Szakdolgozat

Dallos Gábor Endre

2014

1
Budapesti Corvinus Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar

Az informatika felhasználásának lehetősége a felszámolási

eljárásokban egy integrált ügyviteli rendszer alkalmazásával

Készítette: Dallos Gábor Endre

Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak
2014

Konzulens: Dr. Csőke Andrea

2
 Tartalomjegyzék

1.   BEVEZETÉS  ..........................................................................................................................................................  6  
1.1.   A  TÉMAVÁLASZTÁS  OKA  ................................................................................................................................................  6  
1.2.   CÉLKITŰZÉSEK  ................................................................................................................................................................  7  
1.3.   HIPOTÉZIS  .......................................................................................................................................................................  7  
1.4.   MÓDSZEREK  ....................................................................................................................................................................  8  
2.   AZ  INFORMATIKA  HELYE  ÉS  SZEREPE  A  MAI  TÁRSADALOMBAN  .....................................................  9  
2.1.   MI  IS  AZ  AZ  ”IT”?  ...........................................................................................................................................................  9  
2.2.   INTEGRÁLT  VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI  RENDSZER  –  ERP  .............................................................................................  10  
2.3.   INFORMATIKA  A  FELSZÁMOLÁSBAN  ..........................................................................................................................  16  
3.   A  FIZETÉSKÉPTELENSÉGI  ELJÁRÁSOK  TÖRTÉNETI  ÁTTEKINTÉSE  ..............................................  18  
4.   A  FIZETÉSKÉPTELENSÉGI  ELJÁRÁSOK  FOLYAMATÁNAK  ÁTTEKINTÉSE  ....................................  20  
5.   INTEGRÁLT  INFORMATIKAI  RENDSZER  HASZNÁLATA  A  FIZETÉSKÉPTELENSÉGI  ELJÁRÁSOK  
ÜGYVITELÉBEN  ...............................................................................................................................................  29  
5.1.   AZ  INTEGRÁLT  RENDSZER  MODULJAI  ........................................................................................................................  30  
6.   AZ  INTEGRÁLT  RENDSZER  HASZNÁLATÁNAK  ELSŐ  LÉPÉSEI  .........................................................  34  
6.1.   RENDSZERFOLYAMATOK  BEÁLLÍTÁSA  .......................................................................................................................  36  
6.2.   ELJÁRÁSOK  INDÍTÁSA  ..................................................................................................................................................  41  
7.   A  SZAKMA  LÁTHATATLAN  HÁTTERE  –  IRATKEZELÉS  ÉS  ADMINISZTRÁCIÓ  ............................  45  
7.1.   IKTATÁS  (IRAT  NYILVÁNTARTÁS)  ÉS  LEVELEZÉS  HAGYOMÁNYOS  ESZKÖZÖKKEL  ..............................................  45  
7.2.   IKTATÁS  (IRAT  NYILVÁNTARTÁS)  ÉS  LEVELEZÉS  A  FOKI  RENDSZERBEN  ...........................................................  48  
7.3.   AZ  IKTATÁS  EGY  ÚJ  FORMÁJA  A  FOKI-­‐VAL  ...............................................................................................................  52  
7.4.   KÖZZÉTÉTEL  ÉRKEZTETÉSE  ........................................................................................................................................  54  
7.5.   HITELEZŐI  IGÉNYEK  IKTATÁSA  ..................................................................................................................................  56  
7.6.   A  KIMENŐ  DOKUMENTUMOK  KEZELÉSE,  IKTATÁSA  A  FOKI-­‐BAN  .........................................................................  58  
7.6.1.   Foki  Word  addin,  a  körlevelezéshez  ..............................................................................................................  58  
7.6.2.   Postakönyv  készítése  ............................................................................................................................................  61  
8.   HITELEZŐI  IGÉNYEK  KEZELÉSE  .................................................................................................................  64  
8.1.   HITELEZŐI  IGÉNYEK  KEZELÉSE  HAGYOMÁNYOS  ESZKÖZZEL  ..................................................................................  64  
8.2.   HITELEZŐI  IGÉNYEK  KEZELÉSE  A  FOKI  RENDSZERBEN  .........................................................................................  65  
8.2.1.   Hitelezői  igénytáblázat  nyomtatása  .............................................................................................................  68  
8.2.2.   Hitelezői  gyűlés  összehívása  .............................................................................................................................  69  
8.2.3.   Hitelezői  gyűlés  lebonyolítása  ..........................................................................................................................  72  
9.   AZ  INTEGRÁLT  RENDSZER  ALKALMAZÁSÁBAN  REJLŐ  TOVÁBBI  LEHETŐSÉGEK  ....................  74  
9.1.   MÉRLEGEK  KEZELÉSE  A  FOKI-­‐BAN  ..........................................................................................................................  74  
9.2.   ELJÁRÁSOK  LEZÁRÁSA  A  FOKI  RENDSZERBEN  ........................................................................................................  76  
9.3.   BELSŐ  ELLENŐRZÉS  A  FOKI  ÜZEMELTETŐJÉTŐL  ....................................................................................................  77  
9.4.   STATISZTIKA  ÉS  JELENTÉSI  KÖTELEZETTSÉGEK  TELJESÍTÉSE  A  FOKI-­‐VAL  ........................................................  78  
9.5.   A  FOKI,  MINT  VEZETŐI  INFORMÁCIÓS  RENDSZER  ..................................................................................................  79  
10.   KONKLÚZIÓ  ......................................................................................................................................................  82  
11.   BIBLIOGRÁFIA  .................................................................................................................................................  86  
12.   MELLÉKLETEK  ................................................................................................................................................  88  

3
 Ábrajegyzék

1. sz. ábra: Felszámolási eljárás folyamata

2. sz. ábra: Az integrált rendszer moduljai
3. sz. kép: FOKI bejelentkezési képernyő
4. sz. kép: FOKI Ügyfélszolgálat
5. sz. kép: Felszámoló szervezet adatai
6. sz. kép: Felhasználói csoport engedélyek
7. sz. kép: Partnerek
8. sz. kép: Fizetésképtelenségi eljárás kategóriák
9. sz. ábra: Fizetésképtelenségi eljárások szabálysorai
10. sz. kép: Besorolási kategóriák
11. sz. kép: Szakaszpont sémák
12. - 13. sz. képek: Fizetésképtelenségi eljárás alapadatok
14. sz. kép: Cím térképen ikon
15. sz. kép: Iktatószám
16. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatások
17. sz. kép: Új fizetésképtelenségi iktatás alapadatai
18. sz. kép: Új fizetésképtelenségi eljárás felvétele
19. sz. kép: Szakaszpontok
20. sz. kép: Ütemterv
21. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatás dokumentumkategória megadása nélkül
22. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatás hitelezői igény benyújtása esetén
23. sz. kép: Fájl feltöltése
24. sz. kép: Dokumentumtár
25. sz. kép: Word FOKI
26. sz. kép: Word FOKI adatok
27. sz. kép: Word FOKI iktatás generálás
28. sz. kép: Word FOKI-val készített iktatások
29. sz. kép: Postakönyv nyomtatása
30. sz. kép: Postai küldemények feladójegyzéke
31. sz. kép: Hitelezők, térülések
32. sz. kép: Hitelezői igény módosítása

4
33. sz. kép: Nyilvántartásba vételi díj ellenőrzési lista
34. - 35.- 36. sz. képek: Hitelezői igények táblázat változatai
37. sz. kép: Iktatás ellenőrzése hitelezői gyűlés összehívásához
38. sz. kép: Hitelezői gyűlés
39. sz. kép: Hitelezői gyűlés adatok
40. sz. kép: Hitelezői gyűlés jelenléti ív
41. sz. kép: Hitelezői gyűlés jelenléti ív adatok
42. sz. kép: Hitelezői gyűlés jegyzőkönyv melléklet
43. sz. kép: Mérlegek
44. – 45. sz. képek: Mérleg adatok, Eszköz és Forrás oldalon
46. sz. kép: Ellenőrzési mátrix adatok
47. sz. kép: Irányítópult
48. sz. kép: Statisztika szakmai beszámolókhoz
49. sz. kép: Szerződésállomány havi bontásban
50. sz. kép: Vezetői kontrolling riportok

5
 1. Bevezetés

1.1. A témaválasztás oka

A Budapesti Corvinus Egyetem felszámolási és vagyonfelügyeleti szakos

hallgatójaként fontosnak tartottam, hogy tanulmányaim során a felszámolás elméleti
ismeretei mellett a felszámolás gyakorlatába is bepillantást nyerhessek. Egy nagy múltú
felszámoló szervezetnél, mint felszámoló asszisztens ismertem meg a folyamatok
gyakorlati oldalát és az adminisztratív feladatokat. Ezen a területen különösen érdekeltek a
felszámoló szervezetek által alkalmazott – az eljárás lefolytatását segítő – informatikai
megoldások.
A szakdolgozatom alapötlete a felszámolási eljárások informatikai
támogathatóságának feltérképezése volt, innen indultam körülbelül egy évvel ezelőtt. A
felszámolás és az informatika kérdéskörét is érintő szakdolgozatok és azok
forrásjegyzékének tanulmányozását, valamint több, a témában illetékes
felszámolóbiztossal folytatott interjút követően eljutottam Tóth Szilárdhoz, a FOKI
rendszert üzemeltető IT Jump Kft. ügyvezetőjéhez, aki végzettségét tekintve – többek
között – rendszerinformatikus és felszámolóbiztos. Tóth Szilárd nagy segítségemre volt a
dolgozat elkészítésében, személyes találkozásainkkor rengeteg új információval lettem
gazdagabb, munkáját és segítségét ezúton is köszönöm.
A téma iránti érdeklődésem és a kutatás kölcsönös együtthatásának eredménye lett,
hogy szembe találtam magam egy a felszámolási eljárásokban alkalmazható integrált
informatikai ügyviteli rendszerrel, a FOKI rendszerrel.
A FOKI rendszerének bemutatása egy szakdolgozatban két okból is aktuális:
§ A felszámoló szakma több mint 20 éves fennállása alatt nem létezett a
felszámoló szervezeteket segítő, az eljárások lebonyolítására alkalmas
ügyviteli rendszer.
§ A felszámoló névjegyzék 2013-as megújításával, az új szervezetek
„csatasorba” állásával a felszámoló szakma egy új korszak kapujába lépett.
Az új cégek nyitottak egy egységes ügyviteli rendszer alkalmazására, sőt
igénylik is azt.

6
 1.2. Célkitűzések

Dolgozatomban elsődlegesen a FOKI rendszerének bemutatásával foglalkozom. Ezt

úgy tehetem meg, ha elsajátítom a rendszer alkalmazását, és helyenként összehasonlítom a
jelenlegi gyakorlatban alkalmazott informatikai megoldásokkal. A rendszer használatára
Tóth Szilárd közreműködésével nyílt lehetőségem. A FOKI egy – a Szent István Egyetem
felszámolási és vagyonfelügyeleti szakán oktatásra használt – próbaverziójának
használatára kaptam jogosultságot.
Szakdolgozatomban egy hármas struktúra alapján foglalkozom a terület elméleti
alapvetéseinek kérdésköreivel:
§ Az informatika, azon belül is az integrált rendszerek jelenlegi fejlettségi
állapotának bemutatása, a társadalomban elfoglalt helyének meghatározása.
§ A fizetésképtelenségi eljárások történeti áttekintése és a fizetésképtelenségi
eljárások folyamatának bemutatása.
§ Az integrált informatikai rendszer használatának lehetőségei a
fizetésképtelenségi eljárások támogatására.
Illetve egy újabb hármas struktúra alapján mutatom be a FOKI rendszer
alkalmazásában rejlő lehetőségeket:
§ Iratkezelés és adminisztráció
§ Hitelezői igények kezelése
§ Az integrált rendszer további alkalmazásában rejlő lehetőségek.

1.3. Hipotézis

A szakdolgozat céljának tükrében a következő hipotéziseket állítottam fel:

Ø A felszámoló szakma fennállása alatt alkalmazott informatikai megoldások
indokolttá tették egy az eljárások lebonyolítására alkalmas ügyviteli
rendszer fejlesztését.
Ø A FOKI rendszer képes a fizetésképtelenségi eljárások támogatására, az
eljárásonként változó jogi környezet biztosítására egy egységes ügyviteli
rendszer keretében.
Ø Egy egységes integrált ügyviteli rendszer használata több előnnyel jár, mint
a jelenleg alkalmazott informatikai megoldások.

7
 1.4. Módszerek

A dolgozat első részeinek fő módszere a dokumentumelemzés volt. Az informatika,

azon belül is az IT, az integrált rendszerek és az ERP rendszerek irodalomban bővelkedő
témakörök. Ezek közül kiemelném Hetyei József: Vállalatirányítási információs
rendszerek Magyarországon c. művét, amely nagy segítségemre volt abban, hogy egy
átfogó képet kapjak az informatikai rendszerekről, megalapozva ezzel a dolgozat elméleti
hátterét.
A felszámolás témakörében úgy vélem kevés, de annál hasznosabb irodalom áll a
kutatók rendelkezésére, hiszen alapvetően a törvényi szabályozás, illetve azok értelmezései
jelentik a felszámolás irodalmát. Ezek közül Dr. Zsiga László: Témavázlatok a
„Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai kérdések” c.
tantárgy ismeretanyagához I. és II. félévhez kapcsolódó jegyzeteit emelném ki, mely
átfogóan, a felszámoló szemszögéből és feladatain keresztül értelmezi a törvényi
szabályozást.
A szakdolgozat második részében a FOKI rendszer és egy – az általam legjobban
ismert – felszámoló szervezet ügyviteli folyamatait mutatom be. Ehhez gyakorlatilag csak
a https://fokirendszer.hu domain-re regisztrált internetes oldalt használtam, ahol a FOKI
rendszer érhető el. A rendszerben több különböző eljárást folytattam le, amelyek
segítségével megismertem a rendszer felépítését és működését. A dolgozatban szereplő
ábrák is szinte mindegyike (a kivételek esetében az oldal alján lévő hivatkozásban található
a forrás megjelölése) a rendszer használata során, a saját számítógépemen látható képernyő
rögzítéseként került a dolgozatba. A fizetésképtelenségi eljárások gyakorlatának jelenlegi
informatikai megoldásait szemléltetendő folyamatok az általam ismert felszámoló cég
ügyviteli folyamatai, melyek a saját tapasztalataimat mutatják be. Ezeknek a
folyamatoknak a leírása sem a felszámoló szervezet nevét, sem a fizetésképtelenségi
eljárások neveit nem tartalmazzák, azokra utalást a dolgozat nem tartalmaz.
A dolgozat írását fejezetenként kezdtem a Célkitűzések – 1.2. – fejezetben
bemutatott struktúra alapján. Az egyes fejezetek végeztével egyre átfogóbb képet kaptam a
témám elméleti alapvetéseit, illetve a FOKI rendszer gyakorlatban való alkalmazását
illetően, melyet a dolgozatban igyekeztem visszaadni.

8
 2. Az informatika helye és szerepe a mai társadalomban

2.1. Mi is az az ”IT”?

A számítógépek elterjedése hasonló változásokat okozott, mint annak idején a

könyvnyomtatás megjelenése, jelentősége ahhoz fogható. A számítógépek hatalmas
mennyiségű információ tárolására alkalmasak, egyszerűen és gyorsan oldják meg az
információ továbbítását. Mára már nem az információhoz való hozzájutás az elsődleges
szempont, hanem az információ rendszerezése, hatékony feltérképezése, megosztása és
használatba vétele.
Napjaink leggyorsabban fejlődő iparága az IT. Mára ez a tudományág nem csak a
vállalatok, de a hétköznapi emberek magánéletét is teljesen behálózta. Az informatika
legközelebbi angol megfelelője az information technology, rövidítése: IT. Ez egy önálló
tudományág, ami az adatok rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével és továbbításával
foglalkozik. Hetyei megfogalmazásában: „Információ-technológia vagy informatika (az
alkalmazott eszközök, technikai eljárások és ismeretek összessége) alatt az adatgyűjtés, az
adattárolás, az adatfeldolgozás és az információ-továbbítás megvalósítási módját, valamint
az e célokra alkalmazott technikai eszközök (hardver, szoftver, hálózatok, alkalmazói
rendszerek) összességét értjük, vagyis a számítástechnika és a telekommunikáció együttes
alkalmazásával megvalósuló rendszereket.” 1

Informatikai tevékenységet végezni lehet:

§ Elméleti úton, számítógépek készítéséhez vagy működtetéséhez módszereket,
modelleket és formalizmusokat kidolgozva
§ Mérnöki tevékenységgel, számítógépeket és elektronikai eszközöket,
hardvereket készítve
§ Rendszertervezéssel, rendszerkészítéssel, vagyis számítógépeket működtető
eszközöket, szoftvereket alkotva
§ Illetve alkalmazással, vagyis különböző feladatok elvégzésére teszi alkalmassá
a számítógépeket (pl.: orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek,
nyilvántartások).

1
Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest,
1999., 25. old.

9
A vállalatok szempontjából olyan nagy jelentőséggel bír az információ-technológia
(informatika) alkalmazása, hogy a szervezeti struktúra kialakításánál az elsők között kell
figyelembe venni az alkalmazott információ-technológia sajátosságait is. A tapasztalat
szerint az alapfolyamati technológia és az információ-technológia egyre szorosabban
kapcsolódik egymáshoz. Mindemellett az ügyviteli folyamatokban is még nagyobb
szerepet kap az információ-technológia az iroda-automatizálásban. A szervezetet érintő
hatás természetesen egyenesen arányos a szervezetben alkalmazott információ-technológia
kiterjedtségével. „A magas szinten integrált, széles körű funkcionalitást megvalósító
vállalatirányítási információs rendszerek, vezetői információs és döntés-támogató
rendszerek alkalmazása az információ-technológia (informatika) vállalati alkalmazásának
csúcspontját jelenti, s így ezen rendszerek szervezetre gyakorolt hatása is igen nagy lesz.” 2

2.2. Integrált vállalatirányítási rendszer – ERP

A vállalatirányítási információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére,

valamint a vállalat és a környezet tranzakcióira vonatkozó információk folyamatosan
összehangolt beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek,
tevékenységek, hardver-, és szoftvereszközök összessége. Hetyei definíciója szerint:
„Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az egy adott vállalat valamennyi
feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értjük. Az ilyen rendszerek
3
tehát általában az egész vállalatra kiterjedő integrációt valósítanak meg.”. Ez az
integráció azt is jelenti, hogy ezek a rendszerek feldolgozzák az üzleti tranzakciókat,
tervezik a vállalkozás erőforrásait, illetve ellátják a döntéshozókat a szükséges
információkkal.
A vállalati menedzsment szemszögéből nézve a vállalatirányítási információs
rendszerek a következő fő feladatokat látják el:
§ biztosítják a gyors és hatékony adat és információ rögzítést

2
Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest,
1999., 25. old.
3
Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest,
1999., 26. old.

10
 § gyorsan és hatékonyan dolgozzák fel a vállalatoknál keletkező nagy számú
üzleti tranzakciókat – tranzakció-feldolgozási funkció
§ lehetővé teszik az adatszintű felelősség megvalósítását a szervezeten belül
§ a redundanciák kiküszöbölésével emberi erőforrást takarítanak meg
§ átláthatóvá teszik az üzleti folyamatok visszakövethetőségét, ellenőrizhetőségét
§ ellátják a vállalat vezetőit a döntéseik meghozatalához szükséges
információkkal, a különböző döntési lehetőségek elemzésével – vezetői
információs és döntéstámogató funkció

„Az informatikus szemszögéből nézve integrált vállalatirányítási információs

rendszer alatt az egy szervezeten belül lezajló műszaki, termelési, kereskedelmi,
raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, illetve vezetési, irányítási, stb. folyamatok
egységes, integrált számítástechnikai kezelését megvalósító információs rendszereket
értjük.” 4
Ugyanebből a nézőpontból megvizsgálva azok a vállalatirányítási információs
rendszerek tekinthetők integrált rendszernek, amelyekben a feldolgozás lépései úgy adják
tovább az információt a következő lépéseknek, hogy közben nem változik az eszköz és
nincs többszörös adatbevitel sem. Az integrált rendszerben a funkciók, tevékenységek nem
keveredhetnek, mivel a folyamatok szekvenciálisan épülnek fel (addig nem tud a 2-es
munkatárs dolgozni, ameddig az 1-es munkatárs el nem végezte a feladatát). Továbbá nem
duplikálódhatnak az adatok, tehát nem keletkezhet redundancia (egy adatot csak egyszer
lehet felvinni a rendszerbe).
Ez csak úgy valósulhat meg, ha az egyes alrendszerek és modulok szorosan
együttműködnek, egymásra épülnek, illetve ha ugyanazokat az adatokat, vagyis ugyanazt
az adattáblát használják. Egyértelmű tehát, hogy integrált rendszerek használata komoly
előnyökkel járhat az egyes szervezetek életében, a „hagyományos”, nem integrált,
elszigetelt megoldásokkal szemben.
Az ERP az integrált vállaltirányítási információs rendszerek egy másik elnevezése
az Enterprise Resource Planning System, vagyis a vállalati erőforrások tervezése rendszer,
amely elnevezés arra utal, hogy ezeknek a rendszereknek a legfontosabb feladata a
vállalkozások folyamatos működéséhez szükséges technikai, pénzügyi, humán erőforrások

4
Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest,
1999., 27. old.

11
folyamatos tervezése, újratervezése. A vállalat folyamati és így az ERP rendszerek
feldolgozásai is funkció szerint csoportosíthatók (az ellátási láncba tartozó: beszerzési,
szállítási, raktározási, rendelés-feldolgozási; pénzügyi: számviteli, tervezési, controlling,
tárgyieszköz-gazdálkodási és egyéb folyamatok).
A mai korszerű ERP rendszerek kialakulásának feltétele volt az a felismerés, hogy
az üzleti folyamatok standardizálhatóak, és sok esetben nem csak egy ágazaton belül
standardizálhatóak ezek a folyamatok. (SBO esetében a rendszer beállításával lehet az
iparági specifikációt megtenni.) A hardverek erősödése lehetőséget biztosított a szoftveres
lehetőségek fejlődéséhez és az ügyviteli programok funkcióinak bővüléséhez. Mára
rengeteg ERP rendszerrel találkozhatunk, ezek természetesen nem teljesen azonos
területeket fednek le, de összességében kialakult egy többé-kevésbé egységes elvárás az
ilyen rendszerekkel szemben. Az ERP rendszerek kulcsfogalma a fentebb is említett
integráltság, melynek pozitív tulajdonságát, vagyis hogy az adatokat egyszer, a
keletkezésük helyén kell rögzíteni és a továbbiakban már mindenki – akiknek szükségesek
ezek az adatok – használhatja, már megvizsgáltuk. Ebből következik, hogy a folyamatok
szekvenciálisan követik egymást.
Az egyes programok ezt az integráltságot különbözőképpen valósítják meg, van,
amelyikben valóban egy egységes adatállományon dolgozik az összes modul, van ahol a
háttérben futó rutinok biztosítják a modulok közti folyamatos adatcserét. Előfordul
azonban olyan is, ahol az integráltnak feltüntetett rendszerben igazából időnként indított
adatkiírással és adatbeolvasással adják át egymás közt az adatokat, vagyis az egyes
modulok eltérő adatokat láthatnak, de előfordulhat, hogy tiltani kell a már átadott adatok
módosítását, vagyis a munkatárs által használt adattáblát annak „elmentéséig” más nem
módosíthatja.
A vállalatirányítási rendszerek fejlődése is egyre inkább az internet felé mutat,
egyrészt az adatok bárhonnan történő elérése és kezelése, másrészt a webes értékesítés
egyre nagyobb jelentősége miatt, harmadrészt az egyre gyakoribb felhősödés, vagyis a
teljes vállalati számítástechnikai infrastruktúra számítási felhőbe (could computing) való
költözése miatt is.
Az elmúlt tíz évben hatalmas változásokon ment keresztül az ERP piac, illetve
maguk az ERP rendszerek is. Az alapvetően pénzügyi, logisztikai, kereskedelmi és
raktározási funkciók ellátása mellett a mai trendeknek megfelelően előtérbe kerültek a
CRM (ügyfélkezelési, ügyfélkövetési) funkciók, a különböző webes és nem webes
interfészek és olyan folyamatok, amelyek az értékesítést támogatják. Ezeket a rendszereket

12
gyakran ERP II. néven emlegetik. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy milyen új moduláris
trendek épülnek be az ERP rendszerekbe:
§ e-Commerce: vagyis az e-kereskedelem, amelyben az „e” az elektronikus,
interneten keresztüli kereskedelmet hivatott jelölni. A mai modern ERP
rendszereket rengeteg online interfész szövi át az elektronikus kereskedelem
megkönnyítése érdekében. Ehhez a területhez tartoznak a különböző alkatrész
interfészek, (beszerzési oldal) az értékesítést támogató webes kapcsolatok
(webshop, alkatrész nagykereskedelmi modul) és a különböző webes
szolgáltatások is, amelyekkel a logisztikai folyamatok javíthatók.
§ m-Commerce: az „m” a mobilitást jelenti, tehát az m-Commerce azt az irányt és
modulokat képviseli, amely bevonja a mobil eszközöket (mobiltelefon,
okostelefon, táblagépek) és a mobil kommunikációt az ERP rendszerek
működésébe. Napjaink legdinamikusabban fejlődő iparága a mobil piac, sorra
jelennek meg olyan eszközök, amelyeken kitűnően futnak a különböző webes
alkalmazások, amely nemcsak a magánemberek életét, hanem az gazdasági
szervezetek üzleti folyamatait is igyekeznek megkönnyíteni.
§ c-Commerce: miután bevontuk az ERP rendszerekbe az internetet (e-
commerce), a mobilkommunikációt (m-Commerce) a következő lépés, hogy
bevonjuk a partnereinket is. A c-Commerce-en a „c” a collaborative,
együttműködés kifejezést hivatott kifejezni, mégpedig együttműködést a
beszállítókkal, vásárlókkal, ügyfelekkel, a hatósággal, stb. Ez a lépcsőfok már
túlmutat a termelésen és az értékesítésen, magába az üzletbe lehet bevonni a
partnereket az integráltabb működés érdekében. Ilyen például egy webes
ügyfélkapu (Enterprise Portal) amin keresztül a belső rendszer bizonyos
adataiba betekintést nyerhetnek a partnerek, vagy a különböző közösségi
médiaalkalmazások (facebook, twitter, linkedin, stb.).

Ez a három irány fogja meghatározni az ERP rendszerek jövőjét, amelyek nem

csupán a moduljaikban és funkcióikban fognak változni, hanem a folyamatokban is, azaz
hogy hogyan használjuk az ERP rendszereket. Ezeknek a változásoknak a lehetséges
irányai a felhő szolgáltatások (could computing), a külső üzemeltetés (outsourcing) és a
teljes integráció, de lehetőség van open source (nyílt forráskódú) ERP rendszerek, vagy a
közösségi média különböző lehetőségeinek kiaknázására is.

13
 Az ERP rendszerek elterjedését és bevezetésének sikerességét sok tényező
befolyásolja, ezek közül nézzünk meg párat:

§ Mennyibe kerül egy ERP rendszer?

- Szoftver licence díjak
- Hardver költségek
- Bevezetés költsége
- Üzemeltetés díja

§ Az ERP sikeres bevezetését gátolja vagy lehetetlenné teszi:

- Nincsenek megfogalmazott célok
- A rendszer kiválasztása nem megfelelő körültekintéssel történt
- Belső projektvezető hiánya
- Írásbeliség hiánya
- Rendszerfelmérés hiánya
- Ragaszkodás a berögzült rossz folyamatokhoz
- Oktatás hiánya
- Számítógép felhasználói ismeret hiányosságai
- Anyagi problémák
- Üzemeltetés

Általánosságban elmondható a hazai gazdasági társaságok ERP ellátottságáról, hogy:

- a nagy cégeknél szinte 100%-os lefedettségben használnak nagy ERP rendszereket,
- a közepes cégek kb. 40-60%-ban használnak ERP rendszert,
- a kis vállalkozások csupán 8-10%-a használ ERP szoftvert

A következő évek tendenciája, hogy a kis és közepes vállalkozásokban fog nagymértékben

növekedni az ERP rendszerek bevezetése. Már most folyamatosan nő az ERP rendszerek
használatának száma e két szegmensben, mivel a szoftvergyártó cégek rájöttek arra, hogy
egy adott régión vagy országon belül ugyanaz a számviteli környezet határozza meg a
társaságok működését, vagyis minden vállalkozás rendelkezik az alábbi folyamatokkal:
§ Beszerzés
§ Készletgazdálkodás
§ Termeléstervezés

14
 § Gyártás, szolgáltatás
§ Értékesítés
§ Kiszállítás
§ Minőség biztosítás
§ Számviteli rendszer, és azon belül
- Főkönyvi könyvelés
- Kontrolling
- Tárgyi eszközgazdálkodás
§ Vezetői információs rendszer
§ Üzleti tervezés
§ Egyéb speciális modulok
§ Emberi erőforrás gazdálkodás
§ CRM

Igazából csak az ezek közötti hangsúlyozásban és paraméterezésben vannak eltérések.

Felismerve ezt a nagy integrált rendszereket gyártó cégek, 3 fő termékcsoportot hoztak
létre:
§ Nagyvállalati rendszerek: adatbázis struktúrák és modulok vázait tartalmazzák,
melyek összeállítása és a végleges felületi kezelő eszközök kialakítása
folyamatos fejlesztői és végfelhasználói munkát igényelnek, ezen rendszerek
bevezetési ideje meghaladhatja a 2 évet is
§ Közepes méretű vállalkozások: a rendszerek bevezetésénél a főbb üzleti
folyamatok már teljesen leprogramozva, kvázi dobozos szoftverként állnak
rendelkezésre, lecsökkentve ezzel a bevezetési időt fél-1 évre
§ KKV-k és mikro vállalkozások: jelenleg a legdinamikusabban fejlődő terület,
szinte teljesen dobozos a szoftver, telepítés után a paraméterezés és a feltöltés
sok ponton támogatott, a bevezetése 16 naptól 2 hónapig nyúlhat. Egy
munkaállomás szoftver (licence) költsége nem éri el a 400.000,- Ft-ot és akár
egy gépen is futtatható.

És már terjedőben van ezek felhősített, bérleti konstrukciós változata, amelyek a

költségek további csökkenéséhez vezethetnek.

15
 2.3. Informatika a felszámolásban

A fizetésképtelenségi eljárások speciális feladatokat, speciális jogi környezetet és

speciális üzleti folyamatok elvégzését követelik meg az eljárást lefolytatni szándékozó
szervezetektől, illetve az őket támogatni kívánó informatikai szolgáltatóktól.
Egy felszámoló szervezet is úgy működik, mint egy bármely más szervezet, tehát
van:
§ Szervezeti felépítése
§ Számviteli feladatai
§ Humánerőforrás gazdálkodása
§ Értékesítése (speciális, de az eladott szolgáltatások ellentételezését
kiszámlázza)
§ Beszerzése
§ Készletgazdálkodása
§ Erőforrás gazdálkodása
§ Adminisztrációja

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vállalkozásnak ugyanígy van:

§ Szervezeti felépítése
§ Számviteli feladatai
§ Humánerőforrás gazdálkodása
§ Értékesítése
§ Beszerzése
§ Készletgazdálkodása
§ Erőforrás gazdálkodása
§ Adminisztrációja

Egy felszámoló szervezet évente több tíz, több száz ilyen eljárást kell, hogy
lefolytasson, de a helyzet nem olyan egyszerű, hiszen az eljárások megindításának
időpontja határozza meg az alkalmazandó jogszabályt. Figyelembe véve az egymásba
ágyazódó és különböző szabályok szerinti működést, elég valószínűtlennek tűnik, hogy
egy szoftvergyártó cég vegye a fáradtságot, hogy a szakma számára egy egységesített és jól
paraméterezhető integrált rendszert előállítson. Mindemellett a teljes magyar gazdaság,
amelyet Magyarország az informatikai piacon képvisel, kb. 2,5 millió felhasználót tesz ki.

16
Ez a szám az informatikai világpiacon elenyésző adatnak bizonyul. Jogosan merül fel a
kérdés, hogy érdemes-e ennek a speciális jogi és üzleti környezetben működő, igencsak
szűk piacnak egy egységes vállalatirányítási programot létrehozni.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható hogy vannak rá kísérletek.
Évekkel ezelőtt nagy szoftvergyártók rendszereinek átalakításával kísérleteztek, de ezek
nagy költségekkel jártak. Vannak nagy felszámoló szervezetek, ahol ezek a korábban
bevezetett megoldások működnek, de az elterjedést meggátolta ezen rendszerek több 10
milliós költsége.
Megjelentek új rendszerek, (pl.: FOKI) amelyek a folyamatosan csökkenő
szakágazati rentabilitás mellett alacsonyabb költségekkel is elérhetőek.

17
 3. A fizetésképtelenségi eljárások történeti áttekintése

Az emberi társadalom fejlődéstörténetével párhuzamosan folytonos fejlődés

jellemzi az emberi közösségek gazdasági tevékenységét és annak minden kapcsolódó
folyamatát vagy kísérő tevékenységét. A jelenlegi fizetésképtelenségi folyamatokra
vonatkozó szabályozás és társadalmi elvárás tehát egy evolúciós folyamat eredménye,
ezért fontos annak áttekintése. Nagyléptékben, de a tűztől indulva, az alábbi fejlődési
pontokon ment keresztül a fizetésképtelenség kezelése a társadalom fejlődése során:

§ Az adós-hitelező viszonyt már az ókori rómaiak is ismerték, a római jog két

alapvető civil jogi perrendet ismert el a fizetésképtelenségi esetekre, azonban az
eljárások magántermészetűek maradtak, melynek célja az adós kirekesztése volt a
gazdasági életből, de akár még a társadalomból is. Az eljárás az adós személye
ellen irányult, aki fizikailag is köteles volt tartozásáért helytállni. Az állam nem
foglalkozott különösképpen a fizetésképtelenség okaival, egyszerűen szankcionálta
annak eredményét.

§ A középkoriban ketté kell választanunk a csődjog fejlődését. Alapvetően

elmondható, hogy a fizetésképtelenségi eljárások megmaradtak
magántermészetűnek. Az olasz városállamokban azonban kialakult külön
kereskedelmi csődjog, ún. banco rotto, mely eljárásnak középpontjában az adós
vagyona, illetve a hitelezők összessége érdekeinek kielégítése állt.

§ A XVIII.-XIX. századi Európában már sorra jelentek meg a „korszerű”

csődtörvények, melyeknél már általánosságban beszélhetünk a hitelezői igények
megtérülésének prioritásáról. Az eljárás ügyvitelét vizsgálva, megjelentek a
napjainkban is aktuális eljárásbeli jelenségek, mint például a bíróság hirdetménye a
fizetésképtelenségről, a hitelezői igények határidőre történő benyújtása, a becsár
vagyonértékelő általi meghatározása, a vagyon árverés útján történő értékesítése, a
csődtömeggondnok ún. táblás kimutatása vagy a hitelezői igények készpénzben
történő kielégítése.

§ A XX. században már megjelentek az adós megmentése iránti törekvések is, mivel
egyrészt társadalmi szinten egy adott vállalkozás újjászervezése kevesebb kárral

18
 járhat, mint a felszámolása, másrészt megjelentek olyan veszteségesen működő
cégek, amelyekre nemzetgazdasági szempontból szükség volt. Az adós
megmentésének gondolata mellett megfogalmazódott az időigényesség kritikája a
korábbi eljárások vonatkozásában.

§ A XXI. század globalizálódott Európájában kikerülhetetlen a tagországok

csődtörvényeinek „összefésülése”, illetve az informatikai lehetőségek eljárásbeli
alkalmazandósága, melynek megoldása a – közel és/vagy távoli – jövő feladata.

19
 4. A fizetésképtelenségi eljárások folyamatának
áttekintése

A felszámolási eljárás egy jogszabályban előírt szakaszokból álló folyamat,

amelynek elemei szakmai, tartalmi jellegük, illetve időbeliségük alapján elemezhetők. A
dolgozat egy elképzelt – az általános szabályok szerint lefolytatott – felszámolási eljárás
ügyvitelét, azaz a felszámoló által elvégezendő feladatokat igyekszik bemutatni. Az eljárás
a felszámoló feladatai szerinti csoportosíthatóság szemszögéből vizsgálva a következők:

§ Jogviszony szerint:
- saját nevében
- adós képviselőjeként

§ Időbelisége alapján:
- eljárás előtti feladatok (nyilatkozatok, ideiglenes vagyonfelügyelet)
- eljárás kezdeti feladatai (változás bejelentés, kapcsolatfelvétel,
költség- és ütemterv készítése, nyitó mérleg elkészítése, hitelezői
igények nyilvántartásba vétele)
- az eljárás érdemi feladatai (hitelezői felhatalmazás alapján a vagyonnal
kapcsolatos tevékenységek)
- az eljárás záró feladatai (zárómérleg készítése, zárójelentés készítése,
záró adóbevallás)
- utó feladatok (utalások, irattárolás)

§ Szakmai sajátosságok szerint:

- adminisztratív típusú feladatok (levelezések, fénymásolások,
nyilatkozatok, Cégközlöny figyelése, jelentések, felhívások,
pályázatok)
- közgazdasági természetű feladatok (értékbecslés, értékesítés,
követelésbehajtás)
- pénzügyi, számviteli feladatok (könyvelés, számlázás, mérlegkészítés,
adóbevallás készítése)
- jogi természetű feladatok (szerződések felülvizsgálata, szerződések
megtámadása, szerződéskötések)

20
 - környezet- és természetvédelmi feladatok (nyilatkozattétel, környezeti
állapotvizsgálat elkészíttetése)

Fontos megemlíteni, hogy a folyamatok elemzésekor megkülönböztetjük a

felszámolási eljárás és a felszámolás folyamatát. Felszámolási eljárásnak az eljárás egészét,
a felszámolás iránti kérelem Törvényszékre történő beérkezésétől számított, az adós
társaság Cégjegyzékből való törlésének közzétételéig terjedő időszakot tekintjük, míg
felszámolásnak csupán a felszámolás elrendelésének közzétételétől a záró végzés
közzétételéig tartó időszakot értjük. Tehát a felszámolási eljárás egy hosszabb folyamat,
amely felöleli a felszámolást. A felszámolónak ugyanakkor nem kizárólag a
felszámolásban vannak feladatai, hanem az egész felszámolási eljárás során, melyet Dr.
Zsiga László alábbi ábrája kitűnően szemléltet:

21
 1. sz. ábra 5

5
Forrás: Dr. Zsiga László: Témavázlatok a „Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító
módszerek, etikai kérdések” c. tantárgy I. féléves ismeretanyagához /Alapozó és általános kérdéskörök/ 1-23.
(tizenegyedik átdolgozott kiadás), 2013., 40. old.

22
 A mindenkor hatályos jogszabályok alapján a felszámoló és a felszámolóbiztos az
alábbi feladatokat köteles elvégezni Dr. Zsiga László megfogalmazása szerint egy adott
felszámolási eljárás során:

1. Összeférhetetlenségi okok vizsgálata, összeférhetetlenségről szóló

nyilatkozat kiállítása a Törvényszék felé
2. Felszámolóbiztos kijelölése
3. Cégközlöny figyelemmel követése
4. Kapcsolatfelvétel a felszámolás alá került társaság képviselőjével
5. Törvényszék, illetve a Törvényszék Cégbíróságának értesítése a változásról
(változás bejelentése)
6. Nyitó tárgyalás megtartása
7. Bankok értesítése, számla feletti rendelkezési jog átvétele
8. Tevékenységet lezáró mérleg átvétele, leellenőrzése
9. Hitelező igények feldolgozása, nyilvántartásba vétele, visszaigazolása
10. Az adós társaság vagyoni helyzetének felmérése (vagyonértékelés)
11. A felszámolási (korrigált) nyitómérleg elkészítése
12. Környezeti károk felmérése, elhárítása
13. Felszámolási ütemterv, költségvetésterv elkészítése
14. Hitelezői gyűlés összehívása, választmány alakítása
15. Tájékoztatás a felszámolás helyzetéről (rendszeres és időszakos)
16. Szerződések elkészítése, módosítása a felszámolói koncepció alapján
17. Szerződések, jognyilatkozatok felülvizsgálata, megtámadása
18. Követelésbehajtás
19. Az adós társaság vagyoni eszközeinek értékesítése
20. A felszámolás számviteli és pénzügyi feladatai
21. Jelzálogjogosult soron kívüli kielégítése
22. Közbenső mérleg és közbenső jelentés készítése és benyújtása a
Törvényszékre
23. Irattárolás
24. Levéltári nyilatkozat megkérése
25. NAV igazolásának megkérése a társadalombiztosítási adatszolgáltatás
teljesítéséről
26. Környezetvédelmi Hatóság nyilatkozatának beszerzése

23
 27. Záró jelentés és zárómérleg elkészítése és benyújtása a Törvényszékhez
28. Befejező, záró munkák a Törvényszék végzése alapján
29. Jogerős végzés a felszámolás befejezéséről, archiválás. 6

A fentiekben felsorolt feladatok egymással párhuzamosan folynak, melyek közül a

fontosabbakat részletezem:

§ Adminisztratív jellegű folyamatok a hatályos jogszabályok szerint lehetnek

határidős és határidő nélküli feladatok, illetve a felszámoló szempontjából lehetnek
aktív és passzív feladatok, melyek kiterjednek a felszámolás lezárását követő
időszakra is, melyek közé tartozik például:
- a hitelezői követelés bejelentésének kezelése, azaz a bejelentett igények
törvény szerinti besorolása, visszaigazolása
- a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségek
- hitelezők tájékoztatása
- munkáltatói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése
- írásbeli jelentések, szöveges beszámolók, zárójelentés készítése

§ Üzleti/Vállalkozási jellegű folyamatok azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a

felszámoló díjérdekeltségéhez, illetve ide tartoznak mindazok a feladatok,
amelyeknek közvetlen kimenete végül a cég jogutód nélküli megszüntetése: (a
korábbi csoportosítás szerinti jogi és közgazdasági feladatok, hiszen a szakma
ennek a két területnek a határán mozog)
- a vagyoni eszközök megóvása, megőrzése
- információs rendszer működtetése, iroda fenntartása addig, amíg szükséges
- ellenőrzés, beszámoltatás
- kapcsolattartás, kapcsolatkialakítás az eljáró bíró és a hitelezők, illetve a
hitelezői választmány, stb. felé
- a felesleges munkaerő besorolása és a felszámolás előrehaladásával
folyamatos leépítése a törvényi előírások betartásával
- a művelhető termőterület termelőképességének fenntartása

6
Dr. Zsiga László: Témavázlatok a „Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai
kérdések” c. tantárgy I. féléves ismeretanyagához /Alapozó és általános kérdéskörök/ 1-23. (tizenegyedik
átdolgozott kiadás), 2013., 42. old.

24
- erdő felújítási, erdőállományi nevelési munkák elvégzése
- a hatályos szerződések nyilvántartásba vétele és csoportosítása
- a felszámolás kezdő időpontját megelőző egy éven belül keletkezett
szerződések felülvizsgálata
- azon szerződések kiemelése, ahol az azonnali felmondás nem lehetséges
- azon szerződések kiemelése, ahol szükséges az azonnali felmondás
- az azonnali hatályú szerződés felmondások eszközlése
- az aránytalan és vélhetően szabálytalan szerződések megtámadása
- szerződések felmondásának előkészítése
- a gazdasági tevékenység befejezéséhez szükséges szerződések megkötése
- követelések behajtása, értékesítése:
A felszámolónak a kintlévőségekről összeállítást kell készítenie, értékelni
kell azok behajtásának realitását, mértékét és időpontját. Azonnal megkezdi
azok behajtását saját erőforrások igénybevételével, vagy más külső
vállalkozó megbízásával.
- A termelés, szolgáltatás szervezése:
A felszámolás megkezdésével nem kell a termelést vagy szolgáltatást
egyből leállítani. Ameddig a tevékenység folytatása nem akadályozza a
felszámolást, vagy értéket teremt, ami által a hitelezői igények nagyobb
mértékben kielégíthetők, a felszámoló dönthet a folytatásról. Ebben az
esetben gondoskodni kell a működésről.
- A vagyoni eszközök értékesítésének szervezése:
A hitelezői igények kielégítésének legfőbb forrása az adós gazdálkodó
tulajdonában lévő eszközök, vagyontárgyak értékesítése. Az értékesítés
lebonyolításának menetét a jogszabály rögzíti. A felszámolónak kell
gondoskodnia arról, hogy az értékesítés szervezett módon és törvényes
kereteken belül történjen. Meghirdetés – értékesítési versenytárgyalás –
szerződéskötés – értékesítés lezárása.
- Az igény érvényesítése:
A felszámoló a felszámolás vagyonából folyamatosan kielégíti:
• a felszámolási költségek jogosultjait
• a zálogtárgy, óvadék értékesítésekor a biztosított követeléseit
• a járadék jellegű kötelezettségek jogosultjait

25
 A felsoroltakkal együtt minden határidőn belül és határidőn túl bejelentett
hitelezői igényt az előírások alapján be kell kategorizálni. Az így kialakult
kimutatás lesz az alapja a vagyonfelosztási javaslatnak. A felszámoló
részleges vagyonfelosztási javaslatot készít a közbenső mérleg részeként. A
részleges vagyonfelosztás lehetőségét befolyásolja a vitás hitelezői igények
fedezete, valamint a várható felszámolási költségek forrásául szolgáló
tartalékképzés. A részleges vagyonfelosztási javaslat a hitelezők
szempontjából a legfontosabb dokumentum, amely tartalmazza a
kielégítések várható sorrendjét és mértékét. A végleges vagyonfelosztási
javaslatot a felszámolási zárómérleghez kell csatolni, amely a felszámolás
befejezésekor készül el.
- A várható vagyoni és pénzügyi helyzet prognosztizálása

§ Számviteli folyamat:
A számviteli folyamat kiterjed az adós gazdálkodó szervezet számviteli,
könyvviteli, pénzügyi feladatainak ellátására, a felszámolási költségek
kezelésére. A részleges vagyonfelosztási javaslatok, valamint a végleges
vagyonfelosztási javaslat elkészítése is számviteli feladat, továbbá ide
tartozik a felszámoló díjának érvényesítése.
- A felszámoló az adós gazdálkodó vezető tisztségviselője által készített
tevékenységet záró mérleggel és vagyonleltárral veszi át a céget.
- A rendelkezésre álló információk alapján felszámolási nyitó mérleget készít.
- A felszámolás alatt szabályos könyvvezetést folytat a felszámoló az adós
gazdálkodót érintő gazdasági eseményekről.
- Amennyiben a felszámolás folyamata több mint egy évig eltart, évente
közbenső mérleget kell készíteni. A közbenső mérleg felépítése azonos a
felszámolási zárómérleggel, de a tevékenységet lezáró mérleg adataiból
indul ki.
- A közbenső mérleg a közbenső jelentés részét képezi, amelyet jóvá kell
hagyatni az eljáró bírósággal. Ezen kívül a közbenső jelentés tartalmaz még
szöveges jelentést, bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást
és részleges vagyonfelosztási javaslatot.
- Általában a bíróság a közbenső jelentést csak durva tartalmi hiba esetén
utasítja el.

26
 § Környezetvédelmi folyamat:
A legújabb törvénymódosítások igen nagy hangsúlyt fektetnek a
környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokra is. Az adós gazdálkodó
tevékenységétől függően a felelős vezető tisztségviselőnek nyilatkoznia kell
a termelés vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásáról. Amennyiben a
vezető nyilatkozik, az illetékes hatóság elbírálja és kedvező esetben felmenti
a felszámolót a rendelet szerinti kötelezettségek alól, amennyiben nincs
környezeti teher. Ha a döntés értelmében van környezeti teher, a hatóság a
terhek rendezésére is kötelezi az adós gazdálkodó szervezetet, illetve a
felszámolót. Ha a kötelezettségnek nem tesz eleget, a felszámolás
egyszerűsített felszámolásba megy át. A környezeti folyamathoz szorosan
kapcsolódik néhány adminisztratív jellegű feladat. A környezetvédelmi
hatóságot tájékoztatni kell a környezet terhelés rendezéséről a felszámolás
zárása előtt.

A fenti folyamatokat együttesen érintő folyamat a felszámolás befejezése,

zárójelentés készítése, a folyamat előfeltétele, hogy minden szál el legyen varrva:
- a folyamatban lévő szerződések lezárva, felmondva
- minden értékesíthető vagyontárgy értékesítésre került
- a környezetvédelmi hatóság által előírt környezeti terhelés rendezve lett
- a munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok lezárva
- amennyiben készültek közbenső jelentések, azokat a bíróság jóváhagyta

A felszámolás befejezésének fő dokumentuma a záró jelentés, mely a következő

elemekből áll össze:
§ Előterjesztő levél, amelyben utalni kell a csomag teljes tartalmára, mellékletek
számára. Ezt a dokumentumot az adóhatóságnak is meg kell küldeni.
§ Zárójelentés, amely a szöveges jelentésnek felel meg:
- előzmények, a felszámolás kezdeti feltételei, amennyiben készült közbenső
mérleg, fel lehet használni az ott leírtakat, vagy lehet rá utalni
- a bíróság által jóváhagyott közbenső mérlegek és jelentések, valamint a
lezárt időszakok rövid összefoglalása

27
 - bevételek - költségek alakulása, az utolsó elfogadott közbenső mérleg óta
eltelt időszakban, valamint a felszámolás teljes időszakában
- felszámolási zárómérleg
- az utolsó közbenső mérleg és a felszámolási zárómérleg eltéréseinek
magyarázata, ezen belül a gazdasági tevékenység ésszerű lezárása,
követelések behajtása, értékesítése, vagyoni eszközök értékesítése
- a környezeti terhek rendezése
- az adós gazdálkodó iratanyagának elhelyezéséről megtett intézkedés
- az esetlegesen várható jótállási és szavatossági kötelezettségek rendezése
- munkaerő leépítés befejezése, a Bérgarancia Alap kezelése
- az aktuális hitelezők nyilvántartása, besorolásuk
- az adóhatóság, illetve nyugdíjbiztosítási hatóságok által megtett záró
ellenőrzések megtörténte, vagy azok kezdeményezése
- a zárómérleg napját követő időszakban keletkező költségek, például a
felszámoló díja
- a felszámoló vagyonfelosztási javaslata
- összefoglaló, valamint javaslattétel az eljáró bíró által hozandó döntésekre
- mellékletek

A zárójelentés elfogadása után a bíróság közzé teszi az adós gazdálkodó

megszüntetését és törli a nyilvántartásból. A felszámoló feladatainak ezzel azonban még
nincs vége:
- Ekkor lehetséges a vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezői igények
kielégítése a rendelkezésre álló pénzkeret erejéig. További dokumentációs
kötelezettségek vannak, amelyek végeztével zárul le a felszámolás
folyamata. Normál körülmények között egy felszámolás egy-két év alatt
megy végbe, de a körülményektől függően különleges esetben ennél sokkal
több is lehet a teljes folyamat időtartama.

28
 5. Integrált informatikai rendszer használata a
fizetésképtelenségi eljárások ügyvitelében

A korábbiakban megállapítottuk – 2.3. fejezet –, hogy gazdasági szempontból nem

feltétlenül nevezhető vonzó piaci területnek a fejlesztők számára a felszámoló szervezetek
részére készítendő egységes vállalatirányítási rendszer fejlesztése, mindazonáltal folytak
fejlesztések a terület informatikai támogatásának megoldására. Dolgozatomban egy ilyen
rendszert kívánok részletesen, elméletben és gyakorlatban bemutatni, ez pedig a FOKI
(Felszámolók Központi Integrált Rendszere).

Mit is kell tudni a FOKI rendszer informatikai hátteréről?

§ Ez egy felhőszolgáltatáson alapuló rendszer.
§ A szoftver és az adatbázis nagy rendelkezésre állású és biztonságú
szervertermekben elhelyezett szervereken fut.
§ A rendszer kliens oldali elérhetősége teljes mértékig web alapú.
§ A mentési és archiválási rendszer kétkörös, fizikailag is elkülönített
megoldású.

A használat technikai feltételei:

§ Használatához széles sávú internet hozzáféréssel kell rendelkezni.
§ Használható munkaállomásról, laptopról, táblagépről, sőt akár telefonról is.
§ Nem kellenek a használatához saját szerverek.
§ Nem kell saját informatikai hálózat.

Adathozzáférés és biztonság a rendszer mögött:

§ A használat során felvitt adatok tulajdonjoga a felszámoló szervezeté.
§ Megfelelő jogosultsággal a saját adatok akár naponta lementhetőek.

A software licencelési politikája:

§ 1 licence egy felszámoló szervezetet azonosít.
§ 1 licence korlátlan számú felhasználóra vonatkozik egy szervezeten belül.
§ 1 licence korlátlan számú fizetésképtelenségi eljárás kezelésére jogosít.
§ A licence nem megvásárolható.
§ A licence csak bérleti konstrukcióban használható.

29
 Hogyan is valósul meg mindez?
A rendszert futtató hardver elemek nagy szolgáltatók őrzött, por- és páramentes
levegőjű, állandó hőmérsékletű szervertermeiben kerültek elhelyezésre, melynek
áramellátásáról a normál városi hálózat, dízelgenerátorok, valamint nagy teljesítményű
online üzemű UPS rendszerek gondoskodnak. A szerverhez csak az arra feljogosított
kezelők férhetnek hozzá, melyet naplózott elektronikus beléptető rendszer biztosít.
Előbbiek teszik lehetővé a 0-24 órás szolgáltatást és az évi csaknem 365 napos
rendelkezésre állást, természetesen ehhez hozzá kell kalkulálni a fejlesztési és karbantartási
munkálatokat. Szóval az annyi mégsem teljesen annyi, de így is több mint amennyit egy
szorgalmas felszámoló legjobb esetben is munkával töltene egy évben, nem beszélve arról,
hogy a felszámolónak a hiba bejelentésén kívül semmi dolga nincs a szolgáltatás
helyreállításához.
A FOKI rendszer infrastruktúráját nagy sebességű gerinchálózati internet
hozzáférést biztosító portok, nagy teljesítményű tűzfalak, illetve nagy teljesítményű SQL
adatbázis szoftver biztosítja. A rendszerbe való belépés csak titkosított https protokollon
keresztül lehetséges, amelyet a felhasználó tanúsítvány elfogadásával hitelesít.
Az adatok mentése 3 lépcsős eljárással biztosított, miszerint az adatbázis szerveren
automatizált napi mentés folyik, ezeket a műveleteket a rendszer naplózza, befejezésükről
és eredményükről az üzemeltető folyamatos értesítést kap. Második lépésben az archiválási
könyvtárból napi egyszeri ütemezett másolás történik egy földrajzilag távol lévő
szerverteremben elhelyezett NAS eszközre, az előzőhöz hasonlóan ennek végrehajtásáról
és eredményéről az üzemeltető értesítést kap. A harmadik szinten maga a felhasználó
szervezet adminisztrátori jogosultsággal rendelkező felhasználója bármikor letöltheti a
központi rendszer archiválási könyvtárából az utolsó napi mentés tömörített
adatállományát.

5.1. Az integrált rendszer moduljai

Jelen rendszernél mindenképpen tisztáznunk kell azt a kettősséget, hogy a szervezet

integrált rendszere és a fizetésképtelenségi eljárások lefolytatását szabályozó, követő és
adminisztráló integrált rendszer hogyan képes egymásba illeszkedni. A rendszer a kis és
közepes felszámoló társaságok számára lehetőséget biztosít arra, hogy csak a
fizetésképtelenségi eljárások modult béreljék és a szervezet irányítását célzó rendszert ne.

30
A későbbiekben részletesen is foglalkozom ezzel a kettősséggel, melyet az alábbi táblázat
szemléltet:

31
 2. sz. ábra 7
A táblázat mutat egy Web FOKI modult is, ez a modul a jogszabályban előírt
információkat publikálja a szervezet web oldalán emberi erőforrás beavatkozás nélkül. Ez
azt jelenti, hogy a Cstv. 63/B. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségnek eleget téve a FOKI
a felszámoló szervezet weboldalát automatikusan karban tartja, azaz megjeleníti az új
eljárásokat a felszámoló honlapján a közzététel rendszerben való rögzítésének pillanatában.
Illetve ugyanígy jár el az eljárások befejezésekor, ami a felszámoló weboldalán továbbra is
publikálva marad befejezett státusszal. De hasonló módon automatikusan publikálhatók
hirdetmények vagy egyéb felhívások az egyes eljárásokhoz kapcsolódóan, meghatározva a
megjelenés időpontját és a hirdetmény lejártának időpontját. A lejáratkor a rendszer leveszi
a hirdetményt a weboldalról.

Meg kell említeni azt is, hogy a rendszerből hiányzik a felszámoló szervezeti
szintjén, illetve a fizetésképtelenségi eljárások szintjén egyaránt a számviteli
tevékenységgel és bérszámfejtéssel foglalkozó modulok. Ennek magyarázata a fejlesztő
szerint, hogy a szervezetek már bevált rendszerekkel dolgoznak, és nem igazán akarnak
azokon változtatni. Hozzátéve ugyan, hogy a rendszer bármilyen adatbázis alapú főkönyvi

7
Forrás: Tóth Szilárd: „A fizetésképtelenségi eljárások informatikai támogatásának alapjai” c. jegyzet,
2013., 38-39. old.

32
rendszerrel összekapcsolható, egyedi fejlesztés keretében, amennyiben erre igény lenne. A
kis szervezetek esetében pedig általánosnak mondható, hogy a számviteli bérszámfejtési
tevékenységet külső szakosodott szervezettel végeztetik el. Eljárási szinten vizsgálva pedig
még komplikáltabb a helyzet, hiszen az esetek egy részében az adós szervezetén – saját
infrastruktúrájának keretein – belül végzi ezeket a feladatokat, másik esetben a
fizetésképtelenségi szakértő a saját külsős cégére bízza ezen folyamatokat, sőt előfordulhat
az is, hogy speciális körülmények miatt egy szakértő csapatra bízza a feladat megoldását.
Akkor tehát lássuk a rendszert a gyakorlatban!

33
 6. Az integrált rendszer használatának első lépései

Szakdolgozatom célja, hogy a gyakorlatban mutasson be egy a felszámolási

eljárások lebonyolítására alkalmas integrált ügyviteli rendszert. Ezt kizárólag akkor tudom
megvalósítani, ha saját tapasztalatokat – negatív és pozitív egyaránt – szűrök le a FOKI
rendszer használatakor, illetve ha összehasonlítom az integrált ügyviteli rendszert egy
általam ismert felszámoló társaság ügyvitelében jelenleg alkalmazott informatikai
megoldásokkal.
A FOKI rendszer elindításához csupán egy olyan számítástechnikai eszközre van
szükség, amely alkalmas weboldalak megnyitására, valamint ezen felül – bármilyen
megvalósításban – internetkapcsolat szükségeltetik. Azért fogalmaztam ilyen kacifántosan,
mert nem feltétlenül szükséges, hogy számítógép álljon a felhasználó rendelkezésére,
napjainkban igencsak elterjedtek a különböző táblagépek, illetve okostelefonok,
melyekhez egy telefonszámot rendelve a mobilszolgáltatók hordozható, azaz mobil
internet hozzáférést biztosítanak a Világhálóhoz. Ezt legjobban egy példán keresztül tudom
érzékeltetni: ha én felszámolóbiztos vagyok és az egyik fizetésképtelenségi eljárásban
bejelentkezett hitelező információt kér tőlem a hitelezői igények összegéről, és az
eljárásban bejelentkezett hitelezők számáról, de én pont nem vagyok bent az irodában,
hanem vonaton ülök, egy táblagép vagy egy telefon segítségével azonnal meg tudom nyitni
a FOKI weboldalát, és belépés után meg tudom nézni a kért adatokat.
A rendszer elindításához a https://fokirendszer.hu domain-re regisztrált internetes
oldalt kell megnyitnia a felhasználónak, ahol az alábbi bejelentkezési képernyő fogadja.

3. sz. kép
A jobb felső sarokban található két kis ikon a rendszer tanúsítványait jelöli, egy
SGS tanúsítvány, miszerint a rendszer teljes körűen megfelel a 24/2006. (IV.29.) BM-
IHM-NKÖM rendelet követelményeinek, valamint egy NetLock tanúsítvány. A NetLock

34
Kft. szerver tanúsítványai lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy független szervezet
vizsgálataira alapozva többet tudjon meg az Internet szerver üzemeltetőjéről. NetLock Kft.
A tanúsítvány kiadásakor "B" osztályú ellenőrzéseket végzett.
Az Ügyfélszolgálat ikonra kattintva a következő oldal jelenik meg, az itt található
elérhetőségeken bármilyen kérdésre választ, illetve problémára megoldást kaphatunk. A
TeamViewer segítség igénybevételével az ügyfélszolgálat munkatársa – a felhasználó által
megadott jelszó segítségével – hozzáférhet a felhasználó informatikai eszközéhez és
átveszi rajta az irányítást.

4. sz. kép
Ahhoz, hogy bejelentkezzünk, rendelkeznünk kell egy felhasználó azonosítóval –
névvel –, valamint egy ahhoz tartozó jelszóval, amit regisztráláskor az adminisztrátor adhat
meg, de amint létrehoztuk a felhasználót, a rendszergazda elveszti jogosultságát a
felhasználó jelszava felett. Ezután már csak a rendszeren keresztül, egy külső e-mail címre
küldve lehet jelszót generálni, amit szintén csak a felhasználó változtathat meg.

Egy rendszer teljes körű használatához több alapvető lépés vár, a jogosultság megszerzését
követően a licence használati jogát megszerző szervezetre:
§ Jogok és kötelezettségek meghatározása a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe
vevő között.

35
 § A felszámoló szervezet munkatársai közül ki kell jelölni a rendszer üzemeltetőt
(vállalati adminisztrátort) és a kulcs felhasználókat.
§ Gondoskodni kell ezeknek a személyeknek az oktatásáról.
§ El kell kezdeni az alapadatok feltöltését.
− Cég adatok rögzítése
− Felhasználók felvitele
− Felhasználók jogosultságának beállítása
− Jellemző partnertörzs felöltése
− Törzs szótárak felülvizsgálata
− Fizetésképtelenségi törzsadatok felülvizsgálata
− Jogszabályi környezet beállítása
§ Esetleges migráció, amennyiben a régi adatok felvételét is kéri a felszámoló
szervezet, akkor a FOKI rendszer erre lehetőséget biztosít
§ Eljárásrend kialakítása
§ Iratkezelési rend felülvizsgálata

6.1. Rendszerfolyamatok beállítása

Az alapadatok feltöltésének első lépése, hogy egy felszámoló szervezetet kell

rögzíteni a rendszerben. A cég adatok beállításakor az alábbi adatokat kell felvinni a
rendszerbe.

5. sz. kép

36
 A rendszer alkalmas cégcsoportok kezelésére is, azaz egy tulajdonosi körbe tartozó
két vagy több felszámoló szervezet tevékenységének kezelésére, és azok adatainak egy
felületen történő ki és bejelentkezés nélküli megjelenítésére. Így előfordulhat az is, hogy
egy munkatárs több felszámoló szervezet adatait és eljárásait is kezelheti a rendszerben –
ez a megoldás támogatja az adminisztrációs élőmunkaerő ráfordítás optimalizálását –, de
ebben az esetben is a felvitt cégenként kell a licencet bérelni.
A rendszerben tetszőleges felhasználót rögzíthetünk, akiknek az adatokhoz való
hozzáférését a cégvezetés határozza meg. A jogosultság beállítására a szervezeten belül
kiképzett belső adminisztrátor jogosult. Az alapbeállítások esetében közel 200 paraméter
állítható be, ezért a jogosultságok beállítása felhasználói csoportokra bontva történik.
Ezeket a csoportokat célszerű a felhasználók felszámoló szervezetben elfoglalt helye
alapján felépíteni. A felhasználói csoportok teszik lehetővé, hogy a szervezetben azonos
feladatokat ellátó személyek azonos jogosultságokkal rendelkezzenek, tehát munkakörnek
megfelelő jogosultsági csoportokat lehet létrehozni, mint például rendszergazdai csoport,
belső ellenőri csoport, fizetésképtelenségi szakértő és asszisztencia csoport. Az a
felhasználó, aki egy csoporthoz sincs hozzárendelve, értelemszerűen semmilyen joggal
nem rendelkezik a rendszerben. A felhasználó csoportok jogait a „Felhasználói
csoportok/Folyamat szintű engedélyek” fül alatt lehet megadni vagy tiltani billenő
kapcsolók beállításával a következők szerint:

6. sz. kép
Célszerű a rendszer bevezetése előtt az eljárások során gyakran felmerülő partnerek
adatait feltölteni az „Általános törzsadatok” menüpontba, hiszen az egységes és közös
partnertörzs teszi lehetővé a partnerek redundanciájának kiküszöbölését. A rendszerben

37
felvitt összes partner ebbe a törzsadatba fog kerülni, függetlenül a felvétel helyétől (eljárás
vagy iktatás), illetve a partner típusától (adós, hitelező, bank vagy hivatal). A törzsadatban
szereplő partner így természetesen bármilyen státuszt felvehet, hiszen nem a partner,
hanem az adott folyamat fogja meghatározni a betöltött státuszát. Fontos, hogy az adatokat
pontosan rögzítsük, illetve a változásokat frissítsük, mivel a levelezésünkbe is innen
kerülnek majd be az adatok.

7. sz. kép

A FOKI rendszer „Fizetésképtelenségi törzsadatok” menüpontjába kifejezetten

azok az adatok kerültek, amelyek a fizetésképtelenségi eljárások támogatására szolgálnak.
Ezek az adatok nélkülözhetetlenek a rendszer működéséhez és az eljárások
lebonyolításához. Ebben a menüpontban lehet beállítani a speciális szakmai és jogszabályi
környezet paraméterezését, ezért alapvetően a legtapasztaltabb és a legfelkészültebb
felszámolóbiztos vagy kijelölt jogász feladata ezen menüpont beállításainak a felügyelete.

38
 8. sz. kép
Az „Alszám kategóriák” menüpontban az eljárások állandó résztvevőinek
(Törvényszék, Cégbíróság, Eljárás alá vont társaság képviselője, Nemzeti- Adó és
Vámhivatal, stb.) lehet az eljárásban az iktatás során használandó fix alszámot rögzíteni.
Ennek az a célja, hogy bármely eljárásban mindig az első 10 alszámon találjuk meg azokat
a partnereket, akik az eljárások rendszeres résztvevői.
A „Besorolási kategóriák” pontban tulajdonképpen az összes besorolási kategória
megtalálható a jogszabályi környezet időbeliségétől függetlenül, hiszen a rendszerünk
innen fogja válogatni az egyes jogszabályi időszakokhoz használható törvényi
kategóriákat.
Itt található a „Jogcímek” menüpont is, amely hitelezői igényekkel kapcsolatos
fogalmakat takar és a hitelezői igények rögzítése során egy kiválasztható legördülős menüt
alkotnak.
Ahogyan az a 8. sz. képen is látható, a rendszer rendelkezik egy
„Fizetésképtelenségi eljárás kategóriák” menüponttal. Gyakorlatilag ez biztosítja
számunkra, hogy a FOKI rendszer a megfelelő jogszabályi környezetben kezelje az
eljárásunkat, vagyis ez alapján fogja a rendszer az eljárás megindításának napján hatályba
lévő szabályozást hozzárendelni az eljáráshoz. Ha ezt táblázatban ábrázolnánk, akkor a
következő ábrát kapnánk:

39
 9. sz. ábra 8
Minden eljárás kategóriában annyi sort találunk, ahányszor változott az eljárásra
vonatkozó jogi környezet. Tehát minden sor egy szabálygyűjteményt jelent, adott
eljárásban, adott időszakra vonatkozó besorolási kategóriákat, határidős előírásokat,
választmányalakítási szabályokat, nyilvántartásba vételi díj értékeket, a szakértő
díjazásának szabályait.
A későbbiekben, az eljárások felvitelekor ezek az adatok fogják meghatározni,
hogy a rendszer – az eljárás kezdő napjának megadásával – a megfelelő szabálycsomagot
alkalmazza az eljárásunkban, valamint ez alapján fogja beállítani a megfelelő határidőket
és elkészíteni egy automatikus ütemtervet.
A 8. sz. képen látható eljárások közül egyet kiválasztva, arra rákattintva
módosítható a szabálysor belseje. Az „Alap adatoknál” kell megadni az eljárás kódját,
nevét, az érvényesség kezdetét, esetleg a végét. – A rendszer egyébként új sor felvitelekor
automatikusan lezárja a nyitott sort az új sor kezdő dátuma előtti nappal. – A „Besorolási
kategóriák” (10. sz. kép) és a „Szakaszpont sémák” (11. sz. kép) precíz beállítása fogja
meghatározni a FOKI rendszer fizetésképtelenségi eljárások kezelésére használható korrekt
működését.

8
Forrás: Tóth Szilárd: „A fizetésképtelenségi eljárások informatikai támogatásának alapjai” c. jegyzet,
2013., 52. old.

40
 10. sz. kép

11. sz. kép

6.2. Eljárások indítása

A „Fizetésképtelenségi eljárások” menüpontra kattintva, az „Új fizetésképtelenségi

eljárás” ikon segítségével indítható új eljárás a rendszerben. Ahhoz, hogy egy új eljárást
lehessen indítani, először fel kell venni a partnertörzs adatokba az adós szervezet adatait,
ugyanis a rendszer innen fogja hozzárendelni az eljáráshoz az eljárás alá vont társaságot.
Ezt megtehetjük a partnertörzsben, illetve az eljárás alapadatainak kitöltésekor is. Jelen
esetben tételezzük fel, hogy az eljárás alanya már rögzítve van a partnerlistánkban. A

41
későbbiekben – 7.2 fejezet – foglalkozom azzal az esettel, amikor a partner még nem
szerepel az adatbázisunkban.
A 12. sz. és a 13. sz. képek együtt mutatják a felhasználó előtt látható képernyőt,
ahol az alapadatok fül piros csillaggal jelzett mezőit – Név, Cég, Kategória, Eljárás alá
vont cég, Egyszerűsített eljárás, Kezdet, Státusz, Végzés száma – kötelező kitölteni.

12. sz. kép

13. sz. kép

A két képre tekintve, egy olyan képernyőt láthatunk, amelyet le lehet képezni a
hagyományos iratkezeléshez, vagyis amit itt látunk, nem más, mint a hagyományos dosszié
elektronikus megjelenési formája. Az első két fül az előadóív fedőlapja és annak belső
oldala, ami az eljárás alapadatait tartalmazza, míg a többi fül a dokumentációk

42
témakörönkénti rendezett tárolását oldja meg. (Iktatások, hitelezői igények, ütemterv,
szerződések, panaszjegyek, hitelezői gyűlés adatai, mérlegek, stb.)
Az eljárás megnevezésénél az eljárás alá vont társaság szabályos, a Cégmásolatban
szereplő nevét kell megadni, kiegészítve az eljárás törvényben meghatározott toldatával.
(”cs.a.”, ”v.a.”, ”f.a.”)
A státusz mező kitöltésekor, amennyiben nem tölthető ki a közzététel dátuma (mert
még nincs), addig az eljárásnak „előzetes”, közzétételkor „nyitott”, az eljárás zárásakor
pedig „zárt” az eljárás státusza.
Az eljárások indításakor a legtöbb esetben még nincs az eljárásra vonatkozó
közzététel, ezért közzététel hiányában a rendszer csak „előzetes státuszt” enged elmenteni.
Ebben az eljárási állapotban már lehet az eljáráshoz kapcsolódóan iktatni és
hitelezői igényeket rögzíteni. Nem lehet azonban ütemtervet generálni, hiszen a törvényi
határidők a közzétételhez képest vannak meghatározva.
Az előzetes eljárások kimenetelének lehetőségei a következők:
§ Nyitott (közzététel dátumának kitöltése után)
§ Jogerőre emelkedés nélkül megszűnt (abban az esetben, amennyiben az
adós a kijelölés után, de még jogerőre emelkedés előtt rendezte az
adósságát, vagy más felszámolót jelöltek ki, vagy stratégiailag kiemelt
kategóriába sorolták az adóst)
§ Stornó (hibás rögzítés okán)
§ Felfüggesztett (csak bizonyos eljárásoknál, ahol ez jogilag lehetséges)
§ Zárt (bírósági végzéssel lezárt eljárások)

Az „Alap adatok” fül alján található egy Deviza elnevezése sor, ami azért került
ide, mivel az eljárásokban minden hitelező abban a devizanemben jelenti be a követelését,
amelyben a tranzakció köttetett, az eljárásban és a hitelezői nyilvántartásban azonban
ezeket az összegeket egységes költségnemben kell szerepeltetni. Az általános gyakorlat az,
hogy a devizaárfolyamokat a közzététel napjának középárfolyamán határozzuk meg. Ezt
legegyszerűbben a http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes oldalon kereshetjük meg.
A partnertörzs kitöltésekor (amikor egy adós társaság vagy egy hitelező, jogi
képviselő, esetleg egy hivatal adatait rögzítjük a rendszerben) találkozhattunk egy igen
praktikus, felhasználóbarát aprósággal. Amikor egy címet kell begépelni a FOKI
rendszerébe, a kitöltendő mező mellett van, egy „Cím a térképen” gomb, amelyre kattintva

43
egy új munkalap ugrik fel a https://maps.google.com oldalával, a FOKI rendszerében
korábban begépelt címet térképen mutatva.

14. sz. kép

Ennek mintájára véleményem szerint a „Deviza” mezőknél is lehetett volna a
fentiekhez hasonlóan egy linket beágyazni, amely a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-
lekérdezések felületére navigálná a felhasználót.
Az eljárás alapadatainak rögzítésekor még egy fontos teendő, hogy az eljárást hozzá
kell rendelni egy konkrét felszámolóbiztoshoz és egy asszisztenshez.

44
 7. A szakma láthatatlan háttere – Iratkezelés és
adminisztráció

Egy felszámoló szervezethez rengeteg levél érkezik naponta, és általában

ugyanennyit indít útjára az iroda. Ezeket a leveleket természetesen kezelni és rendszerezni
kell valamilyen módon, ami ilyen mennyiségű levélrengetegben nem is olyan egyszerű
feladat. Mint azt már korábban is említettem, egy felszámolóbiztos 5 különböző
felszámoló szervezetben végezhet felszámolásokat, így könnyen meglehet, hogy 5 teljesen
eltérő iktatási rendszerben kell kiismernie magát, vagy legalábbis az iktatószámok
értelmezését el kell sajátítania. Bonyolultabbnál bonyolultabb megoldásokkal lehet
találkozni a gyakorlatban. Én az hozzám legközelebb álló felszámoló szervezet iktatási
rendszerét fogom bemutatni, szerencsémre ez tűnik a legegyszerűbbnek a fent említettek
közül.
Amikor egy felszámoló szervezethez beérkezik egy telefonhívás egy
fizetésképtelenségi eljárásban érintett partnertől, aki az iránt érdeklődik, hogy
megérkezett-e az általa küldött levél, esetleg már megválaszolta-e azt a felszámolóbiztos,
amennyiben a telefonhívást lebonyolító kollega azonnal tudja, hogy hol keresse a
megválaszolandó információt, és pár másodpercen belül képes felelni a kérdésre, akkor az
iktatórendszer kiválóan működik. Rengetegszer előfordul, hogy egy ilyen telefonhívás
apró bonyodalmat okoz a felszámoló szervezet életében, amely természetesen mindig
megoldódik.
Ebből a példából is látszik azonban, hogy egy felszámoló szervezet iktatórendszere
akkor tökéletes, ha az láthatatlan, ha a felhasználók észre sem veszik a rendszer
használatát.

7.1. Iktatás (irat nyilvántartás) és levelezés hagyományos

eszközökkel

Az általam kiválasztott felszámoló szervezet iktatási rendszere Microsoft Excel

programmal történik. Amikor egy levél érkezik az irodába, kap egy érkeztető bélyegzőt,
melyen a felszámoló társaság neve, (mivel jelen esetben is cégcsoportról lévén szó) és az
érkezés dátuma szerepel. Ezután a postázásért felelős kolléganő megnyitja a cég szerverére
kötött, a saját neve alatt futó, az Ő asztalán lévő számítógépen az adott társaság mappáját.

45
Ebben a mappában kiválasztja az Iktatás nevű mappát, amely két mappát (Iktatólista és
Iktatás) tartalmaz. Az Iktatólista nevű mappa egyetlen hatalmas Excel fájlt tartalmaz,
melyben csupán a fizetésképtelenségi eljárás alá került társaság neve, iktatószáma, illetve a
felszámolást lefolytató személy neve szerepel egy sorban. Ha az aktuális levél már egy
eljáráshoz kapcsolódik, akkor a kolléga kézzel ráírja az Excelben szereplő iktatási számot
és a felszámolóbiztos nevét. Amennyiben új eljárásról van szó, a lista aljára megy,
begépeli az előbbi adatokat, majd betűrendbe rendezi a listát. Ezután megnyitja az Iktatás
mappában lévő másik, szintén Iktatás névre keresztelt mappát, ahol 1-től az éppen aktuális
– jelen esetben több ezer – iktatószámig lévő eljárás saját iktatásai szerepelnek külön-
külön Excel fájlban, természetesen rendszerezetten. Érthetőbben, az Iktatás mappát
megnyitva 100-asával találunk mappákat, melyek 1-100, 101-200, 201-300, és így tovább
névvel vannak ellátva. Minden mappa 10 darab 10 fülből álló Excel fájlt tartalmaz. Itt a
kolléga megkeresi az aktuális levél iktatószámát és megnyitja az azt tartalmazó fájlt,
kiválasztja az adott iktatószám nevén lévő fület, melynek címe a fizetésképtelenségi eljárás
alá vont társaság neve, és egy új sorba felviszi az érkezés dátumát, a partner nevét, a levél
tárgyát, az iktatás irányát, valamint módját. Értelemszerűen új eljárásnál, ha még nincs az
adott társaságnak Excel füle, akkor létrehoz egy új fület a következő sorszámú
iktatószámmal és úgy viszi fel az előbbi adatokat.

Kimenő iktatásnál a második lépéssel kezdődik az iktatás, hiszen az Iktatólistában

már szerepel az eljárás alá vont társaság, és iktatószámmal is rendelkezik már, így csak az
Iktatás mappában az eljáráshoz tartozó Excel fülön kell rögzíteni az adatokat és a feladat
befejeződött. Abban az esetben van kivétel ez alól, ha a kimenő levél tértivevényes, mivel
ilyenkor a tértivevény visszaérkezését, illetve sikertelen kézbesítés esetén a borítékra
feltüntetett jelzést fel kell vinni az Excelbe, „átvette”, „nem kereste”, „elköltözött”, stb.
értékekkel.

A levelezés, azaz levelek elkészítése Microsoft Word program segítségével történik,

a megírás módját illetően szintén több megoldással találkoztam már, de részletesen a
korábban kiválasztott társaság által alkalmazott módszert fogom bemutatni. Ez a
felszámoló szervezet véleményem szerint elég jó, és meglehetősen széles palettájú
sablonlevelekkel rendelkezik. Szinte minden a felszámolás során szóba jöhető eshetőségre
van egy mintája. Az asszisztens dolga, hogy megnyitja az éppen használni kívánt sablont,
és kitölti a hiányzó adatokat. Ezek általában a címzéshez és a speciális partnerekhez

46
kapcsolódik, vagyis a címzett neve, címe, a fizetésképtelenségi eljárás iktatószáma, a
partner iktatásában szereplő iktatószám vagy ügyszám (amennyiben van ilyen), az eljárás
alá vont társaság neve, az eljárást lefolytató illetékes Törvényszék neve, az eljárás száma
(pl.: Fpk. vagy Cgt. szám), a jogerőre emelkedés dátuma, és még folytathatnám. Ezek a
legáltalánosabb esetek, de a különböző levelek tartalmától függően és az eljárásbeli
sajátosságokból adódóan számos változó adatot is ki kell töltenie az asszisztensnek.
A fenti adatokat az asszisztens (esetünkben) két helyről nyerheti ki, egyrészt az
eljárás alá vont társaság mappájáról vagy mappájából. Itt konkrétan egy fizikai valójában is
létező dossziéról beszélünk, amit az eljárás kezdetekor hoztak létre. A dosszié külső
borítóján az eljárás fontosabb adatai találhatóak kézzel felírva, a belső felén pedig az
eljárás alatti tevékenységek a felszámoló, illetve az adós részéről. Ez a mappa tartalmazza
az eljáráshoz kapcsolódó összes kézzel fogható érkező és kimenő levelet is. A másik hely,
ahonnan az asszisztens kinyerheti az információkat, az egy a szerveren lévő, a felszámoló
társaság nevén futó Excel fájl, ami a felszámoló összes ügyének lényeges adatait
tartalmazza. Ez egy nagyon hasznos táblázat lehet, ami tartalmazza a különböző
dátumokat, határidőket, adatokat, tevékenységeket. Fontos, hogy a felszámolóbiztos
rendszeresen figyelje, és karban tartsa, mivel ez egyfajta határidőnapló és ütemterv
fúziójaként fogható fel. Erről a fájlról a későbbiekben részletesen beszélek, mivel ez egy az
eljárások lefolytatására kidolgozott sajátos segédlet, és a FOKI más részeivel kerül majd
összehasonlításra. Ami ennél a résznél fontos, hogy az asszisztens ezt látva, innen is
átgépelheti vagy átmásolhatja az adatokat a sablonlevelekbe.

A levelezésnek egy fejlettebb formája lehet, amikor az asszisztens nem kényszerül

a változó adatokat begépelni, hanem egy partnerlistából könnyedén átmásolhatja a címzett
és az eljárás alá vont társaságok adatait. Ez a partnerlista szintén egy Excel tábla
formájában működhet. Én még nem használtam ilyet, de a szakdolgozat kutatási fázisában
megismerkedtem olyan felszámolóbiztossal, aki használ, és bemutatta, hogy hogyan
működik ez a megoldási forma, melynek csupán a konklúzióját írnám le. Ez a partnertábla
nagyon hasznos lehet, azonban véleményem szerint nagyobb vesződséggel jár létrehozni és
folyamatosan karbantartani ezt a listát, mint a levelekbe begépelni a partnerek adatait. De
ami a legproblémásabb ebben, az a partnerlista mentése. Vagyis, hogy ki mikor és hogyan
módosíthatja ezt a fájlt. Jelen eseten az általam megkérdezett felszámoló (a felszámoló
társaság ügyvezetője) volt az egyetlen, aki jogosult volt a partnerlista módosítására. Ez

47
újabb feladatokat jelentett a számára, de legalább biztos lehetett benne, hogy egy egységes
adatbázist használnak az alkalmazottak.

A következő lépés a levelek borítékolása és megcímezése. Maradva továbbra is a

fenti felszámoló társaságnál, itt az iktatást végző kolléganő végzi ezeket a lépéseket, és
amikor végrehajtotta, egyből iktatja is a leveleket. Hasznos, hogy olyan ablakos
borítékokkal dolgoznak, amelyekre előre rányomatták a felszámoló társaság nevét és címét
a feladó részben, sok időt és energiát megspórolva ezzel a munkatársnak. Így a levelek
borítékolásakor kizárólag az iktatás a kolléganő feladata.

A postakönyv előállítását a felszámoló szervezet egy külső gazdasági társaságra

bízza, amely napi rendszerességgel, vagy – a levelek számától függően – 2-3 naponta
küldik a felszámoló szervezet részére a postakönyvet.

7.2. Iktatás (irat nyilvántartás) és levelezés a FOKI rendszerben

A FOKI rendszer iktatási rendszere megfelel a 335/2005 (XII.29.)

Kormányrendeletben foglaltaknak, amely fő vázát jelenti az állami szervezetekre
vonatkozó iratkezelési eljárásokat szabályozó jogszabályi környezetnek.
A FOKI rendszerben két menüpontban tudunk iktatni, amennyiben a bejövő vagy
kimenő iktatásunk egy fizetésképtelenségi eljáráshoz köthető, akkor a fizetésképtelenségi
iktatások menüpontot használva kell rögzíteni a levelet. Amennyiben az iktatandó
dokumentum nem köthető fizetésképtelenségi eljáráshoz, akkor az a felszámoló szervezet
általános működésével kapcsolatos folyamatokhoz kell, hogy tartozzon, ezért az az
Általános Adminisztráció/Normál iktatások menüpont alatt lesz iktatva.
A fizetésképtelenségi iktatás betűk és számok meghatározott kombinációján
keresztül történik, ezáltal egy iktatószámból meg lehet határozni, hogy az aktuális levél
melyik eljáráshoz kapcsolódik, sőt akár a partnerre és a levél tárgyára is lehet
következtetni. Nézzük meg, hogy épül fel a FOKI rendszerben egy iktatószám:

48
 15. sz. kép
A betűk jelentése:
„SZ” – A felszámoló szervezet nevét jelöli, annak 2 vagy 3 betűs rövidítése, melyet
a társaság ügyvezetője határoz meg.
„FA” – Az eljárás típusát határozza meg, 1, illetve 2 betűs kombinációk
lehetségesek.
A számok jelentése:
„40” – Azt jelzi, hogy ennél a felszámoló szervezetnél ez a 40. eljárás, amit ezen a
rendszeren kezelnek.
„26” – Ez az alszám, amely egy adott partnert jelöl az adott eljáráson belül.
„4” – A dokumentum irányától független sorszám, amely azt mutatja meg, hogy ez
a levél, hányadik levélváltás volt a felszámoló szervezet és az adott partner
között.
Tehát a fenti példa alapján, az SZFA-40-26/4 iktatószámból tudni lehet, hogy ez a
felszámoló szervezet 40. ügyéhez kapcsolódó a 26. partnerrel váltott 4. levél, de a fenti
képernyő alapján látható, hogy azonnal le lehet olvasni az eljárásban eddig váltott levelek
számát, a partner nevét, a levél tárgyát és felelősét is.
A FOKI rendszerben különböző alszámok rögzíthetők az egyes partnerekhez.
Érdemes az illetékes Törvényszékhez, Cégbírósághoz, a területhez tartozó adóhatósághoz,
az adós képviselőjéhez, a bankszámlavezetőkhöz, a Környezetvédelmi Igazgatósághoz
vagy a Bérgarancia Intézethez fix alszámokat rendelni. Vagyis, ha az illetékes
Törvényszékhez az „1” alszámot rendeljük hozzá, akkor a fenti példánál maradva az
„SZFA-40-1/15” iktatószámból azonnal látható, hogy ez a Törvényszékkel váltott 15.
levelezése a felszámoló szervezetnek az ominózus 40. eljárásában.

Maga az iktatási folyamat meglehetősen egyszerű, mivel egy jól felépített rendszer
vezeti az iktatást végző személy tevékenységét, de ettől függetlenül nagy odafigyelést és
precizitást igényelnek az olyan iktatások, amelyek az új partnerek hozzáadásával járnak,
hiszen ez határozza meg a szervezet által használt partnertörzset. A Fokiban igyekezni kell

49
a redundancia kiküszöbölésére, egy adatot lehetőleg csak egyszer rögzítsünk, akárhányszor
is kell használnunk. (Például, ha a Fővárosi Törvényszék adatait egyszer rögzítettük a
rendszerben, onnantól minden olyan esetben ezt az egy rögzített adatot használjuk, amikor
a Fővárosi Törvényszéktől eljárást kapunk.)

A „Fizetésképtelenségi adminisztráció/Fizetésképtelenségi iktatások” menüpontra

kattintva a következő képernyő várja a felhasználót:

16. sz. kép

Ezen a felületen a fenti szűrőfeltételek alapján könnyen és gyorsan kereshetünk rá
különböző iktatásokra. Új iktatást rögzíteni pedig az oldal tetején lévő „Új iktatás
felvétele” gombbal tudunk végezni. Ide kattintva a következő képernyő látható:

17. sz. kép

50
 Az öt fül közül az „Alap adatok” tartalmazzák az iktatás során kötelezően vagy
opcionálisan rögzítendő adatokat.
A „Kapcsolódó iktatások” fül alatt az iktatási láncot lehet szükség esetén
biztosítani.
Az „Iratok fizikai mozgásai” fül a papír alapú irattárban elhelyezett iratok
követésének adminisztrálására szolgál, vagyis hogy az irat mikor és hol volt fizikai
valójában megtalálható, illetve digitális irattár esetén az eredeti fáj a selejtezése pillanatáig
mindvégig a helyén marad, másolatok küldésére és adminisztrálására – ki és mikor fért
hozzá a dokumentum tartalmához – van lehetőség.
A „További adatok” fül alatt található az iktatáshoz csatolt digitalizált vagy digitális
formában érkezett csatolmányok.
Az „Előzmények” fül megnyitásával egy egyszerűsített elektronikus napló látható
az adott iktatással kapcsolatban.
Az „Alap adatok” fülön a piros csillaggal megjelölt adatokat kötelező megadni,
hogy az iktatást menteni lehessen. A piros csillagok mellett található kérdőjelekre kattintva
egy súgóüzenetet ugrik fel a képernyőre, amely segít az adatok kitöltésében. Azoknál a
mezőknél, ahol a mezők jobb oldalán egy lenyíló listát előhozó nyíl található, ott a
felsorolásból kell kiválasztania a felhasználónak az iktatásnak megfelelő értéket. (Pl.: az
érkeztetés módja lehet elektronikus levél, fax, futár, postai levél, személyes.) A
rendszerben felül a „Beállításaim/Alapértelmezett mezők” menüpont alatt módosítható az
iktatások ezen mezőihez hozzárendelt értékek, tehát beállíthatom, hogy az iktatás
felvitelekor milyen adatok fogadjanak. A rendszerben a zöld háttérmező mindig egy
törzsadatból való hozzárendelést jelöl, vagyis ebbe a mező gépelve a rendszer az első
betűk begépelése után egy lenyíló lista segítségével – a Google keresőmotorjához
hasonlóan – fel fogja ajánlani a lehetséges partnereket, akik közül ki kell választani egyet.
A jobb oldalon lévő gombbal tudunk keresni vagy hozzáadni egy új társaságot. (A
kapcsolódó fizetésképtelenségi eljárás mező alatt kapunk erre egy linket, ami azonnal egy
új eljárás rögzítéséhez navigál.) A kereső gombra kattintva egy új internetes ablak nyílik
meg a felhasználónak az alábbiak szerint:

51
 18. sz. kép
Amint látható, innen is lehet új eljárást felvenni, ennek a logikája azon alapul, hogy
az iktatás indít egy eljárást, azaz a kijelölő végzés iktatása során derül ki, hogy ez a
kijelölő végzés egy új eljárást takar. Az iktatást mindaddig nem tudnám befejezni, amíg az
eljárást létre nem hozom (hiszen minden – fizetésképtelenségi – iktatás egy eljáráshoz kell,
hogy kötődjön). Ha egy már meglévő fizetésképtelenségi eljáráshoz kell iktatni, akkor a
szűrők segítségével kiválasztjuk a társaságot és az eljárás iktatószámára kattintva
egyszerűen hozzárendeljük azt a jelenlegi iktatásunkhoz. Majd a „mankónk” segítségével,
értelemszerűen kitöltjük az adatokat. Az új eljárás rögzítését külön folyamatként is el
tudjuk végezni, ahogyan azt korábban – 6.2. fejezetben – bemutattam. Most, az
adminisztratív háttér tárgyalása során ezt a gondolatmenetet lezárnánk azzal a folyamattal,
amely tulajdonképpen indít egy eljárást, a kijelölő végzés iktatásával. Hiszen egy
felszámoló szervezetnél az eljárások indításának alapja legtöbb esetben a kijelölő végzés,
amelyet a végzés beérkezését követően iktatnom kellene, de a beérkezés pillanatában nem
feltétlenül rendelkezem ilyen eljárással, ezért megszakítom az iktatást, rögzítem az új
eljárás alapadatait a rendelkezésre álló információkból, majd visszatérve az iktatáshoz
elvégzem a kijelölő végzés iktatását.

7.3. Az iktatás egy új formája a FOKI-val

A FOKI rendszer új módszerének folyamatai:

§ Vonalkódos feldolgozás a bejövő iktatásoknál
§ Digitalizált dokumentumok automatikus feltöltése
§ Automatikus tájékoztatás a felelősök részére az érkezett csatolmányokról

52
 A FOKI rendszert üzemeltető IT Jump Kft. és a Konica Magyarország Kft. közös
fejlesztéseként létrejött egy olyan speciális szolgáltatás a FOKI rendszerben, amelynek
segítségével a dokumentumok archiválásához nem szükséges tényleges felhasználói
beavatkozás. A rendszer egy vonalkód segítségével automatikusan végzi a beérkezett és
iktatott levelek elektronikus dokumentummá alakítását, elektronikus irattárba helyezését és
a megfelelő iktatáshoz kapcsolását. Ezt követően a feltöltött dokumentumokról naponta
egy tájékoztató levelet kap a felelős személy, amely az adott napon érkezett összes iktatott
és digitalizált levelét – eljárásonkénti csoportosításban – felsorolja. Ebben a felsorolásban
adott linkekre kattintva tudja megnyitni a feltöltött dokumentumokat olvasható és
nyomtatható formában.

A jobb szemléltetés érdekében hasonlítsuk össze feladatokra bontva a korábbi,

hagyományos és az új eljárást.
A hagyományos eljárás folyamatai:
§ levelek felbontása
§ szignálás
§ iktatás
§ digitalizálás (szkennelés)
§ .pdf állomány mentése
§ .pdf állomány átnevezése
§ fájl áthelyezése vagy másolása az adott eljáráshoz a főkönyvtárban
§ felszámoló tájékoztatása a változásokról

Az új módszer folyamatai:
§ levelek felbontása
§ szignálás
§ iktatás és az iktatáskor nyomtatott vonalkód a papíralapú dokumentumra
ragasztása
§ a vonalkódokkal ellátott levelek behelyezése a Konica behúzójába
§ a Konica szkenneren a „FOKI” gomb megnyomása.

Ez tulajdonképpen úgy működik, hogy az iktatás pillanatában a rendszer egy

vonalkódos címkét nyomtat a levelünkhöz. Ez a címke tartalmazza az iktatószámot is, így

53
azt nem kell manuálisan felvinni a papír alapú dokumentumra, elég a címkét felragasztani.
A címkével ellátott dokumentumokat a Konica szkenner beolvassa és a vonalkódokat
felismerve önálló .pdf állományokat fog létrehozni. A szkenner a dokumentumokat mindig
a következő vonalkódig olvassa be és menti el egy adott könyvtárba. A FOKI
keresőrendszere folyamatosan keresi az így lementett .pdf állományokat, és a megtalált
dokumentumokat a vonalkódon lévő iktatószámok alapján összekapcsolja az adott
iktatással. Az iktatásban elmentett adatokkal kiegészítve átnevezi a dokumentumot (partner
neve, iktatás tárgya, iktatószám), majd az így keletkezett dokumentumot egy titkosítási
eljárást követően feltölti a szerverre és csatolja az eljárás iktatásához. A munkanap végén a
rendszer ellenőrzi az aznapi bejövő iktatásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó
csatolásokat, és létrehoz egy tájékoztató levelet minden olyan felelős részére, akinek
érkezett ilyen iktatása. A felelős a tájékoztató levélben szereplő linkekkel könnyedén
megnyithatja azokat.
Az 1. sz. mellékletben csatolom az IT Jump Kft. és a Konica Magyarország Kft.
közös fejlesztésével létrejött eljárás működési folyamatábráját.

7.4. Közzététel érkeztetése

Az eljárás közzétételéről szóló végzés iktatásának további fontos mozzanatai, hogy

a papír alapú végzés digitalizálását követően az elektronikus dokumentumot csatolni kell
az iktatáshoz, illetve az iktatás befejezése után be kell lépni az eljárás alapadataiba és
rögzíteni kell a közzététel napját. A rögzítést követően a FOKI automatikusan „nyitott”-ra
módosítja az eljárás státuszát, ezen felül a közzététel dátumától függően – emberi
beavatkozás nélkül! – hozzárendeli a „Fizetésképtelenségi törzsadatok” szabályai alapján a
megfelelő jogi környezetet az eljáráshoz, és az alapján előállítja az eljárás ütemtervét
szakaszpontokkal és határidőkkel.

54
 19. sz. kép
Természetesen a felszámolóbiztos módosíthatja a határidőket a jogszabályi keretek
betartása mellett. Ezen a felületen találunk egy „Nyomtatás” gombot, amelyre lépve, az
ütemterv adatokkal és dátumokkal két kattintással, azonnal kinyomtatható.

20. sz. kép

55
 7.5. Hitelezői igények iktatása

Amennyiben hitelezői igény benyújtása vagy hitelezői igény módosítása kerül

kijelölésre a „Dokumentum kategória” mező értékeként, akkor megváltozik az „Alap
adatok” fülön látható képernyő, mivel a dinamikus képernyő felajánl egy igény rögzítése
sort. (Természetesen csak abban az esetben, ha az iktatást végző személynek jogosultsága
van arra, illetve ezen belül is korlátozható, hogy rögzítésre, besorolásra és elismertség
beállítására legyen-e jogosultsága.) Ezt a változást mutatja a 21. és 22. sz. kép, amikor is a
22. sz. képen a dokumentum kategóriája mezőben „hitelezői igény benyújtása” értéket
adtunk meg, és így rögzíteni lehetett a hitelezői igényt és a regisztrációs díjat.

21. sz. kép

56
 22. sz. kép
A hitelezői igények a FOKI ügyviteli rendszerében történő kezelésével egy későbbi
fejezetben részletesen is foglalkozom.
Az iktatás folyamatában még a mentés gomb megnyomása előtt lehetőség van
digitalizált dokumentumok feltöltésére az iktatáshoz, ez nagyon egyszerűen, a „További
adatok (Feladat, Feljegyzés, Dokumentum)” fülre kattintva, a „Dokumentum feltöltése”
gomb megnyomásával lehetséges. Amennyiben a felhasználó végrehajtotta ezeket a
műveleteket, a következő ablak fog felugrani, ahol már csak ki kell választani a feltölteni
kívánt fájlt.

23. sz. kép

A feltöltésre utólag is van lehetőség, de ez esetben ki kell keresni az adott iktatást
és a módosít ikonra kattintva, a fenti műveletek elvégzése után van lehetőség a feltöltésre.

57
Azt, hogy milyen fájlokat kell digitálisan is rögzíteni, mindig a felszámoló szervezet
struktúrája és eljárásrendje határozza meg.
Nagyon fontos mozzanat a rendszerben végzett összes feladat elvégzésével
kapcsolatban, hogy a munkavégzést mindig a mentés gomb megnyomásával kell befejezni.
Mivel internet alapú programról van szó, és az internetes keresők alapszabályaiba rögzített
szabvány az, hogy a keresők bezárását nem lehet programból korlátozni, ezért a jobb felső
sarokban lévő X (bezárás) gomb megnyomása mentés nélküli kilépést jelent.

7.6. A kimenő dokumentumok kezelése, iktatása a FOKI-ban

7.6.1. Foki Word addin, a körlevelezéshez

A levelezés az általam kiválasztott felszámoló szervezetéhez hasonlóan a FOKI

rendszerében is Microsoft Word program segítségével történik, azonban van néhány apró,
de praktikus különbség a korábban bemutatottakhoz képest.
A FOKI rendszerébe az „Általános adminisztráció/Dokumentumtár (sablonok,
iratminták)” menüpontba bármilyen, tetszőleges, a felszámoló szervezet korábbi
működésében jól bevált sablonlevél feltöltése lehetséges. Erre a menüpontra kattintva a 24.
sz. kép fog megjelenni egy új munkalapon, ennek a lapnak a bal oldalán különböző
kategóriákban találhatók a sablonlevelek. Ezeket a kategóriákat is tetszés szerint lehet
módosítani és így a sablonleveleket rendszerezni.

24. sz. kép

58
 Ezen a felületen lehet a sablonleveleket megnyitni, a Fájl nevű oszlop bármelyik
elemére kattintva, automatikusan elindul egy letöltő panel, amikor is a letöltés – pár
másodperc – végeztével egy Word dokumentumot kapunk. Ha erre rákattintunk, előugrik a
Word alkalmazás, ahol engedélyezni kell a szerkesztést a sablonlevél formálásához.
Hasonlóan az előző esethez, itt is az eljárás változó adatait kell behelyettesítenünk az előre
legyártott levélbe. A FOKI rendszer licenceinek szerves részét képezi a hozzátartozó Word
FOKI program – Word add-in program –, ami a https://fokirendszer.hu oldal
ügyfélszolgálati menüpontjából letölthető. Ez az alkalmazás telepítését követően egy új
menüpontot épít be a Microsoft Word fejlécébe. Ezzel lehetővé válik, hogy a felhasználó a
jelszava megadásával Microsoft Word programból jelentkezzen be a FOKI rendszerbe, és
saját sablonjait a foki adatbázisaiból feltöltse.

25. sz. kép

A korábbi probléma, az eljárásonként változó információk és adatok kinyerése a
Word FOKI használatával egyszerűen, pár gomb megnyomásával előhívható. A „csupasz”
sablonlevélben dupla kapcsos zárójelben szerepelnek a kitöltendő adatok, mint például:
ügy száma, ügy felelősének neve, címzett neve, címzett települése, címzett utca, címzett
irányítószám és így tovább. Ezekre a helyekre kellene a megfelelő adatokat begépelni,
vagy előhozni. Bejelentkezés után a „Körlevél készítése” gombra kattintva előugrik egy
„Adatok szűrése körlevélhez” nevezetű Word ablak. Ezen a munkafelületen kell
kiválasztani azt a fizetésképtelenségi eljárást, amelynek az adataira szükségünk van, vagyis
amelyikben levelet kívánunk írni, majd ezután a „Partnerek” fülön kiválasztjuk a címzettet,
rákattintunk a „Szűrés” gombra, és a legalsó mezőben megjelenik a partnerünk, akit már
csak ki kell pipálni.

59
 26. sz. kép
A „Generálás” gombra kattintva azonnal magától kitöltődne a dokumentumunk, de
még van teendőnk. Ha jelen pillanatban rákattintanák a „Generálás” gombra, a rendszer
figyelmeztető üzenetet küldene számunkra, hogy a levél generálását elvégzi, de az nem
lesz iktatva. Némi hajtogatás után egy ablakos borítékban, akár címzés nélkül is küldhető
lenne a levél, azonban a Word FOKI menüje lehetőséget ad arra, hogy a tértivevények
címzését is elvégezzük. Ekkor a már legenerált levelek címzettjei számára készíthetjük el a
tértivevények nyomtatását.
Amennyiben a Word FOKI összes lehetőségét szeretnénk kihasználni, a
„Generálás” gomb megnyomása előtte a „Kimenő iktatás generálás” fülre lépve, a levél
megírásával egy lépésben, iktathatjuk is a levelet a FOKI rendszerében. Ez úgy történik,
hogy a FOKI rendszer a Wordből kapott utasítás alapján elvégzi a kimenő levél iktatását,
az iktatószámot pedig a Word visszakéri és az elkészült levél adataiba is beépíti.
Be kell állítani a dokumentum kategóriát, a küldés dátumát – amit a rendszer
egyébként automatikusan a létrehozás dátumára tesz –, az iktatás tárgyát, az érkeztetés
módját, – kissé furcsán hat az érkeztetés megfogalmazás a kimenő levél esetében, lehet,
hogy célszerűbb lett volna kiküldés módjának nevezni –, ki kell töltenünk a küldő nevét és
esetleg a ragszámot. Ha ezeket beállítottuk, már tényleg csak egy kattintás, és a levelünk
megjelenik a megfelelő adatokkal, úgy, hogy eliktatta magát a FOKI rendszerében.

60
 27. sz. kép
Ellenőrzésképpen rákeresek a FOKI rendszerében a példában szereplő eljárásom
adataiban az iktatásokra:

28. sz. kép

7.6.2. Postakönyv készítése

A levelezések elválaszthatatlan része a postakönyv készítése a Posta számára, ezt

megtehetjük a hagyományos, kézi postakönyvvel, illetve, amennyiben minden kimenő
iktatást a rendszeren keresztül végzünk, úgy a FOKI rendszeréből is megtehetjük. Mivel a
postakönyv nyomtatási funkciók napi tevékenységhez kötöttek, így csak akkor érhetők el a
FOKI rendszerében, ha egy konkrét nap kimenő iktatásait kérdezzük le. Az iktatások

61
kezdő oldalán be kell állítani a szűrési feltételeket, és ha jól állítottuk be, a képernyő alján
megjelenik a „Postajegyzék nyomtatás” gomb. Amennyiben nem tudunk pontos dátumot,
csak azt, hogy melyik eljárásban volt a levelezés, akkor az iktatásban rákeresünk a cég
alapján a levélre, majd a dátumát beállítva a szűrőfeltételek közé, már megjelenik a
„Postajegyzék nyomtatása” ikon.

29. sz. kép

A példában szereplő levél esetében a 29. sz. kép szerint látható, hogy megjelent a
„Postajegyzék nyomtatása” ikon, arra rákattintva a következő munkalap ugrik fel az
internetes munkafelületünkre:

30. sz. kép

62
 Ezt a felületet azonnal nyomtathatjuk is, de áthelyezhetjük Excel programba vagy
.pdf formátumba is.
Tehát egy lépésben, csupán pár kattintással elkészítettem egy levelet, eliktattam a
rendszerben, megcímeztem a tértivevényt és postakönyvet is nyomtattam. Ugyanezt a
műveletet elvégeztem egy másik fiktív példában, ahol az eljárásomban 100 db hitelező
volt. Abban az esetben is csupán pár kattintással pár perc alatt, és ugyancsak egy lépésben
megírtam, eliktattam, megcímeztem a tértivevényeket a majd 100 db levélhez! (Azért nem
kerek 100 db, mert – ahogyan a valós ügyeknél is – előfordulhatnak bonyodalmak, mint
például volt olyan hitelező az eljárásomban, aki nem fizetett regisztrációs díjat, ezért más
tartalmú levelet kellett küldeni.)

63
 8. Hitelezői igények kezelése

8.1. Hitelezői igények kezelése hagyományos eszközzel

Az általam kiválasztott felszámoló társaság a hitelezői igényeket egy Excel

táblázatba rendszerezi. Ez a fájl a szerveren a felszámoló társaság mappájában az eljárás
saját – az eljárás alá vont társaság nevére elkeresztelt – mappájában található. Ebbe az
Excel táblába a felhasználó kézzel viszi fel a hitelezők adatait a papír alapú hitelezői
igénybejelentő levelek alapján, miután az eljárás dossziéjából kikereste és sorba rendezte
azokat. A táblázat sorai az egyes hitelezők adatait, az oszlopai pedig a hitelezői
kategóriákat jelenítik meg, a táblázat utolsó oszlopában külön a befizetendő regisztrációs
díjakat. Ezt a listát fogja később a felszámoló asszisztense összefésülni az illetékes
Törvényszék Gazdasági Hivatalától lekért befizetett regisztrációs díjak listájával. Ez a
kisebb ügyeknél, ahol csak néhány hitelező van a listán, nem okoz problémát. Azonban, ha
az eljárásban több tíz vagy száz hitelező jelentette be követelését, s ezek közül akad olyan,
aki behajthatatlansági nyilatkozatot kért a felszámolótól, és feltételezem, hogy akad olyan
is, aki nem fizetett nyilvántartásba vételi díjat, vagy téves összeget fizetett be a Gazdasági
Hivatalhoz, ott már nem egyszerű kibogozni a szálakat, előfordulhat, hogy egy fél napja is
rámegy az asszisztensnek.
Amennyiben készen van a hitelezői táblázatunk, megvizsgáltuk, hogy kik a
jogosultak és kik a hitelezők, ellenőriztük a nyilvántartási díjbefizetéseket, akkor
válaszlevélben tájékoztatni kell a hitelezőket, hogy a követelésüket nyilvántartásba vettük,
valamint meghívót kell küldeni a hitelezői gyűlésre. Sablonlevél használatával, ezeket a
leveleket egyenként kell az egyes hitelezők részére a megfelelő adatokkal kitölteni. Az
eljárás adatait elég az első levélbe felvinni, azután a „mentés másként” gombra kattintva
már csak a hitelezők adatait kell levelenként átírnunk. Természetesen, ha sok hitelező van
egy eljárásban, körlevelet is készíthetünk, de akkor a levél tartalma minden levélnél
ugyanaz kell, hogy legyen.
Amikor megvan a hitelezői nyilvántartásunk, összefésültük a regisztrációs
díjbefizetésekkel, megírtuk és kinyomtattuk a hitelezők részére a nyilvántartásba vételről
tájékoztató, és a hitelezői gyűlésre meghívó leveleket, már csak továbbítanunk kell azokat
az iktatást végző kollégának, aki egyesével iktatja és borítékolja azokat.

64
 8.2. Hitelezői igények kezelése a FOKI rendszerben

Ahogyan azt korábban – 7.5. fejezet – láthattuk, a „Fizetésképtelenségi iktatások”

menüpontból is lehetősége nyílik a felhasználónak a hitelezői igények kezelésére, noha a
hitelezői igények tartalmi sorainak nincs köze az iktatás műveletéhez. Ha valaki az iktatás
során a hitelezői igénybejelentő levél tartalmát rögzíti, tulajdonképpen a rendszerben a
„Fizetésképtelenségi eljárások/Hitelezők, térülések” felületen dolgozik, anélkül, hogy látná
ezt a felületet. A rendszer „csupán” annyit tesz, hogy az iktatáskor az adott eljárásban a
hitelezői táblának a rögzítő felületét elkéri, és dinamikusan megjeleníti azt az iktatáskor,
hogy ne kelljen a munkaablakok között lépegetni. Természetesen az iktatást végző
személynek megfelelő jogosultsággal kell rendelkeznie, hogy rögzíthesse a hitelezői
igénybejelentések tartalmát.
A másik lehetőség hitelezői igények felvitelére, a „Fizetésképtelenségi eljárások”
menüpont „Hitelezők, térülések” felület használata. Az átláthatóságot kényelmesebbé
teendő a „Hitelezők, térülések” felület fejlécén tetszőleges szempontok alapján (alszám
kód, jelleg, határidő, jogcím, besorolás, elismert, JE, ÖE) szűrhetjük és rendszerezhetjük
az információkat. A képernyő alján a „Lista nyomtatása” gomb felett található egy
összefoglaló táblázat, amely megmutatja, hogy összesen hány hitelező jelentett be igényt,
mennyi az összes hitelezői igény, valamint mutatja az igények összetételét, kategóriákra,
határidőre, besorolásra felbontva. Emellett a kis összefoglaló táblázat mellett látható a
térülés adatok, illetve a behajthatatlanság adatok összefoglaló adatai.

31. sz. kép

65
 Akár az iktatásból, akár az eljárás hitelezői felületéről kívánunk hitelezői igényt
rögzíteni, mindkét esetben a következő adatokat kell rögzíteni a rendszerben. A hitelezői
igény határidőn belül, vagy azon túl érkezett be a felszámoló szervezethez, erre a rendszer
automatikusan, a közzététel dátumához viszonyítva ad nekünk egy javaslatot, amit csak
akkor kell megvizsgálnunk, ha a beérkezés dátuma a határponthoz közel esik. Ebben az
esetben a postai bélyegzőt megnézve el kell döntenünk, hogy határidőn belüli vagy
határidőn túli kategóriába sorolandó az igény. Meg kell adni a hitelezői igénybejelentés
jogcímét – a 6.1 fejezetben tárgyalt beállítások segítségével –, amely a levél tartalmából
vélhetően kiderül. Majd megadjuk a levélben szereplő összeget, a megfelelő
devizanemben. Megfelelő jogosultsággal még a besorolásra és az elismertség beállítására
is lehetőségünk lehet. A hitelezői igény felvételére és mentésére soronként, a „Hozzáadás”
gomb megnyomásával van lehetősége a felhasználónak.
Ez a felület biztosít lehetőséget arra is, hogy az igényeket ellenőrizzük a „JE”, azaz
„Jogalapját tekintve ellenőrizve” és az „ÖE”, vagyis „Összegét tekintve ellenőrizve”
oszlopoknál. Ezt az oszlopot a felszámoló vagy akár az adós társaság vezetője töltheti ki.
Az adós vezetője esetében megoldható, hogy az adós vezetője a felszámolóbiztostól egy
nagyon leszűkített, ún. „egyképernyős” jogot kapjon a rendszer használatára, és ezzel
jelezze, hogy a követelés sor ellenőrizve van-e, illetve az megegyezik-e a valósággal.
Tehát akár az is előfordulhat, hogy ezen a felületen három, egyébként független
felhasználó dolgozzon:
§ aki az igényeket jogcímenként a bejelentések alapján felviszi a rendszerbe
§ aki az adós társaság részéről ellenőrzi, hogy jogalapjában és összegében
egyezik-e a bejelentés az adós nyilvántartásával
§ a felszámolóbiztos, aki besorolja, elismeri, vitatja a követelés jogosságát.

Ha valamely hitelező egyik igényét szeretnénk módosítani, az adott sorban a

„Módosítás” ikonra rákattintva, a következő táblázat jelenik meg előttünk, mely az adott
hitelező összes sorát mutatja.

66
 32. sz. kép
A „Hitelezők, térülések” fülön egyben láthatók az eddig felvitt hitelezői igények
sorai – függetlenül a felvitel helyétől – és azok összefoglaló információi. Ez nem
tévesztendő össze a hitelezői igénytáblával, hiszen itt annyi sor látható, amennyi jogcímen
az egyes hitelezők igényt jelentettek be. Látható, hogy többféle színnel szerepelnek a 31.
sz. képen az egyes hitelezők jogcímei, kékkel jelöli a rendszer azt a sort, ahol a jogcím még
nincs elismerve, pirossal pedig azt a partnert, ahol a rendszerbe nem rögzítettek a partner
hitelezői igényéhez regisztrációs díj bejegyzést. Ezen partnerek kiszűrésének
egyszerűsítésére, találhatunk egy jelölőnégyzetet a felület bal felső sarkában, „Csak akik
nem fizettek reg.díjat” címzéssel. Ezt a négyzetet kipipálva csak azok a piros partnerek
fognak szerepelni a felületünkön, akik még nem fizettek nyilvántartásba vételi díjat.
Ezen kívül egy másik nagyon praktikus módszer is lehetőségünkre áll a
regisztrációs díjak befizetésének ellenőrzésére. A képernyő alján a „Nyilv. vételi díj
ellenőrzése” gombra kattintva, egy új munkalapon, egy olyan egyszerűsített táblázat
jelenik meg előttünk, amelyben minden hitelező kizárólag egy sorban jelenik meg, és csak
a hitelező összesített igényét mutatja, függetlenül annak határidejétől és besorolásától. A
táblázat az összesített igény alapján, egy algoritmus segítségével veti össze a ténylegesen
befizetett és az előírt nyilvántartásba vételi díjat, és egy új oszlopban mutatja az eltérést.

67
 33. sz. kép

8.2.1. Hitelezői igénytáblázat nyomtatása

A nyomtatás első lépésben mindig a képernyőre történik, itt eldönthetjük, hogy .pdf
formátumban továbbküldésre készítjük elő a listát, vagy Excel-be átrakva akarunk
nyomtatni. Amennyiben Excel-be tettük át a táblázatunkat, itt egyszerűen és kényelmesen
tovább szerkeszthetjük a legjobb nyomatatási elrendezés eléréséhez. Ezen a felületen az
alábbi képek alapján további szűrésre és rendszerezésre van lehetőségünk.

34. sz. kép

35. sz. kép

68
 36. sz. kép
Ezek a fenti szűrési lehetőségek is pont azért lettek beépítve a rendszerbe, mert
ahány felszámoló szervezet van, annyi féle hitelezői igénytábla létezik. Mivel nincsen egy
általánosan elfogadott formátuma a hitelezői igények nyilvántartása tábláknak, sőt néha
törvényszéktől vagy a bíró személyétől függ, hogy milyen táblázatot fogadnak el, ezért a
fejlesztő lehetőséget adott, hogy bármilyen forma beállítható legyen a rendszerben.
Mindazonáltal célszerű, legalább cégenként egy egységes sablont meghatározni.

8.2.2. Hitelezői gyűlés összehívása

A fizetésképtelenségi szakértő eljárásbeli feladatai közül az egyik legfontosabb a

hitelezői gyűlés összehívása és levezénylése, hiszen az eljárás végkimenetele is múlhat
ezen. A hitelezők zöme itt találkozik először az eljárás információival, sőt sokszor a
jogszabályi környezettel és a jogi szabályozás nyújtotta hitelezői érdekvédelmi
lehetőségekkel is.

Egy hitelezői gyűlés összehívására és lebonyolítására általában a következő

műveletek elvégzése szükséges:
§ hitelezői igények befogadása
§ hitelezői igények beérkezésének visszaigazolása
§ meghívó küldése a hitelezői gyűlésre
§ regisztráció
§ a gyűlés lefolyásának, napirendi pontjainak ismertetése
§ a jegyzőkönyv hitelesítőinek kiválasztása és elfogadtatása
§ tájékoztatás az adós helyzetéről, a jelenlegi állapot kialakulásáról
§ tájékoztatás hitelezői választmány alakíthatóságának feltételeiről, illetve a
jelen lévők választmányalakítási lehetőségeiről

69
 § szavaztatás
§ eljárás várható költségeinek és ütemtervének ismertetése
§ a szavazás eredményének kihirdetése
§ jegyzőkönyv elkészítése
§ jegyzőkönyv és egyéb kért tájékoztatók átadása vagy kiküldése.

A FOKI a fenti felsorolásban szereplő folyamatok támogatására:

§ biztosítja a hitelezői igények nyilvántartását
§ lehetővé teszi a gyors és hatékony levelezést (ahogyan azt a 8.1. fejezetben
bemutattam)
§ a kimenő levelezés iktatását automatikusan végzi (8.2. fejezet)
§ egy kattintással képes jelenléti ívet generálni
§ lehetővé teszi a hitelezői megjelenés elektronikus nyilvántartását
§ lehetővé teszi a megjelenési arányok gyors és precíz kimutatását
§ lehetővé teszi a szavazás elektronikus kezelését
§ lehetővé teszi a hitelezői választmány alakíthatóságának kimutatását.

A FOKI rendszer automatikusan minden olyan partnert feltesz a jelenléti ívre,

akinek van „hitelezői gyűlésre meghívó” dokumentumkategóriájú kimenő iktatása az adott
eljárás iktatásában.

37. sz. kép

Amennyiben az igénybejelentést visszaigazoló levéllel együtt, vagy akár egy
levélben kiküldtük a meghívókat, az eljárásomban a „Hit.gyűlés”fülre kattintva lehet a

70
hitelezői gyűlés további teendőit elvégezni. A bal felső sarokban lévő „Új hitelezői gyűlés
felvétele” ikonra kattintva egy új munkaablakon meg kell adni a hitelezői gyűlés dátumát
és helyszínét, illetve a megjegyzés mezőbe egyéb szervezéssel kapcsolatos információkat
is lehet rögzíteni.

38. sz. kép

Miután létrehoztuk a rendszerben az eseményt, a „Módosítás” gombra kattintva
tudjuk megadni a szavazati paramétereket létszám és érték tekintetében.

39. sz. kép

Ezután a „Jelenléti ív nyomtatás” gombra kattintva megjelenik nyomtatásra kész
állapotban a jelenléti ívünk, az eljárás és a hitelezők adataival. Ha valaki a jelenlévők
közül nem szerepel a listán, – vélhetően azért, mert nem a rendszeren keresztül kapta meg
a meghívót – utólag az iktatásba belépve és egy „Meghívó hitelezői gyűlésre”
dokumentumkategóriájú levelet eliktatva már rajta lesz a listánkon. Ugyanilyen módon, ha
valaki helytelenül szerepel a jelenléti íven, az iktatásban a dokumentumkategóriát
módosítva már is lekerül a listánkról.

71
 40. sz. kép

8.2.3. Hitelezői gyűlés lebonyolítása

A hitelezői gyűlés lebonyolítása sok esetben problémás, hiszen sok ideges ember
van összezárva egy helyiségben. A FOKI segítséget nyújt abban, hogy ezt az eseményt a
lehető leggyorsabban lebonyolítsuk és az adminisztrálását a lehető legegyszerűbben oldjuk
meg.
A helyszínen internetelérés, valamint két személy közreműködése szükséges. Az
egyik személy a papír alapú jelenléti íveket aláíratja az érkező hitelezővel, miközben
ellenőrzi annak jogosultságát. A másik belép a FOKI rendszerbe és az adott eljárásban az
aktuális hitelezői gyűlésre kattintva felviszi a papír alapú jelenléti ívről az adatokat, és
tájékoztatja a felszámolót a jelenlét és a jelenlévő követelések arányáról. Ezután a
szavazólapokat kell kiosztani a jelenlévő hitelezőknek, amennyiben a gyűlés a
jogszabályban meghatározott jelenléti és követelési arányok szerint szavazóképes,
lebonyolítjuk a szavazást, és kollégánk ezeket az adatokat is rögzíti a FOKI rendszerbe.

72
 41. sz. kép
Ezt követően nyomtathatóvá válik a jegyzőkönyv mellékletünk, amely tartalmazza
a szavazásra jogosult megjelent hitelezőket követeléseik arányával, illetve hogy közülük ki
szavazott igennel vagy nemmel a választmány megalakításának kérdésében.

42. sz. kép

73
 9. Az integrált rendszer alkalmazásában rejlő további
lehetőségek

9.1. Mérlegek kezelése a FOKI-ban

A FOKI rendszer a hitelezői táblákhoz hasonlóan a mérlegek terén is jókora

szabadságot nyújt a felhasználóinak, ugyanis a rendszer képes rugalmas, mégis
standardizálható és adott szervezeten belül egységes mérlegek rögzítésére. Minden
szervezet beállíthatja a számára elfogadott mérlegtípusokat, illetve a mérlegsorokat a
törzsadatok megfelelő menüpontjaiban, hogy később egyszerűbb legyen a mérlegek
rögzítése. Ezt a menüpontot a rendszergazdai jogokkal felhatalmazott felhasználó állíthatja
be, de tanácsos a könyvvizsgáló és a könyvelő bevonása a beállítás folyamatába.

A rendszerben négy fő mérlegtípusnak lehet létjogosultsága:

§ Tevékenységzáró mérleg
§ Fizetésképtelenségi eljárás nyitó mérlege
§ Közbenső mérleg
§ Fizetésképtelenségi eljárás záró mérlege

Ezekre a mérlegtípusokra célszerű sablon mérlegeket beállítani. A mérlegsorok

tekintetében lehetőség van teljesen egyéni mérlegsorok felvitelére is, de ebben az esetben a
rendszer elveszíti egységes mivoltát, s nehézkes lehet az összehasonlítás is.
Mérlegeket egyszerű elektronikus dokumentumfeltöltéssel is rögzíthetünk a rendszerben az
adott eljárásunkhoz, amennyiben a felszámoló szervezet vezetője úgy dönt, hogy nem akar
mérlegsor szintű információkat látni az egyes eljárásokban.
Az adott eljárásokban minden mérleg önálló sort alkot, ahol azonnal láthatóak a
legfontosabb adatok 43. sz. kép tanúsága szerint. Az Eszközök és a Források főösszegének
természetesen itt is egyenlőnek kell lennie.

74
 43. sz. kép
A mérlegek összeállításához meg kell adni a mérleg fordulónapját, illetve a típusát.
A következő két képen látható, hogy a keretezett mezőkbe lehet adatokat felvinni, és ezek
összegét fogják kiadni a keret nélküli mezők.

44. sz. kép

45. sz. kép

Ahogyan azt a korábbiakban megszokhattuk, ezúttal is választhatunk, hogy a
rendszer Excel-be vagy .pdf fájlban nyomtassa ki a mérlegünket.

75
 9.2. Eljárások lezárása a FOKI rendszerben

Az eljárások lezárása több okból is kiemelten fontos a felszámoló szervezetek

életében, hiszen egyrészt az eljárás ezen eleméhez kapcsolódik a felszámoló díjazása.
Másrészt a megbízó, azaz az állam felé statisztikai jelentési kötelezettsége van a
felszámolónak az eljárások lefolytatásának eredményességéről. Mielőtt egy eljárás
lezárulna, a felszámoló újra átnézi az egész „dossziét”, hogy nem maradtak-e elvarratlan
szálak, elkészíti a zárómérleget, a záró beszámolóját, a vagyonfelosztási javaslatot,
kiszámolja a felszámoló díját, és a hitelezők számától függően sokszorosítja a záró
anyagot.
Ezt a folyamatot a FOKI rendszerében is megteheti, amennyiben az eljárás minden
egyes fülét ellenőrzi. A FOKI ezt a folyamatot úgy irányítja, hogy azokat a pontokat kell
ellenőrizni, amelyek majd egy statisztikai jelentés alapjául fognak szolgálni. Tehát első
lépésben, a záró dokumentumok benyújtása előtt, minden ellenőrzést és utólagos munkát
célszerű elvégezni, hogy a záráshoz szükséges minden információ rendelkezésünkre álljon,
valamint minden szükséges adminisztráció elvégzett legyen.
Második lépésben, a bírósági törlési végzést követően az alábbi mezők adatait kell
ellenőrizni:
§ Alapadatok fül: megye; egyszerűsített eljárás; kezdő dátumok; eljárás
státusza; bíró; végzés száma
§ További adatok fül: az eljáráshoz kapcsolódóan minden eseményt, értéket
és gyakoriságot rögzíteni kell, mert a későbbiekben a statisztikánk innen
fogja az információkat szűrni
§ Szakaszpontok: legyenek lezárva, illetve ha maradt olyan szakaszpontunk,
ahol nincs tényleges dátum megadva, akkor azt a sort törölni kell, hiszen a
statisztikánk az időbeliséget innen fogja ellenőrizni
§ Szerződések: az eljárás zárásakor nem lehet élő szerződése az eljárás alá
vont társaságnak
§ Panaszkezelés: minden jegy lezárt, és minden kifogás elbírált kell, hogy
legyen
§ Mérlegek: fontos, hogy a két oldal egyenlő legyen.

76
 9.3. Belső ellenőrzés a FOKI üzemeltetőjétől

A FOKI rendszert kifejlesztő és üzemeltető IT Jump Kft. belső ellenőrzési

szolgáltatást is biztosít az ügyfeleknek. A http://www.itjump.hu/ honlapon elmondásuk
szerint „a felszámolással foglalkozó társaságok elismerték és elfogadták, hogy társaságunk
a függetlenített belső ellenőrzési feladatok ellátását szakszerűen és költséghatékonyan
tudja biztosítani” 9 . A 114/2006. (V.12.) Kormányrendelet értelmében a felszámoló
szervezeteknek rendelkezniük kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel és belső
ellenőrzési szabályzattal a felszámolói tevékenységre irányadó jogszabályi feltételek
fennállásának vizsgálata és a felszámolóbiztosok, valamint a felszámolás lebonyolításában
résztvevők tevékenységének ellenőrzése érdekében. Az IT Jump Kft. regisztrált ellenőrzési
szakemberrel rendelkezik, így biztosítva a belső ellenőrzési rendszer megfelelő, független
és objektív működését.
„A belső ellenőrzés a gazdálkodó szervezetek működését ellenőrző hálónak fontos
és nélkülözhetetlen eleme, olyan irányítási funkció, amely megfelelő biztosítékot ad a
10
vezetés céljainak eléréshez.” A FOKI ehhez biztosít belső ellenőrzési kézikönyvet,
szakmai anyagokat és tanácsot, valamint a FOKI informatikai rendszere rendszeres
adatszolgáltatást, riportot nyújt segítve ezzel a vezetői és a folyamatokba épített
ellenőrzést, valamint a felszámolók szabályos és hatékony működését.
A FOKI az alábbi az „Általános törzsadatok/Cég adatok” menüpontból előhívható
„Ellenőrzési mátrix adatok” fülön lévő táblázat segítségével mutatja meg a felszámoló
társaság belső ellenőrzési adatait.

46. sz. kép

9
http://www.itjump.hu/, 2014. 02. 17.
10
Perger Béla: Belső ellenőri hitvallás; http://www.itjump.hu/downloads/perger-bela-belso-ellenor-
bemutatkozas.pdf, 2014. 02.17.

77
 9.4. Statisztika és jelentési kötelezettségek teljesítése a FOKI-val

Az eljárások lezárásakor – 9.2. fejezet – megnéztük, hogy melyek azok az eljárási

adatok, amelyeket ellenőriznünk kell, hogy az adminisztráció rendben legyen. Tettük ezt
egyrészt azért, hogy lezárható legyen az eljárásunk, másrészt azért, hogy előkészüljünk a
felszámolók számára előírt éves és ötéves statisztikai jelentési kötelezettség teljesítésére.
De nem csak a „Fizetésképtelenségi eljárások” modul adataival kell foglalkoznia a
felszámoló szervezetnek. Úgy vélem, joggal merülhet fel a rendszer felhasználóiban –
ahogyan bennem is felmerült – a kérdés, hogy miért van ennyi menüpontja a rendszernek,
amikor gyakorlatilag egy fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása során szinte csak egy-két
modult használunk. A válasz az, hogy a fizetésképtelenségi szakértő a valóságban tényleg
csupán ezt a pár modult használja, azonban a felszámoló szervezet vezetője – ahogyan ez
egy integrált vállalatirányítási rendszertől elvárható – ennél több műveletet szeretne átlátni
és elvégezni a rendszerben. Ezért is különösen fontos a FOKI rendszerében a következő –
9.5. – fejezetben tárgyalt „Kontrolling, vezetői jelentések” menüpont, illetve az, hogy a
rendszer felkészült a 114/2006 (V.12.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatásra. A 2.
sz. mellékletben csatolom a FOKI rendszer üzemeltetőjének 5 oldalas tájékoztató anyagát,
melyben részletesen mutatja be, hogy a rendszerben hol találhatók a 114/2006.
Kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő kérdések válaszai. Olyan kérdések,
amelyek a felszámoló szervezet gazdálkodási és létszám adataira (I/1-3 pont); a szervezet
szakmai tevékenységére és szakmai beszámolóira (II. pont); a szervezet vezetésében és
tulajdonosi körében bekövetkezett változásokra (III. pont); a képzésekre és a
továbbképzésekre (IV. pont); illetve a szakmai minősítésekre (VI. pont) irányul. Így már
teljesen indokolt a FOKI rendszerében szereplő modulok száma, hiszen amennyiben a
felszámoló szervezet összes eljárása a FOKI rendszerében van kezelve, és a mellékletből
látható modulok, illetve a „Fizetésképtelenségi eljárások” modul adatai helyesen vannak
rögzítve, akkor a fenti kérdések pár kattintással megválaszolhatók, a felhasználó szervezet
vezetője néhány kattintással eleget tehet a rendeletben szereplő adatszolgáltatási
kötelezettségnek.

78
 9.5. A FOKI, mint vezetői információs rendszer

Az eddigiekben részletesen foglalkoztam azzal, hogy a FOKI rendszer miképp

képes a fizetésképtelenségi eljárások lebonyolításának, illetve azok iktatásának
támogatására. Tulajdonképpen ez a két modul az, amit egy felszámolóbiztos napi
rendszerességgel fog használni. De ahhoz, hogy a rendszer teljesítse a 2.2. fejezetben
leírtakat, vagyis egy egységes integrált informatikai rendszernek nevezhessük, fontos
feladata, hogy segítse a vállalkozás vezetőjét a döntések meghozatalában. Ennek
megfelelően a FOKI rendelkezik egy „Kontrolling, vezetői jelentések” menüponttal, ahol a
szervezet vezetője különböző, számára fontos adatokat, riportokat, elemzéseket hívhat elő.
Az „Irányítópult” menüpont alatt az eljárások számáról, az eljárások kategóriájának
megoszlásáról és az eljárások felelőseinek alakulásáról kaphatunk egy kattintással egy-egy
kis adattáblázatot.

47. sz. kép

A „Statisztika szakmai beszámolóhoz” menüpontban az alábbi szempontok alapján
kérhet riportot a felszámoló társaság ügyvezetője:
§ folyamatban lévő eljárások
§ jogerősen befejezett ügyek száma és átlagos időtartama, ezek megoszlása
eljárás típusonként
§ felmentéssel zárult ügyek száma; kifogások; panaszkezelés: panaszok
száma, az elintézésük módja
§ értékesítési eljárások főbb adatai; hitelezői választmány adatok; gazdasági
tevékenységek folytatását célzó intézkedések

79
 § környezeti károk kezelése
§ egyezségek
§ felszámoló szervezet által kezdeményezett feljelentések
§ felszámoló szervezet által kezdeményezett peres ügyek
§ követelések behajtása, érvényesítése

Ebből a menüpontból nyeri ki az információkat a rendszer az előző – 9.4. –

fejezetben említett 114/2006 (V.12.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítéséhez is. Illetve ez a belső ellenőrök egyik leggyakrabban használt
menüpontja is.

48. sz. kép

A „Szerződés állomány havi bontásban” menüpont használatával könnyen és

egyszerűen tájékozódhat a társaság ügyvezetője az élő szerződésekről.

80
 49. sz. kép
A „Vezetői-adatszolgáltatási riport” pontban egy olyan táblázatot kap a szervezet
vezetője, amely az összes élő eljárás adatait tartalmazza. A 7.1. fejezetben az általam
vizsgált felszámoló társaság vizsgálatakor említettem egy ilyen Excel táblázatot, ami
nagyon hasznos segítség az eljárások és a határidők átlátásában, de nagyon körülményes a
kialakítása és a szerkesztgetése. Ebben a menüpontban gyakorlatilag egy ugyanilyen
táblázatot kap a szervezet vezetője két kattintás elvégzésével, ezt a táblázatot kinyomtatva
vagy Excel-be áthelyezve kényelmesen áttekintheti a felszámoló szervezet eljárásainak
részleteit is.

50. sz. kép

81
 10. Konklúzió

Az IT iparág megállíthatatlanul fejlődik, ezzel együtt a felhő alapú rendszerek és az

azokhoz kapcsolódó szolgáltatások száma is rohamosan nő.

A FOKI rendszer legfontosabb jellemzői:

§ Ez egy felhőszolgáltatáson alapuló rendszer.
§ A szoftver és az adatbázis nagy rendelkezésre állású és biztonságú
szervertermekben elhelyezett szervereken fut.
§ A rendszer kliens oldali elérhetősége teljes mértékig web alapú.
§ A mentési és archiválási rendszer kétkörös, fizikailag is elkülönített
megoldású.

A FOKI rendszer használat technikai feltételei:

§ Használatához széles sávú internet hozzáféréssel kell rendelkezni.
§ Használható munkaállomásról, laptopról, táblagépről, sőt akár telefonról is.
§ Nem kellenek a használatához saját szerverek.
§ Nem kell saját informatikai hálózat.

Adathozzáférés és biztonság a FOKI rendszer mögött:

§ A használat során felvitt adatok tulajdonjoga a felszámoló szervezeté.
§ Megfelelő jogosultsággal a saját adatok akár naponta lementhetőek.

A FOKI rendszer licencelési politikája:

§ 1 licence egy felszámoló szervezetet azonosít.
§ 1 licence korlátlan számú felhasználóra vonatkozik egy szervezeten belül.
§ 1 licence korlátlan számú fizetésképtelenségi eljárás kezelésére jogosít.
§ A licence nem megvásárolható, csak bérleti konstrukcióban használható.

Az ERP rendszerekkel szemben általánosságban megfogalmazott kritikák,

miszerint az adatok biztonsága, illetve a korábbi rendszerről az új rendszerre való hosszú
átszokási idő a FOKI rendszerrel kapcsolatosan is felmerültek. A rendszer biztonságáról a
6. fejezetben leírtak alapján gondoskodott a fejlesztő. A hosszú átszokási időszak azonban
a rendszer életében komoly kihívás lehet, amelynek megoldására az IT Jump Kft.

82
munkatársai is nagy figyelmet fordítanak. A felszámolók egy része nem rendelkezik
megfelelő számítógépes (felhasználói szintű) ismeretekkel, ezért valószínűleg nehéz lesz
az átállás egy olyan egységes integrált ügyviteli rendszerre, mint a FOKI, ami akár a
dolgozók elvándorlását is eredményezheti (más felszámoló céghez vagy más szakmába). A
rendszerrel való ismerkedés kezdetén számomra is problémát jelentett a rendszer átlátása,
ezért kiemelten fontos, hogy a fejlesztő biztosítsa a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó
megfelelő szintű oktatást. De mindettől függetlenül úgy vélem, hogy a FOKI jelenti a
szakma informatikai támogatásának jövőjét, ezért mindannyiunk érdeke, hogy elsajátítsuk
a rendszer alkalmazásának ismereteit.
Különösen azt az irányvonalat figyelembe véve, hogy nemsokára bevezetik a
felszámolási eljárásokban az elektronikus értékesítési rendszert, illetve tervezik a
Törvényszékekkel való kommunikáció elektronikus útra terelését is. Remélem, hogy ezek
a fejlesztések a FOKI rendszer fejlesztőinek a figyelmét is felkeltették, ugyanis mindenki
számára gyümölcsöző lenne a rendszerek közötti kompatibilitás.
További pozitívuma lehet a rendszernek az eljárások átadásának kezelése, hiszen a
FOKI rendszerében gyakorlatilag pár kattintással hozzárendelhető az eljáráshoz egy új
felszámolóbiztos, aki az eljárás adataival azonnal szembesülhet, megszüntetve ezzel a
korábbi gyakorlatban az ügyek átadásának megoldhatatlanságát.
Úgy vélem, hogy a jelenlegi gyakorlat leghasznosabb segítsége a 7.1. fejezetben
említett Excel tábla, ami az eljárások adatait tartalmazva gyakorlatilag egy naptárként és
ütemtervként funkcionál. Természetesen adatok nélkül ez a tábla mit sem érne, de ezen a
táblán kívül az eljárások adatait több helyre is fel kell vinnie az asszisztensnek. A FOKI
rendszere is ehhez hasonló, hiszen adatok nélkül ez a rendszer sem érne semmit, azonban
figyelve a redundancia kiküszöbölésére, itt az adatokat elegendő csupán egyszer felvinni,
hogy megkapjuk a jelenlegi gyakorlatban oly hasznos táblázatunk tartalmát. A FOKI
rendszerezi az információkat, egy keretet ad a dolgoknak legyen szó az eljárás
ügyviteléről, iktatásról, vállalatirányítási rendszerről vagy belső ellenőrzésről.
A FOKI rendszerének bemutatása során érvényesülő hármas strukturális egységben
az iratkezeléssel és adminisztrációval – 7. fejezet –, továbbá a hitelezői igények
kezelésével – 8. fejezet – kiemelten foglalkoztam, mivel ezek azok a területek, amelyeken
a FOKI képes más – fizetésképtelenségi eljárások támogatására alkalmas informatikai –
rendszereknél többet nyújtani. A felszámolás során elvégzendő feladatok nagy része nem
változik a FOKI rendszer használata esetén sem, például ugyanúgy be kell küldeni a NAV
felé a T180-as nyomtatványt, Közjegyzőnél aláírási címpéldányt kell készíttetni –

83
amennyiben az adott eljárásban szükséges –, vagy éppen értékbecslést kell készíttetni egy
ingatlan értékesítéséhez, viszont nagy szerepe van abban, hogy a kötelezettségekre
fordítandó emberi erőforrás igény csökkenjen és a tevékenység hatékonyabb legyen. A
FOKI igazi titka ebben rejlik, hogy az alatt az idő alatt, amíg a felszámoló szervezet
dolgozójának adminisztratív feladatokat kellene ellátnia, másra is fordíthatja az idejét és az
energiáját, és ezt a felszabadult emberi erőforrást évente egy-két „nullás” eljárás
elvégzésével kigazdálkodhatja a rendszert bérlő felszámoló szervezet.

Az 1.3. fejezetben felállított hipotézisek alapján megállapíthatom:

Ø A szakmában jelenleg alkalmazott informatikai megoldások
működőképesek ugyan, de bonyolultak, cégenként különbözőek és emberi
erőforrás igényük magas, ezért indokolttá tették egy egységes ügyviteli
rendszer fejlesztését.
Ø A FOKI a rendszerbe beépített rugalmas és a szabályok változását követni
képes jogi környezet paraméterezésének lehetősége következtében alkalmas
a fizetésképtelenségi eljárások támogatására.
Ø Az egységes integrált ügyviteli rendszer használata több előnnyel jár, mint
a jelenleg alkalmazott informatikai megoldások, mivel:
− a kötelezettségek elvégzésére fordítandó emberi erőforrás igény
kevesebb és a tevékenység hatékonyabb, mint a jelenleg alkalmazott
informatikai megoldások esetében
− az elvégzett munka adminisztrációja áttekinthetőbb és utólag is
ellenőrizhető, rövidítve ezzel az adatszolgáltatási kötelezettség
elvégzésére fordítandó időt
− a FOKI rendszerének bérlése olcsóbb, mint egy saját informatikai
hálózat fejlesztése, valamint az ahhoz szükséges géppark és
szerverek megvásárlása és fenntartási költsége
− a rendszer áttekinthetőségével és belső ellenőri tevékenységével
hozzájárul a szakma becsületének és presztízsének visszaállításához.

Összességében úgy gondolom, hogy a FOKI rendszer egy használható és életképes

megoldás a fizetésképtelenségi eljárások ügyvitelében, de ami miatt egyértelműen ajánlom
is a rendszer használatát, az a fejlődésre való törekvés, amelyre Tóth Szilárd személye és –
a szó legpozitívabb értelmében vett – megszállottsága a garancia. Ahogyan az a

84
http://www.itjump.hu/index.php/ceguenkrol/bemutatkozunk honlapon megjelenő mottóból
is kiolvasható:
„Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.”
– Móricz Zsigmond 11

11
Móricz Zsigmond: Fény és árnyék – Móricz Zsigmond füveskönyve, Lazi Kiadó, Szeged, 2008., 33. old.

85
 11. Bibliográfia

Dr. Boóc Ádám – Dr. Sándor István – Dr. Tóth Mihály – Dr. Török Gábor – Dr. Újlaki
Tamás: Csődjog – Gazdasági Törvények Kommentárjai, Sorozatszerkesztő: Dr. Sárközy
Tamás, Szerkesztő: Dr. Török Gábor, II. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest, HVG
ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2007.

Csőke Andrea: Csőd, felszámolás, végelszámolás – Budapest, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, 1997.

Juhász László: A magyar csődjog kézikönyve – Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó,

2003.

Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon – Budapest,

Computer Books Kiadó, 1999.

Tanulmányok, Jegyzetek, Honlapok:

Csőke Andrea: Fizetésképtelenségi jog c. jegyzet, 2008.

Dr. Tóth Szilárd: „A fizetésképtelenségi eljárások informatikai támogatásának alapjai” c.

jegyzet, 2013.

Dr. Zsiga László: Témavázlatok a „Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító

módszerek, etikai kérdések” c. tantárgy I. féléves ismeretanyagához /Alapozó és általános
kérdéskörök/ 1-23. (tizenegyedik átdolgozott kiadás), 2013.

Dr. Zsiga László: Témavázlatok a „Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító

módszerek, etikai kérdések” c. tantárgy II. féléves ismeretanyagához /A felszámolások
módszertana/ 21-36. (tizenegyedik átdolgozott kiadás), 2013.

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5160, 2013. november 7.

86
http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/4_2009/a_fizeteskeptelensegi_jog_nemzetk
ozi_es_magyar_fejlodestortenete/, 2013. november 7.

http://www.eurosand.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=44:it-hir-
1&catid=17:it-hirek&Itemid=22, 2013. november 14.

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00191/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_05_0
3%20Halmos%20Karoly.pdf, 2013. november 7.

http://erp-blog.blog.hu/2012/09/23/az_erp_rendszerek_jovoje, 2013. november 14.

https://fokirendszer.hu/index.aspx, 2013. október 1. – 2014. február 19.

http://hadmernok.hu/2011_4_kovacsz.pdf, 2014. február 19.

http://www.itjump.hu/, 2013. október 1. – 2014. február 24.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21212.pdf, 2013. november 7.

http://www.piacesprofit.hu/infokom/a-sikertelen-erp-bevezetes-10-oka/, 2013. november

14.

http://www.piacesprofit.hu/infokom/mennyibe-kerul-egy-erp-rendszer/, 2013. november

14.

http://vallalatiranyitasi-rendszer.info/, 2013. november 14.

87
12. Mellékletek

1. sz. melléklet:

Az IT Jump Kft. és a Konica Magyarország Kft. közös fejlesztésével létrejött

eljárás működési folyamatábrája

Forrás: http://www.itjump.hu/files/szkenner-modul-folyamatabra.pdf

2. sz. melléklet:

Tájékoztató a 114/2006. (V.12.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás

kezelésére

Forrás: http://www.itjump.hu/files/114-2006-V-12-adatszolgaltatas.pdf

88