Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemezünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket vendégségbe
várunk.
Ténagy Sándor: Bolondos
mondóka
Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földbe tettem,
szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön öntözgettem,
pénteken csak nézegettem,
szombaton már büszkélkedtem,
s akár hiszed,
akár nem:
elérkezett a vasárnap,
tíz ága nőtt a fának,
mind a tízet megmásztam,
száz szem makkot leráztam.
László Gyula: Csodahét
Hétfőn hajnalban
sárkányokkal játszottam.
Kedden kedvemben
száz bukfencet vetettem.
Szerdán szekéren
kocsikáztam az égen.
Csütörtökön csak
pöttyös labdám volt a nap.
Pénteken pajtásom
repült szárnyas lóháton.
Szombaton szuszogva
medve szállt az orromra.
Vasárnapi viharban
bőrig ázva napoztam.
Hétfő - zöldül már az mező,
Kedd - kevés lesz a meggy,
Szerda - megérett a málna,
Csütörtök - van eladó sütőtök,
Péntek - paszulyos az inged,
Szombat - hajthatod a lovat,
Vasárnap - vége van a vásárnak.
Mentovics Éva: Kiszámoló
Hétfő: macska ül a lépcsőn,
Kedden: a szeme se rezzen,
Szerdán: felmászik a létrán,
Csütörtökön: egerészik,
Pénteken: csak heverészik,
Szombat: neki szabadnap,
Vasárnap: már bulizhat!
Bartos Erika: Bodobács
Egy bodobácsot látok hétfőn,
Fölfele megy a hosszú lépcsőn.
Két bodobácsot látok kedden,
Orgona ágán ülnek ketten.
Hány bodobácsot látok szerdán?
Hármat a rózsa szúrós szárán.
Négy bodobácsot látok másnap,
Itt a csütörtök, táncot járnak.
Öt bodobács jön péntek reggel,
Friss füvet esznek édes meggyel.
Hat bodobácsról szól a szombat,
Összefogódzva morzsát hoznak.
Hét bodobács már alszik mélyen,
Nyári vasárnap, csillagfényben.
Január elől jár,
a nyomán február.
Március szántóvető,
április nevettető.
Május szépen zöldellő,
június nevelő,
július érlelő,
augusztus csépelő,
szeptember gyümölcshozó,
október borozó,
november télelő,
december pihenő.
Devecsery László: Hónapkergető
JANUÁR havat vár, nagy szélben
táncot jár.
FEBRUÁR követi, a fagyot keresi.
MÁRCIUS szelídül, jobb idő
felderül.
ÁPRILIS tréfával, érkezik mókával.
MÁJUSBAN cseresznye szökik az
ághegyre.
JÚNIUS nyárelő, messzi hegy
kékellő.
JÚLIUS nyárlegény, fürödni
megyek én.
AUGUSZTUS melenget, jó kedvet
emelget.
SZEPTEMBER ősz hava, iskola a
java.
OKTÓBER szín-játék, tarka lesz a
tájék.
NOVEMBER hideg vagy, reggelre
sokszor fagy.
DECEMBER: karácsony, s ezt
mindig úgy várom!
Tavasz – virágzik a barack. karok
oldalsó középtartásban, fát
formázva
Nyár – fészkire jár a madár.
madár repülését utánozzuk
Ősz – legelget az őz. négykézláb
állunk, az evést utánozzuk
Tél – hidegen fúj a szél. karok
magastartásban, oldalt
hajladozunk
Január elől jár,
A nyomán február.
Március szántóvető,
Április nevettető.
Május szépen zöldellő,
Június nevelő,
Július érlelő,
Augusztus csépelő,
Szeptember gyümölcshozó,
Október borozó,
November télelő,
December pihenő
Csanádi Imre: Hónap-soroló
Új év, új év,
új esztendő,!
Hány csemetéd van?
Tíz, meg kettő.
Jégen járó Január,
fagyot fújó Február,
rügy-mozdító Március,
Április, füttyös, fiús,
Május, Május, virágdús,
kalász-konyító Június,
kasza-suhintó Július,
aranyat izzó Augusztus,
szőlő-szagú Szeptember,
levélhullató Október,
köd-nevelő November,
deres-darás December.