Klaniczay

-egyszer Napóleonnak említette egyik barátja, hogy Kínában istenként tisztelik. Erre Napóleon:
ennek mindenütt így kellene lennie-ez sok olyan uralkodóban felmerülhetett, akik a
világmindenséget a hatalmuk alá tudták venni és az istenekkel egyenrangúnak érezhették
magukat (vagy elvárták, hogy alattvalójuk annak nézze őket)

-Jézus: zsidó tradíció, pap/próféta, király, uralkodó+ isten-király mítosz (látomások adták hírül
születését)

-Jézus mint áldozatként meghalt szenvedő, szakrális uralkodó

-a királyi jellemzők manifesztálódnak a feltámadásában, mennybemenetelében, dicsőséges

mennyei székfoglalásában

-a királyi uralkodói attribútumok csak későre épültwk be Krisztus képébe, csak lassan formálták
át kultuszét a Rex Gloriae képére

-a szentek mennyei megkoronázása és uralkodása nem kérdőjelezi meg Krisztus dicsőségét, sőt,
vannak olyan ábrázolások, ahol Krisztus királyokat emel maga mellé

-a mártírokért elmondott imák helyét átveszik a 3. sz.-tól a mártírokhoz mondott imák

-a vértanúhalál után, a mártírok egyből a mennybe kerülnek, de ott maradnak sírjaiknál és

patrónusi védelmet adnak a közösségüknek (ez olvasható Sz. Márton sírján is)

-a természetfeletti hatalmat hordozó szent emberek az evilági hatalom formáiról való

lemondással, az erőszakmentes szembeszegüléssel, az igaszságtalanságok elszenvedésével tettek
szert arra a legyőzhetetlen (isteni segítségből fakadó) erőre, amellyel úrrá lesznek a földi
hatalmak fölött és méltók lesznek arra, hogy elnyerjék az örök életet

-a szentek csodái nemcsak a bibliai előképeket követték, hanem az istenített uralkodók

személyéhez kapcsolt csodatörténeteket is

-a keresztény császárok Isten kegyelméből, a nagy király helyetteseként a mennyei királyság

mását, Krisztus királyságának tükörképét kell megvalósítsák a földön---Krisztus-császár
párhuzam
-az uralkodó szakralitása feltételes lett, egyházi elismerése azon múlott, hogy eleget tett-e isteni
megbizatásának, s ha nem, még életében kiérdemelhette a sátáni zsarnok jelzőt

-a szent királyok kultuszának szempontjából két motívum érdemel említést: a germán

uralkodódinasztiák isteni eredete és a karizmatikus jelentőségű hosszú haja

-Sz. István idejében pozitív vallási modellek segítségével akarták a laikusokat keresztény
eszmények irányába terelni

A 10. sz.-ban megjelenik az örökölhető uralkodói szentség (Isrván fia is szent)

Sz. Istvánról:

-1083: halála után 45 évvel testét fel akarták emelni, ez alkalommal országgyűlést hívtak össze a
sírjához, Székesfehérvárra. Háromnapi böjt után emelték ki (sok csodás gyógyulás után), amit
csak úgy tudtak megtenni, ha Visegrádból kiengedik Salamon királyt.

-a király balzsamillatú volt,rózsaszín vízben úsztak a maradványai, amit ezüstládába helyeztek

-István Szent Jobbját Merkur nevű férfi tulajdonította el, ami következő évben kerül elő és külön
a Jobbnak templom épült, hogy a becses helye őrizzék

-később István fiát, Imrét avatták szentté, Székesfehérváron

-a Hartvik legenda azt állítja, hogy a szentté avatási sorozatra az adott indítatást, hogy a rómaiak
apostoli levéllel elrendelték, hogy fel kell emelni azoknak a testét, akik „a keresztény hit magvait
igehirdetésükkel, vagy intézkedésükkel hintve az Istenhez térítették.”

-A Kis és Nagy legenda egy e célból Magyaro.-ra érkezett pápai legátusról is tud és a szentté
avatásokat elrendelő pápai zsinatokról is szó esik

-gyakori kérdés: engedélyezte-e az akkori pápa a szentté avatásokat, vagy sem? Ha igen, milyen
formában? ---nincsenek erre vonatkozó pontos adatok, ezért nem lehet eldönteni

-az ekkori szentté avatások akkor is teljes értékűek voltak, ha csak az ott történő csodák nyomán
a helyi egyházi hatóságok akciójaként ment végbe

-csak a 10. sz. végétől kezdték kérni a pápa beleegyezését, akik gyakran meg is vizsgálták a
csodatételeket
-nincs semmi arra vonatkozó adat, hogy István fehérvári sírja csodás gyógyulások színhelye lett
volna (ahogyan a legendák állítják)

-László király idejében volt sok (csoportos) szentté avatás.

-a legendákban utalások vannak szentjelöltek neveire (pl. Benedek, Gellért)

-Imréből hiányzott az uralkodói erény, ezért csak László lehetett István utódja

-a legendákban angolszász és orosz minta is van

-István az első a királyok sorából, aki nem mártírként érdemelte ki a rangját, hanem hittérítői és
uralkodói tevékenységével---a Nagy Legenda vonásait pont ez határozza meg

-Istvánban ott van a térítő és a rexiustus kegyes, alamizsnálkodó, béketeremtő alakja+ térítő
király (angolszász minta ez)

-apostoli szerepe abban nyilvánul meg, hogy a hit hirdetőinek vezére és felügyelője volt

-papokat támogatta és irányította+ a Nagy Legendában ismert és leendő szentek egész

csapatának élén tűnik elénk+ ez a legenda felemeli Adalbert szerepét és Gizellának is jelentős
szerepet tulajdonít

-Mária gyámsága alá helyezi az országot

-apostoli funkciója nemcsak a hittérítésben, az egyház ügyeinek és papok irányításában nyilvánul

meg, hanem abban is, hogy belső ellenségeivel kemény kézzel bánik el---győzedelmes miles
Christi

-A Kis Legendában az erőszakos hittérítés és az ellenséggel való kegyetlen elszámolás

realisztikus hagiográfiai írásban szokatlanul kegyetlen dimenziót ölt (felakasztja alattvalóit,
hogy megrettenjenek alattvalói, kéz levágása

-ezek a kegyetlenségek László uralkodására voltak jellemzőek

A Kis Legenda szerzője nem látott ellentmondást a kegyetlen bánásmód és a szentté avatás
között

-ezt a modellt kellett finomítani, így szerkesztette egybe a 12. sz elején Hartvik a két
legendát.és pont az összeesküvők kegyetlenségére vonatkozó részt hagyta ki saját legendájából.
A vendégszolgák megbüntetéséhez meg hozzáfűzi, hogy igazság szeretetéből tette ezt István,
hogy félelmet gerjesszen, mert azt akarja, hogy az országa minden vendéget befogadja

Hartvik más, új dolgokat is beleírt a legendába: a korona és az apostoli kereszt elküldésének

története, a koronázásra rímelő liturgikus színezetű leírás a király haláláról, s az ország ez
alkalomra időzített felajánlásáról Szűz Máriának

-Istvánra a treuga Dei eszmény is jellemző (Isten békéje), amikor azt mondja, hogy senki ne
kívánja ellensége földjét és ellenségét senki ne bántsa. Ez a Nagy Legendában párosult Krisztus
szegényeinek pártfogásával is

-eszményéhez tartozott a bölcs, kiművelt uralkodó képe is: A Kis Legenda szerint írni és olvasni
tanult (mint Sz. Vencel) + grammatikát is tanult, megfontoltságot és igazságot tartotta szemei
előtt, okosságának nagy híre volt

-apostoli térítő képe

-modern elem: Mária-kultusz—István korában kivételes fontossága volt ennek a kultusznak,

hiszen az ő oltalmába ajánlja a templomokat. A Nagy Legendában is nagy szerepe van a Mária-
kultusznak, mert ő segíti Istvánt a küzdelemben, neki hálálkodik az éjszakai az éjszakai
megaláztatásában (szakállát megszaggatták), és Mária gyámsága alá helyezi a királyságot

-Hartvik betoldásai közül, a 9. fejezet a legfontosabb: Szilveszter pápa, angyali látomás

hatására lengyel királynak szánt koronát Asrik püspök útján keresztül Istvánnak küldi és ad
mellé egy keresztet is, annak jeléül, hogy megbízza őt az egyház és a nép igazgatásával

-másik fontos betoldás: a szentté avatásokhoz kiküldött levél

--Hartvik célja az volt, hogy a pápai hatalom legújabb kritériumaival egybecsengő formába öntse
István legendáját

-a legendák a mitológiák és a folklorisztikus elemek helyébe akartak lépni, folklorisztikuus elem

nincs Sz. István legendákban. Az egyetlen jelent, ahol ez felvetődhet István születéséhez
kapcsolódó látomások lehetnének, de ez inkább bibliai motívum

- a legendákba nem akartak népi tradíciókat beépíteni---ellenálltak a folklorisztikus tradícióknak

-furtasacra(ereklyelopás) is van a legendában (Szent Jobb ellopása)

-szentté avatás kritériuma közé tartoztak a csodatételek(Hartviknál van erre konkrét példa, a
másik kettőben nincs)

--ennél a legendatípusnál, az uralkodói funkciók lettek a szentség kritériumai

-a Sz. István legendák azt mutatják, hogy a keresztény uralkodóúj modelljének kidolgozásában a
hagiográfia is jelentős szerepet vállalt és e legendák mintaként szolgáltak az utódoknak

A Nagy Leenda azt is hangsúlyozza, hogy István egész életében a szentség rangjának elérésére
törekedett –a do út des (adok, hogy adj) elve alapján. Mindenét, amije volt, Krisztusnak
ajánlotta, hogy elnyerje az örök életet

Hagiográfiás rész:

-hosszú ideigg csak Hartviké volt ismert

-A Nagy legenda (legenda maior): valószínűleg elkészült a szentté avatás időpontjára

-szerzőjét nem ismerjük (vagy pécsváradi bencés szerzetes, vagy cseh származású valaki)

-a történeti kutatás kifogásolta, hogy az István-portré vértelenné szegényíti, hagiográfiai

toposzokba öltözteti Istvánt.

-pedig első legenda, ami hozzákapcsolta a szentség attribútumait olyan uralkodóhoz, aki nem
halt mártírhalált. Első király, aki uralkodói erényeinek az egyház szolgálatába állításával
érdemelte ki a szent címet

-a térítő munkát elkezdő Géza fia, látomás által született

-keresztény hit ifjú bajnokaként, miles Christi képében van bemutatva

-legyőzi az ellene támadó pogányokat

-részletes bemutatás egyházszervező munkájáról és az őt segítő szentekről

-az uralkodói funkciók világi és egyházszervezői megnyilvánulásainak leírása

-a zarándokok, szűkölködők, özvegyek segítése—Cluny minta

-Sz. István éjszakai, álruhás, bántalmaztatást is vállaló adakozó körútja, amikor megszaggatják
szakállát
-az ország Mária gyámságába ajánlása

Kis Legenda (legenda minor):

-pannonhalmi bencés szerzetes írta

-realisztikus kép Istvánról

-színekkel festi le a pogányok ellen vívott harcot, besenyők támadásának visszaverését és

alattvalói és az ellene megkísérelt merénylők megbüntetését

-itt olvashatjuk először a szentté avatás menetét, azonban a csodákról nem olvashatunk
részletesen

Hartvik legenda

-két variánst foglalja össze, valószínűleg győri püspök)

-sokáig valószínűnek tartották egy negyedik legenda meglétét

-új hagiográfiai toposzokat és politikai kérdésekre vonatkozó részeket is beleírt (korona küldés,
apostoli kettős kereszt)

-a szentté avatás nála áll a legközelebb a műfaj sztereotípiáihoz: nehezen elmozdítható sírkő, az
apáca látomása, koporsóból áradó illat és a szarkofágot betöltő ki nem fogyó folyadék, a sírnál
történt gyógyító csodák, az eltűnt, ellopott, majd 3 év múlva megkerült Szent Jobb)

Szent Margit legendája

-a középkori magyar vallásos ir. Egyik legszebb darabja

-Margit gyontatója, Marcellus írta, de ez ellen az szól, hogy a legendában magáról E/3-ban
beszél és nem említi azt a csodát, amit tanúkihallgatáskor tett: amikor Margit fohászkodására
megáradt a Duna

-a szentek életét ált. a gyóntatójuk írta meg, mert ő ismerte őket a legjobban

-15. sz.-i kéziratban fennmaradt legenda nem sokkal Margit halála után készült és tartalmazza
Margit szentségéhez kapcsolódó vizsgálati anyagot is
-Margit élete küzdelem az uralkodói származás presztízshordozói jelei (öltözködési, étkezési
luxus) ellen.

-őt is jellemzi a női szentek érzelemteli Krisztus-központú devóciója: ellenállt apjának, aki
különböző lengyel királyokhoz akarta adni, de békítő szerepet játszott apja és testvére közti
konfliktusban

-csak néhány próféciáról és gondolatolvasásról szóló rész van. 20 csodaeset halála után

A szentté avatási perben 101 tanút hallgattak ki a kolostorban, nagy helyet foglalnak el benne az
apácatársak vallomásai-ezek részletes képet mutatnak az Margit-szigeti kolostori életről

-a tanúkihallgatás iratait Rómába küldték, a legendával együtt, valószínű, hogy itt a legenda
(legenda vetus)elkajlódott. Egy másik példány Németországban maradhatott, amiből készült egy
német fordítás

-amikor a 14. sz.-ban a domonkos szentek legendáinak összegyűjtésével kezdett foglalkozni

Hugues, megkérte Garint, hogy írjon Margitról legendát a szentté avatási per iratai alapján—
hosszú időre ez lett a Margit-legenda (legenda minor) (a Sanctorumba ennek rövid változata
került)

- 14. sz.-i új hagiográfiai ideálok: nagyobb hangsúlyt kapnak a krisztológiai elemek, Margit
története misztikus meditációval egészül ki

-két változatban maradt meg: hosszú ideig csak rövidet tartották Garinus munkájának, később
találtak egy hosszabb, nápolyi változatot (ami szintén a tanúvallomások alapján készült)—a
hosszabb az eredeti (legenda maior), a rövidebb csak ennek a változata

-ez a legenda beszámol Margit stigmatizációjáról, feltételezhetően létezett egy másik legenda,
ami tartalmazta, hogy hogyan szerezte meg ezeket a stigmákat

-a magyar domonkosok a legednavetust és a szentté avatási per iratait együtt tartották Margit
legendájának

-a magyar kutatás a legenda keletkezését a 13. sz. végére és a 14. sz. elejére szokta tenni, de
számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban

-a szentté avatási per beszámolóinak köszönhetően, az egyensúly a halál utáni csodák fele billen