Név:

Feladatlapok a szövegértés felmérésére

4. asztály

Eredmények összesítése

Ev eleii Félévi Tavaszi Evvegr

Elért pontszám
Elérhető pont 32 34 21 35
Eredmény o/o-ban

}avasolt értékelés:
91-1OOo/o 5 Kiválóan megértetted,az olvasottakat!
75- 90o/o 4 |ól dolgoztál!
5O- 74o/o 3 A többszöri figyelmes elolvasás segít a megértésben!
33- 49o/o 2 Gyakorold szorgalmasabban az olvasást!
0- 32o/o 1 Gyakorold szorgalmasabban az olvasást!

AP-040l14 Hétszínvilágmunkafiizet
Ev eleji felmérés Az okos parasztember A
Bv Elt e1yszer régen egy faluban egy gazdag ember, aki szörnyen ostoba volt. A másik ember
meg, akinek tobb esze volt, alig tudta jóllakatni a gyerekeit. Egy lúd volt minden vagyonkája.
Amikor az utolsó falat kenyer is elfogyott aházban, megsütötték a ludat. Fel is adták az asztalta,
de kenyer nem volt hozzá. Az ember gondolt egyet.
- Inkább elviszem az araságnak, egy kis lisztet tán ad érte.
T. 1. Ugy is tett, beállított a földesúrhoz:
- Hoztam egy sült ludat, fogadd el! Ha egy kevés lisztet adnál érte, szépen megköszönném.
- Iő, nem bánom - mondja a földesúr -, de aki ludat ajándékoz, ossza is el igazságosan! Amint
látod, hatan vagyunk, én meg a feleségem, két fiam és két lányom. Ha sikerül azosztás,megjutal-
mazlak. Ha nem, huszonöt botot kapsz.
2. Az ember csak egy kést kért, és nekifogott elosztani a sült ludat. Legelőször a fejét vágta
Ie, azt a földesúrnak adta: - Te vagy aház feje, tied a lúd feje! - A püspökfalatja az asszofly-
nak jutott: - Te itthon ilsz, őrződ a négy falat, tiéd a püspökfalat. - Aztán levágta a két 1á-
bat és a fiúknak adta: - Nesztek egy-egy lába, jó űton járjatok apátok nyomába! - A két szár-
nyát a lányok tányérjára tette: - Lányok vagytok, eladók lesztek, egykettőre szátnyra keltek. -
A többit megtartja magának és ezt mondja: - A paraszt együgyű és balga, neki marad
a vastagja.
3. Nagyot nevet a földesúr:
- Iól van, öreg, elosztottad rendesen, és magadról se feledkeztél meg!
Megkínálta egy pohár borral, és két zsáklisztet adott neki.
4. Fülébe jut a dolog a gazdagnak, megirigyli a szegényt, és gondolja magában:
,,No, én többet viszek, többet is kapok bizonyosan."
Megsüttet öt kövér ludat, és elviszi azuraságnak, földig hajol előtte:
- Fogadja el, nagyságod, alázattal kérem, öt kövér libácskát hoztam ajándékba.
- Köszönöm, barátom - szól azuraság. - De aki ludat ajándékoz, ossza is el!
Csak á11 ott az ostoba ember. Próbálgatja így is, úgy is, de sehogy se jó.
5. Elküldi az egyíkszoIgáját a földesúr a szegény emberért.
- El tudnád osztani ezt az öt ludat hatunk között úgy, hogy hiba ne legyen benne? - kérdi a
foldesúr a szegény embert.
- El én, nagyságos uram, miért ne tudnám?
Egy ludat azűrnakmeg a feleségénekad: - Ketten vagytok, hárman lesztek.
A másikat a két fiú kapja: - Ísy most ti is hárman volnátok.
A harmadik a lányoké: - Ti is hárman vagytok a lúddal.
A maradék kettőt magának adja: - Mi is hárman vagyunk" Senki se károsult.
Bf. Tetszett az uraságnak a tréÍa.Megkínálta az okos parasztotborral. Egy szekér lisztet is adott
neki. A gazdag is megkapta, amit érdemelt: huszonöt botot.

norvég népmese nyomón

l. A mesék mely csoportjába tartozik az olvasott mese? _Jl
Z.Keretezd be a me§e szövegében a) a szereplőket kékkel,
b) a helyszínt zölddel, _l1
-l3
c) az események idejét barnával! _l1
3. Pótold a me§e alapján ahiányző vázlatpontokat!
Bv. A szegény paraszt terve
T.I. Az ajándékozás
2.
3. A jutalom
4.
5.

Bf. A fizetség _l3

4.Fejezd,be a megkezdettmondatokat a mese segítségével!
A szegény ember elvitte a sült Iíbátaz uraságnah hátha_

A földesúr arra kérte a parasztot, hogy

Az okos parasztjól teljesítette a kérést,ezért

5. Ki melyik részt kapta a sült libából? Írd a szereplők mellé!

-l6
Azuraság:
A felesége:
A két fia:
A két lánya:
A paraszt: _l 5

6. Melyik mondatból tudod, hogy agazdagparaszt kapzsi is volt?

}l.űzd alá a mese szövegében!
-ll
7. Színezd más-más színnel az egyes szereplőkre jellemzőket!
szegény paraszt= kék gazdagparaszt = zöId földesúr = barna

bőkezű furfangos hoppon maradt irigy yagaz esze

ostoba elégedett értette attéfát kapzsi felsült
_/10
8. Írj egy odaillő mesei befejezést a mese utáni vonalra! _lI
Összesen: _l32
Ev eleji felmérés Az okos parasztember B
nv. Elt egyszeí régen egy faluban egy gazdag ember, aki szörnyen ostoba volt. A másik ember
meg, akinek több esze volt, alig tudta jóllakatni a gyerekeit. Egy lúd volt minden vagyonkája.
eúkor az utolsó falat kenyer is elfogyott aházban, megsütötték a ludat. Fel is adták az asztalta,
de kenyer nem volt hozzá. Az ember gondolt egyet.
- Inkább elviszem azuraságnak, egy kis lisztet tán ad érte.
T. 1. Úgy is tett, beállított a földesúrhoz:
- Hoztam egy sült ludat, fogadd el! Ha egy kevés lisztet adnál érte, szépen megkÖszÖnném.
_ Jő,nem bánom - mondja a földesúr -, de aki ludat ajándékoz, ossza is el igazságosan! Amint
látod, hatan vagyunk, én meg a feleségem, két fiam és két lányom. Ha sikerÜl az osztás, megjutal-
mazlak. Ha nem, huszonöt botot kapsz"
2. Az ember csak egy kést kért, és nekifogott elosztani a sült ludat. LegelŐször afejétvágta
Ie, azt a földesúrnak adta: - Te vagy aház feje, tied a lúd feje! - A püsPÖkfalatja az asszonY-
nak jutott: - Te itthon i\sz, őrzöd a négy falat, tiéd a püspökfalat. - Aztán levágta a két 1á-
bat és a fiúknak adta: _ Nesztek egy-egy lába, jó űtor' járjatok apátok nyomába! - A két szár-
nyát alányok tányérjáratette: - Lányok vagytok, eladók leszteh egykettőre szárnYra keltek. -
A többit megtartja magának és ezt mondja: - A paraszt együgyű és balga, neki marad
a vastagja.
3. Nagyot nevet a földesúr:
_ rcIvan, öreg, elosztottad rendesen, és magadról se feledkeztél meg!
Megkínálta egy pohár borral, és két zsák lisztet adott neki.
4. Fülébe jut a dolog a gazdagnak, megirigyli a szegényt, és gondolja magában:
,,No, én többet viszek, többet is kapok bizonyosan."
Megsüttet öt kövér ludat, és elviszi azuraságnak, földig hajol előtte:
-
rogadja el, nagyságod, alázattal kérem, öt kövér libácskát hoztam ajándékba.
_ Köszönöm, barátom - szól azutaság. - De aki ludat ajándékoz, ossza is el!
Csak áll ott az ostoba ember. Próbálgatja így is, úgy is, de sehogy se jó.
5. Elküldi az egyikszolgáját földesúr aszegény emberért.
a
_ El tudnád osztani-ezt az öt ludat hatunk között úgy, hogy hiba ne legyen benne? - kérdi a
földesúr a szegény embert.
- El én, nagyságos uram, miért ne tudnám?
Egy ludat azurnakmeg a feleségénekad: _ Ketten vagytok, hárman lesztek.
A másikat a két fiú kapja: - Ísy most ti is hárman volnátok.
A harmadik a lányoké: - Ti is hárman vagytok a lúddal.
A maradék kettőt magának adja: - Mi is hárman vagyunk. Senki se károsult.
Bf. Tetszet t az araságnak a ttéfa. Megkínálta az okos patasztotborral. Egy szekér lisztet is adott
neki. A gazdagis megkapta, amit érdemelt: huszonöt botot.

norvég népmese nyomón

1. A mesék mely csoportjába tartozik az olvasott mese? _ll

2.Keretezd be a mese szövegében a) a szereplőket barnával,
b) a helyszínt zölddel, _lL
-l3
c) az események idejét kékkel! _l1
3. Pótold a me§e alapján ahiányzővázlatpontokat!
Bv. A szegény parasztterve
T. 1.

2. A liba elosztása
3.

4. A gazdag ember ajándéka

5.
Bf. A frzetség

A.Fejezdbe a megkezdettmondatokat a mese segítségével!

-l3
A gazdagember megirigyelte a szegényt, ezért,

A szegény parasztot kellett az osztáshoz segítségül hívni, mert

Lz uraságtól jutalmat remélt a gazdagembet de,

_l6
5. Ki melyik részt kapta a sült libából? Írd a szereplők mellé a megfelelő számot!
Az uraság:
A felesége:
A két fia:
A két lánya:
A paraszt: l5

6. Melyik mondatból tudod, hogy a gazdagparaszt kapzsi is volt?

Hűzd,alá a mese szövegében! _l1
7. Szinezdmás-más színnel az egyesszereplőkre jellemzőket!

szegényparaszt = barna gazdagparaszt= kék földesúr = zöId

felsült irigy értette atréfát kapzsi furfangos

ostoba hoppon maradt elégedett vagaz esze bőkezű
_llo
8. Írj egy odaillő mesei befejezést a me§e utáni vonalra! _ll
Összesen: _l32
Félévifelmérés Muci A
Egy rókafiút kaptam ajándékba Kovács Gergely uramtól. Csak akkora volt, mint egy macska;
okos, eleven; a szőre puha és finom, mint a selyem. A tekintete ártatlan volt.
- Ezt a rókát megszelídítem - szóltam otthon -, úgy kísérmajd ez efigem, mint a kutya.
Elneveztem a kisrókát Mucinak. Muci eleinte tejjel élt. Hempergett, játszott egész nap. Meg-
kergette az öregmacskát is, és nagyon csodálkozott, hogy ez haragosan a szeme kőzé fűjt.
Barátságos kis jószág volt. Nem felt senkitől. A tenyeremből evett. Ha azt mondták neki: - Muci,
gyere ide! - fürgén odafutott, és a szeme csillogott az örömtől.
Néhány hónap alatt szépen kifejlődött. Örömöm telt benne, mikor magammal vittem. Úgy
követett, mint a kutya. Hanem egy napon azt a panaszt hallom, hogy a faluban fogynak ám a
csirkék.
- Ha fogynak, ngy jő - feleltem -, a csirkénekaz a dolga, hogy fogyjon. Inkább a csirke fogy-
jon, mint az ember. Tojik a tyúk elég tojást.
- Az ám - felelték -, csakhogy nem ember fogyasztjaa csirkét, hanem Muci.
Bizony az történt, hogy Muci rákapott a szárnyasokra, és éjjelenként vígan pecsenfzett az :ud-
varokon.
- Ejnye, gézengűz - szóltam fenyegetve -, hát ilyen kópé vagy? Majd lesz rád gondom.
Karikát csináltattam a nyakára, és láncra kötöttem. Az első éjjel vonított, de nem is veszett el
azon az éjjelen egy csirke sem. A második éjjelen csöndesen viselte magát, hanem másnap már
reggel ott volt egy asszony az ajtőmnál, és jelentette, hogy a tyúkjának csak a tolla van meg.
Kimegyünk az udvarra. Muci ott ü1 a karikával a nyakán. Eszerint ártatlan.
A következő éjjeleken hol egyik, hol másikháznáItűnt el ismét e1y-egy szárnyas. Az asszonyok
mind nálam panaszkodnak. De az én rókám minden reggel ott fekszik nyugodtan az udvaron; a
nyakán a karika. Es táncol örömében, mikor a láncról leoldom.
Egy reggel keserves panasszal állít be Kovács Gergely:
- Uram - mondja aÍejétvakarva -, elvitte Muci a récémet.
- Nem lehet az, Gergely barátom, hiszen nézze, ahol a róka; nyakán a karika.
- No, pedig mégis ez volt: rá is vágtam a botommal, és amint a kerítésközött kibújt, egy ma-
rok szőre ott maradt a léceken.
Megnézzak a rókámat, hát a két combján csakugyan ott van két kereh csupasz folt. Mármost
világos, hogy ő a csínytevő. De ki oldotta le a nyakáról a láncot? Es ki kötötte vissza? Ezt meg kell
lesni.
A következő éjjel tíszta, teljes holdvilág sütött. Az ablakhoz állottam, és figyelemmel néztem a
szobámból a rókámat. Nem kellett sokáig várnom. Egyszer csak látom, hogy óvatosan körülnéz,
azután nekiveti a két lábát a karikának, és kihúzzabelőIe a fejét. Azzal vesd el magad, eltűnik.
Hát eddig jól van, dekihazza vissza a karikát?
Ott maradtamazablaknál, és türelmetlenül vártam, hogyvisszaérkezzék. Úgy.gy óra hosszá-
ígvárakoztam. A rókám visszaugrott a kerítésen, és egyenesen a karikájához ment.
Hát bizony nem segített annak senki. Addig-addig forgatta a karikát, míg végre aÍejéretudta
húzni. Akkor aztán a gonosz kópé elaludt, mint aki a legjámborabb.
- Ebből látható, uram - mondotta Kovács Gergely -,hogy amint a kutyából nem lesz szalon-
na' a rókából meg kutYa nem soha'
'esz Gárdonyi Géza nyomán

6
l.HŰzzaláaz elbeszélésben öt olyan mondatot, amelybemutatja Mucit! _J5
2.Írjki az olvasott szövegből négy olyan szót, melyet az írő Muci megnevezésérehasznált!

_l4
3. Keretezd be a történetben azt a mondatot, amely Muci bűnösségét bizonyítja! _tl
A.Hűzd, a|á az elbeszélésbenkék színnel azt akét mondatot, amely Muci rava§z-
ságát igazolja! _t2
5. Karikázd be a kérdésekre helyesen válaszoló mondat betűjelét!
Miért lopkodta Muci a szárnyasokat?
A Mert kevesellte a gazdájától kapott ennivalót.
B Mert munkálkodott benne aragadoző ösztön.
c Mert nem szerette aházikosztot.

Melyik közmondás jelenti ugyanazt? Kutyából nem lesz szalonna.

A Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
B Lassanjárj, tovább érsz!
C A vér nem váIik vízzé. _l2
6. Írd le az elbeszélésrövidtartalmát a következő igék felhasználásával!

kap ot t, elh at ár o zt a, fejl ő dö t t, p an a s zko dt ak, rók ap ott, m egk ö t ö t t e,

t ov ább
fo gy t ak, m e gb o t o zt a, kil e st e, b eb iz o ny o s o dot t

_l20
Összesen: _t34
Félévifelmérés Muci B
Egy rókafiút kaptam ajándékba Kovács Gergely uramtÓl. Csak akkora volt, mint egY macska;
okor, eleven; a szőrepuha és finom, mint a selyem. A tekintete ártatlan volt-
_ Ezta rókát megizelídítem - szóltam otthon -,űgy kísérmajd ez engem, mint a kutYa.
Elneveztem a kisiókát Mucinak. Muci eleinte tejjel élt. Hempergett, játszott egész naP. Meg-
kergette az öregmacskát is, és nagyon csodálkozott, hogy ez haragosan a szeme kÖzé fújt.
Bar-átságos kis jószág volt. Nem frlt senkitől. A tenyeremből evett. Haaztmondták neki: - Muci,
gyere ide! _ fürgén odafutott, és a szeme csillogott az örömtől.
Néhány hónap alatt szépen kifejlődött. Öroinöm telt benne, mikor magammal vittem. ÚgY
követett, mint u kotyu. Hanem egy napon azt a panaszt hallom, hogy a faluban fogYnak ám a
csirkék.
_ Ha fogynak, űsy jő - feleltem -, a csirkének az a dolga, hogy fogyjon. Inkább a csirke fogY-
jon, mint az ember. Tojik a tyúk elég tojást.
- Azám - felelték -, csakhogy nem ember fogyasztjaa csirkét, hanem Muci.
Bizony aztörtént,hogy Muci rákapott a szárnyasokra, és éjjelenként vígan PecsenYézettaz:ud-
varokon.
- Ejnye, gézenguz- szóltam fenyegetve -, hát ilyen kópé vagy? Majd lesz rád gondom.
Karikát csináltattam a nyakára, és láncra kötöttem. Az első éjjel vonított, de nem is veszett el
azon azéjjelen egy csirke sem. A második éjjelen csöndesen viselte magát, hanem másnaP már
reggel ottvolt .gy az ajtőmnál, és jelentette, hogy a tyúkjának csak a tolla van meg.
".r"orry Muci ott ül a karikával a nyakán. Eszerint ártatlan-
Kimegytink az udvarra.
e kovetke ző éjjeleken hol egyik, hol másik háznáI tűnt el ismét egy-egy szárnyas. Az asszo-
nyok mind nálaá panaszkodnák .De azén rókám minden reggel ott fekszik nYugodtan azldva-
ron; a nyakán a karika. Es táncol örömében, mikor a láncról leoldom.
Egy reggel keserves panasszal állít be Kovács Gergely:
- Uram - mondja afejétvakarva -, elvitte Muci arécémet.
_ Nem lehet az, Gergely barátom, hiszen nézze, ahol a róka; nyakán a karika.
- No, pedig mégis ez volt: rá is vágtam a botommal, és amint a kerítésközött kibújt, eg} ma-
rok szőre ott maradt a léceken.
Megnézzik a rókámat, hát a két combján csakugyan ott van két kereh csupasz folt. Mármost
világos, hogy ő a csínytevő. De ki oldotta le a nyakáról a láncot? Es ki kötötte vissza? Ezt meg kell
lesni.
A követke ző éjjel tiszta, teljes holdvilág sütött. Az ablakhoz állottam, és figYelemmel néztem a
szobámból a rókámat. Nem kellett sokáig várnom. Egyszer csak látom, hogY Óvatosan kÖrÜlnéz,
azutánnekiveti a két lábát a karikának, és kihúzzabe\őIe afejét. Azzalvesd el magad, eltűnik.
Hát eddig jól van, dek<thűzza vissza a karikát?
ott maradt am azablaknál, és türelmetlenül vártam, hogy vissz aérkezzékUgY egY Óra hosszá-
ig várakoztam. A rókám visszaugrott a kerítésen, és egyenesen a karikájához ment.
Hát bizony nem segített annak senki. Addig-addig forgatta a karikát, míg végre afejére tudta
húzni. Akkor aztána gonosz kópé elaludt, mint aki a legjámborabb.
_ Ebből látható, .r.u- - mondotta Kovács Gergely -, hogy amint a kutyábÓl nem lesz szalon-
na, a rókából meg kutya nem lesz soha.
Gárdonyi Géza nyomón
l. Írj ki az olvasott szövegből négy olyan szót, melyetazfuő Muci megnevezésérehasznált!
_l4
Z.Hűzz a|á az elbeszélésbenöt olyan mondatot, amely bemutatja Mucit! _l5
3.Hűzd, a|á az elbeszélésbenkék színnel azt akét mondatot, amely Muci íavasz-
ságát igazo|ja| _l2
.Keretezd be a történetbenazta mondatot, amely Muci bűnösségét bizonyítja! _ll
5. Karikázd be a kérdésekre helyesen válaszoló mondat betűjelét!
Miért dézsmálta Muci a baromfiakat?
A Mert dolgozott benne aragadoző ösztön.
B Mert nem szívesen evett házi kosztot.
C Mert kevesellte a gazdájától kapott ennivalót.

Melyik közmondás jelenti ttgyanazt? Kutyából nem lesz szalonna.

A Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

B A vér nem válik vízzé.

C A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. _l2
6. Írd le az elbeszé|ésrövidtartalmát a következő igék felhasználásával!
kap ot t, elh at ár o zt a, fejl ő d ö t t, p an a s zko dt ak, r ákap o tt,
m e gkö t ö tt e, t ov ább fo gy t ak, m egb o t o zt a, kile st e, b eb iz o ny o s o d o t t

Összesen, -l20
_l34
9
Tavaszi felmérés Híres kutyák A
Mancs, a németjuhász mentőkutya l994-ben született Miskolcon. Születésekor 11 testvére volt
az alomban. Gazdája, Lehóczki LászIő őt választotta. Félévesenkiderült, hogy baj van az egylk
lábával, de egyéves korára teljesen rendbe jött.
Kiképzéseután sok sikeres mentőakcióban vett részt. Igazán híresséaz L999-es törökországi
földrengés tette. Egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével.
Mancs pályafutása során a világ szinte minden katasztrófa sújtotta pontján járt, és sok bajba
jutott ember köszönheti neki az éIetét.Számára a legnagyobb jutalom az volt, mikor gazőája az
ölébe vette, és megengedte, hogy a kutyus megnyalja az arcát.
2006-ban tüdőgyulladást kapott és meghalt. Szobra Miskolc belvárosában látható.
Kántor a legeredményesebb magyar nyomozókutya. Tizenegy éves szolgálata alatt 279 aI-
kalommal volt sikeres. Gazdájával, Tóth Tiborral 1953-ban egymást váIasztották ki. A három
hónapos kiképzésen derült ki, hogy a feléves németjuhász mekkora tehetség. Iskolaelső lett.
Erután kutyára és gazdájára nehéz évek jöttek Vas megyében. Szinte egyetlen napot sem vol-
tak szabadságon. Kántor a szimatmunkában utolérhetetlen volt, de a munkabírásáról is legendák
keringtek. Mindegy volt neki, hogy kit üldözött: csak a kutatás szenvedélye hajtotta. Híres nyo-
mozásait könyvben örökítették meg, melyből később film is készült.
Kántort kizárőIag dicsérő szavakkal lehetett jutalmazni. A sikertől lelkessé, a kudarctól bús-
komorrá vált. Egy bűnőző üldözése közben lelte halálát l964-ben.
r. Töltsd ki a táblázatotaz olvasott felhasználásával!

Milyen kutyafajta volt?

Mi volt a ,,foglalkozásl'?
Kivolt agazdája?
_l8
2.}ílűzd alá a kérdésekrea pontos választ a szövegben!
Milyen hőstettet hajtott végre Mancs Törökországban?
Mely tulajdonságai tették legendássá Kántort?
Melyik kutyát mivel lehetett jutalmazni? _l4
3. |elöld a mondatok előtti keretben! Olvastam a szövegben = x Úl információ =+

! Mancs és testvérei l2-envoltak az alomban.

! ret éven át kiszíjazvaaludt, hogy később ne sántítson.
E e törökországi kislányt 82 őraután szimatolta ki a kutya a vastag romok alatt.
! rárrto. őseitől kizárőIagjó tulajdonságokat örökölt.
E S".rrrr.délyesen kereste a bűnözőket, szinte állandóan dolgozott.
! nrrogy a célhozközeledett, a hátán feláltt a szőr.
I Mancs betegségben, Kántor pedig egy nyomozás során vesztette életét. _l7
4. Melyik mondat melyik kutyára vonatkozik? Írd a vonalra!
Kölyokkoromban nem gondoltam, hogy világlátott kutya lesz belőlem.
Nini. az mes. ott én vasvok a filmvásznon!
10
összesen: _tzl
-l2
 Tavaszi felmérés Híres kutyák B
Mancs, a németjuhász mentőkutya l994-ben született Miskolcon. Születésekor 11 testvére volt
az alomban. Gazdája, Lehóczki LászIó őt választotta. Félévesenkiderült, hogy baj van az egyik
Iábával, de egyéves korára teljesen rendbe jött.
KikéPzéseután sok sikeres mentőakcióban vett részt. Igazánhíresséaz \999-es törökországi
földrengés tette. Egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével.
Mancs pályafutása során a világ szinte minden katasztrófa sújtotta pontján járt, és sok bajba
jutott ember kÖszönheti neki az éIetét.Számára a legnagyobb jutalom azvolt, mikor gazdája az
ölébe vette, és megengedte, hogy a kutyus megnyalja az arcát.
2006-ban tüdőgyulladást kapott és meghalt. Szobra Miskolc belvárosában látható.
Kántor a legeredményesebb magyar nyomozókutya. Tizenegy éves szolgálata alatt 279 aI-
kalommal volt sikeres. Gazdájával, Tóth Tiborral 1953-ban egymást választották ki. A három
hónaPos kiképzésen derült ki, hogy a feléves németjuhász mekkora tehetség. Iskolaelső lett.
Ezután kutyára és gazdájáranehéz évek jöttek Vas megyében. Szinte egyetlen napot sem vol-
tak szabadságon. Kántor a szimatmunkában utolérhetetlen volt, de a munkabírásárói is 1egendák
keringtek. Mindegy volt neki, hogy kit ütdözött: csak a kutatás szenvedélye hajtotta. Híres nyo-
mozásait könyvben örökítették meg, melyből később film is készült.
Kántort kizárŐIag dicsérő szavakkal lehetett jutalmazni. A sikertől lelkessé, a kudarctól bús-
komorrá vált. Egy bűnőző üldözése közben lelte halálát 1964-ben.
l. Töltsd ki a táblázatot az olvasott

Kivolt agazdája?

2.Húzd, alá a kérdésekre a pontos választ a szövegben! -l8

Miért vált híresséMancs Törökországban?
Miért Kántor volt a legeredményesebb nyomozókutya?
Mivel lehetett jutalmazni Mancsot és Kántort? _l4
3. |elöld a mondatok előtti keretben! olvastam a szövegben = x Úl információ =+
! t<ántor őseitől kízár óIagj ó tulaj donságokat örökölt.
[n hátán felálló a szőr azt jelezte,hogy közeledik a céI feké.
lsrirrt. sosem volt szabadságon, mindig bűnözőket üldözte.
a
!Mun.. és testvérei l2-envoltak az alomban.
lra éven át kiszíjazvaaludt gazdájaágyneműtartójában, hogy lába rendbe jöjjön.
[Uula"em Öt nap után szimatolta ki a török kislányt a vastag romok alatt.
[Mancs betegségben, Kántor pedig egy nyomozás során vesztette életét.
_l7
4. Melyik mondat melyik kutyára vonatkozik? Írd a vonalra!
Hűha, az a köryru ott a kirakatban rólam szól!
Rengeteg borzalmat láttam a világban.
_J2
ll
Összesen: _l2l
 Evvégi felmérés A törpe trombitás A
Bv. A KrimóczY-huszárszázadnak elesett a trombitása a szabadságharcban. (...) Hát mármost
hol vegyenek alkalmatos trombitást?
J. 1. EPPen egy rengeteg tölgyfaerdőn haladtak keresztül, amikor a fák közül tülökhangot vitt
feléjÜk aszéL. Valami kondás makkoltatta ott a disznókondát. Pap őrmester hallgatta egy Jarabig
a tülökhangot.
- IÓl fűjja - mondta. - Hatalmas tüdejű gyerek lehet. Hozzátokcsak ide azt a kondást!
Hozta a huszár a dísznőpásztort. A fiú akkora volt, mint egy törpe, s az arcaszőrös.
- Te fújtad a tülköt? - kérdezte az őrmester.
- En hát - felelt hetykén a törpe kondás.
- Hát a huszártrombitát tudnád-e fújni?
- Tudnám hát! Már hogyne tudnám, mikor tudom. HoIaza trombita?
Adtak neki egy trombitát. A szájáhozvette és belefújt. Hej, hogy zendült föl egyszer re az erdő!
- ÍSY még nem is hallottam fújni - dörmögte az őrmester. - aiogy hívnak, öcsém?
- Vad Marci a nevem.
- No hát, Vad Marci, akarsz-e huszár lenni?
- Már hogyne akarnék, mikor akarok - felelt boldogan a kondás. - Mentem volna már ma-
gamtól is, de mindenütt kinevettek. Seholse kellettem. (...)
- No hát, velünk meglehetsz, meítjól tudod fújni a trombitát - szól az őrmester.
2.LenYÍrták a fiú bozontos haját, szakállát. Huszárgúny áthuztakrá. Hanem hát hiába fújta olyan
naglon gYÖnYÖrűen Vad Marci a trombitát, azért a huszárok mégis évődtek vele folyton-folyvást.
A délceg, szálas legények nagyon lenéztéka törpe huszárt. (...)
- Megálljatok, majd megmutatom én egyszer, hogy ki vagyok! - hajtogatta bosszúsan Marci.
A huszárok erre csak nevettek.
3. EgYszer, amint a Felvidéken járt a Krimóczy-huszárok százada, az előőrsök alkonyatkor azzal
tértek vissza, hogy nem lehet továbbmenni, mert az ítbaeső várost megszállva tartjaaz ellenség.
- Mennyi az ellenség? -kérdezte Pap )ános.
- Legalább tízszer annyian vannak, mint mi.
- No, akkor vissza kell fordulnunk.
EjszakáralePihentek az erdőben, a trombitás pedig titkon elhagyta őket. Mikor pedig a város
első házához ért, sarkantyúba kapta lovát, és belefújt a huszártrómbitába. Fújta teli tuáobol az
indulót, amellyel a huszárok rohamra szoktak indulni. Végignyargalt a városon, és egy percig se
hagYta abba a trombitálást. A vaksötét éjszakában riadtan ébredt föI azeilenség.
- Itt vannak a huszárok! - kiabálták mindenfelé. A trombita pedig recsegetl, mintha egy se-
regre való huszár jött volna valahonnan. Az ellenség fejvesztetten szaiadgáltlobbra-balra.
- KÖrÜlfognak bennünket, mind itt pusztulunk! - kiabáttak. Futott mindenki arra, amerre
tudott, kifelé a városból. (...)
Bf. A törpe trombitás hajnalban azzalköltötte fel Pap }ánost.
- Órmester uram, kitakarod ott azellenség a városból. Menjünk be mi addig, amíg észre nem
veszik a cselfogást.
ÍgY szŐItVad Marci, és elmon dta az éjszakaihuszárrohamot, amit egym aga rendezett trombi-
tájával. A vén őrmester csak megölelte a törpe trombitást.
- Fiúk! - kiáltott dörgő hangon. - Ne bántsátok többé ezt a gyereket! Aki bántja, vasra vere-
tem' Igazi KrimőczY-huszár ezl'
Krúdy Gyula nyomán
12
1. Mi a §zöveg műfaja? Indokold meg a válaszodat!
, I1l€ft . _l2
2. a) Keretezdbe az elbeszé|és szövegében a főszereplők nevét!
b) Húzd alá a helyszíneket! _l2
-l2
c) }elöld vízszintes vonallal azidőváltást a történetben! _l1
3. Írd meg az elbeszélésvázlatátönállóan!
Bv
T. 1.
,)

J
Bf. _ll0
4.Keretezd be a Marci cselfogását bemutató bekezdést! _ll
5. Indokold meg Vad Marci tulajdonságait és következtess rá a szöveg alapján!
Elégedett volt, mert
Bosszús volt, mert_
volt, mert egy cselfogással egymaga elűzte az ellenséget. _B
6.keretezd be a kiemelt szavak rokonait a szósorban!
h etykén : fölényesen, férfi as an, könnyedén, kihívóan
évő dtek: tréfáIkoztak, társalogtak, csipkelődtek, csipegettek

fejvesztetten: fár adtan, kapkodva, zavarodottan, kellemetlenül _l6

7. Fejtsd meg a keresztrejtvényt!

1. Marci akkora volt, mint egy ...

2.Ez szeretett volna lenni Marci.
3. Ez volt a fiú foglalkozása.
4.Pap }ános rangja a seregben.
5. Ilyen volt Marci, mikor huszár lett.
6. Ezek az áIIatok alkotj ák a kondát.

7. Ezzelhrr,l" a kondás a jőszágokat.

8. A konda kedvenc eledele.

Összesen: _t35
-/8

l3
Evvégi felmérés A törpe trombitás A
Bv. A Krimóczy-hlszárszázadnak elesett a trombitása a szabadságharcban. (...) Hát mármost
hol vegyenek alkalmatos trombitást?
T. 1. Eppen egy rengeteg tölgyfaerdőn haladtak keresztül, amikor a fák közül tülökhangot vitt
feléjük a szé|. Valami kondás makkoltatta ott a disznókondát. Pap őrmester hall8atta egy darabig
a tülökhangot.
- rcI fűjja - mondta. - Hatalmas tüdejú gyerek lehet. Hozzátokcsak ide azt a kondást!
Hozta a huszár a disznópásztort. A fiú akkora volt, mint egy törpe, s az aícA szórös.
- Te fújtad a tülköt? - kérdezte az őrmester.
- En hát - felelt hetykén a törpe kondás.
- Hát a huszártrombitát tudnád-e fújni?
- Tirdnám hát! Már hogyne tudnám, mikor tudom. }JoIaz a trombita?
Adtak neki egy trombitát. A szájáhozvette és belefújt. Hej, hogy zendült föl egyszerre az erdő!
- Ísy még nem is hallottam fújni - dörmögte az őrmester. - Hogy hívnak, öcsém?
- Vad Marci a nevem.
- No hát, Vad Marci, akarsz-e huszár lenni?
- Már hogyne akarnék, mikor akarok - felelt boldogan a kondás. - Mentem volna már ma-
gamtól is, de mindenütt kinevettek. Seholse kellettem. (...)
- No hát, velünk meglehetsz, mettjól tudod fújni a trombitát - szőI az őrmester.
2.Lenyírták a fiú bozontos haját, szakállát. Huszárgúnyát húztak rá. Hanem hát hiába fújta olyan
nagyon gyönyörűen Vad Marci a trombitat,azért a huszárok mégis évődtekvele folyton-folyvást.
A délceg, szálas legények nagyon lenéztéka törpe huszárt. (...)
- Megálljatok, majd megmutatom én egyszer, hogy ki vagyok! - hajtogatta bosszúsan Marci.
A huszárok erre csak nevettek.
3. Egyszer, amint a Felvidéken járt aKrimőczy-huszárok százada, az előőrsök alkonyatkor azzal
tértekvissza,hogy nem lehet továbbmenni, mert azatbaeső várost megszállva tartjaaz ellenség.
- Mennyi az ellenség? -kérdezte Pap }ános.
- Legalább tízszet annyian vannak, mint mi.
- No, akkor vissza kell fordulnunk.
Ejszakáralepihentek az etdőben, a trombitás pedig titkon elhagyta őket. Mikor pedig a város
első házához ért, sarkantyúba kapta lovát, és belefújt a huszártrombitába. Fújta teli tüdőből az
indulót, amellyel a huszárok rohamra szoktak indulni. Végignyargalt a városon, és egy percig se
hagyta abba a trombitálást. A vaksötét éjszakában riadtan ébredt föI az ellenség.
- Itt vannak a huszárok! - kiabálták mindenfelé. A trombita pedig recsegett, mintha egy se-
regre való huszár jött volna valahonnan. Az ellenség fejvesztetten szaladgált;obbra-balra.
- Körülfognak bennünket, mind itt pusztulunk! - kiabáltak. Futott mindenki arra, amerre
tudott, kifelé a városból. (...)
Bf. A törpe trombitás hajnalban azzalköltötte fel Pap |ánost.
- Órmester uram, kitakarod ott az ellenség a városból. Menjünk be mi adüg, a-í8 észre nem
veszik a cselfogást.
Így szőItVad Marci, és elmondtaazéjszakai huszárrohamot, amit egymagarendezett trombi-
tájával. A vén őrmester csak megölelte a törpe trombitást.
- Fiúk! - kiáltott dörgő hangon. - Ne bántsátok tObbé ezt a gyereket! Aki bántja, va§ra vere-
tem. Igazi Ktimóczy-huszár ez|.
Krúdy Gyula nyomán
l4
1. Mi a szöveg műfaja? Indokold meg a válaszodat!

_l2
2. a) Húzd, alá az elbeszélésszövegében a főszereplők nevét!
b) Keretezd be a helyszíneket! _l2
-l2
c) }elöld vízszintes vonallal az időváltást a történetben!
-l1
3. Írd meg az elbeszélésváz|atátönállóan!
Bv.
T. 1.

3.

Bf _ln
LKerctezd be a Marci cselfogását bemutató bekezdést! _ll
5. Indokold meg Vad Marci tulajdonságait és következtess rá a szöveg alapján!
Büszke volt, mert
Dühös volt, mert
volt, mert egymaga elűzte az ellenséget egy cselvetéssel. _l3
6. keretezd be a kiemelt szavak rokonait a szósorban!

fejvesztettele; kapkodva, firadtan, zavarodottan, kelletlenül

évődtek: társalogtak, tréfálkoztak, csipkeiődtek, csipegettek
h etyk én : fölénye sen, könnyedén, kihívó an, ferfi asan _l6
7. Fejtsd meg a keresztrejtvényt!

I. Ezzel hrrlu a kondás a jőszágokat.

2.Ez szeretett volna lenni Marci.

3. Ez volt a fiú foglalkozása.
4.Pap |ános rangja a seregben.
5. Ilyen volt Marci, mikor huszár lett.
6. A kondát alkotó állatok.
7.Marcí akkora volt, mint egy....
8. ... Marci - a fiú neve.
_/8
összesen: t35

15
 Választható szövegek a hangos olvasás felméréséhez
Kossuth Lajos és Rózsa Sándor találkozása

Tisztelték, becsülték Kossuth Lajost az egész országban, de mi voltaz ahhoz képest, ahogy Ceg-
léden szerették! Az volt a kormányzó második otthona.
Egyszer éppen Cegléd felé kocsizott, csak Rákőczy|ános, a titkára volt vele, hiszen kell is őrség
Kossuth Lajos kocsija mellé, mikor az Alföldön utazik?
De Rózsa Sándor és betyárjai ott lovagohakaz úton, és meghallották a kocsizörgést.
Lefekszik az egytk betyár az űtta,leteszi az egyik fülét, úgy hallgatózik, vajon parasztszekér
jön-e vagy úri hintó. }Ját azt kiáltja:
- N"gy úr jön!
A betyárok felkészülnek, előveszik a fegyvert, s amikor Kossuth kocsija odaérkezik, Rózsa
Sándor előugrat.
- Állt Pénztvagy életet!
Megáll a kocsi, kiszáll belőle Kossuth Lajos, és azt mondja a betyároknak:
- Nekem pénzem nincsen, ami keveset nálam találtok, az nektek úgysem elég, Hanem
mást mondok. Olyan idők járnak, hogy aki jó magyar, az most katonának ál1. Ne gyilkoljátok
ti a magyarokat, álljatokbe a seregbe, aki ott becsülettel szolgál, tizenkéthold földet kap! Üssétek
a németet!
A betyárok megfogadták a szavát, Rózsa Sándor vezetésével beálltak Kossuth seregébe. Hej, de
sokszor megkergették drótos karikással a németet!
Később aztán ismét betyárok lettek. Pedig jobb lett volna, ha becsületesen élnek: gazdáIkod-
hattak volna. Így mind tömlöcben haltak meg.
kertai népmonda

A puli

A puli a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Őseinkhez valamikor ázsiaivándorlásuk közben

került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Ósei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői
voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért.
E kutyafajta magassága körülbelül40 cm, testtömege 13 kg, legfeltűnőbb külső tulajdonsága
szőrköntöse. Ez lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy gubancos. Mindenképpen alapos gondo-
zástigényel. Nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. A szemet ernyőszerűen takarja
a fej sűrű szőrzete. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó.
A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, értelmességé-
nek köszönhető. A zordkörülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették.
Megszokta az önáIIő munkavégzést,s azt,hogy gazdájaminden szavátlesse. Egyénisége elbűvö-
lő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket. Önérzetes és sértődékeny. Kitűnő
házőrző.
Erről a kutyáról el lehet mondani, hogy csak éppen beszélni nem tud. Szinte mindent megért!
A jól nevelt puli nem csak gazdája szavait, de intését,sőt akár szemeivel kifejezett akaratát is
parancsnak veszi, és feltétel nélkül teljesíti. Energikus, mozgékony, élénkvérmérsékletű,soha-
sem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fel. Ugatós, de kiegyensúlyozott kutya. Általában
l2-I3 évig él.
l6