Dokumnetáció a

gyógypedagógiai munkában
TÉA-164

Galgóczy Anna – Mede

Perla
2013/2014-es tanév őszi
szemeszter
2013.11.29. 1
 Tematika
Téma
Bevezetés, tematika, követelmények tisztázása; Gyakorlathoz szükséges dokumentáció
bemutatása
Az esetismertetés szempontjai; Makro- és mikrotervezés, egyéni fejlesztési terv beágyazódása a
tervezési folyamatba; A tervezés szintjei
Egyéni fejlesztési terv készítésének szempontjai
Intézményi dokumentáció: a tervezés feltételei, az oktatás célja, módszerei, NAT, kerettanterv,
irányelvek, helyi tanterv
Intézményi dokumentáció: pedagógiai program, alapító okirat, minőségirányítási program

Intézményi dokumentáció: tanmenet, tematikus terv, óravázlat, osztálynapló, törzslap,

bizonyítvány, órarend, haladási és mulasztási napló, jegyzőkönyvek, mérések, pedagógiai
jellemzés...
Gyógypedagógusok számára meghatározó hazai jogszabályi háttér

2013.11.29. 2
 Kötelező irodalom

• Kötelező irodalom:
• Galgóczy Anna - Melegné Steiner Ildikó - Wagner Pálné: Értelmileg
akadályozott gyermekek korai fejlesztése in: Rosta Katalin (szerk.): Add a
kezed! Logopédia Kiadó, Budapest, 2005.
• Nagyné dr. Réz Ilona (szerk.): Egyéni Fejlesztési Tervek Gyűjteménye, ELTE –
GYFK; SZASZOK, 2000
• Internetes források az intézményi dokumentációhoz:
• http://www.mozaik.info.hu/Homepage/review/MS-8650R.HTM
• www.ektf.hu/~forgos/Felkeszules_az_orakra.doc
• http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=86
• http://indy.poliod.hu/program/gepszerkezettan/3tananyag.html
•
2013.11.29. 3
 Kötelezően feldolgozandó
jogszabályok
• Jogszabályok
• A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ konvenció, 2006
• a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz
kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény
• a Fogyatékos személy jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény
• az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény
• a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény egységes szerkezetben a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénnyel
• A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2/2005 OM
rendelet)

4
2013.11.29.
 Ajánlott irodalom
• Ld. A tanegység moodle felülete

2013.11.29. 5
 A számonkérés módja /
•
részvétel
Összetett vizsga, a félév végi érdemjegy két részjegy átlagából alakul ki.
• a) 2014. január 06-ig nyomtatva beadott komplex egyéni fejlesztési terv
egyénileg történő elkészítése az oktató által elküldött esetismertetés alapján.

• b) Vizsgaidőszakban meghirdetett alkalmon kollokvium, mely tartalmazza a

kurzuson oktatott ismereteket, valamint az egyéni fejlesztési tervben
foglaltak indoklását.
• Bármelyik részvizsga sikertelensége (elégtelen érdemjegy) esetén a
tanegység nem teljesíthető.

• A szemináriumokon a részvétel kötelező.

2013.11.29. 6
 Az esetismertetés szempontjai
• Név kezdőbetűi:

• Életkor: (szül. dátum, a vizsgálat dátuma, életkor

a vizsgálatkor)

• Szomatikus jellemzők:

2013.11.29. 7
 Az esetismertetés szempontjai 2.
• Anamnéziséből kiemelem (ha rendelkezésre áll): (terhesség,
szülés körülményei; csecsemőkor jellemzői, mozgásfejlődés
(nagymozgás és finommotorika, kommunikáció fejlődése,
adaptív gondolkodói terület fejlődése, a játéktevékenység
alakulása, önkiszolgálás, szociális-, érzelmi terület fejlődése;
magatartási-, viselkedési jellemzők, betegségek, intézményes
nevelés, eddigi vizsgálatok, diagnózisok – ha van –ezek
időpontjai)

2013.11.29. 8
 Az esetismertetés
szempontjai 3. – Jelen
állapot
• Megjelenés
• Magatartás, viselkedés fejlesztési
helyzetben, illetve általában
• Nagymozgás, Finommozgás
• Adaptív gondolkodói terület (Érzékszervek
állapota)
• Kommunikáció
• Játéktevékenység (kiemelni!)
• Szociális-, érzelmi terület (az Intézményben
és otthon)
• Önkiszolgálás
2013.11.29.
• Összefoglaló vélemény 9
 Az egyéni fejlesztési terv
készítésének szempontjai

Galgóczy Anna

Budapest, 2013.09.16.

2013.11.29. 10
 Tervezési szintek
• I. Makrotervek (NAT-Irányelv,
Kerettanterv)
• II. Mikrotervek
- helyi tanterv
- tanmenet
- tematikus terv
- egyéni fejlesztési terv/tervek
- óraterv

2013.11.29. 11
 Az elsajátítás szintjei, illetve az
elsajátítás szintjeinek tanulói
tevékenysége I.
• Ráismerés szintje • Ráismerés
• Megnevezés szintje • Megnevezés
• Reprodukciós szint
• Operatív • Verb./nonverb./
alkalmazás külső grafikus reprod.
algoritmus szintjén • Alkalmazás a
megadott
szabályok
segítségével

2013.11.29. 12
 Az elsajátítás szintjei, illetve az
elsajátítás szintjeinek tanulói
tevékenysége II.
• Operatív • Alkalmazás a
alkalmazás a belső megtanult
algoritmus szintjén szabályok
segítségével
• Operatív
• Maximálisan
alkalmazás a begyakorolt
maximum szintjén alkalmazás
• Megismerő • Alkalmazás a
alkalmazás megismerő
tevékenység
folyamatában

2013.11.29. 13
 Mielőtt elkezdenénk a fejlesztési
terv készítését…
Folyamat-, ill.
Megoldási
Diagnosztizálás tartalomterve-
módok
zés

Hol van a gyermek Hogyan Módszerek

konkrét küszöbölhető Tevékenysé-gek
problémája? ki? Hogyan Eszközök
korrigálható?
Szükséges-e Folyamatos
Miben mutatkozik
más szakember diagnosztizálás
meg a probléma?
segítsége?
Mik az alulteljesítés Mik a várható Értékelés,
okai? (belső/külső eredmények Visszacsato-
tényezők/is) rövid-, ill. lás a célhoz,
hosszútávon?
Módosítás,
Tervezés
2013.11.29. 14
 Készség
• Készség: a tevékenység alkotóelemeinek automatizáltsági foka
• A tevékenység alkotóelemei: neuropszichológiai aktusok,
mozgások, műveletek, cselekvések (egymásra épülve)
• Pszichés folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem,
gondolkodás, beszéd, motiváció, érzelem, képzelet (Az adott
tevékenységben mind megvalósulnak, csak különböző
dominanciával.)

2013.11.29. 15
 Képesség, jártasság
• Képesség: a tevékenység végzésére való
alkalmasság
• Jártasság: már kialakult készségek új
helyzetekben történő releváns alkalmazására
való alkalmasság

2013.11.29. 16
 A készség – képesség – jártasság
„hierarchiája”
• II: KÉSZSÉG1  új helyzetben, új tevékenység
 jártasság  gyakorlás  JÁRTASSÁG 
gyakorlás  KÉSZSÉG2 :II  KÉPESSÉG
• személyiség

motiváció tevékenység képesség

készség
2013.11.29. 17
 Kompetencia 1.
• Kompetencia: szociális komp.
kognitív komp.
személyes k.
speciális komp.
Szociális kompetencia:
1.) képesség (vezetés, együttműködés,
szoc. érdekérvényesítés, segítőkészség,
versengés, szoc. kommunikáció, mint
alapkép.)
2.) jellem (normák, értékek)

2013.11.29. 18
 Kompetencia 2.
Kognitív kompetencia: pl. nyelvtanulás,
írás-olvasás, tapasztalati és értelmező
nyelvtanulás
Komponensei: gondolkodási műveletek,
gondolkodási stratégiák, képzetek

Személyes kompetencia: pl.: motiváció,

szükségletek, érdeklődések,
meggyőződések, példaképek

2013.11.29. 19
 Fejlesztendő/tervezendő területek
• Nagymozgás
• Finommotorika
• Adaptív-gondolkodói terület
• Kommunikáció
• Szociális-érzelmi terület
• Önkiszolgálás

2013.11.29. 20
A nagymozgás fejlesztésének céljai 1.
• a normál izomtónus kialakítása
• primitív reflexek leépítése, integrálása
• a központi idegrendszer eredetű kóros mozgások csökkentése, leépítése
• orális motoros funkciók kialakítása
• felegyenesedési reakciók fejlesztése
• az alsó és felső végtagok támaszkodási reakcióinak kialakítása
• különböző testhelyzetek kialakítása és stabilizálása
• az alsó és felső végtagok funkcionális védekező reakcióinak kialakítása
• egyensúlyi reakciók kialakítása és fejlesztése
• az ízületi mozgásterjedelem növelése
• a szenzoros (taktilis és vesztitibuláris) input toleranciájának fokozása
• a mozgékonyság, mozgásügyesség fokozása
• az alapmozgások kialakítása
• a motoros tanulás elősegítése
• tartásjavítás, tartáshibák megelőzése
• a testséma és a testérzékelés fejlesztése
• a légzéstechnika javítása

2013.11.29. 21
A nagymozgás
• egyensúlyérzék fejlesztése
fejlesztésének céljai 2.
• mozgástervezés, mozgásirányítás pontosítása
• mozgáskészség kialakítása
• szem – test koordináció és ennek bázisán a szem – kéz koordináció fejlesztése
• izomerősítés és nyújtás
• a helyes testtartás kialakítása
• ritmusérzék fejlesztése
• térérzékelés fejlesztése, térirányok stabilizálása
• veszélyérzet kialakítása, illetve leküzdése
• testséma, testkép fejlesztése
• a jobb beszédmegértés elősegítése
• a figyelem és az emlékezet célzott fejlesztése
• a rugalmasság fokozása
• a reakcióidő javítása
• az állóképesség növelése
• az utánzási készség fejlesztése
• a feladathelyzet elfogadtatása, a feladattudat kialakítása
• a kitartás növelése

2013.11.29. 22
A finommotorika fejlesztésének céljai 1.
• A vizuális figyelem fejlesztése:
– A fókuszálás kialakítása fényre, tárgyra, illetve a gyermek
saját kezére
– A váltogatott fókuszálás kialakítása
– A követés kialakítása kezdetben a gyermek szeme előtt
horizontálisan, majd függőlegesen, végül körkörösen
mozgatott fénnyel, tárggyal.
– Mozgó (pl.: guruló) tárgy követésére való ösztönzés
– A vizuális figyelem időtartamának növelése
– A vizuális differenciálási készség kialakítása, fejlesztése

2013.11.29. 23
A finommotorika fejlesztésének céljai 2.
• A szem – kéz koordináció fejlesztése:
• Tárgyak megragadása
• Tárgyak után nyúlás
• Szándékos fogás, manipulálás a tárgyakkal
• Szándékos elengedés tanítása
• A két kéz középvonalba hozása
• Tárgyak áttétele egyik kézből a másikba
• A mozgástervezés pontosítása
• A pontos elhelyezés tanítása
• Illesztés tanítása
• Célbadobás tanítása
• A dominancia kialakulásának segítése
• A vizuomotoros koordináció fejlesztése
• A papír – ceruza összefüggésének tanítása
• A helyes ceruzafogás kialakítása
• A papírhatár betartásának tanítása
• Taktilis, haptikus élmény-, és tapasztalatszerzés
• Fűzés tanítása kezdetben pálcára, majd zsinórra
• A látás-, a tapintás-, és a mozgásérzet együttes szabályozása

2013.11.29. 24
 A finommotorika fejlesztésének céljai 3.
• Markolás – fogás / nyúlás – elengedés:
• Kézbe tett tárgyak megtartása
• Célirányos kézmozgás kialakítása
• Tárgyak spontán megragadása a tenyér külső szélének
használatával
• Apró tárgyak gereblyéző mozdulattal való felvétele
• A hüvelykujj és a többi ujj oppozíciójának kialakítása
• A csukló és az ujjak laza mozgatása
• A kéz izomerejének szabályozása, az ujjak tapintóérzékének
növelése
• Tárgyak megtartása három ujjas csípőfogással
• Ujjakkal történő manipuláció
• Kétujjas csippentőfogás kialakítása

2013.11.29. 25
 A finommotorika fejlesztésének céljai 4.
• Manipuláció:
• A kéz és az ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása
• A kétkezes mozgások kialakítása
• A két kéz ellentétes irányú manipulációja
• Egyszerű eszközhasználat tanítása és gyakoroltatása
• Tudatos gurítás, dobás
• A kéz izomerejének szabályozása
• A vizuomotoros készségek fejlesztése, a megfelelő nyomaték kialakítása,
firkálás, rajzolás, gyűrés, tépés, ragasztás, gyurmázás vágás ollóval
• A dominancia kialakulásának segítése
• Tapasztalatszerzés a térbeliségről
• Taktilis differenciálás

2013.11.29. 26
 Kogníció = megismerés

Kognitív folyamatok:
• érzékelés – észlelés
• figyelem információfeldolgozás
• emlékezet
• képzelet
• gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)
 Kognitív műveletek
• alak-háttér differenciálás, gestalt képzés
• rész-egész viszony
• analízis-szintézis
• ok-okozati összefüggések, logika
• asszociációk
• absztrahálás
• szerialitás
• tárgyállandóság
• tárgyi modalitások
• egyeztetés-differenciálás
• mennyiségfogalom, számfogalom
• kategóriaalkotás, csoportosítás
• téri-, időbeli orientáció
• konstrukció
 Az információfeldolgozás folyamata

ÉRZÉKELÉS ÉSZLELÉS EMLÉKEZET

érzékszervek agy

ismételgetés
 konszolidáció


RTM HTM
ingerek  szenzoros rövid távú hosszú távú
tár memória memória


FELISMERÉS

- elhalványulás
- kiszorítás
FIGYELEM FIGYELEM
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 1.
• Újszülöttkori adaptáció:
– A gyermek reagál a környezetére
– Alkalmazkodás a személyi és tárgyi környezethez
• Bazális stimuláció:
Szomatikus ingerlés
Vesztibuláris ingerlés
Vibratorikus ingerlés
Akusztiko – vibratorikus ingerlés
Orális ingerlés
Akusztikus érzékelés fejlesztése
Taktilis orientálódás
Haptikus érzékelés
Szaglási érzékelés
Ízlelési érzékelés
Vizuális érzékelés

2013.11.29. 30
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 2.
Hallás, ritmus, zenei elemek fejlesztése:  Maga is kelt zörejeket, szívesen
• Megnyugvás a szívhangra ismételgeti ezeket
• Alkalmazkodás az alvás – ébrenlét, illetve Fejét a hang irányába fordítja
a szopás ritmusához  Sokféle hanglejtést, hangszínt,
• Zajra való reagálás ébrenlétben, illetve hangzót, a felnőttől ellesett ritmust
alvás közben próbálgat
• Halk hangra adott reakciók  Megjelenik nála a ciklizálás
• Figyelem a beszélőre  Határozott hangmagasságokat
• A megszokott táplálkozási helyzetben az énekelget, tudja tudatosan váltogatni
anya hangja kiváltja a szopómozgást a hangmagasságot
• Énekre, zenére figyel  Az énekhang és a beszédhang elválása
• Fejforgatással keresi a hangforrást  Ritmusos zenét, mondókát mozgással
követ
• Abbahagyja a sírást, ha beszélnek hozzá
 Sokféle tárgy hangját ismeri, azokkal
• A zörejek információt hordoznak számára szívesen játszik

2013.11.29. 31
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 2.
 Felfigyel a természet zörejeire, a közlekedési eszközök, szerszámok, stb.
hangjára
 Szívesen hallgatja az éneket, hangszer hangját
 Dallamokat dúdolgat, énekelget
 Megkülönbözteti a magas és a mély hangot
 Felismer egy – két hangszert
 Érzékeli az egyenletes lüktetést, járással, tapssal kíséri azt
 Megkülönbözteti egyes személyek hangját
 Önállóan énekel egyre bővülő hangterjedelemben
 Képes visszatapsolni, illetve énekelni egy – egy dallam-, illetve
ritmusmotívumot
 Az egyenletes lüktetést meg tudja különböztetni a dal ritmusától
 Be tudja mutatni éneken, illetve mondókán a halkat, hangosat, illetve a
lassút, gyorsat

2013.11.29. 32
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 3.
Látásfejlesztés:
 követés vízszintesen középvonalig
• Vizuális ingerre való válaszadásra
 követés vízszintesen a
késztetés, fényérzékelés:
középvonalat átlépve
• fényre pislogás
 vízszintes követés szemmel
• pupilla reflex kiváltása
 követés függőlegesen szemmel és
• kereső szemmozgások kiváltása fejjel
• reakció napfényre  követés függőlegesen szemmel
• reakció villanó fényre  körkörös követés
• reakció elemlámpa fényére  követés keresztirányban
• fényforrás lokalizálása
• fény fixálása
• szaggatott követés
• egyenletes követés

2013.11.29. 33
Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 4.
Vizuális érdeklődésre késztetés:
• nyúlás a fény felé
• reakció visszavert fényre
• tárggyal eltakart fény követése
• nyúlás a tárgy felé
• mozgó tárgy követése minden irányba
• nyúlás mozgó tárgy felé
• tekintetváltás vízszintesen
• tekintetváltás függőlegesen
• pásztázás
• Tárgylátás:
• pontos nyúlás alulról megvilágított tárgyért
• különbségtétel alulról megvilágított tárgyak között nagyságuk, formájuk, színük
szerint
• alulról megvilágított tárgyak felismerése
• jó megvilágításban, kontrasztos környezetben tárgyak megkülönböztetése
• kontrasztos helyzetben tárgyak felismerése

2013.11.29. 34
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 5.
vizuális készségek tanítása, szenzomotoros
integráció:
• kontrasztos helyzetben, jó megvilágításban kép
felismerése
• kontrasztos kép részeinek helyes azonosítása,
megnevezése  vegyes firka
• képek megkülönböztetése, azonosítása minta,  zárt firka
forma, szín alapján
 firkálás a papírhatár betartásával
• testrészek felismerése a tükörben
 egyenes vonal húzása
• könyv nézegetése
• fénykép felismerése  a három alapforma rajzolása
vezetővonallal, majd anélkül
• célba dobás
• vastag filctollal, zsírkrétával, ceruzával való firkálása ház rajzolása
papírhatár betartása nélkül  arc rajzolása
• határozatlan vonalas firka  ember rajzolása legalább három
• lengővonalas firka részlettel
• körkörös firka

2013.11.29. 35
Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 6.
• Utánzás:
– A gyermek hangokat ad a felnőttnek, aki beszél hozzá
– Véletlen mozdulatok ismétlése
– Kézmozgások és hangok utánzása
– Megfigyelt cselekvés azonnali megismétlése
– Arcmozgások pontatlan utánzása
– Próbálkozás új hangok, cselekvések utánzásával
– Pontatlan utánzás, mely után a gyermek javítani próbál
• Pontos utánzás a mozdulatok, testmozgások, hangok, majd a szavak terén
• Oksági viszony tanítása:
• A gyermek arra készteti a felnőttet, hogy megismételjen egy számára kellemes
játékot, cselekvést
• A gyermek azonnal utánoz cselekvéseket, amit épp megfigyelt
• A gyermek meghúz egy zsinórt, hogy a tárgyat elérje
• A gyermek manipulál egy tárggyal, hogy valamilyen hatást elérjen
• A gyermek eszközt használ, hogy elérhessen, megfoghasson valamit
• A gyermek kísérletezik az eszközök használatával
• A gyermek felszólításra rámutat tárgyakra

2013.11.29. 36
Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 7.
• A tárgyállandóság kialakítása:
• Kukucs játék
• A gyermek keresi a tárgyat ami éppen eltűnt
• Részlegesen letakart tárgy felfedése
• A gyermek leveszi a kendőt, ami az arcát eltakarta
• A gyermek felfogja egy mozgó tárgy helyzetét ami épp leesett, vagy
kikerült a látóteréből
• Teljesen letakart tárgy megtalálása
• A gyermek első próbálkozásra megtalálja, hogy három lehetséges hely
közül hol van az eltakart tárgy
• A gyermek azonnal megtalálja a látószögéből kikerült tárgyat
• A gyermek felismer képeket amiből részletek hiányoznak

2013.11.29. 37
Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 8.
Szem – kéz koordináció fejlesztése:
• Tárgyak megragadása
• Tárgyak után nyúlás
• Szándékos fogás, manipulálás a tárgyakkal
• Szándékos elengedés tanítása
• A két kéz középvonalba hozása
• Tárgyak áttétele egyik kézből a másikba
• A mozgástervezés pontosítása
• A pontos elhelyezés tanítása
• Illesztés tanítása
• Célbadobás tanítása
• A dominancia kialakulásának segítése
• A vizuomotoros koordináció fejlesztése
• A papír – ceruza összefüggésének tanítása
• A helyes ceruzafogás kialakítása
• A papírhatár betartásának tanítása
• Taktilis, haptikus élmény-, és tapasztalatszerzés
• Fűzés tanítása kezdetben pálcára, majd zsinórra
• A látás-, a tapintás-, és a mozgásérzet együttes szabályozása

2013.11.29. 38
 Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 9.
Egyeztetés – differenciálás tanítása: A vizuális figyelem és a vizuális emlékezet
fejlesztése:
• Az ugyanolyan fogalmának megértése
 Látásfejlesztés
• Egyeztetések és differenciálás egy szempont
alapján (pl.: szín, forma, méret)  Eldugott tárgyak megkeresése
• Egyeztetés, illetve differenciálás több szempont  Képeskönyv nézegetés
alapján  Sorrend reprodukálása
Az auditív figyelem és az auditív emlékezet  Mi hiányzik? -játékok
fejlesztése:  Lottó játék
• Hangforrás lokalizálása  Játék memória kártyákkal
• A figyelem időtartamának növelése késleltetett  A szerialitás fejlesztése
játékkal  A vizuális differenciálás fejlesztése
• Az akusztikus diszkrimináció fejlesztése  A vizuális diszkrimináció fejlesztése
• A szerialitás fejlesztése  A vizuális figyelem időtartamának
• Mondókázás növelése
• Éneklés, hangszerhasználat
• Játék a környezet tárgyainak hangjaival

2013.11.29. 39
Az adaptív – gondolkodói terület fejlesztési céljai 10.
• A számfogalom alakítása:
• Az egy fogalmának kialakítása
• Sok – kevés, több – kevesebb, ugyanannyi fogalmának tanítása
• Játékban az értelem:
• Fixálás
• Látási figyelem fejlesztése
• A tárgyak felé szóló aktivitás serkentése
• Kutató manipuláció
• Funkciójáték kezdete (tárgy tulajdonságainak keresése)
• A funkciójáték folytatása (tárgy tulajdonságainak felhasználása)
• A tárgyak használata egymással összefüggésben
• A „mintha” – játék, illetve a szerepjáték elemeinek megjelenése a
funkciójátékban
• „mintha” – játék, mint a képzelet alakulásának egy formája
• Szerepjáték, mint a fantázia kiszélesedésének lehetősége
• Egyszerű szabályjáték
• A feladattudat és a feladattartás tanítása

2013.11.29. 40
 A kommunikáció fejlesztésének céljai;
A befogadó nyelvi készség fejlesztése 1.
A beszédészlelés fejlesztése:
– A vizuális figyelem fejlesztése (pl.: a gyermek figyel az arcra, figyeli a felnőtt
szájmozgását és maga is próbálkozik)
– A vizuális észlelés fejlesztése (pl.: alak – háttér elkülönítése)
– Az auditív figyelem fejlesztése (pl.: hang irányába fordulás)
– Az auditív észlelés fejlesztése (pl.: beszédhangok észlelése)
A beszédértés fejlesztése:
• Gesztusokra, gesztussal kísért egyszerű utasításokra adott reakciók kialakítása
(pl.: a gyermek a felemelő gesztusra reagál, egyszerű gesztust utánoz, érti a
„nem”-et, és abbahagyja a cselekvést, stb.)
• Gesztus nélküli egyszerű utasításokra adott reakciók kialakítása (pl.: a gyermek
saját nevére odafordulással válaszol, érti a „nézz oda”, „add ide”, „kérem”, stb.
felszólításokat)
• A passzív szókincs fejlesztése, lehetőségek közötti választás tanítása (pl.: a
gyermek két tárgy közül a megnevezettet kiválasztja, érti a jelenlévő tárgyak
nevét, érti a jelen nem lévő tárgyak nevét)

2013.11.29. 41
 A kommunikáció fejlesztésének céljai;
A befogadó nyelvi készség fejlesztése 2.
• Összefüggő utasításokra adott reakciók kialakítása
• Egymástól független utasításokra adott reakciók kialakítása
• Cselekvést tartalmazó utasításokra adott reakciók kialakítása
• Jelzős szerkezetek megértésének fejlesztése
• Helyhatározós szerkezetek megértésének fejlesztése
• Viszonyszót tartalmazó szerkezetek megértésének fejlesztése
• Egyéb grammatikai viszonyok megértésének fejlesztése
• Mondókák, dalok, történetek megértésének, visszamondásának (verbális
memória, szerialitás!) fejlesztése

2013.11.29. 42
 A kommunikáció fejlesztésének céljai;
A kifejező nyelvi készség fejlesztése 1.
A nem verbális kommunikáció, illetve az augmentatív kommunikáció
fejlesztése:
– A kommunikációs kapcsolat kialakítása (pl.: szemkontaktus kialakítása,
hívás gesztussal, üdvözlő rítusok, érintés, kapcsolatfelvétel,
kapcsolattartás, lezárás, stb.)
– Testmozgások kialakítása, fejlesztése kommunikációs helyzetekben
(nem verbális cselekvés valamely cél elérésére) (pl.: gesztusok –
főként a mutatás - , jelek, mimika használata)
– Az „én” megjelenítésének segítése, érzelmi állapotok kifejezése (pl.:
személyes tulajdonságok, testkép, testséma, testtudat, viszonyulás
személyekhez, tárgyakhoz, öröm, félelem kifejezése, stb.)

2013.11.29. 43
 A kommunikáció fejlesztésének céljai;
•
A kifejező nyelvi készség
A verbális kommunikáció fejlesztése:
fejlesztése 2.
• Spontán hangadásra való késztetés (még nem tudatos hangadások, szükségletek,
elégedettség kifejezésének azonnali megerősítése) (pl.: gőgicsélés, torokhangok,
hüppögés, sírás, stb.)
• Nyelvi interakciók kialakítása (válasz a felnőttek értelmezéseire) (pl.: gagyogás,
magánhangzók – mássalhangzók kombinálása, állandósult hangkapcsolatok, stb.)
• Ajak- és nyelvgyakorlatok
• Légzőgyakorlatok
• Egyszerű állathangok utánzása
• Tárgyak, személyek megnevezése, szómondatok (pl.: a dajkanyelv szavai, az aktív
szókincs fejlesztése a tárgyakkal történő manipuláció során, stb.)
• Kéttagú mondatok kialakítása, a grammatikai helyességre való törekvés (pl.:
mondatok az aktívan cselekvő személy és a cselekvés megnevezésére – „Papa el” – a
cselekvő személy cselekvése egy élettelen tárgyra irányul – „Peti tutu” - ,stb.
Egyszerűbb ragok, toldalékok használata.)
• Összetett mondatok használatának kialakítása

2013.11.29. 44
 A kommunikáció fejlesztésének céljai;
A kifejező nyelvi készség fejlesztése 3.
A beszédprodukció fejlesztése:
• Orális – motoros funkciók fejlesztése (pl.: szopási, etetési nehézségek,
rendellenes fogazat, ajak- és szájpadhasadék, stb. korrigálása, speciális
fejlesztési módszerek)
• Az artikulációs szervek ügyesítése (pl.: ajak- és nyelvgyakorlatok,
akusztikus differenciálás, stb.)
• A fonáció minőségének javítása (pl.: speciális beszédfejlesztési,
hangképzési eljárások, módszerek a különféle beszédnehézségek
korrigálására, pl.: renyhe hangképzés, diszlália, afázia, diszfázia, diszartria,
nyelőcsőhang, stb. Mindez logopédiai kompetencia.)

2013.11.29. 45
A szociális - érzelmi terület fejlesztésének
céljai 1.– amegjelenése
humorérzék primitív kezdeteinek
Reagáló szociális fejlődés:
szemkontaktus felvétele
mozgó személy szemmel való követése
hangra való válaszadás hangadással,
vagy egyéb metakommunikatív jelzéssel
a sírás differenciálódása
érzelmek, hangulatok kifejezése
mozgással, később mimikával, beszéddel
érdeklődés a környezet tárgyi,
személyei iránt, ismerkedés velük
tárgyak, személyek szájjal, illetve kézzel
való letapogatása
idegenek és ismerősök
megkülönböztetése
2013.11.29.
– az utánzás kezdeteinek megjelenése
– kérés, kívánság kifejezése
– az önállóság iránti igény megjelenése
– a szereplési vágy megjelenése
– a feladatok, játékok közötti rugalmas
váltás tanítása
– a kapcsolat fenntartása érdekében
végzett aktív tevékenység
megjelenése
– közös tevékenység kezdeményezése
– segítségkérés szükség esetén
– köszönés tanítása
– a kérés, tiltás szituációjának
megértése
46
A szociális - érzelmi terület fejlesztésének céljai 2.
• Szociális kötődés:
• Az édesanya felismerése és megkülönböztetése
• Az édesapa felismerése és megkülönböztetése
• Egyéb családtagok felismerése
• A sírás differenciálódása
• A szülő arcának kézzel való letapogatása
• A szülőtől való rövid időtartamú eltávolodás megjelenése
• A szeparációs szorongás megjelenése
• Adok – veszek játék a szülőkkel
• A szülők figyelmének felhívása valamilyen „produkcióval”
• A szülők közelében való önálló játék megjelenése
• A szülői távollét elviselése
• A szülő által meghatározott határok betartása
• A szülők tetszésének keresése

2013.11.29. 47
A szociális - érzelmi terület fejlesztésének céljai 3.
Játékfejlődés:
• A kéz mozgásának véletlenszerű felfedezése, játék a kéz mozdulataival
• Mozgásos, érzékszervi kísérletező játékok
• Az önálló játék időtartamának növekedése
• Játéktárgyak preferenciájának megjelenése
• Egyszerű szociális játékok megjelenése (pl.: kukucs játék, pápá intés, puszi dobás)
• A „mintha játék” elemeinek megjelenése
• „mintha játék”
• egyszerű utánozós játékok megjelenése, gyakori igény a mondókázásra, éneklésre
• az elmerült játék megjelenése
• a szülők bevonása a játékba
• egyéb felnőtt bevonása a játékba
• kortárs közösségben a kezdeti magányos játékot felváltja az egymás mellett játszás, majd az együttes
tevékenykedés
• egyszerű, spontán konstruálás megjelenése
• a kortársak preferenciája a szülőkkel szemben a játék során
• a szimbólumok alkalmazásának megjelenése
• a szimbolikus játék térnyerése a játéktevékenységben
• a képzelet és a fantázia fejlesztése
• összetettebb konstrukciós játékok
• a szabályjátékok elemeinek tanítása (pl. „pacsi” játék, stb.)

2013.11.29. 48
A szociális - érzelmi terület fejlesztésének céljai 4.
• Testséma, énkép, éntudat fejlesztése:
• Érintéses tapasztalatok nyújtása (ld.: bazális stimuláció/ szomatikus ingerlés)
• Mozgásos tapasztalatok nyújtása (ld.: bazális stimuláció/ vesztibuláris ingerlés,
nagymozgás fejlesztése)
• Testséma alakítása a vizuomotoros koordináció fejlesztésébe ágyazottan
• Játék a tükörrel
• Mozgássorok, arckifejezések utánzása, egyszerű mondókák, utánzásos játékok
• Testrészek felismerése, azonosítása majd megnevezése, önmagán majd máson, illetve
babán, macin, stb.
• Ruhadarabok felismerése, azonosítása, megnevezése, adekvát használata
• Név szerint utal önmagára, később másokra
• Önmagára személyes névmással utal
• Ismerje, és helyesen használja a személyes névmásokat
• Ismerje a nemét
• Bemutatkozás

2013.11.29. 49
A szociális - érzelmi terület fejlesztésének céljai 5.
Belső norma-, illetve szabályrendszer kialakítása:
• A sírás differenciálódása
• Az alvás – ébrenlét ciklus kialakulása
• A napi ritmus és a napirend kialakítása
• Egyszerű utasítások végrehajtása
• A tiltás és a kérés szituációjának megértése
• A feladattudat kialakítása
• A figyelmi terjedelem növelése
• Összetettebb utasítások végrehajtása
• A feladattartás kialakítása
• Egyszerű kompromisszumkötés
• Alkalmazkodás a személyi, illetve tárgyi környezethez
• Késleltetett játékok
• A frusztrációtolerancia erősítése
• Egyszerű szabályok betartása
• Rugalmasság növelése

2013.11.29. 50
 Az önkiszolgálás
A táplálkozás fejlődése, fejlesztése:
fejlesztésének céljai 1.
 Egy helyen rágcsál
– Az evés:  Zápfogaival az ételt megrágja
• - A gyermek felébred a szopásra  Asztalnál étkezik
• Étkezési időben éhségét sírással jelzi  Az ételt a kezébe veszi
• Jóllakottságát mosollyal, gőgicséléssel jelzi  Zárt szájjal rág
• Várakozik az étkeztetésre  A kanalat beleteszi az ételbe. Rág.
• Ha ajkait érintik, kidugja a nyelvét  A kanalat hiányosa tölti meg, a szájához emeli
• Kezét a szájához viszi  A kanalat megtölti, de megfordítva teszi a szájába
• Meg lehet etetni pépes étellel  A kanalat megfordítás nélkül a szájába teszi
• A felső ajak előbbre jön, az alsó visszahúzódik  Kanállal marokfogással maszatosan eszik
kanalazáskor  Folyékony ételt is ügyesen kanalaz
• Felső ajakkal lehúzza az ételt az evőeszközről  Villával kísérletezik (rászúrás)
• Kezébe adott darabos ételt elszopogat  A kenyeret harapva eszi
• A nyelvével mozgatja a szájában az ételt  Szalvétával felületesen áttörli a száját
 Üres tálcát biztosan visz
• A nyelvével a szájpadlásához nyom egyes
ételeket  Folyékony étel kanalazásánál ügyel arra, hogy
nehogy mellécsppenjen az étel
• Leharap a puha ételből
 Villával ügyesen bánik
• Az alsó állkapcsát függőlegesen mozgatja,  Szalvétával tisztára törli a száját
ha az étel a szájában van
 Terítéssel próbálkozik
2013.11.29. 51
 Az önkiszolgálás fejlesztésének céljai 2.
– Az ivás:
• Felélénkülési reakciókat mutat szopásra, cumisüvegre
• Pár csepp folyadékot reflexszerűen lenyel
• Cumisüvegből iszik köhögés nélkül
• Cumisüvegét önállóan tartva iszik, dönti azt
• A poharat ujjaival fogja, csuklófordításos pohárbillentést alkalmaz
• A poharat a szájához emeli, két kézzel fogva iszik
• Üres poharat átnyújt vagy eldob
• Poharat két kézzel fogva iszik, egy kézzel próbálkozik
• Szívószállal folyadékot szív
• Poharat egy kézzel fogva iszik
• Félig telt kancsóból folyadékot kiönt pohárba
• Szívószállal folyamatosan szívja a folyadékot

2013.11.29.
52
Az önkiszolgálás fejlesztésének céljai 3.
Az öltözködés fejlődése, fejlesztése:
• Érintésre várakozik az ágyában
• Élénk öltöztetéskor, vetkőzéskor
• Teste mozgatását, átfordításokat
élvezettel viseli
• Mosolyog pelenkázáskor
• „Aktív” beszédet használ
átöltöztetéskor
• Anticipált magatartásmódokat mutat
pelenkázáskor
• Nevet tisztába tevéskor
• Sír, ha fázik
• Az öltöztetéskor hang- és
gesztusjelzéssel karjait nyújtja, hogy
felvegyék
• Sapkáját, illetve zokniját lehúzza
• Pelenkáját lehúzza
• Lazább ruhadarabokat lehúz
2013.11.29.
 Lazább ruhadarabokat lehúz
 Ruhadarabjait a fejére húzza
 Cipőjét lehúzza
 Megnevezett testrészeit nyújtja
öltöztetéskor
 Önálló öltözési, vetkőzési kísérletei
vannak
 Kézzel leveszi a cipőjét
 Leveszi a kigombolt kabátját
 Tépőzárat használ
 Segítség nélkül leveszi a cipőjét,
nadrágját
 Patentot kinyit
 Kinyitja ruháján a cipzárt
 Megtalálja a karlyukat a kabáton és ingen
 Könnyen járó gombokat ki tud gombolni
53
Az önkiszolgálás fejlesztésének céljai 4.
• A tisztálkodás fejlődése, fejlesztése:
• A gyermek várakozási reakciókat mutat a fürdetés előkészítésének hangjára
• A fürdővízben élénk
• Élvezi a teste átszappanozását
• Karjaival, lábaival csapkod a vízben
• Sírással jelzi félelmét
• Érdeklődik a fogmosás iránt
• Vízcsapot megnyit
• Kétkezes kézmosás gyakorlása
• Szappan ügyetlen használata
• Kéztörlés tanítása
• Próbálkozás a fogmosással
• Fürdetéskor testrészeit megnevezve azokat megmossa
• Fésűvel átsimítja a haját
• Vízcsapot megnyit, elzár felületesen
• Kezét szárazra törli
• Fürdetéskor szappanozza magát, a lemosásra még figyelmeztetni kell
• Krémezi a testét

2013.11.29.
54
Az önkiszolgálás fejlesztésének céljai 5.
• A szobatisztaság fejlődése, fejlesztése:
• Pelenka cserére felélénkül
• Székletürítésre elégedettségi reakciókat mutat
• Székletürítései ritmusosan ismétlődnek
• A felkínált bilire ráül
• Szobatisztaság az együttjelzés szintjén
• Székletét egyre biztosabban előre jelzi
• A gyermek általában használja a bilit, ha ráültetik
• A gyermek száraz marad napközben, ha rendszeresen bilire ültetik
• A gyermek száraz marad éjszaka, ha közben megpisiltetik

2013.11.29. 55
 Módszerek
• Motiváció
• Magyarázat
• Szemléltetés
• Bemutatás
• Kérdezés
• Utánzás
• Együttcselekvés
• Szóbeli irányítás mellett történő önálló cselekedtetés
• Ismétlés
• Gyakorlás
• Ellenőrzés
• Értékelés

2013.11.29. 56