H-AMAT0601 Diák-Mf 1félév PDF

MATEMATIKAI
KOMPETENCIATERÜLET
„A”
Matematika
6. évfolyam
TANULÓI MUNKAFÜZET
1. FÉLÉV
A kiadvány KHF/4358-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól
tankönyvi engedélyt kapott
Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi

program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás
feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói
információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag
ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.
Matematika szakmai vezető: Pálfalvi Józsefné
Szakmai tanácsadók: Csahóczi Erzsébet, Szeredi Éva
Alkotószerkesztő: Vépy-Benyhe Judit, Pusztai Julianna
Grafika: Pusztai Julianna
Lektor: Makara Ágnes
Felelős szerkesztő: Teszár Edit
H-AMAT0601
©
Szerzők:
Szerzők: Birloni Szilvia, Pintér Klára, Zsinkó Erzsébet
Educatio Kht. 2008.
Tömeg: 370 gramm

Terjedelem: 18,12 (A/5 ív)
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő:

Tantárgy-pedagógiai szakértő: Györfi Lászlóné
Tudományos szakmai szakértő: Vecseiné dr. Munkácsy Katalin
Technológiai szakértő: Nagy Károly
tartalom
061. gondolkodási módszerek

0611. Hány eset van? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
062. egész számok

0621. Mit tudunk az egész számokról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
0622. Egész számok összeadása és kivonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
0623. Szorzás és osztás egész számokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
0624. Műveletek sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
0625. Gyakorlás, mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
063. tengelyes tükrözés

0631. Képek és tükörképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
0632. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
064. számelmélet
0641. Számoljunk a maradékokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
0642. A számok osztói, az oszthatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
0643. Törzsszám (prímszám), összetett szám, prímtényezős felbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
0644. Közös osztók, közös többszörösök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
0645. Gyakorlás, mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
065. törtek
0651. A törtekről tanultak ismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
0652. A racionális szám fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
0653. Szorzás törttel, osztás törttel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
0654. Szorzás, osztás tizedestörttel, százalék fogalma, százalékszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
0655. Összefoglalás, mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
0611. MODUL
gondolkodási
módszerek
Hány eset van?
Készítette: Pintér Klára
matek „A” – 6. évfolyam – 061. gondolkodási módszerek tanulói munkafüzet
1. feladatlap
1. K
ati Szegeden nyaralt. Barátnőinek szegedi képeslapokat akart küldeni szép bélyegekkel, mind-
egyiknek különbözőt (két felbélyegzett képeslap különböző, ha a képeslap és a bélyeg közül leg-
alább az egyik nem ugyanolyan). Ötféle képeslapot talált, amelyek a Dómot, a Móra Ferenc Múzeu-
mot, az Alsóvárosi Templomot, a Tiszát és a Hősök Kapuját ábrázolták, és háromféle bélyeget talált,
az egyik fajtán virág, a másikon autó, a harmadikon kutya van.
a) Készíts táblázatot, amibe bele lehet írni, melyik képeslap + bélyeg összeállítást melyik barátnő-
nek küldi.
Rajzold körbe kékkel a táblázatnak azt a részét, ahová a neveket írhatja Kati!
b) Legfeljebb hány barátnőjének küldhet így képeslapot?

c) Hány darabot vegyen az egyes képeslapokból és a bélyegekből, ha az összes lehetőséget ki
akarja használni?
2. Hányféle különböző kétbetűs monogramot lehet készíteni 5 különböző betűből? Két monogram
különböző, ha legalább az egyik helyen más betű áll.
a) Készíts táblázatot!
b) Egészítsd ki a gráfot!
A B C
A B C D E E A B C
c) Hány betűre lenne szükség, hogy az osztályotok minden tanulójának tudjatok ezekből a betűk-
ből különböző kétbetűs monogramot összeállítani?
tanulói munkafüzet 0611. Hány eset van?
3. Egy túra a tótól a hegyen levő kilátóba vezet. Háromféle útvonal vezet a kilátóba, az egyik úton egy
barlang, a másikon egy forrás, a harmadikon egy várrom esik útba.
a) Hányféleképpen lehet oda-vissza megtenni a túrát, ha felfelé és lefelé is bármelyik útvonalat

választhatjuk? Rajzolj gráfot!
b) Hány útvonal lehetséges, ha a túra során két látványosságot szeretnénk útba ejteni?
4. Figyeld meg az alábbi táblázatot!

a) Milyen alakzat hiányzik a táblázatból?
b) Hány szempont szerint osztályoztuk a logikai készlet elemeit, és melyek voltak ezek a szempon-
tok?
c) Helyezd el a logikai készlet elemeit a megfelelő téglalapokban!
d) Milyen szempont szerint lehetne még osztályozni, és így hány csoport lenne?
matek „A” – 6. évfolyam – 061. gondolkodási módszerek tanulói munkafüzet
2. feladatlap
1. Szendvicseket készítünk az útra. Megkenjük vajkrémmel vagy margarinnal, teszünk rá szalámit,
sonkát vagy parizert, és vagy rakunk bele sajtot, vagy nem.
a) Hányféle vajkrémes szendvicset lehet így készíteni? Rajzolj gráfot!
b) Hányféle margarinos szendvicset lehet készíteni?
c) Hányféle szendvicset lehet készíteni összesen?
d) Zsófi a parizert nem szereti, akkor hányféle szendvicset ehet?
2. Írd ide három saját könyvednek a címét, amelyeket legutóbb olvastál:
A: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
B: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
C: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Néha kölcsönadod a könyveidet a barátodnak, ezért ezek a könyvek most lehetnek nálad vagy a
barátodnál.
a) Hányféle lehetőség van arra, hogy a három könyv kinél van kettőtök közül?
b) Hányféle lehetőség van, ha a három könyvedet két barátodnak adhatod kölcsön?
c) Hányféleképpen lehetséges, hogy pontosan két könyv legyen nálad, ha három barátodnak
adhatod kölcsön a könyveidet?
3. Egy szabályos háromszöget négy egybevágó háromszögre osztottunk. Színezzük ezeket a három-
szögeket pirosra vagy sárgára!
a) Hányféle különböző színű háromszöget kaphatunk?
b) Hány háromszög van ezek között, melyeket forgatással nem lehet átvinni egymásba?
4. Egy kalapban 1 zöld, 2 kék és 3 piros golyó van. Három golyót húzunk sorban egymás után úgy,
hogy a kihúzott golyót nem tesszük vissza.
a) Hányféleképpen húzhatunk?
b) Hányféle lehet a kihúzott három golyó, ha a húzások sorrendjét nem tekintjük?
c) Mondjunk olyan állításokat, melyek biztosan igazak, lehet, hogy igazak, biztosan nem igazak!
d) Mi történik, ha minden húzás után visszatesszük a kihúzott golyót?
tanulói munkafüzet 0611. Hány eset van?
3. feladatlap
1. Három gombócos (csokoládé, málna, eper ízekből egyet-egyet) fagylaltot veszünk tölcsérben, a
gombócokat egymás tetejére rakják. Ábrázold gráffal, és számold össze az összes lehetőséget a
gombócok sorrendjére!
2. Az 1, 3, 5, 7 számjegyek egy-egy számkártyán szerepelnek.

a) Hány 5-tel osztható négyjegyű számot lehet összerakni belőlük?
b) Hány négyjegyű számot lehet összerakni belőlük?
3. Az iskolai szövegértés verseny első négy helyezettje: Anna, Kata, Dóra és Erna.
a) Hányféle sorrendben végezhettek az első négy helyen, ha nem volt holtverseny?
b) Hányféleképpen lehetséges, hogy a második helyen Dóra végezzen, ha nem volt holtverseny?
c) Hányféle sorrendben végezhettek, ha a harmadik helyen holtverseny volt?
4. Színezzük négy különböző színnel a kis négyzeteket (egy kis négyzet egyszínű). Hány lehetőség
van, ha
a) a kis négyzetek helye rögzített?
b) nem tekintjük különbözőnek azokat az eseteket, melyek forgatással egymásba átvihetők?
5. Hányféle sorrendben vehetjük fel a következő ruhadarabokat?

a) kabát, zokni, cipő
b) sapka, kabát, zokni, cipő
10 matek „A” – 6. évfolyam – 061. gondolkodási módszerek tanulói munkafüzet
Feladatgyűjtemény
1. Az étkezőben választhatunk paradicsomleves és zöldborsóleves közül, rizs, sült burgonya és
vegyes zöldségköret, valamint rántott sajt, sült hús és tejfölös hús közül, melyekhez süteményt
vagy pudingot lehet választani. Hányféleképpen állíthatjuk össze az ebédünket, ha
a) paradicsom levest és rántott sajtot választunk, hozzá valamelyik köretet és desszertet?
b) csak köretet eszünk feltéttel (sajttal vagy hússal)?
c) nem eszünk desszertet?
d) háromfogásos ebédet eszünk, és bármit választhatunk a felsoroltak közül?
2. Két gombócos fagylaltot veszünk, kapható eper, málna, csokoládé, citrom, vanília fagyi. Fontos
számunkra a tölcsérben a gombócok sorrendje. Rajzolj!
a) Hányféleképpen választhatunk, ha mindkét gombóc különböző?
b) Hányféleképpen választhatunk, ha ugyanabból a fajtából több gombócot is vehetünk?
3. Dorka perselyében 1 db 100 forintos, 2 db 50 forintos, 4 db 10 forintos pénzérme van. Kiráz a per-
selyből egymás után három érmét.
Hányféle lehet a sorban kirázott három érme?
Mennyi lehet a kirázott pénzösszeg?
Mondjunk olyan állításokat, melyek biztosan igazak; lehet, hogy igazak; lehetetlenek a kipotyogott
érmékre!
b Anna, Kata és Dóra annyiszor nézik meg a kedvenc előadásukat, ahány különböző módon le tud-
nak ülni egymás mellé.
a) Hányszor nézik meg ezt az előadást?
b) Az első előadáson elhatározták, hogy senki sem arra a helyre ül, amelyik jegy a kezében van.
Hányféleképpen lehetséges ez?
c) Minden előadás előtt beülnek a cukrászdába egy kerek asztal köré. Lehetséges-e, hogy min-
den alkalommal különféleképpen üljenek, ha a kerek asztalnál csak az számít, hogy kinek ki a
szomszédja (azaz a kerek asztalt körbe forgathatónak gondoljuk)?
5. Hányféleképpen lehet sorba rendezni a lányok nevének betűit?

DÓRA
KATA
ANNA
6. a) Hány négyjegyű szám képezhető a 2, 0, 0, 6 számkártyákból? (Ez azt jelenti, hogy minden kár-
tyát pontosan egyszer használhatunk fel.)
b) Hány legfeljebb négyjegyű szám képezhető a 2, 0, 0, 6 számkártyákból? (Ez azt jelenti, hogy
minden kártyát legfeljebb egyszer használhatunk fel.)
0621. MODUL
egész számok
Mit tudunk az egész
számokról?
Készítette: Zsinkó Erzsébet
12 matek „A” – 6. évfolyam – 062. egész számok tanulói munkafüzet
1. feladatlap
emlékezz!
Egész számok
Természetes számok: 0, 1, 2, 3, 4 …
Egész számok: …–3, –2, –1, 0, 1, 2, 3
1. Készítsd elő a 2. sz. melléklet kártyáit! Válogasd szét a kártyákat aszerint, hogy mennyit érnek! Írd
le a kártyák értékeit bontott alakban! Folytasd!
–2-t ér –1-t ér 0-t ér

–5 + 4
2. a) Írd a hőmérők alá, milyen hőmérsékleteket mutatnak!
………… ………… ………… ………… ………… ………… …………
Írd le a hőmérők által mutatott hőmérsékleteket növekvő sorrendben!
………… ………… ………… ………… ………… ………… …………
b) Hogyan változott a hőmérséklet egyik napról a másikra? Jelöld fölfelé mutató ferde nyíllal, ha
emelkedett és lefelé mutató ferde nyíllal, ha süllyedt a hőmérséklet! Azt is írd le, hogy mekkora
volt a változás!
3
h k sz cs p sz v
tanulói munkafüzet 0621. Mit tudunk az egész számokról? 13
3. a) Jelöld az időtengelyen születésed időpontját (A), és ahhoz viszonyítva a felsorolt eseményeket!
Édesanya 20 évvel Édesanya

születése születése után
B: Édesapád születése
C: Testvére(i)d születése
D: Iskolakezdésed
E: Ennek a tanévnek a kezdete.
b) Állapítsd meg, hogy hány év telt el két általad kiválasztott időpont között!
c) Hány évesek lesznek a szüleid, amikor te 20 éves leszel? Hány év lesz köztük akkor a korkülönb-
ség?
4. A folyók áradását és apadását egy meghatározott vízálláshoz viszonyítják. Jelöljük ezt 0 cm-es víz-
szintnek. Jelölje negatív előjel azt a helyzetet, amikor a vízállás a 0 szint alatt van! Mikor változott
többet a vízszint, ha
a) 12 cm-ről – 5 cm-re vagy 5 cm-ről –12 cm-re változott?
b) –12 cm-ről 5 cm-re vagy – 5 cm-ről –12 cm-re változott?
c) – 4 cm-ről –9 cm-re vagy – 4 cm-ről 5 cm-re változott?
Állapítsd meg azt is, hogy a fenti esetekben mikor következett be apadás és mikor áradás!
2. feladatlap
1. A számegyeneseken egyesével lépkedtünk, megjelöltük a –2 helyét, és megadtuk a növekedés irá-
nyát. Add meg azokat az egész számokat, amelyeknek a piros vonalon van a helyük!
a) b)
–2
–2
c)
–2
d)
–2
2. Készíts számegyenest, és jelöld ki rajta azt a szakaszt, amelynek

egyik végpontja másik végpontja
a) 1 4
b) – 4 –1
c) – 4 1
d) 4 –1
Sorold fel a szakaszon található egész számokat növekvő sorrendben!
Milyen távol vannak a szakaszok végpontjai a 0-tól?
3. Használd az 1. sz. melléklet kártyáit! Húzz egy kártyát, írd a pontsorokra a bontott alakját, és hason-
lítsd a megadott számokhoz! Tedd ki közéjük a <, > vagy = jelet!
–4 ………… –2 ………… 0 …………
–4 ………… –2 ………… 0 …………
–4 ………… –2 ………… 0 …………
3. feladatlap
emlékezz!
Ellentett:
A számegyenesen a 0-tól egyenlő távolságra található számok egymás ellentettjei. (Például: a +4 ellentettje
a – 4, a – 4 ellentettje a +4.)
Abszolútérték:
Egy számnak a számegyenesen a 0-tól mért távolsága. (Például: a +4 és a – 4 abszolútértéke is 4.
A 4 két számnak is abszolútértéke, a +4-nek és a – 4-nek.)
1. Írd a *-gal jelölt pontok fölé, melyik szám helyét jelölik! Jelöld meg piros ponttal mindegyik szám
ellentettjét!
0 1
0 1
Kösd az első számegyenesen jelölt számokat a második számegyenesen jelölt abszolútértékükhöz!

2. Melyik igaz?
a) Egy szám ellentettje lehet nagyobb a számnál.
b) Minden szám ellentettje kisebb magánál a számnál.
c) Van olyan szám, amelynek az ellentettje egyenlő magával a számmal.
d) Minden negatív szám ellentettje egyenlő az abszolútértékével.
3. a) Készíts számegyenest, és ábrázold a megadott számokat!

24, –21, –12, 18, 13, – 6, 5
b) Ábrázold a fent megadott számok ellentettjét!
c) Ábrázold az a) feladatban adott számok abszolútértékét!
4. feladatlap
1. Megjelöltük számegyenesen azokat a szakaszokat, ahol olyan egész számok vannak, amelyek
igazzá teszik valamelyik nyitott mondatot. Melyik nyitott mondat melyik szakaszhoz tartozhat?
a)
0 1
b)
0 1
c)
0 1
d)
–9 < < –1 –3  < 4 –6 < < 2 –6  0
–5   1 –4 <  3 –6 < < 0 –8  < –1
2. Jelöld számegyenesen azokat az egész számokat, amelyek igazzá teszik a nyitott mondatokat!
Jelöld színessel azt a vonalat, amelyen megtalálod azokat az egész számokat, amelyek igazzá teszik
az adott nyitott mondatot:
kékkel: < –2
pirossal: –2  < 2
zölddel: 2  .
5. feladatlap
1. Írj nyitott mondatot, amelyet igazzá tévő egész számok a színessel megjelölt vonalon vannak!
A szomszédos osztóvonalak szomszédos egész számokat jelölnek, a nyíl a számok növekedésének
irányát jelzi!
a) b) c)
0 0 0
d) e) f)
0
0
0
2. Mely egész számok lehetnek a piros vonalakon, ha a beosztás egyesével történt? Írj róluk nyitott
mondatot is!
a) b)
0 0
c) d)
0 0
feladatgyűjtemény
1. A téli szünetben Évi barátaival síelni ment. Minden nap felhívta szüleit telefonon, beszámolt a napi
programról és az időjárásról is. Évi megfigyelte, hogy otthon minden nap 5 °C-kal hidegebb volt,
mint a síparadicsomban.
Állapítsd meg a hiányzó hőmérsékleteket!
A hőmérséklet (°C)
a síparadicsomban 8 5 2 4 6
otthon 1 –2 –1
2. Januárban minden reggel megfigyeltük, hány fokot mutatott a hőmérő. A táblázat mutatja a heten-
kénti leghidegebb és legmelegebb hőmérsékletet:
leghidegebb legmelegebb
1. hét: –5 –1
2. hét: –8 3
3. hét: –1 5
4. hét: 1 3
Melyik héten fordulhatott elő 0 °C?

3. Adj meg 5 egymást követő egész számot, amelyek között szerepel a –1 is! Keresd meg az összes
megoldást!
4. Adj meg a számegyenesen olyan szakaszokat, amelyeken található egész számok mindegyike
a) nagyobb – 5-nél és kisebb 3-nál;
b) nagyobb –3-nál és kisebb 5-nél!
Sorold fel a szakaszon található egész számokat!
5. Rajzolj egy számegyenest, és jelöld meg rajta két egész szám helyét, amelyek 4 egységnyi távol-
ságra vannak! Legyen
a) mindkét szám negatív, de egyik se legyen – 6-nál kisebb;
b) egyik negatív, a másik pozitív;
c) az egyik szám a 0;
d) mindkét szám kisebb 5-nél, és egyik szám se legyen negatív;
e) mindkét szám negatív és nagyobb –3-nál!
6. Az alábbi számegyeneseken megjelöltük két-két szám helyét. Jelöld mindegyiken a 0 helyét!
–5 3 –6 8
–20 10 –12 3
– 50 30 –200 100
a) A megjelölt számok közül melyik van legközelebb a 0-hoz?

b) A megjelölt számok közül melyik a legnagyobb?
c) A megjelölt negatív számok közül melyik a legnagyobb?
d) A megjelölt számok közül melyik a legkisebb?
e) A megjelölt negatív számok közül melyik a legkisebb?
7. Alkoss 10 számjegyből öt kétjegyű számot, lásd el a számokat pozitív vagy negatív előjellel úgy,
hogy illeszkedjenek ebbe a sorba! A tíz számjegy mindegyikét csak egyszer használd fel!
– 50 < < –5 < < –18 < 30 < < 55 < < 88 <
8. Megjelöltük az időszalagon a gyerekek születési időpontját egymáshoz viszonyítva.
A B C E F
Állapítsd meg, melyik állítás igaz, melyik hamis!
a) A a legidősebb.
b) E fiatalabb, mint F.
c) Van két-két gyerek, akik között ugyanakkora a korkülönbség.
d) Ha a legfiatalabb gyerek legalább egy éves, akkor van már iskolás a gyerekek között.
A gyerekek között hárman testvérek. Kik lehetnek ők, ha a testvérek között több mint egy év
korkülönbség van?
9. A kör alakú papírra írt összeg készpénzt, a téglalap alakú lapra írt összeg adósságot jelent.
500 300 200 100 450 300 50 100
Mi a gyerekek nevének kezdőbetűje, ha igazak az állítások:

C-nek lenne a legkevesebb pénzre szüksége, hogy törleszteni tudja az összes adósságát.
B-nek van a legkevesebb pénze.
D-nek akkor is maradna pénze, ha törlesztené az összes adósságát.
A-nak és C-nek együtt olyan a vagyoni helyzete, mint B-nek.
10. Rajzolj egy számegyenest! Jelöld meg rajta a 2, –1, 0, 5 helyét!

Jelöld kékkel a számok ellentettjeinek helyét!
Keress a megjelölt számok közül olyanokat, amelyek 3 egységnyi távolságra vannak egymástól!
11. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám abszolútértéke

a) pozitív;
b) nulla;
c) negatív!
Melyik számra gondolhattam?
12. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám ellentettje

a) pozitív;
b) nulla;
c) negatív.
Melyik számra gondolhattam?
13. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy 6; 5; 4; 3; 2; 1; 0 egységnyi távolságra van a számegye-
nesen
a) az ellentettjétől;
b) az abszolútértékétől!
Adj meg minden lehetséges megoldást!
14. Két gép közül az első a bedobott szám ellentettjét dobja ki, a másik a szám abszolútértékét.
ellentetje
Töltsd ki a táblázatot!
–2 0 –4 –3 5 –1 10 2 –5 1 4
ellentettje
a) Válogasd ki a –2, 0, – 4, –3, 5, –1, 10, 2, – 5, 1, 4 közül azokat a számokat, amelyekre a két gép
egyenlő számokkal válaszol!
Gyűjts még ilyen egész számokat!
b) Válogasd ki a fenti számok közül azokat, amelyeket a gépekbe dobva az első gép kisebb szám-
mal válaszol, mint a második gép!
Gyűjts még ilyen egész számokat!
c) Keress olyan egész számot, amelyet a gépekbe dobva az első gép nagyobb számot dob ki, mint
a második gép!
15. Mi van távolabb a tenger szintjétől:

a) A Kékestető csúcsa (1014 m) vagy a Földközi tengerben 1020 m mélységre ereszkedett merülő-
szerkezet?
b) A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja (Holt-tenger árka: –397 m) vagy Badacsony teteje
(437 m)?
0622. MODUL
egész számok
Egész számok összeadása
és kivonása
1. feladatlap
1. a) Tegyél a pénztárcákba 2 Ft-ot! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és mennyi lett utána!
A 1 forintot (+1), a 1 forintról szóló adósságot ér (–1)!
………… + +2 = ………… ………… + +2 = …………
………… + +2 = ………… ………… + +2 = …………
b) Vegyél el a pénztárcákból –2 Ft-ot! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és mennyi lett utána!
………… – –2 = ………… ………… – –2 = …………
………… – –2 = ………… ………… – –2 = …………
c) Hasonlítsd össze az a) és b) feladatot! Mit tapasztalsz?

tanulói munkafüzet 0622. Egész számok összeadása… 23
2. a) Tegyél a pénztárcákba –2 Ft-ot! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és mennyi lett utána!
………… + –2 = ………… ………… + –2 = …………
………… + –2 = ………… ………… + –2 = …………
b) Vegyél el a pénztárcákból –2 Ft-ot! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és mennyi lett utána!
………… – +2 = ………… ………… – +2 = …………
………… – +2 = ………… ………… – +2 = …………

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy szám elvétele, illetve az ellentettjének a hozzáadása egyenlő ered-
ményhez vezet. Egy szám hozzáadása, illetve ellentettjének elvétele ugyancsak egyenlő számokat ered-
ményez. Ennek ismeretében áttérhetünk a szakirodalomban gyakran használatos jelölési rendszerre, amely
többnyire az előjeleket a műveleti jelekkel egy szinten jelöli.
Például:
–1 – (+3) = –1 + (–3) = –1–3 = –4
–1 – (–3) = –1 + (+3) = –1+3 = 2
–1 + (+3) = –1 – (–3) = –1+3 = 2
–1 + (–3) = –1 – (–3) = –1–3 = –4
2. feladatlap
1. S
zámfeladatok írják le a hőmérséklet változását. Jelöld a hőmérőkön a mért hőmérsékleteket! Men-
nyi volt és mennyi lett?
szombat vasárnap hétfő kedd

5–8 –5 + 2
Készíts időjárás-jelentést szombattól keddig!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2. Írd le a vízállás-jelentéseket számfeladattal! A folyó közepes vízállását jelölik 0-val. A közepes

vízállásnál nagyobb értékeket pozitív, az annál kisebb értékeket negatív számmal jelöljük.
A folyó
10 cm-ről 8 cm-t apadt
–10 cm-ről 8 cm-t emelkedett
10 cm-ről 8 cm-t emelkedett
–10 cm-ről 8 cm-t apadt
3. Viszonyítsd a napokat a mai naphoz! Jelöld a mai napot 0-val! Írd le az időpontokat számfeladattal!
Állapítsd meg, milyen napokat jelölnek ezek az időpontok!
a) 1 héttel ezelőtt;
b) 1 hét múlva;
c) tegnapelőtthöz képest 5 napra;
d) tegnap múlt egy hete;
e) holnap lesz 2 hete;
f) holnaputánhoz képest 2 hét múlva.
3. feladatlap
1. a) Tegyél a pénztárcákba annyit, amennyit a kép alatt látsz! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és
mennyi lett utána!
………… + +10 = ………… ………… + –10 = …………
………… + +20 = ………… ………… + –20 = …………
b) Vegyél el a pénztárcákból annyit, amennyit a kép alatt látsz! Írd le, mennyi volt bennük előtte, és
mennyi lett utána!
………… – –10 = ………… ………… – +10 = …………
………… – –20 = ………… ………… – +20 = …………

2. Kösd össze az egyenlőket!
a) 9 + (–5) 9–5 b) 90 + (–50) 90 – 50
–9 + (–5) –9 + 5 –90 + (–50) –90 + 50
–9 – (–5) 9+5 –90 – (–50) 90 + 50
c) 900 + (–500) 900 – 500 d) 9000 + (–5000) 9000 – 5000
–900 + (–500) –900 + 500 –9000 + (–5000) –9000 + 5000
–900 – (–500) 900 + 500 –9000 – (–5000) 9000 + 5000
3. Jelöld a számok helyét a számegyenesen!

a)
–10 –5 –1 0 1 5 10
0–5 2–5 –(–2) az 5 ellentettje 2 + (– 5) 0 – (–2) 0+2
b)
–100 –50 –10 10 50 100

0
0 – 50 20 – 50 –(–20) az 50 ellentettje 20 + (– 50) 0 – (–20) 0 + 20
c)
–50 –10 0 10 50
0 – 15 40 – 15 15 –(–5) a 35 ellentettje 45 + (– 5) 0 – (–20) 0 + 35
d)
–50 –10 0 10 50
0 – 65 –60 – 5 –5 –(–50) a 65 ellentettje 45 + (– 15) 0 – (–65) 0 – (–55)

4. feladatlap
1. Hasonlítsd össze, melyik nagyobb! Azt is állapítsd meg, hogy mennyivel nagyobb az egyik a
másiknál!
a) 78 + 19 78 + 20 b) 78 + 19 80 + 20
78 + (–19) 78 + (–20) 78 + (–19) 80 + (–20)
–78 + (–19) –78 + (–20) –78 + (–19) –80 + (–20)
–78 + 19 –78 + 20 –78 + 19 –80 + 20
2. Írd a számokat olyan sorrendbe, hogy könnyű legyen kiszámolni a számok összegét! Változtatha-
tod a tagokat is, ha biztos vagy benne, hogy az összeg nem változik!
–43 + (–18) + 27 + (–12) + 13 = =

72 + 49 + (–51) + (–21) + (–14) = =
51 + (–2) + (–5) + 23 + (–4) + 17 = =
3. Az összeadás tagjainak célszerű változtatásával számold ki az összeget!
77 + (–19) + 27 = =
–109 + (–29) + 38 = =
43 + (–42) + 44 = =
4. Változtasd a kivonásokat összeadásra úgy, hogy az összeg ne változzon!
a) 2 – 6 + (–2) – 4 = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b) 2 – 6 – 2 – 4 = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
c) ( 2 – 6 ) + (–2) – (–4) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
d) 2 – (–6) – (+2) – (–4) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. feladatlap
1. Rakd ki játékpénzzel, és keresd meg a nyitott mondatok megoldását!
a) 7 + = –7 e) 17 + = –7
b) (–7) – =7 f) (–17) – =7
c) + 7 = –7 g) + 17 = –7
d – (–7) = 7 h) – (–17) = 7
álassz egy nyitott mondatot a)-tól d)-ig, és fogalmazd meg a kérdést a párodnak szavakkal.
V
Például: Melyik az a szám, amelyet 7-hez adva, az összeg –7?
A párod találja ki, hogy melyik nyitott mondathoz alkottad a kérdést!
Cseréljetek szerepet!
2. Használd a számegyenest a nyitott mondatok megoldásához! Keresd az összes olyan egész számot,
amely igazzá teszi a nyitott mondatot!
a) –3 < –6 + <3
b) –3  –6 + <3
c) –3 < –6 + 3
d) –3  –6 + 3
Hasonlítsd össze, mi a különbség a négy feladatban és a megoldásaikban!
3. Gondoltam két egész számot. Az egyik 3-mal nagyobb a másiknál. A két szám összege –5. Melyik
két számot gondoltam?
Válassz, melyik nyitott mondat készülhetett ehhez a kérdéshez!
a) +( + 3) = –5
b) + 3 = –5
c) +( – 3) = –5
4. A számegyenesen megjelölt számok közül melyik két számra igaz, hogy az összegük negatív?
–14 –10 –5 –1 0 1 5 10
5. A kétjegyű kerek tízesek közt keresd meg az összes olyan számpárt, ami igazzá teszi a következő
nyitott mondatot:
x + y = –20
Gyűjtsd táblázatba a „jó” számpárokat!
y
6. A kerek százasok közt keress olyan számpárokat, amelyek igazzá teszik a következő nyitott mon-
datot:
x + y = –100
Gyűjtsd táblázatba a „jó” számpárokat!
6. feladatlap
1. A világ legnagyobb tengeri hegycsúcsa (Monte
Pico) 399 méterrel alacsonyabb, mint a Föld leg-
magasabb hegycsúcsa (Mount Everest), amely
8848 m magas. A tengerből kiemelkedő része
2351 méter. A hegynek mekkora része van víz
alatt?
Hogy írhatod le a hegy lábát jelző adatot a tenger
szintjéhez viszonyítva?
világon a legnagyobb hegy (Mauna Kea) 1357

A
méterrel magasabb a Mount Everestnél, mégsem
ez a legmagasabb hegy a Földön, hiszen mind
össze 4205 méterrel emelkedik a tenger szintje
fölé. Milyen mélyen van a hegy legalacsonyabb
Monte Pico
pontja a tengerszint alatt?
Mit lehet még ezekből az adatokból megtudni?
Fogalmazz meg további kérdéseket!
Mount Everest
Mauna Kea
2. A legmélyebb tengeri barlang (Dean’s Blue Hole) a tenger szintje alatt 202 méterre található.
Dean’s Blu Hole algák
Ennél több mint 60 méterrel mélyebben találtak élő algákat. Milyen mélyen élhetnek növények a
tengerszint alatt?
3. Mint tudjuk, az óceán legmélyebb pontja: –10 911 m. A legmélyebben élő halat ettől kevesebb, mint
3 kilométerrel magasabban találták. Milyen mélyen találhatták ezt a halat?
7. FELADATLAP
1. a) Add meg a négyzet csúcsainak koordinátáit!
b) Válassz egy rácspontot a négyzet valamelyik oldalán! Mondd meg a párodnak a pont koordiná-
táit! A társad válaszoljon egy másik ponttal, amelyik a négyzet ugyanezen oldalán van! Foly-
tassátok szerepcserével!
1 x
c) Fogalmazzátok meg közösen, milyen összefüggés van a négyzet egy-egy oldalán lévő rácspon-
tok koordinátái között!
d) Jelöld meg az oldalak felezőpontját, add meg mindegyik pontot koordinátáival! Milyen sok-
szöget határoz meg ez a négy pont? Kösd össze a pontokat, jelöld különböző színnel a négyszög
oldalait! Írj igaz állításokat az egy oldalra eső rácspontok koordinátáiról!
e) Mit mondhatsz a két négyszög területéről?
FELADATgyűjtemény
1. Kösd a rövid vízállásjelentéseket a megfelelő számfeladatokhoz!
A folyó
–3 cm-ről 6 cm-t apadt –3 + 6
3 cm-ről 6 cm-t emelkedett –3 – 6
–3 cm-ről 6 cm-t emelkedett 3–6
3 cm-ről 6 cm-t apadt 3+6
2. Viszonyítsd az éveket a jelenlegi évhez! Jelöld ezt az évet 0-val! Írj a történetekről számfeladato-
kat!
a) 6 évvel ezelőtt kezdtük az iskolát.
b) 6 év múlva befejezzük a középiskolát.
c) 2 évvel ezelőtt még ezt mondtam: 4 év múlva döntenem kell, hogy hol tanulok tovább.
d) Most már csak 2 évem van a döntésig.
3. Á llapítsd meg, hogy mekkora érték van a pénztárcában, és kövesd a változásokat!
(A 1 forintot, a 1 forintról szóló adósságot ér!)
a) Változtasd a pénztárca tartalmát 3-szor 1-1 forint hozzáadásával!

Írd le a tevékenységeket számtan nyelven is!
b) Változtasd a pénztárca tartalmát 3-szor 1-1 forint adósságlevél hozzáadásával!
Írd le a tevékenységet matematikai jelekkel!
4. Elvétellel hozd létre a szükséges változtatást! Mindegyik tevékenységről írj műveletet!
a) Érjen a pénztárca tartalma 4 Ft-tal kevesebbet!

b) Érjen a pénztárca tartalma 4 Ft-tal többet!
5. C
serélj ki érmét adósságlevélre vagy adósságlevelet érmére úgy, hogy a pénztárcában lévő érték
változzon!
a) Legyen az összeg 4 Ft-tal több!

b) Csökkentsd az összeget 2 Ft-tal!
c) Érjen az összeg –2 Ft-ot!
6. Építsd fel a számpiramist összeadással!

a) b)
–4 –2 –40 –20
–6 3 –60 30
Változtasd meg az alsó sorban található számok sorrendjét, és építs így is egy piramist! Lehet-e a
csúcsszám pozitív?
7. Állapítsd meg, melyik igaz (i), melyik hamis (h)!
a) 60 – 90 = 20 + (–50) b) –70 – (–90) < 0 + 20
17 – (–15) > –17 + (–15) 125 – (–35) > 125 + (–35)
130 + (–45) = –130 + 45 35 + (–47) = 32 + (–50)
–36 + 19 = –35 + 20 –49 + 75 = –44 + 70

8. Úgy tedd ki a <, > vagy = jelek valamelyikét, hogy igaz legyen az állítás!
a) 70 – 90 70 + (–90) b) 70 – 90 50 – 70
45 – (–15) –45 + (–15) 25 – (–35) 25 + (–35)
30 + (–45) –30 + 45 35 + (–40) 30 + (–45)
–45 + 80 45 – 80 –40 + 85 –47 + 80
9. Játsszatok párban!
Vegyetek a markotokba mindketten 12 piros-kék korongot, és dobjátok azokat az asztalra magatok
elé!
Érjen a piros 10-et, a kék (–10)-et!
a) Állapítsátok meg, ki dobott többet, és mennyivel!
Legyen ez az összeg a nagyobbat dobó játékos jutalompontja!
b) Mennyit dobtatok összesen?
Legyen ez a kisebb számot dobó játékos jutalompontja!
Néhány játék után fogalmazzátok meg, lehet-e az a) jutalompont több b)-nél!
Milyen dobások esetén kaphat a nagyobbat dobó több jutalompontot a kisebbet dobónál?
Mi a véleményed a jutalompont elnevezésről?
Elképzelhető-e, hogy mindkét játékos ugyanannyi jutalompontot írhat magának?
10. Végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (–9) + 8 = b) 8 – 9 + (–8) – 9 =
(–9) – 8 = 8 – (–9) + [(–8) – 9] =
9 + (–8) = 8 + (–9) – (–8) + 9 =
(–9) + (–8) = 8 + (–9) – [(–8) + 9] =
9 – (–8) = (8 – 9) – (–8) – (–9) =
(–9) – (–8) = (8 – 9) – [(–8) – (–9)] =
11. Töltsd ki a bűvös négyzetek üres mezőit!
a) b) c)
1 –2
–9 –1 –1 –60 –20 20
5 2 0 0
12. Húzz a tanár által adott számkártyákból négy számot.

Írd a számokat a betűk helyére olyan sorrendben, hogy igaz legyen az állítás!
x+y<z–v
13. Válassz x és y helyére –6-nál nem kisebb és +6-nál nem nagyobb egész számot úgy, hogy igaz állí-
táshoz juss! Keress minél több megoldást!
a) x + y = 0
b) x + y < –9
c) x + |y|  –3
d) |x – y|  3
14. A világon a leghidegebb lakott település Oroszországban van, ott már –68°C-ot is mértek. Ma-
gyarországon 2003-ban közel –32°C volt a leghidegebb hőmérséklet. Mennyivel alacsonyabb ennél
az Oroszországban mért hőmérséklet?
15. Még az egészséges embereket is megviseli a hirtelen bekövetkező hőmérséklet-változás. Figyeld

meg a táblázatot, amely egy hetes hőmérséklet-ingadozást mutat be!
H K Sz Cs P Sz V
–1 2 0 –4 –10 –4 0
Ábrázold diagramon a hőmérsékleteket, és olvass a diagramról!

Két érdekes adat a világ más pontjairól:
a) A világon eddig jegyzett legkülönösebb hőmérséklet-emelkedés igen rövid idő alatt következett
be. 2 perc alatt –20°C-ról 7°C-ra emelkedett a hőmérséklet. Mennyit változott ekkor 2 perc alatt
a hőmérséklet?
b) Az egy nap alatt bekövetkezett legnagyobb hőingadozás során 7°C-ról –49°C-ra esett a
hőmérséklet. Mekkora volt a változás?
16. Olvasd le az összetartozó számokat! Írd ezeket a számpárokat táblázatba és írd le, mi lehet a
hozzátartozó gép működési szabálya!
0 1
0 1
17. Készíts táblázatot a gép működésének megfelelően! Ábrázold az összetartozó számpárokat párhu-
zamos számegyenes-páron és koordináta-rendszerben is!
(A – a ellentettjét jelöli!)
= – –8
0 1
0 1
18. a) Színezd pirosra azokat a rácspontokat, amelyek első koordinátája legalább –3, de nem nagyobb
3-nál!
b) Színezd kékre azokat a rácspontokat, amelyek második koordinátája legalább –3, de nem
nagyobb 3-nál!
c) Fogalmazd meg, mi igaz azokra a pontokra, amelyeket pirosra is és kékre is színeztél!
1 x
0623. MODUL
egész számok
Szorzás és osztás
egész számokkal
1. FELADATLAP
TUDNIVALÓ
Szorzás negatív számmal
Megállapodás szerint, a negatív számmal való szorzás eredménye a szám abszolútértékével való szorzás
eredményének az ellentettje.
1. Mit jelent a (–1)-szerezés a számegyenesen? Válassz egy egész számot a számegyenesen, jelöld
ugyanolyan színnel a szám és (–1)–szeresének helyét!
–10 –5 0 1 5 10
Írd le számfeladattal!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2. Válassz egy egész számot a számegyenesen, jelöld ugyanolyan színnel a szám 2-szeresének és (–2)-
szeresének helyét!
–10 –5 0 1 5 10
Írd le számfeladattal!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3. Egy gyalogos egyenletesen haladva sétál egyenes úton. Átlagosan 50 m-t tesz meg 1 perc alatt a
nyíl irányában.
itt vagyok most
0 50 (m)
Válaszd ki a történetekhez a megfelelő számfeladatot, és keresd meg a gyalogos helyét a szám-

egyenesen!
8 perc múlva egy üzlethez érkezik. 50 · (–8)
6 perccel ezelőtt látott egy mókust. 50 · (–6)
8 perccel ezelőtt még felhős volt az ég, 50 · 8

hol volt ekkor?
Az üzlethez érkezése előtt 2 perccel 50 · (–2)

találkozik egy ismerősével.
2 perccel ezelőtt egy harkály kopácsolt a 50 · (8 – 2)

mellette lévő fán. Hol van a fa?
tanulói munkafüzet 0623. Szorzás és osztás egész számokkal 39
2. FELADATLAP
1. Milyen egész számok teszik igazzá az egyenlőségeket?
a) (–7) · = –28 d) · (–7) = 28 g) · 9 = –36
b) 7 · = –28 e) · (–7) = –28 h) · (–9) = 36
c) (–7) · = 28 f) (–9) · = –6 i) · (–9) = –36
2. A gép a bedobott számokat megszorozza (–6)-tal. Folytasd a táblázat kitöltését!
7 9 5 –4 –8 –6
· (–6) –18 18 42
Írd le a bedobott ( ) és a kijövő ( ) számok közti kapcsolatot!
3. Töltsd ki a táblázat üres mezőit!
· 2 –4 –7
5 10 0
–8
–1 1
–3 21
6
3. FELADATLAP
1. Oldd meg a konkrét feladatokat, mielőtt kitöltenéd a táblázatokat!
Nem biztos, hogy mindegyik kérdésre lehet egyértelműen válaszolni!
a) Milyen lesz két egész szám összege?
2. tag pozitív negatív 0

1. tag 20+10 = 10+0 =
pozitív (–20)+(–10) = (–10)+(–20) =
negatív 20+(–10) = 10+(–20) =
0 (–20)+10 = (–10)+20 =
b) Milyen lesz két egész szám különbsége?
kivonandó
pozitív negatív 0
kisebbítendő 20–10 = 10–20 =
pozitív (–20)– (–10) = (–10)– (–20) =
negatív 20– (–10) = 10– (–20) =
0 (–20)– 10 = (–10)– 20 =
c) Milyen lesz két egész szám szorzata?
2. tényező
pozitív negatív 0
1. tényező 20 · 10 = 10 · 20 =
pozitív (–20) · (–10) = (–10) · (–20) =
negatív 20 · (–10) = 10 · (–20) =
0 (–20) · 10 = (–10) · 20 =
d) Milyen lesz két egész szám hányadosa?
osztó
pozitív negatív 0
osztandó 20 :10 = 10 : 0 =
pozitív (–20) : (–10) = –(–10) : 0 =
negatív 20 : (–10) = 0 : (–20) =
0 (–20) : 10 = 0:0=
2. Írd le a 48-at szorzatalakban! Keress minél több megoldást! A tényezők egész számok legyenek!
Készítsd el a (–48) szorzatalakjait is!
4. FELADATLAP
1. Töltsd ki a táblázatot!
• (–8) (–4) (–2) 2 4 8 (–9) (–6) (–3) 3 6 9
(–12)
(–6)
(–4)
(–3)
(–2)
12
2. Keress az előző táblázatban olyan sorokat vagy oszlopokat, amelyek alapján választ adhatsz a kér-
désekre!
Hogyan változik a szorzat, ha
a) az első tényezőt 2-szeresére változtatjuk;
b) a második tényezőt 2-szeresére változtatjuk;
c) mindkét tényezőt 2-szeresére változtatjuk;
d) az első tényezőt (–2)-szeresére változtatjuk;
e) a második tényezőt (–2)-szeresére változtatjuk;
f) mindkét tényezőt (–2)-szeresére változtatjuk?
3. A z 1. feladat táblázatában színezd kékre a 2 · (–3) szorzatot! Színezd sárgával az összes olyan mezőt,
ahol ennek a számnak a 6-szorosát találod! Figyeld meg, hogyan változtak a tényezők!
4. Színezd a táblázatban zöldre a 24-et! Legyen a 24 az osztandó! Írj osztásokat!

Hogyan változik a hányados, ha
a) az osztót 2-szeresére változtatjuk;
b) az osztót a felére változtatjuk;
c) az osztót (–2)-szeresére változtatjuk?
5. FELADATLAP
1. Tedd ki a < , > , = jelek közül a megfelelőt!
20 · (–4) 10 · (–8) 20 · (–3) 6 · (–20)
(–4) · (–12) (–12) · 4 (–5) · (–12) |-5| · |–12|
(–10) · (–12) 10 · 12 (–2) · 3 (–10) · 15
2. a) A műveletek elvégzése nélkül kösd össze az egyenlőket!
(–3) · 8
12 · (–2) (–6) · (–4)
3 · (–6)
(–3) · 4
2 · 12
(–3) · (–8)
4 · (–6)
b) Rendezd növekvő sorrendbe a különbözőket!
3. Írd az üres keretekbe a hiányzó számokat, illetve a nyilakra a hiányzó műveleteket!
a) b)
·2 ·3 ·3
10 10
· (–6)
c) d)
·2 · (–3) · (–2)
10 10
·6
4. Jelölj meg az előző feladatlap táblázatában három oszlopot, amelyben két oszlopba írt számok
soronkénti összege a 3. oszlop számait adja! Írj róluk számfeladatokat!
5. Keress további érdekességeket a táblázatban! Találsz magyarázatot is ezekre az érdekességekre?
6. · ·
Válassz mindegyik keretbe egy-egy számot! Írd valamelyik keretbe a 2-t vagy az ellentettjét; egy
másikba a –3 és a 3 közül válassz; az utolsóba a –5 vagy az 5 kerüljön!
Lesznek-e a különböző módon kijelölt szorzatok között egyenlők? Sejtésedet ellenőrizd számolás-
sal!
Írd le azt a szorzatalakot, amelyikből a legegyszerűbb kiszámolni a (–2), 3 és a (–5) számok szorza-
tát!
6. FELADATLAP
1. Végezd el a kijelölt szorzásokat!
a) 20 · 3 = b) 21 · 3 = c) 19 · 3 =
20 · 2 = 21 · 2 = 19 · 2 =
20 · 1 = 21 · 1 = 19 · 1 =
20 · 0 = 21 · 0 = 19 · 0 =
20 · (–1) = 21 · (–1) = 19 · (–1) =
20 · (–2) = 21 · (–2) = 19 · (–2) =
20 · (–3) = 21 · (–3) = 19 · (–3) =
20 · (–4) = 21 · (–4) = 19 · (–4) =
20 · (–5) = 21 · (–5) = 19 · (–5) =
Mit gondolsz, melyik sorozatnak lesz tagja a –140, –190, –420, –350?
Indokold az elképzelésedet!
2. Folytasd a szorzótáblák kiterjesztését a negatív számokkal való szorzással!
a) 6 · 10 = b) 3 · 10 = c) 9 · 10 =
6·9= 3·9= 9·9=
6·8= 3·8= 9·8=
6·7= 3·7= 9·7=
6·6= 3·6= 9·6=
6·5= 3·5= 9·5=
6·4= 3·4= 9·4=
6·3= 3·3= 9·3=
6·2= 3·2= 9·2=
6·1= 3·1= 9·1=
6·0= 3·0= 9·0=
6 · (–1)= 3 · (–1)= 9 · (–1)=
6 · (–2)= 3 · (–2)= 9 · (–2)=
6 · (–3)= 3 · (–3)= 9 · (–3)=
6 · (–4)= 3 · (–4)= 9 · (–4)=
6 · (–5)= 3 · (–5)= 9 · (–5)=
6 · (–6)= 3 · (–6)= 9 · (–6)=
6 · (–7)= 3 · (–7)= 9 · (–7)=
6 · (–8)= 3 · (–8)= 9 · (–8)=
6 · (–9)= 3 · (–9)= 9 · (–9)=
6 · (–10)= 3 · (–10)= 9 · (–10)=
Keress érdekességeket a sorozatokon belül és a sorozatok között!

3. Képezd a sorozat hat tagját, és jelöld a számok helyét a számegyenesen! Írd le a sorozat néhány
tagját, és képezz új sorozatot a szomszédos tagok különbségéből!
a) 1-től indulva 2-szerezéssel;

–5 0 5
. .1 . . . . . . 2 . . . . . . .4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . .1 . . . . . . .2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b) (–1) -től indulva 2-szerezéssel;

–5 0 5
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
c) 1 -től indulva (–2)-szerezéssel;

–5 0 5
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
d) (–1) -től indulva (–2)-szerezéssel!;

–5 0 5
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Indulj a 2-től!
a) Képezz sorozatot 2-szerezéssel!
b) Képezz sorozatot (–2)-szerezéssel!
Hasonlítsd össze a sorozatokat az előző feladat sorozataival! Fogalmazd meg észrevételeidet!
5. Indulj a (–2)-től!
a) Képezz sorozatot 2-szerezéssel!
b) Képezz sorozatot (–2)-szerezéssel!
Hasonlítsd össze a sorozatokat az előző feladat sorozataival! Fogalmazd meg észrevételeidet!
7. FELADATLAP
1. Válaszd ki a –10-nél nagyobb, de a 10-nél kisebb egész számok közül azokat, amelyek igazzá teszik
a nyitott mondatokat! Készíts a füzetedbe mindegyik feladathoz számegyenest, és jelöld rajta a
nyitott mondatot igazzá tevő számokat!
Hogyan változna a feladatok megoldása, ha tetszőleges egész számok között keresgélhetnénk?
a) · 4 < 24 b) · (–4) > –24
· 4 > 24 · (–4) < 24
· 4 = 24 · (–4) = 24
c) · 4 < –24 d) –24 < · 4 < 24
· 4 > –24 –24 < · (–4) = 24
· 4 = –24
2. Írj a feladatokról nyitott mondatot, és keresd a számot!

a) Melyik az a szám, amelyben háromszor van meg a –3
b) Hányszor van meg a –4 a 12-ben?
c) Melyik szám van meg a 24-ben –8-szor?
d) Hányszor kell venni a –4-et, hogy –32-t kapjunk?
e) Melyik szám ötszöröse a –30?
f) Hányszor van meg a 0-ban a –2?
g) Melyik számban van meg ötször a 0?
h) Melyik szám 0-szorosa a 12?
i) Hányszorosa a 0-nak a 10?
3. Írd a számokat egy-egy cédulára: –6; –5; –4; –3; –2; –1; 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6!
a) Keverd össze őket, és húzz ki közülük két számot!
Gyűjtsd külön csoportba azokat a számpárokat, amelyek igazzá teszik az x · y = 12 nyitott mon-
datot! Keresd az összes megoldást!
b) Gyűjtsd külön csoportba azokat a számpárokat, amelyek igazzá teszik az x · y = –12 nyitott
mondatot! Keresd az összes megoldást!
8. FELADATLAP
1. Egy csiga mászik egyenletes tempóval fölfelé a fán, minden órában 3 cm-es utat tesz meg. Moz-
gásáról pillanatfelvételeket készítettünk, és ezeket egymás mellé helyeztük. 0-val jelöltük az első
felvétel időpontját és a csiga akkori helyzetét.
Ilyen ábrát kaptunk:
Pillanatfelvételek a lassúbb csigáról

cm
15
12
0
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 ennyi óra
telt el
–3
–6
–9
–12
Jelöld, milyen felvétel készülhetett volna 2 óra, 5 óra múlva!

És ha korábban is fényképeztünk volna?
2. Milyen „fotósorozat” készülhetne arról a csigáról, amelyik óránként 4 centimétert tesz meg? Készíts
táblázatot, és rajzold le a fotókat az előzőhöz hasonlóan!
a felvétel ideje
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
(x óra)
a megtett távolság
0
(y cm)
Írd le nyitott mondattal, milyen kapcsolat van a felvétel ideje és a csiga helyzete között!
Pillanatfelvételek a gyorsabb csigáról

cm
15
12
0
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 ennyi óra
telt el
–3
–6
–9
–12
3. Két csiga mászik, az egyik óránként 4 cm-t tesz meg, a másik 3-at. Mit olvashatsz le a pillanat-
felvételekről? Mit gondolsz, utoléri-e a gyorsabb csiga a lassúbbat?
Mekkora volt a távolság köztük az első felvétel előtt 2 órával?
Két csiga
cm
12
0
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 ennyi óra
telt el
–3
–6
–9
–12
4. Mit olvashatsz le a három csigáról készült fotósorozatról?

Állapítsd meg, melyik állítás igaz!
a) Két csiga fölfelé, egy lefelé mászik a rúdon.
b) A fölfelé mászó csigák közül az egyik 2-szer akkora távolságot tesz meg egy óra alatt, mint a
másik.
c) A lefelé araszoló csiga a leglassúbb.
d) A fölfelé mászó csigák fognak leghamarabb találkozni.
e) Lesz olyan időpont, amikor mind a három csiga ugyanakkora magasságban lesz.
f) Két órával az első fotó előtt két csiga között több, mint 20 centiméter volt a távolság.
Három csiga
cm
15
12
0
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 ennyi óra
telt el
–3
–6
–9
–12
9. FELADATLAP
1. Töltsd ki a táblázatot, és jelöld az összetartozó számokat a párhuzamos számegyenes-páron!
a) y = 12 – x
x –12 –6 3 –3 4 –1 1
y –6 6
0 1
0 1
b) y = (–2) · x
x –12 –6 3 –3 4 –1 1
y –6 6
0 1
0 1
c) x · y = 12
x –12 –6 3 –3 4 –1 1
y –6 6
0 1
0 1
2. Milyen kapcsolat van az egymáshoz rendelt számok között?

a)
–15 –10 –5 0 5 10 15
–15 –10 –5 0 5 10 15
b)
–15 –10 –5 0 5 10 15
–15 –10 –5 0 5 10 15
3. Bontsd a 36-ot minden lehetséges módon két egész szám szorzatára!

Készíts a számpárokhoz táblázatot! A táblázatba gyűjtött számpárok legyenek pontok koordinátái!
Ábrázold a pontokat koordináta-rendszerben! A füzetedben dolgozz!
4. Bontsd a –36-ot minden lehetséges módon két egész szám szorzatára!

Készíts a számpárokhoz táblázatot, és jelöld a pontokat koordináta-rendszerben! A füzetedben dol-
gozz!
FELADATgyűjtemény
1. Pótold a hiányzó számokat, illetve írd a nyilakra a hiányzó műveleteket!
a) · (–8) c) e) · (–7)
7 –9 36 –21
b) d) f)
· (–4) · –7
–2 –6 –9 28 12
: (–3)
2. Építsd fel a piramist szorzással! (Két egymás melletti téglalapra írt szám szorzata adja a fölöttük
álló számot.)
a) b)
–16 –320
–8
1 –10 10 –1 1 2
1 –2
Írd a piramis alsó sorában kapott számokat más sorrendbe! El lehet-e helyezni a számokat olyan
sorrendbe, hogy a csúcsszám növekedjen?
a) b)
Válassz a piramis alsó sorába a –3; –2; –1; 0; 1; 2; 3 számok közül úgy, hogy a csúcsszám negatív
legyen!
3. Töltsd ki a táblázat üres mezőit! Az osztandó az első oszlopban, az osztó az első sorban található.
a)
: –10 2 10 5
60 –30
10 –4
–30
–4
–6
b) A kitöltött táblázatban karikázd be ugyanolyan színnel az egyenlő számokat! Írd le a hozzájuk

tartozó osztásokat, és fogalmazd meg, hogyan változott az osztandó és hogyan az osztó!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Számítsd ki a sorozat első három tagját, aztán folytasd még négy további taggal!
a) 2; 2 · 2; 2 · 2 · 2; ...
b) –2; –(2 · 2) ; –(2 · 2 · 2); ...
c) (–2); (–2) · (–2); (–2) · (–2) · (–2); ...
d) –(–2); –[(–2) · (–2)]; –[(–2) · (–2) · (–2)]; ...
5. Keresd az egész számok között a nyitott mondatok megoldását!
a) :2=6 b) : (–2) = 6
(–12) : = 6 (–12) : = –6
12 : = 6 12 : = –6
c) :3=4 d) : (–6) = 2
(–12) : = 4 (–12) : =6
12 : = –3 12 : = –2
6. Válaszd ki a –13-nál nagyobb, de a 13-nál kisebb egész számok közül azokat a 4-gyel osztható
számokat, amelyek igazzá teszik a nyitott mondatokat! Készíts a füzetedbe mindegyik feladathoz
számegyenest, és jelöld rajta a nyitott mondatot igazzá tevő számokat!
a) : 4 < 3 b) : (–4) > –3
: 4 > 3 : (–4) < 3
: 4 = 3 : (–4) = 3
c) : 4 < –3 d) –3 < : 4 < 3
: 4 > –3
: 4 = –3 e) –3 < : (–4) = 3
Hogyan változna a feladatok megoldása, ha tetszőleges egész számok között keresgélhetnénk?
7. Töltsd ki a táblázatot! Jelöld meg az összetartozó számokat koordináta-rendszerben!
x –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3
x⋅3
0624. MODUL
egész számok
Műveletek sorrendje
1. FELADATLAP
1. A műveletek elvégzése nélkül állapítsd meg, melyik nagyobb és mennyivel!
Változtasd meg az így létrejött egyenlőtlenségek valamelyik oldalát úgy, hogy igaz egyenlőséghez
juss! Például:
a) –6 + (–4) < –4 + (–2) –6 + (–4) + 4 = –4 + (–2)

4
vagy –6 + (–4) – (–4) = –4 + (–2)
vagy –6 + (–4) = –4 + (–2) – 4
vagy –6 + (–4) = –4 + (–2) + (–4)
b) 6 + (–3) –6 + 3
c) 6 – (–4) 6–4

d) –6 – (–3) –3 – (–6)
e) –6 + 4 –4 + (–6)
f) –6 – (–4) –4 – (–2)
2. A műveletek elvégzése nélkül próbáld megkeresni a hiányzó számot! Írd le a matematika nyelvén,
hogyan gondolkodtál! Erre a leírásra mintát ad az első példa.
a) –46 + (–19) = –45 + (–20) –46 – (–1) + [(–19) + (–1)] = –45 + (–20)
b) 298 + (–317) = 300 + ………
c) 68 – (–47) = 70 – ………
d) –688 – (–103) = ……… – (–100)
e) –67 + 49 = –70 + 50 + ………
f) –446 – 154 = ……… – 150

tanulói munkafüzet 0624. Műveletek sorrendje 57
3. Egészítsd ki a hiányos mondatokat, hogy igazak legyenek! Mutass mindegyik állításra legalább egy
példát!
a) Ha egy összeg egyik tagját növeljük és a másik tagját ugyanannyival csökkentjük, az összeg
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b) Ha egy összeg valamely tagjához hozzáadunk egy negatív számot, akkor az összeg
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
c) Az összeget kétféleképpen növelhetjük:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Fogalmazd meg, hogyan kell változtatni
– a kisebbítendőt, hogy a különbség növekedjen: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– a kivonandót, hogy a különbség növekedjen: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– a kisebbítendőt és kivonandót, hogy a különbség ne változzon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Á llapítsd meg, melyik igaz, melyik hamis! Indokolj! Csak akkor használj zárójelet, ha feltétlenül
szükséges!
a) 28 – [(–7) + (+3)] = 28 – (–7) – (+3)
b) 28 – [(+7) + (+3)] = 28 + 7 – 3
c) 28 – [(–7) – (+3)] = 28 + 7 – (–3)
d) 28 – [(+7) – (–3)] = 28 – 7 + (–3)
5. Tedd ki a „<”, „>” vagy „=” jelet! Számolással ellenőrizd az elképzelésedet!
a) 32 – (–12) + (–9) 32 – [(–12) + (–9)]
b) 32 – (–12) – (+9) 32 – [12 + (–9)]
c) 32 + (–12) + (–9) 32 – 12 – 9
d) 32 + (–12) – (–9) 32 – (12 + 9)

2. FELADATLAP
1. Figyeld meg, hogyan változnak a tényezők és hogyan a szorzat!
a) 4 · 5 b) 4 · (–5) c) (–4) · (–5)
8 · 15 8 · (–15) (–8) · (–15)
12 · 10 12 · (–10) (–12) · (–10)
Jegyezd le, hogyan számolható ki az első szorzatból a következő két szorzat!
2. Hasonlítsd össze a szorzatokat, melyik kisebb a másiknál! Találsz-e egyenlőket?
a) 21· 6 20 · 6 b) 21· (–6) 42 · (–12)

(–21) · 6 (–20) · 6 21· (–6) 42 · (–3)
21· (–6) 20 · (–6) 21· (–6) (–21) · 6
(–21) · (–6) (–20) · (–6) 21· (–6) 20 · (–5)
3. Változtasd az osztandót és az osztót úgy, hogy a hányados ne változzon!
a) 72 : 12 = b) (–48) : 8 =
c) 100 : (–10) = d) (–90) : (–3) =
4. Dönts az állítások igazságáról! Mutass példákat a döntésed alátámasztására!

a) Pozitív előjelű számok szorzata és hányadosa is pozitív.
b) Negatív előjelű számok hányadosa negatív.
c) Különböző előjelű számok hányadosa negatív.
d) A szorzat nő, ha valamelyik tényezőjét 6-szorosra változtatjuk.
e) A hányados növekedhet, ha az osztandót csökkentjük és az osztót változatlanul hagyjuk.
5. Melyik művelet végezhető el, melyiknek nincs értelme?

a) 0 : (–3) = b) (–3) : 0 = c) 0 ⋅ (–3) =
0 : 0 = 0:0= 0⋅0=
0 : 3 = 3:0= 3⋅0=
6. Dönts az állítások igazságáról! Mutass példákat a döntésed alátámasztására!

a) A 0-ban bármelyik egész szám 0-szor van meg.
b) A 0 minden negatív számban 0-szor van meg.
c) Minden pozitív szám 0-szor van meg a 0-ban.
d) 0-val nem lehet osztani.
e) Van olyan szám, amelyben az 5 0-szor van meg.
7. Készítsetek elő 4 piros-kék korongot!

Az 1. korong egyik oldalára írjátok a 2-t, a másikra a –3–at! A második korong egyik oldalára a –2,
a másik oldalára a 3 kerüljön! A harmadik korongra a 3-at és a –5–öt és a negyedikre a –3-at és az
5-öt írjátok!
Először válassz az állítások közül:
a) A szorzat páros szám lesz.
b) A szorzat páratlan szám lesz.
c) A szorzat pozitív szám lesz.
d) A szorzat negatív szám lesz.
e) A szorzat 10-zel osztható szám lesz.
f) A szorzat osztható lesz 3-mal.
Ezután a négy korongot egyszerre feldobjuk, és a dobott számokat összeszorozzuk.
Végezzétek el a kísérletet 10-szer! A csoportban mindenki 1 pontot kap, akinek a választott állítása
igaz lett a dobott számok szorzatára és –1 pontot kap az, akinek az állítása hamis. 10 dobás után
összesítsétek a pontjaitokat!
3. feladatlap
1. Keress kapcsolatokat az egy oszlopban álló számok között! A változások megfigyelésével végezd el
a műveleteket!
a) (–40) · 10 b) 40 · (–10) c) (–40) · 9
(–40) · 8 40 · (–12) 40 · (–9)
(–40) · 18 (–40) · (–12) 40 · 9 · (–2)
(–40) · 38 (–38) · (–12) (–40) · 2 · 9
(–38) · 8 38 · (–12) (–38) · 9· 2
2. Keress különböző számítási módokat a szorzások elvégzéséhez!

a) 13 · (–48)
b) (–49) · 32
c) (–25) · (–13)
d) 63 · 27
e) (–24) · 19
f) 600 · (–91)
3. Számítsd ki a szorzatokat célszerű műveleti sorrendet alkalmazva!

a) 2 · (–63)· (–5) d) 31· (–125) · 0 · 4
b) 92 · (–4)· (–5) e) (–4)· (–4) · 15
c) (–4) · (–73)· 25 f) 50· (–27) · (–3) · 2
4. Számítsd ki a műveleteket a legegyszerűbben!

a) 25 · (–16) : (–8) · (–4) d) 31 · (–125) · 0 · 4
b) 92 · (–4) + 16 ⋅ (–2) e) [(–48) – 64] : (–4)
c) (–4) · (–73) · 25 f) [50 – (–27) : (–3)] · 2
5. Számítsd ki!
a) 12 · [(–23) – (–25)] + 32 : (–4)
b) (–33) : (–3) – 11 · (–5)
c) (–23) – (–25) + 48 : 12 · (–4)
d) 23 – (–25) + 48 : [12 · (–4)]
6. Írd le műveleti jelekkel, majd számítsd ki!

a) (–18) és 26 összegének a (–4)-szerese;
b) (–18) és 26 különbségének a negyed része;
c) 18 (–4)-szeresének és (–26) (–4)-szeresének az összege;
d) 18 (–4)-szeresének és (–26)-nak az összege.
4. FELADATLAP
1. Mindegyik számegyenesről olvasd le azokat az egész számokat, amelyek helye a számegyenesen
a zölddel jelölt vonalon van! Válaszd ki azt a nyitott mondatot, amelyet az egész számok közül a
számegyenesről leolvasott számok tesznek igazzá!
x > –10
0 1
–10 < x < –3
0 1
–10  x  –3
–10 > x
0 1
–10 < x  –3
0 1
–10  x < –3
0 1 –10 > x vagy x > –3

2. A számegyenesen lépegess, úgy keresd a nyitott mondatok megoldását az egész számok körében!
a) 7 + 4 + x = 0 7 + 4 + x < 0 7+4+x>0
0 1
b) (–7) + 4 + x = 0 (–7) + 4 + x < 0 (–7) + 4 + x > 0
0 1
c) (–7) – 4 + x = 0 (–7) – 4 + x < 0 (–7) – 4 + x > 0
0 1
d) (–7) – (–4) + x = 0 (–7) – (–4) + x < 0 (–7) – (–4) + x > 0
0 1
5. FELADATLAP
1. Gyűjtsd össze, melyik feladatnak hány megoldását várod az egész számok körében!
Pontosan 1 megoldása lesz:
Néhány megoldása lesz:
Végtelen sok megoldása lesz:
Nem lesz megoldása:
a) –3 + x = x – (–24) b) –3 – x = –2 – x – 1 c) x – (–3) = –24
d) x + (–3) < –24 + x e) –3 + x  –24 f) x – (–3) = –24 – x
g) x · (–3) = –24 h) (–24) : x = (–6) · x i) (–3) · x < (–24) · x
A nyitott mondatok megoldása után hasonlítsd össze a megoldások számát a becsléseddel!

FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Adok öt számot: –16; –8; –4; +2; +1. Helyezd el ezeket az öt keretben úgy, hogy az eredmény
a) a lehető legnagyobb legyen – + – + =
b) a lehető legkisebb legyen – + – + =
a lehető legközelebb legyen!

c) – + – + =
a 0-hoz
d) kerek tízes legyen – + – + =
Elképzelésedet ellenőrizd számolással!
2. Ebben a műveletsorban hiányzik a számok előjele.

Adj a számoknak előjelet úgy, hogy az eredmény
a) a lehető legnagyobb legyen ( 1) – ( 3) + ( 9) – ( 27) + ( 81) =
b) a lehető legkisebb legyen ( 1) – ( 3) + ( 9) – ( 27) + ( 81) =
a lehető legközelebb legyen

c) ( 1) – ( 3) + ( 9) – ( 27) + ( 81) =
a 0-hoz
d) 5-re végződjön! ( 1) – ( 3) + ( 9) – ( 27) + ( 81) =
3. Adok öt számot: +1, –12, +23, –34, +45. Helyezd a keretekbe a számokat úgy, hogy az eredmény
a) a lehető legnagyobb legyen – ( + )–( + )=
b) a lehető legkisebb legyen –( + )–( + )=
a lehető legközelebb
c) –( + )–( + )=
legyen a 0-hoz
d) 23 legyen! –( + )–( + )=

4. Adok néhány számot: –7; –5; –3; –2, +2; +3; +5; +7.
Válogass a keretekbe a számok közül úgy, hogy az eredmény
a) a lehető legnagyobb legyen · · · · =
b) a lehető legkisebb legyen · · · · =
c) kerek tízes legyen · · · · =
páros legyen,
d) · · · · =
de ne végződjön 0-ra!
5. A szürkére színezett négyszögekbe ezek közül a számok közül válassz: –60; –30; 30; 60; a többi
négyszögbe pedig ezek közül: –5; –3; –2; 2; 3; 5!
Legyen a műveletsor eredménye
a) a lehető legnagyobb / · · / =
b) a lehető legkisebb / · · / =
c) páratlan / · · / =
d) 1000 körül! / · · / =
6. Folytasd a sorozatot egyenlő lépésekkel!

a) 120; 108; 96; …
b) 100; 89; 78; …
Próbáld meg előre kitalálni, mi lesz a sorozat 10.; 15.; 20. tagja!
7. Folytasd a sorozatot! Írd alá a különbségeket!
81 79 76 74
Mit gondolsz, melyik szám lesz tagja a sorozatnak a következők közül?

44 39 27 21 –1 –17 –28 –44 –50
Írj a –50-nél nagyobb negatív számok közül további 5 számot, amelyek tagjai lesznek a sorozat-
nak!
a) · 4 < 20 e) · (–4) > –24

b) · 4 > 20 f) · (–4) < 24
c) · 4 < –24 g) –24 < · 4 < 20
d) · 4 > –24 h) –24 < · (–4) < 20
a) · 4 –10 < 20 e) · (–4) +10 > –24

b) · 4 –10 > 20 f) · (–4) – (–10) < 24
c) · 4 +10 < –24 g) –24 < · 4 +10 < 20
d) · 4 –10 > –24 h) –24 < · (–4) –10 < 20
10. V
álaszd ki a –10-nél nagyobb, de a 10-nél kisebb egész számok közül azokat, amelyek igazzá teszik
a) ( – 10) · 4 < 24 e) ( – 10) · 4 > 24

b) ( + 10) · 4 < 24 f) ( + 10) · 4 > 24
c) · 4 – 10 · 4 < 24 g) · 4 – 10 · 4 > 24
d) · 4 + 10 · 4 < 24 h) · 4 + 10 · 4 > 24
Hasonlítsd össze a megoldásokat! Mely nyitott mondatok megoldásai egyenlők?

0625. MODUL
egész számok
Gyakorlás, mérés
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Írd a táblázatba a hiányzó számokat, illetve a nyilakra a műveleteket!
·2 · (–2)
5 –5 7 –7
16 –16
16 –16
Írd le a változók közötti kapcsolatokat nyitott mondatokkal!
2. A gép működése alapján töltsd ki a táblázat üres mezőit!
a b a 6 7 –3 –9 –8
b –8 –6 0 36 –4
a·b a·b 28 –24 60 72 20 32
3. Válaszd ki a (–6)-nál nagyobb, de a 8-nál kisebb egész számok közül azokat, amelyek igazzá teszik
a) · 8 = 16 e) · (–8) = (–16)
b) · (–8) = 16 f) · (–8) = 48
c) · 8 = (–24) g) · (–8) + 16= (–48)
d) · (–8) = (–24) h) · (–8) – 16= (–48)
tanulói munkafüzet 0625. Gyakorlás, mérés 67
4. Számolás nélkül kösd össze az egyenlőket!
(–350) · 7 + 350 · (–3) 700 : 2 + (–350) · 7
(–350) · 7 + 350 (–350) · 14
(–350) · 10 – 350 · (–2) (–350) · 5 · 2
(300 + 50) · (–2) · 2 –(350 · 7 + 350)
350 · (–10) 350 · 7 · (–7)
A különbözőket írd le (–350) · alakban, és rendezd a szorzat alakú számokat növekvő sor-
rendbe!
5. Melyik sorozatnak tagja a –100 és melyiknek a 100?

a) Indulj 1-től! Váltakozva adj hozzá, aztán vegyél el egyre nagyobb számot a sorozat tagjaiból!
1 3 0 4
+2 –3 +4 –5
b) Hasonlóan képezd a sorozatot, mint az előbb, de kezdd az 1 hozzáadásával, és csak páratlan

számokat adj hozzá, illetve vegyél el!
1 2 –1
+1 –3 +5 –7
c) Hasonlóan képezd a sorozatot, mint az előbb, de kezdd a 2 elvételével, és csak páros számokat
adj hozzá, illetve vegyél el!
1 –1
–2 +4 –6 +8
6. Melyik sorozatnak tagja a –1000 és melyiknek az 1000?

Indulj 1-től! Szorzással képezd a sorozat tagjait! Négy különböző szorzótényezőt használj!
a)
1 2
·2 ·5 · (–2) · (–5) ·2
b)
1 2
·2 · (–2) ·5 · (–5) ·2
c)
· (–5) ·5 · (–2) ·2 · (–5)

7. Pótold a hiányzó műveleti jeleket úgy, hogy igaz állításhoz juss!
a) [600 90 (–10) (–5) · 2 · 5 · (–2)] : 2 (–200) = 0
b) [600 90 (–10) (–5) · (–2) · 5 · (–2)] : 2 (–200) = 200
c) [600 (90 10) 5 · 2 · 5 · 2] : 2 (–200) = 400
d) [600 (– 90 10) 5 · 2 · 5 · (–2)] : 2 200 = 0
8. Írj a számok közé műveleti jeleket úgy, hogy a műveletsor eredménye közel kerüljön a 100-hoz!
Zárójeleket is használhatsz!
a) 1 4 5 6 (–2) 3
b) (–1) (–4) 5 6 2 3
c) (–6) (–5) 1 (–4) 3 2

0631. MODUL
tengelyes
tükrözés
Képek és tükörképek
Készítette: Birloni Szilvia
70 matek „A” – 6. évfolyam – 063.tengelyes tükrözés tanulói munkafüzet
Boldizsár Ildikó: Az árnyék meséje

Valamikor réges-régen az árnyékok is színesek voltak. Az embereknek nem kellett tükörbe tekin-
teniük, ha meg akarták nézni magukat, elég volt rápillantaniuk az utca kövére vagy a ház falára, és
rögtön látták, hogy csálén áll a kalapjuk, leszakadt a kabátaljuk, netán falevelet, madártollat sodort
hajukba a szél. Az árnyékok engedelmesen követték az embereket, és nagyon büszkék voltak pompás
külsejükre. Nem volt közöttük két egyforma, mint ahogy az emberek világában sem akadt ilyen. Ha
az emberek megálltak, hogy elbeszélgessenek, az árnyékok is szóba elegyedtek egymással:
– Hallottátok, mi történt azzal a zöld kockás fickóval? – kérdezgették. Vagy: – Nem tudjátok, mi
lehet a piros sapkással? Olyan régen láttuk! És hol van az a sárga hasú a csíkos nadrágjával?
Így volt ez hosszú időn keresztül, s talán örökre így is maradhatott volna, ha egy napon az egyik
árnyék azt nem gondolja magában:
„Miért kell nekem folyton az ember nyomában járni? Miért nem mehetek oda, ahová én akarok?
Unom már, hogy mindig őt kell követnem, az ő ritmusára kell lépnem, az ő mozdulatára kell emelnem
a karom. Akkor kell ébrednem, amikor ő kikel az ágyból, s csak akkor aludhatok el, ha ő már álomra
hajtotta a fejét. Elég volt ebből!”
Az árnyék még aznap elmondta bánatát a többieknek. Az árnyékok sugdolózni kezdtek egymás
között:
– Igaza van! – mondogatták. – Mi nem akarjuk többé követni az embereket! – Így hát azon kezdték
törni árnyékfejüket, hogyan szabadulhatnának meg tőlük. A kisfiú árnyéka azt eszelte ki, hogy délben,
amikor össze kell zsugorodniuk, töpörödjenek, olyan kicsire, amilyenre csak tudnak, és ne kezdjenek
növekedni, amikor a Nap továbbindul az égen. De a többiek nem akarták ezt, mert attól féltek, hogy
örökre kicsik maradnak. A mesemondó árnyéka azt találta ki, bújjanak álruhába, és elmesélte, hogy
az állatok között is vannak olyanok, amelyek álruhát tudnak ölteni. Ezen egy kis vita támadt, mert
nem hitték el neki, de a tudós árnyéka elmagyarázta, hogy valóban vannak álruhás állatok: a tövises
sáska a levelekhez tud hasonlítani, a botsáska a fák ágaihoz, az üvegsügér a víz színéhez, a sziklahal
a kőhöz, az egyszínű lepényhalból pedig még kockás sakktábla is válhat, ha nagyon akarja. Ezen az
árnyékok jót nevettek, és már sorolták is, ki milyen álruhába bújna legszívesebben: teáskanna... füles
kosár... hintaszék... vitorlás hajó. De egyiküknek sem sikerült, hiába próbálgatták.
– Tudjátok mit? – szólalt meg akkor a futó árnyéka. – Szökjünk meg az emberektől!
– Ez az! – kiabálták a többiek. – Szökjünk meg tőlük! – De hogyan?
– Talán akkor a legkönnyebb, amikor alszanak. Lemászunk az ágyukról, és csöndben kisurranunk
a házak ajtaján. A tisztáson megvárjuk egymást… – mondta az árnyék, de befejezni már nem tudta a
mondatot, mert a futó futásnak eredt.
Nagy volt az izgalom azon az estén az árnyékok között. A kislány árnyéka annyira izgatott volt,
hogy elfelejtette utánozni a kislányt fogmosás közben. A táncosnő árnyéka mindent összekevert: ha a
táncosnő a bal kezét emelte, ő a jobbot tette fel, ha a jobb lábát lendítette, neki a balja lendült. Szeren-
csére senki nem vette észre a tévedéseket.
Aztán eljött az éjszaka. Az árnyékok búcsú nélkül hagyták ott az embereket, és boldogan gyüle-
keztek a tisztáson. A sötétben nem látták jól egymást, s hogy zajt ne csapjanak, hang nélkül indultak
az erdő felé. Vándoroltak egész éjszaka, siettek, hogy minél messzebb kerüljenek az emberektől.
Menet közben arról álmodoztak, milyen jó lesz végre,
hogy nem kell senkit utánozniuk, milyen jó lesz majd
azt csinálni, amihez kedvük van.
Az éjszaka után eljött a reggel is. Fölkelni készült a
Nap, megrezzent a levegő, ébredeztek a fák és a vizek.
Az erdő lassan megtelt fénnyel, s a fény ébresztgetni
kezdte a színeket is. De hiába jött szemét dörzsölgetve a
piros, ásítozva a zöld, álomittasan a világoskék, az erdő
közepét nem tudták beragyogni.
Ott, az erdő közepén, száz meg száz fekete alak
kuporgott, ott kuporgott az egész árnyékvilág. Abban a
pillanatban, amikor leváltak az emberről, és kisurrantak
az ajtókon, elveszítették színeiket, kockáikat, pöttyeiket
meg csíkjaikat, és egyformák lettek valamennyien, egy-
tanulói munkafüzet 0631. Képek és tükörképek 71
forma feketék. Bánták már a szökést, siratták engedetlensé-

güket, és fordultak volna is vissza azonnal, de nem ismerték a
visszafelé vezető utat. Az emberek, akik ébredés után rögvest
a keresésükre indultak, késő délután találtak rájuk, de hiába
ölelkezett össze ki-ki a maga árnyékával, már semmi sem úgy
volt, mint azelőtt: az árnyékok nem láthatták többé az ember-
ben magukat, és az ember sem láthatta magát bennük.
– Mégiscsak az én tervem sikerült! – sírta a mesemondó
árnyéka. – Van ugyan álruhánk, de ezt az álruhát mi már
soha többé nem vethetjük le.
1. FELADATLAP
1. A játék tapasztalata alapján írd a táblázat rovataiba az „azonos”, „különbözik”, „megegyezik”, illetve
„ellentétes” szavak valamelyikét!
méret forma előre-hátra irány forgás iránya
valódi árnyék
árnyék játék
tükör játék
2. Válaszd ki, hogy melyik eredeti és melyik tükörkép!
Melyiknél volt nehéz a dolgod, és miért?

3. a) Színezd ki az építményeket úgy, hogy egymás tükörképei legyenek!
b) Keress párokat, melyek egymással tükrös helyzetbe hozhatók!
4. Páros feladat: Készítsetek a színesrúd-készletből egy-egy építményt! Cseréljetek helyet, és mind-

ketten készítsétek el a másik építményének tükörképét!
5. Figyeld meg a természetben előforduló tükröződéseket! Gyűjts hasonló képeket újságokból, albu-
mokból vagy az internetről, és készítsetek tablót belőlük!
2. FELADATLAP
1. a) Keresd meg a tükör helyét! Kiindulásként mindig ezt a rajzot használtuk:
Állapítsd meg, hogy hol lehetett a tükör, amikor ezeket a képeket kaptuk!
b) Készítsetek egymásnak a csoportban hasonló rejtvényt a kép alapján! (Helyezzétek el valahová

a tükröt, rajzoljátok le, amit láttok, majd adjátok tovább társatoknak!) Legyen ez a cápa a kiin-
dulási ábra, vagy rajzoljatok magatoknak valami mást!
2. Az utasításnak megfelelően tükrözd a levelet tengelyesen, másolópapír segítségével!
TUDNIVALó
Ha a síkban megadunk egy egyenest, és a sík minden pontját úgy mozgatjuk, hogy a megadott egyenes
pontjai önmagukba kerülnek, az általa határolt félsíkok pedig felcserélődnek, akkor tengelyes tükrözést
hajtottunk végre. A megadott egyenest tengelynek nevezzük.
3. Végezd el a tükrözést a megadott tengelyre másolópapír segítségével. Figyelj, ahol nem jelöltünk
meg pontot a tengelyen, ott ezt neked kell megtenned!
a) b)
c) d)
e) Minden rajz eredetijén jelölj meg 1-1 pontot színessel! Figyeld meg, hogy a megjelölt pont hová
kerül a mozgatás után, és jelöld azonos színnel!
4. Ezeket a rajzokat tükrözéssel készítettük. Keresd meg a színessel jelölt részek tükörképét, és szí-
nezd azonos színnel. Ha kell, használj másolópapírt vagy zsebtükröt!
3. FELADATLAP
1. A P pontnak a t tengelyre vonatkozó tükörképe P’. Rajzold meg a színessel jelölt szakaszok tükör-
képét azonos színnel!
A
P P’
C
t
a) Mi lesz az AP szakasz tükörképe?

b) Mi lesz a PB szakasz tükörképe?
c) Mi lesz a PC szakasz tükörképe?
d) Mit lehet elmondani a szakaszokról és tükörképeikről?
e) Mit veszel észre a PB és BP’ szakaszokon?
2. A P pontnak a t tengelyre vonatkozó tükörképe P’. Rajzold meg a színessel jelölt szögek tükörképét
azonos színnel!
Segítség: a BAP szög az A csúcsnál lévő kékkel jelölt szög.
A
a) Mi lesz az APB szög tükörképe?
b) Mi lesz a BAP szög tükörképe? P P’
c) Mi lesz PBA szög tükörképe?
d) Mi lesz PCB szög tükörképe?
e) Mit mondhatunk el szögről és tükörképéről?
f) Keresd meg, és jelöld be a PCP’ szöget! B
g) Keresd meg, és jelöld be a PAP’ szöget!
h) Mit veszel észre ezeknél a szögeknél? C
t
TUDNIVALÓ
A tengelyes tükrözésnél mozgatással bármely alakzat fedésbe hozható a tükörképével. Ezt röviden úgy
mondjuk, hogy a két alakzat „egybevágó”.
A mozgatásból az is következik, hogy a szakaszok és a szögek nagysága nem változik. Ezért azt mondjuk,
hogy a tengelyes tükrözés távolságtartó és szögtartó.
4. FELADATLAP
1. Osszátok szét a négy pontot: A(–5; 1), B(–2; 0),
C(–2; 2), D(0; –6) a csoporton belül. Mindenki
végezze el a saját pontjával a tükrözést, és írja
az eredményt a táblázatba. Amikor mindenki
elkészült a saját pontjával, osszátok meg, és írjá-
tok be a táblázatba egymás eredményeit! Aki
előbb készen van, válasszon magának még egy
pontot az E, F és G közül, és azzal is végezze el
a tükrözéseket!
a) Olvasd le a pontok koordinátáit, és írd a táb-
lázat megfelelő helyére!
b) Tükrözd a pontod az x tengelyre, a tükörkép
színe legyen piros! Olvasd le a piros pont
koordinátáit, és írd a táblázat megfelelő
helyére!
c) Tükrözd az eredeti pontot az y tengelyre, a
tükörkép színe most legyen kék! Olvasd le a
kék pont koordinátáit, és írd a táblázat megfelelő helyére!
d) Tükrözd az eredeti pontot a zöld egyenesre, a tükörkép színe legyen zöld! Olvasd le a zöld pont
koordinátáit, és írd a táblázat megfelelő helyére!
eredeti A( ; ) B( ; ) C( ; ) D( ; ) E( ; ) F( ; ) G( ; )
x-re A( ; ) B( ; ) C( ; ) D( ; ) E( ; ) F( ; ) G( ; )
y-ra A( ; ) B( ; ) C( ; ) D( ; ) E( ; ) F( ; ) G( ; )
zöldre A( ; ) B( ; ) C( ; ) D( ; ) E( ; ) F( ; ) G( ; )
2. a) Ábrázold a pontokat a koordináta-rendszerben, és kösd össze őket a megadott sorrendben egye-

nes vonalakkal!
(–3; 2), (–10; 2), (–9; 0), (–3; 0), (–1; 2), (–3; 2), (–3; 9), (–8; 3), (–3; 3)
b) Tükrözd a kapott képet a piros egyenesre!

c) Színezd a (–1; 2) és (–10; 2) pontokat összekötő szakaszt kékre! Keresd meg a tükörképét, és azt
is színezd kékre! Mit lehet elmondani a kék szakaszokról?
d) Színezd a (–3; 3), (–3; 9) és (–8; 3) pontok által meghatározott háromszöget pirosra. Keresd meg
a tükörképét, és azt is színezd pirosra! Mit tudsz elmondani a piros háromszögekről?
e) Van-e olyan rész a rajzon, melynek tükörképe önmaga? Miért?
5. FELADATLAP
1. A rajzokon alakzatokat és tükörképeiket látod.
a) Betűzd a háromszögek csúcsait, és színezd a b) S

zínezd azonosra a megfelelő részeket! Jelöld
megfelelő színűre a tükörkép részeit! nyíllal az óramutató járásának irányát az
eredetin és a tükörképen! Mit tapasztalsz?
c) Színezd a megfelelő részeket! Figyeld meg az azonos színűek tengelyhez viszonyított helyzetét!
Mit tapasztalsz?
6. FELADATLAP
1. Tükrözz a megadott tengelyre a pontrács segítségével!
2. A z előző feladatok tapasztalata alapján egészítsd ki a szöveget!

Ha egy alakzat metszi a tengelyt, akkor tükörképe ………………………………… metszi a tengelyt.
A tengellyel párhuzamos egyenes vagy szakasz képe ………………………………………………………
Egy egyenesnek és képének a tengellyel bezárt szöge …………………………………………………………
ezért a két egyenes hajlásszögét a tengely ……………………………………………………………………
Az egyenes tükörképe egybeesik az eredetivel, ha a tengely ……………………………………………
Ha egy szakasz merőleges a tengelyre, akkor képe …………………………………………………………
Ha egy szakaszt a ……………………………………………………-re tükrözünk, akkor tükörképe
megegyezik az eredetivel.
Egy szöget szögfelezőjére tükrözve a képe …………………………………………………………………
Ha egy kört olyan egyenesre tükrözünk, amelyik …………………………………………………………,
akkor tükörképe megegyezik az eredetivel.
A P pont …………………… egység távolságra van a tengelytől. Tükörképe P’ ……………… egység
távolságra van a tengelytől.
7. FELADATLAP
1. Képzeld el, hogy a sík minden pontja végrehajtja az utasítást. Rajzold meg piros színnel, hogy hová
kerülnek a zsiráf pontjai!
a) a) Sík pontjai figyelem! Minden pont a lehető b) Sík pontjai figyelem! Minden pont a lehető
legrövidebb úton menjen az O ponthoz, és legrövidebb úton menjen a t egyeneshez,
ugyanabba az irányba haladjon tovább még és ugyanabba az irányba haladjon tovább
kétszer annyit, mint amekkora utat a pontig annyit, mint amekkora utat az egyenesig
megtett! megtett!
O
c) Sík pontjai figyelem! Minden pont a lehető d) Sík pontjai figyelem! Minden pont a lehető
legrövidebb úton menjen az O ponthoz, legrövidebb úton menjen a t egyeneshez,
és ugyanabba az irányba haladjon tovább és ugyanabba az irányba haladjon tovább
annyit, mint amekkora utat a pontig meg- kétszer annyit, mint amekkora utat az egye-
tett! nesig megtett!
e) Válaszd ki, hogy melyik utasítást követhetik a sík pontjai tengelyes tükrözéskor. Írd ide a meg-
felelő utasítás betűjelét!
2. Ábrázold a koordináta-rendszerben a pontokat, és kösd össze egyenes szakaszokkal azokat, ame-

lyeknek koordinátáit is összekötöttük!
a) (–6; 2) – (–5; 3) – (–2; 3) – (–3; 2) – (–6; 2);
(–6; 0) – (–6; 2); (–3; 0) – (–3; 2);
(–2; 1) – (–2; 3); (–5; 1) – (–5; 3).
b) Változtasd minden pont mindkét jelzőszámát az ellentettjére, és ábrázold az így kapott alakza-
tot pirossal! (Az eredetileg összekötött pontokat most is kösd össze!)
c) Változtasd minden (eredeti) pont első jelzőszámát a (–2)-szeresére, a második jelzőszámot hagyd
változatlanul. Az így kapott pontokat ábrázold kékkel.
d) Minden (eredeti) pont második jelzőszámát szorozd meg (–1)-gyel, és első jelzőszámát hagyd
változatlanul. Az így kapott képet rajzold meg zölddel!
e) Minden (eredeti) pont mindkét jelzőszámát szorozd meg (–2)-vel. Az így kapott alakzatot ábrá-
zold sárgával.
f) Figyeld meg az eredeti kisasztallal történt változásokat! Nézd meg az előző feladat zsiráfjait, és
párosítsd össze azokat, ahol ugyanolyan változás történt a zsiráffal, mint a kisasztallal. Színezd
a zsiráfot a megfelelő színnel!
3. Fogalmazz meg a b), c), d) e) feladatban lévő változásokhoz a pontok számára egy-egy utasítást,
ezzel a kezdettel:
„Sík pontjai figyelem! Minden pont menjen a…”
TUDNIVALÓK
Egy pont tengelyes tükrözését többféle módon is megszerkeszthetjük. Próbáld ki mindkét eljárást!
1. A tengely tetszőleges A pontjából egy AP sugarú kört rajzolunk. A tengely másik tetszőleges B pontjából
egy BP sugarú kört rajzolunk. A két kör metszéspontja lesz a P pont tükörképe. A P pont tükörképét P’-vel
jelöljük.
kiindulási helyzet 1. lépés 2. lépés végső helyzet
2. P
középpontú körrel elmetsszük a tengelyt. Két ugyanilyen sugarú kört rajzolunk, amelyek középpontja a
két metszéspont. A két kör metszéspontja a P pont tükörképe. P pont tükörképét P’-vel jelöljük.
kiindulási helyzet 1. lépés 2. lépés végső helyzet
8. FELADATLAP
1. Rajzolj a füzetedbe egy tetszőleges A pontot és egy tengelyt, ami nem megy át rajta.
Tükrözd az A pontot a tengelyre!
2. Rajzolj egy BC szakaszt a füzetedbe, és egy tengelyt, aminek nincs közös pontja a szakasszal!
Tükrözd a B és a C pontokat a tengelyre, és rajzold meg a BC szakasz tükörképét!
3. Rajzolj egy MN szakaszt, és egy tengelyt, ami áthalad az M ponton!

Tükrözd tengelyesen az MN szakaszt!
4. Rajzolj egy FD szakaszt, és egy tengelyt, ami metszi! Tükrözd a szakaszt a tengelyre!
5. Tükrözd az ABC háromszöget a tengelyre!
C
A
9. FELADATLAP
1. Tükrözz az y tengelyre! Mit ábrázol az eredeti és a tükrözött kép együttese?
2. Készíts hasonló rejtvényt társaidnak!

10. FELADATLAP
1. Szerkeszd meg mindkét pont tengelyes tükörképét! Ne feledkezz meg a képek megfelelő betűzésé-
ről!
2. Tükrözd a szakaszt a megadott tengelyre! A tükörképet is betűzd meg!
3. Szerkeszd meg a háromszög tengelyes tükörképét! Figyelj a megfelelő betűzésre!
C t
B
4. Tükrözd a háromszöget a megadott tengelyre! Ha szükséges, először végezd el a tükrözést máso-

lópapír segítségével. Betűzd a csúcsokat!
C
A
11. FELADATLAP
1. a) Szerkeszd meg a P pont tükörképét!
b) Rajzold meg a PP’ egyenest! Milyen helyzetű ez az egyenes a tengelyhez képest?

2. a) Szerkessz merőlegest e egyenesre az A pontból!
b) Állíts merőlegeseket a megadott pontokból az f egyenesre!
A
D
f
TUDNIVALÓ
Egy egyenesre merőlegest egy külső pontból úgy szerkesztünk, hogy a pontot az egyenesre tengelyesen
tükrözzük, majd a kapott pontot az eredetivel összekötjük.
12. FELADATLAP
1. Tükrözd tengelyesen a színes szakaszokat a t egyenesre! Színezd ki a tükrözött és az eredeti vona-
lak által együtt meghatározott síkidomot a megfelelő színnel!
2. Gyűjtsetek össze a csoportban minél több információt a színezett síkidomokról! (oldalak hossza,
szögeik, átlóik)
13. FELADATLAP
Egy fénysugár a tükörből mindig úgy verődik vissza, mintha egy tükör
mögötti pontból érkezne, mégpedig abból a pontból, amely az eredeti fény- F’ F
forrásunk tengelyes tükörképe. Figyeld meg a rajzot: az F pontból a tükörre
érkező fénysugár úgy verődik vissza, mintha az F’ pontból indult volna. Ez
azt is jelenti, hogy a visszaverődő és a beeső fénysugár ugyanakkora szöget
zár be a tükörrel.
1. Szerkeszd meg a visszaverődő fénysugarakat a rajzokon!
a) b) c)
2. A
biliárdasztalon a golyó épp úgy viselkedik, mint a visszaverődő fénysugár: ugyanakkora szög-
ben pattan vissza a falról, mint amekkora szögben érkezett. A rajzon egy biliárdasztal képét látod.
A B-vel jelzett helyen lévő golyót a nyíl irányában meglökjük. Rajzold be, hogy hol éri el a falat, és
szerkeszd meg a visszaverődő golyó útját!
3. A
következő biliárdasztalon a P-vel jelzett golyót olyan erővel löktük meg, hogy három falról is
visszapattant. Szerkeszd meg a golyó útját!
P
4. A biliárdasztalon a feketével jelzett helyeken lyukak találhatók. Hol kell pattannia a G-vel jelzett
golyónak a pirosra színezett falon, hogy onnan az L-lel jelzett lyukba érkezzen? Szerkeszd meg a
helyet, ahová célozni kell!
14. FELADATLAP
1. Tükrözd a köröket a t-vel jelzett egyenesekre! Jelöld a tükrözött kör középpontját O’-vel!
t
t
O
Rajzold meg az OO’ szakaszt az ábrákon! Mit veszel észre?

2. Rajzolj a füzetedbe egy háromszöget, és egy egyenest, ami átmegy valamelyik csúcsán! Tükrözd a
háromszöget az egyenesre!
3. Rajzolj a füzetedbe egy háromszöget, és tükrözd valamelyik oldalegyenesére!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. V
álassz ki, és színezz a víztükörben látszó
pontokat, vonalakat, idomokat! Keresd meg,
és színezd be mindegyiknek az eredetijét is!
2. Keress a képen olyan részeket, amelyek egymás tükörképei lehetnek!

3. Színezd úgy az alakzatokat, hogy tükrös helyzetűek legyenek!
a) b)
c)
4. Készítsd el színesrúd-készletből ezt az építményt, és építsd meg a tükörképét is!
a) b)
5. Tükrözz másolópapírral!
6. Karikázd be azokat az alakzat párokat, melyek tükörképei egymásnak! A tükörtengelyt is rajzold

meg!
7. Keresd meg a tengely helyét! Ha kell, használj zsebtükröt! (Van, ahol több megoldás is van.)
Színezd be, hogy melyik ábránál mi lehetett az eredeti, amit tükröztünk!
8. a) Ábrázold, és kösd össze a pontokat a megadott sorrendben!

(2; 0) – (5; 0) – (6; 1) – (7; 3) – (6; 5) – (6; 6) – (7; 7) – (7; 8) – (6; 9) – (4; 10) – (4; 16) –
(5; 17) – (5; 19) – (3; 19) – (3; 10) – (1; 9) – (0; 8) – (0; 7) – (1; 6) – (1; 5) – (0; 3) – (1; 1) –
(2; 0) valamint (2; 4) – (3; 3) – (4; 3) – (5; 4) – (4; 5) – (3; 5) – (2; 4)
b) Tükrözd a kapott alakzatot az y tengelyre! Jelölj meg egymásnak megfelelő részeket az eredeti
és a tükörkép alakzaton!
9. Tükrözd a képeket a megadott tengelyre!
t t
10. Ezek az ábrák tükrözéssel készültek. Rajzold meg a tengelyt! (Ha kell, használd a zsebtükröt.) Ahol
lehet, keress több megoldást is!
a) b)
c) d)
11. Tükrözd a kisszéket a színes tengelyekre! A kép mindig legyen a tengellyel azonos színű!
Keress egymásnak megfelelő részleteket a fenti képeken!
12. Rajzolj a füzetedbe egy kört, és egy rajta kívül elhelyezkedő tengelyt! Tükrözd a kört a tengelyre!
13. Rajzolj a füzetedbe egy kört és egy tengelyt, ami metszi! Tükrözd a kört a tengelyre!
14. R
ajzolj a füzetedbe egy kört, és szerkessz bele egy szabályos hatszöget! Tükrözd a hatszöget a kör-
rel együtt a hatszög egyik oldal egyenesére!
15. Rajzolj egy hegyesszöget és tükrözd valamelyik szárának egyenesére!
16. R
ajzolj egy hegyesszöget és egy tengelyt, ami mindkét szögszárat elmetszi! Tükrözd a szöget a
tengelyre!
17. A háromszög csúcsait egy-egy paca eltakarja. Tükrözd úgy a megadott egyenesre, hogy nem
rajzolod meg az eredetin a hiányzó részeket, de a képen a teljes háromszög látszik!
0632. MODUL
tengelyes
tükrözés
Tengelyesen szimmetrikus
alakzatok
Készítette: Birloni Szilvia és Lénárt István
A tengelyes szimmetria
TUDNIVALÓ
Tengelyesen szimmetrikusnak nevezzük azokat az alakzatokat, melyekhez található olyan egyenes, melyre
tükrözve az alakzat képe önmaga. Az egyenest az alakzat szimmetriatengelyének nevezzük. A természet-
ben, az építészetben, művészeti alkotásokban és hétköznapi tárgyainkban sok helyen találkozhatunk szim-
metrikus alakzatokkal.
1. FELADATLAP
1. a) Rajzold meg a képek szimmetriatengelyeit! Melyik képnek van a legtöbb szimmetriatengelye?
b) Színezd ki a képeket úgy, hogy tengelyesen szimmetrikusak maradjanak!

tanulói munkafüzet 0632. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok 97
2. Színezd ki a képeket úgy, hogy 1, 2, 3, 4, 5, 6, illetve 0 szimmetriatengelye legyen!
3. A z alábbi parkettákat tengelyes tükrözéssel készítettük. Rajzolj be a különböző képeken más-más

szimmetriatengelyeket, keresd meg, hogy a tükrözéssel hova kerülnek a színezett sokszögek, és
színezd őket megfelelő színnel!
a) b)
c) d)
4. A megadott alakzatokból készíts a füzetedbe parkettamintát úgy, hogy tengelyesen szimmetrikus

legyen!
a) b) c) d)
2. FELADATLAP
1. Rajzold be az alakzatok összes szimmetriatengelyét! Ha bizonytalan vagy, akkor kivágással és haj-
togatással ellenőrizz!
a) b) c)
d) e) f)
g) h) i)
j) k) l)
m) n) o)
p) g) r)
3. FELADATLAP
1. Rajzolj a füzetbe egy A pontot és tőle 3 cm távolságra egy B pontot!
a) Keresd meg azokat a pontokat, és jelöld pirossal, amelyek A-tól és B-től is 2 cm távolságra van-
nak!
b) Jelöld pirossal azokat a pontokat, amelyek A-tól és B-től is 4 cm távolságra vannak!
c) Jelöld pirossal, azokat a pontokat, amelyek A-tól és B-től is 5 cm távolságra vannak!
Mit tapasztalsz? Fogalmazd meg, hogy mi a piros színű pontok közös tulajdonsága, és írd le a
füzetbe!
2. Rajzolj a füzetedbe egy 4 cm hosszú CD szakaszt! Szerkeszd meg a szakaszfelező merőlegest!

a) Színezd pirosra azokat a pontokat, amelyek C-hez közelebb vannak, mint D-hez!
b) Színezd kékre azokat a pontokat, amelyek D-hez közelebb vannak, mint C-hez!
c) Mely pontokat nem színezted sem kékre, sem pirosra? Miért?
3. Rajzolj a füzetedbe egy 4 cm-es FG szakaszt, és szerkeszd meg a szimmetriatengelyeit!
4. Jóska és Pisti egy utcában laknak az erdő szélén. Elhatározzák, hogy közös rejtekhelyet építenek
egy fa ágai közé. Úgy szeretnék kiválasztani a fát, hogy mindkettőjük házától ugyanolyan távol
legyen. Segíts nekik! Jelöld be a térképen, hogy melyik fa jöhet szóba!
5. Rajzolj a füzetedbe egy e egyenest, és jelölj ki rajta egy P pontot! Szerkessz merőlegest az egyenesre
a kijelölt pontban! (Segítség: Ha nem boldogulsz, nézd meg jól az előző feladatot!)
6. Egészítsd ki a szöveget!
Egy szakasznak ……………… szimmetriatengelye van. Az egyik a szakasz egyenese, a másik a
……………….…………… A szakaszfelező merőleges minden pontja …………………………… távol
van a szakasz két végpontjától. Ha egy egyenesre egy megadott pontjába merőlegest kell szerkesz-
teni, akkor a megadott ponttól ……………………………… távolságra kijelölünk az egyenesen két pon-
tot, és megszerkesztjük az általuk meghatározott szakasz ………………………………………………
4. FELADATLAP
1. Szerkeszd meg a szimmetriatengelyeket! Csak körzőt és egyenes vonalzót használhatsz.
szakasz körcikk körív körszelet
2. Szerkeszd meg a szögtartományok szimmetriatengelyét!
A szögtartomány szimmetriatengelye ……………………………… a szöget. Ha kiválasztok egy pon-
tot a szimmetriatengelyen a szögtartomány belsejében, akkor az a pont a szög mindkét szárától
……………………………… távolságra van.
4. Szerkeszd meg a szögfelezőket!
5. a) Szerkessz 45°-os szöget az egyenesszög kétszeri felezésével!

b) Szerkessz 135°-os szöget az egyenesszög kétszeri felezésével!
c) Szerkessz 225°-os szöget!
emlékeztető
Szakaszfelező merőleges szerkesztése:
1. lépés: A szakasz egyik vég- 2. lépés: A szakasz másik vég- 3. lépés: összekötjük a körök
pontjából, a szakasz felénél pontjából az előzővel megegyező metszéspontjait
nagyobb sugárral kört rajzolunk. sugarú kört rajzolunk.
Egyenes adott pontjába merőleges szerkesztése:
1. lépés: a megadott ponttól 2-3. lépés: megszerkesztjük a két kijelölt pont által meghatározott
azonos távolságra két pontot szakasz felező merőlegesét, az előzőek szerint.
kijelölünk az egyenesen.
Szögfelező szerkesztése:
1. lépés: a szög csúcsa köré tet- 2-3. lépés: az előző metszés- 4. lépés: a körök metszéspontját
szőleges sugárral kört rajzolunk. pontokból, azonos sugárral kört összekötjük a szög csúcsával
rajzolunk úgy, hogy messék
egymást
Tükrös háromszögek
emlékeztető A
A háromszög csúcsait az abc nagybetűvel, az óramutató járá- a
sával ellentétesen jelöljük. Az oldalak és a szögek betűzését
ehhez viszonyítva állapítjuk meg az ábra szerint.
c
b
Minden háromszög belső szögeinek összege 180˚.
b
B
g
C a
A háromszögeket szögeik nagysága szerint három csoportra oszthatjuk:
hegyesszögű derékszögű tompaszögű
A legnagyobb szöge hegyesszög. A legnagyobb szöge derékszög. A legnagyobb szöge tompaszög.
5. FELADATLAP
1. a) Rajzold meg a háromszögek tükörtengelyét, és színezd a részek tükörképét egyformára.
b) Keress a képeken egyforma nagyságú szögeket és azonos hosszúságú szakaszokat!
A szimmetrikus háromszögnek van két …………………………………………………………… oldala.
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriatengelye az egyik oldal ………………………………………
A szimmetriatengely felezi az …………………………… és a ………………………………………………
Az egyenlőszárú háromszög egyik szögfelezője ……………………………………………………………
TUDNIVALÓ
szárszög
Az olyan háromszöget, melynek van szimmetriatengelye, egyenlőszárú
háromszögnek is nevezzük. Az ilyen háromszög tulajdonságai:
– van két egyenlő hosszúságú oldala, ezeket szárnak nevezzük az általuk szár szár
bezárt szög a szárszög, a harmadik oldal a háromszög alapja
– az alapon fekvő szögei egyenlők
– a szimmetriatengely az alap szakaszfelező merőlegese
– a szimmetriatengely felezi a szárak által bezárt szöget. alap
A szabályos háromszög is egyenlőszárú, illetve szimmetrikus három-

szög, melynek három szimmetriatengelye van. A szabályos háromszög-
nek minden oldala és minden szöge egyenlő.
6. FELADATLAP
1. Számítsd ki a megjelölt szögeket az egyenlőszárú háromszögek esetén!
a) b) c)
a 58° g
a b
32° b
a b 122°
d) e) f)
b b
48°
g
25°
a
a
54° a
b
2. E
gy tükrös háromszög alapja 3,5 cm, a rajta fekvő szögek 45°-osak. Szerkeszd meg a háromszö-
get!
3. E
gy egyenlőszárú háromszög alapja 4 cm, és szimmetriatengelyének a háromszögbe eső szakasza
3,5 cm. Szerkeszd meg a háromszöget!
4. E
gy tükrös háromszög szárszöge 45°-os, szimmetriatengelyének a háromszög belsejébe eső szaka-
sza 5cm. Szerkeszd meg a háromszöget!
5. Szerkessz szabályos háromszöget, melynek oldala 5cm!
6. Rajzolj egy 3cm sugarú kört a füzetedbe!

a) Szerkessz bele egyenlőszárú háromszöget, melynek szárai 5cm-esek!
b) Szerkessz bele egyenlőszárú háromszöget, melynek alapja 3,5 cm!
7. E
gy szabályos háromszög szimmetriatengelyének a háromszög belsejébe eső szakasza 3cm. Szer-
keszd meg a háromszöget!
8. P
árban dolgozzatok! Írjátok fel az egyenlő szárú háromszög tulajdonságait egy-egy papírra. Fel-
váltva fogalmazzatok meg ezek segítségével „Ha ……….., akkor ……….. . „ típusú állításokat! (Pél-
dául: Ha egy háromszög egyenlőszárú, akkor van két egyforma szöge.) A pár másik tagja mindig
az állítás megfordítását mondja! (Például: Ha egy háromszögnek van két egyforma szöge, akkor
egyenlőszárú.)
A kör
EMLÉKEZTETŐ
Egy megadott ponttól egyenlő távolságra levő pontok a síkban egy körvonalat alkotnak. A megadott pont
a kör középpontja, a középpont és a körvonal pontjainak a távolsága a sugár. A sugár jele: r (a latin rádiusz
szóból).
Egy kör és egy egyenes egymáshoz képest háromféleképpen helyezkedhet el:
1. A körnek és az egyenesnek nincs közös pontja
2. A körnek és az egyenesnek egy közös pontja van. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az egyenes a kör érintője.
érintő
3. A körnek és az egyenesnek két közös pontja van. Ilyenkor az egyenes a kör szelője. A szelő körhöz tartozó
szakaszát húrnak nevezzük.
szelő
húr
7. FELADATLAP
1. Szerkeszd meg a szimmetriatengelyt!
a) b)
c) d)
e) A kör húrjának felező merőlegese átmegy a ................................................................. .
f) A kör érintője és az érintési pontba húzott sugár ............................................. egymásra.
2. Az előző feladat tapasztalatai alapján végezd el a szerkesztéseket!
a) Szerkeszd meg a kör középpontját! b) Szerkessz érintőt a körhöz a P pontba!
c) Szerkeszd meg a kör középpontját! d) Szerkessz érintőt a körhöz a D pontba!
D
e) Szerkessz a körök közös pontjába érintőt! f) Szerkessz a körök közös pontjába érintőt!
g) Szerkeszd meg annak a körnek a közép- h) Szerkeszd meg annak a körnek a közép-
pontját, ami áthalad a háromszög pontját, ami áthalad a húrtrapéz
mindhárom csúcsán! négy csúcsán!
i) Szerkessz kört, mely P pontban érinti j) Szerkessz egymást érintő köröket, melyek
a megadott kört és sugara 1,5 cm! sugara 2 cm illetve 1,5 cm!
P
3. Rajzolj 3-3 kört az ábrákba úgy, hogy érintsék mindkét egyenest, és a kapott ábra tükrös legyen!
a) b)
c) Rajzolj mindkét esetben szimmetriatengelyeket!

d) Hol lesz a két egyenest érintő körök középpontja párhuzamos egyenesek esetén?
e) Hol lesz a két egyenest érintő körök középpontja metsző egyenesek esetén?
ÖSSZEGZÉS
Egy kör bármely húrjának szakaszfelező merőlegese áthalad a kör középpontján.
Emiatt a kör középpontja megszerkeszthető két nem párhuzamos húr szakaszfe-
lező merőlegesének metszéspontjaként.
A kör érintője merőleges az érin-
tési pontba húzott sugárra. Emiatt O
a körhöz egy megadott pontjába
O úgy kell érintőt szerkeszteni, hogy a
megadott pontot összekötjük a kör
középpontjával, és az így kapott
sugárra merőlegest szerkesztünk.
P
8. FELADATLAP
1. Rajzolj a füzetedbe 3 kört! Mindegyikbe rajzolj 2-2 húrt úgy, hogy a kapott ábra tükrös legyen, és a
húrok
a) metsszék egymást;
b) egyik végpontja érintkezzen;
c) ne legyen közös pontjuk!
2. Rajzolj a füzetedbe 3 kört! Mindegyikbe rajzolj 3-3 húrt úgy, hogy a kapott ábra tükrös legyen, és
a) a húroknak legyen 1 közös végpontja;
b) a húrok alkossanak egy háromszöget;
c) a húroknak ne legyen közös pontjuk!
3. R
ajzolj a füzetedbe 3 kört! Mindegyikbe rajzolj 4-4 húrt úgy, hogy a kapott ábra tükrös legyen, és
a húrok négyszöget alkossanak! (Legyenek a négyszögek különbözők!)
A trapéz
TUDNIVALÓ
Az olyan négyszöget, melynek van egy párhuzamos oldal párja, trapéznak nevezzük. A párhuzamos oldalak
távolsága a trapéz magassága. A párhuzamos oldalakat alapnak, a másik két oldalt szárnak nevezzük.
alap
magasság sz
á r
szár
alap
Trapézok:
Speciális trapéz a húrtrapéz, mely köré a négy csúcsán áthaladó kör írható.
A paralelogramma, a rombusz, téglalap és a négyzet is trapéz, mert mindegyiknek van párhuzamos oldal
párja.
9. FELADATLAP
1. R
ajzold meg a húrtrapéz szimmetriatengelyét, és a megjelölt részek tükörképét színezd azonos
színnel! (Ahol szükséges, rajzold is meg!)
2. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz (I) és melyik hamis (H)!
a) A húrtrapéz két szára egyenlő hosszú. I
b) A húrtrapéz átlója szimmetriatengely. H
c) A húrtrapéz átlói egyenlő hosszúságúak. I
d) A húrtrapéz azonos alapon fekvő két szöge egyenlő nagyságú. I
e) A húrtrapéz átlói felezik egymást. I
f) A húrtrapéz magassága egyenlő a szimmetriatengely trapézon belüli szakaszával. I
g) A húrtrapéz szárán fekvő két szöge egyenlő egymással. H
h) A húrtrapéz szétdarabolható egy téglalapra és két egybevágó derékszögű háromszögre. I
i) A húrtrapézt bármely magassága két egybevágó derékszögű trapézra darabolja. H
3. Szerkessz a sávba húrtrapézt, melynek

a) rövidebb alapja 1,5 cm, szárai 2 cm-esek! b) két alapja 4 cm és 3 cm!
c) hosszabb alapja 6 cm, a rajta fekvő d) rövidebb alapja 2 cm, és átlóji 3,5 cm-esek!
szögek 45°-osak!
4. Szerkessz a füzetedbe húrtrapézt!

a) Legyen a az alapja, b a szára, és a a megadott alapon fekvő szögek nagysága!
b
a
b) Legyen a az alapja, b a szára és f az átlója!
TUDNIVALÓ
A húrtrapéz olyan trapéz, mely az alapjainak közös felezőmerőlegesére tengelyesen szimmetrikus. A tenge-
lyes szimmetriából következő tulajdonságai:
– a két szára egyenlő hosszú
– az azonos alapon fekvő két szöge egyenlő nagyságú
– átlói egyenlő hosszúságúak
A deltoid
10. FELADATLAP
1. a) Tükrözd a háromszögeket a t egyenesre! A kapott alakzatok közül karikázd be a deltoidok betű-
jelét!
a b c d e f
b) Színezd egyforma színnel azokat a szögeket, amelyek a tükrözés miatt egyenlők!
2. R
ajzold meg a deltoidok szimmetriatengelyét! (Lehet több is.) Keresd meg a színes szakaszok tükör-
képét, és színezd őket azonos színnel!
3. Rajzold meg a deltoidok szimmetriatengelyét! (Lehet több is!) Keresd meg a színes szögek tükörké-
pét, és színezd őket azonos színnel!
10. FELADATLAP
4. A következő állításokról döntsétek el, hogy minden esetben igazak, soha nem teljesülnek, vagy
lehet hogy teljesülnek. Párban dolgozzatok úgy, hogy az egyikőtök olvassa fel az állítást, és tegyen
javaslatot a megoldásra. Ha a megoldással egyetért a pár másik tagja, akkor mindketten tegyetek
egy X-et a táblázat megfelelő oszlopába! Vita vagy tanácstalanság esetén segíthet egy kivágott tég-
lalap megfigyelése.
mindig lehet soha

1. A téglalapnak van két szimmetriatengelye.
2. A téglalapnak van két hegyesszöge.
3. A téglalap átlói merőlegesek egymásra.
4. A téglalap átlói egyforma hosszúak.
5. Az oldalak felező merőlegesei szimmetriatengelyek.
6. A téglalap átlói felezik egymást.
7. A négyzet is téglalap.
8. A téglalap egy speciális trapéz.
9. A téglalap szemközti oldalai egyenlők.
10. A téglalapnak van tompaszöge.
11. A téglalap 2-2 szomszédos oldala egyenlő.
12. A téglalapnak minden szöge egyenlő.
13. A téglalap egyben rombusz is.
+1 A téglalap szomszédos szögeinek összege 180˚.
TUDNIVALÓ
Az olyan tengelyesen szimmetrikus négyszöget, melynek valamelyik átlója szimmetriatengely, deltoidnak
nevezzük.
A deltoid szimmetriából adódó tulajdonságai:
– van két szemközti szöge, ami egyenlő;
– van két-két szomszédos egyenlő hosszúságú oldala;
– a szimmetriaátló merőlegesen felezi a másik átlót;
– a szimmetriaátló felezi a szögeket.
A deltoidok között van konvex és konkáv is. A rombusz és a négyzet speciális deltoidok.
11. FELADATLAP
A következő feladatoknál a füzetedbe dolgozz! Készíts vázlatot, és írd le a szerkesztés menetét is!
1. Szerkessz deltoidot, melynek két oldala 4 cm és 6 cm, szimmetriaátlója 8 cm!
2. Szerkessz deltoidod, melynek két oldala 3,5 cm és 5 cm, és az általuk bezárt szög 60°-os!
3. Egy deltoidnak a két oldala 3 cm és 4,5 cm. Az az átlója, amelyik nem szimmetriatengely 4 cm.
Szerkeszd meg a deltoidot!
4. Szerkessz rombuszt, melynek átlói 3,5 cm és 4,5 cm-esek!
5. Egy deltoid szimmetriaátlója 6 cm, a másik átlója 4 cm. Utóbbi átló 1 : 2 arányban osztja két részre
a szimmetriaátlót.
Tükrös négyszögek
TUDNIVALÓK
Tükrös négyszögeknek nevezzük azokat a négyszögeket, amelyeknek van szimmetriatengelye. Ilyenek a
deltoid, a húrtrapéz, a rombusz, a téglalap és a négyzet.
Két-két szomszédos oldala egyenlő.

A deltoid
Van két egyenlő szemközti szöge.
olyan négyszög, amelynek van
A másik két szöget felezi a szimmetriaátló.
szimmetriaátlója
A szimmetriaátló felezi a másik átlót.
A húrtrapéz tengelyesen szimmetrikus

A húrtrapéz olyan trapéz, az alapjai közös felezőmerőlegesére.
mely köré Szárai egyenlő hosszúak.
mind a négy csúcsún átmenő Az azonos alapon fekvő két szöge egyenlő.
kör írtható A száron lévő két szöge 180°-ra egészíti ki egymást.
Átlói egyenlő hosszúak.
A rombusznak két szimmetriatengelye van,

ezek az átló egyenesei.
A rombusz
Minden oldala egyenlő.
olyan négyszög, melynek
Szemközti szögei egyenlők.
minden oldala
Szomszédos szögei 180°-ra egészítik ki egymást.
egyenlő
Átlói felezik egymást és derékszöget zárnak be.
A rombusz speciális deltoid.
A téglalapnak két szimmetriatengelye van,

melyek az oldalak felező merőlegesei.
A téglalap olyan négyszög,
Szögei derékszögek.
melynek minden szöge
Szemközti oldalai egyenlők.
egyenlő
Átlói egyenlő hosszúságúak, és felezik egymást.
A téglalap speciális húrtrapéz
A négyzetnek négy szimmetriatengelye van:

A négyzet olyan
az átlók egyenesei és az oldalfelező merőlegesek.
négyszög,
Szögei derékszögek.
melynek minden oldala
Átlói merőlegesen felezik egymást.
és minden szöge
A négyzet speciális téglalap, deltoid,
egyenlő
rombusz és húrtrapéz is egyben.
Tükrözés és szimmetria a gömbön (Lénárt-gömb)
Keressünk olyan tárgyakat a környezetünkben, melyek gömbö-

lyűek és szimmetrikusak!
Néhány példa:
A teniszlabda szimmetriaten- Ha a diót héjastul képzeljük Ha a sünit tökéletes gömbnek

gelye két, egymásra merőleges el. (Természetesen, sehol sincs képzeljük.
gömbi egyenes, vagyis főkör. szó tökéletes szimmetriáról
– csak a mi képzeletünk tekinti
egyformának a csak körülbelül
egyforma részeket.)
Ősi japán népművészet a Temari. Tűvel-fonállal varrnak puha labdára gömbi díszeket, mintázatokat.
Rajzoljatok a gömbre! Jelölje t a gömbi tükörtengelyt – a szimmet-

riatengelyt. A T1 és T2 pontok egymás tükörkép-pontjai, mert a
t gömbi egyenes akármelyik pontjától egyforma messze esnek.
Például, a zöld ponttal két, egyforma hosszú, zöld gömbi szakasz
köti össze a T1 és T2 pontokat; ugyanígy, a kék ponttal két, egy-
forma hosszú kék gömbi szakasz köti össze őket. Ugyanez igaz a
t gömbi egyenes bármelyik más pontjára is, például arra a piros
pontra, amelyik a tengely valamennyi pontja közül legközelebb
esik a T1 ponthoz is, és a T2 ponthoz is. Ha már ismerjük a T1 és
T2 pontokat, akkor ezt a pontot úgy szerkeszthetjük meg, hogy
megrajzoljuk a T1T2 gömbi szakaszt, és megjelöljük a szakasznak
a tengellyel vett metszéspontját. Ez a metszéspont a T1T2 gömbi
szakasz felezőpontja lesz. A T1T2 gömbi szakasz merőleges a
szimmetriatengelyre.
Ha adott egy T1 pont, és a t tükörtengely, akkor a T2 tükörképi pont
megszerkesztéséhez a síkon megismert módszereket is felhasz-
nálhatjuk. Próbáljunk ki a gömbvonalzó segítségével másféle, a
gömbi merőleges szerkesztésénél már megismert módszert!
Megszerkesztjük a tengely egyik összekötjük a megadott T1 megmérjük a T1 pont és a t

sarkpontját a gömbvonalzóval, ponttal, tengely közötti gömbi távolsá-
got, és ezt a távolságot körzővel
felmérjük a t tengely másik
oldalára,
így kapjuk a T2 tükörképi pontot.
Hogyan szerkeszthetjük meg valamennyi, egy szakasz két végpontjától egyenlő messze eső pontot?
Tekintsük a két végpontot egymás tükörpontjainak, és szerkesszük meg a tükörtengelyüket, ami a két
pontot összekötő szakasz felező merőlegese lesz.
Két szimmetriatengelyt találunk. A zöld szimmetriatengely a két szögcsúcs egyenlítője, ezért a gömb-
vonalzó nyergén levő sarkpont és a skálázott alapfőkör segítségével könnyen megszerkeszthetjük. A
kék szimmetriatengely a szögtartomány mindkét szögének szögfelezője. Ugyanúgy szerkeszthetjük
meg, mint a síkbeli szögtartomány szögfelezőjét. Annyi a könnyebbség, hogy a szögcsúcstól egyenlő
távol eső pontokat a másik szimmetriatengely segítségével is kijelölhetjük.
Földünk majdnem tökéletes gömb, amelyen a földrajzi koor-

dináta-rendszer segítségével tájékozódhatunk. Keressünk itt
olyan alakzatokat, amelyek az Egyenlítőre szimmetrikusak!
Kezdjük pontokkal! Melyek a legegyszerűbb esetek a gömbön?

Egyik eset, mikor a pont éppen sarkpont. Ekkor a tükörképe
csakis a másik sarkpont lehet. Milyen különlegessége van ennek
az esetnek? Ennek a két tükörkép-pontnak az Egyenlítő bár-
melyik pontjától mért távolsága éppen 90 gömbi lépés. Van-e
a síkon olyan szimmetriatengely, és hozzá két tükörkép-pont,
hogy a tükörkép-pontoknak a tengely bármelyik pontjától mért távolsága ugyanaz az ÁLLANDÓ
érték, akárhová megyünk is a tengelyen? Síkon ez lehetetlen; gömbön is csak akkor lehetséges, ha a
két pont átellenes, és a tengely a hozzájuk tartozó egyenlítő.
Másik, különleges eset, amikor a pont éppen az Egyenlítőre esik. Ekkor a tükörképe – saját maga.
Nehéz feladat: Keressünk a földgömbön földrajzi helyeket, ame-

lyek (nagyjából) egymás tükörképei az Egyenlítőre nézve!
Milyen földrajzi helyek adják a legkönnyebb, legegyszerűbb
megoldást? Egyrészt a sarkpontok, az Északi- és Déli-sark, ame-
lyek egymás tükörképei; másrészt bármilyen földrajzi hely, ame-
lyik körülbelül az Egyenlítőre esik – hiszen ez azonos saját, az
Egyenlítőre vonatkozó tükörképével. Példák: A Kenya-hegy-
csúcs Kenyában, Afrikában, Quito Ecuadorban, Dél-Ameriká-
ban.
Rajzoljuk meg az alábbi példákat:
Szimmetrikus-e, tükörképi pár-e a két zöld alakzat egymáshoz

képest? A két kék alakzat egymáshoz képest? Igen, akármelyik
pontjukat kiválasztva, ellenőrizhetjük, hogy ezek tükörképi
párok. Vegyük le most a két félgömbfóliát, és próbáljuk meg bár-
milyen térbeli mozgatással, tologatással, forgatással a két zöld
alakzatot egymással fedésbe hozni! Semmiképpen sem sikerül!
Ugyanilyen eredményre jutunk a két kék tartomány esetében is.
Azt tapasztaljuk tehát, hogy a gömbön léteznek olyan tükörképi
párok, amelyeket semmiképpen sem lehet egymással fedésbe
hozni!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. a) Színezd ki a zászlókat úgy, hogy tengelyesen szimmetrikusak legyenek! Ha nem tudod, nézz
utána, hogy melyik milyen országé, és hogy néz ki eredetileg!
b) Színezd ki a címereket úgy, hogy tengelyesen szimmetrikusak maradjanak! Nézz utána, hogy
melyik minek a címere, és hogyan néz ki eredetileg!
2. Rajzolj az ábrába egy-egy lehetséges tengelyt, és keresd meg a színezett szakasz képeit!
3. a) Rajzolj két egyforma sugarú kört, amik metszik egymást! Hány szimmetriatengelye van a két
körből álló alakzatnak? Rajzold be a tengelyeket!
b) Rajzolj két egyforma sugarú kört, amik nem metszik egymást! Hány szimmetriatengelye van a
két körből álló alakzatnak? Rajzold be a tengelyeket!
4. Másold át a következő ábrákat másolópapírra, vágd ki, és hajtogatással keresd meg a szimmetria-
tengelyeket! Rajzold be az összes szimmetriatengelyt!
1 2 3
4 5 6
7 8 9
5. S
zerkeszd meg a rajzok szimmetriatengelyét! Ha bizonytalan vagy valamelyiknél, akkor rajzold át
másolópapírra, és keresd meg először hajtogatással a tengelyt! Vigyázz, van, ahol több tengely is
van!
6. Van két négyzet, amelyek együtt tengelyesen szimmetrikus alakzatot alkotnak. Rajzold le őket!
Keress minél több elrendezést! A tengelyt vagy tengelyeket is rajzold meg!
7. Egy szabályos hatszög és egy kör együtt szimmetrikus alakzatot alkot. Rajzolj ilyen alakzatokat!
8. a) Rajzolj a füzetedbe egy 5 cm-es DF szakaszt. Szerkeszd meg a szakaszfelező merőlegesét! Keress
olyan pontokat, amelyek a szakasz mindkét végpontjától 6 cm-re vannak!
b) Rajzolj a füzetedbe egy a egyenest, és jelölj ki rajta egy pontot. Szerkessz merőlegest az egye-
nesre a kijelölt ponton át!
9. Rajzolj három különálló 4 cm sugarú kört, és jelöld a középpontokat is. Mindháromnak a kerületén
jelölj ki egy A és egy B pontot, egymástól 3,5 cm-re!
a) Az első körbe rajzold meg az AB húrt, és szerkeszd meg annak felező merőlegesét!
b) A második körben színezd kékkel a megjelölt pontok által meghatározott kisebb körívet, és
szerkeszd meg a szimmetriatengelyét!
c) Aharmadik körben kösd össze az A és a B pontokat a kör középpontjával! Szerkeszd meg az így
kapott hegyesszög szögfelezőjét!
Hasonlítsd össze a három ábrát! Mit tapasztalsz?
10. Rajzolj egy hegyesszöget!

a) Szerkeszd meg a szögfelezőjét!
b) Jelölj meg a szögfelezőn egy P pontot, és szerkeszd meg a P pont távolságát a szög két szárától!
(A pontból állíts merőlegest a szög mindkét szárára!)
c) Mérd le a megszerkesztett távolságokat.
11. Szerkessz egy 45˚-os szöget!

a) Szerkeszd meg a szögfelezőjét!
b) Jelölj meg egy pontot a szögfelezőn. Szerkeszd meg, és becsüld meg a szögszáraktól való távol-
ságát!
c) Mérd le a megszerkesztett távolságokat!
12. a) A kalózok megtalálták egy kincses sziget térképét. Egy folyó és a folyó két partján egy-egy fa
található rajta. A térkép szövege szerint a kincset a folyómederben ásták el, a két fától egyenlő
távolságra. Készítsd el a térkép vázlatát, és jelöld be rajta a kincs helyét!
b) Az országút mentén villanyvezeték fut. Két tanya van, az országúttól különböző távolságban,
de az út azonos oldalán. Szeretnék mindkét helyre bevezetni az áramot. Ehhez állítaniuk kell az
út mentén egy oszlopot, amelyről mindkét házba kábel vezet. Hogyan válasszák meg az oszlop
helyét, hogy ugyanolyan hosszú kábelre legyen szükségük? (Készíts rajzot!)
13. a) Rajzolj egy egyenesszöget (18 °-os), és felezd el!

b) Rajzolj egy A kezdőpontú félegyenest, és szerkessz rá az A pontba 90˚-os szöget!
c) Szerkessz 45˚-os szöget!
14. A
két testvér egy útelágazáshoz ért. Elváltak egymástól, és egyedül folytatták vándorútjukat. Füles,
a mókus, aki eddig kísérte őket, tanácstalanul álldogált az erdő szélén, az elágazásban. Mindkét
fiút szerette, így nem tudta eldönteni melyikükkel tartson. Végül elhatározta, hogy ő is egyedül
megy tovább, de úgy, hogy a két fiútól egyenlő távol vezessen útja. Merre menjen Füles? Készíts
térképet!
15. a) Rajzolj egy egyenest, és jelölj ki rajta egy pontot! Szerkessz merőlegest az egyenesre a ponton
át!
b) Rajzolj egy egyenest és jelölj ki egy A pontot, ami nem esik az egyenesre. Szerkessz merőlegest
az egyenesre az A ponton át!
16. Hédi és Gréti versenyt akarnak úszni. A folyó egyik partjáról indulnak, és a másik parton mind-
ketten a saját stégünkhöz érkeznek. Honnan kell rajtolniuk, hogy igazságos legyen a verseny.
(Vagyis, hogy mindkettőjüknek ugyanannyit kelljen úszni.) Készíts térképet, és szerkeszd meg a
starthelyet a térképen!
17. Á llapítsd meg a térképvázlat alapján, hogy F

milyen messze van a fa (F) az úttól (u), ha
a térképen 1 cm távolság a valóságban
200 m-nek felel meg! Először szerkeszd
meg a távolságot jelentő szakaszt, és csak u
utána mérj!
18. A z út mentén, egy megadott helyre egy

2 m-es póznát függőlegesen akarnak felál-
lítani. A tetejét két huzallal akarják a föld-
höz rögzíteni, a pózna aljától 1,5 méteres
távolságban. Milyen hosszú huzal szüksé-
út
ges a rögzítéshez? Szerkessz méretarányos
ábrát (1 m-nek a rajzon feleljen meg 1 cm),
pózna helye
és mérd le a szükséges adatot!
19. Kókuszdiót szüretelünk. Egy három méter

magas törzsű pálmához 5 m-es létrát sze-
retnénk támasztani úgy, hogy az épp a tör-
zsének a tetejéig érjen. Milyen távolra kell
tenni a létrát a fa aljától? Szerkessz a füze-
tedbe méretarányos ábrát (1 m-nek a rajzon
feleljen meg 1 cm), és mérd le a szükséges
adatot!
20. Egy mesterséges halastavat szeretnének vízzel ellátni a közeli folyóból. Ennek érdekében egy csa-
tornát kell építeni, mely összeköti a tavat a folyóval. Segíts a tervezésben! Rajzolj vázlatot a füze-
tedbe, ahol a tavat egy 3 cm sugarú kör, a folyót pedig egy egyenes jelképezi! Szerkeszd meg a
legrövidebb csatornát!
21. a) Rajzold meg a térképen a Pápától és Székesfehérvártól egyenlő távolságra levő pontokat! Mely
települések vannak egyforma messze a két várostól?
b) Tekintsük egyenesnek a Dunát Érd és Dunaújváros között (rajzold be az egyenest). Szerkeszd

meg Székesfehérvár távolságát a Dunától, és mérd meg! Mekkora ez a valóságban, ha a térkép
méretaránya 1 : 900 000-hez?
c) Adj fel hasonló rejtvényt a térképről társaidnak!
22. A térkép három szigetet ábrázol a tengeren. Hova tűzzék ki a világítótorony helyét, hogy mindhá-
rom szigettől egyenlő távol legyen?
23. A számháborúban a várvédők a zászlót egy fa lombjába rejtették. A fa a patak partján áll, még-
pedig egy ösvény mellett, ami a két országúttól egyenlő távolságra halad. Sajnos a térkép csak az
országutakat és a patakot jelzi. Rajzold meg az ösvényt, és jelöld be a rejtekadó fa helyét!
24. Blankának különleges, háromszög alaprajzú kertje

van. Szeretne a közepére egy nyárfát ültetni, mindhá-
rom kerítéstől egyenlő távolságban. Szerkeszd meg a fa
helyét! Szerkeszd meg a kerítésektől mért távolságát is!
25. a) Rajzolj egy 5 cm sugarú kört! Jelölj ki a kerületén két pontot (A, és B), és rajzold meg az AB húrt!
Szerkeszd meg azokat a pontokat, amelyek A-tól és B-től egyenlő távolságra vannak!
b) Most rajzolj egy másik húrt az előző körbe! Szerkeszd meg ennek a végpontjától egyenlő távol
lévő pontokat is! Mit tapasztalsz?
26. Ennek a körnek elfelejtettük megrajzolni a középpontját. Meg tudnád szerkeszteni? Ha nincs ötle-
ted, nézd meg az előző feladat megoldását!
27. a) Rajzolj egy 4 cm-es AB szakaszt! Szerkessz olyan kört, ami áthalad a szakasz mindkét végpont-
ján! Hány megoldás van? Hol lehet a keresett kör középpontja?
b) Rajzolj egy 4 cm-es CD szakaszt! Szerkessz olyan kört, ami áthalad a C és D pontokon és 5 cm a
sugara! Hány megoldást találtál?
28. Rajzolj három pontot (F, G, H), amelyek nem esnek egy egyenesbe! Szerkessz olyan kört, ami átha-
lad az F és G pontokon! Szerkessz kört, ami áthalad a G és H pontokon! Tudsz olyan kört rajzolni,
ami átmegy mindhárom ponton?
29. Párosítsd össze a síkidomokat a nevükkel!

Nevek: négyzet, téglalap, húrtrapéz, rombusz, szabályos háromszög, szabályos ötszög, paralelog-
ramma.
30. Egy tükrös háromszög egyik szárának két végpontja: (–2; 5) és (1; 2). Add meg a harmadik csúcs
koordinátáit! (Keress több megoldást!)
31. Szerkeszd meg a háromszöget, ha adott a tengelyének egyenese, és
a) két csúcsa b) egyik szöge c) egy csúcsa és

szárának egy-egy pontja
A A
B
32. R
ajzold meg a négyszögek szimmetriatengelyeit, és színezd a megjelölt részek tükörképét azonos
színnel!
33. Olvasd el az állításokat, és tegyél X jelet a megfelelő helyre!
húr- mindegyik

deltoid
trapéz kettő sem
1. Van szimmetriatengelye.
2. Van két szemközti oldala, melyek egyenlők.
3. Van két szemközti szöge, melyek egyenlők.
4. Átlói merőlegesen felezik egymást.
5. A szimmetriatengely felezi a szögeket.
6. A szimmetriatengely felezi az oldalakat.
7. Átlói felezik egymást.
8. Átlói merőlegesek egymásra.
9. Belső szögeinek összege 180°.
10. Átlói egyenlő hosszúak.
0641. MODUL
számelmélet
Számoljunk
a maradékokkal
130 matek „A” – 6. évfolyam – 064. számelmélet tanulói munkafüzet
1. feladatlap
1. Keressünk szabályt, amely szerint az alábbi ábra minden részébe számot írhatunk!
144
11 8 9 72
104
2. Az alábbi ábrákon mindegyik körbe írt szám azoknak a számoknak a szorzata, amelyekbôl nyíl
vezet a körhöz. Töltsd ki a köröket!
12
3. Az alábbi diagram minden körébe azoknak a számoknak a szorzatát írjuk, amelyekbôl nyíl vezet a
körhöz. Töltsd ki a köröket!
3 0
2
tanulói munkafüzet 0641. Számoljunk a maradékokkal 131
TUDNIVALÓ
12 többszöröse a 3-nak, mert 3 ∙ 4 = 12, azaz van olyan természetes szám, amellyel a 3-at megszorozva
12-t kapunk.
3 osztója 12-nek, mert 3 ∙ 4 = 12, azaz van olyan természetes szám, amellyel a 3-at megszorozva 12-t
kapunk.
12 osztható 3-mal, mert 3 ∙ 4 = 12, azaz van olyan természetes szám, amellyel a 3-at megszorozva 12-t
kapunk.
Általánosan:
a osztója b-nek, ha van olyan c természetes szám, amellyel a-t megszorozva b-t kapjuk (ahol a, b ter-
mészetes szám)
(a ∙ c = b).
Jele: a|b
TUDNIVALÓ
Az 1 minden természetes számnak osztója.
A 0 minden természetes számnak többszöröse.
2. feladatlap
1. Melyik útvonalon érheti el az űrhajós az űrhajóját, ha mindegyik pontból csak a többszörösére
léphet a vonalak mentén?
28 86
14 48 94
7 24 48 188
12 1 96 720
5 12 96 180 1152
6 0 192 576
3 90 192
15
18 30 150
24 150
Figyeljük meg a következőket:

– Mit mondhatunk az útvonal 10. és 2. eleméről?
– Szerepelhet-e ugyanaz a szám többször is az útvonalon?
– Milyen számról léphetnénk a 0-ra?
– Melyik számra léphetnénk a 0-ról?
– Milyen számról léphetnénk az 1-re?
– Melyik számra léphetnénk az 1-ről?
2. Papírcsíkokra mondatokat írtak, majd mindegyiket kettétépték. Kösd össze azokat a papírcsíkokat,
melyek egy darabban voltak eredetileg. Írd le a kapott mondatokat!
12-nek osztója 3-mal
12 osztója a 36-nak
12 osztható a 4-nek
12 többszöröse a 4 és a 6
3. Egy hegymászó a hegy lábától a csúcsra igyekszik. A számokkal jelzett pontokra léphet a vonalak
mentén úgy, hogy egy számról felfelé mindig csak a többszörösére, lefelé pedig csak az osztójára
léphet. Hogyan juthat fel a hegy csúcsára?
216
80 54
72 27 40
24 9 20 12
6 7 5 4 3
4. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Indokoljunk! Ha az állítás
hamis, írjuk le a tagadását!
a) A 12-nek van 12-nél nagyobb osztója.
b) Minden szám osztója önmagának.
c) A 0 minden természetes számnak többszöröse.
d) A 0 páros szám.
e) A 12-nek van 12-nél kisebb pozitív többszöröse.
5. Hányféle olyan egész centiméter oldalhosszúságú téglalap van, melyek területe 24 cm 2, ha az egy-
bevágókat nem tekintjük különbözőnek? Rajzoljuk le ezeket!
3. FELADATLAP
1. Válaszoljunk a következő kérdésekre a szorzatok kiszámítása nélkül!
Hányszorosa a 6-nak a 6 háromszorosának a négyszerese?
Hányszorosa a 4-nek a 4 ötszörösének a kétszerese?
Hányszorosa a 7-nek a 14 ötszöröse?
Hányszorosa a 9-nek a 27 négyszerese?
2. Számegyenesen két szöcske ugrál: Hipp és Hopp. A 0-ból indulnak. Hipp 3 egység hosszúkat
ugrik, Hopp 6 egység hosszúkat.
a) Jelöld a számegyenesen az ugrásaikat, Hipp ugrásait piros nyíllal, Hopp ugrásait kékkel!
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
b) Sorold fel, mely számokra ugrottak a szöcskék, mielôtt átugrottak a 37-es ponton. Hipp számai
közül karikázd be kékkel azokat, amelyekre Hopp is ráugrott, és Hopp számai közül karikázd
be pirossal azokat, amelyekre Hipp is ráugrott!
Hipp:
Hopp:
c) Egészítsd ki az alábbi mondatokat úgy, hogy az ábráról szóló igaz állítások legyenek!
– Hipp a ………(szám) többszöröseire ugrik.
– Hopp a ………(szám) többszöröseire ugrik.
– H…pp minden számára H…pp is ráugrik.
– A ……… minden többszöröse ……… is többszöröse.
– Ha egy szám osztható ………, akkor osztható ……… is.
3. a) Helyezd el az alábbi számokat a halmazábrában!
1; 2; 3; 4; 6; 7; 12; 18; 22; 28; 38; 44; 53; 58.
Osztható 2-vel Osztható 4-gyel
b) A halmazábra melyik része maradt üresen?

c) Egészítsd ki az alábbi mondatokat úgy, hogy az ábráról szóló igaz állítások legyenek!
– Ha egy szám osztható ………, akkor osztható ……… is.
– A ……… minden többszöröse többszöröse a ……… is.
– Minden ……… osztható szám osztható ……… is.
– Van olyan ……… osztható szám, amelyik nem osztható ………
összegzés
Bármely természetes szám többszörösének a többszöröse az eredeti számnak is többszöröse.
Bármely természetes szám osztójának az osztója az eredeti számnak is osztója.
4. FELADATLAP
1. A szorzatok kiszámítása nélkül döntsd el, hogy a szorzat páros vagy páratlan! Jelöld kékkel a páros,
pirossal a páratlan szorzatokat!
2. A körökben szorzatok, a téglalapokban osztók állnak. Kösd össze a szorzatokat osztóikkal! (A szor-
zatoknak lehet olyan osztója is, ami nincs felsorolva.)
3 · 14 10 · 7 21 · 4 6 · 10
2 3 4 5 6 7
3. Írd a halmazábra megfelelő részébe az alábbi szorzatokat!
14 · 5; 29 · 21; 25 · 37; 42 · 11; 65 · 77; 19 · 28; 32 · 33
Írj további szorzatokat a halmazábrába!
Osztható 2-vel Osztható 3-mal
4. a) Írj az alakzatok helyére számokat úgy, hogy a szorzat osztható legyen 10-zel! Alakzatonként
melyik a beírható legkisebb pozitív természetes szám?
6 ∙  ∙ 7 =
3 ∙ 11 ∙ =
 ∙ 9 ∙ 15  =
b) Írj az alakzatok helyére számokat úgy, hogy a szorzat osztható legyen 9-cel és 7-tel! Alakzaton-
ként melyik a beírható legkisebb pozitív természetes szám?
 ∙ 9 ∙ 15  =
5 ∙  ∙ 8 =
3 ∙ 11 ∙ =
TUDNIVALÓ
Szorzatnak minden tényezője osztója.
Szorzat minden tényezőjének osztója a szorzatnak is osztója.
5. FELADATLAP
1. A számegyenesen két szöcske ugrál, mindketten az 1 pontból indulnak. Hipp 3 egység hosszúsá-
gúakat, Hopp 4 egység hosszúságúakat ugrik.
0 1 2 3 4 5
a) Sorold fel az első 10 ugrásuk helyét!

b) Melyik pontba jutottak az 5., a 25., a 82., a 100. és az 1000. ugrással?
c) Állapítsd meg az alábbi pontokról, melyik szöcske ugorhatott rá, ha elég sokat ugrált!
45; 56; 77; 94; 184; 541; 3211.
2. A számokat láncra fűztük az ábra szerint.

a)
1 4 7
0 2 3 5 6 8 9
b) 1 2 5 6 9 10
0 3 4 7 8 11 12
Hogyan állnak a nyilak az alábbi számhármasok között? Mindkét láncban vizsgáld meg!
a) 15 – 16 – 17
b) 32 – 33 – 34
c) 58 – 59 – 60
d) 241 – 242 – 243
3. A 40-nél nem nagyobb számok 4 szobában gyülekeznek. Mi lehet a szabály, ha tudjuk, hogy 3 szám
eltévedt. Keresd meg az eltévedt számokat, és vezesd őket a helyükre!
5 17 37 7 19 39 27
13 1 33 25 23 3 31 35

21 40 9 6 15 11
14 22 38 20 36 28
10 26 18 24 32 12 8
2 30 26 4 16 29
4. Most ősz van. Milyen évszak lesz

a) 3 évszak múlva;
b) 7 évszak múlva?
c) 41 évszak múlva;
d) 1282 évszak múlva;
Számolhatsz az „évszakórán” is.
TUDNIVALÓ
4-gyel osztva a számok 4-féle maradékot adhatnak: 0, 1, 2, 3.
A 4-es osztási maradékok alapján a természetes számok 4 csoportba sorolhatók: az egy csoportba tartozó
számok ugyanazt a maradékot adják 4-gyel osztva.
Az egy csoportba tartozó számok különbsége 4 többszöröse.
Páros számok összege páros.

Két páratlan szám összege páros. Páros számú páratlan szám összege páros.
Egy páros és egy páratlan szám összege páratlan. Páratlan számú páratlan szám összege páratlan.
A páros számok 0 maradékot adnak 2-vel osztva, a páratlan számok 1 maradékot. Fogalmazzuk meg
a 2-vel való osztási maradékokkal a fentieket:
páros + páros = páros  maradékokkal: 0 + 0 = 0,
páros + páratlan = páratlan  maradékokkal: 0 + 1 = 1,
az összeg maradéka egyenlő a maradékok összegével,
páratlan + páratlan = páros  maradékokkal: 1 + 1 = 2  0,
összeg maradéka egyenlő a maradékok összegének maradékával.
6. FELADATLAP
1. Minden katicabogárnak hét pöttye van. Rajzold be a pöttyöket, majd számold össze, hány pöttye
van az egy levélen pihenő katicáknak. Hány pöttye van a katicáknak összesen?
Az egyik levélen 2 katica van: A másik levélen 3 katica van:

2. A z iskolakezdés előtt pont 4 héttel érkeztünk haza a nyaralásból, az iskola 3 hete kezdődött. Hány
napja érkeztünk haza? Számolj kétféleképpen!
3. Hányszorosa a 7-nek:
a) a 7 négyszeresének és hatszorosának összege;
b) a 7 32-szeresének és 68-szorosának összege;
c) a 7 462-szeresének és 538-szorosának összege?
TUDNIVALÓ
Többszörösök összege is többszörös.
4. Két kosárban retek van, melyeket ötösével csomókba kötnek. Az egyik kosárban 45 darab, a másik-
ban 75 darab retek. Hány csomó retek lesz?
TUDNIVALÓ
Ha egy összeg mindkét tagja osztható egy természetes számmal, akkor az összeg is osztható vele.
5. Nagymama baracklekvárt főz. Az első adagból 18 üveggel, a másodikból 16 üveggel lett. A kamrá-
ban egy polcra 6 üveget rak. Hány polcra kerülnek baracklekváros üvegek? Számolj többfélekép-
pen!
6. A CD-ket 12-esével csomagolták dobozokba. Először 60 darabot, utána 30 darabot csomagoltak be.
Hány maradt ki?
TUDNIVALÓ
Ha egy összeg egyik tagja osztható egy természetes számmal, a másik pedig nem, akkor az összeg sem
osztható vele.
7. Az alábbi összegek közül karikázd be

a) a 10-zel oszthatókat kékkel;
b) a 25-tel oszthatókat pirossal;
c) az 5-tel oszthatókat zölddel;
d) a 9-cel oszthatókat sárgával!
9000 +17 25 + 2700 50 + 36 125 + 90 45 + 2700
150 + 180 360 + 450 5400 + 225 72 + 4000
8. Írj a 18 számba a helyére számjegyet úgy, hogy a kapott háromjegyű szám osztható legyen
a) 5-tel;
b) 10-zel;
c) 3-mal;
d) 9-cel!
Keresd meg az összes lehetőséget!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Írjuk fel az alábbi számok 10 egymás utáni többszörösét!
a) 3
b) 6
c) 13
2. Keressük meg az alábbi számok összes osztóját!

a) 36
b) 54
c) 29
3. Kati a 10-es busszal jár iskolába. Hány járat indul 8 óráig, és mikor, ha az első busz reggel 5-kor
indul és 8-ig 12 percenként jár?
4. Peti belázasodott, most bevett egy lázcsillapítót, amiből négyóránként kell bevennie egyet. Mennyi
időre elég a megmaradt 8 lázcsillapító tabletta?
5. Hányféle olyan egész centiméter élhosszúságú téglatest van, melyek térfogata 12 cm3, ha az egybe-
vágókat nem tekintjük különbözőnek?
6. Mivel osztható biztosan

a) két egymás utáni természetes szám szorzata;
b) három egymás utáni természetes szám szorzata?
7. Legkevesebb hány egymás utáni természetes számot kell összeszorozni, hogy a szorzat biztosan
osztható legyen
a) 5-tel;
b) 8-cal?
8. Hányféle maradékot adhatnak a számok

a) 6-tal osztva;
b) 8-cal osztva;
c) 11-gyel osztva?
9. Hány olyan természetes szám van, melyet 5-tel osztva a hányados és a maradék megegyezik?
10. Hány olyan kétjegyű szám van, amelyet

a) 4-gyel osztva a maradék 3;
b) 5-tel osztva a maradék 2;
c) 9-cel osztva a maradék 3?
11. S
zámegyenesen görgessünk egy egység oldalú szabályos háromszöget: tegyük le az egység
oldalú ABC szabályos háromszöget a számegyenesre úgy, hogy az A csúcs a 0 pontba, a B csúcs az
1 pontba kerüljön, ezután görgessük a háromszöget a számegyenesen! Melyik csúcs esik az alábbi
pontokba?
a) 7;
b) 12;
c) 17;
d) 26;
e) 45;
f) 124;
g) 656;
h) 9426.
12. Oldjuk meg az előző feladatot, ha egy egység oldalú ABCD négyzetet helyezünk a számegyenesre,
az A pontot a 0-ba, a B-t az 1-be! Ezután görgetjük a négyzetet a számegyenesen.
13. Ha most hétfő van, milyen nap lesz

a) 9;
b) 17;
c) 40;
d) 146;
e) 746 nap múlva?
14. Ha most 11 óra van, akkor hány óra lesz

a) 12;
b) 26;
c) 80;
d) 172;
e) 980 óra múlva?
15. Igaz-e, hogy akárhogyan választunk 6 természetes számot, van köztük legalább kettő, melyek
ugyanazt a maradékot adják 5-tel osztva?
16. G
yalogtúrán az osztály 3 óra alatt ért fel a hegyre a várromhoz, utána 2 óra alatt gyalogoltak le a
vasútállomáshoz. Hány percet gyalogoltak összesen? Számolj kétféleképpen!
17. Hányszorosa az 5-nek

a) a 10 nyolcszorosa;
b) az 5 hatszorosának és hétszeresének összege;
c) az 5 háromszorosának és a 10 négyszeresének összege;
d) a 10 kétszeresének és a 25 háromszorosának összege?
18. Az alábbi kártyák közül válasszunk olyan párokat, amelyek

a) összege;
b) különbsége osztható 6-tal.
8·6+2 ; 6·9 ; 17 · 6 + 1 ; 13 · 6 + 3 ; 6 · 22 + 4 ;
3+4·6 ; 5 · 6 + 3 ; 54 · 6 ; 7·6+2 ; 22 · 9 .
19. Oldjuk meg az előbbi feladatot a 3-mal való oszthatóságot vizsgálva!
20. A
z 1; 2; 3; 4; 5; 6 számokat hányféleképpen lehet egymás után sorba írni úgy, hogy ne legyen két
egymás utáni, amelyek összege osztható 2-vel vagy 3-mal? Hányféleképpen lehet körberakni őket
ugyanezzel a feltétellel?
21. Hány forintos összegeket tudunk kifizetni, ha korlátlanul rendelkezünk 2 és 5 forintosokkal? Mit
mondhatunk, ha rengeteg 3 és 5 forintosunk van?
0642. MODUL
számelmélet
A számok osztói, az
oszthatósági szabályok
TUDNIVALÓ
10-zel való oszthatóság
Ha egy természetes szám osztható 10-zel, akkor 0-ra végződik.
Ha egy természetes szám 0-ra végződik, akkor osztható 10-zel.
Ez a két állítás egy mondatban: egy természetes szám pontosan akkor osztható 10-zel, ha 0-ra végződik.
2-vel való oszthatóság
Ha egy természetes szám osztható 2-vel, akkor 2-vel osztható számjegyre végződik.
Ha egy természetes szám 2-vel osztható számjegyre végződik, akkor osztható 2-vel.
Ez a két állítás egy mondatban: egy természetes szám pontosan akkor osztható 2-vel, ha 2-vel osztható
számjegyre végződik.
5-tel való oszthatóság
Ha egy természetes szám osztható 5-tel, akkor 0-ra vagy 5-re végződik.
Ha egy természetes szám 0-ra vagy 5-re végződik, akkor osztható 5-tel.
Ez a két állítás egy mondatban: egy természetes szám pontosan akkor osztható 5-tel, ha 0-ra vagy 5-re
végződik.
1. FELADATLAP
1. Helyezd el az alábbi számokat a halmazábrában!
1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 10; 12; 15; 20; 28; 30; 45; 54; 60.
Írj további számokat a halmazábrába!
Osztható 2-vel Osztható 5-tel
2. A halmazábra segítségével döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, melyik hamis!
a) Van olyan 5-tel osztható szám, amelyik nem osztható 2-vel.
b) Minden 5-tel osztható szám osztható 10-zel is.
c) Nincs olyan 10-zel osztható szám, amelyik nem osztható 5-tel.
d) Ha egy számnak a 10 osztója, akkor a 2 is osztója.
tanulói munkafüzet 0642. A számok osztói, az oszthatósági szabályok 145
3. Töltsd ki a számkeresztrejtvényt!
1. 2. 3.
4.
5.
Vízszintes: 1. 5-tel osztható háromjegyű páratlan szám.

4. A legnagyobb páros szám, amely 600-nál kisebb.
5. Osztható 10-zel.
Függőleges: 1. Azonos számjegyekből álló 5-tel osztható háromjegyű szám.
2. A legnagyobb háromjegyű páros szám.
4. Vizsgáld a következő műveleteket:

485 + 34 =
1872 ∙ 49 =
6203 + 56 =
Írjál számjegyeket a jelek helyére úgy, hogy a művelet eredménye osztható legyen
a) 2-vel; b) 5-tel; c) 10-zel!
2. FELADATLAP
1. Rajzolj 12 cm hosszúságú szakaszokat, és oszd minél többféleképpen egész centiméter hosszú
egyenlő részekre!
2. A 12-es számrendszer számjegyei: 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; A (=10); B (=11).

Írjuk be a helyiérték-táblázatba a következő 12-es számrendszerbeli számokat és azok
1012 = 1210 -szeresét!
13; 42; 1A; 60.
A 12-es számrendszer helyiérték-táblázata:
10012 = 14410 1012 = 1210 1
Milyen szabályszerűséget tapasztalsz?

Sorold fel azokat a számokat, amelyekkel a számok 1012 = 1210 -szerese biztosan osztható!
Ezek a 1012 = 1210 osztói: 1; 2; 3, 4; 6; 1012 = 1210.
3. A z alábbi táblázatban levő számokat írd fel összegalakban, majd döntsd el, hogy mely számokkal
osztható (írj + jelet ,ha osztható, – jelet, ha nem osztható)! Az első sor egy példát mutat be.
Osztható
Összeg- Osztható Osztható Osztható Osztható
A szám 1012 = 1210 -
alak 2-vel 3-mal 4-gyel 6-tal
vel
76 70 + 6 + + – + –
18
A2
1B0
95
23
149
4. Fogalmazd meg, hogy 12-es számrendszerben mely számokkal való oszthatóságot dönthetjük el
az utolsó számjegy alapján!
összegzés
Egy 12-es számrendszerben felírt természetes szám pontosan akkor osztható 2-vel (3-mal, 4-gyel, 6-tal,
12-vel), ha 2-vel (3-mal, 4-gyel, 6-tal, 12-vel) osztható számjegyre végződik.
5. Írj 12-es számrendszerbeli természetes számokat a feltételeknek megfelelően!

a) osztható 3-mal, de nem osztható 4-gyel:
b) osztható 4-gyel, de nem osztható 6-tal:
c) osztható 2-vel, de nem osztható 4-gyel:
d) osztható 3-mal, de nem osztható 6-tal:
6. Bűvészmutatvány:
Gondolj egy kétjegyű számra! Szorozd meg 4-gyel, a szorzathoz adj 24-et, majd ezt az összeget szo-
rozd meg 25-tel! Az eredményből vond ki a gondolt számot! Mondd meg, mit kaptál, és kitalálom
a gondolt számot!
TUDNIVALÓ
Egy 10-es számrendszerben felírt természetes szám pontosan akkor osztható 100-zal (1000-rel), ha legalább
két (három) 0-ra végződik.
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 4-gyel, ha az utolsó két számjegyből álló kétjegyű szám
osztható 4-gyel.
összegzés
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 25-tel, 20-szal, 50-nel, ha az utolsó két számjegyből álló
kétjegyű szám osztható 25-tel, 20-szal, 50-nel.
3. FELADATLAP
1. Az alábbi szorzatok közül karikázd be azokat, amelyeknek a 100 osztója!
2. Írd be az alábbi számokat a halmazábra megfelelő helyére!
4355; 12 550; 2742; 9600; 3880; 113 000; 67 524; 4568; 9075; 2438.
Osztható 4-gyel Osztható 25-tel
3. A 3 6 számba a jelek helyére írjál számjegyeket úgy, hogy a szám osztható legyen
a) 4-gyel;
=
=
A lehetőségek száma összesen:
b) 20-szal;
= 0-9
=0
c) 25-tel;
=
=
d) Milyen számjegy kerüljön a 6 helyére, hogy találjunk megfelelő számjegyeket a jelek helyére
úgy, hogy a szám osztható legyen 25-tel?
4. Kösd össze azokat a számpárokat, amelyek összege 4-gyel osztható!
2826 8321
5647 133 502
4348 7939
8313 18 756
TUDNIVALÓ
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 8-cal, ha az utolsó három számjegyből álló háromjegyű szám
osztható 8-cal.
Mivel a 125, a 200, az 500 is az 1000 osztói, az ezekkel való oszthatóság is eldönthető az utolsó három
számjegyből álló háromjegyű szám alapján.
összegzés
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 125-tel, 200-zal, 500-zal, ha az utolsó három számjegyből
álló háromjegyű szám osztható 125-tel, 200-zal, 250-nel, 500-zal.
4. FELADATLAP
1. A következő számok közül húzd alá kékkel a 2-vel oszthatókat, pirossal a 4-gyel oszthatókat, sár-
gával a 8-cal oszthatókat!
3451;
17 828;
93 1752;
34 168;
564 392;
714 576.
2. Készíts halmazábrát a 2-vel, 4-gyel, 8-cal osztható számokkal, és írd be a fenti számokat a megfelelő
helyre!
Osztható 2-vel Osztható 4-gyel
Osztható 8-cal
3. Döntsd el a következő állításokról, melyik igaz, melyik hamis!

a) Minden 4-gyel osztható szám osztható 2-vel is.
b) Van olyan 8-cal osztható szám, amelyik nem osztható 4-gyel.
c) Minden 8-cal osztható szám osztható 2-vel is.
d) Ha egy szám nem osztható 4-gyel, akkor nem lehet osztható 8-cal sem.
e) Egyetlen páratlan szám sem osztható 8-cal.
f) Nincs olyan 4-gyel osztható szám, amelyik nem osztható 8-cal.
4. A táblázat felső sorában levő számok bizonyos számjegyeit letakartuk. Írd be a megfelelő helyre,
mely számokkal osztható biztosan, melyekkel lehetetlen, melyekkel lehetséges, hogy osztható.
(Azokra a számokra gondoljatok, amelyekkel való oszthatóságot eddig vizsgáltuk.)
504 3940 97528
Biztosan
Lehetetlen
Lehetséges
5. FELADATLAP
1. Állapítsd meg a számok 9-es osztási maradékát a táblázat kitöltésével!
Szám mara-
Százasok és
maradékuk
maradékuk
maradékuk
maradékuk
Maradékok
Maradékok
összegének
Egyesek és
Ezresek és
Tízesek és
maradéka
összege
Szám
déka
5000 600 40 3
5643 18 0 0
5 6 4 3
2421
3112
8937
4843
– Figyeljétek meg a maradékokat, milyen szabályosságot lehet észrevenni?

– Mi lehet a szabályosság oka?
2. Írd be a megfelelő számjegyeket a -okba, hogy az egyenlőség igaz legyen, és állapítsd meg a szá-
mok 9-es osztási maradékát!
a) 6738 = 6 ∙ 999 + + ∙ 99 + 7 + 3 ∙ 9 + +8
9-es maradéka: +7+ +8= alapján:
b) 2457 = ∙ 999 + + 4 ∙ 99 + +5∙9+ +7
9-es maradéka: + + +7= alapján:
c) 1323 = 1 ∙ 999 + + 3 ∙ 99 + + ∙9+ +3
9-es maradéka: + + +3= alapján:
d) 9762 = ∙ 999 + + ∙ 99 + + ∙9+ +
9-es maradéka: + + + = alapján:
TUDNIVALÓ
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 9-cel, ha a számjegyek összege osztható 9-cel.
összegzés
Egy természetes szám 9-es osztási maradéka egyenlő a számjegyek összegének 9-es osztási maradékával.
3. Á llapítsd meg a számok 3-mal való osztási maradékát! Használd a fenti felbontást!
6738
2457
1323
9762
TUDNIVALÓ
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 3-mal, ha a számjegyek összege osztható 3-mal.
összegzés
Egy természetes szám 3-as osztási maradéka egyenlő a számjegyek összegének 3-as osztási maradékával.
4. A z alábbi számok közül húzd alá kékkel a 3-mal oszthatókat, pirossal a 9-cel oszthatókat, majd
ábrázold a számokat halmazábrában!
246
Osztható 3-mal Osztható 9-cel
7812
4239
1752
67 314
53 127
5. Egészítsd ki a számokat (ha lehet többféleképpen) úgy, hogy oszthatók legyenek

a) 3-mal; b) 9-cel!
3-mal osztható 9-cel osztható

6723
1932
761
642
415
6. A z 1, 2, 3, 4, 5 számkártyákból húzz hármat, alkoss belőlük háromjegyű számot; és döntsd el, hogy
osztható-e 3-mal, 9-cel!
6. FELADATLAP
1. Írd fel sorban a természetes számokat az 5-ös számrendszerben, majd karikázd be a párosakat!
Milyen érdekességet figyelsz meg?
2. Írd fel az 5-ös számrendszerbeli számokat az alábbihoz hasonló bontásban, majd döntsd el, hogy
osztható-e 4-gyel, 2-vel!
2315 = 2005 + 305 + 15 = 2 ∙ (44 5 + 1) + 3 ∙ (4 5 + 1) + 1 = 2 ∙ 44 + 2 + 3 ∙ 4 + 3 + 1 =
= 2 ∙ 44 + 3 ∙ 4 + 2 + 3 + 1
Mivel a 2 ∙ 44 + 3 ∙ 4 osztható 4-gyel, a 2 + 3 + 1 pedig nem, a szám nem osztható 4-gyel.
Mivel a 2 ∙ 44 + 3 ∙ 4 osztható 2-vel, a 2 + 3 + 1 is osztható 2-vel, a szám is osztható 2-vel.
1215 =
4225 =
1235=
2415=
1415=
TUDNIVALÓ
Egy természetes szám pontosan akkor osztható 6-tal, ha osztható 2-vel és 3-mal.
3. Készítsük el a 3-mal és 5-tel osztható számok halmazábráját, írjunk mindegyik részbe számokat!
a) Mivel osztható mindegyik, a két halmaz közös részébe eső szám?
b) Van-e olyan 15-tel osztható szám, amely nem osztható 3-mal?
c) Van-e olyan 15-tel osztható szám, amely nem osztható 5-tel?
d) Mi a 15-tel oszthatóság szabálya?
4. a) Az alábbi számok közül melyik osztható 12-vel, melyik nem? Hogyan lehet gyorsan eldönteni?
789; 552; 390; 464; 6274; 1236; 8172.
b) Mely számokkal kell feltétlenül osztható legyen egy természetes szám ahhoz, hogy osztható
legyen 12-vel?
c) Mi lehet a 12-vel oszthatóság szabálya? Próbáljunk az előzőhöz hasonló szabályt találni!
d) Igaz-e, hogy ha egy természetes szám osztható 2-vel és 6-tal, akkor osztható 12-vel?
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Hány 10-zel osztható természetes szám van, amely
a) 1000-nél nem nagyobb;
b) 50 000-nél nem nagyobb;
c) 1 000 000-nál nem nagyobb?
2. Hány szám nem osztható 10-zel

a) 100 és 300 között;
b) 2000 és 5000 között?
3. Leírtuk egy-egy kártyára a pozitív kétjegyű számokat, és beletettük egy kalapba. Legkevesebb
hány számkártyát kell kihúzni, hogy biztosan legyen köztük olyan, amelyik nem osztható 10-zel?
4. A kétjegyű számok között páros szám vagy páratlan szám van több?
5. Egy számról a következőket tudjuk:

– négyjegyű;
– az első és az utolsó számjegye megegyezik;
– a tízes helyiértéken álló számjegy 2-vel kisebb az egyes helyiértéken állónál;
– a százas helyiértéken a legkisebb páros számjegy áll;
– a szám osztható 5-tel.
Melyik ez a szám?
6. Keressük azokat a 4-gyel osztható, 6-ra végződő, ötjegyű természetes számokat, amelyek első
három számjegye egyforma páros számjegy!
7. Hány 8600-nál nem nagyobb, de 7500-nál nagyobb 25-tel osztható természetes szám van?
8. Peti új perselyt kap a születésnapjára, amibe minden nap este beletesz 4 forintot. Melyik pénzös-
szeg lehet a perselyben és melyik nem, amikor feltöri, ha a persely kezdetben üres volt, és közben
nem vett ki belőle?
5642 Ft; 4984 Ft; 8763 Ft; 9571 Ft.
9. Nyári Olimpia 2004-ben volt Athénban. Melyik olimpiai év, és melyik olimpia előtti év az alábbiak
közül (tegyük fel, hogy semmi sem gátolja, hogy rendben folytatódjon a hagyomány)? 1968; 1975;
1984; 1997; 2012; 2036; 2025; 2017; 2052; 2111.
10. Írd le azokat a 8-cal osztható összegeket, amelyek első tagja az első sorból, második tagja a második
sorból való!
200; 300; 2500; 8600;
72; 28; 36; 56.
11. A z alábbi számok közül válaszd ki azokat, amelyek

a) oszthatók 4-gyel;
b) oszthatók 8-cal;
c) 4-gyel oszthatók, de 8-cal nem;
d) a 2; 4; 8 közül pontosan két számmal oszthatók;
e) a 2; 4; 8 közül legfeljebb egy számmal oszthatók!
892; 2367; 594; 652; 1728; 4560; 6872; 3714; 9432; 15 276; 52 346; 128 783; 2 527 816.
12. Az alábbi számok közül melyek azok, amelyeknek osztója a

a) 3;
b) 9;
c) 4;
d) 8?
2356; 6852; 18 648; 4190; 53 827; 632 853; 45 972; 8822.
Ezekkel a számokkal tündérek játszanak.

A z Ezres Tündér az ezres helyiértéken álló számjegyet változtathatja meg, a Százas Tündér a szá-
zas helyiértéken álló számjegyet, a Tízes Tündér a tízes helyiértéken álló számjegyet, az Egyes
Tündér az egyes helyiértéken álló számjegyet változtathatja meg úgy, hogy a kapott szám már
osztható legyen a megfelelő osztókkal. Végezd el a munkájukat! Keress több lehetőséget!
13. A 2, 5 és 6 számjegyek egyszeri felhasználásával hányféle háromjegyű számot lehet készíteni,

amelyik
a) osztható 3-mal;
b) osztható 4-gyel;
c) osztható 9-cel:
d) Vizsgáld meg a lehetőségek számát, ha mindegyik számjegyet többször is felhasználhatod!
14. H
agyd el a legkevesebb számjegyet a 12 875 234 számból, hogy a megmaradt szám osztható
legyen
a) 3-mal;
b) 9-cel;
c) 4-gyel;
d) 8-cal?
15. Az alábbi számok közül melyik osztható 3-mal, melyik 9-cel is?
a) 576 892 611 748 235;
b) 17 865 428 575 784 247 487 192 647 612;
c) 7 234 937 563 573 635 927 482 638 462 846 722;
d) 140 darab 4-es számjegyből álló szám.
16. Van-e olyan csupa 5-ös számjegyből álló szám, amely

a) osztható 3-mal;
b) osztható 9-cel;
c) osztható 6-tal?
17. Döntsd el az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik hamis!

a) Ha egy természetes szám osztható 6-tal, akkor osztható 2-vel is.
b) Van olyan 2-vel osztható szám, amelyik nem osztható 6-tal.
c) Minden 3-mal osztható szám osztható 6-tal is.
d) Ha egy szám nem osztható 6-tal, akkor se 2-vel, se 3-mal nem osztható.
e) Ha egy szám osztható 4-gyel és 6-tal, akkor osztható 4∙6=24-gyel is.
18. Milyen számjegyet jelölnek a betűk, ha a számok oszthatók 6-tal?

a) 5AA A=
b) B7B B=
c) CC2CC C=
d) 1DDD D=
19. Mennyi a 3-mal osztható kétjegyű páros számok összege?
20. H
ány olyan négyjegyű természetes szám van, amely csak 1 vagy 2 számjegyeket tartalmaz, és
osztható 6-tal?
21. Peti vásárolt 5 darab Túró Rudit egyenként 45 forintért, 3 doboz 147 forintos tejet és 6 joghurtot,
darabját 38 forintért. A pénztáros 893 forintot kért tőle. Peti rögtön válaszolt, hogy a pénztáros
biztosan tévedett. Hogyan jöhetett rá olyan gyorsan?
22. Döntsük el, a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis!
a) Ha egy szám osztható 45-tel, akkor osztható 6-tal is.
b) Ha egy szám osztható 45-tel, akkor osztható 3-mal is.
c) Ha egy szám osztható 45-tel, akkor osztható 15-tel is.
d) Ha egy szám osztható 3-mal és 15-tel, akkor osztható 45-tel is.
e) Ha egy szám osztható 5-tel és 9-cel, akkor osztható 45-tel is.
23. A z alábbi számok egyikére gondolt három gyerek, és a következőket mondta róla:
Anna: A szám osztható 3-mal;
Bori: A szám osztható 15-tel;
Csaba: A szám osztható 45-tel.
390; 495; 675; 530; 831; 923.
Állításaik közül azonban csak egy igaz. Melyik számra gondoltak?
0643. MODUL
számelmélet
Törzsszám
(prímszám), összetett
szám, prímtényezős
felbontás
1. FELADATLAP
1. Találjátok ki a színezés szabályát!
12 =
45 =
36 =
75 =
98 =
2. Rakjuk ki a számokat 2–20-ig az eddig használt négyféle színű színes rúddal! Mely számoknak kell
feltétlenül új színt találni? Írjuk mellé a szorzatalakot számokkal is!
Osztók Osztók
Szám Színkép Szám Színkép
száma száma
2 2 12 6
3 2 13 2
4 3 14 4
5 2 15 4
6 4 16 5
7 2 17 2
8 4 18 6
9 3 19 2
10 4 20 6
11 2 1 1
3. Írjuk 2–20-ig a számok mellé, hogy hány osztójuk van!
TUDNIVALÓ
Azokat a természetes számokat, amelyeknek két pozitív osztója van, prímszámoknak nevezzük.
Azokat a természetes számokat, amelyeknek kettőnél több osztója van, összetett számoknak nevezzük.
Az 1 nem prímszám és nem is összetett szám.
4. Soroljuk fel az 50-nél kisebb prímszámokat!

tanulói munkafüzet 0643. Törzsszám (prímszám), összetett szám, prímtényezős felbontás 159
5. Készíts egy színképet, számold ki, melyik számhoz tartozik, majd a számot mondd meg a társad-
nak! Te megkapod az ő számát. Készítsétek el a kapott számnak is a színképét, majd ellenőrizzétek,
jól dolgozott-e a társatok!
1. módszer: A számot két 1-nél nagyobb természetes szám szorzatára bontjuk, majd a tényezőket is
tovább bontjuk, amíg lehet. A lépéseket nyíldiagrammal ábrázoljuk: például:
60
2 30
6
5
2 3
A tovább nem bontható számok a prímszámok, ezek szorzata adja a számot:

60 = 2 ∙ 5 ∙ 2 ∙ 3 = 2 ∙ 2 ∙ 3 ∙ 5.
2. módszer: Leírjuk a számot, húzunk mellé egy vonalat. A szám sorába írjuk a legkisebb prímosztóját,
majd a szám alá ennek az osztópárját. Ezzel a számmal folytatjuk az eljárást mindaddig, amíg a bal
oldalra 1 kerül. A prímtényezős felbontás a jobb oldalon levő számok szorzata.
60 2
30 2
15 3 60 = 2 ∙ 2 ∙ 3 ∙ 5
5 5
1
2. FELADATLAP
1. Egészítsd ki az alábbi diagramokat, rajzold meg a színképüket, és írd fel a számok prímtényezős
felbontását!
48 300
2 30
4 3
2. Írd fel a következő számok prímtényezős felbontását, és rajzold meg a színképüket!
711 495
3. Az alábbi számok között a prímszámok vagy az összetett számok vannak többen?
259 143 273 69

73 91
6 9 4 167
53 1 107
4. Az alábbi állítások között melyik igaz, melyik hamis?
a) Minden prímszám páratlan.
b) Három prímszám összege mindig páratlan.
c) Van két olyan prímszám, melyek különbsége 2.
d) Ha egy szám osztható 5-tel, akkor nem lehet prím.
3. FELADATLAP
1. Rakjuk ki a következő színképet (90)!
Rakjuk ki a szám összes osztóját osztópárokban:
1 – 90 egy osztó, a 2 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 5
2 – 45 két osztó, a 2 és a 3 ∙ 3 ∙ 5
3 – 30 két osztó, a 3 és a 2 ∙ 3 ∙ 5
5 – 18 két osztó, az 5 és a 2 ∙ 3 ∙ 3
6 – 15 két osztó, a 2 ∙ 3 és a 3 ∙ 5
9 – 10 két osztó, a 3 ∙ 3 és a 2 ∙ 5
A 90-nek 12 osztója van.

tanulói munkafüzet 0643. Törzsszám (prímszám), összetett szám, prímtényezős felbontás 161
2. R
ajzoljunk koordináta-rendszert, és ábrázoljuk a számok osztóit! Az x-tengelyen a pozitív termé-
szetes számokat, az y-tengelyen osztóikat ábrázoljuk: egy (a; b) pontot megjelölünk, ha b osztója
a-nak.
3. A
z alábbi táblázatba a pozitív egész számokat írtuk 1-től 100-ig. Az 1 nem prím. A 2 prím, kari-
kázzuk be, és húzzuk ki a 2 többszöröseit! A következő szám a 3, karikázzuk be, majd húzzuk ki a
többszöröseit! A következő ki nem húzott szám nagyság szerint haladva az 5, karikázzuk be, majd
húzzuk ki a többszöröseit! Így haladunk tovább 10-ig. (Nem kell tovább nézni, mert a 10-nél nem
nagyobb számok többszöröseiként minden 100-nál nem nagyobb összetett szám előáll, ugyanis
10 ∙ 10 = 100.) A kihúzások után megmaradt számok a 100-nál nem nagyobb prímszámok.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
51 52 53 54 55 56 57 58 59 60
61 62 63 64 65 66 67 68 69 70
71 72 73 74 75 76 77 78 79 80
81 82 83 84 85 86 87 88 89 90
91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. A prímszámok milyen számjegyre végződhetnek? Keress mindegyikre példákat!
2. Hány 7-re végződő 100-nál kisebb prímszám van?
3. Melyik a legkisebb pozitív egész szám, amelynek a 30-szorosánál 7-tel nagyobb szám nem prím?
4. Melyik a legkisebb pozitív prímszám, amely nem állítható elő két pozitív prímszám különbsége-
ként?
5. Az első 20 prímszám összege páros vagy páratlan?
6. Milyen számjegy áll az egyesek helyén a 100-nál kisebb prímszámok szorzatában?
7. Dobj egy számot dobókockával, adj hozzá 12-t! Tippelj, minek nagyobb az esélye: ez az összeg
prímszám vagy összetett szám! Végezd el a kísérletet 20-szor és számold össze, hányszor kaptál
prímszámot és hányszor összetett számot!
8. Készíthető-e az 1–9 számokkal bűvös négyzet, amelyben minden sorban, oszlopban és átlóban levő
számok szorzata ugyanannyi?
9. Írjuk fel a 280, a 252, az 550, a 702 számok prímtényezős felbontását! Ez alapján írjuk fel az összes
osztójukat! Melyiknek hány osztója van?
10. A 2 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 5 ∙ 5 ∙ 7 szorzatnak melyik szám az osztója a 15, a 25, a 39, a 45, a 66, a 102 közül?
Számoljunk a prímtényezők alapján!
11. Állapítsuk meg a prímtényezős felbontás alapján, hogy a 2 ∙ 3, a 3 ∙ 3 ∙ 3 ∙ 5, a 2 ∙ 3 ∙ 11,

a 3 ∙ 5 ∙ 11, a 2 ∙ 5 ∙ 13, a 2 ∙ 3 ∙ 5 ∙ 5 szorzatok közül melyiknek többszöröse az 1650?
0644. MODUL
számelmélet
Közös osztók,
közös többszörösök
1. FELADATLAP
1. Rakjuk ki a számok színképét, keressük meg az összes osztóikat és helyezzük el halmazábrában, az
egyik halmazba az egyik szám, a másikba a másik szám osztóit!
A számpárok:
30 – 42;
30 – 75;
36 – 54;
24 – 60;
11 – 17;
20 – 63.
30 osztói 42 osztói
Írjuk fel a két halmaz közös részében levő számokat! Ezek a 30 és a 42 közös osztói.
TUDNIVALÓ
Két természetes szám közös osztói közül a legnagyobbat a két szám
legnagyobb közös osztójának nevezzük.
Jele: (30; 42) = 6
Tehát az összes közös prímtényező szorzata adja a legnagyobb közös osztót.

(30; 75) =
(36; 54) =
(24; 60) =
(11; 17) =
(20; 63) =
Ha két szám legnagyobb közös osztója 1, a számokat relatív prímeknek nevezzük.
Két prímszám legnagyobb közös osztója 1.
Két szám legnagyobb közös osztója akkor is lehet 1, ha egyik szám sem prím.
tanulói munkafüzet 0644. Közös osztók, közös többszörösök 165
2. Döntsük el, a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis!

a) Két szám legnagyobb közös osztójának minden közös osztójuk osztója.
b) Két szám közös osztóinak mindkét szám többszöröse.
c) Van két olyan a, b szám, melyekre a és b legnagyobb közös osztója nem egyenlő b és a legna-
gyobb közös osztójával.
d) Két szám legnagyobb közös osztója a két szám különbségének is osztója.
3. Keressük meg a 360 és a 756 legnagyobb közös osztóját!
2. FELADATLAP
1. Rakd ki és rajzold le a 24, a 36 és az 54 színképét és osztóikat! Állapítsd meg a (24;36)-t, és a (36;54)-t!
Ábrázold az osztókat egy halmazábrában, és keresd meg, mennyi a három szám legnagyobb közös
osztója!
24 osztói 54 osztói
36 osztói
2. A nagy és kis téglalapok oldalai is egész egység hosszúságúak. A négy kis téglalap közül háromba
beírtuk a területét. Mennyi a negyedik kis téglalap területe, és mekkorák lehetnek a kis téglalapok
oldalai?
12 20 45 ?
18 ? 72 56
3. Kösd össze a törteket a tovább már nem egyszerűsíthető alakjával! Mivel egyszerűsíthetjük a törte-
ket?
126 21 6 14
––– ––– –– –––
189 28 9 21
3 2
–– ––
4 3
105 42
––– –––
140 63
3. FELADATLAP
TUDNIVALÓ
Két természetes szám közös többszörösei közül a legkisebb pozitív számot a két szám legkisebb közös több-
szörösének nevezzük.
Jele: [6;15] = 30.
1. Rakjuk ki a következő számok színképét, keressük meg a legkisebb közös többszörösüket!

9 – 15;
4 – 6;
6 – 7;
18 – 24.
2. Döntsd el a következő állítások közül, melyik igaz, melyik hamis! Az igaz állításokat mutassuk meg
színképekkel, a hamisra mutassunk ellenpéldát!
a) Két szám legkisebb közös többszöröse a szorzatuk.
b) Két szám legkisebb közös többszöröse osztója a többi közös többszörösnek.
c) Két szám legkisebb közös többszörösének és legnagyobb közös osztójának szorzata egyenlő a
két szám szorzatával.
3. Végezd el a következő műveleteket! A lehető legkisebb közös nevezővel dolgozz!

12 5
––– + –– =
15 6
11 7
––– + ––– =
8 12
5 3
––– + ––– =
18 24
9 4
––– – ––– =
12 15
3 3
–– – ––– =
7 14
2 1
–– – –– =
5 7
tanulói munkafüzet 0644. Közös osztók, közös többszörösök 167
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. A z iskolai évkönyvbe a végzős osztályok minden tanulójáról elhelyeznek egy képet. Úgy akarják
elrendezni a képeket osztályonként külön-külön, hogy minden sorban ugyanannyi kép legyen.
Mennyi a legtöbb kép, amit egy sorba rakhatnak, ha az osztálylétszámok: 30; 24; 36?
2. A négyzetekbe 1-9-ig beírtuk a természetes számokat, majd soronként és oszloponként összeszo-

roztuk őket, és a szorzatokat odaírtuk a megfelelő helyre. Találd ki a szorzatokból a számok eredeti
elhelyezkedését!
24
48
315
27 84 160
3. Egy téglatest minden élének hossza centiméterben mérve egész szám. Mekkora lehet a térfogata,
ha két lapjának területe 24 cm2 és 36 cm2?
4. Ha 4 15 = 1; 6 10 = 2 és 9 21 = 3, akkor mennyi 12 12?
5. Kati a buszmegállóhoz megy, ahonnan 5 percenként indul a 34-es, 6 percenként a 12-es busz egész
órától kezdve. Kati 8 óra után 3 perccel érkezik a megállóba. Mikor jön legközelebb egyszerre mind
a két busz?
6. A z első 10 pozitív egész szám legkisebb közös többszörösét a „fáraó számának” is nevezik, mert egy
egyiptomi piramis sírkamrájának falán találták hieroglifákkal leírva. Melyik ez a szám?
7. Peti a bélyegeit rakja be az albumba. Megállapítja, hogy ha kettesével, hármasával, ötösével és

hatosával is rakhatná őket, akkor minden sorba ugyanannyi bélyeg kerülne. Legkevesebb hány
bélyege van Petinek?
8. A z osztály tanulóit egyforma létszámú csoportokra akarják osztani. Akár négyesével, akár ötösé-
vel alkotnak csoportokat, kimarad egy tanuló. Legkevesebb hány tanuló járhat az osztályba?
9. A következő számpároknak mennyi a legnagyobb közös osztója és a legkisebb közös többszöröse?

a) 88 és 56;
b) 69 és 115;
c) 150 és 1155;
d) 420 és 3003.
0645. MODUL
számelmélet
Gyakorlás, mérés
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Melyik számot kaphattuk eredményül az alábbiak közül, ha helyesen összeszoroztuk a
2; 3; 4; 5; 41 számokat?
a) 3510; b) 5472; c) 3845; d) 4920; e) 4352
2. Hány olyan egész centiméter oldalhosszúságú téglalap van, amelynek területe négyzetcentiméter-
ben mérve éppen a 2006-os évszám?
3. Hány olyan egész centiméter élhosszúságú téglatest van, melynek térfogata köbcentiméterben
mérve éppen a 2006-os évszám?
4. Két pozitív egész szám szorzata 420. Mi az összegük lehetséges legnagyobb értéke?
5. Három pozitív egész szám szorzata 1980. Mi az összegük lehetséges legnagyobb értéke?
6. Két pozitív egész számot rejtettem el, amelyekről elárulom, hogy a szorzatuk 10 000, de egyik sem
osztható 10-zel. Mondd meg az összegüket!
7. Elárulom a születésnapomat: a hónap 4-nek többszöröse, de a 3 nem osztója. A napot jelző szám
egy, az 5-öt prímtényezőként tartalmazó számnál 1-gyel nagyobb. Mikor ünnepelem a születésna-
pomat?
8. Elárulom a telefonszámomat. A körzetszám osztható 10-zel, de nem osztható se 3-mal, se 4-gyel,

viszont többszöröse az összegüknek. Az utolsó két számjegy a legnagyobb kétjegyű prímszám, az
első három számjegy a 8, a 12 és a 15 legkisebb közös többszöröse, a kimaradt két szám pedig a 75
és a 200 legnagyobb közös osztója. Mi a telefonszámom?
9. Találj ki a fentiekhez hasonló feladatot a saját születésnapodra és a telefonszámodra!
10. D
orka virágokat ültet. Akár hármasával, akár négyesével rakja őket sorba, mindig kimarad egy.
Hány virágja lehet Dorkának?
0651. MODUL
Törtek
A törtekről tanultak
ismétlése
Készítették: Benczédy-Laczka Krisztina, Malmos Katalin
172 matek „A” – 6. évfolyam – 065. törtek tanulói munkafüzet
1. feladatlap
1. Mindegyik rajz 1-et jelent. Mennyit ér a kiszínezett rész?
a) b) c) d) e)
__________ __________ __________ __________ __________
2. Színezd be az ábra:
1
a) ––– részét;
12
3
b) –– részét,
4
4
c) –– részét,
6
2
d) –– részét,
3
25
e) ––– részét!
24
3. Miki névnapjára három csokoládét kapott, melyeket Péterrel, Zsuzsival és Bélával ettek meg
közösen. Mindenki ugyanannyi csokit evett. Mekkora részét ette meg Miki a kapott csokolá-
déknak?
2 3 1
4. Mekkora a háromszög kerülete, ha oldalai –– dm, ––– dm és –– dm hosszúak?
5 10 2
5 7
5. Gondoltam egy számot, hozzáadtam ––– -et, és –– -ot kaptam. Mire gondoltam?
12 6
5
6. Kató néni a kertjében epret termeszt, melyet piacon ad el. Szombaton a termés ––– részét adta el
1 12
tízig, délig eladta még az –– részét. Zárásig az egész termést eladta. A termés mekkora részét adta
6
el dél és zárás között?
tanulói munkafüzet 0651. A törtekről tanultak ismétlése 173
2. FELADATLAP
1. a) Ábrázold számegyenesen a következő egész számokat pirossal; ellentettjeiket kékkel!
–7, 5, 3, –2, –4, –1, 8.
b) Határozd meg a számok és ellentettjeik abszolútértékét!
EMLÉKEZTETŐ
Ternészetes számok: 0, 1, 2, 3, …
Egész számok: … –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3, …
Ellentett: a számegyenesen a 0-tól egyenlő távolságra található számok egymás ellentettjei.
Egy szám és ellentettjének összege 0. Például: (–5) + (+5) = 0
Abszolút érték: egy számnak a számegyenesen a 0-tól mért távolsága. Az abszolútérték jele: | |
Például: |–8| = 8, | 6 | = 6.
2. Ábrázold számegyenesen a következő törteket!

1 5 12 1 3 7 12
a) ––– , ––– , ––– , –– , – ––– , – ––– , – ––– .
12 12 12 2 12 12 12
4 5 1 1 1 1 1 4 7 4
b) –– , –– , –– , –– , – –– , – –– , – –– , – –– , –– , – –– .
6 6 4 3 4 2 3 6 6 3
2 2 2 3 3 4 6 5 1 5 7 1 2
c) –– , –– , – –– , –– , – –– , – –– , –– , – –– , – –– , – –– – –– –– –– .
4 3 3 4 4 3 4 3 6 6 6 6 6
3. Milyen törtszámokat jelölnek a betűk az alábbi számegyeneseken?

a)
a b 0 c 1 d
b)
a b c 0 d 1 e
c)
c a b 0 d f 1 e
d)
a b c 0 d e 2 f
3
e) Beszéljétek meg a d) feladatban szereplő törtek ellentettjét és abszolútértékét!
3. FELADATLAP
1. Mely műveleteket tudod leolvasni az alábbi számegyenesekről? Válaszod betűjelét írd a pontozott
részre! Olvasd le a számegyenesről az eredményeket!
2 5 2
– –– + –– + ––
3 3 3
3 3 1  3
– –– + –– + –– + – ––
4 4 2  4
1 9  2 
–– – 1 + –– + – –– 
3 6  12 
2  3 6
–– + – –– – –– + 2
8  4 8
a)
–1 3 1 0 1 1
4 4 2
b)
5 –1 1 0 1 3 1
4 2 4 4
c)
2 0 1 1 5
3 3 3
d)
–1 2 1 0 1 2 5
3 3 3 3 6
2. Végezd el a következő műveleteket!

–2 + (–4) =
–5 – 7 =
–3 – (–7) =
(–4) + 4 =
3. Végezd el a következô mûveleteket! Az eredményt egyszerûsítsd!

1 4
– –– – –– =
3 3
3  6
– –– + – ––  =
5  5
8  5 
– –– – – ––  =
7  7 
5  1 
– –– – – ––  =
2  4 
4. feladatlap
1. Válaszd ki a „kakukktojást”! Az a mely értékére nem igaz az állítás?
4 13 17 1 4
a – –– < –– a = –– , 0, – ––, – ––
3 3 3 3 3
1 3 1 1 5
a+ –– > – –– a = –– , – ––, –1, – ––,
2 2 2 2 2
1 3 3 2 1
a – –– < – –– a = –1, – ––, – ––, – ––
5 5 5 5 5
3 9 5 11 4
– 2 – a < –– a = – ––, – ––, – ––, ––
4 4 2 4 7
2. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

4  
–– –  ––  = 1
5  15 
 3  1
– ––  + –– = ––
 4  12 12
 2   7 
– ––  – –– = – –– 
 5  10  10 
3. A piramis felsô három sorában mindegyik szám az alatta lévô két szám összege. Töltsd ki a piramis
hiányzó mezôit!
a) 101
6
1 11 1
3 3 2 2
b) 8
3
11
12
1
6
1
2
4. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!
9 5
–– + –– = 1 ––
7 7 7
11 2
–– + –– = 4 ––
3 3 3
18
–– + –– = 4
6 6
7 2
–– – –– = ––
9 9 9
15
–– – –– = 2
6 6
3 5
–– + –– = ––
8 4 8
1 4
–– + –– = ––
6 2 6
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Végezd el a következő műveleteket! Az eredményt egyszerűsítsd, ahol lehet, írd fel vegyestört
alakban is!
5 2
–– + –– =
8 8
13 20
–– + –– =
15 15
5 9
–– + –– =
20 20
8 4
–– – –– =
3 3
19 3
–– – –– =
5 5
20 13
–– – –– =
15 15
2. Végezd el a következô mûveleteket! Az eredményt egyszerûsítsd, ahol lehet, írd fel vegyestört alak-
ban is!
2 5
–– + –– =
3 6
4 5
–– + –– =
9 18
1 7
–– + –– =
8 16
23 4
–– – –– =
12 6
29 7
–– – –– =
20 5
3. Oldd meg a következô feladatokat!

5 5 5
a) Mekkora a háromszög kerülete, ha oldalai –– dm, –– dm és –– dm hosszúak?
6 4 3
3 3 33
b) Egy háromszög két oldala –– dm és –– dm, kerülete –– dm. Mekkora a harmadik oldal
5 4 20
hossza?
2 7 3
c) Melyik az a szám, amelyik a –– és –– összegénél –– -del kisebb?
3 5 5
4. Végezd el a következő műveleteket! Az eredményt egyszerűsítsd!
2  5 
–– + – ––  =
3  6 
3 1
– –– – –– =
4 5
4  2 
–– – – ––  =
3  5 
 4  5 – 2 
– ––  –  –– ––  =
 6   12 3 
2 3 5 
–– +  –– – ––  =
15  5 3 
 4  –  2 + 1 =
– ––  –– –– 
 9  3 18 
5. Végezd el a következô mûveleteket! Az eredményt egyszerûsítsd!

a)
2 1   4 1 
 –– – ––  +  –– + ––  =
 7 4   14 4 
 1 2   1 2 
– 2 –– – ––  – 1 –– – ––  =
 3 4   3 4 
 1 1  6 1 
1 –– – ––  + –– + ––  =
 2 5   2 5 
b)
 10 12   12 2 
 –– + ––  –  –– + ––  =
 50 25   25 50 
 15 3  11 17 
 –– – ––  + –– + ––  =
 65 20  65 20 
c)
 3  1   4   1 
+ ––  + –2 ––  + – ––  + + ––  =
 8  2   5   4 
 13   1   1   1 
 – ––  + –1 ––  + + ––  + – ––  =
 10   5   5   2 
d)
1 1 3
– –– + –– + –– =
7 2 8
4 3 5
– –– + –– + –– =
10 5 6
6 3 1 3 5
–– – –– + –– – –– – –– =
8 15 5 4 10
1 1  5 
–1 –– + 2 –– – – ––  =
6 2  6 
0652. MODUL
Törtek
A racionális szám
fogalma
1. FELADATLAP
1. Pótold a hiányzó számokat!
a) 3 : 5 =
 8
b) 8 :  = ––
5 5
 2
(–2) : 7 =
7  : 3 = ––3
4 5
4:9=  : 12 = ––6

3 : (–8) =
 4
8 :  = ––
–8 7
8:9=
 1
3 :  = ––
 3
8 1
––– =  :  =  : 4 = ––
11 2

2
– –– =  :  = 7:3=

9 6
2. FELADATLAP
Töltsd ki a táblázat hiányzó mezőit!
100 10 1 0,1 0,01

1 3 2 3 9
2 0 7 1 0
5 5 9 2 7
0 3 3 0 8
123,13
89,03
1679,2
25 1 258,23
tanulói munkafüzet 0652. A racionális szám fogalma 181
3. FELADATLAP
1. Bővítsd a következő tizedestörteket!
a) 0,6 = c) 13,99 = e) 1,01 =
b) 0,12 = d) 40,4 = f) –7,11 =
2. Egyszerűsítsd a következő tizedestörteket!

a) 0,52000 = c) 20,250 = e) 99,900 =
b) 56,3300 = d) 0,6600 =
3. Írd fel a tizedestörteket tört alakban, ahol tudsz, egyszerűsíts!

a) 0,35 = c) 0,02 = e) –10,6 =
b) 4,25 = d) 0,905 =
TUDNIVALÓ
Véges tizedestört, végtelen tizedestört
Megfigyelhetjük, hogy a tört tizedestört alakja véges tizedestört, ha a tört egyszerűsített formájának nevezője
csak 2 és 5 számok szorzatát tartalmazza.
1. Az osztás során lehet, hogy valamikor 0 maradékot kapunk, ekkor véges tizedestört az eredmény.
2. Ha valamelyik maradék megismétlődik, akkor a hányadosban a számjegyek periodikussá válnak.
23
Jelölés: = 0,.851.
27
4. FELADATLAP
1. Írd át a megadott törteket tizedestört alakba!
6 11 95
––– = ––– = ––– =
5 12 20
14 365 96
––– = ––– = ––– =
3 15 7
2. Húzd alá azokat a törteket, melyek tizedestört alakja véges tizedestört!
12 8 9 27 33 6 98 42 27 17 13 99 21
––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– , ––– .
15 11 23 8 45 15 20 34 25 9 14 64 35
3. Egészítsd ki a táblázatot!
Alsó egész szomszéd Felső egész szomszéd
139
12
39
10
57
15
9
19
68,94
100
9,6439
–56,6
9
–
4
4. Ábrázold számegyenesen a következő tizedestörteket!

–0,4; 0,5; 0,7; –0,8; 0,3; –1,2
0 1
5. Írd fel növekvő sorrendben a következő számokat!
15 132
a) –0,75; 3,33; – ––– ; –––
12 100
2 4 88
b) 12,708; – ––– ; – ––– ; – ––– ; 12,91
25 15 5
4 29 158 37 96
c) – ––– ; ––– ; –9,11; ––– ; – ––– ; ––– ; –0,08
4 2 10 4 75
5. FELADATLAP
1. Balázs születésnapi zsúrjára anyukája koktélt kevert. Elárulta, hogy egy 2 dl-es
pohárba 0,2 dl kókusz szirupot, 0,2 dl eperszirupot, 3 cl tejszínt és ananászlevet
rakott. Hány dl ananászlé kell a koktélhoz?
2. A Bengáli tűz elkészítéséhez 15 g bárium-nitrát; 1,5 g alumíniumpor; 12 g vaspor és 3 g keményítő

szükséges. Írd fel, milyen arányban kell összekeverni az egyes anyagokat a kísérlet bemutatásá-
hoz!
Bárium-nitrát, alumíniumpor, vaspor, keményítő aránya: 1 :

::.
  
1
3. A z 1858-ban megszűnt pengő pénzrendszerben a garas ––– rész egységet jelentett, azaz 2 kra-
20
jcárt.
1
A forintszámításra történt átmenet után is népies használatban az ––– rész, azaz 2 krajcár
50
megnevezésére használatos maradt. Hány pengőt ért 1 garas 1858 előtt, illetve hány forintot ért
1858 után?
FELADATGYŰJTEMÉNY
3 8
––– = 3 :  –– = (–8) : 
16 9
 = 2 : 7  =7:
 3 
2. Add meg a következő törtek tizedestört alakját 4 tizedesjegy pontossággal!

7 15
–– = –– =
6 9
8 13
–– = –– =
13 4
23
–– =
20
3. Írd fel a következő tizedestörteket törtalakban, ahol lehet, egyszerűsíts!
4,12 = 0,18 =
2,125 = 0,005 =
4. Töltsd ki a táblázat hiányzó mezőit!
1000 100 10 1 0,1 0,01

2 13 4 15 0 2
0 32 15 0 6 0
9 15 0 6 35 50
4 7 35 0 26 8
1520,69
45,09
0,6
3 3
5. Mekkora a háromszög kerülete, ha oldalai –– dm, 1,3 dm és –– dm?
5 2
4
6. Ha a háromszög kerülete 40 cm, két oldala 14 cm és 1 –– dm, mekkora a háromszög harmadik
5
oldala?
4 5 1
7. Mekkora a trapéz kerülete, ha oldalai –– dm, –– dm, 1,5 cm és –– dm?
3 6 2
8. Ábrázold számegyenesen a következő tizedestörteket!

–0,9; 1,2; 0,5; –0,2; –1,1; 0,7.
0 1
9. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!
Alsó szomszéd Alsó szomszéd Felső szomszéd Felső szomszéd

Szám
tized század század tized
0,347
–4,521
3,562
–12,93
–2,878
46,921
10. A piramis felső három sorában mindegyik szám az alatta lévő két szám összege. Töltsd ki a piramis
hiányzó mezőit!
a) b)
8,5 5,7
9 7 21 11
4,5 1,4 5 5
10 10
11. A piramis felső három sorában mindegyik szám az alatta lévő két szám különbsége. Töltsd ki a
piramis hiányzó mezőit!
a) b)
–7,03
11,18
2,24
33,4 23,5 11,2 8,9 4,33

0653. MODUL
Törtek
Szorzás törttel,
osztás törttel
1. FELADATLAP
1. Állítsd növekvő sorrendbe a következő törteket!
3 2 4
a) ; ; ;
4 3 5
3 2 5
b) ; ; ;
5 3 8
14 7 8
c) ; ; ;
9 4 5
2. Panni 3 hétvégén kirándulni ment. Az I. túra 10 km-es volt, a II. 12 km-es volt, a III. túra 16 km-es
3 2 5
volt. Uzsonna elôtt az I. túrán az út részét, a II. túrán az út részét, a III. túrán az út részét
5 3 8
tette meg.
Melyik kiránduláson tette meg az aznapi út nagyobb részét uzsonna elôtt?
Melyik kiránduláson tette meg a legtöbb utat uzsonna elôtt?
2. FELADATLAP
3 3
1. a) Mennyi az 1 egész része? Színezd a szakasz részét!
4 4
3 3
b) Mennyi a 2 egész része? Színezd a szakasz részét!
4 4
3 3
c) Mennyi a 3 egész része? Színezd a szakasz részét!
4 4

a) ·4 b) ·2
5 4
3 5
tanulói munkafüzet 0653. Szorzás törttel, osztás törttel 189
c) ·3 d) ·5
3 2
8 7
3. FELADATLAP
1. Számítsd ki a következő szorzatokat!
a) 3 · (–4) =
b) (–5) · 6 =
c) (–2) · (–7) =
d) 54 : (–6) =
e) (–10) : 2 =
EMLÉKEZTETŐ
Megállapodás szerint a negatív számmal való szorzás eredménye a pozitív számmal való szorzás eredmé-
nyének az ellentettje.
2. Számítsd ki a szorzatokat!
3 4 7
a) · 10 = b) · (–2) = c) ·2=
5 3 9
2 1 2
d) · 4 = e) 30 · = f) –18 · =
11 2 3
3 5
g) 3 · = h) –12 · =
4 6
3. Számítsd ki!
7
:2=
5
8
:4=
7
4
: (–5) =
3
12
: (–3) =
4
6
:5=
5
4. Melyik állítás igaz? Miért?

1 5
a) 5 része .
4 4
7 7 7 7
b) háromszorosa ugyanannyi, mint + + .
5 5 5 5
2 2
c) ötszöröse ugyanannyi, mint az 5 része.
3 3
TUDNIVALÓ
Törtek szorzása egész számmal
Törtet egész számmal úgy is szorozhatunk, hogy a számlálót megszorozzuk az egész számmal, a nevezőt
pedig változatlanul hagyjuk.
Ha a nevező többszöröse a szorzónak, akkor törtet egész számmal úgy is szorozhatunk, hogy a számlálót
változatlanul hagyjuk, és a nevezőt elosztjuk az egész számmal.
Tört osztása egész számmal

Törtet egész számmal úgy is oszthatunk, hogy a tört nevezőjét megszorozzuk a számmal, a számlálóját vál-
tozatlanul hagyjuk.
Ha a számláló többszöröse az osztónak, akkor törtet egész számmal úgy is oszthatunk, hogy a számlálót
elosztjuk a számmal, a nevezőjét változatlanul hagyjuk.
1
5. Hogyan számítjuk ki annak a téglalapnak a területét, melynek szélessége egység, hosszúsága
2
3
egység?
5
6. A z egységnyi oldalú négyzet oldalait feloszthatjuk az ábrákon jelzett módon. Írd fel a beszínezett
téglalapok oldalainak hosszát és területét!
a) b)
7. Határozd meg a következő szorzatok eredményét! A megoldás során színezd ki a megfelelő ábrát!
Az ábra egy négyzet, egységnyi hosszú oldalakkal, melyeket egyenlő részekre osztottunk. Segíthet
a szorzat megállapításában, ha a szorzásnak megfelelően kiszínezed.
1 4
A) a) · =
6 5
1 4
b) Mennyi az -nak a része?
6 5
1 3
B) a) · =
5 7
1 3
b) Mennyi az -nek a része?
5 7
1 3
C) a) · =
9 8
1 3
9 8
2 2
D) a) · =
5 3
2 2
5 3
4. FELADATLAP
1. Határozd meg, hogy milyen szorzást szemléltetnek a következő ábrák, a szorzat eredményét szá-
mítsd ki!
2. A következő feladatban a szorzóként szereplő törteket hányadosként írjuk föl.

Pótold a hiányzó számokat, és határozd meg a szorzatok eredményét!
3 5 3
–– · –– = –– · 5 : =
2 7 2
2 4 2
–– · –– = –– · :5=
3 5 3
1 4 1
–– · –– = –– · : =
3 5 3
7 5 5
–– · –– = 7 : · –– =
4 4 4
5 13 13
–– · –– = 5 : · –– =
12 4 4
4 5
–– · –– =
3 2
5 3
–– · –– =
4 10
13 7
–– · –– =
14 26
25 6
–– · –– =
7 5
21  2 
–– · – ––  =
8  7 
 9  5
– ––  · –– =
 20  18
 7   20 
– ––  · – ––  =
 15   49 
3. Keresd a kakukktojást!
Figyeljük meg a következő műveleteket! Melyiknek az eredménye különbözik a többitől?
5 2 5 5 5
a) · b) · 2 : 3 c) : 3 · 2 d) · (2 : 3)
6 3 6 6 6
5 2
e) (5 : 6) · (2 : 3) f) (5 · 2) : (6 · 3) g) : 3 : 2 h) 5 · ·3
6 6
4. Egészítsd ki a hiányzó számokat!
1
·
= 5
2  16
7  35
· =
12  24
5    – 45
· =
7   56
 · 8 = 24
 5 25
· 9 = 9
 16 28
25  5
· =
21  3
1 3
5. a) Hány óra az –– óra –– része?
2 4
4 11
b) Mekkora annak a téglalapnak a területe, melynek oldalai –– cm és –– cm?
3 6
6. Melyik állítás igaz? Miért?
1 1 2
a) Az –– kétharmad része egyenlô az –– –– -szeresével.
3 3 3
5 5
b) Egy szám –– részét úgy határozhatjuk meg, hogy a számot elosztjuk az –– -del.
7 7
5 5
c) Egy szám –– részét úgy kaphatjuk meg, hogy a számot megszorozzuk az –– -dal.
6 6
3
d) Egy szám –– részét úgy kaphatjuk meg, hogy elosztjuk 3-mal és megszorozzuk 4-gyel.
4
3
e) Egy szám –– részét úgy kaphatjuk meg, hogy elosztjuk 4-gyel és megszorozzuk 3-mal.
4
f) Egy szám ötödét úgy kaphatjuk meg, hogy elosztjuk 5-tel.
1
g) Egy szám –– -szerese egyenlô a szám felével.
2
1 2 1
h) Az –– –– részét felírhatjuk így is: –– · 2 : 3.
5 3 5
5 2 2
i) Az –– –– részét felírhatjuk így is: 5 : 4 · –– .
4 7 7
2 3 2
j) A –– –– részét felírhatjuk így is: –– : 3 · 5.
11 5 11
2 11 2 11
k) A –– –– részét felírhatjuk így is: –– · –– .
9 3 9 3
7. Kösd össze az egyenlőket!
2 2
4 fele –– · ––
3 5
2
2 2 15 –– része
–– –– része 3
3 5
1
3 –– -szerese
3 5
––
5
11 negyede
10
1 1
11 · –– 4 · ––
2
4
TUDNIVALÓ
Tört szorzása törttel
Törtet törttel úgy is szorozhatunk, hogy a számlálók szorzatát osztjuk a nevezők szorzatával.
5. FELADATLAP
1. Végezd el a következô szorzásokat!
5 2
–– · –– =
2 5
1
–– · 3 =
3
6 7
–– · –– =
7 6
 5   7 
 – ––  ·  – ––  =
 7   5 
2. Oldd meg az alábbi nyitott mondatokat!
4
–– · =1
5
1
–– · =1
3
 7 
 – ––  · =1
 8 
6· =1
3. Milyen számot írhatsz az üres helyekre?
7 4 7
–– · –– · = ––
8 3 8
3  9  3
–– ·  – ––  · = ––
7  11  7
5 5 5
–– · · –– = ––
4 6 4
8 1 8
–– · –– · = ––
3 4 3
2
12 · · –– = 12
3
125
44 · ––– · = 44
79
TUDNIVALÓ
Számok reciproka
Egy szám reciproka az a szám, amellyel a számot megszorozva a szorzat értéke 1. Ha egy tört számlálóját és
nevezőjét felcseréljük, akkor a szám reciprokát kapjuk.
Ez az egész számokra is igaz, ha törtalakban írjuk fel őket.
Például:
5 9 5 9
–– reciproka a –– , mert –– · –– = 1
9 5 9 5
1 1
– 7 reciproka –– , mert 7 · –– = 1
7 7
6. FELADATLAP
1. Egészítsd ki!
a) b) 1 c) 2
· ·
·6 2 3
5
2 4
3
d) 2 e) 7 f) 5
· · ·
5 6 2
1 3
3
2 4
2. Végezd el a következô osztásokat kétféleképpen, bôvítéssel, és reciprokkal való szorzással is!

5
–– : 6 =
6
5
6 : –– =
6
4 7
–– : –– =
3 5
11 3
–– : –– =
9 7
8 7
–– : –– =
5 6
3. Végezd el a következô osztásokat kétféleképpen, bôvítéssel, és reciprokkal való szorzással is!

12 2 4
–– : –– : –– =
5 7 9
1 7 5
–– : –– : –– =
3 9 14
7 2 14
–– : –– : –– =
3 9 8
4. Végezd el a kijelölt mûveleteket!

8 7 21
–– + –– : –– =
11 12 4
2 1 7
–– + –– : –– =
5 2 6
 2 1  7
 –– + ––  : –– =
 5 2  6
 7 4  3
 –– + ––  : –– =
 9 5  10
7  4 3 
–– +  –– : ––  =
9  5 10 
TUDNIVALÓ
Tört törttel való osztása
Törtet törttel oszthatunk úgy, hogy az osztandót szorozzuk az osztó reciprokával.
3 4 3 5 15
Pl.: –– : –– = –– · –– = ––
2 5 2 4 8
7. FELADATLAP
Töltsd ki a TOTÓ-t!
vá-
1 2 X
lasz
1
Egy szám –– -ad-szorosa azonos néhány
1. 3 igen nem
a harmad részével. számra igaz
Ha egy törtet pozitív egész számmal

néhány
2. szorzunk, akkor pozitív eredményt igen nem
számra igaz
kapunk.
Ha egy negatív törtet pozitív egész mindig mindig pozitív vagy
3.
számmal szorzunk, akkor az eredmény pozitív negatív negatív
végtelen,
45 végtelen és
4. A –– tört tizedestört alakja véges de nem
36 szakaszos
szakaszos
Melyik nagyobb?
2 4 az első a második
5. A –– -nak a –– -szerese vagy egyenlôek
3 5 nagyobb nagyobb
4 2
–– -nek a –– -szerese?
5 3
Melyik nagyobb?
 2 az első a második
6. 1  2 26 egyenlôek
A  –– + ––  · 4 vagy a –– · –– ? nagyobb nagyobb
 3 5  3 5
Melyik nagyobb?
4 2 2 4 az első a második
7. A –– -nek a –– része vagy –– -nek a –– egyenlôek
7 5 5 7 nagyobb nagyobb
része?
Ha egy törtet egy pozitív egész szám-
néhány
8. mal szorzunk, akkor az eredmény 1-nél igen nem
számra igaz
nagyobb.
3 2  1 1  az első a második
9. A –– : –– és az  –– + ––  · 3? egyenlôek
5 3  3 5  nagyobb nagyobb
Melyik nagyobb?
4 7 6 4
A –– -nek a –– része vagy –– -nek a –– az első a második
10. 5 6 7 5 egyenlôek
nagyobb nagyobb
-szerese?
Az a turista gyalogolt többet, aki 25 km-

3 egyenlô
es túrának a –– részét tette meg, vagy az,
11. 5 2 az első a második hosszú utat
aki a 30 km-es túrának a –– részét tette tettek meg
3
meg.
ezekkel az
adatokkal
Mekkora a háromszög kerülete, ha
22 nem szer- 18
12. –– ––
1 2 12 keszthetô 12
oldalai –– cm, –– cm és 1 cm?
6 3 meg ez a
háromszög
3 2 2 14 2
13. Melyik szám –– -szerese a –– ? –– –– ––
7 3 7 9 7
Hány tanulónak lett ötös a matematika
1 nem lehet
dolgozata, ha –– részüknek négyes lett, eldönteni,
13+1 1 3 0 legalább 3
5 mert hibás a
–– részüknek hármas lett, –– részüknek
4 12 feladat
kettes lett, és egyes nem lett senkinek.
8. FELADATLAP
1. Oldd meg a következő szöveges feladatokat!
6 4
a) Melyik számra gondoltam, ha a reciprokának a –– -szerese a –– ?
7 9
4 3
b) Mekkora a területe annak a téglalapnak, melynek oldalai –– és –– egység hosszúak?
3 5
4 4
c) Gondoltam egy számot, hozzáadtam –– -ot, az eredményt megszoroztam –– -del, és eredményül
22 3 9
–– -et kaptam. Melyik számra gondoltam?
27
d) Mekkora része maradt meg Peti születésnapi tortájának? A zsúrjára meghívott fiúk a torta
3
–– részét ették meg, a lányok pedig harmadannyit, mint a fiúk.
5
2. Számítsd ki!
1 3
–– + 5 · –– =
4 7
1 3
–– + 5 –– =
4 7
1 2
2 –– + 3 · –– =
7 5
1 1
3 –– – 5 –– =
3 2
8 2 8 1
–– · –– + –– · –– =
5 7 5 7
8  2 1 
–– ·  –– + ––  =
5  7 7 
7 2 5
–– – –– · –– =
5 3 3
 7 2  5
 –– – ––  · –– =
 5 3  3
3. Tölts ki az alábbi táblázatot!
1 4 3 11 2 6
szám –– –– – –– –– 2 –– –1 ––
3 7 2 32 5 11
3 8 4 36
reciproka –– – –– –3 –– ––
8 7 7 6
4. Végezd el a kijelölt mûveleteket!
 6 2  8
 –– + ––  : –– =
 5 15  6
6 2 8
–– + –– : –– =
5 15 6
 3 1  11
 2 –– – 1 ––  : –– =
 7 4  7
3 1 11
2 –– – 1 –– : –– =
7 4 7
3
2 : –– =
4
3
––
5
7
=
––
3
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. A megoldás során használd a színesrúd-készletet!
a) Legyen a piros rúd 1! Mennyit ér:
– három rózsaszín;
– négy kék?
– két citromsárga?
– három fehér?
b) Legyen a lila rúd 1! Mennyit ér:
– négy fehér?
– két citromsárga?
– két rózsaszín?
– két fekete?
c) Legyen a bordó rúd 1! Mennyit ér:
– a fehér?
– négy fehér?
– a lila rúd fele?
– a piros rúd?
– a zöld rúd fele?
– a zöld rúd negyede?
2. Keresd a párját!
A B C D E F
2 4 6 14 1 7 1 7 3 2 1
–– : –– –– · –– –– · –– –– -nek a –– része –– · –– 1 ––
5 3 7 9 4 6 4 6 4 5 3
3. A z egységnyi oldalú négyzet oldalait feloszthatjuk az ábrákon látható módon. Írd fel a beszínezett
téglalapok oldalainak hosszát, területét és kerületét!
a) b)
c) d)
4. A lehetséges egyszerûsítések után végezd el a szorzásokat!

3 14
a) –– · –– =
7 9
13 20
b) –– · –– =
15 39
1 4
c) 3 –– · –– =
2 7
1 9
d) 4 –– · –– =
3 26
2 1
e) 1 –– · 2 –– =
5 7
7 3 5 1
f) –– · –– · –– · –– =
5 5 7 6
5. Szerkeszd meg a háromszöget, ha egyik oldala 5 cm, és ezen az oldalon fekvô szögei a derékszög
5 2
–– részével, illetve az egyenesszög –– részével egyenlôek!
9 9
3
6. Ági az öccse hatodik születésnapján ezt mondta: „Te most –– -szer olyan idôs vagy, mint én.” Hány
7
éves most Ági?
6
7. Mekkora annak a háromszögnek a területe, melynek egyik oldala –– cm, a hozzá tartozó magasság
20 7
pedig –– mm?
5
4
8. Csaba a következôt mesélte el a házukról: „A házunk téglalap alakú. Az egyik oldala 9 –– m, a te-
5
rülete 56 m2 .” Mekkora a házuk másik oldala?
9. Egészítsd ki!
a) 3 b) 8
……… :2 ……… :4
4 3
·3 ·5
c) 1 d)
……… – · (–2) :7 · (–2)
2
7
3
:7 ………
10. Töltsd ki a táblázatot, ha a szabály a következő:
4
a) y = x · ––
5
1 3 5 1 3 6 15
x –– –– –– 0 – –– – 1 –– – –– – ––
3 4 7 2 4 5 20
2 5
b) y = x · –– + ––
3 6
1 3 6 1 3 5
x –– –– –– 2 –– 0 – –– – ––
2 5 4 2 2 6
2
c) y = x : ––
3
1 3 5 8 1 3
x –– –– –– –– 0 – –– – ––
3 4 7 9 2 2
4 3
d) y = x : –– + ––
5 10
1 3 3 6 7
x –– –– 0 – –– – –– – ––
3 5 2 5 5
4 3
11. Melyik számot osztottuk el –– -del, ha a hányados –– lett?
7 4
7 2 32
12. Melyik számra gondoltam, ha elosztottam –– -del, és hozzáadtam –– -ot, akkor –– -et kaptam?
15 3 21
0654. MODUL
Törtek
Szorzás, osztás tizedes-
törttel, százalék fogalma,
százalékszámítás
1. FELADATLAP
∙ 10 000 1000 100 10 0,1 0,01 0,001 0,0001
215
23
0,14
1 1 1 1
Mit kapunk eredményül, ha az elsô oszlopban lévô számokat –– -del, ––– -dal, –––– -del, ––––– -del
10 100 1000 10 000
szorozzuk meg? Az eredményt írd fel tört és tizedestört alakban is! Mit veszel észre?
1 1 1
215 · –– = 23 · –– = 0,14 · –– =
10 10 10
1 1 1
215 · ––– = 23 · ––– = 0,14 · ––– =
100 100 100
1 1 1
215 · –––– = 23 · –––– = 0,14 · –––– =
1000 1000 1000
1 1 1
215 · ––––– = 23 · ––––– = 0,14 · ––––– =
10 000 10 000 10 000
2. Figyeljük meg a következô szorzásokat!

Végezd el a mûveleteket! Figyeld meg a szorzat tizedesjegyeinek számát!
30 ∙ 0,01 =
250 ∙ 0,01 =
4000 ∙ 0,01 =
TUDNIVALÓ
Szorzás tizedestört alakú számmal
A tizedestörteket ugyanúgy szorozzuk össze, mint az egész számokat, csak a szorzás elvégzése után rakjuk
ki a tizedesvesszőt. A tizedesvessző helyét úgy határozzuk meg, hogy a szorzatban annyi tizedesjegyet
jelölünk, amennyi a két tényezőben együttvéve van.
tanulói munkafüzet 0654. Szorzás, osztás tizedestörttel… 205
2. FELADATLAP
1. Mekkora az ábrán látható lakás alapterülete? (A helyiségek méreteit méterben, a falvastagságokat
cm-ben olvashatod le az ábráról.)
3. FELADATLAP
A B C
10,43 · 1,2 10,43 · 0,12 104,3 · 0,012
D E F
1043 · 0,12 1,043 · 12 1,043 · 120

a) 0,25 · 20 =
0,25 · 2 =
0,25 · 0,2 =
0,25 · 0,02 =
0,25 · 0,002 =
b) 2,5 · 2 =
2,5 · 0,2 =
2,5 · 0,02 =
2,5 · 0,002 =
25 · 0,2 =
25 · 0,02 =
25 · 0,002 =
3. Számítsd ki a következő szorzatok eredményét!
∙ 0,34 3,4 34 340

25
2,5
0,25
0,025
4. FELADATLAP
A B C
13 2 130 2 13 20
–– : –– ––– : –– ––– : ––
10 5 100 50 100 50
D E F
130 20 13 20 130 20
––– : –– –– : –– ––– : ––
10 50 10 5 10 5
2. Végezd el a kijelölt osztásokat!

a) 14,4 : 100=
14,4 : 10=
14,4 : 0,1=
14,4 : 0,01=
14,4 : 0,001=
b) 1,44 : 100=
1,44 : 10=
14,4 : 0,1=
1,44 : 0,01=
14,4 : 0,001=
5. FELADATLAP
A B C
15,36 : 2,5 15,36 : 0,25 153,6 : 25
D E F
153,6 : 25 0,1536 : 0,25 1536 : 25
: 10 000 1000 100 10 0,1 0,01 0,001 0,0001

215
23
0,14
1 1 1 1
Mit kapunk eredményül, ha az elsô oszlopban lévô számokat –– -del, ––– -dal, –––– -del, ––––– -del
10 100 1000 10 000
osztjuk el? Az eredményt írd fel tört és tizedestört alakban is! Mit veszel észre?
1 1 1
215 : –– = 23 : –– = 0,14 : –– =
10 10 10
1 1 1
215 : ––– = 23 : ––– = 0,14 : ––– =
100 100 100
1 1 1
215 : –––– = 23 : –––– = 0,14 : –––– =
1000 1000 1000
1 1 1
215 : ––––– = 23 : ––––– = 0,14 : ––––– =
10 000 10 000 10 000
3. Egy téglalap alapú kert területe 223,38 m2 . Egyik oldala 15,3 m hosszú. Mekkora a kert kerülete?
TUDNIVALÓ
Osztás tizedestört alakú számmal
Ha az osztó tizedestört, akkor az osztandót és az osztót úgy bővítjük, hogy az osztó egész szám legyen,
majd az így kapott egész számmal elvégezzük az osztást. (Emlékszel, ha az osztót és az osztandót is ugyan-
annyival szorozzuk vagy osztjuk, a hányados nem változik.)
6. FELADATLAP

1,4 ∙ 45 =
1,4 ∙ 4,5 =
14 ∙ 4,5 =
0,14 ∙ 0,45 =
540 : 45 =
540 : 4,5 =
54 : 45 =
54 : 4,5 =
1
2. Milyen messzire juthatunk egy vitorlázó repülőgéppel 1 óra, 2 óra, ––
2 óra, illetve 3,4 óra alatt, ha az
km
átlagsebessége 7,2 –––
ôra ?
3. A következő feladatok között vannak olyanok, amelyekben a tizedesvessző rossz helyre került a
szorzatban, illetve a hányadosban. Javítsd ki! Hogyan javítanál, ha a tizedesvessző csak a szorzat-
ban, illetve a hányadosban mozdítható el, a tényezőkben nem?
4,5 ∙ 25 = 1125
1,2 ∙ 40,5 = 4,86
3,25 ∙ 2,48 = 80,6
19,55 ∙ 41,26 = 80663,3
3,348 : 6,2 = 5,4
420 : 3,5 = 12
7179,55 : 14,05 = 5,11
2,895 : 3 = 9,65
 3 2 
 –– + ––  ∙ 0,25 =
 4 5 
3 2
–– ∙ 0,25 + –– ∙ 0,25 =
4 5
 3 2  1
 –– + ––  ∙ –– =
 4 5  4
1
(0,75 + 0,4) ∙ –– =
4
7. FELADATLAP
1. A Kovács család nappalija 4,2 m széles és 6,75 m hosszú.

a) Mekkora a parketta szegélyléce, ha az ajtó 1,2 m hosszú, és oda nem került szegély?
b) K i szeretnék tapétázni a nappalit. Egy tapétacsík 50 cm széles. Hány tapétacsík lesz összesen a
szobában, ha az ablakok és ajtók miatt legalább 3 csíkot meg tudunk spórolni?
c) Hány méter tapétacsíkot használnak el, ha 2,7 m magasságig tapétáznak?
2. Angliában a magyar mértékegységektől eltérő mértékegységeket használnak.

a) Régen a magyarok hüvelyknek, a németek collnak, az angolok inchnek nevezték azt a mérték-
egységet, ami 2,54 cm-rel egyenlő. Az ún. „angol szabók” inchben mérték meg a derékbőséget
stb.
Töltsd ki a táblázatot!
inch 3 7,6 12,3
cm 2 7
b) A térfogat mérésére a pint használatos, 1 pint  0,6 liter. Töltsd ki a táblázatot!
pint 4 11,62 23,045
liter 4 2,6
3. A z amerikai futballt 360 láb hosszú és 160 láb széles (1 láb = 30,5 cm) pályán játsszák. A pályán
5 yardonként egyenes vonalak keresztezik a pályát, és minden yardot úgynevezett hashmarks
jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. A célterület (End Zone) a játéktér részét képezi,
és a gólvonal mögött 30 láb mély.
a) Hány m2 az amerikai futballpálya?
b) Hány darab egyenes vonal keresztezi a pályát (1 yard = 0,914 m)?
c) Hány dm2 az úgynevezett End Zone?
8. FELADATLAP
Tölts ki a TOTÓ-t!
vá-
1 2 X
lasz
1
Egy szám –– -ed szerese azonos a tized néhány
1. 10 nem igen
részével. számra igaz
Ha egy tizedestörtet negatív számmal

lehet, de nem
2. szorzunk, akkor pozitív eredményt nem igen
biztos
kapunk.
Ha egy számot elosztunk százzal, akkor néhány
3. nem igen
a szám 0,01 szorosát kapjuk. számra igaz
végtelen, de
14 végtelen és
4. A –– tört tizedestört alakja. véges nem szaka-
20 szakaszos
szos
26 az elsô a második
5. Melyik szám nagyobb, a –– vagy az 5,32? egyenlôek
5 nagyobb nagyobb
11 11
Melyik nagyobb, a –– · ––– vagy az az elsô a második
6. 10 100 egyenlôek
1,1 · 0,11? nagyobb nagyobb
Melyik nagyobb, az 1,3 tízszerese vagy a az elsô a második

7. egyenlôek
13 · 0,1? nagyobb nagyobb
Melyik kertbe tudunk több rózsát
ültetni, ha az elsô 26,4 m hosszú és az elsô a második
8. ugyanannyit
15,2 m széles, a második pedig 152 dm kertbe kertbe
hosszú és 31,78 m széles?
Melyik nagyobb a 12,3 : 4,1 vagy az elsô a második
9. egyenlôek
a 123 : 0,41? nagyobb nagyobb
Nem szer-
Mekkora a háromszög kerülete, ha keszthetô
10. 259,81 cm 260 cm
oldalai 13,2 dm, 58,4 cm és 69,4 cm? meg ez a
háromszög.
Melyik udvar szélesebb, ha az elsô terü-
a második a második
lete 372,06 m2 és 15,9 m hosszú, szélességük
11. szélesebb szélesebb
a második területe pedig 758,16 m2 és egyenlô
38,61 m-rel 16,5 m-rel
32,4 m hosszú?
A (15,3 + 4,7) : 0,2 és a az elsô a második
12. egyenlôek
(3,28 –1,28) : 0,02 közül nagyobb nagyobb
12 9 54 az elsô a második
13. A 2,35 · 0,7 : 16,45 és a –– · –– : –– közül egyenlôek
5 10 25 nagyobb nagyobb
Ha egy számot 0,1-del szorzunk, lehet, de nem
13+1 nem igen
akkor 1-nél kisebb számot kapunk. biztos
százalék
„Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet
meghatározni téged, megízlelnek,
anélkül, hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben:
maga az élet vagy.”
(Saint-Exupèry)
A víz: maga az élet. Minden élôlény elsôsorban vízzel „táp-

lálkozik”, sejtjeink, szerveink folyamatosan igénylik a kellô
mûködéshez a folyadékot. Szervezetünk minden sejtje tar-
talmaz vizet, ettôl maradnak a szövetek rugalmasak. Az
emberi test 75% vízbôl áll (sôt agyunk még ennél is több,
Sivatag eső után 85% vizet tartalmaz), amit folyamatosan pótolni kell az
ivással, különben a szervezet egyensúlyi állapota megbom-
lik, mivel naponta 3 liter vizet választunk ki (kb. 2 litert a veséken keresztül, 1 litert a bôrön át és a légzés
útján).
Tegyük változatossá az ivási tervet. Igyunk pl. reggel 2 csésze teát és 1 csésze narancslevet. Délelôtt 2 csésze
gyümölcsteát (csipkebogyó, mályva, hibiszkusz). Délben 1/2 liter almafröccsöt. Délután 1-2 csésze malátakávét.
Este újra 1/2 liter gyümölcsfröccsöt és l/4 liter gyümölcsteát. Délben és este együnk levest. Ôszi csemegének szá-
mítanak a friss gyümölcsbôl (alma, körte, szilva, bodza) készült gyümölcslevesek. Ne igyunk limonádét és colát!
Sok káros foszfátot tartalmaznak, ami elômozdítja a csontok leépülését.
Tragikus, hogy az emberiség létezésének egyik legfontosabb biztosítéka – a Föld ivóvíz-készlete – kör-
nyezetünk szennyezôdése (és szennyezése!) miatt veszélybe került. (A víztôl eredô betegségek évente
4,2 millió ember halálát okozzák. Ez annyi, mintha naponta 40 Jumbo zuhanna le.)
A bolygónkon található víznek mindössze 2,5%-a édesvíz, és ebbôl csak 1% hozzáférhetô az emberi
fogyasztás számára. (A többi a jégsapkákban, gleccserekben található.)
A felhasznált víz 70%-át a mezôgazdaság, 20%-át az ipar használja fel, csupán 10% jut a háztartá-
sokba.
Kétmilliárd ember használ föld alatti tartalékokból kiszivattyúzott vizet. Sok vidéken ezek a vízrak-
tárak kezdenek kiürülni, mert több vizet vesznek ki belôlük, mint amennyi természetes úton pót-
lódni képes. A partok mentén a tengervíz beszivárog ezekbe a raktárakba, sóssá és ihatatlanná téve a
vizüket. Kb. 1,1 milliárd embernek nincs biztonságos ivóvize, 2 milliárdnak biztonságos tisztálkodási
lehetôsége. 1995-ben a Föld lakosságának 40%-a (80 ország) küzdött súlyos vízhiánnyal. 2032-re ez az
érték 50%, Nyugat-Ázsiában 90% lesz…
9. FELADATLAP
1. Írd át az alábbi törteket százalék alakba!
7 23 9 17 1 3 8 18 5 3
––– ; ––– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; 0,6; 0,256; 1,2; 3,05
100 100 10 10 2 5 5 86 8 4
2. Írd át a százalék alakban megadott számokat a lehető legegyszerűbb tört alakú számokká!
50%; 13%; 40%; 5%; 36%; 75%; 135%; 6,7%; 0,9%
3. 2 005 őszén megkérdezték az érettségizőket, hogy milyen intézményekbe akarnak jelentkezni.

A felmérés eredményét a következő diagram ábrázolja:
Továbbtanulási felmérés
Írd fel a százalék alakban megadott számokat tört alakban!
4. Egy család a családapa fizetésének 29%-át a lakás fenntartásának költségeire, 12%-át a lakás hite-
lének törlesztésére, 42%-át élelmiszerre és háztartási cikkekre, 8%-át a ruházkodásra és kulturális
programokra költi. Az apa fizetésének hány százalékát tudja a család félretenni?
Színezd ki különböző színekkel, hogy mennyit költ a család az egyes tételekre!
Egy négyzet az apa fizetésének 1%-át jelenti.
TUDNIVALÓ
Az 1 egész mennyiséget 100 egyenlő részre osztjuk. Így azt felírhatjuk ebben a bővített alakban is:
100
1= , amit másképpen így írunk fel: 100%.
100
1 2 4 25
Minden törtnek végtelen sok bővített alakja van. Például: = = = …= =…
5 10 20 100
25
Ezek közül azt, amelynek 100 a nevezője, más alakban is meg szoktuk adni: = 25%
100
A századrészt másképpen százaléknak nevezzük, és % jellel jelöljük.
Például:
100
1= = 100%
100
3 75
= = 75%
4 100
150
1,5 = = 150%
100
10. FELADATLAP
1. Az 500 g-os margarinnak 48%-a zsír. A margarin hány g zsírt tartalmaz?
2. Hány g-os a képen látható tejföl, melynek 90 g a zsírtartalma?
MINTAPÉLDA
Diákoknak a múzeumi belépő 75%-át kell kifizetniük. Mennyibe kerül a teljes áru jegy, ha a diákje-
gyért 630 Ft-ot kell fizetni?
Megoldás:
75% 630 Ft
1%  630 : 75 = 8,4
100 db
100%  8,4 · 100 = 840

Egy teljes áru múzeumi belépő 840 Ft-ba kerül.
11. FELADATLAP
1. A z új építésű lakások vásárlásakor a vételár 10%-át kell kifizetni szerződéskötéskor, a fennmaradó
részt pedig a beköltözéskor. Mennyibe kerül a lakás, ha a szerződéskötéskor
a) 910 000 Ft-ot,
b) 1 390 000 Ft-ot,
c) 3 075 000 Ft-ot kell kifizetni?
2. Egy könyv árát 10%-kal csökkentették, így 450 Ft-tal kerül kevesebbe. Mennyibe került a könyv az
árcsökkentés előtt, illetve az árcsökkentés után?
3. Laci sportolni kezdett a nyári szünetben. Két hónap alatt testsúlya 5%-kal csökkent. Így a nyár
végén a mérleg 3,2 kg-mal mutatott kevesebbet. Hány kilogramm volt Laci a nyári szünet előtt?
4. Szabó bácsi házának felújításakor a vásárolt festék 75%-át használta el. 15 liter festék maradt meg.
Mennyi festéket vásárolt a felújítás előtt?
FELADATGYŰJTEMÉNY
a) Az eredményt írd fel tört és tizedestört alakban is!
4 14
–– · ––– =
10 100
9 9
––– · –––– =
100 1000
21 3
––– · ––– =
100 100
12 5
–––– · –– =
1000 10
b) 5 · 1,3 =
12 · 0,3 =
4,3 · 0,1 =
0,7 · 0,5 =
133,02 · 100 =
313,01 · 0,01 =
11,9 · 0,3 =
0,35 · 0,17 =
2. Végezd el a következô szorzásokat!

40 · 0,0025 =
4 · 0,025 =
0,4 · 0,25 =
0,04 · 2,5 =
0,004 · 25 =
3. Egy téglalap alapú kert egyik oldala 15,26 m, a másik oldala 155,5 dm. Mekkora a kert területe?
4. Számítsd ki!
25,5: 0,5 =
8,08 : 2,02 =
43,7112 : 3,12=
7,65 : 0,75 =
122,06 : 22,02 =
5. Egy téglalap alapú úszómedence alapterülete 283,5 m 2, szélessége 112,5 dm. Milyen hosszú az
úszómedence? Hány liter víz szükséges a medence feltöltéséhez, ha a feszített víztükrû medence
2 m mély?
6. Egy 3 km hosszú útszakasz megépítése után az út szélére két és fél méterenként nyírfákat
ültettek.
a) Mennyi palántát ültettek el az út mentén?
b) Hány forintba kerültek a palánták, ha darabja 1645 Ft?
7. Egy 3,5 m · 1,5 m-es veteményes kertbe hány darab paradicsompalántát tudunk ültetni, ha a palán-
tákat 2,5 deciméterenként érdemes elültetni?
8. Gondoltam egy számra, megszoroztam 1,2-del, majd elosztottam 2,5-del, így 2,16-ot kaptam ered-
ményül. Melyik számra gondoltam?
9. Gondoltam egy számra, megszoroztam 3,4-del, majd hozzáadtam 24,37-et, és az eredményt elosz-
tottam 4, 0025-del. Melyik számra gondoltam, ha 8-at kaptam eredményül?
10. Egészítsd ki!
· 2,6 · 0,16
0,51 0,448
1
–– + 1,2 ∙ 0,25 =
7
1,3 ∙ 0,26 + 2,7 =
45,32 + 0,12 ∙ 5,69 =
5
–– + 1,2 : 0,3 =
9
3
12. Egy sorozat elsô tagja a 3. Minden tag az elôtte levônek a –– -szerese. Írd fel a sorozat elsô öt tagját
10
tizedestört alakban!
13. Ádám szobája 3,25 m széles és 45,2 dm hosszú. A szoba belmagassága 2,75 m.
a) Mekkora a szoba alapterülete?
b) Mekkora a szoba térfogata?
1
c) Ha tudjuk, hogy a levegô körülbelül –– része oxigén, akkor hány m3 oxigén van Ádám szobájá-
5
ban?
14. Írd át az alábbi törteket százalék alakba!
38 2 99 398 10 7 66 11 50 1
––– ; ––– ; ––– ; –––– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; 0,3; 0,63; 2,45; 4,05
100 10 100 1000 25 5 5 2 4 8
15. Írd át a százalék alakban megadott számokat a lehetô legegyszerûbb tört alakú számokká!
55%; 23%; 44%; 7%; 35,5%; 90%; 105%; 3,5%; 75,75%
16. Piroska néni retket termeszt. Termésének 22%-át megtámadták a spanyol csigák. Mennyi retket
ültetett Piroska néni, ha 1562 db retek veszett kárba?
17. A z osztály diákönkormányzat választáson 3 tanuló indult: Péter, Ilona és Bálint. Bálint a szavaza-
tok 70%-át kapta, míg Ilona a 20%-át.
a) A szavazatoknak hány százalékát kapta Péter?
b) Hány tanuló jár az osztályba, ha Bálintra összesen 14-en szavaztak?
c) Hány szavazatot kapott Péter és Ilona?
18. Mekkora a képen látható lakás területe? Mennyibe kerül a lakás, ha 1 m 2 ára 279 ezer Ft, valamint
az erkély területének csak az 50%-át számítják bele a vételárba? A vásárlás során mennyibe kerül-
het az ügyvédi költség, ha a vételár 1,20%-át kell kifizetni?
19. A
képen látható joghurtok közül melyikben található a leg-
több gyümölcs?
Az 1. doboz 125 g-jának 13%-a, a 2. doboz 150 g-jának 15%-a,
a 3. doboz 500 g-jának 9%-a eper.
0655. MODUL
Törtek
Összefoglalás, mérés
1. FELADATLAP
1. Vizsgáld meg a következő törteket és tizedestörteket!
1 3 1 3 4 8 3 9
–– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; –– ; 0,4; 0,2; 0,5; 0,1; 0,9; 1,3; 2,4; 1,2
5 10 2 4 5 5 2 10
a) A törtek közül válaszd ki azokat, amelyek 0 és 1 közé esnek.

b) A tizedes törtek közül válaszd ki azokat, amelyek 0 és 1 közé esnek.
c) A kiválasztott racionális számokat ábrázold számegyenesen, majd rendezd növekvő sor-
rendbe.
0 1
d) A fenti számokat írd át százalék alakba!
2. FELADATLAP
1. Végezd el a következő műveleteket! Az előző feladatból válassz törteket, illetve tizedestörteket!
a)
a + b a – b a·b a : b
a =
b =
a =
b =
b)
(a + b) · c (a – b) · c a + b · c a : b – c
a =
b =
c =
a =
b =
c =
tanulói munkafüzet 0655. Összefoglalás, mérés 221
3. FELADATLAP
1. Számítsd ki 75-nek a 20%-át!
2. K iárusításkor a hűtőszekrények 72%-át eladták. Hány darab hűtőszekrényt adtak el, ha eredetileg
1200 darab volt?
3. Cipővásáron minden cipő árát 20%-kal csökkentették. Hány forintba került a cipővásáron az a
cipő, melynek eredeti ára 4000 Ft volt?
4. Műanyag üveg gyártásakor az alapanyag 20%-a a hulladék. Mennyi hulladék keletkezik 80 kg

műanyag üveg gyártásakor?
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. A piramis felső három sorában mindegyik szám az alatta lévő két szám összege. Töltsd ki a piramis
hiányzó mezőit!
a)
1,75
3
2
3
0,3 5
b)
96,4
122
+31,9
5
3
20 ·
2
7
5 · 3+2 2 ·1,25
2. Töltsd ki a táblázatot!
2a + b 2 · (a – b) a·b a:b
2 1
a = –– b = ––
3 3
3
a = –– b = 0,15
4
3. Végezd el a következô mûveleteket!

 1 5  2
 1 –– + –– · 3  · –– =
 3 6  3
 7   5   1 
 – ––  –  – ––  +  – ––  =
 10   2   5 
1 2  5 
–1 –– + 2 –– –  – ––  =
6 3  6 
 9  5 13 7
 – ––  · –– – –– · –– =
 20  18 14 26
1 3 1 2 1
–– : –– + –– · –– – 1 : –– =
9 2 4 9 3
12 2 4
–– : –– : –– =
5 7 9
7  4 3 
–– :  –– + ––  =
9  5 10 
 7 2  5 3
 –– – ––  · –– + 2 : –– =
 5 3  3 4
4 · 1,2 + (–0,4) · 0,3 – 3 · (–0,71) =

3 1
–– · 0,7 + 3,3 · –– + 2,7 =
4 3
7 1
–– : 0,2 – 5,25 : 1 –– =
4 8
 3 3 
 –– + ––  : 3,2 =
 2 4 
25,5 : 0,5 – 0,33 · 2,5 =
 3 4 9 
 –– – –– · ––  · 0,3 + 0,25 =
 25 3 5 
2006 · 0,1 + 2006 · 0,01 + 2006 · 0,001 + 2006 · 0,0001 =
1 1 1 1
1 + –– + –– + –– + –– =
2 4 8 16
5 7
4. A téglalap oldalai –– dm, –– dm. Mekkora a négyszög kerülete és területe?
3 4
5. Egy nappali szoba egyik oldala, mely végig ablakos, 6,25 m hosszú. Hány darab függönyt kell vásá-
rolnunk, ha egy függöny 1,25 m széles és olyan hosszú, hogy éppen földig ér a szobában?
6. 2 005 szeptemberében 6250 Ft-ba került egy felnôtt bérlet. 2006 szeptemberére 6900 Ft-ra emelték
fel az árát. Hány százalékkal emelték meg a bérlet árát?

H-AMAT0601 Diák-Mf 1félév PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

H-AMAT0601 Diák-Mf 1félév PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MATEMATIKAI

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi

Matematika szakmai vezető: Pálfalvi Józsefné

Szakmai tanácsadók: Csahóczi Erzsébet, Szeredi Éva

Alkotószerkesztő: Vépy-Benyhe Judit, Pusztai Julianna

Grafika: Pusztai Julianna

Lektor: Makara Ágnes

Felelős szerkesztő: Teszár Edit

Educatio Kht. 2008.

Tömeg: 370 gramm

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő:

061. gondolkodási módszerek

062. egész számok

063. tengelyes tükrözés

b) Legfeljebb hány barátnőjének küldhet így képeslapot?

a) Hányféleképpen lehet oda-vissza megtenni a túrát, ha felfelé és lefelé is bármelyik útvonalat

4. Figyeld meg az alábbi táblázatot!

2. Írd ide három saját könyvednek a címét, amelyeket legutóbb olvastál:

2. Az 1, 3, 5, 7 számjegyek egy-egy számkártyán szerepelnek.

5. Hányféle sorrendben vehetjük fel a következő ruhadarabokat?

5. Hányféleképpen lehet sorba rendezni a lányok nevének betűit?

–2-t ér –1-t ér 0-t ér

2. a) Írd a hőmérők alá, milyen hőmérsékleteket mutatnak!

………… ………… ………… ………… ………… ………… …………

Írd le a hőmérők által mutatott hőmérsékleteket növekvő sorrendben!

………… ………… ………… ………… ………… ………… …………

3. a) Jelöld az időtengelyen születésed időpontját (A), és ahhoz viszonyítva a felsorolt eseményeket!

Édesanya 20 évvel Édesanya

2. Készíts számegyenest, és jelöld ki rajta azt a szakaszt, amelynek

–4 ………… –2 ………… 0 …………

–4 ………… –2 ………… 0 …………

–4 ………… –2 ………… 0 …………

Kösd az első számegyenesen jelölt számokat a második számegyenesen jelölt abszolútértékükhöz!

3. a) Készíts számegyenest, és ábrázold a megadott számokat!

–9 < < –1 –3  < 4 –6 < < 2 –6  0

–5   1 –4 <  3 –6 < < 0 –8  < –1

Melyik héten fordulhatott elő 0 °C?

6. Az alábbi számegyeneseken megjelöltük két-két szám helyét. Jelöld mindegyiken a 0 helyét!

a) A megjelölt számok közül melyik van legközelebb a 0-hoz?

8. Megjelöltük az időszalagon a gyerekek születési időpontját egymáshoz viszonyítva.

500 300 200 100 450 300 50 100

Mi a gyerekek nevének kezdőbetűje, ha igazak az állítások:

10. Rajzolj egy számegyenest! Jelöld meg rajta a 2, –1, 0, 5 helyét!

11. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám abszolútértéke

12. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám ellentettje

15. Mi van távolabb a tenger szintjétől:

A 1 forintot (+1), a 1 forintról szóló adósságot ér (–1)!

………… + +2 = ………… ………… + +2 = …………

………… + +2 = ………… ………… + +2 = …………

………… – –2 = ………… ………… – –2 = …………

………… – –2 = ………… ………… – –2 = …………

c) Hasonlítsd össze az a) és b) feladatot! Mit tapasztalsz?

A 1 forintot (+1), a 1 forintról szóló adósságot ér (–1)!

………… + –2 = ………… ………… + –2 = …………

………… + –2 = ………… ………… + –2 = …………

………… – +2 = ………… ………… – +2 = …………

………… – +2 = ………… ………… – +2 = …………

c) Hasonlítsd össze az a) és b) feladatot! Mit tapasztalsz?

szombat vasárnap hétfő kedd

2. Írd le a vízállás-jelentéseket számfeladattal! A folyó közepes vízállását jelölik 0-val. A közepes

A 10 forintot (+10), a 10 forintról szóló adósságot ér (–10)!

………… + +10 = ………… ………… + –10 = …………

………… + +20 = ………… ………… + –20 = …………

a) Hányféleképpen lehet oda-vissza megtenni a túrát, ha felfelé és lefelé is bármelyik útvonalat

2. Írd le a vízállás-jelentéseket számfeladattal! A folyó közepes vízállását jelölik 0-val. A közepes

világon a legnagyobb hegy (Mauna Kea) 1357

3. Á llapítsd meg, hogy mekkora érték van a pénztárcában, és kövesd a változásokat!

12. Húzz a tanár által adott számkártyákból négy számot.

15. Még az egészséges embereket is megviseli a hirtelen bekövetkező hőmérséklet-változás. Figyeld

Válaszd ki a történetekhez a megfelelő számfeladatot, és keresd meg a gyalogos helyét a szám-