Diskurzusellemzés

Pèntek

Csoport létrehozás,
Jelenlét képlékenység, olvasnivaló és feladat elkészítése az fontos és a bemutatandó legyen
bemutatva

1. A vizsgára választani egy témát, referátot készítetni és azt bemutatni. Tanulmány,

szerző, és téma választása. 3-5 oldal, 15 perces beszéd, ha lehet diabemutató vagy
videó, vita utánna,
2. 8-10 oldalas diskurzusellemzés , ( társadalmi, kritikai ellemzés), nem szónoklatokat,
hanem a mögötte lévő háttér, szabadon választott módszer szerint, ( szemiotika,
hermeneutika, ....kvalitatív, kvantitatív elemzés, kombinálni)

Reklámot, kampányplakátot, etc, bármit...(roland bart), ( Lehet megtudni dolgokat a jelöltről,

személyiségéről , ideológiáról, )
3. Kollokvium a végén, vizsga helyett,
Ha lenne mindenkinek pár olyan módszer a kezében, amivel ellemezni tudja a
megnyilvánulásokat , média, politika világában,
(kommentek elemzése, kutatás )-

 Szabó Márton, a diszkurzív politika tudomány alapjai, bemutatja a diskurzus elemzési

hagyományokat és tudományokat, ( az első nagy fejezet, talán a második és a
negyediket, társadalom mint szöveg, vallásos társadalom bírálatai, marxista alapokon
álló társadalom bírálata), a tankönyvtárban van fönn, online, letölthető
 Nem az ideológiáik fontosak, hanem az általa ajánlott módszer
 Glozer Rita , kvalitativ módszerek a társadalomtudományokban, a diskurzusellemzés
módja és értelmezése, (a kvalitativ diskurzusellemzés módszerei)
 Mishel Fuko, diskurzus rendje, a fantasztikus
 Gyakorlati szöveg, Törk Findaine,
 A nyelvi megnyilvánulások , mögöttes tartalmai ,a diskurzus, párbeszéd, problémákat
megoldani,
 Politikai beszédek, idiómák és háttértartalmak
 Retorikai építmény a diskurzus, a meggyőzésre törekszik, a beszéd hatalom, a szóhoz
jutás, és a hatalom jut szóhoz, és nem enged szóhoz jútni másokat ,
 Diskurálni, diskurálás, ( fogják a gondolatokat, 2 x , ki böjtöljön bia, és diskurálás
csik)
 Miért nem értik meg egymást a diskurzusok, mert mindenki mást mást ért alatta, meg
a szavak alatt,
 A recept fényképe, egy fénykép mit takar, nem a kép csak, hanem egy egész társdalom
felfogása arról adni ottan van,
 Szemiótikai ellemzés, ki hogyan értelmezi , Umberto Eco, az ember értelmezési
kényszerben él,,
 Szünet

Gyakornok szemeri Zsuzsa mellé, egyedül van, , 20 ik kossuth lajos szónok versenyt
 1. Tóth Tamás, Miért nem állnak szóba a egymással a diskurzusok ( német, angolszász,
de inkább francia )

 Mit mondanak a különböző tradíciók ,

1. Paul Ricoeur , teológus, filozófus a 20 ik század eggyik legnagyobb irodalom és...

2. A társadalom és a kultúra mint szöveg, mert szövegekből állnak, és a szövegekből
meg lehet ismerni a kultúrát
3. Angolszász világ, az ahol angolul beszélnek

Anglia, Észak Amerika, Kanada, Ausztrália, talán picit India, Dél Afrika,

EN:- discourse analysis / text analysis, mikrodiskurzus

Beszéd, -beszélt. / írott , walter oug, M .Mac Luhán

 Francia, discours nyelv és gondolkodás összefüggése, szemantikai és episztemológiai

szemszög, makro diskurzus,

A posztmodern ember már nem hisz a nagy diskurzusokban,

A szabadság, a haladás diskurzusa,

 Bachelard, Cangvilhem, Foucault, Derrida

 Tudás és tapasztalat,
 Discourse - Dialóg
 A nyilvánosság felé, makrodiskurzus

 Német: diskuurs-Dialog , társadalmi kommunikáció

 Elméleti vagy gyakorlati
 Discuurier, ide oda futni, futár
 Lépésről, lépésre való haladás, tanfolyam(kurzus)
 Kurzusfilm, beleilleszkedik valamelyik irányzatba
 Teleologia=Célelvűség
 Telos=cél
 -Etos, Pathos,Logos, Telos=cél, Chelos =megfelelő idő és helyzet
 Egymással szemben álló doktrínák, paradigmák értelmezésében felhasználva
 A nyel nemcsak eszköz, hanem akadály is
 Közös nyelv hiánya akadály, közös nyelv fogalom többféle értelmezésé
 Nő vs férfi, két különböző nyelv példa, nem ugyanaz a gondolatvilág van mögötte
 Egy adott családban is megtörténhet
 Csak akkor jutnak nyilvánosságra ha nagy Bajt okoznak
 Curs, kurs, curgere, =folyás, folyamat, diskurs, mozgás, gondolatmenet,
 Postmodern, angol, francia, ... több gondolkodóban felmerül, hogy a modern politika,
racionalista politika ketsegbevonhatok, a kizárólagosság fogalma, ideológiája kétségbe
vonhatók, kételkedés, ,
  Az újkori ember filozófiája, a csalhatatlanság megkérdőjelezhetősége
 A posztmodern kétségbe von minden nagy diskurzust, a modernitás eszmeiségének
irányzatát elveti
 Postmodern-poststrukturalizmus,

Clodvig Strauss strukturalizmus

Lotman, Roland Barth, Lacan(a strukturalizmusból kijövő és azzal szembeforduló generációja
a gondolkodóknak )
Frankfurti iskola,

 Mindent megvizsgálni, ki mondja?, miért mondja, ? Azt mondja amit kell? Mindenre
rákérdezni
 Miért ? Kiszűrni a hibákat, okkal, joggal bírálni, hogy javítani lehessen
 1968 és ellentéte 1984,

1. Hogy jutunk el idáig

 Szabó Márton, beszél 3 felosztásról

A .Szövegnyelvészet és társadalomtudományok, társadalmi, nyelvi

jelenségnek,
B .Átfogó társadalmi magyarázat, kritikai
C. Hálózatiság és konverzió

2.Rúth wodák
A. Filozófia és episztemologia (A megismerés tudománya, filozófiája, megismerhető e a
világ, mi által? Érzékszervek, gondolkodás, mérés és képesek vagyunk a megismerést tovább
adni, ha pedig nem vagyunk képesek megismerni miért akarjuk mással megismertetni )
A szavak nem a valóság, gorgiasz
B. Társadalomelméleti tradíciók, ( kultúrális felépítések)
C. Nyelvészeti megközelítések ,( a nyelvi megnyilatkozások)
D. Kommunikációelméletek(szimbolikus interakciónizmus, beszédcselekvés olvasni, a nyelv
akár egy szerv, cselekvőék, köszönés, parancs, milyen céljuk van, milyen típusúak )
Szünet:
Hagyományok

1. Hermeneutika, ma filozófiai irányzat,

 Értelmezés, szövegmagyarázó és értelmező irányzat , szövegértelmezés,

 A.Philologia, a szó szeretete, pontosan értelmezni a szöveg szabályait
betartva,(Alexandria)
 B.Egzegezis, vallásos igény, Septuaginta, Egyiptom, (neofiták, prozeliták, nekik meg
kellett magyarázni, más kultúra )

Szentírásmagyarázat, a laikusnak értelmezni, magyarázni a jelképeket, vagy a homályosabb

szövegeket
  Önálló filozófiai irányzattá a 19 ik században, Wilhem Ditthey, a tudományos korral
szemben, a mindent megmérni, ne értelmezünk, csak a jelenséget írd le

A humán tudomány nem ilyen, mondta, az ember tettei. Nyelve, lelki jelenségeket értelmezni
kell, a megértéshez a megmagyarázás szükségességét szorgalmazta

 Martin Heidegger , az emberi lét kérdései, felfedni az értelmét, létfeltárás,( támogatta

a náci rendszert )
 Hans Georg Gadamer , a jelenséget érteni és értelmezni és módszert alkalmazni, ,,Az
igazság és módszer,, a 20 század legnagyobb hermeneutája
 Karl Popper, a nyílt társadalom eszméje
 Paul Ricoeur , a társadalom vagy kultúra hermeneuta
 Clifford Geertz, az értelmezés hatalma

1. 2.

Retorikai Hagyomány

 Szofisták, gorgiasz, a nyelv nem alkalmas a valóság leírására, de a nyelv által lehet
alakíttatni a valóságot, Protagorasz, Szókratesz, platón - arisztotelesz

A Beszéd szerepe nem az hogy meggyozzon, hanem, hogy az igazságot...

A 19 század a temetése és más névén való feltámadása

 Keneth Burke
 Chaim Perelman
 Mihail Bahtyn, mindig párbeszéd, még egyedül is,
 3. Nyelvészeti hagyomány

 Ha valaki csak folyton igéket használ, vagy más aki csak körülír, jelzők és stb, milyen
a jelem
 Stilisztika, nyelvi stilisztikai eszközöket vizsgálni reklámokban pl.,

 F.de Saussure
 W. Morris
 G.H. Mead, az ember szimbólumokat használ, szavak =jeleK, -
 John Austin, perform
 John Searle, beszédcselekvés
 P. Guice
 H. Laswell, a hatalom uralja a nyelvfordulásokat
 P.Bourdieu, a művelt nyelv tudói könnyebben érvényesülnek,
 Junger Habermas
 Janusz Baiczerowszki, mit miért mondunk
 Szilágyi N. Sándor, nyelvi metaforák és elmevirusok azonosítása. Áthatják a szöveget
és stb
  Ki ki meglátja majd, hogy melyik az a területe a tudománynak amelyik hozzá
közelebb áll.

Referátumhoz , Geertz és az első két könyv

Diskurzusellemzés
Szombat

60 -70 éves diszciplína, egyes ágai régebbiek, hermeneutika, retorika, stilisztika, majd
társadalomkritika .... ezek együtt hatnak a diskurzusellemzés diszciplínájának kialakulásában

1. A legerősebb vonal a társadalomkritika, bírálják a társadalmi struktúrákat

 Neomarxista társadalomkritikai diskurzus ellemzés (1968),

 Frankfurti iskola, Herbert Marcuse, Theodor Adorno, Max Honkkeiner, Jürgen
Habermas,, meghatározók a baloldal tekintetében
 Stuart Hall,Jamaicai bevándorló, színesbörű, Birminghami iskola, fontos elmélet a
szemiotikában,
 Tevn van Dijk, Hollandia, létrehozz egy jól kidolgozott szövegellemzési módszert,, ,
A kritikai diskurzusellemzés elvei,, nem objektíven, hanem szubjektív erő is kell
ehhez, ... szavakra bontva a szöveget, és a mögöttes ideológiát CDA
 Norman Fairclough, TODA
 Ruth Wodak, Slavoj Jizek, jó filozófus, ironizál, humorizál, stb, Alain Badiou, ,
Noam cshomsky, generatív nyelvészet kidolgozója
 Ezek baloldaliak

1. 2

 Carl Schmitt, 20-30 as évek , nem volt náci de írásait és elméleteit felhasználták,
meghatározta a politikum fogalmát:- Das Politische, ,,Barát és ellenség fogalma,,
hogyan teremtjük meg a politikai diskurzusban, miben különbözőek a lázadok ,
partizánok, teroristák
 Eric Voegelin, a politikai gnoszticizmus,maniheizmus-ból , irracionális gondolkodás,
fekete- fehér, jó és gonosz, Ezekben a politikai ideológiákban egy vallásos háttér
fedezhető fel, Norman Cohn, millenalizmus, kimutatja, hogy a mai radikális
politológia, muntzer, paraszthaboru, a harmadik birodalom,
 Goacchimo da Fione, három korra osztja a világtörténelem idejét, A F SZL kora,
Francis Fukuyama, ,, Az utolsó ember és a történelem vége,,

A Média és a tudományos hozzállás is erre játszik rá, Allon Mask,stb a környezet és az űr ,

utánna egy új kor, új világ és kor története,, A valamikor eljövendő csodálatos korszak,,

1. 3

 Alfred Schütz (Svetz): az idegen, aki bekerül egy számára ismeretlen közegbe,
alkalmazkodnia kell és tanulni az új közeget
  Reinhart Koselleck, a fogalmak a történelem során, hogyan változtak, kaptak új
jelentést, vagy veszítetek jelentést, a szavak jelentését a használat adja
meg(Begniffsgeschichte )

Michae Oakeshott, Harold Laswell, hogyan használja ki a hatalom a nyelvet, modern

mítoszokat képezve

.1968as lázadó szellemiség

1. 3

 Posztsrrukturalizmus, dekonstrukció

Virtuális építmények, hagyomány, új egyén, látni a kockáit és látni hol hibás a szerkezet
(Strukturalizmus -Levy Strauss ), megvizsgálni a különböző ideológiák szerkezeteit, azokon
keresztül magyarázza,
Ezeket viszi tovább a poststrukturalizmus, de szembe is fordul vele
A nagy diskurzus, nagy elbeszélés, nem lehet mind igaz , Ezeket kell kimutatni, Michel
Faucault-a diskurzus és a hatalom összefüggéseit vizsgálta, a hatalom nem egy erővel
rendelkező szervezet, aki szóhoz jut az hatalomhoz jut, (A büntetés és megfigyelés,
börtönök, eszközök, míg teljes társadalmak kerülnek börtönbe és megfigyelés alá ), hogyan
változik a szexualitáshoz való viszonyulás, a bolondság fogalma, ki az ki nem,
A tudás archeológiája, ahogy a régész ás elé tárgyakat, úgy lehet a tudást kiásni az eszmei
rárakodás- alól

 Jacques Derrida- dekonstrukció ,

Megbuktak a nagy narratívák, ( grand narrative)

 Roland Barthes, mitológiák, amik eszmei világunkat alkotják, elbeszélt

történet=mítosz, mindegyik elbeszélés, azok a történetek amiket mondunk a világról,
ezek szerint éljük meg a világot, igaznak tartjuk őket de a diskurzusellemzés
megvizsgálja ,dekonstruálja

Irodalomtudós , szerepe van a retorika újraértelmezésében

 Pierre Bourdieu, hamis másolatok elmélete, Jean Baurdrillard, Jean Francois

Lyotand, Jacques Lacan, Gilbert Durand

1. 4

 Kulturskritikai hagyomány
 Jan Assmann, ,, A kultúrális emlékezet,,

régész, egyiptológus, legnagyobb okortudos, megkülönböztet történelmet, hivatalost és

történelmi, kulturális emlékezetet, mindkettő történelem, az egyik leírásra a folyamatoknak,
míg a másik, kollektív emlékeztet és mitikus , kialakul a nép fogalma, közös emlékezetre
épülő csoport
  Benedict Anderson, - elképzelt közösségek, a közösségi képzelet termékei, a
nemzetek elképzelt közösségek ,
 Eric Hobsbawm - elképzelt hagyományokra épülnek rá dolgok, skót szoknya, székely
harisnya( katona viselet, határőrök) nem reális dologra épül, nemzeti elképzelés, a
romantika kora befolyása, , kitalált hagyományok, valós dolgokra épül rá, struktúra,
 A kultúrális emlékezet válogat, de bár kitaláltak a mai kultúra szerves részeként
válnak igazakká, nemzeti identitást erősítő ellemek
 Szabó Márton, a diskurzusellemzés hazai meghonosítója,
 Bíbó István, gondolkodó,
 Hamvas Béla,,, a világválság, krízis..., apokalipszis..., oda a 20 ik századhoz...
 Hankiss Elemér

A huszadik századi gondolkodásnak meghatározó alapja, a proletár reneszánsz, stb művek,

a minket körülvevő eszmei világot mi hozzuk létre, hogy legyen értelmezhető, élhető,
jelképek, szimbolumok alkotják, youtub dokumentumfilm

 Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, ők is mítoszként kezelik a körülöttük levő

beszédeket, - írásaikat megnézni, szimbólumok, ,, a kultúra kódjai,, , társadalmi
elemzések, a politikai mozgalmak, kampányok, beszédek diskurzusellemzését
végzik ma
 Lucian Boia, történész , a nemzeti történelmek,a kommunista ideológia mitikus
jellegét mutatta ki, foglalkozik eszmetorténettel is, ,,pentru o istorie a imaginarului,, ,
bármilyen reális, racionális világ struktúráit a mitikus képzelt háttér határoz meg
 Sorin Mitu, Corin Braga, fantazma kör képviselői, mítoszellemzés, a kortárs
kultúrában mutatják be ezeket a képzelt elemeket

 A diskurzusellemzés, szellemi eszköztár, tetszés és értés szerint válaszunk irányzatot

vagy módszert, kombinálva is ha kell

szünet

Retorikai szónokverseny téma, kötött és rögtönzés,

Nov 8 du, 6 perc, szabadon,
Az igazságos ember mindenkit szabadnak kíván, az igazságtalan csak önmagát,
meghatározni a beszéd -fajtáját
Nov 9 de. rögtönzött beszéd, témáját a helyszínen

1. Roland Barth

Mindent a szemnek

 A máz, vizuális jellegű, teljes egészében a szemenk készül, az előkelőség almát

nyújtja

A paraszti étket ritkán tűrik meg, nosztalgia

A díszítés, gombából, gyümölcsből,
Két egymásnak ellentmondó eljárással díszítik
A természetest nem természetesen és mégis a természetesség látszata, a fej ki a szószból
A látványos konyhaművészet a mitikus társadalom bemutatása, mágikus jellegű, nem
gazdaságos, a kispénzű embernek szól.
A gazdag embernek, igazi ételt javasolt
A társadalom elemzése a recept képek által,

 A GICCS retorikája az igazság utáni korban

 Gondolatgyakorlat, gondoljatok olyan kampanyplakátokra, filmekre, riportokra,
hogy nézett ki a politikus, hol jelenik meg, háttér,
 A politikus mint fotomodell

Atyáskodó légkört állít viszsza, a fénykép a beszéd kiiktatása, ,, szavakba nem foglalható
társadalmi... sűrítése,, , gondolkodásellenes módszer, nem arról szól mire képes a jelölt,
hanem ki mi ő, , ,szemre való,, érzelmi alapra tolja át a döntést (Poujade)
A kép nem terveiről és tudásáról szól, hanem róla, minta ember, olyan mint te, vagy amire
te vágysz,
Mítosz=Világkép,
A választási kép cinkosságot feltételez, csak tükör , arra ösztönzik a polgárt, hogy magát
szavazza meg,
A talpig férfi, nők bálványa, a családja körében,
A fénykép zsarol az erkölcsi értékekkel, haza, hadsereg, család, ...
Fürkésző szemüveg néha...
Előre és picit felnéző kép, megvilágítva, jövő és haladás sugallata
Mi van mögötte, erdő, mező ...
Lejárató képek

 Mit csinálnak a rómaiak a moziban

A hajtincs a homlokon, romaiság, bizonyosság, ott vagyunk a régi romában

A váratlan események, jelek, izzadó emberek
Jel, az erkölcs jele , mindenki vergődik önmagában, izzadnak, izzadni annyi hogy
gondolkodom
Csak Cézár nem izzad, ő a cél,
(Richard Moore Mahabharata)
Szemiotikai ellemzés, amit egy vizuális művön végigviszel , színek, testrészek,
testtartások...stb . ellemezhetöek , a látvány világát elemezni, villogás, csillogás, erős
fények, kinagyított részletek,

 Barth nem határozza meg pontosan , de egy világszemléletet mond mítosznak ,

inkább a jobboldalt támadja,

Szünet

1.

Kenneth Burke
A ,, Mein Kampf " retorikája
Orvosságos ember, madicine man, sámán , törzsi varászló, vajákos..., sarlatán,
Minden mozgalomnak fel kell mutatni egy célt, ami közös,
, , geopolitikai központ kell egy mozgalomnak,,
A közös ellenséggel szemben azok is összefognak akik képtelenek egységet alkotni valami
érdekében.
Az ellenség bár többféle, egynek kell feltüntetni..

Mai napig megvan az az öselenség akivel szemben bárkit egységbe lehet hívni
Amerikának az arab terrorista
Az arab isis számára a nyugat
A keleti országokban Soros a fő gonosz, a migránsok és bevándorló
A tömörített ellenségképek szükségesek, a sok ellenség az objektivitásnak adnak helyet ,

Zigfrid, a nagy sárkányölő , szarvát ( hatalmát, férfiasságát )veszti, ilyenek a németek(

vagner operái, drámák, Nibelungok gyűrűje, a valkűrök), legyőzi a sárkányt de alulmarad
valahol...
A tömeg, nőnemű, képlékeny, gyenge és befolyásolható, várja hogy dominálja,
A rivális férfi a zsidó, a demokrácia...
Ma liberális eszmék , iliberális állam létrehozása

A vitában megismered az ellenség dialektikáját,

Kihasználták a tudatlanságát az ellenségnek ,
Khiliasztikus-millenarizmus,
Vallási képet használ, az,, űr művében dolgozik...,,
Az érzelmi alapokat racionálja, és sokszor irracionálist
,, George Orwel 1984,, kötelező
A racionalizálás az árja faj szeretetére van vezetve visssza

1. 5

 Toth Szergej, a hatalom felhasználja az általa vágyott alattvaló kialakításához a

nyelvet, nem természetes szerepét tölti be hanem manipulatív lesz

Orwel, óceánia hivatalos nyelve az újbeszél, óceánia angolszász nyelve

 Az újbeszél minden más gondolkodási módot lehetetlenné tesz, nem is

gondolkodhatsz másképpen, amennyire a gondolkodás a szavaktól függ.

Szűkíti a gondolkodás terét, eretnek szavak kiiktatása

 Rá lehet venni az embereket, hogy érdekükkel ellentétébe tegyenek

 Az ellenség neve , az ellenség nevekben ősi tudások és nevek jelennek meg.
 Anyag, Toth Szerghej ,, az ellenség neve és képe,,
 A kártevő, féreg ,szó az orosz hivatalos jogi nyelvben helyet kap
 A nép ellensége, a hatalom mondja meg
 Megvezetett, stigmatizált,( megbélyegzett) ellenség ,lásd magyarország az 56 sok,
 A megmutatott ellenség , szembetűnő a mi és az ők. A jól megalkotott ellenségkép,
nemcsak a politikai hanem a katonai győzelmeknek is záloga
 Arcok a háborús propaganda képein...
Orosz - német- zsidó karikatúrák meg dicső arcok
Szünet

1. 6

 Nemesi Attila ,,A nyelv a nyilvánosságban

 A globalizáció diskurzusai,

Világfalu Kifejezése, tv, internet, a idő és térbeli távolságok csökkenése, a mobilitás

Van aki ideologiát sejt mögötte és erre ideológiát épít

 A globalizáció lényege a liberalizáció( szabad piaci verseny) és a piacok

globális integrációja
 A globalizáció elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan folyamat
 A globalizációnak nincsenek felelősei
 A g.nak mindenkinek előnyös
 A g. Világszerte elősegíti a demokrácia terjedését
 A g. Szükségessé teszi a terror elleni háborút

Valamelyiket ezek közül a globalista diskurzusban tetten kell érni

Vannak külömböző globalizmusok

1. 6.1

 Antiglobalizmus
 Az ag lényege a nagyvállalatok globális piacszerzés és profitnövelése
 A globalizáció nem feltartózhatatlan folyamat
 A g.nak vannak felelősei , - nagyvállalatok, titkos társaságok, családok
 A g nem mindenkinek előnyös, sőt egyes országok és széles társadalmi rétegek
számára előnytelen
 A demokrácia terjesztése csak ürügya g elősegítésére
 A terror elleni háború egy másik ürügy a g. Térnyerésének biztosítására

Michel Moore, Noah Chomsky, Fahrenheit 9/11, Kapitalizmus: szeretem,( filmek)

A sajtó is megosztott,

A multikulturális diskurzus

 Minden kultúra egyformán értékes

 A kultúrális sokfélesége támogatandó érték
 A kultúrák együttélése kölcsönös tiszteletre , toleranciára nevel
 A nemzet és az állam nem monokultúrákká alapon szerveződik
 A migráció feltartozhatatlan, így a multikulturális berendezkedés elkerülhetetlen
 A külömböző kultúrájú közösségek békében élhetnek együtt, a migrációval járó
konfliktusok kezelhetők

A monokulturális diskurzus
  A saját kultúra értékesebb egy közösség számára mint más kultúrák
 A kultúrális sokféleség veszélyezteti a nemzeti kultúrát
 A kultúrák sokfélesége párhuzamos társadalmakat eredményez, ( Nem fogadják el
egymás szabályait)
 A nemzet és az állam monokulturális alapon szerveződik
 A migrációt, a kultúrák vándorlását, amennyire lehet, fel kell tartoztatni
 A külömböző kultúrájú közösségek között permanens súrlódásokra számíthatunk, a
migrációval járó konfliktusok nem vagy csak igen nehezen kezelhetők

A globális éghajlatváltozás kérdése

( Ajánlott film, Özönvíz előtt, dokumentumfilm )
Zaitgeist filmek