Professional Documents
Culture Documents
Osztályfőnöki kézikönyv
9-12. osztály
Kedves gyakorló és leendő Osztályfőnök Kollégák!
Minden tanár, aki osztályfőnöki feladatokat is ellát, – akár örömmel vállalja, akár nem igazán
szívesen, – tisztában van azzal, hogy az osztályfőnökség nem kevés munkát és nem csekély fele-
lősséget jelent.
Azt is tudjuk a magunk gyakorlatából és saját középiskolás éveink tapasztalatából, hogy egy
iskolán, de egy évfolyamon belül is mennyire eltérő módon lehet végezni ezt a tevékenységet.
Egy-egy meghatározó pedagógus személyiség rajta hagyja kézjegyét a rábízott közösségen,
szemlélete, világlátása meghatározóan hat tanítványaira; jellemformáló erő. Nemzedékek őrzik
szeretett és tisztelt osztályfőnökük szavait, gesztusait.
Osztályfőnöknek lenni napjainkban koránt sem egyszerű.
Igen gyorsan változó, nyugtalan társadalmi közegben, bizonytalan értékrendű világban nem
hálás feladat a nevelés első számú felelősének lenni egy középiskolában.
A pedagógiai dokumentumok (NAT, illetve a kerettanterv) a korábbiaknál kevésbé körülhatá-
rolt módon határozzák meg az osztályfőnöki tevékenységet; elég, ha arra gondolunk, az osztály-
főnöki óra nem előírt követelmény, így nem kötelező a tantervbe építése sem.
Ugyanakkor az a tény, hogy élhetünk például az osztályfőnöki órák tömbösítésének lehetősé-
gével, a tanulók megismerésének, fejlesztésének jó eszköze lehet.
Függetlenül attól, hogy egy adott iskola helyi tanterve biztosít-e órakeretet az osztályfőnöki
foglalkozások számára vagy sem, ezt a munkát pedagógusi hivatástudattal lehet csak jól végezni.
Ehhez a tudatosan tervezett és szervezett tevékenységhez szeretne segítséget nyújtani az Apá-
czai Könyvkiadó jelen kézikönyve.
A szerző és szerkesztő
2
AZ OSZTÁLYFŐNÖK
KI LEGYEN OSZTÁLYFŐNÖK?
Az osztályfőnökség „intézménye” a 19. század közepétől létezik, a gimnáziumokban és a pol-
gári iskolában jelent meg ekkor az igény arra, hogy egy-egy tanulói közösség, azaz iskolai osz-
tály élén a tanári karból megbízott személy álljon.
Feladata nagyon sok tekintetben megegyezett a mai osztályfőnökével. Azt, hogy szükség van
osztályfőnökökre, nem vitatja egyetlen pedagógiai felfogás sem, legfeljebb az elnevezésen mó-
dosít: pl.: a Waldorf-iskolák osztályfőnökeinek osztálykísérő a neve, s ez a szemléletes elnevezés
egyszerre hordozza a tanulók fejlődésének követését és irányítását, a napi – valóban kísérői fel-
adatokat – a főnök szó esetleges negatív tekintélyelvű töltése nélkül.
Az egyes iskolákban megfigyelhető osztályfőnöki tevékenység igen változatos képet mutat.
Vannak középiskolák, ahol a „közteherviselés” alapján mindenki részt vállal az osztályfőnök-
ségből, vagyis mindenki sorra kerül. Gyakori, hogy egy végzett osztály után egy vagy két tanév
pihenő következik.
Másutt inkább a pedagógiai szempontok alapján történik a kiválasztás; a kiváló szaktanár nem
biztos, hogy jó osztályfőnök is.
Minél nagyobb létszámú a tantestület, annál valószínűbb, hogy lehetővé teszi egyrészt az is-
kolavezetés számára a választást, másrészt a tanárok részéről a vállalást; az igazgatás és az osz-
tályfőnöki munkaközösség vezetője mérlegelheti, hogy kinek ad osztályfőnöki megbízást.
Optimális esetben osztályfőnöknek lenni megtiszteltetés, készülni kell rá, kis túlzással: ki kell
érdemelni. Az sem ritka azonban, hogy éppen ellenkezőleg, a pályakezdőkre és a tantestület leg-
fiatalabb tagjaira bízzák az osztályfőnökséget. Természetesen ennek is lehetnek előnyei, de ha
mód van rá, szerencsésebb először szaktanárként végigvinni legalább egy évfolyamot, és csak
utána „saját” osztályt kapni.
A leendő osztályfőnökök kiválasztásánál az iskolavezetésnek és az osztályfőnöki munkakö-
zösségnek érdemes figyelembe vennie az alábbi szempontokat:
1. A jelölt kolléga hozzáállása
Szívesen, lelkesen vállalja-e a kolléga az osztályfőnökséget, vagy inkább tehernek tekin-
ti?
2. Családi helyzete, életkora
Várhatóan négy évig gazdája tud-e lenni a közösségnek?
3. Szaktárgyai
Mennyi időt tölt szaktanárként az osztályban? Végig tanítja-e tárgyait? Van-e csoport-
bontás?
4. A leendő osztályfőnök személyiségjegyei
Kedély, kapcsolatteremtő képesség (tanuló – kolléga – szülők – idegenek) Empátia, türe-
lem, tapintat, szervezőkészség Adminisztráció pontossága
5. A tanulók mennyire fogadják el a kollégát?
Ha volt már osztályfőnök, mennyire eredményesen végezte ezt a munkát?
6. Szülői közösség esetleges igényei.
Ma már ezt is figyelembe kell vennünk, szerencsésebb esetben annak teljesítését, hogy
melyik kollégát szeretnék osztályfőnöknek, de esetenként azt is, hogy kit nem óhajtanak.
3
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE
Az osztályfőnöki munkaközösség
Minden iskolában célszerű munkaközösségi szinten összehangolni az osztályfőnöki tevékeny-
séget.
Nagy intézményekben, ahol évfolyamonként kettőnél több osztály, esetleg különböző iskola-
típusok, tagozatok stb. működnek, érdemes évfolyamközösségeket is alakítani a munkaközössé-
gen belül. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatait hasznos munkatervben, a határidők meg-
adásával rögzíteni, természetesen az iskola éves munkatervével összehangolva.
Sok középiskolában jól bevált gyakorlat, hogy félévente vagy évente egy bemutató osztályfő-
nöki órát is tartanak.
Határidőnapló
4
Határidő: szeptember 10.
Osztály és folyosó díszítése
Az első szülői értekezlet előkészítése
Március: Bemutatóóra
5
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA EGYES RÉSZTERÜLETEI
1. helybeliek (Ők esetleg egy iskolából, egy osztályból jöttek; gyakran óvodás koruktól is-
merik egymást)
2. bejárók (Az egy vonattal, közös busszal egy irányból érkezők)
3. kollégisták (A kollégiumi összezártságban gyorsan véd- és dacszövetséget alkotnak)
A három csoportra jellemző, hogy tagjaik jobban ismerik egymást, mint a másik két csoportba
tartozókat; többnyire egymás közt barátkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a csoportok közt nincs
átjárás. (Az albérletben lakókat nem említem, mert számuk általában csekély, akit nem vesznek
fel a kollégiumba, többnyire a bejárást választja.)
Érdemes félévente, évente szociometriái felmérést végeznünk, és segítségével pontosabban
feltérképeznünk osztályunkat, a tanulók egymás közti kapcsolatait.
6
Például:
a. X kolléga „nem tud rendet tartani”, a tanulók visszaélnek türelmével, jóságával;
b. Y kolléga megdermeszti maga körül a levegőt, esetleg szaktárgyi elégtelenek osztogatásá-
val tart fenn (látszat) fegyelmet.
Mind a két esetben igen nagy tapintattal és körültekintéssel kell eljárnunk. Akár a gyerekek,
akár a kolléga fordul hozzánk panasszal, vagy esetleg a szaktanár is és az osztály is; mindkét
félnek segíteni akarásunkat kell éreznie.
Sohasem szabad teret adnunk az ilyesfajta tanulói megnyilatkozásoknak:
− X tanárnő nem tud rendet tartani, azért vagyunk rosszak.
− Y tanár úr nagyon unalmasan magyaráz, azért rendetlenkedünk.
Ugyanúgy nem fogadható el az ilyesfajta szaktanári vélemény:
− X osztály lehetetlen, elviselhetetlen társaság.
Jó megoldás, ha az osztályban tanulmányi felelős közvetíti a közösség problémáit.
Rá kell szoktatnunk tanítványainkat arra, hogy tényszerűen fogalmazzák meg gondjaikat, ne
pedig vádaskodjanak, ítélkezzenek.
Egy konkrét esettel érzékeltetve:
Az osztályból mindenkinek rosszul sikerült valamelyik tárgyból a dolgozata. A gyerekek a si-
kertelenséget annak tulajdonítják, hogy a szaktanár hosszabb hiányzása során az első alkalom-
mal, amikor szakszerűen tudták helyettesíteni, kollégájával megírattatta az egyébként esedékes
dolgozatot. A gyerekek ezt sérelmezik. Az ő álláspontjuk: két elmaradt óra után váratlan volt a
dolgozatírás.
A szaktanár álláspontja: Előkészítettem a számonkérést, a dolgozat nem volt nehéz, minden
rendben van, jogosak a gyenge érdemjegyek.
Osztályfőnök álláspontja a gyerekeknek: Sajnálom a történteket, elfogadom, hogy nem számí-
tottatok aznap dolgozatra. Megkérem tanár urat, adjon lehetőséget a javításra.
Osztályfőnök álláspontja a kollégának: Ha előző nap megüzened, teljesen jogos a dolgozat-
írás, így számítanunk kell arra, hogy esetleg a szülők sem hagyják szó nélkül az esetet. Kérlek,
inkább írasd meg újra!
A gyerekek mindig méltányolják osztályfőnökük segítőkészségét, de fontos, hogy ne cinko-
suknak tekintsenek bennünket. Kitűnő érzékük van a tantestületi hierarchia feltérképezésére is,
soha ne engedjük meg magunknak, hogy bármi módon negatív véleményt nyilvánítsunk kollégá-
inkról.
Oktatásunkat gyakran éri az a nem is alaptalan vád, hogy túlságosan számonkérés központú.
A valóban gyakori kis- és nagy felmérők, dolgozatok írása igenis ütemezhető, osztályfőnökként
következetes odafigyeléssel el kell érnünk, hogy naponta kettő témazáró dolgozatnál többet ne
írjanak a tanulók. Félév végén, év végén időben beszéljük meg a szaktanárokkal az esetleges
bukásveszélyt, a még jókor történő korrepetálás és/vagy különórák a hanyagabb tanulókat is
megmenthetik a kudarctól.
Megoldhatatlan konfliktushelyzet szerencsére ritkán fordul elő, csak a legvégső esetben ves-
sük fel osztályfőnökként a tanárváltás lehetőségét. Ha mégis sor kerülne rá, mindig intézzük úgy,
hogy a szaktanár „adja le az osztályt”, és nem fordítva.
Kapcsolattartás a szülőkkel
A közös célok elérése érdekében fontos szerepe van az osztályfőnöki munkában a szülőkkel
való kapcsolatnak. A kapcsolattartás legjellemzőbb alkalmai a következők:
1. Szülői értekezlet
2. Fogadóóra
3. Családlátogatás
7
4. írásban: ellenőrző könyv, levél útján
Tanítványaink családi háttere napjainkban sajnos nem ritkán áll távol az „ideális családmo-
dell”-től. A válások következtében sok a gyermekét egyedül nevelő szülő – többnyire anya –, de
az sem ritka, hogy „beduplázódnak” a szülők, s a két alapesetnek is meglehetősen sokféle variá-
ciója fordulhat elő. (Én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk stb.)
A gyerekek személyiségfejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mikor éli meg, vége a
megszokott védettségnek, valami visszavonhatatlanul megváltozik. Ki tudná eldönteni, kisgye-
rekként fájdalmasabb ez, vagy kamaszként, esetleg a középiskolás évek végén?
Szülői értekezlet
Szülői értekezletet, ami alatt többnyire osztály szülői értekezletet értünk, évente kettőt, esetleg
hármat szükséges és érdemes tartanunk. Az elsőt szeptember végén, október elején, a másodikat
félévzáráskor. A harmadik szülői értekezletre április végén, május elején kerülhet sor.
Célszerű, hogy az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamonként javasoljon témákat, lehető-
leg ne valamiféle elvont pedagógiai – pszichológiai előadást – bár ennek is lehet létjogosultsága
– hanem olyat, ami valóban számot tarthat a szülők érdeklődésére. (Kerüljük a hangszórón köz-
vetített, így nagyon személytelen előadást!)
Tartsuk azt is szem előtt, hogy mi mindig ugyanazzal a korosztállyal dolgozunk, míg a szü-
lőknek most van először – esetleg másodszor, harmadszor – középiskolás korú gyermeke.
Vidéki tanítványaink szüleinek lehet, hogy szabadságot kell kivenniük, hogy eljöhessenek a
szülői értekezletre, de a többiek is napi munkájuk után tisztelnek meg bennünket és az iskolát
azzal, hogy eljönnek.
Ahhoz, hogy ne a csalódottság érzésével távozzanak a szülői értekezlet után, alaposan fel kell
készülnünk, mondanivalónkat jól végig kell gondolnunk! Nagyon fontos, hogy érezzék jó szán-
dékunkat, törődésünket, kötődésünket a gyerekekhez!
Ez a fórum azért is nehéz feladat elé állít bennünket, mert egyszerre kell szólnunk fiúk és lá-
nyok, éles eszűek és fontolva haladók, fegyelmezettek és rendbontók szüleihez. Nagyon ügyel-
jünk arra is, miként fogalmazunk. Ne negatívumok ecsetelésével foglalkozzunk; pl.: nem tanul-
nak, késnek, fegyelmezetlenek; inkább azt fogalmazzuk meg, miben kell – a szülők segítségével
is – előbbre lépnünk.
Induló osztályfőnökként néhány szóban mutatkozzunk be; soroljuk fel az osztályban tanító
kollégákat; majd beszéljünk az osztályról.
1. Az osztály összetétele
Létszám, fiúk, lányok száma
Helyben lakók, kollégisták, bejárók száma
Új és távozott tanulók száma
Testi fejlettség: életkoruknak megfelelő, meghaladó, visszamaradt tanulók száma
2. Tanulmányi munka
Tantárgyi átlagok, legjobb – legrosszabb átlagú tantárgy Tanulási fegyelem egyes tantárgyak-
ra bontva Érdeklődés, irányultság
Aktivitás és önállóság a tanórai és az otthoni tanulásban / Munkatempó és munkaszervezés
3. Az osztály mint közösség
Részt vesznek-e közösségi feladatokban?
Szívesen vállalnak-e felelősi funkciót?
Betartják-e a házirendet?
Előfordult-e fegyelemsértés?
Milyen az egymással való kapcsolatuk?
8
Hogyan kapcsolódik be az osztály az iskolai közösségbe?
4. Szociális kapcsolatok az osztályban
Vannak-e vezető egyéniségek? (név nélkül)
Akadnak-e magányos tanulók?
Milyen a vezető egyéniség?
Vannak-e hangadók?
Ha igen, milyen értékrendet képviselnek?
Kialakultak-e csoportok?
Ha igen, milyen alapon szerveződnek?
Elismerik-e egymás értékeit?
Mennyire nyitott közösség az osztály?
Befogadják-e az új tanulókat?
Kötődnek-e hozzájuk más osztálybeliek?
5. Milyen az osztály légköre?
Bizalommal vannak-e egymás iránt?
Tapasztalható-e deviáns magatartás?
Volt-e példa agresszív reakciókra?
Ha igen, hogyan fogadta a közösség?
A szülőket mindig érdekli az „összkép”, hiszen így tudják bemérni saját gyermeküket az osz-
tályban. Tartózkodjunk a summás megállapításoktól, főként a negatív értékeléstől. A szaktanárok
véleményét tolmácsolva se emeljük ki lehetőleg senkit név szerint! Ne csodálkozzunk, ha soha
többet nem jön szülői értekezletre tanítványunk szülője, akire minden szem rászegeződött, ami-
kor fia-lánya szakórán tanúsított kifogásolt magatartását vagy gyenge teljesítményét ecseteltük.
Igyekezzünk elérni, hogy a szülők legalább a szülő értekezletek alkalmával alkossanak hason-
ló közösséget, mint az osztályba járó gyerekeik. Tetszik a szülőknek, ha a gyerekük helyén ül-
hetnek. Ennek érdekében nem kell mást tennünk, mint minden tanulóval felíratni egy papírra a
nevét és a padra tenni.
Közhely, de osztályfőnökként gyakran tapasztalhatjuk, hogy a társadalmi mozgásokat gyorsan
és igen érzékletesen képezi le az iskola, s ezt nem könnyű kezelnünk. A kivagyiságát leplezni
sem óhajtó szülővel éppúgy meg kell találnunk a hangot, mint a létbizonytalanságtól fenyegetett
munkanélkülivel. „Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.” Kölcsey szép gondolata a mai
viszonyok között különösen megszívlelendő.
Mivel egy osztályon belül is szélsőséges eltérések fordulhatnak elő az anyagi lehetőségek te-
kintetében, különösen oda kell figyelnünk minden olyan dologra, amelynek anyagi vonzata is
van. Ilyen többek között az osztálykirándulás. Két vagy több napra menjünk, busszal vagy vonat-
tal, rendeljünk-e meleg ebédet stb.?
Ha a szülők őszinte véleményét szeretnénk ilyen kérdésekben megtudni, a valós többségi vé-
leményt felmérhetjük szülő értekezleten, ha írásban, név nélkül eldöntendő kérdéseket teszünk
fel. Érdemes még a helyszínen összegezni, és döntésként fogadni el az eredményt. Pl.: két napos
lesz a kirándulás, vonattal megyünk, meleg étkezés nem lesz. A szülői beleegyezést kérjük az
ellenőrzőben aláírással igazolni:
1. Időpont
2. Útvonal
3. Várható költség
4. Indulás
5. Érkezés
A pénztárcát terhelő kérdésekben: kirándulás, tabló, ballagási öltözék, bankett stb. a jobb mó-
dú szülők sem fogják rossz néven venni, ha az osztályfőnök a szerényebb megoldások mellett
9
érvelve előzetesen befolyásolja a kérdés eldöntését.
A szülői értekezleten engedjük a szülőket megnyilatkozni, hiszen ezért (is) jöttek, de ne hagy-
juk, hogy személyeskedjenek. Nem is olyan ritkaság, ha egymással túlzottan rivalizáló gyerekek
szüleiről van szó.
Ugyancsak kényes kérdés, ha egy osztályban tanító kollégát bírálnak a szülők. Ilyenkor is
meg lehet és meg is kell találnunk a diplomatikus megoldást. Például úgy, hogy finomítva össze-
gezzük az elhangzott kritikai megjegyzéseket:
Tehát azt szeretnék, ha aprólékosabb, minden mozzanatra kiterjedő volna a matematikatanár
magyarázata. Megbeszélem a kérdést a kollégával, és hadd ajánljam azt is, hogy keressék fel őt
fogadóórán.
Kerüljük a – sajnos még általános – Kovács apuka, Nagy anyuka megszólítást, vagy még en-
nél is rosszabb: anyuka, apuka megnevezést. Fogalmazzunk inkább személytelenül, de ha szük-
séges a megszólítás, akkor a fentieknél sokkal jobb a Kovács Úr vagy a kissé mesterkélt Nagyné
asszony is. Senkit nem sértünk meg, ha egyszerűen így szólítjuk meg: uram, asszonyom.
Szülői értekezlet után adjunk alkalmat arra, hogy az érdemi rész befejezése után egyéni prob-
lémáikat is elmondhassák a szülők. Ezen a ponton az értekezlet fogadóórává alakul, amiről még
lesz szó a továbbiakban.
9. osztály
Az osztály bemutatása
Tantárgyak, szaktantárgyak
A középiskolai tanulás újszerű követelményei
Házirend
SZMK megalakítása
10. osztály
Neveltségi szint
Belépő tantárgyak
Követelmények
11. osztály
Továbbtanulási lehetőségek és követelmények
Fakultáció (gimnázium)
Szakmai gyakorlat (SZKI, SZMK)
12. osztály
Érettségire készülünk Pályaválasztás előkészítése
Tervek és lehetőségek összehangolása
9. osztály
A tanulók beilleszkedése az osztály-, évfolyam- és iskolaközösségbe.
10. osztály
Gimnázium
10
A fakultációs lehetőségek A fakultáció választás céljai
SZKI, SZMK
A szakmai gyakorlati foglalkozások
11. osztály
Az önismeret jelentősége a pályaválasztásban Pályaválasztási lehetőségek.
12. osztály
Felkészülés az érettségi, felvételi vizsgára
A fogadóóra
A fogadóórák rendjét általában az iskolai SZMSz rögzíti. Szervezésének mikéntje intézmé-
nyenként változhat; minden tantestületi tagot illetően általában évi 4-6 alkalom, de sok iskolában
minden hónapban tartanak fogadóórát, esetleg szeptember és június kivételével. Ezen kívül mű-
ködhet fogadóóra a szaktanárok órarendjébe építve is, a hét egy napján lyukasórában felkereshe-
tik a szülők a pedagógust
A fogadóóra csak akkor érheti el valódi célját: szülő és szaktanár/osztályfőnök négyszemközti
beszélgetése a tanulóról, ha biztosítjuk hozzá a megfelelő körülményeket. Az ideális megoldás,
ha egy osztályteremben egyenként fogadjuk a szülőket. Ez időigényesebb, de mindenképpen
sokkal eredményesebb megoldás, mint amikor a szaktanár/osztályfőnök megszokott helyén ül a
tanáriban, a szülők pedig sorban állnak. Ha nem tudjuk leültetni a szülőt, akivel beszélgetünk,
legalább álljunk fel magunk is! Ne sürgessük mondandója előadásában, inkább célirányos kérdé-
sekkel tartsuk mederben a beszélgetést! Igyekezzünk úgy irányítani, hogy ő tegyen pontot a ta-
lálkozás végére!
Ha mi kérjük a szülőt, hogy keressen fel fogadóórán, jó, ha telefonon tesszük ezt, és utalunk
rá, hogy miért van szükség a személyes találkozásra.
Családlátogatás
Az előző rendszer tanügyi előírásai között sokáig szerepelt az osztályfőnök kötelező családlá-
togatása. Elvárás volt, hogy a középiskola négy éve alatt legalább egy alkalommal keresse fel a
vidéki tanulókat is otthonukban. (Ez nyilván sok esetben nem is volt megoldható.) Sok érvet so-
rakoztathatunk fel a családlátogatás mellett, de nem kevés szól ellene is.
A tanuló otthonának felkeresése, családjának és környezetének megismerése igen sok infor-
mációval szolgál. Néhány pillantással felmérhető a társadalmi-anyagi helyzet, a tisztaság, ízlés,
igényesség és még nagyon sok minden. A testvérek, együttlakó nagyszülők, anya és apa kapcso-
latáról akaratlanul is sokat megtudunk. A családlátogatás ugyanakkor – a legjobb szándékkal is –
behatolás tanítványunk és a család intim szférájába.
Hogyan is kezeljük tehát a kérdést? Adódhatnak olyan helyzetek, nevelési, előmeneteli prob-
lémák, amelyek megbeszélésére a legalkalmasabb a tanuló otthona. Ilyenkor érdemes ezt a lehe-
tőséget kihasználnunk. Vannak családok, amelyekben megtiszteltetésnek veszik, és örömmel
fogadják az osztályfőnök bejelentkezését, míg mások hárítani igyekeznek a látogatást. Ilyenkor
nyilván visszavonulunk.
A családlátogatás pedagógiai hasznát az jelenti, hogy ilyenkor csak az adott tanulóra figye-
11
lünk, olyan kérdések is előkerülhetnek, amelyeket az osztályban, iskolában nincs lehetőség meg-
beszélni. (Ez többnyire a továbbtanulással kapcsolatos.) Osztályfőnök és tanítvány kapcsolata
szempontjából meghatározóan is hathat a jövőre nézve a tanuló otthonában, tett látogatás.
Írásbeli kapcsolattartás
1. Ellenőrző könyv
Tárgyszerű, időpontközlő meghívások (szülői értekezlet, fogadóóra)
2. Hivatalos levél
Ügyelnünk kell rá, hogy elsősorban fegyelmi problémák esetén –, mint pl.: igazolatlan hiány-
zás osztályozhatóság kizárását közelítő mértéke – ilyen módon is dokumentálnunk kell a té-
nyeket.
12
Célok, értékek, magatartásformák
Hagyományos Új
Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kisza- Törj ki az adott keretek közül!
batott neked! Hódítsd meg a világot!
13
verseny megjelent a mi pályánkon is.
A hat, illetve nyolc osztályos képzést nyújtó tagozatokat indító gimnázium, a korszerű ismere-
teket, jól konvertálható tudást (informatika, idegenforgalom stb.) kínáló szakképző iskola jogo-
san szorítja háttérbe a többit.
Mindennapjainkat a „vadkapitalizmus” jelenségei keserítik, az emberek egymás közti kapcso-
lataiban sajnos jellemző lett a durvaság, mind az érintkezés mikéntjét, mind nyelvi eszközeit
illetően. Csak reménykedni lehet abban, hogy ez egy átmeneti, nyugtalan korszak múló jelensé-
ge.
Szent-Györgyi Albert így ír korunk pedagógusának felelősségéről: „Az emberiség jövője a
neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Az emberiség történelme lényegében
ennek a programozásnak a fokozatos változását tükrözi, és ha bárki összehasonlítja magát egy
vad emberevővel, beláthatja, hogy egyetlen lényegbevágó különbség kettejük eltérő nevelési
programjában van.
Ebből következik, hogy a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége. Csodálatos
lehetőségek felé nyit kapui, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiségei; neve-
léssel bármelyik diktatórikus rendszer saját érdekei szerint változtathatja meg a társadalmat.
Elméletileg van rá lehetőség, hogy neveléssel gyökeresen megváltoztassak a történelem mene-
tét, a szűk látókörű nacionalizmust általános emberi szolidaritással váltsuk fel.
A gyakorlatban azonban óriási gondot okoz, hogy ki alkalmas az ifjúság tanítására. Az idő-
sebbeknek kell tanítania az ifjakat, de az idősebbek hajlamosak rá, hogy azt a világot adják to-
vább a tanulóknak, amelyben ők felnőttek. Ki tanítsa akkor a tanítókat? És milyen világba törek-
szünk? Ha válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre, már félúton vagyunk a világ gondjainak meg-
oldásához. A kérdést többféleképpen lehet megközelíteni. Az egyik leglényegesebb tényező, amely
a cselekedeteket meghatározza, az az értékrendszer, amelynek legnagyobb része fiatalkorban
alakul ki.”
Pedagógusként, osztályfőnökként segítenünk kell tanítványainkat abban, hogy emberarcúvá
formálják maguk körül a világot. A demokrácia keretei között a legnemesebb cél sem valósulhat
meg deklarált eszközökkel. Az értékek, normák közvetítése nem történhet direkt módon. Arra
kell ösztönöznünk tanítványainkat, hogy kialakítsák saját értékrendjüket, ismerjék önnön lehető-
ségeiket és korlátaikat, igazodjanak el a változó világban!
Nagyon fontos a személyes példa. Ha bármilyen vita során látják tanítványaink kompromisz-
szumkészségünket, azt, hogy hajlandók vagyunk mások érvelését, igazát elfogadni, tudunk visz-
szavonulni, ha tévedtünk, pozitív mintát közvetítettünk. Szakóra és osztályfőnöki óra egyaránt
alkalmas terep értékkonfliktusok megismerésére, kezelésére.
A NAT és a kerettanterv is kiemelten foglalkozik a viselkedéskultúrával. Ez az a terület, ahol
napjainkban igen sok a bizonytalanság; ugyanakkor érezhetően nő a társadalmi igény; osztályfő-
nökként arra is fel kell készítenünk tanítványainkat, hogy kulturáltan „közlekedjenek” a társada-
lomban.
A viselkedéskultúráról
Az, hogy egyéni létünket minden szempontból meghatározza szűkebb társadalmi környeze-
tünk, nem képezheti vita tárgyát, s az is nyilvánvaló, hogy az embernek egyedfejlődése során el
kell sajátítania azokat a mintákat, amelyek lehetővé teszik beilleszkedését a társadalomba.
Az, hogy léteznek öröklött és öröklötten célszerű viselkedésmódok, már a középkor óta is-
mert.
Arnold Gehlen az ember leglényegesebb tulajdonságának az egy bizonyos környezethez való
alkalmazkodottság hiányát tartja, amely lehetővé teszi számára, hogy nyitott legyen a világra, és
a maga világát aktívan építse fel.
Bolk az ember egyedfejlődésének elhúzódását minősíti a leginkább konstitutív humán tulaj-
14
donságnak.
Konrad Lorenz, a 20. század Nobel-díjas etológusa különböző állatfajok – főként az ember-
szabású majom – és az emberi viselkedés összehasonlításakor azt állapította meg; hogy csak az
emberre jellemző a „kíváncsiság viselkedés”, csak az ember alakul öregkoráig.
Konrad Lorenz kutatásai szerint az állatfajok „fejlődési törzsfájának” összehasonlítása a kü-
lönböző kultúrák történetével, a két folyamat az integrációs szintek távolsága dacára sok szem-
pontból mutat rokon vonásokat.
A legszembetűnőbb hasonlóság: mindkettőben ugyanazt az egyensúlyt figyelhetjük meg a
„konzervatív” – a beváltat megőrizni kívánó –, és”a „forradalmi” – az újat kipróbálni akaró –
erők között.
Buda Béla szerint a kultúra a szociológia valamint a kulturális antropológia szemszögéből te-
kintve meghatározott területi és történelmi közösségben élő vagy élt emberek közös hiedelmei-
nek, értékeinek, normáinak és magatartássémáinak, továbbá szokásainak és rítusainak rendszere.
Konrad Lorenzéhez hasonló megállapítása: „A kultúra, bár gyakran évezredes hagyományokat
foglal magába, eleven és állandó szervezés.”
Ha a fenti jellemzők igazak az egyetemes emberi kultúrára, akkor legalább ennyire jellemzőek
lehetnek annak egyes részterületeire.
Nézzük meg mindennapi életünk kultúráját! Hankiss Elemér ekként fogalmaz:
„A mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra épp annyira fontos, vagy talán bi-
zonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi létnek és együttélésnek, mint maga a
kultúra.”
Mit értünk tehát viselkedéskultúrán? A viselkedéskultúra fogalmába tartozik megjelenésünk,
jelenlétünk milyensége, minősége, személyes magatartásunk, gesztusaink, mimikánk, megszóla-
lásunk sokféle módja, az a bonyolult jel- és jelzésrendszer, amelyet verbális és nem verbális
kommunikációnkban hordozunk, s mások, a nyilvánosság elé hozunk, mindaz, amit társas kap-
csolataink szövevényes hálózatában a viselkedés, a státuszt (is) szimbolizáló modor szintjén
megjelenítünk.
A viselkedéskultúra az utóbbi évtizedekben óriási változásokon esett át. A 21. század kezde-
tén megállapíthatjuk, hogy a világ politikai arculatának átalakulásai, a tudományos-technikai
fejlődés szédületes irama, a személyiség felszabadítása, a minden kötöttségtől való szabadulás
vágya, s talán döntően befolyásoló tényezőként az információ korábban elképzelhetetlen gyorsa-
ságú áramlása megtépázta a hagyományokat, konvenciókat, s velük együtt a hagyományos visel-
kedési normákat is. Ez igaz az egyetemes emberi kultúrára, de még bonyolultabban mutatkozik
meg a magyarországi viszonyok között.
A 2. világháborút követő évtizedek, majd a rendszerváltás óta eltelt tízegynéhány év nem rit-
kán sokkoló változásokat hozott egyéni sorsokban és a társadalom életében egyaránt. Ha csak a
legutóbbi éveket tekintjük is: új keretek között más elvárások szerint szerveződnek mindennapja-
ink; alapjaiban rendült meg egy megszokott – ha mégoly szerény keretek közt is –, de szociális
biztonságot nyújtó, kényelmes, emberségesnek tűnt társadalom. Az erőteljes polarizáció egyes
rétegek számára korábban el sem képzelhető anyagi gyarapodást hozott, mások reménytelenül a
perifériára sodródtak.
Hiányzik a jó értelemben vett középosztály, újbóli kialakulása minden bizonnyal hosszú éve-
ket, ha nem évtizedeket fog igénybe venni. Több mint négy évtizedes kihagyás után igyekszünk
visszatérni a polgári értékrendhez, s nap mint nap szembe kell néznünk a ténnyel, ez korántsem
csupán jó szándék kérdése. Magának a polgár szónak a jelentését is sokféleképpen értelmezik. S
bizonyos, hogy lényegi, korszerű meghatározását egyetlen forgalomban lévő egynyelvű szótár-
ban vagy lexikonban sem találhatjuk meg.
A „szocializmus építésének” korszaka részben tudatosan, részben a rendszer öntörvényeinek
engedelmeskedve eltörölt, megváltoztatott értékrendeket; feje tetejére állította a társadalmi hie-
rarchiát; megszüntetett előjogokat, s helyettük másoknak újakat adott; eldobott korábban jól mű-
15
ködő normákat, s nem teremtett helyettük másokat. „Kispolgári csökevény”-nek bélyegezte azo-
kat az életvezetési, viselkedési, öltözködési szokásokat, amelyek sokkal inkább megnyugtatóan,
mint kellemetlenül szabályozták korábban az emberek közötti kapcsolattartást.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben Magyarországon – legalábbis elméletben – ,,a
szocialista embereszmény” ideáljának megvalósítására törekedtünk, a világ fejlettebb régióiban
is átalakultak a normák. A motorizáció, a már említett közlekedés, a tömegkommunikáció hatal-
mas mérvű és tempójú fejlődése jelentősen befolyásolta az emberek, nemzetek közötti kapcsola-
tokat, fellazította a viselkedéskultúra kereteit is. A régi normák már nem, vagy nem teljességgel
érvényesíthetők, helyettük újak nem könnyen alakulnak ki.
Az Arisztotelész által megfogalmazott állítás: „Az ember társas lény” abban a vetületben is
igaz, hogy társadalmi meghatározottságunk mellett elemi együttélési normák nélkül semmiféle
emberi közösség nem képzelhető el. Bizonyosnak látszik, hogy a jelentősebb társadalmi-politikai
mozgások a viselkedéskultúrára is ható változásokkal járnak.
Napjaink sokat gúnyolt „makkos cipős, teniszzoknis, kocsikulcs-pörgető” jellegzetes újgaz-
dag figurája lassan felismeri, hogy az üzleti életben való előrejutáshoz viselkedni is meg kell
tanulnia. Meg is fordíthatjuk: az üzleti életben a siker egyik titka a helyzetnek megfelelő viselke-
dés. Egy adott szituációban a helyzetnek megfelelő viselkedés pedig erősen függ attól a szűkebb-
tágabb társadalmi közegtől, amelyben végbemegy.
„Mindenki elismeri, hogy a kultúrának a személyiség kialakításában óriási szerepe van.
Egyetlen ausztráliai bennszülöttnek sem lehet olyan személyisége, amely amerikai üzletembe-
rekéhez hasonlít. A bécsiek mások, mint a vietnamiak, mindketten különböznek a velencei embe-
rektől. Még a szubkultúrák közötti eltérések is lényeges személyiségkülönbségek kialakulásához
vezethetnek.” (Allport)
Ugyancsak Allport állapítja meg, hogy a valóságos kultúra rugalmas. Bár útmutatást ad a
személyes viselkedésre, de csak bizonyos határokat ír elő, s a határokon belül elfogadható maga-
tartás széles skálán mozoghat.
A kultúrának nagy szerep tulajdonítható a viselkedés előrejelzésében. Gondolkodásunk és
cselekedeteink között egyfajta „közösségi programozottság” figyelhető meg. Elég, ha arra gon-
dolunk, hogy a mai európai kultúrkörben a férfisírás szokatlan, a gyengeség jele, látványa éppen
emiatt lehet nagyon megrendítő, míg az ókori görögök (Id. Homérosz) ég felé emelt karokkal,
zokogva engedtek utat fájdalmuknak.
Mindennapi kultúránk legfontosabb jellemzői a viselkedési megnyilvánulások, a nyelvhaszná-
lat, szertartások, az öltözködés, a bennünket körülvevő tárgyak. Ezeket a jellemzőket valamilyen
módon mindig egy adott közösség szabályozza.
A mindennapi viselkedési szerepek sokaságát, mint pl.: az érintkezési formák, kapcsolatfelve-
vő szokások, vagy éppen a kontaktust kísérő sémák, szintén a közösség határozza meg. De mit
tegyünk, ha nincsenek normák, amelyekhez igazodhatnánk? Meddig terjed az iskola, a pedagó-
gus, vagy még közelebbről: az osztályfőnök kompetenciája? Különösen, ha szinte jelszóvá lett az
ilyesfajta álláspont: Ami nem tilos, azt szabad. Miközben tudatosan kell arra törekednünk, hogy
mások intimszféráját ne sértsük, lassan elfogadunk olyan jelenségeket, amiket korántsem biztos,
hogy el kellene tűrnünk. Elég egy hétköznapi iskolai szituációt magunk elé képzelnünk. Nem is
olyan régen kötelező volt a köpenyviselés az általános és középiskolában, vagy egyes középisko-
lákban ezt az egyenruha helyettesítette. Nyilvánvaló, hogy az egyenviselet nem „fedte el” a tár-
sadalmi különbségeket, ugyanakkor „ápolt és eltakart”. Jellemző volt a tanárok köpenyviselete
is. Ma nincs előírt öltözék, viszont gyakori, hogy a strandra is merész ruhában jönnek a lányok
iskolába, s megesik, hogy – mégoly csinos – kolléganők sem mérik fel, munkában, tanteremben
hogyan kellene (illene) megjelenniük. Ez a fiúk bermuda-sort, trikó variációiban ugyanolyan
kellemetlen jelenség lehet. Tegyük-e szóvá az iskolába nem való öltözéket (sminket, hajviseletet,
ékszert stb.), s ha igen, hogyan? Osztályfőnöki órán és szülői értekezleten mindenképpen szük-
séges és érdemes erről néhány eligazító kérés formájában szót ejteni.
16
Napjainkban keveseknek adatik meg, hogy a szülői házból és/vagy rátermett és odafigyelő
pedagógusok segítségével a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudásmennyiséggel és
szerepkészlettel induljanak az életbe. Mi lehet ennek az oka? Most főleg az iskola oldaláról néz-
zük meg a kérdést! Elég, ha arra utalunk, hogy az elmúlt rendszer a legutóbbi időkig deklaráltan
munkás-paraszt fiatalok egyetemi-főiskolai tanulását segítette.
Ez még önmagában – leszámítva az értelmiségi és „egyéb” kategóriába tartozók hátrányos
megkülönböztetését – nem lett volna baj, hiszen a „fényes szelek” nemzedéke és az utánuk kö-
vetkezők jó értelemben is „megforgatták a világot.” Csak éppen diplomások tömegei kerültek ki
úgy a felsőoktatásból, hogy nem ismerték, mert egyszerűen nem volt kitől megtanulniuk azokat a
sztereotípiákat, amelyek az értelmiségi létformához, a jó értelemben vett középosztálybeli életvi-
telhez szükségesek.
Mindezzel együtt jár az indító közösség normáihoz való erősebb kötődés, az onnan hozott ér-
tékek követése, és így gyakran az értelmiségi lét nem valódi megélése. A magunk területére ve-
títve a problémát; akinek saját szerepkészletéből is hiányoznak bizonyos viselkedésminták, atti-
tűdök, az hogyan is adhatná tovább őket?
A két világháború közötti Magyarországon az értelmiségi középosztály nagyon is tudatosan
védte és erősítette a maga értékeit. Általános gyakorlat volt, hogy az alacsonyabb társadalmi kö-
zegből érkezett pályakezdő diplomás befogadó közösségre talált kollégái körében, a nivellálódás
mindig felfelé történt. Aztán hosszú ideig megvetett „úri csökevénynek” minősítették még az
öltönyt, a nyakkendőt, a megfelelő evőeszköz használatot, általában a viselkedési szabályokat.
Viszont az elmúlt egy-két évben láthatunk pozitív irányú törekvéseket, kezd visszatérni a jó mo-
dor becsülete! Milyen mintákat tekinthetünk mérvadónak? Aronson az emberi viselkedés mozga-
tórugóit vizsgálva az alábbi megállapításokat teszi. „Az ember, az egyén elsősorban megélni
akar, reprodukálni önmagát. Másodsorban jól akar élni, jól akarja érezni magát a környezeté-
ben (individuális viszony a mindennapokhoz).” Ugyancsak Aronson foglalkozott azzal, hogy
mindennapi viselkedésünket milyen erősen befolyásolja a másoknak való megfelelés igénye.
Példák sorával igazolja, hogy a közösség normáit három fokozatban vehetjük át.
17
A sikeres fellépés összetevői
A jó fellépés titka
– és még folytathatnánk a sort. Bár ezek a könyvek sok hasznos, magunk és tanítványaink
számára is megszívlelendő útmutatást tartalmaznak, nem mindig érvényesek a mi kultúránkban.
Túlságosan leegyszerűsített, gyakran sematikus példákkal akarják a pillanatnyi „nem OK” szitu-
ációtól a teljes sikerig vezető, látszatra nagyon egyszerű utat bemutatni. Kellő kritikával forgatva
ezeket a könyveket mégis sok jó ötletet meríthetünk belőlük. Például: Itthon is kezd terjedni az
USA-ban rég bevált szokás: a meghívón közlik a rendezvény tól-ig időtartamát (ott szigorúan be
is tartják), valamint az elvárt öltözéket.
Hogyan, milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát? A sze-
mélyes példaadás itt is a legfontosabb. Felkelthetjük a tanulók érdeklődését a téma iránt, ha iro-
dalmat ajánlunk, foglalkozzanak önállóan is az illendő viselkedés kérdéseivel. Osztályfőnöki
tanmenetünkbe minden évfolyamon érdemes néhány órát Egy kis illemtan címmel beilleszte-
nünk.
Kapcsolatfelvételi formák
Kezdjük a köszönési, üdvözlési, megszólítási, kapcsolatfelvételi formák áttekintésével. A kö-
szönés, egymás üdvözlése egészen bizonyosan az első illemszabályok közé tartozik. A különbö-
ző kultúrákban számtalan változatban létezett és él ma is.
Közismert például, hogy a németek mindenkit kézfogással köszöntenek, még az egészen kicsi
gyerekeket is. Ugyanez nem szokás Ausztriában vagy a svájci németeknél. A tibetiek meglenge-
tik a kalapjukat, kiöltik a nyelvüket és bal kezüket a fülük mögé teszik. A japánok derékból
meghajolva üdvözlik egymást. A keleti népeknél a meghajlás általában hozzátartozik az üdvöz-
léshez.
Magyarországon vagy még inkább a történelmi Magyarország területén meglehetősen bonyo-
lultan alakultak a köszönési szokások. Az üdvözlési formák nem választhatók el a megszólítás
mikéntjétől, a kettő együtt pedig napjainkban is nem kevés bizonytalanságot okoz.
Őseink a honfoglalás körüli időkben az előkelőket „bőség”-nek szólították (ld. török bej). A
nagyságos „magnificus” cím eredete a 15-16. századra nyúlik vissza, és kezdetben csak a főren-
deknek járt. Századokon át tartotta magát, majd az elmúlt néhány évtized eltörölte. Nem igazán
szívderítő, hogy napjainkban feléledni látszik. „Mit parancsol nagyságos asszony?” – szólítja
meg a kofa a vevőt a piacon. A „tekintetes”, „kegyelmes”, „nemzetes” pontosan körülhatárolt
keretek között volt használatos. A rendszerváltás visszaadta a főúri címeket, valamint a vitézi
titulust is, ha nem is vált kötelezővé vagy szokássá használni őket. Régi, szép, cím- és rangkór-
ságot nélkülöző megszólításaink, mint pl.: bátyámuram, urambátyám, öcsém, nénémasszony
viszont eltűntek. Ma már csak mosolygunk a közelmúlt elvtárs, szaktárs, kartársnő megszólítása-
in; sikerült őket nagyon gyorsan elfelejtenünk.
Mi lépett a helyükbe? Általánossá vált a férfiak esetében az uram, elnök úr, Kovács úr meg-
szólítás, hölgyeknél: asszonyom, hölgyem, doktornő, tanárnő. Kevésbé szokásos a kisasszony, és
vigyáznunk kell a hölgyem megszólítással is, mert esetenként inkább bántóan, mint udvariasan
hangzik. Az elmúlt évtizedekben gyakori volt a néni, bácsi megszólítás indokolatlan használata.
Például a szülők tanár néninek hívták a fiatal pedagógust is.
A megszólítással összefüggő kérdés a tegezés. A múlt rendszerben gyakori volt, hogy a „de-
mokrácia” szent nevében portástól a vezérigazgatóig mindenki tegeződött a munkahelyen. Érde-
18
kes, hogy határainkon túl nem jelent meg ez a szokás, a szlovákiai magyarok például sokkal tá-
volságtartóbbak, kevésbé gyakran tegeződnek. Napjaink tendenciája – szerepe lehet ebben az
angol nyelv térhódításának és az „IKEA-stílusú” könnyedségnek –, hogy körülbelül harmincéves
korig mindenki mindenkit, ismeretlent és ismerőst egyaránt tegez. Pincér a vendéget, eladó a
vevőt és viszont. Ugyanakkor vannak kivételek, nem jelenik meg ez a fajta tegeződés az orvos-
beteg kapcsolatban, és nem szokásos középiskoláinkban sem. A tendencia viszont egyértelmű,
erősen terjed a tegezés.
Mi lehet a tegezés-magázás kérdésében a követendő gyakorlat? Mindenképpen tanácsos meg-
különböztetni a közéleti és magánszférát. Ügyfélként, vevőként, páciensként stb. a magázódás, a
magánéletben a hasonló társadalmi helyzetű, végzettségű emberek között – az életkor itt kevésbé
lényeges szempont – a tegeződés látszik természetesnek. Talán annyi megkötéssel, hogy az azo-
nos neműek között a megismerkedéstől, a nők-férfiak között az előbbi döntése szerint.
Az is természetes, hogy egy bármilyen alapon szerveződött homogén csoport tagjai (pl.: egy
tantestület) általánosan tegeződnek. Ilyenkor érdemes a fiataloknak és a férfiaknak „kivárni” és a
tegezve megszólíttatás után esetleg megkérdezni, hogyan szólítsuk, szabad-e visszategezni
mondjuk a nyugdíjas óraadó kolléganőt.
Nyelvünkben a köszönési formák között sem könnyű eligazodni. Magyar „találmány” vagy
inkább a monarchia hagyatéka a „kezét csókolom, kezicsókolom” köszönés. Néhány évtizedes
hadakozás után igazán beláthatjuk, hogy hiábavaló küzdeni ellene, fogadjuk el! Gyerekek a fel-
nőtteket, különösen a hölgyeket, férfiak a nőket nyugodtan üdvözölhetik így, egyik fél emberi
méltósága sem sérül általa. Természetesen nem bántó a hölgyekre nézve, s a fiatalabb férfinem-
zedék körében egyre gyakoribb, hogy „kezét csókolom” helyett a napszaknak megfelelően üd-
vözlik őket.
Sokan nem érzékelik, hogy a normaként elfogadott köszönési formákkal milyen sokféle udva-
riassági árnyalat érzékeltethető. „Szervusz” köszöntésünk a „servus humillimus domini” vagyis a
latin „legalázatosabb szolgája az úrnak” köszönésből rövidült, közeli rokona a ma már egyáltalán
nem használatos „alázatos szolgája”, illetve az ebből összevont „alászolgája” köszönési formá-
nak. Igaz, a „szervuszt, szevaszt” is egyre inkább kiszorítja a teljesen általánossá vált „szia”,
újabban pedig a „helo”. (Így, rövid l-lel.) Sokan nem érzik, hogy a „szervusz”-hoz bizonyos ese-
tekben illik hozzátennünk tiszteletünk kifejezéseként: professzor úr, Mária néni. Ilyen esetekben
a szervusz csak akkor cserélhető fel a „sziá”-val, ha a kapcsolat meghitt, baráti. Kedvező tenden-
cia, hogy egyre ritkább az úgynevezett „csendőrpertu”, amikor a visszategezés nem megengedett,
helyette a kölcsönös tegezés vagy a magázódás figyelhető meg.
Érdekes, hogy a 20. század elején még négy magázó („nem-tegező”) megszólítási mód élt
nyelvünkben. Simonyi Zsigmond használati körüket és értéküket így jellemezte: „Az udvaria-
sabb megszólítási névmások közül az Ön a leghidegebb, a kegyed kevésbé hideg, de udvariasba
maga a legbizalmasabb, sokszor kicsinylő árnyalattal, a kend parasztos.” E négyből napjainkra
kettő maradt. Az ön soha nem vált általános megszólítási formává, tartózkodóan udvarias, tiszte-
letadó, távolságot tartó. A maga esetenként udvariatlannak hat. Finoman javítsuk az ilyenfajta
megszólítást: Tanárnő, maga is ott lesz a színházban? A mindenkori beszédhelyzetnek kell el-
döntenie, hogy kikerüljük-e a névmással történő megszólítást, illetve, hogy a kettő közül melyik-
kel éljünk.
A fentiekből is kitetszik, hogy kommunikáció és viselkedéskultúra egymással szorosan össze-
függő fogalmak.
„Beszélj, hogy lássalak!” – fogalmazta meg már Szókratész.
„Szólj, s ki vagy, elmondom.” – vélekedett Kazinczy.
Aki jó nyelvi készségekkel, az adott helyzetnek leginkább megfelelő módon képes kommuni-
kálni, az valószínűleg eléri célját. Ez igaz a hétköznapi ügyintézésre, magánéletre, karrierépítés-
re, politikai szerepvállalásra egyaránt.
Az osztályfőnöki óra különösen alkalmas arra, hogy a különböző kommunikációs helyzeteket
19
gyakoroljuk tanítványainkkal. Néhány lehetséges változatról röviden:
1. Tanulói kiselőadás, beszámoló
A tanév során többször is sor kerülhet rá, hogy egy vagy több tanuló felkészül valamilyen té-
mából. Ennek többszörös a haszna. Egyrészt bővíti saját és társai, esetleg osztályfőnöke isme-
reteit is. Ugyanakkor figyelnie kell mondanivalója elrendezésére, megszerkesztésére, és gya-
korolja a „nyilvános fellépést” is. Az osztályfőnöki óra erre ideális terep, hiszen tét nincs, a
teljesítmény értékelése valóban csak a tanuló fejlődését szolgálja. Érjük el, hogy ilyen alkal-
makkor legfeljebb vázlatot tartsanak kézben, ne felolvassanak! Szokják meg, hogy szabadon
adják elő mondanivalójukat!
2. Vita
Osztályfőnöki órán gyakran kell a közösséget érintő kérdésekről dönteni, az osztály életé-
ben jelentkező problémákról beszélni.
Egy-egy ilyen helyzet kapcsán érdemes arról is szót ejtenünk: mikor, miről, kivel és főleg
hogyan lehet és érdemes vitatkozni. Sajnos vitakultúránk sok kívánnivalót hagy maga után; s
akiknek igazán lételeme kellene, hogy legyen a vitakészség, politikusaink sem járnak elől jó
példával.
Hogyan vitatkozzunk tehát? Az első és legfontosabb, hogy soha ne indulatból. Az ilyesfaj-
ta közhelyekben, mint pl.: Aki kiabál, annak nincs igaza – mindig van igazságtartalom. Őriz-
zük meg nyugalmunkat a vita hevében is, érvekkel próbáljuk meggyőzni a másikat!
Ugyanennyire fontos, hogy legyen meg bennünk az elfogadás képessége; ne akarjunk min-
denáron „győzni”!
A vitának – még az osztályban sem – kell minden egyes esetben kompromisszummal zá-
rulnia, de értelme csak akkor van, ha nem arról szól, hogy mindkét fél csökönyösen hajtogatja
a maga igazát.
Tanítsuk meg arra is a gyerekeket, hogy ne vágjanak egymás szavába, várják ki, míg a má-
sik befejezi a gondolatát! Kellő önfegyelemmel a gesztusok, de még a mimika is kontrollálha-
tó (pókerarc). Tanulóink vitakultúráját fejleszthetjük úgy is, hogy egy-egy – természetesen
nem őket közvetlenül érintő – témáról szerepcserével vitatkozzanak; egyszer valamely állás-
pont mellett, majd pedig ellene érvelve.
Ügyintézés, reklamáció
Felnőtteknél is gyakori, hogy a legegyszerűbb élethelyzetekben sem tudják saját érdekeiket
megfelelő módon képviselni. A támadó, esetleg erőszakos fellépés ritkán ér célt; illetve amikor
az így viselkedő ember azt hiszi, hogy a hangerő vagy a fenyegetőzés segített, téved. Jogos pana-
szát orvosolták volna akkor is, ha viselkedése nem keltett volna ellenszenvet.
Néhány hétköznapi szituációban érdemes ezt is gyakorolni. Az iskolai életből is meríthetünk
példát. Játsszák el több variációban azt az esetet, hogy a témazáró dolgozatban a tanár egy fel-
adat pontjait nem adta hozzá az összpontszámhoz. Ki hogyan áll elő a problémával? Vessük el az
emelt hangon, méltatlankodva előadott változatokat, vezessük rá a tanulókat, hogy az a megoldás
a helyes, ha kérés formájában adják elő problémájukat. Pl. így:
− Legyen szíves megnézni a dolgozatomat! Az x feladat pontjait nem adta hozzá a Tanár Úr.
(Illik megköszönni a jegymódosítást!)
Bármilyen, a mindennapokban előforduló reklamáció, vitás kérdés esetében nem célszerű úgy
kezdeni, hogy döntünk a másik fél nevében:
− Ki kell cserélni ezt a készüléket.
Sokkal inkább eredményes lesz az ilyen bevezető:
− A segítségét szeretném kérni ...
− Legyen szíves segíteni stb.
A kommunikáció fent említett alaphelyzetei viszonylag könnyen elsajátíthatók (legalábbis
20
elméletben).
Az emocionális intelligencia
A pszichológiai kutatások egyik újabb, izgalmas területe az un. emocionális intelligencia.
Nem egyszerűsíthető le a tapintat és/vagy az empátia fogalmára, de biztosan fejleszthető, tanul-
ható.
Bármennyire is tudatos bennünk az igyekezet, hogy ne bántsunk, ne sértsünk meg másokat,
tudjuk, hogy legjobb szándékaink ellenére is otrombán viselkedünk néha. Ez a tizenéves korosz-
tállyal még gyakrabban megesik, nem kevés galibát okozva a környezetükben. Természetesen az
volna a legjobb, ha otthonról tudnák, melyek azok a témák, amelyek tabunak számítanak.
Minden alkalommal hárítsuk el azokat a kérdéseket, amelyek e körbe tartoznak! Osztályfőnö-
ki órán akár számba is vehetjük a „tabu témákat”; közösen megkeresve az indokokat, miért, mi-
lyen okból nem szokás, nem illik beszélni róluk? Néhány kerülendő, mégis gyakori téma (élet-
kor, anyagi helyzet, hajfestés, családi problémák, betegség stb.) esetében beszéljük meg azt is,
nem csak érdeklődni nem illik ezekről a kérdésekről, hanem másokat traktálni sem velük! Ma-
gánügyekről lévén szó, nem udvariatlanság, ha kerek perec megtagadjuk a választ.
Ide kapcsolódik a korosztály életében fontos szerepet játszó kérdés: a titok és a titok megtar-
tása. Értessük meg velük, hogy a legbizalmasabb dolgaikba ne avassanak be senkit azzal a kérés-
sel: Ne mondd el senkinek! A titok addig marad az, amíg valóban nem tud róla más. Nagyon
hamar megtapasztalják és őszintén sokra értékelik, ha osztályfőnökükben feltétlenül megbízhat-
nak. A fecsegés, a jólértesültség, a mindenről és mindenkiről mindent tudni akarás lehet szóra-
koztató, de a diszkréció sokkal értékesebb.
A televíziózás
Szólnunk kell osztályfőnöki munkánk szempontjából a tömegkommunikáció legszélesebb
körben ható eszközéről, a televízióról. Miközben néhány csatorna (Spektrum, National
Geography) igen hasznosan bővítik a tanulók ismereteit, a nagy számú elérhető adó többsége
igen alacsony színvonalú közönségigényt igyekszik kielégíteni, céljuk a minél magasabb nézett-
ség elérése. Ennek érdekében nem válogatnak az eszközökben. Egyes műsorok túlzás nélkül mi-
nősíthetők kifejezetten ízlésrombolónak. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a szinkronizált fil-
mekben egyre több az egészen durva, trágár fordítás, pedig itt esetleg lehetne finomítani akkor is,
ha az eredeti szöveg erősen vulgáris volt.
Tudatosnak, szándékoltnak látszik a „sztárcsináló” törekvés; vajon ki dönti el, hogy alig hu-
szonéves, néha elképesztően tudatlan fiúk és lányok, akiknek egyetlen érdemük, hogy rendszere-
sen megjelenhetnek a képernyőn, mitől sztárok? Az általuk^ valamint a szappanoperák végelát-
hatatlan sorozata által közvetített nagyon kétes minták pedig megjelennek a hétköznapi emberek,
főként a fiatalok gesztusaiban, viselkedésében, gyakran felismerhetők szóhasználatában. Utóbbi-
ra példa az amerikai filmek „baby” szavának „kicsim” magyarosítása, s a filmek nyomán egyre
inkább elterjedő megszólítás a gyerekekhez fordulva. A „kicsim” megszólítás finomkodó, mes-
terkélt, idegen a nyelvünktől. (Bárcsak ennyi lenne a nemkívánatos hatás!)
Igen negatívan hat a tizenéves korosztályra a felnőttek, gyakran a tanárok iránti legcsekélyebb
tiszteletet is nélkülöző stílus és hangnem, ahogy sok külföldi filmben kortársaik megnyilatkoz-
nak.
Az agresszivitást még enyhébb formáiban sem lehetne megengedni, nem hogy ilyen mennyi-
ségben és minőségben, ahogy a ma felnövő nemzedék találkozik vele. A szexualitás nyers, nem
ritkán brutális ábrázolása is meglehetősen romboló hatású.
Osztályfőnökként annyit tehetünk, hogy egy-egy műsor kapcsán beszélünk ezekről a kérdé-
sekről, arra ösztönözve a gyerekeket, hogy kritikával fogadják, és ne feltétel nélkül elfogadják a
TV közvetítette sokszor nagyon is kétes értékeket.
21
A mobiltelefon
A legutóbbi években jelent meg – mára már tömegesen – a mobiltelefon. Birtoklását termé-
szetesen nem tilthatjuk meg – miért is tennénk? –, használatát azonban szabályoznunk kell. A
Házirendbe is bekerülhet: A tanítás időtartamára ki kell kapcsolni!
Úgy tűnik, hogy telefonálni is nekünk kell megtanítani a gyerekeket. Nem is kell egy teljes
órát rászánnunk, elég a legfontosabb tudnivalókat összeszednünk:
Mindig a hívó fél mutatkozik be, ezután a hívott, vagy aki fogadja a hívást, szintén megmond-
ja a nevét, nem pedig: Nagy lakás. Fogjuk rövidre a mondanivalónkat; bizalmas információt le-
hetőleg ne közöljünk telefonon! Kora reggel, este nyolc után, pihenő napokon a kora délutáni
órákban csak nagyon indokolt esetben csöngessünk be telefonon is mások otthonába! Az élet
más területeiről is választhatnánk példákat; a napi munka során éljünk ennek lehetőségével.
A vállalati, vállalkozói szférában oly divatos tréningek egyik legfontosabb célja, hogy sokféle
szituációnak megfelelő adekvát viselkedésre – ami gyakran egyszerűen a jó modorral azonos –
készítsen fel. Nekünk több időnk van erre, optimális esetben négy év! Vissza-visszatérően érde-
mes arra is utalnunk, hogy a helyes viselkedésnek valahol az az alapja, hogy magabiztosan és
fesztelenül érezzük magunkat, természetesen úgy, hogy ez önmagunk, egyéniségünk feladása
nélkül történjen.
Paradoxonnal élve: Úgy viselkedjünk, hogy közben nem viselkedünk. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy nélkülözhetjük a folyamatos önkontrollt. Ez nem azt jelenti, hogy elemezzük
saját viselkedésünket, sokkal inkább, hogy „vegyük észre magunkat”, figyeljünk mások érzé-
kenységére stb.
A bevezetőben utaltunk rá, nem állíthatunk magunk és tanítványaink elé valamifajta tökéletes
tulajdonságokkal bíró, hibák nélkül való embereszményt, de elfogadhatunk az egyén és a közös-
ség számára is érvényes elveket.
Maslow kiemelkedő személyiségek életútját tanulmányozva így fogalmazta meg az önmegva-
lósításhoz vezető, követni érdemes viselkedést:
„Úgy éld az életet, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!
Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!
Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelé-
sében!
Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást!
Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével!
Vállalj felelősséget!
Amit eldöntőnél, hogy megteszel, vidd is véghez!”
Maslow szerint a felsorolt viselkedésmintákat követő önmegvalósító embereket az alábbiak
jellemzik:
A valóságot gyakorlatiasan érzékelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.
Olyannak fogadják el önmagukat és másokat, amilyenek.
Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.
Jó humorérzékük van. Kreatívak.
Emberbarát érzelműek.
Mélyen átélik az élet alapélményeit.
Inkább kevés, mint sok emberrel erős és jó a kapcsolatuk.
Tárgyilagosan képesek szemlélni az életet.
Maslow ezekkel a jellemzőkkel egy valóban szuverén személyiségű embert rajzolt meg, azt
hiszem, az általa felsorolt személyiségjegyeket sokan szívesen fogadnánk el önmagunkra jellem-
zőnek.
Elérésükre minden életkorban érdemes törekedni, érdemes tanítványainkat is erre inspirálni.
22
NÉHÁNY (KERET)TANTERVI TÉMAKÖR FELDOLGOZÁSA
23
2. A tanulás tanulása
3. Társas kapcsolatok
4. Egészségnevelés
5. Állampolgárrá nevelés
6. Környezetvédelem
7. Konfliktuskezelés
Önismeret
„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
József Attila
Ejtsünk néhány szót az anorexiáról! Betegség, főleg fiatal lányoknál előforduló kóros sovány-
ság, beteges koplalás, esetleg evésre képtelen állapot közben vagy után is kövérnek, elhízottnak
képzeli magát (testséma zavar).
Mit mutat a tükör? Felnőtt családtagjaink testalkata a „jövő”? Törekedjünk az ideális testsúly
elérésére! Fogadjuk el azokat a külső adottságainkat, amelyeken változtatni nem tudunk, ame-
lyeken tudunk változtatni) igyekezzünk előnyösen alakítani! Külső vagy belső tulajdonságaink-
ról van-e pontosabb képünk? Miért?
A kettő együtt: a saját véleményünk és a mások rólunk alkotott véleménye mutat leginkább
elfogadható képet önmagunknak. Beszélgessünk arról is, általában milyen pontokon tér el a ket-
tő? Mi ennek az oka?
24
A személyiségjegyek feltérképezéséhez, a reális önismeret kialakításához érdemes néhány
egyszerű önismereti tesztet elvégeznünk. Találkozhatunk ilyenekkel a szakirodalomban, de ér-
demes a tanulókhoz igazítva önálló kérdéssort összeállítanunk, esetleg úgy, hogy a tanuló önma-
gáról alkotott véleményét összevetjük a mások pl.: padtárs véleményével.
Önismereti teszt
Kérdés Válasz Pont
1. Mennyire fontos számodra a kül- − Az a legfontosabb. 0
sőd? − Nagyon fontos. 2
− Egyáltalán nem fontos. 1
2. Mit változtatnál a külsődön, ha − Mindent. 0
mód lenne rá? − Jó így nekem. 1
− Karcsúbb és izmosabb szeretnék lenni. 2
3. Hogyan szeretnél öltözködni? − Mindenki figyeljen fel rám! 0
− Divatosan. 1
− Azt viseljem, ami tetszik nekem és jól áll. 2
4. Fontos-e számodra a többiek vé- − Egyáltalán nem. 0
leménye? − Van, amiben igen. 1
− Csak fontos, másokat is érintő dolgokban. 2
5. Pontos vagy-e? − Mindig. 2
− Többnyire. 1
− Mindig kések. 0
6. Szívesen segítesz-e másoknak? − Nem. 0
− Néha. 1
− Mindig. 2
7. Betartod-e az önmagadnak tett − Mindig. 2
fogadalmakat? − Többnyire. 1
− Néha. 0
8. Tudsz-e titkot tartani? − Mindig. 2
− Többnyire. 1
− Soha. 0
9. Szoktál-e szándékosan kellemet- − Soha. 2
lenkedni? − Néha. 1
− Gyakran. 0
10. Belátod-e, ha hibáztál? − Mindig 2
− Többnyire 1
− Soha 0
A két pontos feleletek az „értékhordozók”, ezek túlsúlya magasabb pontszámot eredményezve
a pozitív személyiségjegyek irányába mutat.
Önismereti játékok
1. Névjegykártya I.
Minden tanuló készít magáról egy „névjegykártyát”. Ez attól különleges, hogy név, cím, tele-
fonszám helyett egyéni tulajdonságait írja rá!
Játszhatjuk úgy is, hogy a kártya egyik oldalára külső, másikra belső tulajdonságokat írnak.
Azt írják le, hogy magukat milyennek látják. Az osztályfőnök vagy a játékvezető összeszedi a
kártyákat, majd megkeverve kiosztja. Hangosan felolvassák egyenként a szöveget, megpróbálják
kitalálni kiről van szó. (A játék lehetőséget ad az önmagunkról alkotott kép és a mások által al-
25
kotott összehasonlítására.)
2. Névjegykártya II.
Olyan névjegykártyákat kell írniuk, amelyeken a csak rájuk jellemző tulajdonságok, „külön-
legességek” szerepelnek.
(Akkor érdemes játszani, ha már eléggé ismerik egymást a tanulók.)
3. Időgép
Idézzék fel a gyerekek, milyenek voltak kicsi korukban – tíz évvel ezelőtt –, majd próbálják
megjeleníteni akkori önmagukat. Igyekezzenek úgy járni, beszélni, verset mondani stb!
Ezután ugyanezek a tanulók képzeljék el magukat 10-20 évvel idősebben! Játsszák ezt is el!
(Ez a játék jó felvezetés a „Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hová tartunk?” kérdésekhez)
4. Kötött mondatkezdések
Először minden tanuló saját magáról beszél:
Pl.: „Utoljára akkor sírtam, ...”
„A legjobb dolog, ami ezen a héten velem történt ...”
„Ha vendégek jönnek hozzánk, akkor én ...”
„Nagyon zavarba jöttem ...”
5. Az a véleményem ....
A játékhoz körben ülnek a tanulók, egyvalaki pedig a kör közepére ül. A középen ülőről be-
szélnek a többiek. Bárki kezdheti a játékot, majd forgásirány szerint haladva következnek a mel-
lette ülők.
Üljünk mi is a körbe, úgy irányítva a játékot, hogy mi legyünk az utolsó vélemény alkotók,
mert így kompenzálhatjuk az esetleges szélsőséges vagy bántó véleményeket.
Lehetőleg egyszer mindenki kerüljön a kör közepére.
6. Életút - térkép
A tanulók „térképet” készítenek eddigi életükről. Minden térképnek tartalmaznia kell valami-
lyen formában a „jó helyeket” és a „rossz helyeket” (pl.: jó bizonyítvány, sikeres szereplés, be-
tegség). Egy harmadik színnel jelölhetik a jövő „jó helyeit”.
Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy hibáink, hiányosságaink felismerése önmagában kevés. A
pontatlanság önmagában például nem igazán jellemhiba, de „ön- és közveszélyes”! Nem intézhe-
26
tő el azzal: Bocsánat a késésért! Elnézést, de képtelen vagyok időben felkelni!
Beszélgessünk arról is a tanulókkal, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé válni
csak tudatos önneveléssel lehet. Németh László így ír erről:
„Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem
a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia. Ez igen
szép s értékes feladat: a napok apró vésőütéseivel valami szépet hozni ki, nem a kőből, hanem az
élő anyagból, önmagunkból”
Németh László szép gondolatát alapul véve: karbantartani, erősíteni, fejleszteni a meglévő jó
tulajdonságokat; javítani, elveszíteni a hibákat!
Önbizalom – önhittség
„Nemes önbizalom, de ne az
önhittség rugói
Lelkedet nagy célra feszítsék ...”
Arany János
Kérdések
Mit jelent maga a fogalom?
Miért van szükségünk önbizalomra?
Hogyan teszünk (tehetünk) szert önbizalomra?
Milyen élmények lehetnek negatív hatással valaki önbizalmára?
Mi az az „OK-élmény”? (pszichológiai fogalom – a környezet megerősítése abban, hogy va-
lamit jól csinálunk, valamiben jók vagyunk)
Mi veheti el az önbizalmunkat?
Hogyan erősíthetjük saját magunkat?
1. Feladat felmérése
2. A megoldás útja
3. Sikeres elvégzés, befejezés
Érdemes gondolatainkat úgy irányítanunk, hogy a pozitív mozzanatokra és főként a sikeres
befejezésre összpontosítsunk.
Egy alaphelyzet: Felkészültem a vizsgára, ha nem is tökéletes a tudásom. Nem azt hajtoga-
tom, hogy nem tudok semmit, úgyis megbukom; hanem arra gondolok, milyen jó lesz felhívni
édesanyámat a vizsga után: sikerült! (Mint az idevágó telefonreklámban.) Ne csak beszéljünk a
témáról, hanem osztályfőnökként figyeljünk arra, hogy az önbizalomhiánnyal küzdő tanítványa-
inkat jó teljesítményükért dicsérjük meg, biztassuk, ha alkalom adódik rá!
Az önhittség kényes téma, itt senkit sem szabad szembesítenünk túlzott önbecsülésével, önér-
tékelésével. Bevezetésül segítségül hívhatjuk Aiszoposz, Phaedrus és mások állatmeséit. Ilyen
például A felfuvalkodott béka és az ökör vagy A róka és a szőlő (savanyú a szőlő).
A hétköznapi szóhasználatban az önhittség és a beképzeltség közé egyenlőségjelet teszünk.
Tisztázzuk, mi a különbség a kettő között! Önhittség – túlzott önértékelés. Hogyan nyilvánul
meg az önhittség az iskolában? Mindig az önhittség áll-e az irreális tervek hátterében? Itt jegyez-
zük meg, hogy gyakori szaktanári, osztályfőnöki hiba negatív attitűddel reagálni a gyerekek irre-
ális (vagy annak látszó) terveire.
27
Pl.: – Hogyan gondolod, hogy „oda” jelentkezel?
– Kizárt dolog, hogy ebből az osztályból x tanulót „oda” felvegyenek.
A nem reális vágyak mögött nem biztos, hogy önhittség, túlzott önbizalom áll. Felháborodás
helyett bölcsebb diákkal, szülővel inkább a várható nehézségekről (többszörös túljelentkezés,
magas pontszám stb.) beszélni, mint magát az elképzelést negatívan minősíteni.
Ha szóltunk az önhittségről, essen szó a szerénységről is! A szerénység a mai törtető, csörtető
világban is erény, önhittségre hajlamos tanítványaink igyekezzenek olyan célokat tűzni maguk
elé, hogy teljesítményeik, eredményeik alapján beképzeltség helyett „legyen mire szerénynek
lenniük.”
Hogyan fejleszthetjük egyes tulajdonságaikat? Az első lépés, hogy önmagukban tisztázzuk
miben akarunk fejlődni. Érdemes a tanulóknak (akár osztályfőnöki órán) tulajdonságaikat ekként
csoportosítani:
Erősségek Gyengeségek
(pozitív tulajdonságok) (negatív tulajdonságok, hibák)
28
Mit jelent a „trendi” öltözködés?
Mitől lehet egy öltözék ízléstelen?
Kövessük-e, és ha igen, hogyan a divatot?
Indítsuk az órát vitával! Egy tanuló, akinek van példaképe, számoljon be arról, miért őt vá-
lasztotta, miért, miben szeretne hozzá hasonlítani!
Egy másik fejtse ki, neki miért nincsen példaképe!
Beszéljük meg a három szó (példakép, eszménykép, ideál) közötti jelentéskülönbséget is!
Ki lehet példakép? (Optimális esetben valamelyik szülő vagy családtag – ld. pályaválasztás;
irodalmi alak, kiemelkedő közéleti személyiség, valaki a környezetből, ismeretségi körből.)
Tudatos-e a példakép választás?
(Tulajdonságai alapján választunk valakit, vagy választunk először és utána figyeljük meg a
tulajdonságait?)
Kik a „mai” példaképek?
Miért gyakori, hogy rockzenészt, énekest vagy sportolót választanak a tizenévesek ideáljuk-
nak?
Kötődik-e életkorhoz a példakép?
Tudtok-e példát arra, hogy a felnőtteknek is van példaképük?
Formálhatja-e valaki személyiségét a példaképe?
Kérdések
29
Hogyan ismerhetünk meg másokat?
Mit jelent kiismerni valakit?
Formálhatunk-e véleményt külsőségek alapján?
Fontos-e az első találkozáskor ránk gyakorolt benyomás?
Miért mondhatjuk valakire, hogy jó emberismerő?
Miért nem helyes felületes ismeretség alapján véleményt formálnunk a másik
emberről?
Miért olyan sokfélék az emberek?
Hogyan lehet mégis „csoportosítani” az embereket?
Vannak olyan felosztások is, amelyek ezeket a jellemzőket az emberi életszakaszokkal kap-
csolják össze:
1. ifjúkor − szangvinikus
2. felnőttkor − kolerikus
3. öregkor − melankolikus
4. aggkor − flegmatikus
Az emberi alaptermészet kérdéséhez tartozik az is, hogy optimistán vagy pesszimistán néz-
zük-e a világot. (Ismerjük a félig üres vagy félig tele pohár, vagy az almaválogatás klasszikus
példáját.)
Beszéljünk arról, hogy alaptermészetünk valamilyen szinten biztosan öröklött! (Vannak min-
dig mosolygó és morcos kisbabák.)
30
Az első benyomás
„Hamar a két asszony szeme összevillant,
De csak amíg ember frissen egyet pillant,
Hidegen egymásnak azalatt benyelték,
Ruháit, alakját, egész testét-lelkét.”
Arany János
Kérdések
Milyen hatást tesz ránk az első találkozás valakivel?
Vajon miért ébreszt valaki rokonszenvet?
Miért lehet ellenszenves valaki, akit nem is ismerünk?
Hogyan „kezeljük” az első benyomást?
Mit tapasztaltatok; beigazolódik-e hosszabb távon?
Becsapott-e már benneteket az első benyomás?
Beszéljünk-e másoknak a megérzéseinkről?
Ne feledjük: mi is teszünk másokra valamilyen első benyomást!
Az erkölcsi tulajdonságok
„Nagy dolog az is, mikor az ember nem több, csupán becsületes.”
Lessing
Kérdések
Mit értünk az erkölcs fogalmán?
1. Magatartásunkat irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett sza-
bályok összessége.
2. Fenti szabályok megvalósulása.
31
A tanulás tanulása
Értelmünk fejlesztésében nem annyira tanulnunk, mint gondolkodnunk kell.
Descartes
Kérdések
Mikor kezdi az ember (gyerek) a tanulást?
Taníthatók-e az állatok?
Mi a különbség az állat és az ember tanulása között?
Mire lehet megtanítani a háziállatokat?
Mennyire tartós az állatok „tudása”?
Mit értünk a tudás fogalmán? Különböztessük meg az ismeret és a tudás fogalmát!
Mit jelent a tanulás az iskolában?
Tudás-e a „lecke” pontos megtanulása?
Mi a valóban értékes tudás?
Mondják el a tanulók, hogy ki hogyan tanul, hogyan készül fel a másnapi órákra!
Teszt a tanulásról
1. Mennyi időt fordítasz otthoni tanulásra naponta?
2. Mely tantárgy(ak) számodra a legnehezebb(ek)? (Számozd 1-3-ig!)
3. Mi a legkedvesebb tantárgyad? Miért?
4. Melyik tantárgyat nem kedveled? Miért?
5. Az írásbeli vagy a szóbeli feladatokkal kezded a tanulást?
6. Hallgatsz-e zenét tanulás közben?
7. Hogyan rögzíted az ismereteket?
Húzd alá a megfelelőt! Magamban, félhangosan, hangosan.
8. Ellenőrzöd-e a tudásodat?
9. Hogyan? Húzd alá a megfelelőt: önállóan, valaki kikérdez.
10. Nehezebb-e számodra a tanulás ebben a tanévben, mint tavaly volt?
11. írásban vagy szóban szeretsz inkább felelni?
12. Indokold válaszodat!
Még a középiskola felsőbb évfolyamain is gyakori, hogy a tanulók azt hiszik, ha felidézhető
32
ismereteik vannak valamiről, az azonos a tudással. Osztályfőnökként ügyeljünk arra, hogy a be-
lépő, új tantárgyaknál a szaktanárok ismertessék meg a gyerekekkel a tantárgy tanulásmódszer-
tanát!
Tudatosítsuk, hogy minden tantárgyban vannak olyan ismeretek, amelyeket a megértésen túl
pontosan el kell sajátítaniuk. A szögfüggvényeket éppúgy meg kell tanulni, mint Pithagorasz
tételét, az irodalmi idézetek is csak betűhív pontossággal jelentenek tudást. Ha van időnk, érde-
mes osztályfőnöki órán vagy nem szakszerű helyettesítés alkalmával felmérni tanítványaink értő
olvasását.
A legújabb felmérések sajnos azt mutatják, hogy a magyar középiskolások szövegértési kész-
sége gyenge. Lehet, hogy jól, kifejezőén olvasnak, csak éppen értelmezni nem tudják az olvasot-
takat, nem mindig tudják kiemelni a lényeget a szövegből.
Tanulságos lehet megismertetni a tanulókkal a következő megtörtént esetet. Néhány éve egyik
egyetemünkön nyelvszakra felvételizők az alábbi feladatot kapták szóbeli vizsgán: Magnóról
hallott rövid szöveg lényegét adják vissza egy mondatban. A felvételiztetők a továbbiakban nem
irányították a leendő hallgatókat. Elvétve akadt adekvát megoldás, a felvételizők többsége igye-
kezett minél hívebben, szinte szóról szóra visszaadni a szöveget; a „jobb megoldást” nyújtók
körülbelül egy-egy bekezdés tételmondatára összpontosítottak. A feladatot a nagy többség nem
értette meg, alig egy-két vizsgázó sűrítette egy mondatba a lényeget.
A tanítás-tanulás folyamatában nem csak tanári, tanulói cél is kell legyen a lényeglátás képes-
ségének fejlesztése.
A számonkérésről
Napjainkban az oktatás minden szintjén túlsúlyban van az írásbeli számonkérés; a tanulók ezt
természetesként fogadják el. Mit lehet írásban mérni? A feleletválasztós tesztek, a néhány szavas
válaszokat kívánó feladatlapok nem igazán alkalmasak a tudás ellenőrzésére.
A lényeglátást, összefüggések értését, a logikai készségeket szóban sokkal inkább lehet érté-
kelni.
Osztályfőnöki órán legjobb, ha saját szaktárgyunkon gyakoroltatjuk a tesztírás „technikáját”,
a szóbeli kifejtés lépéseit.
Érjük el közösen, a szaktanárokat megnyerve kérésünknek, hogy minden tanuló bizonyíthas-
son!
Társas kapcsolatok
A barátság
„Semmi barátság nem lehet lángolóbb s tartósabb, mint amely
együtt tanulásban, együtt küzdésben veszi lételét.”
Kölcsey Ferenc
Előzetes feladat
Gyűjtőmunka: híres emberek - híres barátságok
A tanulók által hozott anyag alapján beszélgessünk a témáról.
Kérdések
Mi a barátság alapja?
Létezhet-e „örök” barátság?
Hogyan jellemezhető az igaz barát?
Valóban barátod, barátnőd az, akit annak nevezel?
33
Van-e szerepe az életkornak a barátságban?
Változnak-e az igényeink a barátsággal kapcsolatban életünk során?
Mit jelent: atyai barát, anyai barátnő?
Mi a véleményetek: „Mindig kell egy barát”?
Gondolatok a barátságról
A szerelem
„A szerelem az élet nagy ajándéka.
Aki nem nyújtja ki utána a kezét,
az sosem élte az életét a maga teljességében.”
Paul Geraldy
A téma a középiskolás évek során többször előkerülhet. Beszélhetünk róla a tanulók irodalmi
tanulmányai, olvasmányélményei vagy éppen egy közösen látott film kapcsán is. Egy dologban
lehetünk biztosak: ez a téma mindenkit érdekel, akkor is, ha nem hajlandó megnyilatkozni. Be-
szélgessünk először arról, hogy mi a különbség a vonzódás, vonzalom és a szerelem között!
Szeretet – szerelem
Hogy hangzik más nyelveken? (Pl.: angol: love, német: die Liebe, francia: amour)
34
A magyarban elkülönül a két jelentés.
„Szerelem” az óvodában és a kisiskoláskorban
Kérdések
Létezik-e szerelem első látásra?
Alakulhat-e szerelemmé hosszabb, akár több éves ismeretség, barátság?
Létezik-e „örök” szerelem? Mi lehet a titka?
Mi jellemzi az igazi szerelmet?
A sokféle várható válaszból lehetőleg maguk vonják le a következtetést:
A másik, akit szeretek, fontosabb, mint én magam.
Mit jelent a hűség a szerelemben?
Szerelem és szexualitás
A témát először erkölcsi vetületében célszerű feldolgozni; ez után kérjük egészségügyi szak-
ember felvilágosító segítségét! (Fogamzásgátlás, nemi betegségek, AIDS)
Kérdések
Hogyan változott a szexualitás a történelem során?
Miért a lányoktól kívánta meg a társadalom a szüzességet?
Mit gondoltok, miért tűntek el a tilalmak?
Miért éppen a legutóbbi évtizedekben? (biztonságos fogamzásgátlás)
Miért válik egyre természetesebbé, hogy az „együttjáró” fiatalok nemi életet élnek?
Beszéljünk ennek pozitív és negatív hatásairól!
Meghatározható-e időpont, mikor szabad elkezdeni?
Milyen veszélyekkel jár, ha valaki váltogatja a partnereit?
Milyen „szabályokat” érdemes betartani a tizenéveseknek?
1. Ne tedd kíváncsiságból! Főleg ne „hirtelen felindulásból” vagy azért, mert a többiek már
túl vannak rajta!
2. Nagyon fontos, hogy a hely, idő, körülmények megfelelőek legyenek!
3. Soha ne feledkezz meg a terhesség elleni védekezésről! (Ez nem csak a lányok, hanem a
fiúk érdeke is!)
35
4. A (túl) korán elkezdett nemi élet mindenképpen sok bonyodalommal jár, ezt is mérlegelni
kell.
Ennél a témánál számítanunk kell arra, hogy nagyon sokféle irányt vehet a beszélgetés; ne
sajnáljuk rá az időt! A szerelemmel kapcsolatos órákon jól használhatók a következő idézetek:
„A nőket a szerelem nem csak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán,
ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.”
Rippl-Rónai József
A házasság
„Az ember lelkiismeretesen és gondosan tanulmányozza lovai, szarvasmarhái és
kutyái jellemét és családfáját, mielőtt párosítaná őket; de amikor saját
házasságáról van szó, soha, vagy csak ritkán tanúsít ilyen előrelátást.”
Darwin
Kérdések
Mit jelent a szó: házasság?
36
„Házas-e” mindenki, aki megházasodott?
Beszélgessünk arról, hogyan változott a házasság intézménye a történelem folyamán!
Mi a házasság szerepe az életünkben?
Mi lehet a boldog házasság titka?
Miért kevesebb napjainkban a házasságkötés?
Miért kötnek egyre későbbi életkorban házasságot az emberek?
Mit jelent a vagyoni szerződés? Mi a véleményetek, kell-e és milyen esetekben ilyet kötni?
Léteznek-e, köttetnek-e ma érdekházasságok?
Milyen „kényszerítő körülmények” késztethetnek valakit házasságkötésre?
Fontos-e a házasságban a férj és feleség korkülönbsége?
Hogyan változott ez is az idők során?
Mit értünk családtervezésen?
A gyermek(ek) születése milyen változásokat jelent a házasságban?
Mi a véleményetek a válásról?
Hogyan előzhető meg, hogy válásra kerüljön sor?
Érdemes-e a gyerekek miatt fenntartani a házasságot, ha a felek elhidegültek egymástól?
A család
„A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan
család a maga módján az.”
Lev Tolsztoj
Idézetek
„Nézd meg a családban a nőt, s megtudod belőle, milyen az egész család.”
Mikszáth Kálmán
„Ha értődés van egymással, akkor minden van, de ha értődés nincsen, akkor hiába van akár-
mi, semmi sincsen.”
(Egy csángó asszony)
Előzetesen írathatunk fogalmazást arról, hogy felnőtt életükben hogyan képzelik el saját csa-
ládjukat. (Érdemes ezeket megőriznünk, és 10-15 év múlva a kezükbe adnunk.)
Beszélgessünk a család „intézményének” változásáról!
Maga a szó szláv eredetű, a honfoglalás korában jelent meg nyelvünkben. A „cseljád” szó kö-
rülbelül annyit jelentett: a ház népe, vagyis a rokonsági kötelékben együtt élők, valamint az őket
kiszolgáló, nekik dolgozó „személyzet”. Később a szláv szó jelentéshasadással: család és cseléd
szóra vált ketté.
Kérdések
Mit jelent a „szűk” család?
Kik tartoznak a tágabb értelemben vett családhoz?
Kik a rokonok?
Mit jelent számunkra a család?
A gyerekek fejlődése szempontjából mi a legfontosabb a családban?
Min múlik a családi élet boldogsága?
Mennyire fontosak az anyagiak?
Mit jelent a „családfő” szó?
Miért változik a jelentése?
Mit jelent a válás egy család életében?
Mit értünk a kulturált váláson?
Hogyan hat a válás a gyerekekre?
Mit jelent a „csonka” család?
37
Vannak-e ma mostohák?
Szabad-e úgy családot alapítani:
„Ha nem sikerül, majd elválunk.”
Mit tehetnek a családtagok, hogy boldogan éljenek?
Korosztályok kapcsolata
„A felnőttekkel bánj tapintatosan. Felnőttnek lenni nem könnyű. Alacsonyabb az életkedv,
több az idegeskedés, nagyobb a felelősség, nem ritkák a testi bajok.
Légy megértő!
Ne mondj örökké ellent! Ne nyegléskedj, ha szeretnek! Bánj velük egyenrangúként! Ne feledd,
te is felnőtté leszel!”
Montágh Imre
Idézetek
Kérdések
Változott-e, változik-e ez a felosztás az idők során? Mi ennek az oka?
Miben tér el az időskor a korábbi életszakaszoktól?
Milyen értékeket hordoz az időskor?
Milyen testi változások léphetnek fel időskorban?
Milyen szellemi-lelki változások tapasztalhatók?
Mit jelent a „második gyerekkor”?
Befolyásolható-e az öregedés folyamata?
Miért tisztelik ma kevésbé az időseket, mint régen?
Mi is megöregszünk...
Próbáljuk meg magunkat egy idős ember helyébe képzelni!
Egy német kísérlet során „öregítő gépet” állítottak elő. A kísérleti személyek – fiatalok – egy,
az űrhajósok szkafanderéhez hasonló öltözék segítségével kipróbálhatták: milyen a gyengülő
látás, hallás; az ízületek, csontok, izomzat kopása, sorvadása következtében nehezített mozgás
stb. Akik kipróbálták a készüléket, egészen más szemmel néztek a környezetükben élő idősekre.
Beszéljünk arról, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban iskolai keretek között tanítják, mi-
lyen élet és egészségbiztosítási módozatokkal lehet megoldani az öngondoskodást.
(Nekik már erre is fel kell készülniük.)
38
Egy kis illemtan
„... az ember természeténél fogva társas élőlény.
Aki nem képes a társas együttélésre,... az nem
része a társadalomnak”.
Szókratész
39
meg!
2. A nyitóértekezlet időpontja előtt érkezzenek meg, és csendesen várakozzanak a kijelölt
teremben!
3. Két tanuló fogadja az elnököt az iskola kapujában (esetleg autóbusz- vagy vasútállomá-
son}!
4. A vizsga kezdésekor az osztályfőnök szólítja a tanulókat a vizsgaterembe, ahol egymás
mellett felsorakozva hallgatják meg a tudnivalókat.
5. Mindig előbb érkezzenek, mint a vizsgarendben a sorra kerülésük várható időpontja!
6. A vizsgateremben viselkedjenek fegyelmezetten; egymással nem kommunikálhatnak.
7. Használják ki a felkészülési időt; készítsenek felelettervet, vázlatot!
8. Legyenek tisztában vele, hogy felelet közben milyen segédeszközöket használhatnak, (at-
laszt igen – irodalmi szöveggyűjteményeket nem.)
9. Ha a bizottság esetleg póttételt huzat a jelölttel, fegyelmezetten kezdjen annak kidolgozá-
sához.
10. Az eredményhirdetésre ünnepi ruhában, a várható időpontnál korábban illik érkezni. A
záráskor az elnöknek és a bizottság tagjainak (egy szál virág kíséretében) köszönjék meg
munkájukat!
Egészségnevelés
„Mens sana in corpore sano – Ép testben ép lélek.”
Kérdések
Mit nevezünk egészségnek?
Ki az egészséges?
Mit tehetünk egészségünk védelmében?
Kik károsítják (tudatosan) az egészségüket?
Mit jelent az egészséges életmód?
Mit értünk a prevenció fogalmán?
Miért kell részt vennünk szűrővizsgálaton? Említsetek ilyeneket!
Miért tanácsos félévente felkeresnünk a fogorvost?
Mikor van az Egészségügyi Világnap? (április 7.)
Miért hívták életre?
A betegségek
„A betegség a mindent teremtő és mindent elpusztító életnek egyik
Természetes kelléke és szerszáma.”
Márai Sándor
Kérdések
Mi a betegség lényege?
Milyen lefolyású betegségeket ismerünk? (akut – krónikus)
Melyek azok a betegségek, amelyekkel „együtt kell élnie” a betegnek?
Miről ismerhető fel a betegség?
40
Mi a teendő láz esetén?
Mikor menjük orvoshoz?
Mikor kell kihívni az orvost? (ügyeletet, mentőt)
Mit tartsunk a házi patikában?
Milyen esetekben károsítjuk saját egészségünket?
Milyen egészségkárosító tényezőket ismersz?
Milyen betegségeket válthatnak ki az előbb felsoroltak?
Magánügy-e a betegség?
Mikor látogathatjuk meg a beteget?
Hogyan viselkedjünk beteglátogatáskor?
Az egészséges életmód
„...életmódját bölcsen ki-ki szabja magához.”
Horatius
Egészségkárosító szenvedélyek
„De a másnap! A rettenetes másnap! A petyhüdt, fáradt szervek, az elernyedt idegek, az el-
lenállhatatlan sírási inger, a folyamatos munkára való teljes képtelenség kegyetlenül ráébreszte-
nek, hogy tiltott játékot űztetek. Az ocsmány természet, amely levetkőzte tegnapi ragyogását, egy
ünnepi vigasság mélabús rongyaihoz hasonlít. Főleg az akaratot érte károsodás, valamennyi
képességünk közül a legértékesebbet.”
Baudelaire
Kérdések
Milyen káros (egészségkárosító) szenvedélyek léteznek?
Melyek a szenvedélybetegségek?
Mi a közös a kialakulásukban?
Miért fogadja el a társadalom, hogy beteg az alkoholista és a kábítószerfüggő?
Miért nem tekintjük ugyanígy betegségnek a nikotinfüggőséget?
Vannak-e közös jellemzői a különböző szenvedélybetegségeknek?
41
Érdemes a témára 2-3 (esetleg több) órát szánni: a dohányzás és az alkoholizmus szerepelhet
együtt majd külön órán vagy órákon a kábítószer-fogyasztás.
A dohányzás ártalmai
Előzetes felkészülésre adhatjuk a dohánynövény európai használatának folyamatát.
Kérdések
Hány változatban használják a dohányt élvezeti cikként?
Mióta van tudomásunk egészségkárosító hatásairól?
Milyen káros anyagok vannak a cigarettában?
Milyen ártalmakkal járnak ezek?
Mi a legelső jele a dohányzás káros hatásának?
Mi a legsúlyosabb, de sajnos gyakori betegség a dohányzás következtében?
Hogyan bizonyítható, hogy számos betegségben szerepet játszik a dohányzás?
Milyen felirattal kell ellátniuk a dohánygyáraknak a cigarettásdobozokat?
Miért dohányoznak mégis az emberek?
Kinél nagyobb a veszély a rászokásra: dohányosok vagy nemdohányzó szülők gyermekeinél?
Honnan tudjuk, hogy olyan lakásba érkeztünk, ahol dohányoznak?
Miről ismerhetők fel a dohányosok? (Akkor is, ha nem gyújtanak rá.)
Miért gyújtanak rá a gyerekek az első cigarettára?
Érdemes-e kipróbálni a cigit?
Mi a rászokás oka?
Hogyan lesz valaki nikotinfüggő?
Hogyan lehet (érdemes) leszokni a dohányzásról?
Mondjatok élethelyzeteket, amikor különösen fontos elhagyni a cigarettát!
Mit „nyer”, aki abbahagyja a dohányzást?
Vannak-e jelei annak, hogy a társadalom a nemdohányzók pártján áll?
Alkohol – alkoholfüggőség
Indíthatjuk az órát Koncz Zsuzsa Mr. Alkohol című dalával.
A téma feldolgozásakor gondoljunk arra, hogy – tudtunkkal vagy anélkül – valószínűleg több
tanuló családjában problémákat okoz az alkohol.
Kérdések
Mit nevezünk alkoholnak?
Mi a különbség az etil-alkohol és a metil-alkohol között?
Mióta fogyaszt az ember alkoholt?
Melyek az erjesztett szeszes italok?
Mit nevezünk égetett szesznek?
Milyen alkalmakra jellemző' az alkoholos italok fogyasztása?
Miért fogyasztanak az emberek szeszes italokat?
Mit jelent az absztinencia?
42
Milyen élettani hatásait ismeritek a bornak?
Mit értünk mértékletes alkoholfogyasztáson?
Egyformán árt-e az alkohol a nőknek és a férfiaknak?
Mit jelent az, leitatni valakit?
Az alkoholfüggőség hazánkban súlyos társadalmi probléma. A rendszeres alkoholizálástól az
alkoholistává válásig néha nagyon rövid az út. A függőség valójában sosem szűnik meg az alko-
holistáknál, gyógyult alkoholbetegek esetenként több évi absztinencia után visszaesővé válnak.
Magyarországon az alkoholisták száma milliós nagyságrendű. Ebbe nem számítják bele azo-
kat, akik naponta fogyasztanak alkoholt. Ők azok, akik természetesnek érzik, hogy „férfiember
munka után megiszik 1-2 sört vagy fröccsöt”. A nők körében terjed a „zugivás”, rendszerint tö-
mény itallal: vodka, gin, konyak. Náluk gyorsabb az alkoholistává válás folyamata. Beszéljünk
arról is, kit tekintünk alkoholistának!
Kábítószer – drogfüggőség
„Bármily rettenetesen bánt velem a világ, az, ahogy én bántam magammal,
sokkal rettenetesebb volt.”
Oscar Wilde
Kérdések
Narkotikum – drog – kábítószer
Hol találkozhatunk ezekkel a fogalmakkal?
Milyen céllal használnak a gyógyításban narkotikumokat?
Milyen hatásai vannak a narkotikumoknak?
Miért veszélyesebb a kábítószer-fogyasztás, mint a dohányzás vagy alkoholizálás?
Van-e közöttük kapcsolat?
Mit nevezünk könnyű és mit nehéz drognak?
A drogok minden fajtája kábít?
Mi a véleményetek a könnyű drogok legalizálásáról?
Miért rekeszti ki magát a társadalomból a drogfüggő?
Miért vezet szükségszerűen a testi-lelki lepusztuláshoz a kábítószer-függőség?
Miről állapítható meg, hogy valaki kábítószerrel él?
Mit tegyünk, ha környezetünkben ilyet tapasztalunk?
Hogyan bünteti a törvény a drogfogyasztókat és terjesztőket?
Mi a beetetés?
Miért sokkalta veszélyesebb kipróbálni a drogot, mint a cigarettát vagy alkoholt?
Mit jelent a kábítószer túladagolás?
Mi az „aranylövés”?
Miért napi hír a kábítószerhalál?
43
Milyen elvonási tünetek jelentkeznek a szenvedélyüktől megválni akaróknál?
Hol kaphatnak segítséget a leszokni akarók?
Állampolgársági ismeretek
Állam és társadalom
„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbsé-
gek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.”
(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)
Kérdések
Tisztázzuk az állam és a társadalom fogalmát!
Mit jelent a demokrácia?
Mi a diktatúra?
Milyen államformák éltek Magyarországon a 20. században?
Ma hogy nevezzük hazánk államformáját?
Melyek az állami jelképek?
Melyik évben történt Magyarországon a rendszerváltás?
Mit jelent a többpártrendszer?
Soroljátok fel a parlamenti pártokat!
Nevezzetek meg olyan működő magyarországi pártokat, amelyek nem jutottak be a parla-
mentbe!
Mit jelent az önkormányzati rendszer?
Ki lehet önkormányzati vagy parlamenti képviselő?
Mit jelent a többségi és mit a 2/3-os szavazás?
Találkozunk-e a demokrácia nevében szélsőséges megnyilvánulásokkal?
Hogyan tudunk megfelelően dönteni választáskor?
Mi befolyásolhatja döntésünket?
Hazaszeretet – hazafiság
„A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér
és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; őszült, Ő temet el, őt éled és fe-
jezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége
életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”
Márai Sándor
Idézetek
„Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz
Magaddal is csak itt bírhatsz,
Óh lélek! ez a hazám.”
József Attila
44
„Legyünk igazi hazafiak, nem annyira szájjal, mint inkább vállal...”
Széchenyi István
Kérdések
Próbáljuk meg közösen meghatározni a hazaszeretet fogalmát!
Változott, változik-e a szó jelentése?
Mit értünk a szűkebb haza, szűkebb pátria fogalmán?
Azonos-e a szülőföld és a haza?
Említsetek olyan helyzeteket, amikor akarva-akaratlanul is átéljük a hazaszeretet érzését!
Miért más a mi Himnuszunk, mint más népeké?
Mi a Szózat üzenete?
Említsetek híres tudósokat, művészeket, akik elhagyták Magyarországot!
Vajon ezt tették a kifejezés átvitt értelmében is?
Mit jelent a honvágy?
Mi minden hiányozhat az embernek külföldön – hosszabb vagy esetleg végleges távollét so-
rán –, ami honvágyat ébreszt?
Mit jelent a világpolgár kifejezés?
Tudtok-e magyar világpolgárokat említeni?
Mi a nemzeti büszkeség?
Mire lehetünk mi, magyarok büszkék?
Mi a különbség a nemzeti öntudat és a nemzeti büszkeség között?
Szükség van-e arra, hogy tudatosan ébren tartsuk a hazaszeretet érzését? Hogyan tehetjük ezt?
Miként válhat a felnövekvő nemzedék hazafias gondolkodásúvá?
Kérdések
Hogyan őrzik magyarságukat a külföldön élő magyarok?
45
Milyen szervezeteik vannak?
Mi a feladata a Magyarok Világszövetségének?
Hogyan, milyen eszközökkel támogatja Magyarország a külföldön élő magyarokat?
Kik kaphatnak magyar igazolványt?
Mire jogosít ez az okmány?
Mit tehet az egyes ember a kulturális folytonosságáért?
Jártatok-e már a szomszédos országok egykor hazánkhoz tartozó területein?
Miért érdemes ezeket felkeresnünk?
Mit gondoltok, az EU-ba lépésünk után hogyan változhat a helyzet?
Mit tehetünk a szomszéd népekkel való kapcsolatunk jobbításáért?
A vallásosság, a hit gyakorlása illetve ennek hiánya a korosztály vitáiban gyakran sarkosan je-
lenik meg. A téma felvetésével elsősorban azt igyekezzünk elérni, hogy tiszteljék egymás eltérő
világnézetét!
Kérdések
A különböző filozófiai irányzatok (világnézetek) miért tekintik központi kérdésnek: Anyagi
(materialista) vagy szellemi (idealista) jellegű-e a világ?
Hogyan alakulhattak ki a primitív kultúrák vallásai?
Mi jellemezte a többistenhitet?
Mondjatok példákat a görög mitológiából!
Mi jellemzi a monoteizmust?
Melyek a világvallások?
Hazánkban milyen nagy egyházak működnek?
Miben tér el a katolikus és a református vallás?
Miért jó hinni?
Aki nem hívő, az ateista is?
Milyen szerepe volt és van az egyházaknak a társadalom életében?
Mi befolyásolja, hogy valaki hívő vagy sem?
Élhet-e „istennek tetsző” életet, aki nem hívő?
Milyen egyházi szertartásokat ismertek?
Mi a teendő, ha egy vallást gyakorló és egy nem hívő fiatal egyházi esküvőt tervez?
Hogyan tudjuk tiszteletben tartani egymás eltérő világnézetét?
A másságról
„Ember vagyok: semmi, ami emberi, nem idegen tőlem.”
Terentius
46
másságot.” Tisztelnünk kell a másságot. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a másság a
társadalomban a többségtől, az átlagtól való különbözés. Kik tartoznak a mai magyar társada-
lomban a másság kategóriájába?
A nemzetiségek
romák (ők is nemzetiség)
színesbőrűek
homoszexuálisok
szekták tagjai
fogyatékosok
A másság valamilyen módon mindig hívó szó, a toleranciát juttatja eszünkbe. Ezért is nem
szerencsés a társadalom perifériájára szorultakat, (alkoholosok, drogosok, prostituáltak, bűnö-
zők) ide sorolni.
A legfontosabb, hogy próbáljunk előítéletektől mentesen közelíteni. Értessük meg tanítványa-
inkkal, hogy mindig az egyes embert kell néznünk; nem pedig mások véleményét elfogadnunk
arról a közösségről, amelyhez tartozik.
Feltétlenül beszéljünk részletesebben a romakérdésről!
A homoszexualitás
Régebben teljes elfordulás a társadalom részéről, ma egyre inkább elfogadó a szemlélet. Nem
ítélhetünk meg egy embert szerelmi élete alapján.
Tudniuk kell arról a fiataloknak, hogy a homoszexuálisok több veszélynek vannak kitéve,
mint a társadalom heteroszexuális tagjai (AIDS, életvitelhez kapcsolódó bűncselekmények).
Környezetvédelem
„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kap-
csolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan
használja fel erőit saját hasznára...”
Szent-Györgyi Albert
Kérdések
Mit jelent maga a fogalom?
Hol és hogyan kell „kezdenünk” a környezetvédelmet?
Igaz-e ez az állítás: Az ember leigázza a természetet?
Egyetértetek-e azzal: Az ember elpusztítja a természeti környezetet?
Pusztítja-e a természet önmagát?
Befolyásolhatók-e a természeti katasztrófák?
Miért más az ember létezése a természetben, mint a többi élőlényé?
Milyen elemek károsodhatnak a természetben?
Vízszennyezés
Kérdések
Miért állíthatjuk: A víz az élet nélkülözhetetlen feltétele?
Milyen formában jelenik meg a víz a Földön?
47
Hogyan használja fel az ember a vizet?
Hogyan szennyezi az ember a vizeket?
Ha a folyó- és talajvizek szennyezettek, hogyan biztosítható a fogyasztásra alkalmas víz?
Iható-e az ivóvíz? (csapvíz)
Megoldás-e a vízszennyezésekre, ha büntetik, bírságolják a gyárakat?
Mit tudtok a tiszai ciánszennyeződésről?
Mi igazolja, hogy visszatért az élet a Tiszába?
Milyen károkat okoz a tengerek vizébe kerülő nagy mennyiségű olajszennyezés?
A háztartásban hogyan járulhatunk hozzá, hogy csökkentsük a vízszennyezést?
Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?
Milyen szervezetek foglalkoznak vizeink védelmével?
Légszennyezés
Kérdések
Mióta szennyezi az ember fokozott mértékben a levegőt?
Miért mondják a sokat dohányzó emberre: Füstöl, mint a gyárkémény?
Milyen környezetvédelmi hibákat követtek el már a gyárak építésekor?
Van-e erre példa lakókörzetünkben?
Okozhat-e betegséget a gyárak füstje?
Mit károsíthat az emberen kívül?
Lehet-e tenni a füstgázok ellen?
Mi az a kipufogógáz?
Miért károsítják jobban a környezetet a kétütemű motorok?
Miért környezetkímélő az ólommentes benzin?
A légi közlekedés milyen környezeti károkat okoz?
Mi az a freongáz?
Miért jobb hajtógáz nélküli dezodort, hajlakkot stb. használni?
Miért káros az UV, főként az UV-B sugárzás?
Tapasztaltátok-e már saját bőrötökön, hogy éget a Nap?
Miért veszélyes ez?
Miért érdemes UV-szűrős napszemüveget használnunk?
Mit jelent a napozó szereken a faktorszám?
Hogyan harcolnak a környezetvédők a levegő tisztaságáért?
A zajártalom
Gyűjtsünk rokon értelmű szavakat a zaj szóhoz! Mondjatok zajforrásokat, amelyek kikü-
szöbölhetőek!
Kérdések
Melyek nélkülözhetők ezek közül?
Mi a zaj mértékegysége?
Mi okozhat zajártalmat?
Mit gondoltok, szükségünk van-e a csendre?
Összefügg-e zajtűrő képességünk az életkorunkkal?
Van-e veszélye a fülhallgatóval működtetett lejátszóknak az emberi hallásra?
Mi a helyzet a mobiltelefonnal?
Lehet-e zajban pihenni, aludni?
„Kicsiben”: iskolában, otthon, diákrendezvényeken hogyan csökkenthetjük a zajt?
Miért közös érdekünk ez?
48
Konfliktuskezelés
A konfliktusok életünk természetes velejárói, sikeres megoldásuk gazdagítja az egyént és a
közösséget. Egy részük nem is tudatosul, más részük csak kevéssé vagy részben.
Megélhetünk konfliktusokat önmagunkban; és másokkal szembekerülve. Winkel szerint a
konfliktusokat tizenkét speciális viselkedésmód segítségével szabályozhatjuk. Ezeket megismer-
tethetjük a tanulókkal is:
1. Elkerülés: Aki fél a mélyvíztől, akkor sem ússza át a Balatont, ha kitartó, jó úszó.
2. Lemondás: Két vagy több egymásnak ellentmondó késztetés közül legalább egyikről le-
mondunk. Pl.: egyszerre szeretnénk szerepelni, és a háttérben maradni.
3. Kompenzáció: Valamilyen hiányosságunkat másfajta sikerrel elégítünk ki. Gyenge ta-
nulmányi munka – kiváló sporteredmények vagy testépítés.
4. Áttolás: A késztetés tárgya helyett póttárgyat keresünk. Nem vennének fel a közgazdasági
egyetemre; pénzügyi főiskolára adjuk be a jelentkezést.
5. Szublimáció: lemondás egy elkerülendő késztetésről; pl.: agresszió sportteljesítménnyel
való levezetése.
6. Figyelmen kívül hagyás: Úgy teszünk, mintha egy jelenség vagy személy nem is létezne.
7. Elfojtás: Nem engedjük felszínre a kellemetlen, fájdalmas esetleg tragikus történéseket.
8. Regresszió: Korábbi fejlődési fokra való visszatérés (inkább kisgyerekkorban fordul elő).
9. Reakcióképződés: Az elfojtott viselkedés ellentéte jelenik meg. Ügy teszünk, mintha nem
érdekelne a másik, pedig nagyon is.
10. Szomatizáció: A konfliktusok feszültsége testi tüneteket, sőt betegségeket okozhat.
11. Racionalizáció: „hamis igazolást” adunk viselkedésünkre, tetteinkre úgy, hogy magunk
sem vagyunk ennek tudatában.
49
A kudarc
„Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie!
Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell
hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak
meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.”
Mérei Ferenc
Keressünk állandósult szókapcsolatokat a fogalomhoz! Pl.: kudarcot vall, kudarcra van ítélve,
kudarcba fullad.
Kérdések
Mit értünk a kudarc fogalmán?
Egyenlő-e a kudarc a bukással? /nem csak iskolában!/
Vannak-e „kis” és „nagy” kudarcok?
Mondjunk rá példákat!
Kudarc-e például megbukni autóvezetésből? És az érettségi vizsgán?
Mitől függ, hogy kudarcként éljük-e meg a velünk történt negatív dolgokat?
Kudarc-e a balszerencse?
Mit jelent a kudarctűrő képesség? Hogyan nyilvánulhat meg?
Mivel jár, ha nem vagyunk képesek feldolgozni kudarcainkat?
Érhetnek-e bennünket kudarcélmények a magánéletünkben?
Milyen típusú kudarcokra kell felvérteznünk magunkat a munkánk során?
Hogyan dolgozhatjuk fel kudarcainkat?
1. Megkeressük az okokat:
Mi múlt rajtam, mi a körülményeken?
2. Nem tévedtem-e már a cél kitűzésekor?
3. Megoldás megkeresése:
Min tudok változtatni én magam?
Tudom-e befolyásolni a körülményeket?
Fontos, hogy valós súlyuknak megfelelően mérjük fel kudarcainkat! Egyetlen elégtelen kijaví-
tására még nem kell tervet készítenünk; ha bukásra állunk, akkor viszont nem késlekedhetünk.
Említsünk olyan szituációkat, élethelyzeteket, amelyek után a kudarc pozitív változásokat ho-
zott!
Hogyan vehetünk igénybe külső segítséget (lelki segély, pszichológus stb.)?
50
AZ OSZTÁLYFŐNÖK PÁLYAORIENTÁCIÓS FELADATAI
Osztályfőnöki órákon az önismerettel kapcsolatos témáknál érinthetjük azokat a tulajdonsá-
gokat és készségeket, amelyek egy adott foglalkozáshoz szükségesek:
1. az egyén legyen alkalmas a választott pályára, és érzelmileg is kötődjék hozzá,
2. a választott pálya biztosítsa a személyiség harmonikus kibontakozását.
Az, hogy valaki alkalmas a választott pályára, még nem jelenti azt, hogy igazán meg tudja
állni a helyét a munkában. A középiskola 10. osztályában már felmérhető, hogy az eddigi ered-
mények és a következő két év munkája (esetleg erőfeszítései) mire lesznek elegendők.
Anélkül, hogy kedvét szegnénk tanítványainknak, ismertessük meg őket az egyetemi-főiskolai
felvételik követelményeivel. Vitt pontszám, elérhető pontszám, többletpontok (nyelvvizsga,
OKTV stb.) várható (szokásos) bekerülési pontszám.
Adjuk a tanulók kezébe a Felsőoktatási tájékoztatót; ismerkedjenek a lehetőségek igen széles
skálájával! A frekventált egyetemek: közgazdasági, jogi, orvosi, műszaki mellett számos olyan
képzés létezik, amelyről még csak nem is hallottak. (Pl.: élelmiszer-vegyész) Hívjuk fel a fi-
gyelmüket arra, hogy lehetőleg olyan pályát, (egyetemet) válasszanak, amely konvertálható és az
alapképzés irányától eltérő munkák végzésére is feljogosít. Általában ezekbe az intézményekbe
többszörös a túljelentkezés.
Fontos, hogy tudjanak arról is, milyen átjárhatóság működik a felsőoktatási intézmények kö-
zött. (Pl.: jogi egyetem - államigazgatási főiskola; egyetemi és főiskolai tanárképző szakok stb.)
51
nyában ne essenek el tanítványaink a lehetőségtől vagy a továbbjutás esélyétől! (Időnként sajnos
olyan is előfordul, hogy a megyei verseny napján érkezik meg az írásbeli értesítés.)
Az írásbeli versenyek (vizsgák) előtt beszéljük meg a követendő technikákat, hogy minél job-
ban kihasználhassák a rendelkezésre álló időt! Vigyenek magukkal minden lehetséges megenge-
dett segédeszközt! Jelezzék a felügyelő tanárnak, ha észrevették, hogy „versenytársaik” közül
valaki meg nem engedett eszközt használ. Feleletválasztós teszt esetén akkor is jelöljék be vala-
melyik választ, ha elgondolásuk sincs, melyik a helyes! Néha a feladatok egymásutánjából kikö-
vetkeztethető, hogy valamelyik korábbira melyik a helyes válasz. Bizonytalan, hiányos ismeretek
esetében ne szégyelljenek próbálkozni valamilyen megoldással, hátha pontot ér!
Készítsük fel a tanulókat arra is, hogyan viselkedjenek szóbeli vizsga alkalmával! A középis-
kolás korosztály számára a legelőnyösebb és egyben legegyszerűbb iskolai ünnepi öltözetben,
lányoknak matrózblúzban megjelenni. A vizsgaterembe lépve megállni, mosolyogva köszönni;
általában szerény, de magabiztos benyomást kelteni. A többi aztán már valóban a tudáson mú-
lik...
A különböző pályázatokhoz csaknem mindig kérnek önéletrajzot (esetenként fényképeset).
Régebben előírás volt az önéletrajzot kézzel írni, ma már csak akkor, ha külön kérik. Ez esetben
arra is számíthatunk, hogy esetleg grafológussal elemeztetik kézírásunkat.
A kézzel írott életút típusú önéletrajz megenged „lírai” kitérőket (pl.: szeretett magyartanárom
hatására döntöttem úgy, hogy pedagógus leszek...), és a végén mindig utal a célra, amelynek el-
érése érdekében íródott.
Az ún. amerikai típusú önéletrajz tényszerű, csak adatokat tartalmaz. Mindig géppel írott for-
ma, de nem szabad elfelejtenünk kézzel aláírni!
A középiskolás évek alatt vagy a végzéskor írott önéletrajzból néhány adat értelemszerűen ki
is maradhat (pl.: családi állapot, munkahelyek, elismerések), de ismertessük meg és lehetőleg
adjuk fénymásolva a kezükbe, hogy milyen formátumú önéletrajzra lesz szükségük a továbbiak-
ban. Figyelmeztessük őket, hogy a valósnak megfelelő válaszokat adjanak, nehogy zavarba jöj-
jenek (pl.: nyelvismeret dolgában).
Természetesen be kell írni az önéletrajzba a nyelvvizsgát, de ma már számítani kell rá, hogy
egy külföldi ösztöndíj esetében a bizonyítványt nem kérik, viszont szóban és írásban ellenőrzik a
nyelv ismeretét.
Minta amerikai típusú önéletrajzhoz:
(A/4 méretben, arányos szerkesztésben illik beadni.)
Önéletrajz
Név:
Cím:
Telefonszám:
Születési idő (év, hó, nap):
Születési hely:
Családi állapot:
Képesítés: (időben visszafelé, tehát az alapvégzettség utoljára)
Munkahelyek, beosztás:
Jelenleg: (időben visszafelé haladva)
Nyelvismeret:
Elismerések:
Publikációk:
Referenciák:
Érdeklődési kör, hobbi:
Dátum: ___________________ aláírás: _____________________
név /géppel/
52
Az önéletrajzhoz csatolni kell (kérés nélkül is) a végzettséget igazoló okmányokat. Hiteles
másolatot csak külön kérésre kell küldeni.
Mindenképpen mellékelnünk kell kísérőlevelet, amelyben megjelöljük, hogy miért küldtük az
anyagot, pl.: pályázat külföldi ösztöndíjra, valamint, hogy milyen okmányokat mellékeltünk.
Érdemes ajánlottan vagy tértivevénnyel feladni.
Munkába állás
A tanulóknak lehetnek tapasztalatai a munkavállalásról, hiszen sok diák vállal szünidei mun-
kát. Arról azonban nincsenek ismereteik, hogy milyen jogai és kötelezettségeik lesznek felnőtt
munkavállalóként. Nem tudjuk megvédeni őket a munkahelyi „kizsákmányolástól”, de fontos,
hogy tudják, mire kell ügyelniük.
Alapvető, hogy csak írásbeli munkaszerződés, kinevezés alapján vállaljanak munkát. Mielőtt
bármilyen munkaszerződést aláírnak, gondosan olvassák el, tanulmányozzák a feltételeket!
53
Művészeti tevékenység (zenetanulás, néptánc)
Képzőművészet
3. Jellembeli, akarati tulajdonságai
Fegyelem
Felelősségtudat
Akaraterő, kitartás
Kezdeményező készség
Kreativitás
4. Érzelmi élet
Lelki alkat – temperamentum
Közösséghez való kapcsolódás
Kontaktusteremtő képesség
Társas kapcsolatok
Önértékelés
5. Összegzés
Azon személyiségjegyek kiemelése, amelyek a jellemzés okának szempontjából fontosak.
(Mást hangsúlyozunk, ha külföldi pályázat elérése a cél – nyelvtudás, hangszertudás, sporttevé-
kenység –, és megint mást, ha pl.: a gyámhatóság számára készítettük a jellemzést.)
TANMENETEK
TANMENET-JAVASLATOK
Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36, 12. évfolyamon 32) terveztük meg a NAT és a
kerettanterv tartalmainak megfelelő osztályfőnöki témákat. Mivel az egyes témakörök évfolya-
monként visszatérnek, mindig az adott osztályhoz igazíthatok az aktuális nevelési tartalmak.
Javasoljuk a tanulók által év elején választott témákat a tanmenetbe cím szerint beépíteni.
Ugyanezt érdemes megtennünk az általunk Egy kis illemtan címen beillesztett órákkal; itt is fi-
gyelembe vehetjük év elején a tanulók kívánságait vagy éppen szakközépiskolában a tanult szak-
irányt. (Vendéglátóipari szakközépiskolások szakórán foglalkoznak az étkezés illemszabályaival
stb.)
A nemzeti ünnepek előtt, különösen, ha nem kerül sor iskolai ünnepélyre, szánjunk legalább
néhány ünnepélyes percet a megemlékezésre.
Ha az iskola valamely nevelési területet kiemelten fontosként kezel pl.: zenei tagozat, környe-
zetvédelem stb. fordítsunk az osztályfőnöki órák keretében is több időt rá.
A külső előadókat igénylő órákat tömbösítve vagy párhuzamos osztállyal, esetleg az egész év-
folyam számára is szervezhetjük.
Két olyan témakör van, amelynek feldolgozását különös gonddal kell előkészítenünk. Az
egyik a szexualitás, a másik a kábítószer. Ha az a szándék vezérel bennünket, hogy segítséget
kapjanak életvezetésükhöz, és megmutassuk, milyen veszélyeket vagy veszélyhelyzeteket kell
elkerülniük, már sokat tettünk. Legjobb, ha szakembert, orvost, lehetőleg ifjúsági nőgyógyászt
vagy védőnőt kérünk fel. Orvostanhallgatók is részt vesznek időnként felvilágosító kampányok-
ban, fogadjuk el a felkínált lehetőséget. A tanulók kapjanak lehetőséget, hogy kérdéseiket névte-
lenül, írásban odaadhassák. A kábítószer témában addiktológus szakorvos és/vagy e területen
dolgozó bűnügyi szakember tud igazán elrettentő és hatásos felvilágosítást nyújtani.
Osztályfőnöki tanmenetünket kezeljük nagyon rugalmasan. Adjunk teret a tanulók kezdemé-
nyezéseinek, itt biztosan nem az a cél, mint esetleg szakórán, hogy „elhúzzák az időt”. Ha part-
nernek tekintjük őket, az osztályfőnöki órák biztosan gazdagítani fogják tanítványaink személyi-
ségét.
54
9. osztály
Szeptember
1. Ismerkedés, szervezési feladatok
2. Iskolánk névadója
3. Középiskolások lettünk
Új típusú követelmények a tanulásban
4. Látogatás az iskolai könyvtárban
Hogyan használhatjuk az iskolai könyvtárat?
Október
1. Megemlékezés az aradi vértanúkról
2. Környezetünk esztétikája
Tantermünk dekorációja
3. Tanulásmódszertan
A tanulási szokások felmérése
4. Önfegyelem, szervezettség, napirend
November
1. Élet a közösségben
Közösségtípusok (baráti, iskolai, politikai, kulturális, vallási)
2. Egy kis illemtan
3. Példakép, eszménykép, ideál
4. Tanulók által kért téma
December
1. Klubdélután előkészítése
2. A család története, családtípusok
3. Szerepek a családban
4. Az adventi ünnepkör
Január
1. Az egészség fontossága
2. A serdülőkor egészségügyi problémái
A helyes bőrápolás
3. Tanulók által választott téma
4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
Február
1. Az első félév munkájának értékelése
2. Táplálkozási szokásaink
Min és hogyan változtassunk?
3. Egészségkárosító szerek
A dohányzás ártalmairól
4. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira
Március
1. A viselkedéskultúráról
2. Egy kis illemtan
3. Az emberi élet szakaszai
4. Tanulók által kért téma
Április
1. Az önismeret szerepe életünkben
55
2. Önismereti játékok
3. Emlékezés a holocaust áldozataira
4. Aktuális problémák /kirándulás, ballagási előkészületek/
Május
1. Az előítéletes gondolkodásról
2. Nemzetiségek Magyarországon
3. Ismeretek a KRESZ-ről
4. Tanulók által kért téma
Június
1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
2. Az éves munka értékelése
10. osztály
Szeptember
1. Év eleji szervezési feladatok
2. A család mint gazdasági és érzelmi közösség
3. „Közteherviselés” a családban
4. Felkészülés a családi életre
Október
1. Ünnepélyes osztályfőnöki óra
Megemlékezés az aradi vértanúkról
2. Tanulás, tudás, művelődés
3. Mi a műveltség, ki a művelt?
Játékos szellemi vetélkedő
4. Tanulók által kért téma
November
1. Környezetvédelem, környezeti ártalmak
A vízszennyezés
2. A pályaválasztásról
Vágyak és lehetőségek összehangolása
3. Egy kis illemtan
4. Káros szenvedélyek
A dohányzás
Az alkohol - alkoholfüggőség, alkoholizmus
December
1. Mikulás-délután előkésztése
2. Mindennapok a családban
A családi munkamegosztás
3. Fiatalkorúak bűnözése
4. Miért fontosak az ünnepek
Január
1. Viselkedéskultúránk a mindennapokban
2. Egy kis illemtan
3. A tudás öröme
Az intellektuális élmény
4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
56
Február
1. Az első félév munkájának értékelése
2. Életstílus, életforma, életvitel
3. A komolyzenei élmény
Közös zenehallgatás vagy hangverseny-látogatás
4. Konfliktusok az iskolában
Március
1. Mások megismerése
Bizalom - bizalmatlanság
2. Egy kis illemtan
3. A testkultúráról
4. A közéletiség és fórumai
Április
1. Hogyan reagálunk a bennünket érő hatásokra?
2. Aktuális problémák
3. Emlékezés a holocaust áldozataira
4. Útkeresés az értékek világában
Május
1. Közösen látott filmalkotás megbeszélése
2. A kirándulás előkészítése
3. Könyvtári óra: ismeretszerzés a könyvtárban
4. Tanulók által kért téma
Június
1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
2. A tanév munkájának értékelése
11. osztály
Szeptember
1. Év eleji szervezési feladatok
2. Az ember és környezete
A légszennyezés
3. Magyarország a hazánk
Magyarságtudat - hazafiság
4. Magyarok határainkon túl
Magyarok a nagyvilágban
Október
1. Megemlékezés az aradi vértanúkról
2. A szerelemről
3. Tanulók által kért téma
4. Pályaválasztás - életprogram
November
1. Kapcsolat az életből eltávozottakkal (halottak napja, mindenszentek)
2. Generációk egymás mellett
Idősek és fiatalok
3. Egy kis illemtan
4. Vallás, hit, egyházak
57
December
1. Korunk pestise - az AIDS
2. A hadkötelezettségről
A várható változásokról
3. Művészeti irányzatok
4. Egy közösen átélt művészeti élmény megbeszélése
Január
1. Az élet állomásai
Hagyományok, szokások, ünnepek
2. Tanulók által kért téma
3. Felelős magatartás a szexuális kapcsolatban
4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
Február
1. Az első félév munkájának értékelése
2. Továbbtanulási esélyeink a félévi eredmények tükrében
3. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira
4. Ki a hős? Ki az áldozat?
Március
1. A társadalmi érintkezés formái
2. Tanulók által kért téma
3. Siker-kudarc
Hogyan éljük meg?
4. Cselekedeteinket és magatartásunkat motiváló tényezők
Április
1. Mit ünnepelünk a családban?
A családi ünnepek
2. Közösségi ünnepek
Ünnepi hangulat – emelkedett érzés
3. Emlékezés a holocaust áldozataira
4. A végzősök búcsúztatásának előkészítése
Május
1. Hogyan állunk év vége előtt?
2. Tanulók által kért téma
3. Meghívott egyetemisták beszámolója az egyetemi életről
4. Hogyan töltsük a nyarat?
Nyelvtanulás, intenzív tanfolyamok, jogosítvány szerzés
Június
1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
2. A tanév munkájának értékelése
12. osztály
Szeptember
1. Év eleji szervezési feladatok
2. Hogyan készüljünk az érettségi vizsgára és a felvételire?
3. Önismeret - önfejlesztés - lehetőségeink felmérése
4. Tanulók által kért téma
58
Október
1. Megemlékezés az aradi vértanúkról
2. Környezetvédelem
A zajártalom
3. Hazafiság és világpolgárság
4. Anyanyelvi kultúra
November
1. Ki a „modern”?
Ki a korszerű?
2. Személyiség és közösség kapcsolata
3. Egoizmus - altruizmus
4. Az ajándékozás művészete
December
1. Egy kis illemtan
2. Mi ad esélyt a boldogulásra?
3. Hogyan élhetünk boldogan?
4. Ki a polgár?
Január
1. Társadalmi érintkezés a felnőttek világában
2. Egy kis illemtan
3. Konfliktusok kezelése és megoldása
4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése
Február
1. Az első félév munkájának értékelése
2. A kulturált vita
3. Krízishelyzetek és megoldási lehetőségek
4. Állampolgári jogok és kötelességek
Március
1. Párkapcsolat - szexualitás
2. Tanulók által kért téma
3. Egészségre káros szenvedélyek
A kábítószer
4. Felelősség önmagunkért és másokért
Április
1. A mindennapi élet fegyelme
2. A véleménynyilvánítás lehetőségei fórumai, mikéntje
3. Emlékezés a holocaust áldozataira
4. Aktuális problémák
Május
1. Ballagási előkészületek
Tudnivalók az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgákról
2. Ünnepi osztályfőnöki óra
Most búcsúzunk...
59
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TEVÉKENYSÉG EGYÉB TERÜLETEI
KLUBDÉLUTÁN
Klubdélután szervezését kezdeményezhetik a tanulók, de javasolhatja az osztályfőnök is. Első
ízben Mikulás-délutánt érdemes rendezni, erre mindig nagy izgalommal készülnek a gyerekek.
Előzetesen kihúzhatják egymás nevét, apró ajándékot adhatnak egymásnak tréfás versike kísére-
tében. Jó játék, ha ki kell találniuk, kiről szól a vers.
Beszéljük meg az előkészületeket: üdítő, szendvics, aprósütemény stb. szükséglet; ki szerzi be
stb. Készíthetnek rövid műsort, és mindenképpen vállalja valaki a játékmester szerepet, nehogy
unalomba fulladjon az összejövetel! Régi, jól bevált, szórakoztató játék az Amerikából jöttünk,
Id. újabb változatban: Most mutasd meg, a zálogosdi valamilyen formája pl. nótázással stb.
Természetesen táncolhatnak is, ha ahhoz van kedvük.
Ha jól sikerült az „osztálybuli” első alkalommal, akkor biztosan igényelni fogják, hogy legyen
még hasonló. A második alkalomra tavaszi szünet előtt vagy tanév vége fele érdemes sort keríte-
ni.
A következő években is működhet ugyanígy; csak lány vagy csak fiúosztály esetében vendé-
gül láthatunk fiú vagy lányosztályt, az iskolából, vagy másik intézményből.
OSZTÁLYKIRÁNDULÁS
Valamikor tanulmányi kirándulás volt a neve, elsődleges célja pedig, hogy a tanulók eljussa-
nak az ország nevezetes tájaira, városaiba. Mára az ismeretszerzés, a kulturális élmények gyűjté-
se kissé háttérbe szorult; a gyerekek számára nem ez az élmény az igazán fontos, hanem a kötet-
len együttlét, az iskola falai közül való kiszabadulás öröme.
Osztályfőnökként nagyon ébernek kell lennünk, hogy kellemetlenebb rendbontás nélkül, ép-
ségben hozzuk haza a gyerekeket.
Nem lehet minden iskolára és minden osztályra érvényes kirándulási tervet összeállítani, de
néhány dologról jó az osztályfőnöki munkaközösségnek közös, lehetőleg több tanévre érvényes
döntést hoznia:
1. A kirándulások időpontja
Ősszel vagy tavasszal?
Kötődjön-e az érettségi szünethez vagy se?
Zárjon-e be az iskola vagy váltakozva menjenek az osztályok?
2. Lényeges, hogy hány napos lehet?
Két vagy három tanítási nap; szabad-e hét végével megtoldani?
3. Hova menjünk?
Csak országhatáron belül? Milyen távolságra?
4. Legyen-e négy évre érvényes program, amit a tanulók is ismernek előre?
5. Mi legyen azokkal a tanulókkal, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt
venni a kiránduláson?
A felvetett kérdések számos változatban kerülhetnek elő, nyilván más, ha pl.: osztályismétlő
tanuló nem akar a tavaly látott helyekre elmenni, és megint más, ha valakinek anyagi gondjai
vannak.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe osztálykirándulás szervezésekor? Mindig hallgas-
suk meg a szülők véleményét. (Szülői értekezlet) A tényleges szervezés előtt írassuk be a tanu-
lókkal az ellenőrzőbe a kirándulás útvonalát, az indulás időpontját: hó, nap, óra, perc – valamint
az érkezés várható idejét és a tervezett költséget. Kérjük, hogy a szülő írja alá, engedélyezze.
Lehetőleg ne szervezzünk külföldre kirándulást! Biztos, hogy akad tanuló, aki azért marad itt-
60
hon, mert nincs útlevele, vagy ezért kell kiváltania, és nem valószínű, hogy annyival több él-
ményt nyújt, mint amennyivel többe kerül. Velencébe kirándulni két buszon töltött éjszakával
lehet életre szóló élmény, csak nem biztos, hogy a látnivalók teszik azzá. Az egyes osztályok
között is nem kívánt rivalizálásra adhat okot, ha az egyik bakonyi gyalogtúrát tesz, a másik meg
külföldre utazik.
Lehet, hogy jól teszi az az osztályfőnök, aki a kétnapos kirándulás mellé teszi le a voksát. En-
nek gyakorlati oka, hogy egy éjszakai nem alvás után még jól működik a másnapi program, két
nap nem alvás után már semmi nem érdekli a gyerekeket.
Hova menjünk? Vidéki iskolák tanulói négy év alatt egyszer mindenképpen Budapestre. Leg-
jobb, ha utolsó évben. Annyi a lehetőség, annyi a látnivaló, hogy az előkészítés is külön prog-
ram; kívánságlistát készíthetnek ki hova szeretne eljutni, mit szeretne megnézni. Az osztályfőnök
vegye figyelembe a kívánságokat „többség dönt alapon”. Nem muszáj a Nemzeti Múzeumba
menni, ha már mindenki látta, de egy színházi előadást próbáljunk megnézni!
A dunántúliak a maguk szűkebb pátriáját, az alföldiek azt az országrészt valószínűleg megis-
merték már általános iskolában valamennyire. Ebből, vagyis a már ismertekből kiindulva állítsuk
össze a kirándulási tervet.
Az első évben érdemes gyalogtúrával összekötni a kirándulást. A gyerekek berzenkedni szok-
tak ellene, nincs kedvük gyalogolni, utólag pedig ez a legkedvesebb kirándulási élményük; főleg,
ha egy turistaházban, erdő közepén éjszakázunk. Ilyenkor rázódnak össze igazán a gyerekek, és
osztályfőnökként is jobban együtt tudunk lenni velük, mint a buszban utazva.
Kísérőtanárként hívjunk olyan kollégát, aki ismeri a vidéket; aki pl.: Szegeden volt egyete-
mista, biztosan pótolja az idegenvezetőt is.
Az esetleges rendbontásokat otthon lehetőleg „négyszemközt” az osztállyal rendezzük el!
61
ZÁRSZÓ HELYETT
Az Élet himnusza
62
IRODALOM
63
TARTALOMJEGYZÉK
64
Állam és társadalom .................................................................................................................................... 44
Hazaszeretet – hazafiság ............................................................................................................................. 44
A határainkon kívül élő magyarokról .......................................................................................................... 45
Világnézet – hit – vallás .............................................................................................................................. 46
A másságról................................................................................................................................................. 46
A homoszexualitás ...................................................................................................................................... 47
Környezetvédelem........................................................................................................................................... 47
Vízszennyezés ............................................................................................................................................. 47
Légszennyezés............................................................................................................................................. 48
A zajártalom ................................................................................................................................................ 48
Konfliktuskezelés ............................................................................................................................................ 49
A kudarc ...................................................................................................................................................... 50
Az osztályfőnök pályaorientációs feladatai ......................................................................................................... 51
Jelentkezés felsőoktatási intézményekbe ........................................................................................................ 51
Tanulmányi verseny, pályázat, felvételi vizsga ............................................................................................... 51
Munkába állás ................................................................................................................................................. 53
Osztályfőnöki jellemzés készítése ....................................................................................................................... 53
Tanmenetek ............................................................................................................................................................. 54
Tanmenet-javaslatok ........................................................................................................................................... 54
9. osztály ......................................................................................................................................................... 55
10. osztály ....................................................................................................................................................... 56
11. osztály ....................................................................................................................................................... 57
12. osztály ....................................................................................................................................................... 58
Az osztályfőnöki tevékenység egyéb területei ........................................................................................................ 60
Klubdélután ......................................................................................................................................................... 60
Osztálykirándulás ................................................................................................................................................ 60
Zárszó helyett .......................................................................................................................................................... 62
Irodalom .................................................................................................................................................................. 63
65