GAZDÁLKODÁS AZ

EGÉSZSÉGÜGYBEN ÉS AZ
EGÉSZSÉGÜGYI
INTÉZMÉNYEKBEN 1.
AZ EGÉSZSÉGÜGY
KÖZGAZDASÁGTANA

OKTATÁSI SEGÉDANYAG
(AZ ELŐADÁSOK SZERKESZTETT VÁLTOZATA, KIZÁRÓLAG
EMK OKTATÁSI CÉLRA)

Ivády Vilmos
Budapest
2023. szeptember
 © Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, 2023.

Minden jog fenntartva. Az anyag egészben vagy részletekben történő sokszorosítása, elektronikus
eszközök segítségével való tárolása vagy bármilyen formában és eszközzel való átvitele csak a
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának engedélyével lehetséges.
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS .......................................................................................................... 8
I. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉRDÉSEI ...................................................... 9
1. BEVEZETŐ FOGALMAK................................................................................................ 9
1.1. A KÖZGAZDASÁGTAN ........................................................................................ 10
1.2. ERŐFORRÁSOK .................................................................................................. 11
1.3. SZŰKÖSSÉG ........................................................................................................ 11
1.4. HASZONÉLVEZŐK............................................................................................... 14
1.5. LEGJOBB KOMBINÁCIÓ, A KÖZGAZDASÁGI OPTIMUM ..................................... 14
2. A KÖZGAZDASÁGI MODELLALKOTÁS RACIONÁLIS FOGYASZTÓJA ........................... 15
2.1. A MODELLALKOTÁS ........................................................................................... 15
2.2. A RACIONÁLIS FOGYASZTÓ ............................................................................... 17
2.3. HASZNOSSÁGELMÉLET ...................................................................................... 19
3. AZ ÖRÖMTELEN GAZDASÁG PSZICHOLÓGIÁJA ........................................................ 20
3.1. AKTIVÁCIÓS SZINT OPTIMUMA, AZ ARANY KÖZÉPÚT ...................................... 23
3.2. SZŰKÖSSÉGPSZICHÓZIS: MENNYI AZ ELÉG? ..................................................... 24
3.3. NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS .................................................................................. 26
4. A FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS A FORRÁSALLOKÁCIÓ .................................................... 27
4.1. AZ OPTIMALIZÁLÁSI DÖNTÉS PARAMÉTEREI: ................................................... 28
4.2. KERESLET-KÍNÁLATI GÖRBE ............................................................................... 28
4.3. KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT ................................................................................... 28
4.4. KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES, KÖLTSÉGVETÉSI HALMAZ ....................................... 30
4.5. KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE, MINT AZ EGYFORMÁN PREFERÁLT FOGYASZTÁSI
KOSARAK MÉRTANI HELYE .......................................................................................... 31
4.6. A MEGFIZETHETŐ LEGJOBB KOMBINÁCIÓ, AHOL AZ ÖSSZHASZON MAXIMÁLIS
33
4.7. AZ ELŐZŐEK ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALHATÓ A HATÁRELEMZÉSI ELJÁRÁS, AMELY
SZERINT A FOGYASZTÓ ................................................................................................ 34
5. A GAZDASÁGSZERVEZÉS ALAPVETŐ PROBLÉMÁI ..................................................... 36
5.1. A SZŰKÖSSÉG ÉS A TERMELÉSI LEHETŐSÉG HATÁRA ........................................... 37
5.2. A PIAC SZEREPE A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN ........................... 39
5.3. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A PIACGAZDASÁGOKBAN ........................................... 44

Oldal 2 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

II. AZ EGÉSZSÉGÜGY KÖZGAZDASÁGTANÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI ............. 47

1. A HATÉKONYSÁG ÉRVÉNYRE JUTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ...................................... 47
1.1. A FORRÁSALLOKÁCIÓ ELVEI .................................................................................. 48
1.2. A FORRÁSALLOKÁCIÓS DILEMMA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN: ................................... 51
1.3. A HATÉKONYSÁG ÉRTELMEZÉSE ........................................................................... 52
1.4. HATÁSOSSÁG, HATÉKONYSÁG, JÖVEDELMEZŐSÉG ............................................. 53
2. MÉLTÁNYOSSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ...................................................................... 62
2.1. A MÉLTÁNYOSSÁG ÉRTELMEZÉSE ........................................................................ 62
2.3. MÉLTÁNYOSSÁGI MÁTRIX .................................................................................... 64
2.4. A TÁRSADALMILAG ELVÁRT MÉLTÁNYOSSÁGI ÁLLAPOTOK GRAFIKUS
MEGJELENÍTÉSE ........................................................................................................... 65
2.5. A TÉNYLEGES MÉLTÁNYOSSÁGI HELYZETEK ......................................................... 66
3. HATÉKONYSÁG-MÉLTÁNYOSSÁG DILEMMA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ........................ 69
3.1. A MÉLTÁNYOSSÁG-HATÉKONYSÁG TRADE-OFF KAPCSOLATÁNAK GÖRBÉJE ...... 70
3.2. EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS ÜZEMGAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG DILEMMÁJA ............... 71
4. EGÉSZSÉGPOLITIKAT ELEMZÉSEK ................................................................................ 71
4.1. MÓDSZERTAN.................................................................................................... 72
4.2. AZ ELEMZÉSEK EGÉSZSÉGPOLITIKAI HASZNÁLATÁNAK KÉRDÉSEI .................... 74
III. KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉLET AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK
MŰKÖDTETÉSÉBEN ........................................................................................... 76
1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK .......... 76
2. KÖLTSÉGROBBANÁS ÉS OKAI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN .................................................. 78
2.1. A KÖLTSÉGROBBANÁS OKAI: ............................................................................. 80
2.2. A GDP ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK NAGYSÁGA ............................................ 80
2.3. A KÖLTSÉGROBBANÁS KÖVETKEZMÉNYEI ........................................................... 81
2.4. A KÖLTSÉGROBBANÁS KEZELSÉSÉNEK GAZDASÁGPOLITIKAI ALTERNATÍVÁI ... 82
2.5. A KÖZGAZDASÁGTAN LEHETSÉGES ESZKÖZEI A PROBLÉMÁK KEZELÉSÉRE ......... 84
3. MIÉRT VAN KONSZOLIDÁCIÓS KÉNYSZER AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN?........................... 85
4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC JELLEMZŐI .......................................................................... 88
4.1. A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, A MÉRÉSI PROBLÉMA ............................................... 89
4.2. A PIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ..................................... 90

Oldal 3 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

4.3. A HÁZIORVOSI PRAXIS PIACÁNAK JELLEMZÉSE ÉS A PRAXIS ÉRTÉKÉNEK

MEGHATÁROZÁSA ....................................................................................................... 93
4.4. A PIACI VERSENY KORLÁTOZÁSA ....................................................................... 94
4.5. PIACI KUDARC ÉS ÁLLAMI BEAVATKOZÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ..................... 98
4.6. A PIACI KUDARC ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ............................................................. 98
4.5. A PIACI BIZTOSÍTÁS PROBLÉMÁI ..................................................................... 100
4.6. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS IRÁNTI KERESLET .................................................... 105
4.7. AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ESZKÖZEI A JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSÉRE .... 106
5. FORRÁSTEREMTÉS, FORRÁSELOSZTÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ............................... 106
5.1. NÉZŐPONTOK AZ ALULFINANSZÍROZOTTSÁG ÉRTÉKELÉSÉHEZ ...................... 107
5.2. AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSÁNAK FORRÁSAI ....................................... 109
5.3. FORRÁSELOSZTÁS KÖZGAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI .......................................... 110
6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ......................... 113
6.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN ELŐÁLLÍTOTT HASZNOK .............................. 113
6.2. AZ EGÉSZSÉGÜGY HASZNOSSÁGA ÉS A TÁRSADALOMBAN KÉPZŐDŐ
EGÉSZSÉGNYERESÉG KAPCSOLATA............................................................................ 115
6.3. MIRE TERVEZZÜNK? IGÉNY, SZÜKSÉGLET, KERESLET ...................................... 115
7. SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ SZEREPÉNEK
KÖZGAZDASÁGI MEGALAPOZÁSÁHOZ .......................................................................... 122
7.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYBE TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉS MEGTÉRÜLÉSE ............................. 126
7.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK NAGYSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON
ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN A MAKROGAZDASÁGI HELYZET FÜGGVÉNYÉBEN
130
7.3. SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ SZEREPÉNEK ÉRVÉNYRE
JUTTATÁSÁHOZ A MAGYAR EGÉSZSÉGPOLITIKÁBAN ................................................ 132
7.3.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYBE TÖRTÉNŐ FORRÁSBEVONÁS VIZSGÁLATÁNAK
ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................................................................... 132
7.4. A FORRÁSBEVONÁS MEGTÉRÜLÉSI KRITÉRIUMAIRÓL .................................... 139
7.5. MÁSODLAGOS FORRÁSBEVONÁS: KÖLCSÖNTŐKE VAGY PRIVATIZÁCIÓ? ...... 139
IV. KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI
MENEDZSMENTBEN ........................................................................................ 143
1. KÖLTSÉGELEMZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN .................................................................. 143
1.1. A KÖLTSÉGEK FAJTÁI ........................................................................................... 144

Oldal 4 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

1.2. A FEDEZETSZÁMÍTÁS ALAPJAI............................................................................. 148

1.3. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS ÁRBEVÉTEL ELEMZÉS ............................................. 157
1.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEK ÉRDEKELTSÉGE A KÜLÖNBÖZŐ
FINANSZÍROZÁSI MODELLEKBEN ............................................................................... 160
1.5. KAPACITÁSVEZÉRELT EGÉSZSÉGÜGYI REFORM KÖLTSÉGELEMZÉS ALAPJÁN
(kizárólag szemléltetésre) .......................................................................................... 163

Oldal 5 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Ábrajegyzék
1. ábra: WUNDT-görbe ........................................................................................................ 23
2. ábra: Költségvetési egyenes, költségvetési halmaz......................................................... 30
3. ábra: Közömbösségi görbe .............................................................................................. 32
4. ábra: Megfizethető, legjobb kombináció ........................................................................ 34
5. ábra: Maximálistól eltérő összhaszon ............................................................................. 34
6. ábra: Termelési lehetőségek határa ................................................................................ 37
7. ábra: keresleti görbe........................................................................................................ 40
8. ábra: Kereslet-kínálati görbe ........................................................................................... 42
9. ábra: A forrásallokáció elvei ............................................................................................ 49
10. ábra: Határhaszon elmélet a forrásallokációban .......................................................... 54
11. ábra: Maximális és finanszírozott egészségügyi szolgáltatási hatásosság .................... 56
12. ábra: Méltányosság ....................................................................................................... 63
13. ábra: Méltányossági mátrix ........................................................................................... 64
14. ábra: Elvárt állapotok Lorenz görbéi ............................................................................. 65
15. ábra: Lorenz görbe a betegségmegoszlás vizsgálatában ............................................... 66
16. ábra: Lorenz görbe az igénybevétel vizsgálatában ........................................................ 67
17. ábra: Lorenz görbe, finanszírozás .................................................................................. 68
18. ábra: Méltányossági hatékonyság trade off kapcsolatának görbéje............................. 70
19. ábra: Társadalmi optimum ............................................................................................ 78
20. ábra: Konszolidációs kényszer ....................................................................................... 85
21. ábra: Az adósság újratermelődés okai .......................................................................... 86
22. ábra: Az adósság keletkezésének okai........................................................................... 87
23. ábra: 2013. végére várható üzemgazdasági átlagos eredmény, kórháztípusonként ... 88
24. ábra: Termék az egészségügyben .................................................................................. 88
25. ábra: Az egészségügyi piac modellje ............................................................................. 91
26. ábra: Háziorvosi praxis értékalkotó elemei ................................................................... 93
27. ábra: A reklám hatása .................................................................................................... 96
28. ábra: Méretgazdaságossági görbe ............................................................................... 101
29. ábra: Jóléti veszteség nagysága ................................................................................... 102
30. ábra: Az egészségügyi szektor hasznossága ................................................................ 114
31. ábra: Egészségnyereség ............................................................................................... 115
32. ábra: Igény, kereslet, szükséglet.................................................................................. 116
33. ábra: Szükséglet ........................................................................................................... 117
34. ábra: A döntési lehetőség határai ............................................................................... 118
35. ábra: Egészségügyi szektor .......................................................................................... 125
36. ábra: Az egészségügyi szektor nyereségei ................................................................... 129
37. ábra: GDP és egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson: GDP és egészségügyi
kiadások, vásárlóerő paritáson .......................................................................................... 131
Oldal 6 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

38. ábra: Köz- és magánkiadások részesedése az egészségügyi kiadásokból ................... 133

39. ábra: Közszolgálati és magán-tevékenység mátrixa .................................................... 135
40. ábra: Járulékfizetési források....................................................................................... 136
41. ábra: Költséggörbék ..................................................................................................... 147
42. ábra: ÁKFN struktúra ................................................................................................... 148
43. ábra Fedezeti tömeg és kapcsolata a fix költséggel .................................................... 149
44. ábra: Fedezeti tömeg, nyereség veszteség tartomány ............................................... 150
45. ábra: a két fedezeti megközelítés szemléltetése ........................................................ 151
46. ábra: Eredmény javítás sematikus ábrája, teljesítmény finanszírozás esetén ............ 158
47. ábra: Háziorvosok érdekeltsége .................................................................................. 161
48. ábra: Érdekeltség az HMO modellben ......................................................................... 162

Táblázatok

1. táblázat: Társadalmi szintű összhaszon maximuma ........................................................ 16

2. táblázat: Termelési kombinációk ..................................................................................... 37
3. táblázat: Költségrobbanás értéke a GDP %-ában ............................................................ 79
4. táblázat: Határköltség és határhaszon két programban ............................................... 120
5. táblázat: GDP és egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson: GDP és egészségügyi
kiadások, vásárlóerő paritáson (PPP) ................................................................................ 131
6. táblázat: Magánszolgáltatók részesedése az egészségügyi közszolgáltatások értékéből
........................................................................................................................................... 134

Oldal 7 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

BEVEZETÉS
Ez az oktatási segédanyag az Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző
Központja MSC programjának keretében oktatott Egészségügy közgazdaságtana tantárgy
elsajátításához nyújt segítséget. Ezúton szeretném felhívni a hallgatók figyelmét arra, hogy
az anyag elsajátítása önmagában még nem elegendő a vizsgakövetelmények teljesítéséhez.
Az oktatási segédanyag (továbbiakban anyag) a félév anyagának átfogó bemutatását
tartalmazza, egyes részek alaposabb tárgyalására az előadások során valamint a megadott
szakirodalom elolvasásával nyílik lehetőség.
Az anyag a közgazdaságtan és az egészségügy gazdaságtana alapvonalainak megismerését
hivatott elősegíteni, elsősorban a nem közgazdasági alapvégzettségű hallgatóink számára.
Ennek megfelelően az anyag két részre osztható: az első rész a közgazdasági gondolkodás
főbb kérdéseit tárja a hallgató elé, míg a második rész az egészségügyi alkalmazásokat
igyekszik bemutatni, a teljesség igénye nélkül. Ebből adódik, hogy közgazdaságtani
végzettséggel rendelkező hallgatók is bizonyára találnak olyan ismereteket, amelyek
gyarapíthatják eddigi tudásukat.
A kurzus tematikus blokkjainak áttekintő ábrája

közgazdaságtan alapkérdései

az egészségügyi közgazdaságtan főbb kérdései

szűkösség és hatékonyság
közgazdasági módszerek a
hatékonyság javítására
a gazdaságszervezés alapvető
problémái
piac és állam a gazdasági
célkitűzések teljesülésében
a hatékonyság-méltányosság
dilemma: szubjektív versus
objektív haszonelvűség az
egészségügyi redszerek
működtetésében és a
döntések meghozatalában
a moral hazard és a jóléti
veszteség kezelése
egészségpolitikai elemzések
közgazdasági szemlélet az egészségügyi rendszerek
működtetésében
közgazdasági eszközök
alkalmazása az egészségügyi
működtetésének alapelvei menedzsmentben
a szektor kibocsátásának
meghatározása
forrásteremtés és termelés optimalizáció,
forráselosztás közgazdasági fedezetszámítás
kritériumai
hatékony menedzsment
egészségügyi reform és döntések közgazdasági
konszolidáció állandó kritériumai
kényszere
a közgazdasági kritériumok és
egészségügyi kiadások: korlátai a döntésekben
befektetés vagy redisztribúció

a hatékonyság mint a közgazdaságtan sajátos és korlátozott költségelemzés, fedezetszámítás

forrásallokációs elv érvényesülése az egészségügyben az egészségügyi intézményekben

Oldal 8 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

közgazdasági
eszközök
közgazdasági alkalmazása az
szemlélet az egészségügyi
az egészségügyi egészségügyi mendzsmentben
közgazdaságtan rendszerek
közgazdaságtan főbb kérdései működtetésében
alapkérdései

I. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉRDÉSEI

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző

Központja által meghirdetett másoddiplomás képzési
programban résztvevők túlnyomó többsége nem rendelkezik
közgazdasági alapképzettséggel, ezért az anyag első része
bevezető gyanánt kitér a közgazdasági gondolkodás elemeinek
és az alkalmazott alapfogalmak és eszközök bemutatására. A Egy tágabb
jelen részben az egészségügyi alkalmazásokhoz célirányosan megközelítés az
szükséges alapismeretek áttekintése mellett olyan kérdések is egészségügyi
felvetésre kerülnek, melyek a közgazdasági eszközök ésszerű közgazdasági
használatához kötődnek, jelezve az alkalmazott elméletek és kérdések későbbi
módszertan korlátait is. Ez az áttekintés nem pótolhatja az tárgyalásához
átfogó közgazdasági stúdiumokhoz használt tankönyvek
ismeretét, de elégséges az egészségügy közgazdasági
kérdéseinek későbbi tárgyalásához és megértéséhez. A
közgazdaságtan iránt mélyebben érdeklődő hallgatóink számára
feltétlenül ajánlott a széles körben rendelkezésre álló
alaptankönyvek tanulmányozása.

1. BEVEZETŐ FOGALMAK

Ebben a fejezetben áttekintjük a közgazdasági gondolkodás főbb

kérdéseit és azon esszenciális elemeit, amelyek fontosak az
egészségügy közgazdasági kérdéseinek tárgyalása
szempontjából. Elsősorban a makroszintű megközelítésre
helyezzük a hangsúlyt, az üzemgazdasági alapfogalmak

Oldal 9 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

tárgyalására az adott egészségügy gazdaságtani témakörrel

A közgazdaságtan foglalkozó fejezetben térünk ki.
alapdilemmája és
egyúttal Ha igaznak fogadjuk el azt a Szentgyörgyi Albert nevéhez köthető
módszertani állítást, amely szerint a tudomány az, amit mindenki lát, de senki
nehézsége, hogy nem gondol, akkor a közgazdaságtan minden bizonnyal a
társadalomtudomá tudományok körébe sorolható. Művelői az emberi élet
nyi jelenségeket szerveződésének és működésének azon folyamataival, illetve
mutat be kérdéseivel foglalkoznak, amelyek sokunk számára látható,
természettudo-
hiszen előttünk zajlanak le, de kevesek számára érthetőek.
mányos
Mindenki látja a gazdaság működésének kézzelfogható jeleit: az
módszerekkel
áruválaszték alakulását a boltokban, a jövedelmek alakulását és
viszonyulását az árakhoz képest, a kamatlábak alakulását, stb. de
kevesen tudják, illetve vélik tudni az árak, kamatlábak és
jövedelmek közti összefüggéseket. A közgazdaságtudomány
sem vizsgálati módszereiben, sem megállapításaiban nem lehet
olyan egzakt, mint például az élő szervezet működésének
megismerését és gyógyítását célul kitűző orvostudomány. Ennek
alapvető oka abban keresendő, hogy az előbbi
természettudományos módszerekkel próbál vizsgálni
társadalomtudományi jelenségeket, míg az utóbbi mind a
vizsgálat tárgyát, mind módszertanát tekintve a
természettudomány keretein belül marad. A két tudomány a
legtöbb tekintetben elég távol áll egymástól, abban azonban
hasonlóak, hogy ugyanazt az élő szervezetet, illetve annak
tevékenységét vizsgálják, csak más céllal és nézőpontból, és
hogy egyikük sem képes –tudományfilozófiai okokból- az élő
működésének teljes megismerésére. A közgazdaságtan a
gazdasági élet jelenségeit bonyolultságukra és az észszerűségre
tekintettel általában modelleken keresztül vizsgálja: a
modellalkotás keretében az emberek észszerűnek tartott
viselkedését veszi górcső alá és eljut a racionális fogyasztó
ideáltípusának „megalkotásáig”, melyre felfűzhetők és
A választás
magyarázhatók azok az elvek illetve értékek valamint eszközök
tudománya: a illetve gyakorlatok, amelyek vezérlik a gazdasági életet.
legjobb vagy a
legkisebb rossz 1.1. A KÖZGAZDASÁGTAN
választása
A közgazdaságtan nem más, mint a választás tudománya:
választás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások alternatív
felhasználási lehetőségei között. Ennek a választásnak a tétje az,
Oldal 10 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának olyan

kombinációját valósítsuk meg, amely a haszonélvezők számára a
legjobbnak tekinthető.

A definíció megfogalmazása kapcsán máris további fogalmak

definiálására kell sort kerítenünk:
 Erőforrások
 Szűkösség
 Haszonélvezők
 Legjobb kombináció

1.2. ERŐFORRÁSOK

A kifejezés a termelés alapvető ráfordításait – az egyének

munkaidejét és képességeit, a földterület és a természeti
erőforrásokat (levegő, víz, ásványi anyagok stb.), a tőkét A pénz nem
(épületek, felszerelések stb.), valamint a termelési erőforrás? Akkor
folyamatokkal kapcsolatos ismereteket – jelenti. A pénz – noha miért jó, ha van?
fontos csere- és igen hasznos mérőeszköz – a közgazdászok
meghatározása szerint önmagában véve nem erőforrás; a
pénzügyi költségvetés jelentősége például pusztán abból a
tényből származik, hogy rendelkezési lehetőséget biztosít az
erőforrások fölött azok számára, akiknek befolyásuk van a
költségvetés elkészítésére és felhasználására.

1.3. SZŰKÖSSÉG
A szűkösség
Azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló erőforrások az emberek kezelése, nem
jelenlegi értékrendje és gondolkodásmódja mellett nem más, mint állandó
elegendőek a felmerülő igények és szükségletek kielégítésére. tudati és materiális
Ebben a helyzetben állandó a konfliktus az erőforrások kihívás : létezik-e
alternatív felhasználási lehetőségei között, azaz arra jó döntés?
kényszerülünk, hogy az egyik lehetséges felhasználást egy
másikkal szemben háttérbe szorítsunk, azaz döntsünk arról,
hogy mely szükségleteinket elégítjük ki és melyeket nem, vagy
csak részben elégíthetünk ki. Ez a szűkösségből fakadó választási
kényszer adja a közgazdaságtan, mint tudomány létének
értelmét.

Oldal 11 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A fa, mint természeti erőforrás nem áll korlátlanul rendelkezésre.

Ahhoz, hogy minden vele kapcsolatos igényt kielégítsünk,
választanunk kell az alternatív felhasználási lehetőségek
(használati értékek) között, azaz döntenünk kell arról, hogy a
rendelkezésre álló (évente kitermelhető) famennyiségből
mennyit kívánunk építőipari, mennyit bútoripari és mennyit
fűtési célra felhasználni. Emellett gondolnunk kell arra is, hogy a
fa természetes élőhelyén maradva is rendkívül fontos
szükségletet elégít ki: az erdő az ökoszisztéma egyik
élettámogató szolgáltatását nyújtja az emberiség számára az
A döntés mindig éghajlat, a levegőminőség, a tápláléklánc szabályozásában
választás: haszon továbbá egyik színtere -esztétikai és biológiai értékei alapján- az
és haszonáldozat ember rekreációs tevékenységének.
között
A kérdés az, hogy a fa ipari és fűtési célra történő
felhasználásának növelése egy adott szinthez képest mennyi
további erdőfelület feláldozását jelenti. Az amszterdami trópusi
múzeumban látható kiállítás felhívja a figyelmet arra, hogy 1 m2
parketta vagy bútorlap előállítása trópusi fából, mekkora (1 m2-
nél jóval több) esőerdő pusztulását idézi elő, ami a közgazdász
számára a trópusi fa ilyen célra történő felhasználásának
haszonáldozati költségét (opportunity cost) jeleníti meg, és arra
sarkallja, hogy ezt a helyzetet értékelje. De a szűkösség és belőle
levezethető alternatív felhasználások közötti választás
kényszere líraibb módon is kifejezhető.

Választani kell:

 a tiszta levegő és a benzingőz,

 a madárdal és a motorfűrész hangja,
 az érintetlen és a forgalmas utakkal behálózott művi táj,
 az ösvények avarszőnyege és a vágásterületek mély
keréknyomokkal felszabdalt felszíne

között, ahol az ember a természetben lassan már nem találja a

természetet. Tudjuk, mindennapi életünkhöz elengedhetetlenül
fontos az asztal, a szék, a kályha melegéhez az azt tápláló tűzifa.
De a testi pihenéshez, szellemi felüdüléshez, az éltető
egészséghez, a szép iránti vágyunk teljesüléséhez egyre inkább
szükségünk van a háborítatlan természethez jutás lehetőségére
is.

Oldal 12 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az előbbi gondolatmenet arra az egyszerű igazságra világít rá,

hogy nemcsak kenyérrel él az ember, azaz a materiális Ne higgyük, hogy
fogyasztás mellett a lelki „fogyasztás”, a harmónia, a szép régi korokban nem
környezet, a családi béke mind-mind hozzájárul életünk volt döntési
teljesebbé tételéhez. kényszer:
legfeljebb a
Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a szűkösség valójában a megoldás volt
szükségletek, és a rendelkezésre álló erőforrások viszonyának egyszerűbb és
tudati leképeződését jelenti, mely az embert célirányos megkérdőjelez-
hetetlen
cselekvésre ösztönzi, hogy szűkösségi tudatállapotát leküzdje. A
leküzdés a modern társadalmakban elsősorban a rendelkezésre
álló erőforrások extenzív bővítését illetve felhasználásuk
hatékonyságának javítását jelenti, csak periférikusan van jelen a
szükségleti oldal újraértékelése, a fogyasztói szemlélet
dominanciájának háttérbe szorítása, holott a szűkösség
leküzdése - a fogyasztói társadalom logikájából adódóan- az
erőforrás oldalon nem lehetséges. Erre csak a szükségleti oldal
materiális részének redukciójával teremthetjük meg a reális
lehetőséget.

A tradicionális (mások által dehonesztálóan primitívnek

tekintett) társadalmakban a szükségleti oldal kordában tartása a
vallás, a tradíciók és az erre épülő hierarchikus rend
következtében tartósan biztosított volt. A modern (mások által
fejlettnek tekintett) társadalmak a szükségleti oldal
redukciójának felszabadításával megteremtették a technikai
haladás létfeltételét, az innovációra ösztönző piacgazdasági
logikát. Hangsúlyozni szeretném, hogy a mi értelmezésünkben a
tradicionalitás nem elmaradottságot, a modernség nem
fejlettséget, azaz nem értékítéletet, hanem mindössze Eltérő nézőpontok
másságot jelent. a gazdasági
jelenségek
A közgazdaságtan szerepvállalása ebben a helyzetben úgy vizsgálatában
nyilvánulhat meg, hogy:
- tudatosítja a szűkösséget
- javaslatot tesz a szűkös javak elosztására
- tágítja a szűkösség korlátait a gazdasági növekedés
elősegítésével
- alternatív szerepvállalással ésszerű fogyasztásra hívja
fel a figyelmet

Oldal 13 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

1.4. HASZONÉLVEZŐK

A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hasznosítását a

A forrásallokációs lehetséges haszonélvezők nézőpontjából vizsgálhatjuk. Az egyes
döntések nézőpontoknak megfelelően beszélhetünk a közgazdaságtan
értékelésének alkalmazásának eltérő szintjeiről.
nézőpontjai
Globális nézőpont (ökológiai közgazdaságtan, globális
közgazdaságtan)
 Ökoszisztéma (globális hasznok, élettámogató környezet
szolgáltatásai)
 Emberiség (a föld népességének szintjén realizálódó
hasznosságok)
Társadalmi nézőpont (makroökonómia)
 Társadalom (egyes társadalmakban realizálódó
össztársadalmi hasznok)
Létezik-e legjobb  Társadalmi csoportok (egyes társadalmi csoportok szintjén
Létezik-e Vagy
döntés? legjobb realizálódó hasznosságok)
döntés? Vagy
elegendő az Privát nézőpont (mikroökonómia)
elegendő az jó
elégségesen
 Gazdasági szervezetek (for-profit, non-profit hasznok)
elégségesen jó
döntés?
 Család (az egyes háztartások gazdasági jóléte)
döntés?
 Egyén (az egyes egyének gazdasági jóléte)

1.5. LEGJOBB KOMBINÁCIÓ, A KÖZGAZDASÁGI

OPTIMUM

A források Az erőforrás felhasználás olyan kombinációjának megkeresése

felhasználása áll annak az elemzési és értékelési folyamatnak a
optimális, az középpontjában, amelyről a közgazdászok a döntéshozóknak
elérhető úgy nyilatkoznak, hogy a lehetséges kombinációk közül a
összhaszon
A források legnagyobb elérhető összhaszonnal kecsegtet. Ott, ahol az
maximális
felhasználása elérhető összhaszon maximális, az erőforrások kihasználása
optimális, az optimálisnak tekinthető. A lehetséges kombinációk közül
elérhető
rendszerint egy rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, kivéve azokat
összhaszon
az eseteket, amikor az előállítható javak erőforrás szükséglete
maximális
eltérő és egyúttal egymással tökéletesen helyettesíthetők.

Az optimális erőforrás felhasználás egyben hatékony erőforrás

felhasználás, mivel a lehető legtöbbet hozza ki a szűkösen
rendelkezésre álló erőforrásokból. A legjobb kombináció
értelmezése a valóságban relatív, mert a rendelkezésre álló
Oldal 14 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

információk valamint a döntéshozók (és -előkészítők) információ

feldolgozó kapacitásának korlátozottsága korlátokat szab a
legjobb kombináció megkeresésének.

2. A KÖZGAZDASÁGI MODELLALKOTÁS RACIONÁLIS

A modellalkotás
FOGYASZTÓJA
szükségessége az,
hogy lássuk a fától
Tisztázandó kérdések:
az erdőt, ezért a
 Miért keresi a közgazdász a legjobb erőforrás túlzott
részletezettség
felhasználási kombinációt?
inkább hátrány,
Leegyszerűsítve az a válasz adható, hogy az emberek – mint előny
legalábbis a közgazdászok vélekedése alapján –
elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel és számukra az a
legfontosabb, hogy minél több hasznosságra tegyenek szert
az anyagi javak fogyasztása révén.
 Mi a különbség a pozitív és normatív közgazdaságtan
között?
Normatív versus pozitív közgazdaságtan (gyógyszerár változás
hatása a fogyasztásra, illetve mennyit költsünk egészségügyre)
 Mi a modellalkotás?
 Milyennek írható le a racionális fogyasztó?
2.1. A MODELLALKOTÁS

A modell nem más, mint leegyszerűsített, hipotetikus kép a

valóságról. A közgazdászoknak nincs lehetőségük arra, hogy
ellenőrzött kísérleteket végezzenek a gazdaság jelenségeivel
kapcsolatban. Miközben a vizsgálandó tényező, pl. az adóemelés
hatását vizsgálják a gazdaság teljesítményére vonatkozóan,
akkor számolniuk kell az egyéb, párhuzamosan zajló hatásokkal
a gazdaság teljesítményének értékelésekor. Ezek kiszűrésére
korrekciós számításokat, becsléseket végeznek, előállítva azt az
állapotot, mintha az egyéb befolyásoló tényezők a vizsgált
időszakban változatlanok lennének.

Oldal 15 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Nézzük meg egy nagyon egyszerű modell keretében, hogy

milyen logika alapján állítható elő a társadalmi szintű
összhaszon maximuma az alábbi táblázat adatai alapján.

Társadalom alma körte Összhaszon

kg/nap kg/nap
1.polgár 0 2 u1
Az összhaszon 2.polgár 2 0 u2
A modellépítésa
maximalizálás 3.polgár 1 1 u3
szükségessége,
legjobb fogyasztási Összesen 3 3 U
hogy lássuk a fától
kombináció 1. táblázat: Társadalmi szintű összhaszon maximuma
az erdőt…
kiválasztásával
és, hogy az- jelen
teljesül, adott Ebben a társadalomban mindössze három polgár él, akiknek
esetben - mellett
jövedelem külön-külön a fenti fogyasztási kombinációk jelentik a
megértsük a legnagyobb hasznosságot, azaz azt a fogyasztási szintet, aminél
forrásallokációs többre racionálisan nem vágynak. Más szóval: a fentieken kívül
döntések nincs olyan alternatív fogyasztási kombináció, amely
mozgatórugóit.
bármelyiküket jobb helyzetbe hozná. Ha ez így van, akkor az
egyéni hasznosságok (u1, u2, u3) megegyeznek egymással, és
egyúttal a társadalmi összhaszon is maximális.

Mi történik akkor, ha például az 1. polgár csak 1 kg körte

elfogyasztására tehet szert? Felére csökken a napi
táplálkozásból eredő hasznosság? Valószínűleg nem, mert az
első kilogramm körte elfogyasztása nagyobb hasznossággal bír,
mint a második kilogramm elfogyasztásáé, a harmadik
kilogramm körtére pedig már nincs is szüksége.

Tételezzük fel, hogy az alma ára 100 Ft/kg, míg a körte ára 150
Ft/kg. Mennyi összjövedelem szükséges a társadalom számára,
hogy elérje az U hasznosságot (a maximális hasznosságot)?

A táblázat adatait felhasználva ez az összeg 750 Ft. Ekkor

lehetősége van a társadalomnak, hogy az adott helyzetben
összhasznát maximalizálja. A valóságban nem ez a jellemző
helyzet, hanem az, hogy az embereknek nincs elég jövedelmük
ahhoz, hogy a számukra még hasznosságot hozó fogyasztást
megengedhessék maguknak. Amennyiben a társadalom csak
500 Ft/nap jövedelemmel rendelkezik, beszélhetünk-e optimális
fogyasztásról? A szűkösséget a rendelkezésre álló jövedelem
testesíti meg, az optimum az adott jövedelemkorlát mellett
megtalálható, oly módon, hogy az egyes polgárok által a kiinduló
Oldal 16 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

helyzetben elért egyforma hasznok arányosan (de nem a

jövedelemcsökkenéssel!) csökkenjenek, azaz alacsonyabb A körte nem alma,
szinten továbbra is egyenlők maradjanak. de fogyasztása
akár almával is
Kiinduló helyzet: 1. polgár 300 Ft, 2. polgár 200 Ft, 3. polgár 250 kiváltható: erről
Ft felhasználásával jutott a számára legkedvezőbb helyzetbe. szól az összhaszon
maximalizálás és a
Jövedelemkorlátos helyzet: az összjövedelem 67 %-ra csökkent. haszonáldozat
Ha feltételezzük, hogy mind az alma, mind a körte törvénye
fogyasztásának hasznossága hasonló mértékben csökken a
fogyasztás csökkenésével, akkor 500 Ft/nap összjövedelem
esetén a társadalom tagjainak jövedelmi helyzete egyenként is
67 %-ra kell, hogy csökkenjen, ez sorrendben 1,33 kg körte, 1,33
kg alma, valamint 0,67 kg körte és 0,67 kg alma fogyasztása
esetén eredményez optimális fogyasztást. Vegyük észre, hogy
ebben az esetben a költekezés utolsó pénzegységére (az utolsó
elköltött Ft-ra, azaz a 200., a 133., és a 167. Ft-ra) jutó
hasznosságok megegyeznek. Ha nem ezt az elosztási elvet
követjük, hanem az 500 Ft-ot egyformán osztanánk el a polgárok
között, akkor azt tapasztalnánk, hogy az 1. polgár helyzete lenne
a legrosszabb, hiszen az előbbi arányos elosztáshoz képest
nagyobb hasznossági többlettől esik el mint amennyit ennek az
elosztásnak az eredményeképpen a 2. polgár többletként
realizált. A 3. polgár helyzete minimális mértékben ugyan, de
A legjobb döntés
szintén romlott.
az optimális, ha a
költekezés utolsó
(Az állításaink később jobban megérthetők, és grafikusan is
egységére jutó
ábrázolhatók a határhaszon fogalmának és görbéjének a
hasznok
megismerésével.)
megegyeznek

2.2. A RACIONÁLIS FOGYASZTÓ

A közgazdászok szerint a racionális fogyasztó az alábbi

jellemzőkkel bír

 Saját összhasznának maximalizálására törekszik

Az általa adott időszak alatt fogyasztott termékekből és
szolgáltatásokból kinyerhető hasznosságot igyekszik
maximalizálni a megelégedettségének biztosítása érdekében.
 Csak addig a pontig növeli a fogyasztását az adott
termékből/szolgáltatásból, amíg ezáltal jóléte növekszik
Oldal 17 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Egy bizonyos ponton túl nem nyújt élvezetet például egy adott
élelmiszer fogyasztásának növelése, az addicionális
fogyasztásnak kellemetlen, nem kívánt hatásai lehetnek.
 Addig a pontig növeli a fogyasztást egy szükséglet esetében,
amíg el nem éri más szükségleteinek kielégítettségi szintjét
Abban az esetben, amikor a rendelkezésre álló jövedelem nem
elegendő a fogyasztásból kinyerhető hasznosságok abszolút
maximumának elérésére, a fogyasztó a jövedelemhez
viszonyított relatív maximumot, azaz az optimális állapotot
A racionális
kívánja elérni. Ez nem más, mint az optimalizálás folyamata,
fogyasztó, mint
mérce: hogy az amelynek keretében a fogyasztó oda nem allokál jövedelmet,
eltérő ahol a többletkiadásra jutó hasznosság elmarad más fogyasztás
viselkedéseket növeléséből származó hasznosságtól.
értelmezhessük
 Tökéletes információval rendelkezik a döntéshozatalhoz:
tudja, hogy neki mi a jó
A fogyasztó képes kiválasztani a számára legnagyobb
hasznosságot eredményező fogyasztási kombinációt, mert
rendelkezik a választáshoz szükséges ismeretekkel, tudja, hogy
mire van leginkább szüksége, előre ismeri az adott termék
hasznosságát és legolcsóbb beszerzési helyét. Ismeri az összes
választható alternatíva következményeit és képes ezek hatását
kiszámítani.
 Szabadon allokálhatja az erőforrásait, piaci árak és piaci
tranzakciók alapján.

Nincsenek korlátozó mechanizmusok a munkaerejének és más

tőkejavainak a hasznosításában és abban sem, hogy mire fordítja
az ebből megszerzett jövedelmet.

A racionális döntéshozóra vonatkozó klasszikus közgazdasági

elméletek feltételezik az egyénről, hogy az emberi döntések
tudatosan racionálisak, azaz a döntéshozók még cselekvéseik
előtt rendelkeznek egy sor kritériummal, és döntéseiket a
cselekvési alternatívák következményeinek mérlegelésével
hozzák, összevetve a következményeket a kritériumokkal. Az
újabb közgazdasági elméletek rámutattak ennek a
megközelítésnek a korlátaira: a döntések nyilvánvaló idő- és
információs technológiai korlátain túl a tökéletes racionalitás a
döntéshozó ember belső korlátai miatt sem érhető el. Ezek a
Oldal 18 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

belső korlátok az emberi problémamegoldó képesség, az

emlékező és számolási (összevetési) képesség korlátait jelentik.
A korlátozott racionalitás elmélete azt fejezi ki, hogy hogyan A korlátozott
hozunk döntéseket akkor, ha az egyes fogyasztási alternatívák racionalitás aza
A racionalitás
életszerű: a végül
gyakorlatban
következményeit, a döntéstámogató módszerek korlátozottsága
kielégítő döntés
is korlátozott
(ide értve az alternatívák megkeresésének időszükségletét) és a
az, amely mára
racionalitás:
külvilág előre jelezhetetlen bizonytalanságai miatt nem ismerjük
elégedetté tesz
megelégedésre
tökéletesen. Ebből következik, hogy a fogyasztó nem képes a
törekvés
hasznosság maximalizálásra, helyette beéri azzal, hogy
optimális döntések helyett kielégítő vagy elfogadható
döntéseket hoz. A keresés korlátai (képtelenség a keresés
költségének és hozadékának pontos összevetése) miatt a
döntéshozó viselkedését az a cél vezérli, hogy olyan döntési
alternatívára bukkanjon, amely megfelel aspirációs szintjének. A
döntési alternatívák közötti választásnak ez a módja a
megelégedésre törekvés. Ez a viselkedés tulajdonképpen a
hasznosságmaximalizáló magatartásnak a gyakorlatban
megvalósítható redukciója, melynek során az egyén a jobb
helyzetek elérését már elfogadhatónak tartja és nem törekszik a
lehető legjobb helyzet elérésére.

2.3. HASZNOSSÁGELMÉLET

A hasznosságelmélet sarokkövei (visszanyúlva Jeremy Bentham

XVIII. századi filozófiájához) az alábbiakban foglalhatók össze:
Fogyasztás
 a csökkenő hasznosság elmélete növelésével
csökkenő haszon,
A javak használatából, elfogyasztásából eredő hasznosság nem
csökkenő
nő arányosan a használt, elfogyasztott javak mennyiségének motiváció
növekedésével. Az alapvető élelmiszerek esetében a telítettség
szintjéhez közelítve minden további fogyasztás hasznossága
egyre kisebb és kisebb, míg egy adott szintet elérve a fogyasztás
növelésével nem jutunk további hasznokhoz, sőt rendszerint az
a helyzet áll elő, hogy további hasznok helyett károkat
szenvedünk el (a fölösleges kalóriák bevitele a közérzet, az
egészségi állapot romlása révén negatív hatást fejt ki). Jeremy
Bentham megfigyelése szerint a második csésze kávé kevesebb
örömet szerez, mint az első. Ezt a jelenséget a csökkenő
határhaszon elméletének nevezhetjük, ahol a határhaszon a
fogyasztás utolsó egységére eső hasznosságot jelenti. Egy adott
Oldal 19 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

fogyasztási szint elérésekor a döntéshozó, az egyén általában

meg tudja állapítani, hogy hogyan tovább: ha a határhaszon
nagyobb, mint nulla, akkor értelmét látja a további
fogyasztásnak, hiszen ezáltal további, bár csökkenő
hasznosságokat realizálhat addig a pontig, amíg a
többletfogyasztás határhaszna el nem éri a nullát. Ezen aspiráció
A hasznosság
teljesülésének csak az szabhat gátat, hogy más fogyasztási
szubjektív
alternatívák esetében mekkora a további fogyasztásra irányuló
megközelítése: az
egyénre terheli a aspiráció. Az egyén mindig a nagyobb aspiráció mentén szeretné
forrásallokációs növelni a fogyasztását, és ahogy ezt teszi, úgy csökken az
döntés aspirációja a további fogyasztás iránt, mígnem eljut azon pontig,
lehetőségét és ahol más fogyasztási alternatíva irányában nagyobb aspirációt
annak felelősségét érez.

 kizárólag az egyén tudja, hogy mi teszi őt boldoggá

A klasszikus közgazdászok úgy gondolták, és mai követőik is úgy

gondolják, hogy a források allokációját az egyéneknek kell
vezérelniük fogyasztói döntéseik által. Ezt arra a vélekedésre
alapozzák, hogy kizárólag az egyén tudja, hogy mi jó neki, azaz
mi teszi őt boldoggá. Ez az egyén abszolút szabadságából
levezetett elmélet azt hangsúlyozza, hogy az egyének önzők,
saját jólétüket kívánják maximalizálni és a társadalmi jólétet csak
az egyének jólétén keresztül érhetjük el.
A csökkenő
 a boldogság mértéke a hasznosság
határhaszon újabb
és újabb dolgok A közgazdászok explicit módon nemigen foglalkoztak az emberi
fogyasztására boldogság kérdésével, ugyanakkor azt a leegyszerűsítést
ösztönöz
alkalmazták, hogy a fogyasztás nekik tetsző növelésével az
egyének egyre több hasznosságra tesznek szert, és egyúttal
egyre boldogabbak is lesznek.

3. AZ ÖRÖMTELEN GAZDASÁG PSZICHOLÓGIÁJA

A közgazdászok nem csak azt vették észre, hogy az egyén nem

képes racionális döntéseket hozni, ezért a korlátozott
racionalitás talaján állva hozza meg kielégítő döntéseit, hanem
azt is, hogy a megnövekedett fogyasztás nem eredményez
feltétlenül nagyobb boldogságot az egyének számára. A homo

Oldal 20 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

oeconomicus víziója ezáltal jóval árnyaltabb megvilágításba

kerül.
A boldogság
A fogyasztói viselkedés gazdasági elméletének kritikája arra keresés útvesztője:
helyezi a hangsúlyt, hogy a jólét forrásai csak részben csak gazdasági
gazdaságiak, amelyeket a piaci tranzakciók révén kialakuló árak javakból, azok
értékelnek. A jólét nem csak gazdasági jellegű szükséglet fogyasztásából
kielégítésből származik. Ezek a szükségletek nem vagy csak nyerhetünk
hasznosságot?
nagyon nehezen mérhetők (kvantifikálhatók), ezért kívül esnek
a hagyományos közgazdaságtan illetékességi körén. Az emberi
megelégedettség egyik legfőbb forrása a stimuláció (változás,
változatosság, újdonság, kihívás stb.). Egy egyszerű példával
élve, egy finom családi ebéd elköltése után a családtagok
megdicsérik és megköszönik az ebédet a ház asszonyának, aki
számára ez a dicséret és a felette érzett öröm jelenti a fizetséget
áldozatos munkájáért. A munkában lelt kielégülést a
közgazdászok alig vizsgálják, mintha csak azt kellene a A fogyasztói
munkavégzésről tudnunk, hogy azt az emberek elsődlegesen viselkedés
jövedelemszerzés érdekében végzik, és azon a ponton szüntetik gazdasági
elméletének
be, ahol a pótlólagos munkából származó kellemetlenség
kritikája: a
nagyobb, mint az azzal megszerezhető jövedelem vonzása.
pszichológia segít
Ha föltesszük azt a kézenfekvő kérdést, hogy miért fogyasztanak a jobb
megértésben
egyre többet és többet az emberek és vajon boldogabbak-e
ettől, akkor a válasz kereséséhez a közgazdaságtanon kívülről a
pszichológia területéről kell segítségül hívnunk egy ide
kívánkozó megközelítést. Az ember fogyasztói viselkedésének
kulcsa az aktiváció (a központi idegrendszer aktivitása), az
aktivációs (izgalmi) szint optimálisra, azaz kellemesre történő
beállítása. A kellemes szintet az aktiváció nem túl magas és nem
túl alacsony szintje jelenti. A túl alacsony és a túl magas szint
egyaránt örömtelenséget, kellemetlen érzést idéz elő, amin
mindenképpen változtatni szeretnénk az erre alkalmas
cselekvések sorozatával. A fájdalom, az éhség, a gyereknél a
kialvatlanság, tehát a komfortérzetben bekövetkező zavar túl
magas aktivációs szintet eredményez, ami az egyént
szintcsökkentő cselekvésre ösztönzi. Az éhes ember ennivaló
után néz, a még nem éhes (de az éhséget elképzelő) ember előre
bevásárol, az aktív dolgozó ember megtakarít nyugdíjas korára
(hogy ne éhezzen). A fogyasztói viselkedés közgazdasági

Oldal 21 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

modellje az aktivációs szint csökkentéséhez áll közel, mivel mind

a fogyasztás, mind a termelés a késztetések csökkentésére
irányuló cselekvés.

Milyen kapcsolat figyelhető meg az alacsony aktivációs szint és

a gazdasági cselekvések között?

Az emberi szervezet a teljes komfortérzetet, az ingerhiányt

először kellemesnek tekinti, majd unalmasnak, kellemetlennek,
A fogyasztó amin változtatni kell. Az egyén keresi az ingereket, a stimulációt,
viselkedésének
amivel az alacsonnyá vált aktivációs szintjét emelheti. Ez a
kulcsa az aktiváció,
motiváció pont a fordítottja annak, ami az egyént akkor éri, ha
cselekedeteit az
örömszerzés
csökkenteni akarja egy specifikus hiányérzetből fakadó magas
motiválja aktivációs szintjét. Az unalomra, az ingerszegénységre adható
válaszok nem specifikusak: sokféle kitörési mód lehetséges.
(Egyszerű eszköz lehet a testmozgás vagy egy szellemi
tevékenység, például olvasás, rejtvényfejtés.) Közös bennük,
hogy nem a biológiai szükségletek váltják ki, és hogy öncélúak,
az érdekesség kedvéért végzett tevékenységek. Az új és meglepő
élménystimuláló hatású, növeli az aktivációs szintet, de csak egy
bizonyos pontig kellemes, utána zavaróvá, kellemetlenné válik.
Ezt az összefüggést ábrázolja a pszichológiából jól ismert Wundt-
görbe. A görbe alapján is belátható az, hogy az emberi szervezet
törekvése az aktivációs szint optimális szinthez közelítésére. Ami
nem elég új és meglepő az unalmas, ami túlzottan új és meglepő,
az zavaró és kezelhetetlen lehet.

Oldal 22 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

3.1. AKTIVÁCIÓS SZINT OPTIMUMA, AZ ARANY KÖZÉPÚT

A Wundt-görbe: az
idegrendszer
állapota és a
cselekvési/fogyasz-
tási kényszer
kapcsolata

1. ábra: WUNDT-görbe

A teljes komfortérzet unalmából táplálkozik az újdonságkeresési

stimulus a Wundt- görbe alapján.

Az alacsony aktivációs szint megemelése újdonságkeresés révén

lehetséges, ennek kiváló formája a fogyasztói magatartás
reklámok által alakított módja vagy a gyorsan terjedő veszélyes
sportok. A legkellemesebb az az újdonság, amely szinkronban
van az agy információfeldolgozási képességével.

A túl nagy áruválaszték zavarba ejtő, és nem segíti elő az

optimális választást, ezért rontja a forrásallokáció
hatékonyságát. Az áruválaszték bősége és a fogyasztói
elégedettség közötti kapcsolat nem lineáris, hanem a Wundt-
görbéhez hasonló. Az újdonság, mint élvezetforrás létrehozza a
szakképzett fogyasztót, aki ma már szabadidejének nagy részét
a bevásárlóközpontokban tölti el.

A modern társadalmakban létrejön a választási dilemma a

komfortérzet (aktivációs szint stabilizálása az optimális
tartományban, a „no pain, no gain” elv alapján) biztosítása és az
öröm (aktivációs szint közelítése az optimális tartomány felé)
között. Az öröm megélése nem más, mint a komfortérzet
hiányának állapotából történő elmozdulás a komfortérzet
irányába, azaz az aktivációs szint középre közelítő változásának

Oldal 23 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

eredménye. Ez a pszichológiai megfigyelés összhangban van a

Ha megértjük, köznapi bölcsességgel. Magyarázattal szolgál arra, hogy az öröm
hogy mi a múlandó, továbbá, hogy a cél elérését szolgáló erőfeszítések
boldogság forrása, több örömet okoznak az embernek, mint maga a cél elérése,
talán amely csak az elérés pillanatában és azt követően egy rövid ideig
megváltoztatjuk a
okoz bizonyíthatóan örömet. Ez alapján máris magyarázatot
fogyasztás
lelhetünk arra a tényre, hogy miért fontos sokak számára a GDP,
szakadatlan
a lakossági fogyasztás szakadatlan növelése, a látszólag
növeléséhez való
viszonyunkat értelmetlen fogyasztás hajszolása.

A komfortérzet unalmából való jóléti kitörésnek azonban csak

egyik lehetséges módja az új termékek, szolgáltatások vásárlása.
Ennek alternatívái is lehetségesek például a sport vagy a
tudatosan vállalt egyszerűbb, természet közelibb életmód és az
ebből fakadó küzdelmesebb élet, azaz mindazon kihívások,
amelyek a jóléti társadalom kínálta komfortérzet unalmából
kimozdítják az arra vállalkozókat.

3.2. SZŰKÖSSÉGPSZICHÓZIS: MENNYI AZ ELÉG?

Hozzáadott érték NEMZETI JÖVEDELEM ÉS BOLDOGSÁG

(GDP) nem más,
mint a Egy ország, illetve egy nemzet gazdaságának teljesítményét
gazdaságban általában az adott időszakban (egy év alatt) előállított
képződő
hozzáadott értékkel mérik. A hozzáadott érték az előállított
jövedelmek
javak és szolgáltatások értéke, csökkentve az előállításukhoz
összege és a
felhasznált - számla ellenében elszámolható - kiadásokkal (az
gazdasági
növekedés amortizáció itt nem kerül levonásra). Másképpen megközelítve
mutatója a hozzáadott érték megegyezik a gazdaságban képződött
jövedelmek (bér, kamat, osztalék, profit) összegével.
Amennyiben a hozzáadott értéket egy ország területén vesszük
számba, akkor GDP-ről (bruttó hazai termék), ha ugyanezt egy
nemzet állampolgárai körében vesszük számba, akkor GNP-ről
(bruttó nemzeti termék) beszélünk. Nettó termékről (NDP, NNP)
akkor beszélünk, ha a hozzáadott értéket csökkentjük az adott
időszakban felmerülő amortizációs kiadásokkal. Azokban az
országokban, ahol kiegyenlített a tőke be- és kiáramlása, ott a
hazai és a nemzeti termék különbsége nem számottevő. A
gazdasági statisztikákban és elemzésekben a GDP használata
terjedt el leginkább.

Oldal 24 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A gazdaság teljesítményének ilyen formában történő mérése

nem képes kifejezni egy ország, illetve nemzet valóságos
gazdasági teljesítményét. Ennek oka az, hogy nem méri a
pénzfolyamatokon kívül eső gazdasági tevékenységeket, mint
például a háztartási munkát, a hobbi tevékenységet, a A GDP, mint a
társadalmi jólét és
gyermeknevelést, illetve az önellátó gazdálkodás eredményét.
boldogság
Amilyen mértékben nincsenek jelen ezek a dolgok a vásárolt
mércéje: a
termékek és szolgáltatások között, olyan mértékben értékeli alul közgazdászok nem
a GDP az adott ország gazdasági teljesítményét. kérdezik meg,
hogy több GDP
A másik lényeges felvetés a GDP használatával kapcsolatban az,
több boldogságot
hogy nagysága nem feltétlenül tükrözi a társadalmi jólét szintjét. eredményez-e
A társadalmi jólétet a materiális (pénzben mért, vagy mint az
előbb láttuk, nem mért) fogyasztás nem tükrözi kielégítően.
Ennek oka az, hogy

 a GDP úgynevezett védekező kiadásokat is tartalmaz,

amelyek nem növelik a jólétet. Ilyenek lehetnek a
háztartások vagy a kormányzatok azon kiadásai, amelyek
a gazdasági tevékenységek nem kívánt környezeti,
egészségi hatásait próbálják kiküszöbölni vagy
mérsékelni (urbanizációs-civilizációs ártalmak kezelése,
mint zajvédelem, szemétszállítás, veszélyes hulladékok
ártalmatlanítása, kényszerű ingázás stb.)
 a GNP nem fejez ki olyan jólétet befolyásoló tényezőket,
mint a várható élettartam, az egészségben eltöltött
életévek száma és minősége (egészségnyereség),
jövedelemmegoszlás egyenlőtlensége, környezet
állapota, stb.

A szakemberek és a laikusok egyaránt hajlamosak arra, hogy a

GDP-t fetisizálva azon keresztül szemlélik és ítélik meg egy
ország polgárainak jólétét, holott eredetileg a GDP és egyáltalán
a gazdasági teljesítmény mérése a múlt század első felében
gazdaságstatisztikai és nem értékelési céllal került bevezetésre.

Az egyes filozófiai, vallási tanítások a modern kor

konzumideológiájával szemben azt a személetet tükrözik, hogy
a szűkösség törvénye a kínálat bővítésével, a technikai
fejlődéssel, a fogyasztás korlátlan növelésével nem oldható fel,

Oldal 25 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

ezért a feloldás lehetőségét a keresleti oldalon, az egyén belátó

és elfogadó képességének oldalán kell keresni.

 bőség és szűkölködés egyaránt hibás (konfuciánizmus)

 se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem (zsidó vallás)
 aki tudja, hogy neki elég, az gazdag (Tao)

Az ésszerű, önkorlátozó fogyasztás is lehetőséget ad a boldogság

megélésére, amennyiben az egyén más területeken találja meg
aktivációs szintjének újra és újra optimumra történő
beállításának lehetőségeit.
A gazdasági
növekedés 3.3. NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS
kvantitatív, ezért
önmagában Régi és új paradigmák és sikerkritériumok
értelmezhető, a
fejlődés kvalitatív GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
ezért csak értékek
és célkitűzések Objektív, mérhető kvantitatív értékelés a gazdaság
mentén teljesítményéről. A GDP növekedése kifejezi a termelés, a
értelmezhető jövedelmek és a fogyasztás növekedését egy gazdaságban. A
növekedés a pozitív közgazdaságtan kategóriája és önmagában
a változást fejezi ki.

FEJLŐDÉS

Szubjektív kategória, vizsgálata a normatív közgazdaságtan

körébe tartozik. Vélhetően az emberi jólét az öröm a boldogság
növekedését jelenti. Tartalma értékrendtől, koroktól függően
más és más. A kategória szubjektív értelmezésétől függetlenül
érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a boldogság elérésének
pszichológiai mechanizmusa azt a megközelítést erősíti,
miszerint a fejlődésnek betudott társadalmi-gazdasági
folyamatok lényegében a boldogság elérésének és nem
növelésének kellékei. A mérési, elemzési nehézségek ellenére
szociológiai vizsgálatokból látható, hogy Kuba és az USA között
az emberek boldogsága tekintetében nincs lényeges különbség,
míg a GDP, a fogyasztás szintjében, a demokrácia
érvényesülésének tekintetében a különbség fényévnyi.
Közgazdász nyelvre lefordítva ezt a feltételezést, az USA-ban a
boldogság „előállításának”, azaz az eredmény elérésének
gazdasági költsége jóval nagyobb, mint Kubában, vagyis az USA-
Oldal 26 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

ban az emberek meglehetősen pazarló módon képesek maguk

számára a boldogságot biztosítani. hkjléj

Régi paradigma: társadalomba ágyazott gazdaság, ahol a

gazdaság nem uralja, hanem szolgálja az ember életét. Az
elfogadott érték az állandóság, a változást, mint a stabilitás
veszélyeztetését tekintik. Az úgynevezett tradicionális vagy
(ahogy manapság sokan nevezik őket) primitív társadalmak több
ezer évig voltak képesek működni anélkül, hogy létalapjaikat
veszélyeztették volna. Ennek oka a korlátosság (szűkösség)
tisztelete, ami az egyénnek a reneszánsz időszakától kezdődő
A haladás
fokozatos felszabadításával (szabaddá tételével, a korlátlan pszichológiai
szabadság illúziójával átitatva) egyidejűleg eltűnik a modern csapdája:
társadalmakból. Ez a változás, amelyet a tudományban leértékeli a múltat,
rendszerint fejlődésként írnak le, létrehívta az új paradigmát, a hogy minél
gazdaságba ágyazott társadalmat, ahol a kizárólagos érték a vonzóbbá tegye a
változás (forradalom, reform, újítás). Ennek a jelenlegi jövőt
paradigmának az időszakát felválthatja egy újabb paradigma
létrejötte, ahol a közgazdászok sikerkritériuma az lehet, hogy
képesek-e a határtalan fogyasztás növekedés ösztönzése
helyett, az embereket abban segíteni, hogy hogyan lehetnek
boldogok minél kisebb (észszerűbb) materiális fogyasztás
mellett. Ez nem más, mint a gazdasági hasznok, illetve áldozatok
mellett a nem gazdasági hasznok és áldozatok figyelembevétele
az optimalizálás, mint döntési folyamat alkalmazásában.

A Ladakh, Ancient Futures című dokumentumfilm arra hívja fel a

figyelmet, hogy újra kell értékelnünk a haladás eszméjét, a kis
léptékek, a kisüzem, a kisebb közösségi létformák szerepét és a
környezethez való viszonyunkat a mai modern társadalmakban.
Fel kell, hogy figyeljünk arra, hogy a haladás pszichológiai
nyomás alá helyezi az embereket és leértékelheti eddigi
gazdagságukat és elégedettségüket, lerombolhatja
önbecsülésüket és a nagy rendszerektől függő, kiszolgáltatott
fogyasztókká teszi őket.

4. A FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS A FORRÁSALLOKÁCIÓ

Ha meg akarjuk érteni a racionalitásra törekvő, valójában

korlátozottan racionális fogyasztó viselkedését, akkor az
egyszerűség kedvéért a racionális fogyasztói magatartásból
Oldal 27 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

kiindulva vezessük le, modellezzük a választás folyamatát,

amelyben eldől, hogy a fogyasztó milyen mechanizmus alapján
allokálja a rendelkezésre álló forrásokat.

Lehet túlkínálat vagy túlkereset, ennek következtében a piac

állandóan pulzál, a racionális fogyasztó optimalizál, vagyis a még
megfizethető legjobb fogyasztási kombinációt keresi.

Az optimalizálás egy haszonmaximalizálási eljárás melynek

révén a fogyasztó azt a fogyasztási kombinációt keresi, amelyik
a számára legnagyobb hasznossággal bír a megvalósítható
A fogyasztó kombinációk közül.
természetes
törekvése a haszon 4.1. AZ OPTIMALIZÁLÁSI DÖNTÉS PARAMÉTEREI:
maximalizálás, ezt
 ár  kereslet-kínálati görbe
az optimalizálási
döntésen, annak  jövedelem  költségvetési egyenes
paraméterein  hasznosság  közömbösségi görbe
keresztül mutatjuk 4.2. KERESLET-KÍNÁLATI GÖRBE
be
Korábban már kitértünk a piaci keresletre és kínálatra, a
görbékkel is megismerkedtünk. Az optimalizálási eljárásban
illetve döntésben a piaci ár meghatározása szempontjából van
szükség rájuk.
Lásd 4.2 fejezet A PIAC SZEREPE A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK
MEGOLDÁSÁBAN

4.3. KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT

A megfizethető fogyasztási kombinációk határa, mely mellett

nem marad szabad jövedelme a fogyasztónak. Ha két termék
alkotja a kombinációs lehetőségeket, akkor azok
megvásárlásának lehetőségeiről beszélünk, adott jövedelem
mellett.
A költségvetési korlát meghatározásához szükséges
paraméterek:
 fogyasztói kosár (jelen esetben két termék: x1, x2), a fogyasztó
szempontjából fogyasztani kívánt javak, ezek hasznossága
nagyobb, mint 0

Oldal 28 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 árak (p1, p2), a fogyasztói kosárban szerelő javak árai, ez

határozza meg a fogyasztás mennyiségét (alacsonyabb Az optimalizálás
árnál nagyobb lehet a vásárolt és fogyasztott mennyiség) mint haszon
 pénzjövedelem (m), a fogyasztó által a fogyasztásra maximalizálási
eljárás, adott
allokálható jövedelem nagysága (az a pénzmennyiség,
paraméterek
amit a fogyasztó elkölthet).
mellett
A költségvetési korlát geometriai alakja a költségvetési egyenes,
A költségvetési
amelyet a p1x1 + p2x2 = m egyenlet határoz meg. A korlát nem a
korlát nem
jövedelem nagyságát mutatja, hanem a vásárlási célra
pénzben kifejezett
rendelkezésre álló jövedelemből megvásárolható fogyasztási
költségvetés,
javak lehetséges kombinációit, más szóval a fogyasztó által az Ár-jövedelem-
hanem annak
adott jövedelemből elérhető fogyasztás határát jelenti. Vegyük hasznosság, ami
vásárlóértékét
észre, hogy ez a határ a t-l határhoz hasonlóan funkcionál, és a alapján
jelenti választunk
vásárlási lehetőségek határát mutatja be.

Kérdés: A költségvetési egyenes alakja miért nem ív alakú, mint

a t-l görbéé?

A magyarázat röviden az, hogy az adott termékek árai és ezért

ár- és helyettesítési arányai a fogyasztás mennyiségétől
függetlenül állandóak, míg a t-l görbe esetében a termelt javak
közötti átváltási arány változik, mégpedig úgy, hogy a görbe
valamelyik széle felé haladva a haszonáldozati költség egyre nő.

Mi határozza meg a költségvetési görbe meredekségét?

 Ha csak az 1. termékből (x1) vásárolunk, akkor m/p1=x1
fejezi ki az adott költségvetésből vásárolható x1 termékek
számát
 Ha csak a 2. terméket vásároljuk meg, akkor m/p2=x2
fejezi ki az adott költségvetésből vásárolható x2 termékek
számát
 Mindazon kombinációkat megvehetjük, ahol
m≥p1*x1+p2*x2
 A fentiekből következik, hogy a görbe meredekségét a
két termék áraránya határozza meg, azaz p1 / p2
 Ha azonos a két termék ára, akkor 45º-os a meredekség

Oldal 29 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

hkjléj 4.4. KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES, KÖLTSÉGVETÉSI HALMAZ

A költségvetési egyenes nem egy pénzérték, hanem olyan

termék kombinációs pontok mértani helye, amelyekre igaz, hogy
megvásárlásuk esetén elköltjük a rendelkezésre álló jövedelmet

Az egyenes alatti területet (beleértve az egyenes pontjait) a

megvásárolható fogyasztási kombinációk halmaza, azaz a
költségvetési halmaz.
A költségvetési
egyenes, mint a A alábbi ábra szemlélteti a költségvetési egyenest.
költségvetési
korlát geometriai
kifejezése

A költségvetési
2. ábra: Költségvetési egyenes, költségvetési halmaz
egyenes alakja és
változásainak oka
Vizsgáljuk meg, hogy a jövedelemváltozás, az árváltozás, az
adagolás és az adók változásának hatása hogyan változtatja a
költségvetési egyenest?

 árváltozás:
o az árak mindkét termék esetében ugyanolyan arányú
növekedése lefelé tolja a görbét, az árak csökkenése pedig
felfelé, mindkét esetben párhuzamosan
o ha csak az egyik termék ára nő (pl. az x2), akkor m/p2 pont
balra tolódik, az egyenes meredekség nő, kisebb lesz a
költségvetési halmaz
 jövedelemnövekedés (és változatlan árak) esetén felfelé
mozdul el párhuzamosan a költségvetési egyenes

Oldal 30 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 az adagolás (pl. élelmiszerek jegyre osztása) levágja adott

árszinten a háromszög egy részét, azaz ennyivel lesz
kisebb a görbe alatti terület, a megengedhető fogyasztási
kombinációk halmaza, a megvásárolható volumen
A hasonló
korlátozásával)
hasznosságot
 az adó, ha jövedelemadóról van szó, a görbét felfelé vagy
jelentő fogyasztási
lefelé tolja, aszerint, hogy az adó csökken vagy nő, ha
kombinációk
fogyasztási adóról van szó, a görbe sarkai (a vízszintes közömbösek a
vagy függőleges tengelyen kimetszett pontok) mozognak fogyasztó számára
kifelé vagy befelé. Érdemes észrevenni, hogy a termékre
Példa a
rakódó adó változása az árváltozással megegyező hatású.
költségvetési
Példa: egyenes
A háztartás elkölthető pénzjövedelme m= 100, élelmiszerekre és meghatározására
ruházatra költi el.
Élelmiszer (x1) egységára p1=10
Ruházat (x2) egységára p2=20
6 egység élelmiszer vásárlása esetén mennyi ruházat
vásárlására nyílik lehetőség? Hogyan változik meg a
költségvetési egyenes, ha a jövedelem 120-ra, a ruházat
egységára 30-ra nő? Rajzolja fel a költségvetési egyenest!

Amennyiben 6 egység élelmiszert vásárolunk, akkor 60

pénzegység kerül elköltésre, ruházatra 40 pénzegység marad. Helyettesítési
Ebből, a megadott egységár alapján 2 egység ruházat vásárlására határarány: a
nyílik lehetőség. hasonlóan
preferált
Ha az elkölthető jövedelem 120 pénzegységre nő, akkor a fogyasztási
ruházat áremelkedése miatt a költségvetési egyenes változatlan kombinációk
marad, 6 egység élelmiszer vásárlása esetén most is csak 2 összetétele
egység ruházat vásárlására nyílik lehetőség, 120-(6x10) /30 = 2 változik

A görbe meredeksége akkor változna, ha például a ruházat

vásárolható mennyisége csökken vagy az élelmiszeré nő,
függetlenül a rendelkezésre álló költségvetés nagyságától.

4.5. KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE, MINT AZ EGYFORMÁN

PREFERÁLT FOGYASZTÁSI KOSARAK MÉRTANI HELYE

A közömbösségi görbe azon fogyasztási kosarak, vagy más

szóval kombinációk mértani helye, amelyek egyforma
hasznosságot jelentenek az adott fogyasztó számára. Ebből

Oldal 31 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

adódik, hogy a fogyasztó ezek között hasznosság szempontjából

A hasonló nem tud választani, számára közömbös, hogy melyik
hasznosságot kombinációt fogyasztja el.
jelentő fogyasztási
kombinációk Kérdés: A görbe ívelt formája vajon itt is a haszon-
közömbösek a haszonáldozat viszonyát mutatja be?
fogyasztó számára
Példa a Azt vizsgáljuk, hogy a második termékből mennyit kell
költségvetési elfogyasztanunk, hogy az első termékről történő lemondást
egyenes (haszonáldozatot) kompenzáljuk. Fogadjuk el, hogy az általános
meghatározására
megközelítés miatt különböző mértékegységek lehetnek a
koordináta tengelyeken.

Ha a görbe íve hosszan elnyúlik, akkor egyre nagyobb és nagyobb

mennyiségeket kell az egyik termékből (az alábbi ábrán x2 -ből)
fogyasztani, hogy kompenzáljuk a másikról (x1) való lemondás
haszonvesztését.

A helyettesítési
határarány a
hasonlóan 3. ábra: Közömbösségi görbe
preferált
A közömbösségi a görbe meredeksége a helyettesítési
fogyasztási
határaránytól (Marginal Rate of Substitution = MRS) függ. Ez a
kombinációk
helyettesítési határarány, amely nem más, mint az adott
összetételének
jellemzője kombinációhoz húzott érintő meredeksége, amely megmutatja,
hogy az adott preferált kombinációból egy hasonlóan preferált
kombinációba történő elmozdulás során mennyivel kell növelni
az x1-ből a fogyasztást, hogy az x2 fogyasztásának egy egységgel
történő csökkentéséből eredő haszon veszteséget kompenzáljuk
(lásd ábra).
MRS= ∆x1/∆x2= - mu2/mu1
Oldal 32 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A fogyasztó számára számtalan közömbösségi görbe létezik az

egymás fölött elhelyezkedő görbék az egyre nagyobb
hasznosságot nyújtó fogyasztási kombinációkat jelentik, a
fogyasztó természetes törekvése, hogy minél nagyobb
hasznosságra tegyen szert a fogyasztásból. Ez a vágyakozása
azonban korlátokba ütközik.

Ha x1 határhaszna például kétszer akkora (mu1=2 x mu2), és

Hatékony
felére csökkentjük a fogyasztást az x2 termékből, akkor kétszer
fogyasztás: ha a
annyival kell-e növelnünk a másikból, hogy ugyanannyi
fogyasztott
maradjon az összhaszon? termékek,
szolgáltatások
A csökkenő határhaszon törvénye alapján ez nem állhat fenn, utolsó egységére
mert bármelyik irányba mozdulunk el a kombináció jutó hasznosság
összetételének megváltoztatásával, amelyik termékből megegyezik
csökkentem a mennyiséget abból a csökkentés volumene kisebb
kell, hogy legyen, mint a másik termékből a növelés volumene.

Akkor kiegyenlített (és egyben hatékony) a fogyasztó

hasznossági állapota, ha minden egyes szükséglet esetében
azonos a határhaszon (azaz az utolsó egységre jutó hasznosság).

4.6. A MEGFIZETHETŐ LEGJOBB KOMBINÁCIÓ, AHOL AZ

ÖSSZHASZON MAXIMÁLIS

A fogyasztó az optimális választást keresi, azaz megpróbálja

megtalálni azt a kombinációt, amelyik a megfizethető
kombinációk közül a leghasznosabbnak tűnik a számára. Ez a
helyzet akkor következik be, ha a közömbösségi görbe érinti a
költségvetési egyenest (lásd ábra)

Oldal 33 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Számtalan jó és
még jobb
fogyasztási
kombináció van,
közülük kell
kiválasztani a
megfizethető
4. ábra: Megfizethető, legjobb kombináció
legjobbat.

Kérdés: Előfordulhat, hogy elköltjük a pénzünket, de az

összhaszon nem maximális?

5. ábra: Maximálistól eltérő összhaszon

Az ábrából is látszik, hogy ilyen helyzet lehetséges, mert olyan

kombináció vásárlása lehetséges melynél adott jövedelemből
több hasznosság realizálható.

4.7. AZ ELŐZŐEK ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALHATÓ A

HATÁRELEMZÉSI ELJÁRÁS, AMELY SZERINT A FOGYASZTÓ

 hajlandósága a fogyasztási kombináció megváltoztatására a

határhasznok függvénye
 keresi a maximális összhasznot eredményező fogyasztási
kombinációt

Oldal 34 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 költségvetési korlát és ráfordítások nélkül (zéró áron) azt

a helyzetet keresi, ahol az utolsó egységekre jutó
határhaszon 0, mu1=mu2=0
 költségvetési korlát nélkül, de a ráfordítások, azaz a
határköltségek (mc) figyelembevételével az mc=mu
helyzetet preferálja
A fogyasztók, ha ez
 költségvetési korlát esetén azt a helyzetet preferálja, nem is tűnik fel,
amelyben a jószág megvásárlására fordított kiadás mégiscsak
utolsó egységére jutó határhasznok megegyeznek határelemzési
mu1=mu2, ahol mu1 és mu2 0 eljárást folytatnak

Feladat:
Ügyeleti beosztás optimalizálása egy kórházi osztályon
Hogyan lehet a legjobb elosztást megvalósítani?
Milyen feltételek mellett valósítható meg a legjobb elosztás?

Lásd az oktatás során kiosztott és megoldott példát a

határelemzés alkalmazására!

Oldal 35 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

5. A GAZDASÁGSZERVEZÉS ALAPVETŐ PROBLÉMÁI

A szűkösség miatt bármely társadalomban választani kell abban

a tekintetben, hogy

Mit, hogyan és kinek állítson elő a gazdaság?

A gazdaságszervezés alapvető problémái:
 Mit? (az allokációs hatékonyság vizsgálata)
A választás az,
 Hogyan? (a hatékonyság technikai értelmezése)
hogy hogyan  Kinek? (a méltányosság vizsgálata)
szervezzük meg a
gazdaság
Technikai értelmezés szerint több olyan termelési kombináció
működését az van, ami azonos erőforrásból hozható létre. Nem tudjuk
állandósult azonban, hogy melyik nyújtja a legnagyobb hasznosságot. Akkor
szűkösségi optimális az allokáció, ha az összhaszon maximális. A
kényszer gyakorlatban nem tudjuk pontosan mikor maximális, de
közepette: a megelégszünk a kielégítő, azaz a jelenleginél jobb
hatékonysági és kombinációval. Ennek fő oka, hogy a keresési költség egy idő
méltányossági után magasabb lesz, mint a várható haszon.
célkitűzések
A fenti kérdésre nem csak a modern piaci társadalmakban,
hanem minden korban és társadalomban meg kellett találni az
adekvát választ. Más mértékben és más keretek között, de a
közgazdász számára ugyanazon kérdések megválaszolására
kerül sor a különböző időszakokat és elosztási módokat tekintve.

A tradicionális elosztási mód a szokások és a kialakult rend,

vallási tanítások alapján osztotta el a szűkös forrásokat. Az
utasításra, diktatúrára épülő elosztási mód tervgazdasági
eszközökkel, háborúval kísérelte meg a szűkösség kezelését, míg
a demokrácia a piac eszközeivel kísérli meg ugyanezt. Az elosztás
fenti módjai a valóságban természetesen keveredhetnek
egymással. Mindenesetre tény hogy a magasabb termelési szint,
magasabb fogyasztási színvonal ellenére, azaz a gazdaság
növekedése esetén is fennmarad a szűkösség. Arra a kérdésre,
hogy melyik szűkösségkezelési mechanizmus tekinthető
hatékonyabbnak, a válasz helyett csak értékelési szempontok
adhatók meg.

Oldal 36 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

5.1. A SZŰKÖSSÉG ÉS A TERMELÉSI LEHETŐSÉG HATÁRA

A táblázat azt mutatja be, hogy egy hipotetikus társadalomban a

rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználásával az Az erőforrás korlát
alábbi termelési kombinációk előállítására van lehetőség. választásra
kényszerít a
Alternatív Kenyér Bor kibocsátási
lehetőségek (ezer tonna) (ezer hektoliter) lehetőségek
A 0 12 között
B 1 11
C 2 9
D 3 6
E 4 0
2. táblázat: Termelési kombinációk

4,5 A TERMELÉSI LEHETŐSÉGEK HATÁRA

4 E (0; 4)
3,5

k 3 D (6; 3)
e 2,5
n 2 C (9; 2)
y
1,5 F
é
r 1 B (11; 1)
0,5
0 A (12; 0)
0 2 4 6 8 10 12 14
bor
A termelésnek
mindig vannak
6. ábra: Termelési lehetőségek határa
lehetőségei, azaz
határai, de nem
A lehetséges termelési (nem fogyasztási!) kombinációk
mindig van
kijelölnek egy határt, amit a termelési lehetőségek (t-l)
lehetőségünk a
határának nevezünk. Ez a határ felrajzolva a termelési lehetőség
határok elérésére
görbéje. A görbe a rendelkezésre álló erőforrások maximális
kihasználása mellett elérhető termelési kombinációk mértani
helye. A lehetséges termelési kombinációk nemcsak a görbén,
hanem a görbe alatt is elhelyezkedhetnek, ezekben az esetekben
a társadalom nem használja ki maximálisan a rendelkezésre álló
erőforrásait (ábra F pont). Lehetséges átmenetileg olyan helyzet
Oldal 37 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

is, amikor a megvalósult termelési kombináció a t-l görbén kívül

helyezkedik el. Ez a termelési kombináció azonban nem
fenntartható, ezért a görbén kívül elhelyezkedő termelési
lehetőségek (ábra H pont) általában nem elérhetőek a
társadalom számára.

Miért ív alakú a t-l görbe?

A magyarázat abban rejlik, hogy ha a társadalom a rendelkezésre

álló erőforrások maximális kihasználásával csak kenyeret állít elő
(ábra E pont), akkor egy egységnyi bor előállításához kevés
kenyér előállításáról kell lemondania, mivel először a
gabonatermelésre legkevésbé alkalmas földterületeken hagy fel
a gabonatermeléssel és telepít szőlőt. Ahogy növeli tovább a bor
termelését, úgy kerülnek a gabonatermelés szempontjából egyre
jobb és jobb termőföldek bevonásra a szőlőtermelésbe, azaz a
bortermelés növelése egyre nagyobb és nagyobb áldozatot
követel kenyérben kifejezve.

Növekvő relatív költségek valamint a csökkenő hozadék

törvénye

A t-l görbe alakjából következik a növekvő relatív költségek

törvénye: egyik jószágból egyenlő nagyságú többletmennyiségek
előállítása a másik jószágból egyre nagyobb mennyiségek
feláldozását idézi elő, azaz egyre drágább. A relatív költség
egyenlő a haszonáldozattal. A t-l görbe határából levezethető,
hogy ha egy adott termék előállításához szükséges valamely
ráfordítást (pl. földet vagy munkaerőt) egymást követően
ugyanakkora mértékben növelünk, akkor az így nyert
többletkibocsátás egyre kisebb mennyiségű lesz. Ezt az
összefüggést nevezzük a csökkenő hozadék törvényének.

Kérdés: Hogyan változhat meg egy ország t-l görbéje, ha változik

a lakosság száma, miközben más tényezők nem változnak?

Oldal 38 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Pareto-i hatékonyság:
Az előző példánál maradva, ha a társadalom nem tudja növelni
A Pareto-i
egy jószág (pl. a bor) előállítását anélkül, hogy egy másikét
hatékonyság
(kenyér) ne csökkentse, akkor az erőforrások kihasználása követelménye:
hatékonynak tekinthető. Ez a hatékonyságfogalom nem kényszerítés arra,
foglalkozik az előállított illetve feláldozott termékek értékével, hogy mindig
csak azzal, hogy az adott erőforráshalmaz maximálisan milyen kihasználjuk a
termelési kombinációkra ad lehetőséget. lehetőségeinket és
embertársainkat
A gazdaságban, annak tökéletlen működése miatt, az
hasznokkal
erőforrások kihasználása általában nem hatékony, ennek okai:
ajándékozzuk meg
 munkanélküliség
 rossz szervezés
 pazarló fajlagos erőforrás felhasználás

A piac nem más,

5.2. A PIAC SZEREPE A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK
mint információ,
MEGOLDÁSÁBAN
de léteznek térben
megfogható
A piac egy olyan absztrakt dolog, ahol információk áramlanak, és
képződményei is: a
ez alapján hoznak döntést a résztvevők arról, hogy mit
lényeg, hogy
válasszanak. segítségével
hatékonyabban
Konkrét megjelenési formái: bolhapiac, tőzsde, internetes piac,
oszthatók el az
stb. erőforrások, mint
Piaci mechanizmus: az üzleti szervezetek és fogyasztók a piacon nélküle, ha a piaci
találkoznak össze, hogy meghatározzák az árakat és racionalitás
kibocsátásokat. A gazdaságszervezés fő kérdésére adott kritériumai
válaszokban a piac úgy működik, hogy érvényesülnek.
 Mit  alapesetben a fogyasztó dönt a vásárlásról, a
számára legjobb, azaz leghasznosabb fogyasztási
kombinációkat keresi (az ár, a minőség)
 Hogyan  termelők szabad versenye innovációra,
költségcsökkentésre ösztönöz (a technikai hatékonyság
mérésére alkalmas)
 Kinek  termelési tényezők piaca meghatározza a
jövedelem tulajdonosokat és a jövedelmek megoszlását
(bér, profit, kamat, járadék), a jövedelmek az adott
preferenciák mellett a keresletet befolyásolják
Nézzük meg a piac működésének alapelemeit.

Oldal 39 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

EGY TERMÉK KERESLETE, A KERESLETI GÖRBE

A vásárló keresleti magatartását meghatározza:

 fogyasztói preferencia (a termék hasznossága és
megszerzésének fizikai körülményei alapján)
 termék ára, árváltozása (árrugalmasság)
 fogyasztó jövedelme, jövedelmének változása
(jövedelemrugalmasság)
Egy adott keresleti Egy termék keresleti görbéje (D, demand) a fogyasztók
magatartás az ár magatartását fejezi ki abban a tekintetben, hogy adott árak
függvényében mellett mennyit lennének hajlandók vásárolni az adott
jelent több vagy termékből. Vegyük észre, hogy a D görbe lejtése követi a
kevesebb termék határhaszon görbéjét, és a fogyasztók telítettsége
keresletet, a
esetén eléri a Q tengelyt, azaz további fogyasztás az adott
magatartás
termékből értelmetlen.
változása pedig
adott ár melletti P (ár)
keresletváltozást
mutatja

Pe
D (kereslet)

Qe Q
(mennyiség)

7. ábra: keresleti görbe

Az árváltozás a keresleti görbén való elmozdulást jelenti (P
emelkedése vagy csökkenése), ebben az esetben a vevő
magatartása változatlan marad, hiszen adott áron adott
mennyiséget hajlandó megvásárolni. Ekkor a görbe alakja
változatlan marad.

A fogyasztási adó növekedésének ugyanilyen hatása van, a

görbén történik az elmozdulás.

Amennyiben a keresleti görbe mozdul el valamelyik irányban,

akkor ez a vevő magatartásának megváltozásának a
következménye.

Oldal 40 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 A jobbra tolódás azt jelenti, hogy ugyanazon ár mellett

a vevő valamiért hajlandó a korábbihoz képest
nagyobb mennyiséget megvásárolni az adott
termékből. Mi lehet ennek az oka? Megváltozott
például a vevő preferenciája. A korábbihoz képest
Mind a
többre értékeli ugyanazt a terméket, ezért magasabb
jövedelemnek,
áron is hajlandó ugyanazt a mennyiséget megvásárolni,
mind a
illetve ugyanazon áron hajlandó többet vásárolni preferenciának a
belőle. Akkor is jobbra tolódik a keresleti görbe, ha nő változása a
a jövedelmem. keresleti görbe
 Ha balra mozdul el a keresleti görbe, akkor az előbbiek megváltozását
eredményezi
ellenkezője történik.
 Ha nő a jövedelmem, de csökken a preferenciám, akkor
a kettő kiolthatja egymást. A tényezők egyszerre is
hathatnak!

 Ha meredekebbé válik, akkor ez azt jelenti, hogy a

kereslet árrugalmassága csökken (rugalmatlan a
kereslet), a laposabbá válás ennek ellenkezőjét váltja
ki (rugalmas a kereslet). Minél rugalmatlanabb egy
keresleti görbe, az árváltozás annál kevésbé
befolyásolja a keresletet. (A meredekség akár minden
pontban eltérhet!)

Az árrugalmasság azt fejezi ki ebben az esetben, hogy

Az árrugalmasság
a vevők hogyan reagálnak a keresett termékek,
nem magatartás
szolgáltatások árának megváltozására. Ha például az változás, hanem a
áraknak egy adott %-os csökkenése a kereslet magatartás része,
ugyanolyan mértékű %-os növekedését idézi elő, akkor az árváltozásra
az árrugalmasság egységnyi, ha ennél nagyobb adott keresleti
mértékű a kereslet növekedése, akkor az reakció
árrugalmasság egységnyinél nagyobb, azaz a kereslet
árrugalmassága nagy, ha ennél kisebb mértékű a
kereslet növekedése, akkor az árrugalmasság
egységnyinél kisebb, azaz a kereslet árrugalmassága
kicsi.

Kérdés: Hogyan változik a keresleti görbe alakja akkor, ha a

jövedelem megváltozik, miközben más tényezők változatlanok
maradnak?
Oldal 41 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

EGY TERMÉK KÍNÁLATA, A KÍNÁLATI GÖRBE

Egy termék kínálati görbéje (S, supply) a termelők magatartását

fejezi ki abban a tekintetben, hogy adott árak mellett mennyit
lennének hajlandók előállítani, illetve kínálni az adott termékből.
Más szavakkal, a termelő adott ár mellett legfeljebb akkora
mennyiséget hajlandó kínálni, amekkora mennyiségnél még
éppen realizál profitot.
A piaci kínálat
meghatározója az Az árak és a termelési költségek határozzák meg, hogy ki tud
ár és a termelési
belépni a piacra adott ár mellett. Azok lépnek be először a
kapacitások
piacra, akik a terméket alacsony áron is hajlandók piacra vinni.
Ahogy nő az ár többen lépnek be a piacra. Azok lépnek be
később, akik nagyobb költséggel dolgoznak, ők kisebb profitot
fognak realizálni a többi szereplőhöz képest.

8. ábra: Kereslet-kínálati görbe

A kínálati görbe ív formáját a növekvő relatív költségek törvénye

adja, a termelés növelése egy ponton túl egyre nagyobb és
nagyobb költséggel valósítható meg, azaz a határköltség
növekvő.

Kérdés: Hogyan alakul egy termék kínálati görbéjének alakja

akkor, ha változik a termék ára, továbbá akkor, ha változnak a
termelő termelési költségei, miközben más feltételek
változatlanok maradnak?

PIACI EGYENSÚLY, EGYENSÚLYI ÁR

A piacon akkor beszélünk egyensúlyról, ha kialakul egy olyan ár,

amely mellett egy adott termék, szolgáltatás vagy termelési
Oldal 42 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

tényező kínálata és kereslete megegyezik egymással. Ezt az árat

piaci egyensúlyi árnak nevezzük, amely a keresleti és a kínálati
görbék metszéspontjában alakul ki. (Ez esetben a minőséget
standardnak tekintjük.)
Szabadpiaci viszonyok között, amikor a tökéletes verseny A piaci egyensúly
feltételei legalább közelítőleg adottak, a piac tényleges állapota egy várakozás: a
az egyensúlyi pont körül pulzál, mivel a piac szereplői csak utólag piac szereplői az
bizonyosodhatnak meg róla, hogy adott áron elegendő egyensúly
mennyiséget vittek piacra vagy sem. irányában
mozogjanak
 Az egyensúlyi árnál magasabb tényleges piaci ár jelzi,
hogy túlbecsülték a termékük iránti keresletet és több
terméket vittek piacra, mint amennyit el lehetett adni.
Az egyensúlyi állapot felé tett lépésként értékelhető az,
hogy az eladók leértékelik a termékeiket, vagy reklám
segítségével fokozzák a termékeik iránti igényt. Ha
záróra előtt még mindig marad a piacon termék, akkor
tovább csökkentik az árat a termelők. A kofa
rugalmasabb a zöldségpiacon, mint egy áruházlánc.
 Újonnan bevezetett termék (pl. új autó) vagy a piaci
árnál alacsonyabb rögzített ár (pl. az egészségügyben)
vagy piacon már bevezetett terméknél előre nem látott
keresletnövekedés esetén hiány is előfordulhat, ami
sorban álláshoz, rossz hatékonyságú jövedelem
A hiány és a
elköltéshez vezethet. Ekkor nehezebb a beavatkozás.
monopólium is
Van egy átfutási idő a kínálati mennyiség rossz piaci
növekedéséig. Az átfutási időt befolyásolja, hogy ki hatékonyságot
voltak-e használva a kapacitások, vagy tőkeigényes-e a eredményez: a
beruházás. A kínálat rövidtávon rugalmatlan. jövedelmek
elköltése nem lesz
A hiány megemelheti az árat, kiesnek azok a vásárlók, optimális
akik már nem tudják megvenni a terméket. A
társadalmi jólétet ez csökkenti, és ekkor az a termelő is
piacon marad, aki több erőforrást használ fel a termék
előállításához.

Oldal 43 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Szélsőséges helyzet alakulhat ki, ha az eladók egy szűk csoportja

irányítja az árakat, ezt nevezzük monopóliumnak. Ha
árrugalmatlan a kereslet és ezzel visszaél a kínálat, akkor
megemeli az árat, és az egyén kénytelen átcsoportosítást
végrehajtani jövedelmének felhasználásában. Aki
monopolhelyzetben van, extraprofithoz jut, pedig lennének más
A
termelők is, akik normál profitért is előállítanák a terméket.
helyettesíthetőség
és a piaci verseny
A monopólium egyértelműen hátráltatja a piaci
a monopólium
mechanizmusokat. Minél erősebb a helyettesíthetőség a
természetes
termékek, illetve szolgáltatások között, annál kisebb a
ellensége
lehetősége a monopólium kialakulásának.

A természeti tényezők is monopolhelyzetbe hozhatnak (pl.

gyógyvíz), de gyakran kiválthatók (nem életfontosságú termék,
vagy vannak helyettesítő termékek). Monopólium nem csak
természetes körülmények között jöhet létre, például vannak
technikai monopóliumok, ilyen volt például a Polaroid
fényképezőgép egyeduralma (évtizedeken keresztül nem tudott
más ilyet előállítani), de ilyen a szabadalom által védett
gyógyszer, vagy a speciális diagnosztikai berendezések.

A piacon lévők érdeke, hogy ne engedjenek be mást, ezért

különböző érdekvédelmi csoportokba tömörülnek (pl. kamarák).

A piac működésével kapcsolatos további ismeretek az

egészségügyről szóló részben kerülnek tárgyalásra.

5.3. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A PIACGAZDASÁGOKBAN

Az állam természetes és mesterséges szerepet játszhat a

gazdaság működésében.
Vannak
választható és Piaci kudarcok (piac működésének tökéletlenségei, amiért a piac
vannak nem képes a hatékony forrásallokáció biztosítására) kezelése,
kényszerből hatékonyság javítása (monopóliumok, externáliák, közjavak
fakadó állami termelése) az állam természetes szerepvállalását
szerepek elkerülhetetlenné teszi, de az már döntés kérdése, hogy milyen
módon avatkozik be a gazdaság működésébe, mennyire és
milyen eszközökkel ösztönzi a növekedést. Ez értékrendtől,
társadalmi céloktól függően történhet.

Oldal 44 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A közjavakat a piactól függetlenül kell működtetni, nem lehet

kivonni belőle senkit (pl. világítótorony használata). Ezek a
termékek a piaci szereplők fizetőképességétől függetlenül
létrehozott jószágok. Ilyen például a jó levegő (nem zárhatom ki
használatából a levegőt szennyezőket), a közúthálózat (a fizetős
autópálya, alagutak kivételével), a közoktatás. Közgazdasági
szempontból jobb, ha kevés az ilyen közjó.

Igazságosság, méltányosság érvényesítése már az állam

mesterséges szerepvállalását jelenti. Itt tisztán a piacra is lehet
bízni a szabályozást. Mondhatjuk, hogy a piaci működés negatív
hatásait is elfogadjuk, de jellemzően az államok tesznek valamit
a negatív hatások ellensúlyozásáért, a munkanélküliség
esetében például:

 az állam közvetlenül generálhatja a munkaerő iránti

keresletet, beruházásokkal, közmunkaprogramokkal Az állam
 vagy fizethet a vállalkozóknak munkahelyek természetes és
létesítéséért. mesterséges
szerepe
Ez két különböző közgazdasági szemléletet takar, de a cél
ugyanaz.

A fogyasztás tekintetében államnak elő kell segíteni, hogy az

emberek a piacon tudjanak keresletet generálni:

 alacsonyabb adókulcs alkalmazása esetén az állam

bevétele kisebb lesz, de több jövedelem marad a
munkavállalóknál és a munkáltatóknál, nő a kereslet a
termékek, szolgáltatások iránt (a jelenlegi tendenciák azt
mutatják, hogy a GDP 40 %-nál nem érdemes többet
elvonni adók járulékok formájában),
 amennyiben sokat von el az állam, akkor, ha nem az
államigazgatás költségei nőnek, többet oszt újra,
bizonyos helyzetekben jobb centralizáltan elosztani
(például az egészségügyi ellátás társadalombiztosítási
finanszírozása).

Stabilizációs politika, szabályozás (ciklusok, munkanélküliség,

infláció) alapvetően szintén mesterséges szerepvállalásnak
tekinthető, amelynek két fő területe van:

Oldal 45 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 monetáris politika (pénzpiac, kamatlábak szabályozása)

Az állam
 fiskális politika (államháztartási bevételek, (adók)
választhat, hogy a
polgárok
államháztartási kiadások (támogatások) meghatározása és az
gondoskodnak erre vonatkozó tranzakciók végrehajtása)
inkább magukról
Az állam különös szerepet vállal az egészségügyi rendszerek
vagy maga az
állam működtetésében, illetve fenntartásában.

Oldal 46 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

közgazdasági
eszközök
közgazdasági alkalmazása az
szemlélet az egészségügyi
az egészségügyi egészségügyi mendzsmentben
közgazdaságtan rendszerek
közgazdaságtan főbb kérdései működtetésében
alapkérdései

II. AZ EGÉSZSÉGÜGY KÖZGAZDASÁGTANÁNAK

FŐBB KÉRDÉSEI
Az
Ez a fejezet azokról a kérdésekről, összefüggésekről szól, egészségügyben a
amelyek a közgazdaságtan egészségügyben történő közgazdaságtan a
alkalmazását segítenek megalapozni hatékonyság
növelésére keresi
1. A HATÉKONYSÁG ÉRVÉNYRE JUTÁSA AZ a választ számos
külső és belső
EGÉSZSÉGÜGYBEN
korlát mellett
Az alábbi fejezet tárgyalása a Döntés-hozó 1. modul 1-3
fejezetére épül, a benne szereplő megállapítások képezik a
kifejtés alapját.

Foglaljuk össze az eddig tanult összefüggéseket:

 Az erőforrások szűkössége konfliktust eredményez az

alternatív felhasználási lehetőségek között, ez létrehozza
a közgazdaságtant, mint tudományt, a választás
elősegítésére
 Mi alapján döntünk az alternatív felhasználások között?
A racionális döntési magatartás a hasznosság elméletre
épül, amelynek értelmében az egyén
haszonmaximalizáló lény, de legalábbis kielégítő
hasznosság elérésére törekszik
 Mit mérlegelünk a döntés során? Azt, hogy az egyes
fogyasztási alternatívák esetében milyen a haszon-

Oldal 47 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

haszonáldozat viszonya, és a legjobb alternatívát választjuk ki,

ami egyben hatékony forrásallokációt eredményez.
 Piaci körülmények között a racionális fogyasztó milyen
folyamaton keresztül választja ki a számára legjobbat? A
gazdaság szereplői megelégszenek a meglévőnél jobb
lehetőséggel. (Korlátozott racionalitás).
 A fogyasztó optimális helyzetre törekszik, el akarja költeni a
pénzét. Csak akkor tartja meg a pénzét, ha a tartás haszna
nagyobb, mint az elköltésének a haszna. A kamat a pénz
elköltéséről való lemondás jutalma, azért működik, mert az
embereknek van idő preferenciája (a jelenben elérhető hasznok
értéke nagyobb a jövőben elérhetőeknél). Nemcsak a kamatláb
határozza meg a megtakarítást, pl. Magyarországon a kulturális
szokás nem a megtakarítás irányába mutat. (ellenpéldák: Japán,
Hollandia)

1.1. A FORRÁSALLOKÁCIÓ ELVEI

Két fő alapelv mentén oszthatók el a szűkös erőforrások:

A forrásallokációs  szubjektív haszonelvűség:

elvek csatája az o decentralizált értékprobléma, az egyén értékrendje,
egészségügyben: preferenciája a döntő
objektív vagy o nem szükséges mérni a fogyasztók elégedettségét, hanem
szubjektív
csak az egyén racionális döntéséhez szükséges feltételeket kell
haszonelvűség
biztosítania az államnak
legyen az irányadó
o az egyén számára a piac biztosítja ehhez a legjobb
forrásallokációt
o állami irányítású gazdaságban (tervgazdaságban) kevésbé tud
érvényesülni a szubjektív haszonelvűség

A választás (a legjobb fogyasztási kombináció kiválasztása)

méretgazdaságosságának kérdése: van egy koncentrált
információtömeg, melyet nem az egyén tapasztalt meg, illetve
szerzett (pl. tesztújságok, internetes tesztoldalak
tanulmányozása). Ha ez egyén elmozdul a primer információktól
az átvett információk irányába, akkor több információt
szerezhet be. Ha nem mozdul el, akkor nő az esélye, hogy
relatíve egyre kevesebb információhoz jut.

Oldal 48 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Ez vezet el a kollektív döntéshez: az egyén elfogadja, sőt számára

kényelmes, hogy mások döntsenek helyette, valakik
megmondják számára, mit érdemes fogyasztani. Ez vezet az
objektív haszonelvűséghez a döntések meghozatalakor,
amelynek az egészségügyben különös jelentősége van.

 objektív hasznosságelmélet, vagy haszonelvűség:

o a fogyasztó nem tud jól választani, szakember
A kollektív
segít megmondani, hogy számára mi a jó
döntések
o ehhez ki kell alakítani egy módszertant, aminek
alapozzák meg az
segítségével szimulálhatjuk az egyén számára egészségügy
vélhetően legjobb forrásallokációt (pl. egyén működését
jóllétének objektív mérése (QALY) az
egészségügyben)
o az állami beavatkozások, közösségi programok Általában a
célja, hogy biztosítsa az egyén számára a kollektív döntések
legnagyobb hasznosság elérését (pl. alapozzák meg az
társadalombiztosítás, preventív programok). egészségügy
működését
Az objektív hasznosságelmélet alapján az egyén átengedi a
döntések egy részét a vezetőknek, illetve szakértői csoportoknak
→ ebből származik a kollektív döntés

A forrásallokáció
elvei

Egyéni döntés Kollektív döntés

a piac biztosítja a leghatékonyabb
forrásallokációt
Szubjektív haszonelvűség:
kizárólag az egyén tudja mi teszi őt
boldoggá
állami, biztosítói vásárlások
Objektív haszonelvűség
a szakértő tudja mi teszi
boldoggá az egyént

9. ábra: A forrásallokáció elvei

Példák a kollektív döntésre:

- Ez egészségügy egyik dilemmája például, hogy az OEP

meghatározza, mit finanszíroz például az aktív
fekvőbeteg-ellátásban, de az egyénnek (a páciensnek)
az ügynöke (az orvos) mondja meg, hogy mit és
mennyit válasszon.

Oldal 49 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

- Ha például az állam hoz egy rendelkezést, amelyben egyes

vasalók, vagy hajszárítók forgalmazását betiltja, mert
érintésvédelmi szempontból veszélyesek, akkor nem kell olvasni
az újságot, vagy böngészni az internetet, ahhoz, hogy magunk jól
dönthessünk arról, hogy megvesszük-e.

Nem minden kollektív döntés állami eredetű, de mindegyik

A kollektív állami szabályozásban ölt testet. Van olyan, hogy például
bölcsesség
környezetvédő csoportok kényszerítenek ki állami szabályozást
igazolásának
a károkozások mérséklésére.
szükséglete
létrehívja a A fenti helyzet miatt szükség van egy módszertanra, hogy
forrásallokációs
összekössük az egyén elképzeléseit a kollektív döntésekkel és a
módszertant az
kollektív döntések a legjobban szolgálják az egyén érdekeit.
egészségügyben
Számos döntést közösségi szinten kell mérlegelni, de például a
kenyér megvásárlásánál, amely létfontosságú cikk, csak arra kell
figyelnie az államnak, hogy az egyénnek legyen elég pénze, hogy
megvehesse a szükséges kenyérmennyiséget, valamint a piaci
tranzakciók tisztességesek legyenek (fogyasztóvédelem,
versenyszabályozás).

A közgazdaságtan az egészségügyben a szubjektív

haszonelvűség irányából az objektív haszonelvűség
érvényesülésére helyezi a hangsúlyt. Ezt tükrözik a
társadalombiztosítást és az állami beavatkozást igazoló
közgazdasági érvek az egészségügy közgazdaságtanának
szakirodalmában. A később tárgyalt piaci sajátosságok miatt az
egészségügyben az egyének döntési szabadsága, „önzése”, az
egyéni választás nem szolgálja a közjót, az összhaszon
maximalizálását, ezért közösségi döntések, közösségi
programok szükségesek a rendszer társadalom számára
kielégítő működtetéséhez. Ennek hatására széles körben terjedt
el az egészségügyben a centralizált forrásallokációt támogató
elemzési módszerek kidolgozása és használata, amelyek
segítségével szimulálni lehet a fogyasztók preferenciáit és a
preferenciák kielégítésének optimalizációs folyamatát.

Oldal 50 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

1.2. A FORRÁSALLOKÁCIÓS DILEMMA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN:

HATÉKONYSÁG VS MÉLTÁNYOSSÁG dilemma annak a

megközelítésnek a terméke, amely a hatékonyság fogalmának
szűkebb értelmezésére épül.

Kérdés: az ország területének hány százalékára érjen ki a mentő A forrásallokációs

15 perc alatt? döntés
célkitűzései: több
Ha mondjuk 70 %-ról 90% feletti lefedettséget szeretnénk elérni, egészségnyereség
akkor aránytalanul magas lesz a beruházási költsége az elérési vagy több
méltányosság,
mutató javításának. Itt a növekvő relatív költség illetve a
melyek között
csökkenő hozadék törvénye érvényesül, ha az eddigi döntéseink
választani kell
egy alacsonyabb elérési ráta biztosítására racionálisak voltak.

Lehet, hogy soha nem vesszük igénybe a mentőszolgálatot, de

komfortnövelő tényező a tudat, hogy van egy hatásos, elérhető
ellátás, ha rászorulunk. Ekkor nemcsak a megmentett életéveket
vesszük figyelembe a mentőállomás hálózat bővítési program
hasznainak kiszámításánál, hanem a biztonságtudatot is, amely
a gyors mentő kiérkezésből táplálkozik. Ezt a fajta hasznosságot
objektivizált módszertannal nem tudjuk jól mérni, ezért képzett
mutatókkal számolunk, melyet az egyénektől származó
szubjektív információk alapján határozunk meg.

Ha több méltányosságra, azaz a szolgáltatás jobb

hozzáférhetőségére törekszünk, alacsonyabb lesz, az un.
közgazdasági (szűken értelmezett) hatékonyság. Például, ha egy
új mentőállomást egy addig csak messziről ellátott, ritkán lakott
területre telepítünk, nagy lesz a biztonságtudatból képződő
hasznosság, de vélhetően kicsi lesz a megmentett életévekből
képződő hasznosság. Mindig az
összhaszonról van
A legegyszerűbb különbségtétel a hatékonyság és a
szó, vagy a
méltányosság között úgy fogalmazható meg, hogy
nagyságáról vagy a
megoszlásáról
Hatékonyság: az adott forrásból elérhető összhaszon
maximalizálása

Méltányosság: az elért összhaszon megoszlása a vizsgált

populáción belül

Oldal 51 / 168
 A trade off
jelenség
S E M M E L Wmásképpen
E I S E G Y E T E M haszon
EGÉSZSÉGÜGYI
és haszon áldozat OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
K Ö Z Pviszonya
ONT

Vegyük észre, hogy a hatékonyságot továbbra is a korábbiak

szerinti szűkebb, közgazdasági értelmezésben használjuk. A
méltányosság, mint hasznosság vizsgálatát a hatékonyságtól
elkülönítve végezzük. Ugyanakkor az is tény, hogy egy program
eredményei között egyaránt számba kell vennünk az összhaszon
nagyságát és annak megoszlását, még akkor is, ha a kettő alakulása
között úgynevezett trade off kapcsolat van, azaz az egyik
hasznosság elem növelése a másik feláldozásával jár együtt.

A hatékonyság 1.3. A HATÉKONYSÁG ÉRTELMEZÉSE

értelmezései
A hatékonyság első megközelítésben és hétköznapi módon
megfogalmazva az alábbiakról szól:

 ne pazaroljuk az erőforrásokat, a termékek, szolgáltatások

előállításához csak annyit használjunk fel amennyi feltétlenül
szükséges
 de mennyi is a feltétlenül szükséges, ezt a naturáliában
kifejezett technikai hatékonyság mutatója fejezi ki
 fő ismérve, hogy erkölcsi motiváció alapján is működik, pl. a
csapot nem feltétlenül azért kell elzárni, mert drága, óriási
veszélyeket rejt magában, ha a dolgoknak csak az áruk számít
 ha termelés pénzügyi ráfordításait vesszük alapul, akkor
vezérlő elv, hogy a legkisebb költséggel termeljünk, ez lényegében
termelési hatékonyságnak illetve költség-hatékonyságnak is
hívható, de továbbra is technikai hatékonyság beszélünk

Amennyiben a nézőpontunk az, hogy azt állítsuk elő, amit az

emberek a legtöbbre értékelnek és ezért leginkább keresnek a
piacon, akkor allokációs hatékonyságról beszélünk, melynek fő
ismérve, hogy fogyasztói preferencia alapján működik.

Kérdés: Ha az allokációs hatékonyság a hasznok maximalizálására

törekszik, szükséges feltétele-e a technikai hatékonyság érvényre
jutása?

Az allokációs hatékonyság akkor teljesül, ha azt és olyan mennyiségben állítanak elő, amit
a fogyasztók keresnek, tehát a technikai hatékonyság érvényesülése szükséges ahhoz, hogy
a megfelelő mennyiség rendelkezésre álljon.

Oldal 52 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

1.4. HATÁSOSSÁG, HATÉKONYSÁG, JÖVEDELMEZŐSÉG

A tevékenységek eredményességét többféle szinten A tevékenységek,

értelmezhetjük: a hatásosság, a hatékonyság, a jövedelmezőség programok
mind mást mond az eredményességről. eredményességén
ek értelmezései
Az alábbi sémában elhelyezhető mind a három fogalom:

- a hatásosság az eredményoldalon naturáliában

- a hatékonyság a rátában
- a jövedelmezőség a rátában, akkor, ha mind az
eredmények, mind a ráfordítások pénzben vannak
kifejezve

HATÁSOSSÁG, HATÉKONYSÁG

Hatásosság
A hatásosság az
Empirikusan bizonyított, mérhető egészségi állapot javulás, a orvosi szakmai
hatékonyság eredményoldalát fejezi ki az orvosi terápiák döntés iránytűje
esetében, azaz: hogyan változik az egészségi állapot egy
betegséggel kapcsolatos eljárás után. Ez a tevékenység
eredménye, más szóval hasznossága naturáliában kifejezve.

Hatékonyság

Fontos, hogy különbséget tegyünk a kettő között:

a.) hatékony állapot: az a célállapot, amikor az összhaszon

maximális
(allokatív hatékonyság, Pareto-i hatékonyság)
Oldal 53 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

b.) hatékonysági állapot: egy adott forrásallokációs állapot,

melynek jellemzője az eredmény (haszon) és ráfordítás viszonya,
pl. 1 QALY előállításának költsége, vagy egy beavatkozáshoz
szükséges élőmunka ráfordítás naturáliában, ez utóbbi technikai
hatékonyságként, az előbbi termelési hatékonyságként illetve
költség-hatékonyságként értelmezhető.

A hatékonysági állapot a rátával leírható, de önmagában nem

A hatékonyság
értelmezhető, csak az alternatív felhasználások hatékonysági
rátában fejezhető
rátáihoz képest fejezhető ki a hatékonyság, és létezik egy ideális
ki és a ráta csak
helyzet, a legjobb hatékonysági állapot, ez nem más, mint a
referenciák
segítségével hatékony állapot.
értelmezhető
A hatékony forrásallokáció definíciója: az összhaszon maximális,
de a javak korlátossága nem teszi lehetővé, hogy minden
területen a határhasznom 0 legyen. A valóságban ez az állapot
általában nem érhető el, ezért korlátozni kell a kibocsátást, azaz
lesznek még hasznos ellátások például az egészségügyben,
melyeket már nem nyújtanak a betegeknek. A gazdasági
rendszer nem képes az elégséges források előállítására, ez nem
csak az egészségügy területén van így. Az alábbi sematikus ábra
a forrásallokáció kombinációinak kiválasztására hívja fel a
figyelmet, a határhaszon elmélet és a gyakorlati tapasztalat
alapján.

10. ábra: Határhaszon elmélet a forrásallokációban

A fenti ábrában azt mutatjuk be sematikus formában, hogy adott

jövedelem korlát mellett mire mennyit költ például egy
Oldal 54 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

háztartás, ha fogyasztási kosarában három termék/szolgáltatás

található: az egyes termékek/szolgáltatások esetében annyit,
hogy az utolsó egységükre jutó hasznosságok megegyezzenek.
Ezt egy egyenes meghúzásával szemléltethetjük (e), ahol az
utolsó egységre jutó fogyasztói hasznosság azonos, bár a
kumulatív fogyasztása az egyes termékeknek eltérő. Ebben a
fogyasztási kombinációban az adott jövedelemből a legnagyobb
összhaszon kinyerésére kerül sor. Ezen kombinációhoz képest
bármilyen eltérés rosszabb helyzeteket idéz elő.

Milyen piaci, gazdasági hatása van ennek a fogyasztói

viselkedésnek? Az élelmiszert gyártók például fokozzák
reklámtevékenységüket, ennek hatására a fogyasztó nem a
görbén mozog, hanem a görbe mozdul el a szaggatott görbe, A határhasznok
azaz a befolyásolással megváltozott fogyasztói magatartás egyenlősége jelzi
legjobb fogyasztási
irányába. Ekkor ugyanolyan áron többet fogyasztanak a
kombinációt, a
háztartások, ezért változatlan jövedelem korlát mellett csökken
forráskorlát esetén
a másik két termék/szolgáltatás fogyasztása, racionális esetben
a határhasznok
olyan mértékig, hogy az utolsó egységre jutó hasznosságok, azaz mindig nagyobbak
a határhasznok egyenlők legyenek. Természetesen a nullánál
gyakorlatban nem a pontos egyenlőség elérése a reális
célkitűzés, hanem az egyenlőségek irányába történő minél
nagyobb elmozdulás.

Más aspektusa a kérdésnek, hogy az élelmiszer fogyasztás

esetében hamar elérik a háztartások a telítettségi szintet, és egy
idő után már nem éri meg a fogyasztás mennyiségi fokozását
megcélzó piaci eszközök alkalmazása. Inkább az összetétel, a
minőség irányába mennek el a termelői, kereskedői
erőfeszítések. Az egyes gazdasági ágazatok annak érdekében
munkálkodnak, hogy minél nagyobb mennyiséget tudjanak
megszerezni a háztartások költségvetéséből.

Az (e) egyenes pozíciója a háztartási költségvetés függvénye, míg

a határhaszon görbék lejtő alakja (ami lehet ívelt is) a fogyasztói
hasznosság következménye. Ha nincs jövedelemkorlát, akkor
mindenki a maximumot fogyasztja, eléri azt a fogyasztási
kombinációt, amelyben bármely elem fogyasztásának növelése
már negatív hasznossággal bír. A költségvetési korlát úgy
mozgatja az (e) egyenest, hogy minél lentebb van, annál több
forrásra van szükség.
Oldal 55 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Határhaszon az egészségügyben

Az Nézzük meg, hogy –szintén csak sematikus formában-, hogy az

egészségügyben egészségügyben hogyan használható a megismert határhaszon
minden elmélet.
finanszírozási szint
mellett létezik
legjobb döntés a
szolgáltatások
összetételéről

11. ábra: Maximális és finanszírozott egészségügyi szolgáltatási hatásosság

Az ábra a maximális és a finanszírozott egészségügyi szolgáltatási

mennyiséget szemlélteti, amelyek eltérő hatásosságot
Az orvos döntése a (hasznosságot) eredményeznek. Az ábra alapján belátható, hogy
szakmailag például az egészségügyi beavatkozások, a terápiás gyógyszer
lehetséges mennyiség vagy az ápolási napok volumenének növelése egy
hasznok ponton túl negatív hatásosságú illetve hasznosságú is lehet. Az
maximalizálására
orvos nézőpontjából, aktuális tudása, szakmai tapasztalata
irányul
alapján is megfogalmazható egy pont, melyen túl az orvos már
nem rendel el semmit, mert az már nem hoz eredményt a
páciens egészségi állapotára vonatkozóan. Ez természetesen
csak akkor igaz, ha az orvos kizárólag a tudása és tapasztalata
alapján hozza meg döntéseit.
A hatásosság lényegében a határhaszon fogalmával szinonim, a
görbe alakja nem feltétlenül lineáris, de egy adott pontban eléri
a vízszintes tengelyt, és lehet olyan tartománya, ahol a kezdeti
mennyiségek (pl. antibiotikum terápiák esetében) növelésével
nem kell feltétlenül csökkennie a határhaszonnak. Azaz a
monoton csökkenés nem csak a csökkenő irány a fő jellemzője a
csökkenő határhaszon törvényének.

Oldal 56 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

JÖVEDELMEZŐSÉG
hkjléj
Jövedelmezőség vizsgálatakor két mérhető elem kerül
összehasonlításra. Például egy szervezet, vagy egy program
árbevételét és az árbevétel eléréséhez felmerült privát
költségeket, illetve azok egyenlegét vizsgáljuk. A jövedelmezőség
a pénzben
Privát költségnek nevezzük azokat a kiadásokat, amelyek
mérhető költségek
közvetlenül a termék előállítóját (a szervezetet, illetve a és eredmények
programot) terhelik. Áltatában vannak olyan költségek, amelyek összevetéséről
nem terhelik magát a szervezetet, illetve a programot, ilyenek szól, pénzügyi
lehetnek például az egészségügyi ellátás igénybevételének egyensúly illetve a
utazási és időköltségei, valamint a kórház utáni otthoni profit
gyógyulás esetén az otthoni szakápolási költségein túl a paciens követelmények
által fizetett rezsi és étkezési kiadások. A privát költség ez mellett
esetben a szolgáltatót terhelő költség és nem a magánszemélyt
terhelő további költség.
Nem számítanak bele a privát költségbe a negatív externáliák
(nem szándékolt negatív hatások a gazdaság más szereplőire,
amelyért a negatív hatások okozója nem fizet kompenzációt)
sem. Optimálisabb forráselosztást eredményez, ha
internalizáljuk (beépítjük) ezeket a költségeket (pl. cementgyár
esetében a légszennyezést csökkentő berendezések
felszerelésének kötelezettsége).

Összegezve: a hatékonyság relatív fogalom, allokációs és

technikai hatékonyságra osztható. A hatékonyság szűkebb
értelmezéséből fakadóan szembe mozog a méltányossággal,
A hatékonyságnak
tágabb értelmezésben a méltányosság a hatékonyság része a
eredményoldalának a része méltányosság?

A gazdaságszervezés alapkérdései az egészségügyben

A hatékony forrásallokáció nem feltétlenül méltányos
(igazságos). Ha a hatékonyság vizsgálatakor az egészségügyben
az eredmény–ráfordítás viszonyának mérésekor az
eredményoldalon nem szerepeltetjük a méltányosságot, mint az
egészségügy létének és működtetésének egyik hasznát, akkor
szembeállítható, mint ahogy sok elemző, illetve döntéshozó ezt
teszi, egymással a hatékonyság és a méltányosság. Ha a
Oldal 57 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

hatékonyságot tágabb vagy más szóval teljes értelemben

használjuk, akkor az eredményoldalon minden olyan hasznosság
szerepeltethető, amelyik az adott program eredményeképpen
jön létre. Ebben az esetben a hatékonyság és méltányosság nem
két, egymással szemben mozgó dolog, hanem a méltányosság a
hatékonyság egyik alkotó eleme az eredmény oldalon.

Értékelési
módszerek az
egészségügyi
Az alábbi áttekintő táblázat bemutatja, hogy a
rendszerek gazdaságszervezés alapkérdési mentén hogyan alakul a
elemzéséhez hatékonyság értelmezése és milyen módszertan segítségével
adhatók meg a legjobb válaszok.

Kérdés Tartalom Értékelés Módszer

-tan

Mit? Szolgáltatások Allokációs CUA,

(mennyiség, hatékonyság CEA,
összetétel), CBA
biztonságtudat
Honnan? Forrásteremtés Méltányosság a Lorenz
(biztosítás, önrész) teherviselésben görbe
Hogyan Szolgáltatás Technikai CEA,
(hol)? nyújtás hatékonyság CBA
Kinek? Hozzáférhetőség Méltányosság a Lorenz
(páciens) hozzáférhetőség görbe
-ben

MIT és HOGYAN?

Mennyi ízületi protézis műtétet hajtsunk végre és mennyi

katarakta műtétet végezzünk?

A betegellátás összetételének megtervezésénél az ellátandó

A hatékonyság lakosság igényeire kell reagálni. Olyan ellátások nyújtása a cél,
kérdései, nő-e az amelyek a legnagyobb hasznosságot biztosítják a populáció
allokatív
hatékonyság a
források
bővülésével?

Oldal 58 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

számára. Hatékonyság alapján történő értékelés szükséges a

legjobb összetételű kibocsátás meghatározásához.

Az, hogy a két fentebb említett beavatkozás esetében várólista

van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a hatékonyság akkor jobb
A technikai
lenne, ha a várólistákat megszüntetnénk. A fenti várólisták
hatékonyság az
megszüntetését két módon lehet elérni: a finanszírozás allokatív
bővítésével vagy a meglévő finanszírozás mellett a hatékonyság
forrásallokáció módosításával a forrásért versengő szükséges
szolgáltatások között. Belátható, hogy a hatékonyság a források feltétele?
bővülése esetén biztosan nem nő, hanem ellenkezőleg csökken,
ha addig hatékonyan használtuk ki a rendelkezésre álló
forrásokat. A meglévő források átcsoportosítása ugyanakkor
magában hordja a hatékonyságjavulás lehetőségét.

Adott betegségre a terápiát járóbeteg-ellátásban vagy

fekvőben adják? Egy műtétet egynapos sebészeti ellátásban
végeznek el, vagy nem?

Ezek a kérdések a technikai hatékonyságot befolyásolják, mert

arról szólnak, hogy hogyan használjuk fel az erőforrásainkat a
termék/szolgáltatás előállításához.
Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi CT-t, labordiagnosztikai
vizsgálatot állítsunk elő, akkor ez már allokatív hatékonyság,
hiszen arra vagyunk kíváncsiak, hogy kielégítjük-e az igényeket,
van-e például sorban állás vagy nincs. Ugyanakkor, ha nem arra
vagyunk kíváncsiak, jó-e az, amit csinálunk, hanem arra, hogy jól
csináljuk-e amit csinálunk, az már a technikai hatékonyság
körébe tartozó kérdés.

Pazaroljuk-e az erőforrásokat vagy sem? Ez a technikai

hatékonyság vizsgálatának fő kérdése.

Lehetséges elemzési módszerek a hatékonyság mérésére

Ezek rövid bemutatására a későbbiekben térünk ki (lásd később
ezen fejezet 4.1. pontját) az alábbiakban csak felsoroljuk az ide
tartozó módszereket:
CUA (cost-utility analysis): szakértői skálára vagy a páciensek
megkérdezésére épülő egészségi állapot javulás,
költséghasznosság elemzés
Oldal 59 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

CEA (cost-effectiveness analysis): objektivizált hasznosságra

épül, mennyivel életévet nyertünk és milyen áron, kevesebb-e a
táppénz stb. költséghatásosság elemzés
CBA: (cost-benefit analysis), ahol a költség mellett a haszon is
pénzben van kifejezve, költség-haszon elemzés
A megmentett életévek pénzben kifejezett értékelésétől már
eltekintenek a közgazdászok, egészségpolitikai elemzők,
megelégednek annak naturáliában mért alakulásával, ezért a
legutolsó elemzési módszer az egészségpolitikai elemzésekben
A hasznosságok nem használatos.
összességének
nagysága mellett HONNAN és KIKNEK?
az is fontos, A kérdésre a Lorenz-görbe segítségével kereshetünk választ.
hogyan oszlanak
Ennek tanulmányozása már átvezet minket a méltányosság
meg ezen
kérdéskörébe.
hasznosságok a
társadalomban Lorenz-görbe: megoszlási görbe, segítségével vizsgálható, hogy
a társadalomban hogyan oszlik meg (hogyan koncentrálódik) az
egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, illetve hogyan
járulnak hozzá a polgárok a forrásteremtéshez.

A méltányosság érvényre jutását a piaci kudarc

(információhiány) és a fizetési képesség illetve hajlandóság is
befolyásolja. Amennyiben a betegek egy részének nincs
elegendő információja az elérhető szolgáltatásokról, úgy
hátrányba kerülnek azokkal szemben, akiknek van, továbbá
egyesek nem képesek az igénybevételhez kapcsolódó költségek
Példa a technikai
finanszírozására.
hatékonyság
Példa
értelmezésére
Technikai hatékonyság értelmezése a fekvőbeteg ellátásban:

Paraméterek Kórház Kórház

A belgyógyászat B belgyógyászat

Kibocsátás 1.500 1.800

(HBCS súly.)
Ágyszám 50 30
Orvos létszám 5 7
Nővér létszám 15 18

Oldal 60 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Kérdés: Melyik osztály hatékonyabb? Mit vizsgálhatnánk még a

technikai hatékonyság keretében?

Mindig annyi információból dolgozunk, amennyi a

rendelkezésünkre áll a döntéshez. Feltételezzük, hogy hasonló
beteganyag és infrastrukturális feltétel van mindkét osztályon.

Az egy ágyra jutó teljesítmény mutatószámának minimális

közgazdasági információ tartalma van, ugyanis az ágy
önmagában nem költségelem és alacsony ágykihasználtság
esetén az ágyszám változtatásával fiktív módon változtatható az
A termelési
egy ágyra jutó teljesítmény úgy, hogy közben a költségeim nem lehetőségek
változnak. Az ágyszám jelentősége akkor válik fontossá, ha már határa és a
szűk keresztmetszetet képez és bővíteni kell, ami hatékonysági rés
épületfejlesztést is jelenthet. egy kórház
esetében
A táblázat adatai alapján az A kórház belgyógyászatán az egy
orvosra jutó HBCS teljesítmény (súlyszámösszeg) 300, míg B
kórház belgyógyászatán csak 257, ezért azt mondjuk A
hatékonyabb, mint B, vagyis A benchmark B részére. A nővéri
munka hatékonysága egyforma a két osztály esetében.
A technikai hatékonyság elemzés alkalmas az un. hatékonysági
rés feltárására. A hatékonysági rés a termelési lehetőség
határától való elmaradást mutatja a vizsgált szervezet esetében.
Két lehetőség van a hatékonysági rés felszámolására, illetve
csökkentésére: a kapacitás kihasználása érdekében bővítjük a
teljesítményt vagy csökkentjük a kapacitást, azaz elbocsátunk
emberi erőforrást, csökkentjük a kubatúrát, eszközparkot addig
a pontig, amíg el nem érjük a szűk keresztmetszetet.
B kórház osztálya biztosan nincs a t-l határon, mert tudunk olyan
kórházat mondani, amelyik hatékonyabb.
Arról nem tudjuk megmondani, hogy a t-l határán van-e. Amikor
elkezdjük vizsgálni A-t, meg kell nézni van-e jobb nála, és akkor
ez lesz a benchmark vagy hagyatkozhatunk a protokollra, hogy
az orvosnak egy adott szakmában mennyi az elfogadott
„kibocsátása”. Ha valaki ezt meg tudja mondani, ez lesz a
benchmark. Átlaghoz történő viszonyítás is lehetséges, de a
hatékonysági rés felszámolásához nem nyújt elég információt,
mert az átlag nem egyezik meg a hatékony állapottal, hanem a
hatékonyság érvényesülési szintjével.
Oldal 61 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2. MÉLTÁNYOSSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
A méltányosság a
szükségletek
kielégítéséről szól,
függetlenül annak 2.1. A MÉLTÁNYOSSÁG ÉRTELMEZÉSE
eredményességétő
l A méltányosság értelmezése: javak természetétől függően
eltérő. Befolyásolja

 a jószág fizikai természete, vajon osztható-e a

szolgáltatásnyújtás technikailag kis egységekre vagy sem (pl.
kórházi ellátás nem nyújtható minden településen, vagy nem
lehet egy nagy teljesítményű CT-t szétszedni és mindenhova
tenni belőle),
 a javak értéke milyen az egyes egyének számára (pl. a jacht
kikötők férőhelyeinek megoszlása a társadalom tagjai között
nem túlzottan húsbavágó kérdés, viszont a tömegközlekedés
biztosítása a kistelepülések számára igen, vagy az egészségügyi
ellátás esetében is érzékenyebbek az emberek, itt fontos, hogy
egyenlő legyen az elosztás),
 a kulturális meggyőződés a javak elosztásáról (pl. a kurrens
színházi előadások, sportrendezvények jegyeit adják-veszik, az
egészségügyi ellátások hozzáférhetőségénél ez elfogadhatatlan
A méltányosság lenne).
kétdimenziós
értelmezése A méltányosság vizsgálatakor nem az eredményességet, hanem
a szükségletet tekintjük meghatározónak. A méltányosság két
szinten értelmezhető:

 horizontális méltányosság: Ez a méltányossági elvárás azonos

szükséglet (azonos betegség) esetén azonos szintű ellátásra
illetve azonos költségekre való jogosultságot jelent.
 vertikális méltányosság: Ez a méltányossági elvárás eltérő
szükséglet (különböző súlyosságú betegség) esetén eltérő szintű
ellátásra illetve költségekre való jogosultságot tételez fel.

Oldal 62 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az alábbi ábra a két dimenziót szemlélteti:

A
méltányosság
értékelése: a
társadalmi
elvárás és a
tényleges
helyzet közötti
eltérés
mérésén
alapul

12. ábra: Méltányosság

A MÉLTÁNYOSSÁG TERÜLETEI

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

elvárás: lineáris megoszlás, azaz a társadalom különböző (pl.

jövedelmi, földrajzi, származási, iskolai végzettségi és munkahelyi)
csoportjaiban hasonló legyen az egészségi állapot (Kiemelten a
jövedelmi csoportok szerint foglalkozunk a méltányosság
vizsgálatával.)
tény: betegség koncentrációja (Daly-ban kifejezve) figyelhető meg az
alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokban

HOZZÁFÉRHETŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOKHOZ (IGÉNYBEVÉTEL)

elvárás: vertikális méltányosság, a betegebb társadalmi csoportok

nagyobb számban vegyék igénybe az egészségügyi ellátást, illetve a
súlyos beteg, vagy ha sürgős eset kapja meg azonnal az ellátást
tény: az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében a magasabb
jövedelmű és kevésbé beteg társadalmi csoportok túlreprezentáltak

EGÉSZSÉGÜGYI KÖZKIADÁSOK FINANSZÍROZÁSA

Oldal 63 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

elvárás: vertikális méltányosság, a magasabb jövedelmű

társadalmi csoportok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a
kiadások finanszírozásához
tény: forrásteremtés az alacsonyabb jövedelmű társadalmi
csoportokra koncentrálódik, a magasabb jövedelmű csoportok
tehervállalása elmarad a kívánatostól

2.3. MÉLTÁNYOSSÁGI MÁTRIX

Az egészségügyi
rendszer A horizontális és a vertikális méltányosság együttes
méltányossági érvényesülésének kívánatos kombinációit világos (illetve az
értékelése: a érvényesülés hiányát jelző kombinációkat, sötét) színnel jelzi az
méltányossági alábbi mátrix, amely az egészségügyi rendszer méltányossági
mátrix állapotának bemutatásához használható:

HORIZONTÁLIS
Finanszírozás Szolgáltatás
méltányosság

VERTIKÁLIS Nem Nem

Méltányos Méltányos
méltányosság méltányos méltányos

Méltányos MAX MAX

Finanszírozás
Nem
MIN MIN
méltányos

Méltányos MAX MAX

Szolgáltatás
Nem
MIN MIN
méltányos

13. ábra: Méltányossági mátrix

Oldal 64 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2.4. A TÁRSADALMILAG ELVÁRT MÉLTÁNYOSSÁGI ÁLLAPOTOK

GRAFIKUS MEGJELENÍTÉSE

Az egyes
egészségügyi
rendszer
jellemzőkben
14. ábra: Elvárt állapotok Lorenz görbéi eltérőek a
méltányossági
Az egyes Lorenz-görbék mutatják a vizsgálati paraméterek elvárt
elvárások
koncentrációját a lakosság különböző jövedelmi helyzetű
csoportjaiban. Ezek az úgynevezett társadalmi, egészségpolitikai
elvárások, amelyeket grafikusan is be lehet mutatni.

Az ábra vízszintes tengelye a lakosság jövedelmi csoportjait

mutatja be kvantilisenként, emelkedő jövedelmi helyzet szerint.
A függőleges tengelyen a betegségben eltöltött idő (DALY
alapján), az ellátások igénybevételének és a finanszírozásban
történő teherviselés megoszlási sávjai vannak elhelyezve.

Lehetséges elvárások:

 Finanszírozási méltányosság: a leggazdagabb 20%

biztosítsa a finanszírozás 60%-át.
 Igénybevételi méltányosság: a szegények egészségi
állapota rosszabb, több szolgáltatást vegyenek igénybe,
a lakosság legszegényebb 20 %-a vegye igénybe a
betegellátási szolgáltatások 30 %-át
 Egészségi állapot méltányos megoszlása: egyenletes
legyen a koncentráció a társadalom különböző jövedelmi
helyzetű csoportjaiban

Oldal 65 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2.5. A TÉNYLEGES MÉLTÁNYOSSÁGI HELYZETEK

A Lorenz-görbe mutatja az egészségi állapot, az igénybevétel,

illetve a teherviselés koncentrációját a lakosság egyes jövedelmi
csoportjaiban. Az alábbiakban bemutatott méltányossági
helyzetek hipotetikusak, oktatási célból leegyszerűsítettek és
nem konkrét vizsgálat adataira épülnek.
A betegségek
megoszlása
egyenlőtlen, az
alacsonyabb A LORENZ- GÖRBE A BETEGSÉGMEGOSZLÁS VIZSGÁLATÁBAN
jövedelmű rétegek
betegebbek

15. ábra: Lorenz görbe a betegségmegoszlás vizsgálatában

DALY = betegségben eltöltött életévek, minél nagyobb ez az

érték annál betegebb a populáció
QALY= egészségben eltöltött életévek száma

Elvárás: jövedelemcsoportoktól függetlenül ugyanannyi

betegség koncentrálódjon. Ez nem így van, a valóságban a
legszegényebb 20% felelős a betegségek akár 40%-ért is

Az ábra azt fejezi ki, hogy a méltányosnak tekintett

betegségmegoszláshoz képest a betegségek az alacsonyabb
jövedelmű rétegek irányában koncentrálódnak. Ennek lehet az a
magyarázata, hogy a magasabb jövedelmű rétegek többet
törődnek az egészségükkel, megengedhetik a drágább
prevenciós szolgáltatásokat. Ugyanakkor az is közrejátszhat a
görbe alakjában, hogy az idősebbek, akik a legbetegebbek az
alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoznak. Kérdés, hogy az

Oldal 66 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

átlagos jövedelmi szint emelkedésével ez a koncentráció elterül-

e és ily módon a tényleges koncentráció görbéje közeledik-e az
elvárt helyzet görbéjével.

A LORENZ- GÖRBE AZ IGÉNYBEVÉTEL VIZSGÁLATÁBAN

Az igénybevételek
megoszlása is
egyenlőtlen,
különösen, ha az
adekvát
igénybevételeket
vizsgáljuk

16. ábra: Lorenz görbe az igénybevétel vizsgálatában

A betegségek megoszlása alapján becsült igénybevételi

szükséglet és a tényleges igénybevételek eltérését mutatja az
ábra. Látható, hogy a betegebb társadalmi csoportok esetében
elmarad a kívánatostól az igénybevétel koncentrációja, míg a
magasabb jövedelmű és egészségesebb társadalmi csoportok
túlreprezentáltak a szolgáltatások igénybevételében. Ezen utóbbi
jelenségnek valójában az lehet az oka, hogy az egészségesebb
korosztály megfelelő szintű igénybevételi gyakoriságától
lényegesen elmarad a kevéssé egészséges társadalmi csoportok
igénybevétele.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy igénybevétel és

igénybevétel között is jelentős különbség lehet és feltételezhető,
hogy a betegebb populáció igénybevételi számai akár tükrözheti
is az állapotukat, de nem zárható ki az ő esetükben a kevésbé
adekvát igénybevételek magasabb aránya.

Oldal 67 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A LORENZ- GÖRBE, FINANSZÍROZÁS (FORRÁSTEREMTÉS)

A közösségi
forrásteremtésben
aAzgazdagabbak
igénybevételek
megoszlása
általában nem
is
egyenlőtlen,
jövedelmük
különösen, vesznek
arányában ha az
adekvát
részt, mert
igénybevételeket
leértékelik a
vizsgáljuk saját
szolidaritást
hasznukhoz képest
17. ábra: Lorenz görbe, finanszírozás

A finanszírozás (forrásteremtés) koncentrációja az alacsonyabb

jövedelmű csoportok irányába húz, érzékeltetve azt a helyzetet,
hogy a magasabb jövedelműek hozzájárulása az egészségügyi
kiadásokhoz elmarad a társadalmilag kívánatos mértéktől.
A magasabb jövedelmű csoportok számára a jövedelemarányos
befizetés aránytalan áldozatnak tűnik a kapott ellenértékhez
képest, mert abba csak olyan mértékben számítják bele a
társadalmi szolidaritást, mint értéket, amilyen mértékben azt
maguk számára is fontosnak vélik.

A MÉLTÁNYOSSÁGI ÁLLAPOT
A méltányosság
teljesülésének A méltányossági állapotokat, azaz a méltánytalanság mértékét
mértéke is az elvárt koncentráció és a mért koncentráció görbéi által bezárt
mérhető a Lorenz terület nagysága határozza meg. Másképpen kifejezve, a két
görbével görbe alatti területek egymáshoz viszonyított aránya fejezi ki a
méltányosság sérülésének mértékét, minél nagyobb területet
fog közre a két görbe, annál kevésbé érvényesül a méltányosság.

Oldal 68 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

3. HATÉKONYSÁG-MÉLTÁNYOSSÁG DILEMMA AZ
EGÉSZSÉGÜGYBEN Példa a
forrásallokációs
PÉLDA A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG ÉS A MÉLTÁNYOSSÁGI dilemmára: melyik
MEGFONTOLÁSOK ALKALMAZÁSÁRA A FORRÁSALLOKÁCIÓS cél érvényesülését
DÖNTÉSEKBEN preferáljuk?

Egy mozgásszervi megbetegedés gyógyítására újonnan

rendelkezésre bocsátott költségkeretből két terápia vezethető
be. Az egyik (A) egy konzervatív terápia, míg a másik (B) egy
műtétes terápiát jelent. A terápiák alkalmazása során elért
egészségi állapot javulás lehetővé teszi a páciensek normális
társadalmi funkcióba történő visszahelyezését a megadott
időtartamra.

Megnevezés A terápia B terápia

1. Költségkeret 1.000.000
(pénzegység=PE)
2. Költség/eset 1.000 2.000
3.Eredmény: funkcionális 10 30
életév/eset

Induló várólista: 1000 fő

Kérdés: Milyen forrásallokációs döntést hoznánk, ha

a) hatékonysági
b) méltányossági
szempontokat helyezünk előtérbe?

Először ki kell számítanunk a hatékonysági rátát: A terápia: 100

PE/funkcionális év, B terápia: 67 PE/funkcionális év
A hatékonysági ráta kiszámolása: 2. sor osztva 3. sorral
Hatékonysági szempont alapján B-t választjuk, mert ugyanazon
forrás/ráfordítás felhasználásával több eredményt kapunk, mint
A választása esetében.
Eredmény B: 15000 funkcionális év (1.000.000/2.000=500 eset,
x 30 fév/eset)
Eredmény A: 10.000 funkcionális év (1.000.000/1.000=1.000
eset, x 10 fév/eset)
Oldal 69 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A méltányosság szempontjából A-t választjuk, mert a hasonló

betegségben szenvedők mindegyike hasonló terápiában
részesülhet (horizontális méltányosság érvényesülése), azaz
nincs várólista. A B választása esetén 500 fős várólistával kell
számolnunk.
A források A esetén: 1.000.000/1.000=1.000 (fő ellátása)
elköltésével
elérhető B esetén: 1.000.000/2.000=500 (fő ellátása)
eredmény A méltányosnak tekinthető A terápia választásának
kombinációk haszonáldozati költsége 5000 elvesztett funkcionális év, mert A
bemutatása, a
esetében mindössze 10 000 funkcionális évet nyerhetünk.
trade off kapcsolat
kiszámítása A hatékonyabbnak tekintett B terápia választásának
haszonáldozati költsége 500 fő el nem látása, azaz várólista
részleges fennmaradása

3.1. A MÉLTÁNYOSSÁG-HATÉKONYSÁG TRADE-OFF

KAPCSOLATÁNAK GÖRBÉJE

18. ábra: Méltányossági hatékonyság trade off kapcsolatának görbéje

vl: várólista

Haszonáldozati költség:

A várólista csökkentése 1 fővel 10 funkcionális életévbe kerül,

mert, ha csak B terápiát alkalmazzuk, akkor 500 főt láthatunk el,
és ha 1 B terápiáról lemondunk, akkor 501 főt láthatunk el (499

Oldal 70 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

B terápia, 2A terápia, mivel A terápia költsége B terápia 50 %-a).

Ennek haszonáldozati költsége 10 funkcionális év (30 év
elvesztése 1B révén és 20 év megnyerése 2A révén).

3.2. EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS ÜZEMGAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG

DILEMMÁJA

Az egészségpolitikai célkitűzéseket leginkább az ellátások

Az ellátások
finanszírozásán keresztül tudja érvényre juttatni a kormányzat,
finanszírozásának
amennyiben a betegellátó szervezetek felé elvárás a veszteség
az
mentes működés. Az előző példánál maradva, ha például a egészségpolitikai
finanszírozás úgy alakul, hogy A terápia finanszírozási díja 1100 célkitűzéseket kell
PE, míg B terápiáé 2100, akkor üzemgazdasági szempontok szolgálniuk
alapján a kórház az A terápia maximalizálásában érdekelt.
Miért? Azért, mert a teljes költségkeret elhasználásával 1.000 x
(1.100-1.000) = 100.000 PE nyereségre tehet szert, míg csak B
választása esetén 500 x (2.100-2.000)=50.000 PE nyereségre
tehet szert. Ezen eredménytöbblet általában szükséges más
veszteséges szolgáltatások keresztfinanszírozásához valamint
fejlesztésekhez, béremelésekhez.

Amennyiben a finanszírozási díjak A terápiánál változatlanok

maradnak, B-nél 2.200-ra emelkednek, akkor a fenti számítás
menet alapján belátható, hogy az üzemgazdasági szemlélet
szerint a kórháznak közömbös, hogy melyik terápiát
maximalizálja. Ha B terápia finanszírozása 2.200-nál magasabb
akkor a kórház érdekeltsége a B terápiák számának
maximalizálása.

Forrásallokációs szempontból az a jó finanszírozás, amelyik a

kiválasztott egészségpolitikai célok érvényre jutásában teszi
érdekelté a betegellátó szervezeteket. Ebből a szempontból
érdemes elemezni és értékelni egy adott egészségügyi rendszer
finanszírozását.

4. EGÉSZSÉGPOLITIKAT ELEMZÉSEK

Ez a fejezet csak röviden érinti a témát, amelynek részletesebb

bemutatását lásd a Döntéshozó jegyzet 3. részében

Oldal 71 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

4.1. MÓDSZERTAN

A korábban már érintett három fő elemzési módszer főbb

sajátosságait foglaljuk össze az alábbiakban.

KÖLTSÉG-HATÁSOSSÁG ELEMZÉS (CEA):

 Költséget és eredményt hasonlítunk össze, az eredményt

viszonyítjuk a nettó költséghez.
 Költség mérés: program pénzben mért költsége – elkerült
költség = nettó költség (koleszterin szint csökkentő terápia
költsége - elkerült szívkoszorúér műtét költsége).
 Következmény mérés: fizikai mérőszám (pl. megmentett
életévek)
Elemzési  Használhatóság: hasonló következményű alternatívák
módszerek összevetésére korlátozódik
használhatósága a  A használhatósági korlát tágítása más elemzési technikákkal
forrásallokációs
döntésekben Olyan programokat lehet összehasonlítani, ahol a
következményeknek hasonló mérőszámuk van. Ezzel a
módszerrel nem lehet összehasonlítani, azt a választást, hogy
egy településen járdát, vagy rendelőt építsünk.

KÖLTSÉG-HASZNOSSÁG ELEMZÉS (CUA):

Az eredményt sokkal tágabb mezőben tudja értelmezni, mert

indexálási módszert (hasznosság, illetve életminőség index)
használ, szubjektivitása sokkal nagyobb.

 Az indexváltozás az eredmény, összehasonlítjuk a költséggel,

ez alapján meg tudjuk mondani, hogy melyiknek van nagyobb
hasznossága.
 Költség mérés: monetáris költség-elkerült költség.
 Következmény mérés: hasznosság index (pl. QALY,
életminőség index), mérése (részben) szubjektív
 Használhatóság: eltérő típusú következmények egyesítése
(pl. közmű-fejlesztés versus egészségház-program)

Ez egy jó támpont a különböző programok összehasonlításához,

de ügyelni kell arra, hogy szubjektív, ezért korlátozott a

Oldal 72 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

megbízhatósága, ellenben mindenféle programok

összehasonlítására használható.

Egyszerűsített példa a QALY (minőséggel korrigált életévek

száma) alkalmazására: Példa az
egészségügyi
 dialízis program, programok,
 15 mért életév nyereség ellátások
 életminőség index (a teljes egészség állapota 1,00, a eredményeinek
halálé 0,00 szakértői és laikus értékelés alapján) 0-10 év objektív és
0,75, 11-15 év 0,50 szubjektív
 QALY nyereség: 10•0,75+5•0,5=10 elemeire

QALY = egészségben töltött életévek száma

0=halál állapota, 1=teljes jólét (ehhez képest nézzük a 0.75,

illetve 0.50 állapotot)

Általában 2 dimenzió mentén határozzák meg az ilyen esetekben

az életminőség indexet:

 Az egyén hogyan ítéli meg a saját állapotát

 Szakértői teamek funkcionális státuszokba sorolják a
betegeket, azaz ők ítélik meg a betegek állapotát
 Cellák: az értékek általában 0 (halál állapota) és 1
(legjobb állapot) között mozognak, de a
legreménytelenebb helyzetet a halálnál is rosszabbnak
élik meg az emberek és ez szerepelhet negatív értékkel

(A kómás betegek értelemszerűen nem kerülnek

figyelembevételre az ilyen vizsgálatokban)

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA):

Mindkét oldalon monetizált, pénzben kifejezhető értékek

szerepelnek. Ha pénzzé tudunk minden elemet tenni, akkor
tudjuk ezzel a módszerrel összehasonlítani a különböző,
naturáliákban megjelenő eredményeket.

 Költség mérés: monetáris költség-elkerült költség

 Következmény mérés: monetáris érték, fizetési
hajlandóság a megszerezhető hasznosságért

Oldal 73 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 Használhatóság: széles körben, önmagában is alkalmas

döntés meghozatalára (nettó haszon számítás), de
egészségügyben használata nem jellemző: az eredmény
pénzbeni kifejezése morális, etikai problémákat vet fel (mennyit
Az elemzések
is ér egy emberélet)
alapján javasolt
legjobb döntések
Az elemzések
megvalósítása
4.2. AZ ELEMZÉSEK EGÉSZSÉGPOLITIKAI
alapján javasolt
általában az
HASZNÁLATÁNAK KÉRDÉSEI
legjobb viselkedés
emberi döntések
megvalósítása
korlátaiba
Több tényező is korlátozza az elemzések pontos elvégzését,
általában az
ütköznek
valamint az eredmények használhatóságát.
emberi viselkedés
korlátaiba
Költségoldal meghatározása:
ütköznek
 nettósítás: az elkerült költségek meghatározása és levonása
költségekből
 közgazdasági költségek figyelembevétele: közkiadás mellett a
magánkiadásokat is figyelembe kell venni, például az
Az időpreferencia otthonápolás és a kórházi ápolás költségeinek összehasonlítása:
a döntésekben otthon jobban gyógyul a beteg, de költség a családtagok
részvétele, ideje is –nehéz pénzre váltani
 költségek diszkontálása: a ráfordítások diszkontálása
(jelenértéke) legyen alacsony, hogy a jövőbe történő
befektetések felértékelődjenek
 Diszkontálás: olyan folyamat, melyben az időhorizonton
eltérő időben jelenítjük meg a költségeket és a hasznot. Úgy
tekintjük az időt, mintha minden a jelenben történne (az
emberek preferálják a jelenben megszerezhető eredményeket
Az időpreferencia és preferálják, hogy ezek a költségek minél később merüljenek
a döntésekben fel, pl. áruhitel).

Következmény (hasznosság) oldal:

 eltérő hasznosságok kvantitatív kifejezhetősége bonyolult,

sokszor nem is lehetséges (egészségnyereség, egyéb nyereség)
 eltérő hasznosságok aggregálása felveti az összeadhatóság,
rangsorolás kérdését
 időpreferencia érvényesítése a következmény oldalon is, a
hasznosság jelenre diszkontálásában nincsenek megfelelő
támpontok

Oldal 74 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A diszkontálás kérdései
A diszkontálás
A képlet: yo=yn/(1+r)n, ahol yo a jelenre diszkontált érték (költség, módszertana
következmény), yn a jövőben realizálódó becsült eredmény,
illetve költség

 n az évek száma: a program vizsgált időtartama szakmai

becslés alapján
 diszkont tényező: r (egyfajta kamatláb):
 GDP, infláció szintje
 preferencia eltérés, egyéni r  társadalmi r
 költség r  hasznosság r
 költség r infláció követő
 hasznosság r inflációtól eltérő

Minél szegényebb valaki, annál rövidebb lehet az

időpreferenciája a közgazdasági racionalitás érvényesülését
feltételezve. Az ilyen fogyasztó nehezebben mond le a jelenlegi
haszonról (hasznosság realizálásáról), egy jövőbeni nagyobb
haszon reményében. A jelenben történő megélhetésnek és
gazdagodásnak van csak jelentősége az egyén szempontjából.

Az elemzések egészségpolitikai használhatóságának néhány

korlátja:

 lakossági információhiány (a lakosság nem tud ezekről az

elemzésekről, és a mai kommunikációs szinten ezt nem
is lehet egyértelműen, világosan közvetíteni)
 lakossági percepció tér-idő érzékenysége (az elmaradt
nyitott szívműtét következménye mindenkinek
nyilvánvaló, az elmaradt prevenciós programok és azok
nem kívánt következményei -mivel időben és térben
elhúzódnak-, egyáltalán nem nyilvánvalóak és nem
kerülnek az újságok címlapjaira)
 ellátói önérdek (az elemzésekre építő döntések esetén
komoly érdeksérelmek keletkezhetnek)
 az elemzési eredmények politikai artikulálásának
problémái (hiába igazolná pl. az egészségügy forrásainak
bővítési igényét, a költségvetés kialakításában az
egészségügyi lobby gyenge érdekérvényesítő
képességgel rendelkezik)

Oldal 75 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

közgazdasági
eszközök
közgazdasági alkalmazása az
szemlélet az egészségügyi
az egészségügyi egészségügyi mendzsmentben
közgazdaságtan rendszerek
közgazdaságtan főbb kérdései működtetésében
alapkérdései

III. KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉLET AZ

EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK
MŰKÖDTETÉSÉBEN

1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉT

MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK

Az egészségügyi szolgáltatások rendszerét ma már a világon

mindenütt két fő alapelv együttes érvényesülése formázza meg.
Az egyik alapelv: a szolidaritás és a méltányosság érvényesülése
azóta létezik, mióta szervezett egészségügyi ellátásról
beszélhetünk. A másik alapelv egy fejlődési folyamat része. A
Morális-szociális és
XIX. század második feléig az egészségügyi rendszer
közgazdasági
sikerkritériumait tekintve jellemzően egydimenziós volt. A
alapelvek az
gyógyítás sikerének az alapja az évszázadokon keresztül
egészségügy
működtetésében felhalmozódott gyógyító tudás és tapasztalat volt. A XIX. század
végétől fokozatosan megjelenik, és előtérbe kerül az ipari háttér,
a high-tech alkalmazása mind a diagnosztikai, mind a terápiás
eljárások területén. A gyógyító munka eredményessége már
egyre inkább a kiszolgáló háttéripar (orvosi műszer és
gyógyszeripar) teljesítményének a függvényévé válik. Ennek
következménye a gyógyítás költségeinek robbanásszerű
emelkedése, mely életre hívta a közgazdasági szemlélet
jogosultságát az egészségügyi rendszerek működtetésében.

Oldal 76 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Megszületett az új sikerkritérium: a gyógyítás sikerének a titka

már nemcsak az orvosi szakértelem és technológiai tudás,
hanem a költségtudatosság és a hatékony forrásallokáció. A XX.
század végén, a 80-as évektől kezdve egyre meghatározóbbá
válik a másik alapelv a közgazdasági szempontok, a szűkösség és
a hatékonyság érvényesülése.

A két alapelv a nem piaci és a piaci követelmények együttes,

A két alapelv
egymással versengő érvényesítésének igényét fejezi ki a
egymáshoz
társadalom részéről. Nincs tisztán morális-szociális, illetve
viszonyított
tisztán közgazdasági szempontból optimális egészségügyi
súlyában
rendszer. A tradíciók, a kulturális beágyazottság, a társadalmi- választása van a
politikai értékek határozzák meg, hogy az egyes országok a két kormányzatoknak,
egymásnak feszülő alapelv érvényesülését milyen miközben az
kombinációban jelenítik meg a saját egészségügyükben. egészségügy
működtetésének
Egy egészségügyi rendszer társadalmi szempontból akkor társadalmi
tekinthető optimálisnak, ha az alapelveknek egy olyan optimumát keresik
kombinációja valósul meg, amely az adott társadalom számára a
legnagyobb összhasznot eredményezi. Az USA egészségügyét
inkább piaci alapelveken szerveződő egészségügyként
jellemezhetjük, bár az állami jelenlét mintegy 40 %-ra tehető az
egészségügy finanszírozásában. Európában szolidaritás alapú
egészségügyi rendszerek működnek, egyre erősebb piaci,
közgazdasági megszorításokkal.

A jobb-baloldali (nem politikai definíció szerinti) értékrendi

tengely mentén mozogva megfigyelhető, hogy az
öngondoskodás és vele együtt a közgazdasági racionalitás
általában erőteljesebben van jelen a jobb oldali kormányzás
esetén, míg a társadalmi felelősségvállalás, az egyenlőség
hangsúlyozása pedig a bal oldali kormányzás esetén
erőteljesebb.

Oldal 77 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az egészségügyi rendszerek működését meghatározó alapelvek

•A.) morális,
A költség szociális
• B.)
robbanásban nem
közgazdasági
egyszerűen csak a
statisztikailag •- szolidaritás
• - szűkösség
mérhető jelentős •- méltányosság
• - hatékonyság
egészségügyi
kiadás emelkedés
van benne, hanem •nem piaci
követelmények
• piaci
az, hogy a követelmények
társadalom nem
képes vagy nem
hajlandó követni a •morális, szociális
optimum
• közgazdasági
költségek optimum
emelkedését

TÁRSADALMI OPTIMUM
19. ábra: Társadalmi optimum

Az egészségügy tipikusan olyan terület, ahol a társadalmi

optimum (azaz az emberek elégedettek az egészségügyi
ellátással) nehezen valósítható meg.

Azokban az országokban, ahol a társadalmi viszonyok

konszolidáltak, az emberek elégedettebbek az egészségügyi
ellátással.

2. KÖLTSÉGROBBANÁS ÉS OKAI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Költségrobbanás: egészségügyi kiadások jelentős

megnövekedése - a GDP %-ában mérve-, amelyet a társadalom
már nem tud vagy nem hajlandó finanszírozni.

Hangsúlyozni kell, hogy a kiadások növekedése a GDP

növekedésének következtében abszolút értelemben sokkal

Oldal 78 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

nagyobb mértékű, mint a százalékos érték növekedése, mégis a

társadalmak az utóbbi érték növekedésére érzékenyebbek, a
forrásallokációs problémák, a nemzeti jövedelem alternatív
felhasználási lehetőségei közötti verseny kiéleződése
következtében. A 60-as évtizedtől kezdődő költségrobbanási
trend a 90-es évtized elejéig tartó gyors ütemű növekedése
átlagosan a százalékos arányok megduplázódását jelentette. Ezt
további lassuló ütemű növekedés illetve stagnálás követte a 90- A költségrobbanás
es évtizedben. legfőbb okát a
keresleti
Magyarországon a kiadások növekedése a GDP százalékában
magatartásban kell
elmaradt az OECD országok átlagától, sőt némi csökkenés és keresni: az új
reálérték vesztés következett be az elmúlt évtized során. technológiák nem
Jelenleg különböző számítások alapján 6,5-6,7 % az egészségügy csak azért drágák,
részesedése a hazai GDP-ből. mert sokba
kerülnek, hanem
A következő táblázat adatai szemléltetik a bekövetkezett azért is, mert
változásokat, amelyek az azt követő időszakban jelentősen újabb és újabb
lelassultak. reményeket adnak
az embereknek a
gyógyulásra
Ország 1960 1991 1999 2004 2010 2016
USA 5,3 11,3 13,6 15,3 16,4 17,1
Németország 4,9 9,1 10,5 10,6 11 11,2
Spanyolország 1,6 6,5 7,1 8,1 9 9
OECD országok 3,9 8,1 8,4 8,9 8,7 8,9
összesen
3. táblázat: Költségrobbanás értéke a GDP %-ában

A jóléti társadalmaknak el kellett gondolkodni, hogy a további

költségrobbanást tudják-e és akarják-e finanszírozni. Ma már
egyre kevésbe hajlandók ezért áldozatot hozni.

A jóléti rendszerek nemcsak a 2008 óta bekövetkezett gazdasági

válság, hanem gazdaságuk versenyképességének megőrzése
miatt sem engedhetik meg maguknak az egészségügyi kiadások
szakadatlan és kontroll nélküli növekedését. Már nem a morális-
szociális okok miatt kezdtek el ezen gondolkodni, hanem a
gazdasági szempontok miatt. Ezért egy állandó reform kényszer
alakult ki a 90-es évek elejétől.

Oldal 79 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2.1. A KÖLTSÉGROBBANÁS OKAI:

VOLUMENHATÁS

Az egészségügyi szolgáltatások mennyisége jelentősen nő, a

népesség korösszetételének megváltozása (az öregkorú
népesség számának növekedése), bizonyos betegségek (szív-
keringési, daganatos, valamint mozgásszervi megbetegedések,
AIDS, stb.) terjedése, valamint a szolgáltatás-igénybevételi
szokások változása következtében. Önmagában ezek a
tendenciák is jelentős költség emelkedést eredményeznek az
egészségügyben.

ÖSSZETÉTELHATÁS

A nyújtott szolgáltatások mennyiségén belül egyre magasabb a

drága, high-tech szolgáltatások aránya. Pl: Ma már a
hagyományos analóg röntgenfelvételek helyett egyre inkább
alkalmazzák a jóval drágább modern képalkotó eljárásokat (CT,
MRI, PET-CT) illetve a szívkatéterezési eljárások fejlődése
kiszorította a szívsebészeti beavatkozások jelentős részét.

ÁRHATÁS

Az egészségügyi szolgáltatások ára egyrészt az állandósult

kereslet-növekedés miatt, másrészt a gazdaság más területeiről,
a beszállítók révén beszivárgó infláció (energia, gyógyszer, orvosi
műszer, stb.) miatt folyamatosan és jelentősen nő. Az
egészségügyi árinfláció jellemzően meghaladja a
nemzetgazdasági infláció mértékét.

2.2. A GDP ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK NAGYSÁGA

Mennyit költsünk
egészségügyre: A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy a fejlődés
gazdasági függvényében nő az egészségügyi ráfordítások relatív súlya a
determináció vagy nemzetgazdasági ráfordításokon belül. Ebből az állításból
társadalmi azonban nem fogalmazható meg közgazdasági axiómaként az az
értékválasztás egyes közgazdászok által képviselt nézet, hogy a fejletlenebb
függvénye? nemzetgazdaságoknak végig kell járnia a fejlettebbek útját, azaz
csak magas nemzeti jövedelem mellett engedhető meg az
egészségügy magas relatív súlya. Az, hogy mennyit költ egy
ország egészségügyre meglehetősen tág határokon belül
Oldal 80 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

társadalmi értékválasztás, az egészség, mint érték

érvényesülésének a függvénye. Erről a kérdést bővebben
tárgyalja az olvasókönyv ezen részének a 6. fejezete.

A közepes jövedelmű országok esetében az egészségügyi

fogyasztás relatíve nagyobb súlyát a közszolgáltatásként Egészségügyi
nyújtott egészségügyi szolgáltatásokhoz történő korlátlan kiadások
hozzáférés, valamint a világpiaci árak érvényesülése vásárlóerő
paritáson
magyarázza.

Az egészségügyi kiadások országok közötti összehasonlításában

elterjedt módszer a vásárlóerő paritáson (PPP = Purchasing
Power Parity) számított kiadások használata. Az USA dollárban
mért 5-10-szeres kiadáskülönbség a magyar és a fejlett országok
egészségügye között általában 2-4-szeresre mérséklődik a
vásárlóerő figyelembevételével. Magyarország esetében az egy
főre jutó 320 USD egészségügyi kiadás 650-re emelkedik
vásárlóerő paritáson számolva. Ennek fő oka, hogy az
egészségügyi kiadások mintegy 50 %-át adó élőmunka költségek
Magyarországon jóval alacsonyabbak, de az üzemeltetési
költségek egy része (pl. vásárolt szolgáltatások) is alacsonyabb.

2.3. A KÖLTSÉGROBBANÁS KÖVETKEZMÉNYEI

AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOK ÁLTALÁNOS KÖVETKEZMÉNYE:

A költségtudatosság ma már éppúgy a gyógyítás sikerének a

titka, mint maga az orvosi szakértelem

Társadalmi szinten már nem biztos, hogy az a jó orvos, amelyik

minden betegséget gyógyítani igyekszik, hanem az, aki lemond a
beteg gyógyításáról, ha tudja, hogy az általa felszabadított
erőforrással más orvos több egészségi állapot javulást idézhet
elő.

A közgazdasági racionalitás fokozatos beépülése az egészségügy

működésébe

Megjelennek a költség-hatékonysági vizsgálatok a

forrásallokációs döntések előkészítésében és meghozatalában.
Különböző finanszírozási és adminisztratív eszközökkel
korlátozzák az egészségügyi kiadásokat.
Oldal 81 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az egészségügy permanens reformja az egészségügy szereplői

számára abban nyilvánul meg, hogy

Reformkényszer az  a gyógyítás szabadsága csorbul (az orvos viselkedését

egészségügyben a gazdasági kényszerek szabályozzák)
költségrobbanás  a gazdálkodási szemlélet erősödik az egészségügyi
következménye és intézményekben (piaci árbevételből gazdálkodnak)
a gazdasági
 az egészségügyi rendszer működése egyre bonyolultabbá
eszközök
válik (új diszciplínák jönnek létre, mint pl. az egészségügy
alkalmazásának
közgazdaságtana, egészségügyi menedzsment és finanszírozás,
oka
stb.)

2.4. A KÖLTSÉGROBBANÁS KEZELSÉSÉNEK

GAZDASÁGPOLITIKAI ALTERNATÍVÁI

 adott makrogazdasági jövedelem-elvonásból nő az

egészségügy részesedése
Az államháztartás rendszerében prioritásváltozás következik be
és az egészségügyre fordított állami költségvetési, valamint
társadalombiztosítási kiadások, azaz az egészségügyi
közkiadások aránya megnő az államháztartás kiadásain belül. Ez
a gyakorlatban a központosított jövedelmek újraelosztását
jelenti, ami a gyakorlatban ritkán vagy csak nagyon lassan
valósul meg.
 plusz jövedelem elvonás a növekvő költségterhek fedezésére
Ennek az alternatívának a lehetséges eszközei a járuléknövelés
(adónövelés), a kötelező csomag szűkítése, a piaci biztosítás, a
lakossági közvetlen díjfizetés (co-payment) bevezetése. A
gyakorlatban nem vagy csak ritkán valósulnak meg jelentős
lakossági-teher növekedések, inkább a gazdasági növekedés
indukálta forrásnövekedés jellemzi az egészségügyi
A belső tartalékok rendszereket.
kiaknázásán van a
hangsúly

Oldal 82 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 belső tartalék-kihasználás
Az egészségügyi rendszer működési tartalékainak
kihasználása képezi a leglátványosabb és egyben a
leginkább ösztönzött forráshelyzet javulást. A
racionalizálási, hatékonyságnövelési törekvések egyre
erőteljesebbé válnak az egészségügyi rendszerekben,
kiváltva ezzel az egészségügyben érdekelt érdekcsoportok
(lakosság, egészségügyi dolgozók, beszállítók) ellenállását. A kórházi
menedzsment
átállás problémái
Példa: Magyarországon 1992-93-ban a HBCS bevezetésére a HBCS
hogyan reagáltak a kórházak? finanszírozási
rendszerre
Az 1996-ban megjelent egy törvény (CXIII. Tv.) az ágyszám
csökkentésről. Teljesítményfinanszírozás mellett a menedzsment
nem figyelt a fix költségek finanszírozására, arra, hogy a bevétel
milyen mértékű kapacitásokat képes eltartani. A régi
bázisfinanszírozás időszakából megmaradt gazdálkodási
szemlélet, hogy a kapacitások finanszírozását úgyis biztosítja az
állam, ezért nekik nem kell reagálni arra, hogy a bevétel már nem
tartja el a kapacitások egy részét. Ezért a kormányzat jogi
eszközökkel akarta elérni az ágyszám csökkentést. Az intézkedés
gazdasági eredménye: az OEP betegfinanszírozási kiadásai nem
változtak, csak az ágykihasználtság nőtt. Miért?

Általánosságban elmondható, hogy makroszinten nem

csökkennek az OEP-kiadások az ágyszám csökkentéssel, kivéve, ha
a szervezetek elérik T-L görbét, ebben az esetben az
ágyszámcsökkenés ellátáscsökkenést és finanszírozás- csökkenést
eredményezett. Ha T-L görbén belül maradnak, akkor a meglévő
ágyszámon biztosítani tudják a korábbi teljesítményt, amit az OEP
változatlan értékben finanszíroz.

Mikroszinten (az intézkedések alapján minden 10. ágyat kivették

a rendszerből) üzemgazdaságilag nem történik semmi, ha a
szervezet a T-L görbe alatt van, a fix ktg-re ez nincs hatással,
kivétel, ha szervezeti egység szűnik meg, amely fix-költség
csökkentést eredményez. A kormánynak az ANTSZ
engedélyezésen keresztül van direkt ráhatása az ágyszám
alakítására, de jellemzően nem a csökkentésre, mert a
finanszírozás nem ágyszám alapú.
Oldal 83 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2.5. A KÖZGAZDASÁGTAN LEHETSÉGES ESZKÖZEI A

PROBLÉMÁK KEZELÉSÉRE

Optimalizálás: a lehető legjobb fogyasztási kombináció

Az állam széles előállítása
eszköztárból
választhat a Ahogy ezt már korábban jeleztük, az optimalizálási döntés
költségrobbanás jóságának értékeléséhez a gyakorlatban benchmark-ok kellenek,
kezelésére amihez viszonyítjuk a döntési alternatívákat.

Az optimalizáció érdekében, tekintettel arra, hogy a

forrásallokációs döntések objektív haszonelvűség alapján
keletkeznek, az allokatív és a technikai hatékonyságot vizsgáljuk,
különböző elemzési módszerekkel. Allokatív értelemben, ahogy
már szintén jeleztük, akkor lehetünk jók, ha technikailag is jók
vagyunk.

Az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások utolsó

egységére jutó határhasznok megegyezőségének megkeresése
az egészségügyben is igényli az optimalizáláshoz szükséges
közgazdasági elemzések használatát.

KÖLTSÉG -HASZON ELEMZÉSEK

A költség-haszon típusú elemzések közül az egészségügyben a

költség-hatékonysági (cost-effectiveness), illetve a költség-
hasznosság (cost-utility) terjedtek el, mivel az eredményt
naturáliákban (megmentett életévekben) és/vagy életminőség
javulásban fejezik ki. Az eredmények pénzben történő kifejezése
(az élet értékének pénzben történő kifejezése) mind etikai, mind
módszertani szempontból elvetésre került.

ÜZEMGAZDASÁGI KÖLTSÉGELEMZÉSEK

A kórház, mint üzem érdekeltségi rendszerétől függően

törekszik a szolgáltatás költségeinek megismerésére és
minimalizálására. A technikai hatékonyság javítása alapját
képezi a költség-hatékonyság illetve a költség-hasznosság
javításának. Ezen keresztül számolhatók fel a technikai
hatékonysági problémák, csökkenthetők a gyógyítás fajlagos
költségei.

Oldal 84 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

EGYENSÚLYI HELYZET MEGHATÁROZÁS: PIACBEFOLYÁSOLÁS

Ebben az esetben azt nézzük meg, hogyan lehet beavatkozni a

kereslet-kínálat befolyásolásába.

Az egészségügy piacának befolyásolása a keresleti oldalon

kevésbé hatékony, mint a kínálat oldalán. A kínálati oldalon
történő beavatkozás hatékonyságát az adja, hogy a vevő
(beteg) és az eladó (orvos) közötti kapcsolat az egészségügyben
aszimmetrikus, az eladó indukálja a vevő nevében a keresletet.

 keresletbefolyásolás fontosabb területei:

egészségmagatartás, igénybevételi magatartás,
önrészesedés (co-payment)
 kínálatbefolyásolás fontosabb területei: finanszírozás,
piaci belépés szabályozása, adminisztratív szabályok

Konszolidációs
3. MIÉRT VAN KONSZOLIDÁCIÓS KÉNYSZER AZ kényszer az
EGÉSZSÉGÜGYBEN? egészségügyben

A konszolidációs kényszer állandó jellemzője a modern

egészségügyi rendszereknek, különböző programokkal és
intézkedésekkel keresnek választ ugyanarra az alapkérdésre.

Az alábbi séma érzékelteti a költségrobbanásból fakadó

konszolidációs kényszert az egészségügyi rendszerekben.

Konszolidációs kényszer az egészségügyben

20. ábra: Konszolidációs kényszer

Oldal 85 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A fenti költség-kocka növekedése ütközik a finanszírozási

hajlandósággal és a hatékonysági követelményekkel. A dilemma
az, hogyha az egészségügyre fordított növekményi kiadások
nagyobb hasznosságot eredményeznek, mint más szektorokban,
akkor miért nem támogatják a kormányzatok a GDP-n belüli
részesedés növekedését Magyarországon?

A konszolidációs A konszolidációs kényszer hajtóereje az állandó konfliktus a

kényszer kétféle
költségnövekedés és a finanszírozási hajlandóság között.
megközelítése
Ugyanakkor a konszolidáció megvalósulása az egészségügyben
nem jelenti feltétlenül a költségek csökkenését, legfeljebb a
költségnövekedés ütemének a megfékezését.

A konszolidáció alapcélja: Adott (vagy bővülő) forrásból az

egészségügyi szektor hasznainak növelése mellett az
egészségügy illesztése az őt körülvevő gazdasági környezethez.
Ez a gyakorlatban olyan programot jelent, amely a hatékonyság
és méltányosság javítása közül legalább az egyiket megvalósítja,
miközben a másik tekintetében nem romlik a helyzet.

A másik megközelítése a konszolidációs kényszernek nem a fenti

költségrobbanásra keres választ, hanem az egészségügyi
rendszer technikailag nem hatékony működtetéséből eredő
problémák kezelésére, melyeket az alábbi két ábra szemléltet a
magyarországi helyzet alapján.

21. ábra: Az adósság újratermelődés okai

Oldal 86 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Állami és
intézményi
menedzsment
hiányosságok
egyaránt okai az
adósságállomány
újratermelődésén
22. ábra: Az adósság keletkezésének okai
ek

A magyarországi helyzet jellemzője, hogy az évvégi esetleg évközi

ún. kasszasöprésből vagy konszolidációból származó
többletforrások amelyeket az intézmények a szerződés szerinti
OEP-finanszírozás felett kapnak, nem biztosítja az adósság
újratermelődésének megszüntetését. Ugyanakkor az is igaz, hogy
az egészségügyi rendszer hullámzó adósságállománnyal, de
működőképes, azaz a kasszasöprési és konszolidációs kiadások
beépítése az intézményi rendszeres OEP- finanszírozásba elvileg
biztosíthatja az ellátórendszer stabilitását a meglévő színvonalon.

Az adósságkeletkezés okai között – szakértői becslések alapján-

közel hasonló súllyal esnek latba az intézményi menedzsment
oldalán, illetve az állami szabályozás oldalán fennálló
hiányosságok. A két oldalon egy időben és minél teljeskörűbben
kell végrehajtani az okok kezelését az eredményes konszolidáció
érdekében.

A következő ábra azt szemlélteti, hogy az egyes kórház típusoknál

milyen az általuk jelzett üzemgazdasági eredmények szórása.
Látható, hogy minden kórháztípusnál jelentősek az eltérések,
amelyek azt sugallják, hogy az adósságok keletkezése nem ellátási
feladat, illetve kórháztípus függvénye, valószínűleg jelentős
szerepet játszik a menedzsment teljesítmény.

Oldal 87 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

23. ábra: 2013. végére várható üzemgazdasági átlagos eredmény,

kórháztípusonként
Az egészségügy
piaca közgazdasági 4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC JELLEMZŐI
szempontból
sajátos, ezért nem Az egészségügy piaca közgazdasági szempontból sajátos, ezért
piaci nem piaci megoldásokban bővelkedik a működése.
megoldásokban
bővelkedik a Mi a termék az egészségügyben?
működése
A termék meghatározásával kapcsolatban többféle
megfontolást tehetünk:

 a termék és termelési tevékenység egyszerre valósul meg,

nincs tesztpróba
 a termék az, amit finanszíroznak az ellátónak
 a termék az, amit a páciens vásárol az orvostól
 az egészségügy outputja az egészségi állapot egyik inputja

24. ábra: Termék az egészségügyben

Oldal 88 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

4.1. A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, A MÉRÉSI PROBLÉMA

Hogyan
A materiális előállítás folyamata, szakmailag definiálható, mérhetjük az
protokollal szabályozható eljárás (pl. dialízis), az eladó végzi el az egészségügyben a
ezzel kapcsolatos feladatokat szolgáltatás
értékét?
Az igénybevételhez kötődő szubjektív hasznosság keletkezése
(pl. gyermek öröme anyja gyógyulása felett) vevő oldalán
definiálható, és szintén terméknek tekinthető

Mérési probléma abban fejezhető ki, hogy a szolgáltatás értékét

melyik hasznosságelv alapján közelítjük meg

 objektív hasznosság mérése korlátozottan ugyan, de

lehetséges a bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO)
módszereivel
 szubjektív hasznosság (az ún. tapadó értékek) mérése az
egyének megfigyelésére, illetve megkérdezésére épülhet

QUALY objektív és szubjektív elemeket tartalmazó mutatószám,

az egészségügyi ráfordítások egyik legfontosabb
eredménymutatója.

Arra a kérdésre, hogy ki a vevő az egészségügyben, több Ki az egészségügyi

nézőpontból is lehet válaszolni: szolgáltatások
vevője: nem is
Szakmailag az orvos, hiszen ő dönt a beteg nevében arról, hogy olyan egyszerű a
válasz
milyen szolgáltatásokat vásárol saját magától, vagy más
szolgáltatótól a betege számára. Ez a vevői szerepkör az
információs aszimmetriára épülő ügynöki kapcsolat
következménye. Természetesen bizonyos esetekben a páciens is
lehet vevő, amikor határozott szolgáltatási igénnyel fordul orvosa
felé, aki ezt elfogadva teljesíti a szolgáltatást (pl.
vérnyomásmérés kérése, vagy gyógyszerfelíratás)

Pénzügyileg elsősorban a finanszírozó (társadalombiztosító,

állam, magánbiztosító, egészségpénztár) tekinthető vevőnek,
mivel a szolgáltatókkal fennálló finanszírozási szerződés
keretében téríti meg a finanszírozó az ellátás költségei, és közben
képviseli a biztosított illetve állampolgár érdekeit. Másodlagosan

Oldal 89 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

finanszírozónak tekinthető maga a páciens is, amikor

közvetlenül járul hozzá (co-payment vagy hálapénz formájában)
a szolgáltató költségeihez.

Jogilag elsősorban a páciens tekinthető vevőnek abból a

nézőpontból, hogy perképes a szolgáltatóval szemben a
szolgáltatás nem, illetve rossz teljesítése esetén. Ezt a jogi
szerepkört azonban a finanszírozó is gyakorolhatja, amennyiben
a szolgáltató megsérti a finanszírozási szerződésben foglaltakat.

4.2. A PIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Nézzük meg először a szabadpiac általános jellemzőit.

A szabad piac optimális forrásallokációt biztosít, ha az alábbi

feltevések érvényesek:
Miért nem
működhet
 bizonyosság (tervezhetőség, biztonság)
hatékonyan a
 externáliák hiánya (szándékolt hatások)
szabad piac az
egészségügyben?  a fogyasztó tökéletesen informált (képzettség)
 fogyasztó szabadon választ (függetlenség)
 nagyszámú szolgáltató (árverseny)

Az előbbi jellemzőktől lényegesen eltérnek az egészségügyi piac

általános jellemzői, ugyanis rendszerint nem, vagy csak csekély
mértékben teljesülnek az általános piaci elvárások, amelyek a
piaci forrásallokáció hatékonyságát biztosíthatják.

Az egészségügyi piac jellemzői:

 bizonytalan kereslet (járványok társadalmi szinten, az egyes

betegségek előfordulása egyéni szinten általában nem
tervezhető, bár statisztikailag előfordulási valószínűségek
számíthatók nagyobb ellátandó populáció esetében)
 externáliák (a védőoltások például ott, ahol nem kötelezőek,
és térítéskötelesek, pénzügyi terhet rónak azokra, akik
megkapják, miközben ettől mások is védetté válhatnak,
miközben nem vállalnak semmilyen pénzügyi terhet)
 információs aszimmetria (a fogyasztó egészségnyereséget
vásárol, de az ehhez szükséges szolgáltatásokat általában nem
tudja meghatározni)

Oldal 90 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 az orvos ügynöki szerepköre- bizalmi kapcsolat alakul ki

az információs aszimmetria alapján, ez a legfontosabb
piaci sajátossága az egészségügy működésének, azaz a
vevő-eladó függetlensége nem biztosított
 korlátozott verseny (a szolgáltatók piaci belépése már az
egyetemeken korlátozott a piacra belépő orvosok
számával, ezt további adminisztratív korlátokkal is ki Az egészségügy
lehet egészíteni, mint például a praxisjog, de a működés piacának
tekintetében az ANTSZ minimumfeltételeinek teljesítése, modellje
valamint a minőségi elvárások is mind versenyt korlátozó
tényezők)
 Az egészségügy piacának modelljét az alábbi ábra
szemlélteti:

A verseny
drágítja a
kapacitás
25. ábra: Az egészségügyi piac modellje
költségeket
Ha van felesleges kapacitás, akkor drágák az egészségügy fix
költségei, ez egy árnövelő hatása a piaci versenynek, másrészt
van árcsökkentő hatása is, mert kikényszeríti, hogy az ellátások
szervezése hatékonyabb legyen. E kettő eredője, hogyan alakul
a piaci verseny. A gyakorlatban ez általában nem okoz
költségcsökkentést.

Betegjogok érvényesülése többletköltséget kényszerít ki, az

ellátás költségei a műhibaperek kockázatainak csökkentése
miatt egyre nőnek.

A struktúraváltás építkezéssel jár együtt. Ingatlanokat nem olyan

egyszerű értékesíteni (pl. funkciója kötött). Ez is drágítja az
egészségügy piaci alkalmazkodását.

Oldal 91 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az egészségügyi szolgáltatások nemzetközi viszonylatban ennek

ellenére egyre inkább a piacosodás irányába haladnak.

Magyarországon a fő piacosítási lépés az volt, hogy a beteg vitte

magával a pénzt (HBCS bevezetése 2002) az egészségügyi
ellátókhoz, azaz a bevétel a teljesítménytől függött. A piaci
versenyben meghatározó az árverseny, de az egészségügyben
ennek szerepe korlátozott. De van verseny a betegekért: az adott
Piacosítás
áron hogyan tudok minél több beteget magamhoz csábítani. Ez a
Magyarországon:
TVK bevezetéséig tartott.
HBCS
finanszírozás, További piacosodási elem a magánszolgáltatók megjelenése. A
háziorvosi
statisztika minden nem költségvetési szolgáltatót magában foglal,
praxisjog
az alapítvány, egyház is magánszolgáltatónak minősül, bár nem
klasszikus piaci alapon működik.

Háziorvosok, fogorvosok, művese-kezelések esetében magas a

magánszolgáltatók aránya, a diagnosztikában kezd csökkenni az
arányuk.

A for-profit csoporton belül is két csoport: van OEP szerződésük

vagy nincs.

A piaci alapú magánszektornak egyik vonzó területe általában:

háziorvosi, fogorvosi, gyógyszerészi praxis –nem kell hozzá nagy

tőkeigény, inkább élőmunka

A háziorvosi praxist eladás vagy válás esetén értékelik, ez

támpontként szolgálhat az értékéhez.

Ha egy praxis pl. 100 eFt-ot hoz évente és 10% a banki kamat a
gazdaságban, akkor a feltőkésített értéke 1mFt. Fontos az is, hogy
milyen körülmények között működik a praxis, nem önmagában a
kártyaszám, vagy az ingatlan értéke adja a praxis értékét.

A bevétel nem egyezik meg a jövedelemmel, ezért a valós költségek

ismerete elengedhetetlen. A jövedelmet nehéz megbecsülni, mert
sok mindent elszámolhat a praxis/vállalkozás költségként és rejtett
jövedelemelemek maradhatnak a költségek között.

Oldal 92 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az eladatlan, eladhatatlan praxisok száma viszonylag kicsi, de

tartósan léteznek, vannak körzetek, amelyeket nem éri meg
megvásárolni, nem feltétlenül a jövedelem alacsony szintje
miatt, hanem a körzet társadalmi-gazdasági jellemzői miatt.

4.3. A HÁZIORVOSI PRAXIS PIACÁNAK JELLEMZÉSE ÉS A

PRAXIS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Ez az alábbi módon ábrázolható:

A háziorvosi praxis
piaca, a praxis
értéke

26. ábra: Háziorvosi praxis értékalkotó elemei

Látható, hogy a praxisnak különböző értékalkotó komponensei

vannak, ezek együttesen határozzák meg egy praxis piaci
értékét. Ebből következik, hogy nem lehet a praxis értékét
például kizárólag az árbevétel alapján meghatározni.

Sőt az árbevétel, mint értékalkotó nem is szerepel a felsorolt

komponensek között, helyette a jövedelem szerepel, mint
közgazdaságilag jobban használható komponens. Az ún.
működtetési jog értéke a praxistól független lehet, mert
működtetési jog nélkül is lehet praxist alapítani és működtetni
Magyarországon, de nem lehet teljes körű OEP- finanszírozást
szerezni.

Az ún. praxistörvény (2000. évi II. törvény) közgazdasági

értékelése röviden az alábbiakban foglalható össze:

Oldal 93 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Törvényi szabályozás célja:

 vagyoni értékű jog teremtése (jövedelemteremtés)

 piaci korlát-teremtés és a piacra jutás szabályozása (kvótajog
piaci áron)
 Áralakulás:
 működtetési jog (kereslet-kínálat, koncentrált piac, egységes
ár, állami árbefolyásolás)
 jövedelmezőség (egyedi ár, tőkésítés, kereslet-kínálat, állami
árbefolyásolás?)

4.4. A PIACI VERSENY KORLÁTOZÁSA

A verseny korlátozásának, mint ahogy az állam szervállalásának

természetes és mesterséges eszközei egyaránt vannak.

TERMÉSZETES KORLÁT :

 nagy tőkeigény (High-Tech növekvő arányú az

egészségügyben)
 speciális termelési tényezők (szakmai mobilitás kicsi, a
A piaci verseny szakma konvertálhatatlansága miatt, kivéve az orvoslátogatói és
korlátozásának egészségügyi menedzseri munkaköröket)
természetes és  fogyasztói konzervativizmus (perszonalizált fogyasztás zajlik
mesterséges le a beteg részről, mely a megszokotthoz való ragaszkodással
eszközei párosul)

MESTERSÉGES KORLÁTOZÁS:

 Minőségbiztosítás és ellátási biztonság (a fogyasztó védelme

érdekében korlátozza a szolgáltatók számát és tevékenységét, ez
egyben ellátói önvédelemként is felfogható)
 Kínálatkorlátozás (ellátók önvédelme, költségnövekedés
elleni védelem a pénzügyi ellehetetlenülés elkerülése
érdekében)

Megállapíthatjuk, hogy összességében az egészségügyben a:

 Piaci verseny csak felesleges kapacitások mellett működik

 Piaci verseny nemcsak a profitért folyik, non-profit
szervezetek is versenyeznek
 Piaci verseny nem jár feltétlenül árversennyel
Oldal 94 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 A piaci verseny többletköltségeit nem mindig haladják meg

a hatékonyság javulásból eredő megtakarítások

PIACI VERSENY: REKLÁM ÉS A FORRÁSALLOKÁCIÓ HATÉKONYSÁGA A reklám, mint

forrásallokációt
REKLÁM ÁLTALÁNOS SZEREPE: javító, esetenként
rontó eszköz
 lehetnek eladói indíttatásúak, mint a vásárlásösztönzés az
egyéni határhaszon görbék kitolásával (pl. a Coca Cola vagy
más termék hasznossága már nem csak az elfogyasztása,
hanem a kapott sorsjegy)
 lehetnek közérdekű, nem eladói indíttatású reklámok,
fogyasztásbefolyásolás nem piaci alapon (pl.
energiatakarékosság, szűrőprogramok)

Ha piacról beszélünk, a piac befolyásolásának eszközeiről is

beszélnünk kell:

REKLÁM, MINT MARKETING ESZKÖZ

 Fenntartó reklám: eladó indíttatású, az egyéni határ-haszon

görbéket az eladó ki szeretné tolni. (jobbra tolódik és nem
lesz olyan meredek) A reklám változást okoz a vevő
magatartásában, a reklámozott termék esetében laposodik
(és kifelé tolódik) a határhaszon görbe.
 Bevezető (új termék esetében) reklám: hatására a már
piacon lévő termékek határ-haszon görbéje változik meg:
balra tolódik a meglévők görbéje, főleg, ha helyettesítő
termék jelenik meg. Akár nem helyettesíthető termékek
között is lehet változás, a preferenciák alakulnak át.
 Közérdekű eladásbefolyásolás: szűrőprogram reklámja,
kampányok reklámja. Ezek is közérdeket befolyásolnak.

Oldal 95 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A reklám hatása az
allokációs
hatékonyságra,
mint kétélű
fegyver működik

27. ábra: A reklám hatása

A görbe attól függ, hogy a vevők milyen információkkal

rendelkeznek.

A reklám befolyásolja az allokációs hatékonyságot.

Ha reklámoznak egy terméket, akkor egy adott árszintre

koncentrálja a keresletet. A gyakoriság egy alacsonyabb
árcentrum irányába mozdul el (Ra). Ekkor, egy jó ár-érték arány
reklámozásáról van szó.

Ugyanakkor a reklámok egy másik csoportja egy drágább termék

irányában hat (a minőséget, megbízhatóságot, csoporthoz
tartozást reklámozzuk). Ebben az esetben romlik az allokációs
hatékonyság, mert a termék értéke feletti áron fog elkelni. Nem
lesz nagyobb az áru hasznossága a reklám következtében, csak a
vágyakozás fog nőni iránta.

Oldal 96 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Példa a
Példa: Piackorlátozás az USA-ban piackorlátozás
eszközeire egy
Az orvosszövetségek piackorlátozó politikája: országban

1. árverseny kiküszöbölése a tagok között

 hirdetés és árcsökkentés etikátlan
 szankciók: kórházi privilégium megvonás,
próbaidő
 következmények
 2o-3o %-kal magasabb árak
 rosszabb minőség, kevésbé pácienscentrikus-
ellátás
 beavatkozás
 FTC- per az AMA ellen (Trösztellenes Törvény)
 orvosszakmai társaságok nem büntethetik a
hirdetést

2. árdiszkrimináció gyakorlata
 azonos terápia- különböző árak
 árképzés nem költség, hanem fizetőképesség alapján
(egyének saját rezervációs ára)
 Blue Shield példa: a HMO mint árverseny (és ennek
retorziója)
 HMO-orvosok diszkriminálása: kórházi privilégiumtól
való megfosztás
 beavatkozás
 trösztellenes perek (lassú és drága eredmények)

A kórházszövetség (AHA) piackorlátozó politikája:

 árversenyt kiküszöbölő finanszírozás

 „service benefit plan” vs. „dollar benefit plan”
 Medicare térítés: kórházi ktg+2%
 páciens költségérzéketlensége

Oldal 97 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 árdiszkrimináció gyakorlata
 azonos szolgáltatás eltérő díjak (2o% árkedvezmény a Blue
Cross-nak)
 árrugalmatlan szolgáltatások: ár/ktg arány emelés

Hogyan alakul a piac korlátozó hatása a különböző országokban?

A tendencia abba az irányba mutat, hogy egyre kevésbé lehet a

piackorlátozást az egészségügyben fenntartani. Minden efelé
mutat szép lassan, de lehet, hogy robbanásszerű változás lesz.
Az európai példák a magánszolgáltatók terjedését igazolják a
közfinanszírozott ellátásokban.

4.5. PIACI KUDARC ÉS ÁLLAMI BEAVATKOZÁS AZ

EGÉSZSÉGÜGYBEN
A piaci kudarc az
egészségügy 3 fő terület van, ahol a piac nyilvánvalóan jelen van
természetes  teljesítményfinanszírozás (piaci verseny)
velejárója és  magánszolgáltatók (piaci szereplők)
megalapozza az  magánfinanszírozás (30% jelenleg, szakértők szerint nem
állami célszerű növelni)
beavatkozást Ahol a társadalombiztosítás erős, ott a valós fizetési hajlandóság
rejtve marad, illetve co-payment vagy paraszolvencia képében
jelenik meg. A fizetési hajlandóság az egészségügyi biztosítás,
illetve szolgáltatások irányában nagyobb lehet ott ahol nincs
vagy nincs kiterjedt társadalombiztosítás. Az USA-ban a magas
egészségügyi kiadások azt jelzik, hogy nem társadalombiztosítási
rendszerben többet hajlandók az egyének egészségügyre
áldozni.
Az állami beavatkozás elméleti alapja a piaci kudarcok (market
failures) jelenléte az egészségügyben

4.6. A PIACI KUDARC ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Piaci kudarc: a piac nem képes hatékony forrásallokációra
Piaci kudarcok oka:
 kockázat, bizonytalanság
 externáliák
 aszimmetrikus információáramlás

Oldal 98 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az állami beavatkozások elméleti alapja arra épül, hogy a

közgazdaságtanban használt piac fogalma nem működik
elégségesen az egészségügyben.

A bizonytalanság azt fejezi ki, hogy nem tudjuk, mikor

betegszünk meg vagy szenvedünk sérülést. A kockázat arra utal, Az eladó-vevő
hogy az egyén nem biztos, hogy képes az ellátás anyagi fedezetét egyenlőtlen
előteremteni, különösen a nagy értékű, többnyire váratlan helyzete
(aszimmetria) az,
beavatkozások esetében.
ami a leginkább
Aszimmetria áll fenn a piaci szereplők között, mert nem korlátozza a piac
független szereplők kerülnek interakcióba, illetve alkupozícióba működését.
egymással. Az aszimmetria alapja az eladó (orvos) és a vevő
(páciens) közötti függőségi kapcsolat, mely az információ
egyenlőtlen megoszlásán alapul. A vevőtől (pácienstől) nem
elvárt viselkedés, hogy jól értékelje egészségi állapotát, illetve a
szükséges terápiát. Ezt a szerepet az eladó (orvos) tölti be: a vevő
(páciens) nevében, annak ügynökeként jár el és rendel
szolgáltatásokat számára, akár saját magától is.

4.6.1. Kockázat, bizonytalanság az egészségügyi piacon

Kockázat, bizonytalanság (megbetegedés, gyógyulás,

költség tekintetében) azt eredményezi, hogy:
• a szabad piacon kifejlődik a biztosítás
• a kockázatbecslés és annak módszertana
kifejlődik
• a biztosítási szolgáltatások árfelépítése az alábbi
séma alapján történik, díj = vásárolt egészségügyi
szolgáltatások költsége + loading (a loading nem
más, mint a kiterhelt adminisztratív, működtetési
költség, valamint a profit)
• az egyén számára a kockázatcsökkentés díja: a
biztosítás díja és az egészségügyi szolgáltatások
költsége közötti különbözet, amit az egyén
hajlandó megfizetni a kockázat csökkentés
érdekében.
• váratlan nagyobb esetekre nagyobb
biztosításkötési hajlam

Oldal 99 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Meg kell becsülni azt a kockázatot, amiért a vevők, hajlandók

A kockázatvállalás biztosítást kötni és díjat fizetni.
önkéntes illetve
közösségi kezelése Néhány megfontolás:
 Ha tudjuk a kockázatot és a szolgáltatási ktg-et, a várható ktg-
et meg tudjuk becsülni. Kockázatközösségen belül végzi el a
biztosító a becslést.
 Minél nagyobb a kockázatközösség, annál kisebb az egyénre
jutó loading.
 Miért hajlandó az egyén díjat fizetni? Ha a túlzott kockázat
frusztrálja az egyént, megnyugszik, ha biztosítást köt.
 Vannak, akik nem is akarnak biztosítást kötni, mert úgy érzik,
hogy e nélkül is nyugodtan élnek és bíznak az egészségükben.
Ilyenek a jól kereső fiatalok, az USA-ban többek között miattuk
magas a biztosításban nem részesülők száma.
 A befizetett biztosítási díj nem kumulálódik, mint a nyugdíj,
hanem elvész akkor is, ha nem történik igénybevétel.
 Miért erőszakoljuk rá az egyénre, hogy kötelező biztosítást
kössön? Azért, hogy a szegények ellátását biztosítani tudjuk.
 A biztosítás, különösen a társadalombiztosítás torzítja az
egyén felelős magatartását: nem tudatosítja, hogy felelős
önmagáért. Valamilyen edukáció is szükséges, de nem elégséges
társadalombiztosítás esetén.
 Ahol nincs tb, ott több egészségügyi szolgáltatást hajlandók az
egyének megvásárolni, vagy többet hajlandók érte fizetni. Ha az
A biztosítás torzítja egyénre bízom a mérlegelést, akkor nagyobb az értéke az
a biztosított egészségügyi ellátásoknak.
magatartását  A tb mindig szolidaritási alapon működik, mihelyt egyéni
kockázatokat is figyelembe vesz már nem tb.

4.5. A PIACI BIZTOSÍTÁS PROBLÉMÁI

Méretgazdaságosság (economies of scale), olyan üzemméret,

ahol átlagosan a legkisebb költségekkel tud működni az
intézmény. Ez alatt, minél kisebb a méret, annál nagyobb az
átlagos költség.

A privát költségek mellett, ha a társadalmi költségeket, a

környezetterhelési hatást is figyelembe vesszük, akkor az alábbi
görbe balra tolódik.

Oldal 100 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az is lehet érték, hogy kisméretű a termelés, mert családiasabb,

egyedi igényekre jobban tud reagálni, de nem tudnak kijönni a
bevételekből. A versengő
biztosítások
problémája a
méretgazdasá-
gosság

28. ábra: Méretgazdaságossági görbe

Kis méretek gazdaságtalansága (diseconomies of small scale)

Főszabályként megállapítható, hogy a kis méretek általában

gazdaságtalanul működtethetők a döntően ár érzékeny
fogyasztói magatartás mellett. (A háztáji, kisüzemi élelmiszer
drágább, de sokszor jobb minőségű, ráadásul, ha hazai,
munkahelyet, megélhetést ad a hazai családoknak.)

Biztosítói piac kívánatos állapota: közmonopóliumok vagy sok

kicsi szereplő?

 neoklasszikus közgazdászok: a piac minimalizálja a

tranzakciós költségeket
 egészségügyi közgazdászok: a verseny növeli a
tranzakciós költségeket (USA 13,4 %, Kanada 1,5%,
Magyarország 2.5% a biztosítás fenntartásának
költsége)

Kérdés, hogy az előbbi feltevésből következik-e, hogy a kevés

nagy biztosító a kívánatos?

Az nagy valószínűséggel állítható, hogy a kevesebb biztosító

kívánatosabb, mint a több, feltéve, hogy a verseny feltételei
elégségesen teljesülnek. A társadalombiztosítás esetében a
verseny hiányát állami célkitűzések és azok teljesítésének
értékelése kompenzálhatja.

Oldal 101 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Erkölcsi kockázat (moral hazard): magatartás változás

 többlet kereslet (és kínálat) mert van biztosítás
 ár (ktg) érzékenység és fogyasztói információ esetén kisebb
kereslet realizálódna
 a (teljes) költség ellen biztosítás sajátos fogyasztói és ellátói
attitűdöt hoz létre:
o fogyasztó: egyéni felelősség, erőfeszítés csökken,
Az erkölcsi
igénybevétel nő
kockázatból o ellátó: szolgáltatási mennyiség, költség nő, minőség csökken
következik a jóléti  az erkölcsi kockázat jóléti veszteséget eredményez:
veszteség, a cél o a jóléti veszteség az a többletkiadás a társadalom részéről,
ennek amellyel szemben nincs realizált hasznosság
minimalizálása o egy bizonyos mennyiség felett a szolgáltatások hasznossága
az egyének számára kisebb, mint az általuk fizetett költségtérítés
vagy díj

o ez a veszteség valójában a rendszer által nyújtott nagyobb

biztonság illetve szolidaritás fenntartásának költsége

29. ábra: Jóléti veszteség nagysága

Qm: adott mennyiséget határoz meg Pm (piaci) ár.

Q1 maximális mennyiséget szeretne igénybe venni a TB keretében
biztosított, miközben 0-hoz közeli hasznosság esetén 0-hoz közeli áron
venné igénybe piaci viszonyok között

Ha Pm árat a lakosság felé közvetítenék, akkor csak Qm mennyiséget

vennének igénybe, ehhez képest nem piaci magatartás esetén a
költség többlet Q1-B-A-Qm, a hasznosság a Q1-A-Qm
Qm-ig jóléti nyereség van: Pm-A-C

Oldal 102 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Ha racionálisak vagyunk, akkor Tb esetén Qm szintjére kellene

korlátozni az igénybevétel mennyiségét, az efölötti mennyiség
igénybevétele esetén a jóléti veszteség mértékének megfelelő co-
payment fizetését kellene alkalmazni.

Kontraszelekció (adverse selection)

 információs aszimmetria (biztosított-biztosító között)
 a biztosított piaci biztosítás esetén igyekszik eltitkolni a
A piaci biztosítás a
valós egészségi állapotát
fiatal és
 kilépés a közösségi kockázatú rendszerből (példa)
fizetőképes
 a szegényebb és betegebb emberek maradnak bent a ügyfeleket keresi
társadalombiztosítási rendszerben, ha a kilépést
megengedjük
 lefölözés (cream skimming)
 piaci biztosítási rendszerben a fizetőképes és
egészségesebb populáció megszerzése a célja a
biztosítónak

Példa: biztosítási konstrukciók összehasonlítása

Fő Ktg Bef1 Bef2 Bef3

1 3oo 2o2 1o2 3o2
2 3oo 2o2 1o2 3o2
3 2oo 2o2 2o2 2o2
4 1oo 2o2 3o2 1o2
5 1oo 2o2 3o2 1o2
adm. 1o - - -
Össz: 1o1o 1o1o 1o1o 1o1o

Oldal 103 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Feladat: 1. biztosítási konstrukciók (Bef 1-3) megnevezése

A 2. kilépők száma, ha a kilépés megengedett
társadalombizto- 3. kilépések pénzügyi hatása a biztosító működésére
sításból való
kilépés • Kockázatközösség 5 fő
következményei,
a szolidaritás elvű • A rendszer fenntartásának költsége: 10
biztosító • 3 befizetési konstrukció
megszűnéséhez
vezethet A várható költségekből látszik az egészségi állapot, az egészségügy
igénybevételének kockázata.
x
Bef1: elterítjük a költségeket, mindenki egyformán fizet, paritásos,
egyenlőség alapú
Bef2: klasszikus társadalombiztosítási konstrukció, a szegényebbek
és betegebbek kevesebbet fizetnek, az egészséges gazdagabb
populáció több járulékot képes fizetni.
Bef3: magánbiztosító, nagyobb kockázatú fizessen többet. A
magánbiztosító sem így működik, mert a betegnek annyit kellene
fizetnie, mintha nem lenne biztosítása, van egyfajta
keresztbefinanszírozás itt is, de nem olyan mértékű, mint a TB
rendszerben.

Bef1 Bef2 Bef3

Kilépők 4, 5 4, 5 ?
A Költség 200 200
kilépések Bevétel 404 604
pénzügyi Eredmény -204 -404
hatása

Bef2-ben a legdrámaiabb a kilépők hatása. Magyarországon ez a

lenne a helyzet, ha a kilépés megengedett lenne.
Általában a magasabb jövedelmű országok engedhetik meg a
kilépést.

Oldal 104 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A háziorvosi ellátást, -bár igénybevétele kis költségű-, nem

célszerű kivenni a TB- rendszerből, mert akkor minden feltolódik
a drágább szintekre, pedig az igénybevétele még tervezhető és
a többségnek megfizethető. A nagyértékű életfontosságú
beavatkozások kivétele pedig morális méltányossági
szempontból elfogadhatatlan.

Az
4.6. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS IRÁNTI KERESLET
egészségbiztosítás
Biztosítási konstrukciók: iránti kereslet a
kockázatkerülési
 fix önrész (esemény vagy éves szint):
magatartás
megszabja a biztosító az önrész mértékét
valamint a
és az a feletti részt fizeti a biztosító (a fix jövedelem
önrész általában a drágább ellátások függvénye.
irányába tereli az egyént)
 százalékos önrész: mindig bizonyos
százalékot fizetnek az igénybevevők
 térítési plafon (esemény vagy éves szint):
a fix ellenkezője, egy szintig fizet a
biztosító, felette az egyén. Ha jól van
beállítva, akkor az olcsóbb
szolgáltatásokért fizet a biztosító, ha
drágábbat akar a biztosított, akkor fizeti a
különbözetet.
Értékelés:
 hozzáférhetőség: szolidaritás
 költségérzékenység: közgazdasági
szemlélet
szempontjából történhet.

Az egészségbiztosítási keresletet meghatározó tényezők az

alábbiakban foglalhatók össze:
 Kockázatkerülő magatartás mértéke
Nagy kockázatkerülés magas biztosításkötési
hajlandóságot indukál.
 Az esemény előfordulási valószínűsége

 A várható veszteség nagysága

 A biztosítási díj
 Az egyén jövedelme

Oldal 105 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

4.7. AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ESZKÖZEI A JÓLÉTI VESZTESÉG

CSÖKKENTÉSÉRE

Biztosítási piacból eredő veszteségek csökkentése

• Hosszútávon
• Közepesen
• Rövidtávon ható beavatkozás

Beavatkozás célja: erkölcsi veszteség csökkentése, költség

fékezés (cost containment)
• Beavatkozás a vevői oldalon:
Az állam eszközei a
o Egészségmagatartás,(hosszabb távon hat)
nem piaci
o igénybevételi magatartás, utalási rend, (rövidebb távon hat)
működés
következményeine o co-payment, (azonnal hat) alakítását jelenti
k kezelésében • Beavatkozás az eladói oldalon:
Eladói oldalon rövidtávon ható eszközöket tudunk felsorolni.
Persze itt is vannak időbeli eltérések (pl. minimumfeltételek
bevezetésének türelmi időszaka), hogy mikor fejtik ki hatásukat.
Finanszírozási változás sem hat azonnal, 2-3 hónapos eltérés
lehetséges. A finanszírozások közül a tételes finanszírozás a
legkevésbé alkalmas a költségek fékezésére.
•adminisztratív szabályozás (direkt, indirekt)
•finanszírozás:
o tételes finanszírozás (fee for service)
o fejkvóta (capitation fee)
o bázisfinanszírozás (global budget)
o esetátalány (lump sumDRG)
működtetését jelenti.

5. FORRÁSTEREMTÉS, FORRÁSELOSZTÁS AZ
EGÉSZSÉGÜGYBEN

Kiindulásként feltehető kérdések:

• Mennyit költsünk egészségügyre?

Oldal 106 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Állami determináció és az egyéni képesség/hajlandóság

határozza meg. Az egészségügyi kiadás, mint GDP % állami
determinációként értelmezhető vagy sem? (Erről lásd a 6.
fejezetet.)
• Ki finanszírozza?
Ebből a szempontból a fő kérdés, hogy a köz- és
magánkiadások milyen arányt képviselnek. Az arány társadalmi
értékválasztás kérdése, illetve a szubjektív-objektív hasznosság
érvényre jutásáé. A köz- és a magánfinanszírozás esetében a70-
30%-os arányt tartják az ideálisnak.
• Az egészségügy általános forrásai:
o Adók
o Járulékok
o Külföldi és hazai támogatás, adomány
o Közvetlen térítés (co-payment)
Biztos, hogy
keveset költünk
• Alulfinanszírozott-e a magyar egészségügy? egészségügyre?
Relatív megközelítés szükséges: egyrészt kit kérdezünk,
másrészt mihez viszonyítunk. A betegek és az egészségügyi
dolgozók több finanszírozást szeretnének, az adó- és járulék-
fizetők kevesebbet. Továbbá más gazdasági ágazatokhoz
viszonyítva azok hasznossági sorrendjében (preferencia listáján)
hol helyezkedik el az egészségügy, és ennek megfelel-e a GDP-
ből való részesedés mértéke.

5.1. NÉZŐPONTOK AZ ALULFINANSZÍROZOTTSÁG

ÉRTÉKELÉSÉHEZ

OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ALAPJÁN :

• GDP % alakulása hasonló GDP-szintű országok
esetében
• HBCS esetfinanszírozás értéke (vásárlóereje, PPP) más,
HBCS-t használó országok értékeihez viszonyítva

SZUBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ALAPJÁN:

• - egészség, egészségügyi ellátás fontossága az
értékrendben és az egészségügy részesedése a
közfinanszírozásból mennyire felelnek meg
egymásnak;
Oldal 107 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

• - allokatív hatékonyság összehasonlítása a közfinanszírozott

szektorok esetében (határhasznok összehasonlítása), ha a
haszonveszteség minden szektorban egyforma, akkor megfelelően
Közfinanszírozás
allokáltuk a forrásainkat.
keretében az
egyének Objektív vagy szubjektív hasznosság elvén döntjük el, hogy mennyit
kevesebbet költsünk egészségügyre. Ahol az egyéni hajlandóságra bízzák, hogy
költenek mennyit költsenek egészségügyre, ott általában többet áldoznak rá
egészségügyre (az USA példája). A költségvetési korláton belül nagyobb arányt
mint amennyi piaci képvisel az egészségügy, azt mutatja a GDP %-os érték is. Ezen
körülmények esetekben kisebb az állam szerepe a forrásallokációs döntésekben.
között
költenének?
A közfinanszírozott rendszer vélhetően lekorlátozza, hogy mennyit
költhetünk, illetve a járulékfizetés elkerülése jelentős akkor, ha az
egyének a szolidaritást túlzottnak ítélik meg.
Bizonyos egészségügyi szolgáltatásoknál árrugalmas a
szolgáltatások iránti kereslet, bizonyos szolgáltatásoknál
rugalmatlan, ezzel vissza lehet élni. Ez az a pont, ahol az állam
mérlegel, és fontosnak tartja az (ár)szabályozást, leginkább úgy,
hogy társadalombiztosítás keretében átalányhozzájárulást fizettet.

Az egészségügyi rendszerek finanszírozása szinte mindenhol kevert:

adó, járulék, egyéb befizetések. A magyar egészségügy lényegében
járulék alapú, de belép
 az adó a hiány finanszírozására,
 az önkormányzatok hozzájárulása (pl. átadott pénzeszköz)
 pályázatok (pl. eszközbeszerzésre)
 a minisztériumok fejezeti sora beruházások támogatására

Magánfinanszírozás megjelenési formái az egészségügyben:

 co-payment, az igénybevevő privát forrása
 beszállítók átlagos kintlévősége (ez mindig forog, de átlagos
értéke benne van a rendszerben, ún. forgótőkeként működik, ezt
görgetik a kórházak magunk előtt)
 szolgáltató, vállalkozó beruházásai
 bank, hitelállomány is benne van a rendszerben, amíg
törlesztésre nem kerül

Oldal 108 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Mindegy, hogy adó- vagy járulékalapú a forrásteremtés, a kérdés,

hogy milyen mértékű közakarat áll mögötte.

5.2. AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSÁNAK FORRÁSAI

 Elsődleges források (vissza nem térítendőek, Az egészségügy

szolgáltatást kell nyújtani cserébe függetlenül attól, hogy forrásai
nyújtunk-e szolgáltatást): elsődleges és
 OEP által teljesített tárgyévi kifizetések másodlagos
 Központi költségvetés által teljesített átutalások forrásokra
 Önkormányzatok által teljesített átutalások oszthatók
 Lakossági térítések
 Jótékony célú hazai és külföldi felajánlások
 Másodlagos források (visszatérítendőek):
 Szállítói hitelezés értéke
 Gazdasági társaságok, közhasznú társaságok
vesztesége
 Pénzintézeti kölcsön, lízing
 Tőkeemelés
 Másodlagos források visszatérítése:
 Elsődleges források későbbi bővüléséből
 Üzemgazdasági hatékonyság javulásából

A másodlagos forrást vissza kell téríteni, mert a feladat ellátása

az átadott forrásból nem finanszírozható
A másodlagos források célja, hogy pótolja az elsődleges (OEP-
finanszírozás) forráshiányt. Az elsődleges forrásból tud
megtérülni, ha nem, akkor a finanszírozók kiszállnak a
rendszerből.

Gyógyszervizsgálatok, vagy bevezetések finanszírozása hol

szerepeljen? Elsődleges vagy másodlagos források között? A
finanszírozásért cserébe szolgáltatást kell nyújtani, ezért
elsődleges forrásnak tekinthetők.

FORRÁSTEREMTÉS FILOZÓFIÁJA
Régi és új paradigma ütköztetése:
A mostani filozófia egy redisztribúciós elv, azaz az állami források
kényszerű újraelosztását valósítja meg.

Oldal 109 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Ezzel a megközelítéssel szemben mondhatjuk-e, hogy

megtérülés alapon mennyi forrásra lenne szükség, ha az
egészséget, az egészségügyet befektetésnek tekintjük. Az
autópálya fejlesztések ügye jobban előtérbe kerül, az
A források egészségügyi infrastruktúra fejlesztése ugyanakkor gyakran
elosztásban nem a árnyékban marad.
hasznosság elv,
hanem a ráfordítás
5.3. FORRÁSELOSZTÁS KÖZGAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI
elv dominál, ezzel
nő a kockázata a
forrásallokáció A közszolgáltatások finanszírozásában az elosztás elvi
indukálta lehetőségei:
hatékonyság  Eredményfinanszírozás (egészség- és egyéb nyereség)
veszteségnek  Költségfinanszírozás
A költségfinanszírozáson belül:
 Tevékenység (átlagköltség, egyedi költség)
 Feladat (működési költség)

A tevékenységfinanszírozás költségvetési korlát mellett:

• direkt, ex ante és ex post kiadási plafon (OEP kasszák, lebegő
teljesítmény érték, TVK)
• direkt kapacitásszabályozás (ágyszám, működési engedély)

Mi lehet a közgazdasági érdekeltség az egészségügyi

finanszírozás egyes típusainál?

Közgazdaságilag a hasznosságelmélet alapján történő

finanszírozás lenne jó, de ezt nem tudjuk megoldani, ezért a
költségeket finanszírozzuk. Bázisfinanszírozásban: jellemzője,
hogy szolgáltatást, hanem szervezetet illetve annak működési
költségeit finanszírozza.

Tevékenységfinanszírozásban: a biztosító átlag költségeket

finanszíroz (ilyen a HBCS), illetve egyedi finanszírozás, amikor a
szolgáltatónak kell bizonyítania a költségeit.

A rendszer legfeljebb 1,5 millió súlyszámot tud finanszírozni

Magyarországon, a 2,0-2,2 millió súlyszám finanszírozása csak
átlagköltség alatti díjakkal biztosítható.

Oldal 110 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

FELADAT (INPUT) FINANSZÍROZÁS ESETÉN AZ ÉRDEKELTSÉG JELLEMZŐI:

o rendelkezésre állás, ingadozó forgalom (műtő,
traumatológia, minden sürgősségi ellátás) itt Az egyes
nem lehet elvárni, hogy a teljesítményből finanszírozási
kijöjjön. Kérdés: hogyan lehet a forgalmat típusok
beállítani? érdekeltségei:
ellentétes és
o feladatfinanszírozás, báziselv alapján
azonos elemek
o fix éves költségvetés, menedzsment
o közgazdasági érdekeltség:
o forgalomcsökkentés, alultermelés?
 fajlagos költségcsökkentés

TEVÉKENYÉG (OUTPUT) FINANSZÍROZÁS ESETÉN AZ ÉRDEKELTSÉG

JELLEMZŐI :
o van ráhatása a szolgáltatónak a betegforgalom
alakulására,
o teljesítményt, beteget követő árbevétel
o nyitott-zárt végű rendszer (lehet zárt
(lebegtetett HBCS alapdíj, TVK) vagy nyitott végű
a finanszírozás, amely tompíthatja az
érdekeltséget
o finanszírozási módozatok: tételes finanszírozás
o fejkvóta (input-output), HBCS, ápolási nap
közgazdasági érdekeltség:
o forgalomnövelés,
o fajlagos költségcsökkenés

VERSENY (OUTPUT ) FINANSZÍROZÁS ESETÉN AZ ÉRDEKELTSÉG JELLEMZŐI:

A bevételi oldalon van az ártényezőre ráhatása a

szolgáltatónak, áralkun keresztül történik a finanszírozás.
o árverseny, finanszírozó-szolgáltató alku
o fundholding, HMO, áralku
o költségvetési vagy közvetlen lakossági forrás
(fejkvóta)
o közgazdasági érdekeltség:
 forgalomcsökkentés
 fajlagos költségcsökkentés

Oldal 111 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A forrásfelhasználás hatékonysága

 A mérés paraméterei:
 Ráfordítás (forrás)
 Eredmény (egészség- és egyéb nyereség)
 Időpreferencia
 Allokációs hatékonyság, adott forrásból:
 egészség- és egyéb nyereségből kinyerhető hasznosság
maximalizálás, CUA (szubjektív)
 egészségnyereség maximalizálása, CEA (objektív)
 Technikai hatékonyság:
 ráfordítás/HBCS, ktg/HBCS, ktg/megmentett életév
minimalizálás a cél

A hatékonyság javításában forrás nélkül is lehet előrelépni: először

el kell érni, hogy ne legyen lyukas a zsák, és utána tegyünk bele a
pénzt. Kérdés, hogy az egészségügyben hol van a lyuk, mekkora, és
mennyi pénz folyik ki? Ha ezeket meg tudjuk határozni, akkor első
lépés a racionalizáció és csak második lépés a forrásbővítés.
A magyar
egészségügynek az
alacsony
A magyar egészségügy 3-szor alacsonyabb díjakkal dolgozik, mint
bérköltségek miatt az osztrák, ennyivel olcsóbbak vagyunk PPP-ben nézve, de ennyivel
jó költség nem rosszabbak a hazai egészségügy teljesítmény és eredmény
hatékonysága mutatói. Innen nézve az egészségügyünk hatékony, hatékonyabb,
mint pl. az osztrák. Mi a magyarázat? Az alacsony tényezőár. Olyan
alacsony a bérköltség, hogy pazaroljuk, pazarolhatjuk az
élőmunkát. Ha vizsgáljuk a tényezőárat, akkor hatékonyabb
vagyok, ha nem, csak a naturáliában történő erőforrás-
felhasználást vizsgáljuk. a kép már nem olyan kedvező.

Oldal 112 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTOR KIBOCSÁTÁSÁNAK

MEGHATÁROZÁSA

A kibocsátás nem más, mint egy adott időszak alatt termelt

termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátás
meghatározásánál érdekes feltevésekbe bocsátkozhatunk azzal
kapcsolatban, hogy mi is az egészségügy kibocsátása valójában.
Az egészségügy
kibocsátása olyan
Mit bocsát ki az egészségügy? Szolgáltatásokat, orvos-beteg
hasznosságokat is
találkozásokat, vagy különböző jól-rosszul mérhető tartalmaz, amelyet
hasznosságokat? a szektor
hatékonyságának
értékelésekor
rendszerint
6.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN ELŐÁLLÍTOTT figyelmen kívül
HASZNOK hagyunk

Két csoportra oszthatók:

 egészségnyereség
 egyéb nyereség

A hasznok két csoportja között rövidebb távon

rendszerint trade-off kapcsolat áll fenn. Az egészségügyi
dolgozók bérének növelése költségvetési korlát mellett
az ellátható betegek számát vagy az ellátás minőségét
fogja vissza. A sürgősségi ellátás fejlesztése ugyanakkor
egyaránt növeli a lakosok biztonságtudatát és a
megmentett életévek számát, de ha hatékony volt idáig
a fejlesztés, akkor minden további fejlesztés
hatékonysága csökkenő.

Ha költségoldalon szét tudnánk bontani az egészségügyi

kiadásokat aszerint, hogy melyik hasznosság előállításához
szükségesek, akkor megalapozottabb következtetéseket lehetne
levonni a hatékonyságra vonatkozóan. Egyáltalán nem biztos,
hogy a halálozás csökkentéséhez leginkább az egészségügyi
szektorba kell beruházni. Az oktatási kiadások növelése például
jobban csökkenti a mortalitást, mint az egészségügyi kiadások
növelése.

Oldal 113 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az egészségügyi szektor hasznossága

Egészség- és egyéb
nyereségek
összetevői

30. ábra: Az egészségügyi szektor hasznossága

EGÉSZSÉGNYERESÉG:

 megmentett életévek száma

 a megélt életévek minőségének javítása

EGYÉB NYERESÉGEK:

 biztonságtudat
 méltányosság (hozzáférhetőség)
 foglalkoztatás, dolgozói elégedettség
 szállítóknak piac

Adott forrásból, forrásbővülésből az egészségügyi szektor

hasznainak növelése (program a hatékonyság és méltányosság
javítására) több kérdést is felvet:

Az első és legfontosabb, hogy az egészségügy eredményeit

általában az egészségnyereséggel, illetve az ellátás
körülményeinek alakulásával azonosítják, ezért alulbecsülik a
szektor hatékonyságát, mivel a szektor teljes ráfordításával
szemben csak a szektorban keletkező eredmények (hasznok) egy
részét állítják szembe.
Oldal 114 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A második, szintén fontos kérdés, hogy a keletkező hasznok

értékelése eltér a társadalom tagjai között, a szükségletek és a
társadalmi érzékenység alapján.

6.2. AZ EGÉSZSÉGÜGY HASZNOSSÁGA ÉS A

TÁRSADALOMBAN KÉPZŐDŐ EGÉSZSÉGNYERESÉG
KAPCSOLATA

Világosan el kell választani egymástól a két célkitűzést, illetve A társadalom

nézőpontot: a társadalom egészségnyereségét kívánjuk növelni, egészségnyereségé
avagy az egészségügyi szektor által előállított hasznokat. Az nek növelése
jelentős
egészségügyi szektorba történő befektetéseknek csak egy része
mértékben az
hasznosul egészségnyereségben, a társadalom
egészségügyön
egészségnyereségének növeléséért történő befektetések
kívül zajlik
nagyobb részben vélhetően nem az egészségügyi szektorban
realizálódnak. Az oktatás, szociális ellátás, de általában a
magasabb életszínvonal biztosítása mind az egészségnyereség
növelésének irányába hat.

31. ábra: Egészségnyereség

6.3. MIRE TERVEZZÜNK? IGÉNY, SZÜKSÉGLET, KERESLET

Az egészségügy kibocsátásának megtervezéséhez szükséges az

alábbi fogalmak megismerése:

Oldal 115 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Mire reagáljon az egészségügy kibocsátása?

Igény: vevő által definiált, késztetés az igénybevételre (belső,

külső, pl. hozzátartozó, reklám)
Nem mindegy mire
tervezzük a Kereslet: realizált igény, megjelenés a rendelőben
kibocsátást: a
szükséglet alapú Szükséglet: az eladó határozza meg (egészségszükségletből
tervezés az ideális, nehezen definiálható az ellátási szükséglet, módszertani
de nem feltétlenül hiányosságok)
optimális

32. ábra: Igény, kereslet, szükséglet

 A kereslet jól mérhető

 Az igény legfeljebb szociológiai kérdőívekkel
 Ha szükségleteket elemzünk, akkor általában nem a
keresletet nézzük

Szükséglet autentikus megfogalmazása annak, hogy mire van

szüksége a lakosságnak, az orvosra, illetve a szakmára bízzuk. A
három dolog eltér.

Mire tervezzük a kapacitást?

Oldal 116 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az egészségügyi
kibocsátás
szükséglet alapú
33. ábra: Szükséglet beállítása igényli a
N=szükséglet piaci
N-D1: kereslet elmaradása a szükséglettől => keresletélénkítés mechanizmusok
D2-N: szükségletet meghaladó jelenlétét, tereli az
egyéneket az
Az ábra azt mutatja be, hogy a kapacitások szükségletalapú optimális
megtervezése nem elegendő az optimális igénybevételhez, igénybevétel
ugyanakkor a keresletre történő tervezés veszélye az, hogy zéró irányába
ár esetén indokolatlan kereslet is megjelenik az
ellátórendszerben. Magas ár mellett pedig a szükséglettől
elmaradó lesz az igénybevétel. Szükségletalapú tervezés estén
fontos, hogy olyan igénybevételt szabályozó mechanizmus
működjön, amely a szükségleteknek megfelelő igénybevételt
eredményez. Ilyen helyzetről beszélünk, ha a D görbe keresztezi
a N görbét egy adott ár (igénybevételi költség, adminisztratív
szabályok) mellett, amelyet az egészségpolitika és a piac képes
előre beállítani.

Itt a kereslet magatartásának változásáról is szó van. Ha metszi

egymást a D-N, akkor olyan árat kell beállítani, amely ár mellett
a kereslet akkora kapacitásra szól, amelyre a szakma
szükségesnek lát (ha piaci alapokra helyezzük a kereslet
beállítását, és D-N metszéspontba kerül a kereslet megfelelő ár
mellett).

Példa: A fizetendő díj (co-payment) nagyságában hogyan

befolyásolja a keresletet?

Ha D nem metszi N-t, akkor az egyéneknek a szükséglete nem

találkozik a szükséglettel, indokolt esetek (életév nyereséggel,
életminőség javulással járó esetek) nem realizálódnak.

Oldal 117 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Úgy kell beállítani az árakat, hogy legyen metszéspont

D1 görbe esetében az a gond, hogy ha P=0, akkor sem éri el N-t,
ezért a vevők magatartását kell megváltoztatni, hogy
elmozduljon a görbe jobbra. Különbség a görbék alakjában:
 D-t nem a szakma befolyásolja, árrugalmas
 N-t a szakma határozza meg, árrugalmatlan
A szükségletalapú
kibocsátás Ha közgazdasági alapon közelítünk a kérdéshez, akkor
árrugalmatlan, míg
szakmánként érdemes megnézni, hogy adott ár mellett
a keresletalapú
fennmaradnak-e (vagy megszűnnének) a várólisták. A valóság
árrugalmas, ezért
a pazarlás
inkább a D2 túltervezés, jelenik meg a moral hazard miatt, de
elkerülésére a egyes esetekben a D1 alultervezés érvényesül. Co-payment:
kettő ezzel lehet igazán jól kereslet- illetve kapacitáscsökkentést
kombinációja végrehajtani.
észszerűnek tűnik
Az átváltási kapcsolatokat, a döntési lehetőségek határait
szemlélteti a következő ábra, mely szerint a szolgáltatások
összetételében, az ellátás mennyiségében és minőségében
mindenkor fennállnak a trade-off (átválthatósági) kapcsolatok.
Ugyanígy fennáll az átválthatósági kapcsolat eggyel magasabb
szinten, a szektorok közötti forrásallokáció szintjén is, mely
meghatározza az egészségügy számára rendelkezésre álló
forrásokat.

34. ábra: A döntési lehetőség határai

Az egészségügy kibocsátása praktikusan az, amit a biztosító

finanszíroz, illetve az egyén megvásárol, ez alapvetően maga a
termék és szolgáltatás, és nem annak hasznossága. A
kibocsátásnak reagálnia kell a szükségletek mellet a keresletre
Oldal 118 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

is. A szükséglet nem piaci viszonyok függvénye, de az

egészségügyi ellátásban már kezdenek a piaci viszonyok is
érvényre jutni.
Az egészségügyi
A kibocsátás meghatározásának szempontjai: kibocsátás
tartalmának
Mi az egészségügy outputja? praktikus
meghatározása
Output = amit és ahogy finanszírozza az egészségbiztosító:

 tételes ellátások
 ellátások csoportja
 egészségi állapotjavulás

Nincs jó módszertan. Vannak skálák, amik mérik az

életminőségre gyakorolt hatást, de ezeket nehéz alkalmazni,
ezért az egészségi állapot javulás (hasznosság alapú
finanszírozás) finanszírozása nem tudott elterjedni.

Kire bízzuk az output meghatározását? (lásd az órán megoldott

feladatot)

 páciens
Ki döntsön a
 orvos
kibocsátás
 közgazdász (költségvetési korlát nélkül illetve
nagyságáról és
költségvetési korlát mellett) összetételéről?

Az alábbi táblázat két egészségügyi program (ennyiből áll

a vizsgált egészségügy) ráfordítás és eredmény adatait
tartalmazza egy leegyszerűsített modellben, a kibocsátás
lehetséges értékei illetve kombinációi mentén.

Oldal 119 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Határköltség és határhaszon két programban

A program B program

Szolg. Határ- Össz Határ- Össz Határ- Össz Határ- Összha

mennyi költség költség haszon haszon költség költség haszon szon
-sége
1. 10 10 35 35 20 20 60 60

2. 10 20 30 65 20 40 50 110

3. 10 30 25 90 20 60 40 150

4. 10 40 20 110 20 80 30 180

5. 10 50 15 125 20 100 20 200

A legrosszabb 6. 10 60 10 135 20 120 10 210

7. 10 70 5 140 20 140 0 210

hatékonyságú az
8. 10 80 0 140 20 160 0 210
orvos döntése,
mert csak
hatásossági 4. táblázat: Határköltség és határhaszon két programban
korlátot mérlegel
Határköltség: a következő szolgáltatásegység előállításának
költsége (itt lineáris)

Határhaszon: csökkenő mértékű a haszon a szolgáltatás

igénybevételével (degresszív összhaszon változás)

Ha orvosra bízzuk, szakmai szempontok alapján a kibocsátás

meghatározását, addig megy a szolgáltatás adásában, amíg az
utolsó egységre jutó határhaszon=0

Tételezzük fel, hogy tudja, hogy A esetben már nincs hatása a 8.

kezelésnek, ezért a 7-nél megáll. Ugyanígy tesz B esetben 6-nál.

Közgazdász azt a pontot vizsgálja, ahonnan a határköltség

meghaladja a határhasznot, mert ez már nem eredményez
nyereséget.

Ha a költségvetési korlát belép, 100 egység a finanszírozási

korlát, ebből lehet gazdálkodni, és a legjobb kombinációt
kiválasztani.

Kezelések A B Ráfordítás
száma eredmény ráta
Orvos 7 6 1,8
közgazdász 6 5 2,1

Oldal 120 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Forráskorlát esetén a kibocsátás legjobb kombinációja

Ktgvetési 4 3 2,6
korlát=100

LEHETŐSÉGEK:

B szolg. A szolg. Összhaszon 1 egységnyi A költségvetési

Mennyisége Mennyisége (total ráfordításra korlát ösztönzi az
utility) jutó ésszerű, azaz
eredmény optimális erőforrás
Ktgv. 5 0 200 2 felhasználást
korlát 4 2 245 2,45
=100 3 4 260 2,6
2 6 245 2,45
1 8 200 2
0 10 200 2
(„nem lehet”)
A kérdés a hatékonyság szempontjából az, hogy a ráfordítás
egy egységére mennyi hasznot kapunk?

Csökkenő hozadék törvénye: Minél nagyobb az egészségügyi

szektorban a ráfordítás (forrásfelhasználás), annál jobban
csökken a hatékonyság. A hatékonyság a program méretének
növelésével csökken, ha addig hatékonyan használtuk fel az
erőforrásokat.

A valóságban mindig kombinációk állnak elő, ha döntünk. Pl.

adott költségvetési korlát mellett mennyi kuratív és mennyi
preventív ellátás lehetséges.

Számítások nincsenek mindig, de vannak szakértői intuíciók

arról, hogy jól használjuk-e az erőforrásainkat?
A többletráfordítás-többleteredmény viszonya adja meg a
választ.

Mi mindig ráfordításokat és eredményeket vizsgálunk. Az orvos

ab ovo csak az eredményt vizsgálja. A társadalom nem tudja az
orvosilag elérhető eredményt és a hozzá tartozó ráfordításokat
finanszírozni, ezért a legkisebb hasznosság veszteséggel járó
kombinációkat részesíti előnyben.

Oldal 121 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

7. SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGY GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ

SZEREPÉNEK KÖZGAZDASÁGI MEGALAPOZÁSÁHOZ

Az egészségügyi
(Bevezető megállapítások a makrogazdasági teljesítmény, az
kiadások nagysága
egészségügyi kiadások és az egészségi állapot összefüggéseivel
gazdaságilag
kapcsolatban)
determinált vagy
van választási
Alapkérdés: Az egészségügyi kiadások nagysága, és közvetve a
lehetőség?
lakosság egészségi állapota eleve maghatározott egy ország
gazdasági teljesítményétől függően makrogazdasági
összefüggések révén, vagy társadalmi preferenciát jelent,
amelyben van elmozdulási lehetőség, amely befolyásolható?

Arra keressük a választ, hogy országos, aggregát szinten a

makrogazdasági teljesítmény, az egészségügyi kiadások és a
lakosság egészségi állapota közötti jól dokumentálható
összefüggéseknek milyen jelentősége van az egészségbe való
befektetések szempontjából. Az összefüggések értékelésénél
több szempont figyelembevétele fontos:

Egyrészről Magyarország helyzete nemzetközi össze-

hasonlításban, elsősorban az Európai Uniós csatlakozás
viszonyrendszerében. Össze kell hasonlítani Magyarország
helyzetét az Európai Unió jelenlegi tagországaival, valamint a
csatlakozó országok helyzetével.

Másrészről fontos a magyarországi változások értékelése az

elmúlt 15 év viszonylatában, gazdasági, egészségpolitikai és
epidemiológiai szempontból.

Az egészségbe történő befektetést csak az egészségügyi

szektorra leszűkítve vizsgáljuk, mindazokat a befektetéseket,
amelyek a gazdaság, illetve a társadalom más területein
keresztül hatnak, jelenleg figyelmen kívül hagyjuk, bár tudjuk,
hogy a lakosság egészségi állapota több, az egészségügyön kívül
eső tényezőtől függ. A WHO modellje szerint az egészségre ható
tényezők közül az életmód 43%-ban, a genetikai különbségek
23%-ban, a környezeti hatások 19%-ban, míg az egészségügy
mindössze 11%-ban befolyásolják az egészségi állapot

Oldal 122 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

változását. Más vizsgálatok szerint hazánkban és más átalakuló

gazdaságokban az egészségügyi rendszer szerepe, - éppen
hiányosságai miatt – nagyobb a lakosság egészségi állapotával
összefüggésben.

Vizsgálandó kérdés, hogy az egészségügybe való egységnyi

befektetésnek a hasznosulása, megtérülése az emberi erőforrások
területén hogyan viszonyul a többi területen történő befektetések
Az egészségügyi
hasznosulásához.
befektetések
növekedésének
Az egészségügy viszonylag alacsony magyarázó szerepétől
csökkenő
függetlenül is fel kell vetnünk az egészségügyön keresztül történő
hozadéka
egészség-befektetések hasznosulásának kérdését.

Az alábbi táblázat a vizsgálat nézőpontjának tisztázásához nyújt

segítséget.

Hatás
Egészségre Egészségnyereség Egyéb nyereség
ható tényezők

Elsődlegesen vizsgált Másodlagosan

Egészségügyi ellátás
hatások vizsgált hatás
Egyéb tényezők
(életmód, Nem vizsgált
környezet állapota, Nem vizsgált hatás
hatás
genetikai tényezők)

Összes Összes egyéb

Összesen
egészségnyereség nyereség

Az egészségügyi szektor hasznossága és a szektor működtetésével

kapcsolatos politikai felelősség nem egyezik meg a mindenkori
kormányok egészséggel kapcsolatos politikai felelősségével. Az
előbbi magában foglalja a szűk értelemben vett
„egészségnyereségen” túl a szektorban keletkező ún. „egyéb
nyereségeket” is.

Oldal 123 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az „egyéb nyereség” kategóriájába bele kell érteni olyan fontos

tényezőket, mint a szektorban dolgozók foglalkoztatása; az emberek,
betegek biztonság érzetének javítása; a méltányosság érvényre
juttatása, a betegjogok érvényesülése.
A csökkenő
hozadék mögött Efféle szempontokról ritkábban esik szó, így amikor az egészségügyi
nem csak a szektor hasznosságáról kell számot adni, mindig a szűk értelemben
csökkenő vett egészségnyereséget taglalják, s ezzel állítják szembe a szektorban
hozadék elve áll, keletkező költségeket. Ennek a hagyományos szemléletnek a
hanem az hogy felülvizsgálatával javasoljuk az egészségügyi szektor értékelési
csak az kritériumait megfogalmazni, illetve a jelenleg használatos
egészségnyeres kritériumrendszert szakszerűvé és transzparensé tenni. Ma
ég-re
Magyarországon jellemzik úgy is az egészségügyet, mint egy rossz
koncentrálnak a
hatékonyságú ágazatot, ahova nem érdemes több forrást betenni, de
vizsgálatok
jellemzik úgy is, mint egy hatékony ágazatot, amelyik nagyobb
részesedést érdemelne az államháztartás kiadásain belül. Ebből is
látszik, hogy a nézőpontok és a megközelítések egyaránt keverednek
a szektor értékelése során.

Amennyiben az egészségügyi szektor továbbfejlesztéséről beszélünk,

akkor az erőforrások allokációjának eredménye – korábbi
megállapításunk alapján - megoszlik az egészségnyereség és az egyéb
nyereségek között.

A megoszlás arányának vizsgálatára javasoljuk bevezetni a

transzformációs hatékonyság fogalmát, amely megfelelő módszertan
rendelkezésre állása esetén, mint technikai mutató is használható. Ez
a mutató azt fejezhetné ki, hogy egy adott nagyságú, pl. 100 Ft
egészségügyi kiadás(növelés) mekkora hányada eredményez
egészségnyereséget. Az USA esetében az egy főre jutó egészségügyi
kiadások vásárlóerőparitáson számolva több mint kétszer nagyobbak,
mint Nagy -Britannia esetében, miközben egészségügyi szektor által
elért egészségnyereség tekintetében, és tágabban a várható
élettartamban a két ország közötti különbség jóval kisebb.

Oldal 124 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

35. ábra: Egészségügyi szektor

Az egészségügyi szektorban előállított hasznosságok két

Az egészségügyi
csoportja, azaz az egészségnyereség, valamint az egyéb
szektor gazdaságra
nyereségek között jellemzően (de nem minden esetben) ún.
gyakorolt általános
trade-off kapcsolat van. Az egészségügyre felhasználható hatásai
erőforrások adott szintje mellett az egészségnyereség és az
egyéb nyereségek általában egymás rovására növelhetők.
Tipikusan ilyen „trade-off” kapcsolat jellemzi a hatékonyság és a
méltányosság összefüggését, amennyiben a hatékonyság
vizsgálatánál az eredmény oldal kizárólag az egészségnyereséget
öleli fel. Ebben az értelmezésben megfigyelhető egy trade-off
jellegű kapcsolat a hatékonyság és a méltányosság között – erre
a későbbiek során kitérünk. (Jól szemlélteti ezt a megközelítést
a sürgősségi ellátás fejlesztése, ahogy növeljük a 15 percen belüli
mentő kiérkezési körbe bevont lakosság arányát, úgy javul a
sürgősségi ellátás méltányossága, és úgy romlik a hatékonysága,
a pótlólagos befektetések csökkenő határhozadéka
következtében)

A fenti összefüggés hangsúlyozását azért érezzük szükségesnek,

mert segítheti az egészségi állapot, az egészségügyi ellátás és az
egészségügyi kiadások közötti leegyszerűsített kapcsolat
pontosabb megfogalmazását és későbbi felhasználását az
egészségügyi szektor értékelési módszertanának
kidolgozásában.

Oldal 125 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

7.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYBE TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉS MEGTÉRÜLÉSE

A gyógyítás A szűk értelemben vett egészségi állapot, az egészségnyereség

technológiájának meghatározásában az egészségügyi szektor teljesítménye, más
gyors és befolyásoló tényezőkhöz képest, első megközelítésben
költségnövelő viszonylag alárendelt szerepet játszik, ugyanakkor ennek a
fejlődése
szerepnek a felértékelése indokolt, ha a hatékonyságot gyengítő
ráirányítja a
rendelkezésre állási (hozzáférhetőségi) kötelezettséget, azaz
figyelmet a
ellátási biztonságot, valamint a többi egyéb nyereség faktort,
prevenció
fontosságára mint eredményt is figyelembe vesszük. A 2002 őszén
megvalósult 50 %-os béremelés hozadéka, szinte egyáltalán
nem, de a sürgősségi ellátás fejlesztésének hozadéka is csak
részben mérhető egészségnyereségben. Az utóbbi esetben a
lakosság biztonságtudatának növelése nem elhanyagolható
hasznosságot eredményez, ezért az utóbbi területen befektetett
adó és járulékforintok megtérülésének vizsgálatakor erre is
tekintettel kell lenni, átírva a költség/QALY szabályt a
forrásallokációs döntések meghozatalában.

Az eddigiek alapján érzékelhető, hogy az egészségügybe történő

befektetések kiemelt jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a
gyógyító technológia gyors fejlődésével a hatásosan kezelhető
betegségek számának növekedése vélhetően csökkenti, de
legalábbis lassabb ütemben növeli az emberek késztetését a
preventív magatartásformák megismerésére és gyakorlására.
Ebből az a hipotézis következik, hogy a gyógyító technológia
gyors fejlődését meghaladó ütemben kell fejleszteni a lakosság
egészségtudatosságát, preventív magatartását. A beruházás az
egészségbe tehát egyszerre gyors ütemű befektetés növekedést
kell, hogy jelentsen

 a gyógyító technológiába,
 a gyógyítás körülményeinek javításába (hotelszolgáltatás,
orvos-nővér-beteg kapcsolat)
 a méltányos hozzáférhetőség, biztonságtudat növelésébe.

Oldal 126 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Emellett ezeknél is gyorsabb ütemű befektetést indokolt

megvalósítani

 a kommunikációra, az egészség szociális marketingjére

és a meggyőzésre,
 a preventív magatartásformák gyakorlásának
elősegítésére (pl. adókedvezmények) A befektetések
növekedése az
Az egészségbe/egészségügybe történő jövőbeli befektetéseket egészségbe
az alábbi tényezők határozzák meg: átrendezi a
fogyasztási
 az egészségügyi technológia gyors fejlődése, mint szerkezetet
szükségletnövelő hatás
 a lakosság egészségtudatosságának növekedése, a
fogyasztói magatartáson belül felértékelődik az
egészségtudatosság, a reálértékben növekvő fogyasztói
kiadásokon belül nő az egészséggel kapcsolatos
közvetlen kiadások részesedése (Magyarországon a
lakosság egészségügyi magánkiadásai 1998-2001 között
éves átlagban 20,5 %-kal, az inflációnál több mint
háromszor gyorsabban növekedtek)
 a lakosság korösszetételének változása, az időskorúak
számának növekedése. (A korösszetétel fontossága
abból fakad, hogy a csökkenő népességen belül egyre
idősebbekre hárul az adó- és járulékterhek befizetése,
ami feltételezi a munkavállalási korhatár kitolódását, és
ezen idősek, mint adó- és járulékfizetők gyógyítása a
gazdasági megtérülés szempontjából is érdekes.)

A befektetések az egészségbe várhatóan átrendezik a

fogyasztási szerkezetet, illetve a szerkezeten belül az
egészségtudatosabb fogyasztás aránya nő.

Az egészségkiadások vizsgálatánál torzító tényező a kötelező

társadalombiztosítás, és az egészségpénztárak, magánbiztosítók
alacsony szerepe. A kötelező társadalombiztosítási
rendszerben rejtve maradnak az egészségügyi kiadási
hajlandóságok, helyette a jövedelemfüggő befizetési
kötelezettségek jelennek meg. Ezt a helyzetet korrigálja
bizonyos mértékben az önkéntes kiegészítő biztosítások
(egészségpénztárak) jelenléte a piacon, melyek versenyeznek a

Oldal 127 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

fogyasztó szabadon elkölthető jövedelméért. „A mi lenne, ha…”

típusú kérdésre adható hipotetikus válasz megfogalmazásához
az Egyesült Államok példája nyújthat segítséget. Ott nincsen
munkavállalásra, illetve jövedelemre épülő kötelező
társadalombiztosítás, az egyének, illetve munkáltatójuk
lényegében maguk döntenek egészségügyi kiadásaik
nagyságáról, miközben az USA az az ország, ahol a legtöbbet
költenek a polgárok az egészségügyi ellátásra. Ez a példa azt
Az egészségügyi sugallja, hogy a kötelező társadalombiztosítási rendszerben az
kiadások gazdasági egyéni fizetési hajlandóság meghaladja a kötelező
alapon is társadalombiztosítás által kikényszerített befizetéseket.
megtérülő és csak Emellett nyilvánvalóan az is magyarázza a magasabb kiadásokat,
társadalmi alapon hogy az egészségügyi piacon az orvos-beteg információs
megtérülő aszimmetria és az ebből fakadó ügynöki kapcsolat a kínálati
kiadásokra oldalon magasabb árakat és nagyobb kapacitásokat, több
oszlanak szolgáltatást tart fenn egy jól működő piaci forrásallokációs
mechanizmushoz képest.

Összességében elmondható, hogy gazdasági szempontból az

egészségügyi kiadások két részre oszthatók: a kiadások egyik
része a méltányosságot biztosító „tehertétel”, vagy jóléti
kiadás, a másik része a gazdasági alapon megtérülő
befektetés, amely több nemzeti jövedelmet és/vagy kevesebb
köz- és/vagy magánkiadást jelent a társadalomnak. A kiadások
két része csak abból a célból szakítható el egymástól, hogy a
prioritásokat megalapozhassuk, az egészségügyi kiadások
nagyságát és szerkezeti összetételét illetően. A gazdagabb
országok esetében feltételezéseink szerint a „tehertétel”
kiadások arányukat tekintve nagyobbak az egészségügyi
kiadásokon belül, mint a szegényebb országokban. Minél
alacsonyabb jövedelmű országban ruházunk be az egészségügy
fejlesztésébe, annál nagyobb gazdasági megtérülési hatással
lehet számolni. Részben ebből a feltevésből táplálkozik az a
nézet, hogy a magyar egészségügy hatékonyabb a fejlettebb
országok egészségügyénél. Ezt a hatékonysági feltevést még az
is táplálja, hogy a termelési tényezők közül a magyarországi
élőmunkaköltségek 4-5-ször alacsonyabbak, miközben az
élőmunka termelékenysége nem ennyivel rosszabb. Ha ez nem

Oldal 128 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

így lenne, akkor az egészségügybe történő beruházás nem

szolgálná a gazdasági versenyképesség növelését, a gazdasági
felzárkózást.

Ezért tekinthető tévesnek az a nézet, ami a „Bokros-csomag”

megszorító intézkedéseiben is érvényesült, miszerint az
egészségügyi kiadásokat kizárólag az ún. „tehertétel”-típusú
kiadások körébe sorolta és ezzel indokolta gazdasági válság
esetén a szűkítéseket. Az egészségügyi kiadások multiplikátor
Az egészségügybe
(gazdaságélénkítő) hatása eltér aszerint, hogy melyik kiadási
történő befektetés
részről beszélünk. A gazdaságilag nem megtérülő kiadások is
megtérülése: az
gerjesztenek keresletet az új egészségügyi technológiák és egészségügyi
szolgáltatások iránt. Itt a multiplikátor hatás a méltányosság, kiadások
mint társadalmi érték elfogadási és érvényre juttatási szintjétől multiplikátor
függ. Az egyik alapkérdés mindig az, még ha tudatosan nem is hatásai
nézünk szembe ezzel, mennyit áldozunk gyógyíthatatlan
daganatos betegekre, idős elfekvő betegekre, életminőségük
javítása céljából. A gazdaságilag megtérülő kiadások ennél
értelemszerűen nagyobb multiplikátor hatást fejtenek ki. A
keresleti hatás mellett a megjavult egészségi állapot
jövedelemtermelő hatását is magában foglalja. Az egészségügyi
szektor által előállított nyereségek megbonthatóságát vizsgálja
a következő táblázat a gazdasági megtérülés szempontjából.

Egészség
Egyéb nyereség
nyereség

Idősek életév,
Tehertétel életminőség Méltányosság
nyeresége

Ütemezett,
Aktív életév, lakóhely
Gazdasági
életminőség közeli
megtérülés
nyeresége ellátás,(labor-
minta szállítása)
36. ábra: Az egészségügyi szektor nyereségei

Az egészségügyön keresztül az egészségbe történő befektetések

megtérülő hatását hangsúlyozza a WHO által létrehozott, az
egészség makrogazdasági hatásait vizsgáló bizottság jelentése is.

Oldal 129 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Ez a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlődő országokban

mekkora hatást gyakorol az egészségbe történő befektetés (ott
elsősorban immunizációs programok révén) a GDP-re. A jelentés
alapgondolata az, hogy a gazdasági fejlettség nem előfeltétele
az egészségügyi befektetéseknek, hanem inkább
következménye.

7.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK NAGYSÁGÁNAK

VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
ORSZÁGAIBAN A MAKROGAZDASÁGI HELYZET
FÜGGVÉNYÉBEN

Az egészségügyi kiadások egy főre jutó nagysága és az adott

ország nemzeti összterméke közötti egyenes arányosság az
Kapcsolat az
egészségügyi közgazdaságtanban egyik legtöbbet idézett
egészségügyi
kiadások és a
összefüggés. Egyaránt érvényes az összefüggés a fejlődő és
nemzeti jövedelem fejlett országok viszonylatában, és szűkítve az értelmezési
nagysága között tartományt az Európai Unió tagországaira és a csatlakozó
országokra. Az összefüggés úgy is megfogalmazható, hogy egy
ország gazdasági fejlettsége alapvetően meghatározza az
egészségügyi kiadások szintjét.

Oldal 130 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az alábbi táblázat és ábra a GDP és az egészségügyi kiadások

közötti kapcsolatot mutatja be vásárlóerő paritáson.

Eü. Költség/ fő GDP/fő

(US dollár) PPP (US dollár)PPP
Ausztria 5 138 49 883
Belgium 4 782 45 415
Csehország 2 470 33 469
Dánia 5 083 48 675
Finnország 3 996 42 071
Franciaország 4 542 40 564
Németország 5 357 47 811
Görögország 2 204 26 697
Magyarország 1 912 26 148
Írország 5 335 68 577
Olaszország 3 351 36 640
Hollandia 5 313 49 528
Portugália 2 661 29 532
Szlovákia 2 062 29 522
Spanyolország 3 183 34 818
Nagy-Britannia 4 145 41 580
5. táblázat: GDP és egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson: GDP és
egészségügyi kiadások, vásárlóerő paritáson (PPP)

A kapcsolatban
van egy
determinisztikus
trend

37. ábra: GDP és egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson: GDP és

egészségügyi kiadások, vásárlóerő paritáson

Az arányosság valódi ok-okozati összefüggései nem

egyértelműek és az elemzők véleménye is eltér ezzel
kapcsolatban. A kérdés valódi jelentősége egy ország

Oldal 131 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

erőforrásainak és egészségpolitikai célkitűzéseinek

összehangolása kapcsán vetődik fel. Az egészségügyi kiadások
GDP-ből való részesedése azt fejezi ki, hogy egy ország
erőforrásaiból mennyit fordít egészségügyi ellátásra. Ha a GDP
és az egészségügyi kiadások GDP-részesedése között
determinisztikus összefüggés lenne, akkor egy adott ország
egészségügyi szektorában egyáltalán nem lenne mozgástér, nem
vetődnének fel – szakmai alapon – makroszintű allokációs
kérdések.
A forrásbevonás
összetételében is 7.3. SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGY
vannak GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ SZEREPÉNEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁHOZ
törvényszerű- A MAGYAR EGÉSZSÉGPOLITIKÁBAN
ségek?
Ebben a fejezetben kitérünk az egészségügybe történő
forrásbevonási lehetőségek rövid bemutatására mind a
közfinanszírozási, mind a magánfinanszírozási oldalon, továbbá
érintjük azokat az egészségpolitikai szempontokat, melyek
meghatározhatják az egészségügy gazdaságélénkítő szerepének
érvényre jutását a nemzetgazdaság központosított és magán-
forrásainak allokálásában.

7.3.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYBE TÖRTÉNŐ FORRÁSBEVONÁS

VIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Alapkérdés: A közkiadások és a magánkiadások átlagos európai

arányai (70%-30%) mennyiben jelentenek a hatékony
működéshez szükséges peremfeltételt? El lehet-e térni ezektől
az arányoktól Magyarország esetében?

Az első fejezetben bemutattuk az egészségügyi kiadások

nagyságát befolyásoló tényezőket, ezzel összefüggésben a GDP-
n belüli arány kialakulására vonatkozó hipotéziseinket. Kiindulva
abból a hipotézisből, hogy Magyarország számára nemcsak
adott, hanem gazdaságilag kívánatos az egészségügyi kiadások
észszerű növelése, figyelmünket a továbbiakban a növelés
lehetőségeinek körüljárására fordítjuk.

Az egészségügy különböző területein figyelhető meg a

közszolgálati és magánforrások együttes jelenléte. Az alábbi

Oldal 132 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

ábra a finanszírozási oldalon az európai országokban

megfigyelhető arányokat mutatja be. Megfigyelhető, hogy a
közfinanszírozási oldal 70-75% közötti részesedéssel bír a
legtöbb országban, ami Magyarországra is jellemző. A
finanszírozási oldalon történő állami (társadalombiztosítási)
A köz és magán
szerepvállalás legalább 70 %-os aránya arra enged
források aránya,
következtetni, hogy az európai országokban kialakult társadalmi
fenntartandó
értékeknek, a méltányosság, az ellátási biztonság
forrásbővülés
érvényesülésének ez felel meg a leginkább. esetén is?

Kérdés: A jelenlegi közfinanszírozási -magánfinanszírozási

arányból következik-e, hogy a forrásbővülés arányos kell, hogy
legyen a magyar egészségügybe, azaz minden 1 forint
forrásbővülés mögött legyen legalább 70 „fillér” állami forrás?

100%
8,6 10,4
90% 17,9 14,8 19,0
28,8 24,9 24,0 24,9 24,3 24,2 26,3 28,8
30,3 32,5 30,1
80% 44,5 44,4
70%
60%
50%
91,4 89,6
40% 82,1 85,2 81,0
71,2 75,1 76,0 75,1 75,7 75,8 73,7 71,2
69,7 67,5 69,9
30% 55,5 55,6
20%
10%
0%

38. ábra: Köz- és magánkiadások részesedése az egészségügyi kiadásokból

Az ábra a köz- (sötét) és magánfinanszírozás (világos)

részesedését mutatja be az egészségügyi kiadásokból.

A finanszírozási oldalra vonatkozó állami szerepvállalási

dominancia nem kell, hogy automatikusan érvényesüljön a
szolgáltatásnyújtási oldalon. A közfinanszírozás dominanciája
nem zárja ki a szolgáltatásnyújtási oldalon a magánszolgáltatók
(magánintézmények) dominanciáját: Hollandiában a
szolgáltatók 85 %-a non-profit magánintézmény.
Magyarországon azt tapasztaljuk, hogy az egészségügyi
szolgáltatások teljes értékének 16%-át biztosítják a magán-
ellátók a következő táblázat szerint.

Oldal 133 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Magánszolgáltat
ók a
1996 2002
közellátásban,
Mrd Ft % Mrd Ft %
ellentmondás
Háziorvos 15,4 61,8 37,7 83,0
vagy harmonikus
együttműködés Fogorvos 0,4 7,4 10,4 64,4
Járóbeteg 0,1 0,3 4,2 5,8
Fekvő-beteg 0,2 0,1 1,7 0,6
Művese 2,6 47,0 11,6 89,0
CT,MRI 2,0 40,0 2,8 33,5

Összesen 21,4 9,5 68,4 16,0

6. táblázat: Magánszolgáltatók részesedése az egészségügyi

közszolgáltatások értékéből

A szolgáltatások nyújtásában a for-profit magánszektor

szerepvállalása bizonyos előnyökkel járhat. Az egyik lehetséges
előny az állami/társadalombiztosítási források bővülésének
előrehozása illetve megelőlegezése. Közgazdasági értelemben a
befektető hitelt nyújt a költségvetésnek, és ezt a hitelt a
közfinanszírozáson keresztül kapja vissza. A másik lehetséges
előny az üzemgazdasági hatékonyság javítása és ennek
demonstrációs hatása a közintézmények felé piaci verseny esetén.

A finanszírozási és az ellátási oldalon megfigyelhető közszolgálati

és magán-tevékenység mátrixát mutatja be a következő ábra,
melyben a szolgáltató-szolgáltatás párosítás lehetséges
kombinációi kapnak helyet aszerint, hogy milyen elvek vezérlik az
ellátás szervezését és nyújtását, milyen probléma harmonizálása
áll a középpontban, valamint a forrásbevonás és a hatékonyság
kérdései milyen választ adnak.

Oldal 134 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Magánszolgáltatók
a közellátásban,
ellentmondás vagy
harmonikus
együttműködés

39. ábra: Közszolgálati és magán-tevékenység mátrixa

A forrásbővülés elsődleges forrása, ha feltételezzük a 70-30 %-

os arány szükségességét, a közfinanszírozás kell, hogy legyen. A
alábbi ábra bemutatja, hogy a járulékfizetők száma milyen
mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Az érdemi kérdés
azonban az, hogy a befizetések tömege és vásárlóértéke hogyan
alakult az elmúlt időszakban, valamint az, hogy a szükségletek
milyen mértékben változtak (nőttek) ugyanazon időszakon
belül.

Nő az olló az igénybevételre jogosultak és a járulékfizetők

között.

Ez a rendszer nem tartható fent, lépni kellett. Csak az a kérdés,

hogyan lehet a terheket jól elosztani.

A járulékfizetési források elégtelensége miatt fokozatosan

erősödik az adóalapú forrásteremtés mértéke.

Oldal 135 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

2 500 000

2 000 000

millió Ft
1 500 000

1 000 000

500 000
A 0
szolgáltatásnyújtó 1998 1999 2000 2001 2004 2005

vagy a szolgáltatás
Központi költségvetés Társadalombiztosítás
státusza a
Összes magánkiadás Adó alapú korrekció
fontosabb?
40. ábra: Járulékfizetési források

2001-ig elhanyagolható még az adó alapú korrekció

Magánkiadásokban döntően a gyógyszerkiadások vannak. Ez

csak becsült összeg.

Példa. Mi az egészségügyi kiadás? A nagykabát is az, mert véd

a megfázástól?

7.3.1. FORRÁSBEVONÁS LEHETŐSÉGE A MAGÁN OLDALON

– PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP): VALÓDI MEGOLDÁS?

A magántőke fokozódó szerepvállalására a közfeladatok

ellátásában több országban van kialakult gyakorlat. Angliában az
NHS (National Health Service, Nemzeti Egészségügyi Szolgálat)
külön protokollban szabályozza a magántőke szerepvállalását. A
fogalom használata Magyarországon kialakulóban van, gyakran
keveredik a privatizációval. A klasszikus PPP nem jár feltétlenül
együtt tulajdonszerzéssel, hanem elsősorban üzemeltetési
szerződésen keresztül biztosított a befektetett tőke megtérülés
lehetősége a befektető számára.

A PPP legfontosabb előnye, hogy újabb értékeket hoz létre a

társadalom számára, amely során a beruházás rizikója áttevődik
a magánvállalkozás oldalára. Másik előnye, hogy a PPP közvetve
növeli az állami rendszerek piacérzékenységét és
versenyképességét. A hierarchikus bürokratikus

Oldal 136 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az állam úgy jut külső forrásokhoz, hogy kikerüli az

államháztartási törvény kötelezettségvállalásra vonatkozó
tilalmait, illetve korlátozásait. A visszafizetési, illetve
megtérülési kockázat a befektetőé, cserébe az állam
kötelezettséget vállal arra, hogy hosszú távú -de legalább a
megtérülés várható időtartamára- szolgáltatásvásárlási
szerződést köt a befektetővel. Ez a hosszú távú állami (OEP)
kötelezettségvállalás azonban korlátozza a verseny későbbi
érvényre jutását.

7.3.2. A MAGÁNFORRÁSOK BEVONÁSÁNAK ÁLTALÁNOS

ÖSSZEFÜGGÉSEI

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az egészségügy

forráshelyzetének tartós javulását csak a szektor árbevételének
növelése jelentheti. Az árbevétel oldalon a szolgáltatások
közfinanszírozása, valamint magánfinanszírozása adja a
forrásnövelés elsődleges lehetőségét. Ennek az államháztartási
valamint politikai korlátai közismertek.
Egy vitatott
A forrásnövelés rövidebb távon járható útja a gazdaság más
forrásbevonási
területén képződő megtakarítások bevonása a magyar lehetőség: PPP
egészségügy fejlesztésébe illetve színvonalasabb
működtetésébe. Az egészségügy számára egy adott időszak (1
év) alatt a felmerülő költségek finanszírozására rendelkezésre
álló források összessége az alábbi komponensekből tevődik
össze:

 OEP által teljesített tárgyévi kifizetések

(járulékbefizetések)
 központi költségvetés által teljesített (kincstári)
átutalások (adóbefizetések)
 önkormányzatok által teljesített átutalások
(pénzeszköz átadások) (adóbefizetések)
 lakossági térítések
 jótékony célú hazai és külföldi felajánlások
 szállítói hitelezés (szállítói tartozásállomány) értéke

Oldal 137 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 gazdasági társaságok, közhasznú társaságok vesztesége (és

ennek tulajdonosi rendezése)
 pénzintézeti kölcsön, lízing
 nettó befektetések (a törzstőke állományt növelő)
befektetések

A fenti komponensek közül az első öt, ezen belül is döntően az

első jelenti a költségek finanszírozásának elsődleges forrását, a
második négy pedig a másodlagos forrását. Az előbbiek vissza
nem térítendő források és lényegében a teljesítmény, illetve a
Az elsődleges és
másodlagos feladatellátás díjazását szolgálják, addig az utóbbiak
források visszatérítendő források (a teljesítmény és feladatellátáshoz
összefüggése kötődő díjazást és/vagy a hatékonyságjavulást előlegezik meg),
melyek az elsődleges források későbbi bővüléséből és/vagy az
üzemgazdasági hatékonyság javulásból téríthetők vissza. Ebből
Forrásnövelés: következik, hogy a másodlagos források bevonása
más szektorok támogatásának vagy eltűrésének egészségpolitikai célja kettős:
megtakarításaiból
vagy a szektor Egyrészt pótolják az államháztartásban pillanatnyilag
finanszírozásának rendelkezésre nem álló összegeket feltételezve, hogy a
növeléséből megelőlegezett, visszatérítendő források bejuttatása az
egészségügybe visszafizethető lesz a közfinanszírozás későbbi
időszakban várható javulásából adódóan. Ezzel megnyílik a
lehetőség arra, hogy az indokolt szükségletek kielégítését
előrehozza a kormányzat az elsődleges források hiánya ellenére.
Ilyen indokolható helyzet például az elmaradt eszközpótlások,
felújítások, valamint fejlesztések hitel, lízing vagy befektető
bevonásának formájában történő finanszírozása, vagy éppen a
dologi kiadások növekedésének kompenzálása a szállítói
tartozások növelésének formájában.

Másrészt elősegítik azoknak a struktúra- és hatékonyságjavító

programoknak a finanszírozását, melyek megtérülésének, az
előzőekkel szemben nem feltétele az elsődleges források
későbbi bővülése. Míg az előző esetben előrehozott külső
konszolidációról beszélünk, addig ebben az esetben a kizárólag
menedzsment feladatként értelmezett belső konszolidációval
állunk szemben.

Oldal 138 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

7.4. A FORRÁSBEVONÁS MEGTÉRÜLÉSI KRITÉRIUMAIRÓL

Az elsődleges források (államháztartás) pillanatnyi

elégtelenségét kezelő másodlagos forrásbevonás megtérülési
kritériuma elsősorban az elsődleges források későbbi
növekedése. A megtérülést lehetővé tevő cash-flow elérését a A másodlagos
bevételi oldal tervezett emelkedése táplálja, melynek forrása a források
szolgáltatások későbbi díjnövelése megtérülése az
elsődleges
Az elsődleges források rossz felhasználását javító programok források bővülését
finanszírozási kritériuma elsősorban a költségoldal igényli
racionalizálása, illetve a forgalomnövelésből fakadó árbevétel
növekmény. A megtérülést lehetővé tevő cash-flow elérését
elsődlegesen a költségoldal (másodlagosan a bevételi oldal)
tervezett emelkedése táplálja.

Másképpen kifejezve: a másodlagos források bevonásának a

fedezete az előző esetben az elsődleges források növelése, ami
lényegében egy burkolt (jogilag nem, csak politikailag számon
kérhető) állami kötelezettségvállalást jelent. Az utóbbi esetben
a forrásbevonás fedezetét a jelenleg is rendelkezésre álló
elsődleges források jelentik, a visszafizetés forrása benne van a
jelenlegi finanszírozási rendszerben.

Ezen alapvetések érintése után a másodlagos forrásbevonás

azon lehetőségeire térek ki, melyek a pénzintézetek, elsősorban
bankok által nyújtott pénzkölcsön igénybevételéhez
kapcsolódnak.

7.5. MÁSODLAGOS FORRÁSBEVONÁS: KÖLCSÖNTŐKE

VAGY PRIVATIZÁCIÓ?

A másodlagos forrásbevonás egyik fő vitatott kérdése, hogy a

forráshoz jutás milyen formáját célszerű gazdaságpolitikai
eszközökkel támogatni a magyar egészségügyben. Két fő forma,
a banktőke és a vállalkozói tőke mellett egy köztes forma: a PPP
jöhet szóba. A továbbiakban a két alapeset néhány jellemzőjét
mutatnám be.

Oldal 139 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Amíg a kölcsöntőke szerepvállalását az államháztartási törvény

szigorúan korlátozza, és az állami kórházak, egyetemek
esetében kizárja, addig a vállalkozói tőke beáramlása
privatizáció révén az állami szektorban is –az intézményi törvény
révén szabályozott formában- megengedett. Az állami kórházak
esetében a másodlagos forrásbevonás a privatizáció vagy PPP
formájában valósulhat meg, az önkormányzati kórházak,
szakrendelő intézetek esetében a bankkölcsön felvétele is
megengedett.

Az egyik lényegi különbség, hogy hitelfelvétel révén a jelenlegi

tulajdonos, illetve a menedzsment kap lehetőséget a
fejlesztésre és a törlesztés kigazdálkodására. Úgy jut
másodlagos forráshoz az egészségügyi intézmény, hogy a profit
szempontok helyett elegendő az üzemgazdasági megtérülési
szempontokat figyelembe venni. A privatizáció révén elérhető,
a bankinál egyszerűbb, forrásbevonás ára az esetleges
profitkivonás mellett az önállóság. A tulajdonjog elvesztése vagy
részbeni átengedése.

A privatizáció, mint másodlagos forrásbevonás preferálása a

bankkölcsön, valamint lízing lehetőségével szemben azt az
ambivalens helyzetet tükrözi, hogy az állam/önkormányzat,
mint tulajdonos gyengesége rosszabb helyzetet idéz elő, mint a
magántulajdon-vezérelte profitérdekeltség a közszolgáltatások
nyújtásában. Ezt a helyzetet korrigálja némileg a minisztérium
által meghirdetett országos eszközfejlesztési program, mely
államilag támogatott lízingkonstrukció formájában valósítaná
meg az aneszteziológiai és radiológiai géppark korszerűsítését.

A két konstrukció közti választásnál az az érv is gyakran felmerül,

még bankárok részéről is, hogy a hitelfelvételek
tulajdonosváltás nélkül a jelenlegi rossz struktúrát,
gazdaságtalan működést konzerválná. Ez a vélekedés két
szempontból sem fogadható el. Az egyik, hogy mind a
működésfinanszírozást javító, mind a fejlesztéseket elősegítő
hitelek megtérülését szigorú kockázati vizsgálatoknak, cash-flow
elemzéseknek vetik alá a bankok. Végső esetben pedig akár
beleszólást is kérhetnek az intézmény működtetésébe a
hiteltörlesztés időtartamára. A másik az, hogy a jól kitalált
menedzsment érdekeltség önkormányzati/állami tulajdon
Oldal 140 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

esetén is ugyanúgy hat a menedzsmentre, mint magántulajdon

esetén. Az ilyen kvázi üzleti típusú érdekeltségek a gazdasági
társasági vagy közhasznú társasági formába történő átalakulás magánszektor vagy
A másodlagos
esetén probléma nélkül érvényre juttathatók. Amennyiben a a közszféra
forrásbevonás
megfogalmazott érdekeltségi rendszernek (minőségi és felelősségében?
A privatizáció
gazdaságosság) nem tud megfelelni, a probléma adott esetben értelme:
menedzsment cserével kezelhető, míg privatizáció esetén a hatékonyság-javulás
tulajdonoscsere csak körülményesen és nagy áldozatokkal járó meg kell, hogy
megoldásként jöhet szóba. haladja a profit
várakozásokat
Felmerül az az érv is, hogy a privatizáció jobban ki tudja
kényszeríteni a későbbi elsődleges forrásbővülést, mint a
hitelpiac kiszélesítése. Ennek oka a leendő tulajdonosok
érdekérvényesítő képessége, akik csak egy könnyen
felmondható ellátási vagy közreműködési szerződés erejéig
kötődnek a közszolgáltatások nyújtásához, míg az
állam/önkormányzat, mint közszolgáltatásról gondoskodó
szerv az önkormányzati és az intézményi törvény értelmében
nem vonulhat ki az ellátási kötelezettség teljesítéséből.
Külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a közszolgáltatások
korporatizációja (társasági formában történő működtetése,
jellemzően privatizáció nélkül) eredményes megoldás lehet az
egészségügyi szektor hatékonyságának a javításában. Ha ez a
tendencia kerül előtérbe Magyarországon, akkor a másodlagos
forrásbevonásban előtérbe fognak kerülni a működési és
fejlesztési célú (projekt alapú) bankkölcsönök és a különféle
lízing konstrukció. Ezeknek a forráshoz jutási konstrukcióknak
az alkalmazása előre hozhatja az elmaradt fejlesztések
megvalósulását, és időben szétterítheti azok –a jelenlegi
rendben lökésszerű- államháztartási forrásigényét.

A privatizáció eszközének alkalmazása a közfinanszírozott

ellátás hatékonyságának javítása érdekében feltételezi a piaci
versenyt. Nélküle a profit forrása a monopolhelyzet, az ellátás
minőségének romlása lehet. A verseny kikényszerítheti a
minőségromlás nélküli költségcsökkentést - ami a profit
forrása lehet. A privatizáció hozadéka a hatékonyságjavulás
mellett a minőségjavulás, várólistacsökkenés lehet, de ezek
teljesülésére nincsenek az evidenciát egyértelműen igazoló
adatok, elemzések.

Oldal 141 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A privatizáció terjedését azonban mégsem a közgazdasági

megfontolások, az evidenciák hiánya, hanem a társadalmi attitűd
korlátozza.

Oldal 142 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

közgazdasági
eszközök
közgazdasági alkalmazása az
szemlélet az egészségügyi
az egészségügyi egészségügyi mendzsmentben
közgazdaságtan rendszerek
közgazdaságtan főbb kérdései működtetésében
alapkérdései

IV. KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ

EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENTBEN

Ez a rész igyekszik bemutatni a közgazdasági eszközök

használatának lehetőségeit néhány kiemelt területen, különös
tekintettel az üzemgazdasági alkalmazásokra. Az alkalmazások
jórészt a kórházi szintű gazdálkodási eredmény elemzéséhez és
javításához adnak kapaszkodót.

1. KÖLTSÉGELEMZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Ráfordítás, költség,
A költségek a termeléshez szükséges ráfordítást jelentik.
kiadás
Kifejezhetjük naturáliában és pénzben. Számviteli
megközelítésben a ráfordítások (felhasználások) pénzben
kifejezett értéke a költség. Ezt pénzforgalmi szemléletben
kiadásként, üzemgazdasági szemléletben költségként
mutatatjuk ki. Közgazdasági értelemben költségként tekintjük a
ráfordításokat naturáliában, valamint a haszonáldozati
költséget. Ez utóbbi megközelítés a rendelkezésre álló erőforrás
felhasználási alternatívák közül a legnagyobb valószínűséggel
választható alternatíva hozamát veszi alapul.

Mi a különbség tehát a költség és a kiadás között? A költség

üzemgazdasági szemléletben az adott időszakban felmerült
ráfordítások pénzben kifejezett érékét, a kiadás, pénzforgalmi
szemléletben, általában ettől eltérő időpontban megjelenő
kifizetést jelenti. Például, ha ég a villany, erőforrást használunk,

Oldal 143 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

azaz költséget generálunk, de ez csak akkor lesz kiadás, ha az

ELMŰ küldi a számlát, és kiegyenlítjük. A költség a felmerülés
időszakában képződik, a kiadás akkor, amikor fizetni kell érte.

Jellemző, hogy az egészségügyi szektorban jelentős a lejárt

szállítói tartozás állomány, ami azt fejezi ki, hogy az intézmények
a felmerült költségeiket (ráfordításaikat, vagy másképpen
felhasználásaikat) jóval később egyenlítik ki, mint ahogy azok
felmerültek. Az egészségügyi ellátás költségei közé sorolható a
beteg várakozási ideje is, egyfajta nem pénzben mért költségként.

Összegezve: A közgazdaságtan a költséget kétféleképpen

Miért hasznos a értelmezi: a ráfordítás és az elmaradt haszon formájában. A
költségek kiadás akkor keletkezik, amikor a pénzügyi teljesítés megtörtént,
csoportosítása és a költség akkor, amikor a ráfordítás megvalósul.
alakulásuk
elemzése?
1.1. A KÖLTSÉGEK FAJTÁI
A költségek csoportosítása fontos azért, mert ismernünk kell:
 hogy milyen kapcsolat van a kibocsátás és a költségek
alakulása között,
 hogy a kibocsátást közvetlenül mennyi költség terheli,
 és hogy tudjuk, egy adott kibocsátás növelése milyen
növekményi költséggel jár.
A csoportképző ismérvek közgazdasági nézőpontból az alábbiak:

Kapcsolat a kibocsátás szintjével:

 Fix költség: a kibocsátás szintjétől egy adott pontig független

költség, mely általában a termeléshez szükséges kapacitás
költségeket, valamint állandónak tekintett működési költségeket
tartalmazza. Az egészségügyben a költségek mintegy 80 %-át
teszik ki, legjelentősebb a bérköltség (50-60 % között).

 Változó költség: a kibocsátás volumenétől függő költségelem,

mely általában anyag- és szolgáltatásköltségeket foglal magába.
Az egészségügyben a költségek kisebb hányada változó, átlagosan
mintegy 20 %-ot tesznek ki, legjelentősebb a gyógyszer-, szakmai
anyag-költség.

Oldal 144 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A kibocsátás nagyságára, mértékére reagálása a költségeknek

nem mindig lineárisak, ez annak a függvénye, hogy a
növekményi költség állandó, növekvő, vagy csökkenő.
Gazdálkodási
Menedzsment célkitűzés: alakítsuk a fix költségeinket kockázat
változóvá! Miért? csökkentése: fix
költségből
Az egészségügyi intézményeknél bizonyos korlátokkal ugyan, de változót! Milyen
van lehetőség a fix költségek egy részének átalakítására változó esetekben és
hogyan?
költséggé. Erre akkor lehet szükség, ha a kórház finanszírozása
teljesítmény alapú, leegyszerűsítve a beteg hozza a pénzt. A
gazdálkodási kockázat az, hogy a kórház termel-e, kap-e annyi
bevételt, amennyi a költségeinek finanszírozására elég.
Belátható, ha nagy az olyan költségek aránya, amelyek bizonyos
korlátok között függetlenek a bevételtől, akkor a gazdálkodási
egyensúly nagyrészt a bevétel alakulásának függvénye. Ha a
bevétel alakulásában bizonytalanság, ingadozás van, akkor
lehetőség kínálkozik a menedzsment számára, hogy a költségek
minél nagyobb részének változóvá alakításával csökkentse a
gazdálkodási kockázatot, mert így a költségek alakulása már
jobban követi a bevételek alakulását.

Mit jelent a fix költségek átalakítása? A menedzsmentnek

választási lehetősége van, hogy például a beteg élelmezést, a
mosatást kiszervezze, és teljesítmény alapján fizesse. Ekkor ezek
a költségek teljesen változóvá válnak, míg korábban ezeknek a
költségeknek csak egy része (például az élelmiszer nyersanyag,
vagy a mosószer, vízfogyasztás) volt változó költség, a bér,
infrastruktúra, épületfenntartás fix költségek voltak.

De vannak más lehetőségek is: például orvostechnikai

készülékek bérlése csak bizonyos napokra, amelyekre
koncentrálhatjuk a betegeket, így a többi napokon nem áll
üresen a megvásárolt készülék. Vagy az orvosok alkalmazotti
foglalkoztatása helyett az orvosoknak vállalkozóként való
szerződtetése, akiknek a díjazása az ellátott és finanszírozott
esetek után történhet. Fontos, hogy a vállalkozói, közreműködői
szerződés ne átalánydíjas legyen, ezzel lényegében a
közalkalmazotti helyzetet konzerváljuk, bizonyos munkajogi
előnyökkel.

Oldal 145 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Biztonságosabb helyzetbe kerül a menedzsment, ha a

szerződések a bevételhez kötődnek, és van mozgásterük arra,
A hogy változtassák a megrendelés mennyiségét. Ugyanakkor
kiszervezéseknek kockázata is van a kiszervezések növelésének, melyek azonban
kockázata is van nem közgazdasági jellegűek, hanem inkább a működési
biztonságot, a szervezettel való azonosulás hiányát, a
szerződéstől eltérő igények érvényesítési problémáit jelenthetik.

Hozzájárulás a kibocsátás előállításához:

 Közvetlen költség: olyan költség, ami a terméket,

szolgáltatást előállító szervezeti egységben, mint költséghelyen
merül fel. Ezek nagy részére a szervezeti egységnek eltérő
mértékben ugyan, de ráhatása van. Ilyenek az egészségügyben az
osztályos bérköltségek, a felhasznált szakmai anyagok,
gyógyszerek, a közüzemi felhasználások. Ezek a költségek a teljes
költségeken belül mintegy 85-90 %-ot tesznek ki. Fontos a
nézőpont szintje, az esetszintű költség szempontjából, már az
osztályos bérköltség egy része is közvetlen költség. Vagy például
a takarítás az osztály szintjén közvetlen, a termék szintjén
közvetett költségnek tekinthető.

 Közvetett költség: lényegében az a költséghányad, ami

mögött nincs értékesített termék illetve szolgáltatás, de
szükséges valamilyen közvetett módon a kibocsátáshoz. Ezeket a
A közvetett
költségeket úgymond az értékesítés árbevételének kell eltartania.
költségek
Ezeket a költségeket nem indokolt visszaosztani az előállított
kitermelési
lehetőségét - a termékekre, szolgáltatásokra, helyette a termékek, szolgáltatások
méretgazdaságos árbevételének egy adott hányada kerül elkülönítésre a közvetlen
-ági elv alapján- költségek finanszírozására.
az árbevétel
növelése A közvetett költségek csak fix költségek lehetnek, a közvetlen
exponenciálisan költségek lehetnek fix és változó költségek is. Ezért a követlen
javítja költségek nem lineárisan követik a kibocsátás (és a bevétel)
növekedését, hanem csökkenő mértékben, így eltérő bevételi
szintekhez eltérő átalány elvonás indokolt a közvetett költségek
finanszírozására.

Oldal 146 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A kibocsátás egységére számított költségek:

 Átlag költség (AFC= áltagos fix költség, AVC=átlagos változó

költség, AC=átlagos költség), a termék, szolgáltatás egy A kibocsátás egy
egységére vetített költség, mely egyszerű számtani átlagot egységére vetített
tükröz, a megadott költség-fajta és a teljes kibocsátási költségeket eltérő
mennyiség hányadosaként. módon
állapíthatjuk meg,
 Határ költség (MC=határ költség, MVC=határ változó aszerint, hogy mire
költség), a kibocsátás utolsó egységére jutó költséget fejezi ki, A közvetett
vagyunk kíváncsiak
melynek nagysága a kibocsátás változásával változhat. Ez költségek
kitermelési
lényegében növekményi költség, megmutatja, hogy a például
lehetőségét - a
a teljes költség mennyivel változik, ha változtatjuk a
méretgazdaságos-
kibocsátás mennyiségét.
ági elv alapján- az
árbevétel növelése
exponenciálisan
Költséggörbék ábrázolása
javítja

Az összköltség
görbe
meredekségét a
változó költség
görbe alakja
határozza meg

41. ábra: Költséggörbék

Az ábra szemlélteti az egyes költség fajták kapcsolatát a
kibocsátás szintjével. Látható, hogy az összköltség görbe
meredeksége követi a változó költség görbéjének

Oldal 147 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

meredekségét, és a fix költség nagyságával megegyező

mértékben tolódik el felfelé. A határköltség megegyezik az
összköltség és a változó költség vonatkozásában, jelezve, hogy
ha a fix költség növekménye 0, akkor a költségnövekmény a
változó költség függvénye.

1.2. A FEDEZETSZÁMÍTÁS ALAPJAI A fedezet számítás

célja

A gazdálkodó szervezet, így a kórház is, a ráfordításokkal

bevételt termel, melyből a költségek finanszírozása biztosítja.
Nyilvánvaló, hogy ennek biztosítása nem megy automatikusan,
de feltárhatók olyan összefüggések a bevételek és kiadások
keletkezése és nagysága között, melyek a menedzsment
számára jelzik, hogy a szervezet eredménye mennyire tér el a
gazdálkodási egyensúlyi ponttól, és a negatív eltérés milyen
üzemgazdasági feltételek teljesülése esetén szüntethető meg.

Az ÁKFN struktúra

42. ábra: ÁKFN struktúra

Az ábra a gazdálkodási egyensúlyt mutatja be az árbevétel görbe

bevonásával. Vegyük észre, hogy az árbevételi görbe „nem
ismeri” az adott szervezet költség görbéit, a csak az értékesítés
(termelés) volumenének és egységárának függvénye. Két
egymástól független görberendszer, amit egy
koordinátarendszerben ábrázolva láthatjuk, hogy rendelkezésre
áll-e a költségek finanszírozására a fedezet.
Oldal 148 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Az ÁKFN struktúra elemei: árbevétel, költség, fedezet, nyereség.

A független változó a termelés volumene, amelynek
függvényében a többi változót vizsgáljuk.

43. ábra Fedezeti tömeg és kapcsolata a fix költséggel

Középpontban: a
fedezeti tömeg és
a fix költség
viszonya

A fedezeti tömeg nem más, mint a termékenkénti fedezeti

hozzájárulások összege, ez szolgál a fix költségek fedezésére. A
termék/szolgáltatás árbevételéből kifizetjük a változó
költségeket, marad egy adott nagyságú fedezeti hozzájárulás,
melyeket képletesen összegyűjt a gazdasági igazgató, például
minden osztályról, minden HBCS esetében, hogy ebből
finanszírozza a fix költségeket. Ha ez fedezetet nyújt a fix
költségekre, akkor egyensúlyban van az intézmény, a fedezeti
elmaradás veszteséget, a többlet pozitív eredményt jelez.

Ha a kórház vezetése megadja a szükséges fedezeti tömeg

nagyságát, akkor ezt kell elosztani az egyes szervezeti egységek
között. A szervezeti egységek döntenek arról, hogyan teljesítik
az előírt fedezeti hozzájárulásokat (fedezeti tömeget): szükség
szerint az árbevétel és/vagy a változó költség változtatásával.

Oldal 149 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Amennyiben a szükséges fedezeti tömeg nem állítható elő akkor

a fix költségek csökkentésében kell gondolkodni.

A gyakorlatban kevésbé a fix költségekre, inkább a közvetett

költségekre keressük a fedezetet, ugyanis a fix költségek jóval
meghaladják a változó költségeket. A kórházaknál ugyanakkor Mindig lehetséges
sok esetben csak a gyógyszer, szakmai anyag költségekre eredmény javulás,
alkalmaznak osztályos keretgazdálkodást, és kimutatják az ha az árbevétel
osztályos teljesítményeket, bevételeket, ezzel lényegében a fix meghaladja a
költségek fedezetét szolgáló fedezeti hozzájárulásokat lehet változó
kimutatni az osztályok szintjén. költségeket: a
veszteség
csökkentése is
eredmény javulás

44. ábra: Fedezeti tömeg, nyereség veszteség tartomány

Az ábra világoskék színnel jelzett “fagyitölcsér”területe jelzi a

fedezeti tömeg nagyságát a termelés függvényében. A sötétkék
szín a nyereség tartományt, a világoskék a veszteség tartományt
ábrázolja. Látható, hogy a fagyitölcsér szája a termelés
növekedésével együtt nő, és egy ponton túl fedezetet nyújt a fix
költségekre. Ez a pont a fedezeti pont, melytől balra a
fagyitölcsér szája kiesbb mint a fix költség sávja, amely nem más
mint a teljes költség és a változó költség görbe alatti területek
különbsége.

Oldal 150 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

45. ábra: a két fedezeti megközelítés szemléltetése

Az eset
optimalizálás adja
A fedezet a fentiek alapján, két szinten is értelmezhető:
a reálisan elérhető
 Fedezet I.: elvárás, hogy a fix költségre nyújtson
legnagyobb
fedezetet fedezetet
 Fedezet II.: elvárás, hogy csak a közvetett költségekre
nyújtson fedezetet
A fedezet II. lényegében mintegy 10-15 %-os költség szint
finanszírozását célozza meg a hazai egészségügyi
intézményeknél. És ahogy korábban már szó volt róla, ennek
nagysága a bevétel %-ában kifejezve a bevétel nagyságának
függvényében változik.

Példa: egyszerűsített fedezetszámításra

Oldal 151 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A fenti sematikus adatokból meg tudjuk mondani, hogy milyen

termelési kombinációk elégítik ki az pénzügyi egyensúlyi
célkitűzés elérését. Hogy ezek mind valós, elérhető
kombinációk, azt csak akkor tudnánk megmondani, ha további
Az optimalizálás információk állnak rendelkezésre: ismernünk kell még a vizsgált
peremfeltételei a
szervezet termelési lehetőségeinek határát és a két HBCS közötti
piaci korlát, a
trade off kapcsolatot, átváltási arányt, valamint az igényt a két
szolgáltatások
szolgáltatás iránt.
közötti trade off
kapcsolat és a t-l
határ A „B” eset jobbnak tűnik a magasabb fajlagos fedezeti
hozzájárulás miatt, de ha 1 B előállítása több mint 1,5 A-ról való
lemondás mellett lehetséges, akkor adott t-l határ mellett A-k
előállítása összességében több fedezetet eredményez a kórház
számára.

„A” HBCS esetén (ha csak A-t állítunk elő): 30 eset adja meg a
fedezeti hozzájárulást
„B” HBCS esetén (ha csak B-t állítunk elő): 20 eset adja meg a
fedezet hozzájárulást
Természetesen a gyakorlatban a két (vagy több) termék
kombinációja fordul inkább elő.
Ha nem tudunk annyi esetet és olyan összetételben előállítani,
pl. piaci keresleti korlát miatt, hogy az 1,8 mFt fedezeti igényt
előállítsuk, akkor veszteség keletkezik, melyet a költségoldal
felülvizsgálatával és szükség szerinti intézkedésekkel lehet
részben vagy teljesen kompenzálni.

Példa méretgazdaságosságra és fedezet számításra

Egy képzelt kórház adatai: fix ktg (FC) 1oo, változó ktg (AVC) a
táblázat szerint, t-l határ 5 HBCS eset előállítása havonta,egy
HBCS eset díja (P) 41

Kérdések:
 Hogyan alakul az összköltség (TC) átlag ktg (AC), a határ ktg
(MC)?
 Mekkora teljesítménynél érheti el a kórház a fedezeti pontot?
Képződhet-e nyereség?
 AC, MC, P közül melyik kettővel fejezhető ki a fedezeti pont?
Miért?
Oldal 152 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

 Mennyi lesz 1 HBCS eset eredményjavító hatása?

 Megéri-e a nyereség reményében 1 orvost felvenni, ha
az orvos bér havi 5o és az orvos t-l határa havi 3 HBCS
eset?
 Mi történik akkor, ha a degressziós szorzó 5 HBCS felett
0,6?
 Milyen üzemgazdasági feltételek mellett érdemes egy
kórháznak a degressziós teljesítménysávba belépnie?

FC VC TC AFC AVC AC MC Egy kórház hogyan

0. 100 0 kezelheti a bevétel
1. 1oo 2o oldalon a
2. 1oo 36 gazdálkodási
3. 1oo 5o egyensúlyi
4. 1oo 7o problémákat?
5. 1oo 1oo
6. 1oo 15o

A kérdésekre adott válaszokat órai munka keretében

fogalmazzuk meg. A táblázat első két oszlopának adatai alapján
számíthatók ki az üres cellák értékei.

Feladat: DRG alapú külső finanszírozás és hatékony erőforrás

kihasználás egy kórház esetében

A példánk szerint egy elképzelt kórház esetében a DRG

finanszírozásra történő átállás felszínre hozta az erőforrások
hatékony kihasználásának és a jövedelmezőségnek a kérdését. A
kórház csak A és B terméket állít elő. A haszonáldozati költsége
3 B eset. A kalkulációk 59.000 USD veszteséget jeleznek előre a
kórház számára az idei évben.
Az árbevétel oldalon a kórháznak nincs az árakra ráhatása.
Milyen intézkedéseket tenne Ön az árbevétel oldalon, hogy a
kórház jövedelmezősége javuljon, ha

Oldal 153 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

„a” szituáció: a kórház eddig hatékonyan használta ki az

erőforrásait?

„b” szituáció: a kórház eddig elmaradt a hatékony erőforrás-

kihasználás követelményétől, továbbá A esetek számát tovább
Mindig van
mozgástér, akár nem növelheti 300 fölé, bár ha csak A-t állítanak elő 400
minimális eset/év teljesítményre lenne képes.
esetösszetétel
változás is látható Adja meg a javaslatait a maximális pénzügyi eredmény elérésére
eredményjavulást és külön a „0” szaldó elérésére is, ahol ez lehetséges. Az „a” és a
hozhat
„b” szituáció kórház számára két eltérő paraméterekkel
rendelkező helyzetet vetít ki, a táblázat ugyanazon értékeivel.
Rajzolja meg a kórház t-l görbéit mind „a”, mind „b” szituációra
vonatkozóan.
A válaszok megadásához használja az alábbi táblázat adatait. A
kórház kétféle beavatkozást végez és csak a megadott adatok
alapján kell a válaszokat megadni.(Bevétel-költség értékek USD-
ben megadva.)

A B Összesen
acut influenza
miocardialis
infarctus
Esetszám 300 200
Standard 6 000 1 000
bevétel/eset
Változó 3 590 910
költség/eset
Fedezeti 2 410 90
hozzájárulás/eset
Összes fedezet 723 000 18 000 741 000
Összes fix költség 800 000
Többlet/hiány -59 000

Megoldás „a” szituációra:

Maximális eredmény elérése:

Látjuk, hogy a maximális eredmény akkor érhető el, ha csak A

esetet látunk el. Miért? Azért mert nincs A növelésének és B

Oldal 154 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

csökkentésének korlátja, és mert A fedezeti hozzázárulása 2410

USD, azaz 27-szer több, miközben csak 3-szor több erőforrást köt
le, mint B (A 1 esettel történő növelése 3 B eset erőforrásának
felszabadítását igényli). Másként kifejezve, ha A esetek számát
1-el növelem, akkor a haszonáldozati költség miatt 3 B-ről kell Ha technikailag
nem vagyunk
lemondanom, azaz 2410 fedezetet nyerünk, és 3x90 fedezetet
hatékonyak, első
veszítünk el. Ha csak A-t állítunk elő akkor:
lépés a
hatékonysági rés
- maximum 67 esettel tudjuk az A esetek számát növelni,
mert 200 B-ről lemondunk (200/3=67) felszámolása
- ekkor az elérhető fedezeti hozzájárulás többlet 67 x
(2410-3 x 90)=143.380 USD
- mivel a veszteség, azaz a fedezet hiány 59.000 USD volt,
a végeredmény 143.380-59.000= 84.380 USD nyereség
- a maximális pénzügyi eredményt biztosító esetszámok
kombinációja: 367 A, 0 B

Nullszaldó elérése:
Ebben az esetben megelégszünk egy olyan kombinációval, amely
nullszaldót ad, azaz a cél az 59.000 USD veszteség (fedezethiány)
megszüntetése. Ennek képlete:
∆Xa x (2410-2 x 90)= 59.000
∆Xa= 59.000/2130
∆Xa= 27,7, kerekítve 28-al több A eset ellátása esetén érhető el
a null szaldó.

Ekkor az esetszámok kombinációja: 328 A, 116 B

Megoldás „b” szituációra

Ugyanazon táblázatbeli adatok jellemzik a kórházat, de ekkor

nincs a t-l határon, azaz nem használja ki a kapacitásait. A
felesleges kapacitás 100 további B ellátását teszi lehetővé, mert
jelenleg 300 A és 200 B esetet lát le, de a kapacitásai
megengedik, hogy 300 A mellett 300 B-t tudna előállítani, mert
a feltétel szerint 400A + 0 B-re méretezett kapacitás lehetővé
teszi a 300A + 300B kombináció és minden további olyan
kombináció előállítását, amelyben A-k száma 300-nál kisebb,
egészen a 0 A 1200 B kombinációig.

A legjobb helyzet, ha további 100 B-t lát el, mert A esetek számát
nem növelheti a piaci korlát miatt (bár ennek növelése lenne

Oldal 155 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

pénzügyileg indokolt). Ekkor az eredményjavulás: 100 x 90=

9000 USD, azaz a veszteség 50.000 USD-re csökken.

T-l görbék ábrázolása a két szituációra

„a” szituáció

A esetek számának növelése 1-el, 2.140 USD eredményjavulást

eredményez, mert 1 A fedezeti hozzájárulása 2410, ezért 3 B-t
kell feláldozni, ami csak 3 x 90 fedezet elvesztését jelenti. A
példából is látszik, hogy ha a gyakorlatban, a betegellátási célok
nem is engedik meg a maximális pénzügyi eredmény elérését,
kismértékű elmozdulás az esetösszetételben már jelentős
pénzügyi javulást hozhat.

A költségelemzés
„b” szituáció:
árbevétel nélkül,
önmagában is
hasznos dolog, a
technikai
hatékonyság
javítására ad
lehetőséget

Ebben a szituációban 300 A alatt minden egyes A esetről való

lemondás további 3B eset előállítására 2.140 USD veszteséget

Oldal 156 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

jelent. Azaz ha B-k számát 300 fölé emeljük, akkor átmeneti

javulás után növekvő veszteségi pályára állunk.

1.3. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS ÁRBEVÉTEL ELEMZÉS

Ha már ismerjük a költségek alakulását, akkor meg kell vizsgálni

a költségek és a bevételek viszonyát, és a menedzsment
lehetőségeit a gazdálkodási eredmény javításában.

A költségelemzés a költségek nagyságának, összetételének,

időbeli és térbeli változásának vizsgálata. A költségek között a
tőkeköltség, a költségvetési szervezeteknél a pénzforgalmi
szemléletben a bevétellel szemben nem kerül elszámolásra, csak
az értékcsökkenés nyilvántartása történik. Az OEP bevételekből
2000-től lehet finanszírozni a tőke költségeket is, a betegellátó
intézmények maguk gazdálkodják ki a tőke költséget, a
betegellátás folyó kiadásainak a rovására. Ezek alapján a fix
költségek meghatározása és számbavétele az elemzések
szempontjából ambivalens, mivel a tőkeköltségek beszámítása
nem jellemző.

A költség kimutatásokban az intézményi összköltséget a

legegyszerűbb meghatározni. Az egyes termékek szintjén a
változó költség adható meg a legjobban, de az esetszintű költség
kimutatás feltételeinek megteremtése sok energiát és kiadást
emészt fel, ezért leegyszerűsítve az osztályos átlag változó
költséggel számolnak az elemzések során. A közvetlen fix
költségek felosztása még indokolható, de itt is csak átlag
felosztásáról lehet szó, a közvetett költségek felosztása
ugyanakkor sok problémát rejt magában, ezért ettől rendszerint
eltekintünk.

Költségelemzés lehetséges szintjei:

o költségnem (bér, dologi, tőke)
o termék (HBCS eset, ápolási nap, beavatkozás
szintű költségek)
o osztály, klinika (közvetlen költségek)
o önálló szervezet (összköltség)

Oldal 157 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Eredményjavítás stratégiai lépései:

o árbevétel elemzés, a növelés lehetőségei
 eladási ár
 forgalom
 lejelentés, kódolás
o költségelemzés, a költségcsökkentés lehetőségei
 változó költségek
 fix költségek A költségek
A gazdálkodás pénzügyi stabilitását növelheti, ha a kimutatásában
kívánatos az
menedzsment ahol lehet, átalakítja a fix költségeit változó
esetszintű
költségekké, így a költségei akkor merülnek fel, ha árbevétel is
elemzés, de jobb
keletkezik.
híján osztályos
szintű költségek,
költség nemenként
kimutatva is
hasznos
információkat
szolgáltatnak

46. ábra: Eredmény javítás sematikus ábrája, teljesítmény finanszírozás

esetén
Q pontban: árbevétel- összes költség= fedezet hiány a kiinduló Az eredmény
helyzet, kérdés milyen irányú lépések lehetségesek elvben az javítás sematikus
eredmény javítására, hogy eljussunk Qf-be ahol már nincs fedezet lépései: a
hiány, azaz pénzügyileg egyensúlyba kerül a szervezet. sorrendiségnek
jelentősége van
Eredményjavítási lehetőségek elvben:
Bevételi oldal:
A görbén mozgunk (betegek számának változtatása) vagy a
görbét mozdítjuk (a beavatkozások, ápolások egységárának
változtatása pl. co-payment –jobb szoba).
Ha a szervezet a TVK felett van, akkor csak ez utóbbi lehet
megoldás, ugyanakkor ennek lehetősége is korlátozott, a kötött
árak rendszere miatt.
Amíg nem volt TVK, de a HBCS már bevezetésre került, egyre
nőtt az ellátott betegek száma, a teljesítmény növelési

Oldal 158 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

érdekeltség miatt. A bevételeket ugyanakkor javíthatjuk

kódolással is, ennek a költsége kisebb.

A technikai
hatékonyság a
Költségoldal:
nyereség
maximalizálás •Az elemzést először a változó költségekkel érdemes kezdeni. Ha
szükséges, de nem intézkedéseket hozunk, akkor ennek a szállítók a vesztesei, a
elégséges konfliktus kórházon kívül keletkezik. Ez népszerű eszköz, gyakran
feltétele: a legjobb alkalmazzák, mondván hogy a piac túlárazza az egészségügyi
technikailag szállításokat.
hatékony •Második lépésként a fix költségeket javasolt számba venni, az
kombináció alábbiak szerint:
kiválasztása a cél o nem élőmunkához kötődő fix költség (például
energiafelhasználás), itt a következmények már megoszlanak,
részben a szervezeten kívül és részben már belül jelentkeznek
o élőmunkához kötődő fix költség, (ez az utolsó, amihez
nyúlunk), itt a konfliktus, a nem kívánt következmény a
szervezeten belül keletkezik, ezért a menedzsment, különösen
az orvosvezetés esetében ennek a tartaléknak a kihasználása
esetleges.

A technikailag hatékony termelés még nem biztos, hogy

nyereséges ezért a termelés bevételi és költség
következményeit kellő alapossággal kell elemezni, és lehetőség
szerint meg kell keresni az optimális termékkombinációt, ahol az
összhaszon (jelen esetben a pénzügyi eredmény) maximális.

A veszteség
csökkenthető a Veszteséges helyzet javítása a teljesítmény növelésével
veszteséget
termelő Milyen feltételek teljesülése mellett javulhat egy veszteséges
szolgáltatások
kórház gazdálkodási helyzete a teljesítmény növelésével?
volumenének
 legyen nagyobb az ellátott esetek változó költsége az esetek
növelésével?
finanszírozási díjánál
 a forgalom növelésének nincs kapacitás korlátja
 a forgalom növelésének nincs keresleti korlátja

az eredményjavulás üzemgazdasági feltétele: MR ˃ MC

A fentiek alapján a menedzsment számára elengedhetetlen,
hogy megtörténjen az eredmény javulás feltételeinek vizsgálata

Oldal 159 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

1.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SOLGÁLTATÓK ÉRDEKELTSÉGE A

KÜLÖNBÖZŐ FINANSZÍROZÁSI MODELLEKBEN

Az egyes finanszírozási modellek (technikák) különböző

Finanszírozási
gazdasági érdekeltséget közvetítenek a szolgáltatók irányába.
modellek
érdekeltsége  feladat finanszírozás
Egy adott feladat ellátása, a rendelkezésre állás költségeinek az
elismerése áll a középpontban, függetlenül az orvos-beteg
találkozások, a beavatkozások, a nyújtott szolgáltatások
volumenétől. Az érdekeltség az ellátási volumenek
visszaszorításában fejeződik ki.

 tevékenyég finanszírozás
Az elvégzett beavatkozások, a nyújtott szolgáltatások volumene,
illetve ezek költségeinek az elismerése áll a középpontban.
Az érdekeltség az ellátási volumenek növelésében fejeződik ki.

 verseny finanszírozás
Mind a feladat mind a tevékenység finanszírozásra ráépülhet
azzal, hogy amíg az előző modellekben a szolgáltatóknak nincs
ráhatásuk az árakra addig ebben az esetben igen. A
szolgáltatások vásárlója árversenyt hirdethet a szolgáltatók
között, megadott paraméterek mellett.

A háziorvos A háziorvosok finanszírozása Magyarországon alapvetően a

érdekeltségében kártyapénzre és fix elemekre épülő feladat típusú finanszírozás.
vannak latens A háziorvos érdekeltsége a betegforgalomtól nem függő
elemek, de kártyapénz miatt az, hogy egy adott betegforgalom alatt tartsa
alapvetően a az orvos - beteg találkozást.
betegforgalom
korlátozásában A hálapénz viszont az orvos - beteg találkozásoktól függ, ekkor
érdekeltek az érdekeltsége, hogy nőjön a betegforgalom. A gyakori
továbbküldés egyik valószínűsíthető oka, szakmai problémák
mellet az, ha alacsony a hálapénz.

Oldal 160 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A fix költségek (bérleti díj, alkalmazottak bére, stb.) aránya jellemzően nagy az
összköltségeken belül, ezért a költségek betegforgalom érzékenysége viszonylag kicsi. Az
alábbi ábrán látható az a szolgáltatási volumen (Qf), melynél egyensúlyban vannak a
költségek a bevételekkel, és az az irány mely a háziorvos gazdasági érdekeltségét tükrözi.
Természetesen ez csak részben határozza meg a háziorvos magatartását.

47. ábra: Háziorvosok érdekeltsége

A tevékenység finanszírozás, melyet teljesítmény finanszírozásnak is nevezünk, jelenleg a

legelterjedtebb a magyar egészségügyben. A járóbeteg ellátásban a WHO pontrendszerre
épülő, a fekvőbeteg ellátásban a homogén betegségcsoport (HBCS) alapú (aktív ellátás)
valamint az ápolási nap alapú (krónikus ellátás) finanszírozás alkalmazására kerül sor.

A gazdasági érdekeltség lényege mindegyik típus esetében hasonló, az ellátások

volumenének a növelése áll a középpontban, ahogy ez a lenti ábrán is jól látható. Ennek a
finanszírozási modellnek a felejárója hogy állandóan beleütközik a közfinanszírozás előre
maghatározott és korlátos plafonjába, ezért az alacsonyabb költségvetésű
egészségügyekben korlátozni szükséges a finanszírozott ellátási volumen nagyságát,.

Oldal 161 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A verseny-
finanszírozás
egyedül abban
más, hogy az
egyébként merev
48. ábra: Érdekeltség a teljesítményfinanszírozásban bevételi görbe itt
(lefelé) mozog

Versenyfinanszírozás esetében az érdekeltséget az HMO

finanszírozási modell alapján szemléltetjük. Központi eleme a
rendszernek, hogy a tagok átalány díjat fizetnek az éves
szolgáltatás csomagok igénybevételéért, és azon belül a
szolgáltató kockázata az igénybevétel gyakorisága és súlyossága.

Adott központokba való belépés éves díjjal bír, ekkor TR egy

adott időszakban állandó, itt is az orvos - beteg találkozások
befolyásolják az elérhető pénzügyi eredményt.

Amiben versenyeznek az HMO-k: egy adott csomag éves díja.

Ezért a TR görbe lefelé tolódik. Ennek ellensúlyozására figyelniük
(korlátozniuk) kell a betegforgalmat, valamint a fajlagos
költségek alakulását.

49. ábra: Érdekeltség az HMO modellben

Oldal 162 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A teljesítményfinanszírozásban is lehetséges
versenyfinanszírozás. A tételes kibocsátást (HBCS, ápolási nap, Nézzük meg,
beavatkozás) finanszírozza, de piaci versenyben kialakuló árak hogyan
révén. Ha nem mozog az ár, akkor azt nem hívjuk alkalmazhatóak a
költségtani
versenyfinanszírozásnak.
alapfogalmak az
egészségügy
„átvilágítására”

1.5. KAPACITÁSVEZÉRELT EGÉSZSÉGÜGYI REFORM

KÖLTSÉGELEMZÉS ALAPJÁN (kizárólag szemléltetésre,
esetmegbeszéléshez)

Az eddigi költségtani alapfogalmak használatával tekintsük át az

ellátórendszer átalakításának elvi lehetőségeit és
A kapacitás felület
költségkövetkezményeit. A felhasznált adatok korábbiak, csak
felosztása
szemléltetési céllal lettek felhasználva. hatásosság szerint
Definiáljuk a felületet, majd a kihasználást, költségeket =>
A lehetőségek
termelési kapacitásfelület kihasználása

A kapacitásfelület megadja a termelési lehetőségeket.

Hasznosított Nem hasznosított kapacitás (kb 1o%)

kapacitás (HBCS/orvos, ágykihasználás) nélküle
a meglévő szolgáltatás-tömeg
előállítható
3

Hasznosított kapacitás

Hatásos Nem hatásos szolgáltatások (2o%),

szolgáltatások nélküle a szolgáltatástömeg csökken,
(7o%) de az egészségnyereség nem

Oldal 163 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Hasznosított kapacitás

A kapacitás felület
Hatásos Nem hatásos szolgáltatások (2o%),
felosztása
szolgáltatások
hatásosság szerint (7o%), nélküle nincs
egészségnyereség

Hatékonyság és 5

költség
következmények
Költségkövetkezmények (régebbi
adatok)
Változó
2o mrd ktg
7o mrd Ft Ft
Fix ktg
175 5o 25
mrd mrd mrd
Ft Ft
Hatékonyság és Ft

költség
(jót:jól, nem jól) (nem jót) (semmit)
következmények
Gyógyító-megelőző kiadások összesen: 34o mrd Ft
6
Ha megvan a felület 3 része, rátehetjük a költség kockákat.

Reformlépések I.
-Kapacitás
szabályozás
-Menedzsm.
felelősség
-Árverseny
lefelé
7o mrd Ft 2o mrd -IBR
Ft

175 5o 25
mrd mrd mrd
Ft Ft Ft

(jót:jól, nem jól) (nem jót) (semmit) 7

Első helyen a ki nem használt kapacitást vesszük ki az

ellátórendszerből. Itt úgy történhet leépítés, hogy nem változik
a betegellátás volumene. Ezeknek a tartalékoknak a feltárása
kapacitás egységekre vetített indikátorokkal, benchmarkok
alkalmazásával megvalósítható. Ilyen indikátor például az egy
orvosra jutó teljesítmény (HBCS súlyszám, német pont)
Oldal 164 / 168
SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

személyenként, osztályos átlagban, intézeti átlagban kifejezve,

ahol az ellátási feladat eltéréseiből adódó torzítások kiszűrését
biztosítani kell. Továbbá az 1 m2-re jutó teljesítmény illetve
bevétel osztályonként, intézetenként is ilyen indikátor lehet.

A nem használt kapacitások beazonosításánál sokkal nagyobb

feladat azok kivétele a rendszerből, vagy átkonvertálása más
feladatokra
Költség
halmazokra
Reformlépések II. bontott reform
-Hatékony vásárlói
magatartás
javaslatok
-IBR
-Finanszírozás
korrekciója
-Hálapénz ?
7o mrd Ft 2o mrd
Ft

175 5o 25
mrd mrd mrd
Ft Ft Ft

(jót:jól, nem jól) (nem jót) (semmit) 8

A finanszírozás korrekcióját jelenti a következő lépés. A hatásos

ellátások irányába szükséges eltolni a finanszírozást, úgy hogy
feleljen meg a finanszírozás a hatékonysági követelménynek.
Ebben az esetben az üzemgazdasági érdekeltséget harmonizálni
kell az egészségpolitikai elvárásokkal. További eszköz lehet a
bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeinek használata.

Reformlépések III.
-Mendzsment felelősség (endofin,
fajl.ktg), IBR
-Minőségbiztosítás fejlesztése
-Finanszírozás korrekciója
(járó preferálása), árverseny lefelé

7o mrd Ft 2o mrd
Ft

175 5o 25
mrd mrd mrd
Ft Ft Ft

(jót:jól, nem jól) (nem jót) (semmit) 9

Oldal 165 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

A legnagyobb kockában vélhetően hatásos szolgáltatásokat látunk el, de

nem biztos, hogy jól csináljuk, azaz technikailag hatékonyak vagyunk. Több
eszköz áll rendelkezésre a technikai hatékonyság javítására, például a
költségelemzés a minőségbiztosítás fontos eszközök, hogy a jó terápiák
irányába tereljék a szolgáltatókat. Itt a cél nem az eliminálás, hanem a
költségoszlopoknak a lehetőségekhez képest történő összenyomása.

Oldal 166 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

Realitások (korábbi adatok alapján)

o A bemutatott költségmegtakarítás (1oo-12o mrd
Ft) és struktúraátalakítás ideálállapot,
 Legalább 5o %-os átalakítási veszteség
o A reálisan elérhető költségmegtakarítás (5o-6o
mrd Ft) nem vonható ki az egészségügyből,
 fedezet a minőség javítására, a
termelési tényezők finanszírozására
o Többletforrás igény:
 a tőkekivonás ellensúlyozására Becsült tartalékok
(épület és eszközállomány pótlás és és kiaknázható
fejlesztés, 3o-4o mrd Ft) tartalékok:
 az ellátások fajlagos
átalakítási,
finanszírozásának javítása
súrlódási
(ösztönzés, minőség (3o mrd Ft) új
veszteségek
szolgáltatások beléptetésére (1o mrd
Ft)
 járó és alapellátási kassza növelése, a
fekvő szinten tartása mellett

Az átalakítási veszteség lényegében a lobbyerők függvénye. A

2007. évi ágyszám leépítések mögött tetten érhetőek fenti
gondolatok és az átalakítási veszteség nagysága.

Kérdés: hogyan lehet alacsonyabb ellátási szinten tartani a

beteget?

A jelenlegi reformfolyamat felülről akarja letolni a beteget,

A racionalizációs
közben azonban nincs érdekeltségi rendszer az alacsonyabb célkitűzések
ellátási szinteken. A jelenleg lefékezett IBR program elvileg egymásra épülése
képes eltolni a betegutakat alacsonyabb szintre.

Összességében a fekvőbeteg ellátás racionalizációját a

progresszióban alacsonyabb szinten működő ellátások
fejlesztésével, érdekeltségük átalakításával kell kezdeni.

Oldal 167 / 168

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI OLVASÓKÖNYV
MENEDZSERKÉPZŐ
KÖZPONT

V. Záró gondolatok

A kurzus és az elhangzottak elsajátításához segítséget nyújtó

jelen segédanyag egy próbálkozás arra, hogy a hallgatóink
Az idő megérleli az
jobban megértsék a közgazdasági gondolkodás alapjait,
arra érdemes
módszereit és képesek legyenek az őket körülvevő munkahelyi
gondolatokat,
és ágazati valamint a tágabb társadalmi környezet felől érkező
üzeneteket,
kihívások kezelésére. A legfőbb kihívás a jó döntések
hagyjunk időt neki! meghozatala, aminek kritériuma az, hogy döntéseink mennyire
hatékonyak. Feladatunk nem merülhet ki abban, hogy mi
magunk törekszünk a hatékonyságra, nyújtsunk ebben
segítséget munkatársainknak, embertársainknak is, hogy a
legtöbbet legyünk képesek kihozni mindabból az erőforrás
halmazból, ami a rendelkezésünkre áll.

Akit a továbbiakban is érdekel a közgazdaságtani gondolkodás,

ennek gyakorlati alkalmazási lehetőségei az egészségügyben,
annak ajánlom a közgazdasági eszközök alkalmazása az
egészségügyi menedzsmentben választható tárgy felvételét.

Mindazoknak, akik végighallgatták és végigküzdötték a jelen

kurzust illetve ennek segédanyagát, azt kívánom, hogy ne
csüggedjenek, ha úgy érzik, hogy még nem minden került a
helyére a helyenként szokatlan közgazdasági gondolkodásmód
alkalmazásában. Reményeink szerint a kihívások és a
tapasztalatok az idő múlásával elrendezik ezeket az aggályokat.
Ha netán mégsem, akkor legyen ez egy hajtóerő a további
érdeklődéshez és megismeréshez, amiben készséggel állunk
rendelkezésetekre.

Oldal 168 / 168