A kognitív folyamatok a

pszichomotoros fejlődés
rendszerében
Galgóczy Anna
 Tematika
Kód: TÉA-148 Tárgy neve: Az érzékelés- és észlelés jellemzői, fejlesztése
Kredit: 2 Oktató: dr. Radványi Katalin, Galgóczy Anna
Kontakt óra: 10 Tárgy típusa: szeminárium
Képzési szakasz: ÉA szakirányú képzés Kötelezőség: KÖ
Előfeltétel: - Számonkérés módja: gyakorlati vizsga
Meghirdetési periódus: 1. fé. Vizsgakövetelmény: gy

Tematika
Az érzékelés és észlelés közötti különbségek. Az érzékelés- észlelés neurológiai és pszichológiai folyamatai, a küszöbök
fogalma és szerepe, az érzékelés és észlelés fiziológiai háttere. Az érzékleti modalitások.. A figyelem és a kapacitás
problémája. Eltérések és jellegzetességek értelmi akadályozottság és halmozott fogyatékosság esetén
Az érzékelés-észlelés, mint a tanulás alapja – szenzoros integráció; szenzomotoros tanuláselméletek. Az érzékelés-észlelés
fejlesztésének speciális módszerei; ’nevesített’ fejlesztő eljárások. Diagnosztikus szempontok, eszközök.
 Bibliográfia
• Az előadások anyaga
• Atkinson,R.J., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J. (1994): Pszichológia. Osiris -Századvég
Kiadó, Budapest
• Cole M. – Cole S.R. : Fejlődéslélektan - Osiris Kiadó, Budapest, 2001
• Fröhlich, A Basale Stimulation. Das Konzept. Verlag Selbstbestimmtes Leben, Düsseldorf
1998
• Galgóczy A. – Melegné Steiner I. – Wagner Pálné: Értelmileg akadályozott gyermekek korai
fejlesztése. In: Add a kezed! A mentális fejlődés segítése sajátos nevelési igényű
gyermekeknél. (Szerk: Rosta Katalin) Logopédia Kiadó, Budapest, 2005. 13-112.p.
• Gibson, J.J.; Gibson, E. J.(1955):Perceptual learning: differentiation or enrichment?
Psychological Review, Vol 62(1), Jan 1955, 32-41.
• http://wexler.free.fr/library/files/gibson%20(1955)%20perceptual%20learning.%20differentia
tion%20or%20enrichment.pdf
• Hebb, D. O.: A pszichológia alapkérdései. Budapest, Gondolat Kiadó, 1983
• Hulsegge, J. – Verheul, A.: Snoezelen – eine andere Welt. Lebenshilfe-Verlag, Marburg 2001
• Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia, Medicina, Bp.1999
• Kiphard, Ernst J.: Wie weit ist ein Kind entwickelt? Eine Anleitung zur Entwicklungsüberprü-
fung. Gingko, Kassel 2002
• Péter Ágnes: Neurológia, neorupszichológia, Budapest, Tankönyvkiadó 1984
• Radványi K.(2010): Érzékelés, észlelés, integráció – Kükelhaus élménykertje. Gyógypedagógiai
Szemle 2010 XXXVIII. Évfolyam 2.sz.
 Számonkérés módja
• Zárthelyi dolgozat a vizsgaidőszak elején és
csoportos gyakorlati vizsga
 A kompetencia fogalma
• Kompetencia: illetékesség (hozzáértés,
döntés), valamire való képesség (kivitelezés)
ld.: Chomsky: nyelvi kompetencia és
performancia

2013.09.27.
 A kompetenciák szerveződése

Kog személyes
nitív
Szociális kom kompetencia
kompetencia pete
ncia

Speciális
kompetencia

2013.09.27.
 A személyiség kompetenciáit alkotó
komponenskészletek összetevői
1. Döntést szolgáló motívumok rendszere
(szükségletek, érdeklődések, magatartási
szokások, attitűdök, kötődések, meggyőződések,
hitek és a hozzájuk tartozó ismeretek)
2. A jelző, késztető érzelmek (affektív apparátus)
3. a viselkedést, tevékenységet lehetővé tevő
képességek és ismeretek rendszere (Nagy,
2000)
Az egész rendszer viszonyítási alapját az
éntudatból és a világtudatból szerveződő egyéni
tudat képezi.
2013.09.27.
 A személyiség pedagógiai modellje

Példakép,
Informacionális eszménykép Operacionális tudás
tudás
meggyőződések Képességek
Verbális
információk Jártasságok
érdeklődések
képzetek készségek
szokás

szükséglet

Ösztönző-reguláló komponensek,
motívumrendszer
Szervező-végrehajtó komponensek, ismeretrendszer
Tanult komponensek
2013.09.27.
Öröklött komponensek
 A kognitív képességek funkcionális
rendszere és szerveződése

Tanulás

Gondolkodás
Kom- Tudás-
muni- szerzés
Komponensek (kogn. rutinok,
káció készségek, ism.)

2013.09.27.
 Az elsajátítás szintjei, illetve az
elsajátítás szintjeinek tanulói
tevékenysége I.
• Ráismerés szintje • Ráismerés
• Megnevezés szintje • Megnevezés
• Reprodukciós szint • Verb./nonverb./
• Operatív grafikus reprod.
alkalmazás külső • Alkalmazás a
algoritmus szintjén megadott
szabályok
segítségével

2013.09.27. 10
 Az elsajátítás szintjei, illetve az
elsajátítás szintjeinek tanulói
tevékenysége II.
• Operatív • Alkalmazás a
alkalmazás a belső megtanult
algoritmus szintjén szabályok
segítségével
• Operatív
• Maximálisan
alkalmazás a begyakorolt
maximum szintjén alkalmazás
• Megismerő • Alkalmazás a
alkalmazás megismerő
tevékenység
folyamatában

2013.09.27. 11
 Mielőtt elkezdenénk a fejlesztési terv
készítését…
Folyamat-, ill.
Diagnosztizálás Megoldási módok
tartalomterve-zés

Hol van a gyermek konkrét Hogyan Módszerek

problémája? küszöbölhető ki? Tevékenysé-gek
Hogyan Eszközök
korrigálható?
Szükséges-e más Folyamatos
Miben mutatkozik meg a
szakember diagnosztizálás
probléma?
segítsége?
Mik az alulteljesítés okai? Mik a várható Értékelés,
(belső/külső tényezők/is) eredmények rövid-, Visszacsato-
ill. hosszútávon? lás a célhoz,
Módosítás,
Tervezés
2013.09.27. 12
 Készség
• Készség: a tevékenység alkotóelemeinek automatizáltsági foka
• A tevékenység alkotóelemei: neuropszichológiai aktusok,
mozgások, műveletek, cselekvések (egymásra épülve)
• Pszichés folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem,
gondolkodás, beszéd, motiváció, érzelem, képzelet (Az adott
tevékenységben mind megvalósulnak, csak különböző
dominanciával.)

2013.09.27. 13
 Képesség, jártasság
• Képesség: a tevékenység végzésére való
alkalmasság
• Jártasság: már kialakult készségek új
helyzetekben történő releváns alkalmazására
való alkalmasság

2013.09.27. 14
 A készség – képesség – jártasság
„hierarchiája”
• II: KÉSZSÉG1  új helyzetben, új tevékenység
 jártasság  gyakorlás  JÁRTASSÁG 
gyakorlás  KÉSZSÉG2 :II  KÉPESSÉG
• személyiség

motiváció tevékenység képesség

készség
2013.09.27. 15
Fejlesztendő/tervezendő területek
• Nagymozgás
• Finommotorika
• Adaptív-gondolkodói terület (kognitív
funkciók)
• Kommunikáció
• Szociális-érzelmi terület
• Önkiszolgálás

2013.09.27. 16
 Kogníció = megismerés

Kognitív folyamatok:
• érzékelés – észlelés
• figyelem információfeldolgozás
• emlékezet
• képzelet
• gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)
 Kognitív műveletek
• alak-háttér differenciálás, gestalt képzés
• rész-egész viszony
• analízis-szintézis
• ok-okozati összefüggések, logika
• asszociációk
• absztrahálás
• szerialitás
• tárgyállandóság
• tárgyi modalitások
• egyeztetés-differenciálás
• mennyiségfogalom, számfogalom
• kategóriaalkotás, csoportosítás
• téri-, időbeli orientáció
• konstrukció
 Az információfeldolgozás folyamata

ÉRZÉKELÉS ÉSZLELÉS EMLÉKEZET

érzékszervek agy

ismételgetés
 konszolidáció


RTM HTM
ingerek  szenzoros rövid távú hosszú távú
tár memória memória


FELISMERÉS

- elhalványulás
- kiszorítás
FIGYELEM FIGYELEM
 Érzékelés
• ingerek → receptorsejtek → idegek →
agykérgi területek → érzékletek
• ingererősség és –minőség kódolása
• eltérő érzékelési képességek (legkisebb
ingererősség, érzékelhető különbség)
 Észlelés

A különböző érzékleti benyomásokat szervezzük,

értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk
 Észlelési funkciók, folyamatok
• tárgyak észlelése, kiemelése az ingermezőből
(alakészlelés)
• tárgyak térbeli helyzetének észlelése
(távolság- vagy mélységészlelés,
mozgásészlelés)
• tárgyak felismerése, azonosítása
• észlelési konstanciák
 Tárgyak észlelése
a) Alak – háttér észlelés (Gestalt)
 Tárgyak észlelése
b) perceptuális szerveződés
jó folytatás elve hasonlóság elve

közelség elve zártság elve

[][][][][][][][
Tárgyak térbeli helyzetének észlelése
• térbeli irányok észlelése
• távolságészlelés
• mozgásészlelés
 Távolsági jelzőmozzanatok
lineáris perspektíva relatív nagyság relatív magasság árnyékolás

takarás részletgazdagság
Távolságészlelés (binokuláris diszparitás)
 Mozgás észlelése
• látszólagos mozgás (mozifilm = folyamatosan
egymás után, gyorsan vetített képek sorozata)
• indukált mozgás (mintha a Hold mozogna a
felhőkben) (= a nagyobb tárgyat látjuk
mozdulatlannak)
• valódi mozgás – mozgásjelzők: elrendezés
változása, háttérhez viszonyított változások
Indukált mozgás
 Tárgyak felismerése
Az a képesség, hogy a tárgyat hozzárendeljük egy
kategóriához, és így jelentést adunk neki.

mentális reprezentációk, sémák

előhívása
FELISMERÉS

tárgyak elemi vonásainak észlelése

FELISMERÉS
(geonok)
 Észlelési konstanciák
= annak észlelése, hogy a környezet megváltozása ellenére a
tárgyak bizonyos tulajdonságai változatlanok maradnak

• alakkonstancia
• színkonstancia

• nagyságkonstancia
 Érzékelés és észlelés különbsége
• hangok / dallam hallása
• piros-zöld színfoltok látása / 27-es
szám látása
• kétértelmű ábrák (ugyanazt a fizikai
ingert kétféleképpen is észlelhetünk,
azaz értelmezhetünk)
• optikai csalódások: az észlelés (az
értelmezés, jelentés) nem felel meg
az inger fizikai tulajdonságainak
Kétértelmű ábrák
Kontextushatás
Optikai csalódások, illúziók
Aimes szoba
 Figyelem
1. A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés
összpontosítása, amelynek következtében az
ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban
tudatosul.
2. Erőfeszítési folyamat, amelynek során mentális
energiánkat akaratlagosan egy meghatározott
feladatra fordítjuk.
3. Éber állapotot fenntartó folyamat, hatékony
készenlét az információk vételére.
 Az információfeldolgozás folyamata

ÉRZÉKELÉS ÉSZLELÉS EMLÉKEZET

érzékszervek agy

ismételgetés
 konszolidáció


RTM HTM
ingerek  szenzoros rövid távú hosszú távú
tár memória memória


FELISMERÉS

- elhalványulás
- kiszorítás
FIGYELEM FIGYELEM
 Szelektív figyelem
Spontán, önkéntelen Szándékos, akaratlagos
figyelem figyelem
(tájékozódási reakció)
• erős akaratlagos odafordulás,
• szokatlan
tudatos választás
• mozgó ingerek váltják ki
• hirtelen
• változó
• biológiai
• felszólító jelleg
• észlelő beállítódása
 Tökéletes-e a szelektálás, a szűrés?

Stroop-jelenség

KÉK ZÖLD SÁRGA

FEKETE PIROS SÁRGA
KÉK ZÖLD FEKETE
KÉK PIROS ZÖLD
 Szelektív figyelem
Kognitív Valahol képességeink a egyik Mátra
leglátványosabb egyik jelensége sűrű az,
erdejében hogy a ki II. tudunk világháborúban
szűrni valaki egy eldugott üzenetet sok egy
aranyat. másikból. Bár Ezt több úgy tucat
csináljuk, szerencsevadász hogy meg
figyelmünket akarta olyan már jelzőingerekre
szerezni, irányítjuk, eddig mint nem a sikerült
betűtípus. nekik.
 Figyelem megosztása
• figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann): mindig egy
adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége
pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani
tevékenységek között

• automatikus és kontrollált cselekvések: vannak

olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk
végezni, nem igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést
(automatikus cselekvések) ill. vannak olyan tevékenységek,
amelyek nagy figyelmi erőfeszítést, odafordulást igényelnek
(kontrollált cselekvések) — A gyakorlás, tapasztalás révén a
kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak. (pl.
autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)
 Figyelem tulajdonságai
• figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk
egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkel
(7 2)
• figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk
kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelni
• figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó
tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg
• figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz
átirányítani a figyelmünket egyik dologról a másikra
 Emlékezet és felejtés

     
     
     
     
 Az információfeldolgozás folyamata

ÉSZLELÉS
EMLÉKEZET
ÉRZÉKELÉS
érzékszervek agy

ismételgetés
 konszolidáció


RTM HTM
ingerek  szenzoros rövid távú hosszú távú
tár memória memória


FELISMERÉS

- elhalványulás
- kiszorítás
FIGYELEM FIGYELEM
 Emlékezeti tárak
ismételgetés

RTM HTM
szenzoros tár rövid távú hosszú távú
memória memória
érzékszervi korlátozott
benyomások  korlátlan kapacitás
kapacitás (7 2)
 ingermodalitás  szemantikus
 akusztikus, kódolás
szerint vizuális kódolás
 1-3 sec  korlátlan időtartam
 1-2 perc
 pillanatfelvételek  nem felejtünk,
 kiszorítás, csak nem tudjuk
elhalványulás előhívni
 munkamemória
1 8 4 8 1 9 5 6 2 0 0 4
1848 1956 2004

tömbösítés
S S S F L N P F N Y S N P
SÜSS FEL NAP FÉNYES NAP

a már ismert információ értelmet ad

az értelmetlen betűsornak
 Hogyan lehet növelni a memóriából való előhívás
sikerességét?
(emlékezeti stratégiák)
• Feldolgozás mélységének elve: A felidézés
sikeressége a feldolgozáson és az előhívási
módszereken múlik. Minél mélyebb a
feldolgozás annál könnyebb az előhívás.
• Cselekvés szerepe: aktivitás kapcsolódik a
rögzítéshez
• Kontextushatás: a bevésés, rögzítés körülményei
(pl. helye) között sikeresebb a felidézés
• Szervezés: jegyzet, vázlat, ábra készítés
• Értelmes kapcsolatok kialakítása: már elraktározott
ismeretekhez kapcsoljuk a rögzítendő anyagot
 Mnemotechnikai eszközök
mechanikus tanulás esetére

amikor pontosan, szöveghűen meg kell tanulnunk

valamit, pl. tényeket, adatokat, fogalmakat
• rímalkotás
• mozaikszó alkotás
• mondatalkotás
• helyek módszere
• kulcsszó módszer
• képtelen képzettársítás
 Emlékezeti rendszerek a hosszú távú
memóriában

• procedurális emlékezet: eszköztudás (pl. egy

mozdulatra, cselekvés sorra való emlékezés)
• epizodikus emlékezet: saját élményeink
tárolása
• szemantikus emlékezet: olyan ismeretek
tárolása, amelyeknek nincs személyes
vonatkozása