You are on page 1of 61

GASZTRONÓMIA

Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport
Világbanki project

Készítette: Tusor András

Tartalomjegyzék
1. fejezet
A gasztronómia jelentősége
Táplálkozás különböző korokban
Őskori táplálkozás
Ókori táplálkozás
Középkori táplálkozás
A magyar konyha és gasztronómiai kialakulása
Összefoglaló kérdések
2. fejezet
A magyar konyha jellemzői
Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai és ünnepi hagyományai
Észak - Magyarország
Alföld
Dunántúl
Hazai gasztronómiai hagyományok
Összefoglaló kérdések
3. fejezet
Nemzetek konyhái és étkezési szokásai
A francia konyha és étkezési szokásai
Az olasz konyha és étkezési szokásai
Az angol konyha és étkezési szokásai
A német konyha és étkezési szokásai
Az osztrák konyha és étkezési szokásai
A svájci konyha és étkezési szokásai
A Benelux államok konyhája és étkezési szokásai
A skandináv népek konyhája és étkezési szokásai
A spanyol konyha és étkezési szokásai
A bolgár, görög, albán konyha és étkezési szokásai
A török konyha és étkezési szokásai
A román konyha és étkezési szokásai
Az orosz konyha és étkezési szokásai
A lengyel konyha és étkezési szokásai
A távol - keleti konyha és étkezési szokásai
Az észak - amerikai konyha és étkezési szokása
Összefoglaló kérdések
4. fejezet
Vallási étkezési előírások
A zsidó vallás étkezési előírásai
Zsidó ünnepek étkezése
A katolikus keresztény vallás étkezési előírásai
Vallási ünnepek étkezése
Az iszlám vallás ünnepei és étkezési előírásai
Összefoglaló kérdések

1. fejezet

A gasztronómia jelentősége

A gasztronómia görög szó, jelentése ínyencség, az ételek és italok szakértő ismerete, kifinomult
élvezése, az étkezés művészete. További jelentése szakácsművészet, ínyencmesterség, tágabb
értelemben pedig a terítés, a felszolgálás művészete, az étkezés kultúrája, de magában foglal
mindent, ami az étkezéssel kapcsolatos. Így ír erről Prillant Savarin "Az ízlés fiziológiája" c.
művében: "aki részt vett valaha egy pompás lakomán, amelyet tükrökkel, szobrokkal és
virágokkal díszített, szépasszonyokkal teli teremben tartottak meg, amelyben illatszerek és lágy
kellemes zene hangja árad szerte, az ilyen ember minden szellemi megerőltetés nélkül át fogja
látni, hogy az összes tudományok hozzájárultak az ízlés élvezetének növeléséhez és illő
keretekbe foglalásához".

TÁPLÁLKOZÁS KÜLÖNBÖZŐ KOROKBAN

"Az ebéd készítéséhez végy mindenek előtt egy hosszú hegyes botot, amellyel kiáshatod a föld
alatti gombákat, lecsapolhatod a tölgyfáról az érett makkot, feltör- heted a magvakat,
felpattinthatod a különféle héjakat. Azután keress egy jóformájú mélyedést a sziklában, töltsd
meg eső- vagy forrásvízzel. Halmozz fel mellette köveket... a kőhalom felett gyújts jókora tüzet,
s tüzelj egy - két óra hosszat, míg át nem tüzesednek a kövek. Ekkor dobj a vízbe egyet, aztán
még egyet, egészen addig folytasd, míg a víz forrni nem kezd. Most tedd a vízbe a megtisztított
pitypangot, vadspárgát, a lehajazott makkot és csipkebogyót. Adj hozzá sós vizet,
vadrózsaszirmot, s most már addig dobj a főzetbe újabb és újabb tüzes köveket, míg a zöldségek
és a magvak meg nem puhulnak..." (Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában) A
fent leírt receptet a híres francia mesterszakács, Raymond Oliver régészeti kutatások, részint Új
- Guinea belsejében végzett néprajzi megfigyelések alapján írta le.

Őskori táplálkozás

Az őskőkorszak emberét a szükség kényszere és a tapasztalat rávezette, hogy felfedezze saját
környezetének titkait. Birtokba vette a természet gerjesztette tüzet, megismerte a sütést, a főzést
és a húsokat konzerváló füstölést. Gyűjtött, felhasznált mindent ami ehetőnek bizonyult. A tűz
felfedezéséig nyersen evett magvakat, bogyókat, édesleveleket, gombákat, gyökereket. Kutatott
madarak, tojások után, zsákmányolt mókust, vakondot, hörcsögöt, kivájta a földből a rovarokat,
a bogarakat. Gyűjtött kagylót, csigákat, de elfogyasztotta az elhullott állatokat és a folyó által
partra vetett halakat is. Sok évnek kellett eltelni, amíg rájött, hogy a tűzbe ejtett mag héja
könnyebben ledörzsölhető, ízletesebb, puhább. Az emberiség egész történetének alakulásában
meghatározó szerepet játszott a tűz felfedezése. Az első "ételkészítési művelet" a sütés volt,
melyhez sziklalapot használtak. Tüzet raktak rajta, s addig táplálták gallyakkal, fahasábokkal,
amíg a kő át nem tüzesedett. A forró sziklán, nyárson, hamvadó parázsban sütötte meg az
ősember a madártojásokat, a halakat. A sütéshez képest időben jóval később jelent meg az
ősember ételkészítésében a főzés. A főzéshez - az anyagedény feltalálása előtt- a sziklák
mélyedése, a földbe vájt üregek vagy egy kivésett farönk szolgált edényként.

Nagy előrelépés volt az első, kezdetleges fűszerek alkalmazása: sós források vízén kívül hamut,
aromás növényeket, magvakat, édesítőnek pedig a vadméhek mézét és a jávorfa nedvét

a kövön sült lepény volt. hogy a hígan elkészített árpapempőn ugyanazt a változást vette észre elődünk. de nagy húsevők. a Kr. fürdőhelyekkel. hogy ez az ital a bor volt. az ókor másik nagy metropolisát. hogy Perzsiában alakultak ki az . a szőlő és a különféle gyümölcsök. A csiszolt kőkorszak végéről. melyek tésztáját az ősember valami szirupfélével gyúrhatta össze. öntözés nélkül megtermett a gabona. belső udvarral. A savanyítást is a csiszolt kőkorszak embere fedezte fel.Eufrátesz közének legrégebbi ismert civilizációja már háziállatként tenyésztette a juhot. majd forró. a datolyát. A Tigris .Eufrátesz közének legősibb ismert városa. Legtöbb alapvető táplálékunk története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza. az elefánttal . A Tigris . A csiszolt kőkorszakban az ember háziasított jó néhány állatfajtát: a legősibb társán a kutyán kívül a juhot. Bizonyára ezt az erjesztett italt először kiöntve. Ninivét. Valószínű.szemben. a húsféléket. Babilonból. réz-. legízletesebb eledele. hogy az így elkészítve ízletesebb. Jóval a mi történelmünk előtt termesztették a rizst. könnyebben emészthető az étel. a szarvasmarhát és egyes baromfiakat is. Ma már tudjuk. Háziállatuk volt a juh. A hódításokra törekvő kereskedő nép nem törődik annyit a földműveléssel. a sörrel teli cserépkancsókat. a gabonával teli bőrzsákot. a cukrászat első nyomairól is vannak emlékek. az árpát. majd levelekbe csavarva. mégis vadászott. A régészeti ásatások tiszta búzadarából készült pogácsa maradványaira bukkantak. mint a búzalisztből készült masszán. a búzát. A magvakat nyersen. árpaszemek kerültek a felszínre. Ásóbotját kezdetleges ekévé. a csirke később a teve és a ló is. illetve agyagfazék sörét. amikor a gasztronómia történetében az ókori birodalmak étkezési kultúráját tekintjük át. Valószínű. kapává alakította. Forró vízben kifőzte. később pörkölve fogyasztotta. Így a pattintott kőszerszámok gazdája bizonytalanul. e. a datolyát.használta. Az árpa őse Afganisztánban. a barlangi medvével. Mai táplálkozásunk egyik bölcsője India. kísérletezve megtette az első kezdeti lépéseket a gasztronómia terén. Emberöltőknek kellett eltelnie ahhoz. Már ebben a korban az összegyűjtött szőlőszemeket kipréselték és élesztőgombák erjesztését kihasználva italt készítettek belőle. Ókori táplálkozás Időben nagyot lépünk előre. a mai búza elődjét Mezopotámiában termesztették. a hajdani áldozati lakoma maradványai. az oroszlánnal. Babilon vetélytársát hozták létre. az elefánt. a bivaly. amikor európai elődeink a háziasítást még meg sem kezdték. Európa lassan átveszi és átformálja a keleti civilizáció eredményeit. amelyeket Ninive romjai között tártak fel a régészek gyakori motívum a lakoma. Ur maradványai között agyag-. köztük a kenyéré is. a hús volt a legtöbbre becsült. A gabonatermesztés kétségtelenül Ázsiából terjedt Európába. A neolitkori barlangok lelőhelyein az ásatások során különféle vadgyümölcsök magvait és vadszőlő szemeket is találtak. Kezdetleges primitív fegyvereivel nem ment sokra a nagyvadakkal . Perzsiában élt. cserépedényeket. megitta az emberiség első korsó. kásaféléket. forró hamuba sütötte meg az "őscukrász" a tésztát. hogy a kövek között megőrölt búzaszemeket vízzel elkeverve pempővé gyúrta. Egy földalatti szentélyből állati csontok. Az asszírok. kölest. termeszteni kezdett néhány növényt. felizzított köveken lepény formájában megsütötte. ivócsészéket találtak. A domborműveken. gabona-. 2400-ból származó ékírásos szöveg felsorolja a halakat.a mamuttal. Az állattenyésztés révén a húsfogyasztás rendszeressé vált. melynek az őse a lisztpempő. árpát. búzát. Megtörténtek az első lépések a növénytermesztés területén is. A földjeiket öntözték is már. A perzsa konyha gazdagságát a fejlett mezőgazdaságának köszönhette. Ur városában emeletes házak voltak vízvezetékkel. borivók lévén jeleskedtek az állattenyésztés és a szőlőművelés területén. Rájött.

Minden nép. Készítettek világos és barna. szükségesnek tartotta. A görög kultúráról. Mirit sírkamrája. Tudjuk. a zöldségféléknek. illatszereket. ahogy ma a spárgát készítik. társaséletről. hogy nekik ajándékozza.konyhaművészete is . Szokratész jegyezte fel.étkezéssel kapcsolatos kezdeti "etikett-szabályok". A baromfifélék közül a gyöngytyúk. a vendégbarátság fogalmával. Ismerték az almát. Az ő általa rajzolt világképből kiderült. A Kr. bort és sok különlegességet szállítottak az egyiptomi. mosolyogva intett. urnákat. Homérosz a görög nép legendás hírű költője. Hosszú évezredek keleti öröksége . kovásszal kelesztett kenyérhez sült halat. hogy idegenben. Hasonlóan ősi eredetű a sör készítése. a ló. hogy már az ókori görög világban találkozunk a vendégjog. Kölest. Általánosan elterjedt volt Egyiptomban a borfogyasztás. fűszereket. spárgát. vízi madarakat is bőven szolgáltatott a Nílus. endíviát. A jobb módú egyiptomiak étrendje természetesen gazdagabb volt. mazsolát. megszületett a görög. A sokféle saláta fogyasztása a mediterrán népekre mindig jellemző volt. sivatagi levegő megőrizte a mindennapi életet ábrázoló festményeket. évezredben már számos serfőző működött. kecske-. A mustot belülről gyantával bevont amforákba öntötték. vajat. virággal teli váza. edényeket. zöldbabot. de tenyésztettek szarvasmarhát is. A hosszú útra sokféle cipót. kenyér. a lótuszmagból emésztést serkentő salátát. római hajósok görög földre. illetve Itáliába. Beszámolnak arról is a feljegyzések. milyen arany és bíbordrapériákkal díszített teremben fogadta Kleopátra Antoniust és barátait. hogy a legbecsültebb eledel a marhahús volt. Fogyasztották a juh. Ennek a folyónak köszönhető az itt kialakult civilizáció. A folyószéleken. kádakban tapossák. hagymát. és amikor a rómaiak megcsodálták a vagyont érő serlegeket. valamint különböző módon fűszerezett söröket is. föníciai. amelyek a görög-római világon át jutottak el Európába. eszményekről. A . A papirusznád alsó szárrészét kifőzték vízben. neki tulajdonították a sör felfedezését. hogy a Kheopsz-piramis építésén dolgozó rabszolgák vöröshagymát. Halakat. sűrű fekete iszapja tette termékennyé az egyiptomi földeket. Ugyancsak érdekes dokumentumokat őrzött meg Kha thébai főépítész és felesége. datolyát készítettek. fürjet is. búzát. pépet készítettek belőle. kb. Az egyiptomiak étkezésére vonatkozóan sok ismeretünk a feltárt sírokból származik. mocsarakban vadon termő lótusz magvát megszárítva. a teve és a szamár húsát. A napi étkezésben fontos szerepük volt a gyümölcsöknek. előtti III. lekvárral töltött fazekakat. hogy az étkezés milyen fontos jelensége volt a görög társadalmi életnek.egy újfajta ízlésvilágba. hamuban sütve ették meg a birsalmát. liba. Arra is rájöttek. védelmet kapjon. petrezselymet kaptak táplálékul. sok vöröshagymát. Az érett szőlőt lapos kézikosarakba szedik. ismeretlen környezetbe kerülve fedelet. fokhagymát is fogyasztottak. halat és egyéb tengeri állatokat is fogyasztottak. tejjel töltött amforákat. Az egyiptomi táplálkozás fő forrása már az ősi időkben a Nílus volt. datolyát ettek. búzát is termesztettek. de juh-. fokhagymát. Megújuló áradásai. az elhunyt háznépét megszemélyesítő festett agyagfigurákat. védnökük Ozirisz isten volt. de ettek foglyot. zsenge papiruszhajtást. borral. boros korsó és két. Jól kivehetők egyes domborműveken az étkezés fogásai: kacsa. lisztet. tányérok és egy teljes konyhai felszerelés is ott volt. baromfit. zöldségféléket. baromfit. drágakövekkel kivert serlegekbe öntötték a borokat. Aranyból készített. Keletről iparcikkeket. A száraz. Európába került át. fokhagymát. árpát. Kedvelték a káposztát. Említik a gasztronómia fejlettségét és sokféle ételeit. a salátáknak. olajjal. de ételekről és étkezésről is sokat elárulnak a homéroszi eposzok. élelmet. sertéshúst. Készítettek lótuszgyökeret. elképesztő gazdagságáról lenyűgöző pompáiról írnak. mely eljutott a civilizáció kezdeti fokára. A szegényebb néprétegek a gabonából készült lepényhez. majd a római gasztronómia. görög. de poharak. Egyes római írók a perzsa udvar óriási lakomáiról. hogy ezeket az előnyöket csak a kölcsönösség alapján lehet biztosítani. Krisztus előtt ezer évvel született. amelyet csak sütve készítettek. sózott halat. nyers és szárított húsokat. a galamb és a kacsa húsa volt a kedvelt. Tény.

mazsola. Horatius. libasült és saláták. Termesztettek tököt. A rómaiak napjában háromszor étkeztek. majoránna. kapor. azaz a helyes étrendről. Hozzá mustot vagy mézből és borból készült édes italt. galambpástétom. különféle ízesítéssel. borral és más alapanyagokkal járult hozzá mindenki. hogy étkezés előtt kemény edzéseket tartottak a tornacsarnokokban. A lakosság fő táplálékai a sós vízben főzött kásák voltak. bár az utóbbiakhoz ritkán jutottak hozzá. tönkölydarából készítettek. a tészták. 11-12 órakor a mi villásreggelinknek felel meg. uborkát. fogolyhús. A késő császári korban. koriander. A hellén korban a szakácsmesterséget művészetként tisztelték. A szakácsnak nemegyszer vallási feladatot is el kellett látnia. A káposztából a mi korhelylevesükhöz hasonlót főztek. Hetvenkét féle különböző kenyér került ki a görög pékek kemencéiből. A kovász nélküli pogácsát szívesen ropogtatták mindenkor.legjellegzetesebb gyümölcsük a füge. néha halat. Hippokrates már a diétáról is ír. Leggyakrabban egytál ételt. sült kacsa. a nádcukor ritka és drága orvosságnak számított. fehér lisztből. olajbogyót. nyúlhús. A vendégbarátság gondolatát és gyakorlatát a rómaiak a görögöktől vették át. és ez a két véglet talán a táplálkozás történetében mutatkozik meg a legjobban. kiadós lehetett. Délután 3 óra körül kezdődött a főétkezés. zsálya. . önmegtagadásra való hajlam szinte az összes ókori civilizációban felbukkan. amit frissen. Fogásai egyszerűek: méz. a híres "spártai feketelevest" ették. de tésztákba. melynek receptje nem maradt fenn az utókor számára. köles-. halból. a földművelő emberek és a gazdaságban dúskálók életmódja között. szőlő vagy egyéb gyümölcs. Ezt követte egy hatalmas ezüst tálon szarvas. Édesítőszerként főleg mézet és édes gyümölcsöt használtak. hogy a rómaiak a vendégeket szívesen látták. daralisztből. ánizs. bors/ és egyéb fűszerek sokaságát is használták. búza-. mint inkább az egészség megtartására irányult. amely nem annyira a betegek gyógyítására. Sokféle kenyeret készítettek búzából. a lakosság nagyobb része egyszerűen étkezett. így nem meglepő. Az előkelőbbek cenája általában három részből állt: az előétel. Korabeli levélből ismerjük egy gazdag és előkelő macedóniai polgár vendégeinek felszolgált ételek sorát. Vendégbarátság lehetett két személy. mindenki ugyanazt az ételt fogyasztotta. A reggelihez és az ebédhez nem hívtak vendéget. a közös étkezés kötelező volt. mely a mai szemmel nézve hihetetlen sokféle: sült tyúk. a keletről jött új szokások kiszorították a régieket. gyümölcsöket és bort fogyasztottak még. Nagy volt a különbség a pásztorok. kömény. méz. változatos készítési módját ismerték a gombáknak. húst. A fényűzés. szóbeli vagy írásbeli megállapodás alapján. aszalva.a hospitium . illetve méhsert ittak. Azt azonban feljegyezték. A közös konyhához egy bizonyos pénzösszeggel. A vacsora bőséges. sajttal. ruta. Ennek kínálata bővült. A történetírók és a költők munkáiból ismerjük. Az ebéd sajt. amikor a legpazarlóbb orgiákat rendezték. Spártában a kemény és egyszerű életmód. Ritkaságszámba ment és csak orvosságnak használták a citromot. A legtöbb görög reggelire csak kenyeret és bort fogyasztott. változatos formában. Az első étkezés a reggeli. sütve fogyasztottak. Egy asztalnál tizenöten ültek a közös ebédlőben. A főzés magasztos ténykedésnek számított. amit árpa-. A második étkezés kb. meghatározott mennyiségű liszttel. mert meleg vagy hideg húsételekből.is szerves részévé vált. A homéroszi korra jellemző egyszerűség véget ért. ecet. főzelékekből és gyümölcsből állt. az élvhajhászás és a mértéktelenségre vagy éppen az aszkézisre. utána hideg vizű folyókban úsztak. szezám. de két község között is. kenyérbe is gyúrták ízesítőnek. gyümölcs. kölesből. sajt és borba mártogatott kenyér. hogy ezt követően ízlett a feketeleves az éhes ifjaknak. Salátákat. és a szíves vendéglátást utánzandó eszménynek tartották. A római életnek a vendégbarátság ősi szokása . A mediterrán ember ma is édesszájú. Rómában azonban nem csak ínyencek éltek. menta. Ovidius és még számos római költő szólt az asztal örömeiről műveiben. A fűszerek használata terén valószínű túlszárnyalták az utókort /pl. a cena. a desszertek terén is úttörők lehettek a görögök. Legkedveltebb zsiradékuk az olívaolaj volt. 6-7 óra között volt. csak kivételes esetben kerülhetett a szakácsok kezébe. baromfiak és kenyerek. bor esetleg édes tészta volt.

Fogyasztották a tyúk. Evés közben általában keveset ittak. fehérsaláta. de húsa nem számított ínyencfalatnak. a cseresznyét viszont nem kedvelték. majd egy két részből álló tartály felső részébe tették. de fogyasztották a fiatal szamár. tojás. ha vendégeket hívtak. Az előételeket olyan anyagokból válogatták össze. amit a választott borkirály irányított. hogy a májuk nagy legyen. Kedvelt a káposzta. A második fogás után pihenőt tartottak. Középen négyszögű asztal állt. Minden fogás után vizet hordtak körbe a rabszolgák. Ünnepi jellegű lakomákon a hajukat illatos olajokkal. lekvárnak főzve fogyasztottak. Az első fogás néha egy egész vadkan vagy más húsételek. Erre azért volt szükség. A cena fogásait dúsabbá. A disznóhús fogyasztása elterjedt volt. de babot. Kedvelt volt a sonka. vagy a vendégek vitték magukkal. A marhacsordák egész évben a szabad ég alatt éltek. Amikor a gazdagok drága és főleg meghökkentő ételeket akartak adni.és fehér céklát. amelyek serkentik az étvágyat. különleges csemege volt Rómában a mézben főtt körte. Az asztalkendőt vagy a házigazda adta. osztriga. napjainkban az olaszok viszonylag kevés sertéshúst fogyasztanak. A tököt főzve. mint a mai Itáliában. olajbogyó. A lencséből levest vagy pürét készítettek. szardellák. változatosabbá tették. ami nem tartozott a kedvelt húsok közé. A hal legalább annyira fontos táplálék volt. aszalva. Nagyrabecsült hüvelyes volt a lencse. A sonka mellett a sertésvese. A római konyha jóval több fűszert használt. később külön ebédlőt használtak. pulyka. ami sajtból. így szerepeltek itt saláták.maga a cena és a desszert. elefánt vagy kölyökkutya húsát is. Tejét nem kedvelték úgy. vörös eredetű ciprus saláta. Az előételhez is méhsert ittak. kenőcsökkel kenték be és virágkoszorúval ékesítették. A korabeli szakácskönyvek leggyakrabban egy garum nevű ízesítőt emlegetnek. de a cenát gyakran követte éjszakába nyúló borozgatás. amit nyersen. Ismerték a körtebort. A római parasztok babon. az uborka. császármadár. a hagyma. zöldségfélék. angolna stb. vízbe áztatott fügét adtak nekik. mártások. Drága volt és ínyencfalatnak számított az articsóka. amely jellegzetes gyümölcse a mai Olaszországnak. köménnyel fűszereztek. olajban sütve készítették. hamuban sütve. a láb és a faroktő is ínyencfalatnak számított. többre tartották a juh. Maga a cena több fogásból állt. divatba jöttek a páva. főként almából állt. Ősi idők óta tenyésztették a kacsát. míg az igazi ínyencek gesztenyén. . A római korral a sertéshús népszerűségének Itáliában vége szakadt. A liba Galliából került Itáliába. Gazdag volt a gyümölcskínálatuk. kompótnak. befőzött és friss gyümölcsből. mint napjaink bármelyik európai konyhája. a galamb és különböző vadszárnyasok húsát is. Az a hiedelem járta. Az étkezést tojással kezdték és almával végezték. borsót is ettek. mandulán tartották. Kedvenc volt a tevehús. Az őszibarack és sárgabarack későn. vörös saláta. A citrom és narancs. Termeltek vörös. Elterjedt konyhakerti növény volt a spárga. Az étkezések helye eleinte az átrium volt. a vendégek a kezüket leöblítették. illetve ha azt akarták. A salátának tucatnyi változatát termesztették: zöld levelű fejes saláta. karalábét. cikória. héjas állatok belsőségeit besózva a napon rothasztották. nagyra becsülték viszont a húsát. Ősidők óta termett a fügefa. hogy a hűs lombkoszorúval övezett fejnek nem árt meg olyan hamar a bor. a gyöngytyúk. ízesítőként használták a körteborból készült ecetet. majd következett a desszert. a flamingó és más egzotikus madarak.és a kecsketejet. Pliniusz idején még nem honosodott meg Itáliában. mert evőeszközt nem használtak. hogy legtöbbre a fiatal állatok húsát becsülték. Apró tengeri halak. ezt három oldalról pamlag vett körül. amelynek több mint húszféle füstölési módját ismerték. amit mézzel kevert ecettel öntöttek le. A szarvasmarha a római korban fontos segítőtársa volt az embernek mint igavonó. a pörkölt csicseriborsót a cirkuszban ropogtatták az emberek. füstöléssel konzerválták télire. amelynek eleinte a torzsáját fogyasztották. fácán. korpán és makkon hízlalták a sertéseket. A római konyha változatosságát a felhasznált sokféle nyersanyagnak is köszönhette. A körtét az almánál jobban kedvelték. Gabonafélékkel táplálták a ludakat. Ismert és kedvelt gyümölcs volt a szilva. az olajfa és a szőlő. a császárság korában honosodott meg Itáliában. de készítettek almabort is. Általában jellemző volt. Kivételt képezett a borjúhús. A különböző forrásmunkák huszonhárom almafajtát említenek. mint napjainkban. apró sós halak.

ami akadt. a nádrusfű. Középkori táplálkozás Amikor a római birodalom felbomlik.A felső részből szitán át az alsó részbe csepegő. majd ismét tűz fölé akasztották és napközben igyekeztek újabb belevalót szerezni. Ebben az időben a nagy földrajzi felfedezések nyomán megjelenő új élelmiszerek és fűszerek jelentős hatással vannak az európai konyhára. ami a gasztronómiára utalna. de előírta a meghívható vendégek számát és azt is. Az amforákra ráírták. Fő eledel a kása volt. A húslétől a kenyér megpuhult. átlátszó folyadék volt a garum. káprázatos elkészítési-. ha az ünnepi lakomák kapcsán a bőséget emelik ki a krónikások. a mustárkel. Fontos táplálék volt a kenyér. Az étkezésekre elképesztő összegeket tékozoltak el. egyszerű életmód. A jómódúak házában halastó. Nem hasonlít semmiben az elődeihez. hetvenöt vaddisznót és hétezerötszáz rákot fogyasztottak el a vendégek. amelyet sokféleképpen készítettek el. Ettek belőle reggel. Egész nap tűz felett forrott. melynek serkentő hatást tulajdonítottak. akinek neve egyenlő a nagyvonalú vendéglátással. Feledésbe merül az ókor konyhaművészete. egy hercegi esküvőről feljegyezték. hogy háromezer ökröt. akiket énekesek. pl. zöldségeket stb. Olyan mértéket öltött a fényűzés és a pazarlás. valamint tálalási módokkal teszik még inkább ínycsiklandozókká. hogy egy-egy étkezés mennyibe kerülhet. legkevésbé az étkezésben. a tormát. az ízesítésnél alapanyagként szerepelt. hogy csak nyitott kapuk és ajtók mellett szabad étkezni. mézet ecetet. Ismerték és használták a borsot. hogy még Caesart is elképesztette. választékosabb váltotta fel. a középkor. A szentgalleni krónika említi. ötezer ludat. étkezésnél mindenki a saját száraz kenyérdarabjára rakta a neki jutó húst. honnan való és hány éves az ital. a minden képzeletet felülmúló bőséges étkezéssel. az emberhez való visszafordulás megváltoztatja a táplálkozási szokásokat is. akkora összegeket költött lakomáira. de a római korban mindennapos fűszerek voltak: az örvénygyökér. érthető. a kanalat is több ember használta közösen. a szegények eledele lett. halat. vagy hogyan lakmároztak a magyarok az elfoglalt kolostorban. Ahogy katonailag. Amikor az átlagember táplálkozása egyszerű. a régi mértékletes étkezést a végeláthatatlan lakomák sora. A reneszánsz kor. Újjáélednek a görög és a római konyha remekei. a gyömbért. hogy törvények születtek ezek megfékezésére. A Krisztus születése körüli időben már nem lelhető fel Rómában a régi. A gasztronómia újjászületését először Itáliában figyelhetjük meg. A leves a középkori Európa legfontosabb fogása volt. és ezeket új ízekkel. hogy Nagy Károly kedvelte a sajtot. Leírtak a krónikák néhány nevezetes lakomát. de kevés fűszert és húst használtak fel hozzá. véget ér az ókor. úgy váltja fel az ősi egyszerűséget. Lucullus. mondhatni szűkös volt. míg a vöröshagyma és a fokhagyma lassan kiszorult az ínyencek asztaláról. gazdaságilag terjeszkedik Róma. a lakomával. könnyebben lehetett rágni. A merev középkori etikettet a szabadabb. Ára a legdrágább illatszerekével vetekedett. A villát nem használták evőeszköznek. A mennyezetről virágok hullanak a vendégekre. A középkor első századairól nem sok feljegyzés maradt ránk. Ma már elképzelhetetlen lenne életünk . A nemesek a lakoma után a maradékot kiosztották a szegényeknek. hatvankétezer tyúkot. az éhínségek egymást követték egy-egy természeti csapás után. amelyben elrendelte. szökőkutak díszlenek az oszlopcsarnokok mellett. A császárság idején már keleti pompa jellemzi a házak berendezését és az étkezést is. bort vagy gyümölcslevet kevertek. A garumhoz vizet. a feldarabolt húst ki-ki saját ujjával rakta a szájába. Cato törvényt hozott. és válogatás nélkül dobtak bele mindent. megittak hozzá négyszáznegyven hordó bort a lakodalom nyolc napja alatt. kezdetét veszi egy puritánabb kor. színészek vagy éppen vadállatokkal életre-halálra megküzdő rabszolgák szórakoztatnak. Tányér csak jobbmódúak házában akadt. ami ehető volt: húst. Ma már kevésbé használatos.

a sózást. bab. fajd. A cserépedények megjelenése után főzték és sütötték is a húsokat. a füstölést. egyezőséget mutatnak az említett kis népekkel: a burgonya és a paprika nélkül készített gulyás hús (borsos hús). előtti első évezred közepén a Volga mentén vándorló őseink pásztornépek voltak. azerbajdzsánok darából. stb. A kazár uralomtól elszakadva a 9. tarhonya/. A honfoglalás előtti korból származó szavak . a tejes ételek. Az étkezésre. gyűjtögetéssel szerezték meg táplálékukat. konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. kilencedik században pedig a kazár birodalomhoz tartoztak. sügér. főzési módjairól nem sok emlék maradt ránk. A húsos zacskó. hogy a feltört hátú ló sebeit nyers hússzelettel gyógyították. tök. A téli szálláshely körül gabonaféléket termeltek pl. majd az ellenséges támadások elöl költöztek a Kárpát-medencébe. a nagyfejedelem és a törzsfők szálláshelyeiket változtatták. marhahúsból készült levesfélét. gyúr. és a zsírjukat is felhasználták. ól. alma. A húsport útjaikra bőrzsákokban vitték. őz. keszeg. a kásák. hadi. kölest. kecske. vaj. a Don folyó mentén éltek. nyúl. ökör. de kezdetleges földműveléssel is foglalkoztak. A nyolcadik. a lótejből erjesztett ital. az alapja annak a téves és kissé rosszindulatú állításnak. bor. a töltött káposzta őse. A honfoglalás és azt követő századok étkezési szokásairól. de a beérést általában nem várták meg.paradicsom. amit a nyeregre akasztottak és az a tény. fogoly. a megsavanyodott tejet pedig beszárították. Az osztjákok a miénkhez hasonló bab. búzát. Ma is élő. hogy a honfoglalás előtti magyarok a sertésből már hurkafélét készítettek. Készítették a tejpor elődjét a kurut. burgonya. A magyarság vezérei.. lesütött és megsózott húst. a kumisz. a lesütött húsok zsírban történő elrakását. A zsírban eltett hús sokáig eltartható és könnyen fogyasztható volt. a felhasznált nyersanyagokra és a készítési módokra az ebből a korból származó szavakból következtethetünk. A magyar pásztorokról gyűjtött adatok sok hasonlóságot. A táplálkozással kapcsolatos fontosabb szavak: bika. hal. majd megszárították. Az ősmagyarokkal rokon kaukázusi népek ételei. az állandó helyváltoztatás speciális konyhát igényelt elődeinktől. a szárított hús és tésztafélék /lebbencs. vadászattal. nomád életmódot folytattak. a szárítást. őz. nagyszámú állatállományukat csak így tudták takarmánnyal ellátni. árpát.és gazdasági berendezkedésre engednek következtetni. A .magas szervezettségű társadalmi. kancsó stb. század közepén az Etelközbe vándoroltak őseink. A reneszánsz korban egyre nőtt a nádcukorral kevert édességek száma. borsó nélkül. Századunkban még a magyar pásztorok és a magyar tanyavilágban élők is alkalmazták az ősi tartósítási eljárásokat. kukorica. A Kr. hogy a "magyarok nyereg alatt puhították a húst". paprika. ázsiai szokás szerint őseink mozsarakban porrá zúzták a csontokról lefejtett. nyelvemlékei azonban alkalmasak bizonyos összehasonlításokra. A szárított tészták készítésével szintén a nomád életmódhoz alkalmazkodtak. szőlő.és kukoricalevest készítettek. a füstölést is. disznó. a gulyásunkhoz hasonlót készítettek. hanem a kalászokat megpörkölték. A csuvasok. A vándorlás. mint a kaukázusi rokonnépek. a szárítást. körte. dió. szokásai. A Kr. így pl. A magyar konyha és gasztronómia kialakulása Egy nép étkezési kultúrája. Őseink eledelüket nyárson sütötték vagy főzték. A főzéshez bográcsot használtak. Itt megtanultak bizonyos kézműves mesterségeket és elsajátították a szőlőművelést is. Valószínű. kan. tinó. A honfoglalás előtti korban az előmagyarok az uráli őshazában halászattal. utáni ötödik században már a Kaukázustól északra. teknő. főzési szokásai. teve. vad. A következő évszázadok során török népekkel éltek együtt.természetesen annak a kornak megfelelő . Ezek a népek még a múlt században is ősi szokások alapján nomád életmódot éltek. Ugyanúgy tartósították a húsokat. de már alkalmazták az aszalást.

A kásafélékből. A növényi ételek közül fogyasztották a káposztát. gyümölcsből készítették. de még a halotti toron is. a szarvas. Erősen érvényesült az olasz hatás az étkezésben. Az italok közül ismerték a sert. Italuk kútvíz. a pisztráng. hogy a pannonhalmi szerzetesek ételeiket húsból. olaszos sajtok. a kecske.általában a szőlőt . a kacsa.pl. A XVI-XVII. és árpával. A lisztszerűen megőrölt gabona és kásaféléket vízzel gyúrták össze és vízben. Galeotto Marzio leírása szerint Mátyás udvarában sokféle halat szolgáltak fel. szokások is. az őz. mézet. Elterjedt a vöröshagyma. A húsételeket erősen fűszeres mártásokban tálalták fel. A gyúr szavunk is a honfoglalás előtti korból való. A honfoglalás korának jellegzetes edénye a felfüggeszthető vagy lábra állítható cserépbogrács. ecetet használtak fel. folyóvizek melletti falvakban élt. Kedvelt csemege a hízott a pávahús is. a kolyü . szüretkor. sáfrány. az angolna. de még az adás-vétel is csak akkor volt érvényes. a rántást még nem ismerték. Sok konyhakerti zöldségnövény termesztését a kolostorok szláv szolgáitól tanulták meg a magyarok. A magyar nép életében egy-egy ünnep mindig is alkalom volt az evésre. Innen származik a kert megnevezés. a hajdinát. Kedvelt fűszerek voltak az olaszdió. A pároláshoz. A legkedveltebb halak: a csuka. Kerítéssel csak a legféltettebb növényeket .és az ebből a korból származó szavak: derce. a gesztenye és a tészták használata. ha gyermek születik. a borsót. a gyümölcstermesztés. a fokhagyma. ezekből sok mindenre következtethetünk. a liba.és vadsertés. Ezek a lepények átmenetet jelentettek a kenyér és a tésztafélék között. elsősorban a szarvasmarhákat istállókban teleltették. Fokozatosan birtokba vették a dunántúli elvadult szőlőket. Mátyás király uralkodása után jelentős visszaesés következett be. A leírásokból . a juh. őrlés. A féltettebb állatokat. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska. rendszeressé válik a földművelés. és a kölesből egy boza nevű italt erjesztettek. a gabonákból. A falu környékét váltakozva szántották fel.magyar köznép. a szabadban használtak bográcsot és nyársat. A húsok között szerepelt a marha. A falvak egész sora foglalkozott méhészettel. A német hatás Szent István király bajor felesége. ha az áldomást megitták. a tormát. bár a jószágok többsége szabadban. főzéshez bográcsot. századból maradt ránk néhány szakácskönyv. a fogoly. a nyúl. Áldomást isznak. Az ételek ízesítésére sót. Ez utóbbi az egyetlen kásanövényt. A húsok sütésénél már alkalmazták a nyárson és roston sütést. ánizs. A királyi és főúri asztalokra kerülő ételek sora bőséges és választékos. A gazdasági életben történt változásokkal párhuzamosan változtak az étkezési formák. a teleknek nevezett határrészeken telelt. búzával. míg a görög hatás a balkáni népekkel jutott el hozzánk. A levesek és mártások sűrítésére kenyérbelet használtak. A konyha mellett. bors. a szénsavas nyírvizet. a szőlőművelés. a rozsot. ellentétben a régebbi hiedelmekkel ekkor már nem volt nomád. tejben. A korabeli leírásokból tudjuk. Az újhazában ismerték meg a magyarok a zabot. Szent István idején már nagy csordákban tenyésztették a félvad disznókondákat. halból. amelyik nem tartozik a pázsitfűfélék családjába. kapor. Erre utalnak bizonyos honfoglalás körüli eszközök . A német és görög sütési-főzési módok kezdtek elterjedni. Mátyás király uralkodásának ideje emlékekben gazdag. a menyhal. amelyet már az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélből is ismerünk. kölessel vetették be. dara. Gizella révén. A ház felszereléséhez hozzátartozott a tapasztott agyagkemence. fahéj. az ecetes halak. üstöket és lábasfazekat használtak. lagzikban. esetleg levesben kifőzték. a nyírfa erjesztett levét. Az iparosság életében a segédavatás vagy az új mester felavatása vendégeskedéssel járt. később kerek köveken sütött lepényeket készítettek. a fácán. Kialakultak a kolostorok a köréjük települő falvakkal. ivásra. gyömbér. A szakácsmesterség a különböző kolostorokban is önálló foglalkozássá vált. félszabad állapotban gazdálkodott. vízben főtt kásákat. Nagy gondot fordítottak a kovásszal készült kenyérre. disznótorban. bor és árpasör volt. a bort. a házi.vették körül. a hagymát és a különféle salátákat.

A főtt tészta és gombócok is mint a lében betét és köret szerepelnek. bár ezek egy része még mindig kenyérbéllel készül és édeskés ízhatású. tűzdelést. aszpik stb. A vöröshagymának viszont. A vadállomány Magyarországon ebben az időben gazdag volt. ami a kenyérbélen kívül. bundázást. birs. ízesítőanyagnak nincs olyan jelentős szerepe. a földesúri jog. illetve az így történő sütést. Itt találkozunk először a leves fogalmával. Megjelenik az erőleves. századi szakácskönyvek már alaposabb. az erdélyi fejedelem szakácsmesterének műve. vékony héjú szőlőt. Elterjedt a sertészsírban történő sütés. vajas rétes. Sokféle fűszert. Ezek az ételek már a maihoz többé - kevésbé hasonló formában készülnek. Útleírásában a következő ételeket és italokat tartotta említésre méltónak: fekete leves. magnélküli barackot.hiányoznak a mennyiségek. borhab stb. A török megszállás alatt Kőrös város adóját gesztenyében és fügében fizette meg. serleves és a mai ízlésnek szokatlan levesek: mandula. előtérbe kerülnek a mai értelembe vett levesek. mint a húsoknál. főzés. kitűnő gyümölcsök. tengeri szőlő. A szegényebb . kenyérlepény. Az eltérő nyersanyagok mellett mások voltak a készítési módok is. a híres török utazó 1660-1666 között bejárta Erdély és Magyarország nagy részét. súlyos büntetéssel sújtotta a vadorzókat. rák stb. A tej. hurka. ezekben már anyaghányadokat is lehet találni. Megtalálhatjuk a sózott jéggel vagy hóval fagyasztott fagylaltfélék receptjét is. Az azonban biztos. rántott süllő. fánk. pörkölt ponty. levesek. piskóta. Ezeket alkalmazzák a húsoknál. kétszersült. palacsinta. mandulás. vadat. Találkozunk a tükörtojás. tejföl. A káposztát inkább a halak főzésénél említi a könyv. alig található utalás a ma uralkodó sertészsír használatára. főzelékek. áttörést. mézeskalács. mint ma. századi müncheni könyvtárban fellelhető kódexben olvasható. lengyel tyúkpecsenye. rétes.a paprika. dió. felfújt. madártej. torta. piláf. meghatározó az édeskés íz. Valamelyest csökken a fűszerezettség és kezd elterjedni a rántás használata. Jellemző az erős fűszerezés. rák. pl. vajjal főztek. kifli. egy XV. vagdalt hússal töltött tészta. fogalmával. átsütést. ropogósok. A levek elvesztik jelentőségüket. a pirítást. Akkor még olajjal. tejben főtt galuska. Megjelenik a cukor. tésztában burkolást. Ritkán. ecet használata napjainkhoz hasonlóan gyakori. vaj. A XVI. káposzta. borleves. cipókenyér. századból ránk maradt egy szakácskönyv. élesztő és egyéb pácolásra alkalmas fűszerekkel is. halaknál és salátáknál is. Elterjedt a borral való főzés. Az említett szakácskönyv a függelékében már a diétával is foglalkozik. részletesebb munkák. A sertészsírt csak elvétve használták. de előfordul a főtt tészta és gyakrabban szerepelnek az édességek. az ételeket még mindig kenyérbéllel sűrítik. Ez azt is mutatja. mint fűszernek. Török hatásra terjedt el a kukorica. A XVII. Az itt szereplő nyersanyagok . grillázs. Bővült a rizses ételek választéka. bevert tojás. hogy eltértek az ekkor nyugaton megszokott és alkalmazott főzési módoktól. hogy a nyersanyagok széles skáláját használják és azokat sokféleképpen készítik. Találkozhatunk a keményítő. vanília. Evilia Cselebi. meggyvíz. töltött tök. lengyel tyúkpörkölt. négy "jó magyar és cseh recept". a paprika és a dohány használata. karak leves (nem tudjuk milyenek ezek az ételek). a méz. sajt. rendeletek. mézes rétes. és az erdélyi fejedelmi udvarokban is alkalmazták.-XVIII. és a törvények. mandulát. alma. a papírban. pástétomok. A pörkölt nem feltétlenül paprikával készült ételt jelent. amelyet eddig nem sikerült megfejteni. gombát használtak fel. borok. A rántás használata ritka. mazsola. Az ételek között előfordulnak kocsonyák. a pácolást. Az ételkészítési eljárások között már alkalmazták az abálást. csokoládé és a tejszín. füge. a párolást. kolbász. Sok olyan nyersanyag és technológiai eljárás van. kalács. Az elejtett vadakért a földesurak jelentős díjat fizettek. reszelést. körte használatából is következik. a rántást csak a leveseknél alkalmazzák. Az itt felsorolt készítési módokat Mátyás király udvarában. Termesztettek diót. paradicsom és burgonya kivételével - meghaladják a ma használatos nyersanyagokat. A szakirodalom legrégebbi magyar vonatkozású emléke. a kávé. A kávéivás is a török hódoltság alatt terjedtek el nálunk.

fűszerek mellett a hazai termékek is (pl. irodalmi és művészeti élet eseményeinek színhelyei is. társasági. köménymaggal. majd a disznókkal etették meg. Az inkák jól értettek a földműveléshez. Ekkor már rendelkezésre álltak a külföldi alapanyagok. Csak később alkalmazták emberi fogyasztásra. megfelelő alapanyagokat használtak. A hússzeletek bundázását (panírozását) is osztrák kezdeményezésnek tartják. Ebben a munkában nagy szerep volt id. a paradicsom alkalmazása is. Az ételkészítés során pontosan betartották a technológiai előírásokat. századból már számos utazó leírásában ismerjük a magyar konyhát. saufé stb. Ezek a vendéglátó helyek nemcsak étkező és szálláshelyek voltak. Széleskörűen csak később alkalmazzák. században már sok jó nevű szálloda és vendéglő működött Magyarországon. A francia konyha hatása a múlt századi paraszti konyhán kevéssé volt érzékelhető. A spanyol királynő. a viszonylag kisebb hányadot képviselő magyaros ételek mellett. eleinte lenézett paraszti fűszer volt. Az ország északi. Így az osztrák hatás a francia konyha erőteljes érvényesülését. Marchal Józsefnek és tanítványainak. escalop. Ott már régóta termesztették. Ezekben az évtizedekben rendkívül precíz. Dísznövényként jutott el Magyarországra. gyümölcsök). Több utazó ajánlja a gulyást és a paprikás csirkét. Lassan rájöttek. Szükség volt a magyaros ételek választékának a bővítésére. Egyre terjed a paprika. itt gyanakodva fogadták. A XIX. elsősorban bécsi konyha erősen francia jellegű volt. A pesti közönség éppúgy szereti a rántott csirkét. hanem igen jól használható ételízesítőnek is. Európába spanyol hajósok hozták át. hanem gyakran a társadalmi. paprikás hús. Hazánkban főleg Szeged és Kalocsa környékén sokat foglalkoztak a fűszerpaprika nemesítésével. Izabella és a főúri hölgyek érdekes egzotikus növényt láttak benne. A franciás hatás érezteti hatását az étlapokon. ánizzsal. paprikás szalonna. mayonnaise. cotelette. omlette. Eleinte dísznövényként termesztik és fogyasztását ártalmasnak találják. A XIX. nyugati területein a török hatással szinte egyidőben érvényesült az osztrák hatás. mint a bécsi. Először dísznövényként alkalmazták. így főleg petrezselyemmel. Elég nehezen terjedt el. A paprika először Spanyolországban bukkant fel. A paradicsom egy 1651-es pozsonyi kertészkatalógusban jelenik meg. a pomeráni libamell is szerepel az étlapokon. előírásszerűen fűszereztek. zöldségek. a westfáliai sonka. A rajnai lazac. a nemzetközi gasztronómiai ízléshez igazítására is. liszt. A fűszerpaprika először Szenci Molnár Albert szótárának 1604-i kiadásában fordul elő török bors néven. tormával ízesítettek. igényes szakácsmunka volt jellemző. hogy a paprika nemcsak dísznövény. Közép-Amerikából került Európába. Újabb kutatások szerint a törökök elől menekülő bolgár bevándorlók terjesztették el nálunk a paprikát. termesztették és fogyasztották is a burgonyát. A vendéglőkben majdnem minden ételt paprikáznak.néprétegek a drága külföldi fűszereket nem tudták megfizetni. pontos. Néhány évtized alatt a törökök közvetítésével elterjedt az ország egész területén. gyakoriak az olyan szavak mint a galantin. befolyását is jelentette. A burgonya Peruból került Európába. Az akkori osztrák. cukor. . van paprikás hal.

akik az elmúlt idők alatt jelentős szerepet vállaltak abban. A másik ok. akkor hoznak megint valamit. Az ősöktől örökölt ételek mellett számos hatás érte konyhánkat. hogy hazánk adottságai rendkívül kedvezőek a sertéstenyésztést illetően. a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. Escoffiernek volt munkatársa. Meg kell említenünk néhány szakács és vendéglő nevét. csak a sertést hagyták meg. a Közép-Amerikából származó paprika. hogy az elköltött étel valósággal kívánja a következőt. ugyanakkor hagyományőrzővé vált. pirítva párolás. A sertészsír fogyasztása a nehéz fizikai munkát végző földműveléssel foglalkozó népeknél honosodott meg először. hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani. hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy. s mikor már az ember azt hiszi. Görög Rezső a francia konyhaművésznek. A kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. a következő . A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával. hogy egészen jóllakott. A sertészsír jól tárolható. a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat • a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása • a tejföl nagymértékű felhasználása • sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés. Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői: • a sertészsír. a más népek konyháin használt tejszín a magyar gasztronómiában főleg tejfölként jelenik meg.mohamedánok lévén . Dobos C. Például az olasz szakácsoktól megtanultuk a fokhagyma. Wampetich Ferenc. fejezet A MAGYAR KONYHA JELLEMZŐI "Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka. A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag. Standler Károly. a száraztészták használatát. 2. hogy gasztronómiánk korszerűvé. Marchal Jószef III. burgonya szerves részévé vált táplálkozásunknak. József. rántással. paradicsom.minden más házi állatot elvittek. Napóleon konyhamestere volt. A középkori sertésfajták az erdőkben makkoltatáson a téli disznótorig jól meghíztak. sűrítés) • sajátos fűszerezési eljárások • magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása A sertéshússal és zsírral készült ételek nagy számának a magyarázata a török időkre vezethetők vissza. amire azt kel mondani. Jelentős gasztronómia műveket hagytak ránk még: Gundel János és leszármazottai. míg más népeknél préseléssel nyerik. A sarcoló török katonák . Glück Frigyes. a vöröshagyma. hogy de már ebből eszünk!" (Jókai Mór: A barátfalvi levita) A magyar konyha az elmúlt századok során folyamatosan teremtette meg a maga külön gasztronómiai világát.

palócleves/ található. a túrós csusza. az elkészítési módok és a felhasznált alapanyagok terén egyaránt. a finomra vágott friss kapor. Ez a fajta ételkészítési mód jószerint csak a magyar konyhára jellemző. Választékos a magyar konyha leveseinek kínálata. amelyek ugyancsak hozzájárultak ételeink kitűnő ízéhez. hiszen más-más ízhatás érhető el vele. ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. valamint a pörköltek készítésének sajátos technológiája. melyek ételeinknek és italainknak kellemest ízt. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják. de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a sajátos ízt. mártásunk. ami méregerős. A sertészsírral történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága hogy bátran fűszerez. gulyások. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva. Sok levesünk. A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját. A levesek között sok laktató egytál jellegű /pl. Más jellegű húsételeink a disznótoros. püré-. a margarint hidegkonyhai készítményekhez. a vajat. Ez az úgynevezett pörköltalap. tokányok készítésénél alkalmaznak. Jókai bableves. főzelékünk készül tejföllel és gyakran díszítésként is használjuk. .és gyümölcslevesek is. A levesek egy részét és a főzelékeket rántással sűrítjük. a sült csülök. aromát ad.és ugyanennyi finomliszt keverékével készül. Tévedés lenne azt hinni. a tökfőzelék. kihangsúlyozzák az ételek egyéni ízét. Az étolajat. a vadételeket. Nem tápértékeik. a rövid lén történő párolás. a bárány ízanyagaival. a borjú. hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt tesszük az ételeinkben. Az így nyert emulziót a vízben puhára főzött leves. teszik. a füstölt szalonna. Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb mennyiséget használ. mely a főfogás szerepét is betöltheti. Ilyenek a gyulai kolbász. De nem képzelhetők el káposztás ételeink /pl. A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük. a sonkáskocka és egy sor édes tészta sem tejföl nélkül. ahol a fűszerek aláfestik. sőt képezi alapját. de szalonnával tűzdelik a pulykát. Az étel jellegével összhangban álló fűszerezés a szakács feladata. optimálisan oldódnak ki a paprika íz. a bőrös malacsült. A rántást a tűzről levéve hideg vízzel felengedik és simára keverik.és színanyagai. Az a jó fűszerezés. hogy a magyaros étel az.és főzelékalapanyaghoz öntik. A készítendő étel jellege határozza meg. a téli szalámi. a libamáj. A felsorolt ételekhez fűszerként a fokhagyma pépszerű keverékét adják. finomítják. A lisztet a felmelegített zsírban az étel jellegének megfelelően megpirítjuk. A füstölt szalonna kiolvasztva nagy mértékben befolyásolja az ételek ízét. A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték. illatot adnak. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-. A fűszerezés - bármilyen fűszerről van szó -. A rántás megolvasztott sertészsír . a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják. amit magyaros ételek jelentős részénél pörköltek. krém. paprikások. mindig mértéktartó legyen.évig kitartott. hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják. magas élvezeti értéket. Hentesáruink egy része világhírnévre tett szert.vagy egyéb zsiradék . rakott-. töltött-. a töltött tök elmaradhatatlan fűszere. Különleges illatot. használata csak lassan terjedt el. Káposztás ételeink. a magyar sonka. A tejföl jól harmonizál a paprikás csirke. székelykáposzta/. A sertészsírban történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok.

a kelt tésztából készült aranygaluska. mint az Alföldön. fánkok.Salátáinkat sós. A sütés után szeletelve tálalják. A nagy választékban készült tésztafélék gasztronómiánk büszkeségei. A hagyományos paraszti ételek az adott tájegység jellegzetes ízeit képviselik és átalakítva. A különböző vallások előírásai is befolyásolták mikor mit ettek. Ma is szívesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. más néven görhe vagy málé. Sok más nemzet konyháján cukor nélkül. főtt zöldségekkel kiegészítve táplálkozástani szempontból is értékessé tehetjük ételeinket. Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai. párolt. tarhonya-. kásaféléket. sütőben megsütve. A burgonya ezen a tájon előbb kapcsolódott be a néptáplálkozásba. a Szapáry torta a legismertebb készítményei a magyar cukrászatnak. Ételeinket az egészséges. a Rákóczi túróslepény. a vargabéles. kölest. Észak . Szót kell ejteni a cukrászatról is. . burgonyaköreteket megváltoztatni nem tudjuk. Marha. túros változata is ismert. A palacsinták. zsírban úszó étel úgy gasztronómiai. vendéglők étlapjain. a Rigó Jancsi. lisztből készült ételeknek. a somlói galuska. tájegységenként változóan birkát vagy baromfit főztek. Tepertős. Azonban a mennyiségüket csökkentve. a rétesek. Az étlapjainkon szereplő főzelékek. A méregerős. finomítva. A sütemények készítése is jeles ünnepekhez kapcsolódott. A galuska-. kukoricát. A hús elsősorban sertéshúst jelentett. ünnepi hagyományai A paraszti rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. ecetes lével készítjük és általában húsételekhez savanyúságként fogyasztjuk. Egyik kedvelt ételük a sült pép. A szegények elsősorban növényi ételeket ettek. ami szerves része a magyar gasztronómiának. tápláló befejező fogások. majd kizsírozott tepsibe öntve. A sós tészták /káposztás. ebből következőleg az energiaértéke magas. Legismertebb a tört pép vagy krumpliganca: főtt összetört burgonya liszttel. nem is lehet célunk. szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. burgonyából készült ételeket. Ez főleg a magas sertészsír. jó ízűek. A Dobostorta. a külföldiek számára érdekesek. tejjel elkeverve fölforrósítva. a Gerbaud szelet.vagy borjúhúst inkább csak lakodalmakkor ettek. A magyaros ételek változatosak. korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. mind táplálkozástani szempontból helytelen. így pl. köretek szénhidráttartalma. sonkás kocka/ befejező fogásként való fogyasztása a magyar konyhára jellemző. valamennyi ízletes. Gyúrt tésztából készülnek a levesbetétek. de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. gyúrt és kifőtt tésztákat. akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle kásából. Kukoricalisztből készül tejjel leforrázva. olajjal készítik a salátaöntetet és gyakran önálló fogásként fogyasztják. az édes és sós tészták. korszerűsítve megtalálhatók az éttermek. A burgonyatésztából különféle gyümölccsel töltött gombócok készülnek. hajdinát. vasárnaponként vagy ünnepnapokon.Magyarország Itt él a palóc népesség.

korhelylevesnek is készítették. majoránnás húsos metélt. éppen ellepje. fűszerezik paprikával.metéltre vágott tésztát . juhtúros kukoricatekercs.a még ma is kedvelt . Alföld Az Alföldön élő lakosság ősei nagyobbrészt pásztorkodással foglalkoztak . szalonnával. Készítették hosszú lével levesesen.a határból hazatérve gyorsan elkészíthető étel volt. Néhány jellegzetes étel: Húsos. attól függően. hogy. Letakarva hűvös helyen állni hagyták. Legényfogó krumplitalpas. Az édes káposztát párolva. Hetente kétszer. vízben is ehető volt.művelték a tanya körüli földeket. szeletelték. Az életmód. ami gyorsan és változatosan elkészíthető étel. milyen étel készítéséhez használták fel. hajdúkáposztának. Néhány disznótoros étel: füle-farka pörkölt. amelyet száraztésztából. óvatosan főzve. ahol a matyó népcsoport lakik Mezőkövesd központtal. Az . amikor a kifőtt tészta levét ízesítik pirított hagymával. A húsok közül a legnagyobb jelentősége a disznóhúsnak volt és van is. paradicsommal. ízesítve. Babból készítették a karácsonyváró böjti levest. mint tájegységhez tartozik Matyóföld. egyszerű alapanyagokból remekműveket tudtak alkotni az ételkészítés terén. a Tisza és a Kőrösök mentén virágzott a halászmesterség.részint kunok és jászok . babfasirtot is. amelyre szegény helyen gyakran még rántás sem jutott. aprították. A Duna.tesznek bele. káposztástésztának. de készítettek belőle főzeléket. egy kis ecettel savanyítva főtt és sült húsok mellé savanyúság helyett adták. Szegény emberek éltek évszázadokon keresztül ezen a vidéken. Legegyszerűbb leves. A kukoricamálé kukoricaliszt tejjel leforrázva. ottani szóhasználat szerint a veres hagyma. Nem véletlenül alakult ki . egy kis cukorral édesítve. Máskor malackörömmel főzték a bablevest. rádobták a gombótát. Ételeik elkészítésénél nélkülözhetetlen a vöröshagyma. un. gombótából készítettek. a fellelhető nyersanyagok meghatározták az étkezést. savanyúvese stb. Elkészülte előtt melegített tejjel engedték föl bő lére. tarhonyás sertéstüdő. kolbásszal vagy kolbász nélkül. akik a rendelkezésükre álló.Levesek a napi étrendben mindig szerepelnek. az ételek készítésének módját is. Sokféleképpen darabolták. Mátrai töltött sertéscomb. friss paprikával. Észak-Magyarországhoz. Ez az úgynevezett "maga levi".bográcsban főzés. háromszor főztek paprikás krumplit. hogy csipásodjék. kockára vágott krumplival főzték együtt. hogy egybe maradjon a burgonya. Apróra vágott hagymát kevés zsíron lepirítottak. félfövéskor még egy maradék gobótát adtak hozzá. amely sárgarépával együtt puhára főzött bab. Nagy esemény volt télen a disznóölés. esetleg berántják és betétként csíkot . zsírjára lepirítva sűrű szafttal. Az öhöm is ilyen egytál . metélték vagy reszelték. Ezután olajozott tepsibe öntötték és forró kemencében megsütötték. de így megfőzve sóban. A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon nagyon népszerűek a különböző káposztaételek. Érdemes még megemlíteni a babot. ezt is pirították Annyi vízzel öntötték fel. amely ellátta a családot szinte egész évre sózott-füstölt hússal. Húsvétra lakodalomra szokás birkát vágni. villával még meg is törték egy kicsit. de savanyítva töltelékkel. Lábatlan tyúkhúsleves.

foszlós kalács itt is ünnepekkor kerül az asztalra. de Szeged környékén különösen a török eredetű tarhonya. amelyet a tiszai halászok készítenek. ebédre szalonna van kenyérrel. fuvarosok. Sokszor hónapokig voltak otthonuktól távol a hajósok. de persze különbségek is vannak. rögtön kiderül. mi ez. erdei emberek itt is a legegyszerűbb ételeket főzték. "Tarhó" ez a szó bizonyára nem sokat mond a más tájon élőknek. amelyek évszázadok alatt alakultak ki. télire metéltre vágva savanyítják vagy vermekbe rakják a fagy elől. sűrűtarhonyát. húsvétkor. A halászok. A hal fontos alapanyaga az e vidéken élők étrendjének. amit csak az idegenek hívnak halászlének. dunántúli. lakodalmak alkalmával. vadászok. ezeket ma már sehol nem fogyasztják. vacsorára a kettő együtt". akik nyáron a nagy munkák idején gyakran a mezőn aludtak. amelyet e század közepéig a háziasszonyok otthon készítettek. bográcsban készítették el ételeiket a halászok vagy a mezőgazdasági munkát végzők. Valóságos rítusa alakult ki a sütésnek. megmaradt viszont az árpakásával készült töltött káposzta. A pergelt leves egyszerűen. pásztorok. A Felső Tiszavidék. palóc konyhával. tarhonyás bürgepaprikást /. kubikusok. . Szívesen sütik meg a szalonnát szabad tűzön nyársra szúrva. amikor a parázsló tűz fölött forgatott szalonna zsírját kenyérre csepegtetik. bográcsban készítették el a paprikást. Ugyancsak száraztésztával. A Kiskunság része az Alföldnek. eltérő szokásokból adódnak. A szegénység tápláléka volt a köleskása. bográcsban főzték a percek alatt elkészíthető tejlevest. sokféle változatban készítik el. A bográcsban a füstölt szalonna kiolvasztott zsírjában a vöröshagymát megpirították. Szegedről mindenkinek a halpaprikás jut az eszébe. tarhonyáskrumplit. ha azt mondjuk joghurt. gyorsan megfőzhető egytál étel. krumlikását füstölt kolbásszal és krumplis palacsintával. Ugyancsak szabad tűzön. Bográcsban a Tisza partján a Tisza vizével főzték a halpaprikást. az ide betelepült kunok szívesen főztek burgonyát. Az édes. a csicsóka. Szeged környékén ma is őrzik azokat a hagyományokat. felengedve krumplit és egy kevés száraztésztát tettek bele.állataikat legeltető pásztorok a pusztában csak úgy jutottak meleg ételhez. pásztorok. a kialakult. ha megfőzték maguknak. a tönkölykása. a pörköltet. halottak napján. fatörzsből vájt gömbölyű fenekű teknőben. a gulyást. domborzati adottságokból. a Nyírség paraszti táplálkozása sok hasonlóságot mutat az alföldi. ilyenkor vászonzacskóba kötve vitték magukkal a száraztarhonyát. amely a marha fejéből és lábából főzött kocsonya. a "szárma". Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli a szalonnát. amelyből rövid idő alatt bográcsban ízletes ételt készíthettek /tarhonyalevest. A káposztát is sokféleképpen készítik el. E vidék különlegessége a "marhaállás". Az egész Alföldön elterjedt. hogy : "reggelire kenyér van szalonnával. amelyek elsősorban az éghajlati.

jóízű hal nyilvánvalóan befolyásolja a vízhez közel élők étkezését. művelése nehéz. Régen főleg állattenyésztéssel foglalkozott az őrségi nép. tartalékolták azt a nyári nagy munkák idejére. Az uzsonnát is a mezőre vitte ki a gazda felesége vagy lánya. tejes ételt fogyasztott. amit itt mácsiknak neveznek. a nagy nyári munkák is hatottak az étkezésükre. télen főtt. gulyásleves. aludttej. kifőtt tésztát. A vacsorát nyáron aludttejjel fejezték be. A paszita délutántól másnap reggelig tartott és hagyományos étrendje alakult ki: . de főleg az osztrák konyha. Télen volt a disznóvágások időszaka. Érdekes szokás volt az ország nyugati vidékén a paszita. mindegyiknek megvolt a hagyományos étrendje. A Dunántúl nyugati részén terül el az Őrség. Baromfit inkább csak ünnepeken vágtak vagy ha beteg volt a háznál. pépet. Hétköznapokon egyszerű. Ezen a részen erősebben érezteti hatását a német. A katolikus családoknál igyekeztek az újszülöttet minél előbb megkeresztelni. héjában sültet/. táplálkozásuk nagy mértékben függött attól. a kukoricaszedés volt a legnagyobb munkák időszaka. Főleg a szegényebbek kukoricából főzött kását. Mellé valamilyen tésztaételt ettek. Az aratásra már jó előre készültek. hiszen itt fontos. a gabonahordás. hogy a megérett gabona minél előbb magtárba kerüljön. A késő esti vacsora már csak egyszerűbb ételekből állt. Az aratás. a pásztorok és természetesen az évszakok. majd délben a mezőn fogyasztották el az ebédet. Lesütötték vagy füstölték. és tésztaételekbe töltelékként is fogyasztották. szokás volt egy disznólábat a következő évi disznóvágásra eltenni.Dunántúl A Dunántúlt vizsgálva vegyes képet kapunk a táplálkozást és az ételek készítését illetően. Zalában inkább gombát. savanyú levest. pogácsát. paprikás krumpli. Kiadós reggelit ettek. A vasi parasztember sok tejet. Az aszalt gyümölcsök felhasználása széleskörű volt. gombás ételeket ettek. búzagánicát stb. főtt. hogy berendezkedjen. de ugyancsak kedveltek a roston és nyárson sült halak. Szokásaik. gánicát. füstölt sonkát vagy tepertőt adtak. pl. kelt rétest. ami a keresztelői lakomát jelentette. Mégis télen is inkább csak vasárnap ettek húst. sovány. A Balatonban található sokféle. de levesként. takarékos ételeket készítettek. amely hófehér és igazán ízletes húsával világhírűvé vált. amelyet otthon. Méltán kedvelt a pikáns balatoni halászlé. aszalt gyümölcsöt ettek. a Kerka és Szála melléken 18 község tartozik ide. Legismertebb a balatoni fogas. tejfölös aszalt szilvaleves/. az állatvágások ideje. önállóan. paprikástúró. a szüret. Mást ettek a földművesek. ilyenkor lesütött húst. házilag sajtoltak. Reggelire gyakran ettek olcsó. amely elsősorban történeti-néprajzi fogalom. káposztalevest./ vagy különböző módon elkészített krumplit /pl. hogy a család mit dolgozott. Délben kétféle étel került az asztalra. gombócot fogyasztottak. a vidék földje köves. az ünnepek. Vacsorára a délről maradt ételeket ették vagy levest főztek. amely húsleves vagy csülkös bableves volt. valamilyen leves mindig megtalálható volt /bableves. laktató levest /pl. rántott levest. a favágók. nemcsak főzve. Ezekben az eldugott kis Vas és Zala megyei községekben a lakosság teljes ellátásra kellett. majd valamilyen pörköltet fogyasztottak salátával. Ezen a vidéken az ételek egy részét tökmagolajjal készítették. paprikás. tejfölös répaleves.

húsvét. A krumpligánica liszttel elkevert főtt burgonya hagymás zsíron átsütve. amelyet káposztalevesbe vagy kocsonyában főztek meg. valamilyen /túró. A vadhúsoknak is jelentős szerepük volt. füstölve tették el ünnepekre és a fő munkaidényre. A somogyi ember legfontosabb ételei gabonafélékből készültek. Vas megyében a komapár komakosarat vitt a gyermek születésétől 7 napon keresztül az anyának és családjának. Finomabb lisztből készítették a fonott kalácsot. újabban rizs/ • Aprósütemény • Fumu A fumu feldíszített baba alakú kalács. lakodalom. változó méretű baba alakú kalács. húsételből és tésztaféléből állt. Főzeléket nem készítettek. amely az összeaprított maradék tejjel leforrázva. Főleg leveseket főztek. Lányos családnak fiú. hogy a magyar népi kultúra területén fellelhető hagyományokat ápolja. A sertés a legelterjedtebb háziállat. káposztás. A Dunántúl másik nagy területi egysége. . A kenyér fő alapanyaga a rozsliszt volt. Almát. uzsonnára zsíros kenyér mellé valamilyen gyümölcsöt ettek. túrós. őzet. gasztronómiánkra jellemző napjainkban. tökös-mákos/ • Sült hús/sertés. kalácsból vagy más kelt tésztából készült a bubuta. Gyakran készítettek halat. aratásnál káposztaleves után adták. amely minden nap tartalmas levesből. amelyhez csak kevés búzalisztet vagy kukoricalisztet dagasztottak. ez számukra ismeretlen volt. borban párolva vagy vadasan ették. táplálkozási hagyományokkal rendelkezik. dámvadat tűzdelve. sütemények Hazai gasztronómiai hagyományok Vendéglátásunkra. mártást ettek a húshoz. karácsony/ fogyasztottak. mák/ töltelékkel megtöltve. Somogy. Kelt tésztából készült. amit a keresztszülők vittek ajándékba. diós. kölesből vagy kukoricából főzött híg étel. sózva. a főtt húst mártással fogyasztották. szilvát aszalva raktak el télre. A megmaradt kenyérből. őszi időszakban reggelire. baromfi vagy borjú/ • Köret / hajdinakása. amely jelentős népi. nyulat. fiúgyermeknél pedig lány fumut vittek. rétes. Ezek a hagyományok jól illeszthetők az egyre szélesedő idegenforgalmi programokba is. Érdekességként egy somogyi lakodalom étrendje: • Sáfrányos húsleves • Főtt tyúk tormamártással • Töltött káposzta • Marhahús fokhagymás ecetesen • Sült disznóhús savanyúsággal • Perec. A tejbekása hajdinából. • Tikleves /tyúkhúsleves/ • Főtt tikhús paradicsom vagy zsemlemártással • Rétes /mákos. Nyári. kuglóf. keresztelő. hogy oltsa a kaszások szomját. burgonya. a szegényebbek csíkhalat. Tisztán kukoricalisztből csak a legszegényebbek sütötték a kenyerüket. A somogyi homokos talajon sokféle ízletes gyümölcs terem. amelyet a nagy ünnepekkor /pl.

Mindezek irányítója. a kolbászt. világítását is biztosította. háziszárnyasokat. szárnyasok. A nyársra húzott szalonna parázs fölött pirítva. belső szöglete /sut. az új szállodák modern változatát házikenyér. a menyasszony holmijának kocsira rakása. A fiatal bárányt. délig tart.az Alföldön birkapörkölt -. míg az Alföldön búbos. de kapcsolódhat lovasbemutatóhoz. aki a lakodalom minden mozzanatánál jelen van. . szürethez. vízparti vagy más szabadtéri rendezvényhez. ízével jól illeszkedik a borkóstolók. töltött káposzta. amire az ökröt húzzák. majd rétes következik. A szalonnasütés külön említést érdemel. csirkét befűszerezve húzzák nyársra. a sonkát. amelyre az egyes vidékeken táplálkozási szokásainak megfelelő étrend a jellemző. kenegetve. Végül torták. A legtöbb helyen a lakodalom csemegéje. a levágott baromfiak aprólékából készítenek levest. kuckó/ gyerekek és öregek pihenője. pörkölt. a szalonnát. A Dunántúlon és Erdélyben a nyílt tűzhely fölé cserépből vagy kőből formált sütőharangot helyeztek. náddal. Verseivel. Ökörsütés mindig is ott fordult elő. konferálója az első vőfély. nagyobb testű pikkelyes halakat. téglalap alakú. vagy boglyakemencék terjedtek el. így a felülete nem ég meg. egymástól megfelelő távolságra földbevert két darab kétágú fára helyezik. zsírja hagymával borított kenyérszeletre csöpögtetve. Kemencében sütötték ünnepi alkalmakra a húst és a kalácsot is. Ebéd és vacsora között. A hozzáépített szabad kéményben füstölték a húsokat. sós. amit levágva. majálisokon. A kisebb halakat. a borkínálást ugyancsak a vőfély rigmusainak a kíséretében végzik. egyúttal jelképes süteménye a lakodalmi kalács. A sütés- főzés mellett a szoba fűtését. malac. malacot. kemencében sült libamáj. péksütemény. egybensült húsok. Fontos a lassú. hogy mennyi kenyeret akartak benne sütni. tarjaszeletet ki-ki magának is megsütheti. Faszénparázs felett legalább huszonnégy órákon át sütik. rigmusaival megnevetteti vagy megríkatja a hallgatóságot. utána pörkölt . A nyárson sütés lehet önálló program. vadkacsát. a kontyolás. sült tyúk és más sült húsok. a lakodalmas mulatság. sütemények. illatával. egyenletes sütés. A vacsora tyúkhúsleves csigatésztával. A lakodalom általában szombat délben kezdődik és vasárnap reggelig. A nyitott és zárt tűzhelyekből kialakult kemencék változatos formát mutatnak. A népi tapasztalatok szerint nyársnak legjobb a kökény vagy a fűzfavessző. Nagysága aszerint változott. esetenként hálóhelye. rablóhúst. A kemence szót és az építményt a magyarság a dél-orosz pusztákon ismerte meg. ezért ma már gyakran alufóliával borítják a húst. a szüretek hangulatába. A felületről levágott nagy darab húst nagy szelet friss házikenyérre tálalják. ahol "nagy sokadalom" gyűlt össze. Az ebéd rendszerint "szerényebb".A falusi lakodalom és a hozzákapcsolódó események bemutatása a népi színjátékszerű szokások vidékenként eltérőek. szinte mindenütt megtalálható a menyasszony búcsúztatása. A hatalmas nyársat. a nyársat parázs fölött forgatják. tőzeggel fűtötték. Ma is fellelhető városokban. A palóc kemence alacsony hosszúkás. Így is csak a hús felső rétege sül át. Vendéglátó egységek is egyre gyakrabban alkalmazzák. Szélén ülésre alkalmas padka futott körbe. Rőzsével. a menyasszonytánc. közben zsírral vagy szalonnával kenegetik. Agyagban sütni lehet fácánt. halak készítésére. Az egyes fogások felszolgálását. a menyecsketánc stb. Legfontosabb a lakodalmi ebéd és vacsora. fűszeres vízzel locsolgatva. valamint a vacsora végeztével rántott és sült húsok állandóan az asztalon vannak. a régebbi építésű csárdák a hagyományost. az ökröt tovább sütik amíg az teljesen átsül.

majd a májjal együtt ledarálják. Ismert fokhagymás és citromos változata is A májashurkához a tüdőt. A fagyos. "vándorolhatunk" vele. csülök. Az itt ismertetett ételkészítési eljárások látványnak is érdekesek. az egyetlen egyhez a véletlen kedvezéséből sokkal jobban értenek mint a nők. Kár. dagadó. Különféle szelethúsok. Vacsora végén friss hájas pogácsa kerül az asztalra. sajátos. amikor a férfiak megmutathatnák a nőknek. Gulyás. mint a fűszerek elegendőségéről a disznó feldolgozásánál. utalva arra. vastagbélbe töltik. A vágáskor felfogott friss vért a véreshurkához használják fel. Régebben kemencében. halászlé." A házi sült kolbász kövérebb sertéshúsból készül. magával viszi a tollat és a pikkelyt. kolbászt törtburgonya és párolt káposzta körettel tálalják. két ujjnyi vastagon agyaggal bekenve parázsba rakjuk. jellegzetesen olyan ételek. majd vastagbélbe töltik. Természetesen nem maradhat el a frissen sütött hurka és kolbász sem A felszeletelt sülthurkát. húsok. kolbász. A bográcsban főzés elengedhetetlen kelléke az ún. Az ún. de sütőben is elkészíthető. oldalas. kissé füstös. a hasüreget cérnával összevarrjuk. Az alapanyagokat összekeverve fűszerezik. a disznóvágás régen a falusi házaknál szertartásnak számító. jól fűszerezett marhapörkölt vörösborral. Kb. élvezetekben gazdag örömünnep volt. csigatésztával. /Készíthető sütőben vagy kemencében is/. A kockára vágott szikkadt zsemlét. hogy ehhez az egyhez. A toroskáposztában a sertés szinte mindene előfordul. fűszerezve. a megabált dagadót. amit borozgatás közben fogyasztanak. "pince party" vagy "gulyás party"-nak. Ezt a főtt hús követi frissen reszelt tormával. Nevezik nomád tálnak is. birkapörkölt stb. majd a perzselésre használt szalma magasra csapó lángja valami egzotikumot kölcsönzött és hasonlóságot az ezredévekkel ezelőtti pogány áldozati máglyákkal. mintegy lezárva az ízeket. A híres magyar író Krúdy Gyula. majd fűszerezve. mint a sertés gerinccsontjából főzött húsleves zöldségekkel. parázsba téve. a tokaszalonnát megabálják. fűszerekkel és vérrel összekeverik. Mind a véres. burgonya rakható bele. sötét hajnalokon a disznó kétségbeesett visítása. szalonnazsírt csepegtetve rá még utána pirítható. pincepörkölt. amelyeket szabadtűzön bográcsban főznek. a jó feladatok irodalmi méltatója így vélekedik erről: "Könnyebb egy színdarabról véleményt alkotni a színházi premieren. farok.A belső részeket eltávolítva belülről gondosan kitisztítva. ma sütőben sütik. tarját. lecsó. köröm. hogy az előre elkészített étellel együtt vihetjük kirándulni. amelyet mintegy megkoronáz a tetejére helyezett frissen sütött sertésborda. Pedig csupán disznóölés folyt. illatokat. . ami nem más. kissé lapított félgömbből álló fémtál. belefőzött burgonyával. vékonybélbe töltve. tokaszalonnát ledarálva. 40-60 perc sütés után lehet eltávolítani az agyagot. ekkora piros és kőkemény lesz. szárnyasok. diszkosztál két. Éttermekben a mai gyakorlat szerint tetejére naturbordát tesznek. Bárhol tüzet rakva. mind a májas hurkát megabálják és sütőben sütik. Egy falusi disznótoros vacsora orjalevessel kezdődik. Felületét megtisztítva. pirított. Hasonló módon készülnek sóban sült halak. A rizst az abálólével puhára főzik. A frissen vágott disznó húsából gazdag disznótoros vacsorát készítettek. A disznótor. hogy nincs mindennap disznóölés. aromát adnak az ételeknek. de nagyon jó ízt.

a méltán legnagyobb szakácsművészként tisztelt Auguste Escoffier . Szakírói tevékenységével befolyásolta más nemzetek konyháinak fejlődését is. század képzőművészeti irányzatait át tudja ültetni a szakácsművészetbe. Térjünk be egy nagy szállodába a világ bármely táján.aki Napóleon konyhamestere volt .a modernizálást Antonin Caréme . a nemzeti specialitások mellett biztos. kialakulását nagyban befolyásolta. Szükségessé vált ezeknek a szélsőségeknek a megfékezése. eltér Baszkföldtől. ahol a füstölt sonkafélék a kedveltek. meghatározta annak fejlődési irányát.és Urbain Dubois kezdték el. hagyományos francia szakácsművészet napjaink európai konyhájának. hogy az étlapok franciás ételeket is kínálnak. hogy a francia konyha ilyen magas színvonalra fejlődött. A francia konyha reformja három szakaszra osztható: . más a borral főző Burgundia. . aki a XIX. különösen a Buorbonok életmódja és természetesen a kedvező természeti adottságok. Ahhoz. században a francia konyhát a bőség. A franciák hagyományosan könnyű reggelit fogyasztanak. Provance konyhája mediterrán jellegű. A Le Guide Culinaire és a Livre de Menus című munkáival egységes irányt szabott kora szakácsművészetének. és akkor még nem beszéltünk a nagyvárosokról. a jam és a méz. hozzájárult a francia uralkodók.1784-1833 . A legenda szerint egy orvos lánya a középkorban Itáliából magával vitt néhány olasz szakácsot Franciaországba. ezeket "Croissants"-nak nevezik. 3. amikor Urbain Dubois és Emil Bernárd megalkotják a "La Cuisine classique" című művüket. A gasztronómia nyelve a francia lett. fejezet NEMZETEK KONYHÁI ÉS ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI A francia konyha és étkezési szokások A híres. az alapanyagok bőséges választéka is. tisztázni kell. ami általában tejeskávéból vagy kakaóból /ritkábban tea/ és reggeli péksüteményből áll. míg az atlanti partvidék ízlése inkább északi típusú.a második korszak az 1850 körüli időre esik. de inkább a fényűzés és a túlzó pazarlás jellemezte. a tetszetős díszítést. hogy a gasztronómiában tájegységenként elég jelentős az eltérés. . más a marhahúst fogyasztó Normandia. Escoffier korának nagy egyénisége. Elszász a libamájpástétom és a savanyúkáposzta hazája. Mielőtt rátérnénk a francia konyha általános jellemzésére. . ésszerűsítése. A XVI. A reggeli tartozéka még a vaj.1846-1935 - továbbfolytatja tanítómesterei nagy munkáját a harmadik korszakban. a különböző nemzetek ételkülönlegességeit hozzáalakította a francia ízléshez. A francia konyha az olaszoktól vette át a lényegében római korra visszavezethető sütési-főzési módszereket. a megfelelő tálakat stb. az ízek fontosságát. akik a francia konyha atyjainak tekinthetők. Ebben leírják a klasszikus konyha alapkövetelményeit. elsősorban Párizsról. a tálalást.

zöld salátalevél egy szelet sonka. a francia hagymaleves. melyek a különféle mártások. tehát a jobb minőségű húsok. Előételként fogyasztanak salátákat.pl. Utána frissen sült húsétel. Ilyenkor fogyasztanak levest. bazsalikomot és petrezselyemzöldet. felvágottak következnek. különféle töltött szárnyasok. Nincsen szabály arra. zöldség-. húsételt köretekkel. a kagylóleves és még sorolhatnánk. a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. A hétvégék és ünnepek ráérősebb időszakában kerülnek asztalra az olyan ünnepi fogások mint osztriga. mártással. különféle pástétomok. úgy. Egy háztartásban is gyorsan összeállítható. amely négy komponensből áll: szerecsendió. sáfránnyal. Az étkezések közül legnagyobb szerepe a vacsorának van. Fűszereket mértékkel használnak. vagy hideg húsok. Ebédre ritkán esznek levest. ugyancsak kedveli a francia konyha a különféle hagymákat. Kedveltek az egybesült vagy a szeletben. szerecsendióval. inkább salátaféléket vagy más előételt. füstölt hal és kész a vegyes ízelítő. elsősorban a bélszín hátszín. Az étkezésben fontos szerepet játszanak az előételek. Fűszerpaprikát ritkán és keveset használnak. hideg halakat.Az ebéd. Gyakori a babérlevél használata. Négy sütési fokozatot különböztetünk meg: /a francia vendég a különféle sütési fokozatok betartására nagyon kényes/ . szendvics stb. elsősorban a téli időszakban. Legismertebb a marseillesi Bouillabaise vagy a homárleves. Sertést viszonylag kevesen fogyasztanak. Külön szólni kell a vegyes ízelítőkről. az egyik legkedveltebb előételről. hogy a vacsorát is előétellel kezdik. roston sült húsok. pástétomokat. iskolai . ürü. általában a rövid munkahelyi szünethez igazodva alakult ki. articsóka. ürügerinc vagy ürüborda. turbolyát. bárány. Napjainkra jellemző az ebédszünetben elfogyasztott egytálétel. gyümölcs vagy édesség zárja a sort. a fokhagymaleves. így a kakukkfüvet. hogy a hús közepe többé- kevésbé véres. füstölt lazac. ami lehet kiadósabb saláta. Az éttermekben természetesen drágább alapanyagokból készítik. Sokféle levest készít a francia konyha: az egyszerű zöldségleveseket. hogy nagyobbrészt vajjal vagy valamilyen növényi eredetű zsiradékkal készülnek. püré-. szegfűbors. dresszingek. kaviár. lényeg. Fontos megemlíteni a híres francia mustárokat is. Természetesen használják a curry-t. Viszonylag sok borsot használnak. rák. libamáj.étkeztetés is választékos. spárga. de a meleg előételek választéka is bőséges. Így pl. több fogásból áll. ötletesen fűszereznek fahéjjel. köménnyel. húsos zöldségétel. hogy laktató ételek ne szerepeljenek benne. majd sajtfélék. de gyakori. A francia konyha ételeire jellemző. uborka. szárnyasok és vadhúsok. de némely húsételeknek is elmaradhatatlan tartozékai.és gyümölcsleveseket. gyümölcsételeket. a modern élethez. az ételekhez illő ital és az ebéd utáni kávé a megszokott sorrend. húsokat. Ezeket angolosan sütik. stb. tárkonyt. gyömbér. chili-t és van egy népszerű fűszerkeverékük. vagy húsos zöldségételt. de az intézményes . szardínia. amely rendszerint könnyű ételekből. néhány szelet friss paradicsom. krém. de több fogásból áll. feketebors. szegfűszeggel. de a piacokon és a vendéglők étlapján található borjú. hogy mi adható a vegyes ízelítőbe. desszert. kedvelik a friss "füveket". így könnyebben emészthetők. A húson elsősorban a marhahúst értik. gyömbérrel.

Saint Emillion. Tájegységenként azonban ez is változik. körte. Cote de Beaune stb. kívül egy kékes-szürkés színt kap. A sajtfogyasztásnak is van sorrendje. Beuajoalis. groji. Az amúgy is sokféle salátát a különféle dresszingeket még változatosabbá teszik. 2-3 mm sült réteg képződik. Gewurtztraminer. A roston sült húsokra fűszeres vajat tesznek. parfét. Nagy gonddal készítik és hozzáértéssel alkalmazzák a hús. a sörfogyasztás már-már vetekszik a borral. szőlő. Elszászban túlnyomórészt fehérborok teremnek: Sylvaner. amit gyakran a felszolgáló kever be a vendég előtt. ami az élelmiszerboltokban betöltve. Graves stb. elsősorban az osztriga. Keresett étel a csiga. félangolos/ az így sütött hús belseje. A húsok után szívesen fogyasztják a főzelékféléket mint önálló fogást. A Loire mentén a fehér és rozéborok: Nivernais. A salátákhoz salátaöntetet úgynevezett dresszinget készítenek. Becslések szerint a franciák háromszázféle sajtot készítenek. őrölt bors. hal. A zöldségeket előfőzve vajban párolják készre. a teríték mellett a vaj. zöldség stb. véres/ a húst az előzőnél kissé tovább sütik. • "moyen" /moajen.. Sautemes. könnyű felfújtakat. Az étkezést záró sajttálon legalább háromféle sajtnak kell lennie. Néhány híres francia bor a borvidék megjelölésével. Nincs még egy konyha. a cidre. amelyik annyiféle hideg és meleg mártást készítene. Anjou. kékre sütve/ a hússzeletet csak néhány pillanatra teszik a forró rostra. Kedveltek a halak. a kagylók. A sajtot ebédnél gyakran a húsétel után fogyasztják. camembert stb. Arra is ügyelnek. Nagyon gazdag a francia konyha salátakínálata. Perry stb. brie. boursin. • "saignant" /szenyan. vannak külön osztrigabárok is. dió is. hogy a különféle húsokat az eredeti pecsenyével tálalják. és ízlés szerint alma. köretként sült burgonyát. a belseje azonban véres. • "au bleu"/ o-blö. . a penészhéjú lágy sajtok a rokfort. leggyakoribb ital a könnyű vörösbor. de az étkezésekhez mindig nagyon gondosan választják ki a megfelelő borokat. Édességként fagylaltokat. Csak a legismertebbekből néhány: az ementáli. érettségnek és egyéni ízlésnek. zöldségeket és salátákat adnak. mint a francia. nagyon fontos a megfelelő kenyér és természetesen a megfelelő bor kiválasztása. A sajtok kiválasztása nagy szakértelmet igényel. jól átsütve / a húst addig sütik. míg a belseje át nem sül. megfeleljen az évszaknak. így lehet utána borozgatni. ételekhez a megfelelő mártásokat. illetve vágásfelülete rózsaszín. eidami. míg vacsoránál inkább befejező fogásként. krémeket. Köztudott. Bordeaux vidékére a vörös és fehérborok jellemzőek: Medoc. gyümölcssalátát és friss gyümölcsöket fogyasztanak. őrölt kömény. konyhakészen is kapható. a fűszeres lágy krémsajtok a gurné. trappista. a hús belseje jószerint át sem melegedett. gyümölccsel készült süteményeket. hogy harmonizáljon az előtte elfogyasztott ételsorral. vagy a vendég készíti el saját ízlése szerint. só. Muscat stb. • "bien quit" / bijen kvit. a rákok. vagy főzik és barnavajat tesznek rá tálaláskor. hogy a franciák nagy borfogyasztó nép. Bretagne-ban és Normandiában kedvelt az almabor. Elszászban pl. a teljesség igénye nélkül: Bourgogne vidékéről fehér és vörösborok valamint rozéborok egyaránt kikerülnek: Chablis.

amivel a leveseket. de felhasználható hozzá kagyló. halakból készíthetők. mint a drága vendéglők luxus fogásait. fogyasztják és vitatják meg. de egyéb ételeinket is ízesítik. mondhatni szenvedéllyel készítik. Gazdag választékban készítik a leveseket. Az olasz konyha és étkezési szokások A mediterrán vidék nyersanyagbősége és a Római Birodalomig visszavezethető ételkészítési hagyományok rendkívül változatossá teszik az olasz konyhát. Az átlagember napi étkezésére éppen az olcsó tésztaétele. tárkony. ánizs. a patiszon. vajas kosarakat stb. hal és egyéb tengeri alapanyagokból természetesen főételeket is készítenek. A legegyszerűbb ételt is olyan odaadással. az articsóka. oreganó. Ugyancsak népszerű előételek a különféle rizottók. a nagy vastaglevelű hagyma. mártásokkal. pácolt sonka gazdagítja a kínálatot. hallal. Jellegzetes a nagy húsos paradicsom. makaróni. majoránna. felhasználják a friss tengeri kagylókat. a sokféle füstölt. menta. . az ún. Ezekből a tésztákból mi csak néhányat ismerünk. az armagnac /szőlőpárlat/ stb. menicotti és még folytathatnánk. hogy ezeket az ételeket roston vagy bundázva sütik és vegyesen tálalva adják a asztalra. gombából. tintahalat és egyéb tengeri halakat. készítik. az ismertekből néhány: bazsalikom. Az asztalon ott van a reszelt parmezán sajt. olivaolajat vagy más növényi zsiradékot használ. a gyümölcspálinkák pl. kakukkfű. de Olaszországban gyárilag több mint ötvenfélét készítenek. a rizsleves. a kolbászok. így pástétomokat. sugokkal még változatosabbá tehetők. lasagne. A rák. szerecsendió. A mondás szerint az olasz háziasszony az év minden napjára tud másfajta pastát készíteni. Az olaszok ezeket a száraz tésztákat nem főzik olyan puhára mint mi. rák. kedvelik a jó ételeket. sonkával. a zöldségkrémlevesek és az erőlevesek. rákokat. nincs rá szabály. ami nem feltétlenül drágát. taghatelle. a jellemzőek. Az olasz konyha a főzéshez vajat. szerecsendióvirág. kapribogyó. Sokféle fűszert alkalmaznak. a kelvirág. A spagetti. Ezeket a tésztaételeket általában előételként adják. a tetejére reszelt sajtot szórnak. tortellini. Kedveltek a zöldséges levesek. Többféle ételt készítenek leveles vajas tésztából. a különféle pizzák. Másrészt a kiváló minőségű olasz felvágottak. hogy mennyi ideig kell főzni.A francia gasztronómia sikeréhez hozzájárultak a jó minőségű francia pezsgők. A tészták kifőzése külön tudomány. canelloni. így a minesztraleves. különlegeset jelent. a szalámifélék. zsálya. kicsit "roppanósra" hagyják a tésztát és a kifőzés után friss vajjal keverik össze. Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági. Kedvelt a fűszerkeverék használata is. Másik tésztaspecialitásuk. tengeri sünöket. fahéj stb. a padlizsán. Gyakori. A hosszú tésztákat kettétörni nem szabad. Az olaszok szeretnek enni. a csirág. tojás vagy egyszerű füstölt szalonna is. A hideg előételekhez alapanyagot egyrészt a tenger szolgáltat. felvágottakból. a konyak. húskrémmel stb. rozmaring. külön mártásokkal. a calvados/almapálinka/. kagyló. A sugók zöldségekből. sáfrány. húsokból. vanília. de fogyaszthatók főételként is. a földrajzi és egyéb tényezők mellett szerepet játszik az olasz "életfilozófia" is. Előételeket nem csak tésztákból de zöldségfélékből is sokat készítenek. a különféle vagdalékokkal. a spenótleves. amire joggal büszkék. zöldségekkel. Változatos formában gombával.

borjú-. tették ismertté világszerte. de különféle vagdalékokkal mint a száraz tésztákat. mazsola és egyéb gyümölcsök. a nagy melegben gyakori. de fogyasztják a kecskehúst. és persze húsétel is.és ürühús. sőt gyümölcsökkel köretként. paradicsom stb. széles választékával tesznek még változatosabbá. A rizst a tésztákhoz hasonlóan kissé keményebbre főzik és vajjal keverik el. vagy vajban. és ma is ők készítik a legjobb minőséget. Fogyasztják különböző zöldséggel. Az étkezéshez. A sajtokat nemcsak reszelve ízesítőnek használják. Húst bőven szolgáltat a fejlett állattenyésztésük. Campari stb.és gyümölcsköretek mellé rendszerint még sültburgonyát és párolt rizst is adnak. a házinyulat. sajttal. . A melegebb. főétel salátával és desszert. és a különféle vadakat. de az egyik legkedveltebb befejező fogás. parfékat.de gyümölcsökkel is. vaj. a szó tulajdonképpen második fogást jelent. amit az étkezést lezáró kávéhoz digestívként is fogyasztanak. . legkedveltebb a marha-. általában tejeskávé. Jó minőségű törkölypálinkájuk a grappa. Ez azonban megtévesztő lehet. Cinzáno. mert nem feltétlen a nálunk megszokott hús. gondosan választva meg az étkezéshez leginkább illőt. hogy az előétel helyettesíti a húsféléket. a főételt is. hogy az olaszok a sertéshússal szemben előítéleteket táplálnak. zöldségétel. mediterrán jellegű éghajlat miatt a zsírosabb sertéshúsból valóban kevesebbet fogyasztanak mint hazánkban. grillázs. ízekkel és sokféle gyümölccsel. hanem lehet tészta. vadszárnyasokat is. . Az ebéd befejezéseként fagylalt vagy gyümölcs következik.Főétel vagy ahogy az olaszok mondják pietanya. főételnek is adják. jam. leves. Vacsorakor rendszerint kompletten étkeznek. A rizsből nemcsak köretet készítenek. előételnek. olajban megpárolva. A befejező fogások között elsőként kell említeni a világhírű olasz fagylaltokat. Ezeket a készítményeket olasz cukrászok találták fel. előétel. dresszingek. Garrone. sonkák és a füstölt disznóláb meglehetősen népszerűek. A fagylaltok. A cukrászsütemények leggyakrabban piskóta vagy omlóstészta alappal készülnek. Köretként sokféle zöldséget készítenek vízben főzve.és citromízű krémekkel.újhagyma. Sokat fogyasztanak a friss gyümölcsökből és gyümölcssalátákból. retek. kávé. Tévedés azt hinni. Az olaszok eszpresszó kávéja nagyon jó minőségű és világszerte ismert. Reggelire nem esznek sokat. A földrajzi adottságokkal és az éghajlati viszonyokkal magyarázható a sajátos étkezési ritmusuk. Martini. bárány. a franciákhoz hasonlóan legszívesebben bort fogyasztanak. Ismertek a kevert italokhoz való vermutok: Gancia. vagy tojásétellel kiegészítve. Talán ők az egyetlen nép. rizottó stb. narancs. A zöldség. legfeljebb felvágottal. parfék gazdag választékát bővítik az alapanyagokhoz adott olajos magvak. sörtésztába mártva és kisütve. Salátát sokféle friss zöldségnövényből készítenek. akik nálunk magyaroknál is erősebb eszpresszókávét fogyasztanak. kenyér vagy péksütemény. de a különböző füstölt húsok. Ebédre levest vagy valamilyen előételt fogyasztanak. amit a salátöntetek. de találkozhatunk zöldségekkel.

Fontosak a különböző pirítósok - toast . aki feltalálta" .a többféle kenyér. jóízű halakat. A teát tejjel vagy tejszínnel. sonka. az ebédszünetben elfogyasztott gyors étkezés. amit a menekülő törökök Bécs alatt hagytak.és a húsos sült szalonna tojással. Angliának azonban van egy másik arca is. VIII. Ez az étkezés általában szendvics vagy hidegsült. Az ebéd .bacon and eggs -. méz. A legendás hírű Artur király bőtorkú. századtól angol hajókon jut el Európába. a szendvicsek készítése. Angliának köszönhetjük több gasztronómiai érdekességet. amiről egy híres gasztronómus is elismeréssel szólt. iskolában stb. Alapjában véve szeretik a kiadós. Anthony Wood írta Cromwell koráról: a puritánok házában "hideg hús..amíg nem kerülnek a konyhába. vannak akik szerint az ételkészítési módokban szegényes. Különösen nyáron a nagy meleg miatt a vacsora későn kezdődik. étkezési szokások Az angol konyháról megoszlanak a vélemények. csak az ebédet fogyasztották asztalnál. jam.lunch . az eper.. iszogató vendégek zsivajától. jó minőségű húsokat.. A leírás szerint azt a kávét használták fel. a vacsora után borozgató. vagy a XVII. sajt. Hódító Vilmos és a normann nagyurak a következő elvhez tartották magukat: "Felkelés ötkor. péksütemény.. Ez az ún. míg a kontinensen az 1690-es években. Az említett két étkezés közül. Az angol reggeli tartozéka a vaj. fagyos társalgás. a Bécs elleni sikertelen török ostrom után nyílt az első. jeges fogadtatás "volt osztályrésze a vendégnek. vacsorára csak sebtében ettek néhány falatot. Elsősorban a franciák tesznek csípős megjegyzéseket e témában.rendszerint munkahelyen... ami eltér a kontinentális szokásoktól. de fogyasztanak sült halat. Az angol konyha. miszerint "Angliában vannak a világ legjobb élelmiszerei. vacsora ötkor. ill. testes. valamint az élete élvező reneszánsz uralkodó. a pudingok. A sok keleti fűszer a XII. gyakran cukor nélkül fogyasztják. A meleg ebéd is . A zabkását tejjel vagy tejszínnel fogyasztják. majd zabkása következik. ritkábban a kávé. ebéd kilenckor. Legkedveltebb a narancsjam. van aki cukorral. A vendéglők teraszai megtelnek és késő éjszakáig hangosak a vacsorázó." Az eredeti angol konyha készítésmódjai valóban egyszerűek. mégsem élnek fenntartás nélkül az asztal örömeivel. Henrik fényes lakomáiról. early morning tea. "Áldott legyen a neve. Londonban már 1652-ben működött kávéház. Világszerte kedvelt reggeli ételeik a sült sonka tojással . A leggyakoribb reggeli ital a tea.és ezután ismerteti a Christmas pie-t az angolok kedvelt karácsonyi csemegéjét. de legalább is angol közvetítéssel jutott el néhány dolog Európába: így pl. A teát forrázzák és igen erősre készítik. a pie-ok. ami gyümölcslével kezdődik. saláta. a kora reggeli tea.ham and eggs . pudingokat. laktató lepényeket. ágyba kilenckor. Fogalommá vált az angol reggeli.. Az angoloknál kialakult egy sajátos étkezési ritmus. aki a szó szoros értelmében teával kezdi a napot és mindjárt ébredés után elfogyaszt egy csészével.és sárgabarack jamok.tehát teljes ételsort fogyasztanak. Van. Francia eredetű az a mondás. századi Angliában terjedt el teaivás. nagyétkű népéről is olvashatunk.. rántottát és egyéb kiadós ételeket. esetleg cukrászsütemény.

fűszerezik. mert a sütési módot más konyhák is átvették. amiről illik beszélni. A húsokat sütik szeletben is.Cooki leeki -.Iris stew . szendvicset. majd kb. felöntik zsírtalan húslevessel. marha. alkalomtól függően sötét ruhát vagy szmokingot.vagy az angol csirkelevest . gondosan összeállított étrendet fogyasztottak. Lényegében jó minőségű marhahúst. frissen elkészítve. vagy tejes ital. de készítenek zöldség.dinner . esetleg desszert. a nők estélyi ruhát vesznek.régebben az angol családoknál szertartás volt. A jó minőségű marhahús a jólét alapja.egyszerű. A jó minőségű marhahúst és vadakat. Az angolok. Egyetlen fogás. spenót-. vagy az ürüt egészben sütik. hozzá kekszet. de a húsok közül ki kell emelni a marhahúst. ez a marhasült. meggylevest stb. gesztenyelevest. ügyelve arra. Vacsora előtt aperitifet fogyasztanak. de van még egy kedvelt elkészítési mód. A vacsora . uborka-. szárnyasokat. Ebből alakult ki az elegáns angol felszolgálási mód is. Egy ebéd vagy vacsora meghívás után megköszönik a kellemes társaságot a háziasszonynak. Ilyenkor átöltöztek. Délután 4- 5 óra körül egy csésze teát vagy kávét fogyasztanak. 3 órát gőzölve forralják. Az angolok marhasült alatt tulajdonképpen egy elősütött. Innen ered. kétszersültet. majd kiadós komplett vacsorát. bárány-. és barnamártásban megpárolt ételt értenek.egy lefekvés előtti könnyű étkezés. a vajat. elsősorban a francia konyha. egy csésze tea. de a skótok és az írek is konzervatívak. az angol életforma fontos kelléke és szimbóluma. Szállodában az angol vendég vacsorához ma is átöltözik. de a jó konyhát. vagy a kisütött faggyút használja e célra. az ételeket dicsérni szokatlan lenne. az így megsütött hús porhanyós és lédús lesz.souppé . Leveseiket elsősorban különböző húsokból főleg ürü-. Az angol konyhán nagy számban szerepelnek hal és rákételek. Az írek kedvelik a sertéshúst és a sertészsírt is felhasználják főzéshez. Az átlag angol családoknál már nem divat. de vacsorára kiadósan étkeznek. süteményt. Az angol konyha az olajat. a jól megválasztott bort a házigazdának. pl. vadakat. vagy csak ritkán beszélnek étkezésről. komplett. Az egybesült húsokat gyakran a vendég előtt szeletelik. Angliában nem. egy csésze leves vagy ivólé egy sült valamilyen salátával. hogy a hús belseje rózsaszín vagy ízléstől függően véres maradjon. Régi angol szokás volt. Említhetjük még az irlandi ürügulyást . a megfelelő hagyományokkal. bár az utóbbi évtizedekben az angol konyhára is hatott más nemzetek konyhája. . hogy az asztalnál a családfő szeletelte a húsokat. amikor a felszolgáló a feltálalt ételeket a vendég tányérjára szervírozza. Jellegzetes levesük a "beef tea". vagy darabolta a szárnyast és tett mindenkinek a tányérjára. és ünnepélyes keretek között bonyolódott. a párolás is. Fogyasztanak birkát. A későesti vagy színházi vacsora . ételekről. ami szó szerint marhahús teát jelent. főleg bélszínt kockára vágnak. kelkáposztalevest. hogy a félig sült húsokat a világ minden konyháján "angolos húsnak" nevezik. Sertésből az angolok csak a sonkát és a sovány angolszalonnát fogyasztják szívesen. kétszersült.és gyümölcsleveseket is.vagy csirkehúsból készítik.

a gingerbeer azaz a barna gyömbérsör. Az ipar fejlődésével nagy sörgyárak is létrejöttek. Az angol vendég korrekt. A pie szót lehet lepénynek. Az apple pie. teasüteményt. A borok közül hosszú ideig a portugál portói volt a kedvenc. a volt gyarmataikról sokféle fűszert szereztek be. pl. ha az asztalon áll egy kancsó jeges víz. Ez egy tojással elkevert lisztpép. erősen fűszerezett zöldségféléket is. és jónéven veszi. de ezek termékeivel nem teljesen elégedettek a fogyasztók.a yorkshire puding. A készítéshez a marhafaggyút. lekvárral. Ez az ún. amit mártások. Fontosak a fűszerkeverékek és az angolos húsokhoz adott fűszeres mártások. Az italok közül legkedveltebb a whisky . köretek fűszerezésére használnak. A másik kedvelt desszertjük a puding. Az egyik legkedveltebb az indiai eredetű curry por. fegyelmezett kiszolgálást igényel. ez derül ki a Viktoriánus kor regényeiből. cseresznyés és egyéb gyümölcsös változatban desszertként is. húsvagdalékokkal. így elsősorban francia és német borokat importálnak. A hagyományos koktélok mellett Angliában is tért hódítanak az olyan long drinkek mint a gin tonic. az almáslepény nélkül egy időben az angol ünnepi ebéd elképzelhetetlen volt. a ketchup. fordítani.de jelentős a gin. húsok. az angol mustár. színdarabjaiból. Néhány jellegzetes sörfajta: a burton egy erős sörfajta. hallal. de erősen fűszereznek. angolos főzelék készítési mód. Sokféle változata ismert. curry csirke. sőt családonként őriznek hagyományos recepteket. Az angolok nagy sörfogyasztók. készítik citrommal. . A desszertek között meg kell még említeni a gyümölcstortát. A húsételekhez rendszerint többféle zöldségköretet adnak. a gyümölcslepényt és a aprósüteményeket. ilyenkor előételként vagy főételként fogyasztják. számtalan sörkülönlegességgel. a Cumberland mártás és a különféle gyárilag elkészített gyümölcsmártások. így a Worchester. Angliában nem terem meg a szőlő. egyéb gyümölcsökkel. a vörösborok a legnépszerűbbek. amit sütőben vagy forró zsiradékban sütnek ki. ilyenkor lehet akár főétel is. ezeket sós vízben főzik meg és tálaláskor vajat tesznek a tetejére. de készítik almás. Külön szertartás a karácsonyi puding. gombával. Van olyan. lehetőleg az ökörvese faggyúját veszik. aminek a megfelelő kiérlelése már eleve hosszú időt vesz igénybe. Ezt úgy juttatják kifejezésre. Készítik zöldségekkel. A zöldségek mellé még tálalnak főtt vagy sült burgonyát és a marhasült elválaszthatatlan tartozéka . hogy az otthoni sörfőzés eszközei és a sörhozzávalók kaphatók. curry mártás. de a pie-hez hasonlóan készülhet zöldséggel köretnek.az írek whiskey-nek írják . vagy hússal. campari juice stb. Vidékenként. Ételeik ízesítésére használnak ecetes. Jelentős a gyümölcs valamint a tej és tejtermékek fogyasztása is. a vodka fogyasztása is. szilvával. curry rizs. a Christmas puding készítése. az utóbbiakat általában "Tonic Water"-rel isszák. pitének. de sokféle import sör is kapható. előételnek. így az utóbbi időben terjed a házi sörfőzés. régen sok kis hagyományos sörfőző üzem működött. amit az ünnep előtt 4-6 héttel már elkezdenek készíteni.a barnamártás mellett . Minden étkezésnél szívesen fogyaszt vajas pirítóst.Más módon mint a magyar konyha.

főznek bele. A napóleoni háborúkkal a francia konyha is megjelent Németországban. Egyik jellegzetes hideg ételük a Hacke Peter. kacsa . A pároláshoz almabort is használnak.kalácsnak. mint a bajor Alpokban kedvelt szalonnával tűzdelt tejfölös szarvas. vadas jellegű ételek. kevesebb zöldséget. a tormás krumpli. zöldségeket adnak. bár náluk is terjed - francia hatásra . burgonya-. sajt-. A németeknél kedveltek a leves jellegű egytálételek. amit borsópürével és párolt savanyúkáposztával tálalnak. szalonnát vagy különböző kolbászokat . Kedvelt fűszerük a bors. Természetesen itt is eltérések vannak tájegységenként. Desszertként gyümölcsös lepényeket. burgonyapürét. főzeléket. Az 1800-as évek elejéről származó szakácskönyvek sokféle halat említenek. .A német konyha és étkezési szokások A mai német ételek elődei a XVII-XVIII. így a Bockwurst. vagy a Leniswebwer. amit nyersen fogyasztanak. sok ételt átvettek. vöröskáposzta különösen ízletes almával párolva. vagy margarint használ és csak nagyon kevés sertészsírt. Érdekesebb burgonyaköret a mandulás krokett. Nem olyan mértékben mint hazánkban. hal stb. a frankfurter és egyéb virsli és kolbász fajták. A Rajna mentén a francia hatás érződik. a vadas ételekhez a majoránna és a babérlevél. Ünnepi különlegesség a bajor kenyértésztában sült sonka. Köretként sósburgonyát . húsgombócok. ill.gombócokat. kismértékben a curryt és a fűszerpaprikát. pikáns mártásban párolt. ilyenkor füstölt húst.ami lehet marha. amelyik nagyobb mértékben főz sertészsírral. de sokat fogyasztanak a száraz hüvelyesekből is. Kedvelik a Kucheneket . szív. sörleveseket.Wurst . sertés. majonézes. ez darált sertéshús befűszerezve.gyakran egészben főzve . Gyakran készített köretük a párolt édes. csirke. tortákat készítenek vagy margarinkrémes tejszínes tortát. Változatosan készítik a különböző édesvízi és tengeri halakat. Ismert ételük a főtt sertéscsülök. századi udvaroknál és a polgári házaknál alakultak ki. A német konyhára jellemzőek a tejfölös. a bajor Wes-Wurst. Igazi különlegesség a tejszínes túrókrémtortájuk.a fehér és vörösborok használata.tulajdonképpen bő lében párolják. nem sütik ropogósra. más jellegű az itt készített borban párolt hús. a szerecsendió. Bratwurst. egybesült húsokat . zöldség-. Az ún. Salátáikhoz olajos. A Wurstoknak sok fajtája ismert. de készítenek hurkalevest. ami nem más.és savanyúkáposzta. vadakat. kagylókat hidegen és melegen. ezeket adják előételként és főételként is. joghurtos. rákokat. Az összedarabolt alapanyagot tejmártással megkötik. finomítottak francia mintára. Különböző alapanyagokból készítik a német konyhára jellemző ragukat. mint főtt burgonya palacsintatésztával kisütve. de viszonylag sok sertéshúst fogyasztanak. A salátákat önálló fogásként fogyasztják. használják a fahéjat. növényi olajokat. Közkedveltek a különféle vagdaltak. A német konyha főzéshez vajat. A bajor konyha az. körtelevest vagy a számunkra kissé szokatlan angolnalevest. nyelv. sajttal a tetején sütőben megpirítják. lehet borjú. a zöldpetrezselymet pedig szinte minden ételükhöz. Jó minőségűek a krémleveseik. kapros dresszingeket készítenek. hagymalevest. szárnyashús. a szegfűszeget. birka.

Az Alpokból alázúduló tisztavizű hegyi patakok pisztrángban rendkívül gazdagok. Pedig a bécsi szelet valójában nem bécsi találmány. melyeket reggelire vagy napközbeni étkezésekre fogyasztanak. bajor származású fogások is. Steinhager. Van olyan osztrák vendéglő. . kagylók. tartalmas leveseket. Hagyományai vannak a délutáni kávézásnak. Hozzánk hasonlóan szeretik a jóízű. amihez süteményeket fogyasztanak. sült.. a morzsaféléket. Himbergeist stb. készítményei között megtalálhatók az olasz kreációk . hogy Radetzky marsall hozta magával Milánóból. A franciáktól és a svájciaktól átvették a sajtfogyasztás szokását. ezeket is jól behűtve kedvelik. Spanyolországban andalúz szelet néven fogyasztották. Így sok halételük pisztrángból készül. rizottók. de ismerik a fogast is és importból kerülnek be az országba tengeri halak. A hideg előételeknek nincs nagy kultusza náluk. A kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak. pl. a daramorzsát stb. Széles választékát készítik a tojásételeknek és a tésztaételeknek. virslifélék és egyéb töltelékes áruk -. Az osztrák konyha és étkezési szokások A jó hírű osztrák konyha sok hasonlóságot mutat a magyar konyhával. A sör a nemzeti italuk. Ahogy pl. A francia konyha hatása elsősorban a császári udvaron keresztül érvényesült. de az igazság az. ahol több mint húszféle főtt. aminek az a magyarázata. Kávéjuk a hosszúra főzött és viszonylag gyenge filterkávé. péksüteményt készítenek. A főtt húsokhoz ecetes tormát vagy egyszerű meleg mártásokat adnak.és az osztrákokhoz hasonlóan a smarnikat. de az átfolyó forróvíz nem lúgozza ki nagyon. paradicsom-. a Wiener Schnitzl-t a bécsi szeletet és sok más ételt mi is.süteménynek lehetne fordítani . rákok. ezek közül kedveltebbek a barna rozslisztből sütött termékek.de a cseh. így a császármorzsát. de elsősorban a Rajna mentén jó minőségű borokat termelnek. Osztrák források ugyan állítják. évszázadokkal Radetzky marsall előtt. párolt marhahús ételt kínálnak a vendégnek. ezeknek a hatásoknak is köszönhető az osztrák konyha színessége. Ide a hódító arabok révén jutott Közel-Keletről. így a Korn. Sokféle és jó minőségű kenyeret. a szaftos lábszárhús stb. Az osztrák konyhának azonban a sokféle hatás ellenére is megmaradt a sajátos arculata. hogy az alpesi legelőkön nagyszámban nevelt marhák húsa rendkívül ízletes. A három főétkezés mellett tízóraira wurst-okat kolbászféléket és pácolt halakat fogyasztanak. spagettik . Egy bizánci szakácskönyv. a fartő változatai. kapor-. amit még a francia konyha hatása bővített. A fehérborokat jól behűtve fogyasztják. Károly spanyol zsoldosai révén jutott el. Kiváló minőségűek a pálinkafélék. fokhagyma-. A húsok közül a vezető szerep kétségtelenül a marhahúsé. amely túlélte a török ostromot már leírja a rántott hús receptjét.pácolt sonkák. Ami érdekes. ehhez több kávé kell.az olajban sült halak. Kiváló minőségű hentesárukkal rendelkeznek . zsemlemártást stb. ahol a nagy valószínűség szerint a bizánciaktól tanulták el. Leopold Grunzmüller "találta fel". A napi étkezési ritmusuk átlagos. hogy Ferdinánd császár főszakácsa. ahová V. lengyel. hogy az osztrákok mindezeket sajátjuknak érzik. A különböző népek Monarchián belüli együttélése nagyban befolyásolta konyhájuk kialakulását. A főtt marhahúsból is legalább ötfélét: a csontos szegyhús. Wiliams /körtepálinka/.

füstölt sonkát. Nagy a sörfogyasztás. ez az étteremlánc elsősorban csirkéből és szárnyas belsőségekből . borban vagy sörben felfőzik a közben összedarabolt sajtokat. Kedveltek a különféle gyümölcspálinkák és jó minőségű száraz fehér borokat termelnek. Elterjedtek a különböző olasz fagylaltok. A különböző smarnik - morzsák -. A bécsi hentesek a borjúcomb felsál részét "Kaiserteil"-nek császári résznek nevezik. de a német és az osztrák konyha is. Néhány perces forralás után egyéni ízlés . Hatott az olasz. sajtokat szinte minden ételcsoportnál felhasználják. mert a közismert Wiener Schnitzl ebből készül. A fejlődés és az idővel való takarékosság magával hozta. szívesen isszák étkezés előtt és étkezés alatt is. de használ az osztrák konyha sertés. amelyet Franz Sacher. krémek. így az idei rántott csirke. így a luzerni sajtleves. csülköt. Az osztrákok leghíresebb tésztája valószínűleg a Sacher torta. Kedvelik az olajos citromos ízesítésű salátákat és a tejfölös dresszingeket. stb. valamint belsőségeket. A kávét hosszúra főzik. Kisebb mértékben ugyan. Salzburg különlegessége a salzburgi galuska.is. leveskockákat is gyakran használnak. Meleg tésztákból rendkívül nagy a választék. de meleg ételeket is készítenek belőle. A tejtermékeket. a zürichi paradicsomleves.elsősorban almarétest . gasztronómiájuk olyan sokszínű. szardellával.fontos a minőség és az arány -. kolbászt. A főzésre szánt üstöt bedörzsölik fokhagymával. Ausztriában egy jó ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen tészta nélkül. mint maga az ország. kitűnő a stíriai metélt. többféle sajtot válogatnak össze . nemcsak azért. házikenyeret adva hozzá borkorcsolyának. sült csirke stb.és sok más néptől eltérő módon . a francia. A harmadik hely a szárnyasokat illeti. étkezési szokások A svájci kantonokra különböző konyhák gyakoroltak befolyást. is jeles készítményei az osztrák konyhának.zúza. aminek készítése egy szertartás. kuglóf osztrák készítmények. máj - készült ételeket kínál. A napi étkezési ritmusuk nagyjából megegyezik a mienkkel. ezen kívül sokféle szeletet készítenek. a schaffhauseni krumplileves stb. Jellegzetesebb a fondue. A Bécs környéki falvakban sok gazda méri a saját borát. de erős. fánkok. de megtalálhatók a cseh gyümölcsös ízes gombócok. cseresznyepálinkát vagy konyakot öntenek hozzá.a húsételekhez fogyasztják. A könnyű kelt tésztából készült briós. Az ebéd. míg a főzéshez inkább vajat használnak. vagy egyéb módon bundázott ételeiket sertészsírban sütik ki. Ausztriából indult ki a Wienerwald éttermek elterjedése. aromás és folyékony tejszínt vagy tejszínhabot adnak hozzá. parfék. A hosszú évszázadok együttélése során mégiscsak kialakult egy sajátos arculatú nemzeti konyha. hangulata barátságos légkört teremt. de készítenek réteseket . magas sikértartalmú magyar búzából őrölt liszt erre alkalmasabb. sonkával. A svájci konyha. bár az acélos. hozzánk hasonlóan akkor megfelelő a svájci ember számára.és vadhúsokat. sajttal. A salátáikat hozzánk hasonlóan .A borjúhús ételek is kedveltek. ha egy jó levessel kezdődik. ezek közül is a legnépszerűbbek a csirkéből készült ételek. A rántott. hogy levesporokat. a Sacher ház alapítója kreált. Természetesen vannak frissen főzött jellegzetes leveseik.

Földművelő. kiválóak a cukrászsüteményeik. mindig a legmodernebb táplálkozási irányzatokat követik. és bort. de árusítják utcán is. lepényhalat. főzelékeket franciásan. lesózva pácolják. elsősorban zöldségféléket termesztenek. Ugyancsak előételként szívesen fogyasztanak gyümölcsöket. A kávét tejjel minden étkezés után felszolgálják. úgy olvasztják meg. A húsok közül kedvelt a marhahús. amit főtt. Az ún. de feltétlenül szeszesitalt fogyasztanak. ebédre fontos a leves. grape fruit-ot. A salátakészítésnél is átvették a francia és olasz szokásokat. Jó minőségű pácolt heringet és heringsalátát is készítenek belőle. a száraz kenyeret tejbe. jobb ízű és laktatóbb is. Azután megjelenik a vendéglők étlapjain. előétellel kezdődő teljes étrendet fogyasztanak. Az egész világon ismert lett a sózott "Matjes" heringjük. apróra darabolt burgonyából sokféle változatban készítenek. hogy a megolvasztott sajtba mártott kenyér. olvasztott sajtból készült ételük a racklett. egész sajtot tesznek a tűz fölé. a hegyi legelőkön ideális körülmények között tartják a szarvasmarhát. általában vajban pirítják meg. A fiatal heringeket nagy tömegben halásszák ki. barnakenyeret és persze bőven sört fogyasztanak hozzá. és ők is önálló fogásként fogyasztják a salátát. és az olaszoktól átvett fagylaltok. tejtermékeik. Régebben a gyarmatokról is áramlottak különféle fűszerek és egyéb élelmianyagok az anyaországba. gondosan választják meg az ételekhez illő borokat. Előételként gyakran szerepelnek hideg halételek. elsősorban sárgadinnyét. sertést. Másrészt a tenger is sokféle nyersanyaggal szolgál. Kedvelik a kiadós reggelit. paprika. A holland halpiacokon óriási mennyiségben láthatunk tőkehalat. Rösti nemzeti eledelük. magas színvonalúak hidegkonyhai készítményeik. és a lecsepegő sajtot fogyasztják. de kedvelt a füstölt angolna is. Igényes. angolnát. Mezőgazdasága belterjes. A zöldségeket. de napközben is szívesen kávéznak. vacsorára komplett. A meleg halételekhez gyakran a róluk elnevezett vajas. Finomra vágott vöröshagymát. Magas fokon áll a cukrászipar is. még a hajókon megtisztítják. rákkoktél. parfék. kagyló-. A másik. heringféléket. ha borral is ízesítik. Nagy borszakértők. majd rájöttek. étkezési szokások Hollandia élelmiszertermelés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik. szárnyasokat és vadakat is. de fogyasztanak borjút. tojásos hollandi mártást adják. borba mártogatták. desszert. apróra darabolt kenyérrel kimártogatják. utána főétel. tejszínes. nyelvhalat. pásztorkodó őseik valószínűleg egyszerűbben csinálták.szerint fűszerezik /bors. elsősorban sajtjaik világhírűek. A Benelux államok konyhája. ráksaláta. Hagyományai vannak a szarvasmarhatartásnak. szerecsendióval. Idővel a fondue-nek kialakult húsos változata is. füstölt lazac. Csak a jó minőségű húsokat és elsősorban a nemesebb húsrészeket kedvelik. A fondue-höz általában még salátákat is adnak. vajban párolják meg. . a salátaönteteket. Mikor kellő sűrűségű. ennél megvágott.

ha az jóízű és olcsó. Nagy a gyümölcs-. ahol a sütemények. szálláshelyen megelégszik az egyszerűbbel. mint a franciák. vajkrémmel. így a sörfogyasztás Hollandiában magas. sokféle burgonyaköretet készítenek. az olajos. Dániában is fejlett a . A skandináv népek konyhája. reggelire nem esznek sokat. hideg halételek. a borjú. gazdagon megterített uzsonnaasztal. Reggelire bőségesen étkeznek. meglehetősen mások az éghajlati viszonyok. Világhírűek a Bols cég által gyártott holland likőrök.és parféfogyasztásuk. Készítik úgy is. A holland vendég takarékos. vacsorára szeretnek kiadós. Meg kell említeni a " Nederlandse Koffietafelt". Belgiumban a vallon tartományokban a francia nyelv és a francia szellem uralkodik. de fogyasztanak sertést is. Napközben délelőtt és délután is tartanak egy rövid munkaszünetet. és nagy a választéka a szárnyasoknak is. amit minden étteremben. tejszínnel készülnek.zöldséglevesek. A levesekhez általában bőven adnak levesbetétet.és krémlevesek. étkezési szokásai Táplálkozásuk nagyban eltér a közép-európai szokásoktól. amit füstölt kolbászkarikákkal és fekete kenyérre tett húsos füstölt szalonna szeletekkel tálalnak. Kedveltek az egybesült húsok és a frissen sütött kiadós steak-ek. Ugyancsak szólni kell az egyszerű fűszeres vagdalthús golyókról. A flamand tartományokban egy más. tulajdonképpen délben sem. hogy személyenként állítják össze a gazdag választékú tálat. Konyhájukra. egészen más hagyományokra épül. Ezzel együtt sokféle élelmiszer- nyersanyag található. Az étkezést általában sajttal fejezik be. ököruszálylevest és erőlevest készítenek. vacsorára komplett étrendet esznek. a bárány. A svédek jó gabonatermő területekkel rendelkeznek. egyszerű étkezés. Ünnepi alkalmakra teknősbékalevest. ezekhez a rizs és a burgonyaköret mellett általában többféle zöldséget is adnak. pavilonban. az ebédet meghatározza a modern élet. komplett étrendet fogyasztani. amikor kávét. Belgiumra erősen hatott és hat ma is a francia konyha. citromos ízesítést kedvelik. póréhagymával tálalt a paradicsomleves. a francia étkezési szokások. sok általunk fogyasztott zöldség és gyümölcs ezen országok területén nem terem meg. Söreik jó minőségűek. valamint a fagylalt. . Természetesen igaz ez a konyhaművészetükre is. Sokféle apró. az egyéb süteményeik rendszerint gyümölcsök felhasználásával. Az étkezést aperitiffel kezdik. a zellerrel. Általában délutáni étkezés. ugyanúgy az egyszerű ételekkel. Így pl. Köretként nem adnak annyi zöldséget. kakaót vagy tejszínes teát fogyasztanak. hideg sültek. Sok salátát fogyasztanak. Kedvelt a marha. általában az ebédszünetben elfogyasztott gyors. Rövid a vegetációs idő. édes és sós teasüteményt készítenek. kávé és tea mellett megtalálhatók a különféle felvágottak. a holland kávéasztalt.napjainkban gyakran levesporból készítik . étkezési szokásaikra elsősorban a német és a francia gasztronómia hatott.Leveseik között megtalálhatók a püré. Luxemburg aprócska állam Németország mellett. bisztróban árulnak különféle köretekkel. sonka. a hollandiaival rokon nyelv a meghatározó. jellegzetes a szárított sárgaborsóból készült püréleves. ha az tiszta és olcsó.

rénszarvas vagdalt. Leveseik a savanykás ízű káposztaleves. jávorszarvast. és gyümölcsöt is. ez azonban annál jóval több. A kenyérszeleteket különféle ízesített. sült csirke gombával és zöldborsóval. Felvágottakat. hogy sétálás közben vagy egy büfében a hazaiból eszegetnek. vándormuréna. Dániában az egyik jellemző étel a "Smorrebrod". A környező tengerek. lazac. A smörgasbordon hideg. kagylók. fűszeres vajakkal kenik meg. a rozskenyérre és a félbarna kenyérre húsokat. heringleves. míg a fekete kenyeret vajjal megkenve saláták. kávét. sügér. a különféle hallevesek. vagy kagylók. Baráti társaságban. Nagyon sokféle a felhasznált nyersanyag. Az étkezés után kávét vagy teát fogyasztanak. A húsokból használnak a sertéstől a rénszarvasig sokfélét. medvesült. kelbimbóleves. Az étkezések zárófogása rendszerint a jó minőségű dán sajtokból kerül ki. fehérkenyeret. Nem szűkölködnek gyümölcsben és zöldségben sem. délelőtt és délután is teát. medvét. hideg pástétomok. otthon ezeket csak ünnepi alkalomra készítik. nyulat. teát. dévérleves. A halételek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne. tejszínnel. tavak is sok és sokféle nyersanyagot szolgáltatnak. húsgombócokat. angolna. A fehér kenyérre rák és kagylóféléket és bizonyos fajta sajtokat tesznek. Süteményeik kelt vagy leveles tésztából készülnek. pl. fekete parasztkenyeret. Az étkezéseket sör vagy a hideg tej kíséri. Köretként általában többféle zöldséget. köztük halak. de egyéb érdekes leveseket is készítenek: barnahabos kolbászleves. joghurtokat. hideg krumplileves. lágy sajtok alá teszik. kávét. fagylaltokat fogyasztanak. Felhasználnak hozzá rozskenyeret. Ezek az előételek rendszerint hideg halak. de főleg importból szerzik be. péksüteményeket fogyasztanak. halat tálalnak. hering. A dánok reggelire sokfélét tesznek az asztalra. a sertés és vadhúsok. rákok. Desszertként pudingokat. lazacleves. a kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak. fűszeres hagymás lében. őzet. müzliket. félbarna kenyeret. Ebédre. csak rénszarvashúsból több száz receptjük van. Elterjedt szokás a napközbeni étkezés. gyümölcsökkel. kedveltek a testes marhahúsok. elegáns vendéglőben egyaránt fogyasztják. rákok. többféle kenyeret. péksüteményt. desszertek. meleg ételek sokasága várja a vendégeket. vaníliakrémmel. Levest ritkán fogyasztanak. vacsorára kiadós sülteket esznek. Ezekből fasírtot. krémeket. különösen az állattenyésztés. A dánok szerényen vajaskenyérnek nevezik. párolt és sült ételeket készítenek. amelyekből többszáz féle ételt készítenek: vörös pisztráng. ez iskolában. ez szinte minden étkezésnél megszokott. Az éttermekben egy megfelelő méretű asztalra kiteszik a teljes választékot. A vendég egy meghatározott összeg kifizetése mellett annyit és annyiszor vehet. munkahelyen egyaránt természetes.mezőgazdaság. hideg rénszarvas leves kaviárral stb. gyümölcsök. Természetesen ez nem az otthoni hétköznapok ebédje. Svédországban jellegzetes étkezési forma a "smörgasbord". a sajtokhoz gyümölcsöt is adnak az asztalra. vacsorája. különféle húsok. kiváló minőségű vajat. pácolva. Néhány húsételük: jávorszarvasmáj mustármártásban. így a smorrebrod igen változatos. amit svédasztalnak szokás fordítani. amennyit akar. de sokan fogyasztanak kásaféléket. főzve. szárnyasokat. tejet. folyók. néhány halfajtát említek. . fajdkakas ribizlizselével. az étkezéseket inkább előétellel kezdik. de az is természetes. többek között fajdot. főtt vagy sült burgonyát és a húsokhoz gyakran többféle mártást adnak.

füstölt marha. tejszínes sültkrumpli póréhagymával. hogy az étel megtartsa a természetes jó ízét. alma vörösáfonyadzsemmel.csuka és még a tengeri halak. Lappföldön készítenek árpalisztből rénszarvas vérrel főzött kását is. A spanyol konyhának évszázados hagyományai vannak. hogy gusztusa támad rá. ezekből egy pár jellemző: áfonyakrém. aromáját. sózott. ebből következik.dacára a nálunk köztudatban élő finnugor rokonságnak . Egyedülállóan finomak pácolt heringkészítményeik.és sertéshús. hogy sok friss halat fogyasztanak. Felhasználják koktélokhoz. különleges halfélék a norvég konyha megszokott napi fogásai közé tartoznak. akkor nem volt jó a szakács". mindenki csak italkönyvre válthatja ki a megszabott fejadagot. Az étkezésekhez sört. Van egy érdekes halételük. Köretként burgonyát. karamellás körte. amit a sok friss hal mellett ínyencségként tartanak számon. mint a dánok. sült fehérrépa. A spanyol konyha és étkezési szokásai Egy spanyol mondás azt tartja: " ha bekötött szemmel ízlelsz egy ételt. törpemálna. zöldségkínálatuk szegényes. Ez a mondás kifejezi a spanyol gasztronómiának azt az elvét. Finnországban . Az Ibériai-félsziget egy jelentős hányada terméketlen terület. hogy az ételkészítés művészetének célja csak az lehet. az eper. Néhány érdekes zöldségétel: hagymapástétom. kuglóf törpemálnával. hideg és meleg ételekhez. a szeder. és üvegedényben két három hónapig érlelik. gyümölccsel készült desszertjük van. de fogyasztanak ürüt. és nem tudod megmondani. rebarbara pástétom. a rénszarvas húsának. a füstölt. friss vagy aludttejet isznak . A bogyós gyümölcsökből a rövid nyári időszakban megterem egypár fajta: vörösáfonya. a málna. ami leszüretelés után élvezhetetlenül keserű. egyértelműen a skandináv szokások és ízlés a meghatározó. Helsinkiben és a többi finn város éttermeiben ugyanúgy megtalálható a smörgasbord. Náluk is megterem a vörösáfonya. A hideg éghajlat miatt télen nagy a szervezet energiaigénye. Rakrret a neve. túrótorta. fekete áfonya. A skandináv népek konyháiban sok a közös vonás. Aki először találkozik vele. Étkezés előtt egy borókaillatú pálinkát vagy rozspálinkát fogyasztanak. nem biztos. a napon fermentálva kapja savanykás ízét.nyoma sincs a magyaros ízlésnek. A halászat Norvégiában ma is nemzeti foglalkozásnak számít. Fontos termékük a zöld olívabogyó. gyakran főtt burgonyát adnak. A húsok közül sok a fagyasztott. süteményeket. áfonyás és málnás pite. . annak ellenére nem konzervatív. pácolt medvesonka. hogy mit eszel. ilyenkor szívesen fogyasztanak zsíros húsokból készült ételeket. földiszeder. a norvégok ugyanúgy kedvelik a szendvicseket. Kenyeret főleg árpából és rozsból készítik. Nagy kultusza van a jávorszarvas. a tengerparti részeken viszont kiváló zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. A halak mellett a finnek sok húst fogyasztanak. A norvégok halfogyasztása kiemelkedik még az egyébként sok halat fogyasztó skandináv népek közül is. csemegének számít a medvetalp. ötletes újításokra mindig kész. ez alatt különleges ízt és "illatot" kap. A máshol drága. mint Stockholmban. Az étkezések végén nem esznek desszerteket. marhát és sertéshúst is. Finnországban a szeszfogyasztás korlátozva van. majd töltve és különféle páclevekben tartósítva forgalmazzák. Sok.

és sertéshúst. pl. baszk fokhagymaleves stb. Salátának sokféle alapanyagot használnak. mint a spanyol konyha. a többi hozzávalót az őslakók . Olajos. szárított hal stb. Van olyan változata is. jellegzetes italuk. Fűszerként a már említett fokhagymából sokat használnak. a karfiolt és a gyümölcsöket is felhasználják. polipok alkalmazása széleskörű. A cocidok a meleg levesek.nálunk sherry néven ismerik . a rozmaring. gombát még bővebben használja. Boraik kellemes. A forró spanyol nyárban hűsítenek és étvágyat gerjesztenek. uborkán kívül a rizst. sózzák. felöntik. de sokféle húsételhez és halhoz illő borfajta. borjú.sózott hús.termelték. de nem túl bőségesen. A sangria a bóléhoz hasonló. az ünnepekre hagyományos diós. a bárányt kedvelik. az ánizs. A húsok közül a birkát. Főzéshez ízesítőnek gyakran használnak bort. de vannak a "fiestákra". amihez a különböző zöldségeket. ízekben bővelkedő ételek sorát. Ezeket a leveseket már akkor is fogyasztották. fűszerezik. dióleves. gyakran a mi bográcsgulyásunkhoz hasonló egytálételek. és hosszú. Befejező fogásként gyümölcsöt. ennek a két levesfajtának sok száz változata létezik. a torrero leves marhahússal készül.ibérek és kelták . évekig tartó érlelés alatt kapja meg azt a kellemes. kagylókat és húsokat kevernek. borsot. A jerez . rákokat. halakat. a paradicsomon. A paella lényegében egy jó minőségű rizs. fagylaltokat fogyasztanak. jó íz. Ilyen a leves cadizi módra. A hagymát. Az angoloktól átvették a pudingok készítését . paradicsomot. könnyű száraz. amit sonkával készítenek. A gazpachok hideg levesek. A tengeri halak. ezeket gyakran egészben. Főzéshez használva pedig érdekes kivételes ízt ad egy-egy ételnek. elterjedésüket. az idénynek megfelelő gyümölcsökkel és fanyar vörösborral készítik. de a saláták készítésénél sokszor rögtönöznek. behűtve és átszűrve tálalják.Leveseik a gazpacho és a cocido. de felhasználnak marha-. zöldpaprikát. gyümölcssalátákat. rákok. ami egyik fontos fűszere. de vannak más jellegűek is. amihez kenyeret adnak és napokig erjesztik. kagylók. Aperitifként is fogyasztják a száraz változatát. sáfránnyal fűszerezve. kissé dióra emlékeztető ízét. kétszersült. A pimenton csípős. a paprikán. paradicsomot és uborkát kevernek össze. a rómaiak hozták magukkal. Az ebéd és a vacsora különösen nyáron a nagy meleg miatt későbbre tolódik. a szárnyasok közül pedig csirkét a kedvelik. mikor az Ibériai félszigetet a rómaiak tartották megszállva. nyárson sütik. A portugál konyha nem a felfedezések hajósainak ételeit adja . a sherry alkalmazásával teszik változatosabbá a salátákat. krémeket. ennek is van édes és száraz változata. a zöldsalátán. Alapvetően vöröshagymát. hanem érdekes. mandulás süteményeik is.hasonló a tokaji borokhoz. A spanyolok hozzánk magyarokhoz hasonlóan borívó nép. A spanyolokhoz hasonlóan gyakran használnak bort a főzéshez. a kapri. A spanyolok viszonylag korán reggeliznek. hagymás dresszingeket készítenek. kissé fanyar ízhatásúak. de vöröshagymát. sáfrányt és sok fűszerpaprikát is tesznek ételeikbe.és színhatású spanyol paprika. A fokhagymát. népszerűségüket az éghajlat magyarázza. -.

nemcsak a szomszédság. rákot.darabkákat tesznek bele. Az étkezés végén török kávét fogyasztanak. általában török eredetű süteményeket is. A tengerparttal rendelkező Bulgáriában sok halat. kellemes savanykás ízüket a joghurttól kapják. görög. A nagyvárosokban. A bárány. mézzel vagy cukorsziruppal készülnek. kagylót fogyasztanak. . diós. szívesen sütik egészben. muszakák minden balkáni nép konyháján megtalálhatók. nyárson. A mai görögök is sok tengeri terméket. Görögországban bőven terem az olajbogyó. paradicsomos djuvecsok. bár ez a legtöbb mediterrán konyháról is elmondható. A Görögországban kiváló minőségben termő mazsolát különféle ételek ízesítésére használják. mint a magyar konyha a tejfölt. A bolgárok úgy használják a joghurtot.pedig a török kaftának. étkezési szokásai sok hasonlóságot mutatnak.A bolgár. szardella/. albán konyha és étkezési szokásai A Balkán-félsziget keleti és déli részén élő népek főzési. hagymás. A vágóállatok közül legkedveltebb a bárány és a birka húsa. a vágóállatok. ennek különféle változatait előételként fogyasztják. olajos. A fűszeres. de készítenek egyéb mézes. rákot. ezért nagy a hasonlóság konyhájukban is. A tengeri eredetű élelmiszerek. mandulás. citromot is használnak. citromos olajos salátákat. krumplis. a terület terményei csaknem azonosak.a kjufte . sütéshez az olívaolajat vagy a vajat használják. vöröshagymával fűszerezve. halat. A bolgár roston sült kolbászkák . amelyekhez citromot. roston vagy zsírban sütött húspogácsa . kagylót. ill. uborkát és egyéb zöldségfélét is használnak citromos. A birkahúsból készített rizses. a racsel. Kedveltek az olívaolajban ropogósra sütött apró halak /szardínia. joghurtos öntettel. Sok paradicsomot. egyéb tengeri állatot fogyasztanak. A bolgár konyha levesei túlnyomórészt zöldségből készülnek. a tengerparton az olasz konyha hatása is érzékelhető. A desszertjeik nekünk túl édesek. Az édességekhez diót. A régi ételkultúra elsősorban a hegyekben maradt fenn. A görög konyhán is érződik a török hatás. de van egy mustszirupban kifőzött édességük is. csirkehús. az idegenforgalom miatt elevenítenek fel a régi ételeket. de felhasználják ételek ízesítésére is. Ettől eltekintve a mai Görögországban nehéz megtalálni az ókori gasztronómia nyomait.keveset fogyasztanak. A baklava török eredetű mézes-diós. mogyorót. kedveltek a cukormázzal bevont sütemények. de a hosszú megszállás miatt is. de a salátáik mindig olívaolajjal készülnek.elsősorban a nagy meleg miatt . Az olajbogyóból kiváló minőségű olajat nyernek. A vágóállatok közül a marha és a juhfélék kedveltek. de fogyasztják a kecske húsát is. A szomszédságon és a hasonló természeti környezeten kívül a hosszú török megszállásnak is része van az azonos vagy hasonló ételek kialakulásában.kebabcse - rokonai a nevében is hasonló szerb csevabcsicsinek. Betétként a zöldségek mellett húsgombócot. olajjal vagy vajjal kenegetve. A főzéshez főleg napraforgóolajat használnak fel. Salátaválasztékuk gazdag.és birkahúst fokhagymával. olívabogyót adnak. főzéshez. mandulát. Sertéshúst . A bolgár konyhában nagy a szerepe a salátáknak. a mi vargabélesünkre emlékeztető sütemény.

Jó minőségűek a gyümölcseik, melyeket nyersen, salátaként és a nagy melegben gyümölcsléként
fogyasztanak. Boraik nehéz, édes, aromás borok.

Albánia - mediterrán klímájú kis ország - konyháját sokféle hatás érte történelme során: bizánci,
szerb, bolgár, olasz hatás, a dalmát városokkal való érintkezés és természetesen legerősebb a
természeti környezet hatása.

A tenger itt bőven ad halat, rákot, kagylót. A köves, sziklás, teraszosan művelt hegyoldalakon
nehéz munkával különféle zöldségeket, gyümölcsöket, olívabogyót termelnek. A vágóállatok
közül a juh- és a kecskehús a legkedveltebb. Konyháját természetes, egyszerű ízek jellemzik.

Az étkezés ezekben az országokban a meleg éghajlat miatt 1-2 órával eltolódik. A reggelire nem
fektetnek nagy hangsúlyt. Sok erjesztett tejterméket, joghurtot, kefirt, juhsajtot, kecsketúrót stb.
fogyasztanak. Délben néhány órás sziesztát tartanak, legfontosabb az esti étkezés.

A török konyha és étkezési szokásai

Törökország átmenet a Közép-Kelet és a Balkán között. Régen a török birodalom Belső Ázsiától
csaknem Bécsig terjedt. Török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török
hatásra terjedt el a kávéivás szokása is.

Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat
is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, bár ezt a rendkívül meleg éghajlat is
indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak, de az éttermek
étlapjain rákok, kagylók, tintahal, kardhal is előfordul különféle módon elkészítve. Előételként a
tengeri termékek mellett pástétomokat, kolbászkákat, kaviárt fogyasztanak. A kaviárt finomra
vágott uborkával tálalják.

Leggyakoribb húsféle a bárány-, az ürü-, a kecske-, a vad- és a tyúkhús. Kedvelt a nyárson és
roston sült ürühús, valamint az ebből készült rablóhús a sis-kebab. Jellegzetes a darált
birkahúsból, burgonyából, paprikával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, valamint az
ugyancsak birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel, a piláf. Ételeiket elég
intenzíven fűszerezik, felhasználják a vöröshagymát, a fokhagymát, a borsot és a savanykás
joghurtot.

Sokat fogyasztanak a különféle zöldségekből, így paprikát, paradicsomot, articsókát, padlizsánt,
babot, tökféléket, parajt, káposztát. Fontos táplálékuk a rizs, nemcsak köretnek készítik, de sok
ételüknek - pl. a piláfok - alkotóanyaga is. Törökországban kiváló gyümölcsök teremnek: füge,
dinnye, eper, szőlő, körte, stb. Fontos exportcikkük a mazsola. Az édességeik számunkra túl
édesek, nehezek. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. Vannak jó minőségű
vörösboraik is.

A törökök szeretnek jól, komótosan étkezni, kellő időt szánnak minden fogásra. Délben 3-4 óra
ebédszünetet tartanak, amit a meleg éghajlat indokol. A forró, déli órákban pihennek, a munkát
a délutáni, esti órákban folytatják.

A kávéivás valóságos szertartás náluk. A porfinomságúra őrölt kávét speciális edényben főzik
cukorral együtt, fontos, hogy a felszolgált kávén legyen hab. A kitöltött kávéval együtt a
csészékbe kerül egy kis zacc is, a török kávé így az igazi. Az étkezés utáni dohányzás is
elmaradhatatlan.

A román konyha és étkezési szokásai

A román konyha kialakulásában szerepet játszott a magyar erdélyi konyha, a francia, a szerb, a
török, a bolgár konyha is.

A levesek nagy részét erjesztett ciberével készítik, tejfölözik. Fűszerként babérlevelet, csombort,
kakukkfüvet, fokhagymát használnak fel. Betétként leveseikben kedveltek a húsgombócok.
Bárány-, ürü-, marha-, borjú-, szárnyas- és vadhúsokból egyaránt készítenek leveseket. A
halételekhez és a zöldségételekhez sok hagymát, paradicsomot használnak. Kedvelt előételük a
pontyikra saláta, az olajos zöldsaláták sonkával, marhanyelvvel keverve, hagymásan és erősen
fűszerezve.

Húsételeik közül legkedveltebbek a roston és nyárson sült ételek. A különféle húsokat olajba
mártva faszénparázs felett roston sütik. Ugyancsak roston sütik a mititét, ami darált
marhahúsból készült bél nélküli kolbászka. A roston sütésen kívül a húsokat zöldség- és
gyümölcsfélékkel együtt párolják.

A román konyha sok zöldség- és főzelékfélét használ. Kedvelt zöldségeik: tök, hagyma,
paradicsom, zöldbab, padlizsán, szárazbab. Köretként rizst, burgonyát és - elsősorban
tokányfélékhez - a kukoricalisztből készült puliszkát adják. A tésztafélék közül a leveles vajas
tészták gyakoriak, valamint a krémek, a fagylaltok, és az olajban frissen kisütött fánk
barackízzel. Az egyszerű és ünnepi étkezések előtt elmaradhatatlan a cujka /szilvapálinka/ és a
maszlina /sózott olivabogyó/.

Az orosz konyha és étkezési szokásai

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a
régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség
előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a
francia konyha is hatott. Főleg I. Péter cár és II. Katalin uralkodása alatt érvényesült a francia
hatás, amit erősített, hogy néhány francia szakács letelepedett Oroszországban.

A hatalmas ország területén többféle éghajlat is megtalálható. Az országot övező tengerekben,
tavakban, folyókban sokféle hal, rák és hidegvérű állat fordul elő.

Az étkezések bevezetője a zakuszki, lényegében egy vegyes ízelítő, amit az éppen rendelkezésre
álló halakból, zöldség- és salátafélékből, húsokból, felvágottakból állítanak össze. Nincs
szabály, hogy mit és mennyit kell tálalni belőle. Oroszországban már a múlt században szokás
volt együtt tálalni különféle hideg ételeket, ezt azután átvették a franciák és a svédek is. Végül is
a franciák finomították, fejlesztették tovább úgy, hogy ma már a világon mindenhol elterjedt
fogás a vegyes ízelítő.

Az orosz konyha levesei tartalmasak, bőven főznek a levesekbe különféle húsokat, zöldségeket.
Világszerte elterjedt az orosz borscsleves, amiről elmondhatjuk, hogy az egyik nemzeti ételük.
Káposztával, céklával, egyéb zöldségekkel, hússal főzik, tejfölözik. Többféle készítési módja
vált ismertté. Készítenek erő- és krémleveseket, számunkra szokatlan módon a húsételek közben
vagy az étkezés végén fogyasztják.

Sokféle változatban készítik a tésztaételeket, leveles, omlós vagy kelt tésztákból. Ezeket töltik
hússal, zöldségekkel, tojással, gombával, rizzsel. A pirogot nemcsak sós töltelékkel adják, de
almás, túrós, barackos változata is ismert.

A húsok minden fajtáját felhasználják. A főzéshez olajat, vajat, sertészsírt és a kisütött birka-,
marhafaggyút egyaránt alkalmaznak. Nagy kultusza van a faszénparázson készített
rostonsülteknek és nyársonsülteknek. A húsokhoz burgonyát, káposztafélét és sok nyers salátát
adnak, pl. paradicsomot, uborkát, káposztát, céklát. Sok nyers hagymát fogyasztanak, de
kedvelik az ecettel, az olajjal, a tejföllel ízesített salátákat is.

A főzelékek közül néptáplálék a káposzta, de kedvelt főzelékek a tök, a bab, a borsó, a lencse. A
káposztát nyersen, főzve és savanyítva fogyasztják. Fűszerezésre, ízesítésre az ismert fűszereken
kívül aromás fűszernövényeket és savanyított, erjesztett tejtermékeket is felhasználnak. A kefir,
a joghurt és egyéb tejtermékek mellett fogyasztják a juh-, kecskesajtot és a túrót is.

Kenyérből a barnább rozskenyeret részesítik előnyben. Vajas és omlós tésztából gyümölcsökkel,
vajkrémmel, tejszínhabbal készítenek különféle süteményeket. Fagylalt- és parfékészítmények
egész évben kaphatók.

Legkedveltebb italuk a vodka és a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Közismert a magas
teafogyasztásuk, de kedvelik a tejeskávét is. Reggeli előtt szívesen fogyasztanak vodkát,
pálinkaféléket. Minden étkezésnél szívesen veszik az asztalra tett nyers paradicsomot, uborkát,
paprikát, hagymát, retket.

A lengyel konyha és étkezési szokásai

Lengyelország mezőgazdasága, erdőségei, folyói, tavai sok alapanyagot adnak konyhájuk
számára. Konyhájukra hatott az orosz konyha, a zöldségfélék, elsősorban a káposzta
fogyasztását illetően.

Leveseik a borscs, a scsi, a különféle aludttejes, uborka és céklalével készített hideg levesek
tojásbetétekkel. Sokféle húslevest is készítenek marhahúsból, de a sertésfejet, és a lábat is
felhasználják. Készítenek sör-, lencse-, sárgaborsó leveseket füstölt hússal, valamint hal-, és
ráklevest.

Finomak a meleg előételeik, főleg burgonyából és zöldségekből készülnek, vajban pirított
zsemlemorzsával és tejföllel tálalják. Ez az ún. lengyeles főzelékkészítési mód. Készítenek
meleg előételeket belsőségekből is - velő, máj - és az orosz konyhához hasonlóan tésztaételeket,
tojásételeket is. Felhasználás előtt a húsokat - nemcsak a vadhúsokat - pácolják. Az egybesült
húsokat gyakran töltik. Hagyományos húsvéti fogás a töltött malac, amit libamájas,
szarvasgombás főtt metélttésztával töltenek, de készítenek gombás, májas, velős és egyéb
töltelékeket is.

Jellegzetes ételük a bigos, ami a magyar székelygulyáshoz hasonló. Káposztába különféle
húsokat főznek /tyúk, kacsa, sertés/, ezt előételnek, és főételnek egyaránt adják. Nagy a
választéka a halételeknek, a tengeri és az édesvízi halakból készült ételeknek egyaránt.
Nemzetközileg is ismert klasszikus étellé vált a Sole filé Walewska módra, amikor a párolt
halszeleteket rákhússal és mornay mártással a tetején megpirítják.

fontos . a kígyó. világos sört és keserű zöldteát isznak. Egyrészt. nyers gyümölcsöket fogyasztanak. három hónapra földbe ásták a tojásokat. Gyakran fogyasztanak ebéd és vacsora végén teát. a borpárlatokat. káposztát. mert kevés vendég érkezik hozzánk ezen messzi országból. melyekben ételeiket tálalják.Köretként sok burgonyát. más-más étel ugyanaz a rizs rákkal vagy hallal fogyasztva. a fiatal krokodil. szárnyas-. fogyasztásuk előtt sűrű uborkalevet szolgálnak fel. Étkezéshez langyos rizsbort. A hal.gyümölcsöket fogyasztanak. Fapálcikákkal és porcelánkanállal étkeznek. A kis tálkákból. Kínában az édességek is falatkákból állnak. a szárnyas-. Minden étkezéshez az asztalra helyezik a szójamártást. Egy-egy étkezés még hétköznap is 8-10 fogásból állhat. A forró homok és a napfény kiszívta a nedvességtartalmát. ugyanakkor az egyszerű nép főleg rizst evett. a lakosok közül nagyon sok a vegetáriánus. mártásos raguként készítik el. hal. A napi étkezési ritmusuk a miénkhez hasonló. Egyik kedvenc csemegéjük a száznapos tojás volt. A császári udvar. a visszamaradt penészszerű. miszerint a kínai császár szakácsának levágták a kezét. a rák-. a rák néptápláléknak számít. A kínai konyha rendkívül változatos. és nem fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. A sivatagban . kompótokat. kedvelik a vodkát. a hal-. népszerű az egész világon. Reggelijük nem különösebben kiadós. Számunkra kuriózum. másrészt. sajátos anyagot fogyasztották el. a vadhúsok szolgáltatják az ételeik alapanyagát. de az algát is felhasználják. gyümölcsös süteményeket. Az étkezések befejező fogásaként forró levest esznek. mert gasztronómiájuk lényegesen eltér a miénktől. egy-egy sült vagy párolt sertés-. A távol-keleti konyha és étkezési szokásai A távol-keleti konyha kapcsán csak néhány szót ejtünk a jellemzőiről.speciális a talaj és a klíma - kb. A kínai konyhaművészet: igen ősi és ismert. Ezeket nagyon sokféle fűszerrel. Sok rizsből készült ételt fogyasztanak. Desszertként vajas. egyidőben hatot-nyolcat is asztalra helyeznek. ha ugyanazt az ételt egy évben kétszer tálalta. Jelentős mennyiségű gyümölcsöt esznek. az olajos. amely lehet sós és savanykás ízű. bárány-. a sört és a jó minőségű borokat. ebédre szeretik a levest. édeskés borokat. A japán szigetvilágnak sok nyersanyagot szolgáltat a tenger.elsősorban a vadételek mellé . száraz hüvelyeseket és . a kecske-. mártással. vacsoránál általában hideg előétellel kezdenek. de egy fogásnak számít pl. a bárány-. vagy a cápauszony. a rizs fűszerezve. A japánok konyhaművészete sok hasonlóságot mutat a kínaival. Ünnepi étkezésnél felváltva tálalják a hideg és meleg ételeket. a mandarinok étkezése fényűző volt. Erre utal az a ránk maradt monda. Délkelet-Ázsiában negyvenféle készítési módját ismerik. hogy ott melegvérű állatok húsát egyáltalán nem fogyasztják. Italfogyasztásuk magas. Az indiai konyha: a hindu és mohamedán vallási előírásoknak megfelelően sertéshúst és sertészsírt nem használ fel. Az ürü-. Kínában megszokott húsféleség pl. Kedvelik a citromos. ezért ételeiket apróra összevágva készítik el. legfőbb táplálékuk azonban a rizs. A fecskefészekleves hozzánk konzerv formájában jut el. a tejfölös nyers és főtt salátákat. Zöldségféléket is fogyasztanak. Egyes vidékeken a vallási előírások betartása olyan szigorú.vagy vadhús ételhez 3-4 féle ízesítésű mártást is adnak. csészékből. zöldségeket.

szárnyas-. Az étkezés befejezésekor zöld teát fogyasztanak. kacsát. főtt tojást fogyasztanak. Villásreggelivel kezdik a napot. krémsajt vagy a különleges likőrükkel készített Ginza parfé. zöldségeket és olasz tésztákat adnak. szinte a világ minden részéről importálnak italokat. Kávéjuk a nálunk készült feketénél lényegesen hígabb és világosabb színű. Szívesen készítenek csirkét. A magas színvonalon álló tartósító. a krémeket szeretik legjobban. A reggeli és az ebéd számukra fontos. Szívesen fogyasztanak sört. marha-. egyéb húst speciális tésztába mártják és bő forró zsiradékban ropogósra sütik. szójamártást is sokat használnak fel. levessel kezdik. A vacsora kiadósabb. a fagylaltokat. A húsokat szívesen fogyasztják párolt gyümölccsel. Ilyenkor sok ételt szolgálnak fel. sertés-.megőrzik magukkal hozott hagyományaikat. valamint angolosan készítik el. fűszerezett zöldségeket. savanyúságot. Ételeiket vajjal. hot dogot. A leveseket lakkozott fatányérban. Délben rostonsültet vagy szendvicset. országaiban sokféle kultúrájú és hagyományokkal rendelkező nép él. Kedvelik a különböző olajos öntetekkel ízesített zöldsalátákat. tipikus amerikai konyháról. hal. hogy sok gyümölcsöt és gyümölcslevet fogyasztanak. A húsokat főleg roston vagy grillen sütve fogyasztják. amely narancshéjban narancslé. A hús Japánban drága. olajjal készítik. amelyért az éttermekben külön nem is kell fizetni. melynek a főfogása valamilyen tojás-. de általában sört és égetett szeszes italokat fogyasztanak. csak ha valamilyen különleges teafajtából kívánja a vendég. Nyilván nem beszélhetünk egységes. gyümölcskészítményeket. ha kolóniában élnek .és élelmiszeripar termékeinek köszönhető. köretként rizst. A borjú-. Étkezéseiket leves helyett szívesen kezdik hideg vagy meleg előételekkel. faggyúval.különösen. szójacsírát. Az édességek közül a gyümölcsös tésztákat. szilvadzsem. a rizspálinka. Számunkra kuriózum a szokatlan befejező fogás: a "narancscsésze". halat. hogy friss nyersanyagot szinte alig használnak fel. amelyet a hagyományos japán asztalnál ülve vagy térdelve fogyasztanak el. A nemzeti italuk a szaké.vagy húsétel. Egyes vidékeken a bort is kedvelik. A húsok mellé szójamártást. Észak-amerikai konyha és étkezési szokásai Észak-Amerika nagy kiterjedésű földrész. Szójaolajat. Befejező fogásként gyümölcsöket. Ezután halétel vagy mártásban párolt hús következik. a pudingokat. Az italválasztékuk széles. pezsgőt. a vitamindús étkezés jellemzi konyhájukat. Délben a választék valamivel szélesebb. a Gundel salátákhoz hasonlíthatjuk/. juhhúst sokszor darálva. hamburgert esznek. Híres ételük a tempura. a konzerv és a szárított élelmiszerek fogyasztása. A metéltre vágott. sokféle salátát. salátáik utolérhetetlenek /jellegükben leginkább a Károlyi-. fedővel letakarva szolgálják fel. az ugyancsak metéltre vágott hal-. aprítva. de az igazán fontos főétkezés a vacsora a japán ember számára. sajtot fogyasztanak. de legkedveltebb az érlelt rostélyosszelet átsütve vagy félangolosan. Általában elmondhatjuk. hiszen a különböző helyekről bevándorolt népek .mezőgazdasági termékük a szójabab. Reggelire a rizs mellé főként levest. sült burgonyát esznek. Jelentős a fagyasztott. valamilyen hideg vagy meleg előételt is fogyasztanak. . szeletelve.

Ábrahám fia Izsák. 4. Salamon halála után azonban a királyság kettészakadt. Az iszlám és a zsidó vallás számos higiéniai előírást is tartalmaz. A babilóniai támadás után elfoglalják Jeruzsálemet és elhurcolják a zsidó nép színe-javát. Amikor vendéget fogadunk a világ bármelyik végéről. délen Júda néven két törzs egyesült. tisztelnünk kell a vallásos érzületét és az étkezéssel kapcsolatos kívánságait. A zsidó vallás a zsíros részek. és más népek étkezési és italfogyasztási szokásait. Így volt idő. Itt került kapcsolatba a kazárokkal. a vér. Ezektől származott Izrael tizenkét törzse. a belsőségek fogyasztását tiltja. jelentős hányaduk szétszóródik. A zsidó vallás étkezési előírásai A zsidó nép az Ószövetség szerint Isten választott népe. A kazár birodalom szétesése után a . de a történelem során többször szétszóródtak. akinek tizenkét fia született. Az úr Ábrahámmal kötött szövetséget és őt tette a zsidók ősatyjává. Az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást. és saját nyelvükön beszéltek. előtt ezer évvel az izraeli törzsek egységes királyságot alkottak. azaz az ígéret földjére. akik közül sokan felvették a zsidó vallást. pihentetését. A hellén terjeszkedés korában eljut a zsidóság a Fekete-tenger partjaihoz. fejezet VALLÁSI ÉTKEZÉSI ELŐÍRÁSOK Ha valaki a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozik. az Isten által kijelölt vezető kivezette őket a sinai pusztán át Kánaán. ismernie kell a különböző vallások étkezési előírásait. A zsidó nép történelmének főbb fordulópontjai: a zsidó nép 400 évig rabszolga volt Egyiptomban. Így aki ezt betartja. ahonnan Mózes. kevesebb koleszterint juttat a szervezetébe. Izsák fia Jákob-Izrael. Kr. Északon Izrael néven tíz törzs. amikor a zsidók saját országukban éltek. Így például a keresztény vallás böjti előírásai elősegítik a szervezet méregtelenítését. A különböző vallások étkezéssel és életmóddal kapcsolatos szabályai nagyon sokszor egybeesnek az egészséges életmódra vonatkozó előírásokkal.

Külön vannak a tejes. A mózesi törvények értelmében tisztának. hanem a lélek épülését is szolgálják. Ebben a Tízparancsolat és részletes utasítások vannak a mindennapi élethez. Az így szétszóródott zsidóság eljut keletre és Dél. A zsidó konyhának tehát igen szigorú követelményeket kell kielégítenie a felszerelést illetően is. külön zsíros és tejes részt kell vezetni. mint a tejes ételek után. a nyúl. amely a hasán csúszik /pl. A szárnyasok közül tiltottak a sima testűek. ha az állatot arra képesített szakember. a pulyka. Nagyobb felszerelést kíván. ami megfelel a szabályoknak. mert az egyetlen Istenbe vetett hiten alapul. A Tóra. a bivaly. Miután a hús hosszabb idő után emésztődik meg. amelyet a hithű zsidók minden körülmények között megtartanak. A zsidó vallást a monoteista. azaz kóser. Központi szerepet tölt be a zsinagóga. Ez utóbbira a legnagyobb tilalom érvényes.és Nyugat. 1948-ban létrejött Izrael állam.Európába. A sertés iránti undor a zsidóságnál történelmi okokra vezethető vissza. azaz ehetőnek minősül a marha. öblítéssel vértelenítik. Vannak olyan ételek. tágasabbnak kell lennie az európai konyhánál. még megérinteni sem szabad. Legszigorúbban tilos fogyasztani az állatok vérét. vagyis minden hasadt patájú és kérődző állat. kígyók/. azaz. tésztás eszközök. illetve a sertés. az elnyomók többször is rá akarták kényszeríteni a sertés fogyasztására a zsidókat. Minden élelem. a liba. amelyben a hajdani áldozatbemutatás szerepét átvette az imádság. a teve. Tisztátalanok az egész talpukon járók a ló.zsidók és a zsidó vallásra áttért kazárok szétszóródnak Dél-Oroszország számos részén. Ezeket párve - magyarul "párosnak" . Ez a visszaáramlás napjainkban is tart. fogyasztásra alkalmas. ugyanis az ember gyomrában sem szabad találkozniuk. a juh. A kóserezés /kóserításkor/ folyamatában a húsokat sózással. halas. vagyis a törvény két fára erősített pergamen a Biblia első öt könyvét. ha nincs pikkelyük és uszonyuk. a kacsa és a galambfélék. melyek korlátozás nélkül. 6 millió zsidó életét oltották ki. . Tisztátlan minden olyan állat is. az öszvér és az olyan állatok. A zsinagógában hétről-hétre. Az ilyen ételeket olajjal. A rituális vágás szabályai csak a négylábúakra és a szárnyasokra vonatkozik. hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak. A nagyobb állatok húsa már bontva kerül a háziasszonyokhoz.nevezik. egyistenhívő vallások ősének tekintjük. ha megdöglött. a szamár. és ez a hit megtagadását jelentette volna. A hódítók. A II. Mózes könyveit tartalmazza. mint a tej. a kecske. világháborúban kb. A húsos és a tejes ételeket nem szabad közvetlenül egymás után fogyasztani. illetve margarinnal készítik. A vallás középpontjában a választott nép áll. az őz. A zsidó étkezési törvények nemcsak a test étrendjét szabályozzák. A római birodalom hódítása után a zsidókat elűzik palesztíniai telepeikről. amelyek kérődznek. a húsok fogyasztása után többet kell várni. bármikor fogyaszthatók. a szarvas. amelyet a zsidó háziasszony nyugodtan elkészíthet. és a kivéreztetés tökéletes legyen. A tiszta húsok is csak akkor fogyaszthatók. Célja az. Fogyaszthatók a szárnyasok közül a tyúk. húsos. szombat délelőttönként felolvassák a Tóra egy-egy szakaszát. a sakter vágta le és a rituális szempontból megfelelőnek ítélte. a kóser mészárszék már csak olyan húst árusít. Kásrut ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Tilos fogyasztani az egyébként tisztának számító állat húsát. A világ zsidóságának egy része visszatért ősei szülőföldjére. a kóserítás eszközei és az ünnepi eszközök. de nem hasított körműek pl.

hagymát fogyasztanak. hanem kalácsot fogyaszt. A szombatra szánt ételeket előre el kell készíteni és a tűzgyújtás tilalma alatt még a pénteken begyújtott tűzhelyen egész éjszaka melegen kell tartani. céklát. délben sólet kerül az asztalra. A szombat /héberül sábbát (sábesz)/. Készítése csütörtökön kezdődik. amikor Jeruzsálemben még állt a szentély. Az ünnep célja. és megsütik a megfelelő szabályok szerint. pénteken dagasztják. Az időszámítás a "világteremtéssel" kezdődik.a szabadság felé. és az erre a célra elkülönített eszközökben sajátos étrendi összeállításban elkészítik. A délutáni séta után még egy kis étkezés következik. Az ünnep előkészületeiként a lakásból el kell távolítani minden erjedésre.A zsidó konyha alapszabálya tehát. majd a gyertya lángjának borral történő eloltása. Mindenféle munkától. Akik nem zarándokoltak el Jeruzsálembe.megszabadulva a szolgaságtól . főzelék. Az első zarándok ünnep a Pészáh. a megfelelő áldás elmondása. Szertartási célokra kovásztalan kenyeret használnak. a sózás és öblítés során teljesen vértelenítik. kovászodásra hajlamos élelmiszert. Így sok burgonyát. az egész lakást morzsátlanítják. Csak olyan növényi eredetű élelmiszerek nem jöhetnek számításba. a szökőévben ezt egy tizenharmadik egészíti ki. . sütemények és kompót. majd egy harmadik lakoma otthon vagy a férfiak számára a gyülekezetben. húsleves. tej vagy kávé. Ez a pihenőnap a háziasszonyoktól előzetesen erőfeszítéseket igényel. sőt meg is ünnepli az újhold napját. hogy a nem tiltott húsok akkor fogyaszthatók. nyáron gyakran hideg főzelék. az Egyiptomból való kivonulás emlékünnepe. tarhonya körettel. Az egész évben használt edények helyett előveszik a pészáhi edényeket. Az új év első napja néhány hónappal megelőzi a Gergely naptár szerinti újévet. zellert. amelyek férgesednek és nem lehet tökéletesen megtisztítani őket. aki a hetedik napon megpihent. Szombaton a zsidó ember nem kenyeret. a leggyakoribb ünnepnap hetente ismétlődik. A szombat kimenetele a havdála /hávdole/ .elválasztás . kukoricát. A növényi eredetű élelmiszerek közül legfontosabb a kenyér. Egy több ágból font gyertya meggyújtása. tűzgyújtástól és a főzéstől is tartózkodni kell. otthon ünnepelték meg e napokat. ha metsző kóserra vágja. hogy emlékeztessen a világ teremtésére és a Teremtőre. A Pészáh szó elkerülést jelent. Zsidó ünnepek étkezése A zsidónaptár sok más keleti néphez hasonlóan holdhónapokkal számol. A szombati reggeli: tejes kalács. Így választják el a szombatot a hétköznapoktól.szertartással kezdődik. sült hús. Az év tizenkét holdhónapból áll. A nyugalom napja péntek estétől szombat estéig tart. A zarándokünnep elnevezés abból a korból való. fűszerek illatának beszívása. Délelőtt a kocsonyás halból fogyasztanak. de elkerülte a zsidók házait és ők elindultak a pusztába . s ettől 1995-ig 5755 év telt el. a halál angyala lesújtott az egyiptomiakra. kölest. Minden zsidó embernek szent kötelessége volt oda zarándokolni és áldozatot vinni. Az étrendben sok zöldség. A péntek esti vacsorán szerepel töltött hal. gyümölcs is helyet kap. ekkor bekovászolják. spárgát.

Illetve a kerek forma az élet forgandóságára emlékeztet. akiket el akartak pusztítani. keserű salátaféléket. ezzel veszik fel Ábrahám . Az étkezésben az édes ízek dominálnak /legyen az új esztendő is édes/. az is édes. burgonyát. és többféle süteményt. a sült húsokat. Ennek az ünnepnek a jellegzetes ételei a különféle módon elkészített káposzta ételek. a húslevest. A két bűnbánati ünnep előtti időszak a számvetés. A második zarándokünnep a Sávout /svüesz/ a hetek ünnepe. A szentélybe bemutatják az első termést. Ilyenkor a szárnyasokat fejével együtt tálalják. A gyásznapok böjtnapot is jelentenek. a sorsvetés. hogy az étkezés résztvevői az év során jelesekké. A hagyomány szerint a visszafoglalt szentélyben egy kis korsónyi olajat talált. míg az év szombatjain sóba mártják. a sátrak ünnepe. A zsinagógában kiemelik a frigyszekrényből a tóratekercseket és ünnepi körmenetben körülhordozzák. Ezen a napon rombolták le a Salamon király által épített szentélyt. ám csoda történt. Eredetileg az aratás ünnepe volt. később alakult át a pusztai vándorlás emlékünnepévé. Az esküvőt megelőzi az eljegyzés és a jegyajándék átadása. Ezek közül kiemelkedik a július 9-i nap. az olaj elegendőnek bizonyult nyolc napig. Az egyébként hosszúkás barchesz most kerek /az év is kerek/. de összefüggésbe hozzák a gyarapodással is. Ennyi olaj csupán egy napig lett volna elegendő a templomi mécseseknek. A fiúgyermeket 8 napos korában körülmetélik. savanyú céklát és különféle macesz őrleményeket fogyasztanak. Ezt az időszakot a tejesböjt kilenc napjának nevezik. kovásztalan kenyeret.és virágdíszbe öltöznek. Nevét onnan kapta. az avatás az újjászentelés ünnepe. Bűnbánati ünnep az új esztendő első két és tizedik napja /engesztelés napja/. hogy Eszter királyné a perzsa király udvarában sem ette meg a tiltott ételeket és hű maradt népe vallásához. Külön erre az alkalomra készített bort isznak. Judás Makkabeus serege legyőzte a pogány szír hadakat és győzelme után megtisztította a pogány istenek imádásával meggyalázott szentélyt. Az utolsó ünnepi nap a Tóra ünnepe. Szokás a barchesz tésztáját édesen készíteni mazsolával. Ezen a napon nyilatkoztatta ki népének Isten a Tórát. Bab. Az esküvő bőséges étkezéssel jár. A másik örömünnep a Purim /pürem/. burgonyalisztet. A családi ünnepek közé tartozik a házasságkötés. az önvizsgálat jegyében telik el. mézbe mártva. ezalatt gondoskodtak a szükséges tiszta olajról. később telt meg vallási tartalommal is. hogy Eszter királyné megmentette népét. borsó. A Purimkor sok bort fogyasztanak. "főkké" váljanak. Eredetileg a terménybetakarítási és szüreti ünnep volt. hogy a pusztai vándorlásuk során 40 évig sátrakban laktak. a szombat kivételével. de nem maradt el a bor és a pálinka sem. Az ünnep hét napján emlékeznek meg a zsidók arról. Elterjedt szokás sárgarépát főzni. Főleg tejes ételeket esznek. amelyet nem szentségtelenítettek meg. a templomok és lakások lomb. Az ünnepi étkezés befejező fogása az almakompót vagy almáspite és édes alma. Zöldségféléket és hüvelyesféléket főznek annak jelképeként. A hó elejétől tilos a zsíros.Főleg bárányhúst. Lakodalmas ételként kedvelik a halkocsonyát. Szokás ilyenkor a szegények megajándékozása és a háziasszonyok ilyenkor süteményekkel megrakott tálakat küldtek egymás családjának. húsos ételek és a bor fogyasztása. A harmadik zarándok ünnep a Szukkot /szükesz/. Az örömünnepek közé tartozik a Hánukká /hanüke/. Az ünnepet egy napos böjt előzi meg. lencse fogyasztása tilos. az új Tóra év kezdete.

egyházak jöttek létre így az evangélikus egyház. de korai halála véget vetett anakronisztikus törekvéseinek. a keresztény vallás és kultúra 2000 éves. hogy Jézus történelmi személyiség volt. Amikor a fiú betöltötte a 13. missziós tevékenysége során pedig azok határain túl is. A kereszt így a legnagyobb megvetés jele. vagy ennek ellenére lesz Krisztus életének és halálának a megaláztatás és megdicsőülés paradox kettőségének szimbóluma. /bizánci/ ágazatával. Miután a kereszténység mint vallás a zsidóságtól észrevehetően elkülönült. A zsidó vallás egy nép vallása volt. mind a keleti. Első gyülekezetei Kr. nyugaton a katolikus egyház. A magyarság még a honfoglalás előtt találkozott a kereszténységnek mind a nyugati /római/. Az első században több véres keresztényüldözés volt a római birodalomban. A szertartást lakoma követ. Constantinus türelmi rendelete. az égtájakat. a kereszténységet kötelező vallásá tette. hogy az új viszonyok kifejezője legyen. a vendégeket pedig a szülők anyagi helyzetétől függő ünnepi lakoma várta. a kereszthalál a legfájdalmasabb. A XI. A közeli rokon halálakor hét napon át gyászolnak a rokonok. milánói ediktum 313-ban a keresztényeknek vallásszabadságot biztosított. A leánygyermek születését az apa bejelenti a gyülekezetbe és a szülők kisebb vendéglátást /kiddust/ adnak. a római birodalomban tiltott vallásá vált. lázadókat büntették. A gyászolók első élelme egy kis hamuval meghintett keménytojás. így az eddig üldözött egyház lassan diadalmas egyházzá változott. így nevezték a krisztusban hívőket. az évszakokat. az ún. A katolikus keresztény vallás étkezési előírásai A kereszténység. A kereszténység abban különbözik minden más vallástól. a Római Birodalomban. árulókat. keleten az ortodox keleti egyházak szilárdultak meg. század közepe táján alakultak Palesztinában. században reformált keresztény . rokonok megajándékozzák az ünnepeltet. akire vonatkozik minden mózesi parancs. a legszégyenletesebb halálnem volt. nem a világ ura sokféle megtestesüléseinek egyike. az anglikán egyház és ezek elágazásai. majd annak utódállamai területén. Államalapító királyunk Szent István /997-1038/ nyugati papokat hozott az országba.u. A kereszténység elterjedt Palesztinában. hanem maga az Isten. aki a földre szállt. nem egy isteni küldött. hogy a kereszténységet megfossza jogaitól és rendeletet hoz a pogány szentélyek és szertartások visszaállítására.kristianus . A XVI.keresztyén . és ezzel együtt. vagy különféle metafizikai tanok szerzője.szövetségébe. században a kereszténység két részre szakadt. így megfért a birodalom számos népének vallásai között. amely a törzsi-nemzetiségi szervezet felbomlásával. Az . évét olyan férfivá válik. és az államszervezet kialakításával egyidejűleg kialakította az egyházi szervezetet is.szóból ered. csodatetteivel nagy hatással volt kortársaira. A magyarok egy sámánisztikus jellegű valláskövetői voltak - magyar ősvallás -. az I. és a szomszédok gondoskodtak a gyászolók ellátásáról. az állam kialakulásával nem volt alkalmas arra. hogy alapítója Jézus Krisztus. A kereszt "az antik római világ akasztófája". Ma már senki nem vitatja. beavatkozik az emberiség történelmébe és kereszthalálával megváltja az emberiséget. még a kereszténység minden népet üdvözítő egyetemes vallásként jelentkezett. A kifejezés etimológiailag a krisztusi . A korabeli emberek körében sokan elismerték. mert gyógyításaival. Ezután Juliánusz tesz még kísérletet. A kereszt szimbolikája a legősibb kultuszban is elterjedt. Többek között jelképezi a világmindenséget. amivel a rabszolgákat. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségeken a szülők.

avarok. így nem fogadja el az Újszövetséget sem. ünnepi ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. nomád életmódot élő. az evangélikus. Az adventi időszak a karácsonyvárás. míg a zsidó vallás nem ismeri el Jézust messiásnak. halleves vagy borleves. Az 1848-as törvényhozás Magyarországon megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét. Jézus születésének. Az asztal alá szalmát helyeztek. Így Magyarország számos vidékén ismert a "Szentcsalád szálláskeresése". A karácsony böjtje szenteste ér véget. században. Szent András apostol ünnepéhez . Ugyancsak kedves szokás a betlehemezés.november 30. Innen a szokás. a betlehemi jászolra emlékezve. tojáslevest. majd jön a karácsony és a többi ünnep /a kifejezés az adventus-eljövetel latin szóból származik/.legközelebb eső vasárnap kezdődik és december 24-ig tart. Házról házra viszik a Szentcsalád képét és előtte ájtatosságot tartanak. sok helyen már ilyenkor asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta. mákosgubát. de általában hústalan ételeket fogyasztottak. A karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb böjtös ételek. A magyar nyelvnek van egy sajátos kifejezése a bőséges ünnepi étkezések jelölésére. Mai formájában VII. gyümölcsfák telepítésére. Gergely pápa rögzítette a XI. A falusi házakban abroszt csak ünnepnapokon terítettek rá. rablóhadjáratokat folytató pogány népet. A kereszténység elfogadja a Biblia ószövetségi részét. Valójában a magyarság a megmaradását. mákosmetéltet. Ma már egyházi szempontból nem böjt. ünnepi napokra. A karácsonyestét és az utána következő napokat a feldíszített karácsonyfa teszi még színesebbé. amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. a létét köszönheti a kereszténységnek. Ez azonban csak az ún. Tanították a magyarokat földművelésre. kialakultak az ünnepi szokások. esetleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjében. és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot. Az egyházi év az adventtel kezdődik. a református. "nagykanállal enni". az unitárius és 1895-től az izraelita vallásra. ételek. Gabonával teli kosarat is tettek ide. hogy a környező. karácsonykor általában piros mintásat. . Számos családnál ma is halászlé. amelyeket a "hagyomány ír elő" a jeles. akiket a népvándorlás szele lesodort a történelem színpadáról. Itt nem csupán az étkezések bőségéről van szó. az ortodox. szilárd feudális államrenddel bíró országok. fosztogató. Karácsony. eltűrtek volna a környezetükben egy vándorló. A négy gyertyából advent minden vasárnapján egyet-egyet meggyújtanak. Így kerülhettük el a hunok. Vallási ünnepek étkezése A vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk. mert nehezen képzelhető el. gótok és más népek sorsát. a szeretetnek ünnepe. A kereszténység felvétele egy magasabb fejlődést jelentő társadalmi formáció megszilárdítását segítette elő. azaz megváltónak. A kereszténység egyike lett a legnagyobb világvallásnak. A magyar családoknál igencsak tisztelt bútordarab volt az asztal. segítséget nyújtottak az új társadalmi rend megszilárdításában. Az ünnepi érzéshez hozzájárulhatnak azok a jellegzetes fogások. rántott hal. Az ezt megelőző időszakhoz különféle népszokások is kapcsolódnak. . a karácsonyi készülődés ideje. az ünnepeket gazdag. Az ünnepi örömök között fontos helyen szerepel mindaz. A piros az öröm színe. szőlőművelésre. bevett vallásokra vonatkozott: így a római katolikus. Az adventi koszorú egy felfüggesztett fenyőágakból font koszorú négy gyertyával.idejövő püspökök. A szokások eltérőek. többfogásos étrendek jellemzik. hogy december 24-én ebédre böjti bablevest /hús nélkül/. szerzetesek. papok.

A magyar konyha régi hagyományai szerint Szilveszter estéjén nyulat. továbbá dióval bélelt aszalt szilvát és /esetleg egyéb.. az olvadó cukor. mert . öblös tűzálló tálat állítunk az asztal közepére és az aljára rakunk vagdalt déligyümölcsöt: fügét. citromhéj. Készülhet omlós vagy egyszerű kelt tésztából. mandulával töltve. Mikor ez a processzus befejeződött. szegfűszeg/ fehér bort. benne zöldség. A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű. őzet vagy szárnyast kell enni. 1 liter forró teát. májszeletkék és finommetélt. /ilyenkor a világítást lekapcsoljuk/. hiányzó anyagok pótlására is/ másféle hazai gyümölcsöt. Szilvester. melyet bájglinak vagy bejglinek is neveznek. bajával.. a borsó a bőséget biztosította. fűszeres /fahéj. Szilveszter-nap december 31-e az év utolsó napja. . aranyszínű húsleves nyitja meg. a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával. halat. töltött káposzta kerül. . s a felolvadt cukor a tálba csepeg. Ez a leves készülhet tyúkból. pulykából. mazsolát. irodalommal is foglalkozott. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hízlalni. "A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. tűzdelve gesztenyével. hatalmas. almát. amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az ünnepi asztalra. a bab. így ízesebb lesz a húsa. Éjfélkor pezsgőt bontanak. 2 narancs vagy más gyümölcs levét.Sylvester . Az égő rum. filozófiával. Szent Istvánnak a királyi koronát. a szilveszteri asztalra korhelyleves. a fokhagyma védte az egészséget.Midőn közeledik az éjfél. majd meglocsoljuk fél liter rummal. Három római pápának is Szilveszter . hogy jó legyen a termés. az alma általában az egység. hogy az állatvészt elkerüljék. a töltelékhez lehet mazsolát. Elsősorban a mellrész az igazi csemege. a templomokban év végi hálaadást tartanak. A következőket olvashatjuk erről Magyar Elek: Az ínyencmester szakácsmester című művében. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. A forduló amúgy is felfokozott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban. utána öntünk két liter jó.volt a neve. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt szimbolikus.. A tál közepére helyezett rostélyt megrakjuk kockacukorral /ezt esetleg előbb narancshéjjal is végigdörzsöljük/. csokoládét.. cukrozott narancshéjat. az egészség. Ő küldte államalapító királyunknak.Meggyújtjuk. A mák. az életet tette édessé a méz. a szépség és a szerelem szimbóluma volt. matematikával. vörösborban párolt szilvával körítve. a sokféle fűszer illata betölti a szobát. melynek estéjén újévbe nyúló vidám mulatsággal szokás búcsúzni az elmúlt esztendőtől. korának művelt embere.. gomba. amíg a lángoló szesz kiég. aki 999-től 1003-ig volt pápa. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg. s türelemmel figyeljük. Az ételsor fénypontja azonban általában a pulykapecsenye. Vidéken ilyenkor van a disznóvágások ideje. virsli. fényes márványos diós és mákos kalácsnak. datolyát. erőteljes.úgymond . mágikus jelentősége. Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet általában a pompás. a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad. birsalmasajtot keverni. esetleg darabokra tördelt szentjánoskenyeret.a hal elúszik. magjától megfosztott datolyát.meg néhányat a mezőgazdasági szerszámok közül. mézet. Az ünnepi asztalról nem hiányozhat a bor sem. pulykaaprólékból. Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését.

csípősségmentes de tűzpiros paprikával készült igazi magyaros étel. puhahúsú minden. A ma használatos január elsejei évkezdetet a XIII. hogy megijedve nagyobb termést hozzanak.január 20 -.és csirkelevest is készíteni. Találkozhatunk azonban a szerencse e szimbólumával malacpörkölt formájában is. az Epiphánia. hogy e napon Dionüszosz a források vizét borrá változtatta. második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán vizében való megkeresztelkedésének a napja. de valószínűbb. szerencsehozó népszokás kapcsolódik. vagy Theophánia őrzi. A vízkereszt eredetileg Krisztus születésének ünnepe volt. Az olasz carne-vale szóból származtatják. és megelőzte a december 24-i karácsony ünnepét. s azután puncsos poharakba szűrjük a párolgó italt. . a tyúkokat abroncsból etették.összetett jellegű keresztény ünnep. Az ünnepnek ezt a tartalmát ma már csak a liturgiában használatos neve.január 6 . A szopós malacsorból kikerült. Az újév az év első napja. Azt tartották. káposztaleves. Alexandriában január 6-án az új bor élvezete idején a pogányok a nappal azonosított Dionüszosznak. mert Velencében már István napján . hogy az ünnepeken felvonuló díszkocsik. A kívánatos gyümölcsökből mindenkinek adunk egy-két darabkát". Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves. túl erős? Ha kell segítünk a bajon. pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon. Spanyolországban Sebestyén napkor kezdődik . Rómában csak a hamvazószerdát megelőző napot mondják farsangnak. Országonként vannak eltérések. s megkóstoljuk nincs e híja valamilyen irányban. elég édes-e vagy ellenkezőleg túl édes. a szőlőtermelés és bor istenének születésnapját is megülték. a házitarhonya illik hozzá. hogy a pörkölt a kissé másnapos gyomrúaknak se legyen nehéz.carrus navalis . bab. vidéken kútnál mosakodtak. de vigyázzunk. újévi népszokás az ólomöntés. A farsangot január 6-tól vízkereszt napjától hamvazó szerdáig számítják. hagyományos gonoszűző. A hellenisztikus vallás kultuszaiban az istenek megjelenését jelentette.nevéből keletkezett a karnevál elnevezés. hogy az állatok egészségesek maradjanak.Pár percig állni hagyjuk. A gyümölcsfákat megfenyegették. például. Gergely pápa által 1582-ben megreformált Juliánus naptár tette általánossá. Édes-nemes. savanykás. Ez is csak szopóskorú malacból készülhet. hogy sokat tojjanak. a harmadik vonása a kánai mennyegző csodájáról. illetve karneválnak. Az évkezdethez minden népnél számos. hogy ki ne hűljön. a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. amelyek gyakran tengeri hajót ábrázoltak . hogy egész évben koránkelők legyenek. Általános hiedelem szerint az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. de főleg vidéken találkozhatunk a karnevál előhírnökével a farsangi fánkkal is. Jól megkeverjük.december 26 -. Vízkereszt ünnepe . Desszertként szokás csörögefánkot adni. kellőképpen elkészített. piros-ropogósra sült malac a jó ízek harmóniájával telített étel. amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. de szokás lencse-. de voltak nagy zajjal járó "nyájfordító" szertartások. hogy egész évben frissek legyenek. Elég erős-e. Korán keltek. régtől fogva híres készítménye a magyar konyhának. felesleges zsírtól mentes. Fő tárgya a kis Jézus imádására Keletről Betlehembe érkező "három királyok" /napkeleti bölcsek/ tisztelete. A főétel azonban újévkor a malac.

sötétet legyőző tavasz egyik örömünnepe. sós vízben főtt bab. tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. farsangtemetés. olajos káposzta. Spanyolországban is nagyszabású álarcos felvonulások a divatosak. A katolikus vallásúaknál szigorú böjt. hideget. pl. napjában egyszer lakhatnak jól. A húsételektől tartózkodtak. Elterjedt a kocsonya készítése sertéskörömből. ahol is a régi római Saturnalia ünnepekből keletkezett. Hamvazószerdát követő csütörtökön egy napos böjt után felfüggesztették a böjtöt. a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett. pajkosságot űzni szóból ered. hamuval kenje meg egy napon. a csörögefánk stb. . és a farsangi fánk. de Németországban. faseln mesélni. A farsang. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik. húshagyó kedden Cibere vajda győz. az almafánk. Orbán pápa 1091-ben elrendelte. Vízkeresztkor Konc király győz. A böjti fegyelem . tésztaételek. tejleves. A nagyböjt hamvazó szerdával kezdődik. hogy minden hívő fejét bűneikre és az elmúlásra emlékeztetve. Hazánkban szokás volt. A farsangi alakoskodó szokás közül legismertebb a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása.Maga a farsang a német fausen. Nálunk a farsanghoz gazdag szokáshagyomány kapcsolódik. hogy nagyra nőjön a kender. A fánknak vidékenként más-más változatát sütötték. azaz a böjt és a farsang tréfás küzdelmének játéka. a rántott leves. így ismert a túrófánk. főzelékek. illetve az egész tél elmúltát jelképezik. aszalt gyümölcsök. Ez az ünnep a telet. gonoszűző cselekmény. különösen híres volt a velencei karnevál. a kubikosfánk. Régen a kocsmákban a farsangi mulatságok után égő gyomrukat sörrel csillapító törzsvendégek ingyen kapták ilyenkor a káposztát. sertéshúsból. Ennek a napnak zabáló. Ilyenkor vannak az álarcos. A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves.elsősorban a nyugati egyházakban . napjában csak egyszer étkeztek. a római farsang lóversenyeiről volt híres. bőgőtemetés. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves. mint az ünnep jellegzetes tészta ételeinek fogyasztása. hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Olaszországban szinte népünnepély jellegűek a karneválok. a busójárás.idővel enyhült. külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Húst és zsíros ételeket nem ettek a nagyböjtben. Hosszú tésztát főztek a húslevesbe. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok és kezdetét vette a böjt. Párizsban álarcosok vezetik körül a városban a boeuf gras-t /kövér ökör/ . télűzés. tojás- és halételek. Sokfelé a vetnivaló kukoricát húshagyó kedden morzsolták. még kétszer ehetnek egy keveset. a tésztaételek. Hazánkban is élt az Európa szerte ismert szokás Cibere vajda és Konc király. a mulatságok idején bőségesen étkeztek. II. Az evangéliumi leírások szerint Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang. hiedelem is kötődik hozzá. a szőlő négy sarkán egy-egy tőke szőlőt megmetszettek stb. A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti idő. a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott. a böjt átveszi a hatalmat a farsangi konctól. de kiadós húsételeket fogyasztottak. húst nem ehetnek. de számos termésvarázsló. a savanyúkáposzta esetleg heringgel. A farsang "őshazája" Olaszország. hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. jön a farsang. jelmezes batyus bálok. bableves.

vagy a szalonnával tűzdelt. hogy a húsvétot vasárnap kell megünnepelni. levében főtt füstölt kolbásszal. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja. Nem vágtak szárnyast. A bárányt változatosan. század óta az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének emlékünnepe. Nagy csütörtök a IV-V. Az ünnepi ebédre tálalt bárányt. A vacsora befejező fogása a húsvéti diós és mákos kalács vagy patkó. tojást.rangos ünnepi tésztaétele. a nyugati egyház szombat délután vagy este. akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani. jelképezve Jézus feltámadását. Este van a tűzszentelés. A nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték. a húsvéti előkészületekkel telik. Ilyenkor szólalnak meg a harangok. hogy az ember egészséges maradjon. Előfordul különböző formákban. az erdélyies csípős. a lakodalmas asztalokon is. báránypörkölt. Ha a holdtölte vasárnapra esik. Halat. melynek megsütött húsához jól illenek a prímőr tavaszi zöldfőzelékek. sokféle formában készítik. Sok népi hiedelem kapcsolódik hozzá. zöldsaláták és a tepsiben sült pirított burgonya. Melegen borsó-. pl. Lényeg. A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. olajos savanyúkáposztát. e nap jellegzetes étele a parajfőzelék bundás zsemlével. esetleg paraj illik hozzá. Előételként adható az előző estéről maradt hideg füstölt sonka. a karácsonyi. Nem szántottak. pikáns tárkonyos bárány. ropogósra sült gerinc. Virágvasárnappal kezdődik. majd a vigília /éjféli/ mise és a feltámadási körmenet. A templomból hazaérve volt szokás megszegni a húsvéti sonkát. a vízszentelés szertartása.A nagyböjt a keresztény húsvétot megelőző hét nap. tejfölös báránypaprikás. burgonyapüré. főtt cikkekre vágott tojással és reszelt tormával. . kalácssütéssel. lencse-. A kalács évszázadok óta a magyar konyha . nehogy dögvész üssön ki az állatok között. a nagyböjt utolsó szakasza. Sonka nélkül nem múlhat el húsvét. így az mindig március 25-e közé esik. finomhúsú szopós bárány szolgáljon. hogy alapanyagként gyenge. mert e napon Jézus a földben volt. folyókban. különféle fogások vezethetik be és követhetik. mégpedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ugyancsak vonzó az aranysárgára sütött rántott bárányszelet. A magyar elnevezés onnan származik. A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes.elsősorban persze a paraszti konyha . kaszáslevest. Ilyenek a korahajnali mosakodás patakokban. Hidegen felszeletelve. pattogatott kukoricát. a húsleves májgombóccal vagy egy erdélyi kapros töltött káposzta. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtottak. újhagymával. Ilyenkor barkával körmenetet tartanak Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére. szigorú böjt. amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás alkalmával. A füstöl sonka levéből készítették az ún. céklával körítve kerül az ünnepi asztalra. A húsvét kiszámítása azért fontos. hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Végül is a niceai zsinat 325-ben úgy rendelkezett. tartalmas bárányfejleves. jelezvén a feltámadást és a böjt elmúltát. A keleti egyházban a feltámadási körmenetet vasárnap reggel tartják. akinek előképe volt az a bárány. A húsvét jellegzetes étele a bárány. szerepel a húsvéti. retek. tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak. aszalt gyümölcsöket. A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel. mert ennek megtartásától függ az év hátralévő részében esedékes mozgó ünnepek elrendezése.

majd megkezdődött az ünneplés. A nálunk is ismert passiójátékokat német nyelvterületről vettük át. bővülve kikerültek a templom udvarára. Régen zöld gallyakból díszített úrnapi sátrakat készítettek a falu különböző pontjain. ingyen ihatott a kocsmában és a lányok kedvence lett. A középkorban a papság a templomokban drámai formában jelenítette meg az ünnep alapjául szolgáló bibliai eseményt latin nyelven. a természet újraébredésének. Az egyház Krisztus testét. A majálisok hangulatához hozzátartoznak az ősi módon. ma már csak a templom körül. a kínaiak. A pünkösdi király egy éven át hivatalos volt a lakodalmakba. szabadtűzön. Az ünnep természetes szimbóluma a piros pünkösdi rózsa. a szabadtéri bálok szokása. Egyes vidékeken szokás volt a lányok közül a legszebbet kiválasztani. a húsvéti nyúl. pihenni. A húsvét az irodalmat is gazdagította. A magyar falu érdekes és látványos szokása volt a pünkösdi királyválasztás. A győztes fejére virágkoszorút tettek. A katolikus egyház egyik fő ünnepe. ő lett a pünkösdi királynő. bográcsban főzött ételek. Bizonyos országokban divat ilyenkor az örömtűz gyújtás. a sziklasírból való kijövetele szimbolikáját is látja benne. sőt másnapján szokás volt táncmulatságokat rendezni. a cseresznyés pite. A legények az erdőben hosszú törzsű.a juhtartó gazdák bárányt vágtak -. az lett a "pünkösdi király". a locsolás. ami a néphit szerint a lányok fiatalságát. Az ünnep ételei az idei libasült. az egyiptomiak. Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtöke. A locsolkodásért piros. mákos kalács sem. így az epres-. komikus elemek is keveredtek bele. . kinek a lova a leggyorsabb. ezzel mutatták ki az udvarlás szándékát. aki valamelyiküknek tetszett. A falu határában egy megfelelő helyen gyűlt össze a falu népe. és annak a lánynak az ablaka alá állították. Ezt átvette a keresztény hagyomány is. vagy mintákkal díszített hímes tojás járt. Az ünnep napján. Itt kellett a legényeknek bebizonyítani. és a friss gyümölcsből készült tészták. Tojásajándékkal kedveskedtek egymásnak már a perzsák. az ószláv és az ógermán népek is. ágas fát vágtak ki. a korbácsolás. így alakultak ki a majálisok. melynek fénypontja az ökörsütés volt. Május 1.A választék kedvéért adhatunk tortát. s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. Ezek tekinthetők a keresztény dráma csíráinak. ki a legügyesebb. kelendőségét biztosította. és természetesen étellel. latin nyelv helyett a nemzeti nyelven játszottak. Magyarországon mindenfelé ismert a húsvét locsolkodás. A városlakók erdőbe vonultak mulatozni. a halászlé. szép leveles. a munka ünnepe már régóta a tavasz teljes győzelmének örömünnepe. Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke. szerepet kaptak a hívők is. így elvilágiasodott. süteményeket. szépségét. A pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. a rántott csirke uborkasalátával. itallal kínálták a locsolókat. A tojás jelképe a tavasznak. A Szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását ünneplik ezen a napon. Ezen a napon háttérbe szorítják az asztal örömeit a különböző népszokások. Európa szerte elterjedt és nálunk is ismert szokás a májusfa állítás. de nem maradhat el a diós. A játékok. a gulyás. a birkapörkölt. . Szent József napja. A húsvéti nyúl az ógermán mitológiából átvett jelkép. A feldíszítésről a lány és az anyja gondoskodik. de Krisztus feltámadása.

bár ez a leghíresebb -.pörkölt. paprikás. Voltak olyan vidékek. körhinta. hogy ne csapjon villám a házba. akik kaláccsal. patrónusukként tisztelték Szent Pétert. majd vissza a templomba. a néphit szerint ilyenkor szakad meg a gabona töve. ismerősök jönnek látogatóba. Az első Anna bált 1860-as években rendezték Balatonfüreden. paprikás. mint szentelt növényekhez több népi hiedelem fűződik. Az aratáshoz tartalmas. Rokonok. mézeskalácsosok. gulyás . melynek ismertek kapros. ekkor volt a legény és mesteravatás. Somogyban. minél kevesebb szem vesszen kárba. így pl. A halászok védőszentjükként. céllövölde stb. Az Anna nap utáni vasárnapon szokás a búcsút tartani. kiadós ételeket . A sátrak díszítményeihez. a nyárias ételek a jellemzők. megfelelő szünet után folytatódott: . tettek egykét kaszasuhintást próbaképpen. a töltött paprika. Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem. Az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá tették. azóta hagyománnyá vált. borral vendégelték meg őket. Péter és Pál napja június 29. nem csak Balatonfüreden . és az Oltáriszentséget körmenetben viszik a feldíszített sátrakban épített oltárhoz. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással. hétköznapi paprikásokat. túrós csuszával. sült libavérrel és libatöpörtyűvel díszítve • Zöldbabfőzelék párolt felsállal • Paprikás csirke galuskával és gombával rizzsel • Farsangi fánk Senki se higgye azonban. a bálok és az Anna-napi búcsúk ideje. A faágakat a kertben a vetemények közé szúrták. hogy itt az ebéd véget ért. paradicsomos változatai és gyümölcsös piték. paprikás krumpli. Az aratáshoz sokszor kimentek a határba vagy a tanyára és kint is aludtak. hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e nap hajnalán. Ennek illusztrálására egy dunántúli falu Anna napi búcsújának ünnepi ebéd menüje: • Tyúkhúsleves finommetélttel • Ludaskása libamáj-szeletkékkel. Az egykori halászcéhek ilyenkor tartották gyűlésüket. Anna nap július 26. vagy készítették az ún. sokszor bográcsban szabadtűzön. még abban az évben megnősül vagy férjhez megy. kezdődhet az aratás. Évről évre megrendezik. a nyár delelője.főztek. pl. Kimentek megnézni a búzát. Zalában és Veszprém megyében. elterjedt elsősorban Dunántúlon. Ilyenkor megjelennek a különböző árusok. a töltött karalábé. ahol a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut. hogy a nagy munkát mielőbb befejezzék. mert ünnep lévén ilyenkor nem dolgoztak. a bőséges étkezések alkalmával hosszú sorban vonulnak fel az ünnepi finomságok. vásárlóikat köszöntve. Ebben az időszakban már van sokféle primőr zöldség. tarhonya. hogy megvédjék a növényeket a férgektől. lebbencs.az oltáriszentséget ünnepli e napon. A búcsú a falu temploma védőszentjének ünnepét jelenti. A tehén tőgyét sátorfűvel megfüstölték meg.

ihassanak. Az iszlám vallás ünnepi és étkezési előírásai Az iszlám a legfiatalabb monoteista világvallás. egész évben éhezik állítja a népi mondás. Élt közöttük az ősök kultusza. a karácsonyi várakozás és előkészület ideje az egyházi év kezdete. András napja november 30. amelyek aztán farsang végéig tartottak. gágogásukkal elárulták Márton rejtekhelyét. emlékét helységnevek. a fekete meteorkövet /Kába-kő/. században. vallási kultuszban részesítették a fákat. mert az iszlám az idők során az ősi vallás a "bálványimádás" nyomait eltüntette. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Márton napja november 11. Márton napon országszerte lakomát rendeztek. András napján kezdtél el a disznóöléseket és az ezzel járó disznótorokat. a Pannóniában született tours-i püspök emléknapja. a ropogós libapecsenye és végül de nem utolsósorban a libamájból is csodálatos ízű ételek készíthetők. A liba csontjából az időjárásra következtettek. A bornak Szent Márton a bírája tartja a mondás. hogy ezidőtájt különösen jóízű és viszonylag olcsó a lúdhús. • Liba és kacsapecsenye kovászos uborkával és párolt káposztával • Kapros-túros káposztás és almás rétes • Mogyorókrémtorta • Kajszibarack fagylalt • Vegyes aprósütemények • Gyümölcs. vérbosszút. De milyen kapcsolata van Szent Mártonnak a ludakkal? A középkori legenda szerint. sajt. Andráshoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. ha fehér és hosszú a liba csontja. a zarándoklat hónapjában /Ramadán/. A néphit szerint az egyik házasságjósló és varázslónap. A Márton-napi lúdlakomák másik nem elhanyagolható oka. a VII. hogy egész évben bőven ehessenek. mint egykor az éj leple alatt a Rómára támadó barbárokat. . Mekkában őrizték egy kocka alakú épületben a Kábában az arabok legtiszteltebb fétisét. A csontos részekből húslevest főznek. A ludak azonban szárnyuk csapkodásával. ha barna és rövid akkor sáros. akkor havas lesz a tél. amikor az egyébként háborúzó törzsek között fegyvernyugvás uralkodott. Ide tömegesen zarándokoltak. Szent András apostol és vértanú napja. Ezek vallási elképzeléseiről keveset tudunk. templomok őrzik. de a töltött libanyak. Ez magába foglalta a bátorságot. amit nagyjából férfiasságnak lehet fordítani. A félsziget lakói az iszlám kialakulása előtt többségükben nomád teve és lótenyésztő beduin törzsek. A nomád törzsek körében a vallási hiedelmektől függetlenül kialakult erkölcsi szabályok alapja a murva volt. alázatosságában a ludak óljába bújt az érte jövő küldöttek elől. köveket. de a vendégszeretetet is. az aprólékból apróléklevest vagy ludaskását. A lányoknak magányosan titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezni. fekete kávé Természetesen megfelelő fehér és vörösborok is kerültek az asztalra és az ebéd a leírás szerint belenyúlt a késő éjszakába. amikor hírét vette. azaz ilyenkor iható már az új bor. voltak bálványaik. amely az Arab-félszigeten keletkezett Kr. hogy püspöknek szemelték ki. u. Aki Márton napon libát nem eszik. kultusza hazánkban is virágzott.

azt jelenti: "az isten iránti odaadás. János és Jézus is helyes úton jártak. Zakariás. az Allahtól kapott tanítások közvetítésére. elüldözték Mekkából. hogy Mohamed nem új vallást alkotott. az igaz hitet vallották. A Korán szó maga hirdetést. Foglalkozására nézve pásztor majd kereskedő. átköltözött Jathrib városába. értelmezésére. sőt mikor a Kába-kőhöz való zarándoklat. Ábrahám. a Szaszánida birodalom is. a vallási és világi kötelességeket egységben tartalmazza a Korán. A Korán szerint Ádám. Mindezen tevékenységek eszköze és végrehajtója a próféta Mohamed. a határmenti részeken lassanként áttértek az öntözéses földművelésre. hanem az Ádám óta létező ősvallásnak megadta a legmagasabb rendű és végleges formáját. volt. A tanítások lényegét a Korán tartalmazza.A nomád életmódot élő beduin törzseknél voltak a fosztogató. hanem békés missziós térítéssel. muzulmán/ hívják. recitálást jelent. kis államalakulatok jöttek létre. rabló hadjáratok. Mózes. Európában szokás mohamedánokról. de követői az egész világon vannak. Etiópia. Az Arab-félsziget kereskedelmi útvonalait a római birodalom bukása után több ország megkísérelte az ellenőrzése alá vonni. Az iszlám viszonylag nem sok kötöttséget tartalmazó vallás. Jónás. A próféta halálát követő száz évben az iszlám hatalmas területeket hódított meg. Hitvallás /nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája/ 2. és csupán Mohamed tanításait készítették elő. A próféta "futásának" átköltözésének időpontja a-hidzsra . Mohamed tanításainak középpontjában az áll. így mintegy a címével is utal a vallás alapvető sajátosságára.a próféta városának . Így nevezte el Mohamed próféta a hitet.Allah -. Ez a dátum lett az iszlám vallás hívei számára az időszámítás kezdete. Mohamed medinai tartózkodása alatt alakult ki végleges formájában az iszlám vallási rendszere. ha a beduin törzsek. Más törzsek kereskedni kezdte Perzsiával. a föld népességének 13%-a e vallás híve. lemondanak a vérbosszúról. moszlem. Ez a történelmi helyzet teremtette meg az iszlám kialakulásának feltételeit. Később ezt Medinet-el-Nabinak . nem csak katonai eszközökkel. a mekkai kereskedők fontos bevételi forrását veszélyeztette tanítása. sok muszlim azonban nem kedveli ezt a megjelölést. Híveinek öt fő kötelessége van: 1. a vallás híveit muszlimnak /moszlim. hogy egyetlen isten van . a letelepült földművelő törzsek. de felismerte milyen hatalmas erő rejlik a széttagolt arab törzsek egyesítésében. akinek Mohamed a prófétája és a kinyilatkozásokat Gábriel arkangyal közvetítésével kapja. Bizánccal. aki történelmi személyiség volt. a legismertebb a síita és a szunnita irányzatok és vannak a különböző szekták. és egységes ideológia alapján cselekszenek. Így Bizánc. mohamedanizmusról beszélni. a kereskedők. terjesztésére. Ők ugyanis azt hangoztatják. belenyugvás isten akaratába". az iszlám alapkönyve. Napi ötszöri ima meghatározott módon történő elvégzése . Az iszlám arab szó. Mohamed próféciáiban eleinte nem sokan hittek. A közel-keleti és észak-afrikai országokban államvallás.nevezték el. az azonos ideológia nevében. július 16. Az új vallás gyökerei így az arab ősvalláson kívül a zsidó és keresztény vallásig nyúlnak vissza.a hagyomány szerint 622. innen indult hódító útjára. Az ismétlődő támadások és behatolási kísérletek ellen csak így vehették fel a küzdelmet sikerrel az arábiai félsziget lakói. A történelem folyamán kialakultak a különböző irányzatok.

. Éjszaka ilyenkor nyitva vannak a boltok. amely minden muzulmán számára életében egyszer kötelező. Azok a muszlinok. az év tizenkét hónapból áll. Az iszlám országokban a nálunk megszokott vasárnap helyett péntek az ünnepnap. 3. a piactér zsúfolásig megtelik. kávéházakban gyűlnek össze. hogy az ételt Isten adta neked! . Az ételt Isten egyik legnagyobb áldásának tartják. Az ünnepi lakomákra általában pénteken kerül sor. Az előírások biztatnak a "megengedett" és a "jó" ételek élvezetére.. hetedik és kilencedik napjai szintén ünnepnapok. A böjt igen szigorú: napleltétől napnyugtáig sem enni.. ami eleinte tetszőleges volt. majd kivéreztetni. A megengedett állatok levágását is előírások szabják meg: isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni. A Korán 5.. Az iszlám naptár holdéveket számlál. az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak. a szerencsejáték.a sátán förtelmes műve. pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa. amikor a hívők felszentelt állapotban vannak. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor. /dzsihád=szent háború/ Ahogy a Korán előírásai kihatnak az iszlám világ civilizációjára. Kerüljétek azt. Mohamed próféta unokája foglalta össze: 1. Tilos minden alkoholos. Az étkezés tizenkét alapszabályát Haszan. a mi időszámításunk szerinti szeptemberre esik . az étkezéssel kapcsolatos szokások. Minden esemény . A tizenkettedik holdhónap első. később azonban pontos törvények szabályozzák 4. hagyományok is innen erednek. Tudnod kell. A böjt megtartása egész Ramadán hónap folyamán 5. fegyverrel is terjeszteni kell az igaz hitet.kb. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek. ez a Nagy Bayram.. részegséget okozó ital. előírások. Ezen kívül számos előírást meg kell még a muzulmánoknak tartani: a 7-10 éves fiúgyermeket körülmetélik. az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le.veszi kezdetét a nagyböjt a ramadán. a vaddisznó. a vér. mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A kilencedikben . sem fürödni nem szabad.vallási ünnep.. megkövetel egy bizonyos ételt vagy akár egy sor ételkülönlegességet is. Jótékonykodás. és minden nap ágyúlövés jelzi a böjt végét. Tilos vadászni a zarándoklat idején. Az ünnepet Aid-el Kebirnek Kis- Bayram. lakodalom. Zarándoklat Mekkába a Kába-kőhöz. a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt.. Az iszlám országokban vannak olyan húsboltok. meghatározzák a kultúráját. Kis ünnepnek nevezi /a keresztényeknél szokásos nagyszombati lakomához hasonlító/.. ahol a vallás előírásainak megfelelően levágott állatok húsát árulják. az elhullott állatok húsa.. Tilos a sertés húsa vagy bármely része. körülmetélés . megengedett viszont a tengeren a halászat. akik megfelelő lakás híján nem ünnepelhetnek otthon." A bort még ételek készítésére sem használják. tilos Allah képmását elkészíteni. A ramadan hónap végén. míg óva intenek a "tilosak" és a "tisztátalanok" fogyasztásától. Egyes észak- afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi a ramadán kezdetét.

Sok vöröshagymát. Étkezés végén gyümölcsöket fogyasztanak. rizzsel és vajjal tálalják. annak is a feléd eső részéből! 10. ezt követi a tea vagy kávé. saláták. de teát is ízesítik. sertéshúsból készült felvágottakat. ragukat püréket. frissen készült lángos és kenyér a megszokott ételek. amit neked adott! 3. vagy csak kis számban jutnak el hazánkba . Kedveltek a folyami és tengeri halak is. az olajbogyó. a zöldséges ételeket. nyald meg az ujjaidat! 9. Ne bámuld a veled együtt étkezőket! Az étkezési előírásokat mindenütt betartják. hideg.a japánokat kivéve - így nincsenek számottevő hatással a magyar idegenforgalomra. 2. A nagy világvallások között meg kell említeni: • a sintoizmust. a japánok ősi vallását • a kínai univerzizmust • a bráhmanizmust vagy hinduizmust • a buddhizmust A felsorolt vallások hívei nem. kaprot használnak fűszerként. nyárson sült kebabok. Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: "biszmilláh" /Isten nevében/! 4. vacsorára főtt ételt fogyasztanak. Ha befejezted az evést. Az asztal baloldalán foglalj helyet! 7. és a citromlével. Az asztalon mindig áll egy kancsó jeges víz. A fűszeres ételekbe szívesen csavarnak citromlevet. A magyar vendéglátás szempontjából tehát ügyelni kell. de gyakran a szűk anyagi lehetőségek is meghatározók. datolya. Elégedj meg avval. pikáns ízt. . amelyeket különféle fűszerekkel. A joghurt . a tökfélék. savanykás.mint ételízesítő számos ételüknek biztosít kellemes. Étkezés után mondd: "alhamolulilláh" /Istennek hála/! 5. a sárgarépa. az erősen ecetes savanyúságok. vagy kanalaznak hozzá. teához fogyasztott sütemények olajos magvakkal készülnek méz felhasználásával. A húsok közül a birkahús a legkedveltebb. általában az európai ízlésnek túl édesek. A kávéhoz. A húsokból készült nemzeti specialitások a parázson. Népszerű zöldségféléik a paradicsom. Jobb kezed három ujjával egyél! 8. Ez leggyakrabban zöldségféle kevés hússal elkészítve. metélőhagymát. Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból. olajbogyó. olajbogyó. Reggelire fehérsajt. olívaolajjal szezámmaggal ízesített egyiptomi barna lóbab. hogy az iszlám vallásúaknak ne adjunk sertéshúst. burgonya. savanykás vízzel és sóval kevert joghurtot. de fogyasztják a marhahúst és a baromfit is. Egyiptomból keletre a csicseriborsó. a padlizsán. Végy kis falatokat! 11. petrezselyemzöldet. de az hogy milyen étkezési kultúra alakult ki az egyes országokban az sok egyéb tényezőtől függ. Általánosan elterjedt és kedvelt fűszerük a fodormenta. Ebédre. mit tenyésztenek. amivel a húsos. fokhagymát. de vannak más tejtermékek is. Étkezés előtt moss kezet! 6. Jól rágd meg az ételt! 12. zöld koriander levelet. Az étkezéseknél nem hiányozhatnak a friss zöld saláták. amelyek elkészítése szertartásszerű és nap minden szakaszában szívesen megismétlik. bazsalikomot. Például mi terem meg.

Az állati eredetű zsiradékok. Lev Tolsztoj. tejtermékkel bővítik étrendjüket. de kb. Az az ember aki állatokat öl meg. vagy ritkán érhetnek el. Ripszán Henrik tulajdonaként 1908-ban megnyílt az első vegetáriánus étkezde.a rohanó életvitel mellett . H. amelyeket húsevő emberek nem. Ez az életforma lehetővé teszi. a vegetarianizmus. tejjel. A harmadik csoportba tartoznak. Platon. hogy olyan dolgokat is elérhessünk az életben.a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza. de ellenzői is. ők zöldség és gyümölcsféléket fogyasztanak csakis nyersen. így a tej és tejtermékről. Ezért terjedt el az említett vallások hívei között a hús nélküli étkezés." A hús nélküli étkezésnek hatalmas és ősi kultúrája van. amelynek során a gondolat. csupán etikai okokból követik ezeket az elveket. keringési zavarokat okoznak. 1948 után azonban az egyesületet és a sorozatot is megszüntették. Hívei azt vallják. azonban szervezetté csak a XIX. Így pl. században vált. akiket egyszerűen a társadalomtól való elkülönülés szándéka vezérel. Rousseau. Ezen vallások a vágyakról való lemondást. Angliában 1811-ben. India bizonyos részein ez változatlan formában maradt fenn a mai napig. A vegetarianizmus Európában a XVIII. Franklin Benjamin.és érrendszeri megbetegedéseket.ugyan nem vallási étkezési előírásként -. ezáltal az ösztönök is a sikeres életvitelt szolgálják. Az emésztési zavarok és a bélrák kialakulása egyértelműen a rosthiányos táplálkozásra vezethető vissza. több annál. A magyar Vegetáriánus Egyesület 1943-ban elindította a "Természetes élet könyvtára" című sorozatot. Jelentős számban vannak.A bráhmanizmus és a buddhizmus filozófiájából. akik egészségügyi megfontolásból vegetáriánusok. tejterméket fogyasztana. az abszolút erőszakmentességet. és a vegetarianizmust erre éppen megfelelő eszköznek tartják. a szellem uralkodik az emberen. tojásról. nem egyszerűen egy fajta étkezési szokásról van szó. mézről is • a lacto /tej/ vegetáriánusok a növényi táplálék mellett tejet. A vegetáriánizmusnak vannak hívei és pedig egyre több. nem tett eleget ezeknek a követelményeknek. Pythagoras. vallási szemléletéből . Shaw. tojáson kívül csak növényi eredetű élelmet fogyaszt. a vegetárianizmus. Magyarországon a századfordulót megelőző időszakban jelentek meg az első kezdeményezések 1883-ban megalakult a Vegetáriánus Egyesület. 500 millió ember táplálkozik így a világon. . Ovidiusz stb. Egyesek nem vallási okok hanem.G. Olyan életforma. de kialakult egy étkezési kultúra. de folytathatnánk tovább a sort. Tény. Az értelmező szótárban a következő meghatározás találhatóa vegetarianizmsról: "Vegetáriánus: a kenyéren és tejen. A későbbi korokból Leonardo da Vinci. • az ovo-lacto /tojás-tej/ vegetáriánusok a növényi eredetű élelmianyagokon kívül tojással. Szokratész. • meg kell említeni a nyers koszt híveit. az élet tiszteletét követelik meg a híveiktől. Az egészségügyi problémák közül sok újkeletű . században kezdett elterjedni. a nagyarányú só és cukorfogyasztás szív. Wells és természetesen Mahatma Gandhi.B. sok híres ember volt vegetáriánus az ókorban is. G. A vegetarianizmus átfogó elnevezés ezen belül több csoportot különböztetünk meg: • a vegan vagy komplett vegetáriánus lemond minden állati eredetű termékről. Pontos felmérések nincsenek. Németországban 1867-ben alakult meg a Vegetáriánusok Szövetsége.

Gazdasági érvként emlegetik. ingerlékenységet idéz elő. mint a növénytermesztéshez. az állati eredetű fehérjék emésztésekor keletkező toxikus anyagok mérgező hatásúak. mert a vegetáriánus étkezés után az ember nem kívánja az alkoholos italt. fáradékonyságot. A húsok emésztése jobban megterheli a szervezetet. Néhányat az ellenérvekből: • nem biztosít elegendő energiát.A szervezetbe kerülő felesleges mennyiségű állati eredetű fehérje felszívódva a vérbe jut. elsősorban a fehérjét • drága és egyoldalú • az átállás időszakában orvosi felügyeletet igényel • fokozottabb figyelmet igényel az étrend összeállítása • eltér a megszokottól. a szervezet nem megfelelő összetételben kapja a működéséhez szükséges tápanyagokat. A mind nagyobb méreteket öltő alkoholizmusnak is gátja lehet. hogy jóval nagyobb földterület szükséges az állattartáshoz. A fehérjehiányos táplálkozás is káros. felborítja a több évszázados hagyományokat • a kereskedelem és a vendéglátás nem készült fel rá • tiltakozást válthat ki az állattenyésztők körében . de az ovo-lactovegetáriánus étrend mellett minden tápanyagból megfelelő mennyiség jut a szervezetbe.