_~ s-_c '~_·t_i.l_·~_l _.tc_í.l_· l~
1__
__ 51

Mikroorganizmus- tenyészetek a szennyvíztisztítás hatásfokának

növelésére

Ma már számos ún. probiotikus készít- leszűrjük Az oldatot legcélszerűbb az

mény kapható, amelyeket a csővezetékbe
is juttathatunk (beöntjük a vécébe és
lehúzzuk), ez esetben a mikroorganiz-
musok (baktériumok, sugárgombák)
kitakarítják a csöveket, megszüntetik a
kisebb dugulásokat, de önthetjük köz-
vetlenüla szennyvízgödörbe, vagy a házi
szennyvíztisztítóba is.
Jó hír, hogy magunk is készíthetünk
(kevésbé komplex, kisebb hatásfokú,
de működő) talajbaktérium-tenyésze-
tet, amivel hasonló eredményt lehet
elérni, mint a boltokban forgalmazott
készítményekkel.
Receptúra: Érett komposztból kive-
szünk fél vödörnyit. Langyos vízzel
felengedjük, hozzákeverünk két marék
cukrot, vagy egy pohár mézet. 20 fokos
hőmérsékleten egy-másfél hétig állni
hagyjuk, néha megkeverjük Komplex,
mikroba-gazdag tenyészetünket ezután
előülepítőbe, vagy a szennyvízaknába,
a sűrű fázisra önteni. Nagyban csökkeni
fog a szennyvíziszap mennyisége: akár a
felére- harmadára.
Valamivel jobb hatásfokúak, összetet-
tebbek a profi módon előállított készít-
mények, mint például a Greenman Kft.
által gyártott termékek. A Krisna-völgy,
az Ö ko-völgy Alapítvány és a Greenman
Kft. által közösen végzett kísérletek
kiváló eredményei is ezt mutatják. A
kísérleti kezelések 2009 szeptemberétől
2010 novemberéig történtek a Krisna-
völgyi nádgyökérteres tisztítóműben.
A probiotikus (EM=effektív mikroor-
ganizmusok) kezelés a vizsgált tulaj-
donságok mindegyikében jelentősen -
általánosságban közel a háromszorosára
- növelte a tisztítás hatásfokát. 60 [P. V.,
K.A.]

[K.A.] A Krisna-völgyi nádgyökérteres tisztítóban miért három kisebb, nagyjából

400 négyzetméteres ágy van, és miért nem egy nagyobb?

[P.V.] Az ágyak egyenként 375 négyzetméteresek A működés ennél a méretnél

még ideális, nem érdemes e fölé menni, mert romlik a tisztítási hatásfok. Ezért a
400 négyzetméter körüli méretet tartják ideálisnak a közösségi tisztítóknál. Ha a
körülbelül20x20 méteres kazetta valahol nem lenne elegendő, akkor inkább többet
építenek belőle.

60
A kísérlet eredménye szerint a kezelt nádágyból kífolyó vízben az összes lebegő anyag
mennyisége közel a fele, 54,2%-a, a BOI-érték közel harmada, 31,5%-a, az összes N- és
P- mennyiség szintén közel harmada, 33%-a, illetve 34,6%-a volt a kezeletlen ágyakban
tisztított szennyvízérÍek.
 !52 Kilencedik dialógus

Egyébkéntami három nádágyunk párhuzamosan van bekötve. Ezt ajánljuk má ok-

nak is, mert így biztonságosabb lesz a működés, mintha sorba kötnénk Ha esetleg
az egyik ággyal történik valami műszaki hiba, akkor a másik kettő biztonságosan
üzemelhet tovább.

[K.A.] Emlitetted, hogy a befolyó szennyvíz körül-

belül 5-6 napig vándorol a nádágyban, mire a
másik oldalon kifolyik. A kifolyó anyagat már
lehet tisztított víznek nevezni?

[P. V.] Mindenképpen. Ekkorra ugyanis 95%-ban

megtisztul a szennyvíz. A még benne lévő szeny-
nyező anyagok leginkább nitrogén -vegyületek,
főleg ammónia. Emiatt érdemes még megszellőz­
telni a tisztított szennyvizet.

[K.A.] Ezért építettétek a hatalmas u tó tározó tavat.

Mekkora ez a tó?

[P.V.] A nádágyakhoz képest tényleg nagy, közel

2000 köbméteres, több mint másfél méteres víz-
Néhány hét után kisarjadnak a nád mélységű tó. Mivel a Balaton vizgyűjtőjéhez tarto-
dugványok (Krisna -völgy, 2009 zunk, a már teljesen megtisztult vizet sem enged-
tavaszán) hetjük élővizbe. Akinek nincs ilyen kötöttsége,
annak is érdemes tárolnia a vizet, mielőtt kiöntözné, vagy más módon ha znosítaná.
A tisztított, és az utótározóban már az ammóniától is megtisztult vizet Kri na-
völgyben úgy hasznosítjuk, hogy energiaerdőt öntözünk vele. Többek között azért
van szükség ilyen nagy tárolókapacitásra, mert fagyos időszakban , illetve amikor
lehullott a lomb, már nem lehet öntözni az energiaerdőt

[K.A.] Ha jól láttam, az utótározó vize máris tele van élettel. Két év után már
gyékényfoltok nőnek benne, és a betelepített aranyhalak mintha szaporadnának
is. Hangulatos a nyári estéken felhangzó átszellemült békakoncert, amit sok száz
méterről is lehet hallani.

[P.V.] Ebből a rendszerből majdnem teljesen tiszta víz jön ki. Az élet azonnal
beleköltözött a tározótóba, és valóban virágzik. Élővíznek számít kémiailag és
biológiailag is. Kis mennyiségű ammónia még szellőzik ki itt a vízből, de a betele-
pített halak vidáman éldegélnek, szaporodnak. Most már rájöttek a vízimadarak,
hogy sok benne a hal, vízi rovar, féreg és kagyló, úgyhogy rájárnak a tóra. A nádas
-------------------------------------------------------
medencékben i élnek békák, fé zkel-
153l11
nek a vadkacsák ...

[K.A.] Milyen fajok alkotják az utátá-

rozóból öntözött energiaerdőt?

[P.V) Feketenyárból ültettünk por-

zó klón egyedeket, ki ebb felületen
pedig mérsékeltövi bambuszokat
kísérletképpen. A telepített öt bam-
buszfaj (Phyllostachys aureosulcata,
Ph. bisettii, Ph. heteroclada, Ph. nigra, A nádágyak már működnek, lassan feltöltődik az
emiarundinaria okuboi) örökzöld, utótározó medre is (Krisna -völgy, 2009 nyarán)
ezért télen is öntözhetők. Most vizs-
gáljuk, hogy milyen növekményt produkálnak. Főleg a nyárfák nőttek hatalmasra
- két év alatt 1,2 m-es cse metékből 8-9 méteres fák lettek. Jövőre már kivesszük
minden második sort, és három év múlva újra le lehet majd vágni.

[K.A.] Sarjaztami fogjátok?

[P. V.) Igen, és ezt ötször lehet megismételni, azután kell újratelepíteni az ültetvényt.
A hároméves fák már elérhetik a 15 cm-es átmé rőt is lm-es magasságban. Az már
hasábfa, kályhábanel tüzelhető méret. Szó mi szó, cserépkályhába a szivacsos nyárfa
nem a legjobb fűtőértékű, de ha már keletkezik, hát hasznosítjuk A bambuszból
pedig praktikus használati tárgyak készíthetőek.

[K.A.] Telepíthettetek volna más, fűtés szempontjából jobban hasznosítható fafajt is?

[P.V.] Kevé fafaj bírja ezt a komoly vízterhelé t, a zennyvíztelepet engedélyező

hatóságok pedig szeretnek egy-egy, máshol jól bevált fajnál maradni. A fűznek
jobban örültem volna, de végül nyárra és bambuszra kaptuk meg az engedélyt.

[K.A.) Melyek egy családi méretű szennyvíztisztító ideális méretei? Például hány
négyzetméter nádágyat kell számolnunk egy személyre?

[P. V.) Lako -egyenértékenként 4 négyzetméterrel kell számolni. A vendégek miatt

nem érdemes erre túl sokatráhagyniA házi tisztító az elmondottak sze ri nt, szigetelt
földmedencével készüljön, dréncsövezve, és náddal beültetve.
A drénc öves kifolyót természete en a befolyóval ellentétes oldalon, az ágy aljában
alakítsuk ki. A nád~ gy és az utátározólehet szabálytalan formájú is, nem kell, hogy
I 54 Kilencedik dialógus

feltétlenül szögletes legyen. Ha amorf ágyakat létesítünk, akkor arra kell ügyelni,
hogy a be- és kivezető dréncsövek között meglegyen a minimum 4-5 méteres
távolság.
Az utótározót a keletkező tisztított szeunyvíz mennyisége alapján lehet méretezni.
(Ha lehet, ezt inkább mérnökkel számoltassuk ki, ezen nem érdemes spórolni.)
Általánosságban annyit lehet erről mondani, hogy - az olyan területeken, ahol
a tisztított szeunyvíz élővízbe engedhető - az utótározó-szellőztető tó minimális
mérete azonos legyen az egyik nádágy méretével. Ha hatóságilag van előírva a táro-
lás, akkor az az előírás, hogy minimum kéthavi mennyiséget tudjunk benne tárolni.
Hogyha családi méretű tisztítót létesítünk, akkor már a ház építésénél olyan víz-
használati rendszert alakítsunk ki, hogy a szürke vizet (mosdó-, mosogató- és
mosóvíz) külön tudjuk gyűjteni, és csak ez kerüljön a tisztítóba. Ebben az esetben
nem kell előülepítő, elegendő egy rácsakna, amiben a nagyobb szennyeződéseket
fogjuk fel, hogy ne kerüljenek a dréncsőbe.
Ha lehet, a vécé inkább komposztvécé legyen. Ez talán a legegyszerűbb és a legkör-
nyezetkímélőbb megoldás. Ha az ürüléket és a vizeletet nincs módunk szétválasztva
kezelni, akkor a komposztvécébe rendszeresen kell szalmát vagy földet is szórni,
hogy ne legyen túl nedves, és a mikroflóra fel tudja dolgozni.

[K.A.] Ha valaki nem a Balaton vízgyűjtőjén lakik, akkor saját tisztítójának utótá-
rozója lehet fóliaszigetelés nélküli?

[P. V.] Saját rendszernél lehet, igen. Viszont érdemesebb létesíteni egy kis tavat,
halakkal, vízi növényzettel. .. A tisztított vizet nagy kár lenne hagyni elfolyni,
érdemesebb öntözni vele valamilyen energianövényt, fát, cserjét Ha pedig csak
összegyűjtjük, és a tóból elpárolog, már akkor is nagy segítség a környező növény-
zetnek Allatokkal viszont semmiképpen sem szabad megitatni.

[K.A.] Ha viszont valaki nem akar tavacskát, akkor csak ás egy kisebb mélyedést,
beleültet egy-két fűzfát, és azok az összes tisztított vizet felszívják Csak arra kell
vigyázni, hogy ne nőjenek vissza a gyökereik a nádágyba. Nálunk egy fehér fűz
belenőtt a szeunyvízcső be, karfiolszerű gyökérköteget növesztett, és így el is tömte
a csövet.

[P. V.] Hasonló történet, hogy múltkor ástam a kertben, a ház falamellett készítettem
új virágágyásokat, és találtam egy 10 cm átmérőjű fűzfa gyökeret. Jó messziről nőtt
oda, láthatólag valamit keresett ... Ha nincs a háznak alapja, akkor biztosan benőtt
volna alá. Szóval, a fűzfával tényleg vigyázni kell. Rettentően szereti a vizet, sokat
fel tud szívni, de a tisztítóművet akár szét is rombolhatja.
____________________________________ s=_e n_~ v~_'í_zÁ_ce_z(_'l_é._~-_L ;s_t ~_zr_ít_á s l~
__I_5_5

[K.A.] Mondtad, hogy a közösségi tisztítóknál a minimális védőtávolság 20 méter.

Családi méretű tisztítónál ez mekkora legyen?

[P.V.] Minimum 8 méter a háztól, illetve kúttól, veteményestőL Ez régi szabvány,

az ülepítőket is minimum 8 méterre kellett építeni a kutaktól. Ezt a távot érdemes
betartani, de még jobb, ha ennél is távolabb tesszük a háztól. Főként azért, mert
idővel a baktériumok erősen elszaporodhatnak.

[K.A.] Krisna-völgyben a csapadékvíz belefolyik a tisztítóba?

[P. V.] Csak a ráhulló csapadék. A telep minden oldalról árokkal védett, és teljesen
ármentesített. Ez is lényeges követelmény a létesítésnél, amit be kell tartani, és
érdemes is betartani. Nálunk a telep körül figyelőkutak is vannak, ahol rendszeres
mintavétellel kell ellenőrizni, hogy nem került -e szennyeződés a talajvízbe.

[K.A.] Hogyan alakultak Krisna-völgyben a nádgyökérteres szeunyvíztisztító léte-

sítésének a költségei?

[P. V.] Az ilyen típus ú tisztítóknál a költség kétharmada a csatorna, egyharmada

a tisztító berendezés. A tisztítóberendezés költségei úgy oszlanak tovább, hogy a
kétharmad költség a szigetelésre és a belső csövezésre, illetve a mechanikus szer-
kezetekre fordítódik. Maga a nád telepítése és a földmunka csak az egyharmaclot
teszi ki. Ha munkaórában számolunk, akkor persze a földmunka messze a legtöbb.

[K.A.] Hosszan beszéltünk a folyóvizes rendszerről, és az ahhoz kapcsolható tisz-

títóróL Említetted, hogy ideális esetben eleve nem keletkezik feketevíz, amit külön
erőfeszítéssel tisztítani kellene.

[P. V.] Sokkal ökologikusabb megoldás például a már említett komposztvécé. Ebben
az esetben a szürke vizet - mosdó-, mosó-, és mosogatóvizek - külön kezeljük,
mondjuk a nádgyökérzónás rendszerrel, vagy az ún. oldómedencés-dréncsöves
szikkasztással. A legegyszerűbbek azok a komposztvécék, amiket vándorohatni
lehet, és időnként át kell helyezni. Ezek általában l köbméteres gyűjtővel készül-
nek. Vannak modernebb megoldások, olyanok is, amiket emeletes házakba lehet
beépíteni, és szagmentesek.
Létezik olyan rendszer, ami egész iskolákat lát el. Ez azonban komoly gépészetet,
sok áramot igényel, vagyis nem igazán fenntartható. Az épületekben működő
komposztvécék gyűjtőtartályát időnként üríteni kell, és a kikerülö anyagot lehet
tovább komposztálni.
 TIZEDIK
DIALÓGUS
Tisztító- és
tisztálkodó szerek

Hagyományos mosási eljárások. Kemény vegyszerek

helyett otthon előállítható háziszerek. A sokoldalú
hamulúg és az almaecet. Környezetbarát, olcsón besze-
rezhető tisztftószerek: szódabikarbóna, mosószóda, cit-
romsav. Használatuk lehetőségei, módjai. Mosószer-
növények: mosódió, szappangyökér, szappanfil.

/5 7
 158 Tizedik dialógus

Kun Andrá [K.A.] : Kutatások szerint manapság mintegy 30 OOO féle olyan vegyi
anyagot használunk, ami belekerül, vagy belekerülhet a szennyvízbe, és jó részüket
a tisztítóberendezések nem is tudják teljesen hatástalanítani. .. 61 Hogyha biológiai
úton, élőlények segítségével tisztítjuk a szennyvizet - például nádgyökérzónás
tisztitónk van -, akkor kell -e változtatnunk a szennyvízbe kerülő tisztító- é tisz-
tálkodó szerek tekintetében?

Pőcze Vilmo [P.V.] : Mindenképpen változtatnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a

tisztítónk nemenjen tönkre. Bár érdemes tudni - mikro zkopikus méretű egítőink
dicséretére mondva - ,hogy a legdurvább ipari vegyszereket is kezelik baktériumok-
kal, de per ze nem érdemes erre apellálva tönkretennünk a tisztítórend zerünket.
Zöld szereket kell használnunk, és mindenképpen kerülni a kemény vegyszereket
Ha egyáltalán nincs külső beszerzési forrásunk, akkor a legegyszerűbb házi tisz-
títószer a hamulúg. Nagyon erős lúg, óvatosan kell vele bánni, szembe szájba ne
kerüljön! úgy készül, hogy a tiszta fahamut (festék- é pácmentes keményfa hamuja)
a térfogatának megfelelő háromszoros mennyiségű forró vízzel felöntjük Egy-két
napos állás után a tetején úszó darabkákat szűrővelleszedjük, a tiszta oldatot pedig
merőkanállal vagy kancsóvallemerjük a leülepedett hamu ról, és már használhatjuk
is. Enyhén zöldes színű, kissé nyúJós
folyadék, aminek akár 12-es is lehet
a pH-ja, vagyis tényleg erősen mar.
Mosáskor viseljünk gumikesztyűt,
vagy ha ez nem áll rendelkezésre,
akkor közvetlenül amo ás után ken -
jük be krémmel a kezünket.

Balra a leszűrt hamulúg, jobb oldalon a vízzel felön -

tött, és már leülepedett fahamu

61
Környezetbarát technológiák. 2011. 12- 13. oldal.
-
_ _ _
Tis::títá- és tis::tófkodó s::.erek
A fahamu sokoldalú tisztítószer62
Ha helyesen alkalmazzuk a kályhára,
cserépkályára, kandallóra vonatkozó
tüzelési szabályokat, úgy tiszta hamut
kapunk égéstermékként Kizárólag a szá-
raz keményfa hamuja megfelelő (nem jó
a vegyszerrel átitatott, bontásból szár-
mazó fa).
Mosó- és tisztítószer, fafesték
A mosáshoz használható hamulúgot
a fahamu zubogó forró vízzel történő
elkeverése során nyerjük, amikor is
körülbelül l liter hamuhoz 3 liter forró
vizet öntünk. Ez az elegy egy nap alatt
kitisztul, a hamu leülepszik és a sár-
gászöld színű hamulúgot a le nem üle-
pedett szennyeződések kiszűrése után
használhatjuk A hamulúg maró hatású
folyadék, ezért jól záródó, felcímkézett
üvegben, gyerekektől elzárt helyen kell
tartani!
Kiváló zsíroldó hatású, alkalmaz-
ható általános tisztítószerként, ázta-
tószerként vagy mosószerként,
magában vagy kis mennyiségű kör-
nyezetbarát mosószerrel elkeverve.
Faházak, kerítések elszürkülése ellen az
Alpok vidékén hagyományosan szintén
hamulúgot használtak. A fát néhány
[K.A.] Bellon Tibor leírja, 63 hogy hagyományosan úgy vitték a Tiszára mosni a
ruhákat, hogy előző este a tisztítandót a szapulókádba terítették, ráterítettek egy
62
Forrás: http:/ /www.cserepkalyhas.net/hamu.html
63
Bellon T. 2003. 73.:74. oldal.
159 ~
~ 1
évente forró lúggal lemosták, lekefélték,
így a több évszázadosfaházakis megtar-
tották kellemes, antik színárnyalatukat.
Ehhez a hamut és a vizet l :3 arányban egy
órán át főzték, majd kendőn átszűrték.
Egy másik recept szerint 30 dkg hamut
egy zsákban, 10 liter vízbe lógatva, •
néhány órán keresztül állni hagytak.
Citromhéj hozzáadásával sárgás, kérgek
vagy hagymahéj hozzáadásával barnás
árnyalatot nyertek.
Cserépkályha és kandalló üvegajtajá-
nak tisztítása
Akinek üvegajtós a cserépkályhája
vagy kandallója, bizonyára tapasz-
talta (ha egy kicsit is nedves fával
tüzelt), hogy az üvegre ráég a korom.
Ezt szinte lehetetlen letisztítani papír-
ral vagy kendővel. Számos vegyszer
kapható, amit az üvegre fújva egy
mozdulattal eltüntethetjük a ráégett
kormot, még sincs szükségünk rájuk.
Nedvesítsünk be egy darab papírtörlőt
vagy kendőt és szórjunk rá kevés hamut.
Ezzel a hamus papírral töröljük át az
üveget. Még dörzsölni sem kell! Utána
tiszta papírral töröljük le. A kályhacsem-
pére kicsapódott, feketén ráégett füstöt
is tökéletesen letisztítja.
 J60 Tizedik dialógtt

erre szolgáló vásznat, és hamut hintettek rá. Forró vízzel [elöntötték, majd a kád
kifolyóján las an kicsurgó lúgos vizet összegyűjtötték, felmelegítették, újra ráön-
tötték. Ezt 4-5-ször megismételték. Másnap levitték a ruhákat a folyóra - először
öblítették, utána sulykolófával csapdosták, amíg a lúg által fellazított szennyeződés
ki oldódott.

[P.V.) A pásztorok pedig úgy "mosogattak': hogy sárral, homokkal kenték be, és
fűcsomóval, vagy zsurlóval súrolták-csutakolták ki a bográc ot. Persze ezt a mód-
szert csak szabad ég alatt lehet alkalmazni, a lefolyó nem bírná ...
A foldes csutakolás még hatásosabb, hogyha kevés fahamut is szórsz rá. Így még a zsíro-
kat is jól le lehet oldani az edényről, főleg ha az utolsó tisztításnál forró vizet használsz.

[K.A.] Csodálatos, hogy miután pél-

dául egy földből készített tűzhelyen
megfőztük az ételt, helyben rendel-
kezé re is állnak a zük éges tisztító-
szerek: a hamu és a föld!

[P.V.] Ez tényleg tökéletes, fenntart-

ható rendszer. De csak akkor, ha
mosogatás után alaposan leöblíted
tiszta vízzel. Talajbaktériumnak sem-
miképpen nem szabad rajta marad-
nia - főleg ha nem csak főzőedényről,
hanem mondjuk evőeszközről van
Súrolásra több zsurlófajt is fe/hasz nálhatunk. A
szó.
képen a mocsári zsurló

[K.A.] Milyen egyéb tisztítószereket tudunk magunk is előállítani?

[P.V.] Egy korábbi beszélgetésben említettem az almaecet készítési módját. Hasonló

módszerrel más gyümölcsből, körtéből, szilvából, birsből i lehet ecetet készí-
teni. Mivel "savanyú, mint az ecet", ezért ez is kiválóan használható tisztításra,
vízkőoldásra.

[K.A.] Szódabikarbóna, citromsav...

[P. V.] Igen, de ezeket nem tudod ipar nélkül, házi módszerrel előállítani.

[K.A.] Sajnos, pedig kis túlzással aszódabikarbóna szinte mindenre jó. Csak egy
 l~
Tisztító- é;S tisztálkodó szerek 161 ~
rövid lista, hogy otthon mi mindenre használjuk: sütőpor, folttisztító, súrolószer,
zsíroldó, dezodor, és még sorolhatnám.
De ne feledkezzünk meg erősebb "testvéréről", a mosószódáról sem! Főképpen,
hogy szikes területeken a természet előállítja helyettünk, csak össze kell söpörni a
földről, így ehhez még ipar sem feltétlenül szükséges.

[P. V.] A mosószóda különösen fontos és jó szer. Környezetbarát, és ráadásul olcsó

is. A szódára és más hagyományos szerekre általában igaz, hogy szelídebben tisz-
títanak, mint a kemény vegyszerek, mosóporok. Ezért több időt kell hagyni, hogy
hassanak. A ruhát például érdemes mosószódás vízben fél napig áztatni, utána
könnyebb lesz kimosni szappannal.
Aszódás mosás hagyományos és praktikus menete hasonlított ahhoz, amit a hamu-
lúgos tisztításnál elmondtál: szódás áztatás, esetleg szappanos mosás, majd áztatás.
Hogyha makacsabb a szennyeződés, és nem elég a szódás áztatás, akkor rá lehet
segíteni mosószappannal. A mosószappant elő lehet állítani házilag: növényi ola-
jokból és lúgból - például hamulúgból - főzéssel. A hamulúg felhasználásával
nyert szappan a káliszappan, egy kocsonyás vagy félfolyékony állagú anyag, ami
nem szilárdul meg.
Ha nem tudunk korlátlan mennyiségű vízzel öblíteni (kevesen mosnak manapság
a folyóban ... ), akkor a lúgos anyagokkal kimosott ruhát érdemesbeáztatni vala-
milyen gyengén savas - ecet- vagy citromsavas - öblítővízbe, ami semlegesíti a
szövetben maradt lúgot. Az öblítővízbe csepegtethetünk illóolajat is, így kellemes
illatú lesz a ruha.
Ami még fontos: vegyük igénybe a napfény tisztító hatását, vagyis a szárítás lehetőleg
a szabad levegőn történjen, ha pedig esik az eső, akkor a padláson.

[K.A.] A káliszappant ma kenőszappan néven árusítják, és a szabafestők használják

a régi vakolat lemosására az újrafestés előtt. Mostanság szinte senki nem használja
tisztításra, mosásra. Pedig jó lenne, és viszonylag könnyen előállítható.

[P.V.] Ebbőla szempontból is érdemes lenne alaposan végigtanulmányozni a régi,

főleg a IL világháború idején és azt megelőzően kiadott könyveket, mert rengeteg
ötlet, recept van bennük, amit mi is tudnánk alkalmazni. Az utóbbi évtizedekben
megjelentek közül Könczey Rékáék kiváló könyvében64 van talán a legtöbb ilyen
ötlet és praktika. Nagyon jó forrás Nagyváthy János "A magyar házi gazdasszony"
című, 1820-ban megjelent könyvének reprint kiadása is.

64
Könczey R.- S. Na_gy A. 1997.
162 Ti::cdik dio/águs
Szódabikarbóna és a mosószóda - két mindenes a háztartásban 65
Szódabikarbóna (nátrium-hidro-
karbonát)
Gyengén lúgos kémhatású általános tisz-
títópor. A környezetre nem ártalmas, a
szádagyártás mellékterméke.
- Zsíroldás: a zsírfoltra forró vizet
öntünk, száraz szódabikarbónát szórunk
rá és kisúroljuk.
- Leégett étel eltávolítása: az edényben
kevés szódabikarbónás vizet forra-
lunk Miután kihűlt, az edény könnyen
kitisztítható.
- Mosogatógéphez: megfelelő mosószert
készíthetünk egy pohár bóraxot és fél
pohár szódabikarbónát vízzel simára
keverve.
- Tea- és kávéfolt eltávolítása: nedves szi-
vacsra szórt szódabikarbónával könnyen
eltüntethetők.
- Ezüst tisztítása 1.: l rész szódabikarbó-
nát 20 rész vízben feloldunk, és alumí-
nium edényben (az alumínium a kémiai
reakció miatt fontos) felforraljuk Ebbe
helyezzük be az ezüsttárgyat. Fél óra
elteltével az ezüstöt kivesszük, forró víz-
zelleöblítjük, óvatosan szárazra töröljük.
-Ezüst tisztítása 2.: ha nincs alumínium
edényünk, akkor az ezüsttárgyat bevon-
juk alumínium fóliával, és így helyezzük
a szódabikarbónás oldatba.
- Réztisztítás: a réztárgyat citromlé
és szódabikarbóna keverékével, puha
65
Forrás: A Krisna-völgyi tapasztalatok mellett Könczey R.- S. Nagy A. 1997. 126-127.
oldal.
ronggyal tisztítjuk, vízzelleöblítjük
-Általános tisztítás: rozsdamentes acél-
edényt, csempét nedves szivacsra szórt
szódabikarbónával tisztíthatunk meg a
zsíros szennyeződéstől.
- Hűtőtisztítás: meleg vízben oldott szó-
dabikarbónával mossuk ki.
- Sütő tisztítása: a még meleg sütőt szó-
dabikarbónával és vízzel készített pasz-
tával kenjük ki. Ha megszáradt, forró
vízzel, kefével tisztítjuk, végül a sütőt l
púpozott evőkanál szódabikarbónából
és l pohár vízből készült keverékkel
töröljük ki.
- Vécétisztítás: a benedvesített vécékagy-
lóba szódabikarbónát szórunk, majd
kicsutakoljuk. Fokozhatjuk a hatást l
deci ecettel. Ha abbamaradt a pezsgés,
a vécét kimossuk, leöblítjük
- Dugulás elhárítás (kismértékű, nem
mélyen lévő dugulás esetén): ha már
a pumpálás sem segít, a csatornába
öntünk negyed csésze szódabikarbónát
és fél csésze ecetet. A nyílást letakarj uk,
és a fejlődő gáz megszünteti a dugulást.
Ezt többször is meg lehet ismételni. A
végén forró vízzel öblítjük át a lefolyót.
-Lábmosás: 2-3 liter meleg vízben old-
junk fel4-5 evőkanál szódabikarbónát.
Kíméletesen fertőtleníti, szagtalanítja a
lábat.
- Izzadásgátlás: Fürdés után szódabikar-
 Tisztító- és tisztálkodó szerek 163

bónával töröljük át a még kissé nyirkos semlegesíti aszóda lúgosságát Az öblí-

bőrt.
- Növényvédelem: vizes oldata szőlő és
gyümölcsfák permetezésére, lisztharmat
és szürkepenész ellen használható.
Mosószóda (nátrium-karbonát)
Erősen lúgos kémhatású, forró vízben
jól oldódó fehér por. Természetesen
is megtalálható a szikes területeken.
Ipari előállítása során nem keletkeznek
környezetkárosító melléktermékek.
Túlzott mennyisége a talaj szikesedését
okozhatja.
- Mosás 1.: a mosóporadag fele-har-
mada tetszés szerint helyettesíthető vele.
A textíliák puhábbak lesznek, színük
megmarad. Ajánlott hőfok: 40-60 fok.
- Mosás 2.: Lehet kizárólag mosószó-
dával is mosni. Ekkor a ruhákat mosó-
szódás vízbe áztatjuk (ügyeljünk a
színtartósságra!), majd kimossuk. Az
öblítés citromsavas vízben történjen, ez
tővízbe illóolajat is cseppenthetünk
- Áztatás: a ruhát előző este áztassuk be
langyos, mosószódás vízbe. Itt ügyelni
kell a ruha színtartósságára!
- Mosogatás: 5 liter forró vízben felol-
dunk l evőkanál mosószódát. Eltávolítja
a zsiradékot, égett foltokat is. Az üveg-
edényeket utána ecetes vízben öblít-
jük, hogy ne maradjanak foltosak.
Alumínium edényeket nem szabad vele
tisztítani!
- Általános tisztítás: l liter meleg vízben
l evőkanál mosószódát feloldva a legzsí-
rosabb csempét, tűzhelyet, linóleumot is
megtisztítj a. A piszkos rongyokat, kefé-
ket, konyharuhákat beáztatva szagtala-
nok, tiszták lesznek.
- Tisztítófolyadék l liter forró vízben
3 evőkanál mosószódát feloldunk A
lemosott felületeket kezelés után vízzel
leöblítjük

[K.A.] A közelmúltban-talán a mosódióról olvasottak ihletésére- kipróbáltam

a mosószer-készítést a vadgesztenye terméséből. Tökéletesen működött. Később
persze kiderült, hogy nem én vagyok a felfedező. Ez a téma manapság benne van
a levegőben, sokan mások is rájöttek, hogyan lehet mosni a vadgesztenyével. Meg
kell hámozni és darabokra vágni 3-4 gesztenye magot, majd egy liternyi vízben
felfőzni. Néhány perc forralás után levesszük a tűzről, és fedő alatt hagyjuk kihűlni.
Leszűrjük, és már használhatjuk is a folyékony vadgesztenye- mosószert. Aztán ott
van egy másik mosószer-növény, a szappanfű (Saponaria officinalis) ...

[P. V.] ... és ott van a fátyolvirág (Gypsophila pa nicufata), ami szintén magas habzó
anyag (szapon in) tartalmú, főleg a gyökere. Érdemes lenne kipróbálni, hogy mikép-
pen tudjuk használni mosásra.

[K.A.] A homoki területeken Magyarországon is gyakori fátyolvirágnak szokatla-

nul nagyméretű karógyökere van, akár 2 méter hosszú, és felül 10 centi átmérőjű
164 Ti::.edik dialógus

is lehet. A kiásott gyökeret meg kell hámozni, fél centi vastag szeletekre vágni, és
megszárítani. Felhasználáskor kevés vízben ki kell főzni, és kész van a folyékony
mosószer. A gyökér szaponin tartalma l O-20%, tényleg úgy habzik, mint a szappan. 66
Milyen más szer van, amit esetleg tudsz még ajánlani?

[P. V.] Nem említettük eddig, hogy milyen kiváló tisztítószer a tehéntrágya. Lehet,
hogy első hallásra meglepő, de a védikus kultúrában sok mindent fertőtlenítettek
ezzel az univerzális tisztító anyaggal. Vízben feloldották, és felmostak, mosogattak
vele. Külön érdekesség, hogy a nyugati tudósok kutatásai utóbb bebizonyították,
hogy valóban erős antibakteriális hatása van. Emlékszel, mi a fák sebkezelésére is
használjuk.

[ K.A. j Igen, és a magyar nép is régóta használta a tehéntrágyát, szintén a fák seb-
kezelésére, de a földes padlójú házak felmosására, tisztítására, a padló tapasztására
is. 67 Úgy látszik, hogy a keleti és nyugati népi tapasztalat ebben a tekintetben nem
különbözik.

Tiszta ruha az önellátásban

Aki próbálta, tudja, hogy ruháink szin-
tetikus mosószerek nélkül, egyszerűbb
szerekkel is tisztává varázsolhatók. Így
a környezetet sem károsítjuk.
Mosódió, mosószóda, szódabikarbóna,
hamulúg, ecet, illóolaj - ezek a mi leg-
főbb varázsszereink
Tekintsük most át, mik azok a szerek,
amelyek az önellátás keretei között is
rendelkezésünkre állnak!
Kezdjük az egyre népszerűbb mosódió-
val, ami kétségtelenül a természet aján-
déka. A szappanfa (Sapindus mucorossi)
terméséről van szó, amely a mosáshoz
bármiféle átalakítás nélkül, közvetlenül
használható. Fán termő mosószer, de csak
trópusi körülmények között él, ahonnan
szállítani kell, a nagy távolságú szállítás
pedig jelentős környezetterheléssei jár.
Nálunk 15-20 m belmagasságú, fűtött
üvegházban lehetne tartani, ami nem
kifejezetten fér bele az önellátás kerete-
ibe. Ám jó tudni, hogy hazánkban is élnek
olyan növények, amelyeknek hasonlóan
magas a szaponin tartalmuk. Ilyen pél-
dául a vadgesztenye magja és a szappanfű
gyöktörzse. Érdemes kipróbálni!
A szaponin jelenléte mellett a mosás
másik trükkje amosóoldat lúgos kém-
hatása, amely nem csak ipari vegysze-
rekkel állítható elő, hanem egyszerű házi
praktikákkal is.

66
Vö. Rápóti J.- Romváry V. 1980. 129. oldal.
67
Bellon T. 2003.
-
_ _ _
Ti.ctítá- c's lisztúlkod<i s::!'rek
Kézenfekvő a hamulúg használata. Mivel
az önellátásban fával fűtünk, fahamu van
bőven. A hamulúg előállítása gyerekjá-
ték, felhasználása viszont nagy figyelmet
kíván: rendkívül erős lúg, ezért nagyon
elővigyázatosan szabad csak alkalmazni.
Vigyáznunk kell testi épségünkre is
(maró hatású!), és ruháinknak sem tesz
jót a lúg egy bizonyos kancentráció
felett.
Az adagolás a mosandó ruha mennyisé-
gétől és a hamulúg töménységétől függ.
A nagyon elszennyeződött ruhákat elő­
zőleg be lehet áztatni hamulúgos vízbe,
a nem nagyon piszkos ruháknak az 5
kg-os mosógépi mosáshoz körülbelül
2-4 dl lúg elég, esetleg kombinálhatjuk
más környezetbarát mosószerekkel.
Legbiztonságosab b, ha csak fehér ruhák-
nál alkalmazzuk.
A hamulúgnál jóval gyengébb lúg a
mosószóda. Ma már vegyileg állítják
elő, egy gyártási folyamat melléktermé-
keként, de ha éppen szükséges lenne, a
szikes területeken összesöpörve hozzá
165 ~
~ 1
tudnánk jutni ipar nélkül is. Különösen
a kézi mosáshoz nagyon ajánlott egy fél
napos mosószódás előáztatás. A forró
vízben feloldott mosószóda fellazítja a
szennyeződéseket, így lerövidülhet az
aktív mosás ideje. Lúgos hatásánál fogva
önmagában is tisztító hatással bír, de
lágyítj a is a vizet, ami növeli a hatékony-
ságot. Színes ruhákhoz óvatosan hasz-
náljuk, mert kíssé fakít, fehér ruháknál
annál inkább: fehérítő hatása van.
Az öblítés lényege, hogy a mosószere-
ket eltávolítsuk a kelmékbőL Ez elérhető
önmagában vízzel is, de javítja a haté-
konyságot, és talán csökkenti a mosást
végző fizikai igénybevételét, ha rásegí-
tünk a lúgos mosószer semlegesítésével:
valamilyen savas oldattal. A legkézenfek-
vő bb az ecet, amely könnyedén előállít­
ható házilag, és még puhítja is a ruhát,
sőt, segít a színek rögzítésében, tartós-
ságuk megőrzésében. Nem kell tartani
tőle, gondos öblítés után egyáltalán nem
lesznek a ruhák ecet szagúak! l R.SZ. l
TIZENEGYEDIK
Tűzifa előállítás.
DIALÓGUS

Fűtés, főzés fával

Az erdők haszonvételei egykor és ma. A tűzifa szükség-

let-, és az ültetvény méretének kiszámítása. Kemencék,
sparherdek, cserép-, tégla- és tömegkályhák. Fűtés,
főzés,
vízmelegftés kukoricacsutkával, gyomszárral.
Akácültetvény és hazai faJajú lombos erdő - előnyök,
lehetőségek,
telepítés, ápolás. Alapvető energiatakaré-
kossági módok. Napkollektor létesítése.

ló 7
168 Ti::.enegredik dialrigus

Kun András [K.A.]: Egy átlagos magyar háztartás éves energiafogyasztásának

mintegy 65-70%-át a fűtés teszi ki. Mérsékelt égövön a hidegebb időszakokban
mindenképpen meg kell oldani a fűtést, és az önellátás körülményei között a főzés­
hez is tüzelőanyagot, elsősorban tűzifát kell előállítani.

Pőcze Vilmos [P. V.]: Ez egy igazán komoly kihívás az önellátásban. Majdnem a
legnagyobb fizikai munka, és ráadásul- ellentétben mondjuk az építkezéssel- évről
évre el kell végezni, elő kell teremteni a tüzelőt. Főként akkor nagy feladat, hogyha
onnan kezdjük el a folyamatot, hogy elvetjük a csertölgy makkját, vagy felneveljük
a véghasznált (tarra vágott) területen a sarjerdőt (a levágott fák tuskóiból kihajtott
sarjakat).
Nekünk szerencsénk van, mert Somogyban olyanok a táji adottságok, hogy minden-
féle mezőgazdasági tevékenység, így a kertészet, a szántóföldi- és az erdőgazdálkodás
is sikeres lehet. Az erdő nemcsak a tűzifát adja, hanem számtalan más haszonvétele
is van. Az erdei gyümölcsöktől a mohán keresztül a gallyfáig.

[K.A.] Az erdő szabályazza a mikroklímát, szélvédelmet, erdei takarmányokat ad,

lehet benne legeltetni, makkoltatni, avart gyűjtenialomnak-és lombot takarmány-
nak. Persze, a jószágot behajtani az erdőbe ma törvényileg tiltott, de a 19. század
végéig- bár sok helyen akkor is tiltották- az egész Kárpát-medencében általános
volt. 68 Ha van saját- nem üzemtervezett- erdőfoltunk, akkor abban ezek a haszon-
vételek is lehetségesek. Ha legeltetünk, akkor az erdő természetes regenerációjához
szükséges fiatal fákat, a fák sarjait óvni kell. Néhány éve az Erdélyi Mezőségen
beszélgettem egy juhásszal, aki titokban mondta el (mert nyilván látta rajtam,
mostanában nem térek vissza), hogy rendszeresen behajtja a juhokat az erdőbe
legeltetni. Azt is tudjuk, például Andrásfalvy Bertalan írásaiból, hogy sok vidéken
a leveles ágakat, gallyakat szedték lombtakarmánynak Az állatok által meghagyott
vastagabb, lelevelezett vesszőt, ágat később eltüzelték a kályhában. Tavaly, amikor
Andrásfalvy professzort meghívtuk Krisna-völgybe, sokat beszélt arról, hogyan
lehetne az itteni erdők leveles ágait is felhasználni a tehenek takarmányozására.
Krisna-völgyben és környékén milyen fahozamú erdők vannak?

[P. V.] Somogyi viszonylatban átlagosan 200 köbméter tűzifát ad egy hektár erdő.
Ez az akácra érvényes adat, ami ma a tűzifa túlnyomó részét adja Magyarországon.
A hazai fafajoknál nagyobb fatömeggellehet számolni, viszont 70-80 éves vágás-
fordulóvaL Hektáronként egy jó növekedésű tölgyes erdőből akár 350 köbméter
fát is ki lehet termelni.

68
Bartha D. 2003.
 Tü=ifa eliúi/Utá.<. Füti .jö,e fcivaf /69 1 ~
[K.A.] Ugye, az előbb az akácra mondott 200 köbméter az az országo átlagnál
kic it alac onyabb érték?

[P.V.] Egy jó vízellátottságú homoki termőhelyen, például a Nyírségben, 300 köb -

méter akácfa is lejöhet egy hektárról, de nálunk kisebb hozam ok vannak. Körülbelül
25-30 év kell hozzá, hogy az ültetvény ezt tudja produkálni. A legnagyobb munka-
igényű művelet a kitermelés és a beszállítás. A fa súlya nyersen közeliti a 900-920
kilót erdei köbméterenként. 69 Legnehezebb a koc ánytalan és a kocsányo tölgy, a
cser kic it könnyebb.

[K.A.] A úly a növekedési ebességtől függ, vagyis annál nehezebb, minéllassab-

ban nő ...

[P. V.] Igen, nagyjából így van. Nálunk

a kocsánytalan tölgy nő a legla ab-
ban, é a fája olyan nehéz, hogy ok-
szor elsüllyed a vízben, nem úszik fel.
Lényeges, hogy korábban, mond -
juk 150 évvel ezelőtt, a tűzifa nem
az volt, amit ma annak használunk.
Zömében az ágfa, a hulladék, a kéreg
volt a tűzifa, amit már má ra - épí-
tőanyagnak, bútornak, bányafának -
nem tudtak felhasználni. Ha sok az
ágfa, a kéreg, akkor több lesz a hamu
mennyisége, gyakrabban kell rakni a Régen inkább bútor- és épületfának használták
tűzre, de egyébként tökéletesen meg-
a vastag hasábfákat
felel tüzelőanyagnak.

[K.A.] Erről az jut e zembe, hogy példáula - ma részben természetvédelmi szen-

télynek zámító - Nagykőrös melletti tölgye erdőket nagy területeken művelték,
sarjaztatták 20 éves vágá fordulóval. Ilyen művelésnél nyilván zó sem volt vastag
törzsekrőL Jó e etben comb-, de inkább karvastagságú, sűrü állományokat tartot-
tak fenn, é ezeket vágták le tüzifának, illetve kéregnek, c erzőanyag készítéséhez.

69
Egy erdei köbméter nagyobb, mint egy köbméter. Az erdőben kitermelt, többnyire l m-es
ho zú ágúra feldarabolt faanyag lxlxl ,7 m-e térfogatnyi mennyisége.
 !70 Ti=enegyedik dialógzt

[P. V.] A vékonyabb fákat könnyebb volt kitermelni, mozgatni, behordani, felvágni
is. Az ágfát nem kellett hasítani. Abban az időben más volt az értékrend: azt a fát,
amit valami más célra fellehetett használni, nem volt érdeme eltüzelni.

[K. A.] A kemencékben, sparher-

dekben icukorica zárral, csutkával,
meg napraforgószárral tüzeltek.
Olvastam, hogy a kertből egé z nyá-
ron át gyűjtötték a gyomszára t, kóró-
kat is, ami c ak volt. Összekötegelték,
zárították é így rakták a kemencébe.

[P.V.] A megfelelő méretűre dara-

bolt növényi szár, a kukoricacsutka a
takaréktűzhelyekben, sparherdekben
is nagyon jól használható. Tobbet kell
Nyitott kérnényes kenyérsütő kemence belőlük rakni a tűzre, mÍ11t a fából , de
Somogyvámoson mivel az asszonyok otthon voltak, meg
tudták oldani így a fűtést és a főzé t.

[K.A.] Ti otthon sparherden főztök, és úgy tudom, gyakran süttök is benne. A

sparherd milyen mértékben fűt? Mondjuk, egy 15 négyzetméteres kis helyiséget
be tudsz fűteni vele?

[P. V.] Azt még túl i fűti. Per ze csak

addig, ameddig rakod benne a tüzet.
Ahhoz nem elég a melege, hogy a
falak is átmelegedjenek, reggelre
kihűl a szaba.

[K.A.] Ha egy kétfogásos ebédet főz­

tök - leves el, és egy egyszerű főze ­
lékkel, rizz el -, akkor ez nagyjából
mennyi fát igényel?

[P.V.) Tűzgyújtás után a sparherd

főzőlapja szinte azonnal meleg. A
Sparherdet készen is vásárolhatunk, de téglából is
sparherd sütőjének felmelegítése
megépfthető. Tégfából rakott sparherd egy Krisna-
kicsit tovább tart. Nagyjából 5-6 kiló
völgyi házban
száraz fa kell hozzá, és egy óra alatt
megvan az egész.
 n;,ifa e/őú/Utás. Jő'é.'
Ft1té. fú•·al 171 l~
Amikor gallyai tüzeltünk a spaherdben, akkor egy öl fogyott el egy ebéd főzésére.
Súlyra ugyanannyi fogyott, mint a fából. Ha kenyeret is sütünk, akkor elfogyhat
8 kiló fa i .

[K.A.] A hagyományos kemencék előnye, hogy nagy az ajtónyílásuk A mai kály-

hák többségének ajtaján nem is férne be egy köteg rőzse vagy gyomszár. Tervezem
egy kinti kemence építését, annak majd jó nagy ajtaja lesz, hogy ne csak fával
főzhessünk-süthessünk.
A c erépkályhában is kipróbáltátok a gallyai, ágfával való fűtést? Működött?

[P. V.] Igen, jóllehet vele fű te ni. Először meg kell pakolni a tűz teret, és utána többször
rakni rá, mert a gally- é ágfa nem termel olyan mennyiségű parazsat, mint a hasábfa.
A cserépkályhákon kívül a tömegkályhákban, és a sárral tapasztott kályhákban is
használható. Lakatos Gézáék Máriahalom élőfaluban sárral tapasztott kályhákat
raktak, ezek kevé fával is nagyon jó fűtést adnak.

Sütemény a cserépkályhából

Télen, amikor a tonnás cserépkályhában elem helyett egyszerűen úgy rakatjuk a

lobog a tűz, fele lege nek tűnik a villany- kályhát, hogy egy bemélyedé képződ ­
vagy gáztűzhelyt i begyújtani egy kis jön, ahol például melegen lehet tartani
sütemény, vagy rakott étel kedvéért. Sok egy-egy csésze teát, vagy lehet benne
áram/gáz megspórolható, ha a cserép- gyümölcsöt aszain i.
kályha átrakásakor beépítünk egy
ké zen kapható sütőelemet (bal
oldali kép). A begyújtás után egy
órával már a sütő i forró. A be fű ­
tés mértékétől függően 150-250
fokra melegszik fel. Jó zolgálatot
te z egy ütőhőmérő. egitségével
jobban kontrollálhatjuk, hogy
milyen hőmér ékletnél rakjuk
be a sütnivaló ételt. A hőmérő prakti- Agostyán élőfalu ban, amit létrehozói az
kus azért i , mert visszajelzést kapunk "élőfalvak előszobájának" neveznek, lát-
a kályha bel ejének höfokáról: a c e- tunk cserépkályhába épített vízforralós
répkályha életidejét nagyon meg tudja megoldá t is. Vízzel feltöltött, csappal
rövidíteni, ha rend zere en túlforró ítják ellátott fémedényt csú ztatnak egy e
(erre mondják, hogy "szétég a kályha"). célra kialakitott mélyedésbe Qobb oldali
Egy má ik lehető_ség, ha előre gyártott kép). [R. Z.]
 172 Tizenegyedik dialógus

[K.A.] Úgy tudom, hogy Krisna-völgyben is készült tömegkályha. Milyen tapasz-

talataitok vannak róla?

[P.V.] Nálunk ún. dán és finn kályhák épültek téglából. Lehet építeni hasonlót
sárral tapasztva, jó keményre égetett téglával rakva. A tömegkályhák fü tjáratolása
olyan, hogy még a füstgázok is elégnek bennük, ezért nagyon jó a hatásfokuk. A jól
huzatolt tűzterű tömegkályháknál ezért csökken a felhasznált famennyiség. em
olyan nagy a sugárzó hőjük, mint mondjuk a cserépkályháknak, de ha a kályha
nagy tömege már felmelegedett, akkor tartósan, több napon át adják le a hőt. A
külső hőmérsékletük 35-40 fok körül van (a felfűtött cserépkályháknak körülbelül
75-80 fok a külső hőmérséklete). Nagy tömegük miatt viszont olyan mennyiségü
infrahőt sugároznak vissza, hogy nagyon kellemes mellettük.
A tömegkályha helyének kiválasztá ára ügyelni
kell, mert az óriási súly miatt nem építhetők pél-
dául emeletre, vagy pince fölé, ha nem eléggé erő
a födém.

[K.A.] A mi otthoni c erépkályháink, amikkel

két-két szobát fütünk, egyenként egy tonnásak. A
tömegkályhák átlagos súlya mekkora?

[P.V] Ez eléggé változó, a Krisna-völgyiek 2,5-3

tonnásak. Ez a családi méretű tömegkályha. Ha
egyszer ezt a tömeget átmelegíted, az nagyon nagy
hő tartalék.

[K.A.] Térjünk még vis za néhány gondolat ere-

jéig az erdőhöz, illetve az önellátó fatermesztéshez.
Téglakályha és fafűtésű vízmelegítő Milyen fafajösszetételt alkalmazzunk, ha nem aka-
Krisna -völgyben runk akácot, vagy kizárólag akácot ültetni?

[P.V.] Ami igazán fenntartható, az a természetszerű erdőkben való gazdálkodás,

folyamatos erdőborítássaL Ezzel szemben a rendszeresen véghasznált (tarra vágott),
és ezért állandó felújítást igénylő erdő művelésébe nagyon ok energiát kell fek-
tetni. Ezt a gépesített technológiák lehetövé teszik, de a családi vagy kisközösségi
önellátásban nem működőképes. Nem csak a gépek hiánya vagy drága fenntartása
miatt, hanem azért sem, mert az önellátásban sokkal több időt kell fordítani az
élelemtermelésre, és kevesebb idő jut arra, hogy mondjuk, erdőket neveljünk.
Az őshono fafajú erdőkben a folyamatos erdőborítás fenntartá a és a szálaló vágás
a megfelelő (nincs tarvágás). Kivágjuk a kiszáradt fákat, a sűrű részekből zálalunk,
hogy a többi fa tudjon nőni (növedékfokozás). Hagyjuk, hogy magot szórjon az
idősebb faállomány, hogy természetesen felújuljon az erdő. Meghagyjuk benne az
elegyfajokat is, és persze a vadgyümölcsöket Ez utóbbiak élelmet, változatosságot
jelentenek az erdei állatoknak és az embernek.

[K.A.] A saját kis erdőnket művelve tapasztaltam, hogy elég jó fűtőértéke van a
cserjéknek, például a bodzának is. Egy kosárnyi karvastagságú bodzaággal közel
ugyanolyan hatásfokkal tudtam fűteni, mint ugyanannyi akáccaL
Egyébként a mi környékünkön például a három éves akáctelepítés már 3-4 méter
magas, és lehetnek benne 4-5 cm törzsátmérőjű példányok is. Ez mutatja, hogy az
akác miért verhetetlen: már a telepítés után néhány évvellehet tűzifának használni,
25 évenként pedig legalább 200köbmétertad hektáronként. Természetvédő szívem
vérzik, de tény, hogy ha valaki tüzelőnek telepít, akkor nem sokmindent választhat,
ha néhány éven belül szüksége van a fára.

lP. V.] Az akác, ismerjük el, sajnos vagy nem sajnos, tűzifatermesztési szempontból
valóban verhetetlen. Előnyei annyira versenyképessé teszik, hogy most, amikor
nagy, és növekvő az igény a tűzifa iránt, egyre inkább háttérbe szorítja a termé-
szetvédelmi szempontokat

l K.A.] Ezzel együtt is: hazai fafajú erdőkben nem szabadna akácot telepíteni. Talán
inkább megengedhető akkor, ha parlago kat, gyengébb termőhelyen lévő felhagyott
területeket telepítenek be vele ...

[P. V.] ... csakhogy, ezt te is jól tudod, ha egyszer betetted valahová az akácot, azt
utána onnan kivenni (legalábbis vegyszerek nélkül) több évtizedes munka ...

[K.A.] Igen, ez pontosan így van. A korábbi meggondolatlan akáctelepítések hihe-

tetlenül sok gondot okoznak a természetvédelemnek Vegyszer nélkülszinte lehe-
tetlen kiirtani az akácot az őshonos, védett erdőkből, gyepekrőL Az akác elpusztít
maga körül és maga alattszinte minden hazai növényfajt (csak néhány cserjefaj és
néhány tucat gyomfaj éli túl).
Apropó, hogyan haladnak a Krisna-völgyi akácos átalakítások?

IP.V.] A két világháború között és a TSZ-időkben vágták ki a mai Krisna-völgy

területén lévő tölgyeseket, csak néhány apró folt maradt meg belőlük. Sajnos ezek-
ben sincs tölgy, sem gyertyán vagy bükk, csak az egykori erdő elegyfafajai alkotják.
Mezei- és korai juhar van bennük, szilek, kevés madárcseresznye, és mindegyiket
befutotta, elöntötte az akác. A gyepszint fajösszetétele mutatja, hogy egy generáci-
óval korábban még gyertyános tölgyesek álltak itt.
 174 Tizenegyedik dialóg~t

A maradványfoltokból tíz éve kezdtük kivágni az akácot, meghagyva a hazai fafa -

jokat. A juharak gyorsan, néhány év alatt szétterítették a lombjukat, és árnyékot
vetettek, amit az akác nagyon nem szeret. Az akác fényigénye fafaj, ezért a sarjai
már nem tudtak felnőni, mára az erdőszélekre szarul t, és ott már viszonylag köny-
nyű kordában tartani. Az akác kiszálalása után az erdőfoltok lékeiben makkot,
főleg csermakkot vetettünk. Mára kezdenek helyreállni az állományok. Bec lé em
szerint összesen 50-70 évbe telik, amíg az akácot teljesen ellehet innen tüntetni.

(K.A.] Sokat gondolkoztam már

azon, hogy mi lehetne az akác tájba
illő helyettesítője. Szóba jöhetnek
gyorsan növő hazai fafajok, főleg a
juharak és a kőri ek, de ezek sem
hasonlíthatóak ahhoz, amit az akác
tud produkálni. Az amerikaikőri és
más, hasonlóan gyorsan növő ide-
genhonos fák pedig még ve zedel-
roesebbek természetvédelmi szem-
pontból, és ráadásul ninc akkora
fűtőértékük em, mint az akácnak.

Idős kocsányos tölgy Krisna-völgyben. A szájhagyo-

mány szerint aMillennium alkalmából, 1896-ban
[P. V.] Az akác fája azért i különleges,
ü/tették.
mert frissen vágva i eltüzelheted. Ha
kivágsz egy juhart vagy szilt, és a fáját
ráteszed a tűzre, akkor csak folyik ki a kályhaajtón a víz. Ezek a fák akkor hasz-
nálhatók, ha egy évig felhasogatva szárítottad. Az akác fája 2 hónap alatt annyit
szikkad, méterfaként is, hogy lehet is vele fű ten i. Persze, ha tehetjük, az akác tűzifa
esetében is érdemes legalább fél évet várni, hogy alapo an ki tudjon száradni. IGs
méretekben is eredményesen terme zthető, akár a telek hátsó részében lehet belőle
elég komoly mennyiséget nevelni.

[K.A.] Mit ajánlasz annak a most induló családi gazdálkodó nak, aki tűzifa ö nellátást
szeretne megvalósítani? Mekkora területtel számolj on, mennyi csemetét telepítsen,
és milyen fafajokból ültesse a kis erdejét?

[P.V.] úgy kell számolni, hogy egy átlagos családi házban, ahol két kályha, két-három
szaba van, mintegy 7,5-8 köbméter fát tüzel el a család évente. Ebben benne van
a használati melegvíz előállításához szükséges fa is - ami egy átlago méretű, 150
literes vízmelegítővel számolva - az éves fafogyasztás harmadát jelenti.
 Tilúja •iöó/Utá,. Ft1tés,f&é,fó•al 175 l qi ~J
[K.A.] Alá tudom támasztani, amit mondasz, ez nálunk is így alakult az elmúlt két
télen. Mi 5-6 köbméter fát tüzeltünk el (két cserépkályhában, 80 négyzetméteres
házban), de nálunk a meleg vizet gázbojler állítja elő.
Ja, és ne feledjük, hogy a fenti tűzifa -mennyiségek ún. "erdei köbméterben" - vagyis
1x1x1,7 méter fában - értendők.

[P. V.] fgy van, a tűzifát erdei köbméterben

számoljuk Az említett 7,5-8 erdei köbméter
fa biztosan elfogy, ha nincs a ház különle-
gesen szigetelve, vagy délnek tájolva, esetleg
nem passzív ház.
A családi méretű faültetvény tervezéséhez
induljunk ki ezekből a számokbóL Azt mond-
tuk, hogyegy hektárról (10 OOO négyzetméter-
ről) 200 köbméter jön le. Eszerint 500 négy-
zetméter kell ahhoz, hogy 10 köbméter tűzifát
teremjen, vagyi a családnak szükséges 6-7
köbméter tűzifához kb. 300 négyzetméter kell.
Figyelembe kell még venni a vágásfordulót is
- hiszen minden évben szükségünk van fára.
Ha nem erdőgazdasági előírá okkal számo-
lunk (ahol 25 év a minimális vágásforduló),
akkor az akác már 12 éves forgóban is vágható
méretű . fgy számítva 12x300 négyzetméter, Ahány légköbméteres a helyiség, annyi
vagyis 3600 négyzetméter kell minimálisan. kályhacsempefűti ki megfelelőe n
A biztonság kedvéért bőven számolva, nem
egé zen fél hektáron - 4000 négyzetméteren - meg tudjuk termelni a családnak
a tüzelőt. Ha van bőven területünk, és mondjuk fél hektárt ültetünk be, akkor 12
éven túl is tarthatjuk az állományt, és így még nagyobb lesz a fahozam .

[K.A.] Az előbbi számolás akkor helyes, ha csak akácból áll a tűzifa ültetvény.
Milyen fafajokat ajánlanál még? Az is kérdés, hogy az akác mennyire elegyíthető?
Tekintve, hogy nagyon gyorsan növekvő fa, egy állományba telepítve nem sok hazai
faj bírja vele a versenyt.

[P. V.] Akácot hazai lombossal elegyíteni talán csak homokos talajon érdemes, de
ott is szinte c ak a szürke nyár jöhet szóba. A többi hazai fajt mindig lenövi, nem
bírják a versenyt. Ami itt Somogyban az egyetlen elegyíthető fafaj - bármilyen
furcsa - , a dió, de ebben a tájban ez sem őshonos. Vannak hasonló példák, mert
például a Nyírségb_;n is jó növekedésű dióelegyes akácosok vannak.
176 Tizenegyedik dialógus

Ha elegendő terület áll a rendelkezésünkre, akkor mindenképpen érdemes elegyes

állományt telepíteni hazai fafajokból, de az akácostól elkülönítve. Ez a nemesebb
erdő hosszabb távon fogja megtermelni a fát, épületfának, esetleg bútorfának A
fajokat az adott tájban honos lombosok közül kell kiválasztani. Legalább 70%-os
elegyarányban legyen a fő fafaj (egy vagy néhány keményfáj ú fa), itt felénk például
a kocsánytalan tölgy és a gyertyán, a többit ezek közé kell bekeverni, elegyíteni -
juharokat, berkenyét, más vadgyümölcsöket ...

[K.A.] Somogyvámosi kertünkben a kocsányos tölgy mellett a magas kőris vált be a

legjobban. 80-100 cm -es magasságú csemetéket ültettünk egy éve, nagy százalékban
megmaradtak, és szépen nőttek. A kocsányos tölgy például80%-os eredést pro du-
kált, pedig idén (20 ll-ben) alig hullott felénk csapadék (egész évben mindössze
404 mm, a tenyészidőszakban, áprilistól októberig pedig mindössze 292 mm, míg
a sokéves átlag Somogyvámoson 650 mm). A gyertyán viszont nagyon faksznis
növény, majdnem mind elszáradt, talán ha öt darab maradt meg, pedig legalább
200 fácskát ültettem.

[P. V] A gyertyán nehezen bírja az átültetést, és utána általában nagyon lassan indul
fejlődésnek. Eltelik tíz év is úgy, hogy alig nő, éppen csak jelzi, hogy jelen van, utána
hirtelen megugrik, megnyúlik. Ugyanígy viselkednek a Krisna-völgyi Botanikus
Kertünkben a jegenyefenyők (Abiesek): 5-10 évig alig nőnek, aztán egyszer csak
meglódulnak, és évről évre méteres növekményt produkálnak.
A Krisna-völgyi hazai lombos állományokat szórt állásban telepítettük, arra ügyelve,
hogy a csemeték ne kerüljenek egy méternél kisebb távolságra. Ezek elsődlegesen
cser, kocsánytalan tölgy és gyertyán állományok, elegyfajként ültettünk juharo-
kat, magas kőrist, vadcseresznyét, vadkörtét, vadalmát is. Legnagyobb arányban
a juharok eredtek meg. Tapasztaltuk, hogy ha gyepbe történik a telepítés, akkor
mindenképpen szükséges a pásztanyitás (barázda húzása) - egyes ekével, szintvo-
nalakkal párhuzamosan. Ha a gyepnemez nincs megnyitva, akkor sokkal kisebb lesz
az eredés. Az ápolás kapálásból áll, a csemeték töve körüllegalább 30 cm sugarú
körben el kell távolítani a gyomokat. Újabb megoldás, amikor 30 cm átmérőjű,
kilyukasztott kartonlapot húznak a csemeték tövéhez, ami meggátolja a gyomok
növekedését. Kapálás, a gyomok visszaszorítása nélkül nem lehet számottevő ere-
dési arányra számítani.

[K.A.] Amikor csak a tűzifatermelés a cél, és nem köt bennünket az erdészeti korelő­
írás akkor a hazai fafajú állományokban is működhetne a 20-30 éves vágásforduló ...

[P. V] ... ez igaz, de ha már ilyen intenzíven használod a faültetvényt, akkor meggon-
do landó, hogy mégis inkább akácos legyen, mert az hamarabb adja az önellátáshoz
 Tüzifa e/őál/üas. Füté ,jOzésf<iva/ 1771 q; B~
szükséges famennyiséget. Ha tűzifáról beszélünk és nem természetvédelemről vagy
esztétikai megfontolásokról, akkor lehet például a csert is ültetvényszerűen tele-
píteni. A cser esetenként képes komolyabb produkciót adni, mint az akác. Időben
eitolva per ze, mert általában csak az S-6. évben, vagy még később kezd el igazán
növekedni, de utána másfél méteres vesszőket képes produkálni évről - évre.

Míg a tájidegen akácosok afféle zöld ... addig a hazai tölgyesek fajgazdagok, tavasz-
sivatagok ... szal valóságos virágoskertté változnak (keltike-
szőnyeg egy somogyi tölgyesben J

[K.A.] Az akácnál megfelelő a l,Sxl m-es sor- és tőtávolság?

[P. V.] Igen, ezek aszokásos távolságok, de a sortáv elsősorban a művelő eszköztől
függ. Ha kézzel művelik, akkor nem kell még egy méter sem. Ha ilyen sűrű az
ültetés, akkor a köztes orokat hamar kiszálalják belőle. Ha erre nincs mód, akkor
a legcélszerűbb tartani a másfél métert. Tőtávolságnak megfelelő az egy méter, ez
a ürüség segíti a törzsek feltisztulását Minél sűrűbb, annál előbb lesz takarás a
gyepszintben, és kevesebb probléma lesz a gyomokkal.
A tölgyeknél, csernéllegjobb a helybevetés, a makk bekapálása. A helyben kikeit
magoncok sokkal jobban tudják hasznosítani a talajban lévő vizet, ami mostanában
évről-évre mélyebben van.

[K.A.] A faiskolából hozott csemeték gyökérzete vissza van vágva, elágazó, nem
hatol olyan mélyre, mint a helybevetett, és ezért sértetlen karógyökerű csemetéké.
Arról még nem kérdeztelek, hogy az akácot is szálalva érdemes-e vágni (vagyis
nem egyszerre az egész állományt, hanem a fákat egyesével, vagy foltokban), mint
a hazai fafajokat?

[P. V.] Az akácot nem érdemes szálalni, az állománya eléggé egynemű, és gyorsan
visszanő sarj ról. ~ár ötször is lehet sarjaztatni.
 / 78 Tizenegyedik dialógus

[K.A.] Milyen ápolást kíván az akácos, illetve a fiatal ültetvény? Kell-e például a
törzseket feltisztítani? Például azért, hogy könnyebb legyen a sorok közé menni. ..

[P. V.] Ez jó megoldás. Kis méretekben meg lehet tenni, hogy feltisztítod a törzset,
így tényleg jobban közé tud z majd menni. Az akácot egyébként elég az első két
évben ápolni. Ez főként a sorközök gyommentesítését jelenH, és - ha vannak -,
az ikertörzsek kívágását. Fe!Hsztítani általában nem szokták, nagyobb területeken
nincs is mód erre. A gyorsan tereb élyesedő korona - főleg ha űrűn van ültetve az
állomány - annyira besűrűsödik a harmadik évre, hogy pár éven belül el zá radnak
az oldalhaj tások Az ötödik évre általában teljesen feJti ztulnak a törzsek.

[K.A.] Az akácnak - a tűzifa, az oszlop, akaró, a szer zámnyél é a méz mellett -

különlege haszonvétele a tövises ág és gally. Hagyományo an galagonyaágakból,
vagy akácból készítették a tövisboronákat, amivel a szántás után munkálták el a
földet.
Krisna-völgyben tanultam a módszert, é nálam i bevált, hogy a nyúl - és őzkár
megelőzésére a fiatal gyümölcsfák törz e köré akácgally-köteget kötök. Olcsóbb,
környezetkímélőbb, "önellátóbb" megoldás, mint a drága és hamar szétmálló
műanyag törzsvéd ők. Vékony törzsű fácskáknál törzsvédőként egyébként jól megte-
zi néhány köteg száraz nád i . Tövises
akácvesszőkből gallykerítést i lehet
kialakítani, így amellett hogy az álla-
tok - kutyák, őzek - bejárását gátolja,
fészkelő - é búvóhelyet ad az ökör-
zemnek, sünnek, sok más állatnak ...
Nagyon lényeges kérdés még, hogy
milyen lehető égek vannak a tűzifa
felhasználás csökkentésére. Világos,
hogy a jelenlegi energiafogyasztá
semmiképpen nem tartható: em fatü-
zeléssel, sem a nélkül. Kiszámoltam,
hogy ha Magyaror zágon mindenki
A rőzsehalmok a sünök kedven c búvóhelyei - ők a fával fűtene - ami a fo zilis ener-
biokert legfontosabb csigapusztítói giahordozák árnövekedésével egyre
közelebb kerül - , akkor az ország
negyedét kellene intenzív akácosokkal beültetnünk ... ez pedig nyilvánvalóan lehe-
tetlen. Milyen megoldá okat ismersz a fűtéshez használt energia, illetve a tűzifa ­
szükséglet csökkentésére?
 Tűzifa és fenntarthatóság

Már rövid számolás alapján belátható,
hogy egy kőolaj utáni korszakban
az átlagos 7 köbméter fa/családi ház
országos léptékben - ha mindenki ilyen
házakban lakna, így fűtene - nem lenne
tartható.
10 millió fővel és négy fős háztartások-
kal számolva, a 2,5 millió háztartásban
évente összesen 17,5 millió köbméter
tűzifát fogyasztanánk el. Ez a mi előbbi
számolásunkkal (átlagosan 200 köbmé-
ter akác/hektár) 87 500 hektáron lenne
megtermelhető, s ha 25 éves vágásfor-
dulóval számolunk, akkor összesen
huszonötször ennyire, vagyis összesen
2,187 millió hektárra- 21 870 négyzet-
kilométerre - lenne szükség.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország terü-
letének (93 OOO négyzetkilométer) nagy-
jából negyedét (23,5 százalékát) kellene
intenzív faültetvénnyel, 25 éves vágás-
fordulóval kezelt akácossallefednünk.
Ez valóságos természeti katasztrófa
lenne, és akkor még nem beszéltünk az
élelmiszertermeléshez szükséges terüle-
tekről, a védendő és védett területekről,
de még a lakott területekről sem. Nem
beszéltünk arról sem, hogyan élnénk egy
olyan világban, aholminden tájat, min-
den talpalatnyi területet fiatal akácosok
és tarvágások foglalnak el. A konklúzió
az, hogy ha megújuló energiaforrást
használunk, akkor is takarékoskodnunk
kell. [K.A.]

[P. V.] Amit az energia-gazdálkodásnál mindenképpen érdemes figyelembe venni, az

az energia-megtakarítás kevesebb energia-felhasználással és megfelelő szigeteléssel,
illetve a napenergia alkalmazása.
Az önellátás körülményei között a hatékonyabb szigeteléshez használható módszer
például a sima síküveg - tehát nem kell, hogy valami speciális termo- üveg legyen
- legalább három rétegben való alkalmazása.

[K.A.] Közöttük levegőréteg legyen?

[P. V. J Igen, ha egyszerű síküveget három rétegben használsz, és közöttük egy-más-

fél cm levegőréteg van, az már nagyon sok hőt visszatart. Persze vannak gyárilag
készített tripla therma-üveges ablakok is, de az áruk ennek megfelelő. Ez a megoldás
akkor adja a legjobb eredményt, ha az épület déli tájolású, vagyis a gerinc kelet-nyu-
gati irányban van elhelyezve. A házak déli tájolása egyébként hagyományos eljárás
volt, az országot járva mindenfelé lehet látni, hogy a parasztházakat így tájolták.

[K.A.] Több helyen láttuk ezt a megoldást ökofalvakban, például Gyűrűfűn is. A
ház délies tájolású ~s olyan széles a tornác, illetve úgy van kialakítva a teteje, hogy
180 Tizenegyedik dia!águs

nyáron felülről süti a nap, vagyis árnyékolja a szobák ablakait, télen viszont- amikor
alacsonyan jár -, besüt a tető alá, és felmelegíti a falakat, szobákat.

[P. V.] Ez az egyik legegyszerűbb fogás, csak egy kis odafigyelést igényel, amikor a
házadat építed. Sok helyen alkalmazzák, például Máriahalmon is több ilyen házat
építettek.
Aztán lehet még használni kollektorokat is. Például jól bevált a klasszikus (igen
csúf, de praktikus) feketére festett vashord ó, elegánsabb nevén tartálykollektor,
ami meleg víz előállítására alkalmas. Újabban terjednek a szintén jól használható,
fémdobozokból készült kollektorok Ezekben a levegő melegszik fel, és főként az
őszi és tavaszi átmeneti időszakban jelentenek nagy energia megtakarítást, adnak
kiegészítő fűtést. Mivel a tűzifa megtermelése, szállítása, feldarabolása igen nagy
munka, ezért célszerű ebből az energiából minél többet megspórolni.
Kiszámoltam, hogy ha Krisna-völgyben az előbb említett módszereket az egész
közösségben mind bevetnénk, akkor évente akár 180 köbméterrel kevesebb fát
fogyasztanánk, vagyis a tűzifának közel a harmadát meg tudnánk spórolni.

lK. A.] Ez rengeteg fa! Így már kicsit biztatóbb a helyzet, mint a fenti pesszimista
becslésem alapján látszott. Persze, ehhez előbb rá kellene venni az embereket, hogy
külön figyeljenek az energiával való takarékasságra is. Bár lehet, hogy ha kinek-
kinek magának kellene fűtenie a kályhájában, és az ehhez szükséges tüzelőt is neki
kéne előteremtenie, feldolgoznia, akkor automatikusan nagyobb lenne a hajlandóság
a takarékosságra. Hamar visszatérnénk a hagyományos modellhez, ahol telente csak
egy helyiséget fűtöttek, azt, ahol főztek is ...

Napfűtés es vízmelegítő (napkollektor) 70

Egy átlagos családi ház kiegészítő A kollektor fontos paramétere az elnyelő

melegvíz (kézmosás, mosogatás, für-
dés egy része) igényét 6 négyzetméteres
kollektor felület tudja kielégíteni. A mi
égövünkön l négyzetméter napkollek-
tor éves átlagban mintegy 50 liter meleg
vizet állít elő naponta, és a melegvíz-
előállításban 60-80%-os megtakarítást
eredményez.
közeg (abszorber) minősége és szelekti-
vitása. Mellé melegvíz tározót is el kell
helyezni (ez lehet egy egyszerű bojler
is). A víz zárt hőcserélő rendszerben
melegszik fel, a külső kollektor testé-
ben keringő folyadék pedig általában
fagyálló. A vizet vagy a gravitáció,
vagy szivattyú keringeti. A gravitációs

7
° Forrás: Könczey R.- S. Nagy A. 1997. 59-60. oldal.
-------------------------------~-'_c_~_a_e_lo_c_íl_u_á_s._F_t_ír_é_~._fi_ő=_e_s_fi_í,_·a_I l~~
__I_B_I

rendszernél a legmagasabb ponton többé-kevésbé hőszigetelő, így a víz

legyen a víztároló. sokáig meleg marad. Ha a kollektorban
Kollektorokat ma már meglehetösen lévő víz nem fagyálló, akkor a hidegek
nagy választékban lehet vásárolni, de beállta előtt vízteleníteni kell
kis ügye séggel otthon i eiké zíthetök.
A házilag készített kollektor többnyire
egy kettős üvegfedéllel fedett hőszige­
telt láda, amelybe c ökigyót rögzítenek
A c ő anyaga optimális esetben réz. A
csőkígyó helyett ha ználhatunk lapra-
diátort is. A láda belsejét, a csőkígyót
vagy racliátort matt fekete festékkel
vonjuk be, hogy minél jobban elnyelje
a hőt. A kollektortól hő zigetelt csőben
folyik a meleg víz egy bojlerhez, ami Napkollektor Agostyán élőfaluban
TIZENKETTEDIK
DIALÓGUS
Világítás

A villanykapcsoló és a napelem tünékeny világa.

Olajnövények termesztése. Növényi olajok kinyerése,
használata. Olajlámpás és kanóc. Gyertyakészítés
öntéssei és mártogatással.
 184 Ti;;enkeuedik dialógus

Kun Andrá [K.A.] : Folytassuk a beszélgetést a tűzzel kapcsolatos dolgokkal, és

térjünk rá a világítás témakörére!

Pöcze Vilmo [P.V.] : A napelem és a villanykapcsoló világaszerintem meglehe-

tösen múlandó. Az ilyesfajta, finommechanikai és elektro-technológiai hátteret
igénylő eszközöket nem sorolhatjuk a fenntartható dolgok közé. Többé-kevé bé
ide tartozik az áramtermelő szélkerék
i (akkumulátorokat, ipari háttéret
igényel). Ezekre az eszközökre úgy
fogunk visszaemlékezni, hogy volt
egy rövid ideig tartó történelmi idö-
szak, amikor ilyesféléket használtak. ..

[K.A.] Sokan azt mondják, hogy a

vezetékes áram lesz a legutolsó, ami
még kitart. zerinted mennyi idő
múlva derül ki, hogy ez tényleg így
van -e?

Napelem egy Krisna -völgyi háztetőn [P. V.] Ezt valószínűleg senki sem
tudja. Az elektromo ságot már régen
ismerték, számos ősi kultúra tudott róla, hiszen jólláthatóan jelen van a termé-
szetben, mégis - legalábbis az előttünk élt utolsó, általunk ismert népek - nem
alkalmazták Mi is csak az utolsó 150 évben használjuk.

[K.A.] Mindig nagyon érdekesnek találtam, hogy az ötezer éve leírt, de aszóbeli
hagyományban sokkal régebben ismert Bhagavad-gítában is van az a vers ...

[P. V.] ... 6 igen, Krisna mondja a tizenötödik fejezetben: "Az Én legfel öbb hajlé-
komat nem nap vagy hold, tűz vagy elektromosság ragyogja be .. ~' Én is kívánesi
voltam, hogy említik-e az elektromosságot má zentírásokban is. Nos, igen. A
dzsjotish szó fényt is jelent, de a Srímad Bhágavatamban (Bhágavata Puránában)
egyértelműen, több helyen is olyan értelemben szerepel, mint mágneses erőtér.
Nem kell ezen csodálkoznunk, hiszen a védikus irodalom pontosan ismeri az atomi
energiát is ... de hát ezt te is jól tudod.

[K.A. J Az elektromosság használata az ősi védikus kultúrában, több tízezer és millió

évvel ezelőtt nem úgy történt, mint ma, hanem mantrákhoz volt kapcsolva, é csak
az arra képesítettek tudtak bánni vele.
 l~
Világítá 185 ~
[P. V.] Havi zon t csak olyan képességeid vannak, mint a mai kor tudósainak, akkor
- ahogy látjuk is - tudod ide-oda vezetni, használni mindenféle módon, de pél-
dául nem tudod tárolni, e etleg c ak egészen rövid ideig. A mai korban arra van
képes égünk, hogy kinyerjük az elektromos energiát a természet adta forrásokból,
de tartósan tárolni nem tudjuk.
Ott van a villám is - a maga több millió voltos és százezer amperes energiájával -,
amivel egész városokat lehetne ellátni, és arninek a befogásával oly sokan próbál-
koznak, de eddig még nem ikerült

[K.A.] Ha önellátásban, és hosszabb időtávon gondolkozunk, akkor családi vagy

kisközösségiméretekben mi jelentheti a megoldást a világításra?

[P.V.] A legegyszerűbb és leginkább

kézenfekvő a növényi olajok hasz-
nálata. Magvakból, például mákból,
repcéből, napraforgóból, mustár-
magból ki lehet nyerni házilag, kézi
vagy állati erővel is. Az egyszerű
tekerős présekkel nagyjából az olaj-
tartalom negyedét lehet kinyerni. Ha
van nagyobb teljesítményű présünk,
akkor a kinyerési arány akár 40%- ig
felmehet. Fontos, hogy ezek a száza-
lékértékek a magvak olajtartalmához Az önellátás körülményei közt az olajmécses
viszonyítva értendők. a legfontosabb világ/tóeszköz

Olajnövények termesztése Krisna-völgyben

Olajlen, napraforgó, olajtök, mák és (12 cm), ökrös művelésnél legalább 60

mu tár. Ezek a legfontosabb olajukért
terme ztett növények Krisna-völgyben.
Röviden bemutatom az első négy fajjal
szerzett tapa ztalatainkat. A mustár ter-
me ztéséröl a zántóföldi részben esett szó.
Az olajlen termesztése
Fél hektáron próbálkoztunk vele, fényes
ikerreL
Traktoros művelésnél gabona sortávra
cm-e sortávra vetjük március elején-
közepén . Lehetőleg olyan sűrűn, kis
tötávolsággallegyen vetve, hogy az állo-
mánya fojtsa a gyomokat. Hektáronként
mintegy 150 kg vetőmaggal kell szá-
molnj. Aratása akkor történjen, amikor
a toktermések színe zöldböJ sárgába
kezd váltani. Kiütve 30% felett adta az
olajat, az olajpogácsa pedig állatokkal
feletethetö.
186 Ti::enkettedik diu/águ.1
A napraforgó termesztése
Ezzel a fajjal is fél hektáron kezdtünk
kísérletezni. Saját gyártású vetőszerkezet­
tel vetettük a magot, 60 cm-es sor- és 25
cm-es tőtávra. A vetési idő április közepe-
vége. A 60 cm -es sortávolság a minimum
az ökrös művelésnél. Kétszer mentünk
rá gyomirtási célból páteroló ekével,
utána a napraforgó állomány záródott,
és elnyomta a gyomokat. Közepes érési
fázisban arattuk, a cséplés előtt rövid ideig
érdemes utószárítani napon, vagy szel-
lős helyen. Kiváló olajnövény, azonban
Krisna-völgyben még meg kell oldanunk
a szemek kímorzsolását a tányérokból -
ez kézzel lassú és nehézkes. Egy ökrös
vagy kézi meghajtású napraforgó-mor-
zsoló fogja jelenteni a megoldást.
Az olajtök termesztése
Kézi feldolgozása igen nagy munka, de
a termesztése nem bonyolult. Vastagon
lemulcsozott területre helybe vetettük
a magokat május elején. Egy fészekbe
1-2 magot tettünk, a fészkek távolsága
60 cm volt. Az olajtök sem öntözve, sem
trágyázva nem volt. Kézzel gyomláltuk
végig néhányszor az állományt.
A talajműveléstől a betakarításig lehet
ökrökkel végezni a munkákat, viszont
a feldolgozás ökrösgéppel jelenleg nem
megoldott. Ha kézzel történik a mag-
vak kivájása, mosása, tisztítása, szárí-
tása, akkor nagy a munkaerőigénye. A
[K.A.] Ha jól emlékszem, a napraforgó és a mustármag olajtartalma nagyjából
30%, a repcéé 40% körüli. Ha gyorsan utánaszámolunk, akkor azt kapjuk, hogy l
kiló napraforgómagból vagy mustármagból körülbelül 75 gramm olajat, repeéből
tök húsát és belét emberi fogyasztásra
(például nagyon finom töklekvárt lehet
főzni belőle) és takarmányozásra is fel
lehet használni.
A betakarítás ősz közepén, októberben
történik. Szintén jó olaj kihozatallallehet
számolni - 30% feletti értékkel.
A mák termesztése
Nagyon korán, február közepétől vet-
hető növény. Ahogy mondani szokták,
akár a hóra is vethető. Apró magvai
miatt nehéz egyenletesen szórni, ezért
általában egyelni kell. A végleges tőtá­
volság 10 cm körüli legyen.
Rendkívül érzékeny a gyomosodásra. Ha
a 3-4 cm-es gyomokat nem kapáljuk ki,
akkor rövid idő alatt lenövik a mákot,
és töredéke lesz a termésmennyiség. A
betakarítás ideje akkor jön el- úgy július
közepe táján - amikor a magvak már
zörögnek a gubó ban.
A mák feldolgozása nagyon egyszerű,
egy szőlődarálón áteresztjük, utána
kiszelelj ük.
A mákolaj hatásos ellenszere a csontrit-
kulásnak, és vastartalma miatt a vérsze-
génységet is gyógyítja.
A vérszegénységre kiváló gyógyír a
tilkuta nevű édesség: darált mákot, pirí-
tott szezámmagot, mazsolát, aszalt gyü-
mölcsöket mézzel összekeverünk Ízlés
szerint egy kevés citromlével is lehet
ízesíteni. Nagyon finom! [Kósa Antal]
 l~
Világító 187 ~
pedig 100 gramroot tudunk kinyerni tekerős kézi
préssei (vagyis a 30, illetve 40%-os olajtartalom
negyedét). Ha pedig erősebb présünk van, mond-
juk ökrös meghajtású, akkor másfélszer ekkora
mennyiségeket.

[P.V.] A visszamaradó olajpogácsa pedig kiváló

takarmány, de sokszor emberi tápláléknak is alkal-
mas, például a mák vagy a mustár esetében. Amióta
Krisna-völgyben olajat ütünk, beindítottuk a házi
mustárkészítést is. A mustármag olajpogácsájá-
ból csodálatos, dijoni jellegű mustárt csináltam.
Mondhatom, finomabb, mint a bolti . ..
Elektromos árammal működő olajütő
berendezés

Az olajütésről

A feldolgozá ra kerülö nyersanyagokat, magas gerendaalkotmány közepén lévő

vagyis a len - és kendermagot, valamint
a repcét az olajtartalom jobb feltárása
érdekében - a modern gépek kora előtt
is - erőteljes aprftásnak, törésnek kellett
kitenni. Erre a célra hagyományosan a
mozsártól, illetve a lábbal működtetett
kölyütöl kezdve egészen a vízimalmok
kölyüsort alkalmazó töröberendezéséig
sokféle eszköz állt rendelkezésre.
A hagyományos olajkészítés munkafo-
lyamatának második szakaszát az olaj
kisajtolása jelentette. Ehhez a művelet­
hez hatalmas méretű lengőkalapácsos
éksajtókat használtak. A 2-3 méter
sajtolófák közé helyezték a posztó- vagy
vászonzacskóba tett összetört olajos
masszát, majd kétfelől vízszintes éke-
ket vertek a sajtolófák fölé. Az eszköz
működtetésének módja, amely legalább
két férfi munkaerejét igényelte, egyértel-
műen indokolja az olajütés megnevezést.
Ma már árulnak olyan kézi préseket,
amelyekkel házilag is tudunk olajat
ütni. Beszámolók szerint kiválóan
működik például a 'Piteba' olajprés.
Magyarországon jelenleg nem kapható,
de külfóldröl megrendelhetö. (http:/ l
www.piteba.com) [K.A.]

[K.A.] Ha kiütöttük az olajat, akkor mibe töltsük, hogyan világítsunk vele?

[P. V.] A legegyszerűbb lámpás egy fémedény, vagy mázas cserépedény. Célszerű, ha
van az edény perer:tén egy kihajló mélyedés, ahová felfektetjük a kanóco t. A kanóc
188 Ti::cnkcttedik dialcígus

készülhet például kenderkóc megsodrásával (a kender feldolgozása során nem

csak hosszú, szőhető szálak keletkeznek, hanem rövidebb, töredezett rostszálakból
álló kenderkóc is), vagy a selyemkóró (veszedelmes, invázióra hajlamos gyom, ne
ültessük!) vékonyszálú magszőreiből. A kanócot beletesszük az olajba, kilógó végét
meggyújtjuk, és már tudunk is világítani.

[K.A.] A főzőolajok szintén alkalmasak világításra?

[P. V.] Persze, azok is megfelelnek. Ha már az olajütésnél tartunk, a hidegen sajtolt
olajok többsége (és az önellátás körülményei között minden olaj hidegen sajtolt)
nem való főzésre. A legújab b kutatások szerint ezeket nem szabad hevíteni, hanem
nyersen kell fogyasztani. A lenolaj például annyira értékes, hogy azt kár lenne a
lámpába tenni. Lenolajat mindenkinek ennie kellene naponta 1-2 evőkanállal a
nagyon egészséges és fontos omega-3- omega-6 zsírsav tartalma és azok kedvező
aránya miatt. Vannak táplálkozási szempontból kevésbé értékes olajok is, mint
például a napraforgó olaj, ezt nyugodtan elhasználhatjuk a lámpába.

[K.A.] Nem beszéltünk még a gyertyakészítésről. ..

[P. V.] Mindenképpen meg kell említeni a méhviasz gyertyát. Ez azonban luxus-
cikk, mert a méhviaszból mindig kevés van, évente csak néhány kilót termel egy
méhcsalád, ezért nagyon értékes anyag. Ha van méhviaszunk, akkor azt többnyire
kertészeti célokra (oltóviaszként), vagy kozmetikumok készítéséhez használjuk
fel, és esetleg a maradékból készítünk gyertyát. A paraffin, amiből ma a legtöbb,
a boltban kapható gyertya készül, kőolaj-származék, vagyis az önellátásban nem
jöhet szóba. A paraffin gyertyákról mostanában derült ki, hogy több mint száz féle
mérgező vegyület szabadul fel az elégetésük során. A méhviasz gyertya égéstermékei
viszont ellenkezőleg, gyógyító és nyugtató hatásúak.

Gyertyakészítés méhviaszból

A méhviaszt vízfürdőn olvasztjuk fel illat-, vagy színezőanyagot is (száraz

(vagyis a viaszt tartalmazó kisebb edényt
beleállítjuk a vizet tartalmazó nagyobb
edénybe). A vizet lassan melegítjük, a
viaszt kevergethetjük is, így gyorsab-
ban olvad. Ügyeljünk rá, hogy a viasz
ne érintkezzék a vízzel. A még folyós,
de kissé már meghűlt viaszhoz adhatunk
virágok, szárított gyümölcsszeletek,
illóolaj ok).
Ezután előkészítjük az öntőformát, a
legegyszerűbb esetben egy üvegpoha-
rat A kanócot (készülhet kenderkócból,
kendermadzagbóL vagy készen is vásá-
rolhatjuk) egy pálcikára kötjük, amit az

öntőforma száján keresztbe fektetünk, és
a kanócot a formába lógatjuk. Ezután a
viaszt a formába öntjük, ahol néhány óra
alatt teljesen megdermed.
A gyertyakészítés másik módszere a
mártás. Ehhez két edényre van szükség:
az egyikben a forró viasz, a másikban
hideg víz legyen. Először a viaszba, majd
a vízbe mártjuk bele a kanócot, amit egy
lécen, vagy vonalzón átvetve duplán is
l~
Világítás 189~
mártogathatunk A mártogatást addig
ismételjük, amíg gyertyáink el nem érik
a kívánt vastagságot.
Ha az utolsó mártás előtt a gyertyát
morzsolt fűszerbe, piros paprikába,
esetleg olvasztott zsírkrétába forgatjuk,
érdekes színvariációkat kapunk. Szintén
az utolsó mártás előtt ragaszthatunk rá i
l
érdekes formájú apró leveleket, lepréselt
virágokat. [K.A.]
TIZENHARMADIK
DIALÓGUS
Egy Krisna-völgyi
család víz- és tűzifa
használata

Németh Péterrel (Prémamoya dásszal), Krisna-völgy

oktatási vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kide-
rül, hogy az önellátásban miként egyszerüsödnek le
a vízhasználat, a fűtés és főzés műveletei. Családjuk
mindennapi élete kiválóan példázza, hogy valójában
nincs szükségünk a gépezetekre, kábelekre és sok más
felesleges találmányra: a legegyszerűbb módon érhetőek
el a fenntartható, a múltban és a jövőben is igazán
praktikus megoldások.

Azzá leszel, amit iszol és eszel. Napi három vödör víz.

Egyszerű takarékossági praktikák. Öntözés ciszterná-
bóL A szürkevíz újrahasznosítása. Fűtés, főzés és víz-
melegítés fával. Tisztítás és tisztálkodás: mosószóda,
hamulúg, növényi olajokból készült szappan. Világítás
olajmécsessel és gyertyával.
 192 Ti=enharmadik dialógu.

Kun András [K.A.] : Mikor költöztetek Krisna-völgybe? Jól tudom -e, hogy előtte
másfél évig Somogyvámos faluban laktatok?

émeth Péter [N.P.] : Igen, így volt. Mielőtt valaki beköltözhet ide, egy-másfél éves
próbaidőt kell teljesítenie, hogy megismerje a Kri na-völgyi vi zonyokat, kiderül -
jön önmaga é a közö ég zámára is, hogy valóban alkalmas-e az itteni életmód
gyakadá ára.
2005-ben költöztünk be Krisna-völgybe feleségemmel és akkor 3 éves fiammal.
Az első feladat az otthonteremtés, a házépítés és a kert kialakítá a volt. A közö ég
nagyon sokat egitett nekünk a letelepedésben, a ház felépíté ében .
Először kutat á attunk. Innen húztuk
a vizet a vályogveté hez, ebből fedez-
tük az építkezés vízigényét A kezdeti
gyakori vízhasználat egített abban is,
hogy kitisztuljon a kút. Azóta ennek
a vizét fogyasztjuk, bősége mennyi-
ségű, és nagyon jó ízű vizet ad.

[K.A.] Az önellátá ban alapvető, hogy

Németh Péter egy délutáni vfzhúzáskor
legyen tiszta, bő ége vízbázisunk.
zerencsé ek vagytok, hogy van egy
jó kutatok! A praktikus okok mellett
mi szól még amellett, hogy kútvizet
használjatok?

[N.P.] Olyan szerene ések vagyunk, hogy egy szent helyen élhetünk. Kri na-völgyet
úgy fogadjuk el, mint a Legfel öbb Úr otthonát. Ez a hely lelki é fizikai szinten i
tiszta, ezért az innen származó víz, gabona, zöld égek, és tej tisztítják a testünket,
a tudatunkat. Ha ezeket fogyasztjuk, akkor megváltozunk - képe é válunk arra,
hogy elfogadjuk a lelki élet elveit, könnyebbé válik a valiá o élet gyakorlása. Ez
nem c ak elmélet, mi a mindennapokban is megtapasztaljuk
Azzá leszel, amit eszel - szakták mondani, de még inkább azzá leszel, amit iszol,
hiszen a testünket 60-70%-ban víz alkotja.

[K.A.] Mit jelent a kút és kútvíz használata a gyakorlatban? Napontamennyi időt

kell a vízhúzásra, behordásra szánnod?

[N.P.] Lehet, hogy meglepő, de naponta mindössze 15-20 percbe telik, amíg a vizet
felhúzom és behordom. A házban két hordó van - egy a konyhában, egy a fürdő ­
szobában. Ezekbe ön töm a vizet, azután innen osztjuk szét a vízmelegítő fazekak ba,
és más edényekbe a főzéshez, iváshoz.
____________________ E_~_·_K_r_~_n_a-_'_ö_l~_·_ic_~_a_0_'d_v_k_-_é_s_tz_c_~_a_h_a_sz_n_á_w_t,_l ~
__l __
93

[K.A.] Mennyi nálatok a napi vízhasználat?

[ .P.] 45-50 liter vizet használunk el átlagosan ...

[K.A.] Ez hogyan lehetséges? Hiszen hárman vagytok!

[N. P.] Három főre ez bőségesen elég. Három vödör vizet használunk el, két vödör-
nyit a fürdő zobában, egy vödörnyit a konyhában. A lelki élethez kapcsolódó gya-
korlati előírá okat követve többször
zuhanyozunk, tisztálkodunk egy nap,
mégi elegendő ez a mennyiség.
A legnagyobb megtakarítást azzal
tudjuk elérni, hogy a mosás kézzel,
lavórban történik, vagyis nálunk
nincs mo ógép, ami az egyik legna-
gyobb vízpazarló. A mosáskor kelet-
kező szürke vizet pedig újrahaszno-
sítjuk a vécé leöblítéséhez. Mindös ze
ennyi a titka.

[K.A.] A magyaror zági napi átlag-

fogyasztá 100-110 liter/fő. Ha meg- Egy takarékos három tagú család számára elegendő
nézzük a ré zleteket, akkor kiderül, napi három vödör tiszta víz
hogy a fogyasztott víz túlnyomó része
mosásra (mo ógéppel), vécéöblítés re (nem takarékos tartályok) használódik el. Az
még hab a tortán, hogy sajno ma még majdnem mindenki ivóvizet használ a vécé
leöblítéséhez i ... Akinek nincs víztakarékos vécétartálya, legalább annyit megtehe t,
hogy a tartályba vízzel megtöltött, lezárt befőttes üveget tesz, ezzel csökkentve az
öblítővíz használatot.

[ .P.] Igen, vannak egyszerű takarékossági praktikái<. Mi kezdettől fogva tudatosan

terveztük az alacsony vízfogyasztást Például zuhanytálcát építettünk be, nem kádat.
A másik takarékossági módszerünk, hogy nem a hagyományos síköblitésű, hanem
mélyöblítésű (középső ös zefolyású) vécét használunk, aminek a leöblítéséhez
sokkal keve ebb víz szükséges.
Mivel nálunk nincs folyóvíz, a vendégek számára azzal tettük komfortosabbá a
fürdőszoba használatot, hogy beépítettünk egy kis kézmosó tartályt, aminek segít-
ségével könnyebb a kézmosás, mint a kancsóbóL A vécéhez pedig beépítettünk egy
víztakarékos tartályt, amibe tölcséren keresztül tölthető a szürke víz.
 /94 1i=enharmadik dialógu

(K.A.] Van valamilyen rendszere annak, ahogyan

a napirendedbe illeszted a vízellátást?

[ .P.] A lelki gyakorlataink kora reggel kezdődnek,

ezért a hajnali időszak eléggé mozgalmas nálunk.
Többnyire délután vagy este, vac ora után szoktam
előkészíteni a másnapi vizet. Ez három vödör víz
felhúzá át, behordását jelenti - ahogy mondtam,
15-20 perc az egész.

[K.A.] A vízmelegítés é fürdés hogyan történik?

[N.P.] Nagyon egyszerű a rendszer. Mivel nincs

vezetékes víz, a fatüzelésű bojler nem jöhetett
szóba. Beállítottam erre a célra egy fatüzelésű vas-
kályhát, amin egy méretes fazékban melegitjük fel
A kézmosó rézből készült tartálya
a vizet. Este bekészítem a fát a vízmelegítőbe, a
a mosdó felett
vizet a fazékba, reggel csak begyújtok, é negyed
óra múlva már meleg a víz. A vaskályha ennyi idő alatt bemelegíti a fürdő zobát is ...
Ameleg vizet vödörben a zuhany mellé ké zítjük, é kancsóból öntjük a testünkre.
A nagymennyiségű viz által nyújtott örömet, a fürdés örömét nyaranta élvezzük,
amikor a tavakra járunk ú zni. A Krisna-völgyi vízfolyásból felduzzasztott tavak
természetes, bársonyos vizében tanul úszni a gyermekünk.

[K.A.] MUyen módon oldjátok meg a fűtést és a főzé t?

[N.P.] Mint a legtöbb Krisna-völgyi

házban, nálunk i c erépkályhák van -
nak. Korábban két kályhában fűtöt­
tem, de tavaly ő z óta az egyik szobát
fűtési idényben nem ha ználjuk, így
várhatóan kétharmadára-felére fog
csökkenni az éves tűzifa - igény.
A főzés sparherden történik. Ez rend -
kívül praktiku tűzhely- típus, mert
egyszerre S-6 féle ételt lehet ké zíteni
rajta, lehet benne ütni, é persze köz-
ben befűti a konyhát is. Meleg időben
a nyári konyhában főzünk, ott is van
A családi tű zh ely
egy sparherd a főzé hez, befőzé hez.
__________ E_g_~·_K_,·_is na__-,·_ö lg_~·_i _cs_a_lc_íd_v_L_--_e_··_tt_l=_ifi_a_h_a_
sz_n_á_la_ta__l_95 ~
[K.A.] Mennyi tűzifa fogy egy év alatt? Milyen időbeosztás szerint vágod fel, hor-
dod be a fát?

[ .P.] Vízmelegíté re, főzésre és fűtésre összesen 5 erdei köbmétert fogyasztunk

el. Ez a mennyiség idén legalább másfél köbméterrel csökkeni fog, mert, ahogy
említettem, mo t c ak az egyik kályhát használjuk. Vasárnap van a pihenőnapunk,
ekkor zoktam behordani a fát. Kialakítottunk a házban egy fatároló-, műhely- és
kamra céljára szolgáló fűtetlen helyiséget, ahol elfér 2 köbméter fa, így nem kell
minden alkalommal a kinti tárolóból hordanom.
Rendszere hétvégi feladatom a fa hasogatása. Ez hetente nagyjából fél órát vesz
igénybe. Kell is, é jól is esik ennyi mozgás, mert a szolgálataim (munkám) több-
ségéhez leginkább az elmémet használom. Nyáron, amikor nem kell fűteni, akkor
a vezetői, oktatá i feladataim elvégzé e után ott van a kert, az ásás, az öntözés ...

[K.A .] Amo áshoz, mosogatáshoz, tisztálkodáshoz milyen szereket használtok?

[ .P.] Növényi olaj alapú natúr zappanokkal mosunk kezet, és azzal is fürdünk.
A borotválkozáshoz szintén szappant használok.
Mosó zerként a mosószóda jól bevált nálunk. Korábban a feleségem hamulúggal
mo ott, ami szintén kiváló volt, de a mosószóda egyszerűbb, mert könnyebb ada-
golni. A mo ogatá nál zintén a mo ószóda a tisztítószerünk. A takarításnál pedig
citromsavat alkalmazunk, ki ebb mértékben mosó zódát is. A felsorolt szerekkel
teljes mértékben fedezni tudjuk a ti ztítási-takarítási szükségleteinket, nincs szükség
drága é környezet ze nnyező vegyszerekre.

[K.A.] álatok, ha jól tudom, még napelemmel

termelt áram sinc en . Hogyan oldjátok meg a
vi lágítást?

[N.P.] Ninc áram, valóban. Gyertyával és olajmé-

cse ekkel világí tunk. Az olajmécsesekbe az elha z-
nált ütőolajat töltjük. Gyertyát akkor használunk,
am ikor mozgunk, kimegyünk, ilyen helyzetben az
olajmécses nem lenne praktiku .

[K.A.] Mennyi gyertyát é világítóolajat használtok

fel?

[ .P.] Nyári idő zakban gyakorlatilag egyáltalán

nem kell világítanunk Krisna -völgyben a nap Olajmécses világit a házi oltáron
196 Tó!nharmadik dia/águs

korán kezdődik, ezért korán le is kell pihennünk Amikor hosszúak a nappalok,

vagyis az év háromnegyed részében, szinte csak a hajnali órákban szükséges némi
világítás. Télen valamivel többre van szükség. Gyertyából 7 és 9 órásakat szaktam
vásárolni, a téli időszakban egy gyertya nálunk 5-7 napig is kitart. Ha esetleg nem
jutunk gyertyához, akkor a Krisna-völgyben termelt növényi olaj mindig rendel-
kezésre áll.

[K.A.] A gyertya vagy a mécses fénye nem igazán elegendő az olvasáshoz ...

[N.P.] Igen, ezért a tanulást, a szentírások tanulmányozását úgy időzítjük, hogy

a természetes napfény rendelkezésre álljon. Bármilyen jó lámpát használ valaki,
az nem lesz olyan tökéletes, mint a Nap fénye, a mesterséges fény mindenképpen
rongálja a szemet. A nappali olvasás természetesebb.

[K.A.] Mekkora kertet műveltek, és a saját termés milyen mértékben fedezi a ház-
tartás szükségleteit?

[N .P.] Termelünk saját fogyasztásra némi zöldséget, gyümölcsöt, de mindhárman

a Krisna-völgyi központi konyhán főzött menüt fogyasztjuk, aminek az alapanyaga
a kertészetből, a közös művelésű földekről származik. Szóval a mi veteményesünk
funkciója jelenleg az étkezés szempontjából kiegészítő jellegű. Jó arra is, hogy
biztosít egy kis fizikai lefoglaltságot, kapcsolatot az anyafölddel, és nem utolsó
sorban, a gyereknek is módja van tanulni a termelést. A kertben olyan dolgokat lát,
tanul meg, amit másként nem sajátíthatna el. Tudatosan képezzük az önellátáshoz
szükséges feladatokra.
Szaktunk befőzni is. Két éve építettem a nyári konyhánkat, azóta ott szaktuk elké-
szíteni a befőtteket, lekvárokat

[K.A.) Hol tároljátok a befőtteket?

[N.P.] A kamránkat jelenleg néhány polc jelenti a házban lévő fatárolóban, de

már tervben van egy kisméretű verem építése. Idén tavasszal vagy nyáron fogjuk
megépíteni a ház közelében.

[K.A.] A kertben az öntözést hogyan oldottátok meg?

[N.P.] A kútvíz nálunk eléggé kemény, és a növényeknek túl hideg is lenne nyá-
ron, ezért cisztemából öntözünk Amikor megépült a Krisna-völgyi központi
nádgyökérteres tisztító, feleslegessé vált a ház melletti 8 köbméteres szennyvíztá-
roló. Ez egy szigetelt betonakna, amit klórmésszel alaposan kifertőtlenítettem, és
belevezettem az esőcsatornák egy részét. Így egész nyáron van lágy, és nem túl hideg
esővíz a kert locsolásához. A cisztemából vödörrel húzom fel a vizet.
A háztető nagyobb részéről összegyűlő esővizet pedig a ház előtt lévő kerti tóban
gyűjtjük Ez a néhány köbméteres tavacska dísztó és víztározó is egyben.
TIZENNEGYEDIK
DIALÓGUS
Ruházkodás

A szövet- és ruhakészftés rendkívül összetett feladat. A

kender- és a len termesztése, rostkinyerés, feldolgozás.
Fonás és szövés. Kísérlet a gyapottal. További Lehetősé­
gek: a selyemhernyó és a papíreperfa. Taplófeldolgozás.
A gyapjú nélkülözhetetlen a téli ruházkodáshoz.
Nemezelés.
 200 Tizennegyedik dialógu

Kun Andrá [K.A.] : A szövet előállítás, a ruhakészítés fontos alapszükségletet

elégít ki. A civilizáció színvonalát mutatja, hogy milyen módon készítik és hasz-
nálják a ruházatot. A korábbi századokban a ruha a legértéke ebb vagyontárgyak
közé tartozott, óvták, vigyáztak rá. Egy-egy ruhadarabot három-négy generáció is
viselt. Ma látszólag dúskálunk a ruha-félékben , ám ezek minősége többnyire olyan
silány, hogy legfeljebb csak néhány évig lehet hordani őket. Hogyan oldható meg
a ruhakészítés az önellátás keretében?

Pőcze Vilma [P.V.] : Talán nem is gondolnánk, de az alapszükségletek előterem ­

tésének sorában éppen ez az egyik legnagyobb szaktudást és odafigyelést igénylő
folyamat. Mutatják ezt a saját próbálkozásaink első tapasztalatai is. Azt kell mon-
danom, hogy ebben a tekintetben Krisna-völgy ma még egyáltalán nem önellátó.
Sok erőfeszítést tettünk a tudás és az eszközök megszerzése érdekében, elkezdtünk
több kísérletet. Hamar kiderült számunkra, hogy ez a tudás gyakorlatilag eltűnt
mára, nagyjából ami nagyszüleink generációjával kihalt. Elvitték magukkal a ruha-
készítés terén fontos tudomány jó részét, túl későn jutott eszünkbe megkérdezni
őket... Más vidékeken, például Erdélyben lehetne tovább keresni. Természetesen
van részletes szakirodalom a népi mesterségekről, de tapasztaltuk, hogy a szö-
vet- és ruhakészítésnek számos nagyon lényeges apró részletkérdé e van, amikre
nincs válasz a könyvekben, megtanulásuk személyes foglalkozást, a tapasztalatok
közvetlen átadását igényli.
A kenderrel kapcsolatban például le van írva, hogy mikor kell vízbe áztatni, é
mikor kell kivenni a kenderáztatóbóL Kipróbáltuk, és kiderült, hogy az egy-két hetes
áztatás után mindö sze fél napos intervalluman belüllesz megfelelő a szál minő ­
sége. Ha ezt eltéveszted, akkor a zálak el bomlanak, és nem lesznek használhatóak
a szövésre. Ha túl keveset, vagy ha túl
sokat ázik, ruhaszövetként egyaránt
használhatatlan lesz ...

[K.A.] Rendszere en oda kell menni

az áztatóhoz, é megvi z gálni?

[P. V.] Igen, folyamatosan figyelni kell

Rostkender ültetvény. Létesítése szigorú hatósági
előírásokhoz kötött!
az ázó kendert, hogy a szár rostjai
között lévő szerves anyagok bomlot-
tak-e, leáztak-e már vagy sem. A ken-
deráztatás témáját példának hoztam
fel arra, hogy a ruhakészítés fortélyait
ma már nehezebb megtanulni, újra-
felfedezni, mint mondjuk az önellátó
 Ruházkodó.' 201 l!_
kertészkedését. Ezernyi hasonló kérdés van ezzel kapcsolatban, aminek utána
kellene járni, és megtalálni a választ, illetve kitanulni a mesterséget.

[K.A.] A leletektanúságaszerint a bronzkortól kezdve a középkorig a komló szárá-

ból és csalánból is készítettek szövetet. Sőt, az l. világháború idején is előfordult a
csalán-vászon. A csalán rostja meglehetősen durva, de a kenderé is eléggé durva ...

[P. V.] ... a kenderrost tényleg durva, de az őseink alkalmaztak egy trükköt: tudtak
belőle viszonylag finom szövetet is készíteni. Ehhez kizárólag a hímivarú egyedek-
ből nyerték a rostot. A hímeket ezért külön kinyűtték (gyökerestől tépték ki). A
nőivarú kenderből pedig zsákvásznat szőttek. A különböző virágszerkezet mellett
megkülönbözteti őket, hogy hímivarú kender 2-3 méteresre nő, a nőivarú egyedek
viszont nagyobbra, 3-4 méterre is felnőnek.

[K.A.] A hímeket előbb szedték ki?

[P. V.] Igen. A porzós egyedeket előbb kell kiszedni, valamikor augusztus folyamán.
A termős ök, vagyis a nőivarúak tovább maradhatnak a földben. Egyébként a ken-
dert hagyományosan nem levágták, hanem nyűtték, vagyis gyökerestül tépték fel.
Ez nagyon nehéz munka volt, ezért amint lehetett, gépesítették
A kötegelt kender ezután került az áztatóba, ahol a víz hőmérsékletétől függően
8-12 napig ázott. Az úszó kötegekre szalmát szórtak, majd nehezéket raktak rájuk,
például gyeptéglát, hogy a víz alá süllyedjenek Egy hét elteltével naponta megvizs-
gálták, hogy jó-e már - kihúztak egy szálat, és a hozzáértök hajlítgatták, törögették
A megfelelő állapotot csak tapasztalt ember tudja meghatározni.
Azután a sarat lemosták róla, kicsapdosták, és gúlába állítva az udvaron meg-
szádtották A száraz kenderszárakat több művelet során megtörték (tilolóval,
sulyokkal), hogy kiperegjen mindaz, ami még az ázás után a rostokközött maradt.
Ekkor a rostok puhítása következett (vagy valamilyen eszközzel nyomtatták, vagy
lábbal tiporták 15-20 percig), végül több fázisban fésülték, ennek az eszköze volt
a gereben.

[K.A.] Miközben ezt elmondtad, az jutott eszembe, hogy hasonlóan a gabonater-

mesztéshez, ez is inkább közösségi munka lehetett. Somogyvámoson volt közösségi
kenderáztató?

[P. V.] Több is volt a faluban. Az egyiket éppen itt, Krisna-völgy mai területén jelzik
a régi térképek. Arrafelé volt a patak mentén, ahol most az elefánt szobrok állnak.
Egy másik helyét is ismerjük, az a temetőn túl volt a másik patakban.
202 Tizennegredik dialógus

[K.A.] Ha volt kenderáztató, akkor nyilván volt kendertermesztés is.

[P. V.] Az elmúlt századokban gyakorlatilag minden alföldi és dombvidéki faluban

volt kendertermesztés és kenderáztató. Ahol természetes vizek voltak, ott megszé-
lesítették, a vizektől távolabb pedig kis tavakat ástak erre a célra. Itt Somogyban
mindenütt vannak vízfolyások, patakok, minden falunak több áztatája volt. Győr
környékén például a Holt- Ráháb an áztatták a kendert és a lent.

[K.A.] Hogy is mondtad, az áztatás, szárítás, tilolás után mi is következett?

[P.V.] Előbb a rostokat puhították, utána fésülték-gerebenelték A puhítást vagy

malomban, az ún. kenderkallóval végezték el, de - ahogy az előbb is említettem
- lehet lábbal, kézzel is csinálni. Hagyományosan úgy történt, hogy a kötegeket a
padlón szétterítették, és megjárták, lábukkal dörzsölték, taposták Általában 5-l O
asszony gyűlt össze, és közösen tiporták a kendert. Ha ez megvolt, akkor jött a gere-
benelés, a rostok kifésülése. Ahhoz, hogy jó minőségű rostot is kapjanak, legalább
három féle gerebent kellett használni. Az első gereben a legdurvább, 12-16 tüske
van rajta. Ez kifésüli a durva rostokat Azután egy sűrűbb fogú gereben következik,
majd a harmadik, ami már 80-100 tűs, és az egészen finom szálakat fésüli ki. A
további feldolgozás egyébként már téli munka volt. A legfinomabb kenderrostokból
vászon készült, a durvábbakból kötél, zsineg, zsák.

[K.A.] Aszépen kifésült-gerebenelt rostokat eitették télire ...

[P. V.) Kénytelenek voltak, mert a kender feldolgozása után már jöttek a nyár végi-
őszi munkák, a gyümölcsök- és a gyökérzöldségek betakarítása, és sok más őszi
feladat.

[K.A.] Akkor viszont komoly raktár is kell, legalábbis valami rágcsálóbiztos helyiség.

[P. V.) Hát, ha valamit, ezt aztán imádják a rágcsálók. Bolyhos és meleg rosttömeg-
kitűnő fészekanyag. Szinte semmi más nem jó ellenük, aszőrösegérfogó az egyetlen
remény. A macskára itt komoly feladat vár.

[K.A.] Az előbb emlegetett szerszámok megvannak Krisna-völgyben? Mindet

sikerült összegyűjteni?

[P.V.] Minden megvan, kivéve a legfinomabb gerebent. A durvább gerebene-

ket sokfelé lehet venni falvakban még most is, vagy régiségkereskedőknél, de
a legfinomabbat, amivel a jó minőségű rostot lehet kinyerni, eddig még nem
 Ruházkodás 203

tudtuk beszerezni. Próbáltunk készíttetni, de nem könnyű hozzáértő iparost találni.

ll_
Már minden megvan nálunk a kender feldolgozásához, csak a finom gereben
hiányzik. A tudás és technológia is többé-kevésbé a birtokunkban van, még néhány
fogást meg kellene tanulnunk, vagy ki kellene kísérleteznünk, de jelenleg nincs
kapacitásunk ezzel foglalkozni.

[K.A.] Mi a kenderfeldolgozás következő művelete?

[P. V.] Ha a kender már túl van az előkészítésen, akkor a fonás, a szálak megsod-
rása következik, aminek a rokka az eszköze. Ha készen van a szál, akkor vetik fel a
szövőszékre, é kezdődhet a szövés. Krisna-völgyben van takács szövőszékünk is,
amivel hosszú - végtelenített - anyagok szövésére van lehetőség.

[K.A.] Hol folyik ma Magyarországon

kendertermesztés?

[P.V.] Az Alföldön és szegélyein ma

is jelentős kiterjedésben termesztik,
de mindenütt nagyüzemi módon.
A technológia viszont nagyjából
ugyanaz, figyelni kell az időpon ­
tokra, az áztatá i hőmérsékletekre ...
Például Hevesben, Kompolton volt
nagyarányú kendernemesíté . Jó
adottságú ro tkender fajtákat állí -
tottak ott elő, amiknek alacsony a Készül a szőttes
TH C-tartalma ...

[K.A.] . .. merthogy erre is figyelni kell manapság.

[P.V.] Erre nagyon kell ügyelni! Ha kendert akarsz vetni, legyen akár csak tíz tő,
előre be kell jelenteni. Le kell írni, hogy milyen fajtát vetsz, honnan származik a
vetőmag, mi lesz a feldolgozott anyaggal.

[K.A.] Hogyan történik a kender termesztése? Krisna-völgyben sikeres volt?

[P.V.] Már el ő próbálkozásra sikerült Valójában a kender termesztése viszonylag

egy zerű, eléggé kevé a kártevője, kórokozója. Április elején-közepén lehet elvetni,
és 80 kg/ha vetőmaggal kell számolni. Gondos talajelőkészítést, aprómorz ás talajt
kíván - régen 3-4-szer is felszántották a földet, mielőtt kendert vetettek. Szórva
204 Tizennegvedik dialógus

vetették, mínt a gabonát. Jó, ha sűrűn van vetve, mert akkor elnyomja a gyomokat,
hosszabbra nő a szára, és a rostok is hosszabbak lesznek.

[K.A.] Mondtad, hogy a nőivarú egyedek 3-4m-esre is megnőnek Kell a kendert

karózní?

[P. V.] Olaszországban például támrendszer mellett termesztik, de Magyarországon

erre nem fordítottak külön figyelmet. A magasabb nőivarú egyedeket úgyis zsák-
vászonnak használták, nem volt baj, ha elfeküdt az állomány. Az alacsonyabb
hímivarúak pedig még nem dőltek meg, amíkorra kinyűtték őket az állományból.

[K.A.] Miben különböznek a rostnak-és az olajnak való kenderfajták?

[P.V.] A rostnak való Kompolti fajta magja kisebb, mínt az olajnak is valóké, de
tapasztalatom szerínt mindkettő jó míndkét célra. A nálunk vetett rostkender
rengeteg magot termett, és lehetett belőle olajat is ütni. Egyébként a kendermag
elhúzódóan érik, vagyis figyelni kell, hogy ne peregjen ki. A magtermő kendert
nyűvés után szárítaní kell, és utána kicsépelní. A kender jól visszavethető növény.
Általában annyi mag elhullik a betakarításnál, hogy a következő évre el is veti
magát.

[K.A.] Olvastam, hogy a kendermagot a pásztorok rovarűzésre is használták Az

állatokra rákenték a főzetet, és az távol tartotta a böglyöket, csípő rovarokat_7 1 De
vissza a kendertermesztéshez! Míre kell még figyelni az olajnak vetett kendernél?

[P.V.] Ahogy mondtam, a növénynek eléggé kevés a kártevője, viszont a magot

nagyon szeretik a zsizsikek Elsősorban tőlük kell megóvni. A kender jó olajnövény,
olaja nagyon egészséges, sok omega-3, és omega-6 zsírsav van benne, egymáshoz
képest kedvező arányban.

[K.A.] Térjünk most rá a másik fő rostnövényünk, a rostlen termesztésére. Ezt is

kipróbáltátok Krisna-völgyben?

71
A rovarűzőt úgy készítették, hogy egy rossz csuporba rakták a kendermagot, lazán
letörnködték szalmával, majd fejjellefelé egy másik, szélesebb szájú csuporra tették. Tüzet
raktak az álló csupor köré, és a hő hatására a kendermagból kátrányszerű, és eléggé büdös
folyadék folyt ki, bele az üres csuporba. A legelő állatokra ezzel húztak egy kis kenderlé-
csíkot Nagy segítséget nyújtott- főleg az ártéren -,ha sok volt a csípő rovar. Forrás: Bellon
T. 2003. 189. oldal.
 Ruházkodó · 205

[P. V.] Kipróbáltuk, é a termesztésének, feldolgozásának a folyamata nagyon hasonló

lA_
a kenderéhez. A lent is áztatni kell. Rostjai sokkal finomabbak, alkalmasabb ruha-
anyagnak, mint a kender. A lenrostot a napon is lehet fehéríteni, ez a feldolgozó
munka utolsó fázisa.

[K.A.] Hogyan folyik a len termesztése?

[P. V.] A len korai vetésű növény, március elej étől már
el lehet vetni. Érdemes nagy csíraszámmal, vagyis
sűrűn vetni, hogy az állomány a gyomokat visszafogja.
(Hektáronként 150 kg vetőmagot kell számolni.)
A len nagyobb odafigyelést kíván, mint a kender, érzé-
keny a gyomosodásra. Vékonyka, nyurga - kifejlett álla-
potban 60-80 cm magas - növény, és könnyen felnőnek
közötte a gyomok. Ha begyomosodik, akkor nehézzé
válik a betakarítás és feldolgozás. A betakarítás itt is
kinyűvé t jelent, és ún. korai sárgaérésben történik (ami-
kor a toktermések színe zöldből kezd sárgába váltani) .

[K.A.] Ennél a fajnál tapasztaltál különb éget a rostnak-és

az olajnak való fajták között? Lenvászon ruha

[P. V.] Ebből a szempontból is ugyanaz a helyzet, rnint a kendernél: vannak rövidebb
és hosszabb rostú típusok A hosszabb rostszálra szelektál t változatokat használták
ruhakészítési célra, olajnövényként pedig a nagyobb magvú, magasabb olajtartalmú
típusokat. A nyers lenolaj beltartalmi értékét tekintve abszolút verhetetlen: igazi
orvosság, folyékony arany, amit mindenkinek rendszeresen kellene fogyasztania.
Az olaj pogácsát, a kiütött lenmagot is meg lehet enni.
A len rostszálai 30-40 cm-esek, a kenderéi 50-70 cm-esek. Egyébként a legrövi-
debbek a csalán rostszálai, és a gyapot szőrei. A gyapot magházán lévő bársonyos
szőrök adják a pamut alapanyagát.

[K.A.] Egy korábbi beszélgetésünkben említetted, hogy a gyapot termesztésével is

megpróbátkozta tok. A gyapotfajok trópusi-szubtrópusi növények, többségük nem
a mi éghajlatunkra való. Viszont, ha sikerülne itt termeszthető gyapot-változatot
találni, az óriási előny lenne, mert könnyü feldolgozni, és a pamut a legjobb ruha-
anyag. Hogyan vált be a gyapot Krisna-völgyben?

[P. V.] A gyapotfajok tényleg nagyon melegigényesek, és ráadásul hosszú tenyészide-

jűek ( többségüké 6-8 hónap). Magyarországon az évek legnagyobb részében szépen
 206 1i=ennegyedik dialógus

fejlődnek, de túl rövid az itteni nyár, és végül nem tudnak beérni. Megkerestük a
létező legrövidebb tenyészidejű fajtát, egy 110 napo észak-afrikai gyapotot Sajnos
ez sem tudott rendesen termést érlelni. Növekedett, virágzott, de már nem maradt
ideje beérni.
A gyapotot ami klírnánkon palántázni kell, és néhány leveles állapotban lehet ki ül -
tetni. Szabadfóldön csak akkor sikerülhet a termeszté e, ha a ké őtava zi és a kora
őszi fagyok között elegendő idő telik el. Volt erre példa, me rt például Mária Terézia
idejében voltak évek, amikor Magyarország nagy mennyiségű saját termés ű gyapotot
szállított északra és nyugatra. A hidegebb idő zakokban aztán leállt a termeszté .
Az 1950-es években újra próbálkoztak vele többfelé az országban. arnogyban épp
itt, Vámos határában volt sikeres kisérlet a terme ztésére, de a hidegebb évek i mét
gazdaságtalanná tették a gyapottermelést

[K.A.] Hol folytak még akkoriban a gyapottermelési kisérletek?

[P.V.] Az Alfóldön és a Dunántúl melegebb részein. Volt néhány sikere év, de

például1953 -ban olyan hideg volt a tavasz, hogy minden ültetvény odalett. Ez is
mutatja, hogy nem termelhető nálunk biztonsággal, túl kockázatos.

[K.A.] Baláz Dénes egyik könyvében olva tam/ 2 hogy a Húsvét-szigeteken az ősla­
kók papíreperfa (Broussonetia papyrifera) "ruhában", vagyis inkább ágyékkötőben
jártak. Ennek a fának a zivac o kérgét ma is használják Polinéziában ruhaanyag-
nak. Kinában szintén ősidők óta ha ználják, a rostjából papírt merítenek. Eléggé
laza és puha a kérge, úgyhogy valószínűleg a nálunk
megszokottnállengébb, a trópusi klímára való ruhát
lehet készíteni belőle. Jó lenne kipróbálni, talán itthon
i alkalma alsóruhának, nyári vi ele tn ek. Van még egy
haszna, ugyanis gömb alakú, éde ízű termé e ehető.

[P. V.] Úgy emlékszem, hogya papíreperfa eléggé fagy-

érzékeny. Nálunk a Botanikus Kertben csak egy egyed
él, és az is többször szenvedett fagykárosod ást

[K.A.] Fiatal korában tényleg az, de parkokban

A papíreperfa kérge ruha és papír
készítésére is alkalmas
néhol nagy fák vannak belőle (pl. Budapesten a
Feneketlen-tó körül é a Váro ligetben). Sőt, újabban
láttam az Alföldön ki ebb elvadult foltjait is. Szóval
ez a faj nálunk is egy lehetséges leendő ruha- é papír
növény.

72
Balázs D. 1993.
_________________________
[P. V.] Hagyományosan a taplógombákat is felhasználták ruha, kalap készítésére. A
gombát szeletekre vágták, áztatták és kinyújtották. Nekem is van egy taplósapkám,
szivacsos, de egyúttal szívós anyag, és nagyon jól melegít.
A taplógomba feldolgozása és használata73
A tapló a tűzcsiholás egyik legfontosabb
eszköze volt, de használták ruha, kalap,
táska, terítő és ülőke készítésére, sőt a
népi gyógyászatban, és hajóépítés során
is alkalmazták Különösen Erdélyben
és a mai Németország területén volt
kiterjedt taplógyűjtés- és feldolgozás,
Erdélyben még ma is készítik, árusítják
A gyufa előtti korban a pásztorok és a
háztartások élete egyaránt elképzelhe-
tetlen volt tapló nélkül. Viski Károly
így összegezte tapasztalatait a tapló fel-
dolgozásáról: "Cserépfazékba egy lapát
hamut tesznek, erre egy sor nagyobbra
tördelt taplót; megint hamut, mint tap-
lót több rétegben; erre annyi vizet töl-
tenek, amennyit magába vesz, s azon
felül is, hogy a színe víz legyen. Tűzhöz
teszik, s addig főzik, míg jól felforrott
Némelyek sokáig főzik, de tapasztalat
szerint ez nem jó, mert annyi hamuzsírt
vesz magába, hogy nedves időben meg-
ereszkedik. Ha kihűlt, a taplót kiszedik,
megszárítják, fejszefokkal puhára verik:'
A taplót tűzcsiholás céljára másképp kel-
lett alkalmazni: "A taplóhoz való kovát
a boltban vették, míg kapható volt, az
acélt inkább a kováccsal csináltatták
(... ) [A tűzgyújtáshoz] valami olyan is
73
Tófalvi Z. 1993.
74
In: Tófalvi Z. I.rri.
R_uh_c~_kod_á~_· ~
2071
__
kell (száraz levél, avar, széna, szalma,
papíros), ami lángra lobbantható.
( ... ) [Az éghető, vékony száraz anyag-
ból kis tölcsért] csavarítanak, s ennek
közepébe téve az izzó taplót, sebesen
csóválják, amíg lángra nem lobban:' 73
A taplógomba nemcsak a tűzgerjesztés
nélkülözhetetlen eszköze, hanem hosszú
századokon át a sebészet (vérzéscsillapí-
tóként) és hajóépítés (tömítőanyagként)
pótolhatatlan kelléke volt.
Kalapnak, ruhának leginkább a bükkfa-
tapló (Fames Jomentarius) alkalmas. Már
a begyűjtésekor kívájják belőle a puhább,
törékeny húst. A nyers taplót egy hétig
zsákban tartják, füllesztik Ezután a
sarlóból vagy kaszából készített tisztító
és szelőkéssel a bal kézzel keményen
a térdhez szorított taplógomba kérgét
lehántják Kipucolják a használhatatlan,
kukacos részeket is. Ez nagyon nehéz, és
az éles szerszám miatt balesetveszélyes
művelet.
A tapló belső, puhább, megtisztított
részét a faragó (toplász) vékonyabb
lapokra szeleteli. A szeleteket megpo-
tyalja (ütögeti), majd addig nyújtja, amíg
a bőr vastagságát eléri. A tapló nagyon
könnyen nyúlik, így az egészen kicsi
 208 Tizennegyedik dialógus

szeletből is sapka vagy táska nagyságú sirnléderezik (ollóval vágják ki karton-

lapot lehet nyújtani. ból, bevonják taplóval), majd a simléder-
A sapkának, kalapnak valót egy sámfára rel együtt vékony taplólemezzel beszegik
(kalapformájú csutakra) húzzák, rögzí- a sapkát. Utoljára felrakják, é c irizzel
tik. A tapló két-három nap alatt felveszi rögzítik az előre elkészített diszeket, a
a gömbölyű csutak formáját, elkészül apkaellenzőre pedig fonott taplószalag
tehát a apka legfontosabb része. Ezután kerül.
-
[K.A.] Az állati eredetű ruha -alapanyagok előállításán, feldolgozásán is
gondolkoztatok?

[P.V.] A gyapjú itteni felhasználhatósá-

A juhok gyapja az önellátásban nélkülözhetetlen téli
ruha-alapanyag
gát vizsgáltuk. Az önellátásban nélkü-
lözhetetlen a téli ruházkodáshoz. Bár
tervezzük, de jelenleg még azért nem
tartunk birkákat, mert ninc külön
legetönk a számukra. Sajnos kockáza-
tos őket a tehenekkel együtt legeltetni,
me rt vannak azonos betegségeik Ezért
általában másutt sem tartják közösen
őket. A tehenek, birkák és a kecskék
egyik legve zedelmesebb közös beteg-
sége egy parazita, a közön ége máj -
métely, ami a kérődzők epeútjaiban
élőskö dik.

[K.A.] A métely elleni fő védelmet hagyományo an az jelentette, hogy a legeltetésnél

igyekeztek elkerülni a mély fekvésű, vizes legelőket, ahol ez a parazita kifejlődik
(előbb vízben, utána egy csigában) .
Van még egy állat, ami esetleg szóba jöhet - a selyemhernyó. Foglalkoztatok e etleg
a tenyésztés gondolatával?

[P. V.] A selyemlepke tenyésztése nagy lendülettel indult el az 1700-as évek végén
Magyarországon is. A hernyóselyem csodálatosan jó minőségű ruha-anyag, de
nekünk van egy nagy gondunk vele: a selyem kinyeréséhez el szakták pusztítani
a bábokat (gőzzel megölik a bábot, a gubó ragasztóanyagát forró vízzel feloldják,
aztán a gubót feltűzik, és legombolyítják róla a szálat).

[K.A.] Viszont van olyan módszer is, amikor nem pu ztítják el a lepkebábokat
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _R_uhá__
-kod_ús_2®L)l_

[P. V.] Igazad van! Most jut eszembe, én is olvastam arról, hogy Indiában tényleg
van olyan selyemkészítési technológia, amikor nem pusztítják el a fejlődő lepkét.
Amikor a gubó még nem készült el teljesen, akkor lefejtenek belőle valamennyit,
így a hernyónak bábozódás előtt még van ideje újraszőni-kijavítani a megvéko-
nyított falú gubót. Ez a szál nem annyira finom, ebbőllesz az ún. durva selyem, de
legalább nem kell ölni érte.

[K.A. J Tény, hogy a selyemhernyó tenyésztéshez is kellenek hozzáértő emberek és

kisüzem, meg persze sok selyemhernyó és eperfa ...

[P. V.] Így van, és tudod, ha ma is ezeket a hagyományos kismesterségeket, az önel-

látáshoz kapcsolódó munkákat végeznék az emberek, akkor nem lenne munka-
nélküliség. Ezek a feladatok örökké meglévő, alapvető igényeket szalgálnak ki
fenntartható módon, és minden korban, ma is ugyanúgy végezhetők.

[K.A.] Bizonyos, hogy a ruha-előállítás kérdése az egyik legfogósabb az önellátás

szempontjábóL Ismersz Magyarországon olyan közösséget, családi gazdaságot, ahol
ruházat készítése szempontjából teljesen önellátók az emberek?

[P. V.] Önellátó közösségről nem tudok. Gyapjú feldolgozással, kártolással, és ruha
előállítással például Gömörszőlősön foglalkoznak, Pécsett tudok egy családi kis-
üzemről, illetve az országban többfelé kézművesek foglalkoznak még vele. Öket
leginkább vásárokban lehet fellelni.

A nemezelés technikája75

Türelmes munkával és némi fantáziával forró vízben kimosunk összenemezelő­

gyapjúból ízléses használati tárgyakat,
táskákat, tárcákat, zacskókat készíthe-
tünk A nemezelt gyapjú ékszerek, nyak-
láncok, karkötők, gyűrűk, fülbevalók
alapanyaga is lehet.
Az alaptechnika: natúr, fésült gyapjú-
szálak mozgatással történő, összefüggő
textHiává való tömörítése meleg víz és
szappan segítségéveL Ugyanez történik,
amikor egy gyapjúpulóvert tévedésből túl
dik és kisebb lesz. Ha szappant adunk a
meleg vízhez, az meggyorsítja a filcesedési
folyamatot. A gyapjúszálak a meleg víz
hatására összehúzódnak, a dörzsölés és
nyomkodás által egymásba akadnak.
Ahhoz, hogy a szálak alaposan egymásba
akadjanak, tetőcserép-szerűen, valamint
keresztben és hosszában is egymásra
kell helyezni azokat. Ehhez mindig leg-
alább két különböző irányba elhelyezett

75
Forrás: http:/ /wwtv.kreaporta.hu/rovatok.php?id=28
2 JO Tizennegyedik dialógus
gyapjúcsíkra van szükség, így kaphatunk
zárt felszínt. Kettőnél több gyapjúcsík
még szilárdabb nemezréteget képez.
A gyapjú, minőségétől függően külön-
böző mértékben megy össze, a különb-
ség akár 40-50 % is lehet. A több réteg-
ben elhelyezett gyapjú kevésbé húzódik
össze. Fentiekből adódóan ajánlatos
először egy próbadarab ké zítése.
Nemezkészítés mesterfokon (egy
nyíregyházi mester munkája)
Alapanyagok:
- Minden e etben tisztított és fésült
gyapjú, kémiai vagy növényi fe tés el.
A gyapjúfajták különböző finomságú
változatokban kaphatók.
- Szappanként natúr szappant használ-
junk, melyvizes kézzel könnyen felvihető
közvetlenül a gyapjúra. Használható
folyékony szappan is. Kozmetikai szap-
panok, vagy alkalikus univerzális tisztí-
tószappanok nem alkalma ak a neme-
zeléshez. A szappant vagy vizes kézzel
közvetlenül, vagy forró vízben feloldva
hordjuk fel a gyapjúra.
Munkaasztal:
Nemezeléshez nagy és stabil asztal az
ideális, amely a nedvességnek is ellenáll.
A nemezdési folyamat során ügyeljünk
arra, hogy az a ztallap megfelelő magas-
ságban legyen, azaz ne kelljen túlságosan
előrehajol nunk. Ki ebb nemezdarabokat
akár egy lapo aljú mosogatótálban, vagy
peremes tálcán, esetleg egy sütőformá­
ban is elkészíthetünk. A munkafelület
közelében legyen elérhető minimum
60 C0 -os víz. Nyári időszakban zabad-
ban is jóllehet nemezeini
Segédanyagole
Melegvizes tál, vízspriccelő a gyapjú
benedve íté éhez első lépc őben, forró
víz a második lépéshez. Legyen kéznél
még egy régi konyharuha, esetleg olló,
és egy ár az elkészült nemezdarabok
átszúrásához. A görgetéshez jól jön egy
göbö felületű fólia, vagy egy gumi láb-
törlő (szintén durva felületű), esetleg egy
bamb u zroló, bambusz alátét, vagy akár
egy frottír törülköző.
Nemezelő tű:
A nemezelő tűnek három oldala van, kb.
8 cm ho szú, oldalain kic iny karmocs-
kákkal és roppant hegyes a vége. Sűrű
böködéssei a száraz gyapjú könnyen
összenemezelhető e tű segítségéve!. Ezzel
akár már ké z nemezdarabokra is rádol-
gozhatunk A legjobb, ha egy natúr, lapos
zivacspárna betétjét (legjobb duplán
véve!) ha ználjuk a böködős technika alá-
tétjeként, mert ezt még akár meg is tudjuk
hajlítani, hullámosítani, ha szüksége .
Golyók nemezelése (kezdőknek gyakor-
lásképpen különösen ajánlott):
 -k111l_ús_2lll
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _R_uhcí__
1.1 Száraz gyapjúból készítsünk egy szi-
lárd magot, majd kihúzagatott gyapjú-
szálakkal keresztbe-kasul borítsuk be.
Minél gondosabban és egyenletesebben
végezzük ezt a lépést, annál jobb ered-
ményt fogunk kapni. Kb. olyan nagy
lesz a kész golyó, mint amilyen erősen
a száraz gyapjút össze tudjuk nyomni a
kezünkkel.
2.1 A száraz golyót könnyedén görges-
sük tenyerünkben, majd újból és újból
1t
merítsük kézmeleg szappanos vízbe, és
folytassuk a görgetést. Mozdulataink
legyenek könnyedek és óvatosak, köz-
ben ügyeljünk arra, hogy ne nemezel-
jünk ráncokat a golyó ba.
3./ Ha már azt érezzük tenyerünkben,
hogy szilárdul a golyó, akkor kezdjük el
erőteljesebben görgetni. Ekkor jöhet a
forró víz és a durva alátét is, ezzel gyor-
síthatjuk a nemezdési folyamatot. A kész
golyó szilárd és kemény tapintású lesz.
TIZENÖTÖDIK
DIALÓGUS
Természetvédelem

Az önellátás és a természet védelmének összefüggései.

Egykor sivár kultúrtáj, ma mozaikos tájszerkezet -
Krisna-völgyi eredmények. A természetvédelem elvei:
a teremtett világ megbecsülése, az esztétikum, és a sok-
féleségben rejlő stabilitás. Természetközeli területek
hálózata, ökológiai folyosók. Élőhelyek kezelése, vízpar-
tok védelme. A madarak hasznai, odútelepítési fogások.
214 h:.enötödik dialógus

Kun András [K.A.]: Beszélgessünk most pár gondolat erejéig a természetvédelemről

is. Noha úgy tűnhet, hogy a természeti környezet állapota közvetlenül nem befo-
lyásolja az önellátást, ez azonban súlyos tévedés, valójában minden életfeltételünk
ettől függ. Világos, hogy a természetvédelem nélkül nem lenne teljes az önellátás
gazdálkodási oldaláról folytatott beszélgetés-sorozatunk
Ha valaki ellátogat Krisna-völgybe, személyesen is meggyőződhet arról, hogy az
elmúlt közel két évtizedben milyen hatalmas előrelépés történt itt a tájszerkezet
mozaikosságának megteremtése terén. Ha nem ismerte a kiindulási állapotot,
akkor a most látottakat csak a "több száz hektáros szántó+ néhány satnya akác+
földút" képpel kell gondolatban összevetnie. A különbség szembeötlő: egy élhető,
a fenntartható gazdálkodás szempontjából is optimális, kisebb és közepes méretű
parcellákból, legelőkből és fás-ligetes területekből álló rendszert hoztatok létre. A
Krisna-völgy tájszerkezetében bekövetkezett változásokról eddig a legátfogóbb
elemzést Farkas Judit néprajzkutató tanulmányában olvastam. 76
Mondd, mik a fő elvei Krisna -völgyben az élőhelyek megőrzésének, esetleg rekonst-
rukciójának, fejlesztésének?

Pőcze Vilmos [P.V.]: Számunkra a fő elv, hogy az anyagi világban megtalálható vál-
tozatosság a lelki világból ered, ahová mi is törekszünk. A körülöttünk tapasztalható
természeti sokféleség - mivel a lelkinek tükörképe - nagyon vonzó. A változatosság
vonzó, és elérendő cél az épített környezet - házak, más épületek- esetében is, illetve
a természeti és épített környezet találkozásánál is, gondolj a kertekre, tavakra vagy
éppen a Krisna-völgyi Isodyana Botanikus Kertünkre.
A másik dolog, hogy amikor van egy természetközeli élőhelyfolt-benne a szám-
talan apróbb és nagyobb élőlénnyel, növénnyel, állattal stb. - akkor annak erő­
teljes jótékony hatása van a környékére is. Nemcsak a hangulatából kifolyólag,
hanem például őrzi az élőlények sokféleségét, a biodiverzitást, jó hatása van a
mikroklímára. Tapasztalatunk szerint a gyógynövények sokkal jobb minőségűek,

76
"A térképek tanúsága és a visszaemlékezések szerint Krisna-völgy létrejöttekor a terület a
téeszgazdálkodás hatására hatalmas táblákból álló egysíkú terület volt. A Krisna-hívők meg-
telepedése és régi-új típusú gazdálkodási szemlélete lassan megváltoztatta a tájat: megjelent
a falu, házai körül nagy kertekkel (mesterséges elemek); a falu különböző épületei között
lassan kialakultak az ösvények (félig mesterséges elemek); az egybefüggő gabonatáblák
helyett vagy mellett a kisebb kukorica-, mustár-, facéliatáblák, gyümölcsösök, kertek és
erdősávok jöttek létre (természeti elemek) .... amikor idej öttek, sivár, élővilágában egy-
síkú terület fogadta őket, mostanra viszont az ökológiai sokszínűség, a biodiverzitás lassú
kialakulásának/visszaállásának hatásaként és jeleként színesebbé vált a növény-, rovar- és
madárvilág:' Farkas J. 2003. 341. oldal.
ha a természetközeli élőhelyekről gyűjtjük be őket, és nem a kertbe átültetett
állományból.

[K.A.] Általános elv, hogy a természetközeli élőhelyek arányának- mindenféle lép-

tékben tekintve -legalább 15-20%-nak kelllennie ahhoz, hogy a rendszer kellően
diverz és ezáltal stabil maradhasson. Gyakran mondják, te is többször említetted
-és ebben a legmesszebbmenőkig egyetértek veled-, hogy a sokféleség azért fon-
tos, mert például így maradnak meg a kártevők természetes ellenségei (madarak,
ragadozó rovarok, pókok stb.). Fontos az esztétikum, és a mikroklíma szabályozó
szerepe is. Van azonban még valami, ami praktikus szempontból ezeknél a ténye-
zőknél is fontosabb: az, hogy minél nagyobb a sokféleség - bármely léptékben
tekintjük -, annál inkább lehetővé teszi, hogy a rendszer fenn tudjon maradni
változó környezeti feltételek esetén.
A ható környezeti feltételek korántsem állandó ak, mi is tapasztaljuk, hogy minden
esztendő más és más. Egyébként a változás nem kizárólag az éghajlati tényezők
változásait jelenti, de jelenthet változó agrotechnikát, különböző legeltetési nyomást
is, satöbbi.
Vegyünk egy közeli példát! Ha mindig ugyanazt a három féle zöldséget termeljük,
akkor nagyobb valószínűséggellesznek olyan éveink, amikor alig takarítunk be ter-
mést, ellentétben azzal, amit ti is csináltok: több mint 40 féle zöldséget termeltek. A
sokfaj ú élőhelyfoltok, erdők, rétek, mocsarak, legelők és cserjéseképpen így- csak
többnyire sokkal több fajjal "felszerelkezve" -, rugalmasan (és minél több fajból
állnak, annál rugalmasabban ) tudnak reagálni a változásokra. (Leegyszerűsítve, a
vegetációkutató, vagy akár a gyepgazdálkodó számára ez például abban nyilvánulhat
meg, hogy néhány év elteltével egy adott gyepfolton más( ok) lesz( nek) a domináns
faj( ok) mint korábban.) Ez a stabilitás pedig többek között a talaj szempontjából,
a növényi produkció szempontjából, vagyis a legkülönfélébb gyakorlati szempon-
tokból - számunkra is létkérdés.

[P.V.] Köszönöm, hogy ezt kifejtettecll Még nem hallottam ezeket a gondolato-
kat így összeszedve. De azt még pontosítsd, kérlek, hogy mire gondolsz, amikor
"természetközeli élőhelyről", vagy "mindenféle léptékről" beszélsz?

[K.A.] Természetközeli élőhelyen azt értem, ahol túlnyomó részben a hazai, ter-
mészetes növénytakaró és állatvilág fajai fordulnak elő (legnagyobb fajszámmal és
borítással), és érvényesülhetnek az élőhely életközösségeire jellemző belső folya-
matok (mert még a növények is mozognak, helyezkednek, fajukra és növekedési
formájukra jellemző sajátos dinamika szerint, de erről bővebben majd máskor).
Az pedig, hogy mindenféle léptékben jelen kell, vagyis jelen kellene lenniük a
természetközeli élőhelyfoltoknak, nem jelent mást, mint hogy optimális esetben
 216 Tizenötödik dialógus

mindenütt, még az árokpartokon, a szántóföldek szélén, utak mentén - túlnyo-

mórészt az adott tájrészletben őshonos fajokból álló - gyepeknek, cserjéseknek,
kisebb-nagyobb erdőfoltoknak kellene lenniük. A "mindenféle léptékben" azt is
jelenti, hogy egy igazán ökologikusan művelt tájban nem lennének nagyméretű,
homogén módon művelt foltok. A több tíz-, esetleg zázhektáros szántókan folyó
mezőgazdálkodás - ahogy már többször beszéltünk is róla - semmilyen szempont-
ból nem fenntartható (fenntarthatatlan igények: kőolaj, finommechanika, mütrágya,
növényvédőszer, hibrid faj ták; pusztító hatások: talajerózió és humuszvesztés, viz-,
levegő - és talajszennyezé , genetikai erózió stb.).
Ezeket a táblákat fel kellene osztani, és az agrártájainkban mindenütt jelen kellene
lenniük a kisebb-nagyobb, a gazdálkodási egységeket határoló, összekötő, át- és
átszövő természetközeli foltoknak. Az a vízióm, hogy előbb vagy utóbb ebbe az
irányba fognak vinni bennünket a
gazdasági, tár adalmi folyamatok.

[P.V) Ezek a termé zetközeli foltok

lennének a manapság sokat emlege-
tett ökológiai folyosók?

[K.A.] Igen, e etünkben, egy agrár-

tájban, jórészt ezek. De azt hiszem,
már túl sokáig tartottam magamnál
a zót, inkább visszatérek a kérdező
szerepébe. Hogyan kezelitek Krisna-
völgyben a természetközeli foltokat?
Frissen telepített m ezővédő erdősáv Krisna-völgyben.
1993 és 2011 között - az e rdősítésekkel együtt - [P.V] Krisna -völgy létrehozása előtt
mintegy 300 OOO fa csemetét telepítettek itt szinte a terület teljes egészén
intenzíven művelt szántók és vetett
birkalegelők voltak. A központi völgyben, a patak mentén maradt meg némi ége-
res, néhány apró kaszáló, talán egykor tehénlegelő. Meg persze a már korábban
emlegetett, elakácosodott apró erdőmaradványok.

[K.A.] A domboldali legelők pedig mind vetett gyepek lehettek, hiszen mondtad,
hogy a terület pár évtizeddel azelőtt még erdő volt. Somogyvámos környékén járva
látni lehet, hogy ebben a tájban eredetileg hiányoztak a száraz- és fél záraz gyepek,
még a legmagasabb, legkitettebb dombhátakon is zárt erdők vannak.

[P. V.) fgy van. A jobb állapotú, viszonylag természetes élőhelyeket igyekeztünk mind
megtartani. Voltak olyan részek, amelyek kezdtek leromlani, vagy már leromlottak,
 Tenné zetwidelem 2171 ff]
azokat elkezdtük megfelelöen kezelni, átalakítani. Említettem az akác visszaszorítást,
de a patakparti sásosokban irtottuk a lágyszárú inváziós faj okat, a japán keserűfüvet
és a magas aranyvesszőt is.
Szélvédő erdősávokat hoztunk létre a területen, a legelőkön fákat, facsoportokat
ül tettünk. Ezek a telepítések őshonos fafajokból, cserjékből és gyümölcsökből állnak.
Kiemelten kezeljük a patak menti területeket, ahol a természetközeli élőhelyek leg-
nagyobb része maradt meg. Itt meglepöen sok növény- és állatfaj talál menedéket.
Az elmúlt 10 évben a megfigyelt madárfajok száma 70-ről l l 4-re emelkedett, amiből
74 faj rendszeres fészkelő. Évröl-évre növeljük a madárodúk számát, tavaly tavasszal
is kitettünk a területre összesen 55 darabot. Az új odúk közül akihelyezés évében
(2011) már 40-ben fészkeltek is a madarak.

A madarak hasznáról, a madárbarát kertről77

Egy almáskertben, a permetezé ek elle- odúlakó madárfajok megtelepítése és téli

nére, évről - évre a termé jelentős részé- etetése ezért a fenntartható kertészkedés
nek pu ztulását okozta a téli ara zoló é gyümölcsészet egyik legkifizetődőbb
kártétele. Megoldást kere ve kísérletezni beruházása.
kezdtek, é az egyik 3 kilométer hosszú
almafasor felét madárodúkkal látták
el. A második évre az odúkkal ellátott
területen hatszorosára nőtt a termés.
Hernyócsapdák segítségével megállapí-
tották hogy a madarak általlakott része-
ken 50-szer kevesebb téli araszoló volt.
Egy másik összeha onlító vizsgálatban a
több gyümölcsfajból álló, el egyes, válto-
zato korcsoport-elo zlá ú gyümölcsö-
sökben (Markóc, Drávafok) 16, illetve Kertekben, gyümölcsösökben főként
9 fészkelő madárfajt figyeltek meg, az a B-típusú odúkból (röpnyílás 3,2 cm
intenzív alma-ültetvényben pedig mind- átmérőjű, az odú 15xl5x30 cm-es) érde-
ö sze l madárfajt. 78 mes nagyobb mennyiséget kihelyezni -
Számítások szerint egy széncinege pár hektáronként minimum 3, maximum
és éves szaporulata ös ze en 80-120 8 odút. Ebben fészkel a széncinege, a
kilogramm rovart é !árvát fogyaszt el c úszka, valamint a költési időben főleg
évente. A főként rovarokkal táplálkozó rovarevő házi- és mezei veréb.

n Forrás: Darázsi Zs. 2010.

78
Mikuska T.- Mik'"uska J. 2005. 181. o.
218 Tizenötödik dia/ógz1

és ne lógjanak eléjük ágak. Az odúkat

... t---17CI'II --~ t-··17'"' · ·-1
függesztve helyezzük ki, a szabad len-
gés nem zavarja a madarakat, de ha az
~-121M--j ághoz, törzshöz ütődik, az már zavaró

. Ho.•tl 4f lfe~kl~~~.-1
l:
a számukra.
Az odú t érdemes nyitható tetejűre készí-
J_.___ __. teni, hogy késő őssze l könnyen elvégez-
hess ük a karbantartást: a fé zekanyagat
~- 1lem. -1
dobjuk ki belőlük. így meggátoljuk a
T
.: ~---n"" ---1
.... paraziták áttelelését, és el őkészítjük az
_____ .,
.l
l
25-
~ Oldo.llop ..,
• l 2'?> odút téli madármenedéknek, é a jövő
: Feciellop ! u. évi költéshez.
2. x
.
l
l l

._.__ ___...L....! ..L

l
E témában további útmutatást kaphatunk,
é kész odúkat is vásárolhatunk a Magyar
..l..'-----'
Madártani Egyesületnél (www.mme.hu).
A kék- és barátcinkék számára az
A-típusú odúkból (röpnyílás 2,8 cm
átmérűjű, az odú 15x1Sx30 cm-es) is
helyezzünk ki néhányat - számuk ne
legyen több a B-típusúak 10-20%-ánál.
A kert cserjés szigeteibe, vagy az épüle-
tek eresze alá helyezhetjük ki a C-típusú
odút (röpnyílá négyzet alakú, oldalfal
szélességű, az odú 15x1Sx25 cm-es) a
rozsdafarkúak, légykapók, vöröshegyek
számára.
A kihelyezett odúk lehetőleg árnyékban A madárodú megfelelő elhelyezése és
legyenek, bejáratuk ne északra nézzen, biztos rögzítése körültekintést igényel

[K.A.] Említetted, hogy kiemeit figyelmet fordítotok a patakpartok védelmére. A

vízparti növényzet valóban rendkívül fontos, az a jó, ha minél szélesebb sávban
megmarad. A parti vegetáció úgy működik, mint egy zűrőrendszer. Szomorú
hazai történet is példázza ezt, a Balaton e ete. Juhász-Nagy Pál kitűnő dialógus-
kötetében79 a biológus szerepi ővel mesélteti el a történteket. A Balaton vi zonylag
sekély vizű tó, de évezredeken át jól ellenállt a zavaró hatásoknak, egészen addig,
amíg az 1950-es években gombamód elszaporodtak a vizparti nyaralók, el pusztítva

79
Juhász-Nagy P. 1984. A kötet 160. oldalától kezdve a Balaton élővilágának katasztrofális
változásairól folyik a beszélgetés.
 Termé.<zetvédelem

az ő idők óta működő természetes, élő parti szűrőrendszer - nádasok, erdők,

219 l fl
moc arak, lápok- utol ó darabkáit (a legnagyobbakat akkor már régen elvágták a
Balatontól: a Nagyberket, a Kis-Balatont, egész lápvidékeket). Ezután kezdődtek a
halpusztulások, vízvirágzásol<...
A fő tanulság számunkramost az, hogy a vízparti növényzet nem csupán az ember-
nek jelent gyakran áthatolhatatlan szövevényt, de visszatartja a partról bemosódó,
a víz ö szetételét megváltoztató anyagokat. Ha olyan szerenesés valaki, hogy van
egy termé zetközeli állapotú patak a kertjében, akkor a legjobban teszi, ha minde-
ne tül békén hagyja a parti növényzetét, ha pedjg üres a partja, akkor vagy hagyja
benövényesedni, vagy oda való hazai növényfajokkal telepíti be.

Patakpartunk története

Régi álmom vált valóra, amikor három

évvel ezelőtt olyan kertet vásárolhat-
tunk, aminek a végében áUandó vizű
patak folyik. A ki patak agyagos partján
bodzá erjé é néhány fűzfa ... látszó-
lag emmi különö . Alig keUett hozzá-
nyúlni: kivágtam a néhány betelepült
amerikai kőris t, a partra üde helyet ked-
velő c erjéket ültettem (kányabangitát,
kutyabengét, ez utóbbinak a kérge
egyébként fontos gyógyító anyagokat
tartalmaz), a pataktól távolabb telepí-
tettem néhány kocsányo tölgy c emetét,
vadalmát, é ko árkötő füzeket vessző ­
nek. Minden telepíté zépen megma- Természetes vfzfolyás, partjain saláta-
radt, é az aszályban is jól növekedett. A boglárka szönyeg
patakparti c aláno t egyszer kaszáltam,
hogy ne legyen annyira magas. A csa- gyógynövény). Kialakulóban van egy
lánt a veteményesben mulcsnak, áztatva természetközeli magaskóró . Külön
pedig trágyának ha ználtam. öröm, hogy a növényeken, főleg a c alá-
A vizes élőhelyeken gyor an történnek non egyre több lepkehernyót lehet látni.
a dolgok. Már a harmadik évre erőre Gyönyörű lepkék is vannak közöttük,
kaptak, é gazdagon burjánzanak a például nappali páva zem, C -betiís
patakparti növények (például az ehető lepke, pókhálós lepke, atalanta lepke, sőt,
fé zkű halovány a zat, az angyalgyökér, a fűzfákon már a nagy színjátszólepkék
vagy a fekete nadálytő, ez a sokoldalú is megjelentek. [K.A.]
220 Tizenötödik dia/6gu

Védett lepkénk a csalánon fejlődő nappali pávaszem

***
[K.A.] Ezen a ponton lezárjuk a beszélgetés-sorozatunk el ő részét. Az önellátás
számos lényeges területéről nem esett még szó, többek között a házépíté ről , és
általában az épített környezetről, az oktatásról, az egészségmegőrzésről é gyógyá-
szatról, a tár adalmi életről, a pénzügyi gazdálkodásról és az ezekhez kapcsolódó
témakörök sokaságáróL Többek között ezek lesznek a következő kötetek témái.

[P.V.] Örülök, hogy lesz folytatás! Ne felejtsük majd el az állattartás területeit,

például a méhészetet és az ökrös földművelés technológiáit, az ezekhez szorosan
kapcsolódó gépé zeti és egyéb technológiai részleteket em.

[K.A.] Köszön öm az ötleteket! Azt hiszem, ezek a témák is sokakat érdekelnek majd.
Hamarosan innen folytatjuk tovább beszélgetéseinket az önellátá ról.
A beszélgetések résztvevőinek
bemutatása

Barsi Attila [B.A.]

(1975, Miskolc. Krisna-tudatos lelki neve Rádhakantha dász)
Gyermekkorát a Miskolc melletti Mályiban töltötte, majd
Egerben járt szakközépiskolába, ahol szőlő- és gyümölcskertész-
nek tanult. Ebben az időben ismerkedett meg a Krisna-tudattal.
Növénytermesztőként végzett Gyöngyösön, a Károly Róbert
Főiskolán, ahol először nappali tagozaton tanult, majd - 1995-ös
Krisna-völgybe költözését követően - levelező tagozaton fejezte
be tanulmányait.
Már első zolgálata i a mezőgazda ághoz kötődött, és máig ő
végzi a mezőgazdaság vezetését. Vezetői szolgálatához tartozik ezen felül a pénz-
ügyekkel és az építkezésekkel kapcsolatos tevékenységek irányítása, valamint a
Templom vezetése.

Kósa Antal
(1970, Kecskemét. Krisna -tudatos lelki neve Antardhi dász)
Eredeti zakmája szobafestő. 1995 óta él Krisna-völgyben, és
szinte el ő naptól kezdve az állattartás és az állattenyésztés volt
a szolgálata. Az elmúlt több mint másfél évtizedben ökrész és
tehenész szakemberré képezte ki magát. Először lovász volt, majd
megtanult fejni , később az állatok beszerzése is az ő feladata lett.
Amikor Krisna-völgybe érkezett, mindössze egy tehén, három
ökör, és egy ló volt a teljes állatállomány, ma pedig több rnint 40
állat alkotja a Krisna-völgyi csordát. Kedvenc szolgálata és hobbija az ökrök betaní-
tá a, technikai fejle ztések megvalósítása a Gosálában (tehenészetben). Gyakorolja
egyebek mellett a ko ár- és gyékényfonást is, szabad idejében sokat kertészkedik.
222

Kun András [K.A.]

(1970, Budapest)
Középiskolában dí znövénykerté znek tanult, majd a Kertészeti
Egyetemen folytatta tanulmányait, és rövid ideig az ottani
Növénynemesíté i Tanszéken dolgozott. Eközben áthallgatott
az ELTE Természettudományi Karára. A kertészmérnöki dip-
loma megszerzése után, 1996-tól tíz évig a Magyar Tudományos
Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetében dolgozott
tudományos munkatársként. Fő kutatá i témája a florisztika , a
bioklirnatológia, é a vegetációtan volt. A magyar termé zetvé-
delmet botanikai monitoring és élőhely- térképezési szakértői munkával segíti.
2008-tól az Ö ko-völgy Alapítvány tudományos vezetője. Elsősorban a fenntartható
életmóddal kapcsolatban végez és vezet kutatá okat, publikál, és konferenciákat,
találkozókat szervez.

Németh Péter [N.P.]

( 1967, Szombathely. Krisna-tudatos lelki neve Prémamoya dász)
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, matematika-fizika sza-
kos tanári diplomát szerzett. Hallgató korától kezdve középiskolai
tanárként dolgozott szülővárosában.
Az egyetemi évek alatt ismerte meg a Krisna-tudatot. Ettől kezdve
a lelki tudományok művelésének, oktatásának zentelte az életét.
Előbb Szolnokon, majd Kec keméten é Budapesten végzett egy-
házi szolgálatot. Részt vett a Krisna-völgyi templom építésében.
200 5 óta él családjával Kri na -völgyben. Jelenleg az oktatási igaz-
gatóságot vezeti, és maga is tanít a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskol án. Hozzá
tartozik az óvodai, az általános iskolai é főiskol ai oktatás zervezése, valamint a
könyvtár bővítésének é gondozá án ak feladata.

Pőcze Vilmos [P.V.]

(1972, Győr. Krisna-tudatos lelki neve Pártha dász)
Sz ülőváro ában végezte tanulmányait, majd a Reflex Egye illetnél
(ez volt az első bejegyzett civil környezetvédő szervezet
Magyarországon) dolgozott. Környezetvédelemi zemléletfor-
málással, oktatással foglalkozott é természetvédelmi szakér-
tői munkákat végzett. Ezt követően 2000-ig volt természetvé-
delmi felügyelő a Fertő - Hanság Nemzeti Park Igazgató ágnál,
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben. A védett területek
 A beszélgeté ek résztvevőinek bemutatása 223

előkészítésifeladatai, a hatósági munka mellett itt is szerteágazó szemléletformáló

tevékenységet végzett. 2000-ben költözött a somogyvámosi ökofaluba, Krisna-
völgybe, azóta él itt fele égével. Krisna-völgyben sokféle vezetői szalgálatot ellátott.
Feladatainak túlnyomó része jelenleg a környezetgazdálkodás, a Botanikus Kert
létrehozása, a parkfenntartás és a kertészet területeire koncentrálódik.

Rév Szilvia [R. Z.]

(1977, Budapest)
Biológus-ökológus oklevelét Debrecenben szerezte. Fő hivatása a
természetvédelem é a botanika. Természetvédelmi, kommuni-
kációs, PR és civil szervezeti tapa ztalatokra első munkahelyein,
az E-misszió Egyesületnél és a Magyar Madártani Egyesületnél
tett szert. Nemzeti park igazgatóságok megbízásából botanikai
felmérésekben é élőhely- térképezésekben vesz részt. Munkái
kapcsán az ország ok tájegységében megfordul.
2009-ben költözött omogyvámosra, az Öko-völgy Alapítvány
meghívására. Alapítványi munkája során korábbi érdeklődési területei kiegészültek
a komplex környezettudatos életmód, a környezeti nevelés, a felnőttképzés és az
önellátás témaköreiveL
Bemutatkozik
az Öko-völgy Alapítvány

Az Ö ko-völgy Alapítványt három magánszemély hozta létre. A 2009-ben bejegyzett

Alapítvány tevékenységeit emlegetjük összefoglaló néven Ö ko-völgy Programként

ALAPÍTVÁNYUNK CÉLJA,
hogy működő mintákon, gyakorlati-személyes példákan
keresztül mutassa be a társadalom széles rétegei számára,
hogy miképpen érhető el kiváló életminőség fenntart-
ható módon. Ehhez kapcsolódóan részt veszünk olyan
tudományos kutatásokban, melyek a fenntarthatóság
gyakorlati megvalósítását támogatják. Hiszünk abban,
hogy a globális krízisek, mint például a klímaváltozás, a
környezetszennyezés vagy az élelmiszerválság kérdései
csak életmódváltással oldhatók meg. Ehhez szeretnénk
olyan tapasztalatokat átadni, amelyek már beváltak önel-
látó családi és közösségi gazdaságokban.

MIÉRT PONT KRISNA-VÖLGY

az Öko-völgy Alapítvány fő mintaterülete? Mert az 1993
óta működő somogyvámosi ökofalu-közösség, ökológiai
KRISN
gazdaság kiváló példa arra, hogy a környezeti -, gazda-
völgy
sági- és társadalmi fenntarthatóság elvei megvalósít- Indiai Kulturális Központ és Biofarm
hatók, gyakorlatba ültethetők, és hosszútávon élhetők. SOMOGYVÁMOS
Mert az ökofalu több mint százharminc lakója a min-
dennapokban, a társadalmi- és magánélet szintjein mutatja be a környezettuda-
tosság gyakorlatát, szem előtt tartva a gazdálkodás jövőbeni fenntarthatóságát is.
Krisna-völgy mellett más ökofalvakkal, kisközösségekkel is együttműködéseket
alakítottunk ki.
226 Bcs::c;lgctésck az iincllátásról

AZ "ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM"
a fenntarthatóság világszerte használt mérőszáma. Az adatok alapján jóllátható,
hogy Krisna-völgy lakóinak lábnyom-értéke jóval alacsonyabb, mint az országos- és
a világátlag. A biológiai kapacitást figyelembe véve kiderül, hogy Magyarország és
a világ átlaga túllépi az ökoszisztéma nyújtotta kereteket, míg Krisna-völgy meg-
felel a fenntarthatóság kritériumának. Ezért lehet Krisna-völgyet a fenntartható
közösségek egyik mintájaként értelmezni.
A somogyvámosi ökofalu kiemelkedő környezet- és természetvédelmi, tájgazdál-
kodási eredményei közül néhány, csak felsorolás-szerűen: Biogazdálkodás (zöld-
ség- és gyümölcs kertészet, szántóföldi növénytermesztés); Ökológiai állattartás;
Mezővédő erdősávok és facsoportok telepítése; Mozaikos tájszerkezet létrehozása;
Természetes élőhelyek védelme; Nádgyökérteres szennyvíztisztítás; Botanikus Kert
létesítése; Megújuló energiaforrások használata; Ökrök használata az igavonásban;
Lakto-vegetáriánus életmód; Működő faluközösség.

Krisna-völgy, Magyarország és a világ összes országa lakóinak ökoló-

giai lábnyoma és e területek biológiai kapacitása8°

Teriilet Ökológiai reláció Biológiai Egyenleg "Túllövés"**'

lábnyom* kapacitás** (kapacitás -
(ha/fő) (ha/t(í) lábnyom)
(ha/fő)

Világ 2,7 > 1,8 - 0,9 33%

Magyarország 3,6 > 2,8 - 0,8 22%
Krisna-völgy 1,6 < 2,3 + 0,7 nincs

*Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy a
vizsgált személy, illetve a vizsgált közös-
ség egy tagja elméletileg hány hektár
biológiailag termékeny földterületet (és
tengert) igényel ahhoz, hogy élete során
folyamatosan megtermelhető legyen
minden, amit felhasznál (élelmiszer-,
nyersanyag-, és energia), és semlegesít-
hető legyen az a hulladék, szennyeződés,
ami eközben (például az előállítás, szál-
lítás, felhasználás során) keletkezik.
Itt tehát a valós átlagos fogyasztással
számolunk.
**A biológiai kapacitás megmutatja,
hogy egy konkrét területböll hektárnyi
elvileg hány személy fenntartására lenne
alkalmas fenntartható módon, vagy
megfordítva: l személy az adott terület

8
° Krisna-völgy ökológiai lábnyomszámítását 2009-ben
Lánczi Dániel Csaba (ELTE),
2011-ben Tasnádi Marina (Debreceni Egyetem) szakdolgozóink végezték el.
 Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány 227

természeti adottságait figyelembe véve
hány hektárt venne igénybe, ha csak a
tényleges szükségleteit elégítené ki. Ha
az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a
biológiai kapacitás, akkor az adott terü-
let lakói nem élnek fenntartható módon.
*** A túllövés mértéke arra utal, hogy az
adott terület egy-egy lakója mennyivel
használ nagyobb területet, mint ameny-
nyi számára fenntartható módon jutna.
A fenntarthatatlanság mértékét jelzi a
negatív egyenleg, és a túllövés nagysága.

AZ ÖKO-VÖLGY PROGRAM
keretében példát és gyakorlati mintát kívánunk bemutatni napjaink környezeti- és
társadalmi problémáinak megoldására, segíteni szeretnénk a fenntarthatóság-
gal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok cseréjét, és tudományos megalapozását.
Kutatási programjainkmellett ezért fontos cél az eredmények, tapasztalatok átadása,
oktatása, a fenntartható életmód népszerűsítése, a módszerek bemutatása a nagykö-
zönségnek. Az Öko-völgy Alapítvány munkájában számos felsőoktatási- és kutatási
intézmény, civil szervezet, cég, szellemi műhely és magánszemély vesz részt.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZÖDÉSEKET
írtunk alá a Kaposvári Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetem egyik tanszékével,
a gödöllői Szent István Egyetemmel, a Szalnaki Főiskolával, a szarvasi Tessedik
Sámuel Főiskolával, a Corvinus Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint a
Bhaktivédanta Hittudományi Főiskolával. További felsőoktatási intézményekkel
folyamatban van az együttműködések elindítása.

2008-2012-BEN ÖSSZESEN 62 HALLGATÓ KEZDTE MEG NÁLUNK SZAK-

DOLGOZATA ELKÉSZÍTÉSÉT,
és közülük 24-en már be is fejezték, meg is védték a szakdolgozatukat Az előbb
felsorolt intézmények mellett további 12 egyetemről, főiskoláról érkeztek hozzánk
szakdolgozók.
Felsőoktatási együttműködéseink része a szakdolgozók és Demján-ösztöndíjasok
fogadása, a szakmai gyakorlati félév eitöltésének lehetövé tétele Krisna-völgy
biogazdaságában, valamint előadások, klubfoglalkozások tartása a partner felső­
oktatási intézményekben, illetve hallgatói csoportok képzése Krisna-völgy területén.

A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDRÓL
összegyűlt tapasztalatok továbbadását, mások eredményeinek megismerését is
kiemelten fontosnak tartjuk. Mintaterületünkön- 2012 őszén immár ötödik alka-
lommal- fenntarthatósági témájú konferenciákat szervezünk, a júliusi Krisna-völgyi
Búcsúkan pedig a "Gondolat-kiállítás" sátorban tartunk bemutatókat, nyilvános
228 Beszélgetések az önellátásról

beszélgetéseket Számos helyre kapunk meghívást - belföldön és külföldön egy-

aránt - előadások tartására, amelyeknek örömmel teszünk eleget. Tanfolyamok
és Fenntarthatósági Nyílt Napok szervezésével is bővítjük a kapcsolódási, tanu-
lási lehetőségeket. Levelező listát ("Ökologika") és honlapot (www.okovolgy.hu)
működtetünk. Kiadványainkkal is segítjük a fenntartható életmód népszerűsítését.
A somogyvámosi ökofaluban lehetőséget biztosítunk önkéntesek fogadására, akik
közvetlenül, a mindennapi gyakorlatban sajátíthatják el a biokertészet és az öko-
logikus állattartás fortélyait
Rendszeresen megjelenünk a hazai (helyi és országos) médiumokban.

SZÍVESEN ADUNK ÉS VÁRUNK TÁJÉKOZTATÁST

a fenntarthatóság gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, akár személyesen, akár a
www.okovolgy.hu címen elérhető honlapunkon.
Alapítványunk nyitott az együttműködésre intézményekkel, cégekkel és magán-
személyekkel egyaránt. Kérjük, amennyiben felkeltettük érdeklődését, keressen
minket az injo@okovolgy.hu e-mail címen!
Irodalomjegyzék

Andrásfalvy B. (2001): Gyümölcskultúra. In: Paládi-Kovács A. (főszerk.): Magyar

Néprajz IL Gazdálkodás. Budapest. 493-527. oldal.
Andrásfalvy B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium
Kiadó, Budapest.
Balázs D. (1993): A Húsvét-sziget fogságában. Szerzői kiadás, Érd.
Bálint Gy. (1991): Gyümölcsöskert. Planétás Kiadó, Budapest.
Bartha D. (2003): Történeti erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány
2003/12. 1566-1577.
Batta G. (2011): Organikus (bio-) élelmiszerek aflatoxin-tartalmának felmérése
szakirodalmi és kísérleti módszerekkel. Diplomamunka. Budapesti Corvinus
Egyetem, Alkalmazott Kémia Tanszék.
Bellon T. (2003): A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Timp
Kiadó, Budapest.
Bócsó R.- Juhász A. (2010): Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és
magfogási praktikái. In: Lázár P. (szerk.) Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej
Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-nyomda, Keszthely. 131-146. oldal.
Csomós Gy. (2009): A megyei jogú városok súlyának meghatározása és a regionális
centrumok azonosítása Magyarország településhálózatában. PhD értekezés.
Debreceni Egyetem.
Darázsi Zs. (2010): Madárbarát gyümölcsös. ln: Lázár P. (szerk.) Első zalai
gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-nyomda,
Keszthely. 97 -l 03. oldal.
Enyedi Gy. (2003): Városi világ - Városfejlődés a globalizáció korában. Pécsi
Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar, Pécs.
Farkas J. (2003): "Krisna egyik kertje" Hitorientált életmód és környezetátalakítás
Somogyvámoson. ln: Andrásfalvy B.- Vargyas G. (szerk.) Antropogén ökoló-
giai változások a Kárpát-medencében. PTE Néprajz-Kulturális Antropológiai
Tanszék, LHarmattan, Budapest. 331-346. oldal.
230 Beszélgetc;sek az önellátásról

Fertő L (1999): Az agrárpolitika modelljei. Osiris Kiadó, Budapest.

Franck, G. (1987): Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Gyulai F. (1999): Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható
Fejlődés Bizottság, Budapest.
Gyulai F. (2001): Archaeobotanika. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.
Hosszú Z. (2011): Kihalás szélén a legveszélyeztetettebb faj: Homo agrarius (vidéki
gazdálkodó ember). Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely. 9-10. oldal.
Jaffe, T.: Niceties and necessities for living the good life. Kézirat.
Jeszenszky Á. (1978): Oltás, szemzés, dugványozás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Juhász-Nagy P. (1984): Beszélgetések az ökológiáról. Mezőgazdasági Kiadó,
Budapest.
Kovács Gy. (2010): A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya. ln: Lázár P. (szerk.)
Első zalai gyümölcsészkönyv. Göcsej Természetvédelmi Alapítvány, Ziegler-
nyomda, Keszthely. 77-96. oldal.
Könczey R. - S. Nagy A. (1997): Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány.
Budapest.
Környezetbarát technológiák az építkezésben és praktikus megoldások a ház körül.
(Szerző feltűntetése nélkül.) Ökológiai Intézet a Fenntartható fejlődésért
Alapítvány. Miskolc, 20 ll.
Kunkovács L. (2000): Ósépítmények. Kós Károly Alapítvány, Örökség Könyvműhely.
Mándy Gy. (1972): Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Mezőgazdasági Kiadó,
Budapest.
Margóczi K. (1998): Természetvédelmi biológia. Jate Press, Szeged.
Mikuska T.- Mikuska J. (2005): A gyümölcsösök fontossága a madarak számára.
In: Lantos T. (szerk.): Dráva menti gyümölcsészet. Ormánság Alapítvány.
Drávafok. 175-184. oldal.
Németh P. (1983): A szabolcsi földvár kutatásánakhét éve. In: Szombathy V. (szerk.):
Régészeti harangalások Magyarországon. Panoráma, Budapest. 234-257.
oldal.
Rapaics R. (1940): A magyar gyümölcs. Királyi Magyar Természettudományi
Társulat, Budapest.
Radics L. (1999): Takarékos gazdaasszony. A természet éléstára. Mezőgazdasági
Szaktudás Kiadó, Budapest.
Rápóti J.- Romváry V. (1980): Gyógyító növények. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Roberts, P. (2004): The End of Oil: On the Edge of a Perilo us New World. Houghton
Miffiin Company, New York.
Roszík P. (2009): Biokert a ház körül. Magyar Biokultúra Szövetség.
Sárközy P. - Haraszti N. (2001): Növénytársítások. Sárközy Péter Alapítvány a
Biokultúráért, Budapest.
Seifert, A. (1981): Kertészkedés "mérgek" nélkül. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
 Irodalomjegyzék 231

Soós F. (2002): Gabanák dicsérete. Öri Alapítvány, Öriszentpéter.

Surányi D. (1987): Magyar biokertek a XVII. században. Natura, Budapest.
Szabó Z. (1937): A tardi helyzet. Cserépfalvi kiadása, Budapest.
Tófalvi Z. (1993): Taplófeldolgozás a Sóvidéken. Hazanéző, 1993/1. szám.
Végh L.- Szám D.- Hetesi Zs. (2008): Utolsó kísérlet. Híradás a Föld állapotáról.
Kairosz Kiadó, Budapest.
Visnyovszky T. ( 1997): Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségéveL
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Miskolc.
Tartalom

Előszó 5
Előzetes monológ 9
Az önellátásról és az önfenntartásról 13
Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról 39
A zöldségeskert 51
Gyümölcsészet 75
Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása 89
Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás 105
Ivóvíz önrendelkezés 125
Tóépítés- és fenntartás, az esővíz gyűjtése 133
Szennyvízkezelés- és tisztítás 145
Tisztító- és tisztálkodó szerek 157
Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés fával 167
Világítás 183
Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata 191
Ruházkodás 199
Természetvédelem 213
A beszélgetések résztvevőinek bemutatása 221
Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány 225
Irodalomjegyzék 229
A keretes részek jegyzéke

Az önellátás gazdasági környezete 16

Kiköltözők, avagy vissza a földhöz 34
Krisna-völgy létrehozásának története 40
A Krisna-völgyi kertészetben termelt fontosabb zöldség- és fűszernövények
termésmennyiségei 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben 49
Fontosabb adatok a gyakori zöldségnövények magtermesztéséhez 53
Kertészkedés műtrágyák nélkül 56
Tápanyag utánpótlás növényi levek alkalmazásával 58
Növénytársítások és vetésváltások a biokertben 59
Magszalag készítése 62
Magvak áztatása vetés előtt 64
Röviden a komposzt készítéséről 67
Növényvédelem áztatott növényi levekkel 69
Étkezési célra gyűjthető vad növényeink 70
Érési sor a Krisna-völgyben telepített hagyományos almafajtákból 77
A gyümölcsfák oltásának néhány egyszerű fogása 78
Gyümölcsfajta-kutatás Somogyvámoson és környékén 80
A gyümölcsfák térigénye 82
A Krisna-völgyi fasebkezelő balzsam receptje 83
A Krisna-völgyi gyümölcsös növényvédelmi technológiai vázlata 85

-
Hazai idénygyümölcsök és idényzöldségek 91
Eltevés tartósítószer nélkül 96
Savanyú káposzta 99
Az aszalás hagyományos módjai 102
A gabanák és a lucerna kézi vetése 108
Járgány 110
Tönkölybúza lll

Az amaránt és a csicseriborsó termesztése 113

A Krisna-völgyben termesztett fontosabb szántóföldi
és kapás növények fő termesztési adatai 117
Gabonatárolási módok 118
Szénatermesztés- és begyűjtés a Krisna-völgyi csorda számára 121
Elfelejtett gabonanövényünk 124
"Kék csecsemők''- A nitrátos víz fogyasztásának egészségügyi kockázata 128
Hazánk lakóinak vízfogyasztása 2009-ben 131
A kerti tó építésének főbb elvei és fogásai 135
A kerti tóba telepíthető hazai növényfajok 139
Mikroorganizmus- tenyészetek a szennyvíztisztítás
hatásfokának növelésére 151
A fahamu sokoldalú tisztítószer 159
Szódabikarbóna és a mosószóda - két mindenes a háztartásban 162
Tiszta ruha az önellátásban 164
Sütemény a cserépkályhából 171
Tűzifa és fenntarthatóság 179
Napfűtéses vízmelegítő (napkollektor) 180
Olajnövények termesztése Krisna-völgyben 185
Az olajütésről 187
Gyertyakészítés méhviaszból 188
A taplógomba feldolgozása és használata 207
 A keretes rc;s:'.ckjcgl'::ékc 237

A nemezelés technikája 209

A madarak hasznáról, a madárbarát kertről 217
Patakpartunk története 219
Krisna-völgy, Magyarország és a világ összes országa lakóinak
ökológiai lábnyoma és e területek biológiai kapacitása 226
 AZ ÖKO-VÖLGY ALAPÍTVÁNY
MINTATERÜLETE:
KRISNA-VÖLGY ÖKOFALU
1993 óta • 270 hektáron • 135 fő

LÁTOGASSON EL HOZZÁNK!

• Cseréljünk tapasztalatokat!

• Vegyen részt a Krisna-völgyi Búcsún

és fenntarthatósági konferenciáinkon!

• Legyen biokertészetünk önkéntese! Öko-völgy Alapítvány,

8699 Somogyvámos, Fő u. 38.
• Csatlakozzon Ökologika levelezőlistánkhoz! info@okovolgy.hu

Szeretettel várjuk Önt is az év minden napján!

Nyitva tartás: minden nap 10.00- 17.00

Krisna-völgy
www.okovolgy.hu Indiai Kulturális Központ és Biofarm,
8699 Somogyvámos, Fő u. 38.
www.krisnavolgy.hu Tel./Fax: (85) 540-002
www. bucsu.krisnavolgy.hu Turisztikai szervező: (30) 641-2309
info@krisnavolgy.hu
www.facebook.com/krisnavolgy

fUi !fil\ Lengyeltóti

Ö"91.J
Somogyvár
 "A Beszélgetések az önellátásról egy fenntartható
módon működő magyarországi ökofalu, Krisna-
völgy tapasztalatait nyújtja át az olvasónak
Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik
faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, -
és azok is, akik részben önellátó családi
gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes
vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket.
A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés
feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat
orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség
alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés,
a világítás és a ruházkodás témaköreit:'

Dr. Farkas Judit

néprajzkutató

DEENK Kenézy
tlettudoményi Könyvtérs

111111111111111111111111
o 000001 740844