You are on page 1of 36

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Megoldások

1. Számítsd ki a következő emeletes törtek pontos értékét!

𝟓 𝟒
𝟒 𝟐− 𝟓
𝟏− 𝟐 𝟑− 𝟓
𝟑+ 𝟏 𝟏+ 𝟑
𝟒
𝟐 𝟐

Megoldás:
Az emeletes törteket belülről kifelé haladva bontjuk ki: egy számot egy törttel úgy osztunk,
hogy a számot szorozzuk a tört reciprokával.

Ezek alapján a megoldások:


5 5 5 5 5 5
a) 4 = 4 = 4 = 4 = 36 = 5 = −31
1− 2 1− 2 1− 4 1− 31 1− −
3+ 1 3+ 9 3+ 31 31
4 9 9
2 2

4 4 4 4 4 52 4 1
b) 2 − 5 =2− 5 =2− 5 =2− 15 =2− 24 = 2 − 24 = − 24 = − 6
3− 5 3− 10 3 − 13 3− 13
1+ 3 1+ 13
3 3
2

2. Határozd meg, hogy a következő algebrai kifejezések közül, melyek egy tagúak;
többtagúak; algebrai törtek; algebrai egészek; egyneműek egymással? Határozd meg
a kifejezések együtthatóit!

𝒂+𝒃 𝒄 𝒂𝒃𝟏𝟏 𝟏𝟎𝒙𝒚𝟕 𝟐


−𝒙 𝟕𝒙 + 𝟖𝒚𝟕 𝟐𝒂 ∙ 𝟖𝒃𝟏𝟏 𝒂−𝒚
𝒄 𝟑 𝟗

Megoldás:
A fogalmak alapján a megoldások a következők:

𝑎𝑏 11 10𝑥𝑦 7
Algebrai egészek: 7𝑥 + 8𝑦 7 2𝑎 ∙ 8𝑏11
3 9

𝑎+𝑏 𝑐 2
Algebrai törtek: −𝑥 𝑎−𝑦
𝑐

𝑎+𝑏 𝑐 𝑎𝑏 11 10𝑥𝑦 7
Egytagú kifejezések: −𝑥 2𝑎 ∙ 8𝑏11
𝑐 3 9

2
Többtagú kifejezések: 7𝑥 + 8𝑦 7 𝑎−𝑦

𝑎𝑏 11
Egynemű kifejezések: 2𝑎 ∙ 8𝑏11
3

1 10
Együtthatók: 1 −1 7 és 8 16 1 és −2
3 9

1
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

3. Határozd meg a következő polinomok fokszámát!

𝟔𝒂𝟗 𝒃 𝟕 −𝟐𝒙 + 𝟑𝒙𝒚 − 𝟒𝒙𝒚𝒛 𝟏𝟎𝒙𝒚𝟕 + 𝟐𝟎𝒚𝟐 𝒛𝟐 + 𝟑𝟎𝒙𝒚𝟐 𝒛𝟑

Megoldás:
A fogalmak alapján a megoldások a következők:

6𝑎9 𝑏 → 10

7 → 0

−2𝑥 + 3𝑥𝑦 − 4𝑥𝑦𝑧 → 3 (a tagok fokszáma: 1; 2; 3)

10𝑥𝑦 7 + 20𝑦 2 𝑧 2 + 30𝑥𝑦 2 𝑧 3 → 8 (a tagok fokszáma: 8; 4; 6)

4. Határozd meg az alábbi kifejezések helyettesítési értékét a megadott helyeken!


𝟐
a) 𝟏𝟎𝒙𝒚 − 𝟑𝒛, ha 𝒙 = −𝟎, 𝟐𝟓; 𝒚 = 𝟓 ; 𝒛 = −𝟕

𝒙+𝒚 𝒛 𝟑𝒙+𝟏
b) −𝟐− , ha 𝒙 = −𝟐; 𝒚 = 𝟑; 𝒛 = 𝟒
𝒛 𝒚

Megoldás:
Helyettesítsük az adott kifejezésbe a változók értékeit:
2
a) 10 · (−0,25) · 5 − 3 · (−7) = −1 + 21 = 20

−2+3 4 3·(−2)+1 1 4 −5 3 24 20 1
b) −2− =4−2− = 12 − 12 + 12 = − 12
4 3 3

5. Végezz összevonást a következő kifejezésekben!

𝒂𝟐 + 𝟐𝒂𝒃 + 𝟑𝒂𝟐 − 𝟓𝒂𝒃 𝟓𝒂 + 𝒂𝟐 𝒃 + 𝟒𝒂𝒃𝟐 − 𝒃 + 𝟏𝟏𝒂𝟐 𝒃 − 𝒂𝒃𝟐 + 𝟑𝒃𝟑

Megoldás:
Vonjuk össze az egynemű tagokat:

𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 3𝑎2 − 5𝑎𝑏 = 4𝑎2 − 3𝑎𝑏

5𝑎 + 𝑎2 𝑏 + 4𝑎𝑏 2 − 𝑏 + 11𝑎2 𝑏 − 𝑎𝑏 2 + 3𝑏 3 = 3𝑏 3 + 3𝑎𝑏 2 + 12𝑎2 𝑏 + 5𝑎 − 𝑏

2
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

6. Hozd a legegyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!

a) 𝟓 − (𝟐𝒂 + 𝟑𝒃) + (𝒂 − 𝒃 + 𝟑)

𝟏 𝟐 𝟏 𝟐 𝟏 𝟏
b) (𝟐 𝒙 + 𝟑 𝒚 − 𝟓 𝒛) − (− 𝟑 𝒙 − 𝟐 𝒚 + 𝟒 𝒛)

c) 𝟒𝒂𝟐 − 𝟐𝒂𝒃 − 𝒃𝟐 − (−𝒂𝟐 + 𝒃𝟐 − 𝟐𝒂𝒃) + (𝟑𝒂𝟐 − 𝒂𝒃 + 𝒃𝟐 )

𝟐 𝟏 𝟐 𝟏 𝟏
d) (𝟑 𝒙𝟑 − 𝟑𝒙𝟐 𝒚 + 𝟒 𝒙𝒚𝟐 − 𝟐𝒚𝟑 − 𝟏) − (𝟑𝒙𝟑 − 𝟑 + 𝟐 𝒚𝟑 − 𝟑 𝒙𝟐 𝒚 − 𝟐𝒙𝒚𝟐 )

e) 𝟗𝒂𝟐 + [𝟕𝒂𝟐 − 𝟐𝒂 − (𝒂𝟐 − 𝟑𝒂)]

f) 𝟑𝒂 − {𝟐𝒄 − [𝟔𝒂 − (𝒄 − 𝒃) + 𝒄 + (𝒂 + 𝟖𝒃 − 𝟔𝒄]}

Megoldás:
Először bontsuk fel a zárójeleket: ha a zárójel előtt negatív szerepel, akkor (−1) – gyel
szorozzuk a zárójelben levő tagokat. Ezt követően vonjuk össze az egynemű kifejezéseket.

a) 5 − (2𝑎 + 3𝑏) + (𝑎 − 𝑏 + 3) = 5 − 2𝑎 − 3𝑏 + 𝑎 − 𝑏 + 3 = −𝑎 − 4𝑏 + 8

1 2 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1
b) (2 𝑥 + 3 𝑦 − 5 𝑧) − (− 3 𝑥 − 2 𝑦 + 4 𝑧) = 2 𝑥 + 3 𝑦 − 5 𝑧 + 3 𝑥 + 2 𝑦 − 4 𝑧 =

7 7 9
= 6 𝑥 + 6 𝑦 − 20 𝑧

c) 4𝑎2 − 2𝑎𝑏 − 𝑏 2 − (−𝑎2 + 𝑏 2 − 2𝑎𝑏) + (3𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) =

= 4𝑎2 − 2𝑎𝑏 − 𝑏 2 + 𝑎2 − 𝑏 2 + 2𝑎𝑏 + 3𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 = 8𝑎2 − 𝑏 2 − 𝑎𝑏

2 1 2 1 1
d) (3 𝑥 3 − 3𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 2𝑦 3 − 1) − (3𝑥 3 − 3 + 2 𝑦 3 − 3 𝑥 2 𝑦 − 2𝑥𝑦 2 ) =

2 1 2 1 1
= 3 𝑥 3 − 3𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 2𝑦 3 − 1 − 3𝑥 3 + 3 − 2 𝑦 3 + 3 𝑥 2 𝑦 + 2𝑥𝑦 2 =

7 5 8 9 1
= − 3 𝑥 3 − 2 𝑦 3 − 3 𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 3

e) 9𝑎2 + [7𝑎2 − 2𝑎 − (𝑎2 − 3𝑎)] = 9𝑎2 + (7𝑎2 − 2𝑎 − 𝑎2 + 3𝑎) =

= 9𝑎2 + (6𝑎2 + 𝑎) = 9𝑎2 + 6𝑎2 + 𝑎 = 15𝑎2 + 𝑎

3
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

f) 3𝑎 − {2𝑐 − [6𝑎 − (𝑐 − 𝑏) + 𝑐 + (𝑎 + 8𝑏 − 6𝑐]} =

= 3𝑎 − [2𝑐 − (6𝑎 − 𝑐 + 𝑏 + 𝑐 + 𝑎 + 8𝑏 − 6𝑐)] = 3𝑎 − [2𝑐 − (7𝑎 + 9𝑏 − 6𝑐] =

= 3𝑎 − (2𝑐 − 7𝑎 − 9𝑏 + 6𝑐) = 3𝑎 − (−7𝑎 − 9𝑏 + 8𝑐) = 3𝑎 + 7𝑎 + 9𝑏 − 8𝑐 =

= 10𝑎 + 9𝑏 − 8𝑐

7. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét!

𝟑 𝟓 𝟐 −𝟐
𝟕𝟑 (𝟐) (−𝟐)𝟒 −𝟑𝟐 𝟖−𝟏 (𝟗) 𝟎, 𝟏−𝟒 𝟏, 𝟔𝟑𝟎

Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás definícióját pozitív, illetve negatív egész kitevőjű hatványokra.

73 = 7 ∙ 7 ∙ 7 = 343

3 5 3 3 3 3 3 243
(2) = 2 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 2 = 32

(−2)4 = (−2) ∙ (−2) ∙ (−2) ∙ (−2) = 16

−32 = (−1) ∙ 3 ∙ 3 = −9
1
8−1 = 8

2 −2 9 2 9 9 81
(9) = (2) = 2 ∙ 2 = 4

1 −4 10 4
0,1−4 = (10) = ( 1 ) = 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 = 10000

1,630 = 1

8. Döntsd el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!

A: A negatív egész számok hatványai lehetnek pozitív és negatív értékek is.

B: Az egész számok minden egész kitevőjű hatványa egész.

C: Összeszorozva −𝟏𝟎𝟎𝟎 – től 𝟏𝟎𝟎𝟎 – ig az egész számokat az eredmény negatív lesz.

Megoldás:
A megoldások a következők: 𝐼; 𝐻; 𝐻.

4
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

9. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

𝟐𝟕 𝟐 𝟑 𝟑 ∙ 𝟑𝟑
𝟐𝟓 ∙ 𝟐 ∙ 𝟐𝟒 (𝟑𝟐 )𝟑 (𝟐𝟐 ∙ 𝟑)𝟒 (𝟓) −𝟏
𝟐𝟒 (𝟑𝟐 )

Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.

25 ∙ 2 ∙ 24 = 25+1+4 = 210 = 1024

(33 )3 = 33 ∙ 3 = 39 = 19683

27
= 27−4 = 23 = 8
24

(22 ∙ 3)4 = (22 )4 ∙ 34 = 22 ∙ 4 ∙ 34 = 28 ∙ 34 = 20736

2 3 23 8
(5) = 53 = 125

3 ∙ 33 31+3 34
(32 )−1
= 32 ∙ (−1) = 3−2 = 34−(−2) = 36 = 729

10. Döntsd el számológép használata nélkül, hogy melyik kifejezés értéke nagyobb?

𝟏 𝟑
𝟐−𝟐 vagy (𝟐) 𝟑𝟒 + 𝟑𝟓 vagy 𝟑𝟗 𝟔𝟏𝟐 vagy 𝟏𝟐𝟖

𝟐 𝟒 𝟒 𝟏 𝟕−𝟏𝟎 𝟏𝟐 · 𝟑−𝟏𝟎
(𝟓𝟔 + 𝟓𝟔 )𝟔 vagy (𝟐𝟓𝟏𝟎 )𝟐 + 𝟑𝟏𝟗 − 𝟑𝟐𝟎 vagy 𝟑𝟏𝟕 vagy
𝟑𝟏𝟖 𝟓−𝟏 · 𝟑𝟏𝟏 𝟕𝟏𝟏

Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.

1 2 1 1 3 1 1 3
2−2 = (2) = 4 (2) = 8 → 2−2 > (2)

34 + 35 = 34 · (1 + 3) = 4 · 34 39 = 35 · 34 → 34 + 35 < 39

612 = (2 · 3)12 = 212 · 312 = 212 · 38 · 34

128 = (22 · 3)8 = 216 · 38 = 212 · 38 · 24 → 612 > 128

(56 + 56 )6 = (2 · 56 )6 = 26 · (56 )6 = 26 · 536

(2510 )2 = 2520 = (52 )20 = 540 = 54 · 536 → (56 + 56 )6 < (253 )2

5
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

2 4 4 2 · 32 4·3 4 26
+ 319 − 320 = + − 320 = 320
318 320 320

1 33 27 2 4 4 1
= 320 = 320 → + 319 − 320 < 317
317 318

7−10 5 5·7 35
= 710 · 311 = 711 · 311 = 711 · 311
5−1 · 311

12 · 3−10 12 12 · 3 36 7−10 12 · 3−10


= 711 · 310 = 711 · 311 = 711 · 311 → <
711 5−1 · 311 711

11. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések értékét!

𝟖 𝟒 𝟒 𝟏 −𝟓
𝟓𝟓 · (𝟓𝟑 ) · (𝟓 · 𝟑𝟕 ) · 𝟑𝟒𝟓 (𝟐−𝟑 ) · ( ) 𝟓𝟐𝟎𝟏𝟕 · 𝟐𝟐𝟎𝟏𝟖
𝟐
𝟏𝟏 𝟏 𝟑
𝟓𝟐𝟗 · 𝟑𝟗 · (𝟑𝟔 ) ( ) · 𝟖−𝟏 𝟏𝟎𝟐𝟎𝟏𝟗
𝟒

𝟓
𝟏𝟎𝟎𝟎−𝟑 · (𝟏𝟎𝟎𝟒 ) 𝟒𝟖𝟎 · 𝟏𝟒𝟒 𝟐𝟗 · 𝟑𝟖 − 𝟔𝟖 + 𝟐𝟖 · 𝟑𝟕
: 𝟑𝟔𝟎
𝟏𝟎𝟑𝟏 𝟔𝟒 𝟐𝟏𝟎 + 𝟐𝟏𝟏

Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.
8 4
55 · (53 ) · (5 · 37 ) ·345 55 · 524 · 54 · 328 · 345 533 · 373 54 625
= = 529 · 375 = 32 =
529 · 39 · (36 )11 529 · 39 · 366 9

4 1 −5
(2−3 ) · ( ) 2−12 · 25 2−7 2−7
1 3
2
= (2−2 )3 · (23 )−1 = 2−6 · 2−3 = 2−9 = 22 = 4
( ) · 8−1
4

52017 · 22018 52017 · 22018 52017 · 22018 1 1


= = 52019 · 22019 = 52 · 21 = 50
102019 (5 · 2)2019

5 −3 4 5
1000−3 · (1004 ) (103 ) · [(102 ) ] 10−9 · 1040 1031
= = = 1031 = 1
1031 1031 1031

480 · 144 480 · 144 25 · 3 · 51 · 24 · 32 29 · 33 · 51


: 360 = = = 29 · 32 · 51 = 3
64 64 · 360 26 · 23 · 32 · 51

29 · 38 − 68 + 28 · 37 29 · 38 − 28 · 38 + 28 · 37 28 · 37 · (21 · 31 − 31 + 1) 37 · 4
= = = = 36 = 729
210 + 211 210 + 211 28 · (22 + 23 ) 12

6
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

12. Végezd el az alábbi műveleteket! (Az eredményeket pozitív kitevőkkel add meg!)
𝟑 −𝟏 𝟒 −𝟐
𝒂𝟐 𝒃𝒄𝟑 𝒂𝟑 𝒃−𝟐 𝒄−𝟐 𝟐𝒑𝟑 𝒒𝟐 𝒓−𝟑 𝒑−𝟏 𝒒−𝟐 𝒓𝟐
(𝒙𝟐 𝒚𝟑 𝒛−𝟒 )−𝟑 : (𝒙𝟑 𝒚𝒛−𝟐 )𝟑 (𝒙−𝟐 𝒚𝟑 ) · ( ) ( ) :( )
𝒙𝟐 𝒚𝟑 𝒙𝟓 𝒚−𝟏 𝟒𝒙−𝟐 𝒚𝟑

Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.

𝑥 −6 𝑦 −9 𝑧 12 𝑧 18
(𝑥 2 𝑦 3 𝑧 −4 )−3 : (𝑥 3 𝑦𝑧 −2 )3 = = 𝑥 −15 𝑦 −12 𝑧18 = 𝑥 15 𝑦 12
𝑥 9 𝑦 3 𝑧 −6

3 −1
𝑎2 𝑏𝑐 3 𝑎3 𝑏 −2 𝑐 −2 𝑎6 𝑏 3 𝑐 9 𝑥2𝑦3 𝑎6 𝑏 3 𝑐 9 𝑥 6 𝑥 2 𝑦 3 𝑏2 𝑐 2 𝑎3 𝑏 5 𝑐 11 𝑥 8
(𝑥 −2 𝑦 3 ) · ( ) = · 𝑎3 𝑏−2 𝑐 −2 = · =
𝑥2𝑦3 𝑥 −6 𝑦 9 𝑦9 𝑎3 𝑦6

4 −2 2
2𝑝3 𝑞2 𝑟 −3 𝑝−1 𝑞 −2 𝑟 2 16𝑝12 𝑞8 𝑟 −12 4𝑥 −2 𝑦 3 16𝑝12 𝑞 8 𝑟 −12 𝑝−2 𝑞 −4 𝑟 4
( ) :( ) = : (𝑝−1 𝑞−2 𝑟 2 ) = · =
𝑥 5 𝑦 −1 4𝑥 −2 𝑦 3 𝑥 20 𝑦 −4 𝑥 20 𝑦 −4 16𝑥 −4 𝑦 6

𝑝10 𝑞 4 𝑟 −8 𝑝10 𝑞4
= = 𝑥 16 𝑦 2𝑟 8
𝑥 16 𝑦 2

13. Hozd a legegyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!

a) 𝟑𝒙𝟐 𝒚 ∙ (𝟐 + 𝒙 − 𝟒𝒚𝟑 + 𝒙𝒚)

b) (𝒅𝟑 − 𝒅𝟐 + 𝒅 − 𝟏) ∙ (𝒅 + 𝟏)

𝟏
c) 𝟐𝒂𝟐 − 𝒂 ∙ (𝟓𝒃 − 𝟐𝒂) + 𝟒𝒂 ∙ (−𝟑𝒂 + 𝟐 𝟐 𝒃)

d) (𝒂 − 𝟑) ∙ (𝒂 + 𝟒) − (𝒂 − 𝟐) ∙ (𝒂 + 𝟓)

e) (𝒙 − 𝟏) ∙ (𝒙 + 𝟐) ∙ (𝟑 − 𝟒𝒙)

Megoldás:
Szorozzunk meg minden tagot minden taggal, majd vonjuk össze az egynemű kifejezéseket.

a) 3𝑥 2 𝑦 ∙ (2 + 𝑥 − 4𝑦 3 + 𝑥𝑦) = 6𝑥 2 𝑦 + 3𝑥 3 𝑦 − 12𝑥 2 𝑦 4 + 3𝑥 3 𝑦 2

b) (𝑑 3 − 𝑑 2 + 𝑑 − 1) ∙ (𝑑 + 1) = 𝑑 4 − 𝑑 3 + 𝑑 3 − 𝑑 + 𝑑 3 − 𝑑 2 + 𝑑 − 1 = 𝑑 4 − 1

1
c) 2𝑎2 − 𝑎 ∙ (5𝑏 − 2𝑎) + 4𝑎 ∙ (−3𝑎 + 2 2 𝑏) = 2𝑎2 − 5𝑎𝑏 + 2𝑎2 − 12𝑎2 + 9𝑎𝑏 =

= −8𝑎2 + 4𝑎𝑏

7
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

d) (𝑎 − 3) ∙ (𝑎 + 4) − (𝑎 − 2) ∙ (𝑎 + 5) = 𝑎2 + 4𝑎 − 3𝑎 − 12 − (𝑎2 + 5𝑎 − 2𝑎 − 10) =

= 𝑎2 + 4𝑎 − 3𝑎 − 12 − 𝑎2 − 5𝑎 + 2𝑎 + 10 = −2𝑎 − 2

e) (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 2) ∙ (3 − 4𝑥) = (𝑥 2 + 2𝑥 − 𝑥 − 2) ∙ (3 − 4𝑥) =

= (𝑥 2 + 𝑥 − 2) ∙ (3 − 4𝑥) = 3𝑥 2 + 3𝑥

14. Hozd a legegyszerűbb alakra a következő kifejezést, majd számold ki a helyettesítési


értéket, ha 𝒙 = 𝟑 és 𝒚 = −𝟐!

𝒙𝒚𝟐 − {−𝟒𝒙𝟑 − [𝟐𝒙𝟐 𝒚 + 𝟑 ∙ (𝟐𝒙 − 𝒚) ∙ (𝒙𝟐 + 𝒙𝒚 − 𝒚𝟑 ) − (𝟑𝒚𝟒 − 𝟔𝒙𝒚𝟑 )] + 𝟓𝒙𝟐 𝒚}

Megoldás:
Először bontsuk fel a zárójeleket, majd vonjuk össze az egynemű kifejezéseket. Ezt követően a
feladatban szereplő értékeket helyettesítsük be a változók helyére.

𝑥𝑦 2 − {−4𝑥 3 − [2𝑥 2 𝑦 + 3 ∙ (2𝑥 − 𝑦) ∙ (𝑥 2 + 𝑥𝑦 − 𝑦 3 ) − (3𝑦 4 − 6𝑥𝑦 3 )] + 5𝑥 2 𝑦} =

= 𝑥𝑦 2 − [−4𝑥 3 − (2𝑥 2 𝑦 + 6𝑥 3 + 6𝑥 2 𝑦 − 6𝑥𝑦 3 − 3𝑥 2 𝑦 − 3𝑥𝑦 2 + 3𝑦 4 − 3𝑦 4 + 6𝑥𝑦 3 ) + 5𝑥 2 𝑦] =

= 𝑥𝑦 2 − [−4𝑥 3 − (5𝑥 2 𝑦 + 6𝑥 3 − 3𝑥𝑦 2 ) + 5𝑥 2 𝑦] = 𝑥𝑦 2 − (−4𝑥 3 − 5𝑥 2 𝑦 − 6𝑥 3 + 3𝑥𝑦 2 + 5𝑥 2 𝑦)

= 𝑥𝑦 2 − (−10𝑥 3 + 3𝑥𝑦 2 ) = 𝑥𝑦 2 + 10𝑥 3 − 3𝑥𝑦 2 = 10𝑥 3 − 2𝑥𝑦 2

Ezek alapján a megoldás: 10 ∙ 33 − 2 ∙ 3 ∙ (−2)2 = 246.

15. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

𝟑 𝟏 𝟑 𝟐𝟏 𝟓 𝟑 𝟏 𝟑𝟓 −𝟐 𝟔𝟑 𝟕𝟎 𝟏 𝟑 −𝟏 𝟕
− 𝟑 + 𝟒 : 𝟑𝟐 − 𝟔 ∙ 𝟓 [(𝟒 − 𝟔) ∶ ] + 𝟒𝟓 ∙ 𝟒𝟐 − (𝟏 𝟑 − 𝟐) + 𝟐 ∙ 𝟏𝟎
𝟐 𝟕𝟐

Megoldás:
A műveleti sorrendnek megfelelően számítsuk ki a kifejezések értékét: törtet törttel úgy
osztunk, hogy szorzunk az osztó reciprokával.

3 1 3 21 5 9 2 3 32 25 18 8 8 13
− 3 + 4 : 32 − 6 ∙ 5 = 6 − 6 + 4 ∙ 21 − =− + 7 = −3 + 7 = −
2 6 6 7

8
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

3 1 35 −2 63 70 1 3 −1 7 9 2 72 −2 7 8 9 −1 7
[(4 − 6) ∶ ] + 45 ∙ 42 − (1 3 − 2) + 2 ∙ 10 = [(12 − 12) ∙ 35] + 3 − (6 − 6) +5=
72

7 72 −2 7 1 −1 7 6 −2 7 7 25 7 7
= (12 ∙ ) + 3 − (− 6) + 5 = (5) + 3 − (− 6) + 5 = 36 + 3 + 6 + 5 =
35

125 420 1080 252 1877


= 180 + 180 + + 180 =
180 180

16. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!


𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟎 · 𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟒 − 𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟐 · 𝟗𝟗𝟗𝟖 𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏 · 𝟐𝟒𝟔𝟖𝟔𝟒𝟐𝟒𝟔𝟖𝟔𝟒𝟏 − 𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟎
𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟎 · 𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟏 − 𝟏𝟎 𝟎𝟎𝟏 · 𝟗𝟗𝟗𝟗 𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟎 · 𝟐𝟒𝟔𝟖𝟔𝟒𝟐𝟒𝟔𝟖𝟔𝟒𝟏 + 𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏𝟐𝟑𝟒𝟑𝟐𝟏

Megoldás:
Vezessük be az 𝑥 = 10 000 és az 𝑦 = 1234321234320 jelöléseket.

10 000 · 10 004 − 10 002 · 9998 𝑥 · (𝑥 + 4) − (𝑥 + 2) · (𝑥 − 2) 𝑥 2 + 4𝑥 − 𝑥 2 + 4 4𝑥 + 4 4 · (𝑥 + 1)


= 𝑥 · (𝑥 + 1) − (𝑥 + 1) · (𝑥 − 1) = = = =4
10 000 · 10 001 − 10 001 · 9999 𝑥2 + 𝑥 − 𝑥2 +1 𝑥+1 𝑥+1

1234321234321 · 2468642468641 − 1234321234320 (𝑦 + 1) · (2𝑦 + 1) − 𝑦 2𝑦 2 + 𝑦 + 2𝑦 + 1 − 𝑦


= = =
1234321234320 · 2468642468641 + 1234321234321 𝑦 · (2𝑦 + 1) + 𝑦 + 1 2𝑦 2 + 𝑦 + 𝑦 + 1

2𝑦 2 + 2𝑦 + 1
= 2𝑦 2 + 2𝑦 + 1 = 1

17. Végezd el a következő műveleteket!

(𝟐 + 𝒙)𝟐 (𝟓𝒂 − 𝟑)𝟐 (𝒙 + 𝟒𝒚)𝟐 (𝟕𝒂 − 𝟏𝟎𝒃)𝟐

𝟐 𝟐
(𝒙 + 𝟑𝒚) · (𝒙 − 𝟑𝒚) (𝟐𝒂 − 𝟔𝒃) · (𝟔𝒃 + 𝟐𝒂) (𝟑 𝒙𝟕 + 𝒚) ∙ (𝒚 − 𝟑 𝒙𝟕 )

(𝟒 − 𝒂)𝟑 (𝟔𝒙 + 𝟓)𝟑 (𝟐𝒂 + 𝒃)𝟑 (𝟒𝒙 − 𝟑𝒚)𝟑

Megoldás:
Alkalmazzuk a nevezetes azonosságokat.

(2 + 𝑥)2 = 22 + 2 ∙ 2 ∙ 𝑥 + 𝑥 2 = 4 + 4𝑥 + 𝑥 2

(5𝑎 − 3)2 = (5𝑎)2 − 2 ∙ 5𝑎 ∙ 3 + 32 = 25𝑎2 − 30𝑎 + 9

(𝑥 + 4𝑦)2 = 𝑥 2 − 2 ∙ 𝑥 ∙ 4𝑦 + (4𝑦)2 = 𝑥 2 − 8𝑥𝑦 + 16𝑦 2

9
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

(7𝑎 − 10𝑏)2 = (7𝑎)2 − 2 ∙ 7𝑎 ∙ 10𝑏 + (10𝑏)2 = 49𝑎2 − 140𝑎𝑏 + 100𝑏 2

(𝑥 + 3𝑦) · (𝑥 − 3𝑦) = 𝑥 2 − (3𝑦)2 = 𝑥 2 − 9𝑦 2

(2𝑎 − 6𝑏) · (6𝑏 + 2𝑎) = (2𝑎 − 6𝑏) · (2𝑎 + 6𝑏) = (2𝑎)2 − (6𝑏)2 = 4𝑎2 − 36𝑏 2

2 2 2 2 2 2 4
(3 𝑥 7 + 𝑦) ∙ (𝑦 − 3 𝑥 7 ) = (𝑦 + 3 𝑥 7 ) ∙ (𝑦 − 3 𝑥 7 ) = 𝑦 2 − (3 𝑥 7 ) = 𝑦 2 − 9 𝑥14

(4 − 𝑎)3 = 43 − 3 ∙ 42 ∙ 𝑎 + 3 ∙ 4 ∙ 𝑎2 − 𝑎3 = 64 − 48𝑎 + 12𝑎2 − 𝑎3

(6𝑥 + 5)3 = (6𝑥)3 + 3 ∙ (6𝑥)2 ∙ 5 + 3 ∙ 6𝑥 ∙ 52 + 53 = 216𝑥 3 + 540𝑥 2 + 450𝑥 + 125

(2𝑎 + 𝑏)3 = (2𝑎)3 − 3 ∙ (2𝑎)2 ∙ 𝑏 + 3 ∙ 2𝑎 ∙ 𝑏 2 − 𝑏 3 = 8𝑎3 − 12𝑎2 𝑏 + 6𝑎𝑏 2 − 𝑏 3

(4𝑥 − 3𝑦)3 = (4𝑥)3 + 3 ∙ (4𝑥)2 ∙ 3𝑦 + 3 ∙ 4𝑥 ∙ (3𝑦)2 + (3𝑦)3 =

= 64𝑥 3 + 144𝑥 2 𝑦 + 108𝑥𝑦 2 + 27𝑦 3

18. Add meg a hiányzó tagokat úgy, hogy teljes négyzeteket kapjunk!

𝒂𝟐 + ⋯ + 𝟗𝒃𝟐 𝒙𝟐 − 𝟏𝟎𝒙𝒚 + ⋯ … + 𝟐𝟖𝒂𝒃 + 𝟒𝟗𝒃𝟐


𝟏 𝟒 𝟏𝟔 𝟐𝟒
𝒙𝟐 − ⋯ + 𝟒𝟗 𝒚𝟐 𝒂𝟔 𝒃𝟒 − 𝟐𝒂𝟑 𝒃𝟑 + ⋯ 𝒙𝟖 − 𝟑𝟓 𝒙𝟔 + ⋯
𝟑𝟔 𝟐𝟓

Megoldás:
Pótoljuk ki a kifejezéseket úgy, hogy nevezetes azonosságokat kapjunk.

𝑎2 + ⋯ + 9𝑏 2 → 𝑎2 + 6𝑎𝑏 + 9𝑏 2 = (𝑎 + 3𝑏)2

𝑥 2 − 10𝑥𝑦 + ⋯ → 𝑥 2 − 10𝑥𝑦 + 25𝑦 2 = (𝑥 − 5𝑦)2

… + 28𝑎𝑏 + 49𝑏 2 → 4𝑎2 + 28𝑎𝑏 + 49𝑏 2 = (2𝑎 + 7𝑏)2

1 4 1 2 4 1 2 2
𝑥 2 − ⋯ + 49 𝑦 2 → 𝑥 2 − 21 𝑥𝑦 + 49 𝑦 2 = (6 𝑥 − 7 𝑦)
36 36

10
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑎6 𝑏 4 − 2𝑎3 𝑏 3 + ⋯ → 𝑎6 𝑏 4 − 2𝑎3 𝑏 3 + 𝑏 2 = (𝑎3 𝑏 2 − 𝑏)2

16 24 16 24 9 4 3 2
𝑥 8 − 35 𝑥 6 + ⋯ → 𝑥 8 − 35 𝑥 6 + 49 𝑥 4 = (5 𝑥 4 − 7 𝑥 2 )
25 25

19. Végezd el a következő műveleteket!

(𝒂 − 𝒃)𝟒 (𝒙 + 𝒚)𝟓 (𝟑𝒂 + 𝒃 + 𝟓𝒄)𝟐 (𝒙 − 𝟐𝒚 − 𝒛)𝟐

𝟖𝒂𝟑 − 𝒃𝟑 𝒙𝟑 + 𝟏𝟐𝟓𝒚𝟑 𝒂𝟔 − 𝒃 𝟔 𝒙𝟓 + 𝟑𝟐𝒚𝟓


𝟐
(𝒂𝟐𝒏+𝟏 − 𝒃𝟓𝒏−𝟑 ) · (𝒂𝟐𝒏+𝟏 + 𝒃𝟓𝒏−𝟑 ) (𝟐𝒏 − 𝒏𝒌 ) (𝟑 + 𝒙 + 𝒚) · (𝟑 − 𝒙 − 𝒚)

Megoldás:
Alkalmazzuk a nevezetes azonosságokat.

(𝑎 − 𝑏)4 = 𝑎4 − 4𝑎3 𝑏 + 6𝑎2 𝑏 2 − 4𝑎𝑏 3 + 𝑏 4

(𝑥 + 𝑦)5 = 𝑥 5 + 5𝑥 4 𝑦 + 10𝑥 3 𝑦 2 + 10𝑥 2 𝑦 3 + 5𝑥𝑦 4 + 𝑦 5

(3𝑎 + 𝑏 + 5𝑐)2 = 9𝑎2 + 𝑏 2 + 25𝑐 2 + 6𝑎𝑏 + 30𝑎𝑐 + 10𝑏𝑐

(𝑥 − 2𝑦 − 𝑧)2 = 𝑥 2 + 4𝑦 2 + 𝑧 2 − 4𝑥𝑦 − 2𝑥𝑧 + 4𝑦𝑧

8𝑎3 − 𝑏 3 = (2𝑎 − 𝑏) ∙ (4𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 )

𝑥 3 + 125𝑦 3 = (𝑥 + 5𝑦) ∙ (𝑥 2 − 5𝑥𝑦 + 25𝑦 2 )

𝑎6 − 𝑏 6 = (𝑎 − 𝑏) ∙ (𝑎5 + 𝑎4 𝑏 + 𝑎3 𝑏 2 + 𝑎2 𝑏 3 + 𝑎𝑏 4 + 𝑏 5 )

𝑥 5 + 32𝑦 5 = (𝑥 + 2𝑦) ∙ (𝑥 4 − 2𝑥 3 𝑦 + 4𝑥 2 𝑦 2 − 8𝑥𝑦 3 + 16𝑦 4 )

(𝑎2𝑛+1 − 𝑏 5𝑛−3 ) · (𝑎2𝑛+1 + 𝑏 5𝑛−3 ) = (𝑎2𝑛+1 )2 − (𝑏 5𝑛−3 )2 = 𝑎4𝑛+2 − 𝑏10𝑛−6

(2𝑛 − 𝑛𝑘 )2 = (2𝑛 )2 − 2 · 2𝑛 · 𝑛𝑘 + (𝑛𝑘 )2 = 22𝑛 − 2𝑛+1 · 𝑛𝑘 + 𝑛2𝑘

11
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

(3 + 𝑥 + 𝑦) · (3 − 𝑥 − 𝑦) = (3 + 𝑥 + 𝑦) · [3 − (𝑥 + 𝑦)] =

= 32 − (𝑥 + 𝑦)2 = 9 − 𝑥 2 − 2𝑥𝑦 − 𝑦 2

20. Alakítsd teljes négyzetté a következő kifejezéseket!

𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 − 𝟏𝟏 𝒙𝟐 − 𝟏𝟐𝒙 + 𝟒𝟑 𝟒𝒙𝟐 − 𝟏𝟐𝒙 + 𝟏𝟑

𝟐𝒙𝟐 + 𝟏𝟔𝒙 − 𝟖 𝟓𝒙𝟐 − 𝟐𝟎𝒙 − 𝟑 𝟑𝒙𝟐 − 𝟑𝟎𝒙 + 𝟕𝟗

Megoldás:
A teljes négyzetté alakításhoz az első két tagot kell átalakítanunk nevezetes azonossággá, de
mivel az azonosság alapján adódna egy harmadik tag is, ezért azt utólag le kell vonnunk ahhoz,
hogy a kifejezés értéke ne változzon.

Egy másik megoldás lehet a TEVE (teszek – veszek) - szabály alkalmazása: az első két tagot
kiegészítjük egy harmadikkal úgy, hogy a három tag egy nevezetes azonosságot alkosson, majd
a beillesztett tagot le is vonjuk, hogy a kifejezés értéke ne változzon.

Abban az esetben, ha az 𝑥 2 együtthatója nem négyzetszám, akkor először azt célszerű kiemelni
az első két tagból, majd a megmaradó két tagot kell átalakítanunk az előzőkhöz hasonlóan.

Ezek alapján a megoldások:

𝑥 2 + 4𝑥 − 11 = (𝑥 + 2)2 − 4 − 11 = (𝑥 + 2)2 − 15

𝑥 2 − 12𝑥 + 43 = (𝑥 − 6)2 − 36 + 43 = (𝑥 − 6)2 + 7

4𝑥 2 − 12𝑥 + 13 = 4𝑥 2 − 12𝑥 + 9 − 9 + 13 = (2𝑥 − 3)2 + 4 → TEVE - szabály

2𝑥 2 + 16𝑥 − 8 = 2 ∙ (𝑥 2 + 8𝑥) − 8 = 2 ∙ [(𝑥 + 4)2 − 16] − 8 = 2 ∙ (𝑥 + 4)2 − 32 − 8 =

= 2 ∙ (𝑥 + 4)2 − 40

5𝑥 2 − 20𝑥 − 3 = 5 ∙ (𝑥 2 − 4𝑥) − 3 = 5 ∙ [(𝑥 − 2)2 − 4] − 3 = 5 ∙ (𝑥 − 2)2 − 20 − 3 =

= 5 ∙ (𝑥 − 2)2 − 23

3𝑥 2 − 30𝑥 + 79 = 3 ∙ (𝑥 2 − 10𝑥) + 79 = 3 ∙ (𝑥 2 − 10𝑥 + 25 − 25) + 79 =

= 3 ∙ [(𝑥 − 5)2 − 25] + 79 = 3 ∙ (𝑥 − 5)2 − 75 + 79 =

= 3 ∙ (𝑥 − 5)2 + 4 → TEVE - szabály

12
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

21. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!

𝒙𝟐 − 𝟏𝟎𝒙 + 𝟐𝟓 𝟒𝟗 − 𝟐𝟖𝒂 + 𝟒𝒂𝟐


𝟏 𝟗
𝟏𝟐𝟏𝒙𝟐 − 𝟏𝟔𝟗𝒚𝟐 𝒂𝟐 − 𝟔𝟒 𝒃𝟏𝟎
𝟏𝟔

𝒂𝟑 + 𝟔𝒂𝟐 + 𝟏𝟐𝒂 + 𝟖 𝟏𝟐𝟓𝒙𝟑 − 𝟕𝟓𝒙𝟐 𝒚 + 𝟏𝟓𝒙𝒚𝟐 − 𝒚𝟑

𝟏𝟐𝒂 + 𝟏𝟎𝒂𝒃 − 𝟒𝒂𝟐 + 𝟐𝒂𝟓 𝟏𝟖𝒂𝟓 𝒃 − 𝟔𝒂𝟑 𝒃𝟐 + 𝟏𝟐𝒂𝟒 𝒃𝟑

𝟖𝒙𝟐 + 𝟐𝟒𝒙 + 𝟏𝟖 𝟖𝒂𝟐 𝒃𝟑 − 𝟏𝟐𝒂𝟒 𝒃𝟐 + 𝟏𝟖𝒂𝟔 𝒃

𝟔𝟎𝟎𝒙𝟑 − 𝟓𝟒𝒙𝒚𝟒 𝟏 − 𝒙𝟖

𝟏𝟐𝒙𝒚 − 𝟐𝟒𝒂𝒚 + 𝟕𝟐𝒂𝒃 − 𝟑𝟔𝒃𝒙 𝟒𝒂𝒙 + 𝟕𝒃 − 𝟐𝟖𝒂 − 𝒃𝒙

Megoldás:
A kifejezések szorzattá alakításához alkalmazzuk a következőket: nevezetes azonosság,
kiemelés, teljes négyzetté alakítás.

𝑥 2 − 10𝑥 + 25 = (𝑥 − 5)2 = (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 − 5)

49 − 28𝑎 + 4𝑎2 = (7 − 2𝑎)2 = (7 − 2𝑎) ∙ (7 − 2𝑎)

121𝑥 2 − 169𝑦 2 = (11𝑥 − 13𝑦) · (11𝑥 + 13𝑦)

1 9 1 3 1 3
𝑎2 − 64 𝑏10 = (4 𝑎 − 8 𝑏 5 ) ∙ (4 𝑎 + 8 𝑏 5 )
16

𝑎3 + 6𝑎2 + 12𝑎 + 8 = (𝑎 + 2)3 = (𝑎 + 2) ∙ (𝑎 + 2) ∙ (𝑎 + 2)

125𝑥 3 − 75𝑥 2 𝑦 + 15𝑥𝑦 2 − 𝑦 3 = (5𝑥 − 𝑦)3 = (5𝑥 − 𝑦) ∙ (5𝑥 − 𝑦) ∙ (5𝑥 − 𝑦)

12𝑎 + 10𝑎𝑏 − 4𝑎2 + 2𝑎5 = 2𝑎 · (6 + 5𝑏 − 2𝑎 + 𝑎4 )

18𝑎5 𝑏 − 6𝑎3 𝑏 2 + 12𝑎4 𝑏 3 = 6𝑎3 𝑏 ∙ (3𝑎2 − 𝑏 + 2𝑎𝑏 2 )

8𝑥 2 + 24𝑥 + 18 = 2 · (4𝑥 2 + 12𝑥 + 9) = 2 · (2𝑥 + 3)2 = 2 · (2𝑥 + 3) · (2𝑥 + 3)

8𝑎2 𝑏 3 − 24𝑎4 𝑏 2 + 18𝑎6 𝑏 = 2𝑎2 𝑏 ∙ (4𝑏 2 − 12𝑎2 𝑏 + 9𝑎4 ) = 2𝑎2 𝑏 ∙ (2𝑏 − 3𝑎2 )2
13
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

600𝑥 3 − 54𝑥𝑦 4 = 6𝑥 · (100𝑥 2 − 9𝑦 4 ) = 6𝑥 · (10𝑥 − 3𝑦 2 ) · (10𝑥 + 3𝑦 2 )

1 − 𝑥 8 = (1 − 𝑥 4 ) ∙ (1 + 𝑥 4 ) = (1 − 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 4 ) =

= (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) ∙ (1 + 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 4 )

12𝑥𝑦 − 24𝑎𝑦 + 72𝑎𝑏 − 36𝑏𝑥 = 12𝑦 ∙ (𝑥 − 2𝑎) − 36𝑏 ∙ (𝑥 − 2𝑎) =

= (𝑥 − 2𝑎) ∙ (12𝑦 − 36𝑏) = 12 ∙ (𝑥 − 2𝑎) ∙ (𝑦 − 3𝑏)

4𝑎𝑥 + 7𝑏 − 28𝑎 − 𝑏𝑥 = 4𝑎𝑥 − 28𝑎 + 7𝑏 − 𝑏𝑥 = 4𝑎 ∙ (𝑥 − 7) − 𝑏 ∙ (𝑥 − 7) =

= (𝑥 − 7) ∙ (4𝑎 − 𝑏)

22. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!

𝒙𝟑 − 𝟖 𝟏𝟎𝟎𝟎𝒂𝟑 + 𝒃𝟑

𝒙𝟐 + 𝟏𝟐𝒙 + 𝟏𝟏 𝒂𝟐 − 𝟏𝟔𝒂 + 𝟏𝟓

𝟔𝒙𝟐 + 𝟏𝟑𝒙 + 𝟕 𝒙𝟒 + 𝟒

𝒂𝟑 + 𝟔𝒂𝟐 + 𝟏𝟏𝒂 + 𝟔 𝒙𝟒 − 𝟐𝒙𝟑 − 𝟐𝒙𝟐 − 𝟐𝒙 − 𝟑

Megoldás:
A kifejezések szorzattá alakításához alkalmazzuk a következőket: nevezetes azonosság,
kiemelés, teljes négyzetté alakítás.

𝑥 3 − 8 = (𝑥 − 2) · (𝑥 2 + 2𝑥 + 4)

1000𝑎3 + 𝑏 3 = (10𝑎 + 𝑏) · (100𝑎2 − 10𝑎𝑏 + 𝑏 2 )

𝑥 2 + 12𝑥 + 11 = (𝑥 + 6)2 − 36 + 11 = (𝑥 + 6)2 − 25 =

= (𝑥 + 6 − 5) · (𝑥 + 6 + 5) = (𝑥 + 1) · (𝑥 + 11)

𝑎2 − 16𝑎 + 15 = (𝑎 − 8)2 − 64 + 15 = (𝑎 − 8)2 − 49 =

= (𝑎 − 8 − 7) ∙ (𝑎 − 8 + 7) = (𝑎 − 15) ∙ (𝑎 − 1)

6𝑥 2 + 13𝑥 + 7 = 6𝑥 2 + 6𝑥 + 7𝑥 + 7 = 6𝑥 ∙ (𝑥 + 1) + 7 ∙ (𝑥 + 1) = (𝑥 + 1) ∙ (6𝑥 + 7)

14
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑥 4 + 4 = 𝑥 4 + 4𝑥 2 + 4 − 4𝑥 2 = (𝑥 2 + 2)2 − 4𝑥 2 = (𝑥 2 + 2 − 2𝑥) · (𝑥 2 + 2 + 2𝑥)

𝑎3 + 6𝑎2 + 11𝑎 + 6 = 𝑎3 + 6𝑎2 + 9𝑎 + 2𝑎 + 6 = 𝑎 · (𝑎2 + 6𝑎 + 9) + 2 · (𝑎 + 3) =

= 𝑎 · (𝑎 + 3)2 + 2 · (𝑎 + 3) = (𝑎 + 3) · [𝑎 · (𝑎 + 3) + 2] =

= (𝑎 + 3) · (𝑎2 + 3𝑎 + 2) = (𝑎 + 3) · (𝑎2 + 2𝑎 + 1 + 𝑎 + 1) =

= (𝑎 + 3) · [(𝑎 + 1)2 + 𝑎 + 1] = (𝑎 + 3) · [(𝑎 + 1) · (𝑎 + 1 + 1)] =

= (𝑎 + 3) · (𝑎 + 2) · (𝑎 + 1)

𝑥 4 − 2𝑥 3 − 2𝑥 2 − 2𝑥 − 3 = 𝑥 4 − 2𝑥 3 − 3𝑥 2 + 𝑥 2 − 2𝑥 − 3 =

= 𝑥 2 · (𝑥 2 − 2𝑥 − 3) + 𝑥 2 − 2𝑥 − 3 = (𝑥 2 − 2𝑥 − 3) · (𝑥 2 + 1) =

= (𝑥 2 − 2𝑥 + 1 − 4) · (𝑥 2 + 1) = [(𝑥 − 1)2 − 4] · (𝑥 2 + 1) =

= [(𝑥 − 1 − 2)(𝑥 − 1 + 2)] · (𝑥 2 + 1) = (𝑥 − 3) · (𝑥 + 1) · (𝑥 2 + 1)

23. Határozd meg a következő törtek értelmezési tartományát!


𝒙 𝟐 𝟕𝒂 + 𝟏𝟏 𝟐𝒙 𝒚−𝒙 𝟕
𝒂−𝟓 𝒙 − 𝟑𝒚 𝟓 𝒂𝒃 − 𝟓𝒂 + 𝟐𝒃 − 𝟏𝟎 𝟗𝒙𝟐 − 𝟑𝟎𝒙𝒚 + 𝟐𝟓𝒚𝟐 𝟒𝒂𝟐 − 𝟖𝟏

Megoldás:
A törtek nevezőjében szereplő kifejezések értéke nem lehet 0, mert a 0 – val való osztást nem
értelmezzük. Amennyiben a nevezőben bonyolultabb kifejezés szerepel, akkor célszerű (ha
lehet) azt szorzattá alakítani. Mivel egy szorzat értéke akkor 0, ha valamelyik tényezője 0, ezért
ezt követően a szorzat tényezői nem lehetnek egyenlők 0 - val.

𝑎−5≠0 → 𝑎≠5

𝑥 − 3𝑦 ≠ 0 → 𝑥 ≠ 3𝑦

5≠0 → 𝑎∈ℝ

𝑎𝑏 − 5𝑎 + 2𝑏 − 10 = 𝑎 ∙ (𝑏 − 5) + 2 ∙ (𝑏 − 5) = (𝑏 − 5) ∙ (𝑎 + 2) ≠ 0

→ 𝑏−5≠0 → 𝑏≠5

𝑎+2≠0 → 𝑎 ≠ −2

15
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

9𝑥 2 − 30𝑥𝑦 + 25𝑦 2 = (3𝑥 − 5)2 = (3𝑥 − 5) ∙ (3𝑥 − 5) ≠ 0


5
→ 3𝑥 − 5 ≠ 0 → 𝑥≠3

4𝑎2 − 81 = (2𝑎 − 9) ∙ (2𝑎 + 9) ≠ 0


9
→ 2𝑎 − 9 ≠ 0 → 𝑎≠2

9
2𝑎 + 9 ≠ 0 → 𝑎 ≠ −2

24. Egyszerűsítsd a következő törteket a változók lehetséges értékeinél!

𝟏𝟒𝟑𝒓𝟒 𝒔𝟖 𝒕𝟓 𝟓𝒂 𝒊𝒌𝟑
𝟔𝟔𝒓𝟓 𝒔𝟐 𝒕𝟑 𝟓𝒂 + 𝟏𝟓𝒃 𝒊𝟐 𝒌 − 𝒊𝒌𝟐

𝟓𝒚 + 𝟏𝟓 𝒃−𝒂 𝟓𝒊𝒏 − 𝟓𝒋𝒏


𝟔𝒚 + 𝟏𝟖 𝒂−𝒃 𝟏𝟓𝒋𝒎 − 𝟏𝟓𝒊𝒎

𝟐𝒙 + 𝟒 𝟑𝒂𝟐 − 𝟑 𝒄𝟐 − 𝟔𝒄 + 𝟗
𝒙𝟐 − 𝟒 𝟕𝒂 + 𝟕 𝟗 − 𝟑𝒄

𝟗𝒙𝟐 + 𝟏𝟖𝒙𝒚 + 𝟗𝒚𝟐 𝟒𝒙𝟑 𝒚 + 𝟒𝒙𝒚𝟑 𝒂𝒙 + 𝒃𝒙 − 𝒂𝒚 − 𝒃𝒚


𝟏𝟐𝒙𝟐 − 𝟏𝟐𝒚𝟐 𝒙𝟒 − 𝒚𝟒 𝟕𝒙 − 𝟕𝒚

Megoldás:
Először (ha lehet) alakítsuk szorzattá a számlálóban és nevezőben levő kifejezést is. Ezt
követően a számlálóban és nevezőben megjelenő közös tényezőkkel egyszerűsíthetjük a törtet.

Ezek alapján a megoldások:

143𝑟 4 𝑠8 𝑡 5 13𝑠6 𝑡 2 13𝑟 −1 𝑠6 𝑡 2


= =
66𝑟 5 𝑠2 𝑡 3 6𝑟 6

5𝑎 5𝑎 𝑎
= 5 ∙ (𝑎 + 3𝑏) = 𝑎 + 3𝑏
5𝑎 + 15𝑏

𝑖𝑘 3 𝑖𝑘 3 𝑘2
= 𝑖𝑘 ∙ (𝑖 − 𝑘) = 𝑖 − 𝑘
𝑖2𝑘 − 𝑖𝑘 2

16
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

5𝑦 + 15 5 ∙ (𝑦 + 3) 5
= 6 ∙ (𝑦 + 3) = 6
6𝑦 + 18

𝑏−𝑎 − (𝑎 − 𝑏)
= = −1
𝑎−𝑏 𝑎−𝑏

5𝑖𝑛 − 5𝑗𝑛 5𝑛 ∙ (𝑖 − 𝑗) −5𝑛 ∙ (𝑗 − 𝑖) −𝑛


= 15𝑚 ∙ (𝑗 − 𝑖) = 15𝑚 ∙ (𝑗 − 𝑖) = 3𝑚
15𝑗𝑚 − 15𝑖𝑚

2𝑥 + 4 2 ∙ (𝑥 + 2) 2
= (𝑥 − 2) ∙ (𝑥 + 2) = 𝑥 − 2
𝑥2 −4

3𝑎2 − 3 3 ∙ (𝑎2 − 1) 3 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) 3 ∙ (𝑎 − 1)
= = =
7𝑎 + 7 7 ∙ (𝑎 + 1) 7 ∙ (𝑎 + 1) 7

𝑐 2 − 6𝑐 + 9 (𝑐 − 3)2 (𝑐 − 3) ∙ (𝑐 − 3) 𝑐−3 𝑐−3 3−𝑐


= 3 ∙ (3 − 𝑐) = = =− =
9 − 3𝑐 −3 ∙ (𝑐 − 3) −3 3 3

9𝑥 2 + 18𝑥𝑦 + 9𝑦2 9 ∙ (𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦 2 ) 9 ∙ (𝑥 + 𝑦)2 3 ∙ (𝑥 + 𝑦)


= = 12 ∙ (𝑥 − 𝑦) ∙ (𝑥 + 𝑦) = 4 ∙ (𝑥 − 𝑦)
12𝑥 2 − 12𝑦 2 12 ∙ (𝑥 2 − 𝑦2 )

4𝑥 3 𝑦 + 4𝑥𝑦 3 4𝑥𝑦 ∙ (𝑥 2 + 𝑦 2 ) 4𝑥𝑦


= (𝑥 2 − 𝑦 2) ∙ (𝑥 2 + 𝑦 2 ) = 𝑥 2 − 𝑦2
𝑥4 − 𝑦4

𝑎𝑥 + 𝑏𝑥 − 𝑎𝑦 − 𝑏𝑦 𝑥 ∙ (𝑎 + 𝑏) − 𝑦 ∙ (𝑎 + 𝑏) (𝑎 + 𝑏) ∙ (𝑥 − 𝑦) 𝑎+𝑏
= = =
7𝑥 − 7𝑦 7 ∙ (𝑥 − 𝑦) 7 ∙ (𝑥 − 𝑦) 7

Az értelmezési tartomány vizsgálatát mindig az egyszerűsítés előtt kell végrehajtanunk, mert


az egyszerűsítés után bővülhet az alaphalmaz.

2𝑥 + 4
→ Egyszerűsítés előtt: 𝑥 2 − 4 ≠ 0 → 𝑥 ≠ 2 és 𝑥 ≠ −2
𝑥2 − 4

→ Egyszerűsítés után: 𝑥 ≠ 2

17
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

25. Egyszerűsítsd a következő törteket a változók lehetséges értékeinél!

𝒂𝟑 − 𝒂𝟐 − 𝒂 + 𝟏 𝒙𝟐 + 𝟑𝒙 + 𝟐 𝟑𝒂 + 𝟔
𝒂𝟒 − 𝟐𝒂𝟐 +𝟏 𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 + 𝟑 𝒂𝟑 + 𝟖

𝒙𝟐
𝟏− 𝟐 (𝒙𝟐 −𝒚𝟐 −𝒛𝟐 −𝟐𝒚𝒛) · (𝒙+𝒚−𝒛) (𝒂+𝟏) · (𝒂𝟖 +𝒂𝟒 +𝟏)
𝒙 −𝟏
𝟑𝒙 − 𝟏 (𝒙+𝒚+𝒛) · (𝒙𝟐 +𝒛𝟐 −𝟐𝒙𝒛−𝒚𝟐 )
𝟐+ (𝒂𝟒 −𝒂𝟐 +𝟏) · (𝒂𝟐 +𝒂+𝟏)
𝟏−𝒙

Megoldás:
Először (ha lehet) alakítsuk szorzattá a számlálóban és nevezőben levő kifejezést is. Ezt
követően a számlálóban és nevezőben megjelenő közös tényezőkkel egyszerűsíthetjük a törtet.

𝑎3 − 𝑎2 − 𝑎 + 1 𝑎2 ∙ (𝑎 − 1) − (𝑎 − 1) (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) 1
= = (𝑎2 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) ∙ (𝑎2 − 1) = 𝑎 + 1
𝑎4 − 2𝑎2 +1 (𝑎2 − 1)2

𝑥 2 + 3𝑥 + 2 𝑥 2 + 2𝑥 + 𝑥 + 2 𝑥 ∙ (𝑥 + 2) + (𝑥 + 2) (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 + 1) (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 + 1) 𝑥+2
= (𝑥 + 2)2 − 4 + 3 = = (𝑥 + 2 − 1) ∙ (𝑥 + 2 + 1) = (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 + 3) = 𝑥 + 3
𝑥 2 + 4𝑥 + 3 (𝑥 + 2)2 − 1

3𝑎 + 6 3 ∙ (𝑎 + 2) 3
= (𝑎 + 2) ∙ (𝑎2 − 2𝑎 + 4) = 𝑎2 − 2𝑎 + 4
𝑎3 + 8

𝑥2 𝑥2 − 1 − 𝑥2 −1
1− 2 −1 1−𝑥 −1 −(𝑥−1) 1
𝑥 −1 𝑥2 − 1 𝑥2 − 1
3𝑥 − 1 = 2 − 2𝑥 + 3𝑥 − 1 = 1+𝑥 = (𝑥−1) · (𝑥+1) · 1 + 𝑥 = (𝑥−1) · (𝑥+1) · = (𝑥+1)2
2+ 𝑥+1
1−𝑥 1−𝑥 1−𝑥

(𝑥 2 −𝑦 2 −𝑧 2 −2𝑦𝑧) · (𝑥+𝑦−𝑧) [𝑥 2 −(𝑦 2 +2𝑦𝑧+𝑧 2 )] · (𝑥+𝑦−𝑧) [𝑥 2 −(𝑦+𝑧)2 ] · (𝑥+𝑦−𝑧)


(𝑥+𝑦+𝑧) · (𝑥 2 +𝑧 2 −2𝑥𝑧−𝑦 2 )
= (𝑥+𝑦+𝑧) · [𝑥 2 −2𝑥𝑧+𝑧 2 −𝑦 2 ]
= (𝑥+𝑦+𝑧) · [(𝑥−𝑧)2 −𝑦 2] =

[𝑥−(𝑦+𝑧)] · [𝑥+(𝑦+𝑧)] · (𝑥+𝑦−𝑧) (𝑥−𝑦−𝑧) · (𝑥+𝑦+𝑧) · (𝑥+𝑦−𝑧)


= (𝑥+𝑦+𝑧) · (𝑥−𝑧−𝑦) · (𝑥−𝑧+𝑦)
= (𝑥+𝑦+𝑧) · (𝑥−𝑧−𝑦) · (𝑥−𝑧+𝑦) = 1

2
(𝑎+1) · (𝑎8 +𝑎4 +1) (𝑎+1) · (𝑎8 +2𝑎4 +1−𝑎4 ) (𝑎+1) · [(𝑎4 +1) −𝑎4 ]
(𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1)
= (𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1)
= (𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1) =

(𝑎+1) · (𝑎4 +1−𝑎2 ) · (𝑎4 +1+𝑎2 ) (𝑎+1) · (𝑎4 +2𝑎2 +1−𝑎2 )


= (𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1)
= =
𝑎2 +𝑎+1

2
(𝑎+1) · [(𝑎2 +1) −𝑎2 ] (𝑎+1) · (𝑎2 +1−𝑎) · (𝑎2 +1+𝑎)
= = =
𝑎2 +𝑎+1 𝑎2 +𝑎+1

= (𝑎 + 1) · (𝑎2 − 𝑎 + 1) = 𝑎3 + 1

18
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

26. (K) Egyszerűsítsd a következő törteket a változók lehetséges értékeinél!

(𝟒𝒂+𝒃) · (𝟒𝒂−𝒃) − (𝟑𝒂+𝟐𝒃)𝟐 + 𝟓𝒃𝟐 (𝟑𝒂−𝟏) · (𝟐𝒂+𝟏)𝟐 − 𝟑𝒂 · (𝟐𝒂+𝟑)𝟐 + 𝟏 (𝟐𝒙+𝟏)𝟐 − (𝟑𝒙−𝟏) · (𝟑𝒙+𝟏)+𝟓𝒙𝟐
𝟕𝒂−𝟏𝟐𝒃 −𝟐𝟖𝒂 𝟐𝒙+𝟏

Megoldás:
A zárójelek felbontása és a lehetséges összevonások után végezzük el az egyszerűsítéseket.

(4𝑎+𝑏) · (4𝑎−𝑏) − (3𝑎+2𝑏)2 + 5𝑏2 16𝑎2 −𝑏 2 −(9𝑎2 +12𝑎𝑏+4𝑏 2 )+5𝑏2 16𝑎2 −𝑏 2 −9𝑎2 −12𝑎𝑏−4𝑏2 +5𝑏2
= = =
7𝑎−12𝑏 7𝑎−12𝑏 7𝑎−12𝑏

7𝑎2 −12𝑎𝑏 𝑎 · (7𝑎−12𝑏)


= = =𝑎
7𝑎−12𝑏 7𝑎−12𝑏

(3𝑎−1) · (2𝑎+1)2 − 3𝑎 · (2𝑎+3)2 + 1 (3𝑎−1) · (4𝑎2 +4𝑎+1) − 3𝑎 · (4𝑎2 +12𝑎+9) + 1


= =
−28𝑎 −28𝑎

12𝑎3 +12𝑎2 +3𝑎−4𝑎2 −4𝑎−1−12𝑎3 −36𝑎2 −27𝑎+1 −28𝑎2 −28𝑎 −28𝑎·(𝑎+1)


= = = =𝑎+1
−28𝑎 −28𝑎 −28𝑎

(2𝑥+1)2 − (3𝑥−1) · (3𝑥+1) + 5𝑥 2 4𝑥 2 +4𝑥+1−(9𝑥 2 −1)+5𝑥 2 4𝑥 2 +4𝑥+1−9𝑥 2 +1+5𝑥 2 4𝑥+2 2 · (2𝑥+1)


2𝑥+1
= 2𝑥+1
= 2𝑥+1
= 2𝑥+1 = 2𝑥+1
=2

27. (E) Egyszerűsítsd a következő törteket a változók lehetséges értékeinél!

(𝒂−𝒃)𝟑 − 𝟑𝒂𝒃 · (𝒂+𝒃) + 𝒃𝟑 (𝒂−𝒃) · (𝒂𝟐 +𝒂𝒃+𝒃𝟐 ) + 𝒃𝟑 − 𝒂𝟐


𝒂 − 𝟔𝒃 𝒂−𝟏

Megoldás:
A zárójelek felbontása és a lehetséges összevonások után végezzük el az egyszerűsítéseket.

(𝑎−𝑏)3 − 3𝑎𝑏 · (𝑎+𝑏) + 𝑏3 𝑎3 −3𝑎2 𝑏+3𝑎𝑏 2 −𝑏3 −3𝑎2 𝑏−3𝑎𝑏 2 +𝑏3 𝑎3 −6𝑎2 𝑏 𝑎2 · (𝑎−6𝑏)
= = = = 𝑎2
𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏

(𝑎−𝑏) · (𝑎2 +𝑎𝑏+𝑏 2 ) + 𝑏 3 − 𝑎2 𝑎3 −𝑏3 +𝑏 3 −𝑎2 𝑎3 −𝑎2 𝑎 · (𝑎−1)


= = = =𝑎
𝑎−1 𝑎−1 𝑎−1 𝑎−1

19
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

28. Végezd el a törtek osztását, illetve szorzását a változók lehetséges értékeinél!

𝟑
(𝟐𝒙)𝟐 ∙ 𝒚 (𝒙−𝟒 ) 𝟔𝒂𝟑 𝟏𝟎𝒂𝒃𝟖 𝟒𝒃𝟏𝟏 𝒙𝟐 − 𝟔𝒙 + 𝟗 𝒙𝟐 + 𝟔𝒙 + 𝟗
∙ −𝟗 ∙ : ∙
𝟔 ∙ 𝒙𝟓 ∙ 𝒙𝟕 (𝒙𝟐 ∙ 𝒚𝟔 ) 𝟓𝒃−𝟐 𝟑𝒂𝟓 𝒂𝟔 𝒙𝟐 − 𝟗 𝒙𝟐 + 𝟑𝒙

𝒙𝟐 − 𝟐𝟓 𝒙𝟐 + 𝟓𝒙 𝟓𝒙𝟐 − 𝟐𝟎𝒚𝟐 𝟓𝒙 − 𝟏𝟎𝒚 𝟐𝒂𝒃 − 𝒂𝟐 𝟔𝒃 + 𝟑𝒂


: : ∙
𝒙𝟐 − 𝟐𝒙 𝒙𝟒 − 𝟒𝒙𝟐 𝟑𝒙 + 𝟔𝒚 𝟗𝒙 𝟒𝒃𝟐 − 𝒂𝟐 𝒂

Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először az osztást át kell írnunk szorzássá. Ezt követően a nevezőben
és a számlálóban levő kifejezést is (ha lehet) alakítsuk szorzattá. Végül a szorzások elvégzése
előtt, egyszerűsítsünk a megfelelő tényezőkkel.

Ezek alapján a megoldások:

3
(2𝑥)2 ∙ 𝑦 (𝑥 −4 ) 4𝑥 2 𝑦 𝑥 −12 4𝑥 −10 𝑦 2𝑥 −4 𝑦 55 2𝑦 55
∙ = ∙ 𝑥 −18 𝑦 −54 = 6𝑥 −6 𝑦 −54 = =
6 ∙ 𝑥5 ∙ 𝑥 7 (𝑥 2 ∙ 𝑦 6 )−9 6𝑥 12 3 3𝑥 4

6𝑎3 10𝑎𝑏 8 4𝑏 11 6𝑎3 10𝑎𝑏 8 𝑎6 60𝑎10 𝑏 8 𝑎5


−2
∙ : = ∙ ∙ = =
5𝑏 3𝑎5 𝑎6 5𝑏 −2 3𝑎5 4𝑏 11 60𝑎5 𝑏9 𝑏

𝑥 2 − 6𝑥 + 9 𝑥 2 + 6𝑥 + 9 (𝑥 − 3)2 (𝑥 + 3)2 𝑥−3


∙ = (𝑥 − 3) ∙ (𝑥 + 3) ∙ 𝑥 ∙ (𝑥 + 3) =
𝑥2 − 9 𝑥 2 + 3𝑥 𝑥

𝑥 2 − 25 𝑥 2 + 5𝑥 𝑥 2 − 25 𝑥 4 − 4𝑥 2 (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 + 5) 𝑥 2 ∙ (𝑥 2 − 4) (𝑥−5) ∙ (𝑥+5) 𝑥 2 ∙ (𝑥−2) ∙ (𝑥+2)


: = 𝑥 2 − 2𝑥 ∙ = ∙ = ∙ 𝑥 ∙ (𝑥 + 5) =
𝑥 2 − 2𝑥 𝑥 4 − 4𝑥 2 𝑥2 + 5𝑥 𝑥 ∙ (𝑥 − 2) 𝑥 ∙ (𝑥 + 5) 𝑥 ∙ (𝑥 − 2)

(x − 5) ∙ (x + 2)
= = 𝑥 2 − 3𝑥 − 10
1

5𝑥 2 − 20𝑦 2 5𝑥 − 10𝑦 5 · (𝑥2 −4𝑦 2 ) 9𝑥 5 ∙ (𝑥 − 2𝑦) ∙ (𝑥 + 2𝑦) 9𝑥


: = ∙ 5𝑥 − 10𝑦 = ∙ 5 ∙ (𝑥 − 2𝑦) = 3𝑥
3𝑥 + 6𝑦 9𝑥 3𝑥 + 6𝑦 3 ∙ (𝑥 + 2𝑦)

2𝑎𝑏 − 𝑎2 6𝑏 + 3𝑎 𝑎 ∙ (2𝑏 − 𝑎) 3 ∙ (2𝑏 + 𝑎)


∙ = (2𝑏 − 𝑎) ∙ (2𝑏 + 𝑎) ∙ =3
4𝑏 2 − 𝑎2 𝑎 𝑎

20
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

29. Végezd el a törtek osztását, illetve szorzását a változók lehetséges értékeinél!

𝟑𝒂𝟐 − 𝟔𝒂𝒃 𝒂𝟒 − 𝟏𝟔𝒃𝟒 𝒙𝟐 − 𝒙 − 𝟐 𝟐𝒙 + 𝟐 𝒂𝟐 − 𝟏𝟎𝒂 + 𝟐𝟓 𝒂−𝟓


∙ 𝟏𝟓 ∙ (𝒂 − 𝟐𝒃)𝟐 ∙ : 𝟒𝒂 + 𝟖
𝒂𝟐 + 𝟒𝒃𝟐 𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 + 𝟏 𝒙−𝟐 𝒂𝟐 − 𝟑𝒂 − 𝟏𝟎

𝒙𝟑 + 𝟐𝟕 𝟏𝟐𝒙 + 𝟗 𝟑𝒂𝟑 + 𝟏𝟖𝒂𝟐 + 𝟐𝟕𝒂 𝒂𝟑 − 𝟗𝒂 𝒂𝟐 − 𝟓𝒂 + 𝟔 𝒂𝟐 + 𝟑𝒂


∙ 𝒙𝟐 + 𝟔𝒙 + 𝟗 : 𝟏𝟎𝒂 − 𝟑𝟎 ∙
𝟖𝒙 + 𝟔 𝟓𝒂 + 𝟏𝟓 𝒂𝟐 + 𝟕𝒂 + 𝟏𝟐 𝒂𝟐 − 𝟒𝒂 − 𝟒

Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először az osztást át kell írnunk szorzássá. Ezt követően a nevezőben
és a számlálóban levő kifejezést is (ha lehet) alakítsuk szorzattá. Végül a szorzások elvégzése
előtt, egyszerűsítsünk a megfelelő tényezőkkel.

Ezek alapján a megoldások:

3𝑎2 − 6𝑎𝑏 𝑎4 − 16𝑏4 3𝑎 ∙ (𝑎 − 2𝑏) (𝑎2 − 4𝑏 2 ) ∙ (𝑎2 + 4𝑏2 )


∙ 15 ∙ (𝑎 − 2𝑏)2 = ∙ =
𝑎2 + 4𝑏2 𝑎2 + 4𝑏 2 15 ∙ (𝑎 − 2𝑏)2

3𝑎 ∙ (𝑎 − 2𝑏) (𝑎 − 2𝑏) ∙ (𝑎 + 2𝑏) ∙ (𝑎2 + 4𝑏2 ) 𝑎 ∙ (𝑎 + 2𝑏) 𝑎2 + 2𝑎𝑏


= ∙ = =
𝑎2 + 4𝑏 2 15 ∙ (𝑎 − 2𝑏)2 5 5

𝑥2 − 𝑥 − 2 2𝑥 + 2 𝑥 2 − 1 − 𝑥 − 1 2 ∙ (𝑥 + 1) (𝑥−1)∙(𝑥+1)−(𝑥+1) 2∙(𝑥+1) (𝑥+1)∙(𝑥−2) 2∙(𝑥+1)


∙ = ∙ 𝑥−2 = ∙ 𝑥−2 = ∙ 𝑥−2 =2
𝑥 2 + 2𝑥 + 1 𝑥−2 (𝑥 + 1)2 (𝑥+1)2 (𝑥+1)2

𝑎2 −10𝑎+25 𝑎−5 (𝑎−5)2 4∙(𝑎+2) (𝑎−5)2 4∙(𝑎+2) (𝑎−5)2 4∙(𝑎+2)


𝑎2 −3𝑎−10
: 4𝑎+8 = 𝑎2 −4 −3𝑎−6 ∙ 𝑎−5
= (𝑎−2)∙(𝑎+2)−3∙(𝑎+2) ∙ 𝑎−5
= (𝑎+2)∙(𝑎−5) ∙ 𝑎−5
=4

𝑥 3 + 27 12𝑥 + 9 (𝑥 + 3) ∙ (𝑥2 − 3𝑥 + 9) 3 ∙ (4𝑥 + 3) 3 ∙ (𝑥 2 − 3𝑥 + 9) 3𝑥 2 − 9𝑥 + 27


∙ 𝑥 2 + 6𝑥 + 9 = ∙ (𝑥 + 3)2 = =
8𝑥 + 6 2 ∙ (4𝑥 + 3) 2 ∙ (𝑥 + 3) 2𝑥 + 6

3𝑎3 + 18𝑎2 + 27𝑎 𝑎3 − 9𝑎 3𝑎 ∙ (𝑎2 + 6𝑎 + 9) 10 ∙ (𝑎 − 3) 3𝑎 ∙ (𝑎 + 3)2 10 ∙ (𝑎 − 3)


: 10𝑎 − 30 = ∙ 𝑎 ∙ (𝑎 − 3) ∙ (𝑎 + 3) = ∙ 𝑎 ∙ (𝑎 − 3) ∙ (𝑎 + 3) = 6
5𝑎 + 15 5 ∙ (𝑎 + 3) 5 ∙ (𝑎 + 3)

𝑎2 − 5𝑎 + 6 𝑎2 + 3𝑎 𝑎2 − 2𝑎 − 3𝑎 + 6 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) 𝑎 ∙ (𝑎 − 2) − 3 ∙ (𝑎 − 2) 𝑎 ∙ (𝑎 + 3)
∙ = 𝑎2 + 3𝑎 + 4𝑎 + 12 ∙ = 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) + 4 ∙ (𝑎 + 3) ∙ =
𝑎2 + 7𝑎 + 12 𝑎2 − 4𝑎 − 4 (𝑎 − 2)2 (𝑎 − 2)2

(𝑎 − 3) ∙ (𝑎 − 2) 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) 𝑎 ∙ (𝑎 − 3) 𝑎2 − 3𝑎
= (𝑎 ∙ = (𝑎 =
+ 4) ∙ (𝑎 + 3) (𝑎 − 2)2 + 4) ∙ (𝑎 − 2) 𝑎2 − 2𝑎 − 8

21
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

30. Végezd el a törtek összeadását, illetve kivonását a változók lehetséges értékeinél!

𝟐𝒂 + 𝟓 𝟐𝒂 − 𝟑 𝒂−𝒃 𝟐𝒂 − 𝟑𝒃 𝟒𝒂 − 𝟓𝒃
− 𝟐𝒂 − −
𝟒 𝟓 𝟓 𝒂𝟐 𝒃 𝒂𝒃𝟐

𝟓𝒂 𝟏𝟏𝒄 𝟕𝒃 𝒂+𝟑 𝟓−𝒂 𝒂+𝒃 𝒂 + 𝟐𝒃


+ 𝟏𝟖𝒂𝟐 𝒃 − 𝟏𝟐𝒂𝒄𝟐 + −
𝟔𝒃𝟐 𝒄 𝒂−𝟏 𝒂 𝒂−𝒃 𝒃−𝒂

Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először közös nevezőre kell hoznunk a törteket, amihez a nevezők
legkisebb közös többszörösét célszerű választanunk. A közös nevező meghatározásához
célszerű (ha lehet) szorzattá alakítanunk a nevezőket. A közös nevező megállapítása után a
törteket bővítsük úgy, hogy a nevezőjük a közös nevező legyen: amennyivel szorozzuk a
nevezőt, annyival szorozzuk a számlálót is. Végül vonjuk össze a törteket, s a kapott törtet
hozzuk a legegyszerűbb alakra.

Összevonáskor figyelni kell arra, hogy a törtvonás zárójelet helyettesít, vagyis ha valamelyik
tört előtt negatív jel szerepel, akkor a számlálóban levő kifejezést zárójelbe kell tennünk.

Abban az esetben, ha két tag különbségére lenne szükségünk a közös nevezőhöz, de a két tört
nevezőjében fordított sorrendben állnak a tagok, akkor ki kell emelnünk az egyik nevezőből
(−1) – et. Ezt követően, ha a (−1) – szeres szorzót el szeretnénk hagyni a nevezőből, akkor a
tört előjelét kell megváltoztatnunk.

Ezek alapkán a megoldások:

2𝑎 + 5 2𝑎 − 3 5 ∙ (2𝑎 + 5) 4 ∙ (2𝑎 − 3) 10𝑎 + 25 − (8𝑎 − 12) 10𝑎 + 25 − 8𝑎 + 12 2𝑎 + 37


− = − = = =
4 5 20 20 20 20 20

𝑎−𝑏 10𝑎 𝑎−𝑏 10𝑎 − (𝑎 − 𝑏) 10𝑎 − 𝑎 + 𝑏 9𝑎 + 𝑏


2𝑎 − = − = = =
5 5 5 5 5 5

2𝑎 − 3𝑏 4𝑎 − 5𝑏 𝑏 ∙ (2𝑎 − 3𝑏) 𝑎 ∙ (4𝑎 − 5𝑏) 2𝑎𝑏 − 3𝑏 2 − 4𝑎2 + 5𝑎𝑏 −4𝑎2 − 3𝑏2 + 7𝑎𝑏
− = − = =
𝑎2 𝑏 𝑎𝑏 2 𝑎2 𝑏 2 𝑎2 𝑏 2 𝑎2 𝑏2 𝑎2 𝑏 2

5𝑎 11𝑐 7𝑏 30𝑎3 𝑐 22𝑏𝑐 3 21𝑎𝑏 3 30𝑎3 𝑐 + 22𝑏𝑐 3 − 21𝑎𝑏 3


+ 18𝑎2 𝑏 − 12𝑎𝑐 2 = 36𝑎2 𝑏2𝑐 2 + 36𝑎2 𝑏2𝑐 2 − 36𝑎2 𝑏2𝑐 2 =
6𝑏 2 𝑐 36𝑎2 𝑏 2 𝑐 2

𝑎+3 5−𝑎 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) (5 − 𝑎) ∙ (𝑎 − 1) 𝑎2 + 3𝑎 + 5𝑎 − 𝑎2 − 5 + 𝑎 9𝑎 − 5
+ = 𝑎 ∙ (𝑎 − 1) + = = 𝑎 ∙ (𝑎−1)
𝑎−1 𝑎 𝑎 ∙ (𝑎 − 1) 𝑎 ∙ (𝑎 − 1)

𝑎+𝑏 𝑎 + 2𝑏 𝑎+𝑏 𝑎 + 2𝑏 𝑎+𝑏 𝑎 + 2𝑏 𝑎 + 𝑏 + 𝑎 + 2𝑏 2𝑎 + 3𝑏


− = 𝑎 − 𝑏 − − (𝑎 − 𝑏) = 𝑎 − 𝑏 + = =
𝑎−𝑏 𝑏−𝑎 𝑎−𝑏 𝑎−𝑏 𝑎−𝑏

22
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

31. Végezd el a törtek összeadását, illetve kivonását a változók lehetséges értékeinél!

𝒙+𝟏 𝒙+𝟐 𝟔 𝟐 + 𝟐𝒙 𝟐𝒂 + 𝟏 𝒂−𝟐 𝟑𝒂𝟐 − 𝟏


− 𝟐𝒙𝟐 − 𝟐 𝟒 + 𝒙 − 𝟏 + 𝟏 − 𝒙𝟐 + 𝒂−𝟏 −
𝒙𝟐 −𝒙 𝒂+𝟏 𝒂𝟐 − 𝟏

𝟑𝒙 + 𝟏 𝟐𝒙 − 𝟑 𝟓𝒙 − 𝟐 𝟏 𝟑 𝒑 𝟒𝒙 − 𝟑 𝟒 + 𝟓𝒙 𝟑 + 𝒙 − 𝟏𝟎𝒙𝟐
+ − − 𝟐𝒑 + 𝟔 − 𝟐𝒑𝟐 − 𝟏𝟐𝒑 + 𝟏𝟖 − 𝟑 + 𝟐𝒙 −
𝒙 𝒙+𝟏 𝒙−𝟏 𝒑−𝟑 𝟑 − 𝟐𝒙 𝟒𝒙𝟐 − 𝟗

𝒙+𝟑 𝟐𝒙 − 𝟏 𝒙−𝟑 𝟒𝒂𝟐 − 𝟑𝒂 + 𝟓 𝟏 − 𝟐𝒂 𝟔 𝟕 𝟏 𝟏


+ − 𝒙𝟐 − 𝟏 − 𝒂𝟐 + 𝒂 + 𝟏 + 𝟏 − 𝒂 + 𝟐𝒂𝟐 + 𝟑𝒂𝒃 − 𝟒𝒂𝒃 − 𝟔𝒃𝟐
𝟏+𝒙 𝟏−𝒙 𝒂𝟑 − 𝟏 𝟖𝒂𝟐 − 𝟏𝟖𝒃𝟐

Megoldás:
A közös nevező meghatározásához célszerű (ha lehet) szorzattá alakítanunk a nevezőket.

𝑥+1 𝑥+2 𝑥+1 𝑥+2 2 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 + 1) 𝑥 ∙ (𝑥 + 2)


− 2𝑥 2 − 2 = 𝑥 ∙ (𝑥 − 1) − 2 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) = 2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) − 2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) =
𝑥2 − 𝑥

2 ∙ (𝑥2 + 2𝑥 + 1) − (𝑥 2 + 2𝑥) 2𝑥 2 + 4𝑥 + 2 − 𝑥 2 − 2𝑥 𝑥 2 + 2𝑥 + 2
= = = 2𝑥 ∙ (𝑥 2 − 1)
2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) 2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1)

6 2 + 2𝑥 6 2 + 2𝑥 4 ∙ (1−𝑥) ∙ (1+𝑥) 6 ∙ (1+𝑥) 2+2𝑥


4 + 𝑥 − 1 + 1 − 𝑥 2 = 4 + − (1 − 𝑥) + (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) = (1−𝑥) ∙ (1+𝑥)
− (1−𝑥) ∙ (1+𝑥) + (1−𝑥) ∙ (1+𝑥) =

4 − 4𝑥 2 − (6 + 6𝑥) + 2 + 2𝑥 −4𝑥 2 − 4𝑥 −4𝑥 ∙ (𝑥 + 1) −4𝑥 −4𝑥 4𝑥


= (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥)
= (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) = (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) = 1 − 𝑥 = − (𝑥 − 1) = 𝑥 − 1

2𝑎 + 1 𝑎−2 3𝑎2 − 1 (2𝑎 + 1) ∙ (𝑎 − 1) (𝑎 − 2) ∙ (𝑎 + 1) 3𝑎2 − 1


+ 𝑎−1− = + (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) − (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) =
𝑎+1 𝑎2 − 1 (𝑎 + 1) ∙ (𝑎 − 1)

2𝑎2 − 2𝑎 + 𝑎 − 1 + 𝑎2 + 𝑎 − 2𝑎 − 2 − (3𝑎2 − 1) −2𝑎 − 2 (−2) ∙ (𝑎 + 1)


= (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1)
= (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) =

−2 −2 2
= 𝑎 − 1 = − (1 − 𝑎) = 1 − 𝑎

3𝑥 + 1 2𝑥 − 3 5𝑥 − 2 (3𝑥 + 1) ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) (2𝑥 − 3) ∙ (𝑥 − 1) ∙ 𝑥 (5𝑥 − 2) ∙ (𝑥 + 1) ∙ 𝑥


+ − = + − =
𝑥 𝑥+1 𝑥−1 𝑥 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) 𝑥 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) 𝑥 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)

3𝑥 3 − 3𝑥 + 𝑥 2 − 1 + 2𝑥 3 − 2𝑥2 − 3𝑥 2 + 3𝑥 − (5𝑥 3 + 5𝑥 2 − 2𝑥2 − 2𝑥) −7𝑥 2 + 2𝑥 − 1


= =
𝑥 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) 𝑥 ∙ (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)

23
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

1 3 𝑝 1 3 𝑝
− 2𝑝 + 6 − 2𝑝2 − 12𝑝 + 18 = 𝑝 − 3 − 2 ∙ (𝑝 + 3) − 2 ∙ (𝑝 − 3)2 =
𝑝−3

2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3) 3 ∙ (𝑝 − 3)2 𝑝 ∙ (𝑝 + 3)
= 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 − 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 − 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 =

2𝑝2 − 18 − (3𝑝2 − 18𝑝 + 27) − (𝑝2 + 3𝑝) −2𝑝2 + 15𝑝 − 45


= = 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2
2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2

4𝑥 − 3 4 + 5𝑥 3 + 𝑥 − 10𝑥 2 (4𝑥 − 3) ∙ (3 + 2𝑥) (4 + 5𝑥) ∙ (3 − 2𝑥) 3 + 𝑥 − 10𝑥 2


− 3 + 2𝑥 − = (3 − 2𝑥) ∙ (3 + 2𝑥) − (3 + 2𝑥) ∙ (3 − 2𝑥) − =
3 − 2𝑥 4𝑥 2 − 9 −(9−4𝑥 2 )

12𝑥 + 8𝑥2 − 9 − 6𝑥 − (12 − 8𝑥 + 15𝑥 − 10𝑥2 ) + 3 + 𝑥 − 10𝑥 2 8𝑥 2 − 18


= (3 + 2𝑥) ∙ (3 − 2𝑥)
= (3 + 2𝑥) ∙ (3 − 2𝑥) =

2 ∙ (2𝑥 + 3) ∙ (2𝑥 − 3)
= = −2
− (2𝑥 + 3) ∙ (2𝑥 − 3)

𝑥+3 2𝑥−1 𝑥−3 𝑥+3 2𝑥−1 𝑥−3 (𝑥+3) ∙ (𝑥−1) (2𝑥−1) ∙ (𝑥+1) 𝑥−3
+ − 𝑥 2 −1 = 𝑥+1 + −(𝑥−1) − (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) = (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) − (𝑥+1) ∙ (𝑥−1)
− (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) =
1+𝑥 1−𝑥

𝑥 2 − 𝑥 + 3𝑥 − 3 − (2𝑥 2 + 2𝑥 − 𝑥 − 1) − (𝑥 − 3) −𝑥 2 + 1 − (𝑥 2 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) = (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) =

− (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= −1

4𝑎2 − 3𝑎 + 5 1 − 2𝑎 6 4𝑎2 − 3𝑎 + 5 (1 − 2𝑎) ∙ (𝑎 − 1) 6 ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1)


− 𝑎2 + 𝑎 + 1 + 1 − 𝑎 = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1) − (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1) − (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1) =
𝑎3 −1

4𝑎2 − 3𝑎 + 5 − (𝑎 − 1 − 2𝑎2 + 2𝑎) − (6𝑎2 + 6𝑎 + 6) −12𝑎 −12𝑎


= = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1) = 𝑎3 − 1 =
(𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 + 𝑎 + 1)

−12𝑎 12𝑎
= − (1 − 𝑎3 ) = 1 − 𝑎3

24
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

7 1 1 7 1 1
+ 2𝑎2 + 3𝑎𝑏 − 4𝑎𝑏 − 6𝑏2 = 2 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) ∙ (2𝑎 − 3𝑏) + 𝑎 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) − 2𝑏 ∙ (2𝑎 − 3𝑏) =
8𝑎2 − 18𝑏 2

7𝑎𝑏 + 4𝑎𝑏 − 6𝑏2 − (2𝑎2 + 3𝑎𝑏) 8𝑎𝑏 − 6𝑏 2 − 2𝑎2 2 ∙ (4𝑎𝑏 − 3𝑏 2 − 𝑎2 )


= = 2𝑎𝑏 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) ∙ (2𝑎 − 3𝑏) = 2𝑎𝑏 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) ∙ (2𝑎 − 3𝑏) =
2𝑎𝑏 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) ∙ (2𝑎 − 3𝑏)

4𝑎𝑏 − 3𝑏2 − 𝑎2
= 𝑎𝑏 ∙ (4𝑎2 − 9𝑏2 )

32. Végezd el a következő műveleteket a változók lehetséges értékeinél!

𝒙𝟐 − 𝟒 𝒙 − 𝟐 𝒃+𝟓 𝟗
:𝒙+𝟑 − 𝟐 · (𝟏 − 𝒃 + 𝟓)
𝒙+𝟑 𝒃𝟐 − 𝟏𝟔

𝒂𝟐 − 𝟗 𝟓 𝟑 − 𝟒𝒙 𝒙
: (𝟏 − 𝒂 + 𝟐) (𝟐𝒙 + 𝟏 + 𝟐) : 𝟐𝒙 + 𝟏
𝒂+𝟐

𝒂 𝟑𝒂𝟐 𝒙−𝟏 𝟏−𝒙


(𝒂 + 𝟏 + 𝟏) : (𝟏 − 𝟏 − 𝒂𝟐 ) (𝟐 + 𝟑𝒙 − 𝟏) ∙ (𝟕𝒙 − 𝟑 + 𝟏)

Megoldás:
Vonjuk össze a zárójelben szereplő törteket, majd végezzük el a szorzásokat, illetve osztásokat.

𝑥2 − 4 𝑥 − 2 (𝑥 − 2) · (𝑥 + 2) 𝑥+3
:𝑥+3− 2 = · 𝑥−2 − 2 = 𝑥 + 2 − 2 = 𝑥
𝑥+3 𝑥+3

𝑏+5 9 𝑏+5 𝑏+5 9 𝑏+5 𝑏−4 1


· (1 − 𝑏 + 5) = (𝑏 − 4) · (𝑏 + 4) · (𝑏 + 5 − 𝑏 + 5) = (𝑏 − 4) · (𝑏 + 4) · 𝑏 + 5 = 𝑏 + 4
𝑏2 − 16

𝑎2 − 9 5 (𝑎−3) · (𝑎+3) 𝑎+2 5 (𝑎−3) · (𝑎+3) 𝑎−3 (𝑎−3) · (𝑎+3) 𝑎+2


: (1 − 𝑎 + 2) = : (𝑎+2 − 𝑎+2) = : 𝑎+2 = · 𝑎−3 = 𝑎 + 3
𝑎+2 𝑎+2 𝑎+2 𝑎+2

3 − 4𝑥 𝑥 3 − 4𝑥 4𝑥 + 2 2𝑥 + 1 5 2𝑥 + 1 5
(2𝑥 + 1 + 2) : 2𝑥 + 1 = (2𝑥 + 1 + 2𝑥 + 1) · = 2𝑥 + 1 · =𝑥
𝑥 𝑥

𝑎 3𝑎2 2𝑎 + 1 1 − 4𝑎2 2𝑎 + 1 (1 − 𝑎) ∙ (1 + 𝑎) 1−𝑎


(𝑎 + 1 + 1) : (1 − 1 − 𝑎2 ) = : = ∙ (1 − 2𝑎) ∙ (1 + 2𝑎) = 1 − 2𝑎
𝑎+1 1 − 𝑎2 𝑎+1

𝑥−1 1−𝑥 6𝑥 − 2 + 𝑥 − 1 1 − 𝑥 + 7𝑥 − 3 7𝑥 − 3 6𝑥 − 2 7𝑥 − 3 2 ∙ (3𝑥 − 1)


(2 + 3𝑥 − 1) ∙ (7𝑥 − 3 + 1) = ∙ = 3𝑥 − 1 ∙ 7𝑥 − 3 = 3𝑥 − 1 ∙ =2
3𝑥 − 1 7𝑥 − 3 7𝑥 − 3

25
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

33. Végezd el a következő műveleteket a változók lehetséges értékeinél!

𝟐 𝟐
𝟏 + 𝟐𝒙 𝒙 𝒙
− + 𝟑 𝟐 𝒂+𝟏 𝟔 𝒂+𝟑 𝟒𝒂𝟐 − 𝟒
𝟒 + 𝟐𝒙 𝟑𝒙 − 𝟔 𝟒 − 𝒙
𝟔 + 𝟏𝟑𝒙 (𝟐𝒂 − 𝟐 + 𝟐𝒂𝟐 − 𝟐 − 𝟐𝒂 + 𝟐) ∙ 𝟑
𝟐𝟒 − 𝟏𝟐𝒙

𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟓𝒂 𝟓𝒙 𝟏𝟎𝒂𝒙 𝒂 𝒙 𝟐𝒂𝒙
(𝒂 − 𝟏 + 𝒂 + 𝟏) : (𝒂 − 𝟏 − 𝒂 + 𝟏) (𝒂 + 𝒙 + + ) ∙ (𝒂 + 𝒙 + 𝒂 − 𝒙 − 𝒂𝟐 − 𝒙𝟐 )
𝒂−𝒙 𝒂𝟐 − 𝒙𝟐

𝒙+𝟓 𝒙−𝟓 𝟓𝟎 𝒙−𝟓 𝒂𝟐 + 𝟐𝒂𝒃 + 𝒃𝟐 𝒂𝟐 + 𝟐𝒂𝒃 + 𝒃𝟐


( − − 𝟐
)∙ (𝒂 + 𝒃 + ):
𝟐𝒙 − 𝟏𝟎 𝟐𝒙 + 𝟏𝟎 𝟐𝟓 − 𝒙 𝟓𝒙 𝒂−𝒃 𝒂𝟐 − 𝒃𝟐

𝟐𝒂 + 𝟐 𝒂 𝟐𝒂 + 𝟐 𝟏 𝟏 𝟏
(𝒂𝟐 + 𝟐𝒂 + )∙ −𝒂 (𝒙𝟐 − 𝟏) ∙ ( − 𝒙 + 𝟏 + 𝟏)
𝟐𝒂 + 𝟒 𝒂+𝟐 𝒙−𝟏

𝟏 𝟐𝒙 𝟏 𝒂𝟐 − 𝟑𝒂𝒃 𝒂 𝒃 𝟐𝒂𝒃
(𝟏 + 𝒙 + 𝟏 − 𝒙𝟐) ∙ (𝒙 − 𝟏) ( + 𝒃) : (𝒂 + 𝒃 − 𝒃 − 𝒂 − 𝒂𝟐 − 𝒃𝟐 )
𝒂+𝒃

𝒄 · (𝟏𝟔−𝒄) 𝟑+𝟐𝒄 𝟐−𝟑𝒄 𝒄−𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟐 𝟏 𝟏 𝒙−𝒚


𝒄−[ + − ] : 𝒄𝟑 +𝟒𝒄𝟐 +𝟒𝒄 [(𝒙𝟐 + 𝒚𝟐) · 𝒙𝟐+𝟐𝒙𝒚+𝒚𝟐 + (𝒙+𝒚)𝟑 · (𝒙 + 𝒚)] : 𝒙𝟑𝒚𝟑
𝒄𝟐 −𝟒 𝟐−𝒄 𝒄+𝟐

Megoldás:
Vonjuk össze a zárójelben szereplő törteket, majd végezzük el a szorzásokat, illetve osztásokat.

2 2 2 2
1 + 2𝑥 𝑥 𝑥 1+2𝑥 𝑥 𝑥
3
− + 3 2 − +
2 · (2+𝑥) 3 · (𝑥−2) (2−𝑥) · (2+𝑥) 3 · (1+2𝑥) · (2−𝑥)+2𝑥 · (2+𝑥)+4𝑥 2 12 · (2−𝑥)
4 + 2𝑥 3𝑥 − 6 4 − 𝑥
6 + 13𝑥 = 6+13𝑥 = · =
6 · (2−𝑥) · (2+𝑥) 6+13𝑥
24 − 12𝑥 12 · (2−𝑥)

6−3𝑥+12𝑥−6𝑥 2 +4𝑥+2𝑥 2 +4𝑥 2 12 · (2−𝑥) 13𝑥+6 12 · (2−𝑥) 2


= · = 6 · (2−𝑥) · (2+𝑥) · = 2+𝑥
6 · (2−𝑥) · (2+𝑥) 6+13𝑥 6+13𝑥

𝑎+1 6 𝑎+3 4𝑎2 − 4 (𝑎 + 1) ∙ (𝑎 + 1) + 6 − (𝑎 + 3) ∙ (𝑎 − 1) 4 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1)


(2𝑎 − 2 + 2𝑎2 − 2 − 2𝑎 + 2) ∙ = ∙ =
3 2 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) 3

𝑎2 + 2𝑎 + 1 + 6 − (𝑎2 − 𝑎 + 3𝑎 − 3) 4 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) 10 4 ∙ (𝑎−1) ∙ (𝑎+1) 20


= ∙ = 2 ∙ (𝑎−1) ∙ (𝑎+1) ∙ =
2 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) 3 3 3

1 1 1 1 𝑎+1+𝑎−1 𝑎+1−𝑎+1 2𝑎 (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 +1)


(𝑎 − 1 + 𝑎 + 1) : (𝑎 − 1 − 𝑎 + 1) = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) : (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) ∙ =𝑎
2

26
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

5𝑎 5𝑥 10𝑎𝑥 𝑎 𝑥 2𝑎𝑥 5𝑎∙(𝑎−𝑥)+5𝑥∙(𝑎+𝑥)+10𝑎𝑥 𝑎∙(𝑎−𝑥)+𝑥∙(𝑎+𝑥)−2𝑎𝑥


(𝑎+𝑥 + + ) ∙ (𝑎+𝑥 + 𝑎−𝑥 − 𝑎2 −𝑥 2 ) = ∙ (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥) =
𝑎−𝑥 𝑎2 −𝑥 2 (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥)

5𝑎2 − 5𝑎𝑥 + 5𝑎𝑥 + 5𝑥 2 + 10𝑎𝑥 𝑎2 − 𝑎𝑥 + 𝑎𝑥 + 𝑥 2 − 2𝑎𝑥 5 ∙ (𝑎 + 𝑥)2 (𝑎 − 𝑥)2


= (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥)
∙ (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥)
= (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥) ∙ (𝑎 − 𝑥) ∙ (𝑎 + 𝑥) = 5

𝑥+5 𝑥−5 50 𝑥−5 𝑥+5 𝑥−5 50 𝑥−5


(2𝑥 − 10 − 2𝑥 + 10 − 25 − 𝑥 2 ) ∙ = (2𝑥 − 10 − 2𝑥 + 10 + 𝑥 2 − 25) ∙ =
5𝑥 5𝑥

𝑥 2 + 10𝑥 + 25 − (𝑥2 − 10𝑥 + 25) + 100 𝑥 − 5 20𝑥 + 100 𝑥−5


= ∙ 5𝑥 = 2 ∙ (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 + 5) ∙ =
2 ∙ (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 + 5) 5𝑥

20 ∙ (𝑥 + 5) 𝑥−5 2
= 2 ∙ (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 + 5) ∙ =𝑥
5𝑥

𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏2 𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑎𝑏 − 𝑏 2 + 𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏2 (𝑎 − 𝑏) ∙ (𝑎 + 𝑏)


(𝑎 + 𝑏 + ): = ∙ =
𝑎−𝑏 𝑎2 − 𝑏2 𝑎−𝑏 (𝑎 + 𝑏)2

2𝑎 ∙ (𝑎 + 𝑏) (𝑎 − 𝑏) ∙ (𝑎 + 𝑏)
= ∙ (𝑎 + 𝑏)2 = 2𝑎
𝑎−𝑏

2𝑎 + 2 𝑎 2𝑎 + 2 1 4𝑎 + 4 + 𝑎2 2 ∙ (𝑎 + 1) 1 (𝑎 + 2)2 2 ∙ (𝑎 + 1) 1
(𝑎2 + 2𝑎 + )∙ −𝑎 = ∙ − 𝑎 = 2𝑎 ∙ (𝑎 + 2) ∙ −𝑎=
2𝑎 + 4 𝑎+2 2𝑎 ∙ (𝑎 + 2) 𝑎+2 𝑎+2

𝑎+1 1 𝑎
= −𝑎 =𝑎 =1
𝑎

1 1 𝑥 + 1 − (𝑥 − 1) + 𝑥 2 − 1
(𝑥 2 − 1) ∙ ( − 𝑥 + 1 + 1) = (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) ∙ = 𝑥2 + 1
𝑥−1 (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1)

1 2𝑥 1 1 − 𝑥 + 2𝑥 1−𝑥 1+𝑥 1−𝑥 1


(1 + 𝑥 + 1 − 𝑥 2 ) ∙ (𝑥 − 1) = (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) ∙ = (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) ∙ =𝑥
𝑥 𝑥

27
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑎2 − 3𝑎𝑏 𝑎 𝑏 2𝑎𝑏 𝑎2 − 3𝑎𝑏+𝑎𝑏+𝑏 2 𝑎 · (𝑎−𝑏) + 𝑏 · (𝑎+𝑏) − 2𝑎𝑏


( + 𝑏) : (𝑎 + 𝑏 − 𝑏 − 𝑎 − 𝑎2 − 𝑏2) = : (𝑎−𝑏) · (𝑎+𝑏)
=
𝑎+𝑏 𝑎+𝑏

(𝑎−𝑏)2 (𝑎−𝑏) · (𝑎+𝑏)


= · =𝑎−𝑏
𝑎+𝑏 (𝑎−𝑏)2

𝑐 · (16−𝑐) 3+2𝑐 2−3𝑐 𝑐−1 16𝑐−𝑐 2 −(3+2𝑐) · (𝑐+2)−(2−3𝑐) · (𝑐−2) 𝑐·(𝑐 2 +4𝑐+4)
𝑐−[ + − ] : 𝑐 3 +4𝑐 2+4𝑐 = 𝑐 − · =
𝑐 2 −4 2−𝑐 𝑐+2 (𝑐−2) · (𝑐+2) 𝑐−1

𝑐−2 𝑐 · (𝑐+2)2 𝑐 · (𝑐+2) 𝑐 2 − 𝑐 − 𝑐 2 − 2𝑐 3𝑐


= 𝑐 − (𝑐−2) · (𝑐+2) · =𝑐− = = 1−𝑐
𝑐−1 𝑐−1 𝑐−1

1 1 1 2 1 1 𝑥−𝑦 𝑦2 + 𝑥 2 1 2 𝑦+𝑥 𝑥 3𝑦3


[(𝑥 2 + 𝑦2 ) · 𝑥 2 +2𝑥𝑦+𝑦2 + (𝑥+𝑦)3 · (𝑥 + 𝑦)] : 𝑥 3 𝑦3 = [ 𝑥 2𝑦2
· (𝑥 + 𝑦)2 + (𝑥 + 𝑦)3 · 𝑥𝑦
]· 𝑥−𝑦 =

𝑦2 + 𝑥2 2 𝑥3 𝑦3 (𝑥 + 𝑦)2 𝑥3 𝑦3 𝑥𝑦
= [𝑥2 𝑦2 · (𝑥 + 𝑦)2 + 𝑥𝑦 · (𝑥 + 𝑦)2 ] · 𝑥 − 𝑦 = 𝑥2 𝑦2 · (𝑥 + 𝑦)2 · 𝑥 − 𝑦 = 𝑥 − 𝑦

34. Az 𝒂 és a 𝒃 számokra teljesülnek a következő feltételek: 𝒂 ≠ 𝟎; 𝒃 ≠ 𝟎; 𝒂 ≠ 𝒃 és


𝒂𝒃 𝒂𝒃 𝒂𝟐 𝒃 𝟑𝒂 − 𝟐𝒃
(𝒂 − 𝒂 − 𝒃) : (𝒂 − 𝒃 − 𝒃) − 𝟐𝒃𝟐 · (𝟐 − 𝒂) = −𝟔. Számítsd ki a kifejezés értékét!
𝒂+𝒃

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

𝑎𝑏 𝑎𝑏 𝑎2 𝑏 𝑎2 − 𝑎𝑏 − 𝑎𝑏 𝑎𝑏 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 𝑎2 2𝑎 − 𝑏
(𝑎 − 𝑎 − 𝑏) : (𝑎 − 𝑏 − 𝑏) − 2𝑏2 · (2 − 𝑎) = : − 2𝑏2 · =
𝑎−𝑏 𝑎−𝑏 𝑎

𝑎2 − 2𝑎𝑏 𝑎−𝑏 𝑎2 2𝑎 − 𝑏 𝑎2 − 2𝑎𝑏 2𝑎2 − 𝑎𝑏 2𝑎2 − 4𝑎𝑏 − 2𝑎2 + 𝑎𝑏 −3𝑎𝑏 3𝑎


= · − 2𝑏2 · = − = = = − 2𝑏
𝑎−𝑏 𝑏2 𝑎 𝑏2 2𝑏 2 2𝑏 2 2𝑏 2

3𝑎
Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve a következőt kapjuk: − 2𝑏 = −6.

Ebből fejezzük ki valamelyik ismeretlent: 𝑎 = 4𝑏.

3𝑎 − 2𝑏 3 · 4𝑏 − 2𝑏 10𝑏
Ezek alapján a megoldás: = = = 2.
𝑎+𝑏 4𝑏 + 𝑏 5𝑏

28
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟖𝟎𝒂 𝟐𝒂 + 𝟓 𝟐𝒂 − 𝟓
35. Bizonyítsd be, hogy a : (𝟐𝒂 − 𝟓 − 𝟐𝒂 + 𝟓) kifejezés értke minden egész 𝒂 esetén
𝟒𝒂 − 𝟏𝟎
páratlan szám!

Megoldás:
5 5
Írjuk fel a törtek értelmezési tartományát: 𝑎 ≠ 2 és 𝑎 ≠ − 2.

Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

80𝑎 2𝑎 + 5 2𝑎 − 5 80𝑎 (2𝑎 + 5) · (2𝑎 + 5) (2𝑎 − 5) · (2𝑎 − 5)


: (2𝑎 − 5 − 2𝑎 + 5) = 2 · (2𝑎 − 5) : [(2𝑎 − 5) · (2𝑎 + 5) − (2𝑎 + 5) · (2𝑎 − 5)] =
4𝑎 − 10

80𝑎 4𝑎2 + 20𝑎 + 25 − (4𝑎2 − 20𝑎 + 25) 80𝑎 (2𝑎 − 5) · (2𝑎 + 5)


= 2 · (2𝑎 − 5) : (2𝑎 − 5) · (2𝑎 + 5)
= 2 · (2𝑎 − 5) · = 2𝑎 + 5
40𝑎

Mivel az értelmezési tartománynak minden egész megfelel, illetve a kapott kifejezésben egy
páros számhoz adunk hozzá 5 – öt, így teljesül az állítás.

36. Tudjuk, hogy 𝒂 + 𝒃 = 𝟓 és 𝒂𝒃 = −𝟑. Számítsd ki az 𝒂𝟐 + 𝒃𝟐 értékét!

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

𝑎2 + 𝑏 2 = 𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 − 2𝑎𝑏 = (𝑎 + 𝑏)2 − 2𝑎𝑏.

Ezek alapján a megoldás: 𝑎2 + 𝑏 2 = 52 − 2 · (−3) = 31.

37. Tudjuk, hogy 𝒂 − 𝒃 = 𝟐 és 𝒂𝒃 = 𝟕. Számítsd ki az 𝒂𝟑 − 𝒃𝟑 értékét!

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

𝑎3 − 𝑏 3 = (𝑎 − 𝑏) · (𝑎2 + 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) = (𝑎 − 𝑏) · [𝑎2 − 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 + 3𝑎𝑏] =

= (𝑎 − 𝑏) · [(𝑎 − 𝑏)2 + 3𝑎𝑏]

Ezek alapján a megoldás: 𝑎3 − 𝑏 3 = 2 · (22 + 3 · 7) = 50.

29
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

38. Számítsd ki a következő kifejezés értékét, ha 𝒂 + 𝒃 = 𝟏!

𝒂𝟑 + 𝒃𝟑 + 𝟑 · (𝒂𝟑 𝒃 + 𝒂𝒃𝟑 ) + 𝟔 · (𝒂𝟑 𝒃𝟐 + 𝒂𝟐 𝒃𝟑 )

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

𝑎3 + 𝑏 3 + 3 · (𝑎3 𝑏 + 𝑎𝑏 3 ) + 6 · (𝑎3 𝑏 2 + 𝑎2 𝑏 3 ) =

= (𝑎 + 𝑏) · (𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) + 3𝑎𝑏 · (𝑎2 + 𝑏 2 ) + 6𝑎2 𝑏 2 · (𝑎 + 𝑏) =

= (𝑎 + 𝑏) · (𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) + 3𝑎𝑏 · (𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 − 2𝑎𝑏) + 6𝑎2 𝑏 2 · (𝑎 + 𝑏) =

= (𝑎 + 𝑏) · (𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) + 3𝑎𝑏 · [(𝑎 + 𝑏)2 − 2𝑎𝑏] + 6𝑎2 𝑏 2 · (𝑎 + 𝑏)

Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve a következőt kapjuk:

1 · (𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 ) + 3𝑎𝑏 · [12 − 2𝑎𝑏] + 6𝑎2 𝑏 2 · 1 =

= 𝑎2 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 + 3𝑎𝑏 − 6𝑎2 𝑏 2 + 6𝑎2 𝑏 2 = 𝑎2 + 2𝑎𝑏 + 𝑏 2 = (𝑎 + 𝑏)2

Ezek alapján a megoldás: 𝑎3 + 𝑏 3 + 3 · (𝑎3 𝑏 + 𝑎𝑏 3 ) + 6 · (𝑎3 𝑏 2 + 𝑎2 𝑏 3 ) = 12 = 1.

39. Bizonyítsd be, hogy ha 𝒙 + 𝒚 + 𝒛 = 𝟎, akkor 𝒙𝟑 + 𝒙𝟐 𝒛 − 𝒙𝒚𝒛 + 𝒚𝟐 𝒛 + 𝒚𝟑 = 𝟎!

Megoldás:
A feltételből a következőket kapjuk: 𝑥 + 𝑦 = −𝑧; 𝑦 + 𝑧 = −𝑥; 𝑥 + 𝑧 = −𝑦.

Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

𝑥 3 + 𝑥 2 𝑧 − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 𝑧 + 𝑦 3 = 𝑥 2 · (𝑥 + 𝑧) − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 · (𝑧 + 𝑦)

Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve adódik a bizonyítandó állítás:

𝑥 2 · (𝑥 + 𝑧) − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 · (𝑧 + 𝑦) = 𝑥 2 · (−𝑦) − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 · (−𝑥) = −𝑥 2 𝑦 − 𝑥𝑦 2 − 𝑥𝑦𝑧 =

= −𝑥𝑦 · (𝑥 + 𝑦) − 𝑥𝑦𝑧 = −𝑥𝑦 · (−𝑧) − 𝑥𝑦𝑧 = 𝑥𝑦𝑧 − 𝑥𝑦𝑧 = 0

30
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟏 𝟏
40. Mennyi lehet az 𝒙 + 𝒙 értéke, ha 𝒙 − 𝒙 = 𝟏?

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

1 2 1 1 1 2
(𝑥 − 𝑥) = 𝑥 2 − 2 + 𝑥 2 = 𝑥 2 + 2 + 𝑥 2 − 2 − 2 = (𝑥 + 𝑥) − 4

1 2
Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve a következőt kapjuk: (𝑥 + 𝑥) = 12 + 4 = 5.

1 1
Ezek alapján a megoldás: 𝑥 + 𝑥 = √5, vagy 𝑥 + 𝑥 = −√5.

41. Írd fel két polinom hányadosaként a következő kifejezést!

𝒂 𝒃 𝒄
−𝒄+𝒂−𝒅 (𝒂; 𝒃; 𝒄 ≠ 𝟎)
𝒃

Megoldás:
Írjuk fel a kifejezést egyetlen tört segítségével:

𝑎 𝑏 𝑐 𝑎2 𝑐 𝑎𝑏 2 𝑏𝑐 2 𝑎𝑏𝑐𝑑 𝑎2 𝑐 − 𝑎𝑏 2 + 𝑏𝑐 2 − 𝑎𝑏𝑐𝑑
− 𝑐 + 𝑎 − 𝑑 = 𝑎𝑏𝑐 − 𝑎𝑏𝑐 + 𝑎𝑏𝑐 − =
𝑏 𝑎𝑏𝑐 𝑎𝑏𝑐

𝟏𝟑𝒙 − 𝟖 𝑨 𝑩
42. A parciális törtekre bontás segítségével határozd meg a (𝒙 − 𝟐) · (𝟕𝒙 + 𝟒)
= 𝒙 − 𝟐 + 𝟕𝒙 + 𝟒
kifejezésben az 𝑨 és 𝑩 értékét!

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

13𝑥 − 8 𝐴 𝐵 𝐴 · (7𝑥 + 4) 𝐵 · (𝑥 − 2)
(𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)
= 𝑥 − 2 + 7𝑥 + 4 = (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4) + (7𝑥 + 4) · (𝑥 − 2) =

7𝐴𝑥 + 4𝐴 + 𝐵𝑥 − 2𝐵 (7𝐴 + 𝐵) · 𝑥 + 4𝐴 − 2𝐵
= (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)
= (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)

Ebből a következők adódnak: 7𝐴 + 𝐵 = 13 és 4𝐴 − 2𝐵 = −8.

Ezek alapján a megoldás: 𝐴 = 1 és 𝐵 = 6.

31
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟏
43. Határozd meg 𝒂 és 𝒃 értékét, ha tudjuk, hogy minden 𝒙 ≠ 𝟐 ; 𝒙 ≠ 𝟑 esetén teljesül az
𝟓 𝒂 𝒃
= 𝟐𝒙 − 𝟏 + 𝒙 + 𝟑 összefüggés!
𝟐𝒙𝟐 + 𝟓𝒙 − 𝟑

Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

5 𝑎 𝑏 𝑎 · (𝑥 + 3) 𝑏 · (2𝑥 − 1)
= 2𝑥 − 1 + 𝑥 + 3 = (2𝑥 − 1) · (𝑥 + 3) + (𝑥 + 3) · (2𝑥 − 1) =
2𝑥 2 + 5𝑥 − 3

𝑎𝑥 + 3𝑎 + 𝑏 · 2𝑥 − 𝑏 𝑥 · (𝑎 + 2𝑏) + 3𝑎 − 𝑏
= =
2𝑥 2 − 𝑥 + 6𝑥 − 3 2𝑥 2 + 5𝑥 − 3

Ebből a következők adódnak: 𝑎 + 2𝑏 = 0 és 3𝑎 − 𝑏 = 5.

Az első egyenletből fejezzük ki az egyik ismeretlent: 𝑎 = −2𝑏.


5
Ezt helyettesítsük a második egyenletbe, s rendezés után a következőt kapjuk: 𝑏 = − 7.

10 5
Ezek alapján a megoldás: 𝑎 = és 𝑏 = − 7.
7

44. Számítsd ki a 𝟕𝒙𝟔 + 𝟑𝒙𝟓 − 𝒙𝟒 + 𝟓𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 − 𝟏 polinom 𝒙 = −𝟐 helyettesítési értékét


a Horner – elrendezés segítségével!

Megoldás:
Készítsünk egy 3 soros táblázatot a következők szerint: az első sorba az együtthatókat, a
másodikba az 𝑥 – be helyettesített érték és a harmadik sor balra eső elemének szorzatát, a
harmadik sorba pedig az első két sor elemeinek az összegét írjuk be.

7 3 −1 0 5 2 −1
− −14 22 −42 84 −178 352
7 −11 21 −42 89 −176 351

Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:

7𝑥 6 + 3𝑥 5 − 𝑥 4 + 5𝑥 2 + 2𝑥 − 1 = ((((7𝑥 + 3)𝑥 − 1)𝑥 2 + 5) 𝑥 + 2) 𝑥 − 1

Ezek alapján a megoldás: 351.

32
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟐𝟎𝟏𝟕
45. Mennyi az együtthatók összege az (𝟕𝒙𝟔 − 𝟔𝒙𝟓 + 𝟓𝒙𝟒 − 𝟒𝒙𝟑 − 𝟑𝒙𝟐 − 𝟐𝒙 + 𝟐)
kifejezés polinom alakjában?

Megoldás:
A polinomban az együtthatók összegét megkapjuk, ha a változó helyére 1 – et helyettesítünk.

Ezek alapján a megoldás: 𝑥 = 1 esetén (7 − 6 + 5 − 4 − 3 − 2 + 2)2017 = (−1)2017 = −1.

46. Végezd el a következő polinom osztásokat!

a) (𝒙𝟖 + 𝒙𝟒 + 𝟏) ∶ (𝒙𝟐 + 𝒙 + 𝟏)

b) (𝒙𝟒 + 𝟑𝒙𝟑 + 𝟑𝒙𝟐 + 𝒙 + 𝟔) ∶ (𝒙 + 𝟐)

Megoldás:
Az osztásokat a maradékos osztáshoz hasonlóan végezzük el.

a) Első esetben megnézzük az 𝑥 2 - et mivel kell megszoroznunk, hogy x 8 - t kapjunk, s ez


x 6 lesz. Ezt követően x 6 - nal visszaszorozzuk az (𝑥 2 + 𝑥 + 1) - et, majd a kapott kifejezést
az előző alá írjuk. Ezután a két kifejezést kivonjuk egymásból. Az eljárást addig kell
folytatnunk, míg a kivonás után kapott kifejezés fokszáma kisebb nem lesz, mint az osztó
kifejezés fokszáma. Ekkor az utolsó kivonásnál kapott kifejezés lesz az osztás maradéka.

(𝑥 8 + 𝑥 4 + 1) ∶ (𝑥 2 + 𝑥 + 1) = 𝑥 6 − 𝑥 5 + 𝑥 3 − 𝑥 + 1
𝑥8 + 𝑥7 + 𝑥6

−𝑥 7 − 𝑥 6 + 𝑥 4 + 1
−𝑥 7 − 𝑥 6 − 𝑥 5

𝑥5 + 𝑥4 + 1
𝑥5 + 𝑥4 + 𝑥3

−𝑥 3 + 1
−𝑥 3 − 𝑥 2 − 𝑥

𝑥2 + 𝑥 + 1
𝑥2 + 𝑥 + 1
0

Ezek alapján a megoldás: 𝑥 8 + 𝑥 4 + 1 = (𝑥 2 + 𝑥 + 1) ∙ (𝑥 6 − 𝑥 5 + 𝑥 3 − 𝑥 + 1).

33
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

b) Első esetben megnézzük az x - et mivel kell megszoroznunk, hogy x 4 - t kapjunk, s ez


x 3 lesz. Ezt követően x 3 - nal visszaszorozzuk az (𝑥 + 2) - t, majd a kapott kifejezést az
előző alá írjuk. Ezután a két kifejezést kivonjuk egymásból. Az eljárást addig kell
folytatnunk, míg a kivonás után kapott kifejezés fokszáma kisebb nem lesz, mint az osztó
kifejezés fokszáma. Ekkor az utolsó kivonásnál kapott kifejezés lesz az osztás maradéka.

(𝑥 4 + 3𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6) ∶ (𝑥 + 2) = 𝑥 3 + 𝑥 2 + 𝑥 − 1
𝑥 4 + 2𝑥 3

𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6
𝑥 3 + 2𝑥 2

𝑥2 + 𝑥 + 6
𝑥 2 + 2𝑥

−𝑥 + 6
−𝑥 − 2
8

Ezek alapján a megoldás:

𝑥 4 + 3𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6 = (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 3 + 𝑥 2 + 𝑥 − 1) + 8

47. Egyszerűsítsd a következő törtet a változók lehetséges értékeinél!

𝒙𝟑 + 𝟑𝒙𝟐 𝒚 + 𝟑𝒙𝒚𝟐 + 𝒚𝟑
𝒙𝟐 − 𝒚𝟐

Megoldás:
Először alakítsuk szorzattá a nevezőt: 𝑥 2 − 𝑦 2 = (𝑥 + 𝑦) · (𝑥 − 𝑦).

Végezzünk polinom osztást a számlálóban és a nevezőben szereplő kifejezésekkel.

(𝑥 3 + 3𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3 ) ∶ (𝑥 + 𝑦) = 𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦 2
𝑥3 + 𝑥2𝑦

2𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
2𝑥 2 𝑦 + 2𝑥𝑦 2

34
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
0

Ebből adódik a következő: 𝑥 3 + 3𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3 = (𝑥 + 𝑦) ∙ (𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦 2 )

Az (𝑥 − 𝑦) – nal történő osztás során a maradék nem 0 lesz, így azt nem alkalmazhatjuk a
szorzattá alakításhoz.

Ezek alapján a megoldás:

𝑥 3 + 3𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3 (𝑥 + 𝑦) ∙ (𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦 2 ) 𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦2 (𝑥 + 𝑦)2


= = = .
𝑥2 − 𝑦2 (𝑥 + 𝑦) · (𝑥 − 𝑦) 𝑥−𝑦 𝑥−𝑦

48. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!

A: Bármely két irracionális szám között van racionális szám.

B: Bármely két racionális szám között van irracionális szám.

C: Van legkisebb pozitív irracionális szám.

D: Van legnagyobb racionális szám.

E: Két irracionális szám összege lehet racionális.

F: Két irracionális szám szorzata lehet racionális.

G: Két irracionális szám különbsége lehet racionális.

H: Egy racionális és egy irracionális szám összege racionális.

I: Egy racionális (nem 𝟎) és egy irracionális szám szorzata irracionális.

J: Egy irracionális és egy (nem 𝟎) racionális szám hányadosa irracionális.

K: Lehet egy racionális és egy irracionális szám különbsége racionális.

Megoldás:
A megoldások a következők: 𝐼; 𝐼; 𝐻; 𝐻; 𝐼; 𝐼; 𝐼; 𝐻; 𝐼; 𝐼; 𝐼.

35
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

49. Egy farmer lovat vásárolt 𝟔𝟎 dollárért és eladta a szomszédjának 𝟕𝟎 – ért. Később
rájött, hogy jobb üzletet is csinálhatott volna, ezért kölcsönkért a feleségétől
𝟏𝟎 dollárt, visszavásárolta a lovat a szomszédtól 𝟖𝟎 dollárért, és eladta a másik
szomszédjának 𝟗𝟎 – ért. Mennyit keresett az üzleten?

Megoldás:
A farmernek eredetileg volt 60 dollárja, s a végén lett 90. Mivel azonban a feleségének
visszaadta a kölcsönkért 10 dollárt, így az üzletből 20 dollár haszna maradt.

50. Egy szállodában három barát kibérelt 𝟑𝟎 dollárért egy lakosztályt, s fejenként
𝟏𝟎 − 𝟏𝟎 dollárt adtak a szolgának. Mikor azonban a szolga átadta az összeget a
tulajdonosnak, az rájött, hogy a lakosztály csak 𝟐𝟓 dollár, s így visszaküldött 𝟓 darab
egydollárost. A szolga felfele menet azon gondolkodott, hogy nem tudja szétosztani az
𝟓 darab érmét a három utazó között, így 𝟐 - t zsebre tett, az embereknek pedig
visszaadott fejenként 𝟏 − 𝟏 dollárt. Így végül mindenki 𝟗 dollárt fizetett, ami
𝟑 · 𝟗 = 𝟐𝟕 dollár, illetve 𝟐 dollár maradt a zsebben, s ez összesen 𝟑 · 𝟗 + 𝟐 = 𝟐𝟗
dollár. Hova tűnt a harmincadik dollár?

Megoldás:
A kérdés megfogalmazása helytelen, mert a 27 dollárból le kell vonni a 2 dollárt, s így marad
a lakosztály 25 dolláros ára.

36

You might also like