Thnrp,rou

BevEz-eÉs o
EW El,§ó FFJF7Fí
DoRLING (INDF-RSI-FJ AsowsAI NaíryÉszBTE
12
A fordíiás alaPjául 3zolgáló hadás|
Harry'Iönlinson j Po.ket Encyclop€dia of Boi!3i
Dodirg xjnd.Rlry Limiled, bDdú, 1994 MÁsooí< rUpzE-r
Fordítoüa: Preilií8§r É!t
BoNslrrswrpsnp

b
szakítrilag ellenórizte dr, I]í§zay c1röís/ ALKALMAS FAIOK
%
cop}íigh o 1990, 191 Dotliry xind.Blcy liDil.d, Irndú
lbíc ti8ht o 1990, l91l tliiiy'bmliiloí
Henuox rrrpzBr
aíd Do dg KjndedryLimilcd, London
Hunrúian 'nNhtiod @ l99ó PEiline Eva AsoNsAI KIAL{KírÁsa
114
IssN 08ő 1065

Má§Odik kjádfu
NsoyEDIr FEJnzEr
AsoN§{ szApoRírÁsA.
Masaí tiadás o 1996, 1997 Pbtt Kóiyvtiaó fudtPeg 162

§zolkeMietie| Hídáliná§i Alna

Mívaldeeíke§rió:&abado§Erzsébet Öröorr re]BzEr

sz-áDítógépc§ tördélé§: Alinea Kft.

Anolsnr coxoozase
1m
Ké§zúl a Dijr.r N}oDda Kfr,-ben
Priíi.d in Hú8!ry
llltloDlx FEIEZET
Borqsarrtx arxaluas rÁr
ÉscspnrÉr r,pxrroxn
184 §
szAKíFEtEásEK szórÁRA 210

MurAíó 2l2
 BB\,,EzETɧ BBVEZETÉS

BpwzBrÉs
Ald végiglapozza ezt a kön}vot, gyönyörkódk csodálatos illusztíációiban,
a bon§ai szó jéle ésévelkapc§olatban seú maíadhat tudatlan, sokatr
us|ális félr€ért9lm€zit, vaDnak, akit es,bjta hrrci múvászelnek, Dlisok
hosvtl szórú kutyafrjtáoak gondolják

A boEsai jeleré§.
A bonsai japáo szó, de ma már az eg6z üLágon elterjedt. olyaú,
lapo§ taltóedénybo ütelett fák és c§erjék leírá§áía ba§znaják,
amelyeket I1s/ neveltek, hog/ ha§oúlítsana} a t€lje§ na$/§ágú
Álgol lóJlép niúblíröen
növélyre. A bon§ai kiie.iezés kétjapáD §zóbol áll: a boD lapos A @nó gjfu gúiar,yc - podola" bnwfu a hi,*oló,jóbon
€dényt ya§ tálcát, a sai növéúyt jeleot. Ám a boDsai ó§§zetett §ó a hdri aqol láj lm&.ks 9M é! frkíék$rulalja l,.
§oklol több, mint c§upfu a betú szerinti fordítá§a; magába foglalja
a természet€s hat᧠és a múvészikifej9#§ §tíluso§ es/§égét i§,
Ez hilönbMoti meg a bo!§ait egl e§rzeű cserépbe ültetetl fától.
A bon§ai neveld élja a teímázet idealizált újjáteíeínlése,amely a fát
teímé§z€tes életéDek, fejlódésének gondo§ tanulmányozásán alapul.
Nem §zabad azolbatr túl élethű megoldá§oka törck€dniink,
ne píó'báljunl neg píecfuen vi§§zaadli niúden eg/es apó elágaz]ásL
Itrldbb általálo6 b€úyoná§t adjunt firól, ahory a ía teímé§uetes
állapotábaD él.
A bonsainwolés jobban kielégítheti múvészi igény€ink€t, mint
n᧠művé§zeti vasl kézínúv€s-tevekenyú8ek (mint pL a f€§té§zet, ,,
fotótrá§, fazeka§sá& frfarag᧠§tb.), mert a bon§ai állandóaí n6 a
és változik. A keíté§zet é§ múvészet eme ogyedűlálló kevoléke
kielégítia tenné§z€t és Hilönösetr a fá* iíánü szeíetetüEket,
& lehetóvé tcai, hoAl élve?át az év§za.kok vá,ltozá§át akkor it
ha váro§ban élüút. sót, ha a fákat kövekkel é§ mÁ !övényekkel
táí§ítjulr c§odálatos mjliatúítájképet alakíthatunkki.

ln !dóú taí.ó É'rap

Ez. ai@ilüfu bldkt w6 üln á JahM,Ei aE * sfui, birrúria
appán s.tJaúcn óv.l . vbr* 'D6hojo' juhMl, o óa6dnt1 ó2d"óúl a
bn ohn6al, wla8B o, alr.futE fu,4nl üi].!v!l él o haúl*ll
^@núc
 RElEzE]Es REVEZITE§

Bon§ai mindenkiotk tilálvtl, Ezt a ka(alógusL cgy lcxikon cgúszíli ki. anrelyhdl
sok §zakembel ál]ítja, hogr' a bonsai oly n megtudhatjok, nrcly filkból é§ cscdókból nevelhetó bonsai
mjsztikuS művészet vagy lUdoniu],, amely sokóVi (1E1 209_ o,)_ Ta]bh mint 300 ]knlma§ növónyról olvashatunk
(ln(,}lJr,l i\ §]kol1,1t,,l ig(n}(l, nir \,l,,l nllL, lúnycges adatokal. A kajn]^, széles körú ós áLli)g(i útmutalót ad
v.lló eredményl akarunk elérni, Valíljirban izonhan ahh07, ho8y akár nlagoncbót. dugványbd vagy faiskolai nijvény-
bárki kópcs ólveznivagy sikclcsen létrehozni cgy anyagból kiindulva bonsait ncvelhes§ünk, RóVlcLe§en taglalji ós
bonsai1, apúléko§;ibíákkjt nagyalázza aZ alapveló technikai logísok l,
A bonsainevelóshcz lcrmé§7etescn bizon}ro§- mint például a mcLszé§l Vas/ ir dót()Zásl, A7 eszköZókot ús
fbhí elkötclczcttség és Lelkcscdós szükséges, taítócdónyekct a l22 129, old.llakon mutaljá bc.
'lipaszl]baLjuk azonbaü, ho!t/ szlknldásunk Ha lépé§ról lópóslL k('vetjük a l32 ]íJl. oldaIakon leírlakat,
nóvekedésével c$/rc szehb formákal ús kom- :.,t ahol mcgludhaljuk, holflan kóSzii] ü]egy_e8v bonsai, viszonylag
pozíciókal hozunk 1étíe,A bousai éldekességót '' rövid idó al,rtt elfogidhalí) ercünényt érhclilDk e], Ha \,á§áíolunk
és cg}cdütállósá8át az adja, hogy az óLdcklódós Ín c§ ni'\,ényt. ós (]lthon megl'eleló ft)rmála nvírjuk, néhtlny pcrc
és a kúpcsség 1e8küli)nba]zóhb §zinljcin múVcl_ .llatt bonsaihol jUth,rnürk.
hetó mint szópmívészet, a kcrtúszcl egy Mindcz lcmés7etescn csak a ke7det. Minl nindcn műVész
speciális ilga_ megélhetós, hobbivagy szeníc li)kozakxan jUlhalunk csak el eg],rc í;bb ludás é§iártasság
d.,l\, q |!,n,:lrj Iorg,lk Idh.,r.l l8(n.,,(lJ,: bií()káha. é§ tanLllhaljUk nleg. ho$i finonítsuk,
Jal
J,,l'lril ,((,,,l\(. |l"ik c,ur,,n (gj/ kfl
j*a tökélclcsílsúk bon§aiainkat, AZ ípolá§i t'ejezetbcn
glnJ, zrlrk JcJ<lgerrr, l:g,*r. in",lig (l7l)
Szakt dásuk ""il
és múvósziórzékük ró\,ón óLiási l.
l83. o,) ncgtudhltjuk, mjkóppcn ovhatjuk
meg bonsaiLlink egészségél,A szaporitatslól
g\ii erleny(krl h,,,,lal l(,l., ku , l l.,;r, ldkl-,,l, . szóló rósz a7t taglalja, hogy tehetiinl( szcrl
\irilit L]ll(l(:sl alJ|Jn},L8íil. cs rrrr m,,r]rrn
AhogJ e kón}Y 1anítja a bonsai névelé§ét bóvílhetjük törzsáll()mányunkat
EZt a kijn vct r s7erzó s/akol1ati útmutala)lak (] 62 t69, o.),
szánl.I ke7dók ós sztlkemllerek számár.L e!rytránt, AZ, bogy nilycn mcsszir€ jutunk el
Bcmutttja a bon§ai eredetél, lcjkjdését (l4 35. o,) a bon§iti nú!ószctóbcn, attól fiigg,
és azokat aZ alapokat, amclyekre ez az clbűva;l('j múvészet ópül, milycn 1'()kú da érdeklódósünk a§
A ] ] 6- 2 l. o1dalakon ponbs adtll{)k l nd a tjzenöt klasszikus stílusról.
1
ijlki'teie7ettsógünk, mcnnyi erótésZílósl
amelyek szoriní a fák és csoljók kialakíthatók, cgyütt azokkal a lcrmé_ szánunk a tanulásra és kialaldtásra,
Szclbcn clólbrduló póldákkal, amin czck a]apulnak, Akiili'nbijzó ós vógűl mennvi idót tudunk 1brdítani
sti]usok kicmclkcdó példáil a lónyeget tükrőZó fónyképek nutaljík hc.
a rendvcrcs |ipolá§i munkákra.
A köl1"l szívet a bonsainak alka|mas nóvúnvck nevelésévclós slílüso§ Aho!] aZ idó múlásával a boDs.li
alakílásávtl foglalkoz(i képes kalalógus adia (36 t13, o.), Minden cím cg},le s7épű1, óíik, a vele vali)
szót egy nagyszenj e8ycd színes firtója illusztLil. m agyarázó jcgyzcte}ke l foglalkolás i§ irIöntelibbó ltilik,
Gyűiteinéq,iink színtil c§upán
a rendclkr:zósünkre álló hcly vagy
a pénztárcánk korlílozh.ltia, a meg-
úllcn lói.s §til U s ós haryulal valósítás firrmáin k pcdig csak
1 .,1D,aI J,,i,hha lfi -h, .J^Lu,,l? (lc,, ; a, l !,.
"h'^
h)J!.. aial a lin l,,1,. 1 f Jfu ,or. F, l.-, - l | * L]av'.11 íla képzclclünk szabhat határl,
lntl...l Ln ú4tr ült^:i(|iha lh, .A (i|||LíJ).

I
BEVEZETÉS

,{.
végül es/ utol§ó fi$lelmezteté§: a bonsai vd]ó§zínűleg nem
lesz ártalmas az egészsógűnkre (hacsak neín ejtünk eg]i jókora
egyedet a lábujjunkra, vagy netán túl közel metszünk az ujja-
inkhoz). Könnyen válhatüní dzonban megszállottak}á, de ez
csak további örömökel n}ujt majd.(A kön}Yben szeleplő japán
kifejezések ponro§ elsajátítása éIdekében kózöljük a betűjelek
ejtését:ch=€s, j=üs, S=sz, sh=s, ts=c, y=j.)

A teméeet ihlelóeFje á nűvésPiN

4 tag^ ó hulbd?üpó hÍ8,übl ad or ülee5 bl&?hlPl lQu cv a a l,úü
^uá|aaA
(B?1l dt. nB u l,n rB?t hjd lbe..ó i ler,.\ hanú \ü],
, fu86 üd.l.r}ólfiet (Pin6 §y]v§tí6), ^al"N"
 El^só FFJFztT

ABONSAI
MUVESZETE
A bonsaifu íll]anda)an változik, cgyrószl aZ óvszakok
víltakozás/lval, má§íószl aho§v aZ avck Dlúlásával
i,lis./ik, Suhir ntnl l(lIlllhrl,] k(./ |ik, Ig]r
,r tijkéletesítóS Lchclósúgc minl]ig 1'ennálI. A kónyv
a
ké§óbhi lciczclci rószlctcsen tá{yalják ;t kialatílás
és f'enntartás toílólyail, c szaka§Zban inkiibh a tón.l
,.1,1hn".h:,t,.rrr,]l,,r,tlrr r,rlk, l <rrjl ll,,ns,ri
(r(,d(|c| (.:],/,lIJI J h,jt\,,mJl,),,1.1l, dnrc\(kl( ] m:
lclmcszlók alapoz7ák mllnkájUkal, ltnLicsokal ad a íák
ós cscIiék kivalla§7tásához. vd minl bcmutalia azokat
r ],tr,,.ulat lh.,rrn,rrr he./, |(,,h.liLk Il lli\inii
anyagokat. A honsai lcn,czósónek és kialakílá§ánilk
legfontosibb clcmcil is nleghatárc77a. Ncm lchcl
elégszcr hangsúlyozni a lermé§7et állandó lanulníl
n)ljl||,i,|, (,, J,/ (E\ik l(§,olllo\Jl,b ill:l]: Il h,,n._i
múvóVotúnek, színes illuszlíáciajkon láth.ltiuk. h()gy
nlilyen élmén}tnyújlanak a bon§an)k a kiilajnbiizó
ill,,,ll.,,kl-.ln. c. \(glll l:lIl1,1llk lli l:ll\ |||,Ih., ||r,| |,.

,s*
hogy helyczziik cl bons igyűjL€ményiinkel mind
a magunk, nind mások gyijnyi]rkijdlelósúíc,

ffi
§ a1l ,

Az alkotókészség szerepe
elónek ugyanú$/ sziikErE !e
-( r' l! uveszl iu akrel runt a §zobrá§znak vaEy
^bonsaí
fesrdne}" de fontos, ho§i ez paro§ulion a íer_
mészet e§ a növények §z€rotetével, Bár a bonsai
i§ egy múvészeti formá, egyedülálló, nive]
lényege§ eleíne az id6: fejlődé§éYel, óregedésé_
vel é§ az é!6zakok váltakozásával álandóan
foímáodiL A ]aas§zikus bonsaüol azt laíla},
ho$,nencveo 9za]étban müve§zel. es csak
tíZ százalékban kerló§zei. Ez utóbbi §zülcéges
a fa negfeleló álapolban tartásáoz, é§ ahhoz,
hogy a megá]rnodott atatzatot létrehozzulc
Mnd a múYé§zi. mind a kertészeli óEék és
tudás e§/aránt fonlo§, es/rná§t kiege9itó
ele.Oe}, Nem mnden bon§aineveló Lapa9ta]t
kertészivan. ákikezdctben ali8 eíl \alamit a
nóvényekhez, de áz idó múlásával gyakoriálra
te§z §Zert, és negtannlja a i4k nindennapos
gondozá§át, öntózé6ét, táplálását_
Mások erdeklddnek U§/a n á kertcszet_irant,
de kevés 9á] köli dker a múvé§ztüez. Ertenek
az ápolás, §zapoítás rejtetmeih€z, kitű!ó
állapotban táJtják ndvényeiker, és a nunkála
tok §orán fo}ozátosan §ajátírják et a bonsái
nevelésének művészi otdalát is,
A bonsa] a fa oiddtnJe]legrlessgét
íelvoduliJtid e evgatok váhatoD9
MIán, sak minialúóeí, Ez ájapán
júúuer paln\lufu 'Dlsse.lan
Atrcpurpureúú') tám§eal zöldcsbí
bór 9ínúlewleket h.jl, melyet
nyáro mé!{óósé, ósml
|llr P€dig nafuBsáigává válnak,
Az ArKoTóKÁsz§Éc S7FRFPL
Téor€k és lt!€sznék
Az etnberck §/akan fétrértelm€zik a bonsaj
techrikíját, é§ aí ni§zik, hog]i ez a levolé§.el(
egy termésrele ene§ formáia, amellyel
tón}rete§zik a fál, elsahltják
elsahYítják lövetedé
lövetedé_
sét. Termé§zetesen a boD§aj kis termetű.
ö§9eha§onlítva eg], teljes mérctúkerti
vas/ vadon éló fávai, A ki§ móret
azonba! nem a lényeg, c§upán esl
módszer, mely megkönnylti a
A bonsai megközelító§én€k jobb
;útja, ha ös§zehasonlítjuk teltj
a
fák ó§ más növények tencsztéú_
vel. Egy gyiimölcsf át nelsrhetijlk
sóvén}nct, a róz§a vaÉífukszia kialakít
ható töEscs fá§káDah az örököldoket
$iakan nlrják hilönlege§ alakaloká
§tb,A bonsai esetóbcn úgy metszük
é§ alatítjut a növényi anyagot, hos/
a 1ormé§zeles §rélKégc lcg'obban
éNényesüljön, mi!ózben ncgőrizzük
hason]atosságá! es/ é16, egli§zsége.§ fáüoz,
 A bonsai hagyományai
Abonsai művéMetétáltálában Jaóánnal kótik
A ö§§ze, pedig Kinaból származii, sót a fá}
€dényben töílénó neYel&ének gondolalát
§okkal korábban Indiából vittét oda, A japálok
a bon§ait mint núvé9etiágat valószíníleg
a nyolcadik §zázadbatr Yették á1, abban az idd-
ben, ámitoi a kínAi kuftlíra móly hatálsál volt
íájuk A tizenharmadik sázldi íe§t€tt kéziral-
1ekérc§ek már ábrázolnak tartóedényekben
íeve]t fá*a1, amely€k nas/on hasoDlítana!
a boffaira, A késóbi japán é9 !ínai kön}ry€k_
b€n és festményeken i§ dahaluít a témára
A }e]eti kultrlrákban a xnű!Észe! reDdg€rt
visz a !úndennapokba, A való§ élel meglatáro-
zott alapelvet §zcrint gondosan feloszto|t.
A boD§ai kitúídeb il€szkedü a §zé!6€8 és
rend§zeíez€tt§ég e mrűv6ui kér€tébe.
JÁpín divatirán}zrtok a bon§rl tnűi62etében
A bonsai k€nész€ti fogá§ai éJ múv&zi $zabályái
a japá! tórtén€lrnéból erÉdnek
alatt túlönbóz6 divatirán}zatok ^zé\szÁ2úok
hatottak
kialakulására, Alegkorábbif€ljegpé§ekvirágos
dí§dákat €miegetnek, de a fenydk és a bambu-
vok voltat boísaia_lapanyagok,
i§ sokáig
(Ágóbb á pomp᧠virágoG §€rjéket k€dvellél
i\€n néFzerű nóvónyk&t €mlegették az a2á"
leát,Az otyan fákat, amelyek c§vpán levélz€tük
üép§égéveldí§rllenek - rnint a japán jnhar -,
ü§zoDylág ké§ó, a tiz€rheledik száZadban
kezdték te.me§zt€ni.
Bon§ri a ny48ti világbaD
A bon§ai Eürópában, Anerikában, Án§ztráliá-
ban csá} n hüs?rdi} szárádban talált válódi
érdeklódáíe. A bonsai n !8ati has/ományai
a jaPán §ti]usián}zatoka épiü€k é§ az
eszközök 1álak több§óge is japán importból
§záímazik. ori&i a változato39ág az éghajlat,
a tcfiB€§áési feltélrl€t és a fák be9erezhcl6,
§ég€ tgkintetébcn i§, A nodem bolsai ta]án
vállozalo§abb, kevé§bé §2igoflian n€ghatáro.
zott, mint a japán hagyonán}tjk.
slntrlm nóvén},t láthalbt óbbo. ! ha§/onányo§
bo.§ai,fais!ólábai onMba.,
Bonsai-alapanyagok
clupán cs,-két fakalakitá§ám. akár
_tl,e(y
^káí
eAeV rt{il€mént létrchozá9in vál.
talkozunlq küónféle mdlokon juthatünk
kiindulóan}"ghoz, \álaínennyi módszer r9n_
delke2ik tcrmészele§en elónyöt}e] és hátrá_
nyokkal, és minde§iik o1tér6 eróf€szitések€t
igény€l,
Bon§ai vÁsárlá§i
A ieg§/o§abban ó9 lege§,§zerúbben úgy julia-
tunt bonsaihoz, ha vásárolunk es'ei. Elónye,
to§l azonnal birtokolbatuk esl
"ké§z"
pÉldányt. báí áttalában df.ágák §ilán},ák wg]/
rcnezen bos,erezhetdt AZ Az§ián livüli orszá-
gokban áru§ítolt bonraiol többsége Japánból
Mármazilq ís, áruk larl,Imrz, a száütási é§
a kezclési kóll§égcket i§ Eldforduliat, bos/
eg/,eA/ ielyi teímc§zt6höz igen nag/ 1ávolságra
tell elm€nnünl, cryahan a bon§ainak árusíloll
DdYén},ról kideriil, hogy nem i§ .§up]ín
cs€répbe ültetell fi alal fe ^z,
Tertné§z€tbót §záím§ró fák
NinCó túl §ok elóny€ a \."don nótt é§ begyűl'tött
t; magoncoknak vá§, fa§em€léh,e}, de §a}-
ían clótordul ho§l az id&ebb fák tern&zeig§
úton törpévé vának az éghajlali feltétetelq
a keó/ezóí]en IeríndheLy v"gy az álando le8elé§
köv€tkcztében, Néha az eltorpull fál kjem€l_ Fai§tolíból 3rómáá bonlli
helók, és ádillelhelók Éíó€úórybe. Az ny€D ta Ezl a báma lóIaí hibíid botólál uniFfu t ú.lli.
€gá§z€n öreg lehet szép, halákult lörz§€l, ág- 'Blaauc/) crcdeüleg lcíi celB tem@t déL
rend§zerreléstéregmintázattal,sok}ál n€he. Néry éve Dwelik bon§aiDak,
z€bb rn᧠úton elérni ezt az idó§ megielenési
forrnár.
A legfóbb hátnínya, ho§, nas,on §ok idóe é§ A kömyezet meg-
atatt vis§zanyerje él€tcre.iét
€n€rgába kerül, aínígtajáunk €§ m€gf€leló ózáe iránti aggodalom légköében ma máI az
e§/edel, Ulána Dég €ngedél},1 kell kémü nk is kéldé§e§§é !áll, hoB/ egyilDlán §^íjísünt-e
a tulajdonostól, ho§ kiá§hösuk, Es,e§ terüle_ még lá}ar a teúészetbó], Adódhahak azonban
tet€n illegális kiá§ni o§ é16 niréD},l a teímé_ indokol| os€i€t, minl Élűulha §€ terülel
§zet€6 clófordulá§i he!éó[ na,véorz€lét bárínilyen fejl€gté§ miatt e§éb_
Az is alalvetóen fonto§, hogJ, megf€loló kért is kirtanák,
iddszakban emeljűk ki a fát, rigideáli§abb a tél
!€ge vasl a kora tava§z, még rü8}pattan᧠el6tt, rai§kolri nóvény8nyág
soha ne le§/üt olyankoí, ánikor á lát teü€§ Jó ó el fai§kolából vá§árolni nirény!, és azt
levélzcl boútja Az idóscbb fát i§ nehéz bon- lialakí.ani bon§ainák. Rengeleg faj közül
§ainal áttel€píteni, Ultcs§iik ki a kertbe es/ válaszüafunk, é§ viszonylag olc,!ón jutharunk
ágyba vagj, n€gfele]6 edóDybe, hog/ négy_öt óv hozzá. Fornára meiszcni Dem talt §okíig, í5,
 A BONSAI MŰVÉSZE,IE
szinte né!ány perc alatt ]étrehozhaljuk egy
érdekes bon§ai alapszerke,otót,
Hát.ánya, nogy ncm milden faiskolából szár-
mazó növény atkalmö bolsainat, mivel lerti
fának nevellék 6ke1, A túl magas lák külónósen
gondot okoznák, de sok kisebb fa vas/ csede
fához hasonló alahlrá meiszhető.
Magl€!é§
A magYeté§s€l íld.ld 1ó4 Jóí o,/ előállltolt
a]ap yag olsó, de több konoly hátránya van.
ReldkívLi] idóigényes: elóször is, eg/es nagok
kér ével igénye]nek a csír.ázá§ukhoz, má§od.vor,
a mágoncokat tóbb évig tell a szabadban nevcl
ni, nielólt .negkezdenént a megt'eleló bon§ai
§tíus kialatítá§át. A legtöbb fa magja ncm őúi
meg ho§§zú idcig óletképcsségét, és esetl€g
A ínagról vctett fák g/ahan nenl hasonlitanak
e }"növén},re, ig/ elófordulhat, hogy éppen
úok a tulajdonságoL ainelyek niatt eredeíileg
kiválaszlottüt a faji bonsainak, pélűu]
apró ternések ^zt
vasi levelek, nem ismédődnck
Dügványozá§
Több elóny miatt i§ megéri dugványozással
elí^llilani (lág1 16C167, o.) sajái bonsai-alap-
anyagukat- Kölnyen nozrájuthatün} az ere-
derj anyaghoz, ákfu eg/ meglév6 nővény rurin
melszésekor levágott hajiási f elhaszná]va,
A dugványozás g/on módvei sok növény
halnar, akár néhány hóten belül is $iökcrese,
dik és lat iónap alait annyi1 !ő, mclny ez
Dulván}Tól Mámrró Boport
F,l á nitéves b.tíós íövé§ú mnhlvlonc
(Z."iem,iniü) dopoitót dugváíyokól
nevelték, A tenészetes, nynot tájkép
hatásá1 fokoza, hogy az ogyúíestmest*-
a nagoncoknal három-négy é\te ]enne szíii-
ségiik, Végül, a dugványok me9óí2ik a2 alya
nóvény tulajdonságait, A módszer egy§ncn
hátránya, hogy néhány faj ncnczcn vagy es/ál
talán nem g/ökcrc§cók,
f, §/éb§zapodűsi nódszeft k
Az oltás, bniL᧠és légbuit᧠íZsd 168-169, o,)
mild vegelatív §zapoítási nódoL amelyek az
anyanóvénnyel letesen egyc,ótulajdolságú
utódokat eredményeznok, A dugványozalshoz
ha§oilóai czck is jóvat $/onabb t€c!niká|,
mint a magvctés, mert fojlelt növényól szár-
maó atapanyágból indulnak k. Kezdó ter-
mcsztő* szánára hálrányt jelenthet, hos,
az ollás bizonyos nértékűkézúgye§éget és
B/a|orlatol Ígényel,
A bonsajíenyók oltása egyedülálló cIónnycl
rendelkezik, Ha a mütatós 1űlcvclú ja!án
se]yeníenyót (P i nu s p a fo iía r a ) j;dp ánní,yőrc
(Pinw thu E,gn)okjú.eós §/ökérzelhez éS
karallcrcscbb bonsaüoz juüalÜnt, nivel
a P paDiíara löízse Eócsölíös, idős kinézetű,
míg a P riunbe7rli-é §ilna,
A fák és cserjék kiválasztása
Dlmélel]](s báLmclyf0 Vagy §eíie fehav
-D najható boDsd ntvclcscre| de bironyos
fajok a]kalma§abbat násohál, A legfób jel_
lc8zetes§égek, amelyek alapjáD órdenes a nó,
vényt kiválasztani, a következók órd€kes törz§,
3z{p szerkezetú agÉndszer, m U tafus kcreg§zln,
minlázat is l!hctó]eg apro, ielleBzete§ levt]Ek,
Ha a nóvényt virágáéd va§ terméséért
válaszijuL ez€k n bgycnek aprók,
sok mutatós fa ideátis, ilycnek például
a §zines juharor, díszalnák vas/ az elegáns
vörösf€nyók, Az öóköldek közül vála§zthatjtrt
B cédru§okat, t'enyőfélétet va§ a borókákat.
Alacaotry é§ naga§ nóvénv€k
Na$,on sok törpc változal - mint a törpe nyir
(Beluk Mna) ,\ rcmckiil alka]rnazható ala_
cmny típusúbonsai halakítá§ára, számos s/or§
növeledé§ú kerti cserjc, niDt a büsatrna,
madárbirs. tíztövis, könnve. metszhető
A BoN§AI MU\,ESZETE
fa formájúra. A magassági stáa má§ik végén
elhelyczkedd fák, pl, }oc§ányolrölTr ()uücus
robül), valódi kihívá§t jelentenek, hiszc. a teF
mészetben natalmas rnérelűre nónek,
Em]ítsünt Ineg olyan peldát i§, a,nely elienr
mo.d az apró levetű, filom ágrcld§,eíű ideáli§
bon§ainövénFeL Ilyenet a dí9§crcvnyét,
ezek viiágpompájukkal nyiijtanak c§odáato§
tavászi látván}1, Ha azonban ainyi hcly áll c§ak
rend€lkezésünke, hog]i esl,!étbonsait tudun*
taíani, semmikópp ne válöszunk olyán
növényl, amely mindösMe es/etleD évszakban
mulatós. é§ utána már lincs dí§zító halása,
Az egész éves szép lá&ályhoz nem felté enü
kell órökzö]del keresnünk, A szilfák ó§ a juha_
rok kiilönö§en érdekesek a léli nólapokban,
ámjkor teljesen elótúnik fi,on ágloDd
Ezt a 20 éves, kertben nóii
Rhododzndfun obtusm-ó|
f úlés*lle§ontoták, najd
hdóták. szorcncare negneítel
tólr ós boNainat tóVább nseltét,
 A1F]1.1MFis7l]l d l]l,/\Dó J]RI]Jl

A természet ötletadó ereje i]apai,yagol válaszlotl, és ríszaboli stílusban

c1"k tnlbül J türmjsr.t s7crLtüte kL.es7nrl
J r,
^t,
rr ,,,n^,tn,., hiln\,lhll7 Kjllirni\l
ha v:trosba!. szúad líjaklól iávolaliink,
bonsaio| segiLségélcl kczolicló móIclokbon
élve7hetjiik a lernéslol szúpsagóL. hisze! iig/
alakítjuk ki ninónyrinket, ahogy vadon
A iumészti tizsgiilnta
Bármil i§ leszün| r bonsd Dűvaszctóbcn.
annakitikíoznie ke]l negli§/elóscinicl a ler
n,ószclról, ó§§7hingblrn a bonsailevclés
rla|)vcló sztbályailnl. A ternlé§zethe .i&|oi
na8y t villnrzat$ság, .cúcsak a tnjok §7ámá
ban, de i iá| nóvckodósóbc!, lci]ódósóbcn is,
hi!7en kijrn}ezetii| ós aZ idójárási lónyczók
crós.n hanlnk láj k Usi xnaz a Iltaj
^üíg
nrindig cgyt'omán ie]enikrneg a tóbb bé]yeHc,
kct il]ctócn (njint a lcvó]alak vas/ n kéreg_
mintázrt). kúlonbózóka]]F! Jbg tqlódnj
aszelinl, hogy clycdiil vr§/ csopoltosan, vódclt
vigy szólnok hlel l ltcl],cn ál1. t.i|myagdús as
nedles vagv sovíny a lllaia,
bolsri lüköZheti azli Vínt an mc{ic
lcnósitbn!.il.
^ ahos/ a űk aleíné§7etben
clófulduhak, r lragányos Fldánytól a ligeles
vl§/ sűrű crd(in íti d szikl's hcs/oldalig.
chelyczós ahps,abályiil r kósóbbi 1cjc7ctck
lagla]ját,
^z segítségel nyúilvr a tar , lítvolsítgós
arán],érzé|l'ejleslléséhez,
Nagvon li]nlos, hog} a l'ík!l nír rk-kor llnul
n]án],oz7úka lcrnós7clbe., arn]|or üég csak
lclkaszítiük mlgunkal r bonsáincvclósc Ne l
jó öllo1 ogy szóp kósz bonsril villasztálinrintiiu]
saiítun| elkasziLúsancz, AZ rZ.8ycd üófi lctt
olyaí lökéleles, nrcn a galdáii megtelc]ó
§,ikllird rlinövó §iikrck
Ennct n vdesi hltyckbcD vndo| |óúj kiröísóqcs
nyiúek (Bchlld Fntalü) Éúőh|) t]].g/cLc§age, lrogy
jd]b nl.lkiJ]Nzkonisr órdckaL.n L}aterei nin(]vc
nclcltc, U§scn túdjuk ,,álmtiso] " a lekiink
tolsZÓ clcmckct cgy jól sikel Li]1 bonsáirÓL,
lnkibb vcgyük figyclcnúc sajái niivónyanya_
gullQt, ós tám$zkodjunk a ták tcrnlészeles
íalekedésévellJpcí)lanrs mc8li8ycló§cinkrc
Is/ lelz Legnlg_vobb csól],iink aür, nosi
a lchetó ]egszebbé nevcljük niivónyünkct,
bonsdislílurck í//ó /2/, o,] a ternlészelben
eiólonlLlló
^ clcnrckcn alapultak A siílú§ok
elnelezése gyaku Uttl úclcdctrc ó§ á tcr
vczés céljára is, A sniku stílus úldállcrós
\zólnck kilclt 1erde 1ijil\ú li hrlí\ál k(]]li
E&vcs ták §ziilc nlga llnak egy,egy stílusl,
A |ijzinNól]cs lu.tcnyó íPli.]a lör'
szrb:ilyos,
lelle]é töró nö!ckcdó\ű, mí8 ! ti1l$ak
íQl.nrA) szabályLa]in ágrcnds,cúck, A lcg
ttjhb bo MinakallialDas ia as cscric $ktnlc

I(iilihbózó lají,li csoporlja min(l i L*lér7.1i klivelelménújl

r\ tclmé9rnrcn a kiilónbijzó lrltúot csijlkentik l 1íNilÁ lchclősóicn
g\Ekú d dónck clyinl, nrinl l óal ,[]d/i r\ lcnt] póldi nóháNiibrid boróLl
i l." lilhdió *deilenl]k í/'D&j (l,n,l,,fu J , .ú' 'tsl!!ú{') ús japitn
,fucjlni, é§ ü édc§lcvdú 9il lUl,&J vinóslenyó /raro r'drylrrJ sikercs
/,../a). l].nsain]i] mind a húícLbcli. konbi,rációrít mütarri hc
 ABoN§t MÚvÉszETE
A TERvEás AI-ÁPEL\EI

A tervezés alapelvei AZ ál§ó ágatat hagyjuk_tovább nón! és csák

kés6bb nelsszúk lneg, I§i órhetl'ük el, nos,
a lórzsnél megvastagodjanaL Az e§má§sal
bolsai tervezese fgyeleínbe ve§zi a fa afu rorrséb6l erednet, ]e5,en egyensú]yban. §zembe ndvó, e$imást kercszíez5 \^g áz 9E
11síl]U6at e§ á]]apotat, á taíoedenv Eérelét. ös9hargban a fa d]lalános Ie]lePéve], vizualisan ponlból
ból eredő ágak köziil vágjuk k
vágiuk ki
^
a]4jat és végülazedeny es a növeny}apcso_ a feleslegesekel, Drólor᧠§egír
kieg€§zítv€ a iölzs vonalái A köNonaiat és
lat]it, Néhány a]apel6 e]em lalaíDennyi bonsai_ a szerkezetet netszó§§el é§ drótozás§al eró§za, §égéY€l g/akan úgy iiányít-
ra vonatkozik, ilyenel a gyok€rz€t §zetterulése, losán DeglaItozíathatiuk, de á köveüezó alaD_ haló u ághelYeíe,
á töus forníjá é§ az ágak ehendeződése. szaba]yokJt Vegyük fi$iel€mbe, müoregy fai hogy kitőltsőn es/
egr cseriil ki!á la§zru nl boüsaina}. hézagot,
lhlqjf€lszín felotti §/ök€rek Egy spiíáIi§ ]épcsdház v?g]i c§jga]ép6ó
A terinésretben é§ a bon§ai e§etében a talajfe]_ megtb]e]ó modell]ehet az ágak idealis
§zin felett kia]akuir 8yökerek a beáUottsag,idó§ elrendezódése}ez, hos/ es,; n§u lrtaí
kor és a stabiliIásérzeíet ke]lik o]Aa fiata] tak lévó de n€m szij-k§óc§zemen
s/dkerei jel]eg,elesen a fö]d a]att megbuiva vimDetrjtrls mintázator kapiun*.
fejlódnet Legjobb, ha apyökeRka töíz§lól Az ekó ág Dagyjabó] a lorzs egy
ninden inínyba kiterj€dnelq do e§iáltalán len haímadána] helyerkedjen el,
fonto§, bogy reüesen Minmeríikus legyefl az Az oldalágaljó, ha a tórz§tót
elhe]yezkedesut, A gyökerek a §trblliias és kif elé fokozato§an yékonyod_
lólhlló gyók€Ek
egyensuIy temeszet€§ hatá§at bDíosílhatlrik nát A bor§aifákat áhalábfi A kjáló gyötérek ala}ja és oiltázala kúlön érdekes
meg altor i§, ha a fa eg}it olda|án tú}ű'yban m€gközelítően bjp alakjra sége ery bonsainalr fu lotom M idó$ég látsatát,
ta],j lha tok, vagynintázafuk e§ ]efuúsu} Dyfijáiq a le8trec§€§ebb oldal- Ez láthaló a tépeíbenútátotl koc§ányo§
n§8töri a szerkezet vonatait. A mód, áhogy ágak a c§úc§on talá Ióla (Quücu abw) 6atab.nis.
a gyöt€rek a törzsból kiindulnalq p5,akan haló}. A c§ícs
neghaúrozó, de minden}éppen temészeles közelében lévó
és nűvé§zi etene á bon§ai kiilernénet. ágak Lóz€l€bb
helyezkedje!ek
A ürrz§ a|üa
A bon§aiok torrse lehet es/ene§, görbe, ferde
vas/ oszfott, ahoAy a termeszeibeo is elóibrdL , ,4z á4ak ekebez]@be ifunb
de a legfontosabb kövelelmény, hogy átmér6ie
egeNúlrtan funjo a ka rolsós
a §úc,§a f€lé fokozatosa! csókkenj€n, Alapiá_ húónsziE alakú Íibetlel ad
nakva§Bg§ága u idós }or kepzeret kelli, mlg
a páJhüzamos Ioró ronlja az egyemúl}t,
A ídmv3stagság i q§zkedjen á falai jel]eeehez,
a§z€rjlt. ho§/ egy }ecse§ iapán iunarrol í,4.?r
pllnanú) ,lagr eg! íe§tes íölr'Ju.l (QullcB)
Van_e sz6, Néhany ía ücbbéve§ nevelé§t ieenvel EÓs g|óMful és 4aüijnög keftq len oz
allnoz, }ogy jd€áli§ á]a}or fe]'lel§zeo, ffid énre aúak hop eá 4 ÍÓl /Ó.llo|
tók ep japónlehrtj (PjNs íhúberg.])
A}}oí is fonlo§, bogy lá§suk a fá tdrzser. ha
oloc|.túLnJ ó^Én, fuPk?n ál l,ahan
a l€vé]zet €ltatarja a felél; aiakja, kérogmintá_
zala és §zlre karaken ad az osszkéDnet. A na_ Iólün ;fukéh hop wslLladjq
§]on oreB vagy az idóiár᧠a]taloesvisek töIzs
]ehet eLjny, de tartóZkodiúka hil§áAosan
íOegMselt tor^ű fától. hacÁak nem ezt szarrrur Ery fá ala\jáMt és 9e.kezeténe}
fó je egzetes§egnek, góldos halalításá, a nóvény és e
odily kózótti kapGolat íi6;km Á kilál9ó gökzEk§iufu kö wal
bNétele alaPvelóen fonLos ajo ézetét kzhik é,lólvólJbú is k4p-
,Ágr€ldszer cfr htol teE nenék 4 fu 6 názal-
eE}tnsúlv tjalatil2§an@ Ez d iaDe a
Eg], fá kóNonalának legtőbb szerkezeü elene
az ágrend§zere. Az ágak elhelyezkodáe, a}ogl
§\rrúíeiró ek6 paúüa
kinín6 példáia a silcB
)''
bónsai!.k,
 A BoN§Al MÚ\,ÉSZET!
[li'lné,€ti látvány
A bonsaiokat leglöbbször ú§ aiakíljákki, hogy
szemból nérye mutas§anal jó1, de gyakori az oldal
!ézenj vasi a mjnden oldairól Móp látványi nyúitír
boD§ai js, Az §en mindes/, milyen maga§§ágban
!ézük, a szemünkkorutbelül a ldDs kozenevel
les/in e§ §zintben, A lcgc,ebb áeekendciódes! k€ll
az adott irányból kapnunL és fonlos, hogy §zinte
,,be]eláthd\sunk" a fa belsiicbc, miközben d 9!uett,
je i§pompas, U§ á ahr§uÉh, hoAy e]öbe&tbö1
a lelszehb gyokekkct, va]aíDnl a toz§ leslat_
van]osahh ddle§j Vúrct e§ elvékonVoda5ai
A töns al§ó ré§zén lévó górbiiletek
a}koí mutatnak a legjobbd, ha oldal_
irányban hdjldJk. nem pedlg a§zem_
leló íele, & utdbbi elkelülentró esetel
híVják galambmelűséglek, Csak a fa
felső harmadában ncvcüünt e]óre
n)ú]o á8ak t MelységEt c§ tersrerü
hatásl ázalxdhahhk, mliíek }" )
hátsó ágak a nézóYel e enkczó irányba
n}úlnak, Azok a tezdóL ákik éIó fát
he]yelt csak fen)kepeken tanUlmcnyoz_
zák a bon§áiokct, g]akran ElkL^eLü azL
a hibát, hos/ elha.yagoljáL a fotóton
nem látható hátsó ágakat. A fa csúc§a
nrindig a szeí éló fc]i nezen. vagy
.,bó}U]jon" rb]énlL alrU§ J iapanói
mondják, Az ellenkezó irányba hajló
c§,tcs soha lem mutaL jól (ü§d lerr,
Az elölnéze1 kiYálavtása an jelenti,
JUtrAR KÚLöNBöZó
hogy ninden olda]ról alapo§an §zemú§ire
ve§§zük a g/ö}ercke1, tórzsc1, c§ú§o1 és az ága_
ka1, és megálapítjut melyi} szögból n}újlják
á lcgiobb látvání. Metvéssel és drótoz᧧al
igazíüatunk ü ágakon é§ a csúcson, így lcg
inkább a ti'rzsct ó§ a gyökereket kell fig/c]cmbe
vennünk, A váaszt᧠]egkényesebb pontia
a s/ökérzet, mivel ut a legneiezebb n1egvá]_
A bonsailak nem az a lényege, hogy ,,kis fákat
állitsulk cló": nyilYánvalfu kisebbet, nint
a ternészeLben, dc f6lcg a nunkák kényelmc
sebbé, kömyebbé tótclc miat1, A bonsai néretc
vákozó, az apró, tenyércn tarthatótól egészen
az embemél is magasabbig tc{edhet. Legtöbb_
jük afunb a ]5 é§ 60 cm tózótli mérett
lonáDyba csik. A nagyon kicsi va§/ á túlzotlan
nagy egycdck hilönlege§ gondokat okozhallak,
A nagy, kél mótcrnól h ínaga§abb fák rend,
kívíi]nutató§ak, dc ncm száilíthálók bj7lóísá,
go§an, és sokzor kónilmólye§ a keze]ésirk,
A hozzájuk i[ó Lálák mcg]chető§en drágá}, és
nchézséget okoáat, hogj, !()va állítsuk ókei
Az apró 1artóedénybe ültetett kis li'vónyet
neleg, száraz idóen akár napi többszön ö!
lózést is igólyelhetlek, A tervezés i§ nchóz:
míg e§ tözcpcs méretú bon§ai ese_
tében e$/ levól cgy leYélc§oportot
ábrázo]hat a termószctes mérer
NÉZETEKBÓL A törpe néreiű japán se]yenfenyö
(P'n!J Fnl,rd 'Yaisubü§a') aüó
l*éIzete ᧠tömóit kóNoni]n
]-
A TFRw7Ís Ar APFi],FI
arányoknak megfelelóen addi8 c8y parányi
,
példánFál akír egy egé§z ágat vag/ növóly
c§tcsol kell tifcjcznie, A minjatúr bonsaiok
(ndrE bon§ainak n hívják) jelentós el6nye
vhzon| nos/ korlátozolt helyen nagy s/újle_
mény helyezhetd el,
A negtbl€l6 aránJ €lérɧt
i]ármi]yen mérelú i§ a bonsaiunt, fonto§, hogy
arányá reáljs óEctct keltsen, AZ apró levelű lák
arányo§abbfi formálhatók. Minél nas/obb és
duNább es/ fa levele, .ál nehezebb teljes
méretű fa halását elémi E§ie§ fák eg],szerúen
nem a]kalira§ak apró bonsainak, má§okbót nenl
lelrct nagy példányokal ka.lákítaDi, de a le$öbb
fajból knlönösebb nehézség Délkü ncvelheló
közepes móretú bonsai, A rnegfeleld arány
eléréséhez§ákan több leietőség adódik cso
portos és táj!ép§zerű üftctó§ e§etén. arüjkor
a fák esmfuhoz ó§ a sziklához vagy
a taiajiakaró ndvólyckhez vi§zo_
nyduk (lósd 148-1 6 l _ a_ ).
 Tavaszi színek
A rcl s lanaga utan. tcr.r. J szúek Vi\9ctc
.ö. Lscnck dejt,IúIönhcn izgJ mas idúszdk
a bo.sai világában. AZ ílj rü§ck du7zadnak,
majd kipallanlak, és lriss levelek|ct, koíai
virágokkal diszítik a 1át. A növekcdó§ üieme
foknzrtosan §U^u], cn g Vajam<myl ti c§
$(íi( VinLe kicsdllan d ilcttíil
Kora tava§szal az e$,ik ]cgkorábban ]evélbe
boru]ó fa a japán vóröslenyó (Laú kaenpí.n),
amely élélkzóld njleveleivel clóhíInöke a köze,
l€dó ér§zaknát, A l'apán junarok
(Acel palnalun) tóbg a pnos
lt\Llü 'seigen' es D<sh.]n', \ali]miDt d sdlds
ZüldÉs V]nú'Lkon csut]dlu lo§ vlnes púDpa
ba búnlnak, Meg zoldl(V(lú onhhulhloL cs
a csün86, illatos, kék, íehérvagy máI}Yaszínű
örókzöldekis lélcgzetelállítóan gópckso}íéle
ámyalatuktal ós s,eíkezetükkcl_
Ha eMe a té] ós a taYa§z, a nigancscrc§znye
(ffu,u, Jllbrlr.lld 'Autumnali§') az első|
köZöLi bontlratja k feh& és hatYány róz§aszí!
virágait, E]énkpiío§, róZsaszín ós tiszta fehér
viágok díszitik a űvbirsekc| a japálbjnet
vasi á téglapiros díszbirsct íana.non.leJ
jalonl'.4) i skdrlátYórós
* s bi§Ct /C Jrttlosa] c\ a büor
l:
dí§zbisú rc: ,r ípaöl), Aho§, múlnak a heten,
ú᧠fák |ezdik bontogatni leveleike!, níg §/önyórj
virágot öllözletik fel a díszalmák és a dísz_
cselesznyék ágail,
A,lilaakác (Wí\knu) p^:zal láh,án}t nyíjl le_
vnágfiiíjcivcl, lris§, zóld ]evéIzctcl
aháttórbcn, Vógül késó tavasval
a Rhododendrcn sÁníalan íajlája
boruLvirágba óriási Mínvá]as,tékkaL,
dí§Z-
Ezt a ialinjuh.r iajrát É.a
lulnalm'D€shdo')ég,jp]íoslcvelei
úixLl kedvelik annyira, Aihoz. ho§l
nyíI v*ón násodgor is elótinjenek
a c§odálatos vöriú vínúlevelek.
a]lra]fuizz k a levé]]cmctyósi
-t l
A lilaatác0lílítí.na]á §ún8ó vií8fürLót tjnege AceíesZOy.Jlrid {n',/,í aP.6tl..!] v íJAdl L.U.m.\
te9i ú egyik legvon7óbb tavasziiává, a te.mévclbcn ]ilud,\, c\ kedle§ liNúJ{ dyuy'dOák,
 Nyári színpompa
n}"r egyik legnagyobb muláNánr" a bonsai-
ö.raionAok számáLa a zold szin epéM kard]
^ melyel a KuooDozo rak e§ cselek
8aoF,
leveleihoznak lerre, Mrs bonsa]oksane§ vagy
raíka levElzcl ü kkel allrctna} eles kontia§ztól
Nvár derebJa a lombhullató fák és cserjét tel_
jó bvélpom!ájukban álnab és az öröÉöld€k
hissebbnek lát§zanakúj leYeleikkei,
A nyár nas/ el6nye. hosi a bonsaiok rend,
kíviil gyor§an nőnek és álaDdóaú változna!,
A vnágo§ fák kiilönósen nutatósa]r ilvenkor,
A rododend]onok fantöztikus vnágá a nyár
elején .yilnak. A gránátalma (Pufiica Rrarufun)
különbözó fajlaiska átvöroc, teher, saíga vdgy
roáa§zúű uágoíat hoznaka nyjr kozepe!, i6 .
a pimpó r?oleláI") is hasonló áúyalatú, apró "ü,.
Yirágotkal boított. A madárbB (caíoneastü)
e.§ türöü§ lö,d.,,úr) fajok is ekkor n}i]naL
és a2 iv§,akvaeén kezdJ( ér elniszine§ terme
seiket, c§ahjgy, minl a dí§zalna (Mal6). A§ze
zon elején lcvágharjuk nenány lombhu]]alo fn
leveleil, kii]onosen ajuharet Lacel), es ak}or
a nyár végénúj levelet jelennek mcg, újra tbl_
idézve a clod.í§ 1avaszi

\i

':.§

A lfl€lek ró6Nzíi ámyalalail

v*9ókés a kéle8, ez adjr
a legfóh jel]elzeteséeet
ennok a j.pán iühMak (,4@
pd}r,l u 'sango), bizonylvá,
bog], oem6aLa levelekés
a lirágok jeleíthelik a Mép
láMin}.$,elkn zá]Ueat A
tompalt b3bit!§a is hoziiáru].
!os/ bónsai_alaPfu yag ]e§/€n.
Ano8y c,{épen ]s lálhato,a SlbUki ualeátvüagai
tóbbfinúekVary c\*osrt, ei!te vjbrálo
A],akran
hálást keltve €ryetlen növényen.
faj
A pinpó (Polerrilü) bonsai alapanyag_
nat éppoly nép§zeú, nifi vúágos keni
deiénelr A tépen lálható serj& pinpó
(PotentüI4 fuíicag) .rcdeíle8 s&ga
virágrl, de kúlónbaió fajtáia Mfuek
9éls skáájában tápháló]i á febérlól
a tíéngiíiin,sáigán, IóAeinún á1
egéee. ana! NálgáiA,
 oszi színek
Az ó§z legaljbb olyan szlOes, minl a tavi§z.
fa.dc jovaI továbbtaíl, igy noss,abb idEjq nü_
lik lehctdségünk ts]onyoílödni c novelvekbci.
Amlgeües |ombbulato fal leve]el e]szneród
neb és épp csak huxani kezdenek, addig nások
me8 nem értik elleg§zlopompásabb kUkeiukel
isí.ginl masot már hbuIattak reles lcvilze_
A juhar (lc.r) erótetes, gazdag vínei, a sár
ga, nal"!c§, pho§ és bíbor, fanta§ztikus é]nén}t nóYények, mint p€lüül
oszel a lclc]cken k,!üli llmA.k k k m.lv
d&lrljc]efuei hnehtk e$ n.Vén}nek, abogy
A.ke$kclágó (Euon)rnul és a negyikanélia ez a kép.n btmuLalott, üur]k]fuc ü lerctt
fudárbi$ (colrr.6l.' *lében is látható,
ís'lew|á'a) 1ángoló vöíösrc, nrg a pafrafly,fenyó A zóldskék názas edény renet kontldztot
rci"/€o) boglárkasargám, a vórösf<nyd pedjA
arfi}§zínűre változik, A biit} íIbs"J) ]ombo_
allrot a lemésekiel és a l
elekkcl.
zála vörö§esbama, a nyírérjeíula)
^ftxúszíni
á,'n!2]atot ölt, A nadárberkclve rs",']fi
au;up alia ) jelle gzÉIespn os íeliné;oi renekül
mutatnak a laranc§- és aranvszí!ű levelek
között, Milor má§. nulatós'termést érleló
a űsz^lín6k (Mal !),
néhány nadárbn§ íColo,earle' vagy á korall_
maE]E (//.T§emla) |ehulldlIikleveleikct.
láIhatovi valik elcnk szlni tcme§eikkci
boarotí c§upa§z agrenJszeruk, ami lgen
sziplótvaíyt n}!it

Ahfuafreíű inh^l (Aerbwk

nbrM) csoporto1 alkoló
e8yedei u c]Mín*ódé§ hilón
bózóvakagáb vannaj<,íAy
e áíívalálot káóírxh§
át netét nuÜljá}

A tóü§ §ölét 3züIké§bama és a Lál

zöIdNár8a víne Bódálajosan
t]e8éMÍli ú érd*líelii gil
|I]lnÁ p@cela) láai ok&.lsfuens

Á §oportosfu úllelefi japán bük}ók r&sd

ftrdla) egy Ó9i bük}edó énctétkcliik
A Vngílólbaroig m inde ntelc ;myalaófu
a
elóíUíddo levelek]dlfuUútnaká hd \d} gnú
 A BoN§Al MÚ\,ÉszEIE

Téli látvány
fonlosev§raka bon§arok vilapában.
l-}' Men sok ol}"n lombhullalo tat ͧnlerunL
hj_ A, k:n^i deb |Js I
C ha e n om e Iu i Ie k s is )
^tel akkorélveáetót kii]on6en fe]lünó, mintázolt vesszú. de}óúllv
amelyek a legjobbai, ánikoí teree és eLénk szinű terme§e remek ö§7h2lAú
szép ágre nds.zeni*er ,em takria el a levébel
A japánok has/olú.inyosfi i]velkor rendeaek
órüsi tiá rra§okál
A tél az örököldeloek is htúnó idővatl
áUandóságol, eldr e§ htaíást suAallva a lep_
zordabb körii]nélvekközött i§ F]7.nhM,l "
tellenes tonliaszt'ot alkotnak a lombiulató
fá* lonnyedebb, csjpke9enjen átft rt aerend
8zerélel

A képen látható Dúd4u tverelín Ril}, iélt Ylrígoe

lcüryin8 lüma nai!) táénŰn- Aklnaj sfugabaÁck (PMw nM.) eoí t§és ía
h*oztálja eépseldt,
k] le]ier ]62é tártüik, melyek Dár tél yé8én virá8ühatnak,
Müor a levelekdem ta]€riai Küö! éldekesége,no8y virá8ai hilónBzó szí.íet,
finomfu Bip.kéze á!rcndsiel a f€hérlót a nély ó^.Mínig eldfordulfuk ery

Az óIökóldet télen is gondGtodna]< e ovu idős lmbhtrlaló

szlúo]es
Míüó] lome!ól. ahosy
és töme8ról, ahoa 11 aakénen
larható Japefe;yó l,cn; i{!ió.x;]) is '
éde]€ltfü,
éré]elt€ klfe]e áló,
n, A lejfe]é á Uo. dbnr2c,ic
ni]erkk és a 8Nóíl6 iérer egsz
é!ben láhrDyos, de ídfg ojJbko!
Bfu beölldds éIdeke§ aniknr mx íáL

Hogyan helyezzik el a bonsaiokat?
Ategtobb bon§aitéIa]ló, és egéM e!óe!
-aa, a szabadban kellállni, Á7lenn. idPáli(
ha esy§zeű bátlér előit gemlélhetDén} ókel.
de ez rilkan oldható meg a keíben, Jo fény_
ü§zonyokal és §z€lvéde]nel ipénve]nek Há
a takr,;at fal ele. polcokra helleziütq telesutnet
a feltélelek. csak u§/ct]uk s rra, hogy a fa]
kapjon eleg€ndó fén}r, é§ !p vessel ámyékot
a lövén}T€, Iddnként c§eréljiik meg a bon§aiok
h€lyé:t, hilönben eldfordulhat, hogy be]s6
olda]ukon es/e§ ágaka feny hián)dbd é§ a fal-
ól\§§zaveródó h6seg követkertébe n ebalnak,
A §ziHára !|tete§ ióval Iobb nedves§éAet
igényel Egy_kel fál tanhaturk a §zabad]-ban
vizesulcákban, a nag}obb §ni]teDéi}r azon_
bd olyan padja vagy polcra tegyülq amely
nágyobb felületú vizmedencét képez,
A bonsajok elíendezé§e az egyentó] fijgg,
figyetembe Yéve a rálát᧠i!á!yát, a fák eg]rná§_
hoz való vi§zonyát es/ csoportofl beliil és az
évszakos jellegzetességeket,
Áz elrcnd€zés nagns§ága
A bons okelhelyezé§e áhalaban engedDinrt
jelenL a kényelmes ápolasj maga§sáA e§ á
legjobb iálátás §zintje (szenmaga§ság) kózött.
c,yakan a§ztát]ap magas§ágj padokra vagy fat_
hoz erósiiell polcoka álíiják a tálakat. ott,
anol iiló helyzelbdl nézük, tehetjük ala§o
nyabbra i§ a nöYényeke! péld,ái tégláka fek
tetetl k6lapra, E§/ kerlfal i§ lehet negfe1€l6
talapzat a bon§ai száíníra,
soha ne hely€zük úsi et a boffai1, hogy le
koljen rá nézni, A földre áütá§nak ké1 hátrá_
nya !"n| ráftócskölódhe1 a sár és a rovarot
beLema5znak a taíroeddnybe, Es/ magasabh fa
A bmbu9fal titűnó náttere
0zéíke]]ó lavokágban a tölJön h düar,
Esetenként ha§aáljuntún.,,majompóznát'',
alni es/ főldbe szjrt njd, a tetejére erősített
vízszintes lappal_
Mr8ls§á8b€li kElötrb§f s€k az elr€ndPjsnél
Ebben a kertben a bon§aiotat, a hat᧠fokozá§a
vlzDerlenében vtssz.túkiizddre
A Mltláka üielett nóvéNek vízel telt iáIban állnak
Ennél a klasgitüs brDnóua negoldálnál a la egí
fultében tapót helyet" egy hegészító kóvel e8litt.
Ho6YAN HELYBZZü'I< EL A BoNM]oKAT1
érdekében, küönböá úagas§ágú oszlopo}ra
állítotlák egy sötél színíkerltés elé,
Bon§aiok €lh€|y€z駀 bel§ő térb€n
Blóforduhat, hogy alár saját §zórakoztalásunk_
ra, akár valanilyen hilönleges célból, egy hi]§ó
téri bonsait átmeneti idóro belsó téIbe sz€rei_
nénk vinni, Vlágos ne\Tg átlít$k, d€ ne az
ablakpá*án}Ta, mert otl hlt sok napfónyt
taphat. lkt§uk távol mindenfaita hóforrástól,
pádárn nyitott kandaliótól vagy fűtótesttdl, de
a televízió t§l€jé! shcs biztonságban, mert
a ké§zúiék hátuija noleget §ug&ozhat rá.
Még a leg§zabállatálabb b€lsó eLendezés is
megfeleló ieret igény€l a fá szárnáJa. A l€giobb
háttér egy sima, halvány fal, á nint᧠tapéta
rontja a fa temészeíes szép§égét, Japánbán
a bon§ainak,
a bonsaiok számára iag]ionányo§an kialakított
hely a tokobna ínlk.
Belsó lérben a bonsai öltözése gondot okoz_
hat, Mivel a nóvény szolo§ egFéget altot a tar_
lóedénnyel, ne ront§uk a hátá§t azral, ho§i
tácát tesziirk alá a vrelv€zetés érd€kébo!. E$/_
srerűel vig]/ük ki a konyMba vagy a srabadbá,
ás öntóre§ után vá.juk meg, hog/ a fele§lege§ víz
lec§epegjen, niel6lt vi§§zate.§üük a h€lyére.
ovjuk rneg aijától eg/ duNa
a bútoí1 az edény
§iéténfonattal va§/ üás di§,laót alappal,
A bon§ai elókészílésékiítlílásra
A bonsaiok kiálításának leheró§ége a h€lyi
bon§ai- vagy általáro§ kertészeti tár§a§ágtól
fiigg, oNzágos szinton - legalábbis Angliában -
a termesztók b€mutaüák l€giobbnak ítélt
,óvényeiket, é§ a §z€rvezőt ezetból válogarnak,
Fonlo§ a fá és áz edény elókégíté§e, hog],
a bonsai a legjobb foínáját nuta§§a a kiálítá_
§on, Tökéletesíl§ük a kjrvonalát, és távolít§unk
€l mindel elhah levelet, Tisztít§uk m€g a talaj
fel§zínél a gyomollól é§ más nírénlh]ladé_
koktól, Frissítsiik f€l a mohát, fiiveket va§,
tal4ükaró növényeket. Tisztítsuk neg a iálat
a §zenny- é9 vízfoltottól, é§ döz§öliiik fénye§re
a fel§zínét.A sziibége§ é§ nem úl feltúnd dró-
tokal á helyiitön hagyhatjuk,
Ha sikerült bejuttatnunk a Kálítá§ra e§/ vag/
két bonÁail, nem való§zínű, hogy befoly.ísolni
1udnánk az elreldeás helyet és nilyen§égér,
Miniatdr bon§aiok (nane) kiáIítá§a esetén
€lőfordu]hat, ho§ n€gkapjük á helyet, é§
magui* rendezherjük el a növén}t§oportot.
 MÁSODI( FEJEZET

BoNsanBvBrÉsRp
ALKAT.MAS FAJOK
A fák é§ c§eljék széle§ válaszlókábí' ncvclhcló
ínutató§, szép bonsai. E íbiezetben tijbb mint 80
kiilönböző 1ajró] és forínáról kaphatunk részlete§
ismeítetést. A fák és c§eíjék latin nevük §zerinti
ábócósoírcndben kerültek bemutatásía. A íövid,
dc inlormatív szöveg leííjaa növények eíedetét,
halrilusi:il ós mindcn olyan lontosabb tulajdonsá8át,
amely alkalmassá teszi bonsai kialakítására.
\ hemllldli,lI lrk Vas csrrjcl, lcg.,,cbb b,ln,ai
remekeit színe§ fblvételeken láthatjuk, a jellegzetes-
ségek megjelölésével és feliíatozásával, F8y kütön ki§
kép bemutatja aZ adott bonsai tipikus levélméretét,
]ánácsokat iS olvashatunk a kialakítással és ápolással
kapcsolalban, sől a íajhoz lcgiobban illő stílusíól éS
nérelr(ílis kaphalunk ajánlásokal,
 Bo}§AINEVELE6RE ALKAi.MAS FÁIol.
Hogyan használjuk a növényismertetőt?
Eren a ke!olda]on lcl!uj! hogyd a]llLorruk
lJ ö§sze e, a lbjezelef, a ollasól ]eghaleko_
nyabbseglldsc erdekeben, Aluloldajo! k]cmel1
és fclirarozotl mintaoldal benutatja a rend,
szert, E$/ teljesebb bemutatót i§ bHhatüní
a 184 209. oldala}on, több ndnl300 bon§ainak
alkalnas faj i§merteléséYol. Mindez a korli fák
é§ c§erjé} óriási válavtéMt aiánlia, failákkal
kicgészílve,
Á DóYéIyek k€re§ó§€ az i§nerblíb€n
A bem!tJtorl80fá c§ c§e.je lahn nevlrt szerinli
ábécé§oLrcndben laldfiaro meg, A tudonriinyos
nemzetbi8 é§ faj0évncllett a ma§r nevis
sz<LepeL Arnennyihen va lan.]Vik növénv
Iudomanyos ne\c mee}a]lozoti, a kozisáErtcbh
verepcl címszó}ént, a másikat pedig tisebb
belúkkel ína, záój€lben találhátju} melelte.
A fqiok leí.ása
A beveze69o\egben kniut az adotlfaiszar_
müj§ihelyéf,crederi habifusJl,valaMi tobb
olyan fulajdon§ágái, amely a bonsainevelés
szenpoDtjából i§ fonto§, A lermé§zetes alak.
§zerlezot és a nóvekcdési jelernzók i§merete
§egít negi€rvezni, fielyik stílus nlik legjobban
az általunk tMlasztott bonsaihor, Az olvan
fcltúnd lUlajdonsagoka. minr példáUl ;erd§en
Dinlázoükéreg, továbbá d éV§zakos harasoht
(szép viiágo!, i€rnósek é§ ó§zi lombszínezó_
dé§) 9intén felhivjuk fi§ie]fiet.
a Mindosdk bonsá hfejezelten erre
Az érdote§ebb fajták é§ tokon fajok i§ helyet
kapta}, hilönóen, }a jobban i[enek egy hilö!
ieges stflushoz vagy mérethez, mini ú alapfaj,
A íörpe fajták finomabb leveleik é§ kec§e§ebb
ágrend§zeriit miatt aikalmasabbak ki§ebb bon_
sainak, E8y ná§ik faj vagy alfaj eseileg §záaz_
§ág vag} fag}túrcab, ezéft iobban elüseli
a zordabb lóíiilménveker
stílu§ok é§ nér€lek
Minden fajnál f€lsoro]juk a hozzá legiobbfi ilő
§ti]usotat, amelyek el$jsoíban a íórzs kiilönféle
növekedesi formáiho, j8azodlak, Az aja!]d§ok
tapa§rta]itokon aldpulnaL és ftlin\ horí
a kiválasztott §ríus a lehetd legprdkjkusabb es
lfg§ikeresebb ]eqyen, A termeszeÉen e6sen
HocYÁN riAszN,{LrUK A NÖVÉNYISMERIETóT1
a hagyományo§ japán Tokoname táltól á Ino-
A neYélésilttmütaló j€l€i
dernebb változatokg széles skilát ö]elnek íel,
E Elbelyúés| lényi8ényi sotle8os ldu va8y nyíIi
és egy eselben nyers kőlappal is 1alá]kozuík. É|.l.n llEd nc!l72 l13 ú.).
felfeié Lüó !övekedésű fából ieginkább hason]ó Mindezek segíthetnek abban, hos/ a legmcg E ont.ze§ g]akoíüJg es m<mJ scx (/dsdnq{
§tibsú bonsaii érdene§ kialakítani, A vála§,tást felel(fth szíít. méretet és fomát váasszuk ki
mc8hdlarozzda ti§zeme]t noveny eíedeü aláha nöYónyünknc}- 'IinóedényekJól még a 122 m Tápan}ag ulánpótlá$ 8yakoriság, ncnny§ég
i!. A §ti]usoklal kapcsolaíos lov"bbi tudni\álo 125, oldala]<on olvas!álunk és a úntláa^ rlpúsa (lán[ nég 171. d ).
kata 116-121, oldaiakon ta] natiuk neg, E Átijltetés: legáltalnMbb idó9at §/akóriság
(lósd hé8 l7G177. o.).
A tcrmészele§ ági]nózet levólméret és niivc
kedésirltty altaIában eg]i cs/ meghátdozotr \álamennyi bemutaiot1 faj!á esi kiilfu fényké
E Meiszél: a lenntalt6 netv:s legaltalm6abb
jdőszlk^ (ldstl hé8178 í81. o
),
méreüe teszi c lkaLTa§sa a növényekef, ig] pel_ pet is találun\ mely levoles szőnftszí áhíuol E szapónlás: a legnegbízhaióbb nódMeret
drulelégne}iz lenne egJ nas/]evel0 fajbolaP a leltünietett mérelarány §zcrifu h§inftve, se, és u év leglrkahusabb idógani ílrl '/8
robonsaiinevelni, AZ aia!lott méretek a kö!et_ gít§ógévcl tönnycbben azono§íthatjuk a fát vagy 1ó2 1ó9.o.).
}ez6k errra na§i 90 cm felett; nagy 45-90 cm; scrjót. meí cgyes bonsaiok fényképetavasszal
közepc§ 20-45 m! &icsi 10-20 cmi extra kic§i kívijlt, amikor a vnágok eltakarják
10 cn1alatr. Eze} a mérot€k lelmészoie§en c§ak a leveleket, va§ ósszel, esetleg iélen, Név
hozzaVrtö]cge§ek, es iJúyJdokenl 9c Lepe]nek hogy ágrendverük jobba! lát9ód A rcnalséq lag íaj botdnikai (lalin)
a bonsaiok mérll trrinti ós7i,hó7a9nrl jók. A fotó a lcvclckól a !övény nde, a i alaliá anij,a|i|merteló
valódi mórctó1 is pontosabban óbécéfríúdiekéEüh. A tálú,i - dhol
N€Yelósi úínübnó je]zi,
úbibv znúielbe kiilt, A hagal
tb nagblLűkkd jelenik ne§
A nevclé§re vonalkozó 1öl!ör ne8jeg]u ések
Jz ápolás i§ §zaporna\ a]cpvetó luűl\alóil
ismeíeIik, Minden nö!innyel kapcsolarban
olvasbátúk 0 munlálaIok leAiobb moózereiíól
ós legalkalnasabb idejéról, A nevelési tanác§ok
keretbe foglaiva jclennek m€g, é§ a gyors
!áiékozodast §zimbolumok is seütú llajJd tukil^óBat íia k, ü0l
Jekö keftlezetl is a ú1,7d!1o"]: Re§zlele§ebb ldvül íebaúüoa bóLvkak
ólkalhas íajtóLaí 6 btah
informáciokat az ápola9 mu nka kka l kapcsola t_
ban a 170 l8], olda]akon, a §zapontasÓl pediÉ
a 162_169, oldalakon találhatunk,
A fóny}ép€t Az adau nöléqhez leqlob,
ban illő slíluúka fuélllek
a élra ké
sziijl fenykepe is mcgtdahaóa le]rasolnaL iclv Éigako§ jelhgreteségek
zetÉktel e|]a|r'a, melyck meAadijk a ta eletkorJi.
matsasagit, a bolsdi§hlusal sinrnlmiar vapv íénlape abban az é|szala
€vsza ko§ lelle&e íe§Ege h, tovabbá u adoti bitrs
eléésércha.vfuilt neltlési nódot. Emlékezzünk
Jzonbán ana ho§/ e§] jo| skenih bonsah seín
fenylép. sem a eld noveny alapjann€Dlcher tatt íaj leEle ki1!1k fu n 8-
.Jemásolni". Elrclyetr ranu]n yozuk a]apo§an knsiryíl|e yag esekq ékl-
a VáLa§ztotl növintt * a Dtlc]e§§oían islekez_
zid< kihaígsulyozDi reíúesr!e§ ieuerOv;MsJit
úgy, hos/teljesen es/edipéidan yá űlié}, ]Órd.kc§s6gek
A tál kiyála§ztá§a Edény
A 1artóedény€k stíu§a és anyaga i§ lagyon Tdfu.fun bffiulati. 4 tfuóedl]g
fontos, mivel a jól kiváasztott konténer szen/es snlúúl és lb6l1l, és fregug.úa
része a siteres bonsainak. A b€nutatott példák a kepen hnvú sán ésíóna
 BoNSAINBVELERE ALK LMA§ E4,1o(

Acer buergerianum (A, trifidium) Há,omeú juhu ND\TLÚSI ÚTMUTATÓ

E Napós helyel i8én}d. Ó/juk a iaErctlól,

háromenj l unar bmbhul]ato, , lemɧzet_
ben felfelé törő növekedésű fa, Jól vi§éli á
metszest, a számz fu]ájt e§ a levegós,enny_erésl,
ezérl §okvarosban utca§olfamt ültetik, ós7el
levelei naJancssárgára é§ pirosra vínezódne}-
A lóbbi juhaJtól eltéróen g/ökerei télen Yédel_
mel igényelne]q nelt magö nedve§ségtáJtal
mUk rcrdklYii] fagyéné kennvé reszióket,
fudekes űa]^ u A, b, rsp. íomosakún.1na.
csonyabbra n6 az alapfajDál, de bdrszefi l€vél_
,etét §űrű töm€gben hozza, szokatlan fajtája
ó, 'Mj!o Yatsubusa', anely törpe termetű,
^z,4.
Ac2í bMgi,aua o wlói1-
A löÁ ldnklalfua ót& bt éve
ló léneóe^nedk |lik 4 ía, és
eskoronaF hegyes c§jcsban legzddik, Ó§§zel E A nót}ed6i id&2rtbú napoíla ijúlózúk,
Télen taltsuk üeon ,lag 9Á@ón, nehog/
bo§szú.keskely, íéaye§ levelei úgy túnnek,
mintha vörö§rc Ya$/ naranc§színíre le.nének E A lelelet kipaltfuá9 utáni €hó hómpbán
lakkorya. AzAcer simala law úzvörd§ ilnar hotenle tápoldaloalq najd a nyár vé8éi8
jobban megfelel a hid9gebb telíl lerületeke,
nerr gyölerei jobban €llenátlnak a fágÁak, E ]Éwn}éíliille§iit át, lMVd, Az elllg^)ll
aól€lerel !á8jut viM e idósbb lál réy,
tig, Jó i,íhlv*lé,súlalaj}*Ékel ha@ajunk
Bonsailanác§ok
A háronem jnhar Yalamennyi nréroti] és §tíhrs_ B A nóvok dési idógatban vá&iuk viwa e új
hqlá3okat & el§ó egy-Lét le!{l6oporri8,
ra - a hokidáchi stíu§1 kivéve _ neveúet6, Há_ A2 éleleíós, lápmlaggal jól ellaloLL nóvédyek
ló§zerű s/ökérrendszere kiilönö§en akánna§sá lev€lei á nidl tözepén le!á8haló}.
te§zi a sekijoju stfln§ú bonsai kialaldtásárá, E] A mgokal ké§ó dstl /esu k el (óvjuk a bB_
ól), A álddug\ánrozi§ iddMa}á a dyár k@&
pe, A fas du*!ái}ok l (ce@ wryspninyé]
llARoMERU JUEAR %stagságbú) tél végénEgy kón taM§al
A §ehjoju §ti]Nbm kja]akítótl, 25 éves fa fó jeleruó gedjiit úeg, A lé8bujlást tawzal végozüL
je a bos%n 1@sün8lí, elól€ü6 gyökéu el, 38 m
fugas, A nag/ ]evéltöneg $ a tánaglétul volgáló
ViHa texhiidid és tőnege e§en§llybm vannaL
ósgel gulhgon cínualiL
Ezt u aldLalól 11g éfiékel, hog le*
map
a

á?mdw e alri 4z a6 ahn bb íór kisé óadha uheték

TUZvoRos JU[L,\R a h9bbek l pedi! ahlalfu hólull
!á§/tűró faj, ezért g/akan hebeáék ióvhn hoúsl adva.
^
helyett€sílik vele u,,l ó@8.n
nm ot.lt, ah.l télen túl zor_
dal kórü]néíyek, Ez a §o-
a
porto§ biiiftetés (vóse !e)

A fuskó\ el].ésk2aJeü löÁel liv

dhldbnák ki hag a íót éleldq
a tqlajba út t e ne|ebék, 4 éwnle

HÁRoMtRü ]tJ}tAR velelü ó4 oni a Bopóít

8!lh,
 Bo\sAtNE!€LÉsRE ÁlKALMÁs FAJoK BoNSAINEVELÁSRE ALKAIMr§ FÁJoK

Acer campestr a Mezei juhar Acer palmatlm npa,l,n*

Aijezei jlbal lel<ltl %p tbrmáiúaL es
1aóc\zel elenk bogIa íká \d Ea m s,]nezódnek,
Elropában honos, ki§ rennetű, lombhul]ató fa,
A löbbi juhühoz hasonlóan az A, cdnperte is
jó] alkallaáató bonsai kalaldlására, bár nem
nevelik o]yán gyakori§ágga], mint japán roko
náí (lásd 43-15. o,) . Yig)lylag dutva ágrend-
szcrc mialt nem nevelhetd belóI€ kis bonsai,
kvéve u cxtra kicsil, ahot es/et]en 1eYél helyel_
te§íl es/ cgó§z ]evélcsopor1ol,
\álamennyi bonsaistílu§ra alta]mas, kivéve
a blajin §tilust. A legjobb néret a közepes és
a nagy, de alkalmas odra kis Inéretű fának is,
Á e9bb ószi ]onbvínezódés érdekében nám§
h(]yen r.ís!!t]cUvjukanePs|önl'lllinó
§|íenó]
o
A nóveke.lési jdószakban napóntá öntózúk,
1élen 6at rilkán, de a lalaját taísük ncdvcFn,
ts Nyáron kóthotenle tálo]dátozüL
Fl Kót vagy háronévenként iiltc§úlr ál, aúikor
a rü8yet úár dúadtak, do né8 íeúpaltal-
ta} ki, Nomál lalajkevúételheúljunL
E vágjuk ü$za u rtj hajláb]lrL & elsó e§,_két
]evóbsopodiga növekedési idógakban,
A nNí ]2tózótet gondolkod᧠iélhil vágjuk
visza, A knebb levelck 6 a kp óMi ]ónb,
gínüijdés érdekcbcn a nyáí tózepén vígink le
e ösffis levelet xöaeneniil nltnx ílíilo?,rl
cráfiDian remek rulaidonsagJ les,] J icpan
\) iubaí az egyik legkedvcltcbb, kld$zikus
bon§ainövénnyé, Jól vi§oü a bolsaineve]ésl,
szép ágr€nd§z€re, kccses fomáj4 többnyire
öttaréjú ]evole ó§ éwakonkénlvállozó (a tava-
szi zöldlól az ószi vörösig é§ íozsdabamáig)
lo bszinezódése egyaránt bizonyílja ezt.
A2 idósebb egyedek kérge ezüstö§§é válik, Ezr
a Kínában és Koreáhan i§ honos fát Japálbfi
már évszázadok óta tene9tiL s na nár több
inint 250 fajlájá1 álítoltát eliJ,
A japán juhar ninden bonsai§lífu§ra alkalrnas,
kivév€ a bunjin siílu§1, \hlamennyi nérelben
NEvl]l,DsI tnMüTATo
Nápos helyel igónyel, de nyáron eíynéí
ámyékoljnk, nehogy ncgpe[§lódj& a levél
zete, ovjüi á -10 'c alaili las/otlól,
6 A nóqetedési idóvatbán naponlr ónlözzúk,
Télen is tarlsuk ne.hcsen a talajt,
E A levelet tipattmása utáni elsó hónapbm
hetenle tápóldalozuk, najd a nyfu végéig
TÍzéves torág tété€nként Üli*siik ái. kéróbb
n& §at na güksógm. Az átiiLietés ideie a ko-
n tawv, Nomál Ébjk{cÉrethdziáljlnk
,]áv6val
eg}_két pfu l{eicl has/junk neg, á
többil víAjuk vis%, A hosM1 lztiizö]ie1 vágjült
visza, A tiscbb levelek és a sáp óVi lonbMi-
núódés édetóben a nyfu köhpeí vágjuk lc

X
E Á magvctési li;len vé.gúúLa zólddug9ínyo
nevelhetó, M ós*s ]evelet. Ulána dlótoal
ást nyáon, A bujlís id€je a 1aW va8y a rylr A nagv€téí télen véB@ü, a zölddügványo
zásl nyíIon, A bujlás és a légbljt᧠ideje a

JUíAR
\4EZEI
EZ a dugványrc] 8zaporltoll, 13 éves *
Bóporto§ beúllc!és (yose ue) 53 cm
#^}
slilübm n§lltók, E &es

a vlósó|ó! hérel e§haffiad|

.4 kecg,ten esdosztalt
kwlek ő§zel éukh,ijlNE
,1z eháó iöEganagsáE é,
na|, lelcEftlw a lowÍ és

bdaén ndelns erul én e.

Á2 edéh, t méyet6 íöld-

Tokúane lál al@sot}, kéks

alapul §ow a íacsapalhak,
 BoN§AINEI,ELÉSRE Ál-KAlMAs FÁJoK BoNSArNE!,ELÉSRE NxArMn§ lAIoK

Acer palmatum faiták JAPAN JlIll^R Á h!ó/i |ilógoÉólíl yíre

"u,rl,".t
Az Ac e l po l ma fun íziíák ^Iy \ xlrnzararJk,
f\hog} meg leielle lollenivElükEgy I(lF§
8yűjlemén},l. Tvasszal ]evélszínük veiekvik
a lcgtöbb virág ragyogásával, a levél alakja és
mór€te i§ ámulatba ejtően sofféle. Néhánynak
a lcvelc apró ó§ rubin vagy §tarlálvörös.
Az er&en §zeideit levelű tajtái zóld vas/ bóor_
sziní, c§ipkef inomságú habitusul*a] légie§
naiásl |ellelek, Bármilycn i§
a lavaszi vagy a nyári ámyalat,
valamennyi f ajtn levé]zele
1,1élz2l
A fákat hat éweL €zelótt ütcttók köffired, hyesós éÉeluad
c\UpUíÉa.kilcnccve§ Ulhinyokból,
ósszel ffilaszükus szí.ekbe vát, a leghalvá_ A Le ie§ mdrÁsiE 75 m AGddruJó
nyabb sárBílól a naianGokon ó§ Yörö§eken át lómek a go os elÉndotr§
€gészen a biborig. Ráadá§kónt csio§ fal'ták köleüezlóbo., ilt-ott teÉglem
törrse és hajtá§a i§ §zínes, násot édekcs §truk_ €gynás! lemó§zelqs ixgtalást
túráju}kal hívják fel magüka a fis/elnc1,
A japán juhal nindc! bonsaistílusra atkalrnas,
kvéve a bünjin sLílusi, valamennyi méretben

ba 4 TakDkane lóL epw,

JAPAN JUE{R
Ez a 40 éves la 80 m nagas,
és sokan stilü§ban ncvcllól.

hrúfon ildre, pirusn, ú8ül N[\TLEsr UIMUTATo

A jó lényelálofisá8 alapf€ltéiele a ponpás
ó9i lonbeínezódésíel de ányí]oliut
a ióíó íyan naptol klLónbed delcimeg-
peelLJahet Óvjuk a -LU'calaril fagyohnl,
16lAvegetlciósidószakbannaponi2öntózúk,
de a pcBele§ eüenjlése éldeldhen t §á2
n0( deboAYavEeeí{nfupnak kiRn kw-
letJe j!sí, Téle! kevesebb óítözést kiván,
de tarlsul nedveseí a lalaját.
ts A rúAdalod᧠utáni elsó hónapb belelte
kpoldat@uk, maid a nytí éeéiA kéLh.Lenk
El T?ryF§ koá p kéiitnl.nl nlte§lik li kt{líbb
mál e} ha ún§e!§, Az áülr.Les ÁeatG
n lawl Noma] ;LjkNeÉkel h ni]ludr,
E '&usMal ecy két pá. líelel ha§/júk n€g,
a többil tÁgilk visMa, A .ag/ levelek€t lávo-
IíLsük el a Dóvetedési idó§z.kban. A bosMú
7taP,r dM'oissctüE AlrepufDoEum' ,?kó7ökél váoiuk vi§a, A tisbb lcrelek és
]AIAN JUHAR a Me. d9i dabmeóde§ üdtlébeí a nvál
A jlpóh e.l&! snrc a hyasn é\ ő§i
A noyogi slilsbm lialatított, 30 fles bo ai kóri,énvaAiukk uoMs lfle]d A dí;
vörös ónEalalo|*al kontas2tol
kómved, &étleriiló *rtezelével re.dkívú]elegáfi , loz8tlesiobb ko elledululána elvé|e i,
au@t, ryáfun pellig ö§v|unfuoi lok
Mag;§dga 65 cm. Finón lev€lei bibonöiöíól élént A rcLddúváiyotar nÉmn *diú, . bujráí cs
válMaL
nalúsúínúÉ a légbuitást taMMl %§/ nyáfun vé8ezzük
 BoNsAlNEwLÉsRE AIl.AlMAs FAJoK
Arundinaria ,,a7,
clegáns nadfuvetkEi<fics hcngUlalot kelt
11htIne k barmely kedben. d}ots]i lc\clclk
^z
a legenyhébb fuvatlatban i§ rezegnek, Kínából
és Japánból vármdna]<. Gyakan léve§en
§oroliák a iapán§zeúfát íNdndi a dafieslio),
pcdig az a borbolyafáéknez tanazik (BübeÁ,
lósd JJ9, o,), Bon§ainak leg§akabb a nád
íúlel(Áfundi^ono ), a íolpe ba mbuszt (sa !3) e§
i bolnádál lPiiyl/A/r.nys] nevelik, A]talábdn
csoporlosan, bambuszligetet ábráZolva va$l
m᧠növényet kihang§úlyozá§ára, kiegészítésére
ültctik,
Nevelésérea kabudachi stílus a legalkalnasabb,
Az egytólz§,ú fomák oiyan fajtákhoz aján_lha_
tók, amekknek jellegzete§, érdcte§ a lajtása,
ezek azonban csak öthal évig élnck, A fo]ya_
mato\ Dótljshoz londostódni
ke]] ui;bbnailN;kter- ,í.^\ l-
me§ztéséról, A javasolt
mére! kicsi va5/ kózepcs,
, A2 apó copoíok
Ezi a hatéves nóvény kabu
dachi slílusúfu álakílották ki,
IroNsÁl\F\'Tí É_§RF Al,K^r.M^s F^JoK
i JAPANSZENTnA
Mérciében és sülusábrn ez a bonsaihason
lít úll@dirfin{q c§ak szüávál e§]ütt
NE\TLISI UTMUTAT0 ülieLlét, bory lákat áblá2oljon iájban,
E Félárnyókbú hnsük. védjük a fasloktól.
u Az ilt bemutatolt lajok kedvelit a nedve$e
get, qérl cra abh naponD onluat ókct,
id€_
Né)lhin,Ir7nnhxi ú?h.n
m Tnq§:zal cs n}árcn kelbetentc Llpoldaluank,
ehddlcg mag8 nilíogenhírnr kfte , i
E xélócntént, tésó lavaszal ültesüt át a nö
vin}ckel, A klilaFkon s a ]apU\ la akhan
noíűl, a mé]yehb edédyelbenj. vrlwetó Á kwltk khu úsuk dótl rugagó skar
Lépe§ég,j Lalajlew rélt, hewaliúk
E A tórye lomát l vágjuk vi§za a hlaj gintiéig,
a nagasabbakna elég, ha idón]<ént lehántiut
a l@éüúve\eke! dc cz neú ]ótelezó fclidal,
A 8yöh06 *lov]üsval bdmelyrk fail
szapoí[haliUt kora rava§za],
Á íeltúnő, ké]., núzas Takanane lál
kieruli a nó,éry fbah nfukliláiáL
20 cn magasalr
é§t,b dáchi §ti'lü§únak n§cllék
ó]€t, Mjd ú§ ülietiét el,
hog/ tájkép9erú halásl
snna& hag,uegújufundk
A máz6, jafua Tokoh1fu edén!
ha szíy lamái áú l I idu, l kan a/n)- bofuád bgi.ltűn6bb tukj
d takihoz ógzí|i eá a knmred, dohslqa a csofujkjól ie egz.lesm
^z
 BoNsAt]\,l]\'Fi,ÉsRE ALKAi MAs FAJoK
Bellla nana ru,p" ,7t
nssze] a loípen}rí levelei lelí aran}§Znúre
\-' valtohák Telen a ve§7óiioen dekórjh
vak, rézszínű. féDyes tóuse pediiegéu évben
szélen nulat, Nahj§/. mint a közönségq§ nyíl
(B. pendula) fe\ér íönse (|ásd d hiloldalon).
Mindezek a fulajdon§ágokrendldvül alká]rna§sá
teszik a rölpe nyírt bon§ai nevelésére, bár a
keíbe,r, met§zés nélhil kónnyen össze_vissza
növó fává alakul. Az évati terúleleken honos,
így jó1 viseli a szél§6§ég€§e! hidog kórülménye
kel, egé§zen az észa}í sa*törig, A jégmentes
magas he§ségekben is előfordul, alol csák
háron hónapig taí a nó.
A lörpe nlrhez a kjvétteá stíluok i]leDck a
legjobban| noyogi, sha}nn, hokidachi sekijojü,
ishitsuki, §okan, kadu§hi, ikadabuki, netsüra-
nari, Táitépszenj bon§ai Gaikeo kialakítására
i§ kiyálóan atkalma§, Remehil mutat ti§ é§
Áp.ó, §ipké§ 3zélílerel€k
c!óüblos n^fundszktft
BoNsAlNEl,ELÉsRE ALKAI-MAS FÁlox
Betula pendula k öo,é,esnyí"
NT\TLÉ$ úTMUTÁIó A ny_r neíüemég bgiaia letloleánsabb s NEVELÉSI ÚIMÜ,TATÓ
tl]egtagylúróbb tak kozd tMoznal, Az esza-
E Napos vas, íélámyék6hebft tes/út, védjük
ki féltctc mérsék€lt és hideg teííiletein őshono- o NaPo§ B8y félámyékosne|re áűlsuL védjiit
a fagDtól, hógy a vNz6t visza íc faryja.aL afaryotól, hory a ves9ót vnMa ft fas,júak.
sak, Bonsáina* leginkább a tözönsége§ nyírl
@ A vog€tációs idóMatóm naponla óílijzúk.
Télen csókkenkük e óltözést. de tartsui neveli}, amely fehór 1ör,§éról, elegán§ ves§zói_ d Avegetációs idó9akba. naponla öntözziilr,
Télen larlsuk led\en a talajl,
ról és ósszel aianyra §zínezódd icveieiról jól lewlet m€gjeleíé§e ulá! e8y hón.ppal
E A lerelet ne8jcloié§e ltán eg/ hóMpig ne ismert, A fiatal iít néhány évig c§erépben kel lrczdjüt
^ tápoldatozni, s télhelenle vég*ii}
lápoldatú!( ulána uonban, a ve8otáció§ ncYolni, míg 1ényes, rézszínű}érge c§ilálnó a nyár véeéig,
idóva}bm téthelente, fehénó váftozit, mélyen repedezetl fekete Tlzéves tolág kétév€nt9 úl1o$úk á1,
E KétévcllréDtült€§§út át, távN4 rü6,paí. tavaszal, .üspattfufu elótl, Jó vízelvereló
nás l€ ótt, Nomá] ta]ajkméket heúljuii merótkel vabdalva. Két_három év elegendó
képessé8útalajkeverétet hamájuít,
B Az új iajlások.l qúrcn lolrmalNu úgjür
B 'I}vaMal u ltj hajtáso}ál vágjú vnM, mjd is_
vi§Ma óBl_tét levéli8, eel érhetijnk el 3űrú nételjüt a ]<igelt9ó úv€kedé§i hulláDokbe,
Bon§aitánácsok A vegetíciN idó%kbm lávolíbuk et a nas/
E A zólddugványotai tavasMal és nyáron ged A közön§éges nyírhez a ntoyogi, a sokm és a l*leket, A sebekel kenjüt b. 3eblrátránnyal,
jüt, €zek rcndkrül kónnyen gyók*e§edíet,
yose,uc stflus illik legjobban, A kicsitől az extia E A magvelésl télen vag], íyáron vé8ezüt,
na§/ig minde! mórelben neYe]heló,
KOZONSEGES NYIR
Ez a noyogi slílüsban ]d,láiítolt fa
35 év* és 75 m naga§. A 1emó_
Vetból srújtótték, Mjd 20 évi8
/4 21 fót k:ülónböző szij*beh
ú lolósúga, méEl eghamalla
l ba6ai úós, íeWélólő ía
h4ííltlkelille a finma^ ka-
nla8ó és c yafuü tö6lizuóli3
Mllt jcllegú,
 ioNsÁl]lFrFiÍsiF Álí{ÁlMA§ r^roK
Caragana arborescens
A Camsd,? faj^k VNos fak, a temjszttben
,/1ehncli} a\ztles, fdaos knúl,nen]ekeles
a szegényes la]ajviszonyokál, RáadásuL jól érzik
lnagutai belső téri bonsaiként, lnégjól túlöt1
§zobában i§. A pillangósvirágliak családjába tar_
roznak, ós Közóp Áz§iába, holosak, A szibó
riából vármJzó, lombhullató sírga bo(ófát
{c d/úuPj,""s) Eyak] an ncv|lk boNdinak,
{ecses, rórékeny megielen;se elltdlmond szts
Vó§ természetének, Nagyon §ok C, sin'ca bon-
sait cxportá]nak Kínábó] és Tajvanról, szobában
va§/ cnyhc kórúlmények közöt! tartla lcvclci
félörökZöldek.
íonsaitanácsok
Itck a fák Yalamennl boNai§tílusra
altalma§aL kivóve a.hokkant. MindcD
ll1érelbe! jól Dutat.ak,
sARGA BoRsÓlA
!]z a noyogi slilnsbú kiala}itotl
honsai néBiéves és 15 cm maA6,
í.énszinúnáas edény
sárya bolsocseic
NE!.ELE§I UTMUTATO
E tikísbaí is, M.badban is n.Pos heliíe le§/üt,
D A vcg€lációs idóMatban nap.nta va§ kéi.
naponta óntijzzúk, Télen ialtsuk vivonylag
E A nóvel€dési idóV.(bú kél vagy háron
heleíle tápold.tozut,
E KétéVen]éntúlte§ük át, iélen tagy koh
iavasgal llavnajünk ij lizelvüdó ké1r6_
B Ano8y i fintal lát nónck, 1élon er&.n netv
szún fueg Vas/ úvolilsuk el ü á8akal, Nyámn
róviditsúk neg a hajtá,írkai,
E A íólegczeii magokat laus9alvcsük c],
A felfelé tóű furnt kiáb}iásá
A mat{elésból vámüó íát 90 .h-
i8 hae|tók hőhi. hajd ,i!!..lú&úk
8 cftre, és cseÉlbe úlklLlk Még
(súk e§ éve ne,elik bansainak
Carmona microphylla
Dzt a nd§ cseíiét \agy kis fát d boD§ai-
l) ícmc§zrft Cdrnona úlLrophJlla ne\en
ismcrik, pontos botanikai neve (Eh|etil buljlo.
lmJ üonbaD poltosabban utal jc]lcgzctc§,
pugpáDghoz hasonló lcvclcilc (lárd 190_ o_) és
tönöit habitusám- Drótozás nélki] is tönnyc!
bonsaiformáraúrnató, Rendkívülmegg/ózó,
fll§Zerú trópusi növénnyé alakítható, és a n1éí-
§ókcit terü]eteken behó téri bonsaiként
tarthitó, Tavassza] ó§ nyá. elején lihér virágai
megbíljlak fónycs, si]tétzóld lcvclci közölt,
Zöld bo§ótcrmósci ncgpirosodnak, E faj
leglóbb e§ede Dél,Kínából érkczik,
Bálmely bon§ahtilu§ra met§zhetó. Minden
Ezl a 30 éves e§edet ldnai
BoNsANEvE]-EsR! ArIGLMAS rAJoK
(Ehretia buxifolia) l-;3;7a
I-IIMInATó
E NáBx helyrc állít§ük, dc a fofu napoton ír
.r€toljuk Miiimdlis hónénét]eügénye: 15 'c,
El 'Dlaiát állaidóan
góíányosan óntózzük,
laísut nedvesen. Télen
E §.t
KoIa tavaszti' kora óeig kólbcl!óie, léleí
nild€n n€s/edit_hatodü hólcn iápoldatozút,
E xét§cntónl üIlesüt á1, Iora tavaszal, á v€_
gcLiciós idó9al tezdetén, Noníl ialajkfle_
E Az új hájiá$kat bai{yolc lNclcs kofutban
vág]uk Ybva. Az elfisodon ágatJl drótozuk,
E Uvcgbázi körülúényet kóZöli bámikol
vég*heLünl nagveté§t, zölddu8lányokal
talisval v᧠nyíro. vedjúk
^
--.rq-
 BoNsAlNEvFJ,EsRE A].KALMAS FAJo( BoNSAiNE\ELÉSRE A ar.rMA§ l.Ajox

Carpinus o*a, Cedrus .ra,"

Európa és Kelet-Azsia müsekelr leru- T-]zet a mutáó§ örokzöld f€nvófelek rendki- N-í.vnLúsIúTMmÁTó
NEITLÉSI úTMI-rrÁTó
r1lelein hono§ gyertyanok kis fak, ovális .D vil alkálrnasak bonMina}, Á aeruetségbe
^z
levelekke] és hosszlj, karcsú ágaktal, Az euró o Napm mg/ félámyétGhel}E áűtsuk, mindö§9€ négy t'aj tanozil Az Atta.v édius E Egész é!t en napo§ helyen tútsuk, Óvjúl
a vélsóséss hóÉeMuelekt6l,
pai kö,ön§égc§ slcrryá! ícarpie, betulB) 6 Nyíloi iaponta óntözüt, iélel 6at útán, (c. atlantxa) aMdól*íban és Algénában lév6
6 A ndvekJési idószalóan napuniá önlóak.
A talajt bn§uk úindig n€dve9l Atla9 hegy§égbdl §zármazit zöld lcvelú é§
kergc §zürkc ós jeícgzetesen §ftozott, élé!k, e réeéb€í riüíbbaí.
év lóbbi
Zöld levelei 6ssz€l ti§zta sárgára §zínez6dne}.
ts A dglatadás uláni elsó hóiapban hoton1o
sotttlzüke tergú. Mutato§ íormája a c , ts A veletációs iövalbú léthetoítelápolda
típoldanh\ najd a n]rár vó8ói8 rúhclcntc,
A C lanlo]., jellegzete§ ószi barkákat hoz. 'C lauca'. tckesszü íke levélzeIúve] es balyány
E Tízé6 torái8 kélércnténtüte$ük á! najd éÉíteúllesü ál. bva§al, A c,
Bon§ainak ]eg}edveltebb a mandzsu gyertyá, 9iiké8 @nft, üos/ a §óteÉk kiiöltik a e szürke kerE§el. A C, ól"viFoü. c§opoíio§an F] Háron_ót
(C. furcnnino|ii), szép áaíenózere e§ 6szel lepet, Nomá] tükreÉket hagnáljúL bozza söti-tz(jld rüevelcLt, A hirnalajai edns ., 'Glau@lna} bizlosltMk bijséces n€o\c$
naralc§vórösbe fordul6 apró ]evelei mialt, B Áz új tajtásoka1 €8y m8y kél leltlrc vá8juk (C. deodúa) lí1 nagroíjhák, \ezérhajtása jel séget, kiilónb.n a gyókeÉk ne8§érúüetíelr
é§ . túldelek l€hulea}, Jó víelv@etó
visMa, A vegetációs idószakbaí a íagyobb legzclesen lelon}1i, e eÍleteles ágrcndszerú kepcs.gú tá]ájkeveréter hzmá]jun},
lcvclckel távolíkük el. iib oni édrus íc, liáad) pedig E 1hA§il.: i ndekedé§i 9a}lMót id€iin
Minden méret és valanennyi stilus a.lkal.nas
R A ftis nagotal óswl. a éieg€zettek€t kora
6ípjüt visga e új hájtásokát, A tűleveieke1
tava§zal vesüt el, a zöldduBványozful a nyíi
a §erryánoknak, a chokkan! kivéve.
Bónsaitanácsok El A naeotrt u€sva] vesút el, A zóld(fuAa!-
A cédrusokal chok}an, moyogi, !v@6t lavNa]. a hs dugványozást ósrl
!é8!zúk, Az oltás idEe a n}& vége-
sokan vás/ yo§e-ue §tíus-
ba! noveljiik, A c, ó/M-
/oli. jót mutat az cnra
kiclitől a nagy mérciú-
ig. a löbbi hjhoz a kö-

nagy mérct i]lik,

ATr,AszcÉDRUs

A M|a\ .geEs lö ű íák

lúo iiltelé§ a ú óEok ö§.
 BoNsÁlNEvELÉsRE ALKALMAS lÁloK ioNsAlNÉlELÉsREAlRArMÁs FÁJoK

celastrus orbiculatus l,cleli íobanűl kecskenágó Chaenomeles ,u,l,^

lt8könnyebbcn nevelhelő NEVELÉSI ÚIMUTATÓ

é§ Japanban honos t-uszocseriet NE\TLÉSI ÚTMÜTÁTÓ
..-L fók(nl mutdlus tcrmcsein temesztlk,
^Knabao o Nalos het te teg}ük, nogy €lósegílsúi
A fás, Zöid színű burok fclrcped, é§ elótűnjk
teméslépzést,védjúka fagyohólés
aranysárga belseje háron égópircs maggat,
A tenaé§ek so}áig, srinie egé§z téicn a fán
l'aradnat. Hegyes, eniprilfus levelei középzöld
E A vegctdciós időgatbú napo.ta és bsó8c
sn óllózúL Télen már kflcscbbszer is ele
színűek ós fogazott szélúek, virágai zőldek é§ 8cndó, de miidi8l2ílsu} nedv*n a |a]Eal,
a]ig észrevehetőck, Viszonylag apró leYelei és m A nó\ekcJ6 iL]leakhan ha\onlJ kel9.r
lermései valami hajlékony, kölnyen d.óroz
bató ves§zói alapos metszós csctó. alkalmösá E Evenkénl vrgy kétévenléntúltesük á1,
lavNaL, Nomál D]aj[<Wreker hNzíáüun},
1eszik bon§ai ka]akitásáía,
E }vNfu], l 9 ftg"k negie cnese u!ú úu|
bajlásoknt eg]i_két t{élrc vágiuk visM,
ósvel újíaVígjuk viga két vaw báom
A folyoldár k*skerágóhoz a köYe rezó slilu_ E zölddugványozást nyáro!, a bujiási ós lóg_
sok illenek a legiobban: moyogi, §hakan, han_ bujti§l
^ tavasval laa nyáro. végczük.
kengai, kengai, sekijoju, ishitsuii, sokan,
kadu§hi, ikadabuh és a nelsuranari A lcgalkal
E §,!s, glliptilas lerel€k
ia^legktihesebbe§
h^ng n.\envrk koze tartoznak a röhb
E Nap6 helyrc legrul, (djúka íd&{ó]
e ó9i
a tid€g
nyiR Jápáíbon cs x]naban hnnus dnzbirsek,
n dcs- 6 A\ceetd. Us jdónakb óapontanntüzük,
LEglöbbiuk mUIdtos fehcr. íúz§asanú, idóntónt vnzel pemetezük, Télcn úésékel-
sáJEa vdAy VoLns \iragokal húzlon lJva$zdl
a $upa§, ágaion, A §krrlátvörö§ díszbin ts A2 elvnágzáslól a levelek lcbullásáig kétbe_
(CádaoruLJ Jpecrosd'Nivalis') kiilönösen
E ÉveDR hfl kél$c e U]ksukál,ós*l\a8y
alkalm6 bonsainalq csa].ús/, minr a bibor
nd§on omtuMd lavssza], d íüg]Fattanás
dls,bL6 (C 1J/pdM] több ia]t,]!, Közült]k ellitl, Nomál la]arl,eveídkel hdf áliunk,
emLLtasre mélro ú 'Etna'blh^Nüros, bóségc\
B Az ó9 L]eÉkan e
j bajúsokat !6&]ut\h9a
lirághozanávaL é§ a ti§zta !ózsaszinű 'Pink két lúglre, A lóhaiLa\okat ü\oli§U}e],
Lady', A 1ég]apno§ diszbis (C. japl, ica) !ólös E Amsolat koíd la\6szal\c*ultcl A züld
K]só
viráAu, közkodvelt 1órpc vállozata, a c,l, dugrá;]ozál idqe d íyál tGp<,a t6 dugu
lwóllc,
nvozas.l lél, Ha ely iv Jalt GlctdéL( bon_
'Chójubai' apróbb, Yórós vas/ feiér vi!ágol€t láldue!ánF,i3
sáihoz iUm]. kere*UO-L ery
filíi;lók L]kíot lodshöz iulút, Tő
k ,i
ósztá§l lóleg a lórpc fomík siapo!íthaiók,
oltásn a C idr,,úd hibidlei al*alnek,
A dí\7biísek vatamennvj §tílnsban neve]hcrók,
kivéve a chok]on és a iokidachi stilust. A leA-

ch4? 1o nel? s i a pM n a' c h újúhri'

TFG lÁPlRos DiszBTRs
A 3E co nagas nóvén! ]2 éves, nelsuiana stíúsban
neleltét, * er€deli]eg dugvánFól Míruit,

A sl@üBzínn úápk toa

íav^lal jelennek neq 4 c,upaÍ
ópkna .le az éy ,ahijn újfu elő

KEl,ETl FoLYoNDÁR_
KEcsK!RÁoó
A nyolcévs la §ekijoju stí]usít,

K lönle]a hanií k lí, aho§

jaPán Ehha a halóshóz kihasnál-

|agiók a széP kluklű

dz al,óbb ógakal builásWl

a klq fel'zlae alÁ hailítalók
Póttyó§, knénstínúedéDy
Á íélhall,o|áü5 lbl,anme
eün! nébúsat és l{ie§eb-
kier,j|bi 4 Eéld kteiedésú
 BoNSAiNE\TLÉSRE ALKAi.M,{§ FÁIol(
t BoNsAlNEvEusRr AII(AI"MAS FAJoK

ChaenomeleS sinenSis (Pseudorydonia sinen sis) nnai aiszti,, Chamaecypari s ra,nisciprus

ínábaD és KoreábaD őshonos, Jellegzete§
kérgévclés lénye§, óld levéitömegével,
amely 6sszel az aran}§ánlól a namncson és
vörósön át lilá§ra §zinez6di}, rendkívü deko_
ratív növény, ApIó, rózsaszínű tava5zi virágait
6s9el illatos, sárga ternések }övetik. A fa
hilönö§en télen feltűnő, mikor je e8zete§,
csa\aíodolt áliir mUratós kerse es remjse]
meg jobban kiimelik JeLe nkg]'i he lyes neve a
Preudrqdolk skensh, de Áy.l a dí§zbirse}ke]
szfuno§ kózós voná6a van. az összehasonlíthafó-
ság kedvéértlégi neMelségnevén,itl ismer_
tetjí!}.
Legaltairnasabb moyogi, sokan és
yose-uo §tilusra, A közep€s
és a nag/ néret a legmeg
felelóbb §záná.a,
NE}TLtSI úTMUTATó
E Napo§hclfie á]]lkuk véd|ulr a fa4olful,
d A rcgctáclos idógakbaí n;ponradnlómt
a tclnéset jvekodésetor külóíósl
rlig<O}rl, }l{ál|.|en i§ tfulsuL neóesen,
m A n0etcde! idú§zakaLatttct_narom héténle
E (étflente Ült€sük át. Ós9el. elótte netsvük
mfg a A],ókcíet, Nomá] |a]aikclerétct húz-
ná] nL
N Új'bájtá§ait nyáron vágj.uk visga rét_hárcn
k!é]re MéA rur,]m6 alapuáb diólózú].
A @staA aAatal ö§wlmelsMjk neo
E A réte8ezótt magotat Lora tavdgafusúk el,
i
Japanban es Eszak-Arnerikaba! honos
fa^ hmiscipru§ok szrvo§, ho§zLJ életúörök_
óldct, általában o§zlop vagy kúp alakban
nónek, Lápos, 1e$/ezó alakú hajtásai pikkely_
sok ü á talaj
szefi leveleket visc]nek, A bonsainak tegg]iak_
mbban alka]rnazott fáj a japán vagy hinoki
h^ni§cipl[s (Chamüe.ypa^ obtusa). Mébzöld,
tompa hegyj levelei al§o otdalukon kék §Zegé_
lyűek, Két törpc fajtál'a kivíló bonsainak a C},
a 'Nana Gracilis' a lcgnéps,erűbb Európában
e§ Evak_Aneri|ában, de a 'Yalsubu§a', a japáü
törpe forrna jobb, n1eí konpakabb növoke
désú,
A Chamae.ypaÁ íajikmíndcn §ti]usban jól
mutatnak. a hokidachi §tflust kivéve. Mindeí
Nf,\TLESI UlMt|IÁTo
Fl Napos helyú larisot, de nyálón !édjiil a per
zseló napsüléstó], Hideg id&zalrokban, ha
lagJol! a levélziel óüük a eárí!í
E Kora lavasztól késó óMig naponla, a leveleket
pemetúe óntözüt, A lalaját soha ne bas,
ts Kóra iaMsztól }ásó óvig kétheiente tápo1.la_
lil A fiatal fátal kélév€nténi iilrés§ik ár á hv,§z
elsó felóen, A tíz éhélid6sbb nő\É!yé]<ei
§at a!*ol, ha 6/óke.ü }itólti a eÉpel,
Nonál talajkeve!áket haná] jut.
E Á vegetácjfu idóvakbfu 6ipjük visva a li'vid
l,ají&ok §ú6ai1,
A du8!ánrok n}árcn vary eMel düía hmot
be 8yókeresdnet legióbbd, Az óhást n}ór
!érénvégezüt a 'Yatsübüsa- faitá| ki9rve,

I(NAI DISZBIRS a |al,ósóEos néftíe&)hamdlln

::|Yfl;#'^# TORPE JAPAN
I{AMISCIPRUS
Eza25 o§. stfu stilnsú
bonsai 90 cú-es mag6sá

iillúen d fo lyíli tój éneá

klftg né8 hú§úhúabhd

 BoM§ÁrNF:lFi ÍsRF ÁJ.r<Ár MÁs FAroK BoNSAINEIELÉSRE ALrAI-\{AS FNoK

Cotonea§ter ll,aam" ank&n2r ia',''Mi'sl@nÚin'

madáLbtrsek aprö le!rlei}, viJágaik e§
f1 l.me§eik ni, kivil.
hnn(2inn\enlek
^
Lehetnek ]ombnuktók Yasi örökzóldek, gyak_
ran tennesáik őket }ertetben. Eldfordu]nak
tözörtük ldszó, széfierülő vas/ fefelé törő
!övekedéS,je! ísi soldéle bonsaisdusú alkal-
A ]ombhulató }erti nadárblíseí (Cala ealtel
holiza lats) sőtétzöld, tényes levelei, róz§á§-
lehér virágai é§ élénknarancsvórös termései
miatt §/alca! nevclik bonsainak, Egy másik
lombnu[ató faj, a korai madálbiB (C. adpre§us
wr pm%ü) szépl |ály,rayíjt ős§zel skárlát-
vörö§ leveleivel és a színhatá§t kegé§rítő piío§
terméseive]. Több örólgöld madárbir§ szinlén
remehil kiala]<ítható bonsainak. A lepáli
Mdfubi6 íc, ni./o/,yll6) ke§keny le-
veieivel, fehér íirágával és nag/, pnos leínésé-
vel di§zít, míg a feltűnó madá,klís (C. coBpi-
.!üJ 'Decoruí) méltán kapta nevét tava§Zi
ilatos, 1bhér Yiráganól.
Mutatós tötpe fal'ta a kuvó madáJbi!§
(C ú,nme' 'skogholm'), nort nagy lermósei
remek kontra§ztot alkotnai apró leveleivel.
A kisméretű hava§i madáíbirs (C .úr8eJl J.)
ideális apró bonsai nevelésér€,
A madárbir§cknez a kövctkezó stíNok ilenek
a legjobban: inoyogi shakan, han-kengai, ken-
gai, §eki]'oi!, irhitsuki, sokan é§ kadushi, Az al-
taLma§ mérelek a2 exlia
ki§itdl a közepesig terjed
T(l]§7öMÁDARBIRs' NE1TLESI L"TMUTAT0
A 'stóAholn' renck 1drpe fajta, Ez a han F] NaooJb.lre EArrd](, védiü a g}!tról,
kelgai §li]Bú, du!ryánFól szaporilott bonsai ljl A novekedesiidószaka att napoólaönröak,
'B]aiJt áUfudóm ran8uk Dyirko§ú Télen i3
mindir§e 12 cú
nyolcévos ós
úaga, A haháDykék €dény adiunk elegendóvizet, Lüönó§en ú óíökold
fajláknak nehogy *igáradj on a talajüt,
E virágzási8 kótbel€nte tápoldalomt uiám
hNootá s eleeendó, kd§ő nróng,
|-] Amlrafa a tréves konftn,eEnlc ullesü
ár koÉ tava§al Késóbb sat atrol, h!
a 8yóterek kitóltik a §ePPct. Nomál lalaj
keveréket hdználjunlr
E Kón tavd9alvááut ú9a ú idó$bb ága-
kat, Az új bajtásokal íolyamatosú vá8jut
üs&a, a sírűbb elágaás éldokében,
E A éleBcz.timalokil tavaszal ve§ül el,
Á zdlddugvanlozd nyárcn, a {á! du8trnyo-
zii§l ósgel \agy télen vdgezüt,

XERÜ MADÁRBIRS fuWsal a íénes, ,öa k|ékel4t

Ez a nóyogi slíusúbónsai nyóléves úp/ó 6ila89efi yihd?ak lalldljúk

FEL|UNo MADARBIRS
Ezt a nóvón!,1 noyogi stíbs

Á jól tjeg)ehsu!ózólt lilultel

és o löm, Wlaninl u ógak

n léwbk, ó lellún6, éqőPnó!

lmévk t váhhi lábád^\
sáEot Lilcsbnözuk a íáhak Á 9abadb1n ehijltölt illófuk ahn
a Ja ]eknÓ, énekb?n fujkkld4l
A honvl oloLir klúhh ,Á}nlw|

XéL Dá,s cserép

ú égőpi6
Áz őki kvelekl.cl ,!l szülé!b!m., kerck edény -
lmé§kkel él4 kannaúal A nély japdn Tokófu e edékt
sfubihásl birósíl 4 keee Nnn-
 BoN§A§IEI/ELÉSRFAl.KAl.MAs FAIoK BoNSAiNEIELÉSRE AIxÁl,M,,\,s tAJoK

Crassula arborescens FafunneíúpoáK] Crataeglll c.t g*1"

qzamaJ§ helym. Del_Arbiraban akjí h"_
\J rcm mtleL magJsJn § megnó ez az orok
zöld mkknlols, Fő jolegzete§ségei a vasta8
ága} és a sirna, kerek, iú§o§ lcvclck, A néué,
Iell égövi teruleteken s€kon 9obanuvtly,
Konnyen Vaporirha ró elyetlen levEl megBiö_
t§rc§ító§óvcl homokos, jóvielvezetőtalajban,
A fatcrmcl,j pozsgából érdekes t'a formájú,
szobai bon§ai nevelhelő. L€Yelei jellcgzctcs
jádezólde}, napfényben piro§a§ bcfuhalást kap
nak, Télen, egyes terúleieken korá tavasszal
apró, halvány rózsa§zinű ürágok díi§zítik a fát,
A fateímetú por§ga moyogi, soka. va§/
kadushi stílusban nevelh.ió A tö7cncs
és a nagy a megtbleló méIet
NDYELESI I]TMUTATo
E Napos, nele8 helrle áííls!k,Miíidális
hónéútleligény€ 10 "c,
tr NyíIon né6ék€lie. ónlózúk, a húva§ebb
ydokbai pcdig hárch-né8y hclenlc, ne8at -
űlyom á l4elek ún@lóűsá! fonn,ltdását,
m Késó lavasztól kon &zi8 havonta tápoldatoz
E Két§enként iiltNúL át, iausvá], Jó viahe_
7rlö kópesó8í lalajkcvcróket hdaá!'uk,
B Az Új hajtfuokal tavN9al 6Ípjüt Üsza,
áea}at úelszheljüt ú egé9 úvekedésiidó-
gatbú. A fához hasonló lorma €léréséhez
távolit§ük €l a lev€leket a ióBról &,
Du8ványokat va8y levclcl@l egég qben 9ed,
A píó ]eveLü,5úni dgIendszeni, IöVis<s,lomb
/{ hlllht. f/k Liilónn§en alkn]maldk §ove nv
nek é§ honsu i!ák, Cryakori %dnövények E§za'k
Amc]ibban, AzsiJhJn is EúmpábJn, TavJs§Zal
idö
c§oDoLlokban bozak fuhtí, íóz§a§zlnű \agy
\óR]s \ iraBdikat, mal,] ósMel nJnnü§únü vasl
égópiros termóseilet, Az egybibés galagonya
(Crulaegu§ monoE nn) yiíágai fehérek és eró
ke
tehes lliatudk, A cse regi laEU nyá |C. ]ala)
kevéshc Cltcriedlladon, teme§zetben. dc s"L
u hibidje nmeri: a 'Fanl\ scarlet' nag],o! szép
skaLldtsZúú,telt !]La8!ival, A jJpán 8dldtson)j-
al§ó, naL íC, rMcdlr] ndAyok d§ c§i|klbog/oszerúek
a teíné§ei, virágai fehérek,
A gd]dBonyak m]ndln meíerben
i\ {r'l,Abán íe\.ln.:lók a chok
kan és a hokidachi slíLusl kiíóvc,
NE\TLESÍ UTMUTÁTO
[a Napnr hel}Tcál]ítNk,
tr A tBcr&F§ i]úwrkban mlj.ntá, J]apoún
úntJmk Kevibb i! llí§uknedv<scn c talaiát,
R.ndveré§en mm€tu üt a li9thaful ellcí.
E A veretációs iitóvakbm kéthetentc táNlta
m
* Éventcnl ulL<sulát. lom l
dsv.LvJg] kUíd
Llszel NormJ lalr|kelcrckd! hddal]unk
N DwswJl slpjük usMr M ul hajlAU|.lkir_
m A sagokat a léli rótcgezés Után lavó§zli ves
snk eL a zöldduAváíyozá§t nyároí vógezzúL
A hibridekc1 iél végén va8y kora lali§ll.
üatuFu lmi44ló'PNl's Sufbl'
TELT VIR {GÜ CSERFC^LAGONYA
Ez a noyogi stí]üsbú ncvcll la 12 éves

nATERMETÚ POZSGA
Ez a 20 óvcs, kadushi stí]Usbán

Tenrekln! |újla, t&ava|

CnloagÁ laaigata'PN|'É
S@i.l',a Whsú|ós fréftl

a yal^ágos nael eghlmodn

sáb.dbol nevelt nóvény
Az olfuónyl ól űi2 Éabod íóltlón
núelékhog ki|eilődjön a tö 9
Ulófu hegl aig ala|dlóllák
A |a!14& hlibs §lirak fukiqu Ja

Ha§onáDyos, bázls tlili cs€rcp

Aöc sö ltös gö ke fo k óte ]k s
A l6l.s, l@ftk eltn| pl illilr o |ushp-
e

kohnasral héPcz a li/ágok

lömkhez, a a lfldwl azdk 4u ösye,
 BoNsAlNEvELÉsRE AL(ALMAS FÁloK BoN§ÁlNFrlil.É-§RE ALKAll,L{s F]\lo(

Cryptomeria j aponica ro^",*,

linon slruktúrójú levÉlztt
A leú]2.t sz1ras1n lb|eti 0 ti)zl
Ee}<llen fdj l2LlozL* ú orökzold nemzer-
L segbe. de rengelEts fdjtdj;l fcilc§,lcnck ki
fufutÁt, Ó,y.] a úlÚekk aéak

A japáac'lpíus (Cryptonena japonica) naBas, E Napos he\t állíislk, nyáron enyhén ámyé-
cs/cnc§ 1órzsú la, ametyel Európában é§ toljuk, Crjut a lagylól és a váritó 9Óllól.
A levélein fagyo§ idócí megválloáat,
Eszak Amerikában di§znóvéMénl, Japánban
tr-l A ve8etációs idószakbaí nalonta óntózüt
faán},agnak lernc§ztenet, Altalában kúp alakú, é.9 pemetezzűl a levélzelét, Télen úkíbban
szépek a színei: heg/es, túszcrj lcvelei élénk
kékeszöldek, kérge vörösesbana, ós c§íkokban ts lüvá9tól té95 óvig kélhetento lápoldaloz_
íálik le. Hideg, lilsios körülnény€k között fiis§
zöld §zíne olivazőldre, banára va§/ csakn€m E Kótóvcnkónt iiltessüt ál. lavaszal, A2 id&ebb
ülára változhat, de a-z élénkszín gyorsan vissza- cgycdekei, g/ókéreliihdllüggóen, ótÁ!en_
kéít,Nomál talájteverék€t havná]jünr,
1ér a nelegebb idő beköszöntéYel. Japál tórpe
A rcg€lációs idóVa}b fo\lmalosai §ípjüt
fajtáját, a c 'Yalsubusa' 1 gyahan ha§ználják viwa @ úihaitfuo}al, úikol elédk a tb,
'
1bl bonsaialapanyagnak, Kcskcny kúp alákbán
A ólddu8ványolQt nyáron gedjük,

A iapánciprushóz a kövctkezó §rflu§ok ilenek a

legiobban| chotkan, ishjtsuki §okan ós yo§e ue,
A törpe formák kiilönósen atkalma§ak i§hitsu}i
é§ saikei bonsaiok kalakílásálá. AC. japonira
a közepesról M extía na§ig nevelhető, a törpe
változatok pcdig az extra k§ méretűtól a köZe_
peslg,

cl! fl9 fu n0 japo nnó \tólbú n'

JAPANCIPRUS
A yo§e ue stíllsban nhetett, 10_15 éves lák
négy éítftvekedn€k egyúll obbcn ú
elrendezé§ben. A csoporl na8asság. 63 cn,

,4z eLehdlré§ Lél cfuPoltból óI A kfuebb ét

kafillbb hút!ó fúk ló\tl\áEéíeíel k ll. ek.

A yabólrvlan kirlonaa fut

n4zel6 anyop reansúluabbá
 aoNsAlNEvELÉsRE ÁII.ALMAS FÁJoK |]o\sANFviiLÉsRE ALKALMAS FAJoK

Elaeagnus e*a" Euonyntus r".r*3;

Az Cztlsría nemzetsiEbe orölzöld vagy NE\TIJSI ÚTMUTÁTÓ Dz|k d cseLjik ts kb fák D;l-AnEnLa ;s
/'\lnmhh llilö crenék é\ ki§ fJk l l] Afíika kilelelevel minden foldre§7eí
l,cslohhjúk g]ioroan nó e§jol bldJ
toznak,
i %lEt, E Napo§ws/dmyekG he]lre a] hULTekn neglalálhatók, Nagon változatosak, lehetnek o viügos, napo§ he\Te állílsuk A lismér€iúe

ó\ Fs7ak_Aúe nkábú holUsák. de
^/§iíh,n teríne§ztit óket. Az tkeagnw muLli-
mindcnhol
/tíru-bóljó bon§ai nevelhctő. Levele a §zín€n
,i)ld, tbnákán czüstMínű, :hvasszal nyíló apró,
viíágait .yáron vérvórös, ho§szúk᧠ler-
illa|()§
mó§ck kijv§tik. Az órö}Zöld ezüsda ín 1ü,-
Á,dr lovcici nevéhez méltóan öókzóldek,
vínükön zöldek, folákuk fehéí,bama
' fénye§Illatos,1bhérvirágait ó§§zelnorza.
/,llyckkel,
Az c,üstfához következd stílu§ok
a
illcick a legjobban| moyogi,
thakán, han-kengai és kengai,
Az alkalmas néreiek a kicsitő1
a nag],ig terjednek,
örökóldek és ]omb!u[atók. A lombhullaró E] Nváon napUnla oíloaL lÉlcnritkibban,de
El AveAeücLós idóV bú daponta dntozüL, fajok levélzete é§ termé§ei ősv€l §zínpomp᧠ne hagyjuk kiszárádii a ialajál, A veeetációs
Téld ritkábbaó, de 1alaját tárlslt úind€
képe1 n)i4tanak, A legs,cbb a 9áüyas kecskL- idógátban a levcleket vízel pemcleziik,
m Nyáon kétbelenlc lápoldaioml, rágó ír!ol}n6 dk,ü), Kél faja rend!ívül E Késó tavsztól Ié§d nlrig Léthotente iáp-
E Kéléycnl€ úll€súk át, kora lalarval, Norúál altálnas bo!§ainak a csfto§ kec§keíágó
(E, egopae6) felrűn6, skaí]átvórös magkópe- E T,x!c§ koraiu éleíle ülLesutál.(on tave-
ts
ta]c]kevsetet hAzD;ljUdk,
A na{vobb alaklo nerksl léled \égczl, nyével és a jedói kecsker.ágó (E, hamillo ia u,3
Vll, Ksóh id&. e, !as} ha a golíek
kilöltik a §ercpei, Noúá nlajkwelék€i
Nyárcn a íijvetedó új hajtásotir vágjlk ,ar Jedre si.s), r.:'dynek liágai halvány,öldek,
teímései rózsa§zínes tbbéret, piro§ magvak*a], 'Bvde;l d uj h2 |úlokaL melsMúk vEü kél-
al A zólddugványozás ideje a nyál,
hárofu Lc\elig,lmtleljüL mcg a nú!elelel
mt9 kélwe. a nove ic Jé si idóBzakban,
Mindeí hónsaisfílüí, alkalnas. Ny;íon zó1,1:, óst] fJs du8wyo@sJ]
9anoí huk, A bujl,i§l ldw\Val va8y nyáíUn
kvéve a hokidachit, Valamennl
SZÁNYAS mCSIGRÁGÓ
Ilárcm_ót év6 dugványok álkolják a 20 cm

Á növdlekú eg aa nddik
5oponban, Á küc§j, íede lbwk
és oz egnlst kü47dő óRok t l-
fué§el6 lútftjdl n újlhnk

a ,da t)66z a M aénk

 BoNsAINEvErÉsRE ArMrMA§ E{loK ioNliAINF\,,FJ.Í_sRÉ AI-KALMAS FAJoK

Fagus crenata Fagus sylvatica r,.ap,; ao,t*

bükkoklombhu]Lato fa}, d i§záki
.Éi' retrercn t",j"ot.t.t.-l
^Inularos bük}os n}tgalínas
atmoszférájál gyalía! igyekeznek vi§szaadni
bou§aikólt. c§oporro§an, erdó§zerjen ülretve
a növényeket, A rozsdabarna levelek egé§z
rélen a fán marafuat c§ak akkor hila.ak le,
amikor tavassza] az új rügyek kipattánnak, A'E
íendla levele ki§ebb, lre$/esebb és ke§kenyebb,
rl,Áí az eúóp,dbt*ké (Iásd a h:loúrltb ),
rórz§o pedig hálvány és karcsú, A törzset vize§
fogkefével fehérre §zoklák dön§ölni, de a
tfutevők ellen télen használato§ mé§zkcnló is
csaknem f€héne le§ti a kérgct.
A kövelkező sűlusok ilenek hozzá a legiobban:
chokkan, moyogi, shakan, sokair ó§ yo§c ue,
A levélnagyság miatt a kö,epestdl u erlrá nagy
méretűjg ,eYelheíó.
NÍVELDSI UTMIITATO
E Napc bcltfe auilsr9 de nyJíU0 ísr]elesed
dmlékolIur, A í] al kL elkkL !édjUt d 9ilüJl,
tr A nóvekédési idószakbaí nalolta óntózüt,
A levelet kónnyen negpezslóóot, ezón
terúliúk cl, hos/ elós napsútésben viat lratr
jmak TóloD litkábbán is elég óítözí1, do nc
hag/jlt k]Mándni a lalaját,
E A idelek neAjelené§e után léthete.te láp_
E Tízóves koríig tétévente ültessüt át,
gal, Késób, ha a g]iökeFk titöLlil a 6ú€
lauy-
pet. Nomá talajkooréket haMnáljüit,
E csípjii} visga a nóvekó hajjfuok 6ú6át két
levélig, A nagyóbb leveletel távolilsük el, de
6ak a nóvek€dési idóMatbm, Az ösrc§ levél
eltávolitfu a nen ajánlott,
A hi$ na8otat óswl, a .étegezettelel
FaE6 cftnala, o vlósáqós
honos bUkk kec§esen szét MWLÉSI ú,TMtItÁTó
l ^zEuLöpábao
rterulo agu, tnsege§ ta, sUru lt\eEete
a lava§zi fJiss világo§,öldból a nyári sötétebb E Napos h€bíc teg,tk, de védjúke úós nyáli
ndFú6tól, A 6aul lsé]zetel djul 9élól
zötdön á1 6§§zel roz§dabamára é§ aranFa
a
nüe|g]ési idószakbú n3noota üOtózüL
színezódik. széle§ körbe! lemesztik faanyag-
@ A
Eló§ napsuga2á5kóí viE],1zút hoEy a lev<
na*, djlzDövényként é§ szegé\nóvénytént, LekF ne kerú]innvD, hnöObed úegpctrlöd-
A biitkö! tassan növekednek; egy nagö bonsai íek, Télcn €alr .itkán ónlózzülr,
kifejtódése rendkívüI ho§s"j ideig tar1, do áZ A kthkfuegiehnd\e ulM e§ bódappnl
eredmény ká,.pótoL a Yárakozásérl, Gyakan kadiUk cl a kélhetenkdnü tapolL]á!úásl.
ó§ a nyár végéig lólytasut,
ühetik csoporiosan, mert í§/ úár a néhány éves
fák i§ idó§nek tűlnek, Az európai biikk §öté1-
Tizév6 torig kété!énténlüllo§§ük á1 lamM_
9a1, tésób 6ak ha a eyókúek titöltit a
bíbor levelű és l€c§üngó fajtáit ]egjobb eg/edi 6cÉpet, Nomál ralaikMlékel hMáliunk,
]}\Na u U] hal tásk csc§at c§ gx} \Na
kcl leveüg, A VeÉeláció§ idó9albú elrávuü'
hatjuk a nas/óbb l§ele]€! dc De vi§/ük
Az európai büklúöz legjobbán i]ló stfl!§ok
chotld, moyogi, shakan, sokan, kadushi és A lii§ íuglalol ó§eel, a rélegezettekct
a
a yose,ue. A viszonylag nagy levelek miatt
a kózepes, nagy vag]/ az extra
nagy mérelet válas§zuk,
vbrux, hdlínos 9élú,o|áIi! lúelek
ljlifub zöldeL"
^ ó!í.l onn! íínetet

"#
A 15 fl€§ fákból á]ló csoport

HulldmN szclü, olüptiku5 le!rlek

ó{?.l n bld,k hf ,ól/]Ál
frznldhonán iauafuk
él .gész ukfl d íáh halad|ak

§@rcrú iilhtetí 6opo.tok

A! egli|tes hdbn, w6@

iűsebb ía csalazh íehél

,42
kélv yép konntful akDt EL.RoPAi BUI<K
A noyogi stilu§bm kiala-
A japób lb|@now c@rp
nek8 §he kie8afti a tovo-
ooyelik bon§ainaL 35 éves

Á sekébr, oúrs úl íokoza

d leftéMks lójwp éftetá.
 BoNsArNEvErÉsRE ArIGIMA§ ndloK
Ficus o*-
filTszok Iöbbnyire lrópu§i növéOyet,
fa.
^
Delkelet_Á7-sia óserdeiben vadon ndnek,
Több váz faj alkorja ezl az óriási nemzel.§égct.
A §zobaíih§z (l'i?üJ elarlrca) kö,k€dvelt szoba-
növény, de bonsairak_jobbar a h§ebb levelű
fajok, Europába! é§ Egá}-Anerikában bon-
§ailak legin}ább a kec§e§ csiing6ágli fikuszt
(F beniamina) és áú F ausa-í rleye-
lik, Aü§zlrátában ^f€
a ]meleg€
Ánó bb éghajlai miat1
több faj teíneszlheló, például a nagy lev€lú
fihxz @ maüopbna), az a|sztráiai fikusz
(E rubisinosa) és a E phEwda.
A tj§ebb tevetú fornák k§méretú bonsainak
a legjobbak, bár a fi]ruMok fajtól ftiggően
vatamennyi méretb€n nevelhelók, A bunjin
kivételével ninden stjlusra alkalmasat.
l
A rcrl,rr-t feltúnó lé8gyök€roi niatt
g/akan neYelik isiit§uki slilu§ba!,
IfumDlq 6/ólé.hálóui
Áz efu lé§)óktftk leljéfu
NE\TLÉSI ÚIMUTATÓ
a] Ehis.li, ha ]revés fényt táp, védjük a fagrct_
tól és a MáIesá$ól. Midúűs hónéaékle1
iÉénye15 'c,
E Nyárcn bóégeseí öntözük, A talajái úindjg
bnsuk nedveí, lóleg 8yen8e féírton
lDl no.M l megviládlású gobábd),
E Á nóEte.lé$ id&zskbaD kelheteíLe Époldí
E Iclévent€ üLtesüt á! l.Esgál, Nomál lálai
N id&a}hú e új tajtásta1!,á8jut
A ni'vet€d&i
ür# téúámn ldélE, ha§a} ún alBúnl
int€Mív nö*kedést elémi, Az er& nijvínrtról
nyáJon tárclfuUr el a lewletet, A vá8á!ok
helyeú RjD.d @dd ld, ezéía das/obb
ágahl tehn qigiut k, el a ldg,ishlúkl.ker keú
jiit
b€ sbkátráin)€l, Bámikor üótoáátjul
A zólddugvínyculs ideje a nyár, a légbujlásé
órijkóld lerelek
,4 külanbóző Eöpkbq ólló,
éJtekzs en@deádéslr,fuoklt
,4z ószlengót 4 ,1ó^ 1d,,4i
aehép olakia és diwuiói
BoN§AhTlELÉsRE A (ql-}.4As FAJo(
Fuchsia ,,,..,
cokan kedvelik a fukziákal gynnyoni Virág! NEITLÉSI ÚTMUTATÓ
J kelt DeL i§ Kozcp Antrikabol szd mazo
Nalos helyrc te8yiü, B€kó
§zublópusi cserjók, bár jó !éhán}!k elviseli belyiségben vilá
ú enyne fa§/okal. Gyakan nevelk koron᧠gos révÉállílsúlq a Mabadban nininú
fác§kána*: a szá]at egy nádszflnoz kö!özi}. é§
az oldalhajlá§o}at ledöízsólik róla, iogy törzzsé
Ave$táció§idd9a}b fupoíláúlózzük,
Tékn sal enybén nedv*n mrbuk J lalajál.
alallljon. fu új hajtá§okat azután úgy csípik ó§ ha!.ybaljúk k]$é ki§záradni n ltet únlózés
vágják vi§sza, !o$i azok a töIzs csú§án szétte kjzöri lárfu ílá§t igényel,
rüIó lecsüngd koro!át képezzcnet. Bo!§ailak 6 A növckedési id6zltbaí kélhetente lápolda-
legalka]ma§abbak a ki§ lcvelú és vixágj fajor,
ts Év€úént üllesiü át, kora la6§!l, Nomál
i]y.n a Fuchsia hicfuPhrllo és a F, x bac hns,
Ldajk üekeLha9ná]júk,
a fajiák közül pedig a 'Ton1 Tlunb' és a 'Lady
Thumb',
E A2 uj, ndekaö hajtárk tíolyánatGa. §ip-
jUkvisga, A \ asragabb ágaral tékn úeE9iik
Bon§áitánác§ok A zólddügván oka1 tavasval va8y nyáón
A fukviák moyogi, han-ken8aj, kengai, §halal
és sekúoju §lílu§ban .cYelhctók,
az eitra kic§it61 a kö,cpe§ig
xls T F'v'F] t] FtIKszíA
E lájt nen díyi]a vjiágáért,
inkíbb Fme} ágÉndM€rééíier_
nesztik A nyolcóvB fa minóM
15 cn oa8as, Dugványíól neyellélq
 BoNsAlNEl,ELÉsRE ALKÁLlrAs xdloK BoN§AINIWLÉSREALIG {ASFAJoK

Ginkgo biloba ral,a,yp,ya Gleditsia tfiacanthos TöÁ.\ Dpc|lr,. ,l.drc§.

A páfrd}telyót d t8dv vi]átsoo Iemcsztlk ]\T\TLÉSI úTMü.IATó Arledl(sia eleAán§ fJ, piflin}szlni lr!<lej NEVT]IísI
f'\ dlsznöven}!1eAiápanok mcAs,zenlell
k,
E A fiatal lálal napd nry lélám!ékos hellt ál
-r1. dsszel halvJíy"aEJV j vártUzná} Magjair
E A Mpos belycl kede ,, T<lcí védlük a fa-
heb,re ültetilq gyakan buddhista teínplon hos§zú, banu nüvcb,tcrmésekben hozza, ahogy
lílsuk. Óvlük a fasól. h]lónóé. a §öténet.l, §UhU. hó!.y eLkellúúk e ag!igelha]a5t
ez a pillangósvúágúak családjáía (Legumino
mellé. Aho$i a ia lejlódik, útott, feljelé 1örő
á8rendsz€re §úrű, o§zlopo§ alalgalot ölt.
@ A lcAcúciós idóvatbm naponta öntózák,
bóségeseí áhe&esilvc a talajt. Tólcn tarlsuk ,,a?) jel]em6- Ágait jene8zetes, háromc§úc§ú 6 A vegetációs idógakbm naponta öntózük,
télen csak riiMbban, de a lalajál tartsuk
Bonsainat nevolvc mct§zé§scl ala*íthaló ki ez vivoíylag Máruon, ner1 a nedvs 8yóterck tövisck borítják, A gledícsia az Amcrikai
a Jángszerú' forma, A Gi,&o eg/ike a Déhány tónn}tn *lvednet f ag/kárMdáll, Bg/esillt ÁIamok közólxó és kelcli lidé|enót ts c dölikedÓJ idÓValb!OMlhelentc tap) da.
'Iávaszlól a nyár kózepéig tétbelenle tápólda szfunazik, Jót túri a ]cvcgóMcmyeádést, ezért
lombhullató fenyóféiének, és az e§/elten túlél6-
je egji, a tórtfuelem előtti időkben elierjedt fás s/akan ü]tctik városi parkokba. utcákba és E xéiéventéntüliesút át, lavaszal Nomál
Fl Tízéveskoáig óvcntc ültcsük át, koia nlai}cv€Éket hNznáIjúít,
csa]ádnak, A botanih]sok sokáig azt hitték, talasgal. tésóbb Mk nind€i násodit óvhcn, E Télei crótclje&n neh9üt ne8. vag/ t€ljsen
nogy má] kihatt, míg a tizenheiedik században Nonál talajkóveréIet bamáljúit, fuWLtM k eL ú asat?L,'DI€!VJ] u idós re*k,
újra fe]Jodeztók Kínába!. N A növekedési idóvatba. új hajtÁokál léi_ búl inltMv ha tbndckede\ fi]ulúeA, A n}!n
9ú vááut viwa kéi-há@m ' lsélrc, ága_ A gledícsának legalkalma§abb a moyogi meBzás a niíjtJó hajlábk üwmipéséból ál.
tdt lonbhullás után nctsvük ncg. ^2
a A dróto- shakan, han-kengai, kengai és a sokan slílüs. A magotat ialaMl vssü cl. A zölddugvá-
A páfránlenyd zísl kerüljüt e! ncn nyomol ha8y a té!8cn. Yalamint a kicsi és a közepes méret. nyüásl n]ámn végúzük,
§zámá,a l€giobb
E A fugólQl óskl rélegezzüt, és kora lava9
va] ve$üt el, Á lás dügváíyozást &9el,
a lcwgóben builá,§t tams9al végezüt,

a közepes, nasi és

nag/ levelei és dur-

\-

Gi!k80 bü,bo. o laljsógol

PAI,RÁ}I\T,ENYo
Á ke.ses, Éóúralqn ösverek
kwlek nePJéElzlóeh finah é:
? br!k!n! iedek at iktaxítanak

i s.,, Áz érd.ka,
lelebk
kn Fu habúfrrúÉáru
ósx2.1 ZöldJln
alaw rugl d ba6oinak A vuhsliú.h

A fral^l fa éE|cn ól . fubaűan GrjDícsIA vaia|óüg

núelkelle't, hop
núelkelle't holófuZa\
ho|y holófuZat,
A töds célióból o ídt 4
úi{o §abadban lartalik Mi"aösa
wslaq löel J4l6vL 12 éw
rehón! bónapia küült 6üéPbe,
l,rriilt át c@épbe.
fu al\bo b|óbbi finahíán iEényel.

-
A jaPón TokóMne eüry yaeí NéDel;scü f'*onténer
,ése és néb!ége ki.Ewirozo A k\k hnz6 ed,é^, iól elle$ú!|oz|
o f4 íelíelélóó katco aldhóL a bafui haws&ú a e].úfuátqú
 BoN§A]NEVEI ÉsRF. ALKAi.MAS FAIoK BoNsAINEvEr-EsRE ALK{LMA§ lAloK

IIex crenata csbkéslelelű nagnl Ilex serrata G. sieboldii) r,-r-"$,,l

az északi feileken hono§ N(lCk NE!,ELESI UTMüTATO T,rcskcn!- foluotl le\elii. delvck inkább NE\TLESI UTMU1,ÁTo
.a1'
Es fat. A ccLpke§lelelú magyá |l4crena.
^mag]6]ok
I\t.,",Ít roi'ur *.,.,^y.- ra§ aloalerel-
,a) ]a§sú növckcdósű, órökzóld cserje, apró, Fl Napoí és ámyékbm egyalánl jól ézi úagít: hez, mint a kózönsége§ nag/aléhoz (I. a!!ui.b- E Napos vag/ ámyótos hclyrc áuil§uk. Ó\luk
f ehér viiágokkal é§ puszpáng§zenj ]eYelekkel. tiválóm lúIi ú ímyékot,A Mabadba. tartott liun). íendk§rul alkaIixa§!á lesz]k hon§ai tiala
A nóivarú eg/edek félycs, fokote termést ioz_
bon§aiok s,ókeFit védjük a fag],okiól, a leve_
k]lásám Ós§zel es lelen szulke§ ker8e remek tr Nyá.on .aponla iiltózzüt, Dlajál larlslk
állmdófu ncócscn. hogy a temései ne büIl,
nak, Apró levelei és rendezettobb ágrend§zerc
6 Nyfuoí íaponta ]e8alább egyszer öntöu üt koltrasztoi képez a2 élénkYörö§ tcrmó§cklcl ós
niatt aLka]ma§abb bonsaina}. ninl a jól i§meí télen tevésbé s,akaí, EgéM nyfuon peme a §zínc§ lcvclclkcl, Tlrmésképzé§nezfonlos, E AvegelációsidóMalómtóthctcllclápolda-
kozöaséEes nagyal (I_ aquibliem), Kontpákt tezzü a ise]eit,lrivéve elós napsiitésben. c$i D6 ós cgy hímiváű eB/ed (eZ ulóbbi
hog]i
növekedé§e miah órdcme§ kjpróbálni az t ., E vegelá.iós idószakban kétheleníe 1ápolda_ nen gükége§, hogy bonsaj legyen) közel álljon Fl Tizéves k.ráig érente ühesúk át, toú nvag
.
'Convexa'-lés áz 1, 'stokes'_t. ^ €grnáshoz á negporzás érdekében, Japánban 9a1, utáía ltótóvcnkónl, Noimál talajkev€ré_
E Mjnden násodit lavasMal ültesút át,
néha a fehér iermés,ú t J, 'Leucocarpa'-r hasz
Botr§áitánác§ok Nonál lalajkev€rétet havnáljüDL A nenkiváDatos új hájlásotal ny& elején
nálják bonsainaki ]étezik sárga termésű válto
\itamennyi stíu§n alkalnas, kivévc a hoh tr Á liatal nóvényeket folFmaiosan nyíijuk.
,ata is. A kélivaru t §, 'subtilh' ('Ko§hobai')
távolíisük el, aníg A tóbbj hrjtást
xfuíbb lávolítsuk cl a lclc§leges á8akat, és ú ^engét,
vágjuk visga kót,hárcn levélÉ.
dacbi §tí]ust, é§ a, ertra kn méretűlól a nagyig új hajtá$tat ví8jut viwa tél háíom levétle, bonsai kalakílására kiváló lóryc fajla, A rélegereli úagotat kora tavasval ve$ük el,
neve]hetó, Az időnkó.t érdekesen növó gyöke_ A leclóbb nagoíc hlnivaní, így ncn hoz l€F
reket n bebrvezhctjü az ös§zképbe. É A Zölddugvályozást tavas9ál vag/ nyárcl nést, A zóld{lug!ányoási lar.Mal vag/
végezúk, Ea temést is vereinénk, nóivani A kora-umas/al valamennyi bonsaistilusra nyáon. a légbujtást iavdszd vég€zÜL
egycdröl vág]uk a vapoílóanF8ot. akalnas. Minden méretben
jolmuíar,

CSIPKÉSrE!tsLÚ
MÁoYÁl

A ínah, lqás alnk1 lew

lek lilóE1rölfuín o inös é\
n lila ú rolalaifu szíeód,
rek ü őszi lanbhuuás

KORALLMAGYAI
A moyogi slí]ü§ú la 15 éves
A nulatú, öfo1" l,rlléú8lÉó üi§
nia' kóru b o n végz ődi l|
Mb kilöhiitr
^ú láfuáD6 lólen,
Mikol éléhklólös fumsek
 BoNsAINEvELlsRl ALKAIMAS F^JoK Bo\sÁlNF\Fl _§Rl] Al,KAl MAs l-AloK

Jasminum nudifl orum .r,,o,.. Juniperus x modia 'BlaaILw' ,u,uto o,r,o

llr a§,llrb tLli hidlrüklr(d llnJkiwl
f1
^
icllúnúEl,l L(li ]dmin {Ja5nnum nuJllú-
nn] csupasz, Zöld ágain űló é]énk§lírga,!irá,
gok, Akár jól ismert kúszócserjekéni, aká.
bonsaiként tanják, sáíga, c§illag alakrj, kcdvcs
virágaiigcn mutatósák, Tavasza] ós nyárco
kcskcny. sölélzóld lcvelel boíliák áZ ágakal,
Lcvól ós virágnérete kiiejezellen alkalmassí
NE\TLDSI tnMüTATo r u,Ji, ocszclng]dl,j mutsnÉ\<;\i NE\TLESI U1\{U!A
^J|",l..aJ J hlh]ld rLld(Lli LaildkndL
-l1,azoknJk me
EJ Nlpo§ hc\íe iillíisuk, d€ nyiiíln, *ós naP
lyeket korábban a kínai borókáhaz (J chilk,l,L' E Nap.s helyle le§lik, dc nyínn réVleges
sütósbcn intyókoliuk'Iólcn !,éd]ük a kcmany dnlyó kolást igényel. nohog nl cg|c ízklódjijn
§oíoliak, clcdctiik lendveílanilag ma §cnr a ]cvól7ctc. védjúa neúóíy fas,.k1ól,
E Nyárcn naponla ónlóziik, nindig larNlk 1isztá7ott, A bomULaLolt lajta ]evé]zctót gyakmn E Nyíroí naPonta önnjzzúk és pírásiNút,
t'iat , tűszcrű és idós, pikkelwcrű lcvclck Túlen is mrtílk ncdves€n.
B Á vnágzás végénil nyár \égéigbatonta tél alkolják, enialt nehóz bclőlo hatásos bonsait J A nóveredúsi idljvak kczdetélól ú óV
hároúVoí lipo dalonk. kalaktani A lemesz|ók intább olyan fajtátat de lekáig ké lhcLen t 1ápoldat.znk,

iil vasl klónokat alkálnanltk, aneLyeke vag/ ú

Elúte iill.sük ál, Bárnikorclvóg.7hctiük a
nűvelelel, Nomlál ld]túkwÉtelhaviiljunk,
N vúiigok u elóZó úvi á8aion tépzódnek,
A tólijázminhoz a kóYclkczó slílu$k illcnck
'lhvlv
^ vógón rúj hajtáfukat vág]nk li§Ma
c§ lcvóllc, A hliiás.klt ösv.lújra mctsvúk
! lcgjobban: moyogi, shdtan,lun kclgai, !i$Za hírofu ié§, lcvólrc,
sckijdu, isniLsuki ós lQdushi, AZ exLra kicsjtól E A zóld dU gvinyoka 1 nyáfun , ! lás dulvínyokal
a kózepes mérelig neve]hetó, al§szel valy lÉlen szedjüi, A légbujlásL nyáron
egyit, vagy a miisik levéllipus jellemző, A ,r r
n,'Blaa!w' crólelj€s nöi,ekedé§ú. ltlfcló tijró.
órdckcs f(,náiú ienyótéle. kékc§zöld |iktely
lcvcle*tel, Ljlásbama, hámló kórgc crósen
hozíjánllahho7, hogy már fiatal korábaí idós
tánaklát§zik,
'|'i7ivcs koráig kétévenkénlüllc$úk ái,
E]
lch.lólcg k ía talas9al, Késóbb c]clcndó
ótévenlóíi dc a eyijketk€l évenle vizsEiLjük
ner, Jó }relvercló kép§ségj ialajlc!úéld
B A vcgctáció§ idóVa(bín lóriük ]c a nólelaó,
Ljj hajtások !ígéi.de eg^Zeíe ic lú1 $kat,
mert ez clóscgiti a jlvcnilis túievelck tóp7ó-

-f
LtésélBírúikor dlótühaijult,
E A zóldltuAványozist akármjk.l€lvég*hetjük,
A boróka hibrideknez a hokidrchit
hvéve ninde, stílu§ ós vala

tsoRoK^TIIBRID
úupoíiqakl l.h,nlk I
kú\cüknfu d? úpfu :r{
oliD.Ll ]AThk
\
,/
- Nnwlt s,iikúq dnitazá, a lör,
éi ü ágdk il,wn .Ifunddévhú;
kiúról!8,nelyésel ulakílr úk ki

TELI JAzMlN
A noyogi sli]üsú bonsaiíd kialálri_
totl serje l0élesés17 cm nacas.
A hófunlöAú íómól solaö6ú íából
a]nkíbnák ki n?L\zél§.l és fuinazáfdL
hag 4z ápk v^inteyn kdljenek
sul.6ak né§ éw hdeűk honsdi ak
 Bo\sAIN}.vFl F.sRli ALKAI MA\ FAloK RoNsAlNFvELɧRE ALKALNi^S l\loK

Juniperus rigida u-a,* wam Juniperus sargentii sargenlbaftjka

Ez r hoki hJira§u, kjsíDcíelü oLölzü|J [d

NT\TLÉSI úTMmATó
/-\\hi7)iihán ]anánhan heveld 9ini ]\T\TLÉSI ú.TMUIATó
! nJgy,ln nilrvlni
^
han inoveny dshnzjiá_ lJ lOvénykat uitetik l hcs/]c\ tcng!TJíll
ban, Japánban, Lcvólzctót li.om túlevelek E Napos h€\le íllílsuk.védjük a ks/otlól, Lerüleleken, IdóS pikkely]eYclci ólónkzöldck, E Napos belyd raísut, nyáloi ljssÉ ámyókol
juk. vódjúk a kemény iasnóL
alkotják, Ha a virágzási jdaxzakban cs/m᧠tülónben l*clei nelbamulnak, hámLó kérge vórósc§bama, Hajlóhny 6rzse és
ts A vegotációs idószakbln nap.nla óntijzik,
melletl lartunknó_ és hímivafi cgycdct, a nó tr Nyáron natonia óniózük és Éú§íisük.
ágai sérülés nélkiil mcghajlíthatók, Japánban Ny;ron vizel Pemelezük, Téleí is larlsk
Tólcn is taísut ncdlcsn a lalaját,
ivanj t?l zöld iobozbogyóknl hoz, dmc]yck tót son szép bon§ai ól bclóle, néme\ikük Inár lóbb
ts A tava7 ke7d.léiól kora ószi* \étbeienténl
óv alatl órnck neg bíboíllketére,A kóZónség€s gcncráció írta. A legszebbeket Yadon nótt ták E DvaMiól u óv detLíig kéúetenle lápolda
boróka íl .,nn"n§J is mulatós túLevelű lipus, E Túéveskoíáig kélévenle úhessuk íq a leg_ b{il ncvc]tók, és a bollrészek kit'aragásával ós
L€vé]Zele halváD),9ínii, fajtíi kózl heveró és altalnasabb idij a tavav ekő fele. késóh kifené téséve] adtak gócsörtös és nas/on örcg Fl TíéWstoúir kélóvcnlc ültc$ük át, utána
osriopos tornák9t taláhnk, Euló!ában. Eszak_ a g/ótclck lcjlódósólól fug8ócn .lcgendó i'térenkénl, oratoMn bámilror elvégúb.tjúk
negielenést a bonsainak
a múv€lelet, de l€gjobb kora tavasvál,
Amerikában é§ Azsiában vadon nő. ótévente, Jó víZeh,ezeló lépeségúlalajteve
tr A nóvclGdósj idljyakhan §ípjúk visva u új
s nó\€kedési
§ípjük
^
idó%kb u új hajtá$k c§ícsái
vi§a, Mclszós$l birosit§uk, bo8], Ehhez a borótához a hokidacnil kvéve ninden
hajlásot ve8é1, vi8ylizur k nci1 a tú lzott met-
gés cni§gili a juwniln piklelylevelek nc&ic
A mandzsu borókához a hokda_ a finy M alni é§ bchó ágalóoz is c]ju$on, slílu§ illit, és valamcnDyi nérelben nevelhetó, lenátt, Bámikol dlótoáatjuL
cnjt kivél,e mindcn stilus illik. és A dótdáya le8altalnNabb fu óM és i tél, El A zölddügíiin]4zá§t aljímikol elvégeóetjüL
az ósszes méIelbcn novclhctó, R A rÉtegezett nagotal tavas9al lessük eL
zölddügványozásl nyámn végezük.
^

SARGENTBOROKA
MANDZSU BOROKA A noyogi stilusban lo.].kíloti
A 30 éves, 5] cm Daea§ lá1 nDYoEi

!r"#ii§b 25 éves
pcdig a
la magasabbnJt( lúnit,
Mlóságban csai 75 .m.

Az éftll, lél,aftnib bbal)a§nk

k! l,anna,br olatnak l §úló,
.úkkL F,zt 0 íiil liúllzul |énlkl
}Íllanű iiw.sí?ls 9ük
pezték le, ú dóző lvi klmésekd
1önkÉű, lfuh nfufuúhijú

wrkü.ta| a eE fulpa
A lelél2el és az úgak rytan d hdüód.,é]kz
ríikúx|olt a fd dn üayifu

L halús tléli,ihd a íál é|.ki(

a lzabadban n wllt]! h1i.l
e lő k li e v h úsz a he l! ze l,i lí,
é! a lÓNl §ink cgfüalták

Á keft|és a lefélzd vakúL

l&úiát ináIi a nd.,as zóu
pötEökkl dbzíkn, hóznlln\
knqkóll!§ínú funuílén!
 Bo\SAINE!€LÉSRF: Al.KAl MAs FAIoK BoNsÁlNFrFl F-§RF] A!,KALMAS lAJoK

Lagerstroemia indica n*i *ly"..i,^, Larix decidua Eulópdi yölöslen|ő

l\Tyj l ViÉi í a k nai selyeir mil1 UsZ bórBistn
1\unrla fehrl. Lozsaszrn vagy malpavLn
ámyalalú, nutatós virágait. Ez a szubtrópusi,
Khában, Japánban és Koreáb nono§, la for
májú cserje rendkivül nép§zcrű dísznövóny
a mcditeíán o6zágokban, válamint az UsA
déli ÉszciD, A virágok c§ak róvid ideig nyílnak,
de a bonsáinevclők Mámára a dekoratív kéreg
egész évben di§Zt ád, Csíkokban válik le, így
íózsaszínnel és bamával larkított §zürke törz§e1
crcdményez, Legértékesebb tálán lólcn, amikor
NEvELDsl UTMUT^T0
néúkelt teúlclckcn nyáron belyezúk
A
Tólcn bilosítsunk 9ánáB
]d a szabadba,
hűvös, dc lasmenles helyei, Még koú
1ava$zal n hrhuk húv.khcn. .Ilenkezó esei.
ben negryajlt, rycn8c hajláson.t kapunk,
o Tav.9lól késó arizig naponta ónlózzú]r, télen
csa} riikábban, dc taísun rcdvesen a ia]a]ál,
E A vegcúcií! idó9albd L.lhetentcnt tap
oldit.77úk
E Kora ialxsgal úliesük ái Nomrlll]iikeve,
fjk m(ltgen java-
\ztros, iol a]kaImazkodn N[vtrLDsI tlTMüTATo
/l^ ,.lh.rók ke7dót vnmiíá A vorósien!ók
a2 é§zaki 1élteke hűvösebb területein és heb/ E Napos hclylc 1cg/ük, tómóli levél2el érdekó
ben ufisúk a lúcgót húvó§en és várMn,
ségeibeí íónck vadon, Kar§ú, tblt€lé lölő, kúp
^
tr A vegetációs id&zatban naponra öniijzúk,
ala].j ták kccscscn lelajló hajtásokkal, A lomb, Télen ritkábban, de Larlsúk íedvNn a la]aját.
hu]lató inökzöldek csoportjába t
tozna|, E A nó]tlcdó§i idóvakban kethetenlénl Ép
F]énk7nld úleve]eik őszcl, lombhu]lás elótt
alanysáígára színezódnek, AZ Euiópa déli és Fl Éleítüll.sük ái, kon tá!awJ], diclólL a rn
kózépső területci! honos elegáns európaivt] §ek Zóldek lemot. Nomál tálajlreverékel
rösleqv5 (Ldá d".;dk) ves§zói §zalma§árgák, havníljünL Be e8 gyólrómcl§zó§t ]gónyelhet,
Az idős flik Vüike kérgei repedczósck érdekes N A vegetíciax i.tóMkb.í 6ípjük ü§za M o1.1a]-

más virágo§ bonsaiok érdetlelen láfián},t

Éterhavníljunk, agilon§a hnjú m ii Uj hd]úUljf,Téhn
E] kéíjtava$zal vágjúk visva u úl hajtáiokat fie6flk tomara, c\ \aL\.g\z<ínl díjürzuk
kél_háloú levélre, Múgí
kcll nolszeni
után. ósvcl újra
E A nagokll késó tawMl vcsük el. dlgvá
nyokat a luérh.jíi.otról v.djük ^ végén
nyár
4 mag\eléJ l^d\VJ a zoddú8vaíyozásl A Yöró§fcnyóknöz valamennyi mcy kola ar§Vel, A bújtás1 lrvav vógén, nyáI
A noyogi, shakan, han, bonsai§tílus illik, a lokdachjt kivévc,
kcngai é§ a §ekijoju sűlttsok
ilcnck ]cgiobban a knai

EURóP^] VóRóSFENYó
nagyig lerjedó A chotkan sti]usú iát nagról
nev.ltókj 2/ óvcs ós 30 cn

;i-.''>il,n-9
MIRTUsz

,4 fízvkles ágak §innelrikB Ar id6 hulúll k2llő keEgep.dú:ek

E|.LrE,a e§eh*, an hén lemó§el*en kelelLelek a ío ébb
Á tó,s alqja és a gökúek jól ilk§
kEdvk a íerd. Éikahóz Msóbb
a töB íebó A* h he?ullaqadil9
és egenlekín kaken ed,ő|é |álik

(n q o l o lo E n k kiil ke neli

dllpol 4 kontru§zlot
"rlrjl
 T
3oN§AINE\EIESRE AIKALMAS FÁJo(

Larix kaempfe íi (L. |eptolepis) hpú, ,,ölósíc yő Lonícera,-,

jsú. kcc§c\, tTp abkú fa újvesvűi Az e§zakité]tekén hono§ lóncok lendkMil M\ELEsI
NTITLÉSI ÚTMUTATÓ
l ^hok^ln
lVorUsebndíanLsúUek, es lelíe ma|dnem ,É\valtozdlUsak \e kozottuk orokzold é§
űLut,
lilává válnak, Ez a §zínezódé§ a fó megrüön- Napos h€t}re állilsuk, A ]cvcgöt ta.isu} hú!ó ]olnblulaló. bokos és kuszó !öYekedésú. Napos helre nJaúon cnyben áfuyékol

bözlető jeg/ a japán vöröst'enyó és az európai
yöíósferyó (L, decilfu4 asd 79. o-) közöíí.
Neve i§ mutatja, hogy a jipán Yörösfcny,5
Ja|ánban holos, de az egé§z világon széles
körbcD ültetik, Gyol§abban nó az európai
vörösfenyónél, ezért s/akan íilietik erdóa]kotó
falénl. Us/anezért bonsainat is kiváló. Euró
pában legintább ezt a két vóröst'eny61 ncvelit.
Az amerikai vóróslbnyó í/,, ldlicind) K^lÁá,
ban é§ az UsA észaii íszci! nép9€Iű,
A japán vöröslenyó a hokidachit kii,éve
va]amennyi stílu§ban é§ mindc! nórctbcn
sn 6 szátmn, der1 nele8ben ós nagas pára,
sokú nhtos, és valanennyiüket érdcmc§ kipró iu[ A ln bunsioka| rdiLik i b§orbl, U§ .
hnalon fl€llett nenjól nó, Íg/ a setély lílba m8y tólapn ülteteíetet i§,
bá]ni bon§ainak, Amíg a lalódi töns ki lem [l
tr A jreteősi öilózüIq
idívakban naponta A v€gclációs
'Dltsk
idószakbe naponta t nlóu ük
tél€n tansut íedveÉía lnlajái. alakul, kőnnyen foínálhatjuk a puhább ágakal, m]n! g nÉdlesn a talajr, fóleg u
E ,4 nij€kedési idógkbm kólhelenie tápolda A lórlc ni]vósú é§ §öYénynek g}Btran alkalixa_
zaíI friílszlaac (Lonicen hilüla) apró őíók
m Nyáíon Lilhetenkdnl tapoldatozuk,
n ÉveílcüllNnk fu, toíá távNzal, Nomál zöld ]evelei miatt akft a lcgkiscbb bon§ainak is E KJlj!<nkénl ll.(ikái [.í Lvl..?l
Nonál talajtevel*et nahÁljük.
t,lájkderékel haynáüunk, Elótelj€s gyökel+ hváló. Jól nyírhaló, és láza najtásai köniycn
ket lejleMt, és neú Mcrcti, ha eok lelj4en súrű. tömölt levéleíjeletekkéalátílháiót B A §únj ndekedés.i]ek.beo a íiamlcrycde
lilóltik e edényt, Ezér1 évent. vi4gáljuk meg, kct i íó!Ékíla_\iiíllí\7ithrílnfu:fr,ln<]n
nin§_c vük§ég §ókémelszéye, váAill yisga, Késóbb m& csat á finoú
N A vege t4los idó9, kb c§piúI \issa ú oldal.
jgeításokal kcll olvé8eznúítnetMóollóval.
dga};n$i römÁn níiű új hajld\olJl Téen A lolcokal ncvelhetjük a hokdachi kvéleiével Tivag vógón va8y lora íyáfun dúiozük,
mehmk iomM, dlszút\es veri!t Llrölozul, minden §tjlusban és a2 ö§szes méretbcn. A dugványolot lavas9al vagy nyárcn eediút,
E A Dágo]r.i téü] nvaMal vcsük el. A dugvá A törpe változatok kiilónösen alkálnasdk a hs A bujlásl és a légbujlást .yírcn vóA@úk,
a vaéúajtásókól ged]'ü íyí!égén
nyo*at
!a8y kora óde€l, A bujlást késó tava§al vagy

M]RTUSZLONC
A úakan slílusban nevelt, A moyogi slilusbaí lrialatítoll
fa 25 éves és ó5 cn maga§,
Tiz éve nevclik boísdnal.

A lölilL h'ildelek eaEnletesen

!úrnn hannák a íafuüb
ó 8r k a l - Ó i a l hrh á íJs,l/8a

Awnogtjz, és üúőleles gök rlá uv

több é| abíl íejl6dijn ld d Mhodbo4

Mántlán, ovili§ ko íner

Á sála,iapónTotóno e aaó,
aptikiikq iól kiea]wlbDío
ü ekqiló töAr, lzéles ílt.
 ioNsÁlNI:!,Fl isRF. Ál,KÁI.MA§ ÉAíoK BoNsAI]\ElTjLÉsRE ALKÁl-MÁs FAIoK

Malus ota-" ND\ELESI L"TMuIATo

A d]izarnák báio6 cserjék es kis lermehí fák,
É\ raltaszrilnró Lavaszi vir;ghoza nU knak es
színes, röbbnyire nem ehető 6szi temó§ijtlek
kö§zönhetik népszerú§égükgl mind á kenészke-
d6k, mind a bonsaúajoDgók iüóben, A Mdl6
idl'and 1 fénye§ zöld 1evé]zeréért, kedYe§
róz§ászíní virágáért é§ apró, peitye§, lila ter
méséértkedvelil, A }í, 'Golden Hornel' pázár
sárga tennései sokáig a fán maJadnak á lomb-
hulás után is. Több Ma]u§ faj é§ fajtá alkalma§
bonsai kialakítá§ára, And cslaJlsrd rend-
E Egég élben íapos helyen túhuk,
kivül nép§zcrű fanta§zrikü§an bó vtág- és ier- o A vegotáoó§ idóMa}bú íapoíta óítöuüt,
Tcmóséréskolkütónix ii§eüüit(hory
méshozama niatt, Rózsa§zínú rügyei fehér virá Lietbamal
goktá n/nak, anelyekel cseresznye§zerú t
mindi8 ne.hes le8yen a lalaja.
nazsinvör(js temések kóYollcL And 'Red E Kon lavlsztd a vnágásig helenle lápolda-
Jade' népszenj bókoló fajla, AM 'Profusion' toak, Kezdjük újia, úitol a teúésetúál
tevele li]ás, virága bonörös, terDé§e mé\ryörös, lejlelleL c§ fo\ü3Nk ó,zig,
Fl EEOrc iillesut áL law,9a], mégrús/patla.
nás el6í, Nomál lalajkd*éket h6znajunk,
A dísza]nát}oz a köv€ttezó §tíh§ot illelck E }vNal §ípjük visg ú ,lj hajlábkat .8y-
tél lflélE, A hd9ább hajlásoka1 óssl vág-
a legjobban: moyogi, shakan, §okaD és kadnshi,
\álamelnyi néretbennevelhetó, Ki§ E A Maporitfu l.8állaláoo§abb nódkre
termctű bonsaihoz apró termésú a geúls. A íúgvetésllésó ószel, a bujlá§t
fajiát válasszunk, tavasval lagy koÉósgel végezüt,

csúNGó\,rP.4Gú DisZALlr,{ khllllósuk utón |el

c§ERE§z\\aEÁLMA a fu Jó
Aúoyo8] slíBnat ez1
A2 apló, szabálrtalan sii]usú
i! bonei nindösze m
a 9ép pélűiát o]t!ány i 6 Ne§ ós
úagas, A zúmók és a úohák
12

id6sebbé v.ífusoljál á kélgel,

kvelei heg/es elliptilTsa},
fonál k lilás bemo§ódású, Mé\
óeMinú biúbói éléntlózsa

A ta|ei |i!s zöld k*kk

ki.nelik a íehérúá8ókd1,

A szabódbóh éhóhötl kéh7l, év fune

ilvn nn§n|ú n löz\er A hóh\ai huifrólh |i!ó8 és bmélhózafu
nlahh nfu.ák.l olokílohák ki lekéb.n mltfuls utún fuk falal

CSERESZNYE ALMA
A 25 évs és 85 ú
nagás,
úoyogi sti]usú bonsai szépen
núaíjaaM..e lúaőszi
eíneit, Iü ó§khMilltjüt Móly tál
a temélklPzáha ugani!
a boEaimk nedy^ég. |an a&éúlel(lásd a h:ilalddlon),
láthatjuk a különbózó éWakok_
be elónjnó érdetNé8e]<et,
 BoNsAlNEl,ElÉsRE AlKqlní,qs FÁJox ioNsÁrNF\,F.r _§RR Al KAJ,MA§ FAlo(

Morus rr",r" Murraya panicllata ru,-;"i,,,*

NDVDLESI üTMLltATo .rt,;pusj öíölaöld

tlmlszeIbEn dz rptrh}Aeriék vagy kis
-f1.
^ lerm(tü fdL es dltalabaí szep, csavJrodot
átakiiak, A rüc§|ös téreg, a va§kos lórzs é§ a
csipkés,tjré§ze§ szél,ű levelek az alak ó§ a 1cx
túra ideálh együrte§ét kíná!'ák boi§aihoz,
A virágok n.m 1úl fclrűnóck dc a kis, eheló
termések fe!érróL pirosas róz§aszínúre érnet.
A kinaia| éverrcdeken át azért termesztetlék
az eperfát, rnert levele a §elyeínhernyók
tápláléka, Ázsiából Európába a rómaiak
h&sonló élból. Azóta közkcdvcll dísáává vált,
é§ széle§ körbon ültctik parkokba ós kertetbe.
Az epertához kóYelkezó stílusok illenek a
a ^ a légbüjtís ideie a nyáL
legjobban| moyogi, §hakan, han kengai, kcngai.
§ekijol'u, sok ós kadushi. \'Jlamcnnyi méret,
o Napos he\Te állitsük, Télen !édjük a lagyok
1ól,
6 A legelációs idószakbaí naponta önlózük,
Talaját egéM évben laísut íedve$í.
Tavelól nyí.ig kéthetelte tápoldatozuL
Nyár vócótirl ir§zig naga k;limtariálnú
ts Kélévenlcü hci9iik át k n tava§val. Jó vú_
t6 elvez€ú kélesÉgű talajk eléket haviáljunk.
ho,ták E Az új hajlásokat vá&iuk visMa kéi levélig.
A ,!gy levelekei távolíkük el, ahóg], neAje
leníek, A lastagabb ága}at téIen vag/ ]oíd
tavasMil, rüg]pallrnás clÓtt mctsgük meg,
tr A réte8ezett dagotal lavasval vNút cl,
H dügyínyokai is tavasyal gedjür, A bujtás
ó§
c§eri. i!tclziv nlalü, feh;r,
l hdían8 J aku vifligokkdl, ApLó, §zlne§ reF
mései a naranc§ra hasonlílanak, Törzse jelleg-
zet€s. Gyakan nevelit bonsainak óshazájábai,
Indiába! és Dél Kinában. Mivel melegigényc§.
a nérsékeltégövi ieríileteken c§ak szobai bon-
A kínaimirtu§znoz következó stflusok i]lenek
a lltpoldJloz7Uk, le .n nc!1 hcl h(tcnLe
a lcgiobbd: Doyogi, shakan, han-kengai.
tclgai, sokm és kadushi, valamennyi mólotrc
NEYELESI tItMlITATo
E Napos helyle állitsulq de a foíó naF6ütóss
nyíli napoton üsé funyókoüüt, Mé$éIGlt
ógtivi te.úl€ieten mbábm lansuk, Minifuális
h'ónésóldctigénye i7'c,
E A\egelácLo§dószakbanOlpudtrdoto,?uk
Á] dndoad cnvhen ned\eko d páíliban
6 A llMv közepétÓ] tora ó§zig kéthetenle
m Kekleík(ir úlle*Uk ll, lJuML, Nomal
b]djküúi|el benáüUnk,
N 42 úr bJitá$l-,t ólkKk§ kofukuldnvígjul
E A nagotat ósv€l vesiik el. A zöldóEYínyo-
zás1 tavNMal vag nyáfun ,égezük,

:§$g,
a yulóláqd fuéft| eghorada
IEHÉR E}ERFA t(INAIMiRrUsZ
Az id& hatású, 30 óvcs la

tÓ.oetc rcng
Á hoLvóh|, §ina kén| a Ja
egik íő jelkqzetewqe.

Á vürk2, mázaíla4 oúl^

ru{íelaIőe n a úk lk s abPll
íótíé.ülL-
 BoN§ABIEIEI"ESRD ALKAlníis FAJoK BoNsAí\IE!,ElÉsRE ALKNi4AS FAJoK

Picea,*6o Pinus mugo .r",r",ru

lncfcnvdk a északifelteken h,ln.§,k
A^ n njt
"litgynn
nouetredésü orök/üld
túlevetűek, A japál bon§aikeíészek legjobbán
a Pi'.dd 8/€ndi_t kedvolik, do c, a növény,egész_
ségúryiszabályok mialt ncn imporiálható,
Az Eszak_Európából srámúó közó.§éges
1ucfeny61 (P aö'r' széles körben hasaálják
larácsonÉá.ak, Kúp alatnj, a kérge vöiöses
bama, lűlevelei sölótzóldeL A iörpe x 4. üttle
Gem' rendkvül álkalmas bonsainak ishil§nki
sií]u§ban, Szintenegkiillnböztelhetetlen
tóle
a Japíoban nasonló célból tcrme§ztelt násik
lórpc fajta, a P 8i]n,n; 'Yal§ubusa', A fehól
lucfenyó e§ik váltorata, a 7 qkuú allxniafu
'Conica' a kanádai szjk]᧠hes6égbó]1 §zár_
mazi]q és §/akan ültctik csoporlban,
Nt]vDLɧI I'JTMI,TAT ó közóp culópai maga§ heg}§égekró emló
E NaPos hclylc állilsuk, ótuk a fa8yokól,
@ Nyáron naponla öilözülq és vrzel pemetez_
ziil, TéLen cat irkábbai, de n€ lrag/jük
6 (ora tavNztól ú ó9 kirepéi8 télhetenre
E Kétévenle ülte$úk áL a lava9 €lsó
úégrügypattanás e]ólt vagy ósvel, T:,éves
Iror után mfu elege.di' ótévenkónl, Jó vizcl
vezelö kóp6§égúlalajkcvúóíothenáliunk,
B }vdgal és íyáron a 2,5 cú bosMúságot elén
ílj h.jtásokat 6lpjüL visza téthmadükn,
Á lóbbi ígat késó arvtijl télig metrvúk ós
E rétegezelt magokat lólcn va8y kom
^ vc§últ cl, A du8ványozásl tésó óMel
val
vagy tor. mvasMal ,éleznL
kezLeló szegényes és zord körülnények
közölt á lörpefenyő lélig heYcrő száíl, c§avaio- Napos helre áíitsut vódjúk a kenény
fag/okól és a ligyú gelektól.
dott, bokoNzerú lakónt nó, sok Au§ztriából e§
Nyáron naponta óntózüL és víel pcm9lez_
SvájcbóL gyújtött ölcg, gösöItös fából lett idó Zút, Téleínltán ónlözák, tallsukvimnyln8
vel ílnia§ztik!§ bonsai, Jobb kóríil,nények
kózött kit fává vag/ nagy cserjéYéfcjlódik, alaMtól a lél clcjói8 háíom-nési hetente láP
Elében,
A lcrmészeles tajból a keté§zck §ok lassú
!övekedésű. törpe klónt ncncsítottek, A nép- Hárcm_öl élenkenl ültesút ál. a ta6z etsó
|elében ugy a n]fu végén, Jó vízelv*lő
szerű 'Gnom' apró, sötólzöld tűlevelei szoros
képsségű lllajtwclékei hMáljút, _
gönböt képeznek. A 'Mops' hasonló nedele A lúlnóí új hajtásokai §lpiük üs@. oJvel
nésú,de ]as§úbb !övekedésú és apróbb nérelű, !a§ tébn nújbúIdeg, R.ndkriil hajlékony
la ami alkalnassá t€Mi a drótoása,
A jonb €írázá. érdekében a tél kózepén mly
tave A lörpefenyó]róz hokidachit kivéve ninden
a \é8En a ills magokat e§.jwdl,á,d í2lNuk
\ óe. fuaid \eleJ uün leg}tt U J íd|r]ddi
stflüs és va]anennyi mérct illik, A törpe fajtákat
ksméretúrencvcljnk, Jól mutabak §zjklához

A lxcfcnyók a ho]ridachi sli]t$l kivévc ninden

slí]usba. lcvelhetói, A törpe fajtáhJi lcgiobb TÖRPE KÓZÖN§ÉGES LUCIENYÓ
a kis mórc1, a többinek a nözepes, a na8y ó5 A giklán üitetc11 parányi t 2éVes fák fantavlikls

re
lálvály1 n)újtan.t, A lcgnagasabb ta 8 cú naga
aZ exlra lagy fclel neg,

§arus cwnók úegil]ólúla

tmészethn Ióful eÉdné

ToRPEFEN"io
A Iá 21 éves ós ó3 cn magas Á to fomíjának *iálakíIís{
Áz egzh,nc\ qóclLixós lbisawa .42 eós, yoskos |b6el 14 di| Íoball
snva ee^ §arké§ökl |ízlartó lálbah sha} stílusbalneveltók,
|öLlön ngehék A bonsai olaldát
(l ízru.' ncében ) fo Rl a l he úe i, eún nadö§T d ai8Jóffiólíók

§zöglebs, máallm tart&dény

Az edéry alakj. kEbedúb,oza
a löÁ óklúlfu d,őlő wful,át,
 BoNsArNElELÉsRE ÁIxArMAs FA,]íoK
Pinus parviflora (P pelríaphyl\a) rapán
Ajapan se\eúfenyó, mint a neve i§ mutalia,
.caJap ban honos, ahol §iakd teLme§ztik
keílekben ó§ bonsaiként i§, Ké}es Mínli, §ava_
rodó 1úíölö§ c§omókban á]lnak,
Ez a körepes mireü ía fiaialon kup a]akú,
de ahos, idó§odik. szaba]}ta antra viilik, ellapo,
hodocsuccsal, Kérge §imaés \zúke, Talas§zaL
a fa ki§ §árga vnágokat hoz, err€ ural latin
neve is, ánely lefordítva ki§ virágli fenyrót
jeleit, Há a óágok me$e r.OekenyüIne]g sotii
bama tobozok}á fejlddnek, amelyek élekig
a lan mfuadnat, A bon§aineveldk általÁhan
lc§,edi]r a tobozokal, ho5/ a fa !e forűtsa min_
sebemíeryő
den energiáját a magvar érblésére.Az eltávo-
lít᧠úásit oka, hogy a lobozok túl nagyok
a bonsai kis méreiéhez,
Sok fajtáját .emesíletiék k, a legfonro§abb
törpe klónok a Pp, 'Kotonoe' és a P1, 'Nasu
rnu§ume', A P pu nlrm_t §iakan oitját e g/ötémt fcjleíségétólfiiggóel A l2ve elsó
ÉúsebbP íhunbergire (ksd 91. o.).
Ajapán selyonfenyőhóz a hokdachi kivételével
valamennyi §tílus é§ az összes nérel itlik,
A törpe fajlák kisebb méreteke akaInasa*,
i§hit§uh stj]usban kálrlítya.
Pin6 !.flifuru
IÁPÁN §FT\.FM FF]\.Vó
Az 50 éves, 75 cm nagas, noyoli
stí]ü!í lál nébány élig a gabad_
ban neve]lélq hogy a tómc
Ezt a biwit eg jopdkíeúő (P
lfuab.íEi^a^) lödére albnúk
hag ú6kós kéft?hd é, eús
BoNsÁIN,F]VTlísRF ArxÁr.MAs EdloK
Ntr\ELÉsI úTMmÁTó
E Nápós helle állitsuk, védjúk a fasfoktól és
tr Nyíron nalDnla óltözük, és !,íz€lpermetez-
züt, Tél€nlkábban n eLeendó,
]llaMtóL tél elejéi8 bárcn-négy het€nte táp_
E KellGót @e.le ijtesük á1, a b korálól és a
lelében végcu ük a mnv€btet, Ió lrelvereló
Lé!e$é8ű lalajkovc!ékei hNnálju ,
TavasMal 6iójük le M új bajlások lelét mry
oA/hanadál, Minden násdik évbon, kora
ós*l, not§vúk le ú ágát 6ú6át, Távoll$uk
e azore8lú]cv.leketn}€í\egeO!dgykoía
ó5*l, hoB/ a fénye]jusoo a ía be]sjébe is,
A c§úázás negbízhaló, ba frkok a nagvaL JAIAN SELYEM_
Tólcn áa6suk a nago}ál e&y éjMakára vizbe, FENYó
naid ve$ük el, Uláía helyeziik a Vabadba, A §irún áíó
hogy fa8yhatást kaljana}, Tél végén Dcy
toÉ távAMa1 olthaljuk is,
§ét ebtljl a törpe fajlából, Több éwe vú
PilB t@ illofu 'Mi!aiiú1' nég Miik3óg, hogy a 35 cn nagm, 12 éves
JAPAN SFiYEMFENYO fa ágai kózli üres terckc! 3úűn benójét
a úLelelek
dl]r.lfu aak ishilsúki stllusít
látbaló kb lák négyéveselr
hall 4 bs Jók telesen kbyelik
d lilda leftéí,.les wkolóL
A bon i ala|ióll yobiiló ]bi|4]va
MtJd szilúéíóanízatl,n ja?ijn
 noNsÁlNtvFI-ÉsRE ALKALM!§ FAJoK

Pinus sylvestris la,4-ra Pinus thunber g7i npa,l*ya

NE\TLESI UTMUTATO Nnvíl,üsI (I|-MüTATo

ürdcifLnyó J Icrmi\zclbcn r bUniin \Il'h.
ö.hU,
^z
hd\on]ódn fii]ó,]iI, vLVi!lEs áEaktal
ellaposodó csúcsa alatt. A núltban nen1 ál]ral-
mazták oLyan szivesen bonsainak mint a japán
selyerl.íenyól (P pa iírfu. 88-89, o,), taián
t'iatalkori krrp alakja miatt, Az nngol tencsztők
E NrPós belríe íllihült, Vódjii( a tagyokló] ós
E csak a talaj lriszíHdásalror öntlilzúk, a vege
tációs idóúalrban i§ nórskclicn, télen mée
íLkábbaí, Naponla cllcnólizük,
,'\hJzJiahan, JJr nban djap,ufen)d ncgal
\-ri\o\anv. küv(\ la]aiokon s TúLókln($i E N.pos hclycn taltsuk, védjilk aia§ottól,
gónck ós la]seiének kószónheló, hos/ gyakan El Allor ónlözük, ha már kczd kivándni
hasnálják a lág/abb megiclc!ósű jápá! selyen- a ialaj, ba jó vízelv*ctósÚ. lchci hóséresen,
funyő (P pa i]bra, 88-39, a-) alanyáUl, A bon- Tólen na§on tLán tell öntömi,
sainevelók nas/on kcdvclik a fenyőléléket, 6 'lilva§ztól a tél elejéig három né8y hetentc

az uLóbbi évckbcn fedczték fe], nogy ú crdei,

E llvagtól a tél elejéi8 háIofu nég, hdente
fenyőből. különösen a Lörpe fajtá-kból, tinom, Dvasval últe§úk át teitó ól éveDlénlia ko
Fl
iitól ós i gyókór fcjletl*géló] fuAqóen. Jar vi}
elvezetó kcp.sógú lllaikocirkcl havná]jünk,
Ano§ fuegieleníet a túlevelek. 6ípjük
A üsebb hajiásotoi lévó
a iúlnótt hajLísokrt,
Az cldcilcnyó a hokidachi kivéte]éYel gycíryíknak vágjük u e§,hamadú! tlél,
te
Mildc. násod]k ónren vágjuk b u ngai
alka]nas, bár ]egmulatósabb csú§át, Nyár végón vag/ a tél elején iávoú_
bunjin stíusban, valamennyi elk el ú órc8 ülcvclckcl ós a 7§úlo]t ágakat.
Tél€n a lfus fuaglalll egy éjszah]ii
, és csat u okat vesii]r el, rnelyet
át vizb€n'La$uL
töIpc fajlákat lcsüllrldnck Uiána hagyjuk fasnak kjtéve.
A fajllikat tól vógón vag/ kora tava§zál olisuk,
kóálük i§ t.lán lcgnépszerúbb a japánlciyő ós
a japán sclpDJenyó, Ajapánt'enyiit $/akran
E szütség M.rinl kól,öt óvcnie últesúkát,
a la!d9 elsó lelóbcn. Jó ví7.fuczenj képességú
úhctik parkokba és kertekhc, ahol a hatásos iát iálajkev étethasnáljunt
ug/anúg/ lnel§zik, mint e8y bonsait, Ah.gy negjelennck a túlevelet, §ípjúk viw!
visMa a lúlnólt hajlásokat. n{jvekedési idóvatban
lálolitsúk el iz d8s7cs^ hosvú lriss bajlásl,
A knebb hajlískoó lóvó gycltyákat egyhü-
Abunjin §tilu§ hangsúlyozza az es/ene en
nad_fele hogvúságban vágjut visva, Nyál
kérget, de mildcn nás slilu§ végén vag/ a tél clején lávoll§uk d ú öícg
kitű!őún illi| hozzá, lú]cveleket és a zsúIolt ágakit,
a hokidáchi slilu§t Télen ázla$uk a frks magratat egy éj9al,ári
vrbe, Utána ha8yjuk flgynak knéve. Á tdj
tíkai tél v4]él va§/ kora laldszal o]t§uk.

X*-
fajtákat

A nj|ill uktlziju últldlk

a falósáqa! nékL
lzab claPanjai leszik a Iúl .9hamalh
kifáló bún i ak d yagá.

lúkwhk hozájáfulnak a íh

ERDEI!EN-aó
A buijii stílüsban lcvclt fa

A törs tMdntes íóp íl. A ]nahkílou s!íl^ a móz|.b éíetét

khi a liin b. , és felhívia ú lpll
snlul hoz. Rékgeyn l0úló, nel ú kéler rö.únah f.Lvínéft.
üdh*tálgás ííftq búríldü
óqokat 4 a tör, íelnő Bzét,

MázatlaD.úIiis$bnma túl
 BoNsAINEvELÉsRÉAiXALMA§ i]A.loK
Prunus íTlllfi} Kínai sjrlaaburck
Pzn,J csalad tagiainak lobbsegr
-t'l,Japjnbul(s a Tavol Ke errdl vdmaziL
^kilcLildt
de soklk megél u ószali fóteke méí§ékelt
égóvi területein is, Jó néhánFk zamatos
gyilmól§öt érlel (sznva, kajszi, őszibarack,
cscrcMnye, meggy), viráguk azonba! nesgc
elurad a díMlajok tinlaszliku§ viágponpá_
jáiól, A]'apánok óvszázadok óta termesztik
a kinai s árgab ara.kol csodá ]ato§, illaio§ Yirágá_
ért, amely tél végénbeborítja a csupa§z ágakat.
NFgaton is elóíbrd nénány fajtája, dc EuIó
pában §zép íehérvnágával jól helyertesítheti
A P/llraJ_ok bármelyik stílusra kiala}íthatók,
a]rokidachit é§ a chokiant kivéíe,Mildcn
fiNAI
SÁRGABAiACK
BoN§{[^.E\,ELÉSRE rAJoK
^LKAi-MAS
l<oKENY
A kökény kerN€lt bonsainövény linon
ágrendszcrc, apró lcvclciés kedves, apró,
NE\TLÉSI ú,TMUTATó i€hér táváMivirága niati. Jellc8óbcn hamn_
lít a tinai sáIgabála.knoz íP ú fu), íg'
E Napos he\en larlsut, vódjü a la8yoktól,
hogy elkerúljnk u ágvégek elhalását és a lirá
iclyett§ithcli ut, hiMen so&al e8]Múűbb
b$zcrczni. A képen láiható bonsai tréves.
súl!sá1 es, év óla fomá]ják mel§zésel
Dl A wgeilciós idóMakh naPnla ijniijziik és i'aragá$r]] 53 cú nagas,
A ülágrü§/et dúzadásálól kzdrc ialtsuk a 1a-
lajt ál]andóú íe&esn, ícho8y bhulljana} a
rü§ek és a viúgoL Té16 édt riikán ónlözziik,
ts Nyáron legalább kéihet€lte é! bíNégseíúp
oldaloalr, ncrt a lokozoll nyán tápmydg
Uláipótlás bldol jobb vnághozamoi €redné-
E Óenie úli6súkát, a lél végén, ano§ a viá8zá5
bcfcicajdik, Noímál tálaitseléket hasdáljuit,
E Viíig7,í,útán clÁ{n mer§zúkmeg Ni;íU0
baaiutcíólcljscnnovfkcdni ost]ljgjul
vis9a újra a képzódólt bijlásokal,
E A lás dügvályolar a lél végén Medjüt nc8,
A bljtáil nydrcn, u ollásr télel !ag/ tavaM
Tél véénac§aav ágdk ilatoJ, íeh& és
lóz gílű yihi|ak ielehuk hé*
KíN^i S,IRGABARACK
Ez a karcsú fa nagFéIlélben túlón
bózika i/.ld4lo, lfló fangolt eg}ed
hmgülatától, Moyo8istí]usúraalakíto!
iák ki, 30 &€s és cn nagas.
'5
EbllkílüL töftk nyk, 6ak
,4z ishil§uki nílux viklóílhoz h!fun óvhhh bhddr dhótazní
ha LjíqfuEatl, gócsönós k;n! yilánL
olapot bk a,íl o hal kenqai lnluúru
 BoNs^lNEvELEsRE ALKALMAS I_){loK
Pru n us serrula la hp- J^.,-,.-*,^*
dlM*Clrüy|k J kgvchh dlsztJk koze
f1 idítoznaL amikur flb(l \dgl/ ln^a\zlnü
^
virágiblhőbe borülnak, sajnos a csodálrtos
]átvány c§ak néhány tavaszi nnpig lart, és az év
tóbbi ló§,ében a löbb száz hibrid nem sot
érdckcssógcl tüd kínálni, ami elc§ábítaná a bon-
sainevelókel, Néhányra jcllcMd u$/an a §,ép
ószj lombszínezódés, és pó]dá!l a P \em|ata
'Kanzan' olyan tanta§zlilus virágotat lroz, hog/
móg duúa ágrendszere és ]evé]Zele c[cnérc is
mcgóri Dcvclni, E$i násik kivétel a ligancse_
reszDyo (" .,!órLr.lld 'Aulumnalis'), Vesszói
e]egánsak, alró lcvclci ó§szc] §zópen színe7ód_
neL és lélen, faBmcntcs idóvakokban iehéí
va§ halvány róz§aszínű \,irágcsopoíok jel€n
lct ncg a c§npa§z ágakon.
A diszcseresrnyéhez a noHdachin
kiül minden §lflls és va]amcnnyi
ínéletjól nlik,
Par6 sefu&ta 'Kiku_shidaft sakür'
JAPÁ DÍSZCSERESZN1T
Ez a légbujtásal valol ított lialal fa
csupán l0 cm mag6, dc a haí teng.i
sliluú tialakitís nuntjd, miryen
halásos boísaijá neveüetij
afóp
jafun Tlk]nane edéhf elék
-vaiMínű
fubls és hé' ahlaz, hoj!
tsN
ND\TLÉSI úTmnATó
Napos he\re állítsuk, lúljük á lag}okól, A lri
oYílt vjrógok ,erds esózésben 1ö|*Jenemelq
*éri ilyenkor hchcz7ünk fölóiúk vódólaF.t,
A vegetációs idószakbú n.ponla óílózük.
de ne kelúüón víZ6ePp r viúgokra, neri áíi
a vircnlflelc}nek, Télen rillábbrn ónlóz
zút, dc nc hag/jük ki9áIadni a iáláját.
ts A virá8zás vóEótól kósd nyárig kélhetente
E Evente ülle$üt ít, Tvasszal, rúg}lattmál
clóil vagy kéeíar§szel vé8ezüt a mfuelekt,
Nomá] 1ahjkeveÉket ha9náljnnL
E vnágzís ulái vágiuk vhMa, Nyárci 6ípjúkh
a növenvó hajlálok §ú§!l, A n,gFbb áeakat
télen nelsMüt neg, ahol Müksóg§,
szeMéssel szaporíisun korá tavasM.l,
1
*
rs
ö,,
"§r
s!}m], yaljJd$,'2l
Punica gran atl)íílGra n a ta
A gLxnjlJlmJ tcgúkjbb Jz dshaZjjrbdn.
-a1 A7siáhán t\ n medllerAn le.iileirken
uralkodó melegel |edveLi, A nénékeltégnajh-
ton csak ritkfu hoz termésl, e§elleg a hilónö
sen tbrró nyarakon. Keíek, ehető iermé§e
sárga, majd vórös, bóIMcrúhójjJt, zanatB
g/úmijlc\hússd ós t'ekere nagolúal, E^ a s2é-
lcs lcvclű lombhxllaló iát virágíértis tennes,-
lik, ane]y leg§/akabban égő skarlátvdrös,
de léteznek fehét róZsaszínú és sárga virágú
tajták ]s.
A gránátalnát bárnilycn slílusúra neveheljük.
kvéve a hokidachi és a chokkan §ti]ust.
A méretek a kicsilól az extra
na$/ig ter]'ednek, E\tra kis
mérctű bonsainak a 1örpc
A noyogi stnusú, nulatós
la 30 éves és 53 cD nagas,
RoNsAlNl]vl, lisRíj ALK{I MAs E{JoK
l na
NEYELESI UTMUTATO
o Napos h€L}Te álülsuk, védjük M ah§ony hó-
móEéklcttól és a lag/októl, nerl nen teljescn
lólálló,
tr A vegetációs idószalórn Mponia .jniózúk;
a ürágzís uLán bóségesen, ho§ elóscgítsük a
tennés iljlódésél Télen is 1aísuk ncdlscn.
ts A vcgetációs idószalr kezdelúLól . virligzás
clc] ójg b ctcnlc i ápol datoak,
Tizéves toráig tólóvcntc úllcsük ái, késób
Fl
güt§g Merinl, nindig koía iala$za| Nomál
tala]kevelélct hdzníljunl
N A növckedáii id(í§zá}bar há,on négy lqeles
lorukban ví§uk vis@ M új hajbsrJt LúL le
Vélre, A iinidebb, lclofkiiclt Núsúhajtásoklr
ne úels9üt úcg, mcrl úok hozák a üíágokal,
E A réleg€ZeLL úagokat iavdszal vc$úk el.
zölddügványoz'is ideie a nyár tózcpc,
^
A úfu! nyéle lő |ln!4, élénkzóltl
]údek ad.k s láfuáryl ryúilunak

Pvracantha ra,,ri"
ll]7lnvi\ lAlrló.n kanta nÉ\éla líju§rs
^ i'l.
égővörós, narancs§zínú Yagy sárga termé§éról.
Nagy tömegú apró. fehér vnágai és ölökzóld.
ho§§zúk᧠levelei t€§zik kjváló bonsai alap
anyaggá ozr a nélMelű keíi cserjéi, A lűzlövis
nagyon jó a kezd6 nevelőtnek, meít lermé§ze-
tes c§erje fonnája kónnyen alakíüató eg}törz§ű
lá§kává. Leggyakabbao a ke§kenyLeYeiű túz-
töqist (P anqasí,íolia) és lkózőn§ége§ tíztóYht
(P coc.inea), lal^ninl cz.k íajtáit ós hibridjcit
haynálják, Etékes törpe fajta a P . 'Tcton'
sárgásnaian§ termé#vel é§ élénkzöld leve]éve],
A tűztövhhcz a kóvclkcző §tí]usok illcnck a
lcgjobban: noyogi sha* , hán,kengai, kengái,
sekijoju, ishil§uki, §okan és kadu§hi
Az exlra nas/on kivül valanennl
A han_kengai slílüban nevell la
íyobdvB 6 25 cn mg6,
Nf,vELEsI
o 'IöljB .apfónyrc vag], íólálnyrkba l,clyúzük.
védjúka fagÁól és a fagyos gelektól,
E
Á v€getációs idlrs2akbú naponla öntözüL
de larisük mindig nedR§en a ialaját,
KoF laBszló] a virágzfui8 hctcntc, a tcrmó_
rck kifejlód&étől a dv derckáig téthetenle
E kélóentént ültesük ál. tor. tavaszal,
Nomál talajkev*étet haMnáljunL
E A iamv v+én vágjuk visva e új bájlásokat
tél lcvólic, Az ]dó$hb falóylkcl kola tava9_
val va8y a nyár vó8ón netsvük ncg, A vcgc
lációs idóvatban távolibut el . nagyobb
level€kel. A dlótozá§t 6at óvatman végez
zük, meft a idósebb ágat nason törékenyek
A magokal tavasval vagy ósvel vesú* €L
A2 észatnak nc8fclcló du8ványokal bár-
nitor Medheljük, A bujtásl vagy a légbujtásl
lavasztól n}ár elejéig vég*Zúk,
BoNsAlNEvELÉsRF ALK{L]\[AS FÁloK
QUerCUS fObüI r,.,a,1o, rolp,
kocsan}o§ tnls/ úvbzazadokig elélhct,
NE\DLÉSI ÚTMUTATÓ
íPmch!kiik meoen Jkar a 800 i\(t i§, E Napo\ hel}í< lLLlsUk, vcd]úk a tJ§/Ullól,
^
Ahogy a fa tregvik iOrzse fanlaszliku§ törmé- tr A velelicior id,nzdkbd naponla nnlUzüL
Tclcn§k rirlahhan, ldnsul nindigncd
rctűIc va§tagodik meg, nchéz ágai és koronája
L]e
vesen a lalaját. RcndszeEsen pem€tczük
óliásira kisrélesed]k, A bonsáinai is ezt
á szerkezetet kell mutarnia, A karejos leYclck
liszlhamai €len, ned a tólgy nas/on
fogókony eIe a belegégrc
fokozato§an változtatják sínüket, a tavaszi triss
E Nyarcn c§ ó\V<l kcúe!cnl( ldpolddUzZUk
zöldrő] a nyári §ötélzöldön á1 az ó9i mély
E Túeves kolajgevenlc últe$uk il
UtánJ Lil
JrJnyns broüig, Di§zltóiLlikCh.Z je egreres va§ hároúévcnle, múveletel kora tave,
mJkkttm;sc i§_hozz Jjarul, Ez a Vales lelelű ^ végezűt, Nomál
gal, rüg4attmfu clóli
tdF ropaban. F§zak AJLitában éj Delíyagat ralajknerek.l hÁzílLjunk
Azsiában tbrdu] el6 vadon, B Az úi hailmnkJl fólyamalogn lrgiul vÁga
E A tiis narctaló6gel lesük el, Ha meA tüd-
]nk védeni'ótei a rág§álók kííételélól,száz
A kocsányo§ töIgyet ncvclhetjük moyogi, :Vázalékbú t] fogiak sná?ni talaMl,
shake, nokdacii. sok . kadüshi, ikadabuki
és netsumnari §tíLusban, valamint a közepcstól
aZ extra nagyi8 tcrjodó néretekbe.,
ba$oi a lenw§elben liw,
KOCSANYOS TOLCY
nó8 6ak dl éve alak§ál(
Rhododendro íl noaoaenaron R]ú.Io.Iadf inni ü'íIúk!íci'
§{rsUKI AZAIEA
A han_kengai slíusú óröIcóld
-álea m §es. Magasága 25 cm,
A rndodcndnnok lald d kts\zinpUDpásabb Nf,\,f,LEsI üTMIITATo lehajló á8a 90 cn hosúisá8ú,
f1uagos csrrirk, Nary romegü, elen-k üía- tókéletesen úutalja a kéNlnú
gaikat kora lávasgal hozzák, Leglöbbiük E Félámyúnos helyen laltsnk, védjük a fagyok_ .ú§€\ fehér, 6illag dlJtú vnágot
tól és ürágzásk.r u cíólcLjc§ csózócktól,
Japfuból származik ahol már az ] 600 as évck és a vékony, vjtétzöLd level€k

óta szaporitják és nemesílik őket. A §ok 9á2

t]ajt és a tóbb ezer fajtát általábaD ijrökzöld
rododondroloka és azáleáka o§z{já! (ez utób-
biak lehetnek lon1bhulalók vagy örökóldek),
de botanikaitagvalamennyien a Rhododa dfun
E] ArcgcláciN jdiivatbm íapoílalegalább esl
wr önlózúk, és vízel pemeluük a lev€lét,
Leh€tóleg néWentes, l᧠vjret havnáljünk,
legjobb u BóÁ. TísU} mi.da n€dveien.
E Kora iava§ztóla viúgzfuig kéthctcnlc tápolda
1(mk, vnágás vc8ólól kon óMi8 pedig
a

nemzetségbe tartoznak A má§ik népszerj, havonla, A2 eritákioz való lápayaglreverékel

bonsainak alkalnas §oport a Kurumc dálcák
c§oportja, melyek lóleg a n, /ousianun hjből
E Evenle ültesük át, M$ ahogy a gyötcrck ki
ióhik a §ere!.i. a viiigok clbcMdása ulán,
szármmak, VJamcml bonsai közül á legnép- Mémentcstalajteveélclhawáljunl!ne
s,cnjbbck a satslki uálcák, Ajapán Leíne§Z- savú)úialaj|,8én}elnet,
tók közül sokan nem is tbglalkomak m᧧al. E] Elvilágzás ulán a világotal üomal táv.lítsk
A satsuki azáleák az általáno§tóI eltéróen íyár et. valmenlyi új hajtá§i tób5l vág]uk ki a vi_
úAz᧠után. A7 clózó Ni haitásotat linoúab
ban nckszülr úcg a nyár kózepéig, N|ár ,Líkún a hls§úüs A úópkeglawnt úM y

A hokidachit kivóve valancnnyi stílus és a fukvió|egült6 halósa

^z
ös9cs mérct mogfelcl, bfu a kisebb bonsáioknoz Tündókl6 ró,Jaszínú nrágok Rhadoler.lfun indi.ufu ' K^hn
álkalnasnbbak az apíó vnágú és levelú fajlik, A snnPonPfu fihilak §űrűn sATsUKl AzArE{
bebdíljúk u ó8ulu1, elíebe Ez a úoyogi súlusúIi 25 éy4
é§ 50 cn nagas, A legMebb
állapolában láüató, müor
KURUME AZALEA a vnágot telj*n beboílját
kadushi sti]üsb nev€lt fa
muialja, menlyi látván},1 nyjjl
^
ez ü aálea, A 6odálalos boNai

}^

{,l
l
l
aig a yabadban nólt,
heid cwípbe ijheíté]| d úion- '| \
hM rirölő hljtósai helszé§el
é: dró|az^ul alaulallúk íomúfu.

Konpak( üzat
,4 nna, íiilkc, nijzallan edá! a §emet §zülrc, názatlán, ováli§ níl
Az eg§ell' edéh! a hutalós
0 bo,r9llh §,ö|.múwe lezeti,
bó a i e l k núekén! yo l8ól,
^
lm BoN§AINEVELÉSRE AIKALMAS FAJoK
Sageretia theezans
A sd8PEra k melegigénye§ nöVények, ezerl
fa hn!ostbb t8hdjldtu oLv!8okbú 6ak
szobai bon§ailrént tarthatók, Ezek a fag/érzé
keny cserjék Eszak-Anerika melegebb íé6zein,
Kózép- és Dél-Azsában honosak, A neínzetség
bonsainak leggyakabban neYelt faja a Dél-
KjnáhóIszánü'ó S_ theezaw_Törz§ót látványo§
foltok dí§zílik oly hatású, mint egy örcg
háronerű juharé , a9i1 az egyene en bamá
kéreg leválása okoz, Agai karcsúa|, eselenként
töüse§eh ]evelei öróköldek, apíók és fénye-
sek. Nyáron apró,1bhér vnágokat hoz, }é§óbb
Boftnitánácsok
A sageretia népszerú b€l§6 téri bonsai, íninden-
fajla §lílu§ra neYelheró. \álamennyi méretre
A fénlA, aúlis lewkk olk lla
keEhled levéhámókal a ía End-
l7ní mqkilő?l hanák |óíP
snnekll üednin!2z a úp
NElTLf,sI úIMü.TATó
E Nalos helyen l.rlsuk, Mlon réMle8esen
ámyétolju}, Miniítális hóigélye nyáún
18 "c, tél€n 12 "q nagas Pántaltalomnal,
A Mobábfu tanott boó§ai cg&z §bcn jó mc8-
!űgílá$ igeíyel, de íyálon óiuk r p.rseló
D Nyárcn mpónta ó öziit, Tltsük nindig ftd
vse!, A szobai boNiotat naponla elenóriz_
zúk A n€6 piralaíalom elon8cdh€letl€n,
E Nlálon kélhelcnlc. lélcn havonla lápolda-
E Kétsen}éftintesút át, iaúsval, Nomál
talai}eveÉket h6ználiunk,
B Az új hajlámkai vágjuk visza eg/_kél levél-
páía a növekcdBi idóMakbfu,
E zólddu8!áí}aól 9aporitsuk lava$zal m8y
BoNSAINE\ELÉSRE^IKALM/§FAIoK 101
Salix
",
fu zek íepe§ !cru<lségébe fuIo.o kecscs NT\Tr,Est LIMmATó
l-\ ki§ tak is §e|ek lehelnektelaln V{B/
^
c§avarodolt rörz§űek, illetve l4§üngő ágúak, E NáErs hel}íe álíBut, de a lbíó ny.{ri nap§ü-
ló§ben enyhén ányéloljuk. védjúra l@nóiy
miDt a népszeríbabi]oni fű2 (Salk bablo ica),
iagyo].1n], hú§ clkenillük ú agregrlfi a]ásI
Ez a Kínából száínazó ü 8yakan nó víZ
n1e elt, amely lölé kcskcny, ]ehajló, ]ibegó
u í" A VeAe!rc]ol jdÁ§zakbd naponla dntozüL,
l, dLlbed szükseg §zerinl gyakahhan
levelekkel boított vesszői elegán§ fii8göryt Azok közé a bonsaiok kózé laitozit, @elyek
boítaíak, A többi fűzhöz hasoílóan §zcreLi redle iI, hd dyáron Jckd} vub<n álnak
a ncdvcsségel. Több tajtája apró levclű, az Td]cn §.ktcnlsUk u onlok§ m.níy]séAót
cgyit danyszíní. valameinyicn kiváló bonsai- ts Kora nusról a n}ár vé8éig kóthete.te láp
nö\,ények, A lijzek a hűvös és a mérsékeli ég
Fl Évente kétszer is yúkégestebel áúllctni ezt
hajlatú terüleieken ólnck, lÉvé]zetük éS kérgúk a gyonan nóvő tá1, A legjobb idógak a kon
színe változó, tavasMal szép barkit fejle§ztcnck.
1avav lagy a nyár kóze!., Normíl talajtevc
sokuk ige. crdtoljcsen nó,
B Kora lava$zá ü íülelés ulán e €lózó évi
hallá:okaf qgjuk vFV! <s, q$ kdl rugyr.,
A fiizekhez kóvctkczó stílusok illenet a leg
A znld_ ó íás duBw}ok t <géV évben neg-
a
vcdhe|iur, Mé! i 6üoE{JA^!ra árat is
jobban| moyogi, shake, n.n-kengai, kengai,
lónn}En megi4ók€tsdnet icdEs honotban,
§okan, sekijoju és a saikei, A kózepestól a
extra nagyig tciedó néretetben nevclhctőt.
I BABILON] FUZ
i.,) A hanmnrt.§ clrcndezesben a tet shakJn Jtilu§i Ia
a uÚc ba|lo túzek clclhú ma§dlddja, A bonsa
15 éve§, a nagrobbit la 35 m mag6.
A rtM kmóiú ílúszöld
kyeI* afu\dhn f6góli;n
102 BoNsAlNEl,ElÉsREAI-KAI.MÁslAIoK BoNsAlNE\tLÉsREÁ (AtNí,AslÁJo( t03

Sequoiadendron giganteum Hepi nanulíe Jő serissa foetida

Legnara§abh elijlerye egy Kn]itomiá_ NE\TLÉSI úTMurATó llerie, csiua.q alaku fchirüL;8ai NElTlJsI úIMü.TATó
11ban eló mám tfenvó A Generil shem,n \-,' nyaíon nagy fomcgbt! nrdnak, Lalin nele
^!nd8
le!,í hires fa 83 néter;aga§, kjlmérele 24 E Napos h€lre áuilsut, ó nyárcí réglegesl ^ökzüId E Napós, nebg nebae állilsuL Miíinális
ámyékoljlt, védjük a fa6/óhól, ís.fu! /i,c/ld) kellcmede! §zagú §/ökerére és hóigénye 12'c, övjüt a hideg leve8ótól,
néler. A íaj legid6sebb egyed€ 3200 óve§ volt. E A vegelációs idóMátbfu naponla önlözúk, kérgére utal. Inűa, Kína és Japán szublrópusi É-lA vogotációs idóMa}bm napoíta önlözük,
anikor kivágták, Mindezrel es/ütt cz a non! nydrcn vizel pemet.zzü, Tólen elegendó vidékei!ól vánazik a nérsékeltéghajlalú1€- A na8d páiatarlalom lenntánása érdekében
montáis öó}zajld fenyőféle igaz i lihívást jelent riilclckcn c§ak szobában tarthaló, Iivele ápró, víml pemelezüt, kivéve vi!ágzájkol,
a bonsailerme§ztőhck, bár mindig akad E Tav&lól óVig kóthctente lápoldalozúL, §iúa, fehér virága e$§zcrű vagy lelt, ktezik uganis a íedve$é8 okziltel€níti á gircn_
néhány váiatkozó szellcnú próbákozó, Mivel E Kétéventéí1úlle$üt át, tóú tansMl,
bíbor vnágú és talka Levcl,ű váltorata i§. lev€leket, Télen, Mitor róvidebbck a nar
Nomál talajkevelé}ei nánáljlnt, palot, tarlsük vi9onylac MárMon a talaját.
a heg],i namutfenyó nagyon $io§an n6, folya_
maios tézi vi§zacsipé§t igény€l, A drólozá§
E A ni'vekedé§i idówkb e újhajtásokat E Avc8ctácifu idóva}bm tétbetenie, éleí
het€nte Gípjük !i6@, Távolitsuk el ú eróteI Bonsailanác§ok havonta tápoldatozük.
pedig a megfeleld alak létrehozásánoz és fem
tarlásához §ziiksége§,
jc§. fefelé á]ló ágakból eredó, lefelé íövó
Dról@ut, hoé, Mép ióúát
A sentsa í@rdd minden slílu§ra alkalrnás, E Kétéventénlüllesiik át, kora lava$%l,
hajtásokal. kivóYc a nokdacnit e§ a choktanl. Közepest6l Nofu ál talajtevúétet hdználjunt,
tapjunt, bár a fa újb]jl feíelé töíe nijf€lvi]i eJfua ki§iig teriedó móret€kben neveljük, N vágjuk üsza M új hajtásotJt egy va8y kél
anog/ felubaful a dótok alól. ^z lcvólpáru @ átiiltetés uián,
A hegyi mamutfeny6 nevel_ E A nagvetést télen va§ kora lauszal, a óld E] zölddugványokat vágiut eót lavasMal va8y
duMDyoz&l tava§gal Ós íyálon végúzük, n}árcí kóíiyci meg§ökEEsedner,
}ető chok}ú- sókan és
yo§e-ue §tflusban, valamint
a közep€stdl az 9l1ra nasiig
s,q@iadúdúd gie fun,
HEGYI MAMl]TFFMo
Ez a 20 éves fa 90 cn maga§ A habaqsóEán zöll1En
talká.at aPni, lojlls
^ aldk]

A sír,íh ólló, óókóa kwb hljtásak

fujfuljók né8 a ía .ksáns, loip alahi

ÁJú d kftéÉeíbqeleye édekzl

&ÁM/rhi& '\hriegala' elftruldő.l4bei feilődlk íE! a 9éI)
Ez ü elracadó üs fa halév6, olak és a úúgáselééséhü
15 cú nagd é.s moyogi slílúsú fuihü§E k|íh|jyd ya^ szülaée.
11]4 BoNsAlNE!,EllsREÁlKALMAslÁloK RoNsÁlNI:lvFl ÍsRF A]xAl.M{s IAJoK 105

Sorbus aucupaíi& n oaa*o *,,y" Stewartia u"o*,.ul,,

bcrkcnyc cgisz i\bcn kivalo keLl] NEYELESI UTMUTATO lonb}UlLdtU hegyikdmeliak 9nLos rckún- NEIT]I,i]sl {JTMI]TATO
.f'\ dbzfa, l(ésó latásszd], nyd tlr]t! sün]!
o -t1.sJPbán állnak a kJmclúkkd], A savanr1r.
^mad
borítják apró, kéI)r§Zírtű virágai. Finom össze-
Napos hclyle le8yüL Mivel a la ÉnLlkí{ilfdr]i,
lúró, ned igényel semili€n téli védelmel,
^
mésmenles tahj nánli igényük is aronos, Ja- o Ó§el napos he!íc állihut, hó&y elős8ílsük
úp lombviiezódósl, nyírcn iéláúyékbi
o
a
retr le\elei avegetáljo§idószakban fínszöldek, A vegetá.iós idóVatban naponta öntözzük, pánból szaímaznak, A hEgyi}"n5;;;132 ul6hhl helyczúk, védjnt a laEyol1ól,
o§§7.1 á7 j12nv_ a§. ninn.§s7in hnlirn( Télen §ak úkáhban, dc soha íe hag,vjúlt Években egye tóhbcn n*elik bonsainak, mcLI t,
tr A te^el&ioJ idóvakbln ndponlr onL4u
árn}dataiba f;rdulnak, tbltjnó hátteret adva finom kis ágai ós rézszínúkérge még a 1óli, Ljgy!Dd haMnaLiunk, kAiúbb d$öP
a c§onókban álLó élénkvórös temésctnek, t0 A vcgctációs id&zakban kélhetenle úpolda- ]e,ól néltiili idő§zakbán is mntatóssá leszi, Ne ha§ilk kj§záQdni a talaját, íclt a he§l-
A so/ó6 neíuelségnek anely szános deko- Másik olónye, ho§/ levelei ősze1 fánlasztikus kamélia, a tőbbi vékony lev€lú nö\éíyhcz
rativ ]ombhullató fából é§ cserjéből á[ való-
El Elente vas, tétév€lte üliesük átj tavNza],
skarlál- és bibor színekbc borulnak, Bonsajnak hMnl.an, ncm bírla a k]rámü{,
színűleg a madárberkenye a legnépszerúbb
a úgylalian᧠clótt. Nomál lalajtevelékel
1eginkább alkalmazolt fajái a japán hes/ikamó E A \ePetaci.c idóVúb.n lérh(lcnle lrpulL]d
l,//ik A7 clikaíÉFkn.z h.9nnlalo5 múlrl
lag'a. Kec§es, szárnya§an ös§Zetett ]evele é§ Az új hajtásokal folyanatos vá&iuk visva ]j,a (S, pseudocamellia) és a S, monatlelphd-
E}zkev€réket alkalnu Uk,
e§ lét levélt a fona kialakílása
talcs,ú- felfelé tórő növekedé§e teszi kiválóan
limta
vagy
ása &dekében, kivóvc ha
á§
k]leiediebb
E Kóiévenle úlle$ük á1, koia tavsszal, Móv-
nenlcs talajk€veléItet h6báljunt,

m Tél vó8ón u8y kora tavasMal réte8ezüt és

A he4rkamElid chokkan e§ vosc u( \tth\ban. E Az l,i hajiásokai lolyanatosan vág]uk vn9a
Bonsáitánác§ok
!e$út el a nagolQl, A f.jLátat oltsuk tijzón.
valónt k]s es kozepcs m!ritben nevelheró €!y vag/ kól lc!élre a lóma kialakíiása és
A madírber}enyéhez a choltan és a hokdacni tennlJíasa cél ahol, knrtr ha kitcrjcdlehb
nó!ckedel nrseces oulNan üíólomk.
kivételével minden bonsai§tj]us é§ valarnennyi
fucí a puha ktEikdnn]cn megnyúmodiI
méret illik.
E A haBokat íc]cn !a§ la\d\9J]vcsukc],
q z.la,lUFAnJ oaiq nFn.n !.!Ézu,{
Á |únáks §élú le"llkékból

illúek a ba8oi aúb-aihoz

A kópcn látüaló fáj( t2é!esk, ó§ két
éve nőnek ceFlt, e§ütles
^2

Ó!§el a íi.$ zöa Lewlek úr^fu

Téli látvány

MADAnBERKEN-íE

Á saját kéEílésŰ,hfuOtlan
kqóniala! ndg értó^ben
hó.ájóú d n]itolí íá]lzP

A yétíeriilö kolofui| egen-

sllrblh funjd a Mg, ketk
 BoNsAlNF]VH.ÉsRF Ál KÁl,MÁs l.i{loK BoNs^l\lVELÉs Rl l Al KALM As l.],VoK

Tamarlx r.*,r,^ Thxus baccata Krúnysts urújn

lcmxl §kJkN}ag,tt FUloníolK n,tg Vadnn
fa n,]nlk, J( J lL]n]lVr(tI ia tJknck J müJl
^
lclriln orszá8ok rdnak o1tlront, A lálMóla8os
brékelység ellenére leldkivül szí!ósak, és jól
lűiik a sze]el, elé B/al(Ilrn üllelik ókei sövény
nek éS széltogli sávnak, Kválóan neve]hetók
bonsainak: lombhullató lcvclcik aprók ó§ |ik
NE\.ELESI UTMüT^TO
E Napos he\t Lelyúk, de u fuíó nyánntPlót
iirnyékoljuk. védjúka kcnény lagl)knjl.
tr Bóségc§cD óntijzúk] Dapoita c]Lcnóli7ziik,
ús nfisút niidig ncdvscn,
E A vegcliiciós óVatban kélhclenle lápolda
A ti§7,,tak nUL ,\, ,,kli]lJ t(nvüttljk, NEWLɧI úTMt IATó
,a1dm. )(k n,bb \ZJZ, aklí ezeí (V g is €lnLk
A közónsó8cs tiszafa Véllerüló hajtásaii §únjn E A kóZónség€s livála clviscl vilalncnnyi nxp-
léní,de jóban érzi nngál lilímyétbrn,
boíliák t sötélza]ld tűszeíú le\tl.k. Szürkós A lclctációs idóYakban naNnla ónliizül,.
tr
barna kórgc néha levá]ik, és elótűnik az atálta és Vizle1 p.mlclczZük, 'lnLc §.k íiikaLhhan,
lévó lozsdiszínú réteg. Apló, zilld lirágait
tavasszal ho7,a. Lcvclc ós Lcnése (a pnos
[l
^vegelációs
idóVatban kélhel.nl. llipo da

kcly9criick, á8aik kllc§úk. kccscs. tózsa§zíncs
b!.na vas/ lilais virág.ikD!a/ ncnnyisóglrcn
nvih* Layasszal és lyíiron,
A tamati§kákho7 a tóletke7ó §tílu§ok illeóek a
lc8j.bban: moyogi,shakan, han kengai, kengai.
so]ún, kadusni, §ekiioju !rg_v jshitsuki, A kicsi
1ól a nag}jg teliedó mércLekb€n
nevelheník.
E Eventeɧ kétéltnle üliesük ái. a rar2v
kazcÉn. a siijkóde]lardóstől fuggőcn Jó vizcl
lczctó kópc$ógú tahlkcvíókcl hNz iliúnk,
,,n ósszel *ósci vágjut!isv. u ú é!i btljll
$tal, A kjveltezó lavuvi hajtá$k teltelé
n]gnak nónj, ezénszúkéges |efclé nányiian]
9ckci. Ahho7, hog/ i hajtások bóko]óvá
!áljr lk. r
drónrzr&rn kívüLinóú hálói is
haMiálh.toík íóhány hóli8,
E AZólddugvln),olntn}-áron, lásdugviny0tal
iélen Medjuk neg, A hlüiás jdeje l1a}a9
magkOpeny kivólclóvcl|) mórgeló, ezérÍ
s/crmckcktő] ós álLatoklól láloL leíne§szük.
A múltban r lcgjobb he]y a lörülkeríteli
tcmplonkcrt voll szán1áía. A tózépkorbán liat
kószílclrek l hajlékony fából Makónnycn
A közönsógcs tiszafa r hokidachjí
kíviil vdlamcnn],i sli]usra és
17 ijs\7e§ mérelie ilkálmas.
Fl liáí.m_ólé!rnn]lilt.\\ii*il korr Ixvl§7rl
Jú li7clvc7cní kólcsógú ta]aj kevelé ke l basz
E Az új hljlísoknl 6iPjü( 9i$á, hos, c]ln.Bil
súk a.lágüást, ]Ia ul Velelnént, bogy
magot hoz.n n la, a múk]etlel várjut meg
. vnágzis vógól, t]i ím]kor dl ijiozhltiuk, de
A o§Z< \.A trl,ú.lVJl,nJl m!_!( ll.j.]UqLJi
Dyokal; lava§\Zal \ikcresen degs/ú(lrcscd
nck A büilás vaPy a léghuilás idele á nyúI

TAMARisK{

a |alóeijg.^ nóftl .|!!ö|')a.

A sarazúL|, lo?al kvkk lűll\.'l

hanisúak. A lellLcl lalúbbl
lful,iláM ls ncfelóre lnrhat ja
kjkl|r.\tbbLn kilölli d íomát.

A boniajt e& öq, leífuávh
tljhLÓŐl alüki/ollúk ki
|ddglsjll hjzlúk larc
lön! Íellűnó dldliál és ÍÍnót.
Kiesensúlynzott ikszkóp
A Lvles ó*uk a' 4 vir\zdláRoí
sankak elrcntle&léy, kk, .li
UB:I,
h,hihr ki,lakíúrx
az ilí[ A bók.ló
KozoNsEcl-s TIsz^F^
|euelé nónd| a bókoló huún A 20 éves. noyogi slibsú b.nsail
ófatx dnlozisfrl úMük al faiskolai yagbólnevcllél,

A ü'.zs színíí.ktihangsúlyoás'
,.1 lözi ,ö|ét án nldtál y+ü
kkNéÉília baha, hij2alkn, alnns
 l01l Bo\sAI\EvFll1sRr^]x^lM^§FAIol( RoNsAlNl.]V1.1 ÁsRE ALKAlNr\s l.AJoK 109

Taxus cuspidat a .Iapán ti^aía T§uga heterophylla *n-, n"-^rs"r,o

i nele i5 tLarUlia, d iapdn tlvdtr
flJdnrnhol
^hns/
szarna7ik Kis \dgy LúZ(pt\
LcrDctii öIijkóld ia, Ha§on]ít aközónséges
liszatára (T ód..ald). üzal a küónbséggel.
ho§/ lúszerű lcvclci vínükön §ötélZóldek, foná_
kukon krémsziníiek, virágrialrók ós zöldek,
Ahhoz. hogyanő]varú es,ed úZsaszinii na8
kijpcnnvc] botítoti magokal iozon, szükségcs.
Iotrv csy himivari fa negporoza, Könnyen
hajliüaliuk ós dnjtozhatjuk nagyszerú alatú
bonsaira i rugdmas fát, Afinoman erezelt ta
jól viseli a törzsébcD ncghajlínrtt jin clcmel.
A ki§méle!,ú bon§aiokhoz a törpo 1., 'Nana'
a lcsl'obb víla§7tás.
A japán tiszata nindcn siílmra nc\tlhetó,
kivéve a hokidachit, VJ]amcnnyi mólctben jól
Ntrvf,LÉsr úTMt TATó
E A japái tiszala lűri a naplényl, de inlnlbb iél
ám!ék0t igényel, A núly árnyékban is negél,
n A vegelációs idó\zakban nalonia i'nlözák,
és vízzcl Pc m ctc7zü k 'lt lc n csak rittábbú.
dc b fr§ lt k cgvcn leleseD nedvesen a lálaját
E A vcgdóciós idógakbú télhetenle lápoldá
E Háron né§ é\€nte úliessúk át, tava§va]
N,nlál ta]arkcvüókct hN7iíliünk.
N új hajlífukat §iojüt visk, ho8i] elósgilsiir
ú
^7 elá8.Zísl. Ha u t szelehénlq ho§ magoi
hozon a ia, a múvelenel váiük meg a vjitzí§
végéi,?V ágakat ijsvcl mcl§sziit mc8. tsámi
kd dnnozhitjük óMi.san, dc ó§jrel i legjobb,
ovd vági,,k mcg a dugváíj,oka| lNavdl
sikcrcsn ne8gyó(eB$dftr A bujrí§ Vasl
n Jgc§, C Ll Bins ]r< íJokfenyóL Pird m is
-a1 JlJ-kúlL, Agaik vege lctlL boko],.ttó
^ ft]ámyókba állil$k, A li dcgbilzhiióan
vízcsósle enrlékeztenrek, E2ck az ólók2óld
fenyótélék Japánban, Kínában ó§ E§zak Ameri-
kíban vadon nónek. Az orc8()Di hcmlokJclyót
(T uga he l e n p h, l la ) gy ak}^l ú]tctik di\Zf ának,
Ahos/ ncvc is nuLa!'n, Eszak-Amerika npgati
vidékchól gámllzik, Fiata]on a puna, róvid,
tű9crű lcv€lek vnágoszöldek, idósebb torban
siltóLzijldek,
A heíLloklenyó]k a hokidachi kivótclóvúl
úinden slílust]an ncvclhetők,
A kisjlól e eltra nas/]g teíjedő
mórclckrc alla{na§ak,
ND\TLESI úIMt IATó
lélálló, dc úór1 !,ódjút a t'ttgyos szel.klól,
anelyet kiszárítják i lcvelekd,
vegetációs idóV óan íaponta önliiziit,
^ nyámn víz€l pemelezzük, Tólcn csak
ós
ritkán. dc ne hagyjük rjvándii a talajái.
E A vegeúciós idóVakhan lréthetenle lápolda
F] ']'rivcs koláig kéléventéntültc§ük át,lávag
gal, na]d háíom,né§ §enléni sziil$g
yerinl, Jó lirclrc7.ló képe§ségú ral jtaetkct
tr A vegctációs idóMatbú §ípjük visyn u új
hajlíakat nóhány túÉ,nielóLt nedcnónyed_
net, Blimjkol dnjlühatjuk, Lle ne tam9i|
A Mgo]ol lólcn ugy krn iava§val vesük cl.
zjlddu§;nyüísl nyáron ós ősvil végezút,
^

hel,fulhra'
TsuEa h ágak gafu16 dólazó!án|k
OREoONI HEMLOKEENYO kilirtheló a hw|ól, yél
haléves fát kél éve nevelit
noyogi
^ §tílüsban, Jel€nleg2] on

Drótúásll *ial.kílott lomá

A tijL, íb|nhó qólbükkil oótel6
dnno.fusúl énék d. í:Jsóbb
u luslagodás érd.íal).néleklE
110 noNMIMvELÉsRJi Al. BoNsAlNl,vFi,isRF Al.KAl MA§ FAjoK lll

Ulmus parvifolia n,,i,it Ulmus procero, Enleslevelű pil

Aszjlta* l!8ncl)ve
ki]zü] talJn d kinai szi] a
11rübb hLlnvin.V.lók k.rehen F7, kN
a
kcrek fa Japánbán, Koreában és lájvanon is
vadon nó, úgy, nint KíDában. Finom ágainak
koszijnhelóen azon kevés faj kö,é tartozik,
amely alkalnas a hokidachi stílusra, Hos§?ú.
eíőteljes, hajlékony gyökere] ideálissátcszik
a §ekjoju stílus kiJtakílásám. Ahos/ latin ncvc
@d,y'brd) mutatjá, lcvclci nagyon aprók,
Altalában ]ombhulató, bár gyakan nenezen
Válik mcg lcYeleilől. Melegcbb óghajlatú
terülelekcn. például Kalitomiába., egyá]talán
nem hullatja Lc lcveleit, és örökijld narnd.
Nép9erű tárta lcvelú tajta az Ulnús paryiklia
A tinai szihcz minden srílus ós valamennyi
méíetjól i]]ik,
NT\TLÉsr úTMt TATó
E Jó negvilágílású, napc h.!le áülsut, védjük
a fag/okól, ncrt énékenl a ias,kánxodáÁra,
u vcgclációs idóMdlb naponta önlözük,
n.gyon
^ neleg idóen Vühóg vcrinlll/akab
bal TéIen csak rittáhbar, de lartsut mindig
E A levelck kinyí]ása úlán es/ hónapig helcntc
tríD]datoaL fidjJ L.lh.t<nte a nyirv(AclP,
E Treves loíau].!rnk U lc*úkal, kúi/ llldv
%L nésóbb Vúk§ég 9ci]nt, Jó vízelvezetó
lépességútalajkcvcré]<et haháljünk,
E Á? új hajlí{kai e§/ ká lelélre Ydgjuk vi§za
iav6Mal, \álúennyi Mil iól MPál a lryole(
cllávolílÁáü. de a ki€hb lcvclú lajtátná, mint
úuP ili,lia, * nem mindig Mütségs
E A zö]d vasl lás dugvíiyo]ot . iyár elején
ftd]nk ncg. A lóli s/örérdulaányozÁ n jó
(ídeslcvelü \zi] aldkia a leím(\Z(tb(n
f1.lnrd lotr nJolla§la emleke/ret, haíd szil_
^z
favég következtében ma mál iem olyan megie-
lendii, ninl cs/hr, Ett6] fiiggctlcnü] kitúnó
bonsainövény, ncrt csc pbc üllctvc lcvclci
soklal kisebb+ fóleg ha nyáron telj€sc! citá
volílják őket. osszel ragyogó sárgára színezód_
nek, A §zúrkésbama kérgen aZ évek múlásával
rcpcdósck kc]ctkcznck. A §zillavész nem oko,
oly nas/ gondot a bonsainál, cs/Ió§zt mert
kisebb á megfertóáeió kéregfúlülcl, má§ésá
nert egy apró növényt köMyú kezelni felszí
vódó növéryYédó szerrel,
Nf,\TLEsI UTMUT,ÁT0 ._
o Jó úegvilágift(l. napos hcl)t ic8ilik.
kjsbb néretúekel védjúna ligyolúl,
E
^ vegelá.nn idar§zakban naponk ónlóziik,
a loiió nyárinapokon, ha vúkséges, §ak.ab
^
ban, Télen 4al iltább.n, dc nc bagyiuk
ts Rú§fa}adás
oldaioali
ütán eé/ hóndPig hetDnle
najd .ydl végéignéúercnte.
táP
F] Tizóv6 koráiA órcntc üliesúk át, kon tavav
Mal, Késób óvcnkóni c]]cnórizút a s,óketk
Icjletlé8i álapotát, és ha nt teljsci kilöL-
tótiét u eLtélyüIret. altor ültesük át, Jó vi7
clvPctó kéíres€gú tálajkeveúket haháljúnr,
B Az Úi hail&okal tan$zal vágiui vi§% egy
va8y kól lcvólrc, A7 éldesleYelú Vit jan vi§li
E
a]cvelet te!'N eltávolításít nyámn,
A zóld_ vás/ fás dugváiyotal nyárcn ycdiük.
Nas/on jó eÉdnényléIhdiiit el téli g]'ókór
duAvóíyo7ásal.sar]akkal isszaporitható,

K]NAI sztl
ERDESLEI,ILU sz[

)h
Ezt iemégetbó] ryújlótték,
a lát a
é§ chokkan stíhúía
,cvcliók.

cddos newlad nkúült li,va-

adhi ú érd.newu sól ielkgztt4
aldkjtl, hnqas, egen4, LózPónLi

,\'ilág6zöld, náas li.tóedínr

Á7.úlÁ lál s7í," n l jllik
nind a n!án, nind az ősn
 BoNSAlNEVLl.l:sR l. Ál KAL]\{As lA]oK l]()NsAINl lvli|.1§RD ALl(\L\4^s r/VoK ]]]

WiSteria ,.ii,,*;. Zelkova S)ííatAtopan g"na^,it

.rr.N.§l \eri \JAi n\il ell-ian ]1o]npa\Jn NElTr,Ésr úmmlAró gytn)Jn.zl k \J|oJn J kalma, hon
l mtr1,1ln,l,]kflfu,khL ]llr,,k,tr 1,1{ ,r,i f1\JinJk, l!n(l|l, n!\(lüL]|\U L,,mhhullí ,

ké|. mílyvaszinű vrg/ichórvilágfurtjci.' E] megvilligitn! ].h.nj]cg D4fó|ybci gMdig ^|J|:jn

hcLvícíl]irnlkjj'ci rtl!ódiúl. ti§]lól.
Jarl rV év |ag! régéb€n nap.s hel}Te állíBUlq a
la, Rö\id, cLfcnes törzsóbi]l hosMú, fcllcla
Bonsa]nak i§ A ncvclók inkább
kivátó cscrjc, n]rúló ágakerednek, A hokidachi stílus kla$Zi fofó ny.iiri napokon cnyhón ámyók.ljuk vad_
ódc§kó§ illalú linígál hangíjlyozák ki. nrini R A vcgctá.iós idlisZikbr úlponla iintazül, jük a ligyoI(ól, ho8y clk úljük ú ágdfi8yíst.
A lÜí] n}-liri húnxPokban lillit k \ckaLyvi7 kU§ nó!Énye, sű.ún lilló, tinom ligai mialt,
tr NyáIon n p0nla onlózúk. egyébténl csa(
lcvclcil. Kól óps7eíú taja ajapín ljhrkác hc ltLcn c§ijkkcni§ük az ijntij7isl. dc tirlsOk jólnutat kabudachj stíntsban is,
l"iasonlóan rnkábbxn, de nc hJg_v]Uk kiMiimdni a lalajái,
(Wísleria jlo|ibufu]a) í.s kinli lilankác osszcla ]clclck á karmúsinpims, bronz, ts ]cvelek meg]clenése uián es] hónapig he
rry e,.,.!.r. ^
amcly c rólc]jc§cbh nóvekedésű. B ,\ vil ág7ís ltgónjl i ryií dúclíighcl.nl! LiPol narancs as sál8a kiilönbözó árn}alataihan pom lcnl.
^ llipoLdalozuk, miid nyilon kóthctcnlc
iii.tiej lóvidcbbok, dc illrt$abhak. dalozuk, fujd kOí1 óyLd rúsúóVig lllJnig/. píünúTólcn, anrikol szóp áglcndMc.ót n.m '|'í7ó!cs koriig ólcnlc iillcsüt ít, kora layd7-
E Ilíromévenkénl últe\súI át. a vúágz᧠vógc
lxkirjt el a lcvólzct. az c§ik lcgmntatíNabb Val, késóbb a §ijlédljlódéstd fulgóen, Viik
Utiin, Nom]íl ta]4k§tíakd hmn,íljü,k kinr. Nomál ialajkeveéket bavnáljünr,
honsai, jápán $/crtyí!szi] íZelt !" .,.,"laJ ség
N] l[ilisokii
kól hároú lcvóllc vtiejUk ú] hailósokai cgy v.g], kót Lcvólrc vág]uk
A lilankáchoz a no],ogi, shtku, han kcn8ái, ^7új ú c]Vú,igzás Ullin.mtúd n ny& clején.
VnVd Japánban,^ Kínában és ! IüUkrusbu holos,
kcngaiósasekijoju stínlsil]jk,Aki]zcPcslól vissza,A
^z !&ylclclckcttávo]ilsúkc]. vcgc
ós kozeli rokon§ághan áll nz euiópai szi]iikktl, ilióVukban, AZ idósebb l]il levelcil
ü cxtm nigyig ierjedó Dréretekbcn ncvcllrcl(í, El fás du§ányok,t tól v+ú ,agy kol a iiv.V,
1itciós
Leljesen eltívolitlratjuk a nyáI (órcpén, hn
9J]
^ s7.diük meg. huit;jl§i ós a léghljtist i{4
lo,.7o]Úst koíalrlas9allagczhcLjiik,
^ Mng A japí! gycrtyánszil miDdcn siíhstá xlkalnlas, nlag.kai tól vógan lagy kom tavasvll !cí
\tté§s VlporiltiM kiinnyú, de lievésbéjó, jnen sükd,Á dúgviiyüístúsa lórhujláll
kj!éve a bunjint, de hokidrchiós yosc uc slnüs ^ _vliíon
a ni'yények Llú néhiny éy núNa vn:rg.7n!k
hart a le8mut|lósabb, Yllamcnnyi nórclbcn

A Doyogi íilusúfu ]2 ólcs

,,ll!- -1l
lAPÁN GYEmYÁNszlL
A t5 2tlúVes, íllxlában 38 cm
nragas láIat iiz óvc uhcttók

Az .Loltlözít abIh hdqdtd

nddlé], ba le$| h.lrúk
u k6únxó plllun!ó! linilaknak
 ffi-**

HARMADIKFaJizET

A noNsat
KIAr AKITASA
Bonsainevelókéírt mindenkinek az a legfribb cól.ia, hogy
aZ cícdcti növény karakterét minél páratlanabb bonsai
li)mijában adja vissza. A következó oldalak lépósról
lépósrc, póldákkal nulatják be, hos/ alakít§uk ki ós
llJ\(ljük d bUn5dil, lllUs/lI;ciokk.]l eiljloll mdsJrd-/|l
tokal olvashal nk a lizonöt lonlosabb bonsaisti]usról.
megiudhatjuk, ho!5/an alakíthalunk ki tájkép hatá§ú
kompozíciókai vagy 1bkozhatjuk aZ olrcndczós szépségét
szilda vas/ más növények bcépíté§évol.Eg}i másik íósz
a külónbijzó taítóedényeket é§ azokat a tényozókcl
részletezi, anlclyck alapján kiválaszthatjuk a legmeg-
telelótJbcl. Mcgismcíkcdhetünk a legfontosabb
vers7ámokkal és használal ktal, Láthatjuk, miképpen
változtathatunk renrek b()nsaijá cs/ laiskolai növén},t
nóhány peíc alatt csupán metszés§e], Mcglanulhatjuk,
bogyin szaporítsuk magról vagy dugványril .lz alap
onlag,,t. lrmit .rrt.in l mcgtelrld idóhen l,,,n,rija
kezdhetünk alakílani. Bomülatásía koíülnek a metszés
és drófuzás 1brtélyai is, ísi f0lyamatosan fejlevthetjük
s linomithatjuk hun,aiainkrt r hn,s,,u itek.oral
 116 BoN§AI KIALAKjTÁ§A
^
Bonsaistílusok
Az lvck \nrin a honsaiid] foBlal*ozUt
.f1, lobbwd! Dtgpíobahdk uiÉoszlalyozni
a stílusokál és változataikat, A §zélesebb körú
o§ztályozás e§lörzsű, többttjü§ű ó§ csoportos
ülreté§ű formákal különböáet mcg, A követ_
kez6 oldalakon bemutatolt tizenöt stílu§t ma
általánosa! elfogadják a szakemberek. 1.1a ncg
értjnk a slí]usok lényegé1 é§ alapelveit, olyan
kinduiópontbo, l'ulunk, ame]y alapján negá]_
lapithatjuk hogy e adott nóvényben nilyen
stf,us lehet6sége rcilik,
Ha gondo§an lanulnányo,nk a fák fii]ódésél
a rermé§zelben, anélkúlis létrehozhatunk §zép
é§ élethű bonsail, hog/ isDemólk a stílusok
nevét, Áz chevezés hmeret€ azonban hasaos.
nert cnnck alapján biztosabban tájétozódla_
lunk a szakjrcdalomban- illetve irhahnk le Vák,
verűen es/ bol§ait n koilégák számára, Nem
oketlenúi srükéges mc$anulnunk a §ti]usok
eredelét, E§/ébként sc raga§zkodjunk mereven
a kválasztoll, stílus Vabályaihoz, igazílsuk
Mokat a növény termégcrcs habitu§ához,
Egytözsű bonsaiok
A tóB iráryalásátót iit alapstílust külö!
bózletúnk úeg. A tó6'úggően
lehcl szabályosm fe]ielé
nljvő, vabál}ta]anul leüelé íóvó, ferde, vüvintcs
é§ lesü!8ó, A szabáyosaú fellelé nöyó lörzs cg/c
nes és függóIege§. a Vabábrat ul fclfelé nóvó
lQnyar8o vary Bavarodó, A ferde róú§ű bonsai
cgósz törzF olda]la dól. lkár 451os Vó8ben,
A !íz§zintes törzs méA lagyobb szöAben hailik el.
és körúlbclú] ú edény perenével ogy magá$ág
bú ér végel, A le(lüngó töu s a vízviltes a]á
omlik, és a vógc 8yakan lűér á cserép alián
A bolMi eabá!,lalaiul f€litlé ni'vó tóz§ű. A lcrnó
mlben ú ilyen 1& újl ányék, más la va§ épülel
miatt változtaiját nc8 nóvetedési irányltat A bon_
sai töu se lelloló álljon vagy legleljebb 15.fi Mögben
dóljön mc8, rwyafulalai baLa va$ jobbra, scú
nüéppen ne a Memléló feló iíánltljúat,
Melyik §tílüst Yárassnk?
Amikor hozákezdíini e§/ bonsai kiatakílá§á_
hoa §oha n€ tbleq'ü\ ho§/ é16 !övém}tl dolgo_
zDk, Iü alaposan tanulmányozuk a temégc
tes kdakcrét, való§zín,űleg k tudjuk válNt i a
hozá lcgiobban il]ó slíust. Egy növény' gyakan
t
tóbbféle sti]t!§ira js neve]hctülk, eg ha olyan
egyene§, felfelé 1öró, minl a búkk vasi olyan
elegánsan karcsú, mint a junar, Amcnnyiben
c§ak esie en §tílüs felel meg egy adott fának,
móg aklQr is többléle}éppen jelelithctjük meg.
A csc4ók, például az azáeál esetében, amc
lyek más fonában nónek a természetben, mint
a fák. kcvcscbb a stílusokra vonáfkó?ó korl,iió
?á§, de a tervezé§nél legjobb dzt az alapot kö_ VÖRÖSFENYÓ
Yehi, ahog/ eg/ fa vddon fcjlődik, Kezdóknek
nem ajántott olyan sűussal plóbáI]<oz.i, amely
lelje§en eltér a la lermé§zetos nabitu§ától, ezel A fa lóPse er& 9ól vaAY néiy ányék halására akár
vájlnk, amíg tóbb tapagtalalrá tcszünk szeí. kanrlrPósm, akár egyele§oD. büonyos Mó8ben
Ha kiválaszloüuk a megfelelő stílust. köve§_ elh4]i*, A2 có$hb $/Ul<Éka dóldsel el]enlilcs
súk a ]30-16l. oldalakon leírt fogásokat, ó§ ndálun k]cmeüednck, hoPy mclld sl1l( a Júlrí
bronyosa! szép boí§a l-á alaktjuk a fáDlút, A ]cglóbb faj álkildN erc a §tílüila,
A tőrzs szabályosú felfelé ló, A tcmóveib€l
e ily€n la ryilott lorülelen, knúnó kórülnólyct
tözölt ól A boNai ló%e fokozatmm vétonyodjoi
,d]dplo a§ucs fe]e AzdAataúnj6an, dr nc rul
9immsnkbú áüanak L<! 0Iabb. len\ótclekhez
illó slilus. nem dllilús a tcrmév€itól vabál},talm
KlsKENY
LE!,ELÚ
Tí]7,TövJs
Pfuus §u1!!4!, '
JAP,4N DíSzcsDRE§zNYE Bt §a
Hü_tens,i srilusli bon9i
A töPs közel W9intes, A l(m.9dben dkloí ala(al
ki ez a loma. na a fa Vildán á1l va$/ víz fólé n}úlili
Bo.§ai esetébeí a tórs határcmfie vízginlcs haiá§l
kelhen. mcA b1.1óu§e kift eedény percme
ala hajlik is, A ki(meüedlj gyökeíek eU.nsulyozza*
.l,,Fl s.k fa alkalnas cíe a slilun
 A BON§N KIALAKÍTÁSA Bo\s^lsTiLUsoK 1L9

A hunjin sr us sziklák alkalmazása

Nen kömyű negbaLározni a bunjin stílu§t, ncí Mind u cg!, nr nd a tobbljhólkiilak]IULL
i'c]rúg sok lronsai§zabá]i,t, Az Dizlos, ho§ az
bUn,d,,lit sziU h,,/ i.up<5U hatjUk, kil ih]r\eló
cbben a slí|usban ncvelt lák o|vm karcsúk és
módon: a §ekiioiu stíu§nál a fa §ö}erei áttb&iák
t*se§ek, nill úot a kínai lcs]hnényelcn iévó]i
a kijvet ó5 a lalaiban luhak, nír ú ishi§uki
amc]yckól a nevüket kaptái, §li]usú bonsait tanvlesese! a kóre últetnk, Mindig
A vónak va]müóle Gavanldás az credele, A ki_
út a stí]ull válass;uk] amelyik jobban illik a szik-
nJ h.,/Pn 9o,.mü\ddlb(n 8j/akorlaltdl"].lcnl, lához, To!ítbbi réeletcnó a 1.18 155, o]dalakon
Ail n boNc ineve|ók óanlD lí i.ídltoL(ak, ú
erc ü clegirns §ti]ura alt;lnülák, Nin6 maAyaí
ne8felelóje (mgo] sincs), ezért sokan a ]alin ere_
delű litcrati sót bawnáliák. mi tanull cmbclt
jelcnl,
A buniii §tílusban nevelL la töN általában lijhb_
szöl c§an.odi}. ionyárcdik A tcmévelben @
ilycD lák 8yakran a tcngcrparton élnck lagy olyan
hdlcn, Jbolf."lkclcll kúZdenlUl nrdgUkJl i lóbbl JUtl{R
ti koz, l d n,pfcn!ft Efi|atl ]Umbko.-lona Ul §d[
á mag6 1óu s 6úcsán alaku] ki, A leqlöbh fcnyó
Ebben a slilüsba| a i. ellrc]yez
télót bonsailénL nevchdjúk ebben hetó ús/ is. hog/ kijzelinek, rjgy
A szorosan a kóhóz lipadó ia
'súusbú: 1!ll!lé lóló hatiisú, és láini engedi is, ho§ távolinak lúnjón, Kü
xvahidon iiuó §ókcrck lönbóZíképpen rendczhcijüt
egéV iálóniát. EIós gyó el ú áíó kölet leneljük c§
A leglijbb lcnyóléle és u o]lai cg],ercLlcn, gij6örtös. keú vat1 a icrméVelbcl lap.s tíl homoklra vag/ !úbc,
lomlrhüll.tó i'l alkllmas cíe a súUya, minl a!.l dc cdény be\ett cg/ pala !a6,

A hokidachi stílus A saikei stílus (órct. fű, noha és honlok fgilséldvcl, valminl
. meíelll c§ - d.dn]ok 8nnd, s m<qvcl 9ta\J\JlVo
-.. .. L
"
n rll.L m]nii irbcnJ lelmn?Lte\
Es/ tiirc állílott jaPán scprú adla @ ötlctcl chhez
A saikeilary 1áikópi stilus kólck és úás nóvólj,ek
a bonsaisLílushoz, Jellenző rá, hoPy ú eAyene§
felhasmílá!álal ternróy€Les tájatplóblil neg
lórzs jól kit8ycnsíilyozolL, boltozalos ágrend_
áblázohi minialűlbcn, A Lájképi iiltct§ állalában
Meí iaí, A hokidachi stílusban tialakítolt
á]landó, dc ]chct rijvid láW js. Ilyeí esctbcn
1iik lc8jobban télcn mulatnan, anüol
a loDon/.iot 9crbunLhatiuL cs i ninényelcl
uilat'lhcszndlhatiUk,Az 6tl,\í.rdUlhJl h,,s ü
ágaikal Dem takirják el a l€vclck,
]dcá]is teimévétcs tómyezelben
idú!,,]n t.,kal cgy.,]l bnn9ik(nt nöeliUk lo\dhh
a tbnyőfélék 9abályosai felfelé ndvó l& Ery iáiképi bonsai, amiL bonteinck
de julraro\ szilfát és tóbb nás finóm
a
i§ hilnak. tutalmúhat núnövé
lnmbhU||ito ía i\ !d|UyDúl![
nyckct is, de ü is leheL. hogy
'gícndve
sepí] Jlakuv] fcilódü Ezt d !lvafololt.- JAPÁNnAMIs
Uaszikus slílusl lalán a lcglchczebb
elémi a boísaiban, Ha méAis tiVerotnólk
próbálni, legiobb, ha finon árú fát válavlunk.
!éldáuljunart,

tloiid!.hi slílüsú bon§ái

Eíc. stiUí! !ka tinofu dlr<nJ§zenj tiLdenÉn
a]l lmbdk, oíö|zd|deIdd dun] (liAfu^U íJink
ú] BoNslJ KtAlÁKÍTÁs^ llo],]sAlslll,LjsoK 1]]
^

Tóbbtörzsű bonsaiok
TFGi DIS7RIRs
^PlRos Kord{IL
stílu$sopoí jellenzójc. hos/ több lórzs ered
c8yc
^ en gyókéícndvclból, CsoporLl)§ últotósnck
únhet. dc ncmkúló!álló fák alkotják] a tóusek
kiri's sJijkérból enelkedn€k ki. Átóbblórzsű
bonsainak a csp.nos ültclósel venben u iz
cldnve, h,,g] l iOc]ck x]JkjJ, s/mc, §ll!klUúj.

A lemószctbcn alrkor dlakulki tóblrtórsú ia.

ha valamilyen haLás kiivotkcztóben a vezéBcszó
clpuglul. és §7crcpót cs^zeíe Li]hb oldalvczér
veswó vcMi át. A2 ilyen állapolot túkózó bon
saj kót tórzs esetén Dkal, három !a8v Li]bb
1órzs eklén k ó!d".n' sílusú,,A2 uli)bbi
s/űjtóé!, ncly tóbb vátozáLol toglal magá
hd: a ru dmál stilús jell9najic, no8y 9áno§
to% lcjlódil eB,ellen 8ydkóIból, AZ /..ba-
dúl stilus &1 a ternószlti példál idé7i.
aíikor c8y kidó]l ni ágai íüggólcges irány
ban. totzsckténl n(5net t.v;ibll An/wmd
sti]U$i bonsai ú8y alakui ki, bo$/ nas67ámú sari
lejl,idil \ ds/ d i s. a!Ji, ltgy,+(r(znck, e\
bcliniikkúlónhóni i.;nvh.n hhh ln,. nd r/l,,
a nóvény Lerpedt. ,,futói' benyomá§L kolt,

Csopoltos ültetésú bonsai alacsoiy 1. tlób. úllctctt

KURUMI A lernészctbcn iz e§ik ló,sá]ta]íban
^zALEA kiseblr. mini r násik Á kelelihons,i
ncvc]ók ezl ,..p é5 lia" !2AY ,,nny. ós
]cány." sLi]snat llfuják, A bonsainii n
lóretedjúnk cüc a haláya. lrog_v
. elkcrüliük a 6úzliágal funlál,
Gy.(nn eg_\, almsony igbúl is
kjahkírhaijük í niisodik
tijPsct Hároú Vat1 tijbh tó,s
cclilrcn is ha$nló 9abílyo(
^z
A yo§c_uc slil$ú bolyi u cldó. li8ct, I!6opolt kereszlcló lú^€ szellós ligct
,\tÁN Jt]IL\R
hltását utílozza, Mhdcn olyan laj alkárnas r|í.
anely a LeméVrlbcn is hajlamos csoponown
élni, ,A bükk]ntból ]éLrcholott bo.saieídó !!§on
nutltós, dc c8J ]iláakácligct lcldKvúl
Lioponos úllctós lcgyon
tclmószctes
^ halású. ezt legintább
páratLan Mánrú filval érheliúk el,
minimnm háíommál dc inkíhh
ótle] vagy héltel, tjlegendóen
nagyvánú lál ülte\sünk.
mcgnchczílcldó a tóBck
9ánol8alásál, Soba ne képez
nés/ fából c\oportol.
^nt
dc tizcllé§J lagy nc8}(c! már
ig&i erdlí benyoná\ál kelti

A BoN§^I KL^L\KITASA
Bonsaitartóedénvek
lL\\Zkpcntl dz eJeny kgalxhh líyJn
^hon L.-t. m nt m.er J n,{ünv, Ant\(-
-f1.t,,nL"s
lók állalíban a li kialakítása ltán váLavljljk
a LarLóL. úgy, ho&y a kctló hamoniáljon szií
ben, alakban, mótctbcn. Aválawlást§i ]konati
és c9lótikai tónyczók beiolyásoliák.
(iyft}.lati tén}tók
AZ edén)nek elegendó talajmcnn],iségcl kell
neglirtnnia. hos/ a s/ókcrck egy vag/ két évig
zavartalanul tcjlődbcssonct, hs/í]ló legyen, ó§
kelló számú vízc lvcze tó .yilá sl tarla lm a7zo n
A bonsailarta)k íllalában sekélyek, de nóha
mólycbbcl is h!smá]hilunk Eíe akkor lclrct
szúkség,ha a ta §ok vizct igón],ol, soha n€
próbáljuk ü2a1nlc8ták í1!li M óntöZésj idól.
hosi túl las/ cdótryL !íltszlunk,
Esztétikai sz€mpontok
A lcgfonroslbb szabálr hos/ a csctóp vináisd
c$lclsúlyban les/en a fa naga§ságáva] ós góLos
sógéleL A 125. o]dalon o]vashalnnt a mcglcle,
]ő mólct hválavllisáról, Aiah.lyc úcdónycn
hclül Vintén meghatározza a kctróiiik vjyonylit,
ovális vas/ téglalat alabj kontóncr esctébe!
a legie rm é§zctcscbb haLást úg]i éIhe!'űkel. ha
a lát nem közóprc, hecm 2:1 a nyban az edén],
egyik oldalához kilzolcbb iiheljiik, elulsó é§
^l
lrtllsa) Vélétól nagdából a7ono§ távokágban
lchcl a növény, Ha cfitcljcsc!
a t?l al§ó ága
kinyú]ik balra, az c8ycnsúly kcdvóórt a l]l a
1líl
másik Szé]éhez kózclcbb hclyezük cl, AZ olda]ía
dólő ló,snó] ana úgycLjünk, ]tog/ a la csú§a
a7 cdó.y kózcpóvcl kcriiljón es/ vonalba.
A bolsai Lanójá belül názadan, kívú]lchcl
miiz s va§ máZallxn, A Iná7áilan, t'old9ínú
cs€repek általában szcbbcn mULahtk, mill
l narsogó §rínii cdónyck. bár nó]ta a gondosan
megvála9tott szín fokoza a pompás ljíágok
!a8y a n8yogó óVi lombozal halá§áL, Fgye§
bons.bknoz ]'ó1 i]Iil a iinomarr tényes. toltos
:
BoNS^I:t\RTóEDÉN.Y EK
A csclóp stílusa
Fólcg kúlló]diin cgéy5orta ócdény kalhaló
a bonsan! vakosodotl boltokhdr. Az cdónyok
nágy része ,laPán 'lókonaúe vidékéról 9ármúik,
A tcPc7ól érdcle§ cserepeket alk)rnakVcrl€
alilá8on A kóvcliczó oldrlakotr mc8isnrclkod
helünk néhánn!állí,l k(rzül, A fóbb alakzalok
! kcrck. o!ális ós gi]glctes. A l€sGlr deror|i.iarú
cdólyck lcn il]cnok az crdci tikhoz, úok inkább , apró cdényck 1,2ó§,lcm közijiiinéreiúek.
lzck
dígtelen, fóld9erűt iAónyclnck, }.íd.kcs szniik és nintlizaluk mi,tt jcLcnlósck,
andFet éljr n n§eLn illleltés.
A h]iúió 9',, ós a hiiáf.nrllvonalak lantrvr]kusai
ellensúlyozá( a biliíns óMi lcvélzclcl vag/ i virigzó olális, mnznil,D, szürk€japín n)l0nane €dénr-
A rkoldi]ú.n fc h67nálhitó cdóiys7ahályos.
.le!íns vonalaival jól iltil !olr. {úlónhózó liboz.
a Vabál],lalan. lel lelé laró len],óló] vaslos laüsú
x
& edény finon szinezése kiegéViti u olyan {dd
tiik. nlintagalaB.ryn, a bükk és a §eílyín nyárizóld oválist nú4tlínjápán Tokon!úe lál
lcvóhzidói ós cnjlclicslona ait csoporios }ngy lájtépi slilLtshoz leBcltéi, A lttpos
ntrma ícmckúl nrclicícnti a rá]kópi hatídbz
ovális, n!á2ítlan, vórösesbma japán
Atoítónol úólrsóEitvbúálisrn.sijkkcitik u cíó
lelj€s ví^Züles vonalak Jól illene Peldtiul e§ tinú
bolókih.z. mcfi a sziDe eHyezik annak kéryével
,,Dob" stílusú, DáZáil{n, lüós
térlias lralakted edény ideáh
gö.sörlii§, csaviíodó bonsaihoz,
^
póldiUl oB/ bUnjin stiluíi 1ához.
 Bo)s^l KI^L\K,T^sA l]oNS,\IT\RToliDli\Yl.,K
^

Tíglil.p ulákú. nltlnáza§,

A súlyos halisú.,lacRriy
cltény sziláId xlxPol ad
Á7 öícg k'nlití§Jra ennékez
lcnj, \,is/onyLrg nléLy kontó|cr
iól lil, rZ Olyin laskos tij,_§ú
l diszJma vagy l calalonya,
Téglaláp álakú, naltmúzas,
E§§rcrű. 9cróny la l tó,
nem c\iitl€n]jl linoff Valji
Az cc|óny mérete
e§
ctrip mindi8 alii!}o§ leryen a lr niórclcirel,
^ maginyo§ ninóny oc ltsszcn cl eg/ (niásicdóny
A
ttn.dcazsmji). ha le|escn cli}onrj! uL
^ltalii
nos útmul.lókónt clmondhaLl'). ho&y c&v oleJjrib(il
iúggólogc§ iiiniil larló ho§l ki'rú]b€lül ! ia na
ga$ígáoak kélhnmraú !a&y hálomc8$dc lcs/en.
Eólcljcsen llzszinlcs ni'lekedésrj lániil M cdary
lro§% a nii!ény 9ólc§ú8anck kélhamidá\"l vlgy
háromlcgyodcrcl €siezcn nc8, Anrikol úi{)nna
kiaLakílo( lombhullrla) lit üllelünk át, \csúk tigyc-
lcmhc, hogy leveles állapoláhan na§Obb a löúcgc
ós a kitüjodls Mivel ü cdólry r talaj ós n !i7 ne!
rríá§iÉ Vol8iil. c&! kiscbh laltódónvlck nélycbb- nJlyúb.dany.k áhaláblD vissz fug.ltabll s7nlú.k
ockkclllen.ie Vólcss8 dán)"iban ,ni tc8y
a ^ n]inltiZJlúú. ho$l í. n],omjrk clx ltil, Akischltk
is
afic]!
nilyobbn.t, ]li7.ny)s tip6ú ós súUsúlijk móLyebb

Tok,nam cs.róp, csiiryó

,\ kcngn] sl'lU§ú botr§ái|á]
Túhhp ilakú, má,ullin
lá1 bizld$á8os.n bg7itsúk a Lrrlóedó!_vt]cn,
n)k)nan€ cdény űobbru)
tú]7.llan szabályos ntrmáL
A tartírcdóny előkészítósc ^ ha liahl, é\ mé! ncn lcjlcsztcll mcgieLeló
tólcg
hnli.7
^ is. k.7d.nck kimcn|i §óltórlabdlil v.8y a 5úrúlevéhó l.gú órckzol
l divathól, neíjclcnl.g inkibh li7elvelcl(i nyíliisokrt cl kclL ukanli. hogy oDli' dekel. mel]ekel i szólkónnycn kjborílbll ós
a szabilytalm (ilusú bonsdok zósko!
^ dv' nc ]no§d kiala]iit. A legba§yo,ná kicslvlrhat \trc§sünk egy ho§zlbb lruzall
nyosabb Dódszcr, cseréPtinnlclók bcillcyló\c, Y)k á konló!ctal0t1. máiLt lil á lev.Zcló nyílaíjkon
helyel íorlalna cl c&v lrPo\ úlcselóbcn, sokidl Mfu tlin bchclyeziiik. glokúílilhdá! rii8Zí§iik
jobb, hr múa.!.€ hlilóból kis nóeylELeket vilunk. a huzllvagcilcl Nngvobb.dónynal Lóhh di')trl
'téghlap al"kú, mázallan, szúrkt ús,okal a úyilijyrkl, enjsíljük hajlitoll drótok
jápún 'lbkónan,€ €nény (lDlra) sc,gilsúgévcl, sZijllci.s n}il]]s cselén illtjsin ragzit
A v[szxi ogoLl. négis bilásos t.rló sük a trlzdll. Ne LeAyü.k u cdón! tiilihJ c§cllen
idciitis alapol nyújt e!ry nallósiig nagy hLllól. úcír &vijkcj tk behgabalyodn.k,
ós cz komoly |n)uémát okozlrdL iV átüLtelésnél.

TAR lonDINY DLoKEsZITEsI

^
MáZltlií, szúrkq srtltl§
Fz l irrló v&{ie fö,sii, fcltú|ó
rón Ondú. vabilyLdan toú9i

Mázlila& barná, sógltlcs

ltrtlalap nlakú, szürkc. máz{ {n.i{pán 1 váAjUú le egy úí$hú7ilt. 2 A n],iliVlLrx hclycziink bclLilIó] 3 s/úrju k ít cgy lrosszú hL,nll L,
Nlindkót !ógére hullilsunk hú,kot né§zel alakú háLók lbrdit§uk lel edén), cs/ik szaLón liió nyiltiífl !c
Hrsonl't r löLóttc ó!ó cdónyí., c§rk kcvaslró nóly, úgy. ho&y a huík.k kiüilll Lnolság N7 ütinyt, A hUlil0krtgcjl9ljrjük z§\Uk tV cdú]y .lji , majd li§fuk
vrUúlisan eíitcljcs lómegn, itry kisebblDVóllüúlgú nóvóOy \'.ló L,clc, a níii§ ilmanjjórcl c$J9zcn. al r háló, i§ h.lü] hajlits|k s&1. lcLcg/ mii\ik o]dalon lavó yiLignl

Bonsaieszközök
i,lpJnol r.ngtttt Vl §zJnI,1,}JrtJnJk
fa.
^
r...iilÁjn l,.n\,] m,nt ,t V,m,, , l l,k
ná8y ló§zól a vi]ág sok helyén be lchcl szcrorni.
bir a hurinrcgtclclók i§ polllosan olyanjók
Gondoliunk üonban ara, hogya ro§lz Djnó_
ségű, o]csó áN kósóbb bosgúsáAol okoz
A kc7dó íltalában len is ludja, mikcl szc
lczzcn bc A kalelkezó oldxlak sogitlrctik
u oh,rn')t á tóbb cs7kózók negismerésébe!
Nlmolyikc1 kúlijnlcg.§ cólm tcNezlé](, úg],io8y
.cm szii|sógcs miftlcnL nrc§cnni, de jó. ha
ismeijiik l ncyiikct, as tUdiUk. mir.vilók
A7. hogJ nire lesz szüksagiilrk. itlólfug8.
hoAy úilvei bon\,]inrunklktt lcN.ziilk,
sokal kcvcscbb \zcts7ánol igó.yel. ha csak
metszésht, §zúlisélcs s7irszáDok
ltt
^ kcúli.k h. ]uLlliy. n mclszéslrez, Vligishoz
s7iik§igcs cvLóZól. Mick]tt nre8\csszúk ók.l, g.i
|oljUk vúgir. nil}tn]cl]c!ú bois,il §7cí.lí,ónL n.\!l
ni Na§\,n]órcili fih.7 .l,aZ,eíós VcBztnnolra van
gilksóg, nl'g, .ih ki! maleLúekhez fuúnrxblrdkn,
í,lÍ.ni cszkijzókó] ús lrasznílatUkíól
^z
Olv$halunk bt]lchbcn sehlbútn
N:ld
-§É
N
V
-_-FrF*-.a
.\záhltttúsltzsziiksagcs cs^ü,óI
üekíc VUksé!únklev l
A
lx elsó bcúllclasahcz. majd
#
mi nZ áPolliscgyil
a rcndszeres ]itiillelashcz,
ahpv.nj íUl]n.]űvclclc í/7ó /77. ]
gondozunk as álültctúnk cgy legléVó lál.
miilha, nondjuk, lclrirószclii Dk ós kitan8ünk
m
csJ lal.rjhó] kicncll lönköt, Az cszkijzók
általában kúlói iaphatótr, dc.óha kóMlclbcn
n nrcgvá§áldhitjuk ókel. ]V e]só lcd)nr$abb
nóhány damb a hu7alvágli. i nydsóolló ós t
honorú ígvágó lcgvcn, Vchctiink komolyabh
kész]elel is, de a legliibb ncvcló inkább nlaga
\álogatja o§sze VerszáDoslástáiíba a kcd\cnc
da,abokil. Eseteniénl sziikégiink lchcl cfi
scblr, mc8hajtott c§zkó7lc is, ilJ,en példáUl
!,.dic 8Iindcf' a 1aragáshoz, a7 lltcmlilólú.úV
a lxstagabb ágak ós s/ijkcrck kcl.§7lirlvágáslí_
hly lagv rug lmasvczclaní rotációs lzeszán
a iinomalü i]akíl|í$kho/
: Kil h|h.D1
,-,,'_.,.ti.
fu itt bennllxlolt eszkuók l drótuiilhol sziibó,!.
sck (J mú!.]clcl fuJ,? /J,9 /4á.r). Atonrbnill
loBó J röB7iló hUzaLl)k ha]Lilí§ihoz. nregcsuvJIísú
hoz kcl]í/JG/57 ,], d. hasztráL.n]s a kaícg]cgc
désarc isal,,t]hi]tí!" molivu ] lid.l!o7is:ini
l/?7,,] Ki§nlarelú bonsan)$oz nenr Vukséges
ingyon.rós hü7nh4ó, dc |a§ fiikh.z
 A lloNsÁl K]ALAKiTÁM Á BoN§Án7 Rs7Á\,,oK HAS7NÁI.ATA 1,

A b onsaiszers zámok hasznáIata Gömböll,ű fejű bütytikvágó

Amikol megkezdiUk munLá!knl, m<glaliuL
famajd. hng} ü ltL hemUtatotl hdl Jzerszdm
r lcgfontosabb. Ezek a speciáli§ bonsaiolló,
a homonj ág!ágó, a gömbö]}{ fcjú bütyókvágó,
a rüg}aágó o]ló, a huzJlvágó ós a 8yókérlazító
kapircs,segít§égiik-kel eivé8eáctiúka lcgfonto
§abb múveleteket, aZ ágak és s/ökerek met§Zé_
sót ós adróto2á§t, Mindig e§/szerűen. csak
a legsziiksógcscbb darabokkal ke,djük a mun_
kát. ráérúnk később, 1okozaiosan neglenni
A kót lcgfonbsabb Mcszán, amit tiltétlenül
be kel sZereZDüDl, a spcciális bon§aiol]ó é§
a homorú ágvágó, Ezzc] a tcttővcl s/akorlalilag
létreioáalunk és f€lnlarüatunk cgy bon§ait,
Hozátehefunt még egy huzalvágót, ha sziik,
ségünk lc§, ráa nevelés §orán.
A ho]norú ágvágónál líl'abb keletú cszkóz, Kclck
!:ágáslclúlctct hagy, ani ryoNan begyó§/ul, Eiő
íórdulhal, ho8y a kórnyczó ágak megaladályo!
zák, ho8] a venánol a negfeleló gó8lrcn tart,
suk a tórzslröz kópcst, Alkalma§ e elhah ágát
kezdeli, dufia úe8laragására /ldsl l4Z o,)
é§ a netMés ulán úegúaradt csoíkok cltávo]itá- Megftleló 9iirb$ n€t§ls
Tálolítsuk cl e ágak nagy réVél.nielótt a MeMá

Rügvágó ol1ó
Speciális bonsaiolló
-
Hosgú pengéi leszik rcndkivül álkalnasli ezl
Nélkú]ózhclctlcn a gyókcrek, veszók, ágak kóny az ollót a borókák vagy a fcnyólélék mels2éséle,
nyű és pontos úelvéséhez.le!ágá!áho,. Á logój! dc a kccscs á9j fát enyhe atakitásán is, A kis
elég iágy áhhoz. hos/ az ó$zcs ujjunk clib{c!, boísaioknoz a lc8me8fule]óbb eMkóz, (sziiksó8
és lehctóvó to9i a lycsedók eltávolitásál rnélkül, eseLén e§ K§ kórómvá8ó o]ló is negfelel.)
hogy az ollót te teuene tennünk. \tg,vízunk, ncrL a 1ólva§iag á8ak kicsorbítják &
A szeged! o]yan lua ]cslen, iogy a tót 9ám élél,Iártsuk bc az aranwabályt. hoív ani1 lcm
kiiniyedón nyíljo!, !c kclljcn eróvel széúúhi, tudunk kónúyedén eMigni, azt ne erólle§sük,
A pen8e éle linom késélle hasonlí§on inkább, A hNg(t. ól$ pengcttcl töinycn cléfieiFk u ágakat,

minl ollóéra, ezel binó§íthatjuk a lon§olás,

nenLe§lágást. Aljnon ágakat az oló hcgyével
vágiuk. a vasla8abbalát a ve8eü§hez köZelebhi
iészével, Ha Byö]teleket vrgunk, lis/ázzunk, Huzalvdgok
neh(W a rálaj§,cmcsók kicsorbíisák az olló élót,
Uly he\eziik el a pengétet, hogy 6ak ü álat YíA- A japánok a huzalvá8ókat }ilcjgzetten a bonsai-
jun lc, a leveleket ne. A §osabb gyóg]rulás éídckó
ben a vágást cgttlcn élcs no7dulatal vé8ezüL ne
munkálúoz kévitik, Mindi8 e]lonórizúk a mN-
higyjunk cg/cíctleí, vatadozolL n€lVlapot,
ná]is huzalvastagságot, anit a s2enzóm el tud
vá8ni, Az a jó, anclyik 5 mm kerevLmeLvetű
2l,,fiinnm és ]] mn kerc9tmc|9etű íéUalt
kópes eIvá8ni. Az olcsóbbak lehel, ho8y akal
Homorú ágvágó nasak a negtilcló hosásá8 levágá§ála, de csak
ritkán otyáí er6selq hogy a kéleg mcgsórlésc A kkerekilett fejú huzahígó h,Mnílat
A(tor hasrnáljut, ha e8y cgósz ágat atjnllk 1óól !ólkül cllávolítsuk a fáról a huzall, Dllsuk a peí8éi no8fcleló 9ógbon a buza]hü,
lcvágni ! 1óüsó\ ós homorú neiglapol szere!
nénk, Ano§, a seb &yógyuL, Vélén a Möv9tróMck
belelé nijlekednck. elicdik a mó]ycdóst, és cgy
yintbe hozzík a tdusel, A2 olló sikbaí vágná le
Gyökérlazító kapircs
ü ágal, a seb beg],ógyulála uián úonban csúnya
A váAási fuAqó]eres nányban VéAezZük, mgn c,ynlémet9es elótl a lckc(k1.1r !;tsat a LnÉstól
a sebzési ned! s,or\abban bcs/ó8yítja czt a meiM k!odul\d stdiljnyh"n mozPat úk, hoA/srules
lapot, mint a h ánnrán}al, A vastagabb ágaka1 néltül kibontsuk a gyökcreket. Arú§íLanak e célla
cselle8 téhzeíekell lemcb7enünk, hog]i]'oblrm késziilt fénverszáúol, de házila8 is clkéMíi}et-
ellgnór;hesük a szó8ct, jük, Kisebb boNaüoz ha§málhatunk hurkapál
Alámckkora ágvárót veviink, ne havnáliuk olyú gógben kózelilsiik neg u áglt, hosl cikál, róvid foaj 8crcbly€t vas/ lekerelitelt végú
a pclge távohág le lén é l v a§lagabb ág lcvá gásíra,
iiiggóleges nelsdapol adjon, merl u gyosabban
ieysgílhelúnkkigabrlyilaliakúlsó§/óterckci
 ,-
L10 A BoN§AI KL{lÁKnÁsA BoN§AIALAPMI'VEIEm( 131

Bonsai-alapmúveletek A bonsai drótozása

A bón9indelix kÉt fó clcmet á7 ch.t.l''
f\ ,,hozzáada§ ' möd9e reúek is newáel]ük,
Az etvétel gyakorlatitag a fák netvését, foíná-
ra alakítását jelenti a fele§leges ágak és hajtá_
§ok eltáYolílásáYa]. A másik a magveté§tő] Yagy
dugván}tól kezdődit, és addig tar1. aníg elérl'ük
a végsó, kíváni összképet,
A két inódsz€r hasonlít a szobrá§zalban
basaálrakhoz, sőt a bon§ait gyakan eí egetik
éló §zoborként. Az ,,eMlel" mód§zerét alkal_
mraa a szobrá9 a fából Yag/ a kóő] duffán
}ifaragjá a fornát, üulán fi.omítja a felü]etet,
,,Horzáadáí' esetén olyan léplékeny anyaggal
dotgozih nint az a§,ag, é§ azl fonálja, mí8
a 1ökólcle§ atkolás el nem kévül.
Miv€l a bonsai éló anyag, á andóan lejlődit
és váliozi}, e§iik nódffir §em kizárólago§i
c§ a legtóbb bonsai a kettó kombinációjából jön
lólrc- Egy fát óvekig nevelünk magról, majd
crótcljosen mcgmets§zük, megróYidítYe és tbí_
nárá nyíNa az ágail. A viszavágásból tihajtó
új hajLá§okat azután újra ne8mclsgük,
Teljesen lnás a helyzeL egy fai§kolából vetl
ijata]fá ], amelyel e]6ször erőieljesen meg_
mct9üik, majd egy két óvie szabadon hagyjut
n6ni, és csak utána finomítjll( zalaiját.
szükég szerill idóközönkéfu megismétclhctjük
A drótoz᧠a rnisik fontos nódszer, amellyel
finomitiatunk a már megmelszeit tán, e§
változtaihalunk a törz§ é§ az ágak eredeii
növekedé§i irányán és ös§zhatá§á!, A rhótozás
nen1 ár( a növényn€l! és ki! s/akortatlal
könnyen megtanu]hatiu} í/ásd 138 146.o,)-
Ha egy fa 1ör§e é§ M ágai elég hájlékonyak,
drótozásal negyáltoztaihaljuk ü iránrlkal BoRóKA
ós ü alakjukat, DlótMásal t@ább szé-píthe
tüik egy bo6ait, melyet nágonc nevelésével
!a§ ké§z 6erje De8netszésével, setleg
a kói nódvcr c8yültegívcl alakítotlun-k ti,
A drólozás tecbnikájáól és a huálot
kijlönböz6 típusailóI a 138-146, oldalatoí
ofuasnatwk réMletescbb€n. de a fó elyek
a köyctkczót, ltkorjük a hüalt spiiálism ü
ágra n§/ a lórzsre 45'_os sógben, sbiosfu
rögzít§üt, bos/ ineg tudja taíani az ágat va$l
a löusct u új gögboD Ya8]i olyan táMe,
üo§ negl,ajlílottük avá§/ negsavaíuk,
Legalább egy éyig bagyjui a hMalt a fán, de
lávolítsut el, ha belevág a kéregbe, hjtönben
olyú csútrF he8otet otoz, melyek csak évek

A bonsai szaporítása se8itsúk a bokos Mvekedést. A töahöz !ózeü

A bonsai gyókéíendsrer kialáhtása érdekébentélen meg
l€ll netgeni a gyöker€ket| va§ €§i éle§ á§óval,
alakm met§zó§e Ha §aját magunk 9apolítjuk a n.ivéi}t, jobbm vary ássuk ki a növén}t, meis9ük meg a &ókerct,
ki tudjuk fejlwteni abonsaijel]egzelességelet,
ninl e$/ faiskolai növéí)hél. A nagoncot vagy Amitor iellően negvasta8odolt a !óqény, emel-
AtáI néhány porc alatt Letrchozhatulk e8y dugván}t tartsuk 6crópbc!, mig clé8 crótcljos jnk kj, gyókerét és ágaii netsgü meg & alapvetó
remek bonsait, ve§/ünt hozá á fai§kolából leg, üütá! ütessü ki a 9abadba, Két év alalt bonsaifoftám, Ulle§§ükc§eiépbe,ésfolytas§ük
egy olyan szép formájú, éleleró§ cserJ'ét, mint
annyit va§tagodlak iry ú ágak, nint c§erépben tovább a nmlóst és a DclMést
€z a !űztövk, ő melsszilk Móp formájúra, húsz év alatt, Vágiuk üsMa e ágakat, hogy el6-
Ez a boDsai kialatírásának M ,,elvételen"
a]ap,J|ó f,ódszere (lás.l nés 132-133, o,).
Az ekő kélen a foiskolából huahomtt
lűzlóvjs lálható, A nindenféle §zögben növó,
rengeteg vékony ágat az apró, félys lcvelck
3ű!ű! beborítjálc
,1l
Y
A másodit ábra a úet§zé§ é§ átültelés JAPÁN VÖRÖSFE\YÓ
hatá§át nulatja be, A notszós láthatóvá

V
lelle a löus kisó me8dóló voDalát, Az ágáL
hájtások ritKtásával é§ negíövidÍté§ével
§zép, háromszü alabj boDsát kaphuk,
A csúBa enyhén boltozalc, u alsó áAak
kiegyen§űyozottan avimnelrikua! f Dtnak,

&
A g/ókémelMés ulá! ú egég bonsái egy
kén9ínű, ováli§ tartóedénybe került.

ű
L32 A aoNsAl KIALAKI rASA
Alaka
Tzt7d.jk Vró;É kdönosen ai;nloltd koveL_
§.ke7d mod§zel a bonsai kiahkltasarJ
Látoga§§unk el eg/ íai§kolába, é§ vegyünk c§i
Móp, cgégsógcs kis fát vagy cscrjót, Alaposan
tfiulmályozuk mi.dcn oldahin, niclótl a ki-
váavtolt slilu§á és fornrára meLs§zük,
Több elónye is van ennek a módszemet. Elő-
ször, azonnali eredmén}t kapunk, és nem tell
óvekig válnunk, mint a magvetóvólvas/ dug
vínyról §zapoílott bon§ai c§clébcn. AZ alábbj
akb bcmutátott kcrti madálbils (Cata easlel
honzonlalis) negnetsáse nildössz€ 15 percig
lartotl, Másodszor, sokkal }ónnyebben jutunk
kiindulóanyaghoz, minl ha a lermészetben
kcrc§nónk mcgfcLclő fát, Vi§,onylag olc§ó mód
szcr, Vógiil, ha clógcdctlcnck va§Dlk ú clső
Ksérleliinktcl, kölnyen negpróbálkoáatunt
egy másodikkal, aneiy lalán valódi remekní
A marlárbix meíszósc
Elsó boNainoz kitúnó válagtás a kcrti madáIbts
(ülonuúer hali nlalir, aúel\rek g^kjan
nevclés nélkiil is éIdekcs a tóPse. oyoNn Dó §ok
á8al hoz, i8y kömyű mctszcli- Az új rügyck az
idósebb t᧠részeken képzódnek, A fiatalnövény
ágai halszálkaszerűcn !óneL dc netszós után
minde! üályban tlilcMl hajtásokat.
A2 itl beúutatotl nóvény faiskolából
Mámeik, és negvfuálása után évekjg
a gabadban nevel(edett, !o8y ke!óen
úegva§tagodjon á 1ör2§e, Mó§1, kieúe_
lóekor nyolcév6, A mctszésl 1ó] v%é!
véAezüt, mikor iól Látszanak a súrú,
.óvén},1 éPPhos/ kienelük ü á§bó],
$/ötéu etél még ij§veiapBztja a talaj,
^ látoz hasonló alaklát kjtiihótte
Nóhány hosri. kaí§ii á8Á a jcllc8zctcs
halMál]rás nóvetedést úulatjá,
metszés Á MÁDARBIRS METSZf,SE
A sikerhez lerméVetesen elengedhetetlen
a megtbleLő nőYény, A túzlövi§ és a madárhils
k]válóan alkalnas eíre amód9eúe. de íelhav
ná]harók a ]oncok, a tólijázmin és ijapánbir
ki§cbb, bokro§ fajtái is, Fontos, ho$ í növóny
tó]álló ós ki§ lcvclú ]cs/cn, mi jól nlik a bonsai
arányaüoz, Ha évszako§ láeányra is tórek-
szünL csak olyan nöYén}t válasszunk, amelynek
Yirága is, teímése i§ apró. Elsó próbálko,á§lnk
hoz lonbhu]lató tal't vegyúnk, mert annaklcvól
nólhil jól látMik e á8.szclkczctc, ós kiinlyc!
formiin mctszhctjnk té] végén\ag/ kora
\áskos törzsű, szép vonalú cseíjétválasszunk,
e, adja a bon§aia]apját, A löu§ból clegcndóág l Kápna6al linoían lazí$uk úc8 2 A hoszabb és letelé növó tl,öke 3 Távolílsut clú álalbogas
eledjei, ami kiegycns,úlyozza annak súlyá1, és a la]ajt a gökéIlabdában, ndjd Éket,ágjüt visya Lchetólcg nNe]oényele! hog/ látbalóvá
r lcvólzct, valaaint a hajtásrond9cl kclóc! a lózstól induló sugálilányú nx,_ MennagAságb.n folg6slk kórbc váljon a linzs, vágjuk róvi|ebbÉ
dulalotlQl óvatosaí szabadíisuk ki a nóvényl. kiálavlv. l ]egszebb u igakil. hogy e új levelek Dinél
.lda]ít. am] a bonsai Venból kó^lebb iElódjcnck a tö,shóz.
keícwtbc-ka§ul niivó ágak és u eótelies, csava_ KF.Rl'l MADr\RB]RS
rodo11 1óB, A túloldalon lévó képck a metszés
küLónbózó lízisait nutalják bo, Az á8akat órdckcs
fofuárá nyírLut, és a s/ókérLónegel is lisszavág
fuk, clóscgítcldó az új hajszálgyókclck kópződísél
és a nóvény niíélkénye]rnesebb e]helyezéséi
ú edélyben, A cél §úiűn elágazó, §tély
8yókórcldvo kialakítása, A gyókómciszó§c]
lapcsolatban további révletekel a 175, o]dalon
4 A mcgmekzett iál ült€ssúk
üsza me8fclcló oórclú ó§ alakú
edénróe (l7cl77. o.). Aképú
láthaló laFs, ovális tál jó ellen
siilyt ad a teíczctt bonsainak.
Nóháiyhótrap múlvá á blnsai
ú l]jlevólzct, ós igj/ máí iókéleies
 RoNs^lxl^l vlss7AvÁoÁs is NóNl ENGEDÉS MÓDsZtRli
^ ^J<iTÁs,\

A visszavágás ós nóni engcdós módszere

lcwkk kavlik u úúg)L!l,

Ez J mudszl! Idlldlmd (httch (J .nk.(rtü §7aka§zból íll, ezállal lijbb idót vcsz i8énybc,
Ij l(n nó!(nylnvit l<m<l\Zts<J r\ huzldd.At mint acsak alakra m.t9és. A7 eredetinövényl
(új hajtások fejleszlése, anelyek tétrehozák clíxzör draszlillsan ncgmets9úk, majd hagy_
a bonsai alakját). Hatásosabb bon§ailhozha- iükkihailani. i,]Y a bolsrialakia a kóvctkc,ó
tunk ís/lótre, mintc§upán mets7éssel, Jobban évbcn formánjdik nog, A túlddalihi8án
kinrlgsúlyozza ü ágak ós a tórzs közóltiólc§ csercynyc aZ crod€li mctgós ltán valam ircl
szóget. és e]ósegíli aZ idós, giisórli]s hatást, tóbb mint egy óWclláthafui,
najd !óni engedós módszcrc kél
^nelsZés,

A higa.cscrcvny. Pd,lJ J!ónd.llz

Egy fiatal higancscrcsznyo 'AuLunnalis' kiLún(i bonsaialany legL('hb
alakítása diszcscr*aryc durvt lovcickot és ^
ós 6at óyid idci8
á8!krt lroz,
virí8zü, A hi8an.ercM.rl
'A!fumnájis' lajlája linoú levelű, ágai elegá.s E$l é\tl Lisóhh. fólc| szíjnosLij,
A ]igúcserevnye ollviny iaiskolából számruik ehenLlczésbcn nó.ck ró7saszínú vagy l,cha. e§enes h{Lís Lór .ló ,z .l&tjl.g
olt᧠ulán nó8 }él vagy hiiron évig lcvc]lúh vnásljl cnyho idóbcn nfu
^Prótólvó8éiól na8], lc n] cl §zcti ágak helyéról, A {nígrii Ezcll lnó.l&rh,.l hál
^7 bokos, dc kcskcny nóvó.í tapjunlt,
lro8y qrcl , úihnjtánrk.n képzódnek. k d.nől tkinlibe! lóenl
A kezdeti nel9ésnél ú áAekat úgy váglukvis§Za, A la (i!s7eli\nxgyo. muLlt(')§. amikor nyári.
hosi nri.de§ikból noghas/tunk ca kis slpot, 7iin lcvéhzinc a sl.ga és n al6 ki]lóDbózó
nc,t a hi8ancscrcanyc jcllcúóen ]efelé iráóylló
új hajlásan ezekból a csaPokból fejle§7Li új
hajlások negeósiidé§élel r 6apota1 úúg ^ljobhrn ,.1z ltló, meslO ouu L n ll-
Kó1 hónipÉl kósóbb a la virígba k$ésd, \ifulma n!újtón
ós
visv! kcl vá8ni, A mód9cr las, c]ónyc, ho8y bolul, A lósóhb]ckbcn negieleló
a fa kezdetlól vasta8 tóúsú. níg sok évig larLana
edénybe kerül, aZ ígakit í)cdig erókE.\.r hryEt z.lt !Dk|
u$/ane/ u állapotot c]órrj, ba nlglól vas/ dug_ dróio7ni kcl], ho§ lakélellsíbinlk rk q!rú&!.a i:jkid]ttt k.
vá!y!ól szapoítottuk volna, a lirínínós c]ijscgirsúk a VirágásL.

Á l)lsz(]sEREszNYE KlAIÁxítAsA

i válasnnk ki egy eróleljes 2 vágjük róvidebbrc a vasilgabh 3 Khrc mcgdóntvc tarlsuk t Homoru ágliigNd netsviiklc 5 A vágá,§iclúletekel kenjiin be ó Mctszós ütá| üliessiil deiél
nórctcdsú. fcjlcll á8rcndvcrú g/ókeletet, a hajúils,ötettd is a nóvón},l, és a lele]é nóvó, Vaslng u íga]rxt úsi, ho§ n indcgyjken sebelzáró pasziával F? §cgit kcliidir §erépbc. A kcíánjaedén!
sdéi. Folga$u| ícg.l,ogy müg nelsvúk mc8, hog]/ olúscgi§üL g/öLorctuL núlsMüt lc, A lapús has,junk §a!ot, in,ilról ú új úegórúni a ncdvcsóget a njns elósegili a jó v^htzclds! és ig/
úláljut r ]e8Mebb smbólnéZeli a lónólt, lórzshóz Lúeli s/ókéI g/ölérzet jobban illeYkedik ben, és m€galrdílvoza a bo si u cgéMségcs,ryókéif ejlódós1
 uoN§^l J<l^r Á(Í,Á\A MFlr7í\ í\ DRíjT(r7Ás
^

Metszés és drótozás JAP^NSEL1,I]MFI]NY0_]\r,AcoNc N[vELEsE

oípc tcn),]tc lk \a8i - l, i,ln cs i(l nrinl lakon olva§halun[, sa]nos ki(\iu c!ól]link.
1\
^
, ni7l,\is \.§ J mJ,].L r||§.lrnnn\en ho§/ laiskolában nlegt!le]ó l'cnyólilal találiunk.
alakíthaiók bonsaijá csupán mctszó§c] A nla czórl válixzí.úlcg naguir kn.rt le]l kinevclni
gasrbb lák azonban §/aka! übb figvclnrct ós az alxpalv.tgol. A szapotítáfól §zóló résl
fúlólyt igónvclnek i szép egyensúly elórasóhcz, a 161 165 oldalrkon ta]lilbaló. sokáig ltul
,\ líL állN]ában dlótoznikell. igv lónnycn ugJan, de logalítrb biztosan Jncglclekinö!é_
ellcnólzés ahtt tulhdti!\ d bonlai 1'ej]ódéséL, nwnk lc§7 cLvókoivodó tóLzscl. \zoí]sán álló
A7 ift bemutaloll példín c§, japán sclvenl ágakkal óstónltúle,ltlzellel, \alrinyóvnlán
fcnyó mctszé§él és drótozásitt kisariúk va8]8] mfu szap fomáiúra mcts7hetjii|és dlólozhlt
1álhatjuk, mily.n mértélben i)kozhrliuk cg/ jUka tial llill, tchzclóscn liltó ágak]Ql,
e8ntlvctl tr szóp!ógél díótozássnl, A drí) Ullessii| bolslilrlla)lra. ós ti]kozatoMn linornil_
1 Fémk!|nacsaL§zlbadihuk k 2 Forgnssut mcg ! til. h.g/ k \n 3 lI$Lnnín !
tolís techlikáiáú] bóvcbhe. i ]38 116, oldl suk.7 elkóvclkcZi óv* í,,]i n\\7cgabalyodofl g!,ijkcrcIct,
17
Grk lasszUk a9cmhólió7cti old,lál, hclLi] a iclat
le\ élzehek knni]_
ekli!.lít.iiuk
mdyj Vi{jULuszaókel.nnennyi vágjük l. nlij]inl.!.s iigaknl. kn rV alqrhoz kij7c i§. k.kll(j]
r.s.rapbe hcllezéslrez \zuklólcs tn!.lsi!,r . lürz(ól Hofutrú tig clhnh halású tira!,l tlftúxlLLni
korájg, maid eZUríin kczdtlk a hoi§lri kialakilí
Magról ncvclt stiL, cgyóves mlgoncot kicnlc]tiik a §zapoí
japán selyemt'cnyő iótálcáról,
^Z és ó cücs csorópbc ültcltúk, Háíonl
Pinu, Nlillom
]APAN SELYE\IIENYo
ólig n,c§7és né]]dl növekdctl. csak a gyiikór
fcilódósló] fuggóc. egp e ía8yobLr csclcrkbc
Anhoz. ho§ c§ teiyóbó] ió bons|il ncvcliünk, kcrüIl.
clvókonyodó tOrsú fára van szüksógünk, amcl_v r\ nóg/óycs tr lirz§c,lig í]indig vékoDy lolt,
§ok ágal fcjlcszt rillid távohágra egYmástól. de á8!i as Lcvalzclc c]óg siirű, Frulinr l iáL!égY
levélzel€ pedig sűrű ós kijzclálló a tíhoz, óltc a szabadba ijltellük, ho!}, nrcgvrstigodjoi b"lk a íá lk lúhi!:.uljl
lába. nagunlnlk kcll lótrchoznunk az ilyen ^11i_ a tórs.. Bóséges önlölúsl as tiipoldato7ást huhnózan Dhülú u ijiv
fát, mcrt a t'aiskolálb|n ncm talatlunk ncgtc krpott, Taves§7almindig visszavágluk tu új ).ulukilü, hdúenu a. úlak
lclÓi. Azok ]eglijbbszór tú] nag/ok, cgycncs gycrtyiiklt. .lólcgítendlí a sűrű. li]mint lcvólzct
a li]hük. á8aik 60j0 ün távolságban clcdnck
cgvmástól. s ]c!,ól7eiük is jlye! mcsszc
lilálhata) N löEstól.
A bemutalollpólda c8y jr|án A &ólozá s kihd, lni lvrkl
stlycnfenyő (?inÁ Pa]uflo|o) .
amclyc1 eg} es/éves nltgonc
ból notltúík ki]encéves Metgós ütíi.lórliik i7 iLrpv.ló
iolnlíl, d. dróLozlnsal lotilbb
linoúitonuk a lltrl§ ús e áBak
Vonalait, csúc§ kics].nsú|v0
zailaDsálin
^ is drúloziissdl YíllOZ
mtfunk Eredelileg a csúc\ ba]
oklilin ncm yoll ág. ezértLilól1)
Zíssal cnvhan mcgcsaQllúk
a tin7s fcLsó livól, lilhrsznllvi Az idós!ég liG,rl{
a kori bll an jobb oldakl n elhc. ilz ül9' úi|uk ifanre\zls! lú
kifu luÉjll l lh ull l:{,tkok
h al á §ú
ü idós lal 1ül.úúlllrik

szapoitólál.injl c§.réPbe ]V inicnziv .ö!t k. dil óitrében úi hxjlásokat ós g],íLvlikal

úheicii f alal nó\tnv íelslés
^ a iinyói kiii lcttiilr i gabadba, ahol bó_ nindcn óvbcn vi$ZanelVetlük.
^2 yqil u a§zkeP egínsú]}ó.
nólhil flilódöll há;n éiA. sógcs óítöZósl és ltipoldnlcást tal.il hogy súrúlcvé]Zelel lupiUnk,
 Drótozás
iílníl),l j,kL<JplltJ9\Jl kt.€UL n.§ szabálykóni clmondhrló, ho8y lombhUllaLó
fa Jk J LhLtó\(!llnkJ bl,n\Jit|JlJ}Jt.A.ld, 1áknál hiiron hrt hí)napi8. órököldelnél kél
^Jí.li
Mc8villtoztatlrltjük u igak vagy ! lörzs irínyíl: szcrc!!yi oig hagyjuk a hu^ll l táD,
lt]loló l ilrób ól vizszinte st hozhatuni lélle, egy
tialal lr ig.1lleiclé i nyíüaljuL hogy idó§eb}- llo§/ n tívolítsuk tlá hu,áll?
.ek lúnjön. vilgy a/ iljhajtások elhelyczkcdósót Le is te|erheiiik a tíról, de §okkalki§ebl)
linomíthatjL,k \clc. A kóvctkczó o]dalrk li'bb r só rúlós vcszó ]yc. h! kjs Llalrbokbrn ]cvág]Uk,
lólc dólozási mcgoldalsl mulahak bo.lmclyck H! tú]$káig hrB/lUk raiLa, ós míir belc.yonó
kclmat toviibb szapíthcló a bonsi]ixla|]a, dolt r kóregbc, nag]ron óvaLosm lekerjűkle,
A nóly bevágásokaL kezeljük sebe]Záró
A drótozís legnÉxftl€lőbb idős,alá
tlár elméleljleg i7 év biímely idós7aka alkal E]óiiydtl]hat. hogy a hu7a1 cltávolításe után
nlas dIótozáía, c&vc§ avszakokjobbak a rijbbi ú ág vilszaáll clcdcii hclyzctóbc, ós kczdhcliük
nól, A ]ombhu]lató líkat lc8kinrnycbbcD clóltólá drótoz'lst. Ha r kórcg csúDyán sariill, ovlt.sa| vágiuk lel a huza|l Jlró f? a lcnyóág nlegduzzadt, mcn A htr7,i .lláv.]iti§n uti ln7tí
Lalbszll, a icvúhű8vek |ibonlása elólt Vag/ x drólozást végezti| ele]lenkezó jrínyban dJrabokn, f? jobb megol|tis. nrinl 1úl $lláigvolt rajla a huza],as Látsz k a hcgcscdós nyoma..n]i
ósvel.1 n],Ugalm i]lapot elólt d.ólo7hatjuk r líljk.ló\ ,n.í tr.,n.Ln7+ri] i .7sihilósl s.í.dnó v.z.ll
oiyniokal. ame]yekról lelje§c. chlivolítjuk
n^,levelek§t (pl ]'lnlal, s7il). kóz\ttlcnrilcz Uián
a múvclct után dn']tozzuk. Az inókzi)ldckcsc
tóbcn bámikot vólczhctiük, Lle ! túlc]clűeknói
lc8álkalma\abb a kósj óVkjl kor! lavaszig
tcrjcdő nyugilmi időslak,

I'Ieííyi ;deig
ha,avjük a lluzalta fán?
Rc.d§7ercscn cllcnórizúk. ho8y a 1a vasta
godásá!2l r huzá] nc nyomódidr r kólc8be,
kiilönbcn nchczcn nrúl(') sarúlósckcl l n §in h\ j ( lle |!úl ! u la kíLa l kr
okoz,lh aZ ldoll ág mcgDrrad új d lc|iLctct Ll, üzL| eltnük

hclyzclabcn. lílolilsuk cl a huzxlt, h.g | |ún\di|!í! lL i,.á-

bal nqóreqlt1 c tl lérhl yu
AZ. hos/ cZ lcn yi id(í nlúlva iintó hc1.
tóbb fóiyczóní] fugg] a t4lól. á ía
kotátar. nrinírsógótólós ú ágrk vag/

E8l t] ld, rugllDrs ilg

cníbb fclvcszi íli iríDyjl,
minr cgy cllcníll_óbb.
i(]ii{:hh ílró§7 A]l, á vizuális malsór .lérasc
E§
^ kaúhbu buloudb őn
áqat }Lit í.lt inn! órLhL"
Q liblaNel &1 u gilualnek
A tí lornáiánák hálakításá
úl a shikm sr'lusú bonsaitú.Enfu
ól ówcl czc]ólt drónrzti| A kissó
blelé niinyilott ágak újra ieliilé,
a lóny nányáha kc7dtck nón] F]miatt új lartó
iií^ ktll ú ónj,^i (lúLúlull)n),n.]gy ,.1. újrolírl!.ou ]ú rik!:lt)
u iigJn bcíllitásával d bonsai visva eűnlbe ktnill, uni lgeLúly
 A RoNsAl KIÁLAKITAS^
Huzaltípusok
Lc8lillt]á(xábban réZ ésaluníliuíüUza]okal
h,s7nálnak l bon§abkhoz. A réZ ltevésbó fcLtúnó.
szebb sZinú, ós clég clós ahlroz, h.s/ vékonyabbra
log}cn slúkség,úini aluníniumbóL. A t]cnyólélék
hcz a lc&iobb, mot crőse. Lar!'a a rulaln6
ágakat Hátránya, ho8y idóvcl megteménledik,
és ehálolitiisakor úc8sórthc1] a kórgct. I lókeze
lcssol rugalnasabbá lehctó Néha hókczcht is
kaplrató, Hr lomál huzahnk !an, alaBony
hóíésék]ctú].iryon lddig DclegiLsük, aííg
c5ercvnyepirosaí kezd izzani, No Dzítsuk túl,
Dcí ridcggó ó§ tijl ékcnnyé !álik, Utána ]a$an
hűhük lc, A hókczclóst Vül§ég sZerinl késóbb
A konnycbb. Iuhíbh xlUniniunhuza1 jobb
a lonrbhulhú láklro4 úe ke!ésbó sóllimcg
r kérAükct. Ez isúin tclhavnálhaló Nen olyai
A drótozás módszerci
A1.7dók ús/ taliLják, hogy a dlótozás tLldomá-
iyának clsljillítlisa É.gcLeg idól vesz igénybc,
és s.k gyakorlalot ]gélyd, Ntgrn fonn)s, ho§l
clóvin mcAL . ullunk Do.tosan dútoznj c§ bon_
Mi1, ós a gyo§Nágol ráúdnkeluún gyakololni,
sokan nen veszódnckczzc], pcdig alaP§ dnil.zás
nólkii] nenr julhatu.k szóp lornrájú bonMihoz.
Más alakilási múvcletckcL (U ágak lekólózósc,
pálcához kniótésc vi8} súlyok ráakavLása)
.\ll rilL,in ,lkx1.1x7n,k nrcí.7ck kc!ósbé
A TORZS DROIOZÁSA
édekében 6avxrjuk ncg
úint a rózhuzll, ozál vastagábbat kell
erós.
hawnálni, A hagyományos aluninjumhuzál élénk
czúsló§ Vi.ű. aíiieúiuik a fihoz, SzcbLr, ba
rézbcvonal,j.luniniumhMalL havnálunk, Eg],cs
boliokban kó9cn kapható cz a legállalánosabbaí
Hlrzalmérctck
A huzalok soktélc vastagságban kapháL(ik,
gondosan válaszuknc8a tórzs !a§ aZ ágak
vastlgságálro7 é\ nóvekedési elélyebcz lcgjobb!!
illó nórctcl, A]talóban a ía átnéróének e8yl,atod
egyharfuada vaslagsáÉLj huzalt !ála svun k, de
\ts^ik is/clenhe aZ á8ak korát. Ngalmósí8ít
és azt, ho&v nilyei mél lékben geretnéík ncg
Mielólt mc8]iczdjuk a munkáL. gűjrsüík in9e
clegcndó huzalíennyisó3d a kivánatosnak íLú|L
nétltckbcn, I]-ó! hu7aLvágól szerezünk bc,
KombináLt locóval kiinnyen tudjuk lafiani a huzalt
és eldolgoz.! a !ó8él, A liuza]t cs/hamraddal
hosszahbru !ágiuk, úinl a drctozása Vlint íg vas/
tóus ]io$za, iqy a ]egháLékonlabb vógbeo, 45"
H! vastag ágat hailíllLn]r úeg draszti]iusán. clóíc
§avarjulk ú kiiál, a kélcg !édelmében, Púha.
sé lékeny hajl ások, v*szók csctébc n a művcLet
elóll lekcliiink papirt a hUzalm.
Fontos, hogy jól rogzíhúkt huztlt, kiilönben ]átványl lvúiLa! i, de belevágnak a1a kórgébc,
neín lesz hatókony a munkink, Alacsony á8ak sminl es/éíleszotínj. mcgszaklják a nedv
vagy tórzs dútozlísNkora iualt az cdónyirla keringést, amitő] clhal a fclsó lész,
jálra szírjük, Magásabban lóvó ágak csctóben Általában afá súlyostbb, laslagabb rószcinól
állalános §/akorlat, hos/ ugyanazal d hulalLal cólvc.ű kc2dcnj a művelelet. é§ azután hrl&lni
kól ágat drótozunk íeg úgy, hogy kijzben egy alinonrrbb,vókonyabb íészeklcló. Ha l1in
fordulaüaL a iór7,§ kóró tckcIjük, Ne keresz zscl is dlólozni kell, azzal kczdjük. ós Ulána
tczzül a huzalokat. mcrt Demcsak csún},a
Iii ]áthatjL ! hogy dróto7isal ka|].Jlgi^ yonalLjvli A 6úL!al a. .§^ik Lbn á|gdl ?|!!iilL
tchenj a n'Ps. és uágalr]clcló ]íáryíthaia)k a kiviinl dlát,v k Véln,l|ühh hftdlt
haíkáljunk ninL u lón! okó lé:zü.
A ti'r^ f.lsó rú/.
Ah!j|| u fe\|elé úL,rqa
t|jri
dik mfu Lluk .&, va,,tdBahb
lwulL hayúú]juhk,
)z olsó íníeldhagw kal úg]l d^i
lo.unk eg hüdllal, n Eel a lijA
kbfu kkerúnk ú bbhhiúgú, rögfu!
Miwl a kúlön ólI a löbbi.ől, eg:
úkon! hual ú§nsúnk o lakibd, ,4 tbzs abó iÍének klnld
tzer!ük l tóns &ólozása mmLén, elúloil Lct, wnagabb cós
nal.I hljlílluk az ág í.léa .sawiuk
 A RoNsAl KlAlAl<iT^s^

Az ágak drótozása
Ha belcje7lúk a törs drótozását, ib!,lalbatjLlk
a iigaktal, Mind]r ü alsó áAlktal tezdiük.
ós ulána haladjunk lellelé.
Az ágak dra)rozáJák yonatkozóan kót alapvenJ
iskola lótczik, A2 cgyik ]ényege, hosl eló§Zól
mildc8yik á8on a ió huzaiL tckeiük vógi8, mí8
\égziini aZ egév íával A kic8ósziló huza]otat
csak czulán hasaáljút a finomabb vcsMók EGY JELLEGZtrTtrs ÁG DRóToásA
irányitására, isnél e alsó ágal vc$zóivc] tczdve,
Drótoás !(átri út
A úásik leh9tósÉg. hogy cLógór teljeseí leje2zünk
bc cgT ágat, ttlhdz!álva a ló_ és melléthuzalokt.
ós 6ak ulána iolytasuk a köv9ttczó ágcal,
tsámelikmódJzertisválasztju]!mindeíképpen
po.losan és szorosm véAezzük a dí]lo7i§t.

Ka ]íe e§idejú
A7 clső nenetet r bdl oldali ábla Mernlt ickciük
lcl. Ha alulról iftliljük, úogy ú jolrbm láth.ló, A legáltalánosabb nó.L§ze|
r hajlitáslrol esedcg cltórik a7 áA, kél ág e§ntie§ dróio7á§a.
A lörsból eÉdó á8oi delé]&ógben tclctkemck Ha ü cAsz ág dtóto7Áa szük§ógcs a vcsvijkkcl
u elág&ásoL Drólozással viikíleii lehel ü ellen o8ptt, a hüzalt ióhány mcnctlcl rog7il§ük

A MDLLDKIIUZ^L RoGZITf,sE
A drdto.i< helylel€n míidcare

A löa ketrzLrullzeu

ila ü ág mcsvc ve ahhoz, hog]i esl

mí§ikkal cgyúll drótozzul(iajlilsuk
a fuhl végélM €lvj nenetek alá
./,8edJm/i,elhlt
\

vókonyabbra kell *rélni

vezcsúk a vatarabb úen

tón, hogy rógziküI{, valanini
Ha kanrzrulalot akamt ki.la Kie§€n§úlyozoít tín,6zték Kiqrcnsúlyozadan nánszték
kiiú] a lór6ben, a ]egerósebb a c§ú6 ta.lásál, }tasonló Ha a lcljcs ága1 icú, csat az clágúósa]t ós a vcsvó- Ha cgy vcwópán úgy dútoank, boey a kéihül
taí&ra a kmyú liiilsó hajlatán képpen járjuik cl, ha cs, te1 ke]l dróloznunt, a huzalokil az clá8úí§nól §pirálisan c8]Dást kclc§zte7i ,eláguá,§nál, ahos/ ill
!ú sziiklég, A neuetek kózött a bizls lúlás érdekében ú§/ rögzítsüt, ahos] láthaló, e8yenlótlcn lcv az cóncgNzlás, ós sórülés
szerel nlr §úccsá alakítani, a keregtmetveti ábra muiatja.
 l1,1 A BoNsAl KIÁLAKiTÁSA

Egl boróka drótozása 9úrós, lúverű a lcvcle, násoknak piktelyszeű,

de e]ófordula kctíó neveréke is, Az iLt bemutalott A BOROKA DROTOZASA
./ 'Blaa!w' ot kerli kiiiltetéyc
A bordláI id<dlisdk az clsó drotoz᧠Dn,bdlki,/n\- "ierunedia
temcMtcllék egy faiskolában. Ery ryig núanyag
ho/ m(íl.eaik tUAalnask, e§óíUk2dld kvc
zctiik azonlal nulalja a hatáJt Nómclvikne]r
cdényiében nelelkedett, bonsaikezelés nélkül.
Az ehó feladat a sú!ű levéDet íegrilkitáJa, --l

l ilel_Yezük a lá1 MemagNság
nalosfu gondmk, fólc8 ba, ós !álaszut ki az elölnézeti
a súrj áglómeghöl kjváIó, oldaiíl, Me6Müt le a aI§ó vasia!
áAatat. Hagyiuk fieP a Golliutat,
ezekbdl cLhall farésrelenetet
ía6Ehdíúk|lú!d 1,17, a.).
vágjunk le egy hnzall. cgyhal
'
mad.lál horváhbar n]nl n ]rél :lví
ág cgyüttesen, Teleiüt á tü^
tóré, ioB/ rógzítsúk, A két hoszú
huzalreggel a kót áAat drótozhai
3 Áz e]só nüa]véggcl dróloak
végig a legalsó á8at. Ezúlán vezes
§ük a nás]kat a tórs lórül a ]rijvet
kezó ág le]é, mjd an n dútozuk
neg teljes hosúj§ágdban,

A drótozás részletei a lefelé iráD}lLó najtásokal lávolíl§uk el, a lcllbló

növókct kézzel sipjúk ki. Es/ év múl.úa nester
A2 dgak irjny]Lsuk cJck, hoAt fu idús(x larsza séleRó kialakí,,,lt ]iitó|ti ü Uj
lat kth§ut, azaÁalIe\élzetel ltt]l§uk m.t. es
a liatal hal'tásokal zárt. ]apos lcvé]páfiáká dró_
lr!é ?d, t§,.ti|hó a]a|o]" lhálal k.p(z, mDl
'89clkczelet
a lcmészetben, Áz ápnlá§i muDlólatokat a kóvel
tozzüL A dlólozás ulá!, a veAetációs idószakban kezó éveltben h nnvt8ntk

l Jell.8zcts ágMútezel

vi§vaqigása és a felesleges

3 Az ágat €nyhóí km}nl

vasta8ságú, rézszfuúálümi_
4 Dnih@tl ag o|d9henibgtr
A ti§ oldaüajtásoboz 1J
mn$ iualt haszlálLünk, 4 ltt lálhaló ü elsó ka ágMint, 5 F.h,lasut tóvább i ann.,ji§í 6 A d!óiüást mjdneú belij*tiik,
a hvíll helyzetben ri'gzitve, Óvai;sfu najütsuk neg a lel§ó a hosgabb ága}át géP fomájúra
fuegdrótoatt ág fomáját Késób, ha már úc8dróiozlut ígálo! a bltsuk ú adoll vö8beí, ala}ítottuL Dót@k nó8 ne8 a
ú ccóv lá1, tökéleiesilheliik míg lclickerjút íájuk a hunlt, fa csúcsái. Ritkiisu& ne8 a súni
a forfuit násodilt netszés€l Lchctólc8 ne egy, haneú lrét ággal lfléizclct, víAiut le a leleslege$t,
dol8ozzlnt eg],kíe, nert ig/ a tóbbil pedig igadsuk el, Múk§ég
a huzalt a tóBhöz is lö8zíthetjük szúfu dúr.|ak (ló\d baka).
1,16 A BoNsAI KIALAKÍTÁSA Fl HAr T FARi_§7]]K KIAlÁkÍTÁsA 14?

A BoRoxA ATIlI]TírTEsE Elhalt farészek

l Emeljük ki a drótozolt lát crcdetj c§crcpéhól
c,yökédúitó hpncs seglhégével sugfu iráíybaí
bonlslk ti a gyóterekel Mels9ük neg viszonylag
§kély eyókéüendgere, ani illik a tözs súIyához,
és belefé. a bo.sai_taíóedénybe (ü,d 17' a).
A leme§zeben gyakran clóforúulnal a fákon
-t'i. elhalL lcsrck- HóU!n,; hata§l erherunk el
e§i bon§ainál i§ u c]hah része! fehasználásá
Ya], dc ol}tn éló ágaklal i§, anelyeket nem
kíVánunt fchasznáIni, Ajapán §/tdli §,ó1 a vó
sós, törés vagy lehasadás töYetkeztóben a töF
zsön elhalt részek Dcgncvczésére |nsználják,
A ha§onlóan sérült ágat ajM nevel kaptáL
Egyiloek §incs határozoll nag/arrnegfelelóje.
Ha bon§aiuk rendelkezit ilyen e]halt farés§,el,
2 RéVíkükcló e új edénrt hálóm] ós óg7ítlj lüzal
lal rlríd 12' d). :Bílsüit el eEy rélee talajteveréket,
Alliisul bele elölnézeLból . lát, A rógziló huzalotal ILHALT FArÉsZ XIALA](íTÁSA D0RóKÁN
.savarjük a g/ókerelr kóIé, végül tóltsiik lel a cseE_
iaíagiuk lneg, me§zkénléYcl fc!éítsük k és
tartósítsuk, Bármcly fclesleges éló ágból is
kalakíthatunk c]halt hatá§1 csontokai Ha tel
je§c. lcvágjuk ezeket, hegel hagmak a töE§ö!.
dc na8yon haláso§ eler0mé varáz§olha!'uk, ha
lcháDtjuk kérgükel, és levágjuk Yagy lcha§ítjuk
óket, Ez olyan érzetcl kelt, mintha á bonsai
nehéz hótóL vagy Yih os szeleklól sérült volna
meg,

Eúéla fajnála dlólozás tólülbefil e8y

éüg úúadúeg, RendveÉsen elenóliuüt,
és távolihük el a huzalokat, ha belevágna}
a kéregbe. A bonsai1 két_ mgy háromévcnle
teí újn drótmi, altalú.ztodva a nóvete
déshez. A!o§/ a la lejLódü, íl]fudóan
lifuniisük ú alakjál, Elóibrdulhat példáUl,
hogy három vagy ói év m,úlva kj kell
I{8nunk c8y á8at. hog/ ncgnyi§ut

1 Az alsó ágakit úgy vá&iuk 10, hogy bi8yjut me8 2 Kombinált logóval iogjük úeg és íyoojut ijM a
a §onkjlkat (lód /ó, ,,), vágjUn be törben a térget kérgel, hog/ clváljon ú alata l&ó lehéI fától. végül
cgóyin a törzsnél honon ágvágóval, a fogólalhúzrut lc a megluíiott Léryet a csonkól,

Azidó$ígláknta-
,1z also á|dk len t§óykol hagatl ) b,l t?lhí§dhn k"".|s f.nalár
ci a k l,a l,Jín íangfu l idó r, eLú b óvatos dlótozás@l to|ább finóní-

vónj§€§bmá, Dízadan edíny

Az o|álillbbhMe d szin

3 A nagyobb ólelhú€g kedvééí,hasitsult le be]óle a 1 Dlóltelével (akfu k iszcNzámmal. akáI, nint iti,
kodbiúlt logóval, ho§/ jól lálszódjon a válirány, Ez_ elekrcnos folgókelével) ü9tíhut neg a faúz
állal oly iijnnájúfu lanrhaliúk, anilyeúc alújuk,
llx Á BoNsÁll{lÁl ArÍTÁsA
Sziklára ültetés
ég hatássabbá tehetiüt a bon§ait eg]i vagy
lvl löbb sziuadárábbal. Az cg]^zcrú, temé
szeteskózelet azl a látgatot tekili mintha
a honsai a táikép ré§ze lenne, Bgy szoliter szitla
hasonlíthat e$/ nagányos sziíhea nragásodó
bcgyhcz Ya8y §,ikl᧠§,jgethez, Apó köve! §G
portjál e]helyezhetjük ú$i i§, mintha a bonsai
alatt rejlóá vikla fe]lzini kibúvá§ai ]einének,
ezel a fa lermészet€s terepét utánozhatjuk, ']ár
tóedény helyetl ülteüetjük a bonsait cg/ kő mg]i
pata]apra, hogy még természetesebben hasson,
A kövctkczó nénány oldalon arról olvasha_
lxnk, ho§an érhcliink cl hi]ónböző hatásokat
szildadarabotbcópítósóvcL, Az kiit§uki slílls_
ról, amely olyan éízetel ad, ninüa a fa a gjk
lábó] nőne ki.9eúben é§ á ]50 ]5l nld,lát.n
olvasnatunL A s,iklára táma.vkodó s/ölerű
ültorési mód (scküoju) a tá tbllűnó s/ö}erejt
hangsútyozá ki, ez a 152 ]55. oldalakon lálha_
1ó, A szuggesdív nalású tájtópi stnu§ról Gaikei)
a 160 161. oldalako! tdtáulk lószleteket.
A §zik]á HY]ál$zlá§a
A sikorcs viklára úhetés el§ó legfontosabb
elene. hogy csi s,ép köYet taiáljuD}, majd elhe_
lyezzük rajra a bonsai!öYólyetet. Aitor ered_
ményes a nuDka, ha ú alkotóelemek a végén
eg/seges egeszel alkotnak,
Nagyon §ok kózetféleség létczik a világon, de
ncm c$,tb!mán a]kalma§ak a bonsaikonpozi-
cióthoz, A lcgjobb az olyan kemény !ózet,
anely nen Dílik szót u idő múlá§ával, Az is
tontos, ho§ szép vinc, form4'a és lelülete
]egyen, Nag/on nép9crj a túlo]da]on látható
l)igawa kó, Ez különböző kózctck koYeréte,
amelyek a Yulkanikus tevókelFóg nóhatásáG
Nc ha9náljunk máíáryt vas/ kvaJcot. m€rt
félyes, csi[ogó jclleglik rontja a ták természeles
hatásál, A lonokkdYe1 é§ az üedékes |ózelek
egyéb fajtáit a fa§ kctlérepeszlheli a réteg,
A porózüs kózetek csak ritkán altatmasak
iiltetésre, nert kömycn ó§ s/onan erodálód_
nak. Ezek közül leghasnáhatóbb a 1ámkó
ós a mé§ztula. Könnyú alakílani óket, így hváj
hatuDk bcldlük lé§zeket, és beültethetjük á fá1,
SZKIÁRALILIETÉS 149
sziklár! últctelt konp.zició
Ez aZ együlles, aúcly eg/ Égóia lélezó lájkóP ó,etél a Miktán éInének Az idó múlása Nk tdább lokoz,
kelti, naÉyon röüd idó alali készúltel, Bár a íóvó, haljá a góndosú tivile]ml!, meltelepedell látMalú
sziklák az i§hit§üki stíluslíbonsaiothoz nyct viYonylag lialalol! ú8y túnik, nintha nár régóla
A mí legfoltosabb clcme a kó, az szabja n1eg,
nityen és m€kl@ra fál,!tgy fákat helyeáetünk
el rajta, Es/ kerel, §ima szitlához víZ ós víaparti
fák, pélütti füZek i]leneL Ha kiugró §zirl§zerű
követ válaszfunt, hegyoldalákon ó16 fáktal Á kwlek n léúkhlr ciLak
ültessiitbc: töl8gyel,borókárd, erdeifenyővel, a szidában ltfó fuat §ína
vörösfe!yóvcl.
Fordíl§unk 1 lönleges fi$iclmet a szikla
alüára és lipusára, ho§/ vatóban órdeke§ e§
hilönleges leg/en, A kellenes, dc slmilycn
kijlöno§ hrlajdonságga] nen1 rendeltezó kő
ncm vdtó§zínú, hogyjó er€dnén},re vezel,
Tené9clcs jcllegű kózetet tere§sűnL s negván
minden esél'Link, ho§i lalájunk is. hiven
a természet oly so}íéle,fantasztirls mcgiele
nés,j hegyet, sziklát. tóvet a]kol, A f€lülct és
a Vép szín is tbntos, általában a feteLe és
a szürkc ámyalatai hatásosak,
Á szitlám ült€lé§ m€gt€wez駀
Alaposan nézzük mc8 mindcn o]dalról a kóvet,
kiválasztandó á7 elólné/eri .ldá l]ii IItánx
dóntsük el, milyen rnéretekel é§ arányl §zcrct
nénk érzékeltehi,A §züa megjeleníüe1 cgy
egész hc$ict. sziklatömbót va§/ csak e§i ksebb
kíjvc1, A ki§ fákhó] kia]akílott erdő hatá§ára
a vildá e§/ nc§ség hatá§át kehi, níg es/
nlagányos. nás/ nijvóny ki§ §ziklatöredékté
,,ki§hlii" ug],anaz t a kóvet,
ea lopo!, lízzd teli |álban
 ]50 A BoNsAI KÁi.AKÍTÁ§A s7,iKl.ARÁULIETES 151

vi9ón]ltult mf rctukel, alakjUkat, m]d !alisZUl AZ iiLTETEs LÉPÉSDI

Ishitsuki stílusúkiiiltetés k J helrakcl, aiol c leg\rhhcn cAcvltil L] d V k_
A bonsaüoz gyújlött japán lbigawa lő eleve
érdeke§ vínúés felúletú,Felha.wáás elítl nég A rógzító üuzslok €l6lé§zílés€
Vé§Lnnk, cirl]i]nrnt mjl4 lökeklesiNe e alakiáL Emól aboNailipú§ná a Dövényeket dróttai
A lagyabb revekcl ldwa] kinMLtUl, ttlól mci| a Mildához lell e!ósítcni, vágjunt le egy darab
9abc]},1alanabb klta telUkte, fu ahat laD6ra- hualt, fogilDk ePy cerMát vaB/ bármiven ná§,
fúré§e]tiik. ez fo&ozza á ltabiliiá§ál kórülbolü] 6 mn átnérEúhen8eres szerMánot,
és 6avarju( rá a ]Mal kózepéL. A két nosgú
A, myágo} el6ké9íiése luzáivég (özótt kapulk egy karikát, Hz bnrjzlük,
A 9üáLgon,]sa0 mecviz,gá lI u k, ki!alaszt!. tdt§uk a hurkol tonbinált fogóml vleiúlesen.
, elolnézeli oldc]á L, és hUAry hola leqchzenibb s a kclVe8et hájlíl§uk fu88óleeesÉ, P!ts^szu}
(lhclyczni a növenyeker, MegteklÁ h( me!ede a }irikál a yiklaboz, veAeit nedlg baAuukgiba_
skelés kiugío MitlNziAeLeket keresfu!k, anova don, Kóvílsüi} elegendó mcmyiségű hüzalt
beúllethetók a kjs, lefelé csüngó tj!, Tóbb nabl (lósd lefu), hóE! létlÉhonúlk eg! hálózaloí,
r&zbcn elónevelt japáD selyenfenyől és más aúely rögzíti a növéíyet gyókclcií,
kjsebbíövénylyálagtotlúlq kialakítaíi t ve§!í]. cros, WJ lU rdg.sztól, 2 ve§ünk egy adag elóÉ beá2 3 xíe§zt*zük a hMlokat
a úegleleló dán}t, Miurán minden ala!
mútdilycn a múglaOtá (de tü iatott agyagos tózc8ci (ery ré9 a lvokerekfo]últ,Iobb, ha kéL
anyagol ösge8]4jjlóttüDk, tartsük a fákat fóldón raphaók §pcciá]is jápái lóeg egy ú9 a$B8gal ragaMs hi-Údbd7ó hua]t íUAank esóe,
a Mikláloz. és ellenórjzüt a hozá kóyítmén €k is), és ra86euk mgává gyúra berlatás ulán), nint ha lg/aíannak a két végét
u elókóeítelt rószitó hualotal és lyontodjuík ery úregel a 9ik figzíljúLÁ núv€lotct gyoníthal
á szitűn, ahova a nóvénye]<el ter- lám, áho\d u elJőá UlLeljúL iut, ha a hnzatok vé!ét kombinált
v@úk üLleln], Elegcndó hualt A]]il§uk h€ afál a fueAlelcld hely- iótsövil t.JTjut. e. Ugi lekeíjuk
eró§itúnk a gik]ára, boAy báló- zetbe, óvalo§an teít!üt szét úlcl 6Me, Addi! s 6íiulq afu iA

Múű teletbcn merf€lelóeí ó8zit, a §ótelei! najd borítsüt be egy a la bntNu úegál a helyén,
Halófuzan sfulnúlójli hiqa\|a ,ziua de vi8}@Unl, ncho§/ a h@lok
bek\ igjanak a gyuk<É]óe,

Rógíló hu,bk _

$dü
€---
Rögzilőbuál 4 }gynnk meg.§ lds c8]agn\ 5 Heheuük el és róEzílsü a tóbbi í Anikór €lúltcltiik e ösges
A huruk Ml h^fzü ||'& löFíti a nöúryekL úLAel a É]iókerekre, bugy lt]jcún ná!É,nvl k,7 ehlíhöz h onló úó ni'vény,t, talarjút le a lózege1 be
ehak ják, Pemctc?é$el lary doí. ÉLnzóI a leayótcl úlie§sii} áztatolt mohával, Ez szebbó tevi
óniöresel végig tartsuk nedv€sen el, uulán a kjsbb nóvényekcl, lla a kónpozíciól, sgít negelózni ü
Mindlrircn japán *lyemr€nyí rP.i.6 pmilL,/d] a lLidgef, m18elnem tcdjük viikséges, p€mctezák á lóZeget, cr@iót, és úegtarlja a lethességel,
körülb€lúl t0 cn nags, A lóbbi nóvény,t is úAy mohavd] lt rrp{), A muhlil hoPY végig nedves Mradjon. A]litsuk a sziHát egy lapo§ tálba,
!álarottuk, ho8y fotozák a magálryos, topár viget "Jó
nár ó!ákkat ü üllelés elótt ázta§ szó|untealiaha e§ kdés ka!i
A l€obb úígúoglílátása énetét, valmint szilt \iB,enek a kofupozúluba, !D_ GnL;maid toltsükfclszel, A u
Mielól elteNczúk ú Lnlet6t, alaDosú Dfulnrd. dljolautatollmohdpsínat egc§zlü kl ü c§lnes, 1evi l€ü§sé ú e8yütt6i. és
n ozu} a kóvel mnden o]d.líó]. d"{v kiw óqk Rógzitó hüIo]rla é§ orós raleló yagla i6 szüt külö!ó§ hangrnatol ad a bon§aina!
a l€8érdelesbb révlctel elö]n&€tlek, égün} lev. Áz ütclés lóegtrár]ríba tórtónik,
 ]52 BoN§AI KlAi-AKÍTÁsÁ
^
A sekijoju stílus
A
sekiluju dilU§u bonsaia heE]eidckivJgy
.f1 szil]ás l<lÜlckk hanguIa!aí teítmti mcg,
Jho] a fák a ha§aJtkokhJ kerull magokb,n f|]
lódnek ki Az iIyen knídkgyokerei, elszantdn
kcrcsve a tápanyagol és a vize1, legyezó a]alban
lenlnek vét a §zinákon. Amibr legalább a
csúc§uk oléli a ta]ajt, a §ókerek kilt levő rés2e
megvalngodiL dnos] s,olosan a tóhüz lJFd,
A2ok dfik amclvei{ , l.rme§7eú.n i(inih-|
jc§. &etr $Ókerelet fejlc§ztenek, nint a }inai
§ril vagy a háromerú juhar, rcndkíV nép_
§zenjek u ilyen lípusú bon§aiok lótrenozásáná,
M᧠fajokát is fclha§ználhatunL fóleg a ki§ebb
bonsaimérebknc,. amelyek nent iAcnyclnek
Egy juhar beültetése
sekijoju stílusban
k elegáns, liata]. japán jnljaí (Ater paLnafuü)
idósnek lűnit, nert tóbb úinl egy évig sckiioiu
A ké1 va§, hároúéve§ fa clcdetjleg vabadbo
nótt nagonc !olt, ElrjMór róg2Í16 Valaggal lrozá
lijtöztü e8y ]bj8awa szitlához (Iósd l54. o.), f,a]d
eg],sóges elenténL a7 egéyct homoktal negtiil_
Á2 áblagol ös4§újís
o]y giklál mpzünk be, amely_
n€k alrtii héléilii*,li finkó,.iÉü
}oly rd jM]agra, anirel a gyókerekct
a lróhöz kötözük, duía venj ironot
n és egl kózónséges serépt, EA,
óWel tésób a véglegcs bcülteléshez
bonsai_iarlóedón!,í 9eÉ2űnk be,
A sEKIIoJt] s,]l l ,l Js l5]]
A fiata] ja8áí juhfu jeledeg t6,5 cn nagas. és ki_ najd A kó cAycisúll és na8}obb lekjnté\,t kólcsö,
levelcscdcft háron hóíaPpál l tálba últeié§e után. nö7 a kis fánaL Az elÉndels lemészetes hatásá1
1úlzottan eróte]jes s/ökerekct. Nagyonfontos. A 9ép ószlrép náI most n lálható. ós i kövctkezó to!ább lotozh.tju\ ha a lálal felszínélchonotol
hogy mcgfetelő sziklál !álas§zunk, merl a rá_
núhány éóen a la új, c]á8üó hajtásokal lejlevth€t szóru nn és moh ál úlieiün k,
növó s/ijkcrck állandó elenél alkotják a"
es/üttesnek, Lcgiobb, ha igen kemény, fagytúrő
kózetel használunt, órdekes, es/enetlen fcl§zín
nel, Ne próbálkozunk porórus kőzeltel, mj
fagy iatá§ára széhorzsolódik, sem olyannal,
an€lyiknck lnalma§an sinx a fclülete.
A legnéptrrűbb a japán Ibi E^wa sziun (lílrL
A beüh4élkol el|éFetl aőkljes
Jlq a), Dely avilágon §ok belyen boszcrcz netÉ5 halúíifuió slfuklúhijú
hetó. Minden feltétel.ck megtblel kemény ós
li!funtlEr jön laE, anell
nicskó§, és a sziíe is érdckes, Néúi9ereíc§i) k 64, lehriló kvlek4 vir.l,
re] ós titarló keresgéléssel ncglbleló he\ri
kövckct is tatálhafunl
1ótt nűan_vag cleréPbe ültcltük, A g/ókereknek
igy idó1 biztosítotlunL ho8y negvastagodjalak ós
VorosaD a kóhóz nójenelt, Hogy mcmyi ideig 1arl
a vastágodás, & a la méroiótól fiigg. A kis é§
tözepes bon§aiok csclóben egy év. a naeyobbakná]
lét ns/ hárcm év gütséges
El]c!órizüt, bog]i á gyókerck cló8 jelenlőseli_e
ahnoz, hoAy a bonsai údckcs. iéllúnó ré§zét
alko§sák, Uiána nloman plóbáljuk mceállapítani,
elég szorosm tapadnak_e a 9i}lához, és íen
mozdulna[{ el, hJ kvcdlúka rógzlL6Váldlul
hatású, és hllijfuroll súrl ad
llo\d l5r- o ) a laLal |u kn6ú aldPiá ak
P€ityútl, ordlis konténcr
pelqezNll húz hemek a nlin
leúlzelel, és ósÍel ftnúnó
kontravlot alkal d ,karlótlzíhú
 CYOKEREK SZIKIÁ KoR! NtrvlrllrsE A FA vn(}r,n(]F,s nní]íTF]TnsF
^

7 Á tóvelkezó évbcn naponh

L
öntözúk a lái a vccctációs ]dó_
] Kapil.csai lósnljúkszata8yij_ 2 Ragzilsiik a §óterckl a szit]i J A kövctkc7ó ]óɧ a g]iijkcrek 9akban 'lól.n irísuk appcn .sak 8 'ltlvógón vagy koíl tavas7ii 9 vágjuk lc N .ü!Zíó sZ ago]iat
keretdi Rizzu( ti. Jíar.dik köró Eüc legalkalnasabb a lólia liöIüll€kerésc ós elfcdósc, Fíc n.dves.n. Nytifu n kéÚ9lcnLo nrgyjából úellviik fueg e ilakal, éIes kis olóVal, de vi§liuunk, ne
ialajíéVecsliél€t is, Tfl sudi M.lrg, szii ksóPii n k ]cV \cAítsóP íc ,én va! sziil§ég. holy meg Jdá lápoldalozuk. Az elóteljcs új ve8yüL ki a iál n s pból, és Vígjunk el es€tlcn §ókerei tm,
a g}ökéízet e]é njbbkúel. lr(ay is, ii l vil]ához liöldzi a s/ökcíc lyozuk, új. vnMinles irán}ú a/ó halásokat cgy_kót nilyrc mctsvúk (rDiüókannával vagy tijmlóvcl ltvolitsuk cl a núa.yagot. i.gy
kjválaszihds!k, mclyjk il]cvkcd]k kei alul, lelúl és kazÉpcn. niköZben túet fci]ódé$t. A h.$n gyókúc lissza, Eq! óv után kövc$iik mosuk lc. homokol i Ayókcíct szabaddlt leg}iik a Mitül és
legobhin n gyökcrck kö7ó tol hagyjul lallld(fi jclili tjni

ll ]]a clagcdcttck m§nnk

. gyótcíck fqbdósav.l ús

ní,zcri nn]aL^t (lúkl 21 ó,)

ielel&n, Ullesü( a lál cg

,l Honori] á8vígóul nctsvnk 5 rV új ru§eknek eleng€dhetel ú Hclyúzúk . fii §cíóí)bc,

nre! eraNen a iál, Ú§/. hogy nindcn
i!ói cty, Lcelcljchh kót nigyr€
10 Akkorjó, ha a gyókcrck kclLó
icnül iontos a ncó!$óg. mcg_ é{ iijll\ii* fel tis7l, élc§r7emij
néppcn neglast.godhn, és sz0ro
nretvell iigakrl védjiik ngg
^ iomokktL a tövóig. l€üesen eliedve
san úiaPdnak a kane, IIa nen.
a kiváíadáslól, kbpavláVal ! §/ók.r.l ós, kövcl Nc hav|ál
Gomagoljuk b€ Újm. kovelve a 2, és
kcn]ük bc a !ágÁlehl€leket.
3 lópósckc1 U Llc$ük a lái a sziklá,
vrlegyült új bb es/ &t bodokbr,
 Á BoN§AI (IA, AKír,Á§A
Csoportos ültetés
íac§onorlok, erddk t(ímdsz(les szep§tBel
l ^rV s9rcd lra l] U k c§oPrt^s honsa |Jl,
A yosc uc stilust olyan fiatal vag], túl kalc§ú
fák ese(ében is a]kaInazhatjuk anclyck ncm
mulatnának jól eg/edü], vaB/ !a kcvós ós
télo]dala§an fejlódölt o]dalágílak a fák,
soha nc alapozzuk elképzelésünket féMépre
vasl c§ Dásil bon§aira, Jobban jáíl]nk, ha
inlább tanulmányozuk e adott laj lcjlódósét
a természelben. Csoportosdn r lák cgószcn
má§kép! nóneL minl nagányosan, Mi.dcn
cs/es t'a álLandóan kúzd a fényért, vrért és
tápanyagórt. czáltal §okkal inkább télfelé
nőnck. mint oldalra, é§ a ta,súk naga§, karcsú
lesz, neln pedig róvid.vasLag, Csaka küső fák
kpnak e]egendó tényl ahhoz, no,]y iobban 9ói
terü]jenek, A s/engébbek és fiatilabbak ethái
]anik ú eló§ebbektól a nap ]ninyába,
A cy,poríx
úttetésr€ alka]ma§ fájok
sok lombhu]iató ós öt,ilkzöld fat'al' alkalmas
csopoítos üllelé§e, kiilijnöscD a iclmÓ§zctbcn
i§ fe]lelé tóró növekedésúek, Kis és köZopús
nórctú bonsaiho, kisleve]ú tákat használjunl,
A dlNább, naslobb levelűeket magasabb
§oportokba iiltc§sük, Lchctóleg azonos lajba
Facsopoít ültotésc
A csoportos ülietéshez r Legideálisabb fajot
a bútk. a nyir. a cédrus, aja!ánciprus, a viL,
a gycryán, a boróka, a vörósfenyó, a juhar és a
lucttnyő, Gyaklan ltell úagoidól va§/ dlgván]Tól
nevelniajunart, a szilt ós a japánciprust, miclótt
tijlti]ó lóló, kZrcsúlrb alákúra mels9ük, mint
a na8ában álló boísai igéíyelié,
A}tho/. ho§/ a lacsolort termóMclcs hatású
legyen, páratlan vánú lából állílsuk ósze. lbbb
th áljon rende ltezés ün kre, m in l am cnnyit valóban
lelhá.Vnálunk, Á nóvényok gyókómcl9ése után
rldJd l7J, o,) tesezük úeg a csoport hozzáleló_
]eges ehende/i§ét Vrlas§^nk ki egy mc8lclcló
nagiságú tála1, ós bdiúk lre a vízelvezetó nyilásail
(Lill 125. o. ). Szóilnk ú aljálá vétony Iélcgbcn
kótómelékel, és brilsünk rá esl lÓtcg talajkcvc
(\OPORTOS LTIETÉS
A csoPoRll)s lJl jlj,l,Es 1,|iPEsnl
tallozó növénycket csoponosítsunk, Ha kever_
ten ültctüD]r, mondjlk lilaakácot, búkkól,
dílzcsercanyét ós ti']g]/ct. z §oha nem hal
termé§zelesnek, AZ arányok is gondot obzhat
nak i]yen eselben, merl hll a hátsó fa ]cvclc
nagyobb, nint iz elsóé, az lerontjr a lávolság
illúzió]'át. Azonkívú] a kúlönbózó fajok ehéró
tülípust, ijntijzóst ós tápoldatozást igéúyel_
A lérhntís€léí駀
c§oponos ,ülteiésnél a lérhalásra is lüeked
Dúnk kcll, Ha a magasabb tákat e]óre, az ala-
csonyabba]<at hátra üiietjúk, mé|Bégérzetet
adunk az eg/iitlesnek, Ióleg eg/ Lapos cdóny
ben, Feloszthatjuk a |ompozjciót kól vas/
háíom kisebb csoportra is, mindesiikel csölte
nó maga§ágban elrendezve, A háltérben levó
fák szi]ucttjót al&ítsnk es6zerűíe, így távolab_ 1 vc8yiit kiaz clső lát. scÉp 2 váiasvuk tj a legfugasább fu 3 válassz nk egy alac$nyabb és
binak tűmck, milt a gondo§abban kidolgozott, ból, tqPirccsnl óvxlos bonlsun eló]úézeri oldalÁl (lósd 24. o. ). A l:á kar§úbh fát, ós hc yc77ük §zorosan
részlelckbcn gudagabb fák az elótérben,
Mét a gyókéuetét, ús hosszú nyelű beühetérenél ügyeljúnk aía, hogy u chó oc]ó. Erycdiüt ltissó titoti
nyesóollóval ncBs?ük mcg, hogy a ycnlólóhóz a lcgközclcbb teúl dólni min6a a lény Ulántulalla
rcndezzük cl a fákat, ós bclcfóri.n az cdónyb., Uqlan jiin, aZ cdény elű]só részére és u
edényben a ké1 oldalon lévó szabad tér nc
az^sznfunetdkusan crclrct a núvcleleket végezzüt el eg/ik oldalálól e§h mad lávol
lcs/cn azono§ méreiű, Egy nas/, lapos lállat
vas/ kólappa] m€gteremüetjúk a nyilotlság ér-
zetét, mintha ott sétálgathatnánk a ták között,
Dlónerelé§ a csoporlos ü|tetéshc2
lv ór ólpc jxp^ncipÜst (c\?ló,nena juP'nica
'Yat§ubusa') dugványól gaporilolluk és nyolc évig
nevelhik, Most már a]kal_
4 A harmaLiik i''it a kijzépyi i'a ellenkezó oldalára 5 téúatás lokozása órdckóbcn a !cg/.dit, vólo
últe§§ük, kissó hítlábh, kü]önhózó tálohign helyú ^ lórzsú lái a tál bátuljába iille§ük, & ólóditet
nFbb
í zúk cg]náslóL i nijvónyckct, í§ lcrmószclosebbíet jobb oldalon d 6óPon legvéléIe,enybén kilelé Ltó]ve
 aoN§u KI^L^KITAS^
^

FINOMÍTÁSOK ]ÚS
iji lából álló 6opoí$ bo0saj al üllelésjinyn!
Az arányos elbelyezés már
is/ n a úvolság és mély AZ UI]Tf,TEs Bf,FtJTZEsf, elókévítékiól a l€gülolsó linoniLásig kovesbb
^7
n]nl kói ón a]att kószúk c]. Az alk.iás kilej€zóereje
á 8on|os tenezésben és a 1emÓ9ct loEik]ijának
Észletekbenenókóvelésébenrcjlik,

hán fuizöq d1,1ú d .legá

köllonahi, dc d 1űá blób.t
akilil és lbnílósl i|énlel

a ! z i n lnel 4kú,zilu.ttll l. E hL

l ollóval távolielk el e cAynr6t ,/ Uglejen kilondolt teí

kcícsr.7ó és a lcfeló nirvó igikáf, ,4 kél íenle |öns u sunlé]ó
hogy nyiioliabhi tcalk a csoPortoi. kkinua u L!,pón bbb

Ebból a nézetból iisztán ]átvik a lák

el re n dezése. an i M e§littcs tórh atásái
ós úó\sógózetút bizi0siLl ,

ós i lóDb
2 Az úányos töflona]
lény é.denébenn&íhUk és dróloz

lrpcsózetcs nagasság
A la|hdqa bb íd.lbl, a bg
dla.barabb . cfupan h7^ó A vfusó siní(ás
,,1 báNryai naha haújáful
a l|jLcpi ltilusú honsdi

3 Jó] óniijznk meg a tala]t, Uhe}

sút be a lchzinét nohílal. c8y
sPalLllít basznílva. 1elepiléshez
 A saikei stílus
Asaikeist us]én}igr, nur]i no!!nyik(I i,
_a1.kUlonhozö dn)dgokdl, mint kó, laIii \agy
homok, aikalmarunk es/ alkotásban arzal
a cólal, hogy 1crmé§zeles !íjképikómyezetel
nozuD* létrc bo.§aimóretekben, RendkíYii]
vállozatos lehet, ahogy a lcrmó9ct h a2, Ncm
§zlik§égszerú, nogy teljesen reáli§ lesien,
Próbálkozhatunk kedvelt tájünkvisszaadásával,
lchctnck akír egzotikus elképzeléseink i§, Arra
uonban fis/cljúnk, ho§ a kompozició minden
lagja összei ó 1cs/cn, ós valamcnnyi noYény
éreze jól magát a környczctóbcn,
Á §aik€i §tílusú e§/ütle§ álkotó€len€i
A konpozíciós ]chctó§égek végtelenek, csupán
|épzclclúnk ós 9akórtclmünk §zabhat határt.
A sziklák dránai hatás1 bjzlosítiatnaL rüskö§
fe]ülelük é§ nagasságul a tér és távo]ság
saikci stílusúbonsai
]étrehozása
Ez u gs/üttes kót nas, s
töblr kjs ftigawa
szik]á]a ópúl, A ]egna8yobb éidekes toíúájú.
felsjinét kis barlaigok, vájatok lagolják A kis
§Zildákat ús/ iclyozzük cl. ho8y ólmagukban is
A tró!élycsoport ló eleme a két Lörpe japán
haniscipru§ (Cnaüa.c}Paruobrü@'Yatsubusa'),
A ritkítás hatásáIa ]áüalóvá váli a lóizs voíala.
de a fák me8óri2ték lemé§Zetes alakjukat, A távo_
]abbi tó!ön két c§aub ícalfura] hclycllcsíti a kis
lákat, ós M clózió ncgclózésében o]yan alacsony
talajtakaló nóvényel i§ révl vgynek, mi.t
a]<atutkfű í7]llra6).túskósdióBka
(Acaenn) és alúgináE Eolula)-
A ]apos, ovális. vijrósesbaria,
T.k.nNm. tá
fi ]i2állxn Tokonane
m]izadai s,élc!,l,nni
ril Méles alapot
biztosít. sótót yilc hozájárul a tál'
zord jelegéner, A !églelen, nyitott
1erület fiathát tovább lokoza az
cdón}t a pereméig negtóltó l]nom
kavics. A növényekel a kóvek nö8ó
tclePílctlét Dornál talajkeverékbe,
végül a úoha agyagos t(52egbe
éízetéikeltheti. A s/akan használl lbigawa kő
MáImazá§i helyet, Japáni jeleniüeti meg, de
cmlókcrtethet bármi]yen szikla§zigetre, mint
á benulatoi1 példán láthatjuk, Ala§ony, sima
fe]szí!ű, vüszifucs rótcgvolalú kő,etekkel
lág/abb halásl érnctünk cl. lólrchozhatunk
például mocsara§ teriiletet vas/ hangás vidé|et,
Ha alac§ony buckátal, rézsűket alakílunk ki
talajból. ós bcborítjuk fúvel, mohával vas/
talajtalaír Dóvólyctkc], nyitott, vegte]ennek
tűnó lájal }aphaLunk, Létrcnoáalunk vízpalti
táNán}t n, ha az edénybe vrtaJtól hc]yczünk,
de iomok Yagy kótörme]ék üsies alta]nazásá
vál js e]érhetjük u$/aíazl.
A növélyet lehetnck sajál §zaporítá§ú na
goncok vnsi dugványok, faiskolából §zármazó
csemeték anlelyekel sajál igényeilk szcnnt
alakitunt, vagy ak r elónelell bon§áok,
Á SAIKEI STILÜSU BONSAI LETRXHOZÁSA
1 r\ nagyobbit gitlát a 1ál elsó felébc. a tjsebbitdl
nírdbb heleziü el, ezel növclhctiú]< a távólság_
2 'Iártsük a növénye]ret cseléppel
€ yúí a gilrlídioz, ho§/ ki{ílag,
g
vuk a legjobb helyel é§ nán 1.
A líttal ]@djúk, ulána folyfusu]<
a talaj takarókkal és a úoná!d,
ée.íel(ustl ú ktükéZn íépel bara). Üryeliüit( úla,
ho$ a M]tík íctgvonalaie&i iranybi tusddk
lhogy a lcméVelben k szeúbóLnrzve Jeme l_
tedési úiúDóla), a lcgmagasabb polt a tál hosúának
e§,hmadáÉ sik, Az elÉnd*ésaszinmctlikus
hár.n§zö8et alkol, e§ik lele kéisze! olym hosMli,
3 Tölisúnt M 4 utesúk a tíkat a nagy gikla
€dénybe
Éleg tavi6ot, szóiunk
vékoiy
a Mildák il
DÓgótt a ialaj ba, 'Ié]epilsü ialai
töZé és nógé tata]kclcróket, iakaú nóvónyetei töéjüt, olyá_
Kisebb kövclrkcl táMsMulr neg nokat válasgünl, me\€k nagas
sá8u]<ban és stnktúrájukban a
]egjobb illenctl a íftn@,
5 A 6arabota1 lánoz hóonlalos ó Bolílsuk be a lalaji agya8os tó
ú netsMúk neg, így távolab
távolabbi zeggel, és nyootodjunk bele elóre
beáztatotlnoiát, Ho§ negó z_
A násodjlr tó nögé úl- zük a úúedetre gereblyézctt fcl
Mínt, ú:irjünk U alatí hs hlzr
tol€i a nohán tereszlii] a ialajba,
Mázlll|n! hpo§, oráli, níl
Á l@li.sÉk| rehzkül helrelksíli u vial-
Á növáEefut a yakfuÍ nalon kell öníözni,
ma1 a lúkqk fuMak kifobónyíIaví
 Nrcyoorrreioznr

A soNsAI
SZAPORITASA
A növények szapoílása clbűvirló feladat, és kitűnó
lehetóség, hogy a lcgjobb egyedeket válogathassuk h
bonsaiaink számám. Nag]on jó érzésol,van idős bonsail
lólrchozni, amclyet a kezdetektól magunk ncvtjllünk,
AZ ilt leír1 módszeíeket alkalnáZhaljük faiskoIából
származó növény szapoítására, dc fUlhasználhatjuk
es/ meglévó honsai nycscdókót i§ (ámi egyébként
a kornpo§ztáióba kcrülnc). A példák lépésról
lépésre mulalják bc a §zaporítá§i módoka| a mag
vetést, a dugványozásl, a llujtást és az oltást. AZ ajánl()tl
szapolít;isi módszert vagy módszerckct fcllúntcLtük
minden egye§ fánál és cserjónól a Bonsainevelésre
alkalma§ fajok és a tsonsainak alkalmas fák
e. c.erjek lexrkun,r í.jezel(kb(n, A/ ollani
nregies/zésekcl kicgészíthetjük az itt olvasott
részletekkel,
 A BoNs^l sz\PoRiTrisr\

Magvetés
tJk as c\cl lk mJs],l] VJnn il. \J fun8(Lrg
l ^l mJAUnlL,lfllL]mrntrl, d( (s sU,\ ]ÚUl
hclycl jgólycL Nom bonslil ncvelünk, csupín
kiindulásjanvagol, inj néháiy é! ulán e§elleg
áLkalnas ]esz arra. hogye]kezdjiik bon§aijá
El(iszají is At(ródiúnk nrcg rról. hogy ! kiMe
mclt fai cs/í]h-lán MJponlhaló c nagran (lr.
a Bonstiine!€lésre xltalmas tajot címii ieje-
zetel, J8 ll_t o ), cslk trjss magokal hasznár
junk, ho8ykic§írrza ak. MagL]nk g]ii-,jl§iik bc
a magvakat. vagv ncghí7haló hclyt til !á§ároljuk.
A hillijldijn ka|hrtó,,bonsai c8Fógcsomrgok"
bizon},talan ós killtsó8cs vctőma8ti)rlá$k,
,\ lélá]]ó táI nagy része biron]ros hos§Zúságú
nideg idóvlrkrjl igényel a csínizáshoz, Ha nem
a ha8}orlálr!§ idól]cn s7cr.tnónk a m4vctósl
clvótczni, haDcm mondiük r nvír kil,cpón.
r hűlószcklón}, is Drcgfclclhct c cólDlk, dc !z
így |apoll magonco| t ú l lcjlc ücne| losznc|
hhoz. hogy tilléljéli a telet, megol
dás. h vgtjükeli Dag,
^logjobb
kora ósszelvagy lélen
vakat. ós utála hidcgnck tcsgük kiókc1,
!8ycs magok !ctós clóll rólc8czósl igónyclnck,
lrckcl lemcssük lcdves hofu)kbN, ós vlg}
lc§/ük ki a la§rnak, vag} ntúanyag lasaliban
hely€rzük hűlósze*íénybe néhány hónapra,
A7tassuk a magokal !í7.bc. A7 óletkópcsck ]] E§cnlcles eLt)Vli'L§ba| hclyczuiik a nmglxkal ,l TukxrjL k b. J jn.L{okai J|tri §7lnlú krvi..si
lcsúlly.dnck. Nóhány.scpp dcicIg.nsscl ncg 1bJl;1zdjikb, l.gynli§kö7tilá\!l5íqULaméDlUtlól kitMd.hao,n!ta! rilc,lbdl, fo inl n mag tiLnéóje.
fu8! nlinó]nn8ydbb.§ í]4. lnn,i] nlgUbb lcs/u onnrzük d,cA i(jl. ór he vc/Jiik l, li]ctiL n szlba|ba
akrdályozhaLju|, hog} r liscbb, aletkapcs
magvrk is ! lelszínen DaRüua|,

A fcnyók magvctósc ran keLiveLtebh a7 oLtiis,.rerl a rnagonü)k nem

A kópck japí. scl_vcnlcnyót íP,)lus Pdflaafu ) n!
iatnak bc, A tobozokat bcg].újtósiik Ulí! nóh,iny
.Jpig tart k mcleg Voblba.. b{)gy kinyilinrk,
Utái! yrdjiik kir mtgoklt, ós á7lassuk beók.l
A fcnyókcl n,kább magvclósclva8y ollii$al
VaPoriliák, minL dugvilnyo,issal, nrncl n nrxgas
eyrntltarla]onr gátolir a ]illluszkúpzóÜjsl, Gyak
mildi8lcsack lzonos tt hjdoDsí8úak dz lnyr
nó!é nyel. AZ oltásho2 szolg.il(i alr yl pe&c
nrl€o.cban bo.stioal !lka]mas niiva.yM}ag
ncvclósóról
^ . l3ó, o]dalon .]vasl]!hlrk, Kisnarclú
b.n\aihol urhuk a iál cselépben. ésslükség
szcrnrt iillcssiik át na&Vobba,lIt maglsabh. vasttg
tijrZ§ű llon9il §7.r.hank i lix1,1lil ijh.s§ilk ki
A magoncok átiiltctósc
Gvdslbban lejL(]dik b.n\linJL llkrlnr!! liiv.i
d m|gljnc haclsóa!c Uliilr kiLlltcljiik! szabadbx,
cz lcnr ]cbchó8s. h.lyezziik it]
YizcMz.ni
^mcnnvibcnkEr.sségű 1llaikeve.ikkc] nrcgldtalt
cscrépbc (jvijkcr.i| \jllirúinybu lcndczúk.l,
nehogy osMclltrrMd]aoik. ahoLy vn\lagodnll
Evc kó 1iilt.ssük LiL cLegcndlj hch,ct binosíI,!

hogv.Lós.qiljiik r {tükúr
cliigxlódlisl a htLjlís lava_
nél N. mctsszuk vh7onl ].

l '|'öltintk nc! cgy Maporílólidál tal.jkc!úóIkc], 2 Húz7únk bani7dikit. lc]szinrc a7.sicnlcl.s!.tó§ l Egjr év Utli8óvald\Jn eneljúk k]r maloncokl
Icnyók eseléb€n eZ e&v réV p€rlilból, ctT réV 1óZc8 érdckében, vék.ny Élegbcn VóIjUnk honolol szlp.in]lrdábal, óvalosii úlctlazívlhosszú.
a tetei!lt. h.AI láthatóbbii }iilianak a marryak ijs7cga b ilyodol l gyóke rcike l,
lín A BoNSAl s7,ÁPoRiTÁsA

Dugványozás
du8!JnnlJlVigTtl lzall^r tJ\J \zj tás részckból szcdhctjük. Lcglobb cnc a bmb
\ mL^ Ull,nnyfl
-.^hong í(nillo\ulkLlnntll ü\
IJ|: bUllits ós a lólköZind idóVlk, A bolsücvclók
mc8bízhita). Az ntód!övónyek nildig lzonos .agy rasze úonban u óv flls Vakábú Dclszós
luldjdonságúak aZ anyanóvénnye], Gya|rin solá! Ieleúezó nyesedékel js i ább 1elhav-
l'cIhrsáí]hlljUk á netszéskor l(eIel](eZó és nílja, nrint |idobia á |onposzlra,
egyóhkónl kidobá§ra íléltnye§edóket is, Csak élelerós, egészségesdugványl szedjiin[,
A du8vínyoknak kót fó típns ismcll: t zöld A k2lhszo$dási8 ós a gy()kclcscdós kczdclaig
du8vány ós . fás dugvtlny. A zijlddugvítnyokrl tr slk párás kinnyczclbcn, ochogy clvcszihc
u adotl óvszak fti$,lí§/ szárú hajlísaiból .edvcssó8tartalnál, vizcl Pcnnclcziik. vig}
szcdheljük, Líc íltalában txvrsz vé8énéslvár boítsuk le üveggel lagy míirn],agg ,
clejón ]reíiilsor, anikor az anyaíóvények eíó lehet ene e§, szaporilódoboz. nelegás/
^]|almrs
vagy 1 Fúiunk e§ lyL l,al a lahjba piil- 5 ovan]srn h.ly.77iik a du8ványo 6 ovalN ónn:)zúk n]cg
cit!, ú]tclótiv4] cclua scBirsó kit i lyulikbr. és .nyhén nyon l dutvlnv.kal N. lclcjtiikll
Sz.,!nc§ór. §ok taj §zapotíiIraló 1ás dxgvány góvc , |.onnT, ho§l a 9ígoLL vq] nc L!quk L ki'njldliikl talaji. h.g! .7.dónyrc únni r nóVény ncvél
ra' küli'n]c8cs ladclcm nalliil. c§/szctúc. csak sóriiió me,!. anifuI a nugvlin},l n lrelFkdr m!íadjanlk, kmólcljiik

A líts duHvínyohl tcljcsen éIelt, úíí

lijbbéVes ]cvlnaa l Vnh lti]l(lhc ]ner a múvelcict lddi!.2nliA nl.E

Zölddugványozás ! d[8váDy gyókclcscdósal, Ha9ná]lrot!ú hd$o

A/ ilL ben ulal. tl lij ldd Ug!ányol e§ lijrpe
ciPínsíól |cipk,nena jaPonnu'Yalsubusá') Vár
maznJk, A kjválaytotl hajtást d7 cg],ik oldtlhajtí\
crcdós] ponija alat sipjúk lc. llrol a lcrnószctcs
nijvénvi homonok ie]haln.^id.ak, é! el(iseAítik
mán!ósműlnyag vaPolilliládit. bft a íélyebb
agyqodóny johh a s/iikérieilódú§hc4 ial
PeLti8
jaún mc8lclclób vízcltzüóst ós 9i8ciclést biztosii
a talajszá lála, Mindcn laj!ál az i8ónyúk vcli.ti
taldikclerékel alkalnüZuk /lrsd ]/7. i! 1uÉ20q
o ). I1t d gyokcrcsÍlÚsi kljzog os/ rósz peílitll és
cAy rész lóz.tcl iarmlúM,
A dugványok gondozirsa
,.1,*"!{l
Helyezliik aVarlila)cdanyt tútct]cn nvcglrizba
vagv hiLtegá§vh!. as hts,jut r du3lnnyokat 8yijkc
rcscdni ós nintkcdni, Rcndszcrcsen iintirziik
ókcl, nxís gondoz]i\l.cm igényc]nck es úvjg,

a:

l Kégítsüt cló M edóntl. ttdiúk
.l ana§obb vrelvezcló nyi]ásokxl
múany4 hálónL. ll.§Y mcgakadá_
l),ozuk a lalaj kigúlú dí sál l.j]l
/rJ, ,,), szóiunt M alján egy
rúleg apró szemú kavic$t, najd
iö]tsiik lc| i. l]kc!.Ékkcl
2 'lilrtílk lcllclé . k]!á]a§7iolt
hajlí(. és vágjUk le, Élesolúl
haszniil]nnk, hogyldlóban tiszla,
roncsolódálíEnlcs nctvlap.l
] 'íivi'tsuk mcg n dngyiiny rl§')
c§hünrdál d túltólós ú oldal Ha nindcn jól megy. ! dng!án_v]k úótc]ics iijlelc Mindig jó vizelvettó kópcsóBű tah ikcv(ókü hr9
hJjlísoklól rla elhas/jL* *l l dési mülatnlk.. gyókcrck niliónc( x vizclvezcló nálj nkuálúhciésl[7, F]ndjúIkia dugványok l,
múvclcict, a düg!án_\, tiit cll othad nyílisotoi, és a lli(fu neglehelósen zsúfoltiá vá]ik is virjlt liva á hosvú §ijl€Iekel a ] ?5. .ldabn
HaúalúMneljón z lilúltclés iLt€je, amikoí a Dövé l.írlat alabán, A nijvényekel 8 ..!es cselepckhc
nyek erye§ével csclcpckbc kcrü]nck, h.qy c]ctcndó helyúZüIi. és e!,y évig hási]Uk nóvckcdni, niclóll
hclyúk lc!y.n. lcilódósl'cz, a §zahadba !,agl csJ nag/oLJb cserépbe iillelliik óIiel,
 BoNsAT sZAPoRiTÁsA
^

Bujtás és oltás Lógbujtás alacsonyan

DUilj\ \ szrll irJrnJlc talJis?inriehei
L' i
LürZlL ük \ d!"! tuubl t|mül Uk x hlt
nóvény es/ hájtásitL, hogy ncg8yi'kcrcscdjcn.
A tolyanat alaü í§/ !égig kapcsolódik az anyr
nóYónyhez. Bonsainál is aLkalmMhal iuk czL
l mijd9clt. dc csak akkor, ba az anyanövény
soktörzsű, és a sz.brdban nclclkcd]k
Sok_kál elterjcdLcbb r ló8bu]liis. m.í c§ak ki
keil ví]asztanunl egy ió formilií il{at, ós rzt
megleleló boNaialika metMeni.
A lormcs2lók nas/ lósze ]nkább oltássalsza_
polílja a tákaL és C\cr]'ókct, dc az sokkal
bonyolullabb tcladat, knlijniiscn a kczdóknck
és az anatórólne|. Rliadásul q\ak
s7ahályokól olvashatUnk e tcjczclbcn,
A szapoíítás rendkvül izga]mds Lóm|, ós
szalúijn}vck igcn nas/ válasíóka iyújt alapos
és bóségos fclvilágositást a ]chet§ége§ nódoza_
Ez ipólda hcmnlatja. hogyln lohot llghujláss.]
szcbbó valá6o1ni c8y lát Ez a vi!ágzó galago.ya
&on.s LiPusú a lúl(lldabíhenuuL(,1Lal, Erede_
e alap 1ilcg olt\ ány volt, ós az oltás hclyc 2,5 cm nragas
sá8bm csiq{i. cltorzitolta a tólzsct
l-égbuilá\§al kiinnyedén megvünLelheliük
ú ilvcn h ih áklt. csak s/iikóric il ódó§t kelloló
idóznuú !z oltás iJLctl, D{d iilúhcthcljnk á fiil,
vegyük kólbe a tijus ahó ré9él e§selépiyi
lalaikcverékkel Kis időmúlú Lilurlilsuk el
a scrcpoi, vjzs8á]jlk mcg 8,lokück fcjlódaséi.
najd hdyczzük vissza aföldlabda kóré, és újm

A,nikor kjrlakul ós mcgcrósódik !z í,j 8yoké[ct,

Legbujtás távo]itsutclú er.d.ii alan)í, olyan idó9akol
válaszunk, anikor ncm lná8zik a nó\Ény, Aia
r\l itL bcmulitolt csctlp.s csclcgala8o va (ú, gyijliúveLe a léghujLirs uLán u eÉdcti ralajvinl képcn lilhiló .ö\,én]r ]igllUillisál ú&v\,ógezlúL.
la.*!j lr.rEdnr 'fa l\ scaller'] iaiskoláb(]l §7in_ lijli kcnllt IJllcs§ik,]t nindcn ó\ócn llv,s\7nl ^
hogy a mú.nyrg dúépjn u .tdell lalájvinlt
mazjLelcderilcg ne]n bo.§ainak nclcllak, Bá. mielólt az ú] levelek kipattannak a digyekból, terüll, A cfrép egi, éVig volt a láhoZ rijgzítve.
a.iivény nagvon nyúlin}, a fclsó, clá8aró rész
ib|más kis bolsaijá alakithal(i,
Alégbujlás álLaláno§ $nk
laLa a kóvotkczó:
oltás
ló7egmoh|it helycank
dz á8kóIó. úajd beboítiuk
e&v liszta úú.n)tgsc|éppcl, A gyókerek beLe
nólck a nohába, tsetünkben n..ná] talajt hN7_ Al olússal linlén(i MJloril᧠bilo.]os iilil)k.ál A nobes fo s, olókós?ilasc
náltunk n]oba belyctt. nródszcr óriásiclónyc, tl , cly ón c
o]tÁ uli 0 kiilönijscn mogillcló, példáu] a 1cnyó}nó1
^ ós mc!.njsödése ULln
hos/ a §okcllk 1cjlódósc lithaló.'lirzsc hosszú és kar$ú
^
íldjd 81 9l, ,,J, A gyúnó]csinkzl is lellyaltlabban i iklna
a bajiás jcvághaló á cklép aljánrl. ie,.'c]korülhltó llyen egyedekbez Lannyen VeffZik _amiU o1l᧠es/ik iajlájl .mellanag_ í)ciBóltL váAiuk ók
ü átüllcLéseL iáó sé.ülús, hozziijutharunk l tliskol]ikb.i. IóL votclt 1áMk tóbbóvcs 1cjlódasc lal 9ú]<sé8c
ahhoz. hogy yii:igozb. ós lcnlésl hozzon, a div
A LIG]}UJTAS LIPDSEI
álmának írralló' ÉlLlául ]!20 úlrc
nÁjk hátrrinya, hog], ú uLódok itkin lu
csak ^magvctús AZ ol]l,As L!]P!s|l
so!]ilanak az alymolényrc, ós cscllcg kcvósbó
núlaitjs viiig.t lagy temésl tejles7rcnek,
i\7 oltvílnyok miidig azonos tukjdonsáeú.k.
mcgórzikfajtajellegükel, vahmnll len8ete!
vnágol és lennésL hohak.
A lának rzt a lészó1, rmit .z llalylr ollunk.
nemesnet híVjUL A bizlos eíedéséldekében
ijsv€ rellilleszr€niaZ alnny és anemes lianrbiunL
gűrújct (! kjlcg alalti zóld rétc8co, A bctluta
totl póldánál cgy kétóves digalnaía8onc e
álanv, a ncncs réV ióvJl illó§ebb. Tél vúgénvlgy
kora tlns9al végczuk cl ú ollást. a lirágrügyck
nlir háfun b(inap úúlvavnágonák.
Ila sok oltás1loNcziii\ hasznos c8y szak
1 Éle§ késcl mcks7úk bc kijr 2 vágjunk el hossziiban egy mű. 3 7j.juk újn ó$zc . 6*epe1, kónya.l is eloha§ú, amely lészlelesen kilél
ilakhaí tél helyen . kérgcl, aDyag sdcpct..z allát is vágill ú5 hUlallrl rógzítsúk. Tóllsúk meg a gyákorlali kan]ósckre, ú§ tlnácln ad, milycn
A hcvligások lróztiláv0lsiir u áA ketté ketMdr€n lgnzítrlk nrg. jó vúelv*eló kéPe§é§úlalajkevs al.ní váh$zunk !z adott fajhoz,
álmérójúnck násfél%íesc lcgycn, hogy iól ilbvteljcn LórZs kóré, úkkel. oliannal, an]t r dugv]inyo
Tíolitsuk el a mc8l-iroft kóígcl, Jó, hd t ulról íglk lámavtjiik,
 ()1öDlK FLJj.ZUl

A noNslt
GONDOZASA
lla mcgkczdliik a bonsiikialaKtását aválasztoft stílusü,
alapvcló, hogy lcnnlnllsUk aZ cgószsóges, cíóteljes
l'ejk''dést, Ehhcz ismcrniink kcll a ]cglonlosabb gyakorlati
tennivala}kat, póldáu1 a i.l mcglclcló clhclyczúsól.
öntö7ését és tápoldarczásál, T dnunk ke11 azt is, hog} n
végezük el a g"vajkérnretszé§t és a bon§ai iltiiltülósól
időIól idóíe. A met§zé§ is fontos az alak meg(íüéséhez.
Vógűl állirndó éberséggel védjük növényeinket a kűlijn-
bdzó kórokozóklól és kárlcvőktól, A Boo§ainevelé§re
alkalnlas tajok ó§ a Bon§ainal alkilnas Iák ós cserjék
lexikontl fbjezclckbcn olva\hat nk aZ cs/cs lák ós
cseriék rutinmünkálatairól, E fejezetet lapozgatva nlcg
találhatjuk az említett tevékenysógck rószltlc§
ismertetését.hemutatását lépéslrjl lépésre.gazdagi)n
iliuszlíálva, lla követjük n leíítakat. nem okozhtt gondot
|-,rn,:rr:r,rk mrnL.,nnlpu, gon,lU,,il5J. (\ e8es/5(ge,,,/eI
naivónyckkcl büsZkólkcdhülünk,
r?2 A BoNsÁl GolvDozÁsÁ
A bonsai elhelyezése
l\Ta8}on túnlos, ioEy d bUn§
"kat "l)Jn
1'l helyfe allitsuk, ahol meg{ele]ó d k]ima,
a íényés a páratarlalom, jó ráálást biáositulk,
vJtanint clcgcndó heLy maíad a rnunkálatok
kélyclncs clYcgzé§éhez.
AZ itt leíIldt általálo§ támponiokat nyjjthat_
nak, de a pontos elhetyezés mindig a .óvóny,tól
és a helyi vivonyokói függ. A 38 113, ó§ a 187
m9. o]dalakon megta]áhaiiuk aZ eAyes faiok
igónycit, Ha kezdó bonsainevelók vagyunk,
va§/ új holyre költözüit , ké.jünk taíácsot a
helyi klublól vag], nás, közclben lakó gyjjtótól,
É8hqilnti íisrotrJok
Nagyon cltcrjcdt az a tévhit, hog/ a bonsail
szobeövó.yként kel] tartani, Valójában a ]eg_
többjük 1élá[ó, ís/ 9abadléri viszonyokat igé_
nyel, Egy-es/ napra vigyük c§ak zá.t helyi§égbe,
A bonsaiok azonban ég a gabadban i§ tóbb
gondo§kodást igényelnek, milt ú üono§ faj'ba
tanozó teljes méreij lársaik a kertbcn, A tartó
cdólybc! fcjlódő sdkeíek sokkal kevésbé vé_
delrek, miDt a szabad földben lévők, ezéíjóval
tónnyebben hűlnek lc, mclcgcdnck ti], válnak
nyirlos§á vas/ éppe! Máruzá, az id6já.ástól
fiiggóen.
A legjobb tanács: óvátodjunk a szó]§óó8ckól.
A mórókeh éghajlatu országokban a legtöbb
bon§ai cgé§, évben a szabadban á hat, míg
olyan lerületeken, mill Kalifornia va$ Au§züá_
lia, a kis fákat ámyéb]ni kcll a lúl erós naptól,
A hidegebb helyeken (pl_ standináviában,
a7 UsA é§zatkeieü részci! vagy Kaiadában)
a noYónyek védelroet igénye]nek d fagyok clcn,
Á megí€l€lő nílálás
A boDsaiok szemmagas§ágban. polcokon vas/
kienell állványoton mutatnak leg'obban,
A §zenmaga§ság tcrmó§zclesen a§zerint váto_
zik hos/ a venriéló ül va§ áll. UIó hebzeiból
nézve a bonsail a Lalaj szintjótól egy néterre
hetyezziik el, 1,21,5 m maga§§ágra á]ít§uk
a növénye}et, !a állvá teHltüDk r4uk. Ez a
magöság viszont nem alk lna§ a ínindennapos
gondozá§ra, ezért a tulnjdonosok, komlromi9_
mnotkötve, átalában asztalmagásságbán
helyczik ct a bonsaiokat,
ABoNSAIEIHELYEZESE 1?3
lai áF,lás
A téli védelem értéke fajonkíúli]íozik(lásd
38- l ]3, és 187,209. o,), és lákóhclyü.k égnaj
latátó] fiigg, A lélálló iákat védjük á fogyokín
ós a szelettől, de ne vigLik be a szobába, mcrt
u megszakítja a né\,í\!ga]rnat, és nedvdús, új
hajtások fejlódé§ét crednónyc,i, A bonsaiok
általában sok fényt i8éDychck, ezért legalkal,
masabb a hidegáÉr/ vagy egy iól sze]lóácthctd
üvegház. EZek hiányában megfelelő, !a a bon
sait ü elhelyezé§éül volgáló pad alá á]líljuk és
a lcgkcmóiyebb napokon egy átlátszó núanyág
,,függönny€l" bcborítjxk. A hideg szelek hjlö_
nös€n futalnasak az üökzöldek levélzetére,
Fordítsunk komoly figyelnet a §iökerek]c is,
fóIcg az otyan húsosaka, rnint a háromerű
jularó, Anclnyiben a t'a nasi részétvédelen
nélkül nas/juk. ᧧uk be a cserepet a talajba, de
inég jobb, na fenyőtűvel vagy m᧠ha§on]ó
szigelelóanyaggal kibélclt ás/báíc§vúk,
szobában tartolt bon§aiok
Az clmúlt néhány évben a bonsaineve]ók egyrc
na§obb órdcklődó§t lanú§ítanak a trópusi és
szubtfupusi tcrúlctckról §,ármazó fák és cserjék
iránl, Ez nehéz feladat, ncrt a ]€gtöbb tát
hazájában a vabadbfr ncvcllók, majd a mérsé_
ket égövi orvágokba expoltáltáL ahol e cl
u ad.isig tútölt, pár᧠üvegházalban 1aíják 6t€t,
Es/ átlago§ nappali §zoba talán bizto§íthatja
a Tljvanra vas/ a Fnlóp_szigeleke jellenzó
hómóNóklctct. de az onmn származó növény_
nek Mükógcs fó.}t ó§ páratartalmat bizto§an
ne Az ilycn növóDyckcl tartsut télikertben
vas/ üvegházban, és cg)Mcíc csak néhány
napía vigyük be a szobába, Nagyon n€héz egy
érné]hosszabb ideig egészségcscn ó§ §zépen
fcnntartani latásban az ilyen neleg égön6l
származó bonsaiokat, Mivel azonban nép_
§zcrűségü]< egyre nó, a teínesztó}nek meg kell
tdulniuk miként tarthatják meg hosszabb
ideig czete1 a növényeket.
Bon§rioL €lhcly€,ise e§ aDlolkerlb@
A Mabaúyos eL€ clés túlónbózd vioteken nyrjjl
édekes lálvá.!1, és eleAendó lrclyot biztosít a fák
ós csrjók nindeúapos goídúásánoz,

Öntözés és tápanyag-utánpótlás
rr\,bb ranyüz,í N bcn, ljínid d bUnV i]rdk.jU t
I tJlúll UnlUlú\u !s mtnniisLg.t,
mL]LLag}a
Eg/es ták ,,szomjasabbak", nint mások. A ia
tápan],ag és vizigénye az év§zakiól i§ iugg,
A talajkeveíék típusa és íninósé8e is dönLó
iónyczó:minóltóbb tápanyagot ós lizet tdll
vissza, anná] kcvcscbbcl kcll pólolnunk, és
Tóbb bon§ai pn§ztul el a nem nc8íclcló öntö-
zóstó1, mint cg/ób hajoktól. Gyökcrcik sol&1l
s/oBabba! száraLlnak ki a l pos Lrrtóedények
ben, nilt a sz.bad filldbc kiültoivc, A legtóbb
bon§ai iúléli,hanen kap tápanyag utánpó1l'lst,
de ví7 hiányábaí hama.osan ki§,áíadnrk ós
Tavas9al. nyáton é§ ó§§zcl általábd náponta
kcll iinLijznülk a nijvónyckol, 'l élen a sznbad
ban la.lotL, mó\!}agalonbD lévó fát az esón
ós havon kívül §ak nasion kcvé§ vrpótlá§t
igényelnek, A hidegás/ban vagy túletlen úveg
házban]évóegyedeket állandóan ellcnórizzük.
nchogy kis,áíadjanak. A tróplsié§ snblro|U§i
crcdctú §zobai bon§aiokat toyábbm h lcnd
szcrcscn óntózük. mcrl lólcn is mcglirtjá|
nijvckcdósnkct bár ki§cblr útcmbcn. nilt
ny,íro! , ós talailk2l tartsut mindig nedvesen,
E§te, napl.nente után öntózziik a bonsaioka1,
A nedvesség így a talajban mafad, é§ cgósz ól'jel
hozátérhetó a gyökerek srámára, egészcn
má§nap reggelig. Ha reggel ontózünk, a talaj
néhányórán belul leljesen kiszáladnat. ráadá-
§ul a leYelekre jutó vízc§eppek lenc§.kóni
ósszcsnijlik a nalxugaíakat, ós pclzsclósL
Itlülról önti'zzünk, finom rózsájú önlózókan
!ávdl va§ lilmlóvcl, Kúlfijldijn táphalók kife
jezelten bonsáiok számára kifej]esztett öntözó
altJimát$ságok, A kmm leg]ien hos§Zú nyak!,
elég nasméretű fe]'jel, levehetó róz§ával, hos/
aZ apró lyuláht köDnye! tisztiüassuk.
Tápanyag_utánpótlá§
Elcngcdhctctlenü] sáksóge§ a bonsai tilpoldá-
oNTozIi\ r-\ TAP^NY^(;-I;T^NPoTi l7j
^\
Gyökérmetszés és átültetés
lozás! külónben ha nemispusZLUlel, de min I\Tihjn) cV Utxn,, hons.| gyokcíei l(litscn úi hiMik. hogy a" vi§szavetia ta növekedését,
denképpeígycngóbb. satnyább lesz. 1\ b(nL ik.§ kllnlllk ú Ldeny,l T)ene!(rh(n valójábu uonlran ü ilycn bonsai elótelje§ebh
']ivasztól ő§zig a lcgiilbb bonsaineveló senfir ee/ közönsógcs csclcFs niivónyt egyszeajen !övekcdósűvó válik, hivcn a na&vobh talaj
má§t ncm tcsz, lninL állalálos m,űtrá$iakev§ §aklítii]telünt több földol taía]múó nag/obb nennynég úi hajszálg_v{jkor9kfcjlódósói tcvi
.ókci juttat ki, osvel érdemcsvá]tani, és cserépbe, Abonsainál más a hely2ct. hiszcn ]ehelóyé a vígásokhcMn, Evcntc cllcnőtizúk
na§/obb k'j]iun és iovforncnnyisógct. ala.so neg veíetnénk laíani aZ ercdeti, a növónyhcz a gvóIérlabdít, DcD szükségcs c a 8yökómc1
nyabb nirogénarán}t bjziositani, EZ igazodik gondosan kivála§z1oli tálat. Ezérl meg kelL ülel_ 9ós ífuJdfu,r. A Yis§7avág᧠kórülbelüli a.á_
a növekedésintem lcla§ulásáhozés a la szcniink a bonsai gyökelei1, így adhalunk ilj nyát ú cs,c§ i4oknál megtnlálhatjuk a 3E 113.
n}lrga]ni átlaptba vonnlá§ához. Ha azáleát talaikcvcróket. ós vkvaiiltclhctjúk u§aiabba é\ r ]87 2n9 oldllxkon
( Rho la de k dfu n
). cs. ngőb ojroí ( E n k a n l h us ), i2 cdénybc, A g^jkórmctszóyől sokan tóYe§en
hcs/ikamóliát ísls(a/rd) vagy nás mószkcrúló
Dijvón}t ncvelűnk, az enhfélók műtrás/á
védclcm álialába! 9űkk8telen A !órinlen!ók
kevcrókór hasznájuk. Gvökórmctszés gJ,oNai nóek, é§ ncn ycroti]<. ha a 8yokóücn]k
A níLrágyateveíékek fó akolóelcmcil ós
es/má§hoz vkzonyított arányrkat a csomagolá_ Leljesen ldLijl Li ,
cdényt, ozó rt avcnlc úlicssúk á t
A s/ókémelvés ió céljJ a lalos a/dkérroldszor ókei. Amikol a 3,lópésbcn bcnutalotl, ék alakú
NPKstrrcndbcn (N=nitíogén,
§on tlintetik fcl,
kialakilása.ho§ u kónyc]ncscn v]s9aférien vá8ásokal készi!ül vi§ázunk a lelszíni s]ijte_
P=foszl'or, K=táliun), AZ a]'ánldt ószi arány:
az cdónybc Altalában lava§val végzik. de a ial án rekre, anelyek a ta]aj t!l9t1 lítszmak, mcrl idó
0:]:1, Kilvcssük nindig a lcín iasználati |.jlóstenyő (Lafu kacmpícn) elég 1a§túró ahlroz, sebb korban a .,kitclt" g/ók ck alakja ós ]elulása
uta§ítáírkat, Nem érdemes kűlöI eges sfurckct h(lgy lé]cn is clvjscljc. ha ncm lagYotl a lalaj, 10|l.§ ré§7c le§7 i h.n§,init
venni, mcí eselleg fi§,elnellenségün*tc] Az átiiltclctt ht állílsuk nyitoll helyre, a iáAy_
c§öklenljük a halékonyságukal,
Mútrágyatípusok
a/ókórlnbda elknórare
Nagyon sokfóle műtráB/r kapható, külónbózó EvenkóntYDsgál]uk ncg i
^ fii. ho§ Mükógcs c
máIkánevckkcl ellátvá, váhszthatunk tblyc . §ókómct9és va§ ú ítüllelés, vágiuk el
bny ós §ziLáId níitrág/át, A szil'irdJk !or, a njlziló huzalonll, oldaln dóntve kh§é leil_
grannlátum vas/ kis tünbök fomájában kcrü] sUk neg a nijvén}1, ésc]lcnóí]zák i liLaialsó
nek forgalonba. Ha ]ehet, granulálumot fclót. Ba hosvn sdkúck síiútöúegél látjuk
a gyökóll.bda (óré teteiedye, vi,gjuk visMa
verryünk, nert tóbb hét a lebonlási idejük,
üokal és iillessút ál a fál,
ós ahányszoí csik vas/ óntiizzúk a bonsait,
mindig újabb adag oldódik fc]. A granulálunok
láthatók a ta]aj fclszínón, így kónnyen észre_
vesvúk, nikor kcl] íl.jabb adagor kiszómi. A GYöxxRMf,T§ZÉs LÉPÉsEr
A tblyékony mútrá§ák §iol§abban hatnaL
dc nchóz megílldpitani, mcnnyj §zivódott fel
bc]ólnk. Ha us/anis a kijuttatí§ utín közYet
lcnülc§ik u csó. av' kdinycn kimossa a táp
anyagokrt, nielótt a nö!ény fe]szivla voha
azo|aL, U§/anez a gond a por alakú szilárd
nűtrágyákkal is,
A]'apán lefine§ztőkrendszeresen adago]nat
apró csonókba présett repcenagol és halliszleL,
ezek i granulátumokho7 ha§onlóan lassanboln,
lanak le, de nen inutatna]. jó] a lalaj lel§zínén,
Ráadásu] jó táptalajai a kiilónbözó férgeknek,
kukacoknak, nyüvcknck.
1 íútúúsal óanxM .,l'asú]iúk 2 A hosszú, kórbeluló gyókerekel 3 Éiarakú Iévekctvágjünk ki
ki"a §ótcreket, vigyázunk ollóval vágjlk le, alRí gyökeíc- a 8yók dabdíhól. Ez elúegili
a lélszini s U glinrányú §iike.etre. kei n mctsvnk ^zmcg, a bai9álg/ölr*e(népzódésél,
 176 ABoNsAIGoNDo7Á§A

A bonsai átültetésc ho§ M oiigén bejuson a résmskék

Anijlo| afu ]|eluOk t!.v boísalt. a]lilahan
ú tEd!d edcoleht iiheauk usvá
licmdet aldpog; livlil kmepu
utan
tdinyL Eróslcfc\el lavolrrukcl c h(isciehe7
tlpJ,ll lalajV(mcsektt, E2 lUbbn\irc ck;en_
d6, dc ha mc8 nbzkos hamd, sú;ohúk
Keítcsz! ll VempUnLbo] óen 9úk\t!c5
kic\erilnj a §creps .lUltet$kol. hdói2Li|
§án czt tennin],e§ kózónscF\ noleínel,
dcllhek nasobb hc]veí i;nv;|_
a A}l,kcre|
oek Elöfor.]ulhat, hUs/;em raniúk Ú!Íel(
lón(L i bon9ih^7 iUöórk aeftJcried;n!,l
i/yenkní e itühtks alkalnJt ad a cfíd c]
A bemulatollpcldJndlug] laltuk. hos! ú
eret](likekk hlna iobblcnne eW h.:w|_
kNabb c]dkD
A}cí ú] cdenrí hNznd]unj! dkara t!il.
be\e/zuk c mnMyar balnlar a \lzdl\c;etd
ry ih§oka r/6/ 12' o], T(g}ak u4aíelt
3 íorzil]1 huzclukta], ht|öii áz cdint d]|"n
9óm.in} elűsrcI e8y vek.nJ reteA !iM'
ká\ not, mdid es rc|eq la|ajks(Ickel
al.i/,,/d!/on) 4 sn l\(gcs Ayükc metszcs
uíin í&iM 77J, ] üllc$uk \^§7i / írl
Talajkeverékek
Ali A külólbózó bonsaiok elléló talajféleségeket
iAénYelnel Az a ió talai, mely elegendó
nedvesegel kópcs meglaími, hos/ a nóvó.y
fclszívhasa a 9ánára vúkséges me!nyisé8e1,
li A jli viklve2e16 tépe§ég is fonto§, neho§/ a talai
ban pmgó víz alahüo! ki, ós g/ónólrothadást
okozon, Lüa Merkezetj legyen, hos, segitwn
neAtartani a ne&esséAet, és ió levegózést
ildíl
biztosílson,
kózé, és a §öterek "lélegezni" tudjanak.
Hálonúélc talajkcvc!ékct ajánotfulk a Bolsai
nevelésre aloLú§ lajok í38-113, d) és a Boí,
sáiiat állQlmas fák és o§eiék lexikún ( 187 209.
o,) című lcjczcbnbe!, Kenó syatodattal nagulk
is ne8h,nha§uk likevemi a saját lalajteverétün_
te(, A három fó típu alkotórévei a kövelkezőt:
Eg/ ré9 vályog, kél ré9 tózegmoha, két rész
. Jó |íubüeló képe§egú lalojk,üék
Egy róv vályo8, e8y rész 1óze8moha, három ré9
. íalajkdeék
Es/ róM vályo8,Iárom ié9lózegnoha, e&/ ré9
^,!ésmnt6
A nűlús/át kiégetik ü új 8yókeleket, eren az
át- vagy újoman ii]tetetl bonsaio}ná tápeyag-
ulánpótlásl sak tétháron hétlel á tavei új
hajtások negjeleíé§e ulán végezzünk, Anikor
máI beált a ndvény, bárnilycn szii}sége§ rápanya,
Eot adagolhatunk leti úlsl l74 a ),

Átinhte§ elíű
f,enke Lraa!U\ ner á $oietldhd.,... e'l!nJl]_ IAPANVOROSFÉNYO
bJé J úegoa\cieJr,l A}o[
^\,
ncú irénye|. ant]kk{

AZ ÁTú,IIETES nPÉsEr

A f. áLülletése ulán ú e§etlen

láiható hiló.bség, ho§l ná§
tílba kcrült, amcly johha| illik
a bonMi jeüegéhez, Ávölős
1 Áh6uta bons ane! f|le|ó 2 Fapábitáld] doIrózunt be nó{ ] A]cpU9n onl"zúlmre lenyó - nilt ez is - általában
trdnvb.n delók6z eU.; Vnl lóbh tahjlBeÉke| 6 sdk<rek - ! nftnfl Henú7nnk n;v{ óycntónti átijllclóst iPónyc].
Huzrlokkal lógzítsü]! áttjn; kiiza Júl nyofu},dluk ir, Add[ mohápimJk!i. ú]ar ielsnnere, hogy ne8órjze egészséges
a §/Ókerck kózötl, s leinl ij$ze_ adasubúk d 1.1iiks(Ekd. flil' es oy.fukUL]iUk k u|EtókJra ai, nóvekedését, Nen ninden faj
aze crj e eL]ln} peí<mct, eselébd Mútség€s e ilyen
 173 A BoNsAl GoNDoZÁsA

Rutinmetszés
M""*il!1i,iliHá:l]liiJl§,líi j,l"ix!;,
beiük, hn$ bonsaiunk eótelje§en feilóJion
is növekedjcn, Utana d a]ahíás
kap ielentós
§zerepet, kiilönösen a létrehozott sti]us és
forma megtartísa és fo]yamatos loíább
A fetrtario metMc§ egyi} modiil kez]vi\5za_
c§lpésnek ncvezik Celia ]roA}, viisziszonl§u
e agdton vas/ a vesszókon az U|abh haiűso}
fcjlódesél, rs dU§ levelZEtct eíedmrnyczzen,
amiLó] idó§ebbn(k |ünil á fd, vsszasipes
nélküld lcge.ö§ebb ha|talo]q alIJlaban'd fe scj
ag on. tUhagosa! Degvaslaeod nak, .n llr a
alcokelvekonyodnak (s clhalnak, A te|s6 hdIta
hotal ezérl kotan c$piükvi§sza. d a sobbak;I
viszonl hag]dnk megerósódni, negva§taqodni,
Ezzel a nódverrel a c§ltcs közelében kécses.
vékony, Díg alul vastagabb ágakhoz iutük,
Raodasu] a fejlódó bon§ai loízsiil§ VasldglI]a
A met9ésl tcrme§zel<scn meAf<llld onlolEs§c]
é§iápanyag_utánpóttá§saltellkegé§zíteni,

A fenyőfélékkézi visszacsípése t]ruDkel há.Vnal.iúk, A ftnyóielél k(LJck levéi7(rc

pi}l(elr é§ h]]e\el- (lreró usúa6LDe5i rechnilol
ilen$l |la91 ldl es 4 Úlal,hlon] AÍinL(nr]tterl
Aíenyóftlekel, mlnl d cedru\okaI, iJpfuoprust, íákis nenánv buroki tülelclu. cclnru\oke§
törústnnyókeL, luctcnJdkel sú itthemuúloft a lobbihoíU[a piktelyloe]ü, Fcv(; boró]Qk §ak Jmi@uf §q,mtz 'M€y€.i' visza§ipó§ elől1 Us6tre a lt ,i$zlc§ipés unín
bolókit, állalában kéDel6lpjk vi§y., A2 ollo\dl esvíek lrye]lel lendelke2nek m;§ók tiitll.n A kczdcti alakil᧠után a bonsaikót hónapig ninden A bonsa1l előleljesen vhMa§iptü( lg/ dólíúlet
véAzell mctsz$l(o. (lbarnuliák a meime§rlt tűleyclúek, iddscbb torbm oitkelvlevehiek kiilöiösebb nevelés néltülnólt, A ór^ voMlá és elegáB lonalai, és arányosabb lett e ára\a. vi§va_
hajtások. és álmeneüleA leronlk a bÓDsai. Nen Az ilyen n.ivényeknél boszéiink fi;taikori éts
e áegel}ezet kezdetl eltúnni a súű leyéltóneg áut a harmóniá, ]ám a vi§@.síp€§! rendecresc!
okozunk viMolt senmilyc! káI1, ha a felső ujjbc

A Ptr(KrLI,LnTLú IAJoK KÉZr usszAcsiPÉsU A TűLEiTLú íAJoK KfZl vlsszAc§iPÉsE

1 A \ ea fiajlÁokat egy 6a!úo 2 A cél tietán lelömi a ha]'tásl 3 lotttauk a kózi yiszaGipést 1 Eg/jk teznnk húvely]<_ és úula 2 Ecy éles nozdulaíal hílmt 3 Csípjüt visMa a hajtásotat
mozdularld] tá!olttsuk c] taísuk ú ágiól úgy, to§ .e okozunlr ú egész fán, linoí,ítvaa vonalatai. tóuijáva! 1artsuk ü ágat, é§ a má§ik eg/enesen nagnnk felé M ácat, a bon§ai sú6án, nájd végezük
ú ágat e 98yit ]<úiinkk€l, Másit sérülésta lennnüadó levélzetc!, és áIányN, szép loná1 bona
}*ünk húvelyn_ é§ nulaóuiiávál kezünk hüve]yk és nulatóujjával HelyNn elvé86,c a núvclclct ozt mindcino], ahol eúkséges.
eL
Ezl eg], csavaó nozdülattal lélrc. Fordílsünk küónleA€s fiPycl lógjnt neg nnonú, de halfuózot a iajLás lelüi! és a levé]zet fení Ezel a visMa§lpésel tónóttebb,
logjut neg a vüórhaitási, húzuk, éIhetjúkel, anit a hait᧠eróte]ies net bonsai c§Ú§á.a,
a nehogy mirádó ré§7e §érléllénmand fnoúabb lofuál hozhalünt léíe,
fuegbízásával es, iddlEn vé8zlink,
anely hmgs,j\úzza a tóu s
 RUTINMHszÉs 181

Metszés ollóval A levelek teljes eltávolítása Ezetáltalábúkisebbck,6Mi §zíneiliéténtebbeL

Az ift bemutsluh kiDi i szil lUlu B pa^ i,,La)
pdlda aía, ho8y a vegekclos idöszakhdn \egzátl
tohhyúíi oelszéimtmyireíiíómllhaliaa boncai
a]akljt, és bolrcabb úövele,l$t iddzhet eló
A hajlá§ok metvéséhez hasz!á]batunk ol]ó1,
de a ]evólzeüez
soha, mert elbámul a szj]ein, é§
6únya lev, A kgiobb, ha á kumuOk]Gl§|D|!k
kia iatr, puha haitasokÁt6 a'gvenyáLat''
(a íenyűk te.ilódö lܧtll], amiA nem kemcnved
n(k mc8, A 9í!óMbb, kefienJebb áPak, Ayeíyjk
lc\áAdsóóZ !igonr ken!|eltnck ]e9únk tlllot
nashálni, kii]ónben lelí;piüt a v& Mövcteit,
]o Egyes faiok, nifi a nyílfát, vilfák és ez
iuha.. íolyanalNan vaÉy cBtást kóvetó hul
iánokba! hozák leveleikel, Ha nyáron lovágiuk
Z ósges leyelel, a t'a mii§odgor is küajt, I8y e8J,
év alatt kéLéltyinöveknóly1 érhctiink el, merl
új levc]ck a kóvetkczd évi nis/ekból hajbnak ki,
A LF,\,TLEK ELTÁvoűTÁs,íNÁ( UóPústrI
A najtások klga nóVe]€dés ol§úfitoiia a ta Miluettjét.
mint u elsó ldláúbol Mármúíké,A jaPán juhú
íb,r) élénktavagi levé]zetél hozza újm, A levelet
a japán eltávolításáíak jó idózítése alapvetóen fontos,
Ha túl korán csináljulq ü új rüg]iek még nen
alakulnak ki, ha poű8 1úl té§ón, u új tevelck 6v
eló11 nen émek be, és a kóy€tkező évi rügyet
u kialaloLásfioz nen ndad elée idó,

LoMBHULLATó FA MtTsZɧE oLLóvAr,

r oíóvaI óvalGú vígjük le 2 Á levelete1 a lcnc7 alapjánál 3 A úegh.gyoll lcvólnyelek neg_

a levelekel,Münlántat nindiA a ia vágjük Ie, igy a negnelMett á8a}- ózik a ftdvsségel az alapjuhrál
csúc§ánál kezdjú\ ús h
adjuit ból kiállnak a l€vélnvelet, lóvó alvó rús/€k szánára, A levél
l€fcló ú al§óbb ágak lelé, nyelet ú úi rüE/ek fakdása elótt

l Tartsút a hailfut a vé!énéI.é§ 2 Táv.lítslt el fu ös§zs hosMú

!ágjült el u e§it lNól aelctl, sota hajtást, me]y lerontja a tóíona_
ne váAiut ]<üe9tiil a lcyelekel. lal, A2 i]yen nyNétet itlhav_ A ía nost újn y,óp, túp alahí ]cll,
nálhatók Maporílóanyagként,

A FENYóG\tsruYÁK LEvÁGÁsA oLLóvAL

1 Az éles pengéjúés heA.ú ollót 2 16€ hn.baúMü r@oulalL' ,! qg]erryllellarcb,J,xlllye.

óvalúl bclyezukd §elry2 c !p lagjlt.,' a / d|dP|dd], m D& lia a\ű,. § eü..d l V,,
Beryjl
iánoz, hog! nc uAlUL k a kómv' hagy]unk ún.suh tagasíelúlekl, li]Ayek" kildd*l,
A levelex eltávolilfu! elítt A lewlék cllívolítjsa ltán
A fál teljes lonbtorcna boítja, UA,anu a fá levél néltiil,
132 A BoNsAl GoNDoZÁs^ ra{RTEvöK És KÁRoKoóK 133

kártevők és kórokozók
Akfterkeá úldalakon a bun§Jitkarostlú lcs
- és gombaöló szereiiel. A ncdvk€ringésbc iutva
f1funtosabb kórokozottal és tane!ókkel ez $%_os védettsóget ad a következó kél-
ralálkúzha nl, szercncsere d kIíobb i; és
fu háíúm heüe d }ülönbozö e]len\cpes Laha(ll
clleniiló. dE ha méeis-ft]linvala_
c,§erje e](ts sot*al9cmben, Elltnórizzut. trö u aaotr
milyen fertózi§, ne.0 áJt, ha fe]ismríiuk ü nove n}aldó szerek ha9na]iatot_i.eyu n, e,
okozoiat, es donnaI (selEk§zúnk, Haszno§ kővessük a használati nta§ítá§t. Csak a .ü§/eke1
megelóző nódszer tava§szal és .váíon havolta !Js/ a reljescn tiíI'lt lelelekel pemeteak,
lepemd€zni a növónyeket fel§zíi,ódó rovaóló az e|pen kiboota-kozoka l !<. meí r0eg§Dyllk,

csigók

riinroyóx

Ha babás vag/ lch& tznrárgós jámtokai églelünt

a lúelekeq fuka1 valósziníle8 atnázóleg/ek vasl
a}náómolyok láíái olortá\ úelyek a bckó, puhább
\7meltkhen nnLilkoznak, lanata levelek fonákira
kíárU! pelt,{bUi kelnck kl,^e5 hdl}ág\z.nj d m.gFle
nésúk, A bo.saircl távolilslt e] a tárosítoí leleleket.
és Endmrc§cn pemeteziil a nö!éíy'1 felMírcó

ós a hajtáskon (.,t t!tt_

n}ál'). A .dvényj nedvek_
ból táplá&oznak, (álttc KOROKOZOK

hává] li'óljiil l€, vág/ tiv

Minle di en éghajlalon
Ezek a nindcn órhajlalon

ágat alaLL vas, a kéregle PnlJ lrjt kálosil, Vöó

§es hó\ngok k letkemek
neg. A kérgel éló algák
zulna( el9íóezóóeb ós
A goú
végúl l€hulanán,

Pemetezzük a lát rézld,

 Hlronrr prrlzr.r

BoNsarNar ALKALMAS
FAKES CSERJEK
LEXIKoNA
EZ a nijvónylista bóvíti a [Jonsainevelésrc alkalmas l'ajok
cíntű f'ejezetben rJó 11_], í).) bcmutaloll válaszlókol.
é5 tajhb nint 300 fából ós cscrjúból á1l(' kínál t()t 1ár
az olvasó elé, hos/ scgítsógóvcl kiválaszlhassa a meg_
feleló növénvt, szcíkcszlósc a Bonsainevetésle alkalma§
fajok fcjczcl clvcil ki'vcti Lalin nevük §zerinti áhécé_
sorrcndbcn liinlotilt1 a nijvényeket, utána következik
a magryar ncvűk, Az alliliok, fajták, változatok a la.i cín
szava ulán következnek, szinlón ábócósorrcndbcn,
olvashatunk a fák ós c§crjók jcllcgzclcssógciról.
tanác§okat kapunk az ajánlotl stílusokJa ós nólcLckre,
A nevelésre vonatkozó javaslat()kal is megta]álj k.
a llonsaincvclósij alkalmas fajok ta]'ezethen me8szokott
§zinba)lumokkal jelölve.

|..: i.--
 Ho(faAN HASZNÁUUK A LEx lKoNl]] A l]oNsAlNAK Al-KAl.MAs pÁK lis csÉRlÉKLÉx lKoNA

Hogyan használjuk a lexikont? ,1!i.! alba razó^é8es ie{eJr!|ebJó

oótkild fenyóféIe bengú alrtú tobozoktal és sölél
Fón $. hNru. lNkcny lclclci fu37.cL nann§m á§
vöóye Mlnúódiek és olyaíok, miílha ]iktoe
óld túlflelett€l, A tövell*ó stiluso*ín altd]m.s: lennénet, Á sütusokl. fuérelekel & a nevelési laná
-rL,bb ninl chokk , m.y.gi, shakm, hm_keryai bunjin, v,tan, c$tit lásd a 4(H1, oldalaton,
bunsai!.k ilkilmas fe * §rl I
]Ul] stíluí,k é§ néí€tek kabud&hi, yose uc ós saikei, A kt)7cp6löl cxlB n!§i8
l kerütblmulrm§n tbbe! J t]4jitemenybei, A megadott sti]u§ok in}ább csak t
á§kénl szol 1eiedó nédekben ícvelhctó. Ácúümp.llrg Múeijuhd
Legtöbbjük fuj. dc na§on sok kigáló altii! tbilál, gálnalr nem rtszolút Vabálykcnt, Az egye§ fák xnmúelú lUEbhuúalóí., fuerlehe!ófn dudi dr
!álto7atot és ]ribidct h negenrliliint rámnta§a taja é§ jelege hatlijoza meg a vála9tást, ToY.ábbi tr Nyáfun mpo.ta, Endskí.l, Ó§Zrl ].!( c .l<nt§drlíd Vloezólncl,
a ha§onló§igoka ós a kiilónbségekc e alapti' í9leteket a 116 121. oldalakon lali]nafunk. 6 Kola tNdztól e ósz dcrckdig kólhclenlc.
noz kétc§t. A felsoro]ás tömören ö§refoglalia A kiegé§zító nóvénycklÓI i§ oLvashatulk. A iava_ E Kéléveíle,taviMal ugy ósycl, nomál talajlcvc
a 8onsxinevelé§re aüJnnas hjok cinú fejorctbcn
Ac.rdaüü KözéP kínai iunlr
sott mérctck á nöén}tk terDó9eteÁ mércútó]
rárs'a l1 !ü\ iny. ke L, UiaI!i l ml gtclelö olJi Lrd, és d l
tilk, üldgDr§ok t€csE$|8ctiil, tinúmM
B Az új hrjlá$ril kérel 6ípjüt visga a vegetáciN Loíbhlllató h, Kig/ó9eú kérge fehórci ós zöldcn
Cllofutl L§elei vív alatúld pn6 búlnyélenülnel,
Jh.lhóvebb inf, míicior kapunl d JjJnloLrstl]U_ E%riíl €\iía qlcm telell;
M,król nerrlrklij J nevele\il]nrxnkrn
gjrol fuggtnrlc nJtry E Magv€lá§. bujtái, dügvány,ás. ar§*l pu ü sá.gám 9inez&]nek, A hokidachi
Ls nas/ 45_90 ün közölt; kdzepes 2íH5 cm közöil: k]vólcióvc] n]ndcn slíluya llkalnaj, Kó7,Ns é§ naAy
A vények lalin lcviik ve.int, ábéúinrrcnd kicsi ](l20 ün kóZöli cxlra kicsi 10 cm alt. Ab i.: ko ma Kaft a i j eqe r! ek ryó nórclbcn íevcljüt de cxlri ti6in.k js oc8lclcl,
ben kcnjlnek felsorolisra. Ha eg/ nö!én]nck kót lnM ni,4
apló óri'kzóld f€nyóléle, bvelei sótet A óevelési tanác$LlL lísd a 42, oldtilon
lobozok lilá§ak, fdeg a fiala] lá&on, Á sti]u_
neve van, a címsró a §akabbhaszlál név, zól.lek.
sotat nórctckct
^ s a nNclé§i ianácsokat ]á§d M ,4al ciwla Túfunbs juhal
a nr.isik mij8ótle talá]haló zá]íiclben szino növény igónyeil és vapoítási módjál ugyd 1,onhhullaló ta. Hason]íl e .,1. blwruhunr4 de jó
.in, ncve]€t is blilcsácnük az ábécó mcolirleló
^ o]y,n
^ VimbóluDok mcllelt találjul! mint a fa8ytún , celt a hidc8cbh tcdlctckci gyakra. ülletik
nclyérc, utah,a a cíDgóra. A novényok m-agyar Bon§ainevelésie dlkalma§ tajok Iej.zcíhcn (lák] ,4JJús kmM'clmpaíl dÉrí, A slllusoht, nérelekel és a íevelésilanáMk
helyetle,
nevót h (ha van) meglaláljuk a szövegben, lsnl./, A gondozással kat{solalirs további adatok lóbhégét lÁd a 4!-41, olLtalakon
ról a 170 ]83, oldalakon olvashatunl bővcbbcn, Az.4, t @e tómc laitája, am9ly nem hoz iohozt
Iéirás Ha több dfajnál va§/ fajLánijt uonosak a neve Ajánloll nérctch cr1ía kicj, kiqi, A sliluwkal ós E F-vcnlc, ko6 tawvd, jó víelYczctó kó!e$égű
A Bonsxincvclóste akalnas fu.jok tEe?€tben d nevelÁi taíáMlr lóbbségél lágj ú,!, llbd nál,
lési igélyck va8y a, ajáilotl stí!§ok és néreLek,
ré§zletesen tilr$ah tajokal §aj< rövid€n írtut( te. eze}el az adatokat nem isméLcl.jiik neg, Ehelyctt E olirs
,lce l ja!fr ah ua 1'ö
k §vihigi iuhü
jclc^e az otyan tulajdonságoljt, mint a mérei Yi§§zaüta]unl a ldikonban va$, a Bon§ainevelés, Áriés üa iúarya k i a&í h.g pa jé.a4,eíe4 ó t mbhlllitófl L.vclci lceled.]abiali ós óskl
lijvckcdé§i úlem, télállóság, a levél a]*ia ós mé_ rc rlkalma§ fajok" fcjczctben lallílhaLó cím§óra, oókóld ienyótéle, Mükészöld lúlcvcleklol, A sti nean§,, vórtjs és ólónksáBa yiiűrc vlil1o7nú. A hc
rete, vrlamint az ószi valT a §zokatlan lombszín, lusótJ| nétlelcl és i nevelési taíáMkal lásd kidehikivéielévelúindensúfusn.lkal,aó, Kórcpcs
SZó esik l vitáglól, a lemósró é§ a kéreíról is. és na§ néÉib€n ncveüük, dc e{ú tibinek is megi!
Nev€lési szinbólümok lel. nevelési tanác$k ióbbségét lásd a 42. oldálon.
E E]hulyués tr Óniöz,:§
ts Tápan}n8{tánúlliis ,4úi6 lalimrya |u üixniq m ^Ma8vdós, ó8váiyülis. o1lá§. bujtís, lóghüjlas
E Atüxdús ts Metszós El s4polírás §iaú| hegeéi jelaykn!ó
Eziisiij§gúIke iúlev€lú ᧠wstag. palá,§ téryúfajta, ,4M jolDiim'!Jíú',yólósúúg:i juhú
A siílüsokal nórctckci ós a nNclósi ianács.krt ]í9d sárAa leveiű faita, loclci ósvc] naranc§9inűle vá]loz-
l..t, slílüsokat, mórcickci ós a nNclósi iúá§ok
" "" -1\ ünú J da8úírNnru'Dcqueline Hillicdt n,k.
lmi\z.l.1hdlrúl\0l \ lóbbEógót
^ lásd a ,{2, oldalon,
khlD,asdl 1.1,hpbú- \ súnitöfuJll hdbifo\U]nmbhulldlotJ,aí,j^ hjrcvcsVe LúioMfpa |t uíanta'Catqaún, E oltás, bujlás, légbujlás, dugványozás,
lű]r\ckt}el \a]am.nnu m.ftlft .í $'l, Á/i ,,lr"lm"§ Szlkló! h.erBi jepryeíehyő
'bi2s
,!cél pdfial a laglb juhal
E NaFÁ hclyrc lt§UI vldjut a hsokul Tóryc lajla, ]'.[cgzctcs úústös kókcgürkc lcvó]zlltcl.
ítlrl méréiekété\ l nevelé§i iinil.§.(
E 4 vc8! ld( Us Jlivd}han naponld, m.lrt n}2rinipU A §ti] lijhhré EZ a k]NMirus boósriin bdbhuíaló, levelei lenyeo
sen ovLotiak, axffl vöróíe szin&ódnelc Kérge
konVUkkg§7.níl sldlrdbbú Tclcn is lM\Ul
H ollás e óregeó§el czüstós lcv. Több mint 250 lajtáját
E ldólíiigyek ljb()n|akozása uiil egy hónapiA icncsítellót k]. (al!d € .l' o]
hcTn,.,
^ kc.óo,1W \.gcig i(bckne, /N bwrüiuw (A. lriFM), Hófu dú iuhal
Tómhh ]lin'l fa hntxvlil lnx n.$ é§ Vóni\ livi Japún juhal
E Ltlk,.,{. .@ú,,,ó,;.l.*óld|Jic\eÉLbc, / ,4Rr
N A/ új\Jiáft1lvigu\ lbvá á\,g(1.oo.|Jl*lbdl / Virckkcl. (l,ósd qvl. o.) 'dlmnn'chiJnin',
H6onli1 a feni €mlítell fajhü, de lelel€i iavasgal

E DJg\fuyoá,,"h^ l j]mnua
támúsiípircsak, Ró8cbbci a juhalok kö7úl a lcg_
A,mn\fu\
\ ] ,4@ bulvliouü §p. HúnMújuhü g/akJabbd ieúevlell bonMil,olt, Ma.zoúúe§re
l n-..^,l Jlla\ hl,b .lnd &rD, ,.l/ Konpakt óvckcd6ú alraj, usia& bóu7f,nj lNlokkcl. jobban kkzonija a'D6hojd fajta. sti]n$kál, méÉ
ti,,§, l A siihíotal fiéretekei és a núclósi innác§.krt ]í§d
:"-,adb?| ] r-l,..n|l LJTblUlL o lJ, í.lt fuU e\lleiós* \iEddvl,e / lckct & a ndclési lanáek töhhsóAó1^ lild ! 44-45
la\a, üI nlpul, J\ /don.l, A LcL!flrlc,,b..n. A ]mcrckl. /
ú? löll b,hí|,,4l | (..dé.l6,' j§olbohc; |J.o "liJ.,L"
// 1,1*JnÁ9 ' ts oltís, dugványozá§, bujiás, légbujtís,
IlLtnakixetkú*a fla 'Jacqu€Iin€ Hiuici,néL '' ,ra. D@/8úrúMlMino \bkübuca'!
n lgar név, drih belliftl. E Magvctós, dogványúís! sókóldugványúls, Aú Nfualufr'D.sho:í|, ldpáb juhfu
Törye lajla, kololája he$/es dú§bú végódit, Az,4. Plndnrn fajtáL tö2ül a legtélálóbb, DvNzi
 BoN§AINAK A1,I(Ai.MA§ FÁKÉs csERJÉK t-FxlKoN^ ioNsÁrN^K x^LMAs FÁI( ns (sF:RJÍ]K LEX]KoNA l39
^l

leVclci iliíl,aoíc lz nú.k, talonlcAc*d

A{i] \|LJ m.r.k1.1.i, n.JPh" h...,;L L,hl,
9eprl, ni'vckcdésú, kijzponti rezérhailís óélkül, Mind€n kt rlf !r,M, 6n AM buasún@ B A, új hajlásotilvág]lk vk% nyíon,
slílu§., rjvéw a bünjint, ós valademy néÉtE E Marletéi dug!ányozÓ, tÓG7,t.is, hüjtr,s,
sagét lásd a 4,4,45 oldaiakon. alkalms, de hilónilj.n jó hohdáchi stilu§a ó§ kis Áfu!fulnd üWkií Kaúdai íary!*,
E oltͧ, dugványozás. bujtás, légbujiás, bonsainak. A ncvclósi mnácsk tijbt#gét Lá9d a 4}45, A lonbhulató ccrjc iavavi lehéI, illalos !ná8áró1 és fulklh llwi,ni,Da ú bolbolr!
óü biboMinú l,emésóról isncrt noyogi, A2 óókóld slc mlryal%rú levelei sijtélzóldet,
Á@l N"l&h!'Di§lílm', ldpán julol m Du8ványozás, oliís, büjtá§, ]ó8bujtás, §hakan, ba-k$gai, ieng.i, setijoju. soka., ikadabuld,
^lkalna§ Kon t.vdszat apÓ, mny-, namn§szinii világai
linomm kld€lt rcld ldclci ? 11 gelelból á]lnak. íet§uranrri é.§ saikei siilu§á. válaninl ü eíra lri6iló] Gomókban b.Iitját el, melyel@l ószcl kók lermések
osvel vóróíe MinPődoct, A legúcgfelelób §tíiusok Apr pabaaun' ratohinc, J apá n j u h a l a n.8yi8 ierjcő mólele*t, kóleln€L stilusotat. métl,ekel és a í§vcl&i laná-
a noyogi, §hakan, hú lcngai, kengai, sok$ ós a ka Ya$übúk úpUsún]ma. ciólcliesn lettlé
ndckedésú,lF.lÉi a lcgaprohbak [UZ. ldnnz_
E Napos helrte. §olot lásd^ar, ódI"ria_nál.
dushi, Mindco nérelre aüJlma§. A ncvclési lrnácsok tnló
^]acsony E vegelációs idóen Mponta,
lóhhs8ól lásd a 44-45. oldalakoí, n.l, Mi!Jcn \lilú.ra alka]ms, k]tí!c d han_k.ngaü. E Kóüelclle
^ lavász()l ó§Zig, l
Be fu i1 dunbe,xi i, aPúnbóú! b!
m o]tás, dugványozá,§, bujirs, lógbujlás, k(nAful Aabúniinl KF§cínk]sm.Rlb.nalee E Minden nÁv]dik é!ben. rola tawzal, nomál Tijü§s serje, l€velei ósffilPioía Vinczódnek, Jel,
jobb. A nfletési iaoá§ot tljbbségéi lá§d a 41 45, ]cA7€iq§ck 1a@vi ápró, sáIga vnágai és ó9i ólónbnos
,&grAl,Zrr,'Disselun Atropürpüeun!, E aUí.i|9ls ulán mcE§zúk meg, újhdjlÁULdL, lemósci A §iilubkal, mértetci és a nevelési túáqc
üláspiros icvelú fajla, úgel élónk nam*Zi.úÉ
olús, dugvánilzí§, büjtás, ]ó8bújtás, m Magvetés, dügíáiyozás, bujtás. ]ógbujlas.

foldul, A legúeslelelóh stílusot a noyogi, shakln. AM plh,aaln 'Nhhiki aj!n',ra?ijn juhal hddfuda j.!onb., lásd Püil jop0liM Beúéúlhlabe,ai'BaEatÁlc', Ja?in botfura
han teílai, kengai, §okan ós. ]radushi, Mind.n mór.l P_drÁ kiíge m:il íirDLlordbd eni€n mcg!\hgodú Tönötl lcvólzclú, rendkí!úl iéláIó, tórye iajla, L.vcb
Éaltnlnas, ncvclési t.lácílk li'btrdgót l]i9d i 4+ o\Vc]J Lc\elek\üíUsVlnúve Elnaj(, A laEncÁk_ Ánd @ 4da polílolb, r,i;zón !é8es lő? yoz m riag iavNzíllilásvónós,nyárcnsötÓtvödjsÉváliüik,
^ lóhslüu$kd m"y.si,§h6kán hrn ken3al, \,kan c§ Kcskcny, óókóld levclú 6erie, Ny.ír elején ho72a Legaltalnasabb e rr kis és tis mórclrc A siilü$tat
E oltás, du8Yányoás, bujiás, ló8hujl , kadtr\hi M]nll<n mef ír rltxlfl Rrab9erű, njaavinú viídgait, Nen vis.li cl a úcv.i, és a leveÉn Mácsorat fisd a a ö@/olü-nál.
cst tóbbsgél lárd a 1.4 .15, oldalakon, Á le&ióbban hozáilló stí]Usok a kadushi és a siil€i,
/túld,úrmjDissectub Atfu pü.pmun' E Dügvónyúás, olrás, bujtrs, léghujlís, Exira }is és lis néÉtekrcaltalmas.
,lut a shidaft,, Iapún juhal
Aú lalmtun'saaEó rqw,Idpún
o Félámyébs helF, A !i§ cYrje aFó. dipkés 9ólú lcvclci 8a?dag a.any_
E kiemclkcdó fajta ldelei lavasvjl ó§ nvlíón mélv
l,]NoróÉL ósv.l tarmminnidi, w,;.,iinn.k'
juhar
E :lafuuk ne.hesen a ia]áját a vegdtáció idógakba áinFlatokba lordülnat lonbhúllás elót, TöP§e
Eink kumlm^@m kcr8Li ü]ld, A n^Nlnúa!.t ts Nyároí havonla, F]rikaléléknek való nútlá$/a
Al(ghcltclrirhhnl]ú§oka;Uyúri,\hak5n han ]crinkjhh tilcn okomrl ún nol DWal c zolt] Ldúcld biMá]iúk,
kengai, kengai, sokm és a kndushj. Mjidcó néretre lsclck pirosd szélúek, §tí]Nk l. néretetet és r l-vcnlc, lata\%Ll m.:Zfuenks íaE]lscrc*hc Befula p.úr!!a k ijN!&At)ír
alkaln6, A nelelési t ác§okióhbséAéllásd a 44,]5, a nevelési tanáMk többsógél
^ lásd a 4,l'.45, olrtalakon. B \4ígaísután meisszúk meg ú ilj bajtásokat. A fa leglób jellegzetessége e eziistösiehéí kórcg,
m oxás, dugványüás, büjtás, légbüjtís, E D!8ványúál, tóNiá.§, Hárcmyóglojá..ld, lonbhullató levetei ówel
H oltás, dugv;nyüás, hujás, légbujlás, afu)Azinúvó úlnak. í/.d!d 4q , ]
)@l polúalud'seigú',ld|,á4 juhil
lxü Nfuaú 'XAein Nnnikí' l1pfu juhlr T.Wzal . lsel€k átletvó rü-sgíniÉl é{ vóTá§eL Fű9crú, ölÖknh bveleit erólelj4 bókoló nádMála BaugainlilLo buniara, Mud4it]l
l §clc mr y Glcvt,ld, a loal*] kriN nú, lMa Reídtivúl ázekeny§ll vélr€ ebben u idóVakbaí,
a kaahóu^ Gnsn4g7. o.) fary(nck( ny, tavn J.l m.l}^Uí6, virágzali
han, mr
szlnr\ bcmuyrdJ9ml Óveln^jDrtNn 9ln.7ód l Ó§§zel vóiöíc va8y úrú§Mi.úvéválnik. A slilu§ muíJ]selééíés (]Lipril,a§ alklcl,í lóclain L.J1.1
A stí]ubkai. mó@teket és a neveÉi laoáelGl lásd kal,mérclekeícsd nrvelÉn lan&Joklóbbscr.l D\d nek, Mi.den siilu§. alkllrms, kivdc ! chokkúi, a
Fu a lórpe faj a lcmé§zelb€n is legfeljebb 25 cfu re íó holidlchit ó§ a bünjinl. t€gnegblelób a kózepslól
E oli.ás, ducYínyo7js, bujtÁ, légbüjlís, neg, de §oéPlDn ncvche nég skkal alffiolydbbfu, cxtq nagyig tcrjcdó DéreiiaíoDá.y,
AIE pal"úlu"K6hiníJ laPín juhol A knbüdachi súlúsváloatai jllcnck legjobbm h@á. E Nap6 herrc. Minimálk hóigén}t 7'c,
TÓrye l4ta. ]&E lavógl neAiel€nd levdci vilárN 4Rl @bfun 'shiEilakn sM', loNn ]uhul ó eítra kis és kis fuéÉlíealialnd, A ncvcló§i taná- D Nyáfun Mpoíla, téleírilkábhan.
víPavoldck, vóíöses V.llr] Kcsóbb nel\Zült]ft . najd I §clel 9írd9nlL]ek, crc7clúk iell Jnú, <lcnkzn]d cbknl láld a 4H7, oldalakon,
.i\vcl clcakJ íxd ro Vjneódíck A ÉfljPkk óh -
slilúsk a noyogi, shakm, hú tengái, kenAai, sohn
lA2 óMi lonLdzín vóds, A siflus]oi, néEtekct ós |i Hárof-néAy évenkéni, kord tNNzal, jó vúelvczr-
a nevclósi taíácsol lóbhégét lí9d a 4.4- 45, oldalakon, Áulo, indíu, lÁsl] Rhndúd.fulfod indiM
és kadüsbi, Mindcn nérele dlkalna§, A núclési E oltás, du8!,ányozás, bnjiá§, lógbujlás, B A tónijttebb habifus érdelóbcn lolyamat.san
laná€ok lóbbsé!út lÁd a.t4 45, oldalilon, B.íbe.iJ búiIOlnL P62p,inglMLí boltúba vágjuk !h@ a rndezetlenül nö9ó hajlábkál,
E oltás. dugiány,íi. bujtás, lérbUjlá§, ÁM patna4n'utigúo\ la?in juhü Az átt€leló lelelű cÉrjc puvPóngboz haí, ó lev€lei ts Du8vínyoz&.
világmzóld lcvclei enyhél l:j^avínncl ós lchéftl a gínúkan nél)zöldek, lonákuton vúrlrék. 'Dnsszdl
ÁM pa!!M|un' |.^ísun', Ja?á j uhü ta*á?ottaL íénelyüük teüe§en lobér v.!y ró^avinú. hoza 3á€a vi.ágai! nelyerel ó$zel kóvclnck a lilás Dlu$iÚina buaim'o6nge Kind, Mufudftilí
YatsubL9 lípusúlörpe lijta, ldclci lavas2íl sáryaba_ A stibsoht. méretekct 6 a nevelési tanáe)k tóbhsí 9inű lemósck Az aiánlott slilüsot a úoyogi, shakán, Ennól a íajiánál a világzti úuíalelelek mlan§-
jllkvúúek, ós*lnJían6ra cs sürira 9Dcajd;ck
8ét lásd a 44 45, oldalakon, $tijoju, ishilslki, skan, kabudachi, yme_ue és §zínúck A slílüs. kat, mé íeieket és a nevelési taiás
A legmcgliielóh slllusk . moyUgi;.h.kM, haí E ohír, ó8ványozás, bujiás, ]ógbujtás, a Éikei, A legjobb úéreíarlúLlóyú cxlB ki§ilÓl
kengai, kcngai, sotan és kadu§hi Mindeí béÉtt
alkalms, A nete6ilJnac5ok tdbbf!él lasl] l,r4.+5, Aú Nhnaa6' uron', la Pn n j u h ar E Napos v.$, ámyót6 hclyE, Bu!!ialilb. &ra Kn!&v nudal!,irt
óldil:Li,n Zóld lcvclci őskl sáq]áYá é§ arolfzínúvéválML a Naponta a vegelációs idó9akbm, lagiÉ.Zékeny kúyó lián, ovális, áttelcló ]*elek}el és
E oltá§, du8!ányozás, büjtás, légbujtás, A7 ágat és vsv& n zóBck A slilúsolat, mé.€tekct 6 Kétbctcnte nyion. seÉ9n}€pinx vnágzlti úuíalevelekk l, A stílu§okai.
c§ l ne!elésildac,,k tdhFóc8( t lőd d 44_45 E Kclóvcnlc, kom tavasval, dMiradás eló1! méEteket és a nftlési laná§olaí ylsd buniona- l
Á@ Núan n'riy,hínd, ldplb juhú íomál lalajtevcókbc, ^

E2 a loÉi Yat buq lipusi faitá alaNny ós ú^zinles E ollás, dugványozá!, büjtá§, lé8bujtás,
 RoNSAINÁK AL(ALMÁS F^K És C5ERIIK LíjxIKoNA uoNsÁlNAK Alx^l M^s FíK F_§.§FRJÉX I FxIkoNA lor

Bowia,ilka chbfu'M'4.jjfrQ'. KJN* nu a|un úml!fujalo r ia, ld?á n klm l i d cüpk6 jaroniM, ]a!ón §efuán cellis siw6í,, kMi 6lotd
Ennela ra]Lnd] J !iót4limúó. jtl.k n,,osi]" bü,_ Hatá$s negjelená§ú, néVkelü]ó Aerie. lónves, Lonbhüllatólml€ifeltűnócnbordá7olla](TlvaMil A ljs lemetú inóLzdd fa linom ála]val ó§ lónycs icv}
9jnúck qslilu\nk]l.iner.tck!lcsnne c\iliM^,- nn,k7n|d ]e!.lckkcl Tla\ü] hoz" n]*vri1. hos9ú brkíkat fcjlc§zr íilusotal, móretctel és lei\elh^onlír a zdkolo §.mrdaa. A7 ajánloii si]úbk
oino
kallásd xB üiliana nál. \JB flhií!imgail MU}Ljq|,shald.h -kcnlai tcn a nerclósi tanácreka1 lásd^u 52, oldaloú, a chot}nn, moyo8i, §hakan. hin lcn$i keí8ai hoti
g]i,s!l2n Dsr k Jushj niusbJ, nl Lm]nr oigy vag! dachi, sckijoju. isbilsulí, skaí,lábudachi. yose uc ás
&u3uritr'/4t ghDrr '§noh wüit.'. kúD6, nuülú c\lm nd§ maE]b.n nclcliul, a sikci, \,6lan inyi fuélelre altJln6,
F.h.l vn]AzJl mUflie\e Ajlnusolal, n"rc E
s
ú t6ita, F.lanyelu\ hclyrc, v;L]iuk ldr,}Ukol snna lin^ú g€nyín, apró lcvclci fóny§ck, virágail E Nrpos bet re.
n+r e\ilJni§Ukr't iNd!B hu unu n) l
L
l.Ldt a
E lcgct&b idíigil'bá M§menlü.vi_
Naponld d a Gop.notban hozza. sti]usoklt, nóí.lck t és o Nyárul naponla, de má,*.r i§ iari§uk ncdvcel,
BM
?clhdvnaliúL T.ldn ú hn\uk nlndl ncdvc\cn a ncvclósi ta!áMkl lásd az 52. oldalon, ts le!ó]íú&vck tinyílása uián.§ hón.pig helenle.
Kiibwln p6zpáh* [-il Kcthdcnrc, \cF|eoJ óVakhan F;krí.L rh.. ütána
^ iyion kóthcteílc,
Tóúóit^icloph!l!.,
6c.je, mdy ipró, i'ókóld. hosgikás. söú- üf!íM fu@ino,ü,
7ó]d ldc]ck(lbúz \, iinlUll{llusold novoo,
való nííágyak vciéleL ha9iáliunlr p,ül!óh
Mdndzg1 li] Freíle, korr lavasul, nomál lalajkftlékbc,
ihiL,n h.n l.nlJi,§cfupiú kh]6U]i. \jkai, ilt]u\hi
E Kli_háron évente. tósó ta6§zal, né9ncnr.s Finoú ligain rpró levelet iilneL ame\tk órvel E A7 új hajtásotit i}íroi vágjnt visva
nanncsalijíe gínezódn.k,^stí]Uerkat núíclckcl E Ma8!elés, dugványozÁ, bujiá§,
yxe_üc ésMikei \4]I.nen nvi néretle alk ]m,s
E V
bijldskal u .lümg7is trlJnv!fi tr\^va
lj] és l Develási túá.§okal lá§d - 52, oldalon.
o NipbDs imychf hi\k, vediuk l idk.!, ho| Lí] Dur\,ii\DÓ, bujlÁ nJr\cld, cmailbüu úhpo nic M, K6 k ld új apún i úű qb
;sJ hidcP §z.leknj] lzi a lombhu]litó lát gmliJan ószeté\tMük á a?rij
6 Nálonla vegetlicid idarvikhú Té]en is i.rt t can ail úlifuhln, Rec^kwlű kdh|la Lodbhullaló ia, nag_néretú, lOguott gólű lNc ckkcl, ful ApIó lselei Mív dakúak, lekeEtiictt
J'i:4laJrur,r
Mivklri]ld, ú jk nd§.rjc, I 16\d!y í,7\&jnu DvNal hou lehér vaAy pnos v]íáPail Moyi)Ai csúes , ovel élénli§íryán ᧠n sa§zíniirc ví]toz
El Kólbelente a ve[elációs idóVakhan Mrági] fusr,,k c$e.nidt qly .hrk 4 núU\ltat. shakan, han-kcn8a]. sokan. kadüshiés yose Ue űluy nak, Az dkalna§ ííluFk a noyoAi. shakm, han k.n
Fl Kétsenlc. Llas]'%]. nómá| talaikcverékh. maícltlelésa ncL.ley nna\Á l,bhvu l li\.lil ban, }al.nint naAv Qgy crüa naAv úéÉLbenneycliúk gai,lcngai, hotidachi. s.k!n. tab!ú.hj és. sajkei,
N qZ Ll] hat §olJlt],nnc[,\úv;![üsü o Napos hc]yc,
[í DUg\J tyUzd hhvl,A, hurtI -
iapohna nál, A vál$ztható mórctck a kicsitól .Z extra ias,ig lerjed
E Éventc. té!ó iava§zal, névncnl€s dajkcvcrétbe, D Naponla í vegetációs idózatban,

IhM kÚE.di@, Ó.khLl peÚkl

ts Két három heienie a rtgetáciN iddszakban, E N.P0l va§/ Iilámyékos he\T€
Kk lLmcú , fók2!lt] lr Dl]yg\.iie, ánfu, stc|znld
caúllia lailnq@, ]rz6 hka Lnnélia E Kélivcnkón! llva$zal, noínil nlailotlétbe E NaPonia arcgciációs idóvakbaD,lólcn c9k
l(\.l.uel \i]! lui,jnhült hct i mcldB. nurúDhnh-
lcgkbebh kam( ut!i, c7crl Alltnn ncvell(bUnlri N új hajtisokat lol]nnalosan vásuk VnVa,

rÜl Jc knnnycbbln húze.Cz]jeló a;l]U\,k r,;e;dc

^ k, Mrvkcíi]ló,,f"kó]J Ba;ie pío.]]lJh\.nhcr m Magvdés,
^z ts NííonkólhclEnLe,
iet ᧠i nevelé§ i il ílisokat ]ásd a B i.JoPbna-nlL1
viíjgJit tclcn e\ Ltm ravd§Zd] h.zzi FL,tú. Jhhtl, E íft háfuú é\tnlénL, tola lavarvd, nomál talai
védclúetixénye], minl á ióhbi kaúéliaA stilu$kat Cede\ alknliú, )rlarl:édl&\
móicickct és a ncvclési taná.wi lóbb$gói lásd a c olötzöld hjLcv.lí t'cnyólilc. jc]lcallcs szükc iéÉg ts Az ílj najiás.kai fo\nmatosan ncl§7ük ü$a,
!c] ó.§ hcngúcs iohozil, úól
JJ o ) E Maevció! dugványozns. bujlás, l*bujtá!,
4 kis t.mjcni, dfulz,ld ú(Vklru
l<m.úcll. !,narnnlxlü ldh;?]l, \ n
[ul],nho,ú
ó §encnck,MU\ E Fúirnyókos bel9. vidjük a laAyotlól és a hide!
Melcklól, cednÁ adanlia'Gl^Ka', Atla,z-.tdfu 1 cmis cona.Imi§, rJnadai jrúdáííb
L<kD!re ún,mrn íru[tr mh. vtralal srkfu lild§dl Kúrge és levélzeic vnrkóskók Á siíLuo]Ql. úéretetet NyíI elején nyiló, halvíny .ó6avinű vióAok ós ólónk
dcc]óluí(UlnJl ruZsdVnú,teh(,,ágri"u,-nv,ra (ifuEaÚ a,boawrs, slj9d boóüwi. és a ncvclisi taní§ok lijbL,sógól lásd az 5], oldalo., zi'ld. 9í aldoj lcvclck óksílik czt a loúbhulató üt.
tn|h,ú i\ íllbULd m"\oü. \h,kan, han íróLli,ltl, a\zctclt ]sclü, bUl],r7cíú ld, nlbnAo§ \ íi, m o]iís, r\ költlkú.ó stillsolúa dlkdn s: noyog| shakán, h -
litnld hUn|ú, s.kiioru, \Ukjn k,hil,ichi§i
^7.!nlui salk.i, !J 9rya Mn.l szihir dbol 9amJ7,1 ftn,llM VM* kcn8.i leigni, holijLtthi, sek|du, $kan. kahuda.hi
L\ak cxrra tn és ks úéÉekhcn n*liük ᧠clviseli 3 fJgwonl tilarii hín! ék1.1c1, szobaibon
' cen6 fu,ilolia, clpúi .édíu! és yose,üe, Körcpcs mgy nismórciirc ncv.ljük,
E NaPos nelyrc 9ikónl l deleg;bh kamyú.td n jólíníi Li^d ..,) Lasú ndvckedéú. iiók7öld loiyólúlo. L.Velci nn§on E Napo§ helyre.
B Naponia nyálon, rövidck ós sölit2iilde]i, A válavlhaló néÉliartománv E Nyánn napoítx. tólcn vódányosxn,
E \-etiipoldatoz k. mcrt ú án alirísásnak cMEaú chdn !np,liLsd c- si'ba az cr1n liAilól ! nagj/ig lci€d, A stau$kát ó.§ á ncv; E Nyiioú lrétbetenle
E ilámú íéA!évcDként, mé9nenles iakiketrékbc lÉsi 1
ác$k labb*gét lásd ,
53. old1lon, E rúlévenIe, k.ü tavasval, iiímílldajkcvcÉlthc,
ol]óv.l }ágruk lc a levehkcl konnakl'babilus fuúga$ lini@ (c, cfurnw), Manlal bú^ó.gil E Dug!ányo7ás, E Az új hajiás.kal loLltmatosai vágjúk üsMa.

E
órdekében
nag}elii
Piií6d \zan,yJ] , i.n!e\, §Ultu,l d iN.lrn WriN h.
qlkk dl(\elú, A§!hN,]l,tr m.n FlJ-
E Magldós, dugványoZás, bujtis, lé8bujlÁ,
Dugványozás, bujiás, liVln h,j?7., cdrus d.da,a, Hinolájai .édfus
és a nNclési lanácsot lóbb*gói lásd u 50, oldabn. &koló águ, iiíót?ijld. tülclclú lcnyólólc A vúérhaj cffiis i4reím, Kijúnié+. júdfu|a
a,/L& v!&,.i( 'coun§ $iúlú',cvfu| T\tgal
Nv;íon<za inmn| fuírE §iíib kdg} ]ofuZsdlnú. lL lr
[q szlbJbdn n]pG h.\rcva5 J VJhidbxalllhul. tá{ naey túlcvcLct boriüák A stiluso\dt, néÉletelés &nj, gív alakrj lwc]ű lonbhullaló in
\ ediUk a ia§ULl,i c\ i liiiL§ V(l(k lil, a nclt]isi tan ácbka t lásd aZ 53, oldalon csüplv lig!]n hozza rózsalil. vi.ágan, Á sti]usokt,
ur;golJlhn7 AnflU\nkal,ncrrtckLtr\ Jn.v..li nóEtckct és r óevelési l ácsolQlÉsnac. cakaaü-
la §tú lóhhs.let h§d d c ld&,J ndl cmfu dmlhlh l Ehftfu buihlia), E^íllútl ccdu lihoni, Libdhoni cédru\
E DUg\]ny za\ FJg]rcíóleni omk2dlJ §dr|., ipn,. t n\s. Las§an nó!ó hosvli ólcttarlinú örók/iild t'énvóféle
i§Ll2(trel fchcí ldPokkr]c\ nii6 LÁőrkk!].
"i,LaDnrd sdlóúöld tűl.veleit vi&inles álain hoza, sinü§okai. ch@ fu fu ka jarln i. a, Térl" P i fu ! díyb i n
(anIM Wlgalis'Fo,ii NáM', c\arub
|Loldt] ú) úér€tckei és a nevelí§i tanácsokal láÁd a7 53,
^ oldalon, ovális levelú lonbbul]aió §c|e, F4óD lo§viÉEait
Ncm annvü í tkrn megJ<lend,u]JA Á ilJ\\ rildrn tavaszal h.zZ a §üplv ágakon,'bmó$ sálga,
mjnl inlihh fiioh, mahrved c\cD!tcen kló.vful (hryinl\ hel!!!6, fuzbnréb Eyenyjb celalh6 0,únldan6, Idhli Jobmd,á r k 6kúá8ó r\ stilüsokal nór€ie}el é\: nevelési l]ni§okílávi
A legjobban hozáilló slilú$k u isbilsuli ᧠! siilei Fó jellePzclcsúge vürke. 6fto7ott, bordás kórPe tnúbhulhló kúgónóvény, Lrelei ó§sz.l sárgáía
A mirrFk!r§ J n$cll§ lJJ§oktubt}.rsctli\ddc A ldelek lojásd:td hNMúrí§ak, bordázoliak. Ó;vel sziíeóück, Z'ltj tcmései felha§adnak. 6 lálhllóvá
lulpÁ sárgá6 gfuúódnck A sti]usokat. néFlcket és a ncvc íálik alan]a,zinú hcl*júk a lóny6, Pios nag!.Iúil, c ha,nm.b s japoniú' choilbri' TéP]!, i fo s tl ílrb i
E ^]l-
Dug!-ányo7áJ ló8ilánáMkal lásd u 52, oldálon,
T
öll)c iaila. Piros vagy f.hér vná!áit hullánotban^
 l9z Bo\sAlN^K Al.x^ll!ír\s l;ÁK Es csí]RJÉK1.1ixlKoNÁ ll( )NsAI\A( Al.KALMAS FÁK És csERJÉK LEx iKo\A

boz7l cltv évhcn, A slilufukal. mólctclrel n.Ve chann q.ün ]!ah hunlíi/'rA |HlblJ Uli. njcl§7iik njcg Fl kfl lnlasyal. íni]li]ai
tanác$k lóülaégót ]áld z 55 old lon,
és a ohhl\a, h ) E] új h]jlii{)kd elvntigzís Mifui.n avb.|.
]ósi o nk7ólJ i.nyíjrl [, hd|lÁal hE,!l,le*.zd ilJludk m ulgvlillluÁ. hu]tii§,
^z
E Dü8vnniozli\ tőNnlis,
|,ll(b !VLlrl tUndlalon trkrl] \kihc7cllrr E A1 i' hnjl]nokai n)ly,mal$nn vliÁiUk viw.,
c ha. fu M ld s i ne Lj il (haldú.J í!! nia n'Mis ).
^ lohUz!
d LMMm.relúlL Á{l]F,,ui;.. kI.; cmus ofrciun! slFulnúqú \ónl E Milvdós. dorvi dyi,lis, hutii\,
ós r nev.Lósi fuácsokal lásd ú5?, oldalon, I-omhhullalarcsie vng/ kis l!rn]clú ii. sárla viíágnii
( \ lmrnj ía í.lrgr,c ].\a], kL(§r.], ÁuLLlú 6.mókbrn ho7za a suplsz tigalon, ]tú'úsc ós (is7]
chaúaeJrylií oi!!6a'|ia^s cfuilís'. lo hzíno h!ölin L8nreglelelóbb sliluv)k n n0y(,g], HrRJn]irr í' dr.l/ana n c§ak a l.ve Lc i kncbbck
c\.|eiEn!.§ Z!|l]<l.ó$z.lJ Jif!;;,l lil .--, shlknn. htr rc(qaj, ^kcngx, §ckiit)ru, n)kan as a *abu AslnuíJLi1. úóíclckcl ós a ncvcLá\itanácí)kal lisd
ioldulnlk. APró, ró^rvinú iavaMi viráAál illaro§, l ]\!n n, vi lUac tJiL,,KUn L|il! lr\cl!llenE(k d hi Kjzepe\ nng/ús.xlra ía§ bonsninak !kdnr$,
silAa tcmés kóvcii. ítád Jó o,) ! clzt,ldLk, Kll,,nn§Ln dlkJinas b,nslL.,r.;rJ l,.\ i Nllo\ h.lví., nyáron lúlímyallra,
lól tözcpes mé.clig, A slilufu]Ql ;s a nevelá§i lin]n]ok la] Nyiron naponii'lólcn ]slansuknedvcsen, orinb u8|!glir, sú/8u l:wiznhin..
üamú.|el !N iM, s k0 ]1úí ö á, aí,zbiT tóbb*tsal lásd ,5i, olda].i, rlnnbhullíócscrje si,na, kc.ck Lcvel.i ósgel nn.ancs
l7 l]\ál\ l(\(lú, ],jmhh,lJ. v,ldaA6L!L nJ§on
fursln]ta ( ]rporr, fu, D! J\VJ]. J .súod. udl.i
E] olLás, dü$lnyozás. E Mindedía$djk óvb.n,l.! vxLug} kora ó\sz.l, v(ni)yeVinúZúdn.k, Nyiío halviN'nnkzcrűvnígxi
mínríllalajke!.rakbc, hi§llclhóhtjz ha$nló lúlvtinyl yújlíDiki\ kinttkc7ő
h,zr niu \ Jgá,l,An trakll. ..; .,. §iLunrküa]kdm$: mo]lai.shakú. hnn k.ngli k.l
lésiianiN)k tóbhsógél lásd fu 55. ^*.,.i.,
.ldalon.
chMüq2aris otlbb \alsúnsá'. 8 .\7 it] h"jLn.kat .Nná|zil ultin mclsyiil ineg,
qai, $ktn ós kabídi.h] Knzcnc\. na§és extlJ na!J-
i.'.] Tavlsnól óVú lióihcl.nlc, LJs,l nu.kúdc§ú L,fil][],l ínL IcI12, tclnekttdl
|i] oltá§, dü§lmlo,ns, hj|,,]nLU K llonúrni k,,lnr$ hoNmdk cííd[,.q ( oD lol,si s N u. ilo n, J qú n.1
zn/ g úl' Fl Nap$ vag,! iinyékG hú!E,
lóltóZt s úétiig. A slilusotaL és a ncv.lési tanác$t l..,nbh!l]új, nló\zk.rulócserje,
^ Fiulnlon npn], l(trdi
c he fu ne h s s?e b M' Nim|isl, ,57. l(nlloiúi úú.vclc]l&sNinúck. Kía tavasval 'Il]!rvn] i vnálzá§ig kóóct.lltc. najd lyárvagéig
Fthbúű8ti sk1 ilvólös líubiT
tÖbbsógót liisd 0ldaloi. L!
4lobbl idjtálo] .llrrócn i zVVú ú uqr ntrU\ bllvc(
E Du8vánYúrs hOZZa iLlin\. sií.ti vnrga]t r\ kd.tkcz(j \lilUílkla
illJljhrn í.hú\ni8ul ir]]§a Li\Aüi A niuíiJl, ('hunftq@ú pililefu, lzM hdn^úhA
alldmas: Doyqi. shak n. sckljoju. s.ka|. kabudachi F Kaévenle, kon llva§Vnl. noíiil lal.ikcltlókbc
mrfulLl1.1 .\ d nc\(].sildn]Nl fublx!Él l§d.,55
ós!.lc.Uc, K,ctcs, nag} a,e\lrl ni§ bo sijnrk N rV új hajti]"{)k ú8jukvnv a\.gctioó§
orúk7n d funyiitL c PrL}llvl!\.ki§nLi7LIJ.I lL h.r
"idalon rutril! V ú.sc\bJma kLí!d holdcz!||. |cvalv. E N po! hcLr,lc, 4 Duglinyozás. hag!.ló§
LJ Tdvasztó l óVi8 kól bel ente, hlhazli Jnnik AslilU\okll.mclclLtrl.\] i,v.lr! Fl Nap.nla lvegellclós i|óVikh.n. nlóvmcIt.s
E oliii§, dugvánj,iri,s, tanác$t lóbb§gét líjd u 57 o|da]on, coloMxe/ úd?ExaÁ, I fu]r! halúlbns
ch&nonEb1! \lplttv üapnito
E Du8ványozás KóLhctuíle a,.!.liciór idó9akban !íikatúlaknek TLvasvrlúsr9inú viilgiJk ld kítjíka n]nrbhulllló
| \paiav), !nl.) núlrí§^lt.vlíúk.lhi9iáljunk cs.íjél, osvel u lpró l.vc]ckslanii§öíilvc §7inc7ód,
Cha hadJ po lí, pisiíela' |,ou|/'Bín', Fl Vnrden nrá$dik úvhcn, Lorr ta\is7al,,nó9nlcD nck Túnnú\e óléDtpiros, A sli]Uskxl. nóícl.kct ós
vi]imcnnyir!y'd k\c§ LlZlnc\ l(mclú. Lo xsdJL] |L\. szaúru hdhnLiw| , nNcló§i lrií§okat lisd u 58 59,oldnlnlon.
]ú,ülaAJ l [trl,,nh!Zd\znúa[,Aíllustrl ntrT.n,rJ
i\r nc\lle,
AéIkékvinú a ]evóDétc, ió]cn lilás bNínezódóssel. E Al újhaiiáwkai cLIniAziL\ Ulán nrelsszütne!.
tJndóUI t,jhlsq.t la\n iz 55, L,dilln, Á stí]u&rkt, mé..letet ú§ i neveló§i tanác$k többsé. E Dugvún],Lvtis, hqlás, laghú]l᧠c.non?aslü odp|e§u lar pruí, l l|nl! húláúns
Kilnúí.iú].mhhullaló Viíiilts .*le, Ósli ll,nl>
co,r:lop,i! ,licoh, rüit: d^z x)§,íj Vi,Dzórnsú üó! bíiliín\rblr. mjlrl a (' a.4,z.$sú.
chufu"Ebs í lúr.úa'C"irsoa ajd ídou', T)lís|ad lcvdú knhbh llanj c§cdc 'lNa\§zxl h.za
Ll : l.rnajv.k iróklnl.lnnjl Asli!§lkri marct.kcla§
Ch4 naEJ Ni! pisih fu 'P] n6a'. ilhi]§. ólón]Glirga!nígnil, Á kiiYeL].czó sii úsJk.! i Dcv.lósitaDíLaokal lúsd u 58 59,oldalxkoi
A h]ld j.Ihrklc§clL ú!d9 n.lDtrol\ft!
c us tLkaln,s: moyrgi.shak .han ten$ kcnglj. s.kjjdu.
l,cOnc d tcllúnLj \JrPi p{z,k, l !liU§nkal D:fuLkJ }ialdlon fulrán}Mnj leyelei é]óntzi'ldc(. Másik vál nJkiil, kibld.chiisy.s. u., Kijz.pcs, na6r úl c\lrn cjt4n^lo unc*!!!, I lull,i hddálü^
a\J ncvl c! ]n \ok ljhhlP(Llnv]ü55, Uldn],]n lozaia, a a] p 'P]ufuosa Ap iiriil,ziild§cric, lNrc].i niísn]rkúJk,lchal
nnDwidú l*Ól7.1n
El oilis. dUoin\ UZJ§ A koLcl|\ezr,l|UsUtJJ L|L,lnü§
^ü.cai (hUu,Jn. nlvtrl |a Natos h.l}Tc, nytkon lólínyókha, úi]gl)lós piros l.mrú§l hu A slih^okat,.]arctckct
\h Lli,n, \n!an, l,búdfuhl .. .a,kt l, VJlJmcnn; m;" E Nqimn nlp.nta ó.l trN. ó§] irDi.$kri l:ln] x7 5'i \l) illl]xllkji
cluunofuhs l su!*rlÚ'Elna', Bíh- di§bi}
cinóhcíiiós
m.gt.ll A nck cn LnáGok rubbsce!!ldi; j7 E rslhclcút ny.iro
(lb n?6 le l
Yj.ágú l4ta, A sLi]U$kii néíelckcl és
nc!rlÁiIdtr.iü!| t.hlferet 6d,u55 n|dJlUn E Minden míMjdjk ólhcn. vnrg7Á utrn, noíníL c o n q nn 6' D L\.lls'. 1 :e ll ű 1ő fu ü ú n \
d
E DUgváDyüás, KkLcvclú iiíijkzijlLt §eí]c, Ill!1N, fuhéí!ní!.i ln,_\,il!a
E A7 úl l[táNk.t .h]íírzÁtiinn.§VUkmeg, r lelfo7sárr cü ókc7tctnck Termi* vdiN, A siinM
chuúa.la , !úperna'Inendie', Rilu tlíszbin
E Du!atin}(,ás. bujlá{ ]ógbuji]is kal.nércletel as i n.!.lasi linli.njk lóbbsó8ói lásd
Ll njhhu],i],sc!(, \ ídclilnyJíc cIrn h,z nJ§
Fa]ig tell viúPai nalan§úr.net. A súUfukál \7án ldn r\9||d óL m.|yloros ü\ b]ofuVlűrc corll^ awllLú4, Ki)zi)ní$ na§!ú h] .L§ó ií7 db.n érenl.. kÉsó lnvdwtú. utlna
nL(lclrt L\ a n.\L]c! land§ok LUb|^lpLr |d\Ll qiljUZjk \ ]trrnlglclllrlbb
^t {llúsU[ a m!voü. nlakJn l)úfu, nagy lclclc nljxtt nyán)n kevú\bé nnllnl(n, d. ^z
.u 55 oldl i,n hJn_kcíg!LkcnP]].yl i,jiú, kd".., Ütia*l, talcn lilvlinyos tu ágícidsz.l., sírla h,rká]t tól!a!an
E] olás, dügulnyúis. kóZp€stó] az exlm ni§lg tedcdó méíclckben ho7z1. tcínúsata kijvclleló ósv.l, Á boídrchjós (úlofu,|.l holipnlalií, KLni ,nOlrjrhits
^ hunjjn k ivél.]§-cl laLamcn nyi s ú sx kalmus,Akii orijbij]d cs.ric r\|ó. kcrck. \atólz(jl| lev.l.ifuVe]
chunoú.l.s ! 1urcl7v'llnk lAd|'. Blful d&Ib q NapU.hcrrc niJ,ú lclcmyrthi, ZeFslól u.xln nxg.li! l.rjcdő n,óídckb{n nclcljuk v(nlsrc Vineza nek, Tlrs9il ró^ivinú viúgol h.Z.
RL,sptro\ !jrrll ld|lJ 4 mdckk!l ő
'ihokil.az55 .llhldl
ancvelésiliúá§)kiöbbsésót]á&] t] N)rnú naponld,NL haB,juk (MJíJL]ni al N4.s helyre. nyáron iúlióyakbr. amcly pin]s iennésétejlódik í/-n 5&59 , )

li oltí§, dugványi,ás, ' J Nynnli aNnillilnNk n.r]\$en a llltLjil. kiiLij

E] Mindcn dá$dik óvbcn, trassza], nomíl ös.n akkor, rn]]k.í a lermésck lElúl]n.k, coleanel húí.úlalk\áÁegafts', Keli natlúúi^
E Kélh.l.nl0 í vc8ciációs idóvlklran R(rzsxszinú ús PnOs lcillósú lajllj lij d ]cvel.i krln
 BoNsAlNAK rÁK És (l\liRJÉK LlxlK()N^
^LKAI-MAs Bo\sAtNAK ALK^L]4r§ IiAK ls csER]ÉlK l,l]xlKo\^
Vi jnfIi]í|,,Zl ||Jt xss[ íl,itLli(s. m[l Ja i./ icnós. pir$, sli]Usokat, mórcleke l és a n.lc]ési
.l t4íJ A{llU..lcl,m.lrtLlclLsJn!rcLL!rinn:v, l.nli6okat liíl^a 6l, old,lú] ú7gvinn Vn|irlil A §ílü$kll, móíctckct ós atóh I.|h!a.n6 pury.ú, úókzha üú\líu
]lal lÁsd,58 59, olda]akoi. icvcLósi tanáci]hl hsd. D ilrtn ,lti nál ÖíókzijlLt 6erie, Fanycs ]c!t]ei n)núkukon lchóíck,
harna nnt{lkkal, oMel ho77n jllan]s, krún9iiűvini,
cn!üqa o,lmnrha, IíLsd cnluga, Ilaigak E Kótóvcnte. 1,on lrvNvrL. n(trmiil 1aliikcvcíókhe,
cdMng an futth)I\,, \?Nh núJúhh gan, A slíh\.li!t, mérelelli ó§ r nB,.lési lúács.kat
o1,lk?l,,l §cír, l lc{\!\ le!.l! nn\(! !n.tzU]dLl (:ryFan ia jala1na, JupálLtp\ll Ihulzk grucili,, KúJú§ón§i.ii(nrit
v].ágailchérck, icfuús. rijíii§ A sinn$kat. t(lek.l Az ijijkzald lcnyóÉlc iúl§.loi élúnkkókcvóldek I-ombhnlllló cs9ric Nyár elején NJPoíokban lroza
as a devela§i tniác$kxl híl !75E 59..|lalakoD VOí,,.d, m, |(r!.§1,1l jJn\d]il ! |tr ,hh tiMa fchil vilá{alt Allialmas m( )y( )ti, shaka n. han- Entjanlh6 mnonubh^, I Iúü\üó &nrőlbjl
lnzlF\!\ ndJ+ ht |\ ,nJL \.!h §!u].\ J n!L!lf! keng.i, kcngri,aok és kabudachj sliluul, !i]amint Mészkc ni ló lombhullaLú csc ric pnj, í]léuij]d lcvc]ci
(dom1ln\inn íú, ÉfuJdtbts lani§ok lóbbs8ii lis| a 62 n3. oldllak ]AVrl UnLJlLo nígJídn. nLn6nn
^ íc e, hÜ,ffu
\nL ! ilL\e]ú.,!,l( \nF hnrLnil.!.ll]üszrl
^úullru i] Mtqt-.tis, dugványl)7ás il N]n\ htllR, jJnll,n te dm{ll,a l.L]júl J l ,, vln.z,Jn.l D\d§v l l,,2 tj.mÍlhLl hajinr Jll t,i
\lJ ]rhlú\rr.nncZJl]nil \ifu:,l njZ\ vji ,Ll. !iróglit EAya.,inl alk.ldis l nnryogi shikan.han,ke|
lrrni\ \!fL\ n!ful.,tlj Ai l.,ll\ (' r! n fu liü opo n i
]' i d' !bu\ d', l a N ndD fu : |iil NaDonla n veg.lliciós id(]Vakban, _!.], ]{kLjOjü. $kLn. kabftlachi és l
yoso ú. stiLufa.
^nilu$kJl
t,iács0kul |n§d,5l] 59 .klalatm. K.\l!n\ lu|,il,lú l.
\ 1 l\
iJ J l+tr!l. lnlllt |-N KÚllrt.Dtcakgetácjós idÓ9akbnn, v dúi,riak]siilnanalyiglcl]&]nméftlekr.,
ll n] ,l
nc
E Év.íL9.k.íirava9dl, ]mál ia]ajks,úókbc a N4os hc]!rc. nyáfun tóliú!ólba
cr,lofu\ler 1?nMli'skoglolm', l/.Ji\ú ad,injn: ^,1L-
|i] ViráAzlis Utái úincljcfn lágjúk visva kijN.l Il Naponli r vcg.iáciix idóvakban,
iffp. öIi'tziiLd. viiigos cscric ]c!lóh ]cllcactcsfqe cJes ruínab, Ia|ú likár kczó ilj lrtúliiska1 .sak ralidilsúk, ^ L! Nyííonkélh.lcntc, üitaléléli]r.2 hi§7iáh nrúlrá
n,8v,
^ ko.lllvard!.tviNlelnósc. úanr r8 19 d) h§i?Llcn\ !l D\Ln! Lr\LL!] óJlDa 7Lfull
12,jlL]
Li]J lilmJs,hh I n,Jo(hl{;iu{l L{n,,l r,,[ \],--l Fl É\cnil k úJ ld].VJ LVntrn(\ lJ,,,l!\(nkhr
ú6 l0 allfu'M|,, |ahJnlú Nz\pr J kicsilól nJ!1niíclig, lkúza íabru,l lJ,lhlllü +únp trjpí4t [' Az új hrjlisokí gjurvnvi ficgleloló nlikíl
olnk7ii N,\gá§. k.rckldl. sina l.lelgtte] ós hil 1.1 Nlposhclyr. Tó]cn tdsulnolelbúd \7Jn|j.ldll j,,l ncnl{tlllrl lr9l,nl,hUllJh t.LjnJl,
^

vilnv ló7gvinú viiiirokkll írál úa ,, ] cPy§zcrű és lclL ljráBÚakal. a iehÚí éj , ijzMsznr

E N},áfun hcl.nle kaiszcí. lól.n narM itkli|, slí]u$lal. nló rct. kct ;\
l

Enlid,úhux .emu6 wr fure6

,' 1]]\,{ti i \(!ll]rn\ úVJkbJnL\r\,,n külijn bijző ánryal aln ib.n.
|-l KLts(nl(. l!:,ih\,§Vdl,nltrn,,l 1,1r;1.1t,r / n nevc]is i rná§okal lríl ^, D,8á.ilb niil, Múvlcn,;l'nbhúllJL!Cscril Piít\\tr,,l,,]lla\l$7Jl
h,-/ l'lv ,jnb9ln.n]llt{ nr únutilU\,Anlh
l

s7úítúv.Idlcv.ni, laryc örókald no7sgtls, Rj^a§7inú Ncn ViiL{gcs l.lv.ni

E ,lliovtás.
\ú;Aiii!., mUtJ|\ l J( |.1ltn,úll!nVJ!trdk lrl :í] lkulria a,bru' ÁJrleiílob'. $kat. nérctckcl és n ncvelú! lr;ácmkJi lásd e!:
Ifih tr,,,,nú!],gl,, \n|,ln.\ d la,| bhr. ;\ il|,| h.i.L l:: 4L n ft lű ó n g,- ú úa,, q.
Apí., Ichú, \iíJrtr tnIl,j l {7ihJjl,VrU ddLkLd
|.^

!{rl kicsitól, ki]ZepcsiA tcricdó mi1.iclib.n

nNc]jük {ill\lrx] n.n n,lrr|\.r n.\ Llc"i lJDJu\lJL ]i..l ntiailhul p. u s, J u rún L 9 n !ő lri l
^7 L.nnr r llnj ii. I lln,] |íl a (r,de,,nl.J xüdAirfu, D
\í(
E Nlpff lj.lyre, szrlúOn L.r§-l clvileli a bidc!.t. Rliz§lvinú ós tchór e§Verii viiiroknl h(,. alnülvckel ^ FlJ ^ún
LUmp L1,1,,mhlúllill s!DL,,lrr m}Jhh l
l!}.hk.n !.!]ul 1t L",,,l|, ]nVLi,trJny\7 nL] l!ímc..t h^!lnft \ t,lln ó ni\lI íL|úhL,n\,,n,,l. mntJ l,hh| F.h(r\ q idLc!.l(ü(I
- Mr^L l. (n hLivn\ lL,irLmúi\Lr rl,títh,l,m ! \hJl.n hin lln!dj, kLnl tr, n L. n k]l,uJJ!hl!' Irulzia íobn'Nilió', íd.\lA elű §anPJlkir.kit ct! idó.n jeleínckmcg Nenrvnolicl. nr.§zci,
líd
futlhe(e|tc \, s r! *ijfí L, K,z!|L\ld J t\1 n1!l!]!t Febór vnígú,tóryc itúta. A stí]u§.lial, mirelckct ó§ A rfihroklt, mérlckqtós a ncvclésillnriNJkat
ll!l]
l! K.Nj taQ9li kontjvigh&onli a ne\dós i linác§] ka l liyl r ?l &u.ilh-ni]],
!i Kél&cnkanl. lav]s9rl
tÁppl. Blo$om', Mí]ray4i
s T,!,$ZtLl c§(Djúk v^Va tr Új hijxis)kJt ,\, ]iíakat
D Naponir a v.gelácnn idószalóan Da|iiaíaú '!hn ', tld,,ll\llii &!n§tt&.Mlt i;val,,i.
r \(l§tii]n J!-ilalhan ij!Ásztrl,nL9 l',nLj, \ r i.li virá8li lóZsiszilrs lr.fu]ín]íiúitr\ stí]n ÓíökzijLd .frie. xpró lclclc lóDycseli, Ra,sis7ín ó§
.l,rie!,,l l.i ,,^
E Kúi_hárUú het|t. i nóv.kedóinLjvlkhxn Fchóí,
t.hfí, íJr i7 injJúlh,L h,b ú ll, ML 5Llfu]il]§
Á
E M ,ncn nJ.dirl\l(n,tJr\/,,],n,,lnill $lü(. úar.lckct ós a nevelósi tini§okal liiv] x 1l
E DugváOyJllis,
.[
hnll.h< L(lP l iii\
1,'^,,v,n \ ,ra fuhLí Vlnhtn
Nlind;n nútlr; i.vc]hetó, A legnlk.] asabb súUsol
F új hajtiil$kil bqviuk kilijlódni 9ivtllLis
clóll,
^/ DüN,IM kati, A,yai .1ar)1.1a[illo, kukú.illl i moyogi. shaknn, h.n kcDgai. kenldj. $rkan ós a tabu
,\pó. ka josl§.lú lonbhu]]aiiJl Tavl§s7ali'char
,
E Mag,ctús. dür!án}O7is, bujlÍ\. lógbujlÁ, Lombhúllitó la. ovi levé]vinc lrinor és nnrincs, Ptrá,
vnildiat, nl|id nlsma|.lú, csipkebog\'ófu .mlakc7- íin,vlm .n]ókcíetal ehútó tomasc n anc\Víiú E NaPO§hcLy. vódjúk n il§lóL is a l'as/os
tctó 1clnlós.kcl hoz, slih^okal, fiór.l.ktl li Daple h,rkMódii, RuÁ|oad lvoslún \lkd m..,, nI }U!,,.hrkJn, hJn l!n.!r kLnlJi,hUnjin.
x nevc]ósi tinícyrkal ^lísd!6l dkhll)n Al1.ldó. t.ií§dal] l§tlú osuric, l\tyiil d.ión illat(x. \.txn k htrt [h, ú, t.a ,LlJ.sdW*lc{ilunJ,\d E N}án)n naponu, tólcn i§ larNk ncdvcrcn
nil\§/in,i\trllL l,]^7 í l A]lJlmi\ lnOJ,Al n, k,n, Iuúinia kircpc§ól M oílíana§ig teledó nóíctcklc E Klhü.nrc \tgetii.iós jdővakban,
a
(:úlaeEús l@ | i§la (C. o4 uc a n tho), a.u k LLl!. h\I
fu hJn k(nrl], LLnt i\U[,ú,kú,lJ(h(.\il!L§nuúr El Kétiv.nként. kofu 1ava59.1, íoimrl talaj
l,,mbhL llJíj l \ í.rJ tL tr.]\V.rlLüJ,]L] k;m§! lxlalni,ll tn és kii7.F!s madrc. El Napont a Veget|i.i(x id&Z kb|n
nJrJn.$ n[, \ {l \o[ll. múrctll..i ] n.\.lL \ m KÓthelenle a {clcl]Íciós iLLivrktan. N viiÁgzís Uliin cniscn melwük ncg, i,.]il M új
1anác!,IallásdJ6] oldabn E F]vc lc, kía tavbgil. i.mlál illt,jkvúdkbc haiiá.fukxi fulyannto9í vágjukvnva,
E] Dtr§jDyozás.marlttús.0llús(hibr(lcknél] E AZ újiövchnóDyekcl nyilo met\Mük. E Dugvúlyülis, bljtás,
i MindcD nlisoditévbc|, kOiL layn{§7ii. jó Vrúrc m oltás, bLljtis, lÓ8hujt.iis.
íld,rB% ú?., l8.1J 'í\ul\ s.Jrlll, L'.dL,r,l/,F,a/ dó§ii i hjkcvcúkbc, Eud,rnu\ aklus, \:rnl)rr l., \lxró&
\l,,dJh ,n \ lllLltruu h]lí l í [,íl l, ;, .-,:.,
F] üihJr Á,lillhrJs lJnmú6flk!]§lJ ülelia buiilir, caruru dnnlblla rú] Vi,k \.J hila, n/..,Vin ].mhvin. as DJí6.
'í\l cqycnetlen, váú!9!íúkatza]dúún}ckkc! horiioll
lcíAL trViiL c|rz.(st (í L iá]l \ nÜtr\olxl
^,
crakeqb nonopfu, L.bibós FJ|uxoDa Daph e íílola, Illubs lfun1.1n Loúhhulj&j c\erjc, A /old lcvcLek bntitukon c7üsi- -,;,1,1.1,.,,í.!.l.s L, L,lL\]|l)hbkkr \ íhi
Külónlegesú illanjs, tchóí vií.jgLi, ll)nllrnlllali) h, Óvi orak7öld c§ic, ']'ól.i ós l.[ talrs9al hú,a iLldl$. Vinúek, Aró. illJn]s. kanyínű!]úgai txvds!?al as old lon,
nyiir kórdén tcjlódncl( t.mése \tflin.\ i ,úlll ó1- . ) El Dus"-ányo/ás. b,,jlás, légbullís,
 BoNS^IN^K Al,K^lJ\lÁs JAx És asr]PJÉK llaxIKoNA
tsoNsAl NAK ÁLKcl]vlAs lÁ( Ás csHR,lÉ]K l.FxlKoNA

s'@qmu1fu^,pklí, a L\ l,6klrJ1ú .q!tri]t, hl, rUz{t limJ ri í]1,1tr\,{n(70lL]ld\r|!l ltltinus melíio4 Múga, M's qinw Pálúk\ídrró
lrmhhUi,,l.L}. |. lli !||i]z!iL$|!.d,k,r. \Un^ ;. J|ln, n. íJn$\nis \jfu!], VJndl 4\lliu,.Lil l..mbhulianj, ia] tólí Ló fa. dc düea íg§zcíkc7ctj. osvel
biloh4,
a ]clyczó a]akú ombllu]]anj ]Nc].k l.nDy-
maqkó]My, A stíhfl jkal. nó[t.|e| as a n.Vclési nórotckc(asa icvclésiia í6ol.Jt];iíl 6li..]d.l0n, ].vcl.i nalyok ós ór§7clcilck'litva§zi lchórvirigivil siqn,! §7iic7ódnck. as siBji§ icrnisck].lcnn.k mcg
l an á.so k liibb$gat Ósd a65 o]dál0n,
ús vóp ó9i loúL§u ín.zódósóvc] dís7it. A ]cgintáhb
E Mrgvetú§, dúlvtinyo7lis. hujli\, laebujtís, l'iru |1blila, KaNtL,ló |ikL\z hozáilló §lilu$ia mryogi, shalan. $tn ús l liabu
\ iJ§!P((!nJ, trnlzU J laV(slltr lL!c|!l trli$v.rfu dachi, Nag_vvagy cfiía na$/ nétlre |eveljük, oledilsioniaM hos, Töli§s lqírytb, |ltlk,na
Vtr tl]luJt!\1fii,|Jhr n\(n!.lin |R:hhmL n I.mbhulhtó fx PálrínlT7crú l§...clc hrlY,iin}§írAáía
Lombhu]lrtó ü\e|c, Mii8i
halvlinvzóldck'linr.§.i Iú.k. Asl Nlkil. m;ttckll é\; Dcvctúsi h|ncsoMl
R s&ínes Ehóók, piru;núgvakkil Asliluí)kal. a N}ífun i.P.ili. túlcn ilkin váltanak iissz.l, Agail hám6an clfu.7ntiivkck
n|lLlcld s l n(!.l!! l úúi,kifil,kNr lÁd o ój, bllitjá( Madail hosvú, bdma hiivelylcmúsb.n
t,l]!, |i l(óiúvonkéni,ilv]sval. noniii lalajli§Hékbe,
E Mre\tÉs. dngviinyoÁ, bujii!, la8buitr\, fu§Lrzcl.nJ h $(.| Jnfu]'.trn\cnLe\hórvlni N A7 í' hajlilokal loLyamanTln cídic]i.scn ligjük
vk§za. hogv m.gijl izük a bmlaki, tijmij i alak.l Hafudil joln ia, ldpbn uhizinú)a.óm
Ll
^ í, i? ,]
E M gvolós. bujlis, lúglujfu, l{, l)hullitó §c4c, APíó, úrg! lirágaióri tcm.s7lit.
Á lombhu]]aliJ la lelclci ólszel bnrnzvinúíe !i htúak, adelyel lúl lóZePélól toía lrvdzig nyilndli 6U!rV
Fifus fubilinNo, )a,l|úliai filllsz rulLli! í hfuiuúil (fricndrlk llhln|klia) iilJlr. I-.ve]ej aI§9.1 szóp nalancs9inúíe \áln]znat.
A lréqc hahiin!álkc, /lrd óó o] A2 c]]iPtikus, fónycs si'lói7iil{] levelck lonáka á]talíban
o7íhvnlúcn pclvhes A (duílkal, néDtekcl ús
lirnlbh!Llrtó.§.ric, vnígai klnnminvó.ös.k as - Moyogi,shakai, hrn kcngai. kciga], fokLji]jü, §.kan.
id ó mú lii sávnl szinü k só lú1. d ik, A kiilsó sziromlcvelol, lrabudrchi ós y@ U. sinusban ncldhctjijk, a kóZcp§
a lcvelasj taitic$kat ]ísd l68 o]drlon, visvagorbülnek Nen!i gzik olynn balté8esn. nrinl Lól uexlú nag/ig tciedó néÉl.kben,
(]stemeiű onbhul]xnjtx o\á i§ lc!.lei i]ónkzöldlk
A slitufukai fiérick.l ós ncvclúsi laní.skxl lásd
a tólrlri fuLvia lsclei oválisak, hjNzc,iick, [a Napos h.iyt.
a Forylfua inblfudia. ínfuí] ro.íLid A slíhf.kif núrct.k.l
^pó és a nclt]ósil, ]i§okat l]isd
bmh hulla ló sc rjc, am c lyci lcrin kibh úlúnk ára nj/
§lígi. haún8 i]nliú tNivi Vní!áón ten§núer.
I'h|!^ sllfalid, hru?ai hülik ú kgtnhl fu üiJ illinúlLtM.\! crnl(l c\ E lilinden ní§nilk évben. késó iIsVcI va9 tola
Na!} lemcú lombhullaú li, I]lóntzold l.vclcl lava§úl a lniigzás Ulán. normiil talajk.\tlélibe,
\únn,huln\n,\Lk.!.{] iltunolnrir,. -. r,r
dm.\ck ós9et bnn,o 9ínc7ndne\ $ká ig a iiin ma\ A l( nlJ1,1, h],ZzJ,lin !nhúl in!\"!i ,L,l
1.ombllul]ali] töípc lajli.lchóí ós ni7_jivinú vná!,]t N í' hajlisoka1 alikirás cóljihól mct\§7iik vi§7a
marldnrk, Kór8. sinn és 9ürlc í/-rJ./óZ a)
n bósóg.sn on!a, Asiifuskal, nórct.kct ós a dclclósi ^7
l,in |cn!i ||ntd| §.k|ne\iklhüL|d.h; " laníGokal lí\d a ó9. .ldJon, E Du&i!y,,Á, bujliis, légbujlís, oxis
Faps sllfurica \Irt.frDhlll^'. tun fui hút*
E NJposhelyi,
-tl vegeliciós idalvakhiü naü)nii, .alen rilkibhxn Ful§i! itfulhfla, Kl le*,ll' |uk;il Ilawwli! nollis. Ktúi wní^]no§vó
Mélycn szctdch ]cvclú Váll.za|, Á Ínu§ok.l, néíclck.l
|.l Kctktcnrc J \.gdjos J,lV]kl,,m lti
i\i ú\ü]c\ilan Ml ,hht!!l lá\!] !b7, Ulü], ^ TórPc Laj, apró. siingó. pnN vútil0kll] 4 siilél7óld Havmlít iír!."nín.Z a loúbhullaló 6.i.. cvt
E] Mjn!]f ,í,,v,t]il L\hin, nV( \iNa tcl!|[.n lombhulllló lcvelekkel, í.l-á!d óq a) viríga na§/obb, illal$úb és k)íábbnn nynik, ovtili\
nJmilLl lrikL1. í thP levclei úígán színezódnek nyán)n, sti]üsi. néretel
E V, gzAUt;i ú,jkn nLl5VUl lnLJre]lJtal és i tcm.sztósi adatokit ]ásd i li ]4vrl.!
fulus 9l drica 'Ri\el\ii', blllk FMp A hdjLÁ,llrlJ ]]fman.l m.gtl c|ú.n %giL|l\^VJ Lombhullaló lórye t4 Míigr nj6úilor és sólútvórós.
^ nál,
Brn,,rí!lltÉ.vL ú ]d d \íiltr!,kJt n.í(t.t.tcs íl DU|^in\UZÁ
J nc\(li\ilJn L\Ui hrL]lÁ!g!Ll$L]ró7 L]lt,l], sti]U$kat. mií.lekct ó§ a nevelÁi taná&)kal lásd Eeden helLt, KöikúN.í banst\lijk
oíijk7n d hivn§crj. sálgís vní$kai ós fcketc,
lJ DtrAqi\ U.,§. ,llLN, lfrrlhia inlefu.lia 'Mini./Jld', I iii)llll |nílio
^
bo§ó9úú L.mós.kd lcjlcal. sótótzöld, lé nycs lcvclc
(oóp i.löipe hjtr A slduírkai néFickcl és a trc
lh4b rylwliu' Roháli|. í.)urófui bü*k ]-5 kaíqú. m(D(l8i. §hakan, han kengai, ken
klési tanács0lüt lásd a l] nhl.]'drlál t]ósógcs ihnya és skanlítvörös lir.l8h.zm jclhmzi c' fuka! ós klbudrchi siiLuía. v]lam.nny
Mó]yci Veldcrl.Il᧠icicl.k i; .m7ik.zl a kcct\ !ai, sck|.ju,^]kJnras
l,júl, ÁstihMtrl, mórct tci ós i neyelas i ]onhhu]]ató tinp.lijtíi stílüs.ka1, nórctckct
i i. nliN }k I:o^rlhia inlefu dia''Iéí6Eold', } I ilúill |u2í!ia ós a n @ló!i lanlt6oIial lásd.69 oldalo..
lóbbségót Lliyl a 67. old ur. Ilmbhullató ló.p€ tnjk...dnFírga viiáPli loíább
É Du8\,ín}-ü|i§,oltís. nynnak a tóbbi nDíiínáL §lih^ilat, ilóttekct ás
D Nlponla a vegetí.iós il]ar§zatban.
a nclclósi hnícelkll lásd. ^t] lcfrt.i/fu nii].
94ld. hla jo Wi @ila W
fu diúN, c d l ll fu íiám i h E KÓihctcntc á lqcrációs ]dÍNzakban,
l1i6 benjfuiu, csültúú\li frku\z tró|.ny, núvtelii]ó c$i., öii]kzöl(l l$cl.i öí),cs E Kólóv.nliónt. lr{.sszal vig/ korr ó$Z!],noiníl
A nÓísókell *hri atú teiiatken V.hidÓ\tnvkónl sólúróldcli, Mrága lchér, A]lJlúls x noyüli, shakD,
iítj5kl/ J ldglzc[.ly níUu lld ful, GunAi.t.,ú 'i.mó§c olyan, nlinür min]alíl narxn§ bnne, ]]lil.\
hafukcngái. kengai, §ck,].ju ó§ a kalrudrchi §líluía, N lv új hajtÁ.kat i t'lí7_\ kia]akiiásx óídckóMn
hcAl!\ l\U!{l, l!hhl!]( ldrld lL\.Lr tr]n, k -A.i,l, tL Lr\ fug,jk!\ t!n}§, hIa\ ,latú lc\!lel cllLh,,l
Vi amcnnyi nóíclhcn nc\t hcló, clőscn n.lsviik úcc
R]kil. mérdctcl és ii DNclési ta(ác$kat]ísd ó8. múP cl d h!\.fu t.n!.ÓLUi]§L.!l Al,nk,l".h
E lorüljuk u cűs naPol, d0 brtosi!trnk maximális E DU§ányüás, bujtÁ, lagbujltls,
lényl. N]árun enyhéó ámiéfutuk, HónÉtsékleli
c§J hUn in n U! hV.ic lJlJln.nnu\iiú§m il1,1m]. Ikí.ftna!4. c s q L! n e.u hd§al
Al.ín tr§i,] J iitY][ |!rn]ú ,i..tctt.n n..li,i E Nyínm traPoila, tólctr ilkil an Mósnncnl.s l .a$ú |ö!.kcdésú irök7ö]d c§crjc. ]cvc ci sinlík ós
li.^ múnlhJua, \a§l.Elú fiLA: [al \,'p,^ mcllIh.l!íc Múmd]i\ ltUlknvl 4"(]-
Pllacjzck|n! ]{,lh]d iJ. k li rlt lul rh,n ljm Jid apról,, liom ágEnd*ú és jelenléktelen, lehéI
g/.kclclel Iejlc§zt, si'tói7ijld Úebj fónvesek és ! NJdi n ndp,ftJiclL n hR ll( ts xűhctclltc nyiifun. cg]ióbkini ha,.nta I] kllólók. vinigú osvc] a nijjvlri cgye.lck fóDyes, fukctc leímóst
bólvclúek A ínuí*al, nélttckcl ús a'ncvclési Iani
ts Nyiron kahctcnt n.k ijlszci]lílott mútráEy.kc!§ékcl has7ni] jülk.
Fl Kilhánm éve.kéil.l.Vlsval, norná] lal.i E (élÉvenkénl.késó l8a§Val. méVnenles lahj
leveúkbc, m fr,tl,' coj\ g^', c i I kt i lll d ú n Ma a 1
I ILr
B ,\z új hxjtifukat nüvckcdli§ii\ űlenólfun vá8juk tL] új hajiá$katvj.iigz]s ián. majd fulyamltNan K.mPhablr fájt!, mint - l fu,dld, l.!.le fénye§,
Ez a ias,é,akcn} Ia vá8iuk
^z !nva. mcgúj^c ú alakol,
a icfuégethcn rryakíai l.jles' El Mirlctés, dug!ányüás, ohás
E Dugványolás,bujlás.légbujlils,
 BoNsÁlNAK ALKr\LMAS llÁl( És cslRJÉK l,l,xlKo\A
BoNsAINAk ALKct.MAs FÁK l-js asljRj íiK L}.xlKoNA

lxla§.l elejéi hozi sálga.l$úngó lrk FU.rulL l a lnn,hhU]Jl"§ú]'](l,lLgjt,hhdn

Ibí .Mro'snlket, cliqkésbw]úaEal hvpeu .aúwít, KófuNiae: funka
késó ós nyár
vrígfii,licil, L.g]obhin mUlat moyo&i, sl,akan. han m,bt m],lnü, \hJLú, l n llngd,l.n|, , (lijU
Tiú!e, aFó lelclii lajla §ilu§okar. néntckcl ós oók dld ienl'iJillc, sol lijtájn lél.ik, Túlevelének k. !ai, kengd, solan ós kabudachi stnuslj!í kicsnól isnnsuki. sokan ós kabudr.hi stilüslrm, Dxlr. ticsnól
a nseló§i lanácbkat Lá§d^a 72 oLdaLo0 §ú§r a i'onálron lihér szinLi, Telmése Ekete. siilü_
ú crlía Dagyig leiodó mórct.kbcn netljiik. ^ J lUzLpc§ líitt
r nÉltliiik,
skll, nérelekel ^ lisd
És a nevelési ia!áce]k ióhbsógói NJpo\ hclyfo V.,]iUkd il §ol1l,1
§íala (L si.boaii), Konlbfujrll
Ie.
Lodbhulaló c§rje, osvel El Naponb lcAciációs ]dós7akban, níáron vízel a Nnpoilr a rcgetíci(')s id&zakbln E' NaNnta x vc8ctáció§ idaxzalban.
kulijntxró
a k€skeny. tűIéVe§ szélú le_
áín!2l!nlkon kc íq§ztij L sárgáhól bíhor
a
[N !.gdúciós jdóyakban Lélh.lcnrc, El .\ lcg0iíciaN idóVakban kóthetenle
vel€li
ginúr válbznak. imlnáBi kdrcLóbc ü]tctve a íé E lil i]vent€, kon tav.§zal, mínál laliúkcv.Ékbc
^ E KótNcntc, la$Mti, noíni] tala]k§elérbc.
H Magvelús, dugványozá,s,
B Az ílj hajiífukaL tal vrg_! hímm rús/t ú.§9ük d \ hJ|rdúr t chirdgls UlJ mll,vúL nj.!
Mnj c8ycdck pim lcmé( qbsLlenek. (Lásll 73. a.) K.\;n§Z.lrni§.n!JgiUl !l$Zi igLl ,VlnL.
JMrJefus , ú.dia'lll.LN'.lnnilll hib
E] Magrdés, '
lla wata'lAúcúpa', fufuInagal orök7n d, c§.rjcrcmdú GnyóIile. hánnó k{egg€l
E Dugványüís. na§ctós.
Fehér bos/ój ú lij la A sl ilu$kal, nérctckct ó.s á nev} ó§,ülkóskók pitkclylcvclotlEl, ílrrM 7j o) I&buqln ovpruid^, Kijzö \.8L, afu,|.!ó
lési1 ác$kat ]í§d , 7], oldalon l
.Juniuru Dmnb.N, X]iqó balókJ
Fii ]ombhu]lála) li hr&JnLil ! l., dQn!- fu. us.k Iif!§run.| oliIoliu n, s z ék n! w 1ú tüga

ldla 'slbtilis' ('Koshob.i'), (onlrmÁyl \ r,u 14ícirn! dlhhel.s lU hhin n}llnJl \Jl] \o NlJji t.h.í \ íat, l .. Jní,,, \d] \,,,ll! Lld LcLcl.t
szokiüanul alró levelú ú§ lemésún'Il. fajia,
nnp.. hNcó 9án. mcícv tű]cvcLú i'.nyólúlc. A
hnl.{ll,l
stilu
ldl. m.RlLlülL.J nc!.lc. 1niLúlilla\,] d / ,/,,i .l.mzl lJ§.|d M,,v,,! \hdLJn,§ckij.U i\htr
'at $kat, mórcickclós a nclt]ósi lrl\l ) 75
iuk], wkan, kabudichi is yos,uc slilusbdn nelcljiik
(úlivarú. ezért iernést i§ hoz, üg€nakkoí, !]apfii
valaícnny] n]óíelre alkllúis,
na)ivaru e§e.lcit h bcpoloz7i. (sak crtra tjs cs kis
mórctrc.lkr]naí Asli|,1úlil mércle*e] é_\3 nevelé\] Ju,i@ ígkh, Makdzsu ],iika
Irce^lr@úia indi.o, Kí ai u!.minur E Nnpos vagy ílnyékoshely.
lombhulhtó fi. tin^c Vürkón, njzsa\zinúen és
ianncqJkal lásd r 73. Oldiloo. Kér év ütárr a óld n]bozbogyók l]]áslckc!órc ófu.l i'ahé]9inúcn nláNányoz.ll. A i!ánn] nyiló virtigot
pída
Túlev.lei ó6k7n]dck í/,dtl 7á o) fchéi€t valy l íá]Fa is a n')Zsaszin kii]ijnbözó i] l.vcnle, kolátavrszal, nornál tahjr§tíókbc,
nü siehoaii. lásl] Iht
á ínlalltaiban pOú| li 7i ak íI-ól78 d) E Á hiitá,\]kar elviút?ás lili
nlctsvúL nog, A7 itj
Iuniperu sabiM, Nehidugi l-róka hallasokat a \q.iációs idóyakban vágjuklnva
J@^úda nifu iitia, lás<| lMnda ryaüoli! ÁZ {jijk2ald linyóléle vá]tozó hlhilüsú. htjtósait ló]c!
lage l úfufu i o i fu1 ia' Nl,a', K r'd i nE. nl nin e E Di§inyozá.§, hujtá,§. nag\tlós
gúIkó§zij |d
]rikke\lNcic k a] k.tiák, A slílúolra t, vi J,,,l.h.r i7 L LnvllJt §trú kan]yi,lúfu vjllúzil,
.IaMnndn owlííoliL 0.,nmsihlia), Palúzdüde4il nóíclckct ós i nclclósilúácbk lúbb*gétIá\!i a 75, l nLí.lLL.t§d.4.lenLJna({krl lJ\,] Ligu§fuú lulgon, k,óle9,, ]d§Il
Fdgyérzúkeny. mé§zkeíüló L.nbhullató fa l§clci 6cj]L \{llu,,tJl,ma(
^vi'Ltr,,l F.n\$,sÁLl rttdc,1k\. u
Éfuán]§zcrűck. iaQ9i viiigt ibolyaginii, MUyogl. E ]\'aNnla a vegetácis idijgathan, nyíron vnDL íxnr." l, ,nllJ/ ,,li]il - nJl
shakr., han kenAnj, k.nfai,$kan, kábuda.hi és s ikei
laserurueúia nliu' Annbilk', Kíhdi llr-nüiau 9
stíhNíaós lris. (ózePes. nás] nérelben n€ldjül slrruiflw,1Jnüikai úmb lr
Bibonzinú virágánjl rcvezelcs lrjla, A §iiluí*al. I nluindl,nnr
E Múiíálisiényt bizlosil§Dl. Lle Glijút a kisciLen lúnilefus Ml9ealii, SüíF.nt ba,óku núíciekeiés n ncvcLo§i tanícírkll láíl a 7E .ldalon, Ógcllanilsrikus DurnnN,!óíij§ ó§ mÉly biutr l{c
napkjl, Meleg hclyet ]gónycL. Mi[]mi]is hóigódvc orököld lenyóléIe, Levelei liatalonvúIkéVirld lek di9itik c' ! lombhulaló i'át. A bünjin és i
holi
16"c lúlelelet, késóbb pikkelylevelek, íI-áfl ,,) z hlix duinfu, Eunldi únnkryó d&hi ki\tleldcl valrn].Dnyi stilLL§x ó§ ü ij$z.s
E Napoitn. úóshenks vikl,
Lombhuliató lúl§!]ú ienyó, lt9úlzclc tamxval
ü Kóthetente nylinn, üikaiéléknek val(') mútúg,!_ .fuiilrfu ,4fuhbh' Merría', Hinukjiui bÜifu
a]ónk/:)ld, alsweI !ún]§iígáü l.rdul A t'ial^] hrtí\rk
k§tlélct bavnáljuDk orók jld i'.nyólólc,Gócsónós, levíló kéryé l és
Fl Kóidcnkóit,lam$?il,nósmcnleshlajke\tléklt szürkésték túleveléról isneít. stilüs. kat. .trclckcl
vín !i]ág.s ülnnsl,rlr. í/Ád 7'1 a] l] Nlponla a lqetációs idaBzllhin. tólcn rilkíbban,

['! vól§j. ]ás/ hljlásotlL csipjük visz , ^ lásd a 75. .l.L,].

és á nevclési laná6ok li'lrbsé!él
Lalix í .uúk!i' kl{üllu x kknq,Jln) ll Kats-enle. ldis7al, n. ím ál lalajkc!. íókbc
E MaPYctós,
^ Fl Napoüa a v.Aclic]ós idóvakbd,. ííronVi2.1
Vivós hibrjd fialal hailiisai halviinlsár!᧠naíans l rV ú] hajtÁokal növckcdisúk úlemébci qlgjük
viiúck
^ sli]u$klt. nólct.ket ás u n*91ósi tanácí}
lamiM ndi|Iofua, Tlli jázhb
li M lg\ 9las dug!ány.zás
L)mhhullanj 6crj.. kcslrcry, sölatzdld iclet tlel, Xndfu n jal]úiú,Ia dunío b0 ndá l ^
'lt]cn csillag il.kj. ltrga vnágok diyilili a c paM orijk7ij]d hiivijnövóny, dc i nó6ók ll ógövb.n l0mE
I4l& ka.npíen (Ali, hplohfu), JaPljn úrntüfi l an ie fu ja?üiú, l u!ú n la a,
hu]]aló. Nyir vógón hoza iehér világál, ntú| piíx l.mbhüllanj tenvóiélL !c!t]ci vélesebb€L ni,ri . /.. (]rítis, lttclcló lcvclú, t(]leljes nórckcdó§ú kúwó

JL.úiM olItifuh, olosi ií.nm

Gmésél, Fényes.lojlisalakúlevel€iór§ze]vóíijsc
l& !/ ó, Nala \!inós v.szőilaLcn csákrreú bilor n.\cn\ N!dr!Lici 1,07"J llld!N, Ílhtí\nátrn imc
VínezódDek. siilüsk a moyogi, shakan, han
vinúre sótélcd ck //ijd 8íl ,,] ;
yll t \ íJ!Z}$ n§]rAan vln.ZúLnll, Mt!ngi,
s7]irny6ai ósz.lcli órókzóld levelú cseie, Nyán)n *kü.ju,
kengai, kcngai,^iánlon skan és i kadlshi. A kijz. shrkd, han-kengli [gí8a]. §cklldu, ishnsu$, ílk2n
hozi illatos, iijhéI vnágan, ajánl()tt sti ü$k a mG t stó] ú.\1m nag],i8 Mtljük, Ind, üübiÚ Anqifui úósla\ó slilüsban n*eljük \6lrn c n nyi na eLr.
é§ Ldbudach i
],ogi, shakaD. han_kjngai, sck]].iu,
^Z wkai és a tibu a N.pOs hclyle, védjüta fa§oklól,
Loújbl[ Lató tcnyi)téle, A 1óhbi vóra§lcnyónél alkalnxs Aíclcló§iilnác$kallisdaEl .ldalon
dáclri. \á]amcnnyi móicícncglclcl d NáPonra nyáful,
holvabb.( ós lü]íhbak a levelei, tisbb a viriiga és
J Napos helyt, védjiit a lig_úkóL J !,*ctác]ós idó9akban kó$cLenlc,
i llilusokt. mórci.ket n.!.lósiia|ácR} l)ni.ru lfuOií Pn !fumésn lóú.
E N4onia alcgciációs ]dövrkban. tolro7a. Á§ a
E Kél
^ báron éVenkénl. bámik, a rcgeiáciaÁ
^ Lonbhulrló §cdc, Klénlehél virágai sá€ára Mine
[!] vcgdác]ós idóvakbm lúthclont . idóVakb , nomál lalajkevelókhc majd pnos rcmó$k kjleIik ó(et, Moyogi.
É ^Kélélentén|kúsó lavasval. nomál ialai_ E A7 úi hajiájoktt i].íron ndsMiik nc!.
IuLt bl,útepis,lÁsl! IAlú kunpjüi ^jdnok,
sh.tan, hi n, kengai, teng.i. sckij o iU, hhilsu tr, soki i
li D!€!ányozís,tu]lás, és tJbu(ichi §lilu$an neleliük, Mlrmcnnyj méÉlrc
E A hajtá$kat elvúágz᧠üt|ii lndsziik n,c8. ú új Llp.deu színúllóbok nú. rllrm,s A cvc lési funii6okr1 lásd a 8 l . oldalon.
hajlásokat kó.$ taq§7alvas, kom óskl labuman allinun, Havn dnryvy'
bílDr róZMVin vn4ok ós lóhcrcgerú l€ve
NyáI !égi 'bolol,
E] rjúr!ányozlis, lÉrbuitÁ, RcDdticül tól]i] ó, lomhhu]]aló la, Iaot ó§VeletL.
 RoNsA|N^(,\LKAJ.\{\s lÁK l':s (§tRlil( l-ExlK()N^ no\\AlNÁ( \] (^i M^sr,\KFscsl R]i]J( J,J:xlK()NA ]0]

Loli.úa ni!i!a, Itinu,1. 1

í) ,l7 l! !\t lllm.lt,n!.l!,L\l,úlr.! t,! n, i!
nyilnrl, r\pró t.nna\e ílrg| Vlly lnos, Á stiLunl]rnl. urd6 ali.ulala, lulLlíllul n,14\. li.aImN , LufuPaI alu)]i
n,arcl.t.t ós i lóh |ct asi l]nrcvlkll ljíl ) 8] 8]] Rn túíúí]hLlrr^l.íy ,L,l.|hL|/i],, l!ru l.\,il l t]lzókeny dakzald fu vlág^Viirkc Laí[c nljv.l
,\,i^,,\ \ ], \ t fuú[],t.]§,,ful.|int, nn,l .l,,lr líúnsr,lLi ort,].,],],] iL\rl.i!\.ihJL, Ln nhar |iiusihi\sú !i ]k Kl §k c ny. ínils. sa ú lz(jn] lc\tlel
lijl)l)§a8il |áíl l l1,o]d,njí, yjrig,i1 nliroi hoza. 'lLnna\c !ir.s. alatl.n l.kcl! liJ ik|k.n r]]|i!.sníkók J c lcn lak{el.n kra.Nin ú
E'diza\bLúli§,lagllujLi]s
E] Dtr8vi },Oziis. Moj-()gi. shlkln. hn0l.ígi]. k.nqni,srkJn ús kabU viri$i Zal| 1.músc]tkú ic]]ó.ln.k. nlc!.k iíó§ko]
MdL6 silen^, h.lalnd dachj(ilusbá0 n.v.lh.tjiik \6l, t yinúlcirc kxl m.!t.kút.dnek, ]\ htl
xchi ki!úlc]avcl !i ,ntn|y]
\IúPNlin xdlul , I nllú[l \ thl h]ú k\,ínkiu ,m|,ru,,l, h.jtL,j qyd[ ,l\\hú !iilüí! alkaLn]N, r\ kicsitól M.\1n n4}-ig lülicdti
l,ü\ l {,il, llhL|lJt \\.n!, lll.r(^, khll \!i/ \]iúI Í\,,li\ l!\!lll i,,!,,,ll l,\ ! n l\.§l
,,,,]'U\ Jr] ]dúl!t !]({L, |.:\] l ,w,ll,
§r]]x
J NlrllI hclyí. vidjuk a hidcgllj]és a lngvlal,
llgdkJnl^nbb \lihlnr( n ml\1rgi, shlkin ""-]! n{\ rll ú(l, 11ln ú L zU L]!\,l(,, n í \,, itn]^,l, Y ]: Nyion aP.nli. ltíslk mindig |e&.scn l talttjl, E NlPs. n].lcg hc]}ru MjnimaLLis htj gin],.7 "('
k$!rj.
n n \\itrv,L l LR(lúlL\,nú\LtnLJndlv,lrl Fl N)úon kaxrlponl.. la]ú h!§,l!
LrL8, \ L,r!\ l,,l.Ut]i!]j, ((,loL,$ n.l6l,.,:r
lJl rlu n \
li\d n §2 8]] o]dl]xko| !] KótalcDtc. kora tavasvll. n(]mll Llüllicvcrókb.
al \|tos}lBv irnlakos hclyí., vólliij( xvjrigiJklL
! A hrjlis.kxl n.vcl.dó\Uki.L ncrlddócn E] Kiti\cnfú,li!ÁgaL. jóvr.]vczclókal]es*gú
ilr.llus lólinE,, lisl] tíalÁ §i.búii
E NxNnlx l lcgctilnn ida&.kbln, ]\,Iíld.se í Dugvtiny0.1is.hilis. N A2 úi h|iLiisULlL §ipjiik vkv. , lcrú|i.itls
M.logluoi| Élrfuúnnhe\, sk.:kdni nanfu|bNő
hllsj'Lll kivíí liJ lahil kú| rlnkú. nnnhhUl]nnj fu y]lé|.. i]l,aivinú',há](1
t!í,$!l \, llJl!||, lli]ú\L]!l\l[!;7L,\[l nl
v!,tuí úMúL\,Ki)zir^ó!6 ni ul. l! l),l§rny)7Á, magvetas
.] íljll nr nli]\ (\!nll l í,,ld,Nv,l.nlln, l.,lI Aí,nisj1.1ú. inijk7ijLd clcLú .§.rjc. N}úri, |ehér virí
h{lllnal\,, Ail nLLn, \.r 1,1.,l l;",l -" J, gul ltL.lo lcínas.l kiií.lik st' u§]krl, miíct.kel l^mnlh6 dehvr h,LLu, lhrllúúN
lú\lrLl t 11í]u§,L nchokknn. fujyogi. n kan.nJlnn, kabfu]n.hi ó\ r lób ncvela\i lanác$kat lliíl
^ l M qn úuu ni|, oíiikzaLd.s.rjc Ma§dvc lllcllk 6 lNsZ] iLlrnx.
9 \7 úi]u]lá!)k íinidilasóvrll]xkíls k ós,}.s. u. /\ Licsitó],7c\lrx nlPyirr l.rrünj hift ! (Ít§.mc. la!l§V:LL. ft,mlil 1ahjkwclall{ lihaí !].r_q.k ic]]cnrzjk. Mt)yllgi. slrikan. hnn kcng|].
1!khen n.v.]heliük k.nrli."jkl . k)húi]r.hiíy.ttrc §iLushln |.vcl
NafuliM donenn, ju pnn \z)htd holjiiL,YLlamlnnyj óícLr.alkNnlÁ
Iíollll úfu1i,ba, c\ú|rn,ull
" E Nr|).nl! avc§.ltici(]\ nllj§akl]an K.\keny, ho\szúL( ].vclú inijkzönl cscric l§.lci lal NaNs hdyrc. nríí|n.n!lraiíJ'úklLilk
\ ],nllr i,0l, \ll!l ],\^/,nru|lúl!(l\|r [' A \tgcli(ió idaltzxkhr talh.i. 1!
L],ll,i nl hL, nj.\lll1! UúV l(\lll!. !trú\ ldntr\ l
lr]l\\7i l1\ aw. híh.^1n!ik]k \lllxn L:l]trlhclli El ,\ k!.úciós idd\Zlkban nltontn,
!] Kltavcnlc. kOIx Il!a§z!l. noínil r hikNtIal}i. as s{ikci íi ú§b.n ncrtLhciLik vJxncnnyl naí.lr. E] \tgctic & iLlószrkbln kilh.lcnl..
k lL]!l, \{,ll$1.1 ,ú!L,t. \, n$,]§ 1,1,, E ,V Úi lltljLii!*í nll]-mill\{n. ndtkJ|asik llkll |:. (!,ü!t1 1(É17 . ) E Kalav.nl!,
^ k.fu Livrs7xl. D(nnú]t ajk.v.íakhc,
.njl labbsa!ó1 lti§] a l]]+3 .ldaiNlon. Utúiabcn !ígi!k !nvi |a NuP\ h.lyíc. Oytifun t]ín'!'ókbN Vó{!ük. tól] Fl cl\in]gzás rlltil \ i{júk !nvr. m, d
J s/.i,ó!. hujús raghLllis E M4\ttas. nU!Vii|J,.7is ^hljtí§jkltu
J k(jlcikL,7jkcl m.Aic]ctra§ikt. j
lí] l)r,!viint.7lis. .hí. buiij§
[l A Ve[elrcín nfi\/xkllí' kith.lcnlc.
r\ t.l]ar YLig.kxl úlank§rí$ 1.1lnó§l( lovctik. n[lv.k í)nI],]Lll M §Lí! M,|\\,w,nu\i/]9,1Ln\. L!|n E Ka la\ .nl.. 1ú 6Vl] ]. ja vr.ht7.tó k|tcssó!ű fun h e nnc h § út b p idaln, J u p |i n |fu l\' ló
líúlruLL.n !1in is a iid minllnr\, AslihNl()] nlií h,z \rF, "V lt ú\L! nlúl7!1,1:l M,]\,, l.mblluLLaló ^ kú§zónijvany IIinmLánijú lcvelcj ós7.
l.k.l ús, t!clas]tiiácí]k ldn)saúúl lin]: l]7 A]
oldlhko|
§hNk.n,lran k.lgd. k.nlr]. $Lii.il, y,kU a§i;dU\hi
\ !\!licj( h!]Ul l\,lrln!\.\hgl n!Iúlh.r, [] új hllÁ.kJl i, !]xknxl m.glclclócn llcl$liik 9il].7ódnck Tcnnise íjlilkak,
1ríi i]ii§,..inij§o
yologi. !finkúj.hd k. !ai, k.ig. $kijt,]u.írku
^7
í s/.mza\, bliltis. lallrLljlís a N l, \ hfn r! E DUlaínyozis, 1a0vltil, ollrs. njr§.kls é\ kaJushl ililLNbln n.vufuliúl k csjnj , nreyi!
F] l]qav avúl bósÚtcsú]. ic rjl dó mi rctckt alkJl nu{ ^
iM, (. ú nK^. n úlj lí\za nnu
Ma lu : hall \
L'. vcr.tá!i(i idn9:iIbxn k.lh.l.jnn]
A Nol úluru ! a fu nli. a, 1' li.I ii 1l1 i llib ük ! NllÍs l[lyí.. dyrl.n.nyh. iirnyakba
K..kú,1 !iúD l L\!] l , nlútr|i Ll | \n|l
V ltíjnl.!} }
l1|,,í ú] r\d,( t lJ \1V. nín, tJ lkl\lRlhl LOmhhUllxlt')]a A|ri]. l! ycs sótarza d lN.lci\ZiV l Nrír|nnlNill,
,, r V\.L 7
^ltil ! ll h. t,lr l,j .hn4,,, tr.l\,iltlb.r'.Lú llúúlk.(n\Z.l alitrLllirllnl ./nl./( ,]c](
{)k.l. narct.k!1 as a n8.|úsi hni.íjL iij]rhló,ú l,nn
I ll] 8]],.ldr]nl.I
n)]lmralt)§r I nyitr n) y.nim úirctl.
kjvúklúv.l!xl ncnnyisli]Ufl $ l7 ins/cs ^lrúlljijr Fl Kúúvenle.Loíxln\§\Zxl.íoílillrl.ik.!.lókhc
í s/ciras. buitiix. lallrujlÁ.
í I)ug""inú'lis. bUjlÍ\, ohii\. ml§llús. N úihajl]n.kal m.rsvLik visva l}egcllicnn
D NnPotlj!]tfu ^7
lrilí"lrüJnpidl.'Mnn4h)lln. El Dug\Linyozii ol1tis. brúllis. !]nlYctas
K n,|,,,Ll l \ll! !! , ,l l/!lL ltr7l]!s!n( tlrí, \
Jcllcg/cf.§ liilx. bihor l.rc]ciV.l. bo^irlijs Vir,i!ilvi]
6
h §|n]]t,, ]v,"i,\,/"* d KólúVc ic, kí. lrliL§sZJL. nlúníllxhlk.rcrakbc. fuJujslacbr ,uaq,,1nlh! |,d úd
\rih$lúL nlii.llk{
olóly|nos lcmjó\av.l dis7n, Á c\ú ítkiinlnígii LcAj(jbb.rln knós kis nlJlalbcn, ! Al új hljlíjokri nyildn !áAruk v s9á ]V á$kal oralzóld llmll$Z. níjclyó úik7r]dlrli] síAin Vinc
ósi n]|b D.vtayllnícikxl líni I ii2 8]] .|llnkon l\ \iilNoful. i nn$ n.(]ósi li .solnl lfud i n 7&l k,1ho3} iliníjdik. Kabüdachi slilusllln ósr kó7.
{ s^n,is, hujtis. lighujtís í Malvcló\. Iugvinyl)lás, hLúlis, lúllluli§ í]csól ]z .xíx ndlyig l cr] c dú ma rel.Illcn cv.\iik
! T(nvlrs. dU§"lnyl'tis, lrUjtit
N4tlu,Jb!:b ob l iq un, ( i d yn n &, íi d a i h ii kk |a réliín},úkos lr.lyrc, ]iní]]. l.L.!.i ltóli
Bttl,,h.il,A, fu, Fi,,l lL\.lLiL!]ll2,1lúl Ví.t i ajy,! |av.kcdúsú, ll)mblrullnló ll Hos!7úli5 lck].i
n
^,§/ln,nl.,lllú(l,. nn, |, í \ lL, ,lí r!r\' l!l nl htr|i fu]lJ 5.\ , l [\!lL li\.l!] nin\í., (j\l,cl 9úpci s/ic7inntk,,\ l1jluj)tal, nraIt.Lcl i] Nyiín íán.dlr. c$nbknni lilkibbú,,lc lníLsÁ
.lún t, nrJ ,l \.tN(lLlnú[.L.l.\i ,,l^i Vln.r'nll .nnrúL(, l/Jl/,!J,u) úsn nevc]asi linli.VtIrl linl i \i dnlal.la]d nál
lJnlj.$k tabbsú!útLád.82 li]] .ll]xhtoi
t! szcnr?Ót. bLili§, lógbujt|'L§ Mu]lly1 !@üulala, Kaln inl\: Nl,\ho]nsu\ !/u qfu, Rún r^ fulibíi^k E] Kólólcnt., kisó tlvasvJl.ió viZ.lv.Zcl(j kúpcsa!Ú
\lrFl rnyÁ.n.\.l! t ú[ , [,t7,1 (níú
\7 CyoAan n(ivó ].mhh!LLlL(i lr l.chúndctr clc7.lt l§,.lci
ua!^ sicbouii (Ií lonira), siclbhllífah a FLhrí hjrun;J].l l\,i,!J i , $lL TLln,*( n,tr,,i,\ szúl iszi Vnlvóna!űck, §iLuokrt, marcr.kcl a§
Kis lc\!lú tL nizsxszin rii&v.japln.lehJl' lligotkí ncnllúkv1.I //rJl l§ i] ] tr nl\.ló!il}|il]$k lrYl)
^ r\ ,,r]iíl, nlj
 tloNs^hx Al KÁl,M^s FÁK És C]s|RlíjK llixlKoNÁ
tsoNsAlNAK AL}i,{l MAs FÁl( É,§ cslR lÉK LÉxlKoNA 20]]

E Tív.Lilsük .l a ki'Zpont] íüAvct, .úikor l n(Mnv PiM cLh ii'\',rsúús6', szuh|lini !u+"|i vastag, merN iúlevel.i sijtéizaldek Éfukban á]lnak,
clúri á (iviinl ]naga§ígoi.
é.\
A1:ikn,l tinlt 1rjtáj Vinle uoios i P íóü 'Litnc sótóuöld 1úlctlú,kis lcínclü lciyó. Hii'ásai világ.s
li] Tóovlás. ccnl' faili!.l, ExLra liicsitól kij7cpcs néretir n§t iiik,
{i]Nlk l!\,, n.\(.{ ldnJ§( k lüL,L s.tl látJ J 8ó, iunbcíriM vr c,nicjfr,
P l, Iln slu h! s li gfu , It kt k r úni ],, nd l t,dJ
^ o,
P_kuí lanlllaru (P Faqlhrna), k!áa pbIn|áró
Pin^ JuPlid:e,yő
ParÁ kérgén Véles. higgókges [eped€Zésck kel€ttcz
c$ll)ít.§ oölckcdúsú bannru§7 ló díszérlékét u onikzöLd fu n!ó, c§avrlt. kókcs lNclci atij§ cílmókban nek, anli vrin]yvcln kiiúrcmkedótkei hoz Létrc,
ad]a, hoEy ?ijld sziirai x nlásodik évben nellikcicdd.k.
sl íluso(al méE l.kút ós a n.Velési raná&)kí ]isl]
iillnlk Kaílc sjfo!, Viirk!.liiága i!nj,l(n\rza vjlii chokrin. úoyogi, shakrn. hüt kcnlaj. k.n!.j. §okan
ús klbü]achi sLi]Usban nevclhcljijl A hér.tlr.t as
l^l! durca ná]. llúyl ni! 4G17 a) orók?ij]d i'cnyó, §ólórzind l.\tl.i i bniikuk.n tllóick a ns,e lési taniicn] k lóbbsógél lásd a 9 l oldal()n,
r\ lirlal hajlí§]k világisbaíúlk, Kjzqrcs as igymé k\.hft n i
Pi.ú .r!i.l, Kijza,lilc§ laí.nJő r.lbcn legj.hb A sLiluíjtll ésl trLlc
Pinu! !óaíloú' Nókonod, Id|,lh
s, il7,ld l,].\e]ú l l,&nid lúl) i, \LjnAr\ jJ]L \ ll lJ|
a lósi lnnticí) kat
Tinpe Ylly Nla liPNú trlta, sólaPóld lúlclc]ci
i\hú,rLí(\obLZL,tk,Ll l,lrnú\L,i,,rl vaslngokús enyhén §llarodolLrl, N gvon néPs.grÚ Poatarp6 .himí,, ]^!] PodNary$ Nüophruls
lL,rl,1,hnn
liiii.$uL P iM
kis és cxlía kis marolb.n, A súUsokal n nevclé§i í
núíctlrgnnulal, ltínÁokll as ! nel.|ósi krf6is lü ho,.l*^íi' tanácnrk tiibbségét lii{i a 88 §9, olda]alon }'odoQr!6 fulo !}tlÁ (P chineis),
A f/:íl Ji! njvidchh lclclú viilloátn Kijzcp.s as
|i] o]t|í§
íl§/ nrÉrclben r l.giilbl,, AsltlUv)kal ós l icvglúsi l,isi nó!ó örókzilld ijvóny. r tivafiúhoz hií!,]ó
Pi.b óies'E ninin mis'. K...|si€s lut|dl|ő láníc$klt LnV] r 8ó, oldal.n
llsú niivckedasú. súlú. tiniinl l.vélletú ióin. ijjltn, IinL\ Múiíoru'Mirniiná', kl:j í:\!tn!c]rn levélzellel, chokkan. moy.gi, shátan. $tan, kxbu
kí ,V e§/ik legnaFzcru'bb bonsailljla, k.nrlatt !a!.ke dachi és ylx._U. slilüsban ftvelhetjiit, vdlanr.nnyi
KiválLicxtlJkn ós aretú bonuinxk A §tilusotal Pi.u Mnana'Nann, h]t k lu4l|ó dós. ós xnn]. m.í.v, cAycncs túLcvl.]nlirtl NaA(nl
i ncvclósi idiifuk lóbbségói
ós lííli 8ó,o]dnlur, '|'iirP (noklold f.nyó. 9ürkavold lű]cra]ckkel,
nulanjs kisajcúi kis marctbcn Aslílúírtitós
E Dugvlii! ltis LJtJltJlmJii, ! ú\|í,, hL\it,]l kn7!F\!t].!,
I nc\olÚ! 1lnÚí)l kÜlNagal lli\d l81j l]9. olrtalIrOn J Alogcltició\n]liv|]ih D napUnli.
maíclútí.\ nih\,1,1l§] lr\L].í JnJ.n,l ,,]]
Pnú ubi6'ulrlr (kn', K.j.óniK! lu.k]\li E ohís E llvavlól iNzig kéúelcnle. télen né§ lrll helenlc,
Koúpntl n(jv.kcdasú. 1ó rpt liil a. L§ú lc i i aglon E l)ulvlinv.Zís E Kútúv.nkónl tavasszal, n.ímál ralajkeleÉkb.,
apíJk, Al cxt|r kicsjn]l a ki'Z.Dcs mór.lig nc\tllreló
PiM l@iJloll'N''nnú fr€,lúplj nl\l 4.n\ti l.]] v.gctlíci{n ]d{ivakban ka7"c] §idiik vism - új
Á7 ||nj lí]cvcck &lják. idbgct§só!él cm]ck
A(ilus.kat ó§ r n§OlésjtJni.§ok ii'bhvl[él lrvl h.nljayln IanllnmdaJúplil ) ],:pún húbLnú/4l l tórpe 'YLlsubusn' funiinal, )'itl!L]on nruLnlós L E
^

!86 .ldalofl, Mcvllrulti.n,l^, ,].l. rl ,\ n. l lí,,ú extra Iis nraElhen.

as
és ! Nvelési txnác§jIi
Dugványolás, bujlás,
új Dunúny(Viis ó7_vioúck, xLVNVxl fuí;kbüj Á)zl thól vú|i!,il,
ióbb{git l,iíl l t'l ^slitu§jkll
lp,.ldalrk.n Pi,1e fu iLb íulictM, (: wi fu n pli
Moyogi shúan, hJD_kc !ai, k.n{ai, §.kii.iu, sokrn
PiIú al)ies'Nlrx*dlii', Közöh,ík\ luLfu |ó i\ ]ia|úslrisiilüsban .rclheL]ük, z alkrLfi ó múr.I. E] oltís l.d ]hl[]]alóc*íic, Hánlókórg
^ úáíli.talon idős
DUBa. szúnn l.!cl.kjdl.nrzjk c7i i lóae lillát
m.$.lciósúya tcyi, Tcí)tícscn a$Z.lctt kis lc!§lcj
ilíomliny a ki.sitó i na§ig lelj.d linÁ wnkphttk, |Á| palilm ViirlaMóldeL Nyárunhozznsárg..boglúrkíVcrii
c{n, ki!\il\]l J k,^fu ).l!ícl[ nc\c]h!tL;,\ \1,1l J IiLrüyók6h.lvrc,
Pinus
,,l,,lc§
^7 n.\Éi.. fu i§,,l lúl,t\'.!d l§! ih l' Nyául niponlx. mó§znMlcsvize].
Vn.lgá it, s ok 14 tája lót€zik, kúló nbazó h ab iiur9l és
lillíl ?ufr1lq Tlj4L \.4wnf.hlő }]íilgvinncl bün]jni kn6c ulam.nnyi stíLuYá
l! ri[lh(z NV(Jllt í nl] fi!l.
Ka hc].njú L,ik 't!)c iij!ósú lclyi, xólcyijld Lcv.]cjinij! csoponol rlka m6. A lrv!y,]l nlú.llníOnány a1 cxlí. kjsitrj]
E Dü&inyüth ld. lt.l]tig,] , nl állnnl iiatd htLjlisai \niröscshndít A sLnusokai,
tJan
^

E lllinrn |ó§avcni.. k,r tivNvil, maszmeitc§ mórcl.ket ó§ a n$.lósi lanliün]k iabbsógat lásd a 8iJ E Nal]oshe\[,
PiM abies' |idíínúli',Kó.lrllólys l a.b|i
'lijrye 1ajla, iiils 7ijld rij§.kk.l, Fítúki§iltjl kazen l ]! A2 iú hajtÁ.kai ligjúL vNVa ltgctliciN
[l dóVxkhan nipoilr Mlisk.r§c
[i] 'ró kir{óLól
a
nélttje IcvcLll.n] Asli] §]kxt i§ l ngvelésiIxnácq]k óV dcfuká i.! húoJrl., hr$lu( kúZti dnir lxlill,
^lcA.i]icilis
lóbbsigét l,iíl i M ok]an,l. l! Av.glli.nnldóVnkhlnkalhllgnle,
Pin6 §h.lJns, lfllelcn|ó E K.lévcnténl, kora lavasval. nonrijl ldajkevcrékbe,
leuifu
Jcl]cg7.tcs szóii.fuló,cLla|r.í]dócsúc\ú l.Dyó. [l |,r]yrninxrn !rg]ük vis9, -
új ha]tá$kat. hog/
vöhxluiíű Lnvi l,c!áló kór!. nari .sViiú, íiivid, kók.§7n]d tú].vc l
Pinu!
Pim qlfuca 9fu albxniano'conicf, ]ihó lk|ulló
, nulirl!úk a7 .lakot Ós r kooj]akt nijvckcdisi,
( keVóU alnk7ijkl lcvclci pillsílalálln L KéI[c páíhn állnal, írrl 9r, ,,]
La§xn nijvó, kúp nlakú n,p. fcívij, orak2ald lcvi]
ú

Vinóscs. hoki.lachi
1 ú

kMtel§t] lahncnnvi sti] §i E Magvclas. dtr§ányutis,

z.ic ólónk2óld, ltqiobh a ki.silól x nalyiA t.ricdó i\mifulc^ úarelrealkaLmlL§ /üal l:r!4!iií'lhuimn€nsi§', rd.4,iy' hr.t lilla lnlifu§'libold' cnrji\ pihpli
mótLctb.n, slilu9]kai ós n nevelé§i taoícsot Ltjbtl !] Napos helyfr, Vód]iik i il$loklarl, hidcglijlós xoJnlakt n ijvc]. cdós ú, rijlid túl.!dű. töryc tajla. Fi . kofrpak| kis lcmd
,
ú t'iim &]il!a ,nágú, Az c\1n
^
A§iltrvlkll rn&c]ekc]és ) n{.velt]\r ]1ni§.k ]ijhh ki$ilól k,epesig lcrjedó mérclett N\€ljúk,
r-l Ntinú ,,]|' n l\dt U,L,],L\,, LlJ],,,\,"L
n
A sl U$kxl és l Nlelési tanác\)t lobbségél lást]
nL ntr(ZZút, T.L r lilli|,| , Jll\trl \rnj,yl q
Piffi Ellhnii, szd]lüliJ\i lu4cNó
Japánban l
clkcdltllebb lüc]'.nyótii, Klnú. kún aL, E Tél kii7xpótól óy detláig hNonla.
ai&f §Jr,.dni'$bicftYi', lrúy'i]l)i'
tU t kcl(VUIL] ú\.l7!lL ús\Ul sL\hJnr,j lLL , |( .
NI Nch!', c yi é3 | i h!\j
Fl kól ól úvcnle.lNasg! ]l]ví2elvezeIó kóDc§ü]ú Nq/. n ]a§sú | intkcdó§ú fajla r\ si iluqrkai. mi íclc kct I|ne úi!!a Ifr7iúfi
j! ]lgllt\, t\p nUthcllh l,l!ln,,l,,wJ: '

jdtL,nLdí]hrl ós a ic!t]ósi l.ni.§ok több§igót ]dd a 90, o]dll. fi^a iihúí!ná8ok idjik c kjscsci. njj.llcact§
K,Zgnc\.\n $ úlNlt.n. !i ,hh
^jJ|)i, Mi ]cn lrlasvil léze] $ip]ük visszi l §erlrtikai sgél,
^ Exln liiüsilól a ki'zePesig leiedó nérclerre
siihl9rkil as ! n§c]ósi tánácsoklt liivt a 86 old. on. (itórcnkúnt. korJó$zcl. n]cLslziik le aZ i!ak
^
n.ve]] ii k, st íLuv)kí as a ncltló\ i ta n ícírk tijlrb§gó t
L\,ic\]i
Pú6 kurberEii, fupünfuli ^
lí] có$öít kórgj fcnyó l.iataL hailli§i] haílák Ho§vri. E l)ulvlinyozás. ollis.
 Boxs^l\^K F^K Es CSERIEK l,[xIKoN^ HoNs^lN^K i,lAs l.ÁK És csERli,]. l.].xlKoNA
^LK\LI!l^s ^].XAl
I'olúlilh lrutiúM'Tárycnac, l{i^ |)úl4\' PfuM,bltrkb,ld| tg l'run[ ymbh' His^klfá', Jafu n d í!.| rf. ú|. P§ unoq ddio ! i ke n s is, l ísl] c h@ Nn & s ifu L,i s
vúiiga Vokallu Vinú. nalxn§sáq , Az exln §$itól Apí') lcv.Li szi! alikúak. alónk2óldgl iúsz.l mcgsfu
Ma]y n lsMín, .gw.nj lki]{ú iaitl, A stihÁ.kal,
a kij7rNsig tcrjcdó mólctckbc! n§!|iik, stilLNokal gulnnt, Kor llvn$Znl tómegesen h.zn illntos,ilhér
móíatcker és n n§dós] tanr§.k tijbbsé!él lásd i 91 I'uni.a yanalury ( ifunhúnd
ús. nclclósi ilnácí]k bhbsógót lásd a P//li
^ o,V{ál, vi glil.li]rnrasc lckelc. AslilUM)kál. nérelekcl as VL^.l( t.n h§l,n l.n,hhUllit,ld, lllszUl,nlc\L]c
E Dúgvinyollis, oltis, a nclclósi l!nlca)k tijhbsógót l.i\d r /]/lül ni] |cn!c§ \k íi|\]{N\í,,!,,ilnJií, n!,n7úl!,jirh!zl,
'í Mr$ttas. s7.m7ós a kori hb i virig7á,j adckóbcn
lluaus llnlala'Kajmi, Ja!űn .1^! !r.th!'. Temósc sárgí§|jí(x. í/-ód 9l , J
Pftha\ a|üd, uotl.n szt\!
Jcl]cll7ltes. lills rirJNlii, tcLl vií,ta mjall lcdrc t
sina. §7iirkc kórBc -
idó nlúlásívll vaíó§s l.sz, retc l'run6 nun?, Knui \árlabaralk Á {ih$kn móíeh|r.l as n ncvcLa\j lxnicy]l liihh PúiúsnanD'Nrnn, Titx llifuiluhna
dezikas csiloklj., Lc!í ik, FchóívúlíPij7ijnc,nnnj Klrsz]kns lnnsainavany s. ll táj l bc9c rc7hctó
k
M iúc | atk.Ziisban tü$ lalta, tcnn.t ó tól kozdw
!o
JaláOlxjl 'lél!,agi i!!úiócn viP li.!ail iclúl. nj7s.
n
lil.1\Piros tcméy ús óVi LirndzJinvi]njs lofilxunvó
tiooí]abb lc!t].in á1 .gaszen . kij viríllí]g Á tcrnrÉ*
désc uiató§ xbunjiné\ a hokidachi Vin va§ pnosa s, egyverú vtw lel l vtrígok d iszilik
Pfuti gflldd 'xiliujhidare sakra'. jr Nl[ron jólmuial k]s ós cilfu kisnarclbci r\ §ílU,
kntt.lóvclvalanr.fur_vlstílLNba|
^0hokkxn, llev.llretjLili, Mnrden llralra tóbbiél. is U!} nnz.n a tiiD) A bUnji,r a leg,réF $knt ús n ncrclósi funÍ.q)kal liisd n oLdali)n
szcrúbh sti]U\a. í/-ájl o ]
Iilasvx] í(]z§aszin. tell yiríElnd lis7i|.1La 91.. '5.
E NlPos h.}.., '2 'J )
P)4 núa adg§nJollo, ilrl|lDh,.]ú íúr\i\
Fl,\v.g.lLiulós ldóVnkban nnponLi Pfl n6paó6,zdniuDl,,!X,' Pfu ius kmllala'shif nrm', Jafu díEűf|EllJ l Uí u!l!§!, L,lcil.\ 1lc]zvlL, {dl\l.!Lclltl
L' l\vclelácjósidaNzx$an kéllrelcnle, Fünjeil npró, illrlos tnag()k alko!tik, armas.
L'.har.
t ]anrs, tllrér. lilt.l1 i dBú tai1] sli]u$kil. ú!íctú Nyáínr hazl arl], fohó. virá$il. 'Emósc §ilg..
E] Kóli!.nkait, k.n funr§7aL. nomlíl iJJjkNúókM. aPró. k.*rú ós liláslikete ma.cr.kct
lct . n.vcLa\i lJníc$l lijbbligit^ ]í\ti J 94 oldllon, nnrrncsáíga vagy skaíltii9ijíös ÍLól qij o)
N Vigjúkvh9i ú új hijlÁ.kit a s7ó| ntrma ki. akí ó\ r nNc]á\itlnácqrkli l]]íl lt
dri!/, nnj.
^sljluí]Iat.
ós

lisn és lennlúásn i ekúben, r)ruú lhl I d,lnú, K,:.l * !t\ lnL|\

El ]tí4\.1és Irl 6 p^in, Őábaraú /\ ,, h. ljrt,l]í ll \vJ]nrdn,t(\,pfz onu lJ,L^l.\( iLtiL \|rí,l.h.í\li,g,,^ ,y]l
A kola lavNi ró^asznr virá8okat tdtli l jól ifierl l;iR\
t(
!trn T.nn.\L lckltú \niüNrLJt.mn.'(ll!L .lL.]an nyilnnl. lcí ós. aLóDk|n.s A slilusukil,
P ru ne\ 0l i! d' Plcn l, ud.lL| ft 9 ry. ós kcdla]t aranypiro\ tcímÁ szin]tálrn dÁ^úlnrzlh
lísd /aúhr^l (Lá,d nlr íóíclck.i is , ncvelúy 1nnácsokal lásd a 9(r, olda]On,
ésx nclc]ési i,nlicn)kxl
Tcll lntigú lajli, A iliLrNokal. núíct.kct as i nN.lót] lúlgik,imcly.kclin]hrvnínNkhoisaiiak
lani.í]k lóbbsúgúl Iáíl l /: aim nlil s )ka l. nérel etcl as l neveló! ln nícíjttiibbségé
^sliú
l llNt
l\manlh0 .otinfr 'lblú', tsihóhi|ls lúzful^
l;l s7.mzús, P n @ 8 s ú hhhrla' Á|ln n s', I I4ü ndt! xr! Knn|at l, iú]e nij9c kcdósú laj la, sáryás nJ ra nc§z'nú
E
l
s7üi7ós
kcses, kaícsú..d]h ll!1ó ^!lila, ApraJ.lii.m lc!.lci 1.mós§cl u l.gkiscbb nlórctú h)nsunrak
P fus .l6ilin, cy,R,§ |Izilu a]énk Vinekc liídü]n&. lrehér. lélLgll Vitiga] csüpJsz slihb.k
nev.lni. A ^iánlat(x ós ! nevelÉsl lani.sok,i lísd
lrmhhllla((lli Fehar v nága i lnm egesen nyilnxl ktrl I'r! s !6na'^lhnpleja',(^zibura.k ig.jn nyihr]k szaliavos.n, kasó óvtói] km luvnsz].t,
tavls9x] sti]u§rkat. marctckct a§ a ncltLa§i tlnácn}
A sliLLFoklt. n]órelelel és l .!.Lósjfuníc$k tób}}
Fchóí. t.kvirágú tajta. r\ §lilrMk!t, maretckút as
^ a ncrtLés] ta|á.$k njbb\agat lil§d a P Niüm ni]

[i szeM;s, ú},f\ l \!lld§ü V \L* ,mljh,, i|i Íi Múly(n LJR

,u§..ru§tl.ro lPi§sardii'. aicPf inl t i,^ ló.l.L l $/1lV rt.vt lL].t l\VLlLri,n7vi,júLi.
o\s7.1 §ila]r,im\ n\rl.i ménüihfi} wíne7óiln.k K.
''. ia'Kl^í n \lar ríi', ó, 1bafu k
t' ruku s ! e 6 *,L, --d,l, .(] ft!lt{jxn.\jl,,llxnl
ía li!Ávil n4Y lijn,cd nj7iavín ii!!c] lchií lniq.k lnlackló7s,§7ill, icll irigok ókcsit]k tiv67 kö7!l)ó
trunb júlnlíal/Z 'Aurunnlli5 Rosea', I li(dndatf,ryl
Ilalvány róZsaszin. li vi.l*al lóbljnync ialasvJ
^-
kti iyilnrk, Teí!ósc hilúl í, A slilNoklt, nórclckct
lé lte
czl n dísziit, Atvclckúlú klijldclús(lsk nl,ltilld^l
nvihlak. de néhn ó$zc! És ió].n is mcriclgnnck, A sli]u,
ú\ a n.!cló\i laníc$k tijbbsúgól Liislt x /] ,ú,".riil, alatúak. A sLilLN]l!1. múrct.kel é\ l n.v.ló\i lanác()k
tijbkégatL]iílaIa r, iál li t, nlórctckei és a n.v.]ú si li n]i§ok ióbbségé l llií] t6 !,n a s iis, s ún l §
jl
E s7cn,és, dü§ádyi,is
s; Oue
ElcliJN. karcsú ágl.ndv{ jlllün7] c7l l Lomhhullaló
E slcfuls, fát.ilegvc\§ú.§j, kíaiNlgvelei ali kziildclidc
Prunl$ dultis, Ltl6 na &lu ósvel puar skirliivint ijkenek, Asúlúírkal,mórcic
Té1 végún És koIJ l ayasval le.ies úZsaszin v iúgokal r,.^n . 'Rnssll! Rcd'. ar,ibaa.*
(lm 7_§in das.tchviig.kjcLlcn,iklii tái st'hl P@k lurhi,lelk'fuk!l,!nn', l llqdh.:w.g\! kci .ll ne\tlúsi lníác$kaI lísd a 97, old lOí,
hoz c§upa\7 ágln st']u§]kí, núíctckct ós x n§c 'h,us Fó jeile&ct$ó!ói l kora lavlvi naly M§rvín, iiltdl
Ló§] la á.so k lijbhsógúl
^ tisd a /9 ,lala n']], !rkat, nlórclck.l is i rclc lósi l. icalk töhhsi!ó ^ t lánl
vnágok altjáL, Aslilúsokat, nallelel as x cv.Lós] k ,ún\1,1ll 1ól§
Quru pehea,
n n

E slcüéy ia0ácsok tóbbúgét lisd aPdlll,,niil, Nagyon hasonlil a Q, í)rMja, csali hosvabb ! Lcltlc
E szüi?ós, ós a lc,óhy.le.!álamDljd an kcdltlia ne|*s.bh
tclé§xneklési
kórúlnúnyc\cl
FjNí] ilrcndsz.rú. clcllns h, avn$Zll boz ró^r Prun s Mliliv, Xí li 9il11l liíj a^§iluMlkal.méet
Pfu el l?NIa, Tö4t nuú|luld Ianác$kal l)7, o]dal.n
Vines 1.1rér úiig.\)mójt, anlelyek aPíó. lilt.11 virá- T,an§gal §Ul]aM ágxin h.za ll)íó, lthií viíiigxii,
gokból ílln at, sti]U§] kat, méruie kct ús l ncv.lési os§zel a lclelek élónkvornrc viiltanak, r\ sti]U§]k!t.
roía tavax§zal élénkró^rszh lilágok )riljáknl§l
ta||icRlk iöbbsólil lósd a Pd,iaa iá, núíclckctósi cv.L6i tidlicíJklinn\úgli lisdif lóúqrbcn ú álakat. valúrennli úórutrc álkalmas. de Qeíúftll,ut, Ka6ún!ü kjlr}
^
knlijnilfn vin li.s]ó§ exlía kicsibonsxinil. A sí Us] IiNVú úl.tij, ]i$an nav(' lonbbulhló la Kfój(\
lt] s,cúzós, kat ó§ a n§elJsi hní§ok iöhbsóg: l ]ísn a l| aliun núL lcv.lei élénksiirgászö dck, ósvcl bí)fuszn'ú!ó viln]7,
P_fu46 ifoiw, liíLsi |ka,EL|e ts slcnlzós. dü9ányozús,
osszll lclclci narincsginút inldulndk, Nn$l liih.g Pfln s glrulúla, ]u]]ún li\llcft,n ! PfuM lmnlosa, l'(bhe, lnlPp Rh,node"am indicuú (Áulrd indi.a), sul ki |aL,d
bcn hoza róZsagin.s ithaí lnilgnjt Na$l)n $k
n.mesitett kúllilljtiL \7úlóic, de hon§ainrk ce]Poí1, Llvcliil
Korx ldldz] lchól va§ hllviny fu^ev'n vnágail pn s 'i öhh szi7 lajtáb(')l iill eZ a2 órök7ij]d
móí.lckcl it a ncvclós] tanócs.l liihbsélit ]ós] . P
^sti]uí]kat, is kiváló.n i]kiL,n6. l-.q}9cni. tnhc t vig/l.]t!]íigii z
iermés kó!gü, A tial^] hajtiinrk és a lcvel.t fonákl lofu.k\[.n\ c§stre?, J, N},ií( cil, h, t lihaí,
lél végélólkorn layis/i!nyil.ak a lihér, róls67í. é§
Pelyhes A stilusrkai mórctekel és á n.vclúsi lanidok Ó^^,,,,ni.'"g1 n}{VLnú\ íxJckúlrlJl ]n
púos tü lú nbüZó árnyalrLaiban ía l&/ 94 . ]
njhhsógói lásd ll,Mn iál tijbbtéle vin N glólodul u§anM.n n nin![vc|
lélcznck csíko§, I'ellyvctl ós lolnx váholllot is,
 ll()NsÁlNÁK Al l(A],M^s F,{x i§.srRliK l rxlxoN^ BoNs^lNA( ALK\LNi^S l Ál( És csERJíix 1.l.]xlKo]{r\

stí]U$kai. Dórctckcl as a ncltL§itadí.wkal l]iíl lctt. Nyií clcjón iiirtökhcn hora jll.los. llaD libér E 5'ol"§ annína, Kd.ti búk!,re
^ gósvir,lNa]1. Mo],ogi. shnkan, han ken$i kengai E Ké ló!. n ki;i. tnvn$n L. ii vi7clvez. ki kóFssagú 1.onbhullanj 1a Lcvclci liatal()n réZs2i,úck.(rs\Zel
§!d,§,zlillb.nDUnlo,'iJL limre{,,n ó.\|ir"\,
sOtan. hbudachi és y$e üe §lilusban nelelheijúk
Rnododa lü íulian'chima'. sl^uk úákd vilaDennyi néretb.n jól nluiat. hiili$kal eúsci n[$vuk vnva. hogy A (,h\.lxl fl.r;.l.L.\ r nL\rl.! L.LnJc\.lit]}t]
L! ciLicsi
Kis üiiai cklje. a mé]y í,§aViD vhág.k pjíol tol kú. d(j*gilsuk
^ ü dá!úódii§t
ak, pni, keskc|y lNclci lónvcsck st']Dfukit, mórc ! A !§gclációs idúlzakbii iapoila,
lck.tó§ i n.vc]ési l.iácsolut lísd aglji]'),
^ oldrl kú. d A vegetá.iiN idóZ ibaD kéllrclenle §úú!\'Joceph &(l'./nrl'yd
E (élÉvenkénl,lalasval.normál talajkevcrókbc s?quia knpelíP{\ A |,llJ (Icgzlt.§e!( nJr nc, jrz.sbil!ít,yiJLU
Modod dnnindi n'Il^klfti', sat ld arjlea -! új hrit.iq]knt a vcgctációs idóvaklri iolydúi L t'L,,a rú En!ú lh l l|ln ul lln|, óvi lont6zinczóda$, llbúr vnigi ós srrga terfiósc
nN
\

KIénrbhéIvnág()k ó§ apí(j. hcgycs, finycs sötólzóLd ^z ligjlklnvi a 9óllomx kúlakiláMas A villig l.AmagNibb üi m nr4r5, Kip alakú
1 15 .iljl srilusolot. mérctekel ús d nclclasi ianiicsok
lc}lhkjcllcn,rk!lrjiít í/.al91 99,) linntirláM érdekében, oíUL,lltLí!ótc r,Túle\JlL J| tl leru. ínn\c\h.tr ll tiiblxógói
^ lásd ! ]0J llldal0i.
ts M.§etó§. du!ílíyolás. bujlís nJ. DLhJ. Viv{\} (h!lk]i
m,y,rl,\hJL]n,n kdn E] ohás
Rhk i2.ndnn i,di.ln'Krhn'- vlnki úha !xÚ,]eh slle [,t U\bJn n.\L hü]Lt ql]!\ful
LilI bál\,ín! róZsavin ímÉlalokbxnBnnPró. a7 crtn nlg}ig Vjntc minden méí.lnalkJlnra\, sfi .a japoni,a,.1aI)an p,,ni!1 r \gli
nag/ lfumbila liplsú üúeok dígítjk a c§clit. íL,i,l lh§yóúókcíy órókij]d §cric, gócsönós kór!. fullot N\ ú l, knrl,j|,1lní tiJki n i lr|,(hU!.r
^JV]nlcvcl.iloguotl L,
bao !ílik lc, Apró, orílis lwol.i vékony ágalon iilnet fl Avcfclícnj§ idóVi(llin |rü,n , nvókb.n nyiló virágok. Aí)ó, ovális
rLigi ldt6hii§§a kli
Nyliron hozza tlhér rirágait, 1rnrós. kék §7inú. í/.n!d L! veg.lliciós idir§zatban kóthclcnte ML,]!!j, §hlkJn hin L<ni1,,
RluNldennfua innicM 'I<^zra', sulsuki Eúlea E] ílírumnú$/
^ Óvcnkónl.lon tavr§szal. nonníl ,l li l mül.rt, LílJ Li.\illil
Kii levelú, apró, piro§ vnágj, k)mnaki n.jltkcdósű
iajla, A stiiusokat, nórctcket ó.§ a ncvclési tanác$kat sol& bíúrioniú,Ihhúni |ű. Fj] A/ iil hartás.LJl íOlylimn\an ri'vidíltrük a 9ap E Nat$hg\T!.
l.onbhull.tó lr, HOSVrj, L.sk.nv leveleil vélony. njma kialakitásn és lcidifulása ardekúlrc E] A vcgetiici(]§ iddvikhM Mponla,
hajlékony. lec§úDgó ágakon hou. ítád /d7 ,] li N{agvclas. dúgíinyüás, Ll A vcgctáci6 jdóvalib.n kithctcnte
Rhofu.lefu!fun inniun'Kinsni'. sd leki hd
aZá Fl Kél&eikint, ta\z9val norni] talajkcleéLbc,
Mé\u bevigoll. Piros vnágok ós atnj, kcskc|y s.uuafuúni qi5anaú, l lt;.' i tnmu]inr,i E] új lrallísUkii cótcü&n Yigjúk vis9a a viiig
l§elet jcuemzik a fajlái, §iluwkai. mórctckct Dús ág,i 6crjc. Apló, gü{óyüld letlei nolyhos c\Unt JEtr tUn. d|U0i,kn,]Lll!n]ilel! hl'kcly ^? uiaD, ntLJ! n)tnrn ü]k
7s
ósr n§clósii. :i§ók.i í9d.9&99.
^ Old.lakon, szórúet Kün laksval hoz! sárga ba.káii, l.A]oblr Lcltl;j élénk2illdckvaslng kargc puha, vivacss, E Dulríiy.Z]s
u extra tiGilói a kózepe§ mattig icvclv. siihlw
Rh fuhndhni,ni n'rrlÁa', ínívlhr.áh,n kal ós i ncvclósi iaiácsokat lásd a l0l, oUrlon,
^ sDi@ lhunb. ryii, r.í,nu, Ll,h {ún{ l. |ai
Konpákl lttjLa. aPri). úZuvinú viiíg()kkal, §íLU§} l.ríLl,hullatr,.inü K.ía n\d§ZJln!il LJk Jl ],lchel
kat. móí.lekcr ós a ncvclasi taná.s.kit ]í§d ^ 98 99
a \amlJ in ]|,. tdh.í\ rL!lltr ]J.ln)l]fun !n víátai. lev.l€Lieskcnyck ó§ nryuotlrk. A §lilrNr
Bokos nijvekedésú lonrbhullaló c§rj., ]bró gúIkts JU.Iel, orn[7.d l.!r ej l l\ikL, mJlniL xiíPL kl(.'nar.tckct
^ é§ a nevclúsi i.ná§.kal lásd i .t ,',l,,i
zant Lltlei a fonáLat.n czú§tehórck síry, harkíjt $ Ay,,kcll L.lkm(llLn il]JlU, iL,J/ /t]l ,,)
iavas9!] h.7,i §lilusokal. núEtclcl ús a n vcl.!
Tarpe l(ntkedé§ú ijíijt?ald lagy .Liic]cló lcvdú §cijc linicaJkal lisd r^J niil, (Láe| nig 2G 27. o.) soph!ru iuNnila, Knzö^isj\ jafu dkil lIjlllu|ú st wtíi, grudiíoru,lí!1 skúdia Núnofudtllia
viágli a hibol, pnos vaqy ró7savío túlöibözó ifuva '.r"/,i? ].nrblrul!.ló, v]rDyJs ós9.lcll Lcvelú Ii, AZ jdóchh
lataibin viíilan.l, AsLilus0lJl. méreltkel és a Nvelési sa% vilthii, safl]4,ü.n lörybú,tbu\z cg]tdck nyár Vó!Ún ho7zák iehér pil]an!Á lnígalkll, no@&bhl (kuallia Nnalekh!)
lanácokat llisd a 98 99. oldalak.n. oó].7ij].l bámblsz s7iúi lilásajll].k k§lrjnV l.!elcr M!\U!j,.hakJn hJn lLl gr trn8Jj,! l,,n, k hútl .]ri M!9lLLul\].lúmthulJh,
'kffinin t ínr §errl \,,A li, tJ
lch ó k s7ú d i:sz ilóórta k ú. Ltlr
r s7cgó]yjc Lliilinú .\ !],\i tlc íllu\hdn nl\úll rl ut l,üm.l tr n,Lírlhtn c\vt,{ii\lL\ül1,1 $,q,,\tJ lJLiUnVcshlb{
icff iLllJlmns. (LjJl ,,ls ló -ll a) lilirx s7inl7ódnck, Fe ha r vn:igni lryiirun nyíliak Kórge
Öók7ij]d Qgy iitclcllj l§clű 6c4c. PnOs vná8olkll iinyes. íú7sz'nű íllú/r5 lr]
és apó. tén)ts lc\tlckkel í/-n1l q8.ry dJ d aósólc§ci ijntóz?ük d A !,clclációs n]ó§zakban naNnll,
!] ryyáfunhclcntc E A 9clclr.njs ilia\átbin kathelenle, s fu ú l1ia ! p uaN a dli! (r, 8/andüúa ),
"
Rira gryúnvua\ vénina\ ab6.k! E Evenle, réíilaMsval, jó vrelr9.tó kap.s§agű El Kélév.ík!n1,ktrJ l8nsvr . nomliil lalaj
Lombhullató csgrjc, koln lav6val nyi]fut rúsaszin. M?Vkcrül(j, lonlhhul]xl(-) 6eri. ug! kis tefu.tú i^.
lijrtijs vi.ligai. kali.s lcvclci jc]Lcgz.tcs ilhtüak ]! hv.]ílsuk c] . közpoíti hrjt^l, bo§ lúbln N A7 úi ha tii$kal fulyinld.sln Vígjul vism a Vqr s7$ lon)se§iirtn ó9i bmbvin€Zódóssd N}áfun nyiló
M()yogi, shakan, han.kcngai, kcigai slilushan. lalif jil
^pnj. ludjul lrrtani a nagn§ágol NyíI elején vágjük le bma kiilakitása as linntaítalíéIilekóbe Vnára lchi í, ka qje l8i !ó r\ slíhí)kú,nó.ct.k.i as
, crlri kic§jtó t lö7cpcs í]órctjg ncYlLhctjiik, n vánlial a l aj Vinijé,g, íl Mngklés, du§ányoziis. o1ú§ a ncvc las] ta| ící]k l abbsú!ól lísd a 105, oldalon

E NaPo§ v.&v tirnyúl0s h.l),Ie, E Tanrviás.

E A vege ációs idóVakb naNnia.
l s or1^ @u N l io, M ud.j kt ú!ryl &@nia funalelpha, $dania Nn nebho
slnclüra aúinophllla, I.Ites luÉúfu,úna Lombhul]ani fa, o§Zcl Viírya\aD as*l.lt lcvc]ci ^\n

El Mjndc i,lisodik ú!b.n, konl lNasval, nornrál FagyézéIeny on)kzjld fa. a mihókc]t iehliLltü t
dmlsárgirn Ús a íaD cc§Zin ú víll. nak, TlvJssznl llrru japoriú,.IdlJálzlóru,|a
yobtnijvén_vkanl
lcíiilctck n lrrlják, Fúiyes. élúnk iohór Yná!ával. aNZ.l ólónkpno§ leIBó$!.] di§zít. Mó§zkcíúló lonbhullini cserj. vagv kh lcímclú L'iL,
F] vííA7Á Uián claxci nl.isviik !isMa, íj.id ,öld.l.dt.r.9n ó$Zclcll lcvelúi hdszú n!élen úlnck, Ltc\./,i]ku,q ln!v] \ clr.lUnll Ntjí!l.j;n
a kijvolkc2i hajlii$ul n)lyamalosun róvidilsiik, Mligosgüík. n:),$ lég§,ökcrkci fciLcvi l .g]ohhin L,nle|]enn ?7l t!hrí, hJfu,t1l
h, M.\,g lUvjJlJ
E Dulninrozá,s. bujlÁ. mut.l m.y.!i, ishiinlki. sokan. kabúdachi, j/os. 0. as aúninaW, Kaflilj fulk'ül n,i.Jn. \.lllÚ !, § k n., l,trU.hi nilú,hJn n!!ulhúl
M ikcj stí]lshan, Kis ós kóDPs úórctre ilkrlnrs, ',hL\l7ijld.
sinó Vnnvasin ösvctct t lcvelú lon bhu llat('} I a, ]iik Minden úórcll. nlkalmas
túhi,in ?@4a@i0, n aLJi. hi E Nap.s, fuelcg hcly.c, Nlinmális hóiganye 16'c, vnLlts an.i. rrl* A§t ú\ ld, nr((rlkltc\ ! NlLlolhelyre,
Duíi kórgú loúbllullaló il, Lcvclt vlimya§aD ó*ve Fl N}áím hd.nle kótgú, tólen kithúcntc ,, j..{ lrn/úsli ].L\,lJ tL|] , Ld , n a A vc8clícú§ ittalszrtbin i.ürtri!,
 BoNS^INAK ALKALMAS |Áx É]s c§ liR liK l LxlKoN^

Ö A lc8eil.iós idÓVakb lté theienie. ErikalÓ LÓki c k kis ós crlíi kis nérelben, A sti]Uv)klt, nóEtckcl ós E Í'.kl §ipjiilt viwa ú iú htúlásolil a vegeLlciós E Nrpúhelgc,
ytJó núlrágÉtevdékcthaVDáljunk, a ne9elési tanáckrkat lásd a l08, o]da]on, E Av{elációs idóVakban naponta
E Kétév€nként.I.m tava§§zal, ,iós7ncnt s nlaj EJ Dügványüá\, .ltás.
I hJ M
'lijT.lcmclű
§
4,!aua Kc ! k!
ry lla e l ű La ku kkíű E Kitóvcntc, kom la!a$al, nonnált ajkNcróklrc.
E Nyiíon lolyahaLoMnvágjukVnVaaVapnrna órúlzi]ld iélcserje,apnj, aí.nlás illttú AlBa h.b fu ph:i ua, o Non i ht n l0 k|e n\ú ts 'A2
új hajlá&rltal Vá$uk lisá a vog.liciós
kialakílisa ús iennlartáM érdekében. ]cvcLckk.l és niilJaa, ró^avin va§ fchéí ,]rágokkal, Elegiins, (e6es órókóld linyó. RdNid,lényes Lúlelelci
H Du§ányüiil, bujiás, maglclis E{rd kn néretben nevclv. lalimcnnyi stíluyn alknl fiataldvilág.§zöldck. idócl mcg§ijiétcdnck. /.a-ad E Dülvány.zás. .hÁ, bujrá§
mas Na§,on jó iájkiF7crú konpoziciólnál Viklín
s!n4 n |elr|ifu, lb?. ogúa úlictlc visl a_vN !e stilusú bonsain|il tala]tatzónnk. wiB kfulida, Ö,zlóli^ uuLanL
ovális lcvc]ú loútJhullaú 6erje, N'rí elejéD hoza o Naposhelyt, LIbM J .&r.,rls!'m 'Ja.{üOlin. Intcd. Loíbhull ó Nrje, Trdnbiln alaliú, róZsászínú viíágri
UrgonaróZsNin,cúsillatúürígaii E Avegelácnjs idóVakhan napo0ta, ld..|u.line I lilü.l' íj!ídjtd nr,íelcjén nyí]nak. Lcvc]cj oválisak lrgjohbaD mulát
ji. és a hokidacbi tjvélelévúIva]amcD^chokkao,ibún
nyi si ilü§ban E AvegelációsidóVakban kódricnlc, súrú.tómijtt habnusú l.mbh lala) la, a|Rj, fúIészes a mry.li, shakan, h an _ke ngaj, kenga i. í]tan, kadü§h i
nevelhetjüt. L.ealkalmasabh, círa kicsitÓ] . kök E K:tévcnkóni.bániikornomillxlajkevelétbe. §7i ű lcvclckkcl, \álincnny móíclrc ésni dci siilu! ós a yosc uc stilusbaú, Kózcp.s lagy n.8y hoisain.k
N Mctvükalakú
E Naposhd)n, M Dug!ányozili a Napos hetyÉ. védjiit l la§,okról, E Fúlámyékos hel[e,
6 Alcg.tációs idóVanbxn |ap.nta, !] jdó\zakban n!p.nta. nleleg nyíri
[J idijszakhan naponla
E Avegelácnjsidó9*han kóthctcnic, Tilil .oJdína. Kiibl.lú fuj^ napokon s7iiksó8 sz.lidl §akíabban, 'r'óLcn is
^vegetációs 6] ^ltg.tácisidógakbettóthctcílc,
Vc8ctációs
E KéI&enrén! tavaszl, nomá] l.lajkkrékbe, bmbhüLlató la, l.cvc]e viv r1.1ú. lózse sima ás §zúr E Kélévcnt . kora lxlawrl. noldál talajtevúékbe,
N r,Fná87᧠ulán úclsvúrnrcg U új hajiáírkai. k., Nyáron illxlos. kénginú viláPokai ho7. A bu jjnt ts A levélrüg/ek kibontakozásx ülán €§ hón{,ig E u elvirágzr§ üián vágjuk virvl új
ós nyrini 9úrcg Víjnl íún kj!óve vxlanennyi sti]nsra és móEtrc a]kalmri, ]]ctenie, kÓíjbb, nyir va_!a€ kathet.nlc. ^hajliinrknyinln, növckcdósüt úicnúbcnrijvidii-
hljlí$kat ^?
i] DugváíyozÁ. lóovlÁ, bujtÁ, E Nxpos Va§ ámvék.s hcl_Y( El F.vcntc, k,a lav6vaL. jó vrclvczció kipc$ógú
E v.geii.]ós iddvakbaí n.ponl2 E Du§ányoztis, bujlís
lin4li]: iúi*nfu, r].ók Ladű lumanlka [il ^ rcgcúciós iddsaban rélhclent0, B ,A2 új h.jlá$kil vágjut vilva a vcgetációs idó
l .onhh!]lató §uj. Vagy tn lcmclú la. |ó jelleg7}
E Kéléveik9nl,
^ k)íJ iavaí9al noni iali]k vdéll)e wble /ia llúib@.Ia, Io pán l i l da l"i|:
le§ógc la!.sMxl és nyáron n}il(i bam᧠ó^ryin vigy E Áz i,j hajlá$rat nr\amai,xan !ígiuk visva, m ])ugvrnyü'jl§..l!i.§ i..mbhul]aió ].!9ó§cílc, l8c kcd\tIt kó&j ti!6szal,
Iilás vií,]8á és pjkk8bvcnj |c!ól7ctc. Légies, lóIékeny a loínla ki! Lakitísa ós bnnl rláM éIdekébcn iosvú lüíólben nFó,lékeslilr, illxl()s virá8áérl és
negjelenét e]|cntnond vi\ó$i1!^n&. lLásl1 lon ó.) E M!8vclés, du€línyozls élénk7óld. Ványasa ó$zeteü levelún. llásd ! I2. o )
I-omhhullanjfa, njall zóld LevcLcj ijs9.] snrgán Vin}
Ih,odiM llislic hm, Waiai nd, á t i! rul Tgga .anadenns, Kdndddi hhn)qlrő zódnck kó lcg vü íkósba ína jlílúskai.nóNickct v'i&na linni: Kínli |ilauhil
vórösesbaúa kérgú lomlrhüLLaló lcn},ótólo, vilig!! Ez a k€cs§ icnyifó]c ia8yon h^úlil, a T h.klolúlna- ós a n$!]ósi
^ taíá§ot lijbhsógól ^l ásl! U. , elea]nli,li EZ ú .ióteljcs niivekedésű lombhultLló rúVe5eie
liild lúlevclei ar§Vc] naranGszínúvó !íban, choHan. hoz, dc a 1cnóy.$.n g,lakan lEleszl lét lagy töbh u 'Jacqueline Hilliea nál, ^z nag/on hasonlit n tjalr7irmld_boz, §ai lniiglúrljei
moyogi, sh. ka., sldjojU. ishilsu*j, í]kan. kabud hi lórsc l, Tűlevelci úókijldek. stil usoki i. móíolc kel El" Magvctés, duevíjr_vüii\. gyókiídugvíDyúá§. íjüdelrbek ós il]álo§alrbak mórctckct
as yo$ úc slil,]lbxn ndelhdjuk. \áIanenni nóíclrc és néhány ntrlÁi tanác$t lásd ^ a l09, oldalon, ós an.vclós laná§o]Ql lisd^slilüsokai.
a l]2,oldalon,
F ]Gróvcnkó1,1, lav6va1, jó Vrel\tkló képesógú un^ ladi|olia, Kínui iil
E Napo\ hclyrc, iy,iirn lólányékbx, Bonsailcmcytésre a leglobb Vil Kis, hjíéVes vétú. z.ltov §lldo, Ja7:in §lrrliins,il
E lt8ciácjós idóMxrban naponla. Nyáí]n állíLjuk ts Kézel 6íiDjúk vi*Va d új l,ailásokal a lc8ctációs ólénkzi'ld lNe]ci téLcn fukáig negmaradnak Hosvú lrnnbhu]Laló la osvr] úovális. ólc§cn túóvc§ vé]ű
^ kél), vrbe, lélen is iaísuk n.ó6cn,
se giókcrci h ajló koíyrk, í/.r]d /11) d] lcv.lck 1óröye és lúOúaVinelódn.t, Kérg€ sin é!
E A Vc8otícis idirYatban kóthcl.ntl E Mag!€tó§, dugvinrZás, ollás a illjláklil,
E K&é\€nkéni, kóú úvisval. jó VrcN€zeló kél.í uln x mdiíolia'Itil*Áidn', Kínui hl
T E! na.lm'§'\ú^', Ka"adai h.lhbk|eúó Küss ágrendMerú. l]alányi. élénknd l§elú lajia, Ki. Z4lko|o wn10 '|hlieEúl1', laI)áh §E]qnh\zil
l KÓzcl §ipjük vi§va u úi haiiisokat a itg.iíciú Finon, kompah, it)rlc la]ta Jól úulal tis és kózeFs tűnó cit6 kics]tól [özcps nórü]8 ncvcNc, A slűuso fu Ld fchór ós kófrszinncl laíká7.ii l.!.l,í!álló7
idóVakban, méúbci, íi]usokrt ós nénrnvnev.léa tan;.§.i kdl ós r nNelési l.fuiMk óbbsgét láyi a 1]0 oldalon, A dil,Rjbl íérelekel é\rnev.lósi llnrrwlkr lá§l
E Magvetós. dugvái}ozá!. bujLás lisd r l09. ^
old lon E Dug!ányúás,
E lclévenként, ta!a§9!l, ]ó vrcl!úetó lrúpeségi
Tófus baíala, Xözönú86 liÉafu Ulúúladiíolia'\án grÉ,I|lnal §il kíala' \^tslbu s á', J aP ún &! ó ó N zi 1
zc lkon
sólél2óld túl*elú óúkzó]d tcnyói'óle, A nóivanj €§€. E] Kózzcl §ípjük !N9a xZ ílj hajlá$kat a v.gctációs Febéren és ZiiId€n lailúoll levclti vállozat. Á súuso KoúPak! lórpc i4la L§éLnétle u alaptijénak
delien fejlődó magokit aléntPnos. búíÁnagkijFny kí ménl.kel é\x n.vilé:]lin:].(tkxl l;vlx ]ln kijrúlbelúl a n.gyede, stílu$kat, móIdekei és
E oltís, a ncvc]ó.§ i laná.9r k ti'bt6ógót
^ lí§d a ll3 oldalon
m Du8!ínyoás,
h,Á aq,i.Iara,.Ia?án ticaía 'IWa cóMíl^n'F[nd!,lá', rJudai hahbkíeJyi Llnus p@ru, Éknew!ű 9i!
Na§.n hayrl( a 1] ó,..7/a Ia. cslk levc]ci ólónkchh Vétony, le6úngó, tup.la ahlrj lrabitus jcllcfui e L.mbhu]]ánj fa, s7nlkós kóryc rcrcdc7enj Pöcsöítiis. Z/lou 94dd '\átlubusa \brie!ata'.
zóldllr és bnákUk halvánFhh A nóviÉgúhLOn refuó njrye lajlil !.]ónkzijld új hajlá9i rem€k koninszIot sólóI2óld l.!.lei ówel n g!árguln l. |Lú:d lla o. )
nxgot csúcsa a sijtél ró7-§.9ín nagköpenyból cúsn alkotnak ú idós.bb, nélyebb Zijld le!élzeiic] Jó] Tórpc lajla, levelei Zi'lden és kénlehércn larkrottal,
fuúlll ljs és kazepos nlóíclb.n A slíhBoktl és néhán], ia[eú, rhncfu.i íől,ij r\ slilus.kal nórctckci ós a nNcli§iianícfuk tóbb_
ncvelésj ta|ácsoi l]isd a l09,olddlon, 1.onbl,ullaó kúszócscric, Karqos lcvc]c i sótólzóldct,
'lnis
TM cbrillala'Nan', Jafu n ti\fuíü El któvcnkóni. talasal, jó Vrelvveló képes\égű osyd zöld ós Pilos chcló lcmó$ hor, Moyogi E Du8!ányozás
súrú.li'mótt levélzci jc cnzicn a löryc lajlát, Kilúnó sh.ld, ban lengái. tengli és setijoju sli]usban nevel
heijük ]Álamcn nyi mérct í. al kahna§
 sZ^]<KIFEJEZÉSEI( s7óTÁRA szÁKKlilli_líizli,§r.K\7óT^R^ rll

Szakkifejezések szóíár a rrim A ovirol élel,cil]Usában a

ní$diL Vámyatlan fcj]ődósi a ak
ltEsle§ kiógí9 A leÉlzcl táfu§}
dá9 erós naptól m§ §zóliól, !ag],
lbmé§ A niiviny n.gol va$, nar_
vxlaL laíalnuó Múre. lf,gisúcr
a g],ökcrck káfusodáM úűllásA- tcbb 1ipu9i a bo$/ój a nakk vasl
Alilh ryi.t nihoy€k RLn.Lv.rcs r4jtj Á temevús §]ún, ncmcsí Hábilus A niBény ni'vckcdósi
meiszóscl, ryínissal lélÉlrozo11 tÓ§rcL LÓlrcho7ntt, nás líjlájú lijláI liltbJ minl pild.]ul le]f<. l,i]i Lqbqiús olyd Vapoíitá,§i mód.
éldel€s alakaú lál ós c*iók. sanól bgájíbbe§ iulaidon§á*ban mely a fa tö,sói vi8y á8iin eló Po6g]ás I]úíx lcvciú !a8y hajlísú lt,k,nám€ Jal]i í cg]ik ( giüjJ,
dióó nö!óiy, A iajl. neve a latin nöcny. am€ly mg/ nennyhógj d tUNi.Jin!€t g!"íi\rnak c\
Ábny Ábláhan §ókcrcs vlit ni! Ulán kMlk ,il, c8]NzcE. tl4dalhal,i§ A fiJI.LhJr ÁUt ncdvcstgct kép6 hN9ú ideig crpoftjánik tó közFonlja,
anc!rc ú ollis soún a nenes rcv jdizúiclbtn (pl nl,.d d/,ní Ijttlf clplvlll^J d h]]] JíJ§ nPy Itrmbh,nhi]ó l -§clc ikcl nlindcí
terúl, kclcikc7ct nijvénr A/i'ke 6ócn lghullató Iák és se{é\ tólcn Tógt᧠Álalában c€rék Vápo_
^ Rél€rezs lás nijvónyct n.gjai ínÁi míjdja, a 8],ókt í]J bdJ *1Vc
l.]᧠rs, Bmíeli, ncÉIílodoll lrercrd szári A l.laj ftLzinén Mk §ltlzásál
^ eló*giló múvelet, dd*\cl i\ l í;wtL vjLtrllllí\éü
Allqj A lajnlü knebb rendv!íllni hajlís, ame\ n]& nenr puvtül c] Mésztüla móvkó pofuzus, jó n€\oek hlán a nagok l bom0tb
€§6ég, m.ly lcmóvetes Úton télcn ugy a mé )nl]galon alan, ncdveségncgtaító
^ víliozatr. rcí!'üL és hidegnek l€í9nk ki Tó.pc oryrn fajla va§ lállozat,
al.tult ti n lajból, és bi7.iyos Idós€bb íá6 reszek lák0ál. kéL ]6nnycn ncgmúnkilhxló, elérl anrly kjsbh icmed ú alaPiilnál
iulajdonrigokhú ell& allól, Flkvós ai2onyú ii,inyba néZó elhs órc\ fárdon bajláí ga]l}Tak, l LiLúnóen liüavnálhanj h ónbt ó nás lulajdoNiieaib an ,on l]a0
lyezés, kúlónós t.kinlettc iz ural h;í ni!ú\nal jd,i5ch|l l.is.ldlxZJ RúM!k!dí!Az újoman rinyili
]Íin&lés A n(nény kiemelése íégj kodó vóhííra és a Mplén}re, \ntal]!í,ü n.\czltrk
éerepúMl. és fti§ 1!]aiha üll,Eté$ a MetMús Hajlísolq teld€k, kszók, Tózcg A úsfdlq láPok novény_
8yöltórlcjlódés elósgítés cóljáboi F!.liziv/Jdó A nóvény nedvkeriigó ldfuloíi l€vélálat fiata]kor] ;gák \ nvj\ ig.n L m$J t llivUlilÁJ RijgDaltanás A7 r íllapot, úi kt.M] kc dk9o', rirlc!*n
sób. lrcjünj nijvónFtdó 9cr, onn.n lsélníl lén cg.scn ^kiilúnlróó levél J nn\.r!JilMJb,i\Uz;v, \ál j nt k.í a l.vúlrúly.kúnynik.yilnak, rllt nlull k,ne\ Jn]d!, Jii Vúm.g.
P4g/újtiitt fa A2 edeli lemóhg l[t a nLr9énr úe$áiadó tóbko_ i ak an.ly a l'tl ijrcgeltés&cl a nóvénv n,máiának kiilakilás Ós ho§, lálvik a zóld lcvól§ú§.
\úól vínzó. tcnóvclcs liLon
löTc nóve(edésúVé úh fa. s jképzésAnikol ú úi haiúsok Tózegnoh! Ncó.skrúlelekó]
ltnyőlélék a tlt melyeknck Káiun (K) A nó!ény lápayagel_ Ncmcs rész A]lalában vesvn vag/ a nó\ény dapiából nnnek clij uinúó, nagi lizlilvívó kóp§só
Gcn.lcÁ§ Elküli'niietifijlddarab naÁi.i tobdzokban
^7.k kép7ijdnck, liilísában néIhjlúhcicllcn 10í16 rúgyct kltalnazó ks niivÉnj,i IéV, crcdósi mni Lch.l i tij](itels7ín gú moha, l-clg/aknbban a lérbuj_
a magoncok 6a lÜlal6eneÉk ságú nalíoclefu. u új hajtíbk, an]elycl Z 3]any@ ohunk, A lótc ^z
vnírln§Jek, te.mótt bilódéséhez jöli új nljvéiy kan*lelél a nefts
Firtalkoli lctíltnlt Az idinkxi &belzáni psaa oh.rn úyi!, Tíl€vél Na8]ren k6ícny, a §Li§ái!
csí.íás a folFml| oelynek lsélzciníllén],egescn külijnhüó, amll} eLlrji u,]rún m§ hz,ön eg/enleles Véles*8ű, általában
soíán a na!
^2 lcilúdésnet ind lÁ§ naial iiúa jcll.fuó lc\élJlak, l&llus, A sehzésk helvén kclct NcDrersé! Rcndvütadios6é!: LrlrlLe&lL!;gnfl]ü cl!t a 14t|]Li-
voús rokonsiigban á]lir laj0k ló, n]c!íud,,l}ú^dd kLjnnv.7c\l,
FNdor A nóvény iánanyaAcL_
(P) 6olr)íja. oijvóiy htin ievében n.tl\t$ig\§7tst, t ors.lil\e.k \'ílloat ]ömfu&l.s úton kinla
c§úG Áhalóhan . bonMi 6ú6ír lálá,láh.n oó]kiilózhctell n)nn]s Ilrnbiun Fás nóvénFtnél a kó_ ^ kUIt, á lij d]aplipüsáól c]tóló
sirú mátJL,llem f| jntmvcrcpcl rcg ús a laiész kírijtl blálhaló.
iJtsz k c §Uk( fuL \dlim nt J kí nóhiny Éjlsrból álló, élír7nld Nitmgén (N) A niivóny tápanyn! szrrsonó (noduv) A gáhal
Dílzfa srp lMlóúrt vag_l viiigáérl né§ek as naglak lciLódósében, cllálásábán néltiiliizheteilen ú . (s'akan bülykóen nega§ia vlilpsp§ tjl,{j M.zülékm s7.íkc_
lcmosztell in, A g/*oílati szcn_ nnllNsá8ú natroelen, elsóyfian godott) rdvc, aúclycn a levÉl izg/ zclÚ talaj, a8],ag, boúot és leboD_
Br.fuk miit póldáúl M eheIÓ teF lő§ijkír Rig!ólclaen lciilé KeB71c7Á Hihndetelóálhá§á_ a l(]ld ninényi rcv.k ninckcdó( lolt szen$ mya8 ai]ínyos k.vcíéke,
nóvó, hor§n. ri)gzinj gyökór, iak mi!]ja, faj.k vas, lajlák kóZólti
szímylsan összt ll levél olyan 1!ssz6 [§,tvü§. d ncm árMó.
Éh&ép.§ég magok §íráZú Iíhajr᧠Áialábri ú á!a( 9é!Én N|llK úínyA múlrása nitn_ öszclctl lcvó]. ncIynek leÉlkéi lonhiíl vevlell, lá$doit úáL
^ le]'li ó hajlás, mdv a ág nóv.kc K.:üuni V d !jrJg rmly(s gén_, nxzfor ós káliúúlarlnúán t a tózijsgcrincjobb ós halold lán
dósót ctdmónyüi, Á bon§ainiil l trL lJnJ]rne pL{Z,la\ t.ímól vssz6ípt§ la ahkiró ᧠fcin
Eltqriás A n{'vénrek lós7l.g.s álklában a tin^ fcl§ó fol!,liás., taíó nctszósclol
^ iu új h4lá$k t€l,
vi8y lclics elpu9lulá9 laAy i,!Ay (i.gúszító niho}tl hilóibözó Öri,ku öld l LlclzcLLttóhh!vl! szána! (intemodium) A gínak jes ehrvolílá§a vas/ mcgíóvidí,Éser
Fiirlri,dgzlt o]lfu viilgrll, §í]üsúboNaiolníl ú§/úabba
^ a kót qonó tóZli lséltele| íés7.. hüvelyl és a nuralNij segíttAévd.
melyben a világok cgyrc ólidiiló laíóedú!6e últelcl! soknn sk
í,9drzeleN olyJn núKn\, m.\ kNsányon hclyúkcüe]. el a viiiig- 7.nil\ icll(g!-,J bUfud hilJVlí,! Ó$ret€tt l§ól Krós, .lág-i nyé, szibs lcv.lí olym ninény je]Zjjc. vlz.l p.,n &zós viz Vél|rol
ncm !i*l rl J liAyokJí 6c|puv d]jn,{!nrct, tÁhhí] r. íúíí|e|,
LUZLi lcn clhclycztedó, tóbb, esnrá,slól amc]yn.k vi]s. laPos leklei \2n lavlása apró páfuseppek&
^ a m
lUlháí ]L, lL cn iizlbdL]han úítul lnsr ibk va§] i]ac$ny óvclók, hjggcllen lcmcznó] álló ]cltl, góabb píIataltalom bi7tosili$
Gyókerhbd! A nö!óny lieneléÉ_
Fqj A najyéryrendvcíczós alapcAy kor a gyókáret és r |illila ij$zc Kiemdi§ \ nnLinJ kiÁ;sc,] J,,| Pántarlolon A levegó nedveskg szinónin név Á ióvó y qebbi. je_
sógc. Szintc valúemyi tühjdon_ lenleg nrár nem énónycs lat]n cve, tátsubü6! hlónlclqs lör...
ságukban megc§c7ó, lenedtrüA nó]tkcdósú nLjvénylipb. a v.ki.
bisnló ndények ó$zc$ógc A nú cyökem€t§zis §ókcrck visv. Komna la lekó róy.. loúboz Perlil \trLkanjkús kó^l órlenrÉnvé Tdl]ó]ló o\tn nijvónyck j.l2óje, sosná] .óv]dcbb száíagok]ial és
!ónv xiin nN;lPn 1ml!!]i]. vÁ {igása E§it cúlja,
^ hog/ he]yet lr. abol L^ á8ák a lóPsbó] kiindulva nek hevitése út]án clóálliloli, lme\,ekijl lúril a téli iagyokai. lóbb rugstl, ami snrúbb csú§_
adidr a funs lahinak actÉpbcí, kónn!,ú súl!tí, duía gfuiulillun, n,{cl,edi§l nko7, IÉ!M(s ],]clG
a mísi\ ho§/ elósegilse u ú] g/ö Fokoza a talaj vcllózósói ós víi Élb<n lunbcr ti tdiiLln tn
C h, r úeqpan s a bl u ! u''Iál.anbl§' ),
 ML]lAló 213
MUTATo

Mutató D .l s. 'Bcuvnnensis' 90, 20]] lalLónx]á?nin Girdcnia

iasniioidc§v,rudiúN l97
t]il|\J./,lv L ,.J (lilil , irpán I lhúíbcryii 18, 11, ]]. G denir jrsmjnoidcs \aí
|JE,9],lll].203 radicans lnJd AalléGiáZnin
boló]i. JúniPfus 19. l44, l45, , P th vú, mrtio9 2]3 t.ylcnye cÁmnca]9l
146,147, ].1E,156. ]78 li)lpe Ginkgo b]].ba ii§l píliányicnyó
h]híni J niPcrusx
. ty.ít!ánleleli N ohliqua . e mügo87,117, 136.
gledi§in (tóvises lepényin)
A.neía ldsd iinkósdiócsh . mcdja 2lll 20]]
'Blaau§' ]7,2l. ?5, l]], ],14, c.ruüs üsd cseresznyc, nceg!
,lJnclA N |r..cl. ]tll Gl.íiil\ir lrjr.lnih.s 7l, l9]
ikác,lchér Robinidpscudo .1lDí,llL]l N,.l l.r djúd 20l Gl.djt§ia 1riacanlhos lád gledicsia
, hinalíjai J, squamira ch..noncl.s üíd divbns DeUlZi. üld §.|gyvnligcrcie , vói'stérgú P densiflor.
aIma (diszalna) MalU\ ]9.2ó. chamae.FJIis fu í/ hamkciprus D!\pYl \Lú drrUlyJvilvJ glánálnlúa Pünicalnnaium28,
28,30,82, ]2,]. ]69, lli3 , kinai J, clinensh l23 cikáv,juPáí qca§rclo]Uia L]Nzblh Lh.r( ,mr + 2h. 55 95,205
, cseresznyc M ccía§]fuü 2r. . '5,
kózóOsÉges J. conrnunir76. .hiboí ch t suírcúa . tinpe P g.'Nana'205
l]2,83.200 l9|l (apo| ica x sp.cnTa) 26 27,55. , auvlríliii lr nbiginosa68,
, csüngaNnágú M, hrlliana 8?, , kúszó J, pr@úohcns ]98 corylopsis lrtl dis7mosi.ró l92 G!
l13,200 , mándz J, ngnla 76. ]98
, ch,xs 'cimv)n and (i.Ld' . §iingóii8ú F. hcnjánin 68, tltí!,,n ' rí|iíU\ 52, l?1, l]]
. M 'G0ldcn Hnmct'82,2{)ll , n.hé7szxgú J, sabina 198 cot ii us üJd c§enzóúór.c ]s2 l96 l56
. M,'ItotLlsion' 82, 200 .sdrgc|l J salgenrii77,198 coion.a§ter lód nadárbirs . ah rs.'Elni'55.192 LdpJszll,do í |trmila , r4nai c, iJp.í.r l0l
. M, 'ReLt Jade' 82, 200 boro§lyán, kóziinsó8cs llcdcra ch. ís ']ncendie'l92 , nrg}lc\e úl dcnjlrh)llí
']6
, L ,ZUn§Lg.§ c b.lú j§ 52 l'|1l
mand/ú ('
,
. siclro]d M. sieholdii , ct. \r'PinkLndy'55, l92
. turcznn,nos
cralaegus llJ./ g.laloiF . kiki Ch s]ncnsn (Pscud. ]]2.52, ]9l
,vad \4 syhtstíis200 t]ul].Tdrd D. burk{fudii ]94 cl]pnnne a japoniú lrsd
. cyd.nia sin.ísis) ]]2, 5ó, 192
ámbrala, anerikai I iqlidambar . ill.los l)..do[ l9,1
. skanáivaíjs ch, sF.n]§a 26.
b.m(serje crragana 5l] 55.1,]2 lo]yondáFkecst ráAó, k.leli ,japán z scrata 1]]. !18.
Anclanchicr lamarckii [ful . sárgl c arbUresccís50,190 qd.dia obkJig. fuJd br§
ch, s,'Nivaln'55, ]92 a.ldlrus olbi.Ulil6 5.]. l9] l91,209
, nongol c,sinica (c,.haú
,
.iéghpnol ch,]aponiú26, . z s 'varieg!i.' 209
,\ndromeda ló./ babórhan9ai lag!] 50. l90 cs 55,19] . z. s. 'Yatsubu sr' 209
botnád thyllostúhy§ 46 csarnb calluni WLgarh 15ll.
ch, j, 'clnrjlbai' 55. l?l. l91 , z, s, 'Yiisubusa v.ri.8ala'
.llany Plr, luÉa,l7,20l 161l, 161. ]90
,
,]lVmUg\!li (nryl4\n inviiia Gra|y6€Ijd) l'oNi,lhia 209
,lckctc9árú Ph, nigrd 202 , c, v, 'ü[nly wicklow' l90
tlzi .s L, \ni.JlJ l'l] . hibrid a inlerú.dia ]96
, hx!6i l- llpinum l98 Bougajnvil]ca /,j jd munaliirl . ]aÉn c, p!!.ino[ ]')3 , F, i.'Mjnigdd']96 , ]Jpii s F]rOn(r 2l17
. kiizanséges l-, inagyloidcs §on8óbojt likianihu\lr,1 , mjrLuszcLclú 5 |hunhLíqji
l99 búkk Fagus 30, ]l6, l21.12]], , hrraígozó F, campanulátus E zn1
l56 195
F.híctia buriníi. /ód boíágóla qlúnAy!jíJls.n! l)!Ulzi.
, curópai a rylútica ó6.67, ,japán D, Pen alus l95 cnll\dclri D s(.,lía u5
, E,.crnuusuí. ruhens l95 [nkianlhüs lasd csengób.jt , D,s,'A7a]cinnia']95
B .n s, 'HeleoPhylla' ] 96 cse reszny.. d iszcsc rc§7 nyc , tisl.ltlii t nicrophyLlr 69.
babórh anga, iapán Pigis Pnnus (cerasu' (ce
sú§
fehÉI M. a]M8,|.200
,
japoíica (A|dlonr.& japonia) ávjum) 19,26, 92, 13,{, 156 . t 'Lddy'lnümb' 69, ]9] . kar.sú D, grdcilis |95
102
, bi8aí Psubhinella l3,1
Efi uoni. ldJd kólijrócscrjc .l ''lón] Thumb'6s, l97 H
,? s. 'Aulufurlis'26, l]4.
tilonjmus fu Jl kcc§kerágó Hanamelis ű!l varizsmolyoró
c l3J,20l
']rl,
. trabil()íi s balrylonica l0]. hdnNclo, chJmJülwxr\57
callunJ vul8aris irJd c§arah ,Ps'Autumnali§R.sea'2ll4 206 iJnJn (hjn.k ] Ch i,hru\ §7
kasmni s, cashúiriúa207 fuirkzóId l',Nngens ]9j Lúszó s rorens 26, 206 ]92
.
, 6,1. .
)
.
, kclcli s commiíta20' cmagana úídboAó6eie ,jápán (div P síúlata 9,1, , sváj.i s. helvelica 206 , töTcjapán ch 'Nanl
. nadái s, auüparia]0, ]0,1, carmond nicíothyl]a üsd F
201 G j LUíp( apin ah,U YirU.
. P s, 'Kaúan' 9,1. 204 galagonya cralaegus6j, lll]. husa'57,1]9, l60,192
bi^ q,d.niaob]onga l94 . P s. 'Kiku lhiltdre saklra'94,
. kö7dnsÉges L..\ lgale 199 l23,l2,1.1N]1 . sz.!áü ch pisifcía 192
borágóIi Gmoía nicroúylh ]t7,205 , szólosl.v.lú L, ovi]itoLiüm . ch, p,'l].üle!ard' lg2
(Ehretia buniolia) 51. lql) cédrus Gdrus l9,53, 156,1?8 . §íc c,lá€Vilala (c oxy ch p, P umn,a' ]a2
, Atlav c. atlantica53,19l la0}trka, k dai bif. k.LaLelú T],i., LLJtd 2U8
. DaNin B. daN,iri]]89 , c,.,'Glau.i'5]], I38, l9l ^melánchi.í . c ] 'Dtul's scarlci 6l. 168.
.japán B. lhunbergii 189 , ciprusi, c. brcyifolia 53, l 9 ] cselevnyegilrr Pru.us tcnyj !in!s ]6, l8, lq. l18.12], hcg/ikaméIú slsvania (stú.ftia)
,l] th, 'l]agaielle' l t]9 ,himalájái- C deodara5:],19l ]2]], l49, t64, lrl]. ll]0 ,.§bibis c, úonogy|a 6l. .J0. ]]2, L05, l7rl, 207
,pugpánglcvclú B bunblia .japán c,japonica 8 , cidci P sylvcstíi§ l1.21.90. ,]aFi s Fll,dncm.!li.L
l89 ,libanoni c,libani5],]9I cseszónin.c,sárga c.tinüs 1,18.203 (s rrJndiflnid] ll)5,207
 ML-t\To

.s. nn]iadchha 05, 207 . A P. 'Dissedun ,!roNíl]u. L o,Ő ododcndn,nGZíl€l) Rhodo

hcnl1.1rl'.Dyó nug 109 L b n n lód lriovcsó dcIdfun 6. ]6,27, 37. 98. lr,1
. rrDadni T canad.Dsn2l)8 . Á, p,'Di§cctum I-1glAlIoemh kü sclycnmnlUV ,.UróPlj o cufup..x 20l
^topürPl
reUm"]naba shidarc' l8il , l, §. 'l,c!c.ca.t!' 73. l98 Rh, kiusiinün 98, 20li
. r\ p,'xa8iriNishiki' l88 letónfa, tóvisls lád gledíc§ja L s, sul,Ljlis'('Koshob.i')7],
. .B.na, tfupc sy rglVelLlljn! Rb, obfusum L9.206
, orugoni 'l hcicfuPhylh l09, . r\ | 'Kashina' 188 l.sPdoza biolol űíd színvlill(j l98 Rh. x t, ')]i]. l20
20q M!]U§ lrJd almJ (Liivalna) osoa lhus lrl ]]]itvú]íg
l . A, p.'Kiyl)hjmc' l88 o§orli. kinai c.llissin.nsis l9] lth, indicun (A7a1.1 indi.a]
. P 'Kot.h]nc' L88 lilaakác Wist rin 2ó,27, l ]2. ó§zibaíack tnn s pcAicl 2r.1)8.20j
]llllVirtig osnlánthUs20l . ^, p. 'Nishiki gJva' 188 ]?],15ó . he§i scquoildgndloí (Pc6i.aW]gfh) 92. l83. 20,] . Rh. i 'chinz n'2116
, Dchv.v o |.lavay20] . A
^ p,'sanlo KakU'28, ]88 , jr!án \í l]dihuidi l12.20' . Rh i'llakl.cj'99,2l](l
. A. P,'seigen'2,1,26, l88 , kinxi W §jncnls l 2.2l9 . inljkzöld v, lengell)a i , P P,'Klri Múydi' 2(l4
J . A. p,'shigitaisü sawi' ]88 lj]bmfa.csil]a!o\ M.gnolia scqúok §mtcflircns 207 . P t,'R §fll\ Rcd'21l|
Ja.irrndx /r&l PligaDdcíta . p,'l]kig.do' ]88 foiíduln Pílnlj(AnyldahÁ] , Rh, i 'Korin' 206
jrúndiác, kii7ónsag§ (pigodala) .^
^. l"Ukon'26. rí5, ]2l. l88 í iqlidanbil lÁd imbritr , údes P d cn (Anygdilus P
s.Pholajr]roiia 207 , kö7ó| línai A, davidii ]87 tLlliínr,iunyó Cin]k8. b oba ]]0,
ij9töíú W.igc i
,
]aÉncilfus cripl(,ndia , muei 42. l87 .jatíd l iiP0nk ]!9 ,lijryc P lcdclh 1r\n])!dllus Jn.191 óZsnIon.,
itF,íic. ó2,156. 178. l94 , ltizvónrs^,.amí).{rc
c]nni a.l0..ll, nlinv L, nnida l8,8l,20n P]is7andc a Jacanlda
c ^ . Piroslerúésú] monNj]lq9 ,ncggy PruDN (ccnss) ovalinnir (.l nimos]nn]l) l98
, j, 'Yarsühu\, ' 62. ó3.15ó, l87
ló6,I9,1 .!órinvnágú A,laponion] , ttLyh.s '2
P n,nenn}sa 2ll5 Púlheno.issus lr!,/ ladvlj lj s
jlpán júdásla, kislcvclú luctlnló Pjccr l]6, 156. L7E Phyl]( jslnchys fu J' l)olúáa salcrcl jt thcc7ans l0l], 1]()6

arcidipbyllun jaton jnn l']] . ii]hóí PglaúQvar albeíiJnl , z.liicc Pprdus ]í],1 si$abln.k (kiLjvi) Pfu us
]apánszenlIi NJndinado cslica Melnsequtin llyPlO(ínDid.] lrvl
,|ó,,17,20] .lck.t. tnxiana'NaOa'202 , kin,i P n n]. ]2, ]]].92.9]].
K , §*jús P lnllicog2'],20]
kn6ulain]y.ndrí Krdsn Pj !al, h(údoenlis 202 . M, j, 'Micophyl]i' 2n0
.oíOsi J. olTjcnúLc l98 . kijzónsége\ P abics 2].8ó,
, léli J nud]flonlD 32.7.1. l32 2|l2 .kij7nnsiges M.O)nrmunis schctll.íi lrll su!áraúlia
,P a ']jch] in,mi\']1l? Pinus fu ,l
llDyó, s.\cnlenyó
kajv,(sá{úar&k) Pnlnus .P a'l,ittlc Gem' 86.202 ,lrldiliii M,iP].U]all20l P.d.c!r!$ lá§d k]liszaL'l ,japán P ph.illo (P j]c,'ta
. kotai A, k.lcaDi 187 mocslircipnls. Yúginini laiodil!n phylll) ó, ]8. 22, 8l]. 89, 90. 9l.
. koltaiiórt. A, kofunna kahlkklú 'lh],mus l50. 160 a,'Nidin nlia ?tl2
, P
l]6. 1]]7, 1.19. 150, |6.1. 20,]
.tcskcnylevclú Th,§.lí)ylútl ,szahaliDi P glchnii86,]02 .lalem.lú c lí\íe\c.ns60. , PP'K.k.doc'l]8.89. l]q.
. kózilnsúles Á, alba ]li7 2llli] , P !. 'YatsllN '8ó,2l2 , kiizijnsógcs c,ilcl.nr l9]] 203
. sziklr$hegytgi A hsócirpa , P p 'Miyajima' s9, 21)]
18, , il!ái c,japonica ]9l) PrUnU\ ni,' cscltszilc. cscr.Vilc , P | 'NÁumusumc' 8l], 2l]]]
, A,l, vdl nnzonica ]í]l j Iecésl§ciú c lcticulati l90 M MUí !a prni.u]ii,]r,l kin.i- Villa, divc$Ievny., kijkany.
, A,l val u 'c.mpacli' l87 . VJ§za|k. a sl§xi{ua l91) nad:ióiR coloneast.l l9. 2l. m.ndu]n, n.ggy. ószibanck.
kecskcrl]gli l.]úonymus 30, ó5 ]]0. ] 1.5lJ, ]33.1]ó.l49, ]J0 mul,lliill Bougiinvillca lii') sclyemmnlLNz LxgeAlr.cmia
. kanldai c canrdcnsis ]9l , c§íkos E, eurupac \ aó, ]96 .lcllúnó c c.i§|].ú!s 11Udús 'l1.1! Jln]!.ttc' m] ki|a ],,i|djca]]2.78.199
, kö7ijnsógcs c, §j]iqMstnlm . jedói E. hanl] nntianús!aí, h,'oúngc King' l89
, l]. lscktocydonil sin.nsis lr,.]
l9l . hav6i c congestusjs, l9] . kopnsz B. g]rhía l89

iuhal |!.21,28.30.:]7. .s7árn!a! E,llxlusó5. l95 . hcnlc c Mpíesus l9]] . R. g,'Magniücn' l Pun].a !ídnaiüm ft xll gránáialnr! scqu.ix fuJd namuiiinyó
]l6, l ll],^ml6,
12:], l.]8. l52, 15ó . c. x nr í)í.ccox58. ]9] 'll
B g 'sno]vWhilc'l90 scqü.irdcndbn lód mxnrullen)-ó
. háron.rú eígcli.nüm kinaimiíü9 Muíiyalrniculala kc.li c, horizontali§j8. ]]]2, ,ki§lcre]ú B Diofulhylll l90
(A,1 fulum] ^,b
J0, ]2.10,4]. ]]r, l]5,200 l]],lg3 .iirök7i'kl ll,s.mP.§,ircDs
]52.172. 187 ki,kónv Prunu s sPinosa 92, 9]], , C], h 'v]r]c8atus' ] 9]] N l90
. tijípc |,'MinO Yulsu . kúVó c danlnlcr]'skogholnr ..§iljag a] kousa 192
^ kóris, n4as Fíaxjnls .xalsljr . sirglviiigú c, oiiicjntLi! l9]]
. A,lr, §p, nrn$rnun 40, , koíallpios c, simmonsii ]9] o
]87 kótisz.ii, n gyIcv.hi Ftrdo.arpus , neplili c. n]icn)|hy]Lus58.
N!ndinl dom.slica fu J/ ]'lpin
.jxPíD /\ J)iLíhtun 16,22, n'aoophr]l]Us (P chinorsk) 203 spilact /d!d s/lji§í.sszó
28,,13,,].1, l52, 1r]], l81. l87 NoLholrgUs fu J' dó]ibiikk R
'chishio' ]87 Dyií B.tUh ]l.
, A. t . F 'Appb Blol$m'195 ]]0.15ó.l81 ltbododondl.I anir] nú]dcndfi rn
. t 'l)cslbju'6.26.2].4,1 ,csi|kó§lú\!ű l,.renala]2, . kij7ijnsagcs l] rnduh 2l.
l20,
^. l8l, ]3? ribiszlie. lnF,óras Ribes \ugárarli]ii. llnWfu \ s.h.t't]lí)
,^ r'l)issedunil88 .I . 'ajodv.M'72. l!7
]Ll]

sZ t]
s7ccíMnimn]nUnenvó \1cln
íqU.iJsl}t!)\ln)h| c5]()1]
\/j]L Llntrs lq ll8 l]!, !]]§. l5/],
.jlpí] Tcus| lL! l(l8.20í vrd\7tj]ó l]lthcn.ci\sUs
.ard.sl.\tlú U tnú ]]. .lrlin P!ilús|]nhr12l)L
r l. l ll. ]09 ,lij7öd§iAcs 1]blcc|h l1)7, vnrtiz{i(!],ora Hú .m.]ij
.h.!yi U ghbra lt6,20! l011.2l]l] ]a|in ILjxptni.l L')7
,.llcqú.]d.llil]ll L] \ njl!} oL.rüA ll.]l,]2. lJ§.
.l.!|nlNsúnl ]|.qí.] i. l5ó.lJ]]
IljlLj.]']l6,.]09 vini]ll. ró l.nri\ ]9, l]N L56.
. killi ti, tDll|]]a ]2.:l7. , k.cúry.\ QU. n)bUI ]').23. L7E
]t). ]j2. ll0, ]09 ]3,9l-.2ll5 . anrclilai L.lm.inx E0, |']9
| 'tlnkkúlt)'21]9
. L] . k.§in)líhn Qtr Niítr 20i . ouni|ai I-, dcdJua 7').8ll,
, (]. t. v ].grll' ]l0. ]()9 §í oü, t!]U\L]N ]05
lú (l
,
V va rfu ((]oí].(nr9] . l. (',.nlpfcl Lcptt)
^ . VLgallt7cll s !.nchj] ]0l, |cpis) 15, ]l,26.8l). lll. ]l.
V'nvrlll]b.kol]rcrc t.§pe.]czc lljzcgfu Zn,nrn]g, kó7ijnsig.s
Io]ilnLja l19 l \ctrn).t]\ (Jc.i]ulx
bonLnhij vilkvil]]t.íx200
V(il1]. ^trdíjmOdn
Vlúxrli slyfu\ i||o ic! 2lll nhkó\LLiicsla 6. ]6l)
lrrL(nir Pli.rnfhr
^cxenxlq 2t q6.
T ]]]. L]6
. kcsteDrl.Vclú P an[!§lili,Lii
, b|í]k|.Yl Li l]jlni li,]a 96, ]li.20j
l0!i 203 ,lii1ó §ilcs P c...il].x9(]. Z
]05
Tlrl iün ri,/ ijlsi,.lnÁ .I|c. tL(,n '16.
l]1],:]1l5