A Madarak

7/17/2019 Arisztophanész a Madarak
Arisztophan€sz
A madarak
Ford•totta: Arany J‚nos
(A digitaliz‚l‚s az Eurƒpa kiadƒ G„r„g dr‚m‚k c•m…,
1985-„sISBN
kiadv‚nya
963 07alapj‚n
3620 9k€sz†lt.)
SzemÄlyek:
EUELPIDES athenaei kalandor

PEISTHETAIROS athenaei kalandor
LIBUC (MAD‡R), a Banka szolg€ja
BANKA
MADARAK KARA
L‡NGMAD‡R
FˆLEMILE
H‰RNŠK
PAP
PO‹TA
JŒSLATFEJT
METŒN , f•ldm‚rƒ
V‡ROSRENDEZ
TŠRV‹NY‰RŒ
K‹T KŠVET
IRIS, istennƒ
APAGYILKOS
KINESIAS. dithyrambk•ltƒ
SYKOPHANTA PROMETHEUS
HERAKLES
POSEIDON
TRIBALLOS, thr€k isten
PEISTHETAIROS szolg‚ja
N‹MA SZEM‹LYEK
Elƒadatott: olymp. 91. 2. Kr. e. 414.
2009
http://slidepdf.com/reader/full/arisztophanesz-a-madarak 1/62
Szikl€s, erdƒs vid‚k

EUELPIDES (kez‚ben cs„ka, ennek sz„l)
Csak arra, Žgy-e, hol ama fa l‚tszik?
PEISTHETAIROS (a n€la levƒ varj…nak)
Pukkadj meg: ez meg vissza k‚rog ism€t.1*
EUELPIDES (a t€rs€hoz)
Mi haszna bolygunk fel s al‚, szeg€ny,
Mint a vet€ll? Elvesz†nk, hi‚ba.
PEISTHETAIROS Hogy €n, szeg€ny fejem, varjŽ szav‚n
Indulva, t„bb mint ezer st‚diumnyi2*
tat tev€k!
EUELPIDES S hogy €n, boldogtalan,
Csƒk‚t k„vetve, m‚r lekoptat‚m
A l‚bam-ujja minden k„rmeit!
PEISTHETAIROS Azt sem tudom, m‚r, hol vagyunk, bizony.
EUELPIDES Haza tal‚ln‚l innen a haz‚dba?3
PEISTHETAIROS Innen, Zeus uccse, Exekestides sem.*
EUELPIDES Haj, baj!
PEISTHETAIROS De Bajj -ra csak te menj,4* kom‚m.
EUELPIDES Beh lƒv‚ is tett a mad‚rteren
Az a bolond kuf‚r.5* Philokrates,
Ki r‚besz€lt, jj†nk k€rdezni T‚reus
Bank‚hoz, a mad‚rtalan mad‚rhoz,6*
S ki r‚nk tukm‚lta e csƒk‚t vez€rnek
Egy obol€rt 7* s a varjŽt h‚rom€rt:
Pedig semmit se tudnak, mint harapni. ‘ (143)
No, mit t‚togsz megint? Hov‚ vezetsz,
Szikl‚k k„z€? hisz Žt sincs ott sehol.
PEISTHETAIROS De m€g „sv€ny sincs, engem uccsegen!,
EUELPIDES H‚t a te varjad most semmit se mond?
PEISTHETAIROS Most m‚r nem arra k‚rog, mint el€bb.
EUELPIDES Mit mond teh‚t az Žtra n€zve?
PEISTHETAIROS Mi m‚st?
Azt mondja, hogy ler‚gja ujjomat.
EUELPIDES Nem sz„rny…s€g ez, hogy mi €szakarva
‹s v‚gyva-v‚gyn‚nk ’a hollƒk k„z€", 8*
Azt‚n az Žtj‚t nem lelj†k sehogy?
Mert h‚t nek†nk, oh n€z f€rfiak,9*
1
a csƒk‚t €s a varjŽt jƒsmad‚rnak hitt€k, de mindkett m‚s ir‚nyt mutat: Arisztophan€sz nem hitt a
jƒsl‚sban, m€g kev€sb€ ‚ jƒsokban
2
egy sztadion 164 m€ter
3
Ex€kesztid€sz nem volt ath€ni sz‚rmaz‚sŽ, aff€le hontalan j„ttmentnek sz‚m•tott, teh‚t nem is
tal‚lhatott haza.
4
Bajj nev… helys€g nem l€tezett, csak Peiszthetairosz tal‚lta ki, hogy szellemesen visszav‚ghasson
Euelpid€sznek
5
Philokrat€sz mad‚r‚rus
6
azaz, ki emberbl v‚ltozott mad‚rr‚, nem mad‚rtƒl lett (Arany jegyzete); l. a n€vmutatƒban T€reuszt.
7
az obolosz ath€ni p€nzegys€g; egy szem€ly napi l€tminimuma ez id t‚jt kb. 3 obolosz lehetett.
8
9 k„zmond‚s. Annyi,
az elad‚sokon mint:nk
ugyanis a manƒba, a pokolba!
nem vehettek (Arany
r€szt. jegyzete)
Egy€bk€nt Arisztophan€sz gyakran megt„ri a sz•npadi
illŽziƒt: nemcsak a kar, hanem az egyes szereplk is s…r…n fordulnak a n€zkh„z.
A r i s z t o p h a n € s z : A ma d a r a k Oldal: 2
Ellenkez bajunk van, mint Sakas-nak.10*

Ez, mint nem polg‚r, b€tolakodik:
Mi, sz‚rmaz‚sra, nemre tisztesek,
Igaz polg‚ri t„rzs, - nem hessegetve
‰m f„lrep…l€nk k€t l‚bbal honunkbƒl,
Nem mintha gy…l„lnk mag‚t a v‚rost
S tagadnƒk, hogy vir‚gzƒ, nagyszer…,
K„z mindenekkel, s kobzott kincse sok.11*
Azonban, a t†cs„k egy-k€t havig
Cirpelget ‚g‚n: Athenae pedig
Mind fŽjja a p„rt 12* teljes €let€ben.
Ez€rt kel€nk mi Žtra; s ‚ldozƒ
Ed€ny-, kos‚r-, mirrh‚val13* bŽjdosunk,
Keresni egy patvartƒl mentt helyet,
Hogy azt meg†lve, b€k€n €ldeg€lj†nk.
Most T€reus bank‚hoz indul‚nk
Megtudni tle, nem l‚tott-e ollyan
V‚rost, a merre j‚rt-kelt r„ptiben?
PEISTHETAIROS H€!...
EUELPIDES Nos, mi baj?
PEISTHETAIROS A varju f„lfel€
Intett megint.
EUELPIDES A csƒka is, bizony,
Mind arra t‚tog, fel mutatva mintegy: (144)
Mad‚rnak kell ott lenni, t„bbnek is.
Megtudni mindj‚rt, ha z„rejt csin‚lunk.
PEISTHETAIROS Tudod mit? L‚bbal horzsold a k„vet.
EUELPIDES Te meg fejeddel; k€tszerezd a zajt.
PEISTHETAIROS V€gy egy k„vet s kopogtass.14*
EUELPIDES Jƒ, teszem.
(Kopogtat)
Bab‚m! bab‚m!
PEISTHETAIROS Te, mit besz€lsz? bab‚nak
Szƒl•tod a Bank‚t? mondd babuk€-nak .
EUELPIDES Babuk‚m! Ha nem j„ssz, Žjra z„rgetek.
(Kopogtat)
Babuk‚m!...
LIBUC (mad€rfejjel)
Ki j‚r ott? ki ord•tja gazd‚m?
EUELPIDES Ment Apollon, beh nagy sz‚ja van!
LIBUC
EUELPIDES
Oh jaj nekem: mad‚rfogƒk
Ily sz„rny†s€get ezek!
csak kimondani!
LIBUC Veszn€tek el!
EUELPIDES Hisz nem vagyunk mi ember.
LIBUC Mi h‚t?
EUELPIDES ‹n Szeppents,15* libyai mad‚r.
10
Euelpid€sz Akesztƒr trag€dia•rƒra c€loz, akit egyszer…en Szakasznak neveztek, mert az egyik szk†tha
t„rzsbl, a szak‚ktƒl sz‚rmazott.
11
azaz szabad k„zt‚rsas‚g, melynek, €s ebben van a mondat humora, ’szabads‚g‚ban ‚ll" polg‚rait a
p€nz†ktl is megfosztani. Arisztophan€sz valƒsz•n…leg a sz„vets€gesekre kirƒtt sŽlyos adƒkra gondol.
12
13 az ath€niak
hogy b•r‚skod‚si
amint az m‚ni‚j‚rƒl h‚la‚ldozatot
Žj haz‚t megtal‚lj‚k, egy teljes kom€di‚t irt Arisztophan€sz,
mutathassanak be a Darazsak-at.
14
mintha ajtƒ eltt ‚lln‚nak.
LIBUC Az nem besz€d.

EUELPIDES Tapintsd a combomat 16.*
LIBUC H‚t ez mif€le jƒmad‚r?... Felelsz h‚t?
PEISTHETAIROS (lerogy ijedt‚ben)
‹n megk„vetlek, g€m vagyok, f. .ƒ.
EUELPIDES De te mi ‚llat vagy, az isten€rt?
LIBUC ‹n, szolg€l„ mad‚r.
EUELPIDES T‚n a kakas
Hajtott ig‚ba?
LIBUC Nem; gazd‚m, mikor
Bank‚v‚ v‚ltozott, k„ny„rge, hogy
Legyek mad‚rr‚ s szolg‚ljam tov‚bb is.
EUELPIDES H‚t kell mad‚rnak szolgaf€le is?
LIBUC EZ, gondolom - hogy ember volt el€bb -,
Szerette a phal€ri sz‚rdin‚t,17*
S €n futva hordom t‚llal azt neki. (145)
Ha meg lencs€t kiv‚n: faz€k, kal‚n kell
S futok kal‚n€rt.
EUELPIDES Ez fut€r libuc.
Tudod h‚t mit, Libuc? menj, h•vd el
A gazd‚dat nek†nk.
LIBUC De alszik €pen,
Jƒllakva hangy‚val s mirtuszbogyƒval.
EUELPIDES Eredj az€rt, k„ltsd fel.
LIBUC Tudom bizonnyal,
Hogy megharagszik, de a kedved€rt
Felk„lt„m. (El)
PEISTHETAIROS (ut€na) Uh! d„g„lj meg; majd hal‚lra
Ijeszt€l.
EUELPIDES Jaj! csƒk‚m is elrep…le
A f€lelem miatt.
PEISTHETAIROS Te gy‚va jƒsz‚g,
F€ltedben elszalajt‚d madarad?
EUELPIDES No, h‚t te a varjŽt, midn elest€l?
PEISTHETAIROS ‹n nem, biz istƒk.
EUELPIDES Hol h‚t?
PEISTHETAIROS Elrep†lt.
EUELPIDES S nem elszalaszt‚d, j‚mbor? de vit€z vagy!
BANKA (a sz†npadon k†v‡l)
Nyiss erdƒt 18* hadd megyek ki.
EUELPIDES Szent Herakles! (Jƒ bankafejjel)

Mif€le ‚llat ez? mif€le tolla,
Mif€le h‚rmas bƒbit‚ja van?
BANKA No, ki keres?
EUELPIDES gy l‚tom, t€ged is
Megvert mind a tizenk€t isten.19*
BANKA gy-e
15
mert f€l nagyon. (Arany jegyzete)
16
hogy nedves, Žgy f€l. (Arany jegyzete)
17
18 Phal€rƒnn‚l, Ath€n egyik

ajtƒ helyett. (Arany kik„tje t‚j‚n fogt‚k a szardella nev… halat, az ath€niak egyik kedvenc €tel€t.
jegyzete)
19
az Ol†mposzt ben€pes•t sz‚mos isten k„z†l m‚r az i. e. VI. sz‚zadban kiemelt€k a legfbb tizenkettt.
A tollam€rt csufoltok, mert elbb

Ember val€k?
EUELPIDES Nem t€ged nevet†nk.
BANKA Mit h‚t?
PEISTHETAIROS A csr„d n€ †nk oly fura. (146)
BANKA ˆgy meggyal‚zott 20* a tragoedi‚ban
Sophokles, engem T€reus kir‚lyt!
EUELPIDES Te T€reus vagy? mad‚r, vagy p€va az?21*
BANKA Mad‚r bizony.
EUELPIDES H‚t a sz‚rnyad hov‚ lett?
BANKA Kihullt.
EUELPIDES Tal‚n beteg volt‚l, az€rt?
BANKA Nem a bizony; hanem, mert t€lire
Minden mad‚r vedlik; m‚s n megint.
De h‚t ti kik vagytok?
EUELPIDES Mi? emberek.
BANKA Hov‚valƒk?
EUELPIDES A sz€p hajƒk hon‚ba22.*
BANKA Teh‚t b†r€k is?
EUELPIDES St ellenkezleg:
B•r‚tlanok.
BANKA Mert az mind ott teremi
EUELPIDES Keresni sem kell, szedhetsz a mezn is.
BANKA S mi jƒ€r' j„ttetek? mi kell?
EUELPIDES Veled
K•v‚ntunk €rtekezni.
BANKA Nos, mirl?
EUELPIDES Te hajdan ember volt‚l, mint mi most,
Adƒs lehett€l m‚snak, mint mi most,
Fizetni sem szerett€l, mint mi most;
Azt‚n mad‚rr‚ v‚ltozv‚n, rep†lsz
K„r„s-k„r†l minden f„ld„n, tengeren;
Tudsz gondolkozni mint ember, s mad‚r.
Az€rt j„v€nk h‚t most, k„ny„rgve sz€pen,
Ha mondan‚l egy v‚rost, egy puh€t
Heverni rajta,23* bolyhost mint a pokrƒc.
BANKA H‚t m€g nagyobb €n', mint Kran‚a v‚ros?24*
EUELPIDES ’Nagyobb ugyan nem, de nek†nk valƒbb."
BANKA Arisztokr‚ci‚t k•v‚nsz teh‚t?
EUELPIDES ‹n?. ..
BANKA
M€g Skellias
Mif€le v‚ros fi‚t
25* is gy…l„l„m. (147)
tetszen€k teh‚t?
EUELPIDES Olyan, hol ez vƒn' a legfbb dolog:
Kor‚n beszƒlna hozz‚m egy bar‚tom,
Mondv‚n: ’olympi Zeus nev€re k€rlek,
20
Szophokl€sz teh‚t mad‚r-‚larcban l€ptette fel a T€reuszt alak•tƒ sz•n€szt, s a Banka most ugyanazt az
‚larcot viseli.
21
a p‚va oly ritkas‚g volt, hogy nem mindenki „smerte. (Arany jegyzete)
22
Ath€nba, melynek tekint€lye €ppen hatalmas kereskedelmi €s hadiflott‚j‚n alapult.
23
k€nyelmest. (Arany jegyzete)
24
Ath€n, hat‚s
komikus Euelpid€sz egy gyakran
kedv€€rt itt fellengzsnek hatƒ k„ltktl.
id€z tragikus Euripid€sz-sorral v‚g vissza; ‚ltal‚ban Arisztophan€sz a
25
ennek a Szkelliasznak a fi‚t ugyanis Arisztokrat€sznek h•vt‚k.
Jer ma eb€dre hozz‚m, gyermekeiddel,

S el€bb f†r„dj meg, mert n‚szom ma van.
De el ne mŽlaszd semmik€p: k†l„nben
Hozz‚m ne j„jj, ha majd nyomorba estem!" 26*
BANKA Zeus uccse, hitv‚ny dolgokat •v‚nsz! Nos, h‚t te?
PEISTHETAIROS ‹n is aff€l€t.
BANKA Mif€l€t?
PEISTHETAIROS Hogy sz€p fiŽnak, ha eltal‚l,
Az apja, mintegy s‚rtve h‚nyja f„l:
’No sz€p: tal‚ltad - hogy megf„rdve a
Torn‚bƒl j„tt fiam - Stilbonides!27*
S hozz‚ se szƒlt‚l, meg se csƒkol‚d,
Haza nem vitted, meg sem csipkeded;
Pedig bar‚tom vagy, ap‚nk is az volt!"
BANKA Oh€, gonosz csont, m€g mit nem k•v‚nsz!
Hanem van a v„r„s tenger k„r…l
Egy v‚ros, a mint besz€ltek.
EUELPIDES Oh,
Tenger k„r†l ne! mert egy reggel ott
Teremne v‚ddal a Salaminia28.*
Nem tudn‚l hell€n v‚rost mondani?
BANKA H‚t Lepreon-ba nem jƒ volna lakni,
Elis-be'?
EUELPIDES Nem bizisten, Žgy ut‚lom -
- L‚tatlan is - Melanthios miatt.29*
BANKA Mondok teh‚t m‚st: Lokrisban Opus;
Az jƒ lakƒhely.
EUELPIDES ‹n, opunti ember,30*
Nem lenn€k egy arany talentom€rt!-31*
Min az €let a mad‚rvil‚gban?
Te csak tudod. (148)
BANKA Nem kellemetlen az,
Ha m‚r viseltes: itt ersz€ny se kell.32*
EUELPIDES gy sok hamis p€nz33* nem j‚r k„ztetek!
BANKA Kertben legelj†k a m‚kot, feh€r
Sesam-magot, m€nt‚t, mirtuszbogyƒt...
EUELPIDES Igy h‚t menyasszony mƒdra34* €ltek itt.
PEISTHETAIROS Hahƒ!
De mily magasztos tervem van! s min
Hatalmas lenne a mad‚rvil‚g,
26
a tr€fa az, hogy €ppen az ellenkezj€t szok‚s mondani m€g ma is: ’ha a balsorsban nem l‚togatt‚l, ne
gyere akkor se, ha jƒl megy a dolgom". A k€t ath€ni olyan v‚rost keres, ahol napi f elfoglalts‚guk a lakoma
€s a szerelem volna.
27
Peiszthetairosz ƒvatoss‚gbƒl nevezi mag‚t Sztilbƒnid€sznek.
28
l. lentebb, a 187. oldalhoz f…z„tt jegyzetet.
29
Melanthiosz trag€diak„lt lepr‚s, visszatasz•tƒ k†lsej… ember volt, s Euelpid€sz az€rt irtƒzott az €liszi
v‚rostƒl, mert annak neve is erre a betegs€gre eml€kezteti.
30
az opunti, azaz Opuszbƒl sz‚rmazott f€rfi, akire Euelpid€sz c€loz, f€l szem€re vak volt; l. al‚bb is
Opuntius.
31
azaz ’egy vagyon€rt"; egy arany talanton 360 ezer obolosz volt!
32
33 ha m‚r csal‚rds‚g
sokf€le megszokta hi‚nyzik.
az ember,(Arany
mint ajegyzete)
viseli ruh‚t. P€nzre semmi sz†ks€g. (Arany jegyzete)
34
mert a f„ntebbieket az ar‚nak szokt‚k adni. (Arany jegyzete)
Ha szƒt fogadn‚tok nekem!

BANKA Miben?
PEISTHETAIROS Miben? Elsz„r: mit repestek Žgy
Sz‚jongva fel s al‚? Nem illik az.
N‚lunk is a r„pk€t 35* ha k€rdezik:
’Min mad‚r?", azt mondja T€leas:
’Ember-mad‚r az, r„pke, ‚llhatatlan,
Jellemtelen, nem biztos semmiben."
BANKA Dionysra! m€lt‚n k‚rhoztatsz ez€rt.
De mit tegy†nk?
PEISTHETAIROS V‚rost €p•tsetek.
BANKA Mad‚r l€t†nkre v‚rost? Hogy? hov‚?
PEISTHETAIROS Valƒban? Oh, te, oktalan besz€d…!
N€zz csak le.
BANKA N€zek.
PEISTHETAIROS Most n€zz f„lfel€.
BANKA N€zek.
PEISTHETAIROS Tekergesd a nyakad.
BANKA Manƒba!
S mi hasznom benne, ha kitekerem?
PEISTHETAIROS L‚tsz m‚r valamit?
BANKA Felhket €s eget.
PEISTHETAIROS No, h‚t nem a madarak v‚ra ez?
BANKA V‚r? hogy-hogy?
PEISTHETAIROS Mintha v€r„t mondan‚l.
Mert v‚rni kell, m•g rajta ‚tjutunk, (149)
Az€rt ma felleg-v‚r-nak mondhatƒ:
Hanem meg…lve s b€ker•tve majd
A v€r helyett v‚ros lessz a neve:
Ottan uralni fog ember s t†cs„k
S €hen vesz•tj†k az isten-hadat.
BANKA Hogyan?
PEISTHETAIROS No, h‚t €g s f„ld k„z„tt van a l‚g,
‹s mint mi, ‚t kelendk Delphibe,
Szabadmen€st k€r†nk36* Boeoti‚tƒl:
gy majd, ha f„ldi ember ‚ldozik,
Ha v‚mot nem fizetnek az istenek:
A l€g†r„n, mint idegen v‚roson,
Olt‚ri f†stj€t nem bocs‚tjuk ‚t.
BANKA UjŽ, ujŽ!
F„ld-uccse, tr-, h‚lƒ-,
ˆgyesb tan‚csot kelepce-uccse,
nem hall€k soha!
gy hogy meg†ln€m a v‚rost ma is,
Ha r‚lenn€nek t„bbi t‚rsaim.
PEISTHETAIROS S ki adja n€kik a dolgot el?
BANKA Te.
‹n megtan•tan‚m ket - barb‚rok
L€v€n el€bb - besz€lni nagysok‚ra.
PEISTHETAIROS S hogy h•vod „ssze?
BANKA K„nnyen. B€megyek
35
az ‚llhatatlan,
v‚laszolva megb•zhatatlan
tulajdonk€ppen embert.
„nmag‚t A humor abban van, hogy T€leasz a nekiszegezett k€rd€sre
jellemzi.
36
ma Žgy mondan‚nk: ‚tutazƒ v•zumot.
Id' a s†r…be, s felk„ltv€n az €n

H… t‚rsam ottan, a f†lemil€t,
gy „sszeh•vjuk. Futva gy…lnek azt‚n,
Mihelyt a h•vƒdal f†l„kbe jut.
PEISTHETAIROS Oh kedves, jƒ mad‚r, €rlek teh‚t,
Ne k€sedelmezz, menj gyorsan be a
Bokorba s k„ltsd fel a f†lemil€t.
BANKA (a bokorban, dalol)
Nosza €n t‚rsam, ne aludj‚l m‚r,
‹breszd amaz isteni hymnuszokat,
Mikkel keser…li magasztos sz‚d (150)
Ityst, siratott fiam'37* €s fiadat,
Jajgatva k„ny‚ztatta bus €nekit
Sz†rke fajodnak!
Tiszt‚n sz‚lljon dallamod a t„lgy
Lombf†rtein ‚t Zeus csarnokihoz,
Hol aranyhaju Phoebus hallja meg, €s
Elef‚ntcsonttal kirakott lantj‚t
Zend•tve keservidre, vezesse az
Isteni kart; hogy az €giek ajk‚n
Šsszhangzatosan keljen az istenek
Fels€ges jajdala ottfenn.
S†psz„, mely a f‡lemikhangot ut€nozza
PEISTHETAIROS Oh Zeus kir‚ly, hogy zeng az a mad‚r!
Behinti m€zzel az eg€sz pagonyt!
EUELPIDES Te!...
PEISTHETAIROS Mit, no?
EUELPIDES Nem hallgatsz sz€pen?
PEISTHETAIROS Minek?
EUELPIDES A banka ism€t €nekelni €sz…l.
BANKA Babuka, baba, babuka, baba,
Iƒ, iƒ, el, el,
El, el, €n tollas-t‚rsaim,
Kik a f„ldm†ves vetett telkein
Legeltek, gabnaevk sz‚z ezrei,
S ti sebesen r„p†l magevk fajai,
Olvadƒ dalt hangics‚lƒk,
Kik a bar‚zda r„geit
‹desen csicsergitek k„r†l -
E szapora dallal:
Tyio-tyiƒ, tyiƒ-tyiƒ,
S valah‚nyszor tyiƒ; kerti borosty‚n
k„zz†letek
‡gairƒl csipeget; a hegyi sz‚rnyasok,
Meg az olajbogyƒ-, meg az ‚fonyaevk;
Siessetek ide rep†lni e dalomra, (151)
Trioto, triotofritty!
‹s ti az olajfa s…r…ben €les szavu
SzŽnyogot kapdosƒk, €s ti, kik harmatos
R€teken vagy Marathon lap‚lyin tany‚zgattok:
Fajdnem… tarkatollas madarak;
S halcyonokkal a tengeri hull‚m
Tajt€kj‚n repes ezerek ti:
37
1. a n€vmutatƒban T€reuszt.
Mind ide, mind ide, hallani Žj hirt!

Mind ide gy…ljenek a f„lemelt nyaku
Madarak hozz‚m seregest…l.
Mert egy fort€lyos v€n ember j„tt Žj tervvel
S uj dolgot, nagy dolgot mozgat,
Jjetek h‚t €rtekezni mind el, el, el!
Torotorotorotorotitty, kikkabau, kikkabau,
Torotorotorolililitty.
PEISTHETAIROS L‚tsz m‚r mad‚rt?
EUELPIDES Apollƒn uccse, €n nem;
Pedig sz‚jt‚tva n€zem az eget.
PEISTHETAIROS Hi‚ba ment h‚t Bank‚nk a s†r…be
Dalolni, oly hangon, mint egy lile.38*
L‡NGMAD‡R (jƒ) Torotitty, torotitty.
PEISTHETAIROS N€zd, bar‚tom, itt mif€le nagy mad‚r j, l‚tod-e?
EUELPIDES H‚t mad‚r az? a“ biz isten; vaj mi lesz? nem p‚va t‚n?
PEISTHETAIROS Banka b‚ty‚nk majd megmondja,
hogy mif€le nagy mad‚r.
BANKA Ez nem ollyas aprƒmarha, mint ti l‚ttok, rendesen
Ez mocs‚rban €l.
EUELPIDES Teremtm! jaj be sz€p piros mad‚r!
BANKA No, term€szetes; hisz €pen l€ngmad€r 39 a neve is.
EUELPIDES Hallod-€, te!
PEISTHETAIROS Mit kiab‚lsz?
EUELPIDES M‚s mad‚r j„n ott megint. (152)
PEISTHETAIROS M‚s, bizisten, €s k†lf„ldi, mint az els. Vaj mi ez
A jƒst j‚tszƒ, hegyrem‚szƒ, helytelen gg„s mad‚r?
BANKA Ezt Žgy h•vj‚k: m‚d kakas. 40*
PEISTHETAIROS M‚d? Oh, Herakles, istenem!
Azt‚n hogy rep†lhetett b€, teve n€lk†l 41,* hogyha m‚d?
EUELPIDES Ott j„n ism€t egy tar€jos, bƒbit‚s fej… mad‚r.
PEISTHETAIROS H‚t mi m‚r e csudaszerzet? Nem
csup‚n magad vagy itt,
Banka? m€g egy m‚sik is van?
BANKA Ez Philokles-bankafi
Sz‚rmaz€ka, 42* €n meg ennek a nagyapja; mint mikor
Ezt mondjuk: Hipponikusfi, Kallias, - avagy viszont.
PEISTHETAIROS Kallias 43* h‚t e mad‚r, hogy vedli toll‚t sz†ntelen.
EUELPIDES Koppasztj‚k a sykophant‚k44,* mint aff€le bkez…t,
Azt‚n m€g a sok nst€ny is t€pi sz‚rnya tollait.
PEISTHETAIROS Szent Poseidon,
Mi lehet h‚t az ott mif€le soksz•n… mad‚r?
a neve annak?
38
mad‚rfajta
39
a flamingƒ
40
a k„z„ns€ges kakas, mely azonban m€d, illetve a perzsa f„ldrl sz‚rmazott Ath€nba, ahogy a flamingƒ
Afrik‚bƒl.
41
minthogy a m€det teve n€lk†l k€pzelni se tudja. (Arany jegyzete)
42
a Banka Szophokl€sz T€reusza; utƒbb a szint€n trag€dia•rƒ Philokl€sz is •rt egy T€reuszt, mely •gy a
Banka fia; a szƒban forgƒ mad‚r teh‚t, mint Philokl€sz T€reusz‚nak sarja, a Banka unok‚ja.
43
ennek a Hipponikosznak a fia, Kalliasz, h•rhedt pazarlƒ volt
44
a sz†kophant‚k
gyakran abbƒl €ltek,igyekeztek
jelents „sszegekkel hogy feljelent€ssel fenyegett€k
megv‚s‚rolni a gazdagokat,
hallgat‚sukat. Kalliaszakik a pertl
vagyon‚t isvalƒ
k €sf€lelm†kben
a
dorb€zol‚s vitte el.
BANKA Ezt Žgy h•vj‚k, hogy szod‚ 45 *

PEISTHETAIROS Van szod‚ h‚t m‚s mad‚r is, nem csup‚n Kleƒnymus?46*
S hogy - Kleƒnymus l€t€re - el nem h‚nyja taraj‚t!
Azt‚n meg, mi€rt viselnek mind tar€jt e madarak?
Vagy versenyfut‚sra j„ttek?47*
EUELPIDES Mint a k€r-ok. nemzete,
Ormon laknak, siskot hordnak €s tar€jat, te bohƒ!
PEISTHETAIROS Szent Poseidon, n€zd csak, mennyi renyhe tollas „sszegy…lt!
EUELPIDES ‹n kir‚lyom, oh Apollon, mily felleg j„n erre! tyh…!
gy elfogj‚k a bej‚r‚st, azt se l‚tni, merre van.
PEISTHETAIROS Ez fogoly, amaz vadkacsa, ez fajd, ez meg v€szmad‚r. (153)
EUELPIDES H‚t amaz h‚tr‚bb mif€le?
PEISTHETAIROS Hogy mi? nyir-fajd a neve.
EUELPIDES H‚t van oly mad‚r is, mely ny†r?
PEISTHETAIROS Hogyne? Ott van Storgilos.48 *
Az meg ott bagoly.
EUELPIDES Ki hozna ’baglyot Athenaebe"?, 49* te!
PEISTHETAIROS Szarka, vadgalamb, pacsirta, v€rcse, „rv„sgerlice,
K‚nya, sƒlyom, „lyv, veresbegy, cs•z, kakuk, hark‚ly, marƒ,
Sz‚rcsa, bŽv‚r, h€jja, sir‚ly, saskesely, rigƒ, fakŽsz. ..
EUELPIDES Ty†h€, ty†h€, beh sok mad‚r!
Ty†h€, ty†h€, be sok rigƒ!
Hogy csipegnek, hogy futosnak nagy l‚rm‚val fel s al‚!
De vajon nem b‚ntnak minket? Jaj ni, hogy t‚tognak ott,
N€zve r‚d s re‚m kem€nyen!
PEISTHETAIROS gy tetszik magamnak is.
KAR Ki-ki-ki-cso-cso-cso-da-da-da h•tt engem el?
(Strophe)
Hol, merre legel?
BANKA Itt vagyok r€g, nem buj ‚lok €n bar‚taim ell.
KAR Mi-mi-mi-cso-cso-cso-da-da-da jƒ dolgot akarsz
(Antistrophe)
H‚t k„zleni, szƒlj!
BANKA Biztos, †dv„s, igazs‚gos, kedves, hasznos k„z†gyet,
Mert ma hozz‚m k€t furfangos tervez ember j„ve...
KAR Ki? mi? hol? hogy?
BANKA ‹rkezett, mondom, k€t ember a lakomba, k€t „reg,
Hozva roppant nagy dolognak gy„ker€t €s terveit.
KAR Oh te legnagyobb bajszerz, a miƒta megvagyok,
Mit besz€lsz?
BANKA
KAR
Ne
Mitf€lj a szƒtul.
cselekv€l €nvelem! (154)
BANKA Elfogadtam €t olyan embert, ki k„z„tt†nk €lni v‚gy.
KAR Azt cselekv€d? sz„rny†s€g az...
BANKA St „rvendek, hogy tev€m.
KAR S itt vannak m‚r, itt min‚lunk?
BANKA ‰gy min‚lunk, a hogy ‚n.
45
magyar szƒ, a. m. fal‚nk. (Arany jegyzete)
46
gy‚vas‚ga €s fal‚nks‚ga miatt gyakran gŽnyolja Arisztophan€sz. Kleƒn†mosz menek†l€s k„zben, az
ellens€g ell futva dobta el tarajos, bokr€t‚s sisakj‚t.
47
48
a g„r„g„k
ez ismertek
a Sztorgilosz olyanvolt,
borb€ly futƒversenyt, melybenvalami
akinek alighanem a versenyzk sisakot viseltek.
mad‚r-gŽnynevet adtak.
49
k„zmond‚s: mint tengerbe a vizet. (Arany jegyzete)
KAR Oh€! eladat‚nk, oda vagyunk gonoszŽl!

(Strophe)
Ki bar‚tunk volt,
Ki vel†nk azonegy legeln ntt fel,
‡th‚gta s t„rv€nyeink,
‡th‚gta esk†inket!
L€pre csala, odavete engemet a k‚rhozatos emberi nemnek, a mely
R‚m fenekedik, mitlfogva e vil‚gra lett.
‡mde k€sbb e mad€r-ral majd besz€l†nk, sz‚molunk:
Most lakoljon e k€t ember, azt javaslom, •zibe,
Nossza rajta, t€pj†k sz€lyel.
PEISTHETAIROS T†st€nt elvesz†nk, de hogy'!
EUELPIDES El bizony, de mind e bajnak te vagy oka egymagad:
M€rt vezett€l ilyen helyre?
PEISTHETAIROS Hogy „vess.
EUELPIDES Igen bizony,
Hogy m•g €lek is, sirassam.
PEISTHETAIROS M‚r min bolond besz€d:
Hogy siratn‚l, €s mivel, ha ki lesz v‚gva a szemed?
KAR Oh€! nosza csat‚ra d†h„sen, madarak,
( Antistrophe )
Harci rohammal!
Sz‚rnyad kanyar•tsd, v‚gjad, beker•tsd!
Hogy megsirass‚k e napot,
Vagdaljuk „ssze csrrel,
Mert se hegyek ‚rnya, sem €g fekete f„llegei, sem pedig az sz habok
K„zt menek†l€sre hely nincsen ellem sehol. (155)
H‚t ne k€ss†nk cs•pni, v‚gni ket €s koppasztani.
Hol van a vez€r? vezesse a jobb sz‚rnyat szapor‚n!
EUELPIDES Ehol van, ni! merre fussak, €n szeg€ny?
PEISTHETAIROS De itt maradsz.
EUELPIDES Hogy sz€tt€pjenek?
PEISTHETAIROS S mi mƒdon k€pzeled, hogy menek†lsz?
EUELPIDES Hogy mi mƒdon? nem tudom.
PEISTHETAIROS Na, megmondom h‚t €n neked:
Helyt kell ‚llni, harcot v•ni, s fazekat ragadni fel.50*
EUELPIDES Mit seg•t faz€k mirajtunk?
PEISTHETAIROS A bagoly nem b‚nt: honi.
EUELPIDES H‚t eme horgas „rm…ek?...
PEISTHETAIROS Kapj egy ny‚rsat, hŽzd re‚!
EUELPIDES
PEISTHETAIROS
SOtt
a szemem hogy
van egy t‚l, ƒvjam
tartsd el€.tl†k?
EUELPIDES Oh te nagy b„lcs, hogy kilelted! Csupa hadvez€rileg!
Meghaladn‚d harci csellel m‚r mag‚t is Nikiast,
KAR Rajta, indulj csrszegezve! rajta! k€sni nem szabad:
T€pjed, †ssed, hŽzzad, nyŽzzad; v‚gd elbb is fazek‚t!
BANKA Ejnye m‚r no, mit m•veltek, ti fenevad ‚llatok!
‰gy meg„lni, sz€tcib‚lni ‚rtatlan vend€gimet,
Attik‚bƒl nmnek polg‚rt‚rsait €s rokonit!
KAR H‚t mivel t„bb k•m€letre m€ltƒk, mint a farkasok?
Vagy ki volna m€g ezekn€l v€rbosszŽnkra €rdemesb?
BANKA Ellenink csup‚n alakra, ‚mde sz•v„k jƒ bar‚t;
50
Žgy l‚tszik, mad‚rijesztnek haszn‚lt‚k. (Arany jegyzete)
Most is milyen †dv„s tervre j„ttek megtan•tani!

KAR Hogy tan•thatn‚nak †dv„s, hasznos tervre k, holott
Esk†dt ellens€gi voltak m€g a sz€pap‚mnak is!
BANKA Hisz legink‚bb ellen€tl fog tanŽlni az okos.
Œvatoss‚g tart meg mindent: s ezt bar‚ttƒl nem tanulsz.
M•g az ellens€g ervel s egyenest r‚k€nyszer•t.
Nem bar‚ttƒl - ellens€gtl tanul‚k a v‚rosok,
Kfalat hogy kell emelni s nagy hajƒkra tenni szert;
Mely tanuls‚g tart meg azt‚n, h‚zat, gyermeket, vagyont. (156)
KAR Meg lehetne t‚n elsz„r a tan‚csuk hallani:
H‚tha jƒ lesz. Ellens€gtl is tanulni okosat.
PEISTHETAIROS M‚r d†h„k lohadni l‚tszik: kiss€ hŽzƒdj vissza te.
BANKA (a karnak) Sz€p ez tletek s m€lt‚nyos: „sz„nettel tartozom.
KAR H‚t hiszen m‚sban se szoktunk ellenkezni teveled.
PEISTHETAIROS M‚r alkalmasint meglessz a b€ke: Žgyhogy
Rakd le mostan azt a t‚lat €s a b„gr€t,
‡mde a ny‚rsat, mint d‚rd‚t k€zbentartva, itt a v€d
Fegyvereink k„zt j‚rjunk k„rbe, leskeldv€n a faz€krƒl,51*
Mert elfutnunk nem szabad.
EUELPIDES Nem? H‚t ha el tal‚lunk esni,
Hol temetnek el?
PEISTHETAIROS Ne bŽsulj: a Kerameikos fogad be: 52*
Eltemetnek k„zk„lts€gen, mert azt mondjuk a vez€rnek,
Hogy elest†nk, a haz‚€rt harcolv‚n Madarason.53*
KAR Sorakozz ism€t oda, hol volt‚l,
D†h„det l‚bhoz!54* haragod mell€,
Lehajolv‚n mint paizsos f€rfi!
Meg fogom ket el€bb tudakolni, kik?
Honnan j„ttek ide, micsoda sz‚nd€kkal?
H€, Banka, tled k€rdezem. ..
BANKA Mit k•v‚nsz tlem hallani?
KAR Kik €s honnanvalƒk ezek?
BANKA ’B„lcs Hellasbƒl", vend€geim.
KAR S mi sors vez€rl€
K„z€nk, a mad‚ri vil‚gba, ma ket?
BANKA V‚gy, €lni mint mi €l†nk,
Folyton itt lakni, egy t‚rsas‚gban vel†nk.
KAR Ne mondd! s mif€le ok‚t besz€lik?
BANKA M€g hallva is hihetetlen az!
KAR Mi haszn‚t sejti, a m€rt €rdemes
Velem
Jobbanlakozni? azt hiszi,
legyzi ellen€t, s t„bb jƒt tehet bar‚tival?
BANKA Nagy boldogs‚got emleget, hallatlant €s hihetlent: (157)
Hogy ti€d itt k„r†l minden,
S a mi fent van, a mi lent van, jobbra-balra mind ural.
KAR Az esze ment el, ugyan?
BANKA Dehogy! okos nagyon is.
KAR Van-e tervben okos?
51
vagyis ink‚bb a faz€k melll - mintha legal‚bbis pajzs volna!
52
a Kerameikosz Ath€n temetje volt.
53
Argoszban
ornithosz valƒban
(mad‚r) l€tezett egy Orneai nev… v‚ros, melynek g„r„g nev€be a g„r„g„k bele€rezt€k az
szƒt.
54
vez€nyszƒk. Fegyver helyett a d†h„t, haragot rakatja le. (Arany jegyzete)
BANKA Legravaszabb sz„vev€ny,

Fort€ly, csel, ‚rm‚ny, furfang az eg€sz.
KAR Mondd, mondd teh‚t: besz€ljen;
Hogy halljam, mit emlegetsz, m‚r €gek, a besz€det.
BANKA No h‚t te, €s te, a fegyverzetet,
Isten nev€ben, f†ggessz€tek a
K€m€ny al‚ fel, a faz€kfogasra;55*
Te meg ezeknek mondd el, a mivel
Felbiztat‚m.
PEISTHETAIROS Apollon uccse. €n nem,
Ha szerzd€sre nem l€pnek velem;
Mint egykor a nej€vel a majom,56*
A k€scsin‚lƒ, hogy meg sem harapnak,
Bel€m sem rugnak, s nem v‚jj‚k ki a...
KAR Ezt Žgy-e? nem mi.
PEISTHETAIROS A szememre €rt€m.
KAR Felfogadom.
PEISTHETAIROS Es †dj meg h‚t re‚.
KAR Megesk†sz„m - bir‚im mind ezek,
Meg a k„z„ns€g.
PEISTHETAIROS JŒ, ebben maradjunk.
KAR S ha megszegem - ‚n gyzzek egy b•rƒval.57*
H‰RNŠK (hirdet) Hallgass re‚m, n€p! Most a fegyveres had
F„lszedve fegyver€t, menjen haza,
‹s v‚rja majd, mit hirdet†nk a t‚bl‚n.58*
KAR Ravasz ‚llat az emberi nem, sz†letve m‚r,
(Strophe)
Az is marad, m•g €l. De az€rt te besz€lj:
Lehet, oly der€k dolgot fedezt€l f„l,
Avagy oly nagy ert bennem, a mit bizony eddig (158)
Soha m€g figyelembe se vett ez az oktalan €sz.
Hanem, a mit tudsz, jelentsd k•zre,
Mivel a nyeres€g, mit
Netal‚n ma nekem szerzen€l, k„z„s lesz.
Legyen a terved, mi fell meg vagy gyzdve magadban, ak‚rmi:
Nosza mondd b•zv‚st, mivel a fegyversz†netet nem bontjuk elbb fel.
PEISTHETAIROS Hiszen …gy is mondhatn‚m! a besz€d megkelt m‚r bennem eg€szen,
Mint a kovasz, csak dagasztani kell. ‘ KoszorŽt ide, h€ fiŽ! egy meg
Hozzon szilajan k€z-mosni vizet!59*
EUELPIDES Lakom‚zni fogun -e ma, vagy hogy?
PEISTHETAIROS Zeus
Nagyuccse, nemhogy
szavakat, azt, de besz€lni
ezek fogok; keresem-m‚r r€gen a h•zott
sz•v€t megrend•tsem.
Mennyire sz‚nlak,
Hogy ti, kir‚lyok l€v€n azeltt...
KAR Mi kir‚lyok? ugyan ki kir‚lya?
55
az ath€niak itt tartott‚k a fegyvereket.
56
az aprƒ termet… k€scsin‚lƒ, Panaitiosz hatalmas termet… feles€g€t h‚zass‚gt„r€sen €rte, s attƒl fogva
„r„k„sen civakodott vele, amiben persze  hŽzta a r„videbbet; v€g†l kicsikarta tle a Peiszthetairosztƒl
eml•tett •g€retet.
57
a kom€diaszerzk diadala akkor volt teljes, ha mind az „t b•rƒ r‚juk szavazott; ha csak h‚rom szavazott
r‚juk,
58
egya b•rƒval
ahov‚ gyztek.
szerzd€sek, (Arany jegyzete)
t„rv€nyek sz„veg€t f†ggesztett€k.
59
•gy k€sz†ltek a g„r„g„k minden †nnep€lyes alkalomra.
PEISTHETAIROS H‚t mindene €, az eny•m, meg ez‚,meg Zeus€ v€gre mag‚€,

sebbek, el€bbsz†letettek, mint Kronos, a Tit‚nok, a F„ld is.
KAR A F„ld is?
PEISTHETAIROS Apollƒn uccse, igaz.
KAR Zeus uttartson, sohse' hall‚m.
PEISTHETAIROS NO, mer' egy†gy† €s tanulatlan vagy, keveset koptattad Aesopust,
Ki le•rja, mik€nt a pipiskemad‚r legelsz„r lett a vil‚gra,
Mieltt f„ld volt; azt‚n, hogy az apja kimult nyavaly‚ban, „t„d nap
Vala m‚r kiter•tve, mivel nem volt m€g f„ld, hogy s•rba tehesse:
Mit ln tennie v€gre is? apj‚t a tulajdon agy€ba temette. (159)
EUELPIDES ‰gy h‚t a pipiske pap‚ja bizony most ott nyugszik Kephalaeban.60*
PEISTHETAIROS Ha teh‚t megvoltak, el€bb mint f„ld, mint istenek, €s ha idsbek:
Nem „v€k jogosan s m€lt‚n az eg€sz nagy mindens€g birodalma?
EUELPIDES De, Apollƒn uccse, „v€k. Hanem a csrt meg kell fenni„k azt‚n:
Nem fogja hamar Zeus, €s k„nnyen, jogar‚t kibocs‚tni fakŽsznak.
PEISTHETAIROS Hogy az emberi nem fejedelmei €s kir‚lyai nem istenek - oh nem -,
Hanem a madarak voltak r€gen: van r‚ sokf€le bizonys‚g.
Mindj‚rt61is megmutatom nektek, hogyan orsz‚golt legelsz„r
A Kakas, *  b•rv‚n a perzs‚t, Dareiost €s Megabazust;
‰gy ln neve perzsa mad‚r e f urodalm‚€rt, s ma is az m€g.
EUELPIDES NO, az€rt l€pdel h‚t oly begyesen, mint a nagy perzsa kir‚lyok,
S visel oly tarajos s†veget most is, egyed†l valamennyi mad‚r k„zt.
PEISTHETAIROS S oly nagy vala, oly f€lelmes, ers akkor, hogy r€gi hatalma
Jele†l most is, valah‚nyszor az  riadƒj‚t hallja, felugr‚l
Virradta eltt munk‚ra kov‚cs, fazekas, t•m‚r, saruvarga,
F†rds, lisztm€r kofa, moln‚r, kobozeszterg‚lypaizs‚ros,
‹s indulnak saruf…zve legott, m€g €jszaka...
EUELPIDES Šn tudom azt csak!
Oda m€g ma is egy k„penyem (finom, phryg gyapjŽ) miatta,
szeg€nynek! (160)
A v‚rosba kom‚nak l€v€n megh•va, borozni le…l€k
S elaludtam, el€bb mint a vacsor‚t feladt‚k. Ez r‚kukor€kol:
Virrad, gondolom, €s indŽl€k Alimusba;62* de jƒl ki sem €rek
A v‚ros falain: kapcabety‚r nagyot †t h‚tamra doronggal,
Lerogyok, kezdek kiab‚lni; de m‚r k„penyemmel sz€pen od€bb ‚llt.
PEISTHETAIROS Akkor-idben H‚ja kir‚ly volt a hell€nek fejedelme.
BANKA A hellenek€?
PEISTHETAIROS S  hozta, az  fejedelmi parancsa, szok‚sba
Meghengergzni a h€ja eltt.63*
EUELPIDES Dionys uttarts! magam €n is
Hengergztem,
N€zek, lenyel€mh€j‚t l‚tv‚n;
64* ss†resen
az obolt a mint kellett
sz‚jt‚tva hanyatt f„l-
hazavinnem a zs‚kot.65*
PEISTHETAIROS Aegyptus pedig €s Phoenicia * Kakukot tisztele kir‚lyul:
66
Most is, ha kakuk elkezdi: kakukk! az eg€sz Phoenicia n€pe
60
az Ath€n k„zel€ben fekv Kephalai k„zs€g neve magyarul ’kopony‚k"-at jelent.
61
perzsa mad‚r volt a neve, 1. fentebb, a 153. oldalhoz f…z„tt jegyzetet, teh‚t Peiszthetairosz komikusan
fejtetre ‚ll•tott €rvel€se szerint eredetileg  uralkodott a perzs‚k felett. Dareiosz a perzs‚k egyik
legnagyobb kir‚lya volt; Megabazosz s…r…n elfordulƒ perzsa n€v.
62
Halimusz k„zs€gbe, Ath€n k„zel€ben.
63
valƒban n€pszok‚s volt, az „r„m jele: a h€ja megjelen€se a tavasz €rkezt€t jelentette.
64
65 zseb nem
melybe l€v€n,
lisztet sz‚jban
akart hordt‚k
venni. (Aranyazjegyzete)
aprƒp€nzt. (Arany jegyzete)
66
a mai Egyiptomot €s az Izraelt, Libanont €s Sz•ri‚t mag‚ban foglalƒ ter†let.
Siet a bŽz‚t €s ‚rpavet€st sz‚ntƒf„ldj€n learatni.

EUELPIDES NO, az€rt mondj‚k h‚t: ’szƒl a kakuk, mezre k„r†lmetszettek!"
PEISTHETAIROS ‹S oly hatalommal uralkodtak, hogy azƒta is, a mikor egy-egy
Agamemnon uralkodik a hell€n v‚rosban vagy Menel‚os,
Jogar‚n ott …l a mad‚r,67* s r€szt vesz az aj‚nd€kbƒl ura mellett.
EUELPIDES Ezt nem tudtam soha €n eddig!
B‚multam rajta nem egyszer,
Ha tragoedia-hs, valamely Priamos, jogar‚n f„ll€pe mad‚rral; (161)
H‚t v‚rta Lysikratest 68* nyilv‚n, hogy aj‚nd€kkal keni mark‚t.
PEISTHETAIROS Valamennyi k„z„tt legnyomat€kosb pedig az, hogy Zeusz maga, •me,
Ki ma orsz‚gol mint €gi kir‚ly, a szobr‚n sasmadarat hord,
A l‚nya69* bagolyt, szolg‚lja pedig, mint illik, solymot, Apollon.
BANKA D€m€ter any‚m! helyesen mondod. S minek a madarak „r†l„tt„k?
PEISTHETAIROS Hogy, ha ki ‚ldozv‚n johot ad, mint szertart‚s hozza mag‚val,
Kezeikbe: lecsap madarok s Zeusn€l is elbb vesz r€szt a johokbƒl. ‘
Hajdan nem is esk†dtek az emberek istenre, csup‚n madarakra,
Lampon ma is azt teszi,70* esk†dv€n folyv‚st a l…dra, mikor csal.
Oly nagy vala, oly szent a nevetek, oly fennsk voltatok egykor:
‹s most, rabok, egy†gy†ek, szolg‚k.
St, mint valamely eszelst, m€g a
Szenthelyeken is meghajig‚lnak;
Minden madar‚sz megveti nektek
A kelepc€t, trt, l€pet, kalitot,
Hurkot, h‚lƒt, cinkefogƒt;
Azut‚n visznek v‚s‚rra csomƒnkint,
Ott a vev n€p tapogat s megvesz;
‹s m€g ha - mikor s†tni akarnak ‘
Oda tenn€nek sz€pen a t…zh„z;
De nem! „sszekevernek olajt, tŽrƒt,
Aszatot s ecetet, s hozz‚ valami
M‚rt‚st habarintva, k„v€rt, €dest,
Mindezt melegen nyakatokba zuhintj‚k,
Mint valamely b€-
Balzsamozandƒ mŽmia testnek
(Antistrophe) ( 162)
KAR Nagyon is, nagyon is szomorŽ besz€deket
Hoz‚l, oh ember; s hajh, siratom keser…n
Az ap‚k b†n€t, kik nem hagy‚k €nr‚m
Az eldeim ‚ltal keresett uras‚got.
De ihol ma szerencse nekem szabad•tani hoz
SA valamely jƒ szellemem t€ged:
mi€rt felaj‚nlom
LakosŽi magamat €s fiƒk-csal‚dom.
De tan‚csolj most, mit kell tenn†nk; mert €lni sem €rdemes •gy m‚r,
Ha kir‚lys‚gunkat, ak‚rhogy s mint, nem birjuk visszaszerezni.
PEISTHETAIROS No, tan‚csom elsz„r is az, hogy ti egy nagy v‚rost telep•tv€n,
67
faragva vagy €rcbl kiverve. (Arany jegyzete)
68
L†szikrat€sz hadvez€rt megvesztegethet €s megveszteget€sre is hajlandƒ embernek tartott‚k. A humor
abban van, hogy a Peiszthetairosz szavait mindig f€lre€rtelmez Euelpid€sz a kir‚lynak j‚rƒ aj‚nd€kot
egyszer…en azonos•tja a megveszteget€ssel.
69
70Pallasz
LampƒnAth€n€, akinek
neves jƒs szent
h•r€ben ‚llata
‚llt; a bagoly
a ’ma Z€na" volt.
(Zeuszra) €s a ’ma kh€na" (a lŽdra) esk†form‚k kb. Žgy
viszonyulnak egym‚shoz, mint a magyar biz' isten €s biz' istƒk.
K„r†l a levegt, s mind azt, mi az €g s f„ld k„zt van, t€glafalakkal

- Babylon mƒdj‚ra - ker•ts€tek be, mad‚rv‚rosnak eg€szen.
BANKA Szent Kebrion€s71* €s Porphyrion, beh roppant v‚ros ez azt‚n!
PEISTHETAIROS S miut‚n ez megvan, az orsz‚gl‚st Zeustƒl felk€ritek; azt‚n
Ha nemet mond r‚ s vonogatja mag‚t, s meg nem k„vet a bitorl‚s€rt:
Ellene szent h‚borŽt ind•ttok, s megtiltj‚tok valamennyi
Istennek az ‚tj‚r‚st, hamikor k€jelgeni f„ldre lesz‚llnak,
A ti hat‚ritokon, mint azeltt j‚rtak buja gerjedelemmel
Alkm€n€k-, Alop€k-, Semel€khez;72* s ha lemennek m€gis, a tiltott
Holmijokat lepecs€telitek, hogy t„bb k‚rt ne tehessenek ottlenn. ‘
M‚s madarat meg az emberi nemhez ind•ttok a f„ldre k„vetnek:
Hogy ti uralkodv‚n, nektek kell ezut‚n ‚ldozniok elsbb, (163)
gy k€sbben az isteni fajnak. S madarat kell osztani minden
Istenhez, kiki ollyat kapv‚n, mely hozz‚ illik eg€szen:
Ha ki Aphrodit€nek akar: bŽz‚t ‚ldozzon sz‚rcsa mad‚rnak;
Ha Poseidonnak viszi ‚ldozat‚t: ‚rp‚t szentelni kacs‚nak;
Škr„t ha akar H€rakiesnek: cs†llt k€rlelje lep€nnyel;
V€gre, ha Zeusnak kost: madarak fejedelme •k•rszem,
Neki kell ‚ldozni elbb Zeusn‚l, s kan hangy‚t v‚gni le kosnak.
BANKA H‚tha re‚nk Zeus ’a mennyk„vez vill‚m‚t sujtja r„p•tve"?
EUELPIDES Hangy‚t v‚gni! be tetszik nekem ez.
’‡m hadd mennyd„r„gj„n a nagy Z€n." 73*
BANKA S hogy hinn€k el az emberek azt, hogy isten - nem csƒka - vagyunk mi,
Mikor •me rep†l†nk, sz‚rnyunk van?
PEISTHETAIROS H‚t Hermes, balgatag, €s Zeus
Nem rep†l isten l€t€re? meg a legt„bb nem sz‚rnyvisel-e?
Ott van Nik€, aranyos sz‚rnyon rep†l, €s Zeus uccse, Erƒs is:
Irist pedig a ’r„pke galambhoz" hasonlitotta Hom€ros.
Ha teh‚t k m‚r oktalan €sszel titeket csak semmibe n€znek,
Az olympiakat pedig istennek: t‚madjon fellege rajok
Verebek- s magevknek, az  bevetett f„ldj†k tiszt‚ra kiv‚gni:
S m€rjen nekik azt‚n D€m€t€r gabon‚t, mikor „ld„si €hs€g!
EUELPIDES Zeus uccse, de nem fog, m€rni, hanem
megl‚sd, †r†gyet keres ink‚bb.
PEISTHETAIROS No meg a hollƒk az ig‚s barmok szemeit, melyekkel a f„ldet (164)
Sz‚ntj‚k, s a juhok€t vagdalj‚k ki, amŽgy prƒb‚ra: s Apollon
Gyƒgy•tsa meg azt‚n! hiszen orvos; b€r€rt szolg‚lni szok‚sa.74*
EUELPIDES Na, ne! m•g €n €t „kr„csk€men valahogy tŽladhatok elsbb.
PEISTHETAIROS Ha pedig te vagy isten„k, €let„k, az Anyaf„ld, te Kronos, te Poseidon:
Akkor csupa jƒt v‚rhatnak, izend.
BANKA
PEISTHETAIROS
Mondj egyet ama csupa nem
Fiatal szllhajt‚saikat jƒkbƒl.
fogja leenni a s‚ska,
Mert ezt a bagoly- €s v€rcsesereg mind elpuszt•tja kegyetlen;
Se f†g€iket a csereb…ly, a dar‚zs nem fogja ler‚gni „r„kk€,
Mert ket egy-egy sereg€ly-csapatunk tiszt‚ra le„ld„si mindet.
BANKA De vagyont, kincset, honnan adunk nekik?
a mi€rt Žgy €l-hal az ember.
PEISTHETAIROS Hiszen a nemes €rcek b‚ny‚it jƒslƒ madarak fedezik fel.
71
Kebrion€sz is, Porph†riƒn is a mondai ƒri‚sok, a gig‚szok k„z†l valƒk; Banka a ’roppant v‚roshoz"
m€ltƒan fejezte ki csod‚lkoz‚s‚t.
72
73 Alkm€n€ €s Szemel€ Zeusz, Alop€ Poszeidƒn kedvese volt.

Zeusz
74
Trƒja v‚r‚t is b€r€rt €p•tette fel.
Nyeres€ges v‚llalatok v€gett ily jƒslathoz folyamodnak,

gyhogy senki, hajƒzva, ezentŽl oda nem vesz.
BANKA Hogy' oda nem vesz?
PEISTHETAIROS H‚t, megmondja elre mad‚r, ha ki jƒsoltat tengeri Žtra:
’Most ne hajƒzz: v€sz lesz. Most indŽlj: biztos, nyeres€ges az Žtad."
EUELPIDES B‚rk‚t veszek €s tengerre kelek. Dehogy is maradok veletek m‚r!
PEISTHETAIROS Ezek a hajdankorban el‚sott dŽs kincset megmutogatj‚k,
Az aranyat, az ez†st„t; hisz tudj‚k. Nem hallani sz†ntelen ilyet: (165)
’Nem tudja, hov‚ van az €n kincsem elrejtve, egy‚b a mad€rn€l"
EUELPIDES Eladom b‚rk‚m, ‚sƒt veszek €s kincset fogok ‚sni faz€kkal!
BANKA H‚t az eg€szs€get hogyan osztjuk nekik?
’Istenn€l az eg€szs€g."
PEISTHETAIROS Nem eg€szs€g az, ha magokat j„l b†rj€k €s jƒl foly a dolguk?
Bizony, a ki mag€t sem birja, eb…l van az ollyann‚l az eg€szs€g.
BANKA H‚t aggkort hogyan €rnek az emberek? ez Olympus aj‚ndoka szint€n.
Vagy mint csecsemk halnak mind el?
PEISTHETAIROS St h‚romsz‚z kerek €vvel
Toldj‚k meg az €lt„k hossz‚t a madarak.
BANKA Honnan?
PEISTHETAIROS Maguk€bƒl.
H‚t nem tudod: ‹•t embernyomot 75* is tŽl€l a k‚rogi varjŽ."
EUELPIDES Ejhaj! hisz' ezek derekabb uraink lesznek, mint Zeus vala, sokkal.
PEISTHETAIROS H‚t nem sokkal? nagy templomokat nem kell €p•teni b†l,
Sem arannyal verni ki ajtƒkat; hanem a bokor €s a magyalt„gy
K€sz lakhely„k; a legfbb madarak disz temploma ‚rnyas olajlomb,
‡ldozni se j‚runk Delphibe €s Ammonhoz, csak kimegy†nk a
Vad olajfa, kukojca k„z€, s bŽz‚t, ‚rp‚t hordozva kez†nk,
gy k„ny„r„gj†k tl„k az ‚ld‚st;
S valamit k€r†nk, t†st€nt meglesz, ha kev€s bŽz‚t odabenn, szƒrunk.
KAR Oh kedves „reg, te ki ellenbl lett€l egyszerre bar‚tom, (166)
Lehetetlen, hogy €n m‚r ezut‚n mellzzem, akarva, tan‚csid!
St v€rszemet kapv‚n besz€diden,
Kimondom, esk†t is teszek re‚,
Hogy, ha te velem igaz‚n, szent†l sz„vetkezel
Az istenek ellen, csalfas‚g n€lk†l velem
Tartv‚n, tudom bizonnyal, nem sok‚
Bitolj‚k trƒnomat az istenek.
Hanem, a mit testi er ‚ltal kell tenni, mi arra ki‚llunk;
A mit tervezni okoss‚ggal, mind azt javasolni te tiszted.
BANKA Zeus uccse, nincs is m‚r idnk tov‚bb
Szunnyadni, k€sz†ldni
De tettre kelni hosszasan,
gyorsan. Jjetek
Elsz„r is f€szkembe - szalma- €s
Rzse-lakomba. m‚r a micsod‚s; -
Hanem, hogy is h•nak?
PEISTHETAIROS A legkisebb:
Az €n nevem Peisthetairos.
BANKA S ez€?
PEISTHETAIROS Euelpides, Tri€bl.
BANKA ˆdv„z„llek
Monnƒtokat.76*
75
„t ember„ltt.
76
mindkett. R€gi szƒ. (Arany jegyzete)
PEISTHETAIROS K„sz„nj†k.
BANKA Erre tess€k!
PEISTHETAIROS Megy†nk, vezess te.
BANKA Jertek h‚t velem.
PEISTHETAIROS De a manƒba! jer csak vissza, jer.
Hadd l‚m el€bb, hogyan f€r†nk mi „ssze,
Mondd, sz‚rnyasokkal a sz‚rnyatlanok?
BANKA Jƒl.
PEISTHETAIROS Hisz meg•rta m‚r Aesopus, a
Mes€ben, hogy j‚rt az egyszeri rƒka,77*
Midn a sassal akart t‚rsalogni.
BANKA Cseppet se f€lj: van n‚lam egy gy„k€r,
Melybl ha esztek, mindj‚rt sz‚rnyatok n. (167)
PEISTHETAIROS ‰gy m‚r megy†nk. Szolg‚im, Xanthias
‹s Manodor, hozz‚tok b€ a podgy‚szt.
KAR H€, Banka, meg‚llj, ne siess.
BANKA No, minek?
KAR Vidd h‚t ezeket be magadhoz
S tartsd jƒl: minek†nk pedig a csalog‚nyt, a MŽz‚k b‚jdalu kedvenc
‹nekes€t k†ldd ki, hogy itt azalatt mŽlassunk vele v•gan.
PEISTHETAIROS Ah, Zeusra €rlek, hallgasd meg szavuk
S ereszd ki a bokorbƒl a mad‚rt!
EUELPIDES Az istenekre, k†ldd ki, hogy mi is
L‚thassuk a kedves f†lemil€t!
BANKA No, m‚r ha •gy r‚m estetek, legyen.
Prokn€, jer, a vend€gek l‚tni v‚gynak.
F‡lemile, nƒalak, mad€rfej
PEISTHETAIROS Fels€ges Zeus aty‚m, beh sz€p mad‚r!
Milyen puh‚cska, mily pomp‚s!
EUELPIDES Tudod, mit?
‹n ny‚rsra hŽzn‚m €des-„r„mest.
PEISTHETAIROS ‹S mennyi €kszer rajta, mint le‚nyon.
EUELPIDES Biz €n meg is csƒkoln‚m, sz•vesen.
PEISTHETAIROS De, istenadta, l‚dd ny‚rs-csre van.
EUELPIDES Le kell h‚mozni a h€jj‚t fej€rl,
Mint a toj‚snak, Žgy csƒkolni meg.
BANKA Gyer†nk no.
PEISTHETAIROS H‚t vezess, isten neki (El)
KAR Oh szeretett, €s oh minden madarak k„z„tt
Legkedvesb rokonom, velem zeng f†lmile t‚rsam,
L‚tlak,
Hozv‚nitt vagy!
dalt itt vagy!
nekem €deset; most h‚t sz€pszavŽ s•podon78* (168)
Zend•tsd meg tavasz€nekid, s kezdj vid‚m anapaestust 79*
(Parabasis)
Nosza h‚t ti bizonytalan €let†ek, hullƒ falev€lre hasonlƒ
Emberi nem, gyarlƒ s‚ralkat, tehetetlen, ertlen ‚rnyak,
Egynapi csirkefiŽk, nyomorŽltak, t†nem€nyszer† gyenge halandƒk,
Ide ford•ts‚tok az elm€tek, mire‚nk halhatatlan, „r„kk€-
77
a rƒka sz„vets€get k„t„tt a sassal, s a sas megszegte a rƒka azonban, nem l€v€n sz‚rnya, nem tudott
rajta bosszŽt ‚llni
78
79fuvol‚sn j‚tszotta
ez a versm€rt€ke a f†lemil€t.
a kar k„vetkez(Arany jegyzete)
dal‚nak, mely teh‚t k€t r„vid €s egy hosszŽ szƒtagbƒl ‚llƒ versl‚bak
egym‚sut‚nj‚bƒl ‚ll
‹l, „r„kifju, romolhatlan v€gz€s… l€gi urakra,

Hogy igaz tanokat hallv‚n tl†nk a vil‚g†rrl, a teremt€s:
Istenek €s folyamok l€nye fell, Erebos, Chaos eredet€rl 80,*.
Helyesebben tudj‚tok s Prodikost csapj‚tok el a nyavaly‚ba,
Legel€bb vala Z†r, a barna S„t€t, meg az ‹j, s a Tartaros „ble:
De sem €g, sem f„ld, sem l€g nem volt. A S„t€tnek zordon †r€ben
Legelsz„r is a feketesz‚rnyŽ ‹j h•mn€lk†li toj‚st sz†l,
Melybl, az idk betel€se ut‚n, Szerelem b‚j istene k„lt ki,
V‚ll‚n ragyogƒ aranyos sz‚rnnyal, mint a sz€lforgatag, oly gyors.
Ez az €jf€li r„pke Vil‚gz†rrel k„z„s†lve a Tartaros „bl€n,
Nemzette fajunkat f€szk€ben s ezt hozta vil‚gra elsz„r.81*
Mert nem vala isteni faj sem elbb, mint mindent „sszevegy•tett
Szerelem, s m‚st m‚ssal k„z„s•tv€n, Žgy lett €g, tengerek €s f„ld (169)
S az eny€szetn€lk†li mennyei faj. Mi vagyunk h‚t korra legelsk
Valamennyi dics istens€g k„zt. S azt, hogy Szerelemt†l eredt†nk,
Sok jel bizony•tja: rep†lni tudunk; szerelemnek az eszk„zi l€v€n
Sok virulƒ, de makacs sz€p gyereket, kora telj€ben, szeretje
Mi seg•ts€g†nk, mi ernk ‚ltal b•r meghƒd•tani mag‚nak,
Adv‚n neki f†rjet vivni, kakast, vagy gŽn‚rt, vagy tavi gy„ngyv€rt,
Azt‚n mi szab‚lyozzuk, madarak, minden dolg‚ban az embert:
Mi jelentj†k meg neki a tavasz €s a t€l meg az sz idej€t, hogy
Vessen, mikor a daru k„lt„zik ‚t, nagy kr…-g‚ssal, Liby‚ba,
A hajƒs ugyanakkor, korm‚ny‚t felakasztv‚n szegre, aludj€k,
‡m az Orestes szjj„n gŽny‚t,82* hogy f‚zva ne b‚ntsa a m‚s€t,
A h€ja pedig, hazaj„tt€vel, meg m‚s €vszak jel„lje:
Mikor a juhokat m‚r ny•rni lehet; s mikor azt‚n fecske van, el kell
B•zv‚st adni meleg t€li csuh‚t, €s venni lebernyeget ‚r‚n.
Mi vagyunk n€ktek az Ammon, Delphi, Dƒdƒna, Phoebus Apollƒ:
Madarat k€rdeztek elbb, azut‚n fogtok nagy v‚llalatokhoz:
Tengerre ki m€n, †zletbe ki v‚g, vagy f€rfi ki h‚zasulandƒ.
‹s v€gre mad€r a nyelveteken minden jƒsjel neve:83* szƒzat (170)
Hangja: mad‚r; tr†szk„lni: mad‚r; ha mi bukkan az utba: mad‚r az;
Egy l‚rma: mad‚r; egy szolga: mad‚r; csacsi botlik: szinte mad‚r lesz.
H‚t nem bizonyos m‚r, hogy mi vagyunk nektek jƒsisten Apollon?
Ha az€rt istennek el„smertek: mi lesz†nk jƒslƒ MŽza le‚nyitok,84*
Szabad a jƒslat 85* a l€gben, az €vben, t€len, ny‚ron, deres €vszakokon;
Elosonva nem is hever†nk felh h‚t‚ra kev€lyen, mint most Zeus,
Hanem itt maradunk s adom‚nyainkat szƒrjuk, nektek,
gyermekiteknek
S unok‚toknak:
Kincs,
Madarakvagyon,
teje is,€ps€g, €let,
86* lesz eg€szs€g,
minden el€g,kacaj, ifjŽs‚g, b€ke,
hogy beleuntok dal €sjƒba;
a csupa t‚nc ‘
80
Erebosz az ss„t€ts€g, Khaosz az sz…rzavar, Prodikosz: az V. sz‚zad m‚sodik fel€ben m…k„d„tt h•res
gondolkodƒ, aki t„bbek k„z„tt a vil‚g keletkez€s€rl is •rt; az al‚bbiakban a kar t gŽnyolja, s egy
’mad‚rszempontŽ" keletkez€st„rt€netet ad el.
81
a madarakat.
82
az Euelpid€sztl elbb eml•tett, ’kapca-bety‚rnak", aki k„nt„s€t elrabolta, ezt a hsnevet, Agamemnƒn
fi‚nak, Oreszt€sznek a nev€t adt‚k.
83
a magyar jƒsjel szƒt a g„r„g„k az oiƒnosz (’mad‚r") szƒval fejezik ki. Az al‚bbiakban a kar olyan
jelens€geket sorol fel, melyek jƒ vagy rossz jƒsjelnek, teh‚t g„r„g„sen ’mad‚rnak" sz‚m•tottak.
84
85
MŽzs‚knak
mert az€rtisnevezhetik
k€retlen†l magukat,
megjelennek, mert
nem Žgy, €nekelnek.
mint Zeusz.
86
k„zmond‚sszer… kifejez€s: ’amit szem-sz‚j k•v‚n".
gy felsz…l†nk valamennyit!

(Strophe)
FˆLEMILE Erdei MŽza,
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs,
Cifra dallamŽ, kivel
Berekben €s hegyek tetin €n is
Lombhaju kr„s„n …lve, az €n fakƒ
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs
Fajom €nekeit dalolom P‚nnak,
S a hegyi Istenany‚nak87* is †nnepi
T‚ncaihoz szent kardalokat,
Totototo, totototo, tototototincs;
Honnan m€hekint legelte
Phrynichos88* ambrozi‚s89* dala kellemes •z… gy†m„lcs€t
S mindig m€zzel rakodva t€rt meg.
Tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs. (171)
KARHogyha, n€zk, valamellyik €let€t k„z…letek
V•gan v‚gy le€lni: az csak ide jj„n, mik„z€nk.
Mindaz, ami n‚latok rŽt, s t„rv€ny sŽjtja vagy szok‚s,
N‚lunk a mad‚rvil‚gban sz€p dolog s dics€retes.
Mert ha ott gyal‚zat €s b…n jƒl megverni az ap‚t.
N‚lunk m€g becs†let€re v‚lik, hogyha kis kakas
R‚†t €s rivall apj‚ra: ’sarkantyŽt emelj, ha vivsz!"
Vagy, ki ott sz„k„tt rabszolga90* s van sok b€lyeg s†tve r‚:
Ann‚k e mad‚rvil‚gban tarka fajd lesz a neve.
S a ki ott phryg €s oly barbar, mint ak‚r csak Spintharos,91*
Phrygbl k„zt†nk pintymad€r lesz €s Philammon rokona.92*
Ha pedig rabszolga €s k€r, millyen Exekestides,93*
s„ket csin‚lhat n‚lunk, s nemzets€ge f„lragyog.
Vagy, gazoknak fel akarv‚n adni Peisias fia94*
A kaput: fogoly lesz n‚lunk, apj‚hoz m€ltƒ csibe,
Mert k„z„tt†nk semmi sz€gyen a fogolynak, hogy fogoly.
(Antistrophe)
FˆLEMILE ‰gy dalol‚nak
Csattogatva sz‚rnyaik
A hattyuk: •gy zeng€k egy†tt Apollont,
Hebrus ez†st vize dalteli partjain,
Tyiotyiƒ,
S fel az €gtyiotyiƒ, tyiotincs;
k„dein ‚t, harsog a dal,
F€lve figyeltek el a vadak ezrei,
S a habokat lelohasztja der†lt csend,
87
a hegyes Phr†gi‚ban vad t‚ncokkal tisztelt K†bel€nek
88
ez a Phr†nikhosz l•rikus €s tragikus k„lt volt.
89
halhatatlan.
90
homlok‚ra b€lyeget s†t„ttek.
91
Szpintharosz is trag€dia•rƒ; nem Ath€nbƒl, valahonnan , idegenbl sz‚rmazott
92
nem tudjuk, kit takar a n€v.
93
94l.bizonyos
fentebb Mel€sz,
a 143. oldalhoz f…z„tt akart
aki el•t€lteket jegyzetet.
sz„k€shez seg•teni; Žgy l‚tszik, apj‚val, Peiszi‚sszal egy†tt el€gg€
h•rhedt alakja lehetett az ath€ni €letnek.
Totototo, totototo, tototototincs;

S visszaz„ng eg€sz Olympus,
Megd„bbentek az istenek, €s az olympusi MŽzs‚k
‹s a Charisok versent riadtak,
tyiotyiƒ, tyiotyiƒ, tyiotincs. (172)
KAR Nincs €nyelmesebb dolog, mint a kinek jƒ sz‚rnya van.
L‚m, ha most a n€zk k„zz…l sz‚llni tudna valam'€k,
‹s megunn‚ €hen-szomjan a hosszŽ tragoedi‚t:
Kirep†lne, haza sz‚llna, otthon jƒl eb€dlene,
S teli hassal Žgy rep†lne vissza kzz€tek megint.
Vagy, ha egy Patroklidesre95* itt r‚€rne a baja,
Nem izzadna zubbony‚ba: kirep†lne, €s mag‚t
Jƒl kifŽjva, jƒl kiny„gve, sz‚llna vissza k„nnyed€n.
Vagy, ha volna k„ztetek, ki szerett tart, s a Tan‚cs
Padjain96* ott a menyecske f€rj€t megpillantan‚:
Hirtelen csak sz‚rnyra kelne, s elt…nv€n k„z†letek,
Csƒkot lopna, Žgy teremne k€sbb a szokott hely€n.
H‚t van a kerek vil‚gon a sz‚rnyakn‚l becsesebb?
L‚m, Diitrephest, pedig csak vessz sz‚rnya volt neki,97*
Megtev€k lovas hadnagynak, majd vez€rnek; semmibl
K€sz lovag lett, urat j‚tszik, €s valƒdi lƒ-kakas.98*
II
PEISTHETAIROS (sz€rnyasan)
Ez jƒl van eddig. Hanem, istenuccse,
Furcs‚bbat enn€l nem l‚ttam soha.
EUELPIDES (szint‚n …gy)
De mit nevetsz?
PEISTHETAIROS Azt a te sz‚rnyadat.
Tudod, mihez hasonl•tsz sz‚rnyasan?
Olyan vagy, mint rosszul festett liba.
EUELPIDES Te meg, mint egy kopasz fej… rigƒ.
PEISTHETAIROS El is mondhatjuk, Aeschylus szerint:
’Nem a m€s tolla ltt meg:99* a magunk‚."
BANKA NO, most mi a teend?
PEISTHETAIROS Legel€bb
Nevet kell adni - cifr‚t, nagyszer…t ‘ (173)
A v‚rosunknak, Žgy ‚ldozni azt‚n
Az isteneknek.
EUELPIDES
BANKA
‹n
Haddis azt
l‚m,javaslom.
mi l€gyen v‚rosunk neve?
PEISTHETAIROS Jƒ lesz ama nagy n€v Laced‚emonbƒl?
Nevezz†k el Sp€rt€nak.
EUELPIDES Szent Herakles!
P€rt€nak mondan‚m a v‚rosom,
95
k„zelebbit nem tudunk Patroklid€szrl, de nem k€ts€ges, mi ’€rhetett r‚"; egy€bk€nt Žgy kell
elk€pzeln†nk, hogy a legt„bb Arisztophan€sztƒl eml•tett szem€lyhez hasonlƒan,  is r€szt vett A madarak
bemutat‚s‚n, ott †lt a n€zt€ren.
96
az ath€ni Tan‚cs tagjai magas hivatalukhoz illen fenntartott helyeken †ltek.
97
98 Dieitreph€sz
k„lt„tt kos‚rfonƒ
‚llat. Kakas, mertvolt, azt‚n
begyes, lƒ,meggazdagodott, €s politikai
mert lovon j‚r. (Arany p‚ly‚ra adta a fej€t.
jegyzete)
99
Aiszkh†losz mondja ezt a sasrƒl, melyet saj‚t toll‚bƒl k€sz†lt ny•lvesszvel sebeznek meg.
Hogy m€g p€rt€ba s…lt v€n ly‚ny legyen.

PEISTHETAIROS Minek nevezz†k h‚t?
EUELPIDES Inn€t a felhs
L€gt‚jrul adjunk n€ki valamely
Puffancs nevet.
PEISTHETAIROS JŒ lesz Felhƒkakukv€r?
BANKA Ihaj,juhaj, be nagyszer…!, beh eltal‚ltad a nev€t!
EUELPIDES EZ h‚t ama h•res Felhkakukv‚r,
Hol Theagenesnek t•bb jƒsz‚ga fekszik,
S Aesch•nes€ mind? 100*
PEISTHETAIROS T„bbet €r az is,
Mint Phlegra f„ldje,101* hol az istenek
Agyon gƒr‚lt‚k a f„ldtl eredt
G•g‚sokat mer szƒnyegles€ggel.
EUELPIDES Beh cs•nos, eszemadta v‚rosa!
De h‚t ki l€gyen a v€distene?
Kinek szjj†nk pal‚stot?102*
PEISTHETAIROS Nem lehetne
Athen‚t hagyni meg v€disten…l?
EUELPIDES Hogy lenne jƒ rend oly v‚rosba', hol
Az isten - asszony l€t€re - teljes
Fegyverzetet hord, Kleisthenes103* meg orsƒt?
PEISTHETAIROS S ki rzi v‚rosunk Pelarg-fal‚t? 104*
BANKA Egy perzsa sz‚rmaz‚sŽ hs mad‚r,105*
Ki vit€zebb - hallom - minden†tt,
Ares csib€je.
EUELPIDES Œh, uram Csibe!
Alkalmas isten a szikl‚ra,106* lakni. (174)
PEISTHETAIROS No, most eredj a l€gbe, s ott seg•ts
Szolg‚lni a km•vesek k„r…l:
Adogass k„vet, vetkzz le s‚r-taposni,
Hordj fel habarcsot, l€tr‚rƒl zuhanj le,
rs€get ‚ll•ts, a t†zet takard be,
Csengetty†hordƒ l€gy,107* h‚lj mindig ott;
S k†ldj h•rn„k„t: egyet az istenekhez
F„l, m‚st al‚ az emberek k„z€,
Egyet hozz‚m h•rt adni s a parancsot
Megvinni tƒlem.
EUELPIDES ‹s te, itt maradv‚n,
Gebedj meg tƒlem.
PEISTHETAIROS Menj,
Tudod,h€hogy
‚s, fogadj
semmiszƒt,
sem megy n€lk†led,
100
Theagen€sz is, Aiszkhin€sz is tŽls‚gosan k€rkedtek a gazdags‚gukkal, kell alap n€lk†l.
101
mondai helyn€v; mai f„ldrajzi elnevez€sekkel nem azonos•thatƒ. A monda szerint itt gyzt€k le az
istenek az ellen†k l‚zadƒ ƒri‚sokat, a gig‚szokat, ha nem is ’szƒnyegles€ggel", mint Peiszthetairosz
mondja, hanem fegyveres ervel.
102
Euelpid€szbl kibŽjik az ath€ni; az ath€niak ugyanis v€distennj†knek €vente Žj pal‚stot k€sz•tettek,
melyet azt‚n templom‚ban helyeztek el.
103
Arisztophan€sz t„bbsz„r is gŽnyolja Kleiszthen€szt elpuhults‚ga, niess€ge miatt.
104
a fellegv‚rat.
105
106
aa szikl‚n
kakas, 1.€p†lt
fentebb a 160. oldalhoz f…z„tt jegyzetet. ‹ppen harciass‚ga miatt lehetett Ar€sz csib€je.
fellegv‚rba.
107
az €jszakai r„ket csengvel ellenrizt€k; aki a csenget€sre nem felelt, mert aludt, az b†ntet€st kapott.
‹n majd, Žj isteninknek ‚ldozandƒ

H•vok papot, ki a pomp‚t vezesse.
Vedd a kos‚rt, h‚: te meg a medenc€t.108*
Banka elmegy pap‚rt
KAR Veled tartok, €sz vagyok,
Helybehagyva dolgodat,
Nagyszer… dics€reteket zengeni egy†tt
Az isteneknek s r‚'d‚sul le„lni
Valami kis juhot is.
’F„l, f„l teh‚t istenhez a ”paean dalok!"109*
Chairis110* pedig kis€rje s•ppal.
Banka visszajƒ egy pappal ‚s s†possal
BANKA Hagyd el, ne fŽjd m‚r. - H€rakies, mi ez?
Mi m‚r ez? Sok csud‚t l‚ttam, bizisten,
De sz‚jkos‚rral varjŽt 111* m€g soha!
Dologra, pap! ‚ldozz Žj isteninknek.
PAP Teszem: de hol van a kos‚rviv?- (175)
K„ny„r„gjetek Hestia mad‚ristennek,112* €s „lyvnek, a t…zhelyek
r€nek,
‹s minden olympi mad‚rnak, minden olympi mad‚rnnek...
KAR ˆdv, Sunium113* „lyve s Eszter‚g-kir‚ly!
PAP ‹s a pythiai, d€losi hattyunak, €s a f†rjanya L€tƒnak,
‹s a tengelic-Artemisnek...
PEISTHETAIROS H‚t nem Kolainis! 114* Tenglic-Artemis?
PAP ‹s pinty-Dionysosnak, €s nagy strucnak, az istenek,
emberek k„z„s anyj‚nak...
KAR Urnm, Cybele-struc,115* Kleokritos anyja!
PAP Hogy ez a Felhkakukv‚r legyen €p, eg€szs€ges lakƒhely, maguknak
‹s a Chios-belieknek... 116*
PEISTHETAIROS Der€k, hogy mindig ott fetreng Chios!
PAP ‹S minden hsmad‚rnak,117* hsmad‚rn€nak, a
gy„ngyv€rnek, a fakŽsznak, a pelik‚nnak,
v€rcsebagolynak, €s a nyirfajdnak, €s a p‚v‚nak,
€s a v„cs„knek, kerce-ruc‚nak, €s a kƒcsagnak,
kanalas g€mnek, v•zi buv‚rnak, s a libucnak, €s cineg€nek...
PEISTHETAIROS Juj, juj, ne h•vd m‚r, hagyd el a manƒba!
Boldogtalan, mif€le ‚ldozatra,
Csd•ten€l sast, kesely…t ide?
Nem l‚tod: egy •lyv elb•rn‚ juhocsk‚m?
108
109
az ‚ldozat eltti k€zmos‚shoz valƒ t‚lat; a kos‚rban egy€b ‚ldozati kell€kek voltak.
a pai‚n legt„bbsz„r Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ dal.
110
Khairiszt rossz fuvol‚snak ismert€k.
111
a fuvol‚s varjŽ‚larcban j„tt el, arc‚n sz•jakkal; ezek az arc felfŽvƒd‚s‚t voltak hivatva m€rs€kelni j‚t€k
k„zben.
112
Hesztia a h‚zit…zhely istennje volt, s mivel az ‚ldozatokat ‚ltal‚ban a h‚zit…zhelyek eltt mutatt‚k be,
elsz„r hozz‚ foh‚szkodtak. Az ‚ldozatot bevezet im‚k egy€bk€nt szinte szƒ szerint •gy hangozhattak,
€ppen csak itt, a mad‚rvil‚gban minden, az istenek is, az Žj birodalom ig€nyeihez idomulnak.
113
SzŽnion, hegyfok Ath€ntƒl d€lkeletre
114
Kolainisz, Artemisz egyik mell€kneve, ami a mad‚rim‚ban odaillbb, mad‚r-mell€kn€vnek adott helyet.
115
K†bel€rl l. fentebb a 171. oldalhoz f…z„tt jegyzetet. K†belebl strucc lett, s mivel a strucc esetlen
mad‚r, a kar megteszi az ugyancsak esetlen, ormƒtlan l‚bŽ Kleokritosz anyj‚nak
116
Khiosz
minden szigetebelefoglalta,
im‚j‚ba Kis‚zsia partjain‚l ter†l el. Ath€nhat
ann‚l komikusabban egyik
itt.legh•vebb sz„vets€gese volt, s •gy az ath€ni ‚llam
117
a f€listenek €s h€rƒszok k„vetkezn€nek, de a pap term€szetesen ezeket is ’hsmadarakkal" helyettes•ti.
Lƒdulj „zl†nk, s†veged, magad:

meggyz„m ezt ‚ldozni magam is.
PAP Hiszen m€g egy m‚sodi
( Antistrophe )
Istenf€le €neket
Kellene mondanom a k€zv•zre, azut‚n
Egyenk€nt h•vni r‚ az isteneket,
Ha volna mit enni„k:
Mert a mi itt van ‚ldozatbarom,
Annak bizony csak szri-szarva.118* (176)
PEISTHETAIROS K„ny„r„gj†nk h‚t a sz‚rnyas isteneknek.
PO‹TA (jƒ) Nosza magasztald a dics Felhkakukv‚rt
Oh MŽzsa, dalodnak b‚jzengzetiben!
PEISTHETAIROS H‚t ez mif€le szerzet? Szƒlj, ki vagy?
PO‹TA ‹n m€zajkŽ dalok zengedezje vagyok,
’MŽz‚k f†rge csel€de",
Mint mondja Hom€ros.
PEISTHETAIROS H‚t m€rt viselsz hajat,119* ha szolga vagy?
PO‹TA Nem Žgy: de mind azok vagyunk, mi k„ltk,
’MŽz‚k f†rge csel€dei",
Mint mondja Hom€ros.
PEISTHETAIROS NO, nem hi‚ba ny…tt el a csuh‚d.
Hanem, mi a csap‚s hoz erre, k„lt?
PO‹TA Felhkakukv‚rt j„ttem †dv„z„lni
K„ltv€n re‚ sok sz€p k„r-€neket,120*
Sz…z-karra is, Simƒnides-modorban.
PEISTHETAIROS Ugyan? te k„lt€l? €s mikor? miƒta?
PO‹TA R€ges-r€gƒta zengem €n e v‚rost.
PEISTHETAIROS Hisz n€vadƒj‚t csak most ‚ldozom,
Nev€t csak most ad‚m, mint kis gyereknek.
PO‹TA ‡m, gyorsan r„p†l a MŽz‚k szava,
Mint parip‚k sŽg‚r-sz„keme.
De most ’aty‚m, Aetna alap•tƒja,121*
Hasonnev… szent isteninkhez",
Adj nekem, a mit akarsz sz•vesen
Magad fej€tl nyŽjtani!
PEISTHETAIROS E nyavaly‚val meggy…l a bajom,
Ettl menekv€s nincs, m•g nem adok.
H€ szolga, van dolm‚nyod €s sub‚d:
Add b„lcs po€ta Žrnak egyiket.
PO‹TA
Fogd a sub‚t, ne!
Ez aj‚nd€kot, €desl‚tom, f‚zol Žgy is.
MŽza, fogadd €des „r„mmel:
Te pedig vedd elm€dbe ezen Pindari dalt...
PEISTHETAIROS EZ ember inn€t nem t‚gul soha!
PO‹TA ’Legeln lakozƒ skyth‚k „z„tt bolyg122*
118
magyarban megfelel: csontja-bre. (Arany jegyzete)
119
hosszŽ hajat csak a szabadok n„veszthettek.
120
kardalt, melyet egy le‚nykƒrus adott volna el. Szimƒnid€sz az egyik legnagyobb g„r„g kardalk„lt
(559-469)
121
a po€ta
(nev€be Pindarosz
a hierosz: egyik
szent vers€t
szƒt id€zi,
€rezt€k belemelyet a sziciliai
a g„r„g„k), Sz†rakuszai
abbƒl uralkodƒj‚hoz,
az alkalombƒl, Hierƒnhoz
hogy az Etna l‚b‚n‚l •rt
megalap•totta a hasonlƒ nev… v‚rost. Az ’aty‚m" most Peiszthetairoszhoz szƒl.
Sirat„n", ki fon‚lsz„vev€ny ruh‚t ’nem €lvez, (177)

Noha d•sztelen" a suba dolm‚ny n€lk†l:
’‹rted, mi sz‚ndokom."
PEISTHETAIROS ‹rtem: szeretn€d a dolm‚nyt is, Žgy-e? (Szolg€nak)
No, vesd le: a k„ltn seg•teni kell.
Ne h‚t, s eredj dolgodra.
PO‹TA T‚vozom,
S mentemben a v‚rosra k„lt„m ezt:
’Zengjed, aranytrƒnuszŽ, a levegt, remegt!"...
’A hƒlepte, sok Žtu mezkre, jutottanak"...
Hajahaj! (El) .
PEISTHETAIROS Zeus uccse, attƒl m‚r megmenek†lt€l:
A remeg€stl: jƒ sub‚t kap‚l.
Hanem biz' azt magam se gondol‚m,
Hogy v‚rosunknak ily gyors h•re fut.
Folytasd k„rŽtad, vedd f„l a medenc€t.
PAP Csend €s figyelem!
JŒSLATFEJT (j•n) Ne t€pd azt a bakot.123*
PEISTHETAIROS S ki vagy te?
JŒSLATFEJT ‹n? Jƒslatfejt.
PEISTHETAIROS No, vessz meg.
JŒSLATFEJT Jƒ ember, a szent dolgokat ne fitym‚ld;
Mert van Bakisnak egy jƒsmondata,124*
Mely €pen Felhkakukv‚rra szƒl.
PEISTHETAIROS M€rt nem mutattad h‚t a jƒslatod,
Mieltt a v‚ros €p•t€sbe kezdtem?
JŒSLATFEJT Nem enged€ az istens€g.
PEISTHETAIROS De t‚n
Most m‚r szabad lesz hallanom?
JŒSLATFEJT ’‡mde, ha farkasok €s sz varjak egy†tt telep•ti
V‚rosunkat, Sikyon s Korinthosnak k„zepette ..." 125*
PEISTHETAIROS Mit tartozik r‚m a Korinthosod!
JŒSLATFEJT A l€g-„b„lre €rti azt Bakis. -
’Pandƒr‚nak el€bb ‚ldozni feh€rhaju kost kell: (178)
A ki pedig jƒslƒ szavam els megviszi, annak
Tiszta feh€r k„nt„st €s Žjdonat-Žj sarut adni..."
PEISTHETAIROS A saru is benne van?
JŒSLATFEJT Olvasd, ne, a k„nyv.
’Adni kehelyt neki, €s mark‚t telet„mni johokkal..."
PEISTHETAIROS ’Johot adni" benne van?
JŒSLATFEJTOlvasd, ne, a k„nyv.
’Ezt ha teszed, boldog fiatal, telyes•tve parancsom:
A felhk sasa l€ssz; de ha mindezt meg nem ad‚ndod,
Gerlice sem l€szesz: nem sas, de egy ‚rva fakŽsz sem."
PEISTHETAIROS ‹s mind ez benne van?
JŒSLATFEJT Olvasd, ne, a k„nyv.
PEISTHETAIROS Nem Žgy szƒl h‚t az a te jƒslatod,
122
Žjabb Pindarosz-id€zet, egy olyan versbl, mely Hierƒnnak a kocsiversenyben aratott gyzelm€t
dicsitette; Hierƒn kocsihajtƒj‚nak a neve lehetett a versben eml•tett Sztratƒn.
123
a pap az ‚ldozat megkezd€s€†l hozz‚l‚tott let€pni az ‚ldozati ‚llat homlok‚rƒl a szrt, melyet k€sbb
az ‚ldozati
124
Bakisz t…zbe
neves,dobtak.
jƒs volt valamikor a VIII - VI. sz‚zadban; neve alatt sz‚mos jƒslat maradt fenn.
125
Szik†ƒn €s Korinthosz k€t igen jelents v‚ros Argoszban, Ath€ntƒl nyugatra.
Mint a mit €n le•rtam Delphiben:

’‹s mikor ‚ldozatod h•vatlan nyegle halandƒ
H‚borgatja, kinek johot ennie j„tt vala v‚gya:
ˆtni legottan kell neki a k€t horpasza k„zz€..."
JŒSLATFEJT Haszontalan besz€d.
PEISTHETAIROS Olvasd, ne, a k„nyv.
’‹s semmit ne k•m€ld, b‚r a felhk sasa lenne,
Semmit, b‚r Lampƒn,126* vagy b‚r maga nagy Diopeithes."
JŒSLATFEJT ‹S mind ez benne van?
PEISTHETAIROS Olvasd, ne, a k„nyv.
Kotrƒdol a manƒba! (Œti)
JŒSLATFEJT Jaj nekem!
PEISTHETAIROS Nem nyargalsz jƒslatiddal m‚suv‚?!
J„s elfut
METŒN (jƒ) J„ttem"k„z€tek...
PEISTHETAIROS Uj isten-csap‚s.
S mi c€llal azt‚n? vagy mif€le terved
‹s sz‚nd€kod van? m€rt oly l‚bhegyen? 127*
METŒN Felm€rni j„ttem n€ktek a leget
S d…lkre osztani. (179)
PEISTHETAIROS Az isten€rt!
S ki vagy te azt‚n?
METŒN ‹n, ki? h‚t Metƒn,
Kit „smer Hellas €s Kolƒnos. 128*
PEISTHETAIROS Ejnye!
De h‚t ezek mik?
METŒN L€gm€r rudak.
L‚m mondom, a l€g olyanforma, mint
Egy katlan „ble. Most ezt a rudat
Hozz‚illesztem, a g„rb€t, fel…l,
S k„rzt szŽrok bel€... €rted?
PEISTHETAIROS Nem €rtem.
METŒN S megm€rem az egyenes ruddal, hogy a
K„r n€gyszeg… legyen, tudod; s k„zep€n
Piac, - fel€je, mint k„zpontba, sok
Egyenes Žt vigyen, s mint sugarak,
L„velljenek sz€t a kerek piacbƒl,
Mindenfel€.
PEISTHETAIROS EZ az ember €sz Thales.129*
Metƒn!...
METŒN
PEISTHETAIROS
No, mit?hogy €n szeretlek:
Tudod,
Fogadd tan‚csom: ‚llj od€bb az Žtbƒl.
METŒN Mi baj?
PEISTHETAIROS Verik ki, mint Sp‚rt‚ban, az
Idegent;130* meg is ugrattak m‚r neh‚nyat.
126
 is, Diopheith€sz is nagynev… jƒsok
127
gg„sen. (Arany jegyzete)
128
mintha mondan‚: ’Magyarorsz‚g €s Soroks‚r". (Arany jegyzete) Kolƒnosz Ath€nnal szomsz€dos k„zs€g
volt.
129
130Thal€sz,nem
Sp‚rta az els,
adottsz‚munkra ismeretes
leteleped€si, g„r„g gondolkodƒ
csak tartƒzkod‚si jogot az (a VII. €s VI. sz‚zad
idegeneknek, de m€gfordulƒj‚n).
az ott-tartƒzkodƒkat is
szigorŽan figyeltette, s a legcsek€lyebb ok el€g volt ahhoz, hogy kiutas•tsa.
Olcsƒ az †tleg.
METŒN T‚n l‚zongatok?
PEISTHETAIROS Nem mi bizony.
METŒN H‚t?
PEISTHETAIROS K„zhat‚rozatbƒl.
Kiverj†k a nyegl€t, mind a ki van.
METŒN gy elvonŽlok
PEISTHETAIROS Nem tudom, bizisten,
R‚€rsz-e? mert ni, hŽll m‚r az †t€s! (Veri)
METŒN Jaj, jaj nekem, jaj! (180)
PEISTHETAIROS R€gen mondom, ugy-e? -
Pusztulsz, magad f„lm€rni, m‚suv‚?
RENDEZ (j•n) Hol a vend€gl‚tƒk?
PEISTHETAIROS Ki e Sardanapal?131*
RENDEZ J„v„k, mint sorsjel„lte rendez,132*
Felhkakukv‚r v‚ros‚ba.
PEISTHETAIROS Rendez?
S ki k†ldte, rossz csont?
RENDEZ ‰m az oklev€l
Teleas archontƒl.133*
PEISTHETAIROS Kell h‚t napid•j?
S izg‚ga n€lk†l m€gy dolgodra?
RENDEZ JŒ.
Ugy is gy†l€st kell otthon tartanom.
Szoktam lend•tni Pharnakes †gy€n.134*
PEISTHETAIROS Ne h‚t, s eredj! ez a d•jad, nesze! (Œti)
RENDEZ Mi m‚r ez?
PEISTHETAIROS Gy…l€s, Pharnakes jav‚ra.
RENDEZ Legyetek bizonys‚gim, hogy rendez
L€temre, megvert!
PEISTHETAIROS Nem tisztulsz hamar
Szƒ-vedreiddel?135* H‚t nem sz„rny†s€g,
Hogy rendezket k†ldenek nyakamra,
Mieltt ‚ldoztam az Žj v‚ros€rt!
TŠRV‹NY‰RŒ (k•nyvvel)
’Ha felhkakukv‚ri lakos athenaei embert megb‚nt..."
PEISTHETAIROS H‚t m‚r e k„nyves mi a nyavalya?
TŠRV‹NY‰RŒ T„rv€ny‚rus vagyok,136* javaslatot
‡rulok, Žjat, k„ztetek.
131
Szardanapallosz, a ggj€rl €s kegyetlens€g€rl k„zmond‚soss‚ v‚lt assz•r kir‚ly: Peiszthetairosz
ilyennek l‚tja a Rendezt
132
† gy h•vt‚k azokat a sorshŽz‚s Žtj‚n v‚lasztott ath€ni hivatalnokokat, akiket a sz„vets€ges v‚rosok
†gyeinek ellenrz€s€re k†ldtek ki. Napid•jukat, ell‚t‚sukat az illet sz„vets€ges ‚llam fedezte, ez€rt besz€l
’vend€gl‚tƒkrƒl".
133
az arkhƒnok ‚lltak az ath€ni k„zigazgat‚s €l€n; Teleasz €ppen A madarak bemutat‚s‚nak €v€ben volt
hivatalban.
134
Pharnak€sz volt a perzsa kir‚ly egyik kis‚zsiai helytartƒja. A h‚borŽnak ebben a szakasz‚ban m‚r
mindk€t f€l kereste a kapcsolatokat a hajdani gy…l„lt ellenf€llel, ami a r€gi Ath€n€rt lelkesed
Arisztophan€sznak nem tetszett.
135
a fontos d„nt€sek szavaz‚s Žtj‚n sz†lettek meg; a Rendez term€szetesen hoz mag‚val egy ed€nyt,
amibe
136 a szavazƒk„vecseket
Žjabb gy…jteni
ath€ni furcsas‚g: olyan lehet..
ember, aki p€nz€rt t„rv€ny- €s egy€b javaslatokat ‚rul; prƒbak€nt
mindj‚rt id€z is n€h‚nyat.
PEISTHETAIROS Mics'a?
TŠRV‹NY‰RŒ ’A felhkakukv‚riak ugyanazon m€rt€kkel, sŽllyal.
T„rv€nyekkel €ljenek, mint a bajv€riak..."137*
PEISTHETAIROS S te, a melyekkel a jajv€riak. (Œti)
TŠRV‹NY‰RŒ Mi lelt, na? (181)
PEISTHETAIROS Nem pusztulsz t„rv€nyeiddel?
No, majd adok t„rv€nyt, de keser…t!
RENDEZ Id€zem Peisthetairost, szem€lyes b‚ntalom€rt, Munichion hƒra... 138*
PEISTHETAIROS Ugyan Žgy-e, h€? H‚t itt vagy m€g te is? (Œti)
TŠRV‹NY‰RŒ ’Ha pedig valaki el…zi a tisztviselt €s nem fogadja be t„rv€ny
szerint..."
PEISTHETAIROS Oh boldog isten! h‚t te m€g is itt vagy? (Œti)
RENDEZ Meg„llek, t„nkreteszlek, t•zezer
Drachm‚ra 139* b†ntettetlek!
PEISTHETAIROS Ejnye! meg‚llj! ut‚na!
Rendezƒ elszalad
PAP Jer†nk, vigy†k be innen a bakot
S ‚ldozzuk ott-benn meg az isteneknek.
Mind el
(Strophe)
KAR N€kem, mindentl‚tƒnak,
Mindentb•rƒnak fog m‚r a
H‚l‚s f„ldn€p ‚ldozni.
Mert mind e f„ldet szeml€lv€n
rz„m zsend†lt term€s„k, puszt•tv‚n a f€rgek rŽt
Ny‚j‚t, melly a f„ld„n term
Polyvaf†veket lelegel€szi fogas ‚llaival,
S f‚ra telepedve, letarolja, mi gy†m„lcse van.
Elpuszt•tom mind a szagdŽs kertek csŽszƒm‚szƒ n€p€t,
A rovarokat, bogarakat, melyek az
‡gyakat em€sztik, „l„m egyre, valahol kapom. (182)
Hirdetik ma v‚ros-szerte, hogy ha ki Diagor‚st,'
A melosit,140* meggyilkolja: egy talentom141* lessz a d•j,
Ha viszont a r€gen elhalt zsarnokok k„z†l egyet
B‚rki elfog €lve-halva: egy talentom annak is.142*
Most teh‚t mi is kiadjuk, madarak, e hirdet€st:
Ki Philokratest meg„lve hozza b€, a Verebit, 143*
Egy talentomot kap, s n€gyet, hogy ha €lve adja ‚t,
Mert ez a cs•zt „sszeszedv€n, hetet ‚d egy obol€rt,
A feny…mad‚rt felfuvja144* s Žgy mutatja d•sztelen,
A
A rigƒnak
galambotorrlik‚ba tollatk€nyszer•ti,
„sszefogv‚n dugv‚n, felk„ti,
hogy rabul
Megk„t„zve, h‚lƒj‚ba csalja t„bbi t‚rsait.
Ezt mi megtiltjuk j„vre; ki teh‚t k„z…letek
137
szƒj‚t€k v€gett magyar•tva (Arany jegyzete); az eredetiben ehelyett valƒs‚gos v‚ros neve ‚ll.
138
a mi napt‚runk szerint Munikhion ‚prilis v€g€re €s m‚jus elej€re esett.
139
hatalmas „sszeg: 1 drakhma = 6 obolosz
140
a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†l M€losz sziget€rl ment Diagorasz Ath€nba, s onnan a darab
bemutat‚s‚nak idej€n sz„k„tt meg. mieltt m€g istentelens€g€rt perbe foghatt‚k volna.
141
egy talanton = 60 mna, 1 mna= 100 drakhma
142
143 vagyis: ’ahogyan

Philokrat€sz halottak
madar‚sz fej€re nem t…z†nk ki v€rd•jat, Žgy sz„kev€ny fej€re sem."
volt
144
hogy k„v€rebbnek l‚ss€k. (Arany jegyzete)
Madarat tart a h‚z‚n‚l, azt mondjuk, bocs‚ssa el:

Mert, ha szƒra nem hajoltok, elfogunk mi, madarak,
S l€pre t…zve, n‚lunk fogtok h•vogatni m‚sokat.
(Antistrophe )
Boldog sz‚rnyas nemzets€g,
Melynek t€len k„dm„n nem kell,
Sem gyapjŽk„nt„st nem vesz;
Sem fojtƒ ny‚rban csill‚mlƒ
Napf€ny minket nem b‚gyaszt: mert a sz€p z„ld lank‚kon
H…s lombok kebl€n nyugszom,
A mikor az isteni dalos t†cs„k a d€li heven
Z„ngedezi visszafelel dalait €lesen;
S t€len, barlangok m€ly€ben, hegylakƒ nymph‚kkal j‚tszom;
‹s legelem a tavaszi sz…zi feh€r
Mirtuszokat, a Charisok kerti vetem€nyeit.
A b•r‚khoz145* is van egy szƒnk e mai gyzelem fell,
Mennyi mindent nyernek tl†nk, ha javunkra d„ntik el,
Ugyhogy m€g Alexandrosn‚l146* is becsesbet kapnak k.
Mert elsz„r - a mit ƒhajt minden b•rƒ, jƒl tudom ‘
Sohse hagynak el j„vre Laurionnak baglyai, 147*
Mind ott laknak h‚zatokn‚l, ott f€szkelnek a saj‚t (183)
Ersz€nytekben, ott k„ltik ki a sok aprƒ €rmeket.
Azt‚n, mintha szentegyh‚zban lakn‚tok, mi a sasig,
A tetig, mind f€szekkel rakjuk b€ a h‚zatok.
Vagy, ha egy kis hivatalhoz jutva, csenni, rablani
Kedvetek szottyan, mi hozz‚ k„rm„s solymocsk‚t adunk;
DŽs eb€dre hogyha mentek: k†ld†nk jƒ mad‚r-zuz‚t.
‡m, ha ellen†nk it€ltek: nosza, b‚dog-csillagot 148*
Rakjatok fel, mint a szobrok; mert ha ily csillag nem ƒv
Majd, kiv‚lt ha sz€p feh€r Žj k„nt„s l€szen rajtatok,
‹pen akkor ‚llunk bosszut, mi madarak, - s lek„p†nk.
III
PEISTHETAIROS AZ ‚ldozat jƒl folyt le, madarak;

De a falakrƒl hogy m€g sincs k„vet
H•rt adni rƒla, mi t„rt€nik ottan!. ..
De itt j„n egy, s fŽ, mint az Alpheus.149*
ELS KŠVET Hol, merre van? hol, merre, merre van?
Hol Peisthetairos, fn„k†nk?
PEISTHETAIROS
ELS KŠVET
Ehol van.a fal.
Fel€p†lt
PEISTHETAIROS Isten szƒl belled.
ELS KŠVET Gy„ny„r… egy munka! nagyszer…! dics!
Hogy rajta Proxenides, a K€rkedi,150*
145
a sz•nb•r‚khoz. (Arany jegyzete)
146
Alexandrosznak vagy m‚s n€ven Parisznak; l. a n€vmutatƒban Pariszt.
147
az Ath€ntƒl d€lkeletre, kb. 60 km-re emelked Laurion-hegy b‚ny‚iban termelt€k ki a p€nzver€shez
sz†ks€ges ez†st„t. Az ath€ni p€nzekre bagolyfejet vertek
148
hogy a madarak oda ne sz‚lljanak; ilyesmivel l‚tt‚k el v€delm†l a szobrokat is.
149
az Alpeosz partj‚n
150
Proxenid€sz tartott‚kisazaff€le
is, Theagen€sz ol†mpiai versenyeket,
h‚ryj‚nosok vagyis:
voltak; ’Ez a ’liheg, mint aezt
fal azonban, versenylƒ."
akarja mondani a k„vet,
minden nagyotmond‚sukra r‚c‚folna."
Theagenessel szembe, k€t kocsit

Hajtv‚n, kit€rhetn€nek, b‚r lovuk
Akkorka lenne, mint a trƒjai.151*
PEISTHETAIROS Herakles!
ELS KŠVET A magass‚ga pedig
(Megm€rtem) sz‚z „l.
PEISTHETAIROS Beh magas, Poseidon!
S ki rakta ekkor‚nak a falat?
ELS KŠVET Mad‚r mind, senki m‚s (egyiptomi
Nem volt jelen152*, se km•ves, sem ‚cs); (184)
Saj‚tkez…leg rakt‚k, nagy csod‚mra.
J„tt Liby‚bƒl vagy harmincezer
Daru, k hozz‚k begy„kben a k„vet,
Ezt csreikkel m‚sok kifaragt‚k;
A t€gl‚t hordta gƒlya, t•zezer;
Vizet meg a f„ldrl a l€gbe hordtak,
Libuc, sir‚ly s m‚s v•zi madarak.
PEISTHETAIROS H‚t s‚rt ki hordott?
ELS KŠVET A kan‚li g€mek
Kal‚njaikkal.
PEISTHETAIROS S hogy h‚nyt‚k bel€?
ELS KŠVET Azt is kigondolt‚k b„lcsen, tudod:
A s‚rt ludak taposv‚n, l‚baikkal,
Mintegy lap‚ttal, h‚nyt‚k a kal‚nba.
PEISTHETAIROS Mit v€gre nem hajt a l‚b,153* ha †gyes!
ELS KŠVET ‹s felt†r zve a kacs‚k, bizisten,
Hord‚k a t€gl‚t; a fecsk€k pedig
A vakolƒ kal‚nt, mint gyermekek,154*
Vitt€k rep†lve, meg sz‚jokba' s‚rt.
PEISTHETAIROS H‚t m€r' fogadjon napsz‚most az ember!...
Hadd l‚m, mi van m€g?.. . Igen, a famunk‚t
Ki k€sz•tette?
ELS KŠVET ‡CS is mind mad‚r volt:
ˆgyes fakŽszƒk €les csreikkel
B‚rdolt‚k a kaput; kop‚csol‚suk,
Mint egy hajƒgy‚r, messze zajt †te.
Most m‚r kapukkal v€dve jƒl a hely,
Z‚rj‚ban a makk,155* s rs€g ‚ll k„r†l,
Csengetty†hordƒ, rvizsg‚latok, ..
Jelt…z, vigy‚zƒk, rszem minden†tt,
Minden toronyban.
S kimosdom; Most
a t„bbit futokmagad.
v€gezd haza (El)
KAR Mi lelt, bar‚tom? Ugy-e b‚r, csud‚lod,
Hogy ilyen gyorsan elk€sz†lt a fal?
PEISTHETAIROS Igen biz' €n, mert hisz csud‚ra m€ltƒ; (185)
Valƒban, oly hazugs‚g-sz•ne van.
De itt j„n Žjra lƒ-hal‚lban egy
151
a trƒjai falƒ be se f€rt a v‚ros kapuj‚n
152
az egyiptomi km…vesmunk‚t a piramisok meg€p•t€se miatt nagyra becs†lt€k.
153
kezet kellene mondani, de a mad‚rnak csak l‚ba van.
mint
ittgyermekek
154 - ittkiesett
valƒsz•n…leg valƒsz•n…leg
n€h‚nykiesett n€h‚ny
sor, s az sor, s az
„sszef†gg€s nem„sszef†gg€s
vil‚gos. nem vil‚gos.
155
a k„vet az ajtƒk z‚r‚s‚hoz haszn‚lt reteszrl besz€l
r vagy k„vet, s nyil, d‚rda n€z szem€bl.156*

M‡SODIK KŠVET JujŽj, jujŽj, jujŽj, jujŽj, jujŽj !
PEISTHETAIROS Mi baj no?
M‡SODIK KŠVET Sz„rnyen megesett ne †nk!
Kapunkon az im€nt Zeus isteni
K„z„l egy ‚trep†lt a mi leg†nkbe,
A csƒka-r„k €szre nem vev€n.
PEISTHETAIROS EZ m‚r vesz€lyes, borzasztƒ dolog!
‹s mellyik isten?
M‡SODIK KŠVET Nem tudjuk; de tudjuk,
Hogy sz‚rnya van.
PEISTHETAIROS S nem k†ldtetek legott
Honv€deket r‚?
M‡SODIK KŠVET K†ldt†nk gyorslovag
Nyilas solymot re‚ harmincezert,
S a g„rbe karmu n€p: a v€rcse, sas,
Bagoly, gaty‚s-„lyv, kesely… kiment mind,
Sz‚rnycsattog‚suktƒl visszhangzik a l€g,
A mint az istent hajtj‚k, keresik;
Pedig nincs messze, itt lesz valahol.
PEISTHETAIROS T†st€nt paritty‚t kell ragadni €s
Nyilat; siessen hozz‚m a leg€nys€g,
S mindenki lj„n; adjatok paritty‚t!
KAR Ki†t„tt a h‚borŽ, rettenetes h‚borŽ
(Strophe)
K„ztem meg az istenek k„zt: de vigy‚zzon kiki,
Nehogy a k„d„s legen ‚t - az Erebos fi‚n -157*
Lopva kisz„kj€k egy is amaz istenek k„z†l.
Mindenki h‚t n€zzen k„r…l, mert hallik egy ’f„nnsz‚rnyalƒ
Isten robajja m‚r, a mint „rv€nyt kavarnak sz‚rnyai."
PEISTHETAIROS (Irist megl€tv€n)
H€, h€, hov‚ rep†lsz? hov‚? meg‚llj! (186)
Ne moccanj! veszteg ‚llj; maradj! ne fuss!
Ki vagy? mi vagy? honnanvalƒ? felelj.
IRIS (rep‡lve jƒ) Olympos istens€gitl j„v„k.
PEISTHETAIROS S mi a neved? hajƒ-e, vagy sisak? 158*
IRIS Gyors ‰ris a nevem.
PEISTHETAIROS A Paralos, vagy a Salaminia? 159*
IRIS Mi m‚r ez?
PEISTHETAIROS (a madarakhoz)
M€g se fogta
Rep†lv€n, egymeg, ut‚na
gaty‚s? 160*
IRIS Engem? mi€rt?

Mif€le h…hƒ ez?
PEISTHETAIROS Majd megtudod!
IRIS Beh illetlen dolog!
156
azaz ’harciasan n€z".
157
a madarak saj‚tos ’vil‚gmagyar‚zata" szerint a leveg az s-s„t€ts€g, Erebosz gyermeke.
158
‰riszt vitorlak€nt duzzadƒ ruh‚ja hajƒv‚, a feje f„l€ helyezett, sziv‚rv‚nyt jelk€pez f€lk„rsisakos
harcoss‚ teszi hasonlatoss‚.
159
a Paraloszv‚d
tov‚bb•tott, is, aal‚Szalaminia is az ath€nisz‚ll•tott
helyezett polg‚rokat ‚llam hajƒja volt, mindkett parancsokat, rendeleteket
Ath€nba.
160
gaty‚s sƒlyom
PEISTHETAIROS Melyik kapun

J„v€l a v‚rba, te istentelen!
IRIS Zeus uccse, nem tudom, min kapun.
PEISTHETAIROS Hall‚tok ezt? m€g csŽfolƒdni mer.
A csƒka-r„n j„tt€l? Nem felelsz?
Pecs€ted, a gƒly‚ktƒl van?161*
IRIS Mi m€nk?
PEISTHETAIROS Nincs?
IRIS Elment az eszed?
PEISTHETAIROS Se b€lyeget
Mad‚r-parancsnok nem nyomott re‚d?
IRIS Nem €nr‚m senki semmit, te bolond!
PEISTHETAIROS Azt‚n te •gy orozva ‚trep†lsz
M‚s nemzet v‚ros‚n s a l€g†r„n?
IRIS H‚t hol rep†ln€k m‚sutt? istenek!
PEISTHETAIROS Zeus uccse, nem tudom; de itt nem! az szent.
IRIS EZ nem igazs‚g.
PEISTHETAIROS Nem? h‚t nem tudod:
Az vƒn'igazs‚g - a ki ‰rised van! -
Hogy mentre meghalj, €rdemed szerint.
IRIS De nem vagyok halandƒ. (187)
PEISTHETAIROS Annyival
Ink‚bb meg k€ne halnod! - Sz„rny†s€g ez,
Hogy m‚sokon uralkodunk, ti meg,
Ti istenek, rugƒdoztok, feledve,
Hogy mi parancsolunk, feljebbvalƒk.
Szƒlj csak: ’hov‚ eveznek sz‚rnyaid?"
IRIS Hov‚? Zeus k†ld, al‚ az emberekhez,
Izenve tlem, hogy ‚ldozzanak
Olympos istens€ginek k„v€r
Juhot meg „kr„t, olt‚rok t†z€n.
PEISTHETAIROS Mif€le isteneknek? mit besz€lsz te?
IRIS Mit? h‚t nek†nk, az €gi isteneknek.
PEISTHETAIROS Ti istenek voln‚tok?
IRIS H‚t ki m‚s?
PEISTHETAIROS Mad‚rfaj a halandƒk istene,
Zeus uccse. annak kell ‚ldozni m‚r.
IRIS Oh balga, balga! fel ne k„ltsd bosszuj‚t
Az isteneknek, hogy ’‚tkos nemed
Ki ne v‚gja,162* Zeus kap‚j‚val, Dik€"
SNehogy l‚ng†sz„k
zŽzza vill‚mcsap‚sa
tested s ’h‚zad sz€nn€
burkony‚t".
PEISTHETAIROS Hall‚d-e, h€? Hagyd a szƒ-puffokat.
Hadd l‚m, ne moccanj: ,,lyd vagy phryg vagy-e," 163*
Ki nagy szavakkal •gy mŽmuskodol?
De tudd meg, hogy, ha Zeus bŽs•t tov‚bb is,
‹n csarnok‚t ’s haji€kit Amphionnak164*
161
azaz: ’kapt‚l bel€p€si enged€lyt?"
162
ki ne irtsa; id€zet Aiszkh†losztƒl. Ez is, a t„bbi id€zet is nyilv‚n k„zismert lehetett, s €ppen ebben rejlik
komikus
163 hat‚suk.
azaz: ’nem vagy-e valami ‚lc‚zott rabszolga"; mert a rabszolg‚k t„bbs€ge a nem g„r„g t„rzsekbl
ker†lt ki, •gy a l†-dek €s a phr†gek k„z†l.
F„lp„rk„l„m l‚nghordozƒ sasommal"165*

S eg€re k†ld„k hatsz‚zn‚l f„l„sb
‹g kacag‚nyŽ l‚ngmad‚rt; pedig
Hajdan csak eggyel is meggy…lt baja.166*
Te meg, ha bŽs•tsz, szolg‚lƒja, ‰ris,
Elbb is, sz€tfesz•tve combodat
Meg€kellek, hogy elb‚mulsz bel€.
Hogy ily „regnek oly kem€ny az €ke.
IRIS Pukkadj meg, a besz€diddel, bolond!
PEISTHETAIROS Kotrƒdol innen? vagy sipp-supp?. .. (188)
IRIS Ha e
Gyal‚zat€rt meg nem lakolsz aty‚mtƒl...
PEISTHETAIROS Forgƒzom atta! nem rep†lsz od‚bb,
Lefzni n‚lam ifjabb valakit? (Iris el),
KAR Kirekesztk innen a Zeus ivad€k-istenit,
V‚rosomban nem r„p†l ‚t soha egy is, bizony,
Sem a halandƒk k„z†l senki az €n f„ldemen
Nem ereget ‚ldozat-f†st„t az egek fel€.
PEISTHETAIROS Sz„rny… dolog, hogy m‚r az emberekhez
K†ld„tt k„vets€g nem t€r meg soha!
H‰RNŠK (jƒ) Oh Peisthetairos, oh te b„lcs, oh boldog, oh szerencsefi.
Oh h•res, oh f€nyes nev…, oh, elbor•tlak... 167 *
PEISTHETAIROS Mit besz€lsz?
H‰RNŠK Tisztelve b„lcsess€ged, •mhol ez
Arany koszorŽval koszorŽz meg a n€p.
PEISTHETAIROS K„sz„n„m. S m€rt tisztel a n€p oly nagyon?
H‰RNŠK Oh, l€gi f€nyes v‚r alapvetje,
Te nem tudod, mily becsben ‚llsz, s mi nagy
E honba v‚gy‚s lent az emberekn€l.
Mert, mig ezen v‚rost nem alkot‚d,
Lak„n-iz‚ltak168* mind, hajat n„veltek,169*
Saslƒdva, 170* szennyesen szokr€t-iz‚ltak,171*
F†tyk„st viseltek; most pedig viszont
Mad‚rd†h„nc„k lettek, €s gy„ny„rbl
Mind azt cselekszik, a mit a mad‚r.
Kor‚n, mik€nt ti, kelve f€szkeikbl,
Mennek legelni a k„zlegelre,172*
Ott n€ki esnek mind a sok lev‚l -nek
T„rv€nyt legelni €s •t€letet,
S oly nagy k„z„tt†k e mad‚r-bolonds‚g,
Hogy soknak
Egy s‚nta €pen Žgy
csapi‚rt neveh•nak:
is mad‚r.
fogoly 173 *
164
Aiszkh†losz egyik trag€di‚j‚ban mondja ezt Zeusz a haragj‚t kih•vƒ Amphiƒnrƒl, Th€bai kir‚ly‚rƒl. Itt
Amphiƒnon Zeuszt kell €rteni.
165
a vill‚mmal.
166
a l‚ngmad‚r neve, Porph†riƒn azonos a Zeusz ellen t‚madt ƒri‚sok, a gig‚szok egyik€nek nev€vel.
167
koszorŽval, akarja mondani, de Peiszthetairosz a szav‚ba v‚g. (Arany jegyzete)
168
a sp‚rtaiakhoz hŽztak; a sp‚rtaiakat m‚s n€ven lakƒnoknak nevezt€k
169
tŽl hosszŽ hajat n„veszteni arisztokrata szok‚s volt
170
171 magyar szƒ: szenvedve,

vagyis Szƒkrat€szt megprƒb‚ltat‚sok
k„vett€k, k„z„tt
nemcsak elveiben, de k†lsej†kben is: rossz ruh‚ban, f†tyk„ssel j‚rtak.
172
azaz gy…l€sbe. A g„r„gben a t„rv€nyt €s legelt kifejez szƒ azonos hangalakŽ, innen a mondat humora.
Menippos fecske, m•g Opuntius

Vil‚gtalan varj… nevet visel; (189)
Pipiske Philokles, r„kal…d Theagenes,
ˆbisz Lykurgos, denev‚r Chairephon,
Syrakosios meg szarka, Meidias f‡rj,
Mert ollyan is, mint vivƒf†rj,174* kinek
Fej€re a j‚tszƒ fricsk‚t adott.
S mad‚rhatn‚ms‚gbƒl minden dalukban
Kell hogy legyen vagy fecske, vagy ruca,
Vagy lŽd, galamb - vagy egy sz‚rny legal‚bb
Vagy egy p„h„lysz‚l, b‚rmin piciny.175*
Ilyen vil‚g van ott. De mondok egyet:
Fog jni mindj‚rt t„bb mint t•zezer,
Hozz‚d, ki sz‚rnyat s g„rbe karmokat k€r:
Sz‚rnyat teremts h‚t Žj polg‚raidnak.
PEISTHETAIROS Nincs h‚t idnk, bizisten, ‚csorogni:
Hanem szaladj te! minden kast, kos‚rt
A mennyi csak van, sz‚rnnyal rakj tele:
Manes176* meg onn€t hordja majd nekem;
En v‚rom, a ki j €s fogadom.
KAR Neve n‚pes lesz - szapor‚n gyarapŽl
(Strophe)
Ez a mi v‚rosunk.
PEISTHETAIROS Seg€lje a szerencse!
KAR Ide v‚gy telepedni k„z€nk, a vil‚g.
PEISTHETAIROS Hozzad ma, h€, a. sz‚rnyat!
KAR Kinek is ne „r„m volna lakozni mik„zt†nk,
Hol a B„lcsess€g, Szerelem, Charisok s a B€ke becs†letes arca
Sz€p ny‚jasan honolnak.
PEISTHETAIROS Beh lusta vagy, te szolga, te!
Poroszk‚lsz-€ ma jobban?
KAR Ide a sz‚rnnyal tele kast, valaki!
( Antistrophe)
Te meg nƒgasd csak ezt,
Verd h‚tba bottal, •gy ni:
Minek oly iszonyŽ tunya, mint a szam‚r.
PEISTHETAIROS Bizony, Manes nagyon rest. (190)
KAR Te pedig rakogasd rendbe a sz‚rnyakat addig.
K†l„n„s a dalos, a jƒs, a tengeri madarak sz‚rny‚t, hogy az ember
Term€szet€hez oszthasd.
PEISTHETAIROS (szolg€nak)
173
az al‚bbiakban csupa k„zismert, €l szem€lyt sorol fel a h•rn„k, mad‚rnev†k egy-egy jellemz
tulajdons‚gukkal f†gg„tt „ssze. A fogolyt p€ld‚ul ravasz mad‚rnak tartott‚k; hogy Menipposz mi€rt
fecske, nem tudjuk; Opuntiusrƒl I. fentebb, a 148. oldalhoz f…z„tt jegyzetet; a varjŽt egy€bk€nt
rosszindulatŽnak ismert€k; Philokl€sz kellemetlen hangja miatt kapta a pipiske nevet; Theagen€sz
k„rm„nfonts‚ga miatt rƒkalŽd; L†kurgosz ibisz elnevez€se valƒsz•n…leg egyiptomi kapcsolataival f†gg„tt
„ssze, mert az ibisz egyiptomi mad‚r; Khairephƒn, Szƒkrat€sz tan•tv‚nya sov‚nys‚ga miatt kaphatta a
denev€r, Sz†rakosziosz ‚llandƒ fecseg€se miatt a szarka, s Meidi‚sz civakodƒ term€szete miatt a f†rj
nevet.
174
Arisztophan€sz egy kakasviadalhoz hasonlƒ j‚t€kra gondol, melyben a versenyz fricsk‚val ingerelte a
f†rjet.
175
ez a po€t‚kra, kik mindig sz‚rnyat, rep†l€st stb. emlegetnek. (Arany jegyzete)
176
Man€sz: szolga, n€ma szerepl
Szent v€rcse-uccse m‚r nem ‚llhatom

Ver€s n€lk†l, hogy ily rest, 'lomha vagy.
APAGYILKOS (jƒ) ’Voln€k magason r„p†l sas,
Hogy sz‚llan€k siv‚r habok f„l„tt,
K€k tengerek dag‚ly‚n!"
PEISTHETAIROS gy l‚tom, a k„vet nem volt hazug:
Ihol j„n egy m‚r, €s sast €nekel.
APAGYILKOS Ejhaj!
Nincs kedvesebb dolog mint a rep…l€s.
Mad‚rszok‚s€rt €l-hal a szivem,
Mad‚rhatn‚m, r„p„shetn€m nagyon.
V‚gyom k„z€tek €s t„rv€nyitekre.
PEISTHETAIROS Melyikre? sok t„rv€ny†nk van nek†nk.
APAGYILKOS H‚t mindre; fleg arra, mely szerint
Ap‚t harapni, fojtogatni sz€p.
PEISTHETAIROS Zeus uccse, n‚lunk hsi tett is az,
Ha egy fiƒkmad‚r megt€pi apj‚t.
APAGYILKOS Az€rt k•v‚ntam fel „t„zni, €s
Ap‚m megfojtva, b•rni minden€t.
PEISTHETAIROS De van nek†nk a gƒly‚k oszlopin 177*
M‚s, r€gi jƒ t„rv€ny†nk is, mely •gy szƒl:
’Ha f„lnevelte mind, anyj‚nyiv‚,
Fi‚t a gƒlya-nemz, a fiƒk
Apj‚t viszont t‚pl‚lni tartozik."
APAGYILKOS Bel€nyer€k h‚t Žtamba, bizisten,
Ha m€g ap‚mat is kell tartanom!
PEISTHETAIROS Sohse azt; ha itt vagy m‚r, isten neki,
Megsz‚rnyasitlak, mint €rva mad‚rt.
De h€, „cs€m, nem rosszra intelek,
Csak arra, mit magam gyerek koromban
TanŽltam: az ap‚dat te ne b‚ntsd, (191)
Hanem, ne, itt a sz‚rny egyik kezedbe,
M‚sikba meg sarkantyŽ;178* most ezekhez
K€pzelj magadnak kakastar€jt,
S menj hadba, rnek, tartsd zsoldon magad;
Ap‚d hagy' €ljen; te pedig, ha oly
Vivƒs vagy, indulj Thr‚ci‚ba, €s v•vj!
APAGYILKOS NO, Bacchus engem! jƒt mondasz; megyek,
Hajlok szavadra. (Indul)
PEISTHETAIROS Lessz eszed, bizisten.
KINESIAS (jƒ) ’Felr„p†l„k €n az Olympusra sebes sz‚rnyakon", Apagyilkos el

R„p†l„k, s hol emez, hol, amaz Žj dal-utat...
PEISTHETAIROS Tyh…, ennek azt‚n kell sz‚rny, egy teher!
KINESIAS (folytat„lag) K„veti mer€sz
Szellemem €s l€gi testem.
PEISTHETAIROS ˆdv„zl„m a h‚rssal-k„t„tt 179* Kinesi‚st.
M€rt s‚ntik‚l hozz‚m karika-l‚bod?
KINESIAS Mad‚r szeretn€k - hangosan
177
ahov‚ a ’gƒlyat„rv€nyeket" f†ggesztett€k
178
179r€gi
mertg„r„g jegyzet
hosszŽ, szerint
v€kony emberpaizst
volt,€skit,
kardot
mint aadszlt,
neki. (Arany
karƒhozjegyzete)
kellett k„tni; egyszersmind s‚nta. (Arany
jegyzete)
Zengƒ f†lemile - lenni...
PEISTHETAIROS Ne €nekelj h‚t, mondd sz„val, mi kell?
KINESIAS Tled nyerend sz‚rnyakon lebegve
Akarn€k szedni a felhkben Žj, -
Fris hƒlepett, sz€llengetett dalolm€nyt.180*
PEISTHETAIROS Ugyan ki l‚tta, l€gbl szedni dolm€nyt!
KINESIAS Hisz onnan f†gg minden m…v€szet†nk,
A dithyrambok181* lelke €s java
Mind. l€gszer…, hom‚lyos, sz†rkef€ny†,
Fennsz‚rnyalƒ. Halld csak, mindj‚rt tudod.
PEISTHETAIROS Nem hallgatom.
KINESIAS Fogod, Herakles uccse!
Mert sorba dallom az eg€sz leget
S a hosszunyakŽ, aetherhasitƒ
Sz‚rnyas madarak nemeit... (192)
PEISTHETAIROS Hƒ-hopp!182*
KINESIAS Bolyongva hom‚lyos Žtakon,
Sz‚lln€k a szelek fuvalmin...
PEISTHETAIROS Bel€d fojtom, Zeus uccse, "a fuvalmat!"
KINESIAS (folytat„lag)
J‚rva hol a d€lszaki „sv€nyeket,
Hol az €jfeli t‚jhoz k„zel•tv€n;
Szelve az €g kik„ttelen Žtait. -
B„lcsen tal‚ltad e v‚rost, „reg.
PEISTHETAIROS Nem „sz„n„d meg mindj‚rt, Žgy
rep†lsz! (Œti)
KINESIAS A karvez‚rrel b‚nsz te •gy, ki€rt
Athenae minden t„rzse hajba kap?
PEISTHETAIROS Akarsz tanitni h‚t, k„zt†nk maradv‚n,
Leotrophides modorban,183* k„nny… kart
A sz‚rnyasok kekropsi184* nemzet€nek?
KINESIAS CsŽfolsz, vil‚gos; de nem nyugszom addig,
Azt tudd meg, am•g sz‚rnyat nem kapok
Tled, hogy a l€g Žtait bej‚rjam.
SYKOPHANTA (jƒ) ’Mely sz‚rnyas had ez itt? semmi-birƒ, tarka mad‚r sereg?"
’Tereb€ly r„p…" fecske-mad‚r, te!
PEISTHETAIROS Nem kis baj ez, mely a nyakamra gy…l:
Itt is j„n egy, dŽdolva, l‚m megint.
SYKOPHANTA ’Tereb€ly r„p† fecske", ha mondom!
PEISTHETAIROS Ugy tetszik, e dalt „nt„s€re zengi,
SYKOPHANTA
Mert, l‚tom,
Ki osztja itt aannak fecske
sz‚rnyat kell,185* de sok.
a j„vnek?
PEISTHETAIROS Itt ‚ll; mi a baj? meg kell mondani.
SYKOPHANTA Sz‚rny kell nekem, sz‚rny; hogy t„bbsz„r ne €rdd.
PEISTHETAIROS T‚n Pellen€be186* sz‚lln‚l egyenest?
180
a g„r„g szƒ egyszerre jelent dalnyit‚nyt €s dolm‚nyt.
181
Dion†szosz tisztelet€re szerzett kardal a dith†rambosz, s €ppen ez€rt valƒban ’sz‚rnyalƒ" st•lusban
•rƒdott.
182
azaz: el€g m‚r! Vez€nyki‚lt‚s hajƒn, az evez€s megsz†ntet€se v€gett. (Arany jegyzete)
183
Leƒtrophid€sz is kort‚rs dith†ramboszk„lt €s karvezet volt, csontv‚z-sov‚nys‚gŽ ember; Kin€sziasz
az€rt
184 s€rtdik
ath€ni; meg, mert
Kekropsz Ath€nmaga
egyikis kir‚lya
sov‚ny.volt
185
tavasz, mert rongyos. (Arany jegyzete)
SYKOPHANTA Zeus uccse, nem! de a szigetlakƒk187*

V‚dlƒja €s sykophanta vagyok...
PEISTHETAIROS Dics mesters€g!
SYKOPHANTA (folytat„lag) S p„rhajh‚sz, kinek (193)
Sz‚rny kell, hogy hirtelen k„r†lrepesve
Id€zzem perbe a k„zs€geket.
PEISTHETAIROS S †gyesb id€z lenn€l sz‚rnyasan?
SYKOPHANTA Nem Žgy; de hogy rablƒk ne b‚ntsanak.
Majd visszat€rn€k a darvakkal,188* azt‚n,
Gyomromba' sok v‚ddal k„vecs helyett.
PEISTHETAIROS Ily dolgokat csin‚lsz teh‚t? ugyan te,
IfjŽ l€tedre, •gy ‚rulkodol?
SYKOPHANTA H‚t mit tegyek? kap‚lni nem tudok.
PEISTHETAIROS Van tisztes €letmƒd el€g, bizony,
Melybl meg€lhet m‚r ily nagy leg€ny
Igaz Žton ink‚bb, mint v‚daskod‚ssal.
SYKOPHANTA J‚mbor, tan‚csod nem kell: sz‚rnyat adj.
PEISTHETAIROS Most sz‚rnyas•tlak, szƒval.
SYKOPHANTA Hogy lehetne
Az embert sz„val sz‚rnyas•tni meg?
PEISTHETAIROS Sz‚rnyat n„veszt a szƒ mindenkinek.
SYKOPHANTA Mindenkinek?
PEISTHETAIROS H‚t nem hallod, mikor
Borb€lym…helyben a fiatalokrƒl
Ilyes besz€d foly az ap‚k k„z„tt:
’Ez ifjŽ szƒnok, a Diitrephes,
Ugyancsak sz‚rnyra kelt: m‚r lovat is tart."
M‚s a fi‚rƒl mondja, hogy esze
Mind csak tragoedi‚ra sz‚ll, r„p„s.189*
SYKOPHANTA Teh‚t a sz„ n„vel sz‚rnyat nekik?
PEISTHETAIROS Azt mondom €n; sz„ embert f„lemel,
Elm€t magasztal; •gy most t€ged €n
Hasznos tan‚ccsal sz‚rnyas•tva meg,
Akarlak jƒra birni.
SYKOPHANTA Semmi kedvem.
PEISTHETAIROS H‚t mit csin‚lsz?
SYKOPHANTA ‹n meg nem sz€gyen•tem
A nemzets€gemet: n‚lunk si
Keny€r-kereset a sykophantas‚g.
Hanem csak adj gyors, k„nny… sz‚rnyakat, (194)
Sƒlyom- vagy v€rcse-sz‚rnyat;
Hadd v‚dolom be a szigetbelit, hadd id€zem,
S rep…l„k vissza m‚sik€rt.
PEISTHETAIROS Tudom.
Ugy €rted, hogy elbb, mint ide€rne,
Makacss‚gban marasztod el?190*
186
Pell€n€ kisv‚ros volt Hell‚sz d€li r€sz€n; az itt rendezett versenyeken gyapjŽk„nt„st adtak d•jk€nt.
187
Ath€n sz„vets€gesei fleg a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†l sziget‚llamokbƒl ker†ltek ki; ezek perei
szint€n Ath€nban folytak
188
a darvak a n€phit szerint k„vecsk€ket nyeltek le, hogy egyensŽlyt tudjanak tartani.
189
avagyis
190 trag€dia
Žgyarendezed,
szenved€lye
hogy ne tudjon per€n idben megjelenni, s ez€rt •t€lj€k vagyonelkobz‚sra; azt‚n,
am•g az ‚ldozat Žton van, m‚ris foganatos•tod a b•rƒs‚g •t€let€t.
SYKOPHANTA Tal‚ltad.
PEISTHETAIROS S m•g  hajƒn van erre, visszar„ppensz
S elkobzod a vagyonj‚t?
SYKOPHANTA B„lcsen €rted.
Csapƒ-csig‚nak kell itt lenni!191*
PEISTHETAIROS ‹rtem
Csig‚dat: €s, bizisten, hajtani
Ehol van k€t sz€p kerkyrai sz‚rny.192*
SYKOPHANTA Jaj, jaj nekem, jaj!
PEISTHETAIROS Ne, itt van a sz‚rny;
Majd csaplak €n m‚r, hogy futsz, mint a csiga. (Œti)
SYKOPHANTA Jaj; jaj nekem, jaj!
PEISTHETAIROS Nem rep†lsz tova?
Nem p‚rologsz el, ‚tkozott gonosz?
Megkeser†l„d a per-cs…rcsavart.
Sykophanta elfut
Mi meg, f„lszedve sz‚rnyaink, jer†nk be. (El)
KAR Sok csud‚sat l‚ttunk m‚r mi, sz‚rnyon j‚rva-kelve,
(Strophe)
j €s szokatlan dolgokat.
Van p€ld‚ul egy csod‚s fa, Kardi‚tƒl t‚volabb,193*
gy h•vj‚k, hogy Kleƒnymus,
Haszna semmi sincs, mert b‚r nagy, de gy„nge €s puha;
Ez kihajt minden tavasszal €s virŽl €s sykophant‚z,
‡mde t€lre kelve194* ism€t elhullatja - paizs‚t.
( Antistrophe )
Van tov‚bb‚ a s„t€ts€g orsz‚g‚ban195* egy hely,
A m€csek pusztas‚ga,196* hol (195)
A hs„kkel esznek-isznak s mŽlatnak az emberek,
Kiv€ve, alkonyat ut‚n:
‡m ekkor sehogyse biztos a tal‚lkoz‚s vel†k,197*
Mert ha r‚bukkan Orestes hsre €jjel a halandƒ:
Meztelen marad €s gutta csapja meg a jobb fel€t.
PROMETHEUS (beburkoltan jƒ)
Jaj istenem, csak meg ne l‚tna Zeus!
Hol Peisthetairos?
PEISTHETAIROS Ejnye, m‚r mi ez?
Ki e beburkolt?
PROMETHEUS Nem l‚tsz valamely
Istent ut‚nam ott lenn?
PEISTHETAIROS Nem biz €n.
Ki vagy?
191
oly gyorsak, mint a gyermekek j‚tszƒ csig‚ja. (Arany jegyzete)
192
Kerk†r‚ban, a mai Korfu sziget€n messze f„ld„n h•res, k€tnyelv… ostorokat gy‚rtottak.
193
Kardia thr‚kiai v‚ros, de egyben sz•vet is jelent: a gy‚va Kleon†mosz teh‚t valƒban t‚vol van tle.
194
azaz: b€k€ben-h‚borŽban
195
az els pillanatban messze nyugatra, vagy az Alvil‚gra gondoln‚nk, hiszen ott iszogathattak egy†tt a
k„z„ns€ges halandƒk a mondai hs„kkel; de nem az Alvil‚grƒl, hanem az €jszakai Ath€nrƒl van szƒ.
196
a k„zmond‚sos ’szk†th‚k pusztas‚ga" helyett. Ath€nban nem volt €jszaka utcai vil‚g•t‚s, teh‚t az
Oreszt€szhez hasonlƒ ’hs„k" szabadon gar‚zd‚lkodhattak
197
a n€phit
hs„krl, szerint
hanem az, gunyorosan
csak aki egy mitolƒgiai
hsnekhssel tal‚lkozott,
nevezett guta†t€sben
tolvajokrƒl van szƒ, shalt meg: itt azonban
a guta†t€st nem ilyen
sem a ’hs"
megpillant‚sa, hanem az okozza, hogy elrabolja ‚ldozata kab‚tj‚t.
PROMETHEUS Mi t‚jt lehet m‚r az id?

PEISTHETAIROS Mi t‚jt? Haladta kiss€ a delet.
Hanem ki vagy te?
PROMETHEUS Šk„r-kifog‚s
Ideje,198* vagy t„bb?
PEISTHETAIROS Jaj, be Žnlak, ember!
PROMETHEUS H‚t Zeus hogy ‚ll?199* der…l-e vagy borul?
PEISTHETAIROS Hogy a manƒ!. ..
PROMETHEUS ‰gy m‚r kiburkolƒdzom.
PEISTHETAIROS Œh szent Prometheus!
PEISTHETAIROS Csitt, csitt! ne ki‚lts.
PROMETHEUS Mi baj?
PROMETHEUS Hallgass, ne szƒl•ts nevemen:
V€gem miattad, ha Zeus €szrevesz,
Hanem, hogy elmondhassam, hogy mi Žjs‚g
Az €gben, e napernyt tartsd f„l€m:
Ne l‚ssanak meg isten t‚rsaim.
PEISTHETAIROS Ty†h'€! ty†h€!
Ezt b„lcsen €s elrel‚tva gondol‚d.
BŽjj h‚t al‚, s kezdj b‚tran a besz€dhez.
PROMETHEUS Hallgasd teh‚t.
PEISTHETAIROS Besz€lj csak, hallgatom. (196)
PROMETHEUS H‚t, v€ge Zeusnak.
PEISTHETAIROS Mekkor t‚jt veszett el?
PROMETHEUS Azƒta, hogy ti v‚rost †ltetek,
Nem ‚ldoz egy l€lek se m‚r nekik,
‹g tetem-f†st nem sz‚llt fel soha
Hozz‚nk azƒta; hanem b„jt„l†nk,
Mint a Thesmophori‚kon,200* ‚ldozat
N€lk†l: a barbar istenek pedig,
‹hezve mint az illyrek,201* rikoltnak,
S haddal akarj‚k megrohanni Zeust,
Ha Žjra v‚s‚rt nem nyittat nekik,
Hol megvehess€k a leszelt johot.
PEISTHETAIROS Vannak teh‚t m‚s, barbar istenek
Tirajtatok k…l?
PROMETHEUS Hogyne? H‚t nem az
Az Exekestides v€distene?
PEISTHETAIROS S mi a nev„k e barbar isteneknek?
PROMETHEUS Mi? h‚t Triballos. 202*
PEISTHETAIROS‹rtem:
Ribanc; annyi
203* ezmint
a szƒ abbƒl lett, ugy-e?
PROMETHEUS Term€szetes. De halld csak, mondok egyet,
198
k€s d€lut‚n
199
azaz: ’milyen az id?"
200
a Theszmophoria a nk †nnepe volt, melynek egyik napj‚n b„jt„t tartottak.
201
mert az ill•rek az Adriai-tenger hegyes, nehezen megm…velhet partvid€k€n, a mai Jugoszl‚via €s
Alb‚nia ter†let€n €ltek.
202
triballosz voltak€ppen egy thr‚kiai n€p neve; a kom€dia•rƒk sokat gŽnyolt‚k civiliz‚latlans‚ga miatt.
Arisztophan€sz a komikai hat‚s kedv€€rt istent csin‚l bell†k; egy€bk€nt a g„r„g„k ez id t‚jt m‚r sz‚mos
’barb‚r"
203 istent €s
a Triballosz ismertek,
a ribancn€melyiknek a tiszteletevan
szavak hangalakj‚ban is meghonosodott Hellaszban.
valami hasonlƒs‚g (az eredetiben is), innen
Peiszthetairosz ’magyar‚zata".
J majd „vets€g Zeustƒl €s az €gi

Triballusoktƒl, mely b€k€t aj‚nl;
De meg ne k„ss€tek, hanemha Zeus
‡tadja nektek „nkint jogar‚t,
‹s Basil€i‚t meg n†l neked.
PEISTHETAIROS Ki Basil€ia?
PROMETHEUS Gy„ny„r… le‚ny;
Ez gyŽrja Zeusnak a vill‚mk„vet,
‹s mind a t„bbit: a jƒzan tan‚csot,
Esz€lyt, jƒ rendet €s t„rv€nyt, hajƒgy‚rt,204*
R‚galmaz‚st, p€nzosztƒt, h‚rom-oblot.205*
PEISTHETAIROS  b‚nik ezzel mind?
PROMETHEUS Valƒigaz.
Ha birod e l‚nyt, minden a ti€d. (197)
Az€rt j„v€k csak, ezt megmondani:
Mindig szerettem az embert, tudod.
PEISTHETAIROS Bizony, halat se s†tn€nk n€lk†led.
PROMETHEUS S gy…l„l„m isten t‚rsaim, tudod.
PEISTHETAIROS Te mindig istengy…l„l val‚l.
PROMETHEUS Valƒdi Timon. De most m‚r futok.
Hozd a napernyt, hogy ha Zeus len€z,
Gondolja, kasviv le‚nyt 206* kis€rek.
PEISTHETAIROS S te hozd a sz€ket, l€gy sz€khordozƒ.207*
Elmennek
(2. Antistrophe)
KAR Van az ‡rny€ktalpuakn‚l208* egy tƒ, hol mosdatlan
Sokrates szellemet id€z:
Oda ment Pisander209* is, hogy l‚ssa „nn„n szellem€t,
Mely m€g €let€ben elhagy‚,
S ‚ldozatk€p egy tev€nek a b€r€ny€t 210* „lve le
T‚voz€k, mint egy Odysseus;211* €s felj„tt az alvil‚gbƒl 212*
V€rszag‚ra a tev€nek Chairephƒn, a breg€r.
204
csupa Ath€nra jellemz dolog
205
az ath€ni b•r‚k napid•ja h‚rom obolosz volt.
206
vagyis: ’mintha ‚ldozatra men l‚nyokat k•s€rn€nk."
207
az ath€ni †nnepeken el„l haladtak a kos‚rviv l‚nyok, kosarukban az ‚ldozati kell€kekkel, ut‚nuk
m‚sok zs‚molyt €s pajzsot vittek. A humor abban van, hogy itt a l‚nyokat Prom€theusz €s Peiszthetairosz
helyettes•tik, a pajzsot meg egy naperny
208
a kar folytatja megszak•tott elbesz€l€s€t az ‚ltala l‚tott csod‚s dolgokrƒl, melyet Prom€theusz €rkez€se
szak•tott meg. Az ‡rny€ktalpŽakrƒl azt tartott‚k, hogy afrikai n€p, s oly sz€les a talpuk, hogy felemelhetik
a fej†k f„l€, s Žgy v€dekezhetnek a t…z napsugarak ellen. A tƒ, mely mellett laktak, a n€phit szerint
nyilv‚n az Alvil‚g egyik bej‚rata volt, az€rt is megy oda Szƒkrat€sz megid€zni Peiszandrosz szellem€t.
209
Peiszandrosz a peloponn€szoszi h‚borŽ folyam‚n a h‚borŽ egyik legnagyobb h•v€nek mutatkozott, de
az€rt vonakodott harcba vonulni: ez€rt mondhatja a kar, hogy b‚tors‚ga, ’szelleme", m‚r €let€ben
elhagyta, azaz tulajdonk€ppen meghalt.
210
tr€f‚san. (Arany jegyzete) A tev€vel Peiszandrosz ormƒtlan termet€re c€loz a kar.
211
a mondab€li Od†sszeusz is megid€zte a holtak lelkeit
212
Žgy l‚tszik,
megjelenik Peiszandrosz
viszont lelkeaki,
Khairephƒn, menthetetlen†l elveszett,m‚r
ebben van a csattanƒ, mert az ‚ldozati
€let€ben v€r szag‚ra
is halotti ‚rnyhozsem sz‚ll f„l;
hasonl•tott,
olyan sov‚ny volt.
IV
Poseidon, Herakles ‚s egy Triballos jƒnek

POSEIDON Felhkakukv‚r, a v‚ros, hova
J„v†nk k„vetnek, •m itt ‚ll eltt†nk. (A Triballoshoz)
H€, mit csin‚lsz? jobb v‚llon k„nt„s„d?
Egyszerre ‚tvesd a bal -oldaladra !213*
T‚n s…ly„s a sz‚rad,214* boldogtalan?
Oh demokr‚cia, hov‚ vezetsz m€g,
Ha ezt is megteszik az istenek
K„vetnek!
TRIBALLOS Csendesen h‚t.
POSEIDON K„ssenek fel: (198)
Ily barbar istent nem l‚ttam soha.
Nos, mit tegy†nk, Herakles?
HERAKLES Mondtam €pen:
Megfojtom azt az embert, b‚r ki ,
Ki elfalazta az isteneket.
POSEIDON De, j‚mbor, b€ke-k„tni k†ldtek ‚m.
HERAKLES K€tszerte ink‚bb megfojtom teh‚t.
PEISTHETAIROS (benn, de l€that„) Hol a turƒskan‚l?
Hozz aszatot.
Adjon turƒt egy; szitsd azt a t†zet.
HERAKLES E f€rfit †dv„z„lj†k, istenek,
Mi h‚rman.
PEISTHETAIROS Nincs idm: turƒt kenek.
HERAKLES Mif€le hŽs az?
PEISTHETAIROS N€mely madarak
Fell‚zad‚nak a k„zt‚rsas‚gban:
Most †gy lakolnak.
HERAKLES ‹s te m€g elbb
Aszatot vakarsz re‚?
PEISTHETAIROS (mintha most ismern‚ meg) Oh, †dv, Herakles;
Mivel szolg‚lhatok?
HERAKLES J„v†nk ide
Az istenektl, b€ke-k„vetek.
SZOLGA Nincs az olajtartƒban m‚r olaj.
PEISTHETAIROS Pedig a mad‚rhŽs Žgy jƒ, ha k„v€r.
HERAKLES Mi sem nyer†nk a h‚borŽba semmit;
Ti meg, ha jƒ l‚bon
Mocs‚ritokban lesztek
mindig lesszvel†nk,
esviz
S †nnep gyan‚nt foly minden napotok.
Mind erre n‚lunk felhatalmaz‚s van.
PEISTHETAIROS A h‚borŽt mi nem kezdk elbb sem
Az istenekkel; s most k€szek vagyunk,
Ha jogszer…leg b‚ntok el vel†nk,
B€k€re l€pni. Jogszer… pedig
Az, hogy nek†nk Zeus a vil‚g uralm‚t (199)
Engedje ‚ltal. ‰gy ha „sszef€r†nk,
Eb€dre h•vom a k†ld„tteket.
213
Triballosz term€szetesen nem tud ’eleg‚nsan" „lt„zk„dni
214
barb‚r mƒdra nadr‚got visel
HERAKLES No, €n helyeslem €s r‚szavazok.

POSEIDON Mit, esztelen? b‚rgyŽ vagy €s fal‚nk:
Megfosztod a kir‚lys‚gtƒl ap‚dat.
PEISTHETAIROS Hogy is ne? t‚n nem nl az istenek
Hatalma, ha mi orsz‚giunk alant?215*
Hisz' most, felhk alatt bujk‚lva, b‚tran
Esk†sznek a halandƒk hamisan:
De majd, legyen csak isten €s mad‚r
K„zt v€dsz„vets€g, s esk†dj€k hamissan,
Teszem, Holl„-ra s Zeus-ra, valaki:
Orozva mindj‚rt r‚rep†l a hollƒ,
S kiv‚gja a gaz esk†v szem€t.
POSEIDON Poseidon uccse, hely„sen besz€lsz!
HERAKLES Azt tartom €n is.
POSEIDON H‚t te, h€?
TRIBALLOS Nabajszatreu.216*
PEISTHETAIROS L‚tod? helyesli  is. M€g egyet
Mondok, mi nagy jƒt t€szek v€letek.
Ha isten€nek a szorŽlt halandƒ
K„ny„r„gve szent aj‚nd€kot fogad,
Azt‚n elokoskodja fukarul,
Mondv‚n: ’t†relmesek az istenek":.
Azt is eligaz•tjuk.
POSEIDON Nos, hogyan?
PEISTHETAIROS Mikor p€nzecs €j€t olvassa €pen
Az ilyen ember, vagy f†rdben …l:
Hozz‚rep†l egy „lyv, s az isteneknek
Elkap vagy k€t juh ‚ra b†ntet€st.
HERAKLES ‡t kell bocs‚tni a korm‚nyt ezeknek,
Azt mondom ism€t.
POSEIDON K€rdezd a Triballt is.
HERAKLES NO h‚t, Triballus, kell bot?217*
TRIBALLOS Szaunaka
BaktarikrŽsza. (200)
HERAKLES Ezt helyesli sz„rnyen.
POSEIDON Ha ketten Žgy szavaztok, €n is Žgy.
HERAKLES (Peisthetairosnak) Teh‚t kiadjuk a korm‚nyt, bar‚tom.
PEISTHETAIROS Most jut eszembe, m€g van egy, bizisten,
‹n H€ra asszonyt Zeusnak meghagyom,
De Basil€i‚t, a l‚ny‚t, nekem
POSEIDON
Kell
Nincsadni
h‚tn†l.
sz‚nd€kod
B€k†lni: menj†nk.
PEISTHETAIROS H‚t mit b‚nom €n!
Szak‚cs, az a m‚rt‚s €des legyen.
HERAKLES Poseidon, €des b‚tya, mit csin‚lsz?
H‚t h‚borŽskodjunk egy asszony€rt?
215
vagyis a f„ld„n €s k„zvetlen†l a f„ld felett
216
Triballosz g„r„g†l is t„rve besz€lt. Azt akarja mondani, hogy mindh‚rman forduljanak vissza, de szavai
alig €rthetek, Žgyhogy Peiszthetairosz nyugodtan beleegyez€snek foghatja fel.
217
az €hes
mikor H€rakl€sz
Triballosz m‚r nem
az elbbi is aazt
mƒdon v€lem€ny€t k€rdezi,
feleli, hogy ’majd hanem fenyegeti,
kiporolom hogy beleegyez
€n az irh‚dat", ezt meg v‚laszt adjon;
fogja fel
beleegyez€snek.
POSEIDON De mit tegy†nk?

HERAKLES Mit? K„ss†k meg a b€ €t.
POSEIDON Eh, nyomorŽlt! megcsalnak, nem tudod?
S magadnak ‚rtasz: mert ha Zeus ap‚d
Kir‚lys‚g‚t ezeknek adva hal meg,
Szeg€ny leszesz; holott m‚sk€p ti€d
Zeusnak, ha meghal, minden vagyona.
PEISTHETAIROS Jaj, hogy befonna ‚lokoskod‚ssal!
Jer csak id€bb, hadd mondjak valamit. (Halkan)
GŽnyt …z belled isten Žr, szeg€ny:
Ap‚d ut‚n m€g egy fikarcnyi sem
N€z r‚d t„rv€ny szerint, mert fattyu vagy.218*
HERAKLES ‹n fattyu? mit besz€lsz?
PEISTHETAIROS Te, uccsegen!
K†lf„ldi ntl. Vagy t‚n azt hiszed,
Athena, mint l‚ny, „r„k„s lehetne,
Ha volna €l, t„rv€nyes fiv€r?
HERAKLES De h‚tha n€kem hagyja birto ‚t
Hal‚los ‚gy‚n?
PEISTHETAIROS Tiltja ‚m a t„rv€ny.
Ez a Poseidon, ki most felloval,
Fog tenni r‚ elsz„r is kezet, (201)
Mert Zeusnak, Žgymond, €des „ccse .
Halld a Solon t„rv€ny€t 219* is re‚:
’FattyŽnak nincs „r„k„d€se, t„rv€nyes fiak l€t€ben;
ha pedig t„rv€nyes fiak nincsenek, a legk„zelebbi
oldalrokons‚g „r„kli a vagyont."
HERAKLES R‚m semmi sem n€z h‚t az apai
Vagyonbƒl?
PEISTHETAIROS Nem bizony. Vagy h‚t, felelj,
Be•ratott-e m‚r ap‚d, ugyan,
A nemzets€gbe?
HERAKLES Nem biz' engemet;
Csud‚ltam is r€g.
PEISTHETAIROS Mit acsarkodol?
Mit vetsz az €gre oly m€rges szemet?
Hiszen, ha mell€nk ‚llasz, €n kir‚lly‚
Teszlek, s mad‚r tej€vel tartalak.
HERAKLES (fent) gy l‚tszik, hogy kiv‚natod jogos
A l‚nyra n€zve: €n ‚tengedem.
PEISTHETAIROS
POSEIDON
S‹nte?
ellenkezre szavazok.
PEISTHETAIROS D„nt a Triballus. Mit mondasz, Triball?
TRIBALLOS Szepet le‚ni €s nadiot kir‚lni
Madarnag ‚tadok.
HERAKLES ‡tadod teh‚t.
POSEIDON Nem mondja ez, hogy ‚tadja, bizisten,
Csak, mint a fecske, €rtetlen gagyog.
218
a jelenet humora az, hogy Peiszthetairosz az ath€ni „r„k„s„d€si t„rv€nyeket alkalmazza az istenekre.
Ath€nban minden szabad ember t„rv€nytelen sz†let€s…nek sz‚m•tott, ha anyja nem volt ath€ni, m‚rpedig
H€rakl€sz az argoszi
†nnep€lyesen Alkm€n€tl
be kellett vezetni asz‚rmazott.
phratri‚k, aAth€ni polg‚rnak
nemzets€gek €s t„rv€nyes sz†l„ttnek a nev€t
anyak„nyveibe.
219
Szolƒn, a nagy ath€ni t„rv€nyhozƒ, ‚llamf€rfi €s k„lt, a VI. €s V. sz‚zad fordulƒj‚n
PEISTHETAIROS Azt mondja, a fecsk‚k-nek adja ‚t.

POSEIDON B€k…ljetek h‚t, egyezkedjetek
Ti ketten, a t„bbs€g: €n hallgatok.
HERAKLES (Peisthetairosnak)
Mi h‚t megadjuk mind, a mit k•v‚nsz.
Most jer vel†nk az €gbe, Basil€i‚t
Elhozni, s a mi ott fenn m‚r a ti€d.
PEISTHETAIROS NO, jƒkor „lt€k e madarakat
A n‚szra €pen. ( 202)
HERAKLES Jƒ lesz? €n s†t„m
Itt addig ezt a hŽst: ti menjetek.
POSEIDON A hŽst s†t„d? Gyomor besz€l belled.
Csak jer vel†nk!
HERAKLES Pedig jƒl megcsin‚ln‚m!.
PEISTHETAIROS (szolg€knak)
Adj‚tok a n‚szk„nt„s„m hamar! (Elmennek)
KAR (Epodos) V‚dv‚rosban220* a V•zƒra forr‚s221* mellett €l egy
Ravasz nyelvm…ves222* nemzed€k;
Mely csup‚n nyelv€vel sz‚nt-vet, azzal arat s sz†retel
Mind szllt, mind pedig f†g€t;
Sz‚rmaz‚sra barbarok: Gorgias mind €s Philippos.223*
E nyelvm…ves, e Philippos-f€le had miatt szok‚s az
‡ldozat nyelv€t kiv‚gni224* Attik‚ban minden†tt.
KŠVET (jƒ) Oh, mondhatatlan jƒknak r€szesi,

Oh, sz‚rnyas‚llatok boldog neme,
Fogadd kir‚lyod fels€ges lak‚ban!
Mert •m k„zeleg, - nem j ragyogva csillag
Arany lak‚bƒl oly f€nygazdagon,
Sem a nap messzevillogƒ sug‚ra
Oly t†nd„k„lve nem k€l, mint urunk j,
Megnyerve mondhatatlan sz€p nej€t,
Vill‚mot r‚zva, Zeus sz‚rnyas nyil‚t;
Egy megnevezhetetlen illat „mlik
Az €g „l€n sz€t, s mily sz€p l‚tom‚ny
A sz€llengette t„mj€nf†st-gomoly! -
M‚r itt van . Ny•lj€k teh‚t a MŽzsa-
Istenle‚nyok zeng ajka most!
KAR Nosza fel! sorakozz,
E boldogot
225* kanyarodj, igazodj, repesd k„r†l (203)
nagy boldogan!
Oh mely sz€ps€g, melly ifjŽs‚g!
Oh te, kinek n‚sza e v‚rosra szerencs€t hoz!
220
a kar befejezi m‚sodszor is f€lbeszak•tott €nek€t. V€dv€ros - a peresked Ath€n.
221
csakugyan volt Ath€nban egy Klepsz†dra (’v•ziƒra) nev… forr‚s, de a kar most azokra a v•ziƒr‚kra
c€loz, melyekkel a b•rƒs‚gi t‚rgyal‚sokon m€rt€k a v‚d- €s v€dbesz€d sz‚m‚ra kiszabott ' idt.
222
szƒnok
223
Gorgiasz szic•liai volt, Philipposzrƒl ugyan nem tudjuk, honnan sz‚rmazott, de nyilv‚n nem Ath€nbƒl,
teh‚t t is barb‚rnak tekintett€k; mindkett Arisztophan€sz kort‚rsa volt.
224
az ath€niak
szƒnokok ir‚ntiolykor valƒban kiv‚gt‚k
felh‚borod‚sukban az ‚ldozati ‚llat nyelv€t; a tr€fa abban van, hogy ezt a kar szerint a
teszik.
225
t‚ncra. (Arany jegyzete)
Nagy az †dv, nagy az †dv, mit ez a f€rfiŽ

Mire‚nk, a mad‚rnemre ki‚raszt.
Nosza h‚t, n‚szdalt
S ara-†dv„zlt zengve fogadjuk
t s a gy„ny„r… Basil€i‚t.
F‹L KAR (1.Strophe)
H€r‚t, az olympusit, hajdantan az istenek
FenntrƒnŽ kir‚lya n‚sz‚gy‚ba em•gy viv€k
A Sorsnk226* aradallal. - Hymen, oh, Hymen227*, €jhaj!
M‡SIK F‹L KAR (1. Antistrophe)
Gyeplt pedig ott arany-sz‚rnyŽ koszorŽs Erƒsz
Korm‚nyza, ki vfel„k volt, Zeus meg az isteni
H€r‚nak lakodalm‚n. Hymen, oh, Hymen, €jhaj!
PEISTHETAIROS (ki Basil‚i€val f‚nyes felhƒn sz€llt le)
Gy„ny„r„m telt a dalban, a szƒban:
Szeretem, k„sz„n„m. Nosza most maga Zeus
Nagy-rettenetes d„rej€t s vill‚m-
T†zeit hirdesse kar€neketek,
S borzasztƒ mennyk„ve f€ny€t.
KAR Oh, ragyogƒ k„vek €gi aranyt†ze!
Oh, Zeus mennyei l‚ngl„vel nyila!
Oh, z‚porral-elegy, f„ldr‚zƒ, rettenetes d„rej,
Mellyel most ez a f„ldet rengeti, b•rva hatalmad
‡ltal mindeneket, s Basil€i‚t.
Hymen, oh, Hymen, €jhaj!
PEISTHETAIROS K„vess€tek menyegzm,
(2. Strophe)
Ti minden sz‚rnyas t‚rsaim,
Zeus f€nyl csarnok‚ba most, €s az  n‚sz-‚gyaig.
Te meg, dics ar‚m, nyŽjtsd
(2. Antistrophe) (204)
Karod, s megfogva sz‚rnyamat
Lejts†nk egy†tt: t‚nck„zben €n felragadlak sz‚rnyimon.
KAR UjŽjujŽh! i€ Paion!228* (Epodos)
Hajd•nom, diadalmom!
Oh, boldogok legfbbike! (205)
226
a Moir‚k
227
228H†menaiosz a n‚szfelki‚lt‚s;
az i€ itt „rvendez istene volt
Paiƒn pedig a bajt elh‚r•tƒ Apollƒn mell€kneve. Ez a fordulat gyakran
elbukkan az eredetileg csak Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ pai‚nokban
Arisztophan‚sz Ath€nban sz†letett, i. e. 450 t‚j‚n. Alighogy a f€rfikorba l€p, €s megteszi az els
l€p€seket kom€dia•rƒi p‚ly‚j‚n, kit„r a peloponn€szoszi h‚borŽ (431-404):  tŽl€li a nagy
k†zdelmet, s nemcsak meg€ri Ath€n veres€g€t, de belekƒstol az ut‚na k„vetkez korszakba is,
amikor sz†lv‚rosa m‚r csak ‚rny€ka hajdani perikl€szi „nmag‚nak. Az  €letm…ve mutatja
legszeml€letesebben,
sz‚m‚ra. mit jelentett
P‚ly‚ja kezdet€n minden ez a korszakv‚lt‚s
hib‚t a kom€dia
€s b…nt felkutat, €s ‚ltal‚ban
kort‚rsai a m…v€szet
minden gyenges€g€t
kipelleng€rezi, €s minden k„z„ss€get €rint k€rd€srl azonnal megform‚lja €s hallatja a
v€lem€ny€t: hars‚ny hangon ‚tkozza a h‚borŽ kisebb-nagyobb v‚mszedit, vaskos szabadsz‚jŽ-
s‚ggal ront neki egy-egy bajkever ‚llamf€rfinak €s kardcs„rtet hadvez€rnek, olykor a
leghatalmasabbnak is, €s kimer•thetetlen tal‚l€konys‚ggal szƒrja gŽnynyilait azokra az •rƒkra
(•gy Euripid€szre) €s gondolkodƒkra (p€ld‚ul Szƒkrat€szre), akiket a r€gi Ath€n, a Marathƒnn‚l
€s Szalamiszn‚l gyzedelmeskedett ath€ni szellem al‚‚sƒinak, megrontƒinak tart. A fegy-
verlet€tel ut‚n hangja lassan vesz•t €less€g€bl, marƒ gŽnyja szel•debb€ v‚lik, s a k„z€let
sikamlƒs talaja helyett a mag‚n€let biztons‚gosabb t‚jaira helyezi ‚t kom€di‚i cselekm€ny€t,
amivel legjobb g„r„g utƒdja, Menandrosz, €s a rƒmai v•gj‚t€k•rƒk Žtj‚t k€sz•ti el. S •gy, mire 385
t‚j‚n el€ri a hal‚l, m‚r  is azon munk‚l, amin az annyiszor kifigur‚zott Euripid€sz €s
Szƒkrat€sz: hogy a perikl€szi Ath€nbƒl hidat verjen a j„v, a modern Eurƒpa fel€.
A hagyom‚ny nem eml•ti, h‚ny kom€di‚t •rt „sszesen, mint ahogy azt sem, h‚nyszor gyz„tt az
€vente k€tszer megrendezett versenyeken; csak annyit tudunk, hogy hal‚la ut‚n k€t-h‚romsz‚z
€vvel m€g negyven-egyn€h‚ny kom€di‚j‚t ismert€k. Ezek k„z†l sz‚mos t„red€ken k•v†l
tizenegy maradt r‚nk teljes terjedelm€ben: az Akharnaibeliek (425), a Lovagok (424), a Felhƒk
(423), a Darazsak (422), a B‚ke (421), A madarak (414), a L‡szisztrata (411), a Nƒk ‡nnepe
(411), a B‚k€k (405), a Nƒuralom (392) €s a Pl…tosz (388).
A madarak cselekm€nye azzal indul, hogy k€t el€gedetlen ath€ni, Peiszthetairosz (’t‚rsait
meggyz") €s Euelpid€sz ("jƒrem€ny…) elindulnak jobb, nyugalmasabb €s boldogabb haz‚t
keresni. ‰gy jutnak el a madarak (220) k„z€, ahol Peiszthetairosz agy‚ban nagyra t„r terv fogan
meg: azt javasolja

embereket a madaraknak,
is, isteneket hogy k€nyszer•thetik.
is behƒdol‚sra alap•tsanak birodalmat az €g €s
S csakugyan, a f„lda tervet
amint k„z„tt, s akkor az
megvalƒs•tj‚k, az emberek hozz‚juk kezdenek im‚dkozni, s az ‚ldozatok f†stj€tl megfosztott,
€hez istenek is meghƒdolnak: feles€g†l adj‚k Peiszthetairoszhoz Baszilei‚t, a vil‚guralom
istennj€t.
A kom€di‚k ‚ltal‚ban nem a mond‚kbƒl mer•tik t‚rgyukat, mint a trag€di‚k; A madarak is

puszt‚n a k„lti k€pzelet €s mes€l kedv term€ke, de ahogyan a trag€dia•rƒ a mondai anyagban
is saj‚t kor‚rƒl vall €s kort‚rsaihoz besz€l, Žgy Arisztophan€sz k€pzelete €s mes€l kedve is a
valƒs‚gban gy„kerezik, €s kort‚rsai el€ tart g„rbe t†kr„t. A darab bemutat‚s‚t megelz
€vekben ugyanis nagyra t„r, kalandos tervek kezdt€k foglalkoztatni az ath€niakat: a
k†lpolitikai helyzet kedvez volt, anyagiakban bvelkedtek, s •gy sokan Szic•lia, st Karth‚gƒ
meghƒd•t‚s‚t javasolt‚k. 415 m‚jus‚ban azt‚n a tervezget€seket tett k„vette: elind•tottak
Szic•lia fel€ egy ƒri‚si, sz‚z hajƒbƒl ‚llƒ hajƒrajt, mely akkort‚jt sz‚llhatott tengerre, amikor
Arisztophan€sz nekifogott A madarak meg•r‚s‚nak, s m‚r meg is €rkezett Szic•li‚ba, mikor a
darab bemutat‚s‚ra sor ker†lt. Az azonban m€g a j„v titka volt, hogy erre a v‚llalkoz‚sra -
Peiszthetairosz€val ellent€tben - csŽfos kudarc v‚r.
A g„r„g nevek mai ‚t•r‚si mƒdja elt€r Arany gyakorlat‚tƒl, ez€rt a jegyzetek magyar‚zƒ
r€sz€ben minden elfordulƒ g„r„g n€vnek megadjuk ma szok‚sos ‚t•r‚s‚t.
143. old. ez meg vissza k€rog ism‚t - a csƒk‚t €s a varjŽt jƒsmad‚rnak hitt€k, de mindkett m‚s
ir‚nyt mutat: Arisztophan€sz nem hitt a jƒsl‚sban, m€g kev€sb€ ‚ jƒsokban.
ezer st€diumnyi -- egy sztadion 164 m€ter.
Exekestides sem - Ex€kesztid€sz nem volt ath€ni sz‚rmaz‚sŽ, aff€le hontalan j„ttmentnek
sz‚m•tott, teh‚t nem is tal‚lhatott haza.
Bajj-ra csak te menj - Bajj nev… helys€g nem l€tezett, csak Peiszthetairosz tal‚lta ki, hogy
szellemesen visszav‚ghasson Euelpid€sznek.
bolond kuf€r - Philokrat€sz mad‚r‚rus.
a mad€rtalan mad€rhoz - azaz, ki emberbl v‚ltozott mad‚rr‚, nem mad‚rtƒl lett (Arany
jegyzete); l. a n€vmutatƒban T€reuszt.
Egy obol‚rt - az obolosz ath€ni p€nzegys€g; egy szem€ly napi l€tminimuma ez id t‚jt kb. 3
obolosz lehetett.
144. old. a holl„k k•z‚ - k„zmond‚s. Annyi, mint: a manƒba, a pokolba! (Arany jegyzete)
n‚zƒ f‚rfiak - az elad‚sokon ugyanis nk nem vehettek r€szt. Egy€bk€nt Arisztophan€sz
gyakran megt„ri a sz•npadi illŽziƒt: nemcsak a kar, hanem az egyes szereplk is s…r…n fordulnak
a n€zkh„z. (221)
144. old. Ellenkezƒ bajunk van, mint Sakas-nak - Euelpid€sz Akesztƒr trag€dia•rƒra c€loz, akit
egyszer…en Szakasznak neveztek, mert az egyik szk†tha t„rzsbl, a szak‚ktƒl sz‚rmazott.
K•z mindenekkel, s kobzott kincse sok - azaz szabad k„zt‚rsas‚g, melynek, €s ebben van a mondat
humora, ’szabads‚g‚ban ‚ll" polg‚rait a p€nz†ktl is megfosztani. Arisztophan€sz valƒsz•n…leg a
sz„vets€gesekre kirƒtt sŽlyos adƒkra gondol.
Mind f…jja a p•rt - az ath€niak b•r‚skod‚si m‚ni‚j‚rƒl egy teljes kom€di‚t irt Arisztophan€sz, a
Darazsak-at.
Ed‚ny-, kos€r-, mirrh€val - hogy amint az Žj haz‚t megtal‚lj‚k, h‚la‚ldozatot mutathassanak be.
145. old. kopogtass - mintha ajtƒ eltt ‚lln‚nak.
Szeppents - mert f€l nagyon. (Arany jegyzete)
Tapintsd a combomat - hogy nedves, Žgy f€l. (Arany jegyzete)
phal‚ri sz€rdin€t - Phal€rƒnn‚l, Ath€n egyik kik„tje t‚j‚n fogt‚k a szardella nev… halat, az
ath€niak egyik kedvenc €tel€t.
146. old. Nyiss erdƒt - ajtƒ helyett. (Arany jegyzete)
mind a tizenk‚t isten - az Ol†mposzt ben€pes•t sz‚mos isten k„z†l m‚r az i. e. VI. sz‚zadban
kiemelt€k a legfbb tizenkettt.
147. old. ‰ gy meggyal€zott - Szophokl€sz teh‚t mad‚r-‚larcban l€ptette fel a T€reuszt alak•tƒ
sz•n€szt, s a Banka most ugyanazt az ‚larcot viseli.
mad€r, vagy p€va az - a p‚va oly ritkas‚g volt, hogy nem mindenki „smerte. (Arany jegyzete)
A sz‚p haj„k hon€ba - Ath€nba, melynek tekint€lye €ppen hatalmas kereskedelmi €s
hadiflott‚j‚n alapult.
egy puh€t Heverni rajta - k€nyelmest. (Arany jegyzete)
Kran€a v€ros - Ath€n, Euelpid€sz egy itt fellengzsnek hatƒ Euripid€sz-sorral v‚g vissza;
‚ltal‚ban Arisztophan€sz a komikus hat‚s kedv€€rt gyakran id€z tragikus k„ltktl.
Skellias fi€t - ennek a Szkelliasznak a fi‚t ugyanis Arisztokrat€sznek h•vt‚k.
148. old. ha majd nyomorba estem - a tr€fa az, hogy €ppen az ellenkezj€t szok‚s mondani m€g
ma is: ’ha a balsorsban nem l‚togatt‚l, ne gyere akkor se, ha jƒl megy a dolgom". A k€t ath€ni
olyan v‚rost- Peiszthetairosz
Stilbonides keres, ahol napiƒvatoss‚gbƒl
f elfoglalts‚guk a lakoma
nevezi mag‚t €s a szerelem volna.
Sztilbƒnid€sznek.
ott Teremne v€ddal a Salaminia - l . lentebb, a 187. oldalhoz f…z„tt jegyzetet.
ut€lom. . . Melanthios miatt - Melanthiosz trag€diak„lt lepr‚s, visszatasz•tƒ k†lsej… ember volt, s
Euelpid€sz az€rt irtƒzott az €liszi v‚rostƒl, mert annak neve is erre a betegs€gre eml€kezteti.
(222)
148. old. o punti ember - az opunti, azaz Opuszbƒl sz‚rmazott f€rfi, akire Euelpid€sz c€loz, f€l
szem€re vak volt; l. al‚bb is Opuntius.
arany talentum‚rt azaz ’egy vagyon€rt"; egy arany talanton 360 ezer obolosz volt!
149. old. Ha m€r viseltes: itt ersz‚ny se kell - ha m‚r megszokta az ember, mint a viseli ruh‚t.
P€nzre semmi sz†ks€g. (Arany jegyzete)
sok hamis p‚nz sokf€le csal‚rds‚g hi‚nyzik. (Arany jegyzete)
menyasszony m„dra - mert a f„ntebbieket az ar‚nak szokt‚k adni. (Arany jegyzete)
a r•pk‚t az ‚llhatatlan, megb•zhatatlan embert. A humor abban van, hogy T€leasz a

nekiszegezett k€rd€sre v‚laszolva tulajdonk€ppen „nmag‚t jellemzi.
150. old. Szabadmen‚st k‚r‡nk - ma Žgy mondan‚nk: ‚tutazƒ v•zumot.
151. old. siratott fiam 1. a n€vmutatƒban T€reuszt.
152. old. lile mad‚rfajta;
a l€ngmad€r a flamingƒ.
153. old. m‚d kakas a k„z„ns€ges kakas, mely azonban m€d, illetve a perzsa f„ldrl
sz‚rmazott Ath€nba, ahogy a flamingƒ Afrik‚bƒl.
teve n‚lk‡l minthogy a m€det teve n€lk†l k€pzelni se tudja. (Arany jegyzete)
Philokles-bankafi Sz€rmaz‚ka -a Banka Szophokl€sz T€reusza; utƒbb a szint€n trag€dia•rƒ
Philokl€sz is •rt egy T€reuszt, mely •gy a Banka fia; a szƒban forgƒ mad‚r teh‚t, mint Philokl€sz
T€reusz‚nak sarja, a Banka unok‚ja.
Kallias ennek a Hipponikosznak a fia, Kalliasz, h•rhedt pazarlƒ volt.
Koppasztj€k a sykophant€k -, a sz†kophant‚k abbƒl €ltek, hogy feljelent€ssel fenyegett€k a
gazdagokat, akik a pertl valƒ f€lelm†kben gyakran jelents „sszegekkel igyekeztek
megv‚s‚rolni hallgat‚sukat. Kalliasz vagyon‚t is k €s a dorb€zol‚s vitte el.
szod‚ magyar szƒ, a. m. fal‚nk. (Arany jegyzete)
Kle„nymus gy‚vas‚ga €s fal‚nks‚ga miatt gyakran gŽnyolja Arisztophan€sz. Kleƒn†mosz
menek†l€s k„zben, az ellens€g ell futva dobta el tarajos, bokr€t‚s sisakj‚t.
versenyfut€sra j•ttek - a g„r„g„k ismertek olyan futƒversenyt, melyben a versenyzk sisakot
viseltek.
154. old. Ott van Storgilos - ez a Sztorgilosz borb€ly volt, akinek alighanem valami mad‚r-
gŽnynevet adtak.
baglyot Athenaebe - k„zmond‚s: mint tengerbe a vizet. (Arany jegyzete)
156. old. fazekat ragadni fel - Žgy l‚tszik, mad‚rijesztnek haszn‚lt‚k. (Arany jegyzete)
157. old. leskelƒdv‚n a faz‚kr„l - vagyis ink‚bb a faz€k melll - mintha legal‚bbis pajzs volna!
a Kerameikos fogad be - a Kerameikosz Ath€n temetje volt. (223)
157. old. hareolv€n Madarason - Argoszban valƒban l€tezett egy Orneai nev… v‚ros, melynek
g„r„g nev€be a g„r„g„k bele€rezt€k az ornithosz (mad‚r) szƒt.
D‡h•det l€bhoz'- vez€nyszƒk. Fegyver helyett a d†h„t, haragot rakatja le. (Arany jegyzete)
158. old. a faz‚kfogasra - az ath€niak itt tartott‚k a fegyvereket.
Mint egykor a nej‚vel a majom - az aprƒ termet… k€scsin‚lƒ, Panaitiosz hatalmas termet…
feles€g€t h‚zass‚gt„r€sen €rte, s attƒl fogva „r„k„sen civakodott vele, amiben persze  hŽzta a
r„videbbet; v€g†l kicsikarta tle a Peiszthetairosztƒl eml•tett •g€retet.
‚n gyƒzzek egy b†r„val - a kom€diaszerzk diadala akkor volt teljes, ha mind az „t b•rƒ r‚juk
szavazott; ha csak h‚rom szavazott r‚juk, egy b•rƒval gyztek. (Arany jegyzete)
a t€bl€n - ahov‚ a szerzd€sek, t„rv€nyek sz„veg€t f†ggesztett€k.
159. old. Koszor…i ide... egy meg... k‚z-mosni vizel - •gy k€sz†ltek a g„r„g„k minden †nnep€lyes
alkalomra.
160. old. Kephalaeban - az Ath€n k„zel€ben fekv Kephalai k„zs€g neve magyarul ’kopony‚k"-
atKakas
A jelent.- perzsa mad‚r volt a neve, 1. fentebb, a 153. oldalhoz f…z„tt jegyzetet, teh‚t
Peiszthetairosz komikusan fejtetre ‚ll•tott €rvel€se szerint eredetileg  uralkodott a perzs‚k
felett. Dareiosz a perzs‚k egyik legnagyobb kir‚lya volt; Megabazosz s…r…n elfordulƒ perzsa
n€v.
161. old. Alimusba - Halimusz k„zs€gbe, Ath€n k„zel€ben.
Meghengergƒzni a h‚ja elƒtt - valƒban n€pszok‚s volt, az „r„m jele: a h€ja megjelen€se a tavasz
€rkezt€t jelentette.
lenyel‚m az obolt - zseb nem l€v€n, sz‚jban hordt‚k az aprƒp€nzt. (Arany jegyzete)
a zs€kot - melybe lisztet akart venni. (Arany jegyzete)
Aegyptus.. . ‚s Phoenicia - a mai Egyiptomot €s az Izraelt, Libanont €s Sz•ri‚t mag‚ban foglalƒ
ter†let.
Jogar€n ott ‡l a mad€r - faragva vagy €rcbl kiverve. (Arany jegyzete)
162. old. v€rta Lysikratest L†szikrat€sz hadvez€rt megvesztegethet €s megveszteget€sre is

hajlandƒ embernek tartott‚k. A humor abban van, hogy a Peiszthetairosz szavait mindig
f€lre€rtelmez Euelpid€sz a kir‚lynak j‚rƒ aj‚nd€kot egyszer…en azonos•tja a megveszteget€ssel.
l€nya - Pallasz Ath€n€, akinek szent ‚llata a bagoly volt.
Lampon ma is azt teszi - Lampƒn neves jƒs h•r€ben ‚llt; a ’ma Z€na" (Zeuszra) €s a ’ma kh€na" (a
lŽdra) esk†form‚k kb. Žgy viszonyulnak egym‚shoz, mint a magyar biz' isten €s biz' istƒk.
163. old. Szent Kebrion‚s Kebrion€sz is, Porph†riƒn is a mondai ƒri‚sok, (224) a gig‚szok
k„z†l valƒk; Banka a ’roppant v‚roshoz" m€ltƒan fejezte ki csod‚lkoz‚s‚t.
163. old. Alkm‚n‚k-,. Alop‚k-, Semel‚khez - Alkm€n€ €s Szemel€ Zeusz, Alop€ Poszeidƒn kedvese
volt.
164. old a nagy Z€n - Zeusz.
165. old b‚r‚rt szolg€lni szok€sa - Trƒja v‚r‚t is b€r€rt €p•tette fel.
166. old. •t embernyomot ‘ „t ember„ltt.
167. old. Mann€tokat mindkett. R€gi szƒ. (Arany jegyzete)
hogy j€rt az egyszeri r„ka - a rƒka sz„vets€get k„t„tt a sassal, s a sas megszegte a rƒka azonban,
nem l€v€n sz‚rnya, nem tudott rajta bosszŽt ‚llni
168. old. sz‚pszav… s†podon - fuvol‚sn j‚tszotta a f†lemil€t. (Arany jegyzete)
169. old. vid€m anapaestust - ez a versm€rt€ke a kar k„vetkez dal‚nak, mely teh‚t k€t r„vid €s
egy hosszŽ szƒtagbƒl ‚llƒ versl‚bak egym‚sut‚nj‚bƒl ‚ll
Erebos, Chaos eredet‚rƒl - Erebosz az ss„t€ts€g, Khaosz az sz…rzavar, Prodikosz: az V. sz‚zad
m‚sodik fel€ben m…k„d„tt h•res gondolkodƒ, aki t„bbek k„z„tt a vil‚g keletkez€s€rl is •rt; az
al‚bbiakban a kar t gŽnyolja, s egy ’mad‚rszempontŽ" keletkez€st„rt€netet ad el.
ezt hozta vil€gra elƒsz•r - a madarakat.
170. old. Orestes sz•jj•n g…ny€i - az Euelpid€sztl elbb eml•tett, ’kapca-bety‚rnak", aki
k„nt„s€t elrabolta, ezt a hsnevet, Agamemnƒn fi‚nak, Oreszt€sznek a nev€t adt‚k.
minden j„sjel neve - a magyar jƒsjel szƒt a g„r„g„k az oiƒnosz (’mad‚r") szƒval fejezik ki. Az
al‚bbiakban a kar olyan jelens€geket sorol fel, melyek jƒ vagy rossz jƒsjelnek, teh‚t g„r„g„sen
’mad‚rnak" sz‚m•tottak.
171. old. M…za le€nyitok - MŽzs‚knak az€rt nevezhetik magukat, mert €nekelnek.
Szabad a j„slat - mert k€retlen†l is megjelennek, nem Žgy, mint Zeusz.
Madarak teje is k„zmond‚sszer… kifejez€s: ’amit szem-sz‚j k•v‚n".
a hegyi Istenany€nak - a hegyes Phr†gi‚ban vad t‚ncokkal tisztelt K†bel€nek
Phryniehos ez a Phr†nikhosz l•rikus €s tragikus k„lt volt.
ambrozi€s halhatatlan.
172. old. sz•k•tt rabszolga homlok‚ra b€lyeget s†t„ttek.
Spintharos Szpintharosz is trag€dia•rƒ; nem Ath€nbƒl, valahonnan , idegenbl sz‚rmazott.
Philummon rokona nem tudjuk, kit takar a n€v.
Exekestides - l. fentebb a 143. oldalhoz f…z„tt jegyzetet.
Peisias fia bizonyos Mel€sz, aki el•t€lteket akart sz„k€shez seg•teni; (225) Žgy l‚tszik, apj‚val,
Peiszi‚sszal egy†tt el€gg€ h•rhedt alakja lehetett az ath€ni €letnek.
173. old. Patroklidesre
r‚"; egy€bk€nt Žgy kell -elk€pzeln†nk,
k„zelebbit nem tudunk
hogy Patroklid€szrl,
a legt„bb de nememl•tett
Arisztophan€sztƒl k€ts€ges, mi ’€rhetett
szem€lyhez
hasonlƒan,  is r€szt vett A madarak bemutat‚s‚n, ott †lt a n€zt€ren.
a Tan€cs Padjain - az ath€ni Tan‚cs tagjai magas hivatalukhoz illen fenntartott helyeken †ltek.
csak vesszƒ sz€rnya volt neki - Dieitreph€sz kos‚rfonƒ volt, azt‚n meggazdagodott, €s politikai
p‚ly‚ra adta a fej€t.
l„-kakas - k„lt„tt ‚llat. Kakas, mert begyes, lƒ, mert lovon j‚r. (Arany jegyzete)
Nem a m€s tolla lƒtt meg - Aiszkh†losz mondja ezt a sasrƒl, melyet saj‚t toll‚bƒl k€sz†lt
ny•lvesszvel sebeznek meg.
174. old. Theagenesnek t•bb j„sz€ga fekszik, S Aesch†nes‚ mind  Theagen€sz is, Aiszkhin€sz is
tŽls‚gosan k€rkedtek a gazdags‚gukkal, kell alap n€lk†l.
Phlegra f•ldje - mondai helyn€v; mai f„ldrajzi elnevez€sekkel nem azonos•thatƒ. A monda szerint
itt gyzt€k le az istenek az ellen†k l‚zadƒ ƒri‚sokat, a gig‚szokat, ha nem is ’szƒnyegles€ggel",
mint Peiszthetairosz mondja, hanem fegyveres ervel.
Kinek szƒjj‡nk pal€stot - Euelpid€szbl kibŽjik az ath€ni; az ath€niak ugyanis v€distennj†knek

€vente Žj pal‚stot k€sz•tettek, melyet azt‚n templom‚ban helyeztek el.
Kleisthenes - Arisztophan€sz t„bbsz„r is gŽnyolja Kleiszthen€szt elpuhults‚ga, niess€ge
miatt.
Pelarg-fal€t - a fellegv‚rat.
perzsa.. .mad€r - a kakas, 1. fentebb a 160. oldalhoz f…z„tt jegyzetet. ‹ppen harciass‚ga miatt
lehetett Ar€sz csib€je.
a szikl€ra - a szikl‚n €p†lt fellegv‚rba.
175. old. Csengetty‡hord„ l‚gy - az €jszakai r„ket csengvel ellenrizt€k; aki a csenget€sre nem
felelt, mert aludt, az b†ntet€st kapott.
a medenc‚t - az ‚ldozat eltti k€zmos‚shoz valƒ t‚lat; a kos‚rban egy€b ‚ldozati kell€kek voltak.
a Žpaean dalok - a pai‚n legt„bbsz„r Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ dal.
Chairis - Khairiszt rossz fuvol‚snak ismert€k.
sz€jkos€rral varj…t - a fuvol‚s varjŽ‚larcban j„tt el, arc‚n sz•jakkal; ezek az arc felfŽvƒd‚s‚t
voltak hivatva m€rs€kelni j‚t€k k„zben.
176. old. Hestia mad€ristennek - Hesztia a h‚zit…zhely istennje volt, s mivel az ‚ldozatokat
‚ltal‚ban a h‚zit…zhelyek eltt mutatt‚k be, elsz„r hozz‚ foh‚szkodtak. Az ‚ldozatot bevezet
im‚k egy€bk€nt szinte szƒ (226) szerint •gy hangozhattak, €ppen csak itt, a mad‚rvil‚gban
minden, az istenek is, az Žj birodalom ig€nyeihez idomulnak.
176. old. Sunium SzŽnion, hegyfok Ath€ntƒl d€lkeletre.
Kolainis - Kolainisz, Artemisz egyik mell€kneve, ami a mad‚rim‚ban odaillbb, mad‚r-
mell€kn€vnek adott helyet.
Cybele-struc - K†bel€rl l. fentebb a 171. oldalhoz f…z„tt jegyzetet. K†belebl strucc lett, s mivel a
strucc esetlen mad‚r, a kar megteszi az ugyancsak esetlen, ormƒtlan l‚bŽ Kleokritosz anyj‚nak.
a Chios-belieknek - Khiosz szigete Kis‚zsia partjain‚l ter†l el. Ath€n egyik legh•vebb sz„vets€gese
volt, s •gy az ath€ni ‚llam minden im‚j‚ba belefoglalta, ann‚l komikusabban hat itt.
Šs minden hƒsmad€rnak - a f€listenek €s h€rƒszok k„vetkezn€nek, de a pap term€szetesen
ezeket is ’hsmadarakkal" helyettes•ti.
szƒri-szarva - magyarban megfelel: csontja-bre. (Arany jegyzete)
177. old m‚rt viselsz hajat - hosszŽ hajat csak a szabadok n„veszthettek.
k•r-‚neket - kardalt, melyet egy le‚nykƒrus adott volna el. Szimƒnid€sz az egyik legnagyobb
g„r„g kardalk„lt (559-469).
aty€m, Aetna alap†t„ja - a po€ta Pindarosz egyik vers€t id€zi, melyet a sziciliai Sz†rakuszai
uralkodƒj‚hoz, Hierƒnhoz •rt (nev€be a hierosz: szent szƒt €rezt€k bele a g„r„g„k), abbƒl az
alkalombƒl, hogy az Etna l‚b‚n‚l megalap•totta a hasonlƒ nev… v‚rost. Az ’aty‚m" most Peisz-
thetairoszhoz szƒl.
Legelƒn lakoz„ skyth€k k•z•tt bolyg - Žjabb Pindarosz-id€zet, egy olyan versbl, mely Hierƒnnak
a kocsiversenyben aratott gyzelm€t dicsitette; Hierƒn kocsihajtƒj‚nak a neve lehetett a
versben eml•tett Sztratƒn.
178. old. Ne l‚pd azt a bakot- a pap az ‚ldozat megkezd€s€†l hozz‚l‚tott let€pni az ‚ldozati ‚llat
homlok‚rƒl
Bakiinak egy a szrt, melyet k€sbb
j„smondata az ‚ldozati
- Bakisz t…zbe
neves, jƒs voltdobtak.
valamikor a VIII - VI. sz‚zadban; neve
alatt sz‚mos jƒslat maradt fenn.
Sikyon s Korinthosznak k•zepette - Szik†ƒn €s Korinthosz k€t igen jelents v‚ros Argoszban,
Ath€ntƒl nyugatra.
179. old. b€r Lamp„n -  is, Diopheith€sz is nagynev… jƒsok.
m‚rt oly l€bhegyen - gg„sen. (Arany jegyzete)
180. old. Kit •smer Hellas ‚s Kol„nos - mintha mondan‚: ’Magyarorsz‚g €s Soroks‚r". (Arany
jegyzete) Kolƒnosz Ath€nnal szomsz€dos k„zs€g volt.
k‚sz Thales - Thal€sz, az els, sz‚munkra ismeretes g„r„g gondolkodƒ (a VII. €s VI. sz‚zad
fordulƒj‚n).
Verik ki... az Idegent - Sp‚rta nem adott leteleped€si, csak tartƒzkod‚si jogot az idegeneknek, de
m€g az ott-tartƒzkodƒkat is szigorŽan figyeltette, s a legcsek€lyebb ok el€g volt ahhoz, hogy
kiutas•tsa. (227)
181. old. Ki e Sardanapal - Szardanapallosz, a ggj€rl €s kegyetlens€g€rl k„zmond‚soss‚ v‚lt

assz•r kir‚ly: Peiszthetairosz ilyennek l‚tja a Rendezt.
sorsjel•lte rendezƒ - † gy h•vt‚k azokat a sorshŽz‚s Žtj‚n v‚lasztott ath€ni hivatalnokokat, akiket a
sz„vets€ges v‚rosok †gyeinek ellenrz€s€re k†ldtek ki. Napid•jukat, ell‚t‚sukat az illet
sz„vets€ges ‚llam fedezte, ez€rt besz€l ’vend€gl‚tƒkrƒl".
Teleas archont„l - az arkhƒnok ‚lltak az ath€ni k„zigazgat‚s €l€n; Teleasz €ppen A madarak
bemutat‚s‚nak €v€ben volt hivatalban.
Szoktam lend†tni Pharnakes ‡gy‚n - Pharnak€sz volt a perzsa kir‚ly egyik kis‚zsiai helytartƒja. A
h‚borŽnak ebben a szakasz‚ban m‚r mindk€t f€l kereste a kapcsolatokat a hajdani gy…l„lt
ellenf€llel, ami a r€gi Ath€n€rt lelkesed Arisztophan€sznak nem tetszett.
Sz„-vedreiddel - a fontos d„nt€sek szavaz‚s Žtj‚n sz†lettek meg; a Rendez term€szetesen hoz
mag‚val egy ed€nyt, amibe a szavazƒk„vecseket gy…jteni lehet..
T•rv‚ny€rus vagyok - Žjabb ath€ni furcsas‚g: olyan ember, aki p€nz€rt t„rv€ny- €s egy€b
javaslatokat ‚rul; prƒbak€nt mindj‚rt id€z is n€h‚nyat.
a bajv€riak - szƒj‚t€k v€gett magyar•tva (Arany jegyzete); az eredetiben ehelyett valƒs‚gos
v‚ros neve ‚ll.
182. old. Munichion h„ra- a mi napt‚runk szerint Munikhion ‚prilis v€g€re €s m‚jus elej€re
esett.
t†zezer Drachm€ra - hatalmas „sszeg: 1 drakhma = 6 obolosz.
lerond†t€d az oszlopot - vagyis; ’nemcsak hogy b‚ntalmazt‚l, de bepiszkoltad a t„rv€nyek
kif†ggeszt€s€re szolg‚lƒ oszlopot is"; ami nyilv‚n l€gbl kapott v‚d, de Žgy l‚tszik, el€g gyakran
elfordult Ath€nban.
183. old. Diagor€st, A melosit - a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†l M€losz sziget€rl ment
Diagorasz Ath€nba, s onnan a darab bemutat‚s‚nak idej€n sz„k„tt meg. mieltt m€g
istentelens€g€rt perbe foghatt‚k volna.
egy talentom - egy talanton = 60 mna, 1 mna= 100 drakhma.
egy talentom annak is - vagyis: ’ahogyan halottak fej€re nem t…z†nk ki v€rd•jat, Žgy sz„kev€ny
fej€re sem."
a Verebit - Philokrat€sz madar‚sz volt.
A fenymad€rt felfuvja hogy k„v€rebbnek l‚ss€k. (Arany jegyzete)
A b†r€khoz - a sz•nb•r‚khoz. (Arany jegyzete)
Alexandrosn€l - Alexandrosznak vagy m‚s n€ven Parisznak; l. a n€vmutatƒban Pariszt.
Laurionnak baglyai - az Ath€ntƒl d€lkeletre, kb. 60 km-re emelked Laurion-hegy b‚ny‚iban
termelt€k ki a p€nzver€shez sz†ks€ges ez†st„t. Az ath€ni p€nzekre bagolyfejet vertek. (228)
184. old. b€dog-csillagot - hogy a madarak oda ne sz‚lljanak; ilyesmivel l‚tt‚k el v€delm†l a
szobrokat is.
f…, mint az Alpheus - az Alpeosz partj‚n tartott‚k az ol†mpiai ver-senyeket, vagyis: ’liheg, mint a
versenylƒ."
Proxenides, a K‚rkedi - Proxenid€sz is, Theagen€sz is aff€le h‚ryj‚nosok voltak; ’Ez a fal azonban,
ezt akarja mondani a k„vet, minden nagyotmond‚sukra r‚c‚folna."
Akkorka
egyiptomilenne,
Nem mint a tr„jai
volt jelen - az-egyiptomi
a trƒjai falƒ be se f€rt a v‚ros
km…vesmunk‚t kapuj‚n. meg€p•t€se miatt nagyra
a piramisok
becs†lt€k.
185. old. Mit v‚gre nem hajt a l€b - kezet kellene mondani, de a mad‚rnak csak l‚ba van.
mint gyermekek - itt valƒsz•n…leg kiesett n€h‚ny sor, s az „sszef†gg€s nem vil‚gos.
Z€rj€ban a makk - a k„vet az ajtƒk z‚r‚s‚hoz haszn‚lt reteszrl besz€l.
186. old. nyil, d€rda n‚z szem‚bƒl - azaz ’harciasan n€z".
az Erebos fi€n - a madarak saj‚tos ’vil‚gmagyar‚zata" szerint a leveg az s-s„t€ts€g, Erebosz
gyermeke.
187. old. haj„-e, vagy sisak - ‰riszt vitorlak€nt duzzadƒ ruh‚ja hajƒv‚, a feje f„l€ helyezett,
sziv‚rv‚nyt jelk€pez f€lk„rsisakos harcoss‚ teszi hasonlatoss‚.
A Paralos, vagy a Salaminia - a Paralosz is, a Szalaminia is az ath€ni ‚llam hajƒja volt, mindkett
parancsokat, rendeleteket tov‚bb•tott, v‚d al‚ helyezett polg‚rokat sz‚ll•tott Ath€nba.
gaty€s - gaty‚s sƒlyom.
Pecs‚ted... van - azaz: ’kapt‚l bel€p€si enged€lyt?"

188. old. Ki ne v€gja - ki ne irtsa; id€zet Aiszkh†losztƒl. Ez is, a t„bbi id€zet is nyilv‚n k„zismert
lehetett, s €ppen ebben rejlik komikus hat‚suk.
lyd vagy phryg vagy-e - azaz: ’nem vagy-e valami ‚lc‚zott rabszolga"; mert a rabszolg‚k t„bbs€ge
a nem g„r„g t„rzsekbl ker†lt ki, •gy a l†-dek €s a phr†gek k„z†l.
hajl‚kit Amphionnak - Aiszkh†losz egyik trag€di‚j‚ban mondja ezt Zeusz a haragj‚t kih•vƒ
Amphiƒnrƒl, Th€bai kir‚ly‚rƒl. Itt Amphiƒnon Zeuszt kell €rteni.
l€nghordoz„ sasommal - a vill‚mmal.
csak eggyel is meggylt baja - a l‚ngmad‚r neve, Porph†riƒn azonos a Zeusz ellen t‚madt
ƒri‚sok, a gig‚szok egyik€nek nev€vel.
189. old. elbor†tlak - koszorŽval, akarja mondani, de Peiszthetairosz a szav‚ba v‚g. (Arany
jegyzete)
Lak„n-iz€ltak - a sp‚rtaiakhoz hŽztak; a sp‚rtaiakat m‚s n€ven lakƒnoknak nevezt€k. (229)
189. old. hajat n•veltek - tŽl hosszŽ hajat n„veszteni arisztokrata szok‚s volt sasl„dva - magyar
szƒ: szenvedve, megprƒb‚ltat‚sok k„z„tt.
szokr€t-iz€ltak - vagyis Szƒkrat€szt k„vett€k, nemcsak elveiben, de k†lsej†kben is: rossz
ruh‚ban, f†tyk„ssel j‚rtak.
Mennek legelni a k•zlegelƒre - azaz gy…l€sbe. A g„r„gben a t„rv€nyt €s legelt kifejez szƒ azonos
hangalakŽ, innen a mondat humora.
Egy s€nta csapl€rt …gy h†nak: fogoly - az al‚bbiakban csupa k„zismert, €l szem€lyt sorol fel a
h•rn„k, mad‚rnev†k egy-egy jellemz tulajdons‚gukkal f†gg„tt „ssze. A fogolyt p€ld‚ul ravasz
mad‚rnak tartott‚k; hogy Menipposz mi€rt fecske, nem tudjuk; Opuntiusrƒl I. fentebb, a 148.
oldalhoz f…z„tt jegyzetet; a varjŽt egy€bk€nt rosszindulatŽnak ismert€k; Philokl€sz kellemetlen
hangja miatt kapta a pipiske nevet; Theagen€sz k„rm„nfonts‚ga miatt rƒkalŽd; L†kurgosz ibisz
elnevez€se valƒsz•n…leg egyiptomi kapcsolataival f†gg„tt „ssze, mert az ibisz egyiptomi mad‚r;
Khairephƒn, Szƒkrat€sz tan•tv‚nya sov‚nys‚ga miatt kaphatta a denev€r, Sz†rakosziosz ‚llandƒ
fecseg€se miatt a szarka, s Meidi‚sz civakodƒ term€szete miatt a f†rj nevet.
190. old. mint v†v„f‡rj - Arisztophan€sz egy kakasviadalhoz hasonlƒ j‚t€kra gondol, melyben a
versenyz fricsk‚val ingerelte a f†rjet.
p•h•lysz€l, b€rminƒ piciny - ez a po€t‚kra, kik mindig sz‚rnyat, rep†l€st stb. emlegetnek. (Arany
jegyzete)
Manes - Man€sz: szolga, n€ma szerepl.
191. old. a g„ly€k oszlopin - ahov‚ a ’gƒlyat„rv€nyeket" f†ggesztett€k.
192. old. sz€rny egyik kezedbe, M€sikba meg sarkanyty… - r€gi g„r„g jegyzet szerint paizst €s
kardot ad neki. (Arany jegyzete)
h€rssal-k•t•tt - mert hosszŽ, v€kony ember volt, kit, mint a szlt, karƒhoz kellett k„tni;
egyszersmind s‚nta. (Arany jegyzete)
dalolm€nyt - a g„r„g szƒ egyszerre jelent dalnyit‚nyt €s dolm‚nyt.
A dithyrambok - Dion†szosz tisztelet€re szerzett kardal a dith†rambosz, s €ppen ez€rt valƒban
’sz‚rnyalƒ" st•lusban •rƒdott.
193. old. H„-hopp - azaz: el€g m‚r! Vez€nyki‚lt‚s hajƒn, az evez€s megsz†ntet€se v€gett. (Arany
jegyzete)
Leotrophides modorban - Leƒtrophid€sz is kort‚rs dith†ramboszk„lt €s karvezet volt,
csontv‚z-sov‚nys‚gŽ ember; Kin€sziasz az€rt s€rtdik meg, mert maga is sov‚ny.
kekropsi - ath€ni; Kekropsz Ath€n egyik kir‚lya volt.
annak fecske kell - tavasz, mert rongyos. (Arany jegyzete)
Pellen‚be - Pell€n€ kisv‚ros volt Hell‚sz d€li r€sz€n; az itt rendezett versenyeken gyapjŽk„nt„st
adtak d•jk€nt.
a szigetlak„k - Ath€n sz„vets€gesei fleg a Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt elter†l sziget‚llamokbƒl
ker†ltek ki; ezek perei szint€n Ath€nban folytak. (230)
194. old. visszat‚rn‚k a darvakkal - a darvak a n€phit szerint k„vecsk€ket nyeltek le, hogy
egyensŽlyt tudjanak tartani.
csak tragoedi€ra sz€ll, r•p•s - a trag€dia a szenved€lye.
195. old. Makacss€gban marasztod el - vagyis Žgy rendezed, hogy ne tudjon per€n idben
megjelenni, s ez€rt •t€lj€k vagyonelkobz‚sra; azt‚n, am•g az ‚ldozat Žton van, m‚ris
foganatos•tod a b•rƒs‚g •t€let€t.
Csap„-csig€nak kell itt lenni - oly gyorsak, mint a gyermekek j‚tszƒ csig‚ja. (Arany jegyzete)
k‚t sz‚p kerkyrai sz€rny - Kerk†r‚ban, a mai Korfu sziget€n messze f„ld„n h•res, k€tnyelv…
ostorokat gy‚rtottak.
Kardi€t„l t€volabb - Kardia thr‚kiai v‚ros, de egyben sz•vet is jelent: a gy‚va Kleon†mosz teh‚t
valƒban t‚vol van tle.
tavasszal. . . t‚lre kelve - azaz: b€k€ben-h‚borŽban.
a s•t‚ts‚g orsz€g€ban az els pillanatban messze nyugatra, vagy az Alvil‚gra gondoln‚nk,
hiszen ott iszogathattak egy†tt a k„z„ns€ges halandƒk a mondai hs„kkel; de nem az Alvil‚grƒl,
hanem az €jszakai Ath€nrƒl van szƒ.
A m‚csek pusztas€ga - a k„zmond‚sos ’szk†th‚k pusztas‚ga" helyett. Ath€nban nem volt €jszaka
utcai vil‚g•t‚s, teh‚t az Oreszt€szhez hasonlƒ ’hs„k" szabadon gar‚zd‚lkodhattak.
196. old. sehogyse biztos a tal€lkoz€s vel‡k - a n€phit szerint az, aki egy mitolƒgiai hssel
tal‚lkozott, guta†t€sben halt meg: itt azonban nem ilyen hs„krl, hanem csak gunyorosan
hsnek nevezett tolvajokrƒl van szƒ, s a guta†t€st sem a ’hs" megpillant‚sa, hanem az okozza,
hogy elrabolja ‚ldozata kab‚tj‚t.
‘k•r-kifog€s Ideje k€s d€lut‚n.
Zeusz hogy €ll azaz: ’milyen az id?"
197 old. a Thesmophori€kon -a Theszmophoria a nk †nnepe volt, melynek egyik napj‚n b„jt„t
tartottak.
Šhezve mint az illyrek - mert az ill•rek az Adriai-tenger hegyes, nehezen megm…velhet
partvid€k€n, a mai Jugoszl‚via €s Alb‚nia ter†let€n €ltek.
h€t Triballos - triballosz voltak€ppen egy thr‚kiai n€p neve; a kom€dia•rƒk sokat gŽnyolt‚k
civiliz‚latlans‚ga miatt. Arisztophan€sz a komikai hat‚s kedv€€rt istent csin‚l bell†k;
egy€bk€nt a g„r„g„k ez id t‚jt m‚r sz‚mos ’barb‚r" istent ismertek, n€melyiknek a tisztelete is
meghonosodott Hellaszban.
Ribanc - a Triballosz €s a ribanc szavak hangalakj‚ban van valami hasonlƒs‚g (az eredetiben is),
innen Peiszthetairosz ’magyar‚zata".
haj„gy€rt - csupa Ath€nra jellemz dolog.
h€rom-oblot - az ath€ni b•r‚k napid•ja h‚rom obolosz volt.
198. old. kasvivƒ le€nyt vagyis: ’mintha ‚ldozatra men l‚nyokat k•s€rn€nk." (231)
198. old. l‚gy sz‚khordoz„ - az ath€ni †nnepeken el„l haladtak a kos‚rviv l‚nyok, kosarukban
az ‚ldozati kell€kekkel, ut‚nuk m‚sok zs‚molyt €s pajzsot vittek. A humor abban van, hogy itt a
l‚nyokat Prom€theusz €s Peiszthetairosz helyettes•tik, a pajzsot meg egy naperny.
’rny‚ktalpuakn€l - a kar folytatja megszak•tott elbesz€l€s€t az ‚ltala l‚tott csod‚s dolgokrƒl,
melyet Prom€theusz €rkez€se szak•tott meg. Az ‡rny€ktalpŽakrƒl azt tartott‚k, hogy afrikai n€p,
s oly sz€les a talpuk, hogy felemelhetik a fej†k f„l€, s Žgy v€dekezhetnek a t…z napsugarak ellen.
A tƒ, mely mellett laktak, a n€phit szerint nyilv‚n az Alvil‚g egyik bej‚rata volt, az€rt is megy oda
Szƒkrat€sz megid€zni Peiszandrosz
Pisander - Peiszandrosz szellem€t.
a peloponn€szoszi h‚borŽ folyam‚n a h‚borŽ egyik legnagyobb h•v€nek
mutatkozott, de az€rt vonakodott harcba vonulni: ez€rt mondhatja a kar, hogy b‚tors‚ga,
’szelleme", m‚r €let€ben elhagyta, azaz tulajdonk€ppen meghalt.
tev‚nek a b€r€ny€t - tr€f‚san. (Arany jegyzete) A tev€vel Peiszandrosz ormƒtlan termet€re c€loz
a kar.
T€voz‚k, mint egy Odysseus - a mondab€li Od†sszeusz is megid€zte a holtak lelkeit.
jelj•tt az alvil€gb„l - Žgy l‚tszik, Peiszandrosz lelke menthetetlen†l elveszett, mert az ‚ldozati
v€r szag‚ra sem sz‚ll f„l; megjelenik viszont Khairephƒn, aki, ebben van a csattanƒ, m‚r €let€ben
is halotti ‚rnyhoz hasonl•tott, olyan sov‚ny volt.
€tvesd a bal-oldaladra - Triballosz term€szetesen nem tud ’eleg‚nsan" „lt„zk„dni.
sly•s a sz€rad - barb‚r mƒdra nadr‚got visel.
200. old. alant - vagyis a f„ld„n €s k„zvetlen†l a f„ld felett.
Nabajszatreu - Triballosz g„r„g†l is t„rve besz€lt. Azt akarja mondani, hogy mindh‚rman
forduljanak vissza, de szavai alig €rthetek, Žgyhogy Peiszthetairosz nyugodtan beleegyez€snek
foghatja fel.
kell bot - az €hes H€rakl€sz m‚r nem is a v€lem€ny€t k€rdezi, hanem fenyegeti, hogy beleegyez
v‚laszt adjon; mikor Triballosz az elbbi mƒdon azt feleli, hogy ’majd kiporolom €n az irh‚dat",
ezt meg  fogja fel beleegyez€snek.
201. old. fattyu vagy - a jelenet humora az, hogy Peiszthetairosz az ath€ni „r„k„s„d€si
t„rv€nyeket alkalmazza az istenekre. Ath€nban minden szabad ember t„rv€nytelen
sz†let€s…nek sz‚m•tott, ha anyja nem volt ath€ni, m‚rpedig H€rakl€sz az argoszi Alkm€n€tl
sz‚rmazott. Ath€ni polg‚rnak €s t„rv€nyes sz†l„ttnek a nev€t †nnep€lyesen be kellett vezetni a
phratri‚k, a nemzets€gek anyak„nyveibe.
202. old. Solon t•rv‚ny‚t - Szolƒn, a nagy ath€ni t„rv€nyhozƒ, ‚llamf€rfi €s k„lt, a VI. €s V.
sz‚zad fordulƒj‚n. (232)
203. old. V€dv€rosban - a kar befejezi m‚sodszor is f€lbeszak•tott €nek€t. V€dv€ros - a peresked
Ath€n.
V†z„ra forr€s - csakugyan volt Ath€nban egy Klepsz†dra (’v•ziƒra) nev… forr‚s, de a kar most
azokra a v•ziƒr‚kra c€loz, melyekkel a b•rƒs‚gi t‚rgyal‚sokon m€rt€k a v‚d- €s v€dbesz€d
sz‚m‚ra kiszabott ' idt.
nvelvmves - szƒnok.
Gorgias... ‚s Philippos - Gorgiasz szic•liai volt, Philipposzrƒl ugyan nem tudjuk, honnan
sz‚rmazott, de nyilv‚n nem Ath€nbƒl, teh‚t t is barb‚rnak tekintett€k; mindkett
Arisztophan€sz kort‚rsa volt.
az ’ldozat nyelv‚t kiv€gni - az ath€niak olykor valƒban kiv‚gt‚k az ‚ldozati ‚llat nyelv€t; a tr€fa
abban van, hogy ezt a kar szerint a szƒnokok ir‚nti felh‚borod‚sukban teszik.
sorakozz - t‚ncra. (Arany jegyzete)
204. old. A Sorsnƒk - a Moir‚k.
Hymen, oh, Hymen - H†menaiosz a n‚sz istene volt.
205. old. i‚ Paion - az i€ itt „rvendez felki‚lt‚s; Paiƒn pedig a bajt elh‚r•tƒ Apollƒn mell€kneve.
Ez a fordulat gyakran elbukkan az eredetileg csak Apollƒn tisztelet€re €nekelt h‚laadƒ
pai‚nokban. (233)
N€vmutatƒ
A n‚vmutat„ €ltal€ban csak a t•bbsz•r is elƒfordul„ tulajdonneveket ‚s n‚pneveket tartalmazza;
az egyes nevek Arany €t†r€s€ban szereplƒ alakjait z€r„jelben t‡ntett‡k fel.
Adraszteia - a kiker†lhetetlen v€gzet.
Aeschylus - Aiszkh†losz.
Aesopus - l . Aiszƒposz.
Agamemn„n - M†k€n€ kir‚lya, Menel‚osz testv€re; feles€ge Kl†taimn€sztra, l‚nya ‰phigeneia; a
monda szerint  volt a Trƒja ellen indulƒ g„r„g sereg fparancsnoka.
Aiakid‚sz - Aiakosz fia, P€leusz.
Aiakosz - P€leusz atyja, az Ath€ntƒl d€lre fekv Aigina sziget kir‚lya.
Aiakosz sarja - Akhilleusz.
aini€n - g„r„g t„rzs Hell‚sz k„z€ps r€sz€n, Phƒkisztƒl €s Lokrisztƒl €szaknyugatra.
Aisz„posz - h•res g„r„g mese•rƒ az i. e. VI. sz‚zadban.
akh€j - g„r„g.
Akher„n - alvil‚gi folyƒ.
Akhilleusz - Thetisz istenn €s P€leusz fia, a Trƒja al‚ indulƒ g„r„g sereg legvit€zebb harcosa.
Alpheosz (Alpheus) - folyƒ P†losz k„zel€ben, illetve a folyƒ bika alakŽnak k€pzelt istene.
amaz„nok - harcias, a g„r„g„k elk€pzel€se szerint puszt‚n a nkbl ‚llƒ n€p.
Amm„n (Ammon) - Zeusz h•res jƒshelye a Szahara egyik €szaki o‚zis‚ban.
Amphi„n - Th€bai fel€p•tje €s egyik kir‚lya. Antigon‚ - Oidipusz €s Iokaszt€ l‚nya, Eteokl€sz,
Pol†neik€sz €s Iszm€n€ testv€re.
Aphrodit‚ - a sz€ps€g €s szerelem istennje.
Apidanosz - folyƒcska Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Apoll„n (Apollon) - a jƒsl‚s, az orvosl‚s, a tudom‚nyok, a m…v€szetek istene, a MŽzs‚k vezetje;
kedvenc hangszer€nek a lantot tartott‚k. (235)
Ar‚sz (Ar‚s) - a h‚borŽ, a harc istene, ‚tvitt €rtelemben maga a harc.
Areth…sza - forr‚s Khalkisz mellett.
Argosz - 1. sz‚zszem… sz„rny, Iƒ rzje; 2. v‚ros Hell‚sz d€li r€sz€n, illetve 3. a k„r†l„tte elter†l
vid€k neve (m‚sk€nt Argolisz); 4. ‚tvitt €rtelemben eg€sz Hell‚sz.
argoszi - sokszor egy€rtelm… a ’g„r„g" szƒval.
Artemisz (Artemis) - Zeusz €s L€tƒ l‚nya, Apollƒn nv€re, a vad‚szat istennje €s a sz†zek v€dje.
Asz„posz - Œkeanosz €s T€th†sz fia, folyamisten. L‚nya, Aigina, Zeusztƒl sz†lte Aiakoszt, az
Ath€ntƒl d€lre elter†l Aigina sziget kir‚ly‚t, s Aiakosz €s Oinƒn€ fia lett P€leusz, Akhilleusz apja.
Ath‚n‚, Ath‚na - Ath€n v€distene, a tudom‚nyok, a k€zm…vess€g, a rendezett harc istennje;
sisakos, teljes fegyverzetben lev l‚nynak k€pzelt€k el.
Atlasz - Iapetosz tit‚n fia. Kronosz €s Zeusz harc‚ban Kronoszt t‚mogatta, s Zeusz
megk†l„nb„ztetett b†ntet€s†l azzal sŽjtotta, hogy a F„ld nyugati sz€l€n v‚ll‚val tartsa az
€gboltot.
Atreida (Atrida) - ‡treusz fia; Agamemnƒn vagy Menel‚osz.
’treusz - Pelopsz fia. Agamemnƒn €s Menel‚osz atyja.
Attika - Ath€n k„rny€k€nek „sszefoglalƒ neve.
Aulisz - tengerparti v‚roska Ath€ntƒl kb. 60 km-re €szakra. Itt gy†lekezett a Trƒj‚ba indulƒ
g„r„g sereg.
Bab‡l„n (Babylon) - az ƒkori K„zel-Kelet egyik legnagyobb v‚rosa, a Tigris €s az Eufr‚tesz

k„z„tt.
Bakkhosz (Bacchus) -"Dion†szosz.
Bihlosz - hegy a N•lus fels foly‚s‚n‚l.
Boi„tia (Boeotia), boi„t - Th€bai k„rny€ke, illetve annak lakƒi.
Bore€sz - az €szaki sz€l istene, ‚tvitt €rtelemben maga az €szaki sz€l.
Boszporosz - 1. a mai Kercsi-szoros a Kr•m-f€lszigetn€l; 2. a mai Eurƒp‚t €s ‡zsi‚t elv‚lasztƒ
tengerszoros Konstantin‚polyn‚l.
Charisok - 1. Khariszok.
Dana‚ -
unok‚jaAkrisziosz argoszi
meg fogja „lni, kir‚ly
s ez€rt l‚nya.f„ld
Dana€t Akrisziosz azt a jƒslatot
alatti €rckamr‚ba kapta,Zeusz
z‚ratta. hogyazonban
l‚ny‚tƒl aranyes
sz†letend
k€p€ben m€gis behatolt a l‚nyhoz, s fiuk, Perszeusz, valƒban gyilkosa lett nagyapj‚nak.
dana„k, danaoszok, danaid€k - g„r„g„k.
Dardania - Trƒja.
Dardanid‚sz - Dardanosz fia, Gan†m€d€sz, aki ir‚nt Zeusz szerelemre lobbant, s poh‚rnok‚ul az
Ol†mposzra ragadta.
Dardanosz - Zeusz fia, a trƒjaiak egyik se. (236)
D‚losz (D‚los) - sziget Hell‚sz €s Kis‚zsia k„z„tt; a monda szerint itt sz†letett Apollƒn €s
Artemisz.
Delphoi (Delphi) - Apollƒn-jƒshely€rl h•res v‚ros Phƒkiszban.
D‚m‚t‚r - a f„ld, a gabona istennje.
Dik‚ - a jog €s igazs‚g istennje.
Dion‡szosz (Dionys) - Zeusz €s Szemel€ fia, a bor, a m‚mor istene, ‚tvitt €rtelemben maga a
jƒkedv.
Dirk‚ - forr‚s Th€bai mellett.
D„d„na - Zeusz-jƒshely€rl h•res v‚ros Hell‚sz €szaknyugati r€sz€n.
Dr‡asz fia - L†kurgosz, a thr‚kiai €dƒn n€p kir‚lya. Meg akarta akad‚lyozni Dion†szosz
tisztelet€t, €s †ld„zte az isten h•veit, akik Dion†szosz parancs‚ra b†ntet€sbl szikl‚hoz
l‚ncolt‚k.
Šdonok - I. Dr†asz.
Ekhinasz-szigetek - kilenc aprƒ szigetbl ‚llƒ szigetcsoport az Iƒn-tengerben. Taphosz sziget€tl
d€lre; tengeri kalƒzok f€szke volt, ez€rt ker†lj€k a hajƒsok.
Eleuszisz - D€m€t€r €s Dion†szosz tisztelet€rl h•res v‚ros Ath€ntƒl nyugatra.
Šlisz (Elis) - vid€k Hell‚sz d€lnyugati r€sz€n, P†losztƒl €szakra, lakƒit epeioszoknak nevezt€k.
Erekhtheid€k - Erekhtheusz ath€ni kir‚ly utƒdai.
Erin‡szek - alvil‚gi bosszŽszellemek a b…n„k megtorlƒi.
Er„sz - Aphrodit€ fia, a v‚gy istene; fiatal, sz‚rnyas fiŽnak k€pzelt€k, aki nyil‚val sebzi meg azt,
akiben v‚gyai akar kelteni.
Erƒ, Erƒszak - Zeusz szolg‚i.

Eteokl‚sz - Oidipusz €s lokaszt€ fia, Pol†neik€sz, Antigon€ €s Iszm€n€ testv€re.
Euhoia - hosszan elnyŽlƒ sziget K„z€p-Hell‚sz keleti partjain‚l.
Euriposz a Khalkisz €s Aulisz k„z„tt hŽzƒdƒ tengerszoros.
Eur„t€sz folyƒ Sp‚rta mellett.

Eur‡dik‚ - Kreƒn feles€ge.
Fr†g - 1. Phr†gia.
Gaia - ’F„ld", termf„ld; Uranosz feles€ge; Aiszkh†losz Themisszel azonos•tja.

Ger‚nia - vid€k P†losz k„zel€ben, Nesztƒr sz†lhelye.
Gig€sz (Gig€s) - tit‚n.
Gorg„k - Phork†sz tengeristen h‚rom, sz‚rnyas €s k•gyƒfarkŽ l‚nya, akiknek megpillant‚sa
mindenkit kv€ dermesztett.
Grai€k - 1. Phork†sz. (237)
H€d‚sz - az Alvil‚g kir‚lya, ‚tvitt €rtelemben maga az Alvil‚g.

Haim„n - Kreƒn fia.
Halk‡„n (Halcyon) - j€gmad‚r.
Hebrosz (Hebrus) - folyƒ Thr‚ki‚ban.
H‚liosz - napisten, ‚tvitt €rtelemben maga a Nap.
Hell€sz (Hellas) - az ƒkori G„r„gorsz‚g.
hell‚n - g„r„g.
H‚phaisztosz - Zeusz €s H€ra fia, a t…z, a kov‚csmesters€g s‚nta istene; ‚tvitt €rtelemben maga a
t…z.
H‚ra - Zeusz feles€ge, a h‚zass‚g v€dje.
H‚rakl‚sz (Herakles) - Zeusz €s Alkm€n€ fia, a g„r„g mondavil‚g egyik legnagyobb hse.
Herm‚sz (Hermes) - Zeusz €s Maia fia, az istenek h•rn„ke.
Hermion‚ - Menel‚osz €s Helen€ l‚nya.
H‚szion‚ - Œkeanosz l‚nya, Prom€theusz feles€ge.
Hom‚rosz (Hom‚ros) - a legnagyobb g„r„g epikus k„lt az i. e. VIII. sz‚zadban.
H‡briszt‚sz - ’gg„s": a Kauk‚zusbƒl ered folyƒ, a ma ismert folyƒk k„z†l eggyel sem
azonos•thatƒ.
ˆda - hegy Trƒja k„zel€ben.

Ikaria - v‚roska Ath€ntƒl €szakra.
Ilion - Trƒja.
Inakhid€k - 'Inakhosz lesz‚rmazottai, az argosziak.
Inakhosz - folyƒcska Argosz mellett, illetve ennek istene, Argosz kir‚lya; l‚nya Iƒ.
I„ - Inakhosz l‚nya. Zeusz szerelemre lobbant ir‚nta, de a f€lt€keny H€ra teh€nn€ v‚ltoztatta, €s
rizet€re mell€ rendelte a sz‚zszem… Argoszt. Mikor pedig Herm€sz Zeusz parancs‚ra v€gzett a
sz„rnyeteggel, Iƒt a H€r‚tƒl r‚k†ld„tt b„g„ly v€gig…zte a f„ld„n, eg€szen Egyiptomig. Itt Zeusz
visszaadta emberi alakj‚t; itt sz†letett gyermek†k, Epaphosz is, akinek k€si lesz‚rmazottai
lettek Argosz kir‚lyai, H€rakl€sz sei.
ˆphigeneia - Agamemnƒn €s Kl†taimn€sztra l‚nya, akit apja fel‚ldozott Artemisznak, de akit az
istenn a fel‚ldoz‚s pillanat‚ban megmentett.
Irisz (Iris) - a sziv‚rv‚ny; az istenek k„vete.
Iszm‚n‚ - Oidipusz €s lokaszt€ l‚nya, Eteokl€sz, Pol†neik€sz €s Antigon€ testv€re.
Iszm‚nosz - folyƒcska Th€bai mellett.
Kadmosz - Th€bai alap•tƒja; az ‚ltala elvetett s‚rk‚nyfogakbƒl keltek ki a th€baiak sei.

Kadmosz n‚pe - a th€baiak.
Kadmosz dicsƒ unok€ja - Dion†szosz, Kadmosz l‚ny‚nak, Szemel€nek Zeusztƒl sz†letett fia.
Kalkh€sz - A Trƒja ellen k€sz†ld g„r„g sereg jƒspapja. (238)
Kan„bosz - v‚ros a N•lus-delt‚ban.
K…ria, k€r - hegyes vid€k Kis‚zsia d€lnyugati r€sz€n, illetve annak lakƒi.
Kasszandra - Priamosz €s Hekab€ jƒstehets€g… l‚nya; „nk•v†leti ‚llapot‚ban, r€v†letben jƒsolt.
Kasztalia - forr‚s a Parnasszosz-hegy oldal‚n.
kentaurok, kentauroszok - f€lig ember-, f€lig lƒtest… l€nyek, lakƒhely†k a hagyom‚ny szerint
Hell‚sz €szaki r€sze, a P€lion-hegy k„rny€ke.
Kerkhneia patak Argosz mellett.
Khalkisz - v‚ros Aulisszal ‚tellenben, Euboia sziget€n.
khal‡pszok - harcias n€p a Fekete-tenger d€lkeleti partvid€k€n; Aiszkh†losz minden jel szerint
az €szaki partra helyezi ket. A g„r„g„k nekik tulajdon•tott‚k a vas feltal‚l‚s‚t.
Khariszok - a sz€ps€g, a b‚j istenni; kedves vir‚guk a rƒzsa €s a mirtusz.
Kkeir„n b„lcs €s jƒstehets€g… kentaur; Akhilleuszon k•v†l m‚s g„r„g hs„knek is nevelje.
Kilikia vid€k Kis‚zsia d€lkeleti tengerpartj‚n.
Kimmeria, kimmer - a Fekete-tenger €szaki partj‚n elter†l s•ks‚g, illetve annak lakƒja; Szk†thia
€s Kimmeria k„r†lbel†l azonos f„ldrajzi fogalom, mert a kimmerek hely€re a szk†th‚k
telepedtek.
Kin‚sziasz (Kinesias) - ath€ni dith†ramboszk„lt az V. sz‚zad v€ge fel€.
Kl‡taimn‚sztra - L€da €s Zeusz l‚nya, Helen€ €s Phoib€ testv€re, Agamemnƒn feles€ge.
Kolkhisz - a Kauk‚zus l‚b‚n‚l, a Fekete-tenger partjain elter†l vid€k.
Kre„n - lokaszt€ fiv€re, Eteokl€sz €s Pol†neik€sz hal‚la ut‚n a rokons‚g folyt‚n Th€bai kir‚lya.
Kroniosz - Kronosz fia, Zeusz.
Kronosz (Kronos) - Uranosz €s Gaia fia, a tit‚nok egyike, a m‚sodik isten-nemzed€k feje; fia
Zeusz.
K‡klopszok - egyszem… ƒri‚sok; a monda szerint k rakt‚k M†k€n€ ma is l‚thatƒ, ƒri‚si
sziklak„vekbl k€sz†lt fal‚t.
K‡prisz - Aphrodit€ (I. ott).
Labdakid€k - Labdakosz utƒdai. Labdakosz Th€bai kir‚lya volt, Laiosz apja, s •gy Oidipusz €s
gyermekei se.
Lacedaemon l . Lakedaimƒn.
Laiosz - Th€bai kir‚lya, Oidipusz atyja. L. bvebben az Antigon‚ bevezetj€t.
Lakedaim„n - Sp‚rta, illetve a k„r†l„tte elter†l vid€k neve.

L‚da - T†ndareƒsz feles€ge, Helen€, Kl†taimn€sztra €s Phoib€ anyja.
Lern‚ - patak Argosz k„zel€ben.
L‚t„ - Apollƒn €s Artemisz anyja.
Lib‡a (Libya) - Afrika.

Lokrisz (Lokris) - vid€k Th€baitƒl keletre. (239)
Loxiasz - Apollƒn (1. ott).
L‡dia, l‡d (Lydia, lyd) - vid€k Kis‚zsia nyugati tengerpartj‚n, Phr†gi‚tƒl d€lre-d€lnyugatra,
illetve annak lakƒi.
Mai„tisz - a mai Azovi-tenger.

Marath„n (Marathon) - v‚roska Ath€ntƒl €szakkeletre.
Menel€osz - Sp‚rta kir‚lya, Agamemnƒn fiv€re, Helen€ f€rje.
Mel„n - a peloponn€szoszi
tartozott, h‚borŽmertek
akik ny•ltan k€telkedni kor‚nak h•res csillag‚sza
a szic•liai €ssiker€ben.
v‚llalkoz‚s m€rn„ke; azon kevesek k„z€
Moir€k - a v€gzetet ir‚ny•tƒ, az emberi €let fonal‚t sz„v, g„mb„ly•t €s elv‚gƒ h‚rom istenn.
Molosszia - vid€k Hell‚sz €szaknyugati r€sz€n.
M…zs€k (M…z€k) - az irodalmi €s zenei m…fajok kilenc istennje.
M‡k‚n‚ - v‚ros Argoszban, Agamemnƒn kir‚lyi sz€khelye.
M‡rmidon - P†thi‚ban lakƒ t„rzs, P€leusz €s Akhilleusz n€pe.
Neil„tisz - a N•lus.
N‚r‚iszek - N€reusz l‚nyai; a N‚r‚isz - Thetisz.

N‚reusz - tengeristen; l‚nyai a N€r€iszek, k„zt†k Thetisz is, Akhilleusz anyja.
Nik‚ - a gyzelem istennje.
Nikiasz (Nikias) - ‚llamf€rfi €s hadvez€r a peloponn€szoszi h‚borŽ kor‚ban : a szic•liai
v‚llalkoz‚s egyik vez€re is  volt.
nimf€k - a f‚k, patakok, forr‚sok istenni.
Niob‚ - Th€bai phr†g sz‚rmaz‚sŽ kir‚lynje. H€t fia €s h€t l‚nya volt, s ez€rt egyszer gg„sen
kijelentette, hogy L€tƒ istennn€l is t„bb tisztelet illetn€, mert annak csak egy fia €s egy l‚nya
sz†letett. A megs€rtett L€tƒ k€t gyermeke, Apollƒn €s Artemisz, b†ntet€sbl „sszes fi‚t €s l‚ny‚t
meg„lte: Niob€ kv€ dermedt b‚nat‚ban, a vihar sz†lhaz‚ja fel€, a Szip†losz-hegy orm‚ra
sodorta, ahol kalakja a g„r„g„k hite szerint „r„kre siratja elveszett gyermekeit.
N‡sza - hegy, Dion†szosz neveltet€s€nek sz•nhelye; a sok hasonlƒ nev… hegy k„z†l a kar
valƒsz•n…leg arra gondol, mely Euboia sziget€n emelkedett.
nympha - l. nimf‚k.
Od‡sszeusz - Ithaka sziget€nek kir‚lya, a Trƒja ellen indulƒ g„r„g sereg ravaszs‚g‚rƒl ismert
egyik vez€re.
Oidipusz - Laiosz fia, Th€bai kir‚lya. L. bvebben az Antigon‚ bevezet€s€t.
“keaniszok - Œkeanosz l‚nyai.
“keanosz - a korong alakŽnak elk€pzelt F„ldet k„r†lfolyƒ vil‚gtenger, illetve annak istene. (240)
Ol‡mposz (Olymp) - 1. hegy Hell‚sz €szaki r€sz€n; a g„r„g„k hite szerint ennek csŽcsain €ltek az
istenek; 2. phr†g sz‚rmaz‚sŽ zen€sz, hangszere a n‚ds•p.
Oreszt‚sz - Agamemnƒn €s Kl†taimn€sztra fia, ‰phigeneia „ccse.

Orpheusz - h•res mondai €nekes €s lantos, aki lantja penget€s€vel szikl‚kat is meg tudott
mozgatni.
Pallasz -. l . Ath€n€.

Pan - a p‚sztorok €s ny‚jak istene; mint ilyennek, term€szetesen hangszere is volt, a n‚ds•p.
Pand€ra - a koldul‚s istenasszonya.
Parisz - Priamosz €s Hekab€ fia, trƒjai kir‚lyfi. M‚r sz†let€se eltt megjƒsolt‚k rƒla, hogy egykor
roml‚sba fogja d„nteni haz‚j‚t. Hogy ezt elker†lje, Priamosz k„zvetlen†l megsz†let€se ut‚n
p‚sztorai kez€re adta, hogy hagyj‚k elpusztulni. De azok megk„ny„r†ltek rajta, felnevelt€k, s
m•g csak valƒdi kil€t€re f€ny nem der†lt, €s a jƒslatrƒl elfeledkez Priamosz vissza nem fogadta a
sz†li h‚zba, maga is p‚sztori €letet folytatott. Egy •zben az ‰da-hegy egyik forr‚s‚n‚l legeltette
ny‚j‚t, mikor Herm€sz vezet€s€vel h‚rom istenn sz‚llt le hozz‚: H€ra, Ath€n€ €s Aphrodit€
Megk€rt€k t, d„ntse el, melyik†k a legszebb, s titkon mindegyik •g€rt neki valamit, ha neki
juttatja a gyzelmet: H€ra hatalmat, Ath€n€ harci dicss€get. Aphrodit€ pedig a legszebb n
szerelm€t. Parisz szerelm€t,
szebb n, Helen€ Aphrodit€tsjelentette ki gyztesnek;
ezzel a jƒslat k€sbb
beteljesedett, mertvalƒban
a Helen€siker†lt is elnyernie
megsz„ktet€se a leg-
miatt
kit„rt trƒjai h‚borŽ Trƒja pusztul‚s‚val v€gzd„tt,
Parnasszosz - I. "k€tfej… szikla" (Antigon‚),
pelaszg - g„r„g.
Pelaszgia - Argosz.
P‚leusz - Aiakosz fia; feles€ge Thetisz, fia Akhilleusz.
P‚lion - hegy Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Pelopsz - Tantalosz fia, ‡treusz atyja.
Pergamosz - Trƒja.
Perszephassza - az Alvil‚g kir‚lynje.
Perszeusz - Dana€ fia; a monda szerint  alap•totta M†k€n€t.
Pharszalosz - v‚ros Hell‚sz €szaki r€sz€n.
Phineusz - Szalm†d€sszosz kir‚lya. Els feles€g€t, Bore‚sz l‚ny‚t, az ath€ni Erekhtheusz kir‚ly
unok‚j‚t, el…zte; k€t, tle sz†letett fi‚t m‚sodik feles€ge megvak•totta, €s sziklabarlangba z‚rta.
Phoibosz (Phoebus) - Apollƒn; Phoiboszi f•ld -Trƒja.
Ph„kisz vid€k Th€baitƒl nyugatra.
Phork‡sz tengeristen, l‚nyai a Gorgƒk (l. ott), €s a hattyŽtest… Grai‚k, akiknek csak egy foguk €s
egyetlen szem†k volt.
Phr‡gia, phr‡g (Phrygia, phryg) - vid€k Kis‚zsia nyugati-€szaknyugati (241) r€sz€n, illetve
annak lakƒi. Sokszor Phr‡gia Trƒja (Trƒja ugyanis phr†g ter†leten fekszik), €s phr‡g trƒjai.
Phr‡g v€r Trƒja.
phr‡x - phr†g.
Phth†a - vid€k Hell‚sz €szaki r€sz€n, Akhilleusz haz‚ja; lakƒi a m†rmidonok.
Pieriszek - a MŽzs‚k.
Pindarosz (Pindar) -a g„r„g„k legnagyobb kardalk„ltje; 520 t‚j‚n sz†letett, €s 442 t‚j‚n halt
meg.
Pl‚iaszok - a h€t csillagbƒl ‚llƒ FiastyŽk csillagk€p.
Plut„n - az Alvil‚g istene, m‚s n€ven Had€sz.
Pol‡neik‚sz - Oidipusz €s Iokaszt€ fia, Eteokl€sz, Antigon€ €s Iszm€n€ fiv€re.
Poszeid„n (Poseidon) - a tenger istene, Zeusz testv€re, hatalmi jelv€nye, a h‚rom‚gŽ szigony; a
g„r„g„k hite szerint  okozta a f„ldreng€seket.
Priamosz (Priamos) - Trƒja kir‚lya, Parisz apja.
Priamosz s†kja - Trƒja.
Prokn‚ - a f†lemile, 1. T€reusz.
Prom‚theusz (Prom‚theus) - Iapetosz €s (az Aiszkh†loszn‚l Gai‚val azonos•tott) Themisz fia, a
tit‚nok egyike, aki lelopta az emberek sz‚m‚ra a t†zet.
P‡losz - v‚ros Sp‚rt‚tƒl €szaknyugatra, Nesztor kir‚lyi sz€khelye.
P‡th… - Delphoi (1. ott).
S€rk€nyfogvetem‚ny - 1. Kadmosz. Skythia,

skytha - 1. Szk†thia, szk†tha.
Sokrates - 1. Szƒkrat€sz.
Sp€rta - v‚ros Hell‚sz d€li r€sz€n; Ath€n legnagyobb ellenfele volt a pelo-ponn€szoszi
h‚borŽban.
Szalamisz - sziget Ath€ntƒl nyugatra.
Szalm‡d‚sszosz - v‚ros a Fekete-tenger d€lnyugati partj‚n, a mai Bulg‚ria €s T„r„korsz‚g
hat‚rvid€k€n. Szard‚sz - v‚ros Kis‚zsia nyugati partjain, a gazdags‚g‚rƒl h•res L†di‚-ban.
Szimoeisz - folyƒcska Trƒja mellett.
Sz†p‡losz - hegy Kis‚zsia nyugati r€sz€n. L. Niob€.
Sz†sz‡phosz - ravaszs‚g‚rƒl ismert hs, a monda egy v‚ltozata szerint Od†sszeusz apja.
Szk‡thia, szk‡tha - a Fekete-tengertl €szakra elter†l s•ks‚g, illetve annak nom‚d lakƒi.
Szk†thi‚tƒl €szakra a g„r„g„k elk€pzel€st szerint m‚r a vil‚g v€ge, az Œkeanosz partjai
k„vetkeztek.
Sz„krat‚sz - a nagy g„r„g gondolkodƒ (469-399), Platƒn €s m€g m‚sok mestere. (242)
Talth‡biosz - Agamemnƒn ’hirdetje" €s seg€dtisztje.

Tantalosz - 1. Zeusz fia, Pelopsz apja, s •gy Agamemnƒn €s Menel‚osz d€dapja, akit az istenek
megbecs†l€s†k jel€†l asztalt‚rsukk‚ tettek; 2. Kl†ta-imn€sztra els f€rje; m‚r gyermek†k is volt,
mikor Agamemnƒn erszakkal sz€tv‚lasztotta ket, €s feles€g†l vette Kl†taimn€sztr‚t.
Taphosz - szigetecske Hell‚sz nyugati partjain.
Tartarosz - az Alvil‚g legm€lyebben fekv r€sze.
Teiresziasz - Th€bai vak jƒs.
T‚reusz (T‚reus) - thr‚k kir‚ly, Prokn€ ath€ni kir‚lyl‚ny f€rje. Beleszeretett sƒgornj€be,
Philom€l‚ba, s mikor ezt Prokn€ megtudta, bosszŽbƒl T€reusz fi‚t. It†szt meg„lte, €s vacsor‚ra
t‚lalta fel az ap‚nak. Hogy T€reusz bosszŽj‚t megakad‚lyozza, Zeusz mindh‚rmukat mad‚rr‚
v‚ltoztatta : T€reuszbƒl lett a banka, Prokn€bƒl a fecske, Philom€l‚bƒl a csalog‚ny.
T‚th‡sz - Œkeanosz feles€ge.
Th‚bai - v‚ros Hell‚sz k„z€ps r€sz€n, Ath€ntƒl nyugatra, Boiƒti‚ban.
Themisz, - a jogrend istennje.
Themiszk‡ra - v‚ros a Fekete-tenger d€lkeleti partj‚n, a Thermƒdƒn folyƒ torkolat‚n‚l.
Therm„d„n - 1. Themiszk†ra.
Thesszalia - vid€k Hell‚sz €szakkeleti r€sz€n; ennek volt r€sze Phth•a is, Akhilleusz sz†lf„ldje.
Theszpr„tosz theszprƒtiai, azaz dƒdƒnai. L. Dƒdƒna.
Thetisz - tengeri istenn, Akhilleusz anyja.

Thr€kia ( Thr€cia), thr€k - vid€k Hell‚sz €szaki r€sz€n, a mai Bulg‚ria €s G„r„gorsz‚g
hat‚rvid€k€n, illetve ennek harcias lakƒi:
Thronion - v‚ros Lokriszban.
Tim„n (Timon) - h•rhedt embergy…l„l ath€ni a peloponn€szoszi h‚borŽ kor‚ban.
Tit€nok - U ranosz €s Gaia (az ‹g €s a F„ld) gyermekei, illetve azok lesz‚rmazottai.
Tri‚ - k„zs€g volt Ath€n k„zel€ben.
Tr„ja - v‚ros Kis‚zsia €szaknyugati tengerpartj‚n, a mai Dardanell‚k bej‚rat‚n‚l.
tr„sz - trƒjai.
T‡ndare„sz - L€da f€rje, Kl†taimn€sztra. Helen€ €s Phoib€ apja.
T‡ph„n - sz‚zfej…, t†zet ok‚dƒ sz„rnyeteg, Zeusz ellen harcolt a tit‚nokkal egy†tt, s Zeusz
b†ntet€sbl a szic•liai Etn‚t zŽd•totta r‚. A t…zh‚nyƒ kit„r€seit a g„r„g„k hite szerint a
mozgolƒdƒ, haragvƒ T†phƒn okozta.
Uranosz - az els istennemzed€k kir‚lya, gyermekei a tit‚nok.

Zeusz (Zeus) - a harmadik istennemzed€k, az Ol†mposzi istenek kir‚lya, a vill‚ml‚s, a
mennyd„rg€s istene. (243)

A Madarak

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Madarak

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

7/17/2019 Arisztophanész a Madarak

Ford•totta: Arany J‚nos

(A digitaliz‚l‚s az Eurƒpa kiadƒ G„r„g dr‚m‚k c•m…,

EUELPIDES athenaei kalandor

Elƒadatott: olymp. 91. 2. Kr. e. 414.

Szikl€s, erdƒs vid‚k

Ellenkez bajunk van, mint Sakas-nak.10*

LIBUC Az nem besz€d.

EUELPIDES Szent Herakles! (Jƒ bankafejjel)

18 Phal€rƒnn‚l, Ath€n egyik

A tollam€rt csufoltok, mert elbb

Jer ma eb€dre hozz‚m, gyermekeiddel,

Ha szƒt fogadn‚tok nekem!

Id' a s†r…be, s felk„ltv€n az €n

Mind ide, mind ide, hallani Žj hirt!

BANKA Ezt Žgy h•vj‚k, hogy szod‚ 45 *

KAR Oh€! eladat‚nk, oda vagyunk gonoszŽl!

Most is milyen †dv„s tervre j„ttek megtan•tani!

BANKA Legravaszabb sz„vev€ny,

PEISTHETAIROS H‚t mindene €, az eny•m, meg ez‚,meg Zeus€ v€gre mag‚€,

Most is, ha kakuk elkezdi: kakukk! az eg€sz Phoenicia n€pe

Siet a bŽz‚t €s ‚rpavet€st sz‚ntƒf„ldj€n learatni.

K„r†l a levegt, s mind azt, mi az €g s f„ld k„zt van, t€glafalakkal

73 Alkm€n€ €s Szemel€ Zeusz, Alop€ Poszeidƒn kedvese volt.

Nyeres€ges v‚llalatok v€gett ily jƒslathoz folyamodnak,

‹l, „r„kifju, romolhatlan v€gz€s… l€gi urakra,

gy felsz…l†nk valamennyit!

Totototo, totototo, tototototincs;

Hogy m€g p€rt€ba s…lt v€n ly‚ny legyen.

‹n majd, Žj isteninknek ‚ldozandƒ

Lƒdulj „zl†nk, s†veged, magad:

Sirat„n", ki fon‚lsz„vev€ny ruh‚t ’nem €lvez, (177)

Mint a mit €n le•rtam Delphiben:

143 vagyis: ’ahogyan

Madarat tart a h‚z‚n‚l, azt mondjuk, bocs‚ssa el:

PEISTHETAIROS AZ ‚ldozat jƒl folyt le, madarak;

Theagenessel szembe, k€t kocsit

r vagy k„vet, s nyil, d‚rda n€z szem€bl.156*

IRIS Engem? mi€rt?

PEISTHETAIROS Melyik kapun

F„lp„rk„l„m l‚nghordozƒ sasommal"165*

171 magyar szƒ: szenvedve,

Menippos fecske, m•g Opuntius

Szent v€rcse-uccse m‚r nem ‚llhatom

KINESIAS (jƒ) ’Felr„p†l„k €n az Olympusra sebes sz‚rnyakon", Apagyilkos el

SYKOPHANTA Zeus uccse, nem! de a szigetlakƒk187*

PROMETHEUS Mi t‚jt lehet m‚r az id?

J majd „vets€g Zeustƒl €s az €gi

Poseidon, Herakles ‚s egy Triballos jƒnek

HERAKLES No, €n helyeslem €s r‚szavazok.

POSEIDON De mit tegy†nk?

PEISTHETAIROS Azt mondja, a fecsk‚k-nek adja ‚t.

KŠVET (jƒ) Oh, mondhatatlan jƒknak r€szesi,

Nagy az †dv, nagy az †dv, mit ez a f€rfiŽ

meg: azt javasolja

A kom€di‚k ‚ltal‚ban nem a mond‚kbƒl mer•tik t‚rgyukat, mint a trag€di‚k; A madarak is

a r•pk‚t az ‚llhatatlan, megb•zhatatlan embert. A humor abban van, hogy T€leasz a

162. old. v€rta Lysikratest L†szikrat€sz hadvez€rt megvesztegethet €s megveszteget€sre is

Kinek szƒjj‡nk pal€stot - Euelpid€szbl kibŽjik az ath€ni; az ath€niak ugyanis v€distennj†knek

181. old. Ki e Sardanapal - Szardanapallosz, a ggj€rl €s kegyetlens€g€rl k„zmond‚soss‚ v‚lt

Pecs‚ted... van - azaz: ’kapt‚l bel€p€si enged€lyt?"

Bab‡l„n (Babylon) - az ƒkori K„zel-Kelet egyik legnagyobb v‚rosa, a Tigris €s az Eufr‚tesz

Erƒ, Erƒszak - Zeusz szolg‚i.