Professional Documents
Culture Documents
Bzmatek Algebra Megoldasok PDF
Bzmatek Algebra Megoldasok PDF
Megoldások
𝟓 𝟒
𝟒 𝟐− 𝟓
𝟏− 𝟐 𝟑− 𝟓
𝟑+ 𝟏 𝟏+ 𝟑
𝟒
𝟐 𝟐
Megoldás:
Az emeletes törteket belülről kifelé haladva bontjuk ki: egy számot egy törttel úgy osztunk,
hogy a számot szorozzuk a tört reciprokával.
4 4 4 4 4 52 4 1
b) 2 − 5 =2− 5 =2− 5 =2− 15 =2− 24 = 2 − 24 = − 24 = − 6
3− 5 3− 10 3 − 13 3− 13
1+ 3 1+ 13
3 3
2
2. Határozd meg, hogy a következő algebrai kifejezések közül, melyek egy tagúak;
többtagúak; algebrai törtek; algebrai egészek; egyneműek egymással? Határozd meg
a kifejezések együtthatóit!
Megoldás:
A fogalmak alapján a megoldások a következők:
𝑎𝑏 11 10𝑥𝑦 7
Algebrai egészek: 7𝑥 + 8𝑦 7 2𝑎 ∙ 8𝑏11
3 9
𝑎+𝑏 𝑐 2
Algebrai törtek: −𝑥 𝑎−𝑦
𝑐
𝑎+𝑏 𝑐 𝑎𝑏 11 10𝑥𝑦 7
Egytagú kifejezések: −𝑥 2𝑎 ∙ 8𝑏11
𝑐 3 9
2
Többtagú kifejezések: 7𝑥 + 8𝑦 7 𝑎−𝑦
𝑎𝑏 11
Egynemű kifejezések: 2𝑎 ∙ 8𝑏11
3
1 10
Együtthatók: 1 −1 7 és 8 16 1 és −2
3 9
1
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
A fogalmak alapján a megoldások a következők:
6𝑎9 𝑏 → 10
7 → 0
𝒙+𝒚 𝒛 𝟑𝒙+𝟏
b) −𝟐− , ha 𝒙 = −𝟐; 𝒚 = 𝟑; 𝒛 = 𝟒
𝒛 𝒚
Megoldás:
Helyettesítsük az adott kifejezésbe a változók értékeit:
2
a) 10 · (−0,25) · 5 − 3 · (−7) = −1 + 21 = 20
−2+3 4 3·(−2)+1 1 4 −5 3 24 20 1
b) −2− =4−2− = 12 − 12 + 12 = − 12
4 3 3
Megoldás:
Vonjuk össze az egynemű tagokat:
2
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
a) 𝟓 − (𝟐𝒂 + 𝟑𝒃) + (𝒂 − 𝒃 + 𝟑)
𝟏 𝟐 𝟏 𝟐 𝟏 𝟏
b) (𝟐 𝒙 + 𝟑 𝒚 − 𝟓 𝒛) − (− 𝟑 𝒙 − 𝟐 𝒚 + 𝟒 𝒛)
𝟐 𝟏 𝟐 𝟏 𝟏
d) (𝟑 𝒙𝟑 − 𝟑𝒙𝟐 𝒚 + 𝟒 𝒙𝒚𝟐 − 𝟐𝒚𝟑 − 𝟏) − (𝟑𝒙𝟑 − 𝟑 + 𝟐 𝒚𝟑 − 𝟑 𝒙𝟐 𝒚 − 𝟐𝒙𝒚𝟐 )
Megoldás:
Először bontsuk fel a zárójeleket: ha a zárójel előtt negatív szerepel, akkor (−1) – gyel
szorozzuk a zárójelben levő tagokat. Ezt követően vonjuk össze az egynemű kifejezéseket.
a) 5 − (2𝑎 + 3𝑏) + (𝑎 − 𝑏 + 3) = 5 − 2𝑎 − 3𝑏 + 𝑎 − 𝑏 + 3 = −𝑎 − 4𝑏 + 8
1 2 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1
b) (2 𝑥 + 3 𝑦 − 5 𝑧) − (− 3 𝑥 − 2 𝑦 + 4 𝑧) = 2 𝑥 + 3 𝑦 − 5 𝑧 + 3 𝑥 + 2 𝑦 − 4 𝑧 =
7 7 9
= 6 𝑥 + 6 𝑦 − 20 𝑧
2 1 2 1 1
d) (3 𝑥 3 − 3𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 2𝑦 3 − 1) − (3𝑥 3 − 3 + 2 𝑦 3 − 3 𝑥 2 𝑦 − 2𝑥𝑦 2 ) =
2 1 2 1 1
= 3 𝑥 3 − 3𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 2𝑦 3 − 1 − 3𝑥 3 + 3 − 2 𝑦 3 + 3 𝑥 2 𝑦 + 2𝑥𝑦 2 =
7 5 8 9 1
= − 3 𝑥 3 − 2 𝑦 3 − 3 𝑥 2 𝑦 + 4 𝑥𝑦 2 − 3
3
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
= 10𝑎 + 9𝑏 − 8𝑐
𝟑 𝟓 𝟐 −𝟐
𝟕𝟑 (𝟐) (−𝟐)𝟒 −𝟑𝟐 𝟖−𝟏 (𝟗) 𝟎, 𝟏−𝟒 𝟏, 𝟔𝟑𝟎
Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás definícióját pozitív, illetve negatív egész kitevőjű hatványokra.
73 = 7 ∙ 7 ∙ 7 = 343
3 5 3 3 3 3 3 243
(2) = 2 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 2 = 32
−32 = (−1) ∙ 3 ∙ 3 = −9
1
8−1 = 8
2 −2 9 2 9 9 81
(9) = (2) = 2 ∙ 2 = 4
1 −4 10 4
0,1−4 = (10) = ( 1 ) = 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 = 10000
1,630 = 1
Megoldás:
A megoldások a következők: 𝐼; 𝐻; 𝐻.
4
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟐𝟕 𝟐 𝟑 𝟑 ∙ 𝟑𝟑
𝟐𝟓 ∙ 𝟐 ∙ 𝟐𝟒 (𝟑𝟐 )𝟑 (𝟐𝟐 ∙ 𝟑)𝟒 (𝟓) −𝟏
𝟐𝟒 (𝟑𝟐 )
Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.
(33 )3 = 33 ∙ 3 = 39 = 19683
27
= 27−4 = 23 = 8
24
2 3 23 8
(5) = 53 = 125
3 ∙ 33 31+3 34
(32 )−1
= 32 ∙ (−1) = 3−2 = 34−(−2) = 36 = 729
10. Döntsd el számológép használata nélkül, hogy melyik kifejezés értéke nagyobb?
𝟏 𝟑
𝟐−𝟐 vagy (𝟐) 𝟑𝟒 + 𝟑𝟓 vagy 𝟑𝟗 𝟔𝟏𝟐 vagy 𝟏𝟐𝟖
𝟐 𝟒 𝟒 𝟏 𝟕−𝟏𝟎 𝟏𝟐 · 𝟑−𝟏𝟎
(𝟓𝟔 + 𝟓𝟔 )𝟔 vagy (𝟐𝟓𝟏𝟎 )𝟐 + 𝟑𝟏𝟗 − 𝟑𝟐𝟎 vagy 𝟑𝟏𝟕 vagy
𝟑𝟏𝟖 𝟓−𝟏 · 𝟑𝟏𝟏 𝟕𝟏𝟏
Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.
1 2 1 1 3 1 1 3
2−2 = (2) = 4 (2) = 8 → 2−2 > (2)
34 + 35 = 34 · (1 + 3) = 4 · 34 39 = 35 · 34 → 34 + 35 < 39
5
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
2 4 4 2 · 32 4·3 4 26
+ 319 − 320 = + − 320 = 320
318 320 320
1 33 27 2 4 4 1
= 320 = 320 → + 319 − 320 < 317
317 318
7−10 5 5·7 35
= 710 · 311 = 711 · 311 = 711 · 311
5−1 · 311
𝟖 𝟒 𝟒 𝟏 −𝟓
𝟓𝟓 · (𝟓𝟑 ) · (𝟓 · 𝟑𝟕 ) · 𝟑𝟒𝟓 (𝟐−𝟑 ) · ( ) 𝟓𝟐𝟎𝟏𝟕 · 𝟐𝟐𝟎𝟏𝟖
𝟐
𝟏𝟏 𝟏 𝟑
𝟓𝟐𝟗 · 𝟑𝟗 · (𝟑𝟔 ) ( ) · 𝟖−𝟏 𝟏𝟎𝟐𝟎𝟏𝟗
𝟒
𝟓
𝟏𝟎𝟎𝟎−𝟑 · (𝟏𝟎𝟎𝟒 ) 𝟒𝟖𝟎 · 𝟏𝟒𝟒 𝟐𝟗 · 𝟑𝟖 − 𝟔𝟖 + 𝟐𝟖 · 𝟑𝟕
: 𝟑𝟔𝟎
𝟏𝟎𝟑𝟏 𝟔𝟒 𝟐𝟏𝟎 + 𝟐𝟏𝟏
Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.
8 4
55 · (53 ) · (5 · 37 ) ·345 55 · 524 · 54 · 328 · 345 533 · 373 54 625
= = 529 · 375 = 32 =
529 · 39 · (36 )11 529 · 39 · 366 9
4 1 −5
(2−3 ) · ( ) 2−12 · 25 2−7 2−7
1 3
2
= (2−2 )3 · (23 )−1 = 2−6 · 2−3 = 2−9 = 22 = 4
( ) · 8−1
4
5 −3 4 5
1000−3 · (1004 ) (103 ) · [(102 ) ] 10−9 · 1040 1031
= = = 1031 = 1
1031 1031 1031
29 · 38 − 68 + 28 · 37 29 · 38 − 28 · 38 + 28 · 37 28 · 37 · (21 · 31 − 31 + 1) 37 · 4
= = = = 36 = 729
210 + 211 210 + 211 28 · (22 + 23 ) 12
6
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
12. Végezd el az alábbi műveleteket! (Az eredményeket pozitív kitevőkkel add meg!)
𝟑 −𝟏 𝟒 −𝟐
𝒂𝟐 𝒃𝒄𝟑 𝒂𝟑 𝒃−𝟐 𝒄−𝟐 𝟐𝒑𝟑 𝒒𝟐 𝒓−𝟑 𝒑−𝟏 𝒒−𝟐 𝒓𝟐
(𝒙𝟐 𝒚𝟑 𝒛−𝟒 )−𝟑 : (𝒙𝟑 𝒚𝒛−𝟐 )𝟑 (𝒙−𝟐 𝒚𝟑 ) · ( ) ( ) :( )
𝒙𝟐 𝒚𝟑 𝒙𝟓 𝒚−𝟏 𝟒𝒙−𝟐 𝒚𝟑
Megoldás:
Alkalmazzuk a hatványozás azonosságait.
𝑥 −6 𝑦 −9 𝑧 12 𝑧 18
(𝑥 2 𝑦 3 𝑧 −4 )−3 : (𝑥 3 𝑦𝑧 −2 )3 = = 𝑥 −15 𝑦 −12 𝑧18 = 𝑥 15 𝑦 12
𝑥 9 𝑦 3 𝑧 −6
3 −1
𝑎2 𝑏𝑐 3 𝑎3 𝑏 −2 𝑐 −2 𝑎6 𝑏 3 𝑐 9 𝑥2𝑦3 𝑎6 𝑏 3 𝑐 9 𝑥 6 𝑥 2 𝑦 3 𝑏2 𝑐 2 𝑎3 𝑏 5 𝑐 11 𝑥 8
(𝑥 −2 𝑦 3 ) · ( ) = · 𝑎3 𝑏−2 𝑐 −2 = · =
𝑥2𝑦3 𝑥 −6 𝑦 9 𝑦9 𝑎3 𝑦6
4 −2 2
2𝑝3 𝑞2 𝑟 −3 𝑝−1 𝑞 −2 𝑟 2 16𝑝12 𝑞8 𝑟 −12 4𝑥 −2 𝑦 3 16𝑝12 𝑞 8 𝑟 −12 𝑝−2 𝑞 −4 𝑟 4
( ) :( ) = : (𝑝−1 𝑞−2 𝑟 2 ) = · =
𝑥 5 𝑦 −1 4𝑥 −2 𝑦 3 𝑥 20 𝑦 −4 𝑥 20 𝑦 −4 16𝑥 −4 𝑦 6
𝑝10 𝑞 4 𝑟 −8 𝑝10 𝑞4
= = 𝑥 16 𝑦 2𝑟 8
𝑥 16 𝑦 2
b) (𝒅𝟑 − 𝒅𝟐 + 𝒅 − 𝟏) ∙ (𝒅 + 𝟏)
𝟏
c) 𝟐𝒂𝟐 − 𝒂 ∙ (𝟓𝒃 − 𝟐𝒂) + 𝟒𝒂 ∙ (−𝟑𝒂 + 𝟐 𝟐 𝒃)
d) (𝒂 − 𝟑) ∙ (𝒂 + 𝟒) − (𝒂 − 𝟐) ∙ (𝒂 + 𝟓)
e) (𝒙 − 𝟏) ∙ (𝒙 + 𝟐) ∙ (𝟑 − 𝟒𝒙)
Megoldás:
Szorozzunk meg minden tagot minden taggal, majd vonjuk össze az egynemű kifejezéseket.
a) 3𝑥 2 𝑦 ∙ (2 + 𝑥 − 4𝑦 3 + 𝑥𝑦) = 6𝑥 2 𝑦 + 3𝑥 3 𝑦 − 12𝑥 2 𝑦 4 + 3𝑥 3 𝑦 2
b) (𝑑 3 − 𝑑 2 + 𝑑 − 1) ∙ (𝑑 + 1) = 𝑑 4 − 𝑑 3 + 𝑑 3 − 𝑑 + 𝑑 3 − 𝑑 2 + 𝑑 − 1 = 𝑑 4 − 1
1
c) 2𝑎2 − 𝑎 ∙ (5𝑏 − 2𝑎) + 4𝑎 ∙ (−3𝑎 + 2 2 𝑏) = 2𝑎2 − 5𝑎𝑏 + 2𝑎2 − 12𝑎2 + 9𝑎𝑏 =
= −8𝑎2 + 4𝑎𝑏
7
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
d) (𝑎 − 3) ∙ (𝑎 + 4) − (𝑎 − 2) ∙ (𝑎 + 5) = 𝑎2 + 4𝑎 − 3𝑎 − 12 − (𝑎2 + 5𝑎 − 2𝑎 − 10) =
= 𝑎2 + 4𝑎 − 3𝑎 − 12 − 𝑎2 − 5𝑎 + 2𝑎 + 10 = −2𝑎 − 2
e) (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 2) ∙ (3 − 4𝑥) = (𝑥 2 + 2𝑥 − 𝑥 − 2) ∙ (3 − 4𝑥) =
= (𝑥 2 + 𝑥 − 2) ∙ (3 − 4𝑥) = 3𝑥 2 + 3𝑥
Megoldás:
Először bontsuk fel a zárójeleket, majd vonjuk össze az egynemű kifejezéseket. Ezt követően a
feladatban szereplő értékeket helyettesítsük be a változók helyére.
𝟑 𝟏 𝟑 𝟐𝟏 𝟓 𝟑 𝟏 𝟑𝟓 −𝟐 𝟔𝟑 𝟕𝟎 𝟏 𝟑 −𝟏 𝟕
− 𝟑 + 𝟒 : 𝟑𝟐 − 𝟔 ∙ 𝟓 [(𝟒 − 𝟔) ∶ ] + 𝟒𝟓 ∙ 𝟒𝟐 − (𝟏 𝟑 − 𝟐) + 𝟐 ∙ 𝟏𝟎
𝟐 𝟕𝟐
Megoldás:
A műveleti sorrendnek megfelelően számítsuk ki a kifejezések értékét: törtet törttel úgy
osztunk, hogy szorzunk az osztó reciprokával.
3 1 3 21 5 9 2 3 32 25 18 8 8 13
− 3 + 4 : 32 − 6 ∙ 5 = 6 − 6 + 4 ∙ 21 − =− + 7 = −3 + 7 = −
2 6 6 7
8
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
3 1 35 −2 63 70 1 3 −1 7 9 2 72 −2 7 8 9 −1 7
[(4 − 6) ∶ ] + 45 ∙ 42 − (1 3 − 2) + 2 ∙ 10 = [(12 − 12) ∙ 35] + 3 − (6 − 6) +5=
72
7 72 −2 7 1 −1 7 6 −2 7 7 25 7 7
= (12 ∙ ) + 3 − (− 6) + 5 = (5) + 3 − (− 6) + 5 = 36 + 3 + 6 + 5 =
35
Megoldás:
Vezessük be az 𝑥 = 10 000 és az 𝑦 = 1234321234320 jelöléseket.
2𝑦 2 + 2𝑦 + 1
= 2𝑦 2 + 2𝑦 + 1 = 1
𝟐 𝟐
(𝒙 + 𝟑𝒚) · (𝒙 − 𝟑𝒚) (𝟐𝒂 − 𝟔𝒃) · (𝟔𝒃 + 𝟐𝒂) (𝟑 𝒙𝟕 + 𝒚) ∙ (𝒚 − 𝟑 𝒙𝟕 )
Megoldás:
Alkalmazzuk a nevezetes azonosságokat.
(2 + 𝑥)2 = 22 + 2 ∙ 2 ∙ 𝑥 + 𝑥 2 = 4 + 4𝑥 + 𝑥 2
9
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
(2𝑎 − 6𝑏) · (6𝑏 + 2𝑎) = (2𝑎 − 6𝑏) · (2𝑎 + 6𝑏) = (2𝑎)2 − (6𝑏)2 = 4𝑎2 − 36𝑏 2
2 2 2 2 2 2 4
(3 𝑥 7 + 𝑦) ∙ (𝑦 − 3 𝑥 7 ) = (𝑦 + 3 𝑥 7 ) ∙ (𝑦 − 3 𝑥 7 ) = 𝑦 2 − (3 𝑥 7 ) = 𝑦 2 − 9 𝑥14
18. Add meg a hiányzó tagokat úgy, hogy teljes négyzeteket kapjunk!
Megoldás:
Pótoljuk ki a kifejezéseket úgy, hogy nevezetes azonosságokat kapjunk.
𝑎2 + ⋯ + 9𝑏 2 → 𝑎2 + 6𝑎𝑏 + 9𝑏 2 = (𝑎 + 3𝑏)2
1 4 1 2 4 1 2 2
𝑥 2 − ⋯ + 49 𝑦 2 → 𝑥 2 − 21 𝑥𝑦 + 49 𝑦 2 = (6 𝑥 − 7 𝑦)
36 36
10
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
16 24 16 24 9 4 3 2
𝑥 8 − 35 𝑥 6 + ⋯ → 𝑥 8 − 35 𝑥 6 + 49 𝑥 4 = (5 𝑥 4 − 7 𝑥 2 )
25 25
Megoldás:
Alkalmazzuk a nevezetes azonosságokat.
𝑎6 − 𝑏 6 = (𝑎 − 𝑏) ∙ (𝑎5 + 𝑎4 𝑏 + 𝑎3 𝑏 2 + 𝑎2 𝑏 3 + 𝑎𝑏 4 + 𝑏 5 )
11
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
(3 + 𝑥 + 𝑦) · (3 − 𝑥 − 𝑦) = (3 + 𝑥 + 𝑦) · [3 − (𝑥 + 𝑦)] =
= 32 − (𝑥 + 𝑦)2 = 9 − 𝑥 2 − 2𝑥𝑦 − 𝑦 2
Megoldás:
A teljes négyzetté alakításhoz az első két tagot kell átalakítanunk nevezetes azonossággá, de
mivel az azonosság alapján adódna egy harmadik tag is, ezért azt utólag le kell vonnunk ahhoz,
hogy a kifejezés értéke ne változzon.
Egy másik megoldás lehet a TEVE (teszek – veszek) - szabály alkalmazása: az első két tagot
kiegészítjük egy harmadikkal úgy, hogy a három tag egy nevezetes azonosságot alkosson, majd
a beillesztett tagot le is vonjuk, hogy a kifejezés értéke ne változzon.
Abban az esetben, ha az 𝑥 2 együtthatója nem négyzetszám, akkor először azt célszerű kiemelni
az első két tagból, majd a megmaradó két tagot kell átalakítanunk az előzőkhöz hasonlóan.
𝑥 2 + 4𝑥 − 11 = (𝑥 + 2)2 − 4 − 11 = (𝑥 + 2)2 − 15
= 2 ∙ (𝑥 + 4)2 − 40
= 5 ∙ (𝑥 − 2)2 − 23
12
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟔𝟎𝟎𝒙𝟑 − 𝟓𝟒𝒙𝒚𝟒 𝟏 − 𝒙𝟖
Megoldás:
A kifejezések szorzattá alakításához alkalmazzuk a következőket: nevezetes azonosság,
kiemelés, teljes négyzetté alakítás.
𝑥 2 − 10𝑥 + 25 = (𝑥 − 5)2 = (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 − 5)
1 9 1 3 1 3
𝑎2 − 64 𝑏10 = (4 𝑎 − 8 𝑏 5 ) ∙ (4 𝑎 + 8 𝑏 5 )
16
8𝑎2 𝑏 3 − 24𝑎4 𝑏 2 + 18𝑎6 𝑏 = 2𝑎2 𝑏 ∙ (4𝑏 2 − 12𝑎2 𝑏 + 9𝑎4 ) = 2𝑎2 𝑏 ∙ (2𝑏 − 3𝑎2 )2
13
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
1 − 𝑥 8 = (1 − 𝑥 4 ) ∙ (1 + 𝑥 4 ) = (1 − 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 4 ) =
= (1 − 𝑥) ∙ (1 + 𝑥) ∙ (1 + 𝑥 2 ) ∙ (1 + 𝑥 4 )
= (𝑥 − 7) ∙ (4𝑎 − 𝑏)
𝒙𝟑 − 𝟖 𝟏𝟎𝟎𝟎𝒂𝟑 + 𝒃𝟑
𝒙𝟐 + 𝟏𝟐𝒙 + 𝟏𝟏 𝒂𝟐 − 𝟏𝟔𝒂 + 𝟏𝟓
𝟔𝒙𝟐 + 𝟏𝟑𝒙 + 𝟕 𝒙𝟒 + 𝟒
Megoldás:
A kifejezések szorzattá alakításához alkalmazzuk a következőket: nevezetes azonosság,
kiemelés, teljes négyzetté alakítás.
𝑥 3 − 8 = (𝑥 − 2) · (𝑥 2 + 2𝑥 + 4)
= (𝑥 + 6 − 5) · (𝑥 + 6 + 5) = (𝑥 + 1) · (𝑥 + 11)
= (𝑎 − 8 − 7) ∙ (𝑎 − 8 + 7) = (𝑎 − 15) ∙ (𝑎 − 1)
6𝑥 2 + 13𝑥 + 7 = 6𝑥 2 + 6𝑥 + 7𝑥 + 7 = 6𝑥 ∙ (𝑥 + 1) + 7 ∙ (𝑥 + 1) = (𝑥 + 1) ∙ (6𝑥 + 7)
14
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
= 𝑎 · (𝑎 + 3)2 + 2 · (𝑎 + 3) = (𝑎 + 3) · [𝑎 · (𝑎 + 3) + 2] =
= (𝑎 + 3) · (𝑎2 + 3𝑎 + 2) = (𝑎 + 3) · (𝑎2 + 2𝑎 + 1 + 𝑎 + 1) =
= (𝑎 + 3) · (𝑎 + 2) · (𝑎 + 1)
𝑥 4 − 2𝑥 3 − 2𝑥 2 − 2𝑥 − 3 = 𝑥 4 − 2𝑥 3 − 3𝑥 2 + 𝑥 2 − 2𝑥 − 3 =
= 𝑥 2 · (𝑥 2 − 2𝑥 − 3) + 𝑥 2 − 2𝑥 − 3 = (𝑥 2 − 2𝑥 − 3) · (𝑥 2 + 1) =
= (𝑥 2 − 2𝑥 + 1 − 4) · (𝑥 2 + 1) = [(𝑥 − 1)2 − 4] · (𝑥 2 + 1) =
Megoldás:
A törtek nevezőjében szereplő kifejezések értéke nem lehet 0, mert a 0 – val való osztást nem
értelmezzük. Amennyiben a nevezőben bonyolultabb kifejezés szerepel, akkor célszerű (ha
lehet) azt szorzattá alakítani. Mivel egy szorzat értéke akkor 0, ha valamelyik tényezője 0, ezért
ezt követően a szorzat tényezői nem lehetnek egyenlők 0 - val.
𝑎−5≠0 → 𝑎≠5
𝑥 − 3𝑦 ≠ 0 → 𝑥 ≠ 3𝑦
5≠0 → 𝑎∈ℝ
𝑎𝑏 − 5𝑎 + 2𝑏 − 10 = 𝑎 ∙ (𝑏 − 5) + 2 ∙ (𝑏 − 5) = (𝑏 − 5) ∙ (𝑎 + 2) ≠ 0
→ 𝑏−5≠0 → 𝑏≠5
𝑎+2≠0 → 𝑎 ≠ −2
15
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
9
2𝑎 + 9 ≠ 0 → 𝑎 ≠ −2
𝟏𝟒𝟑𝒓𝟒 𝒔𝟖 𝒕𝟓 𝟓𝒂 𝒊𝒌𝟑
𝟔𝟔𝒓𝟓 𝒔𝟐 𝒕𝟑 𝟓𝒂 + 𝟏𝟓𝒃 𝒊𝟐 𝒌 − 𝒊𝒌𝟐
𝟐𝒙 + 𝟒 𝟑𝒂𝟐 − 𝟑 𝒄𝟐 − 𝟔𝒄 + 𝟗
𝒙𝟐 − 𝟒 𝟕𝒂 + 𝟕 𝟗 − 𝟑𝒄
Megoldás:
Először (ha lehet) alakítsuk szorzattá a számlálóban és nevezőben levő kifejezést is. Ezt
követően a számlálóban és nevezőben megjelenő közös tényezőkkel egyszerűsíthetjük a törtet.
5𝑎 5𝑎 𝑎
= 5 ∙ (𝑎 + 3𝑏) = 𝑎 + 3𝑏
5𝑎 + 15𝑏
𝑖𝑘 3 𝑖𝑘 3 𝑘2
= 𝑖𝑘 ∙ (𝑖 − 𝑘) = 𝑖 − 𝑘
𝑖2𝑘 − 𝑖𝑘 2
16
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
5𝑦 + 15 5 ∙ (𝑦 + 3) 5
= 6 ∙ (𝑦 + 3) = 6
6𝑦 + 18
𝑏−𝑎 − (𝑎 − 𝑏)
= = −1
𝑎−𝑏 𝑎−𝑏
2𝑥 + 4 2 ∙ (𝑥 + 2) 2
= (𝑥 − 2) ∙ (𝑥 + 2) = 𝑥 − 2
𝑥2 −4
3𝑎2 − 3 3 ∙ (𝑎2 − 1) 3 ∙ (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) 3 ∙ (𝑎 − 1)
= = =
7𝑎 + 7 7 ∙ (𝑎 + 1) 7 ∙ (𝑎 + 1) 7
𝑎𝑥 + 𝑏𝑥 − 𝑎𝑦 − 𝑏𝑦 𝑥 ∙ (𝑎 + 𝑏) − 𝑦 ∙ (𝑎 + 𝑏) (𝑎 + 𝑏) ∙ (𝑥 − 𝑦) 𝑎+𝑏
= = =
7𝑥 − 7𝑦 7 ∙ (𝑥 − 𝑦) 7 ∙ (𝑥 − 𝑦) 7
2𝑥 + 4
→ Egyszerűsítés előtt: 𝑥 2 − 4 ≠ 0 → 𝑥 ≠ 2 és 𝑥 ≠ −2
𝑥2 − 4
→ Egyszerűsítés után: 𝑥 ≠ 2
17
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝒂𝟑 − 𝒂𝟐 − 𝒂 + 𝟏 𝒙𝟐 + 𝟑𝒙 + 𝟐 𝟑𝒂 + 𝟔
𝒂𝟒 − 𝟐𝒂𝟐 +𝟏 𝒙𝟐 + 𝟒𝒙 + 𝟑 𝒂𝟑 + 𝟖
𝒙𝟐
𝟏− 𝟐 (𝒙𝟐 −𝒚𝟐 −𝒛𝟐 −𝟐𝒚𝒛) · (𝒙+𝒚−𝒛) (𝒂+𝟏) · (𝒂𝟖 +𝒂𝟒 +𝟏)
𝒙 −𝟏
𝟑𝒙 − 𝟏 (𝒙+𝒚+𝒛) · (𝒙𝟐 +𝒛𝟐 −𝟐𝒙𝒛−𝒚𝟐 )
𝟐+ (𝒂𝟒 −𝒂𝟐 +𝟏) · (𝒂𝟐 +𝒂+𝟏)
𝟏−𝒙
Megoldás:
Először (ha lehet) alakítsuk szorzattá a számlálóban és nevezőben levő kifejezést is. Ezt
követően a számlálóban és nevezőben megjelenő közös tényezőkkel egyszerűsíthetjük a törtet.
𝑎3 − 𝑎2 − 𝑎 + 1 𝑎2 ∙ (𝑎 − 1) − (𝑎 − 1) (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) (𝑎 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) 1
= = (𝑎2 − 1) ∙ (𝑎2 − 1) = (𝑎 − 1) ∙ (𝑎 + 1) ∙ (𝑎2 − 1) = 𝑎 + 1
𝑎4 − 2𝑎2 +1 (𝑎2 − 1)2
𝑥 2 + 3𝑥 + 2 𝑥 2 + 2𝑥 + 𝑥 + 2 𝑥 ∙ (𝑥 + 2) + (𝑥 + 2) (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 + 1) (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 + 1) 𝑥+2
= (𝑥 + 2)2 − 4 + 3 = = (𝑥 + 2 − 1) ∙ (𝑥 + 2 + 1) = (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 + 3) = 𝑥 + 3
𝑥 2 + 4𝑥 + 3 (𝑥 + 2)2 − 1
3𝑎 + 6 3 ∙ (𝑎 + 2) 3
= (𝑎 + 2) ∙ (𝑎2 − 2𝑎 + 4) = 𝑎2 − 2𝑎 + 4
𝑎3 + 8
𝑥2 𝑥2 − 1 − 𝑥2 −1
1− 2 −1 1−𝑥 −1 −(𝑥−1) 1
𝑥 −1 𝑥2 − 1 𝑥2 − 1
3𝑥 − 1 = 2 − 2𝑥 + 3𝑥 − 1 = 1+𝑥 = (𝑥−1) · (𝑥+1) · 1 + 𝑥 = (𝑥−1) · (𝑥+1) · = (𝑥+1)2
2+ 𝑥+1
1−𝑥 1−𝑥 1−𝑥
2
(𝑎+1) · (𝑎8 +𝑎4 +1) (𝑎+1) · (𝑎8 +2𝑎4 +1−𝑎4 ) (𝑎+1) · [(𝑎4 +1) −𝑎4 ]
(𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1)
= (𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1)
= (𝑎4 −𝑎2 +1) · (𝑎2 +𝑎+1) =
2
(𝑎+1) · [(𝑎2 +1) −𝑎2 ] (𝑎+1) · (𝑎2 +1−𝑎) · (𝑎2 +1+𝑎)
= = =
𝑎2 +𝑎+1 𝑎2 +𝑎+1
= (𝑎 + 1) · (𝑎2 − 𝑎 + 1) = 𝑎3 + 1
18
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
(𝟒𝒂+𝒃) · (𝟒𝒂−𝒃) − (𝟑𝒂+𝟐𝒃)𝟐 + 𝟓𝒃𝟐 (𝟑𝒂−𝟏) · (𝟐𝒂+𝟏)𝟐 − 𝟑𝒂 · (𝟐𝒂+𝟑)𝟐 + 𝟏 (𝟐𝒙+𝟏)𝟐 − (𝟑𝒙−𝟏) · (𝟑𝒙+𝟏)+𝟓𝒙𝟐
𝟕𝒂−𝟏𝟐𝒃 −𝟐𝟖𝒂 𝟐𝒙+𝟏
Megoldás:
A zárójelek felbontása és a lehetséges összevonások után végezzük el az egyszerűsítéseket.
(4𝑎+𝑏) · (4𝑎−𝑏) − (3𝑎+2𝑏)2 + 5𝑏2 16𝑎2 −𝑏 2 −(9𝑎2 +12𝑎𝑏+4𝑏 2 )+5𝑏2 16𝑎2 −𝑏 2 −9𝑎2 −12𝑎𝑏−4𝑏2 +5𝑏2
= = =
7𝑎−12𝑏 7𝑎−12𝑏 7𝑎−12𝑏
Megoldás:
A zárójelek felbontása és a lehetséges összevonások után végezzük el az egyszerűsítéseket.
(𝑎−𝑏)3 − 3𝑎𝑏 · (𝑎+𝑏) + 𝑏3 𝑎3 −3𝑎2 𝑏+3𝑎𝑏 2 −𝑏3 −3𝑎2 𝑏−3𝑎𝑏 2 +𝑏3 𝑎3 −6𝑎2 𝑏 𝑎2 · (𝑎−6𝑏)
= = = = 𝑎2
𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏 𝑎−6𝑏
19
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟑
(𝟐𝒙)𝟐 ∙ 𝒚 (𝒙−𝟒 ) 𝟔𝒂𝟑 𝟏𝟎𝒂𝒃𝟖 𝟒𝒃𝟏𝟏 𝒙𝟐 − 𝟔𝒙 + 𝟗 𝒙𝟐 + 𝟔𝒙 + 𝟗
∙ −𝟗 ∙ : ∙
𝟔 ∙ 𝒙𝟓 ∙ 𝒙𝟕 (𝒙𝟐 ∙ 𝒚𝟔 ) 𝟓𝒃−𝟐 𝟑𝒂𝟓 𝒂𝟔 𝒙𝟐 − 𝟗 𝒙𝟐 + 𝟑𝒙
Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először az osztást át kell írnunk szorzássá. Ezt követően a nevezőben
és a számlálóban levő kifejezést is (ha lehet) alakítsuk szorzattá. Végül a szorzások elvégzése
előtt, egyszerűsítsünk a megfelelő tényezőkkel.
3
(2𝑥)2 ∙ 𝑦 (𝑥 −4 ) 4𝑥 2 𝑦 𝑥 −12 4𝑥 −10 𝑦 2𝑥 −4 𝑦 55 2𝑦 55
∙ = ∙ 𝑥 −18 𝑦 −54 = 6𝑥 −6 𝑦 −54 = =
6 ∙ 𝑥5 ∙ 𝑥 7 (𝑥 2 ∙ 𝑦 6 )−9 6𝑥 12 3 3𝑥 4
(x − 5) ∙ (x + 2)
= = 𝑥 2 − 3𝑥 − 10
1
20
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először az osztást át kell írnunk szorzássá. Ezt követően a nevezőben
és a számlálóban levő kifejezést is (ha lehet) alakítsuk szorzattá. Végül a szorzások elvégzése
előtt, egyszerűsítsünk a megfelelő tényezőkkel.
𝑎2 − 5𝑎 + 6 𝑎2 + 3𝑎 𝑎2 − 2𝑎 − 3𝑎 + 6 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) 𝑎 ∙ (𝑎 − 2) − 3 ∙ (𝑎 − 2) 𝑎 ∙ (𝑎 + 3)
∙ = 𝑎2 + 3𝑎 + 4𝑎 + 12 ∙ = 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) + 4 ∙ (𝑎 + 3) ∙ =
𝑎2 + 7𝑎 + 12 𝑎2 − 4𝑎 − 4 (𝑎 − 2)2 (𝑎 − 2)2
(𝑎 − 3) ∙ (𝑎 − 2) 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) 𝑎 ∙ (𝑎 − 3) 𝑎2 − 3𝑎
= (𝑎 ∙ = (𝑎 =
+ 4) ∙ (𝑎 + 3) (𝑎 − 2)2 + 4) ∙ (𝑎 − 2) 𝑎2 − 2𝑎 − 8
21
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟐𝒂 + 𝟓 𝟐𝒂 − 𝟑 𝒂−𝒃 𝟐𝒂 − 𝟑𝒃 𝟒𝒂 − 𝟓𝒃
− 𝟐𝒂 − −
𝟒 𝟓 𝟓 𝒂𝟐 𝒃 𝒂𝒃𝟐
Megoldás:
A műveletek elvégzéséhez először közös nevezőre kell hoznunk a törteket, amihez a nevezők
legkisebb közös többszörösét célszerű választanunk. A közös nevező meghatározásához
célszerű (ha lehet) szorzattá alakítanunk a nevezőket. A közös nevező megállapítása után a
törteket bővítsük úgy, hogy a nevezőjük a közös nevező legyen: amennyivel szorozzuk a
nevezőt, annyival szorozzuk a számlálót is. Végül vonjuk össze a törteket, s a kapott törtet
hozzuk a legegyszerűbb alakra.
Összevonáskor figyelni kell arra, hogy a törtvonás zárójelet helyettesít, vagyis ha valamelyik
tört előtt negatív jel szerepel, akkor a számlálóban levő kifejezést zárójelbe kell tennünk.
Abban az esetben, ha két tag különbségére lenne szükségünk a közös nevezőhöz, de a két tört
nevezőjében fordított sorrendben állnak a tagok, akkor ki kell emelnünk az egyik nevezőből
(−1) – et. Ezt követően, ha a (−1) – szeres szorzót el szeretnénk hagyni a nevezőből, akkor a
tört előjelét kell megváltoztatnunk.
2𝑎 − 3𝑏 4𝑎 − 5𝑏 𝑏 ∙ (2𝑎 − 3𝑏) 𝑎 ∙ (4𝑎 − 5𝑏) 2𝑎𝑏 − 3𝑏 2 − 4𝑎2 + 5𝑎𝑏 −4𝑎2 − 3𝑏2 + 7𝑎𝑏
− = − = =
𝑎2 𝑏 𝑎𝑏 2 𝑎2 𝑏 2 𝑎2 𝑏 2 𝑎2 𝑏2 𝑎2 𝑏 2
𝑎+3 5−𝑎 𝑎 ∙ (𝑎 + 3) (5 − 𝑎) ∙ (𝑎 − 1) 𝑎2 + 3𝑎 + 5𝑎 − 𝑎2 − 5 + 𝑎 9𝑎 − 5
+ = 𝑎 ∙ (𝑎 − 1) + = = 𝑎 ∙ (𝑎−1)
𝑎−1 𝑎 𝑎 ∙ (𝑎 − 1) 𝑎 ∙ (𝑎 − 1)
22
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟑𝒙 + 𝟏 𝟐𝒙 − 𝟑 𝟓𝒙 − 𝟐 𝟏 𝟑 𝒑 𝟒𝒙 − 𝟑 𝟒 + 𝟓𝒙 𝟑 + 𝒙 − 𝟏𝟎𝒙𝟐
+ − − 𝟐𝒑 + 𝟔 − 𝟐𝒑𝟐 − 𝟏𝟐𝒑 + 𝟏𝟖 − 𝟑 + 𝟐𝒙 −
𝒙 𝒙+𝟏 𝒙−𝟏 𝒑−𝟑 𝟑 − 𝟐𝒙 𝟒𝒙𝟐 − 𝟗
Megoldás:
A közös nevező meghatározásához célszerű (ha lehet) szorzattá alakítanunk a nevezőket.
2 ∙ (𝑥2 + 2𝑥 + 1) − (𝑥 2 + 2𝑥) 2𝑥 2 + 4𝑥 + 2 − 𝑥 2 − 2𝑥 𝑥 2 + 2𝑥 + 2
= = = 2𝑥 ∙ (𝑥 2 − 1)
2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) 2𝑥 ∙ (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1)
−2 −2 2
= 𝑎 − 1 = − (1 − 𝑎) = 1 − 𝑎
23
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
1 3 𝑝 1 3 𝑝
− 2𝑝 + 6 − 2𝑝2 − 12𝑝 + 18 = 𝑝 − 3 − 2 ∙ (𝑝 + 3) − 2 ∙ (𝑝 − 3)2 =
𝑝−3
2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3) 3 ∙ (𝑝 − 3)2 𝑝 ∙ (𝑝 + 3)
= 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 − 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 − 2 ∙ (𝑝 + 3) ∙ (𝑝 − 3)2 =
2 ∙ (2𝑥 + 3) ∙ (2𝑥 − 3)
= = −2
− (2𝑥 + 3) ∙ (2𝑥 − 3)
𝑥+3 2𝑥−1 𝑥−3 𝑥+3 2𝑥−1 𝑥−3 (𝑥+3) ∙ (𝑥−1) (2𝑥−1) ∙ (𝑥+1) 𝑥−3
+ − 𝑥 2 −1 = 𝑥+1 + −(𝑥−1) − (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) = (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) − (𝑥+1) ∙ (𝑥−1)
− (𝑥+1) ∙ (𝑥−1) =
1+𝑥 1−𝑥
𝑥 2 − 𝑥 + 3𝑥 − 3 − (2𝑥 2 + 2𝑥 − 𝑥 − 1) − (𝑥 − 3) −𝑥 2 + 1 − (𝑥 2 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) = (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1) =
− (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= (𝑥 + 1) ∙ (𝑥 − 1)
= −1
−12𝑎 12𝑎
= − (1 − 𝑎3 ) = 1 − 𝑎3
24
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
7 1 1 7 1 1
+ 2𝑎2 + 3𝑎𝑏 − 4𝑎𝑏 − 6𝑏2 = 2 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) ∙ (2𝑎 − 3𝑏) + 𝑎 ∙ (2𝑎 + 3𝑏) − 2𝑏 ∙ (2𝑎 − 3𝑏) =
8𝑎2 − 18𝑏 2
4𝑎𝑏 − 3𝑏2 − 𝑎2
= 𝑎𝑏 ∙ (4𝑎2 − 9𝑏2 )
𝒙𝟐 − 𝟒 𝒙 − 𝟐 𝒃+𝟓 𝟗
:𝒙+𝟑 − 𝟐 · (𝟏 − 𝒃 + 𝟓)
𝒙+𝟑 𝒃𝟐 − 𝟏𝟔
𝒂𝟐 − 𝟗 𝟓 𝟑 − 𝟒𝒙 𝒙
: (𝟏 − 𝒂 + 𝟐) (𝟐𝒙 + 𝟏 + 𝟐) : 𝟐𝒙 + 𝟏
𝒂+𝟐
Megoldás:
Vonjuk össze a zárójelben szereplő törteket, majd végezzük el a szorzásokat, illetve osztásokat.
𝑥2 − 4 𝑥 − 2 (𝑥 − 2) · (𝑥 + 2) 𝑥+3
:𝑥+3− 2 = · 𝑥−2 − 2 = 𝑥 + 2 − 2 = 𝑥
𝑥+3 𝑥+3
3 − 4𝑥 𝑥 3 − 4𝑥 4𝑥 + 2 2𝑥 + 1 5 2𝑥 + 1 5
(2𝑥 + 1 + 2) : 2𝑥 + 1 = (2𝑥 + 1 + 2𝑥 + 1) · = 2𝑥 + 1 · =𝑥
𝑥 𝑥
25
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟐 𝟐
𝟏 + 𝟐𝒙 𝒙 𝒙
− + 𝟑 𝟐 𝒂+𝟏 𝟔 𝒂+𝟑 𝟒𝒂𝟐 − 𝟒
𝟒 + 𝟐𝒙 𝟑𝒙 − 𝟔 𝟒 − 𝒙
𝟔 + 𝟏𝟑𝒙 (𝟐𝒂 − 𝟐 + 𝟐𝒂𝟐 − 𝟐 − 𝟐𝒂 + 𝟐) ∙ 𝟑
𝟐𝟒 − 𝟏𝟐𝒙
𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟓𝒂 𝟓𝒙 𝟏𝟎𝒂𝒙 𝒂 𝒙 𝟐𝒂𝒙
(𝒂 − 𝟏 + 𝒂 + 𝟏) : (𝒂 − 𝟏 − 𝒂 + 𝟏) (𝒂 + 𝒙 + + ) ∙ (𝒂 + 𝒙 + 𝒂 − 𝒙 − 𝒂𝟐 − 𝒙𝟐 )
𝒂−𝒙 𝒂𝟐 − 𝒙𝟐
𝟐𝒂 + 𝟐 𝒂 𝟐𝒂 + 𝟐 𝟏 𝟏 𝟏
(𝒂𝟐 + 𝟐𝒂 + )∙ −𝒂 (𝒙𝟐 − 𝟏) ∙ ( − 𝒙 + 𝟏 + 𝟏)
𝟐𝒂 + 𝟒 𝒂+𝟐 𝒙−𝟏
𝟏 𝟐𝒙 𝟏 𝒂𝟐 − 𝟑𝒂𝒃 𝒂 𝒃 𝟐𝒂𝒃
(𝟏 + 𝒙 + 𝟏 − 𝒙𝟐) ∙ (𝒙 − 𝟏) ( + 𝒃) : (𝒂 + 𝒃 − 𝒃 − 𝒂 − 𝒂𝟐 − 𝒃𝟐 )
𝒂+𝒃
Megoldás:
Vonjuk össze a zárójelben szereplő törteket, majd végezzük el a szorzásokat, illetve osztásokat.
2 2 2 2
1 + 2𝑥 𝑥 𝑥 1+2𝑥 𝑥 𝑥
3
− + 3 2 − +
2 · (2+𝑥) 3 · (𝑥−2) (2−𝑥) · (2+𝑥) 3 · (1+2𝑥) · (2−𝑥)+2𝑥 · (2+𝑥)+4𝑥 2 12 · (2−𝑥)
4 + 2𝑥 3𝑥 − 6 4 − 𝑥
6 + 13𝑥 = 6+13𝑥 = · =
6 · (2−𝑥) · (2+𝑥) 6+13𝑥
24 − 12𝑥 12 · (2−𝑥)
26
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
20 ∙ (𝑥 + 5) 𝑥−5 2
= 2 ∙ (𝑥 − 5) ∙ (𝑥 + 5) ∙ =𝑥
5𝑥
2𝑎 ∙ (𝑎 + 𝑏) (𝑎 − 𝑏) ∙ (𝑎 + 𝑏)
= ∙ (𝑎 + 𝑏)2 = 2𝑎
𝑎−𝑏
2𝑎 + 2 𝑎 2𝑎 + 2 1 4𝑎 + 4 + 𝑎2 2 ∙ (𝑎 + 1) 1 (𝑎 + 2)2 2 ∙ (𝑎 + 1) 1
(𝑎2 + 2𝑎 + )∙ −𝑎 = ∙ − 𝑎 = 2𝑎 ∙ (𝑎 + 2) ∙ −𝑎=
2𝑎 + 4 𝑎+2 2𝑎 ∙ (𝑎 + 2) 𝑎+2 𝑎+2
𝑎+1 1 𝑎
= −𝑎 =𝑎 =1
𝑎
1 1 𝑥 + 1 − (𝑥 − 1) + 𝑥 2 − 1
(𝑥 2 − 1) ∙ ( − 𝑥 + 1 + 1) = (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1) ∙ = 𝑥2 + 1
𝑥−1 (𝑥 − 1) ∙ (𝑥 + 1)
27
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝑐 · (16−𝑐) 3+2𝑐 2−3𝑐 𝑐−1 16𝑐−𝑐 2 −(3+2𝑐) · (𝑐+2)−(2−3𝑐) · (𝑐−2) 𝑐·(𝑐 2 +4𝑐+4)
𝑐−[ + − ] : 𝑐 3 +4𝑐 2+4𝑐 = 𝑐 − · =
𝑐 2 −4 2−𝑐 𝑐+2 (𝑐−2) · (𝑐+2) 𝑐−1
𝑦2 + 𝑥2 2 𝑥3 𝑦3 (𝑥 + 𝑦)2 𝑥3 𝑦3 𝑥𝑦
= [𝑥2 𝑦2 · (𝑥 + 𝑦)2 + 𝑥𝑦 · (𝑥 + 𝑦)2 ] · 𝑥 − 𝑦 = 𝑥2 𝑦2 · (𝑥 + 𝑦)2 · 𝑥 − 𝑦 = 𝑥 − 𝑦
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
𝑎𝑏 𝑎𝑏 𝑎2 𝑏 𝑎2 − 𝑎𝑏 − 𝑎𝑏 𝑎𝑏 − 𝑎𝑏 + 𝑏 2 𝑎2 2𝑎 − 𝑏
(𝑎 − 𝑎 − 𝑏) : (𝑎 − 𝑏 − 𝑏) − 2𝑏2 · (2 − 𝑎) = : − 2𝑏2 · =
𝑎−𝑏 𝑎−𝑏 𝑎
3𝑎
Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve a következőt kapjuk: − 2𝑏 = −6.
3𝑎 − 2𝑏 3 · 4𝑏 − 2𝑏 10𝑏
Ezek alapján a megoldás: = = = 2.
𝑎+𝑏 4𝑏 + 𝑏 5𝑏
28
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟖𝟎𝒂 𝟐𝒂 + 𝟓 𝟐𝒂 − 𝟓
35. Bizonyítsd be, hogy a : (𝟐𝒂 − 𝟓 − 𝟐𝒂 + 𝟓) kifejezés értke minden egész 𝒂 esetén
𝟒𝒂 − 𝟏𝟎
páratlan szám!
Megoldás:
5 5
Írjuk fel a törtek értelmezési tartományát: 𝑎 ≠ 2 és 𝑎 ≠ − 2.
Mivel az értelmezési tartománynak minden egész megfelel, illetve a kapott kifejezésben egy
páros számhoz adunk hozzá 5 – öt, így teljesül az állítás.
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
29
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
𝑎3 + 𝑏 3 + 3 · (𝑎3 𝑏 + 𝑎𝑏 3 ) + 6 · (𝑎3 𝑏 2 + 𝑎2 𝑏 3 ) =
Megoldás:
A feltételből a következőket kapjuk: 𝑥 + 𝑦 = −𝑧; 𝑦 + 𝑧 = −𝑥; 𝑥 + 𝑧 = −𝑦.
𝑥 3 + 𝑥 2 𝑧 − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 𝑧 + 𝑦 3 = 𝑥 2 · (𝑥 + 𝑧) − 𝑥𝑦𝑧 + 𝑦 2 · (𝑧 + 𝑦)
30
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟏 𝟏
40. Mennyi lehet az 𝒙 + 𝒙 értéke, ha 𝒙 − 𝒙 = 𝟏?
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
1 2 1 1 1 2
(𝑥 − 𝑥) = 𝑥 2 − 2 + 𝑥 2 = 𝑥 2 + 2 + 𝑥 2 − 2 − 2 = (𝑥 + 𝑥) − 4
1 2
Ekkor a feladat feltételét behelyettesítve a következőt kapjuk: (𝑥 + 𝑥) = 12 + 4 = 5.
1 1
Ezek alapján a megoldás: 𝑥 + 𝑥 = √5, vagy 𝑥 + 𝑥 = −√5.
𝒂 𝒃 𝒄
−𝒄+𝒂−𝒅 (𝒂; 𝒃; 𝒄 ≠ 𝟎)
𝒃
Megoldás:
Írjuk fel a kifejezést egyetlen tört segítségével:
𝑎 𝑏 𝑐 𝑎2 𝑐 𝑎𝑏 2 𝑏𝑐 2 𝑎𝑏𝑐𝑑 𝑎2 𝑐 − 𝑎𝑏 2 + 𝑏𝑐 2 − 𝑎𝑏𝑐𝑑
− 𝑐 + 𝑎 − 𝑑 = 𝑎𝑏𝑐 − 𝑎𝑏𝑐 + 𝑎𝑏𝑐 − =
𝑏 𝑎𝑏𝑐 𝑎𝑏𝑐
𝟏𝟑𝒙 − 𝟖 𝑨 𝑩
42. A parciális törtekre bontás segítségével határozd meg a (𝒙 − 𝟐) · (𝟕𝒙 + 𝟒)
= 𝒙 − 𝟐 + 𝟕𝒙 + 𝟒
kifejezésben az 𝑨 és 𝑩 értékét!
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
13𝑥 − 8 𝐴 𝐵 𝐴 · (7𝑥 + 4) 𝐵 · (𝑥 − 2)
(𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)
= 𝑥 − 2 + 7𝑥 + 4 = (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4) + (7𝑥 + 4) · (𝑥 − 2) =
7𝐴𝑥 + 4𝐴 + 𝐵𝑥 − 2𝐵 (7𝐴 + 𝐵) · 𝑥 + 4𝐴 − 2𝐵
= (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)
= (𝑥 − 2) · (7𝑥 + 4)
31
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟏
43. Határozd meg 𝒂 és 𝒃 értékét, ha tudjuk, hogy minden 𝒙 ≠ 𝟐 ; 𝒙 ≠ 𝟑 esetén teljesül az
𝟓 𝒂 𝒃
= 𝟐𝒙 − 𝟏 + 𝒙 + 𝟑 összefüggés!
𝟐𝒙𝟐 + 𝟓𝒙 − 𝟑
Megoldás:
Alakítsuk át a kifejezést a következőképpen:
5 𝑎 𝑏 𝑎 · (𝑥 + 3) 𝑏 · (2𝑥 − 1)
= 2𝑥 − 1 + 𝑥 + 3 = (2𝑥 − 1) · (𝑥 + 3) + (𝑥 + 3) · (2𝑥 − 1) =
2𝑥 2 + 5𝑥 − 3
𝑎𝑥 + 3𝑎 + 𝑏 · 2𝑥 − 𝑏 𝑥 · (𝑎 + 2𝑏) + 3𝑎 − 𝑏
= =
2𝑥 2 − 𝑥 + 6𝑥 − 3 2𝑥 2 + 5𝑥 − 3
10 5
Ezek alapján a megoldás: 𝑎 = és 𝑏 = − 7.
7
Megoldás:
Készítsünk egy 3 soros táblázatot a következők szerint: az első sorba az együtthatókat, a
másodikba az 𝑥 – be helyettesített érték és a harmadik sor balra eső elemének szorzatát, a
harmadik sorba pedig az első két sor elemeinek az összegét írjuk be.
7 3 −1 0 5 2 −1
− −14 22 −42 84 −178 352
7 −11 21 −42 89 −176 351
32
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝟐𝟎𝟏𝟕
45. Mennyi az együtthatók összege az (𝟕𝒙𝟔 − 𝟔𝒙𝟓 + 𝟓𝒙𝟒 − 𝟒𝒙𝟑 − 𝟑𝒙𝟐 − 𝟐𝒙 + 𝟐)
kifejezés polinom alakjában?
Megoldás:
A polinomban az együtthatók összegét megkapjuk, ha a változó helyére 1 – et helyettesítünk.
a) (𝒙𝟖 + 𝒙𝟒 + 𝟏) ∶ (𝒙𝟐 + 𝒙 + 𝟏)
Megoldás:
Az osztásokat a maradékos osztáshoz hasonlóan végezzük el.
(𝑥 8 + 𝑥 4 + 1) ∶ (𝑥 2 + 𝑥 + 1) = 𝑥 6 − 𝑥 5 + 𝑥 3 − 𝑥 + 1
𝑥8 + 𝑥7 + 𝑥6
−𝑥 7 − 𝑥 6 + 𝑥 4 + 1
−𝑥 7 − 𝑥 6 − 𝑥 5
𝑥5 + 𝑥4 + 1
𝑥5 + 𝑥4 + 𝑥3
−𝑥 3 + 1
−𝑥 3 − 𝑥 2 − 𝑥
𝑥2 + 𝑥 + 1
𝑥2 + 𝑥 + 1
0
33
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
(𝑥 4 + 3𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6) ∶ (𝑥 + 2) = 𝑥 3 + 𝑥 2 + 𝑥 − 1
𝑥 4 + 2𝑥 3
𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6
𝑥 3 + 2𝑥 2
𝑥2 + 𝑥 + 6
𝑥 2 + 2𝑥
−𝑥 + 6
−𝑥 − 2
8
𝑥 4 + 3𝑥 3 + 3𝑥 2 + 𝑥 + 6 = (𝑥 + 2) ∙ (𝑥 3 + 𝑥 2 + 𝑥 − 1) + 8
𝒙𝟑 + 𝟑𝒙𝟐 𝒚 + 𝟑𝒙𝒚𝟐 + 𝒚𝟑
𝒙𝟐 − 𝒚𝟐
Megoldás:
Először alakítsuk szorzattá a nevezőt: 𝑥 2 − 𝑦 2 = (𝑥 + 𝑦) · (𝑥 − 𝑦).
(𝑥 3 + 3𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3 ) ∶ (𝑥 + 𝑦) = 𝑥 2 + 2𝑥𝑦 + 𝑦 2
𝑥3 + 𝑥2𝑦
2𝑥 2 𝑦 + 3𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
2𝑥 2 𝑦 + 2𝑥𝑦 2
34
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
𝑥𝑦 2 + 𝑦 3
0
Az (𝑥 − 𝑦) – nal történő osztás során a maradék nem 0 lesz, így azt nem alkalmazhatjuk a
szorzattá alakításhoz.
Megoldás:
A megoldások a következők: 𝐼; 𝐼; 𝐻; 𝐻; 𝐼; 𝐼; 𝐼; 𝐻; 𝐼; 𝐼; 𝐼.
35
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
49. Egy farmer lovat vásárolt 𝟔𝟎 dollárért és eladta a szomszédjának 𝟕𝟎 – ért. Később
rájött, hogy jobb üzletet is csinálhatott volna, ezért kölcsönkért a feleségétől
𝟏𝟎 dollárt, visszavásárolta a lovat a szomszédtól 𝟖𝟎 dollárért, és eladta a másik
szomszédjának 𝟗𝟎 – ért. Mennyit keresett az üzleten?
Megoldás:
A farmernek eredetileg volt 60 dollárja, s a végén lett 90. Mivel azonban a feleségének
visszaadta a kölcsönkért 10 dollárt, így az üzletből 20 dollár haszna maradt.
50. Egy szállodában három barát kibérelt 𝟑𝟎 dollárért egy lakosztályt, s fejenként
𝟏𝟎 − 𝟏𝟎 dollárt adtak a szolgának. Mikor azonban a szolga átadta az összeget a
tulajdonosnak, az rájött, hogy a lakosztály csak 𝟐𝟓 dollár, s így visszaküldött 𝟓 darab
egydollárost. A szolga felfele menet azon gondolkodott, hogy nem tudja szétosztani az
𝟓 darab érmét a három utazó között, így 𝟐 - t zsebre tett, az embereknek pedig
visszaadott fejenként 𝟏 − 𝟏 dollárt. Így végül mindenki 𝟗 dollárt fizetett, ami
𝟑 · 𝟗 = 𝟐𝟕 dollár, illetve 𝟐 dollár maradt a zsebben, s ez összesen 𝟑 · 𝟗 + 𝟐 = 𝟐𝟗
dollár. Hova tűnt a harmincadik dollár?
Megoldás:
A kérdés megfogalmazása helytelen, mert a 27 dollárból le kell vonni a 2 dollárt, s így marad
a lakosztály 25 dolláros ára.
36