AZ IRODALOMJEGYZÉK, A SZÖVEGKÖZI HIVATKOZÁS,

AZ ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A hivatkozás minden tudományos igényű dolgozat elengedhetetlen része!

Mikor idézzünk mások munkájából?

 alátámasztja állításunkat
 valamely ötlet, elképzelés cáfolása miatt
 olyan fontos adat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a téma kifejtéséhez
 egy ismert gondolatot fogalmaz meg
 értelmezésre szorul, és értelmezése fontos a téma továbbfejlesztése szempontjából

AZ IDÉZÉS/HIVATKOZÁS MÓDJA:
Az idézetek lehetnek (mindkét esetben kötelező az idézetek forrására hivatkozni!)
 szó szerinti idézetek, ilyenkor kötelező az idézőjelek („” ) használata!
 tartalmi idézés (parafrázis)

Egy dolgozaton belül következetesen csak egyféle módon hivatkozzunk!

A hivatkozások kerülhetnek a főszövegben az idézet után folytatólagosan ( )-be vagy lábjegyzetbe

ill. végjegyzetbe (felsőindexbe vagy zárójelbe tett sorszám alapján).
Tudományos könyvekben, publikációkban mindkét típus előfordul. A láb- ill. végjegyzetet
használhatjuk olyan mondanivaló vagy magyarázat kifejtéséhez is, ami nem tartozik szorosan a
főszöveghez!
A hivatkozott művek mindegyikét dolgozatunk végén, valamint az egyéb, munkánk során fel nem
használt, de elolvasott dokumentumokkal együtt az irodalomjegyzékben bibliográfiai adataikkal
felsoroljuk (módját lásd az irodalomjegyzék elkészítésének bemutatásánál).

Általános rövidítéseka hivatkozásokban, ill. az irodalomjegyzékben

 a kiadás jelölésénél  a megjelenés adatcsoportjánál:

(A kiadás sorszámát mindig arab számmal Budapest → Bp.
kell megadni!): hely nélkül → h. n. / s.l.
Akadémiai Kiadó → Akad. K.
javított → jav.
Könyvkiadó → Kvk.
bővített → bőv.
Kiadó → K.
kiadás → kiad.
kiadó nélkül → k. n. / s.n.
átdolgozott → átdolg.
év nélkül → é.n./ s.a.
kiegészített → kieg.
edition → ed.

 terjedelmi adatoknál:  Folyóiratoknál:

oldal → o. illetve p. (a latin pagina szóból), évfolyam → évf.
szám → sz.
volume → vol.
number → no.
 HIVATKOZÁSOK

Ha egy mű egészére hivatkozunk, nem kell a hivatkozásnál az oldalak számát feltüntetni. Ha egy
részére (oldal, fejezet, tanulmány) hivatkozunk, az oldalszámo(ka)t fel kell tüntetni, hogy ennek
alapján pontosan visszakereshető legyen az információ!

Szövegközi hivatkozásoknál
(Szerző neve, évszám . Oldalszám) → pl.: (Szűcs, 2006. p. 5.)

Egy -és többszerzős könyv(ek)nél

Kötetre való hivatkozás esetén:
Szerző(k): Cím: Alcím. Megjelenés helye: Kiadó neve, évszám. Oldalszám.
pl.: Perczel György: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE, 2003. pp. 542-
555.

Háromnál több szerző esetén [et. al.] kifejezés.

¹Szendrő Borbála - Iker Bertalan: Olasz-magyar módszertani tematikus képes szótár. Budapest,
2004. p. 12.
²Meyer Dietmar – Somogyi Ferenc – Somogyi Katalin: Az emberi tőke válsága. – Veszprém: VEK,
1999. p. 173.
³Birher Ilona [et. al.]: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. – Bp.: Perfekt, 1999.
pp. 123-127.

Egyéb közreműködővel (pl. szerkesztő) jelzett könyveknél:

Közreműködés jellegét mindig az adott nyelven jelezzük!
Szerző(k) (szerzőségi közlés.): Könyvcím: alcím. Megjelenés helye: Kiadó neve, évszám.
Oldalszám.
pl.: Marton József, Oláh Zoltán (szerk.): Minden kegyelem!: a 65 éves Jakubinyi György érsek
köszöntése. Bp.: SZIT, 2011. pp. 56-67.
vagy
Könyvcím: alcím./ Szerző(k) (szerzőségi közlés.).Megjelenés helye: Kiadó neve, évszám.
Oldalszám.
pl.: Minden kegyelem!: a 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése. / szerk.: Marton József, Oláh
Zoltán. Bp.: SZIT, 2011. pp. 56-67.
Könyvfejezet, tanulmánykötet, könyvrészlet
Szerző: Tanulmány címe. In: Szerző neve: könyv címe. Megjelenés helye, évszám. A
könyvfejezet/tanulmány első és utolsó oldala
pl.: Loydl Tamás: A település és térségének kapcsolata a Közép-magyarországi régió példáján. In:
Szabó Szabolcs (szerk.): Közép-Magyarországi Mozaik: Társadalom- és Gazdaságföldrajzi
Tanulmányok 5. Budapest, 2008. pp. 161-180.

Szakcikk esetében
Szerző(k): Cikk címe. In: Folyóirat neve, megjelenés éve (évfolyam), szám, oldalszám (-tól -ig)
pl.: Gábris Gyula: Homokmozgás a történelmi időkben a Tiszazug területén. In: Földrajzi
Közlemények, 2008. (132. évf.) 3. sz. pp. 241-250.

Illetve idegen szerző esetében:

Pl.: Hirte, Markus: „non iuris necessitate sed importunitate petentis”. III. Ince, mint bíró és
közvetítő az esztergomi érseki szék betöltése kapcsán. In: Jogtörténeti Szemle, 2007. 4. sz.,
p. 7.

Idegen nyelvű eredeti forrás

A cím kapcsos zárójelben lefordítandó, így:
A szerző teljes neve: A mű eredeti címe [A mű magyar címe], Kiadás helye: Kiadó neve,
Kiadás éve. oldalszám

pl.: Hornyák Szabolcs - Juhász Botond - Korsósné Delacasse Krisztina - Peres Zsuzsanna (szerk.):
Turning Points and Breaklines [Fordulópontok és törésvonalak]. München: Martin Meidenbauer
Verlag, 2009. p. 244.

Internetes források:
Az internetes hivatkozásokat a felhasznált irodalom végére, külön blokkba rendezve!
Szerző neve: anyag címe. In: pontos URL cím (Letöltés: dátum)
pl.: Lukács László: A gyermekben egyek. In: http://vigilia.hu/regihonlap/archiv.html (Letöltés:
2014. április 2.)

Statisztikai források:
Adatgazda neve (évszám): adatbázis neve, város, oldalszám (ha van)
pl.: KSH (2008): Magyar Statisztikai Évkönyv. Budapest.

Jegyzet esetében:
Szerző: Cím. Jegyzet. Hely, évszám. Oldalszám
pl.: Alady Márta: A gépgyártástechnológia alapjai. Jegyzet. Bp, 1995. p. 59-60.

Elektronikus dokumentumok esetében:

Dokumentum szerzője: Címe. (információhordozó típusa). Kiadás helye: Kiadó, évszám.
pl.: Garraty – Carnes: The American Nation: a history of the United States (CD-ROM). GBR,
1999.
Hivatkozás jogszabályokra:
A törvényeket hagyományosan római számmal, minden egyéb jogszabályt arab számmal adjuk
meg.
Jogszabályra való hivatkozás esetén:
a jogszabály címét, sorszámát, típusát és a kibocsátás évét kell feltüntetni.
Aktuális tartalom: Magyarorszag.hu!!!!

pl.. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
Kihirdetve: 2004. XII. 28.

A törvények jelölése:
pl.: A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Az országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri
rendeletek esetében:
Zárójelben mindig feltüntetjük a Magyar Közlönyben történt kihirdetés dátumát!!!!
http://www.magyarkozlony.hu/
Jogszabály pontos száma (az évszámot és a törvényszámot per jellel kell elválasztani, illetve arab
vagy római számmal megjelölve és ügyelve annak törvény vagy törvénycikk jellegére) és a
jogszabály teljes címe

pl.: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi
követelményeinek minimális szintjéről

327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2).

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési

szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő
közreműködés feltételeiről
Fontosabb törvények és rövidítésük:

Áfatörvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Art. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
Civil tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény
Etv. az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (hatályon kívül
helyezve)
Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény
Ksztv.(közhasznú törvény) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (hatályon
kívül helyezve)
NCA törvény A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (hatályon
kívül helyezve)
Nyilvántartási tv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő
eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
Önkéntes törvény a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (2013.
január 1-től: 2011. évi CLXXXIX. törvény)
Pp. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (2014. március
15. hatályos a 2013. évi V. törvény, az új Ptk.)
Szja. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény
Sztv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Szftv. (1%-os törvény) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI.
törvény
Ehtv. 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról
CIC (1917) = Codex iuris canonici, Pii X Pontificis Maximi iussi digestus,
Benedicti Papae XV auctoritate promulgatus, praefatione Emi Petri
Card. Gasparri et indice analytico-alphabetico auctus, Typis
polyglottis Vaticanis (Romae), 1956,
CIC (1983) = Erdő Péter: Az egyházi törvénykönyv: a Codex iuris canonici
hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. Bp.:
Szent István Társulat 2001.
 Lábjegyzet/végjegyzet esetén, ha többször ugyanarra a forrásra hivatkozunk
 ha egy szerzőtől csak egy műre hivatkozunk az egész dolgozatban, akkor az ismételt
hivatkozásokban a cím megismétlése helyett: i.m.
² Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp.: Balassi. p. 128-131.
¹¹ Babbie: i. m. p. 15.
 ha két egymást követő láb-vagy végjegyzetben ugyanarra a műre hivatkozunk: uo.
² Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp.: Balassi. p. 128-131.
³ Uo. p. 15.
 ha egy szerzőnek több művére hivatkoztunk már a dolgozatban, akkor vagy a rövidített címet vagy
az évszámot ismételjük meg.
¹ Szathmári István (2005): Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Bp.: Tinta. p. 23.
³ Szathmári István (2004): Stilisztikai lexikon. Bp.: Tinta. p. 45.
¹° Szathmári 2005. pp. 101-102.
²³ Szathmári 2004. p. 11.
 Irodalomjegyzék
 Az irodalomjegyzék több mint a hivatkozásokban szereplő művek összessége! Tartalmazza
mindazt az irodalmat, amit a kutatás során az adott téma kidolgozásához felhasználtunk,
függetlenül attól, hogy a dolgozatban hivatkoztunk-e rá.
 Az irodalomjegyzéket a dolgozat főszövege után, a mellékletek elé illesztjük be.
 Az egyes bibliográfiai tételek ábécésorrendben követik egymást. Ha egy szerző több műve is
szerepel a jegyzékben, akkor második nekifutásra az évszám alapján kell sorba rendezni a
tételeket!
 A főcímet szó szerint és betűhíven írjuk le, a dokumentumon található formában.
 Nem tükrözzük a tipográfiai sajátosságokat és a nagybetűs írásmódot.
 Kivételt képeznek a következő esetek:
 Ha tulajdonnév van a címben
 Ha az adott nyelv helyesírása úgy rendelkezik (pl. németben a főneveket nagy
kezdőbetűvel írjuk)
 Ha a főcím tartalmaz írásjeleket (pl. , „” ! ? - …), azokat megjelenítjük a
leírásban is - kivéve azokat a jeleket, amelyek megegyeznek az 1. adatcsoport
valamelyik egyezményes jelével (: ;)
 Az alcímet - a szabvánnyal ellentétben - kis kezdőbetűvel írjuk! Természetesen az
adott nyelv helyesírási szabályai és a tulajdonnevek ezt a szabályt „felülírhatják”.
Irodalomjegyzékre példa:
1. BARÓTFI István: A napenergia hasznosítása. In: Barótfi István (szerk.): Környezettechnika.
Bp. , cop. 2000.
2. Birher Ilona [et al.]: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. Bp., 2001.
3. Bóna István: A magyarok és a X. századi Európa. In: Kósa László (szerk.) : Magyar
művelődéstörténet. Bp., 2003.
4. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? [Bp.], 1997.
5. FERTŐ Imre: Agrárpolitika. In: Czibere Károly, Fertő Imre, Gém Erzsébet [et al.]:
Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon, 1990–2006. Bp., 2006.
6. FÜLEKY György: Kén a talajban. In: Stefanovits Pál (szerk.): Talajtan. 4. átdolg., bőv. kiad.
Bp., 1999.
7. HALMAI Péter: Versenyképesség és integráció – az agrárgazdaság adaptációja. In: Palánkai
Tibor (szerk.):„Európa kapujában”. ISES, 2006.
8. Kodolányi János: Julianus barát. 1-2. köt. Bukarest, 2003.
Internetes hivatkozások
Balla Péter: Tudományos dolgozatok készítése. In:
http://www.kre.hu/htk/index.php?n=23&id=24 (Letöltés: 2013.08.31.)
 Ábrajegyzék

1. ábra

Greiner növekedési modellje

(Forrás: Plunkett-Attner: Introduction to management, 2nd ed.
Kent Publ. 1989. p. 439.)

Képjegyzék

1. kép
Iszlám dinasztiák a 8-11.században
(Forrás: Simon Róbert: Az iszlám világa az ezredfordulón. História, 1999/9-10. 18. o.)