• TESTRESZABOn

KAMERÁK

• VIDEÓ ÉS SZÁMíTÓGÉP

• A FORGATÁS KULISSZATITKAI

• VÁGÁS, KÉPTRÜ KKÖK

• MEGOSZTÁS, INTERNET

A 'iANGOs íTÁS, FILMZENE

NATIONAL GEOG
FOTÓiSKOLA
,

DIGITALIS VI
'
VADONATÚJ TIP
;
- . -
Katona J6z"f Könyv ié

I I 1111111~llililiii~iillllll~ I
DS1000428977
 NATIONAL GEOG
FOTÓISKCL
•
DIGITALIS
VADONATÚJ TI
 NATIONAL GEOGRAPHIC

FOTÓiSKOLA

• •
DIGITALIS VlDEO

VADONATÚJ TIPPEK

RICHARD OLSENIUS
TARTALOM

6 ELÖSZÓ 94 DIGITALIZÁLÁS, VÁGÁS

John Bredar Kamerából aszámítógépbe
Vágási ismeretek
8 VÁGJUNK BELE! Képátmenetek
Hangsávok
18 KAMERAVÁLASZTÁS Főcím, feliratok
Tudnivalók az érzékelő lapkáról Lépé srőllépésre ­
Mini -DV kamerák Windows Movie Maker
Memóriakártya, microdrive Lépésrőllépésre ­
DVD-kamerák Apple iMovie
Hibrid digitális kamerák 140 Fókuszban Lisa Frederickson
Merevlemezes kamerák
HD-kamerák
142 KÖZÖNSÉG IS KELL
Mit tudjon hát a kamera?
Tömörítés oda-vissza
Folyadékcsillapítású állványfej
DVD-írás
~o Fókuszban James Barrat
Videoanyag kűldése-mailben
Feltöltés az internetre
48 FORGATÁS Hordozható videolejátszók
Előkészűletek

Rekesz, zársebesség és erősítés

156 TÁRGYMUTATÓ
Mélységélesség
Fehéregyensúly 159 FOTÓSOK
Képstabilizálás
Fény,világítás
Hang
Történet - képekben
Zoom és svenk
A SZEMKÖZTI OLDALON
Forgatási terv
Adáskezdéskor Tégen úgy­
-- Fókuszban David Linstrom
nevezett "színcsík"jelent
meg a tévé képentyéfjén,
segítve a helyes beállítást.
Az ELŐZŐ OLDALON

RichaTd Olsenius
forgatáshoz készül
Nicaragua hegyei között.
Előszó
John Bredar, f i l m készitő és producer, National Geographic Specials
elevíziós producer vagyok, mégis ritkán fogok
T a kezembe videokamerát. A nejemtől időnként
kapok is a fejemre, hogy csak egy ásatag Hi-8­
as kameránk van odahaza. A filmezés azonban
nem egyszemélyes foglalatosság, hanem igazi együttmű­
ködés. A National Geographic Society számára készült
huszonöt filmern forgatása során mindig kitűnő opera­
tőrökkel dolgoztam együtt, mert nagyon fontosnak érez­
tem, hogy fantasztikus képek, feledhetetlen pillanatok
tegyék különlegessé a filmjeimet.
Egy all<almat kivéve. A Vatikán belülről című kétórás
dokumentumfilmern forgatása előtt egy teljes esztendőt
töltöttem a különleges helyekre, eseményekre szóló belé­
pők, engedélyek beszerzésével. Rettentő fárasztó és ideg­
őrlő idők voltak azok.
Némi Ízelítőt adhat a nehézségekből, ha elmesélem el­
ső találkozásomat az egyik magas rangú vatikáni hivatal­
nokkal, Noe bíborossal. Egy audiencián, meghallgatáson
szerettünk volna forgatni, felvenni egy személy vagy cso­
port látogatását II. János Pál pápánál. Akkoriban a vati­
káni hivatalnokok már nem örültek a kamerák jelen­
létének, mivel a pápa egészségi állapota igencsak meg­
romlott. Végül már nem is mertem remélni, hogy sik­
erül megkapnunk az engedélyt.
Egyik nap (akkor már három hónapja forgattunk) vati­
káni összekötőm rohan oda hozzám a Szent Péter téren.
"Nem fogod elhinni: megkaptad az engedélyt, forgathatsz
a Szentatyával! Azonnal indulni kell!" Egy éves előkészület,
húsz kérvény és három hónap munka után végre eljutot­
tunk a kulcsjelenetig, amelyet annyira vártunk!
És akkor robbant a bomba: "Van viszont egy feltéte­
lük. Neked kell felvenni az anyagot!" Rajtam, akinek
nem volt profi gyakorlata, állt vagy bukott a film legfon­
tosabb jelenetének sorsa. Tudtam, hogy milyen beállítá­
sokat szeretnék, és az egyes snitteket hogyan akarom
beilleszteni a filmbe. De felvenni, leforgatni az anyagot?!
Hiszen ez az operatőr dolga!
Summa summarum: a II. János Pál pápánál forgatott
anyag végül egész jól sikerült. (Nagyjából) meglettek a
6 Digitális videó
legfontosabb snittek. A kamera sem remegett a >
ben (nagyon). Végül (némi kínlódás árán) össze _
állítani a jelenetet a vágóasztalon.
Nos, kedves Olvasó, ebben a könyvben azt a 'a;- ~
got fogja elsajátítani, amelyet én azon a bizo n\'os =-.
a magam kárán megtanultam. Először is: is m~r~­
a kameránkat szőröstül-bőröstül. Mindegy, hm:-­
típusa, ki kell tanulnunk a működését. A' más~-. :
:isztázzuk magunkban, mit és miért akarunk le:-o~;:
Történetet akarunk-e mesélni, vagy mélyinterjL: =~
~u n k, netán lírai képetűd lenne a végcél.
Aki a történetmesélést választja, hozzám ha~=­
:o g dolgozni. A munkálatok befejeztéig tulajdo::':-",:
iáromszor készítem el a filmet. Először tanulmá:-: ­
3 té mát, mindent részletesen összeírok, snittli (2. ~ :
:ek. Ez afféle vázlat - mire végzek vele, a fej embe:::. ­
:2ból már összeáll a film. Ezután a stábbal és a \-~­
:J1al kimegyek a helyszínre, és leforgatom az a n~-:'i
: fá zis általában nem egyszerű, különösen, ha a ~ ­
i.latok is szerepelnek. Utoljára, harmadszor a \--'- ~ ­
:,ában állítom össze a filmet. Itt szembesülök <lZ - - _
,,:":;'övetett hibával, itt tanulom a legtöbbet. Ez ­
_ ~ azs ág pillanata.
-' lég egy utolsó gondolat. A jó film létrej öttc:::ö ­
:-ontosabb eleme, hogy figyelmesen hall ga tu l~- _-o
-C2mentumfilmek legnagyszerűbb pillanatai =
:"7pen a kamera előtt elmondott gondolatok ad : 2..~ -_
-ogv mi magunk a kamerával egyetemben ré zö-?" ""
.:nk a beszélgetésnek, a háttérbe húzód,-a e:::';::":
-:.ogy a képkockákon kirajzolódjon a valóság. ­
:l,. National Geographic Channelnél dolgoz c -­
;2im immár több mint kilencszáz filmes díja:. ~ ~ ~
özött 124 Emmy-díjat érdemeltek ki. Am iko~ :' =­
2:-enius azt javasolta, hogy legyen ez a kötet 2 _ --­
:;o'ographic Fotóiskola sorozatának köve tkező ~_
- .:.~'on megörültünk. Ha valaki, Richard a zt~ .:_
..=?ire tudja szedni a filmkészítés folyamatát, ug-'-~~
-,:JZérthető módon, világosan okít és mag;-ara. ? ==
:':II, egyet fog érteni velem, kedves Olvasó _Jó ~-::'Z
 ; ' :":; Seograohic Specials
r
l ,iziós producer vagyok, mégis ritkán fogok
.! ~ zem be videokamerát. A nejemtő! időnként
:-a ok is a fe jemre, hogy csak egy ásatag Hi-8­
25 'ameránk van odahaza. A filme zés azonban
_~ -sz mél~'es fogla latosság, hanem igazi együttmű­
_ ~ . .". . -lfÍollal Geographic Society számára készült
-:,.-: : illmem fo rgatása során n1indig kitűnő opera­
- .-e· 'olgoztam együtt, mert nagyon fontosnak érez­
- ~- -antaszti kus képek, feledhetetlen pillanatok
:? - .-mönlegessé a ftlmjeimet.
~ _ . , n'al mat kivéve. A Vatikán belülről című kétórás
~-::",::rumfilme m forgatása előtt egy teljes esztendőt
::"':;; a külö nleges helyekre, eseményekre szóló belé­
: "'-::' ;::C élyek beszerzésével. Rettentő fárasztó és ideg­
'::0:';: \"Oltak azok .
_--:'~ :Zelítő t adhat a nehézségekből, ha elmesélem el­
~':":-ozá oma t az egyik magas rangú vatikáni hivatal­
.-,'. ~o e bíborossal. Egyaudiencián, meghallgatáson
~-:' .. ~- yolna forgatni, felvenni egy személy vagy cso­
=-: •.:::ogatá át II. János Pál pápánál. Akkoriban a vati­
.:-.= :-~,·~talnokok már nem örültek a kamerák jelen­
'~-",:- . mi"el a pápa egészségi állapota igencsak meg­
- ::. -égül már nem is mertem remélni, hogy sik­
- -:~ -apnunk az engedélyt.
E:§:'-:':' :lap (akkor már három hónapja forgattunk) vati­
- - S.5 ze!;.ötő m rohan oda hozzám a Szent Péter téren.
-~-::. :'ogod elhinni: megkaptad az engedélyt, forgathatsz
=~:: :,,-:yá"al! Azonnal indulni keW" Egy éves előkészület,
_ 7 :'e:Tén~- és há rom hónap murlka után végre eljutot­
- -- ~: ~ -jelenetig, amelyet annyira vártunk!
tö ~··-or robba nt a bomba: "Van viszont egy feltéte­
- _-",:-cd kell felvenni az anyagot!" Rajtam, akinek
-:'--. -o:: profi gyakorlata, állt vagy bukott a film legfon­
- -",,~; :enetének sorsa . Tudtam, hogy milyen beállítá­
_o: szC'retnék és az egyes snitteket hogyan akarom
:: ~~~.r.",ni a film be. De felvenni, leforgatni az anyagot?!
c~7",=-_ ~z az ope ratőr dolga!
=.:..-:- Ja -umma rum: a II. János Pál pápánál forgatott
:: :..~ yegül egész jól sikerült. (Nagyjából) meglettek a
legfontosabb snittek. A kamera sem remegett a kezem­
ben (nagyon). Végül (némi kínlódás árán) össze tudtuk
állítani a jelenetet a vágóasztalon.
Nos, kedves Olvasó, ebben a könyvben azt a tananya­
got fogja elsajátítani, amelyet én azon a bizonyos napon
a magam kárán megtanultam. Először is: ismerjük meg
a kameránkat szőröstül-bőröstül. Mindegy, hogy mi a
tí pusa, ki kell tanulnunk a mlíködését. A másik, hogy
tisztázzuk magunkban, mit és miért akarunk leforgatni.
Történetet akarunk-e mesélni, vagy mélyinterjút forga­
t unk, netán lírai képetűd lenne a végcél.
Aki a történetmesélést választja, hozzám hasonlóan
fog dolgozni. A munkálatok befejeztéig tulajdonképpen
háromszor készítem el a filmet. Először tanulmányozom
a témát, mindent részletesen összeírok. snittlistát készí­
te k. Ez afféle vázlat - mire végzek vele, a fejemben nagy­
;ából m ár összeáll a film. Ezután a stábbal és a vázlatom­
:nal kimegyek a helyszínre, és leforgatom az anyagot. Ez
3 fá zis általában nem egyszerlí, különösen, ha a filmben
illatok is szerepelnek. Utoljára, harmadszor a vág6szo­
;:,ában állítom össze a filmet. Itt szembesülök az összes
,,/.követett hibával, itt tanulom a legtöbbet. Ez már az
.gazság pillanata.
.'vfég egy utolsó gondolat. A jó film létrejöttének leg­
:o ntosabb eleme, hogy figyelmesen hallgatunk. A do­
:-:.Im entumfilmek legnagyszerlíbb pillanatait sokszor
"?pen a kamera előtt elmondott gondolatok adják. A cél,
-ogy mi magunk a kamerával egyetemben rés zesévé vál­
'-!Ilk a beszélgetésnek, a háttérbe húzódva engedjük,
-- v.' a képkockákon kirajzolódjon a valóság.
_-\ Na tional Geographic Channelnél dolgozó kollé­
;.:.·m immár több mint kilencszáz filmes díjat, többek
. zött 124 Emmy-díjat érdemeltek ki. Amikor Richard
..s n ius azt javasolta, hogy legyen ez a kötet a National
-:'graphic Fotóiskola sorozatának következő darabja,
gyo n megörültünk. Ha valaki, Richard aztán igazá n
-=-je tudja szedni a ftlmkészítés folyamatát, ugyanakkor
-zC'rt hető módon, világosan okít és magyaráz. Remé­
-, . egyet fog érteni velem, kedves Olvasó. Jó filmezést!
Elifszó 7
I·fejezet

Vágjunk bele!
 Vágjunk bele!

M
arshall McLuhan, a hatvanas évek lázadó nem­
zedékének popguruja 1964-ben megjósolta,
hogya televízió, a kamerák és a számítógépek
fejlődése örökre megváltoztatja a világképünket. Más
szóva], ezek a technikai eszközök ugyanolyan fontossá,
vagy még fontosabbá válnak, mint maguk a történetek
és a gondolatok. így született meg a szállóige: "a mé­
dium maga az üzenet". Az elmúlt néhány évtizedben a
mozgókép kétségtelenül az egyik legfontosabb kom­
munikációs csatornává lett. A szélessávú internet meg­
jelenésével a történetmesélésnek és -megosztásnak még
újabb izgalmas és innovatív lehetőségei nyíltak meg.
Ugyanilyen fontos fejlemény, hogy a korábban csak
hivatásos operatőrök által használt profi digitális esz­
közök ára és mérete az elmúlt években jelentősen csök­
kent. Ma már szinte bárki készíthet filmet - a költségek
sokkal alacsonyabak, mint egykor voltak.
Egy közelmúltbéli nicaraguai és guatemalai kikül­
detésem során egész felszerelésemet be tudtam pakol­

ni a repülőgép ülése alá csúsztatható fotóstáskába:

befért a nagy felbontású (HD) videokamera, húsz órá­
nyi szalag, három akkumulátor, a folyadékcsiIIapítású
fejjel ellátott állvány és az akkumulátortöltő. Bepré­
seltem még egy 8 megapixel felbontású fényképezőgé­
pet is, hogy rövidke felvételeket készíthessek, amikor
gyorsan kell reagálni, és ami még fontosabb: a hitel­
kártyánál alig nagyobb masinával adott esetben álló­
kockákat fotózzak a videofilmhez.

KEZDETI GONDOK
Egy olyan világban, ahol a digitális videó mindenütt
jelen van, a nehézséget nem a videokamera árának
előteremtése, hanem a célnak megfelelő kamera ki­
választása jelenti. Nem akarom persze alábecsülni a
kameravásárlás pénzügyi vonatkozásait - sokaknak hetővé. Az eBay és a többi webpiac a jól hasz~-=-=_
nincs pénzük megvenni a piacon megjelenő legújabb megfizethető videofelszerelés kincsesbán'·2.:-'..
videofelszerelést. Érdemes szem előtt tartani azonban, A következő feladat kitanulni kam eraj~- ­
hogy aki új videokamerát vesz, általában megválik a tudását annak érdekében, hogya lehető leg' :'~..:
régitől, vagyis egy használt kamerát tesz jó áron elér­ készíthessük. Jelen könyvecske a videoftJrr:",;:.:_­

10 Digitális videó
 . bele!

2':-~: all \1 Luhan, a hatvanas évek lázadó nem­

z é 'ének popguruja 1964-ben megjósolta ,
20gy a teleYÍzió, a kamerák és a számítógépek
.:. _ ~::? örökre meg\'áJtoztatja a világképünket. Más
':"'.7:Z !' a technika i eszközök ugyanolyan fontossá, r
r ' -:-:~ fontosab bá válnak, mint maguk a történetek
l: ~l: :: .olatok. Így szü letett meg a szállóige: "a mé­
- ;::}a~a az üzenet" . Az elmúlt néhány évtizedben a
_~ ~~ ,_ kéts' gtelenü l az egyik legfontosabb kom­
-..,:', ·:ó- satornává lett. A szélessávú internet meg­
~- , ~'.."\. ! a történetmesélésnek és -megosztásnak még
:~ iz.gaJma és innovatív lehetőségei nyíltak meg .
.'" '~;-il\'en fo ntos fejlemény, hogya korábban csak
:..: . ' ~' ~peratő rök által használt profi digitális esz­
~ .. 2..~a é mérete az elmúlt években jelentő sen csök­
. _. ~a már sz inte bárki készíthet filmet - a költségek
,. ' , r-on ~'a bak, mint egykor voltak.
E? ' :-özelmú ltbéli nicaraguai és guatemalai kikül­
I
._="'---: ~orá n egész felszerelésemet be tudtam pakol­
_ :-e?ülőgé p ülése alá csúsztatható fotóstáskába:
e-: .:! , ag\' fel bontású (HD ) videokamera, húsz órá­
. sz..!:ag.há ro m akkumulátor, a folyadékcsillapít ás ú
'~ ",' átott állvány és az akkumulátortöltő. Bepré­
7:::: ::!1 •g egy 8 megapixel felbontású fényképe ző gé­
,'. :,og\' rövidke felvételeket készíthessek, amikor
-,,_:: ,~ll reagá lni , és ami még fontosabb: a hitel­
.:!al alig nagyobb masinával adott esetben álló­
t "at fotó zzak a videofilmhez.

:zDETI GONDOK
. .\'an \' ilágban, ahol a digitális videó mindenütt
~- --_n . a nehézsége t nem a videokamera árának
-,,~eil1té e, hanem a célnak megfelelő kamera ki­
..-Sz:a-a jelenti. Nem akarom persze alábecsülni a
:>-ad á rlás pénzügyi vonatkozásait - sokaknak hetővé. Az eBay és a többi webpiac a jól haszn álható és Az MP3,lejátszók is
:~ ;' nzük megvenni a piacon megjelenő legújabb megfizethető videofelszerelés kincsesb ányája. á~formálták az á lló-
_ :·,+zerelést. Érdemes szem előtt tartani azonban, A következő fela dat kitanulni kameránk minden és mozgóképhez való
. dA.i új videokamerá t vesz, általában megválik a tudását annak érdekében, hogya lehet ő legjobb filmet viszonyunkat.
-: ,. "agyis egy használt kamerát tesz jó áron elér­ készíthessük. Jelen könyvecske a videofilmezést nem

Vágjunk bele! 11
 bonyolult technikai vállalkozásként kívánja tálalni.
Egyszerűen, lépésről lépésre mutatom majd be, hogy
(l) miként szerezzük be az igényeinknek megfelelő
felszerelést, (2) hogyan forgassuk le a fUmet, (3) miként
vágjuk meg az anyagot ügyesen, és (4) miként osszuk
meg kész filmünket a barátainkkal, illetve a világ kü­
lönböző pontjain élő embertársainkl<al.
Az igazság az, hogy a legtöbben azért vásárolnak
videokamerát, hogy családjuk jeles pillanatait meg­
örökítsék, majd levetítsék a barátoknak és a család
többi tagjainak. A filmkészítés legegyszerűbb módja
az, ha egyszerüen bekapcsoljuk a kamerát, és felvesz­
szük, amit látunk és érdekesnek vélünk. De sokkal
izgalmasabb lesz a végtermék, ha a vesszük a fáradsá­
got, és megismerkedünk a ma már nagy számban léte­
ző egyszerübb vágószo ftverekkel.

TOVÁBBI KIHíVÁSOK
Érdekes és gazdag vid eo tár ra tehet szert, aki hajlandó
belevágni egy kis fejlesztésbe. Az elmúlt évek sorá n
több korszerű számítógépet is beszereztem, így a bil­
lentylízet és a megfelelő szoftverek segítségével saját
magam írok filmzenét, sok-sok merevlemezt megtöltve
próbálkozásaimmal. A világméretű videomegosztás le­
A kame rás telefonnal hetősége friss és izgalmas dolog, amelyet megkönnyíte­
j el:vettfilmecskét nek az új, kisméretű kamerák, olcsó vágóeszközök és
az interneten keresztül a szélessávú internet nagy sebessége.
jószerével azonnal Nem olyan régen - éppen a Nagy Tavakr61 készítet­
me,qmutathatjuk tem filmet - még óránként 300 dollárért (kb. 48 ezer
a barátainknak. forint) béreltem vágóasztalt, hogy megvágjam három­
negyed colos szalagra for­
gatott videoanyagomat.
A kamera és az asztali
képmagnó összesen húsz
kilót nyomott, a felhasz­ lehetetlennek bizonyult. Be kellett érnem - ~
nált kazetták tárolása pe­ sugárzással. Ugyanezzel a gonddal küsz ködő:: .:
dig külön helyiséget igé­ büdzséből dolgozó független filmesek zö m", - ::...
nyelt. A kész filmet a PBS ket a fesztiválokon kívül csak itt-ott tudták b-:-=_
televíziós csatorna több A digitális technológia megjelenése óta \-isz ­
alkalommal is sikerrel ve­ nőségromlás nélkül archiválható és so kszoic_ -­
títette, de a háromnegyed mo2Í- és a videofilm. A kópiákat töredéka,o- ­
colos és a VHS változat tathatjuk, és így sokkal több f6rumra eI.i~::_-
kazettán való forgalmazá­ A ma rendelkezésre álló kiváló videokam"" -'-'-' _
sa gazdasági oko k miatt dig profi minő ségü videofilmeket forgath 2.,~- ·-

12 Di,qitális videó
___ _ _~ ~ 3.Z ~, 5 \ic O:arra ( het -zert aki hajlandó
~?- :-' - :- i:ör.: s' ..u elmúlt évek során
képmagnó összesen húsz
kilót nvo mott, a felhasz­
nált kaze tták tárolása pe­
dig külö n helyiséget igé­
m·elt. A kész filmet a PBS
teledz iós csatorna több
alkalommal is sikerrel ve­
títette, de a háromnegyed
colos és a VHS változat
kazettán való forgalmazá­
sa gazdasági okok miatt
lehetetlennek bizonyult. Be kellett érnem a televíziós A digitális mozit
sugárzással. Ugyanezzel a gonddal kiiszködött a kisebb ki5képemyéfnis
büdzséből dolgozó független filmesek zöme - filmjei­ élvezhet}ük.
ket a fesztiválokon kívül csak itt-ott tudták bemutatni.
A digitális technológia megjelenése óta viszont mi­
nőségromlás nélkül archiválható és sokszorosítható a
mozi- és a videofilm. A kópiákat töredékáron másol­
tathatjuk, és így sokkal több fórumra eljuttathatjuk.
A ma rendelkezésre álló kiváló videokamerákkal pe­
dig profi minőségű videofilmeket forgathatunk.
Vágjunk bele' 13
KezdfJként jobban NÉMI TÖRTÉNELEM
tesszük, ha a legújabb, :\'em árt, ha tudunk egyet és mást a kezünk be:-. ~
legprofibb felszerelés \"ideokamera történetéről , múltjáról. Ha m áse~
beszerzése heLyett legalább gesztusképpen emlékezzünk azokra az -.::.
aforgatás technikáját amikor még ormótlan felszereléssel, rövidk 5Z_
gyakoroljuk, csiszo(juk, -ellett videofUmet forgatni ...
a történetmesélés Az Ampex 1956-ban állt elő berendezésé\-c:.':
módjait tanulgatjuk. mág nesszalagra rögzítette az ormótlan tel e\~
mera alkotta videoképet. Az egyik legels ő \-ié:>\:
nó t 50 ezer dollárért vette meg a Central Br02':-_
\'stem, ismertebb nevén a CBS televízi ó.
Első ízben 1956 november 30-án sugároz:a:- ~
,eg videoszalagra rögzített műsort An nak e- ' :,
hogy akkoriban még testesek és bonyo lulta: '
amellett gyakran meghibásodtak, a rögzít ő - ~' ­
;:ni újítást képviseltek. Immár nem csak é lő ~'\.
:ésre volt mód: az eseményeket képmagn ór2 ::'­
\-enni, azután egy későbbi időpontban le leG ~:'
Azt hiszem, fontos korszakba léptünk: a felszerelés szani. A mágnesszalagokat a 3M gyártotta ::2.:'"
és a különböző tartozékok beszerzésének problémája ~ekercsekben - egy-egy tekercs valamivel tö' 2
immár nem emészti fel minden energiánkat, így végre 300 dollárba került.
a lényegre - a történetmesélésre koncentrálhatunk. Csaknem húsz évig ez a bonyolult techn· '2. ''':
Most először a történelemben a nagy filmgyártó vál­ ott a tévéstúdiókban. Mindeközben az a .. _:
lalatoknak meg kell osztozniuk a piacon a független :nesek változatlanul 8 és
filmkés zí tőkkel. :6 mm-es filmszalagra
~'o rgatták mozgóképeiket.
KÉT MÓDSZER A TANULÁSRA .-\ videózás műfaja egé­
Kétféle úton közelíthetjük meg a digitális videózást. sze n 1975-ig elérhetetlen
Az első változatban leülünk egy ilyesféle könyvvel, és :naradt az átlagfogyasztó
megtanuljuk a kamera kiválasztásának módját, a forga­ ~zá mára, amikor a Sony
tás és a vágás alapjait. Ezzel a módszerrel nincs semmi :negjelent a forradalmian
baj, ha a könyvet letéve rögtön bele is vágunk a video­ ..!j Betamax házi video­
film -készítésbe. :nagnóval.
A második módszer kalandosabb ennél: megvesz­ A Beta rendszer sikerét
szük a kamerát, bekapcsoljuk, és magunk találjuk ki, ~ videobarátok rohamo­
hogyan működik. Csak ha elakadunk, akkor vesszük san gyarapodó tábora je­
elő a használati utasítást. Szerintem a legtöbben gyor­ ~ezte: az új készülékkel
sabban tanulunk ezzel a második módszerrel. De va­ . árki bármikor felvehet­
jon tényleg ez a legjobb hozzáállás? A lényeg minden­ :.> majd utóbb "vissza­
esetre az, hogyelsajátítsuk a kamera alapszintű keze­ ::ézhette" az érdekesnek
lését, a legfontosabb forgatási és vágási ismereteket, ;,élt tévéműsorokat.
és végre azt csinálhassuk, amiért eredetileg minden A rákövetkező évben
cókmókot megvettünk: érdekes embereket és helyeket 2. N C kirukkolt a sokkal
vegyünk filmre . .-önnyebben kezelhető

14 Digitális videó
NÉMI TÖRTÉNELEM

Nem árt, ha tudunk egyet és mást a kezünkben tartott

videokamera történetéről, múltjáról. Ha másért nem,

legalább gesztusképpen emlékezzünk azokra az időkre,

amikor még ormótlan felszereléssel, rövidke szalagra

kellett videofllmet forgatni ...

Az Ampex 1956-ban állt elő berendezésével, amely

mágnesszalagra rögzítette az ormótlan televíziós ka­ Viszonylag rövid ideje
mera alkotta videoképet. Az egyik legelső videomag­ léteznek, de azóta mé­
nót 50 ezer dollárért vette meg a Central Broadcasting retüket, súlyukat és
System, ismertebb nevén a CBS televízió. minőségüket tekintve
Első ízben 1956 november 30-án sugároztak előző­ is óriási váUozáson
leg videoszalagra rögzített műsort Annak ellenére, mentek keresztül a

hogy akkoriban még testesek és bonyolultak voltak, Jilm- és vicleokamerák.

amellett gyakran meghibásodtak, a rögzítők forradal­ A képen hátul,

mi újítást képviseltek. Immár nem csak élő közvetí­ baloldalt egy lkegami

tésre volt mód: az eseményeket képmagnóra lehetett videokamera, j obbra

venni, azután egy későbbi időpontban le lehetett ját­ egy 122 m -es.film­
szani. A mágnesszalagokat a 3M gyártotta hatalmas kazettáv alfölsze reU

tekercsekben - egy-egy tekercs valamivel több mint 16 mm-es.filmkamera,

300 dollárba került. ewl pedigfrissebben

Csaknem húsz évig ez a bonyolult technika uralko­ kifejlesztett vicleo­

dott a tévéstúdiókban. Mindeközben az amatőr fil­ kamerák láthatók.

mesek változatlanu l 8 és
16 mm-es filmszalagra
forgatták mozgóképeiket.
A videózás mMaja egé­
szen 1975-ig elérhetetlen
maradt az átlagfogyasztó
számára, amikor a Son)'
megjelent a forradalmian
új Betamax házi video­
magnóval.
A Beta rendszer sikerét
a videob arátok rohamo­
san gyarapodó tábora je­
lezte: az új készülékkel
bárki bármikor feIveh et­
te, majd utóbb "vissza­
nézhette" az érdekesnek
ítélt tévéműsorokat.
A rákövetkező évben
a JVC kirukkolt a sokkal
könnyebben kezelhető

Vágjunk bele! 15
 VHS (Video Home System) rendszerrel, s ezzel ver­
senyre kelt a nehézkes Betamaxszal. A piaci küzdelem
végül a VHS győzeImét hozta - 1988-ban a Sony is
belekezdett a VHS rendszerű videolejátszók gyár­
tásába, és ezzel a döntésévellassanként kiszorította a
piacról saját Betamax készülékeit.
A választott videorendszertől függetlenül a televí­
ziózás szokásai ezzel örökre megváltoztak. A nézők
többé nem függtek a televíziós műsorszerkesztők ké­
nye-kedvétől, akármikor megnézhették a tévéből fel­
vett műsorokat. Ez az igény mára a filmekre is kiter­
jedt, így megjelentek az adást digitálisan rögzítő és
visszajátszó vevőkészülékek, kialakult a házimozizás.
Hasonló átalakuláson ment át a filmkészítés is.
1983-ban a Sony előállt egy ormótlan, de már hordoz­
ható videokamerával. Két évvel később a Sony mérnö­
kei kifejlesztették a már tenyérbe simuló (palm size),
8 mm-es videoszalaggal működő "handycam"-et.
Bár ezek az új, kisméretű kamerák olcsóbbak és ke­
zelhetőbbek voltak a régieknél, képminőségük messze
nem volt tökéletes. Hiányosságaik ellenére a reklám­
filmesek és az amatőrök mindmáig forgatnak, kísérle­
teznek ezekkel a pillekönnyű minikamerákkal. Sze­
retik a handycamek sajátos hangulatú képi világát,
különösen, ha meg kell idézni az 1980-as éveket - erre
a reklámokban és a játékfilmekben egyaránt gyakran
van szükség, ha úgy hozza a téma .
Maga a digitális videokamera 1996-ban jelent meg.
A Sony és a Canon az új kamerákhoz új szabványt is
bevezetett: ez volt a "mini-DV". A kamera és a szalag
megjelenésre ugyanolyan volt, mint analóg elődei, de ÚJ KOR NYITÁNYA
a vágás során azonnal szembeötlött a minőségi kü­ -. \'ideo film forgalmazása is sokkal könnyebb _
lönbség. A digitális szalagot fakulás és a videojel rom­ 52bb, mint valaha. A televíziós és kábeltele\'iz!os :_
lása nélkül lehet vágni, újravágni és másolni. Ezeket az ~ .'.gok aszerint változtatják üzleti stratégiáj uka:, ~­
eljárásokat az analóg szalagok használatakor a kép .: ril mjüket önállÓan forgalmazó függetl en -_.
minősége megsínylette. Ráadásul a digitális sokszoro­ :",~. is egyre kitűnő bb minőségű filmekkel ál::- , ,
sítás az analóg másolás árának töredékébe kerül. --- HD-kamera és a hatalmas képernyőjű plu -_
Videót ma már gyakorlatilag bárki bármikor ké­ :50dálatos képe egyre többünk számára le z c:::':-­
szíthet. Hiszen akárki megteheti, hogy fogja a kame­ :\ következő fejezetben a különféle video '2:-::'
rával felszerelt mobiltelefonját vagy a digitális fény­ " , formátumokkal és működési módokkal :5-:-::'
képezőgépét, és leforgat egy két perces filmecskét. Ha .: } nk meg, hogy aztán leforgathassuk el ső' :.::
pedig videokamerára vágyunk, azt is vehetünk akár­ - ~ nket. Az első forgatási nap előtt azért fo:-c~ ' _
melyik műszaki áruházban, fotósboltban vagy az ~~' kis időt a vágásról szóló fejezet tanulmán:' z.:..
interneten. Csak két akadály lehet: az idő és a pénz. 5 - állítom, utóbb minden nézőnk hálás lesz ~=

16 Digitális videó
2. fejezet
Kameraválasztás
lasztás

 Kameraválasztás
"
amatőr videokamerák 1980 táján még olyan kez­

A detlegesek voltak, hogy a független fIlmesek in­

kább 16 mm-es filmre forgattak. Filmre dol­
gozni gyönyörű dolog, de a nyersanyag ára miatt (122
méternyi film II perc alatt fut ki a kazettából) - anya"
gi csőd lehet a spontán, ötletszerű forgatás. A jó opti­
kákkal felszereIt, minőségi 16 mm-es filmkamerát rá­
adásul igencsak borsos áron mérik. Önkéntelenül is
elmosolyodom, amikor a zakózsebembe csúsztatom
a 4 órányi szalagot tartalmazó mini-DV-kazettát, és
vállamra veszem a pehelykönnyű HD-videokamerát.
Hiába: változnak az idők!
A digitális videózás az önkifejezés új korszakát
nyitotta meg - a filmezéshez nem kell támogatók se­
regét és csillagászati összegeket összeszedni. Ma már
az amatőr filmes is a legkorszerűbb kamerák közül
válogathat, és a jelek szerint a fejlesztések üteme nem
lassul. A Macintosh új, kétmagos Intel processzoros
gépeiben és a Windows alapú személyi számítógé­
pekben található médiaalkalmazások segítségével ki­
váló, akár fesztiváldíjra érdemes videofilmet is készít­
hetünk.
A digitális videofilm műfaja úgy tíz éve jutott el az
amatőrökhöz. De mitől digitális egy kamera? Rövi­
den fogalmazva a digitális videó (DV) lényege, hogya
képalkotó folyamat során a kamera optikáján áthala­
dó fényt a filmszalag helyén működő lapka (chip) ér­
zékeli. A lapka több millió fényérzékelő egység, azaz
pixel segítségével hozza létre a képet, alakítja elektro­
nikus jelekké a fény és szín értékeit.
Ezeket az adatokat azután 1/50 másodpercenként
(az érték a kamera típusa szerint változhat) továbbít­
ja a videokamera processzorához. A kamera kezelhe­
tő méretűre tömöríti és mini-DV-szalagon, DVD-n,
memóriakártyán vagy saját merevlemezén tárolja a TUDNIVALÓK AZ ÉRZÉKELÖ LAPKÁRÓl
hatalmas adatmennyiséget. Mindez egy aránylag kicsi _-okülönféle változatokban előfordul ó Yi'~ - ­
készülékben zajlik, mi több, a kiváló minőségű video­ ··agy camcorderek (egybeépített kam era cs -. -.
és hangfelvételt utóbb átmásolhatjuk a számítógép­ :a, a továbbiakban kamera) mindegyikér.",~· "­
be, s ott tárolhatjuk vagy megvághatjuk. :oeleme az érzékelő lapka (chip). Az érzé~-: ::

20 Digitális videó
 ~Cl álasztás
z amatő r videokamerák 1980 táján még olyan kez­
detlegesek voltak, hogy a független filmesek in­
kább 16 mm-es filmre forgattak. Filmre dol­
z";,; g:'önyö rű dolog, de a nyersanyag ára miatt (122
:"e~ D~i film II perc alatt fut ki a kazettából) - anya­
; ~ :o' lehet a spo ntán, ötletszerű forgatá s. A jó opti­
., " I fe l zerelt, minőségi 16 mm-es film kamerát rá­
~2.5...!.1 igen csak borsos áron mérik. Önkéntelenül is
. -:. solyod om, am ikor a zakó zsebembe csúsztatom
-= orán~'i sza lagot tartalmazó mini-DV-kazettát, és
." 2.;nra \'eszem a pehelykönnyű HD-videokamerát.
r" 2. : \'ál toznak az idők!
,!.. digitá li s videózás az önkifejezés új korszakát

'; : 0 ta meg - a filmezéshez nem kell támogatók se­

il lagásza ti összegeket összeszedni . Ma már
2~atő r filmes is a legkorszerűbb kamerák közül
':':o",athat, és a jelek szerint a fejlesztések üteme nem
:::..1. :\ \facintosh új, kétmagos Intel processzoros
;:,~:,~b en és a Windows alapú személyi számítógé­
e" n ta lál ható médiaalkalmazások segítségével ki­
, o ' akár fe sztiváldíjra érdemes videofilmet is készít­

,-\ 'igi tál is videofilm műfaja úgy tíz éve jutott el az

-:'2,orö kh öz . De mitől digitális egy kamera? Rövi­
c iogalmazva a digitális videó (DV ) lényege, hogya
:':;-: 2''-otÓ folya mat során a kamera optikáj á n áthala ­
;' n~1: a fIlmsza lag helyén műk ödő lapka (chip ) ér­
:' ':,~i . :\ la pka több millió fényér zékelő egység, azaz
-,e: ' gítségével hozza létre a képet, alakítja elektro ­
, , ..!s jelekké a fény és szín értékeit .
.eze 'et az adatokat azután 1/50 másodpercenként
....7. érték a kamera típusa szerint változhat) továbbít­
2. 2 \'ideokamera processzorához, A kamera kezelhe­
, '>re tűre tömöríti és mini-DV-szalagon, DVD-n,
:' • ó riaká rtyán vagy saját m erevlemezén tárolja a TU DNIVALÓK AZ ÉRZÉKELŐ LAPKÁRÓ l Kezdetben érdemes
2:,úmas adatmennyiséget. Mindez egy aránylag kicsi .". külö nféle változatokban előfordul ó videokamerák természetes fényben
:,: z!:ilékbe n zajlik, mi több, a kiváló minős ég ű video­ 2g:' camcorderek (egybeépített kam era és képrögzí­ forgatnunkafilmet.
: '-;angfeh ételt utóbb átmásol hatjuk a számítógép­ . a továbbiakban kamera ) mindegyikének fő alko­
~ .. ott tá ro lhatjuk vagy megvághatjuk. : d e me az érzékelő lapka (chip), Az é rzékelővel kap-

Kanurr aválasztás 21
 csolatban három szempontot kell mérlegelnünk. Az
első: a két fő típus, a CCD és a CMOS közül melyiket
építették be az éppen szemrevételezett kamerába.
A következő: az érzékelő mérete. A harmadik, nem
kevésbé fontos szempont: hány lapka van a kamerá­
ban - és valójában hányra van szükségünk.
CCD vagy CMOS?
CCD lapkát (charge-coupled device) általában a drá­
gább digitális kamerákba építenek. A CCD jobb minő­
ségű képet ad, mint a CMOS. A CMOS (complemen­
tary metal-oxide semiconductor) lapka előállítása sok­
kal olcsóbb, az olcsóbb kamerákban rendszerint ilyet
találunk. Régebben a CMOS zajos képet adott, de mára
sikerült kiküszöbölni ezt a hibát, így kisebb a két típus
közötti minőségkülönbség az alsó- és középkategóriás
kamerák körében. A CMOS erzékelő hibája, hogy fény­
szegény viszonyok között hajlamos alulteljesíteni. Az
egyszerűség kedvéért a továbbiakban - ha külön nem
nevezem meg az érzékelőt - a CCD-ről lesz szó.
A méret a lényeg?
Az érzékelő - akár CCD, akár CMOS - különféle mére­
tű lehet, éspedig a szabvány szerint 1/2, 1/3, vagy 1/4
colos. Az amatőröknek szánt videokamerák rendsze­
rint egy darab 1/4 colos vagy még kisebb érzékelővel
működnek. Általános szabály, hogy minél nagyobb az
érzékelő, annál jobb képet ad, mivel több pixelt tartal­
maz, és nagyobb méret esetén maguk a pixelek is na­
gyobbak lehetnek. Minél nagyobb a pixel, annál érzéke­
nyebb a színárnyalatokra és a fénykülönbségekre, annál
kevésbé zajos a kép, amit szolgáltat. Kisebb érzékelő
esetén is lehet magas a pixelszám, de ilyenkor az egyes
pixelek mérete szükségszerűen kisebb. Előfordulhat te­
hát, hogy egy sokpixeles, de kisebb mére tű érzékelő
végeredményben kevésbé lesz érzékeny a fényre és az
árnyalatokra, mint egy kevesebb pixelt tartalmazó, de
nagyobb méretű lapka. Költségekben kifejezve: minél
nagyobb benn az érzékelő, annál drágább a kamera.
CCD-szám
A drágább, félprofesszionális kamerál(ban már három
darab nagyméretű, sokpixeles CCD működik. A hár­
mas szám nem véletlen; függetlenül a CCD-k számától
22 Digitális videó
l~-r
(~:S:::
.
HÁROM CCD-S " " "
KAMERA "" \ •
~
': '~~ --------....
. -...
,
"
" \
EGY CCD-S
KAMERA
RAJZ ,::.=.' ==:
- ' a den kamerának három színcsatornára ­
_ ~ .d és kék összetevőre le kell bontania a k . ~"':.. _­
- ;]l CCD-vel működő kamerák esetében "eZ­
"-",= ~o lgozott jelek színhűsége, mivel a bejö \-ő =-",~
_ ",-,-e három (vörös, zöld és kék) színcsatornar.:
::'5 :nindegyik szÍnt a megfelelő CCD dolgozz....
=:?~dszerint jobb eredménnyel. Nem feltétlen " : _
2-: a három CCD, de a legtöbb hivatáso ö c­
--:atő r videofilmes számára fontos a jó sz Íll\;s:L!:'
_\ lényeg, hogya három CCD-vel ellátor: ---.
:'b, mint a csupán egy CCD-vel rendelkez ő ~ :: _
_-;"'anakkor, ha nem piacra dolgozunk, c ak 5': .:
=- :orgatunk, vagy kisebb költségvetésben go=~
-.::u nk, az egy CCD-s kamera is bőven 1T1-:-;:-'"
-:?~...ak. Forgattam korábban a Sony marokn:,-i :::,
-: - CCD -s HD kamerájával, és nyugodtan ::: ~
:n: jóval nagyobb és nehezebb, három CC::; ­
.2illerámmal összevetve is kiállta a prób át.
 :J:ba n három szempontot kell mérlegelnünk. Az Az egy CCD,vel mü!W,
,-: a ké t fő tipus, a CCD és a CMOS közül melyiket elő kamerákban egy
~T:?:ték be az éppen szemrevételezett kamerába. érzékelif bontjafel a
.'ö" t ke ző: az érzékelő mérete. A harmadik , nem fényt vörös, zöld és kék
,. '.>sbé fontos szempont: hány lapka van a kamerá­ csat01'nára, igy vala,
~ - é \'alójában hányra van szükségünk. mivel gyengébb minő,
ségü a szín jel, mint a
; CD vagy CMOS? hárwn CCD,s, színcsa­
=C) lapkát (charge-coupled device) általában a drá· HÁROM CCD-S twnánként külön é'rzé­
,~ digi tális kamerákba építenek. A CCD jobb minő­ KAMERA kelővel műköclif kame,
~_ ,'épet ad, mint a CMOS. A CMOS (compJemen­ ra esetében.
~. ;netal-oxide semiconductor) lapka előállítása sok­
, o: ·sóbb, az olcsóbb kamerákban rendszerint ilyet
.:..81k. Régebben a CMOS zajos képet adott, de mára
,':,,,,'!t kiküszöbölni ezt a hibát, így kisebb a két típus
zö . . min őségkülönbség az alsó- és középkategóriás

-'~ ­ - - - ~
'-:,;?rák körében. A CMOS érzékelő hibája, hogy fény­
'>'~;?ny \'iszonyok között hajlamos alulteljesíteni. Az .. ,:'­. , -'
.
?",zcrűség kedvéért a továbbiakban - ha külön nem
'

:?";?zcm meg az érzékelőt - a CCD-ről lesz szó. -..:

J

l méret a lényeg? EGY CCD-S

.2 :,:-zékelő - akár CCD, akár CMOS - különféle mére­ KAMERA
eh t, éspedig a szabvány szerint 1/2, 1/3, vagy 1/4
: ·os. ,-\2 amatőröknek szánt videokamerák rendsze­
RAJZ CAMERON ZOTTER
~~~ <'g" da rab 1/4 colos vagy még kisebb érzékelővel
.'::'ödnek. Általános szabály, hogy minél nagyobb az
~ den kamerának három szín csatornára - vörös,
"i7;?:'e\ő annál jobb képet ad, mivel több pixelt tartal­ zöld és kék összetevőre Le kell bontania a képet. A há­
::.z. é- nagyobb méret esetén maguk a pixelek is na­
~om CCD-vel működő kamerák esetében nagyobb a
, . ~ak lehetnek. Minél nagyobb a pixel, annál érzéke­
:'ddolgozott jelek szinhűsége, mivel a bejövő fény már
, ';:'Db a zínárnyalatokra és a fénykülönbségekre, annál
:-'c\'e három (vörös, zöld és kék) színcsatornára oszlik,
.> 'es é zajos a kép, amit szolgáltat. Kisebb érzékelő
:-: mindegyik színt a megfelelő CCD dolgozza fel ­
.: :'::?" is lehet magas a pixelszám, de ilyenkor az egyes
- ndszerint jobb eredménnyel. Nem feltétlenül szüksé­
~ ~':é'!c,' mérete szükségszerűen kisebb. Előfordulhat te­ ~:-- a három CCD, de a legtöbb hivatásos és komoly
• . ~. bogy egy sokpixeles, de kisebb mére tű érzékelő ~-na tő r videofilmes számára fontos a jó színvisszaadás .
~é':cdményben kevésbé lesz érzékeny a fényre és az :\ lényeg, hogy a három CCD-vel ell átott kamera
-:;. 'alatokra, mint egy kevesebb pixelt tartalmazó, de bb, mint a csupán egy CCD-vel rendelkező típusok.
. '?:obb mé re tű lapka. Költségekben kifejezve: minél ~'gyanal<kor, ha nem piacra dolgozunk, csak saját cél­
_g':obb benn az érzékelő, annál drágább a kamera. -J fo rgatunk, vagy kisebb költségvetésben gondolkod­
- Jt unk, az egy CCD-s kamera is bőven megfelel a
::CD-szám :é' ak. Forgattam korábban a Sony maroknyi méretű
___ '::-ágább, félprofesszionális kamerákban már három -:=.- CCD-s HD kamerájával, és nyugodtan mondha­
; --2 nagy méretű, sokpixeles CCD működil<. A hár­ - m: jóval nagyobb és nehezebb, három CCD-s HD­
~..:s :zám nem véletlen; függetlenül a CCD-k számától >merámmal összevetve is kiállta a próbát.

Kameraválasztás 23
 A KEZDET

Segít a kameravásárlásban, ha előzőleg összeírjuk cél­

kitűzése inket és a kamerával szemben támasztott igé­

nyeinket. Az üzletek polcai dugig vannak látszatra egy­

forma kamerákkal, a gyártó cégek pedig oly gyorsan

váltják le modelljeiket és rukkolnak elő újakkal, hogy

jószerével a vásárlás pillanatában úgy érezhetjük, el­

avult, ósdi kamerát választottunk magunknak.

Szempontjaink listája nagy segítség lesz a kamera­

választásban. Gyakran többe kerül utánajárni a legol­
csóbban megvehető márkának vagy egy használt, de
jó állapotú készüléknek, mint elsősorban azzal tö­
rődni, hogyaterveinkhez és számítógépünkhöz leg­
jobban illő típust szerezzük be. Ez utóbbi szempont
szintén fontos: kapcsolatot kell ugyanis teremtenünk
a kamera, a számítógép és a képvágó szoftver között.
A videokamera-gyártók között folyó ádáz küzde­
lem végeredményben a fogyasztónak kedvez. Ma már
az amatőröknek szánt kamerák csúcsmodelljei is bő­
ven felülmúlják a pár évvel ezelőtt forgalmazott pro­
fesszionális kamerák színvonalát. Tíz éve az egyik leg­
első digitális fényképezőgép közel 20 ezer dollárba
került és 3 mega pixel felbontású képet adott. Ma 500
dollár alatt meg lehet kapni egy 8 megapixeles gépet.
A keresés útjai
A videokamerák különféle tulajdonságokkal és ké­
pességekkel rendelkeznek. Ha már összeálIt a szem­
pontlistánk, érdemes az interneten kezdenünk a
piackutatást. Nézzük meg a gyártók weboldalán a
legújabb kamerák leírásait (néhány honlap ot magam
CÉLOK ÉS IGÉNYEK (PÉLDÁK)
• családi események, magánpillanatok megörökítése
• bulik, nyaralások barátokkal, utazások filmezése, az anyag megosztása blogon vagy
egyéb webes felületen
• álló- és mozgókép együttes használata
• kisfilmek forgatása és webes megosztása
• professzionális célú forgatás, megélhetésképpen űzött filmkészítés
• HD minőségű videofilm forgatása mozisugárzásra
• videofilmek eladása, forgalmazása
'- ajánlok a 26. oldalon). Emellett kérdezz ü> :=:~
~e rő seinket, barátainkat az általuk ha s zn ;L ~ ~-, ­
:,~ő nyeiről és hátrányairól.
--U elmúlt években sokat vásároltam me5 ~~
,-ebáruházakban, és meg kell mondano m ri::--­
:od tam. Ezzel együtt mindig összehason líto=.. ~
.:r -ztott kamerák választékát a Nikon, a C2= -
So ny weboldalán közzétett típuslistá va l. T'~ ~
llo nban, hogy az interneten rendszeri nt 2 :"":- _
_-a m erákat kínálják - nem biztos, hogy eze - 2 ~ _:
::1á r akiskereskedők polcain is megtalá lli at o~",-
Érdemes ellátogatni a közeli fotósb olt o ~~2-=­
szemrevételezni a kínálatot. Akadhat o lya n e: ::.::
::1ég többet tud a különféle márkákról és tí _ ~S2­
.gy jobb összehasonlítást tud adni, min t az ~:-_::':­
:-ó r umok, szakértők. Ovakodjunk a gya n ú-=~
:-:agyon leárazott kameráktól - ahogy a m o::':-=-­
oa, olcsó húsnak híg a leve ...
Digitális formátumok
_,la már szinte kizárólag digitális kamerát \- ::-_:':_
~o ltban. Amikor az eladó a DV-t (ejtsd: dí'.' :'­
o l)-an kamerára gondol, amely mini-D\ - ZL.! ~

24 Digitális videó
l KEZDET
_g::: a ka meravásárlásban, ha előzőleg összeírjuk cél­
o: _ zéseinket és a kamerával szemben támasztott igé­
°einket. Az üzletek polcai dugig vannak látszatra egy­
'''~a ka merákkal, a gyártó cégek pedig oly gyorsan
- :;a~.;: le modelljeiket és rukkol nak elő újakkal, hogy
~ze;é\°el a vásárlás pillanatában úgy érezhetjük, el­
:':'::. ó~ di kamerát választottunk magunknak.
Sz mpo n tjaink listája nagy segítség lesz a kamera­
~2.:ztá ban . Gyakran többe kerül utánajárni a legol­
':o~han megvehető márkának vagy egy használt, de
L:apot ú készüléknek, mint elsősorban azzal tö­
I hi. hogy aterveinkhez és számítógépünkhöz leg­

""oan illő típust szerezzük be. Ez utóbbi szempont

~ : én fo ntos: kapcsolatot kell ugyanis teremtenünk
1'2:nera, a számítógép és a képvágó szoftver között.
0.\0 \Oideokamera-gyártók között folyó ádáz küzde ­

-:. \0 'g redményben a fogyasztónak kedvez. Ma már

LTatőrökn ek szánt kamerák csúcsmodelljei is bő­

:":: ~dül m ú lj ák a pár évvel ezelőtt forgalmazott pro­
bszioná lis ka merá k színvonalát. Tíz éve az egyik leg­
s" digi táli s fényképezőgép közel 20 ezer dollárba
' :";-::. - és 3 megapixel felbontású képet adott. Ma 500
~ű":ar alatt meg lehet kapni egy 8 megapixeles gépet.
~ keresés útjai
-. °iueoka me rák különféle tulajdonságo kkal és ké­
~ _ =s:"gekke l rendelkeznek. Ha már összeállt a szem­
~ " ~ 'o ·tánk, érdemes az interneten kezdenünk a
, 2.:::-utatást. Nézzük meg a gyártók weboldalán a
:"5..!;abb ka merák leírásait (néhány ho nlapot magam
:K (PÉLDÁK)
_ _ _o megörökítése
~ _ ~::SOK filmezése, az anyag megosztása blogon vagy
~ - ~ :~2.lata
~~ - ::~ ztása
.:.~ - ~ ~"In etésképpen űzött filmkészítés
;.:.~:: ozisugárzásra
: - ajánlok a 26. oldalon). Emellett kérdezzük meg is­ Megéri alaposan szem·
me rőseinket, barátainkat az általuk használt kamera ügyre venni a kivá­
el ő nyeiről és hátrányairól. lasztott kamerát.
Az elmúlt években sokat vásároltam megbízható B&ngésszük az inter­
o,-ebáruházakban, és meg kell mondanom, ritkán csa­ netet, olvassuk el
:ód tam o Ezzel együtt mindig összehasonlítom a kivá­ a kritikákat, hozzá­
:asztott kamerák választékát a Nikon, a Canon és a szólásokat, mííszaki
-a ny weboldalán közzétett típuslistával. Tudni kell leírásokat'
azonban, hogy az interneten rendszerint a legújabb
:-amerákat kínálják - nem biztos, hogy ezek a típusok
:nár akiskereskedők polcain is megtalálhatók.
Érdemes ellátogatni a közeli fotósboltokba is, és
' ze mrevételezni a kínálatot. Akadhat olyan eladó, aki
:nég többet tud a különféle márkákról és típusokról, s
~gy jobb összehasonlítást tud adni, mint az internetes
:órumok, szakértők. Ovakodjunk a gyanúsan olcsó,
:1agyon leárazott kameráktól - ahogya mondás tart­
:a, olcsó húsnak híg a leve ...
Digitális formátumok
. [amár szinte kizárólag digitális kamerát vehetünk a
boltba n. Amikor az eladó a DV-t (ejtsd: díví) említi,
olyan kamerára gondol, amely mini-DV-szalagon tá-

Kameraválasz tás 25

TIPP
Ajánlott weboldalak kameravásárláshoz:
www.dv.com
www.adamwilt.com
www. camcorderinfo.com
A Sony VX1000, az első
könnyíí digitális kame­
ra 1995-benjelent meg
a piacon.
rolja a képállományt. A mini-DV 1995-ben
bevezetett digitális videoszabvány, amelyet
ma már több mint hatvan, videokamerát és
egyéb kiegészítőket gyártó cég alkalmaz. Az
adathordozó egység, a mini-DV fémréteg­
gel bevont, műanyag kazettába töltött 1/4
colos szalagja II gigabájt mennyiségű ada­
tot, illetve egy órányi videofilmet tud tá­
rolni. A kép felbontása majdnem ugyanolyan jó, mint
a professzionális szabványú Betacam kameráké.
Ugyanakkor a mini-DV-rendszer a videoképet erősen
tömö rített formában tárolja , így min őségben nem
tud annyit, mint a sokkal drágább profi kamerák - de
csak egy hajszál választja el ettő l.
A mini-DV-szabványnak nagy szerepe volt abban,
hogya videokamerák mostanára olyan kicsire zsugo­
rodhattak. Annak előtte a VHS-kamerával vagy a va­
lamivel kisebb, Hi-S-as szabványú kamerá\'a: -'
v id eoop eratőrök málhás lovakra hasonlí totta:",­
tanában más formátumok is pályára léptek. ez~
érdemes odafigyelni.
Az adattárolás alapelvei
,-\ videoállományokat videoszalagon, me mór.~'
\'agy CD-n tárolhatjuk. A tároláshoz szükséges ,
tés módja igen lényeges a videokép végső ::: ­
szempontjából. Már kameránk megvásárlá a : .
nunk kell, hogy milyen minőségben és mil~'e::
lesz szükségünk a forgatandó anyagokra.
A minő ségen túl számomra a legfo nto-2~ ...
pont a hosszú távú használhatóság. Vajon i '
Yáltozik, nem romlik, netán nem vész- e el :e:' ,
\' ideokép a választott adathordozóról ( s zaI2~, ::
memó riakártya)? Nagy kár volna, ha gyer::-' __
unoká ink csak azért nem tudnák lejátszan : :ll
iük re összegyűl t fióknyi videoanyagot, men .l
ra, amellyel forgattuk, és a formátum , am ':''''­
tuk a filmeket, addigra már nem létezik!
Ugyanez a probléma a 16 mm-es fil m n" ,­
maxszal, a VHS-sel, a H i-S -cal és sok má (0::­
mal. Egyszer el fogna k tünni a vetít őgép ek ,.::.
lejátszók, amelyekkel a 16 mm-es films z al2 ~ :
a régi szabványú videoanyagokat le leh et játsz ­
A ka merák és formátumuk böngészése köz~ _
suk észben mindezeket a szempontokat, De ~
kodjunk túl friss vagy divatjamúlt kép fo r~2:
ban. A mai világban persze nincs rá gara:--,.::_
a vá lasztott videoformátum soha nem a\ ' ::
i azt javaslom, hogy maradjunk a leg e-; ' ­
m ini-DV-formátumnál. Ez a szabvá ny ''':''
alakokban már vagy egy évtizede létezik - .::. :'­
fesszionális kamerák mindmáig mi ni -9' '-:
tumban működnek. A mini-DV-rendszer:..
és lejátszók szalagtovábbítási rendszere tar: - ­
pabíró, a szalagra pedig (az áráho z kép s: " ­
elfér a nagy felbontású digitális kép áUom á:--,' ;:'
Mindemellett érdemes odafigyelni az e: :'
mokra is. Ilyen a CanOn, a Sony, a JVC és :- .:
által bevezetett High Definition (HD ). Ter.-n:­
\'ürok és az új típusú tömörítés eredm ~ 'e
HD-kamerák ugyanazzal a mini-DV- kaz ':':2

26 Digitális vicleó
 ro lja a képállományt. A mini-DV 1995-ben
bevezetett digitális videoszabvány, amelyet
ma már több mint hatvan, videokamerát és
egyéb kiegészítőket gyártó cég alkalmaz. Az
ada thordozó egység, a mini-DV fémréteg­
gel bevont, műanyag kazettába töltött 1/4
c los szalagja II gigabájt mennyiségű ada­
tot, illetve egy órányi videofiImet tud tá­
l - '.:\ kép felbontása majdnem ugyanolyan jó , mint
7~o :'e - zion ális szabványú Betacam kameráké.
~'2, , 2kko r a mini-DV-rendszer a videoképet erősen
-:ör 'tett formá ban tárolja, így minőségben nem
_:. .: .. nyit, mint a sokkal drágább profi kamerák - de
, '.' egy hajszál választja el ettől.
,... ::lini -DV-szabvá nynak nagy szerepe volt abban ,
~' a \'ideokamerák mostanára olyan kicsire zsugo­
='-:a. ak . Annak előtte a VHS-kamerával vagy a va­
lamivel kisebb, Hi-S-as szabványú kamerával forgató
v ideooperatőrök málhás lovakra hasonlítottak. Mos­
tanában más formátumok is pályára léptek, eze kre is
érdemes odafigyelni.
Az adattárolás alapelvei
:\ videoállományokat videoszalagon, memóriakártyán
vagy CD-n tárolhatjuk. A tároláshoz szükséges tömörí­
tés módja igen lényeges a videokép végső minősége
szempontj ából. Már kameránk megvásárlása előtt tud­
nunk kell, hogy milyen minőségben és milyen távon
lesz szükségünk a forgatandó anyagokra.
A minőségen túl számomra a legfontosabb sze m­ A mini-DV-szalag
pont a hosszú távú használhatóság. Vajon idővel nem alapesetben egy ó1"ányi
\'áltozik, nem romlik, netán nem vész-e el teljesen a videoanyagot, illetve
\'ideokép a választott adathordozóról (szalag, lemez, 11 gigabájtnyi adatot
memóriakártya)? Nagy kár volna, ha gyermekeink, képes hardozni igenjó
unoká ink csak azért nem tudnák lej átszani az ő ide­ minőségben,
jükre összegyűlt fióknyi videoanyagot, mert a kame­
:a, amellyel forgattuk, és a formátum, amelyen tárol­
-uk a filmeket, addigra már nem létezik!
Ugyanez a probléma a 16 mm-es filmmel, a Beta­
maxszal, a VHS-sel, a Hi-8-cal és sok más formátum­
:nal. Egyszer el fognak tűnni a vetítőgépek és a video­
:ejátszók, amelyekkel a 16 mm-es fllmszalagot illetve
a régi szabványú videoanyagokat le lehet játszani.
A kamerák és formátumuk böngészése közben tart­
'uk észben mindezeket a szempontokat, ne gondol­
;;'odjunk túl friss vagy divatjamúlt képformátumok­
an. A mai világban persze nincs rá garancia, hogy
a választo tt videoformátum soha nem avul el, még­
;- azt javaslom, hogy maradjunk a legnépszerűbb
al ini-DV-formátumnál. Ez a szabvány különböző
3lakokban már vagy egy évtizede létezik - a félpro­
:'esszionális kamerák mindmáig mini-DV-formá­
:umban működnek. A mini-DV-rendszerű kamerák
~. lejátszók szalagtovábbítási rendszere tartós és stra­
;-abíró, a szalagra pedig (az árához képest) elég sok
d fér a nagy felbontású digitális kép állományból.
Mindemellett érdemes odafigyelni az új formátu­
alokra is. Ilyen a Canon, a Sony, a JVC és más cégek
!..ltal bevezetett High Definition (HD ). Tervezési bra­
"ú rok és az új típusú tömörítés eredményeként a
:-ID -kamerák ugyanazzal a mini-DV-kazettával mű-
Kameraválasztá.~ 27
 MINI-DV-KAMERÁK
:::gyelőre úgy tűnik, hogy
a mini-DV az amatőrök­
:lek szánt legkiforrottabb
digitális videoformátum.
:\ profi videooperatőrök
- az egyszemélyes stáb ok­
~ól az esküvői videósokig
- hamar megkedvelték a
:nini-DV-t igen jó minősé­
~e , kis mérete és viszony­
:dg csekély üzemköltségei
::Uart. Akár otthoni szá­
:::útógépünkön is könnye­
':én megvághatjuk a mini-DV-re forgatott c · :
_ kamerák mérete és ára folyamatosan c ö:---~­
·.ltóbbi tíz évben, az általuk kínált funkc ió - ~:.:;
.lD.'anakkor egyre gazdagodik
Többféle árkategóriá­ ködnek, mint az oly népszerű mini-DV-kamerák. De :\ mini-DV-kamerák egyik legfontosabb ­
ban vásárolhatunk ezzel végére is értünk a hasonlóságok listájának. Ha :-:"a a FireWire-kapcsolat, a kamera és a szá:::_~
HD-karrwrát. Legyünk ugyanis jobban megnézzük a HD-kamerával forga­ _-b zötti kábeles összeköttetés, amely leh et őy~ :_ ­
óvatosak: áUalában az tott, majd eredeti, romlatlan minőségében, ráadásul ':: igitális video állomány továbbítását. (A Fir - -: ­
árnak rrwgfelelő minő­ síkképernyős HD-televízión vetített videoanyagot, ____pple saját elnevezése; egyes gyártók az i . L in~-­
séget kapjuk! biztosan eláll a szavunk, annyira jó minő s égű képet 2Z IEEE 1394 elnevezést használják.)
produkál az új videoszabvány. _A. FireWire-kapcsolat forradalmi újd on';2; .
Mivel a HD-formátum még újdonságnak számít a _~n tett mindannyiunk számára, akik m ég a :-"' ~~
videopiacon, a vágás és a sokszorosítás terén akadnak ~-e ngébb minőségű felszereléssel és töm ö ri-ó :=
még leküzdendő akadályok. A formátum népszerűsé­ ,okkal küzdöttünk, hogy videoanyagai nka: SLi.
gét látva azonban biztosak lehetünk benne, hogy ezek ~ o gépre vigyük. Ma már minden vágós zo fn-e~ ---::­
a problémák hamarosan mind megoldódnak. ='Jdja a tömörített mini-DV-állományt. Ez 2 ~~:-- ­
zen erációs veszteség nélkül teszi lehet ő\-é .:. ­
illomány sokszorosításának és tárolásának ~
~ ó dját. Az analóg videó esetében minden :: -:'
-ábbításkor, másoláskor vagy különleges h2:2~ ­
:-:1a zásakor generációs veszteség , azaz m in ő ,;",~ ­
~ ö rt ént.
A DVCAM a DV-hez hasonló formát um - ':-:­
;:agyobb méretű kazettával működik. l\érr. '
A kamera esetében ::,rofesszionális DV-lejátszó a DV és a D\ -C.....
nemcsak a tárolókapa­ ~á tumú anyagokat is le tudja játszani, de - -...~
citás, hanem afunk­ :=setben a két formátum szalagja nem csereSZ22 _:
ciók, ct képességek A DVCAM valamivel jobb képminő s ég ~ 22.
palettája is nagyon l DV, de a különbség jószerével alig éT:=- ­
fontos. :\ különbség a kamerában van: a DVCA.\ 1- > -,

28 DigitáJ,is videó

" m int az oly né pszerű mini-DV-kamerák. De
~lli?" "égére is értünk a hasonlóságok listájának. H a
-~ -.:.:lj job ban megn ézzük a HD-kamerával forga­
~: . :najd eredeti , romlatlan min őségéb e n, ráad ásul
.--~:, rn~'ős HD-televízión vetített videoanyagot,
"7:0 'ao eláll a szavunk, annyira jó minőségű képet
~:- .:.' kál az új videoszabvány.
_~:"d a HD-formátum még újd onságnak szá mít a
.':'",opiaco n, a vágás és a sokszorosítás terén akadnak
-::: : 'üzd e nd ő akadályok. A form átum n épszerűsé­
,::: :a"'a azo nban biztosak lehetünk benne, ho gy ezek
;-:-obl émák hamarosan mind megold ód nak.
MINI-DV-KAMERÁK
E gyelőre úgy tűnik, hogy
a mini-DV az amatő rök­
nek szán t legkiforrottabb
d igitális videoformátum .
.-\ profi vid eooperatő rök
- az egyszemélyes stábok­
tól az esküvői videósokig
- hamar m egkedvelték a
mini-DV-t igenjó minősé­
ge, kis mérete és viszony­
lag csekély üzemköltségei
miatt. Akár otthoni szá ­
mítógépünkön is kön nye­
dén megvághatjuk a mini-DV-re forga tott anyagot. Ajó minőségíí amatőr
.-\ kamerák mérete és ára folyam atosan csökken az kamerák FireWire
C1tóbbi tíz évben, az általuk kinált funkciók tárháza vagy USB csatlakozá­
ugyanakkor egyre gazdagodik sán ker esztül a
A mi ni-DV-kamerák egyik legfontosa bb tudomá­ videoállmnány
:)\-a a FireWire-kapcsolat, a kamera és a számítógép könnyen let ö lthet ő a
:"'bzötti kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi a számítógépre, oU tár ol·
digitális videoállomány továbbításá t. (A FireWire az ható és vágható.
.-\p ple sajá t elnevezése; egyes gyártók az i.Link, illetve
az IEEE 1394 elnevezés t haszn álj ák.)
A FireWire-kapcsolat forr adalmi újd onságo t je­
. n tett m indannyiunk számára, aki k még a rége bbi,
gyengébb min őségű fel szereléssel és tömörítő elj árá­
sokkal küzdöttünk, hogy videoanyagainkat szá mí­
:ógépre vigyük. Ma már minden vágószoftver kezelni
:udja a tömörített mini-DV- állo mányt. Ez a re ndszer
ge nerációs veszteség nélkül teszi l e h e t ővé a video­
JU omány sokszorosításá nak és tá rolásá nak sokféle
:nódj át. Az analóg videó esetében minden egyes to­
\'ábbításkor, másoláskor vagy különleges hatás alkal­
:nazásakor generációs veszteség, azaz min őségvesztés
:örtént.
A DVCAM a DV-hez hasonló formátum, de annál
:lagyobb mére tű kazettával müködi k. Némelyik fél­
_ro fesszionális DV-lejátszó a DV és a DVCAM for­
~á tumú anyagokat is le tudj a játszani, de a legtöbb
",-etben a két formátum sza lagja nem csereszabatos.
A DVCAM valamivel jobb kép m inősége t ad, mint
a DV, de a különbség jószerével alig észrevehető.
_-\ különbség a kamerában van: a DVCAM-kamerák-
Kameraválasztás 29
 hoz jobb minőségű optikák tartoznak , és
TIPP az adatátviteli rendszer is jobb hatásfokkal
Ha a lehetö legjobb képminöségre törek­ dolgozik. Ezért az ilyen formátumú kame­
szünk, ne válasszunk erős tömörítéssel, ra többe is kerül. Videokazetta vásárlásakor
MPEG-2 formátumban müködö kamerát. lehetőleg a kamerát gyártó cég által javasolt
márkát válasszuk, ne vegyünk olcsó, n év­
telen terméke t!
DVD-KAMERÁK
Ha mindössze családi eseményeket szeretnénk gyorsan
és egyszerűen DVD-re venni, majd vágatlanullejátsza­
ni odahaza, akkor forgassunk DVD-re rögzítő kame­
rával. Ennek a kameratípusnak a legnagyobb erénye az
egyszerűség . De van néhány hátránya is. Először is a 3
colos DVD-nek csekély a tárolókapacitása, összesen
30 percnyi videoanyagot tud rögzíteni (a teljes hossz
a felvétel vá lasztott minősége szerint változik). A leg­
több esetben a kamerához olyan kábelt adnak, amely­
lyel az kizárólag a DVD-Iejátszó hoz csatlakoztatható.
Emiatt nem egyszerű a forgatott anyagot számítógép­
re tölteni és utána megvágni. (A videovágó progra­
mok zöme ráadásul nem is tudja a DVD-formátumot
betölteni.) A DVD-kamerák között sok olyan akad,
3 colos DVD-lemezre
forgatni a legegysze­
1"űbb dolog, amennyi­
ben csakfelvenni és
lejátszani szeretnénk,
Ha vágást is terve­
zünk, jobb más form á­
tumot választanunk,
30 Digitáli.s vid.eó
~-:1 e lyik MPEG-2 formátumban tömörít, ezér: ' .
::1inő sége rosszabb, mint a DV-kameráké,
Ha van rá lehetőségünk, forgatás előtt ProL ­
.. ', hogy a kameráva l rögzített DVD-anyagot . ':.
: ' s kezeli-e a DVD-lejátszónl<.
EMÓRIAKÁRTYA, MICRODRIVE
.-, legújabb videokamerák a videoállományt m
'rtyán vagy microdrive-on (nagyon kicsi m;;" "
--:ez) tárolják. Ahogy csökken amemóriakám' "
;;"z k a kézbe simuló méretű kamerák is egyre ol-o
.-;;"sznek.
,-\ szalag nélküli kamerának sok előnye leh :. ­
: rgatott videoanyagot a számítógép olva Ó' 2.L':
, zett kártya segítségével továbbíthatjuk, '0:-­
. '.>boldalra tölthetjük, e-mailen továbbkülc:-:;;,,:
.". \'ágás azonban ebben az esetben nem _
"ö n nyű feladat. Ha komolyan vesszük a
-:u nkát, fontos, hogy szorgalmasan men t­
_1k el a videoállományokat. Ha nem tar ·
:'.l nk szigorú rendet, könnyen eltűnhetn ek
.: 'zá mítógépről a videofájlok.
.-\ videokép rögzítése ebben az esetben
:,~ő s en tömörített MPEG , MPEG-l vag;'
_.[ PEG-4 formátumban, általában csekél~'
~ _ O x240 vagy 640x480 pixeles képfelbon­
:3"sal történik. A memóriakártyás kamera
::::,há t kivá!óan alkalmas arra, hogya film et
~o dra vagy mobiltelefonra töltsük, de ne
-o n jó minőséget egy komoly film lefo rga : ~
'agy ahhoz, hogy fontos eseményeket a " ic;;" ­
-ztó weboldalak színvonalán túllépve m uta ' 0 ':­
2. nagyközönségnek.
HIBRID DIGITÁLIS KAMERÁK
:\ nagy cégek egymással versengve igyekezne:' :::.
z thető árú készülékben ötvözni a digitális
:~a merát és a fényképezőgépet. Mivel a digita ;~ ..
~ák egyre kisebbek, a CCD-k pedig egyre nagy ~:
:'elbontást tesznek lehetővé egyre keve ebb -;;"-:'
3.rán, lassan valóra válik a mozi és a foto gráfia: ,­
'á nak álma . A szélessávú internet-hozzáféré-s;;", ­
:e ljesítményű számítógéppel és megfelelő,
-zoftverrel (p l. iMovie, iChat) rendelkezo 2,­
 hoz jobb minőségű optikák tartoznak, és
az adatátviteli rendszer is jobb hatásfokkal
dolgozik. Ezért az ilyen formátumú kame­
ra többe is kerül. Videokazetta vásárlásakor
le h e tő l eg a kamerát gyártó cég által javasolt
má rká t válasszuk, ne vegyünk olcsó, név­
telen terméket !
OVO - KAMERÁK
_.: -' .dö ze családi eseményeket szeretnénk gyorsan
- ~'szerüen DVD-re venni, majd vágatlanullejátsza­
- ..Ichaza, akkor forgassunk DVD-re rögzítő kame­
- >. Ennek a kameratípusnak a legnagyobb erénye az
. ~ szerű - ég . De van néhány hátránya is. Először is a 3
: . 5 9\'D -nek csekély a tárolókapacitása, összesen
- : r-nyi údeoanyagot tud rögzíteni (a teljes hossz
,'::,"ete! \"á lasztott minősége szerint változik). A leg­
~ ~ . tbe n a kamerához olyan kábelt adnak, amely­
~: -lZ kizárólag a DVD-Iejátszóhoz csatlakoztatható.
:.- ~2. nem egyszerű a forgatott anyagot számítógép­
i ~: n i és utána megvágn i. (A videovágó progra­
_. zöme ráa dásul nem is tudja a DVD-formátumot
_ : ··~ieni . ) A DVD-kamerák között sok olyan akad,
.lmelyik MPEG-2 formátumban tömörít, ezért kép­
:cI i nő sége rosszabb, mint a DV-kameráké.
Ha van rá lehetőségünk, forgatás előtt próbáljuk
~ , hogya kamerával rögzített DVD -a nyagot felisme­
~i és kezeli-e a DVD-Iejátszónk.
M EM ÓRIAKÁRTYA, MICRODRIVE
,\ legújabb videokamerák a videoállományt memória­
:-ártyán vagy microdrive-on (nagyon kicsi merevle­
~ ez) tárolják. Ahogy csökken a memóriakártyák ára,
::zek a kézbe simuló méretű kamerák is egyre olcsóbbak A miniatürizáció hívei
:esznek. sefeledjék: nagyon
A szalag nélküli kamerának sok előnye lehet. A le­ fontos a tárolókapa·
:'o rgatott videoanyagot a számítógép olvasójába he­ citás és a tömörítés
:\'ezett kártya segítségével továbbíthatjuk, könnye n módja.
'\'ebol da lra tölthetjük, e-mailen továbbküldhetjük.
.\ vágás azonban ebben az esetben nem
.·ö n nyű feladat. Ha komolyan vesszük a
:-n u nkát, fontos , hogy szorgalmasan ment­ TIPP
sük el a videoállományokat. Ha nem tar­ Mindenképp nézzük meg a kamera me·
:u nk szigorú rendet, könnyen eltűnhetnek móriakártyájának típusát és a felvétel
~ zá mítógépről a videofájlok. lehetséges hosszát. Ha szükséges, vásá,
A videokép rögzítése ebben az esetben roljunk további kártyákat akamerához!
::rő se n tömörített MPEG, MPEG-l vagy Vannak olyan esetek, amíkor memória'
.. IPEG-4 formátumban, általában csekély, kártyából sosem elég!
: - Ox 240 vagy 640x480 pixeles képfelbon­
:ással történik. A memóriakártyás kamera
:ehá t kiválóan alkalmas arra, hogya filmet
~Po dra vagy mobiltelefonra töltsük, de nem ad kel­
,ő en jó minőséget egy komoly film leforgatásához
'agy ahhoz, hogy fontos eseményeket a videomeg­
o-ztó weboldalak színvonalán túllépve mutassunk be
l nagyközönségnek.
HIBRID DIGITÁLIS KAMERÁK
,\ nagy cégek egymással versengve igyekeznek megfi­
zet hető árú készülékben ötvözni a digitális video­
:-amerát és a fényképező gépet. Mivel a digitális kame­
-ák egyre kisebbek, a CCD-k pedig egyre nagyobb kép­
-'e1bontást tesznek lehetövé egyre kevesebb energia
.lfán, lassan va lóra válik a mozi és a fotográfia társítá ­
5ának álma. A szélessávú internet-hozzáféréssel, nagy
:e1jesítmén)'Ű számítógéppel és megfelelő , egyszerű
-zoftverrel (pl. iMovie, iChat) rendelkező amatőr
Kam eraválasztás 31
 felhasználók a fejlesztés fő ösztönzői. A YouTube.com
és a MySpace.com weboldal képei és filmjei már ilyen
kamerával készültek.
Ha már elszánt uk magunkat egy hibrid kamera
megvásárlására, érdemes körülnézni az új modellek
között. A NC Everio GZ-MCSOS kamerája például 5
megapixeles fotót készít, 3 CCD -vel működik, és hét
órányi MPEG-2 formátumú, DVD-minőségű video­
anyagot képes tárolni 30 gigabájtos merevlemezén.
A mozgó- és az állóképet ezzel a kameráva l SD (secure
digital) memóriakártyára is rögzíthetjük, majd onnan
továbbíthatjuk aszámítógépre.
Mindenképpen érdemes időt szá nnunk a kamera­
piac változó tendenciáinak és műszaki megoldásainak
nyomon követésére. A közeljövőre nézve viszont még
azt tanácsol om: legyen külön videokameránk és fény­
képezőgépünk.

MEREVLEMEZES KAMERÁK
Merevlemez egykor csak a számítógépekben műkö­
dött. Hála a miniatürizációnak, ma már léteznek leg­
alább 60 gigabájtos merevlemezzel egybeépített ka­
merák, amelyek az MPEG-2 formátumú videofájlo­
kat közvetlenül a merevlemezre rögzítik, azaz egyál ­
talán nincs bennük videoszalag.
A felvétel (rögzítés) ideje függ a digitalizálás minő­
ségétől és a merevlemez méretétől, de akár 14 órányi
kivá ló minőségű videoanyago t is leforgathatunk egy
merevlemezes kamerával. A legfőbb előnye azonban
ennek a formátumnak, hogya kamerán rögtön visz­
szanézhető és rendszerezhető a felvett anyag. Nem
kell szalagot csévélni , sőt az elrontott felvételek azon­
nali törlésével tárhelyet is megtakaríthatunk. (Mint
minden merevlemezen tárolt információ esetében, itt
is nagyon kell vigyáznunk azonban, nehogy azt is
letöröljük, amit meg akartunk tartani!)
A formátum hátránya, hogya forgatás addig tart,
amíg van hely a merevlemezen. Ez persze nem problé­
ma, ha van a közelünkben számítógép, de nagy gond
lehet, ha éppen úttalan utakon vagy hosszabb túrán
forgatu nk. Megoldást jelenthet, ha amerevlemezről
folyama tosan mi ntegy háttértárolóként DVD-leme­
zekre írjuk az anyagot. 14 órányi videó kiírásához 13
lemezre és rengeteg időre van szükség. Ennél vélemé­
nyem szerint mégiscsak egyszerűbb mini-DV-szalagrz
forgatni és azon tárolni az anyagot.
HD-KAMERÁK
Felejtsük el egy pillanatra összes korábbi intelm en_
az új formátumokkal kapcsolatban! Megérkezet:.
amire oly sokan vártunk - a neve: HD, azaz Hig]'.
Definition videó. Épp olyan fontos és izgal ma ez
a formátum, mint az első DV-kamera, amelyről Fir ­
Wire-csatlakozón keresztül számítógépre tölth ttü~;
a videoanyagot.
A korábban említett kamerák többsége vag;' eg-.'_
" agy három CCD-vel állítja elő a képet, felbo ntásti'
általában nox 576 pixel. Bár ezek kiváló min ő ég-':
;';'amerák, képük nem mutat igazán jól az új, síkké;- ­
:"' rnyős HD-televízión , amely 1920x 1080 pixele ie>
"6ontásban ad szép képet. A HD esetében tehát a 0'-·
:"or mátuménál négy és félszer nagyobb felbo ntá -ro:
oeszélünk!
Az amatőröknek tervezett HD -kamera kétféle mo ·
'::on rögzíthet képet. Előállíthat egyszerre egy teF s
'épkockát - ezt hívjuk progresszív üzemmódn ak - .
'agy 1/50-ed másodpercenként, váltott sorokkal _' '':

32 Digitális videó
felh asználók a fejlesztés fő ösztönzői. A YouTube.com
'- a .\1ySpace.com weboldal képei és filmjei már ilyen
~'ame rával készül tek.
Ha már elszántuk magunkat egy hibrid kamera
m gyásárlására, érdemes körülnézni az új modellek
.·özött. A JVC Everio GZ-MC505 kamerája például 5
megapLxeles fotót készít, 3 CCD-vel működik, és hét
órányi MPEG-2 formátumú, DVD-minőségű video­
am-agot képes tárolni 30 gigabájtos merevlemezén .
.-\ mozgó - és az állóképet ezzel a kamerával SD (secure
digital) memóriakártyára is rögzíthetjük, majd onnan
toYábbíthatjuk aszámítógépre.
\ 1indenképpen érdemes időt szánnunk a kamera­
piac változó tendenciáinak és műszaki megoldásainak
ll~-o mon követésére. A közeljövőre nézve viszont még
azt tanácsolom: legyen külön videokameránk és fény­
kép ezőgépünk.

MEREVLEMEZES KAMERÁK
.\Ierevlemez egykor csak a számítógépekben műkö­
dö tt. Hála a miniatürizációnak, ma már léteznek leg­
aláb b 60 gigabájtos merevlemezzel egybeépített ka­ nyem szerint mégiscsak egyszerűbb mini-OV-szalagra A pehelykönnyű, csúcs·
me rák, amelyek az MPEG-2 formátumú videofájlo­ forgatni és azon tárolni az anyagot. minőségíi ka1Twrák

ka t közvetlenül a merevlemezre rögzítik, azaz egyál­ úgy táJják elénk a vilá­

talá n nincs bennük videoszalag.
A felvétel (rögzítés) ideje függ a digitalizálás minő­
é gétől és a merevlemez méretétől , de akár 14 órányi
kiváló minőségű videoanyagot is leforgathatunk egy
merevlemezes kamerával. A legfőbb előnye azonban
en nek a formátumnak, hogya kamerán rögtön visz­
- za nézhető és rends ze rezhető a felvett anyag. Nem
kell szalagot csévélni, sőt az elrontott felvételek azon­
na li törlésével tárhelyet is megtakaríthatunk. (Mint
mi nden merevlemezen tárolt információ esetében, itt
is nagyon kell vigyáznunk azonban, nehogy azt is
letöröljük, amit meg akartunk tartani!)
A formátum hátránya, hogya forgatás addig tart,
amíg van hely a merevlemezen. Ez persze nem problé­
ma, ha van a közelünkben számítógép, de nagy gond
lehet, ha éppen úttalan utakon vagy hosszabb túrán
fo rgatunk. Megoldást jelenthet, ha amerevlemezről
fo lya matosan mintegy háttértárolóként DVD-leme­
zekre írjuk az anyagot. 14 órányi videó kiírásához 13
lemezre és rengeteg időre van szükség. Ennél vélemé­
HD-KAMERÁK got, ahogyan korábban
Felejtsük el egy pillanatra összes korábbi intelmemet sohasem láttuk. Akár
az új formátumokkal kapcsolatban! Megérkezett, delfin hátára szijazva
amire oly sokan vártunk - a neve: HD, azaz High vagy oroszlán sz4já­
Definition videó. Épp olyan fontos és izgalmas ez ban is működnek.
a formátum , mint az első DV-kamera, amelyről Fire­
Wire-csatlakozón keresztül számítógép re tölthettük
a videoanyagot.
A korábban említett kamerák többsége vagy egy,
vagy három CCD-vel állítja elő a képet, felbontásuk
általában 720x 576 pixel. Bár ezek kiváló minőségű
'amerák, képük nem mutat igazán jól az új, síkkép­
e rnyős HD-televízión, amely 1920x 1080 pixeles fel­
bontásban ad szép képet. A HD esetében tehát a DV­
formátuménál négy és félszer nagyobb felbontásról
beszélünk!
Az amatőröknek tervezett HD-kamera kétféle mó­
don rögzíthet képet. Előállíthat egyszerre egy teljes
~épkockát - ezt hívjuk progresszív üzemmódnak -,
':agy lIsO-ed másodpercenként, váltott sorokkal két

Kameraválasztás 33
A Sonyfélprofesszio­ ~5ós zoba bérleti költségeit összeadva úgy 100 eZe~
nális HD-kamerája ~ Járba került volna.
valóban profi minősé­ _\2 Apple iMovie és a Windows Adobe Prem i :­
get kínál. -:- :>'11ents profi, HD-vágásra alkalmas prograIT! ;':'
.:qsz intű változatában viszonylag olcsón hozzáfer­
-:>:ó. Újabban, a HD-DVD és a Blu-Ray rögzíté -; ­
:szás révén, már van mód a HD-felvételek erec :.
=_~o ntásban való sokszorosítására. Hogy miért ol~'a;-_
"":05 ez? Mert HD-felbontású videoanyagbólleg~ :­
_:'~ 20 percnyi fér el egy közönéges DVD-n.
_-\ pazar HD-film televízión, teljes felbontá ba ­
'::"'0 \'isszanézéséhez lejátszóra is szükség van. Persz:;:,
~sza másolhatjuk a vágott anyagot a kazettára 2Z:
::5Ithetjük a kamerába, a kamerát pedig összekö: ­
:::;ük a tévével - de akkor hogyan küldjük maj
- -:ü nket a cannes-i filmszemlére?!
_~ HD még új formátum, ezért időbe és pén zbe -:;:' ­
- alaposan megismerni. A lényeg, hogyeligazo ­
_'o a kamerák gyorsan változó kínálatában , m i:-.c _
_ ~ :-sabb számítógéppel, valamint rengeteg tárhelh:,_
képkockát vesz fel, majd a kettőt egy teljes kockává _- delkezzünk, és megtanuljuk filmet vágni.
fűzi össze - ez a váltott soros üzemmód.
A HD-kamerák nop vagy 1080i formátumban TUDJON HÁT A KAMERA?
kaphatók; a szám az illető kamera vízszintes irányú, ""'1odern digitális kamerák formátumuktól füg~c:­
azaz sorfelbontását jelöli progresszív, illetve váltott­ -. -,l nagyon hasonlítanak egymásra, na g:'ja~­
soros (interlace) üzemmódban. Az új HD-kamerák :: 'a nazokat a kezelőszerveket találjuk rajtuk. Ezc'­
képfelbontása és színei - legyenek bár egy vagy há­ J' ségét a profeszio­
rom CCD-sek - egyszerűen csodaszépek. A képminő­ - ,- fel használók nem
ség a 16 mm-es és a 35 mm-es filmkocka minősége __ zik igénybe, de van
közé tehető. Az a három CCD-s Sony kamera, ame­ z:ü k néhány igen
lyet mostanában használok, 1440x 1080i felbontású -znos funkció. A leg­
képet ad az új HDV tömörítési rendszerével. -:osabb követelmény,
Léteznek tenyérnyi, szintén megbízható HD-ka­ :::: a kamera automa­
merák, de ezek minőség tekintetében nem mérkőz­ :2'a által választott
hetnek a drágább, kiváló optikákkal és tulajdonságok­ _.ll.lli tásokat ki tudjuk
kal bíró mo dellekkel. Ilyen, kjsméretű HD-kamera :;:-,:-olni. Egy idő után
volt velem Nicaraguában és Guatemalában egy expe­ = 'a nis túl fogunk lépni
díción (az eredmény megítélhető a www.american , el enézek és megnyo­
landscapegallery. com weboldalon). - al a gombot" típusú
Hazatérve a Final Cut Pro Studio programmal meg­ -5a táson, és akkor
vágtam a nyersanyagot, majd az eredményt végignéz­ - -id szeretnénk a kép fő
tem egy 40 colos HD LCD-képernyős televízión. Keve­ - -amétereit, többek kö­
sebb mint 8000 dollárból olyan videofilmet készítet­ :: az expozíciót, az
tem, amely tíz évvel ezelőtt - a felszerelés, a film és a ó's-éget és a képstabili­

34 Digitális videó

O::,:, -ockát vesz fel, majd a kettőt egy teljes kockává
-~i össze - ez a váltott soros üzemmód.
vágószoba bérleti költségeit összeadva úgy 100 ezer
dollárba került volna.
Az Apple iMovie és a Windows Adobe Premier
Elements profi, HD-vágásra alkalmas programja
alapszintű változatában viszonylag olcsón hozzáfér­
hető. Újabban, a HD-DVD és a Blu-Ray rögzítés-le­
játszás révén, már van mód a HD-felvételek eredeti
felbontásban való sokszorosítására. Hogy miért olyan
fontos ez? Mert HD-felbontású videoanyagbóllegfel­
jebb 20 percnyi fér el egy közönéges DVD-n.
A pazar HD-film televízión, teljes felbontásban
való visszanézéséhez lejátszóra is szükség van. Persze
visszamásolhatjuk a vágott anyagot a kazettára, azt
betölthetjük a kamerába, a kamerát pedig összeköt­
hetjük a tévével - de akkor hogyan küldjük majd el
filmünket a cannes-i filmszemlére?!
A HD még új formátum, ezért időbe és pénzbe te­
lik alaposan megismerni. A lényeg, hogy eligazod­
jun k a kamerák gyorsan változó kínálatában , minél
gyorsabb számítógéppel, valamint rengeteg tárhellyel
rendelkezzünk, és megtanuljuk filmet vágni. A könnyen hozz áJerhe­
tő kezelőszervek Tévén

_l, H D-kamerák nop vagy 1080i formátumban MIT TUDJON HÁT A KAMERA? gyarsan módosíthatjttk
-.:::,hatók; a szám az illető kamera vízszintes irányú, A modern digitális kamerák formátumuktól függet­ a kamem. atttamatir
. ~ sorfelbontását jelöli progresszív, illetve váltott­ lenül nagyon hasonlítanak egymásra, nagyjából Mja által. kiválasztott
~o:os (interlace) üzemmódban. Az új HD-kamerák ugyanazokat a kezelőszerveket találjuk rajtuk. Ezek beállí tásokat.
~- _fel bon tása és színei - legyenek bár egy vagy há­ többségét a profeszio­
ro~ CCD-sek - egyszerűen csodaszépek. A képminő­ ná lis felhasználók nem
5 _ a 16 mm-es és a 35 mm-es filmkocka minősége veszik igénybe, de van
_-Özé te hető. Az a három CCD -s Sony kamera, ame­ köztük néhány igen
_ . t mo stanában használok, 1440x l080i felbontású hasznos funkció. A leg­
,- pe t ad az új HDV tömörítési rendszerével. fontosabb követelmény,
Léteznek tenyérnyi, szintén megbízható HD-ka­ hogy a kamera automa­
~erá k , de ezek minőség tekintetében nem mérkőz­ tikája által választott
nek a drágább, kiváló optikákkal és tulajdonságok­ beálllításokat ki tudjuk
_-.ll bí ró modellekkel. Ilyen, kisméretű HD-kamera kapcsolni. Egy idő után
'-olt velem Nicaraguában és Guatemalában egy expe­ ugya nis túl fogunk lépni
~ l -ió n (az eredmény megítélhető a www.american a "belenézek és megnyo­
:./1 dscapegallery.com weboldalon). mom a gombot" típusú
Ha zatérve a Final Cut Pro Studio programmal meg­ forgatáson, és akkor
:agtam a nyersanyagot, majd az eredményt végignéz­ majd szeretnénk a kép fő
:em egy 40 colos HD LCD-képernyős televízión. Keve­ paramétereit, többek kö­
-ebb mint 8000 dollárból olyan videofilmet készítet­ zött az expozíció t, az
: m, amely tíz évvel ezelőtt - a felszerelés, a film és a élességet és a képstabili ­

Kameraválasztás 35
 -:::nkívánatos zaj növekedést eredményez a kép r..
::"'sóre úgy tűnik, mintha a kamera bevilágított yolL.:
_ !ötéted6 szobabels6be. A baj az, hogy ilyenkor 2>
~lb a n meg szeretnénk tartani a félhomály t, a k ­
~~. eredeti jellegét. A profi videózás egyik legfo mc ­
_ b ism érve, hogy fénnyel hozzuk létre és fej ezz ü' :­
_ -özvetíteni vágyott hangulatot.

Zoo m
- -ábbi fontos funkció a zoom, amelynek adottság2..: ­
sZÍvesen dicsekszenek a gyárak. Kameravásárl á5~-o­
_00 m mal kapcsolatban két ku!csszóra figyeljü nk oc~
::-~"a i és digitális. Az optikai zoom esetében a na8":::'::
0bjektív lencsetagjainak egymáshoz képest tö rte:::
_ -ozgatásával jön létre valahol a ID-szeres és 25 -sz.': ­
- - aagyítási faktor között. Az optikában zajló fu!'>
_-a matról van szó, szemben a digitális zoomh at á -s~_
zációt mi magunk beállí­ -. digitális zoom valójába n elektronikus hóLsz­
tani. Ha már szert tet­ >;usz - a kép egy részét hamis pixelek ho zz áad2~2 ­
tünk némi gyakorlatra, :}agyítja ki. Számítógépes matematikáról va n SZL
az automatikus élesség­ -_=. optikai megoldásról, így amennyit nyer ü~' .:
állításra (au tofókuszra) T'itásssa l, annyit biztosan elveszítünk a kép m:::. .:> ­
is egyre ritkábban lesz ;~l. A digitális zoomo t ennélfogva jómagam so"-.:
szükségünk. Lássunk egy -=- használnám .
példát! Egy fagyos regge­
len a kikötő peremén áll­ g
ványra állítjuk a kame­ :-.mg a videofilm másik alapvet6en fonto s ali-o: ­
rát, hogy felvegyük a víz ~~ . Győződjünk meg róla, hogy milyen módo ~ -L

fölött szá lló, röptükben -~: mikrofont csatlakoztatni a kameránkhoz. E:-':_O'z

a felszínt súroló kócsago­ _' -ég van a kamerán elhelyezett talpcsatlakozo:-.:
ka t. Au tofókusszal dol­ -~:~Te fölerősítj ük a mikrofont (vagy a láIr.?':':
gozva a kép nem adná --:lÍnt kell egy bemenet a mikrofonkábel csatl2':; z­
vissza a látvány hangula­ ~'-<Íh oz. Ha nincs mikrofoncsatlakozó és/vag'; :2...::­
tát, a kócsagok mozgását _-'-elenek vagyunk a beépített mikrofont ha~~r. '- -=
OlykOJ ' áUókép et is - a kamera ide-oda rángatná a fókuszt, folyamatosan - -:~m feltétlenül baj.
rögzítek HD-kame- . keresné az élességet. A kamerakezelés fontos része, _-özép-Amerikában forgattam új Sony H D - ka=~ ­
rámmal. A beállítá­ hogya problémát megsejtve jó előre kikapcsoljuk az -:na\, és volt, hogy nem maradt időm kü l ó :-:- . ­
sokat természetesen a utofókusz-beállítást. :.). t föltenni. Mint kiderült, a kamera bee:-::::-­
nem bízOJn az auto­ Fontos, hogy az automata expozíciós üzemmódot "ofonja döbb enetesen jó minőségben rög~l:. _
matikár-a. is ki tudjuk kapcsoini a kamerán . Az expozíciós idő - 30t. Régen a kamerák zömében gyengén :~>:: .
automatikus beállítása hasznos lehet, amennyiben :::: a beépített mikrofon, felvett minden n er:~ - .:­
kiegyensúlyozottak a fényviszonyok. Ám ha a termé­ - - zö rejt, beleértve aszalagtovábbító mec..2:-_ -­
szetes fén y gyengül, a kamera automatikusan korri­ -:-ogó hangját is. Ha csendes szobában ké:z" : _
gál: elektronikus úton erősíti a képjelet, ez pedig ::- ~t, a nemkívánatos hangok igen zavaróak le . l_

36 Digitális videó
 nemkívánatos zaj növekedést eredményez a képen.
Elsőre úgy tűnik, mintha a kamera bevilágított volna
a sötétedő szobabelsőbe. A baj az, hogy ilyenkor ál­
talában meg szeretnénk tartani a félhomályt, a lát­
vány eredeti jellegét. A profi videózás egyik legfonto­
sabb ismérve, hogy fénnyel hozzuk létre és fejezzük ki
a közvetíteni vágyott hangulatot.

Zoom
További fontos funkció a zoom, amelynek adottságai­
val szívesen dicsekszenek a gyárak. Kameravásárláskor
a zoom mal kapcsolatban két kulcsszóra figyeljünk oda:
optikai és digitális. Az optikai zoom esetében a nagyítás
az objektív lencsetagjainak egymáshoz képest történő
elmozgatásával jön létre valahol a lQ-szeres és 25-szö­
rös nagyítási faktor között. Az optikában zajló fizikai
folyamatról van szó, szemben a digitális zoomhatással.
zációt mi magunk beállí­ A digitális zoom valójában elektronikus hókusz­
tani. Ha már szert tet­ pókusz - a kép egy részét hamis pixelek hozzáadásá­
tünk némi gyakorlatra, val nagyít ja ki. Számítógépes matematikáról van szó,
az automatikus élesség­ nem opti kai megoldásról, így amennyit nyerünk a
állításra (autofókuszra) nagyításssal, annyit biztosan elveszítünk a képminő­
is egyre ritkábban lesz ségből. A digitális zoomot ennélfogva jómagam soha
szükségünk. Lássunk egy nem használnám.
példát! Egy fagyos regge­
len a kikötő peremén áll­ Hang
ványra állítjuk a kame­ A hang a videoftlm másik alapvető en fontos alkotó­
rát, hogy felvegyük a víz része. Győződjünk meg róla, hogy milyen módokon
fölött szálló, röptükben lehet mikrofont csatlakoztatni a kameránkhoz. Ehhez
a felszínt súroló kócsago­ szükség van a kamerán elhelyezett talpcsatlakozóra,
kat. Autofókusszal dol­ amelyre fölerősítjük a mikrofont (vagy a lámpát),
gozva a kép nem adná valamint kell egy bemenet a mikrofonkábel csatlakoz­
vissza a látvány hangula­ tatásához. Ha nincs mikrofoncsatlakozó és/vagy talp,
tát, a kócsagok mozgását kénytelenek vagyunk a beépített mikrofont használni.
- a ka mera ide-oda rángatná a fókuszt, folyamatosan Ez nem feltétlenül baj.
:-eresné az élességet. A kamerakezelés fontos része, Közép-Amerikában forgattam új Sony HD-kame­
i:ogy a problémát megsejtve jó előre kikapcsoljuk az rámmal, és volt, hogy nem maradt időm külső mik­
l..:tofókusz- beállí tást. rofont föltenni. Mint kiderült, a kamera beépített
Fo ntos, hogy az automata expozíció s üzemmódot mikrofonja döbbenetesen jó minőségben rögzíti a
:s ki tudjuk kapcsoini a kamerán. Az expozíciós idő hangot. Régen a kamerák zömében gyengén telje­
2c:to matikus beállítása hasznos lehet, amennyiben sített a beépített mikrofon, felvett minden nemkívá­
>eg~·e nsúlyozottak a fényviszonyok. Ám ha a termé­ natos zörejt, beleértve a szalagtovábbító mechanika
szetes fény gyengül, a kamera automatikusan korri­ surrogó hangját is. Ha csendes szobában készült a
~al : elektronikus úton erősíti a képjelet, ez pedig riport, a nemkívánatos hangok igen zavaróak lehettek.

Kameraválasztás 37
 Amemóriakártyával működő új kameráknál má:­
-:>m merülhet föl a szalagtovábbítás motorhangj án 2~ ­
_.:\-arÓ hatása , viszont a kamera beépített mikrofon',e
-'\-eheti a zoomoptika tagjait mozgató motor hang ­
'::. Ha felvétel közben hozzáér a kamerához, az op ­
-::.:ő r is zörejeket közvetít a mikrofonhoz.
_-\ legrosszabb, amikor felvétel közben a kamer :c
- 'szíját vagy az optil<ához zsinórón rögzített záro ­
_?·át csapkodja a szél. A kezdő videofilm es ezz :
-:;-tdaddig nem törődik , amíg egyszer az idegeTé
- _~to gással kísérve kénytelen bemutatni a fi lmje
-a mera beépített mikrofonja általában a legkisebo
-:>Jő t is érzékeli, így sokszor használhatatl an n~­
onyul a rögzített h ang.
:1a már úgyis sok pénzt költünk a kamerára , Ya~ ­
-- ;:1 mód, megrendelésre forgatunk, sokszor a pu -.} ­
- o fonon vagy rádiós (vezeték nélküli) sztereom"- ­
-im on múlik, hogy használható anyagot sikerüi -:>
_zítenünk, vagy utólag mérgelődhetünk, hog--­
- ::,rt kellett spórolnunk a mikrofonon. Ha fonto a',
- -:hang , akár a természetben forgatunk, akár int r­
_: '-eszünk fel, a puskamikrofon elengedhetetlen -::': ­
_ehet. Ez a mikrofontípus hosszú és vékony, é \.!g-­
-"tották ki, hogy csakis azokat a hangokat rögzí,s::,
-:>l~-ek abból az irányból jönnek, amerre fordítj' :~
 Amemóriakártyával működő új kamerák nál már Ha kézzel állítjuk be,
nem merülhet föl aszalagtovábbítás motorhangj ának biztosak lehetünk ben­
zava ró hatása, viszont a kamera beépített mikrofonja ne, hogy az élességet
fölveheti a zoomoptika tagjait mozgató motor hang­ nem húzza el az előtér­
ját. Ha felvétel közben hozzáér a kamerához, az ope­ be hiTtelen bekerülő
ratőr is zörejeket közvetít a mikrofonho z. tárgy vagy alak. A kézi
A legrosszabb, amikor felvétel közben a kamera élességállítás elsajátí­
vállszíját vagy az optikához zsinórón rögzített záró ­ tása a profi vidRózás
sapkát csapkodja a szél. A kezdő videofilmes ezzel egyik talpköve.
mindaddig nem törődik, amíg egyszer az idegesí tő
csa ttogássa l kísérve kénytelen bemutatni a filmjét.
A kamera beépített mikrofonja általában a legkisebb
szellő t is érzékeli, így sokszor használhatatlann ak
bizonyul a rögzített hang.
Ha már úgyis sok pénzt költünk a kamerára, vagy
profi mód, megrendelésre forgatunk, sokszor a puska­
mi krofo non vagy rádiós (vezeték nélküli) sztereomik­
rofonon múlik, hogy használható anyago t sikerül-e
készíten ünk, vagy utólag mérgelődhetünk, hogy A rossz hang tönkrete­
miért kellett spórolnunk a mikrofonon. Ha fontos a jó heti az egész filmet.
film hang, akár a természetben forgatunk , akár inter­ A puslw.mikrqfon (fent)
jút veszünk fel, a puskamikrofon elengedhetetlen kel­ és a csíptetős mikrofon
lék lehet. Ez a mikrofontípus hosszú és vékony, és úgy (lent) ki tudja szűrni a
alakították ki, hogy csakis azokat a hangokat rögzítse, nemkívánatos zajokat,
amelyek abból az irányból jönnek, amerre fordítjuk. zörejeket.

KanwTaválasztás 39
 A tiszta és jó minőségű hang nagyban hozzájárul a
film sikeréhez. Ha megfelelő mikrofont használunk,
a vágás során nem kell hosszú órákat eltöltenünk a
hanganyag javítgatásával.
A vezeték nélküli, azaz rádiókapcsolattal működő
mikrofon is jól jöhet, amikor nem lehetünk a rögzí­
tendő hang forrásának közvetlen közelében, például
amikor pohárköszöntőt vagy esküvői fogadalmat
akarunk felvenni. Ha jól elkülönítendő hangokat,
például beszédet kell felvennünk, mindenképpen
használjunk puska- vagy vezeték nélküli mikrofont.
A vezeték nélküli mikrofon egyik része a rádióadó­
val felszerelt mikrofon, amelyet a hangforrásra vagy
annak közelében helyezünk el, a másik pedig a kame­
ra hangbemeneti nyílásába csatlakoztatott kis vevőké­
szülék. Vannak többcsatlakozós kamerák, amelyekhez
egy időben köthetünk több mikrofont - például az
egyik sztereó csatornához vezeték nélküli mikrofont,
a másik csatornához pedig puskamikr ofont. Ezzel
a megoldással egyszerre többféle karakterű hangot is
rögzíthetünk, ami majd jól jöhet a vágás során.
A külső mikrofonok beszerzése előtt nézzük meg a
kamera mikrofon- és hangbemeneti csatlakozójának
típusát. Az amatőr felhasználóknak szánt kamerákon
általában kétféle mikrofonbemenetet találhatunk: az
olcsóbb készülékeken "mini-jack" csatlakozóaljzatot
- ugyanilyen többek között az iPodok bemenete és
A vezeték nélküli,
csíptet ős mikrofon és a
hozzá tartozó, kamerá"
hoz csatlakoztatható
vevőe,gysé,g szabad
moz,gást és kellő
távolsá,gtartást en,ged
az oper-atéfrnek.
40 Digitáli.s videó
CO -Iejá tszók fülhalIga tó-csatlakozója.
: ~ú cs minőségű
OV- és HOV-kamerákat
~:: fi háromtűs XLR-csatlakozóval szere­
rel. Az XLR-csatlakozás sokkal biz­
~.:.bb és kiegyensúlyozottabb vonalbe­
- :>:letet ad, kiküszöböli a főként hosszú
- --:gkábelek használatakor keletkező zú­
c ~ a ngokat és egyéb nemkívánatos zö­
- _ :>ke t.
ókép
" olyan kamera létezik, amellyel adott
:>:~e n kiváló állóképet is készíthetünk.
-' 'or kamerát választunk, esetleg éppen
_--ek a funkciónak a megléte lesz a döntő én '. F "
:>~ adódhat úgy, hogy a forgatás közben nagy hi:- ­
~ :>~ fotót kell e-mailen elküldhetünk valakinek, 32:­
_ ,,"Uentmond korábban vázolt véleményem n :' .:.
.::>okamera és a fényképezőgép különválasztá-a".2...
?,,: olatban, ha feltétlenül mindentudó karn ~.:.:
_:-u nk, érdemes ezt a tényezőt is átgondolnu nk.
;. pák
ilágítás mikéntjét később majd részletesen tárg"':'­
-::. de azt már most kijelenthetem: a jó videofur';-,,,"z
-.:gítás, azaz lámpák is kellenek. Nincs rémesebb:" ".0 ­
-:>::,ós, mint hogya rögzítendő eseményt egy abla:-:.: ­
-. félhomályos helyiségben rendezik. Ilyenko r so~:.:.­
"::út, ha akár csak egy lámpa is akad a fel zee:: ­
-~"'b en. Nem lesz szép a fény, de legalább minde , ~.:: ­
.:...."-Í fog a képen .
.; kamerák zömének tetején találunk talpcsa ..L.' .
: a lámpa, illetve a külső mikrofon számá ra , :) ,"­
- r egy kis teljesítményű lámpa is hasznos , gya> ­
:> : :u e ntő lehet, noha a kameráról érkező főfé , , - .:
_-:·.-ké pezőgép beépített vakujához hasonl óan - ,,:~_ ­
2 eredményt ad, telibe világítja, mélység néL-.'
_-zi a látványt. De egy lámpa is több a sem mir:",:. -_
~ :-evés a fény.
- szakai üzemmód
.:..:.:- a képminőség olyankor nem tökéletes, sokszo~ .
'-:.et, ha a kamerát éjszakai üzemmódban i ,-,.:'
- .:..'-:ödtetni. Ki ne látott volna a tévéhíradóban h2::' -
_-\ tiszta és jó min őségű hang nagyban hozzájá rul a
;ilm sikeréhez. Ha meg felelő mikrofont használunk,
2 "ágás sorá n nem kell hosszú óráka t eltöltenün k a
- 2~~ a nyag javítgatásával.
'-eze ték nélküli, azaz rádiókapcso lattal működő
-~ -rofo n is jól jöhet, amikor nem leh etünk a rögzí­
:~:-_ ó ha ng forrásának közvetlen közelében, például
:.:r- t -o r pohárköszöntőt vagy esküvői fogad almat
.l:-aru rtk felve nni . Ha jól elkülöníte ndő hangoka t,
::'e!dá ul beszédet kell felvennünk, mindenképpen
::2 -zná ljunk puska- vagy vezeték nélküli mikrofont.
_-\ ,-ezeték nélküli mikrofon egyik része a rádióadó­
.~ fels zerelt mikrofon, amelyet a hangforrásra vagy
~~ak közelében helyezünk el, a m ásik pedig a kame­
-..:. . a ngb emeneti nyílásába csatlakoztato tt kis vevőké­
,z " ék. Vannak többcsatlakozós kame rák, amelyekhez
~~ . id ő ben köthe tünk több mikrofont - például az
~= -!k sz tereó csatornához vezeték nélküli mikrofont,
2 ;násik csatornához pedig puskamikrofo nt. Ezzel
.: .. goldással egyszerre többféle karakterű hangot is
- -5zíthetünk, am i majd jól jöhet a vágás során.
:\ küls ő mikrofonok beszerzése előtt nézzük meg a
:~ .. era mikrofon - és hangbemeneti csatlakozójának
' ::, ..:sát..-\z ama tőr felhasználóknak szánt kamerákon
-:2..aban ké tféle mikrofonbemenetet találh atunk: az
_: - bb kész ülékeken "mini-jack" csatlakozóaljzatot
- -,,::,.·an il~'e n többek között az iPodok bemenete és
a CD-lejá tszók fülhallgató-csatlakozója .
A csúcsmi n őségű DV- és HDV-ka meráka t
profi, háromtűs XLR-csatlakozóval szere­
lik fel. Az XLR-csatlakozás sokka l biz­
tosabb és kiegyensúlyozottabb vonalbe­
menetet ad, kiküszöböli a főként hosszú
hangkábelek használatakor keletkező zú­
gó ha ngokat és egyéb nemkívá natos zö­
rejeket.
Állókép
Sok olyan kamera létezik, amellyel ado tt
esetben kiváló áUóképet is készíthetünk.
Amikor kamerát választunk, esetleg éppen
ennek a funkciónak a megléte lesz a d ön t ő érv. Hi­ Az akkumulátorok lel­
szen adódhat úgy, hogya forgatás közben nagy hir­ y"esítménye és mérete
telen fo tót kell e-mailen elküldh etünk valak inek. Bár sokféle lehet. L egjobb,
ez ellentmond korá bban vázolt véleményem nek a ha akameTánkhoz
videokamera és a fényképezőgép különválasztásával gyártott, jó minőségű
kapcsolatban, ha feltétlenül mindentudó kamerát akkumulátoTokat
akarunk, érdemes ezt a tényező t is átgondolnunk. használjuk.
Lámpák
A világítás mikéntjét később majd részletesen tárgya ­
lom, de azt már most kijelenthetem: a jó videofilmhez
világítás, azaz lámp ák is kellenek. Nincs rémesebb felis­
merés, mint hogy a rögzítendő eseményt egy ablakta­
lan , félhom ályos helyiségben rendezik. Ilyenkor sokat
számít, ha akár csak egy lámpa is akad a felszerelé­
sürtkben. Nem lesz szép a fény, de legalább minden lát­
szan i fog a képen.
A kamerák zömének tetején találunk talpcsatlako­
zó t a lámpa, illetve a külső mikrofon számára. Sok­
szor egy kis teljesítményű lámpa is h asznos, gyakran
éle tmen tő leh et, noha a kameráról érkező főfé ny - a
fényképezőgép beépí tett vakujához hasonlóan - csú­
nya eredményt ad, telibe világítja, mélység nélkülivé
teszi a látványt. De egy lám pa is tö bb a semminél, ha
túl kevés a fény.
Éjszakai üzemmód
Bár a képminőség olyankor nem tökéletes, sokszor jól
jöhet, ha a kamerát éjszakai üzemmódban is tudjuk
m űkö dte tni . Ki ne látott volna a tévéhíradóban hátbor-
Kameraválasztás 41
 zongatóan zöld snitteket? Éjszakai üzem­
módban a kamera láthatatlan infravörös
sugarakat bocsát ki, így teljes sötétségben is
képet tud adni. Ez a kép természetesen
szemcsés, zöld és igen kontrasztos lesz, de
- :.záció magasabb szintű, mint az elektronikus, d
- :l dkettőt jobb csak szükség esetén alkalmazni.
:;satlakozás a számítógéphez
...! 2 utóbb majd számítógépen szeretnénk vágni a for ­

bizonyos témákhoz és hangulatokhoz még =_:ott anyago t, kameránkon mindenképpen leg-' ;;

előnyös is lehet. -: :-::'\\ ire- vagy USB 2.0-aljzat, amelyen kereszt ül .?
~Ilí t ógép merevlemezére tölthetjük a videoáll o ffi2 ­
Akkumulátor kat. AFireWire-csatlakozónak többféle elnevezé::::,
Utántölthető akkumulátorokkal működő '·asznáatos - a lényeg, hogy legyen olyan csatlako ­
eszközök világában élünk. A videofilmezés -! mód a kamerán, amely egyenértékű a Fire\ Ú r ­
legfontosabb feltétele az energia . Az akku­ _ .:.:Iakozás ipari szabványával (az úgynevezett l EE,
mulátor-technika az elmúlt évtizedben je­ ':: --i felülettel).
lentős fejlődésen ment keresztül. Egykori _.kkor is számító gép re kell töltenünk a digitáb
3/4 colos Ikegami kamerám akl<umulátor­ .:._:okat, ha merevlemezzel vagy memóriakártyá\'a~
egysége önmagában nehezebb volt, mint ~ _.;:ö dő kamerával forgatunk. Ne használjunk rég!.
négy mai HD-kamera együttvéve, és 7 ___:.-ös memóriájú, FireWire nélküli, csekély teljes::­
Egyes hangtechnikai órával kevesebbet bírt, mint ma egyetlen kis telep. ~:':1~ií számítógépet, mert a keserves anyagá tvi tel s
eszközök és küls ő A kamera kiválasztásakor azt is fontos megnézni, _ ID ha munkatempó csak elvenné a kedvün ket -"
mikrofonok XLR-csat­ hogy mekkora az akkumulátor mérete, súlya és telje­ .:.:,ovágástól. A szoftverek és a számítógépek u g-'3:'~ ­
lakoz6val mííködnek. sítménye. Ha mondjuk hétvégi sítúrán forgatunk, a ':':1 gyorsan változnak, mint a kamerák. Akár h2 .:.
A legtöbb karnerán hidegben csökken az akkumulátor teljesítménye, _::-:rissebb modellt vásárolj uk is, mindeképp en ~-::':
viszont mini-jack­ ezért mindenképpen vigyünk magunkkal tartalék ak­ _- ,'észülnünk rá, hogy pillanatokon belül er ő e' 2
aljz atot találunk kumulátorokat. Az autó szivargyújtójába dugható _. -;::' ' és új programok jelennek meg a piacon.
a külső mikrofon csat­ átalakítót beiktatva menet közben is tölthetjük akku­
lakoztatására. ilyen­ mulátorainkat.
k or szükség van egy
átalakít6ra, de elő­ Optikai képstabilizáció
fordulhat, hogy ez A képstabilizáló funkció a kézikamerázást segítő
sem nyújt megfelelő szolgáltatás, jelentősen csökkenti az operatőr kezé­
összeköttetést. nek csekély remegése, illetve a menet közben adódó
billegés okozta képmozgásokat. A harmadik fejezet­
ben részletesebben tárgyalom majd ezt a témát.
Ha képstabilizátorral ellátott kamerát szándéko­
zunk venni, tudnunk kell, hogy az amatőröknek
szánt kamerák többféle képstabilizációs eljárással
működhetnek. Optikai és elektronikus képstabilizáló
rendszerek is léteznek - a kettő közti különbség egé­
szen más, mint az optikai és digitális zoom kö zötti el­
térés. Az optikai képstabilizátor az optika elemeit
használva egyenlíti ki a képet, az elektronikus képsta­
bilizálás a már feldolgozott képet "fogja meg", biz­
tonsági zónaként használva a kép peremén levő pixe­
leket. Általánosabban fogalmazva, az optikai képsta-

42 Digitális videó
 zongatóan zöld snitteket? Éjszakai üzem­
módban a kamera láthatatlan infravörös
sugarakat bocsát ki, így teljes sötétségben is
képet tud adni. Ez a kép természetesen
szemcsés, zöld és igen kontrasztos lesz, de
bizonyos témákhoz és hangulatokhoz még
előnyös is lehet.
Akkumulátor
Utántölthető akkumulátorokkal működő
eszközök világában élünk. A videofilmezés
legfonto sabb feltétele az energia. Az akku­
mulátor-technika az elmúlt évtizedben je­
le ntős fejlődésen ment keresztül. Egykori
3/ 4 colos Ikegami kamerám akJ<umulátor­
egysége önmagában nehezebb volt, mint
négy mai HD-kamera együttvéve, és 7
=--"" ! keves ebbet bírt, mint ma egyetlen kis telep.
,-, :-amera kiválasztásakor azt is fontos megnézni,
~' :nekkora az akkumulátor mérete, súlya és telje­
:-:::<'~ye . Ha mondjuk hétvégi sítúrán forgatunk, a
':e~ben csökke n az akkumulátor teljesítménye,
,,-: mindenképpen vigyünk magunkkal tartalék ak­
, -::::.:látoroka t. A:z. autó szivargyújtójába dugható
:2.2~"tÓt bei.ktatva menet közben is tölthetjük akku­
"":2iorainkat.
bilizáció magasabb szintű, mint az elektronikus, de
mindkettőt jobb csak szükség esetén alkalmazni.
Csatlakozás a számítógéphez
Ha utóbb majd számítógépen szeretnénk vágni a for­
gatott anyagot, kameránkon mindenképpen legyen
FireWire- vagy USB 2.0-aljzat, amelyen keresztül a
számítógép merevlemezére tölthetjük a videoállomá­
nyokat. AFireWire-csatlakozónak többféle elnevezése
is hasznáatos - a lényeg, hogy legyen olyan csatlako­
zási mód a kame rán, amely egyenértékű a FireWire­
csatlakozás ipari szabványával (az úgynevezett IEEE
1394 felülettel) .
Akkor is szá mítógépre kell töltenünk a digitális
adatokat, ha merevlemezzel vagy memóriakártyával
müködő kamerával forgatunk. Ne használjunk régi, A zökkenőmentes
szűkös memóriájú, FireWire nélküli, csekély teljesít­ körbeforduláshoz,
ményű szá mítógépet, mert a keserves anyagátvitel és panorámázásh()z
a lomha munkatempó csak elvenné a kedvünket a (svenkeléshez) -fmént,
videovágástól. A szoftverek és a számítógépek ugyan­ ha teleobjektívvel
olyan gyorsan változnak, mint a kamerák. Akár ha a dolgozunk - minden­
legfrissebb modellt vásároljuk is, mindeképpen fel képpen szükségünk
kell készülnünk rá, hogy pillanatokon belül erősebb van folyadékcsiUapí­
gépek és új programok jelennek meg a piacon. tású állványfejre.

p 'kai képstabilizáció
:- ::-'tab il izáló funkció a kézikamerázást segítő
i':ü,~a_ ·atás, .jelen tősen csökkenti az opera tőr kezé­
l".' ..::sekél~' remegése, illetve a menet közben adódó
_,,~e' okozta képmozgásokat. A harmadik fejezet­
,,- ::-~ szlete ebben tárgyalom majd ezt a témát.
;-:2 képsta bilizátorral ellátott kamerát szándéko­
- ", \' nni, tudnunk kell, hogy az amatőröknek
'-:': ,'amerá k többféle képstabilizációs eljárással
-",:ö dhetnek. Optikai és elektronikus képstabilizáló
C'- ':szerek is léteznek - a kettő közti különbség egé­
r,,- :-;]as, min t az optikai és digitális zoom közötti el­
~::- _:, :U: optlka i képstabilizátor az optika elemeit
.:.sr 2-! 'a eg~'e nlíti ki a képet, az elektronikus képsta­
::Z~2-= a m ár feldolgozott képet "fogja meg", biz­
-;:2:{ zóna ké nt használva a kép peremén levő pixe­
~ ::-:. A.talánosabban fogalmazva, az optikai képsta­

Kameraválasztás 43

A kamerába épített FOLYADÉKCSILLAPíTÁSÚ ÁLLVÁNYFEJ
képstabilizáló némileg A megfelelő állványa felszerelés egyik legfontosabb
javít; a he lyzeten, de kelléke, segítségével gyorsan az ama tőrről a profi
a kézbó1felvett vídeo­ szintre léphetünk. Az amatőr videók egyik legkelle­
kép áUalában túl metlenebb tünete a "bizonytalan kamera mozgás"
ingatag ahhoz, hogy szindróma. Természetesen, ha olyan a téma termé­
nagyobb nyilvánossá,9 szete, dokumentumfilmben, sőt játékfilmben is ok­
ewtt, vászonra ki­ kal szerepel a kézikamera, ám amikor a beállítás a tá­
vetítve is megállja jat pásztázza, nagy valószínűséggel folyadékcsillapí­
ahelyél. tású állványfej forog a kamera alatt.
A folyadékcsillapítású fejjel felszerelt állvány ab­
ban különbözik az egyszerűbb kameraállványoktól,
hogy kifejezetten finom, lassú és egyenletes kame­
ramozgásokhoz tervezték, legyen bár szó vízszintes
mozgásról (svenk, panorámázás) vagy függőleges
44 Digitális videó
-ozgásról (döntés). A folyadékcsillapítású állván~ ,' ;
:'it sem zökken, akad vagy ugrik meg, mint az e~' ­
_~r ű bb fényképezőgép-állványok feje, mert szaba ­
zható, rugalmas ellenállást fejt ki. A jó álh'ár.­
_;-'a nakkor nemcsak sima panorámázás vagy dön ,
_ ~:é n, hanem összetettebb gépmozgásoknál is tc ­
- d st ad a képnek.
:\ folyadékcsillapítású áUványfej többe kerü lhe:,
- ::lt maga a kamera, ezért alaposan nézzünk kör::"::
_~arl áskor. Tájékozódjunk az interneten is, és n e 'e ­
_'::ük az első számú szabályt: általában olyan m irlO­
= ~ ;;"t kapunk, amilyet kifizetünk!
, l indenképpen több állvány t próbáljunk ki, és 2.
_;;;1 e gfelelőbbet, a kezünkbe legjobban illőt "álaI
__:" ki. Nagyon praktikusak a gyorskioldó talp -'_
_ 2:o tt vagy azzal kiegészíthető állványok, mert ~::
~:l talpra szereljük, forgatás közben gyorsa n ' ::,
_:iuk kapni az állványról, illetve vissza tudju k Sle ­
=_~i a fejre a kamerát.
':ásárláskor feltétlenül vegyük figyelembe az oL ­
_-',' súlyát is. Ha belefér a költségvetésünkbe , ,'2. ­
ozu k a kameránkhoz illő legkisebb és legkö nny b~
'á ny t. Ha az állvány túl nehéz és ormótlan, sli,-:,­
.:'~ e n hagyjuk otthon, és éppen akkor nem lesz ,';;"­
_=-_:,., amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.
-::o ntos további szempont az állvány kivála sztao'::'­
:-. hogy legyen rajta buborékos vízszin tbeál2 1 : ,
:2.j panorámázásakor be kell szintezni az álh'á :-:.· -:,
- _,k ülönben a mozgás nem lesz vízszintes , s..:
- _o'zú svenk végén megeshet, hogy kameránk ;;- 2:­
_ ;;"oet pásztázza. A buborékos beállítóval ellá:o:-:
-á nyfejen pillanatok alatt vízszintbe állít ha til!~" ..:
_, erát. A mindenben megfelelő - könn ~'Ű . ':2. ­
- beállítóval és gyorskioldó talppal elláto tt - ill ­
:'-" sokba kerül, de később sokszor adu nk :::2. ' '':
2.t a sorsnak, hogy ilyet, és nem valami egy ze:-',: 2.:'
',my t választottunk.
SSZEFOGLALÁS
~~ ered ményben nem az számít, mennyi pénz: ~;ö ­
~~!;:a kamerára és a többire. Ha kiismerjük a k2::-::' ­
- =~"a t, elsajátítjuk a különféle forgatási te c hni:'2.:~:
~atba vetjük minden kreativitásunkat, bi zor.'E_
videofilmek sora lesz a jutalmunk.

:0 ~ADÉKCSIL LAPíTÁSÚ ÁLLVÁNYFEJ
• -;;:>gfel el ő állványa felszerelés egyik legfontosabb
~- ;:>~e , segítségével gyorsan az ama tőrről a profi
-:re léphetünk. Az amatőr videók egyik legkelle­
:::':e:lebb tünete a "bizonytalan kameramozgás "
--:.:::-óma . Természetesen, ha olyan a téma termé­
:::~- dok u mentumfilmben, sőt játékfilmben is ok­
- :z::-repel a kézikamera, ám amikor a beállítás a tá­
: ;'2.sztázza, nagy valószínűséggel folyadékcsillapí­
-.. : z.: \-ám-fej forog a kamera alatt.
.--. :-olyadé kcsillapítású fejjel felszerelt állvány ab­
-- ::~önbö zik az egyszerűbb kameraállványoktól,
~ - :- ' 'ejeze tten finom , lassú és egyenletes kame­
~ z.:-á-okh oz tervezték, legyen bár szó vízszintes
(svenk, panorámázás) vagy függőleges
mozgásról (döntés). A folyadékcsillapítású áll ványfej
kicsit sem zökken, akad vagy ugrik meg, mint az egy­
szerűbb fényképezőgép - á llványok feje , mert szabá­
lyozható, rugalmas ellenállást fejt ki. A jó állvány
ugyanakkor nemcsak sima panorámázás vagy döntés
esetén, hanem összetettebb gépmozgásoknál is sta­
bilitást ad a képnek.
A folyadékcsi llapítású állványfej többe kerülhet,
mint maga a kamera, ezért alaposan nézzünk körül
vásárláskor. Tájékozódjunk az interneten is, és ne fe­
ledjük az első számú szabályt: általában olyan minő­
séget kapunk, amilyet kifizetünk!
Mindenképpe n több állvány t próbáljunk ki , és a
legmegfelelőbbet, a kezünkbe legjobban ill őt válasz­
szuk ki. Nagyon praktikusak a gyorskioldó talppal
ellátott vagy azzal kiegészíthető állványok, mert ha
ilyen talpra szereljük, forgatás közben gyorsan le
tudjuk kapni az állványról, illetve vissza tudjuk sze­
relni a fejre a kamerá t.
Vásárláskor feltétlenül vegyük figyelembe az áll­
vány súlyát is. Ha belefér a költségvetésünkbe, vá­
lasszuk a kameránkhoz illő legkisebb és legkönnyebb
állvány t. Ha az állvá ny túl nehéz és ormótlan, szíve­
sebben hagyjuk o tthon, és éppen akkor nem lesz ve­
lünk, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá .
Fontos további szempon t az állvány kiválasztása­
kor, hogy legyen rajta buborékos vízszintbeállító.
A táj panorám ázásako r be kell szintezni az állvány t,
máskülönben a mozgás nem lesz vízszintes , és a
hosszú svenk végén megeshet, hogy kameránk már
az eget pásztázza. A buborékos beáll ítóva l ellátott
állványfejen pillanatok alatt vízszintbe állíthatjuk a
kamerát. A mindenben megfelelő - könnyű, víz­
szintbeá llít óva l és gyorskiold ó talppal ellátott - áll ­
vány sokba kerü l, de később sokszor adunk majd
hálát a sorsnak, hogy ilyet, és nem valami egyszerűbb
állvány t választottunk.
ÖSSZEFOGLALÁS
Végeredményben nem az számít, mennyi pénzt kö l­
tünk a kamerára és a többire. Ha kiismerjük a kame­
ránkat, elsajátítjuk a kü lönfé le forgatási technikákat
és latba vetjük minden kreativitásunkat, bizonyára
jó kis videofilmek sora lesz a jutalmunk.
Kameraválasztás 45
Fókuszban JAMES BARRAT

FILMKÉszíTÉS KÖZBEN MINDIG

TANUL AZ EMBER

ames Barrat producerként a Júdás evangéliuma című

J dokumentumfilmet forgatta stábjával. Feladata astáb, az

operatőr, a hangmérnők és a felvételvezető irányítása
volt. Minden snittet visszanézett a monitoron, hogy megbizonyo­
sodjon róla,jó irányban haladnak-e. Amikor pedig kifutottak a
költségvetésből , ő maga fogott kamerát, és forgatott le néhány
hiányzó, de nagyon fontos vágóképet.
»Mint oly sokan ebben aszakmában, én is valami egészen
mással kezdtem«meséli Barrat. ),Drámaíróként működtem
Washington D. C. -ben, amikor egy kollégám asegítségemet
kérte a National Geographic Society számára készülő, tankhad­
viselésről szóló te l evízióműsor forgatókönyvének megírásában. «
A készülő film producerei gyorsan felismerték Barrat
tehetségét atévés forgatókönyvírás terén.
A következő néhány évben Barrat írt néhány forgatókönyvet
aNational Geographic és a The Learning Chanel számára. Bár
nem ez aszokásos út, az írás segítette hozzá első produkciós
munkáihoz. »Egyesek fotósként kerülnek bele afilmkészítésbe,
mások vágóként kezdik - talán ez alegjobb indulás. Aforgató­
könyvírás sem rossz, mivel megtanuljuk felépíteni a történetet,
összerakni akis darabokat, létrehozni belől ük anagyegészt. «
Munkája során, az Explorer sorozat részeit készítve Barrat
körbeutazta aFöldet. Maga írta a nagy sikert aratott Afganisztán
eltűnt kincsei forgatókönyvét is. A Discovery csatorna
számára a Cselszövés Isztambulban című 60 perces dokumen­
tumfilmet írta és rendezte. Három filmet készített Kínáról az
UNESCO Világörökség sorozatához.
Barrat szerint afilmkészítés legfontosabb része afolyamatos
kutatás és tanulás. Nagyon fontos ez aforgatókönyvek szerke­ Ban"at (balm) Miközben tanulmányozza. -- 7== =­
zetének felépítésében és abban, hogyahelyszínek feltérképe­ eokamerához magát minden kapcsolóc- :,, -:..::
zése során még astáb megérkezése előtt megtalálja afilmhez .lkoztatott kis rá, hogy remek embere :: - =;
megfelelő helyeket. »Ha veszed afáradságot, hogy mindent . Oltjigyeli kozzon avilág varázsia o' :=..::.­
megtudj a történetről , az emberek, akikkel dolgozol, szinte azon­ . evangéliuma »Minden történetbő llr = ;:-:::ö.
nal felmérik, hogy milyen sok energiát fektettél atémába, és mentumfilm hozni. Majd ha egy napor -::. =­ ~
lelkes híveid lesznek. Ez az, ami igazán számít! Ez valóban egész lása közben. amivel éppen foglal kozorr 2.. ' : '
életre szóló tanulás«- mondja Barrat. az idő, hogy abbahagyjar c < - ~_

46 Digitális videó
AMESBARRAT

BEN MINDIG

:: _. Jás evangéliuma cím ű

~ :ö:2J, ' al. Feladata astáb, az
- ::. ":o ,éte l vezető irányítása
-: ~ ;oron, hogy megbizonyo­
-= :.. i or pedig kifutottak a
- ='2.:. és forgatott le néhány

~ :: . én is valami egészen
='::""'aíróként működtem
_. ': égám a segítségemet
:C~ :ö:ámára készülő, tankhad­
-~2.: : ' nyvének megírásában.«
- -= 3'l1erték Barrat
':;5 ::;'én.
-:.: -: néhány forgatókönyvet
_:C::- "v Chanel számára. Bár
~ -:::::: ozzá el ső produkciós
=~_ -:0,( bele a filmkészítésbe,
=:. =Q,obb indulás. Aforgató­
o· _. _ felépíteni atörténetet,
-=:- Je ölük a nagyegészt.«
-:~: '5szeit készítve Barrat
. :. =_ 3 ert aratott Afganisztán
~ :.:-: ,sry csatorna
-;- = ~: 60 perces dokumen­
-- =: :3 zí ett Kínáról az
E-;;-:-::~2. orésze afolyamatos
==::. ":'ga ókönyvek szerke­ James Barrat (balra) Miközben tanulmányozza az éppen kiszemelt sztorit,beleveti
- : ; . :: - ~ J színek feltérképe­ a videokamerához magát minden kapcsolódó témába, Barratnek alkalma nyílik
_7:=:: : :: --ag alálja a fi lmhez csatlakoztatott kis rá, hogy remek emberekkel, nagyszerű gondolkodókkal talál ­
'=:':::~:: : . hogy mindent monitm't figyeli kozzon avilág varázslatos tájain.
::' ,. = ;:;3 gozol, szinte azon­ a Júdás evangéliuma "Minden történetből megpróbálom a lehető legtöbbet ki ­
E- =::.: "='--::o::él a témába, és dokumentumfilm hozni. Majd ha egy napon majd nem ejt többé rabul atéma,
:.::::- 3:c~ '- ! Ez valóban egész forgatása közben. amivel éppen foglalkozom, akkor rögtön tudni fogom : eljött
az idő, hogy abbahagyjam afilmezést. «

Kameraválasztás 47
3. fejezet
Forgatás

t
ás

I Forgatás
ember egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy
l( szü~te!e~ késztet~s,t ~rez élete mo~zan~tain~k ~i­
fejezesere, rögZltesere. Ez az Ige nye Jut kifeJe­
zésre a fotográfiában és a fIlmkészítésben, a vizuális el­
beszélés műfajaiban. Ha betekintést nyerünk egy ilyen
magántörténet-füzérbe, családok története tárul elénk
- emberek élete, érdeklődése, és megannyi hely, ahol
megfordultak. A legmegragadóbb számomra ezekben a
gyűjteményekben mégis az, hogy ezek a képi pillanatok
házról házra, városról városra, országról országra
összefűzve egyetlen hatalmas vizuális történetfolyamot
adnak, és igazolj ák, hogya képek és a képkészítés erős
belső igényként él bennünk
Életünk eseményeihez fű ződ ő megannyi ern!ék­
képünk, és a mód, ahogyan ezeket a képeket megoszt­
juk egymással, napjainkra rendkívüli mértékben meg­
változott. Talán mindörökre elmúltak már a napok,
amikor a család tagjai a kanapén összebújva fotóalbu­
mokat nézegettek. Ma már a legtöbben síkképernyős
televíziót ülünk körbe, és a család afrikai utazásának
laptopról bejátszott képeit, vagy a gyermekünk tánc­
csoportbeli fellépéséről forgatott mini-DV-fiImet né­
zegethetjük. Az online video- és képtárhelyek révén rá­
adásul pillanatok alatt megoszthatjuk a nagyvilággal
családi pillanatainkat, vagy bármi egyéb témában ké­
szített képeinket, filmjeinket.
A szélessávú internet és a gyors, nagy teljesítményű
számítógépek révén az ember a vizuális kommunikáció
új szintjére lépett. Szintén fontos fejlemény, hogy ma
már mindezek az eszközök viszonylag olcsón áron be­
szerezhetők. Csúcsminőségű videokamerát immár az
átlagember is vásárolhat, a többi pedig már csak tehet­
ség és türelem kérdése.
Egy dolog azonban a technil<ai fejlődés dacára sem
változott: a jó mozgókép változatlanul átgondolt, gya­ =-iiggye el, kedves Olvasó: sikerülni fog. :\ '~;_
korlott kamerakezelést és komoly elmélyülést igényel. ~;'Űz ás világa túl izgalmas ahhoz, hogy "biz O~. ­ .
Videofilmjeink megvágása és archiválása sem egyszerű ~OS" alapon, a kamera automatikájára h aS"c~- _
feladat. Röviden megfogalmazva: el kell sajátítanunk a ;,on bele. Ha oku! ebből a könyvecskébő l, :; e-::
mozgókép készítés mesterségét. ,arosa n profi mód forgatj a majd a videofilm -e:

50 Digitális videó
~Ltás

embe r egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy

II szüntelen késztetést érez élete mozzanatainak ki­

fejezésére, rögzítésére. Ez az igénye jut kifeje­
z -re a fotográfiában és a filmkészítésben, a vizuális el­
~ -zélés műfajaiban . Ha betekintést nyerünk egy ilyen
"""2agántörténet- fu zérbe, családok története tárul elénk
- e~berek élete, érdeklődése, és megannyi hely, ahol
:-:-:egfo rd ultak. A legmegragadóbb számomra ezekben a
pújtem ényekben mégis az, hogy ezek a képi pillanatok
:-_azról házra, városról városra, országról országra
ö - - ze fűzve egyetlen hatalmas vizuális történetfolyamot
.; nak, és igazolják, hogy a képek és a képkészítés erős
l - ő igényként él bennünk
Életünk esem ényeihez ftí ződő megannyi emlék­
:-épünk, és a mód , ahogyan ezeket a képeket megoszt­
;"';: eo-vmással
<-..:. Ol ) n apJ'a in kra rendkívüli mértékben meg­

\-á!tozo tt. Talán mindörökre elmúltak már a napok,

2.~iko r a család tagjai a kanapén összebújva fotóalbu­
.. .okat nézegettek. Ma m ár a legtöbben síkképernyős
:d \-íz iót ülünk körbe, és a család afrikai utazásának
-3?to pról bejátszott képeit, vagy a gyermekünk tánc­
:sopo rtbeli fellé péséről forgatott mini-DV-filmet né­
zcgethetjük. Az online video- és képtárhelyek révén rá­
::dá-ul pillanatok alatt megoszthatjuk anagyvilággal
: salád i pillanatainkat, vagy bármi egyéb témában ké­
sZÍtett képeinket, filmjeinket.
:\. zélessávú internet és a gyors, nagy teljesítményű
-zámítógépek révén az ember a vizuális kommunikáció
-.:i -zintjére lépett. Szintén fontos fejlemény, hogy ma
:-:-!ár m indezek az eszközök viszonylag olcsón áron be­
~zerez hetők. Csúcsminőségű videokamerát immár az
2. -agember is vásárolhat, a többi pedig már csak tehet­
S~ és t ürelem kérdése.
~Egy dolog azonban a technikai fejlődés dacára sem
',-altozott: a jó mozgókép változatlanul átgondolt, gya­ :-iiggye el, kedves Olvasó: sikerüIni fog. A digitális Vigyünk kellő meny­
:-o rlo tt kamerakezelést és komoly elmélyülést igényel. .:eÓzás világa túl izgalmas ahhoz, hogy "biztos, ami nyiségíi akkumulátort,
',-deo filmjei nk megvágása és archiválása sem egyszerű -~os " alapon, a kamera automatikájára hagyatkozva ki Uönösen, ha megis­
:'d adat. Röviden megfogalmazva: el kell sajátítanunk a ;io n bele. Ha okul ebből a könyvecskéből, ígérem, mételhetetlen pillan<J,­
__ ozgóképkészítés mesterségét. :narosan profi mód forgatja majd a videofilmeket! tokra számíthatu nk.

Forgatás 51
Filmetfo'Y'gatni olyan, GONDOLKODJUNK FILMES MÓDRA!
mint házat, épiteni. A videoftlm-készítés nem olyan, mint a fotózás, Egy­
ElŐ'Y'e tervezzük meg szerű hasonlattal élve, filmet forgatni olyan, mint házat
a beállitásokat, hogy építeni. Kezdetben látszólag nincs semmiféle kapcsolat
késóöb, a vágás során a faanyag-, a funérlemez- és a deszkahalmok között, ám
l.egyen miből válo­ az építő fejében már létezik a terv. Az építés folyamata
gatnunk, nehogy az bonyolult és sokszor idegőrlő, de a ház lassan alakot ölt,
legyen a vége, hogy az elképzelés végül valóra válik.
nem tudjule tető alá Ugyanez mondható el a videofIlm-készítés ről is.
hozni videofilmünket. A forgatás és a vágás folyamata olykor bonyolultnak és
unalmasnak tűnik - úgy érezzük, elszívja minden krea­
tív energiánkat. "Csak ftlmezni szeretnék, arról nem volt
szó, hogy közben még számítógép-guruvá is ki kell
képeznem magam " - mondhatja sok olvasóm.
Igen, ez elsőre soknak tűnhet. Gondolkodni , hogy
mit és hogyan vegyünk fel, törődni a beállításokkal, a
hanggal, a jelenetek és a világítás megtervezésével, az
akkumulátorokkal, a szűrőkkel, az állván nyal, a mik­
rofonokkal, a kamera megfelelő beállításával- ez való­
ban ijesztő mennyiségű feladat, de csak akkor, ha
csupán olykor-olykor vesszük kézbe a kamerát.
A fotózáshoz hasonlóan a videózásban is az a leg­
nehezebb, hogy miközben a technikai részletekkel fog­
lalkozunk, a "nagy egészre" is oda kell figyeln ünk.
A kerek történetet elmesél6, jó videofilm készítésére is
igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert.
A mai, nagyon jó videovágó programok színre lépé­
sével gyakori lett a kisértés, hogy adott esetben csak
legyintsünk - a hiányosságokat, a forgatáson vétett hi­
bákat majd a vágás során kijavítjuk. Csakhogy ez nem
így működik. A kimenet minőségét a programban is a
bemenet színvonala határozza meg. Természetesen
egynémely hibák utólag kijavíthatók - például a han­
got, a kontraszt- és a színegyensúly-viszonyokat befo­
Iyásolhatjuk a szoftveres eszközök segítségéve!.
Jelen fejezetben azonban éppen az a célom, hogy
megmutassam, hogyan lehet felkészülni a lehetséges
hibákra, és harcolni ellenük már a kezdet kezdetén. Ha
így teszünk, később már csak a leforgatott anyag vágá­
sára kell koncentrálnunk. A végső cél, hogy film ünkkel
megragadjuk és fogva tartsuk a közönség figyelmét,
akár a szűkebb családunkról van szó a televízió előtt,
akár egy konferenciáról, ahollegújabb eredményeinket
mutatjuk be mozgóképen a népes hallgatóságnak.

52 Digitális videó
GONDOLKODJUNK FILMES MÓDRA!
,c \'ideoftlm-készítés nem olyan, mint a fotózás. Egy­
szC'rű hasonlattal élve, fumet forgatni olyan, mint házat
:';':tC'ni. Kezdetben látszólag nincs semmiféle kapcsolat
: ~'aan:'ag-, a funérlemez- és a deszkahalmok között, ám
:2 é itő fejében már létezik a terv. Az építés folyamata
::- , yol ult és sokszor idegőrlő, de a ház lassan alakot ölt,
.lZ Iképzelés végül valóra válik.
Cg;'anez mondható el a videoftlm-készítésről is.
" iorgatás és a vágás folyamata olykor bonyolultnak és
:.:....almasnak tűnik - úgy érezzük, elszívja minden krea­
;.::': energiánkat. "Csak fllmezni szeretnék, arról nem volt
:zó, hogy közben még számítógép-guruvá is ki kell
:- : eznem magam" - mondhatja sok olvasóm.
Igen, ez elsőre soknak tűnhet. Gondolkodni, hogy
:::~t é hogyan vegyünk fe!, törődni a beállításokkal, a
::.1I1gga1, a jelenetek és a világítás megtervezéséve!, az
.::. 'u m ulátorokkal, a szűrőkkel, az állvánnyal, a mik­
~oion o kkal, a kamera megfelelő beállításával- ez való­
~.ln ijesztő mennyiségű feladat, de csak akkor, ha
.:-~upá n olykor-olykor vesszük kézbe a kamerát.
:\ fotózáshoz hasonlóan a videózásban is az a leg­
~ehezebb, hogy miközben a technikai részletekkel fog­
,~:.kozunk, a "nagy egészre" is oda kell figye!nünk.
,.... :erek történetet elmesélő, jó videofilm készítésére is
;3az hogy gyakorlat teszi a mestert.
:\ mai, nagyon jó videovágó programok színre lépé­
oé\'el gyakori lett a kísértés, hogy adott esetben csak
, ~. in ts ünk - a hiányosságokat, a forgatáson vétett hi­
i) -at majd a vágás során kijavít juk. Csakhogy ez nem

,~- m űköd ik. A kimenet minőségét a programban is a

, menet színvonala határozza meg. Természetesen
~~ _ némely hibák utólag kijavíthatók - például a han­
30C a kontraszt- és a színegyensúly-viszonyokat befo­
:\'á'olhatjuk a szoftveres eszközök segitségével.
Jelen fejezetben azonban éppen az a célom, hogy
;negmutassa m, hogyan lehet felkészülni a lehetséges
hibákra, és harcolni ellenük már a kezdet kezdetén. Ha
19;' teszünk, később már csak a leforgatott anyag vágá­
: ra kell koncentrálnunk. A végső cél, hogy filmünkkel
megragadj uk és fogva tartsuk a közönség figyelmét,
~ár a szűkebb családunkról van szó a televízió előtt,
.:kár egy konferenciáról, ahollegújabb eredményeinket
_1Utatjuk be mozgóképen a népes hallgatóságnak.

FO'rgal,ás 53
 ELŐKÉSZÜlETEK
Mostanára biztos rájött, kedves Olvasó, hogy olyan
helyre kalauzolom el, ahova esetleg nem is szándé­
kozott eljutni. Ez a könyv azoknak szól, akik túl akar­
nak lépni az alkalmi videofumezés keretein, mert hasz­
nálni akarják modern korunk varázsos eszközét, a digi­
tális videokamerát.
Két dolgot kell tennünk, mielőtt elindulunk lefor­
gatni az első történetet vagy felvenni a soron következő
családi eseményt. Az első egyszerű: ismerkedjünk meg
alaposan új kameránkkal! A második: hangolódjunk rá
a tervezett forgatás témájára! A megelőlegezett befek­
tetés - a technikai és a kreatív ismeretek kellően gondos
elsajátítása - később a sikeres forgatásban , a jól mű­
ködő filmben bizonyosan megtérül. Látni fogjuk, hogy
a videofumezés a történetmesélés sok szi ntjét öleli fel­
éppen ettől olyan izgalmas feladat .
ISMERJÜK MEG ÚJ KAMERÁNKAT!
Ha most vettük ki dobozából új videokameránkat, el­
sőként ismerkedjünk meg azokkal a funkcióival, ame­
lyek eredetileg megtetszettek rajta. A legtöbben úgy
vagyunk vele, hogy nem szeretjük elolvasni a használati
utasítást, inkább rögtön indulnánk fumet forgatni. Én
is sokszor esem ebbe a hibába. Ha nem tudunk ellenáll­
ni a kísértésnek, készítsünk gyorsan néhány snittet a
kamera automatikájára hagyatkozva. Ezzel együtt kellő
időt kell szánnunk a kamera tanulmányozására, más­
különben soha nem fogjuk igazán kiismerni, így ké­
pességeit sem tudjuk majd tökéletesen kiaknázni. Van­
nak kezelőszervek és beállítások, amelyeket nem könnyű
megtalálni a kamerán, vagy ha megtaláljuk, sem biztos,
hogy sikerül átállítani vagy kikapcsolni . A helyszínen,
a forgatás megkezdése előtti pillanatokban már t(u ké­
ső lesz babrálni és próbálkozni ...
Végül nem ússzuk meg: le kell ülnünk és meg kell ta­
nulnunk, mit hogyan lehet beállítani a kamerán. Kezd­
jük a tanulást a képstabilizáló funkció be- és kikapcsol­
ásával. Utána tanulmányozzuk a fehéregyensúly beállí­
tásának módját és lényegét, és próbáljuk ki, mely eset­
ben érdemes vagy fontos autofókusz helyett kézzel
beállítani - és egyik értékről a másikra felvétel közben ,
finoman áthúzni - az élességet. Végül vegyük át a hang­
beállítás lehetőségeit, legalábbis a kamera men üjében.
54 Digitá lis videó
-ok kamera menüje vezérelhető érintőképe rnyo::
~r sztü], a menüben navigálva. Bár tetszetős, gyakr.::­
-C~ túl praktikus ez a megoldás. Lassú és idegesíto: .
.~~ a stresszes forgatás alatt a m enük különböző SZU-: '
:: ;';:özött lépkedni csupán azért, mert ki akarjuk k2;'­
. :ni az automata élességállítást.
: 'ezdetben mindig legyen kéznél a kamera hasznal.!
_~ítá sa, vagy legalábbis afféle "puska" a fontosabb be ·
:ásokról! Még a tapasztalt proftk sem tudják m ::'::.
. ~ . az összes gomb és menüpont kezelését! Jobb. :-~
a visszahozhatatlan pillanat előtt fél másodper ' ~ ::
-':ünk azon tanakodni, hogy a véletlenül éjszcL.:.:.J
~:Jllnódba kapcsolt kamerát hogy az ördögbe :';:
'zaáUítani nappali állapotába.
POK
. ~.'szerűség kedvéért a digitális kamera kezelé- ;- ::c'
2ját két alapvető megközelítési módban fo gla:o::­
z . Az első felfogás szerint elővesszük a kam e rár~~
,kából, és egyszerűen elkezdünk forgatni vele.:\ ;-:. .
- _aa, az ihletünkre bízzuk magunkat, nem töröd:.:;- ·
.: .'es snittek hosszával, egymáshoz kapcsol ódása'-.!.
::, i stílussal. Forgatunk, mint az őrült, vadul p - .
_± a kamerát, svenkelünk és zoomolunk.
. 'os, a végeredmény így is köthető bizonyo' :-::­
.-::hoz, hiszen a videoklipek világában ma éF :'~ - .
,,;::1 a rövid snittek, a gyors vágások vannak d i\'a~l:- '­
.2.mera sosem időz egyazon látványon a má o '--~-:
FONTOS TENNIVALÓK AZ ELSŐ FORG)
~ 'lassuk át akamera használati utasítását, és indulás e ::: : --:
~álatán ak mÓdját!
-a lehet, a hang beállításakor válasszuk a vágásnál ige- - ~. ,
-anuljuk meg automatikusról kézi beállításra és vissza -z::: ­
5zítsünk segédletet abeállítás egyes lépéseiről , amel) G:: :~­
. _egyen nálunk elegendő kazetta, DVD·lemez, memóna·~~,:: _"
'ukon spóroljunk (tudom, hogya hosszabb élettarta ~ : _- ..•
=gy életre nem fogja megbocsátani magának, kedves:: ~: ' :
. ssza nem térő pillanatban áll majd meg akamerája..
" ég egyszer mondom: legyen nálunk elegendő , sőt a;-" ~ ~ ' ...
 U-Ő KÉSZÜLETEK
, ~2nára
biztos rájött, kedves Olvasó, hogy olyan
°alauzolom el, ahova esetleg nem is szándé­
z :~ Ijutnio Ez a könyv azoknak szól, akik túl akar­
-=-,0 ° , ni az alkalmi videofilmezés keretein, mert hasz­
- i ao'arják modern ko ru nk varázsos eszközét, a digi­
. \~deo ka merát.
:0: dolgot kell tennünk, mielőtt elindulunk lefor­
~~ az el ő történetet vagy felvenni a soron következő
.:...: i -emé nyt. Az első egyszerű : ismerkedjünk meg
.:-; : n új kameránkkal! A második: hangolódjunk rá
' e-O;?zett forgatás témájára! A megelőlegezett befek­
=.: - a technikai és a kreatív ismeretek kellően gondos
- ':o!.:ltá a - később a sikeres forgatásban, a jól mű­
~ rumben bizonyosan megtérül. Látni fogjuk, hogy
':eotilmezés a történetmesélés sok szintjét öleli fel­
::-::1 ettő l olyan izgalmas feladat.
ERJÜK MEG ÚJ KAMERÁNKAT!
-2 ;;10-t yettük ki dobozából új videokameránkat, el­
:o,,:": t i merkedjünk meg azokkal a funkcióival, ame­
'-:.0 redetileg megtetszettek rajta . A legtöbben úgy
- T c.. nk. vele, hogy nem szeretjük elolvasni a használati
:,:,,:::'á-t inkább rögtön indulná nk filmet forgatni. Én
- : :--zor esem ebbe a hibába. Ha nem tudunk ellenáll­
_>°értésnek, készítsünk gyorsan néhány snittet a
-:-: ra automatikájára hagyatkozva. Ezzel együtt kellő
_ c :-ell szá nnunk a kamera tanulmányozására, más­
- :-cben so ha nem fogjuk igazán kiismerni, így ké­
o:: ~ it sem tudjuk majd tökéletesen kiaknázni. Van ­
.:::: ;0 zelős zervek és beállítások, amelyeket nem könnyű
'-"'~ alálni a kamerán, vagy ha megtaláljuk, sem biztos,
F' °ikerül átállítani vagy kikapcsolni. A helyszínen,
:" :-g tás megkezdése előtti pillanatokban már túl ké­
l : :z bab rá lni és próbálkozni ...
° "cgül nem ússzuk meg: le kell ülnünk és meg kell ta­
~-'.:nk. mit hogyan lehet beállítani akamerán. Kezd­
. . .0 _-anulást a képstabilizáló funkció be- és kikapcsol­
nl. ná na tanulmányozzuk a fehéregyensúly beállí­
0-, ak módját és lényegét, és próbá ljuk ki, mely eset­
rdemes vagy fontos autofókusz helyett kézzel
_ .> "!ani - és egyik értékről a másikra felvétel közben,
-o. an áthúzni - az élességet. Végül vegyük át a hang­
~, '-tá leh etőségeit, legalábbis a kamera menüjében.
Sok kamera menüje vezérelhető érintőképernyő n
keresztül, a menüben navigálva. Bár tetszetős, gyakran
nem túl praktikus ez a megoldás. Lassú és idegesítő le­
het a stresszes forgatás alatt a menük különböző szint­
jei között lépkedni csupán azért, mert ki akarjuk kap­
csolni az automata élességállítást.
Kezdetben mindig legyen kéznél a kamera használati
u tasítása, vagy legalábbis afféle "puska" a fontosabb be­
állításokról! Még a tapasztalt profik sem tudják megje­
gyezni az összes gomb és menüpont kezelését! Jobb, ha
nem a visszahozhatatlan pillanat el őtt fél m ásodperccel
kezdünk azon tanakodni, hogy a véletlenül éjszakai
üzemmódba kapcsolt kamerát hogy az ördögbe kell
visszaállítani nappali állapotába.
ALAPOK
Az egyszerűség kedvéért a digitális kamera kezelésének
módját két alapvető megközelítési módban fogla lom
össze. Az első felfogás szerint el ővesszük a kameránkat
a táskából, és egyszerűen elkezdünk forgatni vele. A pil­
lanatra, az ihletünkre bízzuk magunkat, nem törődünk
az egyes snittek hosszával , egymáshoz kapcsolódásával,
a képi stílussal. Forgatunk, mint az őrült , vadul rán ­
gatjuk a kamerát, svenkelünk és zoomolunk.
Nos, a végeredmény így is köth ető bizonyos képi
stílushoz, hiszen a videokl ipek világában ma éppen­
séggel a rövid snittek, a gyors vágások vannak divatban.
A kamera sosem időz egyazon látványon a másodperc
FONTOS TENNIVALÓK AZ ELSŐ FORGATÁS ELŐTT
1. Olvassuk át akamera használati utasítását, és indulás előtt ismételjük át a kezelőszervek hasz·
nálatának mÓdját!
2. Ha lehet, a hang beállításakor válasszuk avágásnál igen hasznos 16 bit és 48 kHz értéket!
3. Tanuljuk meg automatikusról kézi beállításra és vissza kapcsoini a különböző funkciókat! Ké·
szítsünk segédletet abeállítás egyes lépéseiről, amelybe bármikor belepillanthatunk!
4. Legyen nálunk elegendő kazetta, DVD-lemez, memóriakártya, akkumulátor! Ne az akkumuláto­
rokon spóroljunk (tudom, hogy ahosszabb élettartam úlítium -ionosváltozat sokkal többe kerül) .
Egy életre nem fogja megbocsátani magának, kedves Olvasó, ha éppen alegfontosabb, soha
vissza nem térő pillanatban áll majd meg a kamerája...
5. Még egyszer mondom: legyen nálunk e legendő, sőt annál is több akkumulátor és kazetta!
F01'-gatás 55
 töredékénél hosszabb ideig. A népszerű videós web­ zd és adja a különbséget az
oldalak tele vannak efféle filmekkel, és alkalomadtán, ::lagos és a különleges, iz­
ha a téma megkívánja, a profik is követik ezt a stílust. ~almas videoftlm között.
Valószínűleg már sejti, kedves Olvasó, hogya másik :-apcsoljunk hát át auto­
megközelítési mód a megfontoltaké. A jelenet forgatása , atikáról kézi beállításra,
átgondolt tervezéssel kezdődik. A végcél ugyanaz, mint ~: vágjunk neki a fejezet
a fenti esetben: ösztönösen, ihletetten forgatni. Ugyan­ - ~tr alevő részének!
al<kor ebben az esetben előzetes terv alapján dolgo­
zunk, hogy végül feszes, érdekes ftlmet vághassunk BEÁLLíTÁSI SZINTEK
össze a leforgatott anyagból. -_ beállítások legalább négy
Jelen fejezet hátralevő részében a videokamera né­ .;:in tjét kell ismernünk a
hány alapvető tulajdonságával ismerkedünk meg. Ha 2.:nerán, és időnként egy­
kellő figyelmet szentelünk az egyszerűbb technikai .;:~ rre kell odafigyelnünk
kérdéseknek, ha biztosan kezeljük a kamerát, ugyanak­ :,zi'kre a szintekre. Ez az
kor megőrizzük ihletünket, kreativitásunkat, a vágás _ :erület, ahol kreativitá­
jóval egyszerűbb feladatnak bizonyul, és bizonyosan -"-'I Da és technikai képes­
tetszeni fog a ftlm a közönségnek. ::-3einkre egyaránt szüksé­
Függetlenül a felvétel módjától és stílusától, a digitá­
=~nk van, de a gyakorlat
lis kamera azért nagyszerű szerkezet, mert egyszerűen
"::Q\'el sokat segít. A négy
Szokjunk össze igazán be kell kapcsolni, és automatikus beállításban máris el­
.::mt a következő:
a kameránkkal, tanul­ kezdhetünk forgatni. Ilyenkor a kamera állítja be az
._ \'együk sorra az alapbeállításokat! A kamerába ;_:
mányozzuk a kézi és élességet és a fehéregyensúlyt, szabályozza az expozíciós
_-ény mennyiségét a rekesznyílás és a zársebes ~ ~ ­
az automatikus be­ értékeket, sőt a hangszintet is az adott helyzethez igazít­
tásával szabályozhatjuk. A fehéregyensúlyt is b~ ~-:'~
állítás közötti átállás ja. Bár mindezek a lehetőségek már jó ideje rendelkezés­
állítanunk, hogy megkapjuk a kívánt hangula=;- ~
módját, mielőtt neki, re állnak, a legutóbbi néhány évben megjelent kame­
~ne gfelelő színeket. Tanuljuk meg kézzel állita.-.: _
állunkforgatni. rákon sokkal gyorsabban és pontosabban működnek az
élességet, be- és kikapcsolni a képstabilizátorf
automatikus beállítások.
- Játsszunk a fénnyel! Használjuk ki a benne re;:~ _~ ­
Ugyanakkor az is tény,
h e tőségeket, ismerjük meg a természetes fé::-_---: ~
hogy a kamera automa­
dolgozzunk vele! Fontos tudnunk, hogy m iko~ ~ ­
tikája nem mindig ad jó
lyen fényre van szükségünk (lágy vagy kemén:- :-,,­
eredményt, hiszen nem
derítés). Nem átlagos színhőmérsékl e tt e l , eró:i'_-~
tudja figyelembe venni
s zélsőséges színekl(el is tegyünk próbát!
egyéni igényeinket. Sok­
~. Rögzítsünk hangot is! Fontos kitanulnu nk a ~2...-:"­
szor adódhat olyan hely­
rába épített és a külső mikrofon működ é s ét. ~-, -.:.:: ­
zet, amikor a kompozíció
terét, erősségeit és hátrányait. Az is lényege- :,~:-:: ~
és az élesség rendhagyó
hogy mikor érdemes külön hangi atm oszférá:- ze -:,,­
beállítására, rafinált vilá­
ieket stb. bevetnünk a hangzás erő sítésére.
gításra vagy egyéb külön­
- Bontsuk tudatosan beállításokra, jelenetekre a :0 -::"­
leges hatásokra van szük­
netet, használjunk kifejező szögeket és p er -pc~- ~­
ség, a zársebesség, illetve
érdekes kompozíciót! Svenkeljünk és ZO OIT:o: ; ­
az optika megfelelő beál­
ha a snitt megkívánja! Az egyes beállítások, je::,::~:;:­
lításával. Sokszor éppen
leforgatásakor gondoljunk arra is, hogy az Ö-SZi''''_ ;­
az automatikus beállítá­
gő snitteknek a ftlm egészében minden te kL'1:~:2 _
son túlmutató kamerake­ kapcsolódniuk kell egymáshoz!

56 Digitális videó
--:"Ce:-énél hossza bb ideig. A népszerű videós web­ zelés adja a különbséget az
.:......:~- t le \-annak efféle filmekkel, és alkalomadtán, átlagos és a különleges, iz­
_ :e:na megkívánja, a profik is követik ezt a stílust. galmas videoftlm között.
'-~o-zinüJ eg már sejti, kedves Olvasó, hogya másik Kapcsoljunk hát át auto­
__ -özelité i m ód a megfontoltaké. A jelenet forgatása matildról kézi beállításra,
~ -dolt tervezéssel kezdődilz. A végcél ugyanaz, mint és vágjunk neki a fejezet
:e=:i c-etben : ösztönösen, ihletetten forgatni. Ugyan­ hátralevő részének!
- ebben az esetben előzetes terv alapján dolgo­
- --. bo~- \-égül feszes, érdekes filmet vághassunk BEÁLLíTÁSI SZINTEK
- e _ :eiorgatott anyagból. A beállítások legalább négy
~: :: -ejezet há tralevő részében a videokamera né­ szintjét kell ismernünk a
- - lap\-ető tu lajdonságával ismerkedünk meg. Ha karnerán, és időnként egy­
:'igyeimet szentelünk az egyszerűbb technikai szerre kell odafigyelnünk
-':eseiillek ha biztosan kezeljük a kamerát, ugyanal<­ ezekre a szintekre. Ez az
- ::: ,:,őriz zük ihletünket, kreativitásunkat, a vágás a terület, ahol kreativitá­
- ~--zer űbb feladatnak bizonyul, és bizonyosan sunkra és technikai képes­
_- 'z,: _j fog a fum a közönségnek. ségeinkre egyaránt szüksé­
:: .::getlenül a felvétel módjától és stílusától, a digitá­ günk van, de a gyakorlat
~--:1era azért nagyszerű szerkezet, mert egyszerüen idővel sokat segít. A négy
~ _.'~:': ~a pcs ol ni, és automatikus beállításban máris el­ szint a következő:
~zL tünk forgatni. Ilyenkor a kamera állítja be az 1. Vegyük sorra az alapbeállításokat! A kamerába jutó Afehéregyensúlynak
_ ~::>get é a fehéregyensúlyt, szabályozza az expozíciós fény mennyiségét a rekesznyílás és a zársebesség állí­ nagy a jelentősége
-:~_-e:-et ső t a hangszintet is az adott helyzethez igazít· tásával szabályozhat juk. A fehéregyensúlyt is be kell a videofilm minősé­
'c mindezek a lehetőségek már jó ideje rendeil<ezés­ állítanunk, hogy megkapjuk a kívánt hangulatnak gében. A kamera
~ , ' ,ak, a legutóbbi néhány évben megjelent kame­ megfelelő színeket. Tanuljuk meg kézzel állítani az automatikája n1indig
'-:-0 2 'okkal gyorsabban és pontosabba n működnek az élességet, be- és kikapcsolni a képstabilizátort! átlagol, az adott fény­
automatikus beállítások. 2. Játsszunk a fénnyel! Használjuk ki a benne rejlő le­ viszonyokhoz, szín­
Ugyanakkor az is tén~ hetőségeket, ismerjük meg a természetes fényt és h6rl1.érséklethez igazít­
hogy a kamera automa­ dolgozzunk vele! Fontos tudnunk, hogy mikor mi­ ja afehéregyensúlyt.
tikája nem mindig ad jó lyen fényre van szükségünk (lágy vagy kemény fény, Ezzel sokszar unalmas­
eredményt, hiszen nem derítés). Nem átlagos színhőmérséklettel, erőteljes, sá, semmintmondóvá
tudja figyelembe venni szélsőséges színekkel is tegyünk próbát! teszi a látvány színeit,
egyéni igényeinket. Sok­ 3. Rögzítsünk hangot is! Fontos kitanulnunk a kame­ fényhangulatát.
szor adódhat olyan hely­ rába épített és a külső mikrofon működését, karak­
zet, amikor a kompozíció terét, erősségeit és hátrányait. Az is lényeges kérdés,
és az élesség rendhagyó hogy mikor érdemes külön hangi atmoszférát, zöre­
beállítására, rafinált vilá­ jeket stb. bevetnünl< a hangzás erősítésére.
gításra vagy egyéb külön­ 4. Bontsuk tudatosan beállításokra, jelenetekre a törté­
leges hatáso kra van szük­ netet, használjunk kifejező szögeket és perspektívát,
ség, a zársebesség, illetve érdekes kompozíciót! Svenkeljünk és zoomoljunk,
az optika megfelelő beál­ ha a snitt megkívánja! Az egyes beállítások, jelenetek
lításával. Sokszor éppen leforgatásakor gondoljunk arra is, hogy az összefüg­
az automatikus beállítá· gő snitteknek a film egészében minden tekintetben
son túlmutató kamerake­ kapcsolódniuk kell egymáshoz!

Forgatás 57
 -:c. ozíciós idő) határozza meg, hogy az op " - r :: '
-~:ztü l milyen hosszan éri fény az érzékel őt . E" " •. -::
~2..~n) kapcsolva a kamera elektronikus úton ~ ~ " ­
:::,'el nagyságát. Automatikus beállításban 2 >- ,-_
_ ~t. Ám a végső cél az, hogy magunk áli' <_'
- ,dezeket az értékeket, magunk döntsünk a:' ;' ~::- .
'zonyai, egyszersmind a hangulata felől.

::;ekeszérték
?zdj ük a rekesz értékének kézi beállításá\'al' ,.\. ~?,'~­
" ában lamellákkal nyitható-szükíthető zer:--?7~: ~
:- ' 'ában, a kamera CCD- vagy CMOS-érze:-'Ö'_L ::--::
_:0 fé ny mennyiségét szabályozza, Kiegyen úl~'o;:~::?'
- _~'j ából állandó fényviszonyok kö zött ren 6;:.:'~­
- _:Jelel a kamera automatikája által beállitott ~;?~' _ :.::­
-:.""k, De mi a helyzet, ha valaki vakitó fehér ;",-;~::-::'­
' ",,~l a képen, vagy az ablakon hirtelen belo;,oz::: ­
_?:e ny? Ezek a változások átalakitják a kép fén:.-~- ...
- .:.:t, A kamera automatikája megpróbálja ~;?::,: _ ,
~ zni a hirtelen változásokat, de előfordulha;:, :::~ ::
szességében alul- vagy túlexponálja a fel vételt,
~js zakai helyszínen, mesterséges fénnyel meg-.~.:.. '
Guatemalában sokszor A magabiztos videofUmes egyik legfontosabb ism ér­ ::-: ielenet esetében is szükség lehet az expozíc ió :;22':: - '
v olt úgy, hogy gyorsan ve, hogy ki meri kapcsoIni a kamera automatikáját. Ve­ _zására, Egy példa: a születésnapi torta ~'er :'-;"';:­
kelllett döntenern gyünk egy példát! A tóparti szálloda szobájának tera­ -""3!!}rújtása előtt lekapcsoljuk a lámpát. Szere::-., :­
a kompozíciól, a mély­ száról készülünk felvenni a kora reggeli tájat. Felállítj uk a kép visszaadná a bensőséges hangulatot, 2 ~ ,.:'- ,
ségélesség,az e.rpozíció az állvány t, autofókuszra állítjuk és elindítjuk a kame­ ,::'ények játékát a vidám
és az állvány típus a rát, és elkezdünk lassan panorámázni a tó tükrén. Sze­ :- :,:ekarcokon. Csakhogy
feló1. Az erős szél­ gény autófókusz azonban nem talál állandó távolságú ,~ n1era rekeszautoma­
ben a hangminőségre pontot a tó csillámló tükrén, ide-oda rángat ja az éles­ "ia átlagokban gondol­
is nagyon oda kellett séget aszerint, hogy éppen melyik hullámon svenke­ ':ik, ennélfogva túl sö­
fi,qyelnem.. Iünk keresztül. Egy pillanatra sem állapodik meg a kép _:::ek értékeli a képet.
élessége - kezdhetünk mindent elölről. ''Ö'n helyzetben valószí­
Amennyiben a kamerát kézi beállításban használ­ ~?g nemcsak teljesen
juk, vagyis magunk húzzuk az élességet, sokkal profibb -;',itj a a rekeszt, hanem
módon bánhatunk a képpel. Ha már olyan sok pénzt ?rős ítést is bekapcsolja,
költöttünk a kamerára és a tóparti utazásra, legalább 'Ö'zzelegyrészttermészet­
térjünk haza megannyi gyönyörű képsorral! :':les fényviszonyokat,
z létre, másrészt zajossá
REKESZ, ZÁRSEBESSÉG ÉS ERŐsíTÉS _'zi a felvételt, Kézi re­
A rekesz, a zársebesség és az erősítés értéke adja meg az _:zállítással a szoba egé­
expozíciót, vagyis a fény mennyiségét, amely mellett a ::' helyett a gyemekarcok
kamera rögzíti a képet. A rekesz értéke, nyílása szabá­ - '::O 'ilágítási viszonyai­
Iyozza az objektíven átjutó fény mértékét, a zársebesség - z igazíthatjuk az expo­

58 Digitális videó
 (expozíciós idő) határozza meg, hogy az optikán ke­
resztül milyen hosszan éri fény az érzékelőt. Erősítésre
(gain) kapcsolva a kamera elektronikus úton növeli a
képjel nagyságát. Automatikus beállításban a kamera
dönt. Ám a végső cél az, hogy magunk állítsuk be
mindezeket az értékeket, magunk döntsünk a kép fény­
viszonyai, egyszersmind a hangulata felől.

Rekeszérték
Kezdjük a rekesz értékének kézi beállításával! A rekesz
általában lamellákkal nyitható-szűkíthető szerkezet az
optikában, a kamera CCD- vagy CMOS-érzékelőjére
jutó fény mennyiségét szabályozza. Kiegyensúlyozott és
nagyjából állandó fényviszonyok között rendszerint
megfelel a kamera automatikája által beállított rekesz­
érték. De mi a helyzet, ha valaki vakító fehér ingben
átsétál a képen, vagy az ablakon hirtelen belopózik a
napfény? Ezek a változások átalakítják a kép fényviszo­
nyait. A kamera automatikája megpróbálja ellensú­
lyozni a hirtelen változásokat, de előfordulhat, hogy
összességében alul- vagy túlexponálja a felvételt.
Éjszakai helyszínen, mesterséges fénnyel megvilágí­ Egyes karrunatípu­
• ;::aga bi ztos videofIlmes egyik legfontosabb ismér­ tott jelenet esetében is szükség lehet az expozíció szabá­ sokon, például a JVe
-? --;ogy ki meri kapcsoini a kamera automatikáját. Ve­ lyozására. Egy példa: a születésnapi torta gyertyáinak HD-kameráján oldalt
:-~-i- egy példát! A tóparti szálloda szobájának tera­ meggyújtása előtt lekapcsoljuk a lámpát. Szeretnénk, találjuk az élesség- és
oIEO: ~-é-zül ünk felvenni a kora reggeli tájat. Feláll itj uk ha a kép visszaadná a bensőséges hangulatot, a gyer­ rekeszállító tárcsát.
'2 ~\-án~1, autofókuszra állít juk és elindítjuk a kame­ tyafények játékát a vidám
-_ ~. -?s elkezdünk lassan panorámázni a tó tükrén. Sze­ gyerekarcokon. Csakhogy
: -?~ - autófókusz azonban nem talál állandó távolságú a kamera rekeszautoma­
~ ~ :ot a tó csillámló tükrén, ide-oda rángat ja az éles­ tikája átlagokban gondol­
~~ ;: : aszeri nt, hogy éppen melyik hullámon svenke­ kodik, ennélfogva túl sö­
...:-_"' ~ere ztül. Egy pillanatra sem állapodik meg a kép tétnek értékeli a képet .
. _ :s~e - kezdhetünk mindent elölről. Ilyen helyzetben valószí ­
____-:1ennú ben a kamerát kézi beállításban használ­ nűleg nemcsak teljesen
-=.. \ agyi magunk húzzuk az élességet, sokkal profibb kinyitja a rekeszt, hanem
- OCOD bánhatunk a képpel. Ha már olyan sok pénzt az erősítést is bekapcsolja,
o_:öi1iink a kamerára és a tóparti utazásra, legalább s ezzel egyrészt természet­
-?:-" 2. -- haza megannyi gyönyörű képsorral! ellenes fényviszonyokat,
hoz létre, másrészt zajossá
~KE SZ, ZÁRSEBESSÉG ÉS ERŐsíTÉS teszi a felvétel t. Kézi re­
-_-::;::-e-z, a zá rsebesség és az erősités értéke adja meg az keszállítással a szoba egé­
':x7 z: -iót, vagyis a fény mennyiségét, amely mellett a sze helyett a gyemekarcok
-:::era rögzíti a képet. A rekesz értéke, nyílása szabá­ megvilágítási viszonyai­
UA az objektíven átjutó fény mértékét, a zársebesség hoz igazíthatjuk az expo-

Forgatás 59
 zíciót, nem lesz túlvilágított, kilúgozott a kép. Az efféle
helyzetekben legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg
az expozíció t, ha először megnézzük az automatika
által választott beállítást, azután kézi rekeszáUításra
váltunk, és addig szűkítjük a nyílást, amíg finom részle­
tek is megjelennek a gyertyafény világította arcokon.
Rekeszállítási lehetőségek
Egyes kamerákon oldalt van a rekeszállító tárcsa , más
esetekben az optikán találunk rekeszgyűrűt, a tenyérbe
simuló legkisebb kamerák on pedig az érintőképernyő
ad lehetőséget a kézi szabályzásra. Ez utóbbi tetszetős
megoldás, de amikor gyorsan kell dolgoznunk, nem
igazán kényelmes.
Zársebesség
A fényképezőgép házában olyan szerkezet működik,
amellyel szabályozhat juk, mennyi ideig érje fény a ftlm­
Fontos ajó világítás és nyersanyagot vagy az érzékelőt. A zársebesség a másod­
a megfelelő expozíció. perc töredékében határozható meg - például I/15-öd,
Automata rekeszáUítás I/30-ad, vagy akár I/2000-ed másodperc is lehet - de
esetén (lent) a kamera a legtöbb esetben percekre vagy akár órákra is nyitva
igyekszik kikiiszőbőlni tarthatjuk a fényképezőgép zárját.
afélhorruilyt, de ezzel A modern digitális kamerákban már elektronikusan
a képfén:yhangulatát szabályozható a zársebesség, vagyis az az id őta rtam,
is tönkreteszi. ameddig az érzékelő lapka fényt kap egy-egy képkocka
60 Digitális videó
~ögzítése közben. A kamera zársebessége
:>mellett a kép élességét is befolyásolja, vala­ TIPP
::l in t szerepet játszik a képen belüli moz­
~ás ok visszaadásának jellegében, a mozgó
:'épelemek körvonalainak alakulásában.
_-\m ennyiben a mozgó képelern körvonalai
:'!mosódnak (motion blur), erősödik a ké­
7en a mozgás érzete.
A mozifilm ek legtöbbje 35 mm-es filmre
-észül és másodpercenként 24 képkockát tar talrr;2Z
_,livel ez viszonylag kis zársebességet jelent, m ir:c::>­
-ép kockában érezhető némi igen csekély moz 5 .'.5
::_etlenség - az egyik képkocka szinte átolvad a masi.:-­
:.'~, ez adja a filmszerűség élményét.
_-\ videokamerák zöme viszont alapbeállításban t'-­
-d nagyobb - lISO-ed másodperces vagy afeletti - 7.2: ­
:,bességgel működik , így a videoképen jóval éln"c~
-t'k, kontúrosabbnak hat minden mozgás. Töb '"
5zött ez adja a videokép jellegzetes mivoltát, arr: '-t'
:-~Ye s filmesek imádn ak, mások viszont utálnak.
- -Ha van rá mód, menjünk le a zársebességgel ~ ~:=
-ásodpercre, majd a rekeszállító tárcsa segítségé\' ~ :... ­
-- uk be a megfelelő expozíciót. Ha túl sokn ak biz ­
--lll a fény - nem tudunk annyit szűkíteni a rekeözt'­
- ;.}",' helyes legyen az expozíció, és fénycsökkentö 2.-=.:.-­
~ neutrálszűrő (szürke szűrő) sincs nálunk - , c.:-:- ­
 :i :, nem lesz túlvilágított, kilúgozott a kép. Az efféle
- '7 tekbe n legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg
~L oz íc iót, ha először megnézzük az automatika
~'ála ztott beá ll ítást, azután kézi rekeszállításra
. ~":', é addig szűkítjük a nyílást, amíg finom részle­
eg,ielen nek a gyertyafény világította arcokon.
e esz.á llítási lehetőségek
z' ~5 : ' merákon oldalt van a rekeszállító tárcsa, más
-:>::>:" il az op tikán találunk rekeszgyűrüt, a tenyérbe
- '':''0 legkisebb kamerákon pedig az érintőképernyő
- :>::e ó- 'get a kézi szabályzásra. Ez utóbbi tetszetős
~ : 'á.s, de a mikor gyorsan kell dolgoznunk, nem
, - ,'én\'elmes.
lárseb esség
l -'",::"'-é ezógép házában olyan szerkezet müködik,
'" "e! ' zabálvozhatjuk, m en nyi ideig érje fény a film­
:>r' ' -:::cgot \'agy az é rzékelőt. A zársebesség a másod­
_-:: :ö:edékében határozható meg - például 1/15-öd,
:: -2.,:, "agy akár 1I2000-ed másodperc is lehet - de
:""~ O" e 'etben percekre vagy akár órákra is nyitva
- ~:;,', a ten~'kép ező gép zárját.
ern digi tális kamerákban már elektronikusan
_,:","ozható a zá rsebesség, vagyis az az id ő tartam,
"':':ig az érzékel ő lapka fényt kap egy-egy képkocka
rögzítése közben. A kamera zársebessége
emellett a kép élességét is befolyásolja, vala­ TIPP
mint szerepet játszik a képen belüli moz­ Anehezen látható LCD - kijel ző k használa­
gások visszaadásának jellegében, a mozgó takor segít az élességállításban , ha a fel­
képelemek körvonalainak alakulásában, vétel előtt ráközelítünk az alanyra, beállít­
Amennyiben a mozgó képelem körvonalai juk az élességet, és csak aztán zoomolunk
elmosódnak (motion blur), erősödik a ké­ vissza akívánt kompozícióra.
pen a mozgás érzete.
A mozifilmek legtöbbje 35 mm-es ftJmre
készül és másodpercenként 24 képkockát tartalmaz.
Mivel ez viszonylag kis zársebességet jelent, minden
képkockában érezhető némi igen csekély mozgási
életlenség - az egyik képkocka szinte átolvad a másik­
ba, ez adja a filmszerüség élményét.
A videokamerák zöme viszont alapbeállításban en­
nél nagyobb - lISO-ed másodperces vagy afeletti - zár­
sebességgel müködik, így a videoképen jóval élesebb­
nek, kontúrosabbnak hat minden mozgás. Többek Kézi beállításra vált­
között ez adja a videokép jellegzetes mivoltát, amelyet va, kissé szííkítve a
egyes ftJmesek imádnak, mások viszont utálnak. rekeszt a gye rtyojény
Ha van rá mód, menjünk le a zársebességgel 1/25 világította arcokhoz
másodpercre, majd a rekeszállító tárcsa segítségével ál­ igazíthatjuk az expo­
lítsuk be a megfelelő expozíciót. Ha túl soknak bizo­ z íciót, elkerülhetjük,
nyul a fény - nem tudunk annyit szükiteni a rekeszen, hogy a kép túlexponált
hogy helyes legyen az expozíció, és fénycsökkentő hatá­ és hangulattalan
sú neutrálszürő (szürke szürő) sincs nálunk -, akkor legyen,
 kapcsoljuk vissza az automatikát, hogy az
TIPP válasszon rekeszt és a zársebességet. Tudom,
Ha érintőképernyön kell kezelnünk a ka· ez elsőre egy kicsit nehéznek tűnik. Ám
mera menüjét, a lépések memorizálá· akinek fontos az egyéni, izgalmas képi világ,
sára készítsünk puskát, amelyet bármi· annak fontos tudnia, hogyan és miféle ered­
kor elővehetünk! Például: "Expozíció vál· ménnyel játszhat a zársebesség és a mélység­
toztatása: menü> expozíció > be vagy élesség értékével.
ki > kilépés. "
Erősítés
Egyes kamerák automatikusan be tudják
kapcsoini az erősítés t: amint a rendelkezésre
álló fény mennyisége bizonyos érték alá zuhan, elekt­
ronikusan erősítik a videojelet. Más kameráknál
ugyanez kézi beáUitássallehetséges. Hiába tud ezáltal a
kamera kevés fényben is képet adni, a kép minősége
kárát látja az erősítésnek. Az erősítés mértékét decibel­
ben (dB) mérjük. A +3dB-es erősítés kétszeresére nö­
veli a videojel nagyságát, + lOdB erősítés esetén az ere­
deti jelerősség tízszerese áU rendelkezésre.
Erősítéskor a kamera a képhibákat is felerősíti, mivel
a jelet - akármilyen is legyen - egyszerűen megsokszo­
rozza. Emlékszik még a régi időkre, kedves Olvasó, ami­
kor adott esetben nagy érzékenységű fUmet használ­
tunk? Az egy-két rekesznyi érzékenységnövekedés saj­
nos szemcsés képet eredményezett.
A profi videofilmes soha nem kapcsolja be az erősí­
tést, inkább többet világít, vagy máshova helyezi a je­
lenetet. Persze a szabályok azért vannak, hogy megszeg­
jük őket: a mai videoklipek erősítéssel felpumpált, túl­
telített színű képsorait elnézve úgy tűnil<, már semmi
sem számít túlzásnak.

MÉLYSÉGÉLESSÉG
A kis digitális kamerák egyik fő jellegzetessége, hogy
közönséges fényviszonyok között igen nagy a mélység­
élességük. Ilyenkor jószerével minden éles a képen a
közeli tárgyaktól egészen a messzi tájelemekig. Tűéles a
kép, de lapos és unalmas, nincs benne izgalom.
Ha legközelebb moziban jár vagy DVD-filmet néz,
kedves Olvasó, figyelje meg a beállítások csekély mély­
ségélességét! A képen rögtön az élesen mutatott, lénye­
ges momentumra irányul a figyelmünk, az életlen hát­
térrel nem is foglalkozunk. Az úgynevezett "szelektív
fókusz" módszere videofilm ünk képsorainak is profi,
-:r zerű hatást adhat. De hogyan érhetjük el ez: .: ­
:, ha kameránk automatikusan, szűk rekeszL' '.:...:~
:'I1súlyozza a bőséges fényt, viszont a kis reke~z;::- ­
:'I1 tős mélységélességet von maga után?
:U egyik megoldás, hogy kézzel megnyit juk .: -=
, és ezzel csökkentjük a mélységélesség :. ~
- "': az már sejthető, ezzel túlexponáljuk a >~ _
~. a túlexpozíció elkerülésére igen magas zirs~~ _

62 Digitális videó
 kapcsoljuk vissza az automatikát, hogy az
vá lasszon rekeszt és a zársebességet. Tudom,
ez el sőre egy kicsit nehéznek tűnik. Ám
akinek fontos az egyéni, izga lmas képi világ,
annak fontos tudnia, hogyan és miféle ered­
ménnyel játszh~t a zársebesség és a mélység­
élesség értékével.

Erősítés
Egyes kamerák automatikusan be tudják
kapcsoini az erősítést: amint a rendelkezésre
:"n~' mennyisége bizonyos érték alá zuhan, elekt­
:'.:... an erősí tik a videojelet. Más kameráknál
=: 3.:1ez kézi beállítássallehetséges. Hiába tud ezáltal a
'"'1 ra kevés fényben is képet adni, a kép mi n ősége
--.::: látja az erősítésnek. Az erő s ítés mértékét decibel-
- dB ) mérjük. A +3d B-es erősítés kétszeresére nö­
eLi a "ideojel nagyságát, + lOdB erősítés esetén az ere­
~:: iele rő sség tízszeres e áll rendelkezésre.
:::,ő ítéskor a kamera a képhibákat is felerősíti, mivel
. ~: ~t - akármilyen is legyen - egyszerűen megsokszo­
u.a. Emlékszik még a régi időkre, kedves Olvasó, ami­
- adott esetben nagy érzékenységű filmet használ­
'-..:'? :V egy-két rekesznyi érzékenységnövekedés saj ­
s szemcsés képet eredményezett.
..... ?rofi videofilmes soha nem kapcsolja be az erősÍ­
__:. inkább többet világít, vagy máshova helyezi a je­
~::~t t. Persze a szabályok azért van nak, hogy megszeg­
-J' ,'et: a mai videoklipek erősí téssel felpumpált, túl­
~ ·~rt 'zí n ű képsorait elnézve úgy tűnik, már semmi
-: :zamít tú lzásnak.

' LYSÉGÉLESSÉG
l:"': igitális ka merák egyik fő jellegzetessége, hogy
L :-:: ;::e- fé nyYiszonyok között igen nagy a mélység­
-. ~~ . '. Ilyenko r jószerével minden éles a képen a
. z e?" :argyal1:ól egészen a m esszi tájelemekig. Tű éles a
: ':~:a o é unalma, nincs benne izgalom.
:-:2 . ;:: 'özelebb moz iban jár vagy DVD-filmet néz,
..: -_: O "a ó, fi~'elje meg a beállítások csekély mély­
.;::-::::~et' _-\ képen rögtön az élesen mutatott, lénye­
- ::1entumra irá n~'U 1 a figyelmünk, az életlen hát­
e? -;:: __ i- foglalkozunk. Az úgynevezett "szelektív
"':'z u.o 'zere yideo fumünk képsorainak is profi,
filmszerű hatást adhat. De hogyan érhetjük el ezt a ha­ Csekélyebb zár'sebesség­
tást, ha kameránk automatikusan, szűk rekesznyílással gel a sportba is vihetünk
ellensúlyozza a bőséges fényt, viszont a kis rekesznyílás hangulatot. Fent: sok
jelentős mélységélességet von maga után? f ény, nagyobb z áTsebes­
Az egyik megoldás, hogy kézzel megnyitjuk a re­ ség. Lent. kevés fény,
keszt, és ezzel csökkentjük a mélységélességet. De, kis zánebesség. Lehet
ahogy az már sejthető, ezzel túlexponáljuk a képet, szavaz ni, kinek melyik
vagy a túlexpozíció elkerülésére igen magas zársebes- tetszik jobban'

Forgatás 63
 séget kell beállítanunk. Jó megoldás, ha fénycsökkentő
hatású neutrálszűrőt teszünk az optikára. Ez a szűrő­
típus is többféle fokozatban kapható, így legjobb, ha
különböző fényviszonyokra készülve két-három vál­
tozatot is tartunk a felszerelésünkben . Az egyes gyártók
termékei némiképp eltérhetnek egymástól, de általá­
ban 2x (vagy ND3), 4x (vagyND6) és 8x (vagyN D9)
jelzéssel találunk neutrálszűrőt- ezek 1,2 illetve 3 re­
kesznyivel csökkentik az optikán átjutó fény meny­
nyiségét. A komolyabb (és drágább) kamerák optikájá­
. a eleve beépítenek neutrá!szűrőt. Kameránk haszna: 2
;j utasításában megtaláljuk az objektív tubusának 2:
~ é rőjét - ezt a milliméterben megadott szám ot ."
.-gyelembe vennünk, amikor szűrőt vásárolunk.
FEHÉREGYENSÚLY
~ze münk ösztönösen alkalmazkodik a környező fcr.­
'-orrások színéhez, ritkán tudatosul bennünk, hOQ:\· _
.zzólámpa fénye melegebb, vörösebb, mint a déli "'~2:­
_'jtés hideg, kékebb sugarai. .

Éjszakai medencebuli.
Általában szeretem
megtartani a helyi
fényviszonyokat, nem
k01TigálomfehéT­
egyensúly-áUítással
a szélsőséges színeket.
Ha kameránkon van
éjszakai üzemmód,
kíséTletezzünk vele!

64 Digitális videó
'éget kell beállítanunk. Jó megoldás, ha fénycsökkentő
hatás ú neutrálszűrőt teszünk az optikára. Ez a szűrő­
típ us is többféle fokozatban kapható, így legjobb, ha
külö nböző fényviszonyokra készülve két-három vál­
tozatot is tartunk a felszerelésünkben. Az egyes gyártók
ter mékei némiképp eltérhetnek egymástól, de általá­
ban 2x (vagy ND3), 4x (vagy ND6) és 8x (vagy ND9)
ielzéssel talál unk neutrálszűrőt - ezek l, 2 illetve 3 re­
,·esznyivel csökkentik az optikán átjutó fény meny­
n~· i s égét. A komolyabb (és drágább) kamerák optikájá­
::.'! eleve beépítenek neutrálszűrőt. Kameránk használa­
~ utasításában megtaláljuk az objektív tubusának át­
-érőjét - ezt a milliméterben megadott számot kell
'::~·elembe vennünk, amikor szűrőt vásárolunk.
FEHÉREGYENSÚLY
~ze m ünk ösztönösen alkalmazkodik a környező fény­
:·0 ~rá sok színéhez, ritkán tudatosul bennünk, hogy az
...z:zólámpa fénye melegebb, vörösebb, mint a déli nap­
..::és hideg, kékebb sugarai.
Forga.tás 65
 :-zi beállításnál fehér felület segítségével szabályozü ~
i1hő mérsékletet a különböző fényviszonyok közö:-:
- obb kamerákon van egy gomb, amit nyomva tar:-- :
_ 2 táblára fókuszálva a fehér felületet adjuk meg a '-, ­
-:-rának viszonyítási alapként, így natúr színeket :-­
- _tk a képen.
:--la szabad általánosítanom: a profi filmesek álta:.ö­
-_ jobban szeretik a melegebb hangulatú, azaz \'ör ­
':-0 árnyalatú képet. A bőr árnyalatai, a levelek zölé' :
_ 3 belsőben készült felvételek is kellemesebbe:- :
: ::mek, ha melegebb tónust kapnak.
, színegyensúlyban már csekély eltolódás is lát...-.:.·
s különbségeket eredményez. Kisebb kame rili,.:
' imazható trükk, hogy felhő·ikont választunk '- ' .
_-:-regyensúly beállítása előtt, így a kamera kék - _
_--1, magasabb színhőmérsékletet vesz alapul, é a : <)­
.-Ookat a melegebb színek felé tolja el. A kom oh-2~ ­
-:-!eráko n apró lépésekben állíthatjuk a színhóIT!"':­
'etet, tolhatjuk ide-oda a fehéregyensúlyt.
::gy másik eset, amikor biztosan nem akarjuk h ::
" :nera állítsa be a színhőmérsékletet, a rekesze,:::­
:3sánál korábban már tárgyalt születésnapi, gyer',:
::~et . A cél itt éppen az, hogy megőrizzük a gyer, -,
- --ének meleg fényhangulatát, az arcokon \i~sz..:
_ -::.!lgő vöröses ragyogását. Íme, pusztán az expoz: _ _
:. fehéregyensúly kreatív kezelésével érdeke-. <.'r
.o'zférájú képpé tehetünk egy egyszerű jelenete.,
. :.:sszunk tehát bátran a fehéregyensúllyal, a ~' _:
-",i\-el, kísérletezzünk a kép tónusainak meleg , ~ .
..:~ebbé alakításával! Sose feledjük: nem az a __ 0 - --.
:?7 csak úgy simán "rendben van" - akkor semm: ~~­
-...:.:- fel rajta, akkor bizonyosan unalmas és jeUegc-:>1:-­

A csekély mélységéles· A nappali fény kékes, a neoncs ő zöldes vagy lilába
ség és a neutrálszűrő játszó, az izzólámpa sárgás fénye okozta színeltolódás
használata (lent) érde· hatással van a videokép színegyensúlyára. A modern
kesebb látványt ad. digitális kamerák nagy része a fehéregyensúly-állítás·
Mozizás közben érde· sal megpróbálja kijavítani ezeket a színeltolódásokat.
m es megfigyelni, hogy Céljuk, hogy a különböző típusú fényforrásokat ész·
afilmesek hogyan al· revétlenül egy semleges fehér színhez igazítsák és így
kalrnazzák a csekély állandó szính őmérsékletet biztosítsanak.
rnélységélességet! Bármilyen fejlettek is ezek a kamerák, azért hibáz·
hatnak. A profi videós semmit sem bíz a véletlenre, és
STABILIZÁLÁS
:zeret állványt cipelni? Nincs jelentkező? Lám,
~ -a n sulykolom a jó állvány fontosságát, álta:.:' .­
- ,:i nem vesz komolyan. Így hát lépjünk is tO\-2'"'_ ,
':::kező lehetőséghez - a képstabilizáláshoz. :\' I I
-.JI van itt szó, hogyan is működik a dolog!
.- ~t fé le képstabilizációt kínálhat a kamera: o~ .~
=.ektro nikusat. A színvonalasabb masinákba e:- ,:.
_'ai képstabilizátor (az objektív speciális ré-sz:- ,
:::e1 tárgyához viszonyítva egyensúlyozza ki 2 :-"
_-.:. apró mozgásaiból adódó eltéréseket. A lén '~ _

66 Digitális videó

:\ nap pali fény kékes, a neoncső zöldes vagy lilába
·_~.: zó, az izzólámpa sárgás fénye okozta színeItolódás
.:.: . al van a videokép színegyensúlyára . A modern
":gi .ális kamerák nagy része a fehéregyensúly-állítás­
2~ !TIegpróbálja kijavítani ezeket a színeltol ódásokat.
[ :>Ijuk, hogya különböző típusú fényforrásokat ész­
r:>.- "tlen ül egy semleges fehér színhez igazítsák és így
~ 2ndó színhőmérsékletet biztosítsanak.
Bármilyen fejlettek is ezek a kamerák, azért hibáz­
-.::nak. A profi videós semmit sem bíz a véletlenre, és
kézi beállításnál fehér felület segítségével szabályozza a
színhőmérsékle tet a különböző fényviszonyok között.
A jobb kamerákon van egy gomb, amit nyomva tartva
és a táblára fókuszálva a fehér felületet adjuk meg a ka­
merának viszonyítási alapként, így natúr színeket ka­
punk a képen.
Ha szabad általánosítanom: a profi filmesek általá­
ban jobban szeretik a melegebb hangulatú, azaz vörö­
sebb árnya latú képet. A bőr árnyalatai, a levelek zöldje
és a belsőben készült felvételek is kellemesebbek a
szemnek, ha melegebb tónust kapnak.
A színegyensúlyban már csekély eltolódás is látvá­
nyos különbségeket eredményez. Kisebb kameráknál
alkalmazható trükk, hogy felhő-ikont választunk ki a
fehéregyensúly beállítása előtt, így a kamera kékebb
fényt, magasabb színhő mérsékletet vesz alapul, és a tó­
nusokat a melegebb színek felé tolja el. A komolyabb
kamerákon apró lépésekben állíthatjuk a színhőmér­
sékletet, tolhat juk ide-oda a fehéregyensúlyt.
Egy másil< eset, amikor biztosan nem akarjuk, hogy
a kamera állítsa be a színhőmérsékletet, a rekeszérték
állításánál korábban már tárgyalt születésnapi, gyertyás
jelenet. A cél itt éppen az, hogy megőrizzük a gyertyák
fé nyének meleg fényhangulatát, az arcokon vissza ­
derengő vöröses ragyogását. Íme, pusztán az expozíció
és a fehéregyensúly kreatív kezelésével érdekes, erős
atmoszféráj ú képpé tehetünk egy egyszerű jelenetet.
Játsszunk tehát bátran a fehéregyensúllyal, a kép
színeivel, kísérletezzünk a kép tónusainak melegebbé­
hidegebbé alakításával! Sose feledjük: nem az a jó, ha
a kép csak úgy simán "rendben van" - akkor semmi nem
tű nik fel rajta, akkor bizonyosan unalmas és jellegtelen!
KÉPSTABILIZÁLÁS
Ki szeret állványt cipelni? Nincs jelentkező? Lám, akár­
hogyan su lykolom a jó állvány fontosságát, általában
senki nem vesz komolyan. Így hát lépjünk is tovább a
következő lehetőséghez - a képstabilizáláshoz. Nézzük,
miről van itt szó, hogyan is működik a dolog!
Kétféle képstabilizációt kínálhat a kamera: optikait
és elektronikusat. A színvonalasabb masinákba épített
optikai képstabilizátor (az objektív speciális része) a
felvétel tárgyához viszonyítva egyensúlyozza ki a ka­
mera apró mozgásaiból adódó eltéréseket. A lényeg a
Forgatás 67
A Sonyfélprofi HD­ Az elektronikus képstabilizátor viszont a ké:z_ ~::­
kaTneróján oldalt talál­ talizált képet kozmetikázza annak érdekéb r:_ - ::­
hatók a kezelőszervek. elfedje a kamera mozgásának jeleit. Ez a m eg.o:~
A gyorskioldó talp megvilágított helyzetekben működik a leghatJS
segítségével gyorsan ban, de vigyázzunk, mert ha túl erős a kamera r~z~ _ .
leemelhetjiik a kame­ az elektronikus képstabilizáció már látható me : :::
rát az állv ányról és romlást okoz a képen. Ha állványt haszn álunk,.' '; : :
átválthatunk kézi­ juk ki az elektronikus képstabilizátort, m á-V' - _ _
kaTnerás iizemnwdba. svenkelés közben előfordulhat, hogya ké p fur'::5'- _
mosódik, amikor megáll a kameramozgás.
Ködös, elmosódott felvétel készítesekor i: .:--_"
jele lehet annak, hogyaképstabilizátor próba.. - _-=
fogható pontot találni a képen. Általános u ' - -: ­
állványról dolgozunk, vagy ködben , párába;: -- -~_
tunk, kapcsoljuk ki a képstabilizátort.
A meleg tónusú kép
kellem esebb a szem­ FÉNY, VILÁGíTÁS
nek, mint a hidegebb A világítás bonyolult és szerteágazó téma.
árnyalatok. Lehet67eg mégis sorra venni azokat az alapvető ism eret :--:C':, -­
márforgatás előtt a Iyek elsaj átításához nem kell szakembernek, :'ó ' _:
kaTnerán, ne utólag, a kamera rázkódásának csillapítása. Mivel a mozgás ki­ sítónak lennünk. Elégtelen fényviszol1)'ok
számítógépen állitsuk egyenlítése optil<ai úton történik, a videőjel nem csor­ minimális célunk mindig az legyen, ho gy:; ;' - ~
be a kívántos szín­ bu/' nem romlik, de a kép bizonyos esetekben kissé pu­ erősítéssel dolgoznunk (mert azzal zajossá t nt'.
hőmérsékletet' h a, szivacsos érzetet kelt. képet), mégis elfogadható felvétel szülessen.

68 Digitális videó

~ ';:1 ra rázkódásának csillapítása. Mivel a mozgás ki­
'5"enlitése optikai úton történik, a videőjel nem csor­
___ nem romlik, de a kép bizonyos esetekben kissé pu­
- .1_ sziyacsos érzetet kel t.
Az elektronikus képstabiJizátor viszont a kész, digi­
talizált képet kozmetikázza annak érdekében, hogy
elfedje a kamera mozgásának jeleit. Ez a megoldás jól
megvilágított helyzetekben működik a leghatásosab­
ban, de vigyázzunk, mert ha túl erős a kamera rezgése,
az elektronikus kép stabilizáció már látható minőség­
romlást okoz a képen. Ha állványt használunk, kapcsol­
juk ki az elektronikus képstabilizátort, máskülönben
svenkelés közben előfordulhat, hogy a kép furcsán el­
mosódik, amikor megáll a kameramozgás.
Ködös, elmosódott felvétel készítesekor is látható
jele lehet annak, hogy a képstabiJizátor próbál meg­
fogható pontot találni a képen. Általános szabály: ha
állványról dolgozunk, vagy ködben, párában forga- '
tunk, kapcsoljuk ki a képstabilizátort.
FÉNY, VILÁGíTÁS
A világítás bonyolult és szerteágazó téma. Érdemes
mégis sorra venni azokat az alapvető ismereteket, ame­
lyek elsajátításához nem kell szakembernek, fővilágo­ A kép túl kék a valóság­
sítónak lennünk. Elégtelen fényviszonyok esetén a hoz képest. Minden­
minimális célunk mindig az legyen, hogy ne kelljen esetre bátran kísérle­
e rősítéssel dolgoznunk (mert azzal zajossá tehetjük a tezzünk afehéTegyen­
képet ), mégis elfogadható felvétel szülessen. súly beállításával!
Forgatás 69
 Még jobb, ha a világítással hangulatot is adunk a kép­
nek. Egy szabályt mindenképpen észben kell tarta­ KÉZIKAMERÁZÁS ÉS KÉ PSTABI LLZÁC
nunk: ha csak lehet, ne a kamera tetejére erősített
lámpa adja a fő fény t, mert lapos, részlettelen és unal­
mas lesz a kép. A televíziós hírműsorokban sokszor
nincs más választása az operatőrnek, mert csak egy
lámpája van. és állandóan mozognia kell a kamerájával.
Ha részletgazdag, plasztikus, kifejező és hangulatos
képet akarunk létrehozni, ne a kamera mellé, hanem
oldalt helyezzük el a főfényt. Szükség lehet derítésre is,
hogy föloldjuk a mély árnyékokat. A leforgatni kívánt
témától és lehetőségeinktől függően több lámpát
tartalmazó hordozható szettel induljunk útnak.
Aki pedig nem akar lámpát cipelni, az tanulja meg
kihasználni a rendelkezésre álló természetes illetve mű­
fény adottságait. A videó kevésbé viseli el a a napfény
létrehozta hatalmas kontrasztokat. A déli verő mély,
éles árnyékokat vet, ezeket mindenképpen fel kell olda­
K épstabilizátor bevetésével , kézbő l forga:" - -:ö =~ . -
Néhány egyszerű fogás elsajátításával me;~- _ -~. _ _ _
1, Hiába kicsi a kamera,fogjuk mindig két kézze = :::-~-..X:,­
nunk valami fénnyel (akár fényvisszaverő felület, akár téri technikát alkalmazzuk, Lélegezzünk lass;:­
Egy erős és könnyíi, lámpák alkalmazásával). legzetet, majd engedjük ki kőzvetle nül afe e:= - o-~ ' .::~:.~ - ­
karbonszálas, folya· Ne feledjük, hogy külsőben a színhőmérséklet a dik 10-15 máSOdperces felvételek esetén - -~ -: <0-: ' .: _
dékcsillapítású áll· napszaktól, az égbolt fedettségétől és a téma elhelyez­ 2, Álljunk atermészetesnél valamivel nagyobb :,,--::-?ö.:: e -~ :-_
vány elengedhetetlen, kedésétől is függ! Az erdő mélyén, árnyékban álló em­ csit meghajlítva, így nem fogunk öntudatlan_ -.::~- :-.: ~: - ­
ha egyedülfilmezünk' ber például zöldes árnyalatot kaphat. Ügyeljünk tehát suk kétoldalt szorosan atörzsünk mellett!
az árnyékok minőségére 3, Astabilabb kameratartás érdekében asztalr ::.: '~-::: -::,'--':
és a színegyensúlyra! szünk, alsó gépállásból is érdekes képet ve-~:_ - ' '.:
A kamera automatiká­ próbálni , amellyel csökkenti tudjuk a kamera ' ::: ~:-~ .:- _.
jával megtalálhatjuk a pa­ 4, Ha nagylátószőgű objektíwel dolgozunk, ke'i:;s::= =-:.:: .:.-:=-- -­
pírformának megfelelő, kameramozgás, Ateleobjektív viszont még jű :::..::: . -...-:.::::;.
semleges fehéregyensúlyt, így hosszú optika használata esetén mindig :::;. _. : - - . -_
de nem biztos, hogy arra 5, Finomíthatjuk a kézikamerázás technikáját. -e:: :r.: - .:~.: ~
van szükségünk. A profi idejekorán, hol kezdődik és hol végződ ik a sr ~ :;. ö:': :
fotósok és videósok azt ségünk!
vallják, hogy kora reggel 6, Ne hagyjuk abba a forgatást, amíg úgy ner "'':=_- -:;;
és késő délután, a lágy fé­ terveztünk,
nyek, telített színek és ér­ 7, Interjú kőzben a legsúlyosabb bakik egyike, ré - .:~.=. - _ ­
dekes, de nem nagyon beszél, Hiába tudjuk, hogy eleget forg attunk. .c::-' -::-; :.-_
mély árnyékok között, a 8, Tájak, helyszínek felvétele során , kivált hoss:_ .2.-.:r:..-:~
"mágikus órákban" kell őt-tíz másodpercig forogni a kamerát. Késöb::: -~.: =. :.
forgatni. Ezek a körülmé­ tehát ne spóroljunk aszalaggal! Ne felejtsük, a·;::::.:. ::= ~ :: - ­
nyek sokat hozzátehetnek amit nem forgatunk le, azt utólag már semmi pe-.::.:-: -::--_
a látványhoz, olykor kü­
lönleges képi hatásokhoz
segíthetik az operatőrt.

70 Digitális videó
 .eg iobb ha a világítással hangulatot is adunk a kép­
~_" E~- zabályt mindenképpen észben kell tarta­ KÉZI KAMERÁZÁS ÉS KÉPSTABILIZÁCIÓ

-~~ na c ak lehet, ne a kamera tetejére erősített

':;'2. adja a fő fé ny t, mert lapos, részlettelen és unal­
>;, : :z a kép. A televíziós hírmtÍsorokban sokszor
"- :s má ,·álasz tása az operatőrnek, mert csak egy
~~?ia '·an. és állandóan mozognia kell a kamerájával.
~? r "'zletgazdag, plasztikus, kifejező és hangulatos
~~ - ~ akarunk létrehozni, ne a kamera mellé, hanem
~ : dyezzük el a főfényt. Szükség lehet derítésre is,
~ - ~ololdj uk a m ély árnyékokat. A leforgatni kívánt
~- ?:ól é le hetőségeinktől függően több lámpát
-kllazÓ hordozható szettel induljunk útnak.
_-..:-- pedig nem akar lámpát cipelni, az tanulja meg
- .!Sz::lálni a rendelkezésre álló természetes illetve mű­
.-- - adottságait. A videó kevésbé viseli el a a napfény
:-~nozta hatalmas kontrasztokat. A déli verő mély,
-: .lmyéko kat \ et, ezeket mindenképpen fel kell olda­
K épstabi lizátor bevetésével, kézből forgatni - nos, ez biztos kezet és kamerakezelést kíván.
Néhány egyszerű fogás elsajátításával megtanulhatjuk akézikamerázás profi stílusát.
1. Hiába kicsi a kamera,fogjuk mindig két kézzel. Biztonságosan megtarthatjuk a kamerát, ha a lő­
- l - -­ '-alami fénnyel (akár fényvisszave rő felület, akár téri technikát alkalmazzuk. Lélegezzünk lassan! Mielőtt visszatartjuk a l evegőt , vegyünk mély lé­
,?.lK alkalmazásával). legzetet, majd engedjük ki közvetlenül afelvétel megkezdése előtt! Ez amódszer remekül műkö­
-el edi ük, hogy külsőben a színhőmérséklet a dik 10-15 másodperces felvételek esetén - ha hosszabb asnitt, muszáj lélegezni. ..
.l~sza ~ól, az égbolt fedettségétöl és a téma elhelyez­ 2. Alljunk atermészetesnél valamivel nagyobb terpeszbe.Al egyik lábunk legyen előbb, térdben ki­
_ ~S.; öl is függ! Az erdő mélyén, árnyékban álló em­ csit meghajlítva, így nem fogunk öntudatlanul hátrafelé dőlni felvétel közben. A könyökünket tart­
_=- ? ·Idául zöldes árnyalatot kaphat. ügyeljünk tehát suk kétoldalt szorosan atörzsünk mellett!
az árnyékok minőségére 3. A stabilabb kameratartás érdekében asztalhoz, falhoz, fához is támaszkodhatunk. Ha hasra fek­
és a színegyensúlyra! szünk, alsó gépállásból is érdekes képet vehetünk fel. Minden lehetségest módszert érdemes ki­
A kamera automatiká­ próbálni, amellyel csökkenti tudjuk akamera rezgését, imbolygását.
jávai megtalálhatjuk a pa­ 4. Ha n agy látószögű objektíwel dolgozunk, kevésbé lesz érzékelhető akezünk remegéséből adódó
pírformának megfelelő, kameramozgás. A teleobjektív viszont még jobban kihozza, hangsúlyozza a kép apró mozgásait,
semleges fehéregyensúlyt, így hosszú optika használata esetén mindig tegyük jó minőség ű állványra agépet.
de nem biztos, hogy arra 5. Finomíthatjuk a kézikamerázás technikáját, ha e l ő re megtervezzük a mozgás irányát. Döntsük el
van szükségünk. A profi idejekorán, hol kezdődik és hol végződik asnitt' Gyakoroljuk be amozdulatokat, ha van rá lehető­
fotósok és videósok azt ségünk!
vallják, hogy kora reggel 6. Ne hagyjuk abba a forgatást, amíg úgy nem érezzük, hogy tökéletesen sikerült felvenni, amit el­
és késő délután, a lágy fé­ terveztünk.
nyek, telített színek és ér­ 7. Interjú közben a legsúlyosabb bakik egyike, ha megállítjuk a kamerát, miközben alanyunk még
dekes, de nem nagyon beszél. Hiába tudjuk, hogy eleget forgattunk,várjuk meg, amíg befejezi a mondókáját!
mély árnyékok között, a 8. Tájak, helyszínek felvétele során, kivált hosszú kameramozgások végén hagyjuk még legalább
"mágikus órákban" kell öt-tíz másodpercig forogni a kamerát. Később majd a kívánt hosszúságúra vághatjuk a snittet,
forgatni . Ezek a körülmé­ tehát ne spóroljunk aszalaggal! Ne felejtsük, akazetta és amemóriakártya alegolcsóbb kellék­
nyek sokat hozzátehetnek amit nem forgatunk le,azt utólag már semmi pénzért nem tudjuk pótolni!
a látványhoz, olykor kü­
lönleges képi hatásokhoz
segíthetik az operatőr t.

Forgatás 71

Egyszerű világítási Amennyiben úgy döntünk, hogy magunk világí t j uk be
kellékekkel, például a látványt, vásárolhatunk és bérelhetünk is lámpa­
méhsejtráccsal ellátott szetteket. Kinyitható, fényvisszaverő bevonattal ellátott
szqftboxszal szép, lágy felületekkel, úgynevezett derítőlapokkal is befolyásol­
főféJtyt áUíthatunk elő. hatjuk a fényviszonyokat. Vigyázzunl< a forró lám­
A világítás karaktere pákkal! Könnyen kárt tehetnek a berendezésben, a stáb
nagyban b~folyá­ tagjaiban, akár tüzet is okozhatnak. Bepakolás előtt
solhatja, hogy milyen várjuk meg, amíg minden lámpa kihűl- a nagy sietség­
színben tüntetjük f el ben én már számtalan égési sebet szereztem ...
az inter:fúalanyt. Érdemes továbbá azt is észben tartani, hogy a fényvi­
szonyok a nap folyamán egyre változnak, és ez megne­
hezíti a különbö ző napszakokban forgatott beállítások,
jelentek összevágását. Mit tegyünk tehát a mindentudó
lámpaszettbe?
1. A hordozható lámpakészlet alapesetben összecsuk­
ható állványokra szerelhető, wolfram- vagy halo­
génizzós lámpákat tartalmaz a hozzájuk tartozó
fényterelőlemezekkel és fényszűkítő feltétekkel. Sok
amatőr filmes egyszerűen elmegy a fotótechnikai
nagyáruházba, és összeállítja a saját lámpaszettjét.
A kamera tetejére szerelhető lámpát csak végszük­
ség esetén alkalmazzuk, mert nem tesz jót a képnek.
2. Jól jöhetnek a vaskereskedésekben is beszerezhető
erős rugójú csipeszek - függönyt, drapériát, háttér­
72 Digitális videó
anyagot, lámpa elé való színezőfóliát is
rögzíthetünk efféle "krokodilcsipesszer· .
3. Nagyméretű kartonlappal vagy kinyit ­
ható fényvisszaverő felülettel nagy ze­
rűen felold hatjuk a nemkívánato ár ­
nyékokat. Finom pamutszövettel, átlát ­
szó fóliával, hártya- vagy pauszpa pírra:
finomíthatjuk, lágyíthat juk az ablako::
át érkező fényt, az általa keltett kemén:·
árnyékokat. Wolframizzós lámpa elé ne
tegyünk ilyen anyago t, hacsak nem ki ­
fejezetten erre a célra gyártott, h őál!o
termék!
4. A filmiparban használt széles szigetelő ­
szalag (gaffer tape) nem hagy nyom o~.
Ha más ragasztószalagot használtmk.
eltávolításakor vigyázzunk, nehogy ie· ­
szedjük a felületet, letépjük a tapétát'
5. Hosszabbítóból, lámpakábelbő l (, csir­
kebél") sosincs elég, amikor világítá -r ~
kerül a sor. A kábeleket mind ig r2. ­
gasszuk apadlóhoz szigetelőszal agga:.
nehogy valaki orra bukjon! Ha eg:-edS
dolgozunk, kétszeresen ügyeljünk a lám ­
pákra: ne álljanak az útban, leg:·ene:­
távol fától és függöny től, a káb el.i~­
legyen a padlóhoz ragasztva! Ha eg:"
forró lámpa rázuhan valakire, végzete -er:
elt·omolhat a forgatás hangulata, de en ­
nél rosszabb is történhet.
HANG
:\ fum- és videoipar szakemberei úgY tar :­
.ják, a közönség bizonyos mértékü techn ikai
hiányosságot még el tud fogadni , am íg 2.
képről van szó. Ám ha rossz a hang \·ag:·
nem eléggé érthetők a dialógusok, hamar
elfogy a néző türelme. Nagyon fonto s tehat
a jó hangzás, a tökéletes filmhang.
Meg kell tanulnunk érzékelni és értékelni 2. ~ =;
lönféle szint jeit és minőségét. Lényegtele:1 :- -- _ -
nem létezik. Ha például légkondicio náló· :-:'-.:_
zúgása hallatszik a dialógus hátterében \.a: s -_
észre sem vesszük. Az emberi fül ugyan is ki tu":-.: _

· - ~;m\ib e n úgy döntünk, hogy magunk világítjuk be
:2:Yányt, vásárolhatunk és bérelhetünk is lámpa­
z:C'-:-:eket. Kinyitható, fényvisszaverő bevonattaI ellátott
~. 'i:~tekkel, úgynevezett der í tőlapokkal is befolyásol­
<..:.~uk a fé nyviszonyokat. Vigyázzunk a forró lám­
'::-'-al l Könnyen kárt tehetnek a berendezésben, a stáb
2~-aiba n, akár tüzet is okozhatnak Bepakolás előtt
·.:,...;uk meg, amíg minden lámpa kihűl- a nagy sietség­
'7:-: én már szá mtalan égési sebet szereztem ...
~rdemes továbbá azt is észben tartani, hogya fényvi­
zo::yok a nap folyamán egyre változnak, és ez megne­
'~Zlti a különböző napszakokban forgatott beállítások,
~ :::Jtek összevágását. Mit tegyünk tehát a mindentudó
::.I::z.a -zettbe?
_ _\ hordozható lámpakészlet alapesetben összecsuk­
: ató állványokra szerelhető, wolfram- vagy halo­
§: ' nizzós lámpákat tartalmaz a hozzájuk tartozó
~ n~1e re lő lemezekkel és fényszűkítő feltétellel. Sok
dmatő r ftlmes egyszerűen elmegy a fotótechnikai
ílagyáruházba, és összeállítja a saját lámpaszettjét.
:\ kamera tetejére szerelhető lámpát csak végszük­
ség esetén alkalmazzuk, mert nem tesz jót a képnek.
.. iól jöhetnek a vaskereskedésekben is beszerezhető
rő s rugójú csipeszek - függönyt, drapériát, háttér­
" -"0
anyagot, lámpa elé való színezőfóliát is
rögzíthetünk efféle "krokodilcsipesszel".
3. Nagyméretű kartonlappal vagy kinyit­
ható fényvisszaverő felülettel nagysze­
rűen feloldhatjuk a nemkívánatos ár­
nyékokat. Finom pamutszövettel, átlát­
szó fóliával, hártya- vagy pauszpapírral
finomíthat juk, lágyíthat juk az ablakon
át érkező fényt, az általa keltett kemény
árnyékokat. Wolframizzós lámpa elé ne
tegyünk ilyen anyagot, hacsak nem ki­
fejezetten erre a célra gyártott, hőálló
terméld
4. A filmiparban használt széles szigetelő­
szalag (gaffer tape) nem hagy nyomot.
Ha más ragasztószalagot használunk,
eltávolításakor vigyázzunk, nehogy fel­
szedjük a felületet, letépjük a tapétát!
5. Hosszabbítóból, lámpakábelből ("csir­
kebél") sosincs elég, amikor világításra
kerül a sor. A kábeleket mindig ra­
gasszuk apadlóhoz szigetelőszalaggal,
nehogy valaki orra bukjon! Ha egyedül
dolgozunk, kétszeresen ügyeljünk a lám­
pákra: ne álljanak az útban, legyenek
távol fától és függöny től, a kábeljük
legyen a pacllóhoz ragasztva! Ha egy
forró lámpa rázuhan valakire, végzetes en
elromolhat a forgatás hangulata, de en­
nél rosszabb is történhet.
HANG
A ftlm- és videoipar szakemberei úgy tart­
ják, a közönség bizonyos mértékű technikai
hiányosságot még el tud fogadni, amíg a
képről van szó. Ám ha rossz a hang vagy
nem eléggé érthetők a dialógusok, hamar
elfogy a néző türelme. Nagyon fontos tehát
a jó hangzás, a tökéletes filmhang. A hordozható, nyitható-
Meg kell tanulnunk érzékelni és értékelni a hang kü- csukhatójényvissza­
lönféle szint jeit és minőségét. Lényegtelen hanghiba verőjelülettel deríthe­
nem létezik. Ha például légkondicionáló berendezés tünk, azazjelolclhatjuk
zúgása hallatszik a dialógus hátterében, valószínűleg a mély ámyékokat.
észre sem vesszük Az emberi fül ugyanis ki tudja szűrni
F01-gatás 73
r a kavalkádból azt a han­
got, am elyikre kíváncsi,
amelyiket meg akarja hal­
lani. Ám a kamera mikro­
fonja m ásként működik
- a légkondicionáló tönk­
reteheti az egész felvételt.
A repü l őgép, a szél, a
gépek, az emberek keltette
oda nem illő zajok nagy
próbatételt jelenthetnek,
igencsak megnehezít hetik
a filmkészítő dolgát. Kö­
vetkezzen hát egynémely
alapvet ő tudnivaló, amely
segíthet a jó videohang
Ha.főfénytés cl81'ítést rögzítésében. Az első fontos kellék a kü lső mikrofon
is használunk (utóbbi­ (feltéve, hogy van a kameránkon mikrofoncsatlakozó) .
hoz val6jobbra afény­ A profi videósok kis puskamikrofont használnak,
visszaverőfelület) amely a hangforrásra irányítva kifejezetten az onnan
plasztikussá tehetjük érkező hangokat érzékeli. A kamera tetején lévő talp­
az amúgyfak6, unal­ csatlakozóra is szerelhetünk m ikrofont. A beszélő re,
11UtS képet. riportalanyra csíptethető m ikrofont kábelen keresztül
csatlakoztathatjuk a kamerához, vagy vezeték nélküli
vevőkés zü lékre küldött aud iojellel működtethe tj ük.
A külső mikrofono k legnagyob b előnye, hogy nem ér­
zékenyek az o p e ratőr keltette apró zörejekre.
A legjobb és legolcsóbb módj a a hangrögzítésnek,
ha minél közelebb megyü nk a hang forrásához. Ebből
is adódhatnak azo nban problémák, péld ául esküvőn
vagy egyéb rendezvényeken .
Győződjünk meg róla , hogy az érintettek tisztában
vann ak a helyzettel és azzal, hogy forgatni szándé­
kozunk! Érdemes kicsit korábban érkezni, hogy m ég a
forgatá s megkezdése előtt összeismerkedjünk a szerve­
zőkkel, és el őre felmé rhessük a hangrö gz ítő berende­
zés és a kamera lehetséges helyét.
Alkalom adtán kapcsoljuk ki a zavaróan hangos be­
rendezéseket - fagyla ltgépet, ven tillá tort, légkondicio­
nálót! Nagyobb térben úgy tudunk jó hangot rögzíteni,
hogy vezeték nélküli mikrofon t erősítünk a b eszélő re
vagy a pulp itusra, amelyen elmondja a szövegét.
A profi videós további hangfelvételeket is készí t, ame­
lyekkel azutá n a vágás során kiegészítheti, összekever­
74 Digitális videó
heti az eredetileg rögzített hangot. Ezek a :-""",; _
at m oszfé ra- teremtő hangok leginkább külör:2 z
rejek lehetnek, vagy egyéb alkalmakkor rö~ .::':: -
gok - a természet, a szél, a víz, a hullám'" r~ ~
netán embertömeg moraja.
Sokféle hangi atmoszférát vehetünk C D - ~ -T
hetünk le az internetről, de a legmegnnlgta: 2:­
oldást, egyben a legjobb szórakozást az jel ;-.~". - _
gu nk állítjuk össze filmünk hangi atmoszfé:- ".:.:..
A vágás során az atmoszférá val, háttérza: ic.: .-­
hatjuk, árnyalhatjuk a jelenetek hangzá á " _ ~ _.:-_
szá nni az időt, az eredeti helyszínen rögzí: ci :7 ­
féle háttérzajokat, akár a kamera beépíte . r:: "­
jával, akár valamilyen hang rögzítő berend z ~ : __
Hangrögzítés
A szalagos magnók idejében a hangtechn ""
berendezéseket cipelve készítettek hangf",: "'>:7 _ _
szalagvégeket pedig a vágóknak kellett Ö"'z ~.:.:-_
niuk. Az új, pillekönnyű digitális feh- " ~" ­
kö nnyebb és szórakoztatóbb a háttérza"o:- : _
A hangfájlokat egyszerűen áttehetj ük a :-;?_ ­
számítógépre, használjunk bár MP 3 - le"a~z :
(digital audiotape) vagy Mini-Disc m agno:" -:-- ­
móriakártyás h a n grögzítőt.
TÖRTÉNET-KÉPEKBEN
Itt állunk új digitális kameránkkal, ké ze.
leforgassunk egy történetet vagy esemény:" •
het, hogy csak n ézel őd ni akar unk a világba;: . .:
dekeset látunk, azt lefilmezzük.
Akármi is a szándékunk, valahol el ";?:... ":-.-=-.
videofil mezést. Azt javaslom, fogjuk m .:- .:." - _­
és vigyük magunkka l valahova, ahol m :- ;-~
tunk " Lépjü nk ki a napi mókuskerékbóL ;-~ _:?
az új helyet kameránk optikáján keresztü/
Egy távoli vagy akár közel i helysz ín új~z _:.."';=
letet ad - mindj árt más szemmel látjuk a _-­ -
körbevevő dolgokat. Jobb, ha egyed ül fi""':,
nem vonják el a figyelmünket a barátain:- . .:. __
tagjaink. Miután megérkezünk, csak fül lj "; .í","". -
suk a természet hangjait, keressünk érde - -~" -~
ciókat és képkivágásokat, figyeljük az izgalrr: ,;;;; -
és m inden m ást is, am ely segít újraértelm",
 a kavalkádból azt a han­
got, amelyikre kíváncsi,
amelyiket meg akarja hal­
lani. Ám a kame ra mikro­
fonja másként működik
- a légkondicionáló tönk­
reteheti az egész felvétel t.
A repülőgép, a szél, a
gépek, az emberek keltette
oda nem illő zajok nagy
próbatételt jelenthetnek,
igencsak megnehezíthetik
a fIlmkészítő dolgát. Kö­
vetkezzen hát egynémely
alapvető tudnivaló, amely
segíthet a jó videohang
- :-é ében. Az első fontos kellék a külső mikrofon
--;;:e\' hogy van a kameránkon mikrofoncsatlakozó).
· : rot-! videósok kis puskamikrofont használnak,
_.<?y a hangforrásra irányítva kifejezetten az onnan
.'ező hangokat érzékeli. A kamera tetején l évő talp­
",,-úkozó ra is szerelhetünk mikrofont. A beszélőre,
-7 rtalanyra csíptethető mikrofont kábelen keresztül
· , - akoztathatjuk a kamerához, vagy vezeték nélküli
e '0 'észülékre küldött audiojellel működtethetjük.
· :'al ő mikrofonok legnagyobb előnye, hogy nem ér­
->:. :1~'e k az operatőr keltette apró zörejekre.
.\ legjobb és legolcsóbb módja a hangrögzítésnek,
.:: ;ninél közelebb megyünk a hang forrásához. Ebből
2dódha tnak azonban problémák, például esküvőn
_g'-' egyéb rendezvényeken .
Győ ző djünk meg róla, hogy az érintettek tisztában
.::..nak a helyzettel és azzal, hogy forgatni szándé­
zunk! Érdemes kicsit korábban érkezni, hogy még a
· :-~atás megkezdése előtt összeismerkedjünk a szerve­
~o.· '"el és el őre felmérhessük a hangrögzítő berende­
.~~ é- a kamera lehetséges helyét.
:\lkalomadtán kapcsolju k ki a zavaróan hangos be­
':C' ~ dezé seket - fagylaltgépet, ventillátort, légkondicio­
alót! :\lagyobb térben úgy tudunk jó hangot rögzíteni,
~- yezeték nélküli mikrofo nt erősí tünk a beszélőre
2~' a pulpitusra, amelyen elmondja a szövegét.
.\ prot-! videós további hangfelvételeket is készít, ame­
-e.- -el azutá n a vágás során kiegészítheti, összekever­
heti az eredetileg rögzített hangot. Ezek a kiegészítő,
atmoszféra - teremtő hangok leginkább különböző zö­
rejek lehetnek, vagy egyéb alkalmakkor rögzített han­
gok - a természet, a szél, a víz, a hullámverés hangja,
netán embertömeg moraja .
Sokféle hangi atmoszférát vehetünk CD-n vagy tölt­
hetünk le az internetről, de a legmegnyugtatóbb meg­
oldást, egyben a legjobb szórakozást az jelenti, ha ma­
gunk állítjuk össze fIlmünk hangi atmoszféráját.
A vágás során az atmoszférával, háttérzajjal fInomít­ A kameram'ikrofon
hatjuk, árnyalhat juk a jelenetek hangzását. Megéri rá­ szőrmók szélvéclő
szánni az időt, az eredeti helyszínen rögzíteni minden­ huzata aclott esetben
féle háttérzajokat, akár a kamera beépített mikrofon­ clöntőfontosságú
jával, akár valamilyen hangrögzítő berendezéssel. lehet a hangminőség
szempontjából.
Hangrögzítés
A szalagos magnók idejében a hangtechnikusok súlyos
berendezéseket cipelve készítettek hangfelvételeket, a
szalagvégeket pedig a vágóknak kellett összeragasztgat­
niuk. Az új, pillekönnyű digitális felvevőkkel sokkal
könnyebb és szórakoztatóbb a háttérzajok rögzítése .
A hangfájlokat egyszerűen áttehetjük a felvevő ről a
számítógépre, használjunk bár MP3-lejátszót, DAT
(digital audiotape ) vagy Mini-Disc magnót, netán me­
mória kártyás hangrögzítő t.
TÖRTÉNET-KÉPEKBEN Jóljön a vezeték nél­
Itt állunk új digitális kameránkkal, készen arra, hogy küli, szelektív érzékeny­
leforgassunk egy történetet vagy eseményt. De az is le­ ségű m'ikrqfon, különö­
het, hogy csak nézelődni akarunk a világban, és ami ér­ sen, ha munlw közben,
dekeset látunk, azt lefIlmezzük. erős háttérzaj mellett
Akármi is a szá ndékunk, valahol el kell kezdeni a készül az interjú.
videofIlmezést. Azt javaslom, fogjuk meg a kamerát,
és vigyük magunkkal valahova, ahol még nem jár­
tunk. Lépjünk ki a napi mókuskerékből, fedezzük fel
az új helyet kameránk optil<áján keresztül!
Egy távoli vagy akár közeli helyszín újszerűsége ih­
letet ad - mindjárt más szemmel látjuk a bennünket
körbevevő dolgokat. Jobb, ha egyedül megyünk, ha
nem vonják el a figyelmünket a barátaink, a család­
tagjaink. Miután megérkezünk, csak füleljünk, hallgas­
suk a természet hangja it, keressünk érdekes kompozí­
ciókat és képkivágásokat, figyeljük az izgalmas színeket
és minden mást is, amely segít újraértelmeznünk a
FO'rgatás 75
Nejelejtsünk el háttér­
zajokat is rögzíteni
ajelvételek során!
Később a vágáskm­
szükségünk lesz rájuk.
Ezen a puskamikrqfo­
non szélv édő és z aj­
csökkentő markolat
van, és egy digitális
memóriakártyás rögzí­
tánöz csatlakozik.
környezetet! Próbáljunk ki a kamera különféle beállítá­
sait! Felvétel közben mondjuk rá a szalagra, hogy éppen
milyen beállítással dolgozunk! tgy amikor később
visszanézzük az anyagot, mindig tudni fogjuk, hogy
mit hogyan csináltunk.
Először apró elemeire, részeire bontva figyeljük meg
a helyet - úgy, ahogyan általában a játékftlmek és doku­
mentumfilmek is feldolgozzák a helyszíneket, majd egy­
beszövik a darabkákat. Olyan ez, mintha építőkockák­
kal dolgoznánk. Kezdjünk el körbeépíteni a témát! Ez az
útja-módja annak, hogy rövid, pár másodperces beállí­
tásokban, snittekben lássuk a helyeket, az eseményeket,
hogy ell(ezdhessük fIlmes szemmel figyelni és láttatni a
világot. Próbálj uk ki magunkat különféle fIlmes-videós
helyzetekben: tudósítsunk különféle rendezvényekről­
üzleti találkozókról, vállalati bemutatókról, születésna­
pokról, esküvőkről. Bármi legyen is az all<alom, film­
riportunkban törekedjünk az egyszerűségre!
76 Digitális videó
Miként meséljünk képben?
Hogyan kell fJlmen elmesélni egy történetet? Elosz­
tartsuk nyitva a szemünket és a fülünket, ze;:- -o>
úgy a helyzetet, mint a fotográfus, aki a nagy pL.: 2:" .:
akarja megörökíteni. Keressük az izgalmas m ozzz:
tokat, amelyeknek egyaránt fontos része leh : .:
kompozíciója, a világítás, a mozgás és a ha ng. ló::­
kézenfekvő, hogy mi a megörökítendő esen: :." ­
ifjú pár kimondja a boldogitó igent, az ün nep _ ~ ~ ._
a gyertyákat stb. Máskor ki kell mazsolázn ufu;. 22 _ ,
kes részleteket. Igy alakul ki és fejlődik tO\'áb:" _:­
stílusunk - az a sajátos mód, ahogyan látj uk é:. ~.::- ­
az eseményeket és pillanatokat. A kameránkk2..:.
gyűjtött mozaikdarabkákból áll össze a ~ (' --:.:-­
amelynek megvan az eleje, a közepe és a bef .: ? , ~
Kezdjük egynéhány bemelegítő felvé tellel ~: - _
helyszínén. Hol is vagyunk? A film elején a _
rendező célja, hogy bemutassa a történe,
helyszínét és megadja az alaphangulatot.
Igyekezzünk mi is egyedi módon feldolgozn:
választott helyszínünket, különleges szem ­
szögbőlláttatni az eseményeket. Filmünk w­
dulhat például egy sor rövid snittel, de kez­
dődhet néhány hosszú, összetett beáll ítá
is, amelyek a fŐCÍm megjelenése előtt aká,
percekig is futhatnak. Gyakorlásképpen to­
tál, féli<özeli és közeli képeket is vegyünk fel.
A következő kérdés, hogy filmünkben kik 2. : ::::
replők, és miként tudnánk bemutatni őket.;" ~ _
melyest már sejtessük a nézőve! későbbi jele:, ': ~ :­
Választott szereplőinkről is vegyünk fel to,';': . :',
és közeli képeket.
Ha kamerát látnak, az emberek olykor ""2 ::_­
pofa, érdekes/vicces - filmünkben utóbb :0: ::_
ható - dolgokat mondanak. Hagyjuk ő 'e: :.. _ ,
hátha kisül a dologból valami egyed i pilla!!a.:. =-__
gessük őket a kamera mögül, így elérhetj':·. - .:­
objektívbe nézzenek és a mikrofonba beszéh:,-:.::>_
Érdekes tapasztalatokban lehet részü nk. ~.: :: _­
percre becsukjuk a szemünket, és úgy h allg2. ~ · '':'" _
nyezetből érkező hangokat. Melyik h ang leGi': :' -­
Melyik tehet hozzá a fIlm hangulatáh oz? Pr ~.:..,:.:..;,
azt is, hogy lehalkítva nézünk végig egy filn' ~ : . _- ::
vágás mikéntjére figyelünk.

.Ö!:1yezetet! Próbáljunk ki a kamera különféle beállítá­
.:..it~ Felvétel közben mondjuk rá a szalagra, hogy éppen
~.L:.-en beállítással dolgozunk! Így amikor később
'-szanézzük az anyagot, mindig tudni fogjuk, hogy
~; : hogyan csináltunk.
E:löször apró elemeire, részeire bontva figyeljük meg
:":-?lyet - úgy, ahogyan általában a játékfilmek és doku­
- e~tumfilmek is feldolgozzák a helyszíneket, majd egy­
_:zö,-ik a darabkákat. Olyan ez, mintha építőkockák­
21 dolgoznánk. Kezdjünk el körbeépíteni a témát! Ez az
._-2.-módja annak, hogy rövid, pár másodperces beállí­
~ ,-ba n, snittekben lássuk a helyeket, az eseményeket,
~- elkezdhessük filmes szemmel figyelni és láttatni a
';'.lg:ot. Próbálj uk ki magunkat különféle filmes-videós
-?-'-zetekben: tudósítsunk különféle rendezvényekről­
d eli találkozókról, vállalati bemutatókról, születésna­
.,:- ól, esküvőkről. Bármi legyen is az alkalom, film­
::- rtwlkban törekedjünk az egyszerűségre!
Miként meséljünk képben?
Hogyan kell fIlmen elmesélni egy történetet? Először is
tartsuk nyitva a szemünket és a fülünket, szemléljük
úgy a helyzetet, mint a fotográfus, aki a nagy pillanatot
akarja megörökiteni_ Keressük az izgalmas mozzana­
tokat, amelyeknek egyaránt fontos része lehet a kép
kompozíciója, a világítás, a mozgás és a hang. Időnként
kézenfekvő, hogy mi a megörökitendő esemény ­ az
ifjú pár kimondja a boldogító igent, az ünnepelt elfújja
a gyertyákat stb. Máskor ki kell mazsoláznunk az érde­
kes részleteket. Így alakul ki és fej lődik tovább egyedi
stílusun k - az a sajátos mód, ahogyan látj uk és láttatjuk
az eseményeket és pillanatokat. A kameránkkal össze­
gyűjtött mozaikdarabkákból áll össze a történet,
amelynek megvan az eleje, a közepe és a befejezése.
Kezdjük egynéhány bemelegítő felvétellel a történet
helyszínén. Hol is vagyunk? A film elején a
rendező célja, hogy bemutassa a történet
helyszínét és megadja az alaphangulatot. TIPP
Igyekezzünk mi is egyedi módon feldolgozni Szereljük le az optikasapkát és avállszíjat
választott helyszínünket, különleges szem­ a kameráról! Nincs annál butább hiba,
szögbő lláttatni az eseményeket. Filmünk in­ mint amikor egy szeles forgatási nap után
dulhat például egy sor rövid snittel, de kez­ kiderül , hogy behallatszott a filmbe az op­
dődhet néhány hosszú, összetett beállítással tikasapka vagy a szíj csapkodásának
is, amelyek a fŐCÍm megjelenése előtt akár hangja.
percekig is futhatnak_ Gyakorlásképpen to­
tál, félközeli és közeli képeket is vegyünk fel.
A következő kérdés, hogy filmünkben kik a főbb sze­
replők, és miként tudnánk bemutatni őket, hogy vala­
melyest már sejtessük a nézővel későbbi jelentőségüket_
Választott szereplői nkről is vegyünk fel totál, félközeli
és közeli képeket.
Ha kamerát látnak, az emberek olykor valóban jó­
pofa, érdekes,' vicces - filmünkben utóbb jól használ­
ható - dolgokat mondanak. Hagyjuk őket beszélni,
hátha kisül a dologból valami egyedi pillanat. Kérdez­
gessük őket a kamera mögül, így elérhetjük, hogy az
objektívbe nézzenek és a milaofonba beszéljenek.
Érdekes tapasztalatokban lehet részünk, ha néhány
percre becsukjuk a szemünket, és úgy hallgatjuk a kör­
nyezetből érkező hangokat. Melyik hang lehet fontos?
Melyil<. tehet hozzá a fUm hangulatához? Próbáljuk ki
azt is, hogy lehalkítva nézünk végig egy fUmet, és csak a
vágás mikéntjére figyelünk.
Forgatás 77

Akár a kocsiablakból, Törekedjünk a logikus szerkezetre! A rendezvénye­
akár állványrólforga­ ket, esküvőket könnyű filmezni, mert mindegyiknek
tunk, látásmódunk és van eleje, közepe és vége. Csak hagyjuk, hogy dolgoz­
stí/munk dönti el, hol zon bennünk az ihlet és a kreativitás, és hogya dolgok
lesz a helyünk a video­ menjenek a maguk útján a kamera előtt.
filmesek világában. Ha már leforgattuk az összes fontos, a történet lénye­
gét érintő eseményt, a következő lépés a színfalak mö­
gött történő mozzanatok felvétele. Bármi legyen is az al­
kalom, a kulisszák mögött is mindig akadnak érdekes,
izgalmas, megejtő pillanatok. Miközben egy bizonyos
helyzetet, mondjuk a vendégek érkezését követjük, min­
dig figyeljünk a párhuzamosan kibontakozó sztorikra!
Senki sem tud egyszerre két helyen lenni - minden ftl­
mes számára nagy próbatételt jelent, hogy az adott pil­
lanatban meghozza a döntést, elhatározza, hogy mi a
legfontosabb a filmje számára, melyik helszínen mit fog
leforgatni. Csak a gyakorlat segíthet a helyes döntésben.
A jó videoftlmes hamar megtanulja, hogy forgatás
közben örökké mozgásban kell lennie, és ha nem szük­
séges, egyetlen témával vagy beállítással se töltsön el a
kelletténél hossabb időt. Annalz eldöntése, hogy meny­
nyi időt szánjunk egy snittre, a történettől is függ.
A határozott és tudatos forgatási stílus a vágószobában
majdan végbemenő munkálatokat is megkönnyíti.
78 Digitális videó
Stílus
Ha majd visszagondolunk életünk fontos abb iL...- "_
valószínűleg nem a kamerakezelés technikája. ~::.;:.
maga a történet jut eszünkbe. A sztori lehet kli.!ö- ::-'=
a kameramozgás rendszerint nem az - csupi.;:: L.
próbált technilza. A különbséget, a pluszt az ac :..:. ­
kamera mögött áll. Sose feledjük: a legjobb 22 _
kamerakezelési stílus, amely nem áll a történ e ~ '..:.-~
Jelenetek
A film jelenetek sorából áll, a jeleneteket pedi ~ i - ­
beállítások sora adja. Ezek a beállítások mas --:-.:.
meraállásból, látószögből, más hang- és fén~--:sz
között készülnek. Összeillesztésükből születi)- =:J.:-:: _
lenet. Egy beállítás lehet töredékmásodpercr.·~ :.;"
hat hosszú perceken keresztül megszakitá ne:.>:... ..
annyi másra, erre sincsenek filmes alapszaba> l>_
A beállítás a képkivágás szerint lehet tOlL.. :"
vagy közeli, illetve ezek közötti átmenet. _~ >~_;_
nagytotállal bemutathatjuk a közeget, a h 1--:'7 - -:=
zethetjük a nézőt. Ha a kamera totálró: -:.o:~- __::
s zűkit, már meghatározza a történet hangsc.::.--.:: _
nyát. A közeli beviszi a nézőt a cselekmé:-_:: s-.-:-_ _
megragadja az érzelmeit, s közben fin oma;) e- --_
ti a történetet.
A totál, a félközeli és a közeli beállitá- !'-=; - ­
tudatos alkalmazása ritmust és érzelrni :ö:::'"5
ftlmnek. Ne féljünk szokatlan képkivágáso~,-,~ _
meraállásokkal kisérletezni! Az egyik legjobb -:- - ­
ha az egyes snittek közötti átállás idej ét k.ü: 2s
következő beállítások tanulmányozására. (ri:>-.:
át, mit foglal magában az elkészült am-ag. :'"5
KEDVCSINÁLÓ FILMEK
1. Hollywoodi klasszikusok: Aranypolgár, Az é:e: ::::::: :;~::':- - .:
2. Az Amerikai Filmintézet százas listája
3. Világok arca: Baraka
4. Szovjet mestermű: Ember a felvevőgéppel
5. Ci néma vérité-stílus aBob Oylan: Oon 'tLook Be:· : - _ - =
6. www.pbs.org/pov weboldal- izgalmas dOkL- :; - ~_ -- - oc
7. www.YouTube.com

-=-Ö~ kedjünk a logikus szerkezetre! A rendezvénye­
" ökü\'ő ket könnyű filmezni, mert mindegyiknek
- e!eje közepe és vége. Csak hagyjuk, hogy dolgoz­
- ennünk az ihlet és a kreativitás, és hogya dolgok
e::'enek a maguk útján a kamera előtt.
:-:a má r leforgattuk az összes fontos, a történet lénye­
, rintő eseményt, a következő lépés a színfalak mö ­
:: :örtén ő mozzanatok felvétele. Bármi legyen is az al­
,'om, a k ulisszák mögött is mindig akadnak érdekes,
_~,' a, megejt ő pillanatok, Miközben egy bizo nyos
e',? tet, mondj uk a vendégek érkezését követjük, min­
~ -g:'elj ünk a párhuzamosan kibontakozó sztorikra!
",,' 'em tud egyszerre két helyen lenni - minden fLl­
.. : ~zámá ra nagy próbatételt jelent, hogy az adott pil­
-déban meghozza a döntést, elhatározza, hogy mi a
::.z:'ontosabb a filmje számára, melyik helszínen mit fog
~=' rgatni , Csak a gyakorlat segíthet a helyes döntésben.
,c. jó \'ideofUmes hamar megtanulja, hogy forgatás
z n örökké mozgásban kell lennie, és ha nem szük­
~e~, egyetlen témával vagy beállítással se töltsön el a
enénél hossabb időt. Annak eldöntése, hogy m eny­
~ 'döt szánjunk egy snittre, a történettől is függ.
. 2.lározott és tudatos forgatási stílus a vágószobában
J:dan végbemenő munkálatokat is megkönnyíti.
Stílus
Ha m aj d visszagondol unk életünk fontosabb fumj eire,
val ószí n űleg nem a kamerakezelés technikája, hanem
maga a történet jut eszünkbe. A sztori lehet különleges,
a kameramozgás rendszerint nem az - csupán jól ki­
próbált technika. A különbséget, a pluszt az adja, aki a
kamera mögött áll. Sose feledjük: a legjobb az olyan
kamerakezelési stílus, amely nem áll a történet útjába.
Jelenetek
A film jelenetek sorából áll, a jeleneteket pedig snittek,
beállítások sora adja. Ezek a beáWtások m ás -más ka­
meraállásból, l átószögből, más hang- és fényviszonyok
között készülnek. Összeillesztésükből szü letik meg a je­
lenet. Egy beá llítás lehet töredékmásodpercnyi, de tart­
hat hosszú perceken keresztül megszakítás nélkül. Mint
annyi másra, erre sincsenek fLlmes alapszabályok.
A beállítás a képkivágás szerint lehet totál, félközeli
vagy közeli, ill etve ezek közötti átmenet. A legtágabb
nagytotállal bemutathatjuk a közeget, a helyszínre ve­
zethetjük a n éző t. Ha a kamera totálról félközelire
s zűkí t , m ár meghatározza a történet hangsúlyát és irá­
nyát. A közeli beviszi a nézőt a cselekmény s űrűjébe,
megragadja az érzelmeit, s közben finoma n előrelendí­
ti a történetet.
A totál, a félközeli és a közeli beállítás rugalmas és
tudatos alkalmazása ritmust és érzelmi töltést ad a
fLlmnek. Ne féljünk szokatlan képkivágásokkal és ka­
meraállásokkal kísérletezni! Az egyik legjobb módszer,
ha az egyes snittek közötti átállás idejét kihasználjuk a
következő beállítások tanulmányozására. Gondoljuk
át, m it foglal m agában az elkészült anyag, és közben
I KEDVCSINÁLÓ FILMEK
1, Hollyvvoodi klasszikusok: Aranypolgár, Az élet csodaszép, A Gyűrűk Ura-trilógia
2, Al Amerikai Filmintézet százas listája
3, Világok arca: Baraka
4, Szovjet mestermű: Ember a felvevögéppel
5, Cinéma vérité-stílus aBob oylan: oon't Look Backcímű dokumentumfilmben
6, www,pbs,org/pov weboldal - izgalmas dokumentumfilmek friss és régebbi listái
7, www.YouTube.com
Forgatás 79
 éberen figyeljük az ese­
ményeket, hátha történik
valami, ami alkamat ad
egy jó vágókép felvételére!
Mi az a vágókép?
Mindannyian mondtuk
már: Mindjárt visszajö­
vök! Íme a vágó kép sza­
vakkal kifejezve. Vizuális
E zzel a hegyvidéket ábyázoló nagytotállal indult értelemben átmenetet, ne­
a Guaternaláról szóló dokwnentumfilmem. tán költői szünetet ké­
pező snittről, beállításról
van szó, amely segít ne­
künk és a vágónak átlen­
dülni egyik jelenetből
vagy beállításból a másik­
ba. A jó vágóképből soha
nem lehet elég. Az ame­
rikai ftlmnyelvből eredő
kifejezéssel B-roll nak hív­
juk azt a film- vagy video­
anyagot, amelyet később
Egy másik, kisebb magaságból készült totállal vágunk az elsődlegesen
tudattam a nézővel, hogy városba készülünk, forgatott A-roll képsorai
közé. A B-roBnak akkor is
nagy hasznát vesszük, ha
valamelyü< beállításban el
kelJ fedni egy sikerületlen,
rossz pillanatot, vagy az
interjú közben szeretnénk
megmutatni az érdeklődő
hallgatóságot. Persze nem
szükségszerű, hogy a figye­
lő arcokról ugyanabban
a pillanatban készítsünk
A táncosokat ábrázoló szűkebb képpel közelebb vittem snittet, amil<or majd a
a nézőt a guatemalai emberhez és kultúrálwz. végleges, vágott anyagban
megjelennek.
Amikor totálképről az előadó arcára közelítünk, utólag
be kell tennünk egy vágóképet a zoomolással és élesség­
állítással eltöltött, tehát nem hasznos pillanatok lefe­
désére. Ne feledjük: folyamatosan forognia kell a kame­
rának, különben a hangban szünetek lesznek!
80 Digitális videó
Sok profi úgy véli, bár­
mi megmenthető a vágás
során - csakhogy a film
ritmusának, a benne fog­
lalt kreatív megoldások­
nak már a forgatáson meg
kell születniük. A túlzásba
vitt vágás, a szertelen ka­
meramozgás nem fedheti
el a történet és az alkotó
hiányosságait. Egy képál mener
tást, hogy fel l'iLJc
Kapcsolódás
0Jagyon oda kell figyelni a
snittek, jelenetek tartal­
mának folytonosságára,
az úgynevezett kapcso­
lódásra. Durva hiba, ha
egyazon jelenet más-más
i dőpontban felvett két be­
állítása közül az egyikben
piros, a másikban kék in­
get visel a főszereplő, vagy
ha a bal kezében fogja a Keressün k ki/r
poharat, amikor fölemeli, erőszakoskooJ'
és a következő (más idő­
pontban fölvett) snittben
már jobb kézzel emeli a
·zájához. A néző nem fel­
tétlenül fogja észrevenni,
de a filmesek bizonyosan.
:\ hitelesség érdekében tö­
rekedjünk a jelenetek, be­
állítások kapcsolódására,
tökéletes egységére!
Sok fejfájás tól kimél­
hetjük meg magunkat, ha A mindennapi'
~ üIön stábtag felel a kap- m ényt, más·má.
csolódásért. Sokat segít, ha
el őre megtervezzük a felveendő snittek 50:-:-::':- ~ _
Persze egyszerűbb a dolgunk, és a vágás foi"~-:- ­
egyszerűsödik, ha "kronológiában forgatulli' .
beállítások felvételi rendje megegyezik a filn, :'
'ban tervezett sorrenddel, a cselekmény m",,- "". _
 éberen figyeljük az ese­
ményeket, hátha történik
valami, ami alkamat ad
egy jó vágókép felvételére!
Mi az a vágókép?
Mindannyian mondtuk
már: Mindjárt visszajö­
vök! íme a vágókép sza­
vakkal kifejezve. Vizuális
értelemben átmenetet, ne­
tán költői szünetet ké­
pező snittről, beállításról
van szó, amely segít ne­
künk és a vágónak átlen­
dülni egyik jelenetből
vagy beállításból a másik­
ba. A jó vágóképből soha
nem lehet elég. Az ame­
rikai filmnyelvből eredő
kifejezéssel B-rollnak hív­
juk azt a film- vagy video­
anyagot, amelyet később
vágunk az elsődlegesen
forgatott A- roll képsorai
közé. A B-rollnak akkor is
nagy hasznát vesszük, ha
valamelyik beállításban el
kell fedni egy sikerületlen,
rossz pillanatot, vagy az
interjú közben szeretnénk
megmutatni az érdeklődő
hallgatóságot. Persze nem
szükségszerű, hogy a figye­
lő arcokról ugyanabban
a pillanatban készítsünk
_ -:éppel közelebb vütem snittet, amikor majd a
végleges, vágott anyagban
megjelennek.
_-:-il"or totá lképről az előadó arcára közelítünk, utólag
: _ :-ell tennünk egy vágóképet a zoomolással és élesség­
~ :ással eltöltött, tehát nem hasznos pillanatok lefe­
~:>~áe . ;-..re fe ledjük: fol yamatosan forognia kell a kame­
~iak, különben a hangban szünetek lesznek!
Sok profi úgy véli, bár­
mi megmenthető a vágás
során - csakhogy a ftlm
ritmusának, a benne fog­
lalt kreatív megoldások­
nak már a forgatáson meg
kell születniük. A túlzásba
vitt vágás, a szertelen ka­
meramozgás nem fedheti
el a történet és az alkotó
hiányosságait. Egy képátmenet alapjaként hasznáUam ezt a beállí­
tást, hogy felvillamsam Guatemala pazar színeit.
Kapcsolódás
" agyon oda kell figyelni a
snittek, jelenetek tartal­
mának folytonosságára,
az úgynevezett kapcso­
lódásra. Durva hiba, ha
egyazon jelenet más-más
időpontban felvett két be­
állítása közül az egyikben
piros, a másikban kék in­
get visel a főszereplő, vagy
ha a bal kezében fogja a Keressünk különleges látószögeket, ele ne tolakodjunk,
poharat, amikor fölemeli, erőszakoskocljunk, amikor letesszük a kamerát!
és a következő (más idő­
pontban fölvett) snittben
már jobb kézzel emeli a
szájához. A néző nem fel­
tétlenül fogja észrevenni,
de a filmesek bizonyosan.
A. hitelesség érdekében tö­
rekedjünk a jelenetek, be­
állítások kapcsolódására,
tökéletes egységére!
Sok fejfájástól kimél­
hetjük meg magunkat, ha A mindennapi élet mozzanatai gazdagítják a cselek­
külön stábtag felel a kap- ményt, más-más oldaláról mutatják be a helyszínt.
solódásért. Sokat segít, ha
dőre megtervezzük a felveendő snittek sorrendjét.
Persze egyszerLíbb a dolgunk, és a vágás folyamata is
egyszer űsödik, ha "kronoJógiában forgatunk" , azaz a
beállítások felvételi rendje megegyezik a film folyama­
tában tervezett sorrenddel, a cselekmény menetével.
Fo'rgatás 81
 Sokkal több tervezést igényel az olyan mm sikig átlépünk ezen a bizonyos vonalon, akkor 22 _:

TIPP összeállítása, amelynek története nem egye­ közelíben még jobbról balra, a másikban m2S . ­
írjunk listát ötleteinkröl és a szükséges nes vonalú, azaz a cselekmény hol előre, hol jobbra néznek a beszélgetőtársak.

felszerelésröl , különben van rá esély, hogy visszalép az időben. Visszaemlékezések, idő­ A néző így hamar összezavarodik: elő bb - -..::

éppen a legfontosabb beállításról feled­ ugrások, változó évszakok - ha ilyen össze­ a benyomása támad, hogya szereplők \·áltor.:.:.:

kezünk meg egy stresszes napon! tett feladatra vállalkozunk, ki kell dolgoz­ testhelyzetüket, ide-oda forognak, és köz ~­

nunk a forgatást jelenetről jelenetre megter­ egymásra, hol a képből kifelé tekintgetne. -. ~ 2 ­
vező vázlatot, majd körömszakadtunkig ra­ jeinkkel következetesen megmaradunk a t [Og~-- _:=

gaszkodnunk kell hozzá. Mint minden hosszú utazás­ oldalán, nem lesz gond a vágóképek és a ·öz::,

nál, előre fel kelJ térképeznünk az útvonalat. másutánjával.

Minden forgatási naphoz legyen egy ötlet- és szük­

ségletlistánk, vagy legalább egy snittlistánk. Ne felejt­
sük otthon a jegyzetei nket a kamera bonyodalmas be­ .,
~
állításaival kapcsolatban. Ki emlékszik a fehéregyen­ /f~ ,- -~­
súlyállítás lépéseire, amikor tucatnyi stábtag vár rá?!
Mint mindig, a terv itt is csak útmutató - azért van,
hogy útközben eltérhessünk tőle. Soha ne mondjunk
WW""'MO, , I
le egy ötletünkről csak azért, mert eredetileg nem sze­
repelt a tervben! Figyeljünk a váratlan, izgalmas pilla­
natokra, és mindig álljunk forgatásra készen! Az ilyen
mozzanatok kincset érnek, különlegessé tehetik VI­
deofilm ünket.
SHOOT Wide of outside
before going in
Kapcsolódás a mozgásban
Néhány alapvető szabály itt is be kell tartanunk, más­
különben a néző összezavarodhat. Ha a futóverseny
résztvevői balról jobbra haladnak el a kamera előtt,
minden snittben igyekezzünk ezt a mozgásirányt tarta­
ni. Nem jó, ha egy olyan beállítást vágunk a többi közé,
amelyet a pálya túloldaláról vettünk fel, mivel ez eset­
ben a futók jobbról balra haladnak át a képen - úgy
Get Lots of details
tűnhet, mintha hirtelen a korábbival ellenkező irányba
indultak volna el. Alapesetben tartsuk magunkat a 180
fokos szabályhoz: amíg az egymás után vágott snittek­
ben nem kerülünk át a futók útját jelképező képze­
letbeli egyenes vonal egyik oldaláról a másikra, azaz a
kamerával nem fordulunk el 180 foknáI nagyobb szög­
ben, addig a képen szereplők mozgásiránya követke­
zetes marad, nem sérül a kapcsolódás.
Ugyanez érvényes a párbeszédes jelenetekre is. Amíg
a két beszélőt összekötő vonal egyazon oldalán mara­
dunk a kamerával, azaz - fIlmes kifejezéssel élve - "nem
ugrunk át a tengelyen", addig nem lesz bajunk a szerep­
lők nézésirányával. Ha viszont egyik beállítástól a má­

82 Digitális videó
 Sokkal több tervezést igényel az olya n film
összeállítása, amelynek története nem egye­
nes vonalú, azaz a cselekmény hol előre, hol
visszalép az időben. Visszaemlékezések, idő­
ugrások, változó évszakok - h a ilyen össze­
tett feladatra vállalkozunk, ki kell dolgoz­
nunk a forgatást jelenetről jelenetre megter­
vező vázlatot, majd körömszakadtunkig ra­
~~zko dn unk kell hozzá. Mint minden hosszú utazás­
~~. elő re fel kell térképeznünk az útvonalat.
. Linde n fo rgatási n aphoz legyen egy ötlet- és szük­
:~etlis tánk, vagy legalább egy snittlistánk. Ne felejt­
sikig átlépünk ezen a bizonyos vonalon, akkor az egyik
közeli ben még jobbról balra, a másikban már balról
jobbra néznek a beszélgetőtársak.
A n éző így hamar összezavarodik: el ő bb-utóbb az Gyakran készítek váz·
a benyomása támad, hogya szereplők változtatják a latot afelveendő
testhelyzetüket, ide-oda forognak , és közben hol beállításokról. Persze
egymásra , hol a képből kifelé tekintgetnek. Ha snitt­ nem minden tekintet­
jeinkkel következetesen megmaradunk a tengely egyik ben ragaszkodom
oldalán, nem lesz gond a vágóképek és a közelik egy­ a ter-vekhez - a sztori
másutánjával. ör-ökké változhat .

.--------;1 Oa; ÁJ- ~

ö:':':' otthon a jegyzeteinket a kamera bonyodalmas be­
~ :á aival kapcsolatban. Ki emlékszik a fehéregyen­ &J!dovc/s
: ~"állitás lépéseire, amikor tucatnyi stábtag vár rá?! AID iR/(JoJJ I
. lint mindig, a terv itt is csak útmutató - azért van, WWII MEMORIAL A/O -i0T1Y/ S
:-.0 gy útközben eltérhessünk tőle. Soha ne mondjunk
ME
. ~ "1!" ö tletünkről csak azért, mert eredetileg nem sze­
~;' It a tervben! Figyeljünk a váratlan, izgalmas pilla­
~2:okra, és mind ig álljunk forgatásra készen! Az ilyen
I/;>,j Á C;,:J.;.. I ~ J.?:
:-:-.ozza natok kincset érnek, különlegessé tehetik vi­ ...-:=::-_ _ _L.......-, .....-
Oa_ 1'::"".
n O""
, ).)/.)..1.
CT

~ O'Ornm ünket. cl) -;:, - ou

SHOOT Wide ol outside
before going in
Kapcsolódás a mozgásban
· . ~J,ány alapve t ő szabály itt is be kell tartanunk, más­ Shoot Wide of Interior

-'::önben a néző összezavarodhat. Ha a futóverseny

:-~~lt\'eyői balról jobbra haladnak el a kamera előtt,
:::.:_--:den snittben igyekezzünk ezt a mozgásirányt tarta­
- ;. ~em jó, ha egy olyan beállítást vágunk a többi közé,
2...--; Iyet a pálya túloldaláról vettünk fel, mivel ez eset­
· -O'=-' a futók jobbról balra haladnak át a képen - úgy
Get Lots of details
:..:....-:het min tha hirtelen a korábbival ellenkező irányba
-:.:,..utak volna el. Alapesetben tartsuk magunkat a 180
: 0 ' szabályhoz: amíg az egymás után vágott snittek­
~, nem kerülünk át a futók útját jelképező képze­
.:"~ eli egyenes vonal egyik oldaláról a másikra, azaz a
" .. erával n em fordulunk el 180 fokn áI n agyo bb szög­
· :-'. add ig a képen szereplők mozgásiránya követke­
~:,:e' marad, nem sérül a kapcsolódás.
Try for people moments
i.__gyanez érvényes a párbeszédes jelenetekre is. Amíg that tell a story!!!
= :él be szé lőt összekötő vonal egyazon oldalán mara­
.::. '~ ,. a kamerával, azaz - filmes kifejezéssel élve - "nem
-=3":unk át a tengelyen", addig nem lesz bajunk a szerep­
~~. ' nézésirányával. Ha viszont egyik beálJítástól a má-

FOl"gatás 83
 Nézésirány
Videofilmünk hitelét csorbíthatják és öregbíthetik is
bizonyos apró részletek. Ha össze-vissza tekintget, a
beszélő zavartnak és félszegnek tűnhet, erre pedig
a néző bizonyosan felfigyel. Interjúforgatás közben áll­
junk a kamera mellé, hogy az interjúalany ne közvetle­
nül az optikába, hanem ránk nézzen. Akciójelenetek­
ben és dialógusok felvételénél is kövessük a 180 fokos
szabályt. Ugyanakkor nézzük meg Errol Morris Fog of
War (A háború ködében) CÍmű díjnyertes dokumen­
tumfilmjét; Morris ugyanis különleges tükröket alkal ­
mazva elérte, hogy - a valósággal ellentétben - úgy tűn­
jék, interjúalanya, Robert McNamara volt védelmi mi­
niszter közvetlenül a kamerába beszél. Morris filmje
nagyon erősen hat a nézőre, és azt is megmutatja, ho­
gyan lehet okosan megszegni a szabályokat.

Kapcsolódás a világításban
Dokumentumftlm, esküvő vagy egyéb spontán ese­
mény forgatásakor általában ki vagyunk szolgáltatva az
adott fényviszonyoknak (ese tleg némi derítést hasz­
nálhatunk, ha a helyszínen kezd sötétedni ). Ám ha
referenciafilmet vagy egyéb előre megtervezhető video­
anyagot forgatunk vagy interjúsorozatot készítünk, és
van módunk világítani, nagyon ügyeljünk rá, hogya
fények értéke, jellege és színe egységes maradjon az
egész munka folyamán.
Külső helyszínen figyeljünk a Nap járására, a fény
irányára, az árnyékok változására. K éső bánat, ha csak
vágáskor derül ki, hogya szereplő arcára vetülő árnyék
iránya beállításonként változik.
ZOOM ÉS SVENK
Az első szabály: ne vigyük túlzásba az zoomolást! Ha
mégis zoomolunk felvétel közben, ezt nagyon lassan,
szinte észrevétlenül tegyük - bizony nem könnyű fel­
adat. Ha a képsorok egymásra következése szempont­
jából elemzünk egy játékfilmet, kiderül, hogya látvány
változását nem zoomolással, hanem a nézőpont és látó­
szög beállításról beállításra való megváltoztatásával éri
el a rendező. A totál, félközeli, közeli és a köztes plán ok
váltogatásával érhető el ez a hatás, különösen, ha a ka­
mera helyét, látószögét is módosítjuk egyik beállítás­
tóI a másikig. Ha mégis használjuk a zoomot, a váltás
szakaszát később kivághatjuk a snittb ől , d ar: ;; - _=
tehetjük, hogy befejezzük a snittet, leállítjuk 2:' -:::­
a zoomal ráközelítünk a témára vagy tág:!.2
nyitunk, azután elindítjuk a kamerát, é ké::z:. - _=
újabb snittet. Ha a vágás során hosszabb ke~ "':;- _ _
akarunk majd létrehozni két beállítás k ÖZÖL:, = -oc
közben figyeljünk a snittek kellő hosszú ág2I 2­
Sokszor fontos lehet, hogya hangot fo;\',l.-::- _
rögzítsük. Bármi történjék is a képen, il yeIi'c~ '- _= _
forogni a kamerát! Később vágóképpel áthic" - ­
haszontalan képrészeket.
A svenkelés (panorámázás) legyen la--t:. ~- - _
egyenletes tempójú. Ilyenkor nagyon jól jöhe: _ '
dékcsillapítású állványfej. Ha mégsem ha zr;a:~
ványt, a svenk finom indítása és megáll ítása '>:':C":: _
mindenképpen előre határozzuk el a mozgás ~'~z,:, ­
végpontját! Próba közben figyeljünk törz.süJÚ;: :: .
helyzetére is, nehogy a snitt végére megb illen:i ' - ,'
ki kelljen facsarnunk a derekunkat.
Szerencsés megoldás, ha a beállításban a ::ze:-_
mozgása indokolja a svenket, vezeti akamerá:..-4.
kameramozgás sokkal érdekesebb és energik .. , __ _
het, mint az indokolatlan pásztázás.

84 Digitális videó
i!: és i rá ny
_ - ~ünk h itelét csorbíthat ják és öregbíthetik is
- .~ ~ a ró részletek. Ha össze-vissza tekintget, a
7'" Z2\'art nak és félszegnek tűnhet, erre pedig
o' izon;.·o an felfigyel. Interjúforgatás közben áll­
. _ .. , ~ era mellé, hogy az interjúalany ne közvetle­
~ :,' 'ába hanem ránk nézzen. Akci6jelenetek­
~o ~ic..lógu ok fe!véte!énél is kövessük a 180 fokos
':"'-:. l"gya nakkor nézzük meg Errol Morris Fog of
~ .-. naború ködében) dmű díjnyertes dokumen­
- -;-:;ét; ~d o rris ugyanis különleges tükröket alkal­
2:\':' e: rte, hogy - a valósággal ellentétben - úgy tűn­
--;: riúalanya, Robert McNamara volt védelmi mi­
:~~ :-özyetlenül a kamerába beszél. Morris filmje
· ~ rőse n hat a nézőre, és azt is megmutatja, ho­
~ . e~et okosan megszegni a szabályokat.

csolódás a világításban
.' .. entu mfUm, esküvő vagy egyéb spontán ese­
.- :'orgatásakor általában ki vagyunk szolgáltatva az
-: ;' nn'iszonyoknak (esetleg némi derítést hasz­
-.:. ...!nk, ha a helyszínen kezd sötétedni). Ám ha
'> • • ciaftl met vagy egyéb előre megtervezh ető video­
.:.; : fo rgatunk vagy interjúsorozatot készítünk, és
ód unk világítani, nagyon ügyeljünk rá, hogya
~:. értéke, jellege és színe egységes maradjon az
.. z munka folyamán.
;' .:.~ső h elyszí nen figyeljünk a Nap járására, a fény
--2ra. az árnyékok változására. Késő bánat, ha csak
; ..5~·or derül ki, hogy a szereplő arcára vetülő árnyék
áll ításonkén t változik.
o ÉSSVENK
l . :Ső zabál)': ne vigyük túlzásba az zoomolást! Ha
egyenletes tempójú. Ilyenkor nagyon jól jöhet a folya·
. ~ ·szoo molunk felvéte l közben, ezt nagyon lassan ,
dékcsillapítású áJIványfej. Ha mégsem használunk áll­
· :e é·z revétleni.U tegyük - bizony nem könnyü fe! ­
ványt, a svenk finom indítása és megállítása érdekében
:. ~a a képsorok egymásra következése szempont·
mindenképpen előre határozzuk el a mozgás kezdő- és
: elem zünk egy játékfilmet, kiderül, hogya látvány
- zá-át nem zoomolással, hanem a nézőpont és látó ­
·=-' állításról beállításra való megváltoztatásával éri
· ~end ező. A totál, félközeli, közeli és a köztes plánok
. ~atá áva l érhe tő e! ez a hatás, különösen, ha a ka­
~-.: heIrét, látószögét is módosítjuk egyik beállítás­
~ másikig. Ha mégis használj uk a zoomot, a váltás
szakaszá t később kivághatjuk a snittből, de azt is meg­ Ne zoorrw/junk csak
tehetjük, hogy befejezzük a snittet, leállítjuk a kamerát, azért, mert nincs
a zoomal ráközelítünk a témára vagy tágabb képre kedvünk kiszállni a
nyitunk, azután elind ítjuk a kamerát, és készítünk egy kocsiból! Inkább
újabb sn ittet. Ha a vágás során hosszabb képátmenetet csak a képkiv ágás
akarunk majd létrehozni két beállítás között, forgatás beállítások közötti
közben figyeljünk a snittek kellő hosszúságára! átkomponáwsám
Sokszor fontos lehet, hogy a hangot folyamatosan használjunk z oomot!
rögzítsük. Bármi történjék is a képen, ilyenkor hagyjuk
forogni a kamerát! Később vágóképpe! áthidal hatjuk a
haszontalan képrészeket.
A svenkelés (panorámázás) legyen lassú, finom és
végpontját! Próba közben figyeljünl< törzsünk és lábunk
helyzetére is, nehogy a snitt végére megbillenjünk, vagy
ki kelljen facsarnunk a derekunkat.
Szerencsés megoldás, ha a beállításban a szereplők
mozgása indokolja a svenket, vezeti a kamerát. Az ilyen
kameramozgás sokkal érdekesebb és energikusabb le­
het, mint az indokolatlan pásztázás.

Forgatás 85
 FORGATÁSI TERV
A tervezésnek sokféle szint je létezik. Kezdjük az elején!
Szeretnénk mondjuk fiunk futballmeccsét felvenni a le­
látóról. A teendő: töltsük fel kameránk akkumulátorait,
győződjünk meg róla, hogy van elég kazettánk, illetve
tárhelyünk a kép rögzítéséhez, készítsünk a kameratás­
kába optikatisztító kendőt és folyadékot, valamint át­
látszó (és tiszta) nylonzacskót eső esetére.
Ennél fontosabb teendőnk is van: a gyakorta utoljá­
ra hagyott szellemi felkészülés. Nem másról van szó,
mint arról, hogy röviden végig kell gondolnunk, mit is
akarunk felvenni pontosan. Az izgalmas videofilm nem
magától születik. Vegyük tehát a futballmeccs példáját!
Mi az, ami annyira fontos ebben a meccsben? Termé­
szetesen jó nézni a fiunkat focizás közben, de a filmnek
többről kell szólnia, mint arról, hogy csemeténk fel-le
rohangál a pályán.
Mi történik a lelátón, hogyan viselkednek a szur­
kolók? Mi történik a kispadon, a pálya szélén? Ezek a
mozzanatok mesélik el igazából a történetet, teszik
valóban érdekessé videofilmünket. Készítsünk listát
azokról a beállításokról, amelyekről a helyszínen netán
megfeledkezhetünk. Némi agytorna segítségével előre
összeállíthatjuk fumünk történetét.
LISTA A FELKÉSZÜLÉSHEZ
E gy efféle lista jócskán megkönnyítheti a forgatás előkészületeit. Tartalma természetesen az
egyéni igények és ahelyzet kívánalmai szerint bővülhet vagy szűkü lh et.
1. Kemény- vagy párnázott falú táskába n szállítsuk a kamerát! Ügyeljünk atáska méreteire, hogy
adott esetben elférjen a repülőgép ülése alatt.
2. Legyen nálunk tartalék akkumulátor, legalább kétszer annyi, mint amennyi a forgatás tervezett
időtartamához képest szükséges lehet.
3. Töltsük fel az összes akkumulátort!
4. Legyen nálunk sok kazetta, illetve kellő mennyiségű tárhely, legalább kétszer annyi, mint ameny­
nyi aforgatás tervezett időtartamához képest szükséges lehet.
5. Vigyünk magunkkal állványt! Nincs idegesítőbb a néző számára, mint amikor remeg a kép.
6. Fénycsökkentő neutrálszűrőnk is legyen kéznél, lehetőleg többféle fokozatban.
7. Készítsünk listát tervezett snittjeinkről- mindarról,amit le szeretnénk forgatni.
8. Tanulmányozzuk atémát!
9. Frissítsük fel akameránk kézi beállításával kapcsolatos emlékeinket!
86 Digitális videó
Jómagam a következő snittlistát állítanám
össze, ha a példában feltételezett focimeccsre
indulnék forgatni:
1. A stadion egésze. Jellemző képek, hangok • ~=-­
a focimeccs időpontjában, mondjuk e~'
őszi kora estén.
2. Jellemző pillanatok a meccs előtt, például
a büfénél összegyűlő forgatagban,
3. Barátok, családtagok. Kapcsoljuk be a ka:--;- e-_­
dobjuk fel a kérdést: "Mennyi esélye \'an ,: ~ ~­
csapatának a győzelemre?" A válaszo lóka: 2.Zt'­
meccs végén is megkérdezhetjük ugya ne rről.
4, Minél több mozgalmas jelenet! Vegyük fe , 2 :-. ,
akcióit totálban és közelikben is. PróbáljuIL' :- . '"
menni a pálya szélére, hogy minél közelebb ;c"'", _
a jó pillanatokhoz, Állvánnyal jobb eredm ~'--:: ,--­
tünk el, de ha kell, legyünk rugalmasak for~.::.::._
kézből. Ha a meccset este tartják, elő zőleg ? ' :;:
jünk meg róla, hogy van·e elég fény, az a ' 0:­
nyak között elfogadható képet ad-e a kar:::--_ =
kezzünk egy órával a meccs előtt, és rn.i.r! .e· ~ ~
jekarán készítsünk elő.
5. A nézők meccs utáni reakciója hálás téma. , ':- -_:: _
junk le egyetlen képkivágásnál, váltoga LL'': '
lokat, félközeliket és közeliket.
A fentieket úgy is leforgathatnánk, mir.-- _ .:
fotóznánk, de persze mi mozgóképet készít '; - .'. ,.
jeleneteket vegyünk föl, használjunk leíro, ,'. '
jellegű kameramozgásokat. Lassan svenkeliü ..:" ~;
tribünön , kövessünk egy sétáló csoportot. ,.\, ­
téma mindig segít filmszerű snitteket fo rgatr; i,
nyitott szemmel és füllel, törekedjünk a fra!, -; ­
állításokra és a hangulat érzékeltetésére. :\..- ' . '
esetleg unalmasan hangzik, képen rögtön iz g ~
tehető némi dinamikával és dramaturgiá\'aL :" ;" --...
barátságosak, élvezzük a forgatást, de m ind\' ;:;
suk észben tervezett beállításaink, témáink lis:_ .::
Persze hosszú ez a lista, miközben n~ih'2..- .
vannak olyanok, akik csak néhány pillana: : ' _­
nének fölvenni gyermekük focimeccs én . L'~ "-.
biztosan sokan vannak olyanok is , akik Ú~' \'ap'
egy efféle forgatásnak, mintha valamelyik spor:.:. ' ­
számára készítenének dokumentumfilmet. , '- . ­
nyiuknak meg szeretném mutatni, hogy m~ ~ ,
 RGATÁSI TERV
-::':-' - Z '-nek sokféle szintje létezik. Kezdjük az elején!
'?":'C--: 'nk mondjuk fiunk futballmeccsét felvenni a le­
, :-0 .:\ teend ő: töltsük fel kameránk akkumulátorait,
z ':;~nk meg róla, hogy van elég kazettánk, illetve
--~ 1-c... 'a kép rögzítéséhez, készítsünk a kamera tás­
- ~_ O?:' 'atisztító kendőt és folyadékot, valamint át­
- tiszta) n~'lonzacskót eső esetére.
:::':-:..-:;d fontosa bb teendőnk is van: a gyakorta utoljá­
- .cT ·ott 'zellemi felkészülés. Nem másról van szó,
-: lr:ól hogy röviden végig kell gondolnunk, mit is
_ . !. feh-enni pontosan. Az izgalmas videofilm nem
_.=';':01 -zületik. Vegyük tehát a futball meccs példáját!
.lZ. ami annyira fontos ebben a meccsben? Termé­
~:'Có :1 jó nézni a fiunkat focizás közben, de a ftlmnek
~ :-ől 'ell szólnia, mint arról, hogy csemeténk fel-Ie
':~! .:-ál a pályán.
_ ~: történik a lelátón, hogyan viselkednek a szur­
,'? _ li tör ténik a kispadon, a pálya szélén? Ezek a
zzanatok mesélik el igazából a történetet, teszik
, n érdekessé videoftlmünket. Készítsünk listát
,' rol a beállításokról, amelyekről a helyszínen netán
=:d dkezhetünk. Némi agytorna segítségével előre
-:z aJJítbatj uk ftlmünk történetét.
LÉSHEZ
'- -, '-2: a forgatás előkészületeit. Tartalma természetesen az
:.-:: -:: szerint bővülhet vagy szűkülhet.
' : - '2::.2- szállítsuk a kamerát! Ügyeljűnk a táska méreteire, hogy
:=C _ ,,3:3 aatt.
_:: ':' =galább kétszer annyi, mint amennyi a forgatás tervezett
ennyiségü tárhely,legalább kétszer annyi ,mint ameny­
-­ -­ :: ' Boest szükséges lehet.
-:': : = ~esítő b b a néző számára, mint amikor remeg akép.
ó =;, 2- kéznél, l ehetőleg többféle fokozatban .
=: -,'~ - mindarról ,amit le szeretnénk forgatni.
:::: ',sa al kapcsolatos emlékeinket!
Jómagam a következő snittlistát állítanám
össze, ha a példában feltételezett focimeccsre TIPP
indulnék forgatni: Tartsuk nyitva a szemünket és legyünk
1. A stadion egésze. Jellemző képek, hangok készek a szokatlanra! A váratlan pillana­
a focimeccs időpontjá ban , mondjuk egy tok adják a felvételek savát-borsát és te­
őszi kora estén. szik különlegessé videónkat.
2. Jellemző pillanatok a meccs előtt, például
a büfénél összegyűlő forgatagban.
3. Barátok, családtagok. Kapcsoljuk be a kamerát és
dobjuk fel a kérdést: "Mennyi esélye van a gyerek
csapatának a győzelemre?" A válaszolókat aztán a
meccs végén is megkérdezhetjük ugyanerről.
4. Minél több mozgalmas jelenet! Vegyi.ik fel a meccs
akcióit totálban és közelikben is. Próbáljunk meg le­
menni a pálya szélére, hogy minél közelebb legyünk
a jó pillanatokhoz, Állvánnyal jobb eredményt érhe­
tünk el, de ha kell, legyünk rugalmasak, forgassunk
kézből. Ha a meccset este tartják, előzőleg győződ­
jünk meg róla, hogy van-e elég fény, az adott viszo­
nyok között elfogadható képet ad-e a kamera. Ér­
kezzünk egy órával a meccs előtt, és mindent ide­
jekorán készítsünk elő.
5. A nézők meccs utáni reakciója hálás téma. Ne ragad­
junk le egyetlen képkivágásnál, váltogassuk a totá­
lokat, félközeliket és közeliket.
A fentieket úgy is leforgathatnánk, mintha csak
fotóznánk, de persze mi mozgóképet készítünk, tehát
jeleneteket vegyünk föl, használjunk leíró, feltáró
jellegű kameramozgásokat. Lassan svenkeljünk végig a
tribünön, kövessünk egy sétáló csoportot. A mozgó
téma mindig segít filmszerű snitteket forgatni . Járjunk
nyitott szem mel és füllel, törekedjünk a frappáns be­
állításokra és a hangulat érzékeltetésére. Ami leírva
esetleg unalmasan hangzik, képen rögtön izgalmassá
tehető némi dinamikával és dramaturgiával. Legyünk
ba rátságosak, élvezzük a forgatást, de mindvégig tart­
suk észben tervezett beállításaink, témáink listájá t.
Persze hosszú ez a lista, miközben nyilván soka n
van nak olyanok, akik csak néhány pillanatot szeret­
nének fölvenni gyermekük focimeccsén. Ugyanakkor
biztosan sokan vannak olyanok is , akik úgy vágnak neki
egy efféle forgatásnak, mintha valamelyik sportcsatorna
számára készítenének dokumentumftImet. Mindany­
nyiuknak meg szeretném mutatni, hogy még egy egy-
Forgatás 87
 szerű középiskolai futball­
meccsen is tobzódhatnak a
képi lehetőségekben.
A célok kijelölésével, a
tervezéssel töltött idő, a tuda­
tosság meg fog látszani fli­
münkön. Eredményt sokfé­
leképpen elérhetünk, de kész
tervvel gyorsabban és sokkal
látványosabb eredménnyel
Legyünk a menyasszony és a vó1egény közelében, érhetünk célba.
nehogy lemaradjunk a legjobb pillanatokY'ól.
Esküvők,rendezvények
Az esküvői forgatásra is na­
gyon alaposan fel kell készül­
nünk. Mindenképpen egyez­
tessük a menyasszony és a vő­
legény elvárásait a sajátjaink­
kal! Ha kerek DVD-flimecske
a végcél a családtagok és a
vendégek számára, különö­
sen előrelátónak kell len­
nünk. Ebben az esetben az
Éreztessük a násznéppel, hogy velük Ö1iUünk, így esküvő összes mozzanatának
nem zavm:ja majd ó'ket ajelenlétünk. szerepelnie kell videofilmün­
kön: fontos az "igen" kimon­
dása, a gyűrű felhúzásának
pillanata, a meghatott arcok
közelije, a templomi ceremó­
nia, a násznép érzelmeit be­
mutató képsorok, az egybe­
sereglettek nagytotálja. Majd­
nem elfelejtettem: rendkívül
fontos a jó hang és a jól kivá­
lasztott alá festő zene!
Nem akarok senkit meg­
Bizonyos pillanatokat semmiképpen sem szabad ijeszteni, de célszerű lépésről­
elszalasztanunk. Igyekezzünk mindig Y'ésen lenni. lépésre elsajátítani a tervezés,
a forgatás, a vágás fogásait,
mielőtt barátokat bántanánk meg a végeredménnyel.
Ugyanez az óvatosság szükséges abban az esetben is, ha
főnökünknek az a remek ötlete támad, hogy mi vegyük
fel a cég hétvégi csapatépítő tréningjét, majd az anyagot
vágjuk meg és töltsük fel az internetre, illetve mutassuk
88 Digitális videó
be az éves elnökségi ülésen.
Nem akarom én aláásni olva­
sóim önbizalmát, de azt sze­
retném, ha mindannyian kel­
lő megfontoltsággal vágná­
nal< bele a videofilmezésbe.
Tegyük fel, hogy mégis úgy
döntünk: fejest ugrunk az al­
kalmazott videofilm-készítés
világába! Következzen hát egy
javasolt lista a teendőkről: Nefeledke;z;:fI.
1. Helyezkedjünk bele az es­ a násznépet hPr~':":"
küvő vagy rendezvény vilá­
gába! Mit is kellene meg­
mutatnunk? Vagy ami ta­
lán még fontosabb: vajon
mit szeretne az ifjú házas­
pár és a násznép, illetve
a rendezvény közönsége a
filmben viszontlátni?
2. Milyen a helyszín? Ha kö­
zel van, nézzük meg jó elő­
re, vagy legalább a forgatás
előtt töltsünk el némi időt Tervezziik
a hely feltérképezésével! Ha rrwzza 11010:
utazás ról van szó, olvas­
sunk utána a meglátoga­
tandó helynek, és nézzük
meg az interneten közzé­
tett fotókat, filmeket! Biz­
tosan kapunk egy-két jó
ötletet.
3. Már jóval az események
előtt készítsük elő a kame­
rát, állítsuk össze a felsze­
relés listáját! Késő, ha csak
az indulás napján derül ki,
hogy szűrőre és lámpára
van szükségünk, vagy hogy
nincs elegendő kazettánk, illetve m emóri 2...~_
4. A vágók mindig arra biztattak, forgassak -;- ' - :"< - ­
bet, hiszen ez valójában a munka legok, oo:- =-_ -
Mióta itt a modern digitális techn ika té.: >~ - ­
miért spórolnunk a nyersanyaggal. Rögzíts~-­
 szerű középiskolai futball­
meccsen is tobzódhatnak a
képi lehetőségekben.
A célok kijelölésével, a
tervezéssel töltött idő, a tuda­
tosság meg fog látszani fil­
münkön. Eredményt sokfé­
leképpen elérhetünk, de kész
tervvel gyorsabban és sokkal
látványosabb eredménnyel
-egény közelében, érhetünk célba.
javasolt lista a teendőkről: Nefeledkezzünk meg a leíró nagytotálról és
pilla natokról.
l. Helyezkedjünk bele az es- a násznépet bemutató közelikró1.
Esküvők,rendezvények
Az esküvői forgatásra is na­
gyon alaposan fel kell készül­
nünk. Mindenképpen egyez­
tessük a menyasszony és a vő­
legény elvárásait a sajátjaink­
kal! Ha kerek DVD-filmecske
a végcél a családtagok és a
vendégek számára, különö­
sen előrelátónak kell len­
nünk. Ebben az esetben az
_elük örülünk, így esküvő összes mozzanatának
'él ünk. szerepelnie kell videofilmün­
kön: fontos az "igen" kimon­
dása, a gyűrű felhúzásának
pillanata, a meghatott arcok
közelije, a templomi ceremó­
nia, a násznép érzelmeit be­
mutató képsorok, az egybe­
sereglettek nagytotálja. Majd­
nem elfelejtettem: rendkívül
fontos a jó hang és a jól kivá­
lasztott aláfestő zene!
Nem akarok senkit meg­
'éppen sem szabad ijeszteni, de célszerű lépésről-
iiI/d ig résen lenni. lépésre elsajátítani a tervezés,
a forgatás, a vágás fogásait,
:::C'lőtt barátokat bántanánk meg a végeredménnyel.
-5"anez az óvatosság szükséges abban az esetben is, ha
:._ökü nknek az a remek ötlete támad, hogy mi vegyük
~~ a cég hétvégi csapatépítő tréningjét, majd az anyagot
2giuk meg és töltsük fel az internetre, illetve mutassuk
be az éves elnökségi ülésen.
Nem akarom én aláásni olva­
só im önbizalmát, de azt sze­
retném, ha mindannyian kel­
lő megfontoltsággal vágná­
nak bele a videofilmezésbe.
Tegyük fel, hogy mégis úgy
döntünk: fejest ugrunk az al­
kalmazott videofilm-készítés
világába! Következzen hát egy
küvő vagy rendezvény vilá­
gába! Mit is kellene meg­
mutatnunk? Vagy ami ta­
lán még fontosabb: vajon
mit szeretne az ifjú házas­
pár és a násznép, illetve
a rendezvény közönsége a
filmben viszontlátni?
2. Milyen a helyszín? Ha kö­
zel van, nézzük meg jó elő­
re, vagy legalább a forgatás
előtt töltsünk el némi időt Tervezzük meg elffre, hogy melyikfontos
a hely feltérképezésével! Ha mozzanatot honnan vesszük ma,jdföl.
utazásról van szó, olvas­
sunk utána a meglátoga­
tandó helynek, és nézzük
meg az interneten közzé­
tett fotókat, filmeket! Biz­
tosan kapunk egy-két jó
ötletet.
3. Már jóval az események
előtt készítsük elő a kame­
rát, állítsuk össze a felsze­
relés listáját! Késő, ha csak
az indulás napján derül ki, Ha együtt élünk az eseményekkel, elŐT'e megsejt­
hogy szűrő re és lámpára hetjük a legmeg~jtóob pillanatok bekövetkeztét.
van szükségünk, vagy hogy
nincs elegendő kazettánk, illetve memóriakártyánk.
4. A vágók mindig arra biztattak, forgassal( minél töb­
bet, hiszen ez valójában a munka legolcsóbb része.
Mióta itt a modern digitális technika, tényleg nincs
miért spórolnunk a nyersanyaggal. Rögzítsünk min-
Forgatás 89
 dent, amit csak érdekesnek tal álunk! Utólag már
hiába mérgelődünk, hogy hiányoznak snittek,
hogy nem forgattunk eleget.
5. Ismerkedjünk meg az esemény szervezőivel! Az
emberek sokkal együttmüködőbbek, ha úgy érzik,
ismernek minket és tudják, mit csinálunk. Az em­
beri kapcsolatokba fektetett energia mindig megté­
rül a forgatáson.
6. Tudjuk meg előre a házasulandóktól, illetve a kol­
légáinktól, mit is szeretnének viszontlátni a filmen!
Sokkal jobb lesz a végeredmény, ha megismerj ük a
fősze replők gondolatait, a rendezvény lényegét,
még mielőtt kialakitanánk a magunk felfogását.
7. Ellenőrizzük a kamerát az utolsó porcikájáig, győ ­
ződjünk meg a hang, a fehéregyensúly, az expozíció
és az élesség megfelel ő beállításáról! Egyszer egy
egész napos vitorlázást vettem fel úgy, hogya ka­
merám véletlenül DV-felbontásra volt állítva HD­
felbontás helyett...
8. Ellenőrizzük, hogy az optika nem maszatos, n em
piszkos! Nézzük meg a frontlencsét, nincsenek-e nunk kell a társasági élettő!. Az elszalaszto:-: ?
rajta piszok- vagy esőfoltok! Egy apró m akula is natok, a kihagyott helyszínek miatt fog'... }
tönkreteheti a felvételt. gyöngécskére sikerült videoanyag sokkal:r::> ­
9. Nézzük meg, van-e elegendő (ső t annál is több) nyomot hagy mindenki lelkében, min t n 'h,:;­
akkumulátorunk. hagyott beszélgetés. Sem érzelmi, sem fizi!", -::
10. Ne álljunk le a mondat közepén, miközben ala­ lemben nem lehetünk egyszerre több h el~' ;"'.
nyunk még a kamerába vagy másvalaki hez beszél. A műkedvelő szint túllépésének egyik isméf\':> ­
Ha a forgatás időpontj áb a n érdektelennek tünik is, miközben tudatosan forgatunk és a kitüzött eir.:.·
később, a vágás so rán hasznosnak bizonyulhat a entrálunk, mindvégig megőrizzük azt a kép :3:"'.:
teljes hangfelvétel. Mindig figyeljünk oda rá, hogy ket, hogy észrevesszük és kihasználjuk a spont,,-:: :­
a rögzített hang legyen tiszta és jó minőségü . natokat. Mulassunk jól, forgassunk kedvünkre. , '
ll. Ne szabj uk szükre a snitteket, ne a kamerában vág­ a nagy pillanatokat, és legyünk hálásak, hogy __
junk! Forgassunk annyit, amennyi csak belefér ­ m egőrizhetjük ezeket a csodás élményeket! K z:::>'
ráérünk később, a vágás során kialakítani a ritmust \'álasszunk témaképpen egy családi megmoz
és egységessé vágn i a filmet. ,;:észüljünk tudatosan a nehezebb feladatokra!
12. Legyünk barátságosak, kedvesek. Ha kell, kérjünk
engedélyt a forgatásra. Ha nem ismerjük az érin­ ÖSSZEFOGLALÁS
tetteket, a mosoly, a barátságos köszönetnyilvání­ Rengeteg információ zúdult Onre, kedves O,\'~
tás is rengeteget segít. \'árja, hogy már holnap profi videoflimesként >::- ­
13. Oltözzünk visszafogottan, lehetőleg ne aggassuk :-iaz ajtón. De m ár az első alkalommal jobb r -'-,
magunkat tele filmes felszereléssel - és ami a leg­ .rhet el, ha észben tartja a fentebb mondo ttaka:,
fontosabb, tartsuk nyitva a szemünket és a fülün­ Legyen türelmes, kedves Olvasó, tervezzen s :­
ket! A barátok, ismerősök között zajló forgatás leg­ !'oljon minél többet - és ha szükségét érzi, n~~ ~ ­
nehezebb része, hogy amíg dolgozunk, ta rtózkod­ olvassa el újra ezt a fejezetet.

90 Digitális videó
 dent, amit csak érdekesnek találunk! Utólag már

hiába mérgelődünk, hogy hiányoznak snittek,

hogy nem forgattunk eleget.

I merkedjünk meg az esemény szervezőivel! Az

emberek sokkal együttműködőbbek, ha úgy érzik,

i mernek minket és tudják, mit csinálunk. Az em­

beri kapcsolatokba fektetett energia mindig megté­

rül a forgatáson.

Tudjuk meg előre a házasulandóktól, illetve a kol­

légáinktól, mit is szeretnének viszontlátni a filmen!

okkal jobb lesz a végeredmény, ha megismerjük a

fős zereplők gondolatait, a rendezvény lényegét,
még mielőtt kialakítanánk a magunk felfogását.
Elle nőrizzük a kamerát az utolsó porcikájáig, győ­
ző djünk meg a hang, a fehéregyensúly, az expozíció
's az élesség megfelelő beállításáról! Egyszer egy
gész napos vitorlázást vettem fel úgy, hogy a ka­
merám véletlenü l DV-felbontásra volt állítva HD­
fe lbontás helyett...
Ellenőrizzük, hogy az optika nem maszatos, nem
piszkos! Nézzük meg a frontlencsét, nincsenek-e
rajta piszok- vagyesőfoltok! Egy apró makula is
tö nkreteheti a felvételt.
.\:ézzük meg, van-e elegendő (sőt anná l is több)
akkumulátorunk.
- :\"e álljunk le a mondat közepén, miközben ala­
n~l.mk még a kamerába vagy másvalakihez beszél.
Ha a forgatás időpontjában érdektelen nek tűnik is,
'és őbb , a vágás során hasznosnak bizonyulhat a
telj es hangfelvétel. Mindig figyeljünk oda rá, hogy
a rögzített hang legyen tiszta és jó minőségű.
:\"e szabjuk szűkre a snitteket, ne a kamerában vág­
iu nk! Forgassunk annyit, amennyi csak belefér ­
ráérünk később, a vágás során kialakítan i a ritmust
é- egységessé vágni a filmet.
- Legyü nk barátságosak, kedvesek. Ha kell, kérjünk
engedélyt a forgatásra. Ha nem ismerjük az érin­
:etteket, a mosoly, a barátságos köszönetnyilvání­
lá is rengeteget segít.
_. Öltözzünk visszafogottan, lehetőleg ne aggassuk
magunkat tele filmes felszereléssel - és ami a leg­
fon tosabb, tartsuk nyitva a szemünket és a fülün­
'et! A barátok, ismerősök között zajló forgatás leg­
nehezebb része, hogy amíg dolgozunk, tartózkod­
nunk kell a társasági élettől. Az elszalasztott pilla- A komifilmkészító1c
natok, a kihagyott helyszínek miatt foghíjasra, m6dszereibó1 is
gyöngécskére sikerült videoanyag sokkal mélyebb sokat tanulhatunk.
nyomot hagy mindenki lelkében, mint néhány ki­
hagyott beszélgetés. Sem érzelmi, sem fizikai érte­
lemben nem lehetünk egyszerre több helyen.
A műkedvelő szint túllépésének egyik ismérve, hogy
miközben tudatosan forgatunk és a kitüzött célra kon­
centrálunk, mindvégig megőrizzük azt a képességü n­
ket, hogy észrevesszük és kihasználjuk a spontán pilla­
natokat. Mulassunk jól, forgassunk kedvünkre, élvezzük
a nagy pillanatokat, és legyünk hálásak, hogy évekre
megőrizhetjük ezeket a csodás él ményeket! Kezdetnek
válasszunk témaképpen egy családi megmozdulást, és
készüljünk tudatosan a nehezebb feladatokra!
ÖSSZEFOGLALÁS
Rengeteg információ zúdult Önre, kedves Olvasó, ne
várja, hogy már holnap profi videofilmesként lép majd
ki az ajtón. De már az első alkalommal jobb eredményt
érhet el, ha észben tartja a fentebb mondottakat.
Legyen türelmes, kedves Olvasó, tervezzen és gyako­
roljon minél többet ­ és ha szükségét érzi, nyugodtan
olvassa el újra ezt a fejezetet.

Forgatás .91
Fókuszban DAVID LINSTROM

FORGATÁS A VÁGÓ ÖRÖMÉRE

avid Linstrom operatőr beutazta avilágot, mialatt az

D
ABC, HBO, NBC és a National Geographic Channel
megbízásából forgatott. Szerteágazó munkái során
mindig észben tartja, hogy ki az, aki elsőként láthatja, és jó
esetben élvezheti a képsorait: a leendő film vágója.
»Miután befejeztük, a vágó még hetekig dolgozik az anyag­
gal. Am ha nem kap jó, érdekes és változatos snitteket, nehezen
tudja összerakni atörténetet«- magyarázza Linstrom, aki épp
most tért vissza az afrikai Csádból.
Linstrom fotósként kezdte, majd beiratkozott egy tévé­
produkciós tanfolyamra. Atévéfilmek világaannyira rabul
ejtette, hogy beiratkozott aSan Diegó-i Allami Egyetemre,
s végzősként szakmai gyakorlatát aPBS televízió egyik
állomásán töltötte.
»Egyesek szükségét érzik, hogy operatőrként például
avíz alatti vagy atermészetfilmes munkákra szakosodjanak.
Időnként ez is hasznos lehet. De szerintem az igazán jó
dokumentumfilmesnek mindenre kíváncsinak kell lennie,
akár más népek életébe és kultúrájába kell belehelyezkednie,
akár egy tudományos problémáról forgat éppen filmet. «
Linstrom jelenleg HD-kamerával dolgozik. »A mai kamerák
már elképesztően sokat tudnak, ugyanakkor nem is olyan
drágák. Ez a tény azonban csupán kiegyenlítette a mezőnyt.
Változatlanul kell a szakmai biztonság, a felszerelés működésé­
nek tökéletes ismerete. És ne feledjük, hogya végeredmény
legalább fele részt ahangon múlik. A rossz hang tönkreteheti
az egészprodukciót. Operatőrként mindenesetre az a dolgom ,
hogy csodálatos képi világot teremtsek, és közben afilm
vágójának keze alá dolgozzak. Ez akét dolog az, amiben egy CsádifoTgatásán vagy az abeállítas. - ::.::. .:.::
operatőr ma kitűnhet« - magyarázza Linstrom. LinstTomf elszerelése kellene forgatni. ('!:: ::. . ~.:.: ­
Linstrom azt javasolja a kezdőknek, egy ideig maguk vágják így f estett: Panasonic lémát«- vázolja L-5:-:- :::
meg az anyagaikat. [gy kiszűrhetik a rosszul felvett képeket és Vancam HD-kam eTa, Linstromot nam: - .::;:.=.-::.
hangokat. Hibáikat látva azt is megtanulhatják, miért is nem tele- és 1wgylátószögű különösen mióta a: -:~ - : =
lehet foghíjas anyaggal elmesélni egy történetet. Aki pedig zoomoptika, kompen­ előálltak a digitális, :::::-: ­
túl sokat hibázik etéren, az írjon össze előzőleg egy listát dium, áUvány és ket televíziós pálya' ~~ _. _-=­
afeltétlenül szükséges kép- és hangfelvételekről. szííTŐSOT. "Kü [sóo en láthatta a közönség ~ ::':::­
»Senkit sem érdekelnek amagyarázatok, a kifogások, a film mindig használok filmeket is vetítő ',c::: :..:.. =.
szempontjából mit sem számít, hogy miért nem készült el ez POláTSZŰTŐt « - meséli. ma már hosszabb c =::-~ s:.:.

92 Digitális videó
 AVID LINSTROM

)R ÖMÉRE

-=-~ ~ , ~..., mialatt az .

:- ~ ~:'~;-2 f-tic Channel
:-:~ ::;~: ~ nkái során
ö. ~:; =- ,, ~ : láthatja, és jó
0

==-:: ~ = ~ :ágója.
=-; -=:: gdolgozik az anyag­
" ö. ::::,,:os sni tteket, nehezen
- ::~o ::.:2::a Linstrom, aki épp

: :: ==-c.o ozott egy tévé­

- : 0 . "ga annyi ra rabul
:: ~ =- .:. . ami Egyetemre,
. " =;5 televízió egyik

: ::::-atörként például
: - _' -<á aszakosodjanak.
ö-=::-':::;ffi az igazán jó
o ,,~c:si n ak kell lennie,
-::::::2. ell belehelyezkednie,
: ': '~at éppen filmet. «
" :: gozik. "A mai kamerák
_00:_ 2~al<kor nem is olyan

- =;:,enlítette a mezőnyt.
o

-~::~ a felszerelés működésé-

:-=0 ~ hogy avégeredmény
o 'JSSZ hang tönkreteheti
­

-- - "denesetre az adolgom ,
-~= és közben afilm .
::dologaz, amiben egy
o ::
==. _ strom .
.-="' egy ideig maguk vágják
=. -Jsszul felvett képeket és
o Val'icam HD-kamera,
:-;--,,' Jlhatják, miért is nem
::;, történetet. Aki pedig
~~;; el őzőleg egy listát
- - ~'::; éte lekről.
_:;,-azatok, a kifogások, a film
Iliért nem készűlt el ez
Csádiforgatásán vagy az abeállítás.Ha aNap nem kel fel , amikor napos időben
Linstromfelszerelése kellene forgatni , nyavalygás helyett inkább oldd meg aprob­
így festett: Panasonic lémát«- vázolja Linstrom operatőri hitvallását.
Linstromot nagyon izgatja adokumentumfilm és -videó jövője ,
tele- és nagylátószögű kűlönösen mióta az internetszolgáltatók és televíziós csatornák
zoomoptika, kmnpen­ előálltak adigitális videotékákkal. Korábban adokumentumfilme­
dium, állvány és ket televíziós pályafutásuk után már csak DVD-n és fesztiválokon
szűrősor. "Külsőben láthatta aközönség. Aversengő kábelszolgáltatók és arégebbi
mindig használok filmeket is vetítő weboldalak megjelenésével adokumentumfilm
polárszűrőt « - meséli. ma már hosszabb életre számíthat - és még több nézőre.

Forgatás 93
 Digitalizálás, vágás

evés dolog szab már csak határt lehetőségeinknek

K a digitális videózás terén. Filmünket bemutat­

hatjuk a saját weboldalunkon vagy levetíthetjük
odahaza a tévén - még eladni is megpróbálhatjuk...
Ám először meg kell vágnunk a leforgatott anyago t.
Akik szeretik a kirakósjátékokat, azok számára talán ez
lesz a videofilmkészítés legizgalmasabb része. Akik ma­
gát a képkészítést szeretik, az utána következő számító­
gépes munkát már unalmasnak találják majd.
A vágás folyamata lehet egyszerű is, amennyiben
nem áll másból, mint a rossz snittek kitörléséből, de
lehet sokkal bonyolultabb is - mindez csak tőlünk függ.
Nagyon sok érv szól amellett, hogya bonyolultabb
utat válasszuk. A vágás folyamatában alapvetően meg­
változhat, átalakulhat a történetünk. Eredetileg nem
kapcsolódó beállítások egymás mellé helyezésével sajá­
tos hangulatokat teremthetünk, emlékeket idézhetünk
meg, feliratokkal és zene hozzáadásával erősíthetjük a
film hatását.

MIRE JÓ EZ A FEJEZET?
Bár a vágás nagyjából egyformán megy a Windows
Movie Maker és az Apple iMovie programban, az apró
részletek sok esetben mégiscsak különböznek. Ezért
először általánosságban mutatom be, hogyan álljunk
hozzá a vágás folyamatához. Azután a fejezet vége fe­
lé egymást követő lépésekben sorra veszem a Movie
Maker és az iMovie vágási logikáját.
Lehet, hogy sok 0lvas6m legszívesebben máris oda­
lapozna a vág6programhoz, amelyet odahaza használ
de okosabban teszi, ha szán még tíz percet a fejezet to­
vábbolvasására. Néh ány praktikus tanács ugyanis sok
órányi idegeskedést61, kapkodástól mentheti meg.

A VÁGÁS HÉT LÉPÉSE
Egyszerűen fogalmazva: a videoanyag számítógépbe
írása, vagyis digitalizálása és vágása hét lépésb61 áll.
Nézzük át ezt a hét lépést általában, aztán részletese n
vizsgáljuk meg mindegyiket!
~ . Tegyük be a kazettát a lejátszóba vagy a karn ::':L _ '::
nézzük vissza a forgatott anyagot.
~ . Nézzük vissza sorban az egyes beállításokaL es.: _
jobbakat töltsük be a számítógépbe.
:.. Készítsük el a hangsávokat, a feliratokat.

96 Digitális videó
l izálás, vágás

,- , dolog szab már csak határt lehetőségeinknek

~ jgitális videózás terén. Filmünket bemutat­
:.a j~ a saját weboldalunkon vagy levetíthetjük
- - u2. a té,-én - még eladni is megpróbálhatjuk...
,- - . ő-zö r meg kell vágnu nk a leforga tott anyagot.
. , =z r tik a ki rakósjátékokat, azok számá ra talán ez
, 5Z ol,id ofilmkészítés legizgalmasabb része. Akik ma­
_: .:.:- ? -é zítést szeretik, az utána következő számító­
::--: =. unkát már unalmasnak találják m ajd .
._. \-agá folyamata lehet egyszerű is, amennyiben
::-~ all másból, mint a rossz snittek kitörléséből, de
,~e: sokkal bonyol ultabb is - mindez csak tő lünk függ.
, '~~-o n sok érv szól amellett, hogy a bonyolultabb
..::: Yala' zuk. A vágás folyamatában alapvetően meg­
, :ozhat, átalakul hat a történetünk. Eredetileg nem
':'~50Iódó beállítások egymás mellé helyezésével sajá­
- ~ ;,angulatokat teremthetünk, emlékeket idézhetünk
~_ iehratokkal és zene hozzáadásával erősíthet jük a
,--;, hatá át.

IRE JÓ EZ A FEJEZET?
...r a ,-ágás nagyjából egyformán megy a Windows
-i \faker és az Apple iMovie programban , az apró
_=Letek sok esetben mégiscsak különböznek. Ezért
_ ször álta lánosságba n mutato m be, hogyan álljunk
ZZ2 a ,-ágás folyamatához. Azután a fejezet vége fe­

·:-gymást követő lépésekben sorra veszem a Movie

.:..:- r és az iMovie vágási logikáját.

:'ehet, hogy sok olvasóm legszívesebben máris oda­

';- ma a vágóprogramhoz, amelyet odahaza használ,

, ~ o!-o ab ban teszi, ha szán még tíz percet a fejezet to­
_~ boh-asásá ra. Néhány praktikus tanács ugyanis sok
-':":'j~·i idegeskedés től, kapkodás tól mentheti meg.

~ v ÁGÁS HÉT LÉPÉSE
:T-:zerű en fogalmazva: a videoanyag számítógépbe
.:..::_. \-agyis digitalizálása és vágása hét lépésbő l áll.
'ezzük át ezt a hét lépést általában, aztán részletesen
-7'gálj uk meg mind egyiket!
1. Tegyük be a kazettát a lejátszóba vagy a kamerába és Kockáról kockára
nézzük vissza a forga tott anyagot. gondoljuk végig
2. Nézzük vissza sorban az egyes beállításoka t, és a leg­ a történetet a snitt,
jobbakat töltsük be a számítógépbe. lista elkészítések01:
3. Készíts ük el a hangsávokat, a feliratok at.

Digitalizálás, vágás 97
 4. Rendezzük sorba a kiválasztott beállításokat szoftve­
rünk idősávján, határozzuk meg a végleges hosszukat.
5. Illesszük be a képátmeneteket (le-/felúszás, áttünés,
törlés új képpel) az egyes snittek közé.
6. Adjuk hozzá az összevágott képanyaghoz a zenét és a
az atmoszférát, végezzük el a végső beállításokat!
7. Tegyünk rá feliratokat a képre, ahol szükséges.

A FORGATOTT ANYAG VISSZANÉZÉSE

Beírás, azaz a digitalizálás előtt a legtöbben azért nézik
vissza először a kamerájukon a forgatott anyagot, hogy
takarékoskodjanak a merevlemez-tárhellyel. Egy má­
sodpercnyi teljes felbontású digitális videoanyag 3,5
MB helyet foglal a számítógépen, egy órányi video­
anyag pedig 13 gigabájtot! Ahogy csökl<en a merev­
lemez ára, úgy veszít jelentőségéből ez a szempont.
Ennek ellenére jó szokásunkká válhat, hogy
digitalizálás előtt szánunk némi időt a hasz­
TIPP nálható snittek kiválasztására, ahelyett, hogy
Javaslatok aWindows Movie Maker az egész anyagot betöltenénk a gépbe.
futtatásához: Ha mégis úgy döntünk, hogy számító­
• Windows XP Home Edition vagy gépbe írjuk a teljes forgatott anyagot, a Win­
Windows XP Professional dows Movie Maker program lehetővé teszi,
• legalább 500 MHz-es processzor hogy WMV-formátumban, az eredeti mé­
• 512MB RAM retnek csaknem a felére tömörítve digitali­
• 300 MB szabad merevlemez­ záljuk a videoképet. Ez a legjobb megoldás,
kapacitás ha csak számítógépen akarjuk bemutatni
• legalább Super VGA (800 x 600) vagy DVD-re akarjuk kiírni az anyagot. Ha
felbontású monitor vágást is tervezünk, vagy vissza akarjuk írni
• CD-ROM vagy DVD-meghajtó, billen­ az anyagot kazettára, válasszuk a lehető leg­
tyűzel, Microsoft egér vagy megfelelő jobb minőségű digitalizálás i módot.
adatbeviteli eszköz A forgatott anyag előztes visszanézése
• internetkapcsolatra is SZÜkség lehet azért is hasznos lehet, mert segít a vágás meg­
egyes lépésekhez tervezésében. Ha vesszük a fáradságot és
• Windows XP-kompatibilis hangkártya előre kiválasztjuk a fontosabb képsorokat,
és hangszórók vagy fejhallgató majd ezeket különálló fájlokba digitalizál­
juk, később könnyebben átláthatjuk és törté­
netté formálhat juk az anyagot. Az Adobe
Premier Elements, az Apple Final Cut Pro és a többi
hasonló, okosabb program vezérelni tudja a kamerát,
az anyagot végigpörgetve felismeri az általunk kiválasz­
tott és megjelölt, időkódjuk szerint fölcímkézett kép­
sorokat (klipeket), s ezeket annak rendje-módja sze­
rint, az első kockától az utolsóig betölti a számítógépbe.
A Movie Maker és az iMovie esetében - ~2.:':: - ­
akarjuk az egész forgatott anyagot betö lter.~ - .--=
zérIéssel kell a hasznos részeket digitalizál _"-_ _ ­
két módszer idő- és munkaigényes. Meg fog'~ ~
ban lepődni, milyen sokat lendít a vágás fo.:'~.::-­
előre kiválasztjuk, bedigitalizáljuk, és a szá:-;-~­
elrendezzük a legjobb snitteket!
KAMERÁBÓL A SZÁMíTÓGÉPBE
Olyan sokféle számítógép, kamera, ká bel. =:~ Ö>=-:?\ _­
és szoftver létezik, hogy mindenképpen idő: '.~
nunk az esetleges technikai problémák m",~ :,_­
Akár Windows alapú PC-t, akár Apple :\1a -i.= ~ 5 - ~ _
használunk, a cél a számítógépünk és ka me!'a:-~ _
kapcsolat megteremtése. Új kamera és nagy ~ ~:. _ -­
nyű számítógép esetén valamivel könnyebb é. :": :;_
mert a folyamat már többé-kevésbé a utO:-:-2~­
het. Régi vagy új számítógép, PC vagy '\ 1a - - :-:- --=-_
képpen készítsünk leírást az eljárás po nto.:: :::ö>-ö> - _­
az egyes beállításokat pedig mentsük "-ülö;:: - _-_
mindaddig, amíg meg nem tanuljuk bo;:- -­
módon, hiba és adatvesztés néil<ül betölte:-: 2
anyagot. Ha problémánk adódik beí.rá- köz~- _
ként ellenőrizzük, hogy számítógépünk egyc..~ - -­
nagy teljesítményű-e ehhez a feladathoz' :v _' ,:..­

98 Digitális videó
 · Rendezzük sorba a kiválasztott beállitásokat szoftve­
rünk idősávján, határozzuk meg a végleges hosszukat.
'. Lllesszük be a képátmeneteket (le-/felúszás, áttűnés,
tö rlés új képpel) az egyes snittek közé.
'. Adj uk hozzá az összevágott képanyaghoz a zenét és a
az atmoszférát, végezzük el a végső beállításokat!
.. Tegyünk rá feliratokat a képre, ahol szükséges.

~ FORGATOTT ANYAG VISSZANÉZÉSE

3eirás, azaz a digitalizálás előtt a legtöbben azért nézik
~. ·za először a kamerájukon a forgatott anyagot, hogy
:liarékoskodjanak a merevlemez-tárhellyel. Egy má­
percnyi teljes felbontású digitális videoanyag 3,5
~.IB helyet foglal a számítógépen, egy órányi video­
.'.nyag pedig 13 gigabájtot! Ahogy csökken a merev­
.emez ára, úgy veszít jelentőségéből ez a szempont.
Ennek ellenére jó szokásunkká válhat, hogy
digitalizálás előtt szánunk némi időt a hasz­
nálható snittek kiválasztására, ahelyett, hogy
az egész anyagot betölten én k a gépbe.
Ha mégis úgy döntünk, hogy számító­
gépbe írjuk a teljes forgatott anyagot, a Win­
dows Movie Maker program lehetővé teszi,
hogy WMV-formátumban, az eredeti mé­
retnek csaknem a felére tömörítve digitali­
záljuk a videoképet. Ez a legjobb megoldás,
ha csak számítógépen akarjuk bemutatni
vagy DVD-re akarjuk kiírni az anyagot. Ha
vágást is tervezünk, vagy vissza akarjuk írni
az anyagot kazettára, válasszuk a lehető leg­
jobb minőségű digitalizálási módot.
A forgatott anyag előztes visszanézése
azért is hasznos lehet, mert segít a vágás meg­
tervezésében. Ha vesszük a fáradságot és
előre kiválasztjuk a fontosabb képsorokat.
majd ezeket különálló fájlokba digitalizál­
juk, később könnyebben átláthatjuk és törté·
netté formálhatjuk az anyagot. Az Adobe
?remier Elements, az Apple Final Cut Pro és a több:
A Movie Maker és az il\t1ovie esetében - hacsak nem Modern kamerával és
akarjuk az egész forgatott anyagot betölteni - kézi ve­ nagy teljesítményű
zérléssel kell a hasznos részeket digitalizálnunk. Mind­ számítágéppel szinte
két módszer idő- és munkaigényes. Meg fogunk azon­ gyerekjáték CL digitali·
ban lepődni, milyen sokat lendít a vágás folyamatán, ha zálás és a vágás. Első
előre kiválasztjuk, bedigitalizáljuk, és a számítógépbe n alkalommal azért
elrendezzük a legjobb snitteket! készüljünkfel rá, hogy
lesz néhány alapvető
KAMERÁB6L A SZÁMíTÓGÉPBE problémánk.
Olyan sokféle számítógép, kamera , kábel, merevlemez
és szoftver létezik, hogy mindenképpen időt kell szán­
:lUnk az esetleges technikai problémák megoldására.
:\kár Windows alapú PC- t, akár Apple Macintosh gépet
i asználunk, a cél a számítógépünk és kameránk közötti
:-apcsolat megteremtése. Új kamera és nagy teljesítmé­
:lyü számítógép esetén valamivel könnyebb a dolgunk,
alert a folyamat már többé-kevésbé automatizált le­
:""!et. Régi vagy új számítógép, PC vagy Mac - minden­
.-;éppen készítsünk leírást az eljárás pontos menetéről,
rI. egyes beállításokat pedig mentsük külön mappába

:"a·onló, okosabb program vezérelni tudja a kamerát.
:lZ anyagot végigpörgetve felismeri az általunk kiválasz·
:ott és megjelölt, időkódjuk szerint fölcímkézett kép·
ooro kat (kJ ipeket), s ezeket annak rendje-módja sze­
rint, az első kockától az utolsóig betölti a számítógépbe.
=:lindaddig, amíg meg nem tanuljuk bombabiztos
Zlódon, hiba és adatvesztés nélkül betölteni a video­
'::"'"1yagot. Ha problémánk adódik beírás közben, első­
·ént ellenőrizzük, hogy számítógépünk egyáltalán elég
-agy teljesítményií-e ehhez a feladatho z! Az újabb szá-

Digitalizálás, vágás 99
 mítógépek már szinte kötelező módon nagy teljesítmé­
nyű processzorral, nagy memóriával és merevlemez­
kapacitással készülnek. Ha Windows XP-n dolgozunk
vagy a Microsoft legújabb operációs rendszerét, aVistát
használjuk, és a számítógépünkön van gyors USB 2.0
vagy Fire\Vire csatlakozási lehetőség , nem okozhat
gondot a videoanyag digitalizálása.
Az OS X operációs rendszerrel múködő Apple Mac­
intosh gépeken szintén megtaláljuk a kamera csatla­
koztatásához szükséges FireWire, illetve USB 2.0 kaput,
így ebben az esetben sem lehet gond a videoanyag me­
revlemezre írása. A viszonylag olcsó iLife szoftvercso­
mag része, az Apple videovágó szoftvere, az iMovie HD
mind a DV-, mind a HDV-formátum digitalizálás ára és
vágására alkalmas.
Különféle formátumok
Már korábban szó volt róla, hogya digitali­
TIPP zálást különféle formátumokban végezhet­
Javaslatok az Apple iMovie programjának jük. Véleményem szerint a mini-DV-szalag­
futtatásához: ra felvett anyagot lehet a legkönnyebben be­
• Mac OS X10.4.4. vagy az újabb 10.5. tölteni és megvágni. A mini-DV-kamerák
változat nOx576 pixel felbontásban írják szalagra
• Mac PowerPC G4, G5 vagy Intel Core a digitális információt. A Windows XP és
processzor a Mac OS X is könnyedén kezeli a tömörítés­
• a HD (HOV) 1GHz-es G4-et vagy még nek ezt a formáját (kodekjét) a Windows
gyorsabb processzort igényel Movie Maker, illetve a Macintosh iMovie
• legalább 512 MB RAM szoftver közreműködésével. A Movie Maker
• 250 MB merevlemez-kapacitás benne foglaltatik a Windows legújabb ope­
• 20 colos Cinema Display vagy rációs rendszerében , az iMovie pedig - az
1280x 1024 pixel felbontású SXGA iDVD, az iPhoto, a GarageBand és az iWeb
monitor mellett - része az iLife programcsomagnak.
• Apple Superdrive (belső DVD-író)vagy Az iLife alig 80 dollárba kerül, és az ára ezer­
külső DVD-író szeresen megtérül.
• internetkapcsolat a szoftverfrissítéshez A HD televíziók robbanásszerű elterjedé­
• mikrofon és kü lső hangszórók sével a kameragyártók átálItak az új techno­
lógiára. A Canon, a JVC, a Sony és a Sharp
2003-ban bemutatott egy 1280x nop vagy
1920x 1080i képfelbontásra képes, amatőröknek szánt
HD-videoformátumot. A "p" a progresszív felvételi
üzemmódot jelöli, az "i" a váltottsoros (interlace) üzem­
módot. Mint láttuk, a progresszÍv felvételi mód kép­
kockánkénti felvételt jelent, a váltottsoros videokép két
váltottsoros mező ből adódik össze.
100 Digitális videó
A HDV is IEEE (FireWire ) csatlakozással m űk
eredeti képaránya 16:9. A HDV másfajta, MPE G -: ~
tömörítés t alkalmaz, olyan szoftver kell hozzá, a...-: _
kezelni tudj a ezt a tömörítési módot.
Az Apple új iMovie HD szoftvere nagyon ::-_
könnyíti a dolgunkat. Ha még többet tudó \'ágo;,­
ram beszerzése mellett döntünk, az Adobe Pr ;- _
Elements 2 és az Apple Final Cut Pro HD p rog~ 2..
egyaránt képes HDV-formátumban digitalizálni : ,-­
ni a videoanyagot. A kezdő videofilmes pénztár-2.;':'­
szabott Adobe Premiere Elements 3 gyakorlatilag L
mely médiaeszközről képes videoanyagot im
legyen az HDV, DVD, webkamera, mobiltelefo:: _.
memóriakártyával működő MPEG-4 videolejáno. -
Mindeme technikai bevezető lényege: miel őtt 1,;:­
próbálnánk kameránkról vagy kamerával f :Z~--:_
mobiltelefonunkról videoanyagot letölteni, d eri(s~'
hogyeszközeink bizonyosan egymáshoz illeszth
Vágjunk bele!
CsatJakoztassuk kameránkat a FireWire vagy az
2.0 kapun keresztül a számítógéphez, indítsuk : .:
deovágó szoftvert, és adjunk egyedi, a fel adat az ­
sÍtására alkalmas nevet a munkának! Mind enk~:,:,_
hozzunk létre és nevezzünk el egy mappát a~~ ­
majd összegyűjtjük a digitalizált snitteket, kli? _' _
Fontos, hogy refl exünkké váljon a snitteket és fe.2=-­
kat tartalmazó fájlok elnevezése és mappákba . :-.: .
.-\mikor már klipek százai kallódnak a mere der-~z~
átkozni fogjuk magunkat, hogy nem állítottu ._~
kezdet kezdetén valamilyen értelmes rendszert.
A legtöbb vágóprog­
ram tőlünk várja, hogy
az eszköztárba belépve
megleljük a Digitalizálás
Capture) funkciót. Ez
a funkció megnyitja az
Eszközfelügyelet (Device
Control) ablakot, amely
vezérelni tudja a kamera
különféle funkcióit: Play,
Start, Stop, Wind, Re­
wind. Ha probléma adó­
dik a kamera vezérlésé­
- : ::':''> , má r zinte kötelező módon nagy teljesítmé­
_ ~~. ' e:-zo rral, nagy memóriával és merevlemez­
'é zül nek. Ha Windows XP-n dolgozunk
.:. " ~:ro oft legújabb operációs rendszerét, aVistát
'rr.' '~', é- a szá mítógépünkön van gyors USB 2.0
_ ' ~ ::- \ 'ire csatlakozási lehetőség, nem okozhat
;,.2 : a údeoanvag digitalizálása.
-.:l 0- \. operációs rendszerrel működő Apple Mac­
:'-: gé eken szintén megtaláljuk a kamera csatla­
r...:: =2..~oz szükséges FireWire, illetve USB 2.0 kaput,
::'~ ~ n az esetben sem lehet gond a videoanyag me­
::,-::ezre írása. A viszonylag olcsó iLife szoftvercso­
'= r~sze, az Apple videovágó szoftvere, az iMovie HD
-. ': 2. m '-, mind a HDV-formátum digitalizálására és
'-ra alkalmas.
Különféle formátumok
- \[ár korábban szó volt róla, hogya digitali­
zálás t különféle formátumokban végezhet­
-..=.. jük. Véleményem szerint a mini-DV-szalag­
ra felvett anyagot lehet a legkönnyebben be-
o tölteni és megvágni. A mini-DV-kamerák
720x576 pixel felbontásban írják szalagra
a digitális információt. A WindO'lNs XP és
a Mac OS X is könnyedén kezeli a tömörítés­
nek ezt a formáját (kodekjét) a Windows
, lovie Maker, illetve a Macintosh iMovie
szoftver közreműködésével. A Movie Maker
benne foglaltatik a Windows legújabb ope­
rációs rendszerében, az iMovie pedig - az
iDVD, az iPhoto, a GarageBand és az iWeb
mellett - része az iLife programcsomagnak.
,A.z iLife alig 80 dollárba kerül, és az ára ezer­
szeresen megtérül.
A HD televíziók robbanásszerű elterjedé­
sével a kameragyártók átálltak az új techno­
lógiára. A Canon, a JVc, a Sony és a Sharp
2003-ban bemutatott egy 1280x nop vagy
~ J x 1080i képfelbontásra képes, amatőröknek szánt
'::8 -\ideo formátumot. A "p" a progresszív felvételi
"mmódot jelöli, az "i" a váltottsoros (interlace) üzem­
. ot. Mint láttuk, a progresszív felvételi mód kép­
-:'ánké nti felvételt jelent, a váltottsoros videokép két
.::.. :ottsoros mezőből adódik össze.
A HDV is IEEE (FireWire) csatlakozással működik,
eredeti kép aránya 16:9. A HDV másfajta, MPEG-2-es
tömörítést alkalmaz, olyan szoftver kell hozzá, amely
kezelni tudja ezt a tömörítési módot.
Az Apple új iMovie HD szoftvere nagyon meg­
könnyíti a dolgunkat. Ha még többet tudó vágóprog­
ram beszerzése mellett döntünk, az Adobe Premiere
Elements 2 és az Apple Final Cut Pro HD programja
egyaránt képes HOV-formátumban digitalizálni és vág­
ni a videoanyagot. A kezdő videoftlmes pénztárcájához
szabott Adobe Premiere Elements 3 gyakorlatilag bár­
mely médiaeszközről képes videoanyagot írnportálni,
legyen az HOV, DVD, webkamera, mobiltelefon vagy
memóriakártyával működő MPEG-4 videolejátszó.
Mindeme technikai bevezető lényege: mielőtt órákig
próbálnánk kameránkról vagy kamerával felszerelt
mobiltelefonunkr61 videoanyagot letölteni, derítsü k ki,
hogyeszközeink bizonyosan egymáshoz illeszthetők.
Vágjunk bele!
Csatlakoztassuk kameránkat a FireWire vagy az USB
2.0 kapun keresztül a számítógéphez, indíts uk el a vi­
deovágó szoftvert, és adjunk egyedi, a feladat azono­
sítására alkalmas nevet a munkának! Mindenképpen
hozzunk létre és nevezzünk el egy mappát, amelybe
majd összegyűjtjük a digitalizált snitteket/klipeket.
Fontos, hogy reflexünkl<é váljon a snitteket és feladato­
kat tartalmazó fájlok elnevezése és mappákba mentése. Micsoda piUanat - az
Amikor már klipek százai kallódnak a merevlemezen, első magunk vágta
átkozni fogjuk magunkat, hogy nem állítottunk fel a videofilm a nagy,
kezdet kezdetén valamilyen értelmes rendszert. ké]Jernyős televízión'
A legtöbb vágóprog­
ram tőlünk várja, hogy
az eszköztárba belépve
megleljük a Digitalizálás
(Capture) funkciót. Ez
a funkció megnyitja az
Eszközfelügyelet (Device
Control) ablakot, amely
vezérelni tudja a kamera
különféle funkcióit: Play,
Start, Stop, Wind, Re­
wind. Ha probléma adó­
dik a kamera vezérlésé-
Digitalizálás, vágás JOl
 TANÁCSOK ABEíRÁSHOZ
l. Győződjünk meg róla, hogy kameránk
csatlakoztatható a számítógépünkhöz
FireWire vagy USB 2.0 csatlakozón ke­
resztül! Sok új, főként multimédiás al­
kalmazásokkal felszerelt számítógép
IEEE 1394 kártyával működik . Ha a mi
gépünkben nincs ilyen kártya, utólag is
beszerelhetjük.
2. A kamera és a Windows vagy az Apple
videovágó programjának kommuniká­
ciós zavara esetén ellenőrizzük az Esz­
közfelügyelet beállításait a vágóprogram
Beállítások menüjében! A videoformá­
tum típusát és a felbontást a kamera beál­
lításaival megegyezően állítsuk be! Ha a
b~ ~.---
beállítások különböznek, az éppen olyan,
mintha a számítógépünk angolul, a ka­
meránk pedig portugálul beszélne. Per­
sze hogy nem fogják egymást érteni.
3. Ha továbbra sem sikerül a kamerát a szá­
mítógéphez csatlakoztatni vagy együtt­
működésre bírni, nézzük meg, vajon nem
a FireWire-csatlakozóban van-e a hiba.
A Windows alatt a Vezérlőpult (Control
Panel) mutatja, hogya számítógép lát­
ja-e a kamerát. Windows alatt menjünk
be a Vezérlőpult menübe, kattintsunk a
Szkennerek és Kamerák (Scanners and
Cameras) ikonra, és ellenőrizzük, hogya
kameraikon megjelenik-e az ablakban!
Ha nem látjuk, próbáljunk meg másik
FireWire-csatlakozót használni, vagy
cseréljük ki a FireWire-kábelt, hogy lás­
suk, nem ott van-e a probléma!
4. Ellenőrizzük újra, hogya vágóprogra­
munknak megfelelő kameratípust és
formátumot használjuk-e! A kamerákra
vonatkozó kompatibilitási adatok elér­
hetők az Adobe és az Apple weboldalán.
102 Digüális videó
Ha nem találjuk meg a tesztelt eszközök
listáján, lehet, hogy kameránk valóban
nem kompatibilis a szoftverünkkel.
5. A kameránkkal, illetve a szoftverünkkel
kapcsolatos kérdések megválaszolására
használjuk az internetet, keressük meg
kameránk gyártójának weboldalán az
aktuális frissítéseket! A gyártók mindent
elkövetnek, hogy megkönnyítsék a digi­
talizálás műveletét.
6. Bizonyosodjunk meg róla, hogy video­
kezelő szoftverünk és operációs rend­
szerünk legfrissebb verziójával dolgo­
zunk! Ezzel sok, kompatibilitást érintő
problémát kerülhetünk el. Ha régi az
operációs rendszerünk, és a számítógé­
pünk meg a kamera sem új modell, le­
hetnek gondjaink a csatlakoztatással.
7. Fontos a nagyméretű , jó kontrasztú mo­
nitor. Legalább l 024x 768 pixel felbon­
tásban dolgozzunk. Ha tehetjük, állít­
sunk csatasorba egy második monitort
is! Videovágáskor sok helyre van szükség
a képernyőn, főként, ha komolyabb tu­
dású szoftvert használunk. Az operációs
rendszerünk adta kalibrációs eszközzel
ellenőrizzük a monitor színhelyességét­
ez nehezebb feladatnak hangzik, mint
amilyen nehéz valójában. Windows alatt
a beállítást a Vezérlőpult> Képernyők
(Displays) > Adobe Gamma útvonalon
végezhetjük el. (Az Adobe Gamma auto­
matikusan betöltődik, ha már telepítettük
az Adobe Photo shop Elements vagy a CS
sorozatot.)
8. Tanácsolom, hogy szoftvereink között
legyen ott az Adobe Photoshop. A kli­
pekbe épített állóképekkel izgalmassá
tehetjük munkánkat.
Kamemvásárlás előtt bizonyosocljunk meg Fóla. I
a megfelelő csatlakozási helyek.
9. Legyen minél nagyobb tárhelyünk: leg­
alább 512 MB (vagy l gigabájt, ha HD­
ben dolgozunk) memóriahely, vala­
mint a videoanyag digitalizálására és a
munkák tárolására egy legalább 300
GB-os merevlemez. Kevesebbel is el­
boldogulhatunk, de a kizárólag digitá­
lis videoanyag számára fenntartott kül­
ső merevlemez a legjobb megoldás.
A külső meghajtót, ha csak tehetjük, ll.
FireWire kapun keresztül csatlakoz­
tassuk, de mindenképpen úgy, hogy
az adatsebesség elegendő legyen a jó
minőségben, veszteségmentesen való
digitaJizáláshoz. Ugyanez USB 2.0 csat­
lakozóval is megoldható. DV-formá­
tumban a merevlemezen minden má­
sodperc 3,6 megabájtnyi adatot jelent.
Így egy órányi digitális videoanyag
több mint 12 gigabájtnyi helyet foglal
a merevlemezünkön. Természetesen a s..: _
vágáshoz további tárhelyre van szük­ 5":' .. _
ség, ez mutatja, mennyire fontos a
minél nagyobb merevlemez-kapacitás.
10. Kiindulásképpen szerezzük be a Win­
dows alatt futó videokezelő szoftvert
SHOZ
Ha nem találjuk meg a tesztelt eszközök
listáján, lehet, hogy kameránk valóban
nem kompatibilis a szoftverünkkel.
5. A kameránkkal, illetve a szoftverünkkel
kapcsolatos kérdések megválaszolására
használjuk az internetet, keressük meg
kameránk gyártójának weboldalán az
aktuális frissítéseket! A gyártók mindent
elkövetnek, hogy megkönnyítsék a digi­
talizálás műveletét.
6. Bizonyosodjunk meg róla, hogy video-
_;; ::,~ogTa ll1 kezelő szoftverünk és operációs rend­
szerünk legfrissebb verziójával dolgo­
zunk! Ezzel sok, kompatibilitást érintő
problémát kerülhetünk el. Ha régi az
operációs rendszerünk, és a számítógé­
pünk meg a kamera sem új modell, le­
hetnek gondjaink a csatlakoztatással.
7. Fontos a nagyméretű, jó kontrasztú mo­
nitor. Legalább 1024x768 pixel felbon­
tásban dolgozzunk. Ha tehetjük, állít­
sunk csatasorba egy második monitort
is! Videovágáskor sok helyre van szükség
a képernyőn, főként, ha komolyabb tu­
dású szoftvert használunk. Az operációs
rendszerünk adta kalibrációs eszközzel
ellenőrizzük a monitor színhelyességét­
ez nehezebb feladatnak hangzik, mint
amilyen nehéz valójában. Windows alatt
a beállítást a Vezérlőpult > Képernyők
(Displays) > Adobe Gamma útvonalon
végezhetjük el. (Az Adobe Gamma auto­
matikusan betöltődik, ha már telepítettük
az Adobe Photoshop Elements vagy a CS
sorozatot.)
8. Tanácsolom, hogy szoftverei nk között
legyen ott az Adobe Photoshop. A kli­
pekbe épített állóképekkel izgalmassá
tehetjük munkánkat.
Karne ravásárlás előtt bizonyosodjunk m eg róla, hogy számítógépünkön megvannak
a m.egfelelő csatlakozási helyek.
9. Legyen minél nagyobb tárhelyünk: leg­
alább 512 MB (vagy l gigabájt, ha HD­
ben dolgozunk) memóriahely, vala­
mint a videoanyag digitalizálására és a
munkák tárolására egy legalább 300
GB-os merevlemez. Kevesebbel is el­
boldogulhatunk, de a kizárólag digitá­
lis videoanyag számára fenntartott kül­
ső merevlemez a legjobb megoldás.
A külső meghajtót, ha csak tehetjük,
FireWire kapun keresztül csatlakoz­
tassuk, de mindenképpen úgy, hogy
az adatsebesség elegendő legyen a jó
minőségben, veszteségmentesen való
digitalízáláshoz. Ugyanez USB 2.0 csat­
lakozóval is megoldható. DV-formá­
tumban a merevlemezen minden má­
sodperc 3,6 megabájtnyi adatot jelent.
Így egy órányi digitális videoanyag
több mint 12 gigabájtnyi helyet foglal
a merevlemezünkön. Természetesen a
vágáshoz további tárhelyre van szük­
ség, ez mutatja, mennyire fontos a
minél nagyobb merevlemez-kapacitás.
10. Kiindulásképpen szerezzük be a Win­
dows alatt futó videokezelő szoftvert
vagy az Apple iMovie programját. Ha
belefér a költségvetésünkbe, kellő
gyakorlás után vegyük meg az Adobe
Premiere Elements vagy az Apple
Final eut Express HD szoftver leg­
újabb kiadását! Ezzel a vágórendszer­
rel már kreativitásunk minden korlá­
tozása nélkül is megtehetjük a kezdeti
lépéseket.
ll. Következő lépésként csatlakoztassuk a
kamerát számítógépünk FireWire vagy
USB 2.0 kapujához, és indítsuk el a
videokezelő programot! Győződjünk
meg róla, hogy a kamera a rögzített
videoanyag lejátszására van beállítva
(DV-kamerán általában ezt "VTR"
vagy "VeR" jelöli), valamint hogya
kép látható és szabályozható a video­
kezelő programon keresztül. Ha már
biztosan megy a kamera csatlakoztatá­
sa, a számítógépes kapcsolat létrehozá­
sa és a videoanyag letöltése a merevle­
mez megfelelő mappájába, írjuk le a
fontosabb lépéseket! Mentsük el egy
asztalon lévő mappába, hogy bármikor
belepillanthassunk!
Digitalizálás, vágás 103
 ben, lépjünk be a program Beállítások (Preferences)
menüjébe, és megfelelőképpen változtassuk meg az
Eszközfelügyelet beállításait. Ezzel megoldhatjuk a
problémát.
Miután visszanéztük az anyagot az Előnézet (Pre­
view) ablakban, és kiválasztottuk a beírandó részeket,
kattintsunk a Digitalizálás indítására (Start Capture),
majd amikor a kivánt hosszban beíródott a klip, kat­
tintsunk a Digitalizálás leállítása (Stop Capture) menü­
pontra. Ezzel betöltöttük a kiválasztott képsort, amelyet
azután az aktuális munka klipjeinek tárolására létre­
hozott és elnevezett mappában elmentünk. Folytassuk
ezt a műveletet egészen a forgatott anyag végéig.
Dolgozzunk ki rendszert a kazetták és a forgatott
anyagok elnevezésére is, hogy tudjuk, melyik kazettán
mi van. Jómagam általában a beírás vagy a forgatás
dátumát használom címkeként. Például a 2007. decem­
ber l-jén elforgatott kazettát a 071201 számmal jelölöm
meg. Ha több kazettát is elforgatunk egy nap, használ­
junk alszámokat vagy sorszámokat, például: 071201_2.
Naplózáskor a kazetta számát tüntessük fel a fájlon,
így azonnal láthatjuk, melyik az eredeti szalag. Más­
különben klipek százai és kazettahalmok között fogunk
ráébredni, milyen sokat számít a jól kitalált rendszer.
Miután beírt uk az összes kiválasztott snittet, zárjuk
be a Digitalizálás ablakot. Ekkor látnunk kell mind­
egyik digitalizált klipet a képernyőn, amint a Projekt
(Project) ablal<ban várják, hogy behúzzuk őket a Idősáv
(Timeline) ablakba.
A digitalizált klipek visszanézésekor válasszuk ki
azokat, amelyek majd történetünket all<otják. Ne hasz­
náljunk gyengén sikerült kézikamerás beállításokat,
életlen vagy csúnyán megvilágított snitteket. Ne enged­
jünk a minőségből! Inkább vonjuk le a tanulságokat, és
gondolkodjunk el rajta, hogya vágás során miként tölt­
hetjük majd ki azokat a lyukakat, amelyek a sikerületlen
snittek kihagyásával keletkeztek a történetben.
Megint a nagyobb tudású programokról
A vágás folyamata alig különbözik az Adobe Premiere
Elements és az Apple Final Cut Pro HD profi verzió­
jában. Mindkét program leh etővé teszi a naplózást és
a felvételek kötegelt digitalizálását (Batch capture),
ugyanakkor megőrzil< és jelzik az egyes klipek eredeti
104 Digitális v'ideó
időkódját (timecode). Így kulcsszavakkal és
leírással láthatjuk el, és automatikusan a
kívánt mappába rendezhetjük az egyes
klipeket. Különösen nagy segítség mindez,
-
amikor több órányi, különböző helyszí­
neken és időpontokban készült anyaggal
dolgozunk.
Analóg videoanyag digitalizálása
Habár ez a könyv a digitális videózás ról
szól, sokunknak vannak kincset érő Hi- 8­
és VHS-felvételei, amelyeket szeretnénk
megmenteni, mielőtt teljesen tönkremen­
nének. Viszonylag olcsón beszerezhetünk ol~'a:: ,::
kítót, amely a kamerából jövő analóg jelet dig:: ' -
a számítógép merevlemezére írja, és ezzel \'a",::_:
illetve DVD-re, CD-re írhatóvá teszi.
Digitális kameránk is működhet ilyen átala' .
rögzíthetjük vele a régi analóg kameránkro: _=
VHS-lejátszóról érkező jelet. Nézzzük meg, \·an · ~ ­
tális kameránkon S-videó vagy kompozit .
menet (RCA típusú, sárga, kör alakú bemen
fogadhatja az átalakítóból érkező jelet. Ha ig
koztassuk és kapcsoljuk be az analóg kamera: _=
VHS-lejátszót, digitális kameránkat pedig ka?~'
felvételi üzemmódba. Vegyünk át egy rö\'id r ~ _
majd álljunk meg, és nézzük vissza a rögzített a:­
hogy minden rendben van-e vele.
VÁGÁSI ISMERETEK
.\ vágás ma már jobbára csak nemlineáris, su::- .
es állományokon végrehajtott vágást (no nlin<'"2­ _
'n g) jelenthet. Az elkészült videofilm tu lajdo:,,;':??'J
d Z idősáv (timeline) mentén öszeruzött digitali.z.i · _
darabkák, klipek sokasága, amelyhez zene­ .s - -
:egeket csatol unk. -
A számítógépes vágás során tulajdo nkép?::,:: -
:ehet hibázni: az egér rel a megfelelő funkciór2- :'-:­
\'a vissza tudunk témi a korábbi állapoth oz, e' ~::' - ­
~a mozgathatjuk a kijelölt vágópontokat e~ ' . :
:?gysze rűen áthúzhatunk egy másik helyre 2z :.
\'on, felülírhat juk a zenét, vagy akár egy egé'z : ~ r?-_
egyetlen mozdulattal kitörölhetünk, ha una:.:­
ltéljük.
 n . lépjünk be a program Beállítások (Preferences)
,."üjébe, és megfelelőképpen változtassuk meg az
'z:-öz felügyelet beállításait. Ezzel megoldhatjuk a
roblé m át.
, liutá n visszanéztük az anyagot az Előnézet (Pre­
'~K ablakban, és kiválasztottuk a beírandó részeket,
:cintsunk a Digitalizálás indítására (Start Capture),
2id amikor a kívánt hosszban beíródott a klip, kat­
-:<.;unk a Digitalizálás leállítása (Stop Capture) menü­
iJ::ra. Ezzel betöltöttük a kiválasztott képsort, amelyet
..::án az aktuális munka klipjeinek tárolására Iétre­
zott és elnevezett mappában elmentünk. Folytassuk
,a műveletet egészen a forgatott anyag végéig.
:)olgozzunk ki rendszert a kazetták és a forgatott
.,. gok elnevezésére is, hogy tudjuk, melyik kazettán
~' \'an . Jómagam általában a beírás vagy a forgatás
'.urnát használom címkeként. Például a 2007. decem­
~ > jé n elforgatott kazettát a 071201 számmal jelölöm
[~. Ha több kazettát is elforgatunk egy nap, használ­
~~ alszámokat vagy sorszámokat, például: 071201_2.
, 'aplózáskor a kazetta számát tüntessük fel a fájlon,
~ , azo nnal láthatjuk, melyik az eredeti szalag. Más­
~:!lönbe n klipek százai és kazetta halmok között fogunk
.:'6redni, milyen sokat számít a jól kitalált rendszer.
. li után beírtuk az összes kiválasztott snittet, zárjuk
It' a D igitalizálás ablakot. Ekkor látnunk kell mind­
~ ik digitalizált klipet a képernyőn, amint a Projekt
Proiect) ablakban várják, hogy behúzzuk őket a Idősáv
_: 1eLine ) ablakba .
:\ d igitalizált klipek visszanézésekor válasszuk ki
,'at, amelyek majd történetünket all<otják. Ne hasz­
'~;u nk gyengén sikerült kézikamerás beállításokat,
.:,.den vagy csúnyán megvilágított snitteket. Ne enged­
~-..k a min ő ségből! Inkább vonjuk le a tanulságokat, és
: ,dolkodjunk el rajta, hogya vágás során miként tölt­
,.r;ük majd ki azokat a lyukakat, amelyek a sikerületlen
' ':: " ek kihagyásával keletkeztek a történetben.
egint a nagyobb tudású programokról
\'ágás folyamata alig különbözik az Adobe Premiere
:,;,.ments és az Apple Final Cut Pro HD profi verzió­
t: an . Mindkét program lehetővé teszi a naplózást és
l ~eh'ételek kötegelt digitalizálását (Batch capture),
~'an a kkor megőrzik és jelzik az egyes klipek eredeti
időkódját (timecode ).lgy kulcsszavakkal és
leírással láiliatjuk el, és automatikusan a
kívánt mappába rendezhetjük az egyes
klipeket. Különösen nagy segítség mindez,
amikor több órányi , különböző helyszí­
neken és időpontokban készült anyaggal
dolgozunk.
Analóg videoanyag digitalizálása
Habár ez a könyv a digitális videózásról
szól, sokunknak vannak kincset érő Hi,8­
és VHS-felvételei, amelyeket szeretnénk
megmenteni, mielőtt teljesen tönkremen­
nének. Viszonylag olcsón beszerezhetünk olyan átala­ Vigyázat: a nagyobb
kítót, amely a kamerából jövő analóg jelet digitalizálva tudású programok
a számítógép merevlemezére írja, és ezzel vághatóvá, tó1ünk is több profi
illetve DVD-re, CD-re írhatóvá teszi. cWntést kív ánnak a
Digitális kameránk is működhet ilyen átalakítóként, vágás során!
rögzíthetjük vele a régi analóg kameránkról vagy a
VHS-lejátszóról érkező jelet. Nézzzük meg, van-e digi­
tális kameránkon S-videó vagy kompozit videobe­
menet (RCA típusú, sárga, kör alakú bemenet), amely
fogadhatja az átalakítóból érkező jelet. Ha igen, csatla­
koztassuk és kapcsoljuk be az analóg kamerát vagy a
VHS-Iejátszót, digitális kameránkat pedig kapcsoljuk
felvételi üzemmódba. Vegyünk át egy rövid részletet,
majd álljunk meg, és nézzük vissza a rögzített anyagot,
hogy minden rendben van-e vele.
VÁGÁSI ISMERETEK
A vágás ma már jobbára csak nemlineáris, számítógé­
pes állományokon végrehajtott vágást (nonlinear edit­
ing) jelenthet. Az elkészült videofilm tulajdonképpen
az idősáv (timeline) mentén öszefűzött digitalizált kép­
darabkák, klipek sokasága, amelyhez zene- és hangré­
tegeket csatol unk.
A számítógépes vágás során tulajdonképpen nem
lehet hibázni: az egérrel a megfelelő funkcióra kattint­
va vissza tudunk térni a korábbi állapothoz, előre-hát­
ra mozgathatjuk a kijelölt vágópontokat, egy klip et
egyszerűen áthúzhatunk egy másik helyre az idősá­
von, felülírhatjuk a zenét, vagy akár egy egész jelenetet
egyetlen mozdulattal kitörölhetünk, ha unalmasnak
ítéljük.
Digitalizálás, v ágás 105
 Ráadásul a vágás műveletei rendkívül gyorsan elvé­
gezhető k, hiszen nem kell snitteket keresgélni , szalagot
ide-oda csévélni.A klasszikus, lineáris vágás id ején, ha a
vágott anyagban egy vágást meg akartunk változtatni, a
módosítás helyét ől újra el kellett végezni az összes
vágást. Ez rém fára sztó és idegőrlő foglalatosság volt.
Nem is beszélve a "generációs veszteségről" : az áttű­
nés és sok más speciális képi hatás kivitelezéséhez több
példányban is le kellett m ásolni a szükséges sn itteket, a
másolás viszont mindig rontott a kép minőségén.
Vágóprogramot választunk
Ma már a legtöbb számítógépet úgy adj ák el, hogy tar­
talmazzák a digitális videofilm-készítéshez szükséges
szoftvereket. Miel őtt nekifognék bizonyos programok
leírásának, hangsúlyoznom kell, hogy az itt tárgyaltak-
TIMECODE/IDŐKÓD - SEGíT ELIGAZODNI
imecode ­ beépített időkó d "óra: perc: másodperc: képkocka«mértékegységben. Az id ő kód
T kockáról kockára felcímkézi , azonosíthatóvá teszi a képanyagol, akár a szalagon, akár a beírt
klipekben kell megtalálnunk egy-egy képkockát.Csak az okosabb programok ismerik fel és kezelik,
106 Digitá.lis v ideó
nál mér léteznek okosabb programok. Ám a
logika és a fogalmak rendszere nagyj ából
ugyanaz, legyen bár szó alapszintíí vagy
profi képvágó programról.
Klipek elrendezése az idősávon
Az iMovie HD (Apple Macintosh ) és a
Movie Maker (Windows) programmal egY­
aránt könnyű filmet vágni; lényegéb en
mindkettő ugyanazokkal a funkciókkal m ű ­
ködik. Digitalizált snittjeink, azaz klipjeink
immár a merevlemez megfelel ő mappájá ­
ban találhatók, sőt láthatók is az általu nk
létreh ozo tt projekt böngészőablakába n ,
A következő lépés, hogy ezeket a klipeket
elhelyezzük az idősávon. (Az alábbiakban az
nosan elfogadott "idősáv" kifejezést ha zr:i.;
Windows Movie Maker programjának tárgy~2..­
viszont a magyar nyelvű szoftver "idő sor " ., · -~ ,~z
vesszük át - a szerk.).
Az idősáv vízszintes csíkként jelenik meg 2. _=
program felületének alsó részén. Ezen a sá\'o:: .3-; ..
össze a flimünket, és adott esetben ehhez a á\'~ z-'!:'
delhetjük hozzá a hangsávokat. Az összeépítés ::-."'-:­
ab ból áll, hogy a klipeket egymás után leh úzzlL!.;: :.z .:
sávba, mégpedig abban a sorrendben, amely SZ~~_·
filmben majd viszont szeretnénk látni ő ket. =' __
majd törődhetünk a történet esztétikai 0Ida!2\:'"
klipek elrendezésének és a hangsávok keze' _ :~ _
fogásaiva l, most azonban időzz ünk még egy>: : ­
­
e gysze rűbb feladatoknál!
KÉPÁTMENETEK
A képátmenetek gördülékenyebbé tehetik
de túlzó használat esetén szét is zilálhatják
film ünket. A titok nyitja: kezdetben ritkán.
sak a kulcsfontosságú pontokon alkalmaz­
zunk képátmenet-effektust, és ne essünk
túlzásba! És még egy fontos tanács: ne pró ­
báljuk a gyenge vágást trükkös átmenettel . ­
elfedni, mert úgyis kilóg m aj d alóláb!
A legegyszerűbb képátmenet az élesvágá . ­
(straight cut), ami azt jelenti, hogy az egyik
s nittből a másikba minden átmenet nélkül,
 R..!adás ul a vágás műveletei rendkívül gyorsan elvé­
~ ők, hiszen nem kell snitteket keresgélni, szalagot
a csévélni.A klasszikus, lineáris vágás idején, ha a
; :: anyagban egy vágást meg akartunk változtatni, a
~o-ítás helyétől újra el kellett végezni az összes
'::25: . Ez rém fárasztó és idegőrlő foglalatosság volt.
-_ - m is beszélve a "generációs veszteségről": az áttű­
, _ c- ok más speciális képi hatás kivitelezéséhez több
, ':;tn\-ban is le kellett másolni a szükséges snitteket, a
.::: lá yiszont mindig rontott a kép minőségén.
á góprogramot választunk
:: ~ár a legtöbb számítógépet úgy adjál< el, hogy tar­
-:-:azzák a digitális videofilm-készítéshez szükséges
_o~- reket. Mielőtt nekifognék bizonyos programok
. r~'<Ínak, hangsúlyoznom kell, hogy az itt tárgyaltak­
~D - SEGíT ELIGAZODNI
: =- Derc : másodperc: képkocka«mértékegységben. Az időkód
::.::=~osíthatóvá teszi a képanyagot, akár a szalagon, akár a beírt
--:-;;_ .6pkockát.Csak az okosabb programok ismerik fel és kezelik.
nál mér léteznek okosabb programok. Ám a
cl
logika és a fogalmak rendszere nagyjából
ugyanaz, legyen bár szó alapszintű vagy
profi képvágó programról.
Klipek elrendezése az idősávon
Az iMovie HD (Apple Macintosh) és a
Movie Maker (Windows) programmal egy­
aránt könnyű filmet vágni; lényegében
mindkettő ugyanazokkal a funkciókkal mű­
ködik. Digitalizált snittjeink, azaz klipjeink
immár a merevlemez megfelelő mappájá­
ban találhatók, sőt láthatók is az általunk
létrehozott projekt böngészőablakában.
A következő lépés, hogy ezeket aklipeket
elhelyezzük az idősávon. (Az alábbiakban az általá­ A kamerán áUalában
nosan elfogadott "idősáv" kifejezést használjuk, a megtalá lhatók a
\J\Tindows Movie Maker programjának tárgyalásakor v ideoj el számítógépbe
viszont a magyar nyelvű szoftver "idősor" kifejezését írásálwz v aló be- és
vesszük át - a szerk.). kime-netek. Az egyik
Az idősáv vízszintes csíkként jelenik meg a vágó­ legifjabb a kis méretű
program felületének alsó részén. Ezen a sávon építjük FireWire csatlakozó
össze a fumünket, és adott esetben ehhez a sávhoz ren­ (le-nt, balr a).
delhetjük hozzá a hangsávokat. Az összeépítés menete
abból áll, hogyaklipeket egymás után lehúzzuk az idő­
sávba, mégpedig abban a sorrendben, amely szerint a
filmben majd viszont szeretnénk látni őket. Később
majd törődhetünk a történet esztétikai oldalával is, a
klipek elrendezésének és a hangsávok kezelésének
fogásaival, most azonban időzzünk még egy kicsit az
egyszerűbb feladatoknál!
KÉPÁTMENETEK
A képátmenetek gördülékenyebbé tehetik, TIPP
de túlzó használat esetén szét is zilálhatják Ajánlott vágóprogramok:
filmünket. A titok nyitja: kezdetben ritkán, • Adobe Premiere Elements
csak a kulcsfontosságú pontokon alkalmaz­ • Sonic Foundry Vegas
zunk képátmenet-effektust, és ne essünk • Ulead Media Studio Pro programja
túlzásba! És még egy fontos tanács: ne pró­ Windows-felhasználóknak
báljuk a gyenge vágást trükkös átmenette! • Apple Final Cut Express sloftvere
elfedni, mert úgyis kilóg majd alóláb! Apple Macintosh-felhasználóknak
A legegyszerűbb képátmenet az élesvágás • Apple Final Cut Pro HD
(straight eut), ami azt jelenti, hogy az egyik • Adobe Premiere Pro 2.0
snittből a másikba minden átmenet nélkül,
Digitalizálás, vágás 107
 C r-------
~--·I-4~--·HF~
( tip: 1100% I ~,., )
Guat part 1 (6)
=ILJOE~nlr,(]
sima vágással jut el a fIlm. Ha például két szí nész be­
szélget egy szobában, a jelenet legtöbbször kettejük éles­
vágással összefűzött közelijeiből áll össze.
Most pedig következzen néhány másik, a magam fel­
fogása szerint tetszetős és ajánlható képátmenet:
1. Áttűnés (dissolve) : Az áttűnés során az egyik kép a
másikba úszik át. Játszhatunk az áttűnés hosszával,
de ha az effektus pár másodpercnél tovább tart,
elvon hatja a néző figyeimét a jelenet lényegéről. Ha
ANIMÁCiÓ ÉS 3D
Az Adobe After Effects és az Apple Shake,illetve Motion programmal akár három dimenzióban is lét­
rehozhatunk különleges hatásokat. Ezeket a szoftvereket azoknak ajánlom, akiket érdekel a video­
vágás 3D-oldala. A magam részérő l azonban elsőként megtanultam a vágás a l apvető fogásait, és
csak azután vágtam bele a kísérletezésbe. Vigyázat! A bonyolultabb, nagyobb tudású programok
kezelésének elsajátítása jóval nehezebb feladat, csak az igazán elszántaknak sikerülhet. Kezdők
számára egy tanfolyam elvégzése lehet alegjobb út.
108 Digitális vicieó
Part 1
Land
2 másodperces áttűnést alkalmazunk, az <L-~-:- ••
lent, hogy l-l másodpercet veszítünk a kél i:"':­
snitt hosszából (mindkét snittből l-l ma.:; 2::-_
nyit elfed az áttűnés). Mindig kísérletezzük :-. ­
tűnés eszményi időtartamát - olykor a _- .3 =--­
perces áttűnés is szép lehet, kivált, ha az á:-=- e::- =
zenével vagy egyéb h anghatással fest jük ala ,
2. Törlés új képpel (wipe ): Ennél a többféle a:~- _o::
kivitelezhető képátmenetnél az új sni tt fo!-cz.a:
kitörli a megelőzőt. A folyamat meg i or~ -­
ilyenkor a kimenő kép fedi fel az új képet. E~
juk kritikusan ezeket az erőteljes képt rü~ö c:
Apple programjában szabályozó csúszka ~.>o.:: :c
vel állíthatjuk be az átmenet az időtartam;! ; ,,:, ­
dows az idősávon mutatja az érintett nir:i::-':'::::
net okán fedésbe kerülő részét; a trükk ho -sz... 22
fedés mértékének módosításával szabáh'oz:-,,:,:
3. Kitolás (push): Ez pontosan az, aminek he..::.::
új snitt szó szerint kitolja a képből a G: "'~::-A::
A trükk indulhat alulról, felülről, balról \'ag'" :-:-­
 5:07:08 (oo. .&on
Guat part 1 (6)
lat pa...
::a \'ágással jut el a film. Ha például két színész be­
~:g t egy szobában, a jelenet legtöbbször kettejük éles­
.2a - al összefüzött közelijeiből áll össze.
-. lost pedig következzen néhány másik, a magam fel­
2>'a szerint tetszetős és ajánlható képátmenet:
-Attű nés (dissolve): Az áttűnés során az egyik kép a
másikba úszik át. Játszhatunk az áttűnés hosszával,
~~ ha az effektus pár másodpercnél tovább tart,
"h'o nhatja a néző figyeImét a jelenet lényegérőL Ha
~-::.~e. illetveMotion programmal akár három dimenzióban is lét·
. :.::" et a szoftvereket azoknak ajánlom, akiket érdekel avideo­
-: ::,:oflban e lsőként megtanultam a vágás alapvető fogásait, és
:::::::sbe. Vigyázat! A bonyolultabb, nagyobb tudású programok
--ö::,,::o feladat, csak az igazán elszántaknak sikerülhet. Kezdők
:: - ::: a legjobb út.
Guat part 1 (6)
Land of fire land of Praver
2 másodperces áttűnést alkalmazunk, az annyit je­
lent, hogy l-l másodpercet veszítünk a két érintett
snitt hosszából (mindkét snittből l-l másodperc­
nyit elfed az áttűnés) . Mindig kísérletezzük ki az át­
tűnés eszményi időtartamát - olykor a 2-3 másod­
perces áttűnés is szép lehet, kivált, ha az átmenetet
zenével vagy egyéb hanghatással fes tjük alá.
2. Törlés új képpel (wipe): Ennél a többféle alakzatban
kivitelezhető képátmenetnél az új snitt fokozatosan
kitörli a megelőzőt. A folyamat meg is fordítható,
ilyenkor a kimenő kép fedi fel az új képet. Használ­
juk kritikusan ezeket az erőteljes képtrükköket! Az
Apple programjában szabályozó csúszka segítségé­
vel állíthatjuk be az átmenet az időtartamát, a Win­
dO\-vs az idősávon mutatja az érintett snittek átme­
net okán fedésbe kerülő részét; a trükk hossza az át­
fedés mértékének módosításával szabályozható.
3. Kitolás (push): Ez pontosan az, aminek hangzik. Az
új snitt szó szerint kitolja a képből a megelőző t.
A trükk indulhat alulról, felülről, balról vagy jobbróL
Digitalizálás, vágás 109
 Az Apple és a Windows vágóprogramjaiban is ren­
geteg különféle képátmenetet lehet kipróbálni (a Win­
dows Movie Makerben legalább hatvanfélét találunk).
HANGSÁVOK
Korábban már hangsúJyoztam, hogy a hang alapvető
jelentőségű a film szempontjából. A háttérzaj ok és a ze­
ne hangsávba illesztésével még jobbá tehetjük a fumet.
A modern vágóprogramok nagy elő nye - még az egy­
szerü iMovie és a Movie Maker is lehetővé teszi -, hogy
a forgatáson rögzített hang mögé magunk szerkeszt­
hetünk egy vagy akár két plusz hangsávot. Ezt hívjuk
rétegekre bont ásnak (layering). A Movie Maker az ere­
deti felvétel hangján kívül még egy, az Apple iMovie két
hangsáv létrehozását teszi lehetővé . Az Adobe Premiere
Elements és azApple Final Cut programban hangsávok
tucatjait adhatjuk a képhez, és nagyon finoman szabá­
lyozhatjuk a szinteket.
Különleges hatások, A hang természete
szöveges és grafikus Talán még emlékszünk: a hang nem más, mint az ener­
felületek egész tárháza gia akusztikus hullámként történő terjedése, amelyet az
érhető el a Movie emberi fül a 20 Hz és a 20 kH z közti tartományban ké­
Maker és az iMovie pes érzékelni. Ezen belül a kisebb frekvenciát mélyebb,
programban. a nagyobb frekvenciát magasabb hangkén t érzékeljük.
11 0 Digitális videó
Az analóg hanghullámok átalakítható k digi-2..~5
lekké, éspedig elektronikus úton, amikor is a 7.2.-'
gép másodpercenké nt megh atá rozott számú m;-::...
tel után rögzíti a hangadatokat. Egy átlagos CD -:",',:
mintavételi fre kvenciája, vagyis az l m ásodpe: - ­
történ ő mintavételeinek száma 44 100. A legtö ;.., ­
kamera mintavételi frekvenciája 48 OOO ( va~' ~;:- ~:..:­
ami kitünő hangminőséget jelent,
Bitmélység
Lássuk, mi is az a bitmélység, és miért kell fog2'
nunk vele! Ez a szám a kép minőségére utal, a m;-::...
tel mélységét jelöli. Tegyük fel, hogy m áso dp r-",:- ::
tíz csésze vizet merünk egy kávéfőzőbe, Ez m á: .:.:-_
cenként tíz csészés mintavételi frekvenciát jele!:,. _-::
mélység pedig: l csésze. Most tegyük fel, h o~' \.!S"':';-:
a mintavételi frekvenciát megtartva egész c ész ::i" •
csak negyed csészényi vizet veszünk fel mind .. '":: _
téssel. A mintavételi idő lejártával negyeda nn~i ,-- _
a kávéfőzőben, mint az el őző esetben . .
Ugyanez a logika igaz a hang bitmélységér is, ­
16 vagy 24 bites hang érzékelhetően jobb, minr 2. :: ;: "
Az alacsony bitmélységű hang kevésbé részle:~~.:....
még akkor is, ha nagy a mintavételi frekve ncia,
Az a legfontosabb, hogya kameránk által - - ~:
hang mintavételi frekvenciája és bitmélysége eg':~:"'"
a vágóprogramunk Beállítások menüjében IT'.~':'':'­
értékekkel - és mindkét érték legyen m inél ;:a.T" _::
Kezdetnek jó a 12 vagy 16 bites hang 48 kH z-es ;- -­
vétel mellett. Szerencsére a vágóprogramok ma:- ,­
.-ll '-.?l-Ie é a Windows vágóprogramjaiban is ren­ 1_ _ ""'>«0 1..... J
.... ,... _ _ :1
_= .. - öoféle ké pátmenetet lehet kipróbálni (a Win­
-,
~

.. c_ _ ~

~ . {OÚe .\lakerben legalább hatvanfélét találunk). .... .. c_,..." ...

.. , ..oc .... ~
.. o....•• ~v_

GSÁVOK
_.­_.....

: ~1';!;:""""4-~
.. _s.a.

~-'­
'''-­
J;J má r hangsúlyoztam, hogya hang alapvető

: S ~ ~ - a tllm szempontjából. A háttérzajok és a ze­

-. -:3~ \·ba illesztésével még jobbá tehetjük a filmet.
'::-rn \'ágó programok nagy előnye - még az egy­
~ _ L ~O\'ie é a Movie Maker is lehetővé teszi -, hogy
-~2:' 'on rögzített hang mögé magunk szerkeszt­
.. _. :H
o . _ . __. _,: z'
.C;;;C::::::ü(Z}
: ~ :: l

,~

_ . ~ .' \"agy akár két plusz hangsávot. Ezt hívjuk =

, '".......
--...... - ~ ~,..,n':J~q c:. • • ~ ?"""""'"'
.~:-~~ bo ntás nak (layering) . A Movie Maker az ere­
I ha ngján kívül még egy, az Apple iMovie két
~~ ly !étrehozását teszi lehetővé. Az Adobe Premiere Az analóg hanghullámok átalakíthatók digitális je­ Az Apple Gar ageBand
- .:-:T '- az Apple Final Cut programban hangsávok lekké, éspedig elektronikus úton, amikor is a számító­ szoftverével zenéket és
_ ,ü: adha tj uk a képhez, és nagyon finoman szabá­ gép másodpercenként meghatározott számú mintavé­ egyéb hanganyagokal
:'.2~i'J.k a zinteket. tel után rögzíti a hangadatokat. Egy átlagos CD-lejátszó készíthetünk. Aki tud
mintavételi frekvenciája, vagyis az l másodperc alatt zongoráz ni, kipróbál·
an g természete történő mintavételeinek száma 44 100. A legtöbb mai hatja a sz ámítógéphez
''': ;TI'g emlékszünk: a hang nem m ás, mint az ener­ kamera mintavételi frekvenciája 48 OOO (vagy 48 kHz), csatlakoztatható MIDI
:':·:.!Sztikus hullám ként történő terjedése, amelyet az ami kitűnő hangminőséget jelent. billentyűzetet is.

L ri fül a 20 Hz és a 20 kHz közti tartományban ké­

::,:-úkeln i. Ezen belül a kisebb frekvenciát mélyebb,
2~'\'obb frekvenciát magasabb hangként érzékeljük.
Bitmélység
Lássuk, mi is az a bitmélység, és miért kell foglalkoz ­
nunk vele! Ez a szám a kép minőségére utal, a mintavé­
tel mélységét jelöli. Tegyük fel, hogy másodpercenként
tíz csésze vizet merünk egy kávéfőzőbe. Ez másodper­
cenként tíz csészés mintavételi frekvenciát jelent, a bit­
mélység pedig: l csésze. Most tegyük fel , hogy ugyanezt
a mintavételi frekvenciát megtartva egész csésze helyett
csak negyed csészényi vizet veszünk fel minden merí­
téssel. A mintavételi idő lejártával negyedannyi víz lesz
a kávéfőzőben, mint az előző esetben.
Ugyanez a logika igaz a hang bitmélységére is. A 12,
16 vagy 24 bites hang érzékelhetően jobb, mint a 8 bites.
Az alacsony bitmélységű hang kevésbé részletgazdag,
még akkor is, ha nagy a mintavételi frekvencia.
Az a legfontosabb, hogya kameránk által rögzített
hang mintavételi frekvenciája és bitmélysége egyezzen
a vágóprogramunk Beállítások menüjében megadott
értékekkel - és mindkét érték legyen minél nagyobb.
Kezdetnek jó a 12 vagy 16 bites hang 48 kHz-es minta­
vétel mellett. Szerencsére a vágóprogramok már köny­

Digitalizálás, v ágás 111

 nyen boldogulnak a rögzített digitális hang­
TIPP és képanyag adattípusának megfelelő minta­
Az Apple amatőr felhasználóknak szánt vételi értékkel, bitmélységgel és formátum­
GarageBand szoftvere - ma már az iUfe rnal. A beírástól egészen az utolsó vágásig
szoftvercsomag része - lehetőséget ad igyekezzünk nagy mintavételi frekvenciájú
arra, hogy MIDI (musical instrument digi­ és bitmélységű hanggal dolgozni, mert a né­
tal interface) hanganyagokból és előre fel­ ző hamarabb észleli a gyatra hangminőséget,
vett zenei betétekből kiindulva megírjuk, mint a gyenge videoképet.
őszeállítsuk és megvágjuk hanganyagun­
kat. A program megjeleníti az iMovie-n JogcHjügyek
készített képanyagol, így könnyen össze­ A mai technikával semmi sem egyszerűbb,
hangolhatjuk a képsávot azene- és egyéb mint letölteni egy CD-t , vagy illegálisan le­
hangsávokkal. másolt és az interneten közzétett zenét talál­
ni. Ne használjunk föl jogtalanul zeneszá­
mokat! Minden alkotót megillet a szerzői
jog. Hogy éreznénk magunkat, ha hazaérve aztlátnánk,
hogy valaki éppen a mi CD-ink vagy DVD-ink között
keresgél? Minden alkalommal, amikor engedély nélkül
használjuk fel valald alkotását vagy tulajdonát, való­
jában lopást követünl< el.
Olcsó vagy jogdíj mentes műveket tartalmazó könyv­
tárak rengetege található az interneten, ezekből jogi kö­
vetkezmények nélkül tölthetünk le zenéket. Nagyon
hasznos az Apple GarageBand és a többi hasonló prog­
ram, mert rengeteg jogdíjmentesen felhasználható
hangeffektet és zenei betétet kínál. Azért legyünk na­
gyon körültekintőek a "kikölcsönzött" zenék, kép­
anyagok és graftl<ai elemek alkalmazásakor!
A Ouate1naláról szóló
film.emforgat.ása köz­
ben rengeteg i.dőt töl­
töttem a vidék hang­
jainak rögzítésével.
Ezeket a hangmintákat
használt.am a kísérő­
szöveg kiállásui alatt.
11 2 Digitális videó
Végül: ne feledkezzünk meg a természet zer.:,:
hangvilágáról! Felvehetjük a természet hangja it, ,
magunk is írhatunk zenét természeti hangokbó'.
tudunk zongorázni, felfedezzük fel a MIDI-t, ezt a ­
mítógépekhez és szintetizátorokhoz létrehozo _,
hetetlen ül sokféleképpen használható zenei felt.:"
Jómagam 1985 óta írok filmzenéket - avideo::'
készítés egyik legélvezetesebb szakasza, amikor 2. :
dallamaimmal és hangzásaimmal dolgozhatok.
ÁLLÓKÉPEK ...
Egyéb vizuális elemeket is beépíthetünk video- TIP
flimünkbe. Az egyik kézenfekvő választás a
családi fotóalbum. Ha beszkennelt fotót vagy
diaképet illesztünk a mozgóképek közé, jól
kamatoztathatjuk az állókép jellegzetes hatá­
sát. Tovább erősíthetjük a hatást, ha körbevág­
juk és háttérrel gazdagítjuk, vagy rétegekre
bontjuk és átalakítj uk a fotót. A grafikus prog­
ramok segítségével különböző logókat, felira­
tokat is tervezhetünk és szerkeszthetünk
FŐCíM, FELIRATOK
A filmekben általában fontos szerep jut a fő­
CÍmnek és a feliratoknak A fŐCÍm vizuális stí­
lusa megelőlegezi a film hangulatát, a felirat
azonosítja a helyszínt, megadja az időpon tot \'2.~'
idegennyelvű párbeszédeket teszi érthetővé. Sok az ~ .
filmes, akik külön szeret eljátszani a fŐCÍmmel : 2 :
iratokkal. A felirat erősítheti a videofilm hatását, :~
hatja az esetleg zavaró narráció t. Szívesebben nez~~' _
sivatag felett úszó szép felvételt vissszafogottcc ­ _
j elenő felirattal: "Festett-sivatag, Arizona", mint:: ~
beszélőt hallgatva kizökkenjek a kép hangulatábo:. -
Sokkal jobb, ha hagyjuk hatni a természet h~ :=
és a látványt, mint megzavarni, visszarántani a -;::,z
Földre az emberi hanggal. Emlékezzünk: a \'~é ::o~
egyik legfőbb működési elve, hogy beemelje a ;:"z
történetbe - igyekezzünk minden tényezőt
amely ennek akadálya lehet.
Stílus
Az egyszerűbb feliratok alkalmazásának kétf :
van: a kulcsolás és a táblás megjelenítés. Kuk~ ,
 nyen boldogulnak a rögzített digitális hang­
' s képanyag adattipusának megfelelő minta­
\-ételi értékkel, bitmélységgel és formátum­
mal. :\ beírás tól egészen az utolsó vágásig
igyekezzünk nagy mintavételi frekvenciájú
e- bitmé l ységű hanggal dolgozni, mert a né­
zö ha ma rabb észleli a gyatra hangminőséget,
mint a gyenge videoképet.
Jogdíjügyek
:\ mai technikával semmi sem egyszerűbb,
mint letölteni egy CD-t, vagy illegálisan le­
másolt és az interneten közzétett zenét talál­
ni_ ~e használjunk föl jogtalanul zeneszá­
mokat! Minden alkotót megillet a szerzői
. :-: :::_-éreznénk magunkat, ha hazaérve azt látnánk,
;- -'-c.!aki éppen a mi CD-ink vagy DVD-ink között
. _ : ~ .>-? ~l inde n alkalommal, amikor engedély nélkül
L:".2...; - fel valaki alkotását vagy tulajdonát, való­
·-_:0 ást követünk eL
O _:~O \-a8)' jogdíjmentes műveket tartalmazó könyv­
±--:- ngetege található az interneten, ezekből jogi kö­
:.,~z.~én\-ek nélkül tölthetünk le zenéket. Nagyon
"L~OS az :\pple GarageBand és a többi hasonló prog­
-. :-:lert rengeteg jogdíjmentesen felhasználható
-~",:'fehet és zenei betétet kínáL Azért legyünk na­
:-_ >örültekintőek a "kikölcsönzött" zenék, kép­
t 2.w.- é grafikai elemek alkalmazásakor!
v égül: ne feledkezzünk meg a természet zenei és
hangvilágáról! Felvehetjük a természet hangjait, vagy
magunk is írhatunk zenét természeti hangokbóL Ha
tudunk zongorázni, felfedezzük fel a MIDI-t, ezt a szá­
mítógépekhez és szintetizátorokhoz létrehozott, hi­
hetetlenül sokféleképpen használható zenei felületet.
Jómagam 1985 óta írok fIlmzenéket - a videofiJm­
készítés egyik legélvezetesebb szakasza, amikor a saját
dallamaimmal és hangzásaimmal dolgozhatok.
ÁLL6KÉPEK
Egyéb vizuális elemeket is beépíthetünk video­ TIPP
filmünkbe. Az egyik kézenfekvő választás a Az MP3 fájlok jelentősége
családi fotóalbum. Ha beszkennelt fotót vagy A Windows Movie Maker és az Apple
diaképet illesztünk a mozgóképek közé, jól iMovie is kezeli az MP3·as formátumú
kamatoztathatjuk az állókép jellegzetes hatá­ zenét, az iMovie viszont nem képes aWin·
sát. Tovább erősíthetjük a hatást, ha körbevág­ dows alatt létrehozott WMA (Windows
juk és háttérrel gazdagítjuk, vagy rétegekre Media Audio) fájlokat importáini Alegjobb
bontjul< és átalaldtjuk a fotót. A grafikus prog­ döntés ilyenkor, ha a fájlokat MP3 formá·
ramok segítségével különböző logókat, felira­ tumban tároljuk_ Létezek magasabb szín·
tokat is tervezhetünk és szerkeszthetünk_ vonalú és kevésbé tömörített formátumok
is, példáUl az AIFF, de ezek nagy procesz­
FŐCíM, FELIRATOK szorteljesítményt és merevlemez·kapa­
A filmekben általában fontos szerep jut a fő­ citást igényelnek_
címnek és a feliratoknak. A főcím vizuális stí­
lusa megelőlegezi a film hangulatát, a felirat
azonosítja a helyszínt, megadja az időpontot vagy az
idegennyelvű párbeszédeket teszi érthetővé. Sok az olyan
flimes, akik külön szeret eljátszani a főcímmel és a fel·
iratokkaL A felirat erősítheti a videofilm hatását, kivált­
hatja az esetleg zavaró narrációt. Szívesebben nézek egy
sivatag felett úszó szép felvételt vissszafogottan meg­
jelenő felirattal: "Festett-sivatag, Arizona", mint hogy a
beszélőt hallgatva kizökkenjek a kép hangulatából.
Sokkal jobb, ha hagyjuk hatni a természet hangjait
és a látványt, mint megzavarni, visszarántani a nézőt a
Földre az emberi hanggaL Emlékezzünk: a videofilm
egyik legfőbb működési elve, hogy beemelje a nézőt a
történetbe ­ igyekezzünk minden tényezőt kiiktatni,
amely ennek akadálya lehet.
Stílus
Az egyszerűbb feliratok alkalmazásának kétféle módja
van: a kulcsolás és a táblás megjelenítés. Kulcsoláskor
Digitcüizálás, vágás 11 3
Az iMovie program le­ a szavak a videoképen jelennek meg - ilyen eset a __ . .-=.. o:- • ::;J .

hetővé teszi, hogy kép­ fenti, sivataggal kapcsolatos példa. Táblás megjele­
kezelő szoftverilnkbó7 nítés esetén a felirat mögé erre a célra létrehozott hát­
emeljünk átfotókat tér kerül, amely lehet egyszínű felület, de lehet akár
afilmbe. A program állókép is.
böngészőjén keresztül Ha a feliratot a képi alapon helyezzük el, több nehéz­
e.9yszel"Ííen belépünk
az iPhoto könyvtárába,
a kiválasztott képet
a videosáv megfelelő
pontjára húzzuk, majd
séggel kell szembenéznünk. Gond lehet, ha túl sötét
vagy túl világos a képi alap - ilyen lehet példá uj a ködös
reggeli beállítás -, mert ha nem válnak le a betűk a
háttérről, a mozgóképi alap fölött könnyen olvasha­
tatlanná válik a szöveg . •• •
beillesztjük. Ime néhány alapszabály a fŐCÍm, felirat tervezéséhez:
1. Vegyük figyelembe a képszéleket! A televízió kép­
ernyője - a számítógép monitorával ellentétben ­
"lecsal" kicsit a videokép külső részéből, így a pere­
men elvész a képelemek, feliratok egy része.
2. A Movie Maker és az iMovie is megadja a biztonsági
határt, azt a legtágabb zónát, amelyben még biztosan programokban akár be -ki kapcsolhatjuk a fŐ~h7 -
látszani fog a képen elhelyezett felirat. Az okosabb Iyét és a biztonsági határt jelző képmargót.
3. Miután kiválasztottuk a felirat betűméretét . sz -.
és meghatároztuk az időtartamát, tegyünk pro~:..
csak visszanézve dönthetjük el, olvasható- e a:';: '­
_ 1ro<".06111'_
4. A betű legyen minél nagyobb, de ne legyen ~ .
~ ;;;! k/'~.t,
~
• •
»-116
_IP
kos! Kerüljük a vékony betűformákat.
~1 15
• •
.. ::! ~! U E téren is igaz: minden szabály áthágható. PróbL' ­
ki mindenféle hatást, de a kezdet kezdetén legyu Q' '­
szafogottak. Ha majd virtuóz módon kezelj ük ~
pokat, kialakíthatjuk egyéni stílusunkat.

ÖSSZEFOGLALÁS
A videofum-vágásban mindenkinek magának ke:';::-_
találnia a stílusát, én csak tanácsokat adhatok:
1. Igyekezzünk megőrizni a történet folyton c5~':~
hogya néző követni tudja film ünk cselekn:i'- ,

-
2. A jelenetek legyenek rövidek, vágjuk ki a fe~""5 _==
unalmas, önismétlő részeket!
3. Bevezetésként használjunk totálkép et, m u­
tassuk be a helyszínt, majd váltogassuk a

tág, közepes és szűk képkivágú snitteket~

4. Történetünknek mindig legyen világosa n

kivehető eleje, közepe és vége!
= 5. Ha zenét is írunk, szerkesztünk vid eo ­
filmünkhöz, vigyázzunk, ne legyen túl
harsány, ne dolgozzon a képek ellenében.

114 Digitális videó

_ 5Z2.\-ak a videoképen jelennek meg - ilyen eset a ..J .· w .., . ~'" 0 '_ ::) - . :;) .
--",:-:~:. -iyataggal kapcsolatos példa. Táblás megjele­ f.:.'=~~=':""~ _

- :~5 -etén a felira t mögé erre a célra létrehozott hát­

:::"- :- rül amely lehet egyszínű felület, de lehet akár
l~.

r-b a felira tot a képi alapon helyezzük el, több nehéz­

:;:g : kell szembe néznünk. Gond lehet, ha túl sötét
':'~z.'-:ul úlágos a képi alap - ilyen lehet például a ködös
-~ __ ~li beállitás -, mert ha nem válnak le a betűk a
- .:- ;",:röl, a mozgóképi alap fölött könnyen olvasha­
z a;:ná \-álik a szöveg.
:~ néhány alapszabály a fŐCÍm, felirat tervezéséhez:
__ ':::-g:iik fi gyelembe a képszéleket! A televízió kép­
'>m~'6ie - a számítógép monitorával ellentétben ­
_: --al" kicsit a videokép külső részéből, így a pere­
-: en elvész a képelemek, feliratok egy része.
~_ :\ _ 10\'ie Maker és az iMovie is megadja a biztonsági
.... arárt, azt a legtágabb zóná t, amelyben még biztosan programokban akár be -kj kapcsolhatjuk a fŐCÍm he­ A Windows Movie
a:-zani fog a képen elhelyezett felirat. Az okosabb lyét és a biztonsági határt jelző képmargót. Make /" program fő­
3. Miután kiválasztottuk a felirat betűméretét, színét, címmeniije révén
és meghatároztuk az időtartamát, tegyünk próbát­ könnyen Létrehoz/w­
csak visszanézve dönthetjük el, olvasható-e a felirat. tunk és szerkesz the­
4. A betű legyen minél nagyobb, de ne legyen túl vas­ tünk effektekkel
kos! Kerüljük a vékony betűformákat. ellátott főcímeket.
E téren is igaz: minden szabály áthágható. Próbáljunk
kj mindenféle hatást, de a kezdet kezdetén legyünk visz­
szafogottak. Ha majd virtuóz módon kezeljük az ala­
pokat, kialakíthatjuk egyéni stílusunkat.

ÖSSZEFOGLALÁS
A videofilm-vágásban mindenkinek magának kell meg­
találnia a stílusát, én csak tanácsokat adhatok:
1. Igyekezzünk megőrizni a történet folytonosságát,
hogy a néző követni tudja film ünk cselekményét!
2. A jelenetek legyenek rövidek, vágjuk kj a felesleges,
unalmas, ön ismétlő részeket!
3. Bevezetésként használjunk totálképet, mu­
tassuk be a helyszínt, majd váltogassuk a TIPP
tág, közepes és szűk képkjvágú snitteket! A filmben végig maradjunk következete­
4. Történetünknek mindig legyen világosan sek a betűtípusok, átmenetekés küIönle­
kivehető eleje, közepe és vége! ges hatások használatában. A néző álta­
S. Ha zenét is írunk, szerkesztünk video­ lában jobban szereti az egységes hatáso­
fLlmünkhöz, vigyázzunk, ne legyen túl kat és átmeneteket, mint a zagyva stílust.
harsány, ne dolgozzon a képek ellenében.

Digitalizálás, v ágás 11 5
 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS® MOVIE MAKER®

CD
f'-::tat-. Windows can pellorm the same action each time you
Csatlakoztassuk akamerán­ Ha a számítógép nem ismeri
~ connect this device, A vide o capture d ~ ' ::
kat Windows alapú számító­ fel akamerát (a kamera a device is turned ('- i
gépre, Kapcsoljuk be aka­ Y:!hat do you want Windows to do? nincs bekapCSOlva, nem then try again,

merát. A képernyőn automa­ megfelelően van beállítva

aptule Video

tikusan megnyílik egy ablak, sinQWindows Movie Make

vagy nem kompatibilis
és kéri, hogy válasszunk arendszerünkkel), ezt
~ Edit and Recold Video
programot. Válasszuk ki a __
\!.!J
I using .':::',dobe Premiere Elements afigyelmeztetést fogjuk
Windows Movie Makert, látni.
2EJ\,,\ Cleate a DVD with movies and pictUl'es

\ J using elick 10 D.. .-'D

~~ DVgate Plus

~i:th. IJsit-,q D.. .-'qate PilIS

o e,lways pelform the selected action

i OK iI Cancel

Eile !;dit ~iew Fllvorites I"""

Ha hiba van akapcsolatban , Ha itt megjelenik kameránk
menjünk vissza a Vezérlőpult típusa, valószínű leg csak
(Control Panel) menübe, ke­ beállítási hibáról van szó,
ressük meg aSzkennerek Nézzünk utána ahasználati
és kamerák (Scanners and ~- ~­ utasításban a megfele lő
Cameras) ikont és kattint­ ()- ~ -~ beállítási módnak, Ha viszont
sunk rá! ~ -~-- ~--­ nem látjuk kameránk típusát
ca-­ ezen az oldalon, nézzük meg g. Control Panel
@-,­ a gyártó weboldalát! ~ ~ly Oocuments
~ Shöred Oocuments
~ My Network Places

11 6 Digitális vicleó
E­
ER®

can perform the same action each time you Ha aszámítógép nem ismeri A video capture device was not deteded. Verify that
x ~Nd tris d..~e.
fel akamerát (a kamera a device is turned on and conneded properly} and
nincs bekapcsolva,nem then tryagain.
'ou want Windows to do?
megfelelően van beállítva
eVIdeo r·········oK·······...···11
. Wrdows Movie Maker vagy nem kompatibilis
arendszerünkkel), ezt
and RecordVideo
~ ..... J .6.dDbe Premiere Elements afigyelmeztetést fogjuk
látni.
eole a DVD with movies and pictures
l:.:..)0] n ek t.o U'·iD

::;;;? DVgale Plus

:G
=
l ",- ;'· Q DVQ.,I.e Plus

BJWaYS perform the selected action

OK iI Cancel

Eie ~dit l!jew F2VOrites rool. tielp

Ha itt megjelenik kameránk
típusa, valószínűleg csak
beállítási hibáról van szó.
Nézzünk utána ahasználati I ~~~~=~
jiji
III ~~l
~ GO Sony DV Camcorder #2
utasításban a megfelelő ~
() - ,;l - ­ beállítási módnak. Ha viszont
~ -~-- ~ ---" nem látjuk kameránk típusát
.-. --~'- ca ..... ezen az oldalon, nézzük meg B- Control Panel
6 -'· agyártó weboldalát! a ~1y Documents
IC:J Shared Documents
~-~-- ~ My Network Places
~-
~VIoJO(_"
, ..
~._-~
Scanners and (ameras
System Folder

Digitalizálás, vágás 11 7
 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

I I

- 1, m· ® Video SeUing
Select the tettr.gyou warilnta"c 2lUI!
Kattintsunk aFeladatokra Ezután meg kell adnunk a determines the qu.,ity and size d ee :e;ua:

(Tasks) az eszköztárban, C ~ ... e<l V_ o F...

[ .... ..-...,..,""'.\'CI'Jc;-....s-*~

mentendö felvételek formá­ o llest quality for playbad: a l ""'~

AVideó rögzítése (Capture 1.Ct>t..... ,..._ ,<>< v-c~ .... ..-. tumát. Válasszuk alegjobb Useilyoup!anto$tOfe «ldedt:...ó!c = -o:z:r
•,;."t.. :;<s.;' O Q.igital device format (OV·AV'!l
Video) csoportbankattintsunk minőségű beállítást! Ezzel USe íf y(lU ~n to recOId '/ou fri!r 8c"i'e :...:o . - - .
'2. u-....~ to _ ___ ..-...... _ .

a Rögzités videoeszközre utaló 0 ..,,_ aválasztássalWMV formátu­ O Qther settings II :--e-: ;:. ::

(Capture from Video Device) mú tömörítést kapunk,

hivatkozásra,Kinyilik aVideó . Settirlgdetails
F~e type: Windows f<lecta yideo
rögzítése varázsló (Video (WMV)
Bit rate: 2.1 f\olbps

Capture Wizard) ablak, Itt kell DIsplay size: 610 x <tao pixc!s

megadnunk a fájl nevet és L-_____________________ __ . ~

FrM\eS per setond: 30

a mappa nevét, ahova a beírt

felvételeket elmentjük,

®
I I

(j) Cap'uut Melhod

Select whelhet to captule the emile l a pa automat>eally ol' specinc ~lI s m<!!onu a lly. Captule Video
(lcklheSlalt~pl.l.Ie tx.ltOnk>t:q ­
Dönthetünk a kézi vagy az Ha a kézi beállítás mellett "ide.o d ps..
o Capture the entire tape a utomatically
automatikus digitalizálás The ",Ideo t ape rewinds to t h e b eQinnInQ and the video 1$ th e n c aptured
döntünk, az Előn ézet ablak 5teps:
6UtOM&tl<:ally.

között. Ha az automatikus o ~üre·p~=rs ofttie !.~8n·üaiIYl alatt megjelenő keze l őgom ­ 1. I Start!;.apture

utat választjuk, a rögzítés el­

Cuc the ",ideo tape to the poo-t of the ",ideo you w<!!ont to capturo and start
the capture process mNlU6lly. Vou can captur e more than one p ar t of the bok segítségével indítsuk el 2. I StOP Captll'e
",ide o t apo V'lith out re start inQ the wi~ard .
3. To capbze another vide:) dp,
indul, amint a Tovább (Next) akamerát. Ha a megfelelő r'ef)e~ steps l and 2.

gombra kattintunk, snittet látjuk, a rögzítéshez

Yideocaptured: 0:00 :18
kattintsunk rá a Rögzítés SizerJ video file: 3.00 MB

o ShoW' wevieW' during capture indítása (Start Capture), majd

Eslimated disk space av~
On some computers, displavIno the Previaw window d urin O the \lideo cepture
CMl affect the quality of the captl.W"ed vldeo. If y ou find that your cephJl'e d aRögzítés leáll ítása (Stop 2"13.45 GB remaiting on drive C:
vdeo filo$ do not play baek. smoothly. clea.- this che ckbox .
Capture) gombra, A beírt
~ Create dpi when \\'ÍZard fnste:s
klipek automatikusan meg­ O ~tespeal-.t!rs

jelennek a Gyűjtemény D(apt.... tJme !orit (hl"",,* _ __

(Collection) ablakban,

118 Digitális videó

E­
R

-J 1" • m·
Ezután meg kell adnunk a
~ _ _ _ c_ _ _ _ ....
~ "".... F. . mentendő felvételek formá·
tumát Válasszuk alegjobb
minőségű beállítást I Euel
aválasztással WMV formátu·
• fJj ; I Plt·
Video Setting
Select the seUWlg}'OU wanilo use to c<!Iptl.l'e your video. The capltle settingyou select
dclelmines the quaQy and size oIlhe captured video.
o ~est quality for playback on my ,"omputer ~mmende!1Jl
Use ~ you plan to store and edit: video on your COIT'IJlutet.
O Qigital device forrnat (DV-AV!)
Use if you plan to record yeur final movie bac:k to tape.
O Q.ther settings 'Ideo fo:- Pod-.e! PC (2 18 KbP;;:)- - - - - - v - 1

mú tömörítést kapunk.
learn more about video ~tinq ~.
Setting det." vtdeof~Slze

File typ~: \Vindows ~ V!deo E&h rrint.te of meo sa~ wih tNS settinQ
(WMV) w~ consume 11 tyjB.
8:t rate: 2.1 Mbps
Q;spWf size : 640 le 460 ptxels
Frames per second: 30

Disk space .waiable on drive C: 243.15 GB

li ,., .í . rfJ l·

c..pe... W ethod
SOeIeCt whethef to captule the en/ire lape automalic.aiI:Y ol s pecilie p,&.ts manltally.
® Captule Video
Oick the Slalt C~pl~e buUon to begn ~lIIing}'OUl' video. You CM ~e one ol Ime
Ha akézi beállítás mellett videodp$.
C C-apt....-e the entire t.ape gutomatically
--.. ..-.:leo t ape rewind5 to the beQlnninCOJ and the vid eo ls then c optUf'od döntünk, az Előnézet ablak Steps:
~.
~ cap~ parts of the-~~öia·n·u·f![VJ alatt megjelenő kezelőgom­ l. I st«t!:......
~ the ~ t ape to the part of the "ideo you want
::-oe
~ proces s m&'lU&!ty. Vou c.en captu.re
to capture and start

more than one p art ot the

bok segítségével indítsuk el 2. I $(ope......
~ t..ape without restarting th e wizard.

3. Tocaptursanothervideo Óip,
a kamerát Ha a megfelelő repeat steps 1 and 2.

snittet látjuk, a rögzítéshez

Yideocaptured: 0:00:18
kattintsunk rá a Rögzítés size of meo n.: 3.00 MB
indítása (Start Capture), majd
2 s:tw;:rw w eview during capture Estmated disk space availab'e:
:=r. SI:IIDe ~er s, displayinQ the Prov/ew window during the vidoo captur.
a Rögzités leállítása (Stop 243.45 GB remain:ng on drive c:
c.en ~ect the quality of the c~UI"ed v ld eo . If you f!nd that yowr captUl'ed QV comera cootrols
.....ceofle:s do not pl.ay back sMoothly, dear this checkbox.
~
Capture) gombra. Abeirt ••• «I ""
o Creale dipi wnen wiurd fiMnes Tape position: No Tape
< ,a.ock lk !:::lext > klipek automatikusan meg­ D ~te speakers
jelennek a Gyűjtemény O (apture time !init: (hh:mm): I 2:00 :: I
(Collection) ablakban.

Digitalizálás, vágás 119

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

®a.
Ha korábban készült fájlokat
is szeretnénk a videoanyaghoz
adni, a képernyő szélén talál­
ható Filmes műveletek (Movie
Tasks) ablakban kinyithatjuk
aVideó importálása (Import
Video) ablakot.
2. Edit Movie
@a.
Két vágási munkafelület közül
választhatunk: történetnézet
Capture from video device (Storyboard) és idősornézet
Import video (Timeline). Ezek megtekintésé­
Import pictures hez kattintsunk a Filmes mü­
Import audio or music veletek ablaka alatt afilm­
e kockát ábrázoló kapcsolóikon­
ra (a képen: történetnézet).

Shov·,1colle(tion5
View video effects
View video transitions
Make titles or credits
Make an AutoMovie

3. Finish Movie

Keressük meg afájlnevet a Atörténetnézet tartalmazza

könyvtárunkban a képernyő ~
My Recent
az összes anyagrészt és
DocumenI.
alján található legördü l őmenü átmenetet. Az idősornézet
segítségével! használatakor könnyebb
a képek sorba rendezése
(a képen: i dősornézet).
M,ooc:uments
eo EI

Aerial#2-79 _·33 ion

dio . .... .~~=
1 ~.2;.~
Aeri.al#2-78.avi Jsic
ImpOft options: 0Create Aerialn-]9.avi
Aerial#2-80.avi
b-~~~~~~~~~
~:~~~~~::~:~ ________~~~~~~d

120 Digitális videó

 @)a,
Két vágási munkafelület közül
választhatunk: történetnézet
(Storyboard) és idősornézet
eo (fimeline). Ezek megtekintésé­
- _~ - pictures hezkattintsunk aFilmes mű­
:­ ~ audi or mu sic veletek ablaka alatt afilm­
kockát ábrázoló kapcsolóikon­
2_ Edit Movie ra (a képen: történetnézet),

e video effec ts
_" video transitions
es or credits
AutoMovie

3_ Fini sh Movie ®

Atörténetnézet tartalmazza
az összes anyagrészt és
átmenetel. Az időso rnézet
használatakor könnyebb
~· ! 8 Aerial#2-]8
a képek sorba rendezése
(a képen: idősornézet) .
'eo

Anti9,u.s-33
ion
dio
- ~- Jsic

Digitalizálás, vágás 121

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

@ ®
•
• il
Kezdjük el asnitteket be­ A behúzás előtti megtekin­ Gu;.tp.lrt l(n) WllpYt l {n)

húzni az i dőso r videosáv­ téshez válasszuk ki a kívánt

jába a kattintás-behúzás Guat part 1 (26) Guat part 1 (27) Gu snittet és kattintsunk az elő-
(Drag and Drop) technikával! nézetablak alatti Lejátszás
gombral
r, \ '. 1 Gtal:I'fI'! 1 (U) Q..o/i>OIt1 (t1)
=
~, \.
,'" ' . ~ .

@ :::; .
@ ,art l (89)

Ha már néhány klipet el­ Ha egy klipnek akár az eleje,

J8.00 0:00: °.00 0:00:
helyeztünk a idősoron , és akár avége nem hasznos,
Guat part 1 (1)

•
szeretnénk megtekinteni az afölösleges darabot kivághat­
eredményt, kattintsunk az juk az idősorablakban,
illető filmkockát ábrázoló Avideosávon válasszuk ki
ikon mellett aLejátszás gomb­ az illető klipet - mélyvörös
·tl(l)
ra az idősor eszköztárában l vonal jelzi az elejét.
• I I III I !ll.

122 Digitá.lis videó

E­
ER

@
••
•II
A behúzás előtti megtekin­
téshez válasszuk ki akivánt
~ .oe: pert 1 (26) Guat part 1 (27) Gu snittet és kattintsunk az elő­
nézetablak alatti Lejátszás ~jloa'll(' I)

gombra!

Gu.oI.l*t I (t7) ~

•- ® ,art 1(89)

Ha egy klipnek akár az eleje,

•••
,i Ili
akár avége nem hasznos,
afölösleges darabot kivághat­
juk az idösorablakban.
Gual pali 1 (1) Gualpal...

Avideosávon válasszuk ki
az il lető klipet - mélyvörös
'11(1) Gual pali 1 (8)
vonal jelzi az elejét

Digitalizálás, vágás 123

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

: part l (89) @
Húzzuk a vörös l ejátszásjelző Ha egy klipet ketté akarunk
vonalat a klipen keresztül oda, Guatpar...
vágni, klikkeljünk rá kétszer,
ahol új bel épőpontot szeret­ hogy megnézhessük. Az Idő­
nénk megadni. Az előnézet­ sáv kurzorát húzzuk ahhoz
ablakban megtekinthetjük a ponthoz, ahol szét szeret­
az eltávolított darabokat. nénk vágni aképsort. Set End Tri1l P.;r.
'i deo device
Ugyanezzel az eljárással A menüből válasszuk a Klip elear Trim pon:s : -:
változtathatjUk meg a klip (Clip) > Kettéosztás (Split)
' music mISpht
ki l épőpontját is. útvonalat. ACtr + Zgombok
Comb-e-
lenyomásával mentés el őtt
Nudge Left --­
még visszavonhatjuk a 15
,cts f'.Iudge ~ ;
parancsot, ha meggondoltuk
1sitions
magunkat. redits b1 Properties
lovie

'ie G -- -­

® @ il,. uatemala - Win ows

Flo Edt View TooIs clp ~.... ...

Szétvághatjuk a klipet még Ha átmenetet szeretnénk be­

azel őtt is, hogy
behúznánk illeszteni az idősor történet­
az idősávba. Húzzuk az előné­ nézeti verziójába, menjünk
zetablak alatt található Kere­ a Gyűjteményablakba, és
séssáv gombot (Playhead) válasszuk aVi deoáttűnések Capture from video dew:e
Import video
afelvételen arra a helyre, (Video Transitions) menüti Import pktures
Válasszunk egyet a hatvanhat Import audio or music
ahol vágni szándékozunk.
Kattintsunk az előnézetab l ak l ehetőség közül! 2. Edit Movie

jobb alsó sarkában található show collections

View video effects
Kijelölés kettévágása (Split
Make tiUes or credits
Clip) gombra.

124 Digitális videó

 @
Ha egy klipet ketté akarunk
vágni, klikkeljünk rá kétszer, Ctrl+D
Gua! par...
hogy megnézhessük. Az Idő ­
sáv kurzorát húzzuk ahhoz
aponthoz, ahol szét szeret­ Ctr1+Shift+I
nénk vágni aképsort. Set End Trim Point Ctr1+Shift+O
'ideo device
A menüből válasszuk aKlip Clear Trim Points Ctr1+Shift+Oel
(Clip) > Kettéosztás (Spi it)
. music Elll Spht Ctr1+l
útvonalat. ACtr + Zgombok
Comblne Ctrl+I"1
lenyomásával mentés előtt
Nudge l eft Ctr1+Shift+B
még visszavonhatjuk a 15

,cts j'·!udge Ri';lht Ctrl+Shift+I··j

parancsot,ha meggondoltuk lsitions
magunkat. redits 1:21 Properties
lovie

Guat part l (76)

'ie EJ Guat part l (75)

'il'_ Guatema a - ndows oV/e a er

Ha átmenetet szeretnénk be­

il leszteni az időso r történet­ ... ~ ­
nézeti verziójába, menjünk Movie TMk, x

a Gyűjteményablakba , és 1. Copture Video

válasszuk aVideoáttűnések CaptUfe from vtdeo device
Import Vldeo
(VideoTransitions) menüt! IfT4lOI't pictLKes
Válasszunk egyet ahatvanhat Import ~udio or music:

l e hetőség közül! 2. Edit Movie

show cole<:tions
View video effects

Make titles or credtts

Digitalizálás, v ágás 125

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

Edit VieW TooIs dip ~ :i!!!.:

Húzzuk akiválasztott átmene­ Kísérőszöveg hozzáadásához O ;;ulti ~ - (>I - 11fI'- :.­

Nmrate Timeline

tet az idősoron aklipek között csatlakoztassunk mikrofont Olag the plajlb..!lck ind"rcalOl' on the timeR to ~ e::JI:ll ~

található Attűnés mezőbe aszámítógéphez l Haladjunk steps: Input leY!l .

l. r Sct,-:-rt"'N""--'-.!Iti'-oo'l
i .

(Transition Box)1 Az átmenet az Eszközök> Kísérőszöveg

(Narrate Timeline) útvonalon!
2. [St"op N,:rr~~
hosszának beállításához húz­
zuk avégeit a megfelelő helyre Anarrációs ablakban válasz­
az idősávon, amint a klipekkel szuk aTöbb beállítás megjele­ Learn more abOlJt narrsltino the t'imeh

is tettük l nítése (Show More Options) Narrdtion captured: 0:00:00

TmeaV<lRble:

parancsot, és bizonyosodjunk
meg róla, hogy látjuk ahang­ 0 L.i.!M; narratlon to avai!ab~e free spa>c:e
on AudioJf'i;usic track
kártyánkat az első legördülő 0Mutespeakers
Show ft>.war options
menüben, a mikrofont pedig
a másodikban! Aszínes Beme­
neti szint (Input level) oszlop
segít a hangvezérlésben.

® ~~oit

, L)
~

0 W "? - ""
!ooIsOllE!\6Y~

§ TMl« iZ>
Ha CD-ről szeretnénk zenét
Ezután helyezzük akurzort az Nrmote Timeline

idősávon arra a helyre, ahol hozzáadni aképanyaghoz,

My Aecent
Documenls
a kísérőszöveget rögzíteni menjünk vissza a Filmes
szeretnénk, majd kattintsunk műveletek ablakba. AVideó
DeSKtop
a Kísérőszöveg indítása (Start rögzítése feladatmenüből
Narration) gombra! Ha befe­ l earn more abOYt !W!a!m lhe t!nefne válasszuk ki a Hang vagy zene ;:)
jeztük, kattintsunk a Kísérő­ importálása (Import audio or My Documents

szöveg leállítása (Slop music) pontot. Válasszunk egy

'-:'Y~
Narration) gombra! zenét afelugróablakban meg­ My Computel

jelenő könyvtárból I Győződjünk

~
~, :
meg róla, hogya kiválasztott
_8 My NelWOik Fiesof'!'ype
zenét a megfelelő Gyüjte­
Import options:
ménybe tettük (amelyikben
Aud!o/ Music
Tlk Over~
aktuális képanyagunk is van).

126 Digitális videó

E­
ER

-
View rools clp Play Help

Kísérőszöveg hozzáadásához . IlEl To,'" I ~ Co!le'UO'" "'

le=Gu::;ot"P"'::crt:..:'_ _ _ _ _ __
Narnlte Timeline
csatlakoztassunk mikrofont Or.ag the P'ai'ba.ck indic<lt0l on the tineWle to an empty point on the AucEo/Music tlack. ckk $1&"1Na"ation. and begin.

a számítógéphez! Haladjunk steps: Inpul: !evel ­

I. r -- N'"-ation
l5t~.rt- --'1
az Eszközök> Kísérőszöveg

(Narrate Timeline) útvonalon!

2. : Stop l'J~nation : :6:
:[:

D
A narrációs ablakban válasz­

szuk aTöbb beállítás megjele­ learn more dbout narraMg the t!neine

nítése (Show More Options) Narrationcaptured: 0 :00:00 Audio device:

Trne avaiab!e: 159o. Tel Aucf~ H
parancsot, és bizonyosodjunk
0 lmt narration to availab!e free space
meg róla , hogy látjuk ahang­ 00 Audio/f>iusic track
H
kártyán kat az első l egö rdü l ő 0"..LlJte s pea~ rs

menüben, a mikrofont pedig

a másodikban! A színes Seme­
neti szint (Input level) oszlop
segít a hangvezérlésben.

l ook;t I b San{l6e Music

Ha C D - ről szeretnénk zenét
hozzáadni a képanyaghoz, L0

MyRecent
Artist: l udwig V<!f\ Beethoven, composer. Seattle 5ymphony. Gerard Schwarz,
Oocunenl.s
<fector
menjünk vissza a Filmes A.1bt.m nie: Be.ethov~·s 5ymphony No. 9 (Scherzo)
Year: 1899
műveletek ablakba. AVideó @} Trock Number: I
Dur~: 0:0 1:15
DeS"klop Type: wi'ldows MedIa Audo file
rögzítése feladatmen üből si: R&e: Mkbps
Protected: No
válasszuk ki a Hang vagy zene Size: 603 KB

importálása (Import audio or

music) pontot. Válasszunk egy
zenét a felugróablakban meg ­
jelenő könyvtárbólI Győző djü nk
Fie.Q4me: jSeetl'loven's Symphony No. 9 (Scherlo) !v I
meg róla, hogy akiválasztott
!AlKiO and Music Ae! (".~v".ai:.ai/'-·.aifc: A~]
zenét a me gfelelő Gyűj te­
Import options: .0Create dips for yideo files
ménybe tettük (amelyikben
aktuális képanyag unk is van).

Digita lizálás, vágás 127

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
WINDOWS MOVIE MAKER

Húzzuk azenekl ipet az i dősáv­ Főc ím létrehozásához moz­

ban a HanglZenesávnak gassuk az i dősáv lejátszófejét
(Audio/Music track) arra a oda, ahol feliratot szeretnénk
részére, ahová szánjuk! Kék megjeleníteni. Menjünk az
színnel látni fogjuk a frekven­ Eszköztárba, és haladjunk az Where do you W __
ciát és azene nevét. Ha rövidí­ Eszközök > Cím és stáblista
teni szeretnénk a hangklipet, (Titles and Credits) útvonalon
ugyanúgy vághatjuk, ahogy Válasszunk az öt l eh etőség
aképeknél is tettük. közül.
Add title at the be

Add title before tI-

Add title on the st

Ret'*Vit\H TodsOpPlw~

cl ~' I.l ") ,> LIEI "'" I CoIectx:ns B Guatp.lJtl ­

-- - ~ • ..
Irjuk be acímet és az alcímet a Enter Told to r T ille Az idősoron szabályozhatjuk
CkJI.'Done' IoIlddIhtt*to!henw:Me.

megfe l elő ablakokba. Használ­

a felirat belépési pontját és
hatjuk aTöbb beállítás (More ahosszát, ha már megjelent
Option) menüt, hogya magunk a Címfelirat (Titie Overlay)
ízléséhez szabjuk a főcímet. sávban. Avág6pontokat ezen
Ell enőrizzük acímet az e lőné ­ asávonmozgatjuk. Ha el
zetablakban történő lejátszás­ akarjuk távolítani a címet,
sai, majd kattintsunk aKész egyszerüenválasszuk ki
(Done) gombra. és töröljük.

128 Digitális videó

E­
ER

Főcím létrehozásához moz­

gassuk az idősáv lejátszófejét
oda, ahol feliratot szeretnénk Autof'''lovie , , ,
megjeleniteni. Menjünk az Titles and Credits ...
Eszköztárba, és haladjunk az Where do you
Eszközök> Cím és stáblista
(Titles and Credits) útvonalon
Válasszunk az öt l ehetőség
közül.

Take Picture from Preview

Narrate Timeline ...
Audio Levels

LJ
y .... -, . clp PIW ~

§,,'" - - , _ _ _ _--~
8 ,""~,,,~,-,- "3 t
Az idősoron szabályozhatjuk
afelirat belépési pontját és
ahosszát, ha már megjelent
a Címfelirat (Titie Overlay)
sávban. A vágópontokat ezen
asávon mozgatjuk. Ha el
akarjuk távolítani a címet,
egyszerüen válasszuk ki
és töröljük.

Digitalizálás, vágás 129

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
APPLE® IMOVIE®
CD
Tegyük be akazettát és csat­
lakoztassuk akameránkat
FireWire kapun keresztül
Apple Macintosh számító­
gépünkhöz! Kapcsoljuk be
a kamerát és állítsuk VTR
vagy VCR állásba!
Az alsó eszköztár baloldalán
láthatunk egy váltókapcsolót.
Akameraikon a beírást jelzi,
az ollóikon avágást jelenti.
130 Digüális videó
AlCSluff
Nyissuk meg az iMovie progra­ Aptrturtvaalt
8oolo: ProjtCU-leXI
mot. (Az iMovie-nak nincs ma­ Enlour~gt b.lckuj)
EY.'QlSO Silvtt Lib rol",
gyar verziója, így a program ts 2. c.-uc ....
MusicColpturt ~-:: ....
MuslcLJbrarifs
angol parancsneveit használ­ V1dto ProJtcu
juk, lehetőleg utalva a magyar
megfele lőre - a ford.). A fe lső
eszköztárbanválasszuk a File
(Fájl) > New (Új) útvonalat I ~ R02 1I!IIjIH~
~ Nflwork.
Ekkor megjelenik a Create ~ Ma(intos
LitlltR I(II ...
Project (Munka létrehozása) G-IWD
;. Al~-'.l!d
ablak.Meg kell erősítenünk,
hogya videoformátum egyezik
a kameránkéval, és meg kell
neveznünk a mappát, amelybe
a klipeket szánjuk.
A felső eszközlárbanválasszuk
Gener.1 Import PI.ybac <
ki aiMovie > Preferences
(Beállítások) > Import (Impor­ Place clips in: 0 Clips '~i'
tálás) útvonalat. Aklipek ren­ M ·c- _
dezéséhez válasszuk aCIips
Pane (Klipek) mezőt, és jelöljük
ki aStart newclip at each
scene break (Új klip minden
~F i l leI L~~
helyszínváltáskor) lehetőséget, '= Au 0 -;>: _
kü lönben a program az egész
anyagot egy klipként importál­
ja, ami megnehezíti avágást.
E-

AlCStutf .. os t.J~I,t~ ,." lke..!:!D

005 Chfs Q:::;;;;:i~DII!Íi!Í!!lí!~~:"-=5
lj o
Nyissuk meg az iMovie progra­ Aj)~rlU rf vaul! L:' Alaskol HO Vldto fe:1der ~ lJ Aud io ~nder FiltS
SookProjtcts- ttxt ls Autumn P.liu.ge (,plutt ,. í...l C.tP IUtt 5cr.llch
mot. (Az iMovie-nak nincs ma­ Entour.gebJcku p t-' .so · vi D Co py cllps for bk to [ruh
EWQLSO Sllvtr Library e~ Cheu.ptake 2006 fo i... IntI mt! Camp Y.ovie
gyar verziója, így a program S -d,2 LA elUl ~ku f.. . Music video loidrr
MuslcC.apture II H.trp Video ,. t.l ~ ndtrfilu
MUilclibratie s ,. fj ll!!l;...,o.<l_ _....;~ LJ SournlefftClS
angol parancsneveit használ­ Vldto Projens

juk, lehetőleg utalva a magyar (reale Project

megfe l előre - a ford.). A felső Project: Instde I»ssag" vi~eo book

eszköztárban válasszuk a File
~ ~ i5 !ID l r " Vldeo book imovie : 1 'o. search
(Fájl) > New (Új) útvonalat! ~
e
R02
Network
Ö Li "'~IS c.apr-.m!
,
.
boo,; sau O"I.eP,oJec t
... m­
Ekkor megjelenik aCreate ."l M.cintos . '; boo i( itrUo Vl ePro;eC! ":'
:3 Litt ie Ri(h ' .... ~ "lyerul 0". tPrOJotet . "
Project (Munka létrehozása) C-RAlO • ; I.~.,. GrUI (l'.:.ePrOJfC! "
. ;1 .~.~:r~ I.~ ..
ablak. Meg kell e rősíte n ünk,
YV<lt-of"'fI'4!

hogy avideoformátum egyezik fHOv'""10801 =m

IlOV 1080i I$.l. Hig" Dt finj(ion (liO) "'d~
akameránkéval, és meg kell lormJl c;omp.u ible wWo. HOV Um<:orCtu.

neveznünk a mappát, amelybe

aklipeket szánjuk.

Preferences

A felső eszköztárban válasszuk

Ge neral Import Playback
ki a iMovie > Preferences
(Beállítások) > Import (Impor­ Place c1ips in: 0 Clips Pane
tálás) útvonalat. Aklipek ren­ O Movie Timeline
dezéséhez válasszuk aCIips
Pane (Klipek) mezőt, és jelöljük ~ Start a new clip at each scene break
ki aStart new clip at each CJ Limit scene length to W ~ minutes
scene break (Új klip minden
~ Filter audio from camera
helyszínváltáskor) lehetőséget,
CJ Automatic DV Pillarboxing & Letterboxing
különben a program az egész
anyagot egy klipként importál­
ja, ami megnehezíti avágást.

D igitalizálás, vágás 131

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
APPLE IMOVIE

Az importálás másik módja, ha

®
Miután digitalizáltuk az összes
a kamerát kézi vezérléssel kiválasztott snittet, a váltókap­
működtetjük. Ahogy akép csolót állítsuk az ollóikonra!
megjelenik aszámítógépen, Akapcsolótól balra levő gom­
az alján látható lesz az Import bok két lehetőséget kínálnak.
gomb. Kattintsunk rá, amikor Abaloldali gomb megnyomá­
szeretnénk elindítani vagy le­ sával a storyboard (történet­
állítani a digitalizálást. A klip nézet), ajobb oldalival a time­
megjelenik a fő videoablak line 0dősáv) megjelenitést
melletti mezőben. választj uk.

_ _ _ _~ Drag c1ips here to build your project.

Ha egy klipet még idősávba

®
Húzzuk be a klipeket az idősáv
húzása előtt szeretnénk meg­ storyboard-verziójába a meg­
nézni, válasszuk ki ajObb ol­ felelő sorrendben!
dali CI ips Pane abiakbani
Aprogram akiválasztott klipet......3il.. _------~
kék színnel jelöli meg A fő ~
videoablak alsó részéncsúsz­
tassuk akezdetet és véget jel­
ző háromszöget a megfele l ő
pontokra. Amenüben köves­
sük az Edit (Szerkesztés) >
Crop (Vágás) útvonalat. Ha 01517
meggondoltuk magunkat, - # - -t,:{ - .;. --':­
kövessük az Advanced (Hala­ " ,,. / --- ~
dó) > Revert to Original t.~, .'\,~
(Visszaállítás az eredetire)
útvonalat.
. n Way to 81. ..ot Spnngs :

132 Digitális videó

:­

®
Miután digitalizáltuk az összes
kiválasztott snittet, aváltókap­
csolót állítsuk az ollóikonra!
Akapcsolótól balra l evő gom­
bok két lehetőséget kínálnak.
Abaloldali gomb megnyomá­
sával astoryboard (történet­
nézet), ajobb oldalival atime­
line (idősáv) megjelenítést
választjuk.

Drag clips here to buUd your proje ct .

®
Húzzuk be aklipeket az idősáv
storyboard-verziójába ameg­
fe l elő sorrendben!

01517

n Way to BI. __ ot Spnngs

DigitaLizálás, vágás 133

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
APPLE IMOVIE

Az eddigi munka megtekinté­ Átmenetek hozzáadásához

séhez a videokép alján, a kék jelöljük ki az Editing (Szerkesz­ [J OIlrttegt.l.U:
[J F;u:t ln

sávon található Playheadet tés) gombot a monitor jabb O Foldt Out

EJ Ovttl.ip
(Lejátszófej) a kurzorral húzzuk alsó részén levő eszközlárban . [] Pul h

oda, ahol szeretnénk elindíta­ ..

fOr tot.
~' ~ ...... .... ,~ Válasszuk ki aTransi tions
E1 R.1di.l1
[j Rippl e

.,
[] Sc,)~ Down

nia a lejátszást. Ennek meg­ ]1 \ ( ~ (Átmenetek) gombot ajobb [j Wolfp04l1

[ j WUhln
.' felső eszköztárban. Itt külön­
felel őe n
, D W,l$hOUI
megjelenik egy piros
vonal aStoryboardon, ott el ­ böző típusú átmeneteket talá­
l enőri zhe tj ük, pontosan hol is lunk. Válasszunk ki a nekünk O S~td:
tartunk. Nyomjuk meg a Play te tszőt.

(Lejátszás) gombot.

® Previewing HD in real time

A kiválasztott átmenetet húz­
zuk be aStoryboardba és
tegyük be az általában kék
négyzettel jelölt Transition
Boxba (Átmenetablak). Apiros
csík jelzi, hogy az új átmenet
éppenfeldolgozás alatt van.
®
Az egyes klipek vagy átmene­
~) ~ tek finomvágásához jelöljük ki
az i dősáv bal szélén aTimeline
(Idősáv) gombot. Rákattintás­
sai válasszuk ki a megfel elő I ---.~ -
klipet (ekkor aprogram kék
színnel megjelöli). Avideosáv
alatt az indítást és leállítást
jelző háromszöget használva
jelöljük ki az új kezdő- és vég­
pontot. Sárga csík jelzi a klip
új hosszát.

134 Digitális videó

:­

@ Tillu

t] 8JI!OW
Tr~il1ton l Vldt o ne Audio fX

[jO /eleCIO tlrtg

Átmenetek hozzáadásához B Úldt Openin;

jelöljük ki az Editing (Szerkesz­ B OIslrm\jfJIf:

[J r.JCtln
tés) gombot a monitor jobb [] rolCtOvl
[]Ovtrup

.... '~. ~ ...... .... ,~

alsó részén levő eszköztárban.
Válasszuk ki aTransitions
8 Pwh
El lUd,~
RlIlPlt
B SultOown

... .r . (Átmenetek) gombot a jobb

felső eszköztárban. Itt külön­
B W.lfp Out
[j WUhln
[3 WUhOut
e lnside Passage
böző tipusú átmeneteket talá­
lunk.Válasszunk ki a nekünk
tetszőt .

@
P eviewing HD in real time Az egyes klipek vagy átmene­
-4' ~~ tek finomvágásához jelöljük ki
az i dősáv bal szélén aTimeline
(Idősáv) gombot. Rákattintás­
sai válasszuk ki a meg felelő
, ~ I."'~
~ ,. .-_. ~ . . . .,..­
M
I I , ~ 2'07: 0S,
.t-·l
'f 'C' l-~
r·­
klipet (ekkor a program kék
színnel megjelöli). Avideosáv
alatt az indítást és leállítást
jelző háromszöget használva
jelöljük ki az új kezdő- és vég­
pontot. Sárga csíkjelzi a klip
-4 új hosszát.

D igita lizálás, vágás 135

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
APPLE IMOVIE

® @
A be lépő- és kil épőpont át­ Ha kísérőszöveget szeretnénk
helyezésével is módosíthatjuk beilleszteni, e lőször győződ­
aklip hosszát. A fel ső eszköz­ jünk meg róla, hogy az OS X
NAme

tárbői válasszuk aEdit> Crop Rendszerbeállítások (System Digital ln

Soundflower (2ch)
útvonalat. Aklip eredeti Preferences) menüben az
Soundflower (16ch)

hosszát visszaállíthatjuk USB-csatlakozású mikrofon

a Ctrl+Z gombok lenyomásá­ helyesen van beállítva. Aztán Settings for the select ed deo. .: ~

val vagy a felső eszköztárban haladjunk aBeállítások Input level : I

az Advanced> Revert CIip to (System Preferences) > Hang
Original parancssorral. (Sound) > Bemenet (Input) út­
vonalon. Itt ahangszinteket is
beállíthatjuk. Output volume : ..

@ @ Titl cs Transitions Video fX

Visszatérve a főmenü be kat­

CB (o. 'l 17 items
Hangvágáshoz vagy különle­
EJ
[J
Cr.Jphlc EQ
Rcverb
~ OC I.lY

tintsunk ajobb alsó eszköztár­ ges hatások, illetve szűrők ID Piteh Cha ngcr
( Place at Playhead ) [ ] Highpass
ban található Media (Média) alkalmazásához kattintsunk ~ lowp.l;Ss
[J Oandpass
gombra, majd az Audio (Hang) Microphone: az Editing gombra ajobb alsó [] Noisc: Reduccr

gombra ajobb felső eszköztár­ eszköztárban! Itt megváltoztat­

rnnn '
ban. Ha mindkét gombot ki­ hatjuk a hangbeállításokat és
jelöltük, az id ősávon levő C1i ps I Themes a fel ső menüben kiválaszthat­
Playheadet akívánt kezdő­ juk akívánt effekteket.
pontra állítva kattintsunk a ~~~~~~~~~~LLLLLL~LLLL~I~~
pirosPlaygombra. Anarrátor ~ s.s.
ekkor kezdhet beszélni ======rr=~------~---I ~
Prcvicw )
amikrofonba.
~

44.0 GB available

I I rt I f r:t!
u-
t s r

136 Digitális videó

;­

Share Advanced Window Help

@ Sound
'o.
Ha kísérőszöveget szeretnénk
~ Sound Effects Output Input I
beilleszteni, e lőször győződ­
Chocse a device for sound input
jünk meg róla, hogy az OS X
~ --------~P~
O"~------------------~I
Rendszerbeállítások (System Digital ln Optical digital-in port . i""'"

Preferences) menübenaz Soundflow er (2 c h) m

Soundflower (l6ch) ,
USB-csatlakozású mikrofon MOTU 828mk2 FlreWlre

helyesen van beállítva. Aztán Settings for the selected device:

haladjunk aBeállítások Input level:

(System Preferences) > Hang

The select ed device has no input controls
(Sound) > Bemenet (Input) út­
vonalon. Itt a hangszinteket is
beállíthatjuk. Output volume : ,. - - - ­- - - ­- - - ­- ­---";' ,.,» Mute

~ Show volume in men u bar

I I Transitions I ~
@ KJ
Titres Video FX

"I 17 items rEl

Grilphlc EQ
Rcvcrb
Hangvágáshoz vagy különle­ ~ Oc lay
ges hatások, illetve szűrő k Ka Pitc hCh':InQ(!f
( Place at Pl ayhead ) rf] Hig hp.us

alkalmazásához kattintsunk I§J lowp.us

[i] Bandpass

~
',' Cfopho ne : az Editing gombra a jobb alsó lel Noisc Rcdu (Cf

eszköztárban! Itt megváltoztat­

i Re cord audio usin hatjuk a hangbeállításokat és
[­ [""'- [..r [-"- [-v- I..r l ""'- I

Media Editing a fe l ső menüben kiválaszthat­

juk a kíván t effekteket.
3:36:14 04~

~ 'm Midrange Treble

~ ( ?review )

~
(Iips Themes MedIa

Digitalizálás, vágás 137

 LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ­
APPLE IMOVIE

@ '- 1.... G~".ge8and Demo So,,;,

... J; ITunu

Amagyarázó szöveg (narráció) Ha CD-ről szeretnénk zenét Ol Ubr1l1)'

fi) Pu r(h ~ std
, Pod<lIm

és a háttérzene keveréséhez beilleszteni, válasszuk ki a ti! 60 's Music

19) MuslcVidt<>s

helyezzük akurzort az id ősá­ jObb alsó eszköztárból a ~ My TO~~led

von a hang-, illetve a kép­ Media gombot. A felső menü­ N;lmt

1! A UI ~ ~n{ l>IlOtt
~r,..
KKI!~O-or.- : .~
lr TM sltt piIl1l G,... Itich....d Cl._
sávra. Akijelölt sáv szintjeit ben a Garage8and programból ,.ff.. WlfII(1forul II.kh':'ld Ol
ir UPbound
avonal le-föl mozgatásával vagy az iTunes könyvtárából it Abowlht sttofe
Jf M rlllVltw

tolhatjuk föl , illetve húzhatjuk választhatunk hangklipet. J!: Wol! Moon

l StnlTOWfI

vissza. Bizonyosodjunk meg róla, i ::U:I~::!I

~ r ,om\Vilhi.,.1 ...
hogyváltozatlanul idősávné­
zetben vagyunk! Húzzuk rá
a kiválasztott hangklipet az
idősáv megfelelő szakaszára!

L!!i!!!:j !f.UO~ l i ~~ rx I Audlo 0:- '

't' 1Ilk-c."9
IIl klvll(tA(fon
1Il 1ou",~ ln To Ct'fIIcr

Feliratok készítéséhez kattint­ mCtn 't~TItIe

t> I1Ol~ 'oCr~.o<tt"

Acímmegtekintéséhez vigyük
sunk az Editing gombra, majd " m C-tqi.ot
lIe _.it
Iflc_~ ,o C' '''t,
a Playheadet a klip elejére és
aTitles (Feliratok) gombra !ICtou Tlll'''''9I> Ctttlt,
![l SprUdh_C~ttf
nyomjuk meg a Lejátszás
lII er.lt "'9 1\Y RICIIAR D OLSf'NI'-~
ajobb alsó eszköztárban. Il r~. r1U_~V gombot. Ajobboldali csúszkák I
,. ltnw-n;
Aprogram ekkor kék színnel IIl rlWlOltlt~ .
mn.,ong . .'co'u kis kék gombjainak mozgatá­
1l """"I(V"::(O
megjelöli aTitles gombot a sával szabályozhatjuk a trükk
·111_
"11$<'-"
.. ---
jobb fe lső eszköztárban.
Válasszuk ki az idősávon azt O
!!~bI.IU

~ t ~I""~ ~"~ ......

1~.Iolf'$ObtfIoJI
,.:. I '..r_..-.~t=dt. .
=== sebességét és időtartamát. - ~

a képsort, amelyre feliratot 8

l!:2
szeretnénk helyezni. írjuk be
aszöveget a megfelelő ablak­
ba, válasszunk színt és
elfektet, majd kattintsunk az
S~,' ------o

,.~ ~"

_Oo.otrbl«~ •
JI;
_.Cu.. , l~

Add (Hozzáadás) gombra.

138 Digitális videó

E­

Ha CD-ről szeretn énk zenét ID

lJ P\Jrch.lnd

f Pod<U lS

beilleszteni, válasszuk ki a (i) 60' s Mu sl(

(!J M u~I(Vid~s

jobb alsó eszkőztárból a ~ MyTOPRl.t4!d

Media gombot. A fe lső menü­ s_

II "unuml>l\on ~~!'ClQftTi~)
d.. Thc: IlttS)1119 c•. A.lchM'dOL 4 'Z7
ben a GarageBand programból t.. Witltcr IOttil 4:AS
if.1Jptou~ Rlctwd Ol... HS
vagy az iTunes kőnyvtárából t Abowthe S~ kJ, lw'dOl.. . 4;01
jr AttUlVl"_ IUdWd Ol... 2:0 1

választhatunk hangklipet. J!.. WQlf Moon Ric;h.J,rd OL. )-SS l:)

lf S:M I T_....
i.""'h.I,,...n ev.t~ IUdu,,rdOI... S.19
Bizonyosodjunk meg róla, J!. ~nC:lhtS-.l"h 1tlá!.,clOL. 4' t 6 ':"
.J!.. r'om ....'ilhill.l .. S ..
hogy változatlanul idősávné­
G ,"'
o.:----~' 1015 ,:tms
zetben vagyunk! Húzzuk rá •
akiválasztott hangklipet az
idősáv megfel elő szakaszára! .-
' l~ 4

-; " r' I:: ..i , ~ ;:' e!

l_~..wM~ T """,..

"":::.,1,(100.c.....,
m
-c-_.
. 10 T.
tIl
Aeim megtekintéséhez vigyük III C_'«Illt!<
"Il CliD ..
aPlayheadet aklip elejére és (: ) 1=:::
'~ Ir_k""
nyomjuk meg aLejátszás D TU_..

l'B
gombot. Ajobb oldali esúszkák
kis kék gombjainak mozgatá­
sával szabályozhatjuk atrükk
sebességét és i dőta rtamát.

....,iIIQ s.. u
-==__ -~
, . ~.-<>­ A

s!
~~. .~~__. .~~. S!
,

Digitalizálás, vágás 13.9

Fókuszban LISA FREDERICKSON

TARTSUNK RENDET!

rofi videózás angolszász világában a producer és a

I( vágó között a történetmesélés szempontjából nagyon
hatékony partneri viszony alakul ki. Aproducer hatá­
rozza meg asztori irányát, amely elvezeti a filmet a kezdettől a
végig. Avágó pedig a képdarabok és hangfoszlányok százainak
összeillesztése, szétvágása és rétegzése révén életre kelti
a történet digitális változatát.
Adurva vázlatok, a rengeteg nyersanyag és a kreativitás
sajátos vegykonyhája általában monitorokkal telerakott, sötét
szoba - jelen esetben 4 darab LCD-síkképernyő és egy tévé­
készülék működik a vágóhelyiségben .John Bredar producer és
Lisa Frederickson vágó éppen egy 15 perces bemutatkozó fil­
met készít a National Geographic Societyről. Abaloldali képer­
nyőn Lisa mappákban tartja az archív és friss felvételekből
hosszú órák alatt összevágott videoanyagot. Amásodik képer­
nyő alján virít a vonalzószerű lila idősáv, amelyen video- és
hangfelvételek százait mozgatja látszólag ötletszerűen , miköz­
ben Brendonnal végigmennek a történeten . "Az ajó, ha merünk
bátrak lenni történetmesélés közben«- mondja Lisa, miközben
egy interjúból kivágott szövegrész fölött éppen kicseréli a képet.
Lisa Frederickson két úton sajátította el mesterségét: renge­
teg mozifilmet nézett, és kitanulta afilmes világban használt
vágóprogramokat. Most a nemlineáris világ szabadúszója,olyan
tévécsatornáknak dolgozik, mint a National Geographic és a
Discovery Channel. Mindig atörténet részletes vázlatával kezdi
a munkát. Amint áttanUlmányozta a kapott képanyagot, az inter­
júk hanganyagát és afotókat, mappák seregéből könyvtárat hoz
létre, amelyben a rendszerezett anyagokat tárolja. Mint Jim Sheehy, a National nem igazán tetszi ': _~- o
hangsúlyozza, a rendszerezés kulcsfontosságú lépése a klipek Geographic Channel hibát fedez fel az é ;:=~ =~ ­
ügyes elnevezése. HD-vágój a épp en egy danivaló nem elég e':::: :: ~
»Ez az egész egyfajta finomítási eljárás«- magyarázza Lisa, filmen dolgozik. Lisa ezután egy ~~: . ­
aki munkaideje felét különféle kép- és hanganyagok rendszere­ úszik el lomhán a ~~ : ' ~- ' 0
zésévei tölti. Amikor elkezdi a vágást afilm producerével, már szítőjét halljuk, a o 'g=-~~ ':
pillanatok alatt megtalálja a megfelelő anyagrészeket, fájlokat. tekeri a10másodpe': ~~ ö.­
"A kép- és hangklipek elrendezése közben nem is gondolunk ajelenet tartalma -o~ ::~ -~
rá, hogy kreatív munkát végzünk, pedig ez a helyzet« - fűzi az amikor már vágnur - ~ ::,­
eddigiekhez Lisa. "Ne féljünk kivágni a filmből mindazt, ami másik jelenetbe ke ,, ~ -- =

140 Digitális videó

 A FREDERICKSON

::...:~- ::. :'::;~::e és a

:'-: :"': ~ -::- :, 2 DÓ nagyon
:"._ . - :':XJ cer hatá­
~ -=-:== ~ = - =:a 'ezdettöl a
-:..- ::~: ö.-: I százainak
::::'-0:-':- :--sere elti

-:'- .~; =~ a ea ivitás

':::->-2 :~ :;'aott,sötét
-:. ·=: :-- . ] esegy tévé­
_: -- 3'::Jar producer és
:: : :- -: 70 ::s~u a kozó fil­
__ c~ -: :.. Da oldali képer­
:-= ' oS ' " ,é'elekböl
:.- ~~:: :.. -ásodik képer­
:::. :o.-7 .::'" ideo-és
-::: ~~ :: :::szerűe n , miköz­
:--:-::-- :".:: ajó, hamerünk
- -~- J.a Lisa, mi közben
: - :-:::= - ' cseréli a képet.
.: --.:. :: - 5slerségét: renge­
-:'-= a~ an használt
: =.~ ~: a adúszója, olyan
-- :-~ :;:: Japhic és a
-' :-:...: :::::5 ,ázlatával kezdi
; - ::: -:=Ja" j agot, az inter­
:..' =::-::;=::~ könyvtárat hoz
::.: :-.::.: ~'': 3. int Jim Sheehy, a National nem igazán tetszik«folytatja, de rögtön meg is áll , mert hang­
':-':=,,:.;~ "Dése a klipek Geographic Channel hibát fedezfel az éppen felhangzó interjúrészletben. "Ha a mon­
HD-v ágója éppen egy danivaló nem elég eröteljes, a néző föláll atévé elöl. «
: : :":'= - -2gyarázza Lisa, filmen dolgozik. Lisa ezután egy másik képsort vesz munkába, amelyen hal
:- : -:.- ;=.- Ja o' rendszere­ úszik el lomhán akamerát tartó búvár előtt. Eközben afilm ké­
. ::. ' - : ' :::~v8ré el , már szítőjét halljuk, a forgatásról mesél. Lisa újra meg újra vissza­
- : :"-. =.~'=s:a' et, fájlokat. tekeri a 10 másodperces anyagdarabot. " Időnként nem is csak
:=::- ­ = ~ gondolunk ajelenet tartalma fontos. Azt a pillanatot is meg kell találnunk,
. : ~ :- : :: -:; J78t· - fűzi az amikor már vágnunk kell , amikor a nézöt már másik helyszínre,
~ . -:: ,.,., ndazt, ami másik jelenetbe kell átvinnie afilmnek«- mutat a képernyöre.

Digitalizálás, vágás 141

iii Közönség is keU

eforgattuk és megvágtuk videofilm ünket, készen

L állunk arra, hogy megosszuk másokkal. Jó, ha

ilyenkor életünk jobbik fele vagy egy megbízható
barát beül a "vágószobánkba", és megnézi a számító­
gépen első munkánkat. Megfelelő képernyő, hangszó­
rók, kézreesik a Space billentyű a klaviatúrán (hogy
bármikor elindítsuk vagy megállítsuk a fUmet) - ez a
legjobb alkalom az utolsó simítások elvégzéséhez.
Ha már befejezettnek ítéljük ftlmünket , döntenünk
kell a végső állományméretről. A felhasználá s módja ­
DVD-re írjuk-e vagy az internetes megosztást választ­
juk - meghatározza az anyag nagyságát, a számítógép­
ből való kiírás során választandó tömörítési módot.

Tömörítés oda-vissza
Tudom, hogy legtöbb olvasómat untatják a technikai
részletek, de a most következő tudnivalók elengedhe­
tetlenül fontosak filmünk DVD-re íráshoz és internet­
re történő feltöltéséhez.
A "kodek" mozaikszó a tömörítés és visszatömörí ­
tés (compression - decompression ) szavak rövidítésé­
ből jött létre. Egyként vonatkozhat hardveres és szoft­
veres tömörítési eljárásra, a lényeg: a digitális kép­
vagy hanganyag adatfolyamának méretét csökkenti.
A mérnöki bravúrral kifejlesztett videókodekek mini­
málisra csökkentették a tömörítés és visszatömörítés
során fellépő adatveszteséget.
A Microsoft, az Apple, a Sony, a Jve, a Panasonic és
más cégek is bizonyos kodekek alkalmazását támogat­
ják termékeikkel. Az Apple a QuickTime, a Microsoft
az AVI (Audio Video Interleave) és az WMV (Win­
dows Media Video) kodekeket fejlesztette ki.
Az MPEG (Motion Picture Experts Group) kodek
videokép- és hangtömörítő szabványcsomag. A leg­
több MP3-lejátszó az MPEG-3 szabvánnyal működik, mobiltelefonos, szélessávú internetes és HD-or. ­
az MPEG-2 pedig általában a DVD-re tömörített fil­ felhasználását . Az MPEG-4 szabvány új része, ~.-.
mek szabványa. Az MPEG-4 ma már az egyik legelter­ által kifejlesztett H.264 elképesztően jó m TI - _. _
jedtebb szabványt, mivel lehetővé teszi a professzio­ minőséget ad - az MPEG-2 szabvány képfelbo:::.:.._
nális színvonalú hang- és képállományok széles körű- négyszeresét tudja fele- vagy harmadakkora 11":"'-"'-­

144 Digitális vicieó

ég is kell

~ :- ~ ~ a uk és megvágtuk videofilm ünket, készen

.:..:.: ~_ - arra, hogy megosszuk másokkal. Jó, ha
• --<,ili-or életünk jobbik fele vagy egy megbízható
'_= 2<,1: d _,\-ágószobánkba", és megnézi a számító­
~ ~- - - munká nkat. Megfelelő képernyő, hangszó­
-~z::-eöik a Space billentyű a klaviatúrán (hogy
- '-D, elindítsuk vagy megállítsuk a filmet) - ez a
I :: 2 ~~om az utolsó simítások elvégzés éhez,
E.: :::z, befej ezettnek ítéljük filmünket, döntenünk
I :: ---:'"~SÓ állo má nyméretről. A felhasználás módja ­
'--' - :~ :~u --e " agy az internetes megosztást választ­
- -:.~: atározza az anyag nagyságát, a számítógép­
~ :-- . á- o rán választandó tömörítési módot.

- rit és oda-vissza
_ L 20gy legtöbb olvasómat untatják a technikai
-:- _

~:".~-_ d a most következő tudnivalók elengedhe­

:'o nto ak fllmünk DVD-re íráshoz és internet­
--:~;:ó feltöltéséhez.
_ ',od e _o, mozaikszó a tömörítés és visszatömörí­
~ "';:};,re- io n - decompression) szavak rövidítésé­
• :--: ~étre . Egyként vonatkozhat hardveres és szoft­
-:,", :ö;nörítési eljárásra, a lényeg: a digitális kép­
_ :::2::gan~'a g adatfolyamának méretét csökkenti.
~---:: ö :-' bravúrral kifejlesztett videókodekek mini­
~=-2 ,csö - 'en te tték a tömörítés és visszatömörítés
-- :'~:.: ." ő adatveszteséget.
" _ ~: ,cro-oft, az Apple, a Sony, a ]Ve, a Panasonic és
- ':-""5~~- i bizo nyos kodekek alkalmazását támogat­
::,:-:-:.>:-eikkel. Az Apple a QuickTime, a Microsoft
- -= :\udio Video Interleave) és az WMV (Win­
.; _!e 'ja \ 'ideo) kodekeket fejlesztette ki .
-.z _!PEG O Iotion Picture Experts Group) kodek
:'(h~~? - é- ba ngtömörítő szabványcsomag. A leg­
__P.> lejátszó az MPEG-3 szabvánnyal működik, mobiltelefonos, szélessávú internetes és HD-szintű - Mióta van széLessávú
?~G - 2 pedig általában a DVD-re tömörített fil­ felhasználását. Az MPEG-4 szabvány új része, az Apple kapocsolat, otthon is
," sz.:.b\'ánya. Az MPEG-4 ma már az egyik legelter­ által kjfejlesztett H.264 elképesztően jó DVD- és HD­ nwgnéz hetünk, Le­
,~ ... ::zabdnyt, mivel lehetővé teszi a professzio­ minőséget ad - az MPEG-2 szabvány képfelbontásának tölthetünk internetes
" sz:~\'onal ú hang- és képállományok széles körű- négyszeresét tudja fele- vagy harmadakkora méretben. videoanyagokat.

Közönség is kell 145

Videocamera QuickTime Email Bluetooth iDVD iPod iWeb GarageBand
Ha a kamera be van kapcsolva, és mindent
jól állítottunk be, automatikusan elkezdő­
dik a rögzítés, miután az iMovie végzett a
rendereléssel. Ha az iMovie és a kamera is
- T

Email
Create a QuickTime movie ugyanabban a videoformátumban műkö­
may take several minutes Web
dik (pl. DV 720x576 felbontás ú anyagot
küldünk a DV-ben rögzítő kamerára), a
Com press movie
kiírás zökkenőmentesen végbemegy.
,-­ 2. Ha végeztünk, húzzul< ki a kamera kábelét
Your movie will be rnn, nrp«pj
approximately 320 x 240. Expert Settings és csatlakoztassuk a telev1zió vagy az LCD­
size: 29.9 MB to 42 .2 MB. monitor egyik bemenetéhez (videó, bal;
hang, jobb).
A Videokamera ablakon belül arra is lehe­
tőségünl< van, hogy a filmet egyetlen fájlként
=Share selected clips only ( Cancel ) ( Share ) mentsük el. Érdemes összes filmünl<et egy
fájlba tömöríteni, majd biztonsági mentés­
képpen kiírni egy DVD-re.
Az iMovie egy ablak­ Videoanyag kiírása az iMovie programmal A DVD-re vagy CD-re történő másolás
ban mutatja a video­ Az Apple iMovie programja a Sharing (Megosztás) ab­ nem ugyanaz, mint ha lejátszható DVD-t ké­
megosztás összes /ehe­ lakban nyolc lehetőséget sorol fel: szítenénk a ftlmről. Amikor DVD-t írunk, vi­
tőségét. l. videokamera deofumünk DVD MPEG-formátumú adatfo:\5"
2. QuickTime tömörödik, és attól kezdve a vágóprogram CSd1.
3. e-mail tudja megnyitni, ha a videoanyag egy sor úgyI': '>
4. Bluetooth "demux" műveleten esik át.
5. iDVD
6. iPod
7. iWeb
8. GarageBand
Nézzül< az elsőt: videokamera. Három lehetőség kö­
zül választhatunk erre az ikonra kattintva. Az első,
hogy kameránkat a számítógéphez csatlakoztatva a vi­
deoanyagot visszamásoljuk a kamerára. A második,
hogy elmentj ük egy fájlba, és csak később másoljuk át
a kamerába töltött kazettára. A harmadik, hogy koráb­
ban már befejezett filmet akarunk kiírni. Lássuk az el­
sőt: írjuk vissza videofumünket a kamerába!
1. Tegyünk be üres kazettát, kapcsoljuk be a kamerát és
állítsuk VCR vagy VTR üzemmódra. Lépjünl< be az
iMovie menüjébe, és kövessük a Share from (Meg­
osztás innen) > Videocamera (Videoka mera) > Share
this video to your camera now (Megosztás a kamerá­
ra most) utat. Lehet, hogya kamerára másolás elin­
dulása előtt kicsit várnunk kell, míg a számítógép
fizikailag is legyártja az összes átmenetet és hangsávot.

146 Digitális videó

 .~
, Ha a kamera be van kapcsolva, és mindent
~
. jól állítottunk be, automatikusan elkezdő­ TIPP
: .f:oo:h iDVD iPad iWeb GarageBand dik a rögzítés, miután az iMovie végzett a MPEG·meghatározások
rendereléssel. Ha az iMovie és a kamera is 1. MPEG·1 : az MPEG l egelső változata,
~e movie Email eration ugyanabban a videoformátumban műkö­ legnagyobb képfelbontása 352 x 240.
- utes t Web dik (pl. DV 720x576 felbontású anyagot 2. MPEG-2: az eredeti , teljes képfelbon·
Web Streaming küldünk a DV-ben rögzítő kamerára), a tást kínálja az előbbinél sokkal jobb mi·
ie fo ~ CD-ROM kiírás zökkenőmentesen végbemegy. nőségben. Avideoanyag DVD're írása­
Full Quality 2. Ha végeztünk, húzzuk ki a kamera kábelét kor e21 atömörítést használjuk.
o
::-:l-e SS ei
.: • wi t
: : \' 3. ------_
Expert Settings
.......
ated
és csatlakoztassuk a televízió vagy az LCD­
monitor egyik bemenetéhez (videó, bal;
hang, jobb).
3. MPEG-3: az MP3-lejátszók általánosan
elfogadott formátuma, az interneten
megtalálható zenefájlok zömének be·
A Videokamera ablakon belül arra is lehe­ vett formátuma.
tőségünk van, hogy a filmet egyetlen fájlként 4. MPEG-4: a legújabb videoszabvány, az
( Cancel ) ( Share ) mentsük el. Érdemes összes filmünket egy Apple QuickTime és az MPEG·formá­
fájlba tömöríteni, majd biztonsági mentés ­ tum keveréke. Igen jó minőséget ad
képpen kiírni egy DVD-re. viszonylag kis méretű fájlban.
eoa nyag kiírása az iMovie programmal
A DVD-re vagy CD-re tört é nő másolás
~::'::' :~ L 100'ie programja a Sharing (Megosztás) ab­
nem ugyanaz, mint ha lejátszható DVD-t ké­
=-.:: ~ ;:1\'01 l ehetőséget sorol fel:
szítenénk a filmről. Amikor DVD-t írunk, vi­
,:~:'am e ra deofilmünk DVD MPEG-formátumú adatfolyammá
.... _,-:-Time tömörödik, és attól kezdve a vágóprogram csak úgy
tudja megnyitni, ha a videoanyag egy sor úgynevezett
"demux" műveleten esik át.

G-:-'::!!eBand
· '::zz:' . az elsőt: videokamera. Három lehetőség kö­
" 2 'zthatunk erre az ikonra kattintva. Az első,
_ ."meránka t a számítógéphez csatlakoztatva a vi­
· ~-'·'2.got visszamásoljuk a kamerára. A második,
_ . ::~-nentj ük egy fájlba, és csak később másoljuk át
~-:'~ ba töltött kazettára. A harmadik, hogy koráb­
· -:'::é b fejezett filmet akarunk kiírni . Lássuk az el­
....:. \'i sza videofUmünket a kamerába!
-=-~~ -ünk be üres kazettát, kapcsoljuk be a kamerát és
-:.s~ \ 'CR vagy VTR üzemmódra. Lépjünk be az
. \;e menüiébe, és kövessük a Share from (Meg­
>
.sz:~ innen) Videocamera (Videokamera) > Share A támlási kapacitás
_-o \ideo to your camera now (Megosztás a kamerá­ gyorsan növekszik.
• .: -::0' ! utat. Lehet, hogy a kamerára másolás eli n­ Ma már Blu-Tay
!LlSa előtt kicsit várnunk kell, míg a számítógép és HD-DVD-lemezt
~", ag is legyá rtja az összes átmenetet és hangsávot. is használhatunk.

Közönség is kell 14 7
 DVD-íRÁS
TIPP A következő fontos lépés, hogy olyan for­
Bizonyosodjunk meg róla, hogya használ" mátumba alakítsuk videofilmünket, amely­
ni kívánt szalagon nem írunk felül sem­ ben mások is megnézhetik - akár a számító­
milyen fontos anyagot! A szalag olcsó, gépükön, akár a tévékészülékükön.
legbiztonságosabb, Ila mindig üreset A DVD való megosztás, terjesztés a leg­
használunk a kamerára történő vissza­ egyszerűbb, jó minőséget adó és könnyen
másoláskor. kivitelezhető megoldás. Ma már jószerével
mindenkinek van otthon DVD-lejátszója, a
legtöbb új számítógépben pedig eleve van
DVD-író és DVD-készítő szoftver.
DVD-írás a Movie Maker programmal
A Filmmentés varázsló (Save Movie Wizzard) haszná­
lata a Windowsban igen egyszerű. A Filmes feladatok­
ban kattintsunk a Mentés DVD-re (Save to DVD) cím­
kére! Innen néhány egyszerű lépéssel eljuthatunk a
DVD létrehozásáig. Bár kreatív tervezésben a Movie
Mindig nézzük meg a Maker kevesebbet kínál, mint más videoprogramok,
DVD-t, mielőtt átadjuk ezzel együtt bőven megfelel a felhasználók többségé­
aszüleinknek, afőnö­ nek, mivel egyszerű úton elvezet a videoflimhez, ame­
künknek vagy az ügy­ lyet a család apraja-nagyja élvezettel nézhet odahaza.
felünknek' Bármikor 1. A DVD-re való kiírás előtt a filmet fizikailag is le kell
hibázhatunk és gyártani aszámítógépben (render) és el kell menteni.
kiderülhet, hogy nem 2. Ha a program felismerte a DVD-írót, a DVD létre­
is lehet lejátszani. hozására szolgáló ablak aktivizálódik, megcímez­
hetjük a DVD-t és magát a filmet. Ezek a cim,,"~"­
megjelennek a DVD-n, a néző k láthatják i" 2 ::­
ben lejátszáskor.
3. Ellenőrizzük, hogya DVD-írók közül a ffi:"~",
típust - a sajátunkat - választottuk-e ki, m2:,2 _
meg a másolandó példányszámot. Először C~,
példányt készítsünk. Jobb nem 10-20 példa..-:'
ráébredni, hogy elírt uk a nevünket vagy e e:":?-3
kínosabb hibát vétettünk.
4. Kattintsunk a DVD létrehozása (Create D\ ~
rancsra, és várjunk, amíg a feldolgozás befe'ez ­
5. Vegyük ki a DVD-t, majd tegyük vissza a 5Z:'­
gépbe, hogy lássuk, a Windows Media Pla\"O'.:­
más DVD-lejátszópogram megnyitja-e. Hz ~~
szoftvert használunk, öreg a számítógép ü :-~ "_ ­
nem megfelelő sebességgel rögzítettük a D\ -::; "­
míthatunk rá, hogy lesznek problémák. A D'.~
felhasználói szinten egyszerűnek tűnik, de :50'­
bonyolult folyamatok zajlanak közben a sz.,:.­
gépben. Ne szegje kedvünket, ha ha a D\-D -::-:
sokszorosítás nem sikerül elsőre.
Apple iDVD írása
Az Apple iLife szoftvercsomagja igencsak fel h~z::
barát. Profi formában, a szerkesztés során fejez,,":,:,
ket alkalmazva tömöríthetjük és írhatjuk D\ ~ -:
iMovie-ban készült filmünket. Hogy miért olya:: .
Nos, tegyük fel, hogy földrészeket átszelő , okt.::,.
nes utazás filmjéről írunk DVD-t. Az iMovie ac:.:
tőségekkel úgy mozoghatunk ide-oda a D\ TI - ~.::-­
ha városról városra vagy az utazás egyik h : 0'­

_.....,_.........-
..
_ ...... ,('0)
másikra szökkennénk át.

current playhead (Jelzők hozzáadása a le­

játszófejnél) parancssort. A listán megje­
-
1. Válasszuk a Chapters (Fejezetek) > Add IT!.l;" •

••
_ .. ""'CIlIO
_ .. _w __ _ lenő fejezet jelzőket elláthatjuk címmel.

vagy elnevezhetjük magát a jelenetet. Ha

sok helyszínt érintő filmet írunk DVD- re.

vagy gyorsan szeretnénk mozogni a jele­

netek között, nagyon praktikus eszkö z az

-" iMovie, hiszen az összes fejezetjelzőt é

jegyzetet is elmenti a filmmel együtt.

2. Miután videofllmünk elkészült, az összes

hibát kijavítottuk és elhelyeztük a fejezet­

148 Digitál:is videó

 DVD-íRÁS
A. következő fontos lépés, hogy olyan for­
m átumba alakítsuk videofilm ünket, amely­
ben mások is megnézhetik - akár a számító­
gépükön, akár a tévékészülékükön .
A DVD való megosztás, terjesztés a leg­
egys zerűbb, jó min őséget adó és könnyen
kj" itelezhető megoldás. Ma már jószerével
mindenkinek van otthon DVD-lejátszója, a
legtöbb új számítógépben pedig eleve van
- :':-0 é D\ D-készítő szoftver.
D-írás a Movie Maker programmal
7_-n ntés varázsló (Save Movie Wizzard) haszná­
_ "-;"'''1dO\\'sban igen egyszerű. A Filmes feladatok­
"::': ~~"1t unk a Mentés DVD-re (Save to DVD ) cím­
~ >::en né hány egyszerű lépéssel eljuthatunk a
_ >:~ hozásá ig. Bár kreatív tervezésben a Movie
.-~~ :-e\'e ebbet kinál, mint más videoprogramok,
': ~iitt b őve n megfelel a felha sználók többségé­
-:-i~'el eQ\'szerű
0 , úton elvezet a videofilmhez, ame­
2. : 52Jád apraja-nagyja élvezettel nézhet odahaza.
__ -' \ 1)- re való kiírás előtt a filmet fizikailag is le kell
:- ~anj a számítógépben (render) és el kell menteni.
-:_ ~ , rogram felismerte a DVD-írót, a DVD létre­
Z.isara szolgáló ablak aktivizálódik, megcímez­
--
==:.::.::::=:=::.1.. _ . . . -..
hetjüka DVD-t és magát a filmet. Ezek a címek majd
megjelennek a DVD-n, a nézők látha tják is a menü­
ben lejátszáskor.
3. Ellenőrizzük, hogya DVD-írók közül a megfelelő
típust - a sajátunkat - választottuk-e ki, majd adjuk
m eg a másoland ó példányszám ot. Először csak egy
példányt készítsünk. Jobb nem 10-20 példány után
ráébredni, hogyelírtuk a nevünket vagy esetleg még
kinosabb hibát vétettünk.
4. Kattintsunk a DVD létrehozása (Create DVD ) pa­
rancsra, és várjunk, amíg a feldolgozás befejeződik
5. Vegyük ki a DVD-t, majd tegyük vissza a számító­
gépbe, hogy lássuk, a Windows Media Player vagy
más DVD-Iejátszópogram megnyitja-e. Ha régebbi
szoftvert használunk, öreg a számítógépünk, netán
nem megfelelő sebességgel rögzítettük a DVD-t, szá­
míthatunk rá, hogy lesznek problémák. A DVD-írás
felhasználói szinten egyszerűnek tűnik, de igencsak
bonyolult folyamatok zajlanak közben a számító­
gépben. Ne szegje kedvünket, ha ha a DVD-írás és
sokszorosítás nem sikerül elsőre.
Apple iDVD írása
Az Apple iLife szoftvercsomagja igencsak felhasználó­
barát. Profi formában, a szerkesztés során fejezetjelző­
ket alkalmazva tömöríthetjük és írhatjuk DVD-re az
iMovie-ban készült filmünket. Hogy miért olyan jó ez?
Nos, tegyük fel, hogy földrészeket átszelő , sokhelyszí­
nes utazás filmjéről írunk DVD-t. Az iMovie adta lehe­
tőségekkel úgy mozoghatunk ide-oda a DVD-n, mint­
ha városról városra vagy az utazás egyik hetéről a
másikra szökkennénk át.
1. Válasszuk a Chapters (Fejezetek) > Add marker at
current playhead (Jelzők hozzáadása a le­
játszófejnél) parancssort. A listán megje­
lenő fejezet jelzőket elláthatjuk címmel, TIPP
vagy elnevezhetjük magát a jelenetet. Ha Győződjün k meg , hogy megfelelő , üres
sok helyszínt érintő filmet írunk DVD-re, DVD-t használunk! Két szabvány létezik, a
vagy gyorsan szeretnénk mozogni a jele­ DVD+R és a DVD-R. Ha régi a DVD-írónk,
netek között, nagyon praktikus eszköz az még a vásárlás előtt e l llenőrizzük melyik
iMovie, hiszen az összes fejezetjelzőt és szabványt ismeri fel! Jó hír, hogy az új
jegyzetet is elmenti a filmmel együtt. DVD,írók mindkettőt tudják kezelni.
2. Miután videofilmünk elkészült, az összes
hibát kijavítottuk és elhelyeztük a fejezet-
Közönség is kell, 14.9
 jelzőket a fontosabb helyeken, menjünk a menüsor­
ba és válasszuk a Share (Megosztás) > iDVD paran­
csokat! Ekkor megnyílik az iDVD program. Itt meg­
tervezhetjük a látványelemeket és a navigációs gom­
bok grafIkai szabását.
3. Az Apple iDVD-ben készen kapjuk az előregyártott,
szerkeszthető sablonokat. Ezek hasonlók a holly­
woodi fIlmek DVD-átiratának elején megjelenő me­
nükhöz. Nézzük meg az összes témát a főmenüben,
és válasszunk ki azt, amelyik megtetszik!
4. Miután a Themes (Témák) ablakban döntöttünk
Ha tar1juk magunkat
afő alapelvekhez, és
ct megfelelő eszközöket
használjuk, akár
mozifilm-minőséget
is előáUíthatunk.
150 Digitális videó
DVD-nk alapszabását illetően, nyissuk ;.;i __
(Menü) címkét, ahol az álló- vagy m oz~ .-,,::
úgynevezett dropzónákba (aktív objektu::-,
lyek tartaImát mi állíthatjuk be ) ille zt:-;:>: -~
laszthatjuk az AutofIJl (Automatiku ':C.: _~
nüpontot is, ekkor a film kJipjeit a prog rc.~ .:._­
tikusan beilleszti. Próbáljuk ki ezt a _R:>--, :­
témát alkalmazva -- lenyűgöző lehet a r.c.:~.
5. Ha mi magunk szeretnénk összeállitani c. C:;- -;z
álló- és mozgóképanyagát, kattintsu nk a _'i :
vánt dropzónára! Válasszuk a Media gorr:
=-Izo:,;-: <3 fon tosabb helyeken, menjünk a menüsor­ DVD-nk alapszabását illetően, nyissuk ki a Menu
_: \-a1a zuk a Share (Megosztás) > iDVD paran­ (Menü) címkét, ahol az álló- vagy mozgóképeket
- ':2 : ~ p- -or m egnyílik az iDVD program. Itt meg­ úgynevezett dropzónákba (aktív objektumok, ame­
~_ -?2.:-:ciük a lá tványelemeket és a navigációs gom­ lyek tartalmát mi állíthatjuk be) illeszthetjük. Vá­
- ~~- ;::-~rirai szabását.
laszthatjuk az Autofill (Automatikus kitöltés) me­
-.7. --7?:e iD' TI -ben készen kapjuk az előregyártott,
nüpontot is, ekkor a fUm klipjeit a program automa­
L:?-:--:"sz-:b ető sablonokat. Ezek hasonlók a holly­
tikusan beilleszti. Próbálj uk ki ezt a "Reflection"
.::~ ilmek DVD-átiratának elején megjelenő me­ témát alkalmazva -- lenyűgöző lehet a hatás .
- ~_öz _ :\ézzük meg az összes témát a főmenüben, 5. Ha mi magunk szeretnénk összeállítani a dropzónák
.~ -~2SSZUnk ki azt, amelyik megtetszik! álló- és mozgóképanyagát, kattintsunk a kitölteni kí­
- '::2...•1 a Themes (Témák) ablakban döntöttünk vánt dropzónára! Válasszuk a Media gombot, ekkor

Közönség is kell 151

 megjelennek az iPhoto és az iTunes könyvtárai. Egy­
szerüen válasszunk ki egy fotót vagy mozgókép­
anyagot a könyvtárakból, majd kattintsunk az Apply
(Alkalmaz) gombra.
6. A Button (Gomb) címke lehető vé teszi, hogy beállít­
suk a navigációs gombok formáját, típusát és színét,
valamint testreszabjuk akattintásukkor megjelenő
változásokat.
7. Ha a fő ablakban találliató, nézeteket jelző gombok­
ra kattintunk, lépésrőllépésre előre megnézhetjük a
DVD-alakításában hozott döntéseink hatását.
8. Már csak a DVD megírása marad hátra, alzár a be­
épített SuperDrive-on, akár egy erre alkalmas, külső
meghajtón végezzük.
9. Győződjünk meg róla, hogyelmentettük a filmet és
a DVD-állományt, arra az esetre, ha később valamit
megváltoztatnánk, vagy újabb DVD-t írnánk.
VIDEOANYAG KÜLDÉSE E-MAILBEN
Videoftlmünket e-maiI mellékleteként is szétküldhet­
jük a világban, de tartsuk be az aranyszabály t: ne tégy
mással olyat, amit magadnak sem kívánsz! Ha giganti­
kus méretü videoállományt küldünk valakinek, akinek
nincs gyors internethozzáférése, órákra igénybe vehet­
jük a szerencsétlen számítógépét és türelmét.
A Microsoft Movie Makerben és az Apple iMovie­
ban is egyszer ü lépésekkel könnyen elküldhető méretü­
vé, e-maiI mellékletnek alkalmas formába tömöríthet­
jük állományainkat.
A Windows WMV-formátumú videó t küld, amit az
Apple-géptulajdonosok csak akkor tudnak megnézni,
ha QuickTime programjukhoz telepítették a WMV
beépülő modult. Az iMovie QuickTime videót készít
mellékletlzént - a QT-t a legtöbb Windows-felhasználó
telepíti a rendszerére, vagy ha mégsem, szükség esetén
az Apple weboldaláról ingyen letöltheti:
WW\v.apple.com/ quicktime/download/ win.html.
FELTÖLTÉS AZ INTERNETRE
Nem is olyan régen még szupergyors internet-hoz­
záférést és több ezer dolláros videoközvetítő szervert
igényelt a videoanyagok internetes terjesztése. A mai
gyors internet-hozzáférés mellett - hozzávéve a sok vi­
deoközvetítő szolgáltatást - a lelkes amatőr már olcsón
152 Digitális videó
Los Secretos del Volcán (Parte 4)
~ !O( 3I C
~ ~ve to Eavo~3. D s~~!..~_Vide~ ~ Ral as
ei ~~9..jO Gr9.ue~ <> fQ.s.!..yJ.~.~ Inapprc:~ al:
o iOlings
Views: 50 Co mmen ts: o Favorited : o limes
Hooors : 2: Link s: ?
Would OU like to comment?
terjesztheti saját videoanyagait. Ha mindez rá2C2-_
Apple H.264 vagy a Windows WMV kodekkel ? ~
kiváló minőségben történik a megosztás.
Ha van szélessávú internetünk, az iTunes. -0:-;: .
oldalon nézzünk meg néhány filmelőzetest - é _
netes felbontásban és minőségben futnak a \-~~.::o
lón! A legtöbb embernek sem ideje, sem ked\-" ­
ahhoz, hogy saját videomegosztó weboldalt hozz =­
re, de vannak érdekes, új lehetőségek. Ha még =-_ i':-­
te, kedves Olvasó, nézze meg egyszer a YouTubi'. :l- ­
a MySpace.com oldalt, vagy a videoanyagok IT!~ .:'­
sának egyik új helyszínét, a BrightCove.com ~O~-..:
bizony mondom, érdemes!
A Movie Maker és az iMovie is felkínálja a ;::~~
tás lehetőségét, vagyis azt, hogy videoa n;-agL:u.~:":
internetes közvetítéshez szükséges méretre a:~ - .
Az iMovie segítségével könnyű videoanyagok ~:?'';
tására és letöltésére alkalmas weboldalt szer:-ö
mivel ez a szoftver együttműködik az ivVeb p ~ ~ ~:
mal. Ha rendelkezünk .mac előfizetéssel, má -o:- .:.....:.
hozzáférhető oldalon tehetjük közzé video film 'i' ­
fotóinkat, vagy bármi egyéb kép- és hanganyag-~
 :":':"!i'nnek az iPhoto és az iTunes könyvtárai. Egy­ Los Secretos del Volcán (Parte 4)
i'C::"::: "álasszunk ki egy fotót vagy mozgókép­ Added Fcbruary ll , 2007
L- '3.g : 2 . 'ön~'\1: árakból, majd kattintsunk az Apply
Fro m GlacomoBuonaflna
Dirección: Dr. Jacinto ConviI
__._'o'-:::az gombra. Gu i6n y ... (~ e)

, ~ _ :i0:1 Gomb) cinu<.e lehetővé teszi , hogy beállít­ Cotcgo ry Film & Aninalqn

Tags lli!m2 ~ Danicb. ~ (~ ~)

_- :.. =2':igáció gombok formáját, típusát és szí nét, URL htto:! l ~w.w .yo u tub~ . (om / w.ltch ?v. lk Ph9 roQ,I
__-:::~-: : te'treszabjuk a kattintás ukkor megjelenő Embcd <objec! '''ll d l h z -42S~ hClghl " · JSO-> <parJ,m r

.:.~ ~o:-at.
Related More from this user
• .! _ :'.) iÓlakban található, nézeteket jelző gombok­
_ .:2.. ' -: , mk, lépésrő llép ésre előre megnézhetjük a Sho"Ning 1-20 of 590

D 1) , ~~~tásába n hozott döntéseink hatását. Los Secretos del VoIcán

(Parte 3)
:..-: :.::'-:' a D\ -D megírása marad hátra , akár a be­ 09,34
From Giacomo8uoMhnp
,_ ::=~ ~ <!;:,erDri\'e-on, akár egy erre alkalmas, külső V"IO'""'-S 48

los Secretos del Volcán

:::":: '-- 3.; :Óíl \'égezzük. (Parte 11
-.zoc;snk meg róla, hogy elmentettük a fumet és 09,08
From. GiacomoBuonalina
l !::r ':J-allományt, arra az esetre, ha később valamit
VCNS 47
J:Qg!} fO rat ~
~ Save to ~or;tes D Sl}are V;d~ ~ F.:ta9 as. Los Secretos de l Volcán
~~úoztatná nk, vagy újabb DVD-t írnánk. 9. Add to G{O_UP~ G> t'.2..st Video l~pprop~l~ (Parte 2)
O r3 t~ s
09,29
Views : SO Co mments: O Favorited: Otimes From GiacoO?08uonafOO
VIC .... S O
Honors: ~ Lin ~s : ~
CtENCtA y ARTE Parte 3 de
_ ~~ :::lli:et e-mail mellékleteként is szétküldhet­ ~
10:01
_ ~3.gban de tartsuk be az aranyszabály t: ne tégy
. ~ ;)'--2t, amit magadnak sem kívánsz! Ha giganti­
-:"~:":Ú "ideoállományt küldünk valakinek, akinek terjesztheti saját videoanyagait. Ha mindez ráadásul az A videomegosztó
:~ :- 'ors internethozzáférése, órákra igénybe vehet­ Apple H.264 vagy a Windows WMV kodekkel párosul, weboldalak a video,
.:. ,ze ~e, - étlen számítógépét és türelmét. kiváló minőségben történik a megosztás . anyagok terjesztésének
,. , ~~.:TO'oft , fovie Makerben és az Apple iMovie­ Ha van szélessávú internetünk, az iTunes.com web­ legújabb eszközei.
~ _g-;'zerű lépésekkel könnyen elküldhető méretű­ oldalon nézzünk meg néhány filmelőzetest - döbbe­
,' -:;3.i! melléklet nek alkalmas formába tömöríthet­ netes felbontásban és minőségben futnak a világhá­
. ű :-::.in\'ainkat. lón! A legtöbb embernek sem ideje, sem kedve nincs
, L-:CO\\'S \\'AN-formátumú videót küld, amit az ahhoz, hogy saját videomegosztó weboldalt hozzon lét­
e,.§:e?ruJajdo nosok csak akkor tudnak megnézni, re, de vannak érdekes, új lehetőségek. Ha még nem tet­
_': : :-Time programjukhoz telepítették a WMV te, kedves Olvasó, nézze meg egyszer a YouTube.com és
~ ~ó .. ,odult. Az iMovie QuickTime videót készít a MySpace.com oldalt, vagy a videoanyagok megosztá­
:'" e~:-ént - a QT-t a legtöbb Windows-felhasználó sának egyik új helyszínét, a BrightCove.com portáIt ­
. ~ 'i! rend zerére, vagy ha mégsem, szükség esetén bizony mondom, érdemes!
":? ,e \,'eboldaláról ingyen letöltheti: A Movie Mal<er és az iMovie is felkínálja a megosz­
_??:e, -omi quickti me/download/ win.html. tás lehetőségét, vagyis azt, hogy videoanyagunkat az
internetes közvetítéshez szükséges méretre alakítsuk.
TÖLTÉS AZ INTERNETRE Az iMovie segítségével könnyű videoa nyagok megosz­
;~ o yao régen még szupergyors internet-hoz­ tására és letöltésére alkalmas weboldalt sze rkeszteni,
-=-5: c' több eze r dolláros videoközvetítő szervert mivel ez a szoftver együttműködik az iWeb program­
~:: il údeoanyagok internetes terjesztése. A mai mal. Ha rendelkezünk .mac előfizetéssel, mások által is
-, -::ernet-hozzá férés mellett - hozzávéve a sok vi­ hozzáférhető oldalon tehetjük közzé videofilmjeinket,
Z\'ctítö szolgáltatást - a lelkes amatőr már olcsón fotóinkat, vagy bármi egyéb kép- és hanganyagunkat.

Közönség is kell 153

 Internetre méretezés
A videomegosztásról szőtt legmerészebb álmaimban
sem gondoltam volna, hogy eljön a nap, amikor felve­
szem a Blue Angels légibemutatóját, és még ugyanazon
a napon a világ elé is tárom. Csatlakozzunk a video­
megosztó weboldalakhoz! Ezek a portálok nemcsak a
videoanyagok feltöltésének helyszínei, de igazi kultu­
rális jelenségek is. Az emberek azért lépnek be, hogy új
híreket kapjanak, megnézzék a videósvilág legfris­
sebb termését. Miután regisztráltunk, akármilyen vi­
deoanyagunkat közzétehetjük például a YouTube.com
vagy a MySpace.com oldalon. Ime, ilyen egyszerű:
l. A digitális videoanyag rögzítésére alkalmas bármely
eszköz megfelel, ha az illető anyag letölthető róla
számítógép ünkre. Lehet ez az eszköz mobiltelefon,
digitális fényképezőgép és persze videokamera is. Az
alkalmas formátumok: .AVI,. MOV, .MPEG.
2. Miután a Movie Maker vagy az iMovie szoftveren
megvágtuk videoanyagunkat, adjuk hozzá a hangot
és a zenét. Ha lehet, az anyag ne legyen hosszabb 3
percnél! Ha befejeztük, mentsük el MPEG-4 formá­
tumban, 320 pixelszélesség alatti méretben. Akkor
kapjuk a legjobb minőséget a YouTube.com-ra való
feltöltés után, ha már a Movie Makerben vagy az
iMovie-ban kellőképpen csökkentettük az állomány
méretét. Bizonyosodjunk meg róla, hogy új néven
mentettük el az új állománytt, nehogy felülírjuk az
eredeti méretű videoanyagot. Ha nem megfelelő a
feltöltött anyag mérete, a YouTube átméretezi a saját
követelményeinek megfelelően, de a minőség így
gyengébb lesz, mint ha magunk végeztük volna el a
méretezést. A hangot MPEG-3 formátumban kell el­
mentenünk. Ne feledjük: a kimenet minőségét
mindig a bemenet színvonala határozza meg!
3. Regisztráljunk a YouTube.com vagy a MySpace.com
oldalon, és máris feltölthetjük videoanyagainkat.
(Feltöltés: az adatok továbbítása számítógépünkről
az internetre; letöltés: az internetről a számítógé­
pünkre történő adatátvitel.) A feltöltés után kategó­
riákba sorolhatjuk és kulcsszavaluzal láthatjuk el vi­
deoanyagainkat. Törekedjünk találó címszavak meg­
adására, hogy a felhasználók könnyen rátaláljanak az
anyagai nkra. Ugyanakkor ne címkézzünk illetlen
vagy túlontúl figyelemfelkeltő szavakkal csak azért,
154 Digitális videó
hogy minél több nézőnk legyenk! Hosz­
szú távon csak azt érjük el ezzel, hogy ftl­
münket kis zászlóval jelölik meg, bennün­
ket pedig a problémás tagok között tarta­
nak majd számon.
4. A feltöltés méretének felső határa 100 "'18
és 10 percnyi időtartam. Gyors intern et­
hozzáférés esetén az l MB méretü videó­
fájl körülbelül l-5 perc alatt tölthető fel.
A YouTube.com és a hasonló oldalak ár :-:" .J
hogy tele vannak kacattal, ömlesztett képpe: ..
anyaggal. Ezzel együtt valóban jó, érdekes é Ö::':O': _
deoanyagokat is találhatunk.
HORDOZHATÓ VIDEOLEJÁTSZÓK
A tény, hogy egy hitelkártya méretű videole;a.:..:z
jöhetünk-mehetünk, még mindig ámulatba e::..-.
dia társaságok tömörített filmjei és tévéIl1 űso ~ ::J
iPodra vagy Zune-ra töltve is megnézhe tők. L'5
érvényes az interneten megjelenő külön féle ?~
tokra is. (Azoknak, akiI< kicsit lemaradtak: poe.: .:.:
nevezzük az Apple iTunes szolgáltatása ré\'én 27. ­
netrőlletölthető audio- és videotartalmakat.
Hogy mit jelent mindez a videófilmesekn:O':': _
újabb helyeket, ahol anyagaikat közzétehetik!
IPODRA MÉRETEZÉS
Ha úton vagyunk, szinte minden modern té\'~· · .
lékhez könnyen csatlakoztathatunk iPod videó:-" .
megmutathatjuk felvételei nket abarátokna . _
ügyfeleknek. A kép nem lesz HD-minőségű
de ha kevés csomaggal utazunk, ez remek
módszer videoanyagaink bemutatására.
1. Válasszuk a Share (Megosztás ) > iPod
parancssort. Az iMovie a videót Apple
H.264 formátumba, 320x 240 pi.xele­
méretre tömöríti.
2. Tömörítés után a program a filmet az
iTunes könyvtárába menti el, ahonnan
szirtlaonizálhatjuk a videó t iPodunkkal.
és könnyűszerrel bemutathatjuk például a
vakáción készített képsorokat a kollégák­
nak, a barátoknak, a repülőn mellettünk
ülőnek - vagy csak a saját öröm ürtlzre!
emet re méretezés
.:_ ~ .:-o-ztásról sző tt legmerészebb álmaimban
.:- -.: :,am \'olna, hogy eljön a nap, amikor felve­
_ _ . -'~ _-\ngel lég ibemutatóját, és még ugyanazon
_ -:: .:. \~ag elé is tárom. Csatlakozzunk a video­
~ ~~ ·.ú·ooldalakhoz! Ezek a portálok nemcsak a
_ =-'2~0:- feltö ltésének helyszínei, de igazi kultu­
_ ~:-.S_ ~ k i . :\z emberek azért lépnek be, hogy új
:': :~::,ianak m egn ézzék a videósvilág legfris­
- ::'--:~, t :\liután regisztráltunk, akármilyen vi­
- ':~~"at közzétehetjük például a YouTube.com
_ . f. =?d - .co m oldalon. Íme, ilyen egyszerű:
- ::..;:- : ,'s \'ideoanyag rögzítésére alkalmas bármely
z :-:1 c' "elei, h a az illető anyag letölthető róla
; - : ge ünkre. Lehet ez az eszköz mobiltelefon,
:..=-:~S ~enyképez őgé p és persze videokamera is. Az
-::- as tormátumok: .AVI,. MOV, .MPEG.
:\loYie Maker vagy az iMovie szoftveren
-,,:"~'2=- ". yideoanyagunkat, adjuk hozzá a hangot
. ~ :. Z~~ . Ha lehet, az anyag ne legyen hosszabb 3
__ =- :-:.",;~ Ha befejeztük, mentsük el MPEG-4 formá­
:~-' ':"'"1. 3_O pixelszélesség alatti méretben . Akkor
,:';---:. I gj obb minőséget a YouTube.com-ra való
:·_.:c:: - után, ha már a Movie Makerben vagy az
";e-ban kellőképpen csökkentettük az állomány
:-,,,,;:-~- e-. Bizonyosodjunk meg róla, hogy új néven
:-,,,,:::ettük el az új állománytt, nehogy felüürjuk az
_-~.:"' : ; mé re tű videoanyagot. Ha nem megfelelő a
:"'"_: .:ött anyag mérete, a YouTube átméretezi a saját
~ : Iménveinek megfelelően, de a minőség így
~ ~::~bb lesz, mint ha magunk végeztük volna el a
-",-o?zé t A hangot MPEG-3 formátumban kell el­
-",- :enünk. e feledjük: a kimenet minőségét
- ' -.:iig a bemenet színvonala határozza meg!
: e-~sztrálju nk a YouTube.com vagy a MySpace.com
'::.~o n. és máris feltölthetjük videoanyagainkat.
fe :ö:té- : az adatok továbbítása számítógépünkről
::... ~:-!: metre; letöltés: az internetről a számítógé­
:=' ~~~e tö rténő adatátvitel.) A feltöltés után kategó­
-orolhatjuk és kulcsszavakkal láthatjuk el vi­
.:_ ~::J:·aga illkat. Törekedjünk találó címszavak meg­
:-=-'-<lfa, hogy a felhasználók könnyen rátaláljanak az
--··.:=-ainkra. Ugyanakkor ne címkézzünk illetlen
. :.!'. ,úlo ntúl figyelemfelkeltő szavakkal csak azért,
hogy minél több nézőnk legyenk! Hosz­
szú távon csak azt érjük el ezzel, hogy ftl­ TIPP
münket kis zászlóval jelölik meg, bennün­ Ne használjunk jogdíjas zenét, különösen
ket pedig a problémás tagok között tarta­ akkor ne, ha filmjeinket videomegosztó
nak majd számon. portálokra is fel szeretnénk tölteni.
4. A feltöltés méretének felső határa 100 MB
és 10 percnyi időtarta m . Gyors internet­
hozzáférés esetén az l MB méretű videó­
fájl körülbelül l-5 perc alatt tölthető fel.
A YouTube.com és a haso nló oldalak árnyoldala,
hogy tele vannak kacattal, ömlesztett képpel, video­
anyaggal. Ezzel együtt valóban jó, érdekes és ötletes vi­
deo anyagokat is tal álhatunk.
HORDOZHATÓ VIDEOLEJÁTSZÓK
A tény, hogy egy h itelkártya méretű videolejátszóval
jöhetünJ<-mehetünk, még mindig ámulatba ejt. A mé­
diatársaságok tömörített filmjei és tévéműsorai akár
iPodra vagy Zune-ra töltve is megnézhetők. Ugyanez
érvényes az interneten megjelenő különféle podcas­
tokra is. (Azoknak, akik kicsit lemaradtak: podcastnak
nevezzük az Apple iTunes szolgáltatása révén az inter­
netrőlletölthető audio- és videotartalmakat.)
Hogy mit jelent mindez a videófilmeseknek? Nos,
újabb helyeket , ahol anyagaikat közzétehetik!
Az iPod és a hozzá
IPODRA MÉRETEZÉS hasonló MP3-lejátszók
Ha úton vagyunk, szinte minden modern tévékészü­ kijelölhetik a videó­
lékhez könnyen csatlakoztathatunk iPod vide6kábelt, és megosztásjövőjének
megmutathatjuk felvételeinket a barátoknak vagy az ÚJ út,jait.
ügyfeleknek. A kép nem lesz HD-minőségű,
de ha kevés csomaggal utazunk, ez remek
módszer videoanyagaink bemutatására.
1. Válasszuk a Share (Megosztás) > iPod
parancssort. Az iMovie a videó t Apple
H.264 formátumba, 320x 240 pix.eles
méretre tömöríti.
2. Tömörítés után a program a fumet az
iTunes könyvtárába menti el, ahonnan
szinkronizálhatjuk a videót iPodunkkal,
és könnyűszerrel bemutathatjuk például a
vakáción készített képsorokat a kollégák­
nak, a barátoknak, a repülőn mellettünk
ülőnek - vagy csak a saját örömünkre!
Közönség is kell 155
 stílusok 55-56,79 Hi8videó
Mutatá CMOS (complementary
metal-oxide semi­
e-maiI
videómegosztás 152 szellemi felkészülés 52 átalakitók 10--1-: ­
conductor) lapkák 22 érintőképernyős menü történetmesélés 76-79
ötletek 62 vágóképek 80-81
D erősítés 62 világítás 69-70,72-73 iLife szoftver
A digitális zoom 37 meghatározása 58 formátumok DVD-írás 1 4 9-:: ~
Adobe Photoshop digitalizáJás érzékelők DV 26-28,29,100 iMovie
102-103 általános útmutató mérete 22 DVCAM 29-30 állóképek 11-1
Adobe Premier Elements 101-104 száma 23-24 DVD 30-31 digitalizálás 130-: _" :
98,101,104 analóg videó típusa 22 HD 27-28,100-101 feliratok 13 - ): ­
akciójelenetek 104-105 esküvői felvételek 88-91 hosszú távú felvételek megtel -: - : _
kapcsolódása 82-83 formátumok eszközfelügyelet beállításai használhatósága 132,134
akkumulátorok 41,42 100-101 101 , 102 27 ftnomvágás 13:=-- :'::- ­
állóképek hibaelhárítás 102 expozíció internetes megosztás hang 136-1 37
hibrid kamerák 41 iMovie útmutató rekesz 59-61 154 idősáv 132- 13.3
állványok 130-132 memóriakártyák 31 képátmenetek ­
állványfej 43,44-45, Movie Maker útmutató F microdrive meghajtók kiírás 146- 1-1
85 116-119 fájlok rendszerezése 31 kísérőszöveg 1: C'­
folyadékcsillapítású rendszerigények 101 , 104
MPEG 30,31, rendszerigén\-e. ­
képstabilizáció 69,71 99-100,102-103 fehéregyensúly 57,64, 144-146,147 történet nézet

tulajdonságok 45 DV-formátum 65-67 MP3 113 (Storyboard

Ampex Corporation digitalizálás 29, fejezet jelzők 149-150 WMA 113 132-1 33
videomagnó 15 100 feliratok WMV 98 útmutató lép é srő
analóg videó lemezre írás sebessége alapszabályok 113-115
Frederickson, Lisa lépésre
videoátalakitók 103 iMovie útmutató
140-141 130-139

104-105 DVCAM-formátum 138-139

videomegosztá

animáció 108 29-30 Movie Maker útmutató G 153

Apple Final Cut Pro lásd DVD 128-129

GarageBand lll, 112 zene 139
Final Cut Pro biztonsági mentés 148 ötletek 115 interjú

Apple GarageBand lásd kamerák 30-31 stUusok 113-114

H nézésirány 8-1
GarageBand kodekek 144-146 féll<özeli 79,81 hang internet

Apple iMovie lásd létrehozása Apple felvétellista 97

bitmélysége III videomegosztá
iMovie iLife-ban 149-152 fényképezés vakuval 41 iMovie útmutató 152-155

áttűnés 107-108 létrehozása Movie Final Cut Pro 98,101,104

136-138 iPod

automati.kus beállítások Maker-ben 148-149 FireWire felület 29,43

kameraválasztás méretezés iPodra

túlvezérlés 35-37, szabványok 149 Fókuszban 37,39-41

155
56-58 David Linstrom 92-93 külső zörejek
automatikus expozíció E James Barrat 46-47 39-40,73-74 J
túlvezé rlés 36-37 éjszakai üzemmód Lisa Frederickson mintavételi frekvencia jelenetek
automatikus élességállítás 41-42,64 140-141 110, III kiválasztása 79---&:
túlvezérlés 35-36 elektroni.kus forgatás rétegekre bontás 110 jogdíj Ill-l L- :::
képstabilizáció beállításokJsnittek rögzítés 57,75,76 JVC
B 42-43,69 79-80 vágás 75,109-112 Everio GZ-(-' IC 5 ~ :
B-roll felvételek élességállítás első lépések 55 hangeffektek 75, 112, kamera 32
80-81 kézi 38,39 fehéregyensúly 65-67 137
Barrat, James 46-47 és mélységélesség felvételek megtervezése különleges hatások K
bitmélység III 62-63 52,82,86-9 1 108 kamerák
Bredar, John 140 tippek 61 hang 73-75 3D effektek 108 bemeneti csatla.!.::oz
élesvágás (képátmenetek) kamerabeálütás 57-58 HD- (High-Definition-) 40-41 ,42
C 107 kapcsolódás 81-83 videokamerák 27-28, digitális video __ a::: _
CCD (charge-coupled elmosódó körvonalak képstabilizáció 67-69 33-35 16
device) lapkák 22 (motion blur) 61 mélységélesség 62-65 digi~ali zá lás 100-101 DVD-kamerák .~ .- ?

156 Digitális videó

 O ~ -o mple mentary e-maii stilusok 55-56,79 Hi8 videó HD-kamerák 27-2 8,
-",:':'; -oxide semi­ videó megosztás 152 szellemi felkészülés 52 átalakítók 104-105 33-35

_:-.= _Ciür' lapkák 22 érintőképernyős menü történetmesélés 76-79 igényeink 24

ötletek 62 vágóképek 80-81 kiválasztása 18-45

erősítés 62 világítás 69-70,72-73 iLife szoftver menüje 55

37 meghatározása 58 formátumok DVD-írás 149-152 története 16

érzékelők DV 26-28,29,100 iMovie tulajdonságainak

mérete 22
DVCAM 29-30 áUóképek 114 mérlegelése 35-43
száma 23-24
DVD 30-31 digitalizálás 130-132 videó és fotó egyesítése
típusa 22
HD 27-28,100-101 feliratok 138-139 31-32
esküvői felvételek 88-91 hoss zú távú felvételek megtekintése videó továbbítása
eszközfelügyelet beállításai használha tósága 132, 134 kamerára 146-148
101,102 27 finomvágás 135-136 kapcsolódás 8 1-83,84
expo zíció internetes megosztás hang 136-137 képátmenetek
rekesz 59-61 154 idősáv 132-133 áttűnés 107-108

memóriakártyák 31 képátmenetek 134-135 élesvágás 107

F microdrive meghajtók kiírás 146-148 iMovie útmutató

fájlok rendszerezése 31
kisérőszöveg 136-137 134-135
101 , 104 MPEG 30,31,
rendszerigények 100 Movie Maker útmutató
fehéregyensúly 57, 64, 144-146,147
történetnézet 125-126

65-67 MP3 113

(Storyboard) kitolás 109

fejezetjelzők 149-150 WMA 113

132-133 törlés új képpel

feliratok WMV 98
útmutató lépésről
108-109

::-::D~ írás sebessége alapszabályok 113-115 Frederickson, Lisa lépésre

úszás 107

iMovie útmutató 140-141 130-139

képminőség

138-139 videomegosztás 146, formátum hatása

Movie Maker útmutató G 153 30,31

128-129
GarageBand lll, 112 zene 139 képstabilizáció
u:-:scgi mentés 148 ötletek 115
interjú elektronikus 42-43,69
-::ra.!;. 30-31 stílusok 113-114
H nézésirány 84 kézikamerázáskor
.cx:::~-::~ l-l+-146 félközeli 79,81 hang internet 71
:ö~h ozása _-\pple felvétellista 97 bit mélysége III videomegosztás 144, optikai 42-43,67-68
.- - ··~ - ban 149-152 fényképezés vakuval 41 iMovie útmutató 152-155 kézikamerázás
::~~:-: ozása ~l ov ie Final Cut Pro 98,101,104 136-138 iPod képstabilizáció 71
148-149 FireWire felület 29,43 kameraválasztás méretezés iPodra kisérőszöveg
1-+9 Fókuszban 37,39-41 155 és feliratok 113
David Linstrom 92-93 külső zörejek iMovie útmutató
James Barrat 46-47 39-40,73-74 J 136-138
Lisa Frederickson mintavételi frekvencia jelenetek Movie Maker útmutató
140-141 110, III kiválasztása 79-80 126-127
forgatás rétegekre bontás 110 jogdlj 111-112,155 klipek
beállítások! snittek rögzítés 57,75,76 JVC digitalizálása 98,
79-80 vágás 75,109-112 Everio GZ-MC505
99-105
első lépések 55 hangeffektek 75, 112, kamera 32
kettévágása 124-125
fehéregyensúly 65-67 137 mérete 98
felvételek megtervezése különleges hatások K megtekintése
52,82,86-91 108 kamerák iMovie-ban
hang 73-75 3D effektek 108 bemeneti csatlakozók 132,134
kamerabeállítás 57-58 HD- (High-Definition-) 40-41 , 42 megtekintése Movie
kapcsolódás 81-83 videokamerák 27-28, digitális videokamerák Makerben 122-123
képstabilizáció 67-69 33-35 16 vágása iMovie-ban
mélységélesség 62-65 digitalizálás 100-10 l DVD-kamerák 30-31 135-136

Név - és tá rgymutató 157

 vágás Movie Makerben rendszerigények 98 Sz közeli 79
kapcsolódás 8-!
122-125 történetnézet számítógép memóriája totál 79,80
lámpaszett 72- - _~
visszanézése a kamerán (Storyboard ) 121, 103 vázlatok 83
napszak 70,72
98-99 125-126 színegyensúly totá l 79,80,81 rekesz 59-6 1
kodek 144-146 útmutató lépésről és fényforrás 66 színegyensúly 66
közeli 79,81 lépésre 116-129 napszak 70 V 70
WMF-formátum 98 színjel vágás természetes fé ny ­
L zene 127-128 lapkák száma 23 ~apok 96-98,115
lapkák 22-24 MPEG-formátum 30, 31, szűrők feliratok 113-115 W
mérete 22 144-146,147 szürkeszűrő 61,64-65, felvételek visszanézése weboldalak
száma 23-24 MP3 fájlok 66 98-99 fájlméret 15-1- : '=:'=
típusa 22 ötletek 113 hangsávok 109-112 kameraválasztás
letöltés lásd digitalizálás műsorsugárzás T HD-szoftver 34-35 videomegosztá
Linstrom, David 92-93 videoszalagról 15 tárolás iMovie útmutató 152-155
DVD, biztonsági mentés 130-139
Windows Movie ~Ia.-::-­
M N 32-33 képátmenetek
Lásd Movie Mak :­
mélységélesség 62-65, 66 nemlineáris vágás teleobjektív 107-109
WMA-formátu m .
memória 105 állványok 71 Movie Maker útmutató WMV-formátu m
memóriakártyák 31 nézésirány 84 timecode 106 116-129 152
javaslatok 103 tippek nemlineáris vágás 105
merevlemezre rögzítés DVD-szabványok 149 programok haladóknak
32-33 o élességálJítás 61 104
microdrive meghajtók optikasapka 77 érintőképernyős menük szoftverválasztás
31 optikai képstabilizáció 62 34-35, 104, 105-106, Afotókfon"á.
MIDI 111,112 42-43,67-68 feliratok 115 107
vágóképek 80-81
A könyvben szere;: .
mikrofonok optikai zoom 37 felvéte lek tervezése 82
formátum és minőség VHS munkája, ki l'l!1'e .-;':: .
beépített 37,39
érzékenysége 39 p 30 videoátalakitók
külső 37,39-40,42, panorámázás (svenk) GarageBand 112 104-105 4, Jeff McIn to h.:~: "
74,75,76 85 iMovie rendszerigényei videokamerák lásd
RandyOlsen; l ~ . '~_
puskamilu'ofon 39-40, 100
kamerák
74,76 Q internetes oldalak
videomagnók 15-16 Peter Marlo\\·/ . I g::
vezeték nélküli 40,75 QuickTime 144,152 kamerakeresés 26 videomegosztás Newmann/ zefa C ~
mini-DV jogdíj 155 DVD-írás 148-152
e-mai! 152 Getty Images; l" : ­
digitalizálás 100 R memóriakáryák 31
kamerák 29-30 rekesz Movie Maker 98 iLife útmutató Yang Liu/CO RB~~: :5
minősége 26-28 automatikus beállítása MPEG meghatározása 149-152
Justin Sullivan G::,,,
monitorok 59,61 147 iMovie útmutató

146-148, 149-152 44, Michael \ I-L,- _

Morris, Errol 84 expozíció 59-61 MP3 fájlok 113
Movie Maker kézi beállítás 59-60, optikasapka 77 internet 152-155 Cheryl R. Zo ok: -o ~
digitalizálás 116-119 61 szalagok 148 iPod 155 Getty Images' :.> : "..
DVD létrehozása meghatározása 58 vágóprogramok 107 kodekek 144-146
Movie Maker útmutató 78, Martin Barr :..-=.
útmutató 148-149 világítás 59-61 kitolás (képátmenet)
feliratok 115, 128-129 109 148-149 Douglas M ilJ r G:,.
felvételek vágása S törlés új képpel visszaírás akamerára Dave Ruddick: ,; ..,.-: ::
122-125
Sheehy, Jim 141 108-109 146-148
videoszalagok 101, Yuriko \'a~-2.
idősor (Timeline)
Sony Corporation történetmesélés
121-123
Betamax formátum félközeli 79,81 vásárlási ta nácsok 30 Lesley Rob son -F ,<:>­
képátmenetek
15-16 forgatási folyamat 57, újrafelhasználás 148
Bettmann/ CORB :~
125-126 videokamerái 16 76-79 világítás
kísérőszöveg 126- 127 sportfotó induló képsorok 77 fehéregyensú ly 57,64, Fayez Nureldinc - e:­
ötletek 98 zársebesség 63 jelenetek 79-80 65-67

158 Digitális videó

 A SOROZATBAN MEG
vágá
12
vissz
98
kodek
közeli A fordít ás az alábbi mű alapján készült A kötet készítésében köz reműköd tek
National Geograph ic The Ullimate Field Guid e to Bronwen Latimer szerkesztő, képszerkesz tő
L Digital Video
Peggy Archambault művészeti vezető
tapkák Írta: Richard Olsenius
Sarajane Herman kézirat- előkészítő
m én
John Bredar szerkesztőségi tanácsadó
szárr Kiadta a National Geographic Society
típw Marshall Kikel' illusztrációk
John Ivl. Fahey, Jr. elnök- vezérigazgató
letöltés Connie D. Binder indexkészítő
Gil ber t M. Grosvenor a kuratóriwn elnöke
Linstro Mike Horenstein gyártásvezető
Nina D. Ho ffm an alell1ök, a kÖl1yvrész/egell1öke
Jennifer A. Thomton vezető szerkesztő
M Gary Colbert gyártási igazga tó
mélysé A kötetet a Társaság könyvrészlege készí tette
memóI Kevi n Mulroy első alell1ök, kiadó veze tő
Előállítás és minőség-ellen ő rzés
melT Leah Bendavid- Va l főszerkesztő (fotóalbumok,
javas illusztrált kia dványok) Christopher A. Liedel pénzügyi veze tő
merevI, Marianne R. Koszorus vezető könyvtervező Phillip L. Schlosser alelnök
32-3 Barbara Brownell Grogan főszerkesztő John T. Dunn mííszaki igazgató
microd Eli za beth Newhouse veze tő szerkesztő Chris Brown igazga tó
31 (utazási kiadvál1yok) Maryclare Trac)' gyártásvezető
MIDI Carl Mehler vezető szerkesztő (térképek) Nicole ElIiott vezető
mikrof
beép
érzél Az 1888-ban alapított Na tional Geographic Society a világ egyik legnagyobb nonprofit
külsé tudományos és oktatási szervezete. A Társaság hivatalos lapja, a NATIONAL GEOGRAP Hrd
74 magazin, négy további folyóirata, televíziós csatornája, a National Geographic Channe'
pusk valamint doku mentumfilmjei, rádiómű so ra i , filmj ei, kö nyvei, video- és DVD-anyagai.
74 té rképei, interak tív eszközei a világ több mint 285 millió lakosá nak ismereteit
vezet gyarapítják. A Társaság eddig több mint nyolcezer tudományos kutatóprogramot
mini-[ támogatott, illetve segített akibontakozásban.
d ig it:
k arn, Na tio nal Geograp hi c The Ult imate Field Guid e to Digital Video
min é © National GeographicSo ciety, 2007 . Ali rights reserved.
monitc
Morris Hunga rian edition © National Geographic Socie ty, 2008
A magyar változa tot kiadj a a Geographia Kiad ó, a Nationa l Geog raphic Society
Movie.
magya rországi kiadója, Budapes t, 2008
digit;
11 38 Budapest, Tomori u. 33 .
DV[ info@geographi a.hu
úti
fel ira Magyar fo rdítás © Zatykó Csi ll a, 2008
felvé;
Fel el ős
kiadó a Kft. ügyvezetője
12
Fordította Zatykó CsiUa
id ősc
Borítóterv, mű szaki sze rkesztő Zsák Teri
12 Nyomdai elő kész ítés Jet Set Tipográfia i MIIhely
képá Nyomdai kivitelezés Dürer Nyomda Kft.
12 A nyomtatás Magya rországon készült
kisé r
ötl et, ISB N 978 963 98 10 44 O

Terjeszti a Pécsi Direkt Kft.

7630 Pécs, Ü szög i -kiserdő utca l.
158 [ \\~\~v.a l exa l1dra. hu· \\~vw.konyvn agyker.hu . online@alexandra.hu
 A SOROZATBAN MEGJELENT

A kötet készítésében közreműköd tek

Bronwen Latimer szerkeszt6, képszerkeszt6

Peggy Archambault mlÍvészeti vezet6
Sarajane Herman kézirat-eló'készlt6
john Bredar szerkeszt6ségi tanácsadó
Marsha ll Kiker illusztrációk
Connie D. Binder indexkó zít6
Mike Horenstein gyártásvezet6
jennifer A. Thornton vezet6 szerkeszt6
Gary Colbert gyártási igazgató
- ege készí tette
.. io\'e=etó'
E l őállítás és minőség-ellen őrzés
Christopher A. Liedel pénzügyi vezet6
Phillip L. Schlosser alelnök
john T. Dunn rl111szaki igazgató
Chris Brown igazgató
Maryclare Tracy gyártásvezet6
Nicole Elliott vezet6

_~ ~- ban alapított National Geographic Society a világ egyik legnagyobb nonprofit

ülan'·os és oktatási szervezete. A Társaság hivatalos lapja, a NATIOI AL GEOGRAPH rC
- _=.2Z:n. négy további fo lyóirata, tele\~ziós csatornája, a National Geographic Channel
_: l dokumentumftlmjei, rádióműsorai, filmjei, könyvei, video- és DVD-anyagai,
_ _: _i, in teraktív eszközei a világ több mint 285 millió lakosának ismereteit
= ~-_". iak. A Társaság edd ig több mint nyolcezer tudományos kutatóprogramot
- ;llott, illetve segített akibontakozásban.

-, Geogra phic The Ultimate Field Guide to Digital Video

_-.;:ional Geographic Society, 2007. Ali rights resen'ed.

l-i-'Jl, aria n edition © National Geographic Society, 2008

- .:...:alatot kiadja a Geograph ia Kiadó, a National Geographic Society
magyarországi kiadója, Budapest, 2008
1138 Budapest, Tomori u. 33.
info@geographia.hu

). !agyar fordítás © Zarykó Csilla, 2008

Fe l elős
kiadó a Kft. ügyvezetője

Fordította Zarykó Csilla

Borítóterv, műszaki szerkesztő Zsák Teri

. \'omdai e l őkészí t és Jet Set Tipográfiai j\Híhely

);yomdai kivitelezés Dürer Nyomda Kft.

:\ nyomtatás Magyarországon készült

ISBN 978 963 9810 44 O

Terjeszti a Pécsi Direkt Kft.

7630 Pécs, Üszögi-kiserdő utca l.

- -.2,~xan d ra .hu· \\~vw.konyvnagyker.hu .online@alexandra.hu